A MAGYAR PROTESTÁNS

IRODALMI TÁRSASÁG

KIADVÁNYAI

é SZERKESZTI

SZŐTS F A K K A S A MAGY. PROT. ÍROD. TÁRSASÁG

BUDAPEST, 1905.

TITKÁRA.

4

MAGYAR PROTESTÁNS

EG YHÁZTÖRTÉNETI ADATTÁR SZERKESZTI

STROMP

LÁSZLÓ

BUDAPEST K I A D J A A MAGYAR PROTESTÁNS IRODALMI TÁRSASÁG 1905.

HORNYÁNSZKY VIKTOR CS. ÉS K I R . ÜDV. KÖNYVNYOMDÁJA

BUDAPESTEN.

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÜGYEKBEN RÁDAY PÁLHOZ KÜLDÖTT LEVELEK. (1728-1730.)

I. Nagy jó uramnak az Úrnak ajánlom engedelmes köte­ lességgel való szolgálatomat. Múltkori levelemben írott csekély tudósításomat Continuálni kívánván, itt levő dolgoknak Cursusában jelentem, hogy tegnapi napon az V. Clerus maga gravamenjeit beatta, a mellyek elolvastatván, ellenünk nem egyebet, hanem oly igazságtalan­ ságot tött föl, mintha a mi Prédikátoraink (restringálván, annakutánna a Casust pápai Prédikátor uramra per verbalem declarationem) oly dogmát vettek volna fel, hogy csak in no­ mine Jesu kölljön keresztelni, s annakokáért a keresztelés inhibeáltasson nekünk, és szabad legyen nekiek maguk Superiorit ad visitandas Ecclesias nostras küldeni s az Contraventiókat per Regium Consilium corrigáltatni. Másokat is töttenek föl Circa Acta Commissionalia, mellyeknek tudom oda fel is semmi pondusok nem lesz, annyival inkább, hogy ez Regia Commissio (az hová én magam Radvánszky János urammal ' az atyafiak által küldettem) minket assecurált, hogy ezen dol­ got s más akármellyet is, mely factumát' Religiónknak illetné, ő Felsége speciális akarattyábol Dioetalis Quaestiónak nem eresztik; et hoc quoque ex , eo: hogy ő Felsége ezt maga decisiójára reserválta. Á rádi dolgot be adattam, sőt specialiter a Commissio előtt is előhoztam, hogy már akkor, midőn sub salvo conductu lőttek volna, mindenféleképpen injuriáltattunk. De mivel azon Repraesentatiókat, melyek in negotio religionis lőttének, ő Felsége — a mint halljuk — ide a Commissio kézibe kül­ dötte : jó volna ha elsőben is valamely inquisitio de rei veri1

1

Lásd Földváry L . : Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerü­ let történetéhez. I . kötet 307—315. lap. Egyháztörténeti Adattár.

1

täte peragáltatnék és Cum plenipotentia Incolarum (ha ad pri­ vatum kellene in extremo is fakadni) ide felküldetnék, hogy legalább oly parancsolatot exoperálhatnánk, hogy juxta mandá­ tum Regium per Magistratum Cottensem reponáltatnánk. A szomszéd Lutheránus atyafiakkal de expensis számot kívánván itt levő s azon dolgokban tudós Atyafiak vetni, kér­ tének engemet azon hogy írjak s kérjem az urat azon Conputust, mellyet Beél uram küldött az Úrnak, kérjem felküldeni az Ürtul. Ráday Gedeon Öcsém Uram friss, a sessióba is gyakran bejár, levén már a méltóságok között is személyének Cognitiója. Tovább is magamat tapasztalt jó akarattyába ajánlván maradok Pozsonii 29 Julii 1728 az én jó uramnak igaz enge­ delmes szolgája Gyürky István m. pr. II. Ajánlom jó Uramnak mindenkori kész kglmednek.

szolgálatomat

Isten kegyelmedet ez be állandó uj esztendőben uj lelki és testi áldásokkal szeresse szerelmeseivel együtt, szívesen kívánom. Kegyelmed 6 mensis praesentis Ludánbul datált érde­ mes levelét 25 eiusdem nagy kötelességgel vettem. Hogy ez utóbbi megszoríttatásunkban az ellenkezőktül (az hol jó Iste­ nünkön kívül semmi reménségünk nem vala) Felséges koronás királyunk megoltalmazott és meg is szabadított, ki volna az, a ki illendőnek nem ítélné hogy az egész Evangelicus status alázatosan megköszönné ő Felségének (amaz szerint „Homine ingrato nihil pejus") a sok üdőtül fogva szomorú szívvel s könyvező szemekkel mintegy behunva szenvedő sok gravamenyeinkeit ezen hozzánk érdemetlenekre fordult kegyelmét atyai orczája eleibe ne terjesztenők s orvoslását ne kérnők, nem látom ki itilhetne meg bennünket, amaz szerint: az jó alkalmatosságot áron is megvegyétek. Hogy engem érdemetlen szolgáját s a Krisztusban Attyafiát az Ttts Correspondentia, nemkülönben az elmúlt szüreti discursus specificált jó uraimmal ezen munkának végbevitelére rendelt és választott: szépen köszönöm és szívvel subeálom, utolsó csepp véremig akarván szolgálni az én Krisztusom házá­ nak, csak egészségem engedje, adván tehetséget ő Felsége mint szolgájának. Hogy Correspondeáljak specificált Collega urakkal, jó szívvel megcselekszem csak tudhassam hova dirigálni levelem, melyről jó Uramnak Patai Sámuel uram, ő kglmének írtam, a

ne terheltetnék leveleim directiojára modalitást mutatni; me­ lyet mihelyen vehetek, azon leszek hogy jó uram expressale tetczésének eleget tegyek, és Correspondenter levén ha veszem jó uram intimatióját, az specificált helyre indulhassak. Ezzel tovább is jó Uram Istenünk sz. ügyéhez buzgó fáradhatlanságát kívánván, maradok mindenkori kész szolgája Balku László m. pr. Almosd 27 decembris 1729. (Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo certorum I . Cottuum Primario Assessori. Ludán.) HlNagy jó uramnak, bizodalmas Sógor úrnak! Ajánlom tartozó igaz szolgálatomat az Úrnak. Bájról 7 praesentis írt levelét az accludálttal együtt 15-én Ungvárral megérkezésemmel itten találtam és esztendőnek apcatiójával, mellyet is kedvesen yevén, viszont apcálok sokaknak kívánatos recursusával egész Úri házával nagy jó Uramnak kgldnek. A mi illeti azon szükséges költséget, ón mind úgy gon­ dolkodtam volt, hogy Lenkei uram eddig tudósította az Urat, de kglmed levelére nézve által fordultam volt magam 0 kglméhez. 0 kglme a mint declarálta előttem, egynehány embereket requirált, de ki egyképen, ki másképen dificultásokat keresett magának, és még semmire sem ment; hanem mivelhogy már mostan Esküttye is a Ns. Vármegyének, ujobban úgy disponáltam, hogy az hol megfordulna, iterato requirálja, és a k i nem akarja, szeme láttára nevét notálja oly declaratióval, hogy azért cselekszi hogy in locis debitis azzal ad számot hogy azokat requirálta, és ne okoztassék hogy munkás nem volt a dologban. Senki sem akarta eddig subscribálni, melyre nézve elsőben maga, azután én az oblatumot subscribáltuk, hogy tőle ne idegenedjenek; magam is csak 7 Rh. ftot tettem föl. Mostan processusban jár, mire mehet? nem tudom. Az Úr Ráday uram leveléből recenter tudom, hogy engemet is Zoltány és Balkó uramékkal kívántak az Urak a Felséges Udvarhoz rendelni. Utinam essem par huic Spartae! mindaz­ által, addita mihi bona instructione, ha ugyancsak kívánják az urak, a mennyire tőlem lehet, noha hátramaradásom s dolgaim kára nélkül meg nem esik, de kötelességemnek ele­ get kell tennem; noha ha attul most elmaradhatnék, inkább akarnám. írja azt is az Úr Ráday uram, hogy Correspondenter legyek az útra készülésben Cum Condeputatis, de ő kegyelmek

is távol levén tőlem, hoc commode facere proprie virtute vix possum; hanem ha az Úr Sógor Uram Gratiája s bölcs dispositiója járulánd ebben hozzám, jobb módja levén Székelyben, én a szerint kívánnám magamat accomodálnom,a mint Zoltány és Balkó uraméknak tetszenék, s a mint az Úr is javallaná; együtt levén az útban is, nem lenne oly költséges, s ha újabb dispositióját vennénk Ráday úrnak arra hogy holott egyeznénk meg, talán Szerencsen vagy idébb jó lenne, és az alkalmatos­ ságot is ottan egyben érkezvén Compendizálhatnánk, mind­ azáltal álljon az Urak bölcs dispositiójában. A mi azon pataki mocskos históriát illeti, kglmed levele vételével jóllehet még semmit sem tudtam felőle, de ugy veszem eszembe, maguk causálták a Parsok azon pletykát, sőt talán az is, kit az úr oda küldött pro investigatione, vix caret aliqua partialitate. Ugy látom, irigység most is vígeál, de ezeket csak sub rosa írhatom. A sógorságot Confirmált kedves Sógor Úrnak öröme nap­ jának elérésén teljes szívvel mi is örvendünk, kívánjuk is Isten sokáig kívánatos állapottal virágoztassa együtt 0 kglmeket, kglmeteknek is teljes consensumával, minden kedvetlen válto­ zás nélkül — feleségemmel együtt; ki is az Úrnak s velem együtt az én nagy jó Asszonyomnak, kedves Sógorom Asszony­ nak ajánlja alázatos szolgálattyát, — én pedig ajánlván tapasz­ talt Gratiájába magamat, maradok nagy jó Uramnak Sógorom­ nak alázatos kész szolgája, Sógora Olcsvári Sigmond m. pr. A. Bereczki 20 Jan. 173Ó. (Külczím: Spectabiii ac Generoso Domino Dno Samueli Pataj Inclyti Comitatus Zempléniensis et Szabolcs Tabulae Iudriae Primassori (Titt. Titt. etc.) Domino et Afíini mihi Colendissimo. Báj.) IV. E feltetczett Új esztendőt folyásában, hogy a menyei Úr megálgya és odábra való szomorúságtul oltalmazza, szívesen kívánom. A Tekintetes Úrnak nekem becsülettel titulált levelit fohászkodva, szívem indulatival elolvasván megértettem, miben legyen ártatlan vallásunknak dolga s annak a Pesti Commissión való folytatása. Micsoda szív a k i azon meg nem indulna s teljes tehetségével nem igyekeznék boldogabb álapottyanak felderülésére ? Én is annakokáért megértvén a Tekintetes Úrnak akarattyát s kívánságát, totis viribus igyekezem megcselekednem;

de mivel még actu ecclesiák visitálásábari vadnak Senior uraimék, addig nem mozoghatok, mihelyen pedig a relatiókat beveszem, ottan mindgyárt terminust teszek de loco et tempore, és a mire mehetünk az 0 Felsége háza ügye mellett való lehetős Summa Congestumában, el nem mulatjuk. Minthogy a Charitativum subsidiumot kegyelmetek parceálta a Püspökségekre, szeretném előre megérteni a Tekintetes Úrtul a kétszáz aranybul mennyi obveniálhatna a mi Inspectiónk alatt levő keresztény Ecclesiánkra, hogy a szerint folytathatnók dolgainkat. De coetero elvárván az Úrnak válaszolását, maradok mindenkori igaz jóakaró hűséges embere s szolgája Kecskeméti Paall Super-attendens* i . m. s. Fülöpszállás 24 Januárii 1730. P. S. Anni Currentis 1729 Die 23 novembris érkezvén hozzám Ns Csejtei Sigmond úr, levált tőlem formális 100 h. e. száz keresztes tallérokat, kikről quietáltattam ő kglmétől. (Külczím: Perillustri ac vere Generoso Dno Dno Paulo Rádai, certorum Comitatuum Iurato Assessori Primario dignisso, Dno et Patrono debite honorando. Ép és szép pecsét, szájában patkót tartó struczmadárral és P. K. betűkkel.) V. Ez új esztendő eleinek szomorúságát továbbvaló részei­ nek örvendetesebbé való tétele által váltsa fel Isten a T. Úr­ nak s Úri házának, szívesen kívánom. Tekintetes Úr! tudva van mint a T. úrnál, úgy mindenek­ nél, hogy mi a Ns vármegyék Congregatióin nem foroghatunk, mivel sem tisztünk, sem e világ nem engedi, az holott is a Ns országnak és kegyelmes koronás Király urunknak állapotunk felől való kegyelmes parancsolatit publicatiókbul megérthetnők. Hallgatóink mikor a Gyűléseken benn vannak is, a Religio dolga iránt való Parancsolatoknak megtudásárol nem szorgal­ matoskodnak úgy, mint az Impositióknak megértésekrül. Jelen levén az esztendőnként gyakoroltatni szokott visitatiónak ideje, mellyet 25 mensis Praesentis elkezdeni kívánok vala, ha Isten lábaimban való köszvénnyel nem praepediál vala, mely miatt munkámrul le kellett tennem, míg Isten jóvoltából meg nem épülök ; azért gondolkodván idejében való kimenetelem hasznosabban mi módon lehetne (más úri ember is, nem utolsó­ szerű commendálván, ha nem vallásunkon való is) feltettem — ha az úrnak is úgy fog tetczeni — hogy a mostani pozsoni Diaetán levő Clerus ellenünk beadott vádgyaira lett kegyelmes koronás király urunknak replikáját jó leszen talán kezemhez

vennem, és a Visitatio alkalmatosságával az Eklésiák Elöljárói­ nak és Tanítóinak tudtára adnom, hogy valami ravaszság által valahonnan a Religio dolgában impetáltatván, magokat az által arinálhassák, melyrül T. úrnak akarattyát és tanácsolását kívánom ezen alkalmatossággal válaszolásában elvenni; és mivel tudom, hogy a T. úrnál azon kegyelmes resolutiója ő Felségének mind a Clerus vádgyaival együtt kezénél van: ne terheltessék azt is leíratván, kezemhez küldeni, mely jóakarattyáért mind Isten a T. urat megáldgya, mind pedig én sorvadozó állapotomhoz képest lehetséges dolgokban megszolgálni igyekszem. Kívánom csekély írásom talállya a T. urat és egész Úri Házát jó egész­ ségben. Alázatos szolgája a Tts. Úrnak Marosi Mihály gödöllői Tanító és környékbeli R. Eklésiáknak méltatlan Seniora. Gödöllő 1730 die 28 Januarii. (Külczím: Spectabiiis ac Groso Domino Paulo Ráday de eadem; Inclyti Cottus Pest-Pilis-Solt unitorum Iurato Tabulae Assessori dignissimo, Dno mihi Semper et ubique aestimatissimo — Cum Titt et hoiíore. Losoncz.) VI. Teljes bizodalommal való nagy jó Uramnak. Ajánlom mindenkori igaz kötelességű szolgálatomat. Úri levelét az acclusákkal együtt mihelyt vettem, azonnal mind Debreczenbe s mind T. Esperest Bogáti Balázs uramnak Ujhelybe elküldöttem; a nekem szóllót pedig, szintén szerencsém levén sógorom T. Dőry András uramhoz, mind ő kglmével s mind Tiszteletes Abaujvár-megyei Tractus Esperest urammal, s úgy többekkel is, kikkel lehetett, communicáltam. Tiszán túl is Szúnyoghy uramékkal communicálnom s urgeálnom el nem mulatom, talán resolvállyák ily szükségét látván, magukat az adakozásra. De édes jó Uram felettébb hidegséget látok. Isten és közel hozzám valók látyák, egy néhány rendben urgeáltam, de sem oly subjectum, ki azt járná, magára vállalni nem akarja könnyen, sem a kiket járnak concurrálni nem kívánnak. Most már visitatio alkalmatosságával probályák meg Prédikátor uram ék. Mit írjon énnékem Sógor Olcsvai uram azon kölcség iránt, most is íme accludáltam; azt bánom, némely jó uram az én feledékeny vagyis restségemnek gondolhattya, de aziránt való sok írásom, egynehány emberekhez való requisitióm s azon munkára lött kérésem el nem múlt. Nemes Borsód vármegyében könnyen folyhat még a dolog, mert mind az kik jobban adhatnak, s mind a kik annak szedésére járhatnak, inkábbára benn Miskolczon

laknak, de itt falurol-falura kell menni, s azt valamirevaló ember nem akarja, noha meglehetne, együgyűnek penig semmi respectussa, akármint menyen, az adáshoz kivált ha kedve nincsen. Én magam és még két három körülöttem levő Atyámfiai, az mit adunk szívesen elküldöm, s úgy tovább is mind Tiszán túl s mind innen urgeálom. Most kell, ha valamikor kellett Fel-, séges Udvarnál mind instálnunk s mind vigyáznunk, mert Resolutio után igen kevés sikere lesz informatiónknak. Szük­ ségesnek látnám azért valamely alkalmatos subjectumnak fel­ menetelét. Csejtei uram ott létele is most kellene mind vigyázásért s mind informatióért. Esett valamely részént értésemre, de Bécsben Tarczali Sigmond uram bizonyosabban meg tudgya mondani, hogy az Collegium számára 1200 Rh. ftot küldöttek volna Bernábol, de már abbul 600 Rh. forintot Erdélybe vittenek. Hasznosnak látnám az még megmaradóit pénzt mennél előbb felvitetni és pro interim dolgaink folytatására fordítani; azontúl ha úgy fog kévántatni, másunnét lehet refundálni. Másként is úgy értettem T. Csécsi úr már el is küldött érette, és ha kezéhez veheti, netalán nem fog oly hasznos helyre fordíttatni, külön­ ben is alig vagyon hamarjában reménység az szükséges kölcségnek collectálhatásálioz. Melyeket midőn genuine declaráltam volna, magamat Úri jóakarattyába ajánlom ós maradok nagy jó uramnak állhatatos igaz szolgája Patay Sámuel m. pr. Báy 28 Januarii 1730. (Külczím: Spectabiii ac G-eneroso Domino Paulo Ráday de eadem, Complurium I . Comitatuum Tabulae Iudiciariae Assessori Priniario etc. Dno mihi Colendissimo. Ludány.) VII. Keresztyén Professiónknak nagy hasznára született, Isten­ től arra rendeltetett ós a kegyelem által abban élő s annak előmenetelére erőlködéssel igyekező Tekintetes Oszlop Férfiú! Legyen hosszú ideig tartó, szerencsés és virágzó a kglmed élete, szívesen kívánom! Kglmed 22 Jan. Losonczrol költ levelét az extractusok acclusájával vettem sérelem nélkül. Látom, hogy le nem hűtt kglmedben az a buzgóság az Isten házához, mely volt ez előtt akkor, mikor kezén láttatik vala lenni a mi professiónknak az hatalmas Potentátok előtt lehető promotiója, melynek jelei hatalmas írásban vadnak mostan is az Ecclesia Instrumentomi között. Tudom jól a pesti Commissiókor lött harczait, és azután sok ízben tett próbáit. Látom

most közelebb szent igyekezetit, értvén amazt Judae v. 3. Legyen dicsőség az Istennek, erő és tekintet kglmednek. Mostan hirtelenséggel én a T. Espereseket egyben nem gyűjthetem, mind praejudiciumára eshetvén az az 1715 esz­ tendőben" edgyik articulusnak, mind az üdőnek keménysége és egyéb incommoditásai ellenzvén a Confluxust. Hanem én minden­ felé kiírok, erejéhez a V. Dioecesiseknek bekérem és ahhoz képest a közönséges szükséget concernáló költséget is elrendelem. Vettem vala ezelőtt kglmednek Debreczenbe expediált levele tenora szerint reánk repartiáltatott 300 ftokrol való akarattyát, mellyet mikor láttam, ez ment figyelmembe, hogy a közönséges kölcségnek mennyiségét is meg kell értenem, és annak a részekre való kiosztásának is minéműségét ne szenvedgyünk csupa Impositive, hanem elménk vételével való elrendelést. De elhiszem én, hogy kglmetekben az Isten lelke lakozik, mindazáltal szerettyük megérteni az egész dolgot. A mostani Legátióra kívántató kölcségben látom világosan az honoráriumot, mely 2000 aranyból áll; de már azon kívül szeretném speciíicatiót látni, hogy a V. Superintendentiát el ne rémíteném. Quantum ad me, totis viribus rajta leszek, hogy többé háládatlansággal ne vádoltassunk. Helvetiának Berna nevű városa conferált az afflictus Prédikátorok számára két ezer Tallérokat, melyeknek edgyik részét T. Tarczali uram kezéből percipiálta Méltóságos Praesidens Wesselényi István uram ő Excellentiája, és az erdélyi Püspök kezébe küldötte ; a többi hová lett ? nem érthetjük. Debreczen városa is romlása felépítésére percipiált egy részt; mi seculorum semmit sem. Isten házához való buzgósága edgyik részének tárcsa Uram kegyelmed, ha ennek végére megyén, mivel mi is abból a subsidiumbol ki nem rekedhetünk. Tudom T. Csécsi uram industriáját a Nemes Collegium javára; de ha tudósíttatik tőllünk a bernai Ven. Antistes, nyaka szegik a Collatumnak a nem egyenlő Osztály miatt. Kegyelmednek vagyon módja ennek kitanulására, és cum gratiarum actione venném erről való egész informatióját, mivel az ilyenből lehetne a Legátusoknak hamar segítséggel lenni. Coeterum: a Mlsgs Praesidens Wesselényi István uram eö Excellentiája nekem monda Sibón, hogy már kglmedet két levelében tudósította, kívánván in rebus Ecclesiasticis kglmeddel való szent Accordát, de még kglmedet meg nem nyerhette, talán a levelek eltévelyedtek. Keglmed tudósítását elvárom Böjt közép előtt, ha unalmas nem leszek. Ajánlom kglmedet és kglmedóit jó Istenem gondos őrizeti alá s maradok igaz jóakarója, szolgája Zoványi György mpr. Zilah 5 febr. 1730.

(Külczím: Perillustri ac Generöse- Domino Dno Paulo Ráday omnibus suis Titulis, Honoribus et Dignitatibus etc. colendissimo. Losoncz. — Hátirat: Ha Tekintetes Debreczeni Bíró uram expediállya ezen levelemet, köszönettel veszem.) VIII. Bizodalommal való Nagy jó uramnak ajánlom igaz köte­ les szolgálatomat kglmednek. Losonczrol még 12 Januarii datált levelét kglmednek csak negyed nappal ezelőtt T. Esperessünknek szólló és Volanter accludált ugyan kglmednek levelével együtt vettem szokott obligatióval. Felette későn jöhetett kezemhez kglmed levele, és azon okból nem válaszolhattam ekkoráig, melyről követem jó Uram kglmedet. Tegnapi napon Gralis Gyűllésünk levén, volt módom kglmed becsületes levelét, a kik jelen lehettek, azokkal communicálni és opiniójokat is vennem; kik is velem együtt mind illendőnek s mind szükségesnek ítéllik az szüretkor elrendelt követségnek fölmenését, és azon alkalmatossággal az újólag történt casusoknak repraesentálását. Olcsvári uramat igenis javalljuk, hogy ezen követségből elmaradna, és kérnénk ő kglmét az F. Udvarnál való vigyázásra és szükséges munka­ tételre ; Zoltán úr penig Balkó urammal Isten hírével csak mennének fel. Ezen Ns vármegye is maga dolgaiban két-három hét alatt Bécsbe felküldi Szakmári György uramat; ha kívántatnék több amazokon kívül, ő kglmét lehet mingyárt applicálni. De mediis én eleget szorgalmatoskodom, és ^valahol mit vihetek véghez, nem sajnálom, afmint hogy a pozsonyi ujabb dispositio szerint, pro Anno 1728 mind az ordináriumot, mind az extraordinariumot administráltattam is ezen magamra vállalt Tractusbol; tovább is azt igyekezem esztendőrül esztendőre beszednem ós fideliter administrálnom. De sajnálva kellett e napokban Patai uramtol értenem, hogy még ő kglme Abauj és Zernien vmegyei Tractusokbol semmit sem vehetett be, és reménysége is alig vagyon valamihez, hanemha mostani kglmed requisitiójához képest;*valamelly bort szereztethetne össze ő kglme, melyrül magam is e jövő Vasárnap szóllok ő kglmével, szándékozván mennem ő kglme látogatására. E tájon is a borbeli alamisnának szaporítása iránt fogok dispositiót tenni. Tiszt. Esperes Úrnak kglmed levelét megküldtem, már erőtelenkedvén ő kglme,';, hacsak magunk nem igyekezünk, nem sokra menünk ő kglme segítségével, de ő kglme fogyat-

kozását suppleálni fogjuk magunk. Mire segít Isten a költség szerzésében? fogom tudósítani kglmedet; és. ha mi kezemhez jön, Nagy-Győrbe Kocsi Mihály úr kezéhez küldöm, a hova az elmúlt héten is 134 ftot küldöttem, s ;Gsejtei uramnak azonkívül circiter 100 ftot küldöttem. Tegnap postán vészem ő kglme levelét, melyben írja hogy mentül elébb fölmegyen Bécsbe Kenessey úr intimátiójához képest; ezen kglmednek szólló két levelét accludálván levelé­ ben, hogy kgdnek megküldeném, azokat imé accludáltam. Magamat ezzel ajánlván nagy jó Uramnak tapasztalt affectiójába, kívánom szívesen hogy az Úr Isten ez új esztendő­ nek tovább folyását is áldja és szentelje meg kglmednek és egész úri házának, maradván Jó Uramnak, kglmednek igaz köteles szolgája Dőri András m. pr. Miskolcz 8 Febr. 1730. (Külczím: Perillustri ac Groso Duo Paulo Ráday de eadem, certorum I . Comitatuum Tabulae Iudriae Assessori Primario, Titt. Dno mihi colendissimo. Losoncz.) IX. Tekintetes Urunk! Az időnek megújulásával hogy az Úr Isten kglmedet egésségben és minden idvességes áldásiban újíttsa és erősíttse meg, szívesen kívánnyuk. A kglmed levelét de dato Januarii die 12-ma debito cum tionore et reverentia vévén, elméjét kglmednek megértettük, melyben kglmed kívánnya, hogy tisztünk és kötelességünk szerint keresztyéni vallásunknak édes Hazánkban tovább való fenn állhatása iránt tőllünk kitelhető Charitativum subsidiumunkat declarálnánk. Minden tehetségünkkel igyekezünk azon, hogy ezt a szent ügyet mind a mi kglmes Istenünknek irgalmasságának ajtaján buzgó könyörgésünkkel való szüntelen zörgetésünkkel, s mind pedig költségünkkel, a mennyire gyenge erőnk érkezik, segítsük; melynek exoperatiójára egybe is gyűltünk s munkások is vagyunk benne, hogy a mit collectálhatunk, azt debito tempore kézhez szolgáltassuk. De hogy e mi szent Dioecesisiinkre limitált egész summát mindenkor praesentálhassuk, együgyű Társaságunk azt fel nem vállalhattya, tapasztalván naponkint a népnek külső Facultásában való nagy fogyatkozását s egyszersmind azt is, hogy az Úrnak lelke az Híveknek szíveket az Istenes adakozásra s abban való buzgolkodásra hol nagyobb s hol kisebb mértékben szokta felgerjeszteni. Annyival is inkább azt magunkra nem vehettyük,

hogy mikoron ezen megnevezett ok miatt azon summát egész­ ben nem exsolválhatjuk, abbeli defectust vagy Restantiát raj­ tunk s utánnunk való successorinkon vagy maradékinkon praetendálhassa s desummálhassa valaki. Hozzáadván ezt, hogy ha az Úrnak lelke a szenteknek szíveket szabad akarat szerint való bővebb adakozásra felindítja, ha szintén a mi együgyű Társaságunkra limitált summát felül haladgya is az Isten dicsőségét promoveálni kívánó szíveknek alamizsnálkodása: készek leszünk in totum sine ullo defectu administrálni. Mivel pegig a kglmed írásából világosan meg nem érthettük, kinek kezéhez kellessék Nagy-Győrbe e sz. dologra rendeltetett költ­ séget szolgáltatnunk, ebben Uram kglmedtül informátiót kívá­ nunk. Ennekfelette hogy kglmed kívánta mind az T. Szeremlyei György és T. Kenessei István Uram leveleinek extractusát velünk communicálni: sz. Társaságunk az Úrtól igen kedvesen vette, s kéri is kgdet nagy becsülettel, ennekutánna is ha mi oly bennünket megörvendeztethető dolgok occurrálnak, ne ter­ heltessék kglmed értésünkre adni. Ezekkel ajánlván kegyel­ medet jó Istenünknek kegyelmes gondviselésébe Szerelmesei­ vel együtt, maradunk kglmednek az Úrban legkisebb igaz jóakarói s a szenteknek egyességében legkissebb Attyafiai a borsodi sz. Társaságban levő Református Tanítók és azok Inspectora Szakolyai István Senior. Datae ex Consistorio Ecclesiastico S. Szent-Péterini celebrato. Anno Dni 1730. 9 februarii. (Külczím: Spectabiii Perillustri ac Grso Dno Paulo Ráday, — Inclytorum Cottuum Neogradiensis Pest-Pilis et Solth etc. Primario Tabulae Iudriae Assori, Ecclae Sangvine I . C. redemtae Lossoncziensis Curatori, Dno et Fautori nobis observandissimo. Losoncz.) X. Kiváltképpen vatónagy jó Uramnak alázatos köteles szol­ gálatomat ajánlom az Úrnak. Nem kétlem utóbbi levelem, mellyet pro certiori transmissione Dőri András uramnak accludáltam vala, az acclusákkal edgyütt kezéhez ment az Úrnak. Miólta ide föl vagyok, azulta semmi bizonyos nem hallatik, mikoron lenne Miniszterialis Conferentia, és mikoron fordulnának elő Commissionalis Actáink; úgy eshetik, hogy hamar időn elől vétetődnek, úgy ismét hogy továbbra haladhatnak. In omnem eventum úgy méltóztassanak az urak disponálni, az mint ítélik legjobbnak följövetelek iránt.

Az régen hereáló Instantiáinak promotiójához kezdvén, azokra való resolutio iránt még jó szót sem vehetek, csak az tovább való várakozásra igazítanak; mindazonáltal tovább is meg nem szűnöm a sürgetésektül. Örömest venném az úr parancsolattyát s tudósítását,'előbbi leveleim is mentenek-e kezéhez az úrnak, vagy sem, tudhatnám ? s várnám az úr Grátiájábol restantiaim complanatióját is, úgy mostani esztendőre obveniálandó obtingensemnek valamely részét, hogy subsistálhatnék ide föl; másként ha succursus valahonnan nem jön, sokáig ide föl sem subsistálhatok. Coeterum kívánom az Úr Isten az urat úri házával együtt sokáig szerencsésen éltesse, s maradok alázatos köteles szolgája Csejtey Sigmond. Vienna 11-a Februar 1730. (Külczím : Spectabili ac Groso Dno Pauló Ráday de Ráda, plurium I . Cottuum Tabulae ludriae e Primariis lurassori, Titt. Dno et Fautori mihi Colendissimo. Per Posomium — Rudno — Neosolium, Lossoncz. 4/X f.) XI. Kiváltképpen való stb. Losonczrol 10 praesentis nekem írott levelit az Úrnak alázatosan vettem. Minthogy az Úrnak is opiniója oda czéloz, hogy az oda alá tett rendelés szerint azon böcsületes Úri emberek pro Gratiarum Actione jönnének föl s ezek által mintegy út nyittatnék (Jegyen az úr s több jó uraim bölcs teczése szerint, de csekély ítéletem szerint bár elébb már ez meges­ hetett volna; és most már, az midőn — jóllehet még elől nem fordult — minden bizonyosan úgy értyük hogy Ministeriális Conferentia mihelest lészen, azonnal Commissionális Actáink dolga elő fog vétetni, oly úri subjectumok lennének jelen, az mellyek az Commissionális Actákban is versátusok et in omnem eventum et rerum circumstantiis mit köllessék cselekedni s elkövetni, végbevihetnék. Az ugyan nehéz hogy az más részrül nincsen kivel — az Úrnak Hellenpach úr ő nsga helett még más nem Constituáltatván — correspondeálni s egyetérteni; Jeszenák János uramat, most ide föl levén, sürgettem ez dolog­ ban, s míg más rendeltetik, az Úr Jeszenák Pál uramat tudósíthattya s lehet ő kglmével correspondentiája. ítélem ő kglmek tettek rendelést maguk részekről kik jöjjenek föl, az midőn elölvétetnek a dolgok; mi leszünk azonban vigyázassál és mihelyest bizonyost* érthetek kezdete iránt az ^munkának in Conferentia Ministeriali; azonnal alázatosan fogom notificálni 5

f

az úrnak. Reméljük nem halad sokára mert már harmadszor hozta elő ő Felsége Cancellarius úrnak s már az farsangi napok is elmúlván, hamarább megeshetik. Én az előbbeni restantiáim iránt contentáltattam, hanem az tavalira ft 500, és az ideire járandó hátra vagyon, aláza­ tosan kérem az urat, méltóztassék ugy disponálni, hogy uraimék följövetele alkalmatosságával lehessen ex integro contentatióm: ebbeli hozzám contestálandó affectióját s grátiáját alázatosan mind az úrnak megszolgálnám s mind továbbá az közügynek csekélységem szerint való promotiójában fáradozván demereálni igyekezem kívánván ezzel az úr Isten sokáig szerencsésen éltesse az urat maradván alázatos köteles szolgája Cseytey Sigmond m. pr. Viennae 22 Febr. 1730. (Külczím az előbbeni.) XII. Eleitől fogva való nagy jó Uramnak. Ajánlom mindenkor tartozó igaz kötelességű szolgálato­ mat. A szükséges felmenetel iránt írott második úri levelét is szokott igaz obligátióval elvettem uagy jó uramnak, az elsőre is válaszoltam; de annak utánna is irtam, hogy mi alkalmasint együtt levén úgy beszélgettünk mind az pfundi gratiarum actiót először, s mind az után dolgaink folytatását véghez vihetnék una fidelia felmenendő egyrendbeli Atyafiak a kölcség compendiumára nézve is, az mind annak principaliter való folytatása hogy magára assumálná T. Nzts Dőry András sógor uram, ezen földrül, sokat disponáltak votna, de ő kglme sok helyes mentségeket proponálván maga részéről, Olcsváry Sigmond uramat kértük. 0 kglme nem különben mentegetvén magát, az gratiarum actiora ugyan készségét offerálta, de oda fel való múlatását lehetetlennek előttünk declarálta. Ugy osztán nyugottunk azon meg (Zoltán Uram jelen levén) ha ugyan kell ott mulatni; tudván azon kívül is, az Augustana Confessión levő Atyánkfiai közül érdemes subjectumok adhibeáltatnak, mind azért s mind penig hogy az Commissio Actái folyása alatt Máriássy László uram fent lakott, söt Diariumomat egészen ő kglmével Írattam, másként is ifjúi idejéhez képest szép experientiája van s conceptusa is alkalmas: egyező akarattal ő kgl­ mét kértük. 0 kglme is ugyan mentette elég rationabilitással magát, de ugyancsak utoljára resolválta elmenetelét. Úgy mind­ azonáltal, hogy ezen dolgot mégírjuk nagy jó uramnak az Úr­ nak, s onnan való válaszvételhez alkalmaztathattya megírt

Máriássy uram magát, az mint én ezekrül levelemmel udvarlottam is. Hol tébolyog levelem, nem tudom. Debreczeni Bíró uram is szintén nálam levén akkor, offerálta magát bizonyos kölcségnek szerzésére ő kglme, csak adnám tudtára mikor fognak indulni és hova transponálja azon viaticumi kölcséget. így levén a dolog mi mind onnan vártunk. Az alatt veszem sógor Dőry András uram levelét, accludálván Csejtei Sigmond uram ő kglmének írott levelét is, melyben írja ő kglme, nem láttya szükségesnek mostani Bécsbe mene­ telit Atyánkfiainak, hanem ha reassumáltatnának a Commissio Actái. Ezen tenorú ő kglme levelét nem csak nekem, de egy­ nehány jó Uraimnak itt körül megküldötte Dőry uram; mind­ azonáltal látván annak szükségit, az mint Tályán az urak determinálták, Zoltán István és Balku uram felmenetelét én urgeálnom el nem mulasztom. Ugy hiszem, mint ezen acclusájában is declarálja Zoltán uram, rövid ideig való fent lételét kész véghez vinni ő kglme, s Máriássy uram sem denegálja azután, ugy vélném. Balku uram mire resolválja magát, nem tudom. Az bizo­ nyos hogy egy becsületes Istent félő s vallását szerető becsü­ letes ember, de in sinceritate írom, nem szokott ő kglme oly helyeken való járásra, annyival is inkább dolgok folytatására. Bár Tályán mondotta volna meg ezt a ki Qualitásit ismerte ő kglmének. Távol legyen máskint legkissebb sérelmére irnom, de tudom miként kell ott, kivált ily dologban szólni és magát embernek alkalmaztatni. Olcsváry Sigmund uramnak szólló acclusát megolvasván, leragasztottam s magam is mellette írtam, s ő kglmét adhortálva expressusom által el is küldöttem. A kölcségre való subsidiumban igen meghidegettek, kivált ezen Hegyalján, bora is kevés, az is sovány termett, igen vékonyan adnak. Némelyek ugyan bort Ígértek, de azt is pénzzé hamar nem tehetem, korcsomán is igen ócsó; mindazáltal distractiójának módját feltalályuk. Tiszán túl is leszen valamely kevés kölcség Szúnyog István uramnál; itt is szorgalmaztatom tovább is, noha Isten láttya az nógatáson nem mult. Magamat tovább is úri favorába ajánlom és maradok nagy jó Uram­ nak elkötelezett igaz szolgája Patay Sámuel m. pr. Báy 3" Mártii 1730. a

(Külczím: Spectabili a Groso Dno Paulo Ráday de eadem Complurium Inclytorum Comitatuum Tabulae Iudiciariae Assessori Primario. Titt. Dno mihi Colendissimo. Ludány.)

XIII. Megtapasztalt Nagy jó Uramnak. Igaz kötelességű Szolgálatomat ajánlom. Az úr e kegyelme nekem írott s T. Sógor Ujhely Sándor uram által kezembe devéniált úri levelébül értem, minemű okokra nézve kellett azon bécsi Gratiarum actoria kövecségnek ennyi üdőre halad­ nia ; mostan peniglen Bájon (Patay Sámuel eöcsém uram fele­ ségét haza hozván) alkalmas számú református úri Rendek jelen lévén, az említett követségrül praesentiámban mutua consultatiot tartottanak, tandem csak abban nyugottanak meg, hogy praecisi ezen köszönet effectuatiójáórt kövecséget felküldeni nem szintén rendin esnék, mivel Felséges Urunk hozzánk mutatott kegyességét már régen meg kellett volna köszönni, és igy socordiánkért magunkat megítéltetnénk. De ha szintén menetelünk helybe hagyódott volna is, vagy ennekutánna is szükségesnek ismertetnek: teczett az Uraknak — pregnáns ratiókra nézve Balku László Uram elmaradása. En azon becsöletes úri embert nem láttam, csak mákso felőle tett Resonományját irom: teczett inkább az Uraknak ezen köszönet azon becsületes Deputátusoktol connexive et deductive mennyen véghez, az kik az Commissionális Acták revideáltatván, az dolgok kimenetelére fognak vigyázni; az mint hogy Sógor T. Olcsvári uram is ottan levén, bizony sokat adhortáltatott ezen munus acceptatiójára, de ő kegyelme per absolutum magára nem vállalván, Máriássi László uram kéretett, az mint hogy ő kglme magát nagy későre resolválta is úgy, hogy ő kglme mellé Losoncz tájárul valamely becsületes eruditus ember annectáltassék. Bizonyos vagyok az ottan tett determinatio szerint mind Sógor T. Patai Sámuel, s mind Dőri András Uraimék az urat mind ezekről fuse tudósították. Én ugyan Máriássi László Uramat mindenben respectálom, de meo tenui videre, ha ugyancsak elővétetődnek az Commissionális Acták, mostan kénének egyszer, ha valaha kívántattak az subjectumok, tani Iudicio quam authoritate graves, hogy maradókinktul is ne Culpáltatnánk mert az hova mostan dül dolgunk, ottan fog maradni; az iffijak csak azért accomodáltatnának, hogy munkához szokván, az öregektül tanulván jövendőben hasznosan szolgálhatnának. Ezek így levén, ha tovább is fog az Uraknak teczeni, hogy Urunk kegyelmes­ sége megköszönésére felmennyünk: én valamint magamat Tállyán declaráltam, mostan is azon Resolutióban vagyok, elme­ gyek, et quid quid in me situm est, kész vagyok az Úrnak teczése szerint cselekednem, csak vehessem nagy jó uram

tudósítását. Mellyet az midőn kérnék, csekély személyemet úri favorába devoveálván maradtam igaz kötelességű szolgája Csé­ péi Zoltán István. Székely 24 Febr. 1730. (Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo Rádai, certorum I . Cottuum Sedis Iudiciariae Assori, Dno et affini mihi Colendissimo Ludány vei Losoncz.) XIV. Nagy Jó uramnak' az Úrnak. Ajánlom tartozó igaz köteles szolgálatomat. Minemű bajoskodások érkezett légyen Füredi és ott körül T. nemes Heves vármegyében levő eklézsiáinknak, az mint hogy ő kglmek expressus becsületes követ Attyafia meg fogja mondani, és a Felséges Locumtenentiale R. Consilium parancsolatjábul is nagy fent kiteczik: azon okon bő declaratióval nem kívánom terjeszteni, hanem egyedül szükségesnek ítéltem repraesentálnom azt, hogy én mindkét rendbeli Atyánkfiait fölmenetelre urgeáltam, de mindenik mentegeti felmeneteltől magát, kivált ott valú mulatástól. Én urgeálom mostan is, kivált ezen matéria előadván magát az Istenért induljon hacsak kettő is ő kglmek közzül. Minékünk ugyan igen jónak teczenék mind az kölcsóg ff szűk voltához képest, mind az Subjectumok nehezen való mene- £ telekért mindkét dologra két becsületes Atyánkfia indulna, akár melyik resolválná magát; de a mellé igen alkalmatosnak ítélnénk itt Máriássy László uramat, minthogy ő kglme múlathatna is, experientiája s szép qualitása is vagyon, üdővel is sokat szol­ gálhatna, arra született s vallását szerető subjectum levén, másként is innen épen nehezen találunk arra alkalmatos sub\ jectumot, mert minden vonogattya magát. Elvárom azért mennél elébb úri teczése iránt való tudósítását. Füredi uramóknak javallottuk, haszontalan kölcsóget tesz­ nek Privatus emberek küldésével, módját sem tudja miként s hol kell kezdeni, inkább kárt mint hasznot tennének; jobb ezen köz folytatásra concurályanak, a hol specifice ő kgylmek dolga is fog folyni. Már alkalmas kőcség ment Dőry uram kezéhez, Debreczenbül Rhf. 200, Hajdú városokrul 160 ft, innenf is oda diri­ gáltatom valamit szedhetnek, van is már készen. Mi Debreczeni Bíró urammal együtt levén, dirigáltuk pro majori directione habenda, Füredi uraimékat az úrhoz. Várván azért mennél elébbvaló válaszát, magamat úri favorába aján­ lom s maradok állhatatos igaz szolgája Patay Sámuel. Raptissime Tokaj 15 Mártii 1730. ág

(Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo Ráday de eadem Plurim. Inclytorum Comitatuum Primario Tabulae Iuditiariae Assessori etc. Ludányvel Péczel.) XV. Kötelességgel való szolgálatunk ajánlása után. Hogy Isten szerencsésen éltesse Tekintetes nagy jó Urun^kat szerencsénkre és Patrociniumunkra, szívesen kívánnyuk. ,J|ém kétlyük hogy mostani alkalmatossággal való megháboríttatásunk az Úrnak kglmednek valamely részben hírivei ne -Ij^olna; mindazonáltal hogy bővebben való tenorát értse az úr, ^kívántuk levelünkben conferálni és bölcs opinióját mink is |í elvárni. Anni currentis 12 Februarii Kozma Boldizsár Processualis szolgabíró úr minden rendbeli czéhes embereket Iurátussival az városházához compellálván, az többiek között minket is Evangelicusokat cont'remálni láttatott, hogy tudniillik: két czéh if egy városban ugyan egy mesterségben valóknak nem lehet. , -\ Kihezképest támasztottuk magunkat F. K. Királyunktul 3-dik Ferdinándustol eő Felségétül adatott Privilégiumhoz, mellyet \> eleink edgyütt Catholikus uraimókkal szerzettek, és az meg­ szerzés után egy időben kétfelé váltanak az Confusiónak eltá­ voztatására nézve ; az mint hogy sok időktől fogva ő kglmektől minékünk semmi rövidségünk nem volt, sem pedig ő kegyei­ i g é n e k n e k mi tőlünk, hanem fellyebb enotált napon ellenünk az V á r o s h á z á n á l insurgáltak erőssen, protestálván in simplici per­ sona, hogy soha két czéhet nem ismernek; holott Szolgabíró uram előtt magunkat expectoráltuk, relegált pedig Szolgabíró uram az következendő Ns Vármegye Gyűlésére, úgymint ad diem 28 februarii. Holott is dolgaink ujabban folytának az Sedrián, az Privilégiumot Originálban felatták Catholicus uraimék; minket is kinsztettek pedig hogy az Párt adgyuk fel, de nem cselekettük, hanem az nálunk való Párnak párját be­ adván, visszahajította az Ns Sedria, holott jól tudta hogy minden punctum okban egy gyes legyen, untattak sokat hogy •í adgyuk azon Privilégiumnak minálunk levő Párt, az mely azelőtt kezekben volt ő Nagyságuknak, melyet ugyan nem cselekettünk. É s ez így levén, második napra terminált az Ns Sedria, hogy tudniillik mindenekbén magunkat plenarie resolvállyuk avagy pedik az Artikulusokhoz tartsuk minnen magunkat. Az 30-dik art. pedig azt tartya, hogy ha mester­ ember meghal, tartozik az czóhmester 8 szövétnekkel egy gyíra viaszszal stb, hogy tudniillik szövétnekkel mind az ő Egyháztörténeti Adattár.

2

halottyokat s mind pedig az mienket temessük. Az 31-dik artikulusban így vagyon, hogy sz. Lőrincz martyr napján, sz. Anna asszony napján és Dorottya asszony napján misére járjunk és hitünkkel ellenkező több czeremoniákra. Mint az articulusoknak punctumi tartyák, adigáltak, hogyha — úgy­ mond — ezeket nem cselekeszszük, tehát az Czéh nélkül elleszünk. Kihezképpést magunkat resolváltuk, hogy mi semmi lett úttal-móddal azt nem cselekeszszük, és resolutionalis leve­ lünket beadván, támasztottuk kglmes K. Királyunk ő Felsége 1726 esztendőben emanált Parancsolattyához, hogy ő Felsége minket arra nem adigál, sőt az mint is mi Helveticusok és Augustánusok az mi hitünkkel ellenkező cerimoniákra semmi lett úttal-móddal ne adigáltassunk, mely Parancsolatot ő Fel­ sége minden birodalmában publicáltatott. De ezzel semmit nem használhattunk, mert ő Nagyságok F. Consilium Regiumhoz vagy parancsolatjához tartván magokat, executióba kívántak venni, melyhezképpest kértük alázatosan hogy adna az Ns Sedria respiriumot. Nem különben protestáltak földesurainknak Plenipotentiariusi hogy kára az földesuraknak ezen dologból ne következzen ugyan semmibe ment, hanem Nemes Bajtsi Sámuel uram sok disputatiója után kér respiriumot ekképen: hogy egy privátus malefactornak ad az Tts Törvényszék respiriumot, miért hát annyi becsületes embereknek nem ad? ezt consideratióba vévén respiriumot adott az Ns Sedria ad Diem 20 praesentis. Már tovább mely szerint teszünk, nem tudgyuk, hanem kérjük iterato is az Tttes urat, hogy bölcs Opiniójával méltóztassék értetni, vagy pedig Ns. gr. Forgács János ő Ngyságát informálni, hogy földesúri authoritásával méltóztassék protegálni. Az midőn pedig erősen astringáltattunk, hogy scripto resolvállyuk magunkat, ím ez szerint resolváltuk mint írásunkból az Ttts úr megláthattya. De ceteró az Úrnak kgtmednek maradunk közönségessen Gyöngyösi sze­ gény együgyű alázatos szolgái. (Szabók). Datum Oppidó Gyön­ gyös Ao 1730 Die 15 martii. (Külczím: Perillustri ac Groso Dno Paulo Rádai Inclyti Cottus Nogradiensis exprimariis Assessori. Losoncz.). XVI. Nagy jó uramnak az Úrnak ajánlom engedelmes szol­ gálatomat. Hogy eddigis az urat itten folyó dolgainknak Circumstantiájárol nem tudósítottam ez az oka: hógy mingyárt Januarius-

bau örömmel értettük az Úrnak közinkbe leendő jövetelre feltött szándékát, és a szerint óhajtva vártuk mindennap szeren­ csés megjelenését, mely szándékában interveniált fájdalmas impedimentumitul hogy Isten az urat megszabadítsa, kívánom, A kiskőrösi dolgot az a gonosz rátóti ember öt ember­ nek condemnátiójával sokaknak 150 pálcza s a communitásnak 400 ft büntetésével végére hajtotta, mellyet ma repraesentáltunk egynek-másnak, de késő reménység a Consiliumnál. s a Processus penig pro revisione ideküldetett. Mi a Commissariusok előtt (kiknél részünkről ugyan magam voltam) dolgainkat s particularis gravameneinket, s ugy a Clerus gravamennyeire való replicánkat is repraesentáltuk. Reménlyük, midőn dolgainknak súlyosabb folytatása előkerülend, az Úrnak psentiájával is megörvendeztethetünk, melyet a midőn Örvendetesen érni kívánnék, maradok enge­ delmes szolgája Gyürki István m. pr. XVII. Bizodalommal való nagy jó Uramnak ajánlom köteles szolgálatomat kglmednek. A közelebb elmúlt napokban ezen nemes vármegyének extraordinária Törvényszéki levén, propter interressentiam Tabulae Assessorum más nemes vármegyekbül kellett Convocatus becsületes emberekre szert tennünk, annak alkalmatos­ ságával jelen levén Szúnyog István és Ferencz uraimék, Olcsvári Sigmond és Zoltány István uram, beszélgettünk arról hogy az Tállyai conclusum szerint pro gratiarum actione kívántatnék más valakit felküldenünk ő Felségéhez, minthogy Zoltány István uram akkor is conditionate vállalta föl azon követsé­ get ; most már absolute resolválta föl nem mehetését, mivel a Nagyasszony Zoltán Istvánnó asszonyom az erőtlenség miatt naponként kezd declinálni. Resolutióját ő kglmének megértvén, kértük Vay Ábrahám uramat azon követségnek felvállalására, resolválta is ő kglme magát, úgy mindazonáltal, hogy indu­ lása sokára ne maradgyon, mivel tovább-tovább mind nagyobb dolgai fognak ő kglmének következni. így levén a dolog, kívántam kigyelmedet tudósítani sietséggel, tetczik-e ^kglmed­ nek most hamar az ő kglme indulása vagy nem. Ő kglme mellé hogy más becsületes embert is rendelnénk, talán nem szükséges, mivel Szathmári György uram nemes vmegye követ­ ségében csak ezelőtt harmadnappal indult el, Szepessi József uram is Bécsben vagy Pozsonyban leszen, s hárman ezen jdolgot végbe vihetik, költséget is ő kglmek iránt nem kelletik

tennünk, Vay Ábrahám uramnak penig itt körülöttem levő három vagy négyszáz forintbul — csak tudósítását s tetczését érthessem kglmednek quid et quantum — lehet subsistentiájára adni. A mint feljebb írám vagyon kezemnél circiter 400 ft Debreczen városátul és a Hajdú városoktul, mellyet most Szathmári György uramtul föl lehetett volna ugyan küldenem Győrbe, de az Atyafiaknak úgy teczett, maradgyon kezemnél addig, míg a Commissionális Acták sem assummáltatnak és arra követség nem expediáltatik, hogy akkor fundus nélkül ne maradjon azon becsületes követ, mert valóban lassan adakoz­ nak az emberek; de azt Csejtei Uramnak is nehéz várni, noha már szürettől fogva én ő kglmének küldöttem többet kétszáz ftnál. Eziránt is mi tetczik kglmednek elvárom tudósítását, csak megtartsam-e magamnál vagy külgyem azon pénzt. A bor szedésben e tájon, úgy annak distractiójában is meglehetősen procedálnak. Patay Sámuel uram ő kglme is írja, szereztetett edgynehány hordó bort, ha mind ezek bejönnének kezemhez, reménlem reá telnék vagy 600 ftra ezzel edgyütt. A forrai templom dolgát elhiszem hallhatta kglmed, brevibus én is tángálni kívánom. A kassai bíró jure Dominatus Terrestris elfoglalván a szegény lakosoktul, subsequalt 8 psent. nemes Vmegye Gyűlése Encsen, mely gyűlésben Sajgó úr vice Ispánnak surrogáltatván, instáltak a forraiak hogy magistratuáliter reponáltassanak elfoglalt templomukba. Á vármegye Consentiálván exmittálni is kívánták Sajgó uramat qua surrogatum; ad restitutionem nem akarván magát resolválni, cum honore deponáltatott ós Puki András Uram surrogáltatott helyébe, a ki is ex officio Processualis Catholicus Szolgabíró­ val kimenvén, commissióját effectuálta, a templomot vissza­ foglalta és resignálta a forraiaknak, cum quali eVentu ? csak Isten tudgya, noha csak volnának edgyesek, nem kellene semmit is félni. Haec pro notia. Mindezekről a midőn geminá informátióját elvárnám kglmednek, kívánom az Úr Isten éltesse szerelmeseivel edgyütt klgmedet friss jó egésségben, maradván igaz köteles szolgája Dőri András m. pr. Miskolcz 23 mart. A. 1730. XVIII. Nagy jó Uramnak kedves Bátyám Uramnak kglmednek. Ajánlom igaz kötelességgel való szolgálatomat. Mit írjon Sógor Patay Sámuel uram nekem, accludálom valóságos massát nagy kötelessen. Nagy Péter uram minemű Conceptust hozott

hozzám (kinek szólló legyen ugyan nem tudhatom), melyben is forrai templom foglalásával causált mindkét részrül való actusok bőven leíratnak, azt is ezen levelemben megküldöttem. Dőri urammal communicáltam, ő kglme is egy opinióban vagyon. Mellyekre nézve ámbár lettének volna momentosa ratióim excusatiomra, és helyes okaim recusálásra: de jó Uraim dispositiójoknak — tekintvén a czélt — contraveniálni sem akar­ tam, hosszas ideig való fen múlatásban módom nem lévén, kevés ideig való felmenetelre magam resolváltam s úgy egyez­ tem meg Nagy Péter urammal, hogy edgyütt innen 24 ,Currentis meginduljunk Pest felé, honnan is némely Causáinkra nézve két-három napok múlhatatlan töltése után vegyük utun­ kat fellyebb. De minthogy egyikünknek sincsen tellyes informátiója a dolgoknak folytatása módgyárol: jó uram kedves Bátyám uram által kívánnánk mindketten informáltatni és manuductiója szerint Isten segítségével a dolgokat incaminálni. E végre ha kglmed péczeli úri házához fordulván ottlétéről tudósítani méltóztatna, azonnal alázatosan udvarolni el nem múlatnánk; hogyha pedig mostanság abban mód nem volna, kérem nagy obligatióval, bölcs sentimentumával s manuductiójával bennünket útba igazítani s instruálni méltóztassék. Ludányban is udvarolni nem sajnállanánk, de oda Pestrül, s kivált onnan osztán Pozsonig vagy Bécsig fogadandó Vectura szerzésének difficultássa terreál bennünket. E mellett reméllem jó Uram kglmed méltóztatik Kenessei úrnak, Csejtei uramnak és a hova bölcsen adveniálni fogja, írni. Nagyon szükségesnek ítélném csekély elmém szerint, ha Kenessei uram felmehetne s ott megegyezhetnénk, mind esmeretségére s abbul követ­ kező accessus facilitatiójára, mind pedig mint egyebekben, úgy ebben is nagy experientiájára nézve, reméllem is vallá­ sához való szeretetiből hacsak kevés időre is felrándulni — ha ő kglmének kglmed írni méltóztatik — nem fog sajnállani. Mi ugyan tellyes tehecségünket — a mint is tartozunk vele — azon Instántiáink consequálhatására consecráljuk: de circumstantiáliter folytatásában experientiánk nem levén, bölcs úri ítéletire hagyom kglmednek, kívántatnék a k i praeeálna, talám mellette mi sem töltenők haszontalan az időt. Mellyekről is midőn úri válaszát praestolálnám, magamat úri affectiójába s atyafiságába ajánlom és változhatatlanul maradok kedves Bátyám Uramnak nagy jó Uramnak elkötelezett szolgája igaz Attyafia Vay Ábrahám m. pr. Solcza 13 Április 1730. a

(Külczím : Spectabiii Groso Dno Paulo Ráday de eadem, certorum I . Cottuum Tabularum Iudriarum Assessori Primario. Ludány).

XIX. Bizodalommal való kedves Sógor Uram! Minemű Impetitiója legyen Nemes Ábauj vármegyében vallásunk dolgainak, és miként akarják veszedelembe hozni mindazokat, valakik igasságosan kivánnyák oltalmazni dolgain­ kat ? Felséges királyunk kegyes Resulútioja szerint hogy min­ denek in Statu eo, in quo ante et sub Commissione Pestiensi voltának, maradgyanak — allaboráltak : levelem megadó kedves Atyánkfia szóval bővebben proponálni fogja. Énnékem azért teczenék édes Sógor úr — több jó uraim is az mint hallom már azon megnyugott — hogy kglmed semmit is ne múlatna, hanem egyenessen venne uttyát a Felséges udvarhoz, és onnan is Nagy Péter vagy Nagy József uram (a ki mindenik alkal­ matos subjectum) kglmeddel együtt menne fel, una fidelia mind több injuriáinkat s mind ezt repraesentálhatná és orvo­ solhatná kglmetek; s ugy az Commissio Actái mostani folyá­ sára s Ministeriális revisiójára, és azt követő királyi Resolutiójára is vigyázhatna. Sőtt Felséges Urunk Dioetan luramentum modificatiója iránt nyújtott Atyai kegyelmességét is personalis audientián megköszönhetné. Mely dolgoknak útba való igazí­ tására ha praevie mind T. Ráday s mind T. Kenessey Uram­ nak írna, ugy reménlem Kenessei Uram szokott dexteritássa s vallásához való szeretetitül viseltetvén Bécsbe is felrándulna. Nem különben Csejtei Sigmond úr, Kuncz úr penig Bécsben van a hová is kellene szállani kglmeteknek pro compendizandis expensis. De Posonyban is kellene Jeszenák és Sitkovszky ós Bél uramókkal szólni de modo agendi; máskint ha az sok consultatióban töltyük ithon az időt, Periculum in Mora, Sógor Dőri András uramnak siető alkalmatosság miatt most nem írhattam, tudom közleni ezen levelemet nem terhel­ tetik. Az expensák — mint közjóra — együtt adattatnának kglmeteknek említett Sógor uramtul. Itt is már alkalmasint ajánlották magukat, van is valamely becsületes embereknél, annak is által tétele iránt írtam. Recommendálom azért szívére ezen matériát kglmednek, maradván kedves Sógor úrnak elkö­ telezett igaz szolgája sógora Patay Sámuel m. pr. Raptissime Bay 8- April 1730. P. S. Minthogy kglmeddel Nemes Abauj vmegyéből fog felmenni egy becsületes subjectum, a mint Bárczai László uram opiniója is tartva : azért mindkettőjöknek kglmeteknek ott kell expensákra való viaticumot és subsistentiára pénzt venni Sógor uramtul Miskolczon. ;

a

XX. Bizodalmas nagy Jóakaró Uramnak, kegyelmednek. Ajánlom kész kötelességgel való szolgálatomat. Leikünkismeretit sértegető s veszedelmünket czélozó gonosz intentiók támadván ellenünk, hogy ne praeoccupáltatnánk és míglen az iránt magunkra vigyázó médiumokat elkövetnénk is, kénszeríttettem kglmednek dolgainkat revelálnom. Elmúlt martius havának nvolczadik-kilenczedik napján Encs nevű vármegyénkben levő helységben Generális gyűlést tartván ezen Tettes Nemes vármegye — melyben én ugyan jelen nem lehettem —, midőn Deputatussát pro repartitione Portionalis Quanti elrendelte volna, annak elaboratiójára részenkint megoszlott és külön-külön helyeken más napon abban fáradozott: ezalatt Nemes Kassa városának szomszédságban levén Encsnek Forró nevű faluja, melyben vallásunkon levő szegény emberek lakván, maguk templomocskáját csendesen bírták vala és szabad exercitiumok akkoráig meg volt, kassai feőbíró Vancsai István, és fürmendere Lehoczki János uramék ő kglmek, Török István nevű sepsi plebánus, másként ezen Dioecesisnek Vice Archidiaconussa által kívánván említett templomokat elfoglalni, egy becsületes Plebánust odavivén s az községet mint jobbágyaikat előhívatván, nagy fenyegetődzéssel s rémítóssel (készen levén a pálczák is), virtute Iuris Dominális et Pátronatus, az kulcsot kézhez hozni parancsolta; addig penig valamely lyukon embereket behajtatván, belölrül az ajtót kívánta felrontatni, az kulcsa penig kintelenségböl mély éczakának idején megérkezvén a Mater Ecclésia Prédi­ kátoraiul, felnyitották és vi et potentia mediante el is foglal­ ták és az említett Plebánust titkosan instellálták. Ez meglévén, negyed napra ujabban azon Generális gyűlésnek continuátiója beáll hogy a Deputátusok munkája relátióra mehessen, melynek continuatiójával az megnevezett forrai református Ecclésia maga alázatos Instantiáját ily violentiáért Nemes Kassa városa ellen beadta, kívánván Vice-Ispánját Szolgabírájival együtt exmittáltatni e végre, hogy ő Felsége kegyelmes parancsolattya e Commissiója ereje mellett (mely is már régen minden Nemes Vármegyékben publicáltatott) erő­ szakkal elfoglaltatott templomocskájokat authoritate Magistratuali reexequaltassa. De akkori surrogatus Vice-Ispán Sajgó János uram (az ordinariusunk betegeskedése miatt elkelletvén menni Cura alá) retinenter magát az exmissiónak opponálván ki nem ment; hanem ő kglme helyett Puki András uram denomináltatott, és három szolgabíróval együtt az exmissio

szerint azon forrai templomot reexequálta, melyről in instanti relatiót is tettének az egész Nemes Vármegye előtt. De az Catholicus Status felzendült és solenniter protestált az executió iránt, s ezzel azon Gralis Congregatio dolgait elvégezvén eloszlott. De azoltátul fogva az Catholicus Status minden machinatiókat gondolván, nem kicsiny veszedelmünket munkálódja az ott levő felséges Instantiák előtt informátiójok által ; mellyet hogy nomine collectivo aut Comitatus folytathassanak, tegnapelőtt Ordinarius Vice-Ispánunk ő kglme Kassán főbképen az mint által adták csak ezen okból Particularis Gyűlést tar­ tott, és Nemes Vármegye nevével felséges Regium Consiliumnak, ugy a felséges Magyar Cancelláriának is, és fő Ispán úrnak ő Excellentiájának íratott, oly expositióval declarálván ezen Actust, hogy Nemes Kassa városa jure Patronatus et Dominali forrai jószágában Plebánust inducálván, minthogy templomuk pusztán állott, suo modo et ordine nomine contradicente occupálta és Plebánust is installálta; mellyet az Refor­ mátusok és Lutheránusok elméjekre vévén, azon forrai lako­ sok neve alatt Instantiát koholtának földes uruk ellen és subrepticie becsúsztatván publicáltatni kívántának, mellyet az Vice-Notarius elolvasván conclamáltanak és felzendültenek hogy exmittáltassék az Vice-Ispán pro reoccupatione; de az akkori Surrogatus V.-Ispán és Catholikus. Status solenniter protestált és nem accedált. Non obstante mindazonáltal az Reformátusok és Lutheristák Vice-Ispánt tevén maguknak, tumultuarie et Armata manu contra tenoréin Articuli 30 Anni 1715 az templo­ mot nemcsak reoccupálták, erővel vervén le a lakatot: hanem embereket is cruentáltanak. Mivel pedig ezen Actus vagy reexecutio csak Privatorum quorundam voluntate esett meg, és nem Vármegye megegyező tetszésével: azon okbul méltóztassék mind az felséges Consilium, s mind az felséges Cancellaria, juxta benignas Caesareas Regias explanationes kegyes parancsolatot adni, és azon cselekedetet vagy reexecutiót animálni. E mellett Nemes Kassa városa Juratust kérvén ki, inquisitiót tétet bizonyos punctumok alatt, hogy azon templomnak reoccupatiójára nem a forrai lakosok Íratták Instantiájukat, hogy a V. Ispán exmittáltatnék, hanem bizonyos helyen Conventiculumot és tanácskozást tart­ ván, az mieink koholták ezen factiót. 0 felsége fiscusa is nem kevéssé kíván hasonlóan inquiráltatni, melyből által látjuk, hogy kivannak irretiálni és nótába ártatlanul ejteni az ő Fel­ sége kglmes parancsolatának manutentiójáért. Sőt publice feljebb említett Particularis Gyűlésünkben elmondván Ordinarius V. Ispánunk, quod ille Actus sit erectio contra Statum PubliT

cum, s mind ezen circumstantiákkal azért eltökéllett szándék­ kal kivánván bennünket az felséges udvarnál Notoriusoknak tenni: kegyelmedet azért kérem és az élő Istenre obtestálom, legyen teljes vigyázattal bölcs elméje és dexteritása szerint azon felséges Instantia és Méltóságok körül, hogy miképpen progrediál az ellenkező informatio ; és ha mit észrevészen és megtud, az holott illik és helye lészen, részünkről magát jelentse be. Ezen expositionk szerint bennünket és ártatlan­ ságunkat hathatósan menteni ne múlassa el. Leszen magunk­ nak is gondunk ezen dologban az ártatlanságnak in locis debitis, sőt ha lehet magánál felséges Urunknál megmutatá­ sára, de a prima informatiótol tarthatni annyival is inkább, hogy sub authentico Cottus sigillo megyén. A vármegye gyűlése három papból, Eeviczki és Olasz uramókbol, s magambul, Ordinarius- és vice-notarius uramékbol állott, az Táblánál a kik ültünk; azok közül pedig, a kik ezen templom reoccupatiójában Principálisoknak tartatnak, egyetlen egy sem volt jelen, és ugyan el is hihetni, hogy úgy akarták, hogy azok a kik a dolgot menthették volna jelen ne lehessenek. Mely kglmed jó akarattyát mi is el nem mulattyuk megszolgálni, ajánlván in reliquo magamat keglmed szép jó akaratjába, maradván kedves Sógor úrnak kidnek elkötelezett igaz szolgája sógora Patai Sámuel m. pr. Raptissime Bay 8 Apr. 1730. l

(E levél Vay Ábrahámhoz lett írva Solczára, ki Nagy Péterrel éppen ekkor küldetett és volt indulandó Bécsbe az udvarhoz.) XXI. Kiváltképpen való nagy jó Uramnak ajánlom minden­ kori alázatos szolgálatomat. Losonczrul 16 Mártii írott levelét az Úrnak alázatosan vettem. Még most is Commissionális Actáink assumptiója iránt semmi bizonyost nem írhatok, s inkább hiszem hogy az mostani circumstantiákra nézve, elöl nem veszik. Cancellarius uram ő Excellentiája még az innepek előtt Győrré lejött s talán pünköstig is — az • mint híre vagyon — ide alá Veszprémben fog lenni. Míg Győrött volt, Kenessey uram udvarlására Pápárul által jött s hozta elő ő Excellentiájának az Commissionális Acták dolgát is, ő Excellentiája is oly opinióval vagyon, hogy nem reménli hogy mostanság elövétessenek. Az Szentmiklósiak és Földváriak dolgában az innepek előtt beattuk az Instantiát, lejövetelemmel Kuncz uramat kér-

tem, hogy sürgesse ; magam is két-három nap alatt megindulok Bécsbe, Isten egésségemet adván, mivel az Űr Patay Sámuel uram levelét is vettem, hogy Kassa tájján Forró nevű helység templomát, mellyet a memoria hominum az mieink bírtanak, kassai Bíró uram jure praetenso Patronatus elfoglalta. Mindez s mind még csoportozott Gravamenek hathatósabban lehető orvoslására, ha az Uraknak úgy tetczenék, ámbár Commissionális Actáink dolga mostanság elő nem fordulna, jónak ítélném ha vagy csak két becsületes Úri ember mellém fölküldetnék és sürgetnénk mind Udvarnál mind az Consilium Regiumon — ha úgy kívántatnék — affiictióink orvoslását, és ha szük­ ségesnek ítéltetnénk, Personális Audientiára is mennénk ő Felségéhez. Győri Kocsis Mihály uram Perceptorsagárul szóllottam — mostanság Pápán levén — Kenessey urammal is, s ő kglmének ugy tetczik hogy alkalmatos leszen, hogy oda adniinistráltassék az költség; csak méltóztassék az Úr dispositiót tenni és instructiót ő kglmének küldeni, melyhez alkalmaztassa magát. Kenessey uram közel levén, ha valamely extraordinariumra kívántatik, az ő kglme Commissiójára ítélem adhat; az én obtingensemet peniglen ad quadrantis Anni kifizetheti erga quietantias. Mindazonáltal alázatosan kérem az Urat, méltóztassék oly rendelést tenni, hogy az tavali fizetésemet, mely nagyobb részre hátra vagyon, mind az idei félesztendőre bátor járandót egyszersmind vehessem kezemhez, had tehessek én is contrahált adósságim iránt satisfactiot, és ha szükséges lészen oda föl való létem, lehessen subsistentiám s ne köllessók ob defectum sumptuum alá s föl gyakorta nagy kölcscséggel utaznom. Isten fölvivén, de occurentiis alázatosan fogok levelim által az Úrnak udvarolnom, csak tudhassam, Péczelre vagy Losonczra dirigállyam levelemet. Ezzel kívánom az Ur Isten sokáig frissebb s jobb egésségben éltesse az urat, s maradok alázatos köteles szolgája Cseytey Sigmond. Tagyos 26 April 1730. r

(Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo Ráday de Ráda, certorum I . Cottuum Tabulae Iudriae e Primariis I . Assessori (Titt.) Dno et Fautori mihi Colendissimo. Lossoncz.)

XXII. Igaz kötelességgel való kész szolgálatom ajánlom az Úrnak kedves Sógor uramnak. Pozsonyba érkezvén Istennek verérlésével, Just Pál Uram javallásábul Prímás Urunknál ő herczegségénél insinuáltattuk magunkat. Genuina repraesentatiót tevén a forrói dologban ő herczegsége előtt, tett ugyan ő herczegsége némely difficultásokat Circa institutum Processum, tudniillik : a Reexecutio penes speciale Mandátum Suae Mattis, non vero penes Grale lett volna illő hogy effectuáltatott volna! pro secundo : ha a praesidens V. Ispán nem akart az exmissionak obtemperálni, repraesentálni kellett volna; mindazáltal in justis et licitis ígérte kegyelmességét ő herczegsége, megolvasván az Exmissiót is; és igazított bennünket Feld-Marschal Pálffy János Urunkhoz ő excellentiájához ós hogy az Exmissiót annectáljuk Instántiánkhoz s adgyuk be. Másnap megudvarolván Pálffy János uramat eő Excellentiáját s ő előtte is alázatosan detegálván dolgunkat, mondotta ő Excellentiája: akár fő Ispán urunk ő Excellentiája Relátioját (mivel ő Excellentiájára bízatott, hogy serio investi' gallya ezen dolgot és comperta rei veritate meg is büntesse) várjuk meg; akár Bécsben ad repraesentationem gyűjjünk fel, ezt is hozzá tevén: nem remélli hogy változtassa a Felséges Udvar a Decretumot. Ebbül is általláthatjuk, részünkről a késedelmes repraesentatióban esett a nagy fogyatkozás, mivel praeoccupáltattunk prima informátióval. Isten segítségével 3 praesentis ide érkeztünk; már itt praemissa orali repraesentatione concinnáltatván az Instantiát a Felséges Cancelláriára be adgyuk; minemű Resolutiónk lészen? a jó Isten tudgya. Fel­ séges Urunk Laxenburgban vagyon, Mlgs fő Cancellár Urunk még Húsvét előtt Ns Veszprém vármegyébe ment; Josz Pál uram itt levén ő kglme manuductiójával élünk. Olyast értettünk hogy az elmúlt Vasárnap volt in negotio Religionis első Ministerialis Conferentia; igen szükséges lesz az Uraknak itt létele. Minemű Consolatiót ad Isten, utunkban az Urat fölkeressük. Engedgye Isten találhassuk az urat friss jó egésségben, maradván az Úrnak nagy jó Uramnak Sógorom­ nak igaz köteles kész szolgája Szirmay István m. pr. Bécs 6 May 173G. (Külczím: A Monsieur Paulo a Ráday psent. Par Budae a Aszód.)

XXIII. Bizodalmas Nagy jó Uram ! Harmad napja, hogy ide visszaérkeztem s értettem hogy a régen várt Ministeriális Conferentia a vallás dolgában a múlt Vasárnapon Teméntelenül megtartatott, a F. Herczeg s több szokott Ministerek, a Magy. Or. Mlgos V. Cancellár (mivel a fő még Pünkösd után várattatik vissza) Koller, a Bellicárul Hevenstock, az Aulicárol Gyöng: jelenlétében. Quo consectario ? Semmi módon ki nem kémlhetni, annyira celáltatik. Vagy azért, mert nem határozták végképen meg, kiért is talán ment le tegnapelőtt Posonba R. Kol. uram, hogy ott a Prímás herczeggel is előbb mindeneket közöllyen, vagy nem igen vigasztalásunkra valót végeztek benne, ha ugyan végeztek, a mint némellyek szavaiból sajdíthatni. Noha én mind oly Íriszem­ ben voltam s vagyok, hogy a mostani Conjuncturáknak sírásra nem fordulása előtt inkább bíztathatjuk K. K. és Cs. Urunk ő Felsége ősi örökös kglmességével ebben is magunkat. Az mindazáltal akármint legyen eddig, egyfelől Istent kérnünk, hogy mint a vizeknek oszlásit, úgy az ő Fölsóge szívét is alatta való minden híveihez való kegyelmességre •> hajtsa, és ezt ugyan kiváltképpen s rendkívül való buzgóság­ gal is és bőjtölésekkel; másfelöl penig ide fölsietnünk köllenék, és ha valaha: most legfőképpen vigyáznunk s esedeznünk, míg ideje vagyon s leszen, mert ha ebben edgyszer a Sententia kimondattatik, se . . . . se appellata, se a törvénynek több orvoslási helyt nem lelnek. Vagyon pedig emlegetésben, de még ki nem terjesztve más valamely alkotmány is, — a mint állíttatik — megmaradásunkra és csendességünkre czélozó, de úgy, hogy mi magunk könyörögjünk érette. Kirül is min­ denesetre igen-igen nagy megfontolással s egyedül itten lehetne s köllene hova-hamarább legjobb s bölcsebb Tanácsosinknak megedgyezhi. Sz. I . és B. Já. uraimék ugyan jelenték a podagra és chyragrának most is Losonczon Continuatióját, kit Isten távoztasson mentül előbb! én mindazáltal ezt is csak előbbi levelem jelentett úttyának bocsátom. 0 kglmek is ezen környülállóságokra nézve is nehezen mennek előbb. De bár Mgs fö Ispánnyukat megtalálták volna előbb, a kire már elment a Commissio, hogy maga vizsgállya meg s inquirállyon a dologban, és a vádoltattakat ha bűnö­ söknek tapasztalná, meg is büntesse. Győrhöz igen közel talál­ hatták volna föl úttyokban. Ha lett volna innét is informatiója, legalább tartózkodóabban járt volna el a dologban. Ezzel kívánván Isteniül kívánt tökélletes és hamar restitutióját, ma-

radok Nagy jó Uramnak engedelmes szolgája Szeremley György m. k. Bécs 8 Maji. 1730. (Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo Ráday de eadem, Inclytorum Comitatuum de Nograd, Heves, Pest-PilisSolt etc. Primario Tabulae Assessori (Pleno cum Titulo) Domino mihi Colendissimo. p. Bude, Aszód. a. Péczel.) XXIV. Kiváltképpen való nagy jó Uramnak alázatos köteles szolgálatomat ajánlom az Úrnak. Nem kétlem, Tiszt. Kocsy István Superintendens Uram által küldött levelemet elvette az Úr, úgy innend is mind Szeremlei György Uram, s mind más Uraimék tettének notificatiót. Reménységünk s ítéletünk kívül még 30 praesenti Mensis Április levén ministerialis Conferentia, Commissionális Actáink dolga elölvétetődött s az mennyiben érthettük, vala­ mely punctumokban pergáltak, de vége nincsen s nem tudhattyuk azt is, mikor ismét elöl vétetődik s continuáltatni fog. Azért ő kglme több Uraimékkal edgyet értvén, méltóztassék oly rendelést tenni in omnem eventum, hogy dolgaink folyta­ tásában meg ne fogyatkozzunk, sőt inkább az mit ítélnek bölcs­ csen helesebbnek és szükségesnek lenni, mindazokat kövessük el, hogy valami olyasnak elmúlatásával s késedelmünkkel jöven­ dőre okot ne adgyunk, a mellyet azután talán nehezebb lészen orvosolni, ha in tempore böcsületes Úri Subjectumok, kik ezen dologban versatusok s noticiájok vagyon jelen — s vigyázassál nem lesznek, mert én az Urak ő kglmek instructiója s parancsolattya kívül in istis Publicis semmit sem tehetek. Vagyon olyan hír is, hogy ezen Religio dolgában valamely uj Directiőt vagy Consistorialis modalitást erigálni akarnának. Tovább bővebben megérthettyük. Bárczy János és Szirmay István uraimék tegnap adták be Instantia] ukat; még elő nem vétetődött, megválik minemű resolutiót obtineálhatunk. Itten vagyon Vay Ábrahám uram is. az mennyire lehet leszünk az dolgokra vigyázásban. Azonban szükséges rendeléseket tevén az Urak, mi is mi tevők legyünk továbbá, méltóztassanak parancsolni. Szentmiklósiak és Földváriak dolgában innét ment paran­ csolat az F. Consilium Regiumra, hogy maradgyanak in statu, quo sunt actu. Nagy gratiául venném az Urtul s több jó uraimtul is, ha mind az tavali restántiám s mind az idei obtingensemnek

egyszersmind való kifizetésével consoláltatnám, s most nagy szükségemben tennének jól velem az Urak. Az mint az Ur favorabilis resolutióját cum effectiva Contentatione más parancsolatival együtt elvárván maradok alázatos igaz hűséges szol­ gája Cseytey Sigmond m. p. Viennae 10 may 1730. (Külczím: Spectabiii ac Groso Dno Paulo Ráday de Rada, plurium I . Cottuum Tabulae Iudriae e Primariis Iurassori Titt. Dno et fautori mihi Colendissimo per Budám, Aszód.) XXV. Nagy jo uramnak kedves bátyám uramnak az Úrnak. Ajánlom igaz köteles szolgálatomat. Mlgs Herczeg Prímás­ nál Heves vármegyei ecclák dolgát és némely particularitásokat előhozván, ámbár Gralitást nem premáltunk is: mindazonáltal per modum projecti hozta nekünk elő, hogy igen jó volna ha egynehány értelmes embereket küldenénk föl, és az Religiók egymás között tentálnák az meg egyezhetést. De minthogy in Civilibus sem remélhettük ennek jó végét, semmit sem felel­ tünk ; mivel pedig errül megfeledkeztem ottlétemben : megírnom kötelessen kívántam. Ezzel maradok elkötelezett igaz Attyafia szolgája Vay Ábrahám. Keresztes 30 May 1730. (Külczím: Spectabili ac Groso Dno Paulo Ráday de eadem Certorum I . Cottuum Assori. Péczel.) XXVI. Kiváltképpen való nagy jó Uramnak. Ajánlom mindenkori igaz kötelességű szolgálatomat. 22 Maji Mányai Ádám uram ő kglme Péczelrül énnékem írott becsületes levelébül szomorúan értettem jó Uramnak kglmed­ nek erőtelenkedését. Kívánom azért, az Úr Isten elébbeni jó egészségének megadásával s friss és boldog élettel örvendez­ tesse jó uramot kglmedet, mellyel mi is consoláltassunk. Az Commissio Actáinak mostani vizsgálását s azután következendő determinátiókban való fáradozását a Felséges Ministeriumnak értettem. Bizonyos azért az, ha valaha kellett nekünk vigyáznunk ós munkálódnunk a Felséges udvarnál: most kell egyszer, mely hogy meglehessen jobb módjával, ón mind Horváth Ádám uramnak s mind más jó uraimnak írtam s kértem valamely motívumokkal lehetett felmenetelre, de Ő kglme mostoha Anyjával való terhes processusának a T. királyi

1

Táblán való folyása miatt — hogy most tellyességgel nem mehet declarálta magát; affidálván mindazáltal abban és árral, hogy által esésével valamidőn kívántatik magát nem fogja mente­ getni, így értvén a dolgot, én írtam sógor T. Bárczay László s Olcsváry uramnak is, hogy fólretevén minden privata ratiókat, magukat resoválnák a fölmenetelre, — elválik micsoda resolutiót veszek ő kglmektül. Az mi csekély személyemet illeti, megvallom édes jó uram, bizony magamat Privatumomért soha annyit nem menteném, ha ezen praegnans ratió elmémen nem feküdne. Udvarnál máskínt nyomóssan nem folytathattya senki is a dolgot, ha azokat, kiken a dolog áll, nem udvarollya audientiák alkalmatosságával, és eleibe adatott dolgát rátiókkal azon nagy Ministerek előtt igazságosnak lenni evincálni, s azon Columnát azzal capacitálni s elhitetni nem kívánnya. Már ezeket énnékem úgy kelletvén folytatnom, nemde nem mondaná-e azon messzelátó elme én­ nékem azt: „Quomodo potes tu hanc Causam nunc promovere, et per hoc te Agentem facere, cum in istis Actis Commissionalibus per Suam Mattem denominatus Commissarius, adeoque Judex Constitutus non fuisti? nunc apparet vos interessatam opinionem dedisse ?" és így mind kissebbséget s mind talán kárt is okozhatnék. Másként az én csekélységem valamiben concurrálhat, bizony igaz szívvel cselekszem ; de ugy tetczik, ezen materiában rationabiliter excusáltathatom. Itt ugyan jó Uramat s kedves atyámfiait urgeálnom a fölmenetelre meg nem szűnöm. Kölcség itt — a mi keveset ígértek is — alkalmasint Szirmay István és Bárczay János uramék mostani bécsi uttyokra megyén; hanem egynehányan az mit itt conferáltunk az Prédi­ kátorom kezénél vagyon, annak elküldését el nem múlatom. Magamat az alatt is úri favorába recommendálom és maradok állhatatos igaz szolgája Patay Sámuel. Báy 5. Junii 1730. (Külczím: Spectabiii ac G-roso Dno Paulo Ráday etc Péczel.) 1

Apját Palóczi Horvát Györgyöt — k i 1718-ban katholi/.ála — megölette a második felesége Monaki Erzsébet. (M. tört. emlékek I I . oszt. 31. kötet. 272-277 lap.)

3-2

FÖLDVÁRY LÁSZLÓ

XXVII, Dicsértessék Jézus Krisztus! Perillustris ac Generose Domine, mihi Observandissime! Kegyelmed levelének manu aliena lett subscriptiója ösz­ tönöz condoleálni Chyragrabeli alteratióján, kívánván Isten hovahamarébb azpn fájdalmaktul kegyelmedet szabadítsa s előbbeni jó egésségét térítse kglmednek. Kedves Ráday ú r ! vígasztaltatom, hogy kglmed maga Ecsedi jobbágyoknak de lingvarum gnaro Curatore Animarum provideáltatni kíván és bizonyára est laudabile suorum saluti prospicere. Meg ne bántsam kglmedet, ha ezen alkalmatos­ sággal bátran merem kglmedet is kérni, ut sibi quoque provideat. Irgalmas Isten — mondgya sz. Ágoston — qui te creavit sine Te, non te salvabit sine Te ; azért eltöltvén már kglmed életének nagyobb ideit, fac nunc, quae moriens facta fuisse voles. Ezt írom ex cordiatimo eífectu et Zelo, animam tam chari amici mei, et in omni alias parte praetiosi viri salvam fieri, ne cum ob bonam vitám, probos mores salva fieret: ob defectum verae fidei pereat. Én eddig gyakran esedeztem, ez­ után mindennapi sz. miséimben s imádságimban irgalmas Istent imádni fogom, hogy irgalmazzon kglmednek, világosítsa elméjét és hozza kglmedet igaz s egyedül idvezítő hitre. Amen. Amen. Mi pedig az ecsedi plebánusrul kívánságát illeti, bár már feles jövevényekkel és magyarok számát felyül haladóval meg­ szaporodtunk, de két nyelvű Pásztorral való buzgó szorgalmatosságának hogy elég tétessék, Isten Egerbe vivén — hova nem sokára menni szándékozok — oly rendelést Gralis Vicariusom által tenni kívánok, hogy mind kglmed mind penig az népség contentáltattassék. Vígasztaltathatnám, ha másokban tetszenék vélem parancsolni, valójában mutathatnám meg, melly igye­ kezettel vagyok, az ki állhatatossan maradok Servus ex corde addictissimus Gabr. Anto. Com. Erdődy Eppus Agriens. m. pr. Pozsony 16-a Julii 1730. (Külczím: Perillustri ac Groso Dno Paulo Ráday, I . Comitatus Neogradiensis Tabulae Judriae Assori Primaria. Dni mihi observandissimo Per Budám, Hatvan — Péczel.)

XXVIII. Kiváltképpen való nagy jó Uramnak ajánlom szolgálatomat. Egynehány Conferentiák tartása után már az Fölséges Ministerium által ment Commissionális Actáinkon s végét szakasztotta: maga, F. Eugenius herczeg fog referádát tenni iránta Fölséges Úrnak. Minthogy penig az úrnak Péczelen létit értettem, bővebb írásommal nem kívánom terhelnem, hanem szűkségesnek ítélem hamar időn leendő lemenésemet, és ha terhére nem leszek az úrnak, kívánok alázatosan udvarolnom. Engedgye az Úr Isten találhassam az urat frissebb s jobb egésségben. Maradok alá­ zatos szolgája Csejtey Sigmond. Pozsony 8 Aug. 1730. (Külczím: Spectabili ac Groso Dno Paulo Ráday de Ráda etc. Per Budám, Pest, Péczel.). XXIX. Tekintetes és bizodalmas nagy jó Uram! Levén T. Bohus Sámuel uram gróf Csáky Sigmond urammal ő Nagyságával szemben — ítélem, sz. György napján Pesten, jelentette quasi sub rosa ő kglmek Abauj vármegyé­ ben Forró nevű Ecclában történt casust, mely ez: Az abban levő templomot a Vice-Ispány elfoglalta Catholicusok számára, s azután csakhamar más Vice-Ispány surrogáltattatván ez ismét visszafoglalta: mely Casus ő Felségének értéséré adatván, ő Felsége fellyebb említett grófi méltóságnak, mint azon vár­ megye fő Ispánnyának demandálta, hogy mennél-hamarább juridice e Casust revideállya és procedállyon. Melyre nézve a fellyebb említett Méltóság jelentette ő kglmének, hogy hovahamarébb lehet hozzá fog a Processushoz. Azért kért ő kglme engemet, hogy e Casus felöl és azon Méltóságnak szándéka felől tudósítanám hova-hamarébb kglmedet, hogy kglmed ismét praevie tudósítaná a kiket illenék, hogy magukat eleve készít­ hetnék és váratlanul ne opprimáltatnának, hanem unitis viribus et consiliis mindeneket prudenter et circumspecte elrendelhet­ nének, és a kiket illő volna mature megkereshetnének! mert ö kglme ezt oly specialis és nagy Casusnak itéli, mellyhez hasonló avagy csak proximis temporibus nem történt, és méltó hogy mindnyájan erre felébredgyünk és communiter mindent elkövessünk ós serpenti malo occurráljunk. His, Istennek ajánlván kglmedet úri szép házával edgyben, maradok az úr­ nak alázatos edgyügyű szolgája Czeglédi András. Dat. in Fót Egyháztörténeti Adattár.

3

1730. 15 Aug. P. S. Tekintetes kománk-Asszonyt is mindketten bizodalmasan köszöntjük. (Külczím: Spectabiii ac Generoso Dno Paulo Ráday de eadem, I . Cottum Coeteros inter etiam Pest-Pilis et Solth art. Unit. Iurato e Primariis Assessori, Dno mihi et Patrono sincere Colendo et Gratioso pleno honoris Titulo. Tóczel. — (Hátirat : Fóti Prédikátor úré.) XXX. Érdemem felett való nagy jó Uramnak. Ajánlom alázatos igaz szolgálatomat az Úrnak. Vice-Ispány Fáy Gábor uram minket, kiket ezen Nemes Vármegye forrai templom reexecutiójára méltóztatott deputálni. ugy respectu Exmittentium valakik potiorok voltának Rendünkön levők, mind citáltatta kassai Senátusi istántiájára pro 11 septembris. Melyis mihelyt hírünkkel esett mutuis Opinionibus elvégeztük, hogy legalább is hat subjectumot ex parte Exmittentium et Exmissorum Bécsbe ablegállyunk, kikis ő Felsége előtt Personaliter insinuállyák ezen méltatlan szenvedésünket; de még nem determinál­ tuk ante eventum litis lógyen-e ezen Ablegatio vagy utánna? pro 2 do, minthogy az Convictiót tudva tarthattyuk, mert azt Bíró uram előre kimondotta, Repulsiót tegyünk-e vagy sem ? occasione executionis ezt is suspenso tartyuk. Sokat bízván az Úrnak irántunk való sinceritásában, éppen expressus emberünket akartuk az Úrhoz Péczelre kül­ deni Szirmai István és Bárczay János uraimékkal, ugy több jeles Cointeressátus uraimék, hogy super praemissis Úri opiniójával az Urnák ezen bajos dolgainkat segítenénk: Az Ur Patay Sámuel Uram ugyan ajánlotta jó akarattyát, hogy ezen dolog­ ban méltóztatik személy szerint felmenni és promoveálni; de ha az Úrnak méltóztatik részérül is ezen dolgot 0 kglmének recommendálni az felmenetel iránt, tudom nagyobb effectusa leszen. De ezen Ablegatio ante terminum Iudrium legyen-e vagy sem? alázatosan kérem méltóztassék informálni. Tán super repulsione mink in foro Iudicii ezen három fundamen­ tális rátiókkal fogjuk igyünket defendálni: 1° Contra Iudicatum excipialtatunk, ex quo tangat Negotium Religionis. 2° ne­ mes Vármegye exmissiojárul. 3° hogy ő Felsége ezen dolog revisiójára méltóztatott más Méltóságos Bírót deputálni. De megírt bíránk előtt tudom ezekkel semmire sem mehetünk. Az apellatio de Vice-Comite ad Comitatum legyen-e, minthogy matéria Religionis, vagy pedig ő Felségére? errül alázatosan elvárom Úri Opinióját; úgy a Bécsbe küldendő Ablegatio mennyi

számmal legyen ? Egész bizodalommal is vagyunk az Úr sinceritásában, hogy részirül is ezen közönségos dolgot kegyes szívére venni méltóztatik; mert tudom hogy valamit tehetnek ellenünk, elmúlatói nem lesznek, minthogy az Ius Patronatust féltik hogy több helyeken is ő Felsége kglmes parancsolattya mellett rendbe veszik. Bárczay László Uram ő kglme mint jó plenipotentiárusunk Zmeskál Uramat requirálta ezen dologban pro assistentia. Az quereláztattaknak Rendit is az Urnák alá­ zatosan includálom; és midőn mind magamat s praemittált instántiánkat Úri favorába ajánlom, marattam életem fogytáig alázatos igaz szolgája Puky András. Mérán 30 Apr. 1730. P. S. Eo parte Exmittentium et Exmissorum certificati pro 11 Septembris Cassoviam: Domini Stephanus Szirmay, Ioannes Bárczay, Michael Zoltán, Sigismundus Kandó, Franciscus Soós, Stephanus Máriássy, Andreas Fáy, Franciscus Szemere, Michael Szentmártoni, Josephus et Petrus Nagy, Andreas Puky. Reliqui adhuc Numeruni 15 praeter praemissas superantur.) (Külczím: Spect. ac Groso Dno Paulo Ráday de Rada Certorum I . Cottuum Tabularum Iudiciarium Primassori. Péczel.) XXXI. Bizodalommal való nagy jó Uram Bátyámnak kglmednek. Ajánlom igaz kötelességgel való szolgálatomat. Nem két­ lem, az Úrnál bővebben fog constálni, hogy in Ministeriali Con­ ferentia az Commissionális Acták ex integro révideáltattak, és immár egyedül ő Felsége kglmes ratificatiójátul vagy modificátiójátul függvén, maga Felséges Eugenius herczeg fogja refe­ rálni. Melyre nézve csekély opinióm szerint talán most volna egyszer ideje Personalis Audientián mind szóval proponálni, mind írásban nucleussát sérelmünknek ós Törvényen fundált alázatos Instantiánknak beadni; talán az Úr Isten megszánván népét, ő Felsége szívét mostan is hajtaná könyörületességre. De ha ez nem volna is, csak Kuncz Uramnak Agentiátul való suspensioja is, abból származható consequentiákkal pensitaltatván, akármely fáratságos munkát megérdemelne. Ugyanis, ha tőlünk ezen extremitások és galyibák között oly szoros és Contradictorium Forumon practicáltatni szokott edoctióját kívánnyák az Mandatariusnak: miként lehessen Instantjainkat foly­ tatni, kivált ha pápista Földesúr persequálja Jobbágyit. De ha szinte mostani dolgaink ő Felsége kegyelmességéböl pro toto dedicáltatnának is, azt nekünk alig lehet Ígérnünk magunknak, hogy az ellen is némellyek in persecutione nostri contraveniálni t

ne merészelnének; miképpen nehezíttetnék azoknak repraesentatiója Mandatariusnak ily szoros exactiójával, ha most, míg Anni 1715. 30-dik Articulusnak helyes értelme mellett, publico nomine is lehet Gravámináinkat repraesentálni, ily stricte admodum Fori contradictorii Mandatariust remonstráltatni kíván­ nak ; mit várhatni post decisione Actorum Commissionalium, midőn de exigentia Articuli nomine Communi ágálni nem leszen szabad. Úgy is teczik nekem, akármi is alig czélozhat az Acták decisiója után nagyobb veszedelmünkre, mint az: hogy tör­ ténvén Contraventiók, ha az laesa pars gyenge leend, vagy tellyessóggel nem lészen, vagy nehezen találtathatik mód repraesentatiójában, hanem ha de modo aliquo providebitur. Illő volna azért Kuncz uram dolgát ob consequentias ugyancsak szívünkre venni, ugy mostan kétséges kimenetelű s in apice levő dolgaink körül minden Curiositást adhibeálni. De hacsak az Úr szokott zelosa dexteritássával fel nem indul, s másokat is — kiket Isten activitással megáldott — föl nem serkent, s minden circumstantiákrul és médiumokról nem provideál prudentiája szerint, nem fog ezen mindeneket felül haladó nagy momentuma állapothoz csak mi gondosság is adhibeáltatni. Eevera autem orandum etiam, sed et laborandum esset, recommendálom azért az Úr tudva levő zélussába, kérvén illendő bizodalommal, méltóztassék másokat is fölserkenteni, követvén egyszersmind bátor alkalmatlankodásomrol. Ezért magam ajánl­ ván kglmed Úri atyafiságos favorába, marad igaz köteles szol­ gája Attyafia Vay Ábrahám m. pr. Pesth 7-ma Septembris 1730. r

(Külczím: Spectabili ac Groso Dno Dno Paulo Ráday de eadem, Certorum I . Cottuum Assessori Primario, Dno et Fratri Colendissimo Péczel.) XXXII. Kiváltképpen való Nagy jó Uramnak ajánlom mindenkori alázatos igaz köteles szolgálatomat az Úrnak. Mostani Bécsben létemben Mányoki Urammal edgyütt voltam, még ő kglmének lészen egynehány nap odafel késése. Kuncz Uram még az Passust akkor ki nem vette vala a Bellicumtol, de fáradoz benne s Mányoki Uram magával tudom le fogja vinni. In negotio Religionis minden dolgaink nehezen folynak s ideföl naponkint jobban-jobban aggraváltatunk. Mostan is esztergomi Dioecesisben levő minden ecclésiáinkat s Predikátorinkat Mlgos Herczeg visitáltatni akarja mind két részről.

Bécsben is az Fölséges Cancellárián levő nrak ezen visitatio dolgában egyenlő értelemmel nincsenek, qui pro nobis, tudni­ illik, hogy penes usum hactenus practicatum maradhatunk, k i contrariumot sentiál. Posoni uraimékkal conferálván, ő kglmek csak azon Opinióban vannak, hogy ne admittállyuk, s Bécsben is declaráltam, hogy mi ő Felsége kglmes parancsolati mellett kívánunk maradni, s ezen visitátiót nem fogjuk admittálni. Scripto hogy Instantiát adtam volna be, disvadeáltatott. Mi lesz kimenetele ? az jó Isten tudgya, s ez iránt az Urak Opinióját is mentül előbb — quid facto opus — szívesen pro directione elvárnám. Kuncz uram per Decretum Excelsae Cancellariae bizo­ nyos Instantiáért ab Agentia suspendáltatott; jóllehet restitu­ tiója iránt van reménység, de vár Principális urai rendeléseiül is, tartván attul hogy ne circumscribáltassék. Pozsonyi uraimék várják mentül előbb az Urak feljöve­ telét, én megmondottam hogy már szüret előtt nem lehet. Az úr ő kglme Jeszenák Pál urammal correspondenter lehet, hogy az mikor az Urak ő kgmek följöhetnek, az más részrül való Urak is akkora compareálhassanak. Én írtam az Urnák Dőry András uramnak is, és transmittáltam perceptióim s restantiáim specificatioját; alázatossan kérem az urat s az úr által több jó Uraimat is, méltóztassa­ nak mentül előbb restantiáim egyszersmind leendő kifizetésével consolálni; és ha tovább való csekély szolgálatomat ezen köz­ ügynek promotiójára ítélik szükségesnek lenni, méltóztassanak oly állandó rendelést tenni, hogy in fixo angariatim lehessen Contentatióm mind az házbér iránt s mind pro subsistentia annua ft. 700, az mint Kuncz uramnak fizetődik. Ebbül notabilis jövedelmet hogy nem remélhetek, könnyen kiki meg­ ítélheti, az mely Uram practicálta az bécsi, pozsoni utazásokat s költségeket. Azért az úr ő kglme s több jó uraim Patrociniuma s Gratiaja által elvárom mentül előbb az urak ő kglmek resolutióját, consideratióba vévén az urak azt is, hogy az Agentiáért minemű Functiómat hagytam el az úr ő kglme s több jó Uraim requisitiójára. Ezzel kívánom az Úr Isten sokáig éltesse az urat jó egésségben, magamat penig tovább is tapasztalt aífectioiba s gratiájába ajánlván maradok alázatos igaz köteles szolgája Cseytey Sigmond, Posony 12 oktobris 1730. (Külczím: Spect. ac Groso Dno Paulo Ráday de Rada etc. Per Rudno, Neosolium Losoncz.)

XXXIII. Eleitül fogva való nagy jó uramnak. Ajánlom mindenkor tartozó igaz kötelességű szolgálato­ mat. Ludánybul 28 proxime evoluti mensis octobri költ s nekem küldött úri levelét noha nagy kedvesen vettem, de uri szemé­ lyét megvallom óhajtva várom vala jó uramnak kglmednek; az mint ha valamikor szükséges volt, most lett volna egyszer mind az Agentiánk subsistentiája mediumirul s mind az Fel­ séges udvarhoz küldendő Atyafiakról, mind az sok fohászko­ dásokkal tellyes Collegiumunk dolga orvoslásárul beszélgetnünk és végeznünk. Tagadhatlan dolog, dolgunk in Confuso vagyon, és sok­ kal rendeletlenebbül mint kezdettük vala; és ha egy bizonyo­ sabb utat nem teszünk; melyen folytassuk Religiónk dolgára szükséges médiumokat, félő alább-alább ne szályunk. Ezeknek orvoslására nézve tellyes reménységem vala közinkbe való jöve­ tele iránt az úrnak; az alatt némely jó uraimékkal én szólot­ tam s úgy is végeztünk, hogy következendő hétfőn Tállyára mennénk, s ezalatt az úr is talán elérkezhetnék s tennénk valamely jó rendelést és orvoslanánk az mit orvosolhatnánk. Ebben mégis nyugottunk vala egynehányan, de tegnap veszem Bárczay László uram oly tenorral írott levelet, hogy e szüre­ ten való Conferentiánk veszedelmes lenne, mivel Főispánoknak olyas intimátiójok bizonyosan érkezett, hogy vigyázassál len­ nének irántunk, kik, hol ós hányan gyűlünk össze, azon okon nem tanácsos az fellyebb írt tállyai Conferentiát observálnunk. 0 kglme ugyan részérül magát késznek lenni declarálta, mert azzal sem Istene, sem Királya, sem Haza törvényei ellen nem vét, de mit csinálunk ketten? És így csak ily praeliminárékban is megütközni és igasságos dolgot folytatni nem merni, mit tegyen, s annyival inkább nagyobbakat s terhesebb fárad­ sággal hogy resolválná magát némely jó uram? általlátható dolog. Ugy látom sz. Péterrel, míg reá nem kelünk, sokan sokra ígérjük magunkat, de ilykor csak üy aprólékos szél is elijeszt bennünket szabados ós minden vétek nélkül való beszélgetésünk czéljátul. Én mindazonáltal ujabban is írok, és a mire csekéllységem vezérelhet, allaborálom s effectusairul az urat tudósítom, maradván az úrnak állhatatos igaz szolgája Patay Sámuel m. pr. Báy 4 novembris 1730. (Külczím: Spect. ac. Groso Duo Paulo Ráday de Ráda, Plurium I . Cottuum Assessori. Ludány.)

XXXIV. Eleitül fogva nagy jó Uramnak. Ajánlom az úrnak tartozó igaz kötelességű szolgálatomat. Tellyes reménységgel valék, hogy szüreti alkalmatossággal közinkbe való jöveteléhez szerencsések lehetnénk nagy jó Uramnak az Úrnak, de becsületes expressus által énnékem küldött levelébül mind történt akadályát s mind annak okát bőven megértettem, s megvallom nemis kevéssé bántam és bánom mostanis az interveniált akadályt; mivelhogy én itt munkálóttam az úr intentiója szerint mind felmenendő Atyafiak s mind Ágentiánkra szükséges kölcség iránt, hogy valami bizo­ nyost végezhettünk volna; ammint némely jó uraimhoz magam is elmentem s hozzám is eljővén ő kglmek, de sine omni effectu csak elmenének. Igaz dolog úgy végeztünk volt, hogy hacsak hatan-heten is Tállyán köztünk választott napon jelen­ tünk volna meg, és Felséges Udvarnál tovább is fenntartandó Agentiánk subsistentiájára, s úgy felküldendő Atyánkfiainak denominatiójára és viaticumra szükséges mediumokrul provideálhassunk, s egyszersmind pataki Collegium oskolai ízetlenségit is már valaha orvosolhassuk. De ezen végezésünk után vettem Bárczay László uram levelét, az melyben írja ő kglme: nem volna kedvek arra sine insinuatione Excellentissimo Dno Generali Commendanti Cassoviensi fienda; Collegiumban is összegyűlnünk úgy most sem tanácsos, hanem én írnék azon Méltóságnak, oskolai ízetlenségek lecsendesítésére kelletvén bemennem, azon okon repraesentálom ő Exceljának, némelyek máskint insinuálnák constálhasson ő Excellentiájánál, — s annakutánna mind Collegium dolgait s mind a praemittáltakat bátrabban végezhettyük. Igaz dolog, eziránt énnékem ob consequentiám sok considerátiom volt, mindazonáltal más dolog mellett ugy insinuáltam, hogy arra engedelemkórós nem volt, hanem egyedül értésére való adása szükséges bemenetelünknek, és hogyha némely emberek — szokások szerint — másként találnák magyarázni, tudhassa ő Excellája, hogy nem mást hanem egye­ dül Oskolánk jó rendit s közöttök ő Felsége szárnyai alatt való csendességét munkálódunk, hogy országos gondjai között ő Felsége kegyes füléi ily oskolai minutiákkal ne terhel­ tessenek. Ezen conceptust mégis írtam s maga atta meg Bárczay László uram; vettem is válaszát ő kglme által, nem ellenzi -— sőt sok jót beszéllett. És így azon volnék — ha disponálf

hatnám érdemes Atyámfiait — bemehetnénk s egy úttal mind­ két dolgokat jó rendbe vehetnénk; de mivel mind Tsétsy uram betegségét hallom, s mind még adandó úri opinióját jó uram­ nak az Úrnak várom: addig tartózkodom. Most Olcsváry Sigmond uram Pesten van, jó volna felmenetelre disponálni. Én ugyan ő kglmének mind szóllottam már s mind írtam; Horvát Ádám uram is igen jó lenne, ha disponáltathatnók; de ha semmi úttal nem disponáltathatnának én valamint in privato megmondottam Bárczay László uramnak, úgy az úrnak is írhatom, hogy ha az úr ő kglme resolválja magát felmenni s Personális audientián alázatos Instántiánk mellett ő Felségének dolgainkat proponálni: casu in illó én is elmegyek. Mely dolgokat az midőn repraesentálnék, maga­ mat is úri favorába ajánlom s maradok is állhatatos igaz szolgája Patay Sámuel m. pr. Báy 22 novembris 1730. (Külczím u. az.). XXXV. Érdemem felett való nagy jó Uramnak. Ajánlom alázatos igaz szolgálatomat. A mi ritka példájú Causánknak valóban súlyos eventusa lőn, mert Ispány uram Exmittens Uraimékat 2380 sigillatim mindeniket, Exmissusokat pedig aeque sigillatim 580 ftokig convincálá; az egész convictionális summa extendáltatik ad flor. 22,000 ftokra. Elég fundamentális allegátiókat tettének Zmeskál Gábor és Kiszel András uramék ő kglmek majd két hétig, de ezeket elmellőzték és ily hallatlanul convincáltanak. Eléggé fenyeget Ispány uram, hogy az Fiscus is minden órán transmittállya certificatoriáit, sőt némelyikünknek Exiliumot is jövendölnek: de ettől nem tartunk. A Convocátusok Jesuiták és Camerálisták voltának s ezekkel praesideált Bíró uram. Úgy láttyuk, minket éppen Labyrinthusba kivannak hajtani, már most circa Ablegátionem igyekezünk. Az bizonyos, hogy ha más Vármegyékben levő bölcs úri Rendek, rendünkön valók ezen dolgot szívekre ven­ nék, méltán közdolognak lenni ítélhetnék s minket secundálhatnának; de nekünk kell azt megtapasztalnunk az mint lát­ tyuk, hogy „Svave est in Littore stanti, videre naves fluctibus exagitatas", az mint körülöttünk s ebben nem interessátus uraimék könnyen mellőzik. Ezen méltatlan s keserves injuriánkat alázatosan kívántam az úrnak — a miben lehet pro remedio

— insinuálnom! magamat is midőn megismert úri Favorába ajánlom, marattam míg Istenem éltet alázatos igaz szolgája Puky András. Mérán 26 novembris 1730. (Külczím : Spectabili ac Groso Dno Paulo Ráday de Ráda, Certorum I . Cottuum Tabularum Judriarum primassori Dno mihi summe colendissimo. Péczel. Közli

Földváry

László.

A TURÓCZMEGYEI PROTESTÁNSOK PANASZA RÉVAI FERENCZ ELLEN. (Kívül.) 1631. Postulatum et Protestatio ex parte Dnorum Patronorum Ecclae Divae Helenae, contra supremum Comitem Cottus Thurocziens. in. Ministrum dictae Ecclae, Compluresq Nobiles dicti Cottus Seviculum, ac alios Ejusd. Supremi Cottis Excessus. (Belül.) Nos Judices Jurati Sedjriae et Universitas Magnatuni ac Nobilium Comittus Thuroczien Memóriáé comen Tenoré psen sqntes quibus expedit univer quod nobis feria quinta proxima ante Festum Beati Matthaei Apli proxime praeteritum hic in oppido Szenth Marthon die et loco sedis Judjriae ac Generalis congregationis nrae solito pro certis quibusdam et arduis istius Comittus nri Thuroczien publicis Negotijs tractandis et concludendis, signanter vero pro restauratione Magistratus videlicet Dni Vice Comitis et alior Ordinariorum Judicum Sedjriae istius Comittus Thuroczien congregatis et convenientibus in eademque Generali Congregatione nra constitutis et una cum spli ac Mgco Dno Domino Francisco de Reva Supremo et perpetuo Comite Comittus istius Thuroczien consedentibus Egregius Joannes Hodjasko cum nris nominibus et in personis Dnor Patronor nec non totius comunitatis Parochianor Ecclae Divae-Helenae in hoc Comittu Thuroczien fundatae mox post factum per Dnum supremum Comitem — contra Dnum Paulum de Reva querelam, in contrarium exhibuit publice similr inscriptis postulationem — et querelam eorundem contra pfatum Dnum Supremum Comitem per modum pereptoriae eaeq sollenissimae protestationis institutam in haec verba : Qualiter non ita diu pteritis hisce temporibus, Mgcus Dnus Franciscus de Reva: Nescit qua audacia et persvasione ad id inductus, omni Sacro Sancti Ministerij Reverentia posthabita Rndum Dnum Joannem Marcklowskj Pasto-

rem Dnorum protestantium ordinarium, postquam is ex Arce Sklabinia rediisset, ac in via libera, publica, quiete et paciíice constitutus fuisset adorien aggredienq eundem diris verberibus affecisset, duobus vulneribus notasset, sicq sanguine innocenti sacerdotum manus suas coniquinasset, per quod re ipsa spectata, Crimen laesae Sacrmae Caesar, et Regiae Mai­ tis Divinae, Dei noti benedicti et gloriosi, juxta illud, qui vos tangit, puppillam oculi mei tangit, comisisset . . . Sed nec eo contentus Egregium quoq Franciscum Ilgo, Davidem — et Nicolaum Draskoczy tunc ex dicta Arce cum pfato Dno Pastore eun, similet redeuntes, mirum in modum vexasset, turbasset, illicitis et inhonestis, turpibus et diffamatoriis verbis eosdem affecisset, ac unum ex ijsdem impetu sui Equi (ut de eius multiplicibus minis ad psens nihil addam) protrusisset impedivisetq. — Deniq neq illud negari pet, qualem idem vim poten et violen in proventibus Parochialibus, diu et ab antiquo, ad dictam Ecclam spectantibus intulisset: duum non solum pratum pro se defalcari, sed hordeum quoq, quod ato dno Pastori in terris Parochialibus, quisq p facultatum suar conditione, ex gratia duntaxat in rationem pfati dni Pastoris eorundem, afflicto statu rerum eius spectato, seminassent, pro se colligi curasset, ac in suum usum collocasset convertissetq. In grave p Judicium ac progativam Dni Pasto­ ris laesionemq Sacro Sancti Ministerij manifestam. — Ac ut rem dicti Protestantes ad aggravandam psentem, eamq multis modis lamentabilem suam querelam altius paulo repeterent: Toti Orbi constare putant: Qualr sua Mgca D. Nobilittem vexet, turbet, opprimat, ut opprimat hos hac, Illos illa Injuria et calamitte afficiat: Alios verber plagis, alios Carcerum seu Captivationis diuturno vigore pmat: Horum domos, Illor Possessiones et Territoria invadit et occupat, Metas suas etiam proximis vicinis interdicat, eorq peccora dum vei uno pede stipulas ipsius attingunt abigi et vagiari curat. — Non parcit sua Dnatio Mgca bobus, non vaccis, non ovibus nec ullis D. Nobilium bonis, et facultatibus. Qualem insuper vim exerceat in peregrinos qualr nihil eor fortunis et mercibus, pluribus ad psehs ijdem ptestantes non commemorabunt, cum eius rei commemoratio Integram Pcationem constitueret, ad quam dicendam tota dies non sufficeret; Et atd in re, testis esset Moravia, Testis Polonia, Testis Ger­ mania, Testis esset Hungária. Testes sunt deniq omnes vicinae Provinciáé. Totus Orbis tutum et liberum pbet Trasitum viatoribus, et peregTinis, hic duntaxat omnes omnium fortunas perriditari necesse est. Quod si precensitae Rationes lllmas

Sples Mgcas Gsas et Egras Dnationes Vras nec dum movent, si tot numero proximi Nri Injuriae, Calamittes et Miseriae eas nec dum afficiunt Tandem vei in Vras oculos Vros convertite fortunas, propria jam vos et non aliena excitet oppressio: Vivitis sine lege, sine Rege, sine Magistratu, sine Jure. Quid sint Sedjriae, quid Generales congregationes, — quid denique nuncij Nri ad Gralem diaetam Regni proxime pteritam expediti reportaverint, prorsus ignoratis, omnia inverso, perverse et confuso fiunt ordine. — Annon hoc est etiam contumelia, Ignominia et Illusione affici mature deliberent. — Qualem vim experti sint Illmar, Splium, Mgcarum, Gensarum et Egrär Dnationum Vrarum proxime pterita hyeme subditi, qualis ordo servatus sit in Collocando tunc milite, pudor est dicere, necdum ferre. Sua Mgca Dnatio omnia pro suo unice arbitrio tunc disponebat, alios opprimebat, alijs parcebat, aliis parum, alijs pter Calamittem nihil relinquebat. — Et quod maius: Limitatas p Comitatum Contributiones in suum usum inq suam Culinam convertebat. Militem autem Caesareum, quo suae unice piacúit voluntati, ex mero affectu ingenti damno subditorum, collocabat. Annon hoc est páti summum dedecus iterum Deli­ berent. Quo honore Magistratum Ordinarium afíiciat, cum contempta Neglectaq eius autoritte et Iurisdictione, spretis item eius Deliberationibus, Nobiles pter viam Juris Captos et Incaptivatos jani ex comittu educi, atq hinc inde cum ingenti vitae eor discrimine eos duci curat, malumus tacere potius, quam rem non satis pro eius magnitudine exprimere. — Super quibus omnibus pnominati Dni Protestatores sollenissime palám et publice et coram vivo Deo Injuriar summo vindice et cora(m) Sacrma Caesar Regiaq Matte D. D. suo Clementissimo, ac coram Illmo Dno Comite Palatino, huius Regni Inclyti Hungar summo Justitiario, Deniq coram hac tota Inclyta Universitate non solum protestantur: Sed id etiam quanam ratione pro Magistratu ordinario eundem habere prossent, aut deberent Judicandum Deliberandumq relinquunt. — Atq ut tarn Dnum Illmum Comitem Palatinum, quam et Caesar et Rg ttem D. D. N . Clementissimum plenario, superq his omnibus Inclyta Universitas edoceat et informet eorum in psenti statu rerum perturbatissimo auxilium et Consilium imploret, quin imo Vicinos quoq Comittus, quatenus Negotium istud apud suam Majttem, ut et apud nominatum Illmum Dnum Comitem Palatinum commendarent promoverentq, requirat, instanter petunt et sollicitant. — — Qua Querimonia Postulatione pariter et Protestatione nomine ptactorum Patronorum et Parochianorum Ecclae D. Helenae modo pmisso publice perlecta et exhibita ad

pposita mox in Contrarium p Procuratorem Dni Supremi Comitis legitimum Egium Joannem Dibaciuni Replicatio facta est; Qui soleniter ptestando de omnibus pmissis, psertim ubi honor autoritás dignitasq ipsius Dni Supremi Comitis sat manifeste et lucide, p ptactos Parochianos violatur, vellet scire qui sunt üli Patroni ad Ecclam et Templum Sanctae Helenae Hereditatis ipsius, cum nec sciret de vocatione, nec in id consentiret. Nam solum modo pfatus Dnus Supremus Comes et Paulus de Reva sunt legitimi liaereditarijq Patroni Ecclae ptactae, reliqui vero beneficiarij solum modo, quod suo loco et tempore sat lucide comprobabit. — Quoad illegitime introductum quendam Exulem, contra progativam libertatemq ipsius vetustissimam, de eo si quid sibi aliquis, ptendit, et si haberi poterit, habet sédem spirituálém, legitimam, si legitime fuerit requisitus daturus, est responsum. Cum vero ptactus illegitime introductus Exul illegitime se immisit in ptactam hereditaríam eius Ecclam eundem nequaquam pati vellet, protestando super illud soleniter. Quod tarnen non in eum finem ut religio turbet et persecutionem patiat. — Nam si prouti in alijs varijs Ecclis bonisq ipsius Dni Su­ premi Comitis alii Parochi legitime vocati et introducti a pfato Drio Supremo Comite gratiam benevolam promptitudinem et defensionem habent, similiter si ptactus Exul prouti Illegitime venit ita etiam discesserit, reservata sibi primu autoritate ptacta paratus erit bene dignam personam pro Eccla ea commendare ae eidem legitimam vocationem dare et instituere. Quod si vero hoc non fiet iterum atq iterum protestat soleniter, veteri usu et consvetudine confirmatam et approbatam autoritatem omnimode promovere, tueri et defendere velle. Ubi vero tani scabiose et calumniose nimis contumaciterq prolata sunt quaedam verba et scripto tenus per ptactos Parochianos exhibita, cum nemo nisi legitime condemnatus et jure convictus talis dici possit. — Ubi inter alia nimis et valde honor ac autoritás ipsius Dni Supremi Comitis ac simul et Nobilissimi Comittus laesa est et violata sicut et salvus conductus de eo petit Judi­ cium defensionemq omnimodam penes eiuisdem Exigentiam a Nobilissimo Comittu. Manifeste enim constat Nobilissimo Inclytoq Cottui, quod haec contra Dnum Supremum Comitem tam indigne, iniuste et scabiose verba et scripta prolata omnia non esset vera, cum a Tempore Regiminis sui cum omnibus Juste, bene et aeque se gessisset, officio suo satis fecisset. Comitatuiq in multis arduis magnisq rebus et periclitationibus cum magno suo detrimento et sumptibus oio ad hoc usq tempus pstitisset sufficienterq declarasset. Super quo ab universitte peteret lras

Testimoniales sibi extra dari. — Ad quas partium disceptationes Contra se invicem ad psens publice factas p universittem conclusum est: Quoad postulationem Dnor Patronor Ecclae D. Helenae ratione pastoris hodierni factas; Licet in vocationem eiusdem Dnus Supremus Comes nulla tenus consentire hactenus voluisset. Quia tarnen jam ad psens, ratione illius vocationis benevole et ultro coram universitate in Revisionem Negocij istius p venerabile Contubernium istius Cottus fiendam consentiret. Id quo ad mortiíican dissensionis hactenus vigentis, ac etiam evitanda ulteriora mala, quia multum facere dignosceretur. Universitas hoc idem Negocium Revisioni eorundem Do: Ministror Venerabilis Contubernij istius Comittus Secundum submissionem Dni Supremi Comitis etiam submittit. — Supra scripti Dni Protestantes ut antea sic nunc quoq solenissinie Protestant atq. Inclytam Universittem et per Redemptor Nri satisfactionem obnixe mirum in modum instanter petunt sollicitant et instant, quatenus ead universitas Lras et ad Illmum Dnum Comitem Palatinum et ad suam Sacrmam Caesar et Rg ttem ac ad Universos Vicinos Comittus scribere in iisdemq omnes omniuni Iniurias Calamitates, miserias afflictiones specificare, violentias et potentias suae Mgcae Dnationis quas sive in Nobilitatem, sive in Peregrinos sive jani in ipso statu Ecclesiastico contra ordinis Sacri viros exercet declarare vellet. Pro Dno Supremo Comite idem Procurator iterum atq iterum soleniter protestat de univer pmissis, et de iteratis contra Dnum Supremum Comitem, habens universa sua superius dicta ad psens quoq pro declaratis. Rogando ut universitas omni suo studio et diligentia in id incumbat quatenus honor et Existimatio Dni Supremi Comi­ tis illaesa permaneat; psertim etiam ex eo quod non solum offum supremi Comitis hic videret pati, sed etiam libertás et progativa totius Comittus. Et nisi penes Dnum Supremum Comitem ac libertatém suam Illmum Dnum Comitem Palalinum declarative requisiverint, de universis pmissis et productis facilime laesa permaneret. Ex quo petit ut altius in ruminationem psentis tarn magni Negocij intendat. Quoad praetensa allegata et petita iam haberet resolutio, in qua Dnus Supremus Comes nunc etiam acquiescit; De quibus suo legitimo tempore daturus est responsum. Quoad Deliberationem Ratione Exulis illius illegitime Introducti in Parochiam ptactam contentus est Deliberatione. — Quoad postulationem postremam Dnor Protestantiuni ea videtur universitati pro hoc tem­ pore esse Intempestiva cum p neminem coram univesitte ad huc sit comprobatum tot et tanta eundem Dnum Supremum Comitem admisisse et perpetrasse uti ptendit. Verum quia

controverteretur inter eosdem potissimum de vocatione pfati Exulis, in cuius revisionem consentit Dnus Supremus Comes, Igit stat prior Deliberatio, sin autem ea contenti esse noluerint, integrum sit eis contra eunde Dominum Supremum Comi­ tem procedere. — Interim tarnen p universittem demisse rogat Dnus Supremus Comes: Quatenus sui memor Juramenti, et ofíicij Supremi Comitis, cum Nobilitte bona Vicinittem et Amicitiam colat, eosdemq non solum in libertatibus eorum per se conservare, verum etiam contra alios quosvis oppressores defendere et protegere studeat. — Quo tali propensitte synceri Candoris suae Mgcae Dnationis Nobilitas mota, eo maiori affectu et promptitudine eidem debita obsequia declarare valeat et possit. — Dnus Supremus Comes contentus ista Deliberatione, pariter et Exhortatione, et petit similiter ut Dni Nobiles debito honore eundem prosequantur, ac contra eius existimationem nihil tale sinistrum loquant, at si a talibus diffamationibus supersedere noluerint protestatur se suum honorem omnibus módis defendere velle. — De quibus omnibus petit sibi Lras in futura Generali congregatione vei Sedjria autentice extradari. — Dni Protestantes autem ad psens quoq inhaerent suae Protestationi illudq de quo Inclyta Universitas quasi dubitaret, futuris temporibus probare parati sunt. Interim tarnen ijdem Dni Protestantes super omnibus hodierni diey Actis, hoc in Negocio quovismodo subsecutis, Lras autentice petunt sibi extra dari. — Dominus Supremus Comes inhaeret priori postulationi et protestatur etiam pro nunc, ac petit Lras sibi extra dari. —Unde Nos ad postulationem pmissar partium super pmissis oibus Lras Nras Testimoniales sub sigilis nris autenticis Jurium earund futuram ad Cautelam necessarias extradandas et concedendas duximus. Jure Regni et communi Justicia requirente. — Datum in oppido Szenth-Marton, die et loco Generalis Congregation et Sedyriar nrae solito. Feria quinta — proxima ante Dominicam Palmaru. Anno Dni Millesimo Sexcentesimo Trigesimo Primo. —

48

HÖRK JÓZSEF A THITRÓCZMEGYEI PROTEST.

PANASZA RÉVAI FERENCZ E L L E N

Lecta Correcta et extradata p me Melchrem Reviczky Jur. Notar sedjriae Cottus Thuroczien mpia. András Justh Vicecomes Thuroczien mpia. Petrus Ivánka Judlium mpia. Andr(eas) Hrozniczkj Judlium mpia. Paulus Zorkowsky Judlium mpia. Johannes Sándor Judlium mpia. Az evang. Tisza-kerületi levéltárban lévő eredetiből. Hörk József, volt tisza-ker. levéltárnok.

PATHAY ISTVÁN ÉS KANIZSAI PÁLFI JÁNOS LEVELEZÉSE.* (1607—1636.)

Andreades M i h á l y Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

Quod ne . . . quidein ad meas nuper datas literas mihi Johannes lepidissime demiror, cum enim non olim duntaxat sed vei in . fausta quaeque ex animo ego tibi iure niinimam vindico, re posse videor pietatem, humanitatem et sane cur tibi nuper meas ego cognoscere haud dubie potuisse qüidem Venerandus et Reverendus Dominus Senior Stephanus Klaszekovith de iuveni ad régimen scholae subeundum Szent Miklosianae apto, me petitum rogatumque habuit, quam dum in schola non habeam mea, tibi scribere fűit . . . cor provinceam eandem subeas iuventutique musis et Deo dieatae loco eodem prosis. Nunc similiter eadem scribere tibi libuit, de re teque rogatum hortatum nionitumque habere ut impetrata a Domino rectore tuo venia spem mihi aliquam iniicias... teque ad clavum scholae illius subeundum accingas. Quid etiam cum studiis cumque lucubrationibus nostris nobis asssiduis ad quod tantos exantlare non horremus labores, si aliis prodesse renuimus, si aliis servire studiis, iisdem recusamus. Tempus certe aetasque tua, te ad hoc ipsum iam hortatur, vei maximé necessitas Deus. Et quamquam sciam te isthic quoque nonnihil curae laborisque impendere tarnen satius tibi longe futurum si quos doceas, tuos aestimes tibi obsecundare, solvere ex aequo omnes iubeas fac itaque adverte animuni, et vocationi iam honestae, tam pie pareas, mihique perscribere, vei ipse huc advölare ne praeterias. Neque tamen (ut supra iam) idem praeter Domini rectoris tui . . . voluntatem, consilium facito, qui haud dubie si literulani tamen mihi honestissime pro illos * V. ö. e folyóirat 1904. évi I I I . kötet 81. 1., 1. jegyzet. Egyháztörténeti Adattár.

4

quorum interum est requiendus. Nec tamen puto eundem Domi­ num Benedictum hac in re tibi reluctatiorum qui in hoc apprime intentus esse debeat, ut promoveat, ne impediat, talia praesertim munia quibus et nomen divinum illustratur et ecclesiae augmenta propagantur si itaque ad nos vei scripseris vei venire decreveris ne moram ponito aliquam. Vale. Raptim e museo 20 Januarii. Anno 1607. Tibi fausta quaeque percupiens Michael Andreades, rector Csepregiensis.

Kívül: Honestae ac exquisitae spei iuveni Joanni Paulidae, nunc in schola Grinziana literis sedulam operám navanti discipulo olim charissimo exhibendae. '. 2. Ugyanaz ugyanahhoz. Salutem plurimam! Fontes benevolentiae erga te meae. Charissime Joannes nec dum et hic apud nos interdum ades, apud me tamen minimé, sed ut-ut (seducus) est tu te ipse correcturus aliquando. "Ego quidem humanitatis officiique mei in sublevandis iuvenibus est pergam strenue. Ne vero et te (quanquam ita te a me disiunctum velis, ut ne verbum quidem iam abire mihi) postpositum et penitus neglectum a me advertas, libuit tibi offerre conditionem scholasticam si subire libeat. Quare ad me te cum Reverendo Blasio subito et praeter omneni dilationem huc ad nos proripias, ut ita tecum uberius colloqui vocationemque tibi honestam designare de qua solicitor valeam. Ne tamen id praeter scitum Domini Humanissimi tui rectoris factum videri, videatur ulla ratione qui si animus tuus etiam fuerit exploratus, hac de re futurus requundus compellandus. Condio sane quae offertur Szent Miklosiana est, eam tu módis Omnibus subire haud detrecteris mihique significare nequaquam quid animi habeas negligas. Vale. Tibi et affectu bona cupiens Michael Andreades, Scholae Csepregianae rector. !

Mívül * Humano ex Docto Juveni Joanni Paulidae nunc Ginzianis musas colenti . . . discipulo olim ut fratri charissimo.

3. A magyar sereg és Komárom város bírája Kanizsai Pálfl Jánoshoz.

Reverende Domine nobis plurimum honorandissime. Salute praemissa, et servitiorum nostrorum commendatione. Retulit nobis specialis ablegatus noster, qualiter se, in causa Reverendae Dominationis Vestrae ibidem in oppido Samaria gesserit, quidve de adventu eiusdem concluserit, ea omnia coram nobis sedulo exposuit. Ingenium autem et voluntatem Dominorum Surii, et Dobronokii facile intellexit, quorum etiam Vestra Dominatio parere ex animo se obtulit: potissimum . . . cum nunctio nostro . . . . nempe . . . . praefixerat. Et quam frigorum ac aquarum inundatio, itinera . . . .* Comjatinum, quam vero Samariam, prohibebant, per quod in praescripto termino et loco comparere nequivimus, quod etiam nobis indulgere velit. Quo circa Vestram Reverendam Dominationem amice ac paterne rogamus, dignetur, cum hoc ablegato nostro absque omni mora et difficultate ad nos advolare, conditionem apud nos et honestam et dignam habiturum, prout hac omnia ex literis Domini Surii uberius intelligere poterit. In feliquo, eadem nos commendatos habere, hancque nostram voluntatem inviolabilem tenere velit. Quam etiam diu ac feliciter valere cupimus. Datae Comaromii, die 16. Januarii. Anno 1611. Vestrae Reverendae Dominationis Amici et patroni benevoli. Judex exercitus Hungarorum; Judex civitatis, ac tota communitas nobilium et ignobilium ci­ vitatis regiae Comaromiensis. Kívül: Reverendo ac clarissimo viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, nunc Samariae commoranti etc. Domino nobis observandissimo. 4. Somorja város bírája a komáromiakhoz.

Köszönetünk, és szolgálatunknak ajánlása után, a fölsé­ ges mindenható atya Istentűi kívánunk kegyelmeteknek, mint jámbor bízott szomszéd urainknak, viszontag mindennemű jó szerencsés és békességes állapotot, ez uj esztendőben nagy boldogul megadatni. * A . . . . helyen elrongyolódott a papír s ennélfogva olvashatlan.

82

.;ií;ísaj;»:v. i.i :u;'/./..„ i

THCIÍY

KTKI.K

...

•.

Továbbá nemes, tisztelendő bizott uraim, vettük és meg­ értettük az ti kegyelmetek becsületes«levelét, mivelhogy azért ennek előtte is, mind pispek uram^ s mind Suri uram ő kegyel­ mek, levelük által megtalált vala minket Paulides János uram felől, hogy ő kegyelmét oda bocsátanánk a kegyelmetek váro­ sába. Jóllehet mi is, a mi oscholánknak és ecclesiáríknak épü­ lése felől gondolkodván, nagy, nehezen bocsátjuk el tőlünk, minthogy az előtt is nálunk lakván, innend indíttatott Német országba menni, de mindazon által nem akartunk ellene töre­ kedni, hanem im oda küldjük ő kegyelmét ilyen okkal, hogy esztendeje kitelvén, avagy mikoron az Ur Isten ő szent fölsége a kegyelmetek fiát Peczelius Imre uramat vissza alá hozza Németországbul, ti kegyelmetek is ezt a mi atyánkfiát, jó mód­ jával viszontag ide föl bocsássa közinkbe, kit mi viszontag megakarunk szolgálni kegyelmeteknek. Isten éltesse és tartsa meg kegyelmeteket mind fejenként velünk egyetemben jó egésségben Datae Samariae die 19. Januarii. Anno Domini 1.611. Kegyelmeteknek jó akaró baráti és szomszédi örömest szolgálnak Nemes városbírája, és tanácsbeli esMtt polgárok Samáriában Csallóközben lakozók. Kívül: Az nemes, tisztölendő és becsületes nemes komá­ romi város bírájának, és egész tanácsbeli uraimnak, Komárom­ ban lakozóknak, nekünk jó akaró bizott szomszéd urainknak és barátinknak adassék ez levél eleikbe hűségesen Komáromba. 5. A l é v a i e g y h á z Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

A minden jóknak kútfejétűi, Szent fiáért a Jézus Krisz­ tusért kívánunk kegyelmednek lelki és testi áldásokat, minden kegyelmedhez tartozókkal, és a kegyelmed szép házastársával egyetemben meg adatni. Tisztelendő János uram errül kelletik kegyelmedet leve­ lünk által megtalálnunk: mivelhogy a boldogemlékezetű lelki­ tanítónkat, Nemesnépi Dániel urunkat, az ur ő Nagysága Kollonics, személyében meg nem szenvedé, a sok hamis vádolók miatt, s mi sem tarthatánk meg, ki itt közöttünk az Istennek igéjét tisztán, igazán, és nagy haszonnal, minden félelem nélkül majd nyolcz esztendeig praedikállotta, és amikor ő kegyelme innend mi közülünk elakart volna menni, nagy

szép intéssel kére mindnyájunkat, hogy az igaz fundamentu­ mon, és igaz vallásban megmaradnánk, és tanító nélkül ne lennénk. Mivelhogy pedig nevezet szerint is commendalta ke­ gyelmedet, minekokáért Tisztelendő János uram,! a mint püspök uramnak küldött levelünkben is ugyan ezen dologrul bővebben irtunk, most is kicsintül fogva nagyig itt LE VAN akik ezen a valláson vagyunk, kérjünk te kegyelmedet, hogyha másuva kegyelmednek igéreti nincsen, kegyelmed jőne ide ezen mi helyünkbe, a praedikátorságnak tisztire, és ez helyt és álla­ potot meg látván te kegyelmed, mi is a kegyelmed tanítását hall­ ván, kegyelmed ha velünk meg szegődhetik, minthogy Dániel uram is, Bölcskei Pál uram is, és több tudós emberek is commendálták te kegyelmedet, kegyelmed helyett mást nem aka­ runk keresni, ha kegyelmednek jó akaratja tartja. ím pedig Pál uram most ő kegyelme a barsi praedicator a maga kocsi­ ján oda menvén, kegyelmednek jó módja leszen az eljövetel­ ben. Ugyan fölötte is kérjük kegyelmedet, atyafiúi szeretettel, mind fejenként, kérésünket hiába ne hadgya. Isten sok és hosszú ideiglen tartsa és áldgya meg kegyelmedet, mind az aszonyommmal a kegyelmed házas társával egyetemben. Da­ tum Levae 27. április Anno 1612. Mi . . . . szeretettel szolgálunk Soothy János, Végh János, Szemerei Bálint, Bärbel Ferencz, velünk egyetemben a több jóakaró keresztyén atyánkfiai is itt a mi helyünkben Léván lakozók. Kívül: Adassék ez levél az mi becsületes János urunk­ nak etc. mostan Comaromban mulatozonak etc. nekünk pedig jó akaró urunknak híven Léva. 6. A debreczeni t a n á c s Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

Vocatio Debrecina. Reverende ac Clarissime Vir, Domine nobis singulari observantia colendissime. Salutem, et officiorum nostrorum sinceram paratamque commendationem. A Szent Isten kegyelmedet kedves háza népével és minden jó akaróival egyetemben jó egessóggel és minden szent áldásival látog s álgya meg.

Böcsületes és jó akaró urunk, noha Isten ő szent Fölsóge az embereknek lakásokat az földön, helyeknek külömbségével meghatározta, akiknek hol ő felsége rendelte, mindaz által nem kételkedünk, hogy kegyelmed rólunk távolban való lakó­ helyében is, ez mi városunknak, ós ebben lévő szép orthodoxa ecclesiának mindenkoron az egy igaz sincera religioban fun­ dáltatott, és abban mindez ideig virágzó állapotja, a mellett sok szenvedése felől is bőséggel kegyelmed nem hallott, és nem értett volna. Melyben eleitül fogván sok tudós bölcs főtanítók az Úrtól nekik adattatott gyra szerint, nagy haszonnal, fáradhatatlanul munkálkodván, boldog munkájuk után, ugyan itt közöttünk boldogul k i múlván ez világból, mostan az úrban nyugosznak. Ezenképen mostanában is egyik főtanítónkat Szegedi Daniel uramat az jó Isten, hamar halál által közülünk elkívánván, és arra ecclesiánknak tudós és bölcs tanító nélkül destituáltatva, kívántatik mindeneknek előtte főgondunknak arra lenni, holott ő kegyelme helyébe idoneus successort találhas­ sunk. Minekokáért mi magunkra szorgalmatossan circumspicialván, több sok jóakaró, főtekintetes uraink tanácsából is indít­ tatván — — — — — — — — — — — — (A többi hiányzik.) 7. Pathay I s t v á n Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

Salve tili charissime. Dominus Caspar ad me venerat, qui suo casu declarata, a me impetravit, ut componendi negotii ipsius causa, ad vos descenderem ; officii nostri necessitate cogimur, fratribus quocunque oficii laboré possumus subvenire. Itaque sequenti hebdomade ad te veniam, Deo iuvante, ac tecum constitutus, de statu ecclesiarum vestrarum inter vos consultabimus. Interea de Jauriensibus si quid cognoscere poteris, da operám, ut omnia per te sciam. Eeliqua praesenti. Bene diuque vale. Datum Rohonczii 23. Septembris 1613. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. P. S. Domino Basilio Fölső dices ex me salutem et de commodo hospitio nostri prospicias ; vei si molestus non forem, Dominus Hatos hac cura adhuc gravandus est. Kívül: Eximia Eruditiöne claro viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, et seniori certarum ecclesiarum vigilantissimo etc. dominó, et fiilio syncera mente colendo.

PATHAY ISTVÁN ÉS KANIZSAI PÁLFI JÁNOS LEVELEZÉSE.

55

8. Pathay I s t v á n Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

Dilecte in Domino fili, salve plurimum! Juvenis ille a quo tuas literas accepi, in reditu, ad me non divertit, atque sic opportunitatem rescribendi praescidit: salva tamen res est, alter (licet tempore satis prolixo interiecto) mihi oblatus est tabellarius Cocus Vincentius, qui et fideíior est, et forsan velocior illo. Testimonio res non eget, tota aula Domini nostri gratiosissimi testatur, coniugem ipsius male a suo marito discessisse cum quodam rivali, a quo etiam impraegnata fuisse fertur, marito in vinculis existente: quem ipse Vincentius e vinculis solutus incarceratum curaverat Sarvarini: sed nescio quo hominum favore acciderit, an largitionis clave fores sint patefactae, elapsus est: quid turpis avaritia inexpertum relinquit ? Si magistratus desertricem, et adulteram puniverit, bene; si non, Cocus nihilominus liberabitur a lege desertricis. Porro mi fili, tuum est Dominum Magnificum, de loco et tempore synodi certificare, et rogare, ut sua Magnifica clementer hospitium ecclesiae, caput in sinum suae Magnificae audacter reclinanti praebeat, iubeatque Castaldo, quem audio alienum esse ab orthodoxa confessione, ne nobis obstaculo sit. Imo, si fieri potest, et oneri non sumus, pro sua dementia et innata pietate, aliquo etiam subsidio esse dignetur, Deus suae magnificentiae benedicet. Hasce tuis adiunctas, ad Kővágó-Eörsienses scriptas, trade idoneis, quos tu aptiores fueris arbitratus, ministris perferendas: qui hortentur vocentque ad synodum, inordinatum illum et temere manus ad turibulum admoventem: si fraternam invitationem sequi noluerit, cogatur, cum licentia suorum auditorum; nam illis renitentibus, non sumus pares, sine brachio seculari, ad vim inferendam. Vale fili, cum tuis omnibus optatissime, ego, ut solent aetate victi, valeo! Laus sit Domino. Datum in Zalonakii 5. Novembris. Anno 1613. Tui amantissimi sine dolo Stephanus Pathaynus. P. S. Dominum Basilium Fölső, communem nostrumamicum, saluta meo nomine. Kívül: Eximiae eruditionis, et syncerae pietatis laude ornatissimo viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, certarumque ecclesiarum seniori vigilantissimo, filio suo charissimo.

9. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Dilecte in Domino fili, salve plurimum! Ego, laudetur Deus, valeo mediocriter. De particularis nostri conventus idoneo tempore et loco, nondum deliberare potui. Multa enim sunt, quae conatui meo, ceu nebulae, obversantur: verum ne tibi id pio studio expetenti, et ecclesiae negotíis flagitantibus, aliqua ex parte deesse videar (nam certe nihil in me est virium, quod non ecclesiae Christi libenter impendere velim) mihi, meisque privatis negotiis parcendum esse non putavi. Age igitur. ad me, quo id tempore aptius fieri fueris arbitratus, proscribas, ut collatis opinionibus, quod aptissimum videbitur, sequamur Deo duce. Est quae Deum provectae aetatis mulier apud Petrum Fegyverös vestratem in hospitio, nomine Catharina, quae mihi, nuper apud vos tempus terenti, promiserat, se curam domus suae in se recepturam, si modo decesendae curam agerem. Quaeso accersitam monere ne graveris, ne annum mutet, sed adiungat se alicui ex nostris cum quo commode descendere possit: nam non pauci ad nundinas ascendent: ego pro illius vectura satisfaciam. Bene diuque vale, mi fili. Rapui Veszprém 22. die maii, Anno 1614. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo, ac praeclarae eruditionis laude ornatissimo Viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, et certarum ecclesiarum seniori vigilantissimo, etc Domino et fratri in Christo filii loco colendo, et amanter honorando. 10. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem Dico Plurimam! Messis instantis et falcaturae sollicitudo non promittit, mi fili, ut ad te Veniam; veniam tamen, quam primum potero, occasione quaesita, et libertate adepta. Non sum tui oblitus: Curabo interea, quae erunt necessaria, ne im medio opere aliquid desideretur. Ego valeo, laudetur Deus, ut et tu, cum tuis omnibus valeas felícissime, ex animo praecor. Ergo vale feliciter. Datum Veszprém 6. Julii. Anno 1615. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus.

Kívül; Reverendo doctissimoque viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, nec non certarum ecclesiarum seniori vigilantissimo etc Domino et filio in Christo amanter colendo. 11. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salve fili charissime ! Promiseram nuper me ad te his diebus, transiturum: voluntas nunc quoque eadem est, sed facultas deest. Ah doleo mi tili, quod tibi, cui nunquam non bene cupio, gratificari nequeo ! Adeo enim multis obruor externis curis, ut vix, quod agendum qua hora sit, eligere sciam. Nemo est, si me nunc sub duxero cum iumentis et famulo, quam res meas proficiat. Disperendum negotium necessitas cogit; ego tamen tui non obliviscar. Tuum est ut Deum, cuius arbitrio omnia reguntur, praecibus fatiges pro commoditate implendae spei tuae: nam siculi sanitas e manu ipsius procedit: ita media ipsius arbitrio subveniunt. Ego gratia Deo, valeo, ut et tu, cum tuis, valeas et felicissime et diutissime, praecor ex animo. Datum Veszprém 21. Julii. Anno 1615. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Perdocto, humanissimoque Viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, et certarum ecclesiarum seniori vigilantissimo etc Domino filii loco colendo et amanter honorando. 12. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salve charissime! Post tuum discessum scrutatus sum diligentius convocatoriarum statuum, et apparet magnam esse ambiguitatem termini, unde coniicio fratres omnino ad vicesimum secundum Augusti diem convenire, quamobrem et ego ad eundem diem adesse stutebo, etiamsi biduo expectandum mihi foret. Quaeso mi fili, ut tu quoque ad eundem diem, vicesimum secundum scilicet diem, adesse studeas: ne quid in nobis desideretur. Illic te praestolabor, si Deus volet. Divortionales filiae. Pauli Surotis vestratis, per oblivionem amissas, en remitto. Ego Deo volente 20 huius mensis itineri me committam. Bene diuque vale cum tuis omnibus. Amen. Si Dominus Paulus Seraphyn adhuc est tecum, librum orthodoxi Consensus, quem mihi venalem fecit flór. 2. tecum,

adferas, illic precium libri accepturus. Interim se illi abeundum erit, mutuo accipies ab aliquo. Iterum vale. Datum Veszprém 17. Augusti Anno 1614. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo, ac piae eruditionis laude praestantissimo viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, fidelissimo eccle­ siae Papensis ministro, et certarum ecclesiarum seniori vigilan­ tissimo etc. fratri in Domino filii loco amanter colendo. "

• ' \

1B.

1

\

Pathay István Kanizsaihoz.

Stephanus Pathaynus suo in Christo dilectissimo füio Joanni Paulidi Canisaeo salutem et gratiam precatur a Deo, per Domi­ num et Salvatorem Jesum Christum. Charissime fili, ego laus Deo, vivo adhuc, et valeo mediocriter: si tu, si Rebecula mea, si reliqua denique domus tuae gaudia, valetis: vobis ex animo gratulor. Funesta pestis celebrem nostrum coetum miseranduni in modum vastat; rectorem scholae nostrae eripuit, et discentium maximam partéin absumperit. Sit nomen Domini benedictum. Insolentia famulae mae coactus misi currum pro vetula illa, quae olim apud Dominum Bisilium Fölső commorabatur, quam inquilina tua exacte novit, quaeso accerse illám, et hortare "ne vacuum ad me currum redire patiatur: nam si hac vice deluserit, fieri non potest, quin inconstantiae suae noxium sentiat. Sequenti septimana, Deo volente, si auditores faverint, egrediar visurus domum meam Szalonikiensem, in reditu si aliqua necessitas se non obiecerit, ad te divertam. Faxit Deus-optimus maximus, ut te cum tuis omnibus salvum et jncolumen videam. Bene diuque vale mi fili. Datae Veszpremii 5. Novembris 1614. Tuus sine dolo : Stephanus Pathaynus. P. S. Cum essem apud te hac astare, commendabas, mihi iuvenem quendam scholae nostrae praeficiendum. Itaque hi adhuc est illic, si dignum censes et idoneum ad docendum, si denique facilem, qui se rexi et moneri patiatur, mitte illum ad me facturus ipsi utile, mihi gratissimum officium. Iterum vale. Kívül: Reverendo ac eximiae eruditionis laude celeberrimo viro dominó Joanni Paulidi Cenisaeo, ecclesiae Papensis fidelis­ simo ministro, et certarum ecclesiarum seniori vigilantissimo, Domino et filio in Christo amanter colendo.

PATHAY

ISTVÁN

ÉS

KANIZSAI

PÁLPI

JÁNOS

LEVELEZÉSE.

14. Pathay I s t v á n Kanizsai Pálfi Jánoshoz.

Salve Charissime! Quanta itineris difficultate, molestia, taedio, et iumentorum laboré hoc iter perfecerim, exprimere nequeo. Laudetur Deus, salvus tamen hei ad vesperam, meis restitutus sum: salvam reperi domum meam. Te quoque, cum tuis, salvum esse gratulor, íieri percupio. Cum essem apud vos, prae redeundi sollicitudine, oblitus vernae sementis quam apud vos comparare volebam, quaeso mihi pisa hortensia, quae magna vei maxima dicuntur, cöemas, similiter et alia precium a. Domino Wolphgango accepturus, qui fideliter a te sibi comínissa ad me perferit. Trelcatium, si de cupitis index est, per eundem remitti volo. Novi, quod tuis auribus dignum arbitrer, plane nihil habeo. Vale cum tuis, mihi charissimis, bellissime et diutissime. Datum Veszprém 14. martii. 1615. Tuns sine dolo Stephanus

Pathaynus.

Kívül: Eximiae eruditionis, et verae pietatis laude excel­ lenti viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, fidelissimo ecclesiae Papensis ministro, et ecclesiarum Christi circumiacentium seniori vigilantissimo. Domino et filio in Christo charissimo. 15. Pathay István Kanizsaihoz.

Salutem plurimam dico! Volebam quoque illos aureos, ques Domino Paulo Seraphyn dandos decreveram, Domino Basilio Fölső tradere, sed ob iiiopinatum ipsius discessum, cogor alia via ad eum mittere: itaque accipies ab eo cum literis. Tuüm est diligentem operam dare, ut ad manus illius fideliter perferanduin. Bene väle. Datum Veszprém 7. Decembris Anno 1615. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Eximiae eruditionis, et verae pietatis laude ornatissimo Viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo,fidelissimoecclesiae Papensis ministro etc Domino, fratri, filii loco colendo.

16, Pathay István Kanizsaniak.

Salve charissime! Si vales cum tuis, mihi sane nihil gratius, nihil iucundius, laudetur Deus, valeo et ego. De statu nostrae ecclesiae scriberem ad te, sed differó ad commodiora tempóra, ubi Vei coram (quod maximé necessarium duco) vei per certum nuntium tecum commendari licebit. Nunc propter inopínatum tabellarii discessum haec. Incudem apud te per oblivionem, relictam trade exhibitiori praesentis chirographo. Vinum tuum Fölső-Eörsino advexi, depositum in cella Domini Basilii Fölső invenies suo tempore. Verum is, cui servandum Dominus Anyós crediderat, non satis fideliter functus est officio. Nam ab eo tempore, ex quo primum repletum dolium fuerat, nemo implendi eam curam habuit, Benedicat tibi Dominus mi fili. Datum Veszprém 23. Mártii 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, manu citissima.

Kívül: DoctissimO, humanissimoque viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo et circumiacentium ecclesiarum seniori vigilantissimo etc Domino, fratri in Christo, filii loco semper colendo etc. 17. Pathay István Kanizsaihoz.

Iterum salve Charissime! Nuper per venatam et difficulter nactam occasionem scripseram ad te, monueramque . ut diem aliquam quo te liberiorem putas futurum ab occupationibus ecclesiasticis, praefigeres, quo Polyaninum descenderes, ubi tecum de iis omnibus, de quibus te pio quodam zelo sollicitari videó colloqui possem. Nunc denuo per oblatam hanc scribendi occasionen te iterum rogo, me de tua mente certiorem facias et diem significes, equos quidem ad pascua emisi, sed ut mihi ipsi, ita nec iumentis procendum, ubi ecclesiarum necessitas postulat, constitus; ego cum meis valeo, te similiter valere cupio. Datum Veszpremini 27. Április 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Quo maturius, eo melius, per chrirothecarum aestivalium a Domino Basilio mihi impetrato, puod involutum pappiro ad me deferri eures diligenter rogo, praecium a te, cum ex Polyan

reversus fueris, se accepturum credat. Iterum vale, imo dum vivis vale';'-'' '• •' • • •• r

/

;

, Kívül: Doctissimo, pio humanissimo viro, Domjno Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, nec non ecclesiarum eiusdem districtus seniori vigilantissimo, filio suo in Christo observantissimo, et amanter colendo. 28 die redditae April. • ;

i8.

.

;

Pathay I s t v á n K a n i z s a i h o z . .

Salutem plurimam dico ! Quia nihil est quod tibi negari vei possim, vei velim, hospinianum iucundissimum et utilissimum historicum adveniato, et rogo amanter, ne laborem, quem ingressus es, intermittos, vei disseras, quem ego spero futurae collationis cum adversariis occasionem nobis subministraturum, quod Deus optimus maximus bene yertat. Seribis te duarum verum sollicitudine distrahi, Universum semper maior respectus habendus est utiliorum et magis necessariorum. Aedificationi incumbant presbyterii, quos tu, quandoque occasione nacta iuvare potes. Huic vero labori totus, et quidem serio, incumbe. Adsit tibi Deus et dirigat tuos sudates in laudo nominis sui, et aedificationem sanctae Hierusalem. Vive diutissime, vale foelicissime, labora in Nomine Dei utilissime Amen. Veszprémim 8. Maii. 1616. Tuus sine dolo ,.: Stephanus Pathaynus. Kívül: Eximio Jesu Christi servo, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo et in Christo Domini charissimo. 19. Pathay I s t v á n Kanizsai Pálfi Jánosnak.

Salutem dico plurimam! Propter inopinatam iuvenum praesentiam et discessum fili charissime, pluribus ad te scri­ bere non possum, oneri tibi esse nolim, ego vero hoc tempore ad te venire nequeo, ideoque communi et medio loco conveniemus, age quam potes citius, me certiorem facias, quo tempore possis te in oppidum Polyan conferre, accepta tua hac de te scedula, ego in idem oppidum, ad eundem diem, ad te veniam, illic de rebus ecclesiae colloquemur, absolute negotio, uterque

nostrum, in nomine Domini, redibit ad suos. Nam valde seria negotia nostris incumbunt humeris de quibus et mature et diligenter consultandum censeo, tuum exspecto scriptum, quo accepto, mora omni posthabita, ad te veniam Deo volente et Favente, vale fili charissime, cum tuis omnibus felicissime et diutissime. Datum Veszprém. 19. április. 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, manu citissima.

Kívül: Reverendo, pio, et insignis Viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, nistro fidelissimo, nec non ecclesiarum vigilantissimo, filio suo paterno affectu

eruditienis laude celebri ecclesiae Papensis mi­ circumiacentium seniori honorando.

20. Pathay István. Kanizsaihoz.

Salve fili charissime! Hac ipsa hora, qua literas accepi literas die Marci evangélistáé hora 7. cogitabam ad te literas dare, nam ut ex tuis colligo, meae ante hac ad te per eosdem studiosos missae suppressae sunt. Scripseram, plane de iis omnibus, de quibus tu sollicitaris, et ego sollicitu meditans; ut de commodiori loco tu prospiceres, ubi tecum mihi colloqui liceret. Nam et mihi laboriosum, et tibi forsan molestum foret, si alter uter nostrum, hoc tarn longi itineris, quo ab invicem disiuncti sumus, onus solus subiret. Itaque ego medium locum constitueram, prout et nunc constituo, si tibi quoque visum fuerit. Age itaque in oppidum Polyan, te conferas, diem non praescribo, nam tuas occupationes nescio, sed tamen, quocunque die tibi commodius visum fuerit, ad me diligenter et citissime perscribas, ego, Deo favente, acceptis tuis literis, ad diem a te condictum accuram. Hic consultemus, ac absoluto colloquio, iterum ego ad meos, tu ad tuos, Deo benedicente revertamur. Bene diuque vale mi fili, tuos omnes et meos per te salvere iubeo, cum charitate. Datum Veszprém, die Marci evangélistáé. Hora 8. 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, manu properante.

Kívül; Praeclarae eruditionis laude merito celebri viro, dominó Joanni Paulidi Kanisaeo, ecclesiae Papensis fidelis­ simo ministro, nec non circumiacentium ecclesiarum seniori vigilantissimo, filio suo in Christo syncera mente colendo.

21. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Salve plurimum mi fili! Ego, laudetur Deus, Salvus et incolumis ad desertam meam domum, perveni, vivo adhuc, ut datur. Si tu, cum tuis, vivis feliciter, gratulor tibi, atque ut adhuc vivas, et quidem diu vivas, precor. Fieri nulla ratione potest, ut ad futuram synodum adversantes provocemus, non enim possemus evitare molestos fratrum clamores, ergo ut et ipsi suum adiiciant calculum, et consilio (forsan enim pellent maiori prudentia) iuvent, differemus ad eorum praesentiam consultationem de ea re. Convoeatorias perferri mature eures, rogo ad fratres quoque meae inspectioni subiectos in districtu Veszpremiensi, exceptis vicinioribus, qui alternatim meam absentiam, sua praesentia suppleant. Filium meum Samuelem, extra meam spem, inveni Zetsenii apud suam Magnificam, et mecum est, ipsum quoque ad tempus synodi, mecum detinebo. Pecuniam Dominus Basilius ipsi a me eo fine traditam, ut nacta occasione, Viennam transmitteret, apud se conservet ad meum reditum. Filiolus domini Lengyel bene vivit in meo hospitiolo, offerre et commendare suae Magnificae non potui, propter absentiam ipsius doctrinam hodie speramus eam ad futuram. Bene vale, faxit Deus, ut me salvus incolumem, salutes. Datae Zalonakii 5. octobris. Anno Domini 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus superintendens.

Kívül: Praeclarae eruditionis laude cumulatissime ornato viro, Domino Joanni Paulidi Kanisaeo, Papensis ecclesiae ministro fidelissimo, nec non seniori circumiacentium ecclesia­ rum vigilantissimo, Domino fratri in Christo filii loco amanter colendo. 22. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem Pathaynus suo Paulidi Salutem dico ! Quod amici de suis in primis audire gestiunt hoc accipe. Ego valeo, si tu cum tuis vales oppido gratulor. De reditu Domini Mathei Zana nihil audio, rogo té ut säe quam primum edoceas an reddiderit, qua fronte acceperit,

legeritque nostras literas superintendentis partis Nadasdyus. Id quoque libenter a te cognovero, an emendaveris locum illum de quo altercabamur in hospito Kernend várából scribendum erat „Körmend városa vidékén" Praeterea mi fili! nuper accepi literas a meo fratre. Eormeliensi, cui res ab eo scripta, rescribendum esse iubet citissíino. Verum cui perferendas tradam literas nescio: tu et Dominus rector, cui tecum bene cupio ex animo, si tantum mecum faceretis gratiam ut unum ex vestris vei duos mitteretis studiosos, qui fideliter perferrent. nihil sane hoc tempore acceptius in me conferri posses. Petestis autem, si volueritis. Nec plane despero quin velitis, altas, si in vobis defecero, filium meum cum famulo et equius ablegandum "eo censeo. Si intenti apud vos fuerint, qui perferant, ante diem decimum proxime sequentem me certiorem facias. Si nulla princeps iüerit concipienda, de eo quoque doceri avide cupio. Bene diuque vale mi fili. Datum Veszprém 23. Mártii 1616. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, manu citissima.

Kívül: Reverendo, doctissimoque viro, Domino Joanni Paulidi Kanisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, filii loco colendo. 23. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Salutem plurimam dico! Ob inopinatam tabellarii profectionem, cogor ad te breviter et abrupto scribere stylo, si me amas inclusas literas ad generum meum perferri eures, quod te facturum esse non dubito. Caeterum antequam institutum iter ingrediaris, literas divortii Wolphgangi Balassa expedias, quas subiecto tuo chirographo ad me deferendas fideli tradas homini. Bene vale. Weszpremii 17. Maii. 1617. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo Domino Joanni Paulidi Kanisaeo eccle­ siae Papensis ministro fidelissimo, filio suo charissimo.

24. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem dico plurimam! Quod nihil de tua, tuorumque salute ad me scribas id in bonam partém interpretor, itaque vobis ex animo gratulor. Ego vero de meo status libenter scriberem sed duae me rationes ne laboréin aggrediar, prohibent una quidem magnitúdó sollicitudinis qua divexor, altera, quia me a te in his angustiis positum non arbitror iuvari posse, ferenda et gemenda sunt, quae amoveri nequeunt. Literas divortionales Wolphgangi Balassa cum tuis accepi, subscribendae essent ab aliisque senioribus si qua ratione id fieri posset, sed quis eos hoc tempore requirat? Nuper per generum meum dederam literas ad Dominum Basilium Viennam mittendas cum aureis tribus, cognosce abeo, quaeso an transmiserit, et me quam potes citius certiorem facias, ut vei in ea parte sollicitudine libereris. Si non transmisit, rogato illum diligenter, ut transmittat, quo citius eo gratius fecerit. Ego vivo, ut datur, vos vivite foelicissime et diutissime. Amen. Datum Weszpremii 27. Julii 1617. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Eximiae eruditionis laude ornatissimo viro, Domino Joanni Paulidi Kanisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, et seniori districtus eiusdem vigilantissimo, fratri in Domino, filii loco colendo et observando. 25. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Salutem plurimam dico ! Quod mihi bene precaris, non clubito quin animo charitatis plenissimo id facias, ago tibi gratias quas possum maximas, et precor ut tibi vicissim benedicat Dominus remunerator pietatis Amen. Mulier illa, cui literas tuas ad me tradideras maritum quidem suum a te discessisse coram te probavit, sed suae ipsius innocentiae testimonio non erat instructa, potuit enim illa disertioni occasionem dedisse. Cum haec üli refricare, respondebat sibi aptas esse portás ad alios sacerdotes confugiendi, si in nobis deficeret: fateor, indignabar impia eius responsione motus. Decisione suae causae ante vertit importunis et illicitis sponsalibus, quo suo facinore et temeritate rediti nostras leges non solum contemnere, sed etiam cogere, quod ego nulla ratione patiar. Dimisi ergo illám traditis literis ad ministrum Kenesiensem. Cui in iunxeram Egyháztörténeti Adattár.

5

ut lecto meo chirographo ad me veniat, vei per literas doceat, is ad me non venit, unde non parum haesito de restitutione literarum. Papirus quam ad me misisti, mihi piacet, si mercator fuerit fidelis cui etiam precio comparabitur. De typographo nihil audio, quid agat, Dominus Beythe, mihi non constat, spero tamen me brevi accepturum ab eo literas. Super tua valetudine valde gratulor, precor insuper ut salvus et incolumis diu vivas, et debilem meam senectutem filiali tua íidelitate, dum vixero consoleris. Jucundissmum meae peregrinationis solatium, dilectissimam tuam coniugem, quam ego filiae loco amplector, resalutat fideli suorum servitiorum comendatione adiuncta. Ego morbidus et raucus vivo, spero meliora. Bene vale. Datae Veszpremii 30. octobris 1617. Amicus sine dolo Stephanus Pathaynus. Si te non piguerit, Dominum Krackaium meo, honestam ipsius coniugem meae nomine, sulates velim esse. Kívül: Reverendo ac in rem ecclesiae Christi nato, nec non merito suspiciendae eruditionis laude celebri viro, dominó Joanni Paulidi Kanisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, ac districtus eiusdem seniori vigilantissimo, dominó et fratri in Christo, filii loco amanter colendo. 26. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem plurimam dico ! Charissime fili domine Joannes ! Si frustratus fuero in deductione istius fasciculi ad coniugem domini Joannis Szili Komarominum permissi, rogo recipe in te curam eius perferendi, literae sunt involuta in eo quinque vide ut fideliter ad manus dictae mulieris pervenias. Bene vale, et me ut soles, ama. Datum Veszpremii 24. novembris Anno 1617. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo dominó Joanni Paulidi Canisaeo, ministro ecclesiae Papensis fidelissimo, filio suo charissimo.

27. Pathay István Kanizsaihoz.

Charissime fili, salve plurimum; salva sit domus tua, et spiritus Domini sit dux tuorum laborum. Amen. Quibus me telis, per qualia sua Organa, et quam vehementer petat Satanas, ex his, quae tuis inclusa ad te mitto, literis intelligere potes. Arbitrabar me extra teli iactum esse in hoc angulo constitutum, sed vehementiori procellarum flatui sum, ut videó oppositus: Dominus omnia in bonum vertat, orandum est. Heri, tuis discedentibus studiosis, qui me tuo nomine salutatum diverterant cum literis Reverendi Domini Jacobi Aag, per pincernam hoc scriptum ad me misit Rabula, quem alit, fovet, et stimulat, ut coniicio, huius loci summus capitaneus : omnia fiunt ex instigatione Balasfii. Taceam adhuc, an respondeam, non satis videó. Perlectis et descriptis, si tibi ita fuerit visum, iterum ad me remittas velim, aut per hunc eundem Dominum Lazarem Etséri, aut per Studios. Nam, ut tibi gratificarer, et tuo, si quid tentandum esset, consilio aggrederer, ipsius Rabulae scriptum ad te misi, non reservatis paribus. Si vobis videtur, pueri alicuius nomine, respondendum ego dixerim. Nam ego inconveniens esse duco, in certaminis arenam cum puero isto descendere ; sine iactura autem nominis mei non arbitror me posse praeterire. Verum, ut omnia, in rem ecclesiae, felicius procedant: tu ipse quam potes, maturius ad me descendas. Metuendum enim est, ne exiguum hoc satanae semen, in validam excrescat arborem tentationum. Nos valemus, laudetur protector suorum Deus, te valere cum tuis desiderantes. Familia mea tuam, et coniugem Domini Seraphyni salutat amantissime, meo vero nomine et Dominum Paulum et vestram utriusque familiam salutes officiose. Datum Veszpremii 14. Mártii. Anno 1618. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Eximiae eruditionis laude ornatissimo viro, Domino Joanni Paulidi Kanisaeo, fidelissimo ecclesiae Papensis ministro et ecclesiarum circumiacentium seniori vigilantissimo etc Domino, et fratri in Christo filii loco amanter honorando.

28. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Doleo vehementer vicém Domini Jacobi, doleo etiam, quod hac occasione frustrati simus spe. Scripseram enim ad dominum capitaneum Kiskomaromiensem, vos hisce diebus ad eum cum legatione venturos: a quo hodie accepi literas, congratulatur vobis, et expansis ulnís praestolatur vestrum adventum. Verum cras, Deo volonte rescribam illi, et praereptam nobis occasionem aperiam: ideoque in aliud tempus reiiciemus perfectionem illám, quod etiam arbitror illi non ingratum futurum. Interea, nos ipsi data, vei quaesita occasione, conveniemus, et de commodiori tempore et liberiori occasione consultabimus. Lucae illi Homokio, cuius ad me literas misisti, rescribere non possum : fortassis aliquomodo ad meum adventum, ipsius negotium differri poterit. Si quid növi habes, quod me scire dignum putas, fac sciam: nihil audiam lubentius, quam salutem Domini magniíici et gratiosissimi nostri patroni. Nos valemus favente Deo, ut tu, cum tuis omnibus valeas felicissime, praecor ex animo. Saluto domum tuam, et Dominum Paulum Seraphyn. Datum Veszpremii 20. Maii. Anno 1618. Fráter in Domino, et amicus sine dolo Stephanus

Pathaynus.

Kívül: Reverendo et eximiae eruditionis, ac verae pietatis laude celebri viro, Domino loanni Paulidi Kanisaeo ecclesiae Papensis ministro, et ecclesiarum eiusdem districtus seniori vigilantissimo etc. Domino, fratri in Christo filii loco amanter colendo. 29. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Salve charissime ! Bonus iste, a quo hoc scriptum accipis, venit ad me, tuo quidem nomine; sed tuis literis non munitus, licentiam impetraturus administrandi sacramenta. Meo iudicio, mi fili, quamvis videam illum esse avidum: aliquandiu concionendi exercitio detinendus est. Caeterum si qua posset ratione illi consuli, ut testem tibi aptiorem compararet, cogendus esset. Non convenit enim seculari habitu indutis, rem sacram peragere. Ministerio quidem nihil obest; sed contemptus personae, saepe se in ódium et taedium ministerii extendit. Metuo etiam, ne ab eis male audiamus, qui módis omnibus

nam vos venantur praedicatorum, quibus in ódium populi inducantur. Ergo cum ad te venerit, qua tu illum nostri, edocere; imo iniunge, ut se accommodet diligentius, sit sedulus" in docendo et fidelis: Ego, cum ad vos ascendero arredente tuo consilio, prospiciam, Deo volente. De Domino Magniíico ego nihil audio : tu nihil seribis, vivo inter spem et metum. Feceris gratissimum, si me de illius statu edoeueris: et rogo, ne te pigeat eius statum ad me proseribere. Bene, diuque vale, mi fili, nos valemus, laus sit Domino. Saluto tuam domum, et vitae meae socia osculo charitatis, tuam coniugem salutatum vult, saluta dominum Paulum Seraphyn similiter cum sua domo. Datum Veszpremii, postridie Ascensionis Domini. Anno 1618. Amicus et fráter in Domino sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo, eruditionis laude praestanti, et in rem ecclesiae Christi nato viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, Papensis ecclesiae ministro fidelissimo, ac districtus eiusdem seniori vigilantissimo, fratri filii loco amanter colendo. 30. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Gratiam et .pacem a Deo, per unicum nostrum Mediato­ ren! Jesum ex animo precor. Benedictus Deus, cuius protectione minutus vivo, salvus ad meos redii, quos etiam incolumes laetus salutavi. Properandum mihi erat propter comitatus commoditatem, atque ideo vobiscum ea omnia loqui, quae animo disposueram, non potuL et conclusiones comitiales, quas per vos habere volebam, ad me recipére non potui. Rogo te, ut eas deseriptas, ad me per Dominum Georgium Szilium, a quo praesens hoc scriptum accipis, mittas. Caeterum dictus Georgius Szili, quibusdam quos ad hoc, quod intendit, proficiendum idoneos arbitratus est, adiunctis ad vos profectus est, rogavitque me, ut te ad promovendam ipsius intentionem, amica petitioné invitarem (arbitratus forsitan meam apud te petitionem non penitus futuram inanem) vult reconciliari Domino Keneseio. Quamobrem te, mi fili diligenter rogo, ut ipsi, rem christiano homine dignam petenti adesse velis, nec dubium mihi ullum est quin libenter et animose velis. Monendus uterque, ut ex praeconcepta illa duritie et intractabilitate remittat. Nam certo, nisi adversantium pectora, aliquid remiserint ex prae­ concepta ira, nulla pax, nulla concordia, nulla Charitas constitui

possunt: imo adversus fraternam charitatem militantes simultantes, et odia augebuntur et íirmabuntur. De statu Domini Magnifici a te doceri discupio, an quoties, et quo perfectu unctus sit oleo a me ordinato. Num melius habeat, ad me per eundem Szilium diligenter perseribas. Vale felicissime. Datum Veszpremii 30. die maii. Anno 1618. Meae vitae socia, salutat domum tuam amicae salutationis osculo Domino Paulo Crackaio dices ex me salutem. Iterum vale. Fráter in Domino, et amicus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Reverendo eximiaeque eruditionis laude celebri viro, Domino Joanni Paulidae Canisaeo fidelissimo ecclesiae Papensis ministro, et districtus eiusdem seniori vigilantissimo etc. fratri in Domino, filii loco colendo. 31. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Spiritum sanctificationis, fortitudinis, et pietatis, a Deo, per Dominum nostrum Jesum Christum praecatur. Iniquitas novissimi seculi, quibus malis, quibus curis, et solicitudinibus oneret et premat vires meae tenuitatis, tibi considerandum relinquo. Vides enim magna ex parte sortem et statum eccle­ siarum, quibus me Deus, ex sua benignitate,' praeesse voluit: meliora speranti difficiliores superveniunt curae. Metuo fili, ne orantis Moysis elevata langvescant brachia, si sustentata suffultaque pia fidelitate Aaronis et Hur non fuerint. Quid rescribat Dominus Sárkány vides ex autographo ipsius: maturandum est, ne vei authoritatis diminutionem ulteriori dilatione patiamur, vei ecclesiae laboranti ruinam accersamus. Itaque perlectis praesentis, tuum iudicium ad me perseribas, quid faciendum censeas. Cogor velocius scribere et interrumpere ea, quae adhuc erant intimanda, ob tabellarii inopinatum discessum. Perlectis literis Domini Sárkány, iterum eas tuis inclusas per hos eosdem remittas. Vale feliciter, Datum Veszpremii 1. Junii. Anno 1618. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, manu oitissima.

Kívül: Reverendo, multisque animi dotis excellenter ornato viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, fidelissimo eccle­ siae Papensis ministro, et seniori districtus eiusdem vigilan­ tissimo etc. Amico et fratri in Domino filii loco colendo.

32. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salve charissime! Sicuti me de itineris continuatione per Dominum Georgium generem meum edocueras nimirum te Vasarhelinum descendere cras, hoc est die 21. currentis mensis: id quidem consilii mihi placuerat primum, sed cognita itineris illa incommoditate, qua utrique nostrum plus remorae, quam compendii accerseretur, muto sententiam. Ergo tu cras descendas recta Tapulczam Illic conveniemus, Deo volente. Eo ego cras meo curru devehar: ibi de remittendo curru conductitio consultabimus: sic arbitror et utilius et compendiosius iter nos habituros. Dominus Stephanus Körösi iam certior de suo statu factus, ad nos veniet; sed exspectato primum dominó rectore, sine cuius salutatione pedem movere nec debet, nec vult. Unum est, quod tuo laboré, et fideli intercessione perficiendum censuimus, ut scilicet apud Dominum Basilium Fölső instes per habitatiuncula illa, illi concedenda tantisper, dum in schola cubiculum illi parabimus. Scio autem bonum virum non gravatim, per commodo ecclesiae nostrae gratificatur: tempore ab ipso praefigendo, currus per devehenda ipsius recula mittetur. Tu vive felicissime et diutissime ! Precamur insuper tuae domui salutem ex animo, Dominum Paulum Crackaium hospitem meum dilectum, meo : coniugem ipsius meae familiae nomine salutatos volo tuo ore. Datum Veszpremii 20. Junii. Anno 1618. Fráter in Domino, et amicus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Keverendő, solidaeque eruditionis laude Celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, nec non districtus eiusdem seniori vigilan­ tissimo, fratri in Domino dilecte, et filii loco observanter colendo.

33. , Pathay I s t v á n Samarjai György j ó k a i lelkészhez.

Salutem et gratiam in Domino! Charissime fili, Domine Georgi! Literas tuas 3. Augusti scriptas sed fortunae commissas 17. Augusti accepi. Vos salvos esse plurimum gratulor : et precor, ut diutissime viventes, bellissime valeatis. Valeo et ego cum iis omnibus, qui mecum sunt; laudetur protector vitae meae Deus. Seribis, mi fili, te iam annuae navigationis pertum apprehendisse, sed nondum ad hybernandum anchoram

demisisse: Videris autem meo nutu et consilio palum figere velle; quod in te non solum, non vitupero, verum etiam laudo. Itaque, mi fili, si meo voles uti consilio (novi enim mores hominum, et ingratitudinem expertus sum) manebis eodem loco, si auditoribus tuis taedium tui ministerii illapsum non est, mentesque non praeoccupavit, donec melioris spes affulgeat conditionis. Lini curam tuae diligentiae et industriae commissam: tarn diu dilatam, imo neglectam esse et miror et doleo: sed videó te denuo monendum esse et excitandum. Ergo rogo. si quid apud te mea valuerit petitio, ut fideliter compositum Komarinum, ad aedes Domini Joannis Szili, devehi eures, ad octavum futuri mensis Septembris diem, ut ego postridie eius diei, hoc est nona vei decima septembris illic fideli depositum inveniam: facturus rem non minus gratam, quam utilem nec foret ingratum, si mecum illic esse posses. De vestimentis autem, ubi vires conatiis responderint, non ero immemor vestri. Bene valete. Datae Veszpremii 19. Augusti. Anno 1618. Am ans vestri Stephanus Pathaynus. En claudo literas, et ad te perferendas destino; sed. quis tibi exhibeat, nescio. Nulluni enim habeo, cui tuto concredere possim. Iterum vale. Kívül: Eximiae eruditonis laude ornatissimo viro, Domino Georgio Sammaraeo, ecclesiae Jolkaiensis ministro fidelissimo, filio suo dilecto. 34. Pathay István Kanizsaihoz.

Salve fili charissime ! Gratiam et vitae prosperitatem tibi tuisque a Deo per unicum nostrum mediatorem Dominum Jesum Christum, praecor ex animo. Heri hora decima redditae sunt mihi tuae literae, cum paribus literarum Domini Petri Alsó Lyndvai et Domini Stephani Tolnáéi. Quod convocatorias apud te detinueris, in eo nihil deliquisti: quod autem vanissimorum terriculamentorum, quae ab adversariis causae suae dissidentibus friguntur, respectu detinuisti, videris umbrae clypeum obvertere. Consultissime autem factum, quod fratres Trans Danubianos hac de re mature certificasti et commonuisti: si quid ab eis reseriptum fuerit, ad me sine mora transmittere ne nefigas rogo vehementer. Convocatorias sine ulteriore deliberatione, ad eos quorum inter est perferri eures, pergamus in

nostro instituto eventum Deo committentes: Nam ut sapiens dicit: qui observat ventum nunquam seminabit, et qui nubes respicit nunquam nietet. Interim si invitati füerimus, tempus eí occasio viam aperient. Conservet te Deus diutissime incolumem. mi tili, cum tua domo. Adiutorium senectutis meae resalutaí delitias tuas affectu materno. Dominum Krackai hospitem meum meo, coiugem meae, coniugis nomine salutes velim officiose, dicesque ipsis me in medio morbi (nam senectus per se morbus est) mediocriter vivere. Datae Veszpremii 3. Április. Anno 1619. Fráter in Domino et amicus sine dolo St&phanus Pathaynus, superintendens.

Kívül: Keverendő, ac sunimae eruditionis laude, zeloque veritatis conspicuo viro, Domino Joanni Paulidi Kanisaeo, ecclesiae Papensis ministro fideli, nec non districtus eiusdem seniori vigilantissimo, Domino fratri in Christo filii loco paterno affectu colendo. 35. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Glratiam et longioris vitae prosperitatem tibi, tuisque precor dilecte fili! Literas tuas V. Április datas exhibuit mihi Kamondius vestrae scholae studiosus, heri. Adversariorum crusmata vanissima esse, Sathanae ludibria cognosces, ubi duce iuvanteque Deo ad vannum ventum fuerit. Experti sumus iam aliquoties (idque laudetur Deus non infoelice alea) tumidas palliatorum germanorum ostentationes tristas erigunt sine carne. carnem vendunt sine ossibus, colores sine subiecto (more papistarum) verborum colores sine re profundunt. Veniant cornuti superintendentes, aderit Christus noster quoque, qui superba eorum cornua malleo veritatis detruncabit, ac suam glóriám ab eorum calumniis potentissime vindicabit. Sutores vero—et Dongones, confusionem sibi ipsis inquietudine quaerentes, nutanti causae proponacea eptofjiaia fabricant. Fabricent, consultent, machinentur clam vei palám, quantum volent. Stet modo Deus e parte nostra, corte non dubito, quin optatissimum eventum, cum gratulatione, plausu et aedificatione multorum videamus. Utinam fratres nostri (quibus nos ut scis optime neglectis privatis nostris negociis stúdiósé ut fideliter inservivimus) nobis adesse velint. Dominus Caspar esset quidem invitandus, sed qua id

ratione et commoditate a nie fieri possit, sine non videó, nam ii quorum opera utendum esset in transmittendis literis, nobis parumfovent: nihilominus praecavebo, ne quid in me desideretur. Theses adversariorum cum provocatoriis si ad te pervenerint, rogo ad me perferri eures sine mora, per certum, ad id solum deputatum tabellarium. Similiter de adventu fratrum nostrorum quicquid coacceperis vei acceperis spei, ad me perseribito. Obitum Domini Milosei affectu charitatis defleo, heu, patroni colliguntur a facie imminentis calamitatis, et nemo consident. Orandus Deus ut patronos pios exeitet, et imminentia mala vei penitus avertat, aut in rem afflictae suae ecclesiae eonvertat, secundum efficatiam potestatis, qua potest sibi subiicere omnia. Nos valemus, te cum tuis optime et diutissime valere cupientes. Datae Veszpremii 11. Április. Anno 1619. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Eximiae viro, Domino Joanni Papensis ministro, ac etc. Domino fratri in

eruditionis et verae pietatis laude celebri Paulidi Kanisaeo fidelissimo, ecclesiae districtus eiusdem vigilantissimo seniori Christo dilecto, filii loco colendo. 36.

Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salve charissime! Occasionem ad te turbata hac manu seribendi obtulit ultro honestus adolescens Michael Karanczi, qui ad vos profecturus suam operám obtulit si quid haberem ad te, vei alium quempiam perferendi. Ego vero vei eo nomine libenter amplexus sum hanc occasionem, ut te primum salutarem. Salutato, meum statum aliquantisper aperirem. Si vales, gratulor tibi, ego praeter molestias pedum, senectuti quasi proprias, virulenti abseessus tumoré sed nondum suppurato in clementer vexor. Exortus mihi est in cervicis imo parte, dolor in horas magis ac magis intenditur, finem nescio, Deus novit, in cuius arbitrio sita sunt omnia. Ex sangvis et quasi omnis suci expers, non metuebam corruptorem humorúm, qui solent in iuveniali corpore militare, hanc insolentem virium senilium oppugnationem; sed quae vitari nequeunt . . . . esse censeo cum gratiarum actione. Si quid habes certe de fratrum TransDanubianorum intentione velim ad me brevi stylo perseribas antequam conveniamus. Conservet te Deus charissime fili, et protegat vitám tuam, adversus omnes molestias. Donét mihi

Dominus ut possim te cum tuis salvum et incolumem cum gaudio salutare. Ergo vale et diutissime et foelicissime. Amen. Datum Veszpremii 24. Április 1619. Tuus sine dolo Stephanus

Pathaynus.

Kívül: Eximiae eruditionis laude celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo ac districtus eiusdem seniori vigilantissimo, Domino fratri in Christo, filii loco observanter colendo. 37. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem plurimam dico! Vestra fili charissime salute nihil audio libentius, itaque si vales tibi ex animo gratulor, ego ut per aetatem licet, vivo mediocriter, vivo autem libentius et laetis recepto meo Samuele, e faucibus mortis per Dei gratiam, duplici videor gaudio perfundi, quod sciam etiam a Jesuita pice esse immunitu. Adeo avidus est studiorum, ut iterum ad academiam Viennensem illectus dulcedine nec posse, nec debeo. Atque hac intentione illum ad te mitto, ut tua fideli industria interveniere bono alicui adiungatur, cuius auxilio intentionem suam foelicius et citius apprehendat, nec dubito quin fideliter et libenter adlabores. Vale foelicissime et diutissime una cum tuis nobis charissimis. Socia laborum vitae meae tuam coniugem salutat materno salutationis osculo. Datum Veszpremii. Dominica Trinitatis. Anno 1619. Tuus tourumque sine dolo Stephanus Pathaynus, superintendens.

Kívül: Reverendo, summaeque eruditionis laude ornatissimo viro Domino Joanni Paulidae Kanisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, ac districtus eiusdem seniori vigilantissimo, Domino fratri in Christo, filii loco colendo. ;

38. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Charissime fili, salve plurimum! Si tu cum tuis omnibus, vales, vobis oppido gratulor: valeo et ego cum meis, laus sit Deo bonorum omnium largitori, quantum valetudinis mea haec tempóra indulgere solent. Convocatorias synodales, en ad te,

tua efficaci opera, et fideli industria, ad Dominos seniores mature transmittendas, mittendas, mitto: tu enim ea coramoditate aliis longe instructiores. Literas quoque Körmendiensis ecclesiae una accipies, quas perlectas, ad Dominum Michaelem Caiűsaeum, quam potes citissime, perferri eures; ut intelligat. nostram de ipsius honesta promotione, diligentiam, non sine fructu, nec pede claudo procedere. Scribas etiam ad illum, ut acceptis tuis literis, nos de sua intentione certiores faciat, ut nos vicissim, ecclesiam de ministro sollicitam, mature edocere queamus. Dominus Stephanus Tholnaeus, Domini Petri defuncti senioris vicém gerat interea, dum in synodo, aliquis illi surrogetur: ergo unas, per duos adolescentes, si fieri aliter non poterit, ad eum mittas; reliquis ministris senioratui illi subiectis ipso communicet. Vale felicissime, et diutissime, honestam tuam coniugem, socia vitae meae salutat amicae charitatis osculo. Datae Veszpremii. 26. Julii. Anno 1619. Fráter in Domino, et amicus sine dolo Stephanus Pathaynus, superattendens.

Kívül: Eximiae eruditionis laude, et pietatis zelo celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, ac eiusdemque districtus seniori vigilan­ tissimo etc. Domino, fratri in Christo, filii loco amanter colendo. 39. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Iterum salve fili dilecte! Kamondius, tua voce, me salutavit: ago tibi gratias per christiana benevolentia. Ab eodem intellexi convocatorias tandem ad te pervenisse, iam sum querior. Eram enim sollicitus de eis : forsitan nunquam sterilior occasio transmittendarum litterarum mihi obversata est. Tuas literas accepi quidem, sed iam fascem convocatoriarum, quibus et Körmendiensis ecclesiae literas adiunxeram obsignaveram. Si typographus, ad te diverterit, quaeso. interroges, quanam de causa tarn diu differat libelli illius nostri impressionem, cum sua Magnifica illi libertatém, me praesente indulserit: metuo sane, ne invidia alicuius mentem typographi, fune iniquitatis alio detorqueat; verum ego Deo hunc occulte uventem ignem exstingvendum committo. Te interim, cum tuis, optime valere cupio. Datum Veszpremii, ultima Julii. Anno 1619. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus.

Kívül: Eximio Jesu Christi servo, Zeloque pietatis, et eruditionis laude ornatissimo viro, Domino Joanni Paulidi Cani­ saeo, fidelissimo ecclesiae Papensis ministro, et seniori cer­ tarum ecclesiarum vigilantissimo ; fratri in Domino dilecto, et filii loco observanter colendo.

40. Pathay István Kanizsaihoz.

Salve fili charissime ! Si salvus rediisti ex itinera Ultra Danubiano: tibi gratulor affectu sane paterno. Nihil mihi gratius feceris, quam si de fratrum statu, quem felicem audire percupio, aliquid ad me scripseris. Literas praeterea Urbani Textoris testimoniales, rogo expedias quam citissime, ac si potest fieri, per hos eosdem a quibus praesens hoc scriptum recipis, ad me deferri eures, ne diutius spem libertatis exspectando, occasiones növi coniugii, quasi prae manibus obversantes, magna omnium suarum rerum iactura, amittat. Nos valemus, laudetur Deus, vos valere cupientes. Salutat vitae meae solatium pectoris tui delicias christiani pectoris osculo. Ergo vivite fideliter diutissime ! Amen. Datum Veszpremii. 10. Septembris. Anno 1619. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus. Kívül: Perdocto, humanissimo, ac in rem ecclesiae Christi nato viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, nec non districtus eiusdem seniori vigilontissimo etc. fratri in Domino, filii loco amanter colendo. •

•

•

4L

Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem dico! Praeter spem meam accidit, ut in ipso profectionis momento certificarer, de transitu Domini Alexandri Hathalmi; atque ideo tecum pluribus agere nequeo. In quo statu sit negotium Martini Vincii, plane me latét, et miror. Te nihil ad me hactenus de eo seripsisse. Oro te, quam potes citissime, certiorem me facias, ut litigantibus cum eo, dum iuri faciendo, praefigere possim, eosque mature certificare. Bene vale cum tota tua domo. Datum Veszpremii 23. Novembris. Anno 1619. Tuns sine dolo Stephanus Pathaynus.

P. S. Dominus Georgius Thury promiserat mihi aliquid tritici subsidii, similiter Dominus capitaneus vestri praesidii, Rogo te, ut eos adeas, meaque voce monens, ut homines suos hac de re instruant, per quos ad me eorum promiserum perveniat. Iterum vale ! Kívül: Doctissimo, humanissimoque viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ministro ecclesiae Papensis fidelissimo, et districtus eiusdem seniori vigilantissimo: filio suo, in Domino amanter colendo. 42. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem dico plurimam! En, fili charissime, remitto tibi descriptos et perlectos articulos diaetae Posoniensis. Utinam Deus omnium finem optatissimum nobis spectandum concedat, in sui nominis glóriám, conservationem dulcissimae nostrae patriae, et aedificationem ecclesiae! Nec dubito imo spero Deum omnia in bonum diligentium se convertere, sit nomen eius benedictum. Rumores, qui nostras diverberant aures. qualescunque sint, scio tibi aeque notos esse. Si praeter ottomannici imperatoris certissimam expeditionem (opinor ut litem litigantium ferro dirimat) aliquid homines nostris auribus digni, id tu mihi proscribas. De Gedeoné nostrae gentis plane nihil audio, in retruso obscuroque angulo regionis. Nos illum orationum nostrarum suffragio iuvemus, eventum Deo committentes. Nos valemus, te, ex animo, cum tuis, valere desiderantes. Ergo vale foelicissime, tuasque delicias, meae nomine salvere iubebis. Datae Veszpremii die Gregorii. Anno 1620. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, superintendens.

Kívül: Insignis eruditionis laude celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelis­ simo, nec non districtus eiusdem seniori vigilantissimo etc. fratri in Domino filii loco observanter colendo.

43. Pathay István Kanizsainak.

Tibi charissime, precor cum tuis omnibus, ea omnia, quae Charitas syncera iubet et sólet, fide coniunctis precari a Domino! Accepi literas tuas Francisco Nemesnépi creditas: res ipsius in quo versetur cardine ab eodem intelliges. Studiosos Nemet-Uyvarino vacua manu rediisse doleo sane non mediocriter: en florenum integrum quam frustra proiecerim in gré­ mium inique laborantium! Typographus forsitan in crumenam ex vulpina pelle consutam misit pecuniam a vobis acceptam : utinam fallar hac opinione! Metuo, mi fili, ne intentio nostra. de synodo cogenda, impediatur, vei in fumum ire cogatur. propter rumores istos, qui iam increbescunt de statu regnicolarum. Verum, sub feliéi spe pergendum esse censeo in proposito. En mitto ad te subsignatam papyrum, in qua con­ vocatorias tuis et Domino Casparo mittendas conscribas. Nam ego plane nullám reperio viam Domini Caspari certificandi. Nos valemus, Deo sint laudes, ut tu, cum tuis, felicissime et diutissime valeas, praecor ex animo. Delitias tuas senectutis meae solatium salutat osculo charitatis. Datum Veszpremii 24. Augusti. Anno 1620. Fráter in Domino, et amicus sine dolo Stephanus

Pathaynus,

superintendens.

Kívül: Eeverendo, et summae eruditionis laude ornatissimo viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, nec non eiusdem districtus seniori vigilan­ tissimo etc. Domino, fratri in Christo, filii loco colendo. 44. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salve charissime! Felix initium utilissimam continuationem, et faustissimum exitum praesentis anni, tibi cum tuis, praecor ex animo. Libentissime tecum unam atque alteram horam colloquendo consumerem, si ego morbosae senectutis, tu tuarum occupationum (quas et multas et serias esse non dubito) gravitate non impediremur, colloquerer inquam tecum, sane non de lana, ut aiunt, caprina, sed de rebus ecclesiarum, quarum ministri, non domini sumus, de celebrandae synodi loco et tempore. Num exspectandum patienter censeo, donec mihi Dominus commoditatem ad te veniendi indulgeat. Unum est,

de quo te ofíiciose monendum duxi. Muliercula quaedam Veronica nomine, famula Emerici Nádasdi, scelerate impregnata, clam e suo hospitio dimissa in vestrum suburbium se recepit, ut audio, delitescit in allodio Domini Alexandri Hathalmi. Rogo te, ut per fideles aliquas diligenter scruteris moneasque, per eas, ne mortem infanti machinetur. Cognita re, me quam pri­ mum íieri poterit, cerciorem facias: nec te facturum dubito. Bene vale. Datum Veszpremii 9. Januarii. Anno 1621. Fráter in Domino, et amicus sine dolo: Stephanus Pathaynus, superintendens, manu citissima.

Kívül: Eximio viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, reliquarumque eiusdem districtus seniori vigilantissimo etc. Domino, fratri in Christo filii loco colendo. 45. Pathay I s t v á n Kanizsainak.

Salve charissime! Michael mercator me tuo salutavit nomine: ago tibi gratias charitatis plenas, teque similiter resalutatum volo. Mulierem illám, quae olim mihi famulabatur, Catherinam, adversarii in suis ecclesiis vivere non patiuntur: quid vero de nobis dicetur, si receperimus, tibi considerandum relinquo. Metuo, ne inhonesta illius filia plures pariat delin quentes, quam poenitentes. Dixerim admittendam, si ecclesiam filia reconciliaret. Verum tuo iudicio conimitto, quod ipsius utilius, coetui christiano commodius tibi visum fuerit, facito libenter cum vetula illa loquerer, si aliqua occasione fieri posset. Bene diuque vale. Datum Veszpremii 23. Mártii. Anno 1621. Tuus sine dolo : Stephanus Pathaynus, superintendens.

Kívül: Summae eruditionis laude ornatissime viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ministro ecclesiae Papensis fidelissimo, nec non certarum ecclesiarum seniori vigilantissimo etc. fratri in Domino, filii loco amanter colendo.

46. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem dico plurimam ! Dominus rector expectet mensem unum, et aperientur oculi eius, videbitque desiderabilem suae intentionis inducenda sponsa sua exitum ; si autem festinaverit, prout iam apud se decrevit, poenitentia sequetur illum nullo laboré, nulloque consolationis lenimine revocanda. Ergo, si non ultra, ad mensem exspectet. Isti sunt in procinctu, ego me concioni paro, pulsatur, pluribus agere nequeo. Ergo valete feliciter. Datum Veszpremii 6. die Julii. Anno 1621. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, superintendens, manu citissima.

Kívül: Clarissimo viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ministro ecclesiae Papensis vigilantissimo etc. fratri in Domino, filii loco colendo. 47. P é c s e l y i Király Imre Kanizsaihoz.

Benedictionem, pacem a Deo atque prosperitatem perpetuam! Literas tuas, eximie et clarissime vir, 8. septembris datas, accepi die 17 usdem mensis, quarum lectione atque relectione fateor, affectus sum varié: nam ex mentioné filiorum nostrorum, quos exilii nostri solamina iucundissima vitaque delicias fuisse, recte seribis, lacrymae novae meos persperserunt oculos. Matris honorandae luctu, quem introducis, meus luctus noviter asperatus est: illacrymasse matrem meam nostris lacrymis acerbissime, nihil dubitamus. Etenim iam experientia, tristifica vitae magistra me fatim edocuit, quantus sit philostorgiae affectus. Sed consolatio non unanos erigere debet; divini placiti, quod indubie semper optima est assidua cogitatio et pia consideratio; fides ressurrectionis certo futurae filiorum glória, quo venire melius est, quam hie in tantis malorum tempestatibus agitari, torqueri et affligi per se miseros. Qbeatos illos, qui vilae calamitosae navigium in mortis portum, qui piis malorum suorum ultima clausula est, iam religarunt appulsum! Certe vel sola con­ sideratio temporis istius exuleeratissimi inquo maesti non tarn vivimus, quam, uteuneque vivendo morimur, et tanquam aquae in terram dilabimur, aliquid de luctu nostro decerpere potest: verum ad tuas, quae per gratae literas calamum reflecto. Egyháztörténeti Adattár.

6

Charitatis tuae, quae mihi semper amabilissima fűit, est et erit, lux iucundissima, quam exoptatae tuae literae mihi praeter spem in tam difficili via, hühc adduxerunt, corculum meum tot aerumnis emaciatum et defessum ex, tantis animi maeroribus. non mihil erexit, roboravit atque serenavit non nihil. Quid enim acceptius et iucundius esse potes.t, quam Candidus (qualis absque dubio tuus est) amicorum amor, qui nos, nunc literis, nunc alia ratione consolatur et hilarat optatissime? Deus ab alto benedicat tibi, mi clarissime vir, et faxit idem reciproco officii genere gratiam referre possim! Status noster praesens adhuc afflictus est: nam coniunx- mea non dum integre convaluit. nec ipse satis fausta frusiscor aura. Reverendissimus dominus superintendens noster iam diu febri laborat, carnem pene totam et sangvinem amisisse videtur: utinam non destituamur brevi, tarn optimo vivo ! Reverendus dominus Jacobus eadem, in navi versatur: nunc tarnen Deo propitio melius habet: sed unicus filius eius letifero correptus morbo decumbit gravissime : Paulus ille, in quo sola residebat cura patris. Praesens iste, quem agimus, vere climactericus extitit nobis in his oris. Sed fiat optima Dei voluntas Caeterum quid mihi de haereditate mea paterna placeat, cito determinare non possum ob mirabilem regni nostri statum: scripsi tamen aliquid matri meae cui quod optimum videtur, id faciat: vidua est, curam eius agere non potes, ideo si non totam partéin tarnen aliquam, si divendere velit, non ibo contradictum, sed omnia éx bonorum agat con­ silio. Posohium ä d h u C Gerniani habent: nescitur quo consilio cessatum est ab oppugnatione Castra Hungarorum et Bohemorum confoederatorum satis magna ad Szenczinum sunt posita: illius infestant castra Germanorum illa quae nos reliquaerant non sine magna ét ignöminiosa rérum bellicarum iactura. Dei miseraiio nos liberavit, iüstitia süperbia rerum confüdit. Utinam pax fiet! in qua reducenda laborare nostri Magnates dicuntür: Utinam non, ut superiori anno ! ignem, ut dici solet, gladio re fodicent. Quícquid fiat, Deo nos cohcredamus. Egregius vir dominus Joannes Krauz Tyrnaviae non sine magno patriae ;damno mórtuus est, sepultus 9. septembris amisimus et Cregorium Literatum, senem optimum: amisimus Paulum Ewrteössium, egregium quaestorem, amisimus et alios plures. Clarissimus dominus Michael Surius Pertakini vivit adhuc vitam satis acerbam: nunc ab eö literas accepi: in quibus de pingit 'suae miseriae theatrum ; accepi literas et a Reverendo et optimo 'viro Stephano Velekino pastore Cässoviensi qui similiter aegerrime valet. Nunc nunc in schola Jobi versamur, nunc nunc poenas peccäforiim élulmus. Sed spéramus meliora post tempes:

tates aevi nostri tempóra. Resalutant te vir amicissime, Reverendi viri dominus superintendens, et dominus Jacdbus noster amantissime. Vale feliciter cum tuis. Datum raptim Uyvarini die 18 septembris 1621. Tuus vere tuus Emericus Regius Peczeli. Kívül: Reverendo'multiiuga eruditione et virtute multimoda elarissimo viro Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ministro verbi Dei apud Papaienses ornátissimo fidelissimo, nec non eius vicinarum ecclesiarum seniore Vigilantissimo Domino et amico pyladea fide milii iunctissimo et perpetiiii amantissimo etc. •

'• '

'•

"

t

48/"; [ • " / • ' • "

'

'

P é c s e l y i Király Imre Kanizsaihoz.

Sälutem, pacem et prosperitätem in huius novi anni discursu, ex cursuque praecatur! In tarn infausta temporum acerbitate, qua subinde conficimur, non invenio iucundam ad te, vir eximie, scribendi matériám, o quam infensum nobis est, quod non sicut antea, nos invium dulcioribus literarum alloquiis delectare possumus! Quicquid id sit, nolui praesentem occasionem praetermittere. Nunc ad rem. Nos. Dei gratia, hoc tempore, meliori utimur aura. Vos vero, delitiae nostrae, quali valetudine sitis ignorare cogimur: o si bené valeatis! Omnia nostra a Dei Providentia dependere necessum häbent. Ad omnem infortuniis tempestatem erectis animis exeipiendam, praeparari nos iuvat. Tartari multi iam advenerunt, metuendum aiunt. ne plures sub secuturi sint. Reverendus Dominus Daiiiel Nemesnépi omnibus fere facultatibus suis a tartarica hac irruptione spoliatus ingemiscit. Quid amplius futurum sit, ille novit, qui omnia praenovit. De pace seu paCincatiohe rumor non ingratus nostris insonat auribus. Utinam ex cöelo siium obtineat robur! Utiháni christianus sangvis iam effluéré vei éffundi desinat! Reverendus Domiiius Jacobus Agh Magyarinus, compater meus honorandus iam rediit ad nos: sed ubi suis restitutus mOx in morbum incidit, modo affixus lecto edomebit. E dorso in via fragosa et rigida male valere coepit! Speramus brevi convalitur. Typographus noster dominus Matheus nunc in hoc loco versatur et commoratur, expectat bonam occasionem omnia perficiendi; •expectat tempus; quo pacis initiae diplomata publicehtur, uti sperantür. Quidem servare- connititur, vestrum erit, et nostrum huc intendere curam,; ut ille in Suo cursu non defieiat. Pellem,
transmisimus. Coeterum tuum Reverendam pietatem amice petitam et exoratam volo, ut hasce literas, quas istis adiunxi, priam occasionem transmittere non gravetur ad honorandam meam genetricem, cui eas inscriptas esse manifesto páter. Nescio misera vidua qualiter affecta sit, quomodo in his tribulationum undis vitám suam satis, ut reor, aíllictam vivere queat. Si quid solaminis et iuvaminis, quo vidua moestissima refocillari possit, tua Reverenda pietas et Charitas in ipsam exhibuerit, faciet mihi rem longe gratissimam et pari pietatis officio compensandam. Non est modo commoda transeundi occasio mihi suppeditata praestolor, eam. Doctissimum et humanissimum Dominum Stephanum Yáczi, amicum meum amicissimum ex amore sincero salutatum volo. Utinam integre suam recuperasset sanitatem, cuius iacturam nupero passum esse non obscure ferebatur. Saluto insuper alios nostros, qui nostri bene memores vivunt, fautores et amicos, puta nobiles dominos viros, egregium dominum Grasparum Literatum, Joannem Szili, Basilium Fölső, Michaelem Literatum, Joannem Nagy, Joannem Uki, Joannem Vizkelethi, Petrum Theöly, Gregorium Koczkas, Joannem Rednekium singularem amicum, coeterosque bonos viros, qui de me aliquando bene meriti fuerunt. Deus in hoc novo anno illis omnibus et singulis benedicat clementissime. Plura scibere non vacat, occasio praeceps avocat. Vale vir eruditissime et clarissime dominus Joannes Paulide, amicorum meorum, quos ista terra tenet amicissime ! Vive diu florentissime, una cum tuis, mea coniunx tuam honorandam vitae sociam ex amica benevolentia salveri iubet. Raptim ex Újvár 5. die Januarii. Anno 1622. Reverendae et amicissimae tuae charitati sincero dilectionis affectu devotissimus : Emericus Regius Peczeli. Kívül: Admodum Reverendo et Clarissimo viro, Domino Joannis Paulidi Canisaeo, nunc in ecclésia Papensi ministro verbi Dei fidelissimo, nec non eiusdem districtus inspectori vigilantissimo etc. Domino, conservo et amico plurimum observando, amando. 49. Pathay I s t v á n K

oz.

Salve fili charissime! Si vales cum tuis, tibi, tuisque ex animo gratulor. Ego praeter aetatis imbecillitatem, dolore correptus pectoris, gemo, finis stat in arbitrio Dei, meum est sperare dum spiro. Volebam synodales convocatorias emittere,

sed adversa valetudo consilium mutare cogit, nec sivit me meo uti arbitrio. Ubi melius habuero, Deo favente, eiusdem consilii propositum sequar. De loco et tempore synodi sollicitus sum, considero enim et temporis incommoditatem et ambiguum locorum statum, meae quoque infirmitatis nequeo esse immemor. Templum nostrum, ingruentis mali metu, a nostris relictum est a si quid in te est melioris et utilioris consilii, de tempore et loco synodi, id mihi quam primum aperias. Si Dominus Lengelius et Dominus Krakkai redierint, et si quid de sorte eorum nosti, tristes an laeti redierint rogo, si me amas ad me, quam primum perseribas, ut si feliciter aleam iecerint, ipsis congratuler si misere, condoleam. Interea dum a te literis edoctus fuero, inter spem et metum anxius gemo. Bene diuque vale, mi fili, et me tuis orationibus iuvare ne desinas. Datae Veszpremii 20. Mártii 1622. Tuus sine dolo Stephanus

Pathaynus.

Kívül: Eximiae eruditionis laude, Zeloque pietatis celebri viro. Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Papensis ministro fidelissimo, eiusdemque distractus ecclesiarum seniori vigilantissimo, filio suo in Domino, amanter colendo. 50. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Tibi, cum tuis omnibus frater charissime ! gratiam, pacem, et vitae prosperitatem precor ex animo, tuaeque valetudini, qua te nunc audio perfrui, gratulor affectu charitatis pleno. Sollicitus eram frater, de conciliando erga nos animo patronae: qua sollicitudine me belle liberasti. Non minori cura, angebar de germanis fratribus in nostra societate detinendis: hoc quoque anxiae sollicitudinis onere, video, imo sentio, me fideli tua industria exoneratum. Videris mihi, hac tua sedulitate, orationi vacantis Mosis langvida brachia fuleire. Perge adhuc, quaeso, nutanti in statu positae ecclesiae, cui praees, seccurrere : seccurre, inquam labore, et sudore: reliquis con­ silio, positus es in acie, vigila, et milita: Dominus benedicet, promovebitque tuos labores, clementer et evidenter cooperando. Nostrum est orando pulsare, strenue currere, fideliter operari; Dei autem vires addere. Plantemus et rigemus: dabit Deus incrementum, etiam invitis et contra nitentibus portis inferorum. Ex pia hac Dominae patronae annuentia, ominor, Deum, in ipsius pectore altioribus suis donis locum paraturum. Con-

vocatoriarum tria exemplaria, ut postulasti; ad te mitto, quaey tu, ad quos tibi visum fuerit, mature perferri curabis. De Domino Casparo idem rumor apud nos quoque volitat, Nuper ad me venerat ex transdanubianis partibus Benedictus Patonai,» quem Mezőlakiensibus commendaveram : qui nescio quo sinistro Mezőlakiensium fato, nuper e vivis excessit, sepultusque in patria iacet. Rector Büiensis, cum literis Domini Szilagii ad me nuper venerat, cui literas, ad eundem Dominum Szilagium perferendas dedi, cui iniunxi etiam, ut eum addictos Radocienses secum abducat, commendetque. Nunc, quo in statu sit conditio rectoris, mihi nondum innotuit. Nos tolerabiliter vivinus, laudetur Deus: Vale et tu felicissime cum tuis- omnibus Amen. Datae Papae 19. die Martii. Anno 1627. Tuus sine dolo Stephanus

Pathaynus,

minister ecclesiae Papensis, superintendens.

Kívül: Reverendo, ac eximiae eruditionis laude celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Nemet-Uyvariensis ministro fidelissimo, reliquarumque ecclesiarum in districtu eodem collectarum seniori vigilantissimo etc. Domino;, fratri in Christo amica mente honorando. Kanizsai sajátkezű jegyzete: 23. die martii redditae. 25. octobris Anno 1638. in arcé Kis-Komár descriptae. - y

•

..*•-.

p

L

'

, •

•

.

Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Salutem et gratiam in Domino ! Cogor citissime scribere: iam enim tertio tuba canitur, in procinctu equitüm turbato calamo haec fiunt. Rogo te charissime frater, ut relictä collectam pecuniae partém, quae apud te est, ad proxime sequentes nundinas Jaurienses, ad nos diligenter, quaesita occasione, transmittas: ut reliquae summae, quae iam in talleros commutata est, adiicere valeamus, ac ipsi Domino promovehdo dare possimus. Quaeso, ne desis huic occasioni. Bene vale. Datum Papae 28. Augusti. Anno 1627. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus, superintendens.

Kívül: Summae eruditionis et pietatis laude ornatissimo Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiae Német Uyvariensis

ministro, ac circumiacentium seniori vigilantissimo etc. Do­ mino, fratri in Christo amanter honorando. Kanizsai sajátkezű jegyzete: Descriptae in arce Kis Komár 25. octobris. Anno 1638. - 52,' • «, . Pathay István Kanizsainak*.

., '

Salutem et gratiam Deo per Dominum nostrum Jesuni Christum, sub cuius vexillo militamus ipsius praesidio muniti tibi charissime precor ex animo. Dominus Basilius Felső utrique nostrum pari compaternitatis.: iure, et christianae charitatis officio devinctus mihi ex nundinis Jauriensibus revecti (eo enim profecti fueramus cum dilecto meo collega Czegledio, ibi non sine grata animor recreatione, Dominum Joannem Samaraeum superintendentem, et Dominum Thomam Taba ludirectorem Komariensem salutavimus. Hinc et Stephanum Mosonium sumptibus, quibus per nostram tenuitatem licuit et debuit instructum ad academica studia colenda dimisimus, Deus bene vertat, fortunetque viam, et intentionem ipsius) Literas tuas, tuae tuorumque salutis nuncias, et summula pecuniae abs te missae pregnantes reddit. Tibi. ergo cuni tuis prospere viventi gratulabor ex animo, et precor^ . ut tuis diebus plurimos| addat Dominus in laudem nominis, sui,, et ecclesiae aedificationem. Vivimus et nos benedicente dominó sine querela. Praeterea de felici, utili, et. iucundissimo tuo conflictu, . cum imaneaturo illo calces tuas mordicante catello, audiyi et legi: fortunet Deus tuos labores, et confundat tui oris ministerio latrantes adversus veritatem omnes gloriae Christi inimicos. Amen. Milita in acie positas coronabit Dominus qui fallere nescit. Vale bellissime, vive diutissime^ pugna fortissime et felicissime. Datum Papae 6. Septembris 1627. Tuus sine dolo t

.' '

'Stephanus

Pathaynus.

Kívül: Eximiae eruditionis' laude, et verae pietatis, zelo veritatis, zelo celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, Kémet Uyvariensis ecclesiae ministro fidelissimo, ac ecclesiarum in districtu eodem vérbő Dei collectarüm seniori vigilantissimo. Domino fratri in Christo ämanter colendo.

53. Pathay I s t v á n Kanizsaihoz.

Gratiam et pacem a Deo per Dominum nostrum Jesum Christum, tibi charissime, cum tuis omnibus precor ex animo. Literas tuas tuorumque salutis nuncias non sine recreatione morosae, morbisque obnoxiae senectutis legi, utinam tu vivas, valeasque diutissime, nihil audio tua valetudine libentius: ego enim vivo, gemoque onere senectutis pressus. Dominus Jacobus Latinides meo quidem consilio non est detinendus invida patrona, verum vigilandum est, ne quis se invito illi succedat. nec mihi dubium ullum est, quin sedulo et fideliter vigiles. Polyaniensem illi vocationem non disvadeo . . . . suspicor, ne haec omnia illius studio per suos agantur. Quod praeterea de Domino Joanne Quermendio utriusque nostrum compatre scribis, illum scilicet ingratitudine auditorum (quam nemo nostrum vitare potest) victum loci mutatione meditari: hoc reliquis tristius est. Verum monendum censeo, ut huic incommoditati viriliter resistere pergat, ne quod hactenus obtinuimus exigui lucelli studio penitus amittamus. Ergo spero, Deo favente, teque laboranta sabathalem molendinorum proventum quoque adempturum. Dominus Valentinus Horvát hicce re conveniendus, monendus, et rogandus est, is fideliter perficent, Deus rogandus ut flectat utriusque mentem ad gratificandum ecclesiae. Miseret me sortis Domjanii cuius quidem negotium diligentius urgendum fuerat, ante duos menses ut pecunia in rationem ipsius deputata tradi potuisset Domino Stephano Mosonio (quem nos a mundinis Jauriensibus in nomine Domini ablegavimus) ad munus dicti Domjanii deferenda. Ego quidem quantum in me fuerit apud Dominos promotores instabo, nec patiar aliquid in me desiderari. Quatuordecim illos talleros ego me persoluturum polliceor, modo scire velim, cui quando, et quomodo ratione tradendi sint. Sed proh dolor, neminem video qui illius curam afficiatur. Nos nihilominus si quis efficeri posuimus tentabimus. Si quis de rumore illo, et studio Jesuvitico amplius ad te delatum fuerit facias nos identidem certiores, certe orandum, vigilandum est, ne in castri adoriamur. Nos novi plane nihil habemus. Conservet te Deus diu incolumem in rem ecclesiae suae. Salutant, te tuosque omnes meus collega Dominus Paulus Czeglédi. Datum Papae 12. octobris 1627. Tuus sine dolo Stephanus Pathaynus.

Kívül: Reverendo, eximiaeqne eruditionis laude celebri viro, Domino Joanni Paulidi Canisaeo, ecclesiarum NemetUyvariensis ministro fideli, districtus eiusdem ecclesiarum seniori vigilantissimo etc. Domino fratri in Christo affectu charitatis colendo. 54. Kanizsai Pálfi János Mospni Istvánhoz.

Ab unico fidelium redemptore Jesu Christo ex sepulchro gloriose redivivo, tibi felicia quaeque praecor debitaque studia candide defero. Clarissime, et mihi charissime frater, Domine Stephane Mosonii, binas a quo hic versor, abs te accepi literas utrasque tum aegritudinis animi tui indices haud iniquas, tum et amoris in me tui et observantiae testes infallibiles, fecisti quidem non eo inficias syncere officium ad me scribendi, sed maius multo benevolentiae tuae apud me erexisses monimentum si me, in exilio quasi positum, in persona visitavisses, quod abste praeter missum non tuae negligentiae (absit) verum tuis crebris et iugibus occupationibus acceptum refero, ideoque si vei maximé defectus censendus esset, ei charitatis christianae pallium bene pátens et diductum libentissime obduco. Dilatum enim huc usque. oblatum esse penitus, nec sentio, nec pronuncio. Aegritudinem animi tui, quod concernit te humanarum tentationum in discerniculo cribrari et ventillari (ignosce quaeso mihi) non pene doleo, cum te, iis tentationibus in dies te ipso meliorem fieri sperem, et patientiam tuam (quae vitae detur esse antidotum) palmae de more virescentis, contra pondus, cum laude sursum ericti, suoque tempore in apricum optato producendam esse procero sciam, verum enimvero te eorum impeti morosa intemperie, quam iam olim paterna erga te viscera inducere iure debuissent, non possum non ex animo dolere sed quid? quo maiori patientia nostra illuctatus agoni evadet eo tum illustrior, tum cumulatiori laudi cohonestanda. Nosti illud quam quam propera sapientissime. Perfer perpetienda pariét patientia palmam Fer, firme, fiet, facilis fortuna férendő. Item illud: Tunc cede malis, sed contra audentior ito: Probe haec quoque ex Sacro Sancti Myrothecio tenes : Diligentibus Dominum cooperantur omnia in bonum. Item: Novit Dominus pios de tentatione eripere. Quare, durato, et tenet rebus servato secundis. Non enim

si* male nunc, et olim sic erit. Quae fűit pati durum, erit aliquando meminisse dulce. Plura, mi frater:, aegritudinis animi tui pharmaca Alexicaca, i quae huc • adscribere deberem occupationum mole gravatus, tempus id illud, quo mihi te coram intueri et alloqui dabitur, sciens, prudens reservo. Abs te harum in calce mearum, duo íiducialiter contendo : primum ut me sicut ingenue occoepisti, amare, meque tibi commendatum habere perge. A iuvenibus enim dotibus ingenii excultis, etexquisitissimae spei, quorum centuriae te (citra assentationem) merito aggrego, amari nimiopere gaudeo, proque mihi lucro duco. Secundumut Samaráéi absentiam aégre nöhferas. ('um enim videam me ipső Opus habere, ad synödüm nöstram űsqueipsum apud me defi­ liere, inquani scribendo ipsius opera uti constitui. Dato ergo Ope­ rám ysíuie, quod nihil dubito, amas, ne vei löcum, vei praecium suüm, in quo huc usque apud te fűit, hoc nomine, quod apud me aliquaiidiu detinebitur^ amittat. His te, mi frater benedictioni, singuláriqüe protectioni altissimi recommendo, quam tuis studiis cumulatissime benedicat, ingenii tui doles, in dies^ in rem ecclesiae, provehat, téque nobis conservet ductissime florentem et incolumem, ut bonorum de te expectationi, Domino tibi adininiculante, respondere valeas. Utinam ego diem illum videam- quo tibi aliqua in re inservire. Tuisque honoris et studior foelicia incrementa, quod non dissido, intueri possim. Salutant te mei omnes in cardine väletudinis integrae non satis integre constituti. Vale in Domino foeliciter. Tuus in Domino sine dolo et fueo ^ - i • ; , : "' •' • • ;•' Joannes Paulides Ganisaens. v

1

1

Jegyzet:; Mosoni István 1629. deczembertől kezdve volt a pápai iskola rektora, az 1631. évi zsinaton lelkészszé avat­ tatott, tehát ez a levél 1631-ben kelt. Az elrongyollott margón Kanizsai írásából ennyit lehet, olvasni; „Papén. Kectorem".

Kanizsai Pálfi János Pécsváradi Péterhez.

Venerande in Christo frater, et Domine mihi observandissime ; Tibi tuisque gratiä, pax et misericordia a Deo precor! Ausus non fuissem, clarissimus dominus PeCzvaradi, attentare, utfructuosas tuas occupationes his meis interturbarem nisi earum exhibitor Reverendus Basilius Maraczi, instantia sua fere importuna, mihi diu cunctanti illas extorsisset, Praetexebam cunctationi me tibi incognitum esse, ideoque incognito mihi, literis meis, quasi puerilibus quibusdam crepitaculis, tanto viro,

quantustu (etiam apud nos) es, molestiam facessere extreme temerarium esse. Verum ipse regessit, te, olim Papae, sub scholae Papensis rectorum omnium, etiam post tristia fata; (absit dicto invidia) longe celeberrimo Domino Paulo Seraphino meum filium, hoc est, scholae eiusdem alumnum extitisse, meoque nonnunquam alloquio svaviter usum fuisse. Et quidem hoc ipse asseveravit se ex tuomet ore audivisse. Quo audito, factus sum in ad te scribendo, animo erectior. Et si enim ego ob memóriáé fugacitatem, vultus tui distincte meminisse non queam, nihil • tamen dubito, quod tua phantasia (quae trium sensuum interiorum secundus esse perhibetur); vultus mei imaginem sibi eo tempore impressami, ita fideliter custodierit: ut tu me, de facie, longe distinctius noveris, quam ego te, et si tunc iuvenili in aetate constitutus, aliquo me in precio habuisti (ut certe habuisti) treseente iam, Dei gratia,' in te. una cum aetate, et iudicio, et etiam auctoritate non tantum me, verum etiam alios Christi Domini servos, maiori in precio habendos non scias modo ; sed etiam reipsa habeas. Gratulor itaque tibi, optime Peczvaradi, quod Deus pauperem, te, ex pulvere vulgi erectum, ovibis suis rationalibus pabulo vitae pascendis gratiosé praefecerit. Gratulor tibi et quidem impense, brabantae vero altissimo gratias immensas ago, qui te, charismatibus spiritus sancti elimando et exornando, tarn utile ecclesiae suae effecerit -organon, ut pro evangelica veritate, exiguus David, contra vastum Goliathum, pugilem agCre- illustremque magno bonorum omnium applausu, de eo victoriam ita potueris reportare: ut Deum, suam veritarem tuam per infirmitätem perfecisse nemo piorum non videat, .nemo impiorum non invideat. Gratulor, iterum atque iterum gratulor tibi, quod ea nominis celebritate, in ecclésia Christi splendescas, qua amicis maximé autem orthodoxae fidei domesticis, ope tua indigis, et ad te confugientibus, in iis, quae officio tuo sunt analoga, possis inserviendo prodesse. Eam ob rem, ego, et petitioné Domini Basilii haud iniqua expugnatus, et tua incomparabili pietate fretus, tenoré praesentium, hoc unum, a Dominatione tua Veneranda confidenter peto, ut Dominus Basilius, illám pecuniae mendicando conflatae summulam, quam spe in Transylvaniam a nobis commigrandi (cuius suae intentionis de statione inhibitione presbyterii nostri generali in synodo, fűit deturbatus) apud tuas manus fideles, ante biennium deposuerat, praesentis ad vos transitus occasione, citra taediosam prorogationem, citra et contra damnosam alicuius illegitime impetentis arestationem, abeademtua pietate, rehabere, secumque pro suis, qui paupertate conflictanti, alendis, bono queat omine

reportare. Qua in re, si praesentis meae sementis, idem Dominus Basilius, laetus in benevolentiae tuae agro, fruges demessuerit, hoc est, has meas literas suo, apud te pondere non caruisse expertus fuerit: liquidum candidi tui in me affectus testimonium abste editum esse gaudebo, idque in similibus, suo tempore, occasione requirente, animi gratitudine promereri studebo. De meo in spe, in communi venerabilis nostri districtus ecclesiarum statu, viva voce, per ipsum Domi­ num Basilium Dominatio tua Veneranda poterit et fuse et luculenter condoce fieri. His, te, dilecte mihi in Domino frater, una cum tuis paternae eius Dei commendo protectioni, cuius electi, virtute per fidem custodiuntur ad salutem: qui te, contra inferni folles et squammas, in ecclesiae suae emolumentum, tanquam sagittam tersam in sua pharetra abdat (Esai. 49. 2.), protegat, et diutissime conservet. Datum in Kiskomar, Confinio hostium nominis christiani excursioni expositissimo, 10. die Januarii. Anno 1636. Venerabilis tuae Dominationis amore vere fraterno in Christo prosequens Joannes Paulides Canisaeus, ecclesiarum orthodoxarum in Hungáriáé superioris Comitatibus Cis Danubianis existentium episcopus.

Jegyzet rajta: Paria literarum ad Venerabilem Dominum, Petrum Peczvaradi scriptarum. Az egész Kanizsai írása. Kanizsai Pálfi Jánosnak a dunántúli reform, egyház­ kerület levéltárában levő eredeti leveleskönyvéből közli Thury Etele.

DUNÁNTÚLI ÁG. HITV. EV. EGYHÁZAK ÖSSZEÍRÁSA 1661-BŐL. Musay Gergely dunántúli ág. hitv. ev. püspök által össze­ állított n é v j e g y z é k e azon e g y h á z a k n a k , melyek 1661-ben m é g fennálltak, és a melyek addig elvétettek.

Regestum Ecclesiarum invariatae Augustanae Confessionis, in Comitatibus Soproniensi, Castriferrei, Saladiensi existentium : quae habebant dependitam a Superintendentibus Cis Danubianis. Quarum seriem in memóriám posteritatum conscripsit Reverendus Dominus Oregorius Musai in suo exilio Nemeskérini Comitatus Soproniensis, Anno CI3IDCLXI. 1 die Április. Nomina Ecclesiarum in Dioecesi Superioris districtus Arcis Sárvár ad lacum Ferteő sub inspectione Superintendentis existentium. 1. Nemeskér. 2. Lövő. 3. Kövesd. 4. Loos, eius filialis Ebergőcz. 5. Pinnye, ad hanc olim pertinebat Szécsén. 6. Peresztegh. 7. Czenk, huius filialis David-Czenk. 8. Keresztúr, huius filialis Kölő. 9. Hidegségh, eius filiales Bosok, Homok, Hegykő. 10. Széplak, filialis Sarrod. 11. Söjtör. 12. Endréd, filiales Zergeny, Agyagos. 13. Szent Miklós, filiales Petőháza, Röjtök. 14. Csapod, filiales Vittnyéd, Hövej. 15. Himód. 16. Czirák, filiales Gyóró, Dénesfalva. 17. Szemere. 18. Iván, filialis Csér. 19. Geresd, filiales Jánosháza, Csaford.

20. Ládon, filiales Tompaháza, Berekallja, Póriádon, Mes­ terháza. 21. Ságh, filialis Simaháza. 22. Leots, filiales Berény, Hettye. 23. Ujkér, filiales Fölső- et Alsó-Szopor. 24. Kereszten. 25. Egyházasfulu, filiales Pasztifalu, Góngánfalu. Völcsej. 26. Horpács, filialis Ledócz, , Hucpertinebant duae ecclesiae trans lacum Fertő existentes: 27. Tétény et. •,'\ • . 28. Puszta-Samarja. In senioratu Reverendi Domini Emerici Gödi concionatoris Liberae Regiaeqne civitatis Kőszögh. 12. Söpte. j 1. Kőszögh. 2. Doroszló. 13. Acsád. 3. Búcsú. 14. Vat, 4. Csém. 15. Szilvágy. 16. Szécsóny. 5. Dozmat. 6. Genes. 17. Bükk. 18. Szakony. 7. Perenye. 8. Csó. 19. Locsmány. 9. Paty. 20. Csepregh, parochia superior 10. Asszönfalva. et inferior. 11. Meszlény. 21. Sziget. :

In Senioratu Reverendi et Clarissimi viri Joannis Schuberti concionatoris inclytae Civitatis Sopron, , •,. , 9. Petersdorf. 1. Sopron. 2. Agondorf. 10. Veperd. 3. Schandorf. , : V 1.1. Stol). 4. Barbersdorf. 12. Steinberg. . , , 5. Rust. ' . 13. Bunya. 6. Medgyes. 14, Rőtt. \, 7. Volff. 15. Pörghölen. 8. Harka. 16.\ Levka. cum filialibus. Ab hoc senioratu dependebant omnes. ecclesiae Germanicae trans lacum Fertő et dividebal has a^ trans Danubiano superintendente Danubii fluvius. :,. , 17. Ilmitz cum,,filiali.: , ,, 18. Pomogyff cum filiali, et aliae usque ad Köpcsény, quae non tam pridem Anno 1647. adiimxerunt se contubernio Posoniensi. v. , » *'V :

;

?

Sub: vice senioratu .Reverendi Domini M. Danielis Klées, ministri ecclesiae Ginziensis Germanici, in ditione- Illustrissimorum Dominorum Comjtum; Christophori et Pauli de, Bottyán. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Rohoncz. Dromeld. Kis-Ládony. Volfau. Kakméren. Neuhauz.

.

....

7

8. 9. 10. 11. 12.

Szent-Helena. Szent-Martinüs. " " Puszta-Szent-Mihály. Sámfáivá. Óvár. Rönek. 1

In senioratu Reverendi Domini Samuelis Zvonaric 23. Véghed. Ostfi-Asszonyfalva. Sitke. 24. Aranyad. u Simonyi. . 2 5 . Szent-Grót. .i • < Mihályfalva. 26. Szent-György-Vára. Vönöczk. 27. Kis-Görbő. . 28. Nagy-Görbő.. i Kenyéri. Genes. 29. Hosztát. . 30. Ukk. Magasi. 31. Kerta. < Hőgyész. 32. Nagy-Szőllős., , Szergény. Vatt. 33. Doba. . 34. Devecser. ; Dobron. , 35. Koppan. Saágh. Szent-Márton. 36. Ajka. . 37. Vázsony. (Nagy.) , Kocs-Boba. Köcsk. ::, 38. Ménesei. , >. 39. Kapolcs. Miske. Nőghér. 40. Dörgicse. 41. Kővágó-Eörs, Peresztegh. Kis-Somlyó. 42. Hegymagas. \ Jánosháza. 43. Söjtör. Varsány. Huc pertinebat Sárvár et Saár. l

:

1

Sub senioratu Domini Reverendi Martini 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Guar. Szent-György^, Hegyfalu. Séden. , ; Niczk, Vámos-Család. Szent-Ivánfalva.

7. 8. 9. 10. 11. 12.

Regini.

Terestyénfalva. Patty. Eölbő. Semjén. , Csenge. Ikervár.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Péczel. Kovácsi. Sennye. Kolta. Szent-Lenárd. Szent-Tamás. Hidvég. Szent-Király.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Rába-Szent-Mihály. Gyarmath. Nádasd. Szőcze. Hashag. Szala-Szent-Georg. Ollár. Vámos-Család.

Sub senioratu Reverendi Domini Johannis Szent Miklósi 1. Szili. 24. Malomsok. 25. Csikvánd. 2. Keczel. 3. Vágh. 26. Gyarmath. 4. Beled. 27. Vaszár. 5. Mihályi. 28. Csóth. 6. Babot. 29. Ugod. 7. Keresztúr. 30. Lovász-Patona. 31. Bakony-Tamási. 8. Németi. 9. Bogoszló. 32. Varsány. 33. Sikátor. 10. Farad. 11. Sárkány. 34. Teés. 12. Szent-András. 35. Bodajk. 13. Pordán. 36. Szák. 14. Bodahely. 37. (Bakony) Szombathely. 15. Barbács. 38. Mindszent. 16. Réthe. 39. Baráti. 17. Sövényháza. 40. Fölpécz. 18. Lébény-Szent-Miklós. 41. Kajár. 42. Gyömöre. 19. Eöttevény. 20. Jaurinum. 43. Thét. 21. Koronczó. 44. Bókod. 22. Mérges. 45. Csurgó. 23. Moriczhida.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sub senioratu Reverendi Domini Thomae Krisán. 8. Reznek. Mura-Szombat. 9. Kardonfalva. Szent-Georg, Vizlendva. 10. Gyarmath. Szent-Ilona. 11. Szolnok. Szent-Benedek. 12. Martyancz. Szent-Trinitas. 13. Fölső-Lendva. Bagonya. 14. Tisina. Dolenicz.

'Sub

senioratu Reverendi Domini Stephani Deselvicz. 1. 2. 3. 4. 5. 8. 9. 10.

Légrád. Surd. Zákány. Szent-Király. Udvarhely. Berény. Tarány. Eötvös.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

1

G-erse. Hahót. Söjtör. Nemes-Apáti. Pácza. Eszterény. Becze.

Summa ecclesiarum veram Angustanam Confessionem amplectentium ad Superintendentiam Cis Danubianam pertinentium Ducentae et viginti octo.

Consignatio earum Ecclesiarum Evangelicarum, quae a Dominis Magnatibus in partibus his cis Danubianis ad Anno 1637. circiter ad praesentem usque annum 1661. diversis temporibus sunt perturbatae et ab Evangelico Lutheranis ademptae. Primum omnium coepit fieri persecutio piorum ab Illustrissimo Domino Comite Nicolao Esterhaz Regni Hungáriáé Palatino. In bonis Lanserianis. Nyék Riczingh Szent Márton Berecske Alsó et Közép Pulya

( cum filialibus.

)

In bonis Kis Martonianis. Sércz Oka Széleskut Márcz

cum filialibus.

1

A folyószám az eredetiben kettővel többre levén írva, ez a vég­ összegből levonandó. Egyháztörténeti Adattár.

I

Huc pertinebat etiam Neuszidel, et Hungarica ecclésia Bezenye, Rajka et aliae etiam ecclesiae Germanicae circa lacum Fertő: quae omnes a Danubio usque ab hac Superintendentia dependebant. Danubius enim fluvius dividebat has nostras ecclesias a trans Danubianis. Ab lllustrissimo Domino Comite Oeorgio Zrini per insulam Muraköz. Strigo Szobotiszcza Szenicze Szerdahely Perlak Szent-Georg Turniscza, penes Murám Szent Mihály. Nedőcze Vinicze S. Martini ecclésia Belicza Szent-Mária Szent-Vid

} cum filialibus.

Ab lllustrissimo Domino Comite Adamo de Bottyán electi sunt concionatores evangelici ex hisce locis.

ialibi

1. Újvár 1. Germanicum templum apud S. Jacobum. 2. Hungaricum templum Calvinianum. 3. Croaticum ad S. Mcolaum in suburbio. 2. Szent-Mihály. 16. Neumarck, Kethely Anno 3. Csatár. 1635. 4. Rohoncz. 17. Gros-Petersdorf. 5. Szálénak. 18. Nárda. Anno 1642. a=3d 6. Csém. 19. Borostyán. 7. Csákány. 20. Matersdorf. 8. Inczéd. 21. Gobesling. 9. Csajta. 22. Utrumque Siezen. 10. Hodász. 23. Marczel. 11. Pork. 24. Pinkafeld. o 12. Szerdahely. 25. OberRaidling apud S. Emer. 13. Königsdorf. 26. Szentkereszt. 14. Hidegkút. 27. Pocsdorf. 15. Remeten-Komját. . 28. Szentkút.

In bonis

Bánfianis.

Dobronok. Turniscza. Ecclésia quoque Alsó-Lendvensis fuerat olim Evangelicorum. Praeter et extra has enumeratas ecclesias in bonis omnium et singulorum Magnatum praenominatorum sunt et aliae quam plurimae, quarum nomina quia ab antecessoribus nostris non fuerant consignatae nec a me facile possunt delineari. A Magyar Nemzeti Múzeum 1183. Quart. Lat. jelzésű kéziratából közli Thúry

Etele.

ADALÉKOK A SZEPESSÉGI ELLENREFORMÁCZIÓ TÖRTÉNETÉHEZ. I. Sigismundus Bex Poloniae probat occupationem templorum evangelicorum XIII. oppidorum scepusiensium 1604. Dei gratia Rex Poloniae . . . Famatis Comiti Judicibus totique communitati X I I I oppidorum scepusiensium Fidelibus Nostris dilectis gratiam Nostrarn Regiam. Reverendissimus Do­ minus Martinus Pethö Archiepiscopus Strigoniensis, Calocsensis quoque et Nitrensis Episcopus, in cujus Diöcesi ecclesiastica X I I I oppida Nostra scepusiensia esse dicuntur, certiores nos fecit, se constituisse, brevi eadem X I I I oppida scepusiensia adire, ut Templorum ac Ecclesiarum in iis visitationem instituat, quaecunque per abusum quendam ac superiorum temporum negligentiam contra sanctae religionis catholicae Instituta in ea sunt introducta, reformet et in pristinum statum restituat, amotis illegitimis Templorum eorundem occupationibus veros parochos a Nobis praesentatos instituat, quod paternum suum Institutum probavimus, mandamusque Fidelitatibus Vestris, ut paternitatem suam eo venientem, vei si praelatum aliquem ecclesiasticum praemiserit, reverenter ac honoriíice excipiant, hospitia illi decentia assignent, templa apperiant ac ipsius 'pietati, ac ordinationi permittant, quocunque parochos ad ecclesias illas nostris praesentationibus accedentibus instituet, eos pro veris ac legitimis parochis, ac pastoribus habeant illisque in spiritualibus obediant, alium nemi­ nem praeter eos ad functiones ecclesiasticas admittant: neque secus fecerint pro Gratia Nostra. Datum Cracoviae 1 die április anno 1604, regni Nostri Poloniae XVII, Sueciae X I I Sigis­ mundus Rex. 1

1

Ex manuscripto: Historischer Geschlechtsbericht von Georg ßuchholtz, ev. Prediger in Kesmark 1703. és ex manuscripto Christiani Genersich Lyceo Kesmarkiensi reservato.

II. Az ev. városok ellentállása a templomok elfoglalása ellen a katholikusok részéről. Matricula XXIV regalium Jantschiana p. 31. 32. Anno 1604 a Romani pontifi cis eiusdem apostoliéi legati Pragae subsistentis tum etiam episcopi Szuhaj instinctu Martinus Pethö Archiepiscopus Strigoniensis, Calocsensis quoque et Nitrensis episcopi, cum mandatis Caesareis in Hungáriám Superiorem ablegati hunc ob finem, ut caeteras quoque Civitates regias et X I I I oppidorum ecclesias, C-enerali Belgiojoso, brachium saeculare ad id adhibente, ac templis scholisque ademptis, ducis sui signa inferrent. Iidem autem regis Poloniae antea emendicaverant mandátum super Ecclesias X I I I oppidorum, quae ipso peti non audacter solum, sed ipso impudenter nego­ tium suum urserunt. Cum hoc mandato nihil efficere possent, in ipso actu Deformationis Casparum Andaházium Canonicum ac lectorem Capituli Scepusiensis pro novo ad regem Poloniae emiserunt in quo mulcto 20 aureorum millium X I I I oppidanorum Comiti et Judicibus irogatur, si mandata percepta regia voluntate non fecerint et quotiescunque in posterum delati fuerint, mulcta semper dupplicaretur ad 40,000 aureorum vicissim ad 60,000 et sic consequenter summám. Comes X I I I oppidanorum tum temporis Varallyae fűit D. Martinus Pilczius, maximus in religione Zelotypus, Judex vero eiusdem oppidi Tobias Weiszgerber, similiter in asserenda religione nostra Vir strenuus, isti associati sibi Jona Dionero, viro de patria nostra optime merito, ad seniorem Sebastianum Lubomirszky arcis Lubloviensis et X I I I oppidorum Capitaneum profecti, negotium omne eidem exponunt, consilium et auxilium ab eodem petentems. Is, etsi Romanae religioni erat addictus, subditos animans adversus Episcoporum et Jezuitarum machinationes utque armis resistant decreto regis suadet, praevidit enim, si pontificiis pastoribus praebenda pastorum permitterentur, ipsi non accipiendum, sed dandum fore et omnem harpagandi occasionem praereptum iri. Itaque abitum simulat, ne Episcoporum postulationibus molestaretur. Vicecapitaneo etiam Joanni Lodzinszky nostra religioni amantissimo amico maiidat, ut literas, si quae. adferentur, suprimeret, nec ulla ratione in istos importunos Episcoporum conatus consentiret, quod Domini Lubomirszky Consilium cum dissimulatione conjunctum, multum X I I I oppidanis profuit et animum ad audacter resistandum addidit. Cum

enim in medio Septembri Varallyensis templi deditionem fieri vellent et 2 Octobri Olasziensis etiam animose Ulis utrinque oppidani resisterent, probe munitis ac obseratis Coemeteriis et Templis et praesidiariis circa illa collocata et sua ista audacia omnes insultus hostium depulerunt".

III. Declaratis Celsissimi Principis super suplicem libellum Famatorum Samuelis Spillenberg er Neocomiensis, Danielis Simonis, Oregorii Boxer, Martini Liebsbier Belensis, Dissidentium alias Luther anorum. Licet per declarationem nostram, sub tempus commorationis nostrae Scepusii ex Cancellaria nostra emmanatam, manu nostra et sigillo communitam omnes Scepusienses X I I I oppi­ dorum Dissidentes pro immediate praeterito Paschatis sacri diei errore coecitatis suae abjecto, veram et tantummodo salvificam fidem catholicam amplecti debuerunt, huicque nostrae declarationi una cum poenis severioribus sanccitae parere tenebantur, illi autem per suam proterviam postposito decreto nostro nequaquam paruerunt, adeoque poenas ibidem intransgressores expressas incursaverunt. Nos autem pro innata nostra dementia volentes eiusdem modi errore diabolis deceptas animas in vinculis charitatis ad serum ovile Christi domini eiusque Vicariorum beati Petri Apostolorum principis successorumque reducere poenas in transgressores sancidas hac vice duntaxat misericorditer relaxamus, ea tamen cautione adjecta, ne praedicti Dissidentes ullas inter se mutuas congregationes, conventiculaque faciant, neve in praejudicium religionis orthodoxae quidquam attentent, neve suis persuasionibus aut terriculamentis populum ab amplectanda Ilde Catholica avocent, aut quomodolibet deterreant, alias haec nostra nulla erit remissio, imo ipsimet inspirationes S. Spiritus arripiant, Ecclesias ab haeretica labe purgatas in dies adeant, ibique ritibus Catholicis decenter intersint, eoque magis, quo svavius in obsequium fidei ducantur et sua saluti et nostra voluntati respondeant. Quia vero pro debito officii nostri censemus unicuique Subditorum nostrorum omnimodum praestare etiam suprascriptisfamatis subditis nostris in spem eorum resipiscentiae dissidentibus licet 1

1

incurperunt ?

benignam protectionem et Clementiam pollicemur et Magnificum Dominum Capitaneum nostrum requirimus, ut et ipse voluntati nostrae praesenti morém gerat. In reliquis vero supplicationum punctis communicatio cum lllustrissimo loci ordinario Consilio quantum e re videbimus, tum fas et ius sinet e bono fidei orthodoxae Subditorumque nostrorum faciemus. In cujus rei íidem praesentes manu nostras subscriptas sigillo nostro communiri fecimus. Dabantur in arce nostra Landshuttensi die 8 Junii 1677. Stanislaus

Lubomirszky.

L. S. Közli

Wéber Samu.

AZ 1666. ÉVI KISSZEBpmi PÜSPÖKAVATÓ ZSINAT TAGJAI. Ablegatorum 5 Lib. Reg. Cittum ad Synodum 15 Julii ao 1666 Gibini instit. ubi Superattendens Dn M. Michael Liefmann, Pastor Eclae German. Cassov. electus inauguratur Nomina. 1. Cassoviensium: M. Michael Liefmann German., M. Adanius Kis Hungar, Pastor, M. Johan Schröter Diacon. Eccae German., Georgius Raduch Gymnas. Rector; Georgius Croner, Újhelyi Mihály, Gottfried Wolf Müller Senatores. 2. L/euchoviensium: M. Christian Seelman Pastor, M. Joachimus Eristraeus Archidiaconus, Mathias Gotznovitzer Notar; Melchior Katschier. Caspar Hain, Paulus Cramer, Sena­ tores, M. Johan Kémmel Gymnasii Rector. 3. Bartpihensium: Martinus Pfeiffer Archidiaconus, Elias Ladiver Gymnas. Rector; Elias Splenius Notar., Samuel Grünwaldt, Martinus Pusch Senatores. 4. Eperiensium: Johannes Sartorius Ecclae Germ. Pastor, Georgius Curiani Pastor Ungaror., Joannes Rosaides Pastor Slavorum, M. Johannes Bayer Gymnasii Rector, M. Isaac Zabinus Con-Rector; Thomas Conrad, Daniel Guth Notar., Senatores. 5. Cibiniensium: Joannes Regius Pastor, Andreas Gally Concion. Slavorum, Paulus Regius Rector, Johannes Stökelius Judex; Mathias N., N. Fabini Senatores. 6. Saarosiensium: Adamus Guirini Pastor cum Diacono suo ; Mathias János, Pálok Mihály cives primarii Saarosiens. 2

Közli 1

Weber Samu.

Pag. 605 & 606 ex manuscripto : „Zipserische oder Leutsehauerische Chronica und Zeitbeschreibung, zusammengetragen der lieben Posteritaet zur Nachrit Von Caspar Hain."