Anthony Giddens

SZOCIOLÓGIA Második kiadás

Osiris Kiadó • Budapest, 2008

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz

18

Köszönetnyilvánítás

19

A kötet tartalmáról

20

A kötet felépítéséről

22

Mi a szociológia?

23

A globalizáció és a változó világ

43

Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása

73

A szociológiai elméletalkotás

93

Társadalmi interakció és mindennapi élet

113

Szocializáció, életút, öregedés

139

Családok és intim kapcsolatok

169

Egészség, betegség és fogyatékosság

203

Társadalmi rétegződés és osztály

233

Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét

269

Globális egyenlőtlenség

301

Szexualitás és társadalmi nem

337

Faj, etnikum és migráció

373

A vallás a modern társadalomban

413

A média

447

Szervezetek és hálózatok

487

Oktatás

525

Munka és gazdasági élet

569

Bűnözés és deviancia

611

Politika, kormányzat és terrorizmus

649

Városok és városi terek

689

Környezeti kockázatok

725

Irodalom

751

Alapfogalmak

775

Mutató

797

FV

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ

18

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

19

A KÖTET TARTALMÁRÓL

20

FŐBB TÉMAKÖRÖK

20

A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL

22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok

24 26

A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia

27 27 28 35 39 40

MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?

40

Összefoglalás Internetes források

42 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés

45 45 49 50

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban

52 53 55

GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása

56 56 63 65

KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL

69

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

70 71 71 71

TARTALOM

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció

75 76 77 .

79 79

KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése

82 82 83 85 85 86 86 86

KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása

87 87 89 90

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

90 91 91 91

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA

95

NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása

96 97 98 99 100 101

ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault

103 103 104

NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás

105 106 106 108 109

KÖVETKEZTETÉS

110

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

110 110 111 111

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA

115

NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai

116 116 117

AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások

119 119 119 120 122

AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér

122 124 125 127

INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben

127 129 129 129 132 133

KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE

136

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In

136 137 137 138

tern

etes

források

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek

141 141 143

NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita

145 145 146 146 146 147

A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor

149 149 150 150 151 151

ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok

151 152 153 155

TARTALOM

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése

157 160 165

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

167 168 168 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK

172

A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták

173 173 174 175

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái

176 176 176 179 181 181 183 187 188 192

A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok

194 195 195 196

KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL

199

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

201 201 202 202

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA

'-

204

AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok

206 209 214 215

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió

218 218 221 223 224

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In

225 225 225 230 232 233 233 233

. tern

etes

források

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály •

237 238 238 240 240

OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete

241 241 242 243

AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése

244 244 245

OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés

248 248 251 252 253 256 259

TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne?

261 261 262 263 264

KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE

265

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

265 267 267 267

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás

/ '

271 271 272 275 279 280

TARTALOM ••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM

TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség

282 282 284 287

A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában

289 289 290

KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN

297

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

298 299 299 300

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség?

.

305 306 307 307 307

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás

309 309 310 312

MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban

312 317 324 324 325

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai

328 329 329 329 333 333

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

335 336 336 336

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában

•

/ /

340 340 340 342 344

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért

350 351 352 353 354

TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok

356 357 357 359 359

A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések

363 363 364

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ

370

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

370 371 372 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok

376 376 379 380

ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései

380 382 385

ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok

386 386 387

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere

389 389 393 396 399 399

\

BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió

403 403

GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák

405 406 407 408

KÖVETKEZTETÉSEK

409

TARTALOM

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

409 410 410 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek

415 415 416

A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás

420 420 421 422 423 427

A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus

428 428 430 432 435 439 440

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

444 445 445 446

15. fejezet « MÉDIA HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média

449 449 454

MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek

458 459 459 460

A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok

464 464

A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia

\

466 466 467 470 470 473

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése

473 476 477 478 481 483

KÖVETKEZTETÉSEK

483

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

484 485 485 485

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek

489 490 496 500 503

'

T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei

511 511 512 515

HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására?

518 518 519

KÖVETKEZTETÉSEK

521

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In

522 523 523 523

tern

etes

források

17. fejezet • OKTATÁS AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA

527

AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel

528 528 530 535 540

AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései

jt

/ 541 542 544 546 547 549

TARTALOM

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás

550 551 555 556

AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? .

561 561 563

KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE

564

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

565 567 567 567

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA

571

A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai

571 573 575

A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában

579 579 587 591

MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség

598 600 600 602

KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"?

607

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

608 609 609 609

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ALAPFOGALMAK

613

A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák

\

/

615 615 618 621 623 627 627 628

TARTALOM

ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés

630 630 635 636 639 641

BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE?

642

KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND

646

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

647 648 648 648

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia

651 651 652 653

A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás

656 656 658 661 663

PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt

666 667

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak

669 670 671

A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció

673 673 675 675 676 677 678

A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború

679 680 682 685

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

686 687 687 688

, \ \

TARTALOM

j^^l

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés

690 691 695 696

A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban

698 698 698 700 701 709

A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában

712 713 716 716

KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN

721

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

722 723 723 723

.

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS

727

KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások

728 728 729 729 731

TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom"

737 738 743 746

ELŐRETEKINTÉS

748

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források

749 750 750 750

olvasm

ányok

IRODALOM

751

ALAPFOGALMAK

775

MUTATÓ

797

Előszó az ötödik kiadáshoz

^

Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő­ zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve­ ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más­ részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro­ rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko­ rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra­ kész alapművének tekintsék.

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki­ adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá­ sért és biztatásért.

A kötet tartalmáról

Ez a könyv abban a hitben íródott, hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá­ nyok között. Olyan könyvet igyekeztem írni, amely amellett, hogy több vo­ natkozásban eredeti, taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését, ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire, ku­ tatási eredményeire. Remélem, hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo­ gult, és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot.

FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem, ezek mind sajátos jelleget köl­ csönöznek munkámnak. Az egyik fő téma a változó világ. A szociológia azok­ nak az átalakulásoknak köszönheti létét, amelyek kiszakították a Nyugat ipa­ rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. A társadalmi vál­ tozások üteme azóta is szakadatlanul nő, és lehetséges, hogy olyan alapvető változások előtt állunk, mint amelyek a 18. század végén és a 19. században zajlottak le. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt­ ban történt átalakulások feltérképezése, mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá­ ban túl sokáig uralkodott az a nézet, hogy minden társadalmat önmagában, külön lehet tanulmányozni. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak, napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in­ tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. Ez világosan megmu­ tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A globalizációt azért is lényegesnek tartom, mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Könyvem első, 1989-es kiadásában újdonságnak számított, hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával, az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció, amely maga is sokat fejlődött, akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet­ mód. A szociológiát nem lehet úgy tanítani, hogy egy-egy társadalom intéz­ ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom, a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku­ tatások tartoznak, de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is, amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye­ gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól, mint a koráb­ ban megjelent szociológiai alapművek. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára, mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö­ telékekkel kapcsolódnak egymáshoz, és szinte teljesen eltűntek a tradicio-

A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek, a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Ez n e m pusztán azt jelenti, hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez úgy értendő, hogy nem ki­ zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak, hanem jelenlegi in­ tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire, a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít - e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel­ térképezésére (12. fejezet). Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben, hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. \ / A hatodik téma a mikro- és makroszintek összefüggése. A kötetben sokszor rámutatok, hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra, és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle­ tünket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra, hogy jobban megérthe­ tünk egy-egy társadalmi szituációt, ha mikro- és makroszinten is elemezzük. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiai gon­ dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez, az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét, fejleszthetjük képzelőerőnket, új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit, és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat, a kulturális sokszí­ nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé­ nyek működését, ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe­ tőségeit javítja.

A kötet felépítéséről

Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő­ dik. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb, átfogó fogalomtárba, amelyben az olvasó haszonnal tallózhat, egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. A kötet szö­ vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu­ sokat. Végig arra törekedtem, hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat, elképzeléseket és elmélete­ ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak, de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni, ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb, minél inkább „meglepetések­ kel teli" könyvet írni. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam, hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről, mi­ közben arra is ügyeltem, hogy a könyv többféleképp is forgatható, az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot, miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá­ hoz, amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül, amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.polity.co. uk/giddens5 címen). Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for­ rást találhatnak, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé­ lyülést könyvem egy-egy témájában. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása, amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak, akik e tudományágat tanítják, és azoknak is, akik most ismer­ kednek vele.

Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források

Ma, a 2 1 . század elején olyan világban élünk, amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli, mély konfliktusok, feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik, miközben a modern tech­ nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter­ mészeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthat­ juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el­ képzelhetetlen volt. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö­ zik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink éle­ tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál­ tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia, az a tudományág, amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. A szociológia az ember társas életével, a cso­ portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo­ mány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselke­ dünk társas lényként. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyé­ nek közötti futó utcai találkozások elemzése, mint a globális társadalmi folyamatoknak, pél­ dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. A legtöbben úgy szemléljük a világot, hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. A szociológia megmutatja, hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk, miért vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk, és miért cselekszünk úgy, ahogyan cselekszünk. Arra tanít minket, hogy amit természetesnek, szükségszerűnek, jónak vagy igaznak tekintünk, az talán nem az, és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. A szociológiai szem­ lélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan - alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok minden­ ben - tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben.

A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti, hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. A szocio­ lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg­

szerzésének rutinszerű folyamata. A szocioló­ gus olyasvalaki, aki képes elszakadni személyes körülményeitől, attól, ami körülveszi, és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szocio­ lógiai munka alapja az, amit egy amerikai szerző, C. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk, hogy elvonatkoztassunk min­ dennapi életünk szokványos cselekvéseitől, pró­ báljuk új módon szemlélni őket. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy megiszunk egy csésze ká­ vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá­ ról? Rengeteget. Először is rámutathatunk, hogy a kávé nem csupán ital, hanem a naponta ismétlődő társadal­ mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok­ kal fontosabb, mint magának az italnak az elfo­ gyasztása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés, amellyel a napjuk indul. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi, amely a társas rituálé alapja. Ha két em­ ber megbeszéli, hogy együtt kávéznak, akkor va­ lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra, mint maga az ital. Az evés-ivás min­ den társadalomban alkalom a társas interakcióra, a rituális cselekvésre - ezek bőven adnak vizsgái­ nivalót a szociológiai elemzésnek. Másodszor: a kávé drog, amely koffeintartalmá­ nál fogva serkenti az agyműködést. Sokan azért isznak kávét, mert „feldobja" őket. A kávészüne­ tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. A kávé szokásformáló anyag, a nyugati kultúrák­ ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek­ nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa­ dalmilag elfogadott kábítószer, szemben például a marihuánával. Ugyanakkor vannak olyan kul­ túrák is, amelyek tolerálják a marihuána-, sojt, a kokainfogyasztást is, de nem helyeslik a kávé- és az alkoholfogyasztást. A szociológusokat az ér­ dekli, miért vannak ilyen különbségek. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő, rendkívül bonyolult rendszerébe. A kávé olyan

Ml A SZOCIOLÓGIA?

Az is egy társas rituálé része, ha kávézni megyünk a barátainkkal. termék, amely bolygónk leggazdagabb részeit kö­ ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá­ gokban nagy mennyiségben fogyasztják, mégis főként szegény országokban termesztik. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem­ zetközi kereskedelemben; sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése, szállítása és elosztása szükségessé teszi számta­ lan, a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em­ ber folyamatos egymás közötti ügyletét. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló­ gia fontos feladata, mivel manapság életünket je­ lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk, nem is gondolunk arra, milyen múltbeli társa­ dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé­ nye ez az ital. A nyugati étrend számos egyéb is­ mert összetevőjével együtt - mint a tea, a banán, a burgonya és a cukor - a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). Bár a kávé a Közel-Keletről származik, tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt, a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé

olyan térségekből érkezik, amelyeket annak ide­ jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame­ rikából és Afrikából), vagyis semmiféle értelem­ ben nem „természetes" része a nyugati étrend­ nek. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. Ötödször: a kávé a mai globalizációról, nem­ zetközi kereskedelemről, emberi jogokról és kör­ nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. A kávé népszerűségének növeke­ désével márkanevekkel differenciált és politiká­ val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg, milyen kávét választ és hol veszi meg. Van, aki úgy dönt, hogy csak olyan kávét iszik, amely organikus, koffeinmen­ tes, vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül, amelyekben a fejlődő országok kis­ termelői a teljes piaci árat megkapják). Van, aki a Starbuckshoz hasonló, „nagyüzemi" üzletlán­ cokkal szemben a „független" kávéházakat pár­ tolja. A kávékedvelők elhatározhatják, hogy nem vesznek olyan országból kávét, amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek­ szik a környezet védelmére. A szociológusok azt igyekeznek megérteni, hogyan szerezhetnek tu­ domást az emberek a globalizáció révén a föld-

A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről, hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek.

Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer­ hetjük, hogy sok olyan esemény, amely látszó­ lag csak az egyént foglalkoztatja, valójában szé­ lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Pél­ dául a válást nehezen dolgozza fel az, aki megéli - Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -, ugyanakkor rámutat, hogy a válás egy, a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom­ ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Ve­ hetjük példának a munkanélküliséget is, amely személyes tragédia lehet annak, akit kitesznek az állásából, és nem tud másikat találni. Mégis jó­ val többről van szó, mint egy-egy ember kétség­ beeséséről, ha egy társadalomban milliók kerül­ nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik, amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese­ ményekre gondolnia. Vegyük például azt, hogy miért lapozgatja a könyvemet, miért döntött úgy, hogy szociológiát tanul! Lehet, hogy fanyalgó egyetemi hallgató, akinek azért kell szociológiát tanulnia, hogy megszerezze a diplomáját. Vagy lehet lelkes olvasó, aki szeretne elmélyedni a tárgyban. Bármi is az indítéka, olvasómnak - bár talán nem is tud róla - sok közös jellemzője lehet másokkal, akik érdeklődnek a szociológia iránt. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.

A 18. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol­ gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín­ tereként. Nézzük, illenek-e az olvasóra a következő jel­ lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész­ idős munkát, hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát, szeretne jó álláshoz jutni, de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán, mi a szociológia, de úgy véli, hogy valamiképp összefügg azzal, hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? - Ezekre a kérdésekre álta­ lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai, hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg­ határozza, milyen döntéseket tartunk elfogadha­ tónak. De tegyük fel, hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet, hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Talán már középkorú vagy idősebb. Épp ebből követ-

Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. Valószí­ nűleg meg kellett küzdenie azért, hogy idáig jus­ son; talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel, amikor megmondta nekik, hogy egyetemre készül; vagy lehet, hogy felsőfokú ta­ nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk, amelyben mozgunk, viselkedésün­ ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. A szocioló­ gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni, hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. Tevékenységünk egyszerre struk­ turálja - alakítja - a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa­ dalmi világ hatására. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere­ pet játszik a szociológiában. Arra utal, hogy éle­ tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen­ szerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshal­ mazokból állnak, hanem strukturáltak, sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. Vi­ selkedésünkben és az egymással kialakított kap­ csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek, de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va­ lamilyen fizikai struktúrához, például egy épü­ lethez, amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata, minden pilla­ natban átalakítják őket elemi alkotórészeik, „épí­ tőköveik": a magunkfajta emberek. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Mi dön­ tünk például arról, hogy melyik kávézóba me­ gyünk, hogy tejes- vagy presszókávét iszunk-e. Amikor - több millió embertársunkhoz hason­ lóan - meghozzuk ezeket a döntéseket, akkor for­ máljuk a kávé piacát, hatunk a kávétermelők éle­ tére, akik tőlünk óriási távolságra, a világ másik felén is élhetnek.

A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés­ től, amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde­ tén megismerhetnek. A szociológia tudomány­ területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi­ tatkoznak arról, miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést, és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy, mint a természettudományok művelői? A válasz

a tudományág természetében keresendő: a szo­ ciológia a mi életünkkel, a mi viselkedésünkkel foglalkozik, és nincs könnyű dolgunk, ha önma­ gunkat próbáljuk tanulmányozni.

Elméletek, elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek­ szünk megérteni, mint az iparosodásnak a társa­ dalomra gyakorolt hatása, rögtön megmutatko­ zik, mennyire fontos az elméletalkotás a szocio­ lógiában. A tények feltárása megmutatja, hogyan történnek a dolgok; a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére, bármennyire fontosak, érdekesek (tény az, hogy ma reggel ká­ vét vettem, hogy bizonyos összeget fizettem érte, hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet­ ték stb.). Azt is tudni akarjuk, miért történnek a dolgok, ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Például tudjuk, hogy az iparoso­ dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására, de honnan ered, milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta­ lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család- és házassági rendszerek változá­ saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki, amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Például az iparosodás­ ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama­ tainak főbb közös jegyeit, és megpróbálnánk rá­ mutatni, hogy e jegyek közül melyek a legfonto­ sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. Csak akkor alakít­ hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket, ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. Közkeletű tévedés, hogy a tények magukért beszélnek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással, de ha ezt nem vala­ milyen elméleti tudásra alapozva teszik, aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal­ mak sokrétűségére. Ez akkor is igaz, ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak­ vók az elméletalkotókkal szemben, és szeretik azt hinni magukról, hogy „talpraesettek", ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal - mégis elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el-

I 1. FEJEZET

Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. A címe azonban, a Flamand közmondások segít megérteni, miről van szó. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol, amelyek a festésekor, a 16. században közkeletűek voltak. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. méleti feltevés. Például elképzelhető, hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el­ méletre". De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről, vannak elméleti feltevései, még ha gyakran kimondatlanok is. Mondjuk feltéte­ lezi, hogy alkalmazottait főként a pénz - a nekik juttatott bér - ösztönzi szorgos munkára. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése, rá­ adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül, hogy téves. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk, mit keressünk, amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában, mert segítségével meg­ világítható a kutatás során gyűjtött tények értel­ me. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá­ ban felmerülő általános problémákra, és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Nem kínálkozik egyszerű megoldás, amikor meg­ próbáljuk eldönteni, milyen mértékben követhe­

ti a szociológia a természettudományokat, vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot, cselekvést és intézményeket. A tudományunkban kibontakozott különféle el­ méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának.

Az első teoretikusok Mi, emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel­ kedésünk mozgatórugóira. Az önmagunk meg­ ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá­ nyozódtak, és gyakran vallási formát öltöttek. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték, hogy a természeti eseményeket, például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét, a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag)

Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény, kezdete az 1700-as évek végére, az 1800-as évek elejére tehető. A szociológia szüle­ tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált, amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí­ tottak el. Ezek a változások lerombolták a hagyo­ mányos életformákat, ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. A fordulópontot az jelentette, hogy a vallás he­ lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. A 19. századi gondolkodók ugyan­ olyan kérdéseket tettek fel, mint a mai szocioló­ gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve­ ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ­ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától; a szociológia feladata, hogy segítsen megérteni, milyen a világ most, és mit tartogathat a jövő.

Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel­ jes tudományágat, így a korai szociológiai gon­ dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. A legnagyobb szerepet közülük általában Au­ guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják, ha másért nem, azért, mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg­ nevezést alkalmazta, miután azonban a vele vi­ tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést,

Auguste Comte (1798-1857)

szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit, ezért alkotta meg a „szociológia" szót, hogy ne­ vet adjon a tárgynak, amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A francia forradalom jelentős társa­ dalmi változásokat hozott, az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio­ nális életét. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett, amellyel éppúgy ma­ gyarázhatók a társadalmi világ törvényei, mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi­ kai világ működését. Bár Comte felismerte, hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár­ gya, úgy vélte, hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu­ dományos módszerre épül. Éppen úgy, ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben, az emberi társadalmat vezér­ lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá­ nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. Comte szerint a tár­ sadalom - akárcsak a fizikai világ - állandó tör­ vényeknek engedelmeskedik. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte, hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni, ame­ lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. A pozitivizmus feltevése, hogy a tu­ domány csak megfigyelhető, közvetlen tapasz­ talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Eszerint gondos, érzékeléssel történő megfigye­ lésekből olyan törvényekre következtethetünk, amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg­ gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko­ zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat­ ja, hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese­ mények. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül, hogy a megfigyelés­ ből, összehasonlításból és kísérletezésből szár­ mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. Comte megalkotta a három stádium törvényét, amely kimondja, hogy a világ megismerésére irá­ nyuló emberi törekvések teológiai, metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé­ relték, valamint az a hit, hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. A metafizikai stá­ diumban, amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető, a társadalmat már nem természetfeletti, hanem természeti keretek között kezdték vizs­ gálni. A pozitív stádiumban, amelyet Koperni­ kusz, Galilei és Newton felfedezései és eredmér

nyei nyitottak meg, a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. E szemléletet követve Comte megállapította, hogy a szociológia az utolsóként, a fizikát, a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány, mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg­ összetettebb. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza­ bású terveket vázolt fel arról, hogyan lehetne, szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat, de általánosságban minden emberi társadalmat is. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá­ sát, amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra, főként a szocio­ lógiára épült volna. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát, aggasztották az iparo­ sodás okozta egyenlőtlenségek, látta, hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. A hosszú távú megoldást úgy képzelte, hogy morális kon­ szenzust kell teremteni, amely az új egyenlőt­ lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. Bár Comte-nak a tár­ sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg, hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy­ ségesítéséhez lehetővé tette, hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú, elismert tu­ dománnyá váljon.

Émile

Durkheim

Egy másik francia szerző, Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára, mint Comte elképzelé­ sei. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá­ maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére, elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku­ latívnak, ködösnek tartotta, és úgy vélte, hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét, a szociológia tudományos alapokra helyezését. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin­ tette, amely segíthet tisztázni a hagyományos fi­ lozófiai kérdéseket, ha ezeket empirikus módon vizsgálja. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni, mint a természet tu­ dományos vizsgálata során. Durkheimnek a szo­ ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár­ sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette, hogy a társadalmi életet ugyan­ olyan pontosan lehet vizsgálni, mint a természet tárgyait vagy eseményeit. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Három fő témával foglalkozott: a szocioló-

Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével, az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával, valamint az er­ kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. A kötet későbbi fejezeteiben, a vallás, a deviancia és "a: bűnözés, illetve a munka és a gazdasági élet tár­ gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el­ képzeléseivel. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén, mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia, amelyek for­ málják az egyén cselekvését, például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalomnak megvan a maga sa­ ját valósága, vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési, gondolkodási vagy érzelmi módozatok, amelyek az egyénen kívüli, külső tényezők, és megvan a maguk - az egyes emberek életén és látásmódján túli - realitása. A társadalmi tények egy másik jellemzője az, hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Korlátozó jellegüket azon­ ban az emberek gyakran nem látják kényszerí-

Ml A SZOCIOLÓGIA?

Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk­ heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). Bár az emberek szabad aka­ rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat, viselkedésüket gyakran társa­ dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tanulmánya rámutatott, hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat, mint az öngyilkosság. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku­ tatásokat az öngyilkosságról, elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. A korábbi írások is elis­ merték a társadalmi tényezők hatását, de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással, az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in­ dokolni. Durkheim szerint azonban az öngyilkos­ ság társadalmi tény, amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Nem pusztán egyéni tet­ tek végeredménye, hanem olyan jelenség, amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte­ tésre jutott, hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Például felfedezte, hogy az öngyilkosok között több a fér­ fi, mint a nő, több a protestáns, mint a katolikus, több a jómódú, mint a szegény, és több az egye­ dülálló, mint a házas. Azt is megfigyelte, hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb, gazdasági változás vagy bizonyta­ lanság idején pedig magasabb. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította, hogy vannak olyan, az egyénen kívüli társadalmi erők, amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal­ mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze­ tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy vélte, hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok, akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz, és akiknek a vágyait, törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön­ böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár­ sadalmi integráció jellemzi, és akkor következik be, ha az egyén elszigetelődik, illetve csoportkö­ telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható, míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad­

sága azt jelenti, hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól, hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja, míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be­ lül. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal­ ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot­ tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá­ lyozás hiánya okozza. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt, amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em­ berek „normák nélkül" maradnak. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve­ szítése - például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések, mondjuk válás idején - felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be, amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa­ dalmi kötelékei), és a társadalmat többre értékeli önmagánál. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. A japán kamika­ ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim úgy látta, hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel­ lemző, amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je­ lentőségűnek tekintette, úgy vélte, hogy akkor kö­ vetkezik be, amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az egyén elnyomása azt eredményezi, hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te­ hetetlennek érzi magát. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü­ lönböznek, de szabályos mintázatokat mutatnak, ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra, hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló, egységesen ható társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja, hogyan ismerhetünk fel általá­ nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat­ ták a tanulmányt, főként azt kifogásolva, hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt, nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso­ ló nem társadalmi hatásokat, és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít, és alapve­ tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya­ rázatot követel.

tőnek, mert általában szabad akaratukból enge­ delmeskednek a társadalmi tényeknek, hiszen meggyőződésük, hogy nincs más választásuk. Durkheim kifejti, hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást, csak társadalmuk általános min­ táit követik. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést, az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény­ ről van szó), a társadalmi elutasításig (elfogadha­ tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. Durkheim elismerte, hogy a társadalmi ténye­ ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok, nem lehet őket közvetlenül megfi­ gyelni, jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével, vagy annak vizsgálatával, hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben, vallási szövegekben vagy írott illemszabályok­ ban. Durkheim hangsúlyozta, hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló­ giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze­ rezhető bizonyítékokra nyitott, a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. Durkheim úgy vélte, hogy tudományos koncep­ ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet­ nek. Arra biztatta a szociológusokat, hogy a dol­ gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak, amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik.

konvencionális életmóddal, ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. Az ipar- és városfejlődés erői azonban fokozták a munka­ megosztást, ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered­ ményezte, amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá­ gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak, mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége, amelyet más foglalkozásúak bizto­ sítanak. A társadalmi konszenzus megteremtésé­ ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. De a modern világban a változások annyira in­ tenzívek, ütemük annyira gyors, hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Bomlaszthat­ ják a tradicionális életstílusokat, erkölcsöket, vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min­ táit, miközben nem adnak egyértelmű új értéke­ ket. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével, amelyet a mo­ dern társadalmi élet kelt. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét, amelyeket korábban a vallás biztosított, és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt, hogy nincs értel­ me az életének.

A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át­ alakító változásokkal foglalkozott. Főként a tár­ sadalmi és morális szolidaritás érdekelte, más szóval az, hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. Szolidaritás akkor áll fenn, ha az egyéneket si­ kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé­ kenységüket közös értékek, szokások révén sza­ bályozzák. Első jelentős, A társadalmi munka­ megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta, amely­ nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej­ tegetés során Durkheim szembeállította a szoli­ daritás két - mechanikus és organikus - típusát, és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással, a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü­ lönülésével.

Kari Marx

Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel­ lemzi a tradicionális kultúrákat, amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. Mivel a társada­ lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz, összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon­ nal megbüntet mindenkit, aki szembefordul a

Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel, de hozzá­ juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni, amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli-

Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet, teljes egészében a rendkí­ vüli személyes boldogtalanság következményé­ nek tűnik. Durkheim viszont kimutatta, hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők - ezek közül az egyik az anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni.

Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz, gép vagy akár egész gyár), amelynek felhasználásával vagy be­ fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét­ rehozni. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel, a bérmunkával. Ez azt jelen­ ti, hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre, akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel, és akik a tőketulajdono­ sok által biztosított munkalehetőséggel élhet­ nek csak. Marx úgy vélte, hogy a tőke birtokosai, a tőkések uralkodó osztályt alkotnak, míg a né­ pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába, a munkásosztályhoz tartozik. Az iparosodás ter­ jedésével a parasztok, akik korábban a föld mű­ veléséből tartották fenn magukat, nagy számban költöztek a növekvő városokba, így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá­ sához. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi.

Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt, majd rövid franciaor­ szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy, mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai­ ban, amelyek számos különböző tudományterü­ letet fognak át. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott, de mivel mindig igyekezett össze­ függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár­ sadalmi intézmények működésével, műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun­ kásságát a szociológia fejlődése szempontjából.

Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka­ szaival foglalkozott, Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. Szerinte a modern korszak legfonto­ sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. A kapitalizmus olyan termelési rendszer, amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével, jellegzetes­ sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. Marx a kapitalista vál­ lalkozások két fő elemét határozta meg. Az első a

Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz­ tályok rendszere, amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Bár a tőke bir­ tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő­ késnek munka, a munkásnak pedig bér kell), ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Az osz­ tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű, mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé­ gük a munkájuk felett, vagy az csak csekély mér­ tékű, a munkaadók viszont a dolgozók munkájá­ nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. Marx úgy vélte, hogy a gazdasági források­ hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá­ val egyre inkább kiéleződik.

Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az, amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek, hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik, ezért „a tör­ ténelem motorjának" nevezhetők. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör­ ténete" (Marx-Engels 1998). Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí­ totta figyelmét, azt is vizsgálta, hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. Szerinte a tár­ sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá­ sai miatt - néha fokozatos, néha forradalmi - át­ menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Vázolta az egymást követő történelmi

1. FEJEZET szakaszokat, amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma, ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak, majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki­ alakulását jelezte, amely a földbirtokos nemessé­ get váltotta fel. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott, hogy éppúgy, ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet, őket is kiszorítják majd, és új rend jön létre: a kommunizmus. Marx hitt abban, hogy elkerülhetetlen a mun­ kásosztály forradalma, amely megbuktatja a kapi­ talista rendszert és egy új, osztályok nélküli tár­ sadalmat teremt, így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni, sokkal inkább azt, hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy, a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá­ ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére, akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. A gazdasági rendszer kö­ zösségi irányítás alá kerül, és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. Marx úgy vélte, hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz, mint a kapitalista rendszerben. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. században. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár­ sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke­ let-európai országokban), amelyek kormányzatai büszkén hirdették, hogy Marx eszméiből merítet­ tek politikájuk kialakítása során.

Max

Weber

Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak", mivel ér­ deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. Németországban szü­ letett, és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. Rendkívüli ismeretanyaggal ren­ delkező ember volt. írásai felölelik a közgazda­ ság, a jog, a filozófia és az összehasonlító törté­ nettudomány területét csakúgy, mint a szocioló­ giát. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik, valamint azzal, hogy miben különbözik a modern társadalom a tár­ sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat,

Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha­ tározó jelentőségűek. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We­ ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. Hatott rá Marx, de néhány marxi alaptételt erősen bírált. Elutasította a ma­ terialista történelemfelfogást, és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso­ kat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások­ ban, mint a gazdasági feltételeké. Sokat méltatott és vitatott művében, A protestáns etika és a kapi­ talizmus szellemében ( 1 9 0 4 - 1 9 0 5 ) kifejti, hogy a vallási értékek - főként a puritanizmussal társí­ tott értékek - meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. A szocioló­ giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte, hogy a szociológiának nem struktúrákkal, hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz­ nia. Szerinte a változást mozgató erők az embe­ ri motiváció és gondolkodás: az eszmék, értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for­ málni a jövőt. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte, hogy létezhetnek az egyéneken kívü­ li, tőlük független struktúrák, hanem úgy vélte, hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja, és a szociológia feladata, hogy megfejtse e tettek értelmét.

Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja, mi­ lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során, más jelentős civilizációkkal összehason­ lítva. Tanulmányozta Kína, India, a Közel-Kelet vallásait, és kutatásaival jelentős mértékben hoz­ zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Kína és India, illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei­ nek összehasonlításakor Weber arra a következ­ tetésre jutott, hogy a keresztény hit egyes vonat­ kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában, és a tőkésre jellemző beállított­ ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz­ dasági változások hatására alakult ki. Weber úgy véli, hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat, mint egyéni cselekede­ teinket. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Az ideáltípus fogal­ mi vagy elemzési modell, amely segít megérteni a világot. A való világban nemigen létezik ide­ áltípus, gyakran csak egyes jellemzői vannak je­ len. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet, mert a való világ bármely helyzete megérthető, ha az ideáltípushoz hason­ lítjuk. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. De ne feledjük: Weber az ideál­ típuson nem azt értette, hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél, hanem inkább azt, hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Ide­ áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban.

tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra, hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. Marxtól eltérően úgy vélte, hogy a kapita­ lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál­ nak, hanem a tudomány és a bürokrácia - a nagy szervezetek - kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 - 4 9 6 . oldalt). Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle­ get tekintette. A bürokrácia - az egyetlen mód, ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko­ nyan megszervezhető - a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. Weber varázstalanításnak nevezte azt, ahogyan a modern világ tu­ dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes­ ség múltból maradt erőit. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. Tar­ tott attól, hogy a modern társadalom mint rend­ szer elpusztítja az emberi szellemet, mert meg­ próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. Különösen a bürokrácia fojtó, dehumanizáló hatásai aggasztották, valamint az, hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. A 18. századi felvilágosodás programja - a haladás, a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal, hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló­ giát pártolják - megteremtette a maga veszélyeit.

Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo­ sulásaival járt. Úgy vélte, hogy az emberek foko­ zatosan feladják a babonában, vallásban, szokás­ ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket, és egyre inkább racioná­ lis, instrumentális számításokat végeznek, ame­ lyekben figyelembe veszik az eredményességet, a várható következményeket. Az ipari társada­ lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak, hogy csak azért tegyenek valamit, mert nemzedékek óta úgy szokás. A tudomány, a mo­ dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha­ tékonyság elve szerint, a technikai tudásra építve történik. Ha a tradicionális társadalmakban több­ nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit, akkor a modern társadalmat az jellemezte, hogy a poli-

Kezdetben a szociológusok azt a változó társa­ dalmat igyekeztek megérteni, amelyikben éltek. De nem elégedtek meg azzal, hogy leírják és ér­ telmezzék koruk jelentős eseményeit. Sokkal fontosabb, hogy a társadalmi világ vizsgálata so­ rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek, amelyekkel általánosan magyarázható, hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár­ sadalmi változás. Az előző részekből viszont ki­ derül, hogy Durkheim, Marx és Weber nagyon el­ térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba, Weber kiindulópontja az, hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá, Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos­ nak. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Ma sem rit­ ka, hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek, gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést.

t

1. FEJEZET

elfeledett alapító Bár Comte, Durkheim, Marx és Weber kétségtele­ nül meghatározó alakok a szociológiában, ugyan­ ebben az időszakban voltak más fontos gondol­ kodók is, akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. A szociológia, mint bármely más tudományterület, nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit, aki gazdagította valamivel. A 19. szá­ zad végi és 20. század eleji „klasszikus" időszak­ ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget, hogy hivatásos szo­ ciológussá váljanak. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is, akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau, aki ma is méltó a szociológusok figyelmére.

kai, vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. Másodszor: leszögezte, hogy a társadalom elem­ zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há­ zasságot, a gyerekek helyzetét, a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda, a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak, amely­ ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel­ kedési szokásait" (Martineau 1962). Végül meg­ állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés, hanem mindent meg kell tennie, hogy a társadalom hasznára legyen. Ezért Marti­ neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba­ dítás szószólójaként lépett fel.

HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo­ ciológusnőként" szokták emlegetni, de - Marx­ hoz és Weberhez hasonlóan - nem nevezhető csupán szociológusnak. Angliában született és végezte tanulmányait, több mint ötven könyvet és számos esszét írt. Ma már Martineau érdemé­ nek tekintik, hogy Comte Pozitív filozófia tan­ folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló­ giával (Rossi 1973). Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években, amikor útjai során az Egye­ sült Államok sok vidékére eljutott, és megfigyelé­ seit Az amerikai társadalom (Society in America, 1837) című könyvében foglalta össze. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. Először is bizonyította, hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza, akkor annak min­ den vonatkozására figyelnie kell, a legfőbb politi­

Az újabb elméleti megközelítések közül három - a funkcionalizmus, a konfliktuselméleti megkö­ zelítés és a szimbolikus interakcionizmus - köz­ vetlenül kapcsolódik Durkheimhez, Marxhoz és Weberhez. Könyvemben többször is felbukkan­ nak olyan fejtegetések és elképzelések, amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala­ pul és szemléltetik. / A 4. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio­ lógia főbb elméleti megközelítéseiről, és meg­ vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét.

Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend­ szernek tekinti, amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered­ ményeznek. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott, hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Elemezhetjük egy tár­ sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy, hogy feltárjuk, miként viszonyulnak más in­ tézményekhez, mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.

Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk­ ciójának vizsgálata során elemezzük, hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. A funkcionalisták - köztük Comte és Durkheim - organikus analó­ giával gyakran hasonlították a társadalom műkö­ dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek, a társada­ lom elemeinek is együtt kell működniük, hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Egy szerv - például a szív - tanulmányozásakor be kell mutatnunk, hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. A szív létfontosságú szerepet ját­ szik az organizmus életének megőrzésében azzal, hogy vért pumpál a többi szervbe. Hasonlókép­ pen, egy társadalmi egység funkciójának elemzé­ se azt tisztázza, hogy az adott elem milyen szere­ pet játszik a társadalom fennmaradásában. A funkcionalizmus hangsúlyozza, hogy a tár­ sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé­ ben fontos a morális konszenzus, vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye­ nek. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának - e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt­ ti morális konszenzus meglétére épül. Például Durkheim úgy vélte, hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását, így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve­ kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma­ radt, főként az Egyesült Államokban. Két kiemel­ kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 - 1 9 7 9 ) és Robert K. Merton ( 1 9 1 0 - 2 0 0 3 ) , akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. Fő­ ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. Manifeszt funkció az, ame­ lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve­ vői ismernek és célul tűznek ki, a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye, amelyről a résztvevők nem tudnak. Merton ezt a megkü­ lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. A hopik hisznek benne, hogy a szertartás esőt hoz, az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Ezért szer­ vezik, ezért vesznek részt benne. Merton Durk­ heim valláselméletét követve feltételezi, hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár­ sadalom egységét (latens funkció). Merton sze­ rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz­ mények latens funkcióit. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. Ha a társadalmi viselkedés disz-

funkcionális vonatkozásait keressük, akkor a tár­ sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk, amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. Például tévedés azt hinni, hogy a vallás mindig funkcionális, hogy mindig csak a társadalmi ko­ héziót erősíti. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve, akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat, megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. A há­ borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják - Európa történelmében példa erre a protestán­ sok és a katolikusok összecsapása. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio­ nalizmus korlátai, ezért veszített népszerűségé­ ből. Bár Mertonról nem állíthatjuk, de sok funk­ cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko­ héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem­ ben. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll, akkor a társadalomban létező (osz­ tály-, faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. Az sem kap elegendő figyelmet, milyen szerepet ját­ szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom­ ban. Sok kritikus úgy ítélte meg, hogy a funkcio­ nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. A funkcionalisták gyakran úgy írtak, mintha a társadalomnak volnának „szük­ ségletei" és „céljai", miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók.

Konfliktuselméleti

szemléletmódok

A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel­ méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Egy átfogó „modellt" is javasolnak, amellyel magya­ rázható a társadalom működése. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák, ha­ nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. Épp ezért főként a hata­ lom, az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései­ vel foglalkoznak. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő, jól elkülöníthető csopor­ tok halmazának tekintik. A különérdekek meg­ léte azt jelenti, hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége, és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. A konflik­ tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki­ alakuló feszültségeket vizsgálják, és azt igyekez­ nek megérteni, hogyan keletkeznek és állandó­ sulnak az uralmi viszonyok.

1. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója - Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma­ gyarázni, és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban, hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re­ form ötvözetének tekintik irányzatukat. A mar­ xizmustól a radikális politikai változás program­ ját várják. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű, a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is, akire Weber hatott. Jó pél­ da erre a kortárs német szociológus, Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 - ), aki ma már klasszikusnak számító, Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft, 1957) című művében kifejti, hogy a funkcionalista gondolko­ dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak, amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. Pedig épp ennyire fontosak, vagy talán még fontosabbak azok a területek, amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Dahrendorf megálla­ pítja, hogy a konfliktus főként az egyének és cso­ portok eltérő érdekeiből ered. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket, Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori­ táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók, vagyis a kormányzók és a kormányzottak között.

Szimbolikus

interakáonizmus

G. H. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 - 1 9 3 1 ) mun­ kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon­ dolkodásra, főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. A szimbo­ likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs­ gálatából született. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé, hogy öntudatos lényekké váljunk - tu­ datára ébredjünk egyéniségünknek, és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat, ahogyan mások látnak minket. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. A szimbólum olyan dolog, amely valami mást helyettesít. Pél­ dául a szavak, amelyekkel bizonyos tárgyakat je­ lölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek megjelenítik, mire gondolunk. A „kanál" szó az a szimbólum, amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. A nem verbális gesztusok

vagy kommunikációs formák szintén szimbólu­ mok, hiszen szimbolikus értéke van annak is, ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. Mead sze­ rint az emberek közös szimbólumokra és jelen­ tésekre építenek, amikor érintkeznek egymással. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim­ bólumokban, szinte minden közöttük zajló inter­ akció szimbólumcserét foglal magában. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi­ gyelmünket, valamint arra, hogy ezeket a részle­ teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva­ lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö­ vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét­ köznapi életben zajló személyközi interakciók­ kal. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre, mert bár elismerte, hogy létez­ nek társadalmi struktúrák (osztályok, pártok, rendi és más csoportok), úgy vélte, hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle­ tével sokszor felismerhetjük, milyen természetű valójában egy-egy, a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk, sokat bírálták azért, mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel, pél­ dául azzal, hogy milyen szerepet tölt be a hata­ lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői, akiket igenis foglalkoztatnak társadal­ munk hatalmi és strukturális viszonyai. Közéjük tartozik Arlie Hochschild, a University of Calir fornia szociológiatanára, aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí­ sérők képzését tanulmányozta, és interjúkat ké­ szített a képzés résztvevőivel. Megfigyelte, hogy - egyéb készségeik fejlesztése mellett - hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar­ tására. Hochschild a kutatás eredményeit összeg­ ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali­ zation of Human Feeling, 1983) felidézi, amikor,) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép­ zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na, lányok, most menjetek (az utastérbe), és mosolyogjatok ám! ...A mosolyotok ér a legtöbbet. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na­ gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet, hogy mivel a nyugati gazdasá­ gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek, meg kell értenünk, milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. Hochschild beszámoló-

Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek, aki már dolgozott a szolgáltatóiparban, például üzletben, étteremben vagy bárban. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek - az efféle munka megköveteli, hogy az ember kontrollálja érzelmeit, így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki­ fejezést, testképet. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat, ha­ nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. Ha épp dolgozunk, még a mosolyunk is a cégé. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére, amelyről a legtöbb ember úgy gondolja, hogy érti, mégis jobban meg kell értenünk. Hochschild megállapítja, hogy a szol­ gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások­ hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől, amelyet munkájuk során fel kell adniuk. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi, hogy a karja szinte már gép, és csak néha válik újra annak részévé, aki mozgatja. Hasonló­ képpen, a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek, hogy úgy ér­ zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna, már nem a sajátjuk. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. Ez azért érdekes, mert ha belegondolunk, az érzelmeket általában legbensőbb, személyes részünknek tekintjük. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz­ ta a szimbolikus interakcionizmust, és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon­ dolataira. Bár Hochschild a világ egyik legfej­ lettebb „szolgáltatógazdaságában", az Egyesült Államokban végezte kutatatásait, megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. A szol­ gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában, egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. Egyes kultúrákban, például a grönlandi inuitok körében, ahol nincs olyan hagyománya a nyil­ vános mosolygásnak, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában, nem volt könnyű ér­ zelmi munkára képezni az embereket. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak­ tól néha megkövetelik, hogy „mosolygási tanfo­ lyamokon" vegyenek részt - ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől, amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük.

Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk, vagyis különböző elméleti irányultságokkal, amelyek különböző nézőpontokból, de átfogó

szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. Az elméle­ tek érvényességi köre szűkebb, konkrét társadal­ mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. Általában egy kutatás folyamatában születnek, és olyan problémákat vetnek fel, ame­ lyekre további kutatások során lehet választ adni. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról, amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen, amelyen a szociológusok munkálkod­ nak. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal­ mazódnak meg, sőt olykor matematikai formát is öltenek - bár ez gyakoribb más társadalomtudo­ mányokban (főként a közgazdaságtanban), mint a szociológiában. Ugyanakkor van olyan elmélet, amely jóval át­ fogóbb más elméleteknél. Sokféleképpen véleke­ dünk arról, vajon kívánatos vagy hasznos-e, hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. Például Robert K. Merton (2002) amel­ lett kardoskodik, hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette), hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz, hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék, mégis elég általános, hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. Ilyen például a relatív depríváció elmélete, amelynek értelmé­ ben az emberek attól függően értékelik körülmé­ nyeiket, hogy kihez hasonlítják magukat. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya­ gi szegénység mértéke határozza meg, amelyet megtapasztalnak. Ha a család szűkösen, szegény környéken él, ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei, akkor kevésbé érzik úgy, hogy nélkülözniük kell, mint egy olyan csa­ lád, amely hasonló házban él, de olyan környé­ ken, ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb, lakóik pedig tehetősebbek. Tulajdonképpen igaz, hogy minél átfogóbb az elmélet, minél nagyobb a célja, annál nehezebb empirikusan igazolni. Mégsem tudjuk egyértel­ műen indokolni, hogy miért kellene a szocioló­ giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép­ szinten". A szociológiában az elméletek vagy még in­ kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz, emberpróbáló feladat. Az elméleti viták ereden­ dően elvontabbak, mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés - ez a gyengeség jelének tűnhet, de nem az. A különböző elmé-

1. FEJEZET

A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú­ lyozza, hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát, hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs­ gálja, hangsúlyozva, milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. Merton, aki kü­ lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona­ lizmusával, kiemelte, hogy a manifeszt funkciók, amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki, néha kevésbé fontosak, mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember - önmagunk - tanulmányozása során az elméle­ ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. Az em­ beri viselkedés bonyolult, sokoldalú, és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers­ pektívába foglalni. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít, amelyből a kutatás meríthet, és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket.

Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk, hogy milyen szintre irányul az elemzés. Általában mikroszociohígiá­ nak nevezzük azt, amikor a szemtől szembeni, közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek, például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok, pél­ dául az indusztrializmus kialakulásának az elem­ zése is. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mik­ ro- és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy­ mástól, pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen, ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák, hogyan élik az emberek hétköz­ napi életüket - ez világossá válik, ha összehason­ lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk

funkciók, e cselekvés akaratlan következményei. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré­ sze abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselek­ vések és intézmények latens funkcióit. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx, ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. A marxi elmélet lényege, hogy az egyenlőtlensé­ get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö­ zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet­ jük. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. kapcsolatba. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. De mindegy, hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma, mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Dönthetünk úgy, hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek, de úgy is, hogy óriási utat teszünk meg, csak hogy a hét­ végét a barátunkkal töltsük. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter­ jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé­ gesek. Egyértelmű, hogy a társadalmi szervező­ dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni, közvetlen interakcióra épül. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Te­ vékenységének nagy részét megérthetjük egysze­ rűen úgy, hogy megnézzük, hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Elemezhet­ jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben, a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról, mert a te­ vékenységek egy része nyomtatott anyagok, leve­ lek, telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Mégis sokat segítene, hogy megértsük, hogyan működik a szervezet. A későbbi fejezetekben még említek példát arra, hogyan hat a mikrokontextusban zajló in­ terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra, es fordítva, hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit.

MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je­ lentőséggel bír életünkben, ezt hangsúlyozta C. Wright Mills, amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. o.). A szo-

Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi, hogy a társas világot a magunkétól eltérő, sokféle nézőpontból szemléljük. Gyakran előfordul, hogy ha meg tud­ juk érteni, mások hogyan élnek, akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika, amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. így például az a fehér szociális munkás, aki egy dél-londoni, nagyrészt latin-amerikaiak­ ból álló közösségben dolgozik, nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát, ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag­ jait elválasztó kulturális különbségekkel. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. Egy gyakorla­ ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt, vagy egy sor akaratlan, kellemetlen következménnyel járhat. A második világhábo­ rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok­ ban. Úgy gondolták, hogy így biztosítható a nyo­ mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása, és a lakótelepekhez üzleteket, egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Kutatások azonban rámutattak, hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe­ rek közül sokan magányosnak, boldogtalannak érzik magukat. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek, a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé­ nyek melegágyaivá váltak. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad, hogy megismerjük, jobban megértsük önmagunkat. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru­ góit és a társadalom működését általában, annál valószínűbb, hogy formálni tudjuk a jövőnket. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me­ rül ki abban, hogy segít a politikai vezetőknek - vagyis a hatalommal bíró csoportoknak - meg­ felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. Nem feltételezhetjük, hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde­ keit a politikai döntéshozatal során. A helyzetü­ ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára, és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. Az ön­ segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoho-

listák) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok, amelyek maguk is törekednek - több-kevesebb sikerrel - gyakorlati reformok elérésére. Végül meg kell említenünk, hogy sok szocio­ lógus „hivatásszerűen", közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. Szociológiában jártas le­ het az ipari tanácsadó, a várostervező, a szociális munkás, a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. A társadalom megértése annak is hasznos lehet, aki jogásznak, újságíró­ nak, üzletembernek vagy orvosnak készül. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo­ ciológiát, mert megszólal a „társadalmi lelkiis­ meretünk". Vajon a szociológusnak kell-e tevé­ kenyen támogatnia, ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van, aki azt mondja, hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel­ lemi függetlenségét, ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma­ radnak. De vajon azok a tudósok, akik nem bo­ csátkoznak az aktuális vitákba, mindenképp ke­ vésbé elfogultak másoknál, amikor egy-egy szo­ ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember, aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé­ geket. Furcsa volna, ha a szociológusok nem fog­ lalhatnának állást politikai kérdésekben, és értel­ metlen is megtiltani nekik, hogy hasznosítsák a szaktudásukat, amikor állást foglalnak. Ebben a fejezetben kiderült, hogy a szocioló­ gia olyan tudomány, amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró­ báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket, illetve a mások életét formáló hatásokat. A szo­ ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg, és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter­ akció és általában az emberi társadalmak termé­ szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal­ koznak. A szociológia nem csupán elvont, intellektuá­ lis tudományterület, hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. Ha valaki szociológusnak készül, nem kell unal­ mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. Ezt leginkább úgy kerülheti el, hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz, és a szo­ ciológiai elképzeléseket, eredményeket saját élet­ helyzeteihez köti.

1. FEJEZET

MMMMMMMÜ

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológia az emberi társadalmak módsze­ res vizsgálata, amely megkülönböztetett figye­ lemmel fordul a modern, iparosodott rendsze­ rek felé.

szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz­ ségekbe ütközik, mert semmiképp sincs könynyű dolgunk, ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá.

2. A szociológia gyakorlata megköveteli, hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod­ junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. 3. A szociológia eredetileg arra törekedett, hogy értelmezze a mélyreható változásokat, amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. Itt nemcsak át­ fogó változásokról van szó, hanem az emberek életének legtitkosabb, legszemélyesebb jellem­ zőiben bekövetkezett változásokról is.

6. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio­ nalizmus, a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól, amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo­ rú utáni fejlődése.

4. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak­ jai közé tartozik Auguste Comte, Kari Marx, Emilé Durkheim és Max Weber. A 19. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg­ határozták a szociológia egyes alapvető kér­ déseit, amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. Alapkérdés például, hogy mi a szo­ ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. 5. A szociológiában sokféle elméleti megköze­ lítést találhatunk. Az elméleti vitákat a ter­ mészettudományokban is nehéz eldönteni, a

7. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. Többféleképpen is se­ gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét, akkor nagyobb lesz az esélye, hogy azokat alakítani is tudjuk. Ugyan­ akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá­ lis érzékenységünket, így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi­ kai döntéseket. Gyakorlatilag megvizsgálhat­ juk, milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Végül, ami talán a legfontosabb, a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat, ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek, hogy megváltoztassák életfel­ tételeiket.

INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www.polity.co.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.polity.co.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www.sosig.ac.uk/sociology The British Sociological Association http://www.britsoc.co.uk

r

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl­

1 8 . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű ­

dön. Az állandó települések alapja, a földműve­

h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy, s i m a é s e g y e n l e t e s

lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . A c i v i l i z á c i ó k

acéllemezt készíteni, m i n t a m o d e r n henger­

alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . H a a z e m b e r i lét t e l j e s

mű. Még fontosabb, hogy a modern technoló­

időtartamát egyetlen napnak, 24 órának tekint­

gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e , a m e l y e k e t alig­

j ü k , a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor, a c i ­

ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális

vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek.

k o r b a n : i l y e n a k a m e r a , az a u t ó , a r e p ü l ő g é p és

A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d ­

az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora, a r á d i ó t ó l

p e r c b e n léteztek, mégis legalább annyi változás

a nagy teljesítményű számítógépig,

történt az emberi nap e rövid szakaszában, mint

erőműig, és m é g sorolhatnánk.

az összes megelőzőben együttvéve.

m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt

A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a , m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor­ szakban.

D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg­

állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor­ s a b b a n t e r m e l , h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét­

az a t o m ­

[...] A z ered­

áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé­ ka, a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z ­ t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t , m i n t b á r m i a t ű z fel­ fedezése óta. 1 7 5 0 - b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról, hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z , m i n t u n o k á i vi­ lágához (Landes 1 9 6 9 ) .

re, a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. A

A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal­

legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom

mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól

és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i , m i n t a f o n ó g é p ; a

és intézményeitől is nagyon eltérnek. Egy mind-

A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából - az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . századi élettel.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . össze k é t - h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n - a m i

TARSADALOMTIPUSOK

csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n ­ textusában - a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l , a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k .

Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk

A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll,

A z e u r ó p a i felfedezők, k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k ,

sokkal i n k á b b , m i n t e l ő d e i . P e r s z e a k o r á b b i n e m ­

akik a nagy felfedezések korában útnak indultak,

zedékek é l e t f e l t é t e l e i

bizonytalanok voltak:

sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. Marvin Harris

járványok

antropológus

természeti

is

katasztrófák,

és

éhínség

sújtotta őket. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m

and

így

ír

erről

könyvében

(Cannibals

Kings):

fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g , m e g k e l l s z e l í d í t e ­ nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket, a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l .

E g y e s r é g i ó k b a n - i l y e n A u s z t r á l i a , az É s z a k i sark, D é l - A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a - o l y a n

E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s

c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k , a m e l y e k m á i g ú g y él­

társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá­

n e k , m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkor-

ra is, amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal­

szaki ősei: nagy területen, folyton vándorló,

mi változás, a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. E l ő b b

h ú s z - h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n , s z i n t e k i z á r ó ­

azonban

lag á l l a t o k r a v a d á s z v a , v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.

áttekintjük

a

fő

társadalomtípusokat,

amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek, de a m a i világ­

E z e k a v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka,

ban is megtalálhatók. N a p j a i n k a t o l y a n társadal­

v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . M á s ré­

mak jellemzik, a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k ,

giókban - Észak-Amerika

sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . De az e m b e r i

d é l - a m e r i k a i és k e l e t - á z s i a i ő s e r d ő k b e n - ki­

keleti

erdeiben,

a

történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok­

sebb népességet találtak, a m e l y többé-kevésbé

kal kisebb volt a m a i n á l , és c s a k az e l m ú l t száz­

á l l a n d ó , f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt, a h o l legfel­

egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k ,

j e b b egy-két nagy, k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k , d e

amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó .

a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a

A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t

történelem előtti idők emlékei voltak... Másutt

csak úgy érthetjük meg, ha segítségül h í v j u k a szo­

p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k ­

ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t .

ra, b i r o d a l m a k r a l e l t e k , a m e l y e k é l é n d e s p o t a

2. FEJEZET 2.1. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus

Jellemzői

Fennállásának időszaka

Vadászó-gyűjtögető társadalom

I. e. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad)

Kis lélekszámú, megélhetésüket vadászat, halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás

Agrártársadalom

I. e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része, elveszíti sajátos identitását)

Kicsi, városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal, gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek, m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják

Pásztortársadalom

I. e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része, felbomlik a tradicio­ nális életmód)

Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják

Tradicionális társadalom vagy civilizáció

I. e. 6000-től a 19. századig (mára már nyoma sincs)

Nagyon nagy, olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa, amelyekben a kereskedelem és a kézmű­ ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus, amelynek élén a király vagy császár áll

v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt, é s a m e l y e k e t á l l a n ­ dó hadsereg védett. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak,

városaik,

síremlékeik,

A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők

palotáik,

templomaik és kincseik csábították az összes

F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n

felfedezőt, M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is, h o g y

kis

ó c e á n o k o n , s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. O t t v o l t

t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . E z e k a c s o p o r t o k vadá­

K í n a - a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a , ó r i á s i ,

szatból, halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé­

időt

leszámítva

mindig

vadászó-gyűjtögető

fejlett á l l a m , a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a

nyek

„ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " , a c i v i l i z á l t világ h a t á ­

Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek

gyűjtögetéséből

tartották

fenn

magukat.

r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö­

a világ e g y e s r é s z e i n ,

v e t e i t . O t t v o l t I n d i a is - az a föld, a h o l t i s z t e l ­

vár területein és Brazília, Új-Guinea őserdőiben,

p é l d á u l Afrika e g y e s si­

t é k a t e h e n e k e t , és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l

t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul­

m i n d e n lélek aszerint részesült, hogy m i l y e n

t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a , é s va­

érdemeket

előző megtestesülésében.

lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül

A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i

azok sem, a m e l y e k eddig fennmaradtak. Jelenleg

szerzett

é s b i r o d a l m a i , m i n d k ü l ö n világ, m i n d a m a g a

az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em­

sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák

ber, a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 , 0 0 1 száza­

n a g y k ő e r ő d e i k k e l , függőhídjaikkal, c s o r d u l t i g

léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből

m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l , á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz­

(lásd a 2.1.

daságukkal és az aztékok vérszomjas, emberi szívekkel táplált, örökké újabb áldozatot köve­ t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) .

ábrát).

A n a g y o b b - f ő k é n t a m o d e r n , p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i - t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va­ dászó-gyűjtögető

csoportokban

nemigen figyelhető meg. A látszólag végtelenül sadalmat

mégis

sokféle

besorolhatjuk

p r e m o d e r n tár­ három

nagyobb

E

egyenlőtlenség

t á r s a d a l m a k tagjai

n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl,

ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z

kategóriába, amelyek m i n d előfordulnak Harris

k e l l . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer­

l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k ; n a g y o b b ag­

tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s ­

rár- vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál­

nak. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra, csak

l a t t a r t ó k ) ; n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á ­

vadászfegyverekre,

lis á l l a m o k . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m ­

i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . E z é r t a tár­

z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2.1.

táblázatot).

ásó-

és

építőszerszámokra,

s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n - a c s o ­ port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

2.1. ábra

A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása

I.e. 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100%

I. sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1%

I. sz. 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0,001%

Forrás: Lee - De Vore 1 9 6 8 .

A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k

a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k

és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g

s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .

mindenütt a férfiak a v a d á s z o k , m í g a n ő k gyűj­

A

vadászó-gyűjtögető

társadalmak

nem

csu­

tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t , ők f ő z n e k és

pán „primitív" népek, akiknek az életmódja ma

ők nevelik a g y e r e k e k e t . Ez a férfiak és n ő k kö­

m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . K u l t ú r á j u k ta­

zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s :

n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra, h o g y e g y e s in-

2. FEJEZET g e l t e t n e k - s z a r v a s m a r h á t , j u h o t , k e c s k é t , tevét v a g y lovat. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé­ tezik, e l s ő s o r b a n Afrika, a K ö z e l - K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Ilyen társadalmak rendsze­ r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n , i l l e t v e siva­ t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek, de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . A pász­ tortársadalmak

rendszerint

az

évszakok

válto­

zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között, ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t ,

bár n o m á d életmódjuk az

a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b , m i n t a vadá­ szó-gyűjtögető csoportoké. A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt­ tek,

hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése

h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala­ k u l t ki, v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges

kapák

és

ásószerszámok

segítségé­

vel. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s , m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés, ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek; biztosít megélhetést. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak, anyagi vagyontár­ g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i , m i n t a k á r a pásztorkodó, akár a vadászó-gyűjtögető közös­ ségek.

A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n , például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké).

Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 - t ő l kezdve

tézményeink korántsem tekinthetők az emberi

t a l á l u n k a d a t o k a t arra, h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval

élet „természetes" elemeinek. Persze n e m szabad

n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa­

idealizálnunk

közösségek

d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.2. ábrát). E z e k a tár­

é l e t k ö r ü l m é n y e i t , b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő

s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet-

a

vadászó-gyűjtögető

a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a , vala­ m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze­ r e p e m i n d - m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t ,

2.2. táblázat

h o g y a világ, a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett, n e m feltétlenül jelent „haladást".

Pásztor- és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve­

Máig fennmaradt agrártársadalmak

Ország

A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)"

Ruanda

90

Uganda

82

Nepál

81

Etiópia

80

Banglades

63

Az

ipari

társadalmakhoz

hasonlítva

lésére, hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket.

Japán

5

A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból

Ausztrália

5

élnek,

az

agrártársadalmak

pedig

növényter­

mesztésből (mezőgazdaságból). S o k társadalom­ n a k vegyes pásztor- és agrárgazdasága van. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le­

Németország

2,8

Kanada

3

Egyesült Államok

0,7

Nagy-Britannia

1

A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG

A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását, a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál­ ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o ­ sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a

gőz

vagy

az

elektromosság)

felhasználására

épülő gépi termelés. Az iparosodott t á r s a d a l o m - a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a ­ l o m n a k is n e v e z n e k - sok t e k i n t e t b e n egyértel­ m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától, és bár E u r ó p á b ó l ered, hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra­ dicionális

államokban is

mezőgazdasági mun­

k á t v é g z e t t . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g kezdetleges

szintje

csak kevesek számára tette

lehetővé, hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . E z z e l s z e m b e n a z ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az, hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n , h a n e m g y á r a k b a n , iro­ d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2.2. táblázatban).

Az

emberek

több

mint

90

száza­

l é k a k i s e b b - n a g y o b b v á r o s o k b a n él, a h o l t ö b b a munkalehetőség, és ahol folyamatosan új mun­ Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k .

kahelyek keletkeznek. A főbb városok sokkal na­ gyobbak, m i n t a tradicionális civilizációk legné­ pesebb városi települései. A nagyvárosokban a

keztek, tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i

társadalmi élet a korábbinál

egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki, k i r á l y v a g y c s á ­

a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is­

személytelenebb,

szár uralkodott f e l e t t ü k . M i v e l i s m e r t é k a z írást

merősök, h a n e m idegenek között történik. Gya­

és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y , a m ű v é s z e t ,

korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a

ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá­

k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és

cióknak.

a kormányzati szervek.

A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l - K e ­ leten alakultak ki, t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó­

/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e ­

völgyekben. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. e.

t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. fejezetben,

2000-ben s z ü l e t e t t m e g , e b b e n a k o r b a n e r ő s ál­

és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 -

lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü­

7 2 1 . o.).

„A v á r o s o k

letén is. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n - A m e r i k á b a n , p é l d á u l a z az­

Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes­

tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n , a m a j á k é a Yuca-

sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos, a m e l y

tán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n .

sokkal fejlettebb és erősebb, m i n t a tradicioná­

A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a ­

lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A t r a d i c i o n á l i s

lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a

c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és

révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z

császárok)

jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó ­

alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá­

mát. F é n y k o r á b a n , az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. szá­

ra, h i s z e n a z o k t ö b b é - k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n

zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t - e u r ó ­

éltek. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés

pai Britanniától a K ö z e l - K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g

é s a k o m m u n i k á c i ó , a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé­

terjedt. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át, e g é s z e n a

gesebb „nemzeti" közösség kialakulását.

20. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m

csekély közvetlen befolyással bírtak

Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem­

magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t - á z s i a i t é r s é g

zetállamok,

nagy részét, a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el.

amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem-

vagyis

olyan

politikai

közösségek,

ző bizonytalan határvidékek, h a n e m pontosan

t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . Egyes

megvont határvonalak választanak el egymástól.

t e r ü l e t e k e n , p é l d á u l É s z a k - A m e r i k á b a n , Ausztrá­

A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom­

l i á b a n é s Ú j - Z é l a n d o n , a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va­

m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött, m i v e l o l y a n

dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek, a z e u r ó p a i a k

jogszabályokat alkothat, amelyek a határokon be­

k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . M á s h o l , így Ázsia, Afrika és

lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek.

Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt

I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y - B r i t a n n i a is, a k á r c s a k a

többségben.

m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete­

A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél­ dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.

s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s

A második

folyamataira.

többnyire

A

modern

gyártási

már az iparosodás kezdeti

módszereket

szakaszától kezdve

kategóriába az

ipari

sorolható

fejlődés

jóval

társadalmak alacsonyabb

s z i n t j é n á l l n a k , e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo­

f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is, a m i gyökere­

kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi­

sen megváltoztatta a hadviselés módjait, olyan

lágnak. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a , I n d i a , az afrikai

fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t

o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a , G h á n a vagy

létre, a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak, m i n t a

A l g é r i a ) é s s o k d é l - a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra­

n e m i p a r i k u l t ú r á k é . A g a z d a s á g i erő, a p o l i t i k a i

zília, P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . M i v e l e t á r s a d a l m a k

k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda,

j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél­

h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet­

re h e l y e z k e d i k el, n é h a a g a z d a g a b b , i p a r o s o d o t t

m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z

É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla­

világon.

lóan Délnek nevezik. Gyakran hallhatjuk, hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . A „har­

Globális fejlődés

m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . század elején született, h á r o m fő társadalom­

A 1 7 . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . s z á z a d elejéig a n y u ­

t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . A z e l s ő világ országai

gati o r s z á g o k - ha kellett, k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel­

k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i , a z E g y e s ü l t Ál­

használásával - gyarmatokat alapítottak sok olyan

l a m o k , K a n a d a , G r ö n l a n d , A u s z t r á l á z s i a (Auszt­

t e r ü l e t e n , a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal­

rália, Ú j - Z é l a n d , T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) , továb­

m a k u r a l t a k . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i

b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a

a gyarmatosítás

is). C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom

f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu­

többpárti, parlamentáris kormányzati rendszerű.

rális t é r k é p é t . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . o.) m á r

A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu­

é r z é k e l t e t t e m , m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma­

nista országok, a h á r m a s tagolás születésekor még

g y a r m a t kivívta függetlenségét,

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i á l l a m o k ,

s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala­

köztük C s e h s z l o v á k i a , L e n g y e l o r s z á g , K e l e t - N é ­

k u l á s á n a k f o l y a m a t a . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k

metország és M a g y a r o r s z á g . A m á s o d i k világ tár­

gyarapodásáról

sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak, a m e l y e k k e v é s

gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad,

a 21. fejezetben

lesz

szó.)

A fő

teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő

d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz­

gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . U g y a n a k k o r e z e k e t

tásra szánják, h a n e m a világpiacokon értékesítik.

az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m ­

A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal­

munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i , m i n d a gaz­

mak, amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb

dasági r e n d s z e r t . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ

területektől, h a n e m többnyire a nyugati induszt-

történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y ,

r i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki, a m e l y alá­

amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i

ásta a korábbi, hagyományosabb rendszereket.

országok, m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal­ mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. M á r a ez a v e r s e n ­ gés véget ért. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú , és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t ­ unióban és a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n , gyakor­ latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. Bár a s z o c i o l ó g i a - t a n k ö n y v e k b e n ma is talál­ kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l ,

A

legszegényebb

társadalmak

némelyikében

a körülmények n e m h o g y javultak volna, h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. Kö­ zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11., „Globális

egyenlőtlenség"

című

fejezetben.

semmi h a s z n a n e m m a r a d t - h a v o l t v a l a h a egy­ általán - a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . P é l ­

A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l - és K e l e t - Á z s i á b a n ,

dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s ­

v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n - A m e r i k á b a n kon­

ta országok m á s o d i k világa, és a k i v é t e l e k , k ö z ­

centrálódnak, bár e régiók között azért lényeges

tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a

különbségek vannak. Például a szegénység mér­

gazdaságot. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól, h o g y az

t é k e D é l - Á z s i á b a n és a c s e n d e s - ó c e á n i t é r s é g b e n

első, m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér­

c s ö k k e n t , a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi­

tékítéletet tükröz, a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n ­

szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990-

ti: „a legjobb", a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legrosz-

es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió­

szabb".

ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma, akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér­

A fejlődő világ

t é k e D é l - Á z s i a , L a t i n - A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g

A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar­

k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. A ka­

egyes r é s z e i n is. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i

mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál­ ható - Ázsiában, A f r i k á b a n és D é l - A m e r i k á b a n . Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált, például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto­ nóm fekete köztársaság. A d é l - a m e r i k a i s p a n y o l

matok,

amelyeket külföldi hitelezőktől

felvett

k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük, gyakran nagyobb összegűek,

m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az

e g é s z s é g ü g y r e , a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a fordítanak.

gyarmatok 1 8 1 0 - b e n n y e r t é k el szabadságukat, míg Brazília 1 8 2 2 - b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o ­ dalomból. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon­ ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg­ getlenné, gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a , egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a , M a l a j z i a és Szingapúr), v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya, Nigéria, Zaire, T a n z á n i a és A l g é r i a ) .

Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak­ tól, n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o ­ sodás

folyamatát.

Ezeket

újonnan

iparosodó

o r s z á g o k n a k is n e v e z i k , k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin­

Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi­

amerikai Brazília és M e x i k ó , illetve a kelet-ázsiai

cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k , e z e k n a g y o n

H o n g k o n g , D é l - K o r e a , S z i n g a p ú r é s Tajvan. A z

különböznek a h a g y o m á n y o s

ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere­

t á r s a d a l m a k ko­

rábbi formáitól. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l

s e b b e k , p é l d á u l a k e l e t - á z s i a i á l l a m o k gazdasá­

olyan rendszerek s z o l g á l n a k , a m e l y e k e l ő s z ö r a

gának növekedési üteme

nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki - vagyis a

iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. 1 9 6 8 -

nemzetállamok. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g

b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a

nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él,

világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t , h u s z o n ö t

sokszorosa a Nyugat

2. FEJEZET

2.3. táblázat A modern világ társadalmai Jellemzői

Fennállásának időszaka

Típus Első világbeli társadalom

A 18. századtól máig

Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek, bár kevésbé hangsúlyo­ sak, mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok, Japán, Ausztrália és Új-Zéland

Második világbeli társadalom •

A 20. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig

Alapja az ipar, de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban; a legtöbben ki­ sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa, de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké

Fejlődő társadalom A 18. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig

A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere, mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína, India, az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége

Újonnan iparosodó ország

Korábbi fejlődő társadalom, amely ma már az ipari termelésre és általá­ ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoz­ nak a mezőgazdaságban Jelentős, az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá­ lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb, mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Brazília és Mexikó

Az 1970-es évektől máig

évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első

mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul

tizenöt közé.

v á l t o z i k . M i n d e n n a p e g y ú j n a p , é s m i n d e n pil­ országok­

l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . H é r a k l e i t o s z görög

b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés

filozófus r á m u t a t o t t , h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t

üteme. N e m c s a k a belföldi növekedést, h a n e m a

k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo­

külföldi befektetést is ösztönzik. Dél-Korea előre­

lyó más, h i s z e n a víz továbbfolyt, és m a g a az

A

kelet-ázsiai

újonnan

iparosodó

tört a z a c é l t e r m e l é s b e n , h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i

e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . B á r e z a meg­

iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. S z i n g a p ú r

figyelés

Délkelet-Ázsia

köz­

s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k , h o g y a folyó u g y a n a z ,

pénzügyi

és

kereskedelmi

bizonyos

értelemben

helytálló,

rend-^

T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és

és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. Elég

az elektronikában tölt be fontos szerepet. M i n d ­

f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy

ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan

f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai

országokra, m i n t az Egyesült Államok, a m e l y n e k

f e l é p í t é s é b e n , i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n , h o g y azt

részesedése a globális acélgyártásból jelentősen

m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál­

p o n t j á v á vált,

c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2.3.

táblázat ö s s z e g z i . )

t o z á s o k s o r á n . H a e z így v a n , a k k o r h o g y a n ma­ g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor­ máló változási folyamatokat?

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS

H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i , m i a j e l e n t ő s vál­ tozás,

akkor meg kell

mutatnunk,

A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m , h o g y a m o d e r n vi­

túrája

adott

lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő

m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom

életmódok és társadalmi intézmények jellemzik.

alapintézményei

N e h é z meghatározni, mi a társadalmi változás,

dönthessük, m e n n y i r e és m i b e n változott meg a

a

egy helyzet

alapstruk­

egy

egy

tárgy v a g y

mennyiben

módosult

időszakban. vizsgált

Tisztáznunk

időszakban,

hogy

kell, el­

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k , h o g y

hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be,

mi maradt változatlan, m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a

ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít­

változásokat. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá­

hetik.

gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l .

A kulturális tényezők sorában meg kell említe­

A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y ­

n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . Egy-egy s z e m é l y óriá­

ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t

si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s - ^

született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . E n n e k

k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Itt g o n d o l h a t u n k

ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál­

olyan vallási vezetőkre, m i n t Jézus, olyan jelen­

talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k , m i n t a régi

tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e , m i n t J u l i u s C a e ­ sar, v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g ­

tradicionális t á r s a d a l m a k é .

határozó alakjaira, m i n t N e w t o n . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető, aki töme­

A változásra ható tényezők

geket tud nagyszabású politikai céljainak meg­

A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d

szemléletmódot. A szociológia klasszikusa, M a x

nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló

során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé­ nyű e l m é l e t e t , a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i

W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban.

változás t e r m é s z e t é t . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet, a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va­

• Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép­ z e l é s é t a 14. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . o . ) .

dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra­ dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g .

U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve­

R á m u t a t h a t u n k azon­

zetővé, akkor valósíthatja m e g elképzeléseit, ha

ban három fő t é n y e z ő r e , a m e l y e k m i n d v é g i g h a ­

e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A d o l f

tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s

Hitler például az 1930-as évek Németországában

tényezők, a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer­

részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat,

veződés.

mert az ország súlyos feszültségeket és válságo­ kat é l t át. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n , a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli­

Kulturális tényezők

tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról, aki

A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s , a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14., ,Yallás a

modern

társadalomban"

című fejezetet).

Egyes

később, a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak­ b a n volt India híres pacifista vezetője. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan­ niától való függetlenséget, m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí­ tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t .

vallások hit- és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir­ detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet, h o g y a v a l l á s o s meg­

A fizikai környezet

győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő ­

M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l ­

mozdítója.

mi szerveződés alakulására. Ez leginkább szél­

A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó ,

sőséges

különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i ­

amikor

környezeti

kációs rendszerek m i l y e n s é g e . Az írás felfedezé­

k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle­

se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l ­

tüket. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s

mi változásokat. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k

szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek, m i n t a

az

emberek

feltételek

között

szükségképp

az

látható, időjárási

bevezetését, így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i

szubtrópusi területek lakói. Alaszkában hideg és

az anyagi forrásokat, kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t ­

h o s s z ú a t é l , e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő

tek létre. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az

mintákat követ, m i n t a sokkal e n y h é b b mediter­

emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t , j e l e n é s j ö v ő

rán éghajlatú országok lakóié. Az alaszkaiak a

kapcsolatát. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z ­

rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek

nek a múlt k r ó n i k á i v a l , így t u d a t o s u l b e n n ü k ,

fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri

hogy van t ö r t é n e l m ü k . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e

tevékenységeiket,

révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a ,

zetben élnek.

hiszen barátságtalan környe­

G a n d h i , aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó , jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n , h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s ­

Politikai szerveződés

sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . A u s z t r á l i a b e n n ­ szülött

lakossága

például

azért

maradt

meg

a

A

társadalmi

változásokat

jelentős

mértékben

v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t , m e r t az e g é s z

m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer­

k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog­

veződés

ható

állat,

makban e n n e k csekély a szerepe, hiszen nincs

a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodás-

a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po­

földterület

vagy

olyan

háziasítható

típusa.

A

v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadal­

n a k . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n

litikai

t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k , a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a

f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k

szervezet.

Minden más

társadalomtípus

termőföld, például folyók torkolatvidékén. F o n ­

e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k , földes­

tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n ­

urak, királyok, kormányzatok. M a r x nézeteivel

ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k , a m e l y e k

e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy­

h e g y l á n c o k , j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata­

szerűen

gok miatt elszigetelődnek, gyakran hosszú időn

t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-'

keresztül viszonylag változatlanok maradnak. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . Vi­ szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre, akik a k e m é n y környeze­

a

gazdasági

alap

tükröződik:

hasonló

s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . P é l d á u l a z i p a r i ka­ pitalizmusra é p ü l ő egyes

társadalmak politikai

rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német­ ország, a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika), m á s o k é (például az Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b .

t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj- é s é r c ­

A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki­

forrásokat. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő

a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t , é s meg­

kultúrák gyakran roppant termékeny területeken

határozta

a l a k u l t a k ki, m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a

ket is. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között

vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e .

fennmaradásukat

vagy

terjeszkedésü­

megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t , h a e z z e l a lakosság

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i - ez t ö r t é n t É s z a k -

korábbi termelési rendszerekről, mivel a terme­

K o r e á b a n K i m I r S z e n , k é s ő b b p e d i g fia, K i m

l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n

Dzsongil v e z e t é s e alatt.

növekvő fölhalmozása jellemzi. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem­ igen változott, h i s z e n a tradicionális, szokásos

Változások a modern időszakban

s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i s t a fejlő­

Mivel m a g y a r á z h a t ó , h o g y a z e l m ú l t k é t évszá­

ú j í t á s á r a sarkall, és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre

zad során, a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i

nagyobb szerepet játszik a tudomány. A modern

d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg­

változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ?

iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval

Ez nagyon összetett kérdés, mégis k ö n n y ű rámu­

gyorsabb, m i n t a gazdasági rendszerek bármely

tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e , a m e l y e k - koránt­

korábbi típusában.

sem m e g l e p ő m ó d o n - u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a ­ tók, m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i

/ A

gazdasági

tényezők

társadalmi

változásra

változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k , a z z a l a k ü l ö n b ­

gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. 11. fejezet­

séggel, h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e ­

ben,

foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n

s z e r - e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 - 3 2 3 . o.).

főként I m m á n u e l Wallerstein világrend­

fontos c s o p o r t j á b a . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej­ lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek

Kulturális hatások

teljesítménye több ezerszeresére növekedett. Az 1960-as

évek

nagyszámítógépe

ezernyi

egyen­

A modern korban a társadalmi változás folyama­

k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt; m a egy ha­

taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y

s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b , h a n e m

fejlődése

egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t

és

a

gondolkodás

szekularizálódása

egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai

áramkör is elegendő hozzá.

é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . M á r n e m

A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya­

tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e ­

korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha­

tendőnek c s a k azért, m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó

tározták meg, mégis túlterjed a gazdasági szférán.

tekintélye. E l l e n k e z ő l e g , a m o d e r n t á r s a d a l m a k ­

A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n

ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg­

áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . P é l d á u l

alapozottságú kell h o g y l e g y e n . így p é l d á u l egy

a t u d o m á n y o s - t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t ­

kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra­

tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a

dicionális ízlést fejez ki, h a n e m azt a törekvést,

r á d i ó és a t e l e v í z i ó . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt­

hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait,

ronikus formái politikai változásokat is eredmé­

vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t .

n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . A r á d i ó , a t é v é és m á s

A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya­ matokra

nemcsak

a

gondolkodásmód

átalakulása

elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun­ kat, v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k .

hat - e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . Nagy­ részt az e l m ú l t k é t - h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k , m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s , a sza­

Politikai hatások

badság, az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész­ vétel, a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o ­

Az

zás folyamatait i n d í t o t t á k el, és f o r r a d a l m a k a t is

a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke­

eredményeztek. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a

resendő. Az elmúlt két-három évszázad során a

hagyományhoz, s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k ,

v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el­

hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k

l e n i k ü z d e l m e volt, a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki­

életmódunkon. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k , m a m á r

t e r j e s z t é s é r e , v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y ­

újkori

változásokat

meghatározó

harmadik

az egész világon elfogadottak, így e l ő s e g í t i k a vál­

t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d ­

tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n .

tek. A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa­

Gazdasági hatások

l á d o t felváltotta egy m á s i k , m i k ö z b e n a n é p e s s é g

Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita­

Más a helyzet a modern politikai rendszerekben,

lizmus. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a

t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k

2. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé­

n i , h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A globalizá­

re. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n

c i ó p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s é s gazdasági

belül, m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb

tényezők eredőjeként j ö n létre. Mindenekelőtt

mértékű változásokat idéznek elő a társadalom­

azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech­

ban, mint a megelőző korokban.

nológiáknak a fejlődése hajtotta előre, amelyek

A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t - h á r o m év­

r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k

s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda­

gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek

sági v á l t o z á s o k r a , m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a

e g y m á s s a l . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg­

politikára. A kormányzatok napjainkban fontos

u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá­

szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken­

lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér­

t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) , és az á l l a m

k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte.

- miután messze a legnagyobb munkáltató - min­ den

iparosodott társadalomban nagymértékben

A globalizációt segítő tényezők

beavatkozik a termelésbe. A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. A 17. századtól kezdve

Mivel magyarázható a globalizáció erősödése?

a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld

Korábban már megállapítottam, hogy minden­

m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat, ez

féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t ,

biztosította

elterjedését

m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t , ame­

a

nyugati

életstílusok

szerte a világon. A 2 0 . században a két világhábo­

lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai

r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország

t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom­

s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt, és a m á s o d i k világ­

m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá­

háború utáni újjáépítés több helyen - főként Né­

gi-politikai t é n y e z ő k .

metországban és J a p á n b a n - jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. De a h á b o r ú gazdaság­ ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is - k ö z t ü k N a g y - B r i t a n n i a - j e l e n t ő s b e l s ő válto­ zásokon m e n t e k keresztül.

Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé­ s é t s z á m o s , a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz­

GLOBALIZÁCIÓ

l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö­

A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben

k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és

s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n , az

intenzitása. A hagyományos telefonos kommuni­

üzleti életben és a m é d i á b a n . Egy évtizede még

kációt, a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha­

v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó, ma m á r vi­

nikus

szont nap m i n t nap emlegetjük. A globalizáció

t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t , i n t e g r á l t rend­

azt j e l e n t i , h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n

s z e r e k v á l t o t t á k fel, a m e l y e k b e n digitális mód­

é l ü n k , e z é r t az e g y é n e k , a c s o p o r t o k és a n e m ­ zetek

között

is

egyre

inkább

kölcsönös függőség

alakul ki. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je­ l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . Van, a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak, ame­ l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á ­ rokat, b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a ­ tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro­ n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet, m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi­ l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá­ s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel, m i n t koráb­ b a n bármikor.

szerrel

(crossbar)

kapcsolószerkezet

segítségével

ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí­

t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté­ k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált; a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . M í g a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n lefek­ tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint

száz

hangtovábbítási

útvonalat

foglaltak

magukban, 1 9 9 7 - b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor­ d o z o t t ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 - a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je­ lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká­ c i ó b ő v ü l é s é b e n . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d ­ b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya­

B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré­

k o r o l t a k . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú­

szét alkotják, h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t ­

rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro-

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.3. ábra Az i n f o r m á c i ó - és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok

Latin-Amerika, karibi térség Kelet-Ázsia, csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia

1990

Egyre többen hozzájuthatnak...

1994

1996

1998

1999

e

egyre több információhoz...

2000

1994

1996

1998

9yre olcsóbban.

1 9 9 4

2000

1 9 9 6

1 9 9 8

2 0 0 0

forrás: ENSZ Fejlesztési Program - UNDP 2 0 0 1 , 3 2 . és 4 1 . o.

dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z

ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t ; e

fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l - ) t e l e f o n , a t e l e f a x , a

t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke­

digitális és k á b e l t é v é , az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s

r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is, a m e l y e k

és az i n t e r n e t . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor­

korábban elszigetelődtek,

sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z , a m e l y e t

kommunikációs

mert a hagyományos

szolgáltatások n e m jutottak el

eddig k i f e j l e s z t e t t e k - 1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e

h o z z á j u k ( l á s d a 2.3. ábrát). B á r a t á v k ö z l é s i inf­

mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k , é s b e c s l é s e k

r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi­

szerint 2 0 0 5 - b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z

lág m i n d e n p o n t j á n , e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a

egymilliárdot (lásd a 2.3. ábrát).

nemzetközi

A

technológia

e

formái

segítenek

„össze­

kommunikációs

hálózatokhoz

úgy,

ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük.

nyomni" az időt és a t e r e t : két, e g y m á s h o z ké­ pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést

folytathat,

hanem

szöveges

Információáramlás

doku­

mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a

Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő­

műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . A z i n t e r n e t

v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i

és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í ­

lehetőségeit, h a n e m elősegítette a távoli helyek-

2. FEJEZET

A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t , aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i , vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l .

r kel, a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m ­

c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. E g y r e i n k á b b

l á s á t is. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t ,

terjed az a n é z e t , h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g

képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho­

válsághelyzetben köteles

n á b a , így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t

b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait, a k i k n e k

a külvilággal. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a ­

v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . T e r m é s z e t i c s a p á s ese­

sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y - például a berli­

t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s

megvédeni

o l y a n em­

ni fal l e o m l á s a , a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i

s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá­

erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy

jában. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással

a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k - a m é ­

s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld­

d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö­

r e n g é s e k , a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások,

z ö n s é g előtt. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i

az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p - a m e r i k a i í t é l e t i d ő

kevésbé drámai esemény) hatására az embereket

elszenvedőin.

m a m á r n e m n e m z e t i , h a n e m e g y r e i n k á b b glo­ b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják.

Az egyén sokkal

inkább tudatában van annak, hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z , e z é r t é r d e k l ő d i k a globá­ lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n , m i n t a z elmúlt korokban élők.

H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk, etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is, b á r ilyen­ kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó , m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. A z 1 9 9 1 - e s öböl­ h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz­

E globális szemléletre való átállásnak két jelen­

n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf­

tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s

l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai

k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel­

i n t e r v e n c i ó t , m e r t úgy vélték, h o g y m e g kell vé­

ismerik, hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k

d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást.

a h a z á j u k h a t á r á i g terjed, h a n e m a z o n t ú l is. A

M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i , hogy

világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz­

az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább

ságtalanságok n e m pusztán

szerencsétlenségek,

m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság­

amelyeket át kell vészelni, h a n e m megteremtik a

t u d a t u k a t . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . A vi­

b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör­

lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s

n y e z e t e t , a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már, között

posztindusztriális

társadalom­

identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n

többek

időszakban, a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s

nak,

támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l .

is ( 5 9 1 - 5 9 5 . o.). A tudástársadalom kialakulása

az

információ

korának

új

és

gazdaságnak

Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i

ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki­

inkább skótnak és b a s z k n a k

a l a k u l á s á v a l , a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h ­

(vagy e g y s z e r ű e n

európainak) vallják m a g u k a t , m i n t b r i t n e k vagy

nológiákban és mindennapi életükben azonnal

spanyolnak. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r

felhasználják a számítástechnika, a szórakoztató­

kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l , m i v e l a regio­

ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t .

nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k

A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö­

gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m ­

zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s

hoz, amelyben é l n e k .

korszakban következtek be. Ma a gazdaság sok része

olyan

hálózatokba

illeszkedve

működik,

amelyek n e m állnak meg az országhatároknál,

Gazdasági tényezők

h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . A glo­ b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és

A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is

gazdasági

előre hajtja. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n

versenyképességüket,

a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő ­

sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá,

gazdasági vagy ipari a l a p ú , h a n e m egyre i n k á b b

k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. A t e r m e l é s i

„súlytalan"

eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k , a

és

megfoghatatlan

tevékenységek

társaságok

csak hogy

úgy

őrizhették

meg

szervezetátalakítás­

gaz­

m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let­

alap­

tek, és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ­

ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s

m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n , h o g y a gyor­

jellemzik

(Quah

1999).

daságban

(weightless

Ebben

economy)

a

a

súlytalan

termékek

program, a média- és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) .

A

18. fejezetben

s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud­ janak.

Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n - t u l a j d o n o s o k száma, ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret.

2. FEJEZET

Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö­

2.4. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e ­ l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J

zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á ­

50 100 150 200 250 300 350

gok s z e r e p e . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k ,

Svájc

amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy

nyújtanak

szolgáltatásokat.

Lehetnek

Belgium

vi­

Svédország

szonylag kis cégek, a m e l y e k n e k anyaországukon

Törökország

k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n , vagy h a t a l m a s

Norvégia

nemzetközi vállalkozások, amelyek tevékenysége

Lengyelország

k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . A l e g n a g y o b b a k

Szaúd-Arábia Finnország

közül n é h á n y világszerte ismert, ilyen a Coca-

Dél-Afrika

Cola, a General Motors, a Colgate-Palmolive, a

Hongkong, Kína

Kodak, a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég.

Portugália

B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z

Írország

köthető, a globális piacokat veszik célba, globális

Wal Mart

profitra t ö r e k s z e n e k . A

gazdasági

globalizáció

Exxon Mobil

középpontjában

General Motors

a

Ford Motors

t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ­

General Electric

kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé­

Chevron Texaco

g é b ő l e r e d , e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el­

Conaco Philips

t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n , és m e g h a t á r o z ó sze­

Citigroup

r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k , a k i r á m u t a t o t t , h o g y e z e k a társa­

IBM American International Group

ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. 1 9 9 9 ) . 2 0 0 1 - b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g

Forrás: Economist, 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 1 1 .

é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt, m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di­

m e l . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s

csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem-

t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi­ lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2.4. ábrát). S ő t , a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala­ t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 , 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott - ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. A dik

transznacionális világháborút

társasági

követő

forma

években

vált

a

máso­ globális

j e l e n s é g g é . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri­ kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni, de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . A z 1 9 8 0 - a s é v e k végén és az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é ­ g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t , m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) , egy a C s e n d e s - ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é ­ b e n 2 0 1 0 - i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) , egy p e d i g É s z a k - A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s , rö­ v i d e n N A F T A ) . A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A 2 1 . s z á z a d for­ dulóján

kevés

olyan

gazdaság

akadt,

amelybe

n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n .

Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok­ ra, v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t - E u r ó p a

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ­ ségüket.

ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k ­

Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n , a munka- és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki­

ről, a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak.

terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t , hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon­ tos termelési t e v é k e n y s é g e t ,

amelyek szorosan

Politikai változások

egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z

A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli­

szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő

tikai változáshoz kötődik. E n n e k számos vonat­

„láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 ; H o p k i n s - W a l -

k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i -

lerstein 1 9 9 6 ; A p p e l b a u m - C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) .

nizmus bukását említhetjük, amely az 1989-ben

Az 1 9 9 0 - 1 9 9 8 - a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ

Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával

teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t

indult, majd 1 9 9 1 - b e n magának a Szovjetunió­

mérté­

n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . A k o m m u ­

kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n

n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai

következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 -

- Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Magyar­

mondhatták m a g u k é n a k .

A legnagyobb

ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k , n y o l c é v v e l ké­

ország, a C s e h K ö z t á r s a s á g , a b a l t i á l l a m o k , a

sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . K í n a a l a c s o n y

kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más

jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált,

o r s z á g - a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i

főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t

r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . T ö b b é n e m szige­

szerepe révén, és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . Az

t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l , h a n e m integ­

árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé­

r á l ó d n a k a b b a . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k

kenységei - a t e r m é k f e j l e s z t é s , a f o r m a t e r v e z é s

a rendszereknek, amelyek a hidegháború idején

és a reklám - r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok­

léteztek, amikor az „első világ" országai álltak

ban, míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k ,

s z e m b e n a „második világ" országaival. A kom­

például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá­

m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya­

lis országokban z a j l a n a k . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n

matokat, de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k

levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m , h o g y a n m ű ­

is t e k i n t h e t ő . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a

ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e

k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul­ turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a

babák gyártásakor.)

g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi­ lággazdaság

Az elektronikus gazdaság

korában.

A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a ­

A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő , az

nizmusok kiterjedése. Az E N S Z és az Európai

„elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A b a n k o k ,

U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles

részvénytársaságok,

és

példája, a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös

át­

p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . M í g ezt a z E N S Z

egyéni befektetők

befektetésialap-kezelők egyetlen

egérkattintással

helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A z

önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi, az

„elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e ­

E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for­

tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. A h a t a l ­

m á j a , a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják

mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t ­

nemzeti

het meg, n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít­

m o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek

hat el, ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n "

irányelvei, szabályzatai és bírósági határozatai,

1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g ­

de gazdasági, társadalmi és politikai h a s z n u k is

szuverenitásukat.

Az

egyes

EU-álla-

ra, majd a z o n túl is. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá­

származik a regionális u n i ó b a n való részvétel­

lik a globális gazdaság, a n n á l i n k á b b igaz, h o g y

ből.

a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e ­ omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako­ rolhat. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i , gazdasági, társa­

V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m ­ zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz­ dítják. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések, valószínűleg ismerős elképzelé­

dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é ­

s e k e t t a k a r n a k . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter­

nyezik azt a j e l e n s é g e t , a m e l y i n t e n z i t á s á t és

national

hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . A globali-

testület,

záció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár,

feladata valamely transznacionális

governmental amelyet

organization, kormányzatok

IGO)

olyan

alapítanak,

és

tevékenysé-

2. FEJEZET

A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa

bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része, a t e s t készül,

az is, a h o g y a n a Barbie b a b a , a t ö r t é n e l e m leg­

az Egyesült Államokban gyártják, innen szállítják

n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Ebből a

az ü z e m e k b e .

közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t

4 . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték, J a p á n b a n

kettőt vesznek, ez é v e n t e jóval t ö b b , mint egymil­

készült nejlonhaj kerül rá.

liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe­

ban gyártják, helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l - ez az

lyű Mattel c é g n e k . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült

egyetlen nyersanyag, amely a b b ó l az országból

Államokban, Európában és J a p á n b a n fogy, a vi­

származik, ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő.

lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Talá­

Pamutruháját Kíná­

5. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a

kfnajj

ló megállapítás, hogy Barbie már globális polgár

Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Szinte az összes

(Tempest 1 9 9 6 ) . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások

anyag, a m e l y e t a gyártásban használnak, ide - a

t e k i n t e t é b e n globális, h a n e m szülőhelye szerint

világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe - érkezik, hogy

is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 - b e n , amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo­ rút, és alacsonyak voltak a bérek. Amikor itt növe­ kedni kezdtek a fizetések, Barbie á t k ö l t ö z ö t t más, alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Ma már részei t ö b b helyen készülnek, ami sokat el­ árul a globális árutermelési láncok működéséről. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik, itt dolgozzák ki a marketing- és reklámstratégiákat is, és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. De Bar­ bie egyetlen fizikai részlete, amelyről e l m o n d h a t ­ juk, hogy „ m a d e in t h e USA", az a k a r t o n d o b o z , amelyikbe csomagolják, meg némi festék és olaj, amellyel díszítik. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá­ ban viszont részt vesz az egész világ: 1. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik, ahol kiter­ melik és finomítják az olajat, amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. 2. Tajvan állami olajimportőre, a Chinese Pet­ roleum megveszi az etilént, majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k , amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna­ g y o b b gyártója a világon. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át, amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . 3. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí­ nában, egy Indonéziában, egy pedig Malajziában működik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t , amelyeken a Bar-

„Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik, a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k , a m ű ­ a n y a g o k a t Tajvanon gyártják, a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül, a haj J a p á n b a n , a test Kí­ n á b a n , I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n , Kína g y a p o t o t t e r m e l , a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z .

gi terület szabályozása vagy felügyelete. Az első

a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t , 1 9 9 6 - b a n p e d i g már

ilyen testületet, a Nemzetközi Távírdai U n i ó t

a 2 6 0 - a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. 1 9 9 9 ) .

(International

Telegraph

Union)

1865-ben

alapí­

A

nemzetközi

nem

kormányzati

szervezet

t o t t á k . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult, h o g y

(international

a kérdések széles, a polgári repüléstől a műsor­

NGO) n e v e is u t a l rá, h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a

non-governmental

organization,

s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g

n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö­

t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly­

t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . I n k á b b füg­

tasson. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta

getlen szervezet, a m e l y a kormányzati testületek

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

babák

nak, akik a két gyárban összeállítják. Ugyanekkor

ugyanezen az úton hagyják el Kínát. Hongkong

Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mat-

és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0

telnek.

teherautókkal szállítsák t o v á b b . A kész

teherautó jön-megy.

Mi lesz a t ö b b i pénzzel, ha Barbie-t 9 , 9 9 dollá­ rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra,

Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros"

szövetre, nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t .

Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in

A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre,

China" - de az e l ő b b kiderült, hogy a gyártásában

a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra, a

használt anyagok közül szinte egy sem Kínából

reklámra és az értékesítésre, a t e r m é k e t árusító

származik. A b a b a ára az Egyesült Államokban

üzletekre fordítják - és persze a l e g n a g y o b b já­

9,99 dollár, e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap, fő­

tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is

ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony­

csurran-cseppen belőle.

mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a ­

megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban

lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n .

k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l , h o g y i n t e n z í v e b b é vált

A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y

a nemzetek közötti érintkezés.

- a Greenpeace, a Természetvédelmi Világszerve­

A szkeptikusok egyetértenek azzal, hogy ma

zet (WWF), a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t

m á r több kapcsolat lehet az országok között,

(Global

m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n , de az ő s z e m ü k b e n

rok

Environment

Nélkül

Network),

(Médecins

Sans

az

Orvosok

Frontiéres),

a

Hatá­ Vörös­

a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz,

kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l - k ö r n y e z e t ­

hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna.

védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k ­

E n n e k a z a z oka, h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré­

ban vesz részt. D e t ö b b e z e r m á s , k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ­ ket köt össze (lásd a 2.5. ábrát).

sze h á r o m regionális csoporton belül - Európá­ b a n , a d é l k e l e t - á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k - A m e r i ­ k á b a n - zajlik. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á ­ gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is, a m i b i z o n y í ­

A globalizációs vita

t é k arra, h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) .

Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita­

S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban

tott témává vált. A l e g t ö b b e n elfogadják, h o g y

zajló

fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k , de azt

n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki­

már vitatják, h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . E z n e m i s m e g l e p ő , h i ­

regionalizálódási

folyamatokra

-

például

a

alakulására - irányítja. A szkeptikusok számára a

szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n , z a v a r o s folyamatot, m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D a v i d H e l d és

2.5. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése, 1 9 0 9 - 1 9 9 3

munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát, és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek

a

szkeptikusok,

a hiperglobalizálók

és

az

át­

alakuláshívők. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány­ zatának j e l l e m z ő i t a 2.4. táblázat ö s s z e g z i .

A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " - vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l , ami n e m is ú j d o n s á g . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik, h o g y a k ö l c s ö ­ nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i ­ hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . A 1 9 . s z á z a d világke­ reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a

1909

1964

Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m - UNDP 1999.

1993

2. FEJEZET 2.4. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok

Átalakuláshívők

Hiperglobalizálók

Mi az újdonság?

Kereskedelmi t ö m b ö k , gyengébb Globális kor helyi kormányzatok, mint a ko­ rábbi időszakokban

A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo­ bális összekapcsoltságra

Meghatározó jellemzők

A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus, globális a világ különböző részei között, kormányzás, globális civil tár­ mint az 1890-es években sadalom

„ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció

A nemzeti kormányzatok hatalma

Megmarad vagy erősödik

Gyengül vagy felbomlik

Újjászerveződik, átstruktu­ rálódik

A globalizáció hajtóerői

A kormányzatok és a piacok

A kapitalizmus és a technológia

A modern kor egyesült erői

Rétegződési minta

A Dél egyre inkább marginali­ zálódik

A régi hierarchiák felbomlása

A világrend új szerkezete

Vezérmotívum

A nemzeti érdek

McDonald's, Madonna stb.

A politikai közösség átala­ kulása

A globalizációról alkotott kép

Internacionalizálódás és regionalizálódás

Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése

A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés

A történelmi fejlődés

Regionális tömbök/civilizációk összeütközése

Globális civilizáció

Bizonytalan: globális integrá­ ció és fragmentáció is lehet

Az internacionalizálódás a kor­ mányzati elfogadástól és támo­ gatástól f ü g g

Vége a nemzetállamnak

A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát

várható eredménye Következtetés

Forrás: Held et al. 1999, 10. o. nyomán.

regionalizálódás erősödése arra bizonyíték, hogy

m é n y e z , a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede­

inkább

l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal.

csökkent, m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r - D r a c h e 1 9 9 6 ;

Az egyik legismertebb hiperglobalizáló, Kenichi

H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . S z e r i n t ü k a száz éve jel­

O h m a e j a p á n író ú g y látja, h o g y a g l o b a l i z á c i ó

a

világgazdaság

integráltságának

foka

l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld­

„ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz,

rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é

amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti

g l o b á l i s , i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n ­

kormányzatokon (Ohmae 1990, 1995).

centrálódik.

A

A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k , pél­ dául

a

következőkben

ismertetett

hipergloba­

hiperglobalizálóktól

származó

globalizá-

c i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . M e g á l l a p í t j a , h o g y a vi­

lizálók által vallott nézetet, hogy a globalizáció

lágkereskedelem

l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze­

a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz­

nagymértékű

bővülése

miatt

repét és olyan világrendet teremt, amelyben ezek

d a s á g u k a t . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és

m á r n e m játszanak központi szerepet. A szkep­

politikusaik

tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább­

gyakorolni az ország határait áttörő problémák

egyre

kevésbé

tudnak

ellenőrzést

ra is kulcsfontosságú szereplők, mert szabályoz­

felett - p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi

z á k és

p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i

koordinálják a gazdasági tevékenységet. köszönhető

k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . A z állampol­

egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i

g á r o k f e l i s m e r i k , h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig

liberalizáció politikája.

t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t , e z é r t elveszítik

Például

sokszor

kormányzatoknak

a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k , h o g y a nem­

A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció

z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye­ getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k , p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó , a Keres­ kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások.

nagyon is valós jelenség, a m e l y n e k következmé­

Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo­

nyei szinte mindenütt érezhetők. A globalizációt

b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel­

olyan folyamatnak tekintik, amely n i n c s tekintet­

zik (Albrow 1 9 9 7 ) , a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti

tel az országhatárokra. Ú j , globális rendet ered­

kormányzatok jelentősége és befolyása.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

Az átalakuláshívők

korát v á l t o z h a t a világ - a világ p é n z ü g y i p i a c a i

A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku­

ződnek, m i n t korábban bármikor. A hipergloba-

láshívők, akik a globalizációt a m a i társadalma­

l i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz­

például sokkal inkább globális

s z i n t e n szerve­

kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz­

dasági o l d a l á t látják, t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya­

p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá­

matnak tekintik. Valójában a globalizáció sokkal

lis r e n d , de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d .

összetettebb.

P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg­ gőségi v i s z o n y o k , a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r ­ zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m

A globalizáció hatása

k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra, n e m k e v é s b é fonto­ sak a p o l i t i k a , a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te­

Az

rén sem. Az átalakuláshívők megállapítják, hogy

t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i

a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső"

társadalmakra

és a „ k ü l s ő " , a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i

figyelmen kívül hagyhatjuk-e

s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A m i k o r a t á r s a d a l m a k , in­

t e k i n t h e t j ü k - e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar­

tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz­

tozónak? S e m m i k é p p . Az iparosodott és a fejlődő

1. fejezetben

megállapítottam, irányult.

De

mi,

hogy történe­ szociológusok

a f e j l ő d ő világot,

kodni e h h e z az új rendhez, akkor olyan környe­

országok

zetben kell eligazodniuk, ahol megbolydultak a

és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz,

korábbi struktúrák.

m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . A z i p a r o s o d o t t társadal­

A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s ­ h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya­ m a t n a k látják, a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó , v á l t o z t a t ­ ható. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik, o l y a n t e n d e n ­ c i á k a t foglal m a g á b a n , a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo­ l y a m a t , a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k , h a n e m a ké­ pek, i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á ­ sa. A g l o b á l i s m i g r á c i ó , m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d

egymással

összekapcsolódva

fejlődtek,

m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre, és fordítva, a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ, a m e l y e k a z ipa­ r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal­ m a i h o z hasonlítva érthetjük meg - egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része.

segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . A világ

H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y

m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mul-

b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a , j ó l n é z z é k m e g , m i l y e n sok­

t i k u l t u r á l i s , e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy­

féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a

mással keverednek,

egymás mellett élnek. Az

t e r m é s z e t e s , p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá­

átalakuláshívők szerint a globalizáció központ

l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t , a z e g é s z világra

nélküli, reflexív folyamat, amelyet kapcsolódá­

k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. A b o l ­

sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k

tok polcain látható

jellemeznek.

számtalan

alkatrészeiket sok-sok országban készítik. Ezeket

összefonódó globális hálózat terméke, n e m je­

az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani

l e n t h e t j ü k ki, h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré­

a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a , e z é r t f o l y t o n o s

Mivel

a

globalizáció

sze v e z é r l i .

információáramlás szükséges, hogy koordinálni

Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi­ tatkozva azt m o n d j á k , h o g y a z o r s z á g o k n e m ­ hogy

árukat vagy összetevőiket,

elveszítenék szuverenitásukat,

hanem

az

tudják a n a p i több millió ügyletet. A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy, egy­ s é g e s g a z d a s á g felé, e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál­

új, n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i

l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n

szerveződésnek

társaságok­

j á r j á k be a F ö l d e t , h o g y új p i a c o k a t és gazdasá­

társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi

gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . E z é r t v á l t o z i k a világ

nak,

(például

gazdasági

szerkezetátalakításba

k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a

k e z d e n e k . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ­

n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át­

b a n é l ü n k ; a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö­

í v e l n e k , így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k

testületeknek)

megfelelő

zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi­

szülőhelyük és befogadó

tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i

p a d u r a i 1 9 8 6 ) . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik,

a kormányzást (Rosenau 1997).

országuk között

(Ap-

sőt e l ő f o r d u l h a t , h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet, amelyeket hajdan bolygónk

M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ?

lakói beszéltek.

S z i n t e b i z t o s , h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . A s z k e p ­

E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s , h o g y egy-egy kultú­

tikusok azért t é v e d n e k , m e r t a l á b e c s ü l i k , m e k -

ra szigetként létezzen. Kevés olyan távoli h e l y

2. FEJEZET

Globalizáció a hétköznapi életbsen; a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt

ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé

hallgatnak, gyakran meg tudják mondani, milyen

Szelassziét. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi­

stílushatások érték azt a születésekor. Végül is

lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését,

mindegyik zenei stílus a ritmus, a dallam, a har­

de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek

mónia és a dalszöveg sajátos egysége. Bár nem

t e k i n t e t t é k a császárt, akit azért küldtek a Földre,

kell lángésznek lennünk, hogy megkülönböztes­

hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse.

sük egymástól például a rockot, a rhythm and

T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták,

bluest vagy a népzenét, a zenészek gyakran t ö b b ­

ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariá-

féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során,

nusoknak" nevezték. A rasztafari kultusz hamaro­

amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. A

san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal, és a rasztafari

kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis

z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí­

hasznos lehet, ha megpróbálkozik vele. A külön­

teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái­

b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi

val. Az 1 9 5 0 - e s években a karibi zenészek keverni

c s o p o r t o k b a n alakulnak ki, és a stílusok össze­

kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket

olvadásának,

tanulmányozásával

az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues

feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális

elemeivel. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé­

keveredésének

gül a „ska" zene, k é s ő b b pedig, az 1 9 6 0 - a s évek

kapcsolatokat. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né­ hányan azért fordultak a r e g g a e felé, mert jó pél­ da arra a folyamatra, amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri­ kába nyúlnak vissza: a 1 7 . században brit gyarma­ tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának, akiket aztán hajón a karibi szigetvi­ lágba szállítottak, hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. Bár a britek igyekeztek meg­ akadályozni,

hogy

a

rabszolgák

hagyományos

afrikai z e n é t játsszanak, mert féltek, hogy ezzel lázadásra buzdítanának, a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo­ mányát, amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport, a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték, mert segített meg­ adni a munka ü t e m é t . Végül 1 8 3 4 - b e n J a m a i c á ­ ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot, de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is, amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle­ tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon­ takozni egy új vallási kultusz, amely d ö n t ő sze­ repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . 1 9 3 0 -

m a r a d t a F ö l d ö n , a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá­

végén a reggae, ez a viszonylag lassú ritmusú, erős basszuskíséretű, a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí­ lus. Sok reggae-zenész, köztük B o b Marley keres­ kedelmi sikert is a r a t o t t , és az 1 9 7 0 - e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. Az 1 9 8 0 - a s és 1 9 9 0 - e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) , ezt szólaltatja m e g pél­ dául a Wu-Tang Clan, S h a g g y vagy Sean Paul. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának, illetve a z o k n a k a (po­ litikai, spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e , amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. Például ma már egy fiatal skandi­ náv zenész felnőhet úgy, hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja, e m e l l e t t erősen hat rá, mondjuk a mexi­ kóvárosi gitárvirtuóz, a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap­ csolatok száma, akkor s z á m í t h a t u n k rá, hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki­ bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok.

é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k , é s N é m e t o r s z á g b a n vagy

dió, a t e l e v í z i ó , a légi k ö z l e k e d é s - és a v e l e ér­

S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le­

kező turistasereg - vagy a számítógép előtt. Egy

k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . A

emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek,

m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével

a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi­

a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . Még

lág. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n

egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő , és a globális

vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer­

k u l t ú r a e l é r i , á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el­

számokat használnak, a Dominikai Köztársaság

s z i g e t e l t kultúráját, h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i

vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t

ősi életmódjukat.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s

A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á

kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l , a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k :

vált, h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r

1. A televízió, a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél­ dául a B B C , az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará­ tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit, de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a

tradicionális

értékekkel

is,

sőt,

megerősítésük

eszköze lehet. Vegyük például

a közel-keleti Kuvaitot,

egy

t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát, a m e l y e t a z u t ó b b i

világ o t t h o n a i b a , u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d

időben erős amerikai és európai hatások értek.

kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i ­

K u v a i t a P e r z s a - ö b ö l o l a j b a n gazdag országa, egy

kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe­

főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a

dition:

világon. A kormányzat ingyenes közoktatást biz­

Robinsont,

a

későbbi

Survivort).

2. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a , amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai,

irányítási

t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig, e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s

struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki­

iskolai végzettségűek aránya. A kuvaiti televízió

terjednek.

gyakran

3. „Globális p o l g á r o k " , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a ­ tok vezetői, akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke­ resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l , m i n t o t t h o n , é s inkább egy globális, k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad­ nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . 4. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet, k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek, r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k ,

sugároz

például

amerikaifutball-közve­

títéseket az Egyesült Államokból, bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális

mu­

z u l m á n imádkozás idejére. Kuvait közel kétmil­ l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b , é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason­ lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat és fogyasztási cikkeket keresve.

multinacionális

B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország, a

bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k ,

férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k

nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve­

nagymértékben különböznek. A nőktől általában

zetek, v a l a m i n t g l o b á l i s v á m - és k e r e s k e d e l m i

elvárják,

egyezmények, a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i , j o g i é s

amely csak arcukat és kezüket engedi látni, este

katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . 5. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n , a fax, az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s , az i n t e r n e t és a vi­

hogy hagyományos viseletet öltsenek,

n e m hagyhatják el az otthonukat, és n e m mutat­ k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival, a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk.

lágháló), a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l

D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta,

kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a ­

h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . Az in­

tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s

t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n ; a k ö z e l - k e l e ­

részévé teszi.

t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z ­ n á l ó k fele. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l , s az a r a b

Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását?

v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat­

Sokan úgy vélik, h o g y a világot b e h á l ó z ó inter­

szok

net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a

ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon­

lakozhattak az internethez. W h e e l e r arról számol be, hogy a kuvaiti kama­ csapatostul

járnak

az

internetkávézókba,

elterjedését, a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t ­

l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t - m i n d k e t ­

használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó

t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul­

Európa és É s z a k - A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . Az inter­

t ú r a n o r m á i v a l . W h e e l e r ezt írja:

neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r ­ heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket, m i n t a

S o k fiatal e m l í t e t t e , h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l

férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e , a s z ó l á s s z a b a d s á g ,

t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . K a r a k t e r j e l e k e t talál­

a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a

t a k ki a p u s z i r a ( * ) , a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és

fogyasztóvédelem. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in­ ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o ­ gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó , a l á t s z ó l a g kor­ látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g , az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o ­ lógia j e l l e m z ő i . Mégis, t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i ,

a szégyenlős kuncogásra (LOL) - a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére, amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz­ tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik, h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e ­

hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá­

n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a m e l y ­

kat, és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z .

b e n a z efféle, h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó

erősen korlátozott. W h e e l e r ugyanakkor rámutat:

f o r r á s o k o n ( m é d i a , i n t e r n e t , p o p u l á r i s kultúra)

a sors iróniája, h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t ­

és a m á s o r s z á g o k b a n , k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala­

kávézókban is elkülönülnek. Vizsgálata során az

kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a glo-

is k i d e r ü l t , h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k

balizáló erők elérték lakóhelyünket, otthonunkat

határozott

véleményt

vagy

politikai

nézeteket

hangoztatni a hálózaton. Az interneten minden­ k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val­

é s k ö z ö s s é g e i n k e t , e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el­ kerülhetetlenül megváltozott. A globalizáció alapvetően átalakítja minden­

l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen­

napi

c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . W h e e l e r ezt

amelyekben élünk, gyökeres átalakuláson men­

a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja,

n e k k e r e s z t ü l , e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol­

tapasztalataink

jellegét.

A

társadalmak,

hogy veszélyes lehet, ha túl sokat elárulnak ma­

gáló, s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k

gukról:

jelentőségüket. M i n d e z életünk legbelső, szemé­ lyes vonatkozásainak - például a család, a nemi

Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás,

szerepek, a szexualitás, a személyes identitás, a

m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö­

m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi­

ze. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n , a z alkal­

s z o n y - á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . A glo­

m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet

b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt, a h o g y a n

s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . [...] E z e k a s z e m ­

m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a ­

p o n t o k , v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá­

tainkról gondolkodunk.

gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor­

K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető­

m á c i ó korába. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t

sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a , m i n t a m ú l t b a n .

j e l e n t ő s p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i hatást, m i n d ö s s z e

H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő­

a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak

sen megszabták az e m b e r e k életútját. Az olyan

az

illemszabály,

t é n y e z ő k , m i n t a t á r s a d a l m i osztály, a n e m , az

hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno­

e t n i k a i h o v a t a r t o z á s , s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el­

interneten.

[...]

Kuvaitban

s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . S e n ­

zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o ­

k i n e m akarja, h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y

kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . H a p é l d á u l valaki

i d é z z é k - ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t ,

egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t , a k k o r való­

n y u g t a l a n í t . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy,

s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete

hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee­

s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . A h a g y o m á n y szerint

ler 1 9 8 8 ) .

egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt; éle­ t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete

W h e e l e r m e g á l l a p í t j a , h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku­ v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az, h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté­ k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e ­ r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal, d e e z n e m j e ­ l e n t i azt, h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e ­ r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit, vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját.

ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon­ textusában formálódott,

amelybe

született. Az

adott közösségben uralkodó értékek, életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve­ ket biztosítottak, és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta­

A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e ­

pasztaljuk,

rikaival a z o n o s , h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a

felé t a r t u n k , a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i

alakul ki.

fel ö n m a g á t , a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . A h e l y i kö­

hogy

egy

olyan

új

individualizmus

z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l , így a t r a d í c i ó és az elfogadott é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . J e l e n t ő s e n fellazultak

Az individualizmus erősödése

azok a „társadalmi kódexek", amelyek korábban

Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek

a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá­

( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k ,

l y o z t á k . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár­

a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m , a t á v k ö z l é s ) vál­ tozásaihoz

kapcsolják,

hatásai

éppen

annyira

é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i , n e m v a l a h o l távol, a z egyé­ n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik, h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g , a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg­ s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. A s z e m é l y t e l e n

m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z , a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé­ rára, é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is, a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k , ú j identitás­ m i n t á k a l a k u l n a k ki. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ­ ríti a z e m b e r e k e t , h o g y n y i t o t t a b b , r e f l e x í v élet-

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . Ez azt j e l e n t i , h o g y f o l y t o n a

l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre­

körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk,

h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó

ahhoz alkalmazkodunk; egyéniségünk az életünk

m e g a l a p í t á s a . F ő k é n t az E U - t t e k i n t h e t j ü k a glo-

teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt, a z o n

b a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k , é s a k á r m o d e l l ­

belül fejlődik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is, a m e l y e ­

ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá­

ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k - m i t vi­

s á h o z a világ m á s r é s z e i n , a h o l e r ő s e k a regio­

seljünk, h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t , h o g y a n

n á l i s k ö t e l é k e k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i

őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -, részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k , a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra

s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t , a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi­ selkedésre (például az emberi jogok védelmére)

átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t .

vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé­

KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL

s o k r é s z é n e r ő s z a k , b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza­

n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . B á r van, a k i b o r ú l á ­ t ó a n azt j ó s o l j a , h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a

Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó , a n n á l i n k á b b

a v á l s á g o t és a k á o s z t , m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k

megmutatkozik, h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú­

tekintik,

rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o ­

e g y e n l ő s é g , d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le­

kat áttörő k o c k á z a t o k k a l , e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és

h e t á l l í t a n i . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered­

kihívásokkal s z e m b e n . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m

m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el­

tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését, n e m t u d

mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt­

fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m ­

l e n n e k akkor, a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g

mert a globalizáló erőket a nagyobb

ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó

és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok­

pénzügyi p i a c o k a t . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal­

kal i n k á b b összeköt, m i n t korábban bármikor.

mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n ­

N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t , h o g y újra

legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l .

a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot.

E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s

S ő t , ú g y látszik, h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b

kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k , a m e l y e k ­

k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s , a m e l l y e l az

kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e

emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a

megoldást találni. Ő k ú g y vélik, h o g y a z egyes

2 1 . század elején.

országokon

túlnövő

kérdések

transznacionális

érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k .

/ A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó

Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet­ t i kormányzásról b e s z é l n i , m á r t ö r t é n t n é h á n y

a

20.,

című

„Politika,

kormányzat

és

terrorizmus"

fejezetben.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n ­ böztethetjük sadalmakban

meg. az

A

emberek

növények

3. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg­

tár­

főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y ­

gyűjtö­

nek technikáit az élelmiszer-termelésben is

vadászó-gyűjtögető

getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t .

alkalmazzák).

Pásztortársadalmaknak

t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n , Auszt­

azokat

a

közösségeket

Az iparosodott országok közé

tekintjük, a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás

rália,

a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . Az agrártár­

világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él, s z i n t e kizá­

sadalmak m e g é l h e t é s i

folyamatosan

rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. A n é p e s ­

hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . A na­

ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik,

alapja

a

gyobb, fejlettebb, v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi­ cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré­ meghódították.

A gyarmatosítás

A fejlődő világ,

amelyben a

amely részben a világpiacra termel. 4. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m

2. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu­ szét

Új-Zéland.

in­

t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A m o d e r n korban, a m e l y az embe­

folyama­

r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e , gyors é s

ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó

j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le, és a v á l t o z á s

társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t .

ü t e m e t o v á b b gyorsul.

2. FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm

5. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d ­ szer

fejlődése

vége, a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e ­

a vadászó-gyűjtögető társadal­

omlása, valamint a kormányzás nemzetközi

m a k t ó l az agrár- és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a ­

és regionális formáinak kialakulása közelítet­

kig o l y a n v á l t o z a t o s , h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a

ték e g y m á s h o z a világ országait. Másodszor:

társadalmi változás „egytényezős" elméletével.

a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí­

L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü­

t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá­

l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A fizikai k ö r n y e z e t h e z

gon, é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t , h o g y

tartoznak az olyan tényezők, m i n t az éghajlat

g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. H a r m a d ­

vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók, h á g ó k )

szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok

megléte; ezekkel is s z á m o l n i kell, k ü l ö n ö s e n

m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t , o l y a n ter­

azért, m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e ,

m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak

de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni.

ki, a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és ösz-

A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a

vadászó-gyűjtögető

társadalmakat

kivéve

szekötik a gazdasági piacokat. 9. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A

m i n d e n társadalomra hat, legyen az tradicio­

„szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő­

n á l i s vagy m o d e r n . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é

ségét t ú l b e c s ü l i k , é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n ­

tartozik a vallás (amely fékezheti a változást),

legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . E g y e s szkeptiku­

a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás

sokat inkább a regionalizálódási folyamatok

k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s ­

f o g l a l k o z t a t n a k , a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és

ségei.

kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen­

6. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz­ d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus, a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat­ n a k rájuk). Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o ­ l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai, innovatív jellege, a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. 7. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k , de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e ­ r ű s í t ő . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i , gazdasági, kul­ turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja, amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . 8 . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ­ ző is s z e r e p e t j á t s z i k . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú

tősebb szerepet játszanak. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k , hogy a globalizáció valódi, nagy hatású jelen­ ség, a m e l y n e k az a v e s z é l y e , h o g y v é g ü l alá­ á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Egy h a r m a d i k c s o p o r t , a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé­ lik, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t , a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a , de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat, amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá­ n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . 10. A

globalizáció

olyan

kihívásokat

eredmé­

nyez, a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére, a globális kormányzás új

formáira van szükség,

amelyek képesek

g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé­ m á k a t . A 2 1 . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t , h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara­ t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban.

1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk, vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát?

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck, Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge, Polity. Cohen, R. - Kennedy, P. (2000): Global Sociology. London, Macmillan. Dicken, Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. New York, Guilford Press. Gray, John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. London, Granta Books. Held, David - McGrew, Anthony (szerk.) (2003): The Global Transformations Reader. Second Edition. Cambridge, Polity. Lechner, Frank J. - Boli, John (szerk.) (2000): The Globalization Reader. Oxford, Blackwell. Stiglitz, Joseph (2002): Globalization and its Discontents. London, Allen Lane. Roberts, J. Timmons - Hite, Amy (szerk.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Oxford, Blackwell. Owen Vandersluis, Sarah - Yerso, Paris (szerk.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke, Macmillan.

INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www.polity.co.uk/global International Forum on Globalization http://www.ifg.org Tradewatch http://www.tradewatch.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.worldbank.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es, a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.htm

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Az amerikai Missouri állam St. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg­ növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé­ nek forgalma. Bemegy egy szürke öltönyös férfi, majd egy másik, aki baseballsapkát, edzőcipőt, rövid nadrágot és pólót visel, később egy harma­ dik, aki egész nap kocsikat javított, autószerelő­ ruhában. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. Mi lehet az oka annak, hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre, amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk - vagy ahogy Nagy-Britanniában mond­ ják, a „budiszex" (cottaging). Sok férfi - akár nős, akár nem, akár hetero, akár meleg identitású - is­ meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Szexuális élményre vágynak, de nem akarnak kötődni senkihez. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál, mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy­

más számára ismeretlen férfiak között zajló vil­ lámszexre, az 1960-as évek végéig mégis csak rit­ kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. Az amerikai melegek „tea­ háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe­ lyeket, ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz­ vécéket, hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében, s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade, 1970) című könyvét. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor, és ma is sokan úgy vélik, hogy nehezen megvá­ laszolható kérdéseket vetett fel. Humphreys ku­ tatási módszereit sokan bírálták, mondván, hogy etikátlan, mert például terepmunkája során nem fedte föl magát, nem kérte a vizsgáltak beleegye­ zését. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 - 8 9 . oldalon.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni, micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az, hogy titokban tartsák sze­ xuális hajlamaikat. Rámutatott, hogy sok férfi,

Mit tudhatunk meg, ha közvécékben időzünk?

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

aki egyébként „normális" életet él - átlagember -, úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo­ kásnak, hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. Humphreys több mint három évti­ zede végezte kutatását, amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást, és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi­ selkedésre. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé­ cékben, mert a társadalmi folyamatok megértésé­ nek egyik legjobb módja a részvétel, a megfigye­ lés. De készített survey interjúkat is, ami lehetővé tette számára, hogy több információt szerezzen, mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel, amelynek létezése is sokakat megrázna, és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte­ ni. Munkája módszeres kutatásra épült, de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. Humphreys azt állította, hogy a meleg életstí­ lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek, amelyben titkolózniuk kell, és gyakran sodródnak veszélybe. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült; ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke­ dés. Megállapította, hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me­ legeket, hogy egymásnak megbecsülést, támoga­ tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat­ nának.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö­ kéletes példaként szolgálnak arra, miféle kérdé­ seket vethet fel egy szociológus. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny­ ségeket vizsgálta, akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól, amit rendsze­ rint feltételeznek, és hogyan lesz (a használatá­ nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az, amit természetesnek veszünk - a nyilvános illemhely. Az is érdekes, hogy a modern elméleti megkö­ zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket, amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. Egy interakcionista ezt kér­ dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter­ akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere­ sők a többiektől tanulják meg, hogy csöndben kell maradniuk. Ez annak a jele, hogy nem kí­ vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. Más­ részt azt is megállapította, hogy nem közelednek

azokhoz a férfiakhoz, akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. A két félnek együtt kell működnie ahhoz, hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. Funkcionalista meg­ közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö­ désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára, amely - ha titokban folytatják - lehető­ vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá­ nak, hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket, s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály­ viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati­ kusnak is nevezhető. Ezeken a helyeken minden­ féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá­ lis kapcsolatteremtés céljából. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le­ het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret, de ma egy feminista feltehetné a kérdést, hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét - például a feleségekét, akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. A kö­ vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé­ leti megközelítések némelyikére. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy­ ven év telt el, eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá­ sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom - a melegjogok mozgalmának - részese lett, amely lehetővé tette e változást. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo­ kat és a rendőrséget, hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben, akkor enyhíthe­ tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. A szociológiai kutatásnak általában az a dol­ ga, hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél - ezt tette Humphreys is. A jó kuta­ tás segít, hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. Meglepő, mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. A szocio­ lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason­ lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet, hogy tömegek éheznek egy olyan világban, amely ma sokkal gazdagabb, mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre, hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa-

3. FEJEZET

Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Vizsgála­ taik nem adnak egyértelmű választ, mégis min­ dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja, hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket, ahogyan az átlagember általában. A jó szociológiai munka feltétele, hogy a lehető leg­ jobban körülhatároljuk e kérdéseket, és tényeket gyűjtsünk, mielőtt következtetéseket vonnánk le. E célokat csak akkor érhetjük el, ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód­ szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em­ pirikus, tényszerű kérdéseket vetnek fel. Pél­ dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása - a Humphreys vizsgálatában szereplők is - közvet­ len, módszeres szociológiai vizsgálódást követel. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá­ togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála­ szolni. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán, hogy hány bűncse­ lekményt követtek el. A bűnözés mértékét vizs­ gáló kutatók megállapították, hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen­ tik be a rendőrségen, a többi rejtve marad. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény­ adatokból nem mindig derül ki, hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha­ tásokkal. A szociológusok ezért gyakran összeha­ sonlító kérdéseket vetnek fel, amelyek egy tár­ sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál­ lítják szembe egymással. Jelentős eltérések van­ nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­ nia társadalmi és jogrendszere között. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér­ nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min­ tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár­ sadalmakat, hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. Ilyenkor a szocioló­ gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. A modern világ természetét úgy érthetjük meg, ha megnéz­ zük a korábbi társadalomformákat és azt is, hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok, így például megvizsgálhatjuk, hogyan jöttek lét­ re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. A tények vizsgálata - vagy, ahogyan a szocio­ lógusok emlegetik, az empirikus vizsgálat - célja annak feltárása, hogyan zajlik a vizsgált jelenség. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj­ tése, legyenek azok bármennyire fontosak és ér­

dekesek. Mindig értelmezni is kell, hogy mit je­ lentenek ezek a tények, ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken, de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás, akkor eredmé­ nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3.1. táblázatot). Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül­ ni a meddő elméletieskedést. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni, hogy az érté­ kek torzítsák a következtetéseket, a társadalom­ kutatásnak a való világ problémái szempontjá­ ból relevánsnak kell lennie. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket, amikor azt vizsgáljuk, hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. Elsőként a szocio­ lógia tudományos jellegéről lesz szó, majd ismer­ tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí­ tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód­ szereket. Kiderül majd, hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között.

A tudományos szemlélet Durkheim, Marx és a szociológia más alapítói tu­ dománynak tekintették a szociológiát; de tanul­ mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu­ dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ, ha értjük, mit jelent ez a szó. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema­ tikus módszereinek használata, az adatok elem­ zése, elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése, amelyek révén egy bizonyos kérdés­ ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Ebben az ér­ telemben a szociológia tudományos vállalkozás, hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs­ gálat szisztematikus módszereit, az adatelemzést, és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más, mint a fizikai világ eseményeinek a megfi­ gyelése, és a szociológiát sem tekinthetjük úgy, mintha valamiféle természettudomány lenne. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények, akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet, amíg nem értjük, milyen kép­ zetek irányítják az emberek cselekvését. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük, ak­ kor tisztában vagyunk azzal, hogy szándékosan

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

3.1. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések

Mi történt?

Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak, mint a fiúké

Összehasonlító kérdések

Másutt is megtörtént?

Globális jelenségről van szó, vagy csak Nagy-Britanniában, illetve annak csak egy részén fordult elő?

Fejlődési kérdések

Korábban is megtörtént?

Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé­ nyeinek a mintázata?

Elméleti kérdés

Mi lehet e jelenség hátterében?

Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni, hogy ezt a változást magyarázzuk?

vetett véget az életének. Öngyilkosság csak akkor történhet, ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. Ha véletlenül egy autó elé lép, és elgázolják, akkor nem lehet ráfogni, hogy ön­ gyilkos lett. De valamiképp előnyös is a szociológiának, hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy, mint a természet tárgyait. A szocioló­ gia területén kutatóknak hasznos, hogy közvetle­ nül azokhoz intézhetik kérdéseiket, akiket tanul­ mányoznak: más emberekhez. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol­ ni, amelyekbe természettudós nem ütközhet. Ha az ember tudja, hogy figyelik, sokszor nem úgy viselkedik, mint szokott. Tudatosan vagy nem tudatosan, de olyannak próbál mutatkozni, ami eltér szokásos attitűdjeitől. Sőt, esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak, hogy olyan válaszo­ kat ad neki, amilyeneket szerinte az vár tőle.

vények" is. A probléma nem csupán információ­ hiány, hanem az, hogy nem értünk valamit. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell, hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik éppen, hanem segít megérteni, miért történnek az események úgy, ahogy történnek. így például fel­ tehetjük a kérdést, miért változnak meg a vallá­ sos meggyőződés mintái. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke­ vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül­ nek fel, az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet, mivel olyan kérdéseket vethet fel, ame­ lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is, amikor más kutatók könyvekben, folyóiratokban közzé-

A kutatási folyamat Nézzük először, milyen szakaszokból áll a ku­ tatómunka általában! A kutatási folyamat több, egymástól elválasztható lépésre bontható, ame­ lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig, hogy az eredmények közölhetők, írásba foglalhatók.

A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen, azaz egyszerűen csak növelni sze­ retnénk ismereteinket bizonyos intézmények­ ről, társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ, mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul­ tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb, mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki, amelyek egyben „rejt-

„Én társadalomtudománnyal foglalkozom, fiacskám. Fogalmam sincs, mi az elektromosság, de ha az emberekről akarsz tudni valamit, kérdezz bátran!'

tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. Például az utóbbi években egyre több olyan program in­ dult, amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe, nem szakítják ki a közös­ ségből, amelyben élnek, hanem inkább ott pró­ bálják kezelni őket. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények­ kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve?

A

korábbi kutatási eredmények áttekintése

A probléma megfogalmazása után a kutatási fo­ lyamat következő lépése általában az, hogy át­ tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. Elképzelhető, hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. Ha még nem, akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz, hogy lássa, mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. A korábbi kutatók is beleütköz­ tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol­ dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe­ tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket.

A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. Ha már létezik vonatko­ zó szakirodalom, akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból, hogy nagyjából tudja már, miként kell a kutatási problémát megközelíteni. A prob­ léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a

szakaszban már konkrét hipotézis - ismeretekre alapozott feltevés - megfogalmazásához vezet­ hetnek. A kutatás hatékonysága érdekében a hi­ potézist úgy kell megfogalmazni, hogy az össze­ gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr­ zését.

A

kutatási terv kidolgozása

Ezek után el kell döntenünk, hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. Különféle ku­ tatási módszerek léteznek, és a megfelelő kivá­ lasztása függ a kutatás általános céljától, illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. Bi­ zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető - ezt alkalmazta Laud Humphreys is. A különféle ku­ tatási módszereket a fejezet későbbi részében is­ mertetem.

A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá­ tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Elő­ fordulhat, hogy nem érjük el azokat, akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni, vagy akikkel interjút készítenénk. Máskor egy üzleti vállalko­ zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket, így téves következtetéshez vezethetnek. Például ha a kutató azt vizsgálja, mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat­ kozó előírásokat, akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől, ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá­ si folyamat során. Például ha egy kutatás inter-

DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: .Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr

Garry Trudeau HAT, SZERINTEM TU1. SOK VAN BELŐLÜK, ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. NEM C S O DA, H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT.

TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ­ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­ TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT

AKKOR ATSOLEHET,

ROLÓM A

HOGY

„BIZONYTA-

TÉVEDEK...

LANOK*KÖZÉ. /

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit, akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te­ relheti a beszélgetést (mondjuk olyan, a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel, amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg, mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Vagy az interjú­ alany térhet ki egy olyan kérdés elől, amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le­ het az interjútorzulás (interview bias) mértékét, de nem lehet teljesen kiküszöbölni. Torzulás eredhet abból is, ha a felmérés önkéntes válasz­ adásra épül, és sokan megtagadják a választ. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias), és általános szabály, hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya, annál való­ színűbb, hogy vizsgálat torz eredményt hoz. Vé­ gül hiába tesz meg mindent a szociológus, hogy minél kisebb legyen a torzulás, a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz, sőt talán lehe­ tetlen kiküszöbölni. A fejezet későbbi részében (87-89. o.) arról is szó lesz, melyek a szocioló­ giai kutatás buktatói, nehézségei, és hogyan lehet ezeket elkerülni.

Az eredmények

értelmezése

Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai - sőt, most kez­ dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. Lehet, hogy a kutatás végül egy­ értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések­ re, de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást.

A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés, amelyet általában folyóirat­ cikk vagy könyv formájában adnak közre, leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. Humphreys említett vizsgála­ tát könyvben foglalta össze. Ez csak a szóban for­ gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti, de a je­ lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. Minden egyes kutatás a szocio­ lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. Humphreys kutatási eredményei­ re más kutatók is építettek.

A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku­ tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3.1. ábrát). A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben, és bizonyos mértékig szinte min­ dig egymásba csúsznak. Az eltérések a szakács­ könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept, mégis job­ ban főz azoknál, akik a szakácskönyvet bújják. A sémák követése lehet akadály is; a legjobb szo­ ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába, hiába tartalmazzák a lépések többségét.

AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé­ se. A két esemény vagy helyzet közötti oksá­ gi kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Ha egy lej­ tőn álló autó kézifékjét kiengedjük, akkor az gu­ rulni kezd, egyre nagyobb sebességgel. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük, hogy ezt a fék kiengedése okozta. A természet­ tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül, hogy minden eseménynek oka van. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be­ következő események véletlenszerű láncolata. A szociológiai kutatás egyik fő feladata, hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat.

Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás, a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés, a kau­ zalitás meglétére következtetni. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. Változó minden olyan dimenzió, amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak, ilyen például az életkor, a jövedelem, a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. Úgy tűnhet, hogy amennyiben két változó között szo­ ros korreláció van, akkor az egyik szükségképp a másik oka. Sokszor azonban nem ez a helyzet. Korreláció fennállhat anélkül is, hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. Például a második

I

3. FEJEZET

3.1. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása

t

A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról

•

Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között?

y

A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet, felmérés, megfigyelés, forráskutatás) kiválasztása

lül júniusig vagy júliusig, majd fokozatosan csök­ kent az év végéig. Ennek alapján feltételezhető lenne, hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá­ sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével, hogy véget vessenek életüknek. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb, forrófejű lesz? Nem, az öngyilkos­ ságok számának a változása nem függ közvetle­ nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár­ sadalmi életet él, mint télen, és a többiek aktivi­ tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak­ rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra, mint ősszel vagy télen, amikor a társadalmi élet üteme lassul. Mindig figyelnünk kell arra, hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e, és vigyáznunk kell akkor is, amikor arról döntünk, hogy ez milyen irányban áll fenn.

i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés, információk rögzítése

Oksági

t

Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból

• Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ?

4

a

Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben, ami újabb kutatásokat indíthat el

talán

I világháború óta Angliában erős korreláció figyel­ hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. Vilá­ gos, hogy egyik változás sem oka a másiknak, és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso­ latot kimutatni a kettő között. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló, hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap­ csolatot. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára, és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha­ mis következtetésekre adhat alapot. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . oldalon) korrelációt talált az öngyil­ kossági arányszámok és az évszakok között. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe­

mechanizmusok

A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso­ latok kimutatása gyakran nehéz feladat. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő­ rejutás között. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában, valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Mi magyarázza ezt a korrelá­ ciót? A kutatások azt mutatják, hogy nem első­ sorban az, ami az iskolában történik; a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér, amelyből érkezik. A tehető­ sebb családok gyermekei, akiknek a szülei erő­ sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon, valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul­ nak, mint azok, akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer, amely a gyermek otthoni ta­ nulását segíti vagy gátolja. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto­ zói közötti viszonyokban.

Ellenőrző

változók

A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Független változó az, ame-

/

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

LUCY, MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT.

BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT, AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI!

MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT.

IGY MAR JOBB.'

t-n

lyik hatással van egy másik változóra. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. Az imént em­ lített példában az iskolai teljesítmény a függet­ len változó, a munkahelyi jövedelem pedig a füg­ gő változó. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó, egy másikban pedig függő változó. Ha a munkahelyi jövedelmek kü­ lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. A változók közötti korrelációról kideríthetjük, hogy oksági kapcsolatot takar-e, ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí­ tünk annak érdekében, hogy mérjük a többi vál­ tozó hatását. így válogathatunk a megfigyelt kor­ relációk magyarázatai közül, elkülönítve az ok­ sági és a nem oksági kapcsolatokat. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították, hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya­ megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza­ varok között. (Az „anyamegvonás" ebben az eset­ ben azt jelenti, hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig - hónapokig vagy tovább is - el­ választják az anyjától.) Hogyan ellenőrizhetnénk, hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya­ megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö­ zött? Megkísérelhetjük kontrollálni, „kiszűrni" a többi lehetséges hatást, amelyekkel magyarázha­ tó a korreláció. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le­ het, hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház­ ban úgy, hogy elválasztják szüleitől. De valóban az számít, hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól, akkor később stabil személyiséggé válhat. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket, amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült, más esetekkel, amikor elválasztották ugyan az anyjá­ tól, de szeretetet és gondoskodást kapott valaki

mástól. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze­ mélyiségzavarokkal küszködtek, de a másodikhoz tartozók nem, akkor gyaníthatjuk: csak az számít, hogy valaki - nem feltétlenül az anya - törődjön velük gyermekkorukban. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig, amíg szere­ tő, stabil kapcsolatban van azzal, aki gondosko­ dik róla - és aki nem csak az édesanyja lehet.)

Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé­ ges okot hozhatunk fel. Biztosak lehetünk-e ab­ ban, hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta­ tást, és eredményeit sem értelmezhetnénk ki­ elégítő módon, ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását, amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se­ gítik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól, akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel­ derítésekor. Nem tudhatjuk, hogy mit kell ellen­ őriznünk. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja, meny­ nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. A ku­ tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na­ gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a nem dohányzók körében, az igen erős dohányo­ sok esélyei pedig sokkal rosszabbak, mint azoké, akik kevesebb cigarettával is beérik. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos, vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg, hogy az oksági kapcso­ lat fennállása általánosan elfogadott, a tényleges

I

3. FEJEZET

oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán, mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin­ tetében, a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Felvetődött például, hogy azok az emberek, akik fogékonyak a tüdőrákra, hajla­ mosak a dohányzásra is. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot, hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér­ dése.

KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket, amelyeket munkájuk során a szociológusok leg­ többször alkalmaznak (lásd a 3.2. táblázatot)]

Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal, szervezettel vagy közösséggel, talán még tevékenységeikben is részt vesz. Az ered­ ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról, hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. Ha megértjük, milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára, akkor nemcsak a szóban

forgó csoportot ismerhetjük meg jobban, hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya­ matokat is. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő­ ről, mivel úgy vélték, hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. Néha például azért, hogy megpró­ bálják meghatározni, mennyire hat munkájukra faji, osztály, illetve nemi hovatartozásuk, vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo­ nyok. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését, de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. Gyakran kell megbirkózni a magá­ nyosság érzésével; nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahová az ember valójában nem tar­ tozik. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve, mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról; a kér­ dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve­ szik, máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik - ha pél­ dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál, rendőr­ ségi informátornak nézhetik, vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik­ tusokba.

3.2. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer

Előnyei

Korlátai

Terepmunka

Más módszereknél általában bővebb és mé­ lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa­ dalmi folyamatokról

Csak viszonylag kis csoportok, közösségek vizsgála­ tára alkalmazható Lehet, hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra, közösségre érvényesek; egyetlen terepmunka-vizs­ gálat alapján nehéz általánosítani

Felmérés

Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada­ tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze­ vethetők

A gyűjtött anyag felszínes lehet; ha a kérdőív erősen standardizált, akkor elsikkadhatnak fontos kü­ lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja, hanem azt, amit szerinte várnak tőle

Kísérlet

A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha­ tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók

A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo­ ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet

Dokumentumkutatás

A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat, het korlátozott körű, de intenzív adatgyűj­ amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"), de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból, kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden­ Gyakran nélkülözhetetlen, ha a vizsgálat teljes ciákat - ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák­ egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is

•

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

A M Á S I K OLDAL

GARY

LARSON

populációnak). A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal­ mas, míg a felmérés kevésbé részletes informá­ ciókat ad, de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek.

Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll, ame­ lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat, például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való­ színűtlen". A kötött válaszokra épülő kérdőívek­ nek megvan az az előnyük, hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni, mivel csak ke­ vés kategóriával dolgoznak. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg­ nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb­ ségek feltárására, így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott, sőt félrevezető is lehet.

„Antropológus!

Antropológus!"

Ez a karikatúra jól mutatja, milyen buktatói lehetnek annak, ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír.

A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös­ ségek tanulmányozására alkalmas, és nagyon sok múlik azon, hogy mennyire tudja a kutató elnyer­ ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. De elkép­ zelhető a fordított eset is, amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal, hogy „bennfentessé" válik, nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni.

Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. Mivel ke­ vés embert vizsgálunk, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit egy adott összefüggésben fel­ tárunk, az más helyzetekre is alkalmazható, sőt abban sem, hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések­ re jutna. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki­ választott - akár több ezer fős - csoportjának, vagy közvetlenül, interjú keretében teszik fel ne­ kik a kérdéseket. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld

A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll, amely a válaszadónak lehetőséget ad, hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg; a kérdő­ ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg­ adott válaszokra. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál, mint a zárt kérdé­ seket alkalmazó. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. Ugyanak­ kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki­ dolgozva, hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá­ rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög­ zítik a válaszokat. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. Az in­ terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha­ tékonyan a munkájukat, ha örökké egyeztetniük kellene, hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér­ dés vagy válasz. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. Felismerik-e majd, hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz, hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá­ ra, például megzavarodik, ha azt kérdezik tőle, hogy „Mi a családi állapota?". Sokkal jobb azt kérdezni tőle, hogy „Egyedülálló, házas vagy el­ vált?". A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu-

3. FEJEZET

lemezzék a népesség egészét. A mintavétel sok­ kal bonyolultabb, mint amilyennek látszik, és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá­ lasztásához. A reprezentatív minta kialakításakor különö­ sen fontos eljárás a véletlen mintavétel, amely­ nek során úgy választunk mintát, hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke­ rülhet a vizsgálatba. A véletlen mintavétel legfej­ lettebb módja az, amikor a lakosság minden tag­ jának egy számot adnak, és a számítógép vélet­ lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat - például minden tizediket.

Lazarsfeld választási felmérése

A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez, de nem annyira, hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni.

dy) előzi meg, amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat, amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők.

A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire - például a brit népesség po­ litikai attitűdjeire. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne, ezért ilyen helyze­ tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét, a mintát vizsgálják. Általában biztosak lehetünk abban, hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük, akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je­ lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. Ennek a pontosságnak az elérésé­ hez viszont reprezentatív mintára van szükség, vagyis arra, hogy a vizsgálatban szereplők jól jel­

A felmérések egyik híres korai példája az a ku­ tatás, amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice, 1948). A vizsgálat során, amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel, a felmérés számos fontos, ma is használatos technikáját dolgozták ki. A ku­ tatók mélyebb elemzésre törekedtek, mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna, ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. A cél az volt, hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu­ lását, és megértsék annak okait. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. Az egyik az volt, hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job­ ban befolyásolják a szavazási szándékokat, mint a távoli világ történései, és ezt a kutatási eredmé­ nyek is megerősítették. A kutatók kifinomult mé­ rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére, de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom­ munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. A vizsgálat rámuta­ tott, hogy bizonyos egyének - a véleményirányí­ tók - alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. Az emberek nézetei nem közvet­ len módon alakulnak ki, hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí­ tók reagálnak a politikai eseményekre, a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra, barátokra és munkatársakra). A véleményirányítók által megfogalmazott né­ zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to­ vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I

A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb­ ben kvantifikálhatók és elemezhetők, mint a más módszerekkel szerzett információk; nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat; megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé­ telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat­ nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának, hiszen a felmérés statisztikai­ lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód­ szerét, mert úgy vélik, hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket, amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges, hiszen a felmérés során vi­ szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Oly­ kor igen magas a nem válaszolók aránya, főként ha a kérdőívet postán küldik el, hogy a megkér­ dezett maga töltse ki. Nem ritka az olyan eset, amikor a közzétett tanulmányok csupán a min­ tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek, bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. Keveset tudunk azokról, akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra, de annyi biztos, hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják.

Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi­ potézist. A természettudományok körében a kí­ sérletek általánosan elterjedtek, mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez­ nek. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. A szociológiá­ ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal­ mazási területe, mert csupán kisebb csoporto­ kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá­ nyozni, és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal, hogy tanulmányozzák őket, ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. Ez a vizsgá­ lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli, hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet, és meglepődve tapasztalták, hogy mindegy, milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást, a munkaszünet idejét, a munkacsoport

méretét stb.), a munkások termelékenysége min­ den esetben nő. A munkások tudták, hogy figye­ lik őket, ezért fokozták a munkatempót. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér­ lete, aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét­ re, diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). Célja az volt, / hogy megvizsgálja, milyen mértékű attitűd- és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. A börtönőr szerepet játszó diá­ kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel, és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál­ va parancsolgatni, gúnyolódni, zsarnokoskodni kezdtek. A rabok viszont hol magukba roskadtak, hol lázongtak - ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. Annyire erő­ teljes volt a helyzet hatása, és annyira megnőtt a feszültség, hogy a kísérletet viszonylag korai stá­ diumában abba kellett hagyni. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Zimbardo megál­ lapította, hogy a börtönlakók viselkedését sok­ kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet, mint egyéni jellemzőik.

Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel­ műen a szociológiához és más társadalomtudo­ mányokhoz köthető módszer, a természettudo­ mányokban nincs helye. Az élettörténet egy-egy személyről - általában az érintett elbeszélése alapján - összegyűjtött életrajzi adatokból áll. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at­ titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. Általában más forrásokat - leveleket, korabeli tudósításokat, új­ ságcikkeket - is felhasználnak a kapott informá­ ciók kiegészítésére, érvényességük ellenőrzésére. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté­ neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik, hogy ez a módszer megbízhatatlan, nem szolgáltat használható információkat; mások ezzel szem­ ben azt vallják, hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe, hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve­ heti fel vele a versenyt. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. Egyik korai ünne­ pelt tanulmány W. I. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája, A lengyel paraszt

3. FEJEZET

Európában és Amerikában, amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) . A szerzők olyan érzékeny és apró­ lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról, amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek, újságcik­ kek nélkül.

Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak­ ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában, mert az összevetésekkel tisztáz­ hatjuk, mi történik az adott kutatási területen. Vegyük például a brit válási arányt, az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele­ jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott, az 1980-as évek elejére vi­ szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk, ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Az összehason­ lításkor kiderül, hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé­ gében. Szinte minden nyugati országban folya­ matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben.

Történeti elemzés Az 1. fejezetben már említettem, hogy a szocio­ lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör­ téneti szemlélet, hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob­ lémáról gyűjtött anyagot. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Egyes történe­ ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz­ ni, ha még élnek az akkori szereplők - például a holokauszt esetében. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese­ ményekről beszélgetnek, amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. Nyilvánvaló, hogy az efféle kutatómunka leg­ feljebb 6 0 - 7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé­ sekre hagyatkozhat, amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. A történeti dokumentumok felhasználásának

egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio­ lógus kutatása az első világháború lövészárokhar­ cairól (Ashworth 1980). A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő, hetekig egymással összezárt embe­ rek élete érdekelte. A vizsgálat során sokféle do­ kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör­ ténetből - például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -, korabeli hivatalos kiadványok­ ból, egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből, illetve más memoárokból, E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag, érzékletes, részletes leírá­ sát állította össze. Kiderítette például, hogy a ka­ tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel, és gyakran sem­ mibe vették a tisztek parancsait. Karácsonykor például mindkét oldal - a németeké és a szövet­ ségeseké egyaránt - felfüggesztette az ellenséges­ kedést, és volt olyan hely, ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással.

Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak­ ra irányult. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze­ hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny­ ve, az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions, 1979), amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta, hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el­ méletet a forradalom eredetéről és természetéről. Három különböző történeti kontextusban vizs­ gálta a forradalmi folyamatokat, vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom, az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez­ ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki, amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte­ leknek. Rámutatott, hogy a társadalmi forradal­ mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. Az orosz forrada­ lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert, de egyik sem számított a forradalomra - még a bol­ sevikok sem, akik végül hatalomra kerültek. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi­ kális társadalmi átalakulást indított el, amelyet senki nem láthatott előre.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam, hogy minden kuta­ tási módszernek megvannak az előnyei és a kor­ látai. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak, amelyek kiegészítik egymást, így ellenőrizhetők a háromszögelés fo­ lyamatában. Ha ismét felidézzük Laud Humph­ reys vizsgálatát, akkor láthatjuk, mi az előnye több módszer kombinálásának - és általánosab­ ban a valódi szociológiai kutatás problémáit, buktatóit is szemügyre vehetjük. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni, hogy miféle férfiak jár­ nak a teaházakba. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult, mert csupán annyit tehetett, hogy meg­ figyelte az illemhelyet. A teaház íratlan csendsza­ bálya miatt nem kérdezősködhetett, sőt meg se szólalhatott. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna, ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak, akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód­ szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. Megállt a vécé bejáratánál, és felírta a kocsik rend­ számát. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke­ désrendészeten dolgozó barátjának, aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. Hónapokkal később St. Louisban, ahol Humph­ reys is dolgozott, a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit, hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe, majd kér­ dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat, hogy interjút készítsen velük - hivatalosan csak azért, hogy feltegye a felmérés kérdéseit, valójában viszont azért, hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük­ ről. Kiderült, hogy többségük nős, és egyébként teljesen szokványos életet él. Humphreys gyak­ ran készített interjút a feleségükkel és más csa­ ládtagjaikkal is.

Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A szociológusok szerint a dön­ tő kérdés az, hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku­ tatás az alany számára, mint amekkorával egyéb­ ként is szembe kell néznie mindennapi életében. Humphreys elmondta, hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz, akiket vizsgált. Nem árulta el, hogy szociológus, amikor a tea­

házat figyelte. Az oda betérők feltételezték, hogy ő is hasonló céllal jött, nem is sejtették, hogy más oka van az ottlétének. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia, de nem is vallotta be, miért van ott. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk, hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá­ ciókat, amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. Nagyjából annyit tudott meg róluk, mint mások, akik megfordultak a teaházban. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra, mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min­ dennapi életükben. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna, akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Ami azt illeti, a szociológusok által begyűjtött érté­ kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni, ha előbb mindenkinek, akivel a ku­ tatás során csak találkoznak, el kellett volna ma­ gyarázni a kutatási projektet. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph­ reys kutatásával kapcsolatban, akkor nem len­ ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Valójában az keltett igazán nagy megütközést, hogy Humph­ reys felírta a teaházba betérők autójának a rend­ számát, megszerezte a lakcímüket a közlekedés­ rendészeten dolgozó barátjától, majd felkereste őket otthonukban, mintha csak általános felmé­ rést végezne. Bár Humphreys nem árult el sem­ mit a férfiak családjának arról, ami a teaházban történt, és mindent megtett, hogy titokban tartsa, amit megtudott, a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. Mivel törvénytelen tevékeny­ séget dokumentált, a rendőrség követelhette vol­ na, hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy­ azonosságára vonatkozó információkat. Megtör­ ténhetett volna, hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát, amikor az érintettek családjával beszélget, vagy Humphreys elveszíti a jegyze­ teit, és valaki más megtalálja azokat. Figyelembe véve, hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban, a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek, például Nagy-Britanniában az Eco­ nomic and Social Research Council, illetve a szo­ ciológusok szakmai szervezetei, például a British Sociological Association ma már sokkal szigo­ rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. Humphreys egyike volt az első szociológusok­ nak, akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel, mint

3. FEJEZET

A szociológiai

haszná­

A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i ­

lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m ­

kutatások során gyakran

két h a s z n á l h a t j u k . A m ó d u s z a z a z é r t é k , a m e l y

zésekor. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t ,

a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal­

de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n

m a z á b a n . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0

é r t h e t ő k . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t ­

f o n t . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a , h o g y

r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása - az á t l a g s z á m í t á s k ü ­

nem

l ö n b ö z ő f o r m á i - és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k

eloszlását,

veszi

f i g y e l e m b e az azaz

az

a d a t o k összességének

értékek tartományát.

m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e , h o g y m e n y ­

g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u ­

nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) .

tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t , e z é r t

Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere­

n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . A f e n t i p é l d á ­

tes, és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és

b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b

hátránya. Vegyük például

értékekhez.

13 e m b e r személyes

f\

A leg­

v a g y o n á t , beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há­

A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n , a m e l y bár­

zat, az a u t ó t , a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e ­

mely értéksor középső értéke. A fenti p é l d á b a n ez

fektetéseket. Tulajdonuk angol f o n t b a n :

a 7. érték, a m e l y szintén 40 000 font. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . Ha ez a s z á m p á r o s

1.

0

lenne, m o n d j u k 13 helyett 12, akkor a m e d i á n t

2.

5 000

ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i , h o g y a két k ö z é p s ő , a z a z a 6. és 7. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . A m ó d u s z h o z

3.

10 0 0 0

4.

20 000

h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér­

5.

40 000

tékek

6.

40 000

7.

40 000

mítás t ö b b

8.

80 0 0 0

képet adjon az átlagról. Gyakran

9.

100 000

tényleges

tartományát.

Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá­ módszerével

is él,

hogy megfelelő kiszámítja a z

a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. Ezzel

10.

1 50 0 0 0

megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér­

11.

200 000

tékét vagy az adott értékek tartományát, amely

12.

400 000

e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d .

1 3 . 10 0 0 0 0 0 0

A

korrelációs

együtthatók

hasznos

mutató­

számok a n n a k jelzésére, hogy mennyire erős a A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki

k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . H a két

a z á t l a g o t , é s ú g y s z á m í t h a t ó ki, h a ö s s z e a d j u k

változó teljesen együtt m o z o g , akkor tökéletes

a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t , m a j d a k a p o t t

pozitív

e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l , a z a z

é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1,0. H a nincs ö s s z e f ü g ­

1 3 - m a l . A teljes összeg

g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m

11 0 8 5 000 font, a m i t

korrelációról

beszélünk.

Az

együttható

akkor számtani átlagként

m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat),

8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A s z á m t a n i á t l a g kiszá­

akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega­

m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer, m e r t a r e n d e l ­

tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k , h a két v á l t o z ó

ha elosztunk

13-mal,

kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . D e l e h e t

é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l , ezt a z

f é l r e v e z e t ő is, ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t

e g y ü t t h a t ó - 1 , 0 é r t é k e jelzi. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó

é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i

a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő.

a d a t t ó l . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m

A 0,6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n , l e g y e n

tűnik

megfelelő

egy kiugróan torzítja a

miután

a z a k á r pozitív, a k á r n e g a t í v , á l t a l á b a n s z o r o s n a k

10 000 000 f o n t o s érték

tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot.

középérték-mutatónak,

magas,

képet. Arra a

következtetésre juthat­

I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g

nánk, hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél

p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r ­

j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik.

tás között.

amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott, később maga Humphreys is egyetértett bírálóival, hogy eti­ kai szempontból túl messzire ment. Kijelentette,

hogy ha megismételhetné a vizsgálatot, akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. Inkább a teaházban gyűj­ tött adatokra építve megpróbálná jobban megis­ merni a résztvevők egy kisebb csoportját, hogy a

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j

A táblázatok értelmezése A szociológiai

irodalom

olvasása

közben

gyak­

megjelölik. A forrás alapján esetleg megítélhet­

ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . Ezek sokszor i g e n

jük,

bonyolultnak

megfejt-

másrészt kiderül, h o g y hol találhatóak m e g a t á b ­

áttekintésükkor bizonyos alapelveket

lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A p é l d á m b a n sze­

n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s ­

replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e

hetők,

ha

követünk:

tűnnek,

sá v á l n a k ( l á s d a kísértés,

pedig

könnyen

p é l d á u l a 3.3.

táblázatot).

Nagy

hogy olvasás közben „átugorjuk" a

t á b l á z a t o t , d e n e m e n g e d h e t ü n k neki, m e r t a t á b ­ lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n

hogy mennyire megbízható az információ,

utal a r r a , h o g y a z a d a t o k e g y O E C D - k i a d v á n y b ó l származnak. 3. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l

in­

o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a

formációkat, amelyeket gyorsabban „leolvasha­

„ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e , h a n e m a z aljára

tunk", mint ha ugyanezeket az összefüggéseket

kerül.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l , h o g y m i l y e n t í p u s ú in­

szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . H a j á r t a s s á g o t szerzünk

f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz­

a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n , a k k o r azt is e l l e n ­

l o p o k . A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell

őrizhetjük, m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö­

tartani, mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso­

vetkeztetéseit.

portja, amikor az a d a t o k a t áttekintjük. Példánk­ b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k , m í g

1. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú , m e r t a k u t a t ó igyek­

az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n .

szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i , m i f é l e i n f o r m á c i ó ­

4. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t

kat közöl. A 3.3. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b ­

- a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet

l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát,

m á s o d s z o r azt,

esetszám, százalékos arány, átlag v a g y m á s mérő­

h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s , h a r m a d ­

szám. N é h a j o b b , ha a táblázat számait átváltjuk

szor p e d i g azt a t é n y t , h o g y c s a k b i z o n y o s orszá­

egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak

gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t .

m e g százalékokat, akkor esetleg é r d e m e s azokat

2 . Nézzük m e g , h o g y a szerző f ű z ö t t - e m a g y a ­ rázó

megjegyzéseket

az

adatokhoz!

kiszámítani.

megjegy­

5 . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a ­

zése u t a l h a t a r r a , h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t

tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a

az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. Köny­

szerző m a g a i s t á r g y a l j a , é s s z e m p o n t j a i t t e r m é ­

v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g ­

s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze­

táblázathoz ( 1 8 5 . o.)

r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . V é g i g kell a z o n b a n

t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik, a m e l y e k s e g í t e n e k

g o n d o l n i azt is, h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k

megérteni, h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep­

é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n .

jegyzéseket.

P é l d á u l a 7.2.

A

lő s z á m o k a t . Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o ­ kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e , h a n e m m á s h o l

A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha­

közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k , a k k o r a f o r r á s t is

tó ki. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n ­

kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról, mi a szerepe az életükben annak, amit a teaházban tesznek.

Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál­ nak, amiről nekünk is van személyes tapaszta­ latunk, eltöprenghetünk azon, hogy vajon nem más-e a szociológia, mint „a nyilvánvaló fárad­ ságos fejtegetése" (Wright 2000). Igaz-e, hogy a szociológia nem tesz mást, csak - érthetetlen szaknyelven - újra megfogalmazza azt, amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga­ tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek­ nek, amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg­

rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani, de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján, amit a kon­ tárjai csinálnak. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít, hogy jobban megértsük a nyil­ vánvalót (Berger 1963), vagy teljesen átalakít­ ja köznapi gondolkodásunkat. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás, nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását, hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. De amikor pél­ dául a családot olyan emberek csoportjaként ha­ tározzuk meg, akiket rokonság fűz össze, akkor ezzel nem lezárunk valamit, hanem éppenséggel elindítunk. Gyakran csak úgy juthatunk a meg-

3. FEJEZET

tősen eltérhet a különböző országokban: 2002-

Harmadszor:

ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint

egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és

ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n , mint

2002 között, bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés

Törökországban.

m é r t é k e n a g y o b b v o l t , m i n t m á s u t t , a m i valószí­

Másodszor:

egyértelmű,

hogy

a felsorolt országok szinte m i n d ­

az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . T u ­

n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a , h o g y a z e g y e s

l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i

országok mekkora gazdasági növekedést értek el,

különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük.

illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i .

3.3. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Ausztria

462

463

503

515

528

543

495

509

529

544

555

565

537

Belgium

432

442

441

454

464

487

494

482

490

500

511

517

520

Kanada

600

619

627

595

569

565

565

564

580

566

569

572

581

Németország

527

527

427

478

523

540

547

551

556

564

570

582

589

Görögország

248

246

257

271

283

298

313

328

351

378

406

428

450

Portugália

310

370

407

439

438

501

533

569

610

654

698

711

756

57

47

53

61

64

68

97

105

111

116

124

148

148

Nagy-Britannia

443

433

453

441

439

428

448

458

474

486

493

516

533

Egyesült Államok

842

718

779

725

719

771

783

784

792

798

810

816

807

Törökország

Forrás: OECD Factbook 2005.

értés magasabb szintjére, ha tisztázzuk, melyik szó mit jelent - a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata.

A szociológia hatása Ritka az olyan eset, amikor a szociológiai kuta­ tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá­ lis csoportja számára van jelentősége. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg­ ismeri. Hangsúlyozni kell, hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata, hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár­ sadalmak teljes életfolyamatának. Vegyük csak azokat az átalakulásokat, amelyeken ma NagyBritanniában a házasság, a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. és a 12. fejezetben lesz szó). A kutatási eredmények ma már szélesebb

körben megismerhetők, ezért egy modern társa­ dalomban igen kevés az olyan ember, aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. A szociológiai ismeretek összetett, gyakran nehezen megfog­ ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket, megváltoztatva ezáltal a szocio­ lógiai kutatás terepét is. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható, hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek­ kel, akiknek a viselkedését vizsgálja. A reflexivi­ tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása, erről még lesz szó a 4. fejezetben ( 1 0 9 - 1 1 0 . o.). Nem meglepő, hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. Ez elsősorban nem azért van, mert a szociológia nem mond számunkra újat; sokkal inkább azért, mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz­ vélekedésre.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle­ tet, hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek­ re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. Kérdése lehet ténykérdés, összehasonlító, fejlő­ dési vagy elméleti kérdés. 2. Minden kutatás olyan kutatási problémából in­ dul ki, amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti

a kutatót. A kutatási problémákat a szakiroda­ lomban meglévő hiányosságok, elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy­ aránt felvethetik. A kutatási stratégia kidolgo­ zásában számos lépés világosan elkülöníthe­ tő - bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során.

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat, ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Ez bonyolultabb, mint amilyennek látszik. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób­ bi azt jelenti, hogy két változó rendszeresen összefügg. Változó lehet az életkor, a jövede­ lem, a bűnözési arány stb. szerint mutatko­ zó különbség. Független változó az a változó, amelyik egy másik (a függő) változóra hat. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al­ kalmazva győződnek meg arról, hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. 4. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. Egy másik módszerrel, a felmérés során kérdőíve­ ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai­ val. A dokumentumkutatás levéltári vagy más­

honnan származó, információforrásként szol­ gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. További módszerek a kísérlet, az élettörténet, a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. 5. Minden egyes kutatási módszernek megvan­ nak a maga korlátai. Emiatt a kutatók mun­ kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre, amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Ezt az eljárást ne­ vezzük ndromszöge7ásnek. 6. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta­ tót etikai dilemmák elé. Ezek származhatnak abból, hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze­ mélyeket, de abból is, hogy a kutatás eredmé­ nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit, vagy hátrányosan befolyásolja életüket. E kér­ dések kezelésének nincs teljes egészében ki­ elégítő módja, de minden kutatónak érzékeny­ nek kell lennie a felmerülő dilemmákra.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki, akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni, amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. Miért van az, hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Igaz-e, hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman, Alan (2001): Social Research Methods. Oxford/New York, Oxford University Press. Best, Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media, Politicians, and Activists. Berkeley, University of California Press. Levitas, Ruth - Guy, Will (1996): Interpreting Official Statistics. London, Routledge. Hammersley, Martin - Atkinson, Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. London, Routledge. Harvey, Lee - MacDonald, Morag - Devany, Anne (1992): Doing Sociology. London, Macmillan. May, Tim (2001): Social Research: Issues, Methods and Process. Buckingham, Open University Press (3. kiadás).

INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. mori. com Social Science Information Gateway http://www.sosig.ac.uk/sociology Office of National Statistics http://www.statistics.gov.uk UK Data Archive http ://www. data-archive .ac.uk

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER:

A

PROTESTÁNS ETIKA

N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes

kérdések

olvasmányok források

Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá­ ban nehéz és komoly feladat. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak, mint az empi­ rikusabb jellegű nézetkülönbségek. Nincs olyan elméleti álláspont, amely teljes egészében uralná a szociológiát, és ez a gyengeség jelének tűnhet. Pedig nem az. Éppen ellenkezőleg, az egymás­ sal versengő elméleti megközelítések és elméle­ tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Az emberek - vagyis önmagunk - tanulmányo­ zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú, ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. A szo­ ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek, és növeli a kép­ zelőerőt, amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából.

A szociológiai munka során a különböző kuta­ tási területeken számtalan elmélet született. Van­ nak közöttük egészen precízen kidolgozottak, némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható - bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz­ daságtanban), mint a szociológiában. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni, mint mások, és nincs egyet­ értés abban, hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy, átfogó elméletek ki­ dolgozására törekedniük. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel, hogy a szo­ ciológusoknak az úgynevezett középszintű el­ méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré­ nyebb feladatokra. A középszintű elméletek kellőképpen körül­ határoltak ahhoz, hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek, ugyanak­ kor elég általánosak ahhoz, hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg, hogy kik­ hez hasonlítják magukat. Ezért a depriváció ér­ zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg­ élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. oldalon). Egy kisebb házzal rendelkező család, amely egy szegényebb kerületben él, ahol az em­ berek többsége hasonló körülményeket mond­ hat a magáénak, valószínűleg kevésbé érzi ma­ gát szegénynek, mint egy olyan család, amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda­ gabb szomszédok között lakik. Valóban igaz, hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet, illetve minél nagyobb igények­ kel lép fel, annál nehezebb az empirikus ellen­ őrzése. Ugyanakkor nehezen látható be, hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. Ennek igazolása ér­ dekében vegyük példaként Max Weber elméletét, amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel­ leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995).

Robert K. Merton

/ Weber gondolatát először az 1. fejezetben emlí­ tettem (34-35. o.), és a 14., „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 - 4 2 0 . o.).

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

MAX W E B E R : A

PROTESTÁNS ETIKA

Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga­ ton, és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi­ lágtörténelem középpontjában, nem a Nyugat. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón, miközben Kína, India és a közel-ke­ leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá­ mítottak. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte­ tében. Mi indíthatta el a 17. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk, hogy mi különbözteti meg a mo­ dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for­ máitól. Számos különböző civilizációban megfi­ gyelhető a javak felhalmozására való törekvés, és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem, biz­ tonság, hatalom és élvezet miatt értékelték. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben, és a fel­ halmozott javakat jólétükre fordítják. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére - mondja Weber -, valami teljesen el­ térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki, amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek, értékeinek a rendsze­ rét. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra, hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Ugyan­ akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot­ ták, hogy fényűző életet éljenek. Életmódjuk va­ lójában igénytelen és mértékletes volt; józanul és csendesen éltek, kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. Weber arra próbált rámutat­ ni, hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom­ binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. A korábbi korsza­ kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat, hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. Weber elméletének a lényege az, hogy a ka­ pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. A kereszténység általában is sze­ repet játszott e szemléletmód kialakításában, de az igazi hajtóerő a protestantizmusból, annak is elsősorban egyik válfajából, a puritanizmusból eredt. Az első tőkések többsége puritán volt, és sokan vallottak kálvinista nézeteket. Weber sze-

rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. Az egyik ezek közül az a gondolat, hogy az emberek Isten eszközei a földön, és a Mindenható meg­ követeli tőlük, hogy hivatásukban - foglalkozá­ sukban - munkálkodjanak Isten nagyobb dicső­ ségére. A kálvinizmus második fontos eleme a pre­ desztináció, az eleve elrendelés elve, amely sze­ rint csak egyes, eleve elhivatott személyek tar­ toznak a „kiválasztottak" közé, akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem­ milyen formában nem befolyásolják kiválasztott­ ságát, sorsát Isten eleve meghatározta. Ez a hit­ tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében, hogy Kálvinnak módosítania kel­ lett: megengedte, hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét­ ben megmutatkozó sikeressége jelezte, hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották, hogy józan és mértéktartó életet éljenek. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot­ ták, így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú, szerény életvezetéssel. Az első vállalkozók nem is sejtették, hogy ha­ talmas társadalmi változásokat indítanak el, őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel­ ték. A puritánok aszkéta - vagyis önmegtartózta­ tó - életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. Weber megfogalma­ zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi­ vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural­ ni kezdte, egyúttal abban is közreműködött, hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. [...] Miután az aszkézis átépítette a világot, s miután munkálkodott e világban, e világi javak olyan növekvő, s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban. [...] a „hiva­ tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma­ gasabb kultúrértékekkel - illetve, az ellenkező póluson, ahol nem érzik szubjektíven is gazda-

4. FEJEZET

sági kényszernek -, ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában, az Egyesült Államokban, hogy képzetét a puszta verseny­ szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Weber elméletét sok szempontból bírálták. Egye­ sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve­ zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi­ nizmus előtt, a 12. századi olasz kereskedőváro­ sokban. Mások azt állították, hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma, amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe, már ko­ rábban is létezett a katolikus hitben. Weber elem­ zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják, és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű, mint első közlése idején volt. Ha Weber té­ zise helytálló, akkor a modern gazdasági és társa­ dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi, ami első pillantásra teljesen tá­ vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö­ vetelménynek, amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. A kontraintuitív gondolkodás példája - vagy­ is olyan értelmezést ad, amely szakít a közfelfo­ gással. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. A Weber előtti szerzők több­ sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat­ tak a kapitalizmus kialakulásában. 2. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek, amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor, amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel­ halmozására? 3. A teória olyan körülményeket is segít meg­ világítani, amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. Weber hangsúlyozta, hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy a puritaniz­ mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. 4. A jó elmélet nemcsak érvényes, hanem ter­ mékeny is, amennyiben új gondolatok megfogal­ mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz­ tosan sikeres volt, mivel kiindulópontként szol­ gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára.

NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart, éppúgy, ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. A klasszikus gondolkodók elképzelései, akár­ csak az 1. fejezetben ismertetett, későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant­ hatnak ki. Több olyan alapvető elméleti dilemma - állan­ dó vitára okot adó probléma - fogalmazható meg, amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel­ mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. 1. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. A kérdés az, hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg­ határozni képes, kreatív cselekvők vagyunk-e, vagy amit teszünk, az jobbára olyan társadalmi erők következménye, amelyek felett nincs hatal­ munk. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív, kreatív elemeit hangsúlyozzák. Más megközelíté­ sek - például a durkheimi - a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. 2. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. Emlí­ tettem már, hogy egyes szociológiai álláspontok - köztük a funkcionalizmusé - az emberi társa­ dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang­ súlyozzák. E nézet támogatói a társadalom leg­ inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama­ tosságot és a konszenzust tartják, bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. Más szociológusok viszont azt emelik ki, hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak, feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. Szerintük illúzió azt feltételezni, hogy az embe­ rek általában egymás felebarátaiként élnek, mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra, akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek, amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. 3. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai­ ban, de ma már nem hagyható figyelmen kívül. Ez annak a kérdése, hogy miképpen adhatunk ki­ elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be­ lül. Az 1. fejezetből kiderül, hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá­ rólag férfiak voltak, akik műveikben gyakorlati-

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

lag nem fordítottak figyelmet arra, hogy az em­ beriség nemek szerint tagolt. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre, akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél­ dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. oldalon). A korai férfi szociológusok írásai­ ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok", mint elkülönült nők vagy férfiak. Mivel nemigen építhetünk a ne­ mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire, ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto­ sabb elméleti dilemmák egyike a következő. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó­ riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat, hogy egy-egy szűkebb területen, egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke­ dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze­ tességek, amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg­ különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne­ mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. A negyedik probléma nem annyira az embe­ ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap­ vető jellegzetességeivel van összefüggésben, in­ kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. Ez a probléma abból ered, hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez, másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő­ ket. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku­ lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye­ zőknek, elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi, politikai, kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések, hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép­ zeléseket.

Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája, és később aztán sok más szociológusé is, hogy a társadalom kénysze­ rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa­ dalmi kényszer.

/ Durkheim gondolatát az 1. fejezetben ismertet­ tem (30-32. o.). Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. A társadalom jóval több, mint az egyéni cselekvések összessége; „sűrűsé­ ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái­ hoz hasonlítható. Képzeljünk el egy embert, aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg­ szabja a ki- és bemeneti lehetőségeket. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá­ tozza cselekvéseinket, korlátokat állít az egyének elé. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek", mint pél­ dánkban a falak. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis­ mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri, házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük, amikor vállalt kötele­ zettségeinknek teszünk eleget, olyan köteles­ ségeket teljesítünk, amelyek függetlenek tő­ lünk és cselekedeteinktől, s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. [...] Ugyanúgy, a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel­ meit és gyakorlatait. És ha ezek őelőtte is meg­ voltak, akkor kívüle léteznek. A jelrendszer, amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk, a pénzrendszer, amellyel tartozásainkat kifizet­ jük, a hitellehetőségek, amelyeket kereskedel­ mi ügyleteinkben igénybe veszünk, a foglal­ kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. attól függetlenül funkcionálnak, hogy mi­ képpen élünk velük (Durkheim 1978). Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad, gyakran élesen kritizálják is. Mi a társa­ dalom - kérdezik a bírálók -, ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs­ gálunk, nem találunk kollektív entitást, csak egy­ mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. A „társadalom" nem más, mint olyan egyének halmaza, akik rendszeres kap­ csolatban állnak egymással. A kritikusok sze­ rint (akik közül sokan az 1. fejezetben ismerte­ tett szimbolikus interakcionizmus hívei, lásd a 3 8 - 3 9 . oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk, és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. Sze­ rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok", hanem azoknak a szimbolikus jelenté­ seknek a függvényei, amelyekkel tetteinket fel­ ruházzuk. A társadalomnak nem teremtményei, hanem teremtői vagyunk.

Értékelés

>

Nem valószínű, hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül, mivel azóta folyik, mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró­ bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára, ha­ nem a társadalomtudományok minden terüle­ tén foglalkoztatja a tudósokat. E könyv olvasója szintén eldönti majd, melyik álláspontot tartja helyesebbnek. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö­ zötti eltérést. Mivel egyik sem lehet teljes egészé­ ben igaz, könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését, és az is nyilvánvaló, hogy ezek az in­ tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend­ szert, és arról sem dönthetek, hogy kívánom-e használni vagy sem, amennyiben hozzá szeret­ nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol­ gáltatásokhoz. A pénzrendszer más létező intéz­ ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai­ tól függetlenül létezik, és korlátozza az egyének cselekvéseit. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni, hogy a társadalom a fizikai környezethez hason­ lóan „külsődleges" valami. Míg a természeti kör­ nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad, a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. A társadalom az egyes egyén számára külsődle­ ges, az egyének összessége számára azonban ele­ ve nem lehet az.

nos kifejezés a strukturálódás. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség­ szerűen összefüggenek. A társadalmaknak, kö­ zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk", mert az emberek szabályszerűen, kiszámíthatóan viselkednek. Másfelől a „cse­ lekvés" is csak azért lehetséges, mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg, ha a nyelvet vesszük példá­ nak. A nyelv csak akkor létezhet, ha társadalmi­ lag strukturált - használatának bizonyos jellem­ zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. Például amit valaki bármilyen adott kontextus­ ban mond, az csak akkor érthető, ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek, ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. A nyelv állandóan a struk­ turálódás folyamatában van. Erving Goffman és más, a társadalmi interak­ cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel, hogy minden emberi cse­ lekvő óriási tudáskészlettel bír. Emberként nagy­ részt attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek­ szünk - például ide tartoznak azok a rituálék is,

Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor­ látozhatják ugyan tetteinket, de nem határozzák meg azokat. Dönthetek úgy is, hogy pénz nélkül élek, és szilárdan tarthatom magam ehhez az el­ határozáshoz még akkor is, ha ez igen komoly ne­ hézségeket okoz a mindennapi életben. Ember­ ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire, hanem döntéseket is hozunk. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át, hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. így például az a tény, hogy használom a pénz­ ügyi rendszert, apró, de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte­ ne, hogy pénz nélkül is boldogul, akkor a rend­ szer felbomlana. Az 1. fejezetben már említettem (27. o.), hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz­

Erving Goffman

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide­ genek végrehajtanak. Másrészt amikor ezt a tu­ dást cselekvésünkben alkalmazzuk, akkor meg­ erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat, amelyekhez iga­ zodunk. A strukturálódás mindig feltételezi azt, amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát, de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést, mert az em­ beri viselkedés szabályszerűségeire épül.

lyez akkora hangsúlyt az osztályokra, mint Marx. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező­ ket is fontosnak tartanak, például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Függetlenül attól, hogy melyik csoport az erősebb, a társada­ lom alapvetően feszültségekkel teli, ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás­ sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül.

Konszenzus és konfliktus

A struktúra és cselekvés problémájához hason­ lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le­ zárása sem valószínű. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol­ ság megint csak nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. A két felfogás közötti ellentét semmi­ képp sem kibékíthetetlen. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér­ tés az értékeket illetően, és természetesen mind­ egyikben találunk konfliktust is.

A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás­ pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada­ lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák­ ból álló, egységes egész. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó, „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Itt vi­ szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik, hanem a test fiziológiája. A test különféle feladatok ellátására speciali­ zálódott részekből (például agy, szív, tüdő, máj stb.) áll, amelyek mindegyike részt vesz az élet­ folyamat fenntartásában. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz, mert ha nem, a szervezet léte veszélybe kerül. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. A tár­ sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend­ szer, vallás, család, oktatási rendszer) harmoni­ kusan kell együttműködniük. A társadalom foly­ tonossága ezért az együttműködésen múlik, ami viszont feltételezi, hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap­ vetően eltérő álláspontot vallanak. Legfőbb felte­ véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val­ lott nézeteivel világíthatjuk meg. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont­ ját az 1. fejezetben ismertettem (32-34. o.). Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá­ sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul­ nak ki. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet­ nek. E nézőpont hívei közül nem mindenki he-

Értékelés

Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya, hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. A különféle csopor­ tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí­ vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. Például még az osztálykonf­ liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. így a tőké­ sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől, éppen úgy, mint a munkások a tőkésektől, akik­ től a bérüket kapják. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul; olykor mindkét félnek az az érdeke, hogy túllépjen az ellentéte­ ken, máskor viszont fordított a helyzet. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem­ zésében hasznos fogalom az ideológia. Az ideo­ lógia olyan értékek és meggyőződések rend­ szere, amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. Hatalom, ideológia és konfliktus mindig szoro­ san kapcsolódik egymáshoz. Sok konfliktus a hatalom, az azzal járó előnyök miatt alakul ki. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy­ részt az ideológiai befolyástól függ, bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés, hogy az embe­ rek egy kis csoportja „uralkodásra született", az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya­ modtak azok ellen, akik a hatalmukat meg mer­ ték kérdőjelezni.

4. FEJEZET

A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon­ ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Az a néhány bekezdés azonban, amelyben érintették ezt a kérdést, lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását - bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. A kérdést a legjobban úgy mutathat­ juk be, ha azt a problémát, amelyet alkalmanként Durkheim feszeget, összevetjük a Marx írásai­ ban előforduló kérdéssel. Durkheim az öngyil­ kosságról írva egy ízben megjegyzi, hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke", míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai, törekvései és hangulatai nagyrészt kol­ lektív eredetűek, élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga­ nizmusa hatása alatt áll. Ily módon a férfi szük­ ségletei egészen mások, mint a nőé" (Durkheim 2003a). Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás­ sal, ízléssel és hajlamokkal bír, mert a nő kevés­ bé szocializált, és „közelebb áll a természethez", mint a férfi. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. A női iden­ titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg, mint a férfiét. Durkheim állítása azonban némi­ leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. Ez pedig úgy írható le, hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér­ fi és nő közötti, biológiailag adott eltéréseken alapulnak. Ez az álláspont nem feltétlenül je­ lenti annak elfogadását, hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. Sokkal inkább azt feltételezi, hogy a nő társa­ dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer­ meknevelési szerepe alakítja. Amennyiben ez az álláspont helytálló, akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár­ sadalomban. A nő és a férfi hatalmi helyzeté­ nek különbségei azt a tényt tükrözik, hogy a nők képesek a gyermek megszülésére, és elsősorban ők gondoskodnak róla, míg a férfiak aktivitása a politika, a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont­ tól. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata­ lom és a státus vonatkozásában lényegében más - elsősorban osztályjellegű - megosztottságot tükröznek. Úgy véli, hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne­ mek és osztályok között. A férfi nő feletti hatal­ ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg.

A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. A nők eb­ ből a kötött helyzetből szabadulnak fel, ha meg­ szűnnek az osztálykülönbségek. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan, de sokkal hi­ hetőbb nézetté tehetjük, ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Nem az osztály az egyetlen tényező, amely a nő és a férfi viselke­ dését meghatározó társadalmi különbségeket ala­ kítja. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Például mondhatnánk, hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb­ ségi csoport férfi tagjaival, mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Vagy esetleg azt találjuk, hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka­ rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz, mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő­ mozgalom, ami a szociológiában és más tudomá­ nyokban is gyökeres változásokat indított el. A fe­ minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában, sőt, magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár­ tiságra. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi­ uralmat támadták, hanem az egész tudomány át­ fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. Újra kell gondolni az alapkérdéseket, és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni, mondták. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák, hogy a társadalmi világ elem­ zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni, annyit megállapíthatunk, hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők, és különböző né­ zőpontokból szemlélik a világot, nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. A feministák gyakran sérelmezik, hogy a hagyományos szo­ ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét, és a társadalmi világról kialakított koncepciók­ ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Ha­ gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit, ezért az az érdekük, hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs­ fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be­ rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában.

/ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című feje­ zetet (364-369. o.). Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté­ telezni, hogy akár a „férfiak", akár a „nők" olyan csoportot alkotnak, amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. Több ilyen szerzőre, köz­ tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo­ dern gondolkodás, amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. oldalon). Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória, hanem folyton változik, és nem abban nyilvánul meg, hogy ki az ember, hanem inkább abban, hogy mit csinál. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk, hogy a társadalmi nem valami olyasmi, amit „csiná­ lunk", akkor arra kell törekednünk, hogy „vissza­ csináljuk", ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. Ju­ dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. fejezetben (356. o.). Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed, 1999) rámutat, hogy légből kapott az a gondolat, mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. Épp ellenkezőleg, ma a férfiasság válságát éli ab­ ban a világban, amelyről azt hiszik, hogy a fér­ fiak birtokolják és irányítják. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó, úgy érzik, hogy ők vannak nyeregben; sokan mások úgy látják, hogy a háttérbe szorultak, ezért önbecsülésük is oda. Ennek részben az lehet az oka, hogy a nők sikereket értek el, de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár­ sadalmi szükségletek szempontjából.

Judith Butler

kielégítő módon. Ugyanakkor önmagában még kevés, hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába", mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze­ függésekkel kapcsolatos. Pillanatnyilag kénytele­ nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést, hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz­ tály, etnikai hovatartozás, kulturális háttér stb.), vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár­ sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma­ gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz­ hatók meg, hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára.

A modern világ kialakulása A

/ A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 - 5 4 9 . o.).

Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak, és közvetlenül kapcsolódnak ah­ hoz a feminista kihíváshoz, amellyel a szocioló­ giának szembe kell néznie. Senki sem vitathatja igazán, hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket, vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel­ kedést. És bár végeztek új szociológiai vizsgá­ latokat a nőkről az utóbbi húsz évben, számos olyan terület van még, ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még

marxista

megközelítés

Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio­ lógiai elemzés számára, amelyet nem lehetett fi­ gyelmen kívül hagyni. Kortársaitól a mai szocio­ lógusokig sokan vitatták a modern társadalom­ fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. Már említettem, hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. A modern korban a válto­ zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás, amely a tőkés termelés szerves része. A kapitaliz­ mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer. A tőkések versenyeznek egymással, hogy eladják termékeiket a vevőknek, és a válla­ latok csak akkor maradhatnak versenyben, ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. Mindez újabb és újabb techno­ lógiai újításokhoz vezet, mivel az adott termelési

4. FEJEZET

folyamatban használt technológia hatékonyságá­ nak növelése az egyik módja annak, hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy termé­ keik számára új piacokat hódítsanak meg, és ol­ csón jussanak nyersanyagokhoz, munkaerőhöz. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter­ jeszkedő rendszer, amely az egész világot meghó­ dítja - ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol­ gozott értelmezése számos követőre talált, akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit, és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. Szinte min­ denki elismeri azt, hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt­ tében. De sokan úgy vélik, hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen­ tőségét a változásokban, másrészt pedig a kapi­ talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben, mint ahogy azt Marx gondolta. E szerzők többsége kétkedve fo­ gadta Marx meggyőződését, hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus, sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek, ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). Bár a nyugati marxis­ ták többsége már rég elvetette azt, amit Oroszor­ szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek, a világ nagy részén hivatalos ideoló­ gia maradt a marxizmus, ami számukra azt bi­ zonyította, hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái.

Weber

álláspontja

Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. / Weber munkásságát az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. o.). Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté­ vel", a marxi szellemi örökséggel folytatott, élet­ hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot­ tak a modern társadalom fejlődésében. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. A vallási értékeknek - főként a puritanizmus ér­

tékeinek - alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. E szemléletmód kialakulása - Marx feltételezésével ellentétben - nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. Webernek a modern társadalmak természeté­ ről és a nyugati életformák világméretű elterje­ désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. Weber szerint a kapita­ lizmus - a gazdasági vállalkozás megszervezésé­ nek egyik sajátos módja - csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon­ tos tényezők közül. A kapitalista gazdaság me­ chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. A tudomány határozta meg a modern technoló­ giát, és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár­ milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja, így kétségkívül együtt nő majd a gazda­ sági és politikai terjeszkedéssel. A tudomány, a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. A racionalizálódás azt jelenti, hogy a társadalmi­ gazdasági élet a technikai tudás alapján, a haté­ konyság elvei szerint szerveződik.

Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me­ lyik változata helyes: az, amelyik Marxtól szár­ mazik, vagy az, amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. A kapcso­ lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. (Meg kell azonban je­ gyeznünk, hogy mindkét táboron belül vannak eltérések, tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü­ lönbség a szociológia sok területére kihat. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg, hanem a kevésbé fej­ lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál­ láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első, a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. Az ezzel a di­ lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek, mint a többi dilem­ ma tényezői. A modern társadalmak és a harma­ dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk, hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek.

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

1 03

arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN

W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN

1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter­ jedése. 2. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják, amelyek meghatározzák jellegüket. 3. A legfontosabb hatalmi különbségek - így például azok, amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét - végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. 4. A mai modern (kapitalista) társadalmak át­ meneti típusok. Várható, hogy a jövőben gyöke­ resen átalakulnak. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. 5. A nyugati befolyás növekedése a világon fő­ ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad.

1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató­ rugója a termelés racionalizálódása. 2. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen­ ségek egyik típusát képezik a modern társadal­ makban, amely kiegészül más, például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. 3. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz­ dasági alapon.

UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett, a modern világ kialaku­ lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak, de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar­ xon és Weberen. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus, a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló­ nak, bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá­ sakor (Gamble 1999). Más szociológusok - köztük korábbi marxisták is - mára teljesen leírták Marxot. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete, hogy általános történelmi mintákra leljen. Ezek a posztmoder­ nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik, hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel, amelyeket Marx és Weber is igye­ kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel.

Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab­ ból indultak ki, hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová", és haladás az eredménye - ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák, a történelemről vagy a társada­ lomról kialakított átfogó koncepciók, amelyeket

4. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te­ rületén a racionalizálódás határozza meg. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer­ veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. 5. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá­ sok birtoklásából és katonai erejéből származik.

értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Nincs többé védhető haladásfogalmunk, ráadásul már a történelem sem létezik. Marx reményeivel el­ lentétben nem törvényszerű, hogy a posztmo­ dern világ csak szocialista lehet. Ezt a világot in­ kább az új média uralja, amely „kiszakít" minket a múltból. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus, sokrétű. Számtalan film, videofel­ vétel, tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk, de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez, sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. A tömeg­ termelés, a tömegfogyasztó, a nagyváros, a nagytestvér-állam, a megállíthatatlanul terjesz­ kedő lakótelepek, a nemzetállam mind lejtőre kerültek, míg a rugalmasság, a sokféleség, a kü­ lönbözőség, valamint a mobilitás, a kommuni­ káció, a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk, énképünk, szubjekti­ vitásunk is átalakul. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás­ ságáról a 15., „A média" című fejezetben lesz szó, 4 6 0 - 4 6 1 . o.). Baudrillard úgy véli, hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és

4. FEJEZET

Jean Baudrillard

múltunk közti kapcsolatot, és kaotikus, üres vilá­ got teremtettek. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz­ kedése megcáfolta azt a marxista tételt, hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. A társadal­ mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá­ solják. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre, mint pél­ dául a tévéműsorokban. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum, amelyben nem való­ ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk, hanem médiaképekkel. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő, az egész világ gyászolta, nem csak Nagy-Britannia. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril­ lard erre nemmel válaszolna. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. Halála inkább egy szappanoperába illett, az emberek nem valóságos eseményként élték meg - erre mondja Baudrillard, hogy „az élet feloldódik a tévében".

Michel Foucault Bár tiltakozott, ha posztmodernistának nevez­ ték, Michel Foucault ( 1 9 2 6 - 1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Munkája

során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés­ módosulásokra, amelyek a modern világ gon­ dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. A bűnről, a testről, az őrültségről és a szexualitás­ ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek, a kórháznak, az iskolának) a kialakulását, amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében, megfigyelésében. Meg akarta mu­ tatni, hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala, „fo­ nákja" is, amelyik a fegyelmezést és a felügyele­ tet állítja a középpontba. Foucault fontos gondo­ latokat vetett fel a hatalom, az ideológia és a dis­ kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö­ sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére, Foucault pedig részben folytatta a gondolatme­ netüket. A társadalom feletti hatalomra és ellen­ őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap­ csolatos beszéd- és gondolkodásmódok összes­ sége, amelyeket közös feltevések egyesítenek. Foucault például rámutatott, milyen óriási vál­ tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola­ tos diskurzus a középkortól napjainkig. Például

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

a középkorban az elmebetegeket mindenki ár­ talmatlannak tartotta, sőt akadt, aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot­ ta, amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok, orvosszakértők, kórházak, szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira­ tok igen fejlett, befolyásos hálózata. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. o.). Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz­ tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel, az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. így a diskurzus a másféle gondolkodás- vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. Foucault írásait átszövő, fontos téma, hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti, kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz.

Michel Foucault

105

Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme­ retek természetéről kialakult általános konszen­ zussal. Ez a megközelítés, amely főként korai munkáira jellemző, ma már Foucault „archeoló­ giájaként" ismert. Más társadalomtudósoktól el­ térően, akik az ismertre utalva, analógiákkal pró­ bálják értelmezni az ismeretlent, Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. Foucault heve­ sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma­ kat, nézeteket és struktúrákat, amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok, mert ismertek. Például feltárta, hogy a „szexualitás" fogalma nem min­ dig létezett, hanem a társadalmi fejlődés folya­ matai során jött létre. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé­ kenység, az épelméjűség és az őrültség stb. mai fogalmairól. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel­ tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent - nem feledve, hogy nem alkotha­ tunk általános elméletet a társadalomról, a társa­ dalmi fejlődésről vagy a modernitásról, csak ezek töredékeit érthetjük meg.

NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. A felügyelet - információk gyűjtése másokról, hogy viselkedésük irányítható legyen - minde­ nütt megjelenik egy olyan társadalomban, ame­ lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el­ fogadja, hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek - más technológiai változásokkal együtt - mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez­ nek. Többségük azonban nem ért egyet a poszt­ modernista és foucault-i gondolatok magvával, amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér­ let, hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük, hogy jobbá tegyük a világot. Manuel Castells, Jürgen Habermas, Ulrich Beck és jóma­ gam is mind azt mondjuk, hogy épp az ellenke­ zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta­ lános társadalomelméletekre, és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. Még ha el is fogadjuk, hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz­ must felváltó szocialista alternatíváról, a szocia­ lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né­ hány - társadalmi közösség, egyenlőség, gondos­ kodás a gyengékről és az elesettekről - még ma is nagyon eleven.

4. FEJEZET

Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri, hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt, és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Ugyan­ akkor azt is felveti, hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. A kapitalizmusnak nincs alternatívája, és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla, hogy óriási gazdagság lét­ rehozására képes. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob­ léma, amelyekre Marx mutatott rá - például az, hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál­ ság következhet be. Helyre kell állítani a gaz­ dasági folyamatok feletti ellenőrzést, mert már sokkal inkább azok irányítanak minket, mint mi azokat. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el - mondja Habermas -, ha újra élet­ re keltjük azt, amit ő „nyilvánosságnak" nevez. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. Szerinte a megszokott, parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe­ lelő alapot a kollektív döntéshez. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá­ val megújíthatjuk a nyilvánosságot. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik, amelyekre Baudrillard és mások

utaltak. Mégis, e médiumoknak alapvető szere­ pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg, akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. A közszolgálati televízió és rádió azonban, akár­ csak az internet, sok lehetőséget kínál a nyílt pár­ beszéd és vita kialakítására. Feminista szerzők bírálták Habermast, mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok­ rácia összefüggésére. A bírálók rámutatnak, hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. Sze­ rintük Habermasnak azt is látnia kellene, hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk­ kannak fel a politikai vitákban. Habermas főmű­ vében, A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. Nancy Fraser (1989) rámutat, hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal, mintha az nemileg semleges volna. Pedig az állampolgá­ riság fejlődése tipikusan úgy alakult, hogy az sok­ kal inkább kedvezett a férfiaknak, mint a nőknek. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű­ ködő demokráciát is csorbítja.

Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus, Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk, hanem egy olyan szakaszba lépünk, amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé­ nyek globálissá válnak, a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá­ ból. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van, helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Amit a posztmodernisták káosznak, rendezetlenségnek látnak, azt Beck kockázatnak, bizonytalanság­ nak tekinti. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. Beck nem azt mondja, hogy a mai világ több kockázatot hordoz, mint a megelőző korok. In­ kább a kockázatok jellege változik. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély- vagy bizonyta­ lanságforrásokból ered, hanem inkább saját tár­ sadalmi fejlődésünk, valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá­ gokból. Jürgen Habermas

A tudomány és a technológia fejlődése új koc-

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

kázati szituációkat hoz létre, amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár, ugyanakkor nehezen mérhe­ tő kockázatokat is teremt. így például senki nem tudhatja, milyen kockázattal jár az olyan új tech­ nológiák kifejlesztése, mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A génkezelt termények pártolói például azt állít­ ják, hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban, olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. A szkeptikusok viszont azt mondják, hogy ezek ve­ szélyt jelenthetnek, nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. / Beck gondolatairól a 22., „Környezeti kockáza­ tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. o.). Beck szerint a kockázattársadalom fontos as­ pektusa, hogy veszélyei térben, időben és társa­ dalmilag nem korlátozottak. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek; nem csupán személyes, hanem globá­ lis következményekkel is járnak. A mesterséges kockázat sok formája - például a terrorizmus és a környezetszennyezés - áttöri az országhatárokat. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind - tekintet nélkül életkorukra, társadalmi osztályukra, nemükre vagy státusukra - veszélyes mértékű sugárzás­ nak voltak kitéve. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában, sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla­ nul magas sugárzási szintet mértek. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. Például szoros kap­ csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Erre példa a szerelem és a házasság területe. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze­ mélyes életben bekövetkezett változás meglehe­ tősen egyszerű folyamata volt - az ember nem házasból házas lett -, és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. Ma sok pár él együtt há­ zasságon kívül, és magas a válások aránya. Bár­ kinek, aki fontolgatja, hogy viszonyt kezd vala­ kivel, számolnia kell ezekkel a tényekkel, vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie, mennyire számíthat boldogságra, biz­ tonságra.

Ulrich Beck

A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. A 2 0 0 1 . szep­ tember 11-én New York és Washington ellen in­ tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról, mennyire tudhatják biztonság­ ban közösségüket a terrorista akciókkal szem­ ben. A terrorizmus félelme világszerte megbéní­ totta a gazdaságokat, főként a szeptember 11-ét követő hónapokban, mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A ter­ rorista támadások nyomán az államok átértékel­ ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha­ tó fenn a globális kockázat világában. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. A nemzetállam korlátolt néző­ pontja akadállyá válik, ha új kockázatokkal, pél­ dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz­ ni. Beck úgy véli, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet, ha eldöntöttük, miért harcolunk. Ideálja egy kozmopolita, a kul­ turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek, hanem a terroriz­ musnak a világon fellelhető okai ellen is. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg­ oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen­ nek látszó, de együttműködéssel kezelhető glo­ bális problémákat. Beck egyetért Habermasszal abban, hogy a tár­ sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke-

4. FEJEZET

zett változások nem jelentik a társadalmi-politi­ kai reformkísérletek kudarcát. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Láthatjuk egy új terület kialakulását, amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö­ dő csoportok és szervezetek, például ökológiai, fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé­ kenységére. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok­ ványos politikai mechanizmusokra. Például a környezetvédelem feladata, amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított, mára beépült a konvencionális politikai keretbe.

Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá­ nyos pályafutását. A városszociológia szakértő­ jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal­ mazni a marxi gondolatokat. / Castells városszociológiájáról a 21., ,yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. o.). Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni, mint Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár­ sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat­ gazdaság (network economy) kialakulása. Sem­ mi kétség, hogy az új gazdaság, amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok­ ra épül, kapitalista. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más, mint a múltban. A kapitalizmus terjedésének alap­ ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása, mint ahogyan Marx gondolta. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon­ dolatairól átfogóbban a 16., „Szervezetek és há­ lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o.). Castells nem sokat árul el arról, hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min­ dennapi életre gyakorolt hatásukról. A hálózat­ társadalomban a személyes identitás sokkal nyi­ tottabb kérdéssé válik. Nem a múltból merítjük

Manuel Castells

az identitásunkat, hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. Ez közvetlenül hat a csalá­ di szférára, általánosabban pedig a férfi- és női identitások felépítésére. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá­ sukat. A nő „helye" valaha otthon volt, a férfié pedig a „munkában". Ez a választóvonal mára el­ tűnt. Castells az új globális gazdaságot „önműködő­ nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli, hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot, amelyet mi teremtettünk. Castells meg­ állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá­ saira rímelnek, aki úgy vélte, hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma, hogy a gé­ pek átveszik az uralmat világunk felett, mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun­ kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító­ gépek képében, hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000, 56. o.). Castells azonban nem szakadt el teljesen mar­ xi gyökereitől. Úgy véli, hogy vissza lehet nyer­ ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö­ vetkezni, hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde-

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

kelt országok közös törekvései révén. Castells következtetése, hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének, a közösségek megújításának eszköze. Példának Finnországot hozza fel, amely a világ legfejlet­ tebb információs társadalma. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik, és a népes­ ség nagy része jártas a számítógép-használatban. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített, haté­ kony jóléti állama van, amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez.

Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj­ ló változások egy lehetséges elméleti megközelí­ tését. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban, amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel­ lemeznek. De a kockázat fogalmát ki kell egészí­ tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo­ mányos formái rendre felbomlanak. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. A globalizáltabb társadalomban azonban éle­ tünkre olyan emberek hatnak, akikkel soha éle­ tünkben nem találkoztunk, és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. A bizalom azt jelenti, hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget, a víztisztítást ellenőrző ál­ lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté­ konyságában. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Bíznunk kell az efféle hatóságokban, mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal, csak így háríthat­ juk el őket. Nézetem szerint azzal, hogy az információ ko­ rában élünk, növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti, hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon, reflektálnunk kell arra, ami körülvesz minket életünk során. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány­ hoz, az emberek a bevált cselekvési módokat kö­ vethették, nem kellett ezen töprengeniük. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról, amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol­ kodni. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert, amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek­ áldást. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló­ giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek, hány gyereket akarnak, hanem még

1 09

gyermekük nemét is kiválaszthatják. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma­ guk után vonnak. Azért nem kell attól félnünk, hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. A globális kor­ ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj­ dani hatalmukból. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára, mint régen. A kor­ mányzatoknak azonban még így is jelentős ha­ talma marad. Ha a nemzetek összefognak, akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. A csoportoknak, amelyekre Beck utal - a politi­ ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek­ nek és mozgalmaknak - fontos szerepük lehet, de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. A demokrácia még mindig nélkülözhe­ tetlen, mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. Ilyen csoportot alkot­ hatnak azok, akik az abortusz kedvezőbb meg­ ítéléséért folytatnak kampányt, de azok is, akik épp az ellenkezőjében hisznek. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked­ niük. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa­ ládi életnek azok a formái, amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. A hagyomá­ nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült, ezt általában törvé­ nyek szentesítették. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog-

Anthony Giddens

ra, hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el, hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, párbeszéd és tolerancia lesz.

KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet­ alkotás egy jelentős új szakaszához. A klasszi-

kusok - Marx, Durkheim és Weber - gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. A globális átalakulás időszakát éljük, amely valószínűleg éppen olyan mélyreható - és világszerte, széles körben ható -, mint a koráb­ bi idők változásai. Új elméleteket kell kidolgoz­ nunk, hogy megértsük azokat az új fejleménye­ ket, amelyek ma átformálják társadalmunkat. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológiában (és más társadalomtudo­ mányokban) az elméleti megközelítések sok­ féleségével találkozhatunk. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni, és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk, hiszen komplex problémák adódnak abból, hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. 2. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Az egyik főbb elméleti kérdés az, hogy mi a kap­ csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. Mi alakítjuk a társadalmat, vagy a társadalom alakít bennünket? Az al­ ternatívák közötti ellentét nem annyira éles, mint amilyennek látszik, és az igazi probléma az, hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. 3. A második dilemma azzal kapcsolatos, hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk, vagy pedig az állandó konf­ liktust kell hangsúlyoznunk. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást, és azt kell vizsgálnunk, hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. 4. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér­ déséhez kapcsolódik, főként ahhoz, hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo­ ciológiai gondolkodásba. A feminista teoreti­

kusok nemcsak abban értek el változást, hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hanem abban is, hogyan gondol­ kodnak róla. 5. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé­ nek elemzésével kapcsolatos. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda­ sági fejlődés alakítja-e elsősorban, vagy más - köztük nem gazdasági jellegű - tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá­ ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza, hogy a különböző szociológu­ soknak milyen a politikai meggyőződése, poli­ tikai beállítottsága. 6. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. A posztmodern gondolkodók tagadják, hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy, általános elméletet alkotni. 7. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz­ must, mondván, hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról, még­ hozzá úgy, hogy ezekre építve jobbá is tehet­ jük. Közéjük tartozik Habermas, a „közszféra", Beck, a „kockázattársadalom", Castells, a „há­ lózatgazdaság" és Giddens, a társadalmi refle­ xivitás fogalmának megalkotói.

1. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak, mint amilyennek látszanak? 6. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx, Weber és Durkheim megállapításaival?

A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

111

VASMANYO Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég. Butler, Judith (2004): Undoing Gender. London, Routledge. Butler, Judith (2007): Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest, Balassi. Callinicos, Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Cambridge, Polity. Castells, Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest, Gondolat. Dews, Peter (szerk.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Oxford, Blackwell. Giddens, Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Átdolgozott kiadás. Cambridge, Cambridge University Press.

Giddens, Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest, Napvilág. Harvey, David (1989): The Condition of Postmodernity. Oxford, Blackwell.

I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.info Judith Butler http://www.theory.org.uk/ctr-butl.htm Jürgen Habermas http ://www.habermasonline. org Ulrich Beck http://www.lse.ac.uk/collections/sociology/whoswho/beck.htm Manuel Castells http://sociology.berkeley,edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.lse.ac.uk/collections/meetthedirector/

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg, akik az edzőte­ remben megfordultak. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott, amikor megmutatta ne­ kik, hogyan használhatják a gépeket. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke­ rékpározás) óráin. Megint másokat alkalmi kap­ csolatok révén ismert meg, mivel a hét megha­ tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér, mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Pél­ dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül, amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak, és folyton keresztezik egymás útját, amikor átmennek egy másik géphez. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog­ hat, hogy szemkontaktust teremt valakivel, aki­ vel már legalább egyszer találkozott. Ha először találkoznak aznap, akkor általában köszönti az

Mi

illetőt, de aztán mindenki teszi a dolgát, mintha többé tudomást sem venne a másikról. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett, először távolabbról gyors pillantást vet­ nek egymásra, majd másfelé néznek. Ez jó példa arra, amit Erving Goffman (1967, 1 9 7 1 ) - a sok helyzetben kölcsönösen elvárt - udvarias figyel­ metlenségnek nevez. Az udvarias figyelmetlen­ ség korántsem jelenti azt, hogy levegőnek nézzük a másikat. Az ember jelzi a másiknak, hogy ész­ lelte a jelenlétét, de elkerül minden olyan gesz­ tust, amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu­ datlan cselekvés, de alapvető jelentősége van tár­ sadalmi életünkben, amelynek hatékonyan, néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla­ nia. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik, az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek), hogy nem kell tolakodónak vélnie, ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk,

• JHH

A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre.

Ha mellém ülsz, megjárod! - a buszon utazók mindent elkövetnek, hogy megvédjék személyes terüket.

ha olyan példát veszünk, amelyben nem érvénye­ sül. Ha egy nő mereven bámul egy férfit, és hagy­ ja, hogy érzelmei tükröződjenek az arcán, akkor a másik rendszerint a kedvese, családtagja vagy kö­ zeli barátja. Az utcán, a munkában vagy egy tár­ sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe, mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott, hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál, ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell, hogyan tekintenek egymás­ ra. Mindketten rendszeresen, de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják, hogy figyelnek, nem máshol jár az eszük. Ha meregetnék a sze­ müket, az annak a jele lehetne, hogy nem hisz­ nek a másiknak, vagy legalábbis nem értik, amit mond. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét, akkor azt a benyomást keltik, mintha takargatnának valamit, de mindenképp furcsán viselkednek.

A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke­ dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán, szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko­

dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá­ ban rendkívüli jelentőséggel bír, távolról sem ér­ dektelen, sőt a szociológiai kutatás egyik legérde­ kesebb területe. Ennek három oka van. Először is a mindennapos rutincselekvések, amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in­ terakcióba kerülünk másokkal, strukturálják, for­ málják cselekvésünket. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal­ mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap­ ról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, sőt év­ ről évre történő ismételgetése alkotja. Gondolja csak végig olvasóm, mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel, amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Viszonylag korán elment otthonról, bement az egyetemre, amire gyakorla­ tilag minden hétköznap sor kerül. Alighanem ba­ rátaival ebédelt, délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. Később ugyanazon az úton, amelyiken jött, hazament, este még esetleg kiruc­ cant más barátaival. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian, és a hétvégét általában egészen másképp töltjük, mint a hétköznapokat. Amikor egy ember életében alapvető változás tör­ ténik - például befejezi az egyetemet és munkába

5. FEJEZET

áll -, rendszerint gyökeresen meg kell változtat­ nia a napi rutinját is, de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel­ tárja, hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik, mint a szerepek, a normák és a közös elvárások, az egyének hát­ terüktől, érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre, döntései és tet­ tei révén folyton alakítja a valóságot. Más szóval a valóság nem állandó, statikus, hanem emberi interakciók során keletkezik. Az 1. fejezetben is­ mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel­ építésének ez az elképzelése áll, amelyre később ( 1 3 2 - 1 3 3 . o.) visszatérünk. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter­ akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa­ dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. Valójában minden kiterjedt társa­ dalmi rendszer a társadalmi interakció minden­ napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Ezt nem nehéz bizonyítani. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet, amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá­ ban nézzük, akkor közvetlenül nyilván nem so­ kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk, egészen más a helyzet. A modern társadalmakban az em­ berek többsége városlakó, és folyamatosan kap­ csolatba kerül olyan emberekkel, akiket szemé­ lyesen nem ismer. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak, amelyek megadják a városi élet jellegét, a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel­ zésekről (az arckifejezésekről, a gesztusokról), amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly­ tatott interakciókban. Ezután rátérünk a min­ dennapi beszéd elemzésére, vagyis megnézzük, hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva­ lónkat másokkal úgy, hogy jelentése ne csorbul­ jon. Ebben a fejezetben rámutatok arra is, hogy az apró-cseprő, mindennapos gyakorlatok, ame­ lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo­ ciológusok vizsgálnak, nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől, például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától, sőt szorosan kapcsolódnak ezek­ hez. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro- és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118., illetve a 1 2 3 - 1 2 4 . ol­ dalon).

/ A 4., „A szociológiai elméletalkotás" című feje­ zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min­ dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. o.).

NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom­ munikáció számos formája szükséges: informá­ ciót, jelentést arckifejezésekkel, gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik, ám ez félrevezető, mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket, hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt, amit szavakban megfogalmaztunk.

Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto­ sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje­ zése. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa­ cial Action Coding System, FACS), amellyel le­ írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al­ kotni egy olyan területen, amely mindig is nyi­ tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt, mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá­ lyozzák. Charles Darwin, az evolúcióelmélet aty­ ja megállapította, hogy minden emberben meg­ vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. Bár ezt egyesek vitatták, Ekman kutatásai - amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em­ berek érzelmi reakcióit vizsgálta - mintha alá­ támasztanák Darwin állítását. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket, amelynek addig szinte semmi­ lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. A közös­ ség tagjainak képeket mutattak, amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepetés), és az új-guineaiak felismerték, hogy milyen érzel­ mek kifejezése volt a cél. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né­ zetet, hogy az érzelmek mimikával való kifejezé­ se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. Ugyanakkor elismeri, hogy vizsgála­ tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal, hiszen elképzelhető, hogy ezek széles körben elterjedt, tanult kulturális tapasztalatok. Ekman

J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

E fényképek segítségével, amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki­ fejezéseit, a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést, hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. Ekman ezt a férfit arra kérte, hogy mutassa meg, milyen volna az arckifejezése, ha egy történet szereplőjeként a) meg­ örülne most érkezett barátjának, b) megtudná, hogy meghalt a gyermeke, c) dühödten harcra készülődne, d) meglátna egy döglött disznót, amely már jó ideje ott hever. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat, szü­ letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni, milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. A gyerekek mosolyogtak, amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban, amivel éppen foglalkoz­ tak, felvonták a szemöldöküket meglepetésük­ ben, amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat, és homlokukat ráncolták, ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el, válaszaik csak belülről megha­ tározottak lehettek. Az FACS-rendszer haszná­ latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse­ mőnél, amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak, amely hason­ ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö­ rítenek és összevonják a szemöldöküket). Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je­ lek szerint részben belülről meghatározott, indivi­ duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz­ gások pontos formáját, valamint azt, hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Pél­ dául a különböző kultúrákban az emberek más­ ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása, valamint a mosoly időtartama is. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások, amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. Egyes társadal­ makban például a bólintás tagadást jelent, míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező­ jét. Bizonyos gesztusokat, amelyeket az európai­ ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ­

nak (például a rámutatást), egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . Ugyan­ így Olaszország egyes részein például dicséret­ képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják, ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. Az arckifejezések­ hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat, vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. Mindhárom módon tréfálkozhatunk, gúnyolód­ hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo­ mások árulkodóak lehetnek, hiszen gyakran azt jelzik, hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki, amit gondolunk. Alighanem az elpirulás a leg­ nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma­ zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre, de számos egyéb finom jelzés is létezik, amelyeket mások érzékelhetnek. Például a gyakorlott meg­ figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ­ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Az izza­ dás, a fészkelődés, a merev tekintet vagy az oldal­ pillantások, a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják, hogy a szóban forgó sze­ mély megpróbál félrevezetni minket. Tehát má­ sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is, amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük.

A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció­ nak nemi vetülete? Joggal hihetjük, hogy igen. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör-

•J

FEJEZET

Nők és férfiak a köztereken Az 7. fejezetben már írtam, hogy szoros kapcso­ lat van a mikroszoáológia, a közvetlen interak­ ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia, a társadalom álta­ lánosabb jegyeinek, például az osztály- vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). Ebben a keretes részben arra hozok példát, hogyan kapcsolódik egy lát­ szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar­ tozó esemény - férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt - a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez.

zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995), és csak akkor lehet megérteni, ha azt is figyelembe vesszük, hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Ez megmutatja, hogyan kapcsolódik össze a mikro- és makroelemzés. Gardner például azt a jelenséget, hogy férfiak nőket zaklatnak, a nemek közötti egyenlőtlen­ ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta, amelyet az jelenít meg leginkább, hogy a köztereken a fér­ fiak vannak előnyben, a nők testileg kiszolgálta­ tottak, és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye.

Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá­ ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja, hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken - amelyek közül legismer­ tebb az építési terület környéke - úgy fordul elő, hogy a nők gyakran sértőnek találják.

Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter­ akciókat, ha nem kötjük össze ekképp a mikro- és makroszociológiát. Úgy tűnhet, mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának, vagy mint­ ha megelőzhetnénk őket azzal, hogy jó modorra tanítjuk az embereket. A mikro- és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk, hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö­ zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte­ tésére kell törekedni, amelyekből az efféle inter­ akciók erednek.

Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten, egyetlen interakció vizs­ gálatával, nem sok haszna, ha a kérdést ennyi­ re egyszerűsítve szemléljük. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között

nyezet formálja, nem meglepő, hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá­ lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők, és általában összefüggenek a társadalomban meg­ szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter­ akcióiban is világosan megmutatkoznak. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki­ fejezésmódot, a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. Azokban a társadalmakban, ahol ál­ talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán- és közéletben egyaránt, a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel, mint a nők. A szemkontaktus egyik formája, a bámulás megvilágítja, milyen „jelentésbeli" ellentmondá­ sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo­ nos formái között. Ha egy férfi bámul egy nőt, akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik; ha a nőt ez feszélyezi, kerülheti a férfi tekintetét úgy, hogy másfelé néz vagy meg­ szakítja az interakciót. Ha viszont egy nő bámul egy férfit, akkor ezt gyakran kihívónak, szexuális kezdeményezésnek tekintik. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek, összessé­

gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. 1996). A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. Vizsgálatok igazolják, hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek, mint a nők: lábukat terpesztve hátra­ dőlnek, míg a nők tartása zártabb, egyenesen ül­ nek, kezüket az ölükbe teszik, lábukat keresztbe rakják. A nők általában közelebb állnak ahhoz, akivel beszélnek; a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket, mint for­ dítva (a nőktől pedig elvárják, hogy ezt rendjén valónak vegyék). Vizsgálatok mutatták meg azt is, hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje­ zik ki érzelmeiket, és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét, de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust, mint a férfiak. A szociológu­ sok azt állítják, hogy ezek a látszólag jelentékte­ len mikroszintű interakciók erősítik a társadal­ munkban általánosabb, makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. A férfiak a nőknél nagyobb te­ ret foglalnak el, amikor állnak vagy ülnek, mert általában távolabb állnak attól, akihez beszélnek, mert terpeszkedve ülnek, és mert irányító szere­ püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus­ sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek; ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel, ak­ kor a nő általában hamarabb elfordul, mint egy

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

férfi tenné. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je­ leket tárhat fel, amelyek azt mutatják, hogy a tár­ sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990).

AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben, illetve mások magatartá­ sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket, interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során, társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for­ májában zajlik. A szociológusok mindig úgy tar­ tották, hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés, amelynek középpontjában az áll, miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta­ tása, vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata, amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered, akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. Mindannyian használunk ilyen értel­ mezési módszereket interakcióinkban, általában anélkül, hogy tudatosan figyelnénk rájuk. Gyak­ ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz­ lést egy beszélgetésben, ha ismerjük a társadal­ mi kontextusát, amely a szavakban nem jelenik meg. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. B: Az nem okoz gondot. A: Van egy kutyám is. B: Jaj, az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá­ lik, amint megtudjuk, hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos, akinek semmi gondja a gyerekkel, de nem engedi, hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik, részben pe­ dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza.

Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for­ mái is feltételezik, hogy a beszélgetők sokrétű, közös tudásra építenek. Tulajdonképpen még a

legfelszínesebb csevegés is annyira összetett, hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. A hétköznapi társalgásban hasz­ nált szavaknak nincs pontos jelentésük, és mon­ dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?", a válasz nem annyira egyértelmű, mint az a kérdés szavaiból következne. Egy nap hosszú idő, és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból, a fürdő­ szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt..." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni, hogy ismerjük a kérdezőt, tudjuk, milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez­ ni, illetve azt is, hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján.

Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket", amelyek segítségé­ vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük, Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye­ temistákkal végzett kísérletei világították meg. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte, hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro­ konukkal, és törekedjenek arra, hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide­ rüljön a pontos jelentése. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!", akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt, hogy szép?", „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. Az így létrejött beszél­ getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák, „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész­ ségem, az anyagi helyzetem, a tanulmányi eredményem, a lelki nyugalmam vagy a... S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga­ zából egy csöppet sem érdekel, hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket, ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél­ getési konvenciót? Egyszerűen azért, mert min­ dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül, hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan, hogy mit miért mondunk. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje­ sen kézenfekvőnek, akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal-

5. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ, vagyis vé­ gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat, például: A: Hova mész? B: Tönkre. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését, hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. A szellemeskedés, a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. Nincs eb­ ben semmi rossz mindaddig, amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele, hogy a félreér­ tés célja a másik megnevettetése.

A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha valaki megszegi - például ez az éttermi vendég, amikor ezt mondja: „Üdv, Jeff vagyok... a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét­ lapot. Az én specialitásom a coq au vin, borlap nem kell. Nagyon reméljük, hogy finom lesz az étel. Ha bármire szükségünk lenne, feltétlenül tudatjuk Önnel." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie, amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel­ lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva, és az interakció ilyen esetben megakadna. Ami tehát első látásra jelen­ téktelen beszélgetési konvenció, az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része, ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Meg kell jegyeznünk, hogy az emberek a min­ dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz­ nek, mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust, amely szükséges lenne egy kijelentés, megjegyzés vagy kérdés értelmezésé­ hez. Ennek a célja lehet az, hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani, a beszélgetőtársat megpró­ báljuk megtréfálni, zavarba hozni, vagy esetleg az, hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz­ lés kétértelműségére. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere­ ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire, mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet­ ben, amikor ezt normális esetben nem tennénk,

„Interakciós vandalizmus" A beszélgetés, mint már említettem, az egyik leg­ főbb módja annak, hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak, ha mindenki megmarad a cseve­ gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál; ha ezeket a szokásokat megtörik, akkor veszélyben érezhetjük magunkat, zavartakká vagy bizonyta­ lanokká válunk. A mindennapi társalgás általá­ ban úgy zajlik, hogy a beszélgetők gondosan rá­ hangolódnak mások „végszavaira" - igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz, a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -, hogy segítsék a zökke­ nőmentes beszélgetést. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra, így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében, a vál­ takozó megszólalásban. Épp ezért feszültségeket okozhat, ha az egyik fél „nem hajlandó együtt­ működni". Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe­ szült helyzetet, hogy egy szociológiai kísérlet ke­ retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. De mi van a való világ helyzeteivel, amelyekben az emberek beszélgetési módsze­ reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg­ érteni, miért tekintik a járókelők gyakran prob­ lematikusnak az efféle interakciókat. A társal­ gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá­ sokat a mindennapi társalgás mintáival. A társal­ gáselemzés olyan módszer, amellyel egy beszélge­ tés jelentése minden szempontból vizsgálható - a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne­ tek, megszakítások és átfedések).

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

A kutatás során - többnyire hajléktalan, alko­ holista vagy kábítószerfüggő - fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel, hogy rájuk kiáltottak, bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik", mert a nők ritkán válaszolnak úgy, ahogyan egy normális interakcióban tennék. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek, a nők rendszerint megszaporázzák lép­ teiket és mereven előre néznek. Az alábbiakban azt idézem, hogyan próbált Mudrick, az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés­ be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót, amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen­ letes tempóban. 1. Mudrick: Tetszel, babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép­ teit, ügyet sem vetve a megjegyzésre. 2. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két, húszas éveiben járó fehér nő jön. 3. Mudrick: Hahó, lányok! Milyen csinosak vagy­ tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. 4. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad, mintha nem is hallotta volna. 5. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom, hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. 6. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy, tudod-e?! A nő rá se hederít. A városi jó modor alapvető követelménye, hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele­ lő „kezdete" és „vége" legyen. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá­ ban igencsak problematikus. Amikor a nő ellen­ állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak, a férfi ezt nem vette tudomásul, tovább próbálko­ zott. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde­ ni, de gyakran nem vette a lapot, amikor a nő je­ lét adta, hogy nem kívánja folytatni: 1. Mudrick: Hahó, szépségem! 2. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. Mudrick: Jól vagy? 4. Mudrick: Nagyon csinos vagy, hallod-e! Tet­ szik, hogy így feltűzöd a hajad.

5. Mudrick: Férjed van? 6. Nő: Van. 7. Mudrick: Na! 8. Nő: Van! 9. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Nő: Otthon tartom. 11. Mudrick: Ne mondd már! 12. Nő: De! 13. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Az enyém Mudrick. És a tiéd? A n ő n e m válaszol, továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél­ getést kezdeményez és további válaszokat pró­ bál kicsikarni a nőből. Ha csak az átiratot néz­ zük, akkor is eléggé egyértelmű, hogy a nő nem kíván társalogni, de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést, még világosabbá vá­ lik a vonakodása. A nő - ha egyáltalán válaszol - késlelteti a válaszait, Mudrick viszont azonnal válaszol, megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé­ kével is késik a válasz, az a hétköznapi beszél­ getések többségében azt jelzi, hogy a beszélő té­ mát akar váltani. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést, amely „bár­ dolatlannak" számít. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan", amikor úgy tesz, mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait, hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá­ sokat, mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Ha hiá­ nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká­ sos jelei, akkor az egyéneket erős, megmagyaráz­ hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. A szerzők az efféle eseteket, amelyekben a rang­ létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott, a ma­ gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét, interakciós vandalizmusnak nevezik. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna­ pi beszédformákhoz az egymással, a helyi üzlet­ tulajdonosokkal, a rendőrséggel, a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. De ha kedvük tartja, úgy boríthatják fel a minden­ napi beszélgetés konvencióit, hogy elbizonytala­ nítják a járókelőket. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni, mi történt velük, mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű

interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Az utca embere számá­ ra a fehér nő, aki ügyet sem vet beszélgetési pró­ bálkozásaira, távolságtartónak, ridegnek és rész­ vétlennek tűnik - vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében, hogy valóban veszélyes, óvakodnia kell tőle. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-, státus- és faji struktúrákhoz. Az efféle mindennapi interakciók során keletke­ ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre, amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. Az interakciós vanda­ lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta­ lanság önmagát erősítő rendszerének.

A MÁSIK OLDAL

GARY LARSON

Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek, hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők, amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. Például ha felborítunk egy pohár vizet, azt mondjuk: „Hop­ pá!". Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre, olyasmi, mint a hunyorítás, ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. Pedig itt korántsem akarat­ lan reakcióról van szó, ami abból is látszik, hogy az ember általában nem kiált fel így akkor, ha egyedül van. A „hoppá" rendszerint más jelen­ lévőknek szól. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel, hogy csak jelentéktelen és pilla­ natnyi ügyetlenségről van szó, nem kell arra gon­ dolniuk, hogy az illető esetleg nem ura a csele­ kedeteinek. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások, hanem csak kisebb balesetek al­ kalmával használatos, ami szintén arra vall, hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek, ame­ lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza­ bályozzuk. Sőt, elképzelhető, hogy nem az kiált fel, aki előidézte a bajt, hanem az, aki a tanúja volt, vagy épp figyelmeztetni akarta. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják, kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. Pél­ dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja, hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". A hang kitölti azt a rövid szakaszt, amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja, ugyanakkor valószínűleg megta­ nítja neki, mit jelent e reaktív kiáltás. Mindez okoskodásnak tűnhet. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel-

Hétköznapi életünk összeomlana, ha minden szokásos lé­ pésünket meg kellene fontolnunk.

met a szavainkra és cselekedeteinkre, mint aho­ gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. A lényeg azonban az, hogy magunktól és má­ soktól is természetes módon elvárjuk, hogy sza­ kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont­ rolláljuk a megjelenésünket, cselekedeteinket. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo­ zott éberséget" (controlled alertness). Emberi lé­ tünk alapvető része, hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival.

AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter­ akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül, amelyek az arcunk, testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. Mások arckifejezése, gesztu­ sai segítségével kiegészítjük azt, amit szóban kö­ zölnek, és következtetünk arra, hogy őszinték-e. Mindannyian szigorúan és folyamatosan - de többnyire öntudatlanul - kontrolláljuk az arcki­ fejezésünket, a testtartásunkat és a mozdulatain­ kat, miközben mindennapi interakciókba kerü­ lünk másokkal.

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

1;

Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal, hogy átment az utca túloldalára, mert úgy érezte, tartania kell valakitől, aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike, akik értelmezni pró­ bálták az efféle egyszerű interakciókat. Ander­ son elsőként két, egymással szomszédos ameri­ kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. Könyvében {Streetwise: Race, Class, and Change in Urban Community, 1990) megállapította, hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra, hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte­ ni, amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye­ getőnek tekintették. Anderson rámutatott, hogy az a mód, ahogyan az Egyesült Államok egy észa­ ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással, nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával, amely viszont kapcsolódik a társa­ dalom gazdasági struktúrájához. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról, hogyan keletkeznek a társadal­ mi szabályok és státusok meghatározott kontex­ tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül, azok rendszerint megpróbálnak információt szerez­ ni róla vagy felidézni már meglévő információi­

kat. [...] Az egyénre vonatkozó információ elő­ segíti a helyzetmeghatározást, mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják, mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést, miféle viselkedési utalások és jelek alkot­ ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Meg­ állapítja: A bőrszín, a nem, az életkor, a társak, az öltöz­ ködés, az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók, feltevések alakulhatnak ki, és létrejöhet kommunikáció. Az egyes (gyors vagy lassú, megtévesztő vagy őszinte, érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít­ ják a nyilvános kommunikációt. Más tényezők, például a napszak és a személy jelenlétét „ma­ gyarázó" tevékenység is meghatározhatják, hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton, nem minősül „biztonságosnak", akkor rablónak nézhetik, és előfordulhat, hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg­ felelő távolságot tartani tőle. Anderson megmutatta, hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át, akik nem so­ rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga­ dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen-

5. FEJEZET

nek a vizsgálaton, a fehér nők és a fehér férfiak va­ lamivel lassabban, a fekete nők, a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Anderson - rámutatva, hogy az interakciós feszült­ ségek külső, például faji, osztály- és nemi státusok­ ból erednek - megállapítja, hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé­ szen a helyzetet. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit", ha például az „óvakodás művé­ szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo­ lattal, hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Anderson azt állítja, hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü­ lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép­ osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Néha azt sem tudják, hogyan kell tempót váltaniuk, hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot, vagy hogyan ha­

Vagyis arcunk, testünk és beszédünk arra szol­ gál, hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk, má­ sokat pedig elrejtsünk. Tevékenységeinket a tár­ sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. Most ezt fogjuk megvizsgálni.

Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben, amikor az emberek egy bizonyos kör­ nyezetben jelzik, hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Rendszerint ilyen interakcióra ke­ rül sor, ha valahol - például egy forgalmas utcán, a színházban vagy a házibulin - sok ember gyűlik össze. Amikor az ember mások társaságában van, még ha közvetlenül nem is beszélget, akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása, mimikája és gesztusai révén. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk, ami­ kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. A társadalmi interak­ ció gyakran magában foglal mind fókuszos, mind nem fókuszos elemeket. Goffman a fókuszos in­ terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne­ vezi. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal - családtagokkal, barátokkal, munkatársakkal -, miközben a hát­ térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. A futó beszélgetések, a szemi­ náriumi viták, a játékok és a rutinszerű szemtől

ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap­ szakokban. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. o.) hasonló vizsgálatok jól mutatják, hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí­ tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. Egyértelmű, hogy a társa­ dalmi szerveződés minden formájának, legyen bármennyire kiterjedt, legfőbb alapja a szemtől szembeni, közvetlen interakció. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól, mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat, hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra, és fordítva, hogyan be­ folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit.

szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel, pincérek­ kel, boltosokkal stb.) mind-mind az érintkezés példái. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va­ lamilyen „nyitó lépésre", amely azt jelzi, hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze­ rint járunk el. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek - például egy házibulin -, az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg­ gesztése mindig kockázatos pillanat, mivel könynyen félreérthető, hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). Ezért lehet bi­ zonytalan és habozó először a szemek találkozá­ sa. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz, az illető úgy viselkedhet, mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai­ val, mint a tényleges beszéddel. Goffman megkü­ lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések, amelyekkel az emberek igyekez­ nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar­ talmazza, amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit, amikor azok a felszol­ gált ételeket dicsérik, ugyanakkor azon töpreng­ het, hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben, hogy mennyit hagytak meg, és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. Persze a pincérnek és másoknak, akik a szol­ gáltatóiparban dolgoznak, munkaköri kötelessé-

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég­ gel folytatott társadalmi interakció során. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour), amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről, akiknek megmagya­ rázzák, hogyan kell viselkedniük az utasokkal. / Hochschild tanulmányát az 1., „Mi a szocioló­ gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. o.).

Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo­ galmakat. Ilyen például a társadalmi szerep. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások, amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa­ dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe­ lelni, így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be, a tanári szerep pedig a diákokkal szem­ beni viselkedés meghatározott formáiból áll. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet, mint­ ha színészek játszanák egy színpadon - vagy in­ kább sok színpadon, mert alakításunk azoktól a szerepektől függ, amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. Az emberek érzékenyek arra, hogy mások milyennek látják őket, és a be­ nyomáskeltés (impression management) többfé­ le formájához folyamodnak, hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. Bár ezt néha előre eltervezzük, a benyomáskeltés rend­ szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke­ deteinknek. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik, amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt, este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik, amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci­ meccsre. Ez a benyomáskeltés művészete. Épp az imént írtam, hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza, milyen szerepeket ját­ szunk. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon­ textustól függően más és más lehet. Például ha olvasóm „hallgató", akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. „Gyerek"-státusa különbözik ettől, és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben, és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. Nyil­ vánvaló, hogy egy személynek egyszerre sok stá­ tusa lehet. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. A hozzáren­ delt státus az, amelyet biológiai tényezők, pél-

dául faj, nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj­ donítanak". Ilyen hozzárendelt státus a „fehér", a „nő" és a „kamasz". A szerzett státus az, amelyet az egyén a maga erejéből ér el. Olvasóm szer­ zett státusa lehet a „diplomás", a „sportember" vagy a „munkavállaló". Bár szeretnénk azt hinni, hogy szerzett státusaink a legfontosabbak, a tár­ sadalom ezt másképp ítélheti meg. Minden tár­ sadalomban akadnak státusok, amelyeket többre tartanak más státusoknál, és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. A szo­ ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes, E. C. 1945; Becker 1963). A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. A szociológusok rá­ mutattak, hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak, amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). Hamarosan szó lesz arról is, hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter­ akcióinkat.

Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó, színfalak mö­ götti területre. A homlokzati területhez tartoz­ nak az olyan társas történések vagy érintkezések, amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak, ezek „színpadi alakítá­ sok". A homlokzati területen való szereplés hát­ terében gyakran csapatmunka folyik. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza, mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt­ tük, holott szívből utálják egymást. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra, hogy ne törjön ki veszekedés, megőrizve a béke és nyuga­ lom látszatát, de egymásnak esnek, amint a gye­ rekek elalszanak. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely­ zetekben történő interakciókra. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Ha az emberek biztosak abban, hogy a „színfalak mögé" kerültek, akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket, magatartásformáikat, amelyeket „ref­ lektorfényben" kontrollálniuk kellett. (A 128. oldal keretes részében ismertetem, hogyan alkal­ mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill, amikor nyilvános illemhelyekben vizs­ gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter­ akciókat.) A hátsó régiókban „profán beszédmó­ dot használnak, nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek, folyton panaszkodnak [...] egyszerű,

5. FEJEZET

tett (néha még ma is az). A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják, hogy a nemi szervek a test legintimebb részei, és hogy a nemi szervek feltárása, illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat, hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő, akár férfi), ha gya­ nítják, hogy veszélyben az egészségük.

Hmmm... melyiket is vegyem fel ma?

informális öltözéket viselnek, »hanyagul« ülnek és állnak, nyelvjárásokat és nem szabványos be­ szédmódot használnak, morognak és kiabálnak, játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«, csekély jelentőségű, de potenciálisan szimbolikus cse­ lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra, különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak, fütyörésznek, rágógu­ mit rágnak, majszolnak, büfögnek, szellentenek" (Goffman 2000). így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság, amikor kiszolgálja a vendégeket, de amint be­ lép a konyhába, elkezd gorombán kiabálni. Alig­ hanem nagyon kevés olyan étterem van, ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát, ha látná, mi folyik a konyhában. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. A stigmáról és a tönkretett iden­ titásról szóló írásait a 8. fejezetben ismertetem (216. o.).

Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás­ keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat, amelyet az alábbiakban részletezek. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös, kényes fajtáját vizsgálták: megnézték, mi történik, amikor egy nő elmegy a nőgyógyász­ hoz (Henslin-Biggs 1971, 1997). A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or­ vosok végezték, ezért a vizsgálati helyzet mind­ két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe­

A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so­ kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta, hogy a nőgyógyászati érintkezés jel­ legzetes szakaszokból áll. Ezeket a szakaszokat - megint színházi metaforával élve - „jelenetek­ nek" nevezték, amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. A „prológusban" a nő belép a vá­ róba és felkészül rá, hogy - egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását - eljátssza a páciens szerepét. Amikor behívják a vizsgáló­ ba, magára ölti a „páciens"-szerepet, és elkezdő­ dik az első jelenet. Az orvos hivatalos és szak­ mai magatartásformát vesz fel, valódi, tiszteletre méltó személyként kezeli. Felveszi vele a szem­ kontaktust és udvariasan meghallgatja. Ha úgy dönt, hogy szükség van a vizsgálatra, ezt közli a pácienssel, és kimegy. Ezzel véget ér az első jelenet. Amikor az orvos kimegy, bejön az ápolónő. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon­ ti jelenetben. Megnyugtatja a pácienst, ha az nagyon izgul, és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként, aki tudja, „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie", és kollaboránsként a nem­ sokára lezajló eseményekben. A legfontosabb mégis az, hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál­ toztatni a pácienst, akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét, de nem az egész embert. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését, hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. Aztán odaveze­ ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz, és még mielőtt az orvos visszajön, betakarja egy lepedővel úgy, hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. Ezzel elkezdődik a központi jelenet, amely­ ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja, hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le­ gyen a szexuális felhangoktól, másrészt tanú le­ het, ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. A vizsgálat úgy folyik le, mintha a pá­ ciens személyisége nem lenne jelen - a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől, ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik,

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. Az orvos - aki egy alacsony széken ül, és nem látja pácien­ se arcát - bizonyos, kifejezetten orvosi kérdések­ től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be­ szélgetést, és igyekszik meg se moccanni. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel­ lékes szerepét játssza, segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés, amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését, hogy túl van a vizsgálaton. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát, ezután kész az utolsó jele­ netre. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét, újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. Ugyanolyan hivatalosan ud­ varias modorban beszél, mint az első jelenetben, azt is a páciens tudtára adva ezzel, hogy a testé­ vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi­ szonyt. Végül jön az „epilógus", amikor a páciens kilép a rendelőből, és visszaváltozik azzá, aki volt. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá­ suk irányítása érdekében.

A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö­ zik. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Amikor egymás mellett állnak, még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt, a távolság ennél kisebb lehet. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll­ nak egymáshoz, mint ami Nyugaton illendőnek számít. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. Edward T. Hall, aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt, a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A bizalmas távolság, amely legfeljebb fél méter lehet, nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek, ame­ lyekben megengedett a rendszeres testi érintke­ zés, mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor­ mális távolsága. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett, de csak szigorú korlátok között. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók - például az in­ terjúk - szokásos zónája. A negyedik zóna a nyil­

vános távolság (négy méternél nagyobb), amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. A mindennapi interakcióban az intim és a sze­ mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják", az ember igyekszik visszaverni a támadást. Egy szú­ rós pillantás azt jelezheti a másiknak, hogy taná­ csos odébb állnia, különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Olyan esetekben, amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz, valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat­ nak, például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz­ talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall, E. T. 1973, 1996). Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak, jó­ részt ugyanúgy, mint a nem verbális kommuni­ káció más formáiban. A férfiak a nőknél tradi­ cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér­ használatban, ideértve azt is, hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe, akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze­ li ismerőseik közé. A férfi, aki séta közben karon vezet egy nőt, vagy megérinti a nő derekát, ami­ kor az ajtóban előre engedi, ezzel figyelmességé­ nek, udvariasságának adhatja tanújelét. A fordí­ tott jelenséget azonban - amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe - gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. Sok nyu­ gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek - mind a férfiak, mind a nők - szemé­ lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze­ ledési kísérleteitől. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel, amely azzal kapcsolatos, hogyan formálja tes­ tünket a társadalom, amelyben élünk. A szo­ ciológia és a test kapcsolatáról a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó.

INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa­ dalmi élet megértésében alapvetően fontos, hogy áttekintsük, hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. Minden interakció szituáció­ hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo­ nyos ideig tart. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak, így például azok az emberek, akik eljárnak dol­ gozni, egy „zónát" - mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt - a munkahelyükön tölte­ nek. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí-

5. FEJEZET

Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok, egyetemek, bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs­ gálta a társadalmi interakciót. A következőkben megnézzük, hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála­ ta során. Cahill megfigyelte, hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor­ mance team) nevez, annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza, hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott­ ságukat. A következő, három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Bár a be­ szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat­ tuk, csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. A: Húúú, de ciki volt! El se hiszem, hogy meg­ történt, (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác, hogy egy rakás balek­ kal volt dolga. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom, hogy mindenki hallja. C: Á, dehogy! Szerintem nem is hallotta. B: ...akkor még nem láttuk, és te annyira bele­ merültél a dumálásba, hogy... A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg­ fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja, ki vagy. Mehetünk? A: Égek, mint a rongy. Mi lesz, ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké.

matlan, gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei­ nek kínos következményeit, hanem „ B " okítja is „A"-t, hogyan vehet részt a közös alakításban. El­ mondja neki, hogy ha jobban figyelt volna a töb­ bi csoporttag útmutató jeleire, akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba, hanem azért is, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, és ez többé ne történjen meg. Megegyezhetnek titkos jelekben, elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni­ valókat. A bárok mosdójában például néha hall­ hattuk, ahogyan a csoport arról beszél, egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél­ pontjához, hogyan közeledtek a tagokhoz, mi­ lyen módszerekkel lehet próbálkozni, és milyen reakciók várhatók. Ha az egyén megosztja a cso­ port többi tagjával az efféle stratégiai információ­ kat, akkor elejét veheti, hogy keresztülhúzzák a számításait, sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg­ beszélések - legalábbis részben - kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. Például I a fenti, három fiatal nő között zajló beszélgetés­ ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba, hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit, másrészt győzködik, hogy „újra a színpadon a helye". Forrás: Cahill et al. 1985.

Példánk is mutatja, hogy az efféle védekező stra­ tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja, ha­ nem időt is nyer, hogy összeszedje magát, mielőtt ismét kilép a közönség elé... Goffman (2000) figyelte meg, hogy a szerep­ játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín­ padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot, hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife­ jezéseket; a csapat kifejezési szempontból alkal­ nűleg a hétköznapokon dolgoznak, a hétvégét pe­ dig otthon töltik, egészen más napirend szerint, mint a hétköznapokat. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na­ ponta busszal kell a város egyik részéből a másik­

KÉRDÉSEK 1. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter­ akciók elemzésében? 2. Segítheti a szerepjátszás, az udvarias figyel­ metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter­ akció vizsgálatát? 3. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál­ kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk, hogy eljussunk a munkahelyünk­ re. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük,

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra, folyosókra és (ha többemeletes) szin­ tekre osztható. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól, hanem különböző idő­ zónákhoz is köthetők. A nappaliban és a kony­ hában többnyire napközben tartózkodunk, a há­ lószobában pedig éjszaka. A különböző „régiók­ ban" zajló interakciókat tér- és időbeli határok is elválasztják egymástól. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek, az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [...] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat, hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu­ tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki­ terjesztik azt az informális viselkedést, amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor­ látozódik. Amerikai középosztálybeli környé­ keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg, farmerben, klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [...] egy olyan terület, amelyet az adott gyakor­ lat szabályszerű előadása számára teljes mér­ tékben homlokzati területként hoztak létre, minden szerepjátszás előtt és után természete­ sen gyakran hátsó területként funkcionál, mert ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy kijavítsák, helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz­ leteket, vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe, boltba vagy otthonba.

Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó­ nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető, kronometrikus idő. Az óra és a tevé­ kenységek pontos időzítése - vagyis egyúttal tér­ beli koordinálása - nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Az idő mérése ma az egész világon egységes, ami lehe­ tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen, bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni­ kációs rendszereknek a működését. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing­ toni nemzetközi konferencián. Ekkor osztották fel a Földet - a nap huszonnégy órájának meg­ felelően - huszonnégy időzónára, és meghatá­ rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját.

A 14. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek, amelyek megpróbálták pontosan be­ osztani lakóik napi és heti teendőit. Ma gyakorla­ tilag nincs olyan csoport vagy szervezet, amelyik ne ezt tenné - minél több emberről és erőforrásról van szó, annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. Eviatar Zerubavel (1979, 1982) ezt egy modern, nagy kórház időbeli struktúrá­ jának elemzésén keresztül mutatta be. Egy kór­ háznak napi huszonnégy órában kell működnie, és a kórházi személyzet, valamint az anyagi erő­ források összehangolása igencsak bonyolult fel­ adat, így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak, megfordulnak a kór­ ház különböző osztályain, ráadásul még a nap­ pali és éjszakai műszakot is váltogatják. A nővé­ reket, az orvosokat, minden egyes dolgozót, va­ lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell.

A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa, mennyire szorosan kö­ tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz, hogy mennyire tudjuk tágítani tér- és időbeli le­ hetőségeinket. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették, hogy olyan emberekkel érintkezzünk, akiket sosem láttunk, akikkel so­ sem találkoztunk, akik a világ bármely szegle­ tében élhetnek. Ez a technológiai változás „át­ rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz­ dulnunk ahhoz, hogy bárkivel érintkezzünk. Időészlelésünket is átalakítja, mert az elektro­ nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin­ te azonnali. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. Ha levelet küldtünk külföldre, beletelt némi időbe, amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. Persze az emberek ma is írnak levelet, de vilá­ gunkban mindennapossá vált az azonnali kom­ munikáció. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. Annyira megszoktuk, hogy bekapcsolhat­ juk a tévét és megnézhetjük a híradót, vagy tele­ fonálhatunk, elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak, hogy nehéz el­ képzelni, milyen volna az élet e lehetőségek híján.

A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai, ame­ lyeket Goffman, Garfinkel és mások elemeztek, egyetemesnek látszanak. De amit Goffman ír az

5. FEJEZET

Globalizácíó a mindennapi életb

mzetközi idegenforgalor

Beszélgetett már szemtől szembe valakivel, aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat, amelyek távoli országok­ ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá­ laszol, akkor már tapasztalhatta, milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. A globalizáció, ez a viszonylag új jelenség meg­ változtatta a különböző nemzetekhez tarto­ zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo­ balizáció meghatározását. Szerinte „a globalizá­ ció azt jelenti, hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu­ kat" (Tilly 1995). Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat - közvetle­ nül vagy közvetve - más országok lakóira. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat, amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj­ lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok­ kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók, akik megfigyelték, hogy a glo­ balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit, mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták

országok közötti mozgását. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá­ ma kétszeresére, az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. Az ide látoga­ tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter­ akciók számát is. John Urry (1990, 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása, hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala­ tokat szerezhet. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [ fejezetben, a 210-211. oldalon lesz szó), mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak­ értők által társadalmilag szervezett, alkalmazását tekintve szisztematikus, távolságtartó, mint az orvosi tekintet, csak ebben az esetben az „egzoti­ kus" élmények keresése hajtja. Az efféle tapaszta­ latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal, amelyek arra vonatkoznak, hogyan kellene zajla­ nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe­ zettel való érintkezésnek.

ni p i w n Hím•inin , i, , „

SI

*

Ám

fJ^H

mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\

I n

lm

Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket, mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli.

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

131

MMnMHaMnMnMMMMHaaaMMNHManMMMHMI

Az Egyesült Államokba utazó britek például de­ rülnek azon, hogy az amerikaiak az út jobb olda­ lán autóznak, miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. A közlekedés szabá­ lyai annyira bevésődnek, hogy idegenül, furcsá­ nak, már-már egzotikusnak hat, ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. Bizonyos érte­ lemben épp azért fizettünk, hogy ne csak az Em­ pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot, hanem ezt is láthassuk. Képzelje el, milyen csalódott vol­ na, ha egy másik országba érkezve rádöbbenne, hogy az éppen olyan, mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg­ zotikus tapasztalatokat szerezni. Például a Párizs­ ba látogató-főként az amerikai - fiatalok legnép­ szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo­ nald's gyorséttermek. Van, aki épp azért megy oda, mert tudni szeretné, hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé­ geket használnak, ezért a McDonald's „negyed­ fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. A külföldre utazó britek nem bírják meg­ állni, hogy angolos-íres kocsmákba és vendég­ lőkbe is be ne térjenek. Néha az efféle kitérők kí­ váncsiságból fakadnak, de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak­ ciókról, az elsősorban olyan társadalmakra érvé­ nyes, amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. Mi a helyzet a kicsi, tradicionális társadalmakkal, amelyek nem érintkeznek idege­ nekkel, és ritkán vagy sohasem fordul elő, hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü­ lönbségei jól láthatók, ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa­ dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában, a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele­ ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl), más néven busmanokat (Lee 1968, 1969). Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk, még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio­ nális mintái. A lkungok harminc-negyven fős csoportok­ ban élnek, a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. Az élelem ritka ezen a környéken, ezért nagy területeket kell bejárniuk, hogy hozzájussanak. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak, de sok­ szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres­ ni. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld-

gyakran megnyugtató, hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. A turistatekintet lényege, hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre, amelyek ellentétesek egymással. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket, mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek, amelyekbe ellátogatnak. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra, akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről, például az ételeikről, a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról - ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért, hogy jobban megértsenek más kultúrákat, vagy azért, hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról, akik különböznek tőlük.

I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I

A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus, ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra, milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban, hogy meg tudják határozni (többek között) azt is, vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők.

I I I I I I I

nyi területet is átfésülnek egy nap alatt, és késő este térnek vissza a táborba enni, aludni. A fér­ fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket­ tes-hármas csoportokban töltik. Van azonban az évnek egy olyan része, amikor a napi tevékenysé­ gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak, ami­ kor bőven van víz, és élelmet is sokkal könnyebb találni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog, ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na­ gyon sok időt vesz igénybe. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál­ koznak olyan emberrel, akit ne ismernének vi­ szonylag közelről. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál­ kozásaik, nem is volt szavuk az „idegen" leírásá­ ra. Míg a lkungok - különösen a férfiak - gyakran a nap nagy részében egyedül vannak, magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. A családok szinte átlátszó, nyi­ tott sátrakban alszanak, és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. Senki nem próbál­ ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál­ lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat, de nem nehéz belátni, hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár­ sadalmi életére. Például a lkungoknak nem sok

5. FEJEZET

lehetőségük van arra, hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. Tevékenységüktől tá­ vol áll az, ami a modern társadalmakra jellemző, hogy szobafalakkal, különféle épületekkel, vá­ rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól, ahogyan a modern vá­ rosokban zajlik az interakció. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül, szinte állandóan idege­ nekkel érintkezünk. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio­ lógia egyik alapítója, Georg Simmel írt nagy­ hatású összefoglalót, munkásságáról a 21., pá­ rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. o.).

Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al­ kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel­ mezik a társadalmi jelenségeket, mégis van ben­ nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik, hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. Ezt a feltevést megkér­ dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata, a társadalmi konstrukcionizmus. Az irányzat követői úgy vélik, hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek, az maga is konstruált, egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet­ kezik. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk, akkor nem vesszük figyelembe, illet­ ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat, amelyek során ezt a va­ lóságot megformáljuk. Ezért az irányzat követői azt mondják, hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük, nem vizsgálhatják csupán azt a képet, amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. A társa­ dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö­ zelítésének tekintik. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4., „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. o.). Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus, A valóság társadalmi fel­ építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt, hogy az emberek mit tekin­

tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. Hangsú­ lyozzák, hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva­ ló" tényei a különböző kultúrákban élők, sőt, az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni, ame­ lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni, ami számukra „valóságosnak" látszik. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck­ mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni, hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt, ami valóságos. Bár az irányzathoz tar­ tozók sokféle témában vizsgálódtak - az orvos­ tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal, többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű­ nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko­ zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te­ kinti, és olyan elméleteket alkot, amelyek az ada­ tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Pél­ dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják, hogy a csonka családból származó fiatalok álta­ lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket, mint a kétszülős otthonokból származók, ezért a szociológusok erre a megfi­ gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat - talán az egyszülős otthonokból származó gye­ rekekre kevésbé ügyelnek, vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú­ sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá­ nak folyamatait figyelte meg, vagyis azt, hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. Felfedezte, hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el­ járások azokra a köznapi feltételezésekre épül­ nek, hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű­ nözők. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma­ zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le, akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso­ kat a megfelelő szerepmodell hiányának, ezért őrizetben tartották a fiatalokat. A felsőbb osztály­ beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték, a szülők felügyeletére bízták, mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték, hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál, hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű­ nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család­ ból származókra, mint a felsőbb osztálybeliekre

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

- még akkor is, ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat, amelyek azután alátámasztják a köz­ vélekedésbe foglalt összefüggést, például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. Cicourel tanulmánya rámutat, hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló, „objektív" bi­ zonyítékát. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19., „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb­ ben is szó lesz. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg­ vannak a bírálói. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják, hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való­ ság szubjektív megteremtésére, de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek, másokat viszont konstruáltnak tekintenek. Például a társadal­ mi konstruktivisták azokban az elemzésekben, amelyekben azt vizsgálták, milyen fiatalokat bé­ lyegeztek bűnözőnek, gyakran megállapították, hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak; tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. A bírá­ lók szerint az irányzat nem következetes, amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja, ugyan­ akkor azt állítja, hogy a címkézési folyamat szub­ jektív (Woolgar-Pawluch 1985). Más szociológusok azért bírálták az irányzatot, mert nem hajlandó elfogadni, hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol­ ják a megfigyelhető társadalmi következménye­ ket. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö­ kítése, de magukat a vélekedéseket létező társa­ dalmi tényezők, például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány­ zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa­ dalmi valóság megértéséhez, amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet­ módtól. Az irányzat követői nem azt feltételezik, hogy a társadalmi valóság objektíven létezik, hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku­ mentálni és elemezni, amelyek során a társadal­ mi valóságot az emberek megformálják, majd a kapott konstrukció hivatott igazolni, hogy maga a társadalmi valóság.

Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal, amit a lkungokról meg­ állapítottunk ( 1 3 1 - 1 3 2 . o.), a modern társadal­ makban állandóan olyanokkal folytatunk inter­ akciót, akiket talán sosem láthatunk, akikkel sosem találkozhatunk - ezt fogom kifejteni a kö­ vetkező fejezetekben is. Majdnem minden hét­ köznapi ügyködésünk, például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü­ lünk kapcsolatba - de csak közvetett kapcsolat­ ba -, akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Most, hogy az elektronikus levelezés és üze­ netváltás, az online közösségek és a csevegőszo­ bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik, kérdésként merül fel, hogy milyen jellegűek ezek az interak­ ciók, és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják, hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott, közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel, amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter­ akcióban. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi, a kibertér­ ben elvész a valóságos; minden színlelés és el­ idegenedés, az igazi silány pótléka." Főként e né­ zet támogatói állítják, hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott, nem akadályozhatja meg, hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko­ zó keretes részt a következő oldalon). így lehető­ vé válik a csalás, a disznólkodás, a manipuláció, a játszadozás a másik érzelmeivel stb.: A gond az emberi kommunikáció természeté­ ből fakad. Elménk termékének véljük, pedig testekben valósul meg: az arcjátékban, a hang­ lejtésben, a test rezdüléseiben, kezünk gesztu­ saiban. [...] Az interneten jelen van az elme, de eltűnik a test. A befogadó kevés jelből követ­ keztethet a másik személyiségére és hangula­ tára, és csak találgathat, mi lehetett az üzenet­ küldő szándéka, mire gondolhatott, és milyen választ adhatna. A bizalom szinte teljesen el­ párolgott. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). Az új technológia védelmezői mégis azt mond­ ják, hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala­ kítani, a bizalmat megteremteni, így csökkenthe­ tő a hálózati kommunikáció kockázata. Az egyik legismertebb - és legtöbbet emlegetett - bizalmi rendszer az a virtuális közösség, amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 - 1 3 6 . oldalon). Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek, hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere-

5. FEJEZET

Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem, amely az intemetkor hajnalán született, mégis máig érvé­ nyes kérdéseket vet fel. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam", nem sokkal azután, hogy először kötöttem a számító­ gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. [...] A „fedő­ neve" ez volt: Beszédes Hölgy. A médium szoká­ sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná­ lós „nyitott" csatornákon, de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek, gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. Ha­ marosan megtudtam, hogy valójában Joan Sue Greene a neve, hogy húszas évei végén járó, New Yorkban élő neuropszichológus, aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben, amelyet egy részeg vezető okozott. Barátja a balesetben halt meg. Maga Joan is egy évig volt kórházban, agysérüléssel kezelték, amely beszédét és járását is károsította. A néma, kerekes székbe kénysze­ rült, gyakran hát- és lábfájástól gyötört Joan elő­ ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt, hogy szó szerint élni se volt kedve. Aztán mentora, a Johns Hopkins Egyetem egy­ kori tanára számítógéppel, modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég, amelynek szolgáltatá­ sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) - Joannak épp ez kellett, hogy a hálózaton keresztül tud­ jon barátokat szerezni. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. De gépelni tudott - végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -, és szellemes, okos, ön­ zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban, amelyben a fizikai megjelenés nem számít. Joant nagyon sokan megkedvelték, és új | beceneve, a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük­ rözte. A következő két évben a hálózati élet nél­ külözhetetlen résztvevője lett, egyszerre segítette a hozzá hasonló, fogyatékkal élő nőket és példa­ mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola­ ta révén sok-sok nő életét változtatta meg.

dendően számos olyan előnye van, amelyről az interakció hagyományosabb formáiban, mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Például az emberi hang sokkal többet érhet, ha az érzelmek és a jelen­

Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott, amikor most, az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült, hogy Joan nem is fogyatékos. Ráadásul nem is nő. Valójában férfi - nevezzük Alexnek -, jeles, ötvenes évei elején járó, New Yorkban élő pszichiáter, aki hajmeresz­ tő, egyre vadabb kísérletbe kezdett, hogy meg­ tapasztalja: milyen nőnek, egy bensőséges női barátság részesének lenni. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér­ tettnek, becsapottnak érezték magukat, akik alig ismerték Joant. Mi, hálózati szereplők sokan sze­ retnénk azt hinni, hogy a jövő idilli közösségét al­ kotjuk, de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította, hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. Még jó, ha csak a jóhiszeműsé­ günk veszett oda, és nem a hitünk. Alex áldozatai közül néhányan - például az a nő, akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel, mi­ után Joan révén megismerkedtek - a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart­ ják. (Sőt, többen próbálták kinyomozni, hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani, bár ilyesmire még nem volt példa.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették, hanem kísérletezőnek, aki nem tudta kontroll alatt tarta­ ni a kísérletet. (Közülük többen is próbálják fenn­ tartani barátságukat Alexszel, mert, ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg, nem az illető neme. A lélek ugyanaz maradt.") Akárhogy is, ez sajátosan mai történet egy férfiról, aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for­ gatta ki. Forrás: Gelder 1996.

KÉRDÉSEK 1. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem­ beni találkozások között? 2. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá­ nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze­ hasonlítva?

tésárnyalatok kifejezéséről van szó, de a beszélő életkorára, nemére, etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál - olyan információkkal, amelyek fel­ használhatók a beszélő ellen. Rámutatnak, hogy

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított), személyek kö­ zött közvetítő aukciós ház. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min­ den részéről, akik az eBay oldalain adnak-vesz­ nek termékeket. Figyelemre méltó, hogy az eBay nem vállal jótállást, garanciát a gazdát váltó áru­ kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják, az eBay afféle katalógusként szolgál. Úgy tűnhet, hogy ezen a piacon bármikor elkö­ vethetnek sokakat érintő csalást, sokan becsap­ hatók, de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. Az eBay működ­ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek, a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel­ ben egy szám látható. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el­ adó neve (265). A szám összesített mutatója annak, hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. A re­ gisztrált felhasználók pozitív, negatív és semleges

megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról, akikkel már üzleteltek. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér, minden negatív megjegyzés -1 pont, a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná­ ló pontszámát. A bizonyos szintet elérő felhasz­ nálókat egy színes csillaggal is díjazzák, amely mutatja, hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. [...] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki; ha a neve utáni számra kattintunk, akkor megjelenik teljes értékelési profilja. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját, amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt, hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jellegze­ tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás, gyors szállítás. Ajánlom mindenki­ nek. Jeles." [...] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Sok résztvevő mondta, hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal, sőt inkább csak ilyen fel­ használókkal üzletelnek. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez, amelynek révén többet adhat el, gyakran többért is. [...] Né-

5. FEJEZET

hány negatív ítélet elég, és oda a becsület, ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal, hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. A gyakori résztvevők jól tudják, mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet, ezért gondosan kerü­

az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket, és biztosítja, hogy a figye­ lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más, hagyomá­ nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára, akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként, lehetőség­ teremtőként mutatják be, mert az emberek létre­ hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek, mint másutt tehetnék. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel­ nek, hogy a közvetett, hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet, megakadályozza, hogy valódi barátságok alakuljanak ki - de mint­ ha valójában nem ez történne. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy az internethasz­ nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat, hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. A felmérés szerint az internetezők általá­ ban más médiumokon (főként telefonon) keresz­ tül is többet kommunikálnak, szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal, mint a nem internetezők (Katz et al. 2001).

KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom­ munikáció, az emberek mintha még mindig ér­ tékelnék a közvetlen kapcsolatot. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe­ szélésekre, néha ezért átutaznak a fél világon,

lik. [...] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro­ filja megjelenítését, de ez óriási hátrány egy olyan piacon, amely a résztvevők körében kivívott meg­ becsültségre épül. Forrás: Kollock 1999.

pedig úgy tűnhet, hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia­ hívás vagy videokapcsolat révén. A családtagok „virtuális" találkozókat, ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával, de azt el kell ismernünk, hogy így nélkülözniük kellene a sze­ mélyes családi ünnepek jó hangulatát, meghitt­ ségét. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered, akik ezt nevez­ ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik, hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással, amely­ ben fontos az együttes jelenlét, vagyis a szemtől szembeni interakció. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál­ kozókon, mert az együttes jelenléti helyzet - a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok­ ból - az elektronikus kommunikáció bármely for­ májánál sokkal több információt ad arról, hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek, mennyire őszinték. Úgy érezzük, hogy csak akkor érthetjük meg, mi zajlik körülöttünk, ha azoknak a jelen­ létében vagyunk, akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak, mert így lehetünk biztosak abban, hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A szer­ zőpáros megállapítja, hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk, amely »sosem hazudik«: a szem, »a lélek tükre«. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz­ vetlenséget és bizalmat jelez; az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994).

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke­ désünk sok triviálisnak látszó elemét, akkor kiderül, hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Erre példa a tekin­ tet: az, ahogyan másokra nézünk. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. Ha hosszan a másik szemébe bá­

mulunk, azt az ellenséges szándék vagy - bizo­ nyos esetekben - a szerelem jelének tekintheti. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló­ gia alapvető területe, amely megvilágítja a tár­ sadalmi élet számos vonatkozását. 2. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Al­ talános vélemény szerint a legfontosabb ér-

TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü­ letnek. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések, mind az arcon megjelenő ér­ zelmek értelmezése terén. 3. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul­ mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Az etnometodológia azt vizsgálja, hogyan próbáljuk cselekvően - bár általában bevált módszerrel - megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je­ lentését. 4. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá­ val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel­ legéről. 5. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban, amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Fókuszos interakcióra - amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható - akkor kerül sor, amikor két vagy több ember közvetlenül ar­ ra figyel, amit mások mondanak vagy tesznek. 6. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá­ gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint­ hetjük, akik színpadon, díszletek és kellékek között játszanak. Mint a színházban, a társa­ dalmi élet számos területén is világosan el­

különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület, ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé­ pés után. 7. Minden társadalmi interakció adott idő- és tér­ beli helyzetbe ágyazódik. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit", vagyis megnézhetjük, tevékenységeink hogyan köve­ tik egymást időben, ugyanakkor milyen hely­ változtatásokkal járnak együtt. 8. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai, de sok közülük kultúránként különbözik. Például az afrikai lkungok kicsi, vándorló csoportokban élnek, amelyeken belül nincs „magánélet", így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. 9. A modern társadalmakat többnyire közve­ tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik, amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Ez eredményezi az úgyneve­ zett közelségkényszert, azt a tendenciát, hogy amikor csak lehet, a felek igyekeznek szemé­ lyesen találkozni, talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról, hogyan gondol­ kodnak és éreznek mások, s könnyebb a be­ nyomáskeltés, hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Lehetne-e társadalmi élet, ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő, ha jelezni akarja, hogy nem vágyik társaságra? 6. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger, Peter - Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Tomka Miklós fordítása. Budapest, Jószöveg Műhely. Cohen, Stanley - Taylor, Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. London, Routledge (2. kiadás). Goffman, Erving (1963): Behaviour in Public Places. New York, Free Press. Goffman, Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Berényi Gábor fordítása. Budapest, Thalassa Alapítvány - Pólya Kiadó. Manning, Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Cambridge, Polity.

I

A nem verbális kommunikációról http://www.natcom.org/ctronline/nonverb.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.grinnell.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.fmg.uva.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.brandeis.edu/~teuber/goffmanbio.html -•

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM

J . K . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á ­ a Harry Potter és

a

s e r d ü l ő k o r b a , m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . A Har­

bölcsek köve

ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is

így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó , A l b u s D u m b l e -

n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k , a m i t t e l j e s e n szokvá­

dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t ,

n y o s zavarral fogad. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k

H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja

az a terep, a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az

é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá­

á l l h a t a t o s s á g o t , H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját,

n a k e l s ő darabja,

r a t l a n e r e j é n e k , D u m b l e d o r e m é g i s aggódik, h o g y

a k v i d d i c s e t . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se­

ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d , n e m c s e p e r e d ­

g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap­

h e t fel e g é s z s é g e s e n . „ N i n c s az a gyerek, a k i ezt

j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s - s z ö v e v é n y e s világot.

é p é s s z e l k i b í r n á . M é g j á r n i s e tud, d e m á r i s h í r e s

U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le­

e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t , a m i r e n e m i s

v e l e t a c í m z e t t n e k - m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b ,

fog e m l é k e z n i ! [...] j o b b l e s z n e k i , h a c s a k ak­

m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le­

kor s z e r e z t u d o m á s t erről, a m i k o r m á r m e g t u d j a

v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja,

emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) .

h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát,

A H a r r y Potter r e g é n y e k - a m e l y e k m i n d Har­ ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel - arra az e l v r e é p ü l n e k , h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt­

a k á r m e s e v i l á g b a , a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye­ zi a c s e l e k m é n y t - v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e , a m i a Harry Potter-sorozat újítása.

té v á l á s n á l . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y - és Varázslóképző

Szakiskolába

jár,

az

mégiscsak

A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y n e k során a

tehetetlen

c s e c s e m ő fokozatosan

öntudattal

iskola, m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s

b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik, a k i feltalál­

h a t á r t a l a n erővel, c s a k segítséggel tudja elsajátí­

ja magát a b b a n a kultúrában, amelybe beleszüle­

tani a megfelelő értékeket. M i n d a n n y i a n fontos

tett. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro­

é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a

d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i , azt a fo-

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS lyamatot, a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n - f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n - a g y e r e k e k az idő­ s e b b e k t ő l t a n u l n a k , így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei, n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír, a m e l y e k sok­ sok é v e n át f e n n m a r a d n a k , m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa­ dalmi-kulturális j e g y e van, a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n - i l y e n az is, h o g y a leggyakrab­ ban beszélt nyelv az angol. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz, h o g y a s z o c i a ­ lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem­ zedékeket. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét, a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t , ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny­ ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k , a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak, és ez a n e m z e d é k e k e t egy­ máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b , mint k é s ő b b , a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé­ gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b , a v e l e s z ü ­ letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ­ ször m e g n é z z ü k , m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról, h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy, a h o g y a n tapasz­ taljuk, t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá­ sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t , amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő , a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó ­ giai k é r d é s e k e t .

KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé­ nyekhez h a s o n l í t v a az,

h o g y öntudatos.

Mikép­

pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t - azt, hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó , a t ö b b i e ­ kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte

egyál­

talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között, é s

n i n c s é n t u d a t a . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja, m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p , a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg, h o g y m á s o k ­ n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a , t u d a t a é s szük­ ségletei vannak. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka­ var, é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a gyer­ mekfejlődésről

kidolgozott

legfontosabb

elmé­

l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta, h o g y a n ala­ kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak­ tív é n " és a „felépített é n " . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta, de legismertebb

írásai

a kognícidval

foglalkoznak,

vagyis a z z a l , h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l ­ n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l ,

i l l e t v e a kör­

nyezetükről.

Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak, mivel az elmé­ leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá­ nak, a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g ­ súlyozza, hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. fejeze­ tet). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza­ k a s z a i t i s leírja, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. En­ n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play), és a kisgyere­ kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é ­ n y e k e t k é s z í t e n e k , vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game), a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l ­ nek": a gyermek megtanulja, milyen más „bőrébe bújni". Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben­ n e fejlett é n t u d a t . K í v ü l r ő l , m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i , így fedezi fel „felépített é n j é t " , az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat, a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek, spon-

6. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza, míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell, h o g y a gyer­ m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t , a h o g y a n m á s o k látják őt. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i , meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo­ kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat, a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. Szerve­ zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i , h a a gyerekek megértik a játékszabályokat, valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt, a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth­ er) n e v e z - az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér­ tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t .

Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e , h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi­ lágot. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat, h a n e m szelektál­ j á k é s é r t e l m e z i k , a m i t l á t n a k , h a l l a n a k é s érez­ n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k - vagyis a n n a k , a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l ­ k o d n i - t ö b b , e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka­ szát írta le. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá­ títását j e l e n t i , t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. Piaget az e l s ő szakaszt, a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart, s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte, mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l , h o g y megfogja, ta­ p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe­ d e z i k ö r n y e z e t é t . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . P é l d á u l n e m fogja fel, h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l , és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik, a m i t é p p e n lát. F o k o z a ­ tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között, k ö z b e n f e l i s m e r i , h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az, h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü­ löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ­ k e z ő fázis, a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. E b b e n a s z a k a s z b a n , a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart, a

g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet, és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i , h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké­ p e k e t . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét, ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez­ n i . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele­ t e k e l ő t t i n e k " , m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké­ p e s s é g e i k e t . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi­ s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . Piaget ezen n e m azt érti, h o g y a g y e r m e k ö n z ő , h a n e m azt, h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. N e m érti p é l d á u l azt, hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár­ gyakat. E g y k ö n y v e t n é z e g e t , é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l , f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt, h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások­ kal. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az, amit a gyerekek mondanak, többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k , de n e m egymás­ sal, a h o g y a n a f e l n ő t t e k . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról, a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról, a s e b e s s é g r ő l , a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . Ha a g y e r m e k látja, h o g y egy m a g a s , h o s s z ú k á s üveg­ b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b , szélesebb e d é n y b e , a k k o r n e m érti meg, h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t - azt gondolja, hogy k e v e s e b b a víz, m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. A h a r m a d i k periódus, a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A gyere­ k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo­ gikai f o g a l m a k a t . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t , m i n t p é l d á u l az okság. E z e n a fejlő­ d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n , h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z , m i n t a h o s s z ú k á s , m e r t alacso­ n y a b b a v í z s z i n t j e . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra, h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ­ ket: a szorzást, az o s z t á s t és a k i v o n á s t . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " , akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " , akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " , m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát­ ni ö n m a g á t . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér­ désre.

\

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza­ kasz, a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e ­ tek s z a k a s z a . A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye­ rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . A g y e r e k e k e b b e n a sza­ kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i , és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i , h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre, h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?", akkor is m e g é r t i , h o g y m i é r t „a p u l i " vá­ lasz a h e l y e s , és é r t é k e l i a tréfát. Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális, de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál­ talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k , és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon­ dolkodásból.

Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o ­ portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k , a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő - és kisgyer­ mekkorban zajlik, ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin­ tenzívebb i d ő s z a k a . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á ­ kat, a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k ­ kor k é s ő b b i r é s z é b e n , az érett korig k e r ü l sor. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. Az iskola, a kortárscsoport, a s z e r v e z e t e k , a t ö m e g k o m m u ­ nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . Az e z e k b e n a kon­ textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t , n o r m á k a t é s n é z e t e k e t .

és gyakorisága. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az, h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá­ ció többnyire szűk családi körben történik. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta­ l á l h a t ó a k , és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k , egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti, a m e l y e t c s a k a szü­ l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik, n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s ­ n a k a tagjai, és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé­ tezik. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l , m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü ­ l ő k ) . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar­ t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t , és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . E s o k f é l e s é g el­ l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő­ kortól a serdülőkorig, sőt a z o n túl is - a b b a n a fej­ lődési láncolatban, amely összekapcsolja a nem­ zedékeket. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle­ t e s e b b e n a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d , a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " , nagy­ részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . E n ­ n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á ­ solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az, h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz­ t á l y h o z tartozik. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel­ k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s ­ gáljuk a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben.

A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k , a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . R e n d ­ szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze­ mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n , de a n y a és gyer­ meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a

A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á ­ val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . K ö n n y e n megért­ hetjük, hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek, ha belegondolunk, hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e -

144

6. FEJEZET

v e l k e d ő , szegény, e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k , illetve a n n a k , a k i egy kertvárosi, jó­ módú, fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek, a k i kritikát­ l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n , a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény, h o g y a m o ­ d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö­ zeg l é t e z i k , e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek, a ser­ dülők, i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet.

Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá­ rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s , e n n é l rej­ tettebb formában is szocializációs közegként mű­ k ö d i k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d ­ b e n m a r a d n i , p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat, betartani az iskola fegyelmi előírásait. Elvárják tőlük, h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t , és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt, h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . E z e k a nor­ m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká­ val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok, a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze­ rinti szerveződése. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog­ lalkozom

A

a

17.,

„Oktatás"

című fejezetben.

kortárskapcsolatok

k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör­ ben szerez tapasztalatokat. Kevésbé egyértelmű - k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -, hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . B á r ná­ l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá­ lyok, a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal, és gyermekeik az óvodában, napköziben együtt j á t s z a n a k , a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k , m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 ; Harris 1998). B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play, 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo­ c i a l i z á c i ó t . M i n t k o r á b b a n m á s o k , ő is azt akarta m e g é r t e n i , h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k , mi­ l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré­ szében, a 1 4 7 - 1 4 9 . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . N e m fo­ gadta el, h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n , s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát, hanem m e g n é z t e , h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak­ c i ó i k s o r á n . A k i s i s k o l á s o k társas, e g y ü t t e s tevé­ k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k , m i n t más szocializációs közegeik. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s - ö t ö ­ d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e , m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. Néz­ te, h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el, p u s z i t k a p s z ! " já­ tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " , h o g y megtudja, ho­ g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . T h o r n e megállapította, hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a , fő­ k é n t azáltal, h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá­ l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha­ t á r o z t a m e g , h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át­ a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal­ ta. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír:

A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport, a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. Egyes kultúrákban, főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö­ r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg, h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s , b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a ­ radnak. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek, ifjú har­ c o s , öreg h a r c o s , ifjú v é n és öreg v é n . A férfiak n e m egyénenként, h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n .

v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo­

Nyilvánvaló, hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n , m i v e l a c s e c s e m ő és a

t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k , h i s z e n a gyerekek

Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a , a k k o r is) melltar­ tót h o r d a n i , a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [...] m é g n á l u k s e m jelentke­ zett a h a v i v é r z é s , a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne­ kik az ilyen fejlemények. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a , h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k , a k i k n e k r é s z ü k v a n társas c i a l i z á c i ó j u k a t . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul­

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS értékeket

m i n t h a passzívak lennének, és mindig ugyanúgy

olyan tényezők határozzák meg, m i n t a család és

r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . R o b e r t H o d g e és D a v i d

tevékenységeit,

az

általuk

elfogadott

a média.

T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis

A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k - és

ú g y n é z i k a tévét, h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea­

s e r d ü l ő k o r u t á n , é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d ­

g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a , h a n e m é r t e l m e z i k is,

nak. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t ­

„felfogják", a m i t l á t n a k . A s z e r z ő p á r o s felvetette,

jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar­

hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe,

tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k

m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya­

és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t .

matai. A tévézés, akár a legbugyutább műsorok nézé­ se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális

A

tömegkommunikációs eszközök

tevékenység; a gyerek úgy tudja megérteni a mű­ sort, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s

B á r újságok, h e t i l a p o k , f o l y ó i r a t o k a 1 9 . s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu­ gaton, sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n ­ séghez szóltak. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie, hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z , ala­ kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . A t ö m e g ­ tájékoztatás, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első, n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu­ n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó , a t e l e v í z i ó , a h a n g l e ­ m e z e k , m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri­ t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 , 4 1 , a n ő k pedig 2 , 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of­ fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik, m e r t m e g h a t á r o z z a , h o g y a n lát­ juk a világot. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo­ natkozóan, h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e , f ő k é n t a gye­ rekekre. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az, hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k , a k i k 1 9 6 7 - t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or­ szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét­ végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t , és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k , j e l e n e ­ tek számát. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt, a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul, és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A dra­ matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o ­ nyultak. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n , óránként 7,5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak, b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je­ lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs­ gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket,

jelentésrendszerhez kapcsolja. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre, inkább az attitűdök általános kerete, amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k , és a m e l y b e n azt a gyer­ mek értelmezi. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a

25.,

„A

média"

című fejezetben

foglalkozom

( 4 6 6 - 4 7 0 . o.).

NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza­ nak abban, hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. Nézzük meg most a nemi szocializá­ ciót, a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik!

Szülők, felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l , m e n n y i b e n tár­ sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé­ gek. A z a n y a - c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja, hogy a szülők másként bánnak a fiú- és a l á n y g y e r m e k k e l , b á r t a l á n úgy h i s z i k , hogy reakcióik azonosak. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra, h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t , a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően, h o g y a g y e r m e ­ k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg, h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. T ö b b n y i r e rámosolyog­ t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . A z t m o n d t á k róla, h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n , a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg, i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó ­ kat figyeltek m e g . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta, a k i t e g y s z e r ű e n át­ ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. 1 9 7 6 ) .

6. FEJEZET

A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu­ d a t t a l a n . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát, k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól, ame­ l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . Az ö l t ö z e t b e n , a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t ­ k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo­ lyamat során. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i , mi a n e m . Tudja, h o g y fiú vagy lány, és általában másokat is pontosan besorol. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal, h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik, hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat, és h o g y a fiúk és l á n y o k kö­ zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . A j á t é k o k , a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k , amelyekkel a kisgyermek találkozik, többnyire m i n d a férfi- és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú ­ l y o z z á k . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál­ talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban, hogy n e m azok. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k , a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 - 1 0 é v e s gye­ rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. Elemezte, hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz, amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k , v a l a m i n t o l y a n o k is, a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k , h o g y m o n d j á k meg, m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat, m i n t a h o l l a n d gyerekek - ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult, m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz, mint a holland társadalom. M i n t m á s vizsgálatok során, itt i s a z d e r ü l t ki, h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány­ gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot, m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa­ nak lányjátékokat.

e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. A férfi­ a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is, m i n t a n ő a l a k o k , s z á m u k tizenegy­ s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is, akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . A férfi- és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok, szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k , a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak, a k k o r p a s s z í v n a k , h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k - m o s t a k a fiúkra, vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá­ zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a , vagy b o s z o r k a , t ü n d é r a n y ó . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő, a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t , a r e n d őre­ k é n t , b í r ó k é n t , k i r á l y k é n t stb. j e l e n t e k m e g . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik, h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t , a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . Pél­ dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt, h o g y m i l y e n cé­ lokat, t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi­ ú k t ó l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " - a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e , h o g y egy s z e g é n y csa­ l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l , gazdagságról ál­ m o d h a t . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t , m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú­ l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e , h o g y i l y e n fura az orra. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru­ h á k b a n , így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a , m i n t a m ú l t éjjel. I n k á b b úgy t e s z e k , m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e - v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át­ i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny­ v e k b e n t a l á l h a t ó k , é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta­ l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l , a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult, m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k , h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi, és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . Ha­ s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel­ b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is.

Mesekönyvek, televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg­ g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k , és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b

A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta, a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS kerülve, n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból, a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n ­ két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták, többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo­ zott tanárként. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í ­ tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t , h o g y „fiúsította" a lányokat, h a n e m a n ő i e s és a férfias vi­ selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ­ ni. Azt szerették v o l n a , ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni, a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö­ nözték, hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u ­ lásra és a t o v á b b l é p é s r e . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e , hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte­ z ő mintáival. T ö b b é - k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket, h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k , d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment, m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a , k ö r ö s - k ö r ü l fiúk­ nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k - ez j ó l m u t a t j a azt is, milyen a t á r s a d a l o m . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való, ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják, a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű , roszszul vagyok t ő l e . A n n y i r a d ü h í t , h o g y igyek­ szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka, a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott, és ját­ szott is vele. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v , a m e l y i k b e n a főszereplők erős, ö n á l l ó l á n y o k , de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . E g y öt­ éves fiú anyja e l m o n d t a , mi t ö r t é n t , a m i k o r gyer­ mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p ­ lők n e m é t : Kicsit összezavarodott, a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki, a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg, de végig felcseréltem a két szereplőt. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam, azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted, c s a k a lányokat". M e g kellett magyaráz­ nom, hogy ez n e m így van, c s a k az a baj, h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg­ tapasztalta, m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó , amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát, a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet­ len", m i n t k e d v e n c B a r b i e - j a i :

E g y n a p e l h a t á r o z t a m , h o g y véget v e t e k a m é ­ regáradatnak,

és

hazavittem

egy

skandináv

b a b á t , a m e l y i k ú g y festett, m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett, kismellű, kekiruhás, n e m egyennő, láthatóan olyasvalaki, aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Kár, h o g y ez a sze­ gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e - c s a p a t h o z . „Ez f i ú ! " - k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e , m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá­ lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e , a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. Világos, h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú , é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg­ k é r d ő j e l e z é s é r e . Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i ­ r e n e m e t „osztott", a k k o r elvárja t ő l e , h o g y úgy v i s e l k e d j e n , m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be­ teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 ; Lober 1994).

A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha­ t á s ú - e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b - el­ m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. A „van k u k i m " azt j e l e n t i , h o g y „fiú vagyok", a „ n i n c s k u k i m " pedig azt, h o g y „lány vagyok". F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e ­ szi, h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá­ m í t a n a k ; a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y - ö t é v e s fiú s z o r o n g attól, h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t , ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e ; azt k é p z e l i , h o g y a p j a e l akarja távolí­ t a n i a p é n i s z é t . R é s z b e n t u d a t o s a n , de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n , h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l , és t u d a t á r a é b r e d , h o g y férfi. A kasztrá­ c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " - b e n s z e n v e d n e k , m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük, a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik, mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l , a k k o r e g y b e n a z alá­ v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi, h i s z e n t u d a t o s u l benne, hogy ő csak örök második lehet.

E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el­

nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb.

fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . F r e u d s z e r i n t ö t é v e s

Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má­

kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö­

s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l ,

v e t k e z i k , a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát­

m a j d egy férfitól. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt

t é r b e s z o r u l n a k , e g é s z e n addig, a m í g a s e r d ü l ő ­

eredményezi, hogy a nőkben kialakulnak olyan

kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o ­

j e l l e m v o n á s o k , m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda­

tikus vágyakat. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l

adás.

a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g , a m i k o r az a z o n o s

A

fiúk

öntudatának

kialakulása

az

anyához

n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze­

v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg­

repet.

szakításával van összefüggésben.

Férfiasságukat

Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté­

a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. Megtanulják,

s e k m e r ü l t e k fel, s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r ­

hogy n e m szabad „puhány alakként", „anyámasz-

ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 ;

szony katonájaként" viselkedniük. E n n e k eredmé­

C o w a r d 1 9 8 4 ) . E l ő s z ö r i s azért, m e r t F r e u d t ú l

n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d ­

s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és

n a k m á s o k h o z , a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n

a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö­

tudják szemlélni.

zött, é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s , r e j t e t t e b b ösz-

képet alkotnak, a m e l y b e n az elért eredményeket

szefüggéseket. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra

e m e l i k ki, m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön­

a feltevésre épül, hogy a pénisz felsőbbrendű,

m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e .

m i n t a vagina, a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb

rendűnek?

Harmadszor:

F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é ­ n e k tartja, h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az, a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el­ sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko­ rábban, a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen­ tőségét hangsúlyozza.

S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív

Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle­ tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . S o k k a l i n k á b b a férfiasságot, m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz­ teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése­ k é n t . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki, e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik, h o g y identi­ tásuk veszélybe kerül, ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér­ t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap­ csolat hiánya fenyegeti. E z e k a m i n t á k nemze­ dékről nemzedékre öröklődnek, mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle­

Chodorow

ges s z e r e p e t .

elmélete

A nők leginkább kapcsolataikkal

h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . A férfiak h á t t é r b e

B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét, általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta.

szorítják ezeket az igényeiket, és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé.

Közéjük

C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték.

tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 ,

J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli, h o g y C h o ­

2 0 0 0 ) , a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo­

d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je­

l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k , é s összefügg

l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a , f ü g g e t l e n s é g r e való

a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával.

t ö r e k v é s é t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra, h o g y a férfiak

F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek­

és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen, mint

tet

C h o d o r o w elméletében, és pszichológiai jellem­

az

anya

szerepére.

A gyerekek

érzelmileg

elsősorban az anyához kötődnek, mivel inkább

z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . Sa­

az anya befolyása lehet meghatározó életük első

y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív

s z a k a s z á b a n . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy

é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is, a m e l y e k c s a k bi­

p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n , m e r t c s a k így

zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk

a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E k k o r r a

teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . C h o d o r o w elméle­

m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l , h o g y l a z í t s o n az e r ő s

tét a z é r t i s b í r á l t á k , m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk:

s z á l a k o n , a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. Chodorow

szerint

az

elszakadási

fehér, k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . D e m i a folyamat

m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o ­ sabb marad, például továbbra is odabújnak hoz­

h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n , ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)?

zá, p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k , a m i t t e s z . M i u t á n

H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy

n i n c s é l e s e l s z a k a d á s , a lány, m a j d k é s ő b b f e l n ő t t

jelentőségű, hiszen sokban hozzájárul a nőiesség

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z , és segít megér­

tükrözi, a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola­

teni, h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejező-

t o k b a n g y ö k e r e z i k , m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó "

képtelenség

miért

a t t i t ű d j e i b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar­

okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak, h o g y é r z e l m e i k e t

t o t t á k a férfiak ítéleteit, m i k ö z b e n tudták, h o g y

mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) .

olyan tulajdonságokkal bírnak,

(male

inexpressiveness),

vagyis

a m e l y e k a leg­

t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t alkotnak képet,

Gilligan elmélete

hogy

mennyire

tudják mások

szükségleteit kielégíteni, n e m egyéni teljesítmé­ nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) .

Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta, h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n , h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l , é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik, h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o ­ dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon­ ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k , m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k , s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti, h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok, pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter­ júkat mintegy kétszáz, k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár­ sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. I n ­ terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő , jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. P é l d á u l m i n ­ denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n , h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö­ telesség, az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k , a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt, hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . E g y egyete­ mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel, a kö­ telezettségekkel és az é r t é k e k k e l , l e g f ő k é p p az értékekkel. ...Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő­ dik, a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz­ telete." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k , a m e l y e k e t meg­ sérthetünk, ö n t u d a t u k , a m e l y s e b e z h e t ő . " (Gil­ ligan 1 9 8 2 ) . A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket, m i n t a férfiak, m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az, h o g y s z i g o r ú er­ kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k , u g y a n a k k o r igyek­ szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . G i l l i g a n felveti, hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t

A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek, amelyeket az egyén élete során megtapasztal, látszólag biológiailag meghatáro­ z o t t a k - a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor­ ba, és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter­ m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . H a t á s s a l v a n n a k rá­ j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül­ m é n y e k is, a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n , h i s z e n a leg­ t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban, m i n t ahá­ n y a n m e g é r t é k a z öregkort.

Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer­ m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . A „gye­ r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó - m á s z ó „kis­ b a b a " . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő ­ kor közötti éveket jelenti. A gyermekkor fogalma azonban, hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez, csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A t r a d i c i o n á l i s társa­ d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá­ gába az adott közösségen belül. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el­ k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké­ s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k - érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö­ z é k b e n , m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . A gye­ rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak, m i n t a felnőttek, és n e m voltak külön gyerekjátékaik, a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. Egészen a 2 0 . század kezdetéig Nagy-Britanniá­ b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye-

6. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország, a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n , g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n ­ kakörökben

(például

szénbányában)

foglalkoz­

t a t n a k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t , h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k , és h o g y a gyer­ m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben

a

11,, „Globális foglalkozom.

A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár­ sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak", mint amilyenek a tradicionális közös­ ségek voltak. A társadalom gyerekközpontúsága - ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k - n e m azt j e l e n t i , hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko­ dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . M i n t ko­ r á b b a n e m l í t e t t e m , a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á ­ lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa­ dalmak családjaiban, bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra, h o g y m e n n y i r e gyakori. H a úgy g o n d o l j u k , h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket, a k k o r azt is l á t n u n k kell, h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el­ leni erőszak. Elképzelhető, hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer­ m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu­ sát. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k , h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k , m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k , m i n t a f e l n ő t t e k , így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg­ i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát.

A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek, se nem felnőttek. g y e r e k e i n k t ő l , h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n , ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l , e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen, s e o l y a n , k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t , de a jog gyere­ k e k n e k t e k i n t i őket. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz­

Serdülőkor

n i , de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. A nyu­ gati t i n é d z s e r e k a gyerek- és a f e l n ő t t k o r között é l n e k , e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó - á t a l a k u l ó társada­

A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á ­ got, m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer, a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel­ zik, a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo­ l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . A tradi­ cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " , m i v e l a változá­ sok ritmusa lassúbb. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k , a m i k o r azt v á r j u k el a

l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . i

Fiatal felnőttkor

/-,

A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy­ re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r - W a i t e 1 9 9 1 ) . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok­ ra j e l l e m z ő , h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata­ l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s , p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . N e m sietik el, h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k , a m i azért le­ h e t f o n t o s , m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá, h o g y megéri az öregkort. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt, m i n t m a , és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n , m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek, a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal, m i n t a m a i m o b i l a b b társa­ dalmakban, é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik, m i n t az e l ő d ö k é . M a n a p s á g a há­ zasságban, a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel­ oldani. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle­ tünket, m i n t a régiek. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l , h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e ­ zéstől függ. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek, de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf­ liktusokat okozhat. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos, hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő­ orientáltságot". A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon­ dolja, hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i ­ nálni, míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja, hogy az, a m i t elért, n e m elégíti ki, t o v á b b i l e h e ­ tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . A n ő k , a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k , feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ­ ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i , el­ szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t , é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel­ getett álmait. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z , h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t .

Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ­ ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé­ neknek" r e n d s z e r i n t komoly, sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak, m i n d a n ő k te­ kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m -

b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe­ r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n , s e m a széle­ sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. Miután

munkájuktól

szegényebbek,

visszavonultak,

gyakorta

m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k

során. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben megnövekedett

a

hatvanöt

évesnél

idősebbek

a r á n y a a n é p e s s é g b e n - e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész­ b e n lesz szó. A

tradicionális

kultúrákban

az

egyén

gyak­

r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t , a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. Az iparo­ sodott sokszor

társadalmakban éppen

a

ellenkező

nyugalomba

vonulás

következményekkel

jár. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k , a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne­ h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k , h o g y azok, a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l , b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k , é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t , egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , ahol sokan még öregkorukban is egészségesek, a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi­ tott" szemlélet. Az öregek szinte újjászülethet­ n e k a g y e r m e k - és felnőttkort k ö v e t ő , ú g y n e v e ­ zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " , a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. fejezetben, a 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon). A következőkben részleteseb­ b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel.

ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben, 89 é v e s e n futotta. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . A m i k o r 2 0 0 1 - b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot, rájött, h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú ­ csából. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b , 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a , m e g e l ő z ­ v e 4 0 7 futót, a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n ­ cas éveiket „taposták". S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n , In­ d i á b a n . M i r e I n d i a 1 9 4 7 - b e n e l n y e r t e független­ ségét, S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált, 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t - l o n d o n i I l f o r d b a n élő, meg­ özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a , h o g y h á r o m kon­ tinensen négy gyermeke, tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n ; e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . A z t á n

1 52

6. FEJEZET hez, legalábbis a szociológusok szemszögéből. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza, e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l , h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes­ ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is, a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k , h i s z e n fo­ l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését".

A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . A F ö l d né­ p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k - h e t ­ v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya, és ez a folyamat foly­ t a t ó d i k a 2 1 . s z á z a d b a n is ( L l o y d - S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . N a g y - B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A 6.1. áb­ rán is l á t h a t ó , h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott, m a j d a 2 0 . s z á z a d folya­ m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . A m o d e r n mezőgaz­ daság, köztisztasági r e n d s z e r e k , j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d - m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n , h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg­ kort.

Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l , és k e d v e t á m a d t h o z z á . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) .

E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál­ t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki, h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6.1. ábra Az idősek aránya a brit népességben, 19012051

Az e m b e r e k ma - f ő k é n t a g a z d a g a b b országok­ b a n - hosszabb, egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek, mint valaha. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton, idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő , ö r ö m t e l i él­ m é n y l e h e t , a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k ; de testi g y ö t r e l m e k k e l , e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár­ hat. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . E b b e n a részben megnézzük, mi az öregedés, és u t á n a j á r u n k a n n a k , m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. Először röviden vázo­ l o m , h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g , m a j d meg­ vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i , p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. Ezután megnézzük, ho­ g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés­

0

2

4

6 millió fő

8

10

12

Forrás: OPCS. Közli a Sociology Review 1998. novemberi száma a hátoldalon.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

1 53

6.2. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001

1901

1921

Forrás:

1941

1961

1981

2001

2021

http://www.statistics.gov.uk/STATBASE/sssdataset.asp?vlnk=7420.

két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á ­ dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. fejezetben t é r e k k i ) , m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 - b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek, a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t , 4 8 - r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6.2. ábrát). Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t , n a g y r é s z t azért, mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a ­ radás esélyei. N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 - b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m , míg 2 0 0 2 - b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 , 8 h a l á l j u ­ tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 - r a elérte a 8 0 , 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te­ kintetében.

újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k , a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i , l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg, a m e l y e k a z örege­ dőket é r i n t i k ( A b e l e s - R i l e y 1 9 8 7 ; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő , még­ is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló­ dik ki: 1. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k , 2. a l e l k i ó r a e l m é n k , s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg­ j e l e n í t ő j e , 3. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák, értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő­ s e n v á l t o z ó l e h e t , erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k , egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege­ déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak, másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá­ tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek, m i n t valaha.

Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szo-

Biológiai

öregedés

ciálgerontológia, a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t ­ kozásaival

foglalkozó

tudományág

keretében

A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van­

öregedés

nak, bár egyénenként nagyon változó, az öröklött

vizsgálata k i c s i t o l y a n , m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t

j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ, h o g y e z e k p o n ­

próbálnánk m e g r a g a d n i .

öregedé­

tosan melyik életévben jelentkeznek. A biológiai

sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál­

ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta­

készült

tanulmányokra

építünk. Az

Az

emberek

tozik, a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et

lában a következők:

al. 1 9 8 8 ) . A 2 0 . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e ­

• g y e n g ü l a látás, m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru­

tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n

g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg­

elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z , és n a g y ré­ szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra, h o g y ö t v e n - e g y n é ­

keseríti az ötven éven felüliek életét); • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b , m a j d az

hány é v n é l t o v á b b él - vagy ha igen, a k k o r is c s a k

alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá­

számos fogyatékkal. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k

ban;

hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak, s sokan

• r á n c o k k e l e t k e z n e k , m e r t a h á m s z ö v e t e k struk­

viszonylag e g é s z s é g e s e k , n e m s z í v e s e n a d n á k fel

túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k

munkájukat, t á r s a s é l e t ü k e t , é s r á j ö n n e k , h o g y

sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az

1 54 I 6. FEJEZET egyre

gyakoribb

plasztikai

műtétekbe,

csak

késleltetik az elkerülhetetlent); • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g , és e z z e l együtt zsír ra­ k ó d i k le, f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e ­ sen is szeretnénk annyit enni, mint huszonöt é v e s e n , a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k , ezért megtehettük); • c s ö k k e n a szív- és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a , m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu­ d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok, a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak, h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt, a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k , h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle­ nek, de részben ellensúlyozhatok, enyhíthetők egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. S o k a n vannak, akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n , h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív, ö n á l l ó éle­ tet é l j e n e k . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette, hogy megfelelő életmóddal, az orvostechnológia

v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é - k e v é s b é m e n t e s életet, é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . Vitatott, h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a , ak­ kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 - 1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k , b á r e g y e s e k azt állítják, h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 ; Rusting 1 9 9 2 ; Treas 1995; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya, a francia Jeanne Calment 1997-ben, 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro­ zott, é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is, ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő­ s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad, t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap­ csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi­ ra a b i o l ó g i a i , m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté­ séhez tapadnak a nyugati kultúrában, amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság, e z é r t az ö r e g e d é s , a halál f é l e l m e is.

Pszichológiai

öregedés

A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá­ r o z o t t a k , m i n t a testi h a t á s o k , n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama­ tainak kutatása. B á r sokan feltételezik, hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t , a tanulási k é p e s s é g , az i n t e l l i g e n c i a , a k é s z s é g e k és a moti­ v á c i ó , a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá­ s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ­ tethetünk (Birren-Schaie 2001). Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen, bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése, amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r , a k i m o z g a l m a s , gazdag é l e t e t él, c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l , m i n t a tanulási m o t i v á c i ó , a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma­ megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977; Schaie 1979; Atchley 2000).

A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek.

A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni, m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet­ v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z , p é l d á u l a z egészség­ h e z , a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú­ r á k h o z . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják, hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s , é s i g y e k e z n e k kidolgoz-

ni olyan m ó d s z e r e k e t , a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k , így a z o r v o s i b e ­ avatkozás l e h e t ő v é teszi, h o g y t o v á b b m e g m a r a d ­ janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . Még a z A l z h e i m e r - k ó r , a z a g y s e j t e k f o l y a m a ­ tos p u s z t u l á s a , a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e ­ lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n , b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k , h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r - k ó r . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta­ lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k , Ronald R e a g a n , a k i 2 0 0 4 - b e n h a l t m e g . F e l e s é g e , N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt­ kutatást.

Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott,

években mérhető

Ritkán tévézünk. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük."

életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l , érté­ kekből és s z e r e p e k b ő l áll. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l

ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) .

kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és - leg­

V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k - m i n t m i n d e n e m b e r -

alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n - i d ő b e n

n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott

is változnak. Az o l y a n t á r s a d a l m a k , m i n t a j a p á n

társadalmi szerepeket, h a n e m aktívan formálják

vagy a kínai, h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b ­

é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. 1 9 8 8 ) . A z öre­

beket, m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s ­

gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak­

ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . M á s t á r s a d a l m a k ,

b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 - 1 6 5 . o.).

például N a g y - B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket, m o n d v á n , h o g y h a s z o n t a l a ­ nok é s g y á m o l t a l a n o k , n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel - e g y r é s z t azért, m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l , m i n t a fiata­ lok, m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér­ tékeli. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e , plaszti­ kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a , a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í ­ vás és a r á n c f e l v a r r á s , a k o p a s z o d á s e l l e n i tab­ letták és b a l z s a m o k , no m e g a z o k a p i r u l á k , a m e ­ lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő - é s k o n c e n t r á ­ ciós képesség. 1 9 9 8 - b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . A

szerepelvárások

személyes

Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró­ bálták leírni a brit társadalom öregedését. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y a z öregedés

során

egyénileg

próbálunk

alkalmaz­

kodni a változó társadalmi szerepekhez. A későb­ bi elméletek középpontjában az életút elképzelé­ se, v a l a m i n t az állt, h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. A legújabb e l m é ­ l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel, é s f ő k é n t a r r a keresik a választ, h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan, c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz­

identitásunk

ményi környezetben.

rendkívül f o n t o s forrásai. A b r i t t á r s a d a l o m b a n egyes

öregedéssel

társított

szerepek

általában

pozitívak: lord, v e z e t ő t a n á c s o s , s z e r e t ő nagy­ szülő, v a l l á s i v e z e t ő , b ö l c s t a n í t ó . M á s s z e r e p e k

Az elméletek első generációja: funkcionalizmus

károsak l e h e t n e k , m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . A b r i t kultúrá­

Az ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a

ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e ­

szemléletet tükrözték, amely az 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s

ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z ; g o n d o l j u n k c s a k a

években uralkodott a szociológiában. Azt hang­

„zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos

s ú l y o z t á k , h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e

vénem-

6. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket, és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték, h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár, és h o g y a vál­ tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . Talcott Parsons amerikai szociológus, az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette, h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál­ ni az idősebbek számára. Kifejezte aggodalmát, h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani, amelyekben hasz­ nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége, érettsége. Parsons továbbment, a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije­ lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet, h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik, f ö l ö s l e g e s s é váltak, és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el, h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö­ r ü l m é n y e i k h e z , m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a , m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i , u g y a n a k k o r a pro­ duktív tevékenység új formáit (például az önkén­ tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu­ l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon­ dolatot, h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti, ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze­ r e p e i k t ő l , így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá­ m á r a ( C u m m i n g - H e n r y 1 9 6 1 ; E s t e s e t al. 1 9 9 2 ) . E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k - m i v e l e g y r e gyen­ g é b b e k , egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva - m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére, mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják, h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a , v o n u l j a ­ nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel­ t é t e l e z i k , h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak, mert a szerepek, ame­ l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e , meg­ n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt, a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez, mert koruk előrehaladtával, egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál­ lalhatnak. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult, h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t , m e r t úgy vélik, h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k , b o l d o ­ gabbak (Palmore 1 9 8 5 ; Howard 1 9 8 6 ) .

B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é ­ l e t b e n , a l a p g o n d o l a t a , h o g y a z i d ő s e b b e k lehető­ leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m ­ tól, l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l , h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel, függőséggel jár. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é ­ l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák, hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk, nem v i z s g á l j á k meg, h o g y m é l t á n y o s a k - e a z o k a körül­ mények, amelyek közé az idősek kényszerülnek. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k , a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso­ portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .

A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 - e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) . A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. Az élet­ k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja, m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának), hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár­ s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. 1 9 9 4 ) . E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé­ n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Pél­ dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t , a k k o r m é g a z időseb­ b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6.2. ábrát a 153. oldalon). Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . (Az é l e t ú t - e l k é p z e l é s t k o r á b b a n , a 1 4 9 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . ) E szem­ l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka­ sza, a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti, t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala­ k í t a n a k . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel, a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál­ j á k . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o - és makroszoc i o l ó g i á t azáltal, h o g y a l e l k i á l l a p o t o k , a társadal­ mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) .

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á ­ val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. A po­ litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n , a m e l y e k a z idő­ sebbeket alárendelt, marginális h e l y z e t b e szo­ rítják.

é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n ; politikai értékeik és preferenciáik különbözőek; és n e m c s a k heteroszexuálisok, h a n e m melegek, l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . T o v á b b á éppúgy, mint Nagy-Britannia más lakói, ők is különböz­ n e k egészségi állapotuk szerint. E z e k az eltéré­ sek meghatározhatják, m e n n y i r e tudják az idősö­ dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket.

Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn­ álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala­ kításában és f e n n t a r t á s á b a n . A s z o c i á l p o l i t i k á t - a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t , az e g é s z s é g ü g y i el­ látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a - tár­ sadalmi k ü z d e l m e k , k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n ­ kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár­ sadalom n e m , faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n ­ sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z , a m e l y b e á g y a z ó d i k , ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s - M i n k l e r 1 9 9 1 ; E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) .

N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy­ r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . G y a k r a n vá­ l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. A harmadik periódus az 5 0 - 7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z , a m e l y b e n a m i n d e n ­ napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza­ b a d u l t e m b e r e k m é g aktív, ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze, h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga, a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program­ jait és más termékeit. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti, a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu­ kat m e g ő r i z n i , ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i .

Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában

E b b e n a részben megnézzük, hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek, a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából.

Bár az öregedés o l y a n folyamat, a m e l y új l e h e ­ tőségeket k í n á l , egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. A h o g y a n az e m b e r öregszik, e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi, é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é ­ mákkal, a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . A z e g y i k ilyen, j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell, h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t , h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m - , ha­ nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t , a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s , amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l , a h á z a s - vagy élettárs e l v e s z t é s e . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy­ ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t , a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. A Schmidt törté­ nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep­ lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít, a k i meg­ békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e , a m e l y r e s o k s z o r kité­ rek k ö n y v e m b e n . Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra, s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re; m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k ;

Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k , h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb, mint más népességcsoportoké. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is, a m e ­ l y e k e t a 6.3. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . Az élet­ színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ, h a n e m a t t ó l is, h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely­ z e t ü k e t . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is, h o ­ g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik, h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i ­ b e n (bár e r k ö l c s i - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le­ h e t n e j o b b i s ) . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k , h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak, mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. Összemér­ h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . E z é r t n e m mondhatjuk, hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). A z osztály, faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é ­ gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k , a m i k o r a z e m b e r abba-

6. FEJEZET 6.3. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban, 1998 3

11

Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N

Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1

1

1

1

1

1

1

I

1

1

100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza­ lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. b A 65. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o. a

hagyja a m u n k á t , a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t , így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je­ l e n t i , h o g y az i d ő s e b b n ő k , k i s e b b s é g i e k és fi­ zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k , m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. A munkaerőpiac elhagyása jövede­ l e m v e s z t é s h e z vezet, a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t ­ h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A nyug­ díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a , h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l ­ m ü k , a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze­ tőként dolgoztak. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10., „Szegény­ ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 - 2 7 9 . o.). N a g y - B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d ­ j á r ó l ( M i l n e - H a r d i n g 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n k é t kü­ l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult, közös háztartás­ b a n élő, m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja, a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . A m á s i k vi­

l á g b a n é l ő k e t , a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü­ li, m a g á n y o s , c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k , m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz­ telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen, a m i k o r arról k é r d e z t é k őket, m i t ő l t a r t a n a k leg­ inkább.

A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k , m i n t a férfiak. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 - b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b , mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö­ r é b e n . A 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele, a 8 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. E z z e l s z e m b e n a 6 5 - 6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s , a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b , 6 0 szá­ z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény­ b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé­ nek" (feminization of later life]. B á r N a g y - B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . s z á z a d má­ s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az

t

i

t

i

SZOCIALIZÁCIÓ, ELETUT, ÖREGEDÉS idősek között, a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott, é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . A 90. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k , m i n t a férfiak, de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér­ fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a , m e r t a z e l s ő világ­ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l - e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt, a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . Az a r á n y t a ­ lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad, h o g y a 2 0 . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t ­ tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság, m i n t a n ő k n é l . A 6.4. ábrán l á t h a t ó , hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő­ sek k ö r é b e n . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények, m i n t férfi kortársaik. Az e l ő b b e l m o n d t a m , h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen­ lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j - e l ő t e ­ remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z ­ nek olyan nyugdíjjogosultsággal, m i n t a férfiak. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár­ mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l

1 59

( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) , m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A 6.1. táb­ lázat azt m u t a t j a , h o g y a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n ­ nyugdíjat, é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól, h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik, például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . A 7 5 - 8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá­ z a l é k á n a k v a n a u t ó j a , m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k , a z a u t ó h i á n y igen­ csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne­ h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i , é s ritkábban találkozhatnak másokkal. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo­ g y a t é k o s s á g o k , m i n t a férfiakat. Ez azt j e l e n t i , h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre, t á m o ­ g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ­ ban, például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l , m í g a férfiaknak c s a k m i n t ­ egy ö t ö d e . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. 2003).

Van, akinek az öregkor folytonos nélkülözést, betegeskedést, depressziót és magányt jelent.

6. FEJEZET

Életkor és etnikai hovatartozás

Öregedéspolitika

Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek

„Globális

öregedési

válság"?

j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b , m i n t f e h é r kor­ t á r s a i k é , és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo­

1 8 5 0 - b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né­

rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . E z e k az idős em­

p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki, ma az

berek más vagyoni mértékek szerint, például az

arányuk 15 százalék, és továbbra is növekszik.

a u t ó - vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b

A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be­

h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n , p é l d á u l

következő jelentős változás

a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m any-

o k o z N a g y - B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott

k ü l ö n ö s gondokat

n y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a , m i n t a fehé­

o r s z á g b a n . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g , h a arra

reknél). Nagy-Britanniában más csoportokhoz

g o n d o l u n k , m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a , vagyis

h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a ­

ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug­

desiek között a legnagyobb a szegénységben élők

d í j a s o k s z á m á t , m á s f e l ő l a z aktív, m u n k a v é g z ő

a r á n y a , é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d .

korúak számát.

Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb­ ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. Meg­ á l l a p í t o t t á k , h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta­ lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén­ tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l .

(A

6.5.

ábrán

látható,

hogyan

n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan­ niában.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog, a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . A v á r h a t ó élettar­ t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i , h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6.6. ábrát).

A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a , h o g y Nagy-Bri­

Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a

tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni­

m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . Van, aki azt

kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b ,

mondja, hogy az öregkorú eltartottak arányának

a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket, lakó­

n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel­

helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek

h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . A d e m o g r á f i a i előrejel­

között, és gyakran még az angol nyelvet s e m be­

z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k , é r d e k c s o p o r t o k és

s z é l i k eléggé. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a

d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja­

n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad,

v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i , h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né­

hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat­

pesség szükségleteiről gondoskodni. Nemrégiben

tak m u n k á b a korábban.

p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel-

6.4. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint, 1 9 5 1 - 2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501

100 50

o-i 1951 a

1

1

1

1

1

1961

1971

1981

1991

2001

Az évközi népességbecslések alapján. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing, 2000) igyekszik rávezetni olvasóit, hogy „felfe­ dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás, amelynek segítségével megérthetjük, mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta­ lata a társadalomban". Az alábbi szövegben Hep­ worth kifejti, milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika, hogy miként értelmez­ zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado­ kon át olyan létállapotnak képzelték, amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. Igaz, hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet, de egészen a leg­ utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt, nem valóság. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz­ talhatta az örök életet, akkor is inkább á t o k volt, mint áldás, például a vándorló zsidó vagy a boly­ gó hollandi legendájában. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe, hogy gá­ tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama­ tainak, ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) , aki egyezséget köt az ördöggel, és eladja neki a lelkét, vagy Oscar Wilde regényében, az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé­ ben. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta, akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej­ télyes módon nem csúfítják el; féktelenségének

minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek, hogy eltüntesse múltja bizonyíté­ kát, é p p e n ö n m a g á t pusztítja el, mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. Halála pillanatában a festményre visszatér régi, ifjú képmása - „ra­ g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom­ pájában" -, míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad, mely „fonnyadt volt, ráncos, az arca för­ t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 , 1 9 0 . o.). A legenda és a romantikus képzelet birodal­ mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy­ féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul­ túrában, már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről, a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol­ ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép­ zelések. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket, ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá­ gi örök spirituális lét próbája. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. A mennyország a n n a k j u t a l m a , aki m e g m a r a d a tisztes, erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel, hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen, mint fiatalkorában. I De gyorsan változnak az idők, és a modern or- I vostudomány és technika új reményt ad, hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő, ha- I

6.7. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso­ port szerint, 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya

Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét)

A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%)

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Házastárs/élettárs

74

28

92

34

37

-S

Családi állapot Egyedülálló

52

61

65

70

108

Özvegy

70

56

61

46

75

Elvált/külön él

57

36

78

48

62

90

64

172

95

55

Középszintű

60

51

84

43

51

Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó

62

34

50

28

56

71

43

83

44

53

Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető

Összesen a b

Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. Foglalkozás alapján, a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. Lásd Appendix, Part 1: NS-SeC. Súlyozás nélküli adatok.

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 11.0.

6. FEJEZET

nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . E fejlemény egyik érdekes jele, hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu­ ális, mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . Napjainkban az az uralkodó nézet, hogy az öre­ g e d é s folyamatának megfékezője, a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása, h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. J a b b e r F. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá, mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni, hogy a biológiailag kor­ látozott élettartam „normális". Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n , hogy meg­ oldhatja minden gondunkat, ezért várják remény­ kedve az orvostudománytól, hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha­ tó b e t e g s é g g é változtatja. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek, és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. Már nem kell sok idő, és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t , mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak, és a gyenge, rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe­ tők lesznek. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód­ m e z t e t e t t arra, h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i

j a , hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz, vagy félig bioló­ giai, félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el­ képzelésétől eltérően, aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom, a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg, hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. A t e s t belső részeit, ame­ lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak, eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte­ t e t t szervvel helyettesítik. Az ö r e g e d ő t e s t törté­ n e t e t e h á t n e m arról szól majd, hogyan próbál megbirkózni,

megbékélni az egyén

korlátaival,

h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. A testből g é p lesz, és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 , 1 2 4 - 1 2 5 . o. KÉRDÉSEK 1. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá­ sait, volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be­ szélni? 3. Igaz-e, amit egyes szociológusok állítanak, hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki­

rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani.

a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is­

Szorgalmazzák,

mertetem.)

hogy

a

nyugdíjkorhatárt

mind

a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 - r e ) ,

U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t , h o g y a z

m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k

i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k , hi­

70 évre, így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m

s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le,

6.5. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása, 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb

10 65. életévét betöltötte Előrejelzések"

1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. és 2002. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat­ egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. b 2001-re alapozott előrejelzések a

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 17. o.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS akkor azt sugallják, h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k , h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj­ ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k , hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely­ zetűnek, a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . M a n a p s á g m á r n e m áll­ ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s , a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . Az a f e l n ő t t n e m ­ zedék, a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t , a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s é v e k b e n n ő t t fel, amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat, a z e n e stb. t e r é n . E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat, így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók, és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ­ ják, h o g y át k e l l g o n d o l n u n k , m i t j e l e n t az „eltar­ tott". E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal­ koztatási m i n t á k n a k . Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen, mert tovább marad­ nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n , és a l e g t ö b b dol­ gozó é v e k k e l 6 5 . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. Ugyanakkor m i n d e n korábbi­ nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t , a m i el­ lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. M á s o d s z o r - f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve­ lése - a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő - p i a c i r é s z v é t e l ­ re. K u t a t á s o k igazolják, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k , h a n e m s o k a t a d n a k 6.6. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában, 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra

Nagy-Br. Spanyolo. Németo. Franciao. Olaszo. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Economist, 2003. szeptember 27.

Üdv!

New Age-nyugdíjasok

vagyunk.

a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen, informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat, a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ­ ségeit. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál­ l a l n a k , így l á n y a i k , m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . A r b e r é s G i n n felve­ tik, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít­ h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a , fizetik a t a n d í j u k a t , s e g í t e n e k lakás­ h o z j u t n i . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta, h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek, főként a n e h é z időkben, például amikor éppen válnak.

Életkori

diszkrimináció

M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko­ ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l , hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a , m i n t a sze­ x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m , h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l , vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a , é s h o g y n a g y ré­ s z ü k s z e n i l i s . E z e k m i n d t é v h i t e k . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes-

6. FEJEZET

Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam

lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a

s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában

politikai j o b b o l d a l , amelyek az állami nyugdíjak­

(Averting

kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez­

the

Old Age

Crisis,

1994)

felvetette,

hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e

nek erősíteni. Ennek az lett az e r e d m é n y e , hogy

miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó ­

az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni

léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni.

anyagi b i z t o n s á g u k b a n . Blackburn bírálja azt is,

Ez mind a fejlett, mind a fejlődő világra érvényes,

ahogyan a

de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj­

alapokat - az ő szavaival az „ősz kapitalizmust"

ba, mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél

-, mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói

m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj­

i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya, amely

m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja­

ma négy az egyhez, becslések szerint 2 0 3 0 - r a fe­

sok hosszú távú b i z t o n s á g á t , h a n e m a m a g u k le­

leződik, már csak kettő az egyhez lesz. Az aktív

h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik.

korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd, csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. Az a z ó t a eltelt években könyvek, konferenciák

és

szakpolitikai

kezdeményezések

á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé­ (Economist 2 0 0 0 ) .

mára

Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb,

2002)

megállapítja,

zített b o m b á n a k tekinti,

amely leküzdhetetlen

társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd - épp eze­ ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni.

Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi­

ellátásokkal

k a p c s o l a t b a n az,

(So­

elöregedése

miatt

szóló

tanulmányukban

Mul­

lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi

t a t t a . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről

hogy

tévhitek rabja az, aki az idősödő n é p e s s é g e t idő­

hogy a

hatványozottan

népesség

növekszik a

rámutattak,

m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya.

hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés­

A szociológus ezt azzal cáfolja, hogy az ö r e g e d é s

cial Security:

The Phony Crisis,

1999)

feltevéseket,

nem b e t e g s é g , és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é ­

akkor sem valószínű, hogy teljesülnek a társada­

ge nem b e t e g , nem m a g a t e h e t e t l e n . Az emberek

sel

kapcsolatos

legkonzervatívabb

lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre­

részben é p p azért élnek t o v á b b , mert az elmúlt

jelzések. A szerzők azt mondják, hogy leginkább

évszázadban javultak az életkörülmények, és ha

a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati­

ez a javulás folytatódik - mondja Mullan -, ak­

zálását, mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag

kor az idősek e r ő s e b b e k - e g é s z s é g e s e b b e k lesznek

finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta­

elődeiknél. A második „ h i e d e l e m " , amelyet Mul­

nák fel, akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t

lan t á m a d , az a tévhit, hogy az e l ö r e g e d ő népes­

nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá­

ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert, ezért

m í t h a t n a az új befektetési számlákból.

olyan reformot kell végrehajtani, amelynek során

Hasonlóképpen, Robin Blackburn brit szocioló­ gus a világ

különféle nyugellátási

rendszereiről

írott történeti áttekintő munkájában (Banking on Death,

2 0 0 2 ) felveti,

hogy a n é p e s s é g nyugdíj­

válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé­

a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. Mullan rámutat, h o g y az állami nyug­ ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik, mint a m a g á n r e n d s z e r e k , ezért nincs szükség ef­ féle reformra.

sége n a g y o b b , m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é ; a

l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . A 73 éves fér­

6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l ;

fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y

a 6 5 - 8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat

s z ü l e t e t t . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen,

szenilitásra utaló tüneteket. A brit kormányzat az

az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t , p e d i g az ég­

é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas­

v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A p u s z t a tény,

l a t o k a t terjesztett e l ő , a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a

h o g y ö r e g e b b , e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát.

d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e , k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta­

A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte­

nulási lehetőségek biztosítására), az előléptetés­

reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek,

re, a b é r e z é s r e , a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és - ez

amelyek bántóak az idősebbek számára.

fontos - a nyugdíjazásra.

B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi egyetemisták­

k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle­

n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 , 5 2 é s

ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a

Levin 73

(1988)

vizsgálata során

éves korában) készült fényképeit mutatták,

é s arra k é r t é k őket, h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l ­

s z e m l é l e t e t az

5. fejezetben,

a

132-133.

oldalon

i s m e r t e t t e m ) . B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von-

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 , 5 m i l l i ó t , 2 0 5 0 - r e p e d i g a 21 mil­ liót. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai­ b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n , a h o l egy-egy csa­ ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Az iparo­ sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 - b e n 8 s z á z a l é k volt, 1 9 9 8 - r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt, és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 - r e e l é r i a 25 száza­ lékot. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd.

Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal, hogy gondoskodnak az unokákról. ja, hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ­ ni. Azt m o n d j a , h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k , a m e l y n e m lé­ tezik. Ezt azzal t á m a s z t j a alá, h o g y m e g k é r d e z i , mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot, é l e t s z a k a s z t , g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra, h o g y l é t e z i k vala­ mi, amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van, a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r , h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák, a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t - p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" - m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k , és az a ren­ deltetésük, h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k , a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l , l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg­ különböztetését és kezelését.

A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el­ m o n d h a t ó , h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá­ m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik, b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. fejezetet). E N S Z - b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha­ tó élettartama az 1 9 5 0 - e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt, és 2 0 2 5 - r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti, vagyis 1 9 9 0 - h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6.7. ábrát). A l e g n a g y o b b egész­ ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k - A m e r i k á b a n vár­ hatóan másfélszeresére, Kínában kétszeresére, Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal, amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában.) Ez a nö­ v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l , a m e l y e k m á r m a i s szegé­ n y e b b e k annál, semhogy megfelelő életet bizto­ síthatnának lakosságuknak. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő­ s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k , i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. Különösen az idősebbek 6.7. ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban, 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30

A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a , h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l

Forrás: UNFPA 2004

6. FEJEZET

Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él, akik mind­

visszaütött, mert a d o l g o z ó népesség csak nehe­

össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A fiata­

zen tud gondoskodni a visszavonultakról.

lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik, ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 - b e n már t ö b b mint 31 százalék le­

SERTETT IDŐSEK

het. Mindez a szigorú egykepolitika hatása, a m e ­ lyet 1 9 7 9 - b e n vezettek be, hogy megpróbálják

Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az­

féken tartani az ország robbanásszerű népesség­

zal a lesújtó kilátással, hogy két szülőről és négy

növekedését. Törvény mondja ki, hogy minden

nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve­

városi családnak csak egy gyermeke lehet, kivéve

zik a 4 - 2 - 1 - e s család j e l e n s é g é n e k . Ez a z o n b a n

ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből

n e m változtat azon, hogy a gazdasági reformok

származik, vagy mindkettőjük egyetlen gyermek.

hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti

Kína

népességnövekedése

gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. Aki meg­

1950

5 6 3 millió

1960

6 5 0 millió

1970

8 2 0 millió

rendszer,

1980

9 8 5 millió

1990

1,14 milliárd

2000

1,26 milliárd

így sokan

egyre n e h e z e b b e n tudnak

e n g e d h e t i m a g á n a k , ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro­ konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait - ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket, ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják, hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Néhányan attól sem riadtak vissza, hogy

Forrás: US Census Bureau.

bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt.

A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó

rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a

A 2 0 3 0 - r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze­ néhány éves szünet után második gyermeket is

nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí­

vállalhatnak. A törvény különösen a városok te­

tani. A szakértők azt mondják, hogy ha nem tesz­

kintetében szigorú, ahol a törvényszegő házas­

nek további lépéseket ez ellen, akkor az őszülő

párokat sújtó kényszersterilizálások, életveszélyes

népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol­

abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran

hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is.

nemzetközi

Forrás: BBC, 2 0 0 0 . szeptember 1.

tiltakozást váltottak ki. De ez a politika csúnyán

ellátásra.

d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t , és a ma­

L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el­

szorulhatnak

költséges

egészségügyi

gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az

látórendszert nagymértékben megterhelheti sok

átképzésre.

ipari országban, a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége

szétfeszítheti a

kormányzati költségvetés kereteit. Különböző

országok

Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó ­ d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé­ re, v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . A c s a l á d i

különféleképpen

pró­

gondoskodás hagyományos mintái meginognak,

idősek növekvő számából

mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan

eredő gondokat. Az előzőekben már láthattuk,

g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro­

bálják

orvosolni

az

h o g y N a g y - B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug­

d á b a n , g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. (Nyu­

d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l ­

g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k , erről az

gálatra

(National

kialakítani

Health

Service)

egy v é d ő h á l ó t ,

építve

próbál

hogy gondoskodjon

„egyágú c s a l á d "

ismertetésekor,

a

7. fejezetben,

a 1 9 1 . o l d a l o n l e s z szó.) A 2 0 . s z á z a d e l e j i ipari

az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle­

országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom­

teiről. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal

b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak.

s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . J a p á n b a n p é l d á u l a fér­

E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga­

fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d ­

tás ú j e s z k ö z e i t , a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a ­

n a k , m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a , és m e r t

t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . E z e n k í v ü l meg

gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em­

k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is, h o g y a t á r s a d a l o m

b e r e k e t , h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég­

az idősebbeket ne elszigetelje, h a n e m jelentős

n é l maradjanak, a m e l y n e k korábban dolgoztak.

tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább

J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b

szorosabbra vonja velük kötelékeit.

SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szocializáció az a folyamat, a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint­ kezve ö n t u d a t o s , é r t e l m e s , a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . 2. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á ­ sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e ­ rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n , a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt, é s meg­ tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t , a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . 3. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej­ lődést, a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ­ ségek elsajátítását j e l e n t i , é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. P i a g e t s z e r i n t a kog­ nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ­ ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 4. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k , a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ­ ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . C s e c s e ­ mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg­ fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport, az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. 5. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é ­ se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m ­ munikáció eszközeivel. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a , h i s z e n m i n d e n n a p , r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . 6. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z , akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k ­ kel. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. 7. A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig­ kíséri. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá­ sokkal kell s z á m o l n u n k , é s b i z o n y o s válságo­ kat kell l e k ü z d e n ü n k . E b b e b e l e t a r t o z i k az is, hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal, h o g y fizi­ kai l é t ü n k véget ér. 8. A biológiai, p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege­ dés n e m a z o n o s a k , és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k .

Fontos, hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá­ val. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n , de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l , ét­ r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér­ het meg jó egészségben. 9. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül­ n e k " vagy ö r e g s z e n e k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy, egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot, a m e l y gazdaságilag, t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. Választóvonalat vonha­ tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko­ ri s z a k a s z , vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. 1 0 . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el­ m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették, h o g y kívá­ n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár­ sadalomból. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t , a m e l y e k e t a fiata­ l a b b a k v e s z n e k át. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak­ tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás, h a a z e m b e r elfoglalja magát, t e v é k e n y k e d i k . A z örege­ d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő­ k é n t a z foglalkoztatta, h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár­ sadalmi intézmények szokványos működése. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte­ lezik, h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. 1 1 . Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt­ hatja, m i n t férfi kortársaikat, és u g y a n e z el­ mondható, ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. Az idősek között számottevően több a n ő , m i n t a férfi, b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 12. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi­ nanszírozásáról. 1 3 . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét, a m e l y világszerte gyorsan változik.

168

6. FEJEZET

1. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. Mondhatjuk-e, hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve, hanem „természetük­ ből adódóan" is különböznek? 6. Van „globális elöregedési válság"? 7. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében?

Biggs, Simon (1993): Understanding Ageing. Buckingham, Open University Press. Blackburn, R.(2002): Banking on Death, or Investing in Life. London, Verso. Bytheway, B. (1999): Ageism. Buckingham, Open University Press. Gilleard, Chris - Higgs, Paul (2005): Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity. Mullan, Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. London, A. B. Taurus. Laslett, P. (1989): The Third Age. London, Weidenfeld and Nicolson. <; Peterson, Peter G. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America - and the World. New York, Random House. Vincent, John (2003): Old Age. London, Routledge.

T h e Centre for Policy on Ageing http://www.cpa.org.uk/ageinfo/ageinfo.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.oecd.org/topic/0,2686,en_2649_37435_l_l_l_l_37457,00.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.un.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. who .int/ageing/en/

CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A legtöbb ember már tizenéves korában megis­ meri a szerelmet. Sokunknak a szerelem és a ro­ mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot, amelyet valaha átélhetünk. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze­ relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése, amelyet két egyén érez egymás iránt. Manapság kételkedhetünk abban, hogy a szerelem „örök", mégis úgy gondoljuk, hogy beleszeretni valaki­ be olyan élmény, amely egyetemes emberi érzel­ mekből ered. Természetesnek látszik, hogy ha ketten egymásba szeretnek, akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik, aminek egyik útja-módja az lehet, hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik, nagyon is szokatlan. A hosszú távú kapcsolat ki­ alakítása vagy a családalapítás valakivel, akibe beleszerettünk, nem olyan tapasztalat, amelyet

világszerte sokan átélhetnek. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett", a rokonok közötti meg­ egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin­ tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap­ csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban, és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. John Boswell tör­ ténész, a középkori Európa kutatója is rámutat, mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza­ sodott. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele­ séged szívből szereted, házasságtörő vagy." Akko­ riban - és még évszázadokon át - férfi és nő azért házasodtak össze, hogy a vagyon a családban ma­ radjon, vagy hogy gyerekeket neveljenek, akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. A házas­ életben elválaszthatatlan társakká válhattak, de erre inkább a házasságkötés után került sor, mint előtte. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt, ez azonban kevés olyan érzelmet szült, amelyet ma a szerelemmel társítunk. A ro­ mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge­ ségnek, a legrosszabb esetben pedig valami nya­ valyának tartották. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. Boswell találóan mondja, hogy „a mo­ dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman­ tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül, az nem kételkedik benne. [...] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet, amely elfogadná azt a - Nyugaton kétségbe­ vonhatatlan - érvet, hogy „a férfi célja, hogy nőt szeressen, a nőé pedig az, hogy férfit". Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he­ lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér­ tékének találná! (Boswell 1995, XIX.). A romantikus szerelem gondolata csak a 18. szá­ zad végén kezdte éreztetni hatását. A romantikus szerelem - amelyet megkülönböztetünk a szenve-

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

Á

171

I

f Jane Austen regénye, a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából).

délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész­ tetéseitől - idealizálta tárgyát. Gondolata nagyjá­ ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg, és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). A romantikus sze­ relem főként a nők számára azt jelentette, hogy meséket találtak ki maguknak, hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének, mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. Nagy-Bri­ tanniában ma az emberek többsége a házas- vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába, és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere­ lemre, illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd, hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik, hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. Az intimitás gondolata - mint még sok más ismerős fogalom, amelyekről köny­ vemben szólok - szintén új keletű. Már említet­ tem, hogy a múltban a házasság sosem intimitás­

ra és érzelmi kommunikációra épült. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek, de nem képezték a házasság alapját, mint a mai párok esetében. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze, és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen­ lő kötelezettségeket vállalnak. Egy ilyen kapcso­ latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. A beszéd, vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. A kapcsola­ tok akkor működnek a legjobban, ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö­ nös bizalommal vannak egymás iránt. A biza­ lomért pedig meg kell dolgozni. Végül a jó kap­ csolat jellemzője még, hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől, kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. A világ, amelyben élünk, bővelkedik új lehető­ ségekben, ugyanakkor mindig rejteget buktató­ kat, meglepetéseket. Akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. A fenti, ro­ mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja, hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló, mint a magán- és érzelmi életünkben.

7. FEJEZET

Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog­ hatjuk fel, mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben, ha tudunk valamit arról, hogyan éltek az embe­ rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal­ makban. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését, majd megvizsgáljuk, milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem­ léletmódot, amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat, majd zá­ rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola­ tos, máig tartó vitára is.

ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo­ galmat, például a család, a rokonság és a házas­ ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja, akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze, és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá­ sát. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában, amelyek házasság vagy leszár­ mazás révén jönnek létre (az anya, apa, gyere­ kek, unokák stb. között). A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze­ xuális egyesülése. Amikor két ember összeháza­

sodik, egymás rokonai lesznek, ugyanakkor a há­ zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. A szülők, a testvérek és más vér­ rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt, amit a szocio­ lógusok és az antropológusok nukleáris család­ nak neveznek: két felnőtt él együtt, közös ház­ tartásban, ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami­ lyen tágabb rokoni hálózatba. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más, közeli rokonok is él­ nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros, állandó kapcsolatban, akkor kiterjesztett családról beszélünk. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők, a testvérek, a sógorok és a sógornők, a nagynénik, a nagybácsik és az unokatestvérek. A nyugati társadalmakban a házasságra, így a családra is a monogámia jellemző. A törvény tilt­ ja, hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. George Murdock (1949) közismert, a 20. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta, hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia, vagyis a férjnek vagy a feleségnek több

Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green, öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége.

CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK

házastársa is lehet. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj­ nek lehet több felesége, a jóval ritkább poliand­ ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Nyugaton a legismertebb csoport, amelyben még él a poligámia, a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké; ebben az államban is törvénytelen a többnejűség, de ritkán állíta­ nak bíróság elé bárkit emiatt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá­ zada felhagyott, mert Utah csak így csatlakozha­ tott az Egyesült Államokhoz. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. Sok szociológus úgy véli, hogy nem beszélhe­ tünk „a családról", mert ez feltételezné, hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. Ebben a fejezetben kiderül, hogy sokfé­ le családforma van: kétszülős, mostoha-, egyszülős család stb. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról, „csa­ ládfajtákról" beszélni, mert így hangsúlyozhat­ juk a sokféleséget. Bár a rövidség kedvéért gyak­ ran azt mondom: „a család", nem feledkezhetünk meg arról, milyen változatosságot takar ez a szó.

A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték, hogy a mo­ dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz­ tett család volt az uralkodó forma. Kutatások bi­ zonyították, hogy ez a nézet téves. A nukleáris család, amely az apából, az anyából és az eltartott gyerekekből áll, mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál, de a különbség nem dön­ tő. Angliában például a 1 7 - 1 9 . században végig 4,75 fő volt az átlagos háztartásméret. A mai át­ lag Nagy-Britanniában 2,4 (HMSO 2004). Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta, kicsi a két családméret közötti különbség. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak, szüleiknek se­ gítettek a gazdaságban. Akik közülük nem ma­ radtak a családi vállalkozásban, sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat, hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban, hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos­ ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará­ nyú volt minden korcsoportban. A kora újkori

Európában a csecsemők negyed- vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti), és a nők gyakran nem élték túl a szülést. A gyer­ mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat.

A családi élet fejlődése Lawrence Stone, a történeti szociológia művelője megrajzolta, milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo­ dernekké. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj­ ta nukleáris család, amely meglehetősen kis ház­ tartásban él, de szoros kapcsolatban áll a közös­ séggel, benne a rokonsággal. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér­ zelmi kötődés, és nem is számítottak egymásra. Az emberek nem tapasztalták meg, nem is keres­ ték azokat a bensőséges kapcsolatokat, amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított, hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren­ delődött a szülők, más rokonok vagy a közösség érdekeinek. Az erotikus vagy romantikus szerel­ met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök, ame­ lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A csa­ lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott, rideg, érzelemmentes, tekintélyelvű in­ tézmény volt. [...] Nem is tartott sokáig, hiszen gyakran felbomlott, ha meghalt a férj vagy a fele­ ség, vagy ha meghaltak, korán elmentek a háztól a gyerekek." 2. Ezt a családfajtát átmeneti, a 17. század ele­ jétől a 18. század elejéig élő forma váltotta fel, amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott, mégis nagyon fontos, mert ebben gyökereznek azok az attitűdök, amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. A nukleáris család el­ különültebb egység lett, különbözött a más roko­ nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere­ tet, bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. 3. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala­ kult az a családrendszer, amely ma a legismer­ tebb Nyugaton. Ez a család olyan csoport, ame-

Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család?

lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze, kifelé meglehetősen zárt, és fő feladata a gyermekne­ velés. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki­ alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá­ lasztás során születnek, amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban, hanem a házaséletben is fon­ tosnak tartják. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól, ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. A nő háztartásbeli lesz, a férfi pedig kenyérke­ reső. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába, ami kezdi aláásni azt az elképzelést, hogy a férfi a kenyérkereső „családfő", és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk.) John Boswell történész, akit e fejezet elején idéztem, megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult, félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt, és szerelemmel vég­ ződött. Tulajdonképpen kevés pár kötött há­ zasságot „szerelemből", de sokan idővel egy­ másba szerettek, miközben együtt vezették a háztartást, nevelték utódaikat, és közösen él­ tek át jót-rosszat. Szinte minden sírvers arról tanúskodik, hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. Ezzel szemben a modern

Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik, félúton nagyrészt a gyermeknevelés­ ről szól (ha van gyermekük), és - gyakran - va­ gyonfelosztással végződik úgy, hogy nyoma sem marad a szerelemnek, vagy már csak távo­ li emlék (1995, X X L ) .

Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan - általában a konzervatívabb szerzők - azt mondják, hogy a családi élet vészesen meggyen­ gült (a családi értékekről folytatott, máig lezá­ ratlan vitát a fejezet végén, a 1 9 9 - 2 0 1 . oldalon ismertetem). A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt, amit a család ha­ nyatlásának vélnek. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család, amilyennek sokan látják, vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were, 1992), hogy - mint az arany­ kor más, szintén mesébe illő képeit - a „hagyo­ mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben, ha megnézzük, milyen volt a múlt valójában. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét, stabilitását. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány, a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet, és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét,

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

mire betöltötte 2 1 . életévét. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt, hogy a szülők vaskéz­ zel irányították gyermekeiket - olyan módszerek­ kel, amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját, még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min­ taképe, míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so­ kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Sőt, gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz, gyerekeikkel üzengettek egymásnak. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada­ tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá­ tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű­ helyben, nem sok idejük maradt családi életre. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa­ lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Ebben a korban a nők csak otthon dol­ goztak, míg a férfiak teremtették elő a család be­ tevőjét. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben, többre vágyott, szeretett volna kitörni belőle. A második világháború ide­ jén sok nő állt munkába, mert mindenkire szük­ ség volt a haditermelésben. Ezeket az állásokat elveszítették, amikor a férfiak hazatértek. Ráadá­ sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől, és a nemi életben gyakran kettős mércével mér­ tek: keresték a szexuális kalandokat, de felesé­ güktől feltétlen hűséget követeltek. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg, bár kutatásait az 1950-es években végezte. Frie­ dan sok ezer nő nevében emelt szót, amikor be­ szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye­ rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről, a nehéz házi munkáról és a férjről, aki csak hébe-hóba bukkan fel, és aki­ vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott­ honi életet, de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő­ szak, ráadásul egy olyan korban, amikor a társa­ dalom még nem készült fel, hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal.

Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. Egyes területeken, például Ázsia, Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ­

tak. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. E változások oka öszszetett, de több tényezőt is kiemelhetünk, ame­ lyek rendkívül fontosak. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. Például a romantikus szere­ lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér­ tek, amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken, amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. Az emberek életét megváltoztatta, hogy bekerültek az orszá­ gos politikai rendszerbe; ráadásul a kormányza­ tok mindent megtesznek, hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. A gyors népes­ ségnövekedés miatt - például Kínában, amelyről a 1 9 9 - 2 0 0 . oldalon lesz szó - az államok gyakran indítanak olyan programokat, amelyek szorgal­ mazzák a kisebb családot, a fogamzásgátlást stb. Az is változásokat indít el, hogy sokan költöz­ nek a falusias területekről a városokba. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá­ rosokba, míg családjuk szülőfalujukban marad, vagy az egész nukleáris család a városba költö­ zik. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá­ nyos családi és rokonsági rendszerek. Végül - ta­ lán ez a legfontosabb - a foglalkoztatási lehető­ ségek elszakadnak a termőföldtől, inkább olyan szervezetekhez kötődnek, mint a kormányzati bürokrácia, a bánya, az óriásgazdaság és - ahol van ilyen - az ipari nagyvállalat, ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég­ zett földművelésre épülő családformákat. Ezek a változások általában világszerte a ki­ terjesztett családok és másféle rokonsági csopor­ tok szétesését indítják el. Erről először William J. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa­ mily Patterns, 1963), és megállapításait azóta ku­ tatások is igazolták.

Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. 2. Általános trenddé válik a szabad párvá­ lasztás. 3. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. 4. Egyre ritkább, hogy a jövendőbelit a rokon­ ság választja. 5. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö­ vekszik olyan társadalmakban, amelyek azt ko­ rábban szigorúan korlátozták.

7. FEJEZET

6. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki­ terjesztése. 7. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren­ deket vagy azt feltételezni, hogy a világ minden részében megjelentek - néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni, vagy épp he­ vesen elleneznek. (Az egyik példa arra, hogy e trendek nem váltak általánossá, az lehet, ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán­ ban 1996 és 2001 között - erről a 20. fejezetben, a 657. oldalon lesz szó.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni, hogy a ki­ terjesztett család mindenütt gyengül. A mai tár­ sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma, és tovább él a hagyományos csa­ ládi gyakorlat. Ráadásul abban is eltéréseket lát­ hatunk, hogy milyen gyorsan történik a változás, mert megtorpanhat, visszafordulhat, vagy ellenté­ tes trendek lassíthatják.

CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű, az országon belül jelentős el­ téréseket figyelhetünk meg a család és a házas­ ság terén. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek, aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso­ latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér­ désére is. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt, amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők.

Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö­ vetkezők: 1. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám, a monogámiát törvény írja elő. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge­ teg a válás, néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Úgy is mondhatjuk, hogy egy-egy em­ bernek számos házastársa lehet egymás után, de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele­ sége vagy férje. Ugyanakkor félrevezető összeke­ verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya­ korlattal. Nyilvánvaló, hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot.

2. A brit házasság a romantikus szerelem esz­ méjére épül, és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. A partnerekről feltétele­ zik, hogy azért házasodnak össze, mert egymást vonzónak, elfogadható társnak találták, és kölcsö­ nös szeretet-tisztelet köti őket össze. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em­ beri lét szokványos részének látszik, mint a mo­ dern kultúra sajátos jegyének. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo­ zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt, aminek szintén része lehet abban, hogy ma egyre több a válás. 3. A brit család patrilineáris és neolokális. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve­ zetéknevét viselik, és a vagyon régebben fiúágon öröklődött, bár ez ma már ritkább. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak­ ran a vagyon is leányágon öröklődik.) A neoloká­ lis lakóhelyválasztás azt jelenti, hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját lakóhelyre költözik. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Sok család - különösen ha szegény, munkásosztálybeli vagy ázsiai - matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze­ lében maradnak. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek, akkor patrilokális családról beszélünk.) 4. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják, mert egy vagy két szülőből és a vele, ve­ lük egy háztartásban élő gyerekekből áll, bár nem mondhatjuk, hogy a nukleáris család teljesen el­ szigetelt más rokonoktól. Az alábbiakban kiderül majd, hogy a nukleáris család lassanként elveszí­ ti vezető szerepét.

A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá­ ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta, ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása, amelyet legitimnek, sőt kívánatosnak tekintünk" (1982, 4 7 6 ) . Megállapításukat igazolandó a vál­ tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti, kulturális, valamint osztály, életút és kohorsz sze­ rinti sokféleségről beszélnek. A sort kiegészíthet­ nénk a szexuális sokszínűséggel. Ma már világo­ sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége, mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

/ Az életúttal a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. o.). A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe­ zettel kialakított kapcsolataikat. Ezt a változatos­ ságot mutatja, hogy az „ortodox" család mellett - amelyben az asszony a „háztartásbeli", a férj pedig a „kenyérkereső" - vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek, mint ré­ gen. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár­ mazó családok is, amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak, például a feminizmus hatására kiala­ kult a családformák kulturális sokfélesége. A sze­ gények, szakmunkások és a közép- vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. Nyilvánvaló az is, hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. Például valaki lehet olyan család tagja, amelyben a szülők együtt maradtak, ő viszont megházasodik, majd elválik. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet, többször házasodik, és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je­ lenti. Például a szülők és a nagyszülők kapcso­ lata ma már valószínűleg gyengébb, mint régen. Másfelől ma többen érik meg az öregkort, ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy­ mással szoros kapcsolatban: a házas unokák, szüleik és a nagyszülők. A családszervezetben

szexuális értelemben is nagyobb a változatosság, mint valaha. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás, ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero­ szexuális, hanem homoszexuális párok kapcsola­ tára is épülhet. / A melegek házasságáról a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. o.).

Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy, amely szembeötlően eltér a többitől, mégpedig a dél­ ázsiai csoportoké. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon­ tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból, Gudzsarátból és Bengáliából. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás, a származási hely, a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Sokan közülük úgy találták, hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. Igyekeztek fenntartani a csa­ ládok egységét, csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. A lepusztult negyedekben nagy, régi házakhoz juthattak, de amint jobb környé­ kekre költöztek, rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak, ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye-

Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze.

7. FEJEZET 7.1. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása, 2001 (száza­ lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár

Együtt élnek

Egyszülős

Egyéb gyermekes háztartás

Mind

Fehér

60

12

22

6

100

Vegyes

38

11

39

12

100

Indiai

68

2

10

21

100

Pakisztáni

61

2

13

24

100

Bangladesi

63

2

12

23

100

Egyéb ázsiai

66

3

12

19

100

65

2

11

22

100

Fekete karibi

29

11

48

12

100

Fekete afrikai

38

7

36

19

100

Egyéb fekete

24

9

52

15

100

32

9

43

15

100

Kínai

69

3

15

13

100

Egyéb etnikai csoport

67

3

18

12

100

Minden etnikai csoport

60

11

22

7

100

Ázsiai vagy ázsiai brit

Összesen Fekete vagy fekete brit

Összesen

a

Az a csoport, amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik.

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 28. o. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik, hogy eleget tegyenek az együttműködés, a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. Az iskolában ugyan­ akkor azt várják el tőlük, hogy állják meg a he­ lyüket a versenyszellemmel átitatott, individualisztikus társadalmi környezetben. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket, mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. Ám a brit kultúra állan­ dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha­ gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával, hogy a házasságot a család „intézi". A szülők és a családtagok megegyezé­ sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül, hogy a szerelem a házasságon belül születik. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni, hogy őket is megkérdezzék, amikor a házassá­ gukról döntenek. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. 1997) az indiaiak, a pakisztániak, a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. 2001-ben az összes gyerekeket neve­ lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai­ brit háztartások 65 százaléka volt házas, míg a

fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 2 . táblázatot). Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál­ tozás jelei - például az, hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba, vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház­ tartások aránya -, mindent összevetve ezek a dél­ ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak.

Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. A 2 0 - 4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve­ sebben élnek házasságban. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö­ rében, mint Nagy-Britannia más etnikai csoport­ jaiban. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben, mint bármely más etnikai csoportban; ugyanakkor más csoportok­ tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo­ dood et al. 1 9 9 7 ) . A fekete vagy fekete brit né­ pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame­ lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.1.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso­ portokkal. Úgy tűnik, hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé­ kein élő fekete családok körében. A fekete csalá­ dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há­ zasságok alacsony arányát, de egyes megfigyelők úgy vélik, hogy rossz helyre került a hangsúly. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét, mint más csopor­ tok családjaibari. A karibi csoportokban fonto­ sak a kiterjedt rokonsági hálózatok - a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak, mint a legtöbb fehér közösségben. A csonka családot vezető anya általában szoros, támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki, amelyre támaszkodhat. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak, mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ez el­ lentmond annak az elképzelésnek, hogy az egye­ dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép­ pen könnyen felbomló családot alkotnak.

Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az, hogy a férfiak úgy látják: a munka­ vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. Egy vizsgálat során, amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987), azt igyekeztek feltárni, hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől, hogy van­ nak-e gyerekeik, vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült

Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer­ meküket egyedül nevelő szülők aránya.

Államokban is), a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. Amikor megkérdezték tőlük, hogy miért teszik ezt, akkor két fő vélekedés bontako­ zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt; a gyermekgondozás inkább az anya, mint a szülők közös dolga. Egyes vezetők úgy vélték, hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. De többségük feladatának tekintette, hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel, mert csak ezek ré­ vén határozhatta meg, mennyire lenne megbíz­ ható munkatárs az állásra pályázó nő. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó, elismerem, hogy ez eléggé személyeskedő kérdés, de úgy gondolom, hogy ezzel is szá­ molni kell. Egy férfival nem történhet meg, de azt hiszem, bizonyos értelemben ez nem tisz­ tességes - nincs esélyegyenlőség, hiszen a fér­ finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket, „ilyenformán nem lehet családja", a gyermekne­ velésben részt vehet, vállalhatja az ezzel össze­ függő feladatokat. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap­ csolatban. Úgy gondolták, hogy a nők - akármi­ lyen vezető pozícióba kerülhetnének - általában megszakítják pályafutásukat, hogy gondoskodja­ nak kisebb gyermekükről. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke, és többen azok közül, akik szerettek volna gyereket, azt mondták, hogy majd otthagy­ ják az állásukat, és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé­ nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el­ mondta, hogy szerinte jobb volna, ha a gyerme­ kes nők nem dolgoznának, inkább csak a gyerme­ kükkel és az otthonukkal törődnének. Többségük azonban elfogadta azt az elvet, hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani, mint a férfiaknak. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből, mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig, amíg a népesség nagy része természe­ tesnek veszi, hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Az egyik vezető fogalmazott úgy, hogy ilyen az élet: a kar­ rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek, mint a férfiak.

180

7. F E J E Z E T

Ráadásul - erre már láthattunk példát - a fog­ lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél, bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. A nők általá­ ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives, 1994) kifejti, hogy a nőnek két ellen­ tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar­ ja és szükségét érzi, hogy gazdaságilag független legyen, ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye­ rekének. Mindkét cél érthető, de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü­ lő, mert felesége magára vállalja az otthoni fel­ adatok többségét, addig a nő ezt nem teheti meg. Részmegoldás lehet, hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Sokkal nehezebb lesz elérni, hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei.

Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek­ ben forradalmi változások történtek, például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák, egy területen még mindig óriási a lema­ radás: ez a házimunka. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő, ezért státusuk is javult, feltételezték, hogy a férfiak ezentúl inkább kive­ szik a részüket a házimunkából. Összességében nem ez a helyzet. Bár ma a férfiak több házimun­ kát végeznek, mint három évtizede, a nők pedig valamivel kevesebbet, még mindig nem egyenlő az állás. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják, hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik, átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre, míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). Néhány szociológus azt mondja, hogy ha a nőnek van fizetett munkája, akkor ez a több­ letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989; Shelton 1992). Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre­ kedt forradalomnak" nevezte. Miért marad a há­ zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin­ kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda­ sági támogatás jár. Mivel a nők kevesebbet ke­ resnek a férfiaknál, általában anyagilag inkább függenek férjüktől, így a házimunka javát ők vég­ zik. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma­ radnak mindaddig, amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. Hochschild felveti, hogy ezáltal a

férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban", azután a „második műszak­ ban" megint. Bár e függőségi modell segít meg­ érteni a házimunka nemi vonatkozásait, nem al­ kalmazható olyan helyzetekben, amikor a feleség többet keres a férjénél. Például Hochschild vizs­ gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát, és azt vizsgálják, hogyan függ össze a házimun­ ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki­ alakított nemi szerepekkel. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta, hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel­ műen nemi szempontok szerint történik. A fele­ ség végzi a szokványos napi teendőket, például főz és rendszeresen takarít, míg a férj általában alkalmi feladatokat végez, például füvet nyír vagy megjavít valamit. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség, hogy mennyire szab­ hatja meg az egyén, mikor végzi a munkát. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő­ pontokhoz kötöttek, míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait, és töb­ bé-kevésbé akkor, amikor ő akarja. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed­ ing the Family, 1991) azt vizsgálta, hogyan hatá­ rozza meg a társadalom női munkaként a háztar­ táson belüli gondoskodást. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát, mert a család­ ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso­ lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi, hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete, hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez, annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". Még azokban a családokban is, amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából, megnehezíti e munka házastársak kö­ zötti egyenlő megosztását, ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell, és gyakran kiszá­ míthatatlan, hogy mikor kell róluk gondoskodni. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal, mint házastársa (Shelton 1992). A szociológusok azt mondják, hogy az egyen­ lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg, hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek, külön­ böző területekért felelősek. A férfi dolga a csa­ ládfenntartás, míg a nőé az, hogy gondoskodjon a családról: még akkor is, ha nemcsak anya, hanem kenyérkereső is. Az efféle elvárások a gyermekko­ ri szocializáció során tanult, hagyományos nemi szerepeket erősítik. A férfiak és a nők újraterme-

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben, így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla, hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg­ különböztetésének eszköze maradjon.

Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak, a csalá­ di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. A családi kapcsolatok - férj és feleség, szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között - le­ hetnek bensőséges, örömteli viszonyok. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai, amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket, vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl­ tik el őket. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát", meghazudtolva azt az idilli család­ képet, amely szakadatlanul árad a tévéreklámok­ ból és a populáris média más területeiről. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán­ talmazás és a családon belüli erőszak.

Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy­ szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk, amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor­ határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A vérfertőzés kö­ zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. A fiú- és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér­ fertőző, de nem tekinthető bántalmazásnak. Bán­ talmazás az, amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A vérfertőzés leggyakoribb formája, nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze­ xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el­ múlt néhány évtizedben „fedezték fel". Persze régóta ismeretes, hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok, de a társadalomkutatók többsége fel­ tételezte, hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. Ez azonban nem így van: ki­ derült, hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb, de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy, mint különféle intézményekben - erre még kité­ rek a későbbiekben. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb

formáinak megítélése egyértelmű, a gyermekek­ kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt­ ségét nehéz, sőt alighanem lehetetlen felmérni, hiszen sokféle formában jelentkezhet. Sem a kutatók körében, sem a bíróságokon nem ala­ kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól - de nem tisztázza, mi szá­ mít „jelentősnek". A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children, röviden NSPCC) a bántal­ mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás", a „fizikai bántalmazás", a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". A sze­ xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon - de Cruz 1993). A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény­ szer, illetve az erőszakkal való fenyegetés. A gye­ rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban, bár ez meglehető­ sen ritkán fordul elő. Persze a gyerekeknek is van neme, és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra, egymás testének felfedezésére. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo­ mó többsége számára, akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített, ez az esemény visszataszító, szégyenletes vagy megrázó. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk­ re, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal­ mazás. A prostituáltak, fiatalkorú bűnözők, ser­ dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok, akik korábban szexuális bántalmazás ál­ dozataivá váltak. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. Rámutatha­ tunk, hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai­ vá váltak, de ezzel még nem bizonyítottuk, hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. Valószínűleg számos tényező - például a családi konfliktusok, a szülői hanyagság és a fizikai erő­ szak - együttes hatásáról van szó.

Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük, ami­ kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. Vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek elsődleges áldozatai gyere­ kek, különösen a kisgyerekek. A nyilvánosság fi-

7. FEJEZET

gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá­ di erőszak szélsőséges formáira, amikor 2000 feb­ ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány, Victoria Climbié rettenetes halála. A Nyugat-Af­ rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt, miután nagynénje, Marie Therese Kouao és annak élettársa, Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. Bántalma­ zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön­ büntetésre ítélték. A per idején a rendőrséget, az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte, hogy nem mentették meg a lányt, pedig lett volna rá lehetőségük. A kormányzat Lord La­ ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel, amely feltárta, milyen szerepet játszottak az ügy­ ben a szakmai szervezetek, és javaslatokat ter­ jesztett a kormányzat elé, hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A családon belüli erőszak második leggyako­ ribb típusa az, amikor a férj bántalmazza a felesé­ gét. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. A nők 10 százaléka kény­ telen együttélni a családi erőszakkal, és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény, amelyet nők ellen követnek el; nagyobb a valószínűsége, hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei, mint hogy ide­ genek bántalmaznak (Rawstone 2002). A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi­ gyelmét, amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak, például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato­ san szemet hunyt. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi­ gyelmet arra, mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. A rendőrsé­ gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget, sokkal kevesebb eset ismert, amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat, hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso­ latos nézőpontokat lásd a 12. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. o.). Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi­ zonygatták, hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól, ahogyan azt a feministák állítják, hanem „diszfunkcionális családokról". A nők elleni erőszak a család

egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor­ mák gyengülésének a jele. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt, hogy a feleség ritkán támad férjére, mert szerintük a férfiak vonakodnak fel­ jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen, nem úgy, mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis­ ták és más kutatók, akik szerint a nők által elkö­ vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak, mint a feleségbán­ talmazó férfiak esetében, és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. Kifejtik, hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket, hanem fontos, hogy megvizs­ gáljuk az erőszak célját, kontextusát és hatását is. Az „asszonyverésnek" (wife battering) - a fele­ ség rendszeres brutális bántalmazásának - nincs „férjverés" párja. Kutatások igazolják, hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit, ami­ kor inkább védekezik, mint támad, és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz, amikor a férfi már jó ideje, ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). A gyerekeiket bántalmazó, maradandó sé­ rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb­ ben alkalmaznak fizikai erőszakot, mint a nők. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. Az egyik az, hogy a családi életre jel­ lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap­ csolódása. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel, ame­ lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki, amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel­ nének. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség, illetve szü­ lők és gyerekek között. Egy olyan férfi, aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa­ ságait, dühbe jöhet attól, ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél, vagy olyan inti­ mitásokat fecseg ki, amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy a csa­ ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott, sőt helyeslésre ta­ lál. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom, mégis bár­ mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van, akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg, még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni­ valót, sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak­ nak" - bár egyes csoportok igyekeznek elérni,

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró­ pai ország példáját, amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát.

Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul, hogy házastársak bántalmazzák egymást, több vizsgálat is azt mutatja, hogy ez gyakoribb az alacsony jö­ vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Több mint három évtizede William Goode (1971) fel­ vetette, hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra, mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön, például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. Ezenkívül a szegénység, a munka­ nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá­ don belül is több erőszakot szülhetnek. E feltevé­ seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták, hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre, mint a foglal­ koztatott férfiak.

Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel­ bonthatatlan volt a házasság. A válást csak ki­ vételes esetekben engedélyezték, például akkor, ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét­

0 H 1950 a

1

1960

:

1

1970

re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország, ezek azonban elszigetelt esetek. A legtöbb ország na­ gyon gyorsan megkönnyítette a válást. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel­ lemző, vagyis a válást csak akkor mondták ki, ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség, elköltözés, házasságtö­ rés vádjával). Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat, bár a részletek erősen el­ térnek. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Az 1996-ban el­ fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes­ ség figyelmen kívül hagyásának elve. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt, így egy évtizeden belül megduplázódott. 1972-re ismét a duplájára nőtt, részben az 1969-es tör­ vény eredményeként, mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását, amely valójában már régen tönkrement. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi­ zonyos fokig stabilizálódott, bár minden koráb­ bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré­ sze végződik válással. A 7.1. ábrán látható, hogy a házasságok száma minden évben csökkent, a válásoké pedig nőtt. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége.

1

1980

1

1990

1 200'

Mindkét fél számára. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. c Az egyik vagy mindkét fél számára. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o. b

7. FEJEZET

1

akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal­ mi előnye, de ára is, és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát, nem kell attól félniük, hogy emiatt kiközösítik őket. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt, mind gyermekeiket, és vagy egyiküknek, vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. (A következő keretes részben, a 1 8 8 - 1 8 9 . oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem, amelynek során azt vizsgálták, hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships, 1990) azt elemezte, hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Több mint száz, rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút, hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés­ től a különélésig. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat, amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Vaughan megfigyelte, hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet­ stílust alakít ki, új célok izgatják, új barátokat ta­ lál olyan közegekben, ahol a párja nincs jelen. Ez általában azt jelenti, hogy titkolóznia kell a másik előtt - főként akkor, ha az új barátok egyike egy­ ben a szeretője is. Vaughan kutatása azt is megmutatta, hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. Az egyik fél - akit Vaughan kezdeményezőnek nevez - kevésbé elégedett a kapcsolattal, mint a másik, és külön, a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. Ezt megelőzően a kez­

Először is a válások arányszáma nem tartalmaz­ za a különélőket, akik jogilag még nem váltak el. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy, hogy együtt maradnak, mert például hisznek a házasság szentségében, félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől, vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben, amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások­ kal. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva, a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez, hogy a vagyont és a rangot nem­ zedékről nemzedékre örökítsék. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak, ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági

deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni, elfogadhatóbb viselkedésre kész­ tetni partnerét, közös érdeklődési kört kialakítani stb. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak, és a kapcsolat menthetetlen. Ettől kezdve már csak az érdekli, hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi­ selkedésében. Vaughan szerint ez a folyamat ép­ pen ellentétes azzal, ahogyan a kapcsolat kezde­ tén kialakul a szerelem, hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel, észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. A kezdeményező fél, aki már komolyan fon­ tolgatja a válást, rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt, hogy megerősí­ tést nyerjen. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól­ nak hozzá a szülők, barátok? Megviseli-e a gyere­ keket? Lesz-e elég pénzem? - Végiggondolva eze­ ket és más problémákat, néhány kezdeményező úgy dönt, hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Aki vállalja a szétköltözést, az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz, mert meggyőzik arról, hogy helyesen cselekszik. A kezdeményezők több­ sége ilyenkor már biztos abban, hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb, mint a másik iránti elkötelezettsége. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. A partner közben szintén úgy dönthet, hogy kapcsolatuk menthe­ tetlen. Előfordulhat, hogy a szerepek hirtelen föl­ cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot, egyszer csak eltökéli, hogy véget vet neki, míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná.

szövetségnek, mint korábban. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti, hogy egy há­ zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni, mint régebben. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek, ami részben a fentebb vázolt válto­ zások eredménye, részben pedig maga is hozzá­ járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Fon­ tos tényező az is, hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat, hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá­ mukra. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala­ kult elégedetlenséget jelzi, hanem sokkal inkább azt, hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban.

CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK

Egyszülős háztartások

A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há­ zasodó anyáké. Az 1990-es évek végén már ők al­ kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza­ lékát (lásd a 7.3. táblázatot). Nehéz megmondani, hányan választották tudatosan azt, hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. Egy most zajló vizsgá­ lat, amelyben a 2 1 . század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co­ hort Study), feltárta, hogy a fiatalabb nők gyak­ rabban lesznek egyedülálló anyák, és minél ma­ gasabb iskolai végzettségűek, annál valószínűbb, hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. A kutatás azt is megmutatta, hogy az egyedülál­ ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe, míg ez az arány az együtt élő pároknál 58, a fér­ jezett nőknél pedig csak 18 százalék. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző, hogy a házasságon kívüli születések arányszáma, illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. A korábbi­ akban is említettem, hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá­ ban, miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará­ nya. Van azonban egy növekvő kisebbség, amely­ nek tagjai éppen arra törekednek, hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket, őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül­ álló anya" megnevezés. Rendszerint olyan anyák döntenek így, akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz, hogy egyszülős háztartásban is bol­ doguljanak.

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. Nagy-Britanniában az egyszülős, egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék, 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.2. táblázatot). Meg kell jegyezni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők, akik általában a tár­ sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. Sok egyedülálló szülőnek - függetlenül attól, hogy éle­ te során valamikor megházasodott-e - még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal­ lásával és az anyagi bizonytalansággal. A korábbi, elítélő véleményt tükröző kifejezések - például „elhagyott feleség", „apátlan család" és „tönk­ rement otthon" - azonban kezdenek kikopni a használatból. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában, házában él, míg a házasságon kívül gyereket vállaló, egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes, és a hatá­ rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé, illet­ ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Egy özvegy esetében a változás gyors, bár nem ritka, hogy az illető már egy ideje magára utalva él, ha a tár­ sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre.

7.2. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint, 1 9 7 1 - 2 0 0 3 1971

1981

1991

2001 a

2003 a

6

8

11

12

13

19

20

23

25

25

52

47

41

39

38

Csak önálló gyerekek

10

10

11

8

8

Gyermekét egyedül nevelő

4

6

10

12

12

9

9

4

4

5

53,9

55,4

-

Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek

6

Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben)

53,4

Nem saját háztartásban élők (millió főben)

0,9

0,8

0,8

Teljes népesség (millió főben)c

54,4

54,8

56,2

a

57,4

V

57,6

Tavaszi adatok. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként, ezért nem a 2001. évi népszámlálás eredmé­ nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. b Önálló gyereke is lehet. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak, a 2001-2002-es adatok évközi becslések. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o.

186

7. FEJEZET

7.3. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül, családi állapot szerint 1971

1976

1981

1986

1991-1992

1996-1997

1998-1999

Egyedülálló anya Hajadon

1

2

2

3

6

7

9

Özvegy

2

2

2

1

1

1

1

Elvált

2

3

4

6

6

6

8

Külön élő

2

2

2

3

4

5

5

Összesen

7

9

11

13

18

20

22

Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a

b

1

2

2

1

1

2

2

92

89

87

86

81

79

75

100

100

100

100

100

100

100

Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló, aki a család tagja és a ház­ tartásban él. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is, akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba.

Forrás: Social Trends, 30. 2000, 37. o. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család­ ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes, egynemű csopor­ tot. Lehet, hogy a csonka családokban megfigyel­ hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat, mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé­ le út vezet, ami azt jelenti, hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg­ határozni az ellátandó szükségleteket.

Az egymással vitatkozó szociológusok és elem­ zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért, a növek­ vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí­ tott, gomba módra szaporodó jóléti költségekig. Egyesek azt mondták, hogy a gyerekek csak ak­ kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag­ jai, ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés, az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé.

„Apahiány"

A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha­ tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá­ ra. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father­ less America, 1995) című könyvében kifejti, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben magas a válások aránya, nemcsak az apák elvesztése okoz gondot, hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís

Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá­ nak. A második világháború idején sok apa ka­ tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer­ mekeit. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya, amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát, hanem otthon ma­ radtak, hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Az apa volt a fő kenyérkereső, ezért az egész napot a munkahelyén töltötte - csak esténként és hétvé­ geken láthatta gyermekeit. A válások arányának és az egyszülős háztar­ tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni, akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme­ keikkel, vagy végleg elszakadtak tőlük. Nagy-Bri­ tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá­ lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. Volt, aki már nem is apahiányról, hanem „apahalálról" beszélt.

menyei lehetnek, hiszen sok gyerek ma úgy nő fel, hogy nincs senki, akire felnézhetne, akitől a bajban segítséget kérhetne. A házasság és az apa­ ság minden korábbi társadalomban eszköz volt, amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben, erőszakban nyilvánul­ tak volna meg. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa, aki hazatérve leül a tévé elé sörözni, mint egy olyan, aki nem is létezik" (Economist 1995). De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap­ csolódik azzal az általánosabb kérdéssel, hogyan hat a válás a gyerekekre - itt pedig, mint már em­ lítettem, közel sem egyértelmű, hogy mi követke-

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények­ ből. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet, hogy van olyan apa, aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az, hogy jelen van-e az apa, hanem az, hogy mennyire vesz részt a csa­ ládi életben és a gyereknevelésben. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos, mint az, hogy milyen gondoskodást, figyelmet és tá­ mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so­ kat foglalkozott a brit média, mert a Fathers 4 Jus­ tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé­ sén 2004 májusában, majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. A csoport kijelentette, hogy a váló párok esetében a brit jog, amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni, mindig az anyának kedvez, így megnehezíti, hogy az apa kapcsolat­ ban maradjon gyermekével.

A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik, jelentős osztálykülönbségek befolyá­ solják, hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról.

Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line, 1994) olyan mélyinterjúkat közölt, amelye­ ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Megál­ lapította, hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat - például a házas­ ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását - a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti, még akkor is, ha nem különösebben vallásosak. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet­ értettek azzal, hogy a szexuális viselkedéssel, a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso­ latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. De ragasz­ kodnak ahhoz, hogy ez nem puszta élvhajhászat, hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem­ zedékétől. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá­ got, mint szüleik nemzedéke. Nagyon is felisme­ rik a férfiak hibáit, igyekeznek felmérni a lehető­ ségeiket és anyjuknál teljesebb, nyitottabb életet élni. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi­ gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta­ tását, de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered­ ményeihez. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 - 3 4 éves brit

SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www.fathers-4-justice.org

Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet, hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban, a bíróságon és a kormányzati politikában.

7. FEJEZET

Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló, mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel, akik az 1989-es gyermek­ védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. A törvény változtatott azon a hely­ zeten, amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok­ ság" és „láthatás" fogalmakat, ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük, hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. A törvény értelmé­ ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü­ leik jogviszonyán; arra ösztönözte a szülőket, hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket, és megkövetelte a bírótól és másoktól, hogy job­ ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Smart és Neale azt akarták megtudni, hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne­ veléssel kapcsolatos várakozásokat, amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki, az egy év­ vel későbbi körülményeik „realitásával". Smart és Neale azt találták, hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá­ ból állt, amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. A kétszülős felállásban bevált gye­ reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé­ letüket - nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében, hanem a gyereknevelés

férfiak és nők körében (Wilkinson 1994; Wilkinson-Mulgan 1995). Megállapították, hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá­ sok zajlanak, és a vizsgált korosztály értékei ál­ talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A fiatal nők körében megfigyelték, hogy „füg­ getlenségre, önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira, mint a család ré­ vén", és „értékelik a kockázatot, az izgalmat és a változást". Ilyen tekintetben egyre inkább köze­ lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. Wilkinson és Mulgan fel­ vetik, hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják, amelyek többnyi­ re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága, hogy munkát vállal­ janak és gyereket (akkor és úgy, ahogyan kedvük tartja), mindkét nem mozgásszabadsága, vala­ mint szabadságuk, hogy eldöntsék, hogyan akar­ nak élni. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá­ got, önzetlenséget és toleranciát eredményeznek,

mindennapi vonatkozásait illetően is, amely im­ már nem egy, hanem két háztartásban történt. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni, eltávolodni korábbi társuktól, más­ részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele, hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. Smart és Neale megállapították, hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép­ lékeny, és idővel változik. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel, sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez­ deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. Visszatekintve gyakran úgy gondolták, hogy azóta szerzett tapasztalataik bir­ tokában másként cselekednének. Például akkori­ ban jó néhányan aggódtak, hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek, de nem tudták biztosan, hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. Ezért néhányan meg­ próbálták szorosan magukhoz kötni, vagy épp ellenkezőleg, „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez, eltávolodáshoz, a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli­ tikai körökben burkoltan - néha kifejezetten - él az a feltevés, hogy a válás után a felnőttek gát­ lástalanul, önzőén cselekszenek, csak a maguk érdekeit nézik. Hirtelen elillan a rugalmasság, az önzetlenség, a kompromisszumkészség és az ér-

de szűkkeblűséghez, önző individualizmushoz, a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve­ zethetnek. A vizsgálati mintában szereplők kö­ zül a nők 29, a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást, ameddig csak lehet". A 1 6 - 2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte, hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket, mint kettő. A vizsgálat rámutatott, hogy ebben a kor­ csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság, mint az idősebbek körében.

Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö­ rülmények között kerülhet sor. Előfordul, hogy mindkét fél a húszas évei elején jár, és egyik sem visz gyereket az új házasságba. Azok, akik a hú-

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

zékenység; leomlanak az erkölcsi keretek, ame­ lyek között korábban a családdal és az annak jól­ létével kapcsolatos döntéseket hozták. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják, hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető, mint valami egyértelmű, meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. Kifejtik, hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik­ ről, döntéseket kell hozniuk arról, mi „helyes", mi a teendő. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük, többek között azt, hogy milyen ha­ tást gyakorol döntésük a gyerekekre, alkalmas-e az idő a cselekvésre, és miféle káros következmé­ nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. Nézzük, mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya, akinek volt férje keresetet indított, hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon­ dolod, hogy ha biztos, de igazán biztos vagy benne, hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről, akkor előbb egy hétvégére kel­ lene magadhoz venned őket, hogy kipróbáld, milyen, később aztán valamivel hosszabb időre, mondjuk egy hétre, hogy lásd, hogyan boldo­ gulsz velük?" Ettől aztán kiborult, mert a fejébe szas éveik végén, a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot, többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. Ha pedig az új házasság idősebb kor­ ban köttetik, akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek, és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen, illetve elvált vagy özvegy, ami összesen nyolc kombinációt tesz le­ hetővé. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít­ hatunk az újraházasodás kapcsán, bár néhány ál­ talános megjegyzést azért érdemes tennünk. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas­ ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. A válási arányszám emel­ kedésével a nem első házasságok aránya is nö­ vekedni kezdett, és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára); 2001-ben ez az arány már meg­

vette, hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket, ezért nemet mondott. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. Szerintem fogalmad sincs, milyen nehéz. Gyanítom, hogy kiestél a gyakorlatból, mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük, amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába, hozd őket haza, főzz, takaríts, moss és vasalj rajuk, segíts megoldani a házi feladatot, ápold őket, ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni, mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999).

i I I I I | I I I I I

Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni, mi a „helyes". Hiába romlott meg vi­ szonya volt házastársával, hiába kellett védenie, I amit személyes fejlődésében elért, mégis meg- I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye- J rekek érdekében. Smart és Neale végső következtetése az, hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények- I ben, amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab- I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat, de azáltal, hogy a gyermek jól lé- I tét hangsúlyozza, megfeledkezhet arról, milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi- I szony minősége. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7.1. ábrán is, a 183. oldalon). Talán furcsán hangzik, de a házasodás való­ színűsége mindkét nem esetében akkor a leg­ nagyobb, ha előtte már élt házasságban! Az el­ vált emberek újraházasodására nagyobb az esély, mint arra, hogy egy ugyanolyan korú, addig haja­ don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot, mint az el­ vált nők: minden 4 elvált nőből 3, míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. Statisztikai­ lag nézve az első házasságok sikeresebbek, mint az újak, vagyis a válási arány az első esetben ki­ sebb, mint az utóbbiban. A válások aránya is ma­ gasabb a második, mint az első házasságban. Ez nem jelenti azt, hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól, mint mások, ezért könnyebben föl is bontják, ha nin­ csenek megelégedve vele, mint azok, akik csak egyszer házasodtak meg. Lehetséges, hogy a tar­ tós második házasságok általában sikeresebbek, mint az elsők.

19fjJ^^EJEZET

Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit, „helyreállí­ tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz, de bi­ zonyos nehézségekkel is jár. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő, akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt­ működés gyakran feszültté válik, amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét, aki fele­ ségül megy egy férfihoz, akinek szintén van két gyereke, és mindannyian együtt élnek. Ha a „kül­ ső" szülők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket, mint addig, ez to­ vább fokozhatja az új család összekovácsolásával

egyébként is együtt járó feszültségeket. Például lehetetlenné válik, hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö­ ző hátterű gyerekek kerülnek össze, és előfordul­ hat, hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik", nagy a valószínűsége annak, hogy különböző szoká­ sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. Nézzük meg, hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya, miután a szá­ mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. Nem te­ heti azt, amit normális esetben megtenne a sa­ ját gyerekével, ezért furdalja a lelkiismeret, de ha normálisan reagál és dühös lesz, akkor rossz érzései vannak amiatt is. Mindig attól fél, hogy igazságtalan. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet, és ha fegyelmezni próbáltam a

Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja, hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti, hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra, mint fára emlékez­ tető, „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának, amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. Ennek az az oka, hogy az emberek tovább élnek. Brannen rá­ mutat, hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még, és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. Növekszik a négynemzedékes családok aránya, amelyekben vannak dédunokák is. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap­ csolatok a várható élettartam növekedésével erő­ södnek, a nemzedéken belüli, „horizontális" kap­ csolatok gyengülnek, mert nő a válások aránya,

csökken a termékenységi ráta, és az emberek ke­ vesebb gyereket vállalnak. Brannen ezért mondja, hogy a mai családok hosszú, vékony, „karószerű struktúrák" (lásd a 7.2. ábrát). Brannen azt is megfigyelte, hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek, fő­ ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere­ pet. Az intergenerációs támogatás igénye különö­ sen az egyszülős családokban nagy, amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben, például válás idején. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt, „összekötő generáció" gyakran egy­ szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről, gyerme­ keiről, esetleg még unokáiról is.

7.2. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA

CSALÁDKARÓ George és felesége, Helen

John és felesége, Ann

(

Paul

Chris és Sarah (élettársak)

Stephanie Forrás: Sociology Review, 13/1. 2003. szeptember.

gyereket, mindig azt mondta, hogy szekálom. Minél inkább nem csinált semmit, hogy rend­ re szoktassa, annál inkább úgy látszott, hogy örökké szekálom... Én adni akartam neki va­ lamit, szerettem volna pótolni, ami hiányzik az életéből, de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). Kevés olyan elfogadott norma létezik, amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye­ rek közti viszonyt. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét, vagy inkább „apának", il­ letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü­ lő a gyereket ugyanúgy, mint a természetes apja

vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával, amikor el­ megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg, amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban, és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el, miképpen alkal­ mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö­ rülményekhez, amelyek között találják magukat. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak, vagyis ahol gyerekek is vannak, ott a vá­ lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot.

192

7. F E J E Z E T

E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené­ re talán az a leginkább helytálló következtetés, hogy a válással a házasság ugyan felbomlik, a családok azonban mindent összevetve nem. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso­ latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma­ rad, különösen ott, ahol gyerekek is vannak.

semmi gond, hogy egy pár együtt él, és nem akar­ nak összeházasodni" (HMSO 2004). Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő, de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. Az 1920-as években született nők­ nek csak 4, az 1940-es években születettek 19 százaléka, az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő, nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot, a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . Az együtt­ élés leginkább a 2 5 - 2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7.3. ábrát). Bár az együttélés egyre népszerűbb, a kutatások azt mutatják, hogy még mindig a házasság a szilár­ dabb. Az együtt élő nem házas párok körében há­ rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége, mint a házasok között.

A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá­ gon kívül él együtt, szexuális kapcsolatban. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé­ nek meghatározó alapja, ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. Egyre több elkötele­ zett, tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy, hogy nem kötnek házasságot, hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket.

Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá­ ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít, bár a házasság előtti együttélés időtartama egy­ re hosszabb, és egyre több pár választja a házas­ ság alternatívájaként. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett, hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat­ ba. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt, míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik, hogy valamikor majd házasságot kötnek, de nem feltétlenül a jelenle­ gi partnerükkel. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket.

Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke­ désnek minősült az együttélés. A brit háztartás­ mintákra vonatkozó adatok fő forrása, az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap­ csolatos attitűdök. Egy vizsgálat során a 1 8 - 2 4 éves válaszadók 88 százaléka, a 65. életévüket be­ töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „Nincs azzal

A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so­ rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak, akik 11 éves vagy fiatalabb gye-

7.3. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti 3

aránya, 2001/2002 (százalékban) 50 •

1r

40

30

T

J

16-19 a

11 20-24

25-29

30-34

|

Nők

•

20

10

Férfiak

35-39

40-44

rn 45-49

50-54

55-59

16-59 éves férfiak és nők. Beletartoznak azok a válaszadók is, akik kü­ lönélőnek vallották magukat.

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 33. o.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

rekeket nevelnek, a másikba pedig szintén házas szüleik. A kutatók azt próbálták kideríteni, meny­ nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata­ labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Azt találták, hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz, mint szü­ leikhez. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte, az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé­ get hangsúlyozta. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség, hogy egy részük jobbnak látta, ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan, há­ zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999).

Melegek, leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar­ tós párkapcsolatban, de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát, a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom, mint a törvény. Néha a mele­ gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik, ez tükrözi a minden­ napi élet pozitív, alkotó formáit, azt az életet, amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in­ kább együtt élhetnek. A heteroszexuális párkap­ csolat sok hagyományos formája - például a köl­ csönös támogatás, a beteg ellátása, feladatainak átvállalása, a közös kassza stb. - egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy, ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá­ ról szó lesz még a 12., „Szexualitás és társadal­ mi nem" című fejezetben (338-340. o.). Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. A szo­ ciológusok úgy vélték, hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg, amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako­ ri formáktól. Mivel a melegeket és a leszbikuso­ kat kirekesztették a házasság intézményéből, és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá­ húzni az azonos nemű párokra, a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri­ gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye­ ző volt abban, hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz­

bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Először is több le­ hetőség van arra, hogy a partnerek között egyen­ lőség alakuljon ki, mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket, melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. A me­ leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat, hogy elkerüljék azokat az egyen­ lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat, amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. Másodszor: a homoszexuális part­ nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze­ repek határozzák meg, az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal, amelyek megszabják, kinek mi a dolga a kapcso­ latban. Például míg a heteroszexuális házassá­ gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát, a homoszexuális part­ nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. Minden megegyezés kérdése, ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. Har­ madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola­ tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája, amely mindennemű intézményi támo­ gatást nélkülöz. Úgy tűnik, a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi, hogy a partnerek megbíznak egymásban, készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. 1999). A homoszexualitással kapcsolatos, korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal, hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák­ nak. A mesterséges megtermékenyítési módsze­ rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket, és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül, ho­ moszexuális szülőként alapíthatnak családot. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo­ szexuális család két nőből áll, az 1960-as évek vé­ gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame­ rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. Ez­ zel a gyakorlattal azonban felhagytak, többnyire azért, mert az emberek nem nézték jó szemmel. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok, ami azt jelezhe­ ti, hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo­ gairól a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 - 3 4 0 . o.). Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta, hogy a stabil kap-

sára növekedett az egyedül élők száma. Az egyik az a trend, hogy az emberek később házasodnak - 2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot, mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7.4. táblázatban); a másik tényező, mint korábban említettem, a válások növekvő aránya. Megint másik az, hogy a népességen be­ lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. fejezetben, a 1 5 8 - 1 5 9 . oldalon volt szó). Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. A pártalanság az életút különböző szakaszai­ ban mást-mást jelent. Ma a húszas éveikben já­ rók nagyobb része nem házas, mint régebben. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak, akik sosem kötöttek házasságot. A 3 0 - 5 0 éves egyedülállók többsége elvált, és éppen „két házasság között" van. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több­ sége özvegy. / Az életút fogalmáról a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 - 1 5 1 . o.).

A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer­ meküket.

csolatban élő homoszexuális pár családnak te­ kinthető. A homoszexuális partnerek „családtag­ ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását, mint a letelepedési engedély, a társadalombiztosítás, az adózás, az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait, kimondva, hogy pót­ anyától született gyermekük születési anyaköny­ vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel­ met ünneplünk: igazi család született, amelynek nem az a legfőbb ismérve, hogy egy apából és egy anyából áll, hanem hogy szerető, gondoskodó szülők alkotják - akár egyedülálló anyáról, akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999).

Ma sokkal inkább, mint valaha, a fiatalok egysze­ rűen azért költöznek el a szüleiktől, hogy önálló életet kezdjenek, nem azért, hogy megházasod­ janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak, hogy elkerüljenek otthonról). Ebből arra lehet következtetni, hogy a „választott pártalanság", a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része, hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. Bár a független­ ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako­ ribb útja a szülői otthon elhagyásának, az embe­ rek többsége végül ma is megházasodik.

A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy­ mással ellentétes meggyőződésű szociológu­ sok máig különbözőképpen közelítenek. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7.4.

táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben, 1971-2001

Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze­ tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház­ tartások aránya 1971-ben még 18, 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . A modern nyu­ gati társadalmakban több tényező együttes hatá­

Első házasság Férfiak

Nők

1971

24,6

22,6

1981

25,4

23,1

1991

27,5

25,5

2001

30,6

28,4

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 32. o.

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

is számos akad, amely ma már sokkal kevés­ bé látszik helytállónak, ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. Mégis hasznos, ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését, mielőtt a családvizsgálatban ma érvé­ nyesülő szemléletek felé fordulnánk.

Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja, amelyek meg­ határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto­ nosságot és a konszenzust. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez, amelyek hozzá­ járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. A funkcionalista hagyományt követő szo­ ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra, hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo­ dern társadalmakban. Az iparosítás megindulá­ sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből, inkább reprodukciós, gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma­ radt hangsúlyos. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá­ ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). Az elsődleges szocializáció az a folyamat, amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe születtek. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik, a személyiségfejlődés legfontosabb tere­ pe a család. A személyiségstabilizáció azt a sze­ repet jelenti, amelyet a család betölt azáltal, hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. A fel­ nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé­ lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá­ rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi­ lizálásában. Ennek az az oka, hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod­ ni, amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. Parsons úgy vélte, hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat, míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette, hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott, a feleség pedig az otthon keretei között „affektív", érzelmi szerepet töltött be.

Parsons családszemlélete napjainkban már in­ adekvátnak, idejétmúltnak számít. A funkciona­ lista családelméleteket éles bírálatok érték, mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják, mintha az természetes és prob­ lémamentes volna. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg, akkor valamivel érthetőbbek. A háborút követő évek­ ben a nők visszatértek hagyományos házi szere­ pükhöz, a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. A funkcionalista csa­ ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat­ juk. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el­ látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza, ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet, amelyet más társadalmi intézmények, például a kormányzat, a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá­ ciójában. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem, amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé­ nek: a fehér, kertvárosi, középosztálybeli „ideál­ tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek.

Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg­ nyugvás, a szeretet és az összetartás legfőbb for­ rása. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás, a ma­ gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. A fe­ minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal, hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről, a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá­ sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal, a nukleáris és ki­ terjesztett család történeti fejlődésével és a ro­ konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott, a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá­ nyítani a figyelmet, hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a család együttműködő, a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. Igyekeztek megmutatni, hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak, ezek közül azonban három külö­ nösen fontos. Az egyik fő érdeklődési terület, amelyre a 18. fejezetben térünk ki részleteseb­ ben, a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. A feministák körében megoszlanak a vélemények

7. FEJEZET

arról, hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. Míg egyes feministák az ipa­ ri kapitalizmus eredményének látják, mások azt állítják, hogy a patriarchátushoz kötődik, ezért korábbi keletű az iparosításnál. Van okunk azt hinni, hogy az iparosítás előtt is létezett valami­ féle házi munkamegosztás, de az egyértelműnek látszik, hogy a kapitalista termelés sokkal határo­ zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun­ ka világa közé. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte, továb­ bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa­ dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke­ nyérkereső modelljét. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez­ tek azzal kapcsolatban, hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok, mint a gyermekgondozás és a házimunka. Meg­ nézték, hogy mennyire érvényes például a „szim­ metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet, hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. Eredményeik azt mutatták, hogy továbbra is elsősorban a nők­ re hárulnak az otthoni feladatok, ezért kevesebb a szabadidejük, mint a férfiaknak - annak ellenére, hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül, mint valaha (Hochschild 1989; Gershuny et al. 1994; Suliivan 1997). Hasonló gondolatme­ netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit, főként azt, hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak­ ley 1974). Mások azt firtatták, hogyan oszlanak meg a források a családtagok között, és milyen minták alakulnak ki abban, hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). A második témakörbe, amelyre a feministák hív­ ták fel a figyelmet, a sok családban létező egyen­ lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Ennek ered­ ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. A feleség „kékre-zöldre verése", megerőszakolása, a vérfertőzés és a gye­ rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet­ tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban, mert a feministák megállapították, hogy a családi élet erőszakos, árnyoldalait mintha jó ideje nem lát­ nák sem a kutatók, sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. oldalon). A feminista szociológusok igyekeztek megérteni, miképp szolgál a család a nemi elnyomás, sőt a fizikai bántalmazás terepéül. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma­ dik terület, amelyet a feministák fontos szempon­ tokkal egészítettek ki. Ez különféle folyamatokat

ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro­ konról való, hosszabb ideig tartó gondoskodásig. A gondoskodás néha csak annyiból áll, hogy oda­ figyelünk más lelki jóllétére - számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér­ zelmi munka". A nők általában nemcsak konk­ rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek­ gondozást) vesznek a vállukra, hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak, hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül, egyben a munka egy formája is, amely megköveteli az odafigyelés, a felismerés, a megegyezés és a rögtönzés képes­ ségét.

Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző­ pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku­ tatók körében és az emberek többségében is. Az olyan kifejezések, mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe, munkahelyi és otthoni felada­ tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz­ nak, nem mindig tükrözik az otthon keretein kí­ vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki, amely feminista nézőpontokra épít, de ezek nem válnak benne kizárólagossá. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása, valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. A válások és a csonka családok arányának növe­ kedése, a „mostoha-" és homoszexuális család­ formák elterjedtebbé válása, valamint az együtt­ élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar­ tó témák. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. Figyelmet kell fordítani a társadalmi, sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra, ha meg akarjuk ra­ gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál­ tozásminták közötti összefüggést.

Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam, ho­ gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban, és megállapításaimat külön kö-

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

tétbe foglaltam [The Transformation of Intima­ cy, 1993). E fejezetet azzal kezdtem, hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala­ pozni a házasságot, hanem gyakrabban kapcso­ lódott az anyagi környezethez, amelyben csalá­ dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. A paraszti élet, amely naphosszat ínszakasztó munkával telt, nyilván nem serken­ tette a nemi vágyat - bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük, hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. A romantikus szerelem, amely nem téveszten­ dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés­ bé egyetemes késztetéseivel, a 18. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 - 1 7 2 . olda­ lon). Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban, gyakorlati­ lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen­ vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket, hogy szétválasztotta a feleség, az otthon kényel­ mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. Ket­ tős mércével mértek: a nőtől elvárták, hogy szűz maradjon, amíg érte nem jön a megfelelő férfi, a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. Úgy vélem, hogy a modernitás legutóbbi sza­ kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel­ lege. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül, hogy mikor, milyen gyakran és kivel akarnak szeret­ kezni (ez derül ki majd a 12., „Szexualitás és tár­ sadalmi nem" című fejezetben is). A szexualitás képlékennyé vált, így elválasztható a reprodukci­ ótól. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze­ reknek köszönhető, amelyek nagyrészt megsza­ badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. A plasztikus szexuali­ tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá­ nyok segítették, hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta­ kozásaként írható le, amelyet a 4. fejezetben, a 109-110. oldalon fejtek ki részletesebben. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg­ változik a szerelem is. Úgy vélem, hogy a roman­ tikus szerelem eszméi széttöredeznek, és helyü­ ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át, amely aktív és feltételes. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt­ hető egyetlen személyhez. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz­ hatja a különélési és válási arányok növekedé­ sét, amelyről a fejezet korábbi részében volt szó.

A romantikus szerelem azt jelentette, hogy ha ketten összeházasodnak, akkor egymáshoz van­ nak kötve, akárhogyan alakul a kapcsolatuk. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb­ ben nehéz vagy lehetetlen volt válni, ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk, ha kapcsolatuk kiüresedik. Az emberek ma már nem a romantikus szen­ vedélyre, hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso­ latukat, amelyet a felek szabad akaratukból vál­ lalnak. Minél inkább választható lehetőséggé vá­ lik az egymásra találók közötti szerelem, annál inkább háttérbe szorul az a gondolat, hogy meg kell találni „az igazit", és annál inkább igyekez­ nek megtalálni a megfelelő viszonyt. A tiszta viszonyt az tartja össze, hogy mindkét fél elfo­ gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit, amíg csak lehet. A szerelem intimitásra épül, amely bizalmat teremt. Megha­ tározza a szerelem további alakulását, mennyi­ re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél­ jaikat és szükségleteiket, ami sebezhetővé teszi őket. A kapcsolatban részt vevő felek folyama­ tosan mérlegelik, mennyire valósulhatnak meg a céljaik, mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat, érdemes-e folytatni. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. Ezek egyike a házasság, bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál, nem a viszony kialakulását segíti. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra, sőt a heteroszexuális párokra sem. Az azonos ne­ műek kapcsolatának egyes formái nyitott, mege­ gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához, mint a heteroszexuá­ lis kapcsolatok. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso­ latának tekintett tiszta viszony instabilitása el­ lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával, és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok, amelyeket a (hete­ roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. A kritikusok azt is felvetik, hogy a tisz­ ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí­ tett gondolata azt tükrözi, hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás­ ból (Smart-Neale 1999). A könyvemben foglalt gondolatok közül szá­ mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. Ók is azt mondják, hogy a modern élet, főként az egyéni választás lehetőségének el­ terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap­ csolatainkban. Az alábbiakban részletesebben is­ mertetem gondolatmenetüket.

•

198

7. F E J E Z E T

Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor­ mal Chaos of Love, 1995) a személyes kapcsola­ tok, házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Meg­ állapítják, hogy a korábban a személyes kapcso­ latokban irányadó tradíciók, normák és elvek érvényüket vesztették, és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt, amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják, módo­ sítják, javítják vagy felbontják. Ma a házasságok a felek szabad akaratából, nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek, ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter­ heket. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun­ kát, jelentős erőfeszítéseket követelnek. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják, hogy ko­ runk tele van a család, a munka, a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá­ ga közti érdekütközésekkel. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban, főként akkor, ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet­ rajzzal" kell zsonglőrködni. A szerzők ezen azt értik, hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle­ te során. Korábban a nők többnyire csak rész­ munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül, vagy jó időre otthagyták pályájukat, hogy felneveljék gyermekeiket. Ezek a minták kevésbé állandóak, mint egykor; ma a férfiak és a nők számára is fon­ tosak a szakmai és személyes szükségleteik. A szerzőpáros megállapítja, hogy modern korunk­ ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem, a szex, a gye­ rekek, a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát, hanem a kapcsolatok már a munkáról, a politikáról, a gazdaságról, a szak­ mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük, amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. Ezek után talán nem meglepő, hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, hogy a „nemek harca [...] korunk legfőbb drámá­ ja", ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar, a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso­ portok számának, valamint a válások arányának a növekedése. Bár a házasság és a családi élet „la­ zábbnak" látszik, mint valaha, még mindig na­ gyon fontosak az emberek számára. A válás egyre

gyakoribb, de magasak az újraházasodási ráták is. Lehet, hogy csökken a születések aránya, de óriá­ si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. Le­ het, hogy kevesebben kötnek házasságot, de afe­ lől semmi kétség, hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere­ lemmel. Megállapítják, hogy a mai „nemek har­ ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze­ releméhségének". Az emberek szerelemből háza­ sodnak és szerelemből válnak; a reménykedés, bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. Bár a férfiak és a nők közöt­ ti feszültségek nagyok, mégis megmarad az erős remény és hit abban, hogy igaz szerelemre és be­ teljesülésre lelhetnek. Azt gondolhatnánk, hogy a „szerelem" túl egy­ szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, hogy ez épp azért van, mert világunk annyira lehengerlő, személytelen, elvont és gyorsan változó, hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. A szerzők sze­ rint a szerelem az egyetlen, amelyben az embe­ rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. Bizonytalan, kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az, amikor önmagunkat keressük, sóvárgunk, hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz, megosztjuk testünket és gondola­ tainkat, semmit nem takargatunk a másik elől, vallomást teszünk és megbocsáttatunk, meg­ értjük, igazoljuk és alátámasztjuk, ami volt és ami van, otthonra vágyunk, bizalomra, hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak, ha egy szennyezett vi­ lágban még levegőt venni is kockázatos, akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik, amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál­ toznak (1995, 1 7 5 - 1 7 6 . o.). Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő, amely csak saját sza­ bályainak engedelmeskedik, és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba, aggodalmaiba és vi­ selkedésmintáiba". Kiszámíthatatlan világunk­ ban a szerelem lett a hit új forrása. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére, hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják, hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája", vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999).

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li­ quid Love, 2003) kifejti, hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát­ hatóan az egyetlen jó játék, hiába hírhedten koc­ kázatos". Könyve „az emberi kötelékek gyenge­ ségéről", az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Bauman azt írja, hogy könyve hőse a (családi, osztály-, vallási vagy házassági) „kötelékek nél­ küli ember", akinek a legjobb esetben sincsenek állandó, eltéphetetlen kötései. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak, hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb, ha a körülmények úgy alakulnának. A szerző úgy véli, hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja, hogy a modern társadalom „csepp­ folyós", hiszen az állandó változás és a tartós kö­ telékek hiánya jellemzi. Bauman kifejti, hogy a féktelen „individualizá­ ció" világában a kapcsolatok felemás természe­ tűek: ellentétes, különböző irányokba vivő vá­ gyakkal vannak tele. Egyrészt vágyunk a szabad­ ságra: szeretnénk laza kötelékeket, amelyekből könnyen szabadulhatunk, ha akarunk, és szeret­ nénk egyéni céljainkat megvalósítani. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. így aztán - folytatja Bauman - oda-vissza ingázunk a két véglet, biztonság és szabadság közt. Gyakran szakemberekhez - például terapeutához - fordu­ lunk tanácsért, hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni, hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez­ nénk a kapcsolat édes örömeit, de a keserűségek­ től szabadulnánk. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító, egymáshoz „félig-meddig kötő­ dő párok" társadalma. Bauman kifejezése, a „far­ zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent, amit gyorsan előránthatunk, ha kell, aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük, ha már nem kell. A szerző addig megy, hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap­ csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák, mert ha tömény, rosszul lesznek tőle. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap­ csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez­ dünk törekedni. Már nem az a fontos, hogy mi­ lyen mélyek a kapcsolataink, hanem hogy hány van belőlük. Bauman szerint részben ezzel ma­ gyarázható, hogy olyan sokat beszélünk és üzen­ getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt, az SMS-t csonka mondatokban írjuk, hogy mielőbb elküld-

hessük). Nem maga az üzenet a fontos, hanem az állandó üzenetforgalom, mert a nélkül kirekesz­ tettnek éreznénk magunkat. Bauman megjegyzi, hogy az emberek ma már nem kapcsolatról, hanem inkább összeköttetésről, összeköttetési hálózatról beszélnek. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez, a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk­ re, szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. Az összeköttetés virtuális, nem valós kapcsolat. Bau­ man számára a cseppfolyós modern viszony iga­ zi jelképe a számítógépes társkeresés. Könyvében idézi, amit egyik interjúalanya, egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé­ ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb." Baumant gyakran vádolják azzal, hogy túl sö­ tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról, amely az utóbbi időkben ment végbe. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti, hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát, amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki.

KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" - kiáltják a családi értékek pár­ tolói, amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli­ sabb, nyíltabb lett a szexualitás megítélése, ug­ rásszerűen nőtt a válások aránya, és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová­ sára csak saját boldogsága érdekli. Az aggodal­ maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio­ nális családot, mert az sokkal szilárdabb és ren­ dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál, amelyek­ be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. A személyes, érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt­ tek bármely ország határain. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések, csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. Kínában például az állam azt fon­ tolgatja, hogy megnehezíti a válást. A házasság­ ra vonatkozó hatályos törvények, amelyeket az 1960-as években fogadtak el, nagyon liberális­ nak nevezhetők. A házasságot gyakorlatilag szer­ ződésnek tekintik, amely bármikor felbontható, „ha férj és feleség is úgy kívánja". A válást akkor

7. FEJEZET

is jóváhagyhatják, ha az egyik fél ellenzi, mond­ ván, hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony, de gyorsan növekszik - akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. A kínai városokban nemcsak a vá­ lás, hanem az együttélés is gyakoribbá vált. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. A házasság és a család sokkal tradicio­ nálisabb - hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel, hol büntetéssel korlátozni a gyer­ mekáldást. A házasság két család egyezsége, ame­ lyet inkább a szülők, mint az érintettek kötnek. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej­ lődésben elmaradó Kanszu tartományban, amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. Egy kínai szólás sze­ rint: „Menj el hozzá, biccents, házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá­ lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá­ nyos módon. Kínában sok szó esik arról, hogy meg kell vé­ deni a „hagyományos" családmintákat. Számos nyugati országban még hevesebb, megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják, hogy ha csak a viszony fontos, akkor azt megsínyli a csa­ lád, a társadalom alapvető intézménye. E kritiku­ sok közül ma sokan a család széteséséről beszél­ nek. Ha valóban most van szétesőfélben, akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. A családban találkozik össze egy sor trend, amelyek a társada­ lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása, a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása, a sze­ xuális viselkedésformák és elvárások változása, otthon és munka módosuló viszonya. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál, ame­ lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben, házasságunkban, csalá­ dunkban. Globális forradalom zajlik, amelynek során minden megváltozik: az is, ahogyan ma­ gunkról gondolkodunk, és az is, ahogyan mások­ kal alakítunk ki kötelékeket, kapcsolatokat. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik, és néhol jelentős ellenállásba üt­ közik. „Tévedés!" - mondják mások. Szerintük a csa­ lád nem szétesik, csak változatosabbá válik. Vagy­ is ahelyett, hogy mindenkit igyekeznénk ugya­ nabba a skatulyába gyömöszölni, éppenséggel szorgalmaznunk kellene, hogy minél több formá­ ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994).

Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind­ két nézetet kétkedve kell fogadnunk. A hagyo­ mányos családhoz nem térhetünk vissza, és nem csak azért (mint korábban, a 1 7 4 - 1 7 5 . oldalon fejtegettem), mert a tradicionális család úgy, aho­ gyan általában elképzelik, sosem létezett, vagy azért, mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz, hogy ma modell lehetne. Azért is lehetetlen, mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé­ ge visszafordíthatatlan. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé­ get, amelyből korábban csak keservesen szaba­ dulhattak. A mai szexuális életközösség és házas­ ság már nem lehet olyan, mint régen - akár jobb, akár rosszabb. Az érzelmi kommunikáció - pon­ tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása - mindennél fontosabb lett életünk­ ben, a személyes és a családi szférában egyaránt. Hová vezethet mindez? Lehet, hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken, mint korábban, de azért nem kezdett csökkenni. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér­ tékig mind becslések, de a régebbi trendek alap­ ján arra számíthatunk, hogy a ma kötött házassá­ gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. Korábban is említettem, hogy a válás nem min­ dig a boldogtalanság megnyilvánulása. Ma újra­ kezdhetik azok, akik a korábbi időkben kénysze­ redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá­ gokban. De nem kétséges, hogy a szexualitást, a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek, miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg­ valósítás új lehetőségeit. Mindenképp van némi igazságuk azoknak, akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának, hiszen megszabadíta­ nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. A férfi is, a nő is egyedülálló maradhat, ha úgy tartja kedve, nem kell tartania a társadalom roszszallásától, amely sokszor az agglegényeket, vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré­ széről. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye­ rekeket nevelhetnek, nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel, mint ahogyan a múltban tették volna. Az elmondottakból könnyen arra a következte­ tésre juthatunk, hogy válaszúthoz érkeztünk. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas­ ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? - Senki nem tudja megjósolni. De a

CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

házasság és a család fentiekben is végzett szo­ ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány­ ba mutat, hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. Arra kell törekednünk, hogy az

egyéni szabadságokat, amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében, összebékítsük azzal a szükséglettel, hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A rokonság, a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak, amelyek kulcsfon­ tosságúak mind a szociológia, mind az antro­ pológia számára. A rokonság vagy genetikai, vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je­ lent. A család olyan rokonsági csoport, amely­ nek feladata a gyerekek felnevelése. A házas­ ság két, társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya.

7. Igen magasak az újraházasodási arányok. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. Az „apahiány" azt jelenti, hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór­ ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán).

2. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. Kiterjesztett családról akkor beszélünk, amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa­ láddal együtt, vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak.

8. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. Az együttélés (ami­ kor egy pár házasságon kívül él együtt sze­ xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. A melegeknek és a leszbiku­ soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni, mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is, hogy családnak tekintsék őket.

3. A nyugati társadalmakban a házasság, ennélfog­ va a család is a monogámiára épül (amely kul­ turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát, vagyis hogy vala­ kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. 4. A 20. század folyamán az iparosodott társadal­ mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. 5. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. Nagy-Britan­ niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá­ sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. 6. A háborút követő években növekedett a válá­ sok aránya, ugyanakkor csökkent az első há­ zasságok száma. Ennek eredményeként a né­ pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház­ tartásokban.

9. A családi életre korántsem mindig a boldog­ ság és a harmónia a jellemző; keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő­ szak is. A gyerekek szexuális bántalmazói, a családon belüli erőszakos cselekmények el­ követői rendszerint férfiak, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy a férfiak másfajta erő­ szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. 10. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé­ nek, és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. Nyilvánvalónak látszik, hogy a társadalmi és a szexuális kap­ csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl­ tenek. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve, mégis szilárd társadalmi intézmény marad.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya, hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna, hanem még erősödött is? 3. Most, hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe, milyen új szerepe lehet a családban? 4. Elég-e a szerelem ahhoz, hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen, számít ez valamit?

7. FEJEZET

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan, G. - Crow, G. (2001): Families, Households and Society. New York, Palgrave. Hantrais, Linda - Lohkamp-Himminghofen, Marlene (szerk.) (1999): Changing Family Forms, Law and Policy. Loughborough, Cross-National Research Group, European Research Centre, Loughborough University. Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London, Routledge. Lerner, Richard M. - Castellino, Domini R. (szerk.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure,

Function and Parent-Youth Relationship. New York, Garland.

Lewis, Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Cheltenham, E. Elgar. Newman, D. - Grauerholz, E. (2002): Sociology of Families. London, Sage (2. kiadás). Suva, E. B. - Smart, C. (szerk.) (1999): The 'New'Family. London, Sage. Steel, L. - Kidd, W. (2001): The Family. London/New York, Palgrave. Wilkinson, Helen (szerk.) (2000): Family Business. London, Demos.

Centre for Policy Studies (tanácsadó testület, amelynek célja a család, a vállalkozás, az individualiz­ mus és a szabadság erősítése) http://www.cps.org.uk Civitas http ://www.civitas .org.uk Clearinghouse on International Developments in Child, Youth and Family Policies http://www.childpolicyintl.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel, a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató- és tanácsadó csoport) http://www.demos.co.uk Family Research Council http ://w w w. frc. org

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin­ te ugyanolyan beesett arcot, csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af­

A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n - pél­

rikai l á n y t a z e m é s z t i el, h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s

dául szentek, misztikusok - éheztették magukat

m i t e n n i e . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é ­

h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü­

dzser, akit az v i s z a sírba, h o g y b á r t á r s a d a l m a

lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek­

már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel, ő

h e z , é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . H a testi

m é g s e m eszik, vagy c s a k o l y a n k e v e s e t , h o g y a z

b e t e g s é g , a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k , h o g y b i o l ó ­

m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég.

giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . D e

E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami­

a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l , az e g é s z s é g r ő l és

káról van szó. Az élelmiszerhiány miatti éhezést

a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k , h o g y t á r s a d a l m i ,

okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen,

k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t - i l y e n pél­

és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke­

d á u l az, h o g y a k a r c s ú s á g m á r - m á r k ö v e t e l m é n y .

r ü l h e t n e k . A b r i t t i n é d z s e r , a k i a világ e g y i k leg­

B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g , a m e l y fizikai

g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él, a n o r e x i á b a n s z e n v e d ,

t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g , s z o r o s a n összefügg

é s n e m t u d u n k róla, h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k

a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l , az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k

v o l n a fizikai oka. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t

a vonzó külsőről, főként a női testről kialakult

k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i , így a z t á n n e m

nézetekhez, amelyek a modern társadalomban

e s z i k egy falatot s e m . A z a n o r e x i a é s m á s táplál­

alaposan megváltoztak.

kozási zavarok n e m azokra jellemzők, akiknek

m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k ,

csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i , h a n e m a

a soványságot pedig egyenesen helytelenítették,

A p r e m o d e r n társadal­

tehetősebbekre - i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n

m e r t azt m u t a t t a , h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele­

szűkölködő fejlődő országokban, például Szomá­

get, vagyis szegény. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 - a s

liában.

é s 1 7 0 0 - a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő-

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra, é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a , h o g y r e n d s z e r e s e n meg­ tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating

Disorders

Association

becslése

szerint

az

E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1,15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a , a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek, és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz, vagy n e m . A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s - és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok - n e m c s a k az euró­ pai és amerikai nőkre jellemzők. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n - és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 - a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról, amikor az o r s z á g gyors

gazdasági fejlődésnek indult

és

a

v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. M a a z a n o r e x i a a fia­ tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő - ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. Az 1980-as

és

1990-es

években Hongkongban és

S z i n g a p ú r b a n , v a l a m i n t Tajvan, K í n a , a F ü l ö p ­ s z i g e t e k , I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki, Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt, a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. nek, akinek „megvolt m i n d e n e " . H a v a l a k i i s m e r i a képeket, a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek, p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) , b i z o n y á r a é s z r e v e t t e , hogy telt i d o m ú (sőt, t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes­

h o g y a fiatal, t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b ­ l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . A M e d s c a p e egyik

vizsgálata

[General

Medicine,

2004)

fel­

tárta, h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 , 3 - 7 , 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa,

míg a

n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 , 4 6 - 3 , 2 szá­ zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) .

tő. A 1 9 . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t ­

M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y v a l a m i , a m i

jaitól ered az az e l k é p z e l é s , h o g y a k a r c s ú n ő a l a k

e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát­

a kívánatos, de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s

s z i k - a z i l l e t ő n e m tudja, m i t - m e n n y i t e h e t , é s

ideállá a n ő k k ö r é b e n .

örökké elégedetlen a külsejével -, az valójában

Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki­

közös gond, sokakat foglalkoztató kérdés. Ha az

alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i , a m e l y a v á l t o z á s o n

a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá­

ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n .

molunk, hogy egyesek már csak a fogyókúrának

ismerték

és a „testépítésnek" élnek, akkor be kell látnunk,

fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t , m é g i s c s a k az e l m ú l t

hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá­

Először

1874-ben,

Franciaországban

harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t

si z a v a r o k k a l - és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g ­

(Brown-Jasper

ban, h a n e m m i n d e n iparosodott országban.

1993).

A z ó t a egyre g y a k o r i b b á

vált a fiatal n ő k k ö r é b e n - a k á r c s a k a b u l i m i a ,

A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel

amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t , m a j d

terjednek, a m i jól mutatja a társadalmi tényezők

szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . A z a n o r e x i a é s

egészségünkre,

a bulimia g y a k r a n együtt jár, e g y a z o n s z e m é l y ­

günkre gyakorolt hatását.

ben m e g t a l á l h a t ó k . L e h e t , h o g y a z i l l e t ő s o k á i g

i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják, h o g y a n hat­

társadalmi

interakciós

képessé­

A testszociológiaként

koplal, m á r c s a k c s o n t é s bőr, a z t á n e l k e z d r e n ­

nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. Em­

geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t , h o g y

berek vagyunk, nyilván van testünk, de ez a test

megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t , így h a m a r o s a n m e g i n t

n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van, n e m

lesoványodik.

p u s z t á n v a l a m i fizikai, t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő

Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa­ dalmakban. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 - 2 4 é v e s

dolog. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p ­ úgy e r ő s e n h a t n a k , m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i , a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k .

nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t , h o g y a

E fejezet e g y i k fő t é m á j a az, h o g y a test egyre

válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége­

i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül­

dett a súlyával; 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a , h o g y

v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . Tes-

8. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno­

kat.

lógia hatásától, akár alakformáló gépekről, akár

t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo­

f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó, a m i ú j k é r d é ­

g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk, é s f ő k é n t

Azután

megvizsgáljuk

az

s e k e t v e t fel. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot­

a

tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál,

lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k .

fogyatékosság

fogalmának

egészség

tágabb

társadalmi-kulturá­

u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs­ g á l u n k m e g , a m e l y a r r ó l folyik, h o g y s e g í t h e t - e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor­ málisoktól" különböző embereken.

AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA

A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér­

Csak akkor érthetjük meg, miért oly gyakoriak a

telmében használom. Alapvetően olyan materiá­

táplálkozási zavarok manapság, ha visszagondo­

lis t e c h n i k á k a t j e l e n t , m i n t a m i l y e n e k e t a m o ­

lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal­

dern orvostudományban alkalmaznak - például

mi változásokra. Ezért e fejezet m á s i k fő témája

a z u l t r a h a n g o s vizsgálat, a m e l l y e l a z o r v o s figye­

a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . Tu­

l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés

lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi

előtt. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell, a m i t M i c h e l

változásokat tükröz, többek között a globalizáció

F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech­

hatását.

n o l ó g i á k n a k " n e v e z . E z e n azt érti, h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i , a m i t n e m e l f o g a d u n k , h a n e m „ k r e á l u n k " . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár­ mely rendszeres beavatkozás,

amellyel testünk

működését irányítjuk, hogy testünket meghatá­ r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . E r r e p é l d a a fogyókú­ ra, a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t .

A

nyugati

táplálkozási

társadalmakban zavarok

globalizálódása

és

között

az

előtérbe

kerülő

élelmiszer-termelés

közvetlen

összefüggés

m u t a t h a t ó ki. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s , így az élel­ m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i , a v i l á g e g y i k fe­ l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . A z 1 9 5 0 - e s é v e k óta

elemezzük

a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte­

majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro­

leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k , a k i k n e k t e l i k r á

A

következő

részekben

először

Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok­ féle, különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az

dású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t , és n e m is c s a l ó d o t t a

e g é s z s é g t ő l . De amikor kezdte holtfáradtnak, el­

kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport­

e s e t t n e k érezni m a g á t , rájött, hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést:

ba tartozik, amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal

igyekeznek

megőrizni

egészsé­

Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam, fal­

güket. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár­

labdáztam, f u t o t t a m - m o s t pedig mindez egy­

s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter­

szerre elillant. J á r t a m t ö b b orvosnál is, de senki

natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. Az alternatív

nem tudta m e g m o n d a n i , mi b a j o m . A házi­

m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő,

orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t , és antibio­

akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá­

tikumot írt fel, amitől szörnyű szájpenész tört

ma. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a

ki rajtam. Azután elkezdte m o n d o g a t n i , hogy

s z a p o r o d n a k az alternatív - a „hivatalos" egész­

ő s e m tudja, mi lehet e z . . . Minden l e h e t s é g e s

ségügyi

vizsgálatot elvégeztek. Már nagyon rossz bőr­ ben voltam. Ez m e n t fél évig. Tovább b e t e g e s ­ kedtem, és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n ­ dani, miért. (Idézi Sharma 1 9 9 2 , 3 7 . o.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a , hogy p á c i e n s e a stressz

rendszert

kiegészítő,

részben

módra

átfedő -

e g é s z s é g m e g ő r z ő - g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö­ vénykúrától az akupunktúráig, a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere­ ket alkalmazó orvosnál. Általában a fiatal vagy középkorú, középosztálybeli nők fordulnak az al­ ternatív g y ó g y m ó d o k felé.

hatásaitól szenved, és azt javasolta neki, hogy

Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ

próbálkozzon antidepresszánsokkal. Ő a z o n b a n

legfejlettebb,

tudta, hogy a nyugtatók n e m használnának, bár

ügyi létesítményeit. Akkor mégis mi lehet az oka

forrásokban

elismerte: az bizony „stresszeli", hogy n e m tudják

annak, hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész­

diagnosztizálni a baját. Egy rádióműsor hallatán

ségügyi

sejteni kezdte, hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus­

lan" g y ó g y m ó d o k a t , mint az a r o m a t e r á p i a vagy

fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Egy barátja t a n á c s á r a

a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell,

rendszer

helyett

bővelkedő

olyan

egészség­

„tudományta­

természetgyógyászhoz fordult, aki alternatív, ho­

hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje­

meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z

sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív

test állapotát, majd e g é s z e n kis anyagmennyisé­

gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív

gekkel, „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli - e

szemléletek, például a h o m e o p á t i a mindenestül

gyógymód arra a feltevésre épül, hogy a b e t e g s é g

elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . Sokan a két meg­

tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al­

közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Ezért egyes

kotják. Jan keresett egy rokonszenves gondolko-

t u d ó s o k n e m alternatív, h a n e m inkább komple­ menter gyógyászatnak

nevezik a

nem

konvencio­

nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va­ lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Van, aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után

kívánnivalót vagy n e m tudja

enyhíteni

a

stressz és a s z o r o n g á s tartós, szűnni n e m aka­ ró kínjait. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k , a h o g y a n a

modern

egészségügyi

hosszú várólisták, dözgetés,

rendszerek

szakorvostól

pénzügyi

működnek:

szakorvosig

megszorítások

stb.

kül­

Ehhez

járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai és az

indokolatlan

sebészi

beavatkozás

miat­

ti a g g o d a l m a k is - m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának, amelyeket azok választanak, akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér­ dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.

felé, mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. Úgy érzik, hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk-

8. FEJEZET

208

•MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^

ra megfelelő kezelést és gyógyítást. Végül van,

re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke- j

aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon­

res megoldást, m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter- I

vencionális gyógyászatot, amely rendszerint kü­

méke. Az álmatlanság, a szorongás, a stressz, a

lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . Ők úgy vélik, hogy

depresszió, a fáradtság és a krónikus fájdalom I

a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok­

(amelyet ízületi gyulladás, rák vagy más b e t e g s é g

szor nem veszik figyelembe az egészség és a be­

okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I

t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit.

t á r s a d a l m a k b a n . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I

Az

alternatív

gyógyászat

térnyerése

számos

I

is léteztek, úgy tűnik, hogy ma t ö b b bajt, az em- I

érdekes, m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio­

berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak,

lógus számára. Mindenekelőtt lenyűgözően hű

mint k o r á b b a n bármikor. Nemrégiben készült fel- I

képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku­

mérésekből kiderült, hogy ma már a l e g t ö b b e n I

I

lásokról. M a n a p s á g már - különféle forrásokból

n e m a nátha, h a n e m a stressz miatt hiányoznak I

- egyre t ö b b információhoz juthatunk, amelyek

a munkahelyükről. Az ENSZ Egészségügyi Világ- I

alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté­

szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I

seit. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az

éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő- I

egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik, ak­

k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon.

tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé­

A sors iróniája, h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ- I

I

s é b e n . Nemcsak arról hozhatunk döntést, milyen

kezményeivel n e m tud

orvosokat keresünk fel, h a n e m igyekszünk bele­

cionális gyógyászat. Bár n e m valószínű, hogy az I

szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is.

alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivata-

I

Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze­

los" egészségügyi ellátást, s z á m o s jel m u t a t arra,

I

függ

hogy szerepe t o v á b b nő.

az

öngyógyító

mozgalom

térhódításával,

mit kezdeni a konven­

amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok, a tanu­

t

lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny­ vek. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani

KÉRDÉSEK

életüket, mint korábban bármikor - tevékenyen

1. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó­

alakíthatják, nem kell kizárólag m á s o k utasításai­ ra vagy véleményére hagyatkozniuk.

gyászat

különböző

formái,

gyógymódjai

az I

utóbbi években?

A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá­

2. Miben különböznek a biomedicinális egész- 1

m o t tarthat, hogyan változik az egészség és a

ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1

b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. Úgy

2 1 1 - 2 1 4 . o.) az alternatív gyógyászat gondol- I

tűnik, hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g , amely-

kodásmódjától?

- vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k

gázhatunk)

többsége). Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha­

A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe­

és

megválogathatjuk az

ételeinket.

tók, m i n t régen, h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el­

tőségekből erednek, de közrejátszanak b e n n ü k a

érhetők.

h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is.

A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e ­

De v a j o n m i é r t a n ő k e t , f ő k é n t a fiatal n ő k e t

sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el­

sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r

kezdtek többet törődni az étrendjükkel. Ez n e m

i s r á k e l l m u t a t n u n k , h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok­

azt j e l e n t i ,

b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá­

h o g y m i n d e n k i él-hal azért,

hogy

v é k o n y l e g y e n . I n k á b b a r r ó l v a n szó, h o g y h a

z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) .

minden

m i n d i g kap­

D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy

a k k o r választanunk kell, h o g y m i t a k a r u n k

bulimiával olyan gyakran, m i n t a n ő k - részben

ható,

élelmiszer többé-kevésbé

e n n i - m á s szóval étrendet kell összeállítanunk,

azért, m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i

a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte­

n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó

leket jelenti. Étrendünk összeállításához el kell

k ü l s ő , r é s z b e n p e d i g azért, m e r t a z i d e á l i s testről

döntenünk, mit akarunk enni, figyelembe véve

m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak, m i n t a n ő k eseté­

a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t , a m e l y e ­

b e n . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két

ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k - p é l d á u l azt, h o g y a

é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla­

koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség

pította, hogy amikor az amerikai serdülő lányok

kialakulásában. Egy élelmiszerekben bővelkedő

m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t , hogy

t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg­

„Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " , akkor

tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például

a v á l a s z - s o k k a l i n k á b b , m i n t s z á z é v v e l ezelőtt

k o c o g h a t u n k , k e r é k p á r o z h a t u n k , ú s z h a t u n k , jó-

- á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. B r u m b e r g s z e r i n t

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b

A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in­

kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s

tézmény, a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy

szorongását. V é g ü l m e g á l l a p í t j a , h o g y a test ma

g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . M i n d i g vol­

olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k

t a k s z a k o s o d o t t , fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t

énképében, hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak.

e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók, és e h a g y o m á n y o s

A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt

kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a

a helyzetet t ü k r ö z i k , h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b

világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n

szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n , m i n t ré­

n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá­

gen, d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k , m i n t ered­

szat kategóriájába tartoznak.

m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. A t á p l á l k o z á s i zavarok

a

testtel

kapcsolatos

szégyenérzetben

Az orvostudományról kialakult, uralkodó nyu­ gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i -

gyökereznek. A n ő úgy érzi, h o g y n e m e l f o g a d h a ­

orvosi vagy biomedicinális

tó, n e m t ö k é l e t e s , s z o r o n g a m i a t t , h o g y m i l y e n ­

f e j e z ő d n e k ki. Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo­

nek látják m á s o k , é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l

g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár­

tud foglalkozni. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek­

h u z a m o s a n s z ü l e t e t t , sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő

szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a - a t e s t s ú l y „ l e a d á s a "

jellemzőjének tekinthető. Kialakulása szorosan

lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z .

összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio­

Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a

n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett

testmozgás, r á s z o k h a t arra, h o g y vagy e g y á l t a l á n

aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizáló-

egészségmodellben

n e m eszik, vagy k i h á n y j a , a m i t m e g e v e t t . H a e z t

d á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. fejezetben, a 3 5 . o l d a l o n ) .

a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s

Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná­

lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egy-

lis e g é s z s é g m o d e l l t , f e l v á z o l o m , m i l y e n t á r s a d a l ­

egy formája), a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t , h o g y

m i - t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l .

a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . A táplálkozási zavarok terjedése mutatja, hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó ­

Közegészségügy

dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó ­ gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . De a t e c h n o l ó g i a

M á r említettem, hogy a tradicionális társadal­

hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. M a

m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z ,

sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k

kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak,

felett, m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r , a m i e g y a r á n t te­

amelyek

remt új, p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t ,

nyozódtak. A betegségeket gyakran mágikus vagy

problémákat. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k

vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz

nemzedékről

nemzedékre

hagyomá­

abba, a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l ­

szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní­

m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . Ez a k i f e j e z é s arra utal,

t o t t á k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá­

hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " , t e r m é s z e t t ő l

mára n e m létezett olyan külső hatalom, amely

fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l ­

úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel, m i n t a m a i

m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k ­

á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. Az egész­

től függenek.

ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k , h a n e m m a ­ gánügynek számított. A

nemzetállam

kialakulása

és

az

iparosítás

Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok

helyzetben.

A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése

p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k , h a n e m egy k ö z ­

azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a A meghatározott területű

nemzet­

államok születése megváltoztatta a helyi népes­ séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t , a m e l y m á r n e m ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség­

Mint oly sok, a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m , az

nek számított. Ettől kezdve az emberi populációt

„egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár­

erőforrásnak tekintették,

sadalmilag m e g h a t á r o z o t t

figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l , m e r t a n e m z e t i va­

értelmű

kifejezés.

A

különböző k u l t ú r á k m á s t - m á s t t e k i n t e n e k egész­ ségesnek

és

normálisnak.

Minden

kultúrának

megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről, d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk, az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el­ múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki.

amelyet folyamatosan

gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé­ n e k egyik eszköze. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz, hogy népessége egészsé­ ges l e g y e n , h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t , j ó l é t é t , k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. Nagyobb jelentőséget nyert

8. FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának,

a népességcsoportok

összetételének

és

ságról, a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l , a t ö r v é n y e s és

dinamikájának

törvénytelen kapcsolatokról, a fogamzásgátlásról

v i z s g á l a t a . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t , h o g y fel­

és az a b o r t u s z o k r ó l . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt

j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é ­

azzal, hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek

pességben

Minden­

kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható

féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k :

s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . M e g b é l y e g e z t é k é s el­

bekövetkező

változásokat.

a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t , az á t l a g o s

ítélték a n e m i perverzió, „eltévelyedés" külön­

h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort,

az

b ö z ő változatait, például a homoszexualitást, a

öngyilkosságok arányát, a várható élettartamot,

m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális

a táplálkozási szokásokat, a gyakori betegségeket

kapcsolatokat

(lásd

és halálokokat stb.

dalmi

című

Michel

Foucault-nak

(1926-1984)

s o k a t kö­

s z ö n h e t ü n k , m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i , h o g y a n ala­

nem"

a

12.,

„Szexualitás

és

társa­

fejezetet).

A közegészségügy fogalma

akkor

k e z d e t t ki­

bontakozni, amikor megkísérelték kiirtani a né­

kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y - f e l h í v t a a fi­

pességből - a „társadalom testéből" - a patológia

g y e l m e t arra, h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a :

vizsgálati

s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . S z e r i n t e

Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes­

körébe

tartozó

„kóros

jelenségeket".

a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i

ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . A b e t e g s é g e k el­

jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. A n e m i

leni védekezés során kiépítették a csatorna- és

é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra, h o g y a n é p e s ­

v í z v e z e t é k - h á l ó z a t o t , k i k ö v e z t é k az u t a k a t , és a

ség s z a p o r o d j o n , n ö v e k e d j e n , u g y a n a k k o r n é h a

l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. F o ­

f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . A

kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer­

n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtan-

feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza­

d ó n a k , f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . A z á l l a m folya­

tokat. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k ,

m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett

hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez­

- r é s z b e n azáltal, h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s ­

t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . A n é p f o k o z a t o s a n ki-

A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG

21

8.1. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Bírálatok

Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása", amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz.

A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami, hanem társadalmilag kialakított fogalom.

A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető.

A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. A beteg aktív, „egész" lény: nemcsak a testi egészsége, hanem általános jólléte a cél.

A „szaktudás" birtokosa a szakorvos, csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben.

Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele.

A kezelés megfelelő helyszíne a kórház, ahol az orvosi tech­ nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal­ mazható.

Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely, és nem feltétlenül különbek a technológiát, gyógyszereket és se­ bészetet hasznosító kezelési eljárások sem.

teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k , e l l e n ő r z é s é n e k

kell végrehajtani a p á c i e n s

é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z ­

ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e ­

m é n y (börtön, e l m e g y ó g y i n t é z e t , d o l o g h á z , isko­

lően rendezett információk alapján.

la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t .

A

harmadik

feltevés

hivatalos

szerint

a

irataiban

szakorvos

az

e g y e t l e n , a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A z or­ vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott

A biomedicinális modell

e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k , é s h i v a t a l o s a n el­ i s m e r t e g y é n e k b ő l áll, a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a

Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az

sokéves képzést. N i n c s b e n n e helye autodidakta

e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . A m o ­

gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások­

dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő

nak. A kórház képviseli a megfelelő környezetet,

jellemzője, h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or­

amelyben a súlyos betegségek kezelhetők; ezek a

vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . A b e t e g s é g e t

kezelések gyakran a technológia, a gyógyszerezés

objektív m ó d o n , a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t

vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll­

kezdték m e g h a t á r o z n i . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k

nak. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb

kezelésének elfogadott módja

f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8.1. táblázatban ösz-

a k é p z e t t „szak­

emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . A z

szegeztem.

orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze, amellyel

kiküszöbölhetők

a

„deviánsnak"

vélt

viselkedésformák és á l l a p o t o k - a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig.

A biomedicinális modell bírálatai

A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel­

Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i ­

tevésen n y u g s z i k . Az e l s ő az, h o g y a b e t e g s é g e t

nális modelljét egyre több kritika érte. Először is

az emberi testen belül kialakult rendellenesség­

e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y á l t a l á b a n „túl­

nek tekintik, a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét­

értékelt"

állapotából. A z 1 8 0 0 - a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a

sége. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n

a tudományos

gyógyítás

eredményes­

betegség k ó r o k o z ó - e l m é l e t e , a m e l y s z e r i n t m i n ­

o r v o s t u d o m á n y , a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla­

den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t , a z o ­

p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál­

nosítható á g e n s áll. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t

t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó , m i n t a z o r v o s o k szak­

úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i , h o g y e l s z i g e t e l i k és ke­

értelmének. A köztisztaság, a j o b b táplálkozás, a

zelik a b e t e g s é g o k á t .

magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia

A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y , hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került, beteg test. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n , h a ­ nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . A b i o m e d i c i n á ­ lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l ­ hető, v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő , n e m k e l l m á s té­ nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja, t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n , é r t é k m e n t e s e n

sokkal nagyobb szerepet játszott, főként a cse­ c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . A gyógyszerek, a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . század derekáig. A baktériumfer­ tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat, a védőoltások

(például

a gyermekbénulás

elleni)

p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 )

8. FEJEZET

Az

elmúlt

évtizedben

exponenciálisan

növe­

k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re­ c e p t e k s z á m a . Az Egyesült Államokban az 5 - 1 8 évesek közel

három

százaléka szed

rendszere­

rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak, a m i n t elkezd­ t é k szedni a Ritalint. A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják, hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda­

sen Ritalint. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 - b a n t ö b b

pirula",

mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or­

az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő­

mint amilyennek gyakran

lefestik.

Bár

vosok - 1 9 9 3 - b a n m é g csak 3 5 0 0 - a t . Szakértői

le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király­

b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 - b e n m á r minden h e t e ­

s á g b a n , m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról,

dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob­

hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a

server, 2 0 0 3 . május). Mi a Ritalin, és miért kéne

gyerekek agyára és t e s t é r e . Talán a g g a s z t ó b b az

vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin

az állítás, hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a "

gyógyszer, a m e l y e t a (Attention mutató

Deficit

hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t

Hyperactive

gyerekeknek

és

Disorder,

serdülőknek

ADHD) írnak

fel

lett annak, ami tulajdonképpen n e m is testi rend­ ellenesség. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások, mint a mai gyerekekre

- sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó­

n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás, az ő k e t érő

giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért, h o g y a gyere­

stressz - az egyre g y o r s a b b életritmus, a min­

k e k f i g y e l m e t l e n e k , k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel

denhová betüremkedő információtechnológia, a

küszködnek, és n e m t u d n a k tanulni az iskolában.

m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi

A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a

élet - következményei. A vádak szerint a Ritalin

gyerekeknek

őket,

alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „me-

Egyes t a n á r o k

dikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye­

koncentrálni,

megnyugtatja

így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k .

b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz­

lemzavarát - ahelyett, hogy ráirányította volna a

c s o n t j á n a k , n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye­

figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.

m é g azt i s f e l v e t e t t e , h o g y a m o d e m o r v o s t u d o ­

feltételek j ö n n e k létre. Társadalmi iatrogenezés-

m á n y t ö b b e t ártott, m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z

r ő l a k k o r b e s z é l ü n k , h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre

iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . I l l i c h sze­

t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki, é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t

r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k :

teremt szolgáltatásai iránt. I l l i c h úgy vélte, hogy

klinikai, társadalmi és kulturális iatrogenezisről.

a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezis-

K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az, a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s

h e z v e z e t , s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí­

h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új

v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek, m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d

re i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k , a h o g y a n v á l t o z i k a

magyarázatot és m e g o l d á s t . I l l i c h és a h o z z á ha­

világ, a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t .

sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o ­ dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t .

Ötödször:

a bírálók szerint a biomediciná­

lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a

Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal

m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i , erre p é l d a fő­

vádolták, h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta­

k é n t a z eugenetika, a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i

pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e , akit k e z e l n i

m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. A n á c i

próbál. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k ,

N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a

hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e ­

v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt

rének objektív, t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l ,

á l l í t o t t á k , h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű , v i l á g o s

n e m látják s z ü k s é g é t , h o g y m e g h a l l g a s s á k , h o ­

b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . E u g e n e t i ­

gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . M i n ­

kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil­

den egyes p á c i e n s „beteg test", a m e l y k e z e l é s r e

l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott,

és gyógyításra s z o r u l . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n

amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek

a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s , ha a b e t e ­

tekintettek, például zsidók vagy cigányok voltak,

get gondolkodó, h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k , aki­

de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil­

nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és

l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) .

magyarázatai.

B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg­

Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k , h o g y az or­

p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t , n e m feled­

v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g , m i n t h a a z orvos­

k e z h e t ü n k meg arról sem, hogy a 2 0 . században

lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e

az e u g e n e t i k á t - e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s ­

való volna. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s , h o g y

ségpolitikát" - több m á s európai országban és az

bármi, a m i „ t u d o m á n y t a l a n " , az s z ü k s é g k é p p al­

E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g

sóbbrendű is. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l , h o g y

bizonyos csoportjai, jelesül a fogyatékosok ellen.

a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái,

E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők

például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n ­

k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . A r a s s z i z ­

gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t , h o g y a m o d e r n orvos­

m u s oda vezetett, hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n

tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. Negyedszer:

egyes

szociológusok

kifejtették,

hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n , m i b e t e g s é g é s m i n e m az. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz­ ság" uraként l é p h e t fel, h o g y az e m b e r i é l e t egy­ re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti­ káknak n ő k adtak h a n g o t , a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n , a k i k b á b á t h í v h a t ­ nának segítségül a z o t t h o n u k b a , h a n e m k ó r h á z ­ ban, főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. A t e r h e s s é g e t , ezt a gyakori és t e r m é s z e ­ tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l , h i ­ szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . H a s o n l ó , a „ n o r m á ­ lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) , a ( g y a k r a n gyógy­ szerekkel, p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert­ séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . A b i o m e d i c i n á l i s m o ­ dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egy-

1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi­ k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási

programokat,

mert

aggód­

tak, h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ­ ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is, a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. Csak Svéd­ országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. Ezzel s z e m b e n a brit és hol­ land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k , é s i n k á b b in­ t é z e t e k b e zárták, e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új, n e ­ h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó ­ gia

(genetic

engineering),

amely

lehetővé

teszi,

h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze­ t é t e l é t " , így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest

ellentétes

véleményeket

han­

g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k , a k i k s z e r i n t a gén­ t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . századi eugenetika árnya, másfelől a támo­ gatók, a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i

8. FEJEZET

214

köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) .

lógia

A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k , h o g y a g é n t e c h o l ó g i a

m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t

elérhetőségében

mutatkozó

különbségek

óriási lehetőségeket teremt. Például lehetőséget

osztály".

a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj­

b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t

A

géntechnológia

nyújtotta

előnyök­

lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.

élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat­

A genetikai átprogramozás biztosítja, hogy ezek

j á k . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z , élet- é s

a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék­

egészségbiztosításhoz

ről n e m z e d é k r e .

2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t Király­

m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or­

ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha­

v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre

tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s

t ö b b ú j , fogós k é r d é s v e t ő d i k fel.

is

nehezebben

juthatnak

f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k , h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki, a m e l y e k ­ b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el­ jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i , h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd, amelyből hiányoz­ n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . A s z ű r é s i eljá­ rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va­ lószínűséggel

örökölhetné

a

(Times,

betegséget

2 0 0 4 . n o v e m b e r 1.). K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i vagy

gyógyíthatatlan

rendellenességek

(például

a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n - k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times,

2004.

n o v e m b e r 6.). Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák­ kal" kapcsolatos nézeteltérést. Precedenst teremt, amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos­ taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima­ z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . P é l d á u l m a m á r tu­ d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is, h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék"

a testet:

m e g h a t á r o z z á k a bőr­

színt, a hajat és s z e m e t , a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . A

biomedicinális

modellel

szembeni,

fen­

t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s a

géntechnológiai

modellt

vitára

helytelenítők

megkérdőjelezik

az

is.

A

között

orvosok

biomedicinális

bizonyára szerepét,

sokan akik

e

Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik, hogy n e m ­ c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e ­ tegségre vonatkozó ismeretekkel és

magyaráza­

tokkal. M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk, hogy

értelmezhetjük

jóllétünket,

ha

és

befolyásolhatjuk

megismerkedünk

a

saját

testünkkel

és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté­ seket h o z u n k a táplálkozásról, a testmozgásról, a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i ­ telről. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon­ dolkodásban megfigyelhető új

fejlődési irányok

- a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt, a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is­ m e r t e t t e m - s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in­ dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8.1. ábrát). E z e n k í v ü l m a ­ gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k , p é l d á u l a t ü d ő v é s z , a ko­

technológiában is igyekeznek latba vetni tekin­

lera, a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . E z e k g y a k r a n

télyüket.

az

j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k , é s egy-egy ország

Lesz-e

nem

várt

következménye

orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza­

egész népességét fenyegették. Ma az iparosodott

nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással

országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál­

k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n

o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k ; n é h á -

szó, h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek, hogy elejét vegyék a nemi, faji

vagy

fogyatékosokkal

szembeni

diszkrimi­

8.1. ábra Szemléletváltozása mai egészség­ ügyben és orvostudományban Betegség

^>

Egészség

hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon­

Kórház

^>

Közösség

tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó.

Akut

^>

Krónikus

E z v a j o n azt j e l e n t i , h o g y a z o k , a k i k n e k v a n r á

Gyógyítás

^>

Megelőzés

Beavatkozás

^>

Odafigyelés

Kezelés

^>

Gondozás

nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán

pénze,

„ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s

társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei­ vel, a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno­

Páciens

J> Személy

Forrás: Nettleton 2006.

nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak­ rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél­ dául a rák, a s z í v b e t e g s é g , a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . E z t a v á l t o z á s t nevezik

„egészségváltásnak"

(health

transition).

Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré­ ben mérték, m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban

krónikus

szenvednek,

új

degeneratív

szemléletet

kell

betegségekben kialakítani

az

egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . H a n g s ú l y o s a b ­ bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik, k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp­ lálkozik), a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg­

„Egy kis csúszásban vagyunk, ezért szeretném, ha felten­ nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va­ gyok, vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«"

ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . Még n e m t u d h a t j u k , h o g y - a m i n t e r r e n é h á n y

tegségünkre; reakcióik azután segítenek kialakí­

tudós k ö v e t k e z t e t - az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t

t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor­

zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i ­

málására késztethetnek minket.

nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . De egy

A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér­

valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i , h o g y a

telmezési

modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap­

a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap­

módszer

bizonyult

nagy

hatásúnak,

csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át­

c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A z e l s ő , a m e l y a funk­

alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l .

cionálisra iskolához köthető, azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le, a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell.

Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk­

hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire

nak tekintik,

hogy megvizsgálják a betegséggel

főként

a

A m á s o d i k nézet szerint,

amelyet

szimbolikus

interakcionisták

fogadtak el, á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g ­ h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt,

hogyan

és viselkedésére.

kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . E z é r t te­ szik fel a kérdést, h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t , például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok, akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . H a ol­

A betegszerep

vasóm volt m á r beteg, a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig,

A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó, Talcott

akkor tudja, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n ­

Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát:

kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l , á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l

ezzel

folytatott i n t e r a k c i ó i n k . E n n e k az az oka, h o g y a

amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető

test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú ,

legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását.

d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . A b b ó l i n d u l u n k ki,

A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa­

hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k ; a z

dalom általában zavartalan,

énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , h o g y tes­

don működik, ezért a betegséget diszfunkciónak

tünk n e m gátolja, h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r ­

tekintik, a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla­

akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t .

pot folyamatát. Előfordulhat például, hogy a be­

A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ­ ziója is van. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k ,

a k k o r az

nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat, r o s s z k ö z é r z e ­ tet, elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t , h a ­ nem m á s o k a t is é r i n t . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ­ ban állók r é s z v é t t e l , g o n d o s k o d v a , t á m o g a t ó a n fordulnak felénk.

Talán

igyekeznek tudomásul

jellemezte

azokat

a

viselkedésmintákat,

konszenzusos

mó­

teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait, illetve kevésbé megbízható és eredményes, m i n t általában. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo­ kásos szerepét, felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t , e z z e l meg­ n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát, n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m , é s így t o v á b b .

venni, hogy m e g b e t e g e d t ü n k , é s e z t m e g p r ó b á l ­ ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . M á s o k is, akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k , r e a g á l h a t n a k a b e -

/ A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1., „Mi a

szociológia?"

című fejezetet

(36-37.

o.).

8. FEJEZET

216

P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n

r e illik, a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d .

t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t , és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g

M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu­

(a többiek közreműködésével), amikor megbeteg­

l á s a é r d e k é b e n , a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg­

szenek. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik:

szerep betöltésére. Feltétel nélkül legitim szerep

nézet

juthat annak, aki alopecias (mindenféle szőrzetét

s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e ,

e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n

1. A

beteg

nem

felelős

betegeskedéséért.

E

amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. Nincs

s e m bír különleges kiváltságokkal, de elismerik,

összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n

hogy n e m felelős a betegségért),

viselkedése vagy tettei között.

vagy P a r k i n s o n - k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l

2. A

beteg

ezek közé a

bizonyos

tartozik

az

jogokkal is,

szokásos feladatokban.

és

kiváltságokkal

hogy nem

Mivel

kell részt

bír, vennie

a beteg n e m felelős

a betegségért, m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok, szere­ p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól, a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e ­ t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. E l n é z h e t i k n e k i , h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva­ rias vagy tapintatos, m i n t m á s k ü l ö n b e n . A b e t e g jogot n y e r arra, h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . 3. A je

betegnek

egészségét:

kell fogadnia,

tennie

kell

azért,

szakorvoshoz hogy

kell

„páciens".

A

hogy

i l l e t v e rákos

és a z z a l a joggal j á r n a k , h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . Az u t o l s ó az ille­ gitim b e t e g s z e r e p . E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k , h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül, a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k , m e r t ú g y érzik, h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t , így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g , a m e l y m e g f o s z t h a t j a el­ szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo­

visszanyer­

fordulnia,

és

betegszerep

k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól, h o g y a társa­

el

d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . A s t i g m a s o k f é l e

ide­

formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt

i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z

fejtegetését a fogyatékosságról később, a 2 2 5 - 2 2 6 .

kötött, h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a

oldalon), életúthoz kapcsolódó (például a bünte­

é r d e k é b e n . A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg­

tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár­

n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r

s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze­

j ó v á h a g y á s á t , a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y ­

mély ismeretére; inkább olyan sztereotípiákból

n e k azt az állítását, h o g y b e t e g . A b e t e g s é g szak­

é s n é z e t e k b ő l e r e d , a m e l y e k v a g y h a m i s a k , vagy

értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i

c s a k r é s z b e n igazak. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta­

a beteget körülvevők számára, hogy higgyenek a

p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor­

b e t e g n e k . A b e t e g t ő l elvárják, h o g y „az orvos uta­

zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 - 2 3 0 .

sításait" követve közreműködjön felépülésében.

o l d a l o n ) . G o f f m a n r á m u t a t o t t , h o g y a stigmatizá-

H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy

c i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont­

n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a , a k k o r ve­

roll. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . E g y e s ese­

szélybe kerül betegstátusa. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik, h o g y a beteg­ s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy­ f o r m á k " . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta­ pasztalatok betegségfajtánként változnak, mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg, h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg, a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak

felelnek

meg.

A feltételes

betegszerep

t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza, az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . (Ez történt a középkori leprásokkal, akiket kiközösí­ t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k , h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. Ugyanez elmondható a m a i A I D S - b e t e g e k r ő l is.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz­ m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a , ho­ g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . A stigma­ tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet, n e m tudakozódhat a kezeléséről. E n n e k az az eredménye, hogy az orvosok és más egészségügyi

dolgozók

szakmailag

„élet-halál

urai" a beteggel szemben.

a z o k n a k jut, a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a , a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . A b e t e g t ő l el­ várják, h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " , é s jogait, kiváltsága­ it a s z e r i n t s z a b j á k m e g , h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. Például ha valaki hörghurutos, akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg, m i n t azt, a k i c s a k n á t h á s . A feltétel nélkül legitim

betegszerep

olyan

egyén­

A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi­ z o n y u l t , a m e l y v i l á g o s a n feltárja, h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré-

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

217

szévé. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí­

e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön­

rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t

a z o n o s s á g á r a , h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f

a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség

megtapasztalását.

Mások

K o r á b b a n , az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. fejezet) m á r

rámutatnak,

szóba került, hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n

hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n .

az emberek ma tovább élnek, de életük későbbi

Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz­

szakaszában krónikus betegségektől szenvednek.

h a t ó k az o l y a n e s e t e k , a m e l y e k b e n az orvos és a

Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat

beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot, vagy e l l e n t é t e s e k a z

és a r o s s z k ö z é r z e t e t , a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l

érdekeik. T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m

jár, d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i

m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . V a n n a k egyé­

azzal, hogy talán sokáig betegséggel kell élniük.

nek,

fájdal­

A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja, h o g y a n v á l i k

m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l , a m e l y e k e t újra é s

ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s

újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . T ő l ü k

„életrajzának" részévé.

akik

évekig

szenvednek

krónikus

megtagadják a b e t e g s z e r e p e t , a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. M á s esetek­ b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a faj, az osz­ tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a , h o g y b e t ö l t h e t i - e valaki a b e t e g s z e r e p e t , és ha igen, a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l .

A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi­ k e az, h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö­ vetkezményeivel. Bizonyos betegségek rendsze­ res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn­ tartó életvitelt követelnek, a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . A dia­ lízis, a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy­

Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b , m i n t ­

szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől,

sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . M o d e r n

hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. M á s be­

korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z

t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e , p é l d á u l

egészség, a m i azt j e l e n t i , h o g y a z e g y é n egyre in­

a b é l - v a g y h ú g y h ó l y a g - m ű k ö d é s b e n zavart, illet­

kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . Ez e l l e n t m o n d a

v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . A z efféle á l l a p o t ­

betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k , m i s z e r i n t a z e g y é n

tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz

nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . R á a d á s u l a beteg­

ki, a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart­

szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a

h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla­

modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s ­

ti s z e m p o n t o k - például hogy ismeretlen helyen

sal is, h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a

mindig megnézi, hol a mellékhelyiség -, m i n t a

krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . M í g a h e ­

(bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola­

veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e ­

tok kezelésének készségei. B á r a betegség tünetei

tegszerep fogalma, i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é

l e h e t n e k z a v a r b a ejtők, m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t

használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k

menetét, az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat

számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . A b e t e g e k - a k á r c s a k

kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisab-

a k ö r n y e z e t ü k - s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel­

ban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) .

mezik, h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . A

következőkben

ismertetek

néhány

Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az olyan

módszert, a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o -

emberek énképét,

abban változásokat

indíthat

el. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k ­

nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k

nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és

értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a ­

k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be­

tokat.

tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá, bizonytalanná

válnak.

A

szokásos

hétköznapi

A betegség mint „megélt tapasztalat"

interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m

A szimbolikus

gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező, és a m i n d e n ­

i n t e r a k c i o n i s t á k azt

igyekeznek

feltárni, h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa­ dalmi világot, m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü­ letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t , h o g y m e g é r t ­ hesse, h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t , illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az

m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k , ha a b e t e g s é g v a g y a fo­ napi

helyzetek

értelmezése

lényegesen

eltérő

lehet. Például a beteg segítségre szorul, de n e m akar kiszolgáltatottnak

látszani.

Más

részvétet

é r e z h e t v a l a k i iránt, a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z ­ tizáltak, de n e m biztos abban, hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg­ változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban.

Egyes

szociológusok

azt

vizsgálták,

hogyan

m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . E n n e k a z az.

próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be­

oka, h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal, m i l y e n

tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g

f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e ­

1 9 8 8 ; W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl­

z e t i t é n y e z ő k a z egészség- é s b e t e g s é g m i n t á k ala­

e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l , energiájából, ere­

k u l á s á b a n . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá­

jéből és érzelmi tartalékaiból. Corbin és Strauss

zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m

( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of

l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t , h o g y az e g é s z s é g és a b e ­

health) vizsgálták, a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k

tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g ­

a l a k í t a n a k ki, h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t .

b e n . K u t a t á s o k igazolták, h o g y b i z o n y o s e m b e r ­

A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun­ kát"

figyeltek

meg.

A

hetegségmunka

pot kezelésével kapcsolatos például

az

álla­

teendőket jelenti:

a fájdalom csillapítását,

diagnosztikai

t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . A

mindennapi

munka

a

napi

életvitelhez

kap­

csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola­ t o k f e n n t a r t á s a , a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . Az élet­ rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k

a

tevékenységek,

a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel­ é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. M á s s z ó v a l az a folyamat, a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z ­ n i azt é s k i m ó d o l n i , h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k , r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e , m i u t á n meg­ emésztette, hogy krónikus betegségben szenved. Eddig arról volt szó, h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e - m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész­ ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t , és öszszefoglaljuk, m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár­ s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k .

csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. Úgy tűnik, hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek

átfogóbb

társadalmi-gazdasági

mintákhoz kötődnek. A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány­ t a n ) s z a k é r t ő i - a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu­ lási gyakoriságát vizsgáló kutatók - megkísérel­ t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra, h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal, m i n t a társadalmi osztály, a n e m , a faj, az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i , h o g y v a n összefüg­ gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között, abban m á r n e m t u d n a k megegyezni, hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű , v a g y h o g y a n kelle­ ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége­ ket. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d , a v i s e l k e ­ dés, a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ­ ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t , i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális

tényezőket

(például

a

jövedelem­

megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség­ m i n t á k t á r s a d a l m i osztály, n e m , faj é s l a k ó h e l y

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA

s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t , m a j d át­ t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó , egy­ mással vitázó magyarázatokat.

A 2 0 . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa­ rosodott országok lakóinak várható élettartama. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó

Osztály és egészség

é l e t t a r t a m 1 9 0 1 - b e n m é g a férfiaknál 4 5 , a n ő k ­ n é l 4 9 é v volt, 2 0 0 3 - b a n pedig m á r 7 5 , i l l e t v e 8 0

A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs­

év. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n

gáló k u t a t á s o k feltárták, h o g y e g y é r t e l m ű össze­

b e t e g s é g e k e t , m i n t a g y e r m e k b é n u l á s , a skarlát

függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) , illet­

és a t ü d ő v é s z . A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a

ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az

az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g

e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . Nagy-Britan­

magas. A közegészségügy sok ilyen eredményét

n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s , a B l a c k -

máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják.

j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g

K ö z k e l e t ű feltevés, h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig

f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen­

s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol­

lőtlenségekre. S o k a n megdöbbentek a felmérési

gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t

e r e d m é n y e k hallatán, mert a jelentés megállapí­

- és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . E z é r t - f o l y t a t ó d i k

totta, h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m

az é r v e l é s - az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s

egészsége, a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős

gyarapodásával a közegészség állandó, folyama­

eltérések vannak, amelyek az egészségmutatók

tos javulására számíthatunk. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e ­ te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt, a s z o c i o l ó g u s

széles skáláján jelentkeznek, a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig.

A

magasabb

társadalmi-gazdasági

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek,

liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában

magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él­

tovább élnek azoknál, akiknek nincs.

nek,

mint a

társadalmi ranglétra

alacsonyabb

Más

i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá­

fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e ­

latok is

m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő

e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó­

gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y

sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb

tekintetében a legnagyobbak,

é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v

de a s z e g é n y e b b

alátámasztották,

hogy az

egészségnek

embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha­

egészségbeli

lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n .

egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n ­

A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­

lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso­

ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 )

lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z ­

egyenlőtlenség

fokozódik.

És

bár

ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt.

foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j ­

T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya­ rázni a korrelációt. A

Black-jelentés,

amelynek

elkészítésére

a

korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő

kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az

társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e ­

e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada­

mi munkát végzők körében.

t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a

2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t

vonatkozó

ajánlásokat

fogalmazzon

meg,

leg­

kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g

inkább

sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i ­

rialista magyarázataira alapozott. A materialista

ban (lásd a 8.2.

vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l ­

táblázatot).

az egészségbeli egyenlőtlenségek mate­

3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p ­

mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va­

zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t

gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l ­

évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá­

küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszeny-

si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k .

nyezésben

4. A

főbb

halálokok

mintegy

90

százaléka

gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z

tartozók gyakrabban

é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal

magasabb

a

szakképzetlen

fizikai

munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko­ zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ­ ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü ­

és

a

rossz

munkakörülményekben

látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te­ kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal­ mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál­ j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú ­ l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok­ t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.

8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 2001

1991

2001

Értelmiségi

5,1

3,6

4,2

4,5

Gazdasági és műszaki vezető

5,3

3,6

6,6

4,0

Szakképzett szellemi

6,1

4,5

8,5

5,3

Szakképzett fizikai

6,2

5,0

7,7

5,8

Betanított

7,1

6,2

9,6

6,7

Szakképzetlen

8,2

7,2

11,0

7,5

11,6

6,7

21,2

10,8

6,3

4,6

8,8

6,1

Egyéb Összesen a

Házasságon kívül születettek

1991

A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.

Forrás: Social Trends, 34. 2004.

8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány) e

1600

500


400 300

N 0)

> 'N

o

co II. III. (sz) lll.(f)

200 100

IV.

Társadalmi osztály

I.

1111

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály

120 100

'B N

CO

80 60 40 20 0

III. (sz) lll.(f)

IV.

II. III. (sz) lll.(f)

Társadalmi osztály

IV.

Társadalmi osztály 160 120

T3

Ml. (sz) lll.(f)

IV. I.

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

Társadalmi osztály

II. III. (sz) lll.(f)

IV.

V.

Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor­

dalmi osztályok általában több olyan szokásnak

m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg­

is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen

á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük­

étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -,

s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k

k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze­

és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k .

rint elsősorban az egyén tehet rossz

A Thatcher-kormány

( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen­

állapotáról,

amely

egészségi

hiszen sok életmóddal kapcsolatos

s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo­

d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes

g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k

t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés­

azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet­

f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá

m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa­

t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-

Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo­

berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet­

gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g

te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z

fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt

1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál­

hangsúlyozták,

kampá­

talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen­

nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i

ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u ­

döntéseit.

sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé­

hogy

Például

befolyásolására

az

közegészségügyi

emberek viselkedésének

irányulnak

a

dohányzásellenes

nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott (Our

Healthier

Nation),

kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás"

ki

programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k

m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe­

amely

hangsúlyozta,

az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj­

z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i

don j ó l l é t ü k é r t ;

fordítanak

á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l ­

arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t

t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is,

kevesebb

figyelmet

az emberek döntéseit és választási lehetőségeit.

amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség

Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k

tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél­

és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma­

k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y

gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k

színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.

mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása.

Nem és egészség

A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor­ mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész­

A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és

ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a

a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők

kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s

m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b

szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A

a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P

Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független

2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és

vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m ­

a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-

8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások

Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4.

ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya­

koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli

g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ­ ségterületekkel

összefüggésben

magyarázhatók.

A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a

a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia­

g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok

k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b

- házimunka,

arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos

szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza­

cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító­

bályozás fogamzásgátlással stb.

szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é .

( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n ­

A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö­ r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n ­ dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés

és

osztály"

című fejezetben).

Azt

szexuális reprodukció,

gyermek­

- tekintetében.

k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla­ p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen­ d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai

és

biológiai

hatások

összességét

kell mérlegelni.

azon­

H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a

b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for­

s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé­

dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol­

r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang­

n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak.

l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri

Az iparosodott országokban élő nők kétszer

őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap­

annyit panaszkodnak szorongásra vagy depresz-

c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők.

szióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t

G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe­

a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek­

l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely­

g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t

z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat­

érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb

j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso­

megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995)

p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak

felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é ­

m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

223

a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki­

érthető meg az etnikum és az egészség közötti

alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n

összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo­

megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a

ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k

nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél­

továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá­

dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t

sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní­

a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor

tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy­

már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i

hatták más tényezők, például az osztály vagy a

tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a

n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük

nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer­

lehet.

meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a ­ radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol

Mégis elmondható, gek gyakrabban és

hogy bizonyos betegsé­

fordulnak

elő a

ázsiai származásúak körében.

karibi

fekete

Az Egyesült

városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a

K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r ­

társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k

betegség okozta halálesetek aránya nagyobb

és

Oak­

népességcsoportokban, mint a fehérek körében.

ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e

A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb

gyerekek

egészségének

alakulásában.

e

a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b

a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban

gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a

t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök­

munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg.

letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység,

Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a ­

mint más

tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l

nensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak

vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e ­

meg

rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá­ mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e ­ reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) .

csoportokban.

Az indiai

szubkonti-

szívbetegségben.

Egyes

tudósok

kulturális

és

viselkedésbeli

o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze­ rint eltérő egészségmintákat.

Az

osztály alapú

egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya­ r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész­ ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z ­

Etnikum és egészség

zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n -

Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g

házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá­

etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á ­

gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között

kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n

k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a

8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze­ rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4 70

• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség

Forrás: Social Trends, 35. 2005.

224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét

h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja.

n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen­

Olvasóim emlékezhetnek,

lőtlenségeket,

Durkheim

amelyek az etnikai

csoportokat

munkásságának

h o g y az

1. fejezetben,

ismertetésekor

el­

é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i ­

m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás

n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség­

a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk­

ügyi r e n d s z e r b e n .

h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé­

A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár­

n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo­

társadalmi

lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal

k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k

k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte,

sadalmi-strukturális

magyarázatai

a

és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban.

h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet­

E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö ­

v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k -

r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve­

kel véget vetni az életüknek, m i n t mások.

szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények

Richard Wilkinson több cikkében és később

között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a

könyvében

munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul

tions of Inequality,

fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e ­

egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb

is

(Unhealthy

Societies:

The

Afflic­

1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg­

zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival,

o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k

a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye­

m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b

getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in­

szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint

tézményesülve".

a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la­

A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség­

kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö ­

ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o ­

ző országaiból származó adatok alapján megálla­

p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut­

pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i

hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi

a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t .

gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik

A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá­

az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál

g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la­

dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a

kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint

b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő

a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n

sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség­ ügyi

Szolgálatot

(National

Health

Service,

NHS)

azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg­ ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség­ ben fordulnak elő.

n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza­ kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg­ b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje­

/ Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció"

foglalkozunk a című fejezetben

13.,

„Faj,

(382-384.

etnikum

és migrá­

o.).

l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é ­ geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás

Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen­

e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t .

lőtlenségek összefüggéséről még n e m született

W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki.

k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt­

Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte­

t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az

lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és

e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át­

a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinson-

fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e ­

nal abban,

zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek

p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát.

hogy korábban túlhangsúlyozták a

meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai

S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m

kisebbségek tapasztalatait.

s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal­ milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál­

Egészség és társadalmi kohézió

ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem

E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész­

a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész­

s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel­ m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko­

tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí­

22

kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg

tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a

csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért

alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k

u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í ­ t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o ­

közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egy-

r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a ­

egy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g

tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z ­

konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l

t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t

szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n

az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y

is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n

m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a ­

értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej­

gát a „fogyatékosság"

(disability) szót.

lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren­ dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é ­ nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e ­ zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo­ gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .

A fogyatékosság egyéni modellje A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan­ niában

történetileg

többnyire

a

fogyatékosság

egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá­ n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé­ ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA Simon

Brisenden

költő

szépen

összegzi,

a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö ­ (Poems for

the

Perfect

People)

felteszi

a

kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki­ rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs­ gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e ­ zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü­ leten,

a

fogyatékosságkutatás

(disability

vagy

funkcionális

„ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja ho­

gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r

tetében

„fogyatékosságot"

korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában

studies)

keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy­ nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg­ nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é ­

béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté­ kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a ­ tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i ­ litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o ­ dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i ­ m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg­ k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.

lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo­ gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér­ tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ­ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom.

A fogyatékosság e g y é n i

használunk,

meghatározzák

-

leg­

modelljét

elsők között

vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n jelent

A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket

A fogyatékosság társadalmi modellje

meg

(Stigma:

The

Experience

of Disability,

1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté­ sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a

alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük

fogyatékosság

a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak­

funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre

problémája

nemcsak

valamilyen

irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r

gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n

nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a

alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel".

kifejezésekkel,

használtak

H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze­

ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t

tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise­

ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n ­

lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against

amelyeket

korábban

8. FEJEZET

226

•

kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a ­

Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)

Egészségkárosodás:

„Valamely

végtag

lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud­ h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo­ részle­

ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság:

„Csökkent vagy korlátozott cse­

szerveződés

egyáltalán

v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata­

lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai társadalmi

g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte­

nem

vagy

csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték­ kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ­ ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé­ tel l e h e t ő s é g é t ő l . "

la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é ­ rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté­ kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát­ hatók

a

8.3.

elfogadását

táblázatban).

tudományos

A

társadalmi

munkák,

modell

köztük

Vic

Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették.

S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g ­

A társadalmi modellt támogató elméletalkotók­

[Fundamental

n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul­

alapításakor

kiadott

Principles of Disability,

kiáltványban

az e g y é n i m o d e l l e l

t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal­

s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak

m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i

m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n

m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d ­

a károsodás

1976)

(impairment),

p o n t o s a b b a n egészség­

ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é ­

k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e

sére van szükség (a materializmusról bővebben

fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg­

l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze­

határozása a keretes részben látható).

rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy

i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel­

a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l ­

jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz­

l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter­

t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka­

jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi

pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára

és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal­

a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az

m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k

érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával

A

szervezet

általánosságban

elfogadta,

meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná­

a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud­

lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n

ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi

problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok

p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá­

felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté­

ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t

8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell

Társadalmi modell

Személyes tragédia modell

Társadalmi elnyomás elmélete

Egyéni probléma

Társadalmi probléma

Egyéni kezelés

Társadalmi cselekvés

Medikalizálás

Önálló élet

Orvosi tekintélyuralom

Egyéni és kollektív felelősség

Szaktudás

Tapasztalat

Egyéni identitás

Kollektív identitás

Előítélet

Diszkrimináció

Ellátás

Jogok

Ellenőrzés

Választás

Szakpolitika

Közpolitika

Egyéni alkalmazkodás

Társadalmi változás

Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán.

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE

OLIVER KÉRDÉSE

„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? "

„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom­

„Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar­

„Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa­

tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? "

lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért

„Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul

„Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele­

mal?"

n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " hall?"

nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? "

„Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor­

„Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n

látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? "

az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?"

„Tartós

betegsége

vagy

fogyatékossága

miatt

járt speciális i s k o l á b a ? "

„Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen

betegséggel/fogyatékossággal

élőket

oda

küldik?" „Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n ,

„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men­

hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? "

j e n , ahova a k a r ? "

„Betegsége/fogyatékossága

„Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d ,

megnehezíti,

hogy

buszon u t a z z o n ? "

amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott­ honról, amikor csak a k a r ? "

„Betegsége/fogyatékossága

kihat-e

valahogy

a

munkájára j e l e n l e g ? "

„Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör­ nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? "

„Betegsége/fogyatékossága

miatt arra

kénysze­

„Olyan

rosszak

a

kommunális

szolgáltatások,

rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen,

hogy rokonokra vagy olyan

aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? "

maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít­

személyre

kell tá­

séget?" A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é ­

„Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az

ge/fogyatékossága

igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? "

miatt?"

Forrás: Oliver 1990.

igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " .

a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n

Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m ­

m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa­

berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d

k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya­

a 230-232. oldalon).

t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont­ b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt

A társadalmi modell értékelése

v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos­ ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z ­

A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o ­

talataival,

gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r

sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és

ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t ,

W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é ­

világszerte

geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk,

egyre

inkább

elfogadják.

A b r i t fo­

gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k

amelyek lényeges

szerepet játszanak

hanem

f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak­

(Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű

kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E

részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é ­

váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői

se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á ­

azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta­

ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy

gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t ,

politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z ­

h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár­

tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a

sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok

fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala­

teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak.

pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k

M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo­ g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-

228 J

8. FEJEZET

k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t

szerint

végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valami-

választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük

a

egészségkárosodás-fogyatékosság

szét­

l y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az ál-

a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és

I á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallót-

hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben

t a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasí-

e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tud-

t o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k

n a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s

megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós

székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen

f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y

társadalmilag

vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak

e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben

kialakított

korlátozó

akadályt

m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n -

is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a

sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott,

f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a

h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t

társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt

gyakran még ma is összekötik az abnormalitással,

k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvo-

n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r ,

s i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l

aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék.

az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős

Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják

el

a

társadalmi

modellt,

mondván,

hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság

megkülönböztetés

értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi

részvétel

lehetőségétől,

amelyeket

s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s meg-

nem

szüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy

h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a tár-

ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k ,

sadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n

akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett

meghatározott károsodást a társadalmilag meg-

az

határozott fogyatékosságtól. Az orvosi szocioló-

s e m hagyhatjuk figyelmen kívül,

egészségkárosodásból

eredő

fogyatékosságot

giával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y

A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utób-

m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékos-

bi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani

ság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t ,

és e g y m á s h o z is

a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i

s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n

k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-

Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil­ mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly­ t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém­ álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .

ROSSZAT SEJTENEK Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak­ kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem

el

hüledezve

tudomásul vennék,

hatatlan ezt

tőle

ha az emberek nem

tőle,

magyarázza

és

vagy szörnyülködve,

ha­

hogy ez az arc elválaszt­

ilyennek a

fordul­

szereti,

amilyen

- épp

következőkben.

Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha­ nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog­ t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m

Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől

a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni.

ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m ,

Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy

amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam,

d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell.

hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend­ szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett

Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü­ körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen­ nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö­

átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy

m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem

mindig is ilyen volt.

t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z

Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men­

jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok.

tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha­

Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze­

talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan

mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az

megváltozott.

e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni.

I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK

KÉPZELETSZEGÉNYEK

I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam.

S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még

Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d ­

udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint

ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk,

egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de

és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul­

annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e !

ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni

Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va­ gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:

8. FEJEZET

230

„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy­ kedsz, m i ? "

t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és

Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát­ s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod­

azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk.

perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza

Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke­

az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket

gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg­

meresztek rá.

kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - eny-

A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve­ semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö­ rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .

nyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m :

megta­

pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k

HELYBENHAGYTAM

le erről. Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o ­

Forrás:

rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a

BBC

News

Magazine,

2 0 0 3 . augusztus 6 .

különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele.

KÉRDÉSEK

Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m

1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ?

lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi

2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o ­

nőt lát az utcán.

dás és a fogyatékosság közötti különbségről?

Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni.

3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?

Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond­ ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s

áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n

gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal

újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé­

válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte­

n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi­

l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o ­

zottság

s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas­

c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri­

m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy

m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá­

(Disability Plights

Commission),

amelynek

adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s

s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai

( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész­

vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n

ségkárosodás-hatások"

(impairment

effects)

ki­

és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny­

f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel­

s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg­

k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k

h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i

esetében.

e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor­

M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá

számos

különféle

egészségkárosodásból

e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,

n e h é z meg­

h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.

z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le­ het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle­ tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ­ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát).

Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte

K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a

Az

élők

m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis­

(Disability

tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3

Ez bi­

m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights

z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s

C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban

Egyesült

Királyságban

esélyegyenlőségét Discrimination Act)

biztosító

a

fogyatékkal törvényt

1 9 9 5 - b e n fogadták el.

A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8

embereknek a diszkriminációval szemben több

azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg­

t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az

határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o ­ sok életkor szerinti megoszlása (a korcso­ port százalékában)

231

gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér­ ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon­

40

t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo­ gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap­ csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" 16-24

a

25-34

35-44

45-54

55-59/64-

Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.

e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá­ gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ­

Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999.

s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő­ dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz

fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t

köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál­

Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az

k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a

egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r ­

sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó

tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s

o k o z t a fogyaté­

károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a

kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t

r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a ­

az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság­

b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy,

nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k

m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya­

munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k .

tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb

1998-

ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é ­

o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é ­

ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-

m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet

Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.

2321

8.

FEJEZET

néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések

láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban

szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti

o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya­

el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y ­

t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s ­

zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű

ként élik meg, m i n t a nyugatiak.

z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi­

Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság­

lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek

n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő

a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog­

t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t ­

r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p ­

ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes­

láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó­

t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l

víz biztosítására,

folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya­

feltételek

balesetmegelőző munkahelyi

megteremtésére

(Charlton

1998).

Az

t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a

e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an­

változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n

nak utóhatása (például a földben hagyott aknák).

é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al­

E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté­

k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l

kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k

és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a

u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek,

társadalmi és technológiai változásokat, amelyek

ami életük későbbi szakaszában még tovább mé­

meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi

lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l

létnek ezeket az oldalait.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A

a biomedicinális

járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos

egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre,

nyugati

orvostudomány

feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten­

hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz­

n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a

h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n

visszanyerje

egészségét.

megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha­

4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k ,

tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n

hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebb-

t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r

h o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i

b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u ­

életükben. A betegség tapasztalata változáso­

lációk nagyságának, összetételének és dinami­

kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s

k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre

s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o ­

e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít­

lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok

sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy

társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek,

hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend­

mint

s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag­

m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k ­

n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z ­

től s z e n v e d n e k .

ni kezdték.

eleddig bármikor,

és

inkább

krónikus

5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és

2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b

az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato­

kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s

kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o ­

gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami­

portok átlagos várható élettartama rövidebb,

lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik

és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a

az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá

t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or­

azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k

s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet­

t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for­

t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van,

m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s

a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség­

szemléletet.

beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési

3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér­ dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t fel-

t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet­ vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák:

ilyenek például a

m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö ­ rülmények. 6. A b e t e g s é g -

és

egészségmintáknak

n e m i és

öltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i

faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n

betegségének a szokásos rendet megzavaró ha­

országában a nők általában tovább

tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok

férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a meg-

élnek a

EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes­ ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u ­ tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró­ bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ­ ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség­ es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté­ b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya­ tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya­ tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az

e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok­ k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze­ mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya­ t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár­ sadalomban

jelöli

meg.

A

fogyatékosságot

n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa­ d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo­ gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené­ re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok­ ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/

TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Akivel már előfordult, hogy indiai élelmiszert vett egy brit szupermarketben, jó eséllyel a Noon Products nevű cég valamelyik termékéhez volt szerencséje. Ez a vállalat arra specializálódott, hogy a nagy szupermarket-hálózatokat indiai élel­ miszerekkel lássa el. Évente mintegy 90 millió fontos forgalmat bonyolít. Alapítója, Sir Gulam Noon 50 millió font körüli vagyont halmozott fel a Sunday Times leggazdagabb briteket felsora­ koztató 2004-es listájának becslése szerint. Gulam Noon Indiában született. Családjának cukrászdája volt Bombayben, amely a „Royal Sweets" nevet viselte. Nem voltak különösebben gazdagok, de azért tisztesen megéltek, egészen Gulam apjának haláláig. Gulam ekkor héteszten­ dős volt. Ekkortól keményen meg kellett küzde­ niük a megélhetésükért, és Gúlámnak tizenéves korától kezdve iskola mellett a boltban is kellett segítenie. Az iskola befejezése után aztán csak a családi vállalkozásnál dolgozott. Rövid időn be­ lül átalakította a cég marketingstratégiáját, kibő­ vítette a boltot és épített egy gyárat is. Ambíciói

azonban nem korlátozódtak a Royal Sweets felvi­ rágoztatására, így hamarosan további vállalkozá­ sokat is beindított, egyebek mellett a nyomdaipar és az építőipar területén. Gulam azonban nem érte be a hazájában aratott babérokkal és Nagy-Britanniában is meg akarta vetni a lábát. így történt, hogy London Southall negyedében is nyitott egy Royal Sweets üzletet, amelynek a beindításához Indiából hozott magá­ val szakácsokat. London és Leicester ázsiai kö­ zösségeire építve egy éven belül további kilenc üzletet nyitott meg. Ma a Royal Sweets hálózat negyven üzletet számlál, és évi kilencmillió fon­ tos forgalma van. A Royal Sweets sikere nyomán az alapító újabb vállalkozásokba is belevágott, 1989-ben pedig létrehozta a Noon Products vállalatcsoportot. Gu­ lam jó pillanatban vett észre egy betöltetlen piaci hézagot: „A szupermarketekben kapható mély­ fagyasztott indiai ételek íztelenek voltak és tény­ leg elkeserítőek. Arra gondoltam, én ezt jobban tudnám csinálni" - emlékszik vissza az alapító.

K á r o l y h e r c e g é s Sir G u l a m N o o n

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

A vállalkozás kezdetben mindössze tizenegy al­ kalmazottal működött, de hamarosan már a mély­ hűtött termékeket forgalmazó Birds Eye cégnek is szállítottak, aztán pedig már a Waitrose és a Sainsbury's szupermarket-láncok is rendeltek tőlük. Ma már több mint százféle Noon-termék kö­ zül választhatunk, amelyek az összesen munkást foglalkoztató három gyár valamelyikében készül­ nek. Naponta 250 0 0 0 - 3 0 0 000 tál étel kerül ki a gyárakból. Az indiai mellett most már - egyebek mellett - thai és mexikói ételek is vannak a válasz­ tékban. 2002-ben Gulam lovagi címet kapott az élelmiszeripar terén végzett szolgálataiért. Arra a kérdésre, mi inspirálta az évek során, így válaszol: „Magam voltam a szerencsém kovácsa és mindig gyorsan tanultam. Az életben semmit nem adnak könnyen, meg kell dolgozni mindenért." Közülünk kevesen reménykedhetnek a Sir Gulam vagyonához hasonlatos gazdagságban, az ó" kunyhótól a kastélyig vezető élettörténete azonban érdekes kérdéseket vet fel a szociológu­ sok számára. Vajon elszigetelt jelenséggel van-e dolgunk vagy hasonló esetek rendre történnek Nagy-Britanniában, ha nem is mind ilyen látvá­ nyos? Mekkora esélye van valakinek, aki szegény családból származik, hogy eljusson a gazdasági piramis csúcsára? Egy-egy Gulam Noon-féle sze­ rencsésre hány olyan ember jut, aki éppen az el­ lenkező utat járja be és gazdagból lesz szegénnyé? A szegénység és a gazdagság kérdése, amelyet Sir Gulam életútja oly élesen felvet, még átfogóbb kérdésekhez is elvezethetnek minket. Miért van­ nak társadalmunkban gazdasági egyenlőtlensé­ gek? Mekkora egyenlőtlenségek jellemzik a mo­ dern társadalmakat? Milyen társadalmi tényezők befolyásolják az egyén gazdasági pozícióját? Más esélyekkel rendelkeznek-e a nők, mint a férfiak? Hogyan befolyásolja a gazdaság globalizálódása életesélyeinket? Ez csak néhány a szociológu­ sokat érdeklő kérdések közül, amelyekkel ez a fejezet foglalkozik. A társadalmi egyenlőtlensé­ gek vizsgálata a szociológia egyik legfontosabb kutatási területe, mivel anyagi lehetőségeink életünk sok más területét is meghatározzák. A következőkben először azzal foglalkozunk, mire gondolnak a szociológusok, amikor társadalmi rétegződésről és osztályokról beszélnek. Ezután áttekintünk néhányat a befolyásosabb osztályel­ méletek és az osztályszerkezet leírására szolgá­ ló eszközök közül, majd pedig azt nézzük meg alaposabban, milyen társadalmi osztályokat ta­ lálunk a mai nyugati társadalmakban. Végezetül a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozunk, és azt gondoljuk végig, miért fontos még mindig a társadalmi osztály fogalma a minket körülvevő világ megértésében.

237

A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A szociológusok a társadalmi rétegződés kifeje­ zéssel írják le az emberi társadalmakon belül az egyének és csoportok között fennálló egyenlőtlen­ ségeket. A rétegződésre gyakran úgy gondolunk, mint ami tulajdonhoz vagy vagyonhoz kötött, de létrejöhet más jellemzők, például életkor, nem, fe­ lekezeti hovatartozás vagy katonai rang alapján is. A társadalmi rétegződési rendszerben az egyes pozíciókhoz különböző előnyök kapcsolódnak. Az egyes egyének és csoportok - eltérő pozícióik­ ból adódóan - nem egyenlő módon férnek hozzá a különböző előnyökhöz. A rétegződést ezért a leg­ egyszerűbben úgy lehetne definiálni, mint a kü­ lönböző embercsoportok közötti strukturált egyen­ lőtlenségek rendszerét. Érdemes a rétegződést úgy elképzelni, mint a földkéreg egymásra rakódott geológiai rétegeit: a társadalmak olyan hierarchia­ ként épülnek fel, ahol a privilegizált rétegek a rendszer csúcsán, míg a hátrányosabb helyze­ tűek az alján találhatók. Minden társadalmi rétegződési rendszernek az alábbi három közös jellemzője van: 1. A besorolás olyan társadalmi kategóriákhoz tartozó emberekre vonatkozik, akiknek van egy közös jellemzőjük, ám nem feltétlenül van közöt­ tük interakció vagy nem feltétlenül azonosulnak egymással. így például a nők besorolása más lehet, mint a férfiaké, a gazdagoké más, mint a szegényeké. Ez nem jelenti azt, hogy egy adott kategóriához tartozó egyének ne változtathatnák meg a besorolásukat; a kategóriák azonban akkor is fennállnak, ha egyes egyének átlépnek belőlük valamelyik másik kategóriába. 2. Az emberek élettapasztalatai és életesélyei nagymértékben függnek attól, milyen helyet foglal el saját kategóriájuk a rangsorban. Az, hogy vala­ ki férfi vagy nő, fekete vagy fehér, a felső osztály­ hoz vagy a munkásosztályhoz tartozik, igen jelen­ tős hatással van az illető életesélyeire - gyakran nem kevésbé, mint az egyéni erőfeszítések vagy a szerencse (például egy lottófőnyeremény). 3. Az egyes kategóriák helye a rangsoron belül az idők folyamán nagyon lassan változik. A brit társadalomban például a nők csoportja csak a leg­ utóbbi időkben kezdett a férfiakkal egyenlő stá­ tust elérni. / A férfiak és nők közötti egyenlőségről a 12., „A szexualitás és a társadalmi nem" című fejezet­ ben olvashatunk. Mint a 2. fejezetben már láttuk, az emberi társa­ dalmak az idők során sokat változtak rétegződés

9. F E J E Z E T

szempontjából. A legkorábbi ismert emberi társa­ dalmak, amelyek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, igen kis mértékben voltak rétegzet­ tek, főleg azért, mert szűkösen voltak egyáltalán olyan javak vagy erőforrások, amelyek eloszthatóak lettek volna. A földművelés megjelenésével azonban ez megváltozott és lényegesen megnőtt az elosztható javak mennyisége, s vele a rétegzett­ ség mértéke is. A mezőgazdaságon alapuló társa­ dalmak szerkezete általában egyre inkább pira­ misra emlékeztetett, ahol az emberek nagy több­ sége a társadalmi rendszer legalsó rétegében volt található, és minél magasabban helyezkedtek el az egyes rétegek, annál kisebb létszámúak voltak. Ma az ipari, illetve posztindusztriális társadalmak rendkívüli módon összetettek, míg alakjuk inkább vízcseppre emlékeztet: a középső, illetve alsó-kö­ zépnek nevezett rétegek a legnépesebbek (ezek alkotják az ún. középosztályt), egy ennél valami­ vel kisebb létszámú csoport található a rendszer alján, míg a csúcs felé haladva a rétegekbe tarto­ zók száma egyre csökken. Történetileg négy különféle rétegződési rend­ szert különböztethetünk meg: a rabszolgaságot, a kasztrendszert, a rendi tagolódást és az osztályta­ gozódást. Ezek össze is kapcsolódhattak egymás­ sal, a rabszolgaság és az osztálytagozódás például párhuzamosan létezett az ókori Görögországban és Rómában, illetve az 1860-as években az Egye­ sült Államokban a polgárháború előtti Délen.

A rabszolgaság A rabszolgaság az emberek közti egyenlőtlen­ ségnek olyan szélsőséges formája, amikor egyes embereket mások a szó szoros értelmében bir­ tokolnak. A rabszolgatartás jogi feltételei jelen­ tősen mértékben különböztek az egyes társa­ dalmakban. Olykor a rabszolgáknak lényegében semmi jogot nem biztosítottak - mint például az Egyesült Államok déli államaiban -, más esetek­ ben viszont inkább a szolgákéhoz hasonlított a helyzetük. Az ókori Athénban egyes rabszolgák jelentős pozíciókat töltöttek be. A rabszolgák a politikából és a hadseregből ki voltak zárva, de szinte minden más foglalkozási ágban ott talál­ ni őket. Némely írástudó rabszolga kormányhi­ vatalnokként dolgozott, sokan pedig szakképzett kézművesek, iparosok voltak. Igaz, nem minden rabszolga volt ilyen szerencsés. Legtöbbjük napja nehéz fizikai munkával kezdődött és végződött. Alávetettségük ellen a rabszolgák sokszor har­ coltak a történelem folyamán, például a pol­ gárháború előtt a déli amerikai államokban. A nagyfokú ellenállás miatt a rabszolgatartó rend-

szer nem mutatkozott stabilnak. Magas termelé­ kenységet csak állandó felügyelettel és brutális büntetési módszerekkel lehetett elérni. Idővel azután a rabszolgatartó rendszerek összeomlot­ tak, részben az általuk szított ellenállás miatt, részben azért, mert a gazdasági és egyéb ösztön­ zők hatékonyabb motivációt biztosítanak, mint a közvetlen kényszerítés. A rabszolgaság tehát gazdasági szempontból egyszerűen nem eléggé hatékony. Azonkívül körülbelül a 18. századtól kezdve Európában és Amerikában mind töb­ ben vetették fel a rabszolgaság intézményének erkölcstelen voltát. Ma a rabszolgaság a világ minden országában törvényileg tiltott, ennek el­ lenére egyes helyeken mégis létezik. Friss kutatá­ sok dokumentálják, hogy erővel és akaratuk elle­ nére kényszerítenek (ma is) embereket munkára. A mai világban - a rabszolgaként foglalkoztatott pakisztáni téglaégetőktől a thaiföldi szexrabszol­ gákon át, az Egyesült Királyság és Franciaország viszonylag gazdag országainak háztartási rab­ szolgáiig - jelentős emberi jogsértésként maradt fent a rabszolgaság intézménye.

A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A kasztrendszer olyan társadalmi rendszer, amelyben az ember társadalmi státusa egy életre szól. A kasztrendszerben a különböző társadalmi szintek el vannak zárva egymástól, így minden­ kinek a születése szerinti kasztban kell leélnie az életét. Az emberek társadalmi státusa olyan sze­ mélyes jellemzőktől függ, mint az etnikai vagy faji hovatartozás (ez gyakran testi jegyeken, például a bőrszínen alapul), a szülők vallása vagy kasztja - amely „tulajdonságokat" az illető születésével kapja, ezért azokat megváltoztathatatlannak tekin­ tik. Az emberek egy meghatározott kasztba szü­ letnek, ami egész életük során változatlan marad. Bizonyos értelemben a kasztrendszer az osztály­ társadalmak speciális esetének tekinthető, ahol az osztály-hovatartozás már születéskor eldől. Ez a berendezkedés olyan agrártársadalmakban for­ dult és fordul elő, amelyekben még nem jelentek meg a kapitalista gazdaság jellemzői, mint pél­ dául a vidéki Indiában vagy Dél-Afrikában a fe­ hérek 1992-ben véget ért uralma előtt. Kasztrendszerek a modern kor előtt minden­ hol előfordultak a világon. Európában például gyakran külön kasztként kezelték a zsidókat, és arra kényszerítették őket, hogy elkülönített ne­ gyedekben lakjanak, nem engedték őket mások­ kal házasodni (néha még érintkezni sem). Maga a gettó szó valószínűleg a velencei városállam

r

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ES OSZTÁLY

vezetése által 1516-ban létrehozott első európai zsidó gettó megnevezéséből származik, amely később valamennyi hasonló, zsidók számára el­ különített lakónegyedre használatossá vált. Csak jóval később kezdek el ezt a szót használni az Egyesült Államok nagyvárosainak kasztszerűen elkülönülő, faji és etnikai alapon szegregált ki­ sebbségei által lakott negyedeire is. A kasztrendszerekben nem engedik meg, hogy az emberek más kasztok tagjaival közvet­ lenül érintkezzenek. A kaszt „tisztaságát" gyak­ ran az endogám házassági szabályokkal tartják fenn, amely vagy szokás vagy törvény által azt írja elő, hogy az ember csak saját kasztján belül házasodhat.

Indiai és dél-afrikai kasztok A világ néhány fennmaradt kasztrendszerét a globalizáció erősen aláássa. Az indiai kasztrend­ szer például vallásos hiedelmeken alapul, és már több mint kétezer éves. Ezen elképzelések szerint négy fő kaszt van, mindegyik nagyjából egy-egy tág foglalkozási kategóriához köthető. A hierarchia csúcsán állnak a brahminok (tu­ dósok, papok és szellemi vezetők). Lefelé halad­ va a következő kaszt a ksatríják (katonák, neme­ sek és uralkodók), utánuk következnek a vaisják

(parasztok, kézművesek és kereskedők), majd legalul a súdrák (munkások és szolgák) állnak. A négy kaszt alatt vannak az úgynevezett érint­ hetetlenek vagy dalitok (elnyomottak), akiket, ahogy a nevük mutatja, a többi kaszt tagjainak mindenáron el kell kerülniük. Az érinthetetle­ nek a társadalom legalantasabb munkáira van­ nak kárhoztatva, mint amilyen az emberi ürülék eltakarítása, és gyakran kényszerülnek arra, hogy kolduljanak és guberáljanak. India hagyományőr­ ző vidékein a magasabb kasztok egyes tagjai az érinthetetlenekkel való fizikai kapcsolatot még mindig annyira fertőzőnek tartják, hogy pusz­ ta érintésük tisztálkodási rítust tesz szükséges­ sé. Indiában 1949 óta törvényileg tilalmazzák a kaszt alapján történő diszkriminációt, de a rend­ szer egyes elemei ma is elevenen élnek, különö­ sen vidéken. Ahogy India modern kapitalista gazdasága, akár egy munkahelyen, repülőgépen vagy étte­ remben a különböző kasztokhoz tartozó embere­ ket közelebb hozza, egyre nehezebb a merev ha­ tárokat fenntartani a kasztrendszer megőrzésére. Indokolt az a feltételezés, hogy az India egyre na­ gyobb részére ható globalizáció hatására a kaszt­ rendszer tovább fog gyengülni. 1992-ben történt eltörlése előtt az apartheid néven ismert dél-afrikai kasztrendszer mereven szétválasztotta a fekete-afrikaiakat, az indiaikat,

A dél-afrikai a p a r t h e i d i d ő s z a k á b a n a f e h é r e k e t és a f e k e t é k e t t á r s a d a l m i l a g szegregeitek.

9. F E J E Z E T

a „színeseket" (vegyes faji háttérrel rendelkező embereket) és az ázsiaiakat a fehérektől. Ebben az esetben a kasztrendszer teljes egészében a faji megkülönböztetésre épült. Az össznépesség mind­ össze 15 százalékát alkotó fehérek rendelkeztek gyakorlatilag az egész ország vagyona fölött, bir­ tokolták a használható föld nagy részét, ők álltak főbb vállalatok élén és az ipar vezető pozícióiban, valamint övék volt a politikai hatalom monopó­ liuma is, mivel a feketéknek még szavazati joguk sem volt. A feketék, akik a lakosság háromnegyed részét tették ki, szegregált nyomornegyedekben, úgynevezett bantusztánokban („szülőföldeken") éltek, és csak a fehér kisebbségnek végzett munka idejére hagyhatták el lakóhelyeiket. Az apartheid, a széles körű diszkrimináció és elnyomás a fehér kisebbség és a feketék, színe­ sek és az ázsiai többség között mély válságot te­ remtett. A nemritkán erőszakos apartheid elleni harcok évtizedei végül az 1990-es években ered­ ményeket hoztak. A legerősebb fekete szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt (ANC), gaz­ dasági összeomláshoz vezető globális bojkottot szervezett a dél-afrikai vállalatok ellen, és ezzel arra kényszerítették a fehér vezetőket, hogy szá­ molják fel az apartheidet, amit azután 1992-ben a dél-afrikai fehérek körében megrendezett nép­ szavazás eltörölt. Az ország első fajilag vegyes választásán 1994-ben a fekete többség szerezte meg a kormányzáshoz való jogot, és megválasz­ tották elnöknek Nelson Mandelát, az ANC fekete vezetőjét, aki ezt megelőzően huszonhét évet töl­ tött a fehérek börtönében.

A rendi tagolódás A rendi tagolódás az európai feudalizmus részét képezte, de létezett sok más tradicionális civili­ zációban is. A feudális rendek eltérő kötelezettsé­ gekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak, s e különbségek egy részét jogilag is szabályozták. Európában a legmagasabb rendet az arisztokrácia és a nemesség alkotta. A papságnak, amely kü­ lön rendet alkotott, alacsonyabb volt a státusa, de rendelkezett bizonyos kiváltságokkal. A később „harmadik rendnek" elnevezett réteget a „köz­ emberek": jobbágyok, szabad parasztok, kereske­ dők és kézművesek alkották. A kasztrendszertől eltérően a rendek tagjai között bizonyos mértékig elfogadták a házasodást és lehetőség nyílt némi személyes mobilitásra. Közembereket például lo­ vaggá üthettek hálából az uralkodónak tett jelen­ tős szolgálatokért, a kereskedők pedig olykor ne­ mesi rangot vásárolhattak maguknak. Nagy-Bri­ tanniában még létezik a rendszer maradványa:

elismerik az örökletes rangokat (bár 1999 óta a főrendeknek nincs automatikus szavazati joguk a Lordok Házában), és vezető üzletembereket, köztisztviselőket és másokat lovaggá üthetnek vagy főrendi méltósággal ruházhatnak fel szol­ gálataik elismeréséért. A múltban többnyire minden olyan társada­ lomban kialakultak a rendek, ahol létezett a ne­ mesi származáson alapuló hagyományos arisz­ tokrácia. A feudális rendszerekben, például a középkori Európában a rendek szorosan össze­ kapcsolódtak a helyi földesúri hatalommal, s nem annyira országos, mint inkább helyi hierarchiát alkottak. A centralizáltabb típusú tradicionális birodalmakban - amilyen például Kína vagy Ja­ pán volt - a rendek is inkább országos szinten szerveződtek. Egyes esetekben a rendek közti kü­ lönbségeket vallásos hittételekkel is igazolták, de sehol sem olyan szigorú formában, mint a hindu kasztrendszerben.

Az osztály Az osztálytagozódáson alapuló rétegződési rend­ szerek sok szempontból eltérnek a rabszolgaság­ tól, kasztrendszerektől és a rendi tagolódás kü­ lönböző formáitól. Az osztályt úgy határozhat­ juk meg, hogy az az emberek olyan nagyléptékű csoportja, ahol az osztály tagjai azonos gazdasági erőforrásokon osztoznak, amelyek erősen befo­ lyásolják azt az életstílust, amelyet követnek. Az osztálykülönbség alapját a vagyontárgyak birtok­ lása és a foglalkozás együttesen alkotja. A korábbi rétegeződési formáktól az osztálytagozódás négy fő szempontból tér el: 1. Az osztályrendszerek képlékenyek. A töb­ bi rétegződéstípussal ellentétben az osztályokat nem jogi vagy vallási előírások hozzák létre. Az osztályok közti határok sosem merevek. A külön­ böző osztályokhoz tartozó emberek közti házas­ ságoknak nincsenek formális korlátai. 2. Az osztálypozíciók egy része szerzett. Az em­ ber osztályhoz tartozó mivoltát nem születésé­ vel kapja, mint más rétegeződési típus esetében. A társadalmi mobilitás - az osztályszerkezetben való felfelé és lefelé való mozgás - jóval gyako­ ribb, mint a többi rendszernél. 3. Az osztály gazdasági alapon nyugszik. Az osztályok az egyének csoportja közötti gazdasá­ gi különbségektől függnek - az anyagi erőforrá­ sok birtoklásában lévő egyenlőtlenségektől. Más típusú rétegeződési rendszerek esetében a nem gazdasági tényezők a legfontosabbak (mint a dél­ afrikai kasztrendszerben a faj volt). 4. Az osztályrendszerek nagyszabásúak és sze-

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

mélytelenek. A rétegződési rendszerek más típu­ sában az egyenlőtlenségek elsősorban a szolga és az úr, vagy az alacsonyabb és magasabb kaszt­ hoz tartozó egyének között fennálló kötelezettség és feladat személyes viszonyában fejeződnek ki. Ezzel ellentétben az osztályrendszer nagyszámú személytelen kapcsolaton keresztül működik. Az osztálykülönbségeknek alapja inkább a jövedel­ mi és munkakörülményben egyenlőtlenség.

• Kiszorulnak-e a kasztok az osztályok előretörésének hatására? Bizonyított, hogy a globalizáció az egész világban felgyorsítja a jogilag már szankcionált, de még létező kasztrendszerek felszámolódását. A leg­ több hivatalos kasztrendszer az ipari kapitalista társadalmakban már osztályalapú társadalom­ má alakult; ennek legjelentősebb közelmúltbeli példája a korábban említett Dél-Afrika (Berger 1992). A modern ipari termelés azt igényli, hogy az emberek szabadon költözzenek, olyan munkát végezzenek, amelyre alkalmasak, avagy amelyet képesek ellátni, és az állásukat a gazdasági fel­ tételeknek megfelelően gyakran változtassák. A kasztrendszerekben található merev korlátozások akadályozzák ezt a szükséges szabadságot. Ezen túlmenően, ahogy a világ egyre inkább egyetlen gazdasági egységgé válik, egyre sérülékenyeb­ bek lesznek a kasztszerű kapcsolatok a gazdasági kényszerekkel szemben. Ennek ellenére a kasz­ tok elemei a posztindusztriális társadalmakban is fennmaradnak. Például egyes nyugatra emig­ ráló indiaiak megpróbálják gyermekeik házassá­ gát a kaszthatárok mentén megszervezni.

OSZTÁLY- ÉS A RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Az osztály és a rétegződés legtöbb szociológiai elemzésének alapját a Kari Marx és Max Weber által kidolgozott elméletek alkotják. / Az 1. fejezetben szerepel egy bevezetés Marx és Weber gondolataiba, valamint arról, hogy az „elméletek" mire szolgálnak. A marxista hagyományt követve dolgozó tudósok továbbfejlesztették azt az elméletet, amit maga Marx alakított ki; mások Weber fogalmait igye­ keztek kimunkálni. Munkánkat a Marx és We­ ber által kialakított elméletek megvizsgálásával kezdjük, majd a neomarxista Erik Olin Wright el­ méletét elemezzük.

Kari Marx elmélete Bármely meglepő, Marx - jóllehet legtöbb írása a rétegződéssel és mindenekelőtt a társadalmi osz­ tályokkal foglalkozott - nem adott szisztemati­ kus elemzést az osztály fogalmáról. Az a kézirat, amelyen a halála előtt dolgozott (s amely később fő műve, A tőke részeként látott napvilágot) épp ott szakad meg, ahol felteszi a kérdést: „Mi is az az osztály?" így Marx osztályelméletét munkás­ ságának egésze alapján kell rekonstruálni. Mivel a különböző részek, amelyekben az osztály fogal­ mát tárgyalja, nem mindig következetesek, tudo­ mányos viták bontakoztak ki Marx szövegeinek „valódi értelméről". Nézeteinek főbb pontjai en­ nek ellenére meglehetősen egyértelműek.

Az osztály jellege Marx szerint az osztály olyan emberek összessé­ ge, akiknek azonos a viszonya a termelési eszkö­ zökhöz -, azokhoz az eszközökhöz, amelyek se­ gítségével biztosítják megélhetésüket. A modern ipar kibontakozása előtt a föld, valamint a föld­ művelő és állattenyésztő szerszámok voltak a leg­ fontosabb termelési eszközök. A preindusztriális társadalmakban ebből következően két alapvető osztály létezett: a földbirtokosé, (arisztokraták, nemesek, rabszolgatartók), illetve a földművelő­ ké (jobbágyok, rabszolgák, szabad parasztok). A modern ipari társadalmakban nagyobb jelentő­ ségre tettek szert a gyárak, a hivatalok, a gépek, valamint az ezek megvásárlásához szükséges va­ gyon vagy tőke. A két alapvető osztályt azok al­ kotják, akik birtokolják ezeket az új termelési esz­ közöket - a gyárosok vagy tőkések -, illetve akik munkaerejük eladása révén biztosítják megélhe­ tésüket - a munkásosztály, vagy a mára kissé ar­ chaikussá vált kifejezéssel, amelyet Marx olykor előnyben részesített: a proletariátus. Az osztályok közötti viszony Marx szerint ki­ zsákmányoló jellegű. A feudális társadalmakban a kizsákmányolás gyakori formája volt, hogy a parasztság közvetlen termékszolgáltatással tar­ tozott az arisztokráciának. A jobbágyoknak ter­ ményük bizonyos részét be kellett szolgáltatniuk az arisztokrata uraiknak, vagy pedig minden hó­ napban bizonyos számú napot a földesúr birto­ kain kellett dolgozniuk, s az itteni termést az úr és annak kísérete élte fel. A modern kapitalista társadalmakban a kizsákmányolás forrása nem ennyire nyilvánvaló, és Marx nagy figyelmet szentel annak, hogy tisztázza természetét. Egy munkanap során - fejtegeti Marx - a munkások többet termelnek, mint amennyire a munkálta-

\ 242

9. F E J E Z E T

tóiknak ténylegesen szükségük van munkaere­ jük megfizetéséhez. Ez az értéktöbblet a forrása a profitnak, amelyet a kapitalisták kisajátíthatnak. Tegyük fel, hogy egy ruhagyár munkásainak egy csoportja naponta száz öltönyt készít. Az öltö­ nyök 75 százalékának eladása elegendő jövedel­ met hoz a gyártónak, hogy kifizesse a munkások bérét és az állóeszközök költségeit. A maradék ruha értékesítéséből keletkezett bevételt nyere­ ségként teszi el. Marxot megdöbbentették a kapitalista rend­ szer által létrehozott egyenlőtlenségek. Bár ko­ rábban az arisztokraták fényűzően éltek, teljesen másként, mint a parasztság, de az agrártársadal­ mak általánosságban szegények voltak. Az élet­ színvonal az arisztokrácia nélkül is óhatatlanul igencsak szerény lett volna. A modern ipar fej­ lődésével korábban elképzelhetetlen mértékű gazdagság jelenik meg, csak éppen maguknak a munkásoknak jut meglehetősen kevés a mun­ kájuk révén létrehozott vagyonból. Ok viszony­ lag szegények maradnak, miközben a tulajdonos osztály kezében felhalmozott vagyon tovább nő. Marx a pauperizáció kifejezést használta a folya­ mat leírására, amelyben a munkásosztály egyre inkább elszegényedik a kapitalista osztályhoz ké­ pest. Még ha abszolút értékben a munkások tehe­ tősebbé is válnak, az őket a kapitalista osztálytól elválasztó szakadék egyre szélesebb lesz. A kapi­ talisták és a munkások közti ezen egyenlőtlensé­ gek azonban szigorúan véve nem voltak gazdasá­ gi jellegűek. Marx észrevette, hogy a modern gyá­ rak kifejlődése, a termelés gépesítése azt jelenti, hogy a munka gyakran unalmassá és szélsősége­ sen elnyomó jellegűvé válik. A jólétünk forrását jelentő munka gyakran fizikailag kimerítő szelle­ mileg pedig végtelenül monoton - mint annak a gyári munkásnak az esetében, aki nap nap után ugyanazokat a rutinfeladatokat végzi változatlan környezetben.

Max Weber elmélete Weber Marx elemzéseire támaszkodott a réteg­ ződés vizsgálatakor, miközben módosította és továbbfejlesztette Marx nézeteit. Marxhoz ha­ sonlóan a társadalmat Weber is olyan térnek lát­ ta, amelyre a hatalom és az erőforrások által ger­ jesztett konfliktusok a jellemzőek. Míg azonban Marx minden társadalmi konfliktus mélyén po­ larizálódott osztályviszonyokat és ügyeket látott, Weber ennél összetettebb, többdimenziós társa­ dalomképet rajzolt. A társadalmi rétegződés nem egyszerűen osztálykérdés, írta Weber, hanem azt két további szempont, a rend és a párt alakítja.

A rétegződés eme két átfedő eleme a társadalmon belül hihetetlenül sok lehetséges helyzetet pro­ dukál, nem csak a Marx által feltételezett, bipo­ láris, jóval merevebb modellt. Bár Weber elfogadja Marxnak azt a tételét, hogy az osztály objektíve adott gazdasági fel­ tételekre épül, Marxhoz képest a gazdasági té­ nyezők szélesebb körét tartja fontosnak egy-egy osztály kialakulásában. Weber szerint az osztály­ különbségek nemcsak abból fakadnak, hogy kik birtokolják a termelési eszközöket, hanem olyan gazdasági különbségekből is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tulajdonnal. Ezek kö­ zül a legfontosabbak azok a képességek és isko­ lai végzettségek vagy szakképzettségek, amelyek meghatározzák, hogy ki milyen munkát kaphat. Weber abban hitt, hogy az egyén egész életlehe­ tőségét főleg a piaci helyzete befolyásolja. A ve­ zető vagy diplomás állásokban dolgozók többet keresnek, mint például a kékgalléros állásokban dolgozók, és kedvezőbbek a munkakörülménye­ ik is. A birtokukban lévő képesítések, egyetemi fokozatok, oklevelek, diplomák és a megszerzett készségek „piacképesebbé" teszik őket a képesí­ tés nélkülieknél. Alacsonyabb szinten a kékgal­ lérosok között a szakképzett iparosoknak sikerül a betanított vagy szakképesítés nélküli munká­ soknál jobb bérezést elérniük Weber elméletében a rend a társadalmi cso­ portoknak mások szemében megmutatkozó tár­ sadalmi megbecsülése vagy presztízse közti kü­ lönbségekre vonatkozik. A hagyományos társa­ dalmakban gyakran az évek során, különböző összefüggésekben végrehajtott sok-sok interak­ ciójának - mások első kézből szerzett ismeretei - alapján nyerte el státusát az egyes ember. A tár­ sadalmak összetettebbé válásával azonban lehe­ tetlenné vált a rendi tagolódást mindig ezen az alapon meghatározni. Ehelyett, mondja Weber, a rendhez tartozás az emberek életstílusán keresz­ tül fejeződik ki. A rend jelzései és szimbólumai - mint a lakás, az öltözködés, a beszédmodor és a foglalkozás - mind abban segítenek, hogy tükröz­ zék mások szemében az ember társadalmi hely­ zetét. Az ugyanazon rendhez tartozó emberek olyan közösséget alkotnak, amelyben az azonos­ ság érzése tölti el őket. Míg Marx abban hitt, hogy a rendhez tartozás a társadalom osztálytagozódásának eredménye, Weber azt állítja, hogy gyakran az osztálymeg­ osztástól függetlenül alakul. A tulajdon birtoklá­ sa rendszerint magasabb rendben elfoglalt helyet kölcsönöz, de sok a kivétel is. A cifra nyomorúság kifejezés csak egy példa erre. Nagy-Britanniában az arisztokrata családokból származó emberek jelentős társadalmi megbecsülésnek örvende-

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

nek még azután is, hogy vagyonuk már elveszett. Megfordítva, a már régebben meggazdagodottak az új gazdagokra sokszor bizonyos megvetéssel tekintenek. A modern társadalmakban - mint Weber rá­ mutat - a pártokba tömörülés a hatalom lényeges aspektusa, és ez az osztályoktól és a státustól füg­ getlenül is befolyásolhatja a rétegződést. A párt olyan egyének csoportját jelenti, akik együtt tevé­ kenykednek, mert közösek a gyökereik, a céljaik, az érdekeik. A páft a párttagság érdekében álló kitűzött cél érdekében gyakran szervezett módon dolgozik. Marx igyekezett mind a rendi különb­ ségeket, mind a pártszervezést osztályalapon ma­ gyarázni. Valójában azonban, állítja Weber, ezeket a csoportosulásokat nem lehet csak az osztálykü­ lönbségekre visszavezetni, még ha azok kétségte­ lenül fontosak is; azok maguk is befolyásolják az egyének és csoportok gazdasági körülményeit, s ennélfogva az osztálytagozódást. A pártok képvi­ selhetnek osztálykülönbségektől független érde­ keket; alapjuk lehet például a vallási hovatarto­ zás vagy a nemzeti elkötelezettség. Egy marxista megkísérelheti osztályalapon magyarázni a kato­ likusok és a protestánsok közötti konfliktusokat Észak-Írországban, hiszen a munkásosztály sorai­ ban több a katolikus, mint a protestáns. Egy weberiánus azonban ezt a magyarázatot elégtelen­ nek tartaná, hiszen a protestánsok közül is sokan munkásszármazásúak. A kialakult pártok vallási és osztálykülönbségeket egyaránt kifejeznek. Weber írásai a rétegződésről azért fontosak, mert rámutatnak, hogy az osztálykülönbségek mellett más rétegeződési dimenziók is befolyásolják az emberek életét. Weber az osztály, a rend és a párt bonyolult összjátékára hívta fel a figyelmet: a tár­ sadalmi rétegződés eltérő aspektusaira, melyek a rétegződés elemzéséhez rugalmasabb alapként szolgálnak, mint amilyennel Marx szolgált.

Erik Olin Wright osztályelmélete Erik Olin Wright amerikai szociológus igen nagy hatású osztályelméletet dolgozott ki, amelyben Marx és Weber felfogását kombinálja (Wright 1978, 1985, 1997). Wright szerint ma a modern kapitalista termelésben a gazdasági erőforrások felett három dimenzióban lehet rendelkezni. Ezek alapján határozhatjuk meg a létező legfon­ tosabb osztályokat. 1. Befektetések vagy pénztőke feletti rendel­ kezés. 2. A termelés fizikai eszközei (föld, gyárak, hi­ vatalok) feletti rendelkezés. 3. A munkaerő feletti rendelkezés.

A tőkésosztályhoz tartozók a termelési rend­ szer mindhárom fenti dimenziója felett rendel­ keznek, a munkásosztály tagjai egyik felett sem. Ám e két alapvető osztály között olyan csoportok is vannak, amelyek helyzete nem ennyire egyér­ telmű: ilyenek a fent említett menedzserek és a fehérgalléros munkások. Wright szerint ezek az emberek ellentmondásos osztályhelyzetben van­ nak, mivel a termelési folyamat bizonyos részeit képesek befolyásolni, míg más területen erre nincs lehetőségük. Fehérgalléros, szakértelmisé­ gi alkalmazottak például éppúgy eladják munka­ erejüket a munkaadóknak megélhetésük érdeké­ ben, mint a legtöbb fizikai munkás. Ugyanakkor ők nagyobb mértékben ellenőrzik a munkafolya­ matot, mint a legtöbb fizikai munkás. Wright az ilyen munkások osztályhelyzetét ellentmondá­ sosnak nevezi, ugyanis nem tekinthetők sem ka­ pitalistáknak, sem fizikai munkásoknak, de bizo­ nyos tekintetben mindkét csoporttal mutatnak rokon vonásokat. Wright (1997) szerint a lakosság jelentős szeg­ mense, 8 5 - 9 0 százalék tartozik abba a kategóriá­ ba, amely kénytelen munkaerejét értékesíteni, mert nem rendelkezik termelési eszközökkel. Ezen a népességen belül sokféleség dominál: a hagyományos fizikai munkástól az irodai alkal­ mazottig terjedően. Annak érdekében, hogy ezen a nagy populáción belül meg lehessen különböz­ tetni az egyének osztályon belüli helyét, Wright két tényezőt vesz figyelembe: a főnökséghez való viszonyt és a szakismeret vagy a szakértelem meg­ létét. Először is: Wright azt állítja, hogy sok kö­ zéposztálybeli munkás, a menedzserek és a köz­ vetlen munkairányítók olyan viszonyban vannak a főnökséggel, amelyből származóan több előjo­ got kapnak, mint a munkásosztály tagjai. A tő­ kések őket azért veszik igénybe, hogy segítsenek hatalmat gyakorolni a munkásosztály felett, pél­ dául a beosztottak munkájának ellenőrzésével, vagy a főnökként folytatott személyes munkaér­ tékelő beszélgetések alkalmával: cserében „loja­ litásukért" magasabb bért kapnak, és rendszere­ sen előléptetik őket. Ugyanakkor ezek az embe­ rek mégiscsak a tőkés tulajdonosok ellenőrzése alatt állnak. Más szavakkal: kizsákmányolók és kizsákmányoltak egyszersmind. Másodszor: a szakismeret és a szakértelem bir­ toklása az a tényező, amely a középosztályokon belül az egyén osztályhelyzetét megkülönbözteti. Wright szerint a tőkés rendszerben a munkaerő­ piacon keresett középosztálybeli alkalmazottak képesek a hatalom konkrét formáinak a gyakor­ lására. Tekintve, hogy szakértelmük hiánycikk, magasabb bért kaphatnak. Az információs tech­ nológiai szakemberek mesés állásai a fejlődésé-

HUH

HMM

nek még csak a kezdetében tartó tudásgazdaság­ ban illusztrálják ezt a gondolatot. Sőt Wright úgy érvel, hogy mivel nehezebb ellenőrizni a tudás­ sal és szakismeretekkel rendelkező alkalmazot­ takat, a munkaadók kénytelenek az előbbiek lo­ jalitását és együttműködését ennek megfelelően jutalmazni.

AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE Mind az elméleti, mind az empirikus kutatások vizsgálták az osztályhelyzet és a társadalmi élet más dimenzióit, mint például a szavazási szoká­ sokat vagy az iskolai végzettség és a testi egészség közötti kapcsolatot. Ám ahogy láttuk, az osztály fogalma messze nem egyértelmű. Mind az okta­ tásban és a tudományos életben, mind a köznapi nyelvhasználatban sokféleképpen értelmezik és használják az osztály fogalmát. Hogyan tudnak akkor szociológusok és a kutatók empirikus vizs­ gálatok céljából megmérni egy olyan pontatlan fogalmat, mint az osztály? / A társadalmi osztály és más kérdések kapcso­ lódásaival több helyen is foglalkozik e könyv, ahogy ez azonnal kitűnik, ha a tárgymutató­ ra pillantunk. Néhány téma fontos tárgyalása itt található: társadalmi osztály és egészség 2 1 8 - 2 2 1 . o., társadalmi osztály és nemek 264. o., társadalmi osztály és etnikum 3 9 6 - 3 9 9 . o., társadalmi osztály és családi erőszak 183. o., társadalmi osztály és felsőoktatás 538. o., tár­ sadalmi osztály és vallás 4 3 4 . o., társadalmi osztály és munkanélküliség 604. o. Amikor egy olyan absztrakt fogalmat, mint az osztály, (empirikus) vizsgálatban mérhető vál­ tozóvá alakítunk át, azt mondjuk, hogy a fogal­ mat operacionalizáltuk. Ez azt jelenti, hogy elég pontosan és konkrétan meghatároztuk a fogalmat ahhoz, hogy empirikus kutatásban tesztelésnek vethessük alá. Az osztály fogalmát számos for­ malizált szerkezetben próbálták már tisztázni a szociológusok: ezek mind a társadalom osztályszerkezetét voltak hivatottak leképezni. Ezek a szerkezetek adják azt az elméleti keretet, ame­ lyek segítségével társadalmi osztályokba soroljuk az embereket. A legtöbb osztályszerkezet közös jellemzője, hogy a foglalkoztatási struktúrán alapszik. A szo­ ciológusok az osztálytagozódásokat úgy értelme­ zik, hogy azok általában olyan anyagi-társadalmi egyenlőtlenségekkel járnak, amelyek foglalko­ zástípusokhoz kötődnek. A kapitalizmus és az indusztrializmus kifejlődését az jellemzi, hogy

egyre szélesebb körű a munkamegosztás, egyre bonyolultabb a foglalkoztatási struktúra. Bár már nem annyira igaz, mint régen, de a foglalkozás bizonyul az egyik legfontosabb tényezőnek az ember társadalmi helyzetében, életlehetőségei­ ben és anyagi-kényelmi szintjében. A társadalmi osztály mutatójaként a társadalomtudósok a fog­ lalkozást használják igen erőteljesen azon hitük miatt, hogy az azonos foglalkozású személyek hasonló mértékű szociális előnyt vagy hátrányt tapasztalnak meg, összevethető életstílust követ­ nek és hasonló lehetőségeket ad nekik az élet. Számos változatban léteznek a foglalkozási szer­ kezetre alapozott osztályrendszerek. Egyesek jel­ legüket tekintve erősen leíró jellegűek, melyek a társadalomban található foglalkozási és osztály­ szerkezet képét anélkül tükrözik, hogy a társa­ dalmi osztályok közötti viszonyokkal foglalkoz­ nának. Ezeket a modelleket azok a tudósok sze­ retik, akik a rétegeződésben nem látnak semmi problémát, azt a társadalmi rend természetes ré­ szének tekintik: ilyenek például a funkcionalista hagyomány követői. / A funkcionalizmust az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetben mutattuk be a 36-37. oldalon. A szerkezetre vonatkozó más koncepciók na­ gyobb elméleti tájékozottságra építenek - gyak­ ran merítenek Marx vagy Weber gondolataiból -, és azzal foglalkoznak, hogy megmagyarázzák az osztályok közötti viszonyokat. „A viszonyala­ pú" osztályszerkezeteket azok a szociológusok kedvelik, akik a konfliktus paradigmát alkalmaz­ va fogalmazzák meg nézeteiket, méghozzá azért, hogy demonstrálják a társadalmon belüli meg­ osztottságot és feszültségeket. A relációs osztály­ szerkezetre Erik Olgin Wright osztályelmélete (lásd 2 4 3 - 2 4 4 . o.) a példa, mert az osztálykizsák­ mányolás folyamatait marxista perspektívából közelíti meg.

John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Egyes szociológusok elégedetlenek a leíró osz­ tályrendszerekkel és azt állítják, hogy azok csak tükrözik az osztályok közötti társadalmi és anya­ gi egyenlőtlenségeket, ahelyett, hogy megpróbál­ nák megmagyarázni az egyenlőtlenségeket létre­ hozó folyamatokat. Ezekre a problémákra gon­ dolva alakított ki John Goldthorpe szociológus egy szerkezetet a mobilitás empirikus kutatásá­ hoz. A Goldthorpe-osztályszerkezet nem hierar­ chikus felépítésű, hanem a kortársi osztály struk­ túra „relációkat feltáró" reprezentációja.

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

/ Goldthorpe elméletei igen erősen hatottak és hatnak ma is. Ebben a fejezetben foglalkozunk az ő osztálykoncepciójával. A társadalmi mo­ bilitásról szóló írásaival a továbbiakban a 2 6 3 265. oldalon foglalkozunk. Bár Goldthorpe nem érzékeli, hogy bármilyen elmélet explicit módon hatással lett volna szer­ kezeti koncepciójára (Erikson-Goldthorpe 1993), a szociológusok gyakran rámutattak arra, hogy goldthorpe-i osztályozás a neoweberiánus osz­ tályszerkezet példája. Ez azért van, mert az em­ berek osztály-hovatartozását Goldthorpe eredeti rendszere két fő tényező alapján állapította meg: a piaci és a munkamegosztásban elfoglalt pozí­ ció szerint. Az egyén piaci helyzete fizetési szint­ jével, munkahelyi biztonságával és előmeneteli kilátásaival van összefüggésben és az anyagi jutalmakat, az általános életlehetőségeket hang­ súlyozza. Ezzel szemben a munkamegosztásban elfoglalt pozíció az illető foglalkozásán belül vizs­ gálja az ellenőrzés, a hatalom és a tekintély kér­ déseit is. Ez tehát az egyén munkahelyi autonó­ miájának fokáról szól, valamint az alkalmazottat érintő kontrollviszonyok egészéről. Goldthorpe a foglalkozásoknak a piaci és a munkamegosztásban elfoglalt pozíciókhoz képest relatív értékelésre alapozta osztályszerkezetét. A kapott osztályozást a 9.1. táblázat mutatja. Goldthorpe tizenegy osztálykategóriát felölelő sémája részletesebb, mint az egyéb elméleteké. A mindennapi használatban azonban az osztály­ helyzeteket három fő csoportba szokás sűríteni, 9.1. táblázat

úgy is mint „szolgáltató" osztály (I. és II. osztály), „középosztály „(III. és IV. osztály) és a munkás­ osztály (V, VI., VII. osztály). Goldthorpe azt is el­ ismeri, hogy létezik egy tulajdonnal rendelkező elit osztály a rendszer legtetején, de azt állítja, hogy ez olyan kis szegmense a társadalomnak, hogy nincs értelme empirikus kutatásban kategó­ riaként szerepeltetni. Legújabb írásaiban Goldthorpe a szerkezetén belül a foglalkoztatási viszony jellemzőit hangsú­ lyozza, nem pedig a fentiekben leírt munkameg­ osztásban elfoglalt pozíció fogalmát (GoldthorpeMarshall 1992). Ezzel Goldthorpe a munkaszer­ ződések különbözőségére hívja fel a figyelmet. A szerződéses viszony munkabérért cserében olyan munkavégzést tételez fel, amely konkrét és behatárolt (határozott idejű), míg a klasszikus munkaszerződésnek van egy „jövőbeli" eleme, mint például a fizetésemelés vagy esély az elő­ léptetésre. Goldthorpe szerint a munkásosztályt jellemzően határozott idejű szerződéses munka­ viszonyban alkalmazzák, míg a szolgáltató osz­ tálynál a klasszikus munkaszerződés jellemző; a középosztálybeliek pedig köztes foglalkoztatásbeli viszonyokat élveznek.

Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése Goldthorpe osztályszerkezetét sokan használják az empirikus kutatásban. Főleg az egészséggel és az oktatással kapcsolatos egyenlőtlenségek ki-

Goldthorpe osztályszerkezete Munkaviszony jellege

Osztály Szolgáltatás

I

II

Felsőfokú képesítésű s z a k e m b e r e k , v e z e t ő k és tisztségviselők

M u n k a a d ó i v a g y klasszikus m u n k a ­

Felső v e z e t ő k és t u l a j d o n o s o k

vállalói viszony

A l a c s o n y a b b f o k o z a t ú képesítéssel rendelkező d i p l o m á s o k ,

Klasszikus m u n k a v á l l a l ó i viszony

v e z e t ő k és tisztségviselők Alacsonyabb rangú vezetők és tulajdonosok Középosztály

III

A d m i n i s z t r a t í v t e r ü l e t e n és a k e r e s k e d e l e m b e n rutin, n e m fizikai

Köztes

m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k ( f ő l e g irodai) A s z o l g á l t a t ó i p a r n e m v e z e t ő állású a l k a l m a z o t t a i 1Mb

Rutin, n e m fizikai m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k , a l a c s o n y a b b b e s o r o l á s ú (értékesítés és szolgáltatás)

Köztes (férfiak), h a t á r o z o t t idejű szerződéses ( n ő k )

IV

Kisvállalkozók és kisiparosok

Munkáltató

IVb

Kisvállalkozók és a l k a l m a z o t t a k nélküli kisiparosok

Ö n f o g l a l k o z t a t ó ( e g y é n i vállalkozó)

M e z ő g a z d a s á g i vállalkozók, ő s t e r m e l ő k , m á s ö n f o g l a l k o z t a t ó

M u n k á l t a t ó v a g y e g y é n i vállalkozó

IVc

m e z ő g a z d a s á g i e g y é n i vállalkozók V Munkás

A l a c s o n y képesítésű műszakiak, fizikai m u n k á s o k f e l ü g y e l ő i

Köztes

VI

S z a k k é p z e t t fizikai m u n k á s o k

H a t á r o z o t t idejű szerződéses

VII

B e t a n í t o t t és szakképzetlen fizikai m u n k á s o k

H a t á r o z o t t idejű szerződéses

Vllb

Mezőgazdasági munkások

H a t á r o z o t t idejű szerződéses

Forrás: C r o m p t o n 1 9 9 8 , 6 7 . o . n y o m á n .

Szociológiai berkekben az utóbbi években heves csaták folynak az „osztály" fogalmának hasz­ nosságáról. Egyes szociológusok, mint például Ray Pahl azt is megkérdőjelezik, hogy vajon még mindig használható fogalom-e jelenünk társadal­ mi folyamatainak vizsgálatában. Jan Pakulski és Malcolm Waters ausztrál tudós vezető szerepet játszott azok között, akik úgy érveltek, az osztály már nem tekinthető kulcsfogalomnak a mai tár­ sadalmak megértéséhez. Az osztály halála (The Death of Class, 1996) című könyvükben úgy vélik, hogy a jelen társadalma nagyon mély változáso­ kon megy keresztül, és az osztálytársadalom ki­ fejezés ma már nem illik rá pontosan.

A TÁRSADALMI VÁLTOZÁS IDEJE Pakulski és Waters úgy érvel, hogy az iparosodott országok most óriási társadalmi átalakulást élnek át. Olyan időszaknak vagyunk tanúi, amikor meg­ változott az osztály politikai, társadalmi és gazda­ sági jelentősége, a szervezett osztálytársadalom­ ból új szakaszba lépett, amelyet Pakulski és Wa­ ters „státuskonvencionalizmus"-nak nevez. Ezt a fogalmat annak jelzésére használják, hogy annak ellenére, hogy megmaradnak az egyenlőtlensé­ gek, azok inkább a státusban (presztízsben) je­ lentkező különbségek eredményei, továbbá hogy az ilyen státuscsoportok által favorizált életstílus­ ban és fogyasztási szokásokban lelhetők fel. Ma már az osztály-hovatartozás az emberek identitá­ sában nem fontos tényező, továbbá Youngnak és Willmottnak Bethnal Greenről (1973) írt tanulmá­ nyában példaként felhozott osztályközösség is a múlté. Megfordítva: ezek a változások azt jelen­ tik, hogy a politikai és társadalmi magatartásnak az osztályra való hivatkozással történő magyará­ zata is lejárt lemez. Az osztály látszólag jól meg­ van, de valójában kimúlt.

kező generációjára. Az egyenlőtlenség azonban megmarad, és ahol kialakul vagy nő, ott annak tulajdonítható, hogy egy csoportnak nem sikerül magasabb státust elérni, nem pedig az osztály­ helyzetüknek (a munkamegosztásban elért hely zetüknek).

A VÁSÁRLÓERŐ MEGNÖVEKEDÉSE A fogyasztói vásárlóerő növekedése kíséri ezeket a változásokat. A cégeknek az egyre erősebben ver­ sengő és jobban szétterített piacokon sokkal ér­ zékenyebben kell figyelniük arra, hogy kielégítsék a fogyasztók kívánságait. így eltolódás tapasztal­ ható a fejlett ipari társadalmak erőegyensúlyában is. A marginalizált, lét alatti osztályt az különböz­ teti meg a kortársi társadalomban a többiektől - Pakulski és Waters terminológiájában -, hogy a „tulajdonszerzéstől megfosztottak", vagyis kép­ telenek kocsit, ruhát, lakást, vakációt és más fo­ gyasztási cikket vásárolni. Pakulski és Waters a mai társadalmakat réte­ gezetteknek tartja, de szerintük ez a rétegződés a kulturális fogyasztás révén alakul ki és nem a munkamegosztásban elfoglalt osztályhelyzet sze­ rint. Azt állítják, hogy a különbségek csupán státusbeliek, mondjuk egy lutoni szakmunkás - aki Ford Escorttal közlekedik, iker családi házban la­ kik, amelynek értéke 80 000-100 000 font között van, és aki társasüdüléssel megy Spanyolország­ ba -, valamint egy Oxbridge-ben végzett, Hampsteadben élő jogász között - aki Mercedesszel jár, 200 000 fontot érő háza van, és bérelt magán­ villában nyaral Toscanában -, nem pedig az, hogy más és más osztályokhoz tartoznak. A különbség stílus, ízlés és státus (presztízs) kérdése, nem a munkamegosztásban elfoglalt hely.

A GLOBALIZACIO FOLYAMATAI TULAJDON BIRTOKLÁSA Ennek az óriási eltolódásnak az egyik oka, hogy je­ lentős változások mentek végbe a vagyontárgyak birtoklásában. A vagyontárgyak birtoklása - így szól az állítás - ma már nem olyan korlátozott. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nagyobb a versengés a cégek között, mivel többen vannak, másrészt be­ szűkült az a lehetőség, hogy egy domináns tőkés vagy menedzser osztály saját kiváltságait át tudja örökíteni vagy át tudja ruházni a tőkések követ-

A szervezett osztálytársadalomtól a státuskonvencionalizmusba való eltolódásra a globalizációs folyamatok, a gazdaságban, technológiában és politikában végbement változások adnak ma­ gyarázatot. Pakulski és Waters úgy érvel, hogy a globalizáció új nemzetközi munkamegosztáshoz vezetett, amelyben az „első világ" egyre inkább posztindusztriális - egyszerűen kevesebb ma­ nuális munkásosztályba sorolt foglalkozásfajta van, amelyek a korábbi „szervezett osztálytársa­ dalmat" jellemezték. Ugyanakkor a globalizált

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

világban a nemzetállamok kevésbé önállóak, és már nem tudják saját népességüket vagy a piaci erőket úgy kormányozni, ahogy korábban. A ré­ tegződés és egyenlőtlenség még mindig megvan, de inkább globális, mintsem nemzeti alapon: je­ lentősebb egyenlőtlenségeket látunk az egyes nemzetek között, mint egy nemzetállamon belül. Az „első világ" társadalmaiban a gazdasági szervezet, amelyet a technológiai változás hajt, jóval kevesebbet támaszkodik a szakképzetlen fi­ zikai munkára. A munka egyre magasabb szak­ tudást és szakismeretet kíván. A termelési tech­ nikák a posztfordista magyarázatokat tükrö­ zik, melyek a magasan képzett és rugalmasabb munkaerő-szükségletet hangsúlyozzák, akik piaci résekre termelnek testre szabott árukat. A szak­ képzett fizikai munkaerő hanyatlásával megnőtt a szolgáltatási szektor, és a munkaerő eltolódott a „tudásgazdaság" felé.

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK Ezeknek a változásoknak jelentős politikai és tár­ sadalmi következményei vannak. Ahogy fent em­ lítettük, a kollektív osztályalapú közösségek öszszeomlottak. Az Egyesült Királyság esetében ez úgy történt, hogy a régi iparágakat, mint például a szénbányászatot „leépítették" és a népesség átköltözött a tehetősebb, urbanizáltabb déli te­ rületekre. A nagyobb földrajzi mobilitás a család­ szerkezet megváltozásához vezetett - az Egyesült Királyságban nő az egyszemélyes háztartások száma. Pakulski és Waters azt mondja, hogy a na­ gyobb földrajzi mobilitás kontextusában a család­ nak, mint az osztályreprodukció (Young és Willmottnál írt értelemben) színhelyének a jelentősé­ ge ma már igen erősen hanyatlóban van. Ulrich Beck munkájából merítve Pakulski és Wa­ ters azt állítja, hogy most „individualizált" társa­ dalomban élünk. Ahelyett, hogy magukat valami­ lyen társadalmi osztályhoz tartozónak tartanák, ma egyszerűen csak egyénnek tekintik magukat az emberek. Identitásukat erősebben befolyásolja a státusuk, fogyasztási szokásaik, valamint olyan tényezők, mint a faj, nem, kor vagy regionális/ nemzeti azonosság.

mutatására mutatkozott hasznosnak, valamint a szavazási szokások, politikai nézetek és általá­ nos társadalmi attitűdök osztályalapú dimenziói­ nak tükrözésében. Fontos azonban megjegyez­ ni, hogy a Goldthorpe-éhoz hasonló sémáknak számos komoly korlátja van, következésképpen

MINDEZ CSUPÁN ELMÉLET? A fentiek komoly kijelentések - Pakulski és Wa­ ters, úgy tűnik, nagyon elégedettek velük, miköz­ ben bizonyíték tekintetében adósak maradnak, könyvük szinte kizárólag elméleti érveket taglal. Sok szociológus értene egyet azzal, hogy óriási társadalmi változás időszakában élünk, de vajon Pakulski és Waters pontos leírást adtak-e a válto­ zásokról? A bírálók Pakulski és Waters osztálymeghatá­ rozására koncentráltak. Rosemary Crompton sze­ rint míg a tradicionális osztálymeghatározások a kulturális tényezőket, a nemi, faji, státuskülönb­ ségeket többnyire elhanyagolták, a Pakulski-Waters-féle definíció semmit sem segít, és összeke­ veri az osztályt és a státust. John Scott és Lydia Morris azt is felveti, hogy szükség van az egyének osztályhelyzete - a munkamegosztásban elfoglalt helye - és a társadalmi osztály kollektív jelensége közötti különbségtételre: az utóbbin keresztül az emberek kifejezik csoporthoz tartozásuk érzését, továbbá átélhetik az azonosság érzését és a kö­ zös értéktudatot. Számos társadalmi gazdasági és politikai tényezőtől függ az, hogy az osztály­ nak ezen utolsó értelme (szubjektívebb és kol­ lektív jelentés) egy adott időpontban lehet, hogy megvan, vagy lehet, hogy nincs meg a társada­ lomban. Az osztálynak ez az utolsó aspektusa az, amely az utóbbi években, úgy látszik, eltűnt. Ez nem je­ lenti azt, hogy a státus és a rétegződés kulturá­ lis aspektusai mára annyira uralkodóak, hogy az osztály gazdasági vonatkozásának már nincs je­ lentősége: nem, mert a mobilitás vizsgálatok és a vagyoni egyenlőtlenségek éppen az ellenkezőjét mutatják. Az osztály nem halott - csak egy kicsit bonyolultabb lett. Forrás: Abbott 2001.

KÉRDÉSEK 1. „Halott"-e a társadalmi osztály, ahogy Pakulski és Waters állítja? 2. Valamilyen osztály tagjának érzi-e magát? Ha igen, hogyan befolyásolja ez az életét?

ügyelnünk kell arra, hogy ne alkalmazzuk őket kritikátlanul. Nehéz a foglalkozási osztályszerkezetek alkal­ mazása a gazdaságilag inaktív emberekre, mint például a munkanélküliekre, diákokra, nyugdí­ jasokra és gyermekekre. A munkanélkülieket és

9. F E J E Z E T

a nyugdíjasokat korábbi munkatevékenységük alapján szokták besorolni, bár tartós munkanél­ küliségnél vagy csak alkalmi foglalkoztatást is­ merő embereknél ez problematikus lehet. A diá­ kokat néha lehet a tanult szakmájuk szerint cso­ portosítani, de ez valószínűleg ott sikeres, ahol a konkrét tanulmányi terület meghatározott fog­ lalkozáshoz kapcsolódik (például gépészet vagy orvostudomány).

a szolgáltatás és a tudásipar felé, továbbá óriá­ si számban léptek be nők a munkaerőpiacra az utóbbi évtizedekben. Nem szükségszerű, hogy a foglalkozási osztálysémák szükségszerűen jól il­ leszkedjenek az ilyen szociális átalakulás által ki­ provokált osztályképződés, mobilitás és változás dinamikus folyamatainak a megragadásához.

A foglalkozásbeli különbségekre alapozott osz­ tályszerkezetek nem tükrözik a tulajdon birtoklá­ sának és a vagyonnak a fontosságát sem. Csupán a foglalkozási besorolás nem elégséges mutatója az emberek gazdagságának és vagyoni viszonyai­ nak. Ez különösen a társadalom leggazdagabb tagjai körében igaz, ideértve a vállalkozókat, a bankárokat és a „régi gazdagokat", akiknek „igaz­ gatói" vagy „cégvezetői" foglalkozási besorolása ugyanabba a kategóriába helyezi őket, ahol a sok­ kal kevesebb vagyontárggyal rendelkező diplo­ más szakemberek is vannak. Más szóval a foglal­ koztatási kategóriákból levezetett osztálysémák nem tükrözik pontosan a gazdasági elit kezében koncentrálódó hatalmas vagyonokat. Ezeknek az embereknek a felsőosztálybeli egyetemet végzett szakemberek közé való sorolásával gyengíti a tu­ lajdonviszonyok relatív súlyát a társadalmi réteg­ ződésben a foglalkozásalapú osztályszerkezet.

OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN

John Westergaard egyike azoknak a szocioló­ gusoknak, akik vitatják Goldthorpe nézetét, hogy a gazdagok olyan kevesen vannak, hogy kihagy­ hatok az osztályok felépítését részletező sémák­ ból. Westergaard így érvel: A hatalom és a kiváltságok kevesek kezében történő intenzív koncentrációja az, amitől az ide tartozó emberek felkerülnek a csúcsra. Kis létszámukhoz képest súlyuk mérhetetlenül aránytalan a társadalmi struktúrában, és ez az, ami osztálytársadalmat csinál abból a társada­ lomból, amelynek a csúcsán vannak, függetle­ nül attól, hogy mi az alattuk lévő rétegek tago­ zódási formája (1995, 127. o.) Mint láttuk, számos bonyolult problémája van egy olyan osztályséma kimunkálásának, amely megbízhatóan képezi le a társadalom osztály­ szerkezetét. Még a viszonylag stabil, a társadalmi osztályt mérő és leképező foglalkozási struktú­ rán belül is csak nehézségekkel alakítható ki. Az osztály mérését még problematikusabbá tette az ipari társadalmakban végbemenő gyors gazdasá­ gi átalakulás, olyannyira, hogy egyesek megkér­ dőjelezik az osztály fogalmának hasznosságát. Új foglalkozási kategóriák alakulnak ki, általá­ nos eltolódás tapasztalható az ipari termeléstől

A felső osztály kérdése Kinek van igaza, Westergaard-nak vagy Goldthorpe-nak? Létezik-e még mindig egy vagyon­ tárgyak és tulajdon birtoklásán alapuló megkü­ lönböztethető felső osztály? Vagy inkább széle­ sebb szolgáltató osztályról beszélhetünk, ahogy Goldthorpe ajánlja? E kérdések egyik megköze­ lítési módja, hogy megnézzük, mennyire kon­ centrálódnak ezek a vagyonok és jövedelmek a kevesek kezében. A vagyonok megoszlásáról nehéz megbízható információkat szerezni. Egyes országok mások­ nál pontosabb statisztikákat vezetnek, de a mun­ kákban mindig sok becslés található. A tehetősek rendszerint nem publikálják teljes vagyonukat, sokan jegyezték már meg, hogy sokkal többet tu­ dunk a szegényekről, mint a gazdagokról. Ami biztos az az, hogy a gazdagság valóban egy ki­ sebbség kezében koncentrálódik. Angliában a felső egy százalék birtokában van az összes piac­ képes vagyon 23 százaléka. A lakosság leggazda­ gabb 10 százaléka a teljes piacképes gazdagság jóval több mint felének a tulajdonosa, míg a la­ kosság kevésbé tehetős fele a gazdagságnak csu­ pán 5 százalékát mondhatja magáénak (lásd a 9.2. táblázatot). A részvények és kötvények birtoklása még egyenetlenebb, mint általában a vagyontárgyaké. Angliában a felső 1 százalék birtokolja a magán­ tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek 75 százalékát és a felső 5 százalék tulajdonában van több mint 90 százaléka. De már több változás is volt ebben a tekintetben. A lakosság mintegy 25 százalékának vannak részvényei, 1986-ban csak 14 százaléknak volt - sokan első ízben vettek részvényeket az 1979-ben hatalomra került kon­ zervatív kormány privatizációs programja alatt. A növekedés még látványosabb, ha hosszabb időszakot veszünk tekintetbe, hiszen 1979-ben a lakosságnak csupán 5 százaléka rendelkezett részvényekkel. A legtöbb részvénytulajdon ki­ csiny (1991-es árakon számolva 1000 font alatt van) és intézményi befektetőnél lévő részvény-

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

9.2. táblázat A v a g y o n m e g o s z l á s a N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 9 1 é s 1991 Forgalomképes

2002 1996

a

között (százalékban) 2000

2001

2002

vagyon

A vagyonbirtokosok százaléka b A legvagyonosabb 1 %

17

20

23

22

23

A legvagyonosabb 5 %

35

40

44

42

43

A legvagyonosabb 1 0 %

47

52

56

54

56 74

A legvagyonosabb 2 5 %

71

74

75

72

A legvagyonosabb 5 0 %

92

93

95

94

94

1,711

2,092

3,131

3,477

3,464

A legvagyonosabb 1 %

29

26

33

34

35

A legvagyonosabb 5 %

51

49

59

58

62

Forgalomképes v a g y o n összesen (milliárd G B P ) Forgalomképes

vagyon a

lakások értéke nélkül

A vagyonbirtokosok százaléka b

A legvagyonosabb 1 0 %

64

63

73

72

75

A legvagyonosabb 2 5 %

80

81

89

88

88

A legvagyonosabb 5 0 %

93

94

98

98

98

a

A z egyes é v e k r e v o n a t k o z ó b e c s l é s e k e t ó v a t o s a n kell k e z e l n i , m i v e l m i n t a v é t e l i h i b á k n a k é s a z a d o t t é v v á l t o z ó e l h a l á ­

b

18 éves és a n n á l i d ő s e b b f e l n ő t t e k .

lozási a d a t a i n a k v a n n a k k i t é v e .

Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 4 , 8 0 . o.

tulajdont jelent - a részvények más cégek rész­ vényeit forgató vállalatok kezében vannak - és számuk gyorsabban nő, mint a magánemberek kezében lévő részvények száma. A „gazdagok" nem alkotnak homogén csopor­ tot. Nem is számítanak változatlan összetételű ka­ tegóriának: változó az is, hogy az egyének milyen életutakon keresztül lépnek ki és be a vagyono­ sok körébe. Egyes gazdagok a „régi pénzből" élő családokba születtek - a kifejezés olyan tartós vagyonokra vonatkozik, amelyeket generációkon át sikerült továbbadni. Más tehetős személyisé­ gek „self-made manek", akik jóval szerényebb kezdetekből maguk szerzik meg jelentős vagyo­ nukat. A társadalom leggazdagabb embereinek a profilja rendkívül változatos. A régóta jómódú családok tagjai mellett foglalnak helyet a zene és a filmvilág hírességei, sportolók, és az „új elit" képviselői, akik milliókat kerestek a számítógép, a távközlés és az internet fejlődése következté­ ben. Akárcsak a szegénységet, a gazdagságot is az életciklusok keretében kell szemlélnünk. Egyesek nagyon gyorsan tettek szert vagyonra, hogy azután annak nagy részét vagy egészét el­ veszítsék, mások az idők során a vagyontárgyak fokozatos növekedését vagy csökkenését tapasz­ talták meg. Miközben nehéz a gazdagok vagyontárgyairól és életéről pontos információkat szerezni, arra mód van, hogy a társadalom leggazdagabb szeg­ mense összetételének széles körű változásait

nyomon kövessük. Nagy-Britanniában néhány figyelemreméltó tendencia a közelmúlt éveiben jelentkezett. Először is: úgy tűnik, hogy az öne­ rejükből feltörő milliomosok, mint Sir Gulam Noon, akivel a fejezet elején foglalkoztunk, kez­ denek nagyobb arányban szerepelni a legvagyo­ nosabb személyek között. 2004-ben az 1000 leg­ gazdagabb brit több mint 75 százaléka saját maga szerezte vagyonát, és nem örökölte. Másodszor: a nők is kicsiny, de növekvő számban lépnek be a gazdagok klubjába. 1989-ben csak hat aszszony képviselte a nőket a leggazdagabb britek között, 2004-re ez a szám hetvennyolcra emel­ kedett. Harmadszor: a legutóbbi években a tár­ sadalom leggazdagabb tagjainak nagy része fia­ tal, húszas vagy harmincas éveiben jár. 2000-ben tizenhét harminc év alatti britnek volt 30 millió fontnál nagyobb vagyona. Negyedszer: az etnikai kisebbségek, különösen az ázsiai származásúak, fokozták jelenlétüket a szupergazdagok társa­ ságában [Sunday Times Rich List, 2 0 0 0 ) . Végül Anglia leggazdagabbjai közül sokan, beleértve a leggazdagabbat, Roman Abramovicsot - nem itt születtek, de úgy döntöttek, hogy ezt az országot választják állandó lakóhelyüknek, amelynek szá­ mos oka van, beleértve a szupergazdagokra kirótt viszonylag alacsony adókat. A leggazdagabb bri­ teket a 2004-es rangsorolás szerint a 9.3. táblázat mutatja be. Bár a gazdagok összetétele kétségtelenül válto­ zik, megkérdőjelezhető az a nézet, hogy ma már

9. F E J E Z E T

250

9.3.

táblázat

Nagy-Britannia

tíz

leggazdagabb

embere Szektor

V a g y o n (millió f o n t b a n )

Név 1. Roman Abramovics

7500

olaj, f u t b a l l , b e f e k t e t é s

2. Westminster hercege

5500

ingatlan

3. H a n s R a u s i n g és családja

5000

élelmiszer, c s o m a g o l á s

4. Philip G r e e n

3610

kiskereskedelem

5. Lakshmi M i t t a l

3500

acél

6. Sir Richard B r a n s o n

2600

szállítás és m o b i l t e l e f o n o k

7. Kirsten és J o r n R a u s i n g

2575

ö r ö k s é g , lótenyésztés és b e f e k t e t é s

8. B e r n i é és Slavia E c c l e s t o n e

2323

autóversenyzés

9. C h a r l e n e és M i c h e l de C a r v a l h o

2260

örökség, sörgyártás és bank

2200

ingatlan és fémkereskedés

10. D a v i d és S i m o n R e u b e n Forrás:

Sunday Times Rich

List

2004.

nincs megkülönböztethető felső osztály. John Scott (1991) úgy érvelt, hogy a felső osztály ma alakot változtatott, de megőrzi kiváltságos hely­ zetét. Három olyan elkülöníthető csoportra mutat rá, amelyek együttesen érdekközösséget alkotnak „a nagy üzlet" ellenőrzésében és az abból való nyerészkedésben. Lehet, hogy a nagyvállalatok felső vezetőinek nincsen saját vállalata, de gyak­ ran tehetnek szert részvénytulajdonra, amely összeköti őket mind a régi vágású ipari vállalko­ zókkal, mind a „finánctőkésekkel". A finánctőkés a biztosító társaságokat, bankokat, befektetési alapokat és más, nagy intézményi részvényese­ ket magukban foglaló szervezeteket vezető embe­

reket tömörítő kategória: Scott véleménye szerint ők alkotják a mai felső osztály magját. A nyolcvanas évek vállalkozásokat buzdító politikája, valamint a kilencvenes évek informá­ ciótechnológiai konjuktúrája vezetett el ahhoz, hogy emberek újabb hulláma lépett be a felső osztályba, azok közé, akik az üzleti és technoló­ giai fejlődésből vagyonokat szereztek. Ugyanak­ kor a középosztálybeli háztartások között a válla­ latirészvény-tulajdon növekedése kiszélesítette a vállalati tulajdonosréteg profilját. A felső osztály hatalom- és vagyonkoncentrációja azonban érin­ tetlen maradt. Míg a vállalati tulajdon eloszlása ma jóval diffúzabb, mint korábban, még mindig

Kevesek r e n d e l k e z n e k a n e m r é g e l h u n y t D u k e of D e v o n s h i r e arisztokratikus presztízsével és v a g y o n á v a l . E z e n a fény­ k é p e n a s z e m é l y z e t e l á t h a t ó , a m i n t a t e m e t é s i m e n e t e t nézik.

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

csak egy törpe kisebbség az, akinek jelentős hasz­ na van a részvénytulajdonból. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a felső osztályra, mind a szolgáltató osz­ tályra vonatkozóan fogalmakra van szükségünk. A felső osztály olyan egyedekből álló kisebbség, akik hatalommal és vagyonnal egyaránt rendel­ keznek, továbbá előjogaikat át tudják ruházni gyermekeikre. A felső osztályt nagyjából úgy le­ het meghatározni, hogy ők teszik ki a vagyonosak felső, körülbelül 1 százalékát. Ezen osztály alatt van a szolgáltató osztály, amelyek tagjai Gold­ thorpe szerint a diplomások, menedzserek és ve­ zető tisztviselők (professionals). Ok a lakosságnak mintegy 5 százalékát alkotják. Akiket Goldthorpe „köztes" (intermediate) osztálynak hív, talán ne­ vezhetnénk egyszerűen középosztálynak. Néz­ zük meg most ezt az osztályt részletesebben.

A középosztály A középosztály kifejezés sok különböző foglal­ kozási területen dolgozó ember széles spektru­ mát öleli fel, a szolgáltató iparban dolgozó al­ kalmazottól az iskolai tanítókon át a diplomás orvosokig. Egyes szerzők szívesebben nevezik őket „középosztályoknak", hogy ezzel felhívják a figyelmet a foglalkozás, az osztály és a státus sokféleségére, illetve a tagokat jellemző életkilá­ tásokra. Megfigyelők szerint Angliában és a leg­ több ipari országban élő lakosság többsége ma a középosztályba tartozik. Ez azért van, mert az el­ múlt évszázadban a fehérgalléros állások aránya jelentősen emelkedett a kékgallérosokéhoz ké­ pest (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). A középosztály tagjai, iskolai végzettségük vagy műszaki szakképesítéseik révén szerzett érde­ meik alapján olyan állásokat töltenek be, amelyek nagyobb anyagi és kulturális előnyöket biztosí­ tanak nekik, mint amilyeneket a fizikai munká­ sok élvezhetnek. A munkásosztállyal ellentétben a középosztály tagjai szellemi és fizikai munka­ erejüket tudják eladni. Míg ez a megkülönböz­ tetés hasznos a közép- és a munkásosztály köz­ ti különbség megfogalmazásában, a foglalkozási struktúra dinamikus természete és a felfelé vagy lefelé irányuló mobilitás lehetősége megnehezíti a középosztály határainak nagy pontossággal tör­ ténő meghatározását. Belsőleg a középosztály nem összetartó, és nem valószínű, hogy ilyen lesz, tekintve, hogy sokfé­ lék a tagjai, és érdekeik különböznek (Butler-Savage 1995). Igaz, hogy a középosztály nem olyan homogén, mint a munkásosztály; tagjai sem osz-

251

toznak olyan közös társadalmi háttérben vagy kulturális felfogásban, mint a felső osztály leg­ felsőbb csoportjaiban, ahol ez sokkal jellemzőbb. A középosztály „laza" összetétele ennek ellenére nem új jelenség; a középosztály megingathatat­ lan jellemzője volt a 19. század eleji megjelené­ sük kezdetétől. A diplomás, menedzseri és adminisztratív fog­ lalkozások alkotják a középosztály leggyorsabban növekvő szektorait. Sok oka van annak, hogy ez miért van így. Az első ok a modern társadalmak­ ban a nagyméretű szervezetek fontosságával kap­ csolatos (lásd a 16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetet). A bürokráciák elterjedése lehető­ ségeket és betagozódási követelményeket terem­ tett az alkalmazottak számára, hogy intézményes keretek között dolgozzanak. Például az orvosok és ügyvédek, akik korábban esetleg önfoglalkoz­ tatók voltak, most jobbára intézményi környezet­ ben dolgoznak. Másodszor, az egyetemi végzett­ ségűek számának növekedése azt tükrözi, hogy egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik a gazdaságnak olyan szektorában dolgoznak, ahol a kormánynak meghatározó szerepe van. A jólé­ ti állam létrehozása számos foglalkozási terület - például szociális munkások, tanárok és egész­ ségügyi dolgozók - létszámának óriási növekedé­ séhez vezetett. Végül a gazdasági és ipari fejlődés elmélyülésével a jog, pénzügy, számvitel, tech­ nológia és információs rendszerek területén dol­ gozó szakértők szolgálatai iránt is egyre nagyobb a kereslet. Ebben az értelemben az egyetemi dip­ lomás foglalkozásokat a modern éra termékének tekinthetjük, melyek egyúttal elősegítői is e kor­ szak kialakulásának és bővülésének. A diplomások, a menedzserek és a magas szintű adminisztratív dolgozók pozícióikat fő­ leg annak köszönhetik hogy papírjaik vannak: egyetemi diplomák, oklevelek és egyéb szakké­ pesítések. Egészében viszonylag biztonságos és anyagilag jövedelmező karriernek örvendhetnek, elszigetelődésük a rutinosabb nem kétkezi mun­ kakörben dolgozó emberektől az elmúlt években valószínűleg hangsúlyozottabb lett. Egyes szer­ zők szerint a felsőoktatásban szerzett diploma alapján foglalkoztatottak és más komolyabb po­ zícióban dolgozó fehérgalléros munkások külön osztályt alkotnak: „a diplomás/menedzseri osz­ tályt" (Ehrenreich-Ehrenreich 1979). A köztük és a fehérgalléros munkások közti határ jellege azonban nem látszik sem elég mélynek, sem elég határozottnak ahhoz, hogy egy ilyen állás­ pont védhető legyen. Más szerzők azt vizsgálták, hogyan állnak össze a fehérgalléros diplomások saját érdekeik maximalizálása céljából, és hogy kiemelt anyagi jutalmazást és presztízst biztosít-

9. F E J E Z E T

sanak maguknak. Az orvosi foglalkozás esete vi­ lágosan illusztrálja ez a gondolatot (Parry-Parry 1976). A gyógyító szakmán belül egyes csoportok, például az orvosok, sikeresen megszervezték ma­ gukat a társadalomban elért helyük megvédésére és a magas szintű anyagi jövedelem biztosítására. A professzionalizmus három főbb dimenziója tet­ te ezt lehetővé: a szakmába csak azok kerülhet­ nek be, akik megfelelnek a szigorúan megszabott feltételeknek (szakképesítések); szakmai szerve­ zet felügyeli és fegyelmezi a tagok viselkedését és teljesítményét; végül általánosan elfogadott, hogy csak a szakmai közösség tagjainak van jogo­ sítványa az orvoslást gyakorolni. Ilyen csatorná­ kon keresztül képesek az önkormányzó szakmai szervezetek arra, hogy a nemkívánatos személye­ ket a szakmából kizárják, továbbá saját tagjaik piaci pozícióját javítsák.

A munkásosztály változó jellege Marx abban hitt, hogy a munkásosztály - a gyárés szerelőiparban kékgalléros munkaerőként dol­ gozó emberek száma idővel egyre szaporodik. Ez adott alapot ahhoz a nézetéhez, hogy a munkás­ osztály majd megadja a lökést a társadalom for­ radalmi átalakításához. A valóságban azonban a munkásosztály egyre csak zsugorodott. Mindöszsze 25 évvel ezelőtt a dolgozó népességnek mint­ egy 40 százaléka végzett kékgalléros munkát. Most Angliában csak 18 százalék, és ez az arány is egyre csökken. Mi több, a munkásosztály élet­ feltételei és az általuk követett életstílus szintén változik. A brit társadalomban a legtöbb iparosodott or­ szághoz hasonlóan jelentős számú szegény em­ ber él. Ennek ellenére a kékgalléros állásokban dolgozó emberek többsége már nem él szegény­ ségben. Mint korábban említettük, a fizikai dol­ gozók jövedelme jelentősen megnőtt a századfor­ duló óta. Az életszínvonal emelkedését az jelzi, hogy a fogyasztási cikkeket minden osztály könynyebben megkaphatja. Most a kékgalléros mun­ kások mintegy 50 százalékának saját háza van. A háztartások igen nagy részének van kocsija, mosógépe, tévéje és telefonja. / Ezt a kérdést a 10., „Szegénység, társadalmi ki­ rekesztettség és jólét" című fejezetben vizsgál­ juk meg közelebbről. Talán a jólétben élő munkásosztály jelensége ve­ zethet el egy inkább a „középosztályból álló társa­ dalomhoz". Talán ahogy tollasodnak a kékgallé­ rosok, egyre erősebben fognak a középosztályhoz

tartozni. Ezt az elképzelést a jellemzően rettene­ tes elnevezéseket kedvelő szociológusok elpolgárosodási tézisnek nevezték el. Az elpolgárosodás azt jelenti, hogy valaki „polgáribb lesz", ahol a polgári marxista kifejezés annak jelzésére, hogy valaki „egyre jobban tart a középosztályba". Az ötvenes években, amikor először hozakodtak elő ezzel a tézissel, úgy érveltek, hogy számos közép­ osztálybeli fizetésű kékgalléros majd magáévá te­ szi a középosztálybeli értékeket, világnézetet és életstílust is. Sokan vallották azt, hogy az ipari társadalmon belüli haladásnak hatalmas alakító hatása van a társadalmi rétegződésre. A hatvanas években Goldthorpe és kollégái egy később híressé vált vizsgálatban próbának vetet­ ték alá az elpolgáriasodási hipotézist. A vizsgá­ latra vállalkozva úgy érveltek, hogy ha az elpol­ gáriasodási tézis igaz, akkor a jómódú kékgallé­ ros alkalmazottakat gyakorlatilag nem lehet majd megkülönböztetni a fehérgalléros alkalmazottak­ tól, már ami azok munkához való hozzáállását, életstílusát és politizálását illeti. A lutoni autóés vegyiparban dolgozó munkásokkal készített interjúk alapján a kutatási eredményeket három kötetben publikálták. Gyakran úgy emlegetik, mint a Jómódú munkás (Affluent Worker) című vizsgálatot (Goldthorpe 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) . A kutatás során összesen 229 fizikai munkást kérdeztek ki, összehasonlítás céljából még 54 fehérgalléros munkással együtt. Sok fizikai munkás költözött arra a területre jól fizetett állást keresve, és a leg­ több fizikai dolgozóval összehasonlítva valóban jobban fizetett állást kaptak és többet kerestek, sőt magasabb volt a jövedelmük, mint az alacso­ nyabb beosztású fehérgalléros rétegnek. John Goldthorpe kollégáival a munkásosztály attitűdjének három dimenziójára fókuszált, és na­ gyon kevés bizonyítékot talált az elpolgárosodási tézis bizonyíthatóságára. A gazdasági kilátások és a munkához való viszony tekintetében a szerzők egyetértettek abban, hogy sok munkásnak sike­ rült középosztálybeli életszínvonalra szert tenni jövedelme és a fogyasztói áruk birtoklása révén. Ám még erre a relatív jólétre is gyenge anyagi viszonzással, rossz előmeneteli kilátásokkal, és kevés - magából a munkakörből fakadó - mun­ kával való megelégedettséggel jellemzett pozíció­ ban tettek szert. A vizsgálat szerzői úgy találták, hogy a tehetős munkások instrumentális orientá­ cióval viszonyulnak a munkájukhoz; célraveze­ tő eszköznek tekintik, jó kereseti lehetőséget adó célnak. Munkájuk túlnyomórészt ismétlődő és unalmas, és nem mutatnak iránta közvetlen el­ kötelezettséget. A fehérgallérosokéval összevethető mértékű jóléti szint ellenére a vizsgálatban szereplő mun-

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

kasok szabadidejükben nem keveredtek a fehér­ galléros munkásokkal, és nem volt ambíciójuk az osztálylétra fokain feljebb emelkedni. Goldthorpe és kollégái azt találták, hogy az e körhöz tartozók szocializációja főleg otthon zajlik, a közvetlen családtagokkal, rokonokkal vagy más munkás­ osztálybeli szomszédokkal érintkezve. Nem sok jel utalt arra, hogy a munkások a középosztály normáit és értékeit közelítenék. A politikai világ­ nézetet illetően a szerzők úgy látták, hogy nega­ tív korreláció állt fenn a munkásosztálybeli jólét és a Konzervatív Párt támogatása között. Az elpolgárosodási tézis támogatói azt jósolták, hogy a munkásosztály tagjainak növekvő jóléte gyen­ gítheti körükben a Munkáspárt hagyományos tá­ mogatását. A vizsgálat eredménye - a szerzők szemében egyértelmű volt: az elpolgárosodási tézis hamis­ nak bizonyult, ezek a dolgozók nem mozdultak el a középosztály irányába. Goldthorpe és kollé­ gái azonban arra jutottak, hogy bizonyos ponto­ kon van lehetőség az alsó és a felső középosztály közeledésére, hasonulására. A tehetős munkások fehérgalléros társaikéhoz hasonló gazdasági fo­ gyasztási szokásokat, befelé forduló, otthonköz­ pontú világnézetet mutattak, és a munkahelyen az instrumentális kollektivizmust (a szakszerve­ zetek segítségével a bérek és munkafeltételek megjavítása érdekében szervezett kollektív ak­ ciók) támogatását választották. A közbülső évek alatt összehasonlításra al­ kalmas kutatás nem folyt, és nem világos, hogy Goldthorpe és társai akkori konklúziói, ha érvé­ nyesek voltak, mennyire bizonyulnak még ma is igaznak. Általában egyetértés van abban, hogy a hagyományos munkásosztályhoz tartozó kö­ zösségek felaprózódtak vagy teljesen szétestek a gyáripar hanyatlásának és a konzumkultúrának köszönhetően. Az azonban, hogy milyen messze ment el ez a felaprózódás, még vita kérdése.

A marginális osztály kérdése Az osztályszerkezet legalján élő népesség elneve­ zésére a marginális osztály kifejezést vagy ennek angol változatát az underclasst szokás használni. A marginális osztály tagjainak az életszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom több­ ségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka nélkül vagy az egyik munkahelytől a másikig sodródnak. Mások hajléktalanok vagy nincs ál­ landó lakhelyük. Ennek a marginális osztálynak a tagjai hosszú ideig élhetnek állami segélyekből, jóléti ellátásból, gyakran kirekesztettnek nevezik

253

őket, mivel nem részesei annak az életmódnak, amely a lakosság többségére jellemző. A marginális osztály tagjait gyakran hozzák kapcsolatba a gazdasági és társadalmi hátrányt szenvedő etnikai kisebbségekkel. A róluk szóló viták nagy része az Egyesült Államokból ered, ahol a szegény feketék gettósodásának jelensé­ ge hozta be a köztudatba a „fekete underclass" témát (Wilson 1987; Murray 1984, 1990; Lister 1996). Ám ez nem csak amerikai jelenség. NagyBritanniában a kirekesztettek között aránytala­ nul magas a feketék és az ázsiaiak száma. Egyes európai országokban azok a vendégmunkások alkotják ennek az osztálynak a nagy részét, akik húsz évvel ezelőtt a nagyobb prosperitás idején külföldön munkát találtak. Ide tartoznak például Franciaországban az algériaiak, Németországban pedig a török bevándorlók. Heves szociológiai viták kereszttüzében áll az „underclass" kifejezés. Bár ma már része a min­ dennapi szóhasználatnak, sok tudós és kommen­ tátor igyekszik egyáltalán nem használni. Olyan fogalom, amelynek nagyon széles a jelentésköre, némelyek politikai és negatív töltetűnek tartják. Európában a legtöbb kutató inkább a társadalmi kirekesztés fogalmát használja. /A társadalmi kirekesztést részletesen a 10., „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben tárgyaljuk a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon. A társadalmi kirekesztés szélesebb fogalom, mint a marginális osztály, és megvan az az előnye, hogy a folyamatot hangsúlyozza - a kirekesztés mecha­ nizmusát - és nem egyszerűen az állapotot. A marginális osztály fogalmának hosszú a tör­ ténete. Marx lumpenproletariátusról írt, amely olyan személyekből áll, akik állandó jelleggel kívül vannak a gazdasági termelés és csere do­ mináns formáin. Később a fogalmat a koldusok, tolvajok és vagabundok „veszélyes osztályaira" alkalmazták, akik nem hajlandók dolgozni, ehe­ lyett inkább a társadalom peremén, a „társadalom parazitájaként" vegetálnak. A marginális osztály témája, a csak segélyekből - és a változtatásra való igény nélkül - élők kérdése a közelmúltban újból előkerült, főleg Charles Murray írásainak köszönhetően, akinek e kérdésről alkotott néze­ teivel hamarosan foglalkozni fogunk.

A underdass-vita háttere A underclassról szóló közelmúltbeli vitákat ame­ rikai szociológusoknak a lepusztult belvárosi kerületekben élő szegény feketék helyzetéről

254

9. F E J E Z E T

megjelent számos fontos munkája indította el. A Chicagóban végzett kutatás eredményeiből me­ rítve William Julius Wilson A faj jelentőségének csökkenése (Declining Significance of Race, 1978) című művében úgy érvelt, hogy jelentős fekete középosztály - fehérgalléros munkás és értelmi­ ségi - jelent meg az elmúlt három vagy négy év­ tizedben az Egyesült Államokban. Nem minden afroamerikai él még mindig városi gettókban, és akik még igen, azokat már nem a diszkrimináció tartja ott, hanem gazdasági tényezők - máskép­ pen fogalmazva az osztály és nem a faji hovatar­ tozás. A régi faji korlátok eltűnőben vannak: a feketék gazdasági hátrányaik miatt rekedtek meg a gettókban. Charles Murray egyetért azzal, hogy a legtöbb amerikai nagyvárosban létezik fekete marginá­ lis osztály. Murray (1984) szerint azonban az afroamerikaiak éppen a helyzetük megjavítására kitalált segélyezési politika eredményeképpen találják magukat a társadalom legalján. Ez a „sze­ génységkultúra" tézisének felevelenítése, mely azt állítja, ha az emberek hozzászoknak a segély­ osztásokhoz, kevés indítékuk marad a munkába állásra, szilárd közösség építésére vagy stabil há­ zasságok kötésére. / A segélyeken élés gondolatát a 10., „Szegény­ ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe­ jezetben tárgyaljuk tovább, a 294. oldalon. Murray állításaira válaszolva Wilson megismé­ telte és kibővítette korábbi érveit, ismét a Chica­ góban végzett kutatás eredményeit felhasználva. Az, hogy sok fehér kiköltözött a városokból az elővárosokba, hogy a városi ipar elsorvadt és más városi problémák is adódtak, igen magas mun­ kanélküliséghez vezetett az afroamerikai férfiak körében - írja a szerző. Azt a fajta társadalmi dezintegrációt, amelyre Murray céloz, beleértve az egyedülálló fekete anyák magas arányát, Wil­ son úgy magyarázza, hogy lecsökkent a szabad, partiképes (állásban lévő) férfiak száma. Egy frissebb munkájában Wilson megvizsgálta, hogy ezeknek a szociális folyamatoknak mi a szerepe abban, hogy a lecsúszott városi népességnek tér­ ben koncentrált csomópontjai, úgynevezett „get­ tói" alakulnak ki. A gettó szegényei - főleg afroamerikaiak és a spanyol anyanyelvű bevándor­ lók - többszörös hátrányt élnek meg, kezdve az alacsony iskolai végzettségtől és egészségi álla­ pottól a magas fokú kriminalizálódásig és a nagy arányú viktimizációig. További hátrányként éri őket a fejletlen városi infrastruktúra - köztük az

elégtelen tömegközlekedés, közösségi létesítmé­ nyek és oktatási intézmények (hiánya) - melyek tovább csökkentik esélyeiket arra, hogy a társa­ dalomba szociálisan, politikailag és gazdaságilag integrálódjanak (Wilson 1996).

A marginális osztály, az EU és a migráció Az Egyesült Államokban a marginális osztályról folytatott vita főként a kérdés etnikai dimenzió­ jára koncentrál. Egyre inkább ez a helyzet Euró­ pában is: a jelenleg Amerikát jellemző gazdasá­ gi megosztottság és a társadalmi kirekesztés felé mutató tendenciák a jelek szerint Angliában és Nyugat-Európa más országaiban is megszilár­ dulni látszanak. A marginális osztály jelensége szorosan kapcsolódik a faj, az etnikum és a be­ vándorlás kérdéseihez. London, Manchester, Rotterdam, Frankfurt, Párizs, Nápoly és hasonló városokban komoly gazdasági hátránnyal küzdő lakónegyedek találhatók. Európa leggazdagabb városa az egy főre eső jövedelem kategóriájával mérve Hamburg: itt lakik arányaiban a legtöbb németországi milliomos; de itt a legmagasabb Németországban (az országos átlagnál 40 száza­ lékkal magasabb) a segélyeken élők és a munka­ nélküliek aránya is. A nyugat-európai országokban a szegények és a munkanélküliek többsége helyben született, de van szegénységben élő, és lepusztuló városne­ gyedekben rekedt sok első és második generációs bevándorló is. Például Németországban jelentős török, Franciaországban algériai, Olaszországban pedig albán közösségek nőttek fel. A jobb élet­ színvonalat kereső migránsok gyakran alkalmi munkára kényszerülnek, ahol alacsony a bér és nincs előmeneteli lehetőség. Ezen kívül a ven­ dégmunkások gyakran hazaküldik a fizetésüket, hogy támogassák otthonhagyott családtagjaikat. A legelőször érkező migránsok életszínvonala szinte mindig alacsonyabb az adott ország átla­ gánál. Olyan esetekben, ahol a családtagok megpró­ bálnak a vendégmunkáshoz illegálisan csatla­ kozni, hogy a család egyesülhessen, különösen magas a kirekesztettség és a marginalizálódás es­ hetősége. Az állami segélyekre jogosulatlan, ren­ dezetlen jogi státusú bevándorlók nem vehetnek fel állami segélyeket, hogy a minimális életszín­ vonaluk meglegyen. Ezek az emberek rendkívül kiszolgáltatottak, nagyon szűk cselekvési térbe szorulnak, amelyből kevés megoldási út vezet ki válság vagy szerencsétlenség esetén.

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Van-e marginális osztály Angliában? Az Egyesült Államokról írt első írásait követően Charles Murray Angliára is alkalmazta érveit (1990). Véleménye szerint Angliában is létezik marginális osztály, s bár annak mérete nem éri el azt, amelyet az USA-ban talált, tagjainak szá­ ma „gyorsan nő" (Herrnstein-Murray 1994). Az angol marginális osztályba nemcsak az etnikai kisebbségek tagjai sorolandók, hanem az elsze­ gényedett területek fehérei is, ahol terjed a szociá­ lis dezintegráció. Murray munkáját a jobboldali politikai erők jól fogadták, köztük sok konzerva­ tív párttag is, és az elméletéről szóló viták erősen átpolitizáltak. Murray három területre koncentrál saját állítá­ sának alátámasztására - már hogy Angliában is van marginális osztály -: a munkanélküliség, a bűnözés és a törvénytelen gyermekek számának növekedése (Murray 1990); Herrnstein és Murray (1994). Murray nem hiszi, hogy a magas munka­ nélküliség önmagában problémát okoz. A prob­ léma szerinte az, hogy az emberek (különösen a fiatalok) nem hajlandók nehéz munkát vállalni. Az 1930-as évek eleji világgazdasági válságot át­ élő generáció attitűdjét szembeállítja a 1980-as évek állástalan ifjúságáéval. Miközben az idő­ sebb generáció igyekezett elkerülni azt, amit ma Murray a munkanélküliség szégyenének nevez, a jelenlegi ezt nem teszi meg. Ennek okai a jóléti állam „perverz" ösztönzőiben keresendők, amely segélyt ad a nem dolgozóknak, és gyakorlatilag azért fizeti őket, hogy ne dolgozzanak. Murray ab­ ban is hisz, hogy a bűnözés növekedése is hozzá­ járult a marginális osztály létszámának növeke­ déséhez. Ahogy a bűnözési százalékok emelked­ nek, lebomlanak a közösségeken belül korábban létezett informális társadalmi kontroll eszközei, maga a közösség is gyengül és egyre jobban fel­ aprózódik. / Kiegyensúlyozottabb kép található a bűnözé­ si statisztikáról a 19., „Bűnözés és deviancia" című fejezetben. Végül azt mondja, és a marginális osztály növe­ kedéséről adott 1994-es beszámolójában ennél fontosabb megállapítás, hogy a házasságon kí­ vül született gyermekek olyan fiatalokká válnak, akik nem fegyelmezhetők, lévén se apjuk, se csa­ ládjuk, akik kontrollálnák őket. / A változó családi szerkezetekkel a 7., „Csalá­ dok és intim kapcsolatok" című fejezetben, a 185-187. oldalon foglalkoztunk.

Murray itt is a jóléti állam negatív hatásának tu­ lajdonítja a házasságon kívül született gyerme­ kek számának növekedését. Azt állítja, hogy a leányanyáknak a családokénál magasabb össze­ gű juttatása ösztönzi a marginális osztályhoz tar­ tozók számának növekedését. Más angol szociológusok azonban élesen bírál­ ták Murray munkásságát, legtöbben elutasítják a marginális osztály, Murray által lefestett elkép­ zelését. Duncan Gallie szerint nem megalapozott az a leírás, mely szerint a marginális osztálynak (s így a függőségnek) külön kultúrája van. A So­ cial Change and Economic Life Initiative-től vett adatok elemzésében Gallie (1994) azt állítja, hogy csak kis különbség van a munkásosztály­ hoz tartozók és a tartós munkanélküliek között az illetők politikai nézete vagy munkahelyi elő­ élete tekintetében. Nézete szerint lehet, hogy a tartósan munkanélküliek fokozottabb elszigete­ lődést és elszegényedést élnek meg, de ők maguk továbbra is a szélesebb munkásosztállyal azono­ sulnak. Azt találta, hogy a hosszú ideig munka nélkül maradó emberek másoknál sokkal inkább ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz, hogy a mun­ ka szükséges dolog a társadalomban. A szegénység térbeli dimenzióit vizsgálta Hartlepoolban, Északkelet-Angliában Lydia Mor­ ris. A hartlepoolihoz hasonló területeken sorvadt el a gyáripar, nőtt meg nagymértékben a munka­ nélküliség, és itt alakultak ki leszakadó területek. Azonban különálló marginális osztály megszü­ letését Morris kutatása sem erősítette meg. Meg­ látása szerint a marginális osztály koncepciója túlságosan egyszerűsítő (és átpolitizált) ahhoz, hogy a kortárs társadalom a szegénység és a tár­ sadalmi hátrány összetettségét visszaadja. Mor­ ris három állástalan munkáscsoportot vizsgált meg: az elsőbe olyan házaspárok tartoztak, ahol a férj legalább 12 hónapon át munkanélküli volt, a másodikba olyan házaspárok, ahol a férjnek az utolsó 12 hónapban azonos volt az állása, és a harmadikba pedig azok, ahol a férfi az elmúlt 12 hónapban új állásba ment. Arra vonatkozóan, hogy az egyes ember és a család rendelkezik-e támogató hálózattal, amely­ re számíthat, Morris a három csoport között ke­ vés különbséget talált. Azok, akik egy évnél hoszszabb ideig voltak állás nélkül, még mindig a munkakereséssel voltak elfoglalva; nem fogadták el a munkaellenes kultúrát. Ezeknek a férfiaknak a helyzete a terület tartós gazdasági hanyatlásá­ ból, a szakképesítés hiányából és a munkahelyi informális kapcsolatoknak - akik segíthettek vol­ na nekik a környéken munkát találni - elvesz­ téséből eredt. Morris azonban azt találta, hogy a legtöbb tartósan munkanélküli partnere szin-

9. F E J E Z E T

tén munkanélküli volt, ahogy barátaik többsége is. Ennek ellenére erre a következtetésre jutott: „vizsgálatomban nincs közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy a marginális osztálynak külön kultú­ rája lenne" (1993, 4 1 0 . o.). Morris kutatása egyáltalán nem tűnik megcá­ folhatatlannak. A kutatást az országnak csak egy részében végezte, ott, ahol az etnikai kisebbsé­ gek nem voltak döntő súllyal jelen. A nyugat-in­ diai és az ázsiai férfiak nagyobb számban inkább a betanított munkakörökben dolgoznak, és na­ gyobb náluk a munkanélküliségi ráta, mint a fe­ hér férfiak körében.

Értékelés Mivel magyarázhatók a marginális osztály eme ellentétes felfogásai? Vajon a szociológiai kutatás azt a tézist támasztja alá, hogy hasonló életkilá­ tások által egyesített hátrányos helyzetű emberek külön osztályt alkotnak? A marginális osztály fogalmát az Egyesült Álla­ mokban vezették be, és ott továbbra is van értelme. Az USA-ban a gazdagok és a szegények szélsőségei sokkal erőteljesebbek, mint Nyugat-Európában. Különösen ahol a gazdasági és a társadalmi hátrá­ nyok radikális megosztottsággal is kiegészülnek, a hátrányos helyzetűek gyakran érzik úgy, hogy ki vannak zárva a szélesebb társadalomból. Miközben a marginális osztály fogalma ilyen körülmények között hasznosnak látszik, hasz­ nálata az európai országokban már kérdésesebb. Annak ellenére, hogy a hátrányos helyzet ha­ sonló feltételei fennállnak Európában, mégsem olyan markánsak, mint Amerikában. A jelentős mértékű nélkülözések közepette élők és a társa­ dalom többi része közötti elkülönülés mértéke sem olyan éles. Ennek ellenére a közelmúlt vizsgálatai még az USA-ban is azt jelzik, hogy bár az urbánus sze­ gények rétege nem mobilis, mégiscsak túlzásnak számítanak a „megvert és szétzilált underclassról" szóló beszámolók. így a gyorséttermi munkások és a hajléktalan utcai árusok közelmúltbeli vizs­ gálata már vitatja, hogy a városi szegények és a társadalom többi része közti szétválás olyan nagy lenne, mint amekkorának a marginális osztály kutatói gondolják (Duneier 1999; Newman 2000).

Osztály és életstílus Az osztályon belüli helyzet elemzése során a szo­ ciológusok az osztályhelyzet hagyományos indi­ kátorait szokták használni, mint a piaci pozíció,

a termelési eszközökhöz való viszony és a foglal­ kozás. Néhány mostani szerző azonban úgy ér­ vel, hogy az egyének osztályhelyzetét nemcsak, vagy főleg nem a közgazdasági és foglalkozási ka­ tegóriákban kell elemezni, hanem olyan kulturá­ lis tényezők viszonylatában is, mint az életstílus és a fogyasztási szokások. E megközelítés szerint a jelenlegi korunk olyan, amelyben a fogyasztás­ hoz kapcsolódó „szimbólumok" és minősítő jel­ zők egyre nagyobb szerepet játszanak a minden­ napi életben. Az egyéni identitás nagyobb mértékben struk­ turálódik az életstílusra vonatkozó választások körül, azaz a hogyan öltözzünk, mit együnk, ho­ gyan ápoljuk testünket és hol pihenjünk kérdé­ se körül, mint az osztály olyan hagyományosabb mutatói mentén, mint amilyen a foglalkozás. Pierre Bourdieu ( 1 9 3 0 - 2 0 0 2 ) francia szocioló­ gus azt a nézetet támogatja, hogy az életstílus­ választások fontos mutatói az osztály-hovatarto­ zásnak. Azt állítja, hogy a gazdasági tőke - mint az ingatlan, a vagyon és a jövedelem - fontos, de csak részlegesen járul hozzá az osztályfogalom megértéséhez. Bourdieu társadalmiosztály-felfo­ gása rendkívül általános (lásd Crompton 1998). Az osztályhelyzetet jellemző „tőke" négy formá­ ját különbözteti meg, melyeknek csupán egyike a gazdasági tőke, a többi kulturális, társadalmi és szimbolikus (Bourdieu 1986). Bourdieu úgy érvel, hogy az emberek egyre inkább megkülön­ böztetni igyekeznek magukat a többiektől, de nem gazdasági tényezők, hanem a kulturális tőke alapján, amelybe beletartozik az oktatás, a mű­ vészetek szeretete, a fogyasztás és a pihenésként végzett tevékenységek. A kulturális tőke össze­ gyűjtésének folyamatában az embereket a kapita­ lista rendszeren belül fogyasztásra szánt tényle­ ges vagy szimbolikus javakat és szolgáltatásokat árusító „szükségletkereskedők" elterjedése segíti. A reklámozók, marketingesek, divattervezők, stí­ lustanácsadók, belső építészek, lakberendezők, személyi edzők, terapeuták, weblaptervezők és még sokan mások mind azzal foglalkoznak, hogy a fogyasztók egyre szélesedő táborában befolyá­ solják a kulturális ízlést és propagálják a külön­ féle életstílusokat. Bourdieu osztályelemzésében fontos a társa­ dalmi tőke is, az emberek barátaiból és ismerő­ seiből álló kapcsolati hálózat. Bourdieu úgy ha­ tározza meg a társadalmi tőkét, hogy az olyan erőforrás, amelyre az egyének vagy csoportok „a kölcsönös ismertség és elismerés többé-kevésbé intézményesített és »kiépített« tartós kapcsolati hálózata révén" tesznek szert (1992). A társadal­ mi tőke fogalma fontos eszköz a kortárs szocioló­ giában, és a fogalomnak Bourdieu-féle tárgyalása

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLi

fontos lépést jelentett a gondolat elterjesztésé­ ben, amely fogalmat Robert Putnam amerikai po­ litológus nevével szokták ma összekapcsolni. / Putnam társadalmi tőkére irányuló vizsgálatait a 16., Szervezetek és hálózatok című fejezetben tárgyaljuk, az 5 1 8 - 5 2 0 . oldalon. Végül Bourdieu azt állítja, hogy a szimbolikus tő­ ke - amelybe beletartozik például a jó hírnév - a társadalmi osztályba tartozás utolsó fontos muta­ tója. A szimbolikus tőke fogalma rokon a státus fogalmával. Bourdieu előadásában minden egyes tőke bi­ zonyos fokig kapcsolódik a másikhoz, és az egyik birtoklása segít a többi megszerzésében. Például egy üzletembernek, aki rengeteg pénzt keres (gaz­ dasági tőkéje van), lehet, hogy nincs jó ízlése a képzőművészet területén, ugyanakkor meg tudja fizetni, hogy gyermekei magániskolákba járjanak, ahol a gyerekek már szert tesznek kulturális tőké­ re. Az üzletembert pénze elvezetheti oda, hogy az üzleti világban vezető szerepet játszó személyek­ kel új kapcsolatokat létesítsen, gyermekei más gazdag családok gyermekeivel találkozzanak, így mindannyian társadalmi tőkére tesznek szert. Hasonlóképpen előfordulhat, ha valakit, akinek kiterjedt, jó kapcsolatokkal rendelkező csoport­

ismeretsége van (társadalmi tőkéje), a saját cégé­ nél hirtelen vezető pozícióba léptetnek elő, ahol az illető jól beválik, mindemellett gazdasági és szimbolikus tőkét is szerez magának. Más kutatók is egyetértettek Bourdieu-vel ab­ ban, hogy az osztálytagozódásokat különböző életstílusokhoz és fogyasztási szokásokhoz le­ het kötni. így a középosztályon belüli csopor­ tosításról szólva Savage és társai (1992) három szektort neveztek meg kulturális ízlés és „javak" alapján. A közszolgálatot végző értelmiségiek, akiknek kulturális tőkéje magas, gazdasági tő­ kéje alacsony, egészséges, aktív életmódot igye­ keznek folytatni, amelynek része a sportolás, a kevés alkoholfogyasztás, valamint a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ez­ zel szemben a menedzserekre és bürokratákra nem jellemzőek az elkülönülő fogyasztási szo­ kások, vagyis ők átlagos vagy kevés fizikai moz­ gást végeznek, alig vesznek részt kulturális tevé­ kenységekben, jobban szeretik a hagyományos lakberendezést és divatot. A harmadik csoport, a posztmodernek, olyan életmódot követnek, amelyből hiányzik egy meghatározó elv, és olyan elemek lehetnek benne, amelyeket hagyományo­ san nem szokás egyszerre követni. így a lovaglás és a klasszikus irodalom iránti érdeklődés mel­ lett helyet kaphatnak az extrém sportok - mint

Vajon m e r i t o k r á c i a v a n - e A n g l i á b a n ? T o n y B l a i r é s D a v i d C a m e r o n k o n z e r v a t í v p á r t v e z é r i s d r á g a m a g á n i s k o l á b a j á r t , majd az oxfordi e g y e t e m r e .

1 9. F E J E Z E T

ílamint a nemek kérdéséről Bourdieu osztályról írt munkája (lásd 256-258. o.) igen nagy hatást gyakorolt ezért sok szocioló­ gus alkalmazta saját osztályvizsgálataiban. Bour­ dieu osztályról és kultúráról szóló beszámolóját használta fel Beverley Skeggs brit szociológus is ahhoz, hogy megvizsgálja az osztályok kialaku­ lása és a nemek kérdését az északnyugat-angliai nők körében végzett felmérésével. Skeggs (1997) tizenkét éven át követte nyolcvanhárom munkás­ osztálybeli asszony életét, akik különböző idő­ pontokban, de mind beiratkoztak egy helyi felső­ oktatási főiskola gondozói szakára. Bourdieu ter­ minológiáját követve Skeggs azt találta, hogy az általa vizsgált nőknek alacsony gazdasági, kultu­ rális, szociális és szimbolikus tőkéje van. Gyengén fizették őket, korlátozottan jutottak az iskolai ok­ tatáshoz, kevés fontos pozícióban lévő emberrel voltak kapcsolatban, akikre támaszkodni tudtak volna, és a magasabb társadalmi osztályba tarto­ zók szemében státusuk alacsony volt. Skeggs azt állítja, hogy a tanulmányában szereplő nőknél ezeknek a tőkéknek a hiánya Nagy-Britanniában a munkásosztálybeli nők pozitív identitásának tá­ gabban értelmezhető hiányát tükrözi. (A munkás­ osztálybeli férfiaknak ezzel szemben nem okoz nehézséget a pozitív identitás megszerzése, véli Skeggs, ugyanis ezt a szakszervezeti mozgalmon keresztül gyakrabban megkaphatják). „Munkás­ osztálybelinek" neveztetni - mondja Skeggs -, a nőknek annyit jelent, hogy piszkos, értéktelen és veszélyes jelzőkkel illetik őket. Ez az elméleti háttér magyarázza meg, hogy a felmérésben a nők miért nem akarták magukat a munkásosztályhoz tartozóként jellemeztetni. Nagyon is tudatában voltak a munkásosztálybe­ li nőket megcélzó kulturális gúnyolódásokkal, a például a sziklamászás - iránti rajongás és esz­ telen lelkesedés, valamint az, hogy szeretik, ha elfogja őket az extázis érzése. Nehéz lenne vitatni, hogy az osztályokon be­ lüli és közötti rétegződés mára már nemcsak a foglalkozási különbségektől, hanem a fogyasztás­ tól és az életstílustól is függ. Erre úgy derül fény, ha a társadalom egészében érvényesülő tenden­ ciákat figyeljük. A szolgáltató szektor, valamint a szórakoztató és rekreációs ipar gyors terjeszkedé­ se például a fogyasztás növekedő hangsúlyát tük­ rözi az iparosodott országokon belül. A modern társadalmak az anyagi javak megszerzésére han­ golt fogyasztói társadalmakká váltak. Bizonyos tekintetben a fogyasztói társadalom „tömegtársa­ dalom", ahol az osztálykülönbségek valamelyest

„white stilettos", „Sharon" és „Tracey"* elnevezé­ sek jelentésével. Az interjúkban Skeggs azt talál­ ta, hogy az asszonyok hajlamosak elhatárolódni attól, hogy munkásosztálybeliként tekintsenek rájuk. Amikor például a szexualitásról volt szó, a nők igyekezték elkerülni az olyan kijelentéseket, hogy ők kívánatos nők lennének, és ezzel leérté­ kelték azt a kicsiny tőkét is, amit fiatal, feleség­ nek való nőként magukénak mondhattak volna. A megkérdezettek számára fontos volt, hogy szexuálisan vonzóak legyenek, és tudjanak ma­ guknak férjet szerezni, ha akarnak. Az esküvő és a házasság a tiszteletreméltóságot és a felelőssé­ get jelentette számukra. Azzal, hogy a gondozói szakmát választották, éppen ezeket a meggon­ dolásokat hangsúlyozták: a gondozói képesítés megszerzése révén a nők jó szülői ismereteket szereztek, és végzés után a tiszteletreméltó, fize­ tett munka lehetősége nyílt meg előttük - szem­ ben a munkanélküliséggel. Bár a nők csoportja megpróbálta magát elhatá­ rolni attól, hogy magát munkásosztálybelinek te­ kintse, és gyakran gondolta úgy, hogy életükben az osztálynak marginális jelentősége van, Skeggs úgy érvel, hogy az osztály valójában mégiscsak meghatározó az általuk követett életmódban, és kísérleteik arra, hogy távol tartsák magukat a munkásosztály identitásától, ezt még inkább elősegíti. Skeggs beszámolója egy északnyugat­ angliai női csoport életéről, jól mutatja, hogy az osztály mennyire összekapcsolódik más identitás­ formákkal -jelen esetben a nemi identitással. * W h i t e stilettos - fehér, m a g a s sarkú k ö r ö m c i p ő t vise­ lő lányok a n y o l c v a n a s é v e k b e n , S h a r o n és Tracey diva­ tos

munkásosztálybeli

keresztnevek.

felülíródnak; így a különböző osztályháttérből jövő emberek hasonló tévéműsorokat néznek, vagy ugyanazokban a főutcái boltokban vásárol­ nak ruhát, ugyanakkor az osztálykülönbségek fokozódhatnak is az életstíluson és az „ízlésen" keresztül (Bourdieu 1986). Nem megfeledkezve ezekről az új mutatókról, mégsem elhanyagolható a gazdasági tényezők kritikus szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében. Az esetek nagyobb részében a súlyos szociális és anyagi hátránnyal küzdő egyének nem életstílus-választás révén élik meg a megfosztottságaikat. Éppen ellenkezőleg, a kö­ rülményeiket olyan tényezők alakítják, amelyek a gazdasági és foglalkozási szerkezettel függnek össze (Crompton 1998).

/ T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Nemek és rétegződés Sok éven át a rétegeződés terén végzett kutatás „vak volt a nemekre" - úgy tettek, mintha nők nem is léteztek volna, vagy mintha a hatalmi, va­ gyon- és presztízskülönbség elemzése céljából a nők jelentéktelenek és érdektelenek lettek volna. Pedig a nemi hovatartozás a rétegződés egyik leg­ alapvetőbb formája. Nincs a Földön olyan társa­ dalom, amelyben a férfiak - legalábbis a társadal­ mi élet bizonyos területein - ne rendelkeznének több vagyonnal, magasabb státussal és befolyás­ sal, mint a nők. A nemek és a rétegződés vizsgálata a modern társadalmakban felvet egy egyszerűnek tűnő alap­ problémát, amelyre nehéz választ találni. A kér­ dés az, hogy milyen mértékben érthetjük meg a modern korra jellemző nemi egyenlőtlenségeket - elsősorban az osztálykülönbségek alapján. A nemi egyenlőtlenségek történelmileg mélyebben gyökereznek, mint az osztályrendszerek: a férfiak a nők fölött álltak már a vadászó és gyűjtögető társadalmakban is, ahol osztályok még nem lé­ teztek. Ám a modern társadalmakban az osztály­ különbségek olyan meghatározó fontosságúak, hogy nyilvánvalóan nagyrészt „lefedik" a nemek közti egyenlőtlenségeket. A legtöbb nő anyagi helyzete többé-kevésbé tükrözi a férje vagy az apja pozícióját, s így felvethető, hogy a nemek közti egyenlőtlenségeket elsődlegesen osztály­ alapon kell magyaráznunk.

259

kiléphetnek, hogy gyermeket szüljenek és nevel­ jenek (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). Mivel a nők többsége gazdaságilag már régóta a férjétől függő helyzetben van, ezért osz­ tályhelyzetüket is leggyakrabban férjük pozíciója szabja meg. Goldthorpe érvelését többféle bírálat is érte. Először is: a háztartások jelentős részében lénye­ ges a nők jövedelme a család gazdasági helyze­ tének és életmódjának fenntartásához. Ilyen kö­ rülmények között az asszony fizetett munkája adja részben a háztartás osztály-hovatartozását. Másodszor: néha a feleség foglalkozása adja meg a család egészének társadalmi rangját. Még ott is előfordul, ahol a feleség kevesebbet keres férjé­ nél, hogy a férj osztályát befolyásoló tényezők közt vezető fontosságúvá válik a nő munkaválla­ lása. Ez lehet az eset akkor például, amikor a férj szakképzetlen vagy betanított kékgalléros, felesé­ ge pedig, mondjuk, boltvezető. Harmadszor: ve­ gyes osztályú háztartásban, ahol a férj munkája más kategóriájú, mint a feleségé, előfordulhatnak olyan okok, amelyek miatt reálisabb különböző osztályhelyzetűnek tekinteni a férfit és a nőt ak­ kor is, ha egy háztartásba tartoznak. Negyedszer: nő azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol az asszony az egyetlen kenyérkereső. A férjezetlen anyák és a gyermektelen dolgozó nők növekvő aránya is ezt a tényt tanúsítja. Az ilyen asszo­ nyok definíció szerint meghatározó befolyással rendelkeznek saját házastársuk osztályhelyzeté­ re, kivéve azokat az eseteket, ahol a tartásdíjak

A nők osztályhelyzetének meghatározása A legutóbbi időkig kimondatlan alaptételnek számított az a nézet, hogy elsősorban az osztály­ különbségek határozzák meg a nemek közötti egyenlőtlenségeket. E kérdést azonban ismét fel­ színre hozták a feminista kritikusok, valamint a nők gazdasági szerepében végbement tagadhatat­ lan változások számos nyugati társadalomban. Az osztályelemzésben a „konvencionális né­ zőpont" az volt, hogy a nők fizetett munkája a férfiakéhoz képest lényegtelen mértékű, és ezért a nőket nyugodtan ugyanabba az osztályba sorol­ hatjuk, amelyhez férjük is tartozik (Goldthorpe 1983). Goldhorpe, akinek saját osztálysémája is eredetileg ezen a hiedelmen alapult, úgy gondol­ ja, hogy ez a nézet nem a szexizmus ideológiájára épült, ellenkezőleg, elismeri, hogy a legtöbb nő hátrányos helyzetben van a munkaerőpiacon. A nők nagyobb valószínűséggel töltenek be részmunkaidős állásokat, mint a férfiak, és sok­ kal többször van rövidebb gyakorlati idejük a fi­ zetett állások tekintetében, mivel hosszabb időre

Sokan

bírálják a

nők osztályhelyzetének férjük osztály­

helyzete alapján történő meghatározását, mivel n e m min­ den asszony f ü g g anyagilag a férjétől, a h o g y a n a múlt­ ban gyakran függött.

9. F E J E Z E T

•I

Csökken-e az e g y e n l ő t l e n s é g az .

Van némi bizonyíték arra, hogy legalábbis a kö­ zelmúltig az érett kapitalista társadalmak osztály­ rendszerei egyre nyitottabbá váltak az osztályok közti mozgások előtt, és ezzel csökkentették az egyenlőtlenségek mértékét. 1955-ben Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász olyan hipoté­ zist javasolt, amit azóta Kuznets-görbének ne­ veznek: egy olyan képletet, amely azt mutatja, hogy a kapitalista fejlődés korai szakaszaiban az egyenlőtlenség növekszik, később csökken, majd egyszer egy viszonylag alacsony szinten stabilizá­ lódik (Kuznets 1955; és lásd a 9.7. ábrát). Az eu­ rópai országok, az Egyesült Államok és Kanada vizsgálata azt mutatta, hogy ezeken a helyeken az egyenlőtlenség a második világháború előtt tetőzött, az 1950-es évek során visszaesett, majd

9.1.

ábra

nagyjából azonos mértékű maradt az 1970-es években (Berger 1992; Nielsen 1994). A háborút követő kisebb mértékű egyenlőtlenség részben az ipari társadalmak gazdasági terjeszkedésével ma­ gyarázható, amely a társadalom alján lévő embe­ reknek felemelkedésre adott lehetőséget, részben a kormánynak az egyenlőtlenség csökkentésére irányuló egészségbiztosítási, segélyezési és más programjaival. Azonban lehet, hogy Kuznets elő­ rejelzése csak az ipari társadalmakra lesz igaz. A posztindusztriális társadalmak megjelenése az 1940-es évek óta számos fejlett nemzetnél ma­ gával hozta az egyenlőtlenség mértékének növe­ kedését (lásd a 10. fejezetet), ami megkérdőjelezi Kuznets elméletét.

A Kuznetz-görbe

Nagyobb

1

1

I

Iparosodott

c

társadalmak

i

1970 óta

Kisebb Kisebb

A gazdasági fejlődés mértéke

Nagyobb

Forrás: N i e l s e n 1 9 9 4 , 6 5 4 - 6 7 7 . o .

az asszonyt ugyanabba a gazdasági helyzetbe hozzák, mint amilyenben a nő korábbi férje van (Stanworth 1984; Walby 1986). Goldthorpe és mások a hagyományos felfogást megvédték, de néhány fontos változást is beve­ zettek szerkezetükbe. A kutatás céljából a háztar­ tások besorolásánál a magasabb osztálytagságú partnerrel lehet számolni, legyen akár férfi, akár nő az illető. A „férfi kenyérkeresőre" alapozott osztályozás helyett a háztartások besorolását manapság a „többet kereső" alapján végzik el. Ezen túlmenően a Goldthorpe-féle csoportosítás III. osztályát további két alkategóriára osztották, hogy tükrözzék a nők erős jelenlétét az alsó szin­ tű fehérgalléros állásokban. Amikor nőkre alkal­ mazzák a sémát, a Illb. osztályt (nem fizikai dol­ gozók a kereskedelemben és a szolgáltatásban) 7

VII. osztályként kezelik. Ez a szakképzetlen és betanított munkásnők munkaerő-piaci helyzetét pontosabban reprezentálja.

Túl a háztartásokon? Az osztályba sorolás körül kialakult vita során sokan úgy vélték, hogy az egyén osztálypozíció­ ját a háztartásra való hivatkozás nélkül kell meg­ határozni. Más szavakkal a társadalmi osztályt minden egyes személynél a foglalkozásból kell megítélni, az illető házastársának státusára való tekintet nélkül. Ezt a megközelítést alkalmazta például Gordon Marshall kollégáival Anglia osz­ tályrendszerének vizsgálatával foglalkozó mun­ kájában (Marshall 1988).

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Ennek a nézőpontnak is megvannak azonban a nehézségei. Egy oldalra állítja azokat, akik nin­ csenek fizetett alkalmazásban, beleértve ebbe nemcsak a háztartásbelieket, hanem a nyugdí­ jasokat és a munkanélkülieket is. A két utóbbi csoportot lehet a legutolsó betöltött munkahelye szerint kategorizálni, de ez problematikus lehet, ha az így besorolt egyén már egy ideje nem dolgo­ zik. Sőt nagyon félrevezető lehet, ha a háztartás helyzetét teljes mértékben elhanyagoljuk. Óriási különbséget jelenthet ugyanis a jövőbeli lehető­ ségek tekintetében, hogy az egyének egyedülál­ lók vagy valakivel közös háztartásban élnek-e.

Miként hat az osztálytagolódásra a nők munkavállalása? A nők pénzkereső munkavállalása jelentős ha­ tást gyakorolt a háztartások jövedelmi viszonyai­ ra. Ám ez a hatás korántsem egyöntetű, és lehet, hogy a végén a háztartások közötti különbséget az osztálykülönbségekkel fogják magyarázni. Egyre több nő helyezkedik el diplomás és mene­ dzseri állásba és keres jól. Ez is hozzájárul egyfe­ lől a „kétkeresős, magas jövedelmű háztartások", valamint másfelől az „egykeresős vagy kereső nélküli háztartások" polarizációjához (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). A kutatás rámutatott arra, hogy a jól kereső aszszonyoknak legtöbbször jól kereső partnerei van­ nak, és a diplomás, illetve menedzseri állásokban lévő férfiak feleségeinek magasabb a fizetése, mint más alkalmazott nőtársaiknak. A házasság olyan partneri kapcsolatokat produkál, ahol mindkét fél viszonylag privilegizált vagy éppen hátrányos helyzetű a munkahelyi karrierét ille­ tően (Bonney 1992). Az ilyen kétkeresős partnerkapcsolat hatását fokozza az a tény is, hogy nő a gyermekvállalási átlagéletkor, különösen a diplomás nők körében. A gyermektelen kétkeresős házaspárok növekvő száma mélyíti a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező háztartások közötti szaka­ dékot.

TÁRSADALMI MOBILITÁS A rétegződés vizsgálatában nemcsak a gazdasági helyzet vagy a foglalkozások közti különbségek­ kel kell foglalkoznunk, hanem azzal is, hogy mi történik a különböző pozíciókban elhelyezkedő egyénekkel. A társadalmi mobilitás szakkifeje­ zés az egyének és csoportok különböző társadal­ mi-gazdasági pozíciói közti mozgásra vonatkozik.

Vertikális mobilitás a társadalmi-gazdasági ská­ lán való fel- vagy lefelé irányuló mozgást jelenti. Azok, akiknek növekszik a vagyona, jövedelme vagy státusa, felfelé mobilisak - mint Sir Gulam Noon, akinek élettörténetét e fejezet elején fog­ laltuk össze -, míg azok, akik a másik irányban haladnak, lefelé mobilisak. A modern társadal­ makban nagyfokú laterális mobilitás is meg­ figyelhető, amely a lakónegyedek, városok vagy régiók közti földrajzi mobilitásra vonatkozik. A vertikális és laterális mobilitás gyakran együtt jár. Például valaki, aki egy adott városban lévő vállalatnál dolgozik, előléptetéssel a cégnek egy másik városban, vagy akár másik országban lévő fiókjába kerülhet. Kétféleképpen lehet a társadalmi mobilitást vizsgálni. Először vizsgálhatjuk az egyes embe­ rek karrierjét - milyen messzire jutnak fel vagy le a társadalmi ranglétrán munkáséletük során. Ezt generáción belüli mobilitásnak nevezzük. Vagy azt is elemezhetjük, hogy a gyerekek milyen mér­ tékben követik apjuk, illetve nagyapjuk azonos vagy hasonló foglalkozását. A nemzedékeken át­ ívelő mobilitást nevezzük generációk közti mo­ bilitásnak.

Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A felfelé mutató mobilitás foka egy társadalom­ ban a társadalom nyitottságának legfőbb „muta­ tója", és azt jelzi, hogy az alacsonyabb rétegbe született tehetségek milyen magasra jutnak a tár­ sadalmi-gazdasági ranglétrán. Ebből a szempont­ ból a társadalmi mobilitás fontos politikai kérdés, különösen olyan államokban, amelyek minden állampolgár számára egyenlő lehetőségeket kí­ vánnak biztosítani. Vajon mennyire nyitottak az ipari társadalmak a társadalmi mobilitás tekinte­ tében? Vajon Angliában jobbak az esélyegyenlő­ ség feltételei, mint máshol? Társadalmimobilitás-vizsgálatok már több mint ötven éve folynak, és gyakran szerepelnek ben­ nük nemzetközi összehasonlítások. Fontos korai kutatás fűződik Peter Blau és Otis Dudley Duncan nevéhez a hatvanas évekből (1967). Még ma is az ő kutatásuk számít a legrészletesebb vizsgálatnak az egy országban folytatott társadalmimobilitás­ vizsgálatok között. (Annak ellenére, hogy igen széles körű volt, más mobilitásvizsgálatokhoz hasonlóan prekoncepció alapján készült, ugyan­ is az összes vizsgált személy férfi volt.) Blau és Duncan 20 000 férfiból álló országos mintából gyűjtötte az információit. Arra a következtetés­ re jutottak, hogy az Egyesült Államokban ugyan nagy a vertikális mobilitás, de ez szinte mindig

9. F E J E Z E T

egymáshoz közel eső foglalkozásokhoz kapcsoló­ dó pozíciók között zajlik. „Tartós, hosszú távú" mobilitás ritkán fordul elő. Bár létezik lefelé mozgás is mind az egyének, mind a generációk szintjén, az sokkal ritkább, mint a felfelé mozgás. Ennek az az oka, hogy a fehérgalléros, azaz értel­ miségi állások száma jóval gyorsabban nőtt, mint a kékgalléros állásoké, ez a kékgalléros munká­ sok fiai előtt lehetőségeket nyitott meg. Blau és Duncan hangsúlyozta az oktatás és képzés jelen­ tőségét az egyén esélyeiben. Nézetük szerint a felfelé irányuló mobilitás általában az ipari tár­ sadalmakra mint egészre jellemző, és hozzájárul a stabilitáshoz és integrációhoz. A társadalmi mobilitás talán legünnepeltebb nemzetközi vizsgálatát Seymour Martin Lipset és Reinhard Bendix végezte el (1959): kilenc ipa­ ri társadalom - Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország, Svédország, Svájc, Japán, Dánia, Olaszország és az Egyesült Államok - ada­ tait elemezték, és a férfiak kékgalléros állásokból fehérgalléros állásokba való előrelépésére kon­ centráltak. Reményeikkel ellentétben nem fedez­ tek fel bizonyítékot arra nézve, hogy az Egyesült Államok nyitottabb társadalom lenne, mint az európaiak. A kékgallérosokat a fehérgallérosoktól elválasztó vonal átlépésével járó teljes vertikális mobilitás az Egyesült Államokban 30 százalékos volt, míg a többi országban ez 27 és 31 százalék között ingadozott. Lipset és Bendix arra a követ­ keztetésre jutott, hogy minden ipari ország ha­ sonló változásokat él meg a fehérgalléros állások növekedése miatt, ami azzal járt, hogy „megug­ rott a felfelé irányuló mobilitás". Mások kétségbe vonták adataikat, és azt mondták, szignifikánsabb különbségeket találtak volna az országok között, ha a lefelé tartó mobilitásra jobban figyelnek, és ha a tartós mobilitás kérdését is szemügyre vet­ ték volna (Heath 1 9 8 1 ; Grusky-Hauser 1984). A társadalmi mobilitás legtöbb vizsgálata, mint az itt leírtak is, a mobilitás „objektív" dimenziói­ ra fókuszál, azazhogy mekkora mobilitás létezik egyáltalán, milyen irányú, és a lakosság mely ré­ tegeire jellemző. Gordon Marshall és David Firth (Marshall-Firth 1999) más megközelítést alkal­ mazott saját, a társadalmi mobilitást vizsgáló, összehasonlító módszert követő kutatásában: ők az emberek „szubjektív" érzéseit vizsgálták az osztálypozíció megváltozásával kapcsolatosan. A kutatók a vizsgálatot válasznak szánták arra a szerintük „alaptalan spekulációra", melyet a társadalmi mobilitásnak az egyéni jólét érzésére gyakorolt valószínű hatásairól vélnek széles kör­ ben a szociológusok. Míg egyesek azzal érveltek, hogy a társadalmi mobilitás egyfajta egyensúly­ talanság-, izolációs és gyökértelenségérzést pro­

dukál, mások optimistább nézetet vallanak, és azt állítják, hogy egy új osztályhoz való fokozatos alkalmazkodás folyamata megy végbe. Tíz ország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlo­ vákia, Észtország, Németország, Lengyelország, Oroszország, Szlovénia, az USA és Nagy-Britan­ nia adatait felhasználva Marshall és Firth meg­ vizsgálta, hogy az osztályok közti mobilitás össze­ kapcsolódik-e a mindennapi élet - mint a család, közösség, a munka, jövedelem és politika - té­ nyezőivel való nagyobb elégedettség vagy elége­ detlenség érzésével. A szerzők egészében véve kevés bizonyítékát találták annak, hogy kapcso­ lat lenne a válaszadók osztálytudata és az élettel való általános elégedettségük között. Ez nemcsak azokra az egyénekre volt igaz, akik a munkásosz­ tálybeli gyökereikből középosztálybeli pozíció­ kat értek el, hanem azokra is, akik lefelé voltak mobilisak.

A lefelé irányuló mobilitás Bár a lecsúszás nem olyan gyakori, mint a fel­ emelkedés, még mindig eléggé elterjedt jelenség. A lefelé irányuló generáción belüli mobilitás is gyakori. Ez a mobilitástípus elég gyakran pszi­ chológiai problémákkal és szorongással párosul, amikor az egyén képtelenné válik azt az életfor­ mát fenntartani, amelyhez hozzászokott. A lecsú­ szás másik fő forrása az elbocsátás. Az állásukat elvesztő középkorú emberek például nehezen ta­ lálnak új állást, vagy csak alacsonyabb bérezésű munkára lelnek. Eddig nagyon kevés vizsgálat készült a lefe­ lé irányuló mobilitásról Angliában. Valószínű azonban, hogy az egy vagy több generáción be­ lüli lefelé irányuló mobilitás aránya nő mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. Az Egye­ sült Államokban számos vizsgálat született a je­ lenségről a közelmúltban. A nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, először a második világháború óta, általában csökkent az USA-ban a középosztály fehérgalléros állásaiban dolgozó emberek átlagos reálbére (az inflációt figyelembe vevő tényleges keresete). így, még ha ezeknek az állásoknak a száma a többiekéhez képest növek­ szik is, már nem is biztos, hogy elősegíti a koráb­ bi életstílusra való törekvéseket. E változások fő okai a vállalati szerkezetátala­ kítások, a „karcsúsítási programok". A növekvő globális verseny következtében sok vállalat csök­ kentette munkavállalói számát. Fehérgalléros és kékgalléros állások is megszűntek, és helyettük gyengén fizetett, részmunkaidős foglalkoztatotta­ kat alkalmaznak.

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

Vizsgálatok az USA-ban kimutatták, hogy a lefe­ lé irányuló mobilitás különösen gyakori az elvált vagy különélő gyermekes nők esetében. Azok a nők, akik közepesen kényelmes középosztálybeli életet éltek még házasként, a válás után gyakran találják magukat olyan helyzetben, hogy csak a betevő falatra elegendő bért keresnek. Sok eset­ ben a tartásdíjak alacsonyak vagy nem is létez­ nek: a nők csak nehezen tudnak megélni, amikor megpróbálnak a munkának, a gyereknevelésnek és a háztartás vezetésének egyszerre megfelelni (Schwarz-Volgy 1992).

Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában A háború utáni időszakban széles körben vizs­ gálták a mobilitás általános mértékét Angliában - bár a kutatás itt is gyakorlatilag csak a férfiakra koncentrálódott. Egy korai vizsgálat David Glass munkája (1954), aki a generáción belüli mobili­ tással foglalkozott elég hosszú időn át az ötvenes évekig. Eredményei egybevágnak a fent említet­ tekkel a nemzetközi adatok tekintetében (kb. 30 százalékos mobilitás a kékgallérosból a fehér­ galléros állásokba). Glass kutatásából valójában sokat merítettek azok, akik nemzetközi össze­ hasonlításokat végeztek. Glass arra jutott, hogy Nagy-Britannia nem különösebben nyitott társa­ dalom. Míg a mobilitás mértéke jelentős, a több­ sége mégiscsak rövid időre szól. A felfelé mozgás sokkal gyakoribb, mint a lefelé mozgás, és főleg az osztályszerkezet középső szintjeire koncentrá­ lódik. A legalul élő emberek többnyire maradtak a helyükön, míg az értelmiségi vagy menedzseri munkakörben dolgozó szülők fiainak majdnem 50 százaléka került a szüleiéhez hasonló állásba. A társadalmon belül Glass nagyfokú „öntoborzást" is talált az efféle elit állások esetén. Egy másik fontos kutatási munka neve Oxford Mobility Study, amelyet John Goldthorpe és kollé­ gái végeztek az 1972-es felmérés adataira alapoz­ va (Goldthorpe et al. 1980.) Azt vizsgálták, ho­ gyan változnak a társadalmi mobilitási szokások Glass munkája óta, és arra jutottak, hogy a férfiak mobilitásának általános szintje gyakorlatilag ma­ gasabb volt, mint az előző időszakban, és több volt a tartós hatású mozgás. Ennek azonban nem az volt a fő oka, hogy a foglalkoztatási rendszer egyenlőbb lett, inkább az, hogy a változások ere­ dője továbbra is az maradt, hogy az igényesebb fehérgalléros állások növekedése felgyorsult a kékgalléros állásokéhoz képest. A kutatók azt ta­ lálták, hogy a szakképzetlen vagy betanított fizi­ kai munkások fiainak kétharmada is fizikai fog-

263

lalkozásokba került. Az értelmiségieknek és me­ nedzsereknek mintegy 30 százaléka eredetileg a munkásosztályból jött, míg a kékgalléros férfiak 4 százaléka rendelkezett egyetemi végzettségű vagy menedzser háttérrel. Annak ellenére, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a társadalmi mobilitás abszolút aránya magasabb lett, az Oxford Mobility Study arra a következtetésre jutott, hogy Angliában a népes­ ség bizonyos csoportjai körében a mobilitás re­ latív esélye továbbra is igen kicsi, és hogy a le­ hetőségek egyenlőtlensége az osztályszerkezeten belül „szinte be van betonozva". Az eredeti Oxford Mobility Studyt a tíz év­ vel később gyűjtött anyag alapján aktualizálták (Goldthorpe-Payne 1986). A korábbi munka főbb megállapításait megerősítették, de újabb fejlemé­ nyeket is találtak. Növekedett például a kékgallé­ ros hátterű férfiak esélye arra, hogy menedzseri vagy értelmiségi állást kapjanak. Erre is a foglal­ kozási szerkezet megváltozása révén derült fény, ugyanis az igényesebb fehérgalléros állásokhoz képest tovább csökkent a kékgalléros állások száma. Marshall és kollégái az 1980-as években olyan eredményeket közöltek, amelyek nagyban egy­ beestek Goldthorpe és mások megállapításaival. Az Essex Mobility Studyban a szerzők azt talál­ ták, hogy az igényesebb fehérgalléros állásokban vagy értelmiségi munkakörökben dolgozó embe­ rek körülbelül egyharmada kékgalléros háttérrel rendelkezik. Az ehhez hasonló adatok lényeges mértékű elmozdulást mutatnak a brit társadalom­ ban: sok embernek valóban sikerül a társadalmi hierarchián feljebb jutni, mind a nemzedéken belüli, mind a nemzedékek közötti mobilitás se­ gítségével. Azonban a mérleg még mindig a nők hátrányára billen el, akiknek a mobilitási esélyeit gátolja, hogy felülreprezentáltak a nem fizikai munkakörökben. A modern társadalom átjárható jellege főleg abból ered, hogy előszeretettel kor­ szerűsíti a foglalkozásokat. Marshall és munka­ társai arra a következtetésre jutottak, hogy hiába keletkezett több lehetőség, ez nem jár nagyobb esélyegyenlőséggel a hozzájutás szempontjából (1988, 138. o.). Mindazonáltal nem szabad meg­ feledkeznünk a korábbi megállapításról: a mo­ bilitás hosszú távú folyamat, és ha a társadalom „nyitottabbá" válik, annak nem érzékelhető min­ den hatása egy generáción belül. A 2002-ben a London School of Economics egyetemén Jo Blanden, Alissá Goodman, Paul Gregg és Stephen Machin által készített vizs­ gálatban a szerzők azt találták, hogy a folyamat visszafordult. A generációk közti mobilitást Ang­ liában két csoport között hasonlították össze, az

264

9. F E J E Z E T

nem és a társadalmi mobilitás Bár a társadalmi mobilitás kutatása zömmel a fér­ fiakra fókuszált, az elmúlt években kezdtek na­ gyobb figyelmet szentelni a nők mobilitási jellem­ zőinek is. Egy olyan időszakban, amikor a lányok megelőzik a fiúkat az iskolában, és a felsőokta­ tásban is több a női, mint a férfi hallgató, nagyon tetszetősnek látszik az a következtetés a régóta fennálló nemek közötti egyenlőtlenség a társada­ lomban esetleg egy kicsit csökkenni fog (erről a témáról bővebben lásd a 17., „Oktatás" című fe­ jezetet a 551-555. oldalon). Vajon „nyitottabbá" I vált-e a foglalkozási struktúra a nők előtt, vagy még mindig főleg a család és a társadalmi háttér irányítja mobilitási esélyeiket? Az Economic and Social Research Council nagy létszámú vizsgálata, a Huszonvalahány a kilenc­ venes években (Twenty-something in the 1990s), 9000 olyan brit életét követte, akik 1970-ben | ugyanazon a héten születtek. A válaszadók leg­ frissebb felmérésében, huszonhat éves korukban adott válaszukból az derül ki, hogy a családi hát­ tér és az eredeti osztály-hovatartozás mind a fér­ fiak, mind a nők esetében erősen hat. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kamaszkortól a felnőttkorba való átlépés során azok a fiatalok járnak a legjobban, akik jobb nevelésben része­ sültek, elhalasztották a házasságot és a gyermek­ vállalást, továbbá az apjuk is értelmiségi foglalko­ zású volt. Azok, akik hátrányos helyzetből jöttek, többnyire ott is maradtak.

első csoport tagjai mind 1958 márciusában szü­ lettek, a másodiké 1970 áprilisában. Annak el­ lenére, hogy csak 12 év korkülönbség volt a két csoport között, erős csökkenést mutatott ki ná­ luk a vizsgálat a gazdasági státus generációk köz­ ti mobilitását illetően. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az 1970-ben született csoport gazdasá­ gi státusa sokkal erősebben kapcsolódik a szülők gazdasági státusához, mint az 1958-ban születet­ teké. A szerzők azt mondják, hogy a generációk közti mobilitás csökkenésének egyik oka a két csoport között az, hogy a gyerekek iskolai telje­ sítményének növekedése a hetvenes évek végétől inkább a tehetősebb, mint a kevésbé tehetős szü­ lők gyermekeinek kedvezett.

Anglia meritokrácia lenne? A társadalmi mobilitás kutatása brit hagyomá­ nyainak egyik leghangosabb kritikusa Peter Saun­ ders ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) , aki bírálta többek közt Glass és

Egészében véve a vizsgálat azt találta, hogy ma a nőknek sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, mint a korábbi generációk nő tagjainak. A középosztály­ beli nők nyerték a legtöbbet az előzőekben emlí­ tett változásokból: ugyanolyan eséllyel mehettek egyetemre, és diploma után ugyanúgy kaphattak jól fizető állásokat, mint férfitársaik. A nagyobb egyenlőség felé mutató ezen tendencia a nők meg­ növekedett önbizalmában és önbecsülésében is megmutatkozott, összehasonlítva a tizenkét éwel hamarabb született nők hasonló tömegével. Növekszik a nők esélye arra, hogy komolyabb karriert kezdjenek, de marad még két nagyobb akadály. A férfi menedzserek és munkáltatók még mindig háttérbe szorítják a női pályázókat. Legalábbis részben azon hitük miatt tesznek így, hogy a „nőket valójában nem is érdekli a karrier", és hogy valószínűleg kilépnek a csapatból, ami­ kor családot alapítanak. A gyermekvállalásnak valóban még mindig lényeges hatása van a nők karrierlehetőségeire. Ez nem azért van, mert nem érdekli őket a karrier, inkább az az oka, hogy sok­ szor sikerül őket arra kényszeríteni, hogy válaszszanak a munkahelyi előmenetel és a gyermek­ vállalás között. A férfiak ritkán hajlandók a házi­ munka és a gyermeknevelés terén a teljes feladat közös végzésére. Bár a korábbinál sokkal több nő szervezi meg háztartása életét azért, hogy karriert tudjon csinálni, még mindig rengeteg akadállyal kell megküzdeniük.

Goldthorpe kutatásait is. Saunders szerint NagyBritannia igazi meritokrácia, mert a jutalmakat azok kapják, akik a legjobbat képesek nyújtani a „teljesítményben" és eredményekben. Nézete szerint a képesség és az igyekezet a foglalkozá­ si (munkahelyi) sikerek kulcstényezői, és nem az osztály-hovatartozás. Saunders a National Child Development Study empirikus adatait használja, hogy bemutassa, az értelmes és szorgalmas gye­ rekek esetleges társadalmi előnyeik vagy hátrá­ nyaik ellenére sikeresek lesznek. Állítása szerint lehet, hogy Angliában nincs esélyegyenlőség, de van méltányosság. Állításokra adott válaszként Richard Breen és John Goldthorpe elméleti és módszertani alapon is bírálja Saunderst (Breen-Goldthorpe 1999). Azzal vádolják, hogy elfogultan kezelte a felmé­ rés adatait azzal, hogy például kizárta a mun­ kanélküli válaszadókat. Breen és Goldthorpe ugyanazoknak az adatoknak az újbóli elemzése után teljesen más eredményekre jutott, s ezek az ő nézeteiket erősítik meg, miszerint az osztály-

/

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

különbségek akadályokat állítanak a társadalmi mobilitás elé. A szerzők arra következtetnek, hogy bár az egyéni érdem kétségtelenül hozzá­ járul az egyén osztályhelyzetéhez, de a „szár­ mazási osztály" hatalmas befolyása megmarad. Breen és Goldthorpe szerint a hátrányos helyze­ tű háttérből származó gyermekeknek többet kell produkálniuk, mint az előnyös helyzetűeknek, ha azokéhoz hasonló osztályhelyzetet akarnak elérni.

KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Bár az osztálybesorolás tradicionális jelentősé­ ge bizonyos tekintetben valóban gyengül, kü­ lönösen az emberek identitástudatában, az osz­ tálytagozódás továbbra is a modern társadalmak gazdasági egyenlőtlenségeinek a középpontjában maradt. Az osztály-hovatartozás továbbra is nagy hatással van életünkre és az osztályhoz tartozás számos egyenlőtlenséggel van összefüggésben, az életkilátásoktól és általános egészségi állapot­ tól az oktatáshoz és a jól fizetett állásokhoz való hozzájutásig. A szegények és a tehetősebbek közti egyenlőt-

lenségek az elmúlt harminc évben nőttek Ang­ liában. Vajon az osztályok közti növekvő egyen­ lőtlenség-e az az ár, amelyet meg kell fizetnünk a biztonságos gazdasági növekedésért? Ez a fel­ tételezés különösen hangzatos volt 1979 után, a Thatcher-kormány időszakában. A vagyonszer­ zés, szólt az érvelés, gazdasági fejlődést keletkeztett, mert olyan motiváló erő, amely az innová­ ciót bátorítja. Sokan érvelnek úgy, hogy jelenleg a globalizációs és a gazdasági piacok deregularizációja a gazdagok és a szegények közti különb­ ség szélesedéséhez és az osztályok közti egyen­ lőtlenségek „megmerevedéséhez'Vezet. Mégis fontos figyelembe vennünk azt is, hogy tevékenységeinket sosem determinálja teljesen osztály-hovatartozásunk: sok embernek van tár­ sadalmimobilitás-élménye. Gulam Noon vállal­ kozó, akinek élettörténetével kezdtük ezt a feje­ zetet a társadalmi mobilitás különösen életszerű példája. A felsőoktatás bővülése, az értelmiségi képesítések megszerzésének nagyobb lehetősége, az internet elterjedése és az „új gazdaság" kiala­ kulása mind a felfelé irányuló mobilitás fontos csatornáit jelentik. Ezek a fejlemények tovább rombolják a régi osztály- és rétegződési formáció­ kat, és hozzájárulnak egy átjárhatóbb „meritokratikus" társadalmi rendhez.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Amikor társadalmi rétegződésről beszélünk, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyének társadalomban elfoglalt helyzete nem egyen­ lő. A nem és kor szerinti rétegződés minden társadalomban megvan. A nagyobb, hagyományosabb társadalmakban és a mai iparosodott társadalmakban a rétegződés a vagyonhoz, a tulajdonhoz, az anyagi javakhoz és a kulturá­ lis termékekhez való hozzájutás tekintetében létezik. 2. Négy fő rétegeződési rendszert különböztet­ hetünk meg: rabszolgaság, kasztok, rendek és osztály. Míg az első három jogilag vagy vallá­ silag szankcionált egyenlőtlenségektől függ, az osztály esetén nincs általánosan elfogadott né­ zet a kategóriákba soroláshoz. A legtöbb elmé­ let szerint az osztályokat az emberek életének anyagi körülményeire ható gazdasági tényezők alapján különíthetjük el. 3. A rétegződés legkiemelkedőbb és legbefolyá­ sosabb elméletei Marx és Weber nevéhez fű­ ződnek. Marx az osztálynak elsődleges fon­ tosságot tulajdonított, amelyet ő a társadalom gazdasági szerkezetéből objektíven következő jellemzőjének tartott. Alapvető szakadást lá­

tott a tőke tulajdonosai és a tőkével nem ren­ delkező munkások között. Weber Marx elem­ zéseire támaszkodott a rétegződés vizsgálata­ kor, azt azonban két további szemponttal - a renddel és a párttal - kiegészítette. A rend az egyéneknek vagy csoportoknak adott megbe­ csülés vagy „társadalmi elismertség"; a párt a csoportok meghatározott célok elérésére irá­ nyuló aktív szerveződését jelenti. 4. A foglalkozást gyakran használják a társadal­ mi osztály alapvető mutatójának. Ugyanazt a foglalkozást űző egyének a társadalmi előnyök vagy hátrányok hasonló mértékét élik át, és hasonló életkilátásnak néznek elébe. A szocio­ lógusok hagyományosan foglalkozási osztály­ sémákat használnak a társadalom osztályszer­ kezetének feltérképezésére. Az osztálysémák arra jók, hogy a széles, osztályalapú egyen­ lőtlenségeket és szokásokat nyomon lehessen követni, de más tekintetben korlátozottak. Pél­ dául az osztálysémákat nehéz a gazdaságilag inaktívakra alkalmazni, és nem tükrözik azt sem, hogy az osztályok számára a tulajdon bir­ toklása és a vagyon jelentőséggel bír. 5. A modern társadalmakban a legtöbb ember ma

9. F E J E Z E T

sokkal jobban él, mint számos generációval ez­ előtt, a vagyon azonban még mindig viszony­ lag szűk réteg kezében koncentrálódik. A felső osztály az emberek olyan szűk kisebbségéből áll, akik vagyonnal és hatalommal egyaránt rendelkeznek, továbbá azzal a lehetőséggel, hogy a kiváltságaikat átörökítsék a következő generációra is. A gazdagok sokféle és változó csoportot alkotnak; önerőből milliomosokká vált nők és fiatalok az elmúlt években nagyobb számban lépnek be a gazdagok klubjába. 6. A középosztályt ma nagyjából a fehérgallé­ ros foglalkozásban dolgozók teszik ki, mint például a tanárok, orvosok, értelmiségiek és a szolgáltatóipar alkalmazottjai. Ma a legtöbb ipari országban a középosztály a lakosság többségét felöleli; ez nagyrészt az értelmisé­ gi, menedzseri és adminisztratív foglalkozá­ sok számának növekedésével magyarázható. A munkásosztálytól eltérően a középosztály tagjainak általában elismert iskolai végzettsé­ gük vagy műszaki szakképesítésük van, amely lehetővé teszi, hogy szellemi és fizikai munká­ jukat eladják, és abból megéljenek. 7. A munkásosztály olyan emberekből áll, akik kékgalléros állásokban vagy fizikai munkakör­ ben dolgoznak. A gyáripari munka hanyatlásá­ val a munkásosztály jelentősen összezsugoro­ dott a 20. században. A munkásosztály tagjai most jobb módúak, mint száz évvel ezelőtt. 8. A marginális osztály a lakosságnak azt a réte­ gét jelenti, akik hátrányos helyzetben élnek a társadalom peremén. Az underclass kifejezést először az USA-ban kezdték használni a váro­ sokban élő, sajátos helyzetű, szegény etnikai kisebbségek elnevezéseként. Bár a marginális osztály fogalmát Nagy-Britanniára is alkalmaz­ ták, a fogalom hasznosabb az amerikai kontex­ tusban, ahol nagyobb a szakadék a depriváltak és a társadalom másik fele között, bár ez így még az USA-ban is erősen vitatott kérdés. 9. A mához még közelebb publikáló egyes szer­ zők azt állítják, hogy az olyan kulturális té­ nyezők, mint az életstílus és a fogyasztási szo­

kások erősen befolyásolják az osztályhelyze­ tet. E nézetek szerint az emberek identitás­ tudatát most inkább az életstílus-választás határozza meg, mintsem a hagyományos osz­ tályjellemzők, például a foglalkozás. 10. A rétegződést hagyományosan a férfiak szem­ szögéből elemzik. Ez részben azon feltétele­ zésen alapul, hogy a nemek közti egyenlőt­ lenségek visszatükrözik az osztálykülönb­ ségeket, ám ez a feltételezés ma már erősen megkérdőjelezhető. A modern társadalmak­ ban a nemek rétegződésre gyakorolt hatása bizonyos mértékig független az osztálytól. 11. Az egyén osztályhelyzetét - legalábbis rész­ ben - saját maga éri el, nem csak úgy kapja születéskor. A felfelé és lefelé irányuló társa­ dalmi mobilitás meglehetősen gyakori sajá­ tosság. 12. A társadalmi mobilitás vizsgálatában gene­ ráción belüli vagy generációk közti mobili­ tást különböztetünk meg. Az első esetben az egyén élete folyamán elért, a társadalmi rang­ létrán felfelé vagy lefelé irányuló haladásáról van szó. A második esetben generációk közti mobilitásról van szó, amikor egy kékgalléros hátterű környezetből származó lány- vagy fiúgyermek értelmiségivé válik. A társadalmi mobilitásnak általában limitáltak a határai. A legtöbb ember közel marad annak a csa­ ládnak a szintjéhez, amelyből származik, bár a fehérgalléros állások növekedése az elmúlt évtizedekben jelentős, rövid távú felfelé irá­ nyuló mobilitásra adott lehetőséget. 13. A társadalmi tőke azokra az ismeretekre és kapcsolatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik hogy az emberek kölcsönös haszon­ szerzés céljából egymással együttműködje­ nek és befolyásukat gyakorolják. Egyes társa­ dalomtudósok azt állítják, hogy az Egyesült Államokban a társadalmi tőke az elmúlt ne­ gyedszázad alatt csökkent, vagyis olyan fo­ lyamat zajlik le, amely - attól tartanak - azt jelzi, hogy Amerikában csökkenőben van a polgári aktivitás iránti elkötelezettség.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. A társadalmi rétegeződés elméleti megközelítései közül melyik felfogás látszik a saját élettapaszta­ lata alapján a legérvényesebbnek? 2. Miért használja olyan sok szociológus a foglalkozást a társadalmi osztály mérőeszközeként? 3. Miért ritkább a lefelé, mint a felfelé irányuló mobilitás a modern társadalmakban? 4. Mit értenek a szociológusok a relációs („viszonyalapú") osztályszerkezet kifejezésen? 5. Melyik az osztályba sorolás legmegfelelőbb egysége: az egyén vagy a háztartás? 6. Rossz dolog-e az egyenlőtlenség a társadalomban, feltéve, hogy mindenkinek jut megfelelő élelem és ruházat?

T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY

267

Crompton, Rosemary (1998): Class and Stratification: An Introduction to Current Debates. Cambridge, Polity. Lavalette, Michael - Mooney, Gerry (szerk.) (2000): Class Struggle and Social Welfare. New York, Routledge. Munt, Sally R. (szerk.) (2000): Cultural Studies and the Working Class. London: Cassel. Murray, Charles et al. (1996): Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit in association with The Sunday Times. Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999): Women and Social Class: International Feminist Perspectives. London, UCL Press.

A társadalmi osztály bibliográfia (University of Amsterdam) http://www.pscw.uva.nl/sociosite/CLASS/bibA.html A társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatai http ://www. trinity, e du/mkearl/s trat .html Marxista intemetarchivum http://www.marxists.org Multidiszciplináris program az egyenlőtlenség és a szociálpolitika témában a Kennedy School of Governmentnél http://www.ksg.harvard.edu/inequality/ Nemzetek fejlődése 2 0 0 0 - UNICEF-jelentés http://www.unicef.org/ponOO/

f

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT f

SZEGÉNYSÉG , Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG Mi a társadalmi kirekesztettség? A társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS JÓLÉT EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

)

Carol huszonnégy éves nő, aki egy telefonköz­ pontban dolgozik, ahol felvilágosítást ad és közönségszolgálati munkát végez olyan ügyfe­ leknek, akik telefonon keresztül szeretnék meg­ szervezni utazásaikat. Sokat túlórázik, néha késő éjszakáig. A call centerben vele dolgozók mind­ annyian nők, akik egy nagy irodában ülnek egy­ mástól szürke panelekkel elválasztva, hosszú sorokban. Fejükön fülhallgatós telefon, ezen be­ szélnek az ügyfelekkel, miközben az előttük lévő számítógépben adatokat rögzítenek és informá­ ciókat keresnek ki. Számos más munkatársnőjéhez hasonlóan Ca­ rol is gyermekeit egyedül nevelő anya. Két kis­ gyermeket tart el alacsony keresetéből. A legtöbb hónapban egykori férjétől kap egy kisebb gyer­ mektartásdíjat is, amely azonban sosem elég a ki­ adásokra, úgyhogy Carol rengeteg órát tölt a Gyer­ meksegítő Szolgálatnál (Child Support Agency), hogy elérje a neki szóló kifizetések növelését és rendszeresítését. Carolnak ritkán sikerül pénzt félretennie. Hetente három reggel takarítóként

is dolgozik lakása közelében egy irodaépületben. A másodállásból kapott pénzből tudja számláit időben kifizetni, és ebből tud a gyermekeinek ruhát venni, valamint így tudja a lakás beren­ dezésére felvett kölcsönt törleszteni, és a gyer­ meknevelés költségeit előteremteni. Carol jöve­ delmét kiegészíti az a segély, ami mint szociális bérlakásban élő, kiskeresetű, gyermekeit egyedül nevelő anyát megilleti. Ezen összegek és a túlórá­ zás dacára Carolnak minden hónapban küzdenie kell azért, hogy kijöjjön a pénzéből. Legfőbb cél­ ja, hogy elegendő pénzt tudjon félretenni, hogy kiköltözhessen a lakótelepi szociális bérlakásá­ ból egy biztonságosabb, jobb környékre. Esténként, amikor Carol későig dolgozik, egye­ nesen anyjához rohan, hogy onnan vigye haza gyermekeit, mivel a nagymama hozza el őket az óvodából, és délután ő vigyáz rájuk. Carol gyak­ ran késik, mivel a busz, amellyel dolgozni jár, nem tartja be a menetrendet. Ha szerencséje van, a gyerekek azonnal elalszanak hazaérés és fekte­ tés után, de nem egy este külön csatát kell velük vívnia ahhoz, hogy ágyba parancsolja őket. Mire a gyermekek elalszanak, Carol túl kimerült ah­ hoz, hogy bármit is csinálni tudjon a tévénézé­ sen kívül. Kevés az ideje a bevásárlásra vagy a főzésre, így ő és a gyermekek is rengeteg fagyasz­ tott készételt esznek. Vásárolni a legközelebbi olcsó élelmiszer-áruházban szokott. Azon kívül, hogy az üzletbe busszal kell mennie, még cipeli is a nehéz szatyrokat, így mire hazaér, általában elfogy az ereje. Tudja, hogy a gyerekeinek jobb lenne ennél változatosabb étrend, de a szociális lakótelep közelében nincsenek boltok, és külön­ ben sem engedheti meg magának, hogy sok friss terméket vásároljon. Carolt bántja, hogy túl sok időt tölt el a gyer­ mekektől távol, de nem lát megoldást a problé­ mára. Miután elvált a férjétől, az első tizennyolc hónapot otthon töltötte a gyerekekkel, és állami segélyekből élt. Bár még mindig nehezen tud a jelenlegi helyzettel megbirkózni, nem akar ki­ zárólag a segélyekre támaszkodni. Carol reméli, hogy a munkahelyén szerzett néhány éves gya­ korlat után esetleg egy több felelősséggel és jobb fizetéssel járó állásban tud majd elhelyezkedni. A Carolhoz hasonló sorsokról különbözőkép­ pen vélekednek az emberek. Egyesek bizonyára úgy vélik, hogy Carol szegénysége és alacsony

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

társadalmi státusa saját képességeinek vagy ne­ veltetésének a következménye. Mások esetleg hibáztatják Carolt, mondván, hogy biztos nem dolgozik elég keményen nehéz helyzetének meg­ oldása érdekében. Hogyan segít nekünk a szocio­ lógia abban, hogy eldöntsük, ezek közül melyik nézet jár a legközelebb az igazsághoz? A szocio­ lógia dolga ezeket a feltételezéseket elemezni, és a társadalomról olyan átfogóbb képet kialakítani, amely a Carolhoz hasonló emberek tapasztalatait érthetővé teszi, s azokat megvilágítja. Carol és gyermekei példája csak egy az Egyesült Királyság számos háztartása közül, amelyet sze­ génynek nevezhetünk. Az OECD szerint a fejlett világban Nagy-Britannia az egyik olyan ország, ahol a nagyon sok szegény él. Sokan megdöbben­ hetnek annak hallatán, hogy Anglia ilyen kétes hírnévnek örvend. A gazdagabbaknak sokszor nincs is pontos fogalmuk arról, hogy ugyanott, ahol ők is élnek, mekkora a szegénység. Ebben a fejezetben közelebbről megvizsgáljuk a szegény­ ség fogalmát és létező formáit. Foglalkozunk a társadalmi kirekesztettség szélesebb kategóriájá­ val is. Az utolsó szakaszban megnézzük, hogyan alakult ki a jóléti állam a szegénységre adott vá­ laszként, és megvizsgálunk néhány, ennek meg­ reformálására mostanában tett kísérletet. (Jelen fejezet az egyesült királyságbeli szegénységre koncentrál. A l i . fejezet a szegénység és egyen­ lőtlenség globális kontextusaival foglalkozik.)

SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? Mi a szegénység és hogyan határozható meg? A szociológusok két különböző szegénységfelfogást különböztetnek meg: az abszolút szegénység és a relatív szegénység fogalmát. Az abszolút sze­ génység meghatározásának alapja az életben ma­ radáshoz szükséges dolgok köre - azok az alap­ vető feltételek, amelyekre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az ember fizikailag egészségesen életben maradhasson. Akiknek az emberi léte­ zéshez szükséges ezen alapvető igényeket - pél­ dául az elegendő élelem, hajlék és ruházat - nem sikerül kielégíteniük, azokról mondjuk, hogy szegénységben élnek. Az abszolút szegénység fo­ galmát egyetemesen alkalmazhatónak tekintjük, tudniillik az ember életben maradásához elen­ gedhetetlen, kívánatos szükségleti szint (stan­ dards) többé-kevésbé minden hasonló korú, fizi­ kai adottságú ember számára azonos, függetlenül attól, hogy hol él. A világ bármely táján élő bár­ mely személyről akkor mondjuk, hogy szegény­

ségben él, ha az illető ezen egyetemes standard alatt létezik. Amint a 11., „Globális egyenlőtlen­ ség" című fejezetben látni fogjuk, a világon még ma is sok ember él és halálozik el abszolút sze­ génységben. Egyesek nem fogadják el, hogy ilyen abszolút határvonalat meg lehetne húzni. Sokkal helye­ sebb, érvelnek, ha a relatív szegénység fogalmát használjuk, amely a szegénységet egy adott tár­ sadalomban fennálló általános életszínvonallal hozza kapcsolatba. A relatív szegénység fogal­ mának hívei szerint a szegénység meghatározása kulturális alapon történik, és azt nem szabad a depriváció valamilyen egyetemes standardjával mérni. Téves az a feltételezés, hogy az emberi szükségletek mindenhol azonosak - valójában nagyon is különböznek: akár csak egy adott tár­ sadalmat nézve, akár több társadalom összeha­ sonlításában. Az egyik társadalomban nélkülöz­ hetetlennek tekintett dolgokat a másik társada­ lom luxusnak tartja. Például a legtöbb iparosított társadalomban a vezetékes víz, az angol WC, a gyümölcs és zöldség rendszeres fogyasztása az egészséges élet nélkülözhetetlen kellékének szá­ mít, s azokat az embereket tekintik szegénynek, akik ezek híján élnek. Ennek ellenére számos fejlődő országban ezek a kellékek nem szerepel­ nek a lakosság többségének lehetőségei között, és nem lenne értelme a szegénységet ezek jelenléte vagy hiánya szerint értelmezni. Mind az abszolút, mind a relatív szegénység fo­ galmának meghatározása nehézségekbe ütközik. Az abszolút szegénység mérésének egyik gyakori technikája a szegénységi küszöb (létminimum) megállapítása, amelynek meghatározása az adott társadalomban a megélhetéshez szükséges alap­ vető javak árai segítségével történik. Ennek alap­ ján azok az egyének vagy háztartások számítanak szegénynek, amelyeknek a jövedelme a létmini­ mumot nem éri el. Problémákat okozhat azonban, ha csak egy kritériumot használunk a szegénység megállapítására, mivel ezekben a definíciókban nem veszik figyelembe az emberi szükségletek­ nek a társadalmon belüli vagy társadalmak kö­ zötti sokféleségét. Például sokkal drágább egy ország egyik részén élni, mint más vidékein; az alapvető szükségleti cikkek ára régiónként válto­ zik. Újabb példaként: nagyobb tápértékű élelmet igényelnek azok az emberek, akik a szabadban fizikai munkát végeznek, mint mondjuk azok, akik egész nap benn ülnek egy irodában. Egyet­ len szegénységi kritérium használata azt jelente­ né, hogy egyeseket a létminimum fölé sorolnánk annak ellenére, hogy jövedelmük az életben ma­ radáshoz szükséges dolgok megvásárlásához sem elegendő.

272

10. F E J E Z E T

tekintik. Némely kritikus figyelmeztet arra, hogy a relatív szegénység fogalmának használata el­ tereli a figyelmet arról a tényről, hogy még a társadalom legkevésbé tehetős tagjai is jobban élnek, mint korábban. A kérdés az, hogy vajon létezik-e „igazi" szegénység egy olyan társada­ lomban, mint például a mai Nagy-Britannia, ahol gyakorlatilag minden otthonban megtalálható a tévé és a mosógép. A szegénység relatív felfogá­ sának védelmezői rámutatnak arra, hogy nem ér semmit a fogyasztási cikkekhez való hozzájutás, ha az egyén vagy a csoport nem jut hozzá az alap­ vető cikkekhez, nem kap például tápláló élelmet és jó egészségügyi (orvosi) ellátást. A következő részben megvizsgálunk a sze­ génység mérésére használt főbb módszerek kö­ zül néhány, az Egyesült Királyságban is használt technikát.

A szegénység mérése A Ki s z e g é n y ? Ez a gyerek e g y m e n e k ü l t t á b o r b a n . . .

A relatív szegénység fogalmának meghatározá­ sa sem egyszerű. Az egyik fő gond az a tény, hogy a társadalmak fejlődésével a relatív szegénység értelmezésének is változnia kell. Ahogyan a tár­ sadalmak egyre tehetősebbek, a relatív szegény­ ség kritériumait fokozatosan felfelé kell alakíta­ ni. Valamikor például a hűtőszekrény, a központi fűtés és a telefon luxuscikknek számított. A leg­ több mai iparosított társadalomban ezeket mégis a teljes és aktív élethez vezető szükségleteknek

szegénység

hivatalos

mérései

Ellentétben az Egyesült Államokkal és számos más országgal, ahol létezik hivatalos szegénységi küszöb, a szegénységnek - mint olyannak - az értelmezésével Nagy-Britanniában nem foglalko­ zik a kormány. A szegénység hivatalos meghatá­ rozásának hiányában az Egyesült Királyság kuta­ tói más statisztikai jelzőszámokra hagyatkoznak, például a segélyezési adatokra. Az 1960-as évek közepétől a kutatók Abel-Smith és Townsend meghatározását követték, akik „szegénységben élőknek" tekintettek mindenkit, akinek a jövedel­ me megegyezett a kiegészítő segély (supplemen-

.vagy ezek a gyerekek egy lepusztult lakótelepen?

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.7.

táblázat

A mediánjövedelem 60 vagy annál ala­ csonyabb százalékával rendelkező ház­ tartásokban élő személyek száma és százalékos aránya (a lakhatási költsé­ gek levonása előtt)

Év

S z á m (millió)

Százalék

1979

6,5

12

1981

6,9

13

1987

9,3

17

1988/1989

10,9

19

1990/1991

11,4

20

.

1991/1992

11,7

21

1992/1993

11,4

20

1993/1994

10,5

18

1994/1995

9,8

18

1995/1996

9,4

17

1996/1997

10,3

18

1997/1998

10,3

18

1998/9

10,2

18

1999/2000

10,0

18

2000/1

9,7

17

2001/2

9,7

17

Forrás:

Department for W o r k a n d Below

Average

In F l a h e r t y e t a l .

Pensions:

Income

2004, 43.

Households

1994/1995-2001/2000. o.

tary benefit) összegével vagy annál kevesebb volt. A kiegészítő segély az állam által rászorultsági alapon azoknak fizetett pénzösszeg volt, akiknek a jövedelme nem érte el a parlament szerint az életben maradáshoz szükséges szintet. Az Egye­ sült Királyságban a kiegészítő segélyt 1988-ban felváltotta a jövedelemtámogatás (income sup­ port), ezt követően szinte egész Európában a sze­ génységet a jövedelemegyenlőtlenségek fokában mérik, s a szegénység meghatározása úgy szól, hogy szegények azok a háztartások, amelyek a me­ diánjövedelem 60 százalékából (korábbiakban 50 százalékából vagy annál alacsonyabb összegből) élnek. Ezzel a mércével számolva drámaian meg­ nőtt a szegénységben élők száma a nyolcvanas években, 1991-1992-ben érte el a csúcsot, majd az 1990-es évek közepétől kezdett csökkeni (lásd a 10.1. táblázatot). 2004-ben az angol Munkaügyi Minisztérium számításai szerint 9,5 millió ember élt szegénységben a fenti mértékkel mérve, amely az összlakosság 16 százalékát jelentette.

Peter

Townsend:

relatív

depriváció

Egyes kutatók azt hiszik, hogy a hivatalos mérő­ számok, mint amilyenekről fentebb is szó volt, nem adnak valódi képet a szegénységről. Számos

fontos vizsgálat készült a szegénységnek mint deprivációnak a meghatározása céljából. E meg­ közelítés egyik úttörője Peter Townsend, akinek az ötvenes évek vége óta végzett munkája elő­ segítette, hogy a közvélemény többet foglalkoz­ zon a szegénységgel az Egyesült Királyságban. Ahelyett, hogy a jövedelemstatisztikára építet­ tek volna, Towsend vizsgálatai arra koncentrál­ tak, hogyan élik meg az emberek a szegénységet szubjektíven. Szegénység az Egyesült Királyság­ ban [Poverty in the United Kingdom, 1979) című klasszikus tanulmányában Townsend az 1960-as évek végén az Egyesült Királyság területén talál­ ható háztartások több mint kétezer kérdőívben adott válaszait vizsgálta meg. A válaszadók rész­ letesen beszámoltak életstílusukról, beleértve a lakáskörülményeiket, étkezési szokásaikat, ki­ kapcsolódási és polgári aktivitásukat és jövedel­ müket is. Ezekből az információkból Townsend tizenkét elemet választott ki, amelyekről azt fel­ tételezte, hogy az egész lakosságra jellemzőek, nem csak adott csoportokra, és kiszámította, hogy milyen arányban nélkülözi a lakosság eze­ ket az elemeket. (Az eredményeket lásd a 20.2. táblázatban.) Townsend minden egyes háztartásnak adott egy osztályzatot a deprívációs indexen, minél magasabb volt az osztályzat, annál több dolgot nélkülöztek az adott háztartásban. Ezután össze­ hasonlította a háztartások helyét az indexen az összjövedelmükkel, beszámította az egy háztar­ tásban élőket, azt hogy dolgoztak-e a felnőttek, mennyi idősek a gyerekek, s hogy van-e a háztar­ tásban élők közt fogyatékos. Townsend úgy talál­ ta, hogy vizsgálata feltárta azt a jövedelemküszö­ böt, amely alatt a depriváció mértéke rohamosan nő. Ezeket a háztartásokat nevezte azután sze­ génységben élőknek. Kiszámította, hogy e csalá­ dok a népesség 22,9 százalékát adják, s ez a szám sokkal magasabb, mint amit a korábbi számok jeleztek. Az eredmények alapján arra a következ­ tetésre jutott, hogy a kormány által a rászorultság mértéke szerint megállapított segélyek 50 száza­ lékot is meghaladóan alatta maradnak annak a minimumnak, amire a háztartásoknak szüksége lenne ahhoz, hogy a társadalomban teljes és ér­ telmes életet élhessenek. Townsend munkája azt mutatja, hogy a jövedelem csökkenésével a csalá­ dok egyre inkább visszakoznak attól, hogy részt vegyenek teljesen természetes, családi jellegű dolgokban: „társadalmilag kirekesztettekké" vál­ nak; a fogalmat a továbbiakban részletesebben is vizsgáljuk ( 2 8 2 - 2 8 9 . o.). Bár Townsend megközelítése hatásosnak bizo­ nyult, ahogy a későbbiekben látni fogjuk, egyes értékelők erősen kritizálták. David Piachaud pél4~

10. F E J E Z E T

274

70.2.

táblázat

Townsend deprivációs indexe (1979) Jellemzők

1

A lakosság százalékban

N e m volt nyaralni a z o t t h o n á t ó l t á v o l a z e l m ú l t 1 2 h ó n a p b a n

53,6

2 Csak f e l n ő t t e k t ő l . O t t h o n á b a n n e m f o g a d o t t r o k o n t v a g y b a r á t o t e g y kávéra v a g y vendégként az elmúlt négy hétben

33,4

3 Csak f e l n ő t t e k t ő l . N e m v o l t r o k o n n á l v a g y b a r á t n á l e g y kávéra v a g y v e n d é g k é n t a z e l m ú l t négy hétben

45,1

4 Csak ( 1 5 é v e n aluli) g y e r e k e k t ő l . A z e l m ú l t n é g y h é t b e n n e m v o l t kivel játszani v a g y e g y ü t t lenni/beszélgetni (teázni)

36,3

5 Csak g y e r e k e k t ő l . N e m bulival ü n n e p e l t é k m e g a l e g u t o l s ó szülinapját

56,6

6 A z e l m ú l t két h é t b e n n e m v o l t e g y s z a b a d d é l u t á n j a v a g y estéje, h o g y e l m e n j e n szórakozni

47,0

7

19,3

E g y h é t e n négyszer n e m eszik friss húst ( h á z o n kívül s e m )

8 A z e l m ú l t két h é t b e n e g y v a g y t ö b b n a p o n á t n e m e v e t t f ő t t é t e l t 9. A hét l e g t ö b b n a p j á n n e m eszik/iszik v a l a m i m e l e g e t

67,3

10 A h á z t a r t á s b a n nincs h ű t ő g é p 11

7,0

45,1

A c s a l á d ( e g y ü t t é l ő k ) n e m eszik r e n d s z e r e s e n e g y ü t t v a s á r n a p i e b é d e t (a havi n é g y alkalomból háromszor)

25,9

12 A h á z t a r t á s n e m rendelkezik a következő n é g y k é n y e l m i eszköz kizárólagos h a s z n á l a t á v a l : a n g o l W C , m o s o g a t ó v a g y m o s d ó k a g y l ó é s h i d e g v í z c s a p , b e é p í t e t t kád v a g y z u h a n y o z ó , gáz/villanytűzhely

21,4

dául azzal érvelt, hogy a Townsend deprivációs indexébe beválogatott tételek (10.2. táblázat) ön­ kényesek: „Nem világos, hogy mi közük a sze­ génységhez, és az sem, miként válogatta össze őket" (1987). Townsend deprivációs indexének számos kategóriája inkább társadalmi vagy kultu­ rális döntésnek bizonyul, mint a szegénység jel­ lemzőjének. Ha valaki úgy dönt, hogy nem eszik húst vagy nem készít meleg reggelit, vagy hogy nem találkozik rendszeresen emberekkel, vagy nem jár el hazulról nyaralni, abból nem nyilván­ való, hogy az illető szegény.

ját maguk határozzák meg, melyek a legfontosabb szükségletek, és nem az előre megadottak közül kellett választaniuk, Macknek és Lansley-nek si­ került kiküszöbölniük azt a kritikát, amelyet Piachaud és mások Townsend eredeti kutatásával szemben megfogalmaztak, nevezetesen hogy az általa összeállított deprivációs index elemei ön­ kényesek. Mack és Lansley olyan kérdéseket is felvett a vizsgálatba, hogy ha valamelyik dolog nem volt meg a listán, az a személyes választá­ suk vagy kényszer eredménye-e. Ha a válaszadók azt mondták, hogy ez az ő személyes választá­ suk, akkor azt a tételt nem sorolták a deprivációt mutató összetevők közé.

Joanna Mack Létminimum

Az 1983. évi első vizsgálatban Mack és Lansley becslése szerint 7,5 millióan voltak az Egyesült Királyságban szegények - a lakosság körülbelül 14 százaléka. Az általuk használt eltérő számítá­ si módszer sokkal alacsonyabb, de még mindig jelentős számot eredményezett, mint amilyen­ re Townsend jutott a szegénység mértékéről az Egyesült Királyságban. Mack és Lansley ezután megismételte a felmérést 1990-ben. Eredmé­ nyeik jelentős emelkedést mutattak a szegénység fokában az 1980-as években, ugyanis a szegény­ ségben élők száma 11 millióra nőtt (az 1990. évi vizsgálatban azt tartották szegénynek, aki három vagy négy létszükségletnek számító dolgot nélkü­ lözött), a súlyos szegénységben élők (a hét vagy annál több létszükségletnek számító dolgot nél­ külözők) száma 2,6 millióról 3,5 millióra emelke­ dett (Mack-Lansley 1985, 1992).

és

Stewart Lansley: Nagy-Britanniában

Townsend depriváción alapuló szegénységdefi­ níciójára építve Joanna Mack és Stewart Lansley két fontos vizsgálatot végzett a relatív szegény­ ségről Angliában, az elsőt 1983-ban, a másodikat 1990-ben. A Breadline Britain című tévéprogram felkérésére közvélemény-kutatást végeztek, hogy megállapítsák, mit tartanak az emberek „elfogad­ ható" életszínvonallal járó „szükségleteknek". A kapott válaszok alapján huszonkét elemből álló szükségleti listát állítottak össze, amelyeket a vá­ laszadók 50 százalékánál is többen tartottak fon­ tosnak a normális élethez. A szegénységet olyan élethelyzetként határozták meg, amelyben e jegy­ zékből három vagy több elem hiányzik. Azzal, hogy azt kérték a válaszadóktól, hogy sa-

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

David Gordon: kirekesztettség

Szegénység és társadalmi Nagy-Britanniában

A korábbi Breadline Britain felmérésre és Peter Townsend úttörő munkájára támaszkodva (aki szintén részt vett ebben a vizsgálatban) David Gordon és kollégái hasonló kutatást végeztek 2000-ben, amelynek címe Szegénység és társa­ dalmi kirekesztettség Nagy-Britanniában (Poverty and Social Exclusion in Britain, közismert nevén a PSE-vizsgálat). Mackhez és Lansley-hez ha­ sonlóan Gordon és csapata kérdőíves vizsgálatot folytatott annak megismerésére, hogy mit tekin­ tenek az emberek a modern Nagy-Britanniában az elfogadható életszínvonal szempontjából „ele­ mi szükségleteknek". A kapott válaszok alapján a lakosság több mint 50 százaléka szerint a nor­ mális élet szempontjából fontos, 35 tételes listát állítottak össze. Azoknak a tételeknek a jegyzéke, amelyeket a felmérés felénél is több válaszadója „szükségesnek" tartott, a 10.3. táblázatban olvas­ ható. Ebből a jegyzékből a kutatók hat elemet - tévé, hűtőgép, mindenkinek saját ágy és ágynemű, mosógép, orvos által felírt gyógyszer és a mély­ hűtő/hűtőláda - kihagytak, mivel úgy vélték, ezek a tételek nem teszik megbízhatóbbá vagy érvényesebbé a szükségletek nélkülözése de­ finícióját abban az értelemben, hogy azokkal a gazdagok és a szegények közti különbséget meg lehetne határozni. Gordon és kollégái ezután két vagy több szükséglet kényszerű hiánya és az alacsony jövedelem kombinációja alapján fo­ galmazták meg a kirekesztettség vagy depriváció küszöbértékét. Az alapvető szükségleti cikkek birtoklására alapozva ezután a PSE-vizsgálat azt találta, hogy az emberek kb. 72 százalékánál csak egy vagy két tétel hiányzik a listáról, mert nem volt hozzá elég pénzük, bár a további elemzés azt mutatta, hogy ebben a számban olyan embereknek körül­ belül a 10 százaléka is benne van, akiknek a jö­ vedelme azt mutatja, hogy bármikor szegénnyé válhatnak. így a minta 28 százaléka olyan embe­ reket adott, akiknél egy vagy két tétel birtoklása hiányzott, bár a kutatók azt találták, hogy ebben már benne van az a körülbelül 2 százalék is, akiknek a jövedelme elég magas volt ahhoz, hogy azt lehessen gondolni róluk, hogy éppen most emelkedtek ki a szegénységből, vagyis a lakosság­ nak mindössze 26 százalékát lehetett a szegények közé sorolni. (A vizsgálat eredményét a 10.4. táb­ lázat összegzi.) Mivel Gordon és kollégái hasonló módszert kö­ vettek, mint Mack és Lansley, illetve a Breadline Britain fent tárgyalt két korábbi vizsgálata, az ő

adataikat is tudták használni annak összehason­ lítására, hogyan változott a szegénység mértéke az Egyesült Királyságban az idők során. A 2000ben publikált PSE-kutatást a két Breadline Bri­ tain vizsgálattal összehasonlítva Gordon és mun­ katársai azt találták, hogy a vizsgált időszakban jelentősen nőtt (az 1983. évi 14 százalékról 1990ban 21 százalékra, 1999-ben pedig 24 százalékra) azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknél a Mack és Lansley vizsgálatában küszöbértékként megállapított számú társadalmilag szükségesnek tekintett cikk hiányozott. így a PSE-vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy míg a brit lakosság egészében véve az 1980-as évek elejétől gazda­ gabb lett, 2000-re az alapszükségletek kényszerű nélkülözését tekintve drámaian megnőtt a lista legalján lévő szegények száma. (A fejezet további részeiben megnézzük, hogy a munkáspárti kor­ mánynak mit sikerült elérnie a szegénység csök­ kentése érdekében, lásd 2 9 5 - 2 9 7 . o.)

Kik a szegények? A szegénység arca sokféle és állandóan változik, ezért nehéz egy általános profilt megrajzolni. Az Egyesült Királyságban azonban bizonyos kategó­ riába tartozó emberek nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint mások. Konkrétan azok az emberek, akiknek az élet egyes területein hátrányban vannak vagy megkülönböztetésben részesülnek, nagyobb eséllyel számítanak sze­ génynek. Ebben a fejezetben Anglia szegényeivel foglalkozunk, olyan csoportokra koncentrálva, amelyek a lakosság egészéhez viszonyítva arány­ talanul szegényebbek: ilyenek a gyermekek, a nők, az etnikai kisebbségek és az idős emberek; először azonban a szegénység regionális eloszlá­ sát vesszük górcső alá. Az Egyesült Királyságban egyes régiók szegé­ nyebbek, mint mások, de amint egy kormányje­ lentés 1999 decemberében hangsúlyozta: „a régió­ kon belüli egyenlőtlenség legalább akkora, mint a régiók közti különbség" (Cabinet Office 1999). Polly Toynbee újságírónő a dél-londoni Claphamben található drága otthonából kiköltözött egy lakásba, amely Anglia egyik legszegényebb lakótelepén található, majd vállalt egy sor roszszul fizetett állást. A „kisfizetésű Angliában" fo­ lyó életről szóló tapasztalatait rögzítő beszámo­ lójában a gazdagok közelében fellelhető szegény­ ség bugyrairól írt. A lakótelepi lakás nem volt tízpercnyire se az igazi lakásától. Azért akart régi otthonához közel maradni, „mert a szegénység nem máshol van, valahol fent északon Barrowban vagy Jarrow-ban, hanem itt a szomszédban,

276

10. F E J E Z E T ÉS

70.3.

táblázat

^ s

A felnőtt szükségletek szubjektív megfogalmazása és az ezektől megfosztottak száma (a felnőtt lakosság százalékában)

Külön ágy és ágynemű mindenkinek

Szükséges

N e m szük­

Javak, ame­

Javak, amelyek

javak

séges jayak

lyek nincse­

nincsenek, m e r t

nek, d e n e m

nem engedhetik

is akarják

meg maguknak

95

4

0,2

1

M e l e g r e f ű t h e t ő lakószobák a z o t t h o n b a n

94

5

0,4

1

Száraz lakás

93

6

3

6

Ismerősök v a g y c s a l á d t a g o k m e g l á t o g a t á s a a k ó r h á z b a n

92

7

8

3

N a p i kétszeri étkezés

91

9

3

1

O r v o s által felírt g y ó g y s z e r

90

9

5

1

Hűtőszekrény

89

11

1

0,1

Friss g y ü m ö l c s és zöldség n a p o n t a

86

13

7

4

M e l e g , vízhatlan kabát

85

14

2

4

E l r o m l o t t villamossági cikkek javítása v a g y cseréje

85

14

6

12

Vendégségbe járás

84

15

3

2

Ünnepi alkalmak, mint például karácsony megünneplése

83

16

2

2

Pénz a lakás kifestésére és r e n d b e n t a r t á s á r a

82

17

2

14

Iskolalátogatás például sportnapokon

81

17

33

2

Részvétel e s k ü v ő k ö n és t e m e t é s e k e n

80

19

3

3

H ú s , hal v a g y azok v e g e t á r i á n u s m e g f e l e l ő j e m i n d e n m á s n a p

79

19

4

3

A l a k á s b a n t a l á l h a t ó t á r g y a k biztosítása

79

20

5

8

y

Hobbi vagy szabadidős tevékenység

78

20

12

Mosógép

76

22

3

1

A g y e r e k e k h a z a h o z a t a l a az iskolából (kocsival)

75

23

36

2

Telefon

71

28

S . 1

1

Állásinterjúhoz a l k a l m a s ö l t ö z e t

69

28

13

4

Mélyhűtő/fagyasztóláda

68

30

3

2

S z ő n y e g a n a p p a l i b a n és a h á l ó s z o b á b a n

67

31

2

3

66

32

7

Két p á r m i n d e n évszakra a l k a l m a s c i p ő

64

34

4

Rendszeres m e g t a k a r í t á s ( l e g a l á b b havi 10 f o n t ) a rossz n a p o k r a v a g y a n y u g d í j a s korra

25 •

v

5

Barátok vagy rokonok meghívása ebédre vagy vacsorára

64

34

10

Kisebb, saját m a g á r a , n e m a családra költhető heti összeg

59

39

3

13

Tévé

56

43

1

1

S ü l t csülök/vegetariánus m e g f e l e l ő j e h e t e n t e egyszer

56

41

11

.3

A j á n d é k o k b a r á t o k n a k / c s a l á d t a g o k n a k egyszer e g y é v b e n

56

42

1

55

43

14

18

6

12

, •

3

N y a r a l á s egyszer e g y é v b e n a z o t t h o n t ó l t á v o l , d e n e m rokonoknál K o p o t t b ú t o r lecserélése

54

43

Szótár

53

44

6

5

Társadalmi eseményekre hordható öltözet/ünneplő ruházat

51

46

4

4

Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 4 . o .

«

•

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.4.

táblázat

A szegénység és társadalmi kirekesz­ tettség kutatásának eredményei (2000)

Szegénységkategóriák

Százalék (a l e g k ö z e l e b b i egész százalékra kerekítve)

Szegény

26

Elszegényedhet

10

Kiemelkedett a s z e g é n y s é g b ő l

2

Nem szegény

62

Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 8 . o .

a gazdagsággal bonyolultan összefonódva - írja Toynbee. - Sokkal kisebb az Észak és Dél közöt­ ti, azaz regionális jóléti szakadék, mint amilyen nagy a társadalmi választóvonal az egyes terüle­ teken belül" (Toynbee 2003). Az országos átlagnál 60 százalékkal keve­ sebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya 1979 és 1996/1997 között több mint a duplájára nőtt: 14-ről 34 százalék­ ra. Miután 1997-ben a Munkáspárt került hata­ lomra, leghangzatosabb ígéreteik egyike az volt, hogy 2020-ig megszüntetik a gyermekszegénysé­ get, és el is értek bizonyos sikereket (lásd lejjebb

„Az Új Munkáspárt és a jóléti reform" című részt, 2 9 5 - 2 9 7 . o.). A szegénységben élő gyermekeknek különbözőféleképpen, de rosszabb az egészsége, mint a nem szegényeknek. Általában kisebb súlylyal születnek, sokan megsérülnek (és meghal­ nak) közlekedési balesetekben (mert valószínű, hogy gyalogosok, és nem valószínű, hogy bizton­ ságos játszótéren vagy kertben tudnak játszani), nemi erőszak veszélyének vannak kitéve, vagy megpróbálkoznak az öngyilkossággal. A szegé­ nyebb gyerekek az iskolában sem teljesítenek elég jól, és sokkal nagyobb a valószínűsége an­ nak, hogy szegény felnőtt lesz belőlük (Flaherty et al. 2004). A nők nagyobb eséllyel lesznek szegények, mint a férfiak, bár az ő szegénységüket gyakran elrejtik azok a kutatások, amelyek a „férfi család­ fő vezette háztartásokra" koncentráltak (Ruspini 2000). A Gordon és munkatársai (2000) által vezetett vizsgálat azt találta, hogy a szegénységben élő felnőttek 58 százaléka nő. A nők szegénységének okai összetettek. Az egyik fontos eleme az ottho­ non belüli és kívüli nemek szerinti munkameg-

WHO SAYS ETHNIC MINORITIES CANT GET 30BS? THERE ARE OPENINGS EVERYWHERE.

W

lavatory att*i»aant Offic* ctaantr 5omtt»oöy >>ai to so a i l t/it l o w e a i í . mania! J O B * , but wny i t it t o ofttn paoptt from ttftnic mmontiM' Prtjuatc*. racial ancriinmation and riarattmant a r a a*»ymg * aorta t,.» CACHE* of job tn*y d * t * r v * l i t ttnjatt and anfair Mora tnao tnot, it't a tarriela w a t t * of B r i t i t n
A z etnikai k i s e b b s é g e k a n y u g a t i t á r s a d a l m a k l e g s z e g é n y e b b j e i k ö z é t a r t o z n a k , g y a k r a n a m a g a s m u n k a n é l k ü l i s é g miatt.

A

cikk

címe:

Ki

mondta,

hogy

az

etnikai

kisebbségek

nem jutnak

munkához?

Vannak

lehetőségek

mindenfelé.

c

10.5. táblázat

Az e g y é n e k j ö v e d e l m i ö t ö d ö k r e felosztott c s o p o r t o s í t á s a etnikai h o v a t a r t o z á s szerint N a g y - B r i t a n ­ niában, a lakásköltségek levonása után,

2001/2002

(százalékban)

Százalék Ezer f ő b e n

(alsó) 5

4

3

2

1

Fehér

18

20

20

21

21

52,1

F e k e t e , karibi

34

21

17

13

16

0,8

F e k e t e , n e m karibi

43

22

14

12

9

0,6

Indiai

26

15

26

16

17

1,0

Pakisztáni/bangladesi

61

20

11

6

3

1,0

Egyéb

37

18

15

12

18

1,5

Összes e g y é n

20

20

20

20

20

57,5

Forrás:

Department

for W o r k

and

Pensions:

Households Below Average

Income

1994/1995 - 2001/2002.

In

Flaherty

et al. 2004, 188. o.

osztást érinti. A házimunka, a gyermeknevelés és a rokonok gondozásának terhe és felelőssé­ ge még mindig aránytalanul jobban sújtja a nő­ ket. Ez fontos hatást gyakorol a nők ambícióira, az otthoni és a házon kívül végezhető munkára való képességükre. így a férfiaknál sokkal gyak­ rabban van részidős, mint teljes idős fizetett állá­ suk, következésképpen kevesebbet keresnek. Bár ma több nő talál magának munkát az Egyesült Királyságban, mint korábban, továbbra is meg­ marad a munkaerő foglalkozási elkülönülése a „férfimunka" és a „női munka" felosztás mentén. A nők aránytalanul többen vannak a rosszul fize­ tő iparágakban (Flaherty et al. 2004). Az etnikai kisebbségek tagjai is felülreprezen­ táltak a szegények között. A pakisztáni és bangla­ desi származásúaknái például sokkal gyakrabban fordul elő, hogy az átlag 60 százalékánál is keve­ sebbet keresnek, mint más etnikumoknál (lásd a 20.5. táblázatot). Az ok részben az, hogy az Egye­ sült Királyságban minden etnikumnál magas a munkanélküliség aránya és alacsony a foglalkoz­ tatottsági ráta. 2002-ben az afrikai és pakisztáni/ bangladesi emberek munkanélküli rátája például háromszor magasabb volt, mint a fehéreké. 2002/2003 telén az etnikai kisebbségeknek csak 58 százaléka volt alkalmazásban, szemben a fehér népesség 76 százalékával. Ezen kívül igen magas a munkaerőpiac faji elkülönülése is. Pa­ kisztáni csoportok találhatók erős koncentráció­ ban a korábbi nehézipari, szerelőipari és textil­ ipari területeken, Yorkshire-ben és Birmingham­ ben - olyan iparágakban, amelyek az 1970-es évek végén és az 1980-as években recesszióba ke­ rültek. A fizikai munkakörökben a fekete karibi férfiak aránytalanul többen vannak, különösen a szállításban és a közlekedésben. A kínaiak és a bangladesiek főleg a vendéglátóiparban koncent­ rálódnak. Bizonyítható, hogy egyes foglalkozási szegregációk azért alakultak ki, mert az etnikai

kisebbségek egyes iparágakat vagy munkáltató­ kat „fehérként" érzékelnek, míg a munkaadók az etnikai kisebbségeket a „toborzási területeiken" kívül tartózkodóknak tekintik (Performance and Innovation Unit 2002; Flaherty et al. 2004). Az Egyesült Királyságban az etnikai kisebbségeknek valószínűleg gyakrabban van rosszul fizetett ál­ lásuk, több a problémájuk az iskolában, rosszabb környéken laknak, rossz minőségű a lakásuk és egészségügyi problémáik vannak (Flaherty et al. 2004). Sokan, akik munkáséletük során elfogadhatóan kerestek, nyugdíjazásukkor jelentős jövedelem(és státus-) csökkenést élnek meg, különösen, ha nem fektettek be vagy nem tudtak befektetni ma­ gánnyugdíjpénztárakba, amikor még aktívak vol­ tak. A lakosság elöregedése egyre nagyobb terhet ró az állami nyugdíjrendszerre. Az életkori kilá­ tások növekedésével nő az idős emberek száma is a népességen belül. 1961 és 2 0 0 1 között a 65 éves és azon felüliek száma az Egyesült Király­ ságban több mint megduplázódott, 9,4 millióra emelkedett. 65 éves korukban a férfiak ma arra számíthatnak, hogy átlagosan még 15 évig élnek, a nők pedig még 20 évig. / Az életkilátásokat az Egyesült Királyságban a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje­ zetben tárgyaljuk még, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon. Az elmúlt években végzett vizsgálatok azt mu­ tatják, hogy a nyugdíjasoknak sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy állandó szegénységben él­ jenek, mint az aktív dolgozóknak. 1998 és 2000 között a nyugdíjasoknak 18 százaléka tapasztalta meg az állandó szegénységet, szemben az aktív dolgozók 7 százalékával. Az alacsony jövedel­ mű nyugdíjasok száma az életkorral arányosan növekszik. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben az idősebb asszo-

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

nyok és az etnikai kisebbség tagjai a többi nyug­ díjasnál szerényebben éltek. Az efféle eredmények vezették az akkori pénz­ ügyminisztert, Gordon Brownt arra, hogy 2002ben kijelentse: „Célunk az, hogy véget vessünk ebben az országban a nyugdíjasok nyomorának." 2003 októberében bevezetett nyugdíjjuttatás (pension credit), amely a 60 éven felüliek szá­ mára minimáljövedelmet garantált, és megígérte, hogy az ebben a korcsoportban lévő összes em­ ber felének jövedelmét megemeli, előrelépés volt e cél irányában. E politika sikere természetesen attól függ, hogy mindazok, akik jogosultak e jut­ tatás igénybevételére, ténylegesen meg is igény­ lik azt (Flaherty et al. 2004).

A szegénység magyarázata A szegénység magyarázatait két fő cím alatt cso­ portosíthatjuk: vannak elméletek, amelyek a sze­ gény embert tartják felelősnek saját szegénysé­ géért, és vannak olyanok, amelyek a szegénységet úgy látják, hogy azt a társadalom strukturális erői hozzák létre és termelik újra. E két szembenálló megközelítést néha úgy jellemzik, hogy az egyik az „áldozatot", a másik a „rendszert" okolja. Most mindkettőt megvizsgáljuk. Hosszú története van annak a véleménynek, miszerint a szegények felelősek saját hátrányos helyzetükért. A szegénység hatásaival foglalkozó korai kezdeményezések - például a 19. századi szegényházak - alapjául az szolgált, hogy úgy hitték, a szegénység az egyének patológiás tulaj­ donságainak az eredménye. A szegényekre úgy tekintettek, hogy azok képtelenek a társadalom­ ban sikereket elérni készségeik hiánya, a morális vagy fizikai gyengeségük, a motivációjuk elégte­ lensége vagy az átlag alatti adottságaik folytán. A társadalmi pozícióra mint a személy tehetsé­ gének és szorgalmának eredményére tekintettek: tehát azok, akik megérdemelték, hogy sikeresek legyenek, azokká is váltak, míg a kevésbé alkal­ masak sorsa a bukás. A „nyertesek" és a „veszte­ sek" meglétét az élet tényei közé sorolták. Amint a jóléti állam kialakulásának tárgyalása során később látni fogjuk (289-297. o.), a szegény­ ség effajta értelmezései - tehát hogy a szegénység az egyéni kudarc eredménye - a 20. század kö­ zepén veszítettek népszerűségükből, de az 1 9 7 0 1980-as évektől kezdődően már reneszánszukat élték. A vállalkozói létforma és az egyéni ambíci­ ók politikai hangsúlyozása ugyanis azokat jutal­ mazta, akik „sikeresek lettek" a társadalomban, és akik nem lettek azok, azokat felelősnek tartot­ ták azért a helyzetért, amelybe kerültek. Gyakran

a szegénység magyarázatait a szegények életstí­ lusában keresték, együtt azokkal az attitűdökkel és nézetekkel, amelyeket állítólag az támogatott. E tézisnek egyik befolyásos változatát az ameri­ kai Charles Murray dolgozta ki (akinek munkáját a 9. fejezetben vizsgáltuk részletesebben: 2 5 3 - 2 5 4 o.). Murray (1984) úgy érvel, hogy a marginális osztály tagjainak személyes felelősséget kell vál­ lalniuk saját szegénységükért. Ez a csoport ré­ szét alkotja a függőség kultúrájának (lásd a jóléti függőségről a keretes szöveget a 294. oldalon). E fogalommal Murray azokra a szegényekre utal, akik a kormánytól várják el a segélyezést, ahe­ lyett, hogy dolgoznának. Úgy érvel, hogy a jóléti állam olyan szubkultúrát hozott létre, amely alá­ ássa a személyes ambíciót és az önsegítés képes­ ségét. Ahelyett, hogy a jövőbe nézne és igyekez­ ne jobb életet biztosítani magának, a segélyekből élő megelégszik a neki juttatott pénzzel. A segély, érvel Murray, felmorzsolta az emberek munkára késztető erejét. Murray szembeállítja azokat az embereket, akiknek maguknak kell saját szegény­ ségükért számot adni, azokkal, akik „nem saját hi­ bájukból" szegények - mint például az özvegyek, az árvák vagy a fogyatékosok. Az efféle elméletekre - úgy tűnik - van foga­ dókészség a brit lakosság körében. Felmérések mutatják, hogy a legtöbb brit a szegényeket tartja felelősnek saját szegénységükért, és gyanakvóan nézi azokat az „ingyenélőket", akik a „kormány által osztott segélyekből" élnek. Számosan hi­ szik, hogy a segélyekből élő emberek találhatná­ nak munkát, ha akarnának. Azonban ezek a né­ zetek nincsenek a szegénység realitásaival össz­ hangban. A Nagy-Britanniában élő szegények egynegyede egyébként is állásban van, de túl keveset keres ahhoz, hogy átlépje a szegénységi küszöböt. A maradékot, a többséget a 14 év alatti gyermekek, a 65 évesek és annál idősebbek, vala­ mint a betegek és fogyatékosok alkotják. A segé­ lyezésekkel kapcsolatos csalások nagy számáról alkotott népszerű vélemények ellenére a segély­ kérelmeknek egy százaléknál is kisebb részében fordul elő jogtalan igény, sokkal kevesebb, mint a személyi jövedelemadó bevallásakor (vissza­ igénylésekor), ahol a becslések szerint 10 száza­ lékkal kevesebb adó folyik be a hamis bevallások vagy az adóelkerülés miatt. A szegénység magyarázatának második meg­ közelítése a szegénység kialakulásában olyan társadalmi folyamatok szerepét hangsúlyozza, amelyek legyőzése bizonyos emberek számára nehézséget jelent. E nézet szerint a társadalmon belüli struktúrák, mint például az osztály, a nem, az etnikai hovatartozás, a foglalkozás, az iskolai végzettség és így tovább, alakítják az erőforrások

10. F E J E Z E T

újraelosztását. A szegénység okaként strukturális magyarázatokat adó szerzők azt állítják, hogy a szegények soraiban az ambíció hiánya, amelyet gyakran az „függőség kultúrájaként" értelmez­ nek, valójában a helyzetük következménye, nem pedig okozója szegénységüknek. A szegénység csökkentését nem az egyének nézeteinek meg­ változtatásával lehet elérni, mondják, hanem a jövedelem és az erőforrások egyenletesebb el­ osztására irányuló politikai intézkedésekkel, például gyermekgondozási támogatásokkal, mi­ nimális órabérrel és a családok részére garantált jövedelemszinttel. Ezek a politikai intézkedések lehetnek alkalmasak a tartós társadalmi egyen­ lőtlenségek felszámolására.

intézmények, erőforrások és értékek, amelyek a sikerhez szükségesek a posztindusztriális társa­ dalomban. Wilson azt is elismeri, hogy ezeknek a lakónegyedeknek nincs helyileg elérhető képzési és oktatási kínálata, s a helyi önkormányzati se­ gítség és a helyi szervezetek magánerős támoga­ tásai - amelyek korábban munkával kapcsolatos információkkal és álláslehetőségekkel szolgál­ tak - sorra megszűnnek. így jött létre a városi marginális osztály a polgárjogi politika, a gaz­ dasági szerkezetének átalakulása és a faji meg­ különböztetés történelmi örökségének együttes hatásaként.

Wiliam Julius Wilson amerikai szociológus ennek a „strukturális" érvnek egy fontos és vi­ szonylag friss változatát adja az Amikor eltűnik a munka: az új városi szegénység világa (When Work Disappears: The World of the New Urban Poor, 1996) című könyvében. Wilson álláspontját a „gazdasági szerkezetátalakulás" hipotéziseként értelmezhetjük (1987, 1996), miszerint a tartós városi szegénység elsősorban a belvárosok gaz­ daságának strukturális átalakulásában gyökere­ zik. A kézművesipar hanyatlása, a foglalkoztatás „elővárosiasítása" és az alacsony bérekkel műkö­ dő szolgáltatási szektor felemelkedése radikáli­ san lecsökkentette azoknak a munkaköröknek a számát, amelyek az iskolából kikerülők számára nyitva lennének, és amelyekben elegendő fize­ tést adnak egy család eltartásához. A gazdasági változásokból fakadó magas munkanélküliség a „partiképes" férfiak (családját egy fizetésből el­ tartani képes) csapatának a csökkenéséhez is vezetett. így a házasság már nem olyan vonzó a szegény nők számára, nőtt a házasságon kívül születő gyermekek száma, és elterjedtek a női családfő vezette családok. Gyermekek újabb ge­ nerációi születtek a szegénységbe, és ezzel állan­ dósult az ördögi kör. Wilson úgy érvel, hogy a fekete amerikaiak aránytalanul sokat szenvednek a múltbeli diszkrimináció miatt, mégpedig azért, mert olyan helyeken és foglalkozásokban kon­ centrálódnak, amelyeket különösen rosszul érint a szerkezetátalakulás.

Értékelés

Wilson azzal érvelt, hogy ezeket a gazdasági változásokat a szegénység térbeli koncentráció­ jának növekedése kíséri az Egyesült Államok fe­ kete lakónegyedeiben. A hatvanas évek polgár­ jogi mozgalma, felfigyelve a szegénység új geográ­ fiájára, lehetőségeket teremtett a középosztálybeli feketéknek a gettón kívüli érvényesülésre. Ám a középosztálybeli családoknak a gettósodóit terü­ letekről történő kivándorlása nyomorgó lakókö­ zösséget hagyott hátra, ahol hiányoztak az olyan

Mindkét szegénységmagyarázat, ahogy fent is­ mertettük őket, széles körű támogatásnak örvend, továbbá mindegyik nézet különböző változatok­ ban állandóan visszatér a szegénységről folyta­ tott nyilvános vitákban. A szegénységkultúra el­ méletének kritikusai azzal vádolják e nézet kép­ viselőit, hogy a szegénységet „individualizálják", és a szegényeket okolják azokért a körülménye­ kért, amelyekre javarészt nincs befolyásuk. Ok a szegényeket áldozatoknak látják, nem potyauta­ soknak, akik visszaélnek a rendszerrel. Azonban óvatosnak kell lennünk, és nem szabad kritikát­ lanul elfogadnunk azoknak az érveit, akik a sze­ génység okait kizárólag magának a társadalom­ nak a szerkezetében látják. Ez a megközelítést azt sugallja, hogy a szegények passzívan elfogadják azt a nehéz helyzetet, amelybe kerülnek. Pedig ez a megállapítás nagyon messze jár az igazságtól, ahogy hamarosan látni fogjuk.

Szegénység és társadalmi mobilitás A múltban a szegénységkutatás jórészt azzal fog­ lalkozott, hogyan szegényednek el az emberek, és évente megvizsgálták a szegénység aggregált szintjeit. Kevesebb figyelmet szenteltek a sze­ génység „életciklusainak", az embereknek a szegénységből kivezető (és gyakran oda vissza­ térő) időben is vizsgált pályáinak. Széles körben elfogadott nézet, hogy a szegény­ ség állandó állapot. Az azonban, hogy valaki sze­ gény, nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindig szegény is marad. A szegényeknek egy jelentős része korábban sokkal jobb életkörülmények kö­ zött élt, vagy várhatóan ki fog a szegénységből törni valamikor a jövőben. A közelmúlt kutatásai jelentős mobilitást tártak fel a szegénységből be­ felé és kifelé is: meglepő, hogy mennyi embernek

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

70.6.

táblázat

Felnőttek mozgása a jövedelemeloszlás tekintetében 1991 és 1996 között, Nagy-Britanniában 1 9 9 6 . évi j ö v e d e l e m c s o p o r t o k alsó ö t ö d

következő ö t ö d

középső ö t ö d

következő ö t ö d

felső ö t ö d

összes f e l n ő t t

Alsó ö t ö d

52

26

12

7

4

100

Következő ö t ö d

25

35

22

12

6

100

Középső ö t ö d

7997.

évi jövedelemcsoportok

11

21

33

23

12

100

Következő ö t ö d

7

12

20

37

23

100

Felső ö t ö d

4

6

11

21

59

100

Forrás:

British Household Panel Survey, Institute for Social and Economic Research.

sikerül kimenekülni a szegénységből, és ugyan­ akkor sokkal többen élnek életük egy szakaszában szegényként, mint korábban gondoltuk volna. A brit háztartási panel felmérés (BHPS) statisz­ tikai adatai azt mutatják, hogy egy kicsivel több mint a fele azoknak az embereknek, akik az 1 9 9 1 . évi jövedelmi statisztika alapján az alsó egyötöd­ ben (kvintilis) szerepeltek, 1996-ban is ott voltak (lásd a 10.6. táblázatot). Ez azonban nem jelenti szükségképpen azt, hogy az ötéves időszak alatt az emberek folyamatosan ugyanabban a helyzet­ ben voltak. Míg egyesek ténylegesen ezt tették, mások valószínűleg kikerültek az alsó ötödből, és vissza is tértek oda. A BHPS azt is kimutatja, hogy 10 felnőttből 1 tartósan megmarad a legsze­ gényebb 20 százalékban (alsó ötödben) a kutatás hat évéből öt éven át, ugyanakkor a teljes időszak alatt a felnőttek 60 százaléka egyáltalán nem sze­ repel az alsó ötödben. Egészében véve ezek az adatok azt jelzik, hogy az alsó ötödben körülbelül a felnőttek felének fo­ lyamatosan alacsony a jövedelme, míg a másik felének sikerül időről időre kitörni a legszegé­ nyebb csoportból (HMSO 1999). A német jövedelmi adatok 1984 és 1994 kö­ zötti alakulása is jelentős mobilitást mutat a sze­ génységből a szegénységbe. 30 százaléknál is több német volt szegény (az átlag, pontosabban a mediánjövedelem felénél kevesebbet keresett) a vizsgált évtizedben legalább egy évig; ez a szám több mint háromszorosa annak, amennyi bár­ mely évben a szegények maximális száma volt (Leisering-Leibfried 1999). A szegénységből „ki­ menekültek" között az átlagosan elért jövedelem 30 százalékkal haladta meg a szegénységhatárt. Mégis, ezeknek az embereknek több mint fele legalább egy évre visszakerült a szegénységbe a vizsgált 10 éves időszak alatt. A UK's New Earnings Survey Panel Dataset és más források adatait felhasználva Abigail McKnight (2000) elemezte Nagy-Britanniában a jövedelmi mobilitást 1977 és 1997 között. Az ala­ csony keresetű munkások csoportjainak nyomon

Social Trends,

29. 1999, 98. o.

követésével McKnight jelentős mértékű változat­ lanságot talált az alacsony fizetést illetően. Vizs­ gálata megmutatta, hogy a legalacsonyabb kere­ setű alkalmazottak körülbelül egyötöde hat évvel később is a legalacsonyabb jövedelmű 25 szá­ zalékba tartozott. McKnight arra is rájött, hogy Anglia legszegényebbjei, a munkanélküliek, ha találnak is munkát, valószínűleg a legrosszabbul fizetett állásokat kapják; s hogy a rosszul fize­ tett alkalmazottak nagyobb eséllyel lesznek újra munkanélküliek, mint a jobban fizetettek. A kutatók hangsúlyozták, hogy ezeket az ered­ ményeket óvatosan kell kezelni, mivel könnyen felhasználhatják azok is, akik a segélyeket csök­ kenteni akarják, vagy akik a szegénységet poli­ tikai vagy szociális ügyként teljesen el akarják felejteni. John Hills, a Centre for Analysis of So­ cial Exclusion kutatója arra figyelmeztet, hogy ne fogadjuk el a jövedelemmeghatározás „lottómodell" nézetét. Ezen azt érti, hogy kételkedve kell fogadnunk az olyan érveket, melyek a szegénysé­ get „egyszeri eredményként" mutatják be, mintha többé-kevésbé csak a véletlen játéka lenne, ahogy az emberek a jövedelmi hierarchiában „közleked­ nek". Ez a nézet azt sugallja, hogy a társadalom­ ban a gazdagok és a szegények közti egyenlőtlen­ ségek nem tragikusak, s mindenkinek van esélye arra, hogy nyertes vagy vesztes legyen egy bizo­ nyos időpontban, ezért a szegénység gondolata már nem ad okot komoly aggodalomra. Néhány peches egyénnek esetleg éveken át alacsony a jövedelme, érvelnek, de az alacsony jövedelem - lényegét tekintve - a véletlen játéka. Hills kimutatja (1998), hogy a BHPS a szegény­ ségben élők jelentős mértékű és gyors mobilitá­ sára derít fényt. A legszegényebb tizedben élők 46 százaléka a következő évben is ugyanott tart, ami azt mutatja, hogy a még a legalsó tizedből is sikerült az emberek több mint felének kitörnie. Ám ha alaposabban szemügyre vesszük az ada­ tokat, látni fogjuk, hogy valójában az emberek 67 százaléka marad a két legalsó decilisben; csak egyharmaduk jut azoknál feljebb; miközben a fel-

FEJEZET

ső kétötödben 85 százalékuk őrzi meg pozícióját. Ezek az eredmények azt érzékeltetik, hogy az ala­ csony jövedelmeknek körülbelül az egyharmada „átmeneti" jellegű, míg a másik kétharmada nem az. Hills szerint félrevezető azt gondolni, hogy az idő múltával a népesség fokozatosan „elkerül" a jövedelem különböző tizedeibe. Ezzel ellentétes a helyzet, sokan azok közül, akik kikerülnek a szegénységből, nem jutnak sokkal feljebb, majd egyszer csak visszakeverednek; a több mint egy évig legalul tartózkodók „szabadulási aránya" pe­ dig egyre alacsonyabb (Hills 1998).

mit valaki más kizár valamiből (a kirekesztettség pedig az a helyzet, amelybe ilyenkor az egyén kerül). Semmi kétség: vannak olyan esetek, ami­ kor az egyének általuk nem befolyásolható dön­ tések eredményeként ki vannak zárva valamiből. A bankok nem adnak folyószámlahitelt vagy hi­ telkártyát olyan személyeknek, akiknek lakcíme bizonyos irányítószámhoz tartozik. A biztosítók nem kötnek biztosítást egyes emberekkel előéle­ tük vagy hátterük miatt. Egy élete késői szaka­ szában elbocsátott alkalmazott esetleg nem kap munkát életkora miatt.

Bár a szegénységből való „kimászás" kétségte­ lenül akadályoktól és nehézségektől terhes, a ku­ tatási eredmények azt jelzik, hogy a szegénység­ be való lecsúszás és az abból való kiemelkedés jóval képlékenyebb, mint gondolnánk. A sze­ génység nem egyszerűen a passzív népességre ható társadalmi erők eredménye. Még a súlyosan hátrányos helyzetben lévő egyének is megragad­ hatnak alkalmakat helyzetük javítására; a változ­ tatásra képes emberi tényező erejét nem szabad lebecsülni. A társadalompolitika ugyanakkor fon­ tos szerepet játszhat a hátrányos helyzetű sze­ mélyek és közösségek cselekvési potenciáljának maximálásában. A későbbiekben felhívjuk a fi­ gyelmet a szegénység felszámolása érdekében tett lépésekre, a munkaerőpiac megerősítése, az oktatási és képzési lehetőségek megteremtése és a társadalmi kohézió erősítése érdekében terve­ zett intézkedésekre.

Ám a társadalmi kirekesztettség nemcsak ab­ ból ered, hogy egyes embereket mások kirekesz­ tenek valamiből, olykor bizonyos emberek ma­ gukat zárják ki a többségi társadalom bizonyos szeleteiből. Az egyén saját maga dönthet úgy, hogy kimarad az iskolából, nem fogad el egy ál­ láslehetőséget, ami miatt gazdaságilag inaktívvá válik, avagy nem megy el szavazni a parlamenti választások idején. A társadalmi kirekesztettség jelenségének vizsgálatakor újfent figyelembe kell vennünk egyrészt az emberi tényező és felelősség közti összefüggést, másrészt a társadalmi erők szerepét az emberi körülmények formálásában.

/ A társadalmi mobilitást a 9., „Társadalmi réteg­ ződés és osztály" című fejezet is tárgyalja.

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG Mi a társadalmi kirekesztettség? A társadalmi kirekesztettség gondolatát a politi­ kusok szokták használni, de a szociológus szer­ zők vezették be, utalásként az egyenlőtlenségek új forrásaira. A társadalmi kirekesztettség azo­ kat a módozatokat jelöli meg, amelyek révén az egyének el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt. Például azok az emberek, akik lepusztult lakó­ telepeken élnek, ahol a környéken nincs jó iskola és munka, ténylegesen meg vannak fosztva attól, hogy önmagukat jobb helyzetbe hozzák, ellentét­ ben a társadalom többségével, akinek erre meg­ van a lehetősége. A társadalmi kirekesztettség fogalma felveti a személyes felelősség kérdését. Végül is a „kire­ kesztés" szó azt jelenti, hogy valakit vagy vala­

/ Az a gondolat, hogy az emberek önmagukat zárják ki a társadalomban való teljes részvétel­ ből, Charles Murraytől származik, aki a mar­ ginális osztályról szóló elméletében ír erről (részletesen lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben, 2 5 3 - 2 5 4 . o.). A társadalmi kirekesztettség a szegénységnél tá­ gabb fogalom, bár azt tartalmazza. Igen széles tar­ tományú olyan tényezőt vesz figyelembe, ame­ lyek mind megakadályozzák, hogy személyek vagy csoportok élhessenek a többségi társadalom előtt nyitva álló lehetőségekkel. David Gordon és kollégái PSE-vizsgálata (lásd 275. o.) a társa­ dalmi kirekesztettség négy dimenzióját külön­ bözteti meg: szegénység vagy megfelelő jövede­ lemből, erőforrásokból való kirekesztettség (lásd fent), a munkaerőpiacról való kirekesztettség, a szolgáltatásokból való kirekesztettség, valamint a társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség (Gordon et al. 2000). A következőkben a társadal­ mi kirekesztettség e három utolsó elemét fogjuk megvizsgálni.

Munkaerő-piaci

kirekesztettség

Az egyén számára a munka nemcsak azért fon­ tos, mert megfelelő jövedelmet ad, hanem azért is, mert a munkaerőpiacon való jelenlét a társa-

S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT — — — — — H H M I l M

MII

I I I M M M I — — 1 — — — • — — • l l l l l l É ••Mill—

dalmi interakcióknak is fontos színhelye. így a munkaerőpiacról való kiszorulás további társa­ dalmi kirekesztési formákhoz is vezethet - sze­ génység, szolgáltatásokból való kirekesztettség és a társadalmi kapcsolatokból való kirekesz­ tettség. Következésképpen a kérdéssel foglalko­ zó politikusok a fizetett állásban lévő emberek számának növelését tartják a társadalmi kire­ kesztettség csökkentése fontos eszközének (lásd 295-297. o.)

egyéb ok miatt munkaképtelenek és a diákok. Összességében óvatosnak kell lennünk azzal, hogy a munkaerőpiacon való inaktivitás önmagá­ ban a kirekesztettség jele, de azt elmondhatjuk, hogy a munkaerőpiacról való kizárás jelentősen növeli a társadalmi kirekesztettség kockázatát.

Nincs azonban szükségszerű kapcsolat a „mun­ kanélküli háztartásban" élők és a munkanélküli­ ség között. A PSE-felmérés azt találta, hogy a fel­ nőttek 43 százalékának (a nők 50 százalékának, és a férfiak 37 százalékának) nincs fizetett állása. A munkaerőpiacon inaktívak messze legnagyobb csoportját a nyugdíjasok alkotják (a felnőttek 24 százaléka). A munkaerőpiacon egyéb inaktív csoportok közt szerepelnek a házimunkában és ápolásban részt vevő személyek, a fogyaték vagy

A társadalmi kirekesztettség fontos aspektusa, ha valaki nem jut hozzá az alapvető szolgáltatá­ sokhoz, legyenek azok az otthonában (például villanyáram és folyóvíz) vagy annak falain kí­ vül (például a közlekedési eszközök, boltok vagy pénzügyi szolgáltatások). A szolgáltatásokból való kizárás járhat egyéni kirekesztettséggel (amikor valaki nem tud egy szolgáltatást használni, mert nem engedheti meg magának), vagy lehet kollek­ tív kirekesztettség (amikor egy szolgáltatáshoz

10.7. táblázat

Kirekesztettség

a

szolgáltatásokból

A v á l a s z a d ó k által h a s z n á l t köz- és m a g á n s z o l g á l t a t á s o k ( s z á z a l é k b a n ) Kollektív

E g y é n i kirekesztettség

kirekesztettség

használatuk

használatuk

n e m használják/

n e m használják/

N e m használják

megfelelő

nem megfelelő

nincs v a g y

nincs rá p é n z

n i n c s rá szükség/

használhatatlan

n e m értelmezhető

Közszolgáltatások Könyvtár

55

6

3

0

36

Nyilvános s p o r t l é t e s í t m é n y e k

39

7

5

1

48

1

52 73

Múzeumok és képtárak

29

4

13

Esti t a n f o l y a m o k / e l ő a d á s o k

17

2

5

3

Közösségi ház, m ű v e l ő d é s i ház

31

3

9

0

Kórház sürgősségi ellátással

75

13

2

0

Körzeti orvos

92

6

0

0

2

Fogorvos

83

5

1

0

11

Látszerész

78

3

1

1

17

Postahivatal

93

4

0

0

2

Imahely

30

1

2

0

66

v

-N

'

56 10

Magánszolgáltatások

Buszjárat

38

15

6

0

41

Vonat- vagy f ö l d a l a t t i m e g á l l ó

37

10

10

1

41

Benzinkút

75

2

2

1

21

Gyógyszertár

93

3

1

0

3

Sarki fűszeres

73

7

8

0

12

bevásárlóközpont

92

4

2

0

2

Bankfiók

87

7

1

0

4

Vendéglő/kocsma

53

4

2

2

Mozi vagy színház

45

6

10

5

Közepes-nagy élelmiszer­

Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 5 8 . o .

?

37 33

284

10. F E J E Z E T

nem fér hozzá egy lakóközösség). A PSE-felmérés azt találta, hogy az embereknek majd egynegyede ki van zárva két vagy több szolgáltatásból (lásd a listát 10.7. táblázatban), és az embereknek csak alig több mint a fele juthat a köz- vagy magán­ szolgáltatások teljes skálájához. A 10.6. táblázat mutatja az egyes szolgáltatásokból való kollektív és egyéni kirekesztettség mértékét.

A társadalmi kirekesztettség

kapcsolatokból

való

A társadalmi kapcsolatokból sokféleképpen le­ het az embereket kirekeszteni. Először is ez a fajta kizárás jelentheti, hogy az egyén képtelen a szokásos társadalmi tevékenységekben részt venni: barátokat, családtagokat meglátogatni, kü­ lönleges alkalmakat megünnepelni, valamilyen hobbival foglalkozni, barátokat vendégül látni és nyaralni. Másodszor, az emberek ki vannak zárva a társadalmi kapcsolatokból, ha a barátok­ tól és rokonoktól el vannak szigetelve - a PSEkutatás azt találta, hogy az emberek 2 százaléka nem érintkezik sem baráttal, sem rokonnal saját otthonán kívül még évente néhány alkalommal sem. A kirekesztettség harmadik fajtája a gya­ korlati és érzelmi támogatás hiánya nehéz hely­ zetben, amikor nincs, aki segítsen a ház körüli vagy a nehéz kerti munkában, nincs kivel be­ szélni, amikor az ember depressziós, nincs kitől tanácsot kérni az élet fontos változásai kapcsán. Negyedszer, az emberek az állampolgári önte­ vékenység (közügyekben való részvétel) hiánya révén is kirekesztődnek a társadalmi kapcsola­ tokból. Az állampolgári öntevékenység körébe tartozik a szavazás, a helyi vagy országos politi­ kai ügyekbe való bekapcsolódás, levelek írása az újságokba, vagy fontosnak tartott ügyben végzett kampányolás. Végül egyesek kiszorulnak a társa­ dalmi kapcsolatokból, mert otthonukhoz vannak kötve, például rokkantság vagy ápolási feladataik miatt, vagy mert nem érzik magukat biztonság­ ban az utcán.

Társadalmi kirekesztettség példái A szociológusok vizsgálták, milyen módokon élik meg az egyes emberek és az egyes közösségek a kirekesztettséget. A vizsgálatok olyan különbö­ ző témákra irányultak, mint a lakás, az oktatás, a munkaerőpiac, a bűnözés, az ifjúság és az idősek. Most röviden a kirekesztettség három olyan pél­ dáját ismertetjük, amelyek Nagy-Britanniában és más ipari országokban is figyelmet keltettek.

Lakás

és

lakóhelyi

környék

A társadalmi kirekesztettség egyértelműen meg­ nyilvánul a lakásszektoron belül is. Míg az ipa­ ri társadalmakban számos ember él kényelmes, tágas lakásban, mások olyan helyeken kényte­ lenek meghúzódni, amelyek túlzsúfoltak, nem fűthetők rendesen vagy nem biztonságos a szer­ kezetük. A lakáspiacra belépve az emberek a meglévő és tervezett erőforrásaik alapján tudnak maguknak lakást szerezni. így egy kétkeresős, gyermektelen házaspárnak nagyobb esélye van arra, hogy jelzáloghitelt kap egy jó környéken lévő lakásra. Az elmúlt évtizedekben a lakás­ árak jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció Anglia legnagyobb részén (különösen délkeleten), amely azzal jár, hogy a bentlakó tu­ lajdonos jelentős haszonhoz jut ingatlana révén. Ezzel szemben azok a háztartások, amelyeknek felnőtt tagjai munkanélküliek vagy alacsony ke­ resetűek, arra lesznek kárhoztatva, hogy a kevés­ bé vonzó albérleti vagy szociális lakáspiacon ke­ ressenek maguknak otthont. A lakáspiacon belüli rétegződés háztartási és települési szinten is megtalálható. Ahogy a hát­ rányos helyzetű egyének el lehetnek zárva a kívá­ natos lakáslehetőségek elől, egész közösségek szá­ mára is hozzáférhetetlenek lehetnek azok a lehe­ tőségek és tevékenységek, amelyek a társadalom nagyobb része számára megadatnak. A kirekesz­ tettségnek lehet térbeli változata: az egyes lakóhe­ lyek eltérnek a biztonság, környezeti feltételek, valamint a szolgáltatások és a közintézmények megléte szempontjából. Például a senki által sem keresett lakónegyedekben általában kevesebb az alapvető szolgáltatás, nincs annyi bank, élelmi­ szerbolt és postahivatal, mint a divatosabb kör­ nyékeken. A közterületek és közintézmények, mint a parkok, sportpályák és könyvtárak száma is korlátozott lehet. A hátrányos helyeken élő em­ bereknek be kell érniük azzal, ami a környékü­ kön van. A tehetősebb negyedekkel ellentétben, lehet, hogy arrafelé nincsenek tömegközlekedési eszközök (vagy nincs rá pénzük, hogy használják azokat), amelyek lehetővé tennék, hogy máshol vásároljanak be, vagy máshol vegyenek igénybe szolgáltatásokat. A rosszul ellátott lakóhelyeken nem lehet könynyű a kirekesztettséggel megbirkózni, és a társa­ dalom életébe való fokozottabb bekapcsolódás érdekében lépéseket tenni. Lehet, hogy a szociá­ lis hálózatok gyengék; ez csökkenti az állásokról szóló információk terjedését, a politikai tevé­ kenységet és a lakóhelyi rendezvények számát. A magas munkanélküliség és az alacsony jövede­ lemszint stresszt okoz a családokban; a bűnözés

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET

285

A lepusztult l a k ó t e l e p e k a t á r s a d a l m i kirekesztettség k o m o r helyszínei, a h o l s z á m o s t é n y e z ő összjátéka a k a d á l y o z z a m e g , h o g y l a k ó i t e l j e s k ö r ű e n részt v e g y e n e k a t á r s a d a l o m é l e t é b e n .

és a fiatalkorú bűnözés az ilyen környékeken ala­ posan lerontja az életminőséget. A nemkívánatos lakóterületeken gyakoribbak a költözések, sokan keresnek jobb lakásfeltételeket, ám nyomukban folyamatosan érkeznek a hátrányos helyzetűek utánpótlásai.

Vidéki

területek

Bár nagy figyelmet szentelnek a városi környezet­ ben található társadalmi kirekesztettség ügyének, a vidéki régiókban élő embereknek is osztályré­ sze lehet a kirekesztés. Egyes szociális munkások és gondozók szerint a kirekesztettség mértéke vi­ déken legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a városokban. A kis falvakban és ritkán lakott te­ rületeken nem olyan könnyű hozzájutni az áruk­ hoz és szolgáltatásokhoz, mint a beépült vidéke­ ken. A legtöbb ipari társadalomban az alapvető szolgáltatások közelségét, az orvost, az iskolát és az önkormányzati ügyintézést alapvető szük­ ségletnek tekintik ahhoz, hogy az emberek aktív, teljes és egészséges életet tudjanak élni. Ám a vi­ déken lakóknak gyakran csak korlátozott mérték­ ben van módjuk ezekkel a szolgáltatásokkal élni, és kénytelenek a saját lakóhelyükön található le­ hetőségekkel beérni. A vidékhez kötődő kirekesztettség egyik legna­

gyobb hatású tényezője a közlekedési eszközök hozzáférhetősége. Ha a háztartásban van autó, könnyebb a társadalomban integráltnak maradni. Például a családtagok gondolhatnak arra, hogy más városban vállaljanak munkát, bevásárolni járjanak olyan helyekre, ahol több a bolt, és könynyebb a barátokkal vagy rokonokkal való találko­ zásokat is megszervezni, vagy haza lehet hozni a fiatalokat a bulikból. Azok, akik nem rendel­ keznek saját kocsival, kénytelenek a tömegköz­ lekedési eszközöket^ használni, amelyek vidéken sokkal szegényesebb szolgáltatásokat nyújtanak. Vannak például olyan falvak, ahová csak busszal lehet eljutni, a busz csak néhányszor megy egy nap vagy egy héten, hétvégeken és ünnepnapo­ kon pedig még annyiszor sem járnak, este pedig egyáltalán nem közlekednek.

Hajléktalanság A kirekesztettség egyik legszélsőségesebb formá­ ja a hajléktalanság. Az állandó lakóhellyel nem rendelkező emberek több mindennapi tevékeny­ ségben hátráltatva vannak, olyanokban, amelye­ ket mások magától értetődőnek tartanak, mint a munkába járás, bankszámla nyitása, barátok meg­ hívása, sőt a postán küldött levelek kézhezvétele. A legtöbb hajléktalannak van valamilyen ideig-

10. F E J E Z E T

lenes szállása, bár még mindig sok ember alszik a szabadban. Egyes hajléktalanok önszántukból él­ nek az utcán, tárgyak és tulajdon általi korlátozás­ tól mentesen. Ám a nagy többségnek ez egyálta­ lán nem szíve vágya; s általuk nem befolyásolha­ tó tényezők következtében váltak hajléktalanná. Miután megszűnt állandó lakásuk, a nehézségek és nélkülözések spiráljába rántja őket megrom­ lott életük. Ki alszik az utcán Nagy-Britanniában? A vá­ lasz nagyőri bonyolult. Például az 1960-as évek­ től kezdve a megváltozott egészségügyi politika miatt az elmebetegeket és a tanulási nehézségek­ kel küszködő embereket kitették az intézetekből. Korábban ezek az emberek éveket töltöttek volna tartós pszichiátriai kezelésekre berendezkedett intézetekben vagy mentális betegeket gondozó kórházakban. Az intézményi gondozás felszámo­ lásának ezen folyamatát számos tényező indítot­ ta el. Az egyik a kormánynak az a törekvése volt, hogy pénzt takarítson meg, ezekben a bentlakásos pszichiátriai intézetekben ugyanis igen magas az ápolási költség. A másik tényező - és ez kissé di­ cséretesebb motívum - a pszichiáter szakma ve­ zetőinek az a meggyőződése, hogy a tartós hospitalizáció gyakran többet árt, mint használ. Tehát mindenkit, aki „bejáró betegként" is ellátható, haza kell küldeni. Az eredmények nem váltották

be az intézmények felszámolásához mint pozitív lépéshez fűződő reményeket. Egyes intézetek­ ből olyanokat is elbocsátottak, akiknek nem volt hova menniük, és akik már esetleg évek óta nem éltek a „való világban". Az is előfordult, hogy ke­ vés konkrét forrást biztosítottak a megfelelő járó­ beteg-ellátásra (SEU 1998). A felmérések egyértelműen mutatják, hogy az utcán alvóknak mintegy egynegyede megfordult már pszichiátriai intézetben vagy volt pszichi­ átriai diagnózisa. így a megfelelő egészségügyi politika változásainak valószínűleg aránytalanul nagy hatása van a hajléktalanság alakulására. A legtöbb hajléktalannak azonban nem voltak korábban mentális problémái: sem alkoholisták nem voltak, sem illegális drogok rendszeres fo­ gyasztói. Olyan emberek, akik azért kerülnek az utcára, mert személyes katasztrófákon mentek keresztül, néha egyszerre többön is. A hajlékta­ lanná válás ritkán fakad közvetlen „ok-okozati" összefüggésből. Számos szerencsétlenség érheti az embert gyors egymásutánban, ariielyek azután ellenállhatatlanul lefelé vezető spirálban végződ­ nek. Például ha egy nő elválik, ugyanabban az időben nemcsak a lakását veszíti el, hanem az ál­ lását is. Egy fiatalnak problémái vannak otthon, erre elszökik a nagyvárosba minden megélheté­ si lehetőség nélkül. A vizsgálatok azt jelezték,

A hajléktalanság a t á r s a d a l m i kirekesztettség egyik l e g b o n y o l u l t a b b és legszélsőségesebb f o r m á j a .

S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

hogy azok vannak leginkább kitéve annak, hogy hajléktalan váljék belőlük, akiknek szegényebb munkásosztálybeli a családi hátterük, nincsenek konkrét szakismereteik és nagyon alacsony a jö­ vedelmük. A tartós munkanélküliség az egyik fő kiváltója ennek a sorsnak. A család és az emberi kapcsolatok felbomlása szintén döntő hatásnak látszik. Bár a hajléktalanok óriási többségének sikerül menhelyet vagy ideiglenes szállást találnia, akik mégis az utcán alszanak, veszélynek vannak ki­ téve. Az IPPR Londonban, Glasgowban és Swansea-ben végzett kutatása a hajléktalanságról és az utcai bűnözésről adja az első jelzést arról, milyen mértékű az utcán élő hajléktalanok sorsszerű ál­ dozattá válása. A British Crime Survey, az angliai bűnözés vezető statisztikája nem veszi fel válasz­ adói közé a hajléktalanokat. Nem biztonságos ut­ cák [Unsafe Streets, 1999) című munkájában az IPPR feltárta, hogy öt utcán alvó közül négyen legalább egyszer bűncselekmény áldozatai vol­ tak. Majdnem a felüket megverték, de ezeknek csak egyötöde tett feljelentést a rendőrségen. Olyan kép formálódik ki ennek alapján, hogy a gyakori utcai erőszakos cselekményeknek a haj­ léktalanok az áldozatai, miközben ki vannak zár­ va a jogi és rendőri védelem rendszeréből, amely esetleg segíthetne rajtuk. Miközben mindenki egyetért abban, hogy a haj­ léktalanság megszüntetése az egyik legsürgetőbb feladat, abban már nincs egyetértés, hogyan kell az embereket az utcáról állandó lakhelyhez jut­ tatni, és stabilabb életformához segíteni. A haj­ léktalanok ügyének támogatói egyetértenek ab­ ban, hogy hosszabb távra szóló lépésekre van szükség - többek között életviteli tanácsadásra, mediációra, munkába állást elősegítő képzésre és a társadalmi kapcsolatok ismételt kiépítését cél­ zó programokra. Ugyanakkor számos jótékonysá­ gi csoport nem szívesen függeszti fel a rövid távú intézkedéseket, a levesosztást, a hálózsák- és me­ legruha-ajándékozást az utcán élő hajléktalanok körében. Ez az ügy tele van ellentmondással. A figyelmet a tartós megoldások keresésére próbál­ ta irányítani Louise Casey, akit a „hajléktalanság cárjának" neveztek. O jegyezte meg: „jó szándékú emberek pénzt költenek arra, hogy az utca prob­ lémáját életben tartsák, és hogy az ott is marad­ jon" (idézi Gillan 1999). Számos lakhatást kereső akciócsoport ért vele egyet. De a jótékonysági és önkéntes szervezetek, mint az Üdvhadsereg is, másképp közelíti meg a problémát: amíg emberek élnek az utcán, addig ők odamennek hozzájuk, és abban segítenek nekik, amiben tudnak. Bár nem számít teljes válasznak, a legtöbb szo­ ciológus, aki foglalkozott-a témával, egyetért ab­

ban, hogy megfelelőbb lakhatási körülmények megteremtése alapvető fontosságú annak a szám­ talan problémának a kezelésében, amellyel a haj­ léktalanok találkoznak, akár közvetlenül az állam ad nekik lakást, akár nem. Ahogy Christopher Jencks A hajléktalan [The Homeless, 1994) című könyvében írja: „Függetlenül attól, hogy miért kerülnek az emberek az utcára, ha olyan lakóhe­ lyet biztosítunk nekik, amely megvédi őket má­ sok jelenlététől és stabilitást is nyújt, azzal álta­ lában a legfontosabbat adtuk meg, ami az életük megjavításához szükséges." Mások nem értenek ezzel egyet, azt hangsúlyoz­ va, hogy a hajléktalanság mindössze 20 százalék­ ban szól a hajlékról, 80 százalékban szociális és terepmunka kérdése, hogy azzal ellensúlyozzák a család széthullása, az erőszak és a visszaélé­ sek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint a depresszió hatásait. Ezzel ért egyet Mike, egy öt­ venes évei végén járó hajléktalan: „Azt hiszem, hogy a legtöbb ember esetében a helyzet sokkal bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Gyakran a problémát a saját magukban való hitük, az ön­ tudatuk hiánya okozza. Az utcán élők közül ren­ geteg embernek kicsi az önbecsülése. Nem hisz­ nek abban, hogy jobbra képesek" (idézi Bamforth 1999). •

Bűnözés és társadalmi kirekesztettség Egyes szociológusok azt állítják, hogy az olyan ipari társadalmakban, mint Anglia és az Egye­ sült Államok, szoros kapcsolat van a bűnözés és a társadalmi kirekesztettség között. A modern társadalmakban van olyan tendencia, mondják, hogy (az állampolgári jogokon alapuló) befogadá­ si céloktól eltávolodjanak olyan megoldások irá­ nyába, amelyek egyes állampolgárok kizárását elfogadják, sőt támogatják (Young 1 9 9 8 ; 1999). A bűnözési mutatók azt a tényt tükrözik, hogy egyre több ember úgy érzi, hogy őt az a társada­ lom, amelyben él, nem értékeli, vagy hogy neki bármilyen része lenne benne. Elliott Currie amerikai szociológus a társadal­ mi kirekesztettség és a bűnözés közti kapcsola­ tokat vizsgálta az Egyesült Államokban, külö­ nösen a fiatalok körében. Currie azt írja, hogy az amerikai társadalom „természetes laborató­ rium", amely máris demonstrálja a piaci alapo­ kon nyugvó társadalompolitika „ominózus hátsó felét": a növekvő szegénységet és hajléktalansá­ got, a kábítószer-fogyasztást és az erőszakos bűn­ cselekmények erőteljes megugrását. Megjegyzi, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban nőnek fel magukra hagyatva, anélkül, hogy a számukra

10. F E J E Z E T

I Társadalmi kirekesztettség (elkülönülés) a csúcson Az elkülönülésnek azok a példái, amelyeket ed­ dig szemügyre vettünk, olyan egyénekről vagy csoportokról szólnak, akik valamilyen oknál fog­ va képtelenek a többség által használt intézmé­ nyekben és a társadalmi tevékenységekben teljes mértékben részt venni. Azonban a kirekesztettség nem csupán a társadalom „alján" élő hátrányos helyzetű embereket érinti. A közelmúlt éveinek új jelensége a „kirekesztettség a társadalom csú­ csán", melyen azt értjük, hogy a társadalom leg­ felső pontján élő kisebbséghez tartozó személyek „kihagyhatják" a társadalmi alapintézményekben való részvételt jólétüknek, befolyásuknak és kap­ csolataiknak köszönhetően. A csúcson előforduló elkülönülésnek sokféle formája lehet. A gazdagok megtehetik, hogy egy­ általán nem élnek a közoktatási és a közegészség­ ügyi ellátó szolgáltatásokkal, és inkább fizetnek a magánszolgáltatásokért és a megkülönböztetett figyelemért. A tehetősek lakóhelyi közösségei is egyre jobban el vannak zárva a társadalom mara­ dék részétől - ők az úgynevezett „sorompós sze­ rencsések", akiknek a lakásai magas falak mögött és biztonsági őrökkel védett területen találhatók. Gondos ügyintézéssel és magánügyfelekre szako­ sodott pénzügyi tanácsadók segítségével lénye­ gesen lecsökkenthetők az általuk fizetendő adók és egyéb pénzügyi kötelezettségek. Különösen jellemző ez az Egyesült Államokban, ahol az elit a politikai jelölteknek juttatott óriási adományok­ kal mintegy „megváltja" aktív részvételét a politi­ kában azok révén, akikről úgy véli, az ő érdekeiket képviselik. Igen sokféleképpen tudnak a nagyon tehetősek elbújni társadalmi és anyagi terheik elől a társadalom többi részétől nagymértékben elkülönült, zárt magánbirodalmukba. Ugyanúgy, ahogy a társadalmi kirekesztettség „lent" aláás­

szükséges irányítást és támogatást a felnőttektől megkapnák. Mialatt a fiatalok ki vannak téve a piaci és fogyasztói termékek csábító csalogatásá­ nak, azzal is szembesülnek, hogy egyre kevesebb lehetőségük van a munkaerőpiacon való elhe­ lyezkedésre és a megélhetésre. A relatív deprivációnak ez formája erős érzelmekhez kelthet, és ahhoz vezethet, hogy az illető kész legyen akár törvénytelen eszközökhöz folyamodni annak ér­ dekében, hogy a vágyott életstílus kellékeit meg­ szerezhesse. Currie szerint sokféle fontos összefüggés van a bűnözés növekedése'és a társadalmi kirekesztett­ ség között. Először is: a munkaerőpiac, az állami adórendszer és a minimálbér-politika változásai

sa a társadalmi szolidaritás és kohézió érzését, a „fent" gyakorolt elkülönülés is hasonlóképpen káros egy integrált társadalomban.

A n a g y o n g a z d a g o k n a k , köztük a hírességeknek, mint J e n n i f e r L o p e z n e k , k ü l ö n b e j á r a t ú t á r s a d a l m i kirekesz­ t e t t s é g b e n v a n r é s z ü k , a m i n e k s z i n t é n l e h e t n e k pusztí­ tó következményei.

mind a relatív, mind az abszolút szegénység hihe­ tetlen növekedéséhez vetettek az amerikai lakos­ ság körében. Másodszor: a társadalmi kirekesz­ tettség fokozódását a helyi közösségek is meg­ érzik, amelyek a biztos megélhetés elvesztését, lakosságuk változékonyságát, az egyre drágább lakásárakat, lakbéreket és a társadalmi összetar­ tás meggyengülését tapasztalják. Harmadszor: a gazdasági depriváció és a települési, lakóhelyi kapcsolatok megszűnése a családi életben is nyo­ mokat hagy. Számos szegény családban a felnőt­ tek kénytelenek másodállásokat vállalni, hogy fenntarthassák magukat, s ez a helyzet állandó stresszt, szorongást és kevés együttlétet eredmé­ nyez. A gyermekek szocializációja és táplálása

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

következésképpen egyre hiányosabb, a lakókö­ zösség általános „társadalmi elszegényedése" pedig azt jelenti, hogy a szülőknek nem marad lehetőségük más családokhoz vagy rokonokhoz fordulni segítségért. Negyedszer: az állam szá­ mos olyan programmal és közszolgáltatással „felhagyott", amelyek a társadalmilag kirekesz­ tetteket újra integrálhatná, mint amilyen a kora csecsemőkori támogatás, a gyermekgondozás és a pszichiátriai gondozás. Végül a társadalmon belül támogatott gazdasá­ gi státus és fogyasztás igényeit nem lehet kielé­ gíteni törvényes eszközök segítségével egy társa­ dalmilag kirekesztett népességnél. Currie szerint, aki Mertonnak a feszültségről szóló korábbi gon­ dolatait visszhangozza (lásd 19. fejezet, 6 1 6 . o.), a társadalmi kirekesztettség és a bűnözés közötti kapcsolat egyik legproblematikusabb dimenzió­ ja, hogy a változtatás törvényes csatornáit kike­ rülik és az illegálisakat preferálják. A bűnözést részesítik előnyben az olyan alternatív eszközök helyett, mint a politikai rendszer vagy a lakosság önszerveződése (Currie 1998).

A JÓLÉTI ÁLLAM A legtöbb ipari társadalom a társadalom alján lévő szegénységet és kirekesztettséget a jóléti ál­ lam valamilyen mértékben enyhíti. Mi az oka an­ nak, hogy a legtöbb ipari országban kialakultak a jóléti államok? Hogyan magyarázhatjuk meg az egyes államok által preferált segélyezési modell eltéréseit? A segélyezés arca országonként eltér, mégis összességében az iparosodott társadalmak erőforrásaik nagy részét a közszükségletek kielé­ gítésére fordítják.

A jóléti állam elméletei A legtöbb iparosodott és iparosodó ország a vi­ lágon ma jóléti állam. Ezen azt kell érteni, hogy az állam központi szerepet vállal a jóléti erőfor­ rások szükség szerinti elosztásában. Ezt olyan rendszeren keresztül valósítja meg, amely az em­ berek alapvető igényeit kielégítő olyan szolgálta­ tásokat és segélyeket nyújt, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatás és a jövedelem. A jóléti állam fontos szerepe, hogy kezelni tudja azokat a kockázatokat, amelyekkel az emberek életük során találkoznak, például betegség, rok­ kantság, állásvesztés és öregség. A jóléti állam által nyújtott szóigáltatások és az azokra fordí­ tott összegek országonként eltérőek. Egyes or­ szágoknak nagyon fejlett jóléti rendszere van, és

a nemzeti költségvetés jelentős részét fordítják ezekre a kiadásokra. Svédországban például az adóbevételek a bruttó nemzeti termék (GDP) 53 százaléka körül mozognak. Összehasonlításul: más nyugati országok sokkal kevesebbet vonnak el adó formájában. Angliában az adóbevételek a GDP körülbelül 38 százalékát adják, az Egyesült Államokban pedig még 30 százalékot se tesznek ki (Townsend 2002). Ebben a fejezetben a jóléti állam azon szerepére koncentráltunk, ahogyan az a szegénységet igyekszik enyhíteni. Azonban a jóléti állam szerepét ezen szolgáltatások és se­ gélyek nyújtásában az egész könyvben tárgyal­ juk. A 8. fejezet foglalkozik a jóléti állammal és az egészségügyi ellátással, a 17. fejezet vizsgálja a jóléti állam szerepét az oktatás biztosításában, és a 6. fejezet tárgyalja a jóléti államot, és az idő­ sek számára rendszeresített szolgáltatásokkal és juttatásokkal foglalkozik. Számos elmélet született a jóléti állam kialaku­ lásának magyarázatára. A marxisták a segélyeket a kapitalista rendszer fenntartása szempontjából szükségesnek tartják, míg a funkcionalista teore­ tikusok nézete az, hogy a jóléti rendszerek az elő­ rehaladott iparosodás körülményei között a tár­ sadalmat szabályozott formában segítenek együtt tartani. Míg ezeket és más nézeteket évekig el­ fogadta a szakma, mégis talán T. H. Marshall és Gosta Esping-Andersen írásai bizonyulnak a leg­ nagyobb hatásúaknak a jóléti állam elméletének témakörében.

T.

H.

Marshall:

állampolgári jogok

T. H. Marshall az 1960-as években úgy látta, hogy a jóléti állam annak a fokozatos állampolgári jogi fejlődésnek az eredménye, mely az ipari társa­ dalmak növekedését kísérte. Történelmi megkö­ zelítésben tárgyalva a kérdést, Marshall három fő szakaszra tagolta az állampolgári státus kifejlő­ dését Nagy-Britanniában. A 18. század az a kor, írja Marshall, amikor kivívták a polgári jogokat. Ebbe olyan fontos személyes szabadságjogok tar­ toztak, mint a szólás, a gondolat és a vallás sza­ badsága, a tulajdonszerzés joga és a tisztességes törvényes eljáráshoz való jog. A 19. század a po­ litikai jogok megszerzésének időszaka: a válasz­ tójog, a hivatalviselés joga és a politikai életben való részvétel joga. A jogok harmadik generáció­ ja - a szociális jogok - a 20. században született meg. így az e körbe tartozó állampolgári jogok, a gazdasági és szociális biztonsághoz, az oktatás­ hoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz, a nyugdíjhoz és egyéb szolgáltatáshoz való jog, be­ került a jóléti állam vívmányai közé. Az, hogy a

10. F E J E Z E T

jogok fogalmába bekerült a szociális állampolgá­ riság, azt jelentette, hogy mindenkinek joga lett a teljes és aktív élethez és a méltányos jövedelem­ hez, a társadalomban elfoglalt helyétől függetle­ nül. Az, hogy ebben a tekintetben a jogok össze­ kapcsolódtak a szociális jogokkal, látványosan előremozdította a teljes állampolgári egyenlőség eszméjét (Marshall 1973). Marshall nézeteinek jelentős hatása volt az ál­ lampolgáriság mibenlétéről, a társadalmi befoga­ dás és kirekesztés kérdéseiről szóló szociológiai vitákra. A jogok és kötelességek fogalma szoro­ san összefonódik az állampolgáriság fogalmával; ezek az elgondolások népszerűek azokban a je­ lenlegi vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehetne az „aktív állampolgáriság" eszméjét elfo­ gadtatni. Annak ellenére, hogy Marshall munká­ ja az állampolgári jogokról még a mai vitákban is érvényes maradt, haszna mégiscsak korlátozott. Kritikusai megjegyezték, hogy Marshall kizáró­ lag Nagy-Britanniára hagyatkozott az állampol­ gári jogokra vonatkozó nézeteinek kialakítása során; nem világos, hogy a jóléthez vezető fej­ lődés vajon más társadalmakban nem alakult-e eltérően.

G0sta Esping-Andersen: a jólét három világa G0sta Esping-Andersen dán szerzőnek A jólé­ ti kapitalizmus három világa [The Three Worlds of Welfare Capitalism, 1990) című könyve újabb adalék a jóléti állam elméleteihez. Ebben a fon­ tos munkában összehasonlítja a nyugati jóléti rendszereket, és a „jóléti rezsimek" három típu­ sát különbözteti meg. E tipológia megalkotásakor Esping-Andersen a jólét dekommodifikációjának (árujellege fellazulási szintjének) mértékét értékelte, mely egyszerűen csak azt jelenti, hogy mennyire függetlenek a jóléti szolgáltatások a pi­ actól. Olyan rendszerben, ahol az dekommodifikáció erős, a jóléti vívmányok az egész közösség számára elérhetők, nem kötődnek aaz egyének jövedelméhez vagy gazdasági erőforrásaihoz. A piacosított rendszerben a jóléti szolgáltatásokat is inkább áruként kezelik, azaz úgy adják őket a piacon, mint minden egyéb árut vagy szolgálta­ tást. Az egyes országokban a nyugdíjakra, mun­ kanélküliségre és jövedelemtámogatásra vonat­ kozóan kialakított politikák összehasonlításával Esping-Andersen a jóléti állam következő három típusát különbözteti meg: 1. Szociáldemokrata: A szociáldemokrata jóléti rendszerek nagymértékben függetlenítve vannak a piactól. A jóléti szolgáltatásokat az állam finan­

szírozza, és minden állampolgárnak járnak (uni­ verzális segélyezés). A legtöbb skandináv ország a szociáldemokrata jóléti állam példája. 2. Konzervatív-korporativista: A konzervatívkorporativista államokban, mint Franciaország­ ban és Németországban, a jóléti szolgáltatások piactól való függetlenítése lehet nagyfokú, de a hozzáférés nem szükségképpen egyetemleges. Az, hogy mennyi segélyt kap egy állampolgár, attól függ, milyen a társadalmi helyzete. Ez a jó­ léti rezsim nem annyira az egyenlőtlenségek ki­ egyenlítésére irányul, mint inkább a társadalmi stabilitás, az erős családok és az állam iránti loja­ litás fenntartására. 3. Liberális: A liberális jóléti rezsim példája az Amerikai Egyesült Államok. A jólét erősen pia­ cosított, minden elenie beszerezhető a piacról. A rászorultsági alapon járd segélyek a nagyon szegények előtt nyitva állnak, de elfogadásuk erős stigmatizálással jár. Ez azért van, mert a la­ kosság többségétől elvárják, hogy maga teremtse meg saját jólétének feltételeit. Az Egyesült Királyság nem illeszkedik ponto­ san a fenti három „ideális kategória" egyikébe sem. Korábban közelebb állt a szociáldemokrata modellhez, de a hetvenes évek jóléti reformjai óta közelít a liberális jóléti rendszer típusához, mivel több a piacosított jóléti juttatás.

Jóléti állam Nagy-Britanniában A jóléti modellek között az egyik legnagyobb kü­ lönbség a lakosság segélyekhez való hozzáféré­ sében van. Az univerzális jóléti szolgáltatásokat nyújtó rendszereknél, ha szükségesek, akkor a segély mindenkit megillető jogként jár, függet­ lenül az egyén gazdasági helyzetétől. Angliában ennek egyik példája a családi pótlék, amely a 16 éven aluli gyermekek szüleinek vagy gyámjainak jár, függetlenül attól, hogy mennyi a jövedelmük vagy a megtakarított pénzük. Az univerzális se­ gélyekre alapozott jóléti rendszerek úgy vannak megtervezve, hogy folyamatosan biztosítsák minden állampolgár alapvető szükségleteinek ki­ elégítését. A svéd rendszerben magasabb az uni­ verzális jóléti szolgáltatások szintje, mint Angliá­ ban, ahol több a rászorultsági alapon járó segély. A „rászorultság elve" arra az adminisztratív eljá­ rásra vonatkozik, amellyel az állam megvizsgálja a segélyt kérő tényleges jövedelmét (erőforrásait), összehasonlítja azt a kialakított normákkal, és ha a jövedelem kevesebb, akkor a különbséget szo­ ciális segélyként folyósítja, vagy természetbeni szolgáltatást nyújt. A rászorultsági alapon kap­ ható segélyek példája az Egyesült Királyságban

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

az alacsony fizetésűek jövedelemkiegészítése, a lakhatási támogatás és a dolgozó családok adó­ kedvezménye. A rászorultság elve alapján adha­ tó juttatásokról - a szociális otthonokba való el­ helyezésről, a gondozásról és ápolásról - a helyi önkormányzat szociális osztályai döntenek. Az egyetemlegesen és a rászorultsági alapon járó segélyek közti különbség kifejeződik a jóléti ellátás eltérő megközelítéseiben. Az intézményes formában megteremtett jóléti ellátás támogatói azt mondják, a jóléti szolgáltatást univerzális jog­ nak kell tekinteni. Azok, akik a maradványelvet vallják, úgy gondolják, hogy a segélyeket csak a társadalom azon tagjainak kellene kapniuk, akik valóban segítségre szorulnak, mert képtelenek megteremteni az alapvető életfeltételekhez szük­ séges körülményeket. Azok között, akik a jóléti szolgáltatások intéz­ ményes formában történő megteremtésében hisz­ nek, és azok között, akik a maradványelv szerinti elosztást követnék, a vita gyakran az adózásról szóló disputa alakját ölti. A jóléti szolgáltatásokat az adókból kell finanszírozni. A „szociális hálót létrehozó jóléti állam" pártolói hangsúlyozzák, hogy csak a legrászorultabbak - akiket a rászo­ rultsági vizsgálatok annak találnak - kapjanak a jóléti segélyekből. A maradványelvű jóléti fel­ fogás támogatói szerint a jóléti állam költséges, nem hatékony és túlságosan bürokratikus. Mások úgy érzik, hogy a fizetendő adóknak magasnak kell lenniük, mert a jóléti államnak jelentős be­ vételekre van szüksége. Úgy érvelnek, hogy fent kell tartani, sőt bővíteni kell a jóléti államot azért, hogy az állam csökkentse a piac durva polarizáló hatásait, még akkor is, ha ez nagyobb adóteherrel jár. Azt állítják, hogy minden civilizált állam kö­ telessége az állampolgárairól való gondoskodás és a védelem. A volt jóléti reformminiszter Frank Field, akinek az Új törekvések országunk számá­ ra [New Ambitions for Our Country, 1998) című vitaanyagát az alábbiakban ismertetjük (296. o.), nagy bírálója volt a jóléti juttatások rászorultsági és maradványelvi alapon való juttatásának. Field 1998-ban mondott le a kormányhivataláról, miu­ tán vitába keveredett Gordon Brown akkori pénz­ ügyminiszterrel, aki - Field szerint - megakadá­ lyozta jóléti reformjait, és túlságosan támogatta a rászorultsági vizsgálatokat a segélyek elosztásá­ nak szabályozási módszereként. Az intézményes és maradványelvű jóléti mo­ dellekről alkotott véleménykülönbség húzódik meg a jóléti reformról szóló jelenlegi viták mögött is. Minden iparosodott országban komoly vizsgá­ lat tárgya a jóléti állam jövője. A társadalom ar­ culatának változásával - a globalizáció, migráció, családi, munkahelyi változások és egyéb alapvető

átalakulások következtében - meg kell változnia a jóléti segélyezés jellegének is. A következő rész­ ben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki Angliá­ ban a jóléti állam, milyen kihívásokkal kell ma szembenéznie, és milyen kísérleteket tesz annak megreformálására.

A

brit jóléti

állam

kialakulása

Abban a formában, ahogy ma ismerjük, a jóléti állam a 20. század szülötte, bár gyökerei vissza­ nyúlnak az 1 6 0 1 . évi szegénytörvényig és a ko­ lostorok feloszlatásáig. A kolostorok gondoskod­ tak a szegényekről, de ennek az megszűnte után kialakult nagymérvű szegénység és a betegellátás szinte teljes hiánya vezetett el a szegényekről szóló törvény megalkotásához. A kapitalizmus kialakulásával és a mezőgazdasági társadalom ipari társadalommá való átalakulásával a támo­ gatás családon és a lakóközösségen belüli infor­ mális módozatai kezdtek széthullani. A társadal­ mi rend fenntartása és a kapitalizmus által kre­ ált új egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szükségessé vált, hogy segítséget nyújtsanak a társadalom azon tagjainak, akik a piacgazdaság perifériájára szorultak. Ez vezetett a szegénytör­ vény 1834-es módosításához. A törvény alapján dologházakat építettek, ahol alacsonyabb volt az életszínvonal, mint azon kívül bárhol, de ahol volt lehetőség a megélhetésre. Az ötletet az adta, hogy a dologházak életkörülményei az embere­ ket majd arra ösztönzik, hogy ott bent mindent megtegyenek, csakhogy a szegénységet elkerül­ jék. Idővel azután a nemzetépítési folyamat ré­ szeként az állam nagyobb szerepet kezdett vál­ lalni a rászorultak központi támogatásában. Az oktatás és a közegészségügy országos irányítását az 1800-as évek végén megalapozó törvényho­ zás volt a 20. században megszületett szélesebb programok előfutára. A jóléti állam tovább növekedett az első világ­ háború előtti liberális kormányzás alatt, amely létrehozta többek közt a nyugdíjrendszert, az egészségbiztosítást és a munkanélküli-biztosí­ tást. A második világháborút követő évek további erőteljes reformokat és kiszélesítési törekvéseket hoztak a jóléti rendszerbe. Ahelyett, hogy csak a szűkölködőkre és a betegekre koncentráltak vol­ na, a jólét látókörét kiterjesztették a társadalom minden tagjára. A háború az egész nemzet - a gazdagok és a szegények - számára mélyreható és traumatikus tapasztalat volt. Előhozta a szolida­ ritás érzését az emberekből, és azt a felismerést, hogy szerencsétlenség és tragédia nem csupán a hátrányos helyzetűekre korlátozódik.

10. F E J E Z E T

A szelektívtől az univerzális jóléti elképzelés irányában végbement változást az 1942. évi Beveridge-jelentést foglalta össze, amelyet gyakran tekintenek a modern jóléti állam tervrajzának. A Beveridge-jelentés célkitűzése az volt, hogy az „öt gonoszt" kiiktassa a társadalomból, nevezete­ sen a Szükséget, a Betegséget, a Tudatlanságot, az Aljasságot és a Tétlenséget. A háború utáni mun­ káspárti kormány egy sor jogszabályi intézkedés­ sel kezdte ezt az elképzelést konkrét cselekvésre fordítani. Az új, univerzálisra jóléti állam több je­ lentős törvényt alkotott meg. A háborús kormány már 1944-ben elfogadta az oktatási törvényt, amely a lakosság iskolázottságának hiányossá­ gát igyekezett kiküszöbölni, majd az 1946. évi nemzeti egészségügyi törvény az állampolgárok egészségi állapotának minőségi javítását tűzte ki célul. A „Szükséget" az 1946. évi nemzeti bizto­ sítási törvény vette célba, amely a munkanélkü­ liség, betegség, nyugdíjazás vagy megözvegyü­ lés miatti keresetkiesés esetére alakított ki egy védőhálót. 1948-ban a nemzeti segítségről szóló törvény rászorultsági alapon biztosított támoga­ tást azok számára, akik nem tartoztak a nemzeti biztosítási törvény hatálya alá, majd végül el-

törölték a szegénytörvényt. Más törvények fog­ lalkoztak a családok szükségleteivel ( 1 9 4 5 . évi családi pótlékról szóló törvény), és a jobb lakás­ körülmények iránti kereslettel (1946. évi új vá­ rosi törvény). A brit jóléti állam egy sor konkrét feltétel kö­ zepette, valamint a társadalom jellegéről szóló egyes uralkodó nézetek mentén jött létre. A jó­ léti állam három premisszára épült. Először: a munkát a fizetett munkával azonosította, és arra a hitre alapozott, hogy lehetséges a teljes foglal­ koztatottság. A végső cél olyan társadalom létre­ hozása volt, amelyben a fizetett munka a legtöbb ember életében központi szerepet kap, és a se­ gélyek azoknak a szükségleteit elégítették volna ki, akik kívül rekedtek a piacgazdaságon munka­ nélküliség vagy fogyatékosság miatt. Ehhez kap­ csolódik, hogy a jóléti állam víziója a családok patriarchális elképzelésére épített, amely szerint a férfi kereső dolga a családot eltartani, míg a feleség feladata a család ellátása. A jóléti prog­ ramokat e hagyományos családmodell köré ter­ vezték, amelyeket egy második szolgáltatási kör egészített ki azon családok számára, ahol hiány­ zott a férfi kereső. Másodszor: a jóléti államot úgy fogták fel, hogy az elősegíti a nemzeti szolidaritást, integrálja a nemzetet azzal, hogy az egész lakosságot bevonja a juttatások közös rendszerébe. A segély az állam és a népesség közti kapcsolat erősítését volt hi­ vatott elérni. Harmadszor: a jóléti állam az élettel járó ter­ mészetes kockázatok kezelésével foglalkozott. Ebben az értelemben a segélyeket egyfajta bizto­ sításnak tekintették, amelyet a kiszámíthatatlan jövő potenciális bajaival szemben lehet igénybe venni. A munkanélküliséget, a betegséget és az egyéb szerencsétlenségeket az ország társadalmi és gazdasági életében a jóléti állam révén kezel­ hetőknek hitték.

A N e m z e t i Egészségügyj Szolgálat 1940-es é v e k b e n tör­ t é n t f e l á l l í t á s a k ö z r e j á t s z o t t a brit p o l g á r o k e g é s z s é g ü g y i és jóléti helyzetének j a v u l á s á b a n .

Ezek az elvek húzódtak meg a jóléti állam terebélyesedése mögött a háborút követő három év­ tizedben. A gyártó- és szerelőipar növekedésével a jóléti állam jelentette az osztályok közötti si­ keres alkut, amely kielégítette a munkásosztály igényeit és a gazdasági elitét is, akik függtek az egészséges és jól teljesítő munkaerőtől. De amint látni fogjuk, a következő szakaszokban, az 1970es évektől kezdődően a politikai véleménykü­ lönbség az intézményesített és maradékelvű jólé­ ti tábor között egyre markánsabbá vált. A kilenc­ venes évekre mind a baloldal, mind a jobboldal elismerte, hogy megváltoztak azok a feltételek, amelyek között a jóléti állam kialakult, és ezzel a jólét Beveridge-féle elképzelése idejét múlttá vált, és alapos megújítást igényel.

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

A jóléti állam a konzervatív

megreformálása: „visszakozás"

A jóléti állam szerepéről kialakult politikai kon­ szenzus az 1970-es években kezdett felszakadoz­ ni, majd az 1980-as években a folyamat felerősö­ dött, amikor Nagy-Britanniában Margaret That­ cher, az USA-ban Ronald Reagan megpróbálta a jóléti állam vívmányait visszavonni. A jóléti álla­ mot karcsúsító törekvéseket számos megfontolan­ dó ellenérv alapozta meg. Az elsőt a tornyosuló pénzügyi költségek jelentették. Az általános gaz­ dasági recesszió, a növekvő munkanélküliség és a jóléti szolgáltatások célba juttatásával foglalko­ zó bürokrácia kialakulása a kiadások állandó nö­ vekedését hozta, s nagyobb tempóban, mint aho­ gyan a gazdaság növekedett. Ezt követte a jólétre fordított kiadások körüli vita, amelyben sokan támogatták a jóléti szolgáltatások megnyirbálá­ sát a rendszerre nehezedő és fokozódó pénzügyi „nyomás" miatt. A politika alakítói hangsúlyoz­ ták az „időzített demográfiai bomba" potenciáli­ san mindent elsöprő hatását a jóléti rendszerre: a segélyezési rendszerből élő emberek száma a lakosság elöregedésével egyre nőtt, ugyanakkor a rendszerbe befizető munkaképes korú fiatalok száma csökkent. Ez potenciális pénzügyi válsá­ got jelzett.

/ A brit lakosság „őszülésének" témáját a 6., „Szo­ cializáció, életút, öregedés" című fejezet tárgyal­ ja, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon. A kritika második ellenérve a jóléti szolgáltatá­ soktól való függőségre vonatkozott. A meglévő jóléti intézmények kritikusai azt fogalmazták meg, hogy az emberek éppen azoktól a progra­ moktól válnak függővé, amelyek célja a független és értelmes élet esélyének kialakítása. Nemcsak anyagilag váltak függővé, de lelkileg is: csak a se­ gélyek érkezését várták. Ahelyett, hogy aktivizá­ lódnának, hajlamosak beletörődő és passzív ma­ gatartást felvenni, és elvárják, hogy a segélyezési rendszer eltartsa őket (lásd a keretes szöveget a 294. oldalon). Nagy-Britanniában a segélyektől való függés­ ről kialakult vita összekapcsolódik a gondos­ kodó államként (nanny state) emlegetett kriti­ kákkal, mely kifejezés azt jelzi, hogy a kormány kötelességtudóan (de feleslegesen) foglalkozik az állampolgárok minden szükségletével. Mar­ garet Thatcher vezetése alatt a konzervatív kor­ mány ösztönözte az egyéni kezdeményezésnek és az önellátásnak mint alapértéknek a követé­ sét. A teljes piacgazdaság irányában tett fordulat részeként számos jóléti reformintézkedés révén igyekeztek az embereket eltávolítani attól, hogy

M a r g a r e t T h a t c h e r konzervatív k o r m á n y a ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) e r ő s e n bírálta a „ f ü g g ő s é g kultúráját"

10. F E J E Z E T

A segélytől való függés ellentmondásos fogalom, s elterjedtségét egyesek tagadják is., A „segélyen élés"-t többnyire szégyellni való életformának te­ kintjük, és úgy véljük, hogy a legtöbb ember, aki ilyen helyzetben van, valószínűleg aktívan igyek­ szik abból mielőbb kikerülni. Carol Walker elemezte annak a kutatásnak az eredményeit, amely vizsgálta, hogy a támoga­ tásból élőknek miként sikerül a jövedelemkiegé­ szítéssel megszervezni az életüket. Nagyon más képet talált ahhoz képest, mint amilyet azok fes­ tenek, akik szerint a segélyen élés a könnyebb út választása. Egy vizsgálat állástalan válaszadói kö­ zül 80 százalék életkörülményeinek romlását élte meg, amióta segélyre szorult. Majdnem mind­ egyik élet küzdelmessé vált. Ugyanakkor van egy kisebbség, melynek a szociális segítség emelheti az életszínvonalát, ilyenek a hatvanéves kort elért állástalanok, akik „nyugdíjas segélyezettként" 30 százalékkal magasabb összegre jogosultak, mint korábban. Ebbe a kategóriába sorolható még az egyedül„állami osztogatásból" éljenek. Csak azok kap­ hattak az államtól segítséget, akik képtelenek voltak megfizetni saját jólétük árát. Az 1988. évi társadalombiztosítási törvény megengedte, hogy az állam visszavegyen a jóléti kiadásokból oly módon, hogy megszigorította a jövedelemkiegé­ szítésre, a családi kedvezményre és lakbértámo­ gatásra jogosultság feltételeit. A konzervatív kormány több olyan jóléti refor­ mot vezetett be, amelyek elkezdték áthelyezni a felelősséget a jóléti szolgáltatásokért az állam vál­ láról a magánszektorra, a civilszektorra és a he­ lyi települések közösségeire. A korábban jelentős állami támogatással nyújtott szolgáltatásokat pri­ vatizálták vagy még szigorúbb rászorultsági vizs­ gálat eredményétől tették függővé. Ennek egyik példája az önkormányzati lakások nyolcvanas években végrehajtott privatizációja. Az 1980. évi lakástörvény megengedte, hogy a szociális lakások lakbérét jelentősen megemeljék, és ezzel megala­ pozzák az óriási állami lakáskészlet nagyszabású kiárusítását. A maradékelv alkalmazása a lakha­ tási feltételek biztosítása terén különösen azokat érintette hátrányosan, akik épphogy lemaradtak a rászorultság elvén kapható lakástámogatásról, így többé nem juthattak szociális lakáshoz, de piaci bérletet sem engedhettek meg maguknak. (A ma­ radékelvű jóléti modellekről először a 2 9 1 . olda­ lon esett szó.) A kritikusok úgy érvelnek, hogy a szociális bérlakások privatizációja a nyolcvanas

álló szülők egy része is. A kutatás azt jelzi, hogy az egyedülálló szülők egyharmada - szinte mind­ nyájan nők - jobb anyagi körülmények közé ke­ rült házassága felbomlása után, mint előzőleg. A nagy többség helyzete azonban jelentősen romlott. A szociális támogatásból élőknek mindössze 12 százaléka mondta a kilencvenes években, hogy „elég jól elboldogulnak". A legtöbben azt állítot­ ták, hogy „épp, hogy megvannak", vagy „nehéz­ ségekkel birkóznak". Nehéz az előre tervezés. Nem lehet pénzt félretenni, és a számlák kifizeté­ se állandó gondot jelent. Fontossága ellenére az élelmiszert gyakran tekintik úgy, hogy azon lehet spórolni, ha nincs elég pénz. Walker következte­ tése: „A szenzációs újságcímek ellenére a szociális segélyen élést nem választanák jószántukból az emberek, ha igazi alternatívák lennének előttük. Legtöbbjük az életében bekövetkezett valamilyen traumatikus esemény miatt van ebben a helyzet­ ben: munkahelyvesztés, partner elvesztése vagy betegség miatt" (Walker 1994, 9. o.).

és kilencvenes években jelentősen hozzájárult a hajléktalansághoz. A jóléti kiadások csökkentésére, hatékonysá­ guk növelésére tett másik kísérlet a piaci elvek bevezetésében mutatkozott meg a közszolgálta­ tások terén. A konzervatív kormány szerint egy kis verseny a jóléti szolgáltatások, az egészség­ ügy és az oktatás területén nagyobb választé­ kot és magasabb színvonalú ellátást biztosítana a társadalomnak. A fogyasztók gyakorlatilag a „lábaikkal szavazhatnának" azzal, hogy válasz­ tanak az iskolák vagy az egészségügyi ellátók között. A színvonal alatti szolgáltatást nyújtó intézmények arra kényszerülnének, hogy javít­ sanak munkájukon vagy zárjanak be, akárcsak a vállalkozások. Ez azért lenne lehetséges, mert az intézmények az őket választó tanulók vagy be­ tegek száma alapján kapnának támogatást. Ezzel szemben a kritikusok azt vetették fel, hogy a köz­ szolgáltatások „belső piacai" inkább gyengébb minőségű és széttördelt szolgáltatási rendszerek­ hez vezetnének, mintsem megvédenék a minden polgárnak egyenlő szolgáltatás gyakorlatát.

A

konzervatív

visszakozás

értékelése

Milyen mértékben sikerült a nyolcvanas évek konzervatív kormányainak kihátrálniuk a jóléti államból? A jóléti állam lerombolása? [Dismant-

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

ling the Welfare State? 1984) című munkájában Christopher Pierson összehasonlította Angliában és az USA-ban a jóléti „megszorítások" folyama­ tát Thatcher és Reagan kormányzása alatt, és arra a következtetésre jutott, hogy a jóléti államok a konzervatív korszakból viszonylag épségben ke­ rültek ki. Bár mindkét kormány azzal a kifejezett szándékkal lépett hivatalba, hogy megnyirbálja a jóléti költségeket, Pierson azt állítja, hogy jó­ val több akadálya volt a jóléti rendszerből való kihátrálásnak, mint amennyivel bármelyikük is meg tudott volna birkózni. Ennek oka abban a módban rejlik, ahogyan a szociálpolitika az idők során kibontakozott: megszületésétől fogva a jó­ léti állam és intézményei olyan sajátos érdekszö­ vetségekhez vezettek el, amelyek aktívan védték a kapott segélyeket a csökkentésükre irányuló igyekezetekkel szemben. A szervezett szakszer­ vezetektől a nyugdíjasok egyesületeiig bonyolult érdekcsoport-hálózatok mozgósítottak a segélyek védelmére. Pierson szerint a segélyek karcsúsítására vo­ natkozó döntéseket főleg a közfelháborodás és a retorzióktól való félelem vezérelte. A politikusok rájöttek, hogy a jóléti állam visszaszorítása nem egyszerűen a bővítés ellenkező irányú folyama­ ta. Ennek eredményeképpen új típusú politikai törekvések indultak útnak: kísérleteket tettek az ellenkezés minimalizálására a „vesztes" cso­ portok kompenzálásával, vagy azon fáradoztak, hogy megakadályozzák az érdekcsoportok szö­ vetkezését.„A szociálpolitikai harcok a politika megváltoztatásának okairól és következményei­ ről szóló harcokká alakultak át - írja Pierson -, sokkal inkább, mint a jóléti állam bővülésének időszakában" (1994, 8. o.). Azoknál a szociális programoknál, ahol véghezvitték a karcsúsítást, mint például a munkanélküli-segély esetében, sikeresen megakadályozták az érdekcsoportok mobilizálódását. Pierson úgy látja, hogy a jóléti állam erős nyo­ más alatt áll, de tagadja, hogy „válságban" lenne. A szociális kiadásokat sikerült viszonylag állan­ dó szinten tartani, írja, és a jóléti állam összes alapeleme stabil maradt. Miközben nem tagadja, hogy a nyolcvanas évek reformjai következtében megnőttek az emberek közti egyenlőtlenségek, kimutatja, hogy egészében véve nem reformálták meg a szociálpolitikát annyira, mint amennyi­ re a munkáltatók és a munkavállalók viszonyát szabályozó és az ágazati irányítást rendező poli­ tikát. Nagy-Britanniában a lakosság óriási többsé­ ge továbbra is a közegészségügyi és a közoktatási szolgáltatásokat veszi igénybe, míg az Egyesült Államokban ezek a jóléti szolgáltatások sokkal inkább „piacosították".

Az új munkáspárti és a jóléti reform

kormány

Az 1997-ben hatalomra került új munkáspárti kormány programjában is első helyen állt a jóléti reform. A jóléti rendszer konzervatív kritikusai­ val bizonyos szempontból egyetértve (és szakítva a hagyományos baloldali politikával) az Új Mun­ káspárt úgy érvelt, hogy új segélyezési és jóléti politikára van szükség ahhoz, hogy megbirkózza­ nak a szegénységgel és az egyenlőtlenséggel, to­ vábbá, hogy továbbfejlesszék az egészségügyet és az oktatást. Gyakran maga a jóléti állam okozza a problémát, mivel függősséget hoz létre, és in­ gyen osztogat, ahelyett, hogy a fizetett munkába állást ösztönözné. Ezzel óriási bürokráciát hozott létre, amely alig tud megbirkózni a túlságosan el­ burjánzott szociális problémákkal, ahelyett hogy megelőző stratégiát követve, a gyökereknél kez­ dené a megoldást. Ez a megközelítés nem bizo­ nyult sikeresnek sem a szegénység csökkentésé­ ben, sem a bevételek újraelosztása tekintetében. Kritikusai szerint a szegénység csökkenése nem a helyes szociálpolitika, hanem a gazdagság általá­ nos növekedésének az eredménye. A jóléti rendszer egyik fő nehézsége abban áll, hogy jelentősen megváltoztak azok a feltételek, amelyek közt eredetileg létrejött. A jóléti állam a teljes foglalkoztatottság idején született. A csa­ ládi szerkezet megváltozása miatt a férfi kenyér­ kereső patriarchális szerepének erőltetése tart­ hatatlanná vált. A női munkavállalók hihetetlen számban léptek be a munkaerőpiacra, és az egyszülős háztartások megnövekedése új igényeket támasztott a jóléti állammal szemben. Látható változás mutatkozott a jóléti állam által vállalan­ dó kockázatokat illetően is. • Az államnak mint a kockázatok gyűjtőhelyé­ nek eszméjét korábban, a 289. oldalon vezet­ tük be. A kockázat fogalmát a társadalomban és annak következményeit a jóléti államra a 4., „A szociológiai elméletalkotás" című fejezet tár­ gyalja a 1 0 6 - 1 0 8 . oldalon. Például a jóléti állam nem bizonyult megfelelő eszköznek ahhoz, hogy foglalkozzon a környe­ zetszennyezés ártalmas következményeivel vagy olyan életmód-választási döntésekkel, mint a do­ hányzás. Beiktatása után nem sokkal a kormány kiadott egy vitaanyagot Új törekvések országunk számá­ ra: új egyezség a jólét érdekében [New Ambition for Our Country: A New Contract for Welfare, 1998), amely értékelést adott a jóléti államról, és leírta az „aktív jólét" vízióját, amely rendel-

P

10. F E J E Z E T

A „segély az álláshoz jutáshoz" programok értékelési

I 1997 óta a munkáspárti kormány számos elkép­ zelést és célkitűzést terjesztett elő, hogy a segé­ lyezetteket munkára szoktassa. „Új egyezség" programokat állítottak össze bizonyos csoportok számára, így a fogyatékosok, a tartósan munka­ nélküliek, a fiatalok és az 50 éven felüliek részé­ re. Hasonló programok már léteztek egy ideje az Egyesült Államokban, így lehetőség nyílt ezek ha­ tásainak tanulmányozására. Daniel Friedlander és Gary Burtless négy különböző kormányprogra­ mot vizsgált meg, melyeket azért indítottak, hogy a segélyen élők munkakeresését ösztönözzék. A programok nagyjából hasonlóak voltak. Bevételt hoztak azoknak, akik aktívan kerestek munkát, se­ gítséget kaptak az álláskereső stratégiákban, vala­ mint oktatási és képzési lehetőségekhez jutottak. A célcsoportot az egyszülős családok családfői alkották, akik az eltartott gyermekes családok se­ gélyében részesültek, mely az ország legnagyobb készpénzzel segélyező szolgáltatása. Friedlander és Burtless azt találta, hogy a programok eredmé­ nyesek. A bennük részt vevő emberek korábban találtak munkát, vagy hamarabb álltak munkába, mint azok, akik nem vettek benne részt. Mind a négy programban sokkal több volt a munkával el­ ért jövedelem, mint a programok nettó költsége. A legkevésbé a legjobban rászorultak megsegíté­ sében volt hatékony a program, a tartósan mun­ kanélküliekében, akik már nagyon régen nem vol­ tak állásban (Friedlander-Burtless 1994). Bár a segélyből a munkába vezető programok segítettek az amerikai segélykérelmek számát körülbelül 40 százalékkal csökkenteni, egyes sta­ tisztikai adatok szerint nem teljesen pozitív az

tetése szerint az emberek „kiokosítása" mind életpályájuk, mind személyes életük tekinteté­ ben. Az írás főrészt Frank Field jóléti reformért felelős miniszter munkája, aki szembeszállt a maradékelvű reformmal (lásd 2 9 1 . o.). Szerinte a régi megoldások a szegénység és az egyenlőt­ lenség felszámolására már nem használhatóak, s az Új Munkáspárt, az állam és az állampolgárok között jogokra és felelősségekre egyaránt alapo­ zott új egyezség megkötésének ötletét vetette fel. Az állam szerepe az lenne, hogy segítse az embe­ reket munkához és állandó jövedelemhez jutni, ne egyszerűen csak akkor támogassa őket, amikor kikerülnek a munkaerőpiacról. Ugyanakkor az állampolgároknak saját cselekvési potenciáljukra kell építeniük azért, hogy változtathassanak kö­ rülményeiken, ahelyett, hogy csak arra várnak, hogy megkapják a segélyeket.

eredmény. Az USA-ban azoknak körülbelül a 20 százaléka, akiknél leállítják a segélyek folyósítá­ sát, nem dolgozik és nincs független jövedelem­ forrása; majdnem egyharmada azoknak, akik el tudnak helyezkedni, majd egy éven belül ismét segélyekért folyamodik. A segély helyett munkába állók táborának egyharmada-fele azt tapasztalja, hogy kevesebb fizetést kap, mint amennyi a segé­ lye volt. Wisconsinban, amely az USA azon állama volt, ahol az elsők között vezették be a „segély az álláshoz jutáshoz" programot, a segélyezésből ki­ lépők kétharmada a szegénységi küszöb alatt él (Evans 2000). Ezekre az eredményekre hivatkozva a kritikusok úgy érvelnek, hogy a „segély az állás­ hozjutáshoz" program nyilvánvaló sikere a segély­ re szorulók abszolút számának csökkentésében, elfedi azokat a kellemetlen és valós élményeket, amelyeket a segélyt elvesztőknek át kell élniük. Mások a helyi beavatkozási „zónák" hatékony­ ságát kérdőjelezik meg a társadalmi kirekesztett­ ség elleni küzdelemben. Azt írják, hogy a sze­ génység és a depriváció nemcsak a kijelölt körze­ tekben létezik, a programokat mégis úgy alkotják meg, mintha az összes szegény egy helyen élne. Angliában a kormány társadalmi kirekesztettség­ gel foglalkozó testületének eredményei is ezt az állítást támasztják alá: 1997-ben, amikor a Mun­ káspárt alakított kormányt, az összes munkanél­ küli kétharmada az ország 44 legjobban szűköl­ ködő körzetén kívüli területeken lakott. A helyi kezdeményezések, mutatnak rá a szkeptikusok, nem helyettesíthetik az országos szegénység elle­ ni stratégiát, mert túl sok ember reked a támoga­ tásra kijelölt körzetek határain kívül.

A foglalkoztatás lett az Új Munkáspárt szociál­ politikájának sarokköve, és nagy figyelmet szen­ teltek a dinamikus munkaerőpiac szerepének a jóléti reformban. A cél, hogy növeljék a munka­ erőpiacon aktív emberek számát, eddig meglehe­ tősen sikeres volt. 2003-ban a munkaképes lakos­ ság foglalkoztatási aránya 75 százalék volt, 13 éve a legmagasabb. E megközelítés mögött az a gon­ dolat húzódik meg, hogy a piac nemcsak egyen­ lőtlenségeket szül, hanem szerepet kaphat annak csökkentésében is. Az emberek munkához és a háztartások jövedelemhez juttatása a szegénység csökkentéséhez vezető egyik legfontosabb lépés. Az új munkáspárti kormány alatt bevezetett leg­ főbb jóléti reformok között szerepelnek a „segély az álláshoz jutáshoz" programok (lásd a keretes szöveget), amelyek motiválják az ellátottakat, hogy segélyezettből munkavállalók legyenek. Ebben a

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT

programban számos olyan csoport kap támoga­ tást, akiket bátorítani kell, hogy újra munkába álljanak. A huszonöt év alatti fiatalok képzési le­ hetőségeket és munkalehetőségeket kapnak az ál­ lami jövedelemkiegészítő segély helyett; az egye­ dülálló szülőknek adókedvezményt adnak, hogy gyermeknevelési költségeiket ily módon enyhít­ sék, a tartósan munkanélküliek pedig képzést ve­ hetnek igénybe az állásinterjúkhoz és önmaguk bemutatásához szükséges technikákból. A fent tárgyalt „segély az álláshoz jutáshoz" programok mellett az új munkáspárti kormány a jóléti intézkedésként az alacsony bérezésű munkavállalók jövedelmét megemelte. 1999-ben bevezették a minimálbért, csökkentették a jöve­ delemadó alsó kulcsát, és 2003-ban létrehozták az alacsony jövedelmű gyermektelen munkavál­ lalók adókedvezményét. 1999-ben meghirdették, hogy 2020-ig meg­ szüntetik a gyermekszegénységet. A fenti válto­ zásokon felül a családi pótlék és a 11 év alatti gyermekek után rászorultsági alapon járó nevelé­ si támogatás összegének emelése közvetlenebbül szolgálta a gyermekszegénység csökkentését. A legutóbbi értékelések azt mutatják, hogy a kor­ mány célba ért ezekkel a lépésekkel, s 2002-ig mintegy egymillióval csökkent a szegény gyer­ mekek száma (Piachaud-Sutherland 2 0 0 2 ) . En­ nek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy még ha sikerül is a célszámokat 2010-ig elérni a csökkentésben, az még mindig magasabb lesz, mint amennyi 1979-ben volt, amikor Margaret Thatcher lett a miniszterelnök (Flaherty et al. 2004). Az új munkáspárti kormány arra is vállalkozott, hogy erősíti az egyének és közösségek társadalmi erejét „önmaguk megsegítésében" a szegénység csökkentésére indított helyi kezdeményezések támogatásával. A közösség erősítésére zónákat hoztak létre az egészségügyben, a foglalkoztatás­ ban és az oktatásban az egész országban, és le­ hetővé tették, hogy a helyi politikusok a helybeli lakosok igényeinek megfelelő megoldásokat dol­ gozzanak ki. Ennek a felfogásnak számos előnye van. A segítség közvetlenül irányul a szükségre, kisméretű, innovatív rendszereket lehet bevetni, és javul a helyiek részvétele a döntéshozatal­ ban. Ezek a programok sokkal aktívabb segélye­ zési formák elősegítésére képesek, amelyekben az állampolgárok maguk is részt vesznek a jobb életkörülmények megteremtésében, partneri vi­ szonyban az állammal. A jóléti reform körüli vita nem lankad, bár ál­ talános az egyetértés abban, hogy szükség van a változásra. Az új munkáspárti megközelítés nem nélkülözi a bírálatokat. Egyesek a „segély az ál­

láshoz jutáshoz" programot úgy tekintik, hogy az a szociális kiadások kegyetlen lefaragása. Azok, akik képtelenek bejutni a munkaerőpiacra, a képzési és gyermekgondozási juttatásokhoz hoz­ zájutnak, de kockáztatják a segélyek elvesztését. Bár a programok arra irányulnak, hogy szigo­ rítsák a segélyekre hagyatkozás feltételeit, vé­ gül oda vezetnek, hogy a segélyeket elvesztőket bűnöző, prostituált vagy hajléktalan életmódra kényszerítik.

KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Margaret Thatcher és John Major kormányainak ( 1 9 7 9 - 1 9 9 7 ) politikája mögött meghúzódó elmé­ let az volt, hogy az egyének és a társaságok adó­ terheinek csökkentése nagyfokú gazdasági nö­ vekedést eredményezne, amelynek gyümölcsei „lecsorognának" a szegényekhez. Hasonló poli­ tikát követtek az Egyesült Államokban Ronald Reagan és idősebb George Bush elnöksége alatt ( 1 9 8 0 - 1 9 9 2 ) , majd ismét, az ifjabb George Bush elnöksége idején (2000 óta). Az eredmények nem bizonyítják a „lecsorgás" tézisét. Egy ilyen gaz­ daságpolitika vagy felgyorsítja a gazdasági fejlő­ dést, vagy nem, és a szegények és gazdagok közti különbség inkább növekedni látszik, és szaporít­ ja a szegénységben élők táborát. Mind a jövede­ lem alapján szegénynek tartottak száma, mind a szükségletekben hiányt szenvedők kategóriája je­ lentősen növekedett a hetvenes évek végétől. A foglalkozási szerkezet és a világgazdaság vál­ tozása szintén hozzájárult az egyenlőtlenségek növekedése felé vezető tendenciákhoz Angliá­ ban, az Egyesült Államokban és máshol. A fizikai munkások számának csökkenése jelentős hatást gyakorolt mind a jövedelemeloszlás alakulására, mind a munkanélküliségre. Gyakran az a hely­ zet, hogy a szakképzett vagy betanított munka­ körökbe ebben a gyorsan változó világban nehe­ zen tudnak visszamenni a dolgozók, mivel egyre magasabb iskolai végzettséget és műszaki szak­ értelmet kívánnak meg az új belépőktől. Annak ellenére, hogy a szolgáltatási szektorban az állás­ lehetőségek száma jelentősen megnövekedett, ezeknek többsége gyengén fizetett, s minimális előrejutási kilátásokkal rendelkezik. A baloldali politikusok hagyományosan arra törekszenek, hogy felszámolják a szegénységet (és növeljék az egyenlőséget) a vagyonosok ma­ gas jövedelmeinek elvonásával és igazságosabb újraelosztásával. A jóléti állam és a magas adó­ zás az a két módszer, amelyekkel ezt a célt meg­ kísérelték megvalósítani. A szegénység azonban

10. F E J E Z E T

nem csökkent, ugyanakkor nemkívánatos követ­ kezményekkel járt. A háború utáni Nagy-Britan­ niában megépített nagy szociális lakótelepek, amelyeket néha a nyomornegyedekben lakók áttelepítésére szántak, mára szinte a társadalom legkirekesztettebb területeivé váltak. Ugyanígy, az 1945 után a jóléti állam kiterjesztése bizonyos fokú segélytől való függőséghez vezetett. Ezután az egyenlőség víziójának egyre több változatát terjesztették elő, amelyek eltértek a társadalompolitika korábbi „balos" vagy „jobbos" elképzeléseitől. Az egyenlőség koncepcióját di­ namikusabban vizsgálták felül, hangsúlyozva a lehetőségek egyenlőségét, a pluralizmus fontos­ ságát és az életstílusok sokféleségét. Bár a gazda­ sági egyenlőtlenségek fennállnak, az angol társa­ dalom más szempontból sokkal inkább egyenlő­ ségpártivá vált. A nők sokkal egyenlőbbek gazdasági, szociális és kulturális értelemben, mint a korábbi generá­ ciókban, és jelentős jogi és társadalmi előrelépés történik a kisebbségek körében. A nők belépése a munkaerőpiacra, növekvő különbséget jelent a kétkeresős gazdag háztartások és a munkanél­ küliek alkotta szegény háztartások között. A nők keresete fontosabbá vált a család bevételeiben, mint korábban, és mivel a nők most sokkal több befolyásos és jól fizetett állást töltenek be, mint korábban, jövedelmük hatásának rendkívüli a súlya. Igazából a kétkeresős gyermektelen ház-

tartások sikere az egyik legfontosabb tényező a jövedelemeloszlás megváltozásában. A kétkere­ sős, egykeresős és kereső nélküli háztartások kü­ lönbségei egyre nyilvánvalóbbá válnak. E háttér előtt azonban új kockázatok és fenyege­ tések tornyosulnak a társadalom elé. Ezek a koc­ kázatok nem tesznek különbséget a jómódúak és a szegények között. A környezetszennyeződés, a természeti környezet pusztulása és a városi terü­ letek kontrollálhatatlan növekedése olyan prob­ lémák, amelyeket mi magunk gyártottunk. Olyan fenyegetések, amelyekért mindnyájan felelősek vagyunk, és amelyek életmódváltozást kívánnak meg mindenkitől, ha kezelni akarjuk őket. Ahogyan ezeket az új kihívásokat kezdjük számba venni, az állam és a jóléti szolgáltatások szerepe szükségképpen felülvizsgálatra szorul. A segélyezés vagy jóléti szolgáltatás nem egy­ szerűen az anyagi prosperitásról szól, hanem az egész lakosság általános jólétéről. A társadalom­ politika a társadalmi kohézió előmozdításával foglalkozik, a kölcsönös függés hálózatának az ápolásával és az emberek önmagukat segítő ké­ pességének maximalizálásával. A jogok és köte­ lességek új értelmet nyernek - nemcsak azoknak szólnak, akik lent vannak, s megpróbálnak a se­ gélyek helyett bekapcsolódni a munka világába, hanem a fent levőknek is, akiknek a vagyona nem jogosítja fel őket arra, hogy elkerüljék polgá­ ri, szociális és pénzbeli kötelezettségeiket.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szegénységet két különböző módon értel­ mezhetjük. Az abszolút szegénység az egész­ ség és a hatékony testi funkcionálás fenntartá­ sához szükséges alapvető erőforrások hiányá­ ra vonatkozik. A relatív szegénység bizonyos csoportok életfeltételei és a lakosság többsége által élvezett életfeltételek közti különbségek megítéléséről szól. 2. Számos országban hivatalosan megállapíta­ nak egy szegénységi küszöböt, s az ez alatti jövedelemből élőket nevezik szegényeknek. A szegénység szubjektív mérőeszközei az embe­ rek saját elképzelésein alapulnak arról, hogy mi szükséges egy elfogadható életszínvonalon éléshez. 3. A szegénység igen kiterjedt a jómódú országok­ ban. A nyolcvanas és kilencvenes évek Angliá­ jában volt a fejlett világban a legnagyobb a szegények száma. A gazdagok és a szegények közti egyenlőtlenségek drámaian megnőttek a kormányzati politika, a foglalkoztatásszerke­

zet megváltozása és a munkanélküliség ered­ ményeképpen. 4. A szegények nem alkotnak homogén csopor­ tot, azonban a hátrányos helyzetűek vagy az élet egyéb vonatkozásaiban hátrányosan meg­ különböztetett csoportoknak (például az öre­ geknek, gyerekeknek, nőknek és etnikai ki­ sebbségeknek) nagyobb az esélyük arra, hogy szegények legyenek. 5. Két fő felfogás létezik a szegénység magyará­ zatára. A „szegénységkultúra" vagy a „függő­ ség kultúrája" elmélet hívei azt hangoztatják, hogy a szegények a felelősek saját hátrányos helyzetükért. A készségek hiánya, a motivá­ ció elégtelensége vagy az erkölcsi gyengeség miatt a szegények képtelenek sikeresek lenni a társadalomban. Némelyikük külső segítség­ re szorul, mint például segélyezésre, ahelyett, hogy inkább magukon segítenének. A második felfogás azt állítja, hogy a szegénység nagyobb társadalmi folyamatok eredménye, amelye-

SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET

ket az egyének akciói egyrészt megerősítenek, másrészt befolyásolnak. 6. A társadalmi kirekesztettség olyan folyama­ tokra vonatkozik, amelyek révén az egyének elszakadhatnak attól, hogy a szélesebb társa­ dalomban teljes körűen részt vegyenek. A tár­ sadalmi kirekesztettség szélesebb fogalom, mint a szegénység, bár az erőforrások és a jö­ vedelem hiánya a társadalmi kirekesztettség egyik dimenziója. A társadalmi kirekesztett­ ség egyéb dimenziói közé tartozik a munka­ erőpiacról, a szolgáltatásokból és a társadalmi kapcsolatokból való kiszorulás. A hajléktalan­ ság az egyike a legextrémebb társadalmi kirekesztettségi formáknak. Az állandó lakcímmel nem rendelkező hajléktalanok kimaradhatnak az olyan mindennapi tevékenységekből, ame­ lyeket mások természetesnek tartanak. 7. A jóléti államok azok, amelyekben a kormány központi szerepet játszik a lakosság körében található egyenlőtlenségek csökkentésében bi­ zonyos áruk és szolgáltatások nyújtása vagy állami támogatása révén. A jóléti szolgáltatá­ sok országonként eltérnek, de gyakran szere­ pel köztük az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatás támogatása, a jövedelemkiegészí­ tés, a rokkantsági és munkanélküli-segély, va­ lamint a nyugdíj. 8. Azokban a jóléti államokban, amelyek univer­ zális segélyeket adnak, a segély mindenkinek járó jog, függetlenül jövedelmétől vagy gazda­ sági státusától. A rászorultsági alapon adott segélyek ezzel szemben csak azok számára el­ érhetők, akiknek a jogosultságát az alacsony kereset és kevés vagy semmi megtakarítás alapján megítélik. A jóléti szolgáltatás jövőjét

a legtöbb ipari államban vitatják. Egyesek úgy vélik, hogy a segélyeket finanszírozni kell és azoknak univerzálisnak kell lenniük; mások szerint a segélyeket csak biztonsági hálóként szabad működtetni olyan emberek megsegí­ tésére, akik valóban nem tudnak másképp se­ gítséghez jutni. 9. A jelenlegi brit jóléti állam a 20. században épült ki, számos növekedési időszakon ment keresztül az első világháború előtti liberá­ lis és a háború utáni munkáspárti kormány alatt. Célként a társadalom minden tagjára ki­ terjedő, általános jólét elérését tűzték maguk elé. Az 1970-es évekre a jóléti államot bírálni kezdték amiatt, hogy nem hatékony, bürok­ ratikus és túl költséges. Aggodalmat keltett a segélyektől való függés kialakulása, amikor az emberek túlságosan támaszkodni kezdtek azokra a programokra, amelyeknek eredeti célja az volt, hogy segítsék őket az anyagilag független élet kialakításában. 10. Margaret Thatcher konzervatív kormánya megpróbálta „megnyirbálni" a jóléti állam juttatásait oly módon, hogy a közjólétért való felelősséget az államról a magánszektorra, a civil szektorra és az önkormányzatokra hárí­ totta át. Az intézményesítés visszafordítása az a folyamat, amellyel az állam által (intéz­ ményekben) gondozott személyek visszake­ rülnek a családjaikba és lakóhelyükre. 1 1 . Az Új Munkáspárt számos reformintézkedést hajtott végre a jóléti rendszer megreformálá­ sára, beleértve a „segély az álláshoz jutáshoz" programot, amely a segélyezettek egy részé­ nek munkába állását ösztönözte, hogy ezáltal is csökkentse a gyermekszegénységet.

MEGFONTOLANDÓ 1. Nézzük meg még egyszer ennek a fejezetnek a bevezető bekezdéseit: miért szegény Carol? 2. Mekkora jövedelemre lenne szüksége ahhoz, hogy a társadalomban teljes és értelmes életet tudjon élni? 3. Miért emelkedett a szegénység mértéke Angliában az 1970-es évek közepétől? 4. A segélyekre támaszkodás ad-e magyarázatot a szegénység fennmaradására? 5. Melyek a hajléktalanság okai, és hogyan lehetne vele jobban foglalkozni? 6. Miért vallottak súlyos kudarcot a segélyekre költött pénz csökkentésére tett erőfeszítések?

Bussemaker, Jet (szerk.) (1999): Citizenship and Welfare State Reform in Europe. London, Routledge. Dean, H. (2002): Welfare Rights and Social Policy. Harlow, Prentice Hall. Flaherty, Jan - Veit-Wilson, John - Dornan, Paul (2004): Poverty: The Facts. 5. kiadás. London, CPAG. Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London, Routledge. Lister, Ruth (2004): Poverty. Cambridge, Polity.

10.

FEJEZET

Marshall, T. H. (1950): Citizenship and Social Class, and Other Essays. Cambridge, Cambridge University Press. Pierson, J. (2001): Tackling Social Exclusion. London, Routledge. Ridge, T. (2002): Childhood Poverty and Social Exclusion. Bristol, Policy Press. Walker, Robert (szerk.) (1999): Ending Child Poverty: Popular Welfare for the Twenty-First Century? Bristol, Policy Press.

INTERNETES FORRÁSOK

Social Exclusion Unit http://www.socialexclusion.unit.gov.uk Child Poverty Action Group http://www.cpag.org.uk/ Monitoring Poverty and Social Exclusion http://www.poverty.org.uk/ Opportunity for All http://www.dwp.gov.uk/ofa/ The Social Market Foundation http://www.smf.co.uk/

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális gazdasági egyenlőtlenség? ÉLET A GAZDAG ÉS SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás

)

MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejlődéselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség a változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

A 20. század utolsó évtizedeiben több milliárdos

R i c h a r d B r a n s o n , a k i a Virgin c é g c s o p o r t é l é n

t ű n t fel g l o b á l i s s z i n t e n , m i n t e l ő t t e a t ö r t é n e l e m

s z i n t e m i n d e n b ő l p é n z t c s i n á l t , z e n é b ő l , vona­

b á r m e l y i d ő s z a k á b a n . A 2 1 . s z á z a d e l e j é r e a világ

tokból,

5 7 3 m i l l i á r d o s t s z á m l á l - 3 0 8 é l a z E g y e s ü l t Álla­

f o n o k b ó l é s m é g m e n y a s s z o n y i r u h á k b ó l is, a m i

repülőgépekből,

jelzálogból,

mobiltele­

mokban, 1 1 4 Európában, 88 Ázsiában, 32 Latin-

2,6 m i l l i á r d f o n t n y i s z e m é l y e s v a g y o n t t e r e m t e t t

A m e r i k á b a n , 15 K a n a d á b a n , 13 a K ö z e l - K e l e t e n

n e k i (lásd a 9.3 táblázatot a 2 5 0 . o l d a l o n ) .

és 3 A u s z t r á l i á b a n ( F o r b e s 2 0 0 0 - a m i l l i á r d o s

A világ n e g y v e n l e g g a z d a g a b b e m b e r e és csa­

d e f i n í c i ó j a ú g y szól, h o g y o l y a n s z e m é l y , a k i n e k

ládja

a vagyona legalább egymilliárd amerikai dollár).

európai

Az ő v a g y o n u k e g y ü t t e s e n a 2 0 0 0 . év k ö z e p é n a

h o n g k o n g i é s egy m e x i k ó i ( F o r b e s 2 0 0 4 ) . H a B i l i

b e c s l é s e k s z e r i n t 1,1 b i l l i ó d o l l á r - a világ lakos­

Gates

ságának több mint egyharmadát képviselő nyolc­

ti meg, a h o n g k o n g i Li K a - s h i n g - a k i a l i s t á n a

v a n h é t ország b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k ö s s z e g e

huszonötödik - a „kunyhótól a palotáig" mese­

(a Világbank számítása, 2 0 0 0 / 1 . ) .

között

tizenhat

észak-amerikai,

(Oroszországot a

nyugati

is

high-tech

tizenöt

beleszámítva), vállalkozót

kettő

testesí­

h ő s e , a m e l y o l y s o k á z s i a i ü z l e t e m b e r sikerére embere Bili

j e l l e m z ő . L i karrierjét m ű a n y a g v i r á g - k é s z í t é s s e l

G a t e s volt, a M i c r o s o f t a l a p í t ó j a , a k i n e k n e t t ó va­

k e z d t e ; 2 0 0 4 - b e n 6,7 m i l l i á r d d o l l á r n y i s z e m é ­

g y o n a 2 5 , 3 m i l l i á r d font (lásd a 11.1. táblázatot).

l y e s v a g y o n a a b b ó l s z á r m a z o t t , h o g y s z é l e s körű

2 0 0 4 - b e n a világ leggazdagabb

Gates,

a k i n e k v a g y o n a l e g n a g y o b b r é s z é t saját

vállalatának részvényei

teszik

ki,

személyesíti

i n g a t l a n - é s e g y é b b e f e k t e t é s t e s z k ö z ö l t szerte Ázsiában, beleértve a családi tulajdonban lévő

meg napjaink vállalkozó szellemét: a kapitalistá­

S T A R t e l e v í z i ó t , egy t e l e v í z i ó s m ű s o r o k sugárzá­

vá lett s z á m í t ó g é p e s k r e a t í v újítót, a k i n e k a szoft­

s á r a s z o l g á l ó m ű h o l d a t is, a m e l y n e k a d á s a i a fél

verét használja szinte m i n d e n személyi számító­

világot elérik.

gép o p e r á c i ó s r e n d s z e r e . A k i l e n c v e n e s é v e k vé­ gén Gates nettó vagyona 1 0 0 milliárd dollár körül volt. E c s ú c s e l é r é s e u t á n a M i c r o s o f t - r é s z v é n y e k értéke rövidesen c s ö k k e n n i kezdett, miáltal Gates v a g y o n a a l a p o s a n megfogyatkozott, d e m é g m i n ­ dig elég m a r a d t n e k i a h h o z , a világ l e g t e h e t ő s e b b emberei közé sorolják (Forbes 2 0 0 4 ) .

A g l o b a l i z á c i ó , a világ m e g n ö v e k e d e t t gazda­ sági, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i e s k u l t u r á l i s ö s s z e k a p ­ csolódása

korábban

elképzelhetetlen

mértékű

gazdagság m e g s z e r z é s é r e n y ú j t l e h e t ő s é g e t .

Ha

A n g l i a és a világ l e g g a z d a g a b b e m b e r e i n e k listáját s z e m ü g y r e v e s s z ü k , s z e m b e t ű n ő , h o g y legtöbb­ j ü k ú g y n e v e z e t t „új v á l l a l k o z ó " a k i k gyorsan, egy

embere

g e n e r á c i ó n b e l ü l k e r ü l t e k i d e . ( K e v e s e b b a listán

2 0 0 4 - b e n R o m a n A b r a m o v i c s v o l t 7,5 m i l l i á r d

a z o k s z á m a , a k i k ö r ö k ö l t v a g y o n u k r é v é n jutot­

Az

Egyesült

Királyság

leggazdagabb

arról i s m e r ­

tak a listára, p é l d á u l az a n g o l t r ó n ö r ö k ö s , Nagy-

nek, hogy övé a C h e l s e a futballcsapat. Abramo­

B r i t a n n i a második leggazdagabb embere.) Mind

fontos vagyonával,

akit l e g i n k á b b

vics szegény oroszországi családból származik,

R o m a n A b r a m o v i c s , A n g l i a l e g g a z d a g a b b embe­

n é g y é v e s k o r á b a n á r v á n m a r a d t , é s egy i d ő b e n

re, m i n d B i l l G a t e s , a világ leggazdagabb e m b e r e

autógumi-abroncsokat

ezt a fajta új, v á l l a l k o z ó i v a g y o n f e l h a l m o z á s t pél­

árult

jövedelemkiegészí­

t é s k é n t . A S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s a u t á n a ki­

d á z z a . M i n d a k é t m i l l i á r d o s v i s z o n y l a g szerény

l e n c v e n e s években az orosz olajipar privatizáció­

k ö r ü l m é n y e k k ö z é s z ü l e t e t t , m i e l ő t t fantasztikus

j á b ó l s z e r e z t e v a g y o n á t . A n g l i a leggazdagabbjai-

gazdasági sikert ért v o l n a el. M i n d k e t t ő a globa­

n a k l i s t á j á n a t r ó n ö r ö k ö s áll a m á s o d i k h e l y e n

l i z á c i ó n y e r t e s e : A b r a m o v i c s úgy, h o g y a z orosz

5.5 m i l l i á r d o s i n g a t l a n v a g y o n á v a l , m e l y f ő k é n t a

o l a j i p a r egyes r é s z e i t f e l v á s á r o l t a a k i l e n c v e n e s

legdrágább l o n d o n i n e g y e d e k b e n , m i n t a M a y f a i r é s B e l g r a v i a , t a l á l h a t ó i n g a t l a n o k b ó l t e v ő d i k öszsze. A negyedik h e l y e n szerepelt Philip Green, 3.6 m i l l i á r d fontjával, a z A r c a d i a k i s k e r e s k e d e l ­ mi csoport tulajdonosa, amelybe a bevásárlóne­ gyedekben megtalálható

British Home

Stores,

é v e k b e n , a m i k o r p r i v a t i z á l t á k a z á l l a m i vállala­ tokat, G a t e s p e d i g azáltal, h o g y r é s z t vett az új információs és k o m m u n i k á c i ó s technológiákban, a m e l y e k a g l o b a l i z á c i ó e n e r g i á j á t j e l e n t i k . (A glo­ balizáció

fogalmával

a

2.

fejezetben

foglalkoz­

t u n k először.)

Top M a n , Top S h o p é s M i s s S e l f r i d g e s m á r k a b o l ­

A g l o b a l i z á c i ó j ó t é t e m é n y e i e g y e n l ő t l e n ü l osz­

t o k t a r t o z n a k ; t o v á b b á a h a t o d i k h e l y e n áll S i r

l a n a k el, é s n e m i s r é s z e s ü l ü n k b e l ő l e mindnyá-

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

7 7.7. táblázat A világ negyven l e g g a z d a g a b b e m b e r e és családjaik 2004-ben ország

Név

üzlet

vagyon (milliárd font)

1

Robson Walton és családja

USA

kiskereskedelem (Wal-Mart)

54,2

2

Bill Gates

USA

szoftver (Microsoft)

25,3

3

Warren Buffett

USA

befektetések

23,3

4

Karl és Theo Albrecht és családja

Németország

élelmiszer-áruház

22,3

5

ifj. Forest és John Mars és családja

USA

cukrászipar

16,9

6

Fahd király és családja

Szaúd-Arábia

olaj

13,5

7

Barbara Cox Anthony és Anna Cox Chambers

USA

média

12,1

8

Alwaleed herceg

Szaúd-Arábia

befektetések

11,6

9

Paul Allen

USA

szoftver (Microsoft)

11,4

Abu Dhabi sejkje

Abu Dhabi

olaj, befektetések

10,8 10,8

10= 10=

Johanna Quandt és családja

Németország

gépkocsik ( B M W )

12

Liliane Bettencourt

Franciaország

kozmetika

10,2

13

Larry Ellison

USA

számítógép (Oracle)

10,1

14

Ingvar Kamprad

Svédország

kiskereskedelem (Ikea)

10,0

15

Kenneth Thompson

Kanada

média, olaj

9,3

16

Samuel és Donald Newhouse

USA

kiadói tevékenység

8,3

17

Robert és Thomas Pritzker

USA

szálloda, befektetések

8,2

18=

Kuvait emírje

Kuvait

olaj

8,1 8,1

18=

Mihail Hodorkovszkij

Oroszország

olaj

20

Abigail és Edward Johnson

USA

befektetések

8,0

Brunei szultánja

Brunei

olaj

7,7

22 =

Roman Abramovics

Nagy-Britannia

olaj, befektetések

7,5

22 =

Carlos Slim Helu

Mexikó

telekomunikáció

7,5

24

Michael Dell

USA

számítógépek (Dell)

7,0

25=

Steve Ballmer

USA

szoftver (Microsoft)

6,7

25 =

Brenninkmeyer család

Hollandia

kiskereskedelem

6,7

25 =

Li Ka-shing

Hongkong

ipar

6,7

28

Bernard Arnault

Franciaország

luxuscikkek

6,6

29

Kwok fivérek

Hongkong

ingatlan

6,2 5,7

1 21

30

John Kluge

USA

média, telefonok

31 =

Silvio Berlusconi

Olaszország

média

5,4

31 =

Makhtoum sejk

Arab Emírségek

olaj, pénzügyi szolgáltatások

5,4

33=

Birgit Rausing és családja

Svédország

csomagolás

5,0

33=

az angol trónörökös

Nagy-Britannia

ingatlan

5,0

35=

Charles Ergen

USA

műholdas televízió

4,9

35 = Amancio Ortega

Spanyolország

divat

4,9

35=

Hans Rausing és családja

Nagy-Britannia

csomagolás

4,9

38

Sumner Redstone

USA

média

4,8

39=

Oeri/Hoffmann család

Svájc

gyógyszer

4,7

39=

Stefan Persson

Svédország

kiskereskedelem

4,7

Forrás: Sunday Times, 2004. április 18.

11. FEJEZET j a n . N é z z ü k p é l d á u l W i r a t Tasagót, a h u s z o n n é g y éves

ruhagyári

- több

munkást

mint egymillió

munkással

együtt,

Bangkokban.

Tasago

más thaiföldi ruhagyári

akiknek többsége

n ő - reg­

gel n y o l c t ó l k ö r ü l b e l ü l e s t e 11-ig d o l g o z i k a h é t hat napján, és c s a k egy kicsit keres többet, m i n t óránként 2 fontot (Dahlburg 1 9 9 5 ) . A Tasagóhoz hasonló m u n k á s o k milliárdjait szippantja be a g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c , s o k a n k ö z ü l ü k o l y a n fel­ tételek mellett dolgoznak, ami elképzelhetetlen lenne Nagy-Britanniában az olyan angol munka­ ügyi törvények mellett, m i n t a m i l y e n a m i n i m á l ­ bérről szóló. És ők még a szerencsések: bár sok ország, k ö z t ü k O r o s z o r s z á g a g l o b á l i s g a z d a s á g b a v a l ó b e k a p c s o l ó d á s t t á r s a d a l m i l a g é s gazdasági­ lag n e h é z n e k t a r t o t t a , k ü l ö n ö s e n e l e i n t e , a z o k ­ n a k a t á r s a d a l m a k n a k a lakossága, a m e l y kívül maradt a világgazdaságon, például Észak-Korea, általában még rosszabbul boldogult. Az e l ő z ő f e j e z e t b e n a s z e g é n y s é g e t és a tár­ sadalmi

kirekesztettséget

vizsgáltuk

Nagy-Bri­

tanniában, s nagy különbségeket figyelhettünk meg az egyének jövedelme, vagyona, munkája é s é l e t m i n ő s é g e k ö z ö t t . U g y a n e z igaz, d e m é g n a g y o b b m é r t é k b e n , a v i l á g e g é s z é r e n é z v e is. A h o g y a n egy országon belül, ugyanígy az egész világot tekintve is b e s z é l h e t ü n k szegényekről és

Sir Richard Branson egyike Anglia legtehetősebb emberei­ nek, bár az ő vagyona eltörpül Bili Gatesé mellett.

gazdagokról. E b b e n a fejezetben megvizsgáljuk a globális egyenlőtlenségeket a 2 0 . század végén é s a 2 1 . s z á z a d e l e j é n . A z z a l k e z d j ü k , h o g y rövi­ den megtárgyaljuk, mit értünk a „globális egyen­ lőtlenség" kifejezésen, és hogyan változik e n n e k a fogalomnak a jelentése. Megvizsgáljuk, hogy mit jelent az e m b e r e k számára szerte a világon a z é l e t s z í n v o n a l u k . A z u t á n r á t é r ü n k a v i l á g új­ o n n a n iparosodott országaira, hogy megértsük, m e l y országok sikeresek és miért. M i n d e z külön­ b ö z ő elméletek tárgyalásához vezet el bennün­ ket, a m e l y e k m i n d azt k í s é r l i k m e g m a g y a r á z n i , hogy miért létezik globális

egyenlőtlenség,

és

m i t l e h e t v e l e k e z d e n i . A r é s z t a z z a l a zárjuk, h o g y a g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g j ö v ő j é r ő l gon-

d o l k o d u n k a g l o b á l i s v i l á g b a n . A g l o b á l i s egyen­ l ő t l e n s é g v i z s g á l a t á r ó l á t t é r ü n k a g l o b á l i s népes­ s é g n ö v e k e d é s k é i u é s é r e , a m e l y é p p a világ né­ h á n y szegény országában tűnik a legerőteljesebb tendenciának. A g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g a g l o b á l i s társadal­ mi egyenlőtlenségeknek csupán

e g y i k formája,

e b b e n a f e j e z e t b e n - m i v e l e t é m a r é s z l e t e s ki­ fejtése m e s s z e t ú l n ő e könyv keretein - azonban csak

a

gazdasági

egyenlőtlenségre

koncentrá­

l u n k . A s t i g m a t i z á c i ó v a l és a k i r e k e s z t é s s e l kap­ csolatos

státusegyenlőtlenségeket

például

más

f e j e z e t e k b e n e m l í t j ü k . ( A s t i g m a t i z á c i ó fogalmát l á s d a 8. fejezetben,

2 1 6 . o.) A v i l á g b a n a hata-

AZUTAN EGY ÜZLETI 1 MEGBESZÉLÉSE VAN, AMELYET EGY ÜZLETI SZUNDI KÖVET. MAJD EGY KOLOSSZÁLIS VACSORA, ÉS HAZA AZ ÁGYBA.

ir

VAJON MEDDIG BÍROM |MÉG EZT AZ ŐRÜLT TEMPÓT?

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG lomgyakorlás m ó d j á b a n i s ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k lé­

p o n t j á b ó l v a l ó o s z t á l y o z á s á n a k egyik m ó d j a , h o g y

teznek, k ü l ö n ö s e n a d i k t a t ó r i k u s r e n d s z e r e k e n

összehasonlítjuk

belül. A h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g m i n d a z á l l a m o k

sági t e r m e l é k e n y s é g egyik fontos

között, m i n d az á l l a m o k o n b e l ü l f e n n á l l , és a vi­

bruttó

lág sok e l m é r g e s e d e t t k o n f l i k t u s á n a k forrása. (A

a z a z a GDP. E g y ország GDP-jét az o r s z á g gazda­

hazai

termelékenységüket.

termék

(Gross

A

gazda­

mérőszáma a

Domestic

Product),

politikai h a t a l m a t és az e g y e n l ő t l e n s é g e t a 20. fe­

sága á l t a l e g y a d o t t é v b e n e l ő á l l í t o t t , s t a t i s z t i k á ­

jezetben

ban szerepeltetett összes termék és szolgáltatás

tárgyaljuk.)

adja. A z e g y é n e k vagy v á l l a l a t o k á l t a l k ü l f ö l d ö n megkeresett jövedelem n e m szerepel a GDP-ben.

A m á s i k f o n t o s m é r ő s z á m a bruttó nemzeti jö­

GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG A

globális

gazdasági

egyenlőtlenség

vedelem

(Gross

National Income)

vagy

GNI

(ko­

rábban Gross National Product, GNP - bruttó elsősorban

az országok k ö z t f e n n á l l ó v a g y o n , a j ö v e d e l e m és a munkakörülmények szisztematikus különbsé­ geire utal. A z o r s z á g o k k ö z t i e z e n k ü l ö n b s é g e k a z országokon b e l ü l i k ü l ö n b s é g e k e n felül l é t e z n e k : ma még a l e g g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n is n ö v e k ­ szik a s z e g é n y e k s z á m a , m i k ö z b e n k e v é s b é gaz­ dag n e m z e t e k adják a világ s z á m o s s z u p e r gazdag emberét. A s z o c i o l ó g i a e l ő t t i k i h í v á s n e m c s u p á n az, hogy e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t a z o n o s í t s a , de hogy m e g m a g y a r á z z a , m i é r t f o r d u l n a k e l ő - és hogyan l e h e t ő k e t m e g s z ü n t e t n i . Az országok globális egyenlőtlenségek szem-

n e m z e t i t e r m é k ) . A GDP-vel e l l e n t é t b e n a GNI t a r t a l m a z z a a z e g y é n e k é s v á l l a l a t o k á l t a l kül­ f ö l d ö n s z e r z e t t j ö v e d e l m e t is. A g a z d a s á g i t e v é ­ k e n y s é g o l y a n m é r c é i t , m i n t a G D P vagy a G N I g y a k r a n e g y főre v e t í t v e a d j á k m e g ; e z t e s z i le­ hetővé, hogy az országok lakosságának jövedel­ m i átlagát ö s s z e h a s o n l í t s u k . A n n a k é r d e k é b e n , hogy k ü l ö n b ö z ő országokat h a s o n l í t s u n k össze, közös valutát kell h a s z n á l n u n k . A legtöbb nem­ z e t k ö z i s z e r v e z e t , így a V i l á g b a n k is, az a m e r i k a i dollárt használja. A V i l á g b a n k o l y a n n e m z e t k ö z i h i t e l e k e t folyó­ sító szervezet, a m e l y fejlesztésekhez ad k ö l c s ö n t

Sok millió munkás dolgozik a világon magas óraszámban, rossz körülmények között és nagyon alacsony bérért.

11. FEJEZET

r-

?

wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmXmémmmmmmmmmmmmm

a s z e g é n y e b b o r s z á g o k n a k . Az egy főre j u t ó GNI-t

lószínűleg

h a s z n á l j a a z o r s z á g o k o s z t á l y o z á s á r a : m a g a s , fel­

h a ú g y d ö n t ü n k , ú g y t a n u l m á n y o z z u k a globális

s ő k ö z é p , a l s ó k ö z é p é s a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­

egyenlőtlenséget,

szágokat k ü l ö n b ö z t e t m e g . E z a b e s o r o l á s i r e n d ­

tartási fogyasztási

s z e r segít k ö n n y e b b e n m e g é r t e n i , m i é r t v a n n a k

b ő l v a g y m á s t e r m é k b ő l ) , é s n e m a GNI-t vetjük

o l y a n ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k a z e g y e s o r s z á g o k élet­

össze, akkor esetleg m á s következtetésre jutunk

színvonalában.

a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t i l l e t ő e n . A z t is meg­

befolyásolja

konklúziónkat.

Például

h o g y ö s s z e h a s o n l í t j u k a ház­

szinteket

(mondjuk

élelmiszer­

A V i l á g b a n k ( 2 0 0 3 ) 1 3 2 országot, a m e l y b e n

t e h e t j ü k , h o g y e g y é b t é n y e z ő k e t v e s z ü n k figye­

m a j d n e m h a t m i l l i á r d e m b e r él, h á r o m g a z d a s á g i

lembe. Az országok GNI-jének az összehasonlítá­

o s z t á l y b a o s z t o t t b e . (Van m é g 7 4 m á s gazdaság

s a n e m v e s z i s z á m í t á s b a , h o g y t é n y l e g e s e n mibe

i s a v i l á g b a n , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 7 8 m i l l i ó em­

k e r ü l n e k a d o l g o k egy-egy o r s z á g b a n . P é l d á u l , ha

b e r t j e l e n t , a m e l y e k r ő l n e m a d o t t m e g a Világ­

k é t o r s z á g n a k t ö b b é - k e v é s b é e g y e n l ő a GNI-je, de

b a n k a d a t o k a t , vagy azért, m e r t h i á n y o z t a k a z

az e l s ő b e n az á t l a g o s é t k e z é s a c s a l á d n a k c s a k né­

a d a t o k , vagy azért, m e r t a g a z d a s á g o k n é p e s s é g e

h á n y c e n t j é b e kerül, m í g a m á s o d i k b a n dollárok­

n e m érte el a 1,5 m i l l i ó t . ) M í g a világ lakosságá­

b a , a k k o r a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t h a t u n k , hogy

nak 40 százaléka alacsony jövedelmű országban

f é l r e v e z e t ő arról v i t a t k o z n i , h o g y e g y f o r m á n te­

él, m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k l a k i k m a g a s j ö v e d e l m ű

h e t ő s e k - v é g ü l is az e l s ő o r s z á g b a n j e l e n t ő s e n

o r s z á g o k b a n . N e f e l e j t s ü k el, h o g y e z a z o s z t á l y o ­

t ö b b e t k a p u n k a p é n z ü n k é r t (a g y a k o r l a t b a n az

zás az e g y e s o r s z á g o k átlagos j ö v e d e l m é n alap­

i l y e n k ü l ö n b s é g e k n e m s z o k t a k i l y e n túlzottak

e z é r t elrejti az o r s z á g o n belüli j ö v e d e l m i

l e n n i ) . E h e l y e t t a f e l m é r ő ú g y is d ö n t h e t , hogy

szik:

vásárlóerő-paritásokat

egyenlőtlenségeket. E különbségek akár jelentő­

a

sek is lehetnek, bár e b b e n a fejezetben mi n e m

a m e l y k i k ü s z ö b ö l i a z o r s z á g o k k ö z t i árkülönb­ A

The

(PPP)

Economist

hasonlítja

magazin

híres

össze,

erre f o g u n k k o n c e n t r á l n i . P é l d á u l a V i l á g b a n k

ségeket.

I n d i á t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ország k ö z é sorolja

m é r c é j e a l a z a B i g M a c i n d e x e t v e s z i figyelembe,

PPP-

b e , m i v e l a z egy főre e s ő G N I - j e 1 9 9 9 - b e n c s a k

a m e l y - a z o n o s a l k o t ó e l e m e k b ő l k é s z ü l t - ham­

4 5 0 d o l l á r volt. M é g i s a s z é l e s k ö r ű s z e g é n y s é g

b u r g e r e k árát v e t i ö s s z e ( a m i n t l á t n i fogjuk a 16.

ellenére Indiának nagy és növekvő középosztá­

fejezetben a 4 4 8 - 4 4 9 . o l d a l o n ) az e g y e s országok­

lya van. Kínát másfelől 1 9 9 9 - b e n az a l a c s o n y jö­

b a n . E b b e n a f e j e z e t b e n az o r s z á g o k G N I alap­

v e d e l m ű c s o p o r t b ó l a k ö z e p e s b e s o r o l t á k át, m e r t

ján történő összehasonlítására koncentrálunk, de

a b b a n a z é v b e n a z egy főre e s ő G N I - j e 7 8 0 d o l l á r

m i n d i g g o n d o l j u n k a 1 ^a, h o g y s z á m o s e g y é b mér­

volt ( a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k j ö v e d e l m é ­

ce is használatos.

n e k a l s ó h a t á r á t u g y a n i s a V i l á g b a n k 7 5 6 dollár­ b a n h ú z t a m e g . ) A z o n b a n a k k o r is, h a a z á t l a g o s jövedelem most középszintű státust is k ö l c s ö n ö z K í n á n a k , m é g m i n d i g s z á z m i l l i ó k é l n e k ott sze­ génységben.

Magas jövedelmű országok A magas jövedelmű országok á l t a l á b a n

azok,

ame­

Az országoknak csupán jövedelem alapján való

l y e k e l ő s z ö r v á l t a k i p a r o s o d o t t á l l a m o k k á . A fo­

összehasonlítása azonban félrevezető lehet, mi­

l y a m a t A n g l i á b a n k e z d ő d ö t t m i n t e g y 2 5 0 évvel

v e l a G N I - b e n c s a k o l y a n á r u k és s z o l g á l t a t á s o k

e z e l ő t t , m a j d átterjedt E u r ó p á r a , az E g y e s ü l t Ál­

szerepelnek,

amelyeket készpénzért értékesíte­

l a m o k r a é s K a n a d á r a . C s a k h a r m i n c éve, hogy Ja­

nek. Az alacsony jövedelmű országokban sokan

p á n s z e r e p e l a m a g a s j ö v e d e l m ű , i p a r i országok

f ö l d m ű v e s e k v a g y p á s z t o r o k , a k i k saját c s a l á d ­

s o r á b a n , m í g S z i n g a p ú r , H o n g k o n g és Tajvan a

juk számára t e r m e l n e k vagy cserekereskedelmet

n y o l c v a n a s é s k i l e n c v e n e s é v e k b e n k e r ü l t ebbe

folytatnak, a m e l y b e n k é s z p é n z n e m v e s z részt.

a k a t e g ó r i á b a . Az i p a r o s o d á s c s a p a t á b a e z e n ké­

A z ő t e r m é n y e i k é s á l l a t a i k é r t é k é t n e m v e s z i fi­

s ő n é r k e z ő k s i k e r e i n e k o k á t e r ő s e n vitatják a szo­

g y e l e m b e a s t a t i s z t i k a . T o v á b b á a g a z d a s á g i telje­

c i o l ó g u s o k és a k ö z g a z d á k . Mi az o k o k a t a fejezet

s í t m é n y n e m a z o n o s a z ország e g é s z é n e k l é n y e ­

t o v á b b i r é s z e i b e n fogjuk m e g v i z s g á l n i .

gével. A z o r s z á g o k n a k e g y e d i é s n a g y b a n e l t é r ő n y e l v ü k és h a g y o m á n y a i k v a n n a k . A s z e g é n y or­ szágoknak s e m kevésbé jelentős a történelme és a kultúrája, m i n t a g a z d a g a b b s z o m s z é d a i k n a k , a n n a k e l l e n é r e , h o g y a z e m b e r e k é l e t e ott s o k k a l nehezebb.

A m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a F ö l d la­ k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k a é l (durván 8 9 1 m i l l i ó e m b e r ) , m é g i s ők a d j á k a világ évi vag y o n k i b o c s á t á s á n a k 7 9 s z á z a l é k á t ( a Világbank 2 0 0 0 / 1 . k i a d v á n y á b ó l s z á r m a z ó a d a t ) . A magas jövedelmű

országokban

rendes

lakásviszonyok

M é g ha n e m is a gazdasági statisztika alapján

v a n n a k , m e g f e l e l ő az é l e l e m , i h a t ó a víz, és a vi­

h a s o n l í t j u k ö s s z e a z országokat, a z á l t a l u n k ösz-

lág s z á m o s r é s z é n i s m e r e t l e n e g y é b komfort is

szehasonlítás

m e g t a l á l h a t ó . B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n i s sok

c é l j á b ó l v á l a s z t o t t s t a t i s z t i k a va-

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

1307

a szegény, m é g i s l e g t ö b b l a k o s u k a világ n é p e s s é ­

B a n g l a d e s és P a k i s z t á n D é l - Á z s i á b a n ; a kelet- és

gének t ö b b s é g e s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n ü l m a ­

k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k egy r é s z e , m i n t G r ú z i a

gas é l e t s z í n v o n a l a t m o n d h a t m a g á é n a k .

és U k r a j n a ; H a i t i és N i c a r a g u a p e d i g a n y u g a t i féltekén.

Ezek többségükben

agrárországok

és

csak mostanában kezdtek iparosodni. A tudósok

Közepes jövedelmű országok

v i t a t j á k k é s e i i p a r o s o d á s u k és a s z é l e s k ö r ű sze­

A közepes j ö v e d e l m ű o r s z á g o k e l s ő s o r b a n K e l e t -

későbbi lapjain.

g é n y s é g ü k okát, a h o g y m a j d l á t n i fogjuk a fejezet

és D é l k e l e t - Á z s i á b a n , az o l a j b a n gazdag közel-ke­

1999-ben az alacsony jövedelmű országokba

leti és é s z a k - a m e r i k a i o r s z á g o k b a n , A m e r i k á b a n

t a r t o z o t t a világ n é p e s s é g é n e k 4 0 s z á z a l é k a ( 2 , 4

(Mexikó, K ö z é p - A m e r i k a , K u b a é s m á s karib-ten­

m i l l i á r d e m b e r ) , de a világ é v e s v a g y o n k i b o c s á -

geri országok és D é l - A m e r i k a ) és az e g y k o r i k o m ­

tásának

munista á l l a m o k b a n ( a m e l y e k v a l a m i k o r a S z o v ­

magukénak. Mi több, ez az egyenlőtlenség csak

jetuniót és k e l e t - e u r ó p a i s z ö v e t s é g e s e i t a l k o t t á k )

növekszik.

találhatóak. E z e n o r s z á g o k t ö b b s é g e v i s z o n y l a g

az alacsony jövedelmű országokban, mint más­

későn, a 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n k e z d t e el

hol, ahol a nagycsaládosok plusz mezőgazdasági

az iparosítást, és e z é r t i p a r i l a g m é g n e m o l y a n

m u n k á t t u d n a k v é g e z n i , v a g y e g y é b m ó d o n tud­

fejlettek (és g a z d a g o k ) , m i n t a m a g a s j ö v e d e l m ű

n a k a c s a l á d j ö v e d e l m é h e z h o z z á j á r u l n i . (A gaz­

országok. Az e g y k o r a S z o v j e t u n i ó t a l k o t ó orszá­

dag i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n , a h o l a g y e r e k e k

gok másfelől e r ő s e n i p a r o s í t o t t a k , b á r é l e t s z í n v o ­

inkább az iskolában vannak, m i n t s e m a tanyán,

naluk j e l e n t ő s e n a l a c s o n y a b b a k o m m u n i z m u s

c s ö k k e n a n a g y c s a l á d o s o k g a z d a s á g i h a s z n a , így

bukása és a k a p i t a l i z m u s k e z d e t e ó t a . O r o s z o r ­

az emberek kevesebb gyereket vállalnak). Emiatt

mindössze A

3

százalékát

termékenység

mondhatták

sokkal

magasabb

szágban p é l d á u l a z á t l a g e m b e r e k b é r e m a j d n e m

az alacsony jövedelmű országok lakossága (India

egyharmadával c s ö k k e n t , m í g a n y u g d í j a k majd­

jelentős kivételével) több mint háromszor olyan

nem m e g f e l e z ő d t e k : a z e m b e r e k m i l l i ó i , k ö z t ü k

gyorsan nő, m i n t a magas jövedelmű országoké

sok idős, t a l á l t a m a g á t h i r t e l e n t e l j e s e n k i f o s z t v a

(World B a n k 2 0 0 3 ) . (A globális népességnöveke­

(CIA 2 0 0 0 ) .

désről részletesen lásd a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalt.) S o k

1999-ben

a

közepes

jövedelmű

országokba

tartozott a világ n é p e s s é g é n e k 45 s z á z a l é k a (2,7 milliárd e m b e r ) , d e a z a b b a n a z é v b e n m e g t e r ­ melt v a g y o n n a k c s a k a 18 s z á z a l é k a s z á r m a z o t t tőlük. B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s o k a n s o k k a l jobban é l n e k , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­ szágokban, l e g t ö b b j ü k é l e t s z í n v o n a l a m é g c s a k nem is h a s o n l í t a h h o z , a m i a m a g a s j ö v e d e l m ű

ilyen alacsony jövedelmű országban az emberek a s z e g é n y s é g g e l , a l u l t á p l á l t s á g g a l , sőt é h e z é s s e l k ü s z k ö d n e k . A l e g t ö b b e m b e r v i d é k i t e r ü l e t e n él, b á r e z g y o r s a n v á l t o z i k . E m b e r e k s z á z m i l l i ó i köl­ t ö z n e k óriási, s ű r ű n l a k o t t v á r o s o k b a , a h o l vagy lepusztult lakásokban, vagy a nyílt u t c á n é l n e k (lásd

a

21.,

,yárosok

és

városi

terek"

című feje­

zetet).

országokban á l t a l á n o s . A világ k ö z e p e s j ö v e d e l ­ mű országainak a k ö r e 1 9 9 9 és 2 0 0 0 k ö z ö t t ki­ bővült, l e g a l á b b i s a V i l á g b a n k o s z t á l y o z á s i r e n d ­ szere szerint, a m i k o r K í n á t 1,3 m i l l i á r d l a k o s á v a l (a világ n é p e s s é g é n e k 22 s z á z a l é k a ) á t s o r o l t á k az alacsonyból a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k k ö z é gazdasági f e j l ő d é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n . A z á t s o r o ­ lás a z o n b a n n é m i k é p p f é l r e v e z e t ő . K í n a é v e s egy főre jutó 1 1 0 0 d o l l á r o s j ö v e d e l m e 2 0 0 3 - b a n elég közel volt az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k fel­ s ő határához ( 7 5 6 d o l l á r ) , é s n é p e s s é g é n e k n a g y többsége t é n y l e g e s e n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ka­ tegóriába t a r t o z i k a v i l á g b a n k i m é r c é v e l m é r v e .

Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? A kérdésről, hogy a globális egyenlőtlenség nőtt vagy c s ö k k e n t az u t ó b b i é v e k b e n , m e g o s z l a n a k a v é l e m é n y e k . A t a g a d ó k úgy érveltek, h o g y a glob a l i z á c i ó e g y e n l ő t l e n s é g e t kelt, m í g v é d ő i úgy vél­ ték, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a l e g n a g y o b b k i e g y e n l í t ő e r ő a világ gazdagjai és s z e g é n y e i k ö z ö t t . A glo­ bális egyenlőtlenség első komoly jelei több mint két é v s z á z a d d a l e z e l ő t t j e l e n t k e z t e k az i p a r i for­ radalommal, amikor Európa, majd m á s régiók is gyors gazdasági n ö v e k e d é s t é l t e k meg, és a világ

Alacsony jövedelmű országok

t ö b b i r é s z é t m e s s z e m a g u k m ö g ö t t h a g y t á k gaz­ dagságban. Azok, akik hiszik, hogy a globális egyenlőtlen­

Végül az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k c s o p o r t ­

ség n ö v e k s z i k , ú g y é r v e l n e k , h o g y a z e l m ú l t n é ­

jába tartozik a l e g t ö b b kelet-, nyugat- és fekete-

h á n y évtizedben a globalizáció csak erősítette az

afrikai ország, V i e t n a m , K a m b o d z s a , I n d o n é z i a

egyenlőtlenség irányába ható tendenciát, amely

és még n é h á n y k e l e t - á z s i a i ország, I n d i a , N e p á l ,

az i p a r o s o d á s s a l i n d u l t m e g . A g l o b a l i z á c i ó kriti-

11. FEJEZET

•mum

kusai az E N S Z emberi fejlődésről szóló jelentésé­

f e l l e n d ü l é s t h o z t a k a v i l á g l e g g a z d a g a b b orszá­

b e n használtakhoz h a s o n l ó statisztikát idéznek

ga, a z E g y e s ü l t Á l l a m o k s z á m á r a , u g y a n a k k o r a z

( U N D P 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n a z állt, h o g y 1 9 6 0 - b a n

E N S Z e m b e r i fejlődésről szóló jelentése 2003-ban

a világ n é p e i 2 0 s z á z a l é k á n a k h a r m i n c s z o r any-

azt írta, h o g y t ö b b m i n t ö t v e n ország, főleg Feke­

nyi volt a j ö v e d e l m e a gazdag országokban, m i n t

te-Afrika t e r ü l e t é n c s ö k k e n t az é l e t s z í n v o n a l az

a l e g s z e g é n y e b b 20 s z á z a l é k n a k ; 1 9 9 7 - r e a leg­

e l m ú l t é v t i z e d b e n az é h í n s é g , az A I D S - j á r v á n y , a

szegényebb 20 százalék j ö v e d e l m é n e k a hetven­

h e l y i k o n f l i k t u s o k é s a n e m m e g f e l e l ő gazdaság­

n é g y s z e r e s é r e n ő t t a j ö v e d e l m ü k [The Economist,

politika okán.

2 0 0 2 . július 18).

A h o g y a f e n t i v i t á k m u t a t j á k : a t t ó l függően,

E z z e l s z e m b e n m á s o k arra m u t a t t a k rá, h o g y

m i l y e n m ó d s z e r r e l m é r j ü k a g a z d a s á g i egyenlőt­

az e l m ú l t é v t i z e d e k a l a t t a világ á l t a l á n o s élet­

l e n s é g e t , n a g y o n e l t é r m a j d a k é r d é s b ő l levont

színvonala

olyan

következtetésünk. A közgazdász S t a n l e y Fischer

m u t a t ó , a m e l y a világ l e g s z e g é n y e b b j e i n e k élet­

a g l o b á l i s j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g k é t felfogását ha­

lassan

emelkedett.

Számos

színvonalát méri, javulást mutat. Az analfabé­

sonlította össze: az e l s ő egyszerűen összehason­

ták s z á m a alacsony, a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g és az

lítja a z o r s z á g o k k ö z t i j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g e k e t ;

alultápláltság csökken, az emberek tovább élnek,

a m á s o d i k s z á m í t á s b a v e s z i , azt is, h á n y a n élnek

és

az e g y e s

a

szegénység

(amelyet

gyakran

határoznak

országokban.

A globális

egyenlőtlen­

m e g úgy, h o g y e g y e n l ő a n a p i 1-2 d o l l á r n á l k e v e ­

ség k é t f é l e n é z ő p o n t j á t a 11.1. ábra m u t a t j a . Az

sebből é l ő e m b e r e k számával) egyre m é l y e b b .

á b r a f e l s ő r é s z e n é h á n y s z e g é n y é s g a z d a g ország

E n n e k ellenére lényeges különbségek vannak

1 9 8 0 é s 2 0 0 0 k ö z ö t t i á t l a g o s j ö v e d e l m é t ábrázol­

az egyes országok között. Az e r e d m é n y e k a ma­

ja, itt m i n d e n e g y e s o r s z á g o t e g y f o r m a nagyságú

gas é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n j e l e n t k e z ­

p ö t t y j e l ö l a z á b r á n . E b b e n a z e s e t b e n ú g y tűnik,

tek, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n az é l e t s z í n v o n a l

e z e n i d ő s z a k a l a t t a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g o k átla­

csökkent. Valóban, a k i l e n c v e n e s évek gazdasági

gos j ö v e d e l m e s o k k a l l a s s a b b a n n ő t t , m i n t a világ

7 7.7. ábra A globális j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g kétféle szemlélete

0

5

10

15

20

Egy főre jutó GDP a népesség arányában, 1980' (ezer dollár) a

1996-os árakon számolva. Forrás: The Economist, 2004. március 1 1 .

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG leggazdagabb o r s z á g a i é . K ö z v e t k e z é s k é p p e n azt

h e z t a r t o z i k , és s z e g é n y s é g ü k - l e g a l á b b i s rész­

a t e n d e n c i á t j e l e n í t i meg, h o g y az e g y e n l ő t l e n s é g

b e n - a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r e d m é n y e .

növekszik, a g a z d a g a b b o r s z á g o k g a z d a s á g a i (a

A k ö v e t k e z ő k b e n a m a g a s és a l a c s o n y j ö v e d e l ­

rajz j o b b o l d a l á n ) g y o r s a b b a n n ő t t e k , m i n t a sze-

m ű o r s z á g o k k ü l ö n b s é g e i t a z egészség, a z é h e z é s

gényebbeké (a b a l o l d a l o n ) . A világ l e g g a z d a g a b b

és éhínség, valamint az oktatás és az írni-olvasni

és a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z t i t á v o l s á g e z é r t

t u d á s s z e m p o n t j á b ó l fogjuk v i z s g á l n i .

nőni látszik. A z alsó á b r á n , a m e l y a z o r s z á g o k n é p e s s é g ­ számát i s f i g y e l e m b e veszi, m e g l e h e t ő s e n e l t é r ő

Egészség

képet l á t u n k a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g r ő l . Itt az egyes országokat k é p v i s e l ő p ö t t y ö k e t l a k o s s á g u k

A magas jövedelmű országokban élő emberek

számával a r á n y o s a n r a j z o l t á k m e g . K ü l ö n ö s e n

sokkal egészségesebbek, m i n t az a l a c s o n y jöve­

s z e m b e t ű n ő így, h o g y a világ k é t l e g n é p e s e b b or­

delmű országokban élők. Az alacsony jövedelmű

szága, I n d i a és K í n a , a m e l y e k e g y ü t t a világ n é ­

o r s z á g o k b a n á l t a l á b a n k e v é s a m e g f e l e l ő egész­

pességének j ó v a l t ö b b , m i n t e g y h a r m a d á t adják,

s é g ü g y i l é t e s í t m é n y a m e g l é v ő k p e d i g r i t k á n fo­

1980 óta j e l e n t ő s e n n ö v e l t é k g a z d a s á g a i k m é r e ­

gadják a legszegényebb embereket. Az a l a c s o n y

tét. E két ország m é r e t e m i a t t a m á s o d i k á b r a azt

jövedelmű

mutatja, h o g y a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g c s ö k k e n ,

s z é n e k n i n c s f ü r d ő s z o b á j a , s z e n n y e z e t t a z ivó­

mivel az átlagot t e k i n t v e a l e g s z e g é n y e b b orszá­

víz, e z é r t j ó v a l n a g y o b b a k o c k á z a t a a f e r t ő z ő

gok n é p e s s é g e i k e z d n e k f e l z á r k ó z n i .

b e t e g s é g e k t e r j e d é s é n e k . E z e k b e n a z országok­

1 9 8 0 , d e k ü l ö n ö s e n 1 9 9 0 óta K í n a é s I n d i a j ó l teljesítenek gazdaságilag, m é g i s ez a k é t ország adja a világ l e g s z e g é n y e b b e m b e r e i n e k j e l e n t ő s részét, a g l o b á l i s s z e g é n y s é g m é r t é k e t e h á t vi­ szonylag s t a b i l n a k t ű n i k a v i l á g b a n . E z e k az or­ szágok - k ü l ö n ö s e n I n d i a , K í n a é s V i e t n a m - , amelyek 1 9 8 0 ó t a g a z d a s á g i l a g a l e g j o b b m u t a ­

országokban

élő emberek

n a g y ré­

ban nagyobb az éhezők és alultápláltak aránya. M i n d e z e k h o z z á j á r u l n a k a z e m b e r e k r o s s z fizi­ kai á l l a p o t á h o z é s b e t e g s é g r e v a l ó f o g é k o n y s á g á ­ h o z . E g y r e t ö b b a b i z o n y í t é k arra, h o g y az afrikai országokban jellemzően magas AIDS-fertőzöttek száma a szegény e m b e r e k megrendült egészségé­ nek tulajdonítható.

tókkal b ü s z k é l k e d n e k , ú g y t ű n i k , h o g y a legsike­

A rossz egészségügyi helyzet miatt az a l a c s o n y

resebben k a p c s o l ó d t a k be a g l o b á l i s g a z d a s á g b a .

jövedelmű országokban élők nagyobb valószínű­

Ám az e z e k b e n az o r s z á g o k b a n t a l á l h a t ó ó r i á s i

séggel h a l n a k m e g c s e c s e m ő k o r b a n , é s k i s e b b a z

egyenlőtlenség m i a t t e g y e s k r i t i k u s o k f e l t e s z i k a

e s é l y ü k arra, h o g y o l y a n m a g a s kort é l j e n e k m e g ,

kérdést: vajon m e k k o r a á r a v a n e n n e k a gazdasá­

mint a magasabb jövedelmű országokban élők.

gi i n t e g r á c i ó n a k ?

Az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országodban a gyerme­ kek tizenegyszer nagyobb

valószínűséggel hal­

nak meg születésükkor, mint a magas j ö v e d e l m ű

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN

o r s z á g o k b a n , és ha a s z ü l e t é s t t ú l is élik, átlago­

Óriási é l e t s z í n v o n a l - k ü l ö n b s é g v á l a s z t j a el a gaz­

meg olyan betegségekben, amelyeket a gazdagabb

s a n t i z e n n y o l c é v v e l r ö v i d e b b ideig é l n e k ( l á s d a

dag országban é l ő k e t a s z e g é n y ország p o l g á r a i t ó l [Harvard Magazine, 2 0 0 0 ) . A gazdagság és a sze­ génység a z e m b e r e k é l e t é t s o k f é l e k é p p e n b e f o ­ lyásolja. A világ s z e g é n y e i n e k k ö r ü l b e l ü l egyhar­ mada alultáplált, é s m a j d n e m m i n d a n a l f a b é t a , és még e l e m i s z i n t ű o k t a t á s b a n s e m r é s z e s ü l h e t . Annak e l l e n é r e , h o g y a világ l a k ó i n a k n a g y o b b része még m i n d i g v i d é k e n él, egy é v t i z e d e n b e ­ lül valószínűleg t ö b b l e s z a v á r o s i szegény, m i n t a vidéki.

táblázatot). A g y e r m e k e k g y a k r a n h a l n a k

országok k ö n n y e n kezelni tudnak, mint például a k a n y a r ó v a g y a h a s m e n é s . A világ e g y e s r é s z e ­ in, így F e k e t e - A f r i k á b a n a g y e r m e k e k n a g y o b b valószínűséggel h a l n a k meg ötéves koruk előtt, m i n t hogy középiskolába m e n n é n e k (World B a n k 1 9 9 6 ) . E n n e k e l l e n é r e a h e l y z e t j a v u l t a z ala­ csony és közepes jövedelmű országokban: 1 9 8 0 és 1 9 9 8 között például a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g 97ről (ezer élveszületésre vetítve) 68-ra c s ö k k e n t az alacsony jövedelmű országokban, és 60-ról 31-re a közepes jövedelmű országokban.

/ Az u r b a n i z á c i ó a f e j l ő d ő v i l á g b a n t é m á t rész­ letesebben

11.2.

a

21.

,yárosok és

városi

terek"

című

fejezetben fogjuk t á r g y a l n i ( 7 0 9 - 7 1 2 . o . ) .

Az

elmúlt

három

évtizedben

némi

javulás

m u t a t k o z o t t a világ l e g t ö b b k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országában, és egyes a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­ g o k b a n is. A z e g é s z v i l á g o n felére c s ö k k e n t a c s e ­

A rossz k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő k n a g y r é s z e t ö r z s i

c s e m ő h a l a n d ó s á g m é r t é k e , és a s z ü l e t é s k o r vár­

háttérből s z á r m a z i k v a g y faji, e t n i k a i k i s e b b s é g -

h a t ó á t l a g o s é l e t k o r tíz v a g y m é g t ö b b é v v e l n ő t t .

11. FEJEZET 11.2. táblázat Az elmúlt 30 évben javult az élet minősége a világon Életminőség- indikátor

1968

1998

írástudatlanok százaléka

53

30

Egy asszonyra jutó átlagos gyermekszám

6

Életük első évében elhunyt gyermekek száma

4-ből 1

Éves csecsemőhalandóság

12 millió

8-ból 1 7 millió

Alultáplált emberek száma

10-ből 4

10-ből 2

Születéskor várható életkor

50 év

61 év

Egy főre eső évi jövedelem

kb. 700 dollár

kb. 1100 dollár

Napi 1 dollárból élők százaléka

kb. 50

kb. 25

\

3

%

4

l

Forrás: Salter 1998. A m o d e r n technológia szélesebb elterjedése, a

Ma a l e g t ö b b é h í n s é g és é h s é g a t e r m é s z e t e s

f e j l e t t e b b e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y o k és a n ö v e k v ő

é s a t á r s a d a l m i e r ő k k o m b i n á c i ó j á n a k eredmé­

jövedelmek magyarázzák ezeket a változásokat.

n y e . C s a k a z a s z á l y m a k ö r ü l b e l ü l 1 0 0 m i l l i ó em­ b e r t é r i n t a v i l á g o n . A z o l y a n o r s z á g o k b a n , mint S z u d á n , E t i ó p i a , E r i t r e a , I n d o n é z i a , Afganisztán,

Éhség, alultápláltság és éhínség

S i e r r a L e o n e , G u i n e a é s T á d z s i k i s z t á n a z aszály é s a b e l s ő h á b o r ú z á s t ö n k r e t e t t e a z élelmiszer­

Az é h s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és az é h í n s é g a r o s s z

t e r m e l é s t , s e z e m b e r m i l l i ó k é h e z é s é t é s halálát

e g é s z s é g i á l l a p o t fő o k a a v i l á g o n . E z e k a p r o b l é ­

e r e d m é n y e z t e . L a t i n - A m e r i k á b a n és a Karib-ten­

m á k e g y á l t a l á n n e m újak, á m a z é h e z é s m é r t é k e

g e r e n 5 3 m i l l i ó e m b e r ( a l a k o s s á g 1 1 százaléka)

ú j j e l e n s é g n e k t ű n i k . T é n y , h o g y v i l á g u n k b a n so­

a l u l t á p l á l t , e z a s z á m 1 8 0 m i l l i ó r a n ő t t ( 3 3 száza­

k a n é l n e k az é h e z é s k ü s z ö b é n (lásd a 11.2. áb­

l é k ) a Fekete-Afrikában, és 5 2 0 m i l l i ó (17 százalék)

rát). A világ é l e l m e z é s i p r o g r a m j á r ó l s z ó l ó t a n u l ­

Ázsiában ( U N W F P 2 0 0 1 ) .

m á n y ( U N W F P 2 0 0 1 ) becslései szerint naponta

A z A I D S - j á r v á n y s z i n t é n h o z z á j á r u l t a z élel­

8 3 0 millió ember marad éhesen, 95 százalékuk

m i s z e r h i á n y é s é h s é g p r o b l é m á j á h o z , é s számos

a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n él. A p r o g r a m az „ é h s é g e t "

m u n k a k é p e s k o r ú f e l n ő t t e t ö l t m e g . A z Egyesült

napi

N e m z e t e k É l e l m e z é s i é s M e z ő g a z d a s á g i Szerve­

1800

kalóriánál

kevesebb

energiabevitel­

ként határozza meg (ennél kevesebb kalória n e m

z e t é n e k ( F A O ) v i z s g á l a t a a z t j e l z i e l ő r e , hogy a z

e l e g e n d ő , h o g y e g y f e l n ő t t e g é s z s é g e s , a k t í v élet­

A I D S o k o z t a h a l á l e s e t e k s z á m a a j á r v á n y által

módot folytasson).

l e g j o b b a n s ú j t o t t tíz afrikai o r s z á g b a n a munka­

A z e l ő b b e m l í t e t t t a n u l m á n y s z e r i n t a világ é h e ­ z ő i k ö z ö t t 2 0 0 m i l l i ó ö t é v e n a l u l i g y e r m e k van,

e r ő - k a p a c i t á s t 2 6 s z á z a l é k k a l fogja c s ö k k e n t e n i 2020-ra.

akiknek a testsúlya a hiányos táplálkozás miatt

A v i l á g o n 26 m i l l i ó r a b e c s ü l i k a HIV-vírussal

n e m normális. Becslések szerint m i n d e n évben

f e r t ő z ö t t e k s z á m á t , a k i k n e k 95 s z á z a l é k a a fejlődő

12 millió gyermek hal meg éhezés következtében.

o r s z á g o k b a n él. A F A O s z e r i n t a j á r v á n y rendkí­

A nyugat-afrikai G a b o n b ó l s z á r m a z ó t í z é v e s gyer­

v ü l p u s z t í t ó h a t á s ú l e h e t a t á p l á l k o z á s r a , az élel­

m e k m o n d t a el a k ö v e t k e z ő k e t a V i l á g b a n k kuta­

m i s z e r - b i z t o n s á g r a és a m e z ő g a z d a s á g i termelés­

tóinak: „Amikor reggelente elmegyek az iskolába,

re, v a l a m i n t b e f o l y á s o l n i fogja az e g é s z társada­

n e m r e g g e l i z e m . D é l b e n n i n c s e b é d , e s t e c s a k ke­

lom reprodukciós képességét (UN F A O 2001).

v é s v a c s o r á t k a p o k , é s e z n e m elég. így a m i k o r lá­

A z é h í n s é g é s é h e z é s á l t a l é r i n t e t t országok

t o m , h o g y egy m á s i k g y e r e k e s z i k , c s a k n é z e m őt,

l e g n a g y o b b r é s z e t ú l s z e g é n y a h h o z , h o g y meg­

é s h a n e m a d n e k e m s e m m i t , a k k o r azt h i s z e m ,

v á s á r o l j a a z o k a t a z ú j t e c h n o l ó g i á k a t , amelyek

hogy é h e n halok" (Narayan 1 9 9 9 ) . A z o n b a n a

a z é l e l m i s z e r - t e r m e l é s t n ö v e l n é k . A z t s e m en­

világ a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országai­

g e d h e t i k m e g m a g u k n a k , h o g y m e g f e l e l ő meny-

b a n az összes alultáplált öt éven aluli gyermek­

n y i s é g ű é l e l m i s z e r t i m p o r t á l j a n a k . Ugyanakkor,

n e k t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e o l y a n o r s z á g b a n él,

p a r a d o x m ó d o n , a z é h e z é s n ö v e k e d é s é v e l pár­

a m e l y v a l ó j á b a n é l e l m i s z e r t ö b b l e t e t t e r m e l (Lap­

h u z a m o s a n az élelmiszer-termelés is nő. 1965 és

p é 1 9 9 8 ) . B e c s l é s e k s z e r i n t a z a z összeg, a m i t a z

1 9 9 9 k ö z ö t t p é l d á u l m e g d u p l á z ó d o t t a gabona­

Egyesült Államok lakossága évente a kedvtelésből

termelés. Még ha figyelembe vesszük ennek az

tartott á l l a t o k é l e l m e z é s é r e k ö l t ( 1 3 m i l l i á r d dol­

i d ő s z a k n a k a j e l e n t ő s n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t , ak­

lár), nagyban c s ö k k e n t h e t n é a világméretű embe­ ri

éhezést

[Bread for the

World Institute

2005).

kor is azt t a l á l j u k , h o g y 1 9 9 9 - b e n az e g y főre jutó g a b o n a t e r m e l é s 15 s z á z a l é k k a l m a g a s a b b volt a

7 7.2. ábra Az éhezés globális probléma Alaszka (Egyesült Államok)

Csendes-óceán

Az alultápláltak százalékos aránya a népességben < 2,5%, elenyésző

• • • •

2,5-4%, nagyon alacsony 5-19%, viszonylag alacsony

C r~ O oo

20-34%, viszonylag magas > 35%, nagyon magas Nincs adat

>Új-Zéland

C) <

Forrás: U N W F P 2001.

c

(

Minden évben az éhség, amely természeti és társadalmi okok következménye, körülbelül tizenkét-millió gyermeket öl meg. világon, m i n t 34 évvel korábban. A n ö v e k e d é s

n ő k n e k p e d i g m a j d n e m a fele n e m t u d írni-ol­

azonban n e m egyenletesen oszlik el a világon.

v a s n i . E z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k n e k az e g y i k oka az

Afrika l e g n a g y o b b r é s z é n p é l d á u l a z e g y főre e s ő

o k t a t á s r a f o r d í t o t t k i a d á s o k b a n t a p a s z t a l h a t ó le­

élelmiszer-termelés csökkent az utóbbi években.

m a r a d á s : a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b r u t t ó ha­

A magas jövedelmű országokban, mint például

z a i t e r m é k ü k n e k j ó v a l n a g y o b b s z á z a l é k á t költik

az Egyesült Államokban termelt élelmiszertöbb­

o k t a t á s r a , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok

letet ritkán vásárolhatják meg azok az országok,

(World B a n k 2 0 0 0 / 1 . ) .

a m e l y e k n e k arra a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k l e n n e .

A z o k t a t á s s z á m o s s z e m p o n t b ó l f o n t o s . Először is, a h o g y m á r m e g j e g y e z t ü k , h o z z á j á r u l a gazda­ sági n ö v e k e d é s h e z , h i s z e n a m a g a s a b b iskolázott-

Oktatás és írni-olvasni tudás

ságú e m b e r e k végzik a magas jövedelmezőségű i p a r á g a k b a n s z ü k s é g e s s z a k m u n k á t . Másodszor,

Az o k t a t á s és az í r n i - o l v a s n i t u d á s f o n t o s út a

a z o k t a t á s a z e g y e t l e n r e m é n y arra, h o g y a z em­

gazdasági

jövedelmű

berek kikerüljenek a nehéz munkakörülmények

fejlődéshez.

Az

alacsony

országok e z e n a téren is hátrányos h e l y z e t b e n

k ö z ü l é s a s z e g é n y s é g b ő l . A z a l a c s o n y képzettsé­

vannak, mert ritkán engedhetik meg maguknak a

g ű v a g y k é p z e t l e n e m b e r e k a l a c s o n y b é r ű , szak­

jó minőségű közoktatás fenntartását. Következés­

k é p z e t t s é g e t n e m i g é n y l ő m u n k á k elvállalására

k é p p e n a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a gyer­

v a n n a k ítélve. Végül: az iskolázott embereknél

mekek sokkal jobb iskoláztatásban részesülnek,

k i s e b b a z e s é l y e , h o g y s o k g y e r m e k ü k szülessen

m i n t az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országokban, és a

ezzel csökkentve a globális népességrobbanást,

m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k f e l n ő t t j e i n a g y o b b va­

amely hozzájárul a globális szegénységhez.

l ó s z í n ű s é g g e l t u d n a k í r n i és o l v a s n i (lásd a 2 2 . 3 . táblázatot).

Míg a magas jövedelmű országokban

gyakorlatilag m i n d e n középiskolás

korú

fiú

és

l e á n y i s k o l á b a jár, 1 9 9 7 - b e n , a k ö z e p e s j ö v e d e l ­ mű országokban csak 71 százalék, és az alacsony jövedelmű országokban csak 51 százalék mond­ hatja el ugyanezt magáról. Az a l a c s o n y jövedel­ mű o r s z á g o k b a n a f e l n ő t t férfiak 30 s z á z a l é k a , a

MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? A h o g y a 2. fejezetben l á t t u k , a h e t v e n e s é v e k kö­ z e p é i g K e l e t - Á z s i a t ö b b a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or­ s z á g á b a n f e l g y o r s u l t az i p a r o s o d á s folyamata, s

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

313

11.3. táblázat Különbségek az o k t a t á s b a n és az írni-olvasni t u d á s b a n : alacsony, közepes és m a g a s j ö v e d e l m ű országok Jövedelemszint

Nappali oktatásba beiratkozott (az adott ország meghatározása szerint) hivatalosan középiskolás korú gyermekek százaléka 1997-ben Az oktatásra költött közpénzek a GNP százalékában, 1997-ben

alacsony

közepes

magas

51

71

96

3,3

1

4,8

5,4

15 évnél idősebb írástudatlan férfiak százaléka 1998-ban

30

10

0

15 évnél idősebb írástudatlan nők százaléka 1998-ban

49

20

0

Forrás: World Bank 2000/1. úgy tűnt, e z v e s z é l y e z t e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k é s

nagyon

Európa g l o b á l i s g a z d a s á g i d o m i n a n c i á j á t ( A m s -

régió a l a c s o n y és közepes j ö v e d e l m ű gazdaságai

szegény államok voltak.

A kelet-ázsiai

den 1 9 8 9 ) . A f o l y a m a t J a p á n n a l k e z d ő d ö t t a z

e g é s z é b e n v é v e e z e n i d ő s z a k a l a t t 7,7 s z á z a l é k o s

ötvenes é v e k b e n , d e g y o r s a n terjedt a z újonnan

növekedést produkáltak évente,

iparosodó országokban (NIC), a z a z a v i l á g gyor­

retekben is rendkívüli magas ráta (World B a n k

san n ö v e k v ő g a z d a s á g a i b a n ,

különösen

m e l y világmé­

Kelet-

2 0 0 0 / 1 . ) . 1 9 9 9 - r e a z e g y főre e s ő b r u t t ó h a z a i ter­

Ázsiában, i l l e t v e L a t i n - A m e r i k á b a n . A z ú j o n n a n

m é k összege S z i n g a p ú r b a n gyakorlatilag ugyan­

iparosodó k e l e t - á z s i a i o r s z á g o k k ö z é t a r t o z o t t a

a n n y i volt, m i n t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . K í n a , a

hatvanas é v e k b e n H o n g k o n g , m a j d a h e t v e n e s és

világ e g y i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a , r e n d e l k e z i k a z

n y o l c v a n a s é v e k b e n Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n ­

egész bolygón az egyik leggyorsabban n ö v e k v ő

gapúr. M á s á z s i a i o r s z á g o k l é p t e k n y o m u k b a a

g a z d a s á g g a l . 1 9 8 0 é s 1 9 9 9 k ö z ö t t a z évi á t l a g o ­

nyolcvanas é v e k b e n és a k i l e n c v e n e s évek ele­

s a n 1 0 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s i r á t á v a l a k í n a i gaz­

jén, n e v e z e t e s e n K í n a , d e i d e s o r o l h a t ó M a l a j z i a ,

daság m é r e t e megduplázódott.

Thaiföld é s I n d o n é z i a is. M a l e g t ö b b j ü k k ö z e p e s jövedelmű, m í g H o n g k o n g , Tajvan é s S z i n g a p ú r felkerült a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g k a t e g ó r i á b a .

Kelet-Ázsiában ment

áldozatok

a

gazdasági

nélkül,

ezek

növekedés közé

nem

tartozik

a

m u n k á v a l kapcsolatos és a polgári jogok erősza­

A 11.3. ábra h é t k e l e t - á z s i a i o r s z á g ( b e l e é r t v e

kos f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a , s z ö r n y ű s é g e s gyá­

Japánt is) g a z d a s á g i n ö v e k e d é s é t h a s o n l í t j a ösz-

ri m u n k a k ö r ü l m é n y e k , az egyre inkább n ő k b ő l

sze a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k e d é s é v e l 1 9 8 0 é s

álló m u n k a e r ő kizsákmányolása, az elszegénye­

1999 között. K é t g e n e r á c i ó v a l k o r á b b a n e z e k m é g

dett s z o m s z é d o s o r s z á g o k b ó l b e v á n d o r l ó

Az oktatásnak kulcsszerepe van az országok gazdasági fejlődésében, de az alacsony jövedelmű országok iskolái gyakran alulfinanszírozottak.

(ven-

314

11. FEJEZET

Gyermekrnur Még ma is létezik a világon g y e r m e k m u n k a ? Az

luk: „ S e b e k , t ö r ö t t vagy hiányzó testrészek, égé­

ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO)

si s e b e k és b ő r b e t e g s é g e k , látás- és halláskáro­

szerint t ö b b mint 2 5 0 millió öt és tizenegy év kö­

sodás, légzőszervi és emésztőszervi b e t e g s é g e k ,

zötti fiú és lány dolgozik a fejlődő o r s z á g o k b a n

láz, fejfájás a r e t t e n e t e s h ő s é g t ő l kinn a m e z ő n

- körülbelül

vagy a g y á r a k b a n " (ILO 2 0 0 0 ) .

minden

negyedik gyerek.

Mintegy

5 0 - 6 0 millió öt és tizenegy év közötti gyermek dolgozik veszélyes körülmények között. A gyer­ mekmunka

mindenhol

Az Egyesült N e m z e t e k j e l e n t é s e s z á m o s példá­ val szolgál:

m e g t a l á l h a t ó a fejlődő

o r s z á g o k b a n - Ázsiában (a gyermekek 61 száza­

Malajziában a gyermekek akár 17 ó r á t is dol­

lékát dolgoztatják), Afrikában (32 százalékot) és

goznak a

Latin-Amerikában (7 százalékot). Munkára kény­

és kígyómarásnak kitéve. A Tanzániában kávét

szerülnek családjuk s z e g é n y s é g e , az o k t a t á s hiá­

szüretelnek,

nya vagy az etnikai k i s e b b s é g h e z való tartozásuk

Portugáliában a tizenkét éves gyermekeknek is

miatt (ILO 2 0 0 0 ; UNICEF 2 0 0 0 ) .

n e h é z m u n k á t kell végezniük, és millió veszély­

gumiültetvényeken,

rovarcsípésnek

növényvédő szert lélegeznek be.

A d o l g o z ó gyerekek k é t h a r m a d a a m e z ő g a z ­

nek vannak kitéve az építőiparban. Marokkó­

d a s á g b a n robotol, a t ö b b i a szerelőiparban, a

ban hosszú órákon át g ö r n y e d n e k a szövőszé­

nagy-

kek fölé, kevés pénzért c s o m ó z z á k az exportra

és

kiskereskedelemben,

szállodákban,

s

számos

éttermekben

szolgáltatásban,

és

bele­

készülő

luxusszőnyegeket.

Az

Egyesült

Álla­

értve a g a z d a g o k h á z t a r t á s á b a n végzett cseléd­

m o k b a n a g y e r m e k e k e t a ruhaipari ü z e m e k b e n

munkát is. Legjobb e s e t b e n ezek a gyerekek késő

foglalkoztatják. A Fülöp-szigeteken a fiatal fiúk

estig d o l g o z n a k kis fizetésért, ezért képtelenek

veszélyes merülésekre vállalkoznak, hogy segít­

iskolába járni és olyan készségeket elsajátítani,

senek a mélytengeri halászok hálóit kihelyezni.

amelyek esetleg

s e g í t e n é k ő k e t kiszabadulni

a

s z e g é n y s é g b ő l . Azonban az összes gyermekmun­ ka egyszerű azonnali betiltása, még ha l e h e t s é g e s is volna, esetleg é p p e n nemkívánatos h a t á s h o z vezethet. A gyermekmunka például a gyermek­ prostitúciónál vagy é h e z é s n é l j o b b a l t e r n a t í v a . A feladat n e m c s a k az, hogy v é g e t vessünk a gyer­ mekmunkának, h a n e m az is, hogy a munkából az iskolába tereljük ő k e t át, és hogy g o n d o s k o d j u n k arról, hogy gyermekkorukban megfelelő oktatás­ ban részesüljenek. A g y e r m e k m u n k a ellen olyan eszközökkel kell harcolni, amelyek nem o k o z n a k n a g y o b b kárt a gyerekeknek. A

gyermekmunka

legrosszabb

Sok ü z e m b e n r e t t e n e t e s e k a körülmények: Nyilvánvaló jelei látszottak a vegyszerek porá­ nak és a m a r ó párának a raktárban és a kazán­ házban...

2 5 0 gyereket találtunk, a l e g t ö b b

n e m volt tízéves sem, akiknek a munkahelye egy hosszú t e r e m volt, ahol egy rovátkolt ke­ r e t b e illesztettek pálcákat. Gyerekek t ö m e g e , zsúfolt sorokban d o l g o z o t t , némelyik m é g öt­ éves sem l e h e t e t t (UNICEF 1 9 9 7 ) . A g y e r m e k m u n k a egyik, a r a b s z o l g a s á g h o z közel

formái

veszé­

e s ő formája a „kölcsön e l l e n é b e n v é g z e t t m u n k a " .

lyesek és kizsákmányoló a jellegűek. A m u n k á t a

Ebben a rendszerben a már nyolc- vagy kilencéves

rabszolgatartás körülményei között végzik,

mi­

gyereket a szülei odaígérik az ü z e m t u l a j d o n o s n a k

közben különböző b e t e g s é g e k t ő l és sérülésektől

egy kisebb kölcsön f e j é b e n . Ezek a gyerekek olyan

szenvednek. Az ILO félelmetes ö s s z e g z é s t ad ró­

keveset kapnak, hogy s o s e m sikerül az a d ó s s á g o t

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

csökkenteniük, és egész életükre erre a „biztosí­ téksorsra" kárhoztatják őket. A kölcsöntörlesztésként végzett munka egy nemzetközi figyelmet is kiváltó esete a pakisztáni Iqbal Masihról szól, akit négyéves korában adott el rabszolgának az apja, hogy 600 rúpiát (durván 16 dollár) kapjon köl­ csön elsőszülött fia esküvőjének költségeire. Hat évig Iqbal idejének javát a szőnyegszövőszékhez láncolva töltötte, apró csomókat kötött végtelen órákon át. Miután tízéves korában elmenekült az üzemből, tapasztalatairól beszámolt a szakszer­ vezeteknek és az iskoláknak. Iqbal nagy árat fize­ tett szókimondásáért: tizenhárom éves korában biciklizés közben saját szülővárosában lőtték le, állítólag a szőnyegipar számára dolgozó ügynö­ kök (www.freethechildren.org; Bobak 1996). A kizsákmányoló gyermekmunka eltörlése azt kívánja meg a világ országaitól, hogy szigorú sza­ bályokat vezessenek be e gyakorlat ellen, és ér­ vényt szerezzenek e törvényeknek. A nemzetközi szervezetek, mint az ILO számos elvet fektetett le e törvények kialakításához. 1999 júniusában az ILO elfogadta a 182. számú egyezményét, amely a „gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörlé­ sére" szólít fel. Ezek közé az alábbiak tartoznak: • a rabszolgaság minden formája vagy a rabszol­ gatartáshoz hasonló gyakorlat, mint például

d é g j m u n k á s o k k i z s á k m á n y o l á s a és a k ö r n y e z e t nagyfokú p u s z t í t á s a . E n n e k e l l e n é r e a m u n k á s o k korábbi g e n e r á c i ó i n a k á l d o z a t v á l l a l á s a i követ­ keztében e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s z á m o s e m b e r igen jól él. Hogyan m a g y a r á z z á k a t á r s a d a l o m t u d ó s o k a kelet-ázsiai N I C - e k b e n a gyors g a z d a s á g i n ö v e ­ kedést, k ü l ö n ö s e n a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l a k i l e n c v e n e s é v e k k ö z e p é i g ? Az erre a k é r d é s r e adandó v á l a s z b a n l e h e t n é h á n y fontos t a n u l s á g más a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k s z á m á r a , a m e ­ lyek azt r e m é l i k , h o g y a N I C - e k n y o m á b a l é p h e t ­ nek. B á r a N I C - e k s i k e r e r é s z b e n a t ö r t é n e l m i l e g egyedülálló k ö r ü l m é n y e k n e k k ö s z ö n h e t ő , de olyan t é n y e z ő k is ide v e z e t t e k , a m e l y e k a globá­ lis e g y e n l ő t l e n s é g o k a i n a k ú j r a g o n d o l á s á t i n d o ­ kolják. E régió gyors f e j l ő d é s é n e k m e g é r t é s é h e z meg kell n é z n ü n k e z e k e t az o r s z á g o k a t egyrészt történelmileg, m á s r é s z t a világgazdasági r e n d ­ szer k o n t e x t u s á b a n . A kelet-ázsiai N I C - e k g a z d a s á g i s i k e r é t t ö b b tényező e g y ü t t h a t á s á n a k t u l a j d o n í t h a t j u k . E z e k egy r é s z e t ö r t é n e l m i , k ö z t ü k azok, a m e l y e k a világ p o l i t i k a i és g a z d a s á g i v á l t o z á s a i b a n gyö­ kereznek. M á s o k k u l t u r á l i s a k . I s m é t m á s o k n a k pedig a h h o z v a n k ö z e , h o g y e z e k a z o r s z á g o k

315

i a gyermek eladása vagy a velük való kereskedés, adósság fejében lekötött gyermekmunka és szolgaság, valamint kényszer- vagy kötelező munka, beleértve a gyermekek kényszertoborzását fegyveres konfliktusokhoz;/ • a gyermekek beszervezése vagy felajánlása prostitúcióra, pornográf képek készítésére vagy pornográf előadásokra; • a gyermekek felhasználása, megszerzése vagy felajánlása törvénytelen tevékenységekhez, különösen kábítószerek előállításához és forgalmazásához a vonatkozó nemzetközi szerződések meghatározása szerinti értelemben;

és

I I I I I I I I I I I

I

• olyan munka, amely jellegénél vagy annak vég- I zése körülményeinél fogva valószínűleg káros I a gyermekek egészségére, biztonságára vagy I erkölcsére (ILO 1999). Az országoknak ingyenes közoktatást is biztosítaniuk kell, és meg kell követelniük, hogy a gyerekek nappali, teljes idős képzést kapjanak (UNICEF 2000). De a probléma megoldásáért való felelős­ ség legalább egy része a globális vállalatokat terheli, amelyek gyermekmunkát használva készítik termékeiket - így végső soron a fogyasztók is felelősek, akik ilyen terméke
I I I I I I

m i l y e n m ó d o n törekedtek a gazdasági növeke­ désre. N é h á n y tényező, a m e l y szerepet játszott a sikerben: 1. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr egykor gyar­ matok voltak, ami - miközben rengeteg nehézsé­ get okozott nekik - segített a gazdasági növekedés felé vezető útra lépni. Tajvan és K o r e a a J a p á n B i r o d a l o m h o z tarto­ zott, H o n g k o n g é s S z i n g a p ú r k o r á b b a n brit gyar­ m a t o k voltak. J a p á n m e g s z a b a d u l t a z o k t ó l a n a g y földbirtokosoktól, akik ellenezték az iparosodást, és m i n d Nagy-Britannia, m i n d Japán ösztönöz­ t e a z ipari fejlődést, u t a k a t é p í t e t t e k , v a l a m i n t m á s szállítási rendszereket, és viszonylag haté­ kony állami bürokráciákat hoztak létre ezeken a g y a r m a t o k o n . A n g l i a a k t í v a n f e j l e s z t e t t e keres­ kedelmi központként Hongkongot és Szingapúrt ( G o l d 1 9 8 6 ; C u m i n g s 1 9 8 7 ) . A világ m á s tájain, például Latin-Amerikában és Afrikában azok az országok, a m e l y e k m a s z e g é n y e k , n e m b o l d o g u l ­ tak i l y e n j ó l a g a z d a g a b b és e r ő s e b b n e m z e t e k k e l kialakított kapcsolataikban. 2. A kelet-ázsiai régió hasznot h úzott a világgaz­ dasági növekedés hosszú időszakából. Az ötvenes évek és a hetvenes évek közepe között Európa és a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k v ő g a z d a s á g a i fontos

J316

I

11. FEJEZET 7 7.3. ábra A GDP százalékos növekedése a különböző kelet-ázsiai országokban, az Egyesült Államokban és az egész világban 1980-1990 és 1990-1999 között 200 Össznövekedés 1990-1999 Össznövekedés 1980-1990 150

100

1 «

50

Forrás: World Bank 2000/1. p i a c o t j e l e n t e t t e k a r u h á z a t i c i k k e k , az e l e k t r o n i ­ k a t e r é n , a m e l y e k e t egyre i n k á b b K e l e t - Á z s i á b a n gyártottak, é s így a l k a l m a t a d t a k a z o k gazdasá­ gi növekedésére. E z e n túl az Egyesült Á l l a m o k és Európa gazdaságainak periodikus lelassulása arra k é n y s z e r í t e t t e a c é g e k e t , h o g y a m u n k a e r ő költségeinek csökkentése érdekében áthelyezzék gyáraikat a z o l c s ó b é r ű kelet-ázsiai o r s z á g o k b a ( H e n d e r s o n - A p p e l b a u m 1 9 9 2 ) . A z egyik világ­ b a n k i t a n u l m á n y ( 1 9 9 5 ) azt találta, h o g y 1 9 7 0 és 1 9 9 0 k ö z ö t t a b é r e m e l é s e k é v e n t e á t l a g o s a n 3 százalékosak voltak a fejlődő országokban, ahol a gazdasági n ö v e k e d é s t a g a z d a g a b b o r s z á g o k b a i r á n y u l ó e x p o r t v e z e t t e , m i k ö z b e n a f e j l ő d ő világ m á s r é s z e i b e n n e m k e r ü l t sor b é r e m e l é s r e . 3. A gazdasági növekedés ebben a régióban a hidegháború „forrpontján" indult meg, ami­ kor az Egyesült Államok és szövetségesei a Kínai Népköztársaság ellenében kialakított védelem során nagylelkű gazdasági és katonai segítséget nyújtottak. A k ö z v e t l e n s e g é l y e k és k ö l c s ö n ö k o l y a n új t e c h n o l ó g i á k b a v a l ó b e f e k t e t é s e k e t tet­ tek lehetővé, m i n t a tranzisztorok, a félvezetők és m á s e l e k t r o n i k a i e s z k ö z ö k , a h e l y i i p a r o k fej­ l ő d é s é h e z h o z z á j á r u l v a . A k a t o n a i segítségnyúj­ tás g y a k r a n e r ő s ( s o k s z o r k a t o n a i ) k o r m á n y o k a t részesített előnyben, amelyek hajlandók voltak elnyomást használni a bérköltségek alacsonyan tartása érdekében (Mirza 1 9 8 6 ; C u m i n g s l 9 8 7 , 1 9 9 7 ; Castells 1 9 9 2 ) . 4. .Egyes szociológusok úgy érvelnek, hogy Ja­ pán és a kelet-ázsiai NIC-ek gazdasági sikere részben kulturális hagyományaiknak köszönhető,

különösen a mindegyiknél követett konfuciánus filozófiának. M a j d n e m eg^ é v s z á z a d d a l ezelőtt M a x W e b e r ( 1 9 9 5 ) azt á l l í t o t t a , h o g y a p r o t e s t á n s h i t a t a k a r é k o s s á g g a l , a s z e r é n y é l e t m ó d d a l és a k e m é n y m u n k á v a l p á r o s u l v a , r é s z b e n magyaráz­ za a k a p i t a l i z m u s k i a l a k u l á s á t Nyugat-Európá­ b a n . A Weber-féle m a g y a r á z a t o t az á z s i a i gazda­ s á g t ö r t é n e t r e is a l k a l m a z t á k . A k o n f u c i a n i z m u s , mondták, tiszteletre neveli az e m b e r t idősebb társai, e l ö l j á r ó i iránt, a t a n u l á s t , a k e m é n y mun­ kát, a b i z o n y í t o t t e r e d m é n y e k e t , t e l j e s í t m é n y e ­ k e t e l i s m e r i az e l ő r e j u t á s e l ő f e l t é t e l e i k é n t , és azt a h a j l a n d ó s á g o t is é r t é k e l i , h o g y v a l a k i a mai n a p r ó l l e m o n d j o n azért, h o g y h o l n a p nagyobb jutalomhoz jusson. Ezen értékek eredményeként, így a w e b e r i é r v e l é s , az á z s i a i m u n k á s o k és me­ n e d z s e r e k n a g y o n l o j á l i s a k a v á l l a l a t a i k h o z , alá­ v e t i k m a g u k a t a t e k i n t é l y e k n e k és f ő n ö k ö k n e k , k e m é n y e n dolgoznak és sikerorientáltak. Mind a m u n k á s o k , m i n d a k a p i t a l i s t á k s z e r é n y életmó­ dot v á l a s z t a n a k . A h e l y e t t , h o g y k ö l t e k e z ő é n él­ n é n e k , k é s z e k v a g y o n u k a t ú j b ó l b e f e k t e t n i a gaz­ dasági n ö v e k e d é s f o l y t a t á s a é r d e k é b e n . E n n e k a m a g y a r á z a t n a k v a n alapja, de azt a t é n y t azért n e m v e s z i f i g y e l e m b e , h o g y a cégek n e m mindig örvendenek általános tiszteletnek Ázsiában. Az ötvenes évek végefelé összetűzések v o l t a k a m u n k á s o k és a j a p á n k a p i t a l i s t á k között - u g y a n e z v o l t a n y o l c v a n a s é v e k v é g é n Dél-Ko­ r e á b a n is. A k e l e t - á z s i a i N I C - e k b e n az egyetemis­ t á k és a m u n k á s o k s z e m b e k e r ü l t e k a gazdaság- és a k o r m á n y z a t i p o l i t i k á v a l , m e r t a z o k a t tisztes­ s é g t e l e n n e k tartották, és e z é r t g y a k r a n a bebör-

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG tönzést és n é h a még az életüket is kockáztatták

Piacorientált

elméletek

(Deyo 1 9 8 9 ; H o 1 9 9 0 ) . E z e n t ú l i l y e n k ö z p o n t i konfuciánus kulturális értékek, mint a takarékos­

Negyven évvel ezelőtt a globális egyenlőtlenség

ság, h a n y a t l a n i l á t s z a n a k J a p á n b a n és a NIC-ek-

brit

ben, m e r t a fiatalok - a k i k az e l m ú l t é v e k v i r á g z ó

sok által kidolgozott legbefolyásosabb teóriái a

p r o s p e r i t á s á b a n n e v e l k e d t e k - egyre i n k á b b a pa­

piacorientált elméletek voltak. E z e k a z e l m é l e ­

zarló é l e t m ó d o t é r t é k e l i k , s z e m b e n a t a k a r é k o s ­

tek feltételezik, hogy a l e h e t ő legjobb gazdasági

sággal és a b e f e k t e t é s s e l .

k ö r n y e z e t az, a h o l az e g y é n e k s z a b a d o k , s a kor­

5.

Számos

növekedést

ázsiai

favorizáló

kormány politikát

szigorú követett.

és

amerikai

közgazdászok

és

szociológu­

gazdasági

m á n y m i n d e n f é l e korlátozásától m e n t e s e k saját

Kormá­

gazdasági d ö n t é s e i k m e g h o z a t a l á b a n . A korlá­

nyaik aktív s z e r e p e t j á t s z o t t a k a m u n k a b é r k ö l t s é ­

tozásoktól

gek a l a c s o n y a n t a r t á s á b a n , a g a z d a s á g i fejlődést

kifejlődhet - jelenti a gazdasági növekedéshez

adókedvezményekkel és egyéb gazdaságpolitikai

v e z e t ő utat.

intézkedésekkel serkentették, és ingyenes közok­

szabad diktálnia, milyen termékeket állítsanak

tatást k í n á l t a k . A k e l e t - á z s i a i k o r m á n y z a t i politi­

e l ő , m i l y e n árat k é r j e n e k érte, m e n n y i t fizesse­

káról k é s ő b b s z ó l u n k e b b e n a f e j e z e t b e n . Nem világos, hogy e z e k n e k a gazdaságoknak a n ö v e k e d é s e f o l y t a t ó d n i fog-e. 1 9 9 7 - 1 9 9 8 - b a n a rossz b e f e k t e t é s i d ö n t é s e k és a k o r r u p c i ó , vala­ mint a v i l á g g a z d a s á g i h e l y z e t h i r t e l e n m e g á l l í t o t ­ ta e z e k n e k az o r s z á g o k n a k a g a z d a s á g i terjeszke­

mentes

kapitalizmus - ha teljesen

A kormány bürokráciájának nem

nek a munkásoknak. A piacorientált elmélet teo­ retikusai szerint az alacsony jövedelmű országok g a z d a s á g a i n a k k o r m á n y z a t i i r á n y í t á s a a gazdasá­ gi fejlődés gátjává v á l i k . E n é z e t s z e r i n t a h e l y i k o r m á n y o k n a k ki k e l l t é r n i ü k a f e j l ő d é s ú t j á b ó l (Rostow 1 9 6 1 ; Warren 1 9 8 0 ; Ranis 1 9 9 6 ) .

dését. É r t é k p a p í r p i a c a i k ö s s z e o m l o t t a k , v a l u t á i k

E z e n e l m é l e t e k l e g b e f o l y á s o s a b b k o r a i terjesz­

értéke l e z u h a n t , és az e g é s z g l o b á l i s g a z d a s á g fe­

t ő i n e k e g y i k e W . W . R o s t o w volt, a J . F . K e n n e d y

nyegetett h e l y z e t b e k e r ü l t . A h o n g k o n g i t a p a s z ­

amerikai elnök gazdasági tanácsadója, a k i n e k a

talat tipikus volt: h a r m i n c h é t é v n y i f o l y a m a t o s

g o n d o l a t a i s e g í t e t t e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k latin­

növekedés u t á n a g a z d a s á g leállt, é r t é k p a p í r p i a ­

amerikai külpolitikájának kialakítását a hatvanas

c a e l v e s z t e t t e é r t é k é n e k t ö b b m i n t felét. A z t m é g

években.

meglátjuk, h o g y e z a z „ á z s i a i ö s s z e o m l á s " , a h o g y a z újságok n e v e z t é k 1 9 9 8 e l e j é n , h o s s z ú t á v ú ha­ tást gyakorol-e a régióra, vagy c s a k egy m e g i n g á s a jelenlegi növekedésében. M i h e l y t a jelenlegi gazdasági p r o b l é m á i k m e g o l d ó d n a k - g o n d o l j a sok k ö z g a z d a - , a z ú j o n n a n i p a r o s o d ó á z s i a i gaz­ daságok f o l y t a t n i fogják f e j l ő d é s ü k e t , b á r t a l á n nem egy m e t e o r s e b e s s é g é v e l , m i n t a m ú l t b a n .

Rostow magyarázata a piacorientált megköze­ lítés e g y i k v e r z i ó j a , és a „ m o d e r n i z á c i ó s e l m é ­

l e t " n e v e t kapta. A modernizációs elmélet ú g y szól, h o g y a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű t á r s a d a l m a k c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fejlődni, h a fel­ adják h a g y o m á n y o s módszereiket, és olyan m o ­ dern gazdasági intézményeket, technológiákat és k u l t u r á l i s é r t é k e k e t v e s z n e k át, a m e l y e k h a n g s ú ­ l y o z z á k a m e g t a k a r í t á s t és a t e r m e l é s b e t ö r t é n ő befektetéseket.

Fejlődéselméletek

Rostow ( 1 9 6 1 ) szerint az alacsony jövedelmű o r s z á g o k h a g y o m á n y o s k u l t u r á l i s é r t é k e i é s tár­

Mi okozza a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t ? H o g y a n

sadalmi i n t é z m é n y e i gátolják a gazdasági haté­

lehet l e k ü z d e n i ? A k ö v e t k e z ő o l d a l o n l é v ő ke­

k o n y s á g o t . P é l d á u l a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­

retben m e g n é z ü n k n é h á n y , a s z e g é n y o r s z á g o k a t

gokban Rostow nézete szerint sokakból hiányzik

sújtó kérdést. E b b e n a r é s z b e n n é g y k ü l ö n b ö z ő

az eltökélt m u n k a e r k ö l c s ; inkább fogyasztanak,

elméletet v i z s g á l u n k m e g - a m e l y e k e t a z é r t al­

m i n t s e m b e f e k t e s s e n e k a j ö v ő r e gondolva. A nagy­

kottak m e g a z é v e k során, h o g y m e g m a g y a r á z z á k

c s a l á d o k a t s z i n t é n r é s z b e n f e l e l ő s n e k tartják a

a fejlődést -, a p i a c o r i e n t á l t , a függőségi, a világ­

„gazdasági e l m a r a d o t t s á g é r t " ,

rendszer- é s a z á l l a m k ö z p o n t ú e l m é l e t e k e t . E z e k ­

mekes keresőtől aligha lehet elvárni, hogy pénzt

nek a z e l m é l e t e k n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e ol­

t e g y e n félre b e f e k t e t é s i c é l b ó l .

dalai. M i n d e g y i k n e k v a n egy h i á n y o s s á g a , h o g y gyakran r ö v i d e n e l i n t é z i k a n ő k n e k a g a z d a s á g i fejlődésben j á t s z o t t s z e r e p é t . A z e l m é l e t e k ö s s z e ­ illesztésével a z o n b a n k é p e s n e k k e l l l e n n ü n k a világ n é p e s s é g é n e k a m a g a s j ö v e d e l m ű országo­ kon k í v ü l é l ő 8 5 s z á z a l é k á t é r d e k l ő k u l c s k é r d é s t is m e g v á l a s z o l n i : h o g y a n l e h e t a világgazdaság­ ban e l ő r é b b j u t n i ?

m i v e l a sokgyer­

Ám a modernizációs elmélet hívei szemében az alacsony jövedelmű országok problémái mé­ lyebben gyökereznek. Ezeknek az országoknak a kultúrája, az e l m é l e t s z e r i n t h a j l a m o s a „fata­ l i z m u s " elfogadására -, a m e l y a nehézségeket és a s z e n v e d é s t az é l e t t e l j á r ó f á j d a l m a s á l l a p o t n a k tartja. A n e h é z k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő e m b e r e k gyakran beletörődnek nehéz sorsukba, s nincs,

11. FEJEZET

A globális egyenlőtlenség problémái SZEGÉNYSÉG A Fekete-Afrika legnagyobb része a Világbank besorolása szerint a legszegényebb országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az évenkénti egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 765 dollárnál kevesebb. Etiópia és Burundi a mind­ össze 90 dolláros egy főre eső GNI-vel áll a leg­ rosszabbul. Még a közepes jövedelmű országoknak, mint például Gabon és Botswana, jelentős számú lakó­ ja él szegénységben. Itt a gazdaság stabilabb, a kereskedelem és turizmus viszonylag fejlett, és az AIDS-fertőzöttség sem olyan nagy mértékű. A fejlesztési kampányok arra ösztönzik a G8 or­

szágokat, hogy reformálják meg az adósságra, a segítségnyújtásra és a kereskedelemre vonatkozó szabályokat, hogy több afrikai országot segítse­ nek kiemelni a szegénységből.

ADÓSSÁG Az erősen eladósodott szegény országok megse­ gítésére 1996-ban indított program (HIPC) a leg­ szegényebb országok adósságainak csökkentését szolgálja. A szegény országok akkor jogosultak a rész­ vételre, ha adósságuk csökkentése lehetetlennek látszik a hagyományos törlesztés módszerével.

7 7.4. táblázat Afrika gazdasági a l a p a d a t a i Afrikai országok

Egy főre jutó bruttó nem­ zeti jövede­ lem (dollár), 2003

Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003

Nettó külföldi fejlesz­ tési segély a bruttó nemzeti jövedelem­ hez viszonyítva (%), 2003

Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 8 (dollár), 2000-2002

Algéria

1501-2500

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

501-1000

Angola

501-765

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

501-1000

Benin

501-765

0-5

0-10

101-200

10-15

50-75

0-100

Bissau-Guinea Botswana Burkina-Faso Burundi Comore-szigetek Csád Dél-Afrika Dzsibuti Egyenlítői-Guinea Egyiptom Elefántcsontpart Eritrea

< 250 3036-5000 251-500 < 250 Nincs adat < 250

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

1001-5000

5-10

10-20

0-100

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

30-40

0-100

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

101-200

10-15

10-20

0-100

2501-3035

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

501-1000

766-1500

Nem vesz részt a HIPC-programban

20-30

201-500

Nincs adat

1001-5000

501-765 766-1500

Nincs adat Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

201-500

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

201-500

< 250

Nem vesz részt a HIPC-programban

30-40

0-100

5-10

20-30

0-100

501-765

Etiópia

< 250

Gabon

3036-5000

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

1001-5000

Gambia

501-765

20-25

10-20

101-200

Ghána

501-765

15-20

10-20

101-200

Guinea

251-500

15-20

0-10

101-200

Kamerun

501-765

10-15

0-10

101-200

Kenya

501-765

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

101-200

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

Abba is bele kell egyezniük, hogy a Világbank és a Valutaalap által meghatározott kormányzási poli­ tikákat követik. Ha ezek megvalósultak, akkor az ország for­ dulóponthoz érkezik, és megállapítják, mekkora adósságtól mentesítik. A program kritikusai azt mondják, a paraméte­ rek túlságosan szigorúak, és több ország adóssá­ gát kellene elengedni a program keretében. A térkép mutatja, mennyit kell költeniük a „döntési ponthoz" érkezett HIPC-országoknak az adósság és a kamat visszafizetésére. A G8-as államok pénzügyminiszterei által ké­ szített új tervek alapján tizennégy afrikai HIPCországnak teljes egészében el fogják engedni az adósságait.

Afrikai országok

Egy főre jutó bruttó nem­ zeti jövede­ lem (dollár), 2003

SEGÉLY Afrika kapja a világ kormányai által folyósított Összes segélynek körülbelül a kétharmadát, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint. Ennek többsége feltételekhez van kötve, ami azt jelenti, hogy a kormányoknak bizonyos politi­ kát kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy megkapják a segélyeket, vagy a kapott pénzt az segélyt nyúj­ tó országokból érkező árukra vagy szolgáltatá­ sokra kell fordítaniuk. A Világbank, amely éppen felülvizsgálja feltéte­ lekhez kötött politikáját, azt állítja, hogy a segély sokkal hatékonyabb, és kevésbé vész el a korrup-

Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003

Nettó külföldi fejlesz­ tési segély a bruttó nemzeti jövedelem­ hez viszonyítva (%), 2003

Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 3 (dollár), 2000-2002

0-10

501-1000

Kongó (Kongói Köztársa­ ság)

501-765

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

Közép-Afrika

501-765

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

0-100

Lesotho

501-765

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

201-500

20-30

101-200

Nincs adat

1001-5000

Libéria Líbia Madagaszkár Malawi Mali Marokkó Mauritánia

< 250 Nincs adat 501-765 < 250 251-500 766-1500 251-500

Mauritius

3036-5000

Mozambik

< 250

Namíbia Niger Nigéria Nyugat-Szahara Ruanda Sáo Tomé és Principe Seychelle-szigetek Sierra Leone

1501-2500

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

0-100

25-30

20-30

0-100

5-10

10-20

0-100

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

201-500

15-20

20-30

101-200

0-10

1001-5000

10-15

20-30

0-100

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

501-1000

5-10

5-10

10-20

0-100

501-765

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

101-200

766-1500

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

201-500

< 250

< 250

5-10

10-20

0-100

251-500

30-40

50-75

101-200

5001-7500 < 250

Szenegál

501-765

Szomália

Nincs adat

Nincs adat 0-5 15-20 Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

I

0-10

5000-

30-40

0-100

0-10

101-200

Nincs adat

0-100

320

11. FEJEZET

ció miatt, ha a megfelelő kormányzásról szóló ok­ tatással összekötve adják.

az AIDS-fertőzöttek magas aránya a munkaképes lakosság körében.

Jelentős visszaesés volt tapasztalható a gazdag országok relatív segélykiadásaiban az 1990-es évek végén.

A szegényebb országok és egyes ügynökségek, mint az Oxfam, hangoztatják, hogy a nemzetkö­ zi kereskedelmi szabályok tisztességtelenek, és a fejlett világnak kedveznek. A gazdag országok ugyanis mélyen a helyi termelők árai alatt a fejlő­ dő országok „nyakába sózzák" támogatott termé­ keiket, és ezzel tönkreteszik a helyi termelőket.

A „legyen a szegénység a múlté" kampány azt sürgeti, hogy a G8-ak plusz 50 milliárd dollárt költsenek évente segélyekre, és tartsák be koráb­ bi ígéreteiket, hogy a fejlett országok éves GDPjük 0,7 százatékát fordítják segélyezésre.

KERESKEDELEM Afrika gazdag természeti erőforrásokban, mint például ásványokban, fában és olajban, de a ke­ reskedelem nehézségekbe ütközik. A fejlődést gátló tényezők a fejletlen infra­ struktúra, az instabil kormányok, a korrupció és Afrikai országok

Szudán

501-765

Szváziföld

766-1500

Tanzánia

501-765

Togo

501-765

Tunézia

1501-2500

Uganda

< 250

A W T O azonban azt állítja, hogy az alacsony jövedelmű országok különleges bánásmódban részesülnek, például a gazdagabb országokra vo­ natkozó egyes előírások betartása alóli felmen­ tésben.

Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003

0-10

0-100

0-10

501-1000

10-20

0-100

5-10 Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

0-10

101-200

Nem vesz részt a HIPC-programban

0-10

1001-5000

5-10

10-20

0-100

75-100

0-100

10-20

101-200

Zambia

501-765

20-25

501-765

Nem vesz részt a HIPC-programban

766-1500

Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 3 (dollár), 2000-2002

Nem vesz részt a HIPC-programban

501-765

Zöld-foki-szigetek

Nettó külföldi fejlesz­ tési segély a bruttó nemzeti jövedelem­ hez viszonyítva (%), 2003

Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat

Zaire (Kongói Demokratikus Köztársaság)

Zimbabwe a

Egy főre jutó bruttó nem­ zeti jövede­ lem (dollár), 2003

Azzal vádolják a Kereskedelmi Világszervezetet (World Trade Organisation - WTO), hogy a fejlődő országokat arra kényszerítik, nyissák meg piacai­ kat a világ többi része előtt, de cserébe nem haj­ landók a gazdag országok vámkorlátait eltörölni.

20-25

Nincs adat

101-200

10-20

501-1000

Nincs adat

Aruk és kereskedelmi szolgáltatások, a teljes kivitel és a teljes behozatal együttes átlaga.

Források: World B a n k - W o r l d Development Indicators adatbázis, 2005; IDA-IMF HIPC Initiative, 2005. áprilisi adatok; World Bank - OECD; World Trade Organization, 2003; http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/aid.stm http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/trade.stm

a m i ö s z t ö n ö z n é őket arra, h o g y sokat dolgozza­

fogságából? R o s t o w a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s fo­

nak és takarékoskodjanak helyzetük megváltoz­

l y a m a t á n a k s z a k a s z a i t egy r e p ü l ő g é p pályájának

t a t á s a é r d e k é b e n . E felfogás s z e r i n t egy ország

ívéhez hasonlította:

szegénységének mértéke

részbeh

magyarázható

az e m b e r e k átélt k u d a r c a i v a l , a m i t e r ő s í t h e t a

1. A hagyományos

szakasz.

E

szakaszt

az

ala­

c s o n y m e g t a k a r í t á s i ráta, a m u n k a e r k ö l c s felté­

kormányzati politika, amely szabályozza a bére­

t e l e z e t t h i á n y a és az ú g y n e v e z e t t fatalista érték­

ket és az árakat és á l t a l á b a n b e a v a t k o z i k a gaz­

r e n d s z e r j e l l e m z i . A r e p ü l ő g é p m é g n e m szállt

daság m ű k ö d é s é b e . H o g y a n t u d n a k a z a l a c s o n y

fel a földről.

jövedelmű

országok

kiszabadulni

a

szegénység

2. Felszállás

(take

off)

a

gazdasági

növekedés

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG pályájára. A t r a d i c i o n á l i s s z a k a s z ,

írja R o s t o w ,

a z o n m e g g y ő z ő d é s é t , m i s z e r i n t az ü z l e t és a ke­

elvezet a m á s o d i k g a z d a s á g i f o k o z a t h o z : a fel­

reskedelem kísérőjelensége az erkölcsi hanyatlás

szálláshoz. Ez a k k o r k ö v e t k e z i k b e , a m i k o r a sze­

és társadalmi nyugtalanság.

gény országokban e l k e z d i k l e b o n t a n i h a g y o m á ­ nyos értékeiket és i n t é z m é n y e i k e t , m e g i n d u l a megtakarítás és b e f e k t e t é s a j ö v ő b e . A gazdag or­

Függőségi és

világrendszer-elméletek

szágoknak, p é l d á u l a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n a k , a z a szerepe, h o g y e l ő s e g í t s e ezt a n ö v e k e d é s t . E z t megtehetik p é l d á u l

születésszabályozó

progra­

mok finanszírozásával, o l c s ó k ö l c s ö n ö k folyósí­ tásával a v i l l a m o s és ú t h á l ó z a t , a r e p ü l ő t é r - é p í t é s vagy új iparágak b e i n d í t á s á n a k t á m o g a t á s á v a l .

Az 1960-as években számos teoretikus kétségbe vonta a globális egyenlőtlenség piacorientált ma­ gyarázatait, p é l d á u l a m o d e r n i z á c i ó s e l m é l e t e t is. T ö b b , L a t i n - A m e r i k a é s Afrika a l a c s o n y j ö v e ­ delmű országaiban élő szociológus és közgazdász

érettség

elérésére.

m a r x i s t a e l k é p z e l é s e k a l a p j á n e l u t a s í t o t t a azt a

jövedelmű

országok

n é z e t e t , h o g y o r s z á g a i k g a z d a s á g i f e j l e t l e n s é g e sa­

pénze és t a n á c s a i s e g í t s é g é v e l a g a z d a s á g i fejlő­

ját k u l t u r á l i s v a g y i n t é z m é n y e s h i b á i k k ö v e t k e z ­

3. Törekvés Rostow

a

szerint

technológiai a

magas

dés r e p ü l ő g é p e t o v á b b g u r u l h a t a k i f u t ó p á l y á n ,

m é n y e l e n n e . E h e l y e t t azt h a n g o z t a t t á k , h o g y a

gyorsíthat és a l e v e g ő b e e m e l k e d h e t , a m i v e l az

világkapitalizmus létrehozta a gazdagabbak által

ország e l é r h e t i a t e c h n o l ó g i a i é r e t t s é g e t . E z u t á n

m a n i p u l á l t o r s z á g o k o s z t á l y á t , é p p e n úgy, a h o g y

a repülőgép l a s s a n e m e l k e d n i k e z d , h o g y e l é r j e

a társadalmon belül a munkások kizsákmányolá­

az optimális r e p ü l é s i m a g a s s á g o t , f e j l e s z t i t e c h ­

s á h o z v e z e t e t t a k a p i t a l i z m u s . A függőség teore­

nológiáját, ú j o n n a n s z e r z e t t v a g y o n á t p e d i g visz-

tikusai - a h o g y n e v e z i k ő k e t - azt állítják, h o g y

szaforgatja új i p a r á g a k b a és a m a g a s j ö v e d e l m ű

az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok szegénysége on­

országok i n t é z m é n y e i n e k é s é r t é k e i n e k a z átvé­

n a n ered, h o g y a g a z d a g a b b o r s z á g o k és a m u l t i ­

telébe.

n a c i o n á l i s c é g e k k i z s á k m á n y o l j á k őket, m i n t e g y

4. A

tömegfogyasztás

magas

szintje.

Végül

az

ország eléri a t ö m e g f o g y a s z t á s m a g a s szintjét,

a s z e g é n y s é g l e f e l é forgó s p i r á l j á b a k é n y s z e r í t v e az alacsony jövedelmű államokat.

ahol az e m b e r e k é l e t s z í n v o n a l u k e m e l k e d é s e kö­

A függőségi e l m é l e t e k s z e r i n t ez a f o l y a m a t

vetkeztében k é p e s e k m u n k á j u k g y ü m ö l c s e i t él­

a gyarmatosítással ( k o l o n i a l i z m u s ) k e z d ő d ö t t ,

vezni. A r e p ü l ő g é p á t k a p c s o l a r o b o t p i l ó t á r a , és

a m e l y olyan politikai-gazdasági rendszer,

besorol a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k flottájába.

a z e r ő s o r s z á g o k a z e l n y o m o t t n é p e k é s orszá­

ahol

Rostow e l m é l e t e ma is hat. N a p j a i n k t a l á n a

gok felett saját h a s z n u k r a é p í t e t t é k k i u r a l m u k a t .

legelterjedtebb k ö z g a z d a s á g i n é z e t e , a neolibera­

A gyarmatosítás célja a szükséges nyersanyagok

lizmus úgy érvel, h o g y a s z a b a d p i a c i erők, a m e ­

b e s z e r z é s e é s a z e b b ő l gyártott t e r m é k e k p i a c á ­

lyek az üzletre gyakorolt m i n i m á l i s k o r m á n y z a t i

nak

hatás esetén m ű k ö d n e k , k í n á l j á k a z e g y e t l e n u t a t

például a magas j ö v e d e l m ű országok vállalko­

a gazdasági

kisajátítása.

A

gyarmatosítás

időszakában

A neoliberalizmus

zásai szerzik be az iparosított társadalmakban

szerint a g l o b á l i s s z a b a d k e r e s k e d e l e m a világ

szükséges kőolajat, rezet, vasat és élelmiszereket

minden

az alacsony jövedelmű országokból. Az újkorban

növekedéshez.

országa

számára

prosperitást

hozhat,

ezért k é p v i s e l ő i ú g y vélik, h o g y a k o r m á n y o k re­

i n d u l t t ö r t é n e l m i f o l y a m a t s o r á n a v e z e t ő ha­

gulációs p o l i t i k á j á n a k a k i i k t a t á s a s z ü k s é g e s ah­

t a l m a k g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i függőség a l á v o n ­

hoz, hogy b e k ö v e t k e z z é k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s .

t á k a világ f e j l e t l e n e b b t e r ü l e t e i t , a t e r ü l e t ü k ö n

Ezért a n e o l i b e r á l i s k ö z g a z d á s z o k arra h í v j á k fel

található lévő természeti kincsek, nyersanyagok

a világot, h o g y v e s s e n e k v é g e t a k e r e s k e d e l e m

kiaknázása, az olcsó munkaerő kihasználása és

korlátozásának, és g y a k r a n t á m a d j á k a m i n i m á l ­

új p i a c o k szerzése érdekében. B á r a gyarmatosí­

bér megállapítását és e g y é b m u n k a j o g i s z a b á l y o ­

tók j e l l e m z ő m ó d o n európai országok voltak, m e ­

kat, v a l a m i n t a c é g e k k ö r n y e z e t v é d e l m i o k o k b ó l

l y e k Észak-, i l l e t v e D é l - A m e r i k á b a n , A f r i k á b a n

történő k o r l á t o z á s á t .

és Ázsiában hoztak létre gyarmatokat, n é h á n y

A szociológusok viszont Rostow elméletének kulturális v o n a t k o z á s a i r a k o n c e n t r á l n a k , azt vizs­

ázsiai országnak is

(például Japánnak)

voltak

gyarmatai.

gálva, hogy b i z o n y o s n é z e t e k és i n t é z m é n y e k va­

Jóllehet a gyarmatosított országok a második

lóban akadályozzák-e a f e j l ő d é s t (Davis 1 9 8 7 ; So

v i l á g h á b o r ú u t á n n a g y r é s z t ö n á l l ó v á váltak, a ki­

1990). E z e k k ö z é t a r t o z n a k a v a l l á s i é r t é k e k , az

z s á k m á n y o l á s n e m s z ű n t m e g : a n e m z e t k ö z i vál­

erkölcsök, a c s o d á b a n v a l ó h i t és a h e l y i kultu­

lalatok továbbra is hatalmas nyereségeket zsebel­

rális h a g y o m á n y o k és gyakorlat. A s z o c i o l ó g u s o k

n e k b e a volt g y a r m a t o k o n l é v ő l e á n y v á l l a l a t a i k

elemzik a v á l t o z á s o k k a l s z e m b e n á l l ó e g y é b té­

r é v é n . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t e z e k a g l o b á l i s

nyezőket is, k ü l ö n ö s e n a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k

v á l l a l a t o k , n e m r i t k á n o r s z á g a i k b a n k j a i é s kor-

11. FEJEZET IMWMMmHeM—MM—BMMHHMBMRa^^

m á n y a i támogatásával gyárakat h o z t a k létre a

d o C a r d o s o b r a z i l s z o c i o l ó g u s m é g i s ú g y érvelt

szegény országokban, ahol a helyi k o r m á n y be­

m a j d h a r m i n c é v v e l e z e l ő t t , h o g y b i z o n y o s kö­

avatkozása nélkül, az olcsó m u n k a e r ő és nyers­

r ü l m é n y e k között a szegény országok mégiscsak

a n y a g f e l h a s z n á l á s a r é v é n m i n i m a l i z á l j á k a ter­

f e j l ő d h e t n e k g a z d a s á g i l a g , b á r c s a k egyfajta füg­

melési költségeket. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n az

gő m ó d o n , a g a z d a g a b b o r s z á g o k r a t á m a s z k o d v a

olcsó munkaerő és nyersanyag megakadályozza

( C a r d o s o - F a l e t t o 1 9 7 9 ) . E z e k n e k az országoknak

a s z e g é n y o r s z á g o k a t a b b a n , h o g y a saját i p a r o ­

a k o r m á n y a i k u l c s s z e r e p e t j á t s z h a t n a k a függő­

nyereséget felhalmozzák.

ség és a f e j l ő d é s k ö z ö t t v e z e t ő ú t o n v a l ó lavíro-

A helyi vállalkozásokat, a m e l y e k esetleg verse­

sításukhoz

szükséges

zásban (Evans 1 9 7 9 ) . Cardoso, amikor 1995 és

nyezni t u d n á n a k a külföldi vállalatokkal, e b b e n

2 0 0 3 k ö z ö t t B r a z í l i a e l n ö k e volt, változtatott

korlátozzák. F nézet szerint a szegény országok

g o n d o l k o d á s m ó d j á n , . é s s í k r a s z á l l t azért, hogy

rá v a n n a k k é n y s z e r í t v e arra, h o g y a g a z d a g o k t ó l

B r a z í l i a m i n é l i n k á b b i n t e g r á l ó d j o n a világgaz­

k ö l c s ö n ö k e t v e g y e n e k fel, a m i v e l n ö v e l i k gazda­

daságba.

sági

függőségüket.

A század utolsó negyedében a szociológusok

A z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k így n e m fej­

e g y r e i n k á b b e g y e t l e n ( b á r g y a k r a n konfliktus

l e t l e n o r s z á g o k n a k , h a n e m i n k á b b e l t é r í t e t t or­

á l t a l m e g z a v a r t ) g a z d a s á g i r e n d s z e r n e k írták l e

szágoknak tekinthetők (Frank 1 9 6 6 ; E m m a n u e l

a v i l á g o t . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t az egyes

1 9 7 2 ) . Egy maroknyi helyi politikus és üzletem­

o r s z á g o k g a z d a s á g i l a g ö s s z e v a n n a k k ö t v e egy­

b e r k i v é t e l é v e l , a k i k a k ü l f ö l d i e k é r d e k e i t szol­

m á s s a l . A világrendszer-elmélet - a m e l y r e erő­

gálják, az e m b e r e k e l s z e g é n y e d n e k . A p a r a s z t o k ­

s e n h a t o t t a függőségi e l m é l e t - ú g y érvel, hogy

n a k választaniuk kell az é h e z é s vagy a külföldi

a világ k a p i t a l i s t a g a z d a s á g i r e n d s z e r e n e m egy­

ü l t e t v é n y e k e n , i l l e t v e k ü l f ö l d i i r á n y í t á s alatt á l l ó

s z e r ű e n f ü g g e t l e n o r s z á g o k ö s s z e s s é g e , amelyet

gyárakban és bányákban az éhezéshez közeli bé­

diplomáciai

r e k é r t v é g z e t t m u n k a k ö z ö t t . M i v e l a függőségi

ö s s z e , h a n e m o l y a n r e n d s z e r , a m e l y e t egyetlen

és

gpzdasági

kapcsolatok

kötnek

elmélet hívei úgy gondolják, hogy ez a kizsákmá­

e g y s é g k é n t k e l l e l k é p z e l n i . A z e l m é l e t Wallers-

nyolás akadályozza országaik gazdasági növeke­

t e i n é s m u n k a t á r s a i n a k n e v é h e z f ű z ő d i k (Wal-

dését, ő k á l t a l á b a n o l y a n f o r r a d a l m i v á l t o z á s o ­

l e r s t e i n 1 9 8 3 é s m á s u t t ) . W a l l e r s t e i n kimutatta,

kat k ö v e t e l n e k , a m e l y e k m i n d e n k ü l f ö l d i válla­

h o g y a k a p i t a l i z m u s g l o b á l i s g a z d a s á g i rendszer­

latot elkergetnének országaikból (például F r a n k

ként m á r régen létezik, és a 1 5 - 1 6 . században az

1969).

európai p i a c o k és kereskedelem kibővülésével

M í g a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k k é p v i s e l ő i ál­ talában n e m foglalkoznak a politikai és katonai

kezdődött.

A v i l á g r e n d s z e r t n é g y e g y m á s t át­

f e d ő e l e m a l k o t j a a z e l m é l e t m e g a l k o t ó i szerint

h a t a l o m m a l , a függőség t e o r e t i k u s a i s z e r i n t az

(Chase-Dunn 1989):

egyenlőtlen gazdasági viszonyok fenntartásában

• az á r u k és a m u n k a e r ő v i l á g p i a c a ;

a h a t a l o m gyakorlóinak fontos szerepe van. Az

• a n é p e s s é g e l k ü l ö n ü l é s e g a z d a s á g i osztályok

elmélet hívei úgy vélik, valahányszor a helyi

szerint, k ü l ö n ö s e n tőkésekre és munkásokra;

v e z e t ő k v á l t o z t a t n i a k a r n a k a z e g y e n l ő t l e n vi­

• a l e g e r ő s e b b o r s z á g o k k ö z ö t t i h i v a t a l o s és nem

szonyokon, elnémítják őket. A szakszervezetek

hivatalos

működése sokszor n e m engedélyezett, a mun­

r e n d s z e r e , a m e l y e k v e r s e n g é s e a l a k í t j a a világ­

kásvezetőket gyakran bebörtönzik és

kivégzik.

S ha a n é p e p o l i t i k á v a l s z e m b e n á l l ó k o r m á n y t választ, azt v a l ó s z í n ű l e g m e g d ö n t i a k a t o n a s á g , amelyet gyakran éppen az iparosodott országok fegyveres e r ő i t á m o g a t n a k . A függőség t e o r e t i k u ­ sai s z á m o s p é l d á t i s m e r t e t n e k a C I A s z e r e p é r e : 1954-ben Guatemalában,

1973-ban Chilében a

marxista kormányok megdöntésében és Nicara­ guában a baloldali k o r m á n y támogatásának az a l á á s á s á r a a n y o l c v a n a s é v e k b e n . A függőségi el­ m é l e t szerint a globális gazdasági egyenlőtlensé­ get az e r ő s z a k tartja f e n n : a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a gazdasági elitek, akiket a tehetős országokban é l ő h a s o n s z ő r ű e k t á m o g a t n a k , r e n d ő r s é g i é s ka­ tonai erőt h a s z n á l n a k a helyi lakosság e l n y o m á s a érdekében. A függőségi e l m é l e t h í v e k é n t E n r i q u e F e r n a n -

politikai

kapcsolatok

nemzetközi

gazdaságot; • a világ h á r o m n e m e g y e n l ő g a z d a s á g i zónára v a l ó f e l o s z t á s a , a h o l a g a z d a g a b b z ó n á k kizsák­ mányolják a szegényebbeket. A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i e z t a három g a z d a s á g i z ó n á t k ö z p o n t i , p e r i f é r i á l i s és félperiferiális z ó n á n a k n e v e z t é k e l . A v i l á g r e n d s z e r b e n a világ m i n d e n o r s z á g a e k a t e g ó r i á k valamelyi­

k é b e kerül. A központi vagy magországok (core countries) a l e g f e j l e t t e b b i p a r i o r s z á g o k , amelyek a világ g a z d a s á g i r e n d s z e r é b ő l a profit oroszlán­ r é s z é t m o n d h a t j á k m a g u k é n a k . I d e t a r t o z i k Ja­ p á n , az E g y e s ü l t Á l l a m o k és a nyugat-európai

országok. A perifériális országok a z alacsony j ö v e d e l m ű , főleg m e z ő g a z d a s á g i országok, ame­ l y e k e t g y a k r a n a k ö z p o n t i o r s z á g o k saját gazda-

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG sági e l ő n y e i k n e k m e g f e l e l ő e n m a n i p u l á l n a k . A

tékony

perifériális

lődés

országok

megtalálhatók

Afrikában,

valamint k i s e b b m é r t é k b e n L a t i n - A m e r i k á b a n é s

állam

nélkül

gazdaságilag

„lehetetlen

és

a fenntartható fej­

társadalmilag

is".

Az e r ő s k o r m á n y o k t ö b b f é l e k é p p e n is h o z z á ­

Ázsiában. A t e r m é s z e t i erőforrások, m i n t p é l d á u l

járultak a

a mezőgazdasági termékek,

NIC-ekben a n y o l c v a n a s és k i l e n c v e n e s é v e k b e n

á s v á n y o k és e g y é b

gazdasági

fejlődéshez

nyersanyagok a p e r i f é r i á k b ó l a k ö z p o n t felé á r a m ­

(Appelbaum-Henderson

lanak - a k á r c s a k a n y e r e s é g . A k ö z p o n t c s e r é b e n

1 9 9 4 ; World B a n k 1 9 9 7 ) :

késztermékeket ad el a p e r i f é r i á n a k - s z i n t é n ha­

1. A

kelet-ázsiai

szonnal. A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t k é p v i s e l ő i ú g y

léptek

fel,

érvelnek, h o g y a k ö z p o n t i o r s z á g o k az e g y e n l ő t ­

és

közben

hogy

1992;

kormányok biztosítsák

a

a

a kelet-ázsiai Amsden

néha

et

al.

agresszíven

politikai

munkabérköltségeket

stabilitást, alacsonyan

len k e r e s k e d e l e m r é v é n g a z d a g o d t a k meg, m i k ö z ­

tartsák.

ben k o r l á t o z z á k a p e r i f é r i á l i s o r s z á g o k g a z d a s á g i

mint például a szakszervezetek törvényen kívül

fejlődését. A félperiferiális országok á t m e n e t i

E z t az

elnyomás

eszközeivel

érték

el,

helyezésével, a sztrájkok betiltásával, a szakszer­

helyzetet f o g l a l n a k e l : e z e k félig i p a r o s o d o t t , kö­

vezeti vezetők bebörtönzésével, és általában a

zepes j ö v e d e l m ű országok, a m e l y e k a n á l u k el­

munkások hangjának elnómításával. Különösen

maradottabb o r s z á g o k b ó l s z e r e z n e k n y e r e s é g e t ,

Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a p ú r k o r m á n y a i foly­

ám ezt a k ö z p o n t i o r s z á g o k n á l k ö l t i k el. A fél-

tattak ilyen gyakorlatot.

perifériális o r s z á g o k p é l d á i : É s z a k - A m e r i k á b a n Mexikó, D é l - A m e r i k á b a n B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s Chile, v a l a m i n t K e l e t - Á z s i a ú j o n n a n i p a r o s o d o t t országai. A félperiféria, b á r b i z o n y o s m é r t é k i g a központ k o n t r o l l á l j a , í g y i s k é p e s arra, h o g y ki­ zsákmányolja a p e r i f é r i á t . Mi t ö b b : a f é l p e r i f é r i a gazdasági s i k e r e i a p e r i f é r i á n a k azt ígérik, h o g y a félperiferiális o r s z á g o k is h o z z á j u k h a s o n l ó fej­ lődésen m e h e t n e k k e r e s z t ü l .

2. A a

kormányok a

kívánt

gyakran

irányba

igyekeztek terelni.

Pél­

d á u l a z á l l a m i s z e r v e k o l c s ó k ö l c s ö n ö k e t é s adó­ kedvezményeket

adtak olyan vállalkozásoknak,

a m e l y e k a k o r m á n y á l t a l favorizált i p a r á g a k b a f e k t e t n e k b e . N é h a ez a s t r a t é g i a a v i s s z á j á r a s ü l t el, a z á l l a m s z á m á r a v i s s z a n e m fizetett k ö l c s ö ­ n ö k e t e r e d m é n y e z e t t (ez v o l t az e g y i k o k a a r é g i ó g a z d a s á g i p r o b l é m á i n a k a k i l e n c v e n e s é v e k vé­

Bár a v i l á g r e n d s z e r n a g y o n l a s s a n v á l t o z i k , az egykor erős o r s z á g o k i d ő v e l e l v e s z í t i k gazdasá­ gi h a t a l m u k a t , és m á s o k foglalják el a h e l y ü k e t . Például m i n t e g y 5 0 0 é v v e l e z e l ő t t V e l e n c e é s G e ­ nova u r a l t a a világ gazdaságát. Ő k e t a h o l l a n d o k követték, m a j d a britek, és j e l e n l e g az E g y e s ü l t Államok. M a , a v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t s z e r i n t az amerikai d o m i n a n c i a t e r e t e n g e d egy „ m u l t i p o l á risabb" világnak, a h o l a g a z d a s á g i h a t a l o m meg­ oszlik a z E g y e s ü l t Á l l a m o k , E u r ó p a é s Á z s i a kö­ zött (Arrighi 1 9 9 4 ) .

gén). Egyes kormányok megakadályozták, hogy a v á l l a l k o z á s o k n y e r e s é g ü k e t m á s o r s z á g o k b a n fek­ t e s s é k b e , é s a r r a k é n y s z e r í t e t t é k őket, h o g y e z z e l a hazai gazdasági növekedést segítsék. M á s k o r a k o r m á n y o k t u l a j d o n á b a n v o l t a k és e z é r t az ő irá­ nyításuk

kulcsfontosságú

iparágak.

az a c é l i p a r és a b a n k o k felett; a d é l - k o r e a i á l l a m l ő t á r s a s á g o k a t , a h a d i i p a r t és a h a j ó j a v í t ó szek­ tort m o n d h a t t a m a g á é n a k .

mint

kelet-ázsiai olyan

például

közoktatás. A sikeres gazdasági fejlődés e g y e s új magyará­

álltak

bankokat birtokolt; a szingapúri k o r m á n y a repü­

3. A

elméletek

alatt

P é l d á u l a j a p á n k o r m á n y r e n d e l k e z e t t a vasút,

nyeztek

Államközpontú

kelet-ázsiai

gazdasági fejlődést

széles az

olcsó

kormányok körű bérű

gyakran szociális

lakások

A világ l e g n a g y o b b

kezdemé­ programokat,

építése

és

a

állami lakásépítő

p r o g r a m j a (a s z o c i a l i s t a vagy a v o l t s z o c i a l i s t a or­

zatai az á l l a m n ö v e k e d é s t e l ő m o z d í t ó politiká­

szágokat l e s z á m í t v a ) H o n g k o n g b a n é s S z i n g a p ú r ­

ját h a n g s ú l y o z z á k . A p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k t ő l

b a n v a l ó s u l t meg, a h o l a z á l l a m i t á m o g a t á s m i a t t

élesen k ü l ö n b ö z ő államközpontú elméletek ú g y

a lakbér nagyon alacsony. így a m u n k á s o k n a k

érvelnek, h o g y a m e g f e l e l ő k o r m á n y z a t i p o l i t i k a

n e m k e l l m a g a s b é r t fizetni, h o g y t e l j e n a lakbér­

nem avatkozik b e l e a gazdasági f e j l ő d é s b e , i n k á b b

re, e z é r t j o b b a n t u d n a k v e r s e n y e z n i a z a m e r i k a i

annak e l ő s e g í t é s é b e n j á t s z i k s z e r e p e t . Nagyszá­

és európai m u n k á s o k k a l a globális piacon. Szin­

mú kutatás j e l z i m o s t a n á b a n , h o g y a világ b i z o ­

gapúrban, a m e l y n e k igen erős központi kormánya

nyos régióiban, p é l d á u l K e l e t - Á z s i á b a n a sikeres

Van, erősen támogatott közoktatás és szakképzés

gazdasági fejlődést az á l l a m v e z é n y e l t e le. M é g a

segít a m u n k á s o k n a k a n n a k a f e l k é s z ü l t s é g n e k a

Világbank is, a m e l y régóta a fejlődés szabadpia­

m e g s z e r z é s é b e n , a m e l l y e l v e r s e n y k é p e s e k lehet­

ci e l m é l e t é n e k szorgos s z ó s z ó l ó j a volt, m á s k é p p

n e k a globális m u n k a e r ő p i a c o n . A s z i n g a p ú r i kor­

gondolkodik m a n a p s á g a z á l l a m s z e r e p é r ő l . 1 9 9 7 .

m á n y azt is m e g k ö v e t e l i , h o g y a v á l l a l k o z á s o k és

Changing World)

a z á l l a m p o l g á r o k j ö v e d e l m ü k n a g y r é s z é t megtaka­

a Világbank arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, h o g y ha-

rítsák a j ö v ő b e l i n ö v e k e d é s b e v a l ó b e f e k t e t é s k é n t .

évi j e l e n t é s é b e n

(The State in

a

11. FEJEZET

A fejlődéselméletek értékelése

n é l e g y a r á n t b e f o l y á s o l ó p o l i t i k a i é s gazdasági k a p c s o l a t o k k o m p l e x h á l ó j á n át vizsgálják.

A g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g m o s t tárgyalt n é g y el­

Az á l l a m k ö z p o n t ú teóriák a k o r m á n y szerepét

m é l e t é n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e o l d a l a i . Együtt­

hangsúlyozzák a gazdasági növekedés előmoz­

v é v e a z o n b a n s e g í t e n e k j o b b a n m e g é r t e n i a glo­

d í t á s á b a n . E k k é p p e n h a s z n o s a l t e r n a t í v á t kínál­

bális egyenlőtlenség okait és gyógymódjait.

nak m i n d az uralkodó piacorientált elméletek­

A piacorientált elméletek a m o d e r n kapitalis­

k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z á l l a m g a z d a s á g o t aka­

ta i n t é z m é n y e k á t v é t e l é t j a v a s o l j á k a g a z d a s á g i

d á l y o z ó s z e r e p é t h a n g s ú l y o z z á k , m i n d pedig a

fejlődés

függőségi e l m é l e t e k k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z ál­

előmozdítására,

ahogyan

Kelet-Ázsia

n e m régi p é l d á j a m u t a t j a . T o v á b b i érvük, h o g y

l a m o t a g l o b á l i s ü z l e t i e l i t e k s z ö v e t s é g e s é n e k te­

a z o r s z á g o k c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fej­

kintik a szegény országok kizsákmányolásában.

lődni,

M á s e l m é l e t e k k e l - k ü l ö n ö s e n a világrendszer-el­

ha

határaikat

megnyitják

a

kereskede­

l e m előtt, és e z e n érv a l á t á m a s z t á s á r a példákat

m é l e t t e l - k o m b i n á l v a a z á l l a m k ö z p o n t ú elmé­

i d é z n e k . D e a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k n e m ve­

l e t e k m e g t u d j á k m a g y a r á z n i a világgazdaságot

szik figyelembe gazdasági kötöttségek eltéréseit

most átalakító radikális változásokat.

a s z e g é n y és a g a z d a g o r s z á g o k k ö z ö t t - a z o k a t a

j

k ö t ö t t s é g e k e t , a m e l y e k b i z o n y o s f e l t é t e l e k meg­ léte esetén gátolják a gazdasági növekedést, m á s f e l t é t e l e k k ö z ö t t p e d i g s e r k e n t i k . H a j l a n a k arra, hogy magukat az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országo­ kat h i b á z t a s s á k s z e g é n y s é g ü k é r t , a h e l y e t t , h o g y s z á m o l n á n a k az olyan külső tényezők hatásával, m i n t a m i l y e n a z e r ő s e b b o r s z á g o k ü z l e t i tevé­ kenysége. A piacorientált elméletek elhanyagol­ j á k azt is, a h o g y a k o r m á n y o k e g y ü t t m ű k ö d n e k a

magánszektorral

Végül

a

gazdaság

fellendítésében.

n e m tudják megmagyarázni,

hogy egyes

országoknak miért sikerül gazdaságilag kiemel­ kedniük, míg m á s o k a padlón maradnak,

sze­

génységben és elmaradottságban. A

függőségi

elméletek

A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség S z á m o s o l y a n n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t v a n , amely­ n e k m u n k á j a k i h a t a g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e . A Va­ l u t a a l a p ( I M F ) és a V i l á g b a n k , a m e l y e k e t együt­ t e s e n B r e t t o n W o o d s - i i n t é z m é n y e k k é n t isme­ r ü n k , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú v é g é n j ö t t e k létre. A s z é k h e l y ü k W a s h i n g t o n b a n v a n , tagságukat a v i l á g m i n d e n r é s z é b ő l s z á r m a z ó k o r m á n y o k ad­ ják. Az I M F 1 8 4 országot t ö m ö r í t ő szervezet. A Valutaalap

fő f e l a d a t a

a

nemzetközi

pénzügyi

r e n d s z e r s t a b i l i t á s á n a k m e g ő r z é s e - leglátványo­

foglalkoznak

azzal

a

s a b b a n akkor, a m i k o r felkérik, h o g y s e g í t s e n egy

piacorientált e l m é l e t e k által elhanyagolt kérdés­

nagy adósságválság megoldásában,

sel, h o g y a s z e g é n y o r s z á g o k m i k é n t f ü g g e n e k a

A r g e n t í n á b a n t ö r t é n t 2 0 0 1 é s 2 0 0 3 k ö z ö t t . A Vi­

ahogyan az

v a g y o n o s o r s z á g o k t ó l , i l l e t v e a gazdag o r s z á g o k

l á g b a n k együtt d o l g o z i k a világ k o r m á n y a i v a l is,

h o g y a n z s á k m á n y o l j á k ki g a z d a s á g i l a g a s z e g é n y

h o g y a z o k g a z d a s á g i m u n k á j á t s e g í t s e é s javítsa,

o r s z á g o k a t . M i k ö z b e n a z o n b a n a függőségi e l m é ­

u g y a n a k k o r p o n t o s a n ez az a t e v é k e n y s é g e , ame­

letek meg tudják magyarázni Latin-Amerikában

l y e t g y a k r a n k r i t i z á l n a k azért, h o g y a s z e g é n y e b b

és

o r s z á g o k á l t a l e l s z e n v e d e t t p r o b l é m á k e g y részét

Afrikában

a

gazdasági

elmaradottság

okait,

adósak maradnak az olyan alacsonyabb jövedel­ m ű országok, m i n t B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s M e x i ­

az ő tanácsai okozzák (lásd Stiglitz 2 0 0 2 ) . A Világbank küldetése,

h o g y k ü z d j ö n a sze­

k ó vagy K e l e t - Á z s i a g y o r s a n n ö v e k v ő g a z d a s á ­

g é n y s é g e l l e n , és j a v í t s o n a f e j l ő d ő v i l á g b a n élő

gai s i k e r t ö r t é n e t é n e k m a g y a r á z a t á v a l . V a l ó j á b a n

emberek

egyes, k o r á b b a n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű k a t e g ó ­

z á s i ) b a n k , a m e l y k ö l c s ö n ö k e t nyújt, elvi taná­

életszínvonalán.

Fejlesztési

(beruhá­

riába tartozó országoknak sikerült - a multina­

c s o k a t ad, t e c h n i k a i s e g í t s é g n y ú j t á s t é s tudását

c i o n á l i s v á l l a l a t o k j e l e n l é t é b e n is - g a z d a s á g i l a g

m á s o r s z á g o k k a l m e g o s z t ó s z o l g á l t a t a t á s t kínál

f e l e m e l k e d n i ü k . M é g a v o l t g y a r m a t o k - Hong­

a z a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országoknak,

k o n g és S z i n g a p ú r - p é l d á j a is m e g t a l á l h a t ó a

h o g y c s ö k k e n t s é k a s z e g é n y s é g e t , f ő k é p p az álta­

s i k e r t ö r t é n e t e k k ö z ö t t , h o l o t t v a l a m i k o r miryd-

la n y ú j t o t t v i s z o n y l a g o l c s ó p é n z f o r r á s o k - főleg

k e t t ő N a g y - B r i t a n n i á t ó l függött. A v i l á g r e n d s z e r -

k ö l c s ö n ö k - s e g í t s é g é v e l . N e m r é g i b e n a b a n k kor­

elmélet

m á n y z a t i t á m o g a t á s o k a t i s e l k e z d e t t szétosztani

propagátorai

a

világgazdaságnak

mint

e g é s z n e k az e l e m z é s é v e l i g y e k e z t e k a függőségi

k o n k r é t p r o g r a m o k h o z . A k ö l c s ö n ö k és támoga­

elmélet

hogy

t á s o k m e l l é p e d i g t e c h n i k a i s e g í t s é g e t i s nyújt.

e g y e n k é n t f o g l a l k o z n á n a k az o r s z á g o k k a l , a vi­

M i n d a V i l á g b a n k o t , m i n d a V a l u t a a l a p o t meg­

l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i a f e j l ő d é s t és az

v á d o l t á k a z z a l , h o g y p i a c i i n d í t t a t á s ú reformokat

e g y e n l ő t l e n s é g e t a s z e g é n y és gazdag n e m z e t e k -

t á m o g a t a s z e g é n y o r s z á g o k és e m b e r e k rovására,

hiányosságait

pótolni.

Ahelyett,

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG ezért a z e l m ú l t é v e k b e n m i n d k e t t ő j o b b a n igye­

zetközi szabványok kidolgozásával és kutatással

kezett a szegénység f e l s z á m o l á s á r a k o n c e n t r á l n i .

is. A z E N S Z - c s a l á d e g y i k tagja, a m e l y a z u t ó b b i

A Világbank és a V a l u t a a l a p e l m ú l t é v e k b e n

é v e k b e n a f i g y e l e m k ö z p o n t j á b a került, a Világ­ Szervezet

(World

Trade

Organisa­

megváltozott s z e m l é l e t é n e k e g y i k p é l d á j a a m á r

kereskedelmi

említett H I P C - k e z d e m é n y e z é s , a m e l y s o k n a g y o n

tion). Ez a G e n f b e n s z é k e l ő s z e r v e z e t a n e m z e t ­

szegény

elengedésével

közi kereskedelmet szabályozza 1 4 8 tagállamá­

nyújt támogatást. Az é v t i z e d e k f o l y a m á n e g y e s

n a k k o r m á n y a i k ö z ö t t folytatott e g y e z t e t é s e k k e l ,

országok a n n y i k ö l c s ö n t v e t t e k fel, h o g y k é p t e ­

és a k e r e s k e d e l m i viták megoldására létrehozott

lenek azt visszafizetni, i l l e t v e c s a k a z o n az á r o n ,

m e c h a n i z m u s o k k a l . A D o h á b a n , K a t a r b a n meg­

ha kiürítik államkasszájukat, a m e l y b ő l az oktatást,

rendezett 2 0 0 1 - e s találkozót egyesek „fejlesztési

az egészségügyet é s - m á s a l a p v e t ő s z o l g á l t a t á s o ­

fordulóként" emlegették. S z é l e s körben elterjedt

országnak

adósságaik

kat finanszírozzák. A H I P C - p r o g r a m o t 1 9 9 6 - b a n

az a v é l e m é n y , h o g y a j e l e n l e g i n e m z e t k ö z i ke­

indították el, h o g y a r á s z o r u l ó az o r s z á g o k n a k

r e s k e d e l m i r e n d s z e r h á t r á n y o s a s z e g é n y e b b or­

elegendő segítséget a d j a n a k , h o g y m e g t u d j a n a k

s z á g o k s z á m á r a é s k o r l á t o z z a g a z d a s á g i fejlődé­

birkózni a z a d ó s s á g t e h e r r e l ,

és egyben kezel­

süket. A tárgyalások elsőrendű célja a változtatás

ni tudják a s z e g é n y s é g e t is. E z t a gazdag orszá­

e z e n a h e l y z e t e n , p é l d á u l a z z a l , h o g y a k ü l s ő pia­

gok k o r m á n y a i f i n a n s z í r o z t á k . A p r o g r a m e g y i k

cok áruihoz és szolgáltatásaihoz való hozzájutást

kulcseleme, h o g y a b e n n e r é s z t v e v ő országok­

megkönnyítik.

nak ki kellett d o l g o z n i u k és m e g k e l l e t t v a l ó s í t a ­ niuk a szegénység c s ö k k e n t é s é t s z o l g á l ó straté­ giai t a n u l m á n y ( P o w e r R e d u c t i o n S t r a t e g y Paper) kívánalmait. 2 0 0 4 - i g h u s z o n ö t o r s z á g vett r é s z t a HIPC-programokban.

A fent leírt i n t é z m é n y e k m u l t i l a t e r á l i s szer­ v e z e t e k , m i v e l s z á m o s országot, s ő t a z o r s z á g o k többségét bevonják működésükbe. Az úgyneve­ zett b i l a t e r á l i s , v a g y i s c s a k egy o r s z á g s z á m á r a adakozók szintén segítenek a szegénység csök­

A z Egyesült N e m z e t e k S z e r v e z e t e ( E N S Z ) , ta­

kentésében.

Az Egyesült Királyságban a n e m ­

zetközi

szervezettel, a l a p p a l é s p r o g r a m m a l , a m e l y e k a z

for

egész világon j e l e n v a n n a k a s z e g é n y s é g o k a i n a k

o r s z á g o k k a l foglalkozik, h o g y t e l j e s í t s e a m i l l e n ­

és hatásainak a k e z e l é s é r e . A p é l d á k k ö z ö t t sze­

nium

repel a N e w York-i s z é k h e l y ű E N S Z F e j l e s z t é s i

Goals). E z e k e t a c é l o k a t a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g

Program

(United

Nations

Development

Programé,

fejlesztési

(Department

lán a l e g i s m e r t e b b n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t , s z á m o s

International fejlesztési

minisztérium

Development) célokat

egyes

szegény

(Millenium

Development

fogalmazta meg a k i l e n c v e n e s évek végén. Egy

UNDP) és az E N S Z G y e r m e k a l a p ( U N I C E F ) , to­

sor a l c é l t t ű z t e k ki, a m e l y e k k ö z ü l a k é t l e g f o n t o ­

vábbá a r ó m a i É l e l m e z é s i V i l á g p r o g r a m (World

s a b b a k ö v e t k e z ő : 1 9 9 0 é s 2 0 1 5 k ö z ö t t felére k e l l

Food Programme, W F P ) és a genfi E g é s z s é g ü g y i Vi­

c s ö k k e n t e n i azoknak az e m b e r e k n e k a számát,

WHO).

a k i k n e k a j ö v e d e l m e n a p i egy d o l l á r alatt v a n ,

Mindegyiknek v a n n a k i r o d á i az e g é s z v i l á g o n , s

é s 2 0 1 5 - i g b i z t o s í t a n i kell, h o g y m i n d e n g y e r e k

mindegyik a s z e g é n y s é g m á s - m á s a r c á v a l foglal­

elvégezhesse az általános iskolát. M i n d e z aligha

lágszervezet

(World

Health

Organisation,

kozik. Az U N I C E F m u n k á j a a l e á n y o k o k t a t á s á r a

l e s z m e g v a l ó s í t h a t ó . A n g l i á b a n a n e m z e t k ö z i fej­

koncentrál, a g y e r m e k v é d e l e m r e és a v é d ő o l t á s ­

lesztési minisztérium munkájának része még az

ra, valamint a t i s z t a i v ó v í z és c s a t o r n á z á s b i z t o ­

országon belül az ösztöndíjak és szaktanácsadás

sítására. Az U N D P a s z e g é n y o r s z á g o k k o r m á n y ­

b i z t o s í t á s a , n e m z e t k ö z i s z i n t e n p e d i g o l y a n el­

zatait igyekszik s e g í t e n i , b e l e é r t v e a j o g u r a l o m ,

v e k é s t a n á c s o k k i d o l g o z á s a ( p é l d á u l a z adósság­

az igazságszolgáltatás és az a l a p s z o l g á l t a t á s o k ál­

gal, k e r e s k e d e l m i s z a b á l y o k k a l é s a z e r ő f o r r á s o k

lami biztosítását, v a l a m i n t a k o r r u p c i ó k e z e l é s é t .

kihasználásával kapcsolatban), a m e l y e k felhasz­

Ráadásul h o z z á a d h a t u n k m é g tíz E N S Z - s z e r v e -

nálhatóak

zetet b á r m e l y o r s z á g b a n az eddig i s m e r t e t e t t e k ­

akadályainak eltávolítása érdekében.

a

szegénységcsökkentés

strukturális

hez, így k a p u n k egy b o n y o l u l t s z e r v e z e t i együt­ test, a m e l y s z á m o s e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő üggyel foglalkozik. Az e g y i k a l a p g o n d a H I V t e r j e d é s e és annak h a t á s a i a gazdaságra, e g é s z s é g ü g y r e , i n t é z ­ ményi k a p a c i t á s r a , c s a l á d i és s z o c i á l i s szférákra. Legalább n é g y o l y a n E N S Z - s z e r v e z e t van, a m e l y e probléma m e g o l d á s á v a l foglalkozik. Az E N S Z szervezetek á l t a l á b a n attól s z e n v e d n e k , h o g y a Bretton Woods-i u n o k a t e s t v é r e i k h e z k é p e s t ala­ csony az a l a p f i n a n s z í r o z o t t s á g u k . E g y e s szerve­ zetek, m i n t p é l d á u l a W H O , f o g l a l k o z n a k n e m ­

Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban M a ' ú g y t ű n i k , h o g y a z o k a t á r s a d a l m i és gazda­ sági

erők

hatnak

ellenállhatatlanul,

amelyek

e g y e t l e n g l o b á l i s k a p i t a l i s t a g a z d a s á g h o z vezet­ n e k . E f o l y a m a t legfőbb k i h í v ó j a - a s z o c i a l i z ­ m u s - a S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s á v a l v é g e t ért. A l e g n a g y o b b m e g m a r a d t s z o c i a l i s t a ország,

a

11. FEJEZET K í n a i N é p k ö z t á r s a s á g pedig s z á m o s k a p i t a l i s t a

t e l j e s n é p e s s é g e g y n e g y e d e (bár n a g y j á b ó l ugyan­

g a z d a s á g i i n t é z m é n y t v e z e t e t t b e , és j e l e n l e g a

ennyien élnek szegénységben, Kulkarni 1 9 9 3 ) .

világ l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő g a z d a s á g a . T ú l ko­

Gátló t é n y e z ő az a technológiai lemaradás,

rai m é g m e g m o n d a n i , h o g y K í n a j ö v ő b e l i v e z e ­

a m e l y a gazdag és a s z e g é n y o r s z á g o k a t egymás­

tői m i l y e n m e s s z i r e m e n n e k e l a k a p i t a l i s t a ú t o n .

tól e l v á l a s z t j a , s a m e l y ma s z é l e s e d n i látszik, így

Vajon e g y s z e r b e v e z e t i k - e a t e l j e s e n p i a c o r i e n t á l t

m é g n e h e z e b b é t e s z i a s z e g é n y e k felzárkózását.

g a z d a s á g o t vagy m e g m a r a d a z á l l a m i e l l e n ő r z é s

A g l o b á l i s t e c h n o l ó g i a i s z a k a d é k a n e m z e t e k kö­

és a kapitalista i n t é z m é n y e k valamilyen kombi­

zötti v a g y o n i e g y e n l ő t l e n s é g k ö v e t k e z m é n y e , d e

n á c i ó j a ? A b b a n a l e g t ö b b K í n a - s z a k é r t ő egyetért,

e g y b e n m e g is e r ő s í t i e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t ,

h o g y a m i k o r K í n a a m a g a 1,2 m i l l i á r d l a k ó j á v a l

m é l y í t i a gazdag és s z e g é n y n é p e k e t elválasztó

maradéktalanul belép a globális kapitalista rend­

árkot. A s z e g é n y o r s z á g o k e g y k ö n n y e n n e m en­

szerbe, h a t á s á t a z e g é s z világ m e g fogja é r e z n i .

gedhetik meg maguknak, hogy m o d e r n techno­

Kínának hatalmas

amelynek

lógiát v á s á r o l j a n a k - és a m o d e r n t e c h n o l ó g i a

nagy része jól képzett, iskolázott és m o s t rend­

h i á n y á b a n a s z e g é n y s é g l e k ü z d é s é b e n is j e l e n t ő s

kívül alacsony béreket kap - n é h a húszadénál is

a k a d á l y o k b a ü t k ö z n e k . Ö r d ö g i lefelé p ö r g ő spirál

k e v e s e b b e t , m i n t a m e n n y i t egy h a s o n l ó á l l á s b a n

foglyai, a m e l y b ő l n e h é z k i k e v e r e d n i .

m u n k a e r e j e van,

a b r i t m u n k á s o k k a p n a k . Ez a m u n k a e r ő r e n d ­ kívül versenyképes lesz a globális gazdaságban, és a b é r e k e t le fogja s z o r í t a n i L o s A n g e l e s t ő l L o n ­ donig.

Jeffrey S a c h s , a k i a z E a r t h I n s t i t u t e igazgatója a N e w York-i C o l u m b i a E g y e t e m e n és s z á m o s ke­ let-európai és fejlődő ország neves tanácsadója, azt állítja, h o g y a világ h á r o m o s z t á l y r a oszlik: a

H o g y a n h a t a gyors g l o b a l i z á c i ó a globális egyen­ l ő t l e n s é g r e a j ö v ő b e n ? N i n c s az a s z o c i o l ó g u s , a k i

technológiai újítókra, a t e c h n o l ó g i a alkalmazóira és a technológiailag „süketekre" ( S a c h s 2 0 0 0 ) . Technológiai újítók a z o k a r é g i ó k ,

b i z t o s a t m o n d h a t n a erről, d e s o k f é l e l e h e t s é g e s

a h o l a világ

f o r g a t ó k ö n y v l é t e z i k . A z egyik, h o g y v i l á g u n k a t

t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s a i n a k m a j d n e m t e l j e s egészét

n a g y g l o b á l i s v á l l a l a t o k fogják u r a l n i , a m e l y n e k

h o z z á k létre, ám l é t s z á m b a n a világ lakosságá­

m u n k á s a i e g y m á s s a l fognak v e r s e n y e z n i a globá­

n a k legfeljebb 15 s z á z a l é k á t k é p v i s e l i k . A tech­

lis b é r e k é r t . Ez a f o r g a t ó k ö n y v s o k e m b e r s z á m á ­

nológiai

r a c s ö k k e n ő b é r e k e t ígér a m a m a g a s j ö v e d e l m ű

hol kitalált technológiát alkalmazni képesek, és

o r s z á g o k b a n , é s e m e l k e d ő b é r e k e t n é h á n y ala­

a z o k a t a t e r m e l é s r e és a f o g y a s z t á s r a alkalmaz­

c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n . E l ő f o r d u l h a t a z át­

zák; e z e k a világ n é p e s s é g é n e k ö t v e n százalékát

alkalmazók a z o k

Végül

a

a régiók,

technológiailag

ahol

„süketek"

a

más­

lagjövedelmek általános kiegyenlítődése az egész

adják.

világon, b á r s o k k a l a l a c s o n y a b b s z i n t e n , m i n t a

régiók, a h o l s e m ú j t e c h n o l ó g i á k a t n e m találnak

azok

a

j e l e n l e g i a n g l i a i v a g y m á s iparilag fejlett orszá­

fel, s e m a m á s h o l k i t a l á l t a k a t n e m alkalmazzák;

gok b é r s z í n v o n a l a . E b b e n a f o r g a t ó k ö n y v b e n az

e z e k a világ n é p e s s é g é n e k 35 s z á z a l é k á t teszik

o r s z á g o k o n b e l ü l a g a z d a g o k és a n i n c s t e l e n e k

ki. J e g y e z z ü k m e g , h o g y S a c h s n e m országokról,

k ö z t i p o l a r i z á c i ó n ö v e k e d n i fog, m i n t a h o g y a z

h a n e m r é g i ó k r ó l b e s z é l . A m a i , e g y r e i n k á b b ha­

e g é s z világ egyre m e g o s z t o t t a b b l e s z a z o k k ö z ö t t ,

t á r o k n é l k ü l i v i l á g b a n a t e c h n o l ó g i a használata

akik hasznot h ú z n a k a globális gazdaságból és

(vagy k i z á r á s a ) r i t k á n t i s z t e l i a n e m z e t i határo­

a z o k között, a k i k n e m . E g y i l y e n p o l a r i z á c i ó c s a k

kat. S a c h s m e g j e g y z i , h o g y p é l d á u l a t e c h n o l ó ­

e l m é r g e s í t h e t i az e t n i k a i , sőt a n e m z e t e k k ö z t i

giailag s ü k e t r é g i ó k k ö z é t a r t o z n a k Dél-Mexikó

k o n f l i k t u s o k a t , m i v e l azok, a k i k a g a z d a s á g i glo-

és a t r ó p u s i K ö z é p - A m e r i k a e g y e s e l z á r t részei;

b a l i z á c i ó t ó l s z e n v e d n e k , m á s o k a t fognak okol­

az A n d o k o r s z á g a i ; a t r ó p u s i B r a z í l i a j a v a része;

n i saját b a l s o r s u k m i a t t ( H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 2 ;

F e k e t e - A f r i k a ; a v o l t S z o v j e t u n i ó n a g y része, le­

Wagar 1 9 9 2 ) . Másrészt a globális

s z á m í t v a a z e u r ó p a i é s á z s i a i p i a c o k h o z legköze­ gazdaság

mindenki

szá­

m á r a nagyobb lehetőséget is jelenthet, mivel a m o d e r n t e c h n o l ó g i a e r e d m é n y e i v i l á g s z e r t e ösz­ t ö n z i k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s t . Azj o p t i m i s t a for­ g a t ó k ö n y v s z e r i n t a s i k e r e s k e l e t - á z s i a i NIC-ek, p é l d á u l H o n g k o n g , Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a ­ púr még csak előjelei annak, ami még ezután jön. H a m a r o s a n folytatja a sort M a l a j z i a és T h a i f ö l d is, K í n á v a l , I n d o n é z i á v a l , V i e t n a m m a l é s m á s á z s i a i o r s z á g o k k a l e g y e t e m b e n . I n d i a , a világ m á ­ s o d i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a m á r i s 2 0 0 m i l l i ó s kö­ zéposztállyal büszkélkedhet, amely körülbelül a

l e b b e s ő r é g i ó k a t ; Á z s i a t e n g e r r e l n e m érintkező r é s z e i , m i n t p é l d á u l I n d i a G a n g e s z - v ö l g y i álla­ m a i ; a t e n g e r r e l n e m é r i n t k e z ő L a o s z és Kam­ bodzsa; és a K í n a belsejében lévő tartományok ( S a c h s 2 0 0 0 ) . O l y a n e l s z e g é n y e d e t t vidékekről v a n szó, a m e l y e k n e m j u t n a k p i a c o k h o z vagy tá­ v o l e s n e k a n a g y o b b ó c e á n i k e r e s k e d e l m i útvo­ nalaktól. E z e k a régiók S a c h s terminológiájában a

„szegénység

csapdájába"

vannak

beszorulva,

m e l y e k e t m é g „ t r ó p u s i f e r t ő z ő b e t e g s é g e k , ala­ c s o n y m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é k e n y s é g é s környe­ z e t i h a n y a t l á s is sújt, m e g o l d á s u k p e d i g a lehe-

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG tőségeiket m e g h a l a d ó t e c h n o l ó g i á k a t i g é n y e l n e "

pénzük, hogy a külföldi vállalatoktól a technoló­

(Sachs 2 0 0 0 ) .

giák l i c e n c é t megvegyék.

A folyamatos i n n o v á c i ó h o z az ö t l e t e k k r i t i k u s

M i t t e h e t ü n k , h o g y l e g y ő z z ü k a g a z d a g é s sze­

tömegére é s t e c h n o l ó g i á r a v a n s z ü k s é g . A z Egye­

g é n y o r s z á g o k a t e l v á l a s z t ó t á v o l s á g o t ? S a c h s fel­

sült Á l l a m o k b a n a S a n F r a n c i s c o m e l l e t t i „ S z i l í ­

szólítja a gazdag országokat, hogy a j e l e n l e g i n é l

cium-völgy" j ó p é l d a a r r a , h o g y a t e c h n o l ó g i a i

sokkal nagyobb pénzügyi és m ű s z a k i segítséget

innováció h o g y a n k o n c e n t r á l ó d i k az e g y e t e m e ­

adjanak a szegény országoknak. Például a halá­

ken és a h i g h - t e c h c é g e k n é l a g a z d a g r é g i ó k ­

los fertőző betegségek, m i n t a malária, a kanya­

ban. A S z i l í c i u m - v ö l g y S a n F r a n c i s c ó t ó l d é l r e , a

ró és a h a s m e n é s m i n d e n évben milliók életét

Stanford E g y e t e m s m á s o k t a t á s i és k u t a t ó i n t é z e ­

követeli

tek körül alakult ki.

visszaszorításához

a

szegény országokban. szükséges

E betegségek

modern

orvosi

lehetőségük

t e c h n o l ó g i a egy é v b e n c s a k tízmilliárd dollárba

ilyen h i g h - t e c h r é g i ó k k i a l a k í t á s á r a . S a c h s ú g y

kerülne - kevesebbe, m i n t fejenként 15 dollárba

A

szegény

országoknak

nincs

számolt, h o g y n e g y v e n n y o l c t r ó p u s i vagy rész­

azok részéről, akik a magas j ö v e d e l m ű országok­

ben trópusi ország, a m e l y e k e g y ü t t e s l a k o s s á g a

b a n élnek, ha a költségeket e g y e n l e t e s e n oszta­

750 millió, c s a k n e g y v e n h é t s z a b a d a l m a t m o n d ­

n á k szét.

hat m a g á é n a k a z U S A - b a n 1 9 9 7 - b e n k ü l f ö l d i e k ­

S a c h s sürgeti a g a z d a g o r s z á g o k k o r m á n y a i t ,

nek megadott 51 e z e r s z a b a d a l o m b ó l . A l e g t ö b b

a nemzetközi kölcsönfolyósító intézményekkel

szegény o r s z á g b a n a k o r m á n y n a k m é g t e r m é s z e t ­

együtt, h o g y a d j a n a k k ö l c s ö n ö k e t é s s e g é l y e k e t

tudományi t a n á c s a d ó j a s i n c s . M i t ö b b , e z e k a z

a tudományos és technológiai fejlődéshez. S a c h s

országok túl s z e g é n y e k a h h o z , h o g y s z á m í t ó g é ­

megjegyzi, hogy nagyon kevés p é n z van a kutatás

peket, m o b i l t e l e f o n o k a t , f a x k é s z ü l é k e k e t , s z á m í ­

és f e j l e s z t é s c é l j a i r a a s z e g é n y o r s z á g o k b a n . A Vi­

tógépesített gyári b e r e n d e z é s e k e t vagy m á s f a j t a

l á g b a n k , a m e l y a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a fejlesz­

high-tech

t é s i p r o j e k t e k f i n a n s z í r o z á s á n a k e g y i k f ő forrása,

eszközöket

vásároljanak.

Arra

sincs

c s a k 60 millió dollárt költ évente trópusi, mező­ g a z d a s á g i v a g y e g é s z s é g ü g y i k u t a t á s o k r a é s fej­ lesztésekre. Az összehasonlítás kedvéért a M e r c k gyógyszeripari óriásvállalat

35-ször annyit költ

( 2 , 1 m i l l i á r d d o l l á r t ) saját t e r m é k e i v e l k a p c s o l a ­ t o s k u t a t á s r a és f e j l e s z t é s r e . A t e h e t ő s o r s z á g o k ­ ban még az egyetemek is szerepet játszhatnának, külföldi kutatóbázisokat és képzési i n t é z m é n y e ­ ket h o z h a t n á n a k létre, a m e l y e k felkarolhatnák a kutatási

együttműködési

projekteket.

A

számí­

t ó g é p e k t ő l és az i n t e r n e t t ő l a b i o t e c h n o l ó g i á i g a „ n é p e k v a g y o n a " e g y r e j o b b a n függ a m o d e r n i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á t ó l : s ha a v i l á g j e l e n t ő s részei technológiailag süketek maradnak, akkor nem

valószínű,

hogy

a

globális

szegénységtől

meg lehet szabadulni. A legoptimistább nézet szerint a volt Szovjet­ u n i ó köztársaságai,

v a l a m i n t K e l e t - E u r ó p a ko­

rábban szocialista országai idővel előrelépnek a magas j ö v e d e l m ű országok soraiba. A gazdasági n ö v e k e d é s e l é r i L a t i n - A m e r i k á t , Afrikát és a vi­ lág t ö b b i r é s z é t i s . M i v e l a k a p i t a l i z m u s azt kí­ vánja meg, hogy a m u n k á s o k m o b i l a k legyenek, a m a r a d é k k a s z t o s t á r s a d a l m a k a t a v i l á g b a n az o s z t á l y a l a p ú t á r s a d a l m a k fogják f e l v á l t a n i . E z e k a t á r s a d a l m a k a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s j o b b l e h e t ő s é g e i t fogják k í n á l n i . Mi lesz a globális egyenlőtlenség jövője? N e h é z j e l e n l e g t e l j e s e n o p t i m i s t á n a k m a r a d n i . A globá­ lis g a z d a s á g i n ö v e k e d é s l e l a s s u l t , é s Á z s i a egy­ Az orosz társadalomban szembeötlő az ellentétet a gazdagok és a szegények között.

kor í g é r e t e s o r s z á g a i k ö z ü l m a n é h á n y a n b a j b a n v a n n a k . Az o r o s z g a z d a s á g a s z o c i a l i z m u s b ó l a

0

7 7.4. ábra A világ becsült és várható népessége a jövőre kivetített változatok alapján, 1 9 5 0 - 2 0 5 0

Állandó

Magas

Közepes

Alacsony

2

0 -| 1950

, 1960

, 1970

_, 1980

, 1990

, J , 2000 2010

, 2020

, 2030

, 2040

2050

Forrás: UN 2003a.

k a p i t a l i z m u s b a v a l ó á t m e n e t s o r á n s z á m o s aka­

l e m egészéhez képest) 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000

dályba ütközött, és sok orosz sokkal szegényebbé

( 6 0 0 0 0 b i l l i ó ) e m b e r fog é l n i a F ö l d f e l s z í n é n . E

vált, m i n t b á r m i k o r e l ő t t e . M é g m e g l á t j u k , h o g y

s z e r i n t s z á z h u s z o n ö t e m b e r l a k n a a F ö l d felüle­

a világ o r s z á g a i t a n u l n a k - e e g y m á s t ó l és m u n k á l ­

t é n e k m i n d e n egyes négyzetméterén, beleértve a

kodnak-e k ö z ö s e n egy j o b b élet kialakításán né­

s z á r a z f ö l d e t és a v í z z e l b o r í t o t t t e r ü l e t e k e t is.

p e i k s z á m á r a . A m i b i z t o s , a z az, h o g y a z e l m ú l t

J . H . F r e m l i n fizikus k i s z á m í t o t t a , h o g y ilyen

negyed évszázad alatt s o h a n e m látott m é r t é k ű

számú

globális gazdasági átalakulásnak voltunk tanúi.

e m e l e t e s é p ü l e t r e l e n n e s z ü k s é g , a m e l y a boly­

A z á t a l a k u l á s h a t á s a i a k ö v e t k e z ő h u s z o n ö t év­

g ó e g é s z f e l s z í n é t e l f o g l a l n á . M é g e g y i l y e n elké­

b e n kevés embert hagynak érintetlenül ezen a

p e s z t ő s z e r k e z e t e s e t é n i s c s a k h á r o m vagy négy

bolygón.

népesség

lakóhelyéhez

olyan

kétezer

n é g y z e t m é t e r n y i t e r ü l e t j u t n a m i n d e n egyes em­

Ha a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g egyike a legfonto­

bernek (Fremlin 1964).

sabb kérdéseknek, amellyel a F ö l d n e k szembe kell

Az ilyen k é p persze n e m több egy rémálomba

n é z n i e , a k k o r a m á s i k a F ö l d n é p e s s é g é n e k radi­

i l l ő f i k c i ó n á l , a m e l y n e k c é l j a , h o g y megértesse

kális n ö v e k e d é s e az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n . A glo­

az e m b e r e k k e l : m i l y e n kataklizmákkal járna a

b á l i s s z e g é n y s é g és a g l o b á l i s n é p e s s é g n ö v e k e d é s

népesség

összefügg e g y m á s s a l , m e r t a világ l e g s z e g é n y e b b

zi p r o b l é m a , h o g y mi fog t ö r t é n n i a következő

o r s z á g a i n a k egy r é s z é b e n a l e g m a g a s a b b m é r t é k ű

h a r m i n c vagy n e g y v e n é v b e n . R é s z b e n , mert a

a népesség növekedése.

k o r m á n y o k é s m á s ü g y n ö k s é g e k E h r l i c h é s má­

növekedésének

folytatódása.

Az

iga­

s o k f i g y e l m e z t e t é s e i n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l né­ p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o k a t h a j t o t t a k végre,

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE

m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a világ n é p e s s é g é n e k nö­

A becslések szerint a Föld hatmilliárdómodik

a 2 2 . 4 . ábrát). A v i l á g 2 0 0 0 - b e n v á r h a t ó népes­

lakosa

1999.

október

12-én született.

A világ

n é p e s s é g e r o b b a n á s s z e r ű e n n ő - 1 9 6 0 ó t a meg­ kétszereződött.

A

demográfia

egyik

amerikai

s z a k é r t ő j e , P a u l E h r l i c h a h a t v a n a s é v e k b e n ki­ számította, hogy ha a népességnövekedés akkori rátája f o l y t a t ó d i k , a k k o r m o s t a n t ó l s z á m í t o t t 9 0 0 év m ú l v a (nem h o s s z ú időszak a világtörténe­

v e k e d é s e f e l t é t e l e z h e t ő e n k e z d v i s s z a e s n i (lásd s é g é n e k h a t v a n a s é v e k b e l i b e c s l é s e i r ő l kiderült, h o g y p o n t a t l a n o k v o l t a k . A V i l á g b a n k a világ né­ p e s s é g é t 2 0 0 0 - r e m i n d ö s s z e 6 m i l l i á r d o t megha­ l a d ó n a k b e c s ü l t e , a k o r á b b i b e c s l é s e k t ö b b mint 8 m i l l i á r d j á v a l s z e m b e n . E n n e k e l l e n é r e , ha fi­ g y e l e m b e v e s s z ü k , h o g y egy é v s z á z a d d a l ezelőtt c s a k 1,5 m i l l i á r d e m b e r élt a F ö l d ö n , ez a szám

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

még m i n d i g e l k é p e s z t ő a r á n y ú n ö v e k e d é s t m u ­

A

tat. Mi t ö b b , a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m ö g ö t t i e g y e s

1 8 - 1 9 . s z á z a d b a n E u r ó p á b a n é s a z E g y e s ü l t Ál­

tényezők e g y á l t a l á n n e m j e l e z h e t ő k e l ő r e ,

lamokban, de azóta ezek a görbék kisimultak. Ma

így

népességnövekedés

rátái

magasak

voltak

a

s z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n 2 és 3 s z á z a l é k k ö z ö t t

minden becslést óvatosan kell értelmezni.

van a népszaporulat

(lásd a

11.4.

ábrát).

Lehet,

hogy ezek n e m tűnnek nagyon másnak, mint az

Népességelemzés: demográfia

i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n , de v a l ó j á b a n a k ü l ö n b ­ ség ó r i á s i .

A népesedés számszerű adatait e l e m z ő t u d o m á n y

E n n e k a z a z oka, h o g y a n é p e s s é g e x p o n e n c i á ­

a demográfia. A f o g a l m a t k ö r ü l b e l ü l m á s f é l s z á z

l i s a n n ö v e k s z i k . Van e g y ő s i p e r z s a m í t o s z , a m e l y

évvel e z e l ő t t a l k o t t á k m e g , e g y o l y a n i d ő s z a k ­

segít ezt m e g v i l á g í t a n i . E g y u d v a r o n c m e g k é r t e a z

ban, a m i k o r a n e m z e t e k e l k e z d t e k h i v a t a l o s sta­

uralkodót, hogy szolgálatai j u t a l m á u l adjon neki

tisztikákat v e z e t n i l a k o s s á g u k j e l l e g é r ő l é s meg­

kétszer annyi rizsszemet m i n d e n egyes korábbi

oszlásáról. A d e m o g r á f i a a n é p e s s é g s z á m á n a k

s z o l g á l a t á é r t úgy, h o g y a s a k k t á b l a e l s ő k o c k á j á ­

mérésével, v a l a m i n t a n ö v e k e d é s és c s ö k k e n é s

ba először egy s z e m rizst h e l y e z z e n . A b b a n a hi-

okainak m a g y a r á z a t á v a l foglalkozik. A n é p e s s é g

szemben, hogy ez neki kedvez, a király hozatott

számának a l a k u l á s a h á r o m t é n y e z ő , a s z ü l e t é s e k ,

rizst a r a k t á r a i b ó l . A h u s z o n e g y e d i k k o c k á n á l a

a h a l á l e s e t e k és a m i g r á c i ó függvénye. A d e m o g ­

raktár kiürült, a negyvenedik k o c k á h o z tízmil­

ráfiát h a g y o m á n y o s a n a s z o c i o l ó g i a e g y i k á g á n a k

liárd

tekintik, m e r t a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k gyako­

1 9 7 2 ) . M á s szavakkal, egyetlen tétellel elkezd­

riságát b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k e g y a d o t t c s o p o r t ­

ve, m a j d azt m e g d u p l á z v a , a z e r e d m é n y t m e g i n t

ban vagy a t á r s a d a l o m b a n , t o v á b b á a n é p e s s é g

m e g d u p l á z v a - 1, 2, 4, 8, 1 6 , 3 2 , 6 4 , 1 2 8 és így

vándorlása, n a g y m é r t é k b e n t á r s a d a l m i é s kultu­

tovább - gyorsan óriási s z á m o k h o z jutunk. Hét

rális e r e d e t ű e k .

m ű v e l e t alatt a s z á m 128-szorosára e m e l k e d i k .

A

demográfiai

munka

jellegében

statiszti­

kai. M i n d e n fejlett n e m z e t m a a l a p v e t ő s t a t i s z ­ tikai adatokat gyűjt és d o l g o z fel a l a k o s s á g á r ó l népszámlálások

(egy

ország

teljes

lakosságáról

rizsszemre

lett volna

szükség

(Meadows

P o n t o s a n ugyanez az elv vonatkozik a népesség­ szaporulatra is.

E z t a h a t á s t < megkettőződési idővel tudjuk m é r n i , a z z a l a z i d ő t a r t a m m a l , a m e l y a h h o z szük­

rendszeresen k é s z í t e t t a d a t f e l v é t e l e k ) t a r t á s á v a l .

séges, h o g y a n é p e s s é g s z á m a m e g k é t s z e r e z ő d ­

Annak e l l e n é r e , h o g y m a n a p s á g a z a d a t g y ű j t é s

jön. Az egyszázalékos népességnövekedés hetven

módszerei i g e n a l a p o s a k , m é g e z e k n é l a n e m z e ­

é v alatt k e t t ő z i m e g a k i i n d u l ó n é p e s s é g s z á m o t .

teknél s e m t e l j e s e n p o n t o s a k a d e m o g r á f i a i sta­

A 2 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s 35 év alatt k e t t ő z i m e g

tisztikai a d a t o k .

a n é p e s s é g e t , m í g a 3 s z á z a l é k o s s z a p o r u l a t 23 év

Az Egyesült Királyságban 1 8 0 1

ó t a v a n tíz­

alatt h o z h a t k é t s z e r a n n y i lakost. P a u l E h r l i c h ,

célja,

a k i t m á r e m l í t e t t ü n k a fejezet e l e j é n , é p p e n a vi­

hogy a l e h e t ő l e g p o n t o s a b b l e g y e n , de k ü l ö n f é l e

lág n é p e s s é g e m e g k e t t ő z ő d é s i i d e j é n e k g y o r s u l ó

évenként n é p s z á m l á l á s .

A népszámlálás

okoknál fogva e g y e s e k n e m j e g y e z t e t i k b e m a g u ­

ü t e m b e n v a l ó c s ö k k e n é s e o k á n aggódott a n n y i ­

kat be a n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t á s b a , p é l d á u l az il­

ra a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m i a t t . A világ n é p e s s é ­

legális b e v á n d o r l ó k , a h a j l é k t a l a n o k , az á t u t a z ó k

ge 1 8 5 0 - r e érte el az e g y m i l l i á r d o t . A k ö v e t k e z ő

és mások, a k i k így e l k e r ü l i k a n y i l v á n t a r t á s b a vé­

nyolcvan évben,

telt. S z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n , k ü l ö n ö s e n a h o l

milliárdra. Ez pontosan jelezte előre a következő

mostanában m a g a s v o l t a n é p e s s é g n ö v e k e d é s , a

megkettőződést négymilliárdra 1975-ig.

demográfiai

statisztikák

sokkal

1930-ig megduplázódott:

két­

megbízhatatla­

nabbak.

Malthusianizmus A népesség változásának dinamikája

A modernitás előtti társadalmakban nagyon ma­ gas v o l t a s z ü l e t é s i r á t a a m a i i p a r o s o d o t t világ

A n é p e s s é g n ö v e k e d é s vagy - h a n y a t l á s r á t á i t ú g y

s z á m a i v a l ö s s z e v e t v e . E n n e k e l l e n é r e a 1 8 . szá­

számolják ki, h o g y k i v o n j á k a z e z e r l a k o s r a e s ő

zadig

elhalálozások s z á m á t a z e z e r l a k o s r a f e s ő s z ü l e t é ­

m e r t n a g y j á b ó l e g y e n s ú l y v o l t a s z ü l e t é s e k és a

a

népességnövekedés

alacsony

maradt,

sek s z á m á b ó l - ezt r e n d s z e r i n t é v e n t e v é g z i k el.

halálozások száma között. A számok általános

Egyes e u r ó p a i o r s z á g o k n a k n e g a t í v n ö v e k e d é s i

t r e n d j e e m e l k e d é s t m u t a t o t t , é s n é h a v o l t a k ki­

rátája van - m á s s z a v a k k a l l a k o s s á g u k fogyatko­

ugró népességszaporulatok,

zik. Gyakorlatilag m i n d e n i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n

halálozási számok követték. A középkori Euró­

0,5 s z á z a l é k n á l a l a c s o n y a b b a n ö v e k e d é s i r á t a .

p á b a n például a m i k o r rosszul sikerült az aratás,

de ezeket növekvő

FEJEZET

emográfia: alapfogalmak A demográfusok által használt alapfogalmak kö­ zül a legfontosabbak a nyers születési ráták, a termékenység, a fogamzóképesség és a nyers ha­ lálozási ráták. A nyers születési rátákat az ezer lakosra jutó élveszületések számaként fejezik ki. Nagyon általános jellegük miatt nevezik őket „nyers" rátáknak. A nyers születési arányszámok nem mondják meg például, hogy a népesség­ nek milyen aránya férfi vagy nő, vagy milyen a népesség kor szerinti megoszlása (a fiatalok és öregek népességen belül egymáshoz viszonyított aránya). Ahol statisztikai adatgyűjtés folyik, ott a születési vagy halálozási rátákat ilyen kategó­ riákra vonatkoztatják; ilyenkor a demográfusok inkább „specifikus" és nem „nyers" rátákról be­ szélnek. Például a korspecifikus születési ráta az ezer nőre eső születések számát jelentheti a kü­ lönböző korcsoportokban. Ha részletesebben meg akarjuk érteni a népes­ ség alakulását, akkor általában szükség van a spe­ cifikus születési arányszámokban megadott infor­ mációkra. A nyers születési arányszámok külön­ böző csoportok, társadalmak és régiók általános összehasonlításánál hasznosak. így az Egyesült Királyság nyers születési rátája 2002-ben 11 ez­ relék volt. Más ipari országokban alacsonyabbak az arányszámok, például 9 ezrelék Németország­ ban, Oroszországban és Olaszországban. A világ számos más részében a nyers születési arány­ számok sokkal magasabbak. Indiában például a nyers születési arányszám 21 ezrelék; Etiópiában 43 ezrelék (http://www.unicef.org/infobycountry/ index.html). A születési arányszám a nők termékenységének a kifejeződése. A termékenység arra vonatko­ zik, hány élveszületett gyermeke van egy átlagos asszonynak. A termékenységi rátát általában az ezer fogamzóképes asszonyra jutó szülések átla­ gaként számolják ki. A termékenységet megkülönböztetik a f o g a m zóképességtől, amely az asszonyok biológiailag kihordani képes gyermekeinek számával egyenlő. Egy nőnél fizikailag lehetséges, hogy minden év­ ben gyermeket szüljön azon időszak alatt, amikor fogamzásra képes. A termékenység a pubertás és a menopauza korától függően változik, mind a kettő eltér országonként és egyénenként. Elő­ fordulnak olyan családok, ahol az asszony húsz vagy annál is több gyermeket szül, a termékeny­

ségi ráták a gyakorlatban sokkal alacsonyabbak, mint a fogamzóképességi ráták, tekintve hogy társadalmi és kulturális tényezők korlátozzák a szaporodást. A nyers halálozási rátákat (szokás „mortali­ tási rátáknak" is nevezni őket) ugyanúgy számít­ ják ki, mint a születési adatokat - az ezer lakosra eső éves halálesetek számával. Itt is lényeges kü­ lönbségek vannak az országok között, de számos társadalomban csökkennek a fejlett országokban lévő szintekkel összevethető értékekre. 2002-ben az Egyesült Királyságban az elhalálozási arány 10 ezrelék volt, Indiában 9; Etiópiában pedig 18 ez­ relék. Néhány országnak sokkal magasabb halá­ lozási rátái vannak. Sierra Leonéban például az elhalálozási arány 30 ezrelék. A nyers születési rátákhoz hasonlóan a nyers elhalálozási ráták a mortalitásnak (a népesség elhalálozási adatai) csak nagyon általános mutatói. A specifikus ha­ landósági ráták pontosabb információkat adnak. Különösen fontos elhalálozási ráta a csecsemő­ halandósági ráta az ezer születésre eső újszü­ löttek száma, akik egyéves koruk előtt meghal­ nak. A népességrobbanás mögött található egyik kulcstényező a csecsemőhalandósági ráták csök­ kenése. A csecsemőhalandóság csökkenő rátáinak van a legfontosabb hatása a születéskor várható életkorra - azaz, azoknak az éveknek a számá­ ra, amennyit egy átlagos ember remélhetőleg élni fog. 2003-ban a születéskor várható életkor az Angliában született nőknél 81 év volt, a fér­ fiaknál pedig 76 év. Ez jócskán különbözik az el­ múlt évszázad fordulóján, 1901-ben számolt 49 és 45 éves életkilátásoktól. Ez persze nem jelenti, hogy az 1901-ben születettek többsége negyve­ nes éveiben meghalt. Amikor magas a csecsemő­ halandóság, ahogy számos fejlődő országban az, az átlagos várható életkor, amely egy statisztikai átlagszám - lecsökken. A betegség, a táplálkozás és a természeti katasztrófák hatásai is a várha­ tó életkorra ható tényezők. A várható életkort meg kell különböztetni az é l e t t a r t a m t ó l , amely az egyén által biológiailag megélhető élethossz években számolt maximuma. Míg a várható élet­ kor a világ legtöbb társadalmában növekedett, az élettartam nem változott. Az embereknek csak egy kis hányada éli meg a százéves kort, vagy él annál hosszabb ideig.

A világ legszegényebb országaiban jelentős a népességnövekedés.

elhalasztották a h á z a s s á g k ö t é s e k e t , a f o g a m z á s o k

k o m b i n á l v a t e r m é s z e t e s gátját s z a b j a a n é p e s s é g

száma l e c s ö k k e n t , a h a l á l e s e t e k s z á m a n ő t t . E z e k

növekedésének. M a l t h u s előre jelezte, hogy az

az egymást k i e g é s z í t ő t e n d e n c i á k c s ö k k e n t e t t é k

e m b e r e k mindig a n y o m o r és az é h e z é s körül­

az éhes szájak s z á m á t . E g y e t l e n i p a r o s o d á s e l ő t t i

m é n y e i között fognak létezni, h a c s a k az általa

társadalom s e m v o l t k é p e s e t t ő l a z ö n s z a b á l y o z ó

„erkölcsi önmegtartóztatásnak" nevezett maga­

ritmustól m e g s z a b a d u l n i ( W r i g l e y 1 9 6 8 ) .

tartást n e m gyakorolják. Az ő javasolt m e g o l d á s a

kialakulásának időszaka alatt

a t ú l z o t t n é p e s s é g s z a p o r o d á s r a az volt, h o g y az

sokan várták az új k o r s z a k o t , a m e l y b e n a n é l k ü ­

emberek korlátozzák a szexuális aktusok számát

Az i p a r o s o d á s

lözés a m ú l t j e l e n s é g é v é v á l i k . A m o d e r n i p a r

(a fogamzásgátló m ó d s z e r e k alkalmazását „bűn­

fejlődése, g o n d o l t á k m i n d e n f e l é , a b ő s é g új kor­

nek" tekintette).

szakát dés

teremti

törvényéről

majd [Essay

meg. on

the

Tanulmány a Principle

népese­

E g y i d e i g ü g y e t s e m v e t e t t e k malthusianiz-

of Popula­

musra, m i v e l a n y u g a t i o r s z á g o k n é p e s s é g f e j l ő ­

tion, M a l t h u s 1 9 7 6 ; e r e d e t i l e g 1 7 9 8 ) c í m ű ü n n e ­

d é s e e g é s z e n m á s a l a k o t öltött, m i n t a m i l y e n r e

pelt m u n k á j á b a n T h o m a s M a l t h u s b í r á l t a e z e k e t

M a l t h u s s z á m í t o t t - a h o g y ezt l á t n i fogjuk a k é ­

a nézeteket, és vitát i n d í t o t t a n é p e s e d é s és az

sőbbiekben. A 1 9 - 2 0 . században a népességnöve­

élelmiszerforrások k ö z t i k a p c s o l a t r ó l ,

amely a

k e d é s r á t á i c s ö k k e n t e k . O l y a n n y i r a , h o g y a har­

mai napig is f o l y t a t ó d i k . A k k o r azt írta, h o g y az

mincas években a népesség csökkenése számos

európai lakosság g y o r s a n n ö v e k s z i k m a j d . M a l ­

i p a r i o r s z á g b a n , így a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n i s

thus k i m u t a t t a , h o g y a m í g a n é p e s s é g n ö v e k e d é s

k o m o l y a g g o d a l m a t o k o z o t t . A világ n é p e s s é g é ­

exponenciális, a z é l e l m i s z e r - e l l á t á s k ö t ö t t forrá­

nek megugrása a 20. században ismét n é m i hitelt

soktól függ, a m e l y e k e t c s a k ú g y l e h e t b ő v í t e n i , •

kölcsönzött Malthus elméletének, bár n e m sokan

hogy új f ö l d t e r ü l e t e k e t v o n n a k be a m ű v e l é s b e .

támogatják eredeti formájában. Ugyanakkor úgy

A népességnövekedés ezért a rendelkezésre álló

tűnik, hogy a fejlődő országok népességrobbaná­

támogatási e s z k ö z ö k t ő l fosztja m e g a z e m b e r i ­

s a feléli a z o k a t a z e r ő f o r r á s o k a t , a m e l y e k e t e z e k

séget. E n n e k e l k e r ü l h e t e t l e n e r e d m é n y e a z é h ­

a z o r s z á g o k saját p o l g á r a i k t á p l á l á s á r a p r o d u k á l ­

ínség, a m e l y a h á b o r ú és j á r v á n y o k h a t á s á v a l

ni képesek.

7 7.5. ábra Várható életkor globális perspektívában, 2002 Alaszka (Egyesült Államok)

Bahama- "? szigetek ^ _ ^ V Domimkai Köztársaság Belize Puerto Rico Jamaica'^Jfc^ / S t . Kitts é s Nevis • '•' "A—Antigua és Barbuda londuras Ha«i ^Dominika St. Lucia-: , - B a r b a d o s Gambia r*earagua_ ^ g t . Vincent és a Grenadine-sz. £ Grenada Guinea-Bissau "Trinidad és Tobago Guinea Costa Rica .Guyana Sierra Leone' Panama

V

K

Hawaii-szigetek

u

,

i

'**>

v

Csendes-óceán

Francia G u y a n a

Libéria' Elefántcsontpart G

h

T á

n

a

Galápagosszigetek Ecuador j

Atlanti-óceán

Várható élettartam

•

50 év vagy alacsonyabb 51-59 év 60-64 év

• •

75 év vagy magasabb Nincs adat

Falkland* szigetek

Forrás: World Bank 2003

° 9 ° . .

n

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

A demográfiai átmenet

A d e m o g r á f u s o k n e m é r t e n e k t e l j e s e n e g y e t ab­ ban, hogyan kell é r t e l m e z n i ezt a változássoroza­

A demográfusok g y a k r a n h i v a t k o z n a k az i p a r o ­

tot, v a g y m i l y e n h o s s z ú ideig tart m a j d a h a r m a ­

sodott o r s z á g o k b a n a 1 9 . s z á z a d t ó l k e z d v e a szü­

d i k s z a k a s z . A t e r m é k e n y s é g a n y u g a t i országok­

letések

számának

b a n n e m volt teljesen stabil az elmúlt körülbelül

változásaira m i n t demográfiai átmenetre. A fo­

száz évben, ezért jelentős k ü l ö n b s é g e k v a n n a k

galmat e l ő s z ö r W a r r e n S . T h o m p s o n kutatta, a k i

t e r m é k e n y s é g b e n a z i p a r o s o d o t t á l l a m o k , vala­

halálesetekhez

viszonyított

egy h á r o m s z a k a s z o s f o l y a m a t o t írt le, a m e l y b e n

mint azokon belül az osztályok és régiók között.

a népesség s t a b i l i t á s á n a k e g y i k t í p u s á t i d ő v e l e g y

E n n e k e l l e n é r e á l t a l á n o s a n elfogadott, h o g y e z a

másik váltja fel, a h o g y a t á r s a d a l o m a g a z d a s á g i

s o r r e n d p o n t o s a n írja l e a m o d e r n t á r s a d a l m a k

fejlődés egy f e j l e t t e b b s z i n t j é t éri e l ( T h o m p s o n

demográfiai j e l l e m z ő i n e k alapos átalakulását.

1929).

A demográfiai á t m e n e t elmélete közvetlenül

Az első szakasz a l e g t ö b b h a g y o m á n y o s ország­ ra jellemző állapotokra vonatkozik,

amelyben

ellenkezik T h o m a s Malthus gondolataival. Míg Malthus számára a megnövekedett jólét automa­

mind a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i r á t á k m a g a ­

tikusan

sak, és a g y e r m e k h a l a n d ó s á g k ü l ö n ö s e n nagy.

a d e m o g r á f i a i á t m e n e t t é z i s e azt h a n g s ú l y o z z a ,

A népesség l a s s a n n ő , h a n ő e g y á l t a l á n , m i v e l a

h o g y a z i p a r o s í t á s á l t a l g e n e r á l t g a z d a s á g i fejlő­

születések m a g a s s z á m á t t ö b b é - k e v é s b é k i e g y e n ­

d é s i d ő v e l a n é p e s s é g s t a b i l i t á s új e g y e n s ú l y i ál­

líti a h a l á l o z á s o k a r á n y a .

lapotához vezet.

A

második

szakasz,

amely

Európában

és

hozza

magával

a

népességnövekedést,

az

Egyesült Á l l a m o k b a n a 1 9 . s z á z a d e l s ő é v t i z e d e i ­ ben - nagy r e g i o n á l i s e l t é r é s e k k e l - a k k o r fordult

A változás kilátásai

elő, amikor a h a l á l e s e t e k s z á m a l e c s ö k k e n t , m i ­ közben a t e r m é k e n y s é g m a g a s m a r a d t . E z é r t ez

A fejlődő világ országaiban a termékenység ma­

a jelentős n é p e s s é g n ö v e k e d é s fázisa. E z t e z u t á n

gas m a r a d t a c s a l á d m é r e t é r ő l a l k o t o t t h a g y o m á ­

követi

a

harmadik

szakasz,

amelyben

az

ipari

n y o s felfogás m i a t t . M a i s k í v á n a t o s a s o k gye­

fejlődéssel a s z ü l e t é s e k s z á m a o l y a n s z i n t r e e s i k

rek

vissza, h o g y a n é p e s s é g s z á m a i s m é t m e g l e h e t ő ­

m u n k a e r ő r e van szükség. Egyes vallások ellenzik

sen stabil.

a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s t , i l l e t v e h e l y e s l i k a nagy-

vállalása,

mivel

a

családi

gazdálkodáshoz

Egyes családokban kívánatosnak tartják a sok gyereket, ahogyan ez a tádzsik menekült család Kirgizisztánban.

334

11. FEJEZET

családos életformát. S z á m o s országban ellenzik

„ k ö z e p e s " - a m e l y e t az E N S Z a l e g v a l ó s z í n ű b b ­

a fogamzásgátlást, p é l d á u l az i s z l á m v e z e t ő k és a

n e k tart - , azt f e l t é t e l e z v e , h o g y a t e r m é k e n y s é g i

k a t o l i k u s e g y h á z is, a m e l y n e k b e f o l y á s a k ü l ö n ö ­

s z i n t a s s z o n y o n k é n t k é t g y e r m e k k ö r ü l fog stabi­

s e n Dél- és K ö z é p - A m e r i k á b a n j e l e n t ő s . A t e r m é ­

l i z á l ó d n i , így a világ l a k o s s á g á n a k s z á m a 2 1 5 0 - r e

kenység csökkentésére felszólító jelszavak nem­

11,8 milliárdra emelkedik majd.

igen

szerepelnek

a

politikusok

szókincsében.

A z á l t a l á n o s n é p e s s é g n ö v e k e d é s i várakozások

1 9 7 4 - b e n Argentínában betiltották a fogamzás­

k é t k ü l ö n b ö z ő t e n d e n c i á t n e m v e s z n e k figyelem­

gátlókat az ország l a k o s s á g a s z á m á n a k a l e h e t ő

b e . A l e g t ö b b f e j l ő d ő o r s z á g e l ő s z ö r a fent leírt de­

l e g h a m a r a b b t ö r t é n ő m e g d u p l á z á s á t c é l z ó prog­

m o g r á f i a i á t m e n e t i f o l y a m a t o n fog á t m e n n i , ami

r a m r é s z e k é n t , s e z t a l é p é s t az ország g a z d a s á g i

a h a l á l o z á s i a r á n y c s ö k k e n é s e m i a t t a népesség

és katonai erejének fejlesztését szolgáló eszköz­

j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t e r e d m é n y e z i . I n d i a é s Kína

nek tekintették.

v a l ó s z í n ű l e g 1,5 m i l l i á r d o s n é p e s s é g g e l számol­

A t e r m é k e n y s é g c s ö k k e n é s e n é h á n y n a g y fej­

hat. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában

lődő országban mégis bekövetkezett. Példa erre

e g y e s t e r ü l e t e k h a s o n l ó a n gyors n ö v e k e d é s t fog­

K í n a , a h o l j e l e n l e g 1,3 m i l l i á r d a l a k o s s á g s z á m a ,

nak mutatni, majd a népesség stabilizálódik.

a világ ö s s z l a k o s s á g á n a k m i n t e g y e g y n e g y e d e . A

A m á s o d i k t e n d e n c i a a fejlett o r s z á g o k a t érinti,

kínai k o r m á n y vezette be a legátfogóbb népesség­

a m e l y e k m á r t ú l j u t o t t a k a d e m o g r á f i a i átmene­

szabályozási programot a világon, azzal a céllal,

t e n . E z e k a t á r s a d a l m a k n a g y o n c s e k é l y népes­

h o g y a j e l e n l e g i s z i n t e n s t a b i l i z á l j a o r s z á g a la­

ségnövekedést

kóinak számát. A kormány ösztönzőket léptetett

l e s z n ö v e k e d é s . E h e l y e t t az e l ö r e g e d é s fog be­

é l e t b e ( p é l d á u l j o b b l a k á s , i n g y e n e s orvosi ellá­

k ö s z ö n t e n i , a m e l y b e n f i f i a t a l o k s z á m a abszolút

fognak

megérni,

ha

egyáltalán

tás é s o k t a t á s ) a z e g y g y e r m e k e s c s a l á d o k n é p s z e ­

s z á m o k b a n is c s ö k k e n n i fog, és a l a k o s s á g idő­

rűsítésére, m i k ö z b e n a többgyermekes családok

s e b b s z e g m e n s é n e k l é t s z á m a j e l e n t ő s e n megnö­

komoly nehézségeknek néznek elébe (csökkentik

v e k s z i k . E n n e k s z é l e s k ö r ű g a z d a s á g i é s társa­

a n n a k a b é r é t , a k i n e k h a r m a d i k g y e r m e k e szü­

d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i l e s z n e k a fejlett országok

l e t i k ) . A k í n a i k o r m á n y p o l i t i k á j a a z o n b a n ször­

s z á m á r a : A h o g y e m e l k e d i k a r á s z o r u l t a k száma,

n y ű s é g e s é s n e m várt k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s járt.

ú g y f o g n a k n ö v e k e d n i a z e l v á r á s o k a z egészség­

Kínában hagyományosan előnyben részesítik a

ü g y i és a s z o c i á l i s e l l á t á s o k i r á n t . Az i d ő s e b b e k

fiúkat, m i v e l a f i ú g y e r m e k e k dolga i d ő s koruk­

p o l i t i k a i s ú l y a i s n ö v e k e d n i fog s z á m u k emelke­

b a n g o n d o z n i a s z ü l e i k e t , m í g a n ő k férjük c s a ­

désével, s elképzelhető, hogy képesek lesznek a

l á d j á h o z t a r t o z n a k a h á z a s s á g k ö t é s u t á n . A szi­

n e k i k f o n t o s p r o g r a m o k é s s z o l g á l t a t á s o k érdeké­

gorú n é p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o d a v e z e t e t t ,

b e n nagyobb kormányzati kiadásokat elérni.

hogy

újszülött

leánygyermekeket

öltek

meg

a

c s a l á d o k , m é g a b ü n t e t é s t is vállalva, c s a k h o g y lehessen második gyermekük. Mindezek ellené­ re, ez a k e g y e t l e n s z ü l e t é s e l l e n e s p o l i t i k a e r ő s e n c s ö k k e n t e t t e a z ország n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t .

/ A

népesség

életút,

elöregedését

öregedés"

című fejezet

a

6.,

„Szocializáció,

tárgyalja,

a

151-

167. oldalon.

K í n a programjához jelentős központi ellenőr­

M i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r n a k e z e k a demog­

z é s r e v a n szükség, a m e l y vagy e l f o g a d h a t a t l a n ,

ráfiai v á l t o z á s o k ? E g y e s m e g f i g y e l ő k azt vetítik

vagy e l k é p z e l h e t e t l e n a l e g t ö b b f e j l ő d ő ország­

e l ő r e , h o g y á l t a l á n o s t á r s a d a l m i f o r r o n g á s o k vár­

ban.

családtervezési

h a t ó a k - k ü l ö n ö s e n a d e m o g r á f i a i á t m e n e t e t meg­

t á m o g a t ó é s f o g a m z á s g á t l ó felvilágosító progra­

é l ő f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n . A g a z d a s á g és a munka­

m o t p r ó b á l t a k ki, d e a z o k c s a k m é r s é k e l t sikert

e r ő - p i a c i v á l t o z á s o k s z é l e s k ö r ű b e l s ő migrációt

hoztak.

798 millió

i n d í t h a t n a k el, m i v e l a v i d é k e n é l ő k m u n k á t fog­

volt. 2 0 0 0 - r e é p p e n e l é r t e a z e g y m i l l i á r d q t . M é g

n a k k e r e s n i . A v á r o s o k gyors n ö v e k e d é s e való­

Indiában

például

sokféle

1988-ban India népessége

h a c s ö k k e n n e i s n ö v e k e d é s i rátája, 2 0 5 0 - r e I n d i a

s z í n ű l e g t o v á b b i k ö r n y e z e t i k á r o k h o z vezet: új

l e s z a világ l e g n é p e s e b b országa, t ö b b m i n t 1,5

k ö z e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k h o z , t ú l t e r h e l t infra­

milliárd lakójával.

struktúrához,

A v á r a k o z á s o k s z e r i n t a k ö v e t k e z ő s z á z év de­ mográfiai

változásai

nagyobbak

lesznek,

nyedett,

növekvő bűnözéshez

és

elszegé­

lakásfoglalással k ü z d ő településekhez.

mint

Az é h í n s é g és az é l e l m i s z e r h i á n y egy m á s i k ko­

Nehéz

m o l y ok az a g g o d a l o m r a . M i n t a g l o b á l i s egyen­

p o n t o s a n m e g j ó s o l n i , h o g y m i l y e n r á t á v a l fog a

l ő t l e n s é g f e n t i t á r g y a l á s á b a n l á t t u k , 8 3 0 millió

Föld népessége szaporodni. Az E N S Z számítá­

e m b e r v a n a F ö l d ö n , a k i é h s é g t ő l és alultáplált­

bármikor az emberi történelem során.

sai s z e r i n t l e h e t „ m a g a s " a t e r m é k e n y s é g i ráta,

s á g t ó l s z e n v e d . A n é p e s s é g g y a r a p o d á s á n a k meg­

s e b b e n az e s e t b e n a világ l a k o s s á g á n a k s z á m á t

f e l e l ő e n k e l l e n e n ö v e k e d n i e a z élelmiszer-terme­

2150-ig 25 milliárdnál többre becsülik, illetve

l é s n e k , h o g y e l k e r ü l j ü k a z á l t a l á n o s élelmiszer-

335

GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG hiányt. N e h é z e l k é p z e l n i e n n e k m e g v a l ó s u l á s á t ,

gramm) gabonát fognak s z e m é l y e n k é n t termelni,

hiszen a világ l e g s z e g é n y e b b r é s z e i n v í z h i á n y

ö s s z e h a s o n l í t v a a f e j l ő d ő világ s z e m é l y e n k é n t i

van, c s ö k k e n a t e r m ő f ö l d és p u s z t u l a t a l a j : e z e k

m i n d ö s s z e 5 0 7 fontjával.

olyan f o l y a m a t o k , a m e l y e k a h e l y e t t , h o g y n ö v e l ­

A m e z ő g a z d a s á g b a n és az i p a r b a n a t e c h n o l ó ­

nék, c s ö k k e n t i k a m e z ő g a z d a s á g t e r m e l é k e n y s é ­

giai f e j l ő d é s k i s z á m í t h a t a t l a n , így s e n k i s e m l e h e t

gét. M a j d n e m b i z t o s , h o g y az é l e l m i s z e r - t e r m e ­

b i z t o s a b b a n , h o g y a világ m e k k o r a n é p e s s é g e t

lés n e m fog o l y a n s z i n t r e e m e l k e d n i , h o g y az

tud majd ellátni. A globális erőforrások m á r ma

önellátás

is kevésnek b i z o n y u l n a k ahhoz, hogy a kevésbé

lehetséges

legyen.

Nagymennyiségű

élelmet é s g a b o n á t k e l l i m p o r t á l n i o l y a n t e r ü l e ­ tekről, a h o l felesleg v a n . A F A O s z e r i n t 2 0 1 0 - i g a z iparosodott o r s z á g o k 1 6 1 4 font (kb. 8 0 0 k i l o -

fejlett o r s z á g o k b a n o l y a n é l e t s z í n v o n a l a t s i k e r ü l ­ jön kialakítani, amely összevethető az iparoso­ dott társadalmak életszínvonalával.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A világ o r s z á g a i t s o r b a l e h e t á l l í t a n i az egy

g y ő z n i a fatalista attitűdöket, véget k e l l v e t n i an­

főre e s ő b r u t t ó n e m z e t i j ö v e d e l m ü k a l a p j á n .

nak, h o g y a k o r m á n y b e a v a t k o z z o n a gazdasági

Jelenleg a világ n é p e s s é g é n e k 40

százaléka

él a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n , s z e m b e n a mindössze 16 százaléknyi, magas jövedelmű országlakóval.

ügyekbe, és nagyobb mértékű megtakarításra és b e f e k t e t é s r e k e l l b á t o r í t a n i a lakosságot. 6. A függőségi elméletek azt állítják,

hogy a globá­

lis s z e g é n y s é g a s z e g é n y o r s z á g o k gazdag or­

2. A világon m i n t e g y 1,3 m i l l i á r d e m b e r , a z a z

szágok általi kizsákmányolásának az eredmé­

majdnem m i n d e n negyedik e m b e r szegény­

nye. Egyes teoretikusai szerint annak ellenére,

ségben él, a m e l y a n y o l c v a n a s é v e k óta e m e l ­

hogy a szegény országok gazdasága a gazdag

kedik. S o k a n a faji, e t n i k u m h o z v a g y t ö r z s h ö z

o r s z á g o k b e f o l y á s a alatt áll, m é g i s v a n l e h e t ő ­

tartozás

alapján

fennálló

megkülönböztetés

ség n é m i f e j l ő d é s r e a k a p i t a l i s t á k t ó l v a l ó függő viszonyon

áldozatai. 3. A magas j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n é l ő e m b e r e k sokkal m a g a s a b b é l e t s z í n v o n a l a t é l v e z h e t n e k , mint a z a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n élők. R á j u k n e m j e l l e m z ő , h o g y é h e z n é n e k vagy a l u l t á p l á l t s á g t ó l s z e n v e d n é n e k , és felte­ hetően t o v á b b i s é l n e k . S o k k a l v a l ó s z í n ű b b , hogy t u d n a k í r n i - o l v a s n i , é s e z é r t m a g a s a b b szakképesítésük és j o b b a n fizető állásuk van.

belül.

világrendszer-elmélet

A

úgy

szól, h o g y a k a p i t a l i s t a v i l á g r e n d s z e r t egész­ ként kell tekintenünk, ha meg akarjuk érteni a globális egyenlőtlenséget. A világrendszer­ e l m é l e t a k ö z p o n t i (vagy m a g - ) , a p e r i f é r i á l i s és a f é l p e r i f e r i á l i s o r s z á g o k r a o s z t j a a g l o b á ­ lis g a z d a s á g s z e r e p l ő i t , és a g l o b á l i s g a z d a s á g hosszú távú tendenciáira koncentrál. 7. Az

államközpontú

elméletek

a

kormány

sze­

Kevés a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y n a g y c s a l á d b a n

repét hangsúlyozzák a gazdasági fejlődés elő­

élnek é s n e m v a l ó s z í n ű , h o g y g y e r m e k e i k c s e ­

segítésében,

csemőként m e g h a l n á n a k

iparosodó

a l u l t á p l á l t s á g vagy

gyermekbetegségek m i a t t .

a

gyorsan

gazdaságok

növekvő kelet-ázsiai tapasztalataira

építve

nézeteiket.

4. Az olyan ú j o n n a n i p a r o s o d o t t o r s z á g o k , m i n t

8. S e n k i sem mondhatja meg biztosan, hogy a

Hongkong, S z i n g a p ú r , Tajvan és D é l - K o r e a ,

globális egyenlőtlenség a jövőben növekedni

robbanásszerű gazdasági n ö v e k e d é s n e k indul­

vagy c s ö k k e n n i fog. E l ő f o r d u l h a t , h o g y a b é ­

tak a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l . Ez a n ö v e k e d é s

rek

részben t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k n e k t u l a j d o ­

b e , m i v e l a gazdag o r s z á g o k b a n c s ö k k e n n e k a

világméretű

kiegyenlítődése

következik

nítható, k i s e b b m é r t é k b e n a k u l t u r á l i s t é n y e ­

b é r e k , a s z e g é n y e k b e n p e d i g n ő n e k . Az is le­

zőknek t u d h a t ó b e , ám a l e g f o n t o s a b b a kor­

h e t s é g e s , h o g y e g y s z e r m i n d e n ország p r o s p e -

mányaik által j á t s z o t t k ö z p o n t i s z e r e p . H o g y

f á l n i fog egy e g y e s í t e t t g l o b á l i s g a z d a s á g n a k

ez a n ö v e k e d é s folytatódik-e, az m á r k é r d é s e s ,

köszönhetően.

a némelyik országnál jelenleg tapasztalható gazdasági n e h é z s é g e k f é n y é b e n . 5. A

globális

9. A n é p e s s é g n ö v e k e d é s e g y i k e az e m b e r i s é g leg­ fontosabb

e g y e n l ő t l e n s é g piacorientált

elméle­

A

új

keletű

malthusianizmus

globális

eszméit

problémáinak.

először

Thomas

azt

M a l t h u s fogalmazta meg kétszáz évvel ezelőtt,

állítják, hogy a fejlődés kulturális és i n t é z m é ­

miszerint a népességnövekedés túlszárnyalja

nyes akadályai m a g y a r á z z á k az a l a c s o n y jöve­

m a j d a z e m b e r e k e l t a r t á s á h o z s z ü k s é g e s erő­

delmű országok szegénységét. E n é z e t s z e r i n t

források mennyiségét. M a l t h u s az önkorlátozó

a szegénység m e g s z ü n t e t é s e é r d e k é b e n le k e l l

n e m i aktivitásban látta a megoldást, k ü l ö n b e n

tei,

mint

például

a modernizációs

elmélet,

J

11. FEJEZET a t ú l n é p e s e d é s m i a t t n y o m o r é s é h e z é s vár az emberiségre. 1 0 . A n é p e s s é g n ö v e k e d é s t e l e m z ő t u d o m á n y t demográfiának n e v e z i k . A demográfiai m u n k a jó r é s z e statisztika, de a d e m o g r á f u s o k meg­ próbálnak magyarázattal szolgálni a népes­ s é g e l o s z l á s m i k é n t j é n e k k é r d é s e i r e is. A n é ­ p e s s é g e l e m z é s l e g f o n t o s a b b fogalmai a szüle­ tési és h a l á l o z á s ráták, a t e r m é k e n y s é g és a fogamzásképesség. 1 1 . A n é p e s s é g e l o s z l á s i a d a t o k v á l t o z á s a i t álta­ lában a demográfiai átmenet f o l y a m a t á n a k fényében szokták vizsgálni. Az iparosodás előtt m i n d a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i ará­ n y o k m a g a s a k v o l t a k . A z i p a r o s o d á s kezde­ tekor a n é p e s s é g n ö v e k e d é s v o l t a j e l l e m z ő , mert csökkentek a halálozási arányok, míg a születési arányszámok csökkenése hosszabb

i d ő t vett i g é n y b e . V é g ü l k i a l a k u l t egy egyen­ súlyi helyzet, ahol az a l a c s o n y születések s z á m á v a l a l a c s o n y h a l á l o z á s i s z á m o k voltak szembeállíthatók. 1 2 . A világ n é p e s s é g é t az e l ő r e j e l z é s e k 2 1 5 0 - r e t ö b b , m i n t 1 0 m i l l i á r d r a b e c s ü l i k . E növeke­ d é s l e g n a g y o b b r é s z e a f e j l ő d ő v i l á g b a n fog l e j á t s z ó d n i , a h o l az o r s z á g o k d e m o g r á f i a i át­ a l a k u l á s o n m e n n e k át, é s gyors n ö v e k e d é s t é r n e k m e g , m i e l ő t t a n é p e s s é g s z á m a stabili­ z á l ó d i k . A fejlett v i l á g b a n a n é p e s s é g száma k e v é s s é fog n ő n i . H e l y e t t e e l ö r e g e d é s megy végbe, és a b s z o l ú t s z á m b a n is c s ö k k e n n i fog a fiatalok s z á m a . E z e k n e k a n é p e s e d é s i tenden­ c i á k n a k m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesznek a m u n k a e r ő p i a c o k r a , a j ó l é t i r e n d s z e r e k r e , az i v ó v í z e l l á t á s r a , a t e r m é s z e t e s környezetre, valamint a városok szerkezetére.

MEGFONTOLAN DÓ K!ÉRDESEI1. Ha a legszegényebb országok lakói megszabadulnának az abszolút szegénységtől, számítana-e, hogy vannak globális milliárdosok? 2. Gazdaggá válhatnak-e a szegény országok? Ha igen, hogyan? Van-e valami, ami megakadályozza őket ebben? 3. Kik a felelősek a globális szegénység megszüntetéséért, a gazdag vagy a szegény országok? 4. Miért szociológiai megközelítésű a demográfia tudománya? 5. Most végül is igaza volt Malthusnak, vagy sem?

AJÁNLOTT OLVASMANYOI< Alexander, Titus (1996): Unravelling Global Apartheid: An Overview of World Politics. Cambridge, Polity. George, Vic - Page, Robert (szerk.) (2004): Global Social Problems. Cambridge, Polity. Larrain, Jorge (1989): Theories of Development: Capitalism, Colonialism and Dependency. Cambridge, Polity. McNicoll, Geoffrey (1999): Population Weights in the International Order. New York, Population Council.

INTERNETES FORRÁSOK A gazdasági egyenlőtlenségekről szóló írások http://www.economist.com/inequalitypapers The Global Site http://www.theglobalsite.ac.uk Valutaalap http://www.imf.org Make Poverty History http:// www. makepo vertyhistory. org ENSZ h ttp:// www. un. org Világbank http://www.wprldbank.org/economicpolicy/globalization

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ

Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

„A Massachusetts állam által rám mint békebí­ róra, de mindenekelőtt az egymás iránti szerel­ metek által rám ruházott jogomnál fogva Massa­ chusetts állam törvényei szerint házastársaknak nyilvánítalak titeket" - jelentette ki Margaret Drury jegyző 2004. május 17-én, nem sokkal 9 óra után. „Csókoljátok meg egymást" - az új háza­ sok megölelték egymást. Marcia Kadish most kelt egybe partnerével, akivel már 18 éve élt együtt, és elragadtatottan mondta: „Csodálatos érzés! Mennyi szeretet! Mindjárt szétfeszít!" Partnere kijelentette, hogy úgy érzi magát, mintha „meg­ nyerte volna a lottó ötöst". Ez a házasság azonban heves vitákat váltott ki az Egyesült Államokban. James Dobson, a „Focus on the Family" elnevezésű keresztény csoport ve­ zetője így nyilatkozott: „Noha a Massachusettsben kiadott iraton az áll, hogy »házassági engedély«, voltaképpen nem más, mint a házasság intézmé­ nyének halotti bizonyítványa." A vitát az váltotta ki, hogy Marcia Kadish élettársa szintén nő volt:

Tanya McCloskey. Ók voltak az egyik első azonos nemű pár, akik az amerikai Massachusetts állam új törvényei értelmében házasságot kötöttek. Az­ nap a meleg párok egymás után érkeztek a helyi városi tanács épületébe, majd kezükben a frissen kiadott engedéllyel távoztak, amelynek birtoká­ ban immár összeházasodhatlak. Az épület előtt több ezren gyűltek össze, hogy tapssal üdvözöl­ jék őket, és ünnepeljék azt a jogot, amelyet sokan magától értetődőnek tekintenek. Massachusetts állam sok esetben volt már a li­ berális reformok előfutára. 2 0 0 4 májusában, a Legfelső Bíróság és a törvényhozás között zajló több hónapnyi küzdelem után, Massachusetts lett az első állam, amely törvényesítette az azo­ nos neműek házasságát. Bár az USA-ban egyre többen vélik úgy, hogy a törvény által kell elis­ merni a homoszexuális párok házasságát, a több­ ség (2004 májusában 55 százalék) következete­ sen ellenzi ezt (Gallup 2 0 0 4 ) . Massachusettes ezzel csatlakozott Hollandiához, Belgiumhoz és

A z e l s ő a z o n o s n e m ű pár, a k i h á z a s s á g i e n g e d é l y t k a p o t t M a s s a c h u s e t t s b e n a z u t á n , h o g y 2 4 ó r á t v á r t a k erre a városháza előtt.

SZEXUAUTÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

Kanada nagyobb részéhez: egyike lett azon kevés helynek a világon, ahol törvényesen elismerik az azonos neműek házasságát. A homoszexualitás sok szempontból normali­ zálódott: közelebb került ahhoz, hogy a minden­ napi társadalom elfogadott része legyen. Több országban születtek olyan törvények, amelyek a homoszexuálisok jogait védik. Amikor Dél-Afri­ ka 1996-ban elfogadta új alkotmányát, s egyike lett azon kevés országnak, amelyek alkotmányo­ san biztosítják a homoszexuálisok jogait, sok eu­ rópai országban - ideértve Dániát, Hollandiát és Spanyolországot - engedélyezik már, hogy a ho­ moszexuális párok bejegyzett élettársi kapcsola­ tot kössenek és igényt formáljanak a házassággal járó legtöbb jogosultságra. Az Egyesült Királyság kormánya 2004 novemberében fogadott el egy hasonló törvényt, amelynek értelmében a me­ leg és leszbikus pároknak lehetőségük van arra, hogy kapcsolatukat polgári szertartás keretében regisztráltassák és ezzel a házaspárokéhoz ha­ sonló jogokat élvezhessenek. E jogok magukban foglalják a társadalombiztosítási és nyugdíjjára­ dékot, a lakáshasználati jogot, azt, hogy az egyik fél gyermekéért szülői felelősséget vállalhatnak, az életbiztosítás teljes elismerését, a felelőssé­ get, hogy párjukat és gyermekeiket ésszerű mér­ tékben ellátják, hogy a házaspárokéhoz hasonló feltételek mellett adózhatnak és a kórházakban látogatási joguk van. Az USA-ban, Európában és másutt egyre több meleg aktivista szorgalmazza, hogy a homosze­ xuálisok házasságát teljes mértékben ismerje el a törvény. Miért törik magukat? Hiszen ahogy a 7. fejezetben tárgyaltuk, a heteroszexuális párok közötti házasság intézménye láthatólag hanyat­ lik. Az aktivisták azért tevékenykednek, mert a többiekéhez hasonló státust, jogokat és kötele­ zettségeket követelnek magunknak. Manapság a házasság elsősorban érzelmi elköteleződés, ugyanakkor, ha az állam elismeri, pontosan meg­ határozott jogi következményekkel jár. A partne­ reknek fontos jogokat és kötelezettségeket biz­ tosít, hasonlókat azokhoz, amelyet az Egyesült Királyságban az élettársi kapcsolat. Az „elköteleződési szertartások" - vagyis a jogilag nem elis­ mert házasságok - Amerikában a homoszexuális és a heteroszexuális párok körében egyaránt nép­ szerűek, de nem járnak a fent említett jogokkal és kötelezettségekkel. Másfelől természetesen többek között éppen e jogok és kötelezettségek miatt dönt úgy sok heteroszexuális pár, hogy el­ halasztja a házasságot vagy egyáltalán nem háza­ sodik meg. A homoszexuális párok házasságát ellenzők szerint az ilyen házasság komolytalan vagy termé-

szetellenes. Úgy látják, hogy legitimál egy olyan szexuális orientációt, amelyet az államnak éppen hogy vissza kellene szorítania. Amerikában van­ nak olyan érdekvédelmi csoportok, amelyeknek az a célja, hogy meggyőzzék a homoszexuáliso­ kat: változzanak meg és ellenkező neműekkel kössenek házasságot. Mások még mindig úgy vé­ lik, hogy a homoszexualitás perverzió, és heve­ sen tiltakoznak minden olyan intézkedés ellen, amely normalizálná azt. A melegek nagy része azonban egyszerűen azt szeretné, ha átlagosnak tekintenék. Rámutatnak, hogy a homoszexuálisoknak éppúgy szükségük van a gazdasági és érzelmi biztonságra, mint mindenki másnak. Andrew Suliivan Virtuálisan normális (Virtually Normal, 1995) című könyvé­ ben energikusan érvel a homoszexuális házasság előnyei mellett. Suliivan - mint katolikus és ho­ moszexuális ember - sokat vívódott azon, hogy hite hogyan egyeztethető össze szexualitásával. Véleménye szerint a homoszexualitás legalább részben természettől fogva adott, és általában nem olyasmi, amit egyszerűen „választanak" az emberek. Ha valakit arra kérnek, hogy adja fel homoszexualitását, akkor arra kérik, hogy mond­ jon le a lehetőségről, hogy szeretni fog és szeret­ ni fogják. Lehetőséget kell adni arra, hogy ez a szerelem a házasság keretein belül is kifejeződ­ hessen. Suliivan arra a következtetésre jut, hogy ha nem akarjuk azt, hogy a homoszexuálisokból elidegenedett kisebbség legyen, akkor a melegek házasságát jogilag el kell ismerni. Az, hogy a homoszexuálisok jogilag elismert házassága mint lehetőség felmerül, jól mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben milyen radikális változáson mentek át a szexualitásról alkotott el­ képzelések. Gondoljunk arra, hogy az Egyesült Királyságban csak 1967-ben legalizálták a férfiak homoszexuális viszonyát. A homoszexuálisok közötti házasság a szexuális orientációval kap­ csolatban is felvet egy kérdést: a szexuális ori­ entáció mekkora mértékben születik velünk, és mekkora mértékben tanult? Ebben a fejezetben több olyan témát fejtegetünk, amelyről már szó esett a 7. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben. Az emberi szexualitás szorosan öszszefonódik a szerelemről alkotott fogalmainkkal és azzal a kérdéssel, hogy mitől jó egy kapcsolat. Egyre többen vélik úgy, hogy jó kapcsolat csakis egyenlő felek között alakulhat ki. A melegek há­ zassága csak a jelenleg is folyó diszkrimináció- és egyenlőtlenségellenes küzdelem eredményeként vált lehetségessé. A fejezetet az emberi szexualitás tárgyalásával kezdjük, és megvizsgáljuk, hogy a nyugati társa­ dalomban jelenleg milyen változásokon megy át

12. F E J E Z E T mmaammammmamua

• • . . . .. • .

a szexuális viselkedés. Ezen belül megvizsgál­ juk a szexuális orientáció témáját, különös te­ kintettel a homoszexualitással kapcsolatos kér­ désekre a nyugati országok vonatkozásában. Ez elvezet minket a társadalmi nem tágabb kérdés­ köréhez, és felveti a kérdést, hogy a modern tár­ sadalomban mit jelent férfinak vagy nőnek len­ ni. Végül tárgyaljuk a nemi egyenlőtlenséget, és foglalkozunk azzal, hogy globális szinten miként fejeződik ki. egyre erősebben a nők egyenlősége.

AZ EMBERI SZEXUALITÁS A szexualitással kapcsolatos elképzelések drá­ mai változásokon mennek keresztül. A nyugati országokban az utóbbi pár évtizedben alapvetően megváltoztak a szexuális élet fontos aspektusai. A hagyományos társadalmakban a szexualitás szorosan kötődött a szaporodás folyamatához, de manapság már elvált attól. A szexualitás most már az élet olyan dimenziója, amelyet minden egyénnek magának kell felfedeznie és alakítania. A szexualitást valaha a heteroszexualitás és a házasság keretein belüli monogámia kontextusá­ ban „definiálták"; ma egyre inkább elfogadottak a sokféle kontextusban értelmezett szexuális vi­ selkedés és orientáció különböző formái, ahogy azt fentebb, a homoszexuálisok közötti házasság kérdésének tárgyalásakor láttuk. Ebben a szakaszban feltárunk néhány, az em­ beri szexuális viselkedéssel kapcsolatos kérdést: a biológiai befolyások fontosságát a társadalmi befolyásokkal szemben, a társadalom szerepét a szexualitás alakításában és a prokreatív techno­ lógia fejlődésének hatását. Ezután áttekintjük az emberi szexuális viselkedés nyugati társadalom­ ban megtalálható legújabb tendenciáinak néme­ lyikét.

Biológia és szexuális viselkedés A szexualitást régóta igen személyes kérdésnek tekintik: a szociológusok számára éppen ezért tartogat kihívást tanulmányozása. A szexualitás­ sal kapcsolatos információk nagy része még a közelmúltban is biológusoktól, orvoskutatóktól és szexológusoktól származott. A tudósok az ál­ latokat is tanulmányozták, hogy mélyebben meg­ értsék az ember szexuális viselkedését. Egyértelmű, hogy a szexualitásnak van bioló­ giai alapja, mivel a nő anatómiailag különbözik a férfitől. Emellett ott van a szaporodás biológiai parancsa; ha ez nem lenne, az emberi faj már ki­ halt volna. Egyes szociobiológusok, például Da­

vid Barash (1979), úgy vélik, hogy evolúciós oka van annak, hogy a férfiak inkább hajlamosak a promiszkuitásra, mint a nők. Barash szerint a fér­ fiak biológiailag hajlamosak arra, hogy annyi nőt termékenyítsenek meg, amennyit csak lehetsé­ ges, míg a nők megbízható partnert keresnek, aki képes megvédeni azt a biológiai örökséget, ame­ lyet a gyermekek jelentenek. Ennek az az oka, hogy míg a férfiak szervezete életük során több millió hímivarsejtet termel, addig a nők szer­ vezete csupán néhány száz petesejtet hoz létre, és kilenc hónapig hordja ki a magzatot. Barash elgondolását alátámasztják az állatok szexuális viselkedését vizsgáló tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy egy adott faj hím egyedei álta­ lában hajlamosabbak a promiszkuitásra, mint a nőstények. Az evolúciós megközelítést többen elutasítják. Steven Rose szerint például az ember viselkedé­ sét - az állatokéval ellentétben - sokkal erőseb­ ben formálja a környezet, mint amennyire a ge­ netikailag kódolt ösztönök meghatározzák: „Az emberi csecsemő úgy születik, hogy viszonylag kevés idegpályája épült ki" (Rose et al. 1984). Rose rámutat, hogy az emberek kisgyermekkora a többi állathoz képest kivételesen hosszú, és így a többi fajhoz képest sokkal több idejük van arra, hogy saját tapasztalataikból tanuljanak. A Barash-sal egyetértő szociobiológusok állí­ tásait sokan hevesen támadják, különösen azért, ami nézeteiből az emberi szexuális viselkedés te­ rületén következik. Egy dolog mindenesetre vilá­ gosan megkülönbözteti az embert az állattól: az, hogy az ember szexuális viselkedése értelmes, más szóval, hogy az emberek képesek szexuali­ tásukat többféleképpen használni és kifejezni. Az member számára a szexuális tevékenység több biológiai folyamatnál. Szimbolikus tevékenység, amely megmutatja, hogy kik vagyunk és hogy milyen érzelmeket élünk át. Ahogy azt a későb­ biekben látni fogjuk, a szexualitás túl komplex jelenség ahhoz, hogy teljes mértékben biológiai sajátosságoknak tulajdoníthassuk. A szexualitást azon társadalmi jelentések kontextusában kell értelmezni, amelyekkel az emberek felruházzák.

A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Minden társadalomra igaz, hogy a legtöbb ember heteroszexuális, vagyis az ellenkező nem tagjai­ nál keres érzelmi kötődést és szexuális örömöt, és hogy a heteroszexualitás történelmileg a há­ zasság és a család alapja. Azonban emellett szá­ mos kisebbségi szexuális ízlés és hajlam is léte-

M.

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M I

A szexuális n o r m á k i d ő b e n é s t é r b e n k ü l ö n b ö z n e k . A z ó k o r i G ö r ö g o r s z á g b a n a f é r f i a k é s a f i a t a l f i ú k v i s z o n y a e l f o g a d o t t n o r m a volt.

zik. Judith Lorber (1994) nem kevesebb, mint tíz szexuális identitást különböztet meg: heterosze­ xuális nő, heteroszexuális férfi, leszbikus nő, me­ leg férfi, biszexuális nő, biszexuális férfi, transz­ vesztita nő (rendszeresen férfinak öltöző nő), transzvesztita férfi (rendszeresen nőnek öltöző férfi), transzszexuális nő (férfi, akiből nő lesz) és transzszexuális férfi (nő, akiből férfi lesz). A sze­ xuális gyakorlatok még ennél is sokszínűbbek. A lehetséges szexuális gyakorlatok többek kö­ zött az alábbiakat foglalják magukban. Egy férfi vagy nő folytathat szexuális viszonyt nőkkel, fér­ fiakkal vagy mindkettővel. Ez történhet úgy, hogy egy időben ketten, hárman vagy többen vesznek részt benne. Az ember folytathat szexuális tevé­ kenységet saját magával (maszturbáció) vagy ke­ rülheti a szexet (cölibátus). Folytathat szexuális viszonyt transzszexuális személyekkel vagy olya­ nokkal, akik erotikus céllal a másik nemnek meg­ felelő módon öltözködnek, használhat pornográf anyagokat vagy szexuális segédeszközöket, gya­ korolhat szado-mazochizmust (megkötözés vagy fájdalomokozás erotikus használata), közösülhet állatokkal és így tovább (Lorber 1994). Minden társadalomban vannak szexuális nor­

mák, amelyek bizonyos gyakorlatokat elfogadnak, másokat pedig helytelenítenek vagy elítélnek. A társadalom tagjai ezeket a normákat a szocia­ lizáció során tanulják meg. A nyugati kultúrák­ ban például a szexuális normák az utóbbi évti­ zedekben a romantikus szerelemhez és a családi viszonyokhoz kapcsolódjak. E normák azonban kultúránként igen különbözők. A homoszexuali­ tás jó példa erre. Voltak kultúrák, amelyek bizo­ nyos körülmények között tolerálták vagy aktívan támogatták a homoszexualitást. Az ókori görögök például a férfiak fiatal fiúk iránti szerelmét a sze­ xuális vonzalom legmagasabb rendű formájának tekintették. Az elfogadott szexuális viselkedésformák kul­ túránként is változnak - ebből is látható, hogy a legtöbb szexuális reakció nem velünk született, hanem tanult. A legátfogóbb tanulmányt jó öt­ ven éve készítette Clellan Ford és Frank Beach (1951), akik több mint kétszáz társadalomból gyűjtött antropológiai bizonyítékot vizsgáltak meg. Megdöbbentő különbségeket találtak arra nézve, hogy egy társadalomban mit tekintenek „természetes" szexuális viselkedésnek, és hogy mit tartanak szexuálisan vonzónak. Egyes kultú-

12. F E J E Z E T

rákban például a közösülés előtt hosszú - adott esetben órákig tartó - előjáték kívánatos, mi több, szükséges, míg más kultúrákban az előjáték gya­ korlatilag ismeretlen. Vannak társadalmak, ahol úgy vélik, hogy a túlságosan gyakori közösülés testi elerőtlenedéshez vagy betegséghez vezet. A Csendes-óceán déli részén élő szeniangoknál a falu öregjei adnak tanácsot a szerelmeskedés gyakoriságát illetően, és úgy vélik, hogy ősz ha­ jú személy akár napi rendszerességgel is közö­ sülhet. A legtöbb kultúrában a férfiak és nők által el­ fogadott, szexuális vonzerővel kapcsolatos nor­ mák inkább a nők esetében vonatkoznak a külső megjelenésre. Nyugaton ez a helyzet láthatólag változik, ahogy a nők egyre több időt töltenek otthonukon kívül. Ezeket a jellegzetességeket a női szépség legfontosabb jegyeinek tartják, azon­ ban kultúránként igen különböznek. A modern nyugati társadalmakban a karcsú, kicsi testet becsülik nagyra, míg más kultúrákban vonzóbb­ nak tartják a kerekdedebb formákat (ahogy a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című feje­ zetben láttuk). Vannak társadalmak, ahol a női mellet nem tartják szexuális inger forrásának, míg máshol igen nagy erotikus jelentőséget tulaj­ donítanak neki. Bizonyos társadalmakban fon­ tosnak tartják az arc alakját, míg máshol a szem alakját és színét vagy az orr és az ajkak méretét és alakját hangsúlyozzák. A szexualitást a társadalom alakítja, de ugyan-

akkor az adott társadalomban hozzáférhető tech­ nológiák is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a technológiai változás hogyan hathat a szexuális viselkedésre.

Szexualitás és prokreatív technológia A legtöbb nő életét évszázadokon át a szülés és a gyermeknevelés határozta meg. A hagyományos társadalmakban a fogamzásgátlás hatástalan vagy ismeretlen volt. Egészen a 18. század végéig még Európában és az Egyesült Államokban is ál­ talános jelenség volt, hogy egy nő húsz (gyakran abortusszal vagy csecsemőhalállal járó) terhessé­ gen esett át. A fogamzásgátlás fejlett módszerei hozzájárultak ahhoz, hogy ez a helyzet alapve­ tően megváltozzék. Az ipari országokban élő nők számára egyáltalán nem természetes, sőt szinte ismeretlen ennyi terhesség megtapasztalása. A fogamzásgátlás fejlődése lehetővé teszi a legtöbb férfi és nő számára, hogy eldöntsék: akarnak-e gyereket, és ha igen, mikor (lásd a 12.1. ábrát). A fogamzásgátlás csak egy példa a prokreatív technológiára. Az alábbiakban tekintsünk át né­ hány területet, ahol a természetes folyamatok társadalmi folyamatokká váltak.

Szülés Az orvostudomány nem mindig szentelt nagy figyelmet a születéstől a halálig bekövetkező je­ lentős átmeneteknek. A terhesség és a szülés las­ san medikalizálódott, ahogy a helyi orvosokat és szülésznőket felváltották a specializálódott nő­ gyógyászok. Ma az iparosodott társadalmakban a szülések nagy része kórházban, speciális orvosi személyzet jelenlétében zajlik. / A test medikalizációjáról bővebben lásd a 8., Egészség, betegség és fogyatékosság című feje­ zetet.

Melyikük teste v o n z ó b b ? V a n n a k o l y a n kultúrák, a h o l in­ k á b b a telt, m i n t a s o v á n y női testet tartják a n n a k .

Régebben a pároknak a gyermek születéséig kellett várniuk arra, hogy megtudják a gyermek nemét és hogy egészséges-e. Ma a szülés előtti vizsgálatok, többek között a magzat ultrahangvizsgálatával és a magzatvízvizsgálattal kiszűrhetők a különböző rendellenességek még a gyermek születése előtt. Ez az új technológia új erkölcsi és jogi döntések elé állítja a párokat és a társadalmat. Amikor a vizsgálat magzati rendellenességet mutat, a szü­ lőknek dönteniük kell, hogy megtartják-e a mag­ zatot, tudván, hogy esetleg egész életében súlyos fogyatékkal kell élnie.

12.1. ábra

A fogamzásgátlást alkalmazó házas nők százalékos aránya

Alaszka (Egyesült Államok)

Giibert-szig

Y Fidzsi

:

x c >

Új-Zéland

>-

Forrás: E N S Z S t a t i s z t i k a i H i v a t a l a 2 0 0 3 .

> > m

Géntechnológia:

megtervezett gyerekek

Manapság nagy tudományos erőfeszítéseket tesz­ nek annak érdekében, hogy a géntechnológia kö­ rét kiterjesszék, más szóval, hogy beleavatkoz­ zanak a magzat génstruktúrájába, és ezzel befo­ lyásolják későbbi fejlődését. Valószínű, hogy a géntechnológia csaknem éppoly heves társadal­ mi vitához vezet majd, mint az abortusz kérdése. A géntechnológia alkalmazását pártolók szerint a technológia sok előnyt biztosít. Azonosítha­ tók például azok a genetikai tényezők, amelyek egyes embereket bizonyos betegségekre hajla­ mossá tesznek. A genetikai programozás bizto­ sítja majd, hogy ezek a betegségek nem öröklőd­ nek generációról generációra. Lehetségessé válik a test (a bőrszín, a haj és a szem színe, a súly stb.) születés előtti „megtervezése". A géntechnológiánál aligha lehetne szemléle­ tesebb példát hozni arra, hogy a természet foko­ zódó társadalmasítása milyen lehetőségeket nyit és milyen problémákat vet fel. Milyen döntéseket hoznak majd a szülők, ha megtervezhetik gyer­ meküket, és hol kell megszabni a döntési lehető­ ségek határát? Nem valószínű, hogy a géntechno­ lógia alkalmazása olcsó lesz. Vajon ez oda vezet majd, hogy azok, akik megengedhetik maguknak, „kiprogramoznak" majd gyermekükből minden olyan vonást, amelyet társadalmilag nemkívána­ tosnak tartanak? Mi történik majd a szegényebb rétegekből származó gyermekekkel, akik tovább­ ra is természetes módon születnek? Egyes szociológusok úgy vélik, hogy a géntech­ nológiához való eltérő hozzáférés oda vezethet, hogy kialakul egy „biológiailag alsó réteg". Akik élvezik a géntechnológiából származó testi elő­ nyöket, esetleg előítélettel kezelik és diszkrimi­ nálják majd azokat, akik nem rendelkeznek ezek­ kel az előnyökkel. Lehetséges, hogy az utóbbiak nehezen találnak majd munkát vagy nehezebben köthetnek élet- és egészségbiztosítást.

Az

abortuszvita

A modern társadalomban a reproduktív techno­ lógiák okozta erkölcsi dilemmák között talán ez a legellentmondásosabb: milyen körülmények között engedélyezhető a nők számára a művi abortusz? Az abortuszvita éppen azért vált oly intenzívvé - különösen az Egyesült Államok­ ban -, mert olyan alapvető erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos, amelyekre nem könnyű válaszolni. Az „életpártiak" véleménye szerint az abortusz egyenértékű a gyilkossággal, ezért bizonyos szél­ sőséges körülmények kivételével mindig megen­

gedhetetlen. Szerintük az erkölcsi kérdések alá­ rendeltek annak az értéknek, amelyet az emberi életnek kell tulajdonítanunk. A „választáspár­ tiak" szerint az elsődleges megfontolás az, hogy az anya rendelkezik saját teste fölött - hiszen joga van arra, hogy teljes életet éljen. A vita több erőszakos eseményhez vezetett. Megválaszolható egyáltalán a kérdés? Egy kivá­ ló társadalom- és jogfilozófus, Ronald Dworkin (1993) szerint igen. Véleménye szerint az „élet­ pártiak" és a „választáspártiak" köze La súlyos nézetkülönbségek mögött egy mélyebb réteg hú­ zódik meg, amely az egyetértés kiindulási pontja lehet, és ez ad okot a reményre. A történelem ko­ rábbi időszakaiban az élet viszonylag olcsó volt. Most azonban elérkeztünk oda, hogy nagy érté­ ket tulajdonítunk az emberi élet szentségének. Mindkét oldal ezt az értéket ismeri el, de eltérő módon értelmezik: az egyik a gyermek, a másik pedig az anya érdekeit hangsúlyozza. Dworkin úgy véli, hogy ha a két felet meg lehetne győzni afelől, hogy erkölcsi értékük közös, akkor lehető­ ség nyílna egy konstruktívabb párbeszédre.

Szexualitás a nyugati kultúrában A szexuális viselkedéssel kapcsolatos nyugati hozzáállást csaknem kétezer éven át elsősorban a kereszténység határozta meg. Bár az egyes ke­ resztény szekták és felekezetek eltérően véleked­ tek a szexualitás szerepéről, a keresztény egyház­ ban általában elfogadott nézet volt, hogy minden olyan szexuális tevékenység gyanús, amely nem utódnemzés céljából történik. Bizonyos idősza­ kokban ez a nézet az egész társadalmat jellemző szélsőséges prűdséghez vezetett. De voltak olyan korszakok is, amikor sokan figyelmen kívül hagy­ ták az egyház tanításait vagy felléptek ellene, és sokan folytattak az egyházi hatóságok által tiltott gyakorlatokat, például házasságtörést követtek el. Igen kevesen gondolták úgy, hogy szexuális kielégülést csak a házasságon belül lehet és kell keresni. A 19. században a szexualitással kapcsolatos vallási feltételezéseket részben felváltották az orvosi feltételezések. Azonban az orvosok korai írásai a szexuális viselkedésről a legtöbb esetben éppoly szigorúak voltak, mint az egyház nézetei. Egyes szerzők úgy vélték, hogy a nem utódnem­ zés céljából folytatott bármely szexuális tevé­ kenység súlyos testi bajokkal jár. Azt állították, hogy a maszturbáció vakságot, elmebetegséget, szívbajt és egyéb betegségeket vált ki, míg az orá­ lis szex rákot okoz. A viktoriánus időkben való­ sággal tombolt a szexualitással kapcsolatos kép-

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

A viktoriánus időkben a férfiak büntetlenül tarthattak szeretőt v a g y látogathattak prostituáltakat. Ha e g y nő tette volna ugyanezt, azt teljességgel e l f o g a d h a t a t l a n n a k tartották volna.

mutatás. Úgy gondolták, hogy az erényes nő kö­ zömbös a szexualitás iránt, és férje közeledését csupán kötelességtudatból fogadja el. A növekvő városokban azonban, ahol a prostitúció minden­ napos és sok esetben nyíltan megtűrt volt, a „fes­ lett" nőket úgy tekintették, mint akik tiszteletre­ méltó társaikhoz képest teljesen más kategóriába tartoznak. Sok viktoriánus férfi, aki a felszínen józan, en­ gedelmes polgár volt és odaadóan szerette felesé­ gét, rendszeresen látogatott prostituáltakat vagy szeretőket tartott. Az ilyesféle viselkedést elné­ zéssel kezelték, míg azokat a „tisztességes" nőket, akik szeretőt tartottak, botrányos életűnek tartot­ ták, és ha viselkedésükre fény derült, kirekesztet­ ték őket a társadalmi életből. A férfiak és a nők szexuális életének eltérő megközelítése következ­ tében kialakult egy kettős mérce, amelynek hatá­ sai bizonyos mértékben még ma is érzékelhetők (Barret-Ducrocq 1992). Manapság a hagyományos megközelítések együtt léteznek a szexualitással kapcsolatos libe­ rálisabb attitűdökkel, amelyek különösen felerő­ södtek az 1960-as években. Vannak - elsősorban azok, akikre hatást gyakoroltak a keresztény ta­ nok -, akik helytelenítik a házasság előtti szexet,

és általában helytelenítik a szexuális viselkedés minden olyan formáját, amely nem heteroszexuá­ lis párok között zajlik a házasság keretein belül, bár manapság sokkal többen fogadják el, hogy a szexuális öröm kívánatos és fontos dolog. Ezzel szemben mások elnézik vagy aktívan támogat­ ják a házasság előtti szexet, és toleránsán viszo­ nyulnak az eltérő szexuális gyakorlatokhoz (lásd a 12.1. táblázatot). Tagadhatatlan, hogy a sze­ xualitással kapcsolatos attitűdök a legtöbb nyu­ gati országban megengedőbbek lettek az utóbbi harminc évben. A filmeken és a színdarabokban olyan jelenetek láthatók, amelyek azelőtt teljes­ séggel elfogadhatatlanok lettek volna; pornográf anyagokhoz is könnyen hozzáférhet a legtöbb felnőtt, ha úgy akarja.

Szexuális viselkedés: Kinsey munkássága A szexuális viselkedéssel kapcsolatos általános értékekről sokkal nagyobb biztonsággal szólha­ tunk, mint a személyes szexuális szokásokról, mivel ez utóbbiak természetüknél fogva java­ részt nem kerülnek dokumentálásra. A tényleges szexuális viselkedéssel kapcsolatos első nagyobb

12. F E J E Z E T HMMMMM

12.1.

táblázat

A szexuális

kapcsolatokra vonatkozó attitűdök,

1998,

(százalékban)3

Nagy-Britannia

Mindig

Többnyire

Egyáltalán nem

helytelen

Esetenként helytelen

Néha

helytelen

helytelen

helytelen

8

8

12

10

52

29

13

56

24

39

12

Másb

Összesen

58

5

100

1

2

4

100

11

3

3

3

100

11

8

23

8

100

Férfi és nő közötti szexuális kapcsolat a h á z a s s á g előtt Házasok h á z a s s á g o n kívüli szexuális kapcsolata Szexuális k a p c s o l a t 16 év alatti fiú és lány között Azonos nemű felnőttek közötti szexuális k a p c s o l a t a

1 8 é v f e l e t t i e k e t k é r d e z t e k m e g a r r ó l , h o g y v é l e m é n y ü k s z e r i n t a s z e x u á l i s k a p c s o l a t o k n a k m e l y f o r m á j u k e l f o g a d iató, amit e g y ötfokú skálán értékeltek.

b

B e l e é r t v e azokat, akik n e m válaszoltak, illetve „ n e m t u d o m " v a g y „ a z a t t ó l f ü g g " választ a d t a k .

Forrás: Social Trends, 3 0 . 2 0 0 0 .

tanulmány akkor készült, amikor Alfred Kinsey az 1940-es és 1950-es években megkezdte kuta­ tásait az Egyesült Államokban. Kinseynek és ku­ tató kollégáinak szembe kellett nézniük vallásos szervezetek elítélő véleményével; az újságokban és a Kongresszusban erkölcstelennek minősítet­ ték tevékenységüket. Kinsey kitartott, és végül több mint 18 000 személy szexuális élettörténe­ tét gyűjtötte össze, amely a fehér amerikai popu­ láció tekintetében meglehetősen reprezentatív mintának tekinthető (Kinsey 1948, 1953). Kinsey kutatási eredményei a legtöbb embert meglepték és sokakat megdöbbentettek, mert fel­ fedték, hogy a szexuális viselkedéssel kapcsolat­ ban akkoriban elterjedt általános elvárások és a tényleges szexuális viselkedés között igen nagy a különbség. Kinsey azt találta, hogy a férfiak csak­ nem 70 százalékának volt már viszonya prostitu­ álttal, és 84 százalékuknak volt házassága előtt viszonya. A kettős mérce itt is megmutatkozott: a férfiak 40 százaléka várta el, hogy menyasszonya a házasságkötés idején szűz legyen. A férfiak több mint 90 százaléka maszturbált, és közel 60 száza­ lékuk vett már részt valamilyen orális szexuális tevékenységben. A nők körülbelül 50 százaléká­ nak volt szexuális tapasztalata a házasságkötés idején, bár a legtöbb esetben jövendőbelijével. Körülbelül 60 százalékuk maszturbált, és ugyan­ ennyien vettek már részt orális közösülésben. Az általánosan elfogadott attitűdök és a tény­ leges gyakorlat közötti szakadék, amelyre Kinsey tanulmánya felhívta a figyelmet, feltehetőleg kü­ lönösen nagy volt a kutatás idején, azaz közvetle­ nül a második világháború után. Jóval korábban, az 1920-as években vette kezdetét a szexuális fel­ szabadulás korszaka, amikor számos fiatal érez­ te úgy, hogy megszabadult a korábbi generációk életét irányító szigorú erkölcsi szabályoktól. Va­ lószínű, hogy a szexuális viselkedés akkoriban sokat változott, de a szexualitással kapcsolatos

kérdéseket nem tárgyalták a ma megszokotthoz hasonló nyíltsággal. Azok az emberek, akik olyan szexuális tevékenységet folytattak, amelyet a köz­ vélemény erősen helytelenített, azt továbbra is tit­ kolták, és nem voltak tisztában azzal, hogy mások milyen mértékben folytatnak hasonló tevékeny­ séget. Az 1960-as évek engedékenyebb idősza­ kában a nyíltan vállalt attitűdök közelebb kerül­ tek a valóságos viselkedéshez. Kinsey 1956-ban meghalt, de a vezetése alatt álló Institute for Sex Research a mai napig folytat kutatásokat. 1981ben, Kinsey kutatói tevékenységének elismeré­ seként Kinsey Institute for Research in Sex, Gen­ der and Reproductionnek nevezték el.

Szexuális viselkedés Kinsey után Az 1960-as években azok a társadalmi mozgal­ mak, amelyek megkérdőjelezték a fennálló rendet (például az alternatív vagy „hippi" életmódok), az akkori szexuális normákkal is szakítottak. Ezek a mozgalmak szexuális szabadságot hirdet­ tek, és a fogamzásgátló tabletták lehetővé tették, hogy a szexuális öröm világosan elkülönüljék az utódnemzéstől. Női csoportok elkezdték szorgal­ mazni a férfi szexuális értékektől való nagyobb függetlenséget, a kettős mérce elutasítását, vala­ mint annak elismerését, hogy a nőknek kapcsola­ taik során fokozottabb szexuális kielégülésre van szükségük. Egészen a közelmúltig nehéz volt pontosan megállapítani, hogy Kinsey kutatása óta meny­ nyit változott az emberek szexuális viselkedése. Az 1980-as évek végén Lillian Rubin ezer, 13 és 48 év közötti amerikait kérdezett ki, hogy feltár­ ja a szexuális viselkedésben és attitűdökben az utóbbi 30 évben bekövetkező változásokat. Az eredmények azt mutatták, hogy valóban jelentős fejlődés történt. Az emberek általában fiatalabb

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

A prostitúció definíciója: szexuális szolgáltatások áruba bocsátása. A „prostituált" kifejezés a késő 18. században került be a köznyelvi használat­ ba. Az ókori világban a legtöbb prostituált kur­ tizán, ágyas (kitartott szerető) vagy rabszolga volt. A hagyományos társadalomban a kurtizánok és az ágyasok gyakran magas pozíciót élveztek.

den olyan helyiséget, ahol szexuális szolgáltatást kínálnak, a helyi hatóságok szabályoznak, enge­ délyeznek és ellenőriznek. Csupán néhány olyan ország van, ahol a férfi prostituáltak működése engedélyezett.

A modern prostitúció egyik alapvető jellem­ zője, hogy a nők és a kliensek általában nem is­ merik egymást. Jóllehet előfordul, hogy a férfiak „visszatérő vendégek" lesznek, a kapcsolat nem személyes ismeretség alapján alakul ki. Korábban ez nem volt jellemző az anyagi érdekből nyújtott szexuális szolgáltatásra. A prostitúció közvetlenül összefügg a kisebb közösségek felbomlásával, a nagy, személytelen városi régiók kialakulásával és a társadalmi viszonyok elüzletiesedésével. A kisebb hagyományos közösségekben a szexuális kapcso­ latokat éppen láthatóságuk szabályozta. Az újab­ ban kialakult városi régiókban könnyen lehet név­ telenül társadalmi kapcsolatokat kialakítani.

A prostitúciót tiltó jogszabályok ritkán büntetik a klienseket. Azokat, akik szexuális szolgáltatáso­ kat vásárolnak, nem tartóztatják le és nem jelent; A fel, s bírósági eljárások során titokban tarthatják személyazonosságukat. Túlságosan kevés tanul­ mány készült a kliensekről - jóval kevesebb, mint azokról, akik szexuális szolgáltatást nyújtanak -, és ritkán veti fel bárki, hogy pszichológiai zava­ rokkal küzdenek, míg ugyanezt gyakran kijelen­ tik vagy sejtetik a prostituáltakkal kapcsolatban. Az egyensúly hiánya a kutatásban bizonyosan a szexualitás hagyományos sztereotípiájának kriti­ kátlan elfogadását mutatja, miszerint „normális", ha férfiak aktívan keresik a különféle szexuális le­ hetőségeket, míg azokat, akik kielégítik ezeket a szükségleteket, megbélyegzik.

PROSTITÚCIÓ MA

A GLOBÁLIS „SZEXTURIZMUS"

I Az Egyesült Királyságban a prostituáltak általáI ban szegényebb háttérből érkeznek, ahogy .réI gen is; de most igen nagy számban vannak köz­ tük középosztálybeli nők is. A válások emelkedő száma sok elszegényedő nőt csábít prostitúcióra. Emellett sok olyan nő, aki az iskola elvégzése után nem talál azonnal állást, masszázsszalonokban vagy call-girlként kezd dolgozni, miközben egyéb munkalehetőségeket keres. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1951ben kiadott határozata elítéli azokat, akik részt vesznek a prostitúció szervezésében vagy hasznot húznak a prostituáltak tevékenységéből, mind­ azonáltal nem tiltja a prostitúciót. 53 tagállam - köztük az Egyesült Királyság is - formálisan elfogadta határozatot, bár a prostitúcióval kap­ csolatos jogszabályok országonként igen külön­ bözőek. Vannak államok, ahol a prostitúció ille­ gális. Más országokban, például Nagy Britanniá­ ban, csak bizonyos formái (például az utcai vagy a gyermekprostitúció) tiltottak. Egyes nemzeti vagy helyi kormányzatok engedélyezik a hivata­ losan elismert bordélyházak működését, ilyenek például az „Eros Centerek" Németországban vagy a „sex house-ok" Amsterdamban. 1999 októberé­ ben a holland parlament a prostitúciót hivatalos foglalkozássá tette azon, becsülhetően 30 0 0 0 nő számára, akik a szexiparban dolgoznak. Min-

A világ bizonyos részein, például Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken a prostitúció a szexturizmus része. A prostitúcióhoz kapcsolódó szervezett társasutak olyan férfiakat vonzanak Európából, az Egyesült Államokból és Japánból, akik sok eset­ ben kiskorúakkal akarnak szexuális kapcsolatot létesíteni, jóllehet ezek az utazások az Egyesült Királyságban be vannak tiltva. A távol-keleti szexturizmus kiindulópontja az volt, amikor a koreai és vietnami háborúk alatt az amerikai katonák számára prostituáltak szol­ gáltatásait biztosították. „Pihenő- és rekreációs" központokat hoztak létre Thaiföldön, a Fülöp-szi­ geteken, Vietnamban, Koreában és Tajvanon. Né­ mely központ még ma is működik, különösen a Fülöp-szigeteken, ahol a rendszeresen érkező tu­ ristáknak és a régióban állomásozó katonáknak nyújtanak szolgáltatást. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1998ban közzétett jelentése szerint Délkelet-Ázsiában a prostitúció és a szexipar az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett, és mára olyan méreteket öltött, hogy önálló gazdasági szektornak tekint­ hető. Az olcsóbb utazás, valamint az ázsiai és a nemzetközi pénznemek nyugatiak számára igen kedvező átváltási aránya következtében a külföl­ diek számára a szexturizmus egyre inkább meg­ fizethető és vonzó. Továbbá, a szexipar az anyagi

12. F E J E Z E T

gondokkal áll összefüggésben. Előfordul, hogy kétségbeesett családok prostitúcióra kényszerítik gyermekeiket, vagy fiatalok akaratukon kívül ke­ rülnek be a szexiparba, miután gyanútlanul vála­ szolnak a „szórakoztató" vagy „táncos" munkát ígérő állásajánlatokra. A szexipar növekedésében fontos tényező a vidékről városba irányuló mig­ ráció, mivel sok nő, aki szeretné elhagyni hagyo­ mányos, korlátozó szülőhelyét, minden alkalmat megragad, hogy ezt megtehesse. Az ILO-jelentés figyelmeztet arra, hogy számos olyan országban, ahol a szexipar különösen el­ terjedt, nincs olyan jogi szabályozás vagy társa­ dalompolitika, amely kezelné a szexipar számos következményét. A prostitúció komoly szerepet játszik az AIDS és a nemi betegségek terjedésé­ ben. Gyakran kapcsolódik hozzá az erőszak, a bű­ nözés, a drogkereskedelem, a kizsákmányolás és az emberi jogok megsértése (Lim 1998).

A PROSTITÚCIÓ MAGYARÁZATA Miért van prostitúció? Annyi bizonyos, hogy tar­ tós jelenségről van szó, amely ellenáll a megszün­ tetésére irányuló kormányzati törekvéseknek. Szinte minden esetben nő kínál szexuális szolgál­ tatást férfiak számára; a fordítottja jóval ritkább; bár például Hamburgban vannak olyan „örömhá­ zak", amelyeket nők látogatnak. Természetesen korukban kezdték a szexuális életet, mint a ko­ rábbi generációk tagjai, valamint a tizenévesek szexuális gyakorlatai a felnőttekéhez hasonlóan változatosak és átfogóak voltak. Még mindig ér­ zékelhető volt a kettős mérce, de már nem akkora mértékben, mint azelőtt. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a nők elkezdték elvárni és aktívan keresni a szexuális örömöt a kapcsolatok­ ban. Elvárták, hogy ne csak nyújtsanak, hanem kapjanak is szexuális kielégülést - Rubin (1990) szerint ez a jelenség komoly következményekkel jár mindkét nemre nézve. A nők szexuálisan felszabadultabbak, mint ré­ gebben, de ezzel a fejlődéssel - amelyet a legtöbb férfi örömmel fogad - megjelent egyfajta új öntu­ datosság, amely sok férfi számára nehezen elfo­ gadható. A férfiak, akiket Rubin meginterjúvolt, gyakran mondták, hogy „kevésnek érzik magu­ kat", hogy tartanak attól, hogy „soha semmit nem csinálnak jól" és úgy vélték, hogy „manapság le­ hetetlen kielégíteni a nőket" (Rubin 1990). Kevésnek érzik magukat a férfiak? Vajon ez nem mond ellent mindannak, amit a fentiek is­ meretében elvárnánk? Hiszen a modern társada-

fiúk vagy férfiak is nyújtanak hasonló szolgálta­ tásokat férfiaknak. A prostitúció nem magyarázható egyetlen té­ nyezővel. Úgy tűnhet, hogy a férfiak szexuális szükségletei a nőkénél erősebbek vagy tartósab­ bak, és ezért igénylik azt a levezetési lehetőséget, amelyet a prostitúció nyújt. Ám ez valószínűtlen magyarázat. Láthatólag a legtöbb nő képes sok­ kal intenzívebben kifejleszteni szexualitását, mint a hasonló korú férfiak. Továbbá, ha a prostitúció egyszerűen szexuális szükségletek kielégítése vé­ gett létezne, bizonyára sok férfi prostituált árulná szolgáltatásait nőknek. A legmeggyőzőbb általános következtetés az, hogy a prostitúció a férfiak azon hajlamát fejezi ki - és bizonyos mértékbefi tartja fenn -, hogy a nőkkel szexuális célokra „használható" tárgyak­ ként bánjanak. A prostitúció egy bizonyos kontex­ tusban a férfiak és nők közötti hatalmi egyenlőt­ lenséget mutatja. Természetesen számos más té­ nyező is szerepet játszik. A prostitúció a szexuális kielégülés lehetőségét nyújtja olyan embereknek, akik testi hibáik vagy tiltó erkölcsi szabályok miatt nem találnak más szexuális partnert. A prostitu­ áltak kiszolgálják azokat a férfiakat, akik távol vannak otthonuktól, elköteleződés nélkül szeret­ nének szexuális viszonyt létesíteni vagy más nők számára elfogadhatatlan, szokatlan ízlésük van. Ám ezek a tényezők inkább a prostitúció mérté­ két magyarázzák, semmint a természetét. lomban továbbra is a férfi dominancia jellemző a legtöbb területen, és sokkal gyakoribb a férfiak által a nőkkel szemben elkövetett erőszak, mint fordítva. Az ilyen típusú erőszak alapvetően a nők fölötti uralmat és az alávetettség fenntartá­ sát célozza. Azonban néhány szerző (ahogy látni fogjuk lejjebb, Bob Connell és a nemi rend tár­ gyalása során, 3 5 9 - 3 6 3 . o.) amellett érvel, hogy a férfinak lenni épp akkora teher, mint amekko­ ra örömforrás. Egyesek hozzáteszik, hogy a férfi szexualitás nagy része inkább kényszeres, sem­ mint kielégítő. Ha a férfiak felhagynának azzal, hogy a szexualitást a kontroll eszközeként hasz­ nálják, azzal nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyernének.

A szexualitás elmélete A Kinsey Institute két kutatója, John Gagnon és William Simon, elkezdett elméleti szempont­ ból érdeklődni a birtokukban lévő adatok iránt. Szexuális irányítás (Sexual Conduct, 1973) című nagyhatású könyvükben a szerzők azt vetik fel,

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

hogy a forgatókönyv metaforája segítségével könynyebben megérthető az ember szexuális viselke­ dése. A forgatókönyv-metafora alapja az Erving Goffman által bevezetett, a hétköznapi társadal­ mi interakciót magyarázó drámametafora. (Az 5. fejezetben tárgyaltuk Goffman dramaturgiai elemzését, és áttekintettünk néhány példát, ahol a metafora megállja a helyét.) Gagnon és Simon szerint a szex is jól értelmezhető a drámameta­ fora segítségével. Bonyolult szabályok, rítusok vannak, és egy metaforikus forgatókönyv mondja meg nekünk, hogy „kivel, mit, hol és mikor, sőt még azt is, hogy miért létesítsünk szexuális kap­ csolatot". Ahogy Kinsey és csapata kimutatta, a szexuá­ lis viselkedés rendkívül sokféle lehetséges tevé­ kenységet foglal magában: futó heteroszexuális vagy homoszexuális viszonyok, prostitúció, nemi élet hosszú távú partnerrel és így tovább. Az em­ berek esetében e tevékenységek egyike sem tör­ ténik előzetes elgondolás vagy előkészítés nél­ kül. Minden szexuális tevékenységnek van egy szexuális forgatókönyve, amely értelmezhetővé teszi. Vegyük például egy női prostituált és egy férfi viszonyát. Az eseti szexuális viszony magá­ ban foglalja majd a megfelelő partner megkere­ sését (ki), a szexuális tevékenységgel és az árral kapcsolatos tárgyalást (mit), a hely - például egy hotel vagy egy bordélyház - megkeresését (hol), a megegyezést, hogy találkoznak (mikor), és ta­ lán a cselekvés valamely magyarázatát (például magány, kapcsolati problémák, vágy a társaságra) (miért). A példában egy férfi kezd viszonyt egy női prostituálttal, de a metafora bármely szexuá­ lis tevékenységre alkalmazható. Gagnon és Simon szerint a szexuális forgató­ könyv elolvasása igen fontos, ha meg akarjuk ér­ teni az emberi szexualitást. Amellett érvelnek, hogy a forgatókönyvek három fontos formát ölthetnek: „a személyes forgatókönyvet" maga az egyén gondolkodása hordozza, és az egyén sze­ xuális vágyairól ad információt; az „interaktív forgatókönyv" a szexuális partnerek között kerül megtárgyalásra és magában foglalja a szerepek magyarázatát; a „történelmi-kulturális forgató­ könyv" a tágabb kultúrán belül létezik, és a sze­ mélynek az adott kultúrában létező szerepéről vagy szexuális elvárásairól ad (sok esetben tudat­ talan) információt. A szexualitás társadalmi konstruktivista meg­ közelítésében Gagnon és Simon munkáját alap­ vetőnek tekintik. A társadalmi konstruktivista irányzatot részletesebben az 5. fejezetben ( 1 3 2 133. o.) tárgyaltuk.

Új hűség? 1994-ben egy kutatócsoport megjelentette A sze­ xualitás társadalmi szervezete: szexuális gya­ korlatok az Egyesült Államokban (The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States) című könyvet, amely Kinsey óta a legátfogóbb tanulmány az egész világon. Sokak meglepetésére az eredmények azt mutat­ ták, hogy az amerikaiakra alapvetően a szexuális konzervativizmus jellemző. Például a megkér­ dezettek 83 százalékának az előző év során csak egy szexuális partnere volt (vagy egy sem); há­ zasok esetében az arány 96 százalékra emelke­ dett. Meglehetősen gyakori a házastársi hűség: a válaszok alapján a nők csupán 10 százalékának és a férfiak kevesebb mint 25 százalékának volt házasságon kívüli viszonya élete során. A tanul­ mány szerint az amerikaiaknak átlagosan három szexuális partnerük van egész élete során. Annak ellenére, hogy a szexuális viselkedésre láthatólag a megfontoltság jellemző, a tanulmány jól látható változásokat is kimutat: a legjelentősebb az, hogy progresszív módon emelkedik a házasság előtti szexuális tapasztalatok száma, különösen a nők körében. Amerikában jelenleg a házasuló embe­ rek több mint 95 százalékának van szexuális ta­ pasztalata (Laumann 1994). A szexuális hűség támogatottsága, amelyet a kutatók az USA-ban kimutattak, láthatólag az Egyesült Királyságra is jellemző. Egy 2000-ben végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek 72 százaléka vélte úgy, hogy nem az állandó part­ nerrel folytatott szex „nagyon helytelen", 21 szá­ zalék pedig úgy, hogy „meglehetősen helytelen". Talán nem meglepő, hogy az özvegyek és a vallá­ silag elköteleződött emberek jobban helytelení­ tették, mint a nem vallásosak és az egyedülállók. Érdekes módon a legfiatalabbak (a 1 5 - 2 4 évesek) értettek leginkább egyet azzal, hogy Nagy-Britan­ niában az élet jobb lenne, ha az emberek szexuá­ lis értelemben hűségesek lennének (MORI 2000). Az intim viszonyokat a 7. fejezetben tárgyaljuk részletesebben. A szexuális viselkedéssel kapcsolatos felméré­ sek számos nehézséggel járnak. Egyszerűen nem tudjuk, hogy a megkérdezettek mennyire monda­ nak igazat, amikor egy kutató a szexuális életükről kérdezi őket. A szexualitás társadalmi szervezete azt mutatja, hogy az amerikaiak szexuális életü­ ket tekintve sokkal kevésbé kalandvágyóak mint a Kinsey-jelentések idején. Az is lehetséges, hogy a Kinsey-jelentések maguk is pontatlanok voltak. Sokan talán az AIDS-től való félelem miatt fogják vissza szexuális tevékenységüket. De az is elkép­ zelhető, hogy valamilyen ok miatt az emberek ma

12. F E J E Z E T

hajlamosabbak elhallgatni szexuális tevékenysé­ geik bizonyos aspektusait. Biztosan nem tudhatjuk. A szexuális életre vonatkozó felmérések pon­ tosságának kérdése heves vitákat váltott ki. A fen­ tebb tárgyalt kutatások bírálói kijelentették, hogy az efféle felmérések nem nyújtanak megbízható információt a szexuális gyakorlatokról. A vita részben az idősebb megkérdezettek válaszaiból indult ki. A kutatók azt találták, hogy a 8 0 - 8 5 éves férfiak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy él nemi életet partnerével. A kritikusok úgy ér­ zik, hogy ez nyilvánvalóan nem igaz, és hogy emiatt az egész felmérés eredményét meg kell kérdőjelezni. A kutatók védik magukat a kriti­ kákkal szemben, és ebben bizonyos mértékben támogatják őket az idős embereket tanulmányo­ zó specialisták, akik azzal vádolják a kritikuso­ kat, hogy negatív sztereotípiáik vannak az idő­ sekkel kapcsolatban. Rámutattak arra, hogy az egyik tanulmány szerint az otthon élő idős fér­ fiak 74 százaléka szexuálisan aktív. Mi több, az egyik tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a legtöbb férfi még kilencvenes éveiben is érdek­ lődik a szex iránt. A következő rész a szexuális orientációt, kü­ lönösen a homoszexualitást tárgyalja, valamint megvizsgál néhány, ezzel kapcsolatos, a szocio­ lógusokat foglalkoztató alapvető fontosságú vitát, kérdést és elméletet.

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ A szexuális orientáció az egyén szexuális vagy romantikus vonzalmának iránya. A „szexuális preferencia" kifejezés, amelyet esetenként hely­ telenül a „szexuális orientáció" helyett használ­ nak, félrevezető és kerülendő, mert azt sejteti, hogy az egyén szexuális vagy romantikus vonzó­ dása teljes egészében személyes döntésén múlik. Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, a szexuális orientáció minden kultúrában olyan biológiai és társadalmi tényezők összjátékából fakad, ame­ lyeket még nem értünk teljes egészében. A leggyakoribb szexuális orientáció minden kultúrában - az Egyesült Királyságban is - a heteroszexualitás: az ellenkező nem tagjai iránti sze­ xuális vagy romantikus vonzódás (a hetem görög szó, jelentése: „más", „különböző"). A homosze­ xualitás az azonos nemű személy iránti szexuális vagy romantikus vonzódást jelöli. Ma a „meleg" (gay) szóval jelölik a homoszexuális férfiakat, leszbikusnak nevezik a homoszexuális nőket, és biszexuálisnak (röviden biszexnek) azokat a sze­ mélyeket, akik mindkét nem tagjai iránt éreznek szexuális vagy romantikus vonzalmat.

A hasonló nemű személyek iránti szexuális tevékenységre vagy érzésre irányuló orientáció minden kultúrában megtalálható. Egyes nem nyugati kultúrákban bizonyos csoportokon be­ lül elfogadják, mi több, bátorítják a homoszexuá­ lis kapcsolatokat. Az észak-szumátrai batakok például engedélyezik a házasság előtti homo­ szexuális kapcsolatot férfiak között. A fiúk pu­ bertáskor elhagyják a szülői házat, és tucatnyi idősebb férfival laknak együtt, akik az újonnan érkezetteket beavatják a homoszexuális gyakorla­ tokba. Sok társadalomban azonban nem fogadják el ennyire nyíltan a homoszexualitást. A nyugati világban például az az elterjedt nézet, hogy a ho­ moszexuális ember olyan személy, aki szexuális ízlését tekintve világosan elkülönül a többség­ től. Michael Foucault szexualitással foglalkozó ta­ nulmányaiban kimutatta, hogy a 18. századot megelőzően a homoszexuális ember fogalma lát­ hatólag alig létezett (Foucault 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) . Az egyházi hatóságok és a törvények elítélték a szodómiát; Angliában és több más európai ország­ ban halállal büntették. A szodómiát azonban nem specifikusan a homoszexualitás vétségeként definiálták: egyaránt vonatkozott férfiak és nők, férfiak és állatok, illetve férfiak közötti szexuális tevékenységre. A „homoszexualitás" kifejezés az 1860-as években jelent meg, és innentől kezdve a homoszexuálisokat egyre inkább különálló típu­ sú embercsoportnak kezdték tekinteni, akiknek egy bizonyos szexuális aberrációjuk van (Weeks 1986). A homoszexualitás a „medikalizálódott" diskurzus része lett: nem annyira vallási érte­ lemben vett „bűnként", mint inkább orvosi érte­ lemben - pszichiátriai zavarként vagy perverzió­ ként - tárgyalták. A homoszexuálisokat, csakúgy, mint a többi „deviánst" (például a pedofilokat és a transzvesztitákat) úgy tekintették, mint olyan biológiai betegségben szenvedő egyéneket, akik a mainstream társadalom többségének egészsé­ gét fenyegetik. / A medikalizálálásról bővebben lásd a 8., „Egész­ ség, betegség és fogyatékosság" című fejezetet, a 213. oldalon. A „természetellenes tettek" elkövetőire kiszabott halálbüntetést az Egyesült Államokban a függet­ lenség kikiáltása után törölték el, míg az európai országokban a 18. század végén és a 19. század elején. Azonban egészen a legutóbbi évtizedekig a homoszexualitást jóformán minden európai országban bűncselekménynek tekintették. A ho­ moszexuálisok elmozdulása a társadalom peri­ fériájáról a társadalom „főárama" felé még nem

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

zárult le, de az utóbbi években gyors fejlődés tapasztalható, ahogy azt a fejezet elején tárgyalt meleg házasság is mutatja.

Szexuális orientáció velünk születik vagy tanuljuk? Jelenleg a legtöbb szociológus úgy véli, hogy az egyén szexuális orientációja - azaz hogy homo­ szexuális, heteroszexuális vagy egyéb - biológiai tényezők és a társadalmi tanulás komplex össz­ játékának következtében alakul ki. Mivel a leg­ több ember számára a heteroszexualitás a norma, igen sok kutatás foglalkozik azzal, hogy egyes emberek miért lesznek homoszexuálisok. Egyes tudósok azt állítják, hogy a biológiai hatások a legfontosabbak, mivel azok hajlamosítanak bi­ zonyos embereket arra, hogy születésüktől fog­ va homoszexuálisok legyenek (Bell et al. 1981). A homoszexualitás biológiai magyarázatai töb­ bek között azt foglalják magukban, hogy a homo­ szexuálisok agyi jellegzetességei eltérnek a he­ teroszexuálisokéitól (Maugh-Zamichow 1991), valamint azt, hogy a terhesség során az anya hormontermelése milyen hatással van a magza­ ti fejlődésre (McFadden-Champlin 2000). Ezek a vizsgálatok, amelyek kisszámú eseten alapulnak, kevéssé meggyőző és igen ellentmondásos ered­ ményekre jutottak (Healy 2001). Ami az egyén szexuális orientációjának meghatározását illeti, gyakorlatilag lehetetlen szétválasztani a biológiai hatásokat a korai társadalmi hatásoktól. Mivel az egypetéjű ikrek génállománya azonos, vizsgálatukkal talán megválaszolhatjuk a kér­ dést, hogy a homoszexualitásnak van-e biológiai alapja. Két, egymással összefüggő tanulmány­ ban Bailey és Pillard (Bailey-Pillard 1991) 167 férfi és 143 női testvérpárt vizsgált. Mindegyik testvérpár ugyanabban a családban nőtt fel, és a testvérek közül legalább az egyik homoszexuális­ nak vallotta magát. A testvérpárok között voltak egypetéjű ikrek (akiknek minden génje azonos), kétpetéjű ikrek (akiknek bizonyos génjei azono­ sak) és örökbe fogadott testvérek (akiknek nin­ csenek közös génjeik). A kutatók úgy gondolták, hogy amennyiben a szexuális orientációt teljes egészében a biológiai tényezők határozzák meg, úgy az egypetéjű ikerpárok esetében nem lehet csupán az egyik homoszexuális, hiszen a testvé­ rek génállománya azonos. A kétpetéjű ikrek ese­ tében várhatólag lesznek olyan ikerpárok, ahol mindkét testvér homoszexuális, mivel bizonyos gének azonosak, míg az örökbefogadott testvérek esetében lesz a legalacsonyabb a homoszexuali­ tás aránya.

A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a homoszexualitás biológiai és társadalmi ténye­ zők kombinációjából ered. A tanulmányozott férfiak és nők körében minden második egype­ téjű ikernél volt mindkét testvér homoszexuális, míg a kétpetéjű ikrek esetében minden ötödik, és az örökbefogadott testvérek esetén minden ti­ zedik. Más szóval, az egyén ötször nagyobb va­ lószínűséggel lesz homoszexuális, amennyiben egypetéjű ikertestvére homoszexuális, mint ab­ ban az esetben, ha testvére homoszexuális, de csupán az örökbefogadás révén testvérek. Ai eredmények bizonyos mértékben alátámasztják a biológiai tényezők fontosságát, hiszen minél nagyobb a közös gének aránya, annál nagyobb százalékban fordulnak elő olyan esetek, ahol mindkét testvér homoszexuális. Mindazonáltal, mivel az egypetéjű ikerpárok csaknem felének esetében az egyik testvér homoszexuális volt, a másik pedig nem, bizonyos, hogy a társadalmi tanulás szintén fontos szerepet játszik. Máskü­ lönben egypetéjű ikreknél minden esetben ho­ moszexuális lenne az az egyén, akinek testvére homoszexuális. Egyértelmű, hogy az egypetéjű ikrek vizsgálata sem képes teljes mértékben szétválasztani a bio­ lógiai és a társadalmi tényezőket. Gyakran elő­ fordul - már csecsemőkorban is -, hogy a szülők, a többi gyerek vagy a tanárok az egypetéjű ikre­ ket egyformán kezeli, mégpedig sokkal inkább, mint a kétpetéjű ikíeket, akikkel viszont ez gyak­ rabban esik meg, mint az örökbefogadott test­ vérekkel. Ily módon az egypetéjű ikreknek nem csupán a génjeik azonosak, hanem adott esetben nagyobb arányban vannak azonos szocializációs élményeik.

Idén nem csinálunk semmit a Meleg büszkeség napján. Itt vagyunk, furcsák vagyunk, megszoktuk."

Homoszexualitás a nyugati kultúrában Kenneth Plummer klasszikus tanulmányában (1975) a homoszexualitás négy fajtáját különböz­ teti meg a modern nyugati kultúrában. Az eseti homoszexualitás futó homoszexuális kapcsolat, amely alapvetően nem határozza meg az egyén általában vett szexuális életét. Példa erre az isko­ lás fiúk közötti futó vonzalom és a közös masz­ turbálás. A helyzettől függő tevékenység azokat a körülményeket jelöli, amelyek között az egyén rendszeresen folytat szexuális tevékenységet, de nem ez lesz az elsődleges orientációja. Ez a tí­ pusú homoszexuális viselkedés gyakori az olyan helyszíneken, ahol csak férfiak élnek (például börtönökben vagy katonai táborokban), és nem annyira kívánatosnak, mint inkább a heterosze­ xuális viselkedés pótlásának tekintik. A perszonalizált homoszexualitás olyan egyé­ nekre jellemző, akik preferálják a homoszexuá­ lis tevékenységeket, de izolálva vannak azoktól a csoportoktól, ahol ezt könnyen elfogadják. A homoszexualitás ebben az esetben olyan tevé­ kenység, amelyet az egyén titokban tart barátai és kollégái előtt. A homoszexualitás mint életmód azoknál ez egyéneknél látható, ahol megtörtént a „coming out", azaz felvállalták homoszexualitásukat, és életük részét képezi az, hogy kapcso­ latban állnak hasonló szexuális ízlésű egyének­ kel. Ezek az emberek a legtöbb esetben a meleg szubkultúrához tartoznak, ahol a homoszexuális tevékenységek egy jellegzetes életmódba integrá­ lódnak. Ezek a közösségek sok esetben nyújtanak lehetőséget a homoszexuálisok jogainak és érde­ keinek előmozdítását célzó kollektív politikai fel­ lépésre. A populáció azon része - férfiakat és nőket is beleértve -, akiknek már vannak homoszexuális tapasztalataik vagy erős hajlamot éreznek a homoszexualitásra, valószínűleg sokkal nagyobb, mint azok száma, akik nyíltan meleg életstílust folytatnak. A nyugati kultúrákban jelen lévő ho­ moszexualitás lehetséges mértéke Alfred Kinsey kutatási eredményeinek közzététele után vált elő­ ször ismertté. Kinsey úgy találta, hogy a pubertás utáni szexuális tevékenységek és hajlamok alap­ ján az amerikai férfiaknak csupán fele teljes mér­ tékben heteroszexuális. A Kinsey által vizsgált mintában a megkérdezettek 8 százalékának volt kizárólagosan homoszexuális kapcsolata három évig vagy hosszabb ideig. További 10 százalék­ ra volt jellemző, hogy heteroszexuális és homo­ szexuális tevékenységben egyenlő arányban vett részt. Kinsey leginkább meglepő felfedezése az volt, hogy a férfiak 3 7 százalékának volt legalább egy olyan homoszexuális élménye, amely során

eljutott az orgazmusig. További 13 százalék ér­ zett homoszexuális vágyat, de nem élte ki. A Kinsey-kutatások eredménye szerint a nők körében alacsonyabb a homoszexualitás aránya. A megkérdezett nők körülbelül 2 százaléka volt teljes mértékben homoszexuális. 13 százalék szá­ molt be homoszexuális tapasztalatokról, és továb­ bi 15 százalék ismerte el, hogy vannak homosze­ xuális vágyai, de nem éli ki azokat. Kinseyt és kol­ légáit meglepte a homoszexualitás mértéke ezért a kutatási eredményeket újra ellenőrizték, ezúttal más módszerek alkalmazásával, az eredmények azonban nem változtak (Kinsey 1948, 1953). A szexualitás társadalmi szervezete (Laumann 1994) eredményei megkérdőjelezik a Kinsey-tanulmánynak a homoszexualitás gyakoriságára vonatkozó eredményeit. A később készült fel­ mérés szerint a Kinsey-féle 37 százalékkal szem­ ben a férfiak csupán 9 százalékának volt olyan homoszexuális élménye, amely során eljutott az orgazmusig, és csupán körülbelül 8 százalékuk számolt be arról, hogy homoszexuális vágyat érez (szemben a Kinsey-tanulmányban szereplő 13 százalékkal), és kevesebb, mint 3 százalékuk mondta el, hogy az előző egy év során volt futó szexuális viszonya férfival. Az utóbbi tanulmány szerzői elismerik, hogy a homoszexualitás stigmatizálása miatt lehetséges, hogy sok megkér­ dezett személy nem számolt be homoszexuális viselkedéséről. Ugyanakkor, ahogy az egyik kri­ tikus megjegyezte, Kinsey véletlenszerű mintája nem vette figyelembe, hogy több homoszexuális él a nagyvárosokban: itt a teljes népesség körül­ belül 10 százalékát teszik ki (Laumann 1994).

Leszbikusság A férfiak homoszexualitása általában több figyel­ met kap, mint a leszbikusság, azaz a nők közötti szexuális vonzalom vagy tevékenység. A leszbi­ kusok csoportjai általában kevésbé szervezettek, mint a férfi meleg szubkultúrák, és körükben sok­ kal kisebb az alkalmi viszonyok aránya. A homo­ szexuálisok jogaiért folytatott kampányok során a leszbikus csoportokat sokszor úgy kezelik, mint­ ha érdekeik teljes egészében egyeznének a férfi homoszexuálisok szervezeteiével. Jóllehet ese­ tenként szoros az együttműködés a férfi melegek és a leszbikusok között, különbségek is vannak - főként abban az esetben, amikor a leszbikusok aktívan részt vesznek feminista mozgalmakban. Vannak leszbikusok, akik úgy érzik, hogy a me­ legek felszabadítását célzó mozgalmak a férfiak érdekeit képviselik, míg a liberális és radikális feministák kizárólag a középosztálybeli, hetero-

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

szexuális nők ügyeivel foglalkoznak. Kialakult tehát egy jól elhatárolható jelenség: a leszbikus feminizmus, amelynek célja a „női értékek" ter­ jesztése és a férfi heteroszexualitás fennálló, do­ mináns intézményének megkérdőjelezése (Rich 1981). Sok meleg nő szerint a leszbikusság nem annyira szexuális orientáció, mint inkább a töb­ bi nő iránti politikai, társadalmi és személyes el­ köteleződés, szolidaritás egyik formája (Seidman 1997).

Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban A múltban olyannyira erős volt a homoszexuali­ tással szembeni intolerancia, hogy a témát övező mítoszok csupán az utóbbi években kezdtek szer­ tefoszlani. Az Egyesült Királyságban - és a világ

minden más országában - a homoszexuálisokat régóta stigmatizálják (a „stigma" fogalmáról lásd a 216. oldalt). A homofóbia (a szót az 1960-as évek végén kezdték használni) a homoszexuálisokkal vagy életmódjukkal szembeni ellenszenvet, il­ letve gyűlöletet jelenti, valamint az ebből az el­ lenszenvből fakadó viselkedést. A homofóbia az előítélet egyik formája, amely nem csupán a leszbikusokkal és melegekkel szembeni nyílt el­ lenségességben vagy erőszakban nyilvánul meg, hanem a verbális zaklatás különféle formáiban is, amelyek igen elterjedtek a brit kultúrában: például durván „buzinak" (fag) vagy „furcsának" (queer) nevezik a homoszexuálisokat, illetve nőkkel kapcsolatos kifejezések (például „sissy" vagy „pansy") használatával alázzák meg a meleg férfiakat. Jóllehet a homoszexualitást egyre töb­ ben elfogadják, a homofóbia továbbra is mélyen gyökerezik a nyugati társadalom sok területén:

A Village People a férfiasság „ m a c s ó " formáinak különösen szélsőséges paródiáját adja.

354

12. FEJEZET

a homoszexuálisokkal szembeni idegenkedés sok ember érzelmi attitűdjére jellemző. Továbbra is sajnálatosan sok az erőszakos támadás és gyil­ kosság a homoszexuálisok ellen. / Az említett témákról részletesen lásd a 19. fe­ jezet „Homoszexuálisok ellen elkövetett bűn­ cselekmények" című részét (634. o.). Bizonyos típusú férfi meleg viselkedésformákat tekinthetünk a maszkulinitás és a hatalom közöt­ ti szokásos összefüggések megváltoztatására tett kísérleteknek - talán ez az egyik oka annak, hogy a heteroszexuális társadalom e viselkedést sok esetben fenyegetőnek tartja. A meleg férfiak ál­ talában elutasítják azt a férfiatlan képet, amelyet rendszerint hozzájuk társítanak, és a képtől kétfé­ le módon térnek el. Egyfelől úgy, hogy botrányos módon gyakorolnak egyfajta „modoros" maszkulinitást: ez a sztereotípia paródiája. A másik az, hogy „macsó" képet alakítanak ki magukról. Ez szintén nem a hagyományos maszkulinitás: a motorosoknak vagy cowboyoknak öltözött fér­ fiak szintén a maszkulinitást teszik nevetségessé, éppen azzal, hogy eltúlozzák - gondoljunk csak például az 1970-es években népszerű, a YMCA című számot előadó The Village People nevű együttesre (Bertelson 1986). Egyes szociológusok vizsgálták, hogy az AIDSjárvány milyen hatással volt a homoszexualitás iránti általános hozzáálláshoz. Véleményük sze­ rint a járvány megkérdőjelezte a heteroszexuális maszkulinitás legfőbb ideológiai alapjait. A sze­ xualitást és a szexuális viselkedést például nyil­ vánosan megvitatták a biztonságos szexet nép­ szerűsítő, kormányzati pénzekből finanszírozott kampányokban és a járvány terjedését bemutató felvilágosító műsorokban. A járvány a hagyo­ mányos erkölcsi elképzelések legitimációját ve­ szélyeztette azzal, hogy felhívta a közvélemény figyelmet a házasság előtti szex, a házasságon kívüli viszonyok és a nem heteroszexuális kap­ csolatok gyakoriságára. De mindenekelőtt, a jár­ vány - azzal, hogy láthatóbbá tette a homosze­ xuálisokat - megkérdőjelezte a heteroszexualitás „egyetemességét", és rámutatott arra, hogy a ha­ gyományos nukleáris család mellett vannak más alternatívák (Redman 1996). A reakció azonban esetenként hisztérikus és paranoid formát öltött. A homoszexuálisokat úgy mutatják be, mint egy­ fajta deviáns fenyegetést, amely a „normális tár­ sadalom" erkölcsi jólétét veszélyezteti. Ahhoz, hogy továbbra is a heteroszexuális maszkulinitás maradhasson a „norma", a veszélyként érzékelt jelenséget marginalizálni és démonizálni kell (Rutherford-Chapman 1988).

Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért A homoszexuálisok többsége még a közelmúltban is titokban tartotta szexuális orientációját, félve attól, hogy homoszexualitásának feltárása („coming out of the closet") miatt elveszítheti mun­ káját, családját és barátait, valamint attól, hogy ezzel kiteszi magát a verbális és fizikai bántalma­ zásnak. Azonban az 1960-as évek végétől kezdve sokan vállalták fel nyíltan homoszexur Utasukat, és ahogy láthatjuk a fejezet elején említett me­ leg házasság példájából, a homoszexuális férfiak és nők élete bizonyos területeken nagymérték­ ben normalizálódott. Londonban, New Yorkban, San Franciscóban, Sydneyben és a világ sok más nagyvárosában növekvő meleg és leszbikus kö­ zösségek élnek. A homoszexualitás felvállalása talán nem kizárólag azon egyén számára fontos, aki ezt megteszi, hanem a szélesebb társadalom számára is. Az azelőtt „elzártságban élő" lesz­ bikusok és melegek rájönnek, hogy nincsenek egyedül, míg a heteroszexuálisok kénytelenek belátni, hogy általuk csodált és tisztelt emberek is homoszexuálisak. A melegek és leszbikusok polgárjogaiért foly­ tatott mozgalmak azokból az 1960-as években működő társadalmi mozgalmakból nőttek ki, amelyek a faji és etnikai hovatartozás fölött ér­ zett büszkeséget hangsúlyozták. Az egyik fordu­ lópontot a 1969. júniusi Stohewall-lázadás jelen­ tette, amikor New York város mejeg közössége, megelégelve a folyamatos rendőri zaklatást, két napon keresztül harcolt a New York-i rendőrség­ gel. Ez a nyilvános akció a legtöbb (meleg és nem meleg) ember számára azelőtt gyakorlatilag el­ képzelhetetlen volt (Weeks 1977; D'Emilio 1983). A Stonewall-lázadás a meleg büszkeség jelképe lett, és előrevetítette a melegek és leszbikusok „coming outját", akik nem csupán a törvény előtti egyenlőséget követeltek, hanem azt is, hogy élet­ módjuk stigmatizáltsága teljes mértékben szűn­ jön meg. 1994-ben, a Stonewall-lázadás huszon­ ötödik évfordulóján 100 000 ember vett részt a leszbikusok és a melegek emberi jogainak meg­ erősítését követelő nemzetközi ENSZ-menetben. Nyilvánvaló, hogy jelentős előrelépés történt, bár a diszkrimináció és a nyílt homofóbia továbbra is sok leszbikus, meleg és biszexuális ember számá­ ra jelent komoly problémát. A homoszexualitás miatt kiszabható bünteté­ sek tekintetében hatalmas különbség van az egyes országok között (lásd a 12.2. ábrát). Afrikában például a homoszexuális tevékenységet csupán néhány országban legalizálták, a női homoszexualitásra pedig jószerével ki sem térnek a törve-

7 2 . 2 . ábra

Szexuális k i s e b b s é g e k és t ö r v é n y e k a v i l á g

V.-'A Alkotmányos egyenlőség, a szexuális irányultság miatti diszkriminációt törvény tiltja Vannak a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt vagy becsületsértést tiltó jogszabályok (de ezek lehetnek inkább helyi, mint országos hatályúak)

i

|==| A homoszexualitás nem tiltott, illetve nem foglalták törvénybe |

| Olyan ország, amely nem ad, illetve nem ad egyértelmű tájékoztatást a szexuális szabálysértések jogi szankcióiról

ITTTI Olyan ország, amelynek büntetőjoga

diszkriminációval sújtja a homoszexualitást, de az mégsem számít bűncselekménynek

Y//\ Egyes államokban illegális Illegális, illetve nem ismert, hogy mivel büntetik 1 A homoszexuálist 10 évig terjedő

1

börtönbüntetés sújthatja | Több mint 10 évre bebörtönözhetik | H

Életfogytiglani börtönbüntetés Homoszexuális cselekmények miatt halálbüntetést szabnak ki Forrás:

New Internationalist,

2000.

október.

356

12. F E J E Z E T

nyek. Dél-Afrikában a korábbi fehér kormányok a homoszexualitást a nemzet biztonságát fenyege­ tő pszichiátriai problémának tekintették. Miután a fekete kormány átvette a hatalmat, törvénybe foglalta a teljes egyenlőséget. Ázsiában és a Kö­ zel-Keleten hasonló a helyzet: a legtöbb ország­ ban - ideértve azokat, ahol a népesség nagy ré­ sze muszlim - tiltott a férfiak homoszexualitása. Az európai országokra ezzel szemben a világon a legliberálisabb törvények jellemzők: a homo­ szexualitást csaknem minden országban legali­ zálták, és, ahogy fentebb láttuk, több országban jogilag elismerik az azonos neműek házasságát. Manapság világszerte erősödik a homoszexuá­ lisok jogaiért küzdő mozgalom. Az 1978-ban ala­ pított Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövet­ ség (International Lesbian and Gay Association, ILGA) jelenleg 4 0 0 tagszervezete van körülbelül kilencven országban (ILGA 2004). A szervezet nemzetközi konferenciákat szervez, világszerte támogatja a leszbikusok és melegek társadalmi mozgalmait, és nemzetközi szervezeteknél lobbi­ zik. Például elérte, hogy az Európa Tanács min­ den tagjától megkövetelje a homoszexualitást til­ tó törvények elutasítását. Általában elmondható, hogy a leszbikus és meleg mozgalmak azokban az országokban fejlődnek, amelyek az egyén jo­ gait és a liberális állami politikát hangsúlyozzák (Frank-McEneaney 1999). A homoszexuálisok jogi helyzetének javulása sok helyütt vezetett a queer-elmélet megjelené­ séhez. A queer-elmélet a szexualitás Gagnon és Simon által kialakított társadalmi konstruktivis­ ta megközelítésén (lásd 4 4 8 - 4 4 9 . o), és részben Judith Butler (a 4. fejezetben tárgyalt) munkás­ ságán alapul. A „queer" szót, amely azelőtt in­ zultusnak számított, a leszbikusok és a meleg férfiak az 1980-as években kezdték saját maguk megjelölésére használni. A queer-elmélet szerint a szociológia elfogult a heteroszexuálisuk javára, és a nem heteroszexuális megnyilvánulásoknak is előtérbe kell kerülniük. A queer-elmélet kö­ vetői szerint minden nagy szociológiai témának (vallás, test, globalizáció stb.), valamint a többi tudománynak is - ideértve az irodalmat, mi több, a meleg és leszbikus tanulmányokat (lesbian and gay studies) is - középpontba kell állítania a furcsa, „queer" megnyilvánulásokat, mégpedig azért, hogy megkérdőjelezze a mai gondolkodást nagymértékben meghatározó heteroszexuális előfeltételezéseket (Epstein 2002). Eddig a férfiak és a nők szexualitását tárgyal­ tuk, de nem tettük fel a kérdést, hogy mint jelent férfinak lenni vagy nőnek lenni. Az alábbiakban megvizsgáljuk a társadalmi nemet, illetve egyéb kérdéseket.

TÁRSADALMI NEM Úgy gondolhatnánk, az, hogy egy egyén férfi vagy nő, egyszerűen azzal függ össze, hogy milyen fi­ zikai testtel született. Azonban - mint oly sok, a szociológusok számára érdekes kérdést - a „férfiséget" és a „nőiséget" sem könnyű kategorizálni. Ez a rész megvizsgálja a férfiak és a nők közötti különbség eredetét. Mielőtt azonban továbblép­ nénk, különbséget kell tennünk a biológiai nem és a társadalmi nem között. Általában elmond­ hatjuk, hogy a szociológusok a „biológiai nem" kifejezést a férfi, illetve a női testet meghatározó anatómiai és fiziológiai különbségek jelölésére használják. A „társadalmi nem" ezzel szemben a férfiak és nők közötti pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségeket jelenti. A társadalmi nem a maszkulinitás és a feminitás társadalmilag kialakított fogalmához kapcsolódik, és nem szük­ ségszerűen az egyén biológiai nemének egyenes következménye. Például vannak emberek, akik úgy vélik, hogy rossz testbe születtek, és meg­ próbálják „helyretenni a dolgokat" azzal, hogy életük során nemet váltanak vagy az ellenkező nemre jellemző életmódot követnek, úgy öltöz­ ködnek. A biológiai nem és a társadalmi nem megkü­ lönböztetése igen fontos, mivel a férfiak és a nők között számos olyan különbség van, amely nem biológiai eredetű. Különböző megközelítések eltérő módon magyarázzák a* társadalmi nemi identitások, valamint az azokra alapuló társa­ dalmi szerepek kialakulását. A vita alapvetően arról szól, hogy a folyamatban mekkora szerepet játszik a tanulás. A társadalmi nem különbségei­ nek elemzése során a tudósok más-más mértékű jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi hatá­ soknak. A társadalmi nemmel kapcsolatos különbsé­ gek és egyenlőtlenségek szociológiai értelmezé­ sei eltérő módon vélekednek a biológiai nem és a társadalmi nem kérdéséről. Az alábbiakban há­ rom nagy megközelítéssel foglalkozunk. Először áttekintjük azt az érvrendszert, miszerint a fér­ fiak és nők viselkedésbeli különbségeinek bio­ lógiai okai vannak. Ezután szót ejtünk azokról az elméletekről, amelyek a szocializációnak és a társadalmi nemi szerepek megtanulásának tulaj­ donítják a legnagyobb jelentőséget. Végül meg­ ismerkedünk azokkal az elképzelésekkel, misze­ rint sem a társadalmi, sem a biológiai nemnek nincs biológiai alapja, hanem mindkettőt a tár­ sadalom alakítja ki.

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? A férfiak és a nők viselkedésének különbségei inkább biológiai nemük, semmint társadalmi ne­ mük következménye? Más szóval, e különbségek mennyiben származnak a biológiai különbsé­ gekből? Ahogy fentebb, a „Biológia és szexuális viselkedés" (437. o.) című részben láttuk, egyes szerzők véleménye szerint a nők és férfiak visel­ kedésének természetes különbségeiért a humán­ biológia egyes tényezői a felelősek a hormonok­ tól és a kromoszómáktól kezdve az agy méretén át a genetikáig. Állításuk szerint e különbségek valamilyen formában minden kultúrában megta­ lálhatók, s ez azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségekért (amelyek a legtöbb társadal­ mat jellemzik) természetes tényezők a felelősek. E kutatók nagy része többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy szinte minden kultúrára igaz, hogy inkább a férfiak, és a nem a nők vesznek részt a vadászatban és a háborúkban. Vélemé­ nyük szerint ez minden bizonnyal azt mutatja, hogy a férfiakban megvannak a biológiai alapú agresszív hajlamok, míg a nők ezekkel nem ren­ delkeznek. Sok kutatót nem győz meg ez az érvelés. Ok arra mutatnak rá, hogy a férfiak agresszivitásá­ nak szintje kultúránként igen változó, és hogy bizonyos kultúrák a nőktől is inkább elvárják a fokozottabb passzivitást és szelídséget (Elshain 1987). Az elmélet kritikusai arra hivatkoznak, hogy a „természetes különbség" elmélete sok esetben az állati viselkedésre vonatkozó adato­ kon és nem az emberi viselkedéssel kapcsolatos antropológiai vagy történelmi bizonyítékokon alapul - s ez utóbbiak azt mutatják, hogy a jelen­ ség térben és időben igen változó. Hozzáteszik továbbá, hogy pusztán abból a tényből, hogy egy jellegzetesség többé-kevésbé univerzális, még nem következik az, hogy biológiai eredetű; lehet­ nek olyan általános jellegű kulturális tényezők is, amelyek ilyen jellegzetességeket alakítanak ki. A legtöbb kultúrában például a nők többsége éle­ te jelentős részét a gyermekek gondozásával tölti, és nem tud könnyen részt venni a vadászatban vagy a háborúban. Jóllehet nem lehet egyből elutasítani a fel­ tevést, miszerint a férfiak és nők viselkedési mintázatait biológiai tényezők határozzák meg, az ilyesféle hatás fiziológiai eredetét csaknem száz évnyi kutatás során sem tudták kimutatni. Nincs bizonyíték olyan mechanizmusok léte­ zésére, amelyek az ilyen biológiai erőket a fér­ fiakra és nőkre jellemző összetett társadalmi viselkedéssel kapcsolnák össze (Connell 1 9 8 7 ) .

Azok az elméletek, amelyek szerint az egyének bizonyosfajta velük született prediszpozíciónak engedelmeskednek, figyelmen kívül hagyják azt az alapvető fontosságú szerepet, amelyet a tár­ sadalmi interakció játszik az emberi viselkedés alakításában.

Nemi szocializáció A társadalmi nemi különbségek eredete tanul­ mányozható a nemi szocializáció vizsgálatá­ val is. A nemi szocializáció az a tanulás, amely során az egyén a társadalmi közegek, például a család és a média segítségével megtanulja a tár­ sadalmi nemi szerepeket. Ez a megközelítés kü­ lönbséget tesz a biológiai és a társadalmi nem között: az előbbi vele születik a gyermekkel, míg az utóbbit a gyermek megtanulja. A gyermek, azáltal, hogy kapcsolatba kerül a szocializáció különféle (elsődleges és másodlagos) közegei­ vel, fokozatosan magáévá teszi azokat a normá­ kat és elvárásokat, amelyeket biológiai nemének megfelelőnek tartanak. A társadalmi nemi kü­ lönbségek nem biológiailag meghatározottak, hanem kulturálisan alakulnak ki. E nézet szerint a férfiak és a nők között azért vannak társadalmi nemi különbségek, mert különböző szerepekre szocializálódtak. A nemi szocializáció elméleteit elfogadják a funkcionalisták, akik szerirtf. a fiúk és a lányok a „nemi szerepeket" és az azokhoz tartozó férfi és nemi identitásokat (maszkulinitás és feminitás) megtanulják (lásd 3 6 3 - 3 6 4 . o., „Funkcionalista megközelítések"). E folyamat során a pozi­ tív és negatív szankciók irányítják őket, vagyis azok a társadalmilag alkalmazott erők, amelyek bizonyos viselkedést megjutalmaznak, mást pe­ dig korlátoznak. Egy kisfiút például viselkedése kapcsán érhetnek pozitív szankciók („Milyen bá­ tor kisfiú vagy!") vagy negatív szankciók („A fiúk nem babáznak!"). Ezek a pozitív és negatív meg­ erősítések segítik a fiúkat és a lányokat abban, hogy megtanulják a tőlük elvárt nemi szerepeket és megfeleljenek azoknak. Ha egy egyén olyan nemi gyakorlatokat alakít ki, amelyek nincsenek összhangban biológiai nemével - más szóval, deviáns gyakorlatok -, akkor annak feltételezett oka az elégtelen vagy szabálytalan szocializáció. A funkcionalista elgondolás szerint a szociali­ zációs közegek úgy járulnak hozzá a társadalmi rend fenntartásához, hogy felügyelik az új gene­ ráció zökkenőmentes nemi szocializációját. A nemi szerepek és a szocializáció e merev értel­ mezését több oldalról érte bírálat. Sok szerző azt veti fel, hogy a nemi szocializáció nem inherens

12. F E J E Z E T

módon zökkenőmentes folyamat, és hogy a kü­ lönböző szocializációs „közegek" - mint például a család, az iskola és a kortárscsoportok - adott esetben ellentmondanak egymásnak. Továbbá, a szocializációs elméletek nem vesznek tudomást az egyén azon képességéről, hogy visszautasíthat­ ja vagy módosíthatja a nemi szerepeket körülvevő elvárásokat. Connell így érvel: A „szocializációs közegek" nem képesek me­ chanikus hatásokat kiváltani a növekvő egyén­ ben. Annyit tesznek, hogy a gyermeket arra kérik fel, hogy a társadalmi gyakorlatban egy bizonyos keretrendszerben vegyen részt. Ez a meghívás lehet kényszerítő (sok esetben az), és kísérheti erőteljes nyomás abban az irányban, hogy az egyén fogadja azt el és ne említsen al­ ternatívát... Azonban a gyerekek igenis vissza­ utasítják ezt a meghívást, pontosabban szólva elkezdik megtenni önálló lépéseiket a társadal­ mi nemek területén. Megeshet, hogy elutasít­ ják a heteroszexualitást... vagy hogy vegyítik a maszkulin és feminin elemeket, mint például azok a lányok, akik ragaszkodnak az iskolai versenysportokhoz. Megeshet, hogy saját éle­ tükben hoznak létre szakadást, mint például azok a fiúk, akik női ruhába öltöznek, amikor egyedül vannak. Az is előfordul - és talán ez a leggyakoribb lépés -, hogy kialakítanak egy fantáziaéletet, amely ellentmondásban áll az­ zal, ahogy valójában élnek (1987).

E z a f i a t a l n i g e r i w o d a a b e f é r f i s z e r t a r t á s o s t á n c b a n veszt részt a G e r e w o l b a n z a j l ó ü n n e p e n . A z a j k á r a é s a szemére

Fontos megjegyezni, hogy ellentétben néhány szociológus felvetésével, az emberek nem paszszív tárgyai vagy egyetlen kérdést fel nem tevő befogadói a nemi „programozásnak". Az emberek aktív résztvevők, akik a saját maguk számára te­ remtik vagy módosítják a szerepeket. Bár szkep­ tikusan kell fogadnunk minden olyan elméle­ tet, amely teljes egészében elfogadja a „biológiai nemi szerep" megközelítést, számos tanulmány rámutatott, hogy a nemi identitás bizonyos mér­ tékben a társadalmi hatások eredménye. A nemi identitást érő társadalmi hatások sok különböző csatornán keresztül érkeznek. Még azok a szülők is, akik elkötelezték magukat, hogy gyermekeiket „nem szexista" módon nevelik fel, úgy találják, hogy a létező nemi mintázatokkal igen nehéz szembehelyezkedni (Statham 1986). A szülő-gyermek interakciót vizsgáló tanulmá­ nyok például rámutattak arra, hogy van különb­ ség a fiúkkal és a lányokkal való bánásmód ese­ tében még akkor is, amikor a szülők úgy hiszik, hogy reakciójuk mindkét esetben egyforma volt. A játékok, képeskönyvek és televízió-műsorok, amelyekkel a kisgyermekek kapcsolatba kerül-

k e n t f e k e t e f e s t é k r ő l , v a l a m i n t a s z e m f o r g a t á s r ó l és a szé­ les m o s o l y r ó l ú g y t a r t j á k , h o g y k ü l ö n ö s e n v o n z ó a fiatal w o d a a b e nők számára.

nek, általában hangsúlyozzák a férfi és női jel­ legzetességek közötti különbséget. Bár a helyzet változóban van, a legtöbb, gyermekek számára készített könyvben, televízióműsorban és film­ ben még mindig több a férfi szereplő, mint a női. Általában a férfi hősök játsszák az aktívabb, ka­ landosabb szerepet, míg a nőket passzív, várako­ zó és az otthoni élet felé irányuló szereplőként ábrázolják (Weitzman 1972; Zammuner 1987; Davies 1991). A feminista kutatók rámutattak, hogy a fiatal közönség számára piacra dobott kul­ turális és médiatermékek mennyiben mutatnak fel hagyományos attitűdöket a nemek felé, vala­ mint a fiúktól, illetve lányoktól elvárt célok és ambíciók felé. Egyértelmű, hogy a nemi szocializáció igen nagy erejű hatás, és megkérdőjelezése nyugtala­ nító lehet. Miután az egyén számára „kijelölésre került" egy társadalmi nem, a társadalom elvárja, hogy az egyén „nőként" vagy „férfiként" visel-

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

kedjék. Ezek az elvárások a mindennapi élet gya­ korlatai során teljesülnek be és termelődnek újra (Bourdieu 2002; Lorber 1994). / A nemi szocializációról részletesebben lásd a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje­ zetet, a 3 5 7 - 3 5 9 . oldalon.

A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Az elmúlt években a szocializációra és a nemi szerepekre vonatkozó elméleteket egyre több szociológus vonta kétségbe. Nem értenek egyet azzal, hogy a biológiai nem biológiailag megha­ tározott, míg a társadalmi nemet a kultúra révén, tanulással sajátítja el az ember; véleményük sze­ rint a biológiai és a társadalmi nemet egyaránt társadalmi termékeknek kell tekintenünk. Nem csupán arról van szó, hogy a társadalmi nem tisztán a társadalom által létrehozott jelenség, amelynek nincs rögzített „lényege", hanem arról is, hogy az emberi test maga is ki van téve olyan társadalmi erőknek, amelyek különféleképpen alakítják és módosítják. Az ember adhat testének olyan jelentést, amely megkérdőjelezi azt, amit általában „természetesnek" gondolnak. Az egyé­ nek dönthetnek úgy, hogy testüket tetszésük sze­ rint alakítják ki vagy újraalakítják: ide kapcsoló­ dik például a testmozgás, a fogyókúrázás, a pier­ cing és a személyes divat, de a plasztikai műtétek és a nemváltoztató műtétek is. / Az egyének fokozott mértékű testalakításáról lásd még a 8., „Egészség, betegség és fogyaté­ kosság" című fejezetet. A technológiai fejlődés következtében elmosód­ tak az ember fizikai testének határai. Az említett szociológusok azzal érvelnek, hogy az emberi test és biológiai nem sem „adott dolog", hanem olyan jelenség, amely ki van téve az emberi ható­ erőnek és a személyes döntésnek az egyes társa­ dalmi kontextusokban. E nézőpont szerint azok a szerzők, akik a nemi szerepekre és a szereptanulásra fókuszálnak, implicit módon elfogadják, hogy a nemi különb­ ségeknek van biológiai alapja. A szocializációs megközelítés szerint a nemek közötti biológiai különbség olyan keretet jelent, amely magában a társadalomban válik „kulturálisan kidolgozottá". Ezzel szemben azok a tudósok, akik szerint a tár­ sadalmi és biológiai nemet a társadalom alakítja ki, elutasítják azt az elképzelést, miszerint a nemi különbségeknek bármilyen biológiai alapja len-

ne. Véleményük szerint a nemi identitás a társa­ dalomban észlelt nemi különbségekhez kapcso­ lódva jön létre, ami azután hozzájárul e különb­ ségek alakításához. Például az a társadalom, ahol a maszkulinitásról alkotott elképzelésekre a testi erő és a „kemény" viselkedés jellemző, arra bá­ torítja a férfiakat, hogy egy bizonyos testképet és egy bizonyos modort alakítsanak ki. Más szóval a társadalmi nemi identitások és a biológiai nemi különbségek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az egyén testéhez (Connel 1987; Scott-Morgan 1993; Butler 2007).

Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok Ha figyelembe vesszük a feministák aggodalmát a nők társadalmi alárendeltségével kapcsolatban, talán nem meglepő, hogy a társadalmi nemre irá­ nyuló korai kutatások legtöbbje szinte kizárólag a nőket és feminitással kapcsolatos elgondoláso­ kat vizsgálta. A férfiakat és a maszkulinitást vi­ szonylag egyértelműnek és problémamentesnek tekintették. Nem sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy vizsgálják a maszkulinitás ta­ pasztalatát vagy a férfi identitások kialakulását. A szociológusokat sokkal inkább az érdekelte, hogy megértsék azt, ahogy a férfiak elnyomják a nőket, és azt, hogy milyen szerepet játszanak a pat­ riarchátus fenntartásában. Az 1980-as évek második fele óta azonban na­ gyobb figyelmet szentelnek a férfiak és a maszku­ linitás kritikai tanulmányozására. A ^íők szerepét és a családi mintákat befolyásoló, az iparosodott társadalomra jellemző, alapvető változások kérdé­ seket vetettek fel a maszkulinitás természetével, valamint társadalomban játszott szerepének vál­ tozásával kapcsolatban. Mit jelent férfinak lenni a késő modern társadalomban? Egy gyorsan válto­ zó korban hogyan alakulnak át a férfiakkal szem­ beni hagyományos elvárások és a rájuk nehezedő nyomás? Válságban lenne a maszkulinitás? Az utóbbi években a szociológusok egyre in­ kább érdekesnek tartják azokat a pozíciókat és ta­ pasztalatokat, amely a férfiakat jellemezi az őket alakító nagyobb rendszerben. A társadalmi nem­ mel és szexualitással foglalkozó szociológiában ez a változás oda vezetett, hogy a nemi viszonyok - nők és férfiak társadalmilag meghatározott min­ tázatú interakciói - átfogó kontextusában hang­ súlyt kezdtek helyezni a férfiak és a maszkulinitás tanulmányozására. A szociológusok fel akarják tárni, hogy a férfi identitások hogyan alakulnak ki, és hogy a férfiak viselkedésére milyen hatással vannak a társadalmilag előírt szerepek.

12. F E J E Z E T mgnnngugigg

R. W. Connell: a nemi rend Bob Connel a Nem és hatalom [Gender and Po­ wer, 1987), A férfi és a fiúk [The Man and the Boys, 2001) és Maszkulinitások [Masculinities, 2005) című munkáiban a társadalmi nem egyik legteljesebb elméleti bemutatását adja. Megkö­ zelítése különösen nagy hatással járt a szocioló­ giában, mivel a patriarchátus és a maszkulinitás koncepcióját a nemi viszonyok átfogó elméleté­ vé integrálta. Gonnell szerint a maszkulinitások a nemi rend igen fontos részét képezik, és attól - vagy a velük együtt járó feminitásoktól - elkü­ lönítve nem érthetó'k meg. Connellt az foglalkoztatja, hogy a férfiak bir­ tokában lévő társadalmi hatalom hogyan hoz­ za létre és tartja fenn a nemi egyenlőtlenséget. Hangsúlyozza, hogy a nemi egyenlőtlenség nem pusztán „formátlan adathalmaz", hanem feltárja azt az alapot - „az emberi gyakorlat és társadalmi kapcsolatok szervezett területét" -, amely révén a nők a férfiakhoz képest alávetett helyzetben van­ nak (Connell 1987). Connell szerint a nyugati kapitalista országokban a nemi viszonyokat még mindig a patriarchális hatalom határozza meg. Az egyéni szinttől kezdve az intézményi szintig a maszkulinitás és a feminitás különféle típusai kivétel nélkül a férfiak nők fölötti dominanciájá­ nak alapvető feltételezése köré épülnek. Connell szerint a nemi viszonyokat a minden­ napi interakciók és gyakorlatok alakítják ki. Az átlagos emberek személyes életük során mutatott cselekedetei és viselkedése közvetlen kapcsolat­ ban áll a társadalom kollektív elrendezésével. Ezek az elrendezések az életek és a generációk során reprodukálódnak, de ugyanakkor változás­ nak kitettek. Connell a társadalom három olyan tényezőjét különbözteti meg, amelyek egymással kölcsön­ hatásban alakítják ki a társadalom nemi rendjét, azaz a maszkulinitások és feminitások hatalmi viszonyának mintázatát, amely a társadalomban széles körben elterjedt. Connell szerint a munka, a hatalom ésakatexis (személyes/szexuális viszo­ nyok) a társadalom jól megkülönböztethető, de kölcsönösen összefüggő részei, amelyek egymás viszonylatában működnek együtt és változnak. Ez a három terület reprezentálja azokat a főbb hely­ színeket, ahol a nemi viszonyok kialakulnak és működnek. Am unka az otthon elvégzett munkák (például a háztartással kapcsolatos kötelezettsé­ gek vagy a gyermekgondozás), illetve a munka­ erőpiacon elvégzett munka nemek szerinti meg­ osztása (ide tartozik például a foglalkoztatásban tapasztalható szegregáció és az egyenlőtlen fize­ tések kérdése). A hatalom az olyan társadalmi vi­

szonyok révén működik, mint például az intéz­ ményekben, az államban, a katonai területen és az otthoni életben jelen lévő autoritás, erőszak vagy ideológia. A katexis az intim, érzelmes és személyes kapcsolatok (például a házasság, a szexualitás és a gyermeknevelés) dinamizmusá­ val függ össze. A nemi viszonyok, abban a formában, ahogy a társadalom e három területén megvalósulnak, társadalmi szinten egy bizonyos nemi rendszer­ be strukturálódnak. Connell nemi rendszernek nevezi a nemi viszonyok kisebb környezetekben, például egy bizonyos intézményen belül folyó játékát. Tehát egy adott családnak, szomszédság­ nak vagy államnak mind megvan a maga nemi rendszere. Máirtín Mac an Ghaill fontos kuta­ tást végzett a maszkulinitások kialakulásáról az egyik nemi rendben, az iskolában (lásd a keretes írást).

Nemi hierarchia Connell véleménye szerint a maszkulinitásnak és a feminitásnak sok különböző kifejezési mód­ ja van. A társadalom szintjén ezek az egymásnak ellentmondó változatok hierarchiába rendeződ­ nek, amely egy meghatározó előfeltevésre épül: a férfiak nők fölötti dominanciájára (lásd a 12.3. ábrát a 362. oldalon). Connell hierarchiájában a maszkulinitások és a feminitásdk stilizált „ideál­ típusait" használja. A hierarchia tetején a hege­ món maszkulinitás található,' amely a társada­ lomban jelen levő összes többi maszkulinitás és feminitás fölött áll. A „hegemón" a hegemónia fo­ galmára utal; a hegemónia egy bizonyos csoport társadalmi dominanciája, amelyet nem nyers erővel gyakorol, hanem egyfajta kulturális dina­ mika révén, amely mind a magánéletben, mind a társadalmi területeken jelen van. A média, az oktatás és az ideológia mind lehet olyan csator­ na, amelyen keresztül a hegemónia megvalósul. Connell szerint a hegemón maszkulinitást min­ denekelőtt a heteroszexualitással és a házasság­ gal, de ugyanakkor a tekintéllyel, a fizetett mun­ kával, a testi erővel és szívóssággal társítják. A hegemón maszkulinitást megtestesítő személyek például Arnold Schwarzenegger filmszínész és Kalifornia jelenlegi kormányzója, az 50 Cent­ hez hasonló rapperek és az üzletember Donald Trump. Jóllehet a hegemón maszkulinitást úgy tartják fent, mint a maszkulinitás ideális formáját, csu­ pán néhány olyan férfi van a társadalomban, aki meg tud ennek felelni. Mégis igen sok férfi élvezi a hegemón maszkulinitás patriarchális rendszer­

it

SZEXUALITÁS ES TÁRSADALMI N E M

Máir Máirtín Mac an Ghaill néprajzi kutatást végzett egy brit állami középiskolában, hogy feltárja a „nemi rendet", vagyis azt, hogyan jelennek meg a nemi viszonyok az iskola korlátai között. Mac an Ghaill - Connell munkájából kiindul­ va - aziránt érdeklődött, hogy az iskolák hogyan hoznak létre aktív módon egy sor maszkulinitást és feminitást a diákok körében. Jóllehet elsősor­ ban a heteroszexuális maszkulinitások kialakulá­ sa foglalkoztatta, megvizsgálta egy csoport me­ leg férfi tanuló tapasztalatait is. Máirtín Mac an Ghaill eredményei, amelyet A férfiak kialakítása (The Making of Men, 1994) című munkájában publikált, feltárta, hogy az iskola maga is egy olyan intézmény, amelyet nemi és heteroszexuális mintázatok jellemeznek. A fennálló „rend" arra ösztönzi a diákokat, hogy egymás között olyan nemi viszonyokat alakítsanak ki, amelyek egybeesnek a nagyobb nemi renddel; vagyis az iskola keretein belül a domináns és alá­ rendelt maszkulinitások és feminitások hierarchiá­ ját lehet kimutatni. A heteroszexuális maszkulini­ tások kialakulását igen sokféle társadalmi hatás és gyakorlat segíti elő, például a fegyelmi eljárások, a tanított tárgyak meghatározása, a tanár-diák és diák-tanár interakció és a felügyelet. Mac an Ghaill az iskolai környezetben a masz­ kulinitás négy típusát határozza meg. A macsó fiúk fehér munkásosztálybeli fiúk, akik ellensze­ gülnek az iskolai hatalomnak, lenézik a tanulást és a jól teljesítő diákokat (lásd még a 17., „Okta­ tás" című fejezetet, a 632-633. oldalon). Mac an Ghaill azt a következtetést vonja le, hogy a macsó fiúk a „maszkulinitás krízisén" mennek keresztül, mivel azok a képzettséget nem vagy csak részben igénylő fizikai munkák, amelyet egykor a jövőbeli identitásukat meghatározó elemnek tekintettek, már nem hozzáférhetőek. Ez olyan, a jövővel kap­ csolatos pszichológiai és gyakorlati dilemmát je­ lent a fiúk számára, amelyet nehezen értenek, és még nehezebben oldanak meg.

re jellemző uralkodó helyzetéből fakadó előnyö­ ket. Connell ezt „patriarchális osztaléknak", míg azokat, akik ennek előnyeit élvezik, a cinkos fér­ fiasság megtestesítőinek nevezi. Több maszkulinitás és feminitás létezik, és ezek alá vannak rendelve a hegemón maszkulinitásnak. Az alárendelt maszkulinitások között a legjelentősebb a homoszexuális maszkulinitás. A hegemón maszkulinitás által dominált nemi rendben a homoszexuális férfit az „igazi férfi" ellentétének tekintik: nem felel meg a hegemón

A második csoportot a jól tanuló diákok alkot­ ják, akik szakképzettséget szeretnének szerez­ ni. A „macsó fiúk" (és tanárok) ezeket a fiúkat nőiesként, „hülye stréberként" sztereotipizálják. Mac an Ghaill szerint a jól teljesítők a leggyakrab­ ban úgy kezelik a rosszindulatú sztereotipizá^st, hogy továbbra is bíznak abban, hogy a kemény tanulás és iskolai bizonyítványaik majd biztosítják számukra a jövőt. Ez alkotja maszkulin identitá­ suk alapját. A harmadik kategória a vállalkozó kedvűek csoportja, azoké a fiúké, akik az új szakmai tan­ rend tárgyai iránt (számítástechnika, üzleti ta­ nulmányok) érdeklődnek. Mac an Ghaill őket az Thatcher idejére jellemző új „vállalkozói kultúra" gyermekeinek tekinti. E fiúk számára a sikeres emelt szintű vizsgák viszonylag haszontalanok, tekintetbe véve azt, hogy milyennek képzelik jö­ vőjüket, valamint azt, hogy a jövő tervezésénél a piacot tartják fontosnak. Az utolsó csoportban a „valódi angol férfiak" vannak. A középosztálybeli csoportok közül ez a leginkább problémás, mivel az iskolai tanulással szembeni attitűdjük ambivalens, de ugyanakkor egy olyan kultúra „urainak" tekintik magukat, amely felsőbbrendű mindannál, amit tanáraik nyújthatnak. Mivel irányultságuk szerint kar­ riert szeretnének építeni, a „valódi angoj férfiak" maszkulinitását az erőfeszítés nélkül elért iskolai eredmény látszata jellemzi. A homoszexuális férfi diákok vizsgálata során Mac an Ghaill úgy találta, hogy a társadalmi vagy biológiai nemmel kapcsolatos iskolai beszélgeté­ sek erősen heteroszexuális, a hagyományos viszo­ nyokra és a nukleáris családra alapuló norma- és értékrendszert vesznek magától értetődőnek. Ez a fiatal meleg férfiak esetében „zavarodottság­ hoz és ellentmondásokhoz" vezet, mivel úgy ér­ zik, hogy a többiek semmibe veszik, ugyanakkor skatulyába is zárják őket.

maszkulinitás ideáljának, és sok esetben megtes­ tesíti a hegemón maszkulinitás számos „elvetett" jellegzetességét. A homoszexuális maszkulinitás stigmatizált, és a férfiak nemi hierarchiájának al­ ján található. Connell szerint a feminitások mindegyike a he­ gemón maszkulinitásnak alávetve alakul ki. A fe­ minitás egyik formája - a hangsúlyozott nőiesség - a hegemón maszkulinitás fontos kiegészítője. Ez a feminitás a férfiak érdekeinek és vágyai­ nak kiszolgálására irányul, és „engedékenység,

12.3. ábra Nemi hierarchia Hegemón maszkulinitás

Több hatalom Alárendelt férfiasságformák

Alárendelt nőiességformák

Homoszexuális maszkulinitás

Hangsúlyozott nőiesség Ellenálló nőiesség

gondoskodás és empátia" jellemzi. A fiatal nők körében a szexuális receptivitással, az idősebb nőknél az anyasággal kapcsolódik össze. Con­ nell Marilyn Monroe-t a hangsúlyozott nőiesség „archetípusának és egyben szatírájának" nevezi. Rámutat, hogy a médiában, a reklám- és marke­ tingkampányokban továbbra is a hangsúlyozott nőiesség van túlsúlyban. Végül ott vannak az alárendelt feminitások, amelyek elutasítják a fentebb vázolt hangsú­ lyozott nőiességet. Azonban egészében véve el­ mondható, hogy a hangsúlyozott nőiesség kon­ vencionális társadalmi normaként való fenntar­ tására fordított hatalmas figyelem azzal jár, hogy nem kap szót a többi alárendelt feminitás, amely elutasítja a konvenciót. Többek között a feminis­ ták, a leszbikusok, a vénlányok, a bábák, a bo­ szorkányok, a prostituáltak és a fizikai munkások olyan nők, akik nem alárendelt identitásokat és életmódokat alakítottak ki. Az ellenálló nőiessé­ gek tapasztalati azonban általában „nem látsza­ nak a történelemben".

A nemi rend változása: krízistendenciák Jóllehet Connell egy világosan szervezett nemi hierarchiát vázolt fel, elutasítja azt a nézetet, mi­ szerint a nemi viszonyok rögzítettek és statiku­ sak lennének. Épp ellenkezőleg, úgy véli, hogy e viszonyok folyamatos változás következményei, ezért nyitottak a kihívások irányában. Connell a nemi rendet dinamikusnak látja. Mivel úgy gondolja, hogy a biológiai és a társadalmi nemet társadalmilag hozzák létre, amellett érvel, hogy az emberek tudnak változtatni társadalmi nemi orientációjukon. Ez alatt nem feltétlenül azt érti, hogy az emberek szexualitásukat át tudják kap­

csolni a homoszexuálisról a heteroszexuálisra, vagy fordítva - bár némely esetben ez is megtör­ ténik -, hanem azt, hogy az emberek társadalmi nemi identitása és szemléletmódja folyamatosan alakul. Azok a nők például, akik azelőtt a „hang­ súlyozott nőiesség" szószólói voltak, kialakíthat­ nak magukban feminista öntudatot. E folytonos változási lehetőség az oka annak, hogy a ne mi vi­ szonyok mintázatai széteshetnek és hogy az em­ beri tevékenység alakíthatja őket. Habár több szociológus felveti, hogy a nyuga­ ti társadalom „nemi válságon" megy keresztül, Connell úgy gondolja, hogy egyszerűen a válság irányába mutató erőteljes tendenciák figyelhetők meg. E tendenciák három formát öltethetnek. Az első az intézményesülés krízise. Connell ezalatt azt érti, hogy azok az intézmények, amelyek ha­ gyományos a férfi hatalmat támogatták - például a család és az állam - lassan meggyengülnek. A férfiak nők fölötti dominanciájának legitimációját gyengítik a válásról, a családon belüli erőszakról és a nemi erőszakról szóló törvények, valamint a gazdasági kérdések, például az adózás és a nyug­ díj. A második a szexualitás krízise, az, hogy a he­ gemón heteroszexualitás már kevésbé domináns, mint régen volt. A nők és a melegek szexualitásá­ nak növekvő ereje nyomást jelent a hagyományos hegemón maszkulinitás számára. A harmadik az érdekek kialakulásának krízise. Connell sze­ rint a társadalmi érdekek új alapokra kerültek, amelyek ellentétesek a fennálló nemi renddel. A házas nők jogai, a meleg mozgalmak és a férfiak körében megjelenő „antiszexista" attitűdök mind veszélyt jelentenek a jelenlegi rendre. Connell azzal érvel, hogy az egyének és a csoportok tet­ tei megváltoztathatják a nemi rendet. A meglévő rendben már most nyilvánvaló krízistendenciák felhasználhatók arra, hogy a nemi egyenlőtlenség megszűnjék (Connell 1987, 2005). Az utóbbi időszakban Connell elkezdte vizs­ gálni a globalizáció nemi rendre gyakorolt hatá­ sát. Véleménye szerint maga a társadalmi nem is globalizálódott. Ez többek között azt foglalja ma­ gában, hogy a korábban különálló, lokális nemi rendek között interakció alakul ki, valamint azt, hogy az individuális helyszínek mellett létrejön­ nek a nemi viszonyok új színterei. Connell azt állítja, hogy a nemi viszonyoknak több alapvető fontosságú új színtere van, amelyek szerepet játszanak a társadalmi nem globalizáló­ dásában: a transznacionális és multinacionális cégek, amelyekre általában jellemző a munka ne­ mek szerinti megoszlása és a maszkulin irányítási kultúra; a nemzetközi kormányközi szervezetek, például az ENSZ intézményei, amelyeket általá­ ban szintén férfiak vezetnek; a nemzetközi mé-

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

dia, amelyre szintén jellemző a munka erőteljes nemek szerinti megoszlása, és amely terjeszti a társadalmi nem bizonyos értelmezéseit; és végül, a globális piacok (a tőke-, az áru-, a szolgáltatásés a munkaerőpiac), amelyek általában nemileg erősen strukturáltak és egyre nagyobb mértékben elérik a helyi gazdaságokat. Connell szerint a társadalmi nem globalizációja a lokális nemi rendek és nemi viszonyok fen­ tebb említett új színterei közötti interakciókhoz vezetett, tehát most már beszélhetünk „nemi vi­ lágrendről". Connell azzal érvel, hogy a globalizáció adja a kontextust, amelyben el kell gondol­ kodnunk a férfiak életén, valamint a maszkulini­ tások jövőbeli kialakításán és kifejezésén.

A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Láttuk, hogy a társadalmi nem olyan, társadal­ milag kialakított fogalom, amely különböző tár­ sadalmi szerepeket és identitásokat tulajdonít a férfiaknak és a nőknek. Azonban - ahogy Bob Connell ás Máirtín Mac an Ghaill rámutatott, a nemi különbségek ritkán semlegesek: a nem szin­ te minden társadalomban a társadalmi rétegző­ dés jelentős formája. A társadalmi nem alapvető tényező, amely meghatározza az egyének és cso­ portok által tapasztalt lehetőségeket és életesé­ lyeket, s nagymértékben hat azokra a szerepekre, amelyeket a háztartástól az államig a különféle társadalmi intézményekben játszanak. Bár a fér­ fiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a nők na­ gyobb hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak. A férfiak szerepeit általában magasabbra értéke­ lik és jobban megjutalmazzák, mint a nők sze­ repeit: szinte minden kultúrában a nők viselik a gyermekgondozás és a házimunka elsődleges fe­ lelősségét, míg a férfiak hagyományosan a család megélhetéséért felelnek. A munka nemek szerinti jelenlegi megoszlása oda vezetett, hogy a férfiak és a nők különböző helyzetben vannak a hata­ lom, a presztízs és a gazdagság tekintetében. Annak ellenére, hogy a nők sok országban elő­ re léptek, a nemi különbségek továbbra is a tár­ sadalmi egyenlőtlenségek alapjául szolgálnak. A szociológusok érdeklődésének középpontjába került a nemi egyenlőtlenség vizsgálata és ma­ gyarázata. Számos elméleti megközelítés létezik, amely azt magyarázza, hogy a férfiak miért van­ nak régóta domináns helyzetben a nőkhöz képest a gazdaság, a politika, a család területén és má­ sutt. A következő részben áttekintjük a társadal­ mi szinten jelentkező nemi egyenlőtelenség ter­ mészetét magyarázó fontosabb megközelítéseket.

Az egyes környezetekben és intézményekben megmutatkozó nemi különbségeket más fejeze­ tekben tárgyaljuk (lásd a következő keretes részt).

Funkcionalista megközelítések Ahogy az 1. fejezetben láttuk, a funkciona .ista megközelítés szerint a társadalom egymással köl­ csönös kapcsolatban álló részekből álló rendszer, amelyek, ha egyensúlyban vannak, zökkenőmen­ tesen működnek, és így kialakítják a társadalmi szolidaritást. Tehát a társadalmi nem funkciona­ lista vagy funkcionalizmus ihlette megközelítése arra kíván rámutatni, hogy a nemi különbségek elősegítik a társadalmi stabilitást és integrációt. Bár ezeket a nézeteket régebben sokan vallották, ugyanakkor mások erősen kritizálták is, mond­ ván, hogy a konszenzus kiterjesztése érdekében figyelmen kívül hagyják a társadalmi feszültsé­ geket és konzervatív módon közelítik meg a tár­ sadalom világát. Azok a szerzők, akik a „természetes nemi kü­ lönbségek" iskolájához tartoznak, általában amel­ lett érvelnek, hogy a férfiak és a nők közötti mun­ kamegosztás biológiai alapú. A nők és a férfiak azokat a feladatokat látják el, amelyekre biológiai­ lag a legalkalmasabbak. George Murdock antro­ pológus például úgy vélte, hogy az a praktikus és kényelmes, ha a nők az otthoni és családdal kap­ csolatos felelősségeikre összpontosítanak, míg a férfiak nem otthon dolgoznak. Több mint két­ száz társadalom kultúraközi tanulmányozása so­ rán Murdock (1949) arra a következtetésre jutott, hogy a nemek szerinti munkamegosztás minden kultúrában jelen van. Jóllehet ez nem biológiai „programozás" eredménye, de a leglogikusabb alap a társadalom megszervezéséhez. Talcott Parsons, vezető funkcionalista gondol­ kodó, a család ipari társadalomban játszott"szerepével foglalkozott (Parsons-Bales 1956). Különö­ sen a gyermekek szocializációja érdekelte, és úgy vélte, hogy a stabil, támogató családok kulcsszere­ pet játszanak a sikeres szocializációban. Parsons szerint a család akkor működik a leghatékonyab­ ban, ha a munkamegosztás egyértelmű, és a nők expresszív szerepet játszanak, azaz gondozzák a gyermekeket, és biztonságot és érzelmi támaszt nyújtanak nekik. A férfiaknak ugyanakkor inst­ rumentális szerepet kell játszaniuk - ők a család kenyérkeresői. Mivel a férfiak szerepe stresszes természetű, a nők expresszív és gondoskodó haj­ lamait a férfiak stabilizálására és megnyugtatásá­ ra is fel kel használni. A munka e komplementer, a nemek közötti biológiai különbségekből eredő megosztása biztosítja a családi szolidaritást.

364

12. F E J E Z E T

A nemi egyenlőtlensége

t ' •'

A szociológusok definíciója szerint a nemi egyen­ lőtlenség a csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennál­ ló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbsé­ gek összessége. A férfiak és a nők közötti nemi egyenlőtlenséget vizsgálva a következő kérdések merülnek fel: a nőknek és a férfiaknak egyenlő hozzáférésük van az értékesnek tartott társadal­ mi forrásokhoz, például az élelmiszerhez, a pénz­ hez, a hatalomhoz és az időhöz? Hasonló lehe­ tőségeik vannak az életben? Egyformán értékelik tevékenységeiket? Ezeket az alapvető kérdéseket több ponton feltesszük, ahogy áttekintjük a szo­ ciológusok érdeklődését kiváltó témákat. A nemi kérdések részletes tárgyalása a következő oldala­ kon található:

A gyermekneveléssel kapcsolatban John Bowlby (1953) vetett fel egy másik funkcionalista megközelítést. Véleménye szerint az anya kulcs­ szerepet játszik a gyermekek elsődleges szocia­ lizációjában. Ha az anya nincs jelen vagy ha a gyermeket kiskorában elválasztják az anyjától - ez az állapot az anyamegvonás -, akkor komoly veszélye van annak, hogy a gyermek szocializá­ ciója nem lesz megfelelő. Ez későbbi élete során komoly társadalmi és pszichológiai problémák­ hoz vezethet, beleértve az antiszociális és pszi­ chopata hajlamokat is. Bowlby szerint a gyermek jóléte és mentális egészsége legjobban az anyával való szoros, személyes és folyamatos viszony ré­ vén biztosítható. Elfogadta, hogy a hiányzó anyát pótolhatja egy „pótanya", de azt javasolta, hogy ennek a személynek is nőnek kell lennie - nem kétséges, hogy véleménye szerint az anyaszerep kifejezetten női szerep. Bowlby anyamegvonás­ elméletével egyesek amellett érvelnek, hogy a dolgozó anyák elhanyagolják gyermeküket.

Értékelés A feministák élesen bírálják azokat a kijelentése­ ket, miszerint a munka nemek szerinti megosz­ tásának biológiai alapja van, és azzal érvelnek, hogy a feladatok társadalmi megoszlása egyálta­ lán nem természetes vagy elkerülhetetlen. A nő­ ket nem biológiai adottságaik akadályozzák meg abban, hogy bizonyos foglalkozásokat ellássanak, hanem az emberek olyan szerepekre szocializá­ lódnak, amelyeket kulturálisan elvárnak tőlük. Jelentős mennyiségű bizonyíték mutatja azt,

• társadalmi nem a szociológiai elméletalkotás­ ban: 4. fejezet, 1 0 0 - 1 0 1 . o. • nem verbális kommunikáció és társadalmi nem: 5. fejezet, 117-119. o. • nemi szocializáció: 6. fejezet, 145-149. o. • társadalmi nem és egészség: 8. fejezet, 2 2 1 223. o. • társadalmi nem és osztály: 9. fejezet, 259-261. o. • vallás és társadalmi nem: 14. fejezet, 427. o. • társadalmi nem és iskolai teljesítmény: 17. feje­ zet, 5 5 1 - 5 5 5 . o. • társadalmi nem és bűnözés: 19. fejezet, 6 3 0 634. o. • A társadalmi nem és a nemi egyenlőtlenség kér­ dését a 7, „Családok és intim kapcsolatok"című fejezetben is központi témaként tárgyaltuk hogy az anyamegvonás-elmélet megkérdőjelez­ hető: tanulmányok állapították meg, hogy a gyer­ mekek tanulmányi előmenetele és személyes fejlődése éppen abban az esetben jobb, ha mind­ két szülő legalább részben házon kívül alkalma­ zásban van. Parsons „expresszív" nőről alkotott véleményét is kritizálják a feministája és más szociológusok, akik véleménye szerint az ilyen nézetek elfogadják a nők otthoni dominanciáját. Nincs alapja annak az elképzelésnek, miszerint az „expresszív" nő szükséges a család zökkenő­ mentes működéséhez - ezt az elgondolást jobbá­ ra a férfiak kényelmének érdekében propagálják.

Feminista megközelítések «

A feminista mozgalom számos olyan elméletet dolgozott ki, amely azt célozza, hogy megma­ gyarázza a nemi egyenlőtlenségeket és progra­ mot alakítson ki e különbségek megszüntetésére. A nemi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos femi­ nista elméletek egymásnak élesen ellentmon­ danak. A feminizmus különféle iskolái a nemi egyenlőtlenségeket többféle mélyen beágyazott társadalmi folyamattal (például a szexizmussal, a patriarchátussal és a kapitalizmussal) próbál­ ják magyarázni. Először áttekintjük az Egyesült Királyság 20. századi főbb feminista vonulatait: a liberális, a szocialista (vagy marxista) és a ra­ dikális feminizmust. A feminizmus különféle vonulatai közötti különbség sosem volt éles, de bevezetésként lehet rá támaszkodni. Az utóbbi évtizedekben a feminizmus új formáinak meg­ jelenésével - amelyek a korábbi vonulatokból

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

merítenek vagy ellentmondanak azoknak - a hármas felosztás veszített alkalmazhatóságából (Barker 1997). A részt két jelentős újabb elmélet, a fekete és a posztmodern feminizmus áttekinté­ sével zárjuk.

Liberális feminizmus A liberális feminizmus a társadalmi és kulturá­ lis attitűdökben keresi a nemi egyenlőtlenségek magyarázatát. A liberális feminizmus kialakulá­ sában fontos korai szerepet játszott John Stuart Mill angol filozófus A nők alárendeltségéről (On the Subjection of Women,1869) című esszéje, amely a nemek közötti jogi és politikai egyenlő­ séget követelte, beleértve a szavazati jogot is. A radikális és szocialista feministákkal ellentétben - akiknek tevékenységét alább vizsgáljuk -, a li­ berális feministák szerint a nők alárendeltsége nem egy nagyobb rendszer vagy struktúra része. Ehelyett ők arra a számos különálló tényezőre hívják fel a figyelmet, amelyek erősítik a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségeket. Az utób­ bi évtizedekben például a liberális feministák kampányt folytattak a munkahelyeken, oktatá­ si intézményekben és a médiában tapasztalható szexizmus és nőkkel szembeni diszkrimináció ellen. Általában arra törekednek, hogy a törvény­ hozás és egyéb demokratikus eszközök segítségé­ vel védjék, illetve megteremtsék a nők számára az egyenlő lehetőségeket. Az Egyesült Királyságban ilyen jogi előrelépés volt az egyenlő fizetésről szó­ ló törvény (1970) és a nemi megkülönböztetésről szóló törvény (1975), amelyet aktívan támogattak a liberális feministák, akik szerint az egyenlőség törvénybe foglalása fontos szerepet játszik a nők elleni diszkrimináció megszüntetésében. A libe­ rális feministák a meglévő rendszerben tevékeny­ kednek; céljuk a reformok fokozatos bevezetése. Ebből a szempontból céljaikat és módszereiket tekintve visszafogottabbak sok radikális és szo­ cialista feministánál, akik a fennálló rendszer megszüntetését követelik. Míg a liberális feministák a 1 9 - 2 0 . század fo­ lyamán nagymértékben hozzájárultak a nők helyzetének javulásához, kritikusaik felróják ne­ kik, hogy nem tudták sikeresen kezelni a nemi egyenlőtlenségek alapvető okait, és nem veszik tudomásul azt, hogy a nők társadalmi elnyomá­ sa szisztematikus jellegű. A liberális feministák a nők által elszenvedett egyes hátrányokra (a sze­ xizmusra, a diszkriminációra, az egyenlőtlen fize­ tésre) összpontosítják figyelmüket, és így csupán részleges képet festenek a nemi egyenlőtlenség­ ről. A radikális feministák azzal vádolják a libe-

ralis feministákat, hogy arra bátorítják a nőket, fogadják el az egyenlőtlen társadalmat és annak versengő jellegét.

Szocialista és marxista feminizmus A szocialista feminizmus a marxi konfliktusel­ méletből (lásd az 1. fejezetet, 3 2 - 3 4 . o.) ered, bár Marx maga nem sok szót ejtett a nemi egyenlőt­ lenségről. A szocialista feminizmus kritizálja a li­ berális feminizmust, mondván, hogy nem látják be: a társadalomban olyan erőteljes érdekek van­ nak, amelyek ellenségesek a nők egyenlőségével szemben (Bryson 1993). A szocialista feministák célja a patriarchátus és a kapitalizmus megszün­ tetése (Mitchell 1966). Friedrich Engels, Marx barátja és munkatársa, Marxnál többet tett azért, hogy a nemi egyenlőtlenséget marxista perspek­ tívából magyarázza. Engels szerint a kapitalizmusban a nők férfiak­ kal szembeni alávetettségének alapját anyagi és gazdasági tényezők alkotják, mivel a patriarchá­ tus a magántulajdonban gyökerezik. Engels azzal érvelt, hogy a kapitalizmus azzal erősíti a pat­ riarchátust (a férfiak uralmát a nők felett) mint osztályelnyomást, hogy a vagyont és a hatalmat kisszámú férfi kezében összpontosítja. A kapita­ lizmus jobban erősíti a patriarchátust, mint a ko­ rábbi társadalmi rendszerek, mert a korábbi kor­ szakokhoz képest hatalmasabb vagyont halmoz fel, és ennek következtében a hatalmat a férfiak - a keresők, a tulajdon birtokosai és örökösei - ke­ zébe adja. Másodszor, a kapitalista gazdaság ak­ kor sikeres, ha az embereket - különösen a nőket - fogyasztóként definiálja, meggyőzve őket arról, hogy szükségleteiket csak a termékek és áruk foly­ tonosan növekvő mértékű fogyasztásával tudják kielégíteni. Engels szerint a kapitalizmusban a férfiakat azzal zsákmányolják ki, hogy kevés bért fizetnek nekik, a nőket pedig azzal, hogy egyál­ talán nem fizetnek nekik bért. A házimunkáért kifizetett bér számos feminista elképzelés fontos része, és részletesen a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetben tárgyaljuk. A szocialista feministák szerint a liberális fe­ ministák reformpárti céljai nem érintik a lénye­ get. Ok a család újrastrukturálását, a „házi rab­ szolgaság" végét és a gyermeknevelés és -gondo­ zás, valamint a háztartási teendők elvégzésének valamely kollektív módját követelik. Marx után sokan érveltek amellett, hogy ezek a célok csu­ pán szocialista forradalommal érhetők el, amely megteremtené a valódi egyenlőséget egy olyan ál­ lamközpontú gazdaságban, ahol mindenki szük­ ségletei szerint részesülhetne a javakból.

12. F E J E Z E T

Radikális feminizmus A radikális feminizmus központi gondolata sze­ rint a nők kizsákmányolásának felelősei és ha­ szonélvezői a férfiak. A patriarchátus analízise alapvető fontosságú a feminizmus ezen ága szá­ mára. A patriarchátust olyan jelenségnek tekin­ tik, amely minden időben és minden kultúrában létezett. A radikális feministák sokszor a csalá­ dot emelik ki mint a nők társadalmi elnyomásá­ nak egyik elsődleges forrását. Véleményük sze­ rint a férfiak azzal zsákmányolják ki a nőket, hogy a nők által otthon ingyen elvégzett házimunkára hagyatkoznak, ugyanakkor megtagadják a nőktől a hatalmi pozíciókhoz és a társadalmi befolyás­ hoz való hozzáférést. A radikális feministák többféleképpen értelme­ zik a patriarchátus alapját, de a legtöbben egyet­ értenek abban, hogy magában foglalja a nők tes­ tének és szexualitásának valamilyen formában történő kisajátítását. Shulamith Firestone (1971) korai feminista szerző szerint a férfiak tartják el­ lenőrzés alatt a nők reprodukcióval és gyermek­ gondozással kapcsolatos szerepeit. Mivel bioló­ giailag a nők alkalmasak a szülésre, a védelem és a megélhetés tekintetében erősen függeni kez­ denek a férfiaktól. Ez a nukleáris családban ta­ lálható „biológiai egyenlőtlenség" társadalmilag

szerveződik. Firestone „nemi osztályról" beszél, amikor leírja a nők társadalmi helyzetét, és úgy véli, hogy a nők kizárólag a család és a családot jellemző hatalmi viszonyok megszüntetésével szabadulhatnak fel. Más radikális feministák arra m u t a t n a : rá, hogy a férfiak által a nők ellen elkövetett erőszak alapvető fontosságú a férfi szupremáciában. Vé­ leményük szerint a családon belüli erőszakot, a nemi erőszakot és a zaklatást nem a pszichológia vagy a bűnözés körébe sorolható különálló ese­ teknek kell tekinteni, hanem a nők szisztemati­ kus elnyomásának részét képezik. Még a hétköz­ napi élet interakciói is - például a nem verbális kommunikáció, egymás meghallgatásának és fél­ beszakításának mintázatai, vagy az, hogy a nők mennyire érzik magukat kényelmesen nyilvános helyeken - kivétel nélkül a nemi egyenlőtlensé­ get erősítik. A radikális feministák hozzáteszik, hogy a szépség és a szexualitás népszerű koncep­ cióit a férfiak erőszakolják rá a nőkre, annak ér­ dekében, hogy egy bizonyos típusú nőiesség jöj­ jön létre. Például azok a társadalmi és kulturális normák, amelyek a karcsú testet és a férfiakkal szembeni gondoskodó attitűdöt hangsúlyozzák, hozzájárulnak a női alávetettség fenntartásához. A média, a divat és a reklám „tárgyiasítja" a nő­ ket: szexuális tárgyakká teszi őket, hogy örömöt

S o k radikális és szocialista feminista szerint az ilyen f é r f i m a g a z i n o k , v a l a m i n t a k e m é n y e b b p o r n o g r á f i a fenntartja a nők alávetettségét.

y-»

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

okozzanak és szórakozást nyújtsanak a férfiak­ nak. A radikális feministák szerint reformokkal vagy fokozatos változással nem lehet felszabadí­ tani a nőket a szexuális elnyomás alól. A nemi egyenlőség kizárólag a patriarchális rendszer megszüntetésével érhető el, mivel a patriarchá­ tus szisztematikus jelenség. Számos feminista gondolkodó tekintette a pat­ riarchátust a nemi egyenlőtlenséget magyarázó jelenségnek. A radikális feministák kijelentették: „ami személyes kérdés, az politikai kérdés is" - ez­ zel hatásosan felhívták a figyelmet a nők elnyo­ másának számos összefüggésére. Azzal, hogy a férfiak által elkövetett erőszakra és a nők tárgyiasítására helyezték a hangsúlyt, a nők alávetettsé­ géről szóló viták középpontjába helyezték ezeket a kérdéseket. A radikális feminista nézetek azonban sok ponton kifogásolhatók. Az egyik legjelentősebb ellenvetés talán az, hogy a patriarchátus kon­ cepciója abban a formában, ahogyan a radikális feministák használják, nem nyújt általános ma­ gyarázatot a nők elnyomására. A radikális femi­ nisták általában azt állítják, hogy a patriarchátus a történelem során mindig, minden kultúrában létezett, azaz hogy egyetemes jelenség. A kritiku­ sok szerint azonban ez a patriarchátuskoncepció figyelmen kívül hagyja a történelmi és kulturális változatokat, továbbá mellőzi azt a jelentős ha­ tást, amelyet a faj, az osztály és az etnikum gya­ korolhat a nők alárendeltségének természetére. Más szóval a patriarchátus nem tekinthető egye­ temes jelenségnek - ha így fogjuk fel, azt kockáz­ tatjuk, hogy a biológiai redukcionizmus elvét fo­ gadjuk el, azaz a nemi egyenlőtlenséget a maga összetettségében a férfiak és nők közötti különb­ ségre egyszerűsítjük le. Sylvia Walby jelentős lépésként a patriarchátus új koncepciójával állt elő (lásd a keretes írást). Walby szerint a patriarchátus mint elgondolás a magyarázat hasznos és értékes eszköze marad­ hat, amennyiben meghatározott módokon hasz­ nálják.

Fekete feminizmus Vajon a feminizmus fentebb ismertetett válto­ zatai egyformán érvényesek a fehér és nem fe­ hér nők tapasztalataira? A fekete feministák és a fejlődő országban élő feministák nagy részének véleménye szerint nem. Úgy gondolják, hogy a nagyobb feminista filozófiai iskolák nem veszik figyelembe a nők közötti etnikai különbségeket, mivel ezek az iskolák az ipari társadalmakban élő, fehér, többségében középosztálybeli nők di-

lemmáival foglalkoznak. Véleményük szerint nem lehet megalapozott az az elmélet, amely a nők egy bizonyos csoportjának élményei alapján általánosít az összes nő alávetettségéről. Továb­ bá, problematikus maga az elképzelés, miszerint a nemi elnyomásnak létezik olyan „egysége"" formája, amelyet minden nő egyaránt tapasztal. A feminizmus létező formáival szembeni elé­ gedetlenség olyan elméleti rendszerek kialakulá­ sához vezetett, amely a fekete nők sajátos problé­ máival foglalkozik. Az amerikai fekete feminista szerző, bell hooks (minden esetben kisbetűvel írja a nevét) memo­ árjához írt előszavában a következőket mondja: Manapság sok feminista gondolkodó, aki a lá­ nyokról ír és beszél, szereti azt mondani, hogy a fekete lányok önbecsülése jobb, mint a fehér lányoké. Ezt a különbséget általában azzal mé­ rik le, hogy a fekete lányok öntudatosabbak, többet beszélnek, magabiztosabbnak tűnnek. Azonban a hagyományos, déli eredetű fekete társadalomban a lányoktól elvárták és elvárják ma is, hogy fejezzék ki magukat értelmesen és viselkedjenek méltósággal. Szüleink és taná­ raink mindig arra ösztönöztek minket, hogy álljunk ki és beszéljünk világosan. Ezeknek a magatartásformáknak a faj felemelése voltba célja, de nem szükségszerűen voltak a női ön­ becsülés erősítésével társított magatartásfor­ mák. Egy szókimondó lány még érezhette ér­ téktelennek magát azért, mert nem volt eléggé világos a bőre vagy a haja. Ezek olyan elemek, amelyeket nem vesznek figyelembe a fehér ku­ tatók, amikor a fekete nők önbecsülését olyan mércével mérik, amelyet a fehér nők tapaszta­ latai alapján kialakult értékek szerint határoz­ tak meg (hooks 1997). A fekete feminista szerzők gyakran^ hangsúlyoz­ zák a történelmi körülmények szerepét a jelen azon problémáiban, amelyekkel a fekete nők nap mint nap szembesülnek. Az amerikai fekete fe­ ministák írásaikban kiemelik a rabszolgaság erő­ teljesen ható örökségét, a szegregációt és a fekete közösségen belüli, nemi egyenlőtlenségek ellen küzdő polgárjogi mozgalmak hatását. Rámutat­ nak, hogy a korai fekete szüfrazsettek támogat­ ták a nők jogaiért folyó kampányt, de felismerték, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a faj kérdé­ sét, azt, hogy a fekete nőket fajuk és nemük alap­ ján egyszerre diszkriminálják. Az utóbbi években a fekete nők nem játszottak központi szerepet a nők felszabadítását célzó mozgalmakban, rész­ ben azért, mert „női mivoltuk" kisebb mértékben határozta meg identitásukat, mint a fajuk.

12. F E J E Z E T

Sylvia Walby: a patriarchátus elr A patriarchátus fogalma számos, a nemi egyen­ lőtlenséggel foglalkozó feminista értelmezés kö­ zéppontjában áll, de sokan kritizálták az analízis eszközeként történő felhasználását, mondván, hogy nem nyújt elégséges magyarázatot a nemi egyenlőtlenség változásaira és sokféleségére. Az érvek egyike az, hogy nem beszélhetünk olyan elnyomó rendszerről, amely az egész történelem során egységes és változatlan lett volna. Sylvia Walby szerint a patriarchátus koncepciója kulcs­ szerepet játszik a nemi egyenlőtlenség elemzésé­ ben. Azt azonban elismeri, hogy számos kritika jogos. A patriarchátus elméleti szintre emelése {Theorizing Patriarchy, 1990) című munkájában Walby a patriarchátust a korábbiakhoz képest rugalmasabban értelmezi: teret ad a történelem során bekövetkezett változásoknak és figyelembe veszi az etnikai és osztálykülönbségeket. Walby szerint a patriarchátus „a társadal­ mi struktúrák és gyakorlatok olyan rendszere, amelyben a férfiak dominanciája jellemző, akik elnyomják és kizsákmányolják a nőket" (1990, 20. o.). Úgy vélekedik, hogy a patriarchátus és a kapitalizmus olyan különálló rendszerek, amelyek különféleképpen hatnak egymásra: a történelmi körülményektől függően esetenként harmoni­ kusan, máskor ellentétesen. Walby azzal érvel, hogy a munka nemek szerinti megosztása miatt a kapitalizmus általában haszonélvezője a patriar­ chátusnak, de vannak olyan időszakok, amikor a két rendszer nincs harmóniában. Például háború idején, amikor a nők nagy számban lépnek be a munkaerőpiacra, a kapitalizmus és a patriarchá­ tus érdekei nem esnek egybe. Walby hat olyan struktúrát határoz meg, ame­ lyen keresztül a patriarchátus működik. Felismeri, hogy a korai feminista elmélet egyik gyengesége az volt, hogy a nők elnyomásának mindig csak egy „lényegi" elemére - például a férfiak által el­ követett erőszakra vagy a nők reprodukcióban játszott szerepére - fókuszált. Mivel Walbyt a nemi egyenlőtlenség mélységei és összefüggés­ rendszere érdeklik, a patriarchátus hat, egymás­ tól független, de kölcsönhatásban lévő struktúrá­ ját különbözteti meg: 1. A háztartással kapcsolatos termelés A nők ingyen végzett munkáját, például a házimunkát és a gyermekgondozást a férj vagy az élettárs ki­ sajátítja. 2. Fizetett munka A munkaerőpiacon a nők bizonyos típusú munkákhoz nem férnek hozzá, kisebb fizetést kapnak és az alacsonyabb kép­

zettséget igénylő munkakörökben szegregálják őket. 3. A patriarchális állam Az állam - politikáját és prioritásait tekintve - szisztematikusan részre­ hajló a patriarchális érdekek irányában. 4. A férfiak által elkövetett erőszak Habár a férfiak által elkövetett erőszakot gyakran úgy tekintik, mintha egyedi cselekményekből állna, voltaképpen van általános mintázata és szisz­ tematikus rendszere. A nők napi gyakorisággal tapasztalják, és szabályszerű módon hat rájuk. Az állam gyakorlatilag elnézi az erőszakot azzal, hogy a rendkívüli esetek kivételével megtagadja a beavatkozást. 5. Patriarchális viszonyok a szexualitásban A „kötelező heteroszexualitásban" és a férfiakra és nőkre vonatkozó kettős mércében (a szexuá­ lis viselkedésre vonatkozó eltérő „szabályokban") nyilvánul meg. 6. Patriarchális kulturális intézmények Több in­ tézmény és gyakorlat (beleértve a médiát, a val­ lást és az oktatást) „patriarchális szemüvegen ke­ resztül" mutatja be a nőket. Ezáltal befolyásolják a nők identitását, valamint előírják számukra az elfogadható viselkedést és cselekvést. Walby a patriarchátus két jól elkülöníthető for­ máját különbözteti meg. A személyes patriarchá­ tus az, amikor a háztartásban egy patriarchális szerepet játszó férfi gyakorolja a nők fölötti hatal­ mat. Ebben az esetben a nőket alapvetően meg­ akadályozzák abban, hogy részt vegyenek a köz­ életben. A közéleti patriarchátus formáját tekintve kollektívabb jellegű. A nők jelen vannak a közélet bizonyos területein, de továbbra is el vannak zár­ va a vagyontól, a hatalomtól és a státustól. Walby vitatja, hogy Nagy-Britanniában a vikto­ riánus kortól napjainkig változás állt volna be a patriarchátus mértékében és formájában. Meg­ jegyzi, hogy a bérkülönbség csökkenése és a nők oktatásában bekövetkezett előrelépések azt mu­ tatják, hogy a patriarchátus mértéke változott, de semmiképpen sem jelentik azt, hogy megszűnt volna. Régebben a nők elnyomása javarészt ott­ hon történt, manapság pedig az egész társadal­ mon belül megy végbe: a nők ma a közélet terü­ letein tapasztalják meg a szegregációt és az alá­ vetettséget, más szóval, a patriarchátusnak csak a formája változott - a magánszférából a nyilvá­ nos szférába került át. Ahogy Walby szellemesen megjegyzi, a nők felszabadultak otthon, de csak azért, hogy egy egész társadalom zsákmányol­ hassa ki őket.

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

[Hjooks szerint a fehér feministák által prefe­ rált magyarázó keretek (például az a nézet, hogy a család a patriarchátus talpköve) nem feltétle­ nül alkalmazhatók a fekete közösségekre, ahol a család a rasszizmussal szembeni szolidaritás egyik legfontosabb színtere. Más szóval, a feke­ te nők esetében az elnyomottság más területeken jelentkezik, mint a fehér nők esetében. Ezért a fekete feministák szerint a fekete nők elnyomására nem adhat megfelelő magyarázatot a nemi egyenlőség bármely olyan elmélete, amely nem veszi számításba a rasszizmust. A társadal­ mi osztályok dimenziója egy másik olyan ténye­ ző, amelyet sok fekete nő esetében nem lehet fi­ gyelmen kívül hagyni. Egyes fekete feministák fenntartják, hogy a fekete feminizmus erőssége az, hogy a fajjal, az osztállyal és a nemmel kap­ csolatos kérdéseket összefüggéseikben vizsgálja. Véleményük szerint a fekete nők bőrszínük, ne­ mük és osztályuk miatt halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Amikor e három tényező köl­ csönhatásba kerül, felerősítik egymást (Brewer 1993).

Posztmodern feminizmus A posztmodern feminizmus a fekete feminiz­ mushoz hasonlóan megkérdőjelezi azt az elkép­ zelést, miszerint lenne egy olyan egységes alap, amely minden nő identitásának és tapasztalatá­ nak alapját képezi. / A szociológia posztmodern megközelítéseinek bevezető tárgyalását lásd a 4. fejezetben, 1 0 3 105. oldalon. A feminizmusnak ez az ága a művészetekben, épí­ tészetben, filozófiában és gazdaságban jelentkező posztmodernizmusból merít. A posztmodern fe­ minizmus bizonyos gyökerei felfedezhetők az eu­ rópai filozófusok, például Derrida (1978, 1981), Lacan (1995) és Simoné de Beauvoir (1969) mun­ káiban. A posztmodern feministák elutasítják azt az állítást, hogy létezik egy olyan nagy elmélet, amely magyarázza a nők társadalmi helyzetét, és azt az elképzelést, hogy a feminitásnak egyete­ mes, egységes esszenciája vagy kategóriája létez­ ne. Következésképpen, ezek a feministák elvetik és „esszencialistának" tekintik azokat a leíráso­ kat, amelyeket a többiek adnak a nemi egyenlőt­ lenség megmagyarázása érdekében: így elutasít­ ják például a patriarchátust, a rasszizmust vagy az osztályt (Beasley 1999). A posztmodernizmus ehelyett azt jelenti ki, hogy a sok eltérő nézőpontot egyaránt érvényes-

ként kell elfogadni. A feminitásnak nincs esszen­ ciája vagy lényege, hanem sok egyén és csoport van (heteroszexuálisok, leszbikusok, fekete nők, munkásosztálybeli nők stb.), akik mind különbö­ ző tapasztalatokkal rendelkeznek. Ez az irányz t a különféle csoportok és egyének „másságát" an­ nak összes eltérő formájában üdvözli. A poszt­ modern feminizmus egyik fő témája a „másság" pozitív oldalának kiemelése, és a pluralitást, a sokféleséget, a különbséget és a nyitottságot hang­ súlyozza, azt, hogy sokféle igazság, szerep és va­ lóságkonstrukció létezik. így a posztmodern fe­ minizmus egyik legfontosabb eleme a különbség (például a szexualitással kapcsolatos, az életkorbeli és a faji különbségek) hangsúlyozása. A posztmodern feministák a csoportok és egyének különbözőségének elismerése mellett a „dekonstrukció" fontosságát is hangsúlyoz­ zák. Ezen belül az a céljuk, hogy dekonstruálják a férfi nyelvet és a világról alkotott maszkulin nézeteket. A posztmodern feministák ehelyett megkísérlik kevésbé rögzített, nyitottabb, a nők tapasztalatait jobban tükröző szavak és nyelv használatát. Sok posztmodern feminista véli úgy, hogy a férfiak bináris megkülönböztetések kere­ tében látják a világot (például „jó versus VJSSZ", „helyes versus helytelen", „szép versus csúf"). Véleményük szerint a férfiak a férfit tekintik nor­ málisnak, a nőt pedig ehhez képest deviánsnak. Sigmund Freud, a modern pszichiátria atyja pél­ dául a nőket olyan férfiaknak tekintette, akik nem rendelkeznek pénisszel, és ezért irigylik a férfiakat. E maszkulin világnézet szerint a nő mindig a „másik" szerepébe kerül. A dekonst­ rukció magában foglalja a bináris koncepciók megkérdőjelezését és ellentétpárjaik új, pozitív módon történő újraalakítását. « / Freud nézetét a nemi szocializációról lásd az 5. fejezetben, a 1 4 7 - 1 4 8 . oldalon. A posztmodern feminizmusról úgy tartják, hogy igen problematikus viszonyban van a feminiz­ mus korábbi, fentebb tárgyalt irányzataival (Carrington 1 9 9 5 , 1 9 9 8 ) . Ez javarészt azon elgondolá­ sának tudható be, miszerint sok feminista adott esetben tévesen feltételezi, hogy lehetséges átfo­ gó magyarázatot nyújtani a nők elnyomására és meghatározni azokat a lépéseket, amelyek meg­ oldják ezt a problémát. A feminista mozgalmak igen erős hatással vol­ tak a nyugati társadalmakra, de egyre inkább támadják a nemi egyenlőtlenséget a világ más részein is. A fejezet zárásaként áttekintjük a tár­ sadalmi nem kérdését az egyre inkább globalizá­ lódó világban.

370

12. F E J E Z E T

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ E fejezetben jobbára azokat a társadalmi nemre vonatkozó fogalmakat tárgyaltuk, amelyek a nyu­ gati iparosodott országokra jellemzőek. Láttuk, hogy a nőmozgalmak hatására jó néhány szo­ ciológiai elmélet született, melyeknek az a célja, hogy értelmezzék a létező nemi egyenlőtlenséget és előmozdítsák megszüntetését. A feminizmus azonban nem pusztán tudományos gyakorlat, és nem is korlátozódik Nyugat-Európára és ÉszakAmerikára. A mai, egyre inkább globalizálódó vi­ lágban nagy az esélye annak, hogy az a személy, akik a brit nőmozgalomban aktív szerepet vállal, kapcsolatba kerül olyan nőkkel, akik a tengeren­ túl folytatnak feminista küzdelmet. A nőmozgalom természetesen nem egyszerűen nyugat-európai vagy amerikai jelenség. Kínában például a nők azért tevékenykednek, hogy bizto­ sítsák „az egyenlő jogokat, a nők foglalkoztatását, szerepét a termelésben és a politikai életben való részvételét" (Zhang-Xu 1995). Dél-Afrikában a nők kulcsszerepet játszottak az apartheid elleni küzdelemben, az apartheid utáni időszakban pe­ dig azért küzdenek, hogy javítsák „az elnyomott többség anyagi helyzetét; azokét, akiktől meg­ tagadják az oktatáshoz, elfogadható otthonhoz, egészségügyi ellátáshoz és a munkához való hoz­ záférést" (Kemp et al. 1995). Peruban az aktivis­ ták évtizedek óta dolgoznak azon, hogy a nőknek több „lehetőségük legyen a közéletben való rész­ vételre" (Blondet 1995), míg „Oroszországban a nők tiltakozása akadályozta meg annak a törvény­ javaslatnak az elfogadását, amely 1992-ben került az orosz parlament elé, és arra ösztönözte volna nőket, hogy maradjanak otthon, és végezzék el »a társadalmilag szükséges munkát«" (Basu 1995). Jóllehet a nőmozgalmak részt vevői évek óta ápolnak kapcsolatot más országok aktivistáival, az efféle kapcsolatok száma és jelentősége a globalizáció során megnőtt. A nemzetközi kapcsola­ tok kialakításának elsődleges fóruma az Egyesült Nemzetek konferenciája a nőkről, amelyet 1975 óta négy alkalommal rendeztek meg (a jelenlegi javaslat szerint az ötödik 2010-ben lesz). A leg­ utóbbi konferencián, amelyet Pekingben tartottak 1995-ben, körülbelül 50 000 ember vett részt (en-

nek körülbelül kétharmada volt nő). Száznyolc­ vanegy ország küldöttei és több ezer civil szerve­ zet képviselői voltak jelen. A résztvevők arra ke­ restek megoldást, hogy „biztosítsák a nők egyenlő hozzáférését a gazdasági forrásokhoz, ideértve a földet, a hitelt, a tudományt és a technológiát, a szakképzést, az információt és a piacokat". A tíz napig tartó rendezvény során meghallgatták a vi­ lág minden részén élő nők helyzetét bemutató előadásokat, megvitatták a helyzet javításának lehetséges módjait, valamint szakmai és szemé­ lyes kapcsolatokat alakítottak ki egymással. Mai­ lika Dutt, a résztvevők egyike a Feminist Studies című szakfolyóiratban a következőket írta: „az Egyesült Államokból érkező legtöbb nő számára Peking feltáró, megalázó és véleményalakító ta­ pasztalat volt. Az amerikai nők meglepve tapasz­ talták, hogy a világ más részein élő nők milyen kifinomult elemzésekkel álltak elő, és milyen jól szervezetten és hatásosan hallatták a hangjukat" (Dutt 1996). Dutt szerint a konferencia sok részt­ vevője azzal az érzéssel távozott Pekingből, hogy van „globális szolidaritás, büszkeség és megerő­ sítés" (1996). % A konferencia részt vevői megállapodtak a cse­ lekvési alapelvekben, amely arra szólította fel az országokat, hogy szenteljenek figyelmet a követ­ kező kérdéseknek: • a szegénység mint régóta fennálló és egyre nö­ vekvő teher a nőkön; • a nők elleni erőszak; • a fegyveres és más jellegű konfliktusok nőkre gyakorolt hatásai; • a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség a hata­ lommegosztás és a döntéshozás területén; • a nők sztereotipizálása; • nemi egyenlőtlenségek a természeti erőforrá­ sok kezelése területén; • a lánygyermekek ellen továbbra is folytatódó diszkrimináció és jogsértés. Szükséges a nemzetközi tájékozódás ahhoz, hogy a nőmozgalmak hatásosak legyenek? A világon mindenhol azonosak a nők érdekei? Mit jelent a feminizmus a fejlődő világban élő nők számára? Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket tárgyalnak, miközben a globalizáció rohamlép­ tekben halad előre.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Jóllehet az emberi szexualitásnak egyértel­ műen van biológiai alapja, a legtöbb szexuális viselkedésfajta inkább tanultnak tűnik, sem­ mint velünk születettnek. A szexuális gya-

korlatok kultúránként és egy kultúrán belül is nagymértékben különböznek. Nyugaton a ke­ reszténység játszott fontos szerepet a szexuális attitűdök alakításában. A merev szexuális sza-

SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M

bályokkal rendelkező országokban igen gya­ kori jelenség a kettős mérce és a képmutatás. Ahogy a szexuális viselkedéssel kapcsolatos tanulmányok kimutatták, a normák és a tény­ leges gyakorlat között hatalmas lehet a szaka­ dék. Nyugaton a szexualitással kapcsolatos el­ nyomó attitűdöket az 1960-as években felvál­ totta a megengedőbb szemléletmód, melynek hatása még ma is tapasztalható. 2. A világon a legtöbb ember heteroszexuális, azonban számos kisebbségi szexuális hozzáál­ lás és hajlam létezik. A homoszexualitás látha­ tólag minden kultúrában létezik, és az utóbbi években a homoszexuálisokkal szembeni at­ titűdök jelentősen változtak. Egyes országok­ ban olyan törvényeket fogadtak el, amelyek elismerik a homoszexuálisok házasságát és a meleg párok számára ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint a házasok számára. 3. A szociológusok megkülönböztetik a biológiai és a társadalmi nemet. Az előbbi a férfi és a női test közötti biológiai, míg az utóbbi a férfiak és nők közötti pszichológiai, társadalmi és kultu­ rális különbségeket jelöli. 4. Egyesek véleménye szerint a férfiak és nők kö­ zötti különbség genetikailag meghatározott. Azonban nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a társadalmi nemi különbségeknek bio­ lógiai alapja lenne. 5. A nemi szocializáció a nemi szerepek megtanu­ lása olyan közegek segítségével, mint például a család és a média. A nemi szocializációról úgy gondoljuk, hogy már a gyermek születésé­ vel kezdetét veszi. A gyerekek megtanulják a normákat és elvárásokat, amelyek az általános elképzelések szerint megfelelnek biológiai ne­ müknek. Ily módon sajátítják el a „nemi szere­ peket", valamit az azokkal együtt járó férfi és női identitásokat (maszkulinitás és feminitás). 6. Egyes szociológusok úgy vélik, hogy mind a biológiai, mind a társadalmi nem társadalmi-

Sí

lag kialakított jelenség, amelyet többfélekép­ pen lehet módosítani. Egyfelől, a társadalmi nemnek nincs „rögzített lényege", másfelől pedig maga az emberi test is alakítható á tár­ sadalmi hatások és a technológiai, orvosi be­ avatkozások révén. 7. A nemi egyenlőtlenség a nők és férfiak által kü­ lönböző kontextusokban birtokolt státus-, ha­ talom- és presztízskülönbségeit jelöli. A funkcionalisták azzal magyarázzák a nemi egyen­ lőtlenséget, hogy hangsúlyozzák: a társadalmi nemi különbségek és a munka nemek szerinti megosztása elősegíti a társadalmi stabilitást és integrációt. A feminista megközelítések eluta­ sítják azt az elgondolást, hogy a nemi egyen­ lőtlenség természetes lenne. A liberális femi­ nisták a nemi egyenlőtlenséget a társadalmi és kulturális attitűdök - például a szexizmus és a diszkrimináció - összefüggésében magyaráz­ zák. A radikális feministák szerint a férfiak fe­ lelősek azért, hogy a nőket a patriarchátus - a férfiak nők fölötti szisztematikus uralma - révén kizsákmányolják. A fekete feministák szerint a társadalmi nem mellett vannak dgyéb ténye­ zők is, például az osztály és az etnikum, ame­ lyek szükségesek a nem fehér nők által tapasz­ talt elnyomás megértéséhez. 8. A nemi viszonyok a férfiak és nők között a tár­ sadalomban lejátszódó, társadalmi mintázatot mutató interakciókat jelöli. Egyes szociológu­ sok szerint a nemi rend a maszkulinitás és a feminitás kifejeződéseinek olyan szervezett hierarchiájában létezik, amely a férfiak nők fö­ lötti uralmát segíti elő. 9. Az utóbbi években egyre több figyelmet fordí­ tanak a maszkulinitás természetének kérdésé­ re. Egyes megfigyelők szerint a széles körben tapasztalható gazdasági és társadalmi változá­ sok kiváltották a maszkulinitás krízisét, amely során a hagyományos férfi szerepek lassan el­ tűnnek.

••••••••••••••Mi

1. Lehetséges vagy kívánatos-e megszüntetni a nemi különbségeket a társadalomban? 2. Lehetséges-e a nemi egyenlőtlenségek felszámolása mellett megtartani a nemi különbségeket? 3. Mennyiben alakítják a társadalmi nemre vonatkozó tapasztalatainkat az olyan tényezők, mint például az osztály, az etnikum és a szexuális orientáció? 4. A következő néhány évtizedben a szélesebb körű társadalmi változásokra adott reakcióként milyen új típusú maszkulinitások és feminitások jelenhetnek meg? 5. A társadalmi interakció milyen módon strukturálódik az előfeltételezett heteroszexuális norma köré?

372

12. F E J E Z E T ^iMnmHi

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bristow, John (1997): Sexuality. London - New York, Routledge. Connell, R. W. (2002): Gender. Cambridge, Polity. Horton, J o h n - M e n d u s , Sue (szerk.) (1999): Toleration, Identity, and Difference. Basingstoke, Macmillan. Kimmel, Michael S. - Messner, Michael A. (1999): Men's Lives. Boston, MA, Allyn and Bacon. Segal, Lynn (1999): Why Feminism? Cambridge, Polity. Stein, A. - Williams, C. (2002): Sexuality and Gender. Maiden, MA, Blackwell.

INTERNETES FORRÁSOK Social Science Information Gateway on Gender and Sexuality http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listingAVorld-cat/socgend.html Fawcett Library (jelenleg: The Women's Library) http://www.thewomenslibrary.ac.uk Queer Resource Directory http://www.qrd.org Voice of the Shuttle http ://vos.ucsb.edu/browse.asp?id=2711 BBC-vita a melegek házasságáról http://www.bbc.co.uk/religion/ethics/samesexmarriage/index.shtml

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Alig t ö b b m i n t egy é v t i z e d d e l e z e l ő t t Dél-Afriká­

v é n y e s í t e t t é k . A N e m z e t i Párt, a m e l y törvénybe

b a n m é g az a p a r t h e i d - a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k ­

i k t a t t a a z a p a r t h e i d e t , m i u t á n 1 9 4 8 - b a n hatalom­

kel a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s - r e n d s z e ­

ra került, a r e n d ő r s é g e t és a b i z t o n s á g i szerveket

r e volt é r v é n y b e n . A z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika

h a s z n á l t a fel a r e n d s z e r r e l s z e m b e n megnyilvá­

lakosságát a következő négy kategóriára osztották

n u l ó m i n d e n e l l e n á l l á s e l n y o m á s á r a . A z ellenzé­

fel: f e h é r e k (az e u r ó p a i b e v á n d o r l ó k l e s z á r m a ­

ki c s o p o r t o k a t t ö r v é n y e n k í v ü l h e l y e z t é k , a más­

z o t t a i ) , „ s z í n e s e k " ( e g y n é l t ö b b „fajhoz" t a r t o z ó

k é p p e n g o n d o l k o d ó k a t tárgyalás n é l k ü l börtönbe

ő s ö k u t ó d a i ) , á z s i a i a k és feketék. A dél-afrikai

v e t e t t é k és g y a k r a n m e g k í n o z t á k . A b é k é s tünte­

fehér

kisebbség,

amely

a

népesség

körülbelül

13 s z á z a l é k á t tette ki, u r a l k o d o t t a n e m f e h é r ki­ s e b b s é g fölött. A n e m f e h é r e k n e k n e m v o l t sza­ vazati joguk és n e m volt képviseletük a központi kormányzatban. A szegregáció a társadalom min­ den szintjén érvényesült, a nyilvános helyektől ( p é l d á u l a m o s d ó k t ó l és a v a s ú t i k o c s i k t ó l ) a la­ k ó k ö r z e t e k i g és az iskolákig. A f e k e t é k m i l l i ó i t a fontosabb városoktól nagyobb távolságra levő úgynevezett homelands)

bantusztánokba

terelték

és

(„szülőföldekre",

vándormunkásként

dol­

g o z t a t t á k a z arany- é s g y é m á n t b á n y á k b a n .

t é s e k n e k i s n e m r i t k á n e r ő s z a k k a l v e t e t t e k véget. A n e m z e t k ö z i k ö z v é l e m é n y e l í t é l t e az aparthei­ det, é s a z E N S Z h o s s z ú é v e k e n á t gazdasági é s k u l t u r á l i s s z a n k c i ó k k a l s ú j t o t t a az országot. Fo­ k o z ó d o t t a b e l s ő e l l e n á l l á s is, és m i n d e z e k hatá­ s á r a az a p a r t h e i d r e n d s z e r e g y e n g ü l n i kezdett. F. W . d e K l e r k , Dél-Afrika 1 9 8 9 - b e n megválasztott e l n ö k e m é l y v á l s á g b a n l é v ő é s gyakorlatilag korm á n y o z h a t a t l a n országot örökölt elődeitől. 1 9 9 0 - b e n de K l e r k h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z t e a fő e l l e n z é k i párt, a z Afrikai N e m z e t i Kongresszus Párt

(African

National

Congress,

ANC)

betiltását,

Az apartheid rendszerét törvényileg is szente­

é s h u s z o n h é t é v i b e b ö r t ö n z é s u t á n s z a b a d o n bo­

sítették, és a v a l ó s á g b a n b r u t á l i s e r ő s z a k ú t j á n ér­

c s á t o t t a a n n a k v e z e t ő j é t , N e l s o n M a n d e l á t . Ezt

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

Nelson M a n d e l a esküt tesz, a m i k o r 1 9 9 4 - b e n beiktatják Dél-Afrika elnöki tisztségébe, m i u t á n h u s z o n h é t é v e t b ö r t ö n b e n töltött.

bonyolult t á r g y a l á s o k s o r o z a t a k ö v e t t e ,

egyen­

a l a p o k a t egy e g y e n l ő s é g e l v ű t ö b b e t n i k u m ú társa­

getve az utat az e l s ő o r s z á g o s v á l a s z t á s o k h o z

d a l o m k i a l a k u l á s á h o z . A Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g

Dél-Afrikában, a m e l y e n a f e h é r e k m e l l e t t a n e m

1 9 9 6 - b a n elfogadott a l k o t m á n y a e g y i k e a világ

fehérek i s részt v e h e t t e k . 1 9 9 4 . á p r i l i s 2 7 - é n a z

leghaladóbb alkotmányainak: törvényellenesnek

ANC a s z a v a z a t o k 62 s z á z a l é k o s a b s z o l ú t t ö b b s é ­

minősít mindenfajta diszkriminációt, beleértve a

gével győzött, és N e l s o n M a n d e l a lett Dél-Afrika

faji, az e t n i k a i v a g y s z o c i á l i s , a v a l l á s i és e g y é b

első a p a r t h e i d u t á n i e l n ö k e .

m e g g y ő z ő d é s e k , a s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó , a fogya­

Mandela és az A N C előtt óriási feladat állt. A har­

tékosság, sőt a t e r h e s s é g a l a p j á n t ö r t é n ő m e g k ü ­

m i n c n y o l c m i l l i ó s ország l a k o s s á g á b ó l k i l e n c m i l -

l ö n b ö z t e t é s t e g y a r á n t . M a n d e l a i s m é t e l t felhívá-.

liónyian teljes s z e g é n y s é g b e n éltek, h ú s z m i l l i ó

s a i a z „új p a t r i o t i z m u s " k i a l a k í t á s á r a a z ország­

ember m é g az á r a m s z o l g á l t a t á s t is n é l k ü l ö z t e .

b a n azt a c é l t szolgálták, h o g y m i n d a z „ideges

Széles k ö r ű v o l t a m u n k a n é l k ü l i s é g . A fekete la­

fehérek", m i n d a „türelmetlen feketék" egyesült

kosságnak t ö b b m i n t a fele í r á s t u d a t l a n volt, s a

e r ő v e l fogjanak h o z z á egy k ö z ö s n e m z e t é p í t é s i

gyermekhalandóság m é r t é k e a f e k e t é k k ö r é b e n

program

tízszerese volt a f e h é r e k é n e k . Ám az a n y a g i ja­

levő politikai csoportokat, például a zulu né­

vak t e k i n t e t é b e n m é l y e g y e n l ő t l e n s é g e k e t m u t a ­

pesség által támogatott Inkatha Szabadságpártot

tó t á r s a d a l o m D é l - A f r i k á b a n m á s é r t e l e m b e n is

(Inkatha

végrehajtásához.

Freedom

Party,

A

IFP)

is

más

véleményen

bevonták

a

kor­

erősen m e g o s z t o t t volt. A faji f e l s ő b b r e n d ű s é g b e

mányba, hogy csökkentsék az etnikai és politikai

vetett hitre a l a p o z o t t i d e o l ó g i a u r a l m á n a k évti­

feszültségeket, a m e l y e k e r ő s z a k o s m e g m o z d u l á ­

zedei az országot s ú l y o s s e b e k t ő l v é r z ő állapot­

sokhoz vezethettek.

ban hagyták, a m e l y b e n é g e t ő s z ü k s é g v o l t a meg­ békélésre. M e g k e l l e t t s z ü n t e t n i a faji e l n y o m á s kultúráját, és az a p a r t h e i d r e n d s z e r a t r o c i t á s a i j ó ­ vátételt k ö v e t e l t e k . A z afrikai n é p e s s é g e n b e l ü l i etnikai f e s z ü l t s é g e k e r ő s z a k o s ö s s z e c s a p á s o k b a n nyilvánultak m e g és p o l g á r h á b o r ú k i t ö r é s é v e l fe­ nyegettek.

M a n d e l a elnöksége idején az egyik leginkább figyelemre méltó e s e m é n y r e az apartheid öröksé­ gével v a l ó s z e m b e n é z é s j e g y é b e n k e r ü l t sor. 1 9 9 6 á p r i l i s á t ó l 1 9 9 8 j ú l i u s á i g a z Igazság é s M e g b é k é ­ lés

Bizottsága

mission,

TRP)

(Truth

and

Reconciliation

Com­

o r s z á g s z e r t e m e g h a l l g a t á s o k a t tar­

tott a h e l y i k ö z ö s s é g e k b e n , h o g y k i v i z s g á l j a az

1999-ig tartó e l n ö k s é g e i d e j é n M a n d e l a n a g y

a p a r t h e i d i d e j é n t ö r t é n t e m b e r i jogi s é r e l m e k e t .

küzdelmek árán, k e m é n y m u n k á v a l l e f e k t e t t e a z

A T R C vizsgálatait az 1 9 6 0 és 1 9 9 4 között elkö-

mm

vetett c s e l e k m é n y e k és visszaélések felderítésére

d a l o m b a n i s t ö r t é n t . M i u t á n s z á m b a v e t t ü k , hogy

a Nobel-békedíjas D e s m o n d Tutu érsek vezette.

a t á r s a d a l o m t u d ó s o k h o g y a n é r t e l m e z i k és hasz­

A vizsgálatok során több m i n t 21 ezer tanúval­

n á l j á k a faji h o v a t a r t o z á s és az e t n i c i t á s fogalmát,

l o m á s t h a l l g a t t a k m e g és r ö g z í t e t t e k , a b i z o t t s á g

az e l ő í t é l e t e k , a d i s z k r i m i n á c i ó és a r a s s z i z m u s

ülései nyitva álltak a közönség előtt és igen nagy

t é m á i v a l f o g l a l k o z u n k , m a j d a z o k a t a szocioló­

médianyilvánosságot kaptak. A T R C meghallga­

giai e l m é l e t e k e t t e s s z ü k v i z s g á l a t tárgyává, ame­

tásait úgy szervezték meg, hogy m i n d e n k i számá­

lyek

ra feltárják az a p a r t h e i d k o r s z a k r e a l i t á s a i t , a leg­

t o v á b b é l é s é t . E b b ő l k i i n d u l v a r á t é r ü n k a z etni­

borzalmasabb bűnöktől a legbanálisabb esetekig.

k a i i n t e g r á c i ó k ü l ö n b ö z ő m o d e l l j e i r e é s megvizs­

segíthetnek

megmagyanézni

ezek

kitartó

N e m az volt a céljuk, hogy bírósági tárgyalásokat

gáljuk a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n é h á n y példáját.

t a r t s a n a k é s b ü n t e t é s e k e t o s s z a n a k ki. A z o k , a k i k

A fejezet b e f e j e z ő r é s z é b e n az e t n i k a i sokféleség

az apartheid idején bűncselekményeket követtek el, b e l e é r t v e a r e n d ő r s é g és a b i z t o n s á g i h a t ó s á ­ g o k a l k a l m a z o t t a i t is, b e c s ü l e t e s v a l l o m á s t é t e l ü k é s m i n d e n r e l e v á n s i n f o r m á c i ó „teljes f e l t á r á s a " f e j é b e n a m n e s z t i á b a n r é s z e s ü l t e k . A z Igazság é s Megbékélés Bizottsága 1998-ban 3 5 0 0 oldalas je­ l e n t é s b e n tette k ö z z é megállapításait. E b b e n - n e m

é s a z e t n i k a i v i s z o n y o k t é m á j á v a l foglalkozunk az Egyesült Királyság és E u r ó p a viszonylatában, k ü l ö n ö s f i g y e l m e t s z e n t e l v e a b e v á n d o r l á s i tren­ d e k n e k és az etnikai egyenlőtlenség mintáinak, m a j d a g l o b á l i s s z i n t ű m i g r á c i ó v i z s g á l a t á v a l zárI juk gondolatmenetünket.

m e g l e p ő m ó d o n - az apartheid-kormányzat mi­ nősült az emberi jogok súlyos megsértésével járó b ű n ö k legfőbb e l k ö v e t ő j é n e k , b á r a m á s szerve­ z e t e k ( k ö z t ü k a z A N C ) á l t a l e l k ö v e t e t t törvény­ s é r t é s e k e t is feljegyeztek. E g y e s e k b í r á l t á k a T R C munkáját, m o n d v á n , hogy az n e m nyújt többet az

apartheidkorszak

bűneinek

dokumentálásá­

n á l , és k é p t e l e n „ j ó v á t e n n i a r o s s z a t " , a m i az or­ s z á g b a n t ö r t é n t . S o k a n m á s o k a z o n b a n ú g y vélik, hogy maga a folyamat, m e l y n e k során tanúvallo­ másokat gyűjtöttek be a visszaélések elkövetőitől és áldozataiktól, nagyon hasznos volt annyiban, h o g y a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a á l l í t o t t a az apart­ heidkorszak

igazságtalanságait.

d ü l a faji e l k ü l ö n í t é s és d i s z k r i m i n á c i ó é v t i z e d e i felhalmozódott

Faj

^

k

:>

A s z o c i o l ó g i á b a n a faj az e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b f o g a l o m , n e m u t o l s ó s o r b a n a m i n d e n n a p i hasz­ n á l a t a és a t u d o m á n y o s é r t e l e m b e n vett jelentése (vagy a n n a k f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a ) közötti el­ l e n t m o n d á s o k m i a t t . M é g m a i s s o k e m b e r - téve­ s e n - ú g y véli, h o g y az e m b e r e k b i o l ó g i a i l a g kü­ l ö n b ö z ő fajokra o s z t h a t ó k fel. E z n e m meglepő, ha f i g y e l e m b e v e s s z ü k a t u d ó s o k és a különbö­ ző k o r m á n y z a t o k ( k ö z t ü k a dél-afrikai kormány,

A T R C n y i l v á n v a l ó a n n e m o l d h a t t a m e g egye­ során

ALAPFOGALMAK

problémákat.

Dél-Afrika

társadalma mindmáig széttöredezett maradt, és

l á s d fentebb) s z á m o s erőfeszítését a világ népeinek faji kategorizálására. E g y e s s z e r z ő k négy-öt fajról b e s z é l t e k , m á s o k pedig akár h á r o m t u c a t n y i fajt is megkülönböztettek.

t o v á b b r a is k ü z d a b i g o t t s á g és az i n t o l e r a n c i a

A faj t u d o m á n y o s e l m é l e t e i a 1 8 . s z á z a d .vé­

e l l e n . 2 0 0 0 - b e n a z ú g y n e v e z e t t „ á t a l a k u l á s i tör­

g é n és a 1 9 . s z á z a d e l e j é n a l a k u l t a k ki. Ezeket

v é n y e k " e g é s z s o r á t fogadták el, a m e l y e k b e t i l ­

a z a k k o r f o r m á l ó d ó t á r s a d a l m i r e n d igazolásá­

t o t t á k a g y ű l ö l e t b e s z é d e t , és a faji d i s z k r i m i n á ­

r a h a s z n á l t á k fel, a m i k o r A n g l i a é s m á s európai

cióval kapcsolatos vádak kezelésére létrehozták

n e m z e t e k ó r i á s i á l t a l u k m e g h ó d í t o t t területeken

az „egyenlőségi bíróságok" rendszerét. A T R C

é s k ü l ö n f é l e n é p e k e n u r a l k o d ó i m p e r i a l i s t a ha­

meghallgatásai

t a l m a k k á v á l t a k . J o s e p h A r t h u r d e G o b i n e a u gróf

azonban

igen

fontos

epizódot

j e l e n t e t t e k Dél-Afrika a p a r t h e i d u t á n i t ö r t é n e l ­

( 1 8 1 6 - 1 8 8 2 ) , akit n é h a a m o d e r n r a s s z i z m u s aty­

m é b e n : k i a l a k í t o t t á k a n y í l t s á g és b e c s ü l e t e s s é g

j á n a k n e v e z n e k , a k ö v e t k e z ő h á r o m faj létét ál­

új n o r m á i t a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s p r o b l é m á i

l a p í t o t t a m e g : f e h é r ( k a u k á z u s i ) , f e k e t e (negroid)

terén. A T R C kikényszerítette, hogy a figyelem

és sárga ( m o n g o l o i d ) . S z e r i n t e a f e h é r faj felsőbb­

k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l j e n e k a fajgyűlölet v e s z é l y e s

r e n d ű i n t e l l i g e n c i á v a l , e r k ö l c c s e l é s akaraterővel

k ö v e t k e z m é n y e i , és p é l d á t m u t a t o t t a k o m m u n i ­

r e n d e l k e z i k , s e z e k az ö r ö k l e t e s e r é n y e i képezik

k á c i ó és a p á r b e s z é d h a t a l m á r a a m e g b é k é l é s fo­

a z e g é s z v i l á g o n t e r j e d ő n y u g a t i b e f o l y á s alapját.

lyamatában.

E z z e l s z e m b e n a f e k e t é k a l e g k e v é s b é tehetsé­

E b b e n a f e j e z e t b e n a „faj" és az e t n i c i t á s fogal­ m á v a l f o g l a l k o z u n k , és m e g v i z s g á l j u k azt a kér­ dést, h o g y a faji és e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g m i é r t h o z létre olyan gyakran társadalmi konfliktuso­ kat, a h o g y a n e z D é l - A f r i k á b a n é s s o k m á s társa­

gesek, t e r m é s z e t ü k á l l a t i a s , h i á n y z i k b e l ő l ü k a z e r k ö l c s i s é g és é r z e l m i l e g k i s z á m í t h a t a t l a n o k . De G o b i n e a u é s a t u d o m á n y o s r a s s z i z m u s eszméi k é s ő b b b e f o l y á s o l t á k A d o l f H i t l e r gondolkodását is, a k i e z e k e t a n á c i p á r t i d e o l ó g i á j á v á formálta,

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

377

h a s z n á l a t a c s a k tartósítja azt a k ö z k e l e t ű h i e d e l ­ met,

hogy biológiai alapokon nyugszik (Mi.es

1 9 9 3 ) . Más társadalomkutatók ezzel n e m értenek egyet, és azt állítják, h o g y a faj f o g a l m á n a k v a n j e l e n t é s e s o k e m b e r s z á m á r a , m é g a k k o r is, h a a n n a k biológiai alapját megcáfolták. A szocioló­ giai e l e m z é s s z á m á r a - állítják - a faj t o v á b b r a is igen fontos, bár erősen vitatott fogalom marad. Egyes tudósok ennélfogva úgy döntenek, hogy a „faj" s z ó t - a n n a k f é l r e v e z e t ő , b á r á l t a l á n o s a n el­ terjedt é r t e l m e z é s é r e u t a l v a - m i n d i g i d é z ő j e l b e téve használják. M i t e h á t a faj, h a n e m b i o l ó g i a i k a t e g ó r i á k r a u t a l ? A z e m b e r e k k ö z ö t t v i l á g o s a n l á t h a t ó fizikai k ü l ö n b s é g e k v a n n a k , és e z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k ­ n e k egy r é s z e ö r ö k l ő d i k . Á m a n n a k a k é r d é s n e k , hogy miért éppen bizonyos különbségek válnak t á r s a d a l m i d i s z k r i m i n á c i ó é s e l ő í t é l e t e k alapjá­ vá, n e m p e d i g m á s o k , s e m m i k ö z e s i n c s a b i o l ó ­ g i á h o z . A faji k ü l ö n b s é g e k e t t e h á t o l y a n fizikai változatosságként kell értelmeznünk, amelyeket v a l a m e l y k ö z ö s s é g vagy t á r s a d a l o m tagjai társa­ d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t e k i n t e n e k . A b ő r s z í n kü­ lönbségeit például jelentősnek tekintik,

míg a

h a j s z í n e l t é r é s e i t n e m . A faj o l y a n t á r s a d a l m i vi­ szonylatok összességeként értelmezhető, amely­ Ez az U S A korábbi külügyminiszteréről, Colin Powellról és Kenya k o r á b b i e l n ö k é r ő l , D a n i e l a r a p M o i r ó l k é s z ü l t k e t ­ tős p o r t r é j ó l illusztrálja a b ő r s z í n j e l e n t ő s m é r t é k ű e l t é r é ­ seit a z o k n a k a k ö r é b e n is, a k i k e t e g y ü t t e s e n „ f e k e t é n e k "

ben az embereket és embercsoportokat származá­ si helyük figyelembevételével elhelyezhetjük és biológiailag meghatározott sajátosságaik alapján különféle

neveznek.

tulajdonságokat

vagy

képességeket

t á r s í t h a t u n k h o z z á j u k . A faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é ­ és ugyanezekre t á m a s z k o d t a k a f e h é r e k f e l s ő b b ­ rendűségét h i r d e t ő m á s c s o p o r t o k , p é l d á u l a KuKlux-Klan az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , v a l a m i n t a dél-afrikai a p a r t h e i d r e n d s z e r é n e k k i d o l g o z ó i is.

sek n e m csupán az emberek közötti különbsé­ gek l e í r á s á r a s z o l g á l n a k , h a n e m f o n t o s t é n y e z ő k a hatalmi és egyenlőtlenségi m i n t á k társadalmi újratermelődésében J s .

A második világháborút k ö v e t ő é v e k b e n „a fajok

Azt az eljárást, a m e l l y e l a faj f o g a l m á n a k va­

tudományát" teljes m é r t é k b e n m e g c á f o l t á k . B i o ­

lamilyen értelmezését az e m b e r e k vagy ember­

lógiai é r t e l e m b e n n i n c s e n e k v i l á g o s a n e l k ü l ö n í t ­

c s o p o r t o k o s z t á l y o z á s á r a h a s z n á l j á k fel, r a s s z o -

hető „fajok", c s u p á n a z e m b e r i l é n y e k k ü l ö n b ö z ő

sításnak

fizikai m e g j e l e n é s ű

a r a s s z o s í t á s azt j e l e n t e t t e , h o g y az e m b e r e k bi­

változatairól beszélhetünk.

(racialization)

nevezik.

Történelmileg

Az e m b e r e k egyes c s o p o r t j a i k ö z ö t t i fizikai kü­

z o n y o s c s o p o r t j a i t t e r m é s z e t e s e n m e g j e l e n ő fizi­

lönbségek a n é p e s s é g e l z á r t s á g á t ó l és az e b b ő l

k a i v o n á s o k a l a p j á n ( p é l d á u l a d e G o b i n e a u által

következő

alakulnak

felállított e l g o n d o l á s o k s z e r i n t ) b i o l ó g i a i l a g e l k ü ­

ki, m e l y n e k m é r t é k e a k ü l ö n f é l e t á r s a d a l m i és

beltenyészetétől

függően

l ö n ü l ő c s o p o r t k é n t c í m k é z i k . A 1 5 . s z á z a d o t kö­

kulturális c s o p o r t o k k ö z ö t t l é t r e j ö v ő é r i n t k e z é ­

vető történelmi korszakra, amikor az európaiak

sek g y a k o r i s á g á n a k és

egyre

intenzitásának megfele­

lően változik. A z e m b e r i n é p e s s é g c s o p o r t j a i egy

gyakrabban kerültek kapcsolatba

a világ

más régióiból származó emberekkel, jellemzőek

kontinuum m e n t é n h e l y e z h e t ő e k el. A l á t h a t ó

a t u d á s n a k a t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k

fizikai j e g y e k b e n m e g n y i l v á n u l ó g e n e t i k a i vál­

különféle

tozatosság a z egyes p o p u l á c i ó k o n b e l ü l é p p e n

való rendszerezésére irányuló törekvések. E z e k

olyan n a g y l e h e t , m i n t a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o k

jegyében történt meg a n e m európai populációk

kategóriák

és

magyarázatok

alapján

között. E t é n y e k a l a p j á n a t u d ó s o k g y a k o r l a t i l a g

„ r a s s z o s í t á s a " , a z e u r ó p a i „fehér fajjal" s z e m b e ­

teljesen e l v e t e t t é k a faj f o g a l m á n a k h a s z n á l a t á t .

állítva. E g y e s e s e t e k b e n ( p é l d á u l a r a b s z o l g a s á g

Sok t á r s a d a l o m t u d ó s egyetért a b b a n , h o g y a faj

bevezetésével

fogalma n e m j e l e n t t ö b b e t i d e o l ó g i a i k o n s t r u k ­

az

ciónál, m e l y n e k a t u d o m á n y o s k ö r ö k b e n v a l ó

a

apartheid rasszosítás

az

amerikai

gyarmatokon,

megvalósításával „törvényesített"

vagy

Dél-Afrikában) intézményi

for-

„Fekete" identitá A „ f e k e t e " szó e m b e r e k és e m b e r c s o p o r t o k jelö­

Az 1 9 8 0 - a s évek végén a z o n b a n egyes tudó­

lésére való használata az évek során alapvető vál­

sok és az etnikai kisebbségi c s o p o r t o k tagjai is

t o z á s o k o n m e n t át, és mindmáig erősen vitatott

elkezdték megkérdőjelezni a „ f e k e t e " jelzőnek a

maradt. A „ f e k e t e " kifejezés hosszú időn át leala­

n e m fehér népesség e g é s z é r e vajó alkalmazását.

csonyító címkének számított, amit csak a fehérek

Elismerték ugyan, hogy a nem fehérek osztoztak

használtak. Az afrikai származású amerikaiak és

a közös e l n y o m a t á s b a n , de azt állították, hogy a

britek csak az 1 9 6 0 - a s években kezdték „vissza­

„ f e k e t e " jelző elhomályosítja az egyes etnikai cso­

követelni" ezt a kifejezést, pozitív é r t e l e m b e n al­

portok közötti különbségeket.

kalmazva ö n m a g u k megjelölésére. A „ f e k e t e s é g " faji m e g b é l y e g z é s helyett büszkén vállalt identi­ tás forrása lett. „A fekete s z é p ! " és a „fekete ha­ t a l o m " nagy m o z g ó s í t ó erejű jelszava központi szerepet j á t s z o t t a feketék felszabadítási mozgal­ m á b a n . Ezeket az e s z m é k e t állították s z e m b e a „ f e h é r s é g n e k " a „ f e k e t e s é g " fölötti szimbolikus dominanciájával.

Ahogy

a

„feketeség"

elfoga­

d o t t a b b á vált a brit t á r s a d a l o m b a n is, alkalmazni kezdték a nem afrikai eredetű nem fehérekre is, különösen az ázsiai származásúakra. A „fekete­ s é g " t ö b b lett egyszerű címkénél, politikai üzene­ t e t is hordozott. Mivel a „feketék" mindannyian m e g t a p a s z t a l t á k a rasszizmust és a kirekesztést a fehérek részéről, ez a szó felhívást j e l e n t e t t szá­ mukra, hogy közös „ f e k e t e " identitásuk hangsú­ lyozott vállalásával követeljék a változásokat.

A kifejezés általános é r t e l e m b e n való haszná­ latának ellenzői szerint a közös élményvilág fel­ t é t e l e z é s e helyett t ö b b figyelmet kell fordítani az egyes etnikai kisebbségi c s o p o r t o k sajátos ta­ pasztalataira. Tariq M o d o o d , a bírálók egyik veze­ t ő j e azt h a n g o z t a t t a , hogy a kifejezést túlságosan lazán használják, néha csupán az afrikaiakat értve alatta, máskor pedig az ázsiaiakat is a „feketék" közé sorolva. Ez a z o n b a n túlhangsúlyozza a bőr­ szín alapján gyakorolt e l n y o m a t á s t , és elhanya­ golja a kulturális alapokon megnyilvánuló raszszizmus f o n t o s s á g á t . M o d o o d szerint az ázsiaiak nem

kívánják

magukat

„feketének"

tekinteni,

mivel a „ f e k e t e " j e l z ő m á s o d l a g o s j e l e n t é s e egy­ értelműen az afrikai származásra utal. Modood r á m u t a t o t t végül arra is, hogy a „ f e k e t e s é g " alap­ vető identitásként való kezelése e r e d e n d ő e n ha-

A z E g y e s ü l t Á l l a m o k atlétái n y i l v á n o s a n kifejezésre j u t t a t t á k „ f e k e t e " i d e n t i t á s u k v á l l a l á s á t , é s a z 1 9 6 8 - b a n Mexi­ k ó v á r o s b a n r e n d e z e t t olimpiai j á t é k o k a l k a l m á b ó l igen n a g y felzúdulást v á l t o t t a k ki a „ f e k e t e h a t a l m a t " jelképező szimbolikus köszöntésükkel a d o b o g ó lépcsőfokairól.

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

37

mis, ugyanis a nem fehér populációk ugyanolyan

fehérek által a fehér rasszizmusból a d ó d ó a n átélt

változatos identitású személyekből t e v ő d n e k ösz-

közös t a p a s z t a l a t o k leírására. Úgy tűnik azonbar.,

sze, mint az úgynevezett „ f e h é r " lakosság külön­

hogy az újabb trendek a szociológiában M o d o o d

böző csoportjai ( M o d o o d 1 9 9 4 ) .

álláspontját t á m o g a t j á k . A p o s z t m o d e r n iskolá­

A szociológiában nem alakult ki egyértelmű

hoz társított szerzők gyakran n e m a kollektív „fe­

konszenzus a „ f e k e t e s é g " kifejezés használatát il­

k e t e " identitás j e l e n t ő s é g é r ő l értekeznek, h a n e m

letően. A M o d o o d és m á s o k által h a n g o z t a t o t t

a különféle etnikai kisebbségi c s o p o r t o k közötti

bírálatok bizonyára helytállóak, ám a „ f e k e t e "

különbségeket

hangsúlyozzák.

jelző továbbra is hasznos kifejezés marad a nem mákat öltött, l e g t ö b b s z ö r a z o n b a n a m i n d e n n a p i

h a g y o m á n y o k g y a k o r l á s á n k e r e s z t ü l tartják élet­

társadalmi i n t é z m é n y e k m ű k ö d é s i gyakorlata vált

b e n . A karnevál izgalmas és virtuóz szertartásai

rasszosítottá. A rasszosított r e n d s z e r e k e n b e l ü l az

p é l d á u l é v e n t e m e g i d é z i k a K a r i b - t é r s é g világát

emberek m i n d e n n a p i é l e t é n e k a s p e k t u s a i t - b e l e ­

a l o n d o n i Notting Hill városnegyed u t c á i n . Az ír

értve a foglalkoztatást, a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k a t ,

származású harmadik generációs amerikaiak is

a lakáskörülményeket, az egészségügyi ellátást, az

büszkén nevezik magukat ír-amerikainak, annak

oktatást és a t ö r v é n y e s k é p v i s e l e t e t is - az adott

e l l e n é r e , h o g y e g é s z é l e t ü k e t a z E g y e s ü l t Álla­

rendszeren b e l ü l i rasszosított h e l y z e t ü k alakítja

m o k b a n é l t é k le. A ^ í r h a g y o m á n y o k é s s z o k á ­

és korlátozza.

sok gyakran generációról generációra öröklőd­ n e k a c s a l á d o k b a n és a n a g y o b b ír k ö z ö s s é g b e n is. Az e t n i c i t á s - n o h a a h a g y o m á n y o k j e g y é b e n maradt fenn - n e m statikus és változatlan jelle­

Etnicitás

gű, h a n e m v á l t o z é k o n y é s a l k a l m a z k o d n i k é p e s

Míg a faj e s z m é j e

(tévesen)

valami olyasmire

utal, a m i rögzített és b i o l ó g i a i l a g m e g h a t á r o z o t t , az etnicitás f o g a l m á n a k j e l e n t é s e t i s z t á n társa­ dalmi t e r m é s z e t ű . A z e t n i c i t á s a z e m b e r e k va­ lamely adott k ö z ö s s é g é n e k k u l t ú r á j á r a é s k ü l s ő jegyeire utal, a m e l y e k a z a d o t t k ö z ö s s é g tagjait megkülönböztetik másoktól. Az etnikai csopor­ tok tagjai ö n m a g u k a t m á s c s o p o r t o k t ó l k u l t u r á ­ lisan k ü l ö n b ö z ő n e k látják a t á r s a d a l o m b a n , és viszont, a t ö b b i c s o p o r t is így látja őket. Az et­ nikai c s o p o r t o k e g y m á s t ó l v a l ó m e g k ü l ö n b ö z t e ­ tésére k ü l ö n f é l e j e l l e m z ő v o n á s o k s z o l g á l h a t n a k , de leggyakrabban a c s o p o r t n y e l v é t , t ö r t é n e l m é t , hagyományait é s vélt vagy v a l ó s á g o s ö r ö k s é g é t , továbbá v a l l á s á t és k ü l s ő d l e g e s jegyeit, p é l d á u l öltözködési vagy s z é p í t k e z é s i s z o k á s a i t h a s z n á l ­ ják fel erre a c é l r a . Az e t n i k a i j e l l e g z e t e s s é g e k teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k . E z k o r á n t s e m m a g á ­ tól é r t e t ő d ő igazság: g o n d o l j u n k c s a k arra, h o g y egyes

csoportokat

milyen

gyakran

tekintettek

„uralkodásra t e r m e t t n e k " , „ l u s t á n a k " , „antipati­ kusnak" stb. A z e t n i c i t á s b a n t é n y l e g e s e n s e m m i veleszületett sajátosság n i n c s : t i s z t á n t á r s a d a l m i jelenségről v a n szó, a m i a z i d ő k f o l y a m á n a l a k u l ki és a s z o c i a l i z á c i ó f o l y a m á n r e p r o d u k á l ó d i k , ahogy a fiatalok e l s a j á t í t j á k k ö z ö s s é g ü k é l e t s t í l u ­ sát, n o r m á i t és m e g g y ő z ő d é s e i t . Az etnicitás

sok ember s z e m é b e n központi

jelentőségű a z e g y é n i é s c s o p o r t i d e n t i t á s s z e m ­ pontjából, j e l e n t ő s é g e a z o n b a n e g y é n e n k é n t vál­ tozó l e h e t . F o n t o s ö s s z e k ö t ő szálat j e l e n t h e t a múlthoz, és g y a k r a n c é l t u d a t o s a n , a k u l t u r á l i s

a k ö r ü l m é n y e k m ó d o s u l á s á h o z . Az ír-amerikaiak esetében például jól n y o m o n követhető, hogy az Í r o r s z á g b ó l e r e d ő n é p s z o k á s o k a z a m e r i k a i tár­ sadalom keretei között is fennmaradnak, de köz­ b e n m ó d o s u l n a k is. A S z e n t Patrik n a p j á n s o k a m e r i k a i v á r o s b a n tartott

nagyszabású,

lármás

f e l v o n u l á s o k s z e m l é l e t e s p é l d á t n y ú j t a n a k arra, h o g y a z í r ö r ö k s é g h o g y a n f o r m á l ó d i k á t jelleg­ z e t e s e n a m e r i k a i ü n n e p p é . H a s o n l ó p é l d á k talál­ hatók szerte bolygónkon szinte mindenütt, ahol bizonyos populációk - bevándorlás, háborúk, a m u n k a e r ő p i a c v á l t o z á s a i v a g y m á s o k o k követ­ k e z t é b e n - k e v e r e d n e k e g y m á s s a l , e t n i k a i l a g vál­ tozatos közösségeket hozva létre. A szociológusok gyakran előnyben részesítik az „etnicitás" vagy az „etnikum" kifejezés hasz­ n á l a t á t a „faj" s z ó v a l s z e m b e n , m i v e l a z e l ő b b i e k j e l e n t é s e teljes m é r t é k b e n t á r s a d a l m i l a g m e g h a ­ tározott. Az etnicitás és az etnikai különbségek h a n g s ú l y o z á s a a z o n b a n p r o b l e m a t i k u s l e h e t , kü­ l ö n ö s e n akkor, h a v a l a m i l y e n „ n e m e t n i k a i " nor­ mával ellentétes gyakorlatra utal. Nagy-Britanniá­ b a n például gyakran etnikai jelzővel illetik az olyan kulturális megnyilvánulásokat és

hagyo­

mányokat, amelyek különböznek a „bennszülött" b r i t e k é i t ő l . A z „ e t n i k a i " j e l z ő t i g e n v á l t o z a t o s tar­ tományokra alkalmazzák, „etnikai" lehet például a k o n y h a , a r u h á z k o d á s , a z e n e , vagy egy-egy la­ k ó k ö r z e t is, b á r m i , a m i „ n e m b r i t " . A z „ e t n i k a i " címke ilyen általánosító értelemben való haszná­ l a t a a z z a l a v e s z é l l y e l jár, h o g y s z a k a d é k j ö n lét­ re a „ m i " és az „ ő k " k ö z ö t t , ha a n é p e s s é g e g y e s

380

13. F E J E Z E T

csoportjait „etnikumoknak"

tekintjük,

másokat

kisebbségi

csoportok

tagjainak

egymással

való

pedig n e m . Valójában m i n d a n n y i a n valamilyen

h á z a s o d á s á r ó l is. A k i s e b b s é g e k e n b e l ü l a közös­

etnikumhoz tartozunk, az etnicitás attribútumai­

s é g e k k u l t u r á l i s s a j á t o s s á g a i k f e n n t a r t á s á r a töre­

val a n é p e s s é g v a l a m e n n y i tagja j e l l e m e z h e t ő ,

kedve n é h a aktívan támogatják az endogámiát, a

n e m csupán annak bizonyos

csoporton belüli házasságot.

szegmensei.

Ám

- m i n t l á t n i fogjuk - a g y a k o r l a t b a n egy-egy or­

E g y e s t u d ó s o k e l ő s z e r e t e t t e l b e s z é l n e k „kisebb­

szág l a k o s s á g á n b e l ü l az e t n i c i t á s f o g a l m a (és a

s é g e k r ő l " a z o k n a k a c s o p o r t o k n a k a k ö z ö s meg­

mindennapi szóhasználatban az „etnikai" jelző)

jelöléseként, amelyeket a „többségi" társadalom

leggyakrabban a kisebbségi csoportokhoz társul.

bizonyos

előítéletekkel kezel.

A „kisebbségek"

kifejezés ráirányítja a figyelmet a diszkrimináció m i n d e n t átható voltára azáltal, hogy kiemeli a

Kisebbségi c s o p o r t o k

k ü l ö n f é l e a l á v e t e t t c s o p o r t o k t a p a s z t a l a t a i között

A kisebbségi c s o p o r t o k - m á s n é v e n e t n i k a i ki­

gyatékkal élők kirekesztése, az antiszemitizmus,

f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k a t a t á r s a d a l o m b a n . A fo­ sebbségek - f o g a l m a s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l a t o s

az e m b e r g y ű l ö l e t és a r a s s z i z m u s s z á m o s közös

a s z o c i o l ó g i á b a n , és t ö b b e t j e l e n t p u s z t á n s z á m ­

v o n á s t m u t a t , és felfedi, h o g y a k ü l ö n f é l e csopor­

szerű megkülönböztetésnél. Statisztikai értelem­

t o k e l n y o m á s a h a s o n l ó f o r m á k a t ö l t h e t . Ugyan­

b e n i g e n sokféle k i s e b b s é g r ő l b e s z é l h e t ü n k , meg­

a k k o r a „ k i s e b b s é g e k " egy k a l a p a l á v é t e l e olyan

különböztethetjük például a száznyolcvan centi­

általánosításokhoz vezethet a diszkriminációval

m é t e r n é l m a g a s a b b e m b e r e k e t , vagy azokat, a k i k

és az elnyomással kapcsolatban, amelyek nem

42-es méretűnél nagyobb cipőt viselnek, ezek a

t ü k r ö z i k p o n t o s a n a z egyes c s o p o r t o k tapasztala­

csoportok azonban szociológiai értelemben n e m

tait. N o h a p é l d á u l a h o m o s z e x u á l i s o k és a pakisz­

t e k i n t h e t ő k k i s e b b s é g e k n e k . A s z o c i o l ó g i á b a n va­

t á n i a k e g y a r á n t k i s e b b s é g i c s o p o r t o k a t alkotnak

l a m e l y k i s e b b s é g i c s o p o r t tagjai h á t r á n y o s hely­

L o n d o n b a n , e g y á l t a l á n n e m a z o n o s m ó d o n élik

zetben vannak a domináns csoporthoz képest

meg alárendelt helyzetüket a társadalomban.

(amelyet általában nagyobb jólét, nagyobb hata­ lom és presztízs jellemez), és bizonyos mértékű együvé

tartozást

jelző

csoportszolidaritás

alakul

k i k ö z ö t t ü k . A z e l ő í t é l e t e k é s k i r e k e s z t é s tárgya­ ként szerzett tapasztalatok rendszerint fokozzák k ö r ü k b e n a z e g y m á s i r á n t i b i z a l o m é s a z érdek­ közösség érzését.

S z á m o s k i s e b b s é g e t n i k a i l a g és fizikailag is kü­ l ö n b ö z i k a n é p e s s é g t ö b b i r é s z é t ő l . Ez a helyzet p é l d á u l N a g y - B r i t a n n i á b a n a n y u g a t - i n d i a i a k és az á z s i a i a k , az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n pedig az afr o a m e r i k a i a k , a k í n a i a k és m á s c s o p o r t o k eseté­ b e n . M i n t f e n t e b b m e g j e g y e z t ü k , a gyakorlatban b i z o n y o s c s o p o r t o k n a k v a g y egyes hagyományok­

A „ k i s e b b s é g " kifejezést a s z o c i o l ó g u s o k gyak­

n a k a z „ e t n i k a i " c í m k é v e l v a l ó e l l á t á s a gyakran

értelemben

s z e l e k t í v m ó d o n t ö r t é n i k . M í g a nyugat-indiaiak

v a l a m e l y c s o p o r t l é l e k s z á m á r a utalva, h a n e m a

és az a f r o a m e r i k a i a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , illetve

ran

alkalmazzák

nem

szó

szerinti

c s o p o r t alávetett h e l y z e t é n e k k i f e j e z é s é r e a társa­

a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n v i l á g o s a n megkülönböz­

dalomban. A „kisebbség" sok esetben akár a több­

t e t h e t ő e t n i k a i k i s e b b s é g e k e t a l k o t n a k , a z olasz

séget is alkothatja. E g y e s földrajzi k ö r z e t e k b e n ,

vagy l e n g y e l s z á r m a z á s ú b r i t e k e t é s amerikaiakat

p é l d á u l a n a g y v á r o s o k k ö z p o n t j a i b a n az e t n i k a i

k e v é s b é s z o k á s e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k tekinte­

k i s e b b s é g i c s o p o r t o k alkotják a l a k o s s á g t ö b b s é ­

n i . Az o l y a n fizikai k ü l ö n b s é g e k , m i n t például a

gét, m i n d a z o n á l t a l e b b e n a z e s e t b e n i s „ k i s e b b ­

b ő r s z í n , g y a k r a n m e g h a t á r o z ó s z e r e p e t játszanak

s é g n e k " t e k i n t h e t ő k , m i v e l a „ k i s e b b s é g " kifeje­

egy-egy e t n i k a i k i s e b b s é g m e g j e l ö l é s é b e n . Mint

zés itt a h á t r á n y o s h e l y z e t ü k r e u t a l . N é h a a n ő k e t

l á t n i fogjuk e b b e n a f e j e z e t b e n , az e t n i k a i cso­

is k i s e b b s é g i c s o p o r t k é n t k e z e l i k , h o l o t t a világ

p o r t o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r i t k á n s e m l e g e s jel­

s o k o r s z á g á b a n s z á m s z e r ű e n ők alkotják a t ö b b ­

legű, és i g e n g y a k r a n t á r s u l a j ó l é t és a hatalom

séget. M i v e l a z o n b a n a n ő k g y a k r a n h á t r á n y o s

tekintetében

h e l y z e t b e n v a n n a k a férfiakhoz (a „ t ö b b s é g h e z " )

v a l a m i n t a z egyes c s o p o r t o k k ö z ö t t f e s z ü l ő ellen­

k é p e s t , ez a kifejezés a l k a l m a z h a t ó rájuk is.

tétekhez.

mutatkozó

egyenlőtlenségekhez,

A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai g y a k r a n a t ö b b ­ ségtől e l k ü l ö n ü l ő n e k látják ö n m a g u k a t . R e n d s z e ­ r i n t fizikailag és t á r s a d a l m i l a g is e l s z i g e t e l t e k a

ELŐÍTÉLET ÉS D I S Z K R I M I N Á C I Ó

n a g y o b b k ö z ö s s é g t ő l . H a j l a m o s a k b i z o n y o s lakó­ k ö r z e t e k b e n , illetve egy-egy ország b i z o n y o s váro­

A faj f o g a l m á n a k e l ő t é r b e k e r ü l é s e m o d e r n je­

s a i b a n vagy r é g i ó i b a n k o n c e n t r á l ó d n i . A t ö b b s é ­

l e n s é g , az e l ő í t é l e t és a d i s z k r i m i n á c i ó azonban

gi és a k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t ritka a vegyes

mindig is előfordult az e m b e r i történelemben,

házasság, és u g y a n e z m o n d h a t ó el a k ü l ö n b ö z ő

t e h á t m i n d e n e k e l ő t t v i l á g o s a n k ü l ö n b s é g e t kell

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

381

a k k o r is, h a j e l e n t ő s e n e l t o r z í t j á k a v a l ó s á g o t . A z a h i t p é l d á u l , h o g y az e g y e d ü l á l l ó a n y á k a j ó l é t i s z o l g á l t a t á s o k b ó l é l n e k é s n e m h a j l a n d ó a k dol­ g o z n i , j ó p é l d a l e h e t egy m a k a c s u l f e n n m a r a d ó sztereotip vélekedésre,

ami m i n d e n tényalapot

nélkülöz. Valójában igen nagyszámú egyedülálló a n y a dolgozik, é s s o k a n a z o k k ö z ü l is, a k i k j ó l é t i juttatásokban részesülnek és otthon maradnak a gyermekükkel,

szívesen dolgoznának inkább,

d e n e m j u t n a k h o z z á a g y e r m e k g o n d o z á s i szol­ gáltatásokhoz.

A

bűnbakképzés

gyakori

jelen­

ség, a m i k o r k é t d e p r i v á l t e t n i k a i c s o p o r t v e r s e n g egymással bizonyos gazdasági előnyökért. Azok p é l d á u l , a k i k k ö z v e t l e n r a s s z i s t a t á m a d á s o k a t in­ t é z n e k b i z o n y o s e t n i k a i k i s e b b s é g e k e l l e n , gyak­ ran h a s o n l ó gazdasági helyzetben vannak, m i n t a c é l p o n t j a i k . E g y ú j a b b f e l m é r é s s z e r i n t a z o k kö­ zül, a k i k k e l saját m e g í t é l é s ü k s z e r i n t „ m é l t a t l a ­ n u l b á n t a k " , i g e n s o k a n arra p a n a s z k o d n a k , h o g y a b e v á n d o r l ó k és az etnikai kisebbségek elsőbb­ séget é l v e z n e k v e l ü k s z e m b e n ( M U R I 2 0 0 3 ; The Economist, 2 0 0 4 . f e b r u á r 2 6 . ) . O l y a n n é l k ü l ö z é ­ seikért hibáztatják az etnikai kisebbségeket, ame­ lyeknek a valódi okai másutt rejlenek. Alex W e k s z u d á n i d i v a t m o d e l l a ritka f e k e t e a r c o k k ö z é

A bűnbakképzés általában olyan csoportokra i r á n y u l , a m e l y e k j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k é s vi­

tartozik a nyugati d i v a t v i l á g b a n .

szonylag erőtlenek, mivel ezek könnyű célpon­ tennünk e z e k k ö z ö t t a f o g a l m a k k ö z ö t t . Az elő­

tot j e l e n t e n e k . A n y u g a t i v i l á g b a n a t ö r t é n e l e m

ítélet a v a l a m e l y c s o p o r t á l t a l egy m á s i k c s o p o r t

k ü l ö n f é l e k o r s z a k a i b a n a p r o t e s t á n s o k , a katoli­

tagjaival k a p c s o l a t b a n k i a l a k í t o t t v é l e m é n y e k e t

kusok, a z s i d ó k , az o l a s z o k , az afrikai feketék, a

vagy attitűdöket j e l e n t i . Az e l ő í t é l e t e k e t t á p l á l ó

m u s z l i m o k , a c i g á n y o k és m á s o k is b e t ö l t ö t t é k a

személyek e l ő r e m e g f o g a l m a z o t t n é z e t e i g y a k r a n

b ű n b a k szerepét. A bűnbakképzés gyakran ma­

nem k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k o n a l a p u l n a k , h a n e m

gában

csupán m á s o k t ó l h a l l o m á s ú t j á n átvett í t é l e t e k e t tükröznek, é s m a k a c s u l f e n n m a r a d n a k , e l l e n á l l ­ va a v á l t o z á s o k n a k m é g ú j a b b , n e k i k e l l e n t m o n ­ dó információk f é n y é b e n is. Az e m b e r e k k e d v e z ő előítéleteket t á p l á l h a t n a k a z o k i r á n t a c s o p o r t o k iránt, a m e l y e k k e l a z o n o s u l n a k , m í g m á s o k felé negatív e l ő í t é l e t e k k e l f o r d u l n a k . Az, a k i e l ő í t é ­ lettel viseltetik v a l a m e l y c s o p o r t iránt, n e m fogja annak tagjait r é s z r e h a j l á s m e n t e s e n k e z e l n i . Az e l ő í t é l e t e k g y a k r a n s z t e r e o t í p i á k o n , b i z o ­ nyos e m b e r c s o p o r t o k rögzült, r u g a l m a t l a n j e l l e m ­ zésén a l a p u l n a k . S z t e r e o t í p i á k a t g y a k r a n alkal­ maznak a z e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k l e í r á s á r a : ilyen például az, h o g y m i n d e n fekete férfi t e r m é ­ szettől fogva a t l e t i k u s a l k a t ú , vagy h o g y m i n d e n kelet-ázsiai d i á k s z o r g a l m a s a n t a n u l . E g y e s szte­ reotípiák t a r t a l m a z z á k az igazság b i z o n y o s ele­ meit, m á s o k a z o n b a n e g y s z e r ű e n a z ú g y n e v e z e t t eltolás

(displacement)

mechanizmusaként

szol­

foglalja

a

rávetítés

vagy

projekció

folya­

matát, m e l y n e k során az emberek - n e m tudatos m ó d o n - a saját k í v á n s á g a i k a t v a g y j e l l e m z ő tu­ lajdonságaikat m á s o k n a k tulajdonítják.

Számos

vizsgálat egybehangzóan kimutatta, hogy amikor p é l d á u l v a l a m e l y d o m i n á n s c s o p o r t tagjai erő­ szakot

alkalmaznak

egy

kisebbséggel

szemben

é s azt s z e x u á l i s a n k i z s á k m á n y o l j á k , g y a k r a n úgy vélik, h o g y é p p e n erre a k i s e b b s é g i c s o p o r t r a j e l ­ l e m z ő a n e m i e r ő s z a k . P é l d á u l a z a p a r t h e i d ide­ jén Dél-Afrikában a fehérek között széles körben elterjedt az a v é l e k e d é s , h o g y a fekete férfiak ki­ v é t e l e s s z e x u á l i s k é p e s s é g e k k e l b í r n a k és a fe­ kete n ő k válogatás nélkül szeretkeznek bárkivel. A f e k e t e férfiakat k ü l ö n ö s e n v e s z é l y e s n e k tartot­ ták szexuális értelemben a fehér n ő k erényeire nézve, m i k ö z b e n valójában gyakorlatilag m i n d e n b ű n c s e l e k m é n y n e k minősülő szexuális kapcso­ latot f e h é r férfiak k e z d e m é n y e z t e k fekete n ő k k e l szemben (Simpson-Yinger 1986).

gálnak, m e l y n e k r é v é n az e l l e n s é g e s s é g vagy a

Míg az előítélet attitűdöket és véleményeket

harag érzését a v a l ó d i forrásai h e l y e t t v a l a m i m á s

foglal m a g á b a n , a d i s z k r i m i n á c i ó egy m á s i k c s o ­

tárgyra vetítjük rá. A s z t e r e o t í p i á k b e á g y a z ó d n a k

port vagy s z e m é l y iránt ténylegesen tanúsított

a kultúra s z ö v e t é b e , és i g e n n e h e z e n k o p n a k el

v i s e l k e d é s t j e l e n t . A d i s z k r i m i n á c i ó o l y a n tevé-

13. F E J E Z E T

k e n y s é g e k b e n n y i l v á n u l meg, a m e l y e k v a l a m e l y

gondolja,

csoportot megfosztanak a mások számára nyitott

a l a p j á n f e l s ő b b r e n d ű e k v a g y a l s ó b b r e n d ű e k má­

hogy bizonyos

e m b e r e k rasszjegyeik

l e h e t ő s é g e k t ő l : i l y e n e s e t p é l d á u l az, h a egy f e k e t e

s o k n á l . A r a s s z i z m u s t á l t a l á b a n b i z o n y o s szemé­

brit á l l a m p o l g á r t ó l m e g t a g a d n a k egy állást, a m i t

l y e k v a g y c s o p o r t o k a t t i t ű d j é n e k v a g y viselke­

csak fehér jelöltek számára tartanak fenn. N o h a a

d é s é n e k s z o k á s t e k i n t e n i . L e h e t v a l a k i rasszista

diszkrimináció alapját gyakran előítéletek képe­

e g y é n i m e g g y ő z ő d é s e a l a p j á n is, é s c s a t l a k o z h a t

zik, ez a k é t j e l e n s é g e l k ü l ö n ü l t e n is l é t e z h e t . Az

egy o l y a n c s o p o r t h o z , m i n t p é l d á u l a fehérek

emberek táplálhatnak bizonyos előítéleteket má­

f e l s ő b b r e n d ű s é g é t h i r d e t ő szervezet, a m e l y rasz-

s o k k a l s z e m b e n ú g y is, h o g y e z e k e t a gyakorlat­ b a n n e m é r v é n y e s í t i k . U g y a n i l y e n fontos, h o g y a diszkriminácfó n e m szükségképpen következik az e l ő í t é l e t e k b ő l . A f e h é r l a k á s v á s á r l ó k p é l d á u l n e m c s a k azért k e r ü l i k e l a t ú l n y o m ó r é s z t f e k e t é k lakta körzetekben kínált ingatlanokat, mert ellen­ séges a t t i t ű d d e l v i s z o n y u l n a k a z o k h o z , a k i k ott é l n e k , h a n e m azért is, m e r t e s e t l e g a m i a t t aggód­ n a k , h o g y a z i n g a t l a n o k é r t é k e c s ö k k e n n i fog a z adott körzetben. Az előítéleten alapuló attitűdök e b b e n az e s e t b e n is b e f o l y á s o l j á k a d i s z k r i m i n á ­ ciót, de csak közvetett módon.

s z i s t a p r o g r a m o t k ö v e t . Ám s o k a n felhívják a fi­ g y e l m e t arra, h o g y a r a s s z i z m u s n e m egyszerűen csak n é h á n y e m b e r e s z m é i t jelenti. A rasszizmus b e á g y a z ó d i k m a g á n a k a t á r s a d a l o m n a k a szerke­ zetébe és működési formáiba.

Az

intézményes

r a s s z i z m u s f o g a l m a azt fejezi ki, h o g y a rassziz­ m u s s z i s z t e m a t i k u s m ó d o n á t h a t j a a társadalom e g é s z s t r u k t ú r á j á t . E felfogás s z e r i n t p é l d á u l a r e n d ő r s é g , a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s é s a z oktatási r e n d s z e r i n t é z m é n y e i e g y a r á n t b i z o n y o s csopor­ tokat e l ő n y b e n részesítve, m á s o k kirekesztésével működnek.

>

A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s e s z m é j é t a z Egye­ s ü l t Á l l a m o k b a n a l a k í t o t t á k k i a z 1 9 6 0 - a s évek

Rasszizmus

v é g é n a z o k a polgárjogi a k t i v i s t á k , a k i k úgy vél­ ték, h o g y a r a s s z i z m u s á t h a t j a a t á r s a d a l o m egész

Az e l ő í t é l e t e k e g y i k i g e n elterjedt f o r m á j a a r a s z -

s z ö v e t é t , é s n e m c s u p á n egy c s e k é l y kisebbség

szizmus, a t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k tartott fizi­

n é z e t e i t k é p v i s e l i ( O m i - W i n a n t 1 9 9 4 ) . A követ­

kai m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e k e n a l a p u l ó e l ő í t é l e t .

k e z ő é v e k b e n a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s létezé­

Az olyan embert nevezzük rasszistának, aki úgy

sét s z é l e s k ö r b e n e l f o g a d t á k é s s o k h e l y e n nyíltan

E g y zsidó t e m e t ő ellen intézett antiszemita t á m a d á s n y o m a i N é m e t o r s z á g b a n

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A rasszizmus jelenléte Különféle okai vannak annak, hogy a rasszizmus

lentős bevándorlásával függ össze. A bevá' dorlás

máig virágzik. A modern rasszizmushoz vezető

olyan régiókat érintett, ahol korábban d ö n t ő e n

egyik fontos t é n y e z ő m a g á n a k a rassz fogalmá­

fehérek laktak (kivéve a b e n n s z ü l ö t t e k e t Észak-

nak kidolgozásával és elterjedésével függ össze.

Amerikában). Az 1 9 7 0 - e s évek közepén, a háború

A kvázi rasszista attitűdök évszázadok óta jelen

utáni gazdasági fellendülés lezárultával, a mun­

vannak, de az állandósult vonások csoportjával

kahelyek s z á m á n a k csökkenése, valamint a hatá­

jellemezhető rassz f o g a l m a összefügg a „rassziz­

rok viszonylagos nyitottsága, j e l e n t ő s njunkanél-

mus t u d o m á n y á n a k " már említett megszületésé­

küliséget eredményezett, és ez a hazai lakosság

vel. A fehér faj f e l s ő b b r e n d ű s é g é n e k minden ala­

egy részében a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z vezetett,

pot nélkülöző g o n d o l a t a máig a fehér rasszizmus

hogy a

egyik kulcseleme maradt.

s z á m b a n rendelkezésre álló munkahelyeket, és ők

A modern rasszizmus elterjedésének második tényezője összefügg az európaiak nem fehérek­ kel kialakított viszonyával. A rabszolga-kereske­ delem nem m e h e t e t t volna v é g b e anélkül a széles körben elfogadott nézet nélkül, hogy a feketék alacsonyabb rendű, sőt az emberi faj alatti rassz­ hoz tartoznak. A rasszizmus segített a nem fehé­ rek feletti gyarmati uralom igazolásában, a politi­ kai részvételi j o g o k t ó l való m e g f o s z t á s b a n , pedig ez utóbbit éppen akkoriban nyerték el a fehérek hazájukban. Néhány szociológus szerint az állam­ polgáriságból való kizárás t o v á b b r a is a modern rasszizmus egyik központi e l e m e maradt. A harmadik t é n y e z ő az etnikai kisebbségek j e ­

bevándorlók foglalják el a

korlátozott

használják azokat a jóléti szolgáltatásokat, a m e ­ lyek csak nekik járnának. A bevándorlók könnyen a hazai lakosság e l é g e d e t l e n részének bűnbakjai­ vá váltak, és e b b e n a nézetükben gyakran meg­ e r ő s í t e t t e ő k e t a média. A valóságban ez a széles körben elterjedt félelem csupán mítosz volt. A bevándorlók nem a helyi lakosság munkahelyeit foglalták el,

inkább k i e g é s z í t e t t é l őket. Olyan

munkákat végeztek el, amelyeket a hazaiak n e m voltak hajlandóak, emellett m u n k á b a állásukkal további munkahelyek j ö t t e k létre. A közfelfogás­ tól ugyancsak eltérően, ha egyszer m e g e n g e d t é k nekik, hogy dolgozzanak, a bevándorlók adófize­ t ő k k é n t a költségvetés n e t t ó befizetőivé váltak.

elismerték. A l o n d o n i r e n d ő r s é g e l j á r á s i gyakor­

nyílt rasszista attitűd nyilvánult meg, ahol köz­

latának v i z s g á l a t a S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o ­

v e t l e n összefüggést t é t e l e z t e k a fizikai j e g y e k és

lásának ü g y é b e n (lásd a k ö v e t k e z ő k e r e t e s írást)

a

kimutatta, h o g y a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s m i n ­

k ö z ö t t . Efféle k i r í v ó a n r a s s z i s t a e s z m é k m a rit­

denütt j e l e n v a n a r e n d ő r s é g és a b ü n t e t ő igaz­

k á n h a l l h a t ó k , k i v é v e a g y ű l ö l e t b ő l f a k a d ó erő­

ságszolgáltatás e g é s z r e n d s z e r é b e n ( M a c p h e r s o n

szakos b ű n c s e l e k m é n y e k vagy b i z o n y o s szélső­

1999).

„biológiailag

meghatározott

alsóbbrendűség"

séges c s o p o r t o k f e l l é p é s e i e s e t é b e n . E z a z o n b a n

A kultúra és a m ű v é s z e t t e r é n feltárták az i n t é z ­

n e m j e l e n t i azt, h o g y a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k e l t ű n ­

ményes r a s s z i z m u s m e g n y i l v á n u l á s a i t p é l d á u l a

t e k v o l n a a m o d e r n t á r s a d a l m a k b ó l . E g y e s tudó­

televíziós m ű s o r k ö z l é s s z f é r á j á b a n (az e t n i k a i ki­

s o k azt állítják, h o g y c s a k egy k i f i n o m u l t a b b ú j

sebbségek n e g a t í v m e g v i l á g í t á s b a n t ö r t é n ő vagy

r a s s z i z m u s vagy k u l t u r á l i s r a s s z i z m u s

korlátozott b e m u t a t á s a f o r m á j á b a n ) , v a l a m i n t a

helyükre, mely a kulturális különbségeket hasz­

nemzetközi d i v a t i p a r b a n , a h o l a z e g é s z s z e k t o r

n á l j a fel b i z o n y o s c s o p o r t o k k i r e k e s z t é s é n e k iga­

részrehajlást m u t a t a n e m f e h é r d i v a t m o d e l l e k -

zolására (Barker 1 9 8 1 ) .

kel s z e m b e n .

lépett a

A z „új r a s s z i z m u s " n e m b i o l ó g i a i , h a n e m kul­ t u r á l i s é r v e k e t h a s z n á l fel a l a k o s s á g b i z o n y o s s z e g m e n s e i v e l s z e m b e n m e g n y i l v á n u l ó diszkri­

A „régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig"

m i n á c i ó a l a p j á u l . A z „új r a s s z i z m u s " k é p v i s e l ő i

Amióta a fajok b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k

kat d o l g o z n a k ki, a t ö b b s é g i k u l t ú r a é r t é k e i b ő l

elméleteit m e g c á f o l t á k , a fizikai j e g y e k e l t é r é ­

k i i n d u l v a . A t ö b b s é g é r t é k r e n d j é t ő l és n o r m á i t ó l

sein a l a p u l ó , régi s t í l u s ú „ b i o l ó g i a i " r a s s z i z m u s

t á v o l á l l ó c s o p o r t o k m a r g i n a l i z á l ó d h a t n a k vagy

ritkán jut k i f e j e z é s r e a t á r s a d a l o m b a n . A törvé­

üldöztetésben

nyesített s z e g r e g á c i ó m e g s z ü n t e t é s e a z E g y e s ü l t

nek, amiért n e m hajlandók asszimilálódni. Az

Államokban é s a z a p a r t h e i d ö s s z e o m l á s a Dél-Af­

új rasszizmus kiemelkedő példái érhetők tetten

rikában f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t a b i o l ó ­

például egyes amerikai politikusok arra irányu­

giai r a s s z i z m u s e l u t a s í t á s á b a n . M i n d k é t e s e t b e n

ló erőfeszítéseiben, hogy az angolt tegyék meg

felsőbbrendűségi és alsóbbrendűségi hierarchiá­

és

gyalázkodásban

részesülhet­

13. F E J E Z E T

Stephen Lawrence meggyilkolása és a Macpherson-jelentés 1 9 9 3 - b a n egy S t e p h e n Lawrence nevű fekete ti­

hozták nyilvánosságra az úgynevezett Macpher-

nédzser egy buszmegállónál várakozott barátjá­

son-jelentésben. A j e l e n t é s szerzői egyhangúan

val London délkeleti részében, amikor öt fehér

a következő megállapításra j u t o t t a k : „A Stephen

suhanc rasszista indítékból m e g t á m a d t a és meg­

Lawrence rasszista indítékokból t ö r t é n t meggyil­

gyilkolta. Ezek a fiatalok minden provokáció nél­

kolásának

kül rávetették m a g u k a t Lawrence-re, megkéselték

tényekből levont következtetésed világosak. Két­

és o t t h a g y t á k a járdán meghalni. A gyilkosság mi­

ségtelen, hogy az eljárás során alapvető hibákat

kivizsgálása

során

napvilágra

került

att senkit sem ítéltek el, a m i b e n a közvélemény az

követtek el. A n y o m o z á s t a szakmai hozzá nem

igazságszolgáltatás óriási kudarcát látta, az eset

értés, az intézményes rasszizmus és a vezetői irá­

pedig bizonyítékul szolgált arra, hogy a rendőr­

nyításban megnyilvánuló hibák e g y ü t t e s e jelle­

ség és az igazságszolgáltatás rendszerét egyaránt

mezte."

áthatja a rasszizmus. Az ügyet kivizsgáló bizottság arra a következte­

A kivizsgálás egyik l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e az intézményes

rasszizmus

(lásd

382.

o.)

vádjának

t é s r e j u t o t t , hogy a Lawrence meggyilkolása ügyé­

m e g f o g a l m a z á s a volt. A j e l e n t é s szerzői arra a kö­

ben indított nyomozást kezdettől fogva súlyos hi­

v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , hogy nem csupán a londo­

bák jellemezték ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) . A helyszínre

ni rendőrség, h a n e m sok m á s intézmény, köztük

kiérkező rendőrök nem t e t t e k meg mindent Law­

a b ü n t e t ő igazságszolgáltatás szervei is részesei

rence t á m a d ó i n a k elfogása érdekében, t o v á b b á

„egy közös kudarcnak, t o v á b b á vétkesek abban

tiszteletlenül b á n t a k az áldozat szüleivel, m e g t a ­

a mulasztásban, hogy bizonyos e m b e r e k számá­

gadva tőlük az őket megillető tájékoztatást. Ab­

ra - azok bőrszíne, kultúrája vagy etnikai erede­

ból a téves feltételezésből indultak ki, hogy Law­

te miatt - n e m nyújtottak megfelelő és szakszerű

rence nem egy provokálatlan rasszista t á m a d á s

szolgáltatást. Ez l á t h a t ó vagy k i m u t a t h a t ó az eljá­

ártatlan áldozata, h a n e m egy utcai c s e t e p a t é ak­

rásokban, az attitűdökben és megnyilvánulások­

tív résztvevője volt. A gyanúsítottak rendőri őrize­

ban, amelyek nem t u d a t o s előítéletek, tudatlan­

t é t hanyagul szervezték meg és „minden sietség

ság, m e g g o n d o l a t l a n s á g és sztereotip rasszista

nélkül" valósították m e g . A gyanúsítottak lakásán

g o n d o l k o d á s érvényesülésén keresztül megvaló­

például csak részleges házkutatást végeztek, an­

sított hátrányos diszkriminációt j e l e n t e n e k az et­

nak ellenére, hogy az elrejtett fegyverek hollété­

nikai kisebbségek s z á m á r a " ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) .

re v o n a t k o z ó a n kaptak ötleteket. Azok a vezető

A Macpherson-jelentés végkövetkeztetése szerint

tisztviselők, akiknek az ilyen hibák kiküszöbölése

valamennyi intézmény k ö t e l e s s é g e politikájának

érdekében módjukban állt volna beavatkozni az

és intézkedési eljárásainak felülvizsgálata annak

ügybe, nem éltek ezzel a lehetőséggel. A nyomo­

biztosítására, hogy a lakosság egyetlen szegmen­

zás és az azt követő kivizsgálás folyamán a rend­

se se legyen

őrség munkatársai f o n t o s információkat t a r t o t t a k

tésnek. A rasszista bűncselekmények rendőrségi

kitéve hátrányos megkülönbözte­

vissza, e g y m á s t védték és nem voltak hajlandók

kezelési módszereinek javítására összesen hetven

felelősséget vállalni a hibákért.

javaslatot f o g a l m a z t a k m e g . Ezek között szere­

Lawrence szüleinek kitartó követelése nyomán az öt gyanúsított közül hármat 1 9 9 6 - b a n bíróság elé állítottak, de az ügy ö s s z e o m l o t t , amikor egy bíró olyan d ö n t é s t hozott, hogy az egyik t a n ú ál­ tal szolgáltatott bizonyíték elfogadhatatlan. J a c k Straw, az akkori belügyminiszter 1 9 9 7 - b e n beje­ lentette, hogy teljes körű kivizsgálást indítanak a

pelt az etnikai különbségeket t u d a t o s í t ó képzés a rendőrök számára, szigorú fegyelmi intézkedések bevezetése a

rasszista

rendőrök eltávolítására,

a rasszista incidensek m i b e n l é t é n e k világosabb m e g h a t á r o z á s a , valamint a fekete és ázsiai szár­ mazású rendőrök létszámának növelése a rend­ őrség kötelékében.

Lawrence-ügyben: e n n e k eredményeit 1 9 9 9 - b e n

a z e g y e t l e n h i v a t a l o s n y e l v v é a z E g y e s ü l t Álla­

s z i z m u s g y a k o r l a t a a b i o l ó g i a i t é n y e z ő k hangsú­

m o k b a n vagy F r a n c i a o r s z á g b a n a k ö r ü l a k é r d é s

l y o z á s a h e l y e t t egyre i n k á b b k u l t u r á l i s alapokra

körül kialakult konfliktusokban, hogy a m u s z l i m

t e v ő d i k át, egyes t u d ó s o k a t a r r a vezetett, hogy

v a l l á s ú l á n y o k az i s k o l á k b a n viselhetik-e a fejük

n a p j a i n k a t a „ t ö b b s z ö r ö s r a s s z i z m u s " korának

eltakarására a v a l l á s u k által előírt k e n d ő t (ezekkel

n e v e z z é k , a m e l y b e n a n é p e s s é g k ü l ö n b ö z ő szeg­

a vitákkal r é s z l e t e s e b b e n is foglalkozunk a 14. fe­

m e n s e i m á s é s m á s d i s z k r i m i n á c i ó n a k vannak

jezetben, a 4 3 0 . o l d a l o n ) . Az a tény, h o g y a rasz-

kitéve (Back 1 9 9 5 ) .

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

m é g m a i s l é t e z n e k t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l ő fe­

A rasszizmus szociológiai é r t e l m e z é s e i

k e t e gettók. A fentiekben tárgyalt f o g a l m a k - p é l d á u l a sztere­

Az egyenlő erejű csoportok n é h a k ö l c s ö n ö s e n

otípiákban v a l ó g o n d o l k o d á s és a „rávetítés" - se­

k i j e l ö l i k a m a g u k h a t á r a i t : tagjaik e l k ü l ö n ü l n e k

gíthetnek az e l ő í t é l e t e k és a k i r e k e s z t é s p s z i c h o l ó ­

egymástól, de egyik csoport s e m uralkodik a má­

giai m e c h a n i z m u s a i n a k

a

s i k fölött. G y a k o r i b b a z o n b a n , h o g y v a l a m e l y i k

gondolati k o n s t r u k c i ó k r á v i l á g í t a n a k az e l ő í t é l e ­

etnikai csoport h a t a l m i p o z í c i ó b a kerül. Ilyen

tektől táplált és r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k t e r m é s z e t é ­

körülmények között a csoporthatárok k i j e l z é s e

megértésében.

Ezek

re és m e g m a g y a r á z z á k , h o g y az e t n i k a i k ü l ö n b ­

e g y b e e s i k a z e r ő f o r r á s o k e l o s z t á s á v a l vagy for­

ségek m i é r t s z á m í t a n a k o l y a n s o k a t a z e m b e r e k

rásallokációval,

szemében,

a gazdagság és á l t a l á b a n az a n y a g i j a v a k t e k i n ­

de keveset m o n d a n a k s z á m u n k r a a

r a s s z i z m u s b a n s z e r e p e t j á t s z ó t á r s a d a l m i folya­ matokról. E z u t ó b b i a k v i z s g á l a t á h o z s z o c i o l ó g i a i fogalmakra v a n s z ü k s é g ü n k .

a m i egyenlőtlenséget h o z létre

tetében. A z eg y es e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t i l e g h e v e s e b b k o n f l i k t u s o k a l e g t ö b b e s e t b e n a c s o p o r t o k a t el­ választó határok m e n t é n koncentrálódnak, ép­ p e n azért, m e r t e z e k a v o n a l a k j e l z i k a j ó l é t , a

Etnocentrízmus, a csoporthatárok kijelölése és az erőforrások elosztása

h a t a l o m vagy a társadalmi státus terén fennálló egyenlőtlenségeket.

Az

etnikai

csoporthatárok

k i j e l ö l é s é n e k f o g a l m a segít m e g é r t e n i m i n d a lát­ Az etnikai k o n f l i k t u s o k s z e m p o n t j á b ó l r e l e v á n s

ványosan megjelenő, mind a csalókább, nehezen

szociológiai f o g a l m a k k ö z é á l t a l á n o s s z i n t e n a z

felismerhető különbségeket, amelyek az emberek

etnocentrizmust, az etnikai csoportok körülhatá­

közösségeit elválasztják egymástól, n e m c s a k arra

rolását és a f o r r á s a l l o k á c i ó t s z o k á s s o r o l n i . Az et­

világítva rá, h o g y b i z o n y o s c s o p o r t o k tagjai m i é r t

nocentrízmus a kívülállók iránti bizalmatlansá­

v a n n a k kitéve annak, hogy lelövik, meglincselik,

got jelenti, a m i r e n d s z e r i n t m á s o k k u l t ú r á j á n a k

fizikailag b á n t a l m a z z á k v a g y z a k l a t j á k őket, ha­

a saját k u l t ú r á n k s z e m p o n t j á b ó l v a l ó é r t é k e l é s é ­

n e m a r r a is, h o g y m i é r t n e m j u t n a k j ó á l l á s o k h o z ,

vel párosul. G y a k o r l a t i l a g m i n d e n k u l t ú r a b i z o ­

jó m i n ő s é g ű oktatáshoz vagy s z á m u k r a kívánatos

nyos m é r t é k i g e t n o c e n t r i k u s , é s k ö n n y ű n y o m o n

l a k ó h e l y h e z . A gazdagság, a h a t a l o m és a társa­

követni, h o g y a z e t n o c e n t r í z m u s h o g y a n k o m ­

dalmi státus az olyan erőforrások közé tartozik,

binálódik a fent tárgyalt s z t e r e o t i p i k u s g o n d o l ­

a m e l y e k b ő l eg y es c s o p o r t o k n a k t ö b b jut, m i n t

kodással (lásd 3 8 1 . o.). A k í v ü l á l l ó k a t g y a k r a n

másoknak. Az előjogokkal rendelkező csoportok

idegennek, b a r b á r n a k v a g y e r k ö l c s i l e g é s m e n t á ­

megkülönböztetett helyzetük fenntartása érdeké­

lisan a l s ó b b r e n d ű n e k t e k i n t i k . I l y e n m ó d o n vi­

ben n é h a szélsőségesen erőszakos cselekménye­

szonyult a l e g t ö b b c i v i l i z á c i ó a k i s e b b k u l t ú r á k

ket hajtanak végre m á s o k ellen, és h a s o n l ó k é p ­

képviselőihez, é s e z a z a t t i t ű d s z á m t a l a n e t n i k a i

pen az elnyomott csoportok is az erőszak eszkö­

konfliktust szított a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n .

z é h e z f o l y a m o d h a t n a k , saját h e l y z e t ü k j a v í t á s á r a

Az e t n o c e n t r í z m u s

és

a

csoporthatárok

ki­

törekedve.

jelölése ( m á s s z ó v a l az e t n i k a i c s o p o r t o k k ö r ü l ­ határolása) g y a k r a n k é z a k é z b e n jár. A „ h a t á r o k kijelölése" arra a f o l y a m a t r a utal, m e l y n e k r é v é n

Konfliktuselméletek

a csoportok k i a l a k í t j á k és f e n n t a r t j á k az ö n m a ­ gukat m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó h a t á r o k a t . határokat

kirekesztő

eszközök

Ezeket a

A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k az e g y i k o l d a l o n a rasz-

alkalmazásával

szizmus és az előítéletek, a m á s i k oldalon pedig

húzzák meg, a m e l y e k k i é l e z i k a z eg y es e t n i k a i

a h a t a l o m és az egyenlőtlenség között fennálló

csoportok k ö z ö t t i e l l e n t é t e k e t

1969). A

kapcsolatokkal foglalkoznak. A rasszizmus korai

kirekesztés e s z k ö z e i k ö z é t a r t o z i k a k ü l ö n b ö z ő

k o n f l i k t u s e l m é l e t i m a g y a r á z a t a i t e r ő s e n befolyá­

(Barth

csoportok tagjai k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g o k korlá­

solták a marxista eszmék, a m e l y e k a gazdasági

tozása vagy tiltása, a t á r s a d a l m i é r i n t k e z é s e k és

rendszert tekintették a társadalom m i n d e n más

az olyan g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k k o r l á t o z á s a , m i n t

aspektusát meghatározó tényezőnek. Egyes mar­

például a k e r e s k e d é s , v a l a m i n t a c s o p o r t o k fizi­

x i s t a g o n d o l k o d ó k s z e r i n t a r a s s z i z m u s a kapita­

kai e l k ü l ö n í t é s e ( p é l d á u l az e t n i k a i g e t t ó k e s e t é ­

lista rendszer terméke, mivel az uralkodó osztály

ben). A fekete a m e r i k a i a k m i n d h á r o m t í p u s ú ki­

a r a b s z o l g a s á g , a g y a r m a t o s í t á s és a r a s s z i z m u s

rekesztésben r é s z e s ü l t e k : e g y e s á l l a m o k b a n t i l o s

e s z k ö z e i t h a s z n á l t a fel a m u n k á s o s z t á l y kizsák­

volt a fajok k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g , a d é l i álla­

mányolására (Cox 1959.)

mokban t ö r v é n y e k í r t á k e l ő a g a z d a s á g i és tár­ sadalmi s z e g r e g á c i ó t , és a l e g t ö b b n a g y v á r o s b a n

K é s ő b b a n e o m a r x i s t a t u d ó s o k e z e k e t a meg­ fogalmazásokat

túlságosan

merevnek

és

leegy-

386

13. FEJEZET

s z e r ű s í t ő n e k találták, és azt á l l í t o t t á k , h o g y a

sággal? A t ö b b e t n i k u m ú t á r s a d a l m a k n a k ezekre

rasszizmust n e m c s u p á n a gazdasági erők hoz­

a k i h í v á s o k r a a d o t t v á l a s z a i t ó l függően az etnikai

zák létre. A b i r m i n g h a m i Kortárs Kultúrakutató

integráció

Központ

(Birmingham

Cultural Studies)

Centre

for

Contemporary

főbb

modelljét

különböztet­

visz-

m o d e l l j é t és v é g ü l a k u l t u r á l i s p l u r a l i z m u s t vagy

közzétett

multikulturalizmust. F o n t o s t u d a t i b a n lennünk,

t a n u l m á n y s o r o z a t t á g a b b a n é r t e l m e z i a rassziz­

h o g y ez a h á r o m m o d e l l az i d e á l t í p u s o k a t képvi­

szavág

(The

által

Empire

1 9 8 2 - b e n A birodalom

három

h e t j ü k m e g : a z a s s z i m i l á c i ó t , a z „olvasztótégely"

Strikes

Back)

címen

m u s kialakulását. E t a n u l m á n y o k szerzői, J o h n

seli, é s a g y a k o r l a t b a n e z e k n e m t i s z t a formában

S o l o m o s , Paul G i l r o y é s m á s o k e g y e t é r t e t t e k ab­

valósulnak meg.

b a n , h o g y e b b e n s z e r e p e t j á t s z i k a k a p i t a l i s t a ki­ zsákmányolás, de rámutattak számos m á s törté­ n e l m i é s p o l i t i k a i t é n y e z ő h a t á s a i r a is, a m e l y e k N a g y - B r i t a n n i á b a n a z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s évek­

/ Az

ideáltípusokkal

című fejezetben

az

1.,

foglalkoztunk,

„Mi

a

a 35.

szociológia?" oldalon.

b e n egy s p e c i á l i s r a s s z i z m u s k i a l a k u l á s á h o z ve­ zettek. Azt állították, hogy a rasszizmus összetett és sokoldalú jelenség, amelyben közrejátszanak az

etnikai

kisebbségi

és

a

munkásosztálybeli

i d e n t i t á s o k é s m e g g y ő z ő d é s e k k ö l c s ö n h a t á s a i is. V é l e m é n y ü k szerint a rasszizmus jóval többet je­ lent, m i n t pusztán a h a t a l m o n l é v ő elitek által a n e m f e h é r l a k o s s á g g a l s z e m b e n é r v é n y e s í t e t t el­ n y o m ó t ö r e k v é s e k „ e s z m e i " i g a z o l á s á t (Hall e t al. 1982).

A z etnikai i n t e g r á c i ó modelljei A z e l s ő út, a z a s s z i m i l á c i ó a n n y i t j e l e n t , hogy a bevándorlók

feladják

eredeti

s z o k á s a i k a t és

é l e t m ó d j u k a t , és v i s e l k e d é s ü k e t a t ö b b s é g érté­ k e i h e z é s n o r m á i h o z igazítják. A z asszimiláci­ ós m e g o l d á s m e g k í v á n j a a b e v á n d o r l ó k t ó l , hogy v á l t o z t a s s á k m e g a n y e l v ü k e t , az öltözködésüket, az életstílusukat és kulturális megnyilvánulásai­ kat, m i k ö z b e n i n t e g r á l ó d n a k egy ú j társadalmi r e n d b e . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a m e l y „ a be­ v á n d o r l ó k n e m z e t e k é n t " j ö t t l é t r e , a bevándorlók

ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS

g e n e r á c i ó i n y o m á s n a k v o l t a k k i t é v e , h o g y ilyen M a a v i l á g o n s o k á l l a m b a n é l v e g y e s e t n i k a i öszszetételű népesség. Ezek gyakran az évszázadok f o l y a m á n , fokozatosan váltak i l y e n n é . E g y e s álla­ m o k , p é l d á u l T ö r ö k o r s z á g vagy R o m á n i a lakossá­ ga az országhatár-változások, az i d e g e n h a t a l m a k ­ tól e l s z e n v e d e t t tartós m e g s z á l l á s o k és a r e g i o n á l i s migráció h o s s z ú t ö r t é n e l m i folyamatainak ered­ ményeként

váltak

etnikailag

sokszínűvé.

Más

államokban gyorsabban, például a bevándorlást ö s z t ö n z ő t u d a t o s p o l i t i k a v a g y a g y a r m a t i és bi­ rodalmi örökség folytán alakult ki t ö b b e t n i k u m ú népesség.

m ó d o n „ a s s z i m i l á l ó d j a n a k " , é s e n n e k eredmé­ n y e k é n t g y e r m e k e i k k ö z ü l s o k a n többé-kevésbé t e l j e s e n „ a m e r i k a i v á " v á l t a k . A h i v a t a l o s politika az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is l e g t ö b b s z ö r arra tö­ rekedett, hogy a b e v á n d o r l ó k asszimilálódjanak a b r i t t á r s a d a l o m h o z . A k i s e b b s é g e k k ö r é b e n ter­ m é s z e t e s e n g y a k r a n e l ő f o r d u l , h o g y b á r szeret­ n é n e k a s s z i m i l á l ó d n i , k é p t e l e n e k erre, különö­ s e n akkor, h a r a s s z o s í t v a k e z e l i k őket, vagy h a ú g y érzik, h o g y k í s é r l e t e i k e t a k á r a foglalkozta­ tás, a k á r a p á r k a p c s o l a t o k t e r e m t é s e t e r é n vagy b á r m e l y m á s viszonylatban visszautasítják.

A g l o b a l i z á c i ó és a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á ­

A m á s o d i k l e h e t ő s é g az ú g y n e v e z e t t olvasztó­

s o k k o r á b a n egyre t ö b b á l l a m n é z s z e m b e a z e t n i ­

tégely m o d e l l j e : e b b e n a z e s e t b e n n e m arról van

kai változatosság jelentős előnyeivel és összetett

szó, h o g y a b e v á n d o r l ó k h a g y o m á n y a i feloldód­

k i h í v á s a i v a l . A g l o b á l i s g a z d a s á g t o v á b b i integ­

n a k a m á r m e g l é v ő n é p e s s é g d o m i n á n s csoport­

r á l ó d á s á v a l v á r h a t ó a n felgyorsul a n e m z e t k ö z i

j á n a k a k u l t ú r á j á b a n , h a n e m ö t v ö z ő d n e k azzal,

m i g r á c i ó : a k ö v e t k e z ő é v e k b e n b i z o n y o s r a ve­

ú j o n n a n k i a l a k u l ó k u l t u r á l i s m i n t á k a t h o z v a lét­

h e t ő az emberi p o p u l á c i ó k folytatódó migráció­

r e . N e m c s u p á n k í v ü l r ő l „ k e r ü l n e k b e " különbö­

ja és keveredése. K ö z b e n az etnikai feszültségek

ző k u l t u r á l i s é r t é k e k és n o r m á k a társadalomba,

és k o n f l i k t u s o k t o v á b b r a is i z z a n i fognak a világ

h a n e m v á l t o z a t o s s á g j ö n l é t r e a n n a k a folyamat­

számos társadalmában szerte bolygónkon egyes

n a k az e r e d m é n y e k é n t is, m e l y n e k s o r á n az etni­

t ö b b e t n i k u m ú országok szétesésével fenyegetve,

kai c s o p o r t o k a l k a l m a z k o d n a k a t á g a b b társadal­

m á s e s e t e k b e n p e d i g f o l y t a t ó d ó e r ő s z a k o t szül­

m i k ö r n y e z e t h e z . A z o l v a s z t ó t é g e l y k é n t működei

ve. Hogyan lehet megfelelően kezelni az etnikai

k u l t ú r a e g y i k g y a k r a n i d é z e t t , a s z ó szoros értel­

v á l t o z a t o s s á g o t , m e g a k a d á l y o z v a a z e t n i k a i konf­

m é b e n v e e n d ő p é l d á j a a c s i r k e h ú s b ó l készülő

liktusok kitörését? A többetnikumú társadalmak­

t i k k á m a s a l a , a m i t az i n d i a i é t t e r m e k találtak fel

b a n m i l y e n v i s z o n y t k e l l e n e k i a l a k í t a n i u k a z et­

az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A c s i r k e tikká egy in­

n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k a t ö b b s é g i lakos-

d i a i étel, a m a s a l a s z ó s z t p e d i g a z é r t adták hozzá,

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

hogy k i e l é g í t s é k a b r i t e k í z l é s é t , a k i k k e d v e l i k ,

pontból is pluralisztikusnak tekinthető, de az

ha szószokkal t á l a l j á k s z á m u k r a a h ú s é t e l e k e t .

etnikai különbségek legtöbbször egyenlőtlensé­

2001-ben s z é l e s k ö r b e n i s m e r t t é vált R o b i n C o o k

gekkel társulnak, és az egyes etnikai csoportok

korábbi brit k ü l ü g y m i n i s z t e r m e g j e g y z é s e ,

aki

n e m e g y e n l ő é s független tagjai a n e m z e t i k ö z ö s ­

ezt a fogást „brit n e m z e t i é t e l n e k " n e v e z t e ( C o o k

ségnek. Legalábbis lehetségesnek tűnik azonban

2001).

olyan társadalmat létrehozni, a m e l y b e n az etni­

A z etnikai v á l t o z a t o s s á g k e z e l é s e t e r é n s o k a k

kai c s o p o r t o k e l k ü l ö n ü l n e k , d e e g y e n l ő e k , a h o g y

szerint az o l v a s z t ó t é g e l y - m o d e l l k é p v i s e l i a leg­

azt S v á j c p é l d á j a m u t a t j a , a h o l a f r a n c i a , n é m e t

kívánatosabb formát. A b e v á n d o r l ó l a k o s s á g i c s o ­

é s o l a s z c s o p o r t o k együtt é l n e k u g y a n a b b a n a

portok h a g y o m á n y a i é s s z o k á s a i e k k o r n e m m e ­

társadalomban.

rülnek f e l e d é s b e , h a n e m a k t í v a n h o z z á j á r u l n a k a

A legtöbb etnikai kisebbségi csoport vezetői

társadalmi k ö z e g a l a k í t á s á h o z . A z o l v a s z t ó t é g e l y

N a g y - B r i t a n n i á b a n é s E u r ó p á b a n m á s u t t i s egyre

gyakorlati m e g v a l ó s u l á s a i a k o n y h a , a divat, a

inkább a pluralizmust hangsúlyozzák követendő

zene és az é p í t é s z e t k ü l ö n f é l e h i b r i d f o r m á i . Ez

ú t k é n t . A „ k ü l ö n á l l ó , de e g y e n l ő " s t á t u s k o m o l y

a modell - b i z o n y o s f e n n t a r t á s o k k a l - e l é g p o n ­

k ü z d e l m e k á r á n é r h e t ő el, é s m a m é g i g e n távo­

tosan leírja az a m e r i k a i k u l t u r á l i s fejlődés k ü l ö n ­

li lehetőségnek tűnik. Az etnikai kisebbségeket

böző a s p e k t u s a i t . N o h a a z „ a n g o l s z á s z " k u l t ú r a

m é g m i n d i g s o k a n f e n y e g e t é s n e k t e k i n t i k a z ál­

maradt a l e g i n k á b b m e g h a t á r o z ó , az a m e r i k a i

l á s u k r a , a b i z t o n s á g u k r a és a „ n e m z e t i k u l t ú r á r a "

kultúra sok t e k i n t e t b e n t ü k r ö z i m i n d a z o k n a k a z

n é z v e . M a k a c s u l tartja m a g á t a z e t n i k a i k i s e b b s é ­

etnikai c s o p o r t o k n a k a h a t á s á t , a m e l y e k b ő l m a

gek b ű n b a k k á tételének tendenciája. Mivel Nyu­

az amerikai l a k o s s á g ö s s z e t e v ő d i k .

g a t - E u r ó p á b a n a fiatalok h a s o n l ó e l ő í t é l e t e k e t

A harmadik modell a kulturális pluralizmus: ennek m e g v a l ó s u l á s a e s e t é n a z e t n i k a i kultú­ rák teljesen s z a b a d o n l é t e z h e t n e k e g y m á s m e l ­ lett, m i k ö z b e n részt v e s z n e k a t á g a b b t á r s a d a l o m gazdasági és p o l i t i k a i é l e t é b e n . A p l u r a l i z m u s egyik újabb k í s é r ő j e l e n s é g e

táplálnak, m i n t az idősebb generációk, az etni­ kai k i s e b b s é g e k a l e g t ö b b o r s z á g b a n a j ö v ő b e n is folytatódó d i s z k r i m i n á c i ó v a l n é z n e k majd szem­ be egy o l y a n t á r s a d a l m i l é g k ö r b e n , a m i t a feszült­ ség, a t ü r e l m e t l e n s é g és a s z o r o n g á s j e l l e m e z .

a multikulturaliz-

mus, a m i azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i c s o p o r t o k egymás m e l l e t t é l n e k , t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l ­

Etnikai konfliktusok

ve, és egyenlőek e g y m á s s a l . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k és más n y u g a t i o r s z á g o k t á r s a d a l m a t ö b b s z e m -

A z e t n i k a i v á l t o z a t o s s á g s o k s z e m p o n t b ó l gaz­ d a g í t h a t j a a t á r s a d a l m a k a t . A t ö b b e t n i k u m ú ál­ l a m o k g y a k r a n l ü k t e t ő é l e t t e l teli, d i n a m i k u s or­ szágok, m e l y e k n e k a t á r s a d a l m i é l e t é t é l é n k í t i a lakosság sokszínűsége. Az ilyen á l l a m o k a z o n b a n e g y s z e r s m i n d t ö r é k e n y e k is, k ü l ö n ö s e n a b e l s ő zavargásokkal

vagy

külső

fenyegetéssel

szem­

ben. A népesség egyes s z e g m e n s e i n e k k ü l ö n b ö z ő nyelvi, vallási és kulturális háttere olyan törés­ vonalakká válhat, amelyek m e n t é n nyílt ellensé­ geskedés törhet ki a k ü l ö n b ö z ő etnikai csoportok között. A különféle etnikai csoportok vagy közös­ ségek ellenségeskedése következtében n é h a az e t n i k a i t o l e r a n c i a é s a z i n t e g r á c i ó h o s s z ú törté­ nelmi múltjára visszatekintő társadalmakban hirtelen

kirobbanhatnak

etnikai

konfliktusok.

Ez történt az 1 9 9 0 - e s években a korábbi Jugo­ s z l á v i á b a n , a m e l y i s m e r t v o l t gazdag t ö b b e t n i ­ kumú örökségéről. Az Európába vezető útvona­ l a k m i n d i g is a B a l k á n o n k e r e s z t e z t é k e g y m á s t . A szinte folyamatos migráció évszázadai során a különféle birodalmak egymást követő hódítá­ sai következtében igen változatos, vegyes össze­ t é t e l ű l a k o s s á g a l a k u l t ki, a m e l y t ú l n y o m ó r é s z t Nagy-Britannia kedvenc étele: az „olvasztótégelyként"

s z l á v o k b ó l , k ö z t ü k a k e l e t i o r t o d o x v a l l á s t köve­

m ű k ö d ő kultúra egyik s z i m b ó l u m a ?

tő szerbekből és katolikus horvátokból, továbbá

3

8

8

13, F E J E Z E T

>

muszlimokból és zsidókból tevődött össze. 1 9 9 1 után a k o m m u n i z m u s bukását követő nagyszabá­ sú politikai és társadalmi átalakulás véres harco­ kat v o n t m a g a u t á n a k o r á b b i J u g o s z l á v i a t e r ü l e ­ tén élő etnikai csoportok között. A z itt k i r o b b a n t k o n f l i k t u s o k s o r á n k í s é r l e t e k t ö r t é n t e k e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a is, a m i e t n i k a i l a g homogén területek létrehozását jelenti valamely t ö b b s é g i c s o p o r t által, a m á s e t n i k u m ú p o p u l á ­ c i ó k tömeges kiűzése útján. dául

szinte

„egyetnikumú"

H o r v á t o r s z á g pél­ független

állammá

vált, m i u t á n egy s o k á l d o z a t t a l j á r ó h á b o r ú b a n szerbek ezreit űzték ki az országból. Az 1 9 9 2 b e n a s z e r b e k , a h o r v á t o k és a m u s z l i m o k k ö z ö t t B o s z n i á b a n kitört h á b o r ú s o r á n a s z e r b e k haj­ t o t t a k végre e t n i k a i tisztogatást, a m i a b o s z n i a i m u s z l i m l a k o s s á g o t s ú j t o t t a : a m u s z l i m férfiak ezreit terelték internáló táborokba, a nőket pedig

R u a n d á b a n az 1994. évi népirtás során a h u t u többség

tömegesen megerőszakolták. 1999-ben Koszovó­

t ö b b m i n t 8 0 0 e z e r t u s z i l a k o s é l e t é t o l t o t t a ki.

b a n is h á b o r ú tört ki, m i u t á n a s z e r b e r ő k e t a z z a l vádolták meg, hogy etnikai tisztogatást hajtanak végre a m u s z l i m v a l l á s ú k o s z o v ó i a l b á n l a k o s s á g kiűzésével.

sok bennszülött populáció

t e l j e s e n kipusztult,

b á r az a k é r d é s , h o g y ez m i l y e n m é r t é k i g volt

Az etnikai konfliktus m i n d Boszniában, m i n d K o s z o v ó b a n n e m z e t k ö z i v é vált. A k ö r n y e z ő or­ szágokban m e n e k ü l t e k százezrei jelentek meg, tovább

tések és az erőszakos k a m p á n y o k következtében

szisztematikusan megtervezve,

m i n d m á i g viták

tárgyát k é p e z i . A 2 0 . s z á z a d , az e k k o r l e z a j l o t t nagyarányú

d e s t a b i l i z á l v a a régiót. A n y u g a t i álla­

„ s z e r v e z e t t " n é p i r t á s o k m i a t t , azt a k é t e s rangot

mok diplomáciai és katonai úton egyaránt be­

v i s e l i , h o g y a t ö r t é n e l e m l e g t ö b b n é p i r t á s s a l járó

a v a t k o z t a k a z e t n i k a i t i s z t o g a t á s c é l p o n t j á v á vált

é v s z á z a d a volt. A z 1 9 1 5 é s 1 9 2 3 k ö z ö t t i években

csoportok emberi jogainak védelmében. Ezek a

a z ö r m é n y e k e l l e n i n d í t o t t n é p i r t á s i k a m p á n y fo­

beavatkozások

l y a m á n t ö b b m i n t e g y m i l l i ó ö r m é n y t öltek meg

a

rendszeres

erőszakos

cselek­

m é n y e k megszüntetésével rövid távon sikereket

az Ottoman t ö r ö k ö k . A n á c i h o l o k a u s z t t ö b b mint

é r t e k el, d e n e m s z á n d é k o l t k ö v e t k e z m é n y e k k e l

h a t m i l l i ó z s i d ó h a l á l á v a l járt, és m i n d ö r ö k r e a

is j á r t a k . A t ö r é k e n y b é k é t B o s z n i á b a n c s u p á n a

l e g b o r z a l m a s a b b p é l d a m a r a d v a l a m e l y etnikai

békefenntartó csapatok jelenlétével és az ország

c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l t e r v s z e r ű e n végrehaj­

e l k ü l ö n ü l t e t n i k a i e n k l á v é k r a v a l ó f e l o s z t á s a ré­

tott k i i r t á s á r a . A h u t u e t n i k u m ú t ö b b s é g Ruandá­

v é n sikerült fenntartani. K o s z o v ó b a n a N A T O

b a n 1 9 9 4 - b e n a t u s z i e t n i k u m h o z t a r t o z ó kisebb­

légiereje által 1 9 9 9 - b e n végrehajtott b o m b á z á s o k

ség e l l e n folytatott n é p i r t á s i k a m p á n y t , a m i több

u t á n egyfajta „fordított" e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a ke­

m i n t 8 0 0 e z e r e m b e r é l e t é t k ö v e t e l t e , mindössze

rült s o r : a z a l b á n e t n i k u m h o z t a r t o z ó k o s z o v ó i a k

h á r o m h ó n a p leforgása alatt. T ö b b m i n t kétmil­

elkezdték kiűzni a helybeli szerb lakosságot Ko­

l i ó r u a n d a i m e n e k ü l t k e r e s e t t b ú v ó h e l y e t a kör­

s z o v ó b ó l , s a z E N S Z i r á n y í t á s a alatt á l l ó „ K F O R "

n y e z ő o r s z á g o k b a n , t o v á b b f o k o z v a az^etnikai fe­

csapatok jelenléte n e m bizonyult elegendőnek az

s z ü l t s é g e k e t o l y a n o r s z á g o k b a n is, mirrt például

e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k ú j a b b f e l l á n g o l á s á n a k meg­

B u r u n d i é s Z a i r e ( a m a i K o n g ó i Demokratikus

akadályozására.

K ö z t á r s a s á g ) . U j a b b a n S z u d á n b a n vádolják etni­

Az etnikai tisztogatás célja bizonyos etnikai c s o p o r t o k e r ő s z a k , z a k l a t á s , f e n y e g e t é s é s terror­ kampányok útján történő kitelepítése valahon­ nan. A népirtás ezzel szemben valamely etnikai c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s kiirtását jelenti. A „népirtás" kifejezést gyakran alkalmazzák a n n a k a folyamatnak a leírására, m e l y n e k során az európai felfedezők és telepesek megérkezése után megtizedelték Észak- és DélA m e r i k a b e n n s z ü l ö t t lakosságát. A b e t e g s é g e k , a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k k e l v é g r e h a j t o t t áttelepí-

k a i t i s z t o g a t á s s a l a k o r m á n y t á m o g a t á s á v a l mű­ k ö d ő a r a b m i l í c i á t , m i u t á n 2 0 0 3 - b a n Darfur tar­ t o m á n y n y u g a t i r é g i ó j á b a n f e l k e l é s bontakozott ki a fekete l a k o s s á g egy r é s z é n e k k ö r é b e n , és a m i l í c i a m e g t o r l ó a k c i ó i l e g a l á b b h e t v e n e z e r em­ b e r h a l á l á t o k o z t á k é s k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i ó em­ b e r t t e t t e k h a j l é k t a l a n n á ( U n i t e d N a t i o n s , BBC News 2 0 0 5 ) . T ö b b e n megállapították, hogy az erőszakos konf­ l i k t u s o k világszerte egyre i n k á b b az egyes orszá­ g o k o n b e l ü l f e n n á l l ó e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g miatt

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

törnek ki, m i n t R u a n d a é s S z u d á n p é l d á j a i s m u ­

lökést adott a külföldről történő bevándorlásnál

tatja. M a igen r i t k á n k e r ü l s o r o r s z á g o k k ö z ö t t i

is. N o h a ír, z s i d ó é s fekete k ö z ö s s é g e k l é t e z t e k

háborúkra,

Nagy-Britanniában m á r jóval az ipari forradalom

a konfliktusok túlnyomó többségét

etnikai d i m e n z i ó k k a l t e r h e s p o l g á r h á b o r ú k al­

e l ő t t is, a l e h e t ő s é g e k m e g s z a p o r o d á s a r a d i k á l i s

kotják.

változásokat

A növekvő kölcsönös

egymásrautaltság

eredményezett

a

nemzetközi

be­

és a fokozódó v e r s e n y v i l á g á b a n a n e m z e t k ö ­

vándorlás mértékében és „merítési forrásainak"

zi t é n y e z ő k egyre f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z a n a k

kiterjedésében egyaránt. A holland, kínai, ír^ís

az etnikai v i s z o n y o k a l a k í t á s á b a n , m i k ö z b e n a

fekete b e v á n d o r l ó k ú j a b b h u l l á m a i h o z z á j á r u l ­

„belső" e t n i k a i k o n f l i k t u s o k h a t á s a i a n e m z e t i

tak a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i l é g k ö r á t a l a k u l á s á h o z

határokat m e s s z e t ú l l é p v e i s é r e z h e t ő v é v á l n a k .

Angliában.

Mint láttuk, a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n e m z e t k ö z i figyelmet v á l t a n a k ki, é s n é h a fizikai b e a v a t k o ­ zást p r o v o k á l n a k . A h á b o r ú s b ű n ö k kivizsgálá­ sára n e m z e t k ö z i b í r ó s á g o k a t h o z t a k l é t r e , a h o l megkezdődtek a J u g o s z l á v i á b a n és R u a n d á b a n történt e t n i k a i t i s z t o g a t á s é r t és n é p i r t á s é r t fele­ lős s z e m é l y e k e l l e n i n d í t o t t p e r e k tárgyalásai. Ma az egyes á l l a m o k és a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i struktúrák e l ő t t á l l ó e g y i k l e g f o n t o s a b b k i h í v á s t az etnikai k o n f l i k t u s o k m e g a k a d á l y o z á s a , i l l e t v e ezeknek a k e z e l é s e j e l e n t i . N o h a a h e l y i s z i n t e n megnyilvánuló e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k e t g y a k r a n le­ írták, t a n u l m á n y o z t á k é s m a g y a r á z t á k , m a e g y r e gyakrabban f o r d u l n a k e l ő h a s o n l ó f e s z ü l t s é g e k egész országokat é r i n t ő e n é s n e m z e t k ö z i d i m e n ­

A b e v á n d o r l á s egy ú j a b b h u l l á m a a k k o r é r t e el Nagy-Britanniát, amikor a n á c i üldözés elől az 1930-as évek elején európai zsidók egész generá­ c i ó j a m e n e k ü l t N y u g a t felé. E g y f e l m é r é s b e c s l é ­ sei szerint 1 9 3 3 és 1 9 3 9 között hatvanezer zsidó t e l e p e d e t t le az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , de a t é n y ­ leges a d a t e n n é l m a g a s a b b i s l e h e t . U g y a n e b ­ b e n az időszakban Közép-Európából körülbelül n y o l c v a n e z r e n k e r e s t e k itt m e n e d é k e t , m a j d to­ vábbi hetvenezren érkeztek a háború folyamán. 1945 májusában Európa példátlan menekültügyi p r o b l é m á v a l n é z e t t s z e m b e : e m b e r e k m i l l i ó vál­ tak m e n e k ü l t t é , s k ö z ü l ü k többszázezren tele­ pedtek le Nagy-Britanniában.

ziókban is.

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT K I R Á L Y S Á G B A N Bevándorlás Bár sokan úgy g o n d o l j á k ,

hogy a bevándorlás

Nagy-Britanniában e l s ő s o r b a n 2 0 . s z á z a d i j e l e n ­ ség, v a l ó j á b a n o l y a n f o l y a m a t r ó l v a n szó, m e l y ­ nek a gyökerei v i s s z a n y ú l n a k az írott t ö r t é n e l e m legkorábbi s z a k a s z a i b a , é s m é g a z o k o n i s túl­ ra. Az angliai l a k o s s á g k ö r é b e n ma is f e l l e l h e t ő nagyszámú ír, w a l e s i é s s k ó t c s a l á d i n é v a z e m ­ bereknek a m ú l t b a n a „kelta p e r e m v i d é k e k r ő l " Anglia v á r o s i k ö z p o n t j a i b a t ö r t é n t b e á r a m l á s á ­ ra e m l é k e z t e t . A g y o r s a n f e j l ő d ő a n g o l v á r o s o k a 19. s z á z a d e l e j é n , j ó v a l a t á v o l i g y a r m a t o k r ó l való n a g y o b b a r á n y ú b e v á n d o r l á s m e g k e z d ő d é s e előtt főként a B r i t - s z i g e t e k k e v é s b é p r o s p e r á l ó te­ rületeiről v o n z o t t á k a b e v á n d o r l ó k a t . Az iparosítás terjedése a z o n b a n drasztikusan megváltoztatta a m i g r á c i ó s m i n t á k a t m i n d az or­ szágon b e l ü l , m i n d a m á s o r s z á g o k b ó l A n g l i á b a való n e m z e t k ö z i b e v á n d o r l á s t e r é n . A m u n k a ­ lehetőségek b ő v ü l é s e a v á r o s i t e r ü l e t e k e n a vi­ déki m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s h a n y a t l á s á v a l pá­ rosulva ö s z t ö n z ő e n h a t o t t a v i d é k r ő l a v á r o s o k felé i r á n y u l ó m i g r á c i ó s t r e n d e k k i a l a k u l á s á r a . A munkaerőpiacon megnyilvánuló

kereslet újabb

A b e v á n d o r l á s a t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i szintjén új m e g ­ világításba helyezi azt a kérdést, h o g y mit jelent britnek lenni, a m i n t ez az Erzsébet királynőt feketeként ábrázoló kép is sugallja.

13. F E J E Z E T

á

Az országos m u n k a e r ő h i á n y r a a d o t t válaszként a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d e t t a Brit Nemzetkö­ z ö s s é g o r s z á g a i b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő b e v á n d o r l ó k s z á m a , d e a z ú j o n n a n j ö t t e k g y a k r a n t a l á l k o z t a k a rasszizmus megnyilvánulásaival. A bevándorlást később korlátozták.

időszakban

A z egyes b e v á n d o r l á s i h u l l á m o k k a l érkezett

Nagy-Britannia óriási léptékű bevándorlási hullá­

A

második

világháborút

követő

e t n i k a i k i s e b b s é g e k j e l e n l é t e r a d i k á l i s a n átala­

m o t fogadott b e i s m é t : e k k o r a z ú j o n n a n m e g n y í l ó

k í t o t t a a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g v a l l á s i összetételét

munkalehetőségek hírére a Brit Nemzetközösség

is. Ma az ország egyes r é g i ó i és k ü l ö n ö s e n a brit

országaiból érkeztek a legtöbben. A háború utáni

n a g y v á r o s o k t ö b b e t n i k u m ú é s v a l l á s i szempont­

Nagy-Britanniában jelentős mértékű munkaerő­

b ó l v á l t o z a t o s m e g g y ő z ő d é s ű l a k o s s á g n a k adnak

h i á n y l é p e t t fel, s a m u n k á l t a t ó k egy ideig igye­

o t t h o n t . A 1 9 . s z á z a d b a n az Í r o r s z á g b ó l érkező

keztek magukhoz csábítani a bevándorló munka­

b e v á n d o r l ó k f e l d u z z a s z t o t t a k a k a t o l i k u s o k szá­

erőt. A h á b o r ú p u s z t í t á s a i t k ö v e t ő e n az ország

m á t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , f ő k é n t a z olyan

és a gazdaság ú j j á é p í t é s é n e k f e l a d a t a i m e l l e t t az

v á r o s o k b a n , m i n t L i v e r p o o l v a g y Glasgow, ahol

ipari termelés bővülése is példátlan mobilitási

a l e g t ö b b e n t e l e p e d t e k le k ö z ü l ü k . A h á b o r ú utá­

lehetőségeket nyújtott a brit dolgozók számára,

ni

és n a g y k e r e s l e t e t t e r e m t e t t a m u n k a e r ő i r á n t a

b e v á n d o r l á s j e l e n t ő s e n m e g n ö v e l t e a z Egyesült

s z a k k é p z e t l e n d o l g o z ó k fizikai m u n k á j á t igény­

K i r á l y s á g b a n é l ő m u s z l i m o k s z á m á t , akik nagy

lő területeken. A h a t a l m i körök gondolkodását

r é s z e a f ő k é p p m u s z l i m o k l a k t a Pakisztánból és

korszakban

az Ázsiából

e r e d ő nagyléptékű

befolyásolta Nagy-Britannia birodalmi öröksége,

B a n g l a d e s b ő l jött, v a l a m i n t a h i n d u k é t is, akik­

a m i egyfajta k ö t e l e z e t t s é g e t j e l e n t e t t s z á m u k r a ,

n e k a t ö b b s é g e I n d i á b ó l é r k e z e t t . A bevándorlás

hogy elismerjék a nyugat-indiai territóriumok,

új k é r d é s e k e t v e t e t t fel arról, h o g y m i t j e l e n t brit­

I n d i a , P a k i s z t á n és a k o r á b b i afrikai g y a r m a t o k

n e k l e n n i , é s a z e t n i k a i é s v a l l á s i kisebbségek

lakosainak jogosultságát a brit állampolgárságra

h o g y a n i n t e g r á l ó d h a t n a k t e l j e s e n a brit társada­

és a N a g y - B r i t a n n i á b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e . A b e ­

lomba.

vándorlók beáramlását elősegítette az 1 9 4 8 . évi b r i t á l l a m p o l g á r s á g i t ö r v é n y e l f o g a d á s a is, a m e l y kedvező feltételeket teremtett a Brit Nemzetkö­ zösség országainak állampolgárai számára.

• A v a l l á s i s o k f é l e s é g g e l az E g y e s ü l t Királyság­ ban részletesebben társadalomban"

című

a

14.,

„A vallás a modern

fejezetben

foglalkozunk.

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

Nagy-Britannia bevándorlási politikája az 1960-as évek óta

Ausztráliából érkezők számára. Az úgynevezett

Az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n f o k o z a t o s v i s s z a k o z á s kez­

közösségi bevándorlási törvénybe annyit jelen­

dődött attól az állásfoglalástól, h o g y a b r i t b i r o ­

tett,

dalom l a k o s a i n a k j o g u k v a n b e v á n d o r o l n i Nagy-

a B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g v a l a m e l y o r s z á g á b ó l ér­

Britanniába, és m e g i l l e t i őket a b r i t á l l a m p o l g á r ­

k e z ő b e v á n d o r l ó k n a k t a n ú s í t a n i u k kellett, h o g y

ság. N o h a a b e v á n d o r l á s ú j a b b k o r l á t o z á s a i b a n

a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t t e k , ott ö r ö k b e

zetközösség" országaiból, például Kanadából és „ s z ü l ő f ö l d e l v " b e i k t a t á s a a z 1 9 6 8 . évi n e m z e t ­ hogy a brit állampolgárság követeléséhez

bizonyára s z e r e p e t j á t s z h a t t a k a m u n k a e r ő p i a c

fogadták őket, v a g y p e d i g l e g a l á b b egy s z ü l ő j ü k

változó igényei, ez a v i s s z a v o n u l á s v á l a s z t j e ­

vagy nagyszülőjük eleget tett e z e k n e k a kritériu­

lentett e g y s z e r s m i n d arra a r e a k c i ó r a is, a m i t a

moknak. Ezek a követelmények összességükben

bevándorlók

véve elsősorban a n e m fehérek számára nehezí­

tömegeinek

megjelenése

a

fehér

brit lakosság egy r é s z é b e n k i v á l t o t t . K ü l ö n ö s e n azoknak a s z e g é n y e b b k ö r z e t e k n e k a m u n k á s o s z ­ tálybeli lakosságát é r i n t e t t e é r z é k e n y e n a b e v á n ­ dorlás, a h o l az ú j o n n a n é r k e z ő k a l e g s z í v e s e b b e n letelepedtek, m i v e l a b e v á n d o r l ó k j e l e n l é t e sok­ szor z a v a r ó n a k b i z o n y u l t a z e m b e r e k m e g s z o k o t t m i n d e n n a p i é l e t é b e n . A z ú j o n n a n j ö t t e k e t gyak­ ran e l l e n s é g e s é r z ü l e t t e l fogadták. A z 1 9 5 8 - b a n a l o n d o n i N o t t i n g H i l l n e g y e d b e n k i t ö r t zavargá­ sok, m e l y e k s o r á n a f e h é r l a k o s o k r á t á m a d t a k a fekete b e v á n d o r l ó k r a , a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k erejé­ ről t a n ú s k o d t a k .

tették meg a bevándorlást. Az

1981-ben

elfogadott

brit

állampolgársá­

gi t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a a z o k a t a f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k mellett a korábbi brit territóriumokról v a g y a t o v á b b r a is i l y e n s t á t u s b a n l e v ő t e r ü l e t e k ­ r ő l é r k e z ő k b e l é p h e t n e k a z E g y e s ü l t Királyság­ b a . A b r i t á l l a m p o l g á r s á g o t az új t ö r v é n y a l a p j á n megkülönböztették a brit territóriumok állam­ polgárainak

státusától.

Létrehozták

továbbá

a

„ t e n g e r e n t ú l i b r i t á l l a m p o l g á r s á g " kategóriáját, amelybe főként Hongkong, Malajzia és Szingapúr lakosait sorolták, akik n e m voltak többé jogosul­ tak a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e ,

/ A városi z a v a r g á s o k r ó l l á s d b ő v e b b e n a 21., yárosok

és

városi

terek" fejezetben,

a

704-706.

oldalon írottakat.

ságot. A B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m p o l g á r a i n a k , a k i k k o r á b b a n - m i u t á n öt é v e t é l t e k az E g y e s ü l t Királyságban - automatikusan brit állampolgár­

A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á t k ö v e t e l ő k ó r u s erő­ södő hangját v i s s z h a n g o z t a E n o c h P o w e l l n e k , a Konzervatív Párt b e f o l y á s o s m i n i s z t e r é n e k egyik híres f e l l é p é s e i s a b b a n a z i d ő b e n . E g y 1 9 6 2 - b e n Birminghamben

és gyermekeik n e m örökölhették az állampolgár­

tartott

vészjósló

beszédében

Powell a n e m f e h é r l a k o s s á g r e n d k í v ü l i m e g n ö ­ vekedését így írta l e : „Úgy t ű n i k , a r ó m a i a k h o z

r á váltak, e t t ő l k e z d v e k é r v é n y e z n i ü k k e l l e t t a z állampolgárságot ugyanolyan feltételek mellett, m i n t m i n d e n k i m á s n a k a világ b á r m e l y m á s ré­ széből. A belépési és letelepedési jog t e k i n t e t é b e n további korlátozásokat is bevezettek. Az 1 9 8 8 . és 1 9 9 6 . évi törvények még j o b b a n megszigorították mindezeket a feltételeket.

h a s o n l ó a n é n i s azt l á t o m m a g a m előtt, h o g y » a

M i k ö z b e n a b e v á n d o r l ó k n a k ily m ó d o n ke­

Tiberisz vizét s o k k i o n t o t t vér festi v ö r ö s r e « . " A

v é s b é volt l e h e t ő s é g ü k a z o r s z á g b a n v a l ó lete­

Gallup

lepedésre, Nagy-Britannia egyúttal korlátozta a

egyik

közvélemény-kutatása

ekkor

azt

mutatta ki, h o g y a l a k o s s á g 75 s z á z a l é k a s z i m p a ­

menedékkérők belépését az országba. A m e n e ­

tizált P o w e l l n é z e t e i v e l .

k ü l t s t á t u s e l n y e r é s é h e z a z ezt i g é n y l ő k n e k b i z o ­

A r a s s z i z m u s e l l e n k ü z d ő a k t i v i s t á k és egyes

n y í t a n i u k kellett, h o g y a z o r s z á g e l h a g y á s á r a v a l ó

szerzők azt á l l í t o t t á k , h o g y a b r i t b e v á n d o r l á s i

kényszerítésük azoknak a kötelezettségeknek a

politika r a s s z i s t a és d i s z k r i m i n a t í v a n e m f e h é ­

megszegésével történt, amelyekkel a kormányuk

rekkel s z e m b e n . A z 1 9 6 2 . é v i b r i t n e m z e t k ö z ö s ­

az E N S Z menekültstátusra vonatkozó egyezmé­

ségi

nye é r t e l m é b e n tartozott nekik. Ez az 1 9 5 1 - b e n

bevándorlási

törvény

elfogadásától

kezd­

ve olyan i n t é z k e d é s e k e g é s z sorát h o z t á k m e g ,

aláírt e g y e z m é n y k i m o n d j a , h o g y a n e m z e t e k kö­

amelyek k o r l á t o z t á k a n e m f e h é r e k b e l é p é s i é s

telesek v é d e l m ü k b e v e n n i azokat a személyeket,

fehérek

a k i k a saját o r s z á g u k b a n ő k e t ért ü l d ö z t e t é s e l ő l

Nagy-Britanniába v a l ó v i s z o n y l a g s z a b a d b e l é p é ­

m e n e k ü l n e k , és a m e n e k ü l t e k n e k az a d o t t ország

letelepedési jogát,

de

fenntartották

a

si l e h e t ő s é g e i t . A b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y e k m é g a

területén legalább olyan jó b á n á s m ó d b a n kell

Brit N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m a i n a k a p o l g á r a i köré­

részesülniük, m i n t m á s külföldi állampolgárok­

ben is d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z t a k az „új n e m ­

nak. 1991-ben az Egyesült Királyságban olyan

zetközösség" t ú l n y o m ó r é s z t n e m f e h é r lakossá­

m e n e d é k j o g i t ö r v é n y t fogadtak el, a m e l y szigo­

gú államaiból érkezőkkel szemben,

miközben

rú ellenőrzést vezetett be a menekültstátust kérő

fenntartották a b e v á n d o r l á s jogát a „régi n e m ­

személyek esetében, beleértve az ujjlenyomatvé-

13. F E J E Z E T

13.1. ábra A faji hovatartozás és a bevándorlás kérdésének előtérbe kerü­ lése a közvéleményben (a felnőtt brit lakosságból vett 2 0 0 0 fős mintán végzett felmérés alapján) lr

Közvélemény-kutatási kérdés: Melyek

ma

a

legfontosabb

megoldandó

kérdések

Nagy-Britanniában?

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (január) Forrás:

M O R I 2 0 0 3 . f e b r u á r 10.

telt é s a z i n g y e n e s jogi s e g í t s é g h e z v a l ó h o z z á ­

végzett felmérések kimutatták,

j u t á s k o r l á t o z á s á t , v a l a m i n t a z o l y a n légitársa­

az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ m e n e k ü l t j e i n e k és

ságokkal

szemben

megkétszerezését,

alkalmazott

pénzbüntetések

amelyek érvényes

hogy miközben

m e n e d é k k é r ő i n e k c s u p á n 1,98 s z á z a l é k á t fogad­

vízummal

ja b e , a k ö z v é l e m é n y e z t az a r á n y t t ö b b mint a

n e m rendelkező utasokat h o z n a k be az országba.

tízszeresére becsüli. A brit lakosság véleménye

A z 1 9 9 3 . é v i m e n e d é k j o g i é s b e v á n d o r l á s i tör­

s z e r i n t N a g y - B r i t a n n i a ad o t t h o n t a m e n e k ü l t e k

vény növekvő számú kérelem visszautasításához

é s m e n e d é k k é r ő k 2 3 s z á z a l é k á n a k , vagyis majd­

vezetett, és az olyan m e n e d é k k é r ő k s z á m á n a k je­

n e m e g y n e g y e d r é s z é n e k ( M O R I 2 0 0 2 . június

lentős mértékű növekedését hozta, akiket hosszú

1 7 . ) . A f e l m é r é s e k k i m u t a t t á k t o v á b b á , hogy a vá­

időn keresztül tartottak menekülttáborokban. A

l a s z a d ó k e r ő s e n t ú l é r t é k e l t é k a n n a k a pénzügyi

B B C a 2 0 0 3 és 2 0 0 5 közötti időszakban a beván­

t á m o g a t á s n a k a m é r t é k é t is, a m i b e n az Egyesült

dorlás 61 százalékos csökkenéséről számolt be.

Királyságban m e n e d é k e t keresők részesülnek, és

Az e t n i c i t á s és a b e v á n d o r l á s k é r d é s e i az u t ó b ­

ú g y b e c s ü l t é k , h o g y a m e n e d é k k é r ő k h e t i 113

bi években a közvélemény érdeklődésének hom­ l o k t e r é b e k e r ü l t e k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g (és m á s országok, l á s d a l á b b ) p o l i t i k a i é l e t é b e n . E g y fel­ mérés szerint azoknak a briteknek az aránya, akik a „faj" vagy a „ b e v á n d o r l á s " k é r d é s e i t az o r s z á g előtt álló legfontosabb p r o b l é m á n a k tekintik, az 1 9 9 0 - e s é v e k r e j e l l e m z ő 5 s z á z a l é k k ö r ü l i érték­ ről 2 0 0 2 májusáig 39 százalékos c s ú c s r a szökött fel a k ö z v é l e m é n y t l e g j o b b a n foglalkoztató kér­ d é s e k s o r á b a n ( l á s d a 13.1. ábrát). Ez azt j e l e n t i , h o g y a „faji" h o v a t a r t o z á s és a b e v á n d o r l á s kér­ déseinek fontosságát c s a k az egészségügyi ellátás gondjai előzik meg a k ö z v é l e m é n y s z e m é b e n az adott időszakban. A bevándorlás m e g n e h e z í t é s é t követően meredeken emelkedni kezdett azoknak a s z á m a , a k i k m e n e d é k e t k e r e s t e k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . E g y e s „ h a m i s " m e n e d é k k é r ő k le­

f o n t o t k a p n a k m e g é l h e t é s i k ö l t s é g e i k fedezésé­ r e . 2 0 0 0 - b e n a z o n b a n , a m i k o r a f e l m é r é s készült, a z e g y e d ü l á l l ó f e l n ő t t m e n e d é k k é r ő k ténylege­ s e n h e t e n k é n t 3 6 , 5 4 f o n t n a k m e g f e l e l ő összeget k a p t a k u t a l v á n y o k f o r m á j á b a n , a m e l y e k e t az erre k i j e l ö l t b o l t o k b a n v á l t h a t t a k b e ( M O R I 2 0 0 0 . ok­ tóber 23.)

^

A z Ú j M u n k á s p á r t 1 9 9 7 . é v i k o r m á n y r a kerülé­ se óta h á r o m új t ö r v é n y s z ü l e t e t t a b e v á n d o r l á s és a m e n e d é k j o g terén. Az 1 9 9 8 . évi bevándorlási és m e n e d é k j o g i t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a azokat a f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k t e l j e s í t é s e e s e t é n a menedékk é r ő k e n g e d é l y t k a p h a t n a k arra, h o g y a z ország­ b a n m a r a d j a n a k , é s m e g k í s é r e l t e egyszerűsíteni a m e n e k ü l t s t á t u s b i z t o s í t á s á n a k folyamatát. A 2 0 0 2 . évi á l l a m p o l g á r s á g i , b e v á n d o r l á s i é s mene­ dékjogi

törvény

a

k o r m á n y Biztonságos határok,

leplezése, ami különösen a bulvársajtóban olyan

biztonságos

á l l í t á s o k h a n g o z t a t á s á h o z v e z e t e t t , m e l y e k sze­

fenntartása

mellett

rint az ilyenek „elárasztják" az Egyesült Király­

Integration

with Diversity,

ságot, n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a h h o z ,

i r á n y e l v e i a l a p j á n új k ö v e t e l m é n y e k e t állított fel

hogy

a k ö z v é l e m é n y b e n e l t o r z í t o t t k é p a l a k u l j o n ki a b e v á n d o r l á s i és a m e n e d é k j o g i h e l y z e t r ő l . Az el­

menedék:

integráció [Secure

a

Borders, 2002)

változatosság Safe

Haven:

c í m e n közzétett

a b r i t á l l a m p o l g á r s á g o d a í t é l é s é h e z , beleértve az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n folyó é l e t l e g a l á b b elemi

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

fokú i s m e r e t é t ,

az á l l a m p o l g á r s á g m e g a d á s á v a l

den etnikai csoportra jellemző, hogy a gyermekek

járó c e r e m ó n i á k a t és a h ű s é g e s k ü l e t é t e l é t . A tör­

legnagyobb része m á r Nagy-Britanniában szüle­

vény s z a b á l y o z t a a m e n e d é k k é r ő k e l s z á l l á s o l á s á t

tik, m í g a z i d ő s e b b e k k ö z ü l s o k a n m é g „ k í v ü l r ő l "

is a kifejezetten erre a c é l r a az ország e g é s z terü­

é r k e z t e k . Ez f o n t o s v á l t á s t j e l e z : a „ b e v á n d o r o l t

letén s z é t s z ó r t a n l é t r e h o z o t t m e n e k ü l t t á b o r o k b a :

n é p e s s é g " h e l y e t t egyre i n k á b b a teljes á l l a m p o l ­

ez u t ó b b i i n t é z k e d é s t a m e n e k ü l t e k e r ő s e n kifo­

gári j o g o k k a l r e n d e l k e z ő n e m f e h é r b r i t l a k o s s á g i

gásolták. A z u t a l v á n y r e n d s z e r t , m e l y n e k jegyé­

rétegről k e l l b e s z é l n ü n k .

ben a m e n e d é k k é r ő k n e m k é s z p é n z b e n , h a n e m

A z 1 9 9 1 . é v i n é p s z á m l á l á s a l k a l m á b ó l fordult

utalványok f o r m á j á b a n k a p t a k t á m o g a t á s t , a tör­

e l ő először, h o g y a z e m b e r e k e t f e l k é r t é k ö n m a ­

vény m e g s z ü n t e t t e . E z t a r e n d s z e r t s z é l e s k ö r b e n

guk e t n i k a i b e s o r o l á s á r a . E z t m e g e l ő z ő e n a la­

kárhoztatták a m e n e k ü l t e k m e g b é l y e g z é s e m i a t t .

kosság e t n i k a i ö s s z e t é t e l é t a „ h á z t a r t á s f e j é n e k " a

/ A

megbélyegzés

határozták meg. Ám ahogy az etnikai kisebbségi

is

foglalkoztunk

születési helyére vonatkozó információk alapján

fogyatékosság"

fogalmával a

8.,

részletesebben

„Egészség,

című fejezetben,

a

betegség

216.

és

oldalon.

l a k o s s á g m i n d t ö b b tagjáról m o n d h a t ó el, h o g y Nagy-Britanniában született, ez a m ó d s z e r n e m m i n ő s ü l t többé megfelelőnek. A legtöbb hivata­

A 2 0 0 4 . évi m e n e d é k j o g i és b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y még

jobban

megnehezítette

a

menedékkérők

helyzetét, t o v á b b i k í s é r l e t e t tett a r e n d s z e r egy­ szerűsítésére, é s ú j a b b b ü n t e t é s e k e t v e z e t e t t b e azok számára, a k i k e m b e r c s e m p é s z e t b e n vesz­ nek részt. A 2 0 0 5 . é v i á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a t megelőző p o l i t i k a i c s a t á r o z á s o k b a n i g e n f o n t o s kérdéssé vált a b e v á n d o r l á s e l l e n ő r z é s e .

l o s f e l m é r é s b e n és e g y é b v i z s g á l a t b a n , p é l d á u l a munkaerő-felmérésekben is az etnikai csoportok­ hoz való tartozás „önbesoroláson" alapuló mérté­ k e vált elfogadottá. M i v e l a z o n b a n a z egyes fel­ mérésekben alkalmazott etnikai besorolások n e m mindig egyeznek meg egymással,

a különböző

vizsgálatokból származó adatok összehasonlítása n e h é z s é g e k b e ütközhet ( M a s o n 1 9 9 5 ) . A legna­ gyobb etnikai kisebbségű csoportokhoz tartozó l a k o s o k s z á m á t - a 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s ada­ tai a l a p j á n - a 13.2. ábra m u t a t j a . M i n t m i n d i g ,

Etnikai sokféleség

itt is ó v a t o s n a k k e l l l e n n ü n k a z o n b a n a h i v a t a l o s

Az etnikai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k ma a teljes b r i t népesség m a j d n e m 8 s z á z a l é k á t t e s z i k k i ( H M S O 2 0 0 4 ) . M i n t láttuk, a b e v á n d o r l á s l é n y e g e s t é n y e ­ zővé vált az ország e t n i k a i ö s s z e t é t e l é n e k alaku­ lásában. F o n t o s a z o n b a n m e g j e g y e z n ü n k , h o g y a jelenlegi k o r s z a k b a n a k i s e b b s é g i e t n i k u m o k h o z tartozó

lakosság

növekményének

egyre

kisebb

statisztikák pontosságát illetően.

A válaszadók

a d o t t e s e t b e n p é l d á u l b o n y o l u l t a b b m ó d o n ér­ t e l m e z h e t i k saját e t n i k a i h o v a t a r t o z á s u k a t , m i n t amire a felmérésekben használt „választási lehe­ tőségek" vagy kategóriák lehetőséget nyújtanak ( M o o r e 1 9 9 5 ) . E z k ü l ö n ö s e n igaz a v e g y e s e t n i k a i háttérből származó személyek esetében.

hányada v e z e t h e t ő v i s s z a a b e v á n d o r l á s r a . M i n ­

A 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s azt m u t a t t a , h o g y

13.2. ábra Nem fehér etnikai csoportok az Egyesült Királyságban 2 0 0 1 1200

ajr&~ w ér <$r

Forrás: 2 0 0 1 . évi népszámlálás, OMS 2003a.

*&

idr


13. F E J E Z E T

13.3. ábra

A n e m f e h é r l a k o s s á g regionális m e g o s z l á s a az E g y e s ü l t Ki­ rályságban

2001

áprilisában

(százalékban)

Északkelet-Anglia Északnyugat-Anglia Anglia Yorkshire és Humberside megyéi Középkelet-Anglia Középnyugat-Anglia Kelet-Anglia London Délkelet-Anglia Délnyugat-Anglia Wales Skócia Észak-Írország 10

20

30

40

50

Forrás: O N S 2 0 0 2 b .

Nagy-Britannia etnikai kisebbségekhez

tartozó

e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t a „ v e g y e s " c s o p o r t volt

l a k o s s á g a , a m i m o s t t ö b b m i n t 4 , 6 m i l l i ó főt t e s z

a l e g f i a t a l a b b : itt a t a g o k fele 16 év alatti volt.

ki, e l s ő s o r b a n A n g l i a l e g s ű r ű b b e n l a k o t t v á r o s i

A „ b a n g l a d e s i " , az „ e g y é b f e k e t e " és a „pakisz­

k ö r z e t e i b e n k o n c e n t r á l ó d i k (lásd a 13.3.

ábrát).

t á n i " c s o p o r t o k s z i n t é n fiatal k o r o s z t á l y i struk­

Az etnikai kisebbségeket alkotó népesség több

t ú r á t m u t a t t a k : e c s o p o r t o k m i n d e g y i k é n e k több

m i n t 75 s z á z a l é k a N a g y - L o n d o n , a N y u g a t - M i d -

m i n t e g y h a r m a d r é s z é t a l k o t t á k a 1 6 é v e n alu­

lands, Yorkshire és Humberside, valamint Észak­

l i a k ( O N S 2 0 0 3 a ) . A n e m i m e g o s z l á s tekinteté­

nyugat-Anglia és M e r s e y s i d e területén él (Stra­

b e n a l e g t ö b b e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t összeté­

tegy U n i t 2 0 0 3 ) . L o n d o n b a n a teljes l a k o s s á g 2 9

t e l e k i e g y e n l í t e t t e b b k é p e t m u t a t , m i n t a z előző

s z á z a l é k a n e m fehér. E z z e l s z e m b e n a z o l y a n vi­

időszakokban. A korábbi é v e k b e n a bevándorlók

d é k i régiók, m i n t p é l d á u l a É s z a k k e l e t - é s D é l ­

t ö b b s é g é t - k ü l ö n ö s e n az új n e m z e t k ö z ö s s é g i or­

nyugat-Anglia

ke­

s z á g o k b ó l , p é l d á u l I n d i á b ó l v a g y a Karib-tenge­

vesebb, m i n t 2 százalékot tesz ki (ONS 2 0 0 2 b ) .

ri t é r s é g b ő l é r k e z ő k e s e t é b e n - férfiak alkották.

A z e t n i k a i k i s e b b s é g e k s z á m o s tagja n e m saját

A k é s ő b b i b e v á n d o r l á s i p o l i t i k a s ú l y t helyezett

választása

etnikai

alapján

a

belvárosi

lakossága

körzetekben,

a c s a l á d o k ú j r a e g y e s í t é s é r e , és ez a v á l t á s segí­

h a n e m a z é r t k ö l t ö z ö t t oda, m e r t a f e h é r l a k o s s á g

t e t t k i e g y e n l í t e n i a férfiak és a n ő k a r á n y á t sok

ezeket a körzeteket kedveli a legkevésbé. S z á m o s

etnikai kisebbségi csoportban.

nagyvárosban

él

kisebbségi

szuburbanizálódási

folyamatok

m e n n e k v é g b e , é s a b e l v á r o s o k b a n ü r e s ingatla­ nok válnak elérhetővé a kisebbségekhez tartozó családok számára, amikor a fehérek kiköltöznek onnan.

M i n d a z , a m i t a z e l ő z ő e k b e n a Nagy-Britanniá­ ban jelenleg fennálló

etnikai

s o k f é l e s é g r ő l el­

m o n d t u n k , c s u p á n a l e g á l t a l á n o s a b b jelzésnek t e k i n t e n d ő a l a k o s s á g r e n d k í v ü l k o m p l e x és vál­ t o z a t o s ö s s z e t é t e l i m i n t á i r a n é z v e . A szociológu­ s o k é s m á s t u d o m á n y o k k é p v i s e l ő i i s egyre több­

/ A szuburbanizálódásról részletesebben lásd a 21.,

.yárosok

és

városi

terek"

című

fejezetben

s z ö r h a n g s ú l y o z z á k , h o g y n e m e l e g e n d ő általá­ b a n b e s z é l n ü n k a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k világáról: s z ü k s é g v a n a z e g y e s e t n i k a i k i s e b b s é g i csopor­

a 7 0 1 - 7 0 2 . o l d a l o n írtakat.

t o k k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k figyelembevéte­ kimutatta továbbá,

l é r e i s . M i n t a faj és az e g y e n l ő t l e n s é g kérdései­

hogy az Egyesült Királyságban a népesség életkor

v e l f o g l a l k o z ó k ö v e t k e z ő r é s z b e n l á t n i fogjuk, a

szerinti megoszlását tekintve a fiatalok nagyobb

f e k e t e é s a z á z s i a i s z á r m a z á s ú l a k o s o k Nagy-Bri­

A

2001.

évi népszámlálás

arányban vannak jelen a n e m fehér etnikai cso­ portokban, m i n t a fehér lakosságban. Az egyes

t a n n i á b a n a f e h é r l a k o s s á g g a l ö s s z e v e t v e általá­ b a n h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k , d e igen sok

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

David Goodhardt: etnikai sokféleség versus jóléti állam? Egy 2 0 0 4 februárjában

közölt, sok vitát kava­

ró cikkében David Goodhart, a P r o s p e c t maga­ zin szerkesztője azt állította, hogy az etnikailag változatos daritást

társadalom

és

az

biztosító társadalom

lyamatok á t l á t h a t ó v á és ellenőrizhetővé tételéről (Goodhart 2 0 0 4 ) .

*

G o o d h a r t t é t e l é t sokan erősen bírálták. Saskia

szoli­

Sassen szociológus szerint a bevándorlók - általá­

e g y m á s n a k ellent­

ban véve - ma is ugyanolyan nehézségekkel néz­

állampolgári

m o n d ó célképzetei között olyan alkut kell kötni,

nek s z e m b e , mint a korábbi évszázadokban, hosz-

ami lehetővé teszi egy m é l t á n y o s jóléti rendszer

szú távon a z o n b a n mindig m e g t ö r t é n i k a beván­

m ű k ö d t e t é s é t a szükséget szenvedők felkarolása

dorlók integrálódása. Történelmileg az idők során

érdekében. G o o d h a r t szerint az e m b e r e k - pél­

minden európai t á r s a d a l o m b a beépült a l e g t ö b b

dául a nyugdíjak vagy a munkanélküli-segélyek

(ha nem is minden egyes) külföldről bevándorolt

biztosítását tartva szem e l ő t t - valójában kész­

csoport. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy

séges adófizetők, de csak addig, amíg úgy vélik,

gyakran csupán n é h á n y generációra van szükség

hogy adójukkal olyan e m b e r e k segítését finan­

a h h o z , hogy az „ők"-ből „mi", vagyis a G o o d h a r t

szírozzák, akik bizonyos é r t e l e m b e n hasonlóak

e l e m z é s e szerint szolidaritást é r d e m l ő közösség

hozzájuk, akik legalábbis velük közös értékeket és

legyen (Sassen 2 0 0 4 ) .

meggyőződéseket vallanak. Goodhart ezt az alkut „progresszív dilemmának" nevezte, amellyel szem­ be kell néznie mindenkinek, aki változatos össze­ tételű és egyben szolidáris t á r s a d a l m a t akar. Az alku szükségességének bizonyításául G o o d ­

Bhikhu Parekh politikai e l e m z ő szintén t á m a d ­ ta G o o d h a r t tételeit. A Parekh által előterjesztett ellenérvek egyike szerint G o o d h a r t rosszul ragad­ ja m e g a jóléti állam j u t t a t á s a i n a k újraelosztása és a szolidaritás közötti k a p c s o l a t o t , amikor azt

köztük Svédország

állítja, hogy a szolidaritás az újraelosztás szüksé­

és Dánia példáját hozta fel, ahol történelmileg a

g e s feltétele. Ez ugyanis csak féligazság - állítja

hart a skandináv országok,

világ legnagyvonalúbb jóléti államai j ö t t e k létre.

Parekh -, mert ugyanígy mondhatjuk azt is, hogy

Azt állította, hogy ezekben az országokban azért

az újraelosztás hozza létre a t á r s a d a l o m b a n az

volt lehetséges nagy jóléti rendszereket kiépíteni,

e g y m á s iránti lojalitást, a bizalmat, a közös élet­

mert lakosságuk társadalmi és etnikai szempont­

t a p a s z t a l a t o k a t és így t o v á b b , ennélfogva egyen­

ból m e g l e h e t ő s e n h o m o g é n összetételű, s így

geti az utat a szolidaritáshoz. A kettő közötti kap­

az emberek hajlamosak t ö b b a d ó t fizetni. Ezzel

csolat sokkal ö s s z e t e t t e b b a G o o d h a r t tanulmá­

szemben az olyan, etnikailag j o b b a n m e g o s z t o t t

nyában vázolt összefüggésnél (Parekh 20O4).

országokban, mint például az Egyesült Államok, a jóléti állam szolgáltatásai szükségképpen kevésbé nagyvonalúak.

B e m a r d Crick politológus, David Blunkett ko­ rábbi belügyminiszter t a n á c s a d ó j a így t e t t e fel a kérdést G o o d h a r t n a k : „Szolidaritás, de kivel?"

Goodhart f e l t e t t e a kérdést, hogy vajon léte­ zik-e egy bizonyos kritikus t ö m e g , küszöbérték

Goodhart

Nagy-Britanniára

vonatkoztatva

tár­

gyalja a szolidaritás kérdéseit, ám - mint Crick

vagy fordulópont valahol az etnikai kisebbségi

r á m u t a t o t t - ha az Egyesült Királyságról beszélt

csoportok lélekszámának jelenlegi

nagy-britan­

volna (Nagy-Britannia helyett), akkor bizonyára

niai aránya (ami n e m éri el a lakosság egytizedét)

e s z é b e j u t o t t volna, hogy valójában hosszú ideje

és a kisebbségeknek az amerikai t á r s a d a l o m b a n

multinacionális és t ö b b e t n i k u m ú államban élünk.

az egyharmados részesedéshez közelebb álló j e ­

Hozzászoktunk ahhoz, hogy együtt éljünk a ket­

lenléte között, melynek elérésétől kezdve a brit

t ő s identitásunkkal: ma szinte mindannyian bri­

modelltől teljesen eltérő, éles etnikai m e g o s z ­

tek és egyszersmind skótok, britek és walesiek,

tottsággal és g y e n g e jóléti szolgáltatásokkal jel­

britek és írek vagy britek és a n g o l o k vagyunk, és

lemezhető amerikai stílusú t á r s a d a l o m j ö n létre.

teljesen elfogadjuk ezt a kettős státust. A kérdés

Azt javasolta, hogy egy ilyen fordulópont eléré­

valójában nem a szolidaritást és nem is az identi­

sének az elkerülése és a bevándorlók iránti szo­

tás elveszítését érinti, hiszen identitásunk részben

lidaritás túlterhelésének m e g e l ő z é s e é r d e k é b e n

é p p e n abból fakad,

fontos korlátozni az o r s z á g b a b e f o g a d o t t e m b e ­

tagjai vagyunk: a „ b r i t s é g " jóval n a g y o b b válto­

hogy egynél t ö b b c s o p o r t

rek számát, és g o n d o s k o d n i kell a menekültstá­

z a t o s s á g o t ölelhet fel a G o o d h a r t által feltétele­

tus m e g a d á s á t és a bevándorlást szabályozó fo­

zettnél (Crick 2 0 0 4 ) .

13. F E J E Z E T

k ü l ö n b s é g á l l f e n n a z egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i

lókat aránytalanul nagy s z á m b a n alkalmazzák

c s o p o r t o k k ö z ö t t is, a m e l y e k a l a p o s a b b vizsgála­

viszonylag kisszámú

tot i g é n y e l n e k .

k ö r ö k b e n . M é g a saját o r s z á g u k b a n szakképesí­

iparágban,*fizikai

munka­

t é s e k e t s z e r z e t t b e v á n d o r l ó k t ö b b s é g e i s ilyen m u n k a k ö r ö k b e n h e l y e z k e d e t t el, a m e l y e k n e m

A z etnikai k i s e b b s é g e k h e l y z e t e a munkaerőpiacon

á l l t a k ö s s z h a n g b a n a k é p e s s é g e i k k e l . Az etnikai

Az életkorból, a n e m i és etnikai hovatartozásból,

k e r e k e n m e g t a g a d t á k a n e m f e h é r d o l g o z ó k felvé­

valamint a társadalmi osztályhelyzetből adódó társadalmi

és

gazdasági

hátrányok kimutatása

s z e m p o n t j á b ó l d ö n t ő f o n t o s s á g ú t é n y e z ő a fog­

a l a p o n t ö r t é n ő d i s z k r i m i n á c i ó s z é l e s k ö r b e n el­ terjedt, n y í l t g y a k o r l a t v o l t : egyes m u n k á l t a t ó k telét, vagy c s a k a b b a n a z e s e t b e n v o l t a k erre haj­ landóak, amikor az adott m u n k a k ö r betöltésére n e m volt e l e g e n d ő alkalmas fehér jelentkező.

lalkoztatás. Az etnikai kisebbségek munkaerő-

Az 1 9 7 0 - e s é v e k r e k i s s é m e g v á l t o z t a k a foglal­

p i a c i h e l y z e t é r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k feltárták

koztatási minták. A második PSI-jelentés 1974-

a különféle csoportok hátrányait a foglalkozások

b e n azt m u t a t t a ki, h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g i

m e g o s z l á s a , a b é r s z í n v o n a l , a m u n k a h e l y i fel­

c s o p o r t o k tagjai t o v á b b r a i s f ő k é n t fizikai mun­

v é t e l i é s e l ő m e n e t e l i gyakorlat t e r é n m u t a t k o z ó

k á t v é g e z n e k , b e t a n í t o t t m u n k á s k é n t é s segéd­

d i s z k r i m i n á c i ó és a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k

munkásként, bár növekvő s z á m b a n alkalmazzák

t e k i n t e t é b e n . E b b e n a r é s z b e n a z i d e t a r t o z ó kér­

ő k e t a s z a k k é p z e t t s é g e t i g é n y l ő fizikai foglalko­

désekkel foglalkozunk.

z á s o k b a n is. A s z a k m a i é r t e l m i s é g i és vezetői p o z í c i ó k b a n u g y a n a k k o r c s e k é l y a r á n y b a n kép­ v i s e l t e t i k m a g u k a t . A k u t a t ó k ú g y találták, hogy

A foglalkoztatási minták alakulása 1960 óta Nagy-Britanniában az etnikai kisebbségek hely­ z e t é n e k a P o l i t i k a i T a n u l m á n y o k I n t é z e t e (Policy Studies Institute,

PSI]

á l t a l v é g r e h a j t o t t legkoráb­

bi országos felmérése során az 1960-as években úgy találták, h o g y a z ú j a b b a n é r k e z e t t b e v á n d o r ­

a f e h é r m u n k a v á l l a l ó k a t - a m u n k a h e l y i felvételi g y a k o r l a t b a n a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t tiltó t ö r v é n y e k d a c á r a - k ö v e t k e z e t e s e n e l ő n y b e n r é s z e s í t i k a v e l ü k a z o n o s k é p e s í t é s ű n e m fehér j e l e n t k e z ő k k e l s z e m b e n a f e l v é t e l i beszélgetések­ re v a l ó b e h í v á s és a m u n k a l e h e t ő s é g e k biztosítá­ sa terén egyaránt.

Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n élő etnikai k i s e b b s é g e k i g e n n a g y h á n y a d á t alkotják a 16 é v e n aluli fiatalok.

MM

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

Globahzacio es mindennapi elet: etnikai kisebbségek az „uj gaz d as

397

an'

Sok megfigyelő úgy véli, hogy az ipari á g a z a t o k

lások ( 1 9 7 1 , 1 9 8 1 és 1 9 9 1 ) három évtizedre ki­

hanyatlása

terjedő adatainak összevetése alapján Paul Igans-

az

etnikai

kisebbségekhez

tartozó

dolgozóknak az ipari munkahelyeken való kon­

ki és Geoff Payne megállapították, hogy az e g é s z

centrálódása miatt aránytalanul súlyosan érinti

vizsgált időszakot tekintve az etnikai kisebbségi

a lakosságnak ezt a s z e g m e n s é t . Az itt tapasz­

c s o p o r t o k körében kevesebben veszítették el az

talható

állásukat, mint az ipari m u n k a e r ő t ö b b i részében.

nagyobb

arányú

munkanélküliségben

- állítják - a g a z d a s á g átstrukturálódásának az

1 9 7 1 é s 1 9 9 1 között a z 1 9 7 1 - b e n „gazdaságilag

etnikai kisebbségekhez t a r t o z ó dolgozókra gya­

aktív d o l g o z ó k é n t " regisztrált nem fehérek által

korolt hatásai tükröződnek, mivel ezek a dolgo­

b e t ö l t ö t t ipari állások 12 százaléka szűnt meg,

zók kevésbé szakképzettek, és j o b b a n ki vannak

míg

téve az elbocsátásnak. Az iparra a l a p o z o t t brit

mányban 1 4 , 4 százalékos volt. Iganski és Payne

gazdaságnak

a

technológia

és

a

ugyanez az arány a teljes munkaerő-állo­

szolgáltatási

rámutattak, hogy ezen az általános trenden belül

szektor motorjával m e g h a j t o t t „új g a z d a s á g g á "

j e l e n t ő s eltérések m u t a t k o z t a k például a férfiak

való átalakulása hátrányosan érinti az etnikai ki­

és a nők között, valamint az egyes ipari szektorok

sebbségekhez t a r t o z ó munkavállalókat, akik ke­

között is. Általában véve a z o n b a n úgy találták,

vésbé vannak felkészülve a váltás során létrejövő

hogy az „új g a z d a s á g b a " való á t m e n e t egyenlő

új munkakörök b e t ö l t é s é r e .

mértékben érintette a n e m fehéreket és a fehé­

Ezt a konvencionális felfogást a z o n b a n meg­ kérdőjelezték a PSI kutatási eredményei, valamint az évi

rendszerességgel

erő-piaci

felmérések

népszámlálási

elvégzett

(Labour

Force

brit

munka­

Survey)

statisztikák összevetésével

és

a

feltárt

adatok is (Iganski-Payne 1 9 9 9 ) . A vizsgálatok ki­ mutatták, hogy bizonyos nem fehér c s o p o r t o k ténylegesen

köztük

meglevő szakadékot. Iganski és Payne szerint ma j e l e n t ő s lélekszámú n e m fehér lakosság él NagyBritanniában, amelynek a foglalkozási struktúrá­ j á b a n bekövetkező változások már nem különbözt e t h e t ő e k m e g a t ö b b s é g i fehér lakosság körében v é g b e m e n ő hasonló irányú változásoktól.

és foglalkozási

Iganski és Payne ( 1 9 9 9 ) mindazonáltal rámu­

sikereket értek el az utóbbi évtizedekben, nagy­

t a t n a k arra is, hogy az egyes etnikai kisebbségi

mértékben

n a g y o b b gazdasági

reket, és v é g e r e d m é n y b e n szűkítette a

sikeres fehér dolgozók

c s o p o r t o k által elért j e l e n t ő s mértékű felzárkó­

helyzetéhez. A gazdasági á t r e n d e z ő d é s folyama­

közelítve a

zást nem szabad tévesen a foglalkoztatás terén

ta valójában hozzájárult az etnikai kisebbségek

általuk elszenvedett hátrányos megkülöríboztetés

és a fehér populációk között a munkaerőpiacon

teljes m e g s z ű n é s e k é n t értelmezni. Ez a fajta „kol­

mutatkozó szakadék c s ö k k e n é s é h e z . Ez azért tör­

lektív társadalmi mobilitás" - állítják - inkább azt

ténhetett meg, mert a nagyléptékű átalakulások

igazolja, hogy a posztindusztriális á t r e n d e z ő d é s

a gazdaságban közelebb hozták e g y m á s h o z az

erői h a t a l m a s a b b a k a faji diszkriminációt táplá­

etnikai kisebbségeket és a fehér lakosságot. A munkaerő-piaci felmérések és a népszámlá­

A P S I h a r m a d i k o r s z á g o s f e l m é r é s e az e t n i k a i

ló és a kisebbségek t a r t ó s a n hátrányos helyzetét o k o z ó tényezőknél.

Újabb kutatási eredmények

kisebbségek h e l y z e t é r ő l 1 9 8 2 - b e n azt á l l a p í t o t t a meg, hogy az i p a r i s z e k t o r t e r ő s e n é r i n t ő gazda­

Az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségek

sági v i s s z a e s é s n y o m á n b e k ö v e t k e z ő m u n k a n é l ­

k ö r é b e n végzett ú j a b b v i z s g á l a t o k m i n d e n koráb­

küliség az e t n i k a i k i s e b b s é g e k k ö r é b e n - az i n d i a i

b i n á l v i l á g o s a b b a n feltárták a z egyes e t n i k a i c s o ­

férfiak k i v é t e l é v e l - k é t s z e r o l y a n m a g a s a r á n y ú

p o r t o k tagjai á l t a l b e f u t o t t é l e t p á l y á k e l t é r é s e i t .

volt, m i n t a f e h é r e k e s e t é b e n . U g y a n a k k o r az an­

Az á l l a m i S t r a t é g i a k u t a t ó I n t é z e t (Strategy Unit)

golul f o l y é k o n y a n b e s z é l ő m a g a s a b b k é p z e t t s é g ű

p é l d á u l m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az i n d i a i a k és a kí­

nem f e h é r e k egyre n a g y o b b a r á n y b a n foglaltak

naiak átlagosan a fehéreknél jobb teljesítményt

el fehérgalléros á l l á s o k a t , és á l t a l á b a n s z ű k ü l t a

m u t a t n a k fel a m u n k a e r ő p i a c o n . M á s c s o p o r ­

bérszakadék az e t n i k a i k i s e b b s é g e k és a f e h é r e k

tok a z o n b a n rosszabbul állnak: a pakisztániak,

között. Az 1 9 7 0 - e s é v e k vége ó t a az e t n i k a i ki­

a b a n g l a d e s i e k és a k a r i b i f e k e t é k k ö r é b e n j ó v a l

sebbségek egyre t ö b b tagja vált ö n á l l ó v á l l a l k o z ó ­

m a g a s a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g és a l a c s o n y a b b a k

vá, hozzájárulva e z z e l e g y r é s z t saját j ö v e d e l m é ­

a jövedelmek,

nek e m e l é s é h e z ,

2003).

másrészt a munkanélküliségi

arányok c s ö k k e n t é s é h e z , k ü l ö n ö s e n a z i n d i a i a k körében.

mint a fehéreknél

[Strategy Unit

A foglalkoztatási s t a t i s z t i k á k által az egyes etni­ kai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t k i m u t a t o t t váltó-

398

13. FEJEZET 13.4. ábra A munkanélküliségi arányok etnikai csoportok és nemek szerinti megoszlása Nagy-Britanniában, 2 0 0 1 / 2 0 0 2

+

Fehér brit Fehér ír Más fehér

Más etnikai csoport tagja

Forrás: O N S 2 0 0 2 b , 1 2 . o .

zatosság mellett a P S I negyedik felmérése, mely­

t ú l r e p r e z e n t á l t s á g a - l e g a l á b b i s r é s z b e n - a bért,

nek eredményeit 1 9 9 7 - b e n tették közzé, megál­

illetve

l a p í t o t t a azt is, h o g y a n e m f e h é r n ő k k ö r é b e n a

minációjára vezethető vissza (Clark-Drinkwater

fix

fizetést

nyújtó

munkáltatók

diszkri­

foglalkoztatási m i n t á k i g e n n a g y v á l t o z a t o s s á g o t

1 9 9 8 ) . Az ázsiaiak t u l a j d o n á b a n lévő, általában

mutatnak. A Karib-térségből származó n ő k sokkal

családi

r i t k á b b a n v á l l a l n a k fizikai m u n k á t , m i n t a f e h é r

ü z l e t e k és m á s v á l l a l k o z á s i f o r m á k a b r i t társa­

vállalkozásként

működtetett

utcasarki

nők, míg az indiai és a pakisztáni n ő k elsősorban

d a l o m olyan s z e m b e t ű n ő , jellegzetes vonásaivá

fizikai m u n k á t j e l e n t ő á l l á s o k b a n h e l y e z k e d n e k

v á l t a k , h o g y e g y e s e k f e l v e t e t t é k : a b e l v á r o s i te­

el. A g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g j ó v a l m a g a s a b b szint­

rületek

je mutatható ki a karibi és az indiai n ő k körében,

e z e k r e t á m a s z k o d v a k e l l e n e v é g r e h a j t a n i . Tariq

gazdasági

újjáélesztését

m í g a p a k i s z t á n i és b a n g l a d e s i n ő k k e v é s b é ak­

Modood

tívak a m u n k a e r ő p i a c o n . A teljes m u n k a i d ő b e n

dasági sikerei mögött k e m é n y m u n k a , valamint

magyarázata

szerint

az

nagymértékben i n d i a i a k gaz­

f o g l a l k o z t a t o t t k a r i b i é s i n d i a i n ő k á t l a g o s a n kis­

k ö z ö s s é g i é s c s a l á d i t á m o g a t á s r e j l i k , é s szerepet

s é m a g a s a b b j ö v e d e l e m r e t e s z n e k szert, m i n t a

j á t s z i k b e n n ü k a z is, h o g y a z i n d i a i a k igen nagy

fehér nők, bár az indiai n ő k k ö r é b e n éles pola­

g o n d o t f o r d í t a n a k a g y e r m e k e k o k t a t á s á r a (Mo­

r i z á l ó d á s f i g y e l h e t ő m e g a v i s z o n y l a g m a g a s , il­

dood 1 9 9 1 ) .

letve m e g l e h e t ő s e n a l a c s o n y j ö v e d e l m ű e k között ( M o d o o d et al.

1 9 9 7 ) . A 13.4.

ábra a k ü l ö n b ö z ő

e t n i k a i h á t t é r b ő l é r k e z ő férfiak é s n ő k v á l t o z a t o s munkanélküliségi arányait mutatja be. A legsikeresebb

n e m fehérek - a jövedelem

A d é l - á z s i a i k i s v á l l a l k o z á s o k p r o s p e r á l á s á t és p o t e n c i á l i s h a t á s a i t a z o n b a n n e m s z a b a d túlbe­ c s ü l n ü n k . S o k ö n á l l ó f o g l a l k o z á s ú á z s i a i rendkí­ vül hosszú, akár heti 6 0 - 8 0 órás munkaidőben dolgozik, viszonylag a l a c s o n y átlagos jövedelem

önálló kisvállalkozóként

f e j é b e n . E z e k e t a d o l g o z ó k a t a s t a t i s z t i k á k önál­

m ű k ö d ő dél-ázsiaiak. Az ebbe a kategóriába e s ő

ló v á l l a l k o z ó k k é n t k e z e l i k , v a l ó j á b a n a z o n b a n a

személyek aránya az elmúlt húsz év folyamán

v á l l a l k o z á s t v e z e t ő c s a l á d m á s t a g j a i n a k a z alkal­

e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t : a z i n d i a i férfiak é s n ő k

m a z á s á b a n állnak, és általában n e m részesülnek

szintjével

m é r v e - az

ma kétszer akkora valószínűséggel dolgoznak ön­

a f o g l a l k o z t a t o t t a k s z á m á r a b i z t o s í t o t t szokásos

á l l ó v á l l a l k o z ó k é n t , m i n t a f e h é r e k . A vizsgála­

juttatásokban

t o k azt j e l z i k , h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k a z

s z a b a d s á g vagy a m u n k á l t a t ó á l t a l n y ú j t a n d ó tár­

(például

betegszabadság,

fizetett

önálló foglalkozásúak körében való viszonylagos

sadalombiztosítási hozzájárulás formájában).

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A foglalkozási s t r u k t ú r á b a n e l é r t e l ő r e h a l a d á s

valószínűleg

ösztönzően

hatnak

a

lakóhelyvá­

nem mindig párosul növekvő képviselettel a ha­

lasztásban megnyilvánuló etnikai szegregálódás-

talom f e l s ő b b s z i n t j e i n is. A n n a k e l l e n é r e , h o g y

ra. A z o k a t a n e m f e h é r c s a l á d o k a t , a m e l y e k r e n ­

ma az etnikai kisebbségekhez tartozó szakembe­

delkeznek a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz,

rek n a g y o b b s z á m b a n t ö l t e n e k b e f e h é r g a l l é r o s

hogy a jobb módú, túlnyomórészt fehérek lakta

állásokat, m i n t k o r á b b a n , ú g y t ű n i k , h o g y v a n

lakókörzetekbe költözzenek, eltántoríthatja ettől

egy b i z o n y o s „ l á t h a t a t l a n fal", a m e l y a z e t n i k a i

a velük szemben megnyilvánuló etnikai alapú

kisebbségek tagjait - k e v e s e k k i v é t e l é v e l - meg­

e l l e n s é g e s s é g . E g y m á s i k t é n y e z ő a l a k á s o k fizi­

akadályozza a b b a n , h o g y a n a g y v á l l a l a t o k és m á s

k a i á l l a p o t á v a l függ ö s s z e . A z e t n i k a i k i s e b b s é g i

jussanak.

c s o p o r t o k á l t a l elfoglalt l a k á s o k á l t a l á b a n s o k k a l

Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó férfiak - m é g

szervezetek

rosszabb állapotban vannak, m i n t a fehérek által

a l e g m a g a s a b b s z i n t e n k é p z e t t e k is - á l t a l á b a n

lakott é p ü l e t e k . A z egy-egy h á z t a r t á s h o z t a r t o z ó

csupán

csúcsvezetői

feleakkora

pozícióiba

gyakorisággal

vannak

jelen

személyek nagyobb s z á m a miatt a pakisztáni és

a h a t a l o m , a t á r s a d a l m i s t á t u s és a j ö v e d e l e m

bangladesi családok jelentős része él túlzsúfolt

s z e m p o n t j á b ó l a l e g f e l s ő d e c i l i s h e z v a l ó tarto­

l a k á s o k b a n , a m e l y e k g y a k r a n n e d v e s e k é s sok­

zást j e l e n t ő á l l á s o k b a n , m i n t a f e h é r férfiak ( M o ­

s z o r h i á n y z i k b e l ő l ü k a k ö z p o n t i fűtés.

dood et al. 1 9 9 7 ) .

A z i n d i a i e r e d e t ű c s a l á d o k e z z e l s z e m b e n ép­ p e n akkora valószínűséggel é l n e k családi házak­ b a n vagy s o r h á z a k b a n lévő o t t h o n o k b a n , m i n t

Lakáskörülmények

a fehérek, és más etnikai csoportoknál kevésbé gyakran

laknak

a

belvárosi

lakókörzetekben.

Az etnikai k i s e b b s é g e k tagjai N a g y - B r i t a n n i á b a n

A karibi fekete c s a l á d o k ugyanakkor ritkábban

különösen h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k a lakás­

szereznek lakástulajdont, és nagyobb valószínű­

piacon, a h o l fokozott d i s z k r i m i n á c i ó v a l k e l l s z e m ­

séggel é l n e k a l a c s o n y bérű szociális lakásokban:

benézniük, b e l e é r t v e a z a k l a t á s és a k i ü l d ö z t e t é s

ez összefüggésben állhat az egyszülős családok

veszélyét is. A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á r a i r á n y u l ó

magas arányával is ebben az etnikai csoportban.

korai k ö v e t e l é s e k m e g j e l e n é s e óta a lakáskörül­

Hogyan értelmezhetők a lakásviszonyok terén

mények k é p e z i k az erőforrásokért való küzdel­

mutatkozó etnikai különbségek? Egyes szocioló­

mek egyik legfőbb frontját a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i

g u s o k s z e r i n t a l a k á s p i a c o n zajló v e r s e n g é s i fo­

csoportok között, és az e t n i k a i k ö z ö s s é g e k körül­

lyamatok eredményeként az etnikai kisebbségek

határolására, illetve a t ő l ü k való e l h a t á r o l ó d á s r a

l a k á s ü g y i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n á l l ó / „ o s z t á l y t " al­

irányuló t e n d e n c i á k i s j e l e n t k e z n e k . E n n e k egyik

k o t n a k ( R e x - M o o r e 1 9 6 7 ) . E felfogás s z e r i n t a z

oka a b b a n k e r e s e n d ő , h o g y a l a k ó h e l y s z i m b o l i ­

e t n i k a i c s o p o r t o k e l ő t t á l l ó k i h í v á s o k - a gazda­

kus t é n y e z ő n e k számít, a m i j e l z i a státust, b i z t o n ­

sági h á t r á n y o k t ó l a faji d i s z k r i m i n á c i ó i g - azt j e ­

ságot nyújt és t ö b b s í k o n is ö s s z e f o n ó d i k az álta­

lentik, hogy ezek a csoportok valójában n e m i g e n

lános m e g é l h e t é s s e l . A z e g y e s e t n i k a i c s o p o r t o k

d ö n t h e t n e k ö n á l l ó a n arról, h o g y h o l k í v á n n a k

átlagos l a k á s k ö r ü l m é n y e i n e k m i n ő s é g e é s j e l l e g e

lakni. Az etnikai kisebbségek alapjában véve arra

között - csakúgy, m i n t a f o g l a l k o z t a t á s i m i n t á k

kényszerülnek, hogy beérjék kevésbé megfelelő

esetében - j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e k m u t a t k o z n a k .

l a k á s k ö r ü l m é n y e k k e l is, m i v e l e b b e n a k é r d é s ­

Noha a l a k á s v i s z o n y o k t e k i n t e t é b e n a n e m f e h é r

b e n kevés választási lehetőségük van. Kétségte­

populáció e g é s z é b e n v é v e h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ­

len, hogy az etnikai kisebbségeket a lakáspiacon

ben van a f e h é r e k n é l , ez t á v o l r ó l s e m j e l e n t egy­

s o k k o r l á t o z ó k ö r ü l m é n y é r i n t i h á t r á n y o s a n , eb­

séges képet. B i z o n y o s c s o p o r t o k , p é l d á u l az in­

ből a z o n b a n tévedés l e n n e arra következtetni,

diai s z á r m a z á s ú k ö z ö s s é g e k i g e n n a g y a r á n y b a n

hogy csupán passzív áldozatai l e n n é n e k bizonyos

tettek szert ö n á l l ó l a k á s t u l a j d o n r a , m í g m á s c s o ­

diszkrimináló vagy rasszista erőknek. Az adott

portok t ö b b n y i r e „ t ö m b ö s í t v e " é l n e k b i z o n y o s

helyzet mindig az érintett társadalmi szereplők

típusú l a k ó k ö r z e t e k b e n , g y a k r a n i g e n a l a c s o n y

d ö n t é s e i n y o m á n a l a k u l ki, é s i d ő v e l u g y a n í g y

színvonalú l a k á s v i s z o n y o k k ö z ö t t v a g y a s z o c i á ­

m e g is v á l t o z h a t . A d i s z k r i m i n á c i ó a d o t t e s e t b e n

lis lakásellátás s z e k t o r á b a n (Ratcliffe 1 9 9 9 ) .

kreatív cselekvésre ösztönző erővé válhat.

A fehér és a n e m f e h é r l a k o s s á g i c s o p o r t o k , valamint a z egyes n e m f e h é r c s o p o r t o k lakásvi­ szonyai k ö z ö t t m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k s z á m o s

A b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s rendszere

tényezőre v e z e t h e t ő k v i s s z a . A r a s s z i s t a i n d í t é k ú zaklatások vagy e r ő s z a k o s t á m a d á s o k , a m e l y e k

Az 1960-as évek óta az etnikai kisebbségi cso­

még m a i s g y a k o r i a k n e m c s u p á n N a g y - B r i t a n n i á ­

p o r t o k tagjai e g y r e n a g y o b b s z á m b a n k e r ü l n e k

ban, h a n e m e g é s z E u r ó p á b a n , b i z o n y o s m é r t é k i g

kapcsolatba a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rend-

400

13. FEJEZET

Társadalmi tőke és az etnikai kisebbségek foglalkoztatása I A c s o p o r t o k n a g y o b b k ö z ö s s é g e k h e z való kap­

g e k h e z n e m is tud hozzájutni. Valószínű, hogy az

c s o l ó d á s á n a k mai e l g o n d o l á s a a társadalmi t ő k e

áthidaló társadalmi t ő k e hiánya csökkenti az esé­

koncepciójából fejlődött ki.

lyeit a fehér m u n k a a d ó k n á l .

• A társadalmi t ő k e eszméjével r é s z l e t e s e b b e n a 16.,

„Szervezetek

és

hálózatok"

című

fejezet­

ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . oldalon foglalkozunk.

Másik oldalról a földrajzilag k o n c e n t r á l t a n élő etnikai kisebbségek, mint a pakisztániak vagy a bangladesiek, az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e ma­ g a s a b b szintjére képesek eljutni. Ez a l a p o t te­

Általánosságban a társadalmi t ő k e metrikája arra

remthet

keres választ, hogy az e g y é n e k mennyire szoro­

és ezen az úton sikereket h o z h a t a csoportnak.

a

helyi

gazdasági

eredményességhez,

san kapcsolódnak közösségeikhez, illetve széle­

Ily m ó d o n tagjai esélyekhez j u t h a t n a k az adott

s e b b é r t e l e m b e n t á r s a d a l m u k h o z . A társadalmi

k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó munkáltatóknál a n n a k el­

t ő k é n e k két típusát különböztethetjük meg, az

lenére, h o g y a fehér foglalkoztatóknál erre nem

áthidaló és az ö s s z e k ö t ő t ő k é t . Az áthidaló t ő k e

nyílik l e h e t ő s é g ü k . A vállalkozás m e g l e h e t ő s e n

azokból a hálózatokból áll, amelyek összekap­

gyakori a pakisztániak és bangladesiek körében,

csolnak egy a d o t t c s o p o r t o t a t á r s a d a l o m m a l ,

ezért az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e részben kom­

az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e pedig a társadalmi

penzálni tudja az áthidaló t ő k e hiányát.

c s o p o r t tagjainak e g y m á s h o z való k ö t ő d é s é t mu­ tatja (Putnam 2 0 0 0 ) .

Mindemellett a társadalmi elzártság és a föld­ rajzi k o n c e n t r á c i ó , illetve a munkaerő-piaci telje­

Az áthidaló és ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e kö­

sítmény közötti korreláció n e m egyértelmű. Míg

zötti különbségtétel s e g í t h e t m e g é r t e n i az etnikai

az áthidaló társadalmi t ő k e hiánya segít m e g m a ­

kisebbségek munkaerő-piaci esélyeit. Az áthidaló

gyarázni a pakisztániak és b a n g l a d e s i e k j e l e n t ő s

társadalmi t ő k e az álláskereséskor kaphat jelen­

hátrányait, n e m biztos, h o g y t á m p o n t o t ad a ka­

t ő s é g e t , különösen olyan területeken, mint a mé­

ribi feketék hátrányos helyzetének m e g é r t é s é h e z ,

dia világa, ahol a kiválasztás s z e m p o n t j a alapve­

akik az etnikai k i s e b b s é g e k közül a leginkább in­

t ő e n az élőszó. Egy társadalmilag izolált etnikai

t e g r á l ó d t a k (ez például a fehérekkel k ö t ö t t vegyes

kisebbséginél

majdhogynem

fogalmilag

kizárt,

h á z a s s á g o k a r á n y á b a n é r h e t ő t e t t e n ) . A kínaiak

hogy áthidaló társadalmi tőkével rendelkezzen,

viszonylagos

ebből

nehéz m e g m a g y a r á z n i ezzel az érvvel.

következően

bizonyosfajta

álláslehetősé­

gazdasági

sikerességét

ugyancsak

13.5. ábra Társadalmi és földrajzi elszigetelődés Nagy-Britanniában • A fehér népességtől észlelt különbözőség mutatója | A fehér partnerrel élő férfiak aránya • A fehér partnerrel élő nők aránya 90 80

LLL [ L

Karibi fekete

Indiai

Pakisztáni

Bangladesi

Kínai

Forrás: S t r a t e g y U n i t 2 0 0 3 , 3 6 - 3 7 . o .

szerrel b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetőiként és azok

J ó o k u n k v a n azt g o n d o l n i , h o g y a z etnikai ki­

áldozataiként. Az egész n é p e s s é g b e n való része­

s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai a b ü n t e t ő igazságszol­

sedési arányukhoz képest az etnikai kisebbségek

g á l t a t á s i r e n d s z e r r é s z é r ő l d i s z k r i m i n a t í v bánás­

túlreprezentáltak a börtönökben.

2 0 0 2 - b e n az

m ó d b a n r é s z e s ü l n e k . A b í r ó s á g o k a n e m fehér

a n g l i a i é s w a l e s i b ö r t ö n ö k b e n fogva t a r t o t t fér­

v á d l o t t a k e s e t é b e n n a g y o b b a r á n y b a n h o z n a k le­

fiak 1 6 s z á z a l é k a t a r t o z o t t v a l a m e l y i k e t n i k a i ki­

t ö l t e n d ő b ö r t ö n b ü n t e t é s t k i s z a b ó í t é l e t e k e t , mint

sebbségi csoporthoz ( H M S O 2 0 0 4 ) .

a f e h é r e k e s e t é b e n , m é g a k k o r is, h a a z elkövetők

A N o t t i n g Hill-i k a r n e v á l t L o n d o n e g y o l y a n v á r o s n e g y e d é b e n r e n d e z i k m e g m i n d e n é v b e n , a m e l y n a g y s z á m ú n y u g a t - i n ­ diai b e v á n d o r l ó o t t h o n á v á v á l t , a m i k o r a z o k e l ő s z ö r l e t e l e p e d t e k N a g y - B r i t a n n i á b a n . A l a k á s á r a k e m e l k e d é s e a N o t t i n g Hill n e g y e d b e n a z z a l a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r t , h o g y s o k k a r i b i f e k e t e c s a l á d e l k ö l t ö z ö t t e b b ő l a k ö r z e t b ő l .

büntetlen e l ő é l e t ű e k vagy a m ú l t b a n c s a k k i s e b b

A brit b ű n ü g y i felmérések kimutatták továbbá,

kihágások v o l t a k a t e r h ü k r e í r h a t ó k . Az e t n i k a i ki­

hogy a rasszista indítékú támadások jóval heve­

sebbségek tagjai t o v á b b á n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l

sebb érzelmi reakciókat váltanak ki az áldozatok­

vannak kitéve d i s z k r i m i n á c i ó n a k vagy r a s s z i s t a

ból, mint a n e m rasszista indítékúak. 1999-ben a

indítékú t á m a d á s o k n a k a b ö r t ö n ö k b e n is. E g y e s

rasszista indítékból elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k

elemzők k i m u t a t t á k , h o g y a b ü n t e t ő igazságszol­

á l d o z a t a i n a k 4 2 s z á z a l é k a azt állította, h o g y a z

gáltatási r e n d s z e r i n t é z m é n y e i b e n t ú l n y o m ó r é s z t

i n c i d e n s s z e m é l y s z e r i n t „igen m é l y e n é r i n t e t t e " ,

fehér dolgozókat foglalkoztatnak. A gyakorló ügy­

míg a másfajta b ű n c s e l e k m é n y e k áldozatainak

védek igen kis h á n y a d a fekete, és a feketék ará­

c s a k 19 s z á z a l é k a é r e z t e így. A fekete á l d o z a t o k

nya a r e n d ő r ö k k ö z ö t t s e m éri el a 2 s z á z a l é k o t

n a g y o b b gyakorisággal á l l í t o t t á k , h o g y „igen m é ­

(Denney 1 9 9 8 ) .

l y e n é r i n t e t t e " őket, a m i t e l s z e n v e d t e k : 5 5 szá­

A n e m fehér c s o p o r t o k tagjai m i n d k i v a n n a k téve a r a s s z i z m u s k ü l ö n f é l e m e g n y i l v á n u l á s a i ­ nak, beleértve a r a s s z i s t a i n d í t é k ú t á m a d á s o k a t

z a l é k u k n y i l a t k o z o t t így, m í g az á z s i a i és a f e h é r áldozatok körében ez az arány csak 41 százalékos volt ( O N S 2 0 0 2 b ) .

is. L e g t ö b b j ü k n e k s i k e r ü l e l k e r ü l n i e e z e k e t , de

M i v e l m a g y a r á z h a t ó k a b ű n ö z é s és a v i k t i m i -

egy r é s z ü k n e k a t a p a s z t a l a t a i i g e n k e l l e m e t l e ­

z á l ó d á s i l y e n m i n t á i ? M i n t a 19., „Bűnözés és de­

nek, sőt b r u t á l i s a k l e h e t n e k . B e c s l é s e k s z e r i n t

viancia"

az etnikai k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó s z e m é l y e k sé­

n e m egyenlően érinti a lakosságot. Úgy tűnik,

relmére e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k 1 2 s z á z a l é ­

h o g y a b ű n ö z é s és a v i k t i m i z á l ó d á s e g y a r á n t sa­

kát rasszista i n d í t é k ú i n c i d e n s e k t e s z i k ki, m í g

játos térbeli eloszlást mutat. Az anyagi nélkülö­

ugyanez a f e h é r e k e l l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k n e k

z é s t ő l sújtott t e r ü l e t e k e n á l t a l á b a n m a g a s a b b a k

csak a 2 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el ( O N S 2 0 0 2 b ) .

a b ű n ö z é s i arányok, és az ilyen régiókban é l ő

című fejezetben

látni

fogjuk,

a

bűnözés

A rendszeresen végzett brit bűnügyi felmérések

személyek esetében nagyobb annak a kockázata,

(British Crime Survey) a d a t a i s z e r i n t A n g l i á b a n és

hogy bűncselekmények

Walesben a r a s s z i s t a i n d í t é k ú b ű n c s e l e k m é n y e k becsült s z á m a a z 1 9 9 5 . é v i 3 9 0 e z e r r ő l 1 9 9 9 - i g 280 ezerre c s ö k k e n t .

áldozataivá

válhatnak.

A rasszista megnyilvánulásoknak kitett portok

által

elszenvedett

veszteségek

cso­

egyrészt

hozzájárulnak a belvárosi környezetek lepusz-

402

13. FEJEZET

tulásához, másrészt éppen ennek a következmé­ n y e i is

(lásd b ő v e b b e n a 21.,

terek" című fejezetben).

Itt világos

,yárosok és városi összefüggés

áll

f e n n a faji h o v a t a r t o z á s , a m u n k a n é l k ü l i s é g és a k ü l ö n ö s e n a z e t n i k a i k i s e b b s é g i h á t t é r b ő l szár­ m a z ó fiatal férfiak k ö r é r e k o n c e n t r á l ó d ó b ű n ö z é s között. A b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n egyes politi­ k a i k ö r ö k és a m é d i a által m e s t e r s é g e s e n szított „erkölcsi pánik" következtében a közvélemény­ b e n ö s s z e k a p c s o l ó d i k e g y m á s s a l a faji h o v a t a r t o ­ zás és a b ű n ö z é s . / A „ m o r á l i s p á n i k " k é r d é s e i v e l a 19., „Bűnözés és

deviancia"

című fejezetben

foglalkozunk,

a

6 2 0 . oldalon. U g y a n a k k o r a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k tagjai, k ü l ö n ö ­ s e n a fiatal férfiak a f e h é r e k k e l v a l ó t a l á l k o z á s a i k a l k a l m á v a l - és sajnos b i z o n y o s m é r t é k i g a r e n d ­ őrséggel l é t r e j ö v ő k a p c s o l a t a i k s o r á n is - s o k s z o r azt tapasztalják, h o g y é p p e n ő k v á l n a k „ e r ő s z a k tárgyává".

Rendőrségi rasszizmus A s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l a t o k j e l e n t ő s s z e r e p e t töl­ töttek be a rendőrök körében megnyilvánuló r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k f e l t á r á s á b a n . A z 1 9 8 0 - a s évek­ b e n Roger Graef ( 1 9 8 9 ) rendőrségi vizsgálatai arra a k ö v e t k e z t e t é s r e v e z e t t e k , h o g y a r e n d ő r s é g „aktívan e l l e n s é g e s m a g a t a r t á s t t a n ú s í t m i n d e n kisebbségi csoporttal szemben". Graef kimutatta, h o g y a r e n d ő r ö k i g e n g y a k r a n h a s z n á l t a k szte­ r e o t í p i á k a t é s r a s s z i s t a t ö l t é s ű g y a l á z k o d ó kifeje­ zéseket, amikor az etnikai kisebbségekről beszél­ tek. A z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n N a g y - B r i t a n n i á b a n é s a z Egyesült Államokban több nagy nyilvánosságot k a p o t t i n c i d e n s is f e l h í v t a a k ö z v é l e m é n y figyel­ m é t a r e n d ő r s é g i r a s s z i z m u s r a , s ez o l y a n h a t á s , sal járt, a m i t e g y e t l e n t u d o m á n y o s v i z s g á l a t s e m é r h e t e t t v o l n a e l . S t e p h e n L a w r e n c e r a s s z i s t a in­ d í t é k b ó l e l k ö v e t e t t m e g g y i l k o l á s a 1 9 9 3 - b a n (lásd az e r r ő l s z ó l ó k e r e t e s írást az e l ő z ő e k b e n , a 3 8 4 . o l d a l o n ) r á i r á n y í t o t t a a f i g y e l m e t arra, h o g y a rasszizmus n e m korlátozódik bizonyos egyének­ re, h a n e m e g é s z i n t é z m é n y e k e t áthat, é s e z á l t a l j e l e n t ő s e n m e g v á l t o z t a t t a a r a s s z i z m u s r ó l folyó viták jellegét. A S t e p h e n Lawrence meggyilkolásáról készült M c P h e r s o n - j e l e n t é s n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t kö­ vetően, 1 9 9 9 - b e n J a c k S t r a w akkori belügymi­ n i s z t e r felhívást i n t é z e t t a r e n d ő r s é g h e z , h o g y a l k a l m a z o t t a i v á l j a n a k „a m u l t i k u l t u r á l i s társa­ d a l o m b a j n o k a i v á " . A j e l e n t é s b e n foglalt h e t v e n javaslat közül sok még a jelentés közzétételének

é v é b e n m e g i s v a l ó s u l t , b á r e g y e s b í r á l ó k azt h a n g o z t a t t á k , h o g y a v á l t o z á s o k n e m következ­ n e k be elég g y o r s a n , u g y a n i s a k ö v e t k e z ő é v b e n a r e n d ő r i e r ő k e g y h a r m a d r é s z é n é l n e m v e t t e k fel e g y e t l e n ú j a b b fekete vagy á z s i a i r e n d ő r t s e m , és a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó r e n d ő r ö k szá­ ma az Angliában és W a l e s b e n m ű k ö d ő összesen 4 3 r e n d ő r k a p i t á n y s á g k ö z ü l k i l e n c n é l ténylege­ s e n c s ö k k e n t . A t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á é r t felelős s z a k m a egyes s z e g m e n s e i b e n a „ M c P h e r s o n - e l l e n e s v i s s z a h a t á s " j e l e i m u t a t k o z t a k : s o k a n úgy vélték, h o g y a j e l e n t é s m é l t á n y t a l a n u l vette célba a rendőrséget (Fitzgerald 2 0 0 1 ) . A S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o l á s á h o z ha­ s o n l ó i n c i d e n s e k f é n y é b e n a l i g h a l e h e t meglepő, h o g y a r e n d ő r s é g i r á n t e l l e n s é g e s a t t i t ű d ö k ki­ a l a k u l á s a t ö b b v i z s g á l a t e r e d m é n y e i s z e r i n t ál­ talános jelenség az etnikai kisebbségek körében ( K e i t h 1 9 9 3 ) . A z i l y e n a t t i t ű d ö k b i z o n y o s mérté­ kig e g y s z e r ű e n a k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k b ó l fa­ k a d h a t n a k : k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t é k magatartá­ sát b e f o l y á s o l j á k n a g y m é r t é k b e n a r e n d ő r s é g ve­ l ü k s z e m b e n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e i . A negyedik P S I - f e l m é r é s (lásd 3 9 6 - 3 9 8 . o£j a d a t a i szerint az előző év során rasszista indítékból megtámadott v á l a s z a d ó k n a k c s u p á n e g y n e g y e d e d ö n t ö t t úgy, hogy a támadásról jelentést tesz a rendőrségnek. A z o k n a k a fele, a k i k a r e n d ő r s é g h e z fordultak, elégedetlen volt p a n a s z á n a k kezelésével. Sokan úgy é r e z t é k , h o g y a r e n d ő r s é g r e a k c i ó i n e m mu­ t a t t a k igazi e l k ö t e l e z e t t s é g e t a s é r t e t t e k iránt, s e m az adott i n c i d e n s e k r e vonatkozó panaszok m e g h a l l g a t á s a , s e m a z e s e t e k k i v i z s g á l á s a során ( M o d o o d e t al. 1 9 9 7 ) . Ugyanakkor éppen az etnikai kisebbségeknek v a n a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k a r e n d ő r s é g és a b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r védelmére, mivel nagyobb valószínűséggel válnak bűncse­ l e k m é n y e k á l d o z a t á v á , m i n t a f e h é r e k . A rendőr­ s é g n e k a n e m f e h é r e k k e l k a p c s o l a t b a n alkalma­ zott eljárási g y a k o r l a t a a z o n b a n b i z o n y o s jelek s z e r i n t r a s s z i s t a j e l l e g ű n e k t ű n i k : p é l d á u l az ut­ c a i i g a z o l t a t á s t a r á n y t a l a n u l s o k s z o r alkalmazzák a n e m f e h é r e k k e l s z e m b e n . Az efféle igazoltatási e l j á r á s o k g y a k o r i s á g a az e t n i k a i k i s e b b s é g e k ese­ t é b e n a M c P h e r s o n - j e l e n t é s 1 9 9 9 . é v i közzététele u t á n c s ö k k e n t , ám a z ó t a - a h o g y a rendőrség ér­ z é k e n y e b b é vált a t e r r o r i z m u s v e s z é l y e i r e - is­ m é t e m e l k e d e t t . A z i g a z o l t a t á s o k s z á m á n a k nö­ v e k e d é s e e l s ő s o r b a n a b r i t - á z s i a i a k a t érinti, akik k ö z ö t t g y a k r a n e l ő f o r d u l n a k m u s z l i m vallásúak: ezt a g y a k o r l a t o t a 2 0 0 0 . évi t e r r o r i z m u s e l l e n e s t ö r v é n y é r t e l m é b e n a r e n d ő r s é g i s z á m á r a biztosí­ tott h a t a l o m t e s z i l e h e t ő v é . L o n d o n b a n egy ú j a b b v i z s g á l a t k i m u t a t t a , hogy a f e k e t é k e t n y o l c s z o r , az á z s i a i a k a t pedig ötször

I 403

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

gyakrabban igazoltatják és m o t o z z á k m e g , m i n t a

s u l t a k . A dél- és k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k s z á m o s

fehéreket ( M e t r o p o l i t a n P o l i c e A u t h o r i t y 2 0 0 4 ) .

b e v á n d o r l ó c é l o r s z á g á v á váltak, a m i f o n t o s vál­ tozást jelentett a korábbi bevándorlási trendek­

/ Az Egyesült K i r á l y s á g e t n i k a i k i s e b b s é g e i n e k

hez képest.

életével e k ö n y v b e n t ö b b h e l y e n is foglalko­

A z „új m i g r á c i ó " egy m á s i k j e l l e m z ő v o n á s a a z

zunk. Az e t n i c i t á s és az ö r e g e d é s összefüggé­

egyes e t n i k a i c s o p o r t o k „ k e v e r e d é s m e n t e s s é g e " .

seit az 5. fejezetben, a 1 6 0 . o l d a l o n , az e n t i c i -

A k o r á b b i S z o v j e t u n i ó és a k o r á b b i J u g o s z l á v i a

tás és az e g é s z s é g k a p c s o l a t á t a 8. fejezetben,

területén,

a 2 2 3 - 2 2 4 . oldalon, az etnicitás és az oktatás

m o k b a n a határok átjárhatóvá válása, a politikai

valamint

egyes

közép-európai

álla­

kérdéseit p e d i g a 17. fejezetben, a 5 5 5 - 5 5 6 . ol­

r e z s i m m e g v á l t o z á s a vagy a k o n f l i k t u s o k k i r o b ­

dalon tárgyaljuk.

b a n á s a a z „ e t n i k a i affinitás" e l v é t k ö v e t ő migrá­

*

c i ó k i a l a k u l á s á h o z v e z e t e t t . E z t a f o l y a m a t o t vilá­ gosan illusztrálja a n n a k a több ezernyi orosznak a története, akik a Szovjetunió felbomlása után

BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS E U R Ó P Á B A N

újonnan

A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n N a g y - B r i t a n n i á h o z ha­

Kazahsztánban és Ukrajnában. Közülük sokan

sonlóan a l e g t ö b b e u r ó p a i t á r s a d a l o m m é l y r e ­ ható v á l t o z á s o n m e n t át a m i g r á c i ó k ö v e t k e z ­ tében. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e l s ő k é t évtizedben n a g y s z a b á s ú

f ü g g e t l e n n é vált

országokban

találták

magukat: ez történt többek között Lettországban, úgy döntenek, hogy az etnikai „keveredésmen­ tesség" jegyében visszaköltöznek Oroszországba (Brubaker 1 9 9 8 ) .

„újkori n é p v á n d o r l á s "

ment v é g b e E u r ó p á b a n . A m e d i t e r r á n o r s z á g o k olcsó m u n k a e r ő t k í n á l t a k a z é s z a k i é s n y u g a t i

Migráció és az Európai Unió

n e m z e t e k n e k . A z akut m u n k a e r ő h i á n n y a l küz­ dő befogadó o r s z á g o k a k t í v a n ö s z t ö n ö z t é k a T ö ­ rökországból, É s z a k - A f r i k á b ó l ,

Görögországból,

Dél-Spanyolországból és Olaszországból kiindu­ l ó bevándorlást. M a S v á j c b a n , N é m e t o r s z á g b a n , Belgiumban és Svédországban egyaránt jelentős számú v e n d é g m u n k á s

dolgozik. Ugyanakkor a

korábbi g y a r m a t o s í t ó h a t a l m a k a b e v á n d o r l ó k j e ­ lentős t ö m e g e i t fogadták be a k o r á b b i g y a r m a t o k ­ ról: e n n e k a m i g r á c i ó n a k a c é l o r s z á g a az E g y e s ü l t Királyságon k í v ü l e l s ő s o r b a n F r a n c i a o r s z á g é s Hollandia volt, a h o v á A l g é r i á b ó l , i l l e t v e I n d o n é ­ ziából é r k e z t e k n a g y s z á m b a n b e v á n d o r l ó k . A m u n k a e r ő N y u g a t - E u r ó p á b a i r á n y u l ó és a z o n belüli m o z g á s a é r z é k e l h e t ő e n lelassult, a m i k o r a háború u t á n i gazdasági f e l l e n d ü l é s m e g t o r p a n t , majd az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n v i s s z a e s é s k e z d ő d ö t t . A berlini fal 1 9 8 9 - b e n t ö r t é n t l e b o n t á s a és a kelet-

Az e u r ó p a i i n t e g r á c i ó e r e d m é n y e k é n t az áru, a tőke és a m u n k a e r ő szabad m o z g á s á n a k útjában álló korábbi akadályok nagy része megszűnt. Ez az európai országok közötti regionális migráció radikális bővüléséhez vezetett. Az Európai U n i ó ­ hoz tartozó országok - köztük a 2 0 0 4 májusában c s a t l a k o z o t t tíz új, n a g y r é s z t k e l e t - e u r ó p a i tag­ ország - á l l a m p o l g á r a i n a k m a j o g u k v a n a z E U b á r m e l y i k t a g á l l a m á b a n m u n k á t v á l l a l n i . A z eu­ rópai

migránsok

legnagyobb

csoportját

alkotó

m e n e d é k k é r ő k h ö z és gazdasági okokból vándor­ ló d o l g o z ó k h o z c s a t l a k o z t a k a m a g a s s z í n t ű szak­ mai készségekkel és képesítésekkel bíró szakem­ berek. Az elemzők megállapították, hogy ezzel a váltással növekvő polarizálódás indult meg a migrans n é p e s s é g e n belül azok között, akiknek „van m i t a p r í t a n i u k a t e j b e " , é s a k i k n e k n i n c s .

európbi, v a l a m i n t a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n

Az u n i ó n kívüli országokból az E U - b a való be­

létrejött új o r s z á g o k b a n v é g b e m e n t á t a l a k u l á s o k

v á n d o r l á s k e z e l é s e a p o l i t i k a i s z e r e p l ő k előtt á l l ó

óta E u r ó p a egy o l y a n j e l e n s é g k i b o n t a k o z á s á n a k

egyik l e g s ü r g ő s e b b é s l e g f o n t o s a b b m e g o l d a n d ó

a tanúja, a m i t új m i g r á c i ó n a k n e v e z n e k . E z t az

k é r d é s s é vált s z á m o s e u r ó p a i á l l a m b a n . A z eu­

„új m i g r á c i ó t " k é t f o n t o s a b b e s e m é n y n y i t o t t a

rópai integráció folyamatának előrehaladásával

meg. E l ő s z ö r a K e l e t - és N y u g a t - E u r ó p a k ö z ö t t i

1995-ben hatályba lépett a schengeni egyezmény,

határok m e g n y i t á s a u t á n , 1 9 8 9 é s 1 9 9 4 k ö z ö t t

m e l y n e k j e g y é b e n t ö b b ország f e l o l d o t t a a m á s

körülbelül ö t m i l l i ó e m b e r v á l t o z t a t o t t l a k ó h e l y e t

EU-tagállamokkal közös határainak ellenőrzését.

Európában. M á s o d s z o r a k o r á b b i J u g o s z l á v i á b a n

E d d i g 1 5 ország c s a t l a k o z o t t a z e g y e z m é n y h e z ,

kirobbant h á b o r ú é s e t n i k a i k o n f l i k t u s k ö v e t k e z ­

a m i azt j e l e n t i , h o g y e z e k m a c s u p á n a k ü l s ő ha­

tében s z i n t é n k ö r ü l b e l ü l ö t m i l l i ó n y i a n m e n e ­

t á r a i k a t e l l e n ő r z i k , és a s z o m s z é d o s t a g á l l a m o k

kültek E u r ó p a m á s r é g i ó i b a ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) .

i r á n y á b a n s z a b a d m o z g á s t e n g e d é l y e z n e k (lásd

Az e u r ó p a i m i g r á c i ó földrajzi m i n t á i a z o n b a n a

a

kibocsátó o r s z á g o k és a c é l o r s z á g o k k ö z ö t t i hatá­

a l a k u l á s a ó r i á s i h a t á s t g y a k o r o l a z E U - b a törté­

rok fokozódó e l m o s ó d á s a folytán t o v á b b m ó d o ­

nő illegális bevándorlásra és a határokon átlépő

23.6.

ábrát).

Az

európai

határellenőrzés

át­

404

13. F E J E Z E T

> 13.6. ábra A schengeni zóna országai, 2 0 0 6

b ű n ö z é s terjedésére. Azok az illegális bevándor­

ország, a m e l y az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és a m e n e ­

lók, a k i k k é p e s e k b e j u t n i v a l a m e l y i k s c h e n g e n i

d é k k é r ő k a r á n y t a l a n u l n a g y h á n y a d á n a k célor­

országba, ettől k e z d v e a k a d á l y t a l a n u l m o z o g h a t ­

szágát k é p e z i , e g y ü t t m ű k ö d i k L e n g y e l o r s z á g és

n a k az egész zónában.

a C s e h K ö z t á r s a s á g k o r m á n y a i v a l az e l l e n ő r z é s

M i v e l a legális b e v á n d o r l á s t az EU l e g t ö b b tag­

megerősítésében.

á l l a m á b a n m a a c s a l á d e g y e s í t é s i e s e t e k r e korlá­

A b e v á n d o r l ó e l l e n e s é r z ü l e t t e l t á r s u l ó rassziz­

toztak, n ö v e k s z i k a z illegális b e v á n d o r l á s m é r t é ­

m u s egyes e s e t e k b e n i n c i d e n s e k k i r o b b a n á s á h o z

ke. Egyes illegális bevándorlók először legálisan,

v e z e t e t t E u r ó p á b a n , é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n több

d i á k k é n t vagy l á t o g a t ó k é n t l é p n e k b e a z E U - b a ,

európai

m a j d v í z u m u k lejárta u t á n i s ott m a r a d n a k , d e

S v á j c b a n , O l a s z o r s z á g b a n , A u s z t r i á b a n , Dániá­

növekszik a határokon átcsempészett illegális be­

b a n és H o l l a n d i á b a n is ú j j á é l e d t e k a szélsőjobb­

v á n d o r l ó k s z á m a is. E g y n e m z e t k ö z i b e v á n d o r ­ láspolitikai Migration

szervezet

Policy

(International

Development)

Centre

becslései

for

szerint

évente 4 0 0 ezer embert c s e m p é s z n e k be az Euró­

oldali

országban,

pártok

köztük

választási

Franciaországban,

esélyei.

Az

Egyesült

K i r á l y s á g b a n a p a r l a m e n t t a g j a i n a k megválasz­ tásakor

alkalmazott

first-past-the-post

rendszer

- a m e l y b e n „az e l s ő m i n d e n t visz", vagyis min­

pai U n i ó területére. A l e g k ö n n y e b b e n átjárható

d e n e g y e s v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n c s a k e g y e t l e n jelölt

h a t á r n a k E u r ó p á b a n O l a s z o r s z á g h o s s z ú tenger­

g y ő z h e t - m e g a k a d á l y o z z a , h o g y k i s e b b pártok

partját t e k i n t i k ,

ami

sok

illegális

bevándorlót

is h e l y e k e t s z e r e z z e n e k az A l s ó h á z b a n . A szél­

vonz a közeli Albániából, a korábbi Jugoszláviá­

s ő j o b b o l d a l i B r i t N e m z e t i Párt

ból, Törökországból és Irakból. Amióta csatlako­

Party) t á m o g a t o t t s á g a a z o n b a n az 1 9 7 0 - e s évek

(British National

zott a s c h e n g e n i e g y e z m é n y h e z , O l a s z o r s z á g is

ó t a a l e g m a g a s a b b s z i n t r e e m e l k e d e t t , és a párt

jelentősen megerősítette külső határait. Német­

több helyet szerzett a helyi önkormányzatokban.

FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ

A b e v á n d o r l á s e l l e n e s F ü g g e t l e n s é g i P á r t (Inde­ pendence Party)

népszerűsége

szintén

s z i g e t é n a k a r t a k p a r t r a s z á l l n i . A z effajta a k c i ó k

megnőtt,

illegális t e r m é s z e t e m i a t t a N y u g a t r a v a l ó b e ­

és képviselői a 2 0 0 4 . évi v á l a s z t á s o k o n 12 h e l y e t

v á n d o r l á s t m e g k í s é r l ő s z e m é l y e k t é n y l e g e s szá­

szereztek a z E u r ó p a i P a r l a m e n t b e n .

m á t n e h é z m e g b e c s ü l n i , d e egy ú j a b b f e l m é r é s

Az „új m i g r á n s o k " e l l e n ő r z é s é n e k s z i g o r í t á s a

alapján készült becslések szerint akár négyezerre

m i n d a z o n á l t a l n e m „légüres t é r b e n " m e g y v é g b e .

is t e h e t ő a z o k n a k a b e v á n d o r o l n i s z á n d é k o z ó k ­

A bevándorlási politikában b e k ö v e t k e z ő változá­

n a k a s z á m a , a k i k é v e n t e a t e n g e r b e fulladnak,

sokra adott i n f o r m á l i s v á l a s z k é n t a k t i v i z á l ó d n a k

miközben

az e m b e r c s e m p é s z h á l ó z a t o k : ez vált a s z e r v e z e t t

g é n y s é g b ő l . A f e l m é r é s s z e r i n t a m e d i t e r r á n or­

megkísérelnek

elmenekülni

a

sze­

bűnözés egyik l e g g y o r s a b b a n b ő v ü l ő kategóriá­

szágokban évente körülbelül kétezer ember hal

jává E u r ó p á b a n . M i n t a h o g y a z i l y e n b ű n ö z ő i

meg, akik E u r ó p á b a próbálnak jutni, és b e c s l é s e k

csoportok s i k e r e s e n m e g o l d j á k a k á b í t ó s z e r e k ,

szerint hasonló számú haláleset következik be a

a fegyverek és a l o p o t t á r u c i k k e k á t c s e m p é s z é -

„csónakos e m b e r e k " m á s i k két fő célpontjába,

sét a h a t á r o k o n , u g y a n ú g y k é p e s e k illegális b e ­

A u s z t r á l i á b a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a e l j u t n i kí­

vándorlók b e c s e m p é s z é s é r e is a r e n d e l k e z é s ü k ­

vánó bevándorlók k ö r é b e n is a tengeri átkelések

re álló e s z k ö z ö k k e l . Az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és

s o r á n (Guardian,

2 0 0 4 . október 9.).

a c s e m p é s z e k összefogva, a k o r á b b i b e v á n d o r ­ lók t a p a s z t a l a t a i b ó l l e s z ű r t i s m e r e t e k r e t á m a s z ­ kodva h o z z á k m e g a saját l é p é s e i k r e v o n a t k o z ó döntéseiket. Ú g y t ű n i k , h o g y i l y e n é r t e l e m b e n a politikai k o r l á t o z á s o k az e l l e n á l l á s új f o r m á i n a k kialakulását váltják k i ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) . A jobb életet kereső illegális bevándorlók által

GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Az eddigiekben az Európába irányuló m a i be­ v á n d o r l á s r a k o n c e n t r á l t u n k , d e a z európai h a ­ talmak terjeszkedése már évszázadokkal ezelőtt

vállalt k o c k á z a t o k g y a k r a n tragikus k ö v e t k e z m é ­

is

nyekkel j á r n a k : e z t ö r t é n t p é l d á u l D o v e r n é l , a z

v á n d o r l á s á t , a m e l y e k m a a világ s z á m o s t ö b b ­

kiváltotta bizonyos

populációk nagyarányú

angol partok k ö z e l é b e n 2 0 0 0 j ú n i u s á b a n , a m i k o r

e t n i k u m ú t á r s a d a l m á n a k a l a p j á t a l k o t j á k . A glo­

5 8 kínai megfulladt egy t e h e r a u t ó b a n v a g y 2 0 0 4

bális migráció kezdeti hullámai óta az emberek

augusztusában, a m i k o r egy t ú l z s ú f o l t l í b i a i c s ó ­

k ü l ö n b ö z ő csoportjai m i n d m á i g á l l a n d ó a n inter­

nakban l e g a l á b b 2 6 e m b e r h a l t m e g , a k i k S z i c í l i a

akciókba léptek és keveredtek egymással, ami

Az Egyesült Királyságban a „ h a m i s m e n e d é k k é r ő k t ő l " való félelem összekapcsolódott a n e m z e t b i z t o n s á g o t érintő a g g á ­ lyokkal, k ü l ö n ö s e n a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - e u t á n i é v e k b e n . E z a k é p a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a i l l e g á l i s a n b e c s e m p é s z e t t bevándorlók ellenőrzését mutatja.

406

13. F E J E Z E T

alapvetően hozzájárult sok ország m a i etnikai

b ó l v a g y J a m a i c á b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő be­

összetételének kialakulásához. Ebben a részben

vándorlási hullámok. M á s országok, például Németország, Svájc és

a g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k k a l k a p c s o l a t o s fo­

B e l g i u m a h a r m a d i k t í p u s ú , ú g y n e v e z e t t vendég­

g a l m a k a t tárgyaljuk.

munkás a

modellt

követik.

bevándorlókat

Ebben

csupán

a

rendszerben

ideiglenesen

fogadják

Migrációs minták és modellek

be az országba, g y a k r a n a m u n k a e r ő p i a c o n meg­

N o h a a m i g r á c i ó n e m új j e l e n s é g , ma a g l o b á l i s

b i z t o s í t a n a k s z á m u k r a á l l a m p o l g á r i j o g o k a t még

nyilvánuló kereslet kielégítése érdekében, és nem integráció

folyamatának részeként felgyorsulni

látszik. A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k az egyes or­

az

adott

országban való

hosszabb

tartózkodás

után sem.

s z á g o k k ö z ö t t f e n n á l l ó , g y o r s a n v á l t o z ó gazda­

V é g ü l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n e g y r e szigo­

sági, p o l i t i k a i é s k u l t u r á l i s k ö t e l é k e k a l a k u l á s á t

rodó bevándorlási törvények eredményeként a

tükrözik. B e c s l é s e k szerint jelenleg körülbelül

bevándorlás

1 7 5 millió e m b e r él más országban, m i n t ahol

v á l n a k . A z o k a b e v á n d o r l ó k , a k i k n e k s i k e r ü l ti­

s z ü l e t e t t : ez a világ n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 3 százalékát

jelenti

[International

Migration

Re­

illegális formái

is

egyre

gyakoribbá

tokban vagy v a l a m i l y e n „letelepedési engedéllyel n e m j á r ó " b e l é p é s i l e h e t ő s é g f e d e z e t e alatt bejut­

port, 2 0 0 2 ) , a m i egyes t u d ó s o k a t arra k é s z t e t e t t ,

ni valamelyik országba, gyakran hosszú időn át

hogy korunkról mint „a migráció koráról" beszél­

k é p e s e k i l l e g á l i s a n ott tartózkodni, a „ h i v a t a l o s "

jenek (Castles-Miller 1993).

t á r s a d a l o m l á t ó k ö r é n k í v ü l . E r r é j ó p é l d á t nyújta­

A b e v á n d o r l á s az e m b e r e k l e t e l e p e d é s i c é l l a l v a l ó b e l é p é s e v a l a m e l y országba, a k i v á n d o r l á s pedig az a folyamat, m e l y n e k s o r á n az e m b e r e k e l h a g y n a k egy országot, h o g y egy m á s i k b a n tele­ p e d j e n e k le. E z e k e g y ü t t e s e n h o z z á k l é t r e a glo­

n a k a m e x i k ó i „illegális i d e g e n e k " j e l e n t ő s lélek­ s z á m ú c s o p o r t j a i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k d é l i álla­ m a i b a n , és i d e s o r o l h a t ó - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a menekültek nemzeti határokon való átcsempés z é s é v e l foglalkozó n e m z e t k ö z i ü z l e t á g is.

b á l i s m i g r á c i ó m i n t á i t , a m e l y e k ö s s z e k ö t i k a ki­

A g l o b á l i s m i g r á c i ó j e l e n l e g i t r e n d j e i n e k vizs­

v á n d o r l ó k s z á r m a z á s i országait és a b e v á n d o r l á s

gálatakor S t e p h e n Castles és M a r k Miller (1993)

c é l o r s z á g a i t . A m i g r á c i ó h o z z á j á r u l s o k társada­

n é g y o l y a n t e n d e n c i á t a z o n o s í t o t t , a m e l y e k sze­

l o m etnikai és kulturális változatosságához, és

r i n t ü k a k ö v e t k e z ő é v e k b e n j e l l e m e z n i fogják a

e l ő s e g í t i a demográfiai, g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i

migrációs mintákat:

dinamizmust. A globális migráció felerősödése a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú óta, é s k ü l ö n ö s e n a z u t ó b b i évtizedekben számos országban fontos politikai kérdéssé tette a bevándorlást. A növekvő beván­ d o r l á s i a r á n y o k s o k n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n ki­ hívást jelentenek a nemzeti identitás általánosan elfogadott e s z m é i r e n é z v e , é s k i k é n y s z e r í t i k a z á l l a m p o l g á r s á g f o g a l m á n a k felülvizsgálatát. Az 1 9 4 5 óta v é g b e m e n ő főbb globális migráci­ ós f o l y a m a t o k l e í r á s á r a a k u t a t ó k n é g y f é l e migrá­

1. Akceleráció.

A

nemzeti

határokon

átlépő

m i g r á c i ó m a n a g y o b b a r á n y o k a t ölt, m i n t bármi­ kor a z e l ő t t . 2. Diverzifikálódás.

A legtöbb

o r s z á g b a ma kü­

l ö n b ö z ő t í p u s ú b e v á n d o r l ó k é r k e z n e k , ellentét­ b e n a k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l , a m i k o r a bevándor­ lás v a l a m e l y i k sajátos formája, p é l d á u l a munka­ erő vándorlása vagy a m e n e k ü l t e k megjelenése volt d o m i n á n s . 3. Globalizáció.

A migráció

globális

kiterjedé­

c i ó s m o d e l l t j d o l g o z t a k k i . A b e v á n d o r l á s klasszi­

s ű v é v á l i k é s egyre t ö b b o r s z á g o t é r i n t , k ü l d ő é s

kus modellje az o l y a n o r s z á g o k r a v o n a t k o z t a t h a ­

fogadó o r s z á g k é n t e g y a r á n t (lásd a 13.7. és 13.8.

tó elsősorban, mint Kanada, az Egyesült Államok

ábrát).

és Ausztrália, amelyek „a bevándorlók nemzetei­

4. Feminizálódás.

A

migránsok

között

egyre

k é n t " f e j l ő d t e k ki. E z e k b e n az e s e t e k b e n a c é l o r ­

n a g y o b b s z á m b a n j e l e n n e k m e g a n ő k : a jelenko­

s z á g o k t ö b b n y i r e ö s z t ö n ö z t é k a b e v á n d o r l á s t és

ri m i g r á c i ó j ó v a l k e v é s b é s z o r í t k o z i k a férfiakra,

az állampolgárság megadását ígérték az ú j o n n a n

m i n t k o r á b b a n . A n ő i m i g r á n s o k s z a p o r o d á s a szo­

j ö t t é k n e k , b á r b i z o n y o s k o r l á t o z á s o k é s k v ó t á k al­

r o s ö s s z e f ü g g é s b e n áll a g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c

kalmazásával korlátozták is az évente befogadott

v á l t o z á s a i v a l , i d e é r t v e a h á z t a r t á s i alkalmazot­

bevándorlók számát. A bevándorlás elsősorban

tak iránti kereslet növekedését, a szexturizmus

F r a n c i a o r s z á g é s a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g á l t a l kö­

b ő v ü l é s é t és

v e t e t t gyarmati modellje

(lásd

e l ő n y b e n r é s z e s í t i a ko­

rábbi gyarmatokról érkező bevándorlókat a más

a

12.,

a „ l e á n y k e r e s k e d e l e m " virágzását „Szexualitás

és

társadalmi nem" című

fejezetet, a 3 4 7 - 3 4 8 . o l d a l o n ) , v a l a m i n t a nemzet­

országokból jövőkkel szemben. E n n e k jellegzetes

közi

példái a második világháborút követő években a

r é v é n l é t r e j ö v ő v e g y e s h á z a s s á g o k s z á m á n a k nö­

Brit Nemzetközösség országaiból, például Indiá­

v e k e d é s é t is.

házasságközvetítő ügynökségek

működése

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

13.7. ábra

Globális migráció,

1945-1973 Északi-sarkvidék

Csendes-óceán

Csendes-óceán

Déli-sarkvidék

ÚJ-ZÉLAND A nyilak v a s t a g s á g a n e m tükrözi a mozgások mértékét.

Forrás: C a s t l e s 1 9 9 3 , 6 7 . o.

u g y a n a k k o r a m i g r a n s p o p u l á c i ó k b i r t o k á b a n lé­

Globalizáció és m i g r á c i ó

vő erőforrásokat és tudásvagyont jelentik. Milyen erők h ú z ó d n a k m e g a g l o b á l i s m i g r á c i ó

A m a k r o - és m i k r o s z i n t ű f o l y a m a t o k e g y m á s r a

mögött, és e z e k h o g y a n v á l t o z n a k a f o l y t a t ó d ó

hatása jól látható például a Németországban élő,

migrációval

n a g y l é l e k s z á m ú t ö r ö k b e v á n d o r l ó k ö z ö s s é g ese­

kapcsolatos k o r a i e l m é l e t e k e l s ő s o r b a n az úgy­

t é b e n . M a k r o s z i n t e n itt o l y a n t é n y e z ő k é r v é n y e ­

nevezett toló-húzó t é n y e z ő k r e k o n c e n t r á l t a k . A

sülnek, mint például a Németország munkaerő-

globalizálódás

eredményeként?

A

„tolóerők" a s z á r m a z á s i o r s z á g o n b e l ü l f e n n á l l ó

s z ü k s é g l e t e , a z ország k ü l f ö l d i „ v e n d é g m u n k á s o k "

viszonyok, a m e l y e k a z e m b e r e k e t k i v á n d o r l á s r a

b e f o g a d á s á v a l k a p c s o l a t o s politikája, v a l a m i n t a

kényszerítik: e z e k k ö z é t a r t o z h a t a h á b o r ú , az

t ö r ö k gazdaság h e l y z e t e , a m i s o k t ö r ö k á l l a m p o l ­

éhínség, a p o l i t i k a i e l n y o m á s és a t ú l n é p e s e d é s .

gár s z á m á r a n e m t e s z i l e h e t ő v é o l y a n j ö v e d e l e m

A húzóerők ezzel s z e m b e n a célországok olyan

megszerzését, amire szüksége lenne. Mikroszin-

vonásait j e l e n t i k , a m e l y e k v o n z z á k a b e v á n d o r ­

ten a Németországban élő török közösségen belül

lókat: i l y e n „ h ú z ó e r ő t " j e l e n t a m á s r é g i ó k b ó l

kialakult kölcsönös támogatás informális hálóza­

érkező b e v á n d o r l ó k s z á m á r a p é l d á u l a jó l e h e t ő ­

tai és c s a t o r n á i , v a l a m i n t a v e n d é g m u n k á s o k a t a

ségeket k í n á l ó m u n k a e r ő p i a c , a m a g a s a b b általá­

T ö r ö k o r s z á g b a n m a r a d t c s a l á d j u k h o z é s barátaik­

nos é l e t s z í n v o n a l és a k i s e b b n é p s ű r ű s é g .

h o z fűző erős k a p c s o l a t o k m ű k ö d n e k . A p o t e n ­

Újabban a „tolQ-húzó t é n y e z ő k " e l m é l e t e i t bí­ rálták, a m i é r t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t ő m a g y a ­ rázatot k í n á l n a k egy ö s s z e t e t t és s o k o l d a l ú folya­ matra. A m i g r á c i ó v a l foglalkozó t u d ó s o k ma in­ kább olyan „ r e n d s z e r e k k é n t " fogják fel a g l o b á l i s migrációs m i n t á k a t , a m e l y e k a m a k r o - é s m i k roszintű f o l y a m a t o k i n t e r a k c i ó j a f o l y t á n j ö n n e k létre. Ez a m a g y a r á z a t e s e t l e g k i s s é b o n y o l u l t ­ nak t ű n h e t , v a l ó j á b a n a z o n b a n e g é s z e n egyszerű. A makroszintű t é n y e z ő k az á l t a l á n o s feltételek, például a p o l i t i k a i h e l y z e t v á l t o z á s a i , a b e v á n ­ dorlást és a k i v á n d o r l á s t s z a b á l y o z ó t ö r v é n y e k módosulásai vagy a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g b a n b e ­ következő v á l t o z á s o k . A m i k r o s z i n t ű t é n y e z ő k

ciális török migránsok körében a németországi k ö r ü l m é n y e k r ő l v a l ó tájékozottság - és az ott m á r k i a l a k u l t „ t á r s a d a l m i t ő k e " (az ú j o n n a n é r k e z ő k s z á m á r a t á m a s z t j e l e n t ő r o k o n i , b a r á t i v a g y kö­ z ö s s é g i e r ő f o r r á s o k ö s s z e s s é g e ) - h o z z á j á r u l ah­ h o z , h o g y N é m e t o r s z á g a z egyik l e g n é p s z e r ű b b c é l o r s z á g l e g y e n . A m i g r á c i ó s r e n d s z e r e k irány­ z a t á n a k h í v e i h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a m i g r á c i ó fo­ l y a m a t a i t e g y e t l e n t é n y e z ő s e m tudja ö n m a g á b a n m e g m a g y a r á z n i . V a l ó j á b a n m i n d e n egyes k o n k r é t m i g r á c i ó s folyamat, p é l d á n k b a n a T ö r ö k o r s z á g és Németország között ilyen m ó d o n megvalósuló e g y ü t t m ű k ö d é s is a m a k r o - és m i k r o s z i n t ű folya­ matok interakciójának az eredménye.

13. F E J E Z E T

7 3 . 8 . ábra

A globális migráció folyamatai 1973 óta Északi-sarkvidék

Déli-sarkvidék

ÚJ-ZÉLAND A nyilak vastagsága nem tükrözi a mozgások mértékét.

Forrás: C a s t l e s - M i l l e r 1 9 9 3 , 6. o.

p é l d á u l a k í n a i a k e s e t é b e n a n a g y l é p t é k ű mig­

G l o b á l i s diaszpórák

ráció n e m valamilyen meghatározó jelentőségű A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k egy m á s i k m a g y a ­

traumatikus e s e m é n y hatására, h a n e m önkéntes

indul

alapon m e n t végbe. A valóságban - m i n t Cohen

ki. Ez a kifejezés bizonyos etnikai p o p u l á c i ó k

is b e i s m e r i - e z e k a k a t e g ó r i á k átfedik egymást,

eredeti szülőföldjükről külföldi területekre való

és diaszpórák igen sokféle okból kialakulhatnak.

rázata

diaszpórák

a

szétszóródására

utal,

tanulmányozásából

ami

gyakran

kényszerí­

A d i a s z p ó r á k n a k v á l t o z a t o s t ö r t é n e t ü k és meg­

t ő e r ő k vagy t r a u m a t i k u s k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a

j e l e n é s i f o r m á i k d a c á r a i s v a n n a k a z o n b a n bi­

következik be. Az érintett populációk bolygónk

z o n y o s k ö z ö s j e l l e m z ő v o n á s a i k . C o h e n szerint

egész területén való újraeloszlásának példáiként

v a l a m e n n y i d i a s z p ó r a m e g f e l e l a k ö v e t k e z ő kri­

az e l e m z ő k g y a k r a n h i v a t k o z n a k a rabszolgaság,

tériumoknak:

i l l e t v e a n é p i r t á s o k e r e d m é n y e k é n t k i a l a k u l t af­

• az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d r ő l v a l a m e l y m á s régióba

rikai és z s i d ó d i a s z p ó r á k r a . N o h a a d i a s z p ó r á k

v a g y r é g i ó k b a t ö r t é n ő , k é n y s z e r ű v a g y önkén­

tagjai per

definitionem

földrajzilag

szétszóródot-

t a n é l n e k , o l y a n e r ő s k ö t e l é k e k tartják ö s s z e őket, m i n t p é l d á u l a k ö z ö s t ö r t é n e l e m , a z e r e d e t i szü­ l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e ^ a g y a g o n d o s a n á p o l t és megőrzött közös etnikai identitás. l ö n b ö z ő f o r m á b a n j ö h e t n e k létre, b á r a leggyak­ rabban említett példák n e m önkéntesen, h a n e m az üldöztetés és az erőszak elől való m e n e k ü l é s a l a k u l t a k ki.

A

Globális

diaszpórák [Glo­

bal Diasporas, 1 9 9 7 ) c í m ű m u n k á j á b a n C o h e n az eredeti populációk szétszóródását okozó erőket - t ö r t é n e l m i m e g k ö z e l í t é s s e l - az a l á b b i öt kate­ góriába zsidó ség

sorolja: és

(brit

kereskedelmi tényezők.

viktimizálódás

örmény

(kínaiak)

körülmények

örök­

(indiaiak), és

fenntartott, erős etnikai identitás; • s z o l i d a r i t á s az a d o t t e t n i k a i c s o p o r t n a k a di­ a s z p ó r a m á s t e r ü l e t e i n é l ő tagjaival; • b i z o n y o s m é r t é k ű feszültség a b e f o g a d ó társa­ d a l o m és a d i a s z p ó r á k e g y m á s h o z fűződő vi­ szonyában; • é r t é k e s , k r e a t í v h o z z á j á r u l á s a s o k s z í n ű befo­ gadó társadalom fejlődéséhez.

afrikai,

birodalmi

munkaerő-kereslet

kapcsolatok Bizonyos

(például

közösségek),

modell),

l e z e t t s é g a n n a k m e g ő r z é s é r e és h i t a valamiko­ ri visszatérés lehetőségében; • az i d ő és a t é r e l v á l a s z t ó a k a d á l y a i t legyőzve is

R o b i n C o h e n s z e r i n t d i a s z p ó r á k s z á m o s kü­

folytán

tes kivándorlás; • az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e , elköte­

kulturális

között,

mint

E g y e s e l e m z ő k b í r á l j á k C o h e n t azért, h o g y a mig­ r á c i ó ö s s z e t e t t és i g e n v á l t o z a t o s j e l e n s é g e i t - a d i a s z p ó r á k egyes „ k a t e g ó r i á i t " b i z o n y o s etnikai c s o p o r t o k h o z t á r s í t v a - egyfajta s z ű k tipológia-

409

FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ r a p r ó b á l j a l e e g y s z e r ű s í t e n i . M á s o k azt állítják,

néznek ki és másképpen élnek, mint ők maguk.

hogy C o h e n é r t e l m e z é s e n e m elég p o n t o s a di­

E z e k az i n t e r a k c i ó k egyrészt a globális migráció

aszpórák

azonban

következtében személyes kapcsolatokon keresz­

m i n d e z e k n e k a b í r á l a t o k n a k a d a c á r a is é r t é k e s ,

tül valósulnak meg, másrészt létrejöhetnek a mé­

elemzéséhez.

A

tanulmány

mert r á m u t a t , h o g y a d i a s z p ó r á k k i a l a k u l á s a , il­

d i a é s a z i n t e r n e t k ö z v e t í t é s é v e l t o v á b b í t o t t ké­

letve t o v á b b é l é s e n e m statikus, h a n e m d i n a m i ­

p e k é s ü z e n e t e k ú t j á n is.

kus folyamat, a m i f e n n t a r t j a a z e t n i k a i c s o p o r t o k kollektív i d e n t i t á s á t

és

megőrzi kultúrájukat

a

E g y e s e k s z í v e s e n fogadják e z t a z ú j e t n i k a i é s kulturális változatosságot, a m i b e n a j ö v ő kozmo­ p o l i t a t á r s a d a l m á n a k f o n t o s e l e m é t látják, m á s o k

gyorsan g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n .

viszont ugyanezt veszélyesnek és tartják.

KÖVETKEZTETÉSEK

A

világra

fenyegetőnek

fundamentalista

szemlélettel

t e k i n t ő c s o p o r t o k tagjai a r ö g z ü l t h a g y o m á n y o k ­ b a n k e r e s n e k m e n e d é k e t és v i s s z a u t a s í t j á k a pár­

Globalizálódó

v i l á g u n k b a n az

e s z m é k - és

az

b e s z é d e t a z o k k a l , a k i k k ü l ö n b ö z n e k t ő l ü k (lásd 14.,

„A

vallás

a

modern

társadalomban"

című

e m b e r e k - s z a b a d a b b a n és n a g y o b b m é r t é k b e n

a

áramlanak a n e m z e t i határokon keresztül, m i n t

fejezetet).

korábban v a l a h a is a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n . E z e k

konfliktusok az ilyenfajta fundamentalistefszem-

a f o l y a m a t o k m é l y r e h a t ó a n á t a l a k í t j á k a társa­

l é l e t m e g n y i l v á n u l á s a i k é n t f o g h a t ó k fel. A globa­

dalmakat,

társadalom

lizálódó világunk előtt álló egyik legfőbb kihívást

m a válik e l ő s z ö r e t n i k a i l a g v á l t o z a t o s s á , m á s o k

a m a i n á l t o l e r á n s a b b , k o z m o p o l i t a j e l l e g ű társa­

amelyekben

élünk.

Sok

A ma v i l á g s z e r t e

fel-fellángoló

etnikai

pedig, a h o l eddig is t ö b b e t n i k u m é l t együtt, azt

d a l m a k l é t r e h o z á s a j e l e n t i . M i n t a z Igazság é s

tapasztalják, h o g y a m e g l é v ő ö s s z e t é t e l i m i n t á k

Megbékélés Bizottságának türelmes erőfeszítései

átalakulnak vagy m é g v á l t o z a t o s a b b á v á l n a k . A z

D é l - A f r i k á b a n m e g m u t a t t á k , a n y í l t és a m á s i k

emberek a z o n b a n m i n d e n t á r s a d a l o m b a n egyre

felet t i s z t e l e t b e n t a r t ó

gyakrabban k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a m á s e m b e r e k ­

inak létrehozása nehéz, de hatékony első lépés

kel, akik m á s k é p p e n g o n d o l k o d n a k , m á s k é p p e n

l e h e t a faji m e g b é k é l é s felé.

kommunikáció

fóruma­

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A rassz o l y a n fizikai és m á s j e l l e m z ő v o n á s o k ­

4. A r a s s z i z m u s azt j e l e n t i , h o g y e g y e s e k b i z o ­

ra utal, m i n t p é l d á u l a b ő r s z í n vagy az i n t e l l i ­

n y o s fizikai m e g j e l e n é s ű e g y é n e k h e z - téve­

gencia, a m e l y e k e t egy k ö z ö s s é g v a g y társada­

s e n - a személyiség vagy a viselkedés öröklött

l o m tagjai t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t a r t a n a k .

j e l l e m z ő i t társítják. R a s s z i s t a az, a k i ú g y véli,

A fajjal k a p c s o l a t o s s z á m o s elterjedt v é l e k e d é s

hogy

mítoszokon alapul. N i n c s e n e k olyan világosan

tó embereknek tulajdonított alsóbbrendűség-

m e g h a t á r o z o t t j e l l e g z e t e s s é g e k , a m e l y e k alap­

re utaló jegyek biológiai alapokra vezethetők

j á n a z e m b e r i l é n y e k e t k ü l ö n b ö z ő fajokra le­ hetne felosztani.

fizikai

vonásokat

muta­

vissza. 5. Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s a m e g l é v ő társa­

2. Egyes p o p u l á c i ó k b i z o n y o s r é s z e i e t n i k a i c s o ­ portokat alkotnak,

bizonyosfajta

o l y a n k ö z ö s kulturális j e ­

dalmi intézményekbe beépülő diszkrimináció gyakorlatát jelenti.

gyek alapján, a m e l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t i k őket

6. Az új rasszizmus az olyan rasszista attitűdö­

másoktól az adott p o p u l á c i ó b a n . Az e t n i c i t á s a

ket foglalja m a g á b a n , a m e l y e k n e m a b i o l ó g i a i

bizonyos c s o p o r t o k a t m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó kul­

alsóbbrendűség, h a n e m a kulturális különbsé­

turális k ü l ö n b s é g e k r e utal. Az e t n i k a i csopor­

gek hangoztatásával j u t n a k kifejezésre.

tok főbb m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyei a nyelv, a tör­

7. A

többetnikumú

társadalmakban

az

etnikai

ténelem, a s z á r m a z á s és a vallás, v a l a m i n t az

i n t e g r á c i ó h á r o m f é l e m o d e l l j e a l a k u l t ki. A z

öltözködési és s z é p í t k e z é s i s z o k á s o k . Az etni­

asszimiláció modellje szerint az új bevándor­

kai k ü l ö n b s é g e k teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k , b á r

lók átveszik a d o m i n á n s közösség nyelvét és

ezeket n é h a „ t e r m é s z e t e s " e r e d e t ű n e k t e k i n t i k . 3. S z o c i o l ó g i a i l a g k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k azo­

szokásait.

Az

olvasztótégely

modelljében

a

k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k é s a z e t n i k a i c s o p o r t o k vi­

kat n e v e z z ü k , m e l y e k n e k tagjaival s z e m b e n a

lágnézete ötvöződik egymással a társadalom­

többségi p o p u l á c i ó d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z .

b a n . A p l u r a l i z m u s azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i

A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t g y a k r a n

csoportok elkülönülve élnek egymás mellett és

erős c s o p o r t s z o l i d a r i t á s a l a k u l ki, a m i r é s z b e n

egyenlő felekként vesznek részt a gazdasági

a kirekesztés közös tapasztalataiból adódik.

és politikai életben.

13. F E J E Z E T

8. A t ö b b e t n i k u m ú á l l a m o k t ö r é k e n y e k l e h e t n e k , gyakran

etnikai

konfliktusok

robbannak

ki

1 0 . Az „új m i g r á c i ó " a ki- és b e v á n d o r l á s m ó d o ­ s u l t m i n t á i r a u t a l , a m e l y e k E u r ó p á b a n a hi­

b e n n ü k . A z e t n i k a i t i s z t o g a t á s a z e t n i k a i konf­

d e g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e , a k o r á b b i Jugoszlá­

l i k t u s o k o l y a n formája, a m e l y b e n a d o m i n á n s

v i á b a n k i r o b b a n t e t n i k a i k o n f l i k t u s o k elhú­

csoport más etnikai csoportok tömeges kiűzé­

zódása és az európai integráció elmélyülése

sével

létreho­

k ö v e t k e z t é b e n a l a k u l t a k ki. M i u t á n a z Eu­

zására törekszik. A népirtás valamely etnikai

rópai U n i ó b a n a legális bevándorlás lehető­

c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s

ségeit fokozatosan korlátozták, növekszik az

etnikailag

homogén

területek

kiirtását jelenti. 9. A b e v á n d o r l á s

illegális bevándorlás. Nagy-Britanniában,

az U S A -

11. A

migráció

az

emberek

letelepedési

szán­

ban és más iparosodott országokban számos

d é k k a l v a l ó m o z g á s á t j e l e n t i e g y i k régióból

k ü l ö n b ö z ő e t n i k a i c s o p o r t k i a l a k u l á s á h o z ve­

v a g y t á r s a d a l o m b ó l egy m á s i k b a . A globális

zetett. Nagy-Britanniában az etnikai kisebbsé­

m i g r á c i ó - az e m b e r e k n e m z e t i h a t á r o k o n ke­

gi csoportok általában hátrányos helyzetben

resztül történő tömeges vándorlása - a máso­

v a n n a k a fehér lakossághoz képest az olyan

d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n ! felgyorsult,

t e r ü l e t e k e n , m i n t p é l d á u l a foglalkoztatás, a

majd a globalizáció hatására még intenzíveb­

j ö v e d e l e m , a l a k á s k ö r ü l m é n y e k és a b ű n ö z é s .

b é vált. A d i a s z p ó r á k b i z o n y o s e t n i k a i popu­

Az egyenlőtlenség mintái azonban változóban

lációknak eredeti szülőföldjükről valamilyen

vannak, és ma sok különbség mutatkozik az

k é n y s z e r í t ő e r ő vagy t r a u m a t i k u s

egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t is,

nyek hatására bekövetkező szétszóródásának

melyek közül egyesek már nagyrészt a fehér

e r e d m é n y e k é n t j ö n n e k l é t r e a világ k ü l ö n b ö ­

l a k o s s á g h o z h a s o n l ó h e l y z e t e t é r t e k el.

ző területein.

körülmé­

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. El kell-e vetnünk a „faj" fogalmának használatát a szociológiában? 2. Miért olyan nehéz meghatározni a rasszizmust? 3. Hogyan magyarázhatók az Egyesült Királyságban a kisebbségekkel szembeni még ma is létező rasszista attitűdök? 4. Egy előítéleteket nem tápláló személy hogyan veheti észre magán, ha diszkrimináló módon viselkedik? 5. Lehetséges-e, hogy valamennyi etnikai csoport egyenlő résztvevője legyen a társadalmi és politikai életnek? Miért igen, vagy miért nem? 6. Lehetőség van-e „olvasztótégely" típusú kultúra kialakulására Nagy-Britanniában? 7. Önök képesek lennének-e a világon bárhol megélni és dolgozni?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Banton, Michael ( 1 9 9 7 ) : Ethnic and Racial Consciousness. 2nd edn. Harlow - New York, Longman. Bulmer, Martin - Solomos, John (szerk.) (1999): Ethnic and Racial Studies Today. New York, Routledge. Cornell, Stephen - Hartmann, Douglas (1998): Ethnicity and Race: Making Identities in a Changing World. Thousand Oaks, CA, Pine Forge Press. Essed, Philomena (1998): Everyday Racism. Claremont, CA, Hunter House. Fawcett, Liz (2000): Religion, Ethnicity atid Social Change. Basingstoke, Macmillan. Kymlicka, Will ( 1 9 9 7 ) : The New Debate over Minority Rights. Toronto, University of Toronto. Mason, David ( 2 0 0 0 ) : Race and Ethnicity in Modern Rritain. Oxford, Oxford University Press. Omi, Michael - Winant, Howard (1994): Racial Formation in the United States. Rev. edn. New York, Routledge. Song, Miri (2003): Choosing Ethnic Identity. Cambridge, Polity.

Fekete és ázsiai történelmi térkép http://www.blackhistorymap.com Warwick University Etnikai Viszonyok Központja http ://www. csv. Warwick. ac.uk/fac/s oc/CRER_RC Bizottság a Faji Egyenlőségért http://www.cre.gov.uk SÓSIG a faj és etnikum szociológiájáról http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/World-cat/socrace.html ENSZ Menekültügyi Főbiztossága http://www.ohchr.org/english/

3

VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN. SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

M o n i c a B e s a r a , a z i n d i a i É s z a k - B e n g á l b ó l szár­

c s a l n a k ki b e l ő l ü k állítólagos csodás gyógymód­

mazó írástudatlan ötgyermekes anya azért m e n t

jaikért.

el a S z e r e t e t M i s s z i o n á r i u s a i n a k k a t o l i k u s apá­

m i n t 2 0 0 0 0 tagot s z á m l á l é s c é l j a a „ s z e g é n y é s

S z e r v e z e t e saját b e v a l l á s a s z e r i n t t ö b b

c á i h o z K a l k u t t á b a , h o g y á l d á s u k a t kérje m a g á r a

írástudatlan indiaiak megszabadítása a baboná­

h a l á l a előtt. Ú g y tudta, r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t a

tól". Ghosh egyszerű

van a gyomrában, amit a modern orvostudomány

ra h i r t e l e n g y ó g y u l á s á r a : „ a m i k o r a » c s o d a « tör­

magyarázattal

szolgál Besa­

n e m k é p e s m e g g y ó g y í t a n i . 1 9 9 8 . s z e p t e m b e r 5-e

tént, a k k o r k e z d e t t h a t n i a g y ó g y s z e r " . A B e s a r á t

volt. A r e n d a l a p í t ó j a , a b e t e g e k é r t és s z e g é n y e ­

k ü l ö n b ö z ő bengáli kórházakban kezelő orvosok

kért végzett munkájáért Nobel-díjjal kitüntetett

h a s o n l ó v é l e m é n y t h a n g o z t a t t a k , sőt m e g k é r d ő ­

a p á c a , T e r é z a n y a p o n t o s a n egy é v v e l a z e l ő t t h a l t

j e l e z t é k , h o g y a c s o m ó v a l ó b a n r á k o s d a g a n a t lett

m e g . A z a p á c á k i m á d k o z t a k B e s a r á é r t , m a j d egy

volna.

Teréz anya által megáldott medált tettek a hasára. A daganat másnapra elmúlt. B e s a r a e l b e s z é l é s e s z e r i n t é j j e l - n a p p a l „hasoga­

G h o s h s z e r i n t „Teréz a n y a n a g y l é l e k volt, é s s z e r i n t e m s é r t i a z e m l é k é t , h a s z e n t t é avatását h a m i s c s o d á k t ó l t e s z i k függővé. I n k á b b a szegé­

tó fejfájása" volt, és a g y o m r á b a n „ e l v i s e l h e t e t l e n

n y e k é r t v é g z e t t n a g y s z e r ű m u n k á j á t k e l l e n e fi­

fájdalmat" érzett. E l m e n t a t e m p l o m b a T e r é z a n y a

gyelembe venniük."

h a l á l á n a k évfordulóján, és „ekkor - m e s é l i - láto­

A v a l l á s és a t u d o m á n y á l l í t á s a i o l y k o r össze-

m á s o m volt. Teréz a n y a f é n y k é p e a z o l t á r m e l l e t t

békíthetetlennek tűnnek. M o n i c a Besara csodás

volt, és én l á t t a m , h o g y a k é p fényt áraszt. C s a k

g y ó g y u l á s a k ö r ü l i v i t a m u t a t j a , h o g y m i l y e n fe­

é n l á t t a m . H a j n a l i egykor f e l k e l t e m , é s é r e z t e m ,

s z ü l t a v i s z o n y a v a l l á s o s s á g és a m o d e r n r a c i o ­

h o g y a fejfájás és a d a g a n a t e l m ú l t . M á s n a p ú g y

nalista gondolkodás között. A m o d e r n korban a

tudtam járni, mint az egészséges emberek."

r a c i o n a l i s t a s z e m l é l e t é l e t ü n k s o k t e r ü l e t é n teret

M o n i c a B e s a r a é s a z a p á c á k s z e r i n t c s o d a tör­

n y e r t ; s b e f o l y á s a a l i g h a fog g y e n g ü l n i a közel­

tént, és ezt a k a t o l i k u s e g y h á z által az e s e t vizsgá­

jövőben. Ám mindig lesznek, akik támadják a

latára kiküldött orvoscsoport is megerősítette. Az

t u d o m á n y t és a r a c i o n a l i s t a g o n d o l k o d á s t , mi­

a p á c á k k ö z l e m é n y t a d t a k ki, a m i s z e r i n t „ I s t e n

v e l a z o k n e m a d n a k v á l a s z t o l y a n a l a p v e t ő kér­

Teréz anyán keresztül csodát tett". A pápa, m i n t

d é s e k r e , m i n t a z é l e t c é l j a é s é r t e l m e . A vallás

a k a t o l i k u s e g y h á z feje, e l i s m e r t e , h o g y c s o d a tör­

k ö z é p p o n t j á b a n m i n d i g i s i l y e n k é r d é s e k álltak,

t é n t , é s e l r e n d e l t e T e r é z a n y a b o l d o g g á avatását,

é s e z e k e r ő s í t e t t é k a z é r z e l m i a l a p o k o n nyugvó

a m i a s z e n t t é avatás e l ő t t i u t o l s ó l é p é s k é n t álta­

vallásos hitet.

lában akkor történik, amikor a pápa valakinek a m á s o d i k c s o d á j á t is e l i s m e r i . A v i l á g s z e r t e ün­ n e p e l t b o l d o g g á avatás 2 0 0 3 o k t ó b e r é b e n t ö r t é n t meg. Albániában, Teréz anya szülőhazájában a napot nemzeti ü n n e p p é nyilvánították, 2004-et p e d i g T e r é z a n y a é v é n e k k i á l t o t t á k ki. F o g a d o t t hazájában, Indiában a papok országszerte rend­ k í v ü l i m i s é k e t tartottak, K a l k u t t a u t c á i n g y e r e k e k v o n u l t a k fel, m a g á t a V a t i k á n b a n tartott c e r e m ó ­ n i á t p e d i g é l ő b e n k ö z v e t í t e t t e egy o r s z á g o s tévé­ c s a t o r n a . R ó m á b a n filmek, m u s i c a l e k , r a j z f i l m e k é s k i á l l í t á s o k e m l é k e z t e k m e g T e r é z a n y a életé­ ről, r e l i k v i á i b ó l p e d i g k i á l l í t á s o k a t r e n d e z t e k .

A v a l l á s t ö b b e z e r é v e f o n t o s r é s z e az embe­ r e k é l e t é n e k . V a l a m i l y e n f o r m á j a m i n d e n ismert e m b e r i t á r s a d a l o m b a n j e l e n v a n . A k o r a i társa­ dalmakban,

amelyekről

csak

régészeti

leletek

állnak rendelkezésünkre, a fennmaradt emlékek e g y é r t e l m ű e n j e l z i k a v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és c e r e m ó n i á k j e l e n l é t é t . B a r l a n g r a j z o k tanúsítják, h o g y a t e r m é s z e t f e l e t t i b e v e t e t t h i t és az e h h e z k a p c s o l ó d ó r i t u á l é k m á r t ö b b m i n t 4 0 0 0 0 éve i s léteztek. A t ö r t é n e l e m során k é s ő b b is az ember é l e t é n e k központi része maradt a vallás, amely b e f o l y á s o l t a , h o g y a n látja a k ö r n y e z e t é t , illetve hogyan reagál hatásaira.

A katolikus egyház állításai n e m m i n d e n k i t

M i é r t lett a v a l l á s az e m b e r i t á r s a d a l m a k ilyen

g y ő z t e k m e g arról, h o g y M o n i c a B e s a r a gyógyulá­

á l l a n d ó , m i n d e n t átjáró t é n y e z ő j e ? H o g y a n vál­

s a c s o d a volt. P r o b i r G o s h a z i n d i a i T u d o m á n y o s

tozik a szerepe a késő modern társadalmakban?

és Racionalista Társaság alapítója, a m e l y arra

M i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e g y e s í t i a közössé­

szakosodott, hogy leleplezze azokat a „szent em­

geket, é s m i k o r o s z t j a m e g ő k e t ? H o g y a n lehet

bereket", akik az indiaiakat megtévesztve pénzt

o l y a n f o n t o s a z e m b e r e k n e k , h o g y saját magukat

Teréz a n y a I n d i a l e g s z e g é n y e b b j e i é r t v é g z e t t m u n k á j a r é v é n v á l t i s m e r t t é .

is készek f e l á l d o z n i h i t ü k é r t ? E z e k e t a k é r d é s e ­

c s o p o r t o k n a k e v i l á g i b b c é l j a i k is v a n n a k : p é n z t

ket próbáljuk m a j d m e g v á l a s z o l n i e b b e n a feje­

v a g y k ö v e t ő k e t s z e r e z n i . F e l kell i s m e r n ü n k a

zetben. E h h e z fel kell t e n n ü n k a k é r d é s t , h o g y

vallásos nézetek és viselkedésmódok sokfélesé­

valójában mi a vallás, és m e g k e l l v i z s g á l n u n k a

gét, d e u g y a n a k k o r á l t a l á n o s í t a n u n k i s kell.

vallásos hit és gyakorlat k ü l ö n b ö z ő formáit. Át­

A s z o c i o l ó g u s o k a v a l l á s t k ö z ö s h i t és rituá­

tekintjük m a j d a s z o c i o l ó g i a v a l l á s r ó l s z ó l ó főbb

lék kulturális r e n d s z e r e k é n t definiálják,

elméleteit, és e l e m e z z ü k a v a l l á s i s z e r v e z ő d é s e k

a z é l e t v é g s ő é r t e l m é n e k , c é l j á n a k é r z e t é t adja

amely

különböző t í p u s a i t is. Az e g é s z fejezet s o r á n fi­

egy s z e n t , m i n d e n t f e l ö l e l ő é s t e r m é s z e t f ö l ö t t i

gyelmet s z e n t e l ü n k

valóság'gondolata által ( D u r k h e i m 2 0 0 3 b ; Ber-

a vallás

modern

társadal­

makban játszott s z e r e p é n e k ; m á r c s a k azért is, mert sok e l e m z ő s z e r i n t a t u d o m á n y és a m o d e r n ipar t é r n y e r é s é v e l a v a l l á s h á t t é r b e szorult.

ger 1 9 6 7 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) . A d e f i n í c i ó h á r o m f ő eleme: 1. A vallás

a kultúra

egyformája.

A k u l t ú r a kö­

z ö s hit, é r t é k e k , n o r m á k é s g o n d o l a t o k ö s s z e s s é ­ ge, a m e l y e k k ö z ö s i d e n t i t á s t a d n a k egy e m b e r ­

SZOCIOLÓGIAI E L M É L E T E K ÉS E L K É P Z E L É S E K

csoportnak. A vallásra m i n d e z elmondható. 2. A

vallás

formáját ölti.

A vallás szociológiai vizsgálata

olyan

hit,

amely

rituális

gyakorlatok

E m i a t t m i n d e n v a l l á s n a k v a n visel­

kedési vonatkozása - a hívők olyan különleges t e v é k e n y s é g e , a m e l y a k ö z ö s s é g r é s z e i k é n t azo­

A vallás t a n u l m á n y o z á s a n e h é z v á l l a l k o z á s , a m i igencsak i g é n y b e v e s z i a s z o c i o l ó g u s k é p z e l e t é t . A különböző vallási

s z o k á s o k e l e m z é s e k o r az

egyes k u l t ú r á k i g e n e l t é r ő h i t v i l á g á t és r i t u á l é i t kell é r t e l m e z n ü n k .

É r z é k e n y n e k kell

n o s í t j a őket. 3. Ami

talán

a

legfontosabb:

telmének érzetét adja meg,

a

vallás

azt sugallja,

az

élet ér­

h o g y a lé­

t e z é s n e m c é l t a l a n . E z t ú g y éri el, h o g y k o h e r e n ­

lennünk

s e n é s m e g g y ő z ő e n m a g y a r á z z a el, m i az, a m i a

arra a hitre, a m e l y b ő l a h í v ő k m é l y m e g g y ő z ő ­

m i n d e n n a p i é l e t e n t ú l m u t a t , sőt e l h o m á l y o s í t j a

dése fakad, de e l f o g u l a t l a n v é l e m é n y t kell al­

azt; erre a k u l t ú r a m á s r é s z e i ( m i n t az o k t a t á s i

kotnunk róluk. A z ö r ö k l é t r ő l s z ó l ó g o n d o l a t o k ­

r e n d s z e r v a g y a d e m o k r á c i á b a v e t e t t h i t ) általá­

kal foglalkozunk, de l á t n u n k kell, h o g y a v a l l á s i

b a n képtelenek (Geertz 1 9 7 3 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) .

14. F E J E Z E T

A vallás szociológiai definíciójából hiányzik

a z o n b a n a vallás különálló, gyakran bürokrati­

v a l a m i , a m i u g y a n o l y a n fontos, m i n t a m i b e l e k e ­

kus s z e r v e z e t e k b e n e r ő s ö d ö t t m e g , így a s z o c i o ­

rült: e g y s z e r s e m e m l í t i I s t e n t . A t e i z m u s r ó l , az

lógusok azokra a szervezetekre koncentrálnak,

egy vagy t ö b b i s t e n b e n v a l ó h i t r ő l (a t e r m i n u s a

amelyeket a vallások létrehoznak fennmaradá­

görög „ i s t e n " s z ó b ó l s z á r m a z i k ) g y a k r a n azt gon­

suk érdekében (Hammond 1 9 9 3 ) .

dolják, a v a l l á s a l a p v e t ő r é s z e , de ez n e m szük­

3. A

szociológusok

gyakran

tekintik

a

valláso­

s é g s z e r ű e n v a n így. A h o g y k é s ő b b m a j d l á t n i fog­

kat

juk, egyes v a l l á s o k , p é l d á u l a b u d d h i s t á k n e m

A m e n n y i b e n a v a l l á s o k a h í v ő k n e k k ö z ö s nor­

istenekben, h a n e m spirituális erőkben hisznek.

a

társadalmi

szolidaritás

egyik

fő

bázisának.

m á k a t és é r t é k e k e t n y ú j t a n a k , a t á r s a d a l m i szo­ l i d a r i t á s f o n t o s forrásai is. A v a l l á s o s hit, rituá­ lék és kötelékek segítenek „morális közösséget"

A szociológusok gondolatai a vallásról

l é t r e h o z n i , a m e l y n e k ö s s z e s tagja tudja, h o g y a n v i s e l k e d j e n a m á s i k k a l ( W u t h n o w 1 9 8 8 ) . H a egy

A m i k o r egy s z o c i o l ó g u s v a l l á s s a l foglalkozik, e z t s z o c i o l ó g u s k é n t teszi, n e m egy b i z o n y o s v a l l á s h í v ő j e k é n t (vagy é p p e n n e m h í v ő j e k é n t ) . E n n e k több k ö v e t k e z m é n y e is v a n a vallás szociológiai tanulmányozására nézve. 1. A vallásos

szociológusok hit

helytálló

nem

azt

vizsgálják,

vagy

téves.

A

hogy

a

szociológia

a

vallásokat n e m istentől elrendeltnek, h a n e m az emberek, a társadalom által létrehozott jelenség­ n e k tekinti. Ezért a szociológusok a vallás tanul­ mányozásakor félreteszik személyes nézeteiket. A vallás emberi, n e m pedig isteni vonatkozásai

v a l l á s d o m i n á l egy t á r s a d a l o m b a n , az a társadal­ mi s t a b i l i t á s f o n t o s forrása l e h e t . Ha a társada­ l o m tagjai t ö b b , e g y m á s s a l v e r s e n g ő v a l l á s hívői, a k k o r a v a l l á s i k ü l ö n b s é g e k a s t a b i l i t á s t veszé­ lyeztető társadalmi feszültségeket szülhetnek. Az egy t á r s a d a l m o n b e l ü l i v a l l á s i k o n f l i k t u s o k friss példái: a szikhek, h i n d u k és m u s z l i m o k harca I n d i á b a n ; a m u s z l i m o k és a k e r e s z t é n y e k össze­ ü t k ö z é s e i B o s z n i á b a n é s a z egykori J u g o s z l á v i a m á s részein; illetve a zsidók, m u s z l i m o k és más vallási kisebbségek ellen az Egyesült Államok­ ban elkövetett támadások.

é r d e k l i k őket. A s z o c i o l ó g u s o k azt k é r d e z i k : „Ho­

4. A

g y a n s z e r v e z ő d i k a v a l l á s ? " „ M i k a h i t fő e l e m e i és

lemzően

a v a l l á s fő é r t é k e i ? " „ H o g y a n v i s z o n y u l az e g é s z

nem

t á r s a d a l o m h o z ? " „ M i m a g y a r á z z a azt, h a k é p e s

lógiai tényezőkkel.

vagy é p p e n n e m k é p e s h í v ő k e t t o b o r o z n i é s meg­

m é l y e n s z e m é l y e s é l m é n y , a m i a m i n d e n n a p i va­

szociológusok

a

társadalmi tisztán

személyes,

vallások

vonzerejét

jelenségekkel spirituális

jel­

magyarázzák, vagy

pszicho­

S o k a k számára a vallásos

hit

t a r t a n i ? " A z z a l a k é r d é s s e l , h o g y egy v a l l á s „ j ó " ,

lóságon túlmutató erőkhöz való erős kötődéssel

„igaz", „ h e l y t á l l ó " vagy s e m , b á r m e n n y i r e is fon­

jár. A s z o c i o l ó g u s o k n e m k é r d ő j e l e z i k m e g ezen

tos a h í v ő k s z á m á r a , a s z o c i o l ó g u s o k m u n k á j u k

érzések és élmények mélységét, de jellemzőem

során n e m foglalkozhatnak. (A szociológusoknak

rftem f o g a d n a k el t i s z t á n s p i r i t u á l i s m a g y a r á z a t o t

l e h e t saját h a t á r o z o t t v é l e m é n y ü k a k é r d é s r ő l , de

a v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s r e . Ha egy v a l l á s o s e m b e r

r e m é l h e t ő l e g a k u t a t á s a i k a t k é p e s e k e z e k t ő l a vé­

azt m o n d j a , h o g y azért k e z d e t t h i n n i , m e r t egy

l e m é n y e k t ő l függetlenül végezni.) 2. A lás

szociológusokat

társadalmi

különösen

szerveződése.

A

l á t o m á s s o r á n m e g j e l e n t n e k i I s t e n , a szocioló­

érdekli vallások

a a

val­ társa­

dalom legfontosabb intézményei közé tartoznak, és a l e g m é l y e b b e n gyökerező n o r m á k és értékek e g y i k fő forrásai. E z e n k í v ü l a v a l l á s o k a t n a g y o n s o k s z í n ű társadalmi keretek között gyakorolják. A k e r e s z t é n y s é g b e n és a z s i d ó v a l l á s b a n p é l d á u l jellemzőek a formális helyszínek, a zsinagógák és

templomok.

Az

olyan

ázsiai

vallásokban,

m i n t a h i n d u i z m u s és a b u d d h i z m u s , a v a l l á s i

gus v a l ó s z í n ű l e g e v i l á g i b b m a g y a r á z a t o t keres majd. Egyes kutatók szerint sokan akkor lesznek v a l l á s o s a k , a m i k o r a t á r s a d a l m i r e n d é r z e t e meg­ rendül

bennük

nélkülözés,

magány,

veszteség

v a g y gyász, fizikai s z e n v e d é s v a g y b e t e g s é g miatt (Berger 1 9 6 7 ; S c h w a r t z 1 9 7 0 ; Stark-Bainbridge 1 9 8 0 ) . A v a l l á s i m o z g a l m a k v o n z e r e j é n e k okát a s z o c i o l ó g u s o k i n k á b b a t á r s a d a l m i r e n d hiányos­ s á g a i b a n , n e m a z e g y é n p s z i c h o l ó g i a i reakciójá­ b a n keresik.

gyakorlat sokszor o t t h o n vagy v a l a m i l y e n más, t e r m é s z e t e s h e l y e n zajlik. A v a l l á s s z o c i o l ó g i á j a azt vizsgálja, h o g y a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s i i n t é z m é ­ n y e k é s s z e r v e z e t e k h o g y a n m ű k ö d n e k . A legko­ rábbi európai vallások például sok esetben n e m is k ü l ö n ü l t e k el a t á r s a d a l o m e g é s z é t ő l , m e r t a vallásos hit és a n n a k gyakorlása beépült a min­ d e n n a p i é l e t b e . Ez a világ s o k t á j á n a m a i n a p i g így v a n . A m o d e r n i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n

Valláselméletek A h á r o m „ k l a s s z i k u s " e l m é l e t i s z o c i o l ó g u s , Marx, D u r k h e i m é s W e b e r g o n d o l a t a i m é g m i n d i g nagy­ b a n hatnak a vallás szociológiai megközelítésére. E g y i k ü k s e m v o l t v a l l á s o s , é s m i n d a n n y i a n úgy g o n d o l t á k , h o g y a v a l l á s j e l e n t ő s é g e a m o d e r n vi-

VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N

lágban egyre i n k á b b c s ö k k e n n i fog. A vallás m i n d ­

m i n d e n h a t ó és végtelen jóságú, az e m b e r viszont

hármuk szerint a l a p v e t ő e n egy illúzió. A k ü l ö n b ö ­

tökéletlen. F e u e r b a c h szerint viszont a szeretet

ző vallások elkötelezettjei m é l y e n h i s z n e k t a n a i k

és j ó s á g l e h e t ő s é g e - és saját é l e t ü n k i r á n y í t á s á ­

és rituáléik é r v é n y e s s é g é b e n , de m a g a az a t é n y

n a k lehetősége is - megvan az emberi társadalom

hogy e n n y i k ü l ö n b ö z ő v a l l á s l é t e z i k é s az, a h o ­

i n t é z m é n y e i b e n , é s a m i n t m e g é r t j ü k v a l ó d i ter­

gyan a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m a k h o z k ö t ő d n e k , a

m é s z e t ü k e t , m e g v a l ó s í t h a t ó v á válik.

három g o n d o l k o d ó s z e r i n t e l e v e v a l ó s z í n ű t l e n n é tesz m i n d e n i l y e n állítást. E g y a u s z t r á l v a d á s z ó gyűjtögető t á r s a d a l o m b a s z ü l e t e t t e m b e r n y i l v á n ­ valóan m á s v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s ű l e s z , m i n t a k i az indiai k a s z t r e n d s z e r b e s z ü l e t i k , vagy é p p e n a középkori E u r ó p a k a t o l i k u s h i t é b e . A n n a k d a c á ­ ra, hogy a h á r o m k l a s s z i k u s s z o c i o l ó g u s e b b e n egyetértett, igen e l t é r ő e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k k i a vallás t á r s a d a l m i s z e r e p é r ő l , a h o g y a n azt a kö­ vetkezőkben l á t n i is fogjuk.

/

M a r x elfogadta azt a n é z e t e t , h o g y a v a l l á s az e m b e r „ ö n e l i d e g e n e d é s e " . S o k a n h i s z i k azt, h o g y M a r x l e n é z t e a vallást, d e e z e g y á l t a l á n n e m igaz. S z e r i n t e a v a l l á s „szív a s z í v t e l e n v i l á g b a n " , m e ­ n e d é k a durva m i n d e n n a p o k valósága elől. M a r x s z e r i n t a v a l l á s h a g y o m á n y o s f o r m á j á b a n el fog t ű n n i , és ezt ő j ó n a k is tartja; de e n n e k o k a az, hogy a vallásban megtestesülő pozitív értékek az e m b e r földi é l e t é n e k v e z é r e l v e i v é v á l h a t n a k , é s n e m az, h o g y e z e k a z i d e á l o k é s é r t é k e k e l e v e té­ vesek lennének. N e m szabad félnünk az általunk teremtett istenektől, és n e m szabad többé olyan é r t é k e k k e l f e l r u h á z n u n k őket, a m e l y e k e t m i m a ­

Marx: vallás és egyenlőtlenség

gunk is el t u d u n k érni.

Habár M a r x v a l l á s r ó l s z ó l ó g o n d o l a t a i n a g y ha­

M a r x h í r e s k i j e l e n t é s e s z e r i n t a v a l l á s „a n é p e k

tásúak lettek, ő v a l ó j á b a n s o s e m t a n u l m á n y o z t a

ó p i u m a " . A vallás a b o l d o g s á g o t , a j u t a l m a t a ha­

mélyrehatóan a vallást. G o n d o l a t a i j ó r é s z t t ö b b ,

lál u t á n i é l e t r e halasztja, é s a z élet k ö r ü l m é n y e i b e

kora 19. s z á z a d i t e o l ó g u s és filozófus m u n k á i n

v a l ó b e l e t ö r ő d é s t tanítja. így az e világi egyenlőt­

alapulnak. E z e k egyike L u d w i g F e u e r b a c h , A ke­

lenségekről

reszténység lényege

egy k ö v e t k e z ő világ í g é r e t e i r e t e r e l i . A v a l l á s b a n

(1978)

című

híres

mű

szer­

és

igazságtalanságokról

a figyelmet

zője. F e u e r b a c h s z e r i n t a v a l l á s az e m b e r e k kul­

erős az i d e o l ó g i a i ö s s z e t e v ő : a v a l l á s o s h i t és ér­

turális fejlődése

során létrejött gondolatok és

t é k e k g y a k r a n s z o l g á l n a k a j a v a k és a h a t a l o m

értékek ö s s z e s s é g e , a m e l y e k e t az e m b e r e k - té­

egyenlőtlen elosztásának indoklásaként. Például

vesen - felsőbb e r ő k n e k v a g y i s t e n e k n e k tulaj­

az a t a n í t á s , h o g y „a s z e l í d e k . . . ö r ö k s é g ü l bírják

donítanak. M i v e l a z e m b e r n e m látja á t t e l j e s

a földet", a l á z a t r a és az e l n y o m á s e l t ű r é s é r e szó­

egészében saját t ö r t é n e l m é t , a t á r s a d a l o m á l t a l

lít fel.

'«*'

létrehozott é r t é k e k e t és n o r m á k a t h a j l a m o s az is­ teneknek t u l a j d o n í t a n i . E s z e r i n t az, h o g y a tízpa­ rancsolatot I s t e n a d t a át M ó z e s n e k , v a l ó j á b a n a zsidó és k e r e s z t é n y h í v ő k e r k ö l c s i a l a p e l v e i n e k mitikus e r e d e t t ö r t é n e t e . F e u e r b a c h s z e r i n t e g é s z e n addig,

Durkheim: funkcionalizmus és vallási rituálék

amíg meg

M a r x s z a l e l l e n t é t b e n É m i l e D u r k h e i m karrierje

nem értjük a saját m a g u n k á l t a l t e r e m t e t t val­

jókora részét a vallás t a n u l m á n y o z á s á n a k szen­

lási s z i m b ó l u m o k t e r m é s z e t é t ,

t e l t e , k ü l ö n ö s e n a k i s e b b , h a g y o m á n y o s társa­

a rajtunk kívül

álló t ö r t é n e l m i e r ő k foglyai m a r a d u n k . F e u e r ­

dalmakra

bach az elidegenedés s z ó v a l írja le az e m b e r t ő l

formái c í m ű k ö n y v e ( 2 0 0 3 [ 1 9 1 2 ] ) a v a l l á s szo­

koncentrálva.

A

vallási

élet

elemi

független, a z o n k í v ü l i f e l s ő b b e r ő k v a g y i s t e n e k

ciológiájának egyik legnagyobb hatású e l e m z é s e .

létrehozását. A z e m b e r e k á l t a l l é t r e h o z o t t értéke­

D u r k h e i m a vallást n e m elsősorban a társadalmi

ket és g o n d o l a t o k a t e k k o r idegen,

egyenlőtlenséggel vagy a h a t a l o m m a l kapcsolja

rajtunk kívül

álló t é n y e z ő k n e k , i s t e n e k n e k vagy v a l l á s i erők­

össze, h a n e m a társadalom i n t é z m é n y e i n e k jelle­

nek tulajdonítják. F e u e r b a c h s z e r i n t az elidege­

géhez köti. M u n k á j a alapját az ausztrál őslakosok

nedés h a t á s a i k á r o s a k voltak, á m h a m e g é r t j ü k

t o t e m i z m u s á n a k t a n u l m á n y o z á s a képezi; Durk­

azt, hogy a vallás e l i d e g e n e d é s , az m á r b i z a k o ­

h e i m szerint a totemizmus a vallás legelemibb,

dásra adhat okot. A m i n t az e m b e r m e g é r t i , h o g y

l e g e g y s z e r ű b b f o r m á j a - i n n e n a k ö n y v c í m e is.

a vallásba k i v e t í t e t t é r t é k e k v a l ó j á b a n a sajátjai, ezek az értékek a F ö l d ö n is e l é r h e t ő v é , m e g v a l ó ­ síthatóvá v á l n a k , n e m p e d i g c s a k a h a l á l u t á n i életben. A k e r e s z t é n y s é g által I s t e n n e k tulajdo­ nított h a t a l o m e k k o r az e m b e r s z á m á r a is gyakorolhatóvá válik. A k e r e s z t é n y h i t s z e r i n t I s t e n

A t o t e m e r e d e t i l e g e g y á l l a t v a g y n ö v é n y volt, a m i n e k egy c s o p o r t s z i m b o l i k u s j e l e n t ő s é g e t tu­ lajdonított.

A t o t e m szent tárgy,

amelyet mély

t i s z t e l e t ö v e z , é s r i t u á l i s t e v é k e n y s é g e k tárgya. D u r k h e i m a v a l l á s t a s z e n t és a p r o f á n m e g k ü ­ l ö n b ö z t e t é s e k é n t d e f i n i á l j a . A s z e n t t á r g y a k és

sőbb erőkkel kerül kapcsolatba. E z e k a felsőbb e r ő k , a m e l y e k e t a t o t e m e k n e k , f e l s ő b b r e n d ű be­ f o l y á s n a k v a g y i s t e n e k n e k t u l a j d o n í t a n a k , való­ jában a közösség egyénre gyakorolt hatásának kifejeződései. A c e r e m ó n i á k és a r i t u á l é k D u r k h e i m szerint l é t f o n t o s s á g ú ö s s z e t a r t ó e r ő t j e l e n t e n e k egy c s o ­ p o r t o n b e l ü l . E z é r t v a n az, h o g y n e m c s a k a vallás keretein belül, h a n e m azon túl is rendszeresen f o r d u l n a k e l ő a z é l e t a z o n f ő p i l l a n a t a i b a n , ami­ k o r az e m b e r f o n t o s v á l t o z á s o k o n m e g y át - ilyen p é l d á u l a s z ü l e t é s , a h á z a s s á g és a h a l á l . E z e n a l k a l m a k k o r s z i n t e m i n d e n t á r s a d a l o m b a n rituá­ l é k r a é s c e r e m ó n i á k r a k e r ü l sor. D u r k h e i m érvei s z e r i n t a k ö z ö s c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a csopor­ t o n b e l ü l i s z o l i d a r i t á s t akkor, a m i k o r a z e m b e r e k ­ n e k a z é l e t ü k b e n b e á l l ó n a g y v á l t o z á s o k h o z kell a l k a l m a z k o d n i u k . A t e m e t é s i r i t u á l é k azt hang­ súlyozzák, hogy a csoport értékei fennmaradnak az e g y é n h a l á l a u t á n is, és így m ó d o t a d n a k a gyá­ s z o l ó k n a k , h o g y elfogadják a m e g v á l t o z o t t körül­ m é n y e k e t . A g y á s z n e m a f á j d a l o m s p o n t á n kife­ j e z ő d é s e , v a g y l e g a l á b b i s c s a k a z o k n a k az, akiket a h a l á l e s e t k ö z e l r ő l é r i n t . A g y á s z a c s o p o r t által előírt kötelesség. A

kis,

hagyományos

kultúrákban

Durkheim

s z e r i n t a z é l e t m a j d n e m m i n d e n r é s z l e t é t átjárja D u r k h e i m a m e l l e t t érvel, h o g y az o l y a n rituálék, mint ez

a vallás. A vallási c e r e m ó n i á k szerepet játszanak

a p u d z s a s z e r t a r t á s K a l k u t t á b a n , j e l ö l i k ki a s p i r i t u á l i s

a z ú j g o n d o l a t o k , g o n d o l k o d á s m ó d o k megszüle­

és a világi közötti h a t á r v o n a l a t , m i k ö z b e n m e g e r ő s í t i k a

t é s é b e n és a " m e g l é v ő é r t é k e k m e g e r ő s í t é s é b e n

társadalmi értékeket.

e g y a r á n t . A v a l l á s n e m c s a k é r z é s e k és tevékeny­ s é g e k ö s s z e s s é g e ; a h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n az

s z i m b ó l u m o k szerinte e l k ü l ö n ü l n e k a lét min­ d e n n a p i e l e m e i t ő l , vagyis a p r o f á n t ó l . A t o t e m állatot vagy -növényt kizárólag különleges ce­ remóniák alkalmával szabad megenni, és szent tárgyként a t o t e m n e k természetfeletti képessé­ geket t u l a j d o n í t a n a k , a m e l y e k m i a t t t e l j e s e n el­

egyén

gondolkodásmódját

is

meghatározza.

Az

e m b e r a l e g a l a p v e t ő b b d o l g o k r ó l , m i n t az időről és a t é r r ő l is v a l l á s i k e r e t e k k ö z ö t t g o n d o l k o d o t t először. Az i d ő f o g a l m a p é l d á u l a v a l l á s i rituálék során szerepet játszó időtartamokból ered. A modern társadalmak kialakulásával

Durk­

k ü l ö n ü l a többi állattól, a m i k r e vadásznak, vagy

h e i m s z e r i n t a v a l l á s h a t á s a g y e n g ü l . A tudomá­

a t ö b b i n ö v é n y t ő l , a m i k e t ö s s z e g y ű j t e n e k és el­

n y o s g o n d o l k o d á s egyre i n k á b b felváltja a vallási

fogyasztanak.

m a g y a r á z a t o k a t , és a c e r e m o n i á l i s vagy rituális

M i é r t s z e n t a t o t e m ? D u r k h e i m s z e r i n t azért,

t e v é k e n y s é g e k m á r c s a k a z e g y é n é l e t é n e k igen

mert magának a csoportnak a jelképe; a csoport

kis r é s z é t t ö l t i k b e . D u r k h e i m egyetért Marxszal

vagy

értékeket

a b b a n , h o g y a h a g y o m á n y o s vallás - a z a z a fel­

s z i m b o l i z á l j a . A t o t e m i r á n t é r z e t t t i s z t e l e t való­

s ő b b e r ő k vagy i s t e n e k létét f e l t é t e l e z ő vallás - kö­

közösség

számára

legfontosabb

j á b a n a legfőbb t á r s a d a l m i é r t é k e k i r á n t i tiszte­

zel áll az e l t ű n é s h e z . „A régi i s t e n e k . . . halottak"

l e t b ő l s z á r m a z i k . A v a l l á s b a n az i m á d a t tárgya

- írta D u r k h e i m . De m é g i s azt állítja, h o g y a vallás

valójában a társadalom maga.

b i z o n y o s é r t e l e m b e n , h a m e g v á l t o z o t t formában

D u r k h e i m hangsúlyozza, hogy a vallás sosem csak hit kérdése. M i n d e n vallásban rendszere­ sek

a

ceremoniális

és

rituális

tevékenységek,

amik során a hívők csoportjai összegyűlnek. A k o l l e k t í v c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a c s o p o r t szo­ l i d a r i t á s á t . A c e r e m ó n i á k e l t á v o l í t j á k az e g y é n t a p r o f á n t á r s a d a l m i é l e t ü g y e i t ő l , és egy e m e l ­ k e d e t t á l l a p o t b a h o z z á k , a m i k o r i s ú g y érzi, fel-

is, de v a l ó s z í n ű l e g f e n n m a r a d m a j d . A kohéziót a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n is az é r t é k e k e t meg­ e r ő s í t ő r i t u á l é k adják, így a r é g i e k e t a l i g h a n e m új c e r e m ó n i á k v á l t j á k m a j d fel. D u r k h e i m n e m írja l e e g y é r t e l m ű e n , h o g y m i k l e h e t n e k e z e k , d e úgy t ű n i k , a z o l y a n h u m a n i s t a é s p o l i t i k a i értékek ü n n e p l é s é r e g o n d o l , m i n t a s z a b a d s á g , az egyen­ l ő s é g és a t á r s a d a l m i e g y ü t t m ű k ö d é s .

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

Weber: a világvallások és a társadalmi változások

v a l l á s n a k " hív. E z z e l a r r a utal, h o g y f ő é r t é k e i a z a n y a g i l é t b ő l v a l ó m e g s z a b a d u l á s h o z , a spirituá­ lis l é t b e v a l ó f e l e m e l k e d é s h e z k ö t ő d n e k . A h i n ­

Durkheim érveit i g e n k e v é s p é l d á r a é p í t e t t e , b á r

d u i z m u s b ó l fakadó v a l l á s o s é r z é s e k é s s z á n d é k o k

állítása szerint g o n d o l a t a i á l t a l á n o s s á g b a n is ér­

n e m a z a n y a g i világ irányítását, á t a l a k í t á s á t c é ­

vényesek a vallásra. M a x W e b e r v i s z o n t s z é l e s

l o z z á k . É p p e l l e n k e z ő l e g , a h i n d u i z m u s az anya­

merítéssel t a n u l m á n y o z t a a világ v a l l á s a i t . S e m

gi v a l ó s á g o t c s a k a v a l ó b a n fontos dolgokat elta­

előtte, s e m u t á n a n e m végzett s e n k i i l y e n kiter­

karó l e p e l n e k tartja, m e l y e k r e a z e m b e r i s é g n e k

jedt kutatást. F i g y e l m é t főleg az ú g y n e v e z e t t vi­

o d a k e l l e n e figyelnie. A k o n f u c i a n i z m u s s z i n t é n

lágvallásokra

azok a vallások,

igyekezett elterelni a figyelmet a nyugati jellegű

amelyek sok h í v ő t t o b o r o z t a k é s d ö n t ő s z e r e p e t

g a z d a s á g i fejlődésről, és i n k á b b a világgal v a l ó

játszottak a v i l á g t ö r t é n e l e m b e n . R é s z l e t e s e n ta­

h a r m ó n i a e l é r é s é t h i r d e t t e a h e l y e t t , h o g y igye­

nulmányozta a h i n d u i z m u s t , a b u d d h i z m u s t , a

k e z n é n k azt i r á n y í t á s u n k a l á v o n n i . H a b á r K í n a

taoizmust é s a z ő s i z s i d ó v a l l á s t ( W e b e r 1 9 5 8 b ,

h o s s z ú ideig a világ l e g n a g y o b b h a t a l m ú és leg­

2005)

fordította - e z e k

és A protestáns

etika

és

a

kapitalizmus

szel­

f e j l e t t e b b k u l t ú r á j ú o r s z á g a volt, f ő v a l l á s i é r t é k e i

leme ( 1 9 9 5 ) c í m ű k ö n y v é b e n és m á s u t t is r é s z l e ­

az ö n c é l ú gazdasági fejlődésre való törekvések

tesen e l e m e z t e a k e r e s z t é n y s é g h a t á s á t a n y u g a t i

ellen hatottak.

történelemre. A z i s z l á m e l e m z é s é t a z o n b a n - b á r tervezte - n e m sikerült b e f e j e z n i e .

Weber

a

kereszténységet

megváltást

hirdető

vallásnak t e k i n t e t t e , m e r t azt tanítja; h o g y az e m ­

Weber vallásról s z ó l ó í r á s a i e l t é r n e k D u r k h e i -

b e r e k e t m e g l e h e t m e n t e n i , h a f e l v e s z i k a keresz­

méitől a n n y i b a n , h o g y a v a l l á s és a t á r s a d a l m i

tény hitet és követik erkölcsi tanításait. A b ű n és

változások ö s s z e f ü g g é s e i r e k o n c e n t r á l n a k , a m i ­

az isteni kegyelem általi m e g m e n t é s a gondolat

nek D u r k h e i m k e v é s figyelmet s z e n t e l t .

kulcsa. Olyan feszültséget és érzelmi helyzetet

Marx

gondolataitól a b b a n tér e l Weber, h o g y s z e r i n t e

teremtenek, ami a keleti vallásokban n i n c s meg.

a vallás n e m f e l t é t l e n ü l k o n z e r v a t í v e r ő ; é p p el­

A m e g v á l t ó v a l l á s o k n a k v a n b i z o n y o s „forradal­

lenkezőleg, v a l l á s i i n d í t t a t á s ú m o z g a l m a k gyak­

m i " jellegük. Míg a keleti vallások a hívőkben a

ran okoztak g y ö k e r e s t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k a t .

fennálló renddel s z e m b e n i passzivitást erősítik,

Például a m o d e r n N y u g a t k a p i t a l i s t a s z e m l é l e ­

a k e r e s z t é n y s é g a b ű n e l l e n i f o l y a m a t o s h a r c ré­

tének forrása a p r o t e s t a n t i z m u s - főleg a p u r i ­

vén lehet a fennálló rend elleni lázadást előmoz­

tanizmus - volt. A z e l s ő v á l l a l k o z ó k e l s ő s o r b a n

dító e r ő . A meglévő* d o k t r í n á k a t ú j r a é r t e l m e z ő

kálvinisták v o l t a k .

nyugati

vallási vezetők j e l e n n e k meg - mint például Jé­

beindításában nagy szerepet

zus -, akik ezzel kihívják m a g u k ellen az uralko­

gazdasági fejlődés

Sikereiket,

ami

a

játszott, e r e d e t i l e g I s t e n s z o l g á l a t á n a k v á g y a m o ­

dó hatalmakat.

tiválta. S z á m u k r a a z a n y a g i j a v a k m e g s z e r z é s e Isten k e g y é n e k j e l e volt. Weber k u t a t á s a

során

a világvallásokat

egy­

A klasszikus nézetek kritikus értékelése

ségként k e z e l t e . A p r o t e s t a n t i z m u s n y u g a t i világ fejlődésére g y a k o r o l t h a t á s á n a k v i z s g á l a t a W e -

Marx, D u r k h e i m és Weber egyaránt felsorolta a

bernél egy t ö b b k u l t ú r á r a k i t e r j e d ő , a v a l l á s o k

vallás általa alapvetőnek tartott tulajdonságait,

társadalmi é s g a z d a s á g i é l e t b e n j á t s z o t t s z e r e ­

é s n é z e t e i k b i z o n y o s é r t e l e m b e n k i e g é s z í t i k egy­

pének m e g é r t é s é r e i r á n y u l ó átfogó k u t a t á s r é ­

m á s t . M a r x n a k igaza v o l t a b b a n , h o g y a vallás­

sze. A k e l e t i v a l l á s o k e l e m z é s e

nak

során Weber

gyakran

vannak

ideológiai

vonatkozásai,

arra jutott, h o g y a z o k l e k ü z d h e t e t l e n a k a d á l y t

melyeknek célja a vezető csoportok érdekeinek

j e l e n t e n e k a n y u g a t i t í p u s ú i p a r o s o d o t t kapi­

elfogadtatása m á s o k rovására: erre a történelem

talizmus k i f e j l ő d é s e s z á m á r a . E n n e k n e m a z a z

s z á m t a l a n p é l d á v a l szolgál. Vegyük p é l d á u l a ke­

oka, hogy a k e l e t i c i v i l i z á c i ó k e l m a r a d o t t a k l e n ­

reszténység más kultúrák európai gyarmatosítók

nének; e g y s z e r ű e n m á s é r t é k e k e t v a l l a n a k , m i n t amelyek E u r ó p á b a n d o m i n á l n a k .

á l t a l i l e i g á z á s á r a gyakorolt h a t á s á t . A „ p o g á n y o ­ kat"

Kínában és I n d i á b a n - m i n t W e b e r r á m u t a t o t t - voltak o l y a n időszakok, a m i k o r a k e r e s k e d e l e m ,

megtéríteni

őszinte

igyekvő hittérítők kétségkívül

szándékból

cselekedtek,

de

tanításaik

eredménye a hagyományos kultúrák megsemmi­

az ipar és a v á r o s i a s o d á s t e n d e n c i á i felerősödtek,

s ü l é s é n e k és a f e h é r u r a l o m n a k az e l ő s e g í t é s e

de azok n e m o k o z t a k o l y a n r a d i k á l i s t á r s a d a l m i

lett. S z i n t e a z ö s s z e s k e r e s z t é n y f e l e k e z e t egé­

kapitaliz­

s z e n a 1 9 . s z á z a d i g e l t ű r t e v a g y h e l y e s e l t e is a

mus térhódítása E u r ó p á b a n . E n n e k egyik fő oka

átalakulásokat,

mint

az

iparosodott

r a b s z o l g a s á g o t az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n és a világ

a vallás volt. A h i n d u i z m u s p é l d á u l a z o k k ö z é a

más részein. Olyan doktrínákat hirdettek, ame­

vallások k ö z é tartozik, a m i k e t W e b e r „ m á s v i l á g i

l y e k s z e r i n t a r a b s z o l g a s á g az i s t e n i t ö r v é n y e k e n

J

14. F E J E Z E T

a l a p u l , é s a z e n g e d e t l e n r a b s z o l g a n e m c s a k gaz­

b a , a t á n c b a , a szájról szájra h a g y o m á n y o z ó d ó

dája, h a n e m I s t e n e l l e n i s vét.

t ö r t é n e t e k b e és az i r o d a l o m b a . A kis, k u l t ú r á k b a n

De W e b e r n e k is h e l y t á l l ó az a m e g á l l a p í t á s a ,

n i n c s h i v a t á s o s p a p i réteg, d e rhindig v a n n a k

hogy a vallásnak a meglévő társadalmi rendet

o l y a n e m b e r e k , a k i k a v a l l á s i (és s o k s z o r mági­

destabilizáló, gyakran forradalmi hatása lehet.

kus) t u d á s r a s p e c i a l i z á l ó d n a k . E n n e k s o k fajtá­

Az e g y h á z k e z d e t b e n u g y a n t á m o g a t t a a r a b s z o l ­

ja v a n ; az e g y i k l e g g y a k o r i b b a s á m á n (a szó az

gaságot a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , d e s o k e g y h á z i

észak-amerikai indiánoktól származik). A sámán

v e z e t ő k é s ő b b n a g y s z e r e p e t j á t s z o t t a z eltörlé­

o l y a n e g y é n , a k i r ő l ú g y h i s z i k , k é p e s a szelle­

s é b e n . A v a l l á s o s h i t sok, az i g a z s á g t a l a n h a t a l ­

m e k e t vagy más természetfeletti erőket rituálék

mi rendszert megdönteni szándékozó mozgalom

ú t j á n i r á n y í t a n i . A s á m á n o k a z o n b a n n é h a in­

h a j t ó e r e j e volt; k i e m e l t s z e r e p e v o l t p é l d á u l a z

kább varázslók, n e m vallási vezetők, és gyakran

1 9 6 0 - a s é v e k a m e r i k a i polgárjogi m o z g a l m a i b a n .

fordulnak hozzájuk olyanok, akik elégedetlenek

A v a l l á s a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k a t m á s - gyak­ r a n i g e n v é r e s - m ó d o n is e l ő s e g í t e t t e : a v a l l á s i o k o k b ó l vívott fegyveres k o n f l i k t u s o k é s h á b o r ú k

azzal, a m i t a k ö z ö s s é g v a l l á s i r i t u á l é i n y ú j t a n a k nekik.

révén. A vallásnak ezek a történelem során oly fontos

Totemizmus és animizmus

s z e r e p e t j á t s z ó m e g o s z t ó h a t á s a i t D u r k h e i m alig e m l í t i , ő e l s ő s o r b a n a v a l l á s n a k a t á r s a d a l m i ösz-

A kis k u l t ú r á k b a n g y a k o r i v a l l á s i f o r m a m i n d a

szetartást, k o h é z i ó t e r ő s í t ő s z e r e p é t h a n g s ú l y o z ­

t o t e m i z m u s , m i n d az a n i m i z m u s . A „ t o t e m " szó

ta. N e m n e h é z a z o n b a n e l g o n d o l á s a i t o l y m ó d o n

észak-amerikai indián törzsektől származik, de

átértelmezni, hogy ne csak a szolidaritást, h a n e m

s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l j á k a z o k r a a n ö v é n y e k r e és

a v a l l á s i m e g o s z t o t t s á g o t , k o n f l i k t u s o k a t és vál­

á l l a t o k r a is, a m e l y e k n e k t e r m é s z e t f ö l ö t t i erőt tu­

t o z á s t is m e g m a g y a r á z z á k .

l a j d o n í t a n a k . Á l t a l á b a n egy t á r s a d a l o m b a n min­

más

vallási

részben

a

csoportok saját

ellen

csoporton

Végeredményben a irányuló belüli

érzések

értékek

jó

d e n r o k o n i a l a p ú c s o p o r t n a k v a g y k l á n n a k meg­

melletti

v a n a m a g a t o t e m e , a m i h e z k ü l ö n f é l e rituálék

elkötelezettségből fakadnak. D u r k h e i m m u n k á j á n a k egyik l e g é r t é k e s e b b ré­ s z e a r i t u á l é k és c e r e m ó n i á k h a n g s ú l y o z á s a . M i n ­ den vallás hívői rendszeresen összegyűlnek, és e z e n a l k a l m a k k o r r i t u á l é k b a n v e s z n e k részt. M i n t D u r k h e i m h e l y e s e n r á m u t a t o t t , a r i t u á l é k az é l e t

k ö t ő d n e k . A t o t e m h i t i d e g e n n e k t ű n h e t az ipa­ r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a , d e bizo­ nyos, a t o t e m i z m u s h o z hasonló szimbólumok iparosodott

társadalmakban

is

előfordulnak:

egy s p o r t k l u b j e l k é p é ü l s z o l g á l ó k a b a l a á l l a t i s totem.

n a g y m é r f ö l d k ö v e i h e z is k ö t ő d n e k : i l y e n a szü­

Az animizmus a földi v i l á g b a n m e g j e l e n ő szel­

letés, a f e l n ő t t é v á l á s (sok k u l t ú r á b a n v a n a ser­

l e m e k b e n v a l ó h i t . A s z e l l e m e k e t j ó - v a g y rossz­

d ü l ő k o r h o z k ö t ő d ő r i t u á l é ) , a h á z a s s á g és a h a l á l

i n d u l a t ú n a k hiszik, és az e m b e r i viselkedést a

(van G e n n e p 1 9 7 7 ) .

hit szerint többféleképpen k é p e s e k befolyásolni.

A fejezet h á t r a l e v ő r é s z é b e n m i n d h á r o m e d d i g

E g y e s k u l t ú r á k b a n p é l d á u l ú g y h i s z i k , hogy a

tárgyalt s z e r z ő g o n d o l a t a i t f e l h a s z n á l j u k m a j d .

s z e l l e m e k o k o z z á k a b e t e g s é g e k e t v a g y az őrült­

E l ő s z ö r á t t e k i n t j ü k a főbb v i l á g v a l l á s o k a t és a

séget, i l l e t v e k é p e s e k m e g s z á l l n i e g y e m b e r t é s

v a l l á s i s z e r v e z e t e k k ü l ö n b ö z ő fajtáit. E z u t á n a

i r á n y í t a n i a v i s e l k e d é s é t . A z a n i m i s t a h i t nem

s z e k u l a r i z á c i ó v a l k a p c s o l a t o s s z o c i o l ó g i a i vitá­

k o r l á t o z ó d i k a k i s t á r s a d a l m a k r a : b i z o n y o s mér­

val f o g l a l k o z u n k : a z z a l a n é z e t t e l , h o g y a v a l l á s

tékig

j e l e n t ő s é g e e g y r e k i s e b b a z i p a r o s o d o t t társadal­

E u r ó p á b a n a k ö z é p k o r b a n g y a k r a n ü l d ö z t é k azo­

sokféle

vallási

környezetben

előfordul.

makban. Majd megvizsgáljuk a világvallásokban

kat, a k i k r ő l ú g y v é l t é k , h o g y g o n o s z s z e l l e m e k

a s z e k u l a r i z á c i ó e l l e n s z ó l ó érveket, j e l e n s é g e k e t :

s z á l l t á k m e g őket, a v a r á z s l ó k a t v a g y boszorká­

az új v a l l á s i m o z g a l m a k m e g j e l e n é s é t és a v a l l á s i

nyokat.

f u n d a m e n t a l i z m u s erejét.

A kis, „ e g y s z e r ű n e k " t ű n ő t á r s a d a l m a k is gyak­ r a n r e n d e l k e z n e k ö s s z e t e t t h i t r e n d s z e r r e l . A to­ t e m i z m u s és az a n i m i z m u s g y a k o r i b b a k a kis

A VILÁG VALLÁSAI

t á r s a d a l m a k b a n , m i n t a n a g y o k b a n , de a kis tár­

A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k b a n a v a l l á s általá­

v a n . A d é l - s z u d á n i n u e r e k p é l d á u l E. E. Evans-

b a n k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z i k a t á r s a d a l m i élet­

P r i t c h a r d ( 1 9 5 6 ) l e í r á s a s z e r i n t ö s s z e t e t t teoló­

b e n . A v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és r i t u á l é k g y a k r a n

giai r e n d s z e r r e l

b e é p ü l n e k az adott társadalom kultúrájába és

p o n t j á b a n az „ég s z e l l e m e " áll. A m o n o t e i z m u s

s a d a l m a k egy r é s z é n e k j ó v a l ö s s z e t e t t e b b vallása

m ű v é s z e t é b e : a z e n é b e , a f e s t é s z e t b e , a fafaragás­

rendelkeznek,

a m i n e k közép­

( e g y i s t e n h i t ) felé h a j l ó v a l l á s o k v i s z o n t viszony-

VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N rninmni • m irmumn i

lag ritkák a k i s e b b h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n .

a hivatalos vallás. Zsidó közösségek Európában,

A legtöbb k ö z ü l ü k p o l i t e i s t a , a z a z tagjai t ö b b

Észak-Amerikában és Ázsiában is fennmaradtak

istenben h i s z n e k .

a n n a k e l l e n é r e , h o g y á l l a n d ó ü l d ö z t e t é s n e k vol­ tak kitéve - e n n e k csúcspontjaként a n á c i k a má­ sodik világháború alatt a k o n c e n t r á c i ó s táborok­

A zsidó vallás,

b a n több millió zsidót pusztítottak el.

a kereszténység és az iszlám A világ h á r o m l e g n a g y o b b m o n o t e i s t a v a l l á s a a zsidó

vallás,

a

kereszténység

és

az

iszlám.

A

kereszténység

Mind­

három a K ö z e l - K e l e t r ő l s z á r m a z i k és k ö l c s ö n ö ­

A kereszténység a zsidó vallás sok elemét átvette

sen hatottak e g y m á s f e j l ő d é s é r e .

é s m a g á b a o l v a s z t o t t a . J é z u s o r t o d o x z s i d ó volt, é s a kereszténység a zsidó valláson belüli irányzat­ k é n t i n d u l t ; n e m i s e g y é r t e l m ű , h o g y J é z u s egyál­

A zsidó vallás

t a l á n k ü l ö n , ú j v a l l á s t akart-e l é t r e h o z n i . T a n í t v á ­

A három k ö z ü l a z s i d ó v a l l á s a l e g r é g e b b i , lét­

rá. ( A h é b e r s z ó „ f e l k e n t e t " j e l e n t , görög f o r d í t á s a

rejötte k ö r ü l b e l ü l i. e. 1 0 0 0 - r e t e h e t ő . A k o r a i

K r i s z t o s z , v a g y i s K r i s z t u s . ) P á l , egy görög a n y a ­

n y a i a z s i d ó h i t s z e r i n t i Messiásként t e k i n t e t t e k

héberek n o m á d o k voltak, a k i k a z ő s i E g y i p t o m

nyelvű r ó m a i polgár volt a kereszténység egyik fő

közelében éltek. Prófétáik, a z a z v a l l á s i v e z e t ő i k

korai terjesztője: sokat prédikált Kis-Ázsiában és

részben a r é g i ó b a n m á r m e g l é v ő m á s v a l l á s i h i ­

Görögországban. Habár a keresztényeket kezdet­

tekből

hogy

b e n kíméletlenül üldözték, Konstantin császár

ők egyetlen, m i n d e n h a t ó I s t e n b e n h i t t e k , m í g a

v é g ü l a R ó m a i B i r o d a l o m h i v a t a l o s v a l l á s á v á tet­

merítettek,

de

fontos

különbség,

szomszéd n é p e k t ö b b s é g e p o l i t e i s t a volt. A h é b e ­

te a k e r e s z t é n y s é g e t . A k e r e s z t é n y s é g g y o r s a n el­

rek hite s z e r i n t I s t e n s z i g o r ú e r k ö l c s i t ö r v é n y e k

terjedt, és a n y u g a t i k u l t ú r a m e g h a t á r o z ó j á v á vált

betartását várta e l t ő l ü k , é s r a g a s z k o d t a k a h h o z ,

a következő kétezer évben.

hogy az igazságot c s a k ők i s m e r i k és az ő h i t ü k az egyetlen igaz vallás ( Z e i t l i n 1 9 8 4 , 1 9 8 8 ) .

M a a k e r e s z t é n y s é g n e k t ö b b h í v e v a n é s vi­ l á g s z e r t e e l t e r j e d t e b b , m i n t bárrrfely m á s v a l l á s

Izrael m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i l é t r e j ö t t é i g

(lásd a 14.1. ábrát). T ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r

nem volt o l y a n á l l a m , a h o l a z s i d ó v a l l á s lett v o l n a

v a l l j a m a g á t k e r e s z t é n y n e k , de a k e r e s z t é n y s é g teológiai szempontból igen megosztott,

és sok

k ü l ö n b ö z ő e g y h á z i s z e r v e z e t r e b o m l i k . F ő ágai a r ó m a i k a t o l i c i z m u s , a p r o t e s t a n t i z m u s és a k e l e t i ortodoxia.

Az iszlám Az iszlám, m e l y n e k gyökerei részben egybeesnek a k e r e s z t é n y s é g é v e l , j e l e n l e g a v i l á g m á s o d i k leg­ n a g y o b b v a l l á s a (lásd a 14.1.

ábrát). Az i s z l á m

a z i . sz. 7 . s z á z a d i M o h a m e d p r ó f é t a t a n í t á s a i b ó l e r e d . A z i s z l á m i s t e n é n e k , A l l a h n a k a h i t sze­ r i n t m i n d e n e m b e r é s m á s é l ő l é n y felett h a t a l m a v a n . A m u s z l i m o k n a k ( i s z l á m h í v ő k ) öt v a l l á s i k ö t e l e s s é g ü k van, lopainak.

e z e k e t t e k i n t i k az iszlám

Az e l s ő az

iszlám hitvallás,

osz­

a saháda

e l m o n d á s a : „ T a n ú s í t o m , h o g y n i n c s m á s i s t e n Al­ l a h o n k í v ü l , és M o h a m e d az ő prófétája." A m á ­ sodik kötelesség a napi ötszöri ima, előtte rituális m o s d á s s a l . Az i m a s o r á n a h í v ő m i n d i g a s z a ú d a r á b i a i M e k k a s z e n t v á r o s a felé fordul, b á r h o l i s legyen a világon. A h a r m a d i k p i l l é r az a d a k o z á s a s z e g é n y e k n e k , amit az állam sokszor adóztatás céljára használt Zsidó hívő a Tórát olvassa.

fel. A n e g y e d i k a b ö j t m e g t a r t á s a : a R a m a d á n h ó -

422

14. FEJEZET

7 4 . 7 . ábra

Az e g y e s vallások k ö v e t ő i n e k s z á m a a világ

m i n d e n e m b e r b e l e s z ü l e t i k a t á r s a d a l m i é s val­

népességének arányában, 2000-ben

lási hierarchiába, mégpedig a korábbi életeinek é r d e m e i a l a p j á n . M i n d e n k a s z t n a k / m á s o k a kö­

Új vallási mozgalom tagja (1,7%)

t e l e s s é g e i és a r i t u á l é i , és az e g y e s e m b e r s o r s a a k ö v e t k e z ő é l e t é b e n n a g y r é s z t a z o n m ú l i k , hogy e z e k e t m i l y e n j ó l t e l j e s í t i . A h i n d u i z m u s elfogad­ ja a k ü l ö n b ö z ő vallási nézeteket, és n e m különí­ ti el é l e s e n a h í v ő k e t a n e m h í v ő k t ő l . Az i n d i a i s z u b k o n t i n e n s e n t ö b b m i n t 7 5 0 m i l l i ó h i n d u él. A h i n d u i z m u s - a k e r e s z t é n y s é g t ő l és az iszlám­ tól e l t é r ő e n - n e m t é r í t ő v a l l á s , n e m k í v á n s e n k i t m e g g y ő z n i , avagy „igaz h i t ű v é " t e n n i .

Buddhizmus,

konfucianizmus,

taoizmus

E h á r o m vallás a Kelet etikai vallásai, melyek n e m istent, h a n e m etikai e s z m é n y e k e t állítanak a k ö z é p p o n t b a , a m e l y e k h í v e i k e t a z u n i v e r z u m ter­ mészetes kohéziójához és egységéhez kapcsolják. A

buddhizmus

Buddha

(„a

megvilágosodott")

t a n í t á s a i b ó l e r e d , a k i az i. sz. 6. s z á z a d b a n egy Forrás:

Barrett-Kurian-Johnson (2001):

World Christian En­

cyclopedia. O x f o r d , O x f o r d U n i v e r s i t y P r e s s , 4 . o .

kis

dél-nepáli

királyság

hindu

hercege

volt.

B u d d h a s z e r i n t a z e m b e r k i s z a b a d u l h a t a z újjá­ s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á b ó l , m é g p e d i g a z á l t a l , h a le­

n a p j a s o r á n s e m m i l y e n é t e l t vagy italt n e m sza­

m o n d a v á g y a i r ó l . A m e g v á l t á s felé v e z e t ő út ele­

bad fogyasztani napközben. Az utolsó kötelesség

me az ö n f e g y e l e m és a m e d i t á c i ó , a m i n d e n n a p i

az, h o g y m i n d e n h í v ő n e k é l e t é b e n l e g a l á b b egy­

é l e t f e l a d a t a i t ó l e l k ü l ö n í t v e . A b u d d h i z m u s vég­

szer meg kell próbálnia M e k k á b a elzarándokolni.

ső c é l j a a n i r v á n a , a s p i r i t u á l i s t e l j e s s é g elérése.

A m u s z l i m hit szerint Allah M o h a m e d előtt

B u d d h a e l u t a s í t o t t a a h i n d u r i t u á l é k a t és a kaszt­

m á s próféták - k ö z t ü k M ó z e s és J é z u s - ú t j á n is m e g s z ó l a l t , d e M o h a m e d t a n í t á s a i fejezik k i leg­ p o n t o s a b b a n akaratát. A z i s z l á m i g e n elterjedt: v i l á g s z e r t e k ö r ü l b e l ü l e g y m i l l i á r d h í v e van, leg­ n a g y o b b r é s z t É s z a k - és K e l e t - A f r i k á b a n , i l l e t v e a Közel-Keleten és Pakisztánban.

r e n d s z e r t . M i n t a h i n d u i z m u s , a b u d d h i z m u s is elfogadja a h e l y i v a l l á s i v á l t o z a t o k a t , és a helyi i s t e n s é g e k b e n v a l ó h i t e t is; n e m r a g a s z k o d i k egy e g y s é g e s n é z e t h e z . A b u d d h i z m u s ma a TávolK e l e t t ö b b o r s z á g á b a n f o n t o s s z e r e p e t játszik, így T h a i f ö l d ö n , M i a n m a r b a n , S r i L a n k á n , Kínában, J a p á n b a n é s K o r e á b a n is. A konfucianizmus

A Távol-Kelet vallásai

a

hagyományos

kínai

társa­

d a l o m b a n a z u r a l k o d ó r é t e g e k k u l t ú r á j á n a k alap­ j a volt. K o n f u c i u s ( K u n g F u - c e n e v é n e k latinos

A hinduizmus

v á l t o z a t a ) az i. sz. 6. s z á z a d b a n élt, ugyanakkor, m i n t B u d d h a . K o n f u c i u s t a n í t ó volt, n e m vallási

N a g y az e l t é r é s a h á r o m eddig tárgyalt v a l l á s és a

próféta, m i n t a k ö z e l - k e l e t i v a l l á s i v e z e t ő k . Kö­

távol-keleti v a l l á s o k k ö z ö t t . A ma is j e l e n t ő s n a g y

v e t ő i n e m i s t e n n e k t e k i n t i k , h a n e m a „bölcsek

v a l l á s o k k ö z ü l a l e g r é g e b b i a hinduizmus,

mely­

b ö l c s é n e k " . A k o n f u c i a n i z m u s az e m b e r i életet a

n e k f ő t a n a i h a t e z e r é v e s e k . A h i n d u i z m u s poli-

t e r m é s z e t b e l s ő h a r m ó n i á j á h o z akarja igazítani,

teista vallás. A n n y i r a sokféle hinduista irányzat

és az ősök tiszteletét hangsúlyozza.

létezik, hogy egyes e l e m z ő k szerint inkább több

A taoizmus h a s o n l ó e l v e k e n a l a p u l , a meditá­

rokon vallás együttesének kellene tekinteni, m i n t

ciót

egyetlen vallásnak; a hit n é h á n y közös eleme

m i n t egy m a g a s a b b s z i n t ű é l e t felé v e z e t ő utat.

köti össze a sok kisebb helyi egyházat és vallási

L a o - c e , a t a o i z m u s a l a p í t ó j a K o n f i c i u s h o z hason­

szokást.

l ó a n t a n í t ó volt, n e m v a l l á s i próféta. M i n d a kon­

és

az

erőszakmentességet

hangsúlyozva,

A l e g t ö b b h i n d u elfogadja a r e i n k a r n á c i ó t : azt

f u c i a n i z m u s , m i n d a t a o i z m u s s o k e l e m e fenn­

a hitet, h o g y m i n d e n é l ő l é n y a s z ü l e t é s , h a l á l

m a r a d t a k í n a i s z o k á s o k b a n és h i t v i l á g b a n , ám

és ú j j á s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á n a k r é s z e . A h i n d u i z ­

h a t á s u k m á r a m e g g y e n g ü l t a k o m m u n i s t a állam

m u s másik fő része a kasztrendszer, a m i szerint

elszánt vallásellenessége miatt.

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

Az egyházaknak általában formális, bürokratikus

Vallási szervezetek

s z e r k e z e t e v a n , e g y m á s a l á é s fölé r e n d e l t v a l l á s i A vallás s z o c i o l ó g i á j a m á r a k e z d e t e k t ő l , D u r k ­

t i s z t v i s e l ő k k e l , és j e l l e m z ő e n a v a l l á s k o n z e r v a t í ­

heim és W e b e r í r á s a i ó t a foglalkozik az E u r ó p á n

vabb oldalát jelentik, h i s z e n a fennálló intézmé­

kívüli vallásokkal. M i n d a z o n á l t a l g y a k r a n m i n ­

nyes rend részei. Legtöbb követőjüknek a szülei

den vallást az e u r ó p a i t a p a s z t a l a t o k r a é p ü l ő fo­

is u g y a n a n n a k az e g y h á z n a k a tagjai.

galmak és e l m é l e t e k a l a p j á n p r ó b á l t a k v i z s g á l n i .

A s z e k t á k v i s z o n y l a g k i c s i k ; c é l j u k á l t a l á b a n az

Az olyan fogalmak p é l d á u l , m i n t a felekezet v a g y

„igaz ú t " m e g t a l á l á s a és k ö v e t é s e . Á l t a l á b a n kivál­

a szekta, f e l t é t e l e z i k a f o r m á l i s v a l l á s i s z e r v e z e ­

n a k a z őket k ö r ü l v e v ő t á r s a d a l o m b ó l é s saját kö­

tek létét; így a l i g h a l e h e t n e k h a s z n o s a k o l y a n

z ö s s é g e k e t h o z n a k létre. A s z e k t á k tagjai az egyhá­

vallások t a n u l m á n y o z á s k o r ,

m e l y e k a spiritua-

zakat r o m l o t t n a k tartják. A l e g t ö b b e s e t b e n a szek­

litást a n a p i é l e t r é s z é v é k í v á n j á k t e n n i , v a g y

t á k n a k n i n c s e n e k tisztségviselői, é s m i n d e n tagot

amelyek a v a l l á s t teljes

mértékben

integrálni

szeretnék a polgári és p o l i t i k a i é l e t b e . Az u t ó b ­ bi n é h á n y é v t i z e d b e n a s z o c i o l ó g u s o k i g y e k e z t e k egy

összehasonlító

szociológiai

megközelítést

e g y e n l ő n e k t e k i n t e n e k . Vannak, akik egy s z e k t á b a s z ü l e t n e k , de a l e g t ö b b e n m a g u k l é p n e k be vallási meggyőződésből.

i

meghonosítani, a m i a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s o k a t a sa­ ját g o n d o l a t r e n d s z e r ü k ö n b e l ü l r ő l p r ó b á l j a értel­ mezni (Wilson 1 9 8 2 ; v a n der Veer 1 9 9 4 ) . A korai e l m é l e t e k s z e r z ő i , m i n t M a x W e b e r

Felekezetek és kultuszok Más

szerzők

továbbfejlesztették

a

Weber

és

(Weber 2 0 0 5 ) , E r n s t T r o e l t s c h ( T r o e l t s c h 1 9 3 1 ) é s

Troeltsch által javasolt egyház/szekta tipológiát.

Richard N i e b u h r ( N i e b u h r 1 9 2 9 ) a v a l l á s i szer­

I l y e n H o w a r d B e c k e r ( 1 9 5 0 ) , a k i k é t t o v á b b i tí­

vezeteket a s z e r i n t s o r o l t á k b e , h o g y m e n n y i r e

p u s t k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g : a felekezetet és a kul­

bevettek, h a g y o m á n y o s a k . A s k á l a e g y i k v é g é n a

tuszt. A f e l e k e z e t o l y a n szekta, a m e l y e l v e s z t e t t e

- hagyományos és a t á r s a d a l m i é l e t r é s z é t k é p e ­

megújító dinamizmusát, és tiltakozó csoportból

ző - egyházak v a n n a k , a m á s i k o n a k u l t u s z o k , a

i n t é z m é n y e s t e s t ü l e t t é vált.

szekták pedig v a l a h o v a a k e t t ő k ö z é t e h e t ő k . Ez

fennmaradó szekták elkerülhetetlerfül felekezetté

a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s az e u r ó p a i és e g y e s ü l t ál­

v á l n a k . A k á l v i n i z m u s és a m e t o d i z m u s létrejöt­

lamokbeli v a l l á s o k t a n u l m á n y o z á s á n a l a p u l , é s

tekor, a m i k o r k ö v e t ő i k b e n n a g y s z e n v e d é l y e k e t

vitatott, h o g y m e n n y i r e j ó l a l k a l m a z h a t ó a n e m

keltettek, szekták voltak; az évek során a z o n b a n

Ma a s z o c i o l ó g u s o k tudják, h o g y a s z e k t a és kultusz s z a v a k n a k n e g a t í v k o n n o t á c i ó i v a n n a k , és ezt i g y e k e z n e k e l k e r ü l n i . E z é r t a kortárs val­ néha

ideig

elfogadottabbak, „tiszteletre m é l t ó b b a k " lettek.

keresztény v i l á g b a n .

lásszociológusok

A hosszabb

az

új

vallási

mozgalmak

kifejezést h a s z n á l j á k a z o l y a n ú j a b b v a l l á s i szer­ vezetekre, a m e l y e k n e m é l v e z i k azt a t i s z t e l e t e t ,

A f e l e k e z e t e k e t az e g y h á z a k t ö b b é - k e v é s b é legi­ t i m s z e r v e z e t k é n t fogadják el. A f e l e k e z e t e k és az egyházak egymás mellett működnek, gyakran harmonikus együttműködésben. A kultuszok hasonlítanak a

szektákhoz,

de

v a n n a k k ö z t ü k k ü l ö n b s é g e k . A k u l t u s z o k a legla-

amit a régebbi, elfogadott v a l l á s o k m e g k a p n a k

z á b b a n s z e r v e z ő d ő é s l e g á t m e n e t i b b v a l l á s i szer­

(Hexham-Poewe 1 9 9 7 ; Hadden 1 9 9 7 ) .

vezetek,

amelyekhez olyan egyének tartoznak,

a k i k e l u t a s í t j á k a „rajtuk k í v ü l i t á r s a d a l o m érté­ k e i t " . A k ö z é p p o n t b a n az e g y é n i é l m é n y áll, és

Egyházak és szekták

az, h o g y a h a s o n l ó a n g o n d o l k o d ó e m b e r e k együtt l e h e s s e n e k . A tagok n e m l é p n e k be formálisan

Minden v a l l á s b a n s z e r e p e v a n a h í v ő k k ö z ö s s é ­ geinek, de e z e k a k ö z ö s s é g e k s o k f é l e m ó d o n szer­ veződhetnek. A v a l l á s i s z e r v e z e t e k c s o p o r t o s í ­ tásának egyik m ó d j á t M a x W e b e r é s kollégája, Ernst T r o e l t s c h v a l l á s t ö r t é n é s z d o l g o z t a k i (Tro­ eltsch 1 9 8 1 ) . W e b e r é s T r o e l t s c h e g y h á z a k a t é s szektákat k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g . A z e g y h á z a k nagy, elfogadott v a l l á s i s z e r v e z e t e k - m i n t p é l d á u l a

egy k u l t u s z b a , h a n e m á t v e s z i k a n n a k t a n a i t v a g y előírt viselkedésformáit.

A tagoknak

általában

e n g e d é l y e z i k m á s v a l l á s o k g y a k o r l á s á t . A szek­ t á k h o z h a s o n l ó a n a k u l t u s z o k is g y a k r a n kariz­ matikus vezetők köré szerveződnek. A nyugati v i l á g b a n ma a k u l t u s z o k k ö z é t a r t o z i k a s p i r i t u a ­ l i z m u s , az a s z t r o l ó g i a v a g y a t r a n s z c e n d e n t á l i s meditáció.

katolikus vagy az a n g l i k á n e g y h á z . A s z e k t á k

A karizmatikus vezetők köré épülő kultuszok

az e l k ö t e l e z e t t h í v ő k k i s e b b , k e v é s b é s z e r v e z e t t

e g y i k tragikus p é l d á j a 1 9 9 3 - b a n k e r ü l t napvilág­

csoportosulásai, a m e l y e k á l t a l á b a n egy e g y h á z ­

ra az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . D a v i d K o r e s h , a k i a

ból válnak k i t i l t a k o z á s k é p p e n a n n a k v á l t o z á s a i

davidiánusok

miatt - így t e t t e k a k á l v i n i s t á k és a m e t o d i s t á k .

v e z e t ő j e volt, m e s s i á s n a k m o n d t a m a g á t . Á l l í t ó -

(Branch

Davidians)

kultuszának

14. F E J E Z E T

Videofelvétel képkockája David Koreshről, a d a v i d i á n u s o k szinte hipnotikus erejű vezetőjéről. S o k követője halt m e g tragikus körülmények között.

lag illegális fegyvereket h a l m o z o t t fel, t ö b b fele­

ként

sége volt é s a c s o p o r t t e x a s i , W a c ó b a n l é v ő k ö z ö s

mert a tanításai fenyegették R ó m a fennhatósága

lakhelyén élő gyerekeket is szexuálisan zaklatta.

alatti J ú d e a vallási rendjét.

indult.

Jézust

a z é r t f e s z í t e t t é k keresztre,

A m i k o r a z E g y e s ü l t Á l l a m o k fegyveres e r ő i öszszecsapások és hosszas patthelyzet után megtá­ madták a davidiánusok bázisát, tűz keletkezett

Mozgalmak

é s a c s o p o r t c s a k n e m 8 0 tagja, k ö z t ü k 1 9 g y e r e k meghalt. N e m tisztázódott, hogy a tüzet Koresh

A

p a r a n c s á r a gyújtották - ő á l l í t ó l a g a m e g a d á s h e ­

e g y i k alfaja.

lyett a t ö m e g e s ö n g y i l k o s s á g r a s z ó l í t o t t fel - vagy a hatóságok okozták.

vallási

/ A

S z e r e t n é n k h a n g s ú l y o z n i , h o g y az, a m i egy or­ szágban kultusznak számít, m á s h o l lehet, hogy

20.,

mozgalom

társadalmi „Politika,

a

társadalmi

mozgalmakat kormányzat

és

mozgalmak

részletesebben a terrorizmus"

című

fejezet tárgyalja, a 6 6 9 - 6 7 3 . o l d a l o n ) .

elfogadott v a l l á s . A m i k o r a z i n d i a i g u r u k (val­ lási tanítók) az Egyesült Királyságba költöznek,

A v a l l á s i m o z g a l o m o l y a n e m b e r e k közössége,

ezt a k ü l ö n b s é g e t t a p a s z t a l j á k . A k e r e s z t é n y s é g

a k i k egy ú j v a l l á s e l t e r j e s z t é s e v a g y egy m e g l é v ő

J e r u z s á l e m b e n szektaként jött létre az ókorban,

v a l l á s á t é r t e l m e z é s e é r d e k é b e n a l k o t n a k csopor­

é s s o k á z s i a i o r s z á g b a n m a a z e v a n g é l i k u s egy­

tot. A v a l l á s i m o z g a l m a k n a g y o b b a k a szektáknál

h á z a t a Nyugatról, főleg az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l

é s k e v é s b é z á r k ó z n a k e l a z ú j t a g o k felvételétől

behozott kultusznak tekintik. Ezért a kultuszokat

- bár, a k á r c s a k az e g y h á z a k és a s z e k t á k eseté­

n e m s z a b a d „ s z o k a t l a n n a k " t e k i n t e n i . Jeffrey K .

b e n , a m o z g a l m a k a t s e m m i n d i g l e h e t egyértel­

Hadden, vallásszociológus rámutat (1970), hogy

m ű e n m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a s z e k t á k t ó l (vagy a kul­

az

mintegy

t u s z o k t ó l ) . V a l ó j á b a n a z ö s s z e s s z e k t a é s kultusz

emberi

civilizáció

során

létrejött

1 0 0 0 0 0 vallás mindegyike új volt valamikor; a

b e s o r o l h a t ó a v a l l á s i m o z g a l m a k k ö z é . Vallási

l e g t ö b b , sőt t a l á n m i n d e n k é s ő b b k ö z t i s z t e l e t n e k

m o z g a l o m v o l t a k e r e s z t é n y s é g az 1. században,

ö r v e n d ő vallás l e n é z e t t s z e k t a k é n t vagy kultusz­

a m i k o r l é t r e j ö t t és t e r j e d n i k e z d e t t , a l u t h e r á n u s

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

m o z g a l o m , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 5 0 0 é v v e l késeibb

S o k ú j v a l l á s i m o z g a l o m a fent l e í r t n a g y vallá­

megosztotta az európai kereszténységet, és azok

si h a g y o m á n y o k e g y i k é b ő l vált ki, m i n t a k e r e s z ­

a c s o p o r t o k is, a m e l y e k a k ö z e l m ú l t b a n z a j l ó

ténység, a h i n d u i z m u s vagy a b u d d h i z m u s , má­

iszlám f o r r a d a l o m s z e r e p l ő i v o l t a k (az i s z l á m

sok pedig Nyugaton a közelmúltig szinte teljesen

forradalmat a f e j e z e t b e n k é s ő b b r é s z l e t e s e n tár­

i s m e r e t l e n h a g y o m á n y o k folytatásai. N é h á n y ú j

gyaljuk).

vallási mozgalmat valójában karizmatikus veze­

A v a l l á s i m o z g a l m a k f e j l ő d é s ü k s o r á n általá­

tője h o z o t t l é t r e a s e m m i b ő l . Ez a h e l y z e t p é l d á u l

ban u g y a n a z o k o n a fő s t á d i u m o k o n m e n n e k át.

a S u n M y u n g M o o n t i s z t e l e t e s á l t a l v e z e t e t t , sa­

A kezdeti i d ő k b e n j e l l e m z ő e n egy n a g y h a t á s ú

j á t b e v a l l á s a s z e r i n t n é g y é s fél m i l l i ó tagot s z á m ­

vezető adja m e g a m o z g a l o m erejét és összetar­

láló Egyesítő Egyházzal. Az új vallási mozgalmak

tását. M a x W e b e r az i l y e n v e z e t ő k e t karizmati­

tagjai á l t a l á b a n m a g u k v e t t é k fel h i t ü k e t é s n e m

kusnak n e v e z t e ; a k i k k é p e s e k i n s p i r á l ó e r e j ü k k e l

a vallásba születtek. T ö b b s é g ü k b e n jól képzett,

lenyűgözni é s k ö v e t ő j ü k k é t e n n i a z e m b e r e k e t

középosztálybeli emberek.

(Weber

definíciója

szerint

lehet

karizmatikus

A l e g t ö b b új v a l l á s i m o z g a l o m N a g y - B r i t a n n i á ­

vezető egy p o l i t i k u s is, p é l d á u l M a o C e - t u n g Kí­

b a n a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l v a g y K e l e t r ő l szár­

nából, n e m c s a k J é z u s v a g y M o h a m e d ) . A v a l l á s i

mazik, bár némelyik, m i n t például az 1955-ben

mozgalmak vezetői általában kritizálják a bevett

a l a p í t o t t A e t h e r i u s T á r s a s á g é s a z 1 9 7 1 - e n lét­

vallási s z e r v e z e t e k e t , és egy új ü z e n e t e t k í v á n n a k

rejött E m i n A l a p í t v á n y b r i t e r e d e t ű . A m á s o d i k

közvetíteni. K e z d e t b e n a v a l l á s i m o z g a l m a k n a k

világháború óta az Egyesült Á l l a m o k b a n több új

nincs kialakult h a t a l m i r e n d j ü k . Tagjaik általá­

v a l l á s i m o z g a l o m j ö t t l é t r e , m i n t k o r á b b a n bár­

ban k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n v a n n a k a v e z e t ő v e l ,

mikor, é s p é l d á t l a n u l s o k f e l e k e z e t o l v a d t ö s s z e ,

és együtt terjesztik az új t a n o k a t . A fejlődés m á s o d i k s z a k a s z a a v e z e t ő h a l á l a után k e z d ő d i k . R i t k a , h o g y a k ö v e t ő k k ö z ü l egy

illetve szakadt részekre. A legtöbb rövid életű volt, d e n é h á n y k ö z ü l ü k f i g y e l e m r e m é l t ó s z á m ú követőt szerzett.

•

új karizmatikus v e z e t ő k e r ü l j ö n ki, így ez a sza­

T ö b b elmélet is született az új vallási mozgal­

kasz kritikus i d ő s z a k . A m o z g a l o m e k k o r a „kariz­

m a k népszerűségének okáról. Egyes megfigyelők

ma rutinná válásával" találkozik, ahogy W e b e r

s z e r i n t az ok a t á r s a d a l o m l i b e r a l i z á c i ó j a és szeku­

írta. A f e n n m a r a d á s h o z f o r m a l i z á l t s z a b á l y o k a t

larizációja, sőt a h a g y o m á n y o s egyházak h a s o n l ó

és eljárásokat k e l l l é t r e h o z n i a , h i s z e n szervező­

t e n d e n c i á i . A z o k , a k i k ú g y érzik, h o g y a h a g y o ­

erőként m á r n e m s z á m í t h a t a v e z e t ő k a r i z m á j á ­

mányos vallások már csak a rituálékra koncent­

ra. S o k m o z g a l o m h a n y a t l á s n a k i n d u l , a m i k o r

r á l n a k é s m á r n i n c s b e n n ü k s p i r i t u a l i t á s , meg­

vezetője m e g h a l v a g y a h á t t é r b e s z o r u l . A z o k b ó l

n y u g v á s t és k ö z ö s s é g i é r z é s t t a l á l h a t n a k a k i s e b b ,

a mozgalmakból, amelyek hosszú távon fennma­

kevésbé személytelen, új vallási mozgalmakban.

radnak, e g y h á z s z e r v e z ő d i k . M á s szóval, o l y a n formális s z e r v e z e t t é v á l n a k , a m e l y m e g s z i l á r d u l t hatalmi r e n d d e l , r ö g z ü l t s z i m b ó l u m o k k a l és ri­ tuálékkal r e n d e l k e z i k . A z i l y e n e g y h á z a k b ó l ké­ sőbb új m o z g a l m a k i n d u l h a t n a k , a m e l y e k meg­ kérdőjelezik a n n a k t a n í t á s a i t , b e l s ő e l l e n z é k e t alkotnak vagy ki is v á l n a k b e l ő l e .

M á s o k a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k b a n látják a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k t e r j e d é s é n e k okát ( W i l s o n 1 9 8 2 ) . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i n o r m á k meg­ g y e n g ü l é s e vagy m e g s z ű n é s e m i a t t a z e m b e r e k m a g y a r á z a t o t és m e g n y u g v á s t k e r e s n e k . A s z e m é ­ lyes spiritualitást h a n g s ú l y o z ó c s o p o r t o k és szek­ ták p é l d á u l azt m u t a t j á k : s o k a n ú g y érzik, szüksé­ gük v a n arra, h o g y e b b e n a változó, b i z o n y t a l a n v i l á g b a n újra m e g t a l á l j á k az utat a saját b e l s ő érté­

Új vallási mozgalmak

k e i k h e z vagy h i t ü k h ö z .

Habár a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága az u t ó b ­

vallási mozgalmak vonzóak azok számára, akik

bi é v t i z e d e k b e n c s ö k k e n ( l á s d a 14.3. és a 14.4.

ú g y érzik, e l i d e g e n e d t e k a t á r s a d a l o m t ó l . A szek­

ábrát, 4 3 4 - 4 3 5 . o.), a v a l l á s m á s f o r m á i e k ö z b e n

t á k é s k u l t u s z o k kollektív, k ö z ö s s é g i m e g k ö z e l í ­

erősödnek. A s z o c i o l ó g u s o k az új v a l l á s i m o z ­

t é s e egyes s z e r z ő k s z e r i n t t á m o g a t á s t és a vala­

galmak kifejezést h a s z n á l j á k a r r a a s o k f é l e vallá­

h o v a t a r t o z á s é r z é s é t nyújtja. A k ö z é p o s z t á l y b e l i

E z e n k í v ü l s z e r e p e l e h e t a n n a k is, h o g y a z ú j

si és s p i r i t u á l i s c s o p o r t r a , k u l t u s z r a és s z e k t á r a ,

f i a t a l o k p é l d á u l n i n c s e n e k k i k ö z ö s í t v e , n e m szo­

amelyek a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a h a g y o m á n y o s

r u l n a k a t á r s a d a l o m p e r e m é r e , de é r z e l m i l e g és

egyházak m e l l e t t l é t r e j ö t t e k . A z ú j v a l l á s i m o z ­

spirituálisán elszigetelve érezhetik magukat. Egy

galmak r e n d k í v ü l s o k f é l e c s o p o r t o t f o g l a l n a k m a ­

k u l t u s z b a n v a l ó tagság s e g í t h e t l e g y ő z n i a z e l i d e ­

gukban, a N e w Age m o z g a l m o n b e l ü l i s p i r i t u á l i s

g e n e d é s é r z é s é t (Wallis 1 9 8 4 ) .

és ö n s e g í t ő c s o p o r t o k t ó l az o l y a n szektákig, m i n t a Krisna-tudatúak N e m z e t k ö z i S z e r v e z e t e .

Az új vallási mozgalmakat h á r o m fő csoportba lehet

sorolni:

léteznek

világ felé forduló,

világta-

14. F E J E Z E T

gadó és a világtól elforduló m o z g a l m a k . Ez a b e s o ­ r o l á s a c s o p o r t és a t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a l a p u l .

Világ felé forduló mozgalmak A világ felé forduló m o z g a l m a k i n k á b b h a s o n l í ­ t a n a k ö n s e g í t ő vagy t e r á p i á s c s o p o r t o k r a , m i n t a hagyományos vallási csoportokra. Gyakran nin­ c s e n e k b e n n ü k r i t u á l é k , e g y h á z a k vagy f o r m á l i s teológia, és a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a n a tagok s p i r i t u a l i t á s a áll. A h o g y a n é v is m u t a t j a , a világ felé forduló m o z g a l m a k n e m u t a s í t j á k el a kül­ világot é s a n n a k é r t é k e i t . E h e l y e t t i n k á b b a b b a n p r ó b á l j á k m e g s e g í t e n i tagjaikat, h o g y e b b e n a vi­ lágban sikeresebbek lehessenek. A S z c i e n t o l ó g i a E g y h á z is i l y e n c s o p o r t . L. Ron Hubbard alapította Kaliforniában, de mára v i l á g s z e r t e s o k tagja v a n . A s z c i e n t o l ó g u s o k sze­ r i n t m i n d e n e m b e r s p i r i t u á l i s lény, d e á l t a l á b a n e l h a n y a g o l j u k ezt az o l d a l u n k a t . A s z c i e n t o l ó g i a s z e r i n t a z e m b e r v i s s z a s z e r e z h e t i elfelejtett spiri­ t u á l i s k é p e s s é g e i t a z e z e k e t b e n n e t u d a t o s í t ó tré­ n i n g e k segítségével, é s így e l m é j é t m e g t i s z t í t v a k é p e s s é v á l i k a n n a k teljes e r e j é t k i a k n á z n i . A N e w Age m o z g a l o m s o k v o n u l a t a t a r t o z i k a világ felé forduló m o z g a l m a k k ö z é . A N e w Age a z 1 9 6 0 - a s é s 1 9 7 0 - e s é v e k e l l e n k u l t ú r á j á b ó l szü­ letett é s sokféle h i t e t , s z o k á s t é s é l e t m ó d o t ö l e l fel. A N e w Age m o z g a l m a k k ö z é t a r t o z i k egye­ b e k k ö z ö t t t ö b b f é l e p o g á n y t a n í t á s (kelta, druida, é s z a k - a m e r i k a i i n d i á n stb.), a s á m á n i z m u s , az á z s i a i m i s z t i c i z m u s t ö b b válfaja, a w i c c a r i t u á l é k és a z e n m e d i t á c i ó is. A N e w Age m o z g a l o m m i s z t i c i z m u s a látszó­ lag é l e s e l l e n t é t b e n áll a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l , a m e l y e k b e n a N e w A g e elterjedt, de v a l ó j á b a n k ö v e t ő i a m o d e r n világ k i h í v á s a i v a l v a l ó m e g k ü z ­ d é s a l t e r n a t í v m ó d j a i t k e r e s i k . A N e w Age a z o n ­ b a n n e m tekintendő egyszerűen a jelennel való radikális szakításnak. Tendenciái beleillenek a kultúra főáramát j e l l e m z ő f o l y a m a t b a . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a z e g y é n s o h a n e m látott s z a b a d ­ sággal, függetlenséggel r e n d e l k e z i k saját é l e t é n e k k i a l a k í t á s á b a n . E b b e n a t e k i n t e t b e n a N e w Age m o z g a l o m c é l j a i e g y b e e s n e k a m o d e r n kor céljai­ val: a z e m b e r e k e t arra bátorítja, h o g y távolodja­ n a k el a h a g y o m á n y o s é r t é k e k t ő l és e l v á r á s o k t ó l , s é l j é k é l e t ü k e t a k t í v a n és á t g o n d o l t a n .

A világtagadó mozgalmak A világ felé forduló m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n a v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k é l e s e n k r i t i z á l j á k a kül­ világot. G y a k r a n k ö v e t e l n e k m e g k o m o l y élet­

m ó d v á l t á s t tagjaiktól, p é l d á u l h o g y é l j e n e k aszketikusan, vagy kövessék a m o z g a l o m szabályait ö l t ö z k ö d é s , h a j v i s e l e t vagy é p p e n é t r e n d terén. A v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k g y a k r a n k i z á r ó jelle­ g ű e k a tagok b e f o g a d á s á b a n , a j e l l e m z ő e n nyitot­ t a b b világ felé f o r d u l ó m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n . E g y e s v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k a totális intézmé­ nyek b i z o n y o s t u l a j d o n s á g a i t m u t a t j á k ; elvárják a tagoktól, h o g y feladják saját e g y é n i s é g ü k e t , fo­ g a d j a n a k el s z i g o r ú e t i k a i s z a b á l y r e n d s z e r e k e t és s z a k í t s á k m e g k a p c s o l a t u k a t a külvilággal. A l e g t ö b b v i l á g t a g a d ó m o z g a l o m s o k k a l na­ g y o b b e l k ö t e l e z e t t s é g e t és i d ő r á f o r d í t á s t vár el a tagjaitól, m i n t a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k . Egyes csoportok szeretetnyilvánításokkal manipulálják l e e n d ő tagjaikat, t e l j e s e n e l k ö t e l e z e t t é t é v e őket a szervezet mellett. Az érdeklődőket elhalmozzák f i g y e l m ü k k e l és a s z e r e t e t f o l y a m a t o s kifejezé­ sével, a m í g é r z e l m i l e g k ö t ő d n i k e z d e n e k a cso­ porthoz. Egyes mozgalmakat már agymosással is g y a n ú s í t o t t á k , m o n d v á n : át akarják v e n n i a tagok felett az i r á n y í t á s t és m e g akarják f o s z t a n i őket az önálló döntés képességétől. S o k v i l á g t a g a d ó k u l t u s z é s s z e k t a k e r ü l t már az á l l a m , a m é d i a és a n a g y k ö z ö n s é g figyelmé­ n e k k ö z é p p o n t j á b a . B i z o n y o s e x t r é m világtagadó k u l t u s z o k i g e n a g g a s z t ó a k . P é l d á u l a j a p á n Aum S i n r i k j o c s o p o r t gyilkos s z a r i n gázt engedett a t o k i ó i m e t r ó b a 1 9 9 5 - b e n . A z i d e g b é n í t ó gáz 1 2 e m b e r h a l á l á t o k o z t a é s t ö b b e z e r e m b e r n é l lép­ t e k fel s ú l y o s m é r g e z é s i t ü n e t e k . (A vezetőjü­ ket, S h o k o A s a h a r á t a j a p á n b í r ó s á g a támadás e l r e n d e l é s é é r t 2 0 0 4 f e b r u á r j á b a n h a l á l r a ítélte.) A z e g y e s ü l t á l l a m o k b e l i d a v i d i á n u s k u l t u s z (lásd a 4 2 3 - 4 2 4 . o l d a l o n ) s z i n t é n v i l á g s z e r t e a lapok c í m o l d a l á r a került, a m i k o r 1 9 9 3 - b a n h a l á l o s ál­ d o z a t o k a t k ö v e t e l ő ö s s z e c s a p á s b a k e v e r e d e t t az a m e r i k a i h a t ó s á g o k k a l , m i u t á n a s z e r v e z e t tagjait fegyverek f e l h a l m o z á s á v a l é s g y e r e k m o l e s z t á l á s sal gyanúsították meg.

A világtól elforduló mozgalmak A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k h a r m a d i k t í p u s a hason­ lít l e g j o b b a n a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k r a . A vi­ lágtól elforduló m o z g a l m a k a b e l s ő v a l l á s i élet f o n t o s s á g á t h a n g s ú l y o z z á k az e v i l á g i b b szem­ p o n t o k h e l y e t t . A z i l y e n c s o p o r t o k tagjai viszs z a akarják s z e r e z n i s p i r i t u á l i s tisztaságot, ami szerintük elveszett a h a g y o m á n y o s vallásokban. M í g a v i l á g felé f o r d u l ó és a v i l á g t a g a d ó moz­ g a l m a k g y a k r a n a v a l l á s é r d e k é b e n t ö r t é n ő élet­ m ó d - v á l t o z t a t á s s a l j á r n a k , a v i l á g t ó l elforduló m o z g a l m a k s o k k ö v e t ő j e s z á m o t t e v ő változá­ s o k n é l k ü l folytatja a d d i g i m i n d e n n a p i életét é s

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

munkáját. A v i l á g t ó l e l f o r d u l ó m o z g a l m a k e g y i k

427

de nő, és a várakozások szerint s z á m u k hamaro­

jó példája a p ü n k ö s d i z m u s . K ö v e t ő i h i t e s z e r i n t

s a n m e g h a l a d j a m a j d a férfiakét az a n g l i k á n pa­

a Szentlélek szavát h a l l a n i l e h e t azokon keresz­

pok között. 2 0 0 5 j ú l i u s á b a n az anglikán egyház

tül, akik k i v á l t s á g o s k é p e s s é g , a „ n y e l v e k e n szó­

egy s z a v a z á s e r e d m é n y e k é n t m e g i n d í t o t t a azt a

lás" b i r t o k á b a n v a n n a k .

folyamatot, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t a n ő k püs­ pökök is lehetnek, bár ezt az egyház sok magas rangú vezetője ellenzi.

Kereszténység, n e m és szexualitás

A k a t o l i k u s e g y h á z k o n z e r v a t í v a b b az a n g l i k á n ­ nál, továbbra is a n e m e k egyenlőtlenségét támo­

Az egyházak és f e l e k e z e t e k , a h o g y a k o r á b b i a k ­

gatja. A k a t o l i k u s v e z e t ő k m i n d i g e l u t a s í t o t t á k a

ból is kitűnik, h a t á r o z o t t h a t a l m i r e n d s z e r r e l

nők pappá szentelését célzó kéréseket. 1977-ben

rendelkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k . E z e k b e n a hierar­

R ó m á b a n a S z e n t Kongregáció a Hit Eszméjéért

chiákban, m i n t a t á r s a d a l m i é l e t m á s t e r ü l e t e i n

k i j e l e n t e t t e , h o g y n ő k n e m l e h e t n e k k a t o l i k u s pa­

is, a nők á l t a l á b a n k i s z o r u l n a k a h a t a l o m b ó l . Ez

pok. Ezt azzal indokolták, hogy Jézus n e m hívott

a kereszténységnél n a g y o n e g y é r t e l m ű , de az ösz-

tanítványai közé nőt. 2 0 0 4 januárjában hét nőt, akiket a lázadó argentin püspök, R ó m u l o Anto­

szes nagy v a l l á s r a j e l l e m z ő . Több mint száz éve Elizabeth Cady S t a n t o n amerikai nőjogi a k t i v i s t a k i a d o t t egy B i b l i a - k o m ­ mentárokat

tartalmazó

k ö n y v e t , A nők Bibliája

címmel. S z e r i n t e I s t e n e g y e n l ő é r t é k ű n e k t e r e m ­ tette a férfit és a n ő t , és a B i b l i á n a k ezt t ü k r ö z ­ nie kellene. S t a n t o n s z e r i n t a B i b l i a „ m a s z k u l i n " jellege n e m t ü k r ö z i h i t e l e s e n I s t e n igéjét, h a n e m abból fakad, h o g y a B i b l i á t férfiak írták. 1 8 7 0 - b e n

nio B r a s c h i szentelt pappá, kiátkozták az egyház­ ból, és felszentelésüket is visszavonták. II. J á n o s Pál p á p a arra bátorította a nőket, hogy térjenek v i s s z a a feleség és a n y a s z e r e p é h e z , t á m a d t a a n ő k és a férfiak a l a p v e t ő e g y e n l ő s é g é t h i r d e t ő fe­ minista ideológiákat és támogatta az abortuszt és a f o g a m z á s g á t l á s t tiltó, a n ő k s z a b a d s á g á t t o v á b b korlátozó intézkedéseket (Vatican 2 0 0 4 ) .

az anglikán e g y h á z ú g y n e v e z e t t „revíziós b i z o t t ­

Az a n g l i k á n e g y h á z b a n a v i t a a n e m e k k é r d é ­

ságot" hozott létre a B i b l i a s z ö v e g é n e k felülvizs­

s é r ő l az u t ó b b i é v e k b e n a h o m o s z e x u a l i t á s és a

gálatára, de, m i n t S t a n t o n r á m u t a t o t t , e n n e k tag­

p a p s á g k é r d é s é r e t e v ő d ö t t át. A k e r e s z t é n y egy­

jai között e g y e t l e n n ő s e m volt. E l i z a b e t h C a d y

házban régóta szolgálnak homoszexuálisok, de

Stanton s z e r i n t n i n c s o k u n k f e l t é t e l e z n i , h o g y

s z e x u á l i s h a j l a m a i k a t eddig e l n y o m t á k v a g y fi­

Isten férfi lett v o l n a , h i s z e n a S z e n t í r á s egyértel­

gyelmen kívül hagyták. (A katolikus egyház még

művé teszi, h o g y m i n d a férfiakat, m i n d a n ő k e t

m i n d i g a z 1 9 6 1 - b e n k i a d o t t á l l á s p o n t h o z tartja

Isten saját k é p é r e t e r e m t e t t e . M i k o r egy kollégá­

m a g á t , a m i s z e r i n t a „perverz h a j l a m ú " h o m o s z e ­

j a egy k o n f e r e n c i á t a z „ I s t e n h e z , m i a n y á n k h o z "

xuálisok n e m tehetnek vallási fogadalmat és n e m

címzett i m á v a l n y i t o t t m e g , a z e g y h á z i h a t ó s á ­

szentelhetők pappá.) M á s protestáns felekezetek

gok r e a k c i ó j a h e v e s v o l t . D e S t a n t o n n e m h á t r á l t

l i b e r á l i s s z a b á l y o z á s t v e z e t t e k b e , é s egyes ki­

meg, és A m e r i k á b a n „ n ő i r e v í z i ó s b i z o t t s á g o t "

sebb felekezetek vállaltan homoszexuális papo­

hozott létre 2 3 n ő i taggal, a k i k v e l e e g y ü t t m ű ­

kat is b e f o g a d t a k . A h o l l a n d e v a n g é l i k u s e g y h á z

ködve e l k é s z í t e t t é k A nők Bibliáját,

1895-

volt az e l s ő európai keresztény felekezet, a m e l y

Egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b a z a n g l i k á n e g y h á z ­

gek is l e h e t n e k lelkipásztorok. M á s egyházak is

amit

ben adtak ki. ban még m i n d i g n a g y t ö b b s é g b e n v a n n a k a fér­ fiak, bár a k ö z e l m ú l t b a n ez v á l t o z n i k e z d e t t . 1987 és 1 9 9 2 k ö z ö t t az a n g l i k á n e g y h á z b a n a n ő k

1 9 7 2 - b e n úgy döntött, hogy leszbikusok és mele­ k ö v e t t é k , m i n t p é l d á u l a K a n a d a i E g y e s ü l t Egy­ ház (1988-ban) és az evangélikus norvég egyház (2000-ben).

lehettek d i a k o n i s s z á k , d e p a p o k n e m . B á r h i v a t a ­

A m e l e g e k p a p s á g a k ö r ü l i v i t a az E g y e s ü l t Ki­

losan a z e g y h á z világi tagjai k ö z é t a r t o z t a k , n e m

r á l y s á g b a n 2 0 0 3 j ú n i u s á b a n l á n g o l t fel, a m i k o r

végezhettek e l b i z o n y o s a l a p v e t ő v a l l á s i r i t u á l é ­

Dr. Jeffrey J o h n t , egy c ö l i b á t u s b a n é l ő i s m e r ­

kat, m i n t p é l d á u l az á l d á s v a g y a h á z a s s á g k ö t é s .

ten homoszexuális papot nevezték ki Reading

1992-ben a n ö v e k v ő n y o m á s - főleg az e g y h á z o n

p ü s p ö k é v é . V é g ü l n e m fogadta e l a k i n e v e z é s t ,

belüli n ő k n y o m á s á n a k - h a t á s á r a az e g y h á z ve­

m i u t á n a z ü g y a z a n g l i k á n e g y h á z b a n é l e s vitát

zetése m e g n y i t o t t a a p a p s á g o t a n ő k előtt. E z t az

keltett. 2 0 0 3 a u g u s z t u s á b a n a z a m e r i k a i angli­

anglikán e g y h á z o n b e l ü l i k o n z e r v a t í v o k m á i g el­

kán egyház szavazás útján a nyíltan meleg G e n e

lenzik, s z e r i n t ü k a n ő k teljes b e f o g a d á s a i s t e n k á ­

Robinsont választotta New Hampshire püspöké­

romló eltérés a B i b l i a igazságától, és a k a d á l y a a

v é . A z ó t a l é t r e j ö t t egy k o n z e r v a t í v l o b b i c s o p o r t ,

katolikus e g y h á z b a v a l ó e s e t l e g e s v i s s z a t é r é s n e k .

az Anglican Mainstream, amely a meleg papok

A döntés m i a t t e g y e s e k k i l é p t e k az e g y h á z b ó l , és

k i n e v e z é s e e l l e n h a r c o l , és a k é r d é s t o v á b b r a is

sokuk katolikus lett. T í z év e l t e l t é v e l a p a p o k ötö-

megoldatlan.

14. F E J E Z E T

h o g y a v a l l á s és a s p i r i t u a l i t á s ma is k ö z p o n t i

A SZEKULARIZÁCIÓ

s z e r e p e t j á t s z i k az e m b e r e k é l e t é b e n . A hagyo­

ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S

mányos

A szekularizáció

vallások

hanyatlásával

szerintük

nem

v e s z í t t e r e t a v a l l á s , c s a k új i r á n y t v e s z . E z z e l a n é z e t t e l a z o n b a n n e m m i n d e n s z o c i o l ó g u s ért

M i n t k o r á b b a n m á r láttuk, a k o r a i s z o c i o l ó g i a i el­

egyet.

m é l e t e k b e n k ö z ö s g o n d o l a t v o l t az, h o g y h a g y o ­

tatnak, hogy ezek a m o z g a l m a k össztársadalmi

A

szekularizáció

m e l l e t t é r v e l ő k rámu­

m á n y o s v a l l á s a m o d e r n v i l á g b a n egyre i n k á b b

s z i n t e n m a r g i n á l i s n a k m o n d h a t ó k , m é g akkor is,

m a r g i n a l i z á l ó d i k m a j d . M a r x , D u r k h e i m é s We­

ha követőik életében kulcsfontosságúak. Az új

ber egyaránt úgy gondolta, hogy a társadalmak

vallási m o z g a l m a k n e m egységesek és viszonylag

m o d e r n i z á c i ó j á v a l , a t e c h n o l ó g i á n a k a társadal­

lazán szerveződnek; ráadásul gyakran cserélőd­

m i élet i r á n y í t á s á b a n é s m e g i s m e r é s é b e n v a l ó

n e k b e n n ü k a tagok: a m o z g a l o m h o z v o n z ó d ó k

t é r h ó d í t á s á v a l s z ü k s é g k é p p e n együtt j á r a szeku­

c s a t l a k o z n a k egy i d ő r e , m a j d t o v á b b l é p n e k vala­

l a r i z á c i ó . A s z e k u l a r i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y ­

m i l y e n m á s m o z g a l o m felé. A z ú j v a l l á s i mozgal­

n e k s o r á n a v a l l á s e l v e s z t i b e f o l y á s á t a társadal­

m a k b a n való részvétel ezek szerint az elemzők s z e r i n t a v a l ó d i v a l l á s i e l k ö t e l e z e t t s é g n é l kevés­

m i élet k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n . A szekularizáció

elméletéről folyó

vita

a

vallás­

s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b r é s z e . Alapjá­

b é k o m o l y ; alig t ö b b , m i n t e g y h o b b i vagy egy választott életmód.

b a n v é v e az e g y i k o l d a l egyetért a s z o c i o l ó g i a ko­ rai nagyjaival a s z e k u l a r i z á c i ó t t e k i n t v e - vagyis s z e r i n t ü k a v a l l á s j e l e n t ő s é g e és b e f o l y á s a a m o ­

A szociológiai vita

d e r n v i l á g b a n c s ö k k e n - a m á s i k o l d a l s z e r i n t pe­ dig n i n c s s z e k u l a r i z á c i ó , vagyis a v a l l á s t o v á b b r a

A s z e k u l a r i z á c i ó ö s s z e t e t t s z o c i o l ó g i a i fogalom,

i s fontos s z e r e p e t j á t s z i k , c s a k é p p e n új, szokat­

r é s z b e n azért, m e r t a s z o c i o l ó g u s o k k ö z ö t t n i n c s

lan formákban.

egyetértés

A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k tartós n é p s z e r ű s é g e c á f o l n i l á t s z i k a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t é t . Az el­

szociológus

mérésének

módjáról.

Ráadásul

egymástól eltérő módon

sok

definiálja

a v a l l á s t - m í g e g y e s e k s z e r i n t a v a l l á s megérté­

m é l e t e t t a g a d ó k a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k sokszí­

s é h e z a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k b ó l k e l l kiindul­

nűségével és dinamizmusával érvelnek amellett,

n u n k , m á s o k s z e r i n t s z é l e s e b b m e g k ö z e l í t é s t kell

S o k egykori t e m p l o m o t és m á s kegyhelyet használnak ma az eredetitől eltérő célra. A képen e g y szőnyegbolt az észak-angliai A r m l e y b ó l .

VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N

429

A z u t ó b b i száz é v b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n r a d i k á l i s a n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a s z á m a , a k i k t e m p l o m b a j á r n a k , és a hívők á t l a g é l e t k o r a i g e n c s a k m e g n ő t t . A k ö z e l m ú l t b a n a z o n b a n t ö b b f e l e k e z e t is hívői s z á m á n a k n ö v e k e d é s é r ő l számolt be.

alkalmazni, a m i m a g á b a n foglalja a s z e m é l y e s

l a s z e g y é r t e l m ű . M é g h a c s a k a z u t o l s ó egy év­

spiritualitást és a b i z o n y o s é r t é k e k m e l l e t t i e l k ö ­

századot vesszük figyelembe, a vallások ezalatt

telezettséget. E z e k a k ü l ö n b s é g e k t e r m é s z e t s z e ­

is vesztették el társadalmi és politikai befolyásuk

rűen h a t á s s a l v a n n a k arra, h o g y a z a d o t t e l e m z ő

n a g y r é s z é t - és ez a f o l y a m a t v i l á g s z e r t e j e l l e m ­

szerint zajlik-e s z e k u l a r i z á c i ó .

ző, b á r k i v é t e l e k a z é r t v a n n a k . A v a l l á s i v e z e t ő k

A szekularizációt több s z e m p o n t vagy mérő­

m á r n e m s z á m í t h a t n a k arra, h o g y m i n d e n eset­

szám szerint is é r t é k e l h e t j ü k . V a n n a k o b j e k t í v

ben hatással lehetnek a döntéshozókra. Habár a

értékek, m i n t a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k

h a g y o m á n y o s a n e r ő s e g y h á z a k egy r é s z e t o v á b b ­

száma. A s t a t i s z t i k á k és h i v a t a l o s n y i l v á n t a r t á ­

r a i s i g e n gazdag, é s e g y e s ú j v a l l á s i m o z g a l m a k

sok megmutatják, h á n y e m b e r tagja e g y h á z a k n a k

gyorsan k é p e s e k k o m o l y vagyont felhalmozni, je­

vagy m á s v a l l á s i s z e r v e z e t e k n e k és v e s z r é s z t ak­

l e n t ő s s z á m ú rég f e n n á l l ó v a l l á s i s z e r v e z e t a n y a ­

tívan azok s z e r t a r t á s a i n . E m u t a t ó s z e r i n t - m i n t

gi

a k é s ő b b i e k b e n l á t n i fogjuk - az E g y e s ü l t Álla­

felújítására n e m j u t p é n z , vagy é p p e n e l a d á s á r a

mok k i v é t e l é v e l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k m i n d

kényszerülnek.

körülményei

bizonytalanok.

Sok

templom

jelentős s z e k u l a r i z á c i ó n m e n t e k át. A v a l l á s o k

A s z e k u l a r i z á c i ó h a r m a d i k m é r c é j e a h i t kér­

visszaszorulása a l e g t ö b b n y u g a t - e u r ó p a i ország­

d é s e i h e z é s a z é r t é k e k h e z k ö t ő d i k ; ezt n e v e z z ü k

ban j e l l e m z ő , így N a g y - B r i t a n n i á b a n és o l y a n ka­

vallásosságnak.

tolikus o r s z á g o k b a n is, m i n t F r a n c i a o r s z á g vagy

l o m b a vagy mekkora társadalmi befolyása van

Olaszország. O l a s z o r s z á g b a n t ö b b e n j á r n a k r e n d ­

az egyházaknak, nyilvánvalóan n e m feltétlenül

Az,

hogy

hányan

járnak

temp­

szeresen t e m p l o m b a és v e s z n e k r é s z t a legfonto­

mutatja pontosan, hogy m i b e n hisznek az em­

sabb r i t u á l é k b a n , m i n t p é l d á u l a h ú s v é t i á l d o z á s ,

berek - és hányan. S o k vallásos e m b e r n e m jár

de a vallás h á t t é r b e s z o r u l á s a m i n d k é t o r s z á g b a n

r e n d s z e r e s e n t e m p l o m b a vagy b á r m i l y e n nyilvá­

megfigyelhető.

nos szertartásra, ugyanakkor, ha valaki részt vesz

A szekularizáció m é r é s é n e k másik lehetősé­ ge annak vizsgálata, h o g y az e g y h á z a k m e n n y i ­ re

képesek

vagyonukat

és

megtartani

társadalmi

presztízsüket.

Korábban

befolyásukat, a

i l y e n e s e m é n y e k e n , n e m f e l t é t l e n j e l e n t e r ő s el­ k ö t e l e z e t t s é g e t - van, a k i m e g s z o k á s b ó l jár, vagy azért, m e r t e l v á r j á k t ő l e .

vallási

M i n t a s z e k u l a r i z á c i ó m á s m u t a t ó i n á l , itt is

szervezeteknek k o m o l y b e f o l y á s a volt a kormá­

p o n t o s k é p e t k e l l a l k o t n u n k a m ú l t r ó l , h o g y meg­

nyokra és m á s f o n t o s a b b szervezetekre, és igen

ítélhessük, mekkora változás történt. A szekula­

nagy tisztelet övezte őket. E b b ő l mi m a r a d t ? A vá­

rizáció elméletének támogatói szerint a múltban

14. F E J E Z E T

a v a l l á s s o k k a l f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z o t t az e m ­

gat-európai m o d e r n n e m z e t á l l a m o k létrejöttétől.

berek mindennapi életében, mint ma. Az egyház

N y u g a t - E u r ó p a t é r k é p e h o z z á v e t ő l e g így alakult:

a h e l y i ü g y e k b e n d ö n t ő s z e r e p p e l bírt, s a c s a l á d i

é s z a k p r o t e s t á n s ( S k a n d i n á v i a é s S k ó c i a ) , d é l ka­

és s z e m é l y e s ü g y e k b e n is e r ő s volt a h a t á s a .

tolikus

(Spanyolország, Portugália, Olaszország

A s z e k u l a r i z á c i ó s e l m é l e t k r i t i k u s a i ezt vitat­

és Franciaország, illetve északabbra B e l g i u m és

ják, s z e r i n t ü k az, h o g y a z e m b e r e k r e n d s z e r e s e b ­

Í r o r s z á g ) ; e z e n k í v ü l v a n n é h á n y t ö b b felekezet­

b e n jártak templomba, még n e m bizonyítja, hogy

h e z tartozó ország (többek közt Nagy-Britannia,

vallásosabbak is voltak.

Észak-Írország, H o l l a n d i a és Németország).

S o k h a g y o m á n y o s tár­

s a d a l o m b a n - így a k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n is - a

A r e f o r m á c i ó a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n más­

v a l l á s o s h i t k e v é s b é volt erős é s fontos, m i n t azt

k é p p e n zajlott, d e m i n d e n h o l k ö z ö s c é l volt a

s o k a n g o n d o l n á k . A z a n g o l t ö r t é n e l e m kutatá­

p á p a é s a k a t o l i k u s e g y h á z h a t a l m a a l ó l i szaba­

sa s o r á n p é l d á u l k i d e r ü l t , h o g y a l a k o s s á g k ö r é ­

d u l á s s z á n d é k a . A p r o t e s t a n t i z m u s n a k , i l l e t v e az

b e n sok esetben a valláshoz kötődés egyáltalán

állam és egyház k a p c s o l a t á n a k is több változata

n e m volt e r ő s . A v a l l á s s a l k a p c s o l a t b a n s z k e p ­

j e l e n t m e g e k k o r E u r ó p á b a n . A t o v á b b i a k b a n rö­

tikus e m b e r e k a l e g t ö b b t á r s a d a l o m b a n , főleg a

v i d e n b e m u t a t j u k n é h á n y n a g y o b b nyugat-euró­

nagyobb

hagyományos

társadalmakban

voltak

pai ország vallási helyzetét.

kétségünk

lehet,

végiában, Dániában, Finnországban és Izlandon)

(Ginzburg 1 9 9 1 ) . Afelől

Az

mindenesetre

sem

északi

országokban

(Svédországban,

Nor­

hogy ma a vallásos gondolatok sokkal kevesebb

az e v a n g é l i k u s v a l l á s á l l a m v a l l á s . A l a k o s s á g kö­

t e r e t k a p n a k , m i n t k o r á b b a n - főleg, ha a „ v a l l á s "

r é b e n m a g a s a z e g y h á z i t a g o k a r á n y a , d e keve­

k ö r é b e b e l e é r t j ü k a z ö s s z e s t e r m é s z e t f e l e t t i erőt,

s e n g y a k o r o l j á k v a l l á s u k a t , é s k e v e s e n fogadják

a m i b e n az e m b e r e k h i s z n e k vagy h i t t e k . A leg­

e l a k e r e s z t é n y h i t t é t e l e i t . E z e k b e n a z országok­

t ö b b e n m a n e m é r e z z ü k úgy, h o g y v i l á g u n k b a n

b a n j e l l e m z ő az „egyházhoz tartozás hit nélkül"

m i n d e n ü t t s p i r i t u á l i s vagy i s t e n i l é n y e k l e n n é ­

( a h o g y a n a 14.1.

n e k j e l e n . A v i l á g o n - így a K ö z e l - K e l e t e n , C s e ­

s z á g b a n a z o n b a n a z á l l a m é s a z e g y h á z szoros

táblázatból is l á t h a t ó ) . Svédor­

c s e n f ö l d ö n é s S z u d á n b a n - m a j e l e n l é v ő n a g y fe­

kapcsolatát sokan n e m nézik jó szemmel. Az a

s z ü l t s é g e k egy r é s z e főleg vagy l e g a l á b b i s r é s z b e n

gyakorlat, h o g y a z á l l a m egy e g y h á z a t előjogok­

v a l l á s i o k o k r a v e z e t h e t ő vissza, de a k o n f l i k t u s o k

b a n r é s z e s í t , s o k a k s z e r i n t h e l y t e l e n egy e t n i k a i

é s h á b o r ú k m a n a g y r é s z t világi j e l l e g ű e k - e l t é r ő

és kulturális szempontból sokszínű országban.

p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s e k vagy a n y a g i é r d e k e k ál­ tal v e z é r e l t e k .

N é m e t o r s z á g r a m é g m i n d i g a k a t o l i k u s és a protestáns vallás közötti megosztottság jellem­

A szekularizáció e h á r o m dimenzióját tovább­

ző, d e e z k e z d m e g v á l t o z n i : e g y r é s z t n ő a musz­

ra is s z e m e l ő t t tartva, t e k i n t s ü k át a k ö z e l m ú l t

l i m o k r é s z a r á n y a ( l á s d a 14.2.

brit és egyesült államokbeli vallási tendenciáit,

a z o k s z á m a is, a k i k n e m k ö t ő d n e k s e m m i l y e n

és v i z s g á l j u k meg, h o g y e l l e n t m o n d a n a k - e a sze­

v a l l á s h o z s e m . A m á s o d i k j e l e n s é g e t r é s z b e n ma­

kularizáció

azt.

gyarázza Kelet- és Nyugat-Németország 1989-es

M i n d e z e k e l ő t t a z o n b a n t e k i n t s ü k á t a v a l l á s eu­

e g y e s í t é s e és az, h o g y a k e r e s z t é n y s é g e t a kom­

elméletének

vagy

megerősítik

ábrát), i l l e t v e nő

m u n i s t a o r s z á g o k b a n - így K e l e t - N é m e t o r s z á g ­

rópai történetét és fejlődését.

b a n is - e l n y o m t á k . Franciaország

Vallás E u r ó p á b a n

nagyrészt

katolikus

ország,

de

a z é s z a k i p r o t e s t á n s o r s z á g o k h o z h a s o n l ó a n itt i s a l a c s o n y a v a l ó b a n h í v ő k , és a v a l l á s i szertartáso­

A

kereszténység

Európa

politikai

fejlődésében

kulcsszerepet játszott. Európa határát bizonyos

kon részt vevők aránya (lásd a

14.1.

táblázatot).

Az összes nyugat-európai ország közül Francia­

határozza meg,

o r s z á g b a n a l e g e g y é r t e l m ű b b az á l l a m és az egy­

a m e l y m e n t é n a k e r e s z t é n y s é g k a t o l i k u s é s kele­

h á z e l v á l a s z t á s a . A f r a n c i a á l l a m s z i g o r ú a n világi

ti ortodox egyházakra szakadt a 1 1 . században.

s z e r v e z e t , é s s o h a n e m h a j l a n d ó s e m e l y i k feleke­

s z e m p o n t b ó l máig az

a vonal

Az ortodox kereszténység ma is sok kelet-európai

z e t e t v a g y v a l l á s t e l ő n y b e n r é s z e s í t e n i . A z álla­

ország fő v a l l á s a , így B u l g á r i á é , F e h é r o r o s z o r s z á ­

m i i n t é z m é n y e k b e n m é g b e s z é l n i i s t i l o s vallási

gé, C i p r u s é , G r ú z i á é , G ö r ö g o r s z á g é , R o m á n i á é ,

k é r d é s e k r ő l , é s a z á l l a m i o k t a t á s b a n s e m foglal­

O r o s z o r s z á g é , S z e r b i á é é s U k r a j n á é is.

k o z n a k a v a l l á s s a l . Ez a s z e m l é l e t h o z t a magával

N y u g a t - E u r ó p á n b e l ü l a k e r e s z t é n y s é g katoli­ kus é s p r o t e s t á n s i r á n y z a t o k r a s z a k a d á s a a 1 6 . században

egy

második

nagy

töréspontot

je­

l e n t e t t . Ez a f o l y a m a t , vagyis a r e f o r m á c i ó , el­ választhatatlan a nagyrészt máig fennálló nyu­

a „ f e l t ű n ő " v a l l á s i k ö t ő d é s ű t á r g y a k és ruhadara­ b o k i s k o l a i t i l a l m á t is, a m i 2 0 0 4 s z e p t e m b e r é b e n l é p e t t é l e t b e , és főleg a z o k a t a m u s z l i m lányokat érintette, akik fejkendőt viseltek. O l a s z o r s z á g , S p a n y o l o r s z á g és P o r t u g á l i a nagy-

•J

VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N

74.7. táblázat Templomba járás gyakorisága Nyugat-Európában 1990-ben (százalékban) Havonta

Kb. havonta

Karácsonykor,

Évente

l e g a l á b b egyszer

egyszer

húsvétkor stb.

egyszer

29

-

10

8

5

40

23

-

8

13

4

52

7

17

7

59

7

6

1

13

23

4

8

8

4

15

4

38

-

10

12

8

56

10

16

5

47

18

6

7

18

15

16

9

41

11

-

-

-

-

Európai á t l a g Katolikus

országok

Belgium Franciaország

10

Írország

81 .

Olaszország

40

Portugália

33

Spanyolország

33

Vegyes

Soha

Hetente l e g a l á b b egyszer

I

5 19

j

47

országok

Nagy-Britannia

13

Hollandia

21

Észak-Írország

49

Nyugat-Németország

19

Evangélikus

országok

-

Dánia

-

-

Finnország

-

Izland Norvégia

9 10

-

Svédország

-

10

Forrás: A s h f o r d - T i m m s 1 9 9 2 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 9 . o .

-

-

-

-

részt k a t o l i k u s o r s z á g o k . Itt e l t e r j e d t e b b a h i t és

A második világháború utáni években sok holo-

annak gyakorlása, m i n t a l e g t ö b b e u r ó p a i ország­

kauszttúlélő zsidó hagyta el Európát, és költözött

ban, k ü l ö n ö s e n é s z a k o n ( l á s d a 14.1. táblázatot).

az ú j o n n a n létrejött Izrael államba. Az Európá­

Az Olaszországban székelő katolikus egyház nagy

ban élő zsidók száma a 20. században drámaian

befolyással b í r m i n d h á r o m o r s z á g b a n . O l a s z o r ­

l e c s ö k k e n t ; a z 1 9 3 7 - e s 9,6 m i l l i ó r ó l a z 1 9 9 0 - e s

szágban a k a t o l i c i z m u s e l s ő b b s é g e t é l v e z m i n ­

é v e k k ö z e p é r e m á r 2 m i l l i ó a l á ( l á s d a 14.2. táb­

den m á s v a l l á s s a l s z e m b e n . S p a n y o l o r s z á g b a n a

lázatot).

polgárháború alatt a k a t o l i k u s e g y h á z t á m o g a t á s a

A 2 0 . században a globális migráció, ami Eu­

döntő s z e r e p e t j á t s z o t t a j o b b o l d a l g y ő z e l m é b e n ,

rópa gyarmati m ú l t j á n a k is k ö v e t k e z m é n y e , a

ami F r a n c o t á b o r n o k 1 9 3 9 - t ő l 1 9 7 5 - i g t a r t ó dik­

t ö r t é n e l e m során először s z á m o t t e v ő n e m zsidó­

tatúrájához v e z e t e t t . S p a n y o l o r s z á g b a n h i v a t a l o ­

keresztény kisebbségeket hozott létre az egész

san n i n c s k a p c s o l a t a z á l l a m é s a z e g y h á z k ö z ö t t ,

e u r ó p a i k o n t i n e n s e n . K ö r ü k b e n m e s s z e a legel­

bár a k a t o l i k u s

helyzetben

t e r j e d t e b b n e m k e r e s z t é n y v a l l á s a z i s z l á m , kö­

van, m á r c s a k h í v e i n e k s z á m a m i a t t is. Portugá­

r ü l b e l ü l 6 m i l l i ó taggal, a m i a z e u r ó p a i l a k o s s á g

egyház

különleges

liában a k a t o l i k u s e g y h á z n a k a z 1 9 7 0 - e s é v e k b e n

3 s z á z a l é k á t j e l e n t i . (A 14.2. ábra a m u s z l i m o k

zajlott a l k o t m á n y o s r e f o r m u t á n i s m a r a d t b i z o ­

E u r ó p á b a v a l ó b e v á n d o r l á s á t é s s z á r m a z á s i or­

nyos b e f o l y á s a a j o g i ü g y e k b e n .

szágát az

mutatja.)

észak-afrikai

A

franciaországi

gyarmatokról

muszlimok

vándoroltak be,

l e s z á r m a z o t t a i k k a l e g y ü t t m a j e l e n t ő s , 3-4 m i l ­

A vallási kisebbségek

liós népességet alkotnak.

Németországba ven­

dégmunkásként

nagyszámú

Európában számottevő n e m keresztény kisebbség

T ö r ö k o r s z á g b ó l és D é l k e l e t - E u r ó p á b ó l .

él. A z s i d ó k é v s z á z a d o k ó t a j e l e n v a n n a k E u r ó p á ­ ban, d e l e g ú j a b b k o r i t ö r t é n e t ü k ö s s z e f o n ó d i k a z a n t i s z e m i t i z m u s s a l és a h o l o k a u s z t t a l . / A r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i n á c i ó t r é s z l e t e ­ s e b b e n a 13. fejezet tárgyalja.

érkezett

muszlim A brit

muszlimok, m i n t k é s ő b b részletesebben is látjuk majd, nagyrészt az egykori brit b i r o d a l o m orszá­ gaiból, az indiai szubkontinensről s z á r m a z n a k (Davie 2 0 0 0 ) . T e k i n t s ü k m o s t át az Egyesült Ki­ rályság vallási helyzetét.

432

14. F E J E Z E T

léka mondja magát vallásosnak, és c s a k n e m 72

Vallás az Egyesült K i r á l y s á g b a n

s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k . A t ö b b i v a l l á s követői­ 2 0 0 1 e l ő t t 1 5 0 évig n e m s z e r e p e l t v a l l á s i k é r d é s

n e k s z á m a s o k k a l a l a c s o n y a b b . A z i s z l á m a má­

a b r i t n é p s z á m l á l á s i ű r l a p o k o n . E z é r t a z t á n a leg­

sodik leggyakoribb vallás - a lakosság c s a k n e m 3

utóbbi népszámlálás sokkal pontosabb képet ad a

s z á z a l é k a v a l l o t t a m a g á t m u s z l i m n a k . A z egyéb

helyzetről, m i n t a korábbi adatok, a m e l y e k m i n t a

s z á m o t t e v ő c s o p o r t o k k ö z ü l a h i n d u k , szikhek,

a l a p j á n végzett f e l m é r é s e k r e é s a z egyes f e l e k e z e ­

z s i d ó k és b u d d h i s t á k e g y a r á n t a l a k o s s á g keve­

tek által szolgáltatott adatokra épültek. A 2 0 0 1 - e s

s e b b , m i n t egy s z á z a l é k á t t e s z i k ki (lásd a 14.3.

n é p s z á m l á l á s a d a t a i s z e r i n t a l a k o s s á g 78 száza­

táblázatot).

14.2.

táblázat

Zsidó l a k o s s á g

Európában 1937 és 1994 között 1937

Ausztria

1946

191 000

1967

1994

31 000a

12 5 0 0

7000

Belgium

65 000

45 000

40 500

31 800

Bulgária

49 000

4 4 200

5000

1900

357 000

55 000

15 0 0 0

8500

5500

6000

Csehszlovákia Dánia Észtország

0

Finnország Franciaország Görögország Hollandia ír K ö z t á r s a s á g Jugoszlávia Lengyelország Lettország0 Litvánia 0

6400

4600

-

2000

2000

1750

1300

300 000

225 000

535 000

530 000

3500

77 0 0 0

10 0 0 0

6500

4800

140 0 0 0

28 000

30 000

25 000

5000

3900

2900

1200

71 0 0 0

12 0 0 0

7000

3500*

3 250 000

215 000

21 000

95 000

-

-

155 000

Luxembourg

-

7600b

-

6000 18 0 0 0 6500

3500

500

500

600

Magyarország

400 000

145 000

80 000

56 0 0 0

Nagy-Britannia

330 000

370 000

400 000

2 9 5 000

Németország

500 000

153 0 0 0 a

30 000

55 000

Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szovjetunió/FÁK

d

Törökország 0 1 Összesen

2000

750

1000

1000

48 000

53 000a

35 000

31 000

n. a.

4000

1000

300

850 000

420 000

100 0 0 0

10 0 0 0

n. a.

6000

6000

12 0 0 0

18 0 0 0

35 000

20 000

19 0 0 0

7500

15 5 0 0

13 0 0 0

16 500

2 669 000

1 971 000

1 715 000

812 000

50 0 0 0

48 000

35 000

18 0 0 0

9 6 4 8 100

3 868 350

3 119 6 5 0

1 980 900

Megjegyzés: A f e n t i , t ö b b f o r r á s b ó l s z á r m a z ó a d a t o k n e m m i n d e g y f o r m á n m e g b í z h a t ó a k ; b i z o n y o s e s e t e k b e n n a g y a h i b a l e h e t ő s é g , i l l e t v e a z é r t e l m e z é s n e k i s t á g t e r e v a n . E z k ü l ö n ö s e n é r v é n y e s a z 1 9 4 6 - o s a d a t o k r a , a m i k o r a zsidó lakosság körében erős volt a migráció. Ezenkívül t ö b b e u r ó p a i ország határai is változtak 1937 és 1946 között. n. a. = nincs a d a t a

B e l e s z á m í t v a a l a k ó h e l y ü k e t e l h a g y n i k é n y s z e r ü l t e k e t is.

b

A C s e h K ö z t á r s a s á g és Szlovákia összesített a d a t a .

0

1941 és 1991 k ö z ö t t a S z o v j e t u n i ó h o z s z á m í t v a .

d

Az á z s i a i r é g i ó k k i v é t e l é v e l .

e

Az egykori Jugoszlávia területének összesített a d a t a .

Forrás: W a s s e r s t e i n 1 9 9 6 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 3 . o .

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

14.2. ábra

Az e g y e s o r s z á g o k b ó l s z á r m a z ó muszlimok s z á m a és a célországok teljes iszlám n é p e s s é g e ezer f ő b e n megadva

(1990

körül)

Az adott országból származó muszlimok száma (1990 körül)

Más ország

• Jugoszlávia Törökország • Algéria ^=> Marokkó Q> Tunézia • Pakisztán - Banglades - India • Más ország

Forrás: V e r t o v e c - P e a c h 1 9 9 7 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 8 . o .

mélysége

e g y h á z h í v e i s z á m á n a k c s ö k k e n é s é t a 14.3. ábra

igen v á l t o z ó volt. T a l á n n e m is m e g l e p ő , h o g y a

m u t a t j a . ) A z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a f ő b b b r i t feleke­

vallási k o n f l i k t u s o k s z í n t e r é ü l s z o l g á l t Észak-Ír­

zetek a hívők körülbelül 5 százalékát veszítették

országban t ö b b e n m o n d t á k , h o g y a z o n o s u l n a k

el (a legnagyobb c s ö k k e n é s , m i n t e g y 8 százalék

A britek

vallási

meggyőződésének

egy v a l l á s s a l ( 8 6 s z á z a l é k ) , m i n t A n g l i á b a n é s

a római katolikusok körében történt). Ma egyes

Walesben ( 7 7 s z á z a l é k ) v a g y S k ó c i á b a n ( 6 7 szá­

j e l e k arra m u t a t n a k , h o g y e z a f o l y a m a t l e l a s s u -

zalék). A b r i t l a k o s s á g k ö r ü l b e l ü l 16 s z á z a l é k a

lóban van. L o n d o n b a n például az anglikán temp­

mondta azt, h o g y n e m v a l l á s o s . E b b e a k a t e g ó r i á ­

l o m o k l á t o g a t o t t s á g a a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 3 0 szá­

ba mind az agnosztikusok, m i n d az ateisták bele­

zalékkal csökkent, 1 9 8 9 és 1 9 9 8 között viszont 3

tartoznak. ( B e l e s z á m í t o t t u k azt a 3 9 0 0 0 0 e m b e r t

százalékkal nőtt, a baptista t e m p l o m o k b a n pedig

is, aki azt á l l í t o t t a m a g á r ó l , h o g y „ j e d i " v a l l á s ú .

1 9 8 9 és 1 9 8 8 között 11 százalékos gyarapodás

A jedik m e g j e l e n é s é n e k o k a e g y h a m i s l á n c l e v é l

t ö r t é n t ( l á s d a 14.4. ábrát).

volt, a m i t a m é d i a is felkapott, és a m i s z e r i n t ha a népszámláláskor elegen vallják magukat a Csilla­ gok h á b o r ú j a f i l m e k h i t r e n d s z e r é h e z t a r t o z ó n a k , akkor azt az á l l a m is t á m o g a t j a m a j d . )

A

templomba

járás

visszaszorulásának

üte­

me elég változó. Eltér például a trinitárius és az antitrinitárius egyházak helyzete. A trinitárius e g y h á z a k a z o k , a m e l y e k a S z e n t h á r o m s á g egysé­

Bár a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g l a k o s s á g á n a k t ö b b

g é b e n h i s z n e k ; i d e t a r t o z i k t ö b b e k k ö z t a z angli­

mint 7 0 s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k v a l l j a m a g á t ,

k á n , a k a t o l i k u s , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á n u s

ennél

rendszeresen

e g y h á z . T a g s á g u k a z 1 9 7 0 - e s 8,8 m i l l i ó r ó l 1 9 9 4 - i g

templomba. Az 1851-es vallási összeírás szerint

6,4 m i l l i ó r a c s ö k k e n t . E g y e s a n t i t r i n i t á r i u s egyhá­

sokkal

kevesebben

járnak

Angliában é s W a l e s b e n a f e l n ő t t e k k b . 4 0 száza­

zak tagsága viszont u g y a n e z e n időszak alatt nőtt,

léka járt t e m p l o m b a m i n d e n v a s á r n a p ; 1 9 0 0 - r a

így a m o r m o n o k é és a J e h o v a T a n ú i n a k s z á m a is 14.4.

táblázatot).

ez 35 százalékra csökkent, 1950-re 20 százalékra,

(lásd a

2000-ben pedig m á r csak a felnőttek 8 százalé­

k ö r é b e n is erősödött a t e m p l o m b a járás, illetve

Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k

ka járt t e m p l o m b a v a s á r n a p o n k é n t . (Az a n g l i k á n

m á s v a l l á s i s z e r t a r t á s o k o n v a l ó r é s z v é t e l gyako-

434

14. F E J E Z E T

74.3. táblázat A magukat „valamelyik valláshoz tarto­ zónak" tartók Angliában és Walesben a 3 2 0 0 1 -es népszámlálás adatai szerint Ezer Keresztény

t e m p l o m o k b a n ez a t e n d e n c i a alig é r e z h e t ő , de a Keresztény T u d o m á n y protestáns felekezet temp­ l o m a i b a n például 4:1 az arány a n ő k javára.

Százalék

37 3 3 8

Muszlim

s z e r v e z e t t v a l l á s b a n , m i n t a férfiak. A z a n g l i k á n

Általában

71,7

jómódúak

közül

többen

vallják

1 547

3,0

Hindu

552

1,1

Szikh

329

0,6

„imádkozó Konzervatív Pártnak" is nevezik, és

Zsidó

260

0,5

n e m alap nélkül. A katolikusok között több a

Buddhista

144

0,3

munkás, és az egyházak közötti osztálykülönb­

Egyéb

151

0,3

Az összes vallás

a szegényebbek. Az anglikán egyház olyannyira kötődik a politikai jobbhoz, hogy tréfásan néha

ség t ü k r ö z ő d i k a v á l a s z t á s i e r e d m é n y e k b e n is. Az a n g l i k á n o k h a j l a m o s a b b a k a K o n z e r v a t í v Pártra

40 322

77,5

N e m vallásos

7 709

14,8

a h o g y a m e t o d i s t á k is. A M u n k á s p á r t m e g a l a ­

N e m nyilatkozott

4011

7,7

kulása utáni m e g e r ő s ö d é s é b e n a m e t o d i z m u s is

szavazni, a katolikusok pedig a Munkáspártra,

k o m o l y s z e r e p e t j á t s z o t t . A v a l l á s i a k t i v i t á s la­

N e m vallásos/nem nyilatkozott összesen a

a

magukat vallásosnak és járnak templomba, mint

11 7 2 0

k ó h e l y szerint is változik: a Liverpool környéki

22,5

felnőttek 35 százaléka és a lancashire-i felnőttek

A kérdés ( „ M i a v a l l á s a ? " ) megválaszolása ö n k é n t e s ala­

3 2 s z á z a l é k a tagja v a l a m i l y e n e g y h á z n a k , H u m -

p o n zajlott, felsorolt l e h e t ő s é g e k közötti választás útján.

berside-on viszont ez az arány c s a k 9 százalék,

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 2 0 9 . o.

Nottinghamshire-ben pedig 11 százalék. Ennek e g y i k o k a a b e v á n d o r l á s - L i v e r p o o l b a n s o k a ka­

risága. T ö b b ú g y n e v e z e t t ú j v a l l á s i m o z g a l o m i s hívőket

toborzott

magának

t o l i k u s ír, É s z a k - L o n d o n a z s i d ó k , B r a d f o r d pedig

Nagy-Britanniában

a m u s z l i m o k és a s z i k h e k e g y i k k ö z p o n t j a .

(lásd 4 2 5 - 4 2 7 . o.). N a g y - B r i t a n n i á b a n a v a l l á s o s s á g kor, n e m , tár­

A m i n d e n n a p i é l e t b e n játszott szerep tekinte­

s a d a l m i r é t e g é s földrajzi h e l y s z e r i n t k ü l ö n b s é ­

tében a vallási különbségek Észak-Írországban

geket m u t a t . Á l t a l á b a n a z i d ő s e b b e m b e r e k val­

s o k k a l f o n t o s a b b a k , m i n t b á r h o l m á s h o l a z Egye­

l á s o s a b b a k , m i n t a fiatalok. A f i a t a l o k k ö z ü l a

s ü l t K i r á l y s á g b a n . A p r o t e s t á n s o k és k a t o l i k u s o k

15 évesek járnak legtöbbet templomba, aztán az

ö s s z e ü t k ö z é s e i b e n m i n d k é t o l d a l r ó l c s a k e g y ki­

e r r e v a l ó h a j l a n d ó s á g h a r m i n c - n e g y v e n é v e s ko­

s e b b s é g v e s z részt, d e e z e k g y a k r a n e r ő s z a k h o z

rig c s ö k k e n , e f ö l ö t t i k o r b a n p e d i g ú j r a e r ő s ö d i k .

v e z e t n e k . É s z a k - Í r o r s z á g b a n a v a l l á s h a t á s á t ne­

A n ő k közül többen vesznek részt valamilyen

h é z e l k ü l ö n í t e n i m á s t é n y e z ő k t ő l : a z „egyesült

14.3. ábra Az anglikán egyház tagsága Nagy-Britanniában 1 9 0 0 - 2 0 0 0 között (millióban)

1900 a

1910

1920

1930

1940

1950

becslés

Forrás: The Economist,

2000. december 2 1 .

1960

1970

1980

1990

2000"

VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN

í

14.4. ábra A templomba járás százalékos változása Londonban 1 9 7 9 - 1 9 9 8 között -30 -25 -20 -15 -10

10

15 1979-1989 1989-1998

Anglikán Baptista Katolikus Forrás:

The Economist

2000.

december 2 1 .

Írország" g o n d o l a t á t , v a g y i s az ír K ö z t á r s a s á g és

dó,

legfundamentalistább

Észak-Írország e g y á l l a m m á v á l á s á t a k a t o l i k u s o k

ból

leghagyománytisztelőbb

általában t á m o g a t j á k , a p r o t e s t á n s o k p e d i g e l u t a ­

[ahol] t ö b b ú j v a l l á s s z ü l e t e t t . . . m i n t b á r m e l y

sítják. A v a l l á s o n k í v ü l t e h á t p o l i t i k a i m e g f o n t o ­

más

lásoknak és a n a c i o n a l i z m u s n a k is n a g y s z e r e p e

s z e r i n t 5 a m e r i k a i b ó l 3 é l e t é b e n saját b e v a l l á s a

van az e l l e n t é t e k b e n .

s z e r i n t „ n a g y o n f o n t o s " a v a l l á s , és a v á l a s z a d ó k

országban"

(Lipset,

és vallási

szempont­

keresztény

1991).

A

ország,

felmérések

40 százaléka a m e g k é r d e z é s ü k előtti egy h é t b e n volt t e m p l o m b a n (Gallup 2 0 0 4 ) . A z a m e r i k a i a k túlnyomó többsége

Vallás az Egyesült Á l l a m o k b a n

saját b e v a l l á s a s z e r i n t h i s z

Istenben és rendszeresen imádkozik, többségük A többi i p a r o s o d o t t o r s z á g h o z v i s z o n y í t v a az a m e ­

n a p o n t a l e g a l á b b egyszer. T í z b ő l h é t a m e r i k a i azt

utáni

rikaiak s z o k a t l a n u l v a l l á s o s a k . N é h á n y k i v é t e l t ő l

mondja, hogy hisz a halál

eltekintve „Az E g y e s ü l t Á l l a m o k v o l t a z I s t e n b e n

M c K i n n e y 1990; Warner 1993).

leginkább hívő, a v a l l á s h o z l e g i n k á b b r a g a s z k o ­

életben (Roof-

A z a m e r i k a i k o r m á n y h i v a t a l o s a n n e m gyűjt

74.4. táblázat Az Egyesült Királyság vallási közösségei, 1 9 7 5 - 2 0 0 5 (millió fő) Felekezet

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

Anglikán

29,3

29,0

28,8

28,6

28,4

28,3

28,2

Római katolikus

5,6

5,7

5,7

5,7

5,9

5,8

5,8

Ortodox

0,4

0,4

0,4

0,5

0,5

0,5

0,6

Presbiteriánus

3,4

3,3

3,2

3,2

3,1

2,9

2,9

0,5

0,5

0,5

0,5

Baptista

0,5

0,5

0,5

Metodista

1,7

1,6

1,5

1,5

1,4

1,3

1,2

Minden m á s e g y h á z

1,0

1,2

1,3

1,2

1,3

1,4

1,3

47,9

41,7

47,4

40,9

40,7

0,7

0,8

1,0

1,3

1,4

1,4

42,7

47,9

Az összes

trinitárius

Az összes antitrinitárius Az összes

keresztény

42,6

42,5

42,4

47,2 1,1 42,3

42,2

40,5

Muszlim

0,4

0,7

1,0

1,3

1,4

1,6

1,7

Hindu

0,4

0,5

0,5

0,5

0,5

0,6

0,6

Szikh

0,1

0,1

0,2

0,2

0,3

0,3

0,4,

Zsidó

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

0,3

Buddhista

0,0

0,1

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

Más vallások

0,1

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

0,2

44,6

44, S

Az összes vallás A

lakosság

44,0

44,3

45,0

45,2

45,3

százalékában

Keresztény

76

76

74

74

73

72

70

Muszlim

1

1

2

2

2

3

3

Egyéb vallású

1

2

2

2

2

2

3

79

78

78

77

77

76

Az összes vallás együtt Forrás:

EKCH

Religious

78 Trends, 4 . 2 0 0 3 / 4 . , 2.2

0.

14. F E J E Z E T

A vallásszociológia egyik legújabb és l e g n a g y o b b

amelyek vonzóak a nagyközönség számára, és

hatású megközelítése a nyugati államok, főleg az

h a t á s o s marketingtevékenységet kell folytatnia.

USA helyzetéből indul ki, ahol az e m b e r e k sok hit

A vallás e megközelítés szerint é p p e n olyan üzlet,

közül választhatnak. Az elmélet a közgazdaság­

mint bármi más. Az amerikai televízióban megje­

tan elveire épít: a vallási közgazdaságtan t á m o ­

lenő hitszónokok például különösen ügyes üzlet­

gatói szerint a vallások é r t e l m e z h e t ő k úgy, mint a

e m b e r k é n t hirdetik vallási terméküket.

hívőkért versengő szervezetek (Stark-Bainbridge 1 9 8 7 ; Finke-Stark 1 9 8 8 , 1 9 9 2 ; M o o r e 1 9 9 4 ) .

Mindezek miatt Finke, Stark és kollégáik a ver­ senyt n e m tartják olyan erőnek, ami a vallásos hit

A közgazdászokhoz hasonlóan, a fenti meg­

ellen hatna és a szekularizációt erősítené. Sze­

közelítést alkalmazó szociológusok szerint is elő-

rintük a modern vallásban folyamatos megúju­

n y ö s e b b a versenyhelyzet a m o n o p ó l i u m n á l . Ez a

lás zajlik az aktív marketing és t o b o r z á s révén.

vélemény szöges ellentétben áll a klasszikus elmé­

Egyre t ö b b kutatási e r e d m é n y erősíti meg azt

letekkel. Marx, Durkheim és W e b e r abból indult

a nézetet, hogy a verseny kedvez a vallás terje­

ki, hogy a vallás meggyengül, ha más vallással

d é s é n e k (Stark-Bainbridge 1 9 8 0 , 1 9 8 5 ; Finke é s

vagy világi megközelítésekkel kell versenyeznie; a

Stark 1 9 9 2 ) , de nem minden kutatás j u t o t t erre

vallási k ö z g a z d a s á g t a n b ó l kiinduló szakértők vi­

az eredményre (Land et al. 1 9 9 1 ) .

szont úgy vélik, a verseny ö s s z e s s é g é b e n növeli a modern t á r s a d a l o m b a n a vallás súlyát. Ennek két oka van: először is, a verseny miatt minden vallási c s o p o r t j o b b a n igyekszik követőket meg­ nyerni m a g á n a k . Másrészről pedig a sok különbö­ ző vallás j e l e n l é t e miatt valószínűbb, hogy szinte mindenki talál számára vonzó hitet. A kulturáli­ san sokszínű társadalmakban egy vallás jó eséllyel csak korlátozott számú követőre talál, de az, ha a h a g y o m á n y o s a b b egyházak mellett vannak indiai guruk és fundamentalista hitszónokok is, erősíti a vallásosságot. indul ki, amelyben a versenyhelyzetről úgy tart­ ják, hogy a nagyon specializált t e r m é k e k megje­ lenésének kedvez, amik egy nagyon korlátozott szólnak.

latos döntéseiben, szinte egy autó- vagy cipővá­ sárláshoz hasonlítja ezeket. A mélyen elkötelezett hívők körében, különösen olyan társadalmakban, ahol nincs vallási pluralizmus, nem egyértelmű, hogy a vallás racionális d ö n t é s kérdése. Ilyen tár­ sadalmakban, még ha az e m b e r e k n e k szabad is vallást választaniuk, általában a gyermekkoruk val­ lását gyakorolják továbbra is anélkül, hogy valaha e s z ü k b e j u t n a , hogy választhatnának v o n z ó b b al­ ternatívát is. Még a vallási közgazdaságtan böl­

Ez a megközelítés az üzleti világ jelenségeiből

piacnak

A vallási közgazdaságtan túlértékeli a raciona­ litás szerepét az e m b e r e k vallásossággal kapcso­

A

vallási

közgazdaságtannal

foglalkozók az üzleti élet terminológiáját is hasz­ nálják a vallási szervezetek sikeréhez vagy buká­ sához vezető körülmények leírására. Roger Finke és Rodney Stark ( 1 9 9 2 ) szerint egy sikeres vallási c s o p o r t n a k igen szervezettnek kell lennie, j ó , a hi­ t e t ügyesen „ e l a d ó " szónokokkal kell rendelkez­ nie, olyan hittételeket és rituálékat kell nyújtania,

a d a t o k a t a v a l l á s o s m e g g y ő z ő d é s r ő l , de a f e l m é ­

csőjéül szolgáló Egyesült Államokban is, ha azt feltételezzük, hogy az e m b e r e k folyamatosan va­ lamiféle spirituális bevásárlókörúton vannak, azzal alighanem alábecsüljük a vallás lelki oldalát. A má­ sodik világháború utáni két évtizedben született amerikaiak körében végzett tanulmány kimutatta, hogy egyharmaduk m e g m a r a d t a gyerekkori egy­ házában, másik egyharmaduk pedig m e g t a r t o t t a gyermekkori hitét, bár n e m tartozik semmilyen vallási szervezethez. így egyharmadnyi „valláske­ r e s ő " maradt, akik a vallási közgazdaságtan által felvetett m ó d o n d ö n t h e t n e k (Roof 1 9 9 3 ) .

t o z n a k a m o r m o n o k , a m u s z l i m o k és a zsidók

r é s e k b ő l , a k ö z v é l e m é n y - k u t a t á s o k b ó l és az egy­

(Pew 2 0 0 2 ) . A k a t o l i k u s e g y h á z t a g j a i n a k száma

h á z a k a d a t a i b ó l fel l e h e t m é r n i a h e l y z e t e t . E s z e ­

m u t a t t a m e s s z e a l e g n a g y o b b n ö v e k e d é s t , rész­

rint az Egyesült Á l l a m o k vallási s z e m p o n t b ó l a

b e n a m e x i k ó i és közép-, i l l e t v e d é l - a m e r i k a i be­

világ l e g s o k s z í n ű b b országa, t ö b b m i n t 1 5 0 0 val­

v á n d o r l á s m i a t t . Az u t ó b b i é v e k b e n a katolikus

l á s s a l ( M e l t o n 1 9 8 9 ) . A f e l m é r é s e k b ő l az is kide­

e g y h á z t a g s á g á n a k n ö v e k e d é s e is l e l a s s u l t ; a ta­

rül, h o g y a z a m e r i k a i a k t ö b b s é g e k e r e s z t é n y k é n t

g o k egy r é s z e e l h a g y t a az e g y h á z a t ( r é s z b e n pro­

h a t á r o z z a m e g m a g á t , és a l e g t ö b b j ü k m a r o k n y i

testánsok lettek).

felekezet v a l a m e l y i k é h e z t a r t o z i k .

B á r a k a t o l i k u s o k s z á m a t o v á b b n ő , az utób­

A z a m e r i k a i a k k ö r ü l b e l ü l 5 2 s z á z a l é k a vallja

bi é v t i z e d e k b e n , főleg a h a t v a n a s é v e k b e n erő­

m a g á t p r o t e s t á n s n a k , 2 4 s z á z a l é k u k p e d i g kato­

s e n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a r é s z a r á n y a , a k i k temp­

l i k u s n a k . A n a g y o b b v a l l á s i c s o p o r t o k k ö z é tar­

l o m b a járnak közülük. E n n e k egyik fő oka az az

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

1968-as p á p a i e n c i k l i k a volt, a m i m e g e r ő s í t e t t e

m e g h a l a d h a t j a a m é r s é k e l t e k é t is ( R o o f - M c K i n -

a fogamzásgátlók h a s z n á l a t á n a k t i l a l m á t . Az e n ­

ney, 1 9 9 0 ) . A l i b e r á l i s p r o t e s t a n t i z m u s k ü l ö n ö ­

ciklika n e m h a g y o t t t e r e t a z e g y é n i l e l k i i s m e r e t

s e n m e g g y e n g ü l t . A z i d ő s ö d ő tagokat n e m váltot­

alapján t ö r t é n ő ö n á l l ó d ö n t é s r e . A fogamzásgát­

t á k fel újak, a z e l k ö t e l e z e t t s é g s z i n t j e a l a c s o n y é s

lásra c s a k a z e g y h á z e l ő í r á s a i n a k m e g s z e g é s é v e l

a t a g o k egy r é s z e m á s v a l l á s o k r a t é r át. A fekete

maradt l e h e t ő s é g , és s o k k a t o l i k u s e z t is t e t t e .

protestáns egyházak a konzervatívakhoz hason­

Egy egyesült á l l a m o k b e l i f e l m é r é s s z e r i n t a 15 és

lóan szintén sikeresek az Egyesült Államokban,

4 4 é v k ö z ö t t i n ő k h á r o m n e g y e d e a l k a l m a z vala­

h i s z e n tagjaik j ó r é s z e m o s t a n á b a n k e r ü l t v a g y

milyen f o g a m z á s g á t l ó m ó d s z e r t , a z o k k ö z ü l pe­

k e r ü l be a k ö z é p o s z t á l y b a , és b i z o n y o s g a z d a s á g i

dig, a k i k n e k v a l a h a volt n e m i k a p c s o l a t u k , 9 6

és politikai hatalmat is birtokolnak (Roof-McKin-

százalék h a s z n á l t m á r f o g a m z á s g á t l ó t ( N a t i o n a l

ney 1990; Finke-Stark 1992).

Survey o f F a m i l y G r o w t h 1 9 9 5 ) . E z e n k í v ü l egy nemrégiben v é g z e t t f e l m é r é s k i m u t a t t a , h o g y a z amerikai k a t o l i k u s o k 50 s z á z a l é k a s z e r i n t a p á p a nem t é v e d h e t e t l e n o l y a n m o r á l i s k é r d é s e k b e n , mint p é l d á u l a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s és az abor­ tusz (Gallup 2 0 0 3 ) . A k a t o l i k u s o k j e l e n t ő s r é s z e tehát m e g k é r d ő j e l e z i vagy el is v e t i az e g y h á z b e ­ folyását é l e t e b i z o n y o s t e r ü l e t e i r e .

Az Egyesült Államok protestáns egyházaiban h a t a l m a s m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i hit, vagyis a s p i r i t u á l i s ú j j á s z ü l e t é s b e n v a l ó hit. Ez r é s z b e n az e r ő s ö d ő s z e k u l a r i z á c i ó , a v a l l á s i sok­ s z í n ű s é g é s á l t a l á b a n egyes egykor k ö z p o n t i n a k s z á m í t ó p r o t e s t á n s é r t é k e k h á t t é r b e s z o r u l á s a el­ leni reakciónak tekinthető (Wuthnow 1 9 8 8 ) . Az u t ó b b i n é h á n y é v b e n h a t a l m a s n ö v e k e d é s n e k in­

A protestánsok csoportjának felekezetekre bon­

d u l t a z e v a n g é l i u m i f e l e k e z e t e k tagsága, m i k ö z ­

tásával p o n t o s a b b k é p e t k a p h a t u n k a z e g y e s ü l t

b e n a h a g y o m á n y o s a b b p r o t e s t á n s e g y h á z a k visz-

államokbeli v a l l á s i é l e t r ő l . A f e l m é r é s e k s z e r i n t

s z a s z o r u l n a k . S o k p r o t e s t á n s e g y é r t e l m ű e n azt a

a baptista e g y h á z a l e g n a g y o b b p r o t e s t á n s szer­

közvetlenebb, személyesebb, érzelmekre épülő

vezet: h o z z á j u k t a r t o z i k a p r o t e s t á n s o k h a r m a d a ,

v a l l á s i é l m é n y t k e r e s i , a m i t a z e v a n g é l i u m i fele­

azaz az ö s s z l a k o s s á g 16 s z á z a l é k a . J e l e n t ő s e b b

kezetek ígérnek.

egyház m é g a m e t o d i s t a (7 s z á z a l é k ) , az e v a n g é ­

Az Egyesült Á l l a m o k elnöke, George W. B u s h

likus (5 s z á z a l é k ) , a p r e s b i t e r i á n u s (2 s z á z a l é k ) ,

i s ú j j á s z ü l e t e t t k e r e s z t é n y , é s á l l í t á s a s z e r i n t ko­

a p ü n k ö s d i s t a (2 s z á z a l é k ) , az a n g l i k á n (2 száza­

r á b b a n a h i t e s e g í t e t t l e g y ő z n i a l k o h o l i z m u s á t és

lék) és a m o r m o n , i l l e t v e a K r i s z t u s K ö z ö s s é g e

új életet kezdeni. A m e r i k a 2 0 0 1 . szeptember 11-i

egyház ( 1 s z á z a l é k ) ( A R I S 2 0 0 1 ) .

t e r r o r t á m a d á s o k u t á n i s z e r e p é t a g o n o s z e r ő i elle­

Több tanulmány is rámutatott, hogy az utóbbi

ni harchoz hasonlította. Evangéliumi keresztény

évtizedekben v á l t o z á s t ö r t é n t a z a m e r i k a i p r o t e s ­

v o l t á t a m e l e g e k h á z a s s á g á r ó l és az a b o r t u s z r ó l

tantizmus ö s s z e t é t e l é b e n . C s ö k k e n a f ő b b liberá­

v a l l o t t k o n z e r v a t í v n é z e t e i i s t ü k r ö z i k . V a l l á s i ér­

lis s z e l l e m ű e g y h á z a k n é p s z e r ű s é g e , így az e v a n ­

t é k e i s e g í t e t t é k h o z z á 2 0 0 4 - b e n m á s o d i k válasz­

gélikus, az a n g l i k á n , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á ­

tási győzelméhez,

nus egyházé is. N ő t t v i s z o n t a konzervatív, n e m

r e s z t é n y e k e l s ö p r ő t ö b b s é g e e z e n s z á m u k r a lét­

történelmi p r o t e s t á n s e g y h á z a k tagsága, p é l d á u l

f o n t o s s á g ú e r k ö l c s i k é r d é s e k m i a t t s z a v a z o t t rá.

u g y a n i s a z e v a n g é l i u m i ke­

a p ü n k ö s d i s t a m o z g a l o m é és a d é l i b a p t i s t a egy­ házé ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ; J o n e s e t al. 2 0 0 2 ) . Ezek az a d a t o k azért f o n t o s a k , m e r t m u t a t j á k

/ A melegek házasságával kapcsolatos egyesült á l l a m o k b e l i vitát r é s z l e t e s e b b e n a 12., „Szexua­

az amerikai k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k s ú l y á n a k

litás

növekedését. A k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k a B i b ­

a 3 3 8 - 3 4 0 . oldalon.

és

társadalmi

nem"

című fejezet

tárgyalja,

lia szó s z e r i n t i é r t e l m e z é s e m e l l e t t á l l n a k ki, fon­ tos s z á m u k r a a m o r a l i t á s a m i n d e n n a p o k b a n és

Az

igyekeznek m á s o k a t saját h i t ü k r e t é r í t e n i . E z á l t a l

s e k e r ő f o r r á s a i k a t m o z g ó s í t a n i v a l l á s i é s politi­

s z e m b e á l l í t h a t ó k a p r o t e s t a n t i z m u s n a g y o b b tör­

kai céljaik elérése érdekében, a m i n t az a 2 0 0 4 -

evangéliumi

szervezetek hatékonyan képe­

ténelmi g y ö k e r e k k e l r e n d e l k e z ő l i b e r á l i s ágával,

es e l n ö k v á l a s z t á s s o r á n is l á t h a t ó volt. A v a l l á s i

ami r u g a l m a s a b b , h u m a n i s t á b b n é z e t e k e t vall.

k ö z g a z d a s á g t a n ü z l e t i n y e l v é n f o g a l m a z v a (lásd

A mérsékelt protestánsok valahol a két irányzat

436.

között h e l y e z k e d n e k el.

s e n y k é p e s „ s p i r i t u á l i s v á l l a l k o z ó k " a „vallási pia­

o.)

bebizonyították,

h o g y r e n d k í v ü l ver­

A konzervatív f e l e k e z e t e k m é l y h ű s é g e t és el­

c o n " ( H a t c h 1 9 8 9 ) . A r á d i ó és a t e l e v í z i ó f o n t o s

kötelezettséget é b r e s z t e n e k h í v e i k b e n é s n a g y o n

ú j r e k l á m e s z k ö z t j e l e n t , a m i t egyes e v a n g é l i u m i

hatékonyan k é p e s e k új tagokat t o b o r o z n i , főleg

s z e r v e z e t e k a r r a h a s z n á l n a k fel, h o g y a k o r á b b a n

a fiatalok k ö r é b e n . A fiatalok k ö z ö t t k é t s z e r any-

l e h e t s é g e s n é l s o k k a l s z é l e s e b b t ö m e g e k h e z jut­

nyi a k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s , m i n t a l i b e r á l i s , és

t a s s á k el ü z e n e t ü k e t . A t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k

a konzervatív

(televangelist)

protestánsok

száma

hamarosan

evangéliumi

miséiket

televíziós

14. F E J E Z E T

A z Egyesült Á l l a m o k b a n radikális m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i keresztények s z á m a . G e o r g e W . B u s h a z ő segítségükkel maradt h a t a l m o n .

a d á s k e r e t é b e n tartják, é s e l t é r n e k s o k k o r á b b i

világ s o k a s p e k t u s á t . A f u n d a m e n t a l i s t á k olyan

evangéliumi keresztény elveitől annyiban, hogy

evangéliumi hívők, akik sok t e k i n t e t b e n a mo­

„ a j ó l é t igéjét" h i r d e t i k : s z e r i n t ü k I s t e n azt k í v á n ­

d e r n i z m u s e l l e n l é p n e k fel, é s s z i g o r ú e r k ö l c s i

ja, h o g y h í v e i a n y a g i l a g s i k e r e s e k é s e l é g e d e t t e k

é s v i s e l k e d é s i s z a b á l y o k a t v a l l a n a k . E z e k közé

l e g y e n e k , n e m p e d i g azt, h o g y á l d o z a t o k a t h o z ­

t a r t o z h a t a z a l k o h o l , d o h á n y z á s é s m á s világi bű­

zanak és szenvedjenek. Ez a megközelítés jócs­

nök tilalma, a hit a Biblia tévedhetetlenségében

kán eltér a hagyományosan a protestantizmus­

és Jézus küszöbön álló visszatérésében (Balmer

hoz társított értékektől: a k e m é n y m u n k á t ó l és

1 9 8 9 ) . „ R é g i m ó d i v a l l á s u k " m i n d e n k o r é l e s kü­

az önmegtartóztatástól

1987;

l ö n b s é g e t t e s z a jó és a g o n o s z , a h e l y e s és a rossz

1 9 9 0 ) . Miséik olyan fényűző helyeken

k ö z ö t t ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ) . A k e r e s z t é n y fun­

Bruce

(Hadden-Shupe

zajlanak, m i n t Robert H. S c h u l l e r kristálykated-

d a m e n t a l i z m u s m e g e r ő s ö d é s é t a 4 4 3 - 4 4 4 . oldal

rálisa a kaliforniai Garden Grove-ban. A hívők

tárgyalja.

földrajzilag s z é t s z ó r t a n é l n e k , és a m o d e r n t e c h ­ n i k a j e l e n t i k ö z t ü k a k a p c s o l a t fő e s z k ö z é t . A t e o ­ lógia és a p é n z g y ű j t é s a t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k fő tevékenysége; n e m c s a k magát az „egyházat" k e l l e l t a r t a n i u k , h a n e m iskolákat, e g y e t e m e k e t , élményparkokat

és

esetenként

finanszírozni

a

prédikátor fényűző életmódját.

A

szekularizációval

kapcsolatos

vitában

az

E g y e s ü l t Á l l a m o k fontos k i v é t e l t k é p e z : itt ugyan­ is, a t ö b b i n y u g a t i t á r s a d a l o m m a l e l l e n t é t b e n , n i n c s v i s s z a s z o r u l ó b a n a v a l l á s . Az U S A a világ egyik l e g m o d e r n e b b országa, u g y a n a k k o r a vilá­ g o n itt az egyik l e g m a g a s a b b a h í v ő k és az egy­ h á z a k t a g j a i n a k a r á n y a . S t e v e B r u c e , a szekula­

A „médiaprédikáció" Latin-Amerikában külö­

rizáció

elméletének

egyik

zászlóvivője

szerint

n ö s e n n é p s z e r ű lett, a h o l s z i n t é n a d á s b a kerül­

ez a kulturális á t m e n e t egyik jele (Bruce 1996).

n e k az egyesült államokbeli műsorok. Emiatt a

G y o r s é s m é l y r e h a t ó d e m o g r á f i a i v a g y gazdasá­

p r o t e s t á n s m o z g a l m a k , főleg p ü n k ö s d i s t a válfa­

gi v á l t o z á s o k i d e j é n B r u c e s z e r i n t a v a l l á s segít­

jaik hatalmas növekedést mutattak olyan túlnyo­

h e t az e m b e r e k n e k az a l k a l m a z k o d á s b a n és a bi­

mórészt katolikus országokban, m i n t C h i l e vagy

zonytalan idők átvészelésében. Az iparosodás az

Brazília (Martin 1 9 9 0 ) .

E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n e l é g k é s ő n zajlott, é s igen

B á r egyes evangéliumi hívők nagyon is m o ­ dern

életvitel

mellett

vallanak

hagyományos

hitet, m á s o k határozottan elutasítják a m o d e r n

g y o r s a n , r á a d á s u l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , ami s o k f é l e e t n i k a i c s o p o r t b ó l t e v ő d i k ö s s z e - érvel B r u c e . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a v a l l á s segí-

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

i

439

tett m e g e r ő s í t e n i a z e m b e r e k i d e n t i t á s t u d a t á t , é s

lyen felsőbb erőben, de ezt a hitet n e m intézmé­

megkönnyítette az amerikai kulturális olvasztó­

nyesített kereteken belül gyakorolják.

tégelybe v a l ó b e i l l e s z k e d é s t . A z U S A m i n d e n ­

Másodszor, a szekularizációt n e m lehet csak a

ország,

n a g y t r i n i t á r i u s e g y h á z a k tagságával m é r n i . E z ­

ahol nagy a v a l l á s j e l e n t ő s é g e , a m i n t az a 2 4 . 5 .

z e l f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k a z egyre n ö v e k v ő

esetre

semmiképpen

sem

az

egyetlen

súlyú n e m nyugati egyházakat és az új vallási

ábrán is l á t h a t ó .

m o z g a l m a k a t . N a g y - B r i t a n n i á b a n p é l d á u l a ha­ gyományos egyházak tagjainak száma csökken,

A szekularizáció e l m é l e t é n e k értékelése , A szociológusok k ö r é b e n általánosan elfogadott tény, h o g y h o s s z ú t á v o n a h a g y o m á n y o s e g y h á ­

de u g y a n a k k o r a m u s z l i m o k , h i n d u k , s z i k h e k , z s i d ó k , e v a n g é l i u m i k e r e s z t é n y e k é s o r t o d o x ke­ resztények száma nő. Harmadszor pedig:

a nyugati társadalmakon

kívül n e m i g e n van jele bármiféle szekularizáció­

zak a l e g t ö b b n y u g a t i k u l t ú r á b a n v i s s z a s z o r u l ­

n a k . A K ö z e l - K e l e t , Á z s i a , Afrika és I n d i a s o k te­

tak - az U S A k i v é t e l é v e l . A v a l l á s h a t á s a a szeku­

r ü l e t é n a n y u g a t i a s m o d e r n i z á c i ó v a l s z e m b e n egy

larizáció m i n d h á r o m m é r c é j e s z e r i n t c s ö k k e n t ,

igen erős, dinamikus iszlám áll s z e m b e n . A m i k o r

úgy, ahogy azt a 1 9 . s z á z a d s z o c i o l ó g u s a i meg­

a p á p a d é l - a m e r i k a i k ö r u t a t tett, t ö b b m i l l i ó lel­

jósolták. I g a z u k v o l t h á t n e k i k és a s z e k u l a r i z á c i ­

kes k a t o l i k u s k ö v e t t e . A k e l e t i o r t o d o x i á t lelke­

ós e l m é l e t k é s ő b b i t á m o g a t ó i n a k ? A m o d e r n i z á l ­

s e n v e t t é k fel ú j r a a v o l t S z o v j e t u n i ó e g y e s része­

ódással a v a l l á s e l v e s z t e t t e v o l n a a j e l e n t ő s é g é t ?

in, m i u t á n a k o m m u n i s t a r e n d s z e r é v t i z e d e k i g

Nem, t ö b b o k b ó l s e m .

elnyomta. Ezt a világszerte érzékelhető vallásos

Először is, a v a l l á s h e l y z e t e N a g y - B r i t a n n i á b a n és más n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n s o k k a l ö s s z e t e t ­ tebb, m i n t azt a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t e feltétele­ zi. A v a l l á s o s és s p i r i t u á l i s h i t t o v á b b r a is erős, döntéseket b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő i g e n s o k e m b e r

lelkesedést sajnos vallási eredetű konfliktusok is k í s é r i k . A v a l l á s a h o g y vigaszt és t á m o g a t á s t ké­ pes nyújtani, lehet heves társadalmi küzdelmek és k o n f l i k t u s o k o k o z ó j a is - az v o l t a m ú l t b a n és továbbra is az.

életében, m é g a k k o r is, h a f o r m á l i s a n n e m tag­

A k a d b i z o n y í t é k a s z e k u l a r i z á c i ó m e l l e t t és el­

jai s e m m i l y e n g y ü l e k e z e t n e k . E g y e s t u d ó s o k fel­

l e n e is. Az b i z t o s n a k l á t s z i k , h o g y a s z e k u l a r i z á ­

vetették, h o g y m e g e r ő s ö d h e t e t t a „hit, e g y h á z h o z

ció fogalma nagyon is jól mutatja azokat a válto­

tartozás n é l k ü l " t e n d e n c i á j a (Davie 1 9 9 4 ) - a h o g y

zásokat, a m e l y e k ma a h a g y o m á n y o s egyházak­

a brit vallási h e l y z e t e l e m z é s e k o r láttuk, az e m ­

b a n zajlanak - az egyházak c s ö k k e n ő befolyását,

berek t o v á b b r a i s h i s z n e k I s t e n b e n v a g y v a l a m i ­

és az a z o k o n b e l ü l i , p é l d á u l a n ő k és a m e l e g e k

74.5. ábra A vallásnak tulajdonított fontosság különböző országokban (azoknak a százalékaránya, akik azt mondják, az ő életükben a vallás „nagyon fontos".) 100

Forrás: P e w R e s e a r c h C e n t r e , 2 0 0 2 .

440

14. F E J E Z E T

helyzetét érintő változásokat. A társadalom mo­

l e n s é g - a s z ó h a s z n á l a t a is c s a k az u t ó b b i 2 0 - 3 0

d e r n i z á l ó e r ő i s o k h a g y o m á n y o s v a l l á s i szerve­

é v b e n terjedt e l - , a m i főleg a g l o b a l i z á c i ó r a adott

zetben érezhetőek.

v á l a s z k é n t j e l e n t m e g . A m o d e r n i z á c i ó e r ő i egyre

A napjaink m o d e r n világában a vallást min­

i n k á b b a l á á s s á k a t á r s a d a l o m h a g y o m á n y o s ele­

az i n s t a b i l i t á s

m e i t , m i n t a n u k l e á r i s c s a l á d v a g y a férfiak n ő k

és a sokféleség k o n t e x t u s á b a h e l y e z v e kell néz­

fölötti d o m i n a n c i á j a , a f u n d a m e n t a l i z m u s pedig

nünk. A vallás hagyományos formáinak bizo­

e z e k v é d e l m é r e j ö t t l é t r e . A r a c i o n a l i t á s r a épü­

nyos

lő g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n

d e n k é p p e n a gyors v á l t o z á s o k ,

mértékű visszaszorulása

dacára

a vallás

a fundamentalizmus

még mindig k i e m e l t e n fontos társadalmi ténye­

r a g a s z k o d i k a h i t b ő l fakadó d ö n t é s e k h e z és a

z ő . A v a l l á s v o n z e r e j e - h a g y o m á n y o s v a g y új

r i t u á l é k i g a z s á g á h o z ; a f u n d a m e n t a l i z m u s a ha­

formájában - a l i g h a n e m hosszú távon is megma­

g y o m á n y r ó l é s a n n a k e l s z á n t v é d e l m é r ő l szól. A

r a d majd, h i s z e n s o k e m b e r n e k v á l a s z t a d a z é l e t

f u n d a m e n t a l i z m u s n a k t ö b b k ö z e v a n a h i t me-

nagy kérdéseire, amire a racionális megközelíté­

gindoklásához és védelmezéséhez, mint ahhoz,

sek képtelenek.

hogy valójában m i b e n hisznek az emberek.

N e m m e g l e p ő t e h á t , h o g y a gyors v á l t o z á s e z e n

Bár a fundamentalizmus szembehelyezkedik a

i d ő s z a k á b a n s o k a n a v á l a s z o k a t és a n y u g a l m a t

m o d e r n i t á s s a l , m a g a i s m o d e r n m ó d s z e r e k k e l ér­

a v a l l á s b a n k e r e s i k - és t a l á l j á k m e g . E n n e k a j e ­

vényesíti hitét. Például az egyesült államokbeli

l e n s é g n e k t a l á n a f u n d a m e n t a l i z m u s a legnyil­

k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t á k a z e l s ő k k ö z ö t t al­

vánvalóbb példája. E n n e k dacára a változásokra

kalmazták a televíziót doktrínáik terjesztésére; a

v á l a s z k é n t a v a l l á s n a k n e m a h a g y o m á n y o s , ha­

Csecsenföldön az orosz erők ellen h a r c o l ó iszlám

n e m új, s z o k a t l a n f o r m á i e r ő s ö d n e k m e g : ú j val­

f u n d a m e n t a l i s t á k w e b o l d a l a k o n t e t t é k k ö z z é né­

lási mozgalmak, kultuszok, szekták és N e w Age

zeteiket, az indiai hindutva hívei pedig interne­

mozgalmak. Ezek a csoportok első ránézésre n e m

t e n és e - m a i l b e n i g y e k e z n e k e r ő s í t e n i a „ h i n d u

f e l t é t l e n ü l t ű n n e k v a l l á s n a k , de a s z e k u l a r i z á c i ó

identitás" érzését.

e l m é l e t é n e k k r i t i k u s a i ú g y vélik, h o g y a v a l l á s o s hit formáinak tekinthetők, melyek az alapvető társadalmi változások hatására jöttek létre.

A következő részben a vallási fundamentaliz­ m u s k é t fő f o r m á j á t vizsgáljuk, az i s z l á m és a ke­ resztény fundamentalizmust. Az utóbbi harminc évben mindkettő megerősödött, és sok esetben d ö n t ő s z e r e p ü k v o l t a n e m z e t i és n e m z e t k ö z i po­

A vallási f u n d a m e n t a l i z m u s

litikában.

A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s e r ő s s é g e is m u t a t ­ ja, h o g y a s z e k u l a r i z á c i ó n e m u r a l j a a m o d e r n világot.

A

fundamentalizmus

kontextusokban használjuk,

szót

Az iszlám

fundamentalizmus

különböző

egy hit- v a g y sza­

A s z o c i o l ó g i a k o r a i n a g y j a i k ö z ü l W e b e r volt az

b á l y r e n d s z e r s z i g o r ú b e t a r t á s á t j e l e n t i . A vallási

e g y e t l e n , a k i s e j t e t t e , h o g y egy h a g y o m á n y o s val­

fundamentalizmus

lási rendszer, m i n t az iszlám nagy megújuláson

azon

csoportok

álláspontjára

utal, a m e l y e k a l a p v e t ő v a l l á s i s z ö v e g e k s z ó sze­

m e h e t á t é s f o n t o s p o l i t i k a i e s e m é n y e k okozójává

r i n t i é r t e l m e z é s é r e s z ó l í t a n a k fel, é s a m e l y e k h i t e

v á l h a t a 2 0 . s z á z a d v é g é n ; m á r p e d i g I r á n b a n az

s z e r i n t az e b b ő l l e v e z e t e t t d o k t r í n á k a t a társadal­

1 9 8 0 - a s é v e k b e n p o n t o s a n e z t ö r t é n t . A z utób­

mi, gazdasági és politikai élet m i n d e n területére

b i é v e k b e n a z i s z l á m m e g ú j u l á s a Egyiptomra,

alkalmazni kell. A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k s z e r i n t c s a k i s egy

S z í r i á r a , L i b a n o n r a , A l g é r i á r a , A f g a n i s z t á n r a és N i g é r i á r a is t o v á b b t e r j e d t . Mi e j e l e n s é g o k a ?

v i l á g k é p - az ö v é k - h e l y e s és e l f o g a d h a t ó , n i n c s

A h e l y z e t m e g é r t é s é h e z v i z s g á l n u n k k e l l az

h e l y e b i z o n y t a l a n s á g n a k vagy t ö b b f é l e é r t e l m e ­

i s z l á m o t m i n t h a g y o m á n y o s vallást, é s a z o k n a k

zésnek. A vallási fundamentalista mozgalmak­

a m o d e r n á l l a m o k n a k a v a l l á s t ó l független vál­

ban a szent szövegek pontos jelentéséhez való

t o z á s a i t is, a h o l a z i s z l á m d o m i n á n s t é n y e z ő v é

h o z z á f é r é s egy s z ű k réteg k i v á l t s á g a : a p a p o k é

vált. Az i s z l á m , a k e r e s z t é n y s é g h e z h a s o n l ó a n ,

vagy m á s v a l l á s o s v e z e t ő k é . E z n a g y h a t a l m a t a d

t ö r t é n e t e s o r á n f o l y a m a t o s a n m o z g a l m a k mozga­

a v e z e t ő k k e z é b e - n e m c s a k a vallási, h a n e m a

t ó r u g ó j a volt: a K o r á n , a m u s z l i m o k s z e n t köny­

világi k é r d é s e k b e n is. A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k

ve tele van a hívőket Allah n e v é b e n megvívandó

fontos politikai pozíciókat szereztek ellenzéki

h a r c o k r a b i z t a t ó r é s z e k k e l . A h a r c a n e m hívők

m o z g a l m a k b a n vagy a k á r h a t a l m o n l é v ő pártok­

é s a m u s z l i m k ö z ö s s é g e t m e g r o n t o k e l l e n folyik.

b a n , sőt á l l a m f ő v é v á l t a k ( p é l d á u l I r á n b a n , l á s d

A z é v s z á z a d o k s o r á n t ö b b r e f o r m h u l l á m i s lezaj­

20. fejezet, 6 5 8 . o.).

lott, így az i s z l á m é p p o l y a n m e g o s z t o t t , m i n t a

A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s v i s z o n y l a g új j e ­

kereszténység.

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

származó hagyományokat követik, amelyek - a merevebb síita nézetekkel s z e m b e n - meglehető­ sen nagy szabadságot hagynak a k ü l ö n b ö z ő véle­ ményeknek.

Az i s z l á m és a N y u g a t A k ö z é p k o r b a n a k e r e s z t é n y E u r ó p a s z i n t e fo­ l y a m a t o s h a r c b a n állt a m u s z l i m o r s z á g o k k a l , a m e l y e k a későbbi Spanyolország, Görögország, a d é l s z l á v o r s z á g o k , B u l g á r i a és R o m á n i a t e r ü l e ­ t é n e k j ó r é s z é t u r a l t á k . A m u s z l i m o k á l t a l meg­ h ó d í t o t t t e r ü l e t e k l e g n a g y o b b r é s z é t k é s ő b b viszs z a s z e r e z t é k a z e u r ó p a i a k , sőt s o k észak-afrikai m u s z l i m területet is gyarmatosítottak a 1 8 - 1 9 . század során. Ezek a vereségek katasztrofálisak voltak a m u s z l i m vallás és civilizáció számára, a m i t a m u s z l i m o k az e l k é p z e l h e t ő l e g f e j l e t t e b b ­ nek és legmagasabb szintűnek, minden máson felül á l l ó n a k t a r t o t t a k . A 1 9 . s z á z a d v é g é n , a m i ­ k o r a z i s z l á m k é p t e l e n v o l t m e g á l l í t a n i a nyuga­ ti kultúra terjedését, r e f o r m m o z g a l m a k indultak az iszlámon belül, amik vissza kívánták állítani a v a l l á s e r e d e t i t i s z t a s á g á t és e r e j é t . A g o n d o l a t l é n y e g e az volt, h o g y az i s z l á m a N y u g a t k i h í ­ vására válaszul

határozottan

érvényesítse

saját

értékeit. A z iráni i s z l á m f o r r a d a l o m h á r o m l e g f o n t o s a b b v e z e t ő j e tekint l e e g y t e h e r á n i t á b l á r ó l : K h o m e i n i a j a t o l l a h ( l e g k ö ­

A 2 0 . században ezt a gondolatot többféle mó­

zelebb), Ali K h a m e n e i a j a t o l l a h é s a z a k k o r i e l n ö k , H a s e m i

d o n v i t t é k t o v á b b , é s e z l e t t a z 1 9 7 8 - 1 9 7 9 - e s irá­ n i i s z l á m f o r r a d a l o m e g y i k a l a p j a is. K e z d e t b e n

Rafszandzsáni.

a forradalom hajtóereje a sah elleni b e l s ő mozga­ A síita m o z g a l o m m á r a k o r a i i d ő s z a k b a n le­

l o m v o l t - az i r á n i s a h u g y a n i s elfogadta és meg­

vált az o r t o d o x i s z l á m fő á r a m l a t á r ó l , és t o v á b b r a

próbálta terjeszteni a nyugati modernizációs mo­

is nagy a s ú l y a . I r á n (a k o r á b b i P e r z s i a ) h i v a t a l o s

dellt, p é l d á u l földreform, a n ő k s z a v a z a t i j o g a és

vallása a síita m á r a 1 6 . s z á z a d óta, és e g y b e n az

a világi o k t a t á s b e v e z e t é s e ú t j á n . A s a h h a t a l m á t

iráni f o r r a d a l o m m ö g ö t t á l l ó g o n d o l a t o k forrá­

megdöntő mozgalom különböző érdekű embere­

sa. A síiták A l i i m á m t ó l , egy 1 7 . s z á z a d i v a l l á s i

ket egyesített, a k i k k ö z ü l n e m állt m i n d e n k i a z

és politikai v e z e t ő t ő l e r e d e z t e t i k a m o z g a l m a t ,

iszlám fundamentalizmus mellett. A mozgalom

aki a hit s z e r i n t az a k k o r i világi u r a l k o d ó k kö­

d o m i n á n s a l a k j a K h o m e i n i a j a t o l l a h volt, a k i a

zül kitűnt i s t e n t i s z t e l e t é v e l és e r k ö l c s é v e l . A l i

s í i t a g o n d o l a t o k r a d i k á l i s ú j r a é r t e l m e z é s é v e l vált

leszármazottait a z i s z l á m j o g o s v e z e t ő i n e k kezd­

ismertté.

ték t e k i n t e n i , h i s z e n ú g y tartották, h o g y M o h a ­ med próféta c s a l á d j á b a t a r t o z n a k , n e m úgy, m i n t az akkoriban h a t a l m o n l é v ő d i n a s z t i á k . A s í i t á k hite szerint e l j ö n m a j d M o h a m e d j o g o s ö r ö k ö s é ­ nek uralma, a m i véget vet a z s a r n o k s á g n a k és az igazságtalanságoknak. M o h a m e d ö r ö k ö s e A l l a h közvetlen i r á n y í t á s á v a l u r a l k o d i k majd, a K o r á n szellemében.

A forradalom után K h o m e i n i a hagyományos i s z l á m t ö r v é n y e k s z e l l e m é b e n s z e r v e z t e m e g kor­ mányát. A K o r á n b a n leírt vallás lett a társadalmi és politikai élet m i n d e n m o z z a n a t á n a k alapja. Az i s z l á m t ö r v é n y e k - a s a r í a - é r t e l m é b e n a férfiak és a n ő k s z i g o r ú a n e l k ü l ö n ü l v e é l n e k , a n ő k n e k nyilvános helyeken kötelező eltakarni a testü­ k e t és a r c u k a t is, a h o m o s z e x u á l i s o k a t s o r t ű z z e l

síita

v é g z i k ki, a h á z a s s á g t ö r ő k e t p e d i g h a l á l r a kö­

populáció van, így I r a k b a n , T ö r ö k o r s z á g b a n és

vezik. E szigorú szabályrendszer m e l l é erős na­

Szaúd-Arábiában, c s a k ú g y m i n t I n d i á b a n é s Pa­

c i o n a l i s t a i n d í t t a t á s társult, a m i s z e m b e s z e g ü l t a

kisztánban. A z i s z l á m v e z e t é s e e z e k b e n a z orszá­

nyugati hatásokkal.

Más

közel-keleti

országokban

is

nagy

gokban a z o n b a n a s z u n n i t a t ö b b s é g k e z é b e n v a n .

A z i r á n i i s z l á m k ö z t á r s a s á g c é l j a a z volt, h o g y

A s z u n n i t a m u s z l i m o k a „járt u t a t " , a K o r á n b ó l

Iránt iszlám á l l a m m á tegye: az államszervezetet

c 442

14. FEJEZET

és a t á r s a d a l m a t ú g y s z e r v e z z e át, h o g y a z o k b a n

tettek uralmuknak. S o k m á s országban az iszlám

az iszlám tanításai mindig és m i n d e n h o l domi­

fundamentalista

befolyást

szereztek,

n á l j a n a k . A f o l y a m a t n e m zajlott le teljes egészé­

de n e m sikerült hatalomra jutniuk.

Egyiptom­

b e n , é s m e g j e l e n t e k e l l e n e h a t ó e r ő k is. Z u b a i d a

ban,

( 1 9 9 6 ) h á r o m , e g y m á s e l l e n k ü z d ő erőt k ü l ö n ­

á l l a m v a g y a h a d s e r e g e l n y o m t a a z i s z l á m funda­

böztet meg.

A radikálisok folytatni akarják és el

csoportok

Törökországban és Algériában például az

mentalista felkeléseket.

akarják m é l y í t e n i a z i s z l á m f o r r a d a l o m ö r ö k s é g é t .

S o k a n a g g ó d t a k a m i a t t , h o g y a z i s z l á m funda­

E z e n k í v ü l a z i s z l á m f o r r a d a l m a t s z e r e t n é k aktí­

m e n t a l i s t a világ k o n f l i k t u s b a k e r ü l a z o k k a l , akik

v a n é r v é n y r e j u t t a t n i m á s i s z l á m o r s z á g o k b a n is.

n e m osztják nézeteit. S a m u e l H u n t i n g t o n ( 2 0 0 6 )

A konzervatívok c s o p o r t j a

nagyrészt

vallási

tiszt­

p o l i t i k a t u d ó s arról írt, h o g y a h i d e g h á b o r ú befe­

v i s e l ő k b ő l áll, .akik s z e r i n t a f o r r a d a l o m m á r e l é g

jeztével az e r ő s ö d ő globalizáció mellett a nyugati

m e s s z i r e j u t o t t . H a t a l o m h o z j u t t a t t a őket, a m i t

és az iszlám n é z e t e k összeütközése világszerte a

m e g a k a r n a k t a r t a n i . A pragmatikusuk a p i a c i re­

„civilizációk h a r c á b a " torkoll majd. Huntington

f o r m o k és a g a z d a s á g külföldi b e f e k t e t ő k és ke­

szerint m á r n e m a nemzetállam a nemzetközi

reskedelmi kapcsolatok előtti megnyitása mellett

kapcsolatok főszereplője,

v a n n a k . E l l e n z i k a n ő k r e , a c s a l á d r a és a j o g r e n d r e

konfliktusok

vonatkozó iszlám törvények szigorú betartatását.

civilizációk között zajlanak majd.

mostantól

így a v e r s e n g é s e k és

nagyobb

kultúrák

vagy

K h o m e i n i ajatollah 1989-es halála nagy csa­

P é l d á u l a z egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n , B o s z ­

p á s v o l t a r a d i k á l i s o k és a k o n z e r v a t í v o k s z á m á ­

n i á b a n és K o s z o v ó b a n a b o s z n i a i m u s z l i m o k és

ra; utódja, A l i K h a m e n e i a j a t o l l a h t o v á b b r a i s

a k o s z o v ó i a l b á n o k az o r t o d o x k e r e s z t é n y szer­

é l v e z i a n a g y h a t a l m ú m o l l á k (vallási v e z e t ő k )

b e k e l l e n h a r c o l t a k . A z i l y e n e s e m é n y e k miatt

támogatását, de egyre n é p s z e r ű t l e n e b b az iráni

mindenkiben

átlagpolgárok körében

társa­

v i l á g m é r e t ű k ö z ö s s é g j e l e n l é t e ; A h m e d é s Don­

a régóta fennálló

tudatosodott

a

muszlimok

mint

d a l m i p r o b l é m á k és az e l n y o m á s m i a t t . A prag­

n á n ( 1 9 9 4 ) szavaival: „Bosznia az egész musz-

m a t i k u s u k és a t ö b b i i r á n y z a t k ö z ö t t i t á r s a d a l m i

l i m világ f ó k u s z á b a k e r ü l t . . . E l i n d í t o t t a , illetve

törésvonalak akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor

f e l e r ő s í t e t t e a p o l a r i z á c i ó t és a r a d i k a l i z á l ó d á s t a

a reformpárti M o h a m e d Khatami került hatalom­

m u s z l i m társadalmakban, és egyúttal megerősí­

ra ( 1 9 9 7 - 2 0 0 5 ) . Khatami kormánya folyamatos

tette a m u s z l i m o k önazonosságát."

h a r c b a n állt a k o n z e r v a t í v o k k a l , a k i k a l e g t ö b b társadalmi reformot megakadályoztak. M a h m ú d Ahmadinedzsádnak,

Teherán

konzervatív

pol­

gármesterének iráni elnökké választása 2 0 0 5 - b e n c s ö k k e n t e t t e a z ország v a l l á s i é s p o l i t i k a i v e z e t é ­ se k ö z ö t t i feszültséget, de u g y a n a k k o r n ö v e l t e a Nyugat és Irán közti feszültséget.

/ Az egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n l e z a j l o t t há­ b o r ú k a t r é s z l e t e s e b b e n a 13., „Faj, migráció"

című fejezet

tárgyalja,

a

etnikum és

387-389.

ol­

dalon. A z a m e r i k a i a k á l t a l v e z e t e t t i r a k i h á b o r ú hason­ ló m ó d o n e g y e s í t e t t e a r a d i k á l i s m u s z l i m o k a t a 2 0 0 3 - a s i n v á z i ó u t á n . H u n t i n g t o n e l m é l e t e nagy

A z iszlám ú j j á é l e d é s t e r j e d é s e

f i g y e l m e t kapott, m i n t a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á s o k , a z

Bár az iráni forradalom mögötti elképzelés az

afgán r e z s i m a m e r i k a i a k á l t a l i e l ű z é s e é s a z iraki

volt, h o g y e g y e s í t i k m a j d a z e g é s z i s z l á m vilá­

a m e r i k a i j e l e n l é t e l l e n i 2 0 0 3 u t á n i v a l l á s i ellen­

got a n y u g a t i világ e l l e n , a z o n o r s z á g o k v e z e t ő i ,

állás magyarázata.

ahol a síiták kisebbségben vannak, n e m csatla­

M o s t , a 2 1 . s z á z a d k e z d e t é n t o v á b b r a i s erősö­

k o z t a k t e l j e s e g é s z é b e n I r á n h o z . A z i s z l á m fun­

dik az iszlám ellenzék Malajziában, Indonéziá­

damentalizmus

azonban komoly népszerűségre

b a n és másutt; több nigériai tartomány nemrég

tett szert e z e n o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n is, é s s o k

v e z e t t e be a s a r í a a l k a l m a z á s á t , és a c s e c s e n f ö l ­

h e l y ü t t lett a z i s z l á m ú j j á é l e d é s é n e k m o t o r j a .

d i h á b o r ú b a n egy k a u k á z u s i i s z l á m á l l a m létre­

Bár az iszlám fundamentalista mozgalmak sok

h o z á s á é r t h a r c o l ó m u s z l i m o k i s részt v e s z n e k .

észak-afrikai, k ö z e l - k e l e t i és dél-ázsiai o r s z á g b a n

O s z a m a B i n L a d e n al-Kaida h á l ó z a t á n a k tagjai a

n a g y b e f o l y á s t s z e r e z t e k a z u t ó b b i t í z - t i z e n ö t év­

m u s z l i m világ s z á m o s p o n t j á r ó l s z á r m a z n a k . A z

ben, csak kettőben kerültek hatalomra. Szudán­

i s z l á m s z i m b ó l u m o k é s r u h á z a t a z i d e n t i t á s fon­

b a n H a s s z á n al-Turabi N e m z e t i I s z l á m F r o n t j a

tos hordozói lettek egyre több m u s z l i m számára

gyakorolja a h a t a l m a t 1 9 8 9 óta, A f g a n i s z t á n b a n

a z i s z l á m v i l á g o n k í v ü l is. A z o l y a n e s e m é n y e k ,

p e d i g a f u n d a m e n t a l i s t a t á l i b o k 1 9 9 6 - b a n szerez­

m i n t az ö b ö l h á b o r ú és a s z e p t e m b e r 11-i terror­

t é k m e g a h a t a l m a t , d e 2 0 0 1 v é g é n a z afgán e l l e n ­

t á m a d á s o k vegyes, d e i g e n h e v e s r e a k c i ó k a t vál­

z é k é s a z a m e r i k a i h a d s e r e g e g y ü t t e s e n véget ve­

tottak ki az iszlám világban.

A z i s z l á m ú j j á é l e d é s e n y i l v á n v a l ó a n n e m ér­ t e l m e z h e t ő k i z á r ó l a g v a l l á s i f o l y a m a t k é n t ; rész­ ben a n y u g a t i b e f o l y á s e l l e n r e a k c i ó j a , r é s z b e n pedig n e m z e t i és

kulturális

önérvényesítés

is.

Az is kétséges, h o g y - a k á r a l e g e r ő s e b b e n fun­ d a m e n t a l i s t a f o r m á i b a n is - t e k i n t h e t ő - e p u s z ­ tán a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k f e l é l e s z t é s é n e k . A folyamat e n n é l ö s s z e t e t t e b b . V i s s z a t é r t e k bi­ zonyos h a g y o m á n y o s s z o k á s o k , é l e t m ó d o k , de a modern k o r h o z s z o r o s a n k ö t ő d ő n é z e t e k k e l öszszefonódva.

*

A keresztény fundamentalizmus A keresztény fundamentalista vallási szerveze­ tek e r ő s ö d é s e e z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s E u ­ rópában, d e főleg a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a z utóbbi n é h á n y é v t i z e d e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n ­ sége. A f u n d a m e n t a l i s t á k h i t e s z e r i n t „a B i b l i a egész e g y s z e r ű e n s z ó l v a a g y a k o r l a t b a n is h a s z ­ nálható ú t m u t a t ó a p o l i t i k á h o z , a k o r m á n y z á s ­ hoz, az ü z l e t h e z , a c s a l á d i é l e t h e z és á l t a l á b a n az ember életében m i n d e n h e z " (Capps 1 9 9 0 ) . A Bibliát a fundamentalisták t é v e d h e t e t l e n n e k tartják, t a r t a l m á t p e d i g a z i s t e n i i g a z s á g kife­ jeződésének.

A

hisznek Krisztus hogy aki

fundamentalista

keresztények

isteni mivoltában és

elfogadja

személyes

abban,

megváltójaként,

2005-ben t ö b b keresztény csoport is tiltakozó akciókkal p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i Terri S c h i a v o , e g y s ú l y o s a n a g y ­ károsult floridai nő é l e t b e n tartását biztosító csövek el­ távolítását.

az ü d v ö z ü l h e t . A f u n d a m e n t a l i s t a k e r e s z t é n y e k e l k ö t e l e z t é k m a g u k a t e n n e k a z ü z e n e t n e k a ter­ jesztése m e l l e t t a z o k k ö r é b e n , a k i k n e m v a l l j á k ugyanezt a h i t e t .

h u m a n i z m u s és a s z é t e s e t t c s a l á d o k " (az i d é z e t forrása K e p e i 1 9 9 4 ) .

A keresztény fundamentalizmus a liberális teo­

Az új keresztény jobboldal konkrét lépéseket

lógia és az ú g y n e v e z e t t világi h u m a n i z m u s elle­

tett: e l ő s z ö r a z i s k o l a i t a n t e r v e k m e g v á l t o z t a t á ­

ni r e a k c i ó . A világi h u m a n i z m u s „a r a c i o n a l i t á s ,

sáért k e z d t e k l o b b i z n i a t ö r v é n y h o z ó k n á l és az

a vágyak és az ö s z t ö n ö k függetlenítését j e l e n t i a

iskolai imádság tilalmát próbálták visszavonatni,

hittel é s I s t e n p a r a n c s a i n a k v a l ó e n g e d e l m e s ­

majd létrehozták a militáns Mentési Hadművele­

kedéssel s z e m b e n " ( K e p e i 1 9 9 4 ) , a k e r e s z t é n y

tet

fundamentalizmus a m o d e r n i z á c i ó által okozott

v e s z b l o k á d alá. A f u n d a m e n t a l i s t a v a l l á s i szer­

(Operation

Rescue),

amely abortuszklinikákat

„erkölcsi válsággal" s z e g ü l s z e m b e , a m i alatt a

v e z e t e k n a g y b e f o l y á s r a t e t t e k szert a z E g y e s ü l t

hagyományos

Államokban Ronald Reagan és mindkét Bush

családmodell

megrendülését,

az

erkölcsök r o m l á s á t , i l l e t v e a z e m b e r é s I s t e n vi­ szonyának m e g g y e n g ü l é s é t érti.

kormányzása idején. Jerry Falwell kezdetben a 2 0 0 1 . szeptember

A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n J e r r y F a l w e l l tiszte­

1 1 - i N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á ­

letes 1 9 7 0 - e s é v e k b e l i E r k ö l c s ö s T ö b b s é g (Moral

sokat az Egyesült Á l l a m o k o n belüli „ b ű n ö s ö k "

Majority)

mozgalma

óta

egyes

fundamentalista

s z á m l á j á r a írta. E g y t e l e v í z i ó a d á s b a n a k ö v e t ­

csoportok egyre i n k á b b r é s z t v e t t e k a b e l p o l i t i ­

kezőket mondta:

kában az ú g y n e v e z e t t „új k e r e s z t é n y j o b b " (New

abortuszt támogatók,

„Szerintem

a pogányok,

az

Christian Right) m o z g a l o m k e r e t e i n b e l ü l , főleg a

és leszbikusok,

R e p u b l i k á n u s Párt j o b b s z á r n y á n ( S i m p s o n 1 9 8 5 ;

akarják t e n n i , az A m e r i k a i Polgárjogi U n i ó , az

a feministák, a melegek

a k i k ezt a l t e r n a t í v é l e t m ó d d á

Woodrum 1 9 8 8 ; K i e c o l t - N e l s o n 1 9 9 1 ) . F a l w e l l

E m b e r e k az A m e r i k a i É l e t m ó d é r t (People For the

szerint „öt fő p r o b l é m a van, a m e l y e k n e k politi­

American

kai k ö v e t k e z m é n y e i k v a n n a k , és a m e l y e k k e l az

l a r i z á l n i a k a r j a - ő k e t v á d o l o m , ők is f e l e l ő s e k

erkölcsös a m e r i k a i a k n a k s z e m b e kell n é z n i ü k :

ezért" (CNN, 2 0 0 1 . szeptember 1 4 . ) . K é s ő b b bo­

az abortusz, a h o m o s z e x u a l i t á s , a pornográfia, a

csánatot kért ezekért a mondatokért, de újabb

Way),

mindenki,

a k i A m e r i k á t szeku­

444

14. FEJEZET

vihart kavart a következőkkel: „ M o h a m e d terro­

fejezése az egyetem oktatási céljaival ellentétes

rista volt. Elég m u s z l i m és n e m m u s z l i m írást

lenne (Kepei 1 9 9 4 ) .

olvastam ahhoz, hogy lássam, hogy erőszakos e m b e r volt, h a r c o s " ( B B C , 2 0 0 2 . o k t ó b e r 1 3 . ) .

A z a m e r i k a i k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t a mozga­

E z é r t i s b o c s á n a t o t k é r t , d e a k k o r m á r n e m le­

l o m a z e g é s z o r s z á g b a n r e n d e l k e z i k támogatók­

hetett megakadályozni a nyugat-indiai Solapur-

kal, d e h a t á r o z o t t a n é r e z h e t ő r e g i o n á l i s k ü l ö n b ­

b a n a h i n d u k és a m u s z l i m o k összeütközéseit,

ségekkel. Az ország déli részét „Biblia-övezet"

a m i k során legalább 8 e m b e r halt meg. N e m túl

(Bible Belt) n é v e n is s z o k t á k e m l e g e t n i . A m e r i k a

m e g l e p ő módon, szavait világszerte elítélték a

legismertebb és legnagyobb hatású hitszónokai­

m u s z l i m vezetők.

nak jó része innen, olyan déli és középnyugati

Az új keresztény jobboldal fő prédikátorai több

államokból származik, m i n t Virginia, O k l a h o m a

e g y e t e m e t i s a l a p í t o t t a k , a h o l egy új, f u n d a m e n ­

és É s z a k - K a r o l i n a . A l e g b e f o l y á s o s a b b a m e r i k a i

talista

f u n d a m e n t a l i s t a c s o p o r t o k : a D é l i B a p t i s t a Egy­

keresztény

értékeket

valló

„ellenelitet"

(Southern

Baptist

Convention),

kívánnak kinevelni, akik vezető pozíciót szerez­

házszövetség

h e t n e k majd a médiában, az egyetemi és tudo­

I s t e n G y ü l e k e z e t e i (Assemblies of God)

m á n y o s é l e t b e n , a p o l i t i k á b a n és a m ű v é s z e t b e n .

tednapi

A Jerry F a l w e l l által alapított Liberty Egyetem,

tists).

Adventista

Egyház

az

és a He­

(Seventh-Day Adven-

az Oral R o b e r t s E g y e t e m , a B o b J o n e s E g y e t e m és más hasonló intézmények a szokásos egyetemi s z a k o k a t oktatják, de a B i b l i a t é v e d h e t e t l e n s é géből kiindulva.

A c a m p u s o k o n szigorú etikai

szabályok vannak életben a diákok magánéletére v o n a t k o z ó a n , és a s z e x u a l i t á s k i z á r ó l a g h á z a s s á g ­ b a n elfogadott.

Következtetések Globalizálódó világunkban,

a h o l n a g y szükség

v a n a m e g é r t é s r e és a p á r b e s z é d r e , a v a l l á s i fun­ d a m e n t a l i z m u s n a g y k á r o k a t o k o z h a t . A funda­ m e n t a l i z m u s b a n m i n d i g m e g v a n a z e r ő s z a k le­

A L i b e r t y c a m p u s a d ö b b e n e t e s hely. K ü l ö n v a n

h e t ő s é g e - a k e r e s z t é n y és a m u s z l i m f u n d a m e n ­

férfi és n ő i k o l l é g i u m , e r ő s a f e l ü g y e l e t a k ü l s ő

t a l i z m u s b a n p é l d á u l n e m r i t k á k a v a l l á s i okok

k é n y s z e r és az ö n f e g y e l e m k e v e r é k e r é v é n . A

m i a t t i e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t e k . A z u t ó b b i évek­

c s ó k o l ó z á s tilos, és a h á z a s s á g e l ő t t i b á r m i f é l e

b e n L i b a n o n b a n , I n d o n é z i á b a n é s m á s orszá­

n e m i v i s z o n y k i c s a p á s s a l jár. ( A h á z a s p á r o k a

gokban is történtek keresztények és muszlimok

városban élnek.) Puszit adni szabad, és a párok

k ö z ö t t i ö s s z e c s a p á s o k . D e egyre k o z m o p o l i t á b b

j á r h a t n a k k é z e n fogva, d e n e m k a r o l h a t j á k á t

v i l á g u n k b a n a k ü l ö n b ö z ő h a g y o m á n y o k é s hitek

e g y m á s t . A m i k o r egy k ü l s ő l á t o g a t ó r á k é r d e z ,

k é p v i s e l ő i g y a k r a b b a n k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a egy­

a diákok megvédik ezt a n e m i önfegyelmet;

m á s s a l , m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . E g y r e keveseb­

szerintük

devianciákhoz,

b e n fogadják el a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k a t fel­

k ü l ö n ö s e n h o m o s z e x u a l i t á s h o z vezetne - azt

t é t e l n é l k ü l , így e g y r e n y i t o t t a b b é s á t g o n d o l t a b b

m o n d j á k , e z a h e l y z e t egy m á s i k f u n d a m e n t a ­

m ó d o n é l ü n k - l é t f o n t o s s á g ú a k ü l ö n b ö z ő hitű

a

teljes

elnyomás

l i s t a e g y e t e m e n , a h o l a k ö z e l e d é s m i n d e n faj­

e m b e r e k p á r b e s z é d e . E z a z e r ő s z a k megállításá­

tája t i l o s . M á s r é s z r ő l v i s z o n t a n e m i v á g y ki-

nak, m e g s z ü n t e t é s é n e k fő eszköze.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Vallás m i n d e n i s m e r t t á r s a d a l o m b a n létezik,

• M a r x s z e r i n t a v a l l á s b a n fontos az ideológia

vár a v a l l á s o s h i t és g y a k o r l á s á n a k m ó d j a i elté­

s z e r e p e : a vallás igazolja a v a g y o n és a hata­

rőek. M i n d e n v a l l á s b a n v a n n a k s z i m b ó l u m o k ,

l o m igazságtalan e l o s z l á s á t a t á r s a d a l o m b a n ;

s z e r e p e v a n a m é l y t i s z t e l e t n e k , a m i a h í v ő k kö­ z ö s s é g e által végzett s z e r t a r t á s o k h o z k ö t ő d i k . 2. A v a l l á s s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i t l e g i n k á b b a h á r o m „klasszikus gondolkodó", azaz Marx, D u r k h e i m és Weber gondolatai határozták meg. A vallás m i n d h á r m u k s z e r i n t a l a p j á b a n véve il­ l ú z i ó , és a v a l l á s á l t a l t e r e m t e t t „ m á s i k világ" a mi világunk, a vallási s z i m b o l i z m u s szemüve­ gén keresztül nézve. A vallás szerepét azon­ b a n m á s k é n t látták:

• Durkheim

szerint

a

vallás

azért

fontos,

m e r t e r ő s í t i a k o h é z i ó t , k ü l ö n ö s e n azáltal, hogy

biztosítja

az

emberek

rendszeresen

találkozását és megerősíti közös hitüket és értékeiket; • W e b e r s z e r i n t a v a l l á s a t á r s a d a l m i változás­ ban, különösen a nyugati kapitalizmusban játszott szerepe miatt fontos. 3. A t o t e m i z m u s és az a n i m i z m u s a k i s e b b kul­ túrákban gyakori vallásformák. A totemizmus-

VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN

ban egy állat- v a g y n ö v é n y f a j t á n a k t u l a j d o n í ­

7. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és a l e g t ö b b e u r ó p a i

tanak t e r m é s z e t f e l e t t i erőt, a z a n i m i z m u s pe­

országban kevesen járnak rendszeresen temp­

dig a földi v i l á g b a n j e l e n l é v ő és az e m b e r e k e t

lomba, az Egyesült Államokban viszont annál

esetenként h a t a l m u k b a k e r í t ő s z e l l e m e k b e n

többen. Mindkét területen több ember mond­

való hit.

ja magáról, hogy hisz Istenben, mint a h á n y a n

4. A h á r o m l e g n a g y o b b h a t á s ú m o n o t e i s t a (egyis-

rendszeresen templomba járnak.

tenhívő) v a l l á s a z s i d ó v a l l á s , a k e r e s z t é n y s é g

8 . B á r a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága a z u t ó b ­

és az i s z l á m . A p o l i t e i z m u s ( t ö b b i s t e n h i t ) gya­

bi évtizedekben csökken, sok új vallási mozga­

kori a t ö b b i v a l l á s k ö r é b e n . E g y e s v a l l á s o k b a n ,

lom jelent meg a nagyobb vallások mellett. Az

mint p é l d á u l a k o n f u c i a n i z m u s b a n , n i n c s is­

új vallási mozgalmak közé sokféle vallásos és

ten vagy m á s t e r m é s z e t f e l e t t i t e r e m t m é n y .

spirituális csoport, kultusz és szekta tartozik.

5. Az egyházak a n a g y és s z á m o t t e v ő m ú l t t a l ren­

Három fő típusuk az önsegítő csoportokhoz

delkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k , á l t a l á b a n f o r m á l i s

h a s o n l ó v i l á g felé f o r d u l ó m o z g a l m a k , a világ­

bürokratikus

tól v i s s z a v o n u l ó é s azt k r i t i z á l ó v i l á g t a g a d ó

rendszerrel

és

egymás

alá-fölé

rendelt t i s z t v i s e l ő k k e l . A s z e k t á k a h í v ő k ki­

m o z g a l m a k és a b e l s ő vallásos élet fontosságát

sebb, k e v é s b é f o r m á l i s a n s z e r v e z ő d ő c s o p o r t ­

h a n g s ú l y o z ó világtól elforduló mozgalmak.

jai, m e l y e k á l t a l á b a n egy m e g l é v ő e g y h á z meg­

9. A f u n d a m e n t a l i z m u s a világ t ö b b v a l l á s o s c s o ­

újításának c é l j á v a l j ö n n e k l é t r e . H a egy s z e k t a

p o r t j á b a n g y a k o r i v á vált. ( A f u n d a m e n t a l i s t á k

bizonyos ideig f e n n m a r a d é s i n t é z m é n y e s s é

azért k a p t á k ezt a n e v e t , m e r t a c é l j u k a val­

válik, akkor f e l e k e z e t n e k n e v e z z ü k . A kultu­

lási doktrínáik alapjaihoz, fundamentumaihoz

szok h a s o n l ó a k a s z e k t á k h o z , de a z o k n á l la­

való visszatérés.) Az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s

zábban s z e r v e z ő d ő é s v i s e l k e d ő , n e m f o r m á l i ­

sok közel-keleti országban megjelent az 1 9 7 9 -

san szerveződött c s o p o r t o s u l á s o k .

e s i s z l á m f o r r a d a l o m óta, a m i k o r I r á n b a n val­

6. A s z e k u l a r i z á c i ó a v a l l á s c s ö k k e n ő b e f o l y á s á t ,

lásos indíttatású k o r m á n y került hatalomra. Az

szerepét j e l e n t i . A s z e k u l a r i z á c i ó m é r é s e n e ­

Egyesült Államokban a keresztény fundamen­

héz, m e r t a v á l t o z á s t ö b b d i m e n z i ó b a n zaj­

t a l i z m u s a világi é r t é k e k és a f u n d a m e n t a l i s ­

lik: változik a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k

ták s z e r i n t a z a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n f e n n á l l ó

száma, a t á r s a d a l m i s t á t u s u k , és az e m b e r e k

erkölcsi válság elleni mozgalom. A n e m hívők

vallásossága is. B á r a v a l l á s b e f o l y á s a egyértel­

megtérítése

műen csökkent, a vallás s e m m i k é p p e n sincs

mentalisták létrehozták az „médiaegyházat";

érdekében

a

keresztény

funda­

az e l t ű n é s k ü s z ö b é n : t o v á b b r a is e g y e s í t i , illet­

e l k e z d t é k a rádiót, a t e l e v í z i ó t és az új t e c h n o ­

ve megosztja az e m b e r e k e t v i l á g s z e r t e .

lógiákat ú j t a g o k t o b o r z á s á r a h a s z n á l n i .

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Történhetnek-e csodák a modern világban? 2. Hogyan lehet megkülönböztetni a vallást a politikai és erkölcsi hitrendszerektől? 3. Mást jelent-e a vallás a nők, mint a férfiak számára? 4. Hogyan lehet a vallás a társadalmi stabilitást és a társadalmi változást egyaránt előmozdító erő? 5. Mennyire pontos leírása az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vallási helyzetének a „hit, egyházhoz tartozás nélkül"? 6. Miért születtek új vallási mozgalmak a modern világban?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Alridge, Alan (2000): Religion in the Contemporary World: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barker, Eileen - Warburg, Margit (szerk.) (1998): New Religions and New Religiosity. Aarhus, Aarhus University Press. Davie, Grace (2000): Religion in Modern Europe: A Memory Mutates. New York, Oxford University Press. Hamilton, Malcolm (2001): The Sociology of Religion: Theoretical and Comparative Perspectives. London, Routledge. Hunt, Stephen J. ( 2 0 0 2 ) : Religion in Western Society. New York, Palgrave.

446

14.

FEJEZET

McLeod, Hugh (1997): Religion and the People of Western Europe, 1789-1989. Oxford, Oxford University Press. Sutton, Philip - Vertigans, Stephen (2005): Resurgent Islam: A Sociological Approach. Cambridge, Polity. Westerlund, David (szerk.) (1996): Questioning the Secular State: The Worldwide Resurgence of Religion in Politics. London, C. Hurst.

INTERNETES FORRASC Academic Info http://www.academicinfo.net/religindex.html Amerikai vallási archívum http://www.thearda.com Journal for Cultural and Religious Theory http ://www. jcrt.org BBC http://www.bbc.co.uk/religion Vallási tolerancia http ://www.religioustolerance.org

MÉDIA HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és demokrácia A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - é n a t e r r o r i s t á k h á r o m elté­

k a n a d a i író azt h i r d e t t e , h o g y „ a m é d i u m m a g a a z

rített u t a s s z á l l í t ó r e p ü l ő g é p p e l t á m a d á s t i n t é z t e k

ü z e n e t " . Ez a n n y i t j e l e n t , h o g y a t á r s a d a l m a t sok­

w a s h i n g t o n i és N e w York-i c é l p o n t o k e l l e n . A tá­

k a l j o b b a n b e f o l y á s o l j a m a g a a m é d i u m , a köz­

madásokat úgy időzítették, hogy h ú s z p e r c c e l a

vetítő eszköz, m i n t az általa közvetített tartalom

Világkereskedelmi

ikertornyába

vagy ü z e n e t . A z a t á r s a d a l o m p é l d á u l , a m e l y b e n

való belerohanás után érkezett a m á s i k torony­

fontos szerepet játszik a m ű h o l d a s televíziózás,

Központ

egyik

h o z a következő repülőgép, és ekkorra b e c s l é s e k

n y i l v á n v a l ó a n n a g y o n k ü l ö n b ö z i k attól, amely­

s z e r i n t m á r k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i á r d a n figyelték a z

b e n a legfontosabb információhordozók, a nyom­

eseményeket valós időben a televízión keresztül.

tatott s z ö v e g e k c s a k h a j ó k f e d é l z e t é n j u t h a t t a k á t

M a j d n e m száznegyven évvel azelőtt,

1865-ben

az ó c e á n o k o n . E g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a h o l a

J o h n W i l k e s B o o t h s z í n é s z egy w a s h i n g t o n i szín­

t e l e v í z i ó gyakorlatilag a z e s e m é n y e k k e l egyide­

házban meggyilkolta Abraham Lincolnt, az U S A

j ű l e g k ö z v e t í t i a h í r e k e t b o l y g ó n k e g y i k oldaláról

e l n ö k é t . A k k o r 12 n a p i g tartott, a m í g a h í r e k elju­

a m á s i k r a , m á s k é p p e n a l a k u l a m i n d e n n a p i élet,

tottak L o n d o n b a . Az üzenetet vivő hajó Írország

m i n t ott, a h o l m é g l o v a k r a , h a j ó k r a v a g y p é l d á u l

d é l i partjai e l ő t t t a l á l k o z o t t egy k i s e b b h a j ó v a l ,

a t e l e g r á f v e z e t é k e k r e k e l l e t t h a g y a t k o z n i az üze­

m e l y n e k k ö z v e t í t é s é v e l a z u t á n C o r k b ó l telegrá­

n e t e k t o v á b b í t á s á b a n . M c L u h a n s z e r i n t a z elekt­

fon t o v á b b í t o t t á k a h í r t L o n d o n b a , h á r o m n a p p a l

r o n i k u s m é d i a globális falut t e r e m t : a z e m b e r e k

m e g e l ő z v e i l y m ó d o n a h a j ó é r k e z é s é t . (Az A t l a n ­

- b á r h o l is é l n e k - u g y a n a z o k a t az e s e m é n y e k e t

t i - ó c e á n k é t partja k ö z ö t t a z o n n a l i ü z e n e t k ö z v e ­

kísérhetik figyelemmel, és részeseivé válhatnak

títésre lehetőséget nyújtó első tenger alatti kábel

m i n d a n n a k , a m i t ö r t é n i k a v i l á g o n . A N e w York-i

l e f e k t e t é s é r e c s a k 1 9 5 0 - b e n k e r ü l t sor, b á r h o s z -

és w a s h i n g t o n i t á m a d á s o k a t k i t e r v e l ő férfi, Osza-

szú h u l l á m ú rádióadások a két kontinens között

m a b i n L a d e n a r c k é p é t a z e m b e r e k milliárdjai

m á r a 2 0 . s z á z a d e l e j é n l e h e t ő v é váltak.)

k ö n n y e b b e n f e l i s m e r i k m i n d e n ü t t , m i n t akár a

A 2 1 . században olyan kommunikációs techno­

szomszédjaikét.

lógia áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , m e l y n e k s e g í t s é g é v e l

A g l o b a l i z á c i ó n a k és a k o m m u n i k á c i ó s tech­

a z e m b e r e k m i l l i ó c s e r é l h e t n e k i n f o r m á c i ó k a t egy­

nológiának köszönhetően manapság az emberek

m á s s a l gyakorlatilag a z o n n a l , s z i n t e m i n d e n ü t t a z

C a r a c a s t ó l K a i r ó i g u g y a n a z o k a t a n é p s z e r ű ze­

egész világon. A k o m m u n i k á c i ó - az i n f o r m á c i ó

n e s z á m o k a t , f i l m e k e t , h í r a d á s o k a t é s televízió­

t o v á b b í t á s a v a l a m e l y s z e m é l y t ő l vagy c s o p o r t t ó l

m ű s o r o k a t n é z h e t i k v a g y h a l l g a t h a t j á k , a világ

egy m á s i k h o z , a k á r b e s z é d , akár a m o d e r n i d ő k

b á r m e l y pontjáról részt v e h e t n e k ugyanazokban

e s z k ö z e i ú t j á n - d ö n t ő f o n t o s s á g ú m i n d e n társa­

a z e s e m é n y e k b e n . N a p i h u s z o n n é g y ó r á s műsor­

d a l o m s z á m á r a . A k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k egyik

i d e j ű h í r c s a t o r n á k s z á m o l n a k b e a világ esemé­

n a g y h a t á s ú korai t e o r e t i k u s a , M a r s h a l l M c L u h a n

n y e i r ő l , g y a k o r l a t i l a g a t ö r t é n é s e k k e l egy időben, és a h í r a d á s o k a t e l j u t t a t j á k a világ t ö b b i r é s z é b e . A H o l l y w o o d b a n v a g y H o n g k o n g b a n k é s z ü l ő fil­ m e k g l o b á l i s k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, é s a z olyan hírességek nevei, mint például David Beckham vagy Tiger Woods, m i n d e n k i számára ismerősen c s e n g e n e k v a l a m e n n y i k o n t i n e n s e n . A világ öszs z e s z ű k ü l t . Vagy i n k á b b k i t á g u l t ? M á r t ö b b é v t i z e d e t a n ú i l e h e t ü n k e n n e k a fo­ l y a m a t n a k a z i n f o r m á c i ó e l ő á l l í t á s a , terjesztése és f o g y a s z t á s a t e r é n e g y a r á n t . A k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k - p é l d á u l a n y o m t a t o t t sajtó, a televí­ zió és a f i l m - v a l a h a k ü l ö n á l l ó t e r ü l e t e t alkottak, mára azonban erősen közeledtek egymáshoz. Az e g y e s k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k k ö z ö t t i különbsé­ g e k k o r á n t s e m o l y a n j e l e n t ő s e k t ö b b é , m i n t ko­ r á b b a n v o l t a k : a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e és az in-

449

MÉDIA

zinokat, a filmeket, a rádiózást, a kereskedelmi h i r d e t é s e k e t , a v i d e ó - j á t é k o k a t , s ő t a CD-ket is. M i n d e z e k r e azért u t a l u n k a „ t ö m e g k o m m u n i k á ­ c i ó s " eszközök kifejezéssel, mert nagy tömegek­ h e z j u t n a k el. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök vizsgálatát megjelenési formáik szemügyre vételével kezd­ jük. Először megvizsgáljuk a régebbi, hagyomán y o s a b b m é d i u m o k a t , p é l d á u l a sajtót, a m o z i t , a r á d i ó t és a t e l e v í z i ó t , m a j d a m é d i a o l y a n új esz­ k ö z e i r e fordítjuk a f i g y e l m ü n k e t , m i n t p é l d á u l az internet. Ezt követően a m é d i a n é h á n y kulcsfon­ tosságú elméleti megközelítésével foglalkozunk, majd röviden s z á m b a v e s z ü n k n é h á n y fontos, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a társadalom viszonyával kapcsolatos kérdést, köztük a m é d i a e l f o g u l t s á g á n a k és a k ö z ö n s é g r e g y a k o r o l t h a t á s á ­ nak a problémáit. Végül megvizsgáljuk a tömeg­ k o m m u n i k á c i ó s eszközök fejlődési tendenciáit a globalizáció korában.

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA A

tömegkommunikációs

sének legfontosabb

eszközök

előfutára

a

megjelené­

nyomtatás

fel­

Lehet, h o g y O s z a m a b i n L a d e n a r c á t a z e m b e r e k j o b b a n

t a l á l á s a volt a 1 5 . s z á z a d k ö z e p é n , a m i e l ő s z ö r

ismerik, m i n t k ö z v e t l e n s z o m s z é d a i k é t ?

t e t t e l e h e t ő v é a z írott s z ö v e g e k n a g y s e b e s s é g ű reprodukálását. Kétségtelen, hogy a technológia

temet gyors t e r j e d é s e k ö v e t k e z t é b e n a t e l e v í z i ó ,

fejlődése d ö n t ő szerepet játszott a t ö m e g k o m m u ­

a rádió, a sajtó és a t e l e f ó n i a e g y a r á n t m é l y r e h a t ó

n i k á c i ó s eszközök fejlődésében, de a társadalmi

változásokon m e g y át. A n a p i l a p o k t o v á b b r a is

k u l t u r á l i s é s g a z d a s á g i t é n y e z ő k h a t á s á t i s figye­

fontos s z e r e p e t j á t s z a n a k é l e t ü n k b e n , s z e r k e s z ­

lembe

tésük é s t e r j e s z t é s ü k m ó d j a a z o n b a n f o l y a m a t o ­

eszközök c s a k olyan t á r s a d a l m a k b a n fejlődhet­

san változik. Az ú j s á g o k a t o l v a s h a t j u k o n l i n e is,

t e k ki, a h o l v i s z o n y l a g s z a b a d sajtó m ű k ö d ö t t ,

kell

vennünk.

A

tömegkommunikációs

robbanásszerűen terjed a m o b i l t e l e f o n o k h a s z n á ­

é s m á r k i a l a k u l t egy m e g f e l e l ő e n i s k o l á z o t t , vi­

lata, s a digitális t e l e v í z i ó és a m ű h o l d a s m ű s o r ­

s z o n y l a g j ó m ó d ú l a k o s s á g i réteg, a m e l y a k ö z ö n ­

sugárzás

példátlan gazdagságú választékot tesz

séget alkotta. Az utóbbi n é h á n y év során az új

elérhetővé a k ö z ö n s é g s z á m á r a . A k o m m u n i k á ­

technológiák, köztük az internet forradalmasí­

ciós forradalom k ö z é p p o n t j á b a n a z o n b a n m a a z

t o t t á k a t ö m e g t á j é k o z t a t á s t és e g y ú t t a l az e g é s z

internet áll. Az új t e c h n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k - pél­

t á r s a d a l m a t is. A k ö v e t k e z ő r é s z b e n a m é d i a új

dául a h a n g f e l i s m e r ő r e n d s z e r e k , a s z é l e s s á v ú

formáinak

adatátvitel és a k á b e l e s k a p c s o l a t o k - k i b ő v ü l é s e

megvizsgáljuk a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök

révén egyre terjed a v i l á g h á l ó k ö z v e t í t é s é v e l tör­

k i f e j l ő d é s é t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , r ö v i d e n át­

ténő m ű s o r k ö z l é s . R e á l i s l e h e t ő s é g g é vált, h o g y

t e k i n t v e a n y o m t a t o t t sajtó, a film, a r á d i ó és a

az internet e l t ö r l i a k ü l ö n b s é g e k e t a m é d i a h a ­

televízió szerepét.

kialakulásával

foglalkozunk:

először

gyományos f o r m á i k ö z ö t t , és a t á j é k o z t a t ó , szó­ rakoztató, r e k l á m - é s m á s k e r e s k e d e l m i c é l ú m ű ­ sorok e g y e d ü l i v a g y legfőbb k ö z v e t í t ő j é v é v á l i k mindenféle m é d i a k ö z ö n s é g s z á m á r a . Ebben a f e j e z e t b e n a m é d i a t e r ü l e t é n t ö r t é n t

Hagyományos médiumok A sajtó

változásokkal és a g l o b a l i z á c i ó r é s z é t a l k o t ó új kommunikációs

lehetőségekkel

A tömegkommunikációs

foglalkozunk.

eszközök

fogalma

A sajtó k i f e j l ő d é s e N a g y - B r i t a n n i á b a n a 1 9 . szá­

a

zad folyamán a politikai nyugtalanság légköré­

legváltozatosabb k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k a t ö l e l i

ben, különféle társadalmi mozgások idején ment

fel, b e l e é r t v e a t e l e v í z i ó t , az ú j s á g o k a t és m a g a ­

v é g b e . A k o r m á n y z a t i g y e k e z e t t e l l e n ő r z é s e alatt

4 5 0 f | 15. FEJEZET t a r t a n i a k i a l a k u l ó b a n l é v ő új iparágat. A politi­

m a i napig az olcsó sajtótermékek előállítására

kai agitáció megakadályozása é r d e k é b e n szigorú

s z o l g á l ó t e c h n i k a i ú j í t á s o k j e l e n t e t t é k a kulcsot.

t ö r v é n y t i l t o t t a a r á g a l m a z á s t és a f e l f o r g a t ó n a k

Curran és S e l t o n rámutattak, hogy ebben az

minősített k ö z l e m é n y e k terjesztését, és bevezet­

i d ő s z a k b a n a k e r e s k e d e l m i h i r d e t é s e k b ő l szár­

ték az úgynevezett „bélyegadót" a n n a k biztosítá­

mazó

sára, h o g y a z ú j s á g o k j á r a t á s á t c s a k a j ó m ó d ú a k

drasztikus csökkenését, m e l y n e k következtében

extra jövedelem lehetővé

tette

a z árak

engedhessék meg maguknak. A bélyegadó azon­

az újságok előfizetését m i n d e n k i megengedhette

b a n a k a r a t l a n u l i s azt e r e d m é n y e z t e , h o g y o l c s ó ,

m a g á n a k . M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a reklá­

illegális n y o m t a t o t t p a m f l e t e k j e l e n t e k m e g , radi­

m o k a l á á s t á k a r a d i k á l i s sajtó s z e r e p é t , m i v e l a

kális nézeteket terjesztve az új ipari m u n k á s s á g

h i r d e t ő k i n k á b b a p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l hozzá­

körében. A legnagyobb ilyen pamfletek, például

j u k k ö z e l e b b á l l ó l a p o k b a n h e l y e z t é k e l a hirde­

a William Cobbett kiadásában h e t e n k é n t megje­

t é s e k e t , és a g a z d a g a b b o l v a s ó k ö z ö n s é g g e l , bár

l e n ő Political Register p é l d á n y s z á m a

sokszorosan

k i s e b b e l ő f i z e t ő i l é t s z á m m a l b í r ó l a p o k a t válasz­

m e g h a l a d t a a h i v a t a l o s a n e n g e d é l y e z e t t „bélyeg­

t o t t á k a n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő ra­

a d ó s " s a j t ó o r g á n u m o k é t (Hall 1 9 8 2 ) .

d i k á l i s ú j s á g o k h e l y e t t , a m e l y e k n e k a z olvasóitól

A b é l y e g a d ó t , a m i t e l l e n z ő i „a t u d á s m e g a d ó z ­ tatásaként"

kárhoztattak,

sorozatos

enyhítések

u t á n v é g ü l 1 8 5 5 - b e n m e g s z ü n t e t t é k . A z e z t kö­

k e v é s b é l e h e t e t t a r r a s z á m í t a n i , h o g y megvásá­ rolják a reklámozott termékeket (Curran-Selton 2003).

v e t ő k o r s z a k o t s o k k é s ő b b i s z e r z ő a b r i t újságírás

A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a 2 0 . s z á z a d elején

aranykorának tekinti, amit szerintük a „hivatali

ú j t í p u s ú o r s z á g o s n a p i l a p o k j ö t t e k l é t r e , köztük

e l l e n ő r z é s t ő l a k ö z ö n s é g e l l e n ő r z é s é h e z v a l ó át­

a Daily Mail,

m e n e t " jellemzett (Koss 1 9 7 3 ) . J a m e s Curran és

of the World, a m e l y e k a h í r e k , a s z ó r a k o z t a t ó ol­

J e a n S e a t o n a b r i t sajtó t ö r t é n e t é r ő l s z ó l ó , Hata­

v a s m á n y o k és

lom

k e v e r é k é t n y ú j t o t t á k a főleg m u n k á s o k b ó l álló

felelősség

nélkül

[Power

Without

Responsibi­

a Daily Express,

a Mirror és

a News

a hazafias jellegű közlemények

lity, 2 0 0 3 ) c í m ű m u n k á j u k b a n e t t ő l e l t é r ő felfo­

olvasóközönségüknek.

gást k é p v i s e l n e k , s a b é l y e g a d ó m e g s z ü n t e t é s é t

a Daily Telegraph

A l o n d o n i The Times és

k o m o l y a b b h í r e l e m z é s e k k e l is

a r a d i k á l i s sajtó n é p s z e r ű s é g é n e k l e t ö r é s é r e és

s z o l g á l t a g a z d a g a b b és m ű v e l t e b b o l v a s ó k szá­

egyúttal a „tiszteletre m é l t ó " újságok példány­

mára. E b b e n a fejlődési szakaszban a hírmédia

s z á m á n a k n ö v e l é s é r e tett k í s é r l e t k é n t é r t e l m e z ­

n a g y r é s z e egy m a r o k n y i g a z d a g v á l l a l k o z ó tu­

ték. S z e r i n t ü k a b é l y e g a d ó e l t ö r l é s e n e m a sajtó­

l a j d o n á b a n volt. A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n n é g y arisz­

szabadság új korszakát, h a n e m c s a k az e l n y o m á s

t o k r a t a : L o r d B e a v e r b r o o k , L o r d C a m r o s e , Lord

és az ideológiai ellenőrzés új időszakát nyitotta

K e m s l e y é s L o r d R o t h e r m e r e t u l a j d o n á b a n volt a

meg, e z ú t t a l n e m a k o r m á n y , h a n e m a p i a c i e r ő k

b r i t o r s z á g o s é s h e l y i n a p i l a p o k ö t v e n százaléka,

k e z é b e h e l y e z v e a sajtó f e l ü g y e l e t é t .

v a l a m i n t a v a s á r n a p i ú j s á g o k h a r m i n c százaléka.

felügyeletének

kérdésére

a

(A m é d i a

későbbiekben

még

visszatérünk a 4 7 0 - 4 7 3 . oldalon.) A média történetében a napilapok megjelenése g y ö k e r e s f o r d u l a t o t e r e d m é n y e z ő f e j l e m é n y volt, mivel e z e k b e n igen sokféle információt tömörí­ tettek, v i s z o n y l a g k o r l á t o z o t t é s k ö n n y e n r e p r o ­ dukálható formában. Az újságok egyetlen cso­

A k r i t i k u s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y e z e k a „sajtóbá­ r ó k " , a h o g y e l n e v e z t é k őket, a z o r s z á g o s napila­ p o k t u l a j d o n j o g á t saját p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s ü k é s a m b í c i ó i k s z o l g á l a t á b a á l l í t v a h a s z n á l t á k fel ( C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . ( A m é d i a tulajdonviszo­ nyainak kérdésére az alábbiakban részletesebben i s k i t é r ü n k , l á s d a 4 9 9 - 5 0 0 . oldalt.)

magban tartalmazták az aktuális eseményekről

A z i n f o r m á c i ó k t ö m e g e s k ö z ö n s é g h e z gyorsan

v a l ó tájékoztatást, a s z ó r a k o z t a t á s t , v a l a m i n t a

é s é r t h e t ő f o r m á b a n v a l ó e l j u t t a t á s á n a k legfőbb

fogyasztói j a v a k k e r e s k e d e l m é t s z o l g á l ó h i r d e t é ­

e s z k ö z é t egy fél é v s z á z a d o n k e r e s z t ü l vagy még

seket. A z o l c s ó n a p i s a j t ó igazi ú t t ö r ő i a z E g y e s ü l t

h o s s z a b b i d e i g az ú j s á g o k j e l e n t e t t é k . A napila­

Államokban működtek.

p o k b e f o l y á s a k é s ő b b a r á d i ó , a m o z i és még in­

napilapok prototípusa eredeti­

k á b b a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s é v e l j e l e n t ő s e n gyen­

leg N e w Y o r k b a n j ö t t létre, m a j d e z t l e m á s o l t a a z

gült, m a j d e z t a t e n d e n c i á t m é g t o v á b b erősítette

Az egycentes

U S A t ö b b i n a g y k e l e t i parti v á r o s a is. A z a m e r i k a i

az i n t e r n e t e l t e r j e d é s e . Az ú j s á g o k előfizetői kö­

államok többségében már az 1900-as évek elején

r é r e v o n a t k o z ó a d a t o k t a n ú s á g a s z e r i n t a z orszá­

megjelentek olyan városi és regionális napilapok,

gos

amelyeket az állam egész területén igyekeztek

az 1980-as évek eleje óta j e l e n t ő s e n csökkent. A

t e r j e s z t e n i , de az U S A - b a n - e l l e n t é t b e n a k i s e b b

n a p i l a p o k férfi o l v a s ó i n a k a r á n y a a z 1 9 8 1 . évi

n a p i l a p o k o l v a s ó t á b o r a Nagy-Britanniában

európai országokkal - országos napilapok ekkor

7 6 s z á z a l é k r ó l 1 9 9 8 - i g 6 0 s z á z a l é k r a csökkent,

m é g n e m j ö t t e k l é t r e . A z ú j s á g o k t ö m e g e s terjesz­

és u g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a v a l a m i v e l ki­

téséhez m á r a 1 9 . század végétől kezdve m i n d a

sebb női olvasótáboruk is h a s o n l ó mértékű, 68

1

j MÉDIA

451

százalékról 5 1 s z á z a l é k r a v a l ó c s ö k k e n é s t m u t a ­

f i l m e k 95 s z á z a l é k a A m e r i k á b a n készült. A m o z i ­

tott ( H M S O 2 0 0 0 ) . A j ö v ő b e n a z o n l i n e k o m m u ­

kat egyre i n k á b b a f i l m e k forgalmazási jogával ren­

nikációs f o r m á k m i n d e n b i z o n n y a l m é g t o v á b b

d e l k e z ő a m e r i k a i s t ú d i ó k v o n t á k e l l e n ő r z é s ü k alá,

fogják c s ö k k e n t e n i az ú j s á g o k e l ő f i z e t ő i n e k a

a m e l y e k k ö t e l e z h e t t é k m e g r e n d e l ő i k e t arra, h o g y

számát. A h í r e k r ő l v a l ó t á j é k o z t a t á s ma s z i n t e

egy c s o m a g b a n e l ő r e m e g v á s á r o l j á k a tervezett

azonnal e l é r h e t ő o n l i n e is, és a h á l ó z a t i infor­

p r o d u k c i ó k a t is, gyakorlatilag k i r e k e s z t v e e z z e l a

mációforrásokat f o l y a m a t o s a n frissítik a n a p fo­

versenytársakat. A stúdiók tulajdonosainak köre

lyamán. S o k n a p i l a p m e g j e l e n i k é s i n g y e n e s e n

leszűkült, és a h a t a l o m - h a s o n l ó a n a n y o m t a ­

olvasható o n l i n e f o r m á b a n is.

tott s a j t ó h o z - a f i l m v i l á g b a n is n a g y r é s z t n é h á n y nagy részvénytársaság kezében koncentrálódott. A z a m e r i k a i filmgyártás diadalútja k é r d é s e k e t vet

Film

fel a kulturális i m p e r i a l i z m u s és a t ö m e g k o m m u ­

Fizető n é z ő k ö z ö n s é g s z á m á r a a z e l s ő filmet 1 8 9 5 -

b i a k b a n m é g v i s s z a t é r ü n k (lásd 4 8 3 . o ) .

n i k á c i ó s e s z k ö z ö k k a p c s o l a t á r ó l , a m i r e a z aláb­

ben mutatták be P á r i z s b a n , a h o l a L u m i é r e fivé­ reké

vonat

érkezése

(L'arrivée

d'un

train

en

gare

de la Ciotat) c í m ű f i l m j é n e k v e t í t é s e k o r a n é z ő k

Rádió és televízió

felpattantak a z ü l é s e i k b ő l é s m e n e k ü l n i k e z d t e k , ahogy a v e t í t ő v á s z n a t l a s s a n k i t ö l t ö t t e a k ö z e ­

A közönség tagjaiként m á s k é p p e n viszonyulunk

ledő g ő z m o z d o n y k é p e . M i k ö z b e n a z E g y e s ü l t

a r á d i ó h o z és a t e l e v í z i ó h o z , m i n t a m o z i h o z . A

Királyságban a n y o m t a t o t t sajtó s o k é v t i z e d e n

rádió és a televízió oly m ó d o n lép be a háztartá­

keresztül, l a s s a n fejlődött ki, a f i l m és a m o z i sokkal g y o r s a b b a n h ó d í t o t t a m e g a k ö z ö n s é g e t . Az Egyesült K i r á l y s á g b a n 1 8 9 6 - b a n n y í l t m e g az

sokba, ahogyan a m o z i n e m tud. Ezek a médiu­ m o k a z o n b a n n e m képesek lekötni a figyelmet

első mozi, 1 9 1 4 - b e n p e d i g c s a k L o n d o n b a n m á r több m i n t ö t s z á z m ű k ö d ö t t . A m o z i j e g y e k meg­ vásárlását m i n d e n t á r s a d a l m i o s z t á l y tagjai meg­ engedhették m a g u k n a k , é s a z 1 9 2 0 - a s é v e k v é g é n a munkaidő rövidülése a munkanélküliség növe­ kedésével p á r o s u l v a azt e r e d m é n y e z t e , h o g y a moziba j á r ó k i s h a m a r o s a n t ö m e g e s k ö z ö n s é g e t alkottak. A k ö z ö n s é g i g é n y e i r ö v i d e s e n arra k é s z t e t t é k a vezető f i l m s z í n h á z a k a t , h o g y h e t e n k é n t k é t prog­ ramot i s m ű s o r r a t ű z z e n e k , a m e l y e k m i n d e g y i k e két filmet, egy n a g y j á t é k f i l m e t és egy r ö v i d f i l m e t tartalmazott. A z ú j f i l m e k i r á n t i i g é n y e k n y o m á ­ sára a s t ú d i ó k i g e n s z o r o s h a t á r i d ő k m e l l e t t , n a g y tempóban o n t o t t á k m a g u k b ó l a f i l m e k e t . E z e k m e g l e h e t ő s e n s a b l o n o s a k voltak, é s e r ő s e n spe­ cializálódott, a p r ó l é p é s e k r e l e b o n t o t t m u n k a ­ megosztással

dolgozó bürokratikus

szervezetek

állították e l ő őket. / A b ü r o k r á c i á v a l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve­ zetek

és

hálózatok"

című

fejezetben

foglalko­

zunk, a 4 9 0 - 4 9 6 . o l d a l o n . A filmipar k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o ­ san kialakult a „sztárrendszer", és a s t ú d i ó k igye­ keztek f e l k e l t e n i a k ö z ö n s é g é r d e k l ő d é s é t az o l y a n színészek m a g á n é l e t e i r á n t is, m i n t p é l d á u l M a r y Pickford és R u d o l f V a l e n t i n o , a k i k n e k a megjele­ nése egy-egy f i l m b e n g a r a n t á l t a a telt h á z a k a t a mozikban. 1925-ben az Egyesült Királyságban bemutatott

P a u l J u l i u s R e u t e r 1 8 4 9 - b e n P á r i z s b a n á l l í t o t t a f e l a hír­ szolgálatok prototípusát jelentő hálózatát, melyet posta­ galambok és az elektromos telegráf felhasználásával mű­ ködtetett. Az általa alapított Reuters hírügynökség 1 9 2 3 b a n á t t é r t a hírek rádió ú t j á n v a l ó t o v á b b í t á s á r a .

15. F E J E Z E T

7 5 . 7 . ábra

A háztartásonként n a p o n t a televíziónézéssel eltöltött ó r á k s z á m a é l e t k o r é s t á r s a d a l m i osztály szerinti m e g ­ oszlásban, 2003. január-március

6 •

Összes háztartás

•

Többcsatornás háztartások

Forrás: O F C O M 2 0 0 3 , 3 2 . o . a d a p t á l v a .

ugyanolyan mértékben, m i n t a filmek. Különö­

s z e m é b e n a B B C c é l j a „tájékoztatás, n e v e l é s é s

sen a rádióhallgatás gyakran kombinálódik más­

s z ó r a k o z t a t á s " volt, s e h h e z m é g h o z z á t e h e t j ü k ,

fajta t e v é k e n y s é g e k k e l a k ö z ö n s é g m i n d e n n a p i

hogy e b b e n a sorrendben. Ahogy a történész

é l e t é b e n . A r á d i ó m ű s o r o k a t a reggeli ó r á k b a n

A. J. P. T a y l o r f e l j e g y e z t e , R e i t h „a m o n o p ó l i u m

h a l l g a t j á k a l e g t ö b b e n , a n a p i m u n k á r a v a l ó elő­

b r u t á l i s e r e j é t h a s z n á l t a fel a k e r e s z t é n y erköl­

k é s z ü l e t e k r i t u á l é j á n a k r é s z e k é n t . A t e l e v í z i ó és

csiségnek a brit polgárokra való ráerőltetésére"

a r á d i ó j e l l e g z e t e s v o n á s a t o v á b b á az a z o n n a l i ­

( i d é z i C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . E b b e n a korszak­

ság, a m i t a f i l m n e m t u d n y ú j t a n i : a rádió- és te­

b a n alakult ki a B B C m i n t á l l a m i műsorszol­

levízió-műsorok szinte b á r h o n n a n a világból be­

g á l t a t ó m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s z e r e p e is. (Az álla­

számolhatnak az aktuális eseményekről, azokkal

m i m ű s o r k ö z l é s j ö v ő j é v e l a z E g y e s ü l t Királyság

egy i d ő b e n t á j é k o z t a t v a s o k m i l l i ó s k ö z ö n s é g ü k e t ,

t e k i n t e t é b e n r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k a

a h o g y a n a z U S A - b a n 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i ter­

4 7 1 . oldalon.)

rorista támadások esetében is történt.

Az Egyesült Királyságban az

1950-es

évek­

Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a r á d i ó z á s h a m a r egy

t ő l k e z d v e r a d i k á l i s a n e m e l k e d e t t a televízióké­

á l l a m i m o n o p ó l i u m e l l e n ő r z é s e alá került, a m e l y

s z ü l é k e k s z á m a és a t e l e v í z i ó z á s r a fordított idő

1926-ban British Broadcasting Corporation (BBC)

m e n n y i s é g e , ily m ó d o n a t e l e v í z i ó m a d o m i n á n s

n é v e n vált i s m e r t t é . A r á d i ó n y ú j t o t t a a s z e r v e z e t i

s z e r e p e t j á t s z i k a m é d i u m o k k ö z ö t t . Ha a televí­

m o d e l l t a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s h e z is, és a B B C

z i ó z á s j e l e n l e g i t r e n d j e i f o l y t a t ó d n a k , akkor egy

mindmáig állami kézben lévő szervezet maradt.

m a s z ü l e t ő g y e r m e k t i z e n n y o l c é v e s koráig több

M ű k ö d é s é t m ű s o r k ö z l é s i díjak b e s z e d é s é b ő l fi­

i d ő t fog t ö l t e n i t e l e v í z i ó n é z é s s e l ,

nanszírozzák, amelyeket m i n d e n olyan háztartás

m á s s a l , k i v é v e a z alvást. M a gyakorlatilag min­

m i n t bármi

f e n n t a r t ó j á n a k b e k e l l fizetnie, a h o l v a n televízió­

d e n h á z t a r t á s b a n v a n t é v é k é s z ü l é k . A z Egyesült

készülék. Az Egyesült Királyságban n é h á n y éven

Királyságban a felnőttek 85 százaléka mindennap

át a B B C volt az e g y e t l e n szervezet, a m e l y enge­

n é z i a t e l e v í z i ó t ( H M S O 2 0 0 4 ) , és a készülékeket

délyt k a p o t t rádió- vagy t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár­

n a p o n t a á t l a g o s a n h á r o m é s h a t ó r a tartják nyit­

zására. Az i n t é z k e d é s t a k e r e s k e d e l m i t e l e v í z i ó k

va. T ö b b é - k e v é s b é u g y a n e z v o n a t k o z i k m á s nyu­

m e g j e l e n é s e k o r , a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n feloldották,

g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k r a és az U S A - r a is. A négy

m e r t e z e k a v á l l a l k o z á s o k n e m m ű s o r k ö z l é s i jog­

é v n é l i d ő s e b b l a k o s o k a z E g y e s ü l t Királyságban

díjakból, h a n e m r e k l á m o k b ó l t e t t e k szert jöve­

h e t e n k é n t á t l a g o s a n 25 órát t ö l t e n e k a televízió

delemre.

Később

kereskedelmi rádióállomások

e g é s z sora i s m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t . A B B C e l s ő főigazgatója, J o h n R e i t h ( k é s ő b b Lord Reith)

szigorú presbiteriánus keresztény

volt, é s a z á l t a l a v a l l o t t é r t é k e k k ö v e t é s é t m e r e ­ ven rákényszerítette az egész szervezetre. Reith

előtt. Az i d ő s e k k é t s z e r a n n y i t n é z i k a televíziót, m i n t a g y e r m e k e k ( t a l á n azért, m e r t n e m járnak i s k o l á b a és e s t e k é s ő b b f e k s z e n e k l e ) , és az ala­ c s o n y a b b t á r s a d a l m i o s z t á l y o k tagjai t ö b b időt t ö l t e n e k t e l e v í z i ó z á s s a l , m i n t a középosztálybe­ l i e k (lásd a 15.1.

ábrát).

453

MÉDIA

Televízió és társadalmi élet

dést irányító normákra és általában mindazokra

A láthatólag egyre

t e s z i k a z e g y é n t c é l j a i n a k e l é r é s é r e . P u t n a m el­

a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k r e utal, a m e l y e k k é p e s s é növekvő televíziófogyasztás

[Bowling Alone,

2 0 0 0 ) c í m ű k ö n y v é b e n é s m á s m u n k á i b a n fejt

kérdésről k ö z z é t e t t e l e m z é s e k k ö z ü l k i e m e l k e d ­

ki,

nek Robert P u t n a m ú j a b b , n a g y h a t á s ú m u n k á i ,

alapul, m e l y e k során a társadalmi tőke jelentős

amelyekben a t á r s a d a l m i t ő k é v e l foglalkozik, va­

h a n y a t l á s á t á l l a p í t o t t a m e g a z u t ó b b i n é h á n y év­

Neil

magunkat:

Postmannak

közéleti

korában

(Amusing

course in

a to

az Egyesült Á l l a m o k b a n végzett kutatásain

Halálra

szórakozzuk

tized során. P u t n a m ( 1 9 9 6 ) ezért a hanyatlásért

a

show-biznisz

egyetlen bűnbakot tesz felelőssé: a televíziót.

diskurzusok Ourselves

az

tekézünk

mélete,

retikus igen s z k e p t i k u s a n v é l e k e d i k . Az erről a

lamint

amit

Egyedül

lakosságra gyakorolt h a t á s á r ó l s z á m o s m é d i a t e o ­

Death:

the Age of Show Business,

Public

1986)

Dis­

P u t n a m kimutatja, hogy 1 9 5 0 körül, amikor a

sokat­

t á r s a d a l m i t ő k e s z i n t j e e l é r t e a c s ú c s o t , az a m e ­

mondó c í m alatt m e g j e l e n t k ö n y v e .

r i k a i a k alig tíz s z á z a l é k á n a k v o l t a z o t t h o n á b a n szórakozási

televíziókészüléke. 1959-re azonban ez az arány

formaként k o m o l y k é r d é s e k e t vet fel, m i v e l - az ő

már 90 százalékosra emelkedett. Egyes tanulmá­

szavaival élve - „a f o r m a k i z á r j a a t a r t a l m a t " . Ez

n y o k szerzői úgy becsülik, hogy az átlagos ame­

alatt azt érti, h o g y a t e l e v í z i ó m i n t „ f o r m a " o l y a n

rikai m a k ö r ü l b e l ü l n é g y órát tölt a t e l e v í z i ó e l ő t t

médium, a m e l y n e m k é p e s „ k o m o l y t a r t a l o m "

m i n d e n n a p ( e b b e n e m t a r t o z i k b e l e a z a z idő,

Postman

számára

a

televíziózás

közvetítésére. S z e r i n t e a r a c i o n á l i s é r v e l é s legjob­

amikor a tévékészülék csupán a háttérben van

ban nyomtatott s z ö v e g e k f o r m á j á b a n k ö z v e t í t h e ­

b e k a p c s o l v a ) . A t e l e v í z i ó n é z é s i d ő t a r t a m á r a vo­

tő, amelyek a l k a l m a s a k k o m p l e x és k o m o l y tar­

natkozó óvatos b e c s l é s e k szerint az U S A - b a n ma

talom kifejezésére. H i v a t k o z á s k é n t v i s s z a n y ú l a

e z a z elfoglaltság t e s z i k i a z á t l a g o s a m e r i k a i a k

19. századig, m e l y e t az „ é r t e l e m k o r á n a k " n e v e z ,

szabadidejének 40 százalékát. P u t n a m rámutat,

amikor még az írott s z ó j á t s z o t t u r a l k o d ó s z e r e p e t

h o g y ez a j e l e n t ő s v á l t o z á s az a m e r i k a i a k élet­

a társadalomban. P o s t m a n g o n d o l a t m e n e t e m u ­

módjában pontosan egybeesik a társadalmi tőke

tat bizonyos h a s o n l ó s á g o k a t M a r s h a l l M c L u h a n -

hanyatlásának éveivel.

nak azzal az állításával, h o g y „a m é d i u m m a g a az üzenet" (lásd 4 4 8 . o.), b á r a z e l e k t r o n i k u s m é d i a jótéteményeit i l l e t ő e n P o s t m a n s o k k a l s z k e p t i k u sabb M c L u h a n n á l . P o s t m a n s z e r i n t a n y o m t a t o t t sajtó m é d i u m a r a c i o n á l i s k ö z ö n s é g e t t e r e m t , m í g a televízió m é d i u m a ú g y m o n d „ s z ó r a k o z t a t o t t " közönséget h o z l é t r e . A t e l e v í z i ó d o m i n á n s sze­ repével j e l l e m e z h e t ő t á r s a d a l m a k b a n a tájékoz­ tatás, az oktatás és a p o l i t i k a e g y a r á n t s z ó r a k o z ­ tatássá r e d u k á l ó d i k , ú g y h o g y - m i n t k ö n y v é n e k címe sugallja - n e m t e s z ü n k s e m m i m á s t , c s a k „halálra s z ó r a k o z z u k m a g u n k a t " . pításainak a l á t á m a s z t á s á r a , k ö n y v é t t ö b b e k kö­ zött azért is bírálják, h o g y i n k á b b c s a k b e n y o m á ­ sokon, m i n t s e m e m p i r i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e ­ ken alapul. R o b e r t P u t n a m a m e r i k a i p o l i t o l ó g u s kapcsolatban ez a bírálat n e m

merül fel.

szóló t é z i s é v e l r é s z l e t e s e b b e n f o g l a l k o z u n k a „Szervezetek

tulajdonítható.

Figyelembe véve más

tényező­

ket, p é l d á u l a n é z ő k i s k o l á z o t t s á g , é l e t k o r és n e ­ m e k s z e r i n t i m e g o s z l á s á t is, a t e l e v í z i ó z á s e r ő s negatív korrelációt mutat a társadalmi bizalom­ m a l és a k ö z ö s s é g i c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e i b e n való

részvétellel.

nálatával,

az

Hasonló

újságolvasás

kritériumok ugyanakkor

hasz­ pozitív

k o r r e l á c i ó b a n áll a t á r s a d a l m i b i z a l o m m a l és a a t e l e v í z i ó z á s m i é r t á s s a a l á a t á r s a d a l m i tőkét, P u t n a m a m ű s o r o k t a r t a l m á n a k a n é z ő k r e gyako­ rolt h a t á s á t e m e l i k i . K ü l ö n b ö z ő v i z s g á l a t o k azt mutatják például, hogy a televízióval különösen sok időt eltöltő s z e m é l y e k szokatlanul szkeptiku­ sak más emberek jóakaratát illetően, és túlbecsü­ lik a b ű n ö z é s v a l ó d i m é r t é k é t . P u t n a m a z a l á b b i következtetésre jut: „Mint ahogyan az ózonréteg

/ Putnamnek a „társadalmi tőke" hanyatlásáról 16.,

csupán a körülmények véletlen egybeesésének

csoporttagsággal. A n n a k magyarázataként, hogy

Noha P o s t m a n s z e n v e d é l y e s e n érvel m e g á l l a ­

munkásságával

P u t n a m s z e r i n t a t ö m e g e s t e l e v í z i ó z á s és a tár­ sadalmi tőke hanyatlása közötti kapcsolat n e m

és

hálózatok"

című

fejezet­

ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . o l d a l o n . A t á r s a d a l m i tőke f o g a l m á v a l - m i n t l á t t u k - Put­ nam a h a s z n o s t á r s a d a l m i h á l ó z a t o k r a , a k ö l c s ö ­ nös e l k ö t e l e z e t t s é g és m e g b í z h a t ó s á g é r z é s é r e , az érvényesülésben h a t é k o n y n a k b i z o n y u l ó v i s e l k e ­

k á r o s o d á s á t i s c s a k s o k é v v e l a z azt k i v á l t ó szén­ vegyületek használatának elterjedése után mu­ t a t t á k ki, u g y a n ú g y A m e r i k a t á r s a d a l m i t ő k é j é ­ n e k e r ó z i ó j a i s c s a k t ö b b é v t i z e d d e l a z u t á n vált láthatóvá, hogy a mögötte meghúzódó folyamat megkezdődött." N o h a óva int az 1950-es évek i r á n t i n o s z t a l g i á t ó l , azt állítja, h o g y legfőbb i d e j e kritikusan fellépni a t e c h n o l ó g i a által életünkre gyakorolt h a t á s o k e l l e n ( P u t n a m 1 9 9 5 ) .

15. F E J E Z E T

digitalizálásnak a m é d i á r a gyakorolt mélyreható

Új média

befolyását vizsgáljuk meg. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) médialaboratóriumának las

Negroponte

a

megalapítója,

Digitális

létezés

Nicho­

(2002)

című

Digitális

televízió

könyvében a mai kommunikációs technológiák s e g í t s é g é v e l k ö z v e t í t e t t digitális a d a t o k r e n d k í ­

A 2 1 . s z á z a d e l e j e óta a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é ­

vüli fontosságát elemzi. A kettes számrendszerre

s i t e c h n o l ó g i a f o r r a d a l m i v á l t o z á s o n m e g y át,

é p ü l ő digitális t e c h n o l ó g i á k r é v é n m i n d e n infor­

m e l y n e k s o r á n a m ű s o r k ö z v e t í t é s b e n az analóg

m á c i ó - b e l e é r t v e a k é p e k e t , a m o z g ó k é p e k e t és a

e s z k ö z ö k e t a digitális f o r m á k v á l t j á k fel. Az ana­

h a n g o k a t is - „ b i t e k k é " a l a k í t h a t ó át, m e l y e k ér­

lóg t e l e v í z i ó a m ű s o r k ö z l é s „régi" r e n d s z e r e : az

t é k e „ 1 " vagy „ 0 " l e h e t . Az 1, 2, 3, 4, 5 s z á m j e g y e k

1 9 4 0 - e s é v e k ó t a m i n d e n ü t t e z t h a s z n á l t á k fel a

digitális m e g f e l e l ő i p é l d á u l 1 , 1 0 , 1 1 , 1 0 0 , 1 0 1

s t ú d i ó k b ó l s u g á r z o t t j e l e k e l j u t t a t á s á r a a televí­

stb. A m u l t i m é d i a k i f e j l ő d é s é n e k a l a p j á t a digi-

z i ó k é s z ü l é k e k h e z . Ez a t e c h n o l ó g i a a hangokat

talizáció és az adatfeldolgozás sebessége jelenti:

és k é p e k e t a l e v e g ő n k e r e s z t ü l k ö z v e t í t h e t ő hul­

míg korábban a k ü l ö n b ö z ő m é d i u m o k h o z más­

l á m o k k á a l a k í t j a át, a m e l y e k a h á z t e t ő n vagy a

m á s t e c h n i k a i e s z k ö z ö k r e (kép-, i l l e t v e h a n g r ö g ­

t e l e v í z i ó s k é s z ü l é k e k e n e l h e l y e z e t t a n t e n n á k se­

z í t ő b e r e n d e z é s e k r e ) v o l t szükség, m a e z e k egyet­

gítségével foghatók.

len m é d i u m o n belül (például DVD-ken, személyi s z á m í t ó g é p e k a d a t t á r o l ó i n stb.) j e l e n í t h e t ő k m e g . A s z á m í t ó g é p e k a d a t f e l d o l g o z á s i k a p a c i t á s a az utóbbi években 18 hónaponként megkétszerező­ dött. E z t ö b b e k k ö z ö t t azt v o n t a m a g á v a l , h o g y ma lehetőségünk van filmeket nézni és zenét h a l l g a t n i az i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l is. A digitali­ zálás lehetővé teszi továbbá az interaktív m é d i a k i f e j l ő d é s é t : m a g u n k i s a k t í v a n a l a k í t h a t j u k azt, amit n é z ü n k vagy hallgatunk. E b b e n a r é s z b e n a

A digitális t e l e v í z i ó a k é p e k e t és h a n g o k a t ezzel s z e m b e n o l y a n i n f o r m á c i ó k k á a l a k í t j a át, amelye­ k e t a s z á m í t ó g é p e k k é p e s e k é r t e l m e z n i . A digitá­ lis a d a t á t v i t e l h á r o m f é l e m ó d o n v a l ó s u l h a t meg: t e l e v í z i ó s a n t e n n á k é s egy d e k ó d e r segítségével (ami gyakran a t é v é k é s z ü l é k h e z csatlakoztatha­ t ó ) , t o v á b b á m ű h o l d v e v ő a n t e n n á k v a g y kábeles ö s s z e k ö t t e t é s ú t j á n . M a g a a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k eb­ b e n a z e s e t b e n ú g y m ű k ö d i k , m i n t egy számító­ gép, és e z t az i n f o r m á c i ó t v i s s z a a l a k í t j a képekké

Ú g y tűnik, a digitális és m ű h o l d a s a d á s v é g t e l e n l e h e t ő s é g e k e t kínál a televíziózásra.

MEDIA llllllllllll 1 1 1 — — •

és hangokká. A m ű s o r k ö z l ő k és a s z o l g á l t a t ó k azt

a k é s z p é n z n e k a tényleges értékét, amit történe­

állítják, h o g y a digitális t e l e v í z i ó z á s r a v a l ó átté­

tesen a z s e b ü n k b e n hordunk, az elektronikusan

rés n e m c s a k t ö b b c s a t o r n á t , h a n e m j o b b h a n g - é s

ö s s z e k a p c s o l t p é n z p i a c o k o n folyó k e r e s k e d e l m i

képminőséget, v a l a m i n t t o v á b b i s z o l g á l t a t á s o k a t

tevékenység határozza meg. Ezek a p i a c o k az

eredményez. A digitális t é v é l e h e t ő s é g e t n y ú j t

u t ó b b i n é h á n y é v t i z e d s o r á n a s z á m í t ó g é p e k és a

például az i n t e r a k t í v t e l e v í z i ó z á s r a , az i n t e r n e t

műholdas kommunikációs technológia házassá­

használatára, a z o t t h o n r ó l t ö r t é n ő b e v á s á r l á s r a

gának gyümölcseként jöttek létre. Egyesek szerint

és a b a n k ü g y l e t e k o t t h o n i i n t é z é s é r e is. A digitá­

a t e c h n o l ó g i a a p é n z p i a c o t „gyors ü t e m b e n t ö k é ­

lis tévé m e g j e l e n é s e m e g t e r e m t e t t e a l e h e t ő s é g e t

l e t e s e n összefüggő, n a p i 2 4 ó r á n k e r e s z t ü l n y i t v a

arra, hogy e g y e t l e n l a e r e n d e z é s b e n o l v a d j o n ö s s z e

á l l ó g l o b á l i s p i a c c á a l a k í t j a át" ( G i b b o n s 1 9 9 0 ) .

a személyi s z á m í t ó g é p és a t e l e v í z i ó , b á r az i l y e n

Ezeknek a fejleményeknek a kialakulásához

készülékeket m é g n e m h a s z n á l j á k s z é l e s k ö r b e n .

négy technológiai trend járult hozzá: a számító­

Az Egyesült K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt re­

gépek teljesítményének folyamatos növekedése

méli, hogy 2 0 1 2 - i g m e g v a l ó s u l h a t v a l a m e n n y i

( c s ö k k e n ő k ö l t s é g e k m e l l e t t ) , a z a d a t o k digitali­

háztartás á t t é r é s e az a n a l ó g t e l e v í z i ó r ó l a digi­

z á l á s a ( a m i r ő l a t e l e v í z i ó v a l ö s s z e f ü g g é s b e n az

tálisra: ekkorra t e r v e z i k a z a n a l ó g m ű s o r k ö z l é s

e l ő z ő oldalon ejtettünk szót), beleértve a számító­

megszüntetését. E t t ő l k e z d v e m i n d e n a d a t á t v i t e l

g é p e s és a t á v k ö z l é s i t e c h n o l ó g i á k i n t e g r á c i ó j á t ,

digitális ú t o n fog t ö r t é n n i . 2 0 0 4 - i g az E g y e s ü l t

továbbá a m ű h o l d a s k o m m u n i k á c i ó fejlődését,

Királyságban a h á z t a r t á s o k n a k k ö r ü l b e l ü l egy­

és végül a száloptikai k á b e l e k létrehozását, a m i

harmad része tért át a digitális t e l e v í z i ó r a .

lehetővé teszi igen sok ü z e n e t n e k ugyanazon a

A brit k ö z ö n s é g s z á m á r a e l é r h e t ő t e l e v í z i ó s csatornák s z á m a a m ű h o l d a s , k á b e l e s és digitá­ lis t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t ed­ dig is j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t . 2 0 0 3 - b a n az e g y i k

kábelen keresztül történő továbbítását. Az utób­ bi években kibontakozott óriási sebességű kom­ munikációs robbanás semmi jelét n e m mutatja a lassulásnak.

szolgáltató, a S k y m á r o l y a n e l ő f i z e t é s i c s o m a g o t ajánlott, a m i 1 8 7 c s a t o r n a k ö z ö t t i v á l a s z t á s i le­ hetőséget k í n á l t a f o g y a s z t ó k n a k . A digitális te­ levíziós s z o l g á l t a t á s o k b e l é p é s e a z E g y e s ü l t Ki­ rályság k e r e s k e d e l m i p i a c á r a 1 9 9 8 - b a n n a g y m é r ­ tékben m e g n ö v e l t e a „ f i z e t ő s " t e l e v í z i ó - m ű s o r o k nézőinek r é s z a r á n y á t . 2 0 0 3 - b a n a b r i t h á z t a r t á ­ sok 2 6 s z á z a l é k a fizetett e l ő m ű h o l d a s t e l e v í z i ó s szolgáltatásokra, m í g a k á b e l t e l e v í z i ó t a l a k o s s á g 9 százaléka v e t t e i g é n y b e ( O F C O M 2 0 0 3 ) .

Az internet kialakulása A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n v i l á g o s s á vált, h o g y a jövő n e m az egyedi személyi számítógépeké, ha­ n e m az egymással hálózati összeköttetésben álló számítógépek globális rendszeréé, az interneté. N o h a sok számítógép-felhasználó annak idején esetleg n e m is volt e n n e k tudatában, a személyi számítógépek legfontosabb funkciójává hamaro­ s a n a z vált, h o g y a z e g é s z b o l y g ó n k a t átfogó há­

Az internet

lózat útján, a m i n i n c s s e n k i n e k vagy semmiféle vállalatnak a tulajdonában, hozzáférési lehetősé­

Noha eddig e l s ő s o r b a n az újságokra, a filmre és a televízióra k o n c e n t r á l t u n k , a m é d i a f o g a l m a

get b i z t o s í t s a n a k a v a l a h o l m á s h o l a v i l á g o n tör­ ténő eseményekhez.

nem s z ű k í t h e t ő le e z e k r e . A m é d i a e g y i k legalap­ vetőbb a s p e k t u s á t m a g a a z i n f r a s t r u k t ú r a j e l e n ­

/ Az i n t e r n e t n e k a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i aktiviz­

ti, a m e l y e n k e r e s z t ü l az i n f o r m á c i ó k k ö z v e t í t é s e

m u s n ö v e k e d é s é b e n b e t ö l t ö t t s z e r e p é v e l a 20.,

történik. A 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n végbe­

„Politika,

ment t e c h n o l ó g i a i fejlődés t e l j e s e n m e g v á l t o z ­

zetben, a 6 7 1 - 6 7 3 . o l d a l o n f o g l a l k o z u n k b ő ­

tatta

a

távközlés

(telecommunications)

arculatát,

kormányzat,

terrorizmus"

című

feje­

vebben.

azt a módot, a h o g y a n az i n f o r m á c i ó k (a h a n g o k vagy a k é p e k ) t o v á b b í t á s a v a l a m i l y e n t e c h n i k a i eszközrendszer s e g í t s é g é v e l m e g v a l ó s u l . Az új k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k á l l n a k a vi­

A z i n t e r n e t k i a l a k u l á s a a h i d e g h á b o r ú 1 9 8 9 előt­ t i p e r i ó d u s á r a e s e t t . A „ n e t " egy b e l s ő k o m m u n i ­ k á c i ó s r e n d s z e r b ő l fejlődött ki, a m i t a z a m e r i k a i

lág pénzügyi r e n d s z e r e i n e k és r é s z v é n y p i a c a i n a k

hadsereg irányító központjában, a Pentagonban

mélyreható á t a l a k u l á s a m ö g ö t t is. A p é n z t ö b b é

h a s z n á l t a k 1 9 6 9 óta. Ez a r e n d s z e r k e z d e t b e n

nem a z s e b ü n k b e n l é v ő a r a n y a t v a g y b a n k j e g y e ­

- a Pentagon élvonalbeli kutatási programokkal

ket jelenti, h a n e m egyre i n k á b b e l e k t r o n i k u s for­

foglalkozó

mát ölt, és a s z á m í t ó g é p e k k ö z v e t í t é s é v e l folya­

ced

matosan á r a m l i k a világ b a n k j a i k ö z ö t t . A n n a k

A R P A N E T n e v e t v i s e l t e . A r e n d s z e r c é l j a korlá-

Research

kormányhivatalának Projects Agency,

ÁRPA)

neve után

(Advan­ -

az

tozott volt. Az Á R P A a r r a szolgált, h o g y a kato­

fenyeget.

nai szerződések keretében Amerika különböző

k ö n y v t á r k é n t m ű k ö d ő v i l á g h á l ó t 1 9 9 0 - b e n egy

A

ténylegesen

globális

multimédia-

részein dolgozó tudósok számára lehetővé tegye

s v á j c i fizikai l a b o r a t ó r i u m b a n d o l g o z ó szoftver­

forrásaik m e g o s z t á s á t , h o g y j o b b a n k i t u d j á k ak­

m é r n ö k t a l á l t a fel, a z e g é s z v i l á g o n v a l ó elterjedé­

názni az általuk használt költséges berendezé­

sét e l ő s e g í t ő szoftvert p e d i g a z i l l i n o i s i e g y e t e m

seket. S z i n t e m e l l é k e s g o n d o l a t k é n t v e t ő d ö t t fel

e g y i k h a l l g a t ó j a írta m e g . A f e l h a s z n á l ó k általá­

megalkotóiban, hogy a rendszer alkalmas lehet

b a n v a l a m i l y e n „ b ö n g é s z ő p r o g r a m " segítségével

ü z e n e t e k k ü l d é s é r e is: így s z ü l e t e t t m e g a z elekt­

n a v i g á l n a k a h á l ó z a t o n , a m e l y l e h e t ő v é t e s z i szá­

r o n i k u s p o s t a , a z e-mail.

mukra, hogy információt keressenek, eljussanak

A P e n t a g o n n á l h a s z n á l t h á l ó z a t az

1980-as

b i z o n y o s h á l ó z a t i o l d a l a k r a és a z o k a t a k é s ő b b i

é v e k elejéig m i n d ö s s z e 5 0 0 s z á m í t ó g é p b ő l állt,

visszatérés

amelyek a katonai célokat szolgáló laboratóriu­

maguk számára. A világhálóról a dokumentumok

megkönnyítésére

megjelölhessék

a

mokban és az egyetemek informatikai tanszékei­

és p r o g r a m o k gazdag v á l a s z t é k a t ö l t h e t ő le a sa­

n é l h e l y e z k e d t e k e l . A z u t á n m á s e g y e t e m i kuta­

ját s z á m í t ó g é p ü n k r e , a p o l i t i k a i j e l l e g ű k o r m á n y ­

t ó k is k e z d t e k h o z z á k a p c s o l ó d n i , a saját c é l j a i k r a

d o k u m e n t u m o k t ó l a v í r u s e l l e n ő r z ő szoftvereken

h a s z n á l v a fel a r e n d s z e r t . 1 9 8 7 - r e az i n t e r n e t m á r

k e r e s z t ü l a s z á m í t ó g é p e s j á t é k o k i g . A hálóza­

2 8 e z e r g a z d a s z á m í t ó g é p e t foglalt m a g á b a n , i g e n

t i o l d a l a k egyre k i f i n o m u l t a b b á v á l t a k , m a már s z i n t e m i n d e n t k í n á l n a k , m i s z e m - s z á j n a k inge­

sok egyetemen és kutatólaboratóriumban. A

kereskedelmi

Service

Providers,

internetszolgáltatók ISPs]

megjelenése,

(Internet amelyek

m o d e m e k segítségével betárcsázós, majd később széles sávú hozzáférést nyújtottak a hálózathoz, ösztönözte az o n l i n e kapcsolatokkal ellátott ma­ gánháztartások

részarányának

növekedését

is.

r e . S o k h á l ó z a t i o l d a l t a f e n n t a r t ó i k g a z d a g o n il­ l u s z t r á l n a k grafikai e l e m e k k e l é s f é n y k é p e k k e l , m á s o k v i d e o - és h a n g f á j l o k a t is t a r t a l m a z n a k . A v i l á g h á l ó s z o l g á l a l e g f ő b b k ö z v e t í t ő felületként az „e-kereskedelem", az online üzleti tranzakciók s z á m á r a is.

Megdöbbentően változatos háttérből érkező em­

Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z e m é l y i számító­

berek sokaságának k ö z r e m ű k ö d é s e révén az on­

g é p e k s z a p o r o d á s á v a l p á r h u z a m o s a n a z utóbbi

line szolgáltatások, elektronikus hirdetőtáblák,

években jelentősen növekedett az internethez

csevegőszobák

v a l ó o t t h o n i h o z z á f é r é s a r á n y a is. 2 0 0 4 m á s o d i k

és

szoftverkönyvtárak

sokasága

j ö t t l é t r e a h á l ó z a t o n , k e z d e t b e n f ő k é n t az Egye­

n e g y e d é b e n A n g l i á b a n a h á z t a r t á s o k 5 2 százalé­

s ü l t Á l l a m o k b a n , de ma m á r s z e r t e a v i l á g o n . A

k a ( 1 2 , 8 m i l l i ó h á z t a r t á s ) r e n d e l k e z e t t internet­

nagyvállalatok szintén bekapcsolódtak a mozga­

hozzáféréssel, míg ugyanez az arány az 1998.

l o m b a . 1 9 9 4 - b e n a v i l á g h á l ó n m e g j e l e n ő vállala­

m á s o d i k n e g y e d é b e n m é g c s a k 9 s z á z a l é k o s volt,

t o k s z á m a m á r m e g h a l a d t a a z e g y e t e m e k é t , s így

a m i 2,2 m i l l i ó h á z t a r t á s t j e l e n t e t t ( l á s d a 15.2.

ezek váltak a hálózat domináns felhasználóivá.

ábrát).

Az internet legismertebb felhasználási módját

A b r i t s t a t i s z t i k a i h i v a t a l f e l m é r é s e s z e r i n t azok

az ú g y n e v e z e t t „ v i l á g h á l ó " (World Wide Web) j e ­

a f e l n ő t t e k , a k i k a z e l ő z ő h á r o m h ó n a p b a n hasz­

lenti, amely - a kakukkfiókához h a s o n l ó a n - már

n á l t á k az i n t e r n e t e t , a l e g g y a k o r i b b f e l h a s z n á l á s i

túlnőtte

c é l k é n t a z e-máil ü z e n e t e k k ü l d é s é t é s fogadását

befogadóját

és

annak

15.2. ábra

kiszorításával

Az i n t e r n e t - h o z z á f é r é s s e l

r e n d e l k e z ő h á z t a r t á s o k az

Egyesült Királyságban, 1998-2004 (százalékban) 50

Forrás:

••lllll

National Statistics Online 2004. 1998 1999 2000 2001

2002

2003

2004

15.1.

táblázat

Az

internetfelhasználók

aránya

a

vilá-

g o n (2002, e z e r f ő b e n ) Valamennyi f e j l ő d ő ország

40,9

A legkevésbé fejlett o r s z á g o k

l á g r e n d e t . Az i n t e r n e t e n folyó i n f o r m á c i ó c s e r e a k i b e r t é r b e n zajlik. A k i b e r t é r az i n t e r n e t e t a l k o t ó

2,8

s z á m í t ó g é p e k g l o b á l i s h á l ó z a t á b a n l é t r e j ö t t inter­ akciós teret jelenti. A kibertérben n e m „emberek" vagyunk többé, h a n e m c s u p á n ü z e n e t e k k é n t je­

Arab á l l a m o k

28,0

Kelet-Ázsia és a C s e n d e s - ó c e á n t é r s é g e

60,9

n e m lehetünk biztosak más emberek identitásá­

Latin-Amerika és a K a r i b - t e n g e r t é r s é g e

81,2

b a n , n e m t u d h a t j u k , férfiak-e v a g y n ő k , é s é p p e n

Dél-Ázsia

14,9

Fekete-Afrika

9,6

Közép- és kelet-európai o r s z á g o k

71,8

és a Független Á l l a m o k K ö z ö s s é g e OECD-országok Magas jövedelmű OECD-országok M a g a s h u m á n fejlettségi index (Human

Development Index,

Alacsony h u m á n fejlettségi index Magas jövedelem

h o l v a n n a k . V a n egy h í r e s k a r i k a t ú r a a z i n t e r n e t ­ ről, a m e l y e n egy k u t y a ül a s z á m í t ó g é p előtt, és így s z ó l az őt figyelő m á s i k k u t y á h o z : „Az a leg­ j o b b a z i n t e r n e t b e n , h o g y s e n k i s e m tudja r ó l a d , h o g y k u t y a vagy."

383,1

A z i n t e r n e t v i l á g m é r e t ű e l t e r j e d é s e f o n t o s kér­

450,5

d é s e k e t v e t fel a s z o c i o l ó g u s o k s z á m á r a . Az in­

382,6

ternet

HDI)

Közepes h u m á n fejlettségi index

lenünk meg egymás képernyőjén. Az interneten

átalakítja m i n d e n n a p i életünk körvona­

lait, feloldja a g l o b á l i s és a h e l y i k é r d é s e k k ö z ö t t i 37,3

h a t á r o k a t , új c s a t o r n á k a t n y ú j t a k o m m u n i k á c i ó

5,9

é s a z i n t e r a k c i ó s z á m á r a , é s egyre t ö b b m i n d e n ­

445,8

napi feladat o n l i n e elintézését teszi lehetővé. Mi­ közben azonban izgalmas új lehetőségeket kínál

Közepes j ö v e d e l e m

59,5

Alacsony j ö v e d e l e m

13,0

a z z a l fenyeget, h o g y a l á á s s a a z e m b e r i k a p c s o l a ­

Világ

99,4

tokat é s k ö z ö s s é g e k e t . N o h a „az i n f o r m á c i ó k o r a "

Forrás: U N D P 2 0 0 4 .

(85 százalék), v a l a m i n t a k ü l ö n b ö z ő á r u k r a és szolgáltatásokra v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k k e r e s é ­

a t á r s a d a l o m v i l á g á n a k k u t a t á s á h o z is, e g y ú t t a l

még csak kezdeti

fejlődési

fázisában van,

sok

s z o c i o l ó g u s m á r i s vitatja a z i n t e r n e t j e l e n társa­ d a l m a k r a g y a k o r o l t b o n y o l u l t h a t á s a i n a k követ­ kezményeit.

sét (82 s z á z a l é k ) j e l ö l t é k m e g . A h o z z á f é r é s leg­

Az i n t e r n e t n e k a t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r a gya­

gyakoribb h e l y s z í n e a m e g k é r d e z e t t e k o t t h o n a

k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s v é l e m é n y e k k é t na­

volt (82 s z á z a l é k ) , ezt a m u n k a h e l y e k k ö v e t t é k

gyobb kategóriába oszthatók. Az egyik oldalon

(42 százalék). 2 0 0 4 j ú l i u s á b a n a f e l n ő t t l a k o s s á g

a z o k a m e g f i g y e l ő k á l l n a k , a k i k az o n l i n e vilá­

3 7 százaléka m é g s o h a s e m h a s z n á l t a a z i n t e r n e ­

got o l y a n ú j t í p u s ú , e l e k t r o n i k u s ú t o n l é t e s í t h e ­

tet ( H M S O 2 0 0 4 ) .

tő és ápolható kapcsolatok melegágyának tekin­

Azt, h o g y g l o b á l i s s z i n t e n ö s s z e s e n h á n y e m ­

tik, a m e l y e k e r ő s í t h e t i k v a g y h e l y e t t e s í t h e t i k a

bernek v a n i n t e m e t c s a t l a k o z á s i l e h e t ő s é g e , p o n ­

hagyományos

tosan n e m tudjuk, d e a z E N S Z b e c s l é s e i s z e r i n t

ternet révén utazásaink vagy h o s s z a b b külföldi

személyes

interakciókat.

Az

in­

2000-ben a világ l a k o s s á g á n a k k ö r ü l b e l ü l egyti­

tartózkodásunk idején is rendszeresen kommu­

zed része t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó k k ö z é ,

n i k á l h a t u n k o t t h o n m a r a d t b a r á t a i n k k a l é s roko­

és ez az a r á n y g y o r s a n n ö v e k s z i k . Az i n t e r n e t h e z

n a i n k k a l . K ö n n y e b b e n e l v i s e l h e t ő v é v á l i k a z el­

való hozzáférés a z o n b a n r e n d k í v ü l e g y e n e t l e n ü l

s z a k a d á s és a t á v o l l é t . Az i n t e r n e t l e h e t ő v é t e s z i

oszlik m e g (lásd a 2 5 . 2 . táblázatot). 2 0 0 2 - b e n a

új t í p u s ú k a p c s o l a t o k k i a l a k u l á s á t is: a k ü l ö n f é l e

országok lakosságának például Nyu­

„ c s e v e g ő f ó r u m o k o n " a z e m b e r e k t e t s z ő l e g e s fel­

gat-Európában v a g y É s z a k - A m e r i k á b a n k ö r ü l b e ­

használói nevek alatt találkozhatnak egymással

gazdagabb

lül a 45 s z á z a l é k a t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á ­

és megbeszélhetik az őket k ö l c s ö n ö s e n érdeklő

lók közé, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n - i d e é r t v e

kérdéseket. Ezek a kibertérben létesített kapcso­

Afrika l e g n a g y o b b r é s z é t - a n é p e s s é g m i n d ö s s z e

latok n é h a elmélyült elektronikus barátságokká

1,3 százaléka.

fejlődnek,

é s s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k h o z i s ve­

z e t h e t n e k . S o k i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó aktív o n l i n e k ö z ö s s é g e k tagjává válik,

Az internet hatásai Az egyre g y o r s u l ó t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k vilá­ gában s e n k i s e m l e h e t b i z t o s a b b a n , h o g y m i t tar­ togat a j ö v ő . S o k a n ú g y látják, h o g y az i n t e r n e t jól p é l d á z z a a 2 0 . s z á z a d v é g é n k i a l a k u l ó új vi­

amelyek minőségileg

k ü l ö n b ö z n e k a fizikai v i l á g b a n m ű k ö d ő k ö z ö s s é ­ geiktől. A z i n t e r n e t e t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó k po­ zitív k i e g é s z í t ő j é n e k t e k i n t ő t u d ó s o k azt állítják, h o g y a z i n t e r n e t k i t e r j e s z t i é s gazdagítja a z e m b e ­ rek társadalmi hálózatát. A m á s i k o l d a l o n a z o k á l l n a k , a k i k k e v é s b é lel-

k e s é n v i s z o n y u l n a k a f e j l e m é n y e k h e z . Az, h o g y

k á c i ó s e s z k ö z ö k u g y a n a k k o r s o k f é l e m ó d o n gaz­

az emberek m i n d többet kommunikálnak online

d a g í t o t t á k is a t á r s a d a l o m világát.

é s m i n d e n n a p i t e e n d ő i k egyre n ö v e k v ő r é s z é t a

Csakúgy, m i n t k o r á b b a n a t e l e v í z i ó , az inter­

k i b e r t é r b e n i n t é z i k , g y a k r a n azt h o z z a m a g á v a l ,

net is egyaránt kelt r e m é n y e k e t és félelmeket. El

h o g y k e v e s e b b i d ő t t ö l t e n e k e g y m á s s a l a fizikai

fogjuk v e s z í t e n i i d e n t i t á s u n k a t a k i b e r t é r b e n ? A

v i l á g b a n . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k a t t ó l félnek, h o g y

s z á m í t ó g é p e s t e c h n o l ó g i a n e m s z o l g á l n i fog ben­

a z i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e n ö v e k v ő társa­

n ü n k e t , h a n e m u r a l k o d n i fog r a j t u n k ? A z embe­

d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s h e z és a k ö z ö s s é g e k a t o m i ­

r i l é n y e k v i s s z a f o g n a k v o n u l n i egy a n t i s z o c i á l i s

z á l ó d á s á h o z fog v e z e t n i . S z e r i n t ü k a s z é l e s sávú

o n l i n e v i l á g b a ? M i n d e z e k r e a k é r d é s e k r e majd­

otthoni internet-hozzáférés egyik h a t á s a k é n t az

n e m teljes b i z o n y o s s á g g a l „ n e m m e l " válaszolha­

e m b e r e k kevesebb „értékes időt" töltenek csa­

tunk. M i n t korábban a „közelség kényszerének"

ládjukkal és barátaikkal. Az internet káros hatás­

t á r g y a l á s a k o r az 5. fejezetben ( 1 3 6 . o.) láttuk, az

s a l v a n a c s a l á d i é l e t r e i s : a m u n k a és az o t t h o n

emberek n e m folyamodnak a videokonferencia

közötti határvonalak elmosódása következtében

eszközéhez,

a m u n k a i d ő l e j á r t a u t á n s o k a n o t t h o n folytatják a

részt v e n n i egy t a n á c s k o z á s o n . A g a z d a s á g i tár­

ha

van

lehetőségük

személyesen

munkát, azoknak a feladatoknak a befejezésével

saságok v e z e t ő i n e k ma jóval több elektronikus

vagy a p o s t a i n t é z é s é v e l , a m i r e a n a p f o l y a m á n

kommunikációs

n e m j u t o t t i d e j ü k . A z e m b e r i é r i n t k e z é s r e for­

m i n t b á r m i k o r e z e l ő t t , m é g i s n ö v e k s z i k a szemé­

d í t h a t ó i d ő c s ö k k e n , s é r ü l n e k a s z e m é l y e s kap­

l y e s ü z l e t i m e g b e s z é l é s e k s z á m a is.

csolatok, háttérbe szorulnak a szórakozás olyan h a g y o m á n y o s formái, m i n t p é l d á u l a s z í n h á z b a j á r á s v a g y az o l v a s á s , s m i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t a t á r s a d a l m i élet s z ö v e t e m e g g y e n g ü l .

lehetőség

áll

rendelkezésére,

M a n u e l C a s t e l l s s z o c i o l ó g u s s z e r i n t a z internet azért fog t o v á b b t e r j e d n i é s b ő v ü l n i , m e r t lehető­ vé t e s z i a k o r u n k m e g h a t á r o z ó s z e r v e z e t i struk­ túráját j e l e n t ő h á l ó z a t o k virágzását.

/ Az i n t e r n e t h a s z n á l a t t e r j e d é s e k o m o l y k é r d é ­


s e k e t vet fel t o v á b b á a s z e m é l y e s i d e n t i t á s r ó l ,

lalkozunk

új k ö z ö s s é g i f o r m á k a t t e r e m t és új l e h e t ő s é g e ­

műfejezetben,

16.,

a az

„Szervezetek

516-518.

és

hálózatok"

cí­

oldalon.

ket n y ú j t a d e m o k r a t i k u s r é s z v é t e l r e . E z e k k e l a

kérdésekkel

mindennapi

az

élet"

5.,

„Társadalmi

című

fejezetben

interakció

és

A h á l ó z a t o k l é n y e g é h e z t a r t o z ó r u g a l m a s s á g és

foglalkoz­

a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ó r i á s i e l ő n y ö k e t biztosít

tunk, a 1 3 3 - 1 3 6 . oldalon.

számukra a racionális,

hierarchikus

felépítésű

s z e r v e z e t e k r é g e b b i t í p u s a i v a l s z e m b e n . Castells Hogyan kell tehát értékelnünk ezeket az ellen­

k i m u t a t t a , h o g y a z i n t e r n e t r é v é n a z ü z l e t i vál­

tétes álláspontokat? M i n d e n b i z o n n y a l m i n d k é t

l a l k o z á s o k k é p e s s é v á l n a k d e c e n t r a l i z á l t é s igen

o l d a l o n t a l á l u n k h e l y t á l l ó k i j e l e n t é s e k e t . A z in­

összetett tevékenységek globális koordinációjára.

t e r n e t k é t s é g k í v ü l kitágítja l á t ó k ö r ü n k e t é s s o h a

A z e g y é n i f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a a z i n t e r n e t le­

n e m látott l e h e t ő s é g e k e t nyújt a m á s o k k a l v a l ó

h e t ő v é t e s z i a m u n k a és az ö n á l l ó vállalkozás új

kapcsolatteremtésre. Ám az a nyaktörő sebesség,

k o m b i n á c i ó i t , e l ő s e g í t i az ö n k i f e j e z é s t , az együtt­

a m e l l y e l terjed, e g y ú t t a l k i h í v á s o k a t é s fenyege­

m ű k ö d é s t és a k ö z ö s s é g i é r i n t k e z é s e k e t , a poli­

tést i s j e l e n t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó h a g y o m á n y o s

tikai a k t i v i s t á k s z á m á r a p e d i g l e h e t ő s é g e t nyújt

formáira

nézve.

Az

valószínűtlennek

látszik,

h o g y i n t e r n e t r a d i k á l i s a n á t a l a k í t j a a társadal­ m u n k a t egy s z é t t ö r e d e z e t t , s z e m é l y t e l e n n é vált világot h o z v a létre, a h o l a z e m b e r e k r i t k á n m e ­ részkednek ki az otthonaikból és elveszítik termé­ szetes k o m m u n i k á c i ó s képességeiket. Körülbelül ö t v e n évvel e z e l ő t t , a m i k o r a t e l e v í z i ó b e r o b b a n t

sok

embert

összefogó

hálózatok

kialakítására,

melyek révén együttműködhetnek egymással és ü z e n e t e i k e t t e r j e s z t h e t i k s z e r t e a v i l á g o n . McLu­ h a n k i f e j e z é s é n e k p a r a f r á z i s a k é n t , m i s z e r i n t „a m é d i u m m a g a a z ü z e n e t " , C a s t e l l s azt állítja, hogy ma „a hálózat maga az üzenet" ( 2 0 0 1 ) .

a m é d i a v i l á g s z í n p a d á r a , s o k a n u g y a n i l y e n vész­ j ó s l ó a n b e s z é l t e k v á r h a t ó h a t á s á r ó l . A magányos tömeg

(1996)

1950-es

című

könyvükben,

amelyben

az

évek amerikai társadalmának nagyha­

tású szociológiai elemzését adták közre, David R i e s m a n és szerzőtársai aggodalmukat fejezték ki a t e l e v í z i ó c s a l á d o k r a és k ö z ö s s é g e k r e gyakorolt h a t á s a i t i l l e t ő e n . E z e k egy r é s z e j o g o s n a k b i z o ­ nyult, a z o n b a n a t e l e v í z i ó és a t ö m e g k o m m u n i ­

MÉDIAELMÉLETEK E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszkö­ z ö k t a n u l m á n y o z á s á n a k k é t l e g n a g y o b b hatású elméleti irányzatát, a funkcionalista, konfliktuselméletet vizsgáljuk meg,

illetve a

é s bemuta­

t u n k n é h á n y f o n t o s a b b ú j a b b h o z z á s z ó l á s t a z el­ méleti vitákhoz.

Funkcionalizmus

Konfliktuselméletek

A 2 0 . század k ö z e p é n C h a r l e s W r i g h t és H a r o l d

Európában

Laswell f u n k c i o n a l i s t a t e o r e t i k u s o k azt vizsgál­

k o n f l i k t u s e l m é l e t e i v á l t a k n é p s z e r ű v é . A z aláb­

ták, hogy a m é d i a m i l y e n m ó d o k o n j á r u l h o z z á a

biakban a tágabban értelmezett marxista néző­

társadalmi i n t e g r á c i ó h o z ( W r i g h t 1 9 4 0 ; L a s w e l l

pontról kiinduló két legfontosabb médiaelméleti

1948).

i r á n y z a t o t , a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i és a kultúr-

a

tömegkommunikációs

eszközök

ipari megközelítést vesszük szemügyre. Hasonló / A f u n k c i o n a l i s t a e s z m é k k e l az 1., „Mi a szocio­ lógia"

című fejezetben

foglalkoztunk

a

36-37.

felfogásból i n d u l t ki t ö b b e k k ö z ö t t a G l a s g o w - i (Glasgow

Médiacsoport

Media

Grow)

nagy

ha­

t á s ú m u n k á s s á g a is, a m i t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n is­

oldalon.

mertetünk. Denis

McQuail

médiaelméleti

munkái

(2003)

nyomán a m é d i a l e g f o n t o s a b b t á r s a d a l m i funk­

A politikai gazdaságtani irányzat

cióit az a l á b b i a k s z e r i n t t e k i n t h e t j ü k át: 1. Tájékoztatás.

A

média

az

információk

ál­

landó folyamát nyújtja s z á m u n k r a a világról, a

A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t a m é d i á t egy­

forgalmi dugókra f i g y e l m e z t e t ő w e b k a m e r á s fel­

fajta i p a r á g n a k t e k i n t i és azt a m ó d o t vizsgálja,

vételektől

és

rádióközleményektől

sűrűn k ö v e t ő i d ő j á r á s - j e l e n t é s e k i g ,

egymást

ahogyan a főbb k o m m u n i k á c i ó s eszközök ma­

a részvény­

g á n é r d e k e l t s é g e k k e z é b e k e r ü l n e k . A m é d i a tu­

az

piaci hírekig és a b e n n ü n k e t s z e m é l y e s e n é r i n t ő

lajdonviszonyai gyakran koncentrálódtak a múlt­

kérdésekkel k a p c s o l a t o s b e s z á m o l ó k i g .

b a n i s n é h á n y gazdag m é d i a m á g n á s k e z é b e n : a

2. Korreláció. A m é d i a m a g y a r á z a t o k a t is nyújt

sajtóbárók uralkodó szerepével a háború előtti

és segít m e g é r t e n i az á l t a l a s z o l g á l t a t o t t i n f o r m á ­

brit s a j t ó b a n a 4 5 0 - 4 5 1 . o l d a l o n f o g l a l k o z t u n k .

ciók összefüggéseit. T á m o g a t j a a k i a l a k u l t társa­

A g l o b a l i z á c i ó k o r á b a n a m é d i a b i r t o k o s a i n a k ha­

dalmi n o r m á k a t , és f o n t o s s z e r e p e t j á t s z i k a gyer­

talma átnyúlik a n e m z e t i határokon. Az alábbiak­

mekek s z o c i a l i z á c i ó j á b a n . (A s z o c i a l i z á c i ó v a l bő­

b a n r ö v i d e n b e m u t a t j u k egy a u s z t r á l i a i s z ü l e t é s ű

vebben a 6. fejezetben 3. Folyamatosság.

médiamogul, Rupert M u r d o c h birodalmát, amely

foglalkoztunk.)

A m é d i a f o n t o s f u n k c i ó t tölt

be a d o m i n á n s k u l t ú r a m e g j e l e n í t é s é b e n , az új

m a g á b a n foglalja a S k y m ű h o l d a s c s a t o r n á k a t é s s z á m o s m á s g l o b á l i s m é d i u m o t i s ( 4 8 0 - 4 8 1 . o.).

társadalmi f e j l e m é n y e k t u d a t o s í t á s á v a l a k ö z v é ­

A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t h í v e i azt ál­

leményben, v a l a m i n t a k ö z ö s é r t é k r e n d k i a l a k í ­

lítják, h o g y a g a z d a s á g i é r d e k e k k i s z o r í t j á k azok­

tásában.

n a k a hangját a médiából, akik n e m rendelkez­

4. Szórakoztatás.

A média

szórakozási

lehető­

n e k gazdasági

hatalommal,

és

még

a

szóhoz

séget és k i k a p c s o l ó d á s t nyújt, s e z z e l c s ö k k e n t i a

jutó körökből is azok hallathatják leginkább a

társadalmi feszültségeket.

hangjukat, akik a legkevésbé bírálják a javak je­

5. Mobilizálás.

A g a z d a s á g i fejlődés,

a munka,

lenlegi megoszlását a világon (Golding-Murdock

a vallásgyakorlás és - h á b o r ú i d e j é n - a k ö z ö s s é g i

1 9 9 7 ) . Ezt az irányzatot népszerűsítette a radiká­

összefogás ö s z t ö n z é s é v e l a m é d i a k a m p á n y s z e ­

lis n é z e t e i r ő l h í r e s a m e r i k a i g o n d o l k o d ó , N o a m

rűen m o b i l i z á l h a t j a a t á r s a d a l m a t e c é l o k meg­

Chomsky

valósítása é r d e k é b e n .

ványos

Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a f u n k c i o n a l i s t a m é ­ diaelméletek v i s s z a s z o r u l ó b a n v a n n a k . E z t a z irányzatot e l s ő s o r b a n a z é r t b í r á l j á k , h o g y a kö­

cular

is

a

eredményei Achievement

Médiakontroll: [Media of

a

Control:

Propaganda,

propaganda

lát­

The

Specta­

1991)

című

munkájában. Chomsky

élesen bírálta

a nagy részvénytár­

zönséget n e m a m é d i a ü z e n e t e k aktív é r t e l m e z ő ­

s a s á g o k u r a l k o d ó s z e r e p é t az a m e r i k a i és a glo­

jének, h a n e m c s u p á n p a s s z í v b e f o g a d ó n a k te­

bális médiában, amely szerinte a közönséghez

kinti. (A k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l k a p c s o l a t o s ú j a b b ,

eljutó i n f o r m á c i ó k szigorú kontrolljához vezet.

alaposabban k i d o l g o z o t t e l m é l e t e k k e l k é s ő b b , a

A hidegháború idején ezek a nagyvállalatok úgy

466-467. oldalon foglalkozunk.) A funkciona­

irányították a tömegkommunikációs eszközöket,

lista s z e m l é l e t e t s o k a n a z é r t i s e l u t a s í t j á k , m e r t

hogy létrehozzák, illetve fenntartsák a Szovjet­

beéri a j e l e n s é g e k l e í r á s á v a l , é s n e m t ö r e k s z i k

u n i ó t ó l v a l ó f é l e l e m a t m o s z f é r á j á t . C h o m s k y azt

a megmagyarázásukra. A funkcionalista elméle­

állítja, h o g y a S z o v j e t u n i ó 1 9 9 1 . é v i ö s s z e o m l á s á t

tek n é p s z e r ű s é g é n e k c s ö k k e n é s é v e l a z e l e m z é s

követően a nagyvállalati tulajdonban lévő m é d i a

más formái, k ö z t ü k k ü l ö n ö s e n a m a r x i z m u s h a ­

- például

tását m u t a t ó k o n f l i k t u s e l m é l e t e k k e r ü l t e k elő­

h a n g o z t a t á s á v a l - új

térbe.

jeszteni a lakosságban azzal a céllal, hogy ezek

a

globális

terrorizmus félelmeket

veszélyeinek igyekszik

ger­

„ t e r m e l é s e " é p p ú g y s z a b v á n y o s s á é s nyereségér­ d e k e l t s é g ű v é vált, m i n t a t ö b b i iparág. A tömeg­ t á r s a d a l o m b a n a s z a b a d i d ő i p a r t a „ m e g f e l e l ő " ér­ t é k e k k i a l a k í t á s á r a h a s z n á l t á k fel a k ö z ö n s é g b e n : a szabadidő többé n e m kikapcsolódást jelentett a m u n k á b ó l , h a n e m arra v a l ó f e l k é s z ü l é s t . A F r a n k f u r t i I s k o l a tagjai s z e r i n t a kultúripar t e r j e s z k e d é s e a m a g a i g é n y t e l e n és standardizált t e r m é k e i v e l a l á á s s a a z e m b e r e k független kriti­ kai gondolkodásra való képességét. A művészet e l t ű n i k , e l á r a s z t j a a k o m m e r c i a l i z m u s - lásd pél­ d á u l „ M o z a r t l e g n a g y o b b s l á g e r e i " -, és a kultú­ rát felváltja a s z ó r a k o z t a t á s . Az 1 9 5 0 - e s é v e k b e n L a z a r s f e l d és M e r t o n így j e l l e m e z t é k ezt a folya­ m a t o t A m e r i k á b a n : „Úgy t ű n i k , h o g y a gazdasági h a t a l o m c s ö k k e n t e t t e a d o l g o z ó k k ö z v e t l e n ki­ z s á k m á n y o l á s á t , és áttért a l e l k i k i z s á k m á n y o l á s finomabb

módszereire"

(idézi

Curran-Seaton

2003).

Ujabb elméletek Rupert M u r d o c h vállalatbirodalma, a hat kontinensre terjed latok

mellett m a g á b a n

ki.

N e w s Corporation

M á s jelentősebb médiaválla­

foglalja

a News of the

Jürgen Habermas: a közszféra

World és

a Sun c í m ű m a g a z i n o k a t , v a l a m i n t r é s z b e n a T w e n t i e t h C e n t u r y Fox, a H a r p e r C o l l i n s é s a S k y t á r s a s á g o k a t .

J ü r g e n H a b e r m a s n é m e t filozófus é s szociológus munkássága

a társadalomelméleti

gondolkodás

F r a n k f u r t i I s k o l á j á h o z k a p c s o l ó d i k . O is foglal­ a félelmek megakadályozzák a valódi kérdések,

k o z o t t a F r a n k f u r t i I s k o l a á l t a l felvetett témákkal,

például a nagyvállalatok elszámoltathatóságának

de a z o k v i z s g á l a t á t m á s i r á n y b a n fejlesztette to­

h i á n y á b ó l vagy a d e m o k r á c i a d e f i c i t j é b ő l a d ó d ó

v á b b . E l e m e z t e a m é d i a f e j l ő d é s é t a 1 8 . század

p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á t a k ö z v é l e m é n y b e n , és

e l e j é t ő l e g é s z e n n a p j a i n k i g , f e l v á z o l v a a z úgyne­

elejét vegyék az ezekkel kapcsolatos társadalmi

vezett „közszféra" kialakulását, majd hanyatlását

vitáknak.

( 1 9 8 1 ) . A k ö z s z f é r a a n y i l v á n o s v i t á k arénáját je­ l e n t i , a h o l l e h e t ő s é g n y í l i k a k ö z é r d e k ű kérdések m e g v i t a t á s á r a és a v é l e m é n y e k ü t k ö z t e t é s é r e .

A kultúripar

H a b e r m a s s z e r i n t a k ö z s z f é r a e l ő s z ö r London, Párizs és m á s európai nagyvárosok szalonjaiban

A F r a n k f u r t i I s k o l a t ö b b tagja, k ö z t ü k T h e o d o r e

és k á v é h á z a i b a n fejlődött ki (az e g y i k i l y e n sza­

Adorno ( 1 9 0 3 - 1 9 6 9 ) is élesen bírálta a tömeg­

l o n t az 1. fejezetben m u t a t t u k b e , a 2 6 . oldalon).

k o m m u n i k á c i ó s eszközök társadalmi hatásait. Az

A m ú l t b a n e l s ő s o r b a n e z e k a t á r s a s á g i fórumok

1 9 2 0 - a s é v e k b e n a M a r x i n s p i r á l t a e l m é l e t i gon­

s z o l g á l t a k a z e m b e r e k ö s s z e j ö v e t e l e i n e k helyszí­

d o l k o d ó k b ó l m e g a l a k u l ó F r a n k f u r t i I s k o l a képvi­

n é ü l , a h o l m e g t á r g y a l h a t t á k a z a k t u á l i s kérdése­

s e l ő i m i n d a z o n á l t a l ú g y vélték, h o g y M a r x n é z e ­

ket, s a h o l a p o l i t i k a i v i t á k k ü l ö n ö s e n fontossá

tei r a d i k á l i s f e l ü l v i z s g á l a t r a s z o r u l n a k . E g y e b e k

v á l t a k . N o h a az itt folytatott e s z m e c s e r é k b e n a

k ö z ö t t e g y e t é r t e t t e k a b b a n , h o g y M a r x n e m for­

l a k o s s á g n a k c s a k egy c s e k é l y h á n y a d a vett részt,

dított e l e g e n d ő f i g y e l m e t a k u l t ú r a b e f o l y á s á r a a

H a b e r m a s s z e r i n t a p o l g á r i s z a l o n o k d ö n t ő sze­

modern kapitalista társadalomban.

r e p e t j á t s z o t t a k a d e m o k r á c i a k o r a i fejlődési sza­

A F r a n k f u r t i I s k o l a g o n d o l k o d ó i azt állították,

k a s z á b a n , m i v e l e z e k b e n a l a k u l t a k ki a politikai

h o g y a s z a b a d i d ő s elfoglaltságok t e r é n is végbe­

p r o b l é m á k n y i l v á n o s v i t á k ú t j á n t ö r t é n ő meg­

m e n t egyfajta i p a r o s í t á s . R é s z l e t e k b e m e n ő e n ta­

o l d á s á n a k e s z m é i . A k ö z s z f é r á b a n az emberek­

nulmányozták az általuk „kultúriparnak" nevezett

n e k - l e g a l á b b i s e l v b e n - l e h e t ő s é g ü k n y í l i k arra,

gazdasági ágazat m ű k ö d é s é t , b e l e é r t v e a film, a

h o g y e g y e n l ő f e l e k k é n t r é s z t v e g y e n e k a közérde­

televízió, a p o p z e n e , a rádió, a n a p i sajtó és a m a ­

k ű k é r d é s e k r ő l folyó n y i l v á n o s v i t á k b a n .

g a z i n o k v i l á g á h o z tartozó s z ó r a k o z t a t ó iparágakat (Horkheimer-Adorno 1 9 9 0 ) . Szerintük a kultúra

A k ö z s z f é r a k o r a i f e j l ő d é s i f á z i s á h o z kötődő ígéretek

azonban

Habermas

végkövetkeztetése

szerint n e m v a l ó s u l t a k m e g teljes m é r t é k b e n . A

s o k r ó l t ö b b m i n t k é t e z e r újságíró t u d ó s í t o t t , é s a z

demokratikus vitákat a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n

ügyről több m i n t n y o l c v a n könyv jelent meg.

akadályozza a k u l t ú r i p a r k i f e j l ő d é s e . A tömeg­

A m é d i a s z e m p o n t j á b ó l ez v o l t a 2 0 . s z á z a d

k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a t ö m e g s z ó r a k o z t a ­

p e r e . A tárgyalás n e m k o r l á t o z ó d o t t a b í r ó s á g i

tás terjedése k ö v e t k e z t é b e n a k ö z s z f é r a n a g y r é s z t

tárgyalóra, h a n e m e g y s z e r s m i n d t e l e v í z i ó s világ­

hamissá válik. A p o l i t i k á t a p a r l a m e n t k u l i s s z á i

e s e m é n n y é vált, ö s s z e k a p c s o l v a a n é z ő k m i l l i ó i t

mögül a m é d i a irányítja, m i k ö z b e n az ü z l e t i érde­

a m é d i a kommentátoraival. Az ügy jól illusztrálja

kek d i a d a l m a s k o d n a k a k ö z é r d e k fölött. A „köz­

azt a j e l e n s é g e t , a m i t B a u d r i l l a r d h i p e r r e a l i t á s -

vélemény" u g y a n a k k o r n e m nyílt, r a c i o n á l i s v i t á k

n a k n e v e z . Itt t ö b b é n e m a t é n y l e g e s „valóság­

során, h a n e m a h a t a l o m i r á n y í t á s á v a l , m a n i p u l á ­

r ó l " , „ a t á r g y a l ó t e r e m b e n folyó e s e m é n y e k r ő l "

ció révén f o r m á l ó d i k , a m i t j ó l p é l d á z a r e k l á m o k

v a n szó, a m e l y e k e t a t e l e v í z i ó l á t n i e n g e d szá­

hatása is.

m u n k r a : a „ v a l ó s á g " v a l ó j á b a n a világ t é v é k é p e r ­ n y ő i n m e g j e l e n ő k é p e k s o r o z a t a , a m i a tárgyalást

/ Habermas méletalkotás"

munkáival című

a

4.,

„A szociológiai el­

fejezetben

foglalkoztunk

globális jelentőségű e s e m é n n y é teszi. 1 9 9 1 - b e n , k ö z v e t l e n ü l a z e l s ő ö b ö l h á b o r ú ki­ r o b b a n á s á t m e g e l ő z ő e n B a u d r i l l a r d írt egy újság­

részletesebben, a 1 0 6 . oldalon.

c i k k e t Az

öbölháború

nem

történhet meg

címmel.

A m i k o r b e j e l e n t e t t é k a h á b o r ú t , és s o r k e r ü l t a

Jean Baudrillard: a hiperrealitás világa

véres

konfliktusra,

nyilvánvalónak

tűnt,

hogy

B a u d r i l l a r d t é v e d e t t . Á m c s e p p e t s e m így állt a A m é d i a egyik l e g n a g y o b b h a t á s ú m a i t e o r e t i k u ­

dolog. A h á b o r ú b e f e j e z é s e u t á n B a u d r i l l a r d írt

sa a p o s z t m o d e r n f r a n c i a g o n d o l k o d ó , J e a n B a ­

egy

udrillard, a k i n e k a m u n k á s s á g á r a e r ő s e n hatot­

c í m e n . M i t értett ez alatt? Azt akarta m o n d a n i ,

tak M c L u h a n e s z m é i (lásd b ő v e b b e n e fejezet b e ­

h o g y a h á b o r ú n e m h a s o n l í t o t t a t ö r t é n e l e m fo­

vezetésében, a 4 4 8 . o l d a l o n ) . B a u d r i l l a r d s z e r i n t

l y a m á n lezajlott m á s h a r c o k r a . E z a m é d i a korá­

a

n a k h á b o r ú j a , t e l e v í z i ó s l á t v á n y o s s á g volt, m e l y ­

tömegkommunikációs

eszközök

(különösen

újabb

c i k k e t Az

öbölháború

nem

történt meg

az e l e k t r o n i k u s m é d i u m o k , p é l d á u l a t e l e v í z i ó )

n e k során - szerte a világon elhelyezkedő n é z ő k

elterjedése a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z t a t t a e g é s z éle­

m i l l i ó i v a l együtt - i d ő s e b b G e o r g e B u s h é s S z a d ­

tünket. A t é v é n e m c s u p á n „ b e m u t a t j a " a v i l á g o t

dam H ú s z é i n i r a k i e l n ö k is a C N N k ö z v e t í t é s é ­

számunkra, h a n e m egyre i n k á b b m e g h a t á r o z z a ,

b e n figyelte, h o g y é p p e n m i „ t ö r t é n i k " .

hogy t é n y l e g e s e n m i l y e n n é válik a világ, a m e l y ­ ben é l ü n k .

B a u d r i l l a r d azt állítja, h o g y a m a i k o r b a n , a m i ­ kor a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m i n d e n ü t t

Vegyük p é l d a k é n t O . J . S i m p s o n ü g y é n e k tár­

j e l e n v a n n a k , t é n y l e g e s e n egy új v a l ó s á g - az ő

gyalását, azt az i g e n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t

kifejezésével: hiperrealitás - j ö n létre,

bírósági ügyet, a m i 1 9 9 4 - b e n é s 1 9 9 5 - b e n zaj­

e m b e r e k viselkedésének és a m é d i a által közve­

a m i az

lott Los A n g e l e s b e n . S i m p s o n e r e d e t i l e g h í r e s

t í t e t t k é p e k n e k a z ö s s z e f o n ó d á s á b ó l t e v ő d i k ösz-

és sokat ü n n e p e l t a m e r i k a i futballsztár volt, de

s z e . A h i p e r r e a l i t á s világát l á t s z a t j e l e n s é g e k v a g y

később világszerte i s i s m e r t t é vált t ö b b n é p s z e r ű

s z i m u l a k r u m o k alkotják:

film, k ö z t ü k a Csupasz pisztoly c í m ű s o r o z a t sze­

csak más képek révén értelmezhetők, és ennél

replőjeként. A felesége, N i c o l e m e g g y i l k o l á s á n a k

fogva n e m g y ö k e r e z n e k s e m m i f é l e „ k ü l s ő való­

vádjával á l l í t o t t á k b í r ó s á g e l é , és i g e n h o s s z ú r a

ságban". A S i l k Cut márkájú cigarettákat nép­

A z ügy egyes f á z i s a i n a k k ö z v e t í t é s e 9 5 m i l l i ó ­ nyi a m e r i k a i t ü l t e t e t t a t é v é k é s z ü l é k e k e l é , a k i k kísérhették

többek

között

amelyek

szerűsítő híres reklámsorozat például egyáltalán

nyúlt tárgyalások u t á n f e l m e n t e t t é k .

figyelemmel

olyan képek,

azt

is,

ahogy S i m p s o n a l e t a r t ó z t a t á s a e l ő l a k o c s i j á b a n 6 0 m é r f ö l d ö n k e r e s z t ü l m e n e k ü l t , egy k a l i f o r n i a i országúton s z á g u l d v a . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n

n e m a c i g a r e t t á k r a utalt, h a n e m c s u p á n a z elő­ z ő l e g h o s s z a b b s o r o z a t o k b a n k ö z v e t í t e t t koráb­ bi reklámokra. Ma egyetlen politikai vezető sem n y e r h e t választást, a k i n i n c s j e l e n á l l a n d ó a n a te­ l e v í z i ó b a n . A v e z e t ő t e l e v í z i ó s k é p m á s a az a „sze­ m é l y " , akit a l e g t ö b b n é z ő i s m e r .

hat t e l e v í z i ó s c s a t o r n a n e m c s u p á n a letartózta­ tását, h a n e m a t á r g y a l á s o k a t is é l ő b e n k ö z v e t í t e t ­ te, és e z e k e t a m ű s o r o k a t s z e r t e a v i l á g o n s o k a n követték f i g y e l e m m e l , b e l e é r t v e N a g y - B r i t a n n i á t is. A z U S A t e l e v í z i ó n é z ő i n e k 9 0 s z á z a l é k a állí­ totta, h o g y v é g i g n é z t e a t á r g y a l á s o k k ö z v e t í t é s é t , é s 1 9 9 5 . o k t ó b e r 3-án 1 4 2 m i l l i ó e m b e r h a l l o t t a a „nem b ű n ö s " d ö n t é s b e j e l e n t é s é t . A tárgyalá­

John Thompson: a média és a modem társadalom J o h n T h o m p s o n - bizonyos mértékig Habermas írásai n y o m á n - az i p a r i t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a média közötti kapcsolatokat elemezte ( 1 9 9 0 ,

A l e g t ö b b d o l o g , a m i t a politikusokról t u d u n k , a televízióból v a g y az ú j s á g o k b ó l származik.

1 9 9 5 ) . T h o m p s o n szerint a média a nyomtatás

és ú j r a é r t e l m e z é s , a k o m m e n t á r o k , a nevetsé­

korai f o r m á i t ó l a z e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó i g

g e s s é t é t e l és a k r i t i k a á l l a n d ó f o l y a m a t á b a n

m i n d i g is k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z o t t a m o d e r n in­

a z ü z e n e t e k á t a l a k u l n a k . [...] M i k ö z b e n vesz-

tézmények kifejlődésében. A szociológia kezde­

s z ü k a z ü z e n e t e k e t é s r u t i n s z e r ű e n beépítjük

t e i n e k főbb g o n d o l k o d ó i , k ö z t ü k M a r x , W e b e r é s

ő k e t az é l e t ü n k b e , [...] m a g u n k is á l l a n d ó a n át­

D u r k h e i m is - állítja T h o m p s o n -, k e v é s figyel­

alakítjuk, m a j d újra m e g újra á t a l a k í t j u k kész­

met szenteltek a média szerepének, holott az m á r

s é g e i n k é s i s m e r e t e i n k t u d á s k é s z l e t é t , próbára

a m o d e r n társadalom korai fejlődési szakaszában

t é v e é r z é s e i n k e t és í z l é s ü n k e t , s f o l y a m a t o s a n

is l é t e z e t t .

kiterjesztve

M i k ö z b e n egyetért H a b e r m a s egyes e s z m é i v e l ,

tapasztalataink,

élményvilágunk

h o r i z o n t j á t ( 1 9 9 5 , 4 2 - 4 3 . o.).

T h o m p s o n bírálja is a n é m e t gondolkodót, mivel a n n a k szemlélete a Frankfurti Iskola és Baud­

T h o m p s o n m é d i a e l m é l e t e a z i n t e r a k c i ó k három­

rillard n é z e t e i h e z állt k ö z e l e b b . T h o m p s o n sze­

féle t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g (lásd a 15.2. táblá­

r i n t a F r a n k f u r t i I s k o l a attitűdje a k u l t ú r i p a r r a l

zatot).

k a p c s o l a t b a n t ú l s á g o s a n n e g a t í v volt. A m o d e r n

rek például valamilyen társasági összejövetelen

t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k T h o m p s o n vé­

beszélgetnek

l e m é n y e s z e r i n t n e m tagadják m e g t ő l ü n k a kri­

szolgál a n n a k é r t e l m e z é s é h e z , a m i t m á s o k mon­

A

személyes

tikai gondolkodás lehetőségét, h a n e m valójában

danak

(lásd

igen sokféle

dennapi

élet

információval látnak el bennün­

interakció,

egymással, az

5.,

amikor

gazdag

az

eligazításokkal

Társadalmi interakció

című fejezetet).

A

embe­

közvetett

és min­ interakció

ket, a m e l y e k h e z a z e l ő t t n e m j u t h a t t u n k h o z z á .

m a g á b a n foglalja v a l a m i l y e n t e c h n i k a i közvetítő

A F r a n k f u r t i I s k o l á h o z h a s o n l ó a n H a b e r m a s is

e s z k ö z ( p é l d á u l papír, e l e k t r o m o s kapcsolatok,

t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t i a h e l y z e t e t azzal, h o g y

e l e k t r o n i k u s i m p u l z u s o k ) h a s z n á l a t á t . Erre a tí­

c s u p á n a m é d i a á l t a l k ö z v e t í t e t t ü z e n e t e k pasz-

p u s r a j e l l e m z ő , h o g y i d ő b e n é s t é r b e n kiterjesz­

szív b e f o g a d ó i n a k t e k i n t b e n n ü n k e t . T h o m p s o n

tődik,

szavaival:

i n t e r a k c i ó k k o n t e x t u s á n . A k ö z v e t e t t interakció

jóval túllépve

a mindennapi

személyes

sokszor - például amikor telefonon beszélgetünk A m é d i a ü z e n e t e i t a z e m b e r e k á l l a n d ó a n meg­ tárgyalják e g y m á s k ö z ö t t m á r a z ü z e n e t e k vé­ t e l e s o r á n , és azt k ö v e t ő e n is. [...] A m á s o k n a k v a l ó e l m o n d á s é s újra e l m o n d á s , a z é r t e l m e z é s

egymással - olyannak tűnik,

m i n t h a közvetle­

n ü l m e n n e v é g b e a z e m b e r e k k ö z ö t t , d e ilyenkor n i n c s l e h e t ő s é g u g y a n o l y a n s o k f é l e eligazító jel (gesztus, m i m i k a ) i g é n y b e v é t e l é r e .

MÉDIA

75.2.

táblázat

463

Az i n t e r a k c i ó t í p u s a i

Az interakció j e l l e m z ő i

S z e m é l y e s interakció

Időbeli és térbeli szerkezet

A szimbolikus jelek

K ö z v e t e t t interakció

E g y ü t t e s j e l e n l é t , közös térbeli

Elkülönülő kontextus Térben

Elkülönülő kontextus Térben

és időbeli referencia-rendszer

é s i d ő b e n kiterjesztett e l ­

é s i d ő b e n kiterjesztett e l ­

A szimbolikus jelek s o k a s á g a

mennyisége A tevékenység orientációja

Egyirányúság/kétirányúság

K ö z v e t e t t , kvázi i n t e r a k c i ó

érhetőség

érhetőség

A szimbolikus jelek s o r á n a k

A szimbolikus jelek s o r á n a k

beszűkülése

beszűkülése

K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé­

K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé­

Meghatározatlan potenciális

v e l folyik

v e l folyik

f o g a d ó k f e l é irányul

Dialógus

Dialógus

Monológ

Forrás: T h o m p s o n 1 9 9 5 , 4 6 5 . o .

Az

interakció

harmadik

kvázi interakciók alkotják. megkommunikációs

típusát

a

közvetett,

E b b e a t í p u s b a a tö­

eszközök

által

hogy a harmadik típus túlsúlyba kerül a másik k e t t ő v e l s z e m b e n : ezt a n é z e t e t B a u d r i l l a r d k é p ­

létrehozott

viseli. T h o m p s o n szerint m a életünkben mindhá­

társadalmi k a p c s o l a t o k t a r t o z n a k . A z ilyenfajta

r o m típus összefonódik. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s

interakció i s k i t e r j e s z t ő d i k t é r b e n é s i d ő b e n , d e

e s z k ö z ö k - állítja T h o m p s o n - m e g v á l t o z t a t j á k a

nem jár együtt a z e m b e r e k k ö z v e t l e n k a p c s o l a ­

k ö z s z f é r a és a m a g á n s z f é r a e g y e n s ú l y á t é l e t ü n k ­

tával, ezért a l k a l m a z z a rá T h o m p s o n a „kvázi

ben, több m i n d e n t vonva be a közszférába, m i n t

interakció" m e g j e l ö l é s t . A z e l ő z ő k é t t í p u s „dia­

azelőtt, s e z z e l g y a k r a n a d n a k a l k a l m a t v i t á k r a .

lógus j e l l e g ű " : a z e m b e r e k e z e k b e n k ö z v e t l e n ü l k o m m u n i k á l n a k e g y m á s s a l . A k ö z v e t e t t k v á z i in­ terakció a z o n b a n „ m o n o l ó g j e l l e g ű " : egy t é v é m ű ­ sor például a k o m m u n i k á c i ó e g y i r á n y ú formáját jelenti. A m ű s o r t n é z ő e m b e r e k m e g b e s z é l h e t i k a látottakat és h a l l o t t a k a t , és e s e t l e g m e g j e g y z é s e ­ ket t e h e t n e k a t é v é k é s z ü l é k felé i r á n y í t v a is, de az, t e r m é s z e t e s e n , n e m v á l a s z o l . T h o m p s o n m o n d a n i v a l ó j á n a k l é n y e g e n e m az,

Média és ideológia A m é d i a t a n u l m á n y o z á s a s z o r o s a n összefügg az i d e o l ó g i á k h a t á s á v a l a t á r s a d a l o m b a n . Az ideo­ lógia a z e s z m é k n e k a z e m b e r e k v é l e m é n y é r e é s c s e l e k e d e t e i r e g y a k o r o l t h a t á s á t j e l e n t i . A fogal­ mat széles körben használják a médiatanulmá-

Zűrös város

Lloyd Dangle EGY HETERO PÁRT TÁVOZÁSRA SZÓLÍTOTTAK FEL EGY HOMOSZEXUÁLIS BÁRBAN, MERT SZENVEDÉ­ LYESEN CSÓKOLÓZTAK, FOGDOSTÁK EGYMÁST!

KÖVETKEZTETÉS: OK IS DISZKRIMIÁLNAK! EZ T E U E S E N IGAZOUA / INTOLERANCIÁNKAT

EGY HATEVES KISFIÚT SZEXUÁLIS ZAK­ LATÁSSAL VÁDOLTAK, MÉRT MEGCSÓ­ KOLTA EGY LÁNY OSZTÁLYTÁRSÁT!

FLORIDÁBAN VAGY TEXASBAN GYILKOSSÁ­ GOT KÖVETETT EL VALAKI, AKIT FELTÉTELESEN BOCSÁTOTTAK SZABADLÁBRA! 'MINDEN BŰNCSELEKMÉNYT LEGALÁBBIS ÉLETFOGYTIG­ LANI BÖRTÖNNEL KELLENE BÜNTETNI!

A MCDONALD'SOT EGYSZER BEPERELTE EGY NŐ, AKI FORRÓ KÁVÉVAL LEÖNTÖTTE MAGÁT!

EZEK CSAK APRÓSÁGOK, KONNYU ÉSZ­ BEN TARTANI ŐKET, ÉS A FELHÁBORODÁS NAPOKIG TART! SZÁMOMRA A MEGVILÁ­ GOSODÁS KULCSA A MÉ­ DIACSEMEGÉKBEN VAN! ff^jyermek szép-™ segkirájynők!

""Z^^

464

15. F E J E Z E T

nyokban, valamint a szociológia más területein is, d e h o s s z ú i d e j e v i t á k f o l y n a k v e l e k a p c s o l a t ­ b a n . M a g á t a szót az 1 7 0 0 - a s é v e k v é g é n egy fran­ c i a író, D e s t u t t d e T r a c y h a s z n á l t a először, a k i „az

A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok

e s z m é k t u d o m á n y á t " értette alatta. A későbbi szerzők azonban kritikusabb m ó d o n

A televízióval kapcsolatos szociológiai tanulmá­

h a s z n á l t á k ezt a kifejezést. M a r x p é l d á u l „ha­

n y o k n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l n e k a h í r e k közvetí­

mis tudatnak" tekintette az ideológiát. Rámuta­

tésének. A lakosság jelentős része számára, amely

tott, h o g y a h a t a l o m m a l b í r ó c s o p o r t o k k é p e s e k

n e m o l v a s t ö b b é újságokat, a t é v é h í r a d ó k j e l e n t i k

a társadalomban keringő d o m i n á n s eszméket oly

a t á j é k o z ó d á s l e g f o n t o s a b b forrását, i n n e n érte­

módon kontrollálni,

h o g y a saját p o z í c i ó j u k a t

s ü l n e k arról, h o g y mi t ö r t é n i k a v i l á g b a n . A tele­

e r ő s í t s é k . S z e r i n t e t e h á t a v a l l á s is i d e o l ó g i a i j e l ­

v í z i ó v a l k a p c s o l a t o s l e g i s m e r t e b b - és l e g i n k á b b

legű, m e r t arra t a n í t j a a s z e g é n y e k e t , h o g y érjék

v i t a t o t t - k u t a t á s i j e l e n t é s e k k ö z ü l t ö b b tanul­

b e azzal, a m i j ü k v a n . A t á r s a d a l o m e l e m z ő i n e k

m á n y k ö t e t is a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t vizsgála­

fel k e l l t á r n i u k a z i d e o l ó g i a t o r z u l á s a i t , l e h e t ő v é

t a i r ó l s z á m o l t b e . A z u t ó b b i h á r o m é v t i z e d során

t é v e a h a t a l o m b ó l k i z á r t a k és e l n y o m o t t a k szá­

e z a z e g y e t e m i k u t a t ó c s o p o r t t a n u l m á n y o k so­

m á r a is, h o g y h e l y z e t ü k e t a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő

rozatát

perspektívából láthassák és akcióba léphessenek

hír,

életkörülményeik megjavítása érdekében.

a

De Tracy nézeteit T h o m p s o n az ideológia sem­ leges

felfogásának,

M a r x v é l e m é n y é t pedig az

ideológia kritikai s z e m l é l e t é n e k nevezi. A sem­ leges felfogás s z e r i n t e „ a n é l k ü l í r l e b i z o n y o s j e ­ lenségeket

ideológiaként

vagy

ideologikusként,

h o g y a z o k a t s z ü k s é g k é p p e n f é l r e v e z e t ő n e k , illu­ z ó r i k u s n a k vagy b á r m e l y k o n k r é t c s o p o r t érde­ k e i n e k s z o l g á l a t á b a n á l l ó n a k t e k i n t e n é " , a kriti­ kai s z e m l é l e t v i s z o n t „negatív m ó d o n , k r i t i k u s a n vagy l e k e z e l ő e n " é r t e l m e z i a z i d e o l ó g i á t , é s m a ­ g á b a n h o r d j a a n n a k „ k i m o n d a t l a n b í r á l a t á t vagy k á r h o z t a t á s á t " ( 1 9 9 0 , 5 3 - 5 4 . o.). T h o m p s o n mindazonáltal a kritikai szemlélet m e l l e t t foglal állást, m i v e l a z k a p c s o l a t b a h o z z a az i d e o l ó g i á t a h a t a l o m m a l : s z e r i n t e az i d e o l ó ­ gia a s z i m b o l i k u s h a t a l o m g y a k o r l á s á n a k e s z k ö ­

tette

Igazán hírekben

Rad

News,

a Rossz hírek,

közzé

rossz hírek, (Ead War

News, and

More

Peace

Még több rossz

a Háború

valamint

Bad

News)

és béke

News,

című

Really

kötetek­

b e n , m e l y e k n e k a s z e r z ő i a h í r e k t á l a l á s i mód­ ját bírálták. A kutatók e könyvek mindegyikében h a s o n l ó stratégiát a l k a l m a z t a k , b á r a vizsgála­ t o k k ö z é p p o n t j á b a n m á s é s m á s állt. A z e l s ő é s legnagyobb hatású könyv e b b e n a sorozatban, a Rossz hírek ( G l a s g o w M e d i a G r o u p

1 9 7 6 ) , amely

a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 9 7 5 j a n u á r j a é s júniu­ s a k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n f o g h a t ó h á r o m földi csator­ n á n közvetített televíziós hírműsorok elemzését tartalmazta. A kutatás célja a hírek tartalmának, v a l a m i n t k ö z l é s i m ó d j á n a k s z i s z t e m a t i k u s é s tár­ gyilagos e l e m z é s e volt. A k é s ő b b i k ö t e t e k a poli­ t i k a i m ű s o r o k r a é s a z 1 9 8 2 . é v i f a l k l a n d i háború­ ról szóló tudósításokra koncentráltak. A

Rossz

hírek

című

kötet

végkövetkeztetése

z e k é n t arra szolgál, h o g y a t á r s a d a l m i r e n d b e n

s z e r i n t a z i p a r i v i s z o n y o k r ó l k ö z ö l t h í r e k e t több­

d o m i n á n s s z e r e p e t j á t s z ó c s o p o r t o k é r d e k e i t ál­

n y i r e s z e l e k t í v é s t o r z í t ó m ó d o n t á l a l t á k . Bizo­

c á z z a , igazolja v a g y l e g i t i m á l j a .

n y o s k i f e j e z é s e k ( p é l d á u l „baj", „ r a d i k á l i s " , „ér­

A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t t a g j a i n a k az aláb­ biakban

tárgyalandó

tanulmányai

a

t e l m e t l e n sztrájk") gyakori a l k a l m a z á s a a tudósí­

televíziós

tók vagy a hírszerkesztők szakszervezet-ellenes b e á l l í t ó d á s á r a utalt. A h í r a d á s o k a sztrájkoknak

hírműsorok

ideológiai

aspektusait

elemezték,

a

megbúvó

elfogultságok

feltárására

i n k á b b c s a k a l a k o s s á g o t k e l l e m e t l e n ü l érintő

t ö r e k e d v e . Ú g y találták, h o g y a h í r s z e r k e s z t ő k

h a t á s a i r ó l s z á m o l t a k b e , m i n t s e m a k i v á l t ó okai­

h a j l a m o s a k v o l t a k a k o r m á n y , illetve az ü z e m e k

r ó l . A b e m u t a t o t t f i l m f e l v é t e l e k g y a k r a n irracio­

mögöttük

vezetői melletti állásfoglalásra a sztrájkolókkal

n á l i s k é n t és a g r e s s z í v j e l l e g ű k é n t t ü n t e t t é k fel a

szemben.

t i l t a k o z ó a k c i ó k a t . A z ü z e m e k b e v a l ó belépést

T h o m p s o n s z e r i n t a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s esz­ k ö z ö k - ideértve n e m c s u p á n a híradásokat, ha­ n e m a m ű s o r v á l a s z t é k teljes gazdagságát is - álta­ l á b a n j e l e n t ő s e n k i t e r j e s z t i k a z i d e o l ó g i á k meg­ jelenését

a modern társadalmakban.

Tömeges

megakadályozó

sztrájkolókat

bemutatása

során

p é l d á u l a z o k r a a z ö s s z e ü t k ö z é s e k r e irányították rá a figyelmet, a m e l y e k e l ő f o r d u l t a k ugyan, de csak ritkán. A Rossz hírek r á m u t a t o t t t o v á b b á , h o g y a hírek

k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, de m i v e l az ő f e l o s z t á s a

szerkesztői

é r t e l m é b e n a „kvázi k ö z v e t e t t i n t e r a k c i ó k " kate­

a m i k o r e l d ö n t i k , h o g y m i k e r ü l j ö n b e a hírekbe,

góriájába e s n e k , a k ö z ö n s é g n e m v á l a s z o l h a t rá­

vagyis m e g s z a b j á k , h o g y a k ö z ö n s é g m i r ő l érte­

juk közvetlenül.

sülhet

mintegy

egyáltalán.

„kapuőrként"

Azokkal

működnek,

sztrájkokkal

foglal­

k o z t a k p é l d á u l n a g y o b b t e r j e d e l e m b e n , amelyek

MÉDIA

a dolgozók és a v e z e t é s a k t í v k o n f r o n t á c i ó j á v a l

tai e g y r é s z t n e m v o l t a k t e l j e s e k , m á s r é s z t o l y a n

jártak együtt. A m á s t í p u s ú , f o n t o s a b b k ö v e t k e z ­

r é s z l e t e k e t i s t a r t a l m a z t a k , a m e l y e k e t a z I T N va­

ményekkel j á r ó é s h o s s z a n t a r t ó i p a r á g i egyezte­

lójában egyáltalán n e m is közvetített.

téseket és tárgyalásokat n a g y r é s z t f i g y e l m e n kí­ vül hagyták. A t u d ó s í t ó k s z e m l é l e t e a G l a s g o w - i

Az

Médiacsoport m e g á l l a p í t á s a i s z e r i n t k ö z é p o s z ­

A

tálybeli h á t t e r ü k e t t ü k r ö z t e és a t á r s a d a l o m do­

raelből

mináns

csoportjainak

álláspontját

utóbbi

években

a

Glasgow-i

Médiacso­

port tagjai s z á m o s t o v á b b i v i z s g á l a t o t v é g e z t e k . Rossz

hírek

sorozat

(Bad News from

Rossz

legutóbbi, Israel,

hírek

Philo-Berry

Iz­

2004)

támasztotta

c í m ű kiadványában az Izrael és Palesztina közöt­

alá, m i s z e r i n t a s z t r á j k o l o k f e l l é p é s e s z ü k s é g k é p ­

ti konfliktusról beszámoló televíziós hírműsorok­

pen veszélyes és f e l e l ő t l e n .

kal foglalkoztak. A v i z s g á l a t egy k é t é v e s i d ő s z a ­

A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t m u n k á i t s o k a t vi­

kot ö l e l t fel, m e l y n e k s o r á n a k u t a t ó k t ö b b v e z e ­

tatták a m é d i a , v a l a m i n t a k u t a t ó k k ö r e i b e n is.

tő beosztású televíziós riporterrel és újságíróval

Egyes h í r s z o l g á l t a t ó k a z z a l v á d o l t á k őket, h o g y

együtt egy m i n t a v é t e l l e l k i v á l a s z t o t t n y o l c s z á z

egyszerűen a saját e l f o g u l t s á g u k a t j u t t a t t á k kife­

fős k ö z ö n s é g g e l p a n e l t e c h n i k á v a l folytatott b e ­

jezésre, a m i s z e r i n t ü k a s z t r á j k o l o k o l d a l á r a ál­

szélgetésekben vettek részt. A szerzők érdeklő­

lította őket. R á m u t a t t a k , h o g y m i k ö z b e n a Rossz

dése a konfliktusról készült televíziós tudósítá­

hírek t a r t a l m a z o t t egy fejezetet, a m i „a s z a k s z e r ­

s o k m e l l e t t kiterjedt a r r a is, h o g y a b e s z á m o l ó k

vezetek és a m é d i a " c í m e t v i s e l t e , „a v e z e t é s és

m e n n y i b e n segítették elő a helyzet megértését a

a média" t é m á j a n e m s z e r e p e l t a k ö n y v b e n . Ez

közönség körében, illetve hogyan befolyásolták

utóbbi k é r d é s k ö r r e l a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t

a k ö z ö n s é g á l l á s f o g l a l á s á t és r e a k c i ó i t .

bírálói szerint a z é r t lett v o l n a é r d e m e s foglalkoz­ ni, mert a h í r e k r ő l t u d ó s í t ó ú j s á g í r ó k a t a sztráj­ kokkal s z e m b e s ü l ő ü z e m e k v e z e t ő i g y a k r a n ép­ pen azzal vádolják, h o g y e l l e n ü k f o g l a l n a k állást, nem pedig a s z t r á j k o l o k e l l e n .

A t a n u l m á n y a z z a l a k ö v e t k e z t e t é s s e l zárult, hogy a konfliktusról készült televíziós híradások m e g z a v a r t á k a n é z ő k e t , és l é n y e g é b e n az i z r a e l i k o r m á n y v é l e m é n y é t t ü k r ö z t é k . A s z e r z ő k a tu­ d ó s í t ó k h i v a t a l o s „ i z r a e l i felfogás" m e l l e t t i el­

A tudomány oldaláról érkező bírálatok hasonló

fogultságát á l l a p í t o t t a k m e g , k ü l ö n ö s e n a B B C l

következtetéseket f o g a l m a z t a k m e g . M a r t i n Har­

műsoraiban, amelyekben az izraeli szereplőket

rison ( 1 9 8 5 ) h o z z á j u t o t t a z I T N á l t a l a z e r e d e t i

több

t a n u l m á n y b a n vizsgált i d ő s z a k f o l y a m á n sugár­

meg, m i n t a palesztinokat, és m e l l e t t ü k gyakran

zott h í r m ű s o r o k s z ö v e g k ö n y v é h e z . E n n e k alap­

szerepeltettek Izraelt támogató amerikai politiku­

mint

kétszer

olyan

gyakran

szólaltatták

ján azt állította, h o g y a t a n u l m á n y b a n e l e m z e t t

s o k a t is. M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a h í r e k ­

öt hónapos i d ő s z a k n e m v o l t tipikus, u g y a n i s ek­

ben a palesztinokhoz képest nagyobb hangsúly

kor s z o k a t l a n u l n a g y s z á m ú m u n k a n a p e s e t t k i

k e r ü l t az i z r a e l i á l d o z a t o k b e m u t a t á s á r a ( h o l o t t a

a termelésből a t i l t a k o z ó a k c i ó k k ö v e t k e z t é b e n .

konfliktusok során kétszer vagy h á r o m s z o r a n n y i

A h í r a d á s o k b a n l e h e t e t l e n lett v o l n a m i n d e n r ő l

palesztin halt meg, m i n t a h á n y izraeli). K ü l ö n b ­

beszámolni, t e h á t - é r t h e t ő m ó d o n - a s z í n e s e b b

ségek mutatkoztak továbbá az újságírók nyel­

epizódokra fordítottak n a g y o b b figyelmet.

v e z e t é b e n is, a m i t a z i z r a e l i , i l l e t v e p a l e s z t i n

Harrison s z e r i n t a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t té­ vedett, a m i k o r azt állította, h o g y a h í r m ű s o r o k túlzott m é r t é k b e n k o n c e n t r á l t a k a sztrájkok h a t á ­ saira. Végül is t e r m é s z e t e s , h o g y a sztrájkok sok­ kal több e m b e r t é r i n t e n e k , m i n t a h á n y a n részt vesznek b e n n ü k . N é h a c s u p á n egy m a r o k n y i til­ takozó a k c i ó i i s m e g z a v a r h a t j á k e m b e r e k m i l l i ó i ­ nak az életét. V é g ü l - H a r r i s o n e l e m z é s e é r t e l m é ­ ben - a m é d i a c s o p o r t egyes á l l í t á s a i e g y s z e r ű e n tévesek voltak. A h í r e k b e n p é l d á u l - a c s o p o r t állításával e l l e n t é t b e n - á l t a l á b a n m e g n e v e z t é k a vitákban részt v e v ő s z a k s z e r v e z e t e k e t , é s k ö z ö l ­ ték, hogy a sztrájkok h i v a t a l o s a k voltak-e ,vagy sem.

támadásokról készített riportokban használtak. A t u d ó s í t ó k a p a l e s z t i n o k c s e l e k m é n y e i t gyak­ ran „terrorizmusnak" nevezték,

amikor azon­

b a n arról s z á m o l t a k be, hogy egy izraeli csoport p r ó b á l t r o b b a n t á s o s a k c i ó t v é g r e h a j t a n i e g y pa­ lesztinai iskolában, ezekre a személyekre mint „ s z é l s ő s é g e s e k r e " vagy a z ö n k é n t e s p o l g á r ő r s é g tagjaira u t a l t a k ( P h i l o - B e r r y 2 0 0 4 ) . A Rossz hírek Izraelből

című

kötet

megállapítá­

sai k ö z ö t t s z e r e p e l t m é g az is, h o g y a s z e r k e s z t ő k t ú l s á g o s a n k e v é s m ű s o r i d ő t s z á n t a k a konflik­ tus e l ő t ö r t é n e t é n e k i s m e r t e t é s é r e , i l l e t v e k i v á l t ó okainak magyarázatára, holott a nézők nagy több­ s é g e s z á m á r a e z e k a h í r m ű s o r o k j e l e n t e t t é k a tá­

Az ilyen b í r á l a t o k r a v á l a s z o l v a a c s o p o r t tagjai

j é k o z ó d á s l e g f ő b b forrását. A n é z ő k t á j é k o z o t t s á ­

felhívták a f i g y e l m e t arra, h o g y H a r r i s o n kutatá­

gának hiányosságai szoros párhuzamot mutattak

sait r é s z b e n a z I T N s z p o n z o r á l t a , a m i m e g k é r d ő ­

a híradások „hézagaival". A felmérés eredményei

jelezi t u d o m á n y o s e l f o g u l a t l a n s á g á t . U g y a n a k k o r

s z e r i n t ez s z i n t é n a p a l e s z t i n o k e l l e n i állásfogla­

a műsorok H a r r i s o n által vizsgált s z ö v e g e s átira-

lást s e g í t e t t e e l ő , azt a b e n y o m á s t k e l t v e a k ö z ö n -

15. F E J E Z E T

ségben, hogy a problémák a palesztinok akciói

k ö z v e t l e n ü l é s p a s s z í v a n fogadja b e a z ü z e n e ­

miatt „kezdődtek" (Philo-Berry 2 0 0 4 ) .

tet, é s s e m m i f é l e k r i t i k á t n e m g y a k o r o l v e l e kap­ Message)

csolatban. Feltételezi továbbá, hogy az üzenetet

c í m ű korábbi k ö t e t é b e n a Glasgow-i M é d i a c s o ­

t ö b b é - k e v é s b é u g y a n ú g y fogadja és é r t e l m e z i a

port

egybegyűjtette

t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i tagja. A k ö z ö n s é g narko-

latos

újabb

Vesszük

A

az

üzenetet a

(Getting

the

hírműsorokkal

kutatásokat.

A kötet

kapcso­

szerkesztője,

J o h n Eldridge rámutatott, hogy a Glasgow-i M é ­ diacsoport eredeti m u n k á j a által kiváltott viták tovább folytatódnak. Azt mindig is n e h é z lesz megállapítani,

hogy a hírértékű eseményekről

szóló tudósításokban mi t e k i n t h e t ő objektivitás­ n a k . A z o k k a l s z e m b e n , a k i k s z e r i n t a z objekti­ vitás i g é n y é n e k e g y s z e r ű e n n i n c s é r t e l m e (lásd fent

a

Baudrillard:

a

hiperrealitás

világa

című

részt, 4 6 1 . o.), E l d r i d g e h a n g s ú l y o z z a a n n a k a fontosságát, h o g y a m é d i a t u d ó s í t á s a i t k r i t i k u s a n kell fogadnunk. A tudósítások pontossága ellen­ ő r i z h e t ő , é s ezt m e g i s k e l l t e n n i . V é g t é r e is, a m i ­ kor

a futballeredményekról

akarunk

értesülni,

elvárhatjuk, hogy pontos tájékoztatást kapjunk. E l d r i d g e s z e r i n t egy i l y e n e g y s z e r ű p é l d a i s e m ­ l é k e z t e t h e t b e n n ü n k e t arra, h o g y a z igazság ké­

tizálásának k o n c e p c i ó j a ,

m e l y a F r a n k f u r t i Isko­

l á h o z k ö t h e t ő (lásd 4 6 0 . o.), s z i n t é n a h i p o d e r m i ­ k u s m o d e l l e n a l a p u l . E felfogás s z e r i n t a m é d i a a k ö z ö n s é g „ k á b í t ó s z e r e " , a m i l e r o m b o l j a a tágabb világról

való

kritikus

gondolkodás

képességét

( M a r c u s e 1 9 9 0 ) . A h i p o d e r m i k u s m o d e l l mára k i m e n t a d i v a t b ó l , é s k o r á b b a n s e m v o l t sokkal t ö b b b i z o n y í t a t l a n f e l t é t e l e z é s n é l , a m i a tömeg­ kommunikációs

eszközökkel

foglalkozó

korai

szerzők m u n k á i b a n kapott hangot. A modellben foglalt f e l t é t e l e z é s e k a z o n b a n m é g m a i s megta­ lálhatók azoknak a gondolkodóknak a munkái­ ban, akik szkeptikusan szemlélik a tömegkom­ munikációs eszközöknek a modern társadalomra gyakorolt hatásait. A

hipodermikus

modell

bírálói

rámutattak,

h o g y a z n e m v e s z i f i g y e l e m b e a k ü l ö n b ö z ő kö­

nyes kérdései mindig fontos szerepet játszanak a

zönségek igen eltérő reakcióit a m é d i a üzenetei­

hírműsorokban.

re, é s a k ö z ö n s é g e t h o m o g é n é s p a s s z í v t ö m e g n e k megállapítás,

t e k i n t i . M a a l e g t ö b b t e o r e t i k u s e g y e t é r t abban,

hogy a hírek s o h a s e m c s u p á n a n n a k a „leírását"

hogy a közönségreakciók több fázison mennek

Mindazonáltal

érvényes

az

a

j e l e n t i k , a m i egy a d o t t n a p o n v a g y h é t e n „tény­ legesen megtörtént". A „híradó" mindig összetett konstrukció, ami óhatatlanul visszahat mindarra, „ a m i r ő l " b e s z á m o l . P é l d á u l a m i k o r egy p o l i t i k u s m e g j e l e n i k egy h í r m ű s o r b a n és kifejti a v é l e m é ­ n y é t egy v i t a t o t t k é r d é s r ő l - m o n d j u k a g a z d a s á g h e l y z e t é r ő l é s arról, h o g y m i t k e l l e n e t e n n i e z z e l kapcsolatban -, a következő műsorokban maga ez a v é l e m é n y v á l i k „ h í r r é " .

keresztül.

A

közönségreakciókkal

kapcsolatos

m u n k á i k b a n K a t z é s L a z a r s f e l d a z a m e r i k a i el­ nökválasztások során sugárzott politikai hírmű­ s o r o k a t t a n u l m á n y o z t á k , és a r r a a m e g á l l a p í t á s ­ h o g y a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k kétlépéses

ra j u t o t t a k ,

folyamat s o r á n a l a k u l n a k k i .

Az

e l s ő l é p é s t az

j e l e n t i , a m i k o r a m é d i a eljut a k ö z ö n s é g h e z , a m á s o d i k r a p e d i g a k k o r k e r ü l sor, a m i k o r a kö­ z ö n s é g tagjai e g y m á s s a l és a r e a k c i ó i k a t befolyá­ s o l ó e m b e r e k k e l - az ú g y n e v e z e t t „véleményfor­ m á l ó k k a l " - folytatott társadalmi interakciókon keresztül értelmezik a híreket (Katz-Lazarsfeld

A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA

1955).

Az i d e o l ó g i a i elfogultság á l t a l a k ö z ö n s é g r e gya­

A k é s ő b b i m o d e l l e k a k t í v a b b s z e r e p e t tulaj­

e l m é l e t i á l l á s p o n t o t f o g l a l u n k el a k ö z ö n s é g és

figyelembe veszi azokat a módokat, ahogyan a

a

közönség

eszközök

viszonyával

közönségnek.

különböző

rétegei

A

modell

donítanak

tömegkommunikációs

a

gratifikációs

k o r o l t h a t á s o k m e g í t é l é s e a t t ó l függ, h o g y m i l y e n

a

saját

igényeik­

kapcsolatban. A következőkben a közönségvizs­

h e z igazítják a m é d i a f o g y a s z t á s u k a t (Lull 1 9 8 0 ) .

gálatok rövid e l e m z é s é n keresztül ezzel a kérdés­

A k ö z ö n s é g egyes tagjai a r r a h a s z n á l h a t j á k fel

sel foglalkozunk.

a m é d i á t , h o g y t ö b b e t t u d j a n a k m e g a világról,

Közönségvizsgálatok

k a p c s o l a t a i k e r ő s í t é s é r e t ö r e k e d h e t n e k a média

a m e l y b e n é l n e k , t á j é k o z ó d v a p é l d á u l a várható időjárásról vagy a tőzsdei árfolyamokról. Mások

A

közönségreakciók

r é v é n , h o g y v a l a m i l y e n fiktív k ö z ö s s é g részesé­

elemzésekor

alkalmazott

e g y i k l e g k o r á b b i é s l e g e g y s z e r ű b b m o d e l l a z úgy­ nevezett

hipodermikus

modell,

amely

a

média

üzeneteit a fecskendővel beadott gyógyszerekhez h a s o n l í t j a . E m o d e l l a z o n a f e l t é t e l e z é s e n alap­ szik, h o g y a k ö z ö n s é g ( h a s o n l ó a n a b e t e g h e z )

n e k é r e z z é k m a g u k a t ( p é l d á u l a t e l e v í z i ó s szap­ p a n o p e r á k k ö v e t é s é v e l ) , v a g y k ö z e l e b b kerülje­ n e k a b a r á t a i k h o z és k o l l é g á i k h o z , a k i k ugyan­ a z o k a t a m ű s o r o k a t n é z i k (lásd k e r e t e s írásunkat a 4 6 8 . o l d a l o n ) . E m o d e l l b í r á l ó i azt állítják, hogy ez arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , m i s z e r i n t a közön-

MEDIA

A hipodermikus m o d e l l feltételezi, h o g y a m é d i a üzeneteit passzívan f o g a d j á k be a nézők. Ez a f e l f o g á s g y a k r a n k i m o n d a t l a n u l b e n n e rejlik a t e l e v í z i ó n a k a g y e r m e k e k r e g y a k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s á l l í t á s o k b a n .

ség igényei e l e v e l é t e z n e k , és n e m m a g a a m é d i a

Az ú j a b b e l m é l e t e k H a l l n y o m á n a z o k r a a szű­ rőkre k o n c e n t r á l n a k , m e l y e k segítségével a k ö z ö n ­

hozza létre őket. A közönségreakciók későbbi elméletei arra a

ség a saját tapasztalatai a l a p j á n é r t é k e l i a kapott

módra ö s s z p o n t o s í t o t t á k a f i g y e l m ü k e t , a h o g y a n

tájékoztatást ( H a l l o r a n 1 9 7 0 ) . A k ö z ö n s é g k a p c s o ­

az e m b e r e k a k t í v a n é r t e l m e z i k a m é d i á t . S t u a r t

latba hozhat egymással k ü l ö n b ö z ő típusú, más­

Hall

recepcióelméletének

középpontjában

az

áll,

m á s m ű f a j h o z tartozó „szövegeket" é s ö s s z e v e t h e t i

hogy v a l a m e l y adott k ö z ö n s é g o s z t á l y h e l y z e t e és

a m é d i a egyes t í p u s a i t is e g y m á s s a l : ö s s z e h a s o n ­

kulturális h á t t e r e h o g y a n b e f o l y á s o l j a a k ü l ö n ­

líthatja p é l d á u l a t e l e v í z i ó ü z e n e t é t az újságokéval

féle „szövegek" é r t e l m e z é s é t : ez u t ó b b i kifejezés

( F i s k e 1 9 8 9 ) . Ez a felfogás m e s s z i r e e l t á v o l o d i k a

felöleli a m é d i a l e g k ü l ö n b ö z ő b b formáit, a k ö n y ­

h i p o d e r m i k u s m o d e l l t ő l , és i g e n erős s z e r e p e t tu­

vektől és az ú j s á g o k t ó l a f i l m e k i g és a C D - n ter­

lajdonít

jesztett z e n e i a n y a g o k i g . A k ö z ö n s é g egyes tagjai

é r t e l m é b e n a k ö z ö n s é g r e a k c i ó alakítja a m é d i á t

egyszerűen e l f o g a d h a t j á k a s z ö v e g ( p é l d á u l egy

azáltal, h o g y elfogadja vagy elutasítja a n n a k üze­

hírmagazin) „ k ó d o l t " olvasatát, t e h á t azt, a m i t a

neteit.

a közönségnek.

Az interpretációs m o d e l l

szöveg e l ő á l l í t ó j a k í v á n a t o s n a k tart. Ez a b i z o ­ nyos preferált o l v a s a t H a l l s z e r i n t v a l ó s z í n ű l e g a főáramot a l k o t ó d o m i n á n s i d e o l ó g i á t t ü k r ö z i

A média hatásai

(ahogy a Glasgow-i M é d i a c s o p o r t is m e g á l l a p í t o t ­ ta, m e l y n e k m u n k á j á t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n tárgyal­

A média érzékelhető hatásai igen sokfélék lehet­

tuk). Egy szöveg olvasata a z o n b a n n a g y m é r t é k b e n

n e k . K á r h o z t a t t á k m á r az e l i d e g e n í t é s é r t , a soro­

függ az azt é r t e l m e z ő s z e m é l y kulturális hátteré­

z a t g y i l k o s s á g o k d o b r a v e r é s é é r t , a l a k o s s á g apa-

től és osztály-hovatartozásától is. A k ö z ö n s é g m á s

tikussá tételéért, az előítéletek megerősítéséért

tagjai a szöveg „ e l l e n t é t e s " olvasatát is választ­

és f o n t o s k é r d é s e k t r i v i á l i s s á t é t e l é é r t is (Wat­

hatják, ha t á r s a d a l m i p o z í c i ó j u k ö s s z e ü t k ö z é s b e

son 2 0 0 3 ) . Az, hogy a médiát m e n n y i r e hibáz­

kerül a preferált olvasattal. P é l d á u l az ipari vagy

t a t j u k a k ö z ö n s é g r e gyakorolt k ü l ö n f é l e n e g a t í v

etnikai

híradások

h a t á s a i é r t , attól függ - m i n t f e n t e b b is l á t t u k -,

esetében a sztrájkoló m u n k á s o k vagy az é r i n t e t t

hogy milyen álláspontra helyezkedünk a közön­

konfliktusokkal

kapcsolatos

etnikai k i s e b b s é g e k tagjai b i z o n y o s s z ö v e g e k n e k

ség aktív vagy p a s s z í v s z e r e p é t i l l e t ő e n . E b b e n a

valószínűleg az e l l e n t é t e s o l v a s a t á t fogadják el a

részben két olyan területet vizsgálunk meg, ahol

szövegek e l ő á l l í t ó j a r é s z é r ő l a z o k b a b e k ó d o l t do­

a m é d i a á l l í t ó l a g n e g a t í v h a t á s t fejt k i : az e r ő s z a ­

mináns o l v a s a t h e l y e t t (Hall 1 9 8 0 ) .

kot és a pornográfiát.

\

15. F E J E Z E T

ségreakcic A rádió és a televízió által létrehozott egyik sa­

mindenekelőtt bizonyos személyekhez kötődő és

j á t o s új műfaj a „ s z a p p a n o p e r a " m e g n e v e z é s t

érzelmes szálakra vannak felfűzve: a szappanope­

kapta: e b b e a kategóriába t a r t o z n a k ma a tele­

rák l e g t ö b b s z ö r nem foglalkoznak a szélesebb tár­

vízió legnépszerűbb műsorai. Nagy-Britanniában

sadalmi vagy gazdasági keretekkel, amelyek csak

a l e g n a g y o b b nézettségű t é v é m ű s o r o k (például

a háttérből befolyásolják az eseményeket.

EastEnders,

Coronation Street stb.) szinte kivétel

A szociológusok különféle n é z e t e k e t képvisel­

nélkül szappanoperák. A brit televíziók műso­

nek azt illetően, hogy a közönség miért kedveli

rán szereplő s z a p p a n o p e r á k különféle típusokba

annyira a s z a p p a n o p e r á k a t . A műfaj népszerű­

vagy alcsoportokba sorolhatók. Azok, amelyek az

s é g e k é t s é g b e v o n h a t a t l a n szerte a világon, nem

Egyesült Királyságban készülnek, mint például a

csupán Nagy-Britanniában és Amerikában, h a n e m

Coronation Street, többnyire kemények, realisz­

Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. Egye­

tikusak, és gyakran a szegények életével foglal­

sek szerint a s z a p p a n o p e r á k egyfajta menekülést

koznak. Jelen vannak t o v á b b á az Amerikából

j e l e n t e n e k , különösen az olyan női nézők eseté­

importált s o r o z a t o k is, amelyek inkább - mint

ben, akik a saját életüket u n a l m a s n a k találják,

például az 1 9 8 0 - a s években készült Dallas vagy

vagy úgy érzik, hogy elnyomják őket (a nők jóval

a Dynasty - az élet n a p o s oldalán s ü t k é r e z ő sze­

n a g y o b b s z á m b a n nézik a s z a p p a n o p e r á k a t , mint

replők életéről szólnak. Egy harmadik k a t e g ó ­

a férfiak). Ez a nézet a z o n b a n nem különösebben

riába az Ausztráliából importált d a r a b o k sorol­

m e g g y ő z ő , t e k i n t e t b e véve, hogy a l e g t ö b b szap­

h a t ó k (például a Neighbours). Ezek a t ö b b n y i r e

panopera olyan emberekről szól, akiknek az élete

a l a c s o n y a b b költségvetéssel készült produkciók

ugyancsak problematikus. E l f o g a d h a t ó b b n a k tű­

középosztálybeli o t t h o n o k a t és életstílusokat mu­

nik az a magyarázat, hogy a s z a p p a n o p e r á k az

t a t n a k be.

e m b e r e k személyes és érzelmi é l e t é n e k univerzá­

A szappanoperák olyanok, mint m a g a a televí­ zió: folyamatosan áradnak. Az egyes t ö r t é n e t e k b e f e j e z ő d h e t n e k és különböző szereplők jelen­ hetnek meg, majd t ű n h e t n e k el, de m a g a a szap­ panopera s o h a s e m ér véget, h a n e m egyszer csak teljesen eltűnik a műsorról. Az egyes epizódokat a közönség figyelmének fenntartására törekedve oly m ó d o n igyekeznek szorosan összekapcsolni egymással,

hogy a cselekmény valamely izgal­

mas fordulópontján, az e s e m é n y e k kellős köze­ pén vágják el a t ö r t é n e t e t , é p p e n mielőtt valami f o n t o s fejlemény bekövetkezne: a nézőnek várnia kell, amíg a következő részből megtudhatja, hogy

lis vonásait veszik célba. Olyan dilemmákat tárnak elénk, amelyekkel bárki szembekerülhet, és egyes nézőknek talán s e g í t e n e k is a b b a n , hogy kreatí­ v a b b a n gondolkodjanak a saját életükről. Dorothy Hobson

szociológus Szappanopera

(Soap

Opera,

2 0 0 2 ) című könyvében azt írja, hogy a szappan­ operák nem azért „ m ű k ö d n e k " , mert menekülést kínálnak, h a n e m azért, mert „a k ö z ö n s é g ü k intim kapcsolatba kerül a szereplőkkel és azok életével. Szereplőin keresztül a s z a p p a n o p e r á n a k kapcso­ latot kell t e r e m t e n i e a nézők életével, ezért kö­ z ö n s é g e s t ö r t é n e t e k n e k kell lenniük" (Hobson 2002).

a dolgok hogyan alakulnak. A szappanopera alapvető műfaji sajátossága az, hogy rendszeres figyelmet követel mindazoktól,

KÉRDÉSEK

akik nézik. Egy-egy epizódnak ö n m a g á b a n igen kevés értelme van. A szappanoperák követéséhez

1. Ön is nézi az ilyen s o r o z a t o k a t ? Magyaráz­

ismerni kell az egész t ö r t é n e t e t , amivel a rend­

za meg szociológiai s z e m p o n t b ó l , hogy miért

szeres nézőik tisztában is vannak: szinte családias kapcsolatba kerülnek a szereplőkkel, azok sze­ mélyiségével és élettapasztalataival. A t ö r t é n e t e k

Az erőszak megjelenése a médiában

igen vagy miért n e m ! 2. Mivel magyarázzák a funkcionalista és a konflik­ tuselméletek a szappanoperák népszerűségét?

gondosan összeállított mintákat.

A z erőszakos

c s e l e k m é n y e k é s e s e m é n y e k gyakoriságát külön­ Az e r ő s z a k m e g j e l e n é s é t a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k ­

b ö z ő m ű s o r t í p u s o k r a l e b o n t v a m u t a t t á k ki, majd

b a n i g e n s o k a n vizsgálták. A l e g a l a p o s a b b ta­

e r e d m é n y e i k e t t á b l á z a t o k b a foglalták.

n u l m á n y o k a t Gerbner és munkatársai végezték,

s z a k f o g a l m á t a k u t a t á s s o r á n a fizikai e r ő testi

Az erő­

a k i k 1 9 6 7 - t ő l k e z d v e s o k é v e n át e l e m e z t é k a

s é r ü l é s t v a g y h a l á l t o k o z ó a l k a l m a z á s a k é n t defi­

nagyobb

hálózatokon főműsoridőben

n i á l t á k , a m i t a s z e r e p l ő k ö n m a g u k v a g y mások

és hétvégeken n a p k ö z b e n sugárzott m ű s o r o k b ó l

e l l e n h a s z n á l n a k fel, b e l e é r t v e a f e n y e g e t é s t is.

amerikai

A népszerű t e l e v í z i ó s d r á m á k i g e n e r ő s z a k o s n a k

„V-chipet", m e l y n e k e l n e v e z é s é b e n a „V" b e t ű az

bizonyultak: a z i l y e n m ű s o r o k n y o l c v a n száza­

„ e r ő s z a k " (violence) s z ó r a u t a l : ez az e l e k t r o n i k u s

léka tartalmazott erőszakot, ó r á n k é n t h é t és fél

berendezés lehetővé teszi a szülők számára, hogy

erőszakos e p i z ó d o t j e l e n t ő gyakorisággal. A gyer­

a gyermekeik által nézett m ű s o r o k b ó l kiszűrjék

mekműsorokban még e n n é l is magasabb volt az

az erőszakot ábrázoló és szexuális tartalmú mű­

erőszak szintje, b á r gyilkosság e z e k b e n r i t k á b ­

sorokat. A televíziós iparágat felszólították, hogy

ban szerepelt. V a l a m e n n y i t e l e v í z i ó s m ű s o r t í p u s

a V - c h i p e k h a s z n á l a t á h o z d o l g o z z o n ki egy osz­

közül az a n i m á c i ó s f i l m e k b e n fordul e l ő a leg­

t á l y o z á s i r e n d s z e r t , h a s o n l ó a n a f i l m e k n é l alkal­

nagyobb s z á m ú e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t ( G e r b n e r

m a z o t t b e s o r o l á s h o z ( S i g n o r i e l l i 2 0 0 3 ) . T ö b b fel­

1979, 1 9 8 0 ; G u n t e r 1 9 8 5 ) .

mérés megállapította azonban, hogy bár a szülők

Vajon m e n n y i r e é s m i l y e n m ó d o k o n befolyá­ solja az e r ő s z a k b e m u t a t á s a ( h a e g y á l t a l á n b e ­ szélhetünk i l y e n h a t á s o k r ó l ) a k ö z ö n s é g e t ? F. S. Anderson 67 vizsgálat e r e d m é n y e i t gyűjtötte öszsze, a m e l y e k e t a z 1 9 5 6 é s 1 9 7 6 k ö z ö t t e l t e l t h ú s z év során v é g e z t e k a t é v é m ű s o r o k b a n

ábrázolt

erőszak és a g y e r m e k e k k ö r é b e n m e g n y i l v á n u l ó agresszió f e l t é t e l e z e t t k a p c s o l a t á r ó l . A z e l e m z e t t tanulmányok

háromnegyed

része

mutatott

komolyan aggódnak amiatt, hogy gyermekeik mit néznek a televízióban, kevesen veszik közülük a fáradságot m a g u k n a k arra, h o g y b e i s k a p c s o l ­ ják a V-chipet a tévékészülékükben (Annenberg Center 2 0 0 3 ) . Egy népszerű vicc szerint a szülők n e m t u d n á n a k r á j ö n n i , h o g y a n k e l l b e - v a g y ki­ k a p c s o l n i a V-csipet, h a a g y e r e k ü k n e m m u t a t n á meg nekik.

ki

ilyen összefüggést. A z e s e t e k h ú s z s z á z a l é k á b a n a kutatás n e m járt e g y é r t e l m ű e r e d m é n y e k k e l , míg a vizsgálatok h á r o m s z á z a l é k á b a n a k u t a t ó k azt állapították m e g , h o g y a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k nézése v a l ó j á b a n c s ö k k e n t i az a g r e s s z i ó t (Ander­ son 1 9 7 7 ; L i e b e r t e t al. 1 9 8 2 ) .

Pornográfia A p o r n o g r á f i a h a t á s a i r ó l folyó v i t á k s o k h a s o n ­ l ó s á g o t m u t a t n a k a m é d i a á l t a l az e r ő s z a k terje­ désére

kifejtett

hatásokkal

kapcsolatos

diskur­

A z A n d e r s o n á l t a l vizsgált t a n u l m á n y o k a z o n ­

zushoz. A szexualitást nyíltan bemutató filmek

ban igen e l t é r t e k e g y m á s t ó l m i n d a z a l k a l m a z o t t

t ö r v é n y i s z a b á l y o z á s a h o s s z ú m ú l t r a t e k i n t visz-

módszerek, m i n d a feltárt ö s s z e f ü g g é s e k e r ő s s é ­

sza. A z U S A - b a n a 1 9 . s z á z a d v é g é n fogadták e l

ge, m i n d pedig az „agresszív v i s e l k e d é s " meg­

a s z e x u a l i t á s t n y í l t a n á b r á z o l ó a n y a g o k terjesz­

határozása t e k i n t e t é b e n . A z e r ő s z a k o t b e m u t a t ó

tését

bűnügyi t ö r t é n e t e k b e n (és s o k g y e r m e k e k s z á m á ­

a m e l y e k n e k a hatálya alá tartozott mindaz, a m i

tiltó

úgynevezett

Comstock-törvényeket,

ra készült a n i m á c i ó s f i l m b e n ) u g y a n a k k o r m e g j e ­

„ s é r t h e t i e g y fiatal l á n y é r z é k e n y s é g é t " (Gross-

lennek az igazságosság és a b ü n t e t é s m o t í v u m a i .

berg e t al. 1 9 9 8 ) .

A bűnügyi f i l m e k b e n a g o n o s z t e v ő k s o k k a l na­ gyobb a r á n y b a n k e r ü l n e k az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s kezére, m i n t a v a l ó s á g o s é l e t b e n . Az a n i m á c i ó s filmek k á r t é k o n y és i j e s z t ő m e g j e l e n é s ű s z e r e p ­ lői r e n d s z e r i n t m e g k a p j á k „ m é l t ó b ü n t e t é s ü k e t " . Nem feltétlenül i n d o k o l t a n v o n h a t ó l e t e h á t a z a következtetés, h o g y az e r ő s z a k b e m u t a t á s á n a k magas szintje k ö z v e t l e n ü l u t á n z á s i m i n t á k a t h o z létre a n é z ő k k ö r é b e n , a k i k e t t a l á n j o b b a n b e ­ folyásolnak a z adott t ö r t é n e t e k b e n é r v é n y e s ü l ő erkölcsi m o t í v u m o k . A t e l e v í z i ó k ö z ö n s é g h a t á ­ saival foglalkozó k u t a t á s o k á l t a l á b a n h a j l a m o s a k passzív b e f o g a d ó n a k t e k i n t e n i a n é z ő k e t , gyer­ mekeket é s f e l n ő t t e k e t egyaránt, é s n e m t e s z n e k különbséget a z á l t a l u k l á t o t t a k r a a d o t t r e a k c i ó i k között.

Az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e ó t a a p o r n o g r á f i a és a n ő k ellen elkövetett szexuális erőszak közötti össze­ függés k ö r ü l egyre t ö b b v i t a folyik, k ü l ö n ö s e n a f e m i n i s t á k k ö r é b e n . G y a k o r i é r v k é n t h a n g z i k el, h o g y a p o r n o g r á f i a tárgyiasítja a n ő k e t , és a por­ n o g r á f a n y a g o k f o g y a s z t ó i g y a k r a b b a n l é p n e k fel szexuális értelemben erőszakosan a nőkkel szem­ b e n , m i n t azok, a k i k n e m t a r t o z n a k e b b e a c s o ­ p o r t b a . R o b i n M o r g a n f e m i n i s t a író így foglalta ö s s z e t ö m ö r e n a h e l y z e t e t : „a p o r n o g r á f i a az el­ mélet, a n e m i erőszak a gyakorlat" (Morgan 1 9 9 4 ) . / A radikális feministák nézeteiről lásd a „Szexualitás

és

társadalmi

nem"

12.,

című fejezetet

a 3 6 6 - 3 6 7 . oldalon.

Noha a l e g t ö b b t a n u l m á n y n e m t a l á l t k i m u t a t ­

A z e b b e n a t é m á b a n folytatott s z o c i o l ó g i a i ku­

ható k a p c s o l a t o t a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k és a valóság­

t a t á s o k á l t a l á b a n a n n a k a m e g á l l a p í t á s á r a töre­

ban m e g n y i l v á n u l ó e r ő s z a k k ö z ö t t , az összefüg­

kedtek, hogy valóban fennáll-e oksági kapcsolat

gések k é r d é s é t t o v á b b r a i s vitatják. A z U S A - b a n

a p o r n o g r á f i a és a s z e x u á l i s a g r e s s z i ó k ö z ö t t . Az

az 1 9 9 6 . évi t á v k ö z l é s i t ö r v é n y e g y i k m ó d o s í t á s a

A m e r i k a i P s z i c h o l ó g i a i T á r s a s á g s z á m á r a készí­

előírta, h o g y v a l a m e n n y i 1 9 9 9 u t á n gyártott tele­

tett egyik jelentés

víziókészülékbe b e k e l l é p í t e n i egy ú g y n e v e z e t t

az e r o t i k u s v a g y n y í l t a n s z e x u á l i s , de a n ő k k e l

szerint a felnőttek körében

s z e m b e n n e m e r ő s z a k o s v a g y l e a l a c s o n y í t ó tar­

körülbelül hétszáz tévéállomásának a kilencven

talmú műsorok n e m járnak semmiféle antiszociá­

s z á z a l é k á t t e s z i k ki. A h á l ó z a t o k s z i n t é n a rek­

lis h a t á s s a l , de a s z e x u á l i s a n átfűtött e r ő s z a k is­

lámidő értékesítéséből biztosítják jövedelmüket.

mételt bemutatásának nézése érzéketlenné teszi

A

a nézőket a nemi erőszak bűncselekményének

szervezetként irányelveket b o c s á t ki a műsoridő

k o m o l y s á g á v a l s z e m b e n é s c s ö k k e n t i a z áldo­

r e k l á m r a fordított h á n y a d á t illetően, amelyek a

z a t o k k a l v a l ó é r z e l m i a z o n o s u l á s t ( H u s t o n e t al.

f ő m ű s o r i d ő b e n ó r á n k é n t k i l e n c é s fél p e r c b e n ,

1 9 9 2 ) . Ahogy az internet terjedése még könnyeb­

m á s i d ő s z a k o k b a n pedig t i z e n h a t p e r c b e n jelölik

b e n e l é r h e t ő v é t e s z i a p o r n o g r á f és az e r ő s z a k o s

m e g a r e k l á m o k m a x i m á l i s e l f o g a d h a t ó terjedel­

t a r t a l m ú anyagokat, a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l és a m é d i a h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k egyre fontosabbá válnak.

Műsorközlők

Országos

Egyesülete

magán­

m é t . A r e k l á m o k s u g á r z á s á é r t kért díjak megálla­ p í t á s á h o z a t e l e v í z i ó t á r s a s á g o k r e n d s z e r e s időkö­ z ö n k é n t s t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s o k a t á l l í t a n a k össze arról, h o g y a z egyes m ű s o r o k a t h á n y n é z ő kíséri figyelemmel. A rangsorok természetesen erősen b e f o l y á s o l j á k a m ű s o r o k f e n n t a r t á s á r a vagy be­

A MÉDIA ELLENŐRZÉSE

s z ü n t e t é s é r e v o n a t k o z ó d ö n t é s e k e t is.

Politikai ellenőrzés

A s o k c s a t o r n á s t é v é k é s z ü l é k e k , a v i d e ó és a D V D , v a l a m i n t a z o l y a n s z o l g á l t a t á s o k megjele­

Állami műsorközlés és a BBC

n é s e óta, m i n t p é l d á u l a S k y + , a m e l y a n é z ő által i g é n y e l t m ű s o r o k m e g k e r e s é s é r e é s rögzítésére

Az állam a legtöbb országban közvetlenül részt

a l k a l m a s digitális t e c h n o l ó g i a és a m ű h o l d a s mű­

vesz

irányításában.

s o r v é t e l i l e h e t ő s é g e k k o m b i n á c i ó j á v a l gyakorla­

N a g y - B r i t a n n i á b a n a B B C , a m e l y a v i l á g o n el­

tilag s z e m é l y r e s z a b o t t t e l e v í z i ó s c s a t o r n á t hoz

a

televíziós

műsorközlés

állami

létre, a z á l l a m i m ű k ö d t e t é s ű t e l e v í z i ó á l l o m á s o k

s z e r v e z e t k é n t m ű k ö d i k , és t e v é k e n y s é g é t - m i n t

h a t ó k ö r e j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t . A z e l ő f i z e t é s i díj

l á t t u k - a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k k e l e l l á t o t t háztar­

v a g y a k é s z ü l é k r e h e l y e z e t t digitális v e v ő b e r e n ­

sőként

közvetített

televízió-műsorokat,

t á s o k által fizetett m ű s o r k ö z l é s i d í j a k b ó l finan­

d e z é s h a s z n á l a t á é r t a l k a l m a n k é n t f i z e t e n d ő té­

szírozzák. N é h á n y éven keresztül a B B C volt az

rítés e l l e n é b e n a m a i k ö z ö n s é g a c s a t o r n á k és a

egyetlen szervezet Nagy-Britanniában, a m e l y n e k

m ű s o r o k s o k a s á g a k ö z ü l v á l a s z t h a t . I l y e n körül­

e n g e d é l y e v o l t rádió- é s t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár­

m é n y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k egyre i n k á b b képe­

zására, m a a z o n b a n a k é t földi c s a t o r n á j a , a B B C l

s e k ö s s z e á l l í t a n i a saját „ m ű s o r u k a t " , s z e m é l y e s

é s a B B C 2 m e l l e t t v a n h á r o m földi k e r e s k e d e l ­

p r o g r a m o t h o z v a l é t r e a h e l y e t t , h o g y a hálózatok

m i t e l e v í z i ó s c s a t o r n a is: a z ITV, a C h a n n e l 4 é s

e l ő r e rögzített m ű s o r r e n d j é h e z a l k a l m a z k o d n á ­

a C h a n n e l 5 . Csak a B B C működését finanszíroz­

n a k . A digitalizálás, a m ű h o l d a s c s a t o r n á k és a

zák állami forrásokból, a kereskedelmi csatornák

k á b e l t e l e v í z i ó t é r h ó d í t á s a s z i n t e m i n d e n ü t t meg­

r e k l á m b e v é t e l e k b ő l tartják f e n n m a g u k a t . A rek­

változtatja a t e l e v í z i ó z á s j e l l e g é t . A h o g y e z e k a

l á m o k gyakoriságát é s t e r j e d e l m é t t ö r v é n y szabá­

t e c h n o l ó g i á k egyre i n k á b b b e h a t o l n a k a hagyomá­

lyozza, óránként m a x i m u m 6 p e r c n y i reklámidőt

n y o s földi t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k b a is, a k o r m á n y o k

engedélyezve. Ugyanezek a szabályok vonatkoz­

s z á m á r a m é g n e h e z e b b é v á l i k a m ű s o r o k tartal­

n a k a m ű h o l d a s c s a t o r n á k r a is, a m e l y e k a z 1 9 8 0 -

m á n a k e l l e n ő r z é s e , a m i t a m ú l t b a n m é g általában

as években váltak széles körben elérhetővé az

m e g t u d t a k v a l ó s í t a n i . Ú g y t ű n i k p é l d á u l , hogy

e l ő f i z e t ő k s z á m á r a . ( A B B C j ö v ő j é v e l k e r e t e s írá­

a z 1 9 8 9 . é v i k e l e t - e u r ó p a i v á l t o z á s o k a t lehetővé

sunkban foglalkozunk a következő oldalon.) Az USA-ban m i n d a h á r o m vezető televíziós

t e v ő k ö r ü l m é n y e k k i a l a k u l á s á b a n j e l e n t ő s szere­ p e t j á t s z o t t a n y u g a t i m é d i a e l é r h e t ő v é válása.

csatorna - az A m e r i c a n Broadcasting C o m p a n y (ABC), a Columbia Broadcasting S y s t e m (CBS) és

/ A g l o b a l i z á l t m é d i a h a t á s a i v a l a 20., „Politika,

a National Broadcasting C o m p a n y (NBC) - keres­

kormányzás

k e d e l m i h á l ó z a t k é n t m ű k ö d i k . A h á l ó z a t o k szá­

r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k , a 4 7 3 - 4 8 3 . ol­

m á r a t ö r v é n y írja e l ő , h o g y ö t n é l t ö b b á l l o m á s t

dalon.

és

terrorizmus"

című

fejezetben

n e m tarthatnak fenn: ezek az állomások a h á r o m nagy szervezet esetében a legnagyobb városok­ b a n h e l y e z k e d n e k el. A „ h á r o m n a g y " együtte­ sen a háztartásoknak több mint egynegyed részét éri el a saját á l l o m á s a i n k e r e s z t ü l . M i n d e g y i k hálózathoz körülbelül kétszáz további mellék­ á l l o m á s tartozik, a m e l y e k e g y ü t t v é v e a z ország

Monopóliumellenes

intézkedések

M i n t a Rossz hírek s z e r z ő i is

kimutatták

(lásd

4 6 4 - 4 6 6 . o.), a h í r e k s z e r k e s z t ő i m i n t e g y „kapu­ őrként" m ű k ö d n e k , amikor eldöntik, hogy mi

A BBC helyzete napjainkban - h a s o n l ó a n a leg­

Sokan igen fontosnak tartjak, hogy a BBC álla­

több más ország állami műsorközlő intézményei­

mi tulajdonban maradjon. Ám - mint egyes kom­

nek pozíciójához - m e g l e h e t ő s e n i n g a t a g g á vált,

m e n t á t o r o k megjegyezték - a szabályozás köny-

és igen sok vitát vált ki. A BBC jövője közönsé­

nyítései, valamint a pénzügyi nyomások a BBC-t

gének felaprózódása miatt vált problematikussá.

máris olyan kereskedelmi rendszerré tették, amely

A digitális t e c h n o l ó g i a kifejlődése következtében

csak részben képes megőrizni eredeti állami szol­

ugyanis a szó szoros é r t e l m é b e n t ö b b száz ke­

gáltatói funkcióját. A BBC t á m o g a t ó i úgy érvelnek,

reskedelmi kábeles és műholdas csatorna vált el­

hogy a televíziós szektor deregulációja k ö z e p e t t e

érhetővé, amelyek veszélyeztetik a BBC dominan­

a BBC szerepe m é g f o n t o s a b b á válik, különösen

ciáját. A BBC az 1 9 5 0 - e s évek közepéig m o n o ­

a műsorok m a g a s színvonalának biztosításában,

polhelyzetben volt, ekkor a z o n b a n a megjelentek

valamint - mivel a 75 évnél idősebb állampolgá­

a kereskedelmi televíziók, és a BBC részesedése a

roknak nem kell műsorközlési díjat fizetniük - a

földi csatornák közönségéből 2 0 0 3 - i g 36 százalék­

lakosság társadalmilag kirekesztett csoportjainak

ra csökkent. Nézőszámának megfogyatkozásával

elérésében. A BBC egyik korábbi stratégiai és ter­

párhuzamosan egyre t ö b b e n kezdik megkérdője­

vezési igazgatója így nyilatkozott erről:

lezni, hogy miért kell műsorközlési díjat fizetniük, különösen akkor, ha nem nézik a BBC televíziós csatornáit vagy nem hallgatják a BBC rádióállo­ másait.

Jó okunk van félni attól, hogy a „ t ö b b " azt fog­ ja jelenteni, hogy „ r o s s z a b b " . A verseny szét­ forgácsolja a k ö z ö n s é g e t és igen sokféle pia­

Az 1 9 9 0 - e s évek során a BBC t ö b b m á s állami

con igényel befektetéseket, ami a bulvárlapok

monopóliummal, például az Országos Egészség­

szintjére süllyedt értékekhez és a n e m z e t meg­

ügyi Szolgálattal együtt j e l e n t ő s nyomásnak volt

o s z t á s á h o z vezet: azoknak a körei, akik szíve­

kitéve,

hogy h a t é k o n y a b b és e r ő s e b b e n

piac­

sen fogadják az új szolgáltatásokat, el fognak

orientált legyen. Sir J o h n Birt, aki 1 9 9 2 - t ő l 1 9 9 9 -

távolodni azoktól, akik ezt vagy n e m e n g e d h e ­

ig a BBC főigazgatója volt, b e v e z e t e t t egy belső

tik meg maguknak, vagy n e m kívánják m e g t e n ­

piacot, ami s z a b a d s á g o t biztosított a műsorkészí­

ni. Az állami politika előtt álló kihívás a b b a n áll,

tőknek különféle külső források, például filmstá­

hogy mindkét világ számára a l e g j o b b a t nyújt­

bok igénybevételére, t o v á b b á kifejlesztette a BBC

suk, serkentsük a

saját reklámprogramját és radikálisan csökkentet­ te a műsorgyártási költségeket, gyakran elbocsá­ tások árán is (Born 2 0 0 4 ) .

növekedést és ugyanakkor

fenntartsuk a m i n ő s é g e t . (Currie-Siner 1 9 9 9 ) . A kormány - a 2 0 0 4 . évi úgynevezett Hutton-vizs-

Az állami m o n o p ó l i u m o k bírálói azt hangoz­

gálat u t ó h a t á s a i n a k dacára (lásd a keretes írást

tatták, hogy mindez nem elég, és nyomást gya­

a következő oldalon), amelyek t ö b b v e z e t ő sze­

koroltak a kormányra a BBC privatizálása érdeké­

mélyiség l e m o n d á s á h o z vezettek a szervezetben

ben. David Elstein, a C h a n n e l 5 korábbi ügyvezető

- garantálta a BBC jövőjét, legalábbis rövid távon.

igazgatója például a Konzervatív Párt megbízá­

A m é d i a á g a z a t szabályozásáért felelős kormány­

sából a közelmúltban készített j e l e n t é s é b e n fel­

hivatal, az OFCOM j e l e n t é s e hangsúlyozta a BBC

vetette, hogy a BBC-nek is a szokásos előfizetői

f o n t o s s á g á t az olyan műsorok biztosítása terén,

rendszerre kellene á t t é r n i e és a háztartások által

amelyek „jó minőségűek, eredetiek, újszerűek, ér-

kötelezően befizetendő műsorközlési díjakat el kell törölni ( 2 0 0 4 ) . A teljes privatizáció gondola­ tát mindeddig elutasították.

dekfeszítőek és széles körben elérhetők", és java­ solta a műsorközlési díjak f e n n t a r t á s á t l e g a l á b b 2 0 1 6 - i g (OFCOM 2 0 0 3 ) .

kerüljön be a m ű s o r o k b a . A t é n y l e g e s e n k ö z v e ­

p e n e z é r t aggaszt s o k a k a t a m é d i a v á l l a l k o z ó k és

tített vagy n y o m t a t á s b a n k ö z z é t e t t h í r e k e t n e m

a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k k i a l a k u l á s a és b e f o l y á s u k

mindig a h í r é r t é k v a l a m i l y e n e g y s z e r ű k r i t é r i u ­

növekedése.

ma a l a p j á n v á l a s z t j á k k i . Az ú j s á g í r ó k j ó l t u d j á k ,

t u l a j d o n o s a i , m i n t p é l d á u l R u p e r t M u r d o c h (lásd

Az

ilyen

nagy

részvénytársaságok

hogy o l y a n t ö r t é n e t e k e t k e l l t a l á l n i u k , a m e l y e k

a k e r e t e s írást a 4 8 0 - 4 8 1 . o l d a l o n ) , n e m c s i n á l ­

beleillenek az őket foglalkoztató szervezet pro­

n a k titkot p o l i t i k a i n é z e t e i k b ő l , a m e l y e k ó h a t a t ­

filjába,

és

ezeknek

a

szervezeteknek

gyakran

megvan a m a g u k p o l i t i k a i p r o g r a m j a is:

nem

csupán b i z o n y o s j a v a k e l a d á s á v a l f o g l a l k o z n a k , h a n e m e g y b e n a v é l e m é n y e k f o r m á l á s á v a l is. É p ­

l a n u l g o n d o t j e l e n t h e t n e k a m á s p o l i t i k a i állás­ ponton levő politikai pártok és egyéb csoportok számára. M i n d e z t f i g y e l e m b e v é v e v a l a m e n n y i ország-

\

1 5. F E J E Z E T

2 0 0 2 s z e p t e m b e r é b e n a brit miniszterelnöki hi­

hajlandó visszavonulni, és heves vitába szállt a

vatal - t á m o g a t á s t keresve a háború megindítá­

kormánnyal. Ez tragikus fordulatot vett, amikor

sához - közzétett egy dossziét, amelyben az Irak

a kormány m e g b í z o t t szakértője [Dr. David Kelly],

ellen felhozott vádakat foglalták össze.

Ebben

aki a BBC sztorijának fő forrásaként reflektorfény- !

e g y e b e k között az állt, hogy Irak akár 45 percen

be került, öngyilkosságot követett el. A halála j körülményeinek

tésére.

2 0 0 4 januárjában tisztázta a kormányt a dosszié I

Ám amikor az iraki fegyveres erőknél a hábo­

kivizsgálására

indított vizsgálat I

belül képes lehet t ö m e g p u s z t í t ó fegyverek beve­

„feltupírozásának" vádja alól, és nagyrészt - bár \

rú során n e m találtak semmiféle t ö m e g p u s z t í t ó

nem teljesen - v é d e l m é b e v e t t e a t u d ó s szakértő I

fegyvert, kétségek merültek fel a dosszié hiteles­

megbízóját, a Védelmi Minisztériumot. Ezt köve- I

s é g é t illetően.

t ő é n a BBC-re zúdult a bírálatok e g é s z lavinája, I

Hírszerzési források m e g c á f o l t á k

egyik állítását, amit G e o r g e Bush 2 0 0 3 . évi or­

minek következtében a f ő i g a z g a t ó és az igazga- I

szágértékelő

t ó t a n á c s elnöke l e m o n d o t t .

beszédéből

idéztek.

Azután

2003

júniusában a BBC egyik tudósítója megvádolta

A hírszerzési kudarcok feltárására Lord Butler I

Alistair Campbellt, Tony Blair média- és e g y é b

vezetésével indított további vizsgálat 2 0 0 4 júliu- |

tájékoztatási ügyekben illetékes f ő t a n á c s a d ó j á t ,

sában azt állapította m e g , hogy a kormány nem

hogy a dossziét a brit titkosszolgálatok kívánsá­

követett el semmiféle szándékos kísérletet a par­

ga ellenére szándékosan „izgalmasabbá akarták

lament

t e n n i " ( t ö b b e k között a „ 4 5 p e r c e s " kitétel be­

utalást t e t t arra, hogy Tony Blair hajlamos volt el­

illesztésével).

túlozni azt, amiről kiderült, hogy m e g l e h e t ő s e n

Egy parlamenti vizsgálat k é s ő b b tisztázta a vád alól Campbellt, aki már korábban, 2 0 0 3 augusz­

félrevezetésére.

Zárójelentése

azonban

g y e n g e alapot szolgáltatott a háború megindítá­ sára.

t u s á b a n l e m o n d o t t . A BBC a z o n b a n n e m volt

Forrás: The Economist, 2 0 0 5 . április 5.

a

A m é d i a s z a b á l y o z á s i p o l i t i k a e g y i k vezérfona­

média tulajdonviszonyainak szabályozására. De

la a n n a k a f e l i s m e r é s e l e h e t , h o g y ha a p i a c o n

milyen szigorúnak kell l e n n i ü k a feltételeknek?

k é t - h á r o m n a g y m é d i a v á l l a l a t u r a l k o d i k , akkor

M i v e l a m é d i a v á l l a l k o z á s o k g l o b á l i s j e l l e g e adott,

ez f e n y e g e t é s t j e l e n t h e t m i n d a t i s z t e s s é g e s gaz­

táplálhatnak-e a nemzeti kormányzatok reményt

dasági

az ellenőrzésükre?

n é z v e , m i v e l a m é d i a t u l a j d o n o s a i n e m választás

ban

alkalmaznak

bizonyos

megszorításokat

versenyre,

mind

pedig

a

demokráciára

összetettebb,

útján kerülnek hatalomra. A meglévő monopó­

m i n t a m i l y e n n e k e l s ő p i l l a n t á s r a t ű n h e t . Nyil­

l i u m e l l e n e s t ö r v é n y e k a l k a l m a z á s á r a v a n szük­

A

médiaszabályozás

kérdése

v á n v a l ó n a k látszik, h o g y a k ö z ö n s é g é r d e k é b e n

ség itt is, b á r a z o k E u r ó p á n b e l ü l és á l t a l á b a n a

áll s z á m o s k ü l ö n b ö z ő m é d i a s z e r v e z e t j e l e n l é t e

fejlett i p a r i o r s z á g o k k ö z ö t t j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e ­

a piacon, mivel ez biztosíthatja, hogy k ü l ö n b ö z ő

ket m u t a t n a k .

csoportok és politikai nézetek kapjanak hangot a

A verseny egyszersmind

p l u r a l i z m u s t jelent,

médiában. Ám a n n a k a korlátozása, hogy ki mi­

v a g y l e g a l á b b i s azt k e l l e n e j e l e n t e n i e , és a plu­

l y e n t u l a j d o n r a t e h e t szert é s m i l y e n f a j t a m é d i a ­

r a l i z m u s e l v i l e g jó a d e m o k r á c i a s z á m á r a . Elég

technológiát használhat, befolyásolhatja az egész

lehet azonban ö n m a g á b a n a pluralizmus? Sokan

médiaszektor gazdasági lehetőségeit. Egy olyan

a z U S A p é l d á j á r a h i v a t k o z n a k , a m i k o r amellett

ország, a m e l y t ú l s á g o s a n k o m o l y k o r l á t o z á s o k a t alkalmaz, lemaradhat a versenyben: a médiaipar egyike a m o d e r n g a z d a s á g l e g g y o r s a b b a n n ö v e k ­ vő szektorainak.

érvelnek, hogy a médiacsatornák sokasága nem g a r a n t á l j a a t a r t a l o m m i n ő s é g é t és p o n t o s s á g á t ( a h o g y C h o m s k y f e n t e b b i d é z e t t b í r á l a t a i s mu­ tatja). E g y e s e k a z e r ő s á l l a m i m ű s o r k ö z l é s i szek­

A m é d i a k o n c e n t r á l ó d á s á n a k b í r á l ó i azt m o n d ­

tor fenntartásában látják a legfontosabb eszközt a

ják, h o g y a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k ó r i á s i h a t a l o m ­

n a g y m é d i a v á l l a l a t o k d o m i n a n c i á j á n a k megaka­

mal rendelkeznek. A másik oldalon viszont az

dályozására.

ü z l e t i k ö r ö k azt állítják, h o g y h a s z i g o r ú szabá­

azonban, amelyek között Nagy-Britanniában a

Az állami m ű s o r k ö z l ő rendszerek

lyozás mellett kell működniük, akkor n e m hoz­

B B C j á t s z i k v e z e t ő s z e r e p e t , m e g t e r e m t i k a ma­

hatnak sikerre vezető kereskedelmi döntéseket és

g u k p r o b l é m á i t . A l e g t ö b b o r s z á g b a n é p p e n ezek

l e m a r a d n a k a g l o b á l i s v e r s e n y b e n , t o v á b b á meg­

v o l t a k m o n o p ó l i u m h e l y z e t b e n , e z é r t a kormány­

kérdőjelezik, hogy kinek a dolga a szabályozás.

zatok

Ki s z a b á l y o z z a a s z a b á l y o z ó k a t ?

k é n t h a s z n á l h a t t á k fel őket. Az a k é r d é s , h o g y „ki

sok h e l y e n hatékony

propagandaeszköz­

MÉDIA

szabályozza a s z a b á l y o z ó k a t " , itt n a g y h a n g s ú l y -

A kommercializálódott m é d i a - állítják - aláren­

lyal m e r ü l fel. (A k o r m á n y z a t n a k a t ö m e g k o m ­

d e l ő d i k a r e k l á m b e v é t e l é n e k m e g s z e r z é s é r e irá­

m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó kí­

nyuló gazdasági kényszer h a t a l m á n a k és olyan

sérleteit és a d e m o k r a t i z á l ó d á s k é r d é s e i t k e r e t e s

tartalmakat

írásunk vizsgálja a k ö v e t k e z ő o l d a l o n . )

a m e l y e k g a r a n t á l j á k a n a g y f o k ú n é z e t t s é g e t és a

A médiaszabályozás kérdését tovább bonyo­

kénytelen

előnyben

részesíteni,

reklámidő eladhatóságát. E n n e k eredményeként

lítja a t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k i g e n gyors ü t e m e .

szükségképpen

A média a t e c h n i k a i ú j í t á s o k k ö v e t k e z t é b e n ál­

a média közérdekű viták fórumaként betöltött

a

szórakoztatás

diadalmaskodik

landóan átalakul, és a v a l a h a e l k ü l ö n ü l t t e c h ­

f u n k c i ó i fölött. A m é d i a i l y e n f a j t a ö n c e n z ú r á j a

nológiák ma e g y b e o l v a d n a k . Ha p é l d á u l a t é v é ­

meggyengíti

műsorokat a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l n é z z ü k , erre

ü g y e k b e n , és k e d v e z ő t l e n ü l b e f o l y á s o l j a a közér­

vajon m e l y i k t í p u s ú m é d i a s z a b á l y o z á s v o n a t k o ­

dekű kérdések megértését, illetve tudatosodását

zik? Az E u r ó p a i U n i ó t a g á l l a m a i b a n a v i t á k elő­

a közönségben. H e r m a n és M c C h e s n e y szerint

terében á l l n a k a m é d i a és a t á v k ö z l é s k o n v e r g e n ­ ciájának k é r d é s e i . E g y e s e k s z ü k s é g e s n e k látják a távközlés, a m ű s o r s z o l g á l t a t á s és az i n f o r m á c i ó s technológia h a r m o n i z á l á s á r a s z o l g á l ó t ö r v é n y e k koordinálását, ezt a z o n b a n i g e n n e h é z m e g v a l ó ­ sítani. Az EU s z e r e p e a m é d i a s z a b á l y o z á s b a n t o ­ vábbra is

kicsi

marad.

(Television

without

A

Frontiers)

Televízió határok nélkül című,

jelenleg

ér­

vényben l é v ő p o l i t i k a i d o k u m e n t u m felülvizsgá­ latát eredetileg 2 0 0 2 - r e i r á n y o z t á k e l ő , a z o n b a n a folytatódó v i t á k m i a t t ezt e l h a l a s z t o t t á k .

az

állampolgári

részvételt

a

köz­

a g l o b á l i s m é d i u m o k e l s ő s o r b a n „a g l o b á l i s ka­ p i t a l i z m u s új m i s s z i o n á r i u s a i " : a m é g r e n d e l k e ­ z é s r e á l l ó n e m k e r e s k e d e l m i c é l ú m é d i a t é r egy­ r e n a g y o b b r é s z é t foglalják e l f o k o z a t o s a n a z o k a v á l l a l k o z á s o k , a m e l y e k alig várják, h o g y azt is „a gazdasági s z e m p o n t b ó l leginkább célraveze­ t ő m ó d o n " h a s z n á l j á k fel ( H e r m a n 1 9 9 8 ) . V é l e ­ m é n y ü k s z e r i n t a m é d i a s z e r v e z e t e k á l t a l szor­ galmazott

„szórakozási

kultúra"

folyamatosan

z s u g o r í t j a a k ö z s z f é r á t és a l á á s s a a d e m o k r á c i a működését. i

A globális média és a demokrácia

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN

A globális m é d i á v a l foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n

Könyvünkben

Edward H e r m a n é s R o b e r t M c C h e s n e y ( 1 9 9 7 )

a f i g y e l m e t arra, h o g y a j e l e n l e g i g l o b a l i z á c i ó s

a n e m z e t k ö z i m é d i a á l t a l a d e m o k r a t i k u s álla­

f o l y a m a t o k e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n s é g e é s egy­

mindvégig

igyekeztünk

felhívni

mok m ű k ö d é s é r e gyakorolt h a t á s o k a t v i z s g á l t á k .

szersmind aktív szereplője az internet térhódí­

Megállapításuk s z e r i n t a g l o b á l i s m é d i a f o r r á s o k

tása. A globalizáció a z o n b a n átalakítja a m é d i a

terjedése s i k e r e s e n n y o m á s t g y a k o r o l h a t a z au-

más formáinak nemzetközi hozzáférhetőségét és

toritárius k o r m á n y z a t o k r a a m ű s o r k ö z l ő á l l o m á ­

h a t á s á t is. E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á ­

sok állami e l l e n ő r z é s é n e k f e l l a z í t á s a é r d e k é b e n .

c i ó s e s z k ö z ö k e t a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l m é n y e i kö­

Ahogy a m é d i a t e r m é k e k e t egyre n e h e z e b b é v á l i k

zött é r i n t ő v á l t o z á s o k k a l f o g l a l k o z u n k .

az o r s z á g h a t á r o k o n b e l ü l t a r t a n i , s o k „zárt tár­

N o h a a m é d i á n a k mindig is voltak nemzetkö­

sadalom" felfedezi, h o g y a m é d i a i g e n h a t é k o n y

zi d i m e n z i ó i - g o n d o l j u n k p é l d á u l a n e m z e t k ö z i

erővé v á l h a t a d e m o k r á c i a t á m o g a t á s á b a n (lásd a

hírügynökségek m u n k á j á r a vagy a filmek n e m ­

Kínáról szóló k e r e t e s í r á s t a k ö v e t k e z ő o l d a l o n ) .

zetközi terjesztésére -, egészen az 1970-es évekig

A televízió k o m m e r c i a l i z á l ó d á s a m é g a t ö b b p á r t i

a legtöbb médiavállalat egyetlen meghatározott

politikai b e r e n d e z k e d é s ű

b e l f ö l d i p i a c o n m ű k ö d ö t t , a z i l l e t ő o r s z á g kor­

országokban,

például

Indiában is n a g y o b b t e r e t j u t t a t o t t az e l l e n z é k i

m á n y z a t a által előírt szabályoknak megfelelően.

politikusok n é z e t e i n e k . A g l o b á l i s m é d i a l e h e t ő ­

A m é d i a i p a r e l k ü l ö n ü l ő s z e k t o r o k r a oszlott, a m e ­

vé teszi o l y a n s z e m p o n t o k és é r t é k e k s z é l e s k ö r ű

l y e k b e n a film, a n y o m t a t o t t sajtó, i l l e t v e a r á d i ó s

terjesztését, m i n d p é l d á u l a z i n d i v i d u a l i z m u s , a z

és televíziós műsorközlés szakmai körei egymás­

emberi j o g o k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a és a k i s e b b s é g e k

tól f ü g g e t l e n ü l fejtették k i t e v é k e n y s é g ü k e t .

jogainak e l ő m o z d í t á s a . Herman és M c C h e s n e y hangsúlyozzák azon­

Az elmúlt három-négy évtized során azonban mélyreható átalakulások m e n t e k végbe a média­

ban a globális m é d i a r e n d s z e r á l t a l a d e m o k r á c i a

iparon belül. A nemzeti piacokat a változékony

egészséges m ű k ö d é s é r e n é z v e j e l e n t e t t fenyege­

g l o b á l i s p i a c v á l t o t t a fel, m i k ö z b e n a z ú j t e c h n o ­

tést is: a g l o b á l i s m é d i a f o k o z ó d ó k o n c e n t r á l ó ­

lógiák a m é d i a korábban elkülönült formáinak

dása és ü z l e t i e s e d é s e a l á á s h a t j a a fontos s z e r e p e t

összeolvadásához vezettek. A 2 1 . század elején a

betöltő „közszféra" m ű k ö d é s é t , a b b a n a z é r t e l e m ­

g l o b á l i s m é d i a p i a c o t egy k ö r ü l b e l ü l h ú s z m u l t i ­

ben, a h o g y a n H a b e r m a s l e í r t a (lásd 4 6 0 - 4 6 1 . o.).

n a c i o n á l i s r é s z v é n y t á r s a s á g alkotta c s o p o r t uralja,

15. F E J E Z E T

Globalizáció és mindennapi élet: a média cenzúrája Kínában A

globalizáció

ellentmondásos

t e r m é s z e t e vi­

lágosan m e g m u t a t k o z i k Kínában, a b b a n az or­ |

„A KÍNAI NAGY TŰZFAL"

szágban, amely a Kínai Kommunista Párt vezeté-

Az internet cenzúrázására irányuló kínai erőfe­

sével gyors kulturális és gazdasági átalakuláson

szítések a t e c h n o l ó g i a , a törvényhozás és a mun­

megy át. Az 1 9 8 0 - a s években a kínai kormány felügyelte

kaerő közös csúcsteljesítményét jelentik. A BBC szerint, melynek műsorai „a kínai nagy tűzfalon"

az országos televíziós hálózat bővítését, ösztö­

belül (ahogy azt a technikai körökben nevezik)

nözve a televízióállomások m a g á n t u l a j d o n b a ke­

szinte teljes mértékben le vannak blokkolva, öt­

rülését. A kormány a televíziós műsorközlést az

venezer különböző kínai h a t ó s á g „kizárólag az­

ország egyesítésére és a párt tekintélyének foko­

zal foglalkozik, hogy az internet forgalmát ellen­

zására szolgáló eszköznek t e k i n t e t t e . A televízió

őrizze". Ugyanakkor egyetlen olyan törvény sem

a z o n b a n bizonyos körülmények között igen vál­

létezik, amely ezt a t ö m e g e s beavatkozást a ma­

tozékony médium lehet. Nemcsak arról van szó,

g á n é l e t b e és a szólásszabadság ilyen m e g s é r t é s é t

hogy a műholdas csatornák korában a televíziós

m e g e n g e d n é . T ö b b száz paragrafus létezik azon­

műsorközlést nem lehet szigorúan ellenőrizni, ha­

ban, t ö b b tucatnyi törvényben elhelyezve, ame­

nem a kínai k ö z ö n s é g b e n megjelent a tévéműso­

lyek arra szolgálnak, hogy homályba hagyják a

rok t a r t a l m á n a k olyan é r t e l m e z é s e is, ami ellen­

kormány felhatalmazását a politikai rend cenzúra

t é t b e n áll a kormány szándékaival (Lull 1 9 9 7 ) .

révén t ö r t é n ő fenntartására.

Száz kínai családdal készített interjúi alapján

Az

internet

szűrése

Kínában

2004-2005-ben:

J a m e s Lull úgy találta, hogy a kínai közönség

országtanulmány

- hasonlóan a kommunista kormányzatok alatt

2005:

élő más n é p e s s é g e k h e z - „ m e s t e r e az értelme­

amely az internet kínai cenzúrájáról eddig készült

A

(Filtering

Country Study)

in című

China

in

jelentés

2004szerint,

zésnek, és a sorok között olvasva hámozza ki a

l e g p o n t o s a b b felmérés a d a t a i t foglalja össze, a

kevésbé nyilvánvaló ü z e n e t e k e t " . Az interjúk so­

„szűrés" kiterjed mindenre, a gerinchálózatoktól

rán Lull megfigyelte, hogy válaszadói nem csu­

az utcai internetkávézókig. A kínai kommunikáci­

pán azt írták le, hogy mit néztek, h a n e m azt is,

ós infrastruktúra a hálózatba beillesztett „fojtó­

ahogyan ezt tették: „Mivel a nézők tudják, hogy

szelepek" révén lehetővé teszi az a d a t c s o m a g o k

a kormány gyakran eltorzítja és eltúlozza a jelen­

szűrését, miközben a nyilvános hozzáférési pon­

téseket, nagy leleményességgel következtettek a

t o k e s e t é b e n a tiltott t a r t a l o m terjesztéséért viselt

valóságos helyzetre. Mit m u t a t n a k be és mi ma­

felelősség kiterjed a szerzőre, a szolgáltatóra és a

rad ki a hírekből, mi kap e l s ő b b s é g e t és hogyan

felhasználóra egyaránt. Az internet forgalma gépi

tálalják a dolgokat - mindezeket megfigyelik és

és emberi c e n z o r o k figyelő t e k i n t e t e előtt zajlik:

érzékenyen interpretálják."

az

Lull arra a következtetésre j u t o t t , hogy a kínai

utóbbiak

gyakran

önkéntesen

jelentkeznek

erre a feladatra.

k ö z ö n s é g h e z a televízión keresztül eljutó üzene­

Ennek a rendszernek a különböző elágazásai

tek egy része - különösen a külföldi filmekben és

- mint a Nyílt Hálózati Kezdeményezés (Open Net

reklámokban - ellentétes a saját társadalmukban

Initiative, ONI) munkatársa, J o h n Parley az ameri­

megvalósítható életmóddal és a nézők számára

kai-kínai gazdasági és biztonsági felügyelőbizott­

elérhető lehetőségekkel. Az individualizmus és a

s á g h o z áprilisban benyújtott j e l e n t é s é b e n hang­

fogyasztói társadalom értékeit hangsúlyozó tele­

súlyozta - „komoly a g g o d a l m a t kelthetnek min­

víziós üzenetekből sok kínai néző azt olvasta ki,

denkiben, aki hisz a részvételi d e m o k r á c i á b a n " .

hogy saját lehetőségei korlátozottak. A televízió

Az ONI megállapítása szerint az ellenzéki politi­

azt az ü z e n e t e t közvetítette a kínai közönség szá­

kai erőkhöz kapcsolódó hálózati oldalak hatvan

mára, hogy más társadalmi rendszerek olajozot-

százaléka blokkolva volt, csakúgy, mint azoknak

t a b b a n működnek és n a g y o b b s z a b a d s á g o t biz­

az oldalaknak a kilencven százaléka, amelyeken

tosítanak az állampolgároknak, mint a sajátjuk.

a H o n g k o n g b a n m e g j e l e n ő és állítólag a Falun

Újabban az internet és más új kommunikációs t e c h n o l ó g i á k újabb kihívások elé állították a kí­ nai kormányt. Egyesek azt állítják, hogy ezek az új m é d i u m o k s e g í t h e t n e k az e m b e r e k n e k megke­ rülni az állami ellenőrzést, m á s o k szerint a z o n b a n az állami c e n z o r o k valószínűleg lépést fognak tar­ tani a t e c h n o l ó g i a fejlődésével.

G o n g nevű betiltott vallási-szellemi mozgalom­ mal ö s s z e f ü g g é s b e n álló Epoch Times által a Kí­ nai

Kommunista

jegyzés

(Nine

Pártról

közzétett Kilenc meg­

Commentaries)

című

cikksorozat

olvasható volt. A cenzúra n e m ér véget a világháló ellenőr­ zésével. Az internetalapú t e c h n o l ó g i á k , amelyek

MÉDIA

I 2002-ben, amikor az ONI a legutóbbi j e l e n t é s é t összeállította

Kínáról,

még

reményt látszottak

nyújtani a szólásszabadság megvalósulására, szin­

az efféle információkra, ez közvetlenül a nyugati ( m e g í t é l é s e m szerint amerikai) p r o p a g a n d a éve­ kig t a r t ó indoktrinációjából adódik."

tén a cenzúra célpontját alkotják. Noha az e-mail

A j a p á n e l l e n e s tiltakozásokat [ 2 0 0 5 - b e n ] egye­

üzenetek szűrése n e m olyan nagy mértékű, mint

sek valóban példaként idézték arra, hogy a kí­

sokan (köztük m a g u k a kínaiak is) gondolják, a

naiak hogyan kerülik meg az állam szorgalmas

blogok, levelezőfórumok és más online kommu­

cenzorait az olyan hálózati t e c h n o l ó g i á k kommu­

nikációs formák mind ki vannak téve valamilyen

nikációs és szerveződési célokra való felhasználá­

mértékű állami ellenőrzésnek.

sával, mint például a mobiltelefonokon küldött

Milyen helyzetben van t e h á t Kína kilencven­

sms-ek, e-mail üzenetek, elektronikus hirdetőtáb­

négy milliónyi internetfelhasználója, akik a világ­

lák és blogok. A lényeg itt t e r m é s z e t e s e n a b b a n

hálón szörföznek? Sokat m o n d erről a techno-li-

áll, hogy a h a t ó s á g o k ambivalensen viszonyul­

bertariánus körökben népszerű és jó hírű Slashdot

tak ezekhez a tiltakozásokhoz: egy b l o g g e r arról

nevű vitafórum egyik t é m a f o n a l á n a k t ö r t é n e t e .

számolt be, hogy a zavargások idején az állam

Egy jóakaratú nyugati internetező a következő

is útnak indította a saját sms-eit: „Felszólítjuk a

bevezetéssel nyújtott be a fórumra egy listát bi­

lakosságot, hogy hazafias érzelmeit a törvények

zonyos linkekről: „Feltételezve, hogy ö n ö k hozzá­

betartásával, a megfelelő c s a t o r n á k o n keresztül

férhetnek a Slashdot oldalaihoz, itt van néhány

juttassa kifejezésre, fenntartva a rendet."

olyan hálózati forrás, amelyeknek az olvasását az önök kormánya valószínűleg nem tartja kívána­ tosnak". A fórum egyik résztvevője. Hung Wei Lo erre így válaszolt: „Sokszor utaztam Kínába, és az Egyesült Államokban

számos

vendégmunkással

dolgoztam együtt Kína minden részéből. Mind­ annyian m e g l e h e t ő s e n tájékozottak voltak mind­ azokról az információkról, amelyek a fenti linke­ ken keresztül voltak elérhetők, és e b é d i d ő b e n a legtöbben szívesen részt vettek az ilyen témák­ ról folyó beszélgetésekben. Ha ön úgy érzi, hogy az 1,6 milliárdos kínai lakosságban mindenki vak

melynek a j e l e n l é t e a s z ó r a k o z t a t ó és h í r m ű s o r o k

A kínai h a t ó s á g o k n a k lépést kell majd tartaniuk az új t e c h n o l ó g i á k fejlődésével, ami napról napra egyre kifinomultabb, m é g kiaknázatlan lehető­ s é g e k e t t e r e m t a hálózati k o m m u n i k á c i ó r a . [...] A múlt tapasztalataiból ítélve nem t é t e l e z h e t ő fel, hogy az állami cenzúra g é p e z e t e nem lesz képes megfelelni ezeknek a jövőbeli kihívásoknak. Forrás: Hogge 2 0 0 5 . A cikk eredetileg egy függet­ len online m a g a z i n b a n j e l e n t m e g : http://www. opendemocracy.net/ racy

Újraközlés

az

openDemoc-

engedélyével.

t u l a j d o n v i s z o n y a i n a k s z a b á l y o z á s a , és a m é d i a ­

előállítása és terjesztése, v a l a m i n t a r e k l á m t e r é n

i p a r b a n is l e h e t ő v é v á l t a k a k ö z v e t l e n k ü l f ö l d i

is é r e z h e t ő a világ m a j d m i n d e n o r s z á g á b a n .

befektetések. 4. A

A g l o b a l i z á c i ó r ó l írt k ö n y v ü k b e n D a v i d H e l d

médiatermékek

választékának

gazdago­

és m u n k a t á r s a i ( 1 9 9 9 ) öt n a g y o b b v á l t o z á s t kü­

dása. A m é d i a i p a r az e l ő z ő i d ő s z a k o k h o z k é p e s t

lönböztettek m e g , a m e l y e k m i n d h o z z á j á r u l t a k a

egyrészt változatosabbá, másrészt jóval kevésbé s z e g m e n t á l t t á vált.

globális m é d i a r e n d s z e r k i a l a k u l á s á h o z : 1. A

tulajdon

növekvő koncentrálódása.

A

Az

olyan hatalmas

média­

glo­

konglomerátumok, mint például az A O L - T i m e

nagyhatalmú

W a r n e r c s o p o r t (lásd k é s ő b b ) v e g y e s ö s s z e t é t e l ű

részvénytársaság uralja. A k i s e b b , független m é ­

médiatartalmat állítanak elő és terjesztenek, be­

diavállalatok f o k o z a t o s a n b e o l v a d n a k a z e r ő s e n

l e é r t v e a z e n é t , a h í r k ö z l é s t , a n y o m t a t o t t sajtót

centralizált m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k b a .

és a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t e g y a r á n t .

bális

médiát

2. A lajdonnal

ma

csekély

magántulajdon szemben.

A

számú

erősödése múltban

az a

állami távközlési

tu­ és

5. A A

médiavállalatok

médiaipar

különböző

gyakori

összeolvadása.

szegmentumaiban

jól

országban

m e g f i g y e l h e t ő t r e n d a t á r s u l á s o k k i a l a k u l á s a . Az

részben vagy teljes e g é s z ü k b e n a z á l l a m tulajdo­

egyes m é d i a f o r m á k i n t e g r á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o ­

nában v o l t a k . A z e l m ú l t n é h á n y é v t i z e d s o r á n a

s a n egyre g y a k r a b b a n k e r ü l sor a n a g y v á l l a t o k ösz-

médiavállalatok

majdnem

minden

gazdasági k ö r n y e z e t l i b e r a l i z á l á s a és a s z a b á l y o ­

szeolvadására, a m e l y b e n a távközlési vállalatok,

zások e n y h ü l é s e s o k o r s z á g b a n a m é d i a v á l l a l a ­

a s z á m í t ó g é p e s hardver- és szoftvergyártók, vala­

tok p r i v a t i z á l á s á t (és k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á t ) h o z ­

m i n t a „ t a r t a l o m i p a r " k é p v i s e l ő i is részt v e s z n e k .

ta magával. 3. Transznacionális diavállalatok t ö b b é

A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a a k o m m u n i k á c i ó „ho­ vállalati nem

struktúra. szigorúan

A a

mé­

nemzeti

határokon belül m ű k ö d n e k . Fellazult a m é d i a

r i z o n t á l i s " f o r m á i t á l l í t o t t a e l ő t é r b e . M í g a ha­ gyományos

médiaformák biztosították,

hogy a

k o m m u n i k á c i ó - mintegy „vertikális" m ó d o n -

legnagyobbrészt a nemzetállamok határain belül

januárjáig, amikor bejelentette a T i m e Warner

maradt, a globalizáció a távközlés horizontális

c é g g e l v a l ó ö s s z e o l v a d á s á t , a z E M I v o l t a z egyet­

integrációjához vezet. N e m c s u p á n az e m b e r e k

len a legnagyobb öt vállalat között, a m e l y n e m

teremtenek egymással kapcsolatokat alulról jövő

képezte részét valamilyen még nagyobb média­

k e z d e m é n y e z é s e k a l a p j á n , h a n e m - a z új, ö s s z e ­

konglomerátumnak. A globális zeneipar az 1 9 9 0 -

hangolt szabályozási környezetek, a tulajdonvi­

es évek közepén jelentős növekedést mutatott,

s z o n y o k b a n é r v é n y e s í t e t t p o l i t i k á k és a t r a n s z ­

különösen a fejlődő országokban megnövekedett

nacionális

kereskedelmi forgalomnak köszönhetően, ami a

marketingstratégiák

összehangolása

k ö v e t k e z t é b e n - a m é d i a t e r m é k e k t e r j e s z t é s e is egyre s z é l e s e b b k ö r b e n v a l ó s u l m e g . M a a táv­ közlés és a m é d i a egyaránt k ö n n y e b b e n léphet ki a z egyes o r s z á g o k t e r r i t ó r i u m a i r ó l . A globális társadalom m á s aspektusaihoz ha­ s o n l ó a n a z o n b a n az új információs r e n d is egyen­ l ő t l e n ü l fejlődött ki, és a fejlett, i l l e t v e k e v é s b é fejlett o r s z á g o k k ö z ö t t m e g l é v ő s z a k a d é k o t tük­

v e z e t ő v á l l a l a t o k a t a r r a k é s z t e t t e , h o g y a p i a c to­ vábbi növekedésére számítva több helyi művészt szerződtessenek. Ám - m i n t az alábbiakban látni fogjuk - a z e n e i p a r s z á m á r a is k o m o l y k i h í v á s o ­ kat j e l e n t a z i n t e r n e t m e g j e l e n é s e , a m i l e h e t ő v é t e s z i a f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a , h o g y m i n d e n ko­ r á b b i n á l n a g y o b b m é r t é k b e n i l l e g á l i s ú t o n sze­ rezzék be és terjesszék a zenei produkciókat.

rözi. E b b e n a r é s z b e n a m é d i a globalizálódásá­

A g l o b á l i s z e n e i p a r f e l l e n d ü l é s e a h á b o r ú utá­

n a k k ü l ö n b ö z ő dimenzióit vizsgáljuk meg, majd

n i k o r s z a k b a n e l s ő s o r b a n a z a m e r i k a i é s b r i t pop­

azokra

z e n e s i k e r é n e k , v a l a m i n t a z e z z e l a z o n o s u l ó ifjú­

a

jelenségekre

fordítjuk

figyelmünket,

a m e l y e k egyes m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a r r a u t a l n a k ,

sági k u l t ú r á k é s s z u b k u l t ú r á k t e r j e d é s é n e k volt

hogy az új

helyesebb

t u l a j d o n í t h a t ó ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . E n n e k folyomá­

lenne „médiaimperializmusként" jellemeznünk.

n y a k é n t a z e n e i p a r g l o b a l i z á l ó d á s a lett az egyik

globális

médiarendszert

f ő h a j t ó e r e j e a z a m e r i k a i é s b r i t s t í l u s ú z e n e i mű­ fajok t o v á b b i h ó d í t á s á n a k a n e m z e t k ö z i közön­ ség k ö r é b e n is. A p o p z e n e e x p o r t j á b a n a z U S A é s

Zene

az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ k é t v e z e t ő h a t a l m a , M i n t D a v i d H e l d és m u n k a t á r s a i a m é d i a és a távközlés

globalizálódásával

kapcsolatos

vizs­

gálataik során megállapították, „a zenei formák h a t é k o n y a b b a n k í n á l j á k fel m a g u k a t a g l o b a l i z á c i ó r a , m i n t b á r m i m á s " ( 1 9 9 9 , 3 5 1 . o.). E z a n n a k a természetes következménye, hogy a zene képes á t l é p n i a z írott é s b e s z é l t n y e l v h a t á r a i t , é s n a g y k ö z ö n s é g h e z j u t h a t el m i n d e n ü t t . A g l o b á l i s ze­ neipar, a m e l y b e n s z i n t é n c s e k é l y s z á m ú m u l t i ­ nacionális nagyvállalat jutott d o m i n á n s szerep­ h e z , a z o n a z a l a p o n é p ü l t ki, h o g y m ű v é s z e k ezreinek

zenei

tehetségét

kiaknázva

állíthatja

m í g m á s o r s z á g o k j ó v a l a l a c s o n y a b b s z i n t ű bel­ földi z e n e i „ t e r m é s t " m u t a t n a k fel. E g y e s b í r á l ó k szerint e két ország d o m i n a n c i á j a a zeneiparban aláássa a helyi zenei stílusok és hagyományok sikeres továbbélését. S z e m előtt kell tartanunk a z o n b a n , h o g y a g l o b a l i z á c i ó k é t i r á n y ú u t c á t je­ l e n t . A „ v i l á g z e n e " n ö v e k v ő n é p s z e r ű s é g e , amit jól p é l d á z n a k a latin-amerikai inspirációjú zenei stílus f e n o m e n á l i s sikerei az Egyesült Államok­ b a n , azt l á t s z i k b i z o n y í t a n i , h o g y a g l o b a l i z á c i ó e g y i d e j ű l e g a k u l t ú r a m i n d e n i r á n y b a n megvaló­ s u l ó diffúzióját i s m a g á v a l h o z z a .

t e r m é k e i t a világ e g é s z k ö z ö n s é g e e l é . A t e c h n o ­ lógia f e j l ő d é s e - az o t t h o n i s z t e r e ó k é s z ü l é k e k ­ től a z e n e i t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k ( p é l d á u l a z M T V )

Az internet és a zeneipar

k i a l a k u l á s á n k e r e s z t ü l a CD-k e l t e r j e d é s é i g - új, egyre k i f i n o m u l t a b b m ó d s z e r e k e t h a s z n á l a z e n e

Az internet megváltoztatta m i n d e n n a p i életünk

g l o b á l i s t e r j e s z t é s é h e z . A z u t ó b b i é v t i z e d e k so­

számos mozzanatát, a szabadidős tevékenységek­

rán kifejlődött a zeneipari t e r m é k e k globális mar­

től a m u n k a v é g z é s i m ó d s z e r e k i g . Az o l y a n „ha­

k e t i n g j é v e l é s t e r j e s z t é s é v e l foglalkozó v á l l a l a t o k

g y o m á n y o s " m é d i a v á l l a l a t o k s z á m á r a , m i n t pél­ d á u l a z e n e i k i a d ó k , az i n t e r n e t e g y r é s z t ó r i á s i le­

„intézményi rendszere". A rögzített z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s

iparágá­

h e t ő s é g e k e t , m á s r é s z t k o m o l y f e n y e g e t é s t jelent.

ban ment végbe a legnagyobb mértékű koncent­

N o h a a z e n e i p a r is egyre i n k á b b m i n d ö s s z e né­

r á l ó d á s . Az öt l e g n a g y o b b v á l l a l a t - a U n i v e r s a l

h á n y n e m z e t k ö z i k o n g l o m e r á t u m k e z é b e n kon­

( a m e l y 1 9 9 8 - b a n m a g á b a olvasztotta a P o l y G r a m

centrálódik,

c é g e t is), a T i m e W a r n e r (lásd 4 7 8 - 4 8 1 . o.), a S o n y ,

t ú r i p a r b a n " ez az á g a z a t a l k o t j a a leggyengébb

az E M I és a B e r t e l s m a n n - e g y ü t t e s e n a n e m z e t ­

l á n c s z e m e t . E n n e k a z a z oka, h o g y a z internet

közi

l e h e t ő v é t e s z i a digitális f o r m á b a n r ö g z í t e t t zene­

k e r e s k e d e l e m b e n é r t é k e s í t e t t z e n e i felvé­

e g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a „kul-

t e l e k f o r g a l m á n a k 8 0 - 9 0 s z á z a l é k á t tartja e l l e n ­

s z á m o k l e t ö l t é s é t és m e g o s z t á s á t a f e l h a s z n á l ó k

ő r z é s e alatt

k ö z ö t t , a k i k n e k így n e m k e l l a z o k a t a h e l y i le-

(Herman-McChesney

1997).

2000

MÉDIA

477

mezboltokban megvásárolniuk. A globális zene­

gi k e r e s e t e t . 2 0 0 3 - b a n a R I A A b e p e r e l t egy egye­

ipari szektort ma a l e m e z g y á r a k és s t ú d i ó k , az

t e m i s t á t M i c h i g a n á l l a m b a n , a k i egy t ö b b m i n t

elosztási l á n c o k , a l e m e z b o l t o k és az é r t é k e s í t é s i

6 5 0 e z e r fájlt k í n á l ó h á l ó z a t o t ü z e m e l t e t e t t : e z a

személyzet k o m p l e x h á l ó z a t a alkotja. H a a z in­

m e n n y i s é g t ö b b m i n t 4 3 e z e r n a g y l e m e z n e k felel

ternet - azáltal, h o g y l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i fel­

meg (BBC 2 0 0 4 b ) .

vételek k ö z v e t l e n m ó d o n t ö r t é n ő p i a c r a v i t e l é t

A z i l l e g á l i s fájlcsere e l l e n i h a t á r o z o t t fellépé­

- m e g s z ü n t e t i m i n d e z e k n e k az ö s s z e t e v ő k n e k a

s e n k í v ü l a z e n e i p a r l e g á l i s l e t ö l t é s i szolgáltatá­

funkcióit, mi m a r a d a z e n e i p a r b ó l ? A z e n e i p a r

sok rendszeresítésével

ma m e g k í s é r e l a l k a l m a z k o d n i a d i g i t a l i z á l á s h a ­

kodni az internet kihívásaihoz. A letöltés e z e k n e k

tásaihoz. A z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s f o r g a l m a egy ideje c s ö k k e n : az é v i l e m e z e l a d á s o k ö s s z é r t é k e , ami 2 0 0 0 - b e n m é g 4 0 m i l l i á r d d o l l á r t tett ki, 2004-ben 30 m i l l i á r d d o l l á r r a c s ö k k e n t . A szek­ torban n a g y a r á n y ú e l b o c s á t á s o k r a k e r ü l t sor, és az egész iparág k é n y t e l e n v o l t á t s z e r v e z ő d n i . S o k zeneipari v á l l a l k o z á s s z e r i n t v e s z t e s é g e i k e g y i k legfőbb oka a z e n e i fájlok m p 3 vagy h a s o n l ó for­ mátumban történő illegális reprodukálása és cse­ reberéje az i n t e r n e t e n . A B r i t i s h P h o n o g r a p h i c Industry ( B P I ) á l t a l v é g z e t t f e l m é r é s e r e d m é n y e i szerint a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n n y o l c m i l l i ó e m ­ ber állítja, h o g y szokott az i n t e r n e t r ő l z e n e s z á ­ mokat l e t ö l t e n i , a k i k n e k a 92 s z á z a l é k a i l l e g á l i s hálózati o l d a l a k a t h a s z n á l fel erre ( B B C 2 0 0 4 c ) . Noha folynak k í s é r l e t e k a l e g á l i s a n m e g v á s á r o l t zenei a n y a g o k r e p r o d u k á l á s á n a k s z i g o r ú e l l e n ­ őrzésére,

a

technológiai

változások

sebessége

túlszárnyalja az iparág k é p e s s é g e i t a k a l ó z k o d á s féken tartására.

is

megpróbál

alkalmaz­

az i g é n y b e v é t e l e e s e t é n a z é r t legális, m e r t a fel­ h a s z n á l ó k a c í m k é k és a m ű v é s z e k r e v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k r ö g z í t é s é é r t m e g f i z e t i k a d a l o k jog­ díját. A h o r d o z h a t ó m p 3 - l e j á t s z ó k ( k ü l ö n ö s e n az A p p l e iPod) m e g j e l e n é s e m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t s e g í t e t t e a z i n t e r n e t e n zajló a d a t f o r g a l o m n ö v e ­ k e d é s é t , és u g y a n e b b e n az i r á n y b a n h a t o t t a legá­ lisan megvásárolható és letölthető dalokat kíná­ l ó o n l i n e v á l l a l a t o k s z a p o r o d á s a is: 2 0 0 4 végéig v i l á g s z e r t e t ö b b m i n t 1 2 5 m i l l i ó dalt t ö l t ö t t e k l e a felhasználók legális keretek között. Létrehoztak egy h i v a t a l o s

eligazító

load

a

chart)

is

„térképet"

zeneszámok

(music

letöltésére

down­ módot

a d ó h á l ó z a t i o l d a l a k r ó l . M i u t á n a z e n e i p a r ere­ detileg e l u t a s í t o t t a az i n t e r n e t e t , a 2 0 0 0 - e s é v e k k ö z e p é r e k i a l a k u l t a l k a l m a z k o d ó k é s z s é g é t és a zenei termékek online értékesítését sokan döntő f o n t o s s á g ú n a k tartják a z i p a r á g j ö v ő j e s z e m p o n t ­ jából (BBC 2004a).

2 0 0 0 - b e n n a g y k ö z f i g y e l m e t v á l t o t t ki az úgy­ nevezett Napster-ügy. A N a p s t e r egy o l y a n szoft­

Mozi

vernek a n e v e , a m i l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i a n y a g o k letöltését az i n t e r n e t r ő l , v a l a m i n t a f e l h a s z n á l ó k

A m o z i globalizálódásának felmérésére különfé­

számítógépén t á r o l t fájlok e g y s z e r ű c s e r é j é t . A

l e m ó d o k k í n á l k o z n a k . A z e g y i k l e h e t ő s é g e t an­

hanglemezipar t ö b b pert i n d í t o t t a N a p s t e r m ö g ö t t

n a k a s z á m b a v é t e l e nyújtja, h o g y a f i l m e k h o l és

álló kisvállalat e l l e n , és v é g ü l s i k e r ü l t k i k é n y s z e -

milyen

rítenie a f á j l c s e r é l ő szoftver é r t é k e s í t é s é n e k b e ­

k é s z ü l n e k . E k r i t é r i u m o k a l k a l m a z á s á v a l kétség­

szüntetését. A N a p s t e r fölött a r a t o t t g y ő z e l e m ó t a

kívül megállapítható a globalizáció folyamata a

azonban a z e n e i iparág v á l t o z ó s z e r e n c s é v e l j á r

f i l m i p a r b a n is. A z E N S Z O k t a t á s i , T u d o m á n y o s

a hasonló ügyekben indított bírósági perekben. 2003-ban egy a m e r i k a i b í r ó o l y a n d ö n t é s t h o z o t t , hogy két f á j l c s e r é l ő h á l ó z a t , n é v s z e r i n t a G r o k s ter és a M o r p h e u s n e m felelős a r e n d s z e r e i k b e n forgalomba k e r ü l t fájlok legalitásáért, a j o g i c s a t a azonban folytatódik.

finanszírozási

források felhasználásával

és K u l t u r á l i s S z e r v e z e t é n e k (United Nations Edu­ cational, UNESCO)

Scientific

and

Cultural

Organization,

felmérései szerint sok országban jött

létre számottevő filmgyártási kapacitás. Az 1 9 8 0 a s é v e k b e n k ö r ü l b e l ü l 2 5 o r s z á g b a n g y á r t o t t a k öt­ v e n n é l t ö b b j á t é k f i l m e t , m í g egy m a r o k n y i ország

A f á j l c s e r é l ő szoftvereket e l ő á l l í t ó v á l l a l a t o k

- az E g y e s ü l t Á l l a m o k , J a p á n , D é l - K o r e a , H o n g ­

ellen i n d í t o t t t á m a d á s o k m e l l e t t a z e n e i p a r ha­

k o n g és I n d i a - é v e n t e s z á z ö t v e n n é l is t ö b b f i l m

dat ü z e n t az e g y é n i s z á m í t ó g é p - f e l h a s z n á l ó k n a k

előállításával megelőzte az összes többit (Held et

is, akik i l l e g á l i s a n c s e r e b e r é l n e k z e n e i fájlokat.

al. 1 9 9 9 ) .

2004-ben a B P I k i b o c s á t o t t egy n y i l a t k o z a t o t ,

A m o z i globalizálódása azon is mérhető, hogy

miszerint p e r t fog i n d í t a n i a z o k e l l e n a z e n e r a ­

a z egyes

jongók e l l e n , a k i k z e n e s z á m o k a t r e p r o d u k á l n a k

mértékben exportálják más országokba. Az 1 9 2 0 -

az i n t e r n e t e n . H a s o n l ó a k c i ó t i n d í t o t t az a m e r i ­

as években, amikor az első játékfilmek napvilá­

kai

lemezipari

sociation

egyesület

of America,

RIAA)

(Recording Industry As­ is,

amely

2004-ben

több m i n t 5 7 0 0 s z e m é l y e l l e n n y ú j t o t t b e b í r ó s á -

o r s z á g o k b a n gyártott f i l m e k e t m i l y e n

got láttak, a v i l á g o n b e m u t a t o t t f i l m e k n é g y ö t ö d része Hollywoodban készült,

és

a filmiparban

m i n d m á i g a z U S A a l e g n a g y o b b h a t a l o m . (Az

15. F E J E Z E T

75.3. táblázat A minden idők legnagyobb kasszasikereit jelentő filmek bevételei a nemzetközi (nem amerikai) piacon, 2 0 0 4 . április A m e r i k a i filmek

Év

G y á r t á s i ország

Összes b e v é t e l (millió U S D )

1. Titanic

1997

USA

1235

2. A gyűrűk ura: A király visszatérése

2003

USA

696

3. Harry Potter és a bölcsek köve

2001

USA

651

4. Harry Potter és a titkok kamrája

2002

USA

604

5. A gyűrűk ura: A két torony

2002

USA

581

6. Jurassic Park

1993

USA

563

2001

USA

547

nyomában

2003

USA

513

függetlenség napja

1996

USA

505

1999

USA

491

*

7. A gyűrűk ura: A gyűrű szövetsége 8.

Némó

9. A

10. Csillagok háborúja 1. rész: Baljós árnyak N e m a m e r i k a i filmek 44.

Chihiro

szellemországban

2001

Japán

254

6 9 . A teljes Monty Python sorozat

1997

Nagy-Britannia

211

8 6 . Egy esküvő négy temetés

1994

Nagy-Britannia

191

2001

Nagy-Britannia

183

96.

Bridget Jones

naplója

Forrás: I n t e r n e t M o v i e D a t a b a s e : h t t p : / / w w w . i m d b . c o m / T o p / , U N D P 2 0 0 4 , 9 7 . o .

E g y e s ü l t Á l l a m o k a t k ö v e t ő e n a l e g n a g y o b b film-

m i l l i á r d d o l l á r o s e g y e z s é g k e r e t é b e n a világ leg­

exportőrök India, Franciaország és Olaszország.)

n a g y o b b m é d i a v á l l a l a t a , a T i m e W a r n e r és a vi­

S o k ország k o r m á n y a t á m o g a t j a saját filmiparát,

lág l e g n a g y o b b i n t e r n e t s z o l g á l t a t ó j a , a z A m e r i c a

de a j á t é k f i l m e k e x p o r t j a t e r é n e g y e t l e n ország

O n l i n e ( A O L ) b e j e l e n t e t t e „ a világ e l s ő teljesen

s e m vetélkedhet az Egyesült Államokkal. M i n t a

i n t e g r á l t m é d i a - é s t á v k ö z l é s i v á l l a l a t á n a k lét­

15.3. táblázat m u t a t j a , a m i n d e n i d ő k l e g n a g y o b b

r e h o z á s á t az i n t e r n e t é v s z á z a d á b a n " . A fúzió a

kasszasikereit jelentő filmek a nemzetközi ( n e m

T i m e W a r n e r t u l a j d o n á b a n l é v ő ó r i á s i tartalom­

a m e r i k a i ) p i a c o n k i v é t e l n é l k ü l a z U S A - b a n ké­

s z o l g á l t a t ó i k a p a c i t á s t (újságokat, m a g a z i n o k a t ,

s z ü l t e k . 2 0 0 3 - b a n p é l d á u l a z a m e r i k a i f i l m e k do­

f i l m s t ú d i ó k a t és t é v é á l l o m á s o k a t ) e g y e s í t e t t e az

mináltak az Egyesült Királyság filmszínházaiban

AOL h a t a l m a s

is, a z ö s s z e s b e v é t e l 6 2 s z á z a l é k á t b i z t o s í t v a , m í g

m e l y n e k a z ö s s z e o l v a d á s i d ő p o n t j á b a n 2 5 millió

a k i z á r ó l a g az E g y e s ü l t K i r á l y s á g p r o d u k c i ó j á b a n

előfizetője volt tizenöt országban.

k é s z ü l t f i l m e k r e c s a k a z ö s s z b e v é t e l 2,5 s z á z a l é ­ ka jutott (UK F i l m Council 2 0 0 3 ) .

internetszolgáltatási hálózatával,

Az ö s s z e o l v a d á s ó r i á s i i z g a l m a t k e l t e t t a pénz­ ü g y i p i a c o k o n , m i v e l m e g t e r e m t e t t e a világ ne­

A hollywoodi stúdiók bevételeinek jóval több

g y e d i k l e g n a g y o b b v á l l a l a t á t . Ám ez a fúzió még

forgalmazásából

a m é r e t é n é l is n a g y o b b f i g y e l m e t v á l t o t t ki az­

s z á r m a z i k . A külföldi k ö z ö n s é g t o v á b b i n ö v e l é ­

zal, h o g y e z v o l t a z e l s ő n a g y s z a b á s ú egyezmény,

sére irányuló törekvések jegyében ezek a stúdiók

a m e l y b e n a „régi m é d i a " és az „új m é d i a " egye­

mint

a fele

a filmek külföldi

szerte a világon k ö z r e m ű k ö d n e k m u l t i p l e x m o z i k

sült. A T i m e W a r n e r c é g t ö r t é n e t e az 1 9 2 3 - i g nyú­

építésében. Előrejelzések szerint a globális be­

l i k vissza, a m i k o r H e n r y L u c e a n a p i l a p o k b a n

vételek a közönség gyarapodásával 2010-ig 25,6

m e g j e l e n ő i n f o r m á c i ó k a t ö s s z e f o g l a l ó é s értel­

milliárd dollárra emelkedhetnek, a m i az 1 9 9 5 .

m e z ő h e t i l a p k é n t m e g a l a p í t o t t a a Time magazint.

évi összes bevételnek m a j d n e m a kétszeresét je­

A Time á t ü t ő s i k e r é t h a m a r o s a n , 1 9 3 0 - b a n a For­

lenti. A hollywoodi filmeket rendszeresen n é z ő

tune c í m ű ü z l e t i m a g a z i n , m a j d 1 9 3 6 - b a n a Life

k ö z ö n s é g l é t s z á m á t n ö v e l i a v i d e o k é s z ü l é k e k és

f o t ó m a g a z i n l é t r e h o z á s a k ö v e t t e . A 2 0 . század

ú j a b b a n a D V D - l e j á t s z ó k t e r j e d é s e is.

f o l y a m á n a T i m e I n c . h a t a l m a s média-részvény­ társasággá n ö v e k e d e t t ,

a m e l y m a g á b a n foglalta

tévé- é s r á d i ó á l l o m á s o k , v a l a m i n t z e n e i stúdiók e g é s z sorát, az ó r i á s i W a r n e r B r o t h e r s film- és

„Szupervállalatok"

a n i m á c i ó s b i r o d a l m a t , t o v á b b á a világ e l s ő 24

2 0 0 0 j a n u á r j á b a n a világ k é t l e g h a t a l m a s a b b m é ­ diavállalatának

összeolvadásával

megvalósult

a

v a l a h a látott l e g n a g y o b b v á l l a l a t i fúzió. E g y 3 3 7

ó r á s h í r c s a t o r n á j á t , a C N N - t is. A fúzió i d e j é n a T i m e W a r n e r é v i f o r g a l m a 2 6 m i l l i á r d d o l l á r volt, m a g a z i n j a i t h a v o n t a 1 2 0 m i l l i ó e l ő f i z e t ő olvasta,

és a vállalat t u l a j d o n á b a n v o l t 5 7 0 0 f i l m n e k , va­

p r o d u k c i ó s t e r v e i n e m n y ú j t a n a k g a r a n c i á t ha­

lamint a l e g n é p s z e r ű b b h á l ó z a t i t e l e v í z i ó - m ű s o ­

sonlóan kirobbanó kasszasiker elérésére, és az

rok közül jó n é h á n y n a k a f o r g a l m a z á s i j o g a .

internetszolgáltatási

iparágban

egyre

élesedik

Míg a T i m e W a r n e r t ö r t é n e t é b e n v i l á g o s a n tük­

a verseny, egyes e l e m z ő k a z o n t ű n ő d n e k , h o g y

röződik a t á v k ö z l é s i iparág á l t a l á n o s f e j l ő d é s e és

m e n n y i r e l e h e t b i z t o s a világ l e g n a g y o b b m é d i a ­

2 1 . század e l e j é n k i a l a k u l t h e l y z e t e , a z A m e r i c a

vállalatának jövője.

Online f e l e m e l k e d é s e

az

új média

kialakulásá­

A z A O L é s a T i m e W a r n e r f ú z i ó j á n a k követ­

ról mutat tipikus k é p e t az i n f o r m á c i ó k o r á b a n .

k e z m é n y e i m é g egy ideig n e m l e s z n e k v i l á g o s a n

Az 1982-ben alapított A O L eredetileg betárcsá­

láthatók, de máris kirajzolódnak két ellentétes

zós internet-hozzáférést n y ú j t o t t

előfizetőinek,

tábor körvonalai: vannak, akik izgalmas új tech­

a telefonszolgáltatásoknál megszokott időalapú

n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k n y i t á n y á t látják a z egyesü­

számlázással. A z e l ő f i z e t ő k s z á m a 1 9 9 4 - r e elér­

lésben, m á s o k viszont aggódnak az ilyen óriási

te az egymillió főt, m a j d m i u t á n a v á l l a l a t 1 9 9 6 -

vállalatok d o m i n a n c i á j a miatt a médiában. Az

ban áttért a rögzített h a v i e l ő f i z e t é s i díj f e j é b e n

összeolvadás lelkes hívei fontos l é p é s n e k tekin­

nyújtott k o r l á t l a n i n t e r n e t h a s z n á l a t i l e h e t ő s é g e k

t i k ezt a fúziót o l y a n „ s z u p e r v á l l a l a t o k " m e g ­

biztosítására, e z n é g y é s fél m i l l i ó r a e m e l k e d e t t .

t e r e m t é s e felé a m é d i á b a n , a m e l y e k a z i n t e r n e t

A felhasználók s z á m á n a k f o l y t a t ó d ó n ö v e k e d é ­

útján bármely kívánt időpontban közvetlenül az

sével - szolgáltatásait 1 9 9 7 - b e n m á r n y o l c m i l l i ó ­

o t t h o n o k b a k é p e s e k továbbítani az e m b e r e k által

nyi előfizető v e t t e i g é n y b e - a v á l l a l a t k ü l ö n b ö z ő

igényelt tájékoztató és szórakoztató tévéműsoro­

összeolvadások, k i s e b b c é g e k f e l v á s á r l á s a és tár­

kat, f i l m e k e t é s z e n e i a n y a g o k a t .

sulások k i a l a k í t á s a r é v é n a l e g n a g y o b b i n t e r n e t ­ szolgáltatóvá vált é s m é g j o b b a n m e g s z i l á r d í t o t t a helyzetét. A n é m e t B e r s t e l m a n n c é g g e l 1 9 9 5 - b e n közösen végrehajtott a k c i ó j a , m e l y n e k s o r á n meg­ vásárolták a C o m p u S e r v e és a N e t s c a p e v á l l a l a ­ tokat, a z A O L E u r o p e m e g a l a p í t á s á h o z v e z e t e t t , majd a S u n M i c r o s y s t e m s c é g g e l k ö t ö t t s z ö v e t s é g lehetővé tette a z A O L s z á m á r a , h o g y b e l é p j e n a z e-kereskedelem b i r o d a l m á b a is. A két

óriásvállalat

fúziójának

a

Warner b i r o d a l o m l é t r e h o z á s a volt, a m e l y b e n a CNN, az H B O és a W a r n e r B r o t h e r s t e l e v í z i ó s csatornáinak n é z ő i egy t e t ő a l á k e r ü l t e k a z A O L 24 millió előfizetőjével és a m a g a z i n o k 1 2 0 m i l ­ lió olvasójával. A z ö s s z e v o n á s a z o n b a n k o m o l y nehézségekkel járt. A z A O L n e m v o l t k é p e s tel­ jesíteni a m b i c i ó z u s c é l j a i t s e m a z e l ő f i z e t ő k szá­ ma, s e m a n y e r e s é g t e k i n t e t é b e n , s a f i l m i p a r és az i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a k o m b i n á c i ó j á t ó l várt eredmények l a s s a n v á l t a k v a l ó r a . A m i k o r a b e ­ fektetők e l k e z d t é k e g y b e v e t n i e l v á r á s a i k a t azzal, amit a r é s z v é n y t á r s a s á g v a l ó b a n el t u d o t t é r n i , a médiaóriásnak a z z a l a k ö z v e t l e n v e s z é l l y e l kel­ feloszlani.

sulása valóban kívánatos lenne. Ahol a gondolat lelkes

támogatói

á l m a i k m e g v a l ó s u l á s á t látják,

ott a b í r á l ó k r é m á l o m b e k ö s z ö n t é s é t ő l t a r t a n a k . A h o g y a m é d i a - r é s z v é n y t á r s a s á g o k egyre j o b b a n koncentrálódnak,

centralizálódnak

és

globális

h a t ó k ö r ű v é v á l n a k , j ó o k u n k l e h e t a g g ó d n i azért, h o g y a m é d i á n a k a s z ó l á s s z a b a d s á g , az ö n k i f e ­

eredménye

350 milliárd d o l l á r o s m u l t i n a c i o n á l i s A O L - T i m e

lett s z e m b e n é z n i e ,

N e m m i n d e n k i ért e g y e t a z o n b a n a b b a n , h o g y az ilyen szupervállalatok eszméjének megvaló­

hogy kénytelen lesz máris

2 0 0 2 - b e n a v á l l a l a t m a j d n e m száz­

milliárd d o l l á r o s v e s z t e s é g e t j e l e n t e t t b e , s e n n e k következtében 2 0 0 3 - b a n n e v é b ő l e l t á v o l í t o t t á k az AOL b e t ű s z ó t .

j e z é s és a t á r s a d a l m i v i t á k f ó r u m a k é n t b e t ö l t ö t t fontos

szerepe

megnyirbálódhat.

Ha

egyetlen

v á l l a l a t t a r t h a t j a e l l e n ő r z é s e alatt a t a r t a l o m i p a r t - a t é v é m ű s o r o k , a z e n e i p r o d u k c i ó k , a f i l m e k és a h í r a n y a g o k e l ő á l l í t á s á t -, valamint a t e r j e s z t é s e s z k ö z e i t is, e z i g e n n a g y h a t a l o m m a l j á r ó pozí­ c i ó t b i z t o s í t s z á m á r a . M ó d j á b a n á l l a saját ter­ m é k e i n e k e l ő n y b e n r é s z e s í t é s e (az á l t a l a h í r e s s é tett é n e k e s e k é s m á s s z t á r o k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ) , ö n c e n z ú r á t g y a k o r o l h a t ( k i h a g y v a p é l d á u l a hír­ a d á s o k b ó l b á r m i t , a m i r o s s z fényt v e t h e t a saját v á l l a l a t a i r a v a g y a t á m o g a t ó i r a ) , és „ k e r e s z t m e g b í z á s o k k a l " t á m o g a t h a t j a a saját b i r o d a l m á n b e ­ lül készülő produkciókat,

hátrányos

helyzetbe

h o z v a azokat, a k i k h a t ó k ö r é n k í v ü l m a r a d n a k . Az a vízió, hogy az internet is n é h á n y médiakonglomerátum kezébe kerülhet, éles ellentét­ b e n áll a s z a b a d és k o r l á t l a n e l e k t r o n i k u s világ eszméjével, amit az internet lelkes hívei még né­ h á n y évvel ezelőtt is hirdettek. Korai fejlődési

M a úgy t ű n i k , h o g y a z A O L h a n y a t l á s a meg­

szakaszában az internetet sokan olyan individua-

állt és a cég s t a b i l i z á l ó d o t t , s i k e r e k e t k ö n y v e l v e

l i s z t i k u s b i r o d a l o m n a k t e k i n t e t t é k , a h o l a nagy­

el az o l y a n h a g y o m á n y o s m é d i a v á l l a l k o z á s o k ­

vállalatok h a t a l m á n kívül e s ő virtuális térben a

ban, m i n t a k á b e l t e l e v í z i ó és a filmipar. A vál­

felhasználók szabadon barangolhatnak, informá­

lalat k ö z v e t l e n n y e r e s é g e i 2 0 0 0 u t á n e l s ő s o r b a n

ciót keresve és megosztva egymással, m i k ö z b e n

A gyűrűk

s i k e r é n e k vol­

ú j k a p c s o l a t o k a t t e r e m t h e t n e k é s ú j t í p u s ú inter­

tak k ö s z ö n h e t ő k . M i v e l a z o n b a n a T i m e W a r n e r

akciókra nyílik lehetőségük. A részvénytársasági

ura

című

filmtrilógia

15. F E J E Z E T

Rupert Murdoch ausztráliai születésű vállalkozó a I |

nevű műholdas és kábeltelevízió-láncot, amely a

világ egyik l e g n a g y o b b médiabirodalmának feje.

kezdeti n e h é z s é g e k után kereskedelmileg szintén

Holdingja, a News Corporation öt kontinensen ki-

sikeresnek bizonyult.

lene különböző médiavállalatot foglal m a g á b a n .

tulajdonában van t o v á b b á a h o n g k o n g i székhe­

64 százalékban

Murdoch

I 2 0 0 1 - b e n a News Corporation forgalma 1 6 , 5 mil­

lyű Star TV hálózat is, melynek bevallott célja „az

liárd f o n t o t t e t t ki és alkalmazottainak száma 34

e g e k u r a l m a " a műholdas műsorközlésben a Ja­

I ezer f ő volt.(BBC 2 0 0 1 . július 1 6 . ) , 2 0 0 4 o k t ó b e -

pántól Törökországig húzódó területen, beleértve

? rében pedig az ABC News már a c é g c s o p o r t évi I

Murdoch a News Corporation elnevezésű vál| lalatát Ausztráliában |

alapította

meg,

majd

India és Kína óriási piacát. Ez a hálózat jelenleg öt csatornával működik, melyek egyike a BBC világ­

29 milliárd f o n t o s forgalmáról számolt be.

híradója

(BBC World News).

az

1 9 8 5 - b e n Murdoch 5 0 százalékos érdekeltséget

1 9 6 0 - a s években megjelent a brit és az amerikai

szerzett a Twentieth Century Fox filmvállalatban,

piacokon is. 1 9 6 9 - b e n Nagy-Britanniában megvá­

amely t ö b b mint kétezer film forgalmazási jogá­

sárolta a News of the World és a Sun című lapo­

nak tulajdonosa. Az általa l é t r e h o z o t t Fox Broad­

kat, majd az 1 9 7 0 - e s évek közepén a New York

casting C o m p a n y 1 9 8 7 - b e n kezdte meg működé­

Post bekebelezésével kövezte ki az utat birodal­

sét, és az ABC, a CBS és az NBC után a negyedik

m á n a k további felvásárlások útján megvalósított

l e g n a g y o b b televíziós hálózattá vált az Egyesült

óriási mértékű kiterjesztéséhez. A News Corpo­

Államokban. Murdoch ma huszonkét amerikai te­

ration birtokában egyedül az USA-ban ma t ö b b

levízióállomás tulajdonosa, melyeknek a műsorai

mint 1 3 0 napilap van. Ezeknek az újságoknak a

együttesen az

többségét

lapokká

40 százalékába j u t n a k el. Ellenőrzése alá tartozik

formálta át, amelyek elsősorban három t é m á r a , a

t o v á b b á h u s z o n ö t magazin, beleértve a népszerű

Murdoch

szenzációhajhász

Egyesült Államok háztartásainak

szex, a b ű n ö z é s és a sport világára koncentrálnak.

TV Guide című műsorkalauzt, és 1 9 8 7 - b e n meg­

A Sun például igen sikeressé vált és ma a legna­

vásárolta az amerikai Harper and Row kiadóválla­

g y o b b előfizetői kört mondhatja m a g á é n a k a vi­

latot, amely ma a HarperCollins nevet viseli.

lág valamennyi angol nyelvű napilapja között: a

Az utóbbi években Murdoch nagy összegeket

2 0 0 4 közepén 3,4 millió példányban j e l e n t m e g .

fektetett be a komoly nyereségeket h o z ó digitá­

Az 1 9 8 0 - a s években Murdoch b e h a t o l t a tele­

lis műholdas televíziózás területén, különösen a

víziózás területére is, és m e g a l a p í t o t t a a Sky TV

Sky c s a t o r n a tulajdonosaként, amely élő közve­ títéseket nyújt különböző kiemelkedő sportese­ ményekről, köztük az első osztályú kosárlabda- és futballmérkőzésekről. Murdoch szerint az újabb médiapiacokra való b e t ö r é s h e z a sportközvetíté­ sek alkotják a News Corporation „faltörő kosát" ( H e r m a n - M c C h e s n e y 1 9 9 7 ) . Mivel a sportesemé­ nyeket az e m b e r e k élő közvetítésben szeretik néz­ ni, a szolgáltatások igénybevételekor szívesen vá­ lasztják az „alkalmankénti fizetés" (pay-per-view) rendszerét, ami mind Murdoch, mind hirdetői számára nyereséges m e g o l d á s . Mivel a sport irán­ ti kereslet gyakran h á t t é r b e szorít más eseménye­ ket, a kulcsfontosságú s p o r t e s e m é n y e k közvetíté­ si j o g a i é r t igen intenzív versengés folyik a News Corporation és más médiabirodalmak között. A kormányok g o n d o k a t o k o z h a t n a k Murdochnak, mivel - legalábbis saját határaikon b e l ü l - t ö r ­ vényeket h o z h a t n a k a t ö b b s z ö r ö s tulajdon korlá­ tozására,

annak

megakadályozása

érdekében,

hogy t ö b b újság és tévéállomás legyen ugyan­ a n n a k a vállalatnak a tulajdonában. Az Európai Unió szintén kifejezésre j u t t a t t a aggályait az igen ! nagy médiavállalatok d o m i n á n s pozícióba kerü­ lésével kapcsolatban. Murdoch hatalma azonban |

nem könnyen korlátozható, mivel birodalma glo­

d o c h -, tapsolunk! A News Corporation - fejezte

bális kiterjedésű. Elég súlyt képvisel a kormányok

be g o n d o l a t m e n e t é t - nagy reményekkel tekint

befolyásolásához is, a z o n b a n a távközlési iparág

az ezekkel a ragyogó képességű vállalkozókkal ki­

természetéből adódik, hogy egyszerre mindenütt

alakítandó hosszú távú partnerkapcsolatok e l é "

jelen van és sehol sincs: Murdoch hatalmi bázisa

(Murdoch 1 9 9 4 ) .

igen nagy, ám egyszersmind m e g f o g h a t a t l a n . Egy

1994

októberében

tartott

beszédében

Murdoch egy ideig a világon valaha látott leg­ n a g y o b b médiaszervezet ura volt. 1 9 9 5 - b e n azon­

Murdoch felvette a kesztyűt azoknak a kihívásá­

ban megelőzték, amikor a Disney C o m p a n y és az

val szemben, akik médiabirodalmában fenyege­

ABC összeolvadt. A Disney akkori elnöke, Michael

tést látnak a demokráciára és a szólásszabadságra

Eisner világossá t e t t e , hogy versenybe kíván száll­

nézve. „Mivel a kapitalisták mindig megpróbálják

ni

hátba döfni e g y m á s t - j e l e n t e t t e ki Murdoch -, a

Murdoch válasza erre így szólt: „ M o s t kétszer ak­

Murdoch-kal Ázsia gyorsan

bővülő piacain.

piac szabadsága megakadályozza a monopóliu­

korák, mint é n " . Azután h o z z á t e t t e : „ N a g y o b b

mok kialakulását. M o n o p ó l i u m o k valójában csak

c é l p o n t " . Az AOL és a Time Warner fúziója, amiről

ott létezhetnek, ahol a kormányzatok t á m o g a t j á k

f e n t e b b volt szó, újabb c é l p o n t o t j e l e n t Murdoch

őket. Mi a News Corporation berkeiben - folytat­

számára, de világosnak látszik, hogy ő n e m fog

ta - felvilágosultak vagyunk." Murdoch felfedez­

megijedni a kihívástól. A Disney, a Time Warner

te, hogy Indiában tudták fogni a Star-hálózat te­

és a Viacom főigazgatói mindannyian kifejezésre

levíziós közvetítéseit, ezért magánvállalkozók ez­

j u t t a t t á k , hogy Murdoch az a m é d i a m á g n á s , akit

rei fektették be a pénzüket műholdvevő a n t e n n á k

a l e g j o b b a n tisztelnek, akitől a l e g j o b b a n félnek,

vásárlásába, és illegálisan terjesztették a Star mű­

és akinek a lépéseire a leginkább figyelnek (Her-

sorait. „Nos, mi m á s t t e h e t n é n k - m o n d t a Mur-

man-McChesney 1 9 9 7 ) .

médiaóriások é s r e k l á m b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s a

alapulnak, hogy a gondolatok szabad áramlását,

azonban

szkeptikus

kicserélését és megvitatását korlátozások nélkül

megfigyelők a m i a t t a g g ó d n a k , h o g y a r é s z v é n y ­

b i z t o s í t ó k ö z s z f é r a o l y a n é r t é k e t k é p v i s e l a társa­

társaságok h a t a l m á n a k

dalom számára, amiről n e m szabad lemondani.

mindezt

veszélyezteti.

A

növekedése

„a vállalat

üzeneteinek" k i v é t e l é v e l m i n d e n m á s t e l n y o m ­

F o n t o s é s z b e n t a r t a n u n k a z o n b a n , h o g y a tár­

hat az i n t e r n e t e n , és a h h o z v e z e t h e t , h o g y az in­

sadalom világában kevés dolog elkerülhetetlen.

ternet is c s u p á n e l ő f i z e t ő k s z á m á r a h o z z á f é r h e ­

Az információforrások és az elosztási csatornák

tő, lehatárolt t a r t o m á n n y á v á l i k .

teljes e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó k í s é r l e t e k - v a g y a

Az egymással ü t k ö z ő v é l e m é n y e k és várakozá­

monopóliumok

kialakulásának

megakadályozá­

sok helyességét, illetve m e g a l a p o z o t t s á g á t n e h é z

sát s z o l g á l ó t r ö s z t e l l e n e s t ö r v é n y e k , v a g y a z alter­

megítélni: m a j d n e m biztos, h o g y m i n d k é t felfo­

natív utakat kereső médiafelhasználók állhatatos

gásban van n é m i igazság. A m é d i a v á l l a l a t o k ösz-

t i l t a k o z á s a és k r e a t í v f e l l é p é s e i m i a t t - r i t k á n si­

szeolvadása és a t e c h n o l ó g i a i fejlődés m i n d e n bi­

keresek. A médiafogyasztók n e m a nagyvállalati

zonnyal t o v á b b fogja b ő v í t e n i a z o k a t a m ó d o k a t ,

érdekeknek megfelelően könnyedén manipulál­

ahogyan a t á v k ö z l é s és a s z ó r a k o z t a t á s v i l á g a ma

h a t ó „kulturális k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k " , s a k ü l ö n ­

szerveződik,

b ö z ő médiaformák és a tartalom választékának

v a l a m i n t a fogyasztói l e h e t ő s é g e k

választékát is. M i n t a h o g y a f i l m és a p o p z e n e

kibővülésével

korai ú t t ö r ő i n e k f e l l é p é s é t k ö v e t t e a t e l e v í z i ó s

egyre

párhuzamosan

az

hálózatok és a z e n e i p a r k i a l a k u l á s a , u g y a n ú g y

ö n á l l ó b b a n é r t é k e l i k és é r t e l m e z i k a h o z z á j u k el­

az internet k o r a is r a d i k á l i s v á l t o z á s o k a t h o z m a ­

jutó üzeneteket és tájékoztatást.

kiszolgáltatottabbá válnak,

emberek nem hanem

egyre

gával a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k t o v á b b i fejlődése t e r é n : az e l k ö v e t k e z e n d ő é v e k b e n a kö­ zönségnek j ó v a l n a g y o b b v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e i lesznek a b b a n , h o g y m i t és m i k o r f o g y a s s z o n . A koncentrált

médiabirodalmak

dominanciájával

kapcsolatos a g g o d a l m a k a z o n b a n n e m m e g a l a ­ pozatlanok. E g y e s b e s z á m o l ó k s z e r i n t m á r m a i s előfordul, h o g y a m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k igye­ keznek

elkerülni

a

partnervállalataikra

nézve

kedvezőtlen h í r e k n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t . A z internet s z a b a d s á g á n a k é s n y i t o t t s á g á n a k fenn­ tartása m e l l e t t s z ó l ó é r v e k a z o n a m e g g y ő z ő d é s e n

Médiaimperializmus? Az

iparosodott

országok

és

mindenekelőtt

az

Egyesült Államok kiemelkedő pozíciója a média előállításában lőt

arra

és

vezetett,

terjesztésében hogy

sok

megfigye­

médiaimperializmusról

b e s z é l j e n e k (lásd p é l d á u l H e r m a n - M c C h e s n e y 1 9 9 7 ) . E felfogás s z e r i n t egy i l y e n i m p e r i a l i s t a kulturális b i r o d a l o m máris létrejött. A kevésbé fejlett o r s z á g o k k ü l ö n ö s e n e s e n d ő e k e b i r o d a l o m

A Közel-Keleten az al-Dzsazíra vált az egyik l e g n é p s z e r ű b b c s a t o r n á v á .

hódító

törekvéseivel

szemben,

mivel

kulturá­

b e n b e j e l e n t e t t é k egy D i s n e y - p a r k felépítésének

lis f ü g g e t l e n s é g ü k f e n n t a r t á s á h o z h i á n y o z n a k a

terveit H o n g k o n g b a n is. A 3,5 m i l l i á r d dolláros

m e g f e l e l ő erőforrásaik.

b e r u h á z á s s a l k é s z ü l ő p a r k n a g y r é s z t a z amerikai

A világ h ú s z l e g n a g y o b b m é d i a k o n g l o m e r á t u ­

m i n t á k a t fog k ö v e t n i , b á r h e l y e t k a p n a k benne

m á n a k központjai kivétel nélkül az iparosodott

a h e l y i k u l t ú r a egyes e l e m e i is. A h o g y a Disney-

országokban helyezkednek

p a r k o k e l n ö k e m e g j e g y e z t e , ez m é g c s a k a kez­

el,

s

többségük

az

Egyesült Államokban található. Az A O L - T i m e

det: „Ha egy 1,3 m i l l i á r d l a k o s s á g ú országban

Warner, a D i s n e y - A B C és a V i a c o m m é d i a b i r o ­

c s a k e g y e t l e n egy D i s n e y - p a r k v a n , e z a z USA

dalmak m i n d amerikaiak.

számos

c s u p á n 2 8 0 m i l l i ó e m b e r s z á m á r a létrehozott

fel -

öt ilyen intézményével összehasonlítva n e m is

Ezek mellé

nagy média-részvénytársaság

sorakozik

a

keretes írásunkban bemutatott Murdoch-biroda-

o l y a n j ó a r á n y " ( i d é z i G i t t i n g s 1 9 9 9 ) . Mindazon­

l o m m e l l e t t - Á z s i á b a n é s E u r ó p á b a n is. K ö z ü l ü k

á l t a l itt n e m c s u p á n a n é p s z e r ű b b szórakozta­

is kiemelkedik a japán S o n y Corporation, mely­

t á s i f o r m á k r ó l v a n s z ó . E g y e s e k s z e r i n t a világ

n e k a t u l a j d o n á b a k e r ü l t a C B S R e c o r d s és a C o ­

h í r a d á s a i fölött a n a g y n y u g a t i hírügynökségek

l u m b i a P i c t u r e s v á l l a l a t is, a n é m e t B e r t e l s m a n n -

á l t a l g y a k o r o l t e l l e n ő r z é s b i z t o s í t j a az „első vi­

csoport, amely az R C A Records és más amerikai

lág" s z e m l é l e t é n e k m e g h a t á r o z ó j e l e n l é t é t a tá­

kiadóvállalatok egész sorának a tulajdonosa, to­

j é k o z t a t á s t a r t a l m á n a k k i a l a k í t á s á b a n . M á s o k azt

vábbá a Mondadori kiadóvállalat, amely a Silvio

h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a h í r m ű s o r o k b a n a fejlődő

B e r l u s c o n i o l a s z m i n i s z t e r e l n ö k , a világ n e g y v e n

világ

l e g g a z d a g a b b e m b e r é n e k egyike (lásd 11. fejeze­

vagy k a t o n a i k o n f l i k t u s o k i d e j é n kap figyelmet,

tet, a 3 0 3 . o l d a l o n ) t u l a j d o n á b a n l é v ő t e l e v í z i ó s

az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a h í r m ű s o r o k napi

r é s z v é n y t á r s a s á g e l l e n ő r z é s e alatt áll.

k r ó n i k á i e g y é b k é n t n e m t é r n e k k i a f e j l ő d ő világ

Az e l e k t r o n i k u s m é d i a k ö z v e t í t é s é v e l a nyuga­

főként

különböző

katasztrófák,

válságok

eseményeire.

ti kultúra termékei kétségkívül máris igen széles

A n y u g a t i és k ü l ö n ö s e n az a m e r i k a i kultúra

k ö r b e n e l t e r j e d t e k e g é s z b o l y g ó n k o n . M i n t lát­

g l o b á l i s t e r j e s z k e d é s e egyes r é g i ó k b a n elutasítás­

tuk, a z a m e r i k a i f i l m e k m e g t a l á l h a t ó k m i n d e n ü t t

sal t a l á l k o z i k , és a világ s o k r é s z é n hozzájárult az

a világon, a h o g y a n a n y u g a t i p o p z e n e is. 1 9 9 9 -

Amerika-ellenes érzületek kialakulásához.

MÉDIA

483

Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése

a r a b n y e l v ű h í r c s a t o r n á j a , a z a l - D z s a z í r a televí­

A globális

kat. M a a z 1 9 9 6 - b a n K a t a r b a n a l a p í t o t t al-Dzsa­

A K ö z e l - K e l e t l e g n a g y o b b és l e g t ö b b e t v i t a t o t t zió n a p i h u s z o n n é g y ó r á b a n k ö z v e t í t h í r m ű s o r o ­

m é d i a h a t a l m a és

óriási befolyása

kétségbevonhatatlan, m i n d e n o r s z á g b a n v a n n a k

zíra m ű k ö d t e t i a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő h á l ó z a t i

azonban o l y a n erők, a m e l y e k l e l a s s í t h a t j á k a h e ­

h í r s z o l g á l a t o t az a r a b o r s z á g o k és a világ a r a b u l

lyi média m e g h ó d í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k e t ,

b e s z é l ő k ö z ö s s é g e i s z á m á r a . E g y e s b í r á l ó i sze­

és olyan m ó d o n f o r m á l h a t j á k a m é d i a t e r m é k e ­

rint az al-Dzsazíra túlságosan szenzációhajhász

ket, hogy a z o k a h e l y i kultúrát, h a g y o m á n y o k a t

m ű s o r p o l i t i k á t folytat, túl s o k e r ő s z a k o s és ér­

és prioritásokat t ü k r ö z z é k . A v a l l á s , a h a g y o m á n y

z e l m i t ö l t é s ű felvételt s u g á r o z a h á b o r ú s z ó n á k ­

és a n é p e k g o n d o l k o d á s m ó d j a e g y a r á n t e r ő s e n

ból, továbbá aránytalanul sok műsoridőt biztosít

fékezheti a m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s i f o l y a m a t á t , s

a f u n d a m e n t a l i s t a és s z é l s ő s é g e s c s o p o r t o k n a k .

a helyi s z a b á l y o z á s o k és a b e l f ö l d i m é d i a i n t é z ­

Politikai műsorai igen népszerűek, de kulturális,

mények is fontos s z e r e p h e z j u t h a t n a k a g l o b á l i s

sport- és e g é s z s é g ü g y i t é m á k k a l foglalkozó adá­

médiaforrások h a t á s á n a k k o r l á t o z á s á b a n . A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a á l t a l az i s z l á m or­

sai is h o z z á j á r u l n a k a c s a t o r n a k ö z ö n s é g é n e k n ö ­ veléséhez.

szágokban k i v á l t o t t r e a k c i ó k v i z s g á l a t a a l a p j á n

A nyugati televíziók által közvetített m ű s o r o k

Ali M o h a m m a d i ( 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z

t é m á i é s ü z e n e t e i e g y e s i s z l á m o r s z á g o k b a n fe­

államhatárokon á t n y ú l ó n e m z e t k ö z i e l e k t r o n i ­

s z ü l t s é g e t k e l t e n e k . K ü l ö n ö s e n s o k vitát válta­

kus b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s á t s o k i s z l á m o r s z á g

nak ki a n ő k diszkriminációjával és az e m b e r i

hangadó k ö r e i k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k é s n e m z e t i

jogokkal

érdekeik f e n y e g e t é s e k é n t fogják fel. M o h a m m a ­

például n e m támogatja többé a B B C arab nyelvű

kapcsolatos

kérdések:

Szaúd-Arábia

di szerint a k ü l s ő m é d i a f o r m á k b e h a t o l á s á v a l

adását, m i v e l a B B C - n e k az e m b e r i jogok helyze­

szemben m e g n y i l v á n u l ó e l l e n á l l á s a l e t o m p í t o t t

tével foglalkozó m ű s o r a i t i l l e t ő e n aggályai van­

bírálatoktól a n y u g a t i m ű h o l d a k k ö z v e t í t é s é v e l

nak. Három iszlám országban - Iránban, Szaúd-

terjesztett m ű s o r o k v é t e l é n e k h a t á r o z o t t b e t i l t á ­

A r á b i á b a n és M a l a j z i á b a n - b e t i l t o t t á k a n y u g a t i

sáig terjed. A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a e l l e n i reak­

m ű h o l d a s h á l ó z a t o k televízió-műsorainak véte­

ciókban é s a z e g y e s o r s z á g o k e z z e l k a p c s o l a t b a n

lét. A l e g h a t á r o z o t t a b b a n I r á n l é p fel a n y u g a ­

tett l é p é s e i b e n n a g y r é s z t a n y u g a t i g y a r m a t o s í ­

ti m é d i á v a l s z e m b e n , a m i t az ország vezetői a

tás örökségére és a m o d e r n i z m u s t é r h ó d í t á s á r a

„kulturális k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s " forrásának és

adott á l t a l á n o s v á l a s z o k t ü k r ö z ő d n e k . A m é d i a

a nyugati fogyasztói értékek s z ó c s ö v é n e k nyilvá­

globalizálódásával k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e l e m z é ­

nítanak.

sekor M o h a m m a d i h á r o m tág k a t e g ó r i á b a s o r o l t a az iszlám országokat, a „ m o d e r n i s t a " , a „ v e g y e s " és a „ h a g y o m á n y k ö v e t ő " b e á l l í t o t t s á g ú á l l a m o k megkülönböztetésével.

Az ilyen erős reakciók a z o n b a n a kisebbséget alkotják. M o h a m m a d i v i z s g á l a t a i a z z a l a követ­ keztetéssel

zárultak,

hogy

az

iszlám

országok

- noha a média globalizálódására ellenállással

Az i s z l á m v i l á g b a n a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k leg­

vagy m á s utak keresésére irányuló kísérletekkel

nagyobb r é s z é t e g é s z e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é i g

válaszoltak - kultúrájuk egyes vonásai tekinteté­

a nemzeti h a t á r o k o n b e l ü l á l l í t o t t á k e l ő , és a h u ­

ben többnyire hajlamosak bizonyos módosítások

szonegy ország r é s z v é t e l é v e l l é t r e h o z o t t A r a b s á t

b e v e z e t é s é r e , é p p e n a saját k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k

nevű p á n a r a b m ű h o l d a s m ű s o r k ö z l ő h á l ó z a t o n

fenntartása

keresztül t e r j e s z t e t t é k . A m ű s o r t e r j e s z t é s l i b e r a ­

„hagyománykövető irányzat", amit például Irán

lizálása és a g l o b á l i s m ű h o l d h á l ó z a t o k h a t a l m a

és S z a ú d - A r á b i a k é p v i s e l , f o k o z a t o s a n talajt ve­

érdekében.

Mohammadi

szerint

a

azonban á t a l a k í t o t t a a t e l e v í z i ó z á s k ö r v o n a l a i t az

szít az a l k a l m a z k o d á s és a m o d e r n i z á l á s s z ü k s é ­

iszlám v i l á g b a n is. A z 1 9 9 1 - e s ö b ö l h á b o r ú ese­

gességét valló törekvésekkel s z e m b e n ( M o h a m ­

ményei a g l o b á l i s m é d i a i p a r f i g y e l m é n e k k ö z é p ­

madi 1998).

pontjába á l l í t o t t á k a K ö z e l - K e l e t e t , s j e l e n t ő s e n befolyásolták a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t és a hír­ fogyasztást a r é g i ó n b e l ü l is. G y o r s ü t e m b e n t o ­ vábbi m ű h o l d a k j e l e n t e k m e g : 1 9 9 3 - r a B a h r e i n , Egyiptom, S z a ú d - A r á b i a , K u v a i t , E g y e s ü l t A r a b Emírségek, T u n é z i a és J o r d á n i a is f e l b o c s á t o t t a a maga m ű h o l d j á t , és az é v t i z e d végéig a l e g t ö b b iszlám ország m e g t e r e m t e t t e a saját m ű h o l d a s csatornáit, v a l a m i n t a g l o b á l i s m é d i a h á l ó z a t o k ­ hoz való h o z z á f é r é s l e h e t ő s é g é t .

KÖVETKEZTETÉSEK Egyénenként n e m irányíthatjuk a technológia fejlődését, és a v á l t o z á s o k i j e s z t ő s e b e s s é g g e l zú­ dulnak ránk,

egész életünket befolyásolva.

Az

„ i n f o r m á c i ó s s z u p e r s z t r á d a " g y a k r a n i d é z e t t esz­ méje szabályos elrendezésű „országutak" rend­ s z e r é r e utal, a z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s a i a z o n b a n

484

15. F E J E Z E T

g y a k r a n á t t e k i n t h e t e t l e n n e k t ű n ő , k a o t i k u s kö­

lis s z á m í t ó g é p e s i n f r a s t r u k t ú r a v á r h a t ó ö s s z e o m ­

rülményeket teremtenek.

lása, az ú g y n e v e z e t t „ 2 0 0 0 . év v í r u s a " (Y2K bug)

A z „ ö s s z e d r ó t o z o t t " világ b e k ö s z ö n t é s e m i n d ­

k ö r ü l a l a k u l t ki, a n a g y p i l l a n a t v i s z o n y l a g ese­

a z o n á l t a l - l e g a l á b b i s e d d i g - n e m járt együtt a

m é n y t e l e n ü l m ú l t el. V é g ü l n e m l á t s z i k valószí­

szkeptikusok által jósolt negatív forgatókönyvek

n ű n e k a k ö n y v e k é s m á s „ e l e k t r o n i k a e l ő t t i " mé­

Semmiféle

d i u m o k n a k a z e l t ű n é s e s e m . E z a k ö n y v például,

„Nagy T e s t v é r " n e m tart s z e m m e l b e n n ü n k e t a z

b á r m i l y e n v a s k o s is, k ö n n y e b b e n k e z e l h e t ő , m i n t

egyikének a megvalósulásával sem.

internet révén: éppen ellenkezőleg, az internet

a m i l y e n a s z á m í t ó g é p e s í t e t t v á l t o z a t a l e n n e . Még

i n k á b b a d e c e n t r a l i z á l ó d á s t és az i n d i v i d u a l i z ­

B i l l G a t e s i s s z ü k s é g e s n e k tartotta, h o g y könyvet

m u s térhódítását segítette elő. Az ezredfordulót

írjon arról, m i l y e n n e k k é p z e l i e l a z ú j h i g h - t e c h

m e g e l ő z ő ó r i á s i f e l b o l y d u l á s d a c á r a , a m i a globá­

világot, m e l y n e k a k i a l a k u l á s á r a s z á m í t .

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A

tömegkommunikációs

eszközök

alapvető

szerepet töltenek be a m o d e r n társadalmak­ ban.

Tömegkommunikációs eszközöknek az

olyan

médiumokat

(a

napilapokat,

magazi­

k ö z l é s i i n n o v á c i ó k é l v o n a l á b a n j e l e n l e g a mob i l t e l e f ó n i a áll. 5. Az internet példátlan szintű

összekapcsoló­

d á s r a é s i n t e r a k t i v i t á s r a nyújt m ó d o t . F e l h a s z ­

n o k a t és m á s s a j t ó t e r m é k e k e t , a t e l e v í z i ó t és

n á l ó i n a k s z á m a i g e n g y o r s a n n ö v e k s z i k szer­

a rádiót, a m o z i t , a v i d e o f e l v é t e l e k e t , CD-ket

te a v i l á g o n , és f o l y a m a t o s a n b ő v ü l az o n l i n e

és más információhordozókat] nevezzük, ame­

v é g e z h e t ő t e v é k e n y s é g e k k ö r e . A z i n t e r n e t iz­

lyek nagy közönséghez jutnak el és jelentős

g a l m a s új l e h e t ő s é g e k e t k í n á l , de e g y e s e k ag­

hatást gyakorolnak az életünkre. A m é d i a n e m

g ó d n a k a m i a t t , h o g y a n é v t e l e n ü l folytatható

c s u p á n s z ó r a k o z t a t á s t nyújt, h a n e m szolgál­

k o m m u n i k á c i ó és a t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s

tatja é s e g y b e n a l a k í t j a i s m i n d a z o k n a k a z in­

e l ő s e g í t é s é v e l a l á á s h a t j a a z e m b e r i kapcsola­

formációknak jelentős részét, amelyeket min­

t o k a t és a k ö z ö s s é g e k e t .

dennapi életünkben felhasználunk.

6. Az utóbbi h á r o m évtized során a médiaipar

2. A k o r a i t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k kö­

g l o b a l i z á l ó d o t t . E b b e n a f o l y a m a t b a n a követ­

zött az ú j s á g o k v o l t a k a l e g f o n t o s a b b a k . E z e k

k e z ő trendek figyelhetők meg: a médiatulaj­

ma is j e l e n t ő s funkciót t ö l t e n e k be, de kiegé­

d o n egyre i n k á b b a n a g y m é d i a k o n g l o m e r á t u ­

szítésként felsorakoztak mellettük más, újabb

m o k k e z é b e n k o n c e n t r á l ó d i k , a magánvállal­

m é d i u m o k is, k ü l ö n ö s e n a t e l e v í z i ó é s a z in­

k o z á s o k h á t t é r b e s z o r í t j á k az á l l a m i m é d i á t , a

ternet.

médiavállalatok működése átnyúlik a nemzeti

3. Az internettől eltekintve, az elmúlt negyven

h a t á r o k o n , a m é d i a t á r s a s á g o k e g y r e változa­

év s o r á n a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s e k é p v i s e l t e a

tosabb

legfontosabb fejleményt. A televíziós műsor­

g y a k o r i b b á v á l i k a c é g e k ö s s z e o l v a d á s a . A glo­

tevékenységeket

közlés kezdetben a legtöbb országban az á l l a m

b á l i s m é d i a i p a r b a n , b e l e é r t v e a z e n é t , a tele­

közvetlen részvételével valósult meg. A mű­

víziót, a m o z i t és a h í r c s a t o r n á k a t is, c s e k é l y

holdak és kábeltelevíziós csatornák azonban

számú

alapvetően megváltoztatják a televíziózás jel­

domináns szerephez.

multinacionális

folytatnak,

és

mind

részvénytársaság

jut

legét: a h o g y m i n d t ö b b c s a t o r n a v á l i k e l é r h e ­

7 . A z a z é r z é s , h o g y m a m i n d a n n y i a n ugyanab­

tővé, megfogyatkozik az állami közszolgálati

b a n az „ e g y e t l e n v i l á g b a n " é l ü n k , n a g y r é s z t a

t e l e v í z i ó k k ö z ö n s é g e és a k o r m á n y o k e l v e s z í ­

m é d i a és a k o m m u n i k á c i ó n e m z e t k ö z i v é vá­

tik e l l e n ő r z é s ü k e t a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k tartal­

l á s á n a k t u l a j d o n í t h a t ó . K i a l a k u l ó b a n v a n egy

m a fölött.

i n f o r m á c i ó s v i l á g r e n d : a z i n f o r m á c i ó s javak

4. Az utóbbi években az új kommunikációs tech­

előállításának,

terjesztésének

és

fogyasztá­

nológiák kifejlődése átalakította a távközlést,

s á n a k n e m z e t k ö z i r e n d s z e r e . M i v e l a z infor­

a szövegek, hangok és képek valamilyen tech­

m á c i ó s v i l á g r e n d b e n a z i p a r o s o d o t t országok

nikai eszköz segítségével történő továbbítását.

k i e m e l k e d ő h e l y z e t b e n v a n n a k , s o k a n azt ál­

A d i g i t a l i z á c i ó , a s z á l o p t i k á k és a m ű h o l d a s

lítják, h o g y a f e j l ő d ő o r s z á g o k a m é d i a i m p e ­

rendszerek együttesen segítik a különféle mé­

rializmus új formáinak vannak kitéve. Számos

diumokat egyesítő multimédia anyagok és az

b í r á l ó a m i a t t aggódik, h o g y a m é d i a hatalmá­

i n t e r a k t í v m é d i a terjedését, a m e l y e k l e h e t ő v é

n a k n é h á n y vállalat vagy befolyásos személy

t e s z i k a z e m b e r e k aktív r é s z v é t e l é t a n n a k ala­

k e z é b e n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s a a l á á s s a a de­

k í t á s á b a n , a m i t n é z n e k vagy h a l l g a t n a k . A táv­

mokrácia működését.

MEDIA

8. A m é d i a h a t á s a i n a k m a g y a r á z a t á r a k ü l ö n f é l e

m a s rámutat a m é d i a szerepére a „közszféra"

elméleteket d o l g o z t a k ki. I n n i s é s M c L u h a n

kialakításában, ahol a k ö z v é l e m é n y formáló­

szerint a m é d i a n a g y o b b m é r t é k b e n befolyá­

dik és a n y i l v á n o s v i t á k z a j l a n a k . B a u d r i l l a r d

solja a t á r s a d a l m a t azáltal, a h o g y a n k ö z v e t í t i

szerint, a k i n e k a n é z e t e i t e r ő s e n b e f o l y á s o l t á k

az üzeneteket, m i n t az ü z e n e t e k tartalmával.

M c L u h a n gondolatai, az új m é d i u m o k , külö­

M c L u h a n szavaival: „ A m é d i u m m a g a a z üze­

n ö s e n a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k t é n y l e g e s e n meg­

net". A t e l e v í z i ó p é l d á u l azért k é p e s e r ő s e n

v á l t o z t a t j á k a z á l t a l u n k t a p a s z t a l t „valóságot".

befolyásolni a z e m b e r e k v i s e l k e d é s é t é s atti­

Thompson

tűdjeit, m e r t e g é s z e n m á s m ó d o n h a t a k ö z ö n ­

eszközök a társadalmi

ségre, m i n t m á s m é d i u m o k , k ö z t ü k a z ú j s á g o k

jaként létrehozták a mindennapi társadalmi

vagy a k ö n y v e k .

érintkezési módoknál korlátozottabb,

9. A fontosabb m é d i a t e o r e t i k u s o k k ö z é t a r t o z i k

szerint

a

tömegkommunikációs i n t e r a k c i ó új

formá­ egyirá­

nyú „közvetett kvázi interakciókat".

Habermas, B a u d r i l l a r d é s T h o m p s o n . H a b e r ­

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Törekedniük kell-e a kormányoknak a műholdas és a kábeltelevízió terjedésének korlátozására a nemzeti kultúrák védelme érdekében? , 2. Vajon alááshatja-e az internet a tekintélyelvű kormányzatok hatalmát? Különbözik-e ebben a tekin­ tetben a régebbi médiumoktól? 3. Ha az Önök számára elérhető egyetlen információforrást a szappanoperák jelentenék, mennyiben ítélnék meg másként a saját országukat? 4. A tulajdonviszonyok koncentrálódása a zeneiparban magával hozta-e a fogyasztók választási lehető­ ségeinek beszűkülését? 5. A kommunikáció globalizálódása vajon a kulturális különbségek elfogadását fogja elősegíteni vagy megszüntetheti ezeket a különbségeket?

AJÁNLOTT OLVASMÁNY Barker, Chris (1999): Television, Globalization and Cultural Identities. Buckingham, Open University Press. Cook, Timothy E. (1998): Governing with the News: The News Media as a Political Institution. Chicago, The University of Chicago Press. Croteau, David - Hoynes, William (2003): Media Society. 3. kiadás, London, Sage. Deacon, David - Pickering, Michael - Golding, Peter -Murdock, Graham (1999): Researching Commu­ nications: A Practical Guide to Methods in Media and Cultural Analysis. London, Arnold. Grossberg, Lawrence -Wartella, Ellen - Whitney, D. Charles (1998): Mediamaking: Mass Media in a Popular Culture. London, Sage. McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris. Slevin, James (2000): The Internet and Society. Cambridge, Polity. Thompson, John (1995): The Media and Modernity. Cambridge, Polity. Watson, James (2003): Media Communication. 3. kiadás, Basingstoke, Macmillan.

INTERNETES FORRÁSOK Foundation for Information Policy Research (UK) http ://www. fipr. org The Modernist Journals Project http://www.modjourn.brown.edu News Watch http://www.newswatch.org OECD ICT http://www.oecd.Org/topic/0,2686,en_2649_37409_l_l_l_l_37409,00.html Theory.org http ://www. theory, org.uk

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek TÚL A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

Étkeztek már valaha McDonald's gyorsétterem­ ben? Valószínűleg igen. Legközelebb, amikor ott lesznek, figyeljék meg, hogyan van megszervez­ ve az étterem! Más vendéglőkkel összehasonlítva az a mindannyiunk számára leginkább szembe­ tűnő különbség, hogy látszólag vagy valójában mennyivel hatékonyabban működik az egész folyamat: éhesen léptünk be és nemsokára jól­ lakva távozunk, alig néhány percet töltve el az étkezéssel. Nincs pincér, aki az asztalunkhoz ve­ zetne és felvenné a rendelésünket: egyenesen a pulthoz megyünk, és ott meg is kapjuk az ételt. Ha ott helyben étkezünk, nincs abrosz és csak a legszükségesebb evőeszközökkel kell beérnünk. A tálcán kívül minden eldobható, amit használ­ tunk, beleértve a csomagolást is, amit az étkezés befejeztével a hulladékgyűjtőhöz viszünk és ki­ dobunk. A McDonald's-nál minden, az étel és a kiszolgálás is könnyen leírható mennyiségi mu­ tatókkal, minden kiszámítható. A McDonald's jelmondata - „jobban jár velünk" (more bang for the buck) - értelmében mindig hangsúlyozottan „értékes" fogások szerepelnek az étlapon, ilyen például a „Big Mac" vagy a „nagy adag" sült krumpli. A kiszolgálás is mérhető gyorsasággal folyik. A McDonald's megalapítója, Ray Kroc azt tűzte ki célul, hogy éttermeiben egy hamburger­ rel és egy turmixszal 50 másodpercnél is rövi­ debb idő alatt szolgálják ki a vendégeket. Ha a pult mögé nézünk, valószínűleg látni fog­ juk, hogy a személyzet minden egyes tagja pon­ tosan meghatározott feladatokat végez: az egyik a sült krumplit készíti, a másik a hamburgereket süti, a harmadik beilleszti a daráithúspogácsákat egy zsemlébe és hozzáteszi a salátát. Azt is meg­ figyelhetik, hogy a folyamat mennyire automa­ tizált: a turmixok egy gombnyomásra készülnek el, a sütők előre beállított hőmérsékleten működ­ nek és a jelzőkészülékek tudatják a személyzet­ tel, mikor van készen az étel. A pénztárgépeken külön gombok vannak minden egyes tételre, ami az étlapon szerepel, így a személyzetnek nem kell megtanulnia az árakat. Ha nemcsak otthon, hanem külföldön is ellá­ togattak már egy McDonald's étterembe, bizo­ nyára észrevették, hogy igen csekély különbség van a hazai és a külföldi éttermek között. A belső dekoráció kicsit eltérő lehet, és a nyelv, amit be­ szélnek, országonként más és más, de az étterem

berendezése, az étlap, a rendelési folyamat, a személyzet egyenruhája, az asztalok, az étel cso­ magolása és a „mosolygós kiszolgálás" gyakor­ latilag mindenütt azonos. A McDonald's világát úgy tervezték meg, hogy egységes és előrelátható legyen mindenütt, akár Londonban, akár Limá­ ban van az étterem. Nem számít, hogy hol van az ember: a McDonald's-ba betérő vendégek tudják, hogy gyors kiszolgálásra és olyan termékekre szá­ míthatnak, amelyek teljesen azonosak több mint harmincezer étteremben, a világ 119 országában (McDonald's 2004). George Ritzer amerikai szociológus (1983, 1993, 1998) azt állítja, hogy a McDonald's élet­ szerű metaforaként szolgál az iparosodott társa­ dalmakban végbemenő változásokra. Szerinte a társadalom „mcdonaldizálódásának" vagyunk tanúi. A „mcdonaldizáció" „az a folyamat, mely­ nek során a gyorséttermek elvei egyre több és több szektorban válnak uralkodóvá az amerikai társadalomban, valamint a világ többi részén is". Ritzer a McDonald's éttermek négy vezérelvét - a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, az egységes­ séget és az automatizálást - használja fel annak megmutatására, hogy társadalmunk az idő mú­ lásával egyre inkább „racionalizálódik". Ritzer gondolkodását erősen befolyásolta Max Weber, akinek a racionalizációval kapcsolatos elméletét részletesebben is tárgyaltuk (a 3 4 - 3 5 . oldalon). Ritzer hangsúlyozta, hogy amikor mondanivaló­ jának illusztrálására éppen a McDonald's példá­ ját választotta ki, nem vezette semmiféle különös megfontolás. Egyszerűen a McDonald's kínálta a leginkább kézenfekvő példát erre a folyamatra, és azon kívül - mint megjegyezte - a „mcdonaldi­ záció" kifejezés jobban hangzik, mint ha például „burgerkingesítésről" vagy „starbuckizálódásról" beszélnénk. Ritzer - hasonlóan elődjéhez, a klasszikus szo­ ciológus Max Weberhez - aggodalommal tekint a racionalizáció káros hatásaira. Azt állítja, hogy a „mcdonaldizálódás" irracionális vonások egész sorát rejti magában, amit ő „a racionalizmus irra­ cionalitásának" nevez. Ezek közé az irracionális vonások közé tartoznak az egészségünknek oko­ zott károk (a „kalóriadús, hizlaló, koleszterinben gazdag, nagy só- és cukortartalmú" étrendből adódóan) és a környezet károsítása is: gondoljunk csak arra a sok csomagolóanyagra, amit minden

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

tevékenységek végrehajtásának legfontosabb esz­ köze a szervezet, vagyis az emberek azonosítha­ tó tagokból álló csoportja, amely összehangolt kollektív tevékenységet végez valamilyen közös cél elérése érdekében (Aldrich-Marsden 1 9 8 8 ) . Szervezetet alkothat olyan emberek kisebb cso­ portja is, akik személyesen ismerik egymást, de amikor szervezetekről beszélünk, legtöbbször nagyobb, személytelen csoportokra gondolunk: szervezetek például az egyetemek, a vallási tes­ tületek és az üzleti részvénytársaságok (például a fejezetünk bevezetésében említett McDonald's gyorsétteremlánc) is. A szervezetek minden tár­ sadalomban az adott társadalomra jellemző vo­ násokat viselnek, és tanulmányozásuk ma a szo­ ciológia főbb feladatai közé tartozik.

egyes étkezés alkalmából kidobunk. A „mcdonaldizálódás" Ritzer szerint mindenekelőtt dehumanizáló hatással jár. Úgy állunk sorban a hambur­ gerünkért, mintha futószalag mellett tartózkod­ nánk, miközben a személyzet a pult túloldalán ugyanazokat a gépies feladatokat hajtja végre újra meg újra, mint a robotok a szerelőszalagnál. A szervezetek tanulmányozása és a velük kap­ csolatos elméletek a szociológia fontos terüle­ tét alkotják. Ezek a kérdések központi szerepet játszottak a szociológia klasszikusa, Max Weber munkásságában is, akinek a gondolataira Ritzer is nagymértékben támaszkodott. Ebben a feje­ zetben megvizsgáljuk, hogy a szociológusok mit mondanak a szervezetekről, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy a laza hálózatokkal jel­ lemzett világunkban még ma is érvényesek-e a Weberéhez hasonló elméletek.

SZERVEZETEK Az emberek gyakran azért alkotnak csoportokat, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, ame­ lyeket máskülönben, önerejükből nem tudnának véghezvinni. Az ilyen együttműködést igénylő

A szervezetek a modern ipari és posztindusztriális társadalmakban erősen formalizáltak. A for­ mális szervezeteket racionálisan tervezik meg adott célok elérése érdekében, gyakran pontosan meghatározott törvények, szabályok és eljárások sorával. A formális szervezetekre az ebben a feje­ zetben később tárgyalandó modern bürokratikus szervezetek nyújtják a legjobb példát. Mint Max Weber az 1920-as években elsőként felismerte (Weber 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) , Európában és Észak-Ame­ rikában hosszú időn keresztül erőteljes trend érvényesült a szervezetek minél nagyobb mér­ tékű formalizálódására. Ez részben annak a kö­ vetkezménye, hogy a formális jelleg gyakran a legális státus kritériumai közé tartozik. Egy fő­ iskola vagy egyetem akkreditálásához például az adott intézménynek pontosan meghatározott és írásban lefektetett követelményeknek kell megfe­ lelnie, amelyek mindent szabályoznak, a tanulói teljesítmények értékelésétől az oktató személyzet kvalifikációján keresztül a tűzvédelmi biztonsá­ gi intézkedésekig. A szervezetek domináns for­ máját ma az egész világon mindenütt a formális szervezetek alkotják. A hagyományok uralta múltban a legtöbb tár­ sadalmi rendszer hosszú idő alatt, spontán fej­ lődött ki, a szokások eredményeként. A szerve­ zeteket ugyanakkor többnyire tudatosan terve­ zik meg, bizonyos célok szem előtt tartásával, és olyan fizikai környezetben hozzák létre, amit éppen ezeknek a céloknak az elérése érdekében alakítanak ki. Azok az épületek, amelyekben a kórházak, főiskolák vagy üzleti vállalkozások működnek, legtöbbször az adott szervezetek te­ vékenységéhez legmegfelelőbbnek vélt környe­ zetet biztosítják. Ma a szervezetek még jóval fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, mint bármikor korábban. Azon kívül, hogy már születésünkkor segítik a világba való belépésünket, végigkísérik

490

16. FEJEZET

egész életünket és közreműködnek az elbúcsúz­ tatásunkban is, amikor meghalunk. Még mielőtt megszületnénk, anyánkat és valószínűleg apánkat is bizonyos mértékig felkészítik a szülői státusra, anyánk terhesgondozásban részesül, amelyeket a kórházak és más egészségügyi szervezetek látnak el. Minden újszülött gyermeket nyilvántartásba vesz valamilyen kormányzati szervezet, amely in­ formációkat gyűjt rólunk a születésünktől a halá­ lunkig. A legtöbb ember ma nem otthon hal meg, ahogy azelőtt szokás volt, hanem kórházban, és minden halálesetet formálisan nyilvántartásba kell vennie a kormányzatnak. Könnyen belátható, hogy a szervezetek ma miért olyan fontosak számunkra. A premodern világban a családok, a közeli rokonok és a szom­ szédok gondoskodtak az emberek legtöbb szük­ ségletéről, az ételről, a gyermekek oktatásáról, a munkáról és a szabadidő eltöltéséről. A modern időkben nemcsak a kis közösségek tagjai, ha­ nem a lakosság nagy tömegei is egymásra van­ nak utalva, sokkal inkább, mint valaha is az­ előtt. Szükségleteink többségéről olyan emberek gondoskodnak, akikkel sohasem találkozunk, és akik akár több ezer kilométerre élhetnek tőlünk. Ilyen körülmények között a tevékenységek és a források rendkívül hatékony koordinációjára van szükség, amiről a szervezetek gondoskodnak. A különféle szervezetek által életünkre gya­ korolt óriási befolyás nem tekinthető teljes mér­ tékben jótékony természetűnek. A szervezetek gyakran kiveszik a kezünkből az irányítást, és a dolgok intézését tisztviselőkre vagy szakér­ tőkre bízzák, akiknek a tevékenységét kevéssé vagy egyáltalán nem áll módunkban ellenőrizni. Mindannyian kötelesek vagyunk például meg­ tenni bizonyos dolgokat, amelyeket a kormány­ zat előír számunkra: adót kell fizetnünk, be kell tartanunk a törvényeket és háború esetén katonai szolgálatot kell teljesítenünk, különben büntetés vár ránk. A hatalom forrásait alkotó szervezetek tehát olyan parancsok teljesítését írhatják elő az egyén számára, amelyekkel az nem képes szem­ beszállni.

kiemelte az írásbeliség központi szerepét ebben a folyamatban: a szervezeteknek az eredményes működésükhöz írásban rögzített szabályokra és olyan dokumentumokra van szükségük, ame­ lyekben az „emlékezetüket" tárolják. A hatalom a szervezetek erősen hierarchikus felépítéséből adódóan a hierarchia csúcsán koncentrálódik. Vajon helyes-e ez a megállapítás? Ha igen, ak­ kor ez igen fontos lehet mindannyiunk számára, ugyanis Weber kimutatta, hogy a modern szerve­ zetek egyrészt szolgálhatják a demokráciát, más­ részt összeütközésbe is kerülhetnek elveivel, és úgy vélte, hogy a szervezetek hatékony működé­ se messze ható következményekkel jár a társada­ lom egészére nézve. Weber szerint valamennyi nagyszabású szer­ vezet természetéből adódóan hajlamos a bürokrá­ ciára. Magát a „bürokrácia" kifejezést De Gournay alkalmazta először, aki az „irodát" és „íróasztalt" egyaránt jelentő „büro" szót 1745-ben összeil­ lesztette a görög eredetű „krácia" szóval, mely­ nek jelentése „uralkodás". A bürokrácia tehát az irodákban dolgozó hivatalnokok uralmát jelenti. Ezt a kifejezést először csak a kormányzati hiva­ talokra alkalmazták, de értelmezési tartományát fokozatosan kiterjesztették általában a nagy szer­ vezetek megjelölésére. A fogalmat kezdettől fogva elítélő módon, „ne­ gatív töltéssel" használták. De Gournay a tisztvi-

Bürokratikus szervezetek A modern szervezetek kialakulásának és műkö­ désének első szisztematikus leírása Max Weber nevéhez fűződik. Weber szerint a szervezetek az emberi tevékenységek - köztük az áruterme­ lés és a szolgáltatások - stabil és tartós térbeli és időbeli koordinálására szolgáló eszközök. We­ ber hangsúlyozta, hogy a szervezetek kifejlődé­ se az információ fölötti ellenőrzésen alapul, és

Bürokrácia - az óriási hatalom, amelyet törpék irányítanak?

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

rokráciák azonban csak a modern időkben érték el teljes kifejlettségüket. Weber szerint a bürokrácia terjedése a mo­ dern társadalmakban elkerülhetetlen, a nagylép­ tékű társadalmi rendszerek igazgatási teendői­ nek ellátására a bürokratikus hatóságok műkö­ dése nyújtja az egyetlen módot. Weber azonban felhívta a figyelmet a bürokrácia számos fogyaté­ kosságára is, amelyek - mint látni fogjuk - fontos következményekkel járnak a modern társadal­ mak életének általános arculatára nézve.

wBuUIIUnlmw

m

mim

w

1 I

Az emberek, akik a munkaidő lejárta után összejárnak egymással, az üzleti világban és más szervezeteknél is in­ formális hálózatokat hozhatnak létre.

selők növekvő hatalmát a „büromániának neve­ zett betegségként" írta le. Honoré de Balzac fran­ cia regényíró szemében a bürokrácia a „törpék által gyakorolt óriási hatalom" volt. Franz Kafka A per című, először 1925-ben megjelent regényé­ ben rémlátomásszerű leírást adott a személytelen és érthetetlen bürokrácia útvesztőiről. Ez a felfo­ gás fennmaradt mind a mai napig: a bürokráciá­ hoz gyakran a rangkórságot, a tehetetlenséget és a fölösleges aktatologatást társítjuk. Más szerzők azonban ettől eltérő megvilágításban, éppen a gondosság, a pontosság és a hatékony ügyintézés modelljeként látták a bürokráciát. A bürokrácia szerintük valójában a leghatékonyabb szervezeti forma, amit az emberi lények valaha is kitaláltak, mivel a bürokráciákban minden feladat elvégzé­ sét szigorú eljárási rend irányítja. Weber leírása a bürokráciáról középutat jelent e két szélsőséges felfogás között. Korlátozott számú bürokratikus szervezet - mutatott rá Weber - létezett a hagyo­ mányos civilizációkban is. A császári Kínában például hatalmas bürokratikus apparátus intézte a kormányzat valamennyi tevékenységét. A bü-

A bürokratikus szervezetek terjeszkedésének és jellegzetes vonásainak oknyomozó vizsgála­ tához Weber kidolgozta a bürokrácia „ideáltípu­ sát". (Az „ideális" szó itt nem arra utal, hogy ez a típus lenne a legkívánatosabb, hanem a bürokra­ tikus szervezet „tiszta" vagy „tökéletes" formájá­ nak megjelölésére szolgál.) Az ideáltípus abszt­ rakt konstrukció, ami valóságos esetekből szűri ki a leglényegesebb, általánosan jellemző eleme­ ket. Weber ( 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) az alábbiakat sorolta fel a bürokrácia ideáltípusának fő vonásaiként: 1. Az egyes feladatok a szervezeten belül - a hatáskörök világosan meghatározott hierarchiája mellett - „hivatali kötelességek" formájában osz­ lanak meg. A bürokrácia piramisszerűen épül fel, a legnagyobb hatalommal járó pozíciókkal a csúcson. Az utasítási lánc felülről lefelé épül ki, lehetővé téve a koordinált döntéshozatalt. A ma­ gasabb szintű hivatalok ellenőrzik és felügyelik a hierarchiában eggyel alattuk elhelyezkedő szint működését. 2. A tisztviselők tevékenységét a szervezet va­ lamennyi szintjén írásban rögzített szabályok irá­ nyítják. Ebből nem az következik, hogy a bürok­ ratikus kötelességek csupán rutinszerű feladato­ kat jelentenének. Minél magasabb pozícióról van szó, a szabályok annál nagyobb változatosságú esetekre terjednek ki, és értelmezésük rugalmas­ ságot követel meg. 3. A tisztviselőket teljes munkaidőben, fix fi­ zetéssel alkalmazzák. A hierarchiában minden egyes munkakörhöz meghatározott fizetés tar­ tozik. A dolgozóktól elvárják, hogy ugyanazon a szervezeten belül fussák be életpályájukat. Az előléptetés vagy a képességek és az érdemek, vagy a hivatalban eltöltött idő alapján, vagy pe­ dig e két tényező valamilyen kombinációjának a figyelembevételével történik. 4. A tisztviselőknek a szervezeten belül ellá­ tandó feladatköre és „külső" élete elkülönül egy­ mástól. A magánélet fizikai értelemben is elvá­ lasztódik a munkahelyi tevékenységektől. 5. A szervezet egyetlen tagja sem tulajdono­ sa azoknak az anyagi eszközöknek, amelyekkel dolgozik. A bürokrácia fejlődése Weber szerint

492

16. FEJEZET

megfosztja a dolgozót a munkaeszköze fölött gya­ korolt ellenőrzéstől. A hagyományos közösségek­ ben a gazdálkodók és a kézművesek rendszerint önállóan rendelkeztek a termelőeszközeikkel, amelyek a saját tulajdonukat képezték. A bürok­ ráciákban azonban a tisztviselők nem tulajdo­ nosai az irodáknak, amelyekben dolgoznak, az íróasztaluknak, amelyeknél ülnek, és az általuk használt irodagépeknek sem. Weber úgy vélte, hogy minél inkább megköze­ líti valamely szervezet a bürokrácia ideáltípusát, annál hatékonyabban lesz képes elérni azokat a célokat, amelyekre létrehozták. A bürokráciákat gyakran bonyolult gépezetekhez hasonlította, amelyek a racionalitás elve alapján működnek (lásd az 1. fejezetet). Ugyanakkor felismerte, hogy a bürokrácia bizonyos esetekben tehetetlennek is bizonyulhat, továbbá belátta, hogy sok bürokra­ tikus munkakör unalmas és kevés lehetőséget nyújt a kreatív képességek kibontakozására. Tar­ tott tőle, hogy a társadalom racionalizálódása negatív következményekkel járhat, de arra a kö­ vetkeztetésre jutott, hogy a bürokratikus szerve­ zetek technikai értelemben vett hatékonyságáért cserébe el kell viselnünk a bürokratikus rutinel­ járásokat és bele kell törődnünk a hivatalok ha­ talmába, amit életünk fölött gyakorolnak. Weber ideje óta a társadalom működése még inkább racionalizálódott. Ezt a fejlődési folyamatot sokan bírálják, akik osztoznak Weber eredeti aggályai­ ban: például George Ritzer, akinek a társadalom „mcdonaldizálódásáról" szóló beszámolójával e fejezet bevezetésében foglalkoztunk, felteszi a kérdést, hogy a racionális szervezetek hatékony­ ságáért vajon nem kell-e még nagyobb árat fizet­ nünk, mint Weber annak idején gondolta.

Formális és informális kapcsolatok a bürokratikus szervezetekben Weber a bürokráciáról adott elemzésében ki­ emelt fontosságot tulajdonított a szervezeteken belüli formális kapcsolatoknak, amelyek alatt az embereknek a szervezet szabályai szerint lé­ tesített kapcsolatait értette. Ugyanakkor kevés mondanivalója volt a minden szervezetben fel­ lelhető kisebb csoportokat összefűző informális kapcsolatokról. A bürokratikus szervezetekben azonban a dolgok informális elintézési módjai gyakran olyan rugalmasságot tesznek lehetővé, ami másképpen nem lenne elérhető. Klasszikus tanulmányában Peter Blau (1963) egy olyan kormányhivatalban vizsgálta az infor­ mális kapcsolatokat, amelynek feladata a jöve­ delemadó megfizetésével kapcsolatban előfordu­

ló szabálysértések kivizsgálása volt. Azoknak a hivatalnokoknak, akik egyes problémák kezelési módját illetően bizonytalanok voltak, felmerülő kérdéseiket a közvetlen felettesükkel kellett meg­ beszélniük: az eljárási szabályok előírták, hogy a velük azonos szinten dolgozó kollégáikkal nem konzultálhattak. A legtöbb tisztviselő azonban nem szívesen fordult a feletteseihez, mivel úgy érezték, ez részükről a hozzáértés hiányára utal­ hat és csökkentheti előléptetési esélyeiket. így tehát mégis inkább egymással konzultáltak, meg­ szegve a hivatali szabályokat. Ez egyrészt konk­ rét tanácsokhoz segítette hozzá őket, másrészt csökkentette az egyedül végzett munkával együtt járó szorongást is. Az azonos hatásköri szinten működő dolgozók körében kialakult a kölcsönös bizalom kohéziós ereje, ami gyakran megtalálha­ tó a kisebb csoportokban. Blau arra a következte­ tésre jutott, hogy a dolgozók ennek eredménye­ ként valószínűleg jóval hatékonyabban oldották meg a problémákat, amelyekkel szembekerültek. A csoport képes volt olyan informális eljárásokat kialakítani, amelyek több kezdeményezést és fe­ lelősségvállalást tettek lehetővé, mint amennyit a szervezet formális szabályai megengedtek. A szervezetek valamennyi szintjén erőteljes tendencia nyilvánul meg informális hálózatok kiépülésére. A legfelsőbb szinten a személyes kapcsolatok és kötelékek még fontosabbak le­ hetnek, mint azok a formális helyzetek, ame­ lyekben a döntéseket elvileg meg kell hozni. Az üzleti részvénytársaságok stratégiáját elvileg az igazgatótanácsok és a részvényesek értekezletein kell meghatározni. A gyakorlatban azonban igen gyakran előfordul, hogy valójában csupán az igazgatótanács néhány tagja vezeti a vállalatot, akik informális úton hozzák meg a döntéseket, a testület jóváhagyására számítva. Az ilyenfajta informális hálózatok több vállalatra is kiterjed­ hetnek. A különböző vállalatok gazdasági veze­ tői gyakran konzultálnak egymással informális módon, és sokszor ugyanazokhoz a klubokhoz és egyesületekhez tartoznak. Az informális háló­ zatokkal ebben a fejezetben később, az 515-518. oldalon részletesebben is foglalkozunk. John Meyer és Brian Rowan (1977) azt állítják, hogy a szervezetek formálisan lefektetett szabá­ lyai és eljárásai egészen távol is eshetnek tagjaik tényleges gyakorlatától. Szerintük a formális sza­ bályok gyakran olyan „mítoszok", amelyekről az emberek azt vallják, hogy követik őket, de a való­ ságban csekély jelentőségük van: csupán a szer­ vezet tevékenységének legitimációját szolgálják, még akkor is, ha a feladatok elvégzése a valóság­ ban erősen eltér attól, ahogyan a dolgokat a sza­ bályok értelmében „el kell intézni".

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

Meyer és Rowan rámutatnak, hogy a formális eljárásoknak gyakran szertartásos vagy rituális jel­ legük van. Az emberek úgy tesznek, mintha ele­ get tennének nekik, de csak azért, hogy azután a tényleges munkát már informálisabb eljárások alkalmazásával végezhessék el. Az ápolók mun­ káját irányító szabályok például egy kórházban azt rögzítik, hogy az ápolóknak milyen teendőket kell rendszeresen ellátniuk a betegek gyógyulása érdekében. Egy ápoló például lelkiismeretesen kitöltheti a beteg „kórlapját", ami az ágya lábá­ nál függ, de a beteg állapotának változásait több­ nyire más, informális kritériumok segítségével ellenőrzi, például annak alapján, hogy az illető személy „hogy néz ki", elég ébernek és élénknek látszik-e. A kórlapok rendszeres vezetése jó be­ nyomást tesz magára a betegre és biztosíthatja az orvosok elégedettségét, de az ápolónők saját érté­ kelésében korántsem mindig játszik igazán fon­ tos szerepet. Annak a meghatározása, hogy az informális el­ járások általában mennyire segítik vagy gátolják a szervezetek hatékonyságát, nem egyszerű feladat. A Weber ideáltípusára emlékeztető rendszerek a dolgok nem hivatalos elintézési formáinak való­ ságos dzsungelét hozzák létre. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a szervezetből hiányzó ru­ galmasság végül a formális szabályok nem hiva­ talos felülvizsgálata, vagyis kijátszása révén érhe­ tő el. Az unalmas munkaköröket betöltő szemé­ lyek gyakran az informális eljárások segítségével teremtenek maguknak változatosabb, nagyobb megelégedettséget nyújtó munkakörülményeket. A magasabb pozíciókban lévő tisztviselők közöt­ ti informális kapcsolatok többféle módon is ha­ tékonyan segíthetik az egész szervezet céljainak elérését annak ellenére, hogy magukat a tisztvi­ selők esetleg jobban foglalkoztatja a saját karrier­ jük építése vagy a saját érdekeik védelme, mint a szervezet érdekeinek szolgálata.

A bürokrácia működési zavarai Egy funkcionalista szemléletű kutató, Robert Merton megvizsgálta a bürokrácia weberi ideál­ típusát és arra a megállapításra jutott, hogy an­ nak több, a bürokrácia lényegéhez tartozó eleme is káros következményekhez vezethet magának a bürokráciának a zökkenőmentes működése szem­ pontjából (Merton 2002). Ezeket „a bürokrácia működési zavarainak" nevezte. / A funkcionalizmusról részletesebben lásd az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetet, a 36-37. oldalon.

493

Merton először is rámutatott, hogy a bürokra­ tákat az írásban rögzített szabályok és eljárások szigorú betartására képezik ki. Nem ösztönzik őket arra, hogy döntéseiket rugalmasan vagy a saját ítéleteik alapján hozzák meg, kreatív meg­ oldásokat keresve: a bürokrácia lényegében csu­ pán objektív kritériumok rendszerének bizonyos esetekre való alkalmazását jelenti. Merton attól tartott, hogy ez a merevség egyfajta bürokratikus ritualizmus térhódításához, vagyis olyan helyzet kialakulásához vezethet, amelyben a szabályokat bármi áron érvényben kell tartani, még akkor is, ha más megoldás jobb lenne a szervezet egésze számára. Merton egy másik aggálya abban áll, hogy a bürokratikus szabályokhoz való ragaszkodás al­ kalmasint elsőbbséget kaphat a szervezet alapve­ tő céljaival szemben. Mivel olyan nagy hangsúly kerül a korrekt eljárásokra, előfordulhat a fontosabb cél szem elől tévesztése. Egy biztosítási igé­ nyek elbírálásáért felelős bürokrata például meg­ tagadhatja valamely biztosított személytől az őt ért károk egyébként jogosan követelhető megtérí­ tését valamilyen űrlap hiányára vagy nem meg­ felelő kitöltésére hivatkozva. Más szóval, az ügy „korrekt" elintézési módja előnybe kerülhet a kárt szenvedett kliens jogos igényeivel szemben. Merton előre látta azt a lehetőséget, hogy ilyen esetekben feszültség alakulhat ki a közönség és a bürokratikus szervezetek között. Ez az aggoda­ lom nem volt teljesen megalapozatlan. Mindanynyian rendszeresen kapcsolatba kerülünk nagy bürokratikus szervezetekkel, a biztosítótársasá­ goktól a helyi közigazgatási hatóságokig és az adóhivatalig. Nemritkán kerülhetünk olyan hely­ zetbe, amikor úgy tűnik, hogy a köztisztviselők és a bürokraták nem törődnek az igényeinkkel. A bürokrácia egyik legnagyobb fogyatékossága éppen abban áll, hogy a különleges kezelést vagy törődést igénylő esetekkel csak nehézségek árán képes megküzdeni.

A szervezetek mint mechanikus vagy organikus rendszerek Hatékonyan alkalmazhatók-e a bürokratikus el­ járások mindenféle típusú munka elvégzésére? Egyes tudósok szerint a bürokrácia igen hasznos a rutinszerű feladatok végrehajtásához, de prob­ lematikus lehet olyan körülmények között, ahol a munka feltételei előre nem látható módon vál­ toznak. Tom Burns és G. M. Stalker (1996) a ku­ tatás és az innováció szerepét vizsgálták egyes elektronikai vállalatoknál, és úgy találták, hogy azokban az iparágakban, amelyek rugalmasságra

494

16. FEJEZET

törekednek és az élvonalhoz kívánnak tartozni, a bürokráciák kevéssé hatékonyak. Burns és Talker a szervezetek két fő típusát kü­ lönböztette meg: a mechanikus és az organikus szervezeteket. A mechanikus szervezetek olyan bürokratikus rendszerek, amelyekben az alá-fölé rendeltség hierarchikus viszonyai uralkodnak, és a kommunikáció világosan meghatározott csator­ nákon, vertikálisan folyik. Minden alkalmazott egy bizonyos feladatért felelős, és amikor azt be­ fejezte, a felelősség átkerül a következő alkalma­ zotthoz. Az ilyen rendszerekben végzett munka személytelen jellegű: a csúcson, illetve a hierar­ chia alján elhelyezkedő személyek ritkán kom­ munikálnak egymással. Az organikus szervezeteket ezzel szemben la­ zább szerkezeti felépítés jellemzi, s a szervezet általános céljai elsőbbséget élveznek a szűkebben meghatározott feladatokkal szemben. A kommu­ nikáció csatornái és az utasítási rendszerek bo­ nyolultabbak és számos utat követhetnek, nem csupán függőleges irányban. A szervezet elisme­ ri valamennyi tagjának a tudását és a problémák megoldásában mindenkinek a hozzájárulására támaszkodik, a döntések meghozatala nem ki­ zárólag a csúcson elhelyezkedő személyek fel­ adata. Burns és Talker szerint az organikus szerveze­ tek sokkal alkalmasabbak az olyan innovatív pia­ cok változó igényeinek kezelésére, mint például a távközlés, a számítógépes szoftverfejlesztés vagy a biotechnológia. Rugalmasabb belső szer­ kezetüknek köszönhetően gyorsabban és meg­ felelőbb módon képesek reagálni a piac változá­ saira, s általában hamarabb tudják megtalálni a célravezető kreatív megoldásokat. A mechanikus szervezetek ugyanakkor jobban megfelelnek a termelés hagyományosabb, stabil ágazataiban, amelyek kevésbé vannak kitéve a piac változásai­ nak. Noha Burns és Talker tanulmánya negyven évvel ezelőtt jelent meg, a szervezeti változások mai elemzéseihez is érvényes hozzájárulásnak tekinthető (lásd a Túl a bürokrácián? című részt az alábbiakban, az 5 1 1 - 5 1 8 . oldalon). Burns és Talker előre látott sok olyan kérdést, amelyek a globalizációval, a rugalmas specializálódással és a debürokratizálódással kapcsolatos mai viták középpontjában állnak.

Bürokrácia és demokrácia A szervezetek irányításához még az Egyesült Királysághoz hasonló demokráciákban is óriási mennyiségű információra van szükség az állam­ polgárokra vonatkozóan, a születési dátumunk­

tól, iskoláinktól és felsőfokú tanulmányainktól kezdve az általunk betöltött állásokon keresztül a jövedelemadó kivetéséhez szükséges adatokig vagy a gépjárművezetői jogosítványok és a társa­ dalombiztosítási számok kiadásáig. Mivel nem mindig tudjuk, hogy mely hivatalok milyen in­ formációkat tartanak nyilván rólunk, az emberek attól félnek, hogy az efféle felügyelet gyakorlása veszélyezteti a demokrácia elveinek érvényesü­ lését. Ilyen félelmek alkották az alapját George Orwell 1984 című híres regényének, amelyben az állam, a „Nagy Testvér" mindenre kiterjedő felügyeletet gyakorol az állampolgárok fölött, hogy elnyomja a belső bírálatokat és a vélemény­ különbségeket, amelyek bármely demokrácia ter­ mészetes tartozékai. Az arra irányuló újabb javaslatok, hogy 2008tól kezdve személyazonosító kártyákat vezesse­ nek be az Egyesült Királyságban is, 2013 után mindenki számára kötelezővé téve azok haszná­ latát, még tovább fokozzák ezeket az aggályokat. Az új személyazonosító kártyák valószínűleg tartalmazni fogják birtokosuk fényképét, nevét, címét, nemét és születési adatait, valamint egy mikrocsipet, amelyen biometrikus információk, például az adott személy ujjlenyomata, pupil­ laképe vagy jellegzetes arcvonásai tárolhatók. A tervezett intézkedés bírálói aggályaikat jut­ tatták kifejezésre azt illetően, hogy az emberek identitására vonatkozó információkat tartalma­ zó központi adatbázis nem lesz elég biztonsá­ gos, és fenyegetést fog jelenteni az embereknek a magánélethez való jogára, valamint minden­ fajta diszkriminációtól mentes kezelésére néz­ ve. A személyazonosító kártyák támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy a felügyelet bizonyos típusai valójában védelmezhetik a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartását. Az efféle sze­ mélyazonossági dokumentumok hívei szerint ezek bevezetése megkönnyíti például a terroris­ ták ellenőrzését, amire szükség van a demokrácia védelméhez és működésének biztosításához. A demokrácia csökkenése, ami a modern szer­ vezeti formák kifejlődésével párhuzamosan ta­ pasztalható, nagymértékben aggasztotta már Webert is. Ót kifejezetten az a kilátás zavarta, hogy névtelen bürokraták kerülhetnek hatalmi pozí­ ciókba. Hogyan jelenthetne a demokrácia értel­ metlen jelszónál többet a bürokratikus szerveze­ tek fölöttünk, emberek fölött gyakorolt növekvő hatalmának érvényesülésekor? Végtére is - érvelt Weber - a bürokráciák szükségképpen speciali­ záltak és hierarchikusak. A szervezeti ranglétra aljához közel elhelyezkedők óhatatlanul úgy lát­ ják, hogy tevékenységük csupán alantas vagy ér­ dektelen mindennapi feladatok végrehajtására

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

95

Valóban olyan rossz dolog a bürokráci. Paul du Gay szociológus szerint „ma nem a leg­ jobb napok járnak a bürokráciára". Mint láttuk, a „bürokrácia" kifejezést bevezetése óta mindig is negatív értelemben használták. A bürokrácia di­ csérete (In Praise of Buraucracy 2000) című nagy­ hatású könyvében Du Gay szembeszáll ezzel. El­ ismeri ugyan, hogy a bürokratikus szervezetek is követhetnek el hibákat és vannak fogyatékossá­ gaik, mégis védelmébe veszi a bürokráciát a vele kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott bírá­ latok főbb vádpontjaival szemben.

végletesen racionális bürokratikus intézmények. A német bürokraták, és különösen az SS kato­ nái, meg sem próbálták megkérdőjelezni a tö­ meggyilkosságok mögött meghúzódó megfon­ tolásokat, hanem csak arra koncentráltak, hogy teljesítsék a parancsokat és a számukra kijelölt feladatokat a legjobb képességeik szerint hajtsák végre, biztosítva például a nagy létszámú ember­ csoportoknak az ország egyik helyéről a másikra való szállításához szükséges vasútvonalak kiépí­ tését (Bauman 2001).

Du Gay először is a bürokrácia eszméjét ille­ tően felmerülő erkölcsi aggályokat igyekszik el­ oszlatni. Felfogását alátámasztandó, kipécézi Zygmunt Bauman szociológusnak a holokausztról írt könyvét. Bauman szerint csupán a modern társadalmakban működő bürokratikus intézmé­ nyek kifejlődésével vált lehetővé olyan borzal­ mas bűncselekmények elkövetése, mint amilyen a holokauszt volt a második világháború idején. A nácik által „végső megoldásnak" tervezett nép­ irtás, több millió ember elpusztítása csupán az­ után történhetett meg, hogy létrejöttek az olyan intézmények, amelyek keretében az embereknek nem kell erkölcsi felelősséget vállalniuk a tettei­ kért. A holokauszt Bauman szerint nem az erő­ szak barbár megnyilvánulása volt, hanem azért történhetett meg, mert kifejlődtek a konkrét feladatokat azok következményeitől elválasztó.

Mint láttuk, Bauman szerint a bürokratikus szervezetekben feloldódik az emberek személyes felelőssége. Du Gay ezzel éppen ellentétes állás­ ponton van. Ahhoz, hogy a holokauszt megtör­ ténhessen - állítja Du Gay -, a náciknak túl kellett lépniük a bürokrácia lényegéhez tartozó legitimá­ ciós és etikai megfontolásokon. Du Gay szerint a bürokráciának megvan a maga ethosza, erkölcsi­ sége, amihez hozzátartozik minden állampolgár egyenlő és részrehajlásmentes kezelése, tekintet nélkül azok értékére. Du Gay szemében a holokausztra akkor került sor, amikor a nácik rasszis­ ta meggyőződése túlsúlyba került a bürokrácia alapját jelentő törvények és szabályok részrehaj­ lásmentes alkalmazásával szemben. Du Gay igyekszik megvédeni a bürokráciát más típusú támadásokkal szemben is, amelyeket ő a bürokratikus hivatali szervezetek, különösen a köz-

Auschwitz vajon a bürokratikus szervezés tökéletes példája?

16. FEJEZET

tisztviselők által nyújtott állami szolgáltatások gazdasági szemléletű reformját sürgető, ma di­ vatossá vált szólamoknak tekint. Hangsúlyozza, hogy a bürokratikus elfogulatlanság ethoszát alá­ ássa a közszolgálat egyre nagyobb mértékű átpo­ litizálódása, melynek eredményeként a hivatalok

lelkesen csak arra törekednek hogy a politikusoknak tetsző módon hajtsák végre a feladataikat, ahelyett, hogy olyan bürokratikus kereteket teremtenének, amelyek biztosítják a közérdek és az alkotmányos legitimáció érvényesülését a közigazgatásban (Du Gay 2000).

I I I I 1

korlátozódik, és nincs semmi beleszólásuk annak eldöntésébe, hogy mit kell tenniük: a hatalom csakis a csúcson elhelyezkedő vezetőké. Weber tanítványa, Robert Michels (1967) az állampolgá­ rok hatalomvesztésének jelölésére bevezetett egy azóta híressé vált kifejezést: a nagyszabású szer­ vezetekben, illetve - még általánosabban - a szervezetek által uralt társadalomban szerinte az

elemzésével, hogy kevés idejük marad úgymond „eredeti gondolkodásra". A fontosabb intézkedé­ sek mérlegelését rábízzák másokra, akik a hierar­ chiában alattuk helyezkednek el, és feladatuk a stratégiai fontosságú javaslatok kidolgozása. Sok részvénytársasági vezető őszintén bevallja, hogy legtöbbször egyszerűen elfogadják a számukra ja­ vasolt döntéseket.

kevesek uralma érvényesül. Michels szerint a ha­ talom felfelé irányuló koncentrálódása az egyre inkább bürokratizálódó világ óhatatlan velejáró­ ja/ ezért alkalmazta rá a „vastörvény" kifejezést.

A szervezetek fizikai környezete

oligarchia vastörvénye (iron law of oligarchy), a

Igaza volt-e vajon Michelsnek? Minden bizony­ nyal helyes az a megállapítás, hogy a nagyléptékű szervezetek kialakulása feltételezi a hatalom centralizálódását. Ám jó okkal feltételezhető, hogy az „oligarchia vastörvénye" nem olyan kemény és szilárd, mint ahogyan Michels állította. Az oligar­ chia és a bürokratikus centralizáció összefüggései bonyolultabbak az általa feltételezettnél. Tudatában kell lennünk azonban annak is, hogy az egyenlőtlen erőviszonyok nem csupán a méretek függvényében alakulnak ki, ahogy Mi­ chels feltételezte. Igen kis csoportokban is jelen­ tős erőkülönbségek lehetnek. Egy kisebb vállalat­ nál például, ahol az alkalmazottak tevékenységét közvetlenül szemmel tarthatják az igazgatók, sokkal erősebb ellenőrzés érvényesülhet, mint a nagyobb szervezetek irodáiban. Valójában ahogy a szervezetek mérete növekszik, úgy válnak la­ zábbá a hatalmi viszonyok. A középső és alsóbb szinteken elhelyezkedők nyilván kevésbé be­ folyásolhatják a csúcson kidolgozott általános irányvonalakat. Másrészt azonban - éppen a bü­ rokráciával elengedhetetlenül együtt járó szak­ mai specializálódás következtében - a csúcson lévők is elveszítik az ellenőrzést számos admi­ nisztratív jellegű döntés végrehajtása fölött, amit szükségképpen a hierarchiában alattuk elhelyez­ kedő szakemberek hatáskörébe kell utalniuk. A hatalom sok modern szervezetnél megle­ hetősen nyíltan átruházódik a fölöttesektől az alárendeltekre. Sok nagyvállalat esetében a rész­ vénytársaságok igazgatói annyira el vannak fog­ lalva a különböző osztályok munkájának koordi­ nálásával, a válsághelyzetek megoldásával, vala­ mint a költségvetési és egyéb előrejelzési adatok

A legtöbb modern szervezet speciálisan megter­ vezett fizikai környezetben működik. A valamely szervezetnek otthont adó épületek rendszerint bírnak olyan speciális vonásokkal, amelyek fon­ tosak a szervezet tevékenysége szempontjából, de felmutatnak más szervezetek épületeivel kö­ zös építészeti jellegzetességeket is. Egy kórház építészeti kialakítása például több szempontból is különbözik egy vállalat vagy egy iskola épü­ letétől. A kórház elkülönülő osztályai, kezelőhe­ lyiségei, műtői és irodái az egész épület megha­ tározott kialakítását kívánják meg, míg egy iskola egyszerűen osztálytermekből, laboratóriumokból és tornateremből állhat. Néhány általános vo­ násuk azonban hasonlóságot is mutat: mindkét épületben valószínűleg vannak előcsarnokok és folyosók, ajtók sorával, és mindkettőben meg­ jelennek bizonyos standard dekorációs elemek és bútorok is. A modern szervezeteknek otthont adó épületekre - a folyosókon járkáló emberek eltérő öltözékétől eltekintve - általában jellem­ ző némi hasonlóság. Igen gyakran kívülről is ha­ sonlítanak egymásra, csakúgy mint belső tereik kialakításában. Nem meglepő, ha valaki egy épü­ let mellett autóval elhajtva megkérdezi, hogy az vajon iskola-e, és azt a választ kapja, hogy nem, hanem kórház.

Michel Foucault elmélete a szervezetekről: a tér és az idő szervezése Michel Foucault rámutatott, hogy a szerveze­ teknek otthont adó épületek architektúrája köz­ vetlen kapcsolatban áll az adott szervezet dol­ gozóinak társadalmi helyzetével és a szervezet

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

irányítási rendszerével (Foucault 2000b, 1990). A szervezetek székhelyének fizikai jellemzőit vizsgálva új megvilágításban láthatjuk a Weber által elemzett problémákat is. Az irodák, melyek­ nek a funkcióit Weber elméleti szinten vizsgálta, egyszersmind konkrét építészeti környezetet is jelentenek: az úgynevezett irodaházakban álta­ lában folyosók mentén sorakozó irodahelyisége­ ket találunk. A nagyvállalatok székhelyét alkotó épületek néha fizikailag is a vezetési hierarchiát tükrözik: minél magasabb pozíciót foglal el va­ laki az utasítási láncban, annál közelebb lesz az irodája az épület legfelső szintjéhez. A „legfelső szint" (top floor) kifejezés alatt gyakran azokat a személyeket értik, akik a legnagyobb hatalommal rendelkeznek az adott szervezetben. A szervezet fizikai környezetének „geográfiája" sok más módon is befolyásolja a szervezet műkö­ dését, különösen akkor, ha a rendszerben fontos szerephez jutnak az informális kapcsolatok. A fi­ zikai közelség megkönnyíti a csoportok kialaku­ lását, míg a fizikai távolság polarizálhatja a cso­ portokat, ami az egyes osztályok dolgozói között az „ők" és a „mi" hangsúlyozott megkülönbözte­ tését eredményezheti.

Felügyelet a szervezetekben Az egyes helyiségek, a közlekedő folyosók és a nyílt terek elrendezése valamely szervezet épü­ letében szinte mindig nyújt bizonyos mértékű

eligazítást a szervezet hatalmi rendszerének mű­ ködésére nézve. Egyes szervezeteknél az alkal­ mazottak nagyobb csoportjai dolgoznak együtt nyitott termekben. Az ipari termelőmunka bizo­ nyos fajtáinak unalmas, ismétlődő jellege miatt például a futószalag-rendszerű termelés eseté­ ben rendszeres felügyeletre van szükség a mun­ ka megkívánt ütemének fenntartásához. Ugyanez gyakran elmondható a rutinszerű munka más tí­ pusairól, például a vállalatok ügyfélszolgálatánál végrehajtott feladatokról is: az itt foglalkoztatott dolgozók telefonhívásait rendszeresen felügyelők ellenőrzik. Foucault nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a láthatóság (vagy annak hiánya) a modern szervezetek építészeti környezetében hogyan be­ folyásolja, illetve mennyiben fejezi ki a hatalom megoszlásának mintázatait. A láthatósági szint határozza meg, hogy a beosztott dolgozók mi­ lyen könnyen vethetők alá az ellenőrzés külön­ féle formáinak, amelyekre Foucault együttesen a felügyelet (surveillance) kifejezést alkalmazza, a szervezetben folyó tevékenység szigorú ellen­ őrzésére utalva. A modern szervezetekben min­ denki - még a viszonylag magasabb pozíciókban is - valamilyen mértékig „felügyelet alatt áll", ám minél alacsonyabb helyet foglal el valaki a hie­ rarchiában, annál szorosabb ellenőrzés alatt tart­ ják a viselkedését. A felügyelet különféle formákat ölthet. Az egyik az alárendeltek munkájának közvetlen el­ lenőrzése feletteseik részéről. Vegyünk példának egy iskolai osztálytermet! A tanulók padokban

Ennek az 1940-es években épült, gépírók munkahelyéül szolgáló teremnek a fizikai kialakítása megkönnyíti a dolgozók munkájának szigorú ellenőrzését. A modern szervezetekben a felügyelet új formákat ölt.

16. FEJEZET

vagy íróasztaloknál ülnek, amelyek többnyire sorokban vannak elrendezve, hogy valamennyit szemmel tarthassa a tanár. A gyermekektől meg­ kívánják, hogy éberen figyeljenek az órán, vagy mélyedjenek el a munkájukban. Az viszont, hogy ez ténylegesen mennyire valósul meg a gyakor­ latban, a tanár képességeitől függ, valamint attól, hogy a gyermekek mennyire hajlamosak eleget tenni a velük szemben támasztott elvárásoknak.

fenti példájára! A dolgozók nem tudhatják, hogy valamely hívásukat éppen figyelik-e vagy sem, sőt azzal sincsenek tisztában, hogy az ellenőrök milyen gyakran hallgatnak bele a telefonbeszél­ getéseikbe. Bizonyára feltételezik azonban, hogy munkájukat felügyelet alatt tartja a vezetés, tehát a beszélgetéseket a vállalati irányelveknek meg­ felelően rövidre szabva, célratörő módon és for­ mális stílusban bonyolítják le.

A felügyelet egy másik típusa kifinomultabb, de ugyanilyen fontos. Ez a dolgozók munkájára vonatkozó dokumentumok, feljegyzések és esettörténetek nyilvántartásából áll. Weber meglát­ ta az írásos (ma gyakran számítógépeken tárolt) feljegyzések fontosságát a modern szervezetek­ ben, de nem vizsgálta mélyrehatóan, hogy ezek hogyan használhatóak fel a viselkedés szabá­ lyozására. Az alkalmazottakról vezetett nyilván­ tartások rendszerint tartalmazzák a dolgozók személyi adatait és teljes szakmai életrajzát, va­ lamint gyakran a feletteseik által róluk készített jellemzéseket is. Az ilyen feljegyzéseket a dolgo­ zók viselkedésének nyomon követésére és ellen­ őrzésére használják fel, majd ezek segítségével értékelik az előléptetésükre vonatkozó javas­ latokat. A szervezeti hierarchia egyes szintjein dolgozó személyek sok vállalatnál évente jelen­ téseket készítenek azoknak a munkájáról, akik a közvetlenül alattuk levő szinteken helyezkednek el. A dolgozóknak a szervezeten belül különböző beosztásokba való besorolásakor az egyéni telje­ sítmények megfigyeléséből nyert adatokat össze­ vetik az iskolai bizonyítványuk és egyetemi vagy főiskolai indexük alapján tőlük várható eredmé­ nyekkel. Az egyetemi oktatókról is hasonló fel­ jegyzéseket vezetnek.

A szervezetek nem működhetnek hatékonyan, ha a dolgozók ötletszerűen végzik a munkájukat. Az üzleti vállalkozásoknál - mint Weber kimu­ tatta - a dolgozókat általában kötött munkaidő­ ben foglalkoztatják. Tevékenységüknek időben és térben egyaránt következetesen koordináltnak kell lennie, amit elősegít a munkahely fizikai ki­ alakítása és a pontosan kidolgozott munkarend is. Az effajta előírások időben és térben egyaránt szervezetté teszik a dolgozók tevékenységét. Foucault ezt „a testek hatékony elosztásának" nevezi a szervezeten belül. A munkarend, az időbeosz­ tás betartása a szervezeti fegyelem biztosítéka, mivel nagyszámú ember együttes tevékenységét kell szabályozni. Ha egy egyetemen például nem tartanák be szigorúan az előadások órarendjét, akkor hamarosan teljes káosz alakulna ki. Az órarend lehetővé teszi az idő és a tér intenzív ki­ használását: mindkettő zsúfolásig kitölthető sok embernek és sokféle tevékenységnek a megfelelő időben és helyre való diszponálásával.

Végül szólnunk kell az úgynevezett önfelügyeletről is, melynek révén a mások által ténylege­ sen gyakorolt felügyeletre vonatkozó feltétele­ zések befolyásolják az emberek viselkedését, és korlátozzák, hogy mit tesznek. Gondoljunk csak az ügyfélszolgálatoknál dolgozó telefonkezelők

CATBERT: A GONOSZ SZEMÉLYZETI IGAZGATÓ

A VÁLLALAT MINDENT TUD MAGÁRÓL, WALLY

Felügyelet alatt: a börtön Foucault nagy figyelmet szentelt az olyan szerve­ zeteknek, mint például a börtönök, amelyekben az embereket hosszabb időre fizikailag elkülöní­ tik a külső világtól. Az ilyen szervezetekben az embereket elzárják - vagyis távol tartják - meg­ szokott társadalmi környezetüktől. A börtönök világosan illusztrálják a felügyelet természetét, mivel a foglyok viselkedésének maximális ellen-

FELJEGYZÉSEINK VANNAK VALAMENNYI TELEFONHÍVÁSÁRÓL, AZ INTERNETEN TETT KIRÁNDULÁSAIRÓL ÉS AZ E-MAIL ÜZENETEIRŐL. NYILVÁNTARTJUK A VIZELETVIZSGÁLATI ADATAIT, A FŐISKOLAI TANULMÁNYI EREDMÉNYEIT, A FIZETÉSÉT ÉS A CSALÁDI KAPCSOLATAIT...

A VÁLLALAT POLITIKÁJÁVAL ELLEN TÉTES, HOGY LIKVIDÁLJUK A DOL­ GOZÓKAT ÉS KISFIZETÉSŰ KOMÉ- / DIÁSOKKAL HELYETTESÍTSÜK ŐKET, DE TUDTÁRA AKARTAM ADNI, HOGY EZ IS MEGOLDHATÓ.

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

ügyeleti

társadalomnak

(surveillance

499

society)

neveznek (Lyon 1 9 9 4 ) : az ilyen típusú társada­ lomban mindenféle szervezet információkat gyűjt az életünkről.

„Az érzékelők azt mutatják, hogy a 2. számú fülke 18 perce foglalt. Nincs szüksége segítségre?"

őrzését igyekeznek biztosítani. Foucault felteszi a kérdést: „Meglepő lehet-e ezek után, hogy a bör­ tönök a gyárakra, iskolákra, barakkokra és kór­ házakra emlékeztetnek, amelyek viszont mind a börtönökre hasonlítanak?" (Foucault 1990). Foucault szerint a modern börtönök eredete a Panoptikumra vezethető vissza: ezt a szervezetet Jeremy Bentham filozófus és társadalomteoreti­ kus találta ki a 19. században. Bentham a „Panop­ tikum" nevet adta az általa megtervezett ideális börtönnek, amelynek tervrajzait több alkalommal is megpróbálta eladni a brit kormánynak. Elgon­ dolásait sohasem valósították meg teljes mérték­ ben, de egyes főbb elveit alkalmazták Európában és az Egyesült Államokban épült börtönöknél a 19. században. A Panoptikum kör alakú épület volt, a pereme mentén elhelyezkedő zárkákkal. Középen állt a megfigyelő torony. Minden cellá­ nak két ablaka volt, melyek közül az egyik a meg­ figyelő torony felé, a másik pedig kifelé nézett. Ez az elrendezés arra szolgált, hogy a foglyokat állandóan szemmel tarthassák az őrök. Magának a megfigyelő toronynak az ablakai redőnyökkel voltak ellátva, hogy a rések között kitekintve a börtönszemélyzet tagjai folyamatosan megfigyel­ hessék a foglyokat, de ők maguk láthatatlanok maradjanak.

A felügyelet határai Foucault-nak igaza volt a börtönök tekintetében. Ma a legtöbb börtön figyelemreméltó hasonlósá­ got mutat a Panoptikumhoz. Foucault helyesen látta meg a felügyelet központi szerepét a mo­ dern társadalmakban is: ma ez a kérdés az in­ formációs és kommunikációs technológiák egyre növekvő hatásai miatt még fontosabbá vált. Ma olyan társadalomban élünk, amit egyesek fel­

Weber és Foucault megállapításai azonban, melyek szerint a szervezetek működtetésének leghatékonyabb módja a maximális felügyelet (vagyis a világos és következetes hatalmi struk­ túra kialakítása), tévesnek bizonyultak, legalább­ is az olyan üzleti vállalkozásokra alkalmazva, amelyek nem zárt környezetben élő emberek éle­ te fölött gyakorolnak totális ellenőrzést, mint a börtönök. A börtön intézménye egészében véve valójában nem nyújthat követendő modellt a szervezetek számára. A közvetlen felügyelet tűr­ hetően működhet, amikor az érintett emberek - a börtönök lakóihoz hasonlóan - alapvetően ellenségesek azokkal szemben, akik hatalmat gyakorolnak fölöttük, és általában nem akarnak ott lenni, ahol vannak. Ám az olyan szervezetek­ ben, ahol a vezetők azt kívánják a dolgozóktól, hogy közös célok elérésében működjenek együtt velük, más a helyzet. A túlzott mértékű közvet­ len felügyelet elidegeníti a dolgozókat, akik úgy érzik, hogy megtagadják tőlük az általuk végzett munka alakításában való aktív részvétel minden lehetőségét (Sabel 1982; Grint 2 0 0 5 ) . Ez az egyik fő oka annak, hogy a Weber és Fou­ cault által megfogalmazott elvek alapján működő szervezetek - például a futószalag-rendszerű ter­ meléshez kialakított, merev hatalmi hierarchiá­ val jellemezhető nagyüzemek - alkalmasint igen nagy nehézségekkel találták szemben magukat. Ilyen környezetben ugyanis a dolgozók nem vol­ tak hajlandók magukat teljes mértékben a mun­ kájuknak szentelni, és ténylegesen szükség volt a folyamatos ellenőrzésre ahhoz, hogy egyáltalán elfogadható szorgalommal dolgozzanak, miköz­ ben éppen ez a szigorú felügyelet ellenállást vál­ tott ki bennük. Az emberek hajlamosak szembeszegülni a ma­ gas szintű felügyelettel a Foucault által említett második értelemben vett ellenőrzés, a rájuk vo­ natkozó írásos információk gyűjtése esetében is. Ez volt az egyik fő oka annak is, hogy a szovjet típusú államok összeomlottak. Ezekben a társa­ dalmakban rendszeresen kémkedtek az emberek után vagy a titkosrendőrség ügynökei, vagy mások, akiket a titkosrendőrség ezért megfizetett, beleért­ ve a rokonaikat és a szomszédaikat is. A kormány­ zat az állampolgárokról adatok tömegét tartotta nyilván, hogy letörhesse az uralmával szemben megnyilvánuló bármilyen esetleges ellenállást. Ennek eredményeként olyan társadalmi forma alakult ki, ami politikailag tekintélyuralmi be­ rendezkedésű volt, gazdaságilag pedig nem elég

500

16. FEJEZET .

,

ra a világ országai egyre jobban hasonlítani fog­ nak egymásra (Thomas 1987; Scott-Meyer 1994; McNeely 1995). A nemzetközi szervezetek azonban nem új je­ lenségek. A határokon át folyó kereskedelmet irá­ nyító és lebonyolító szervezetek például évszá­ zadok óta léteznek. Ilyen szervezet volt például a Hanza-szövetség, a német kereskedővárosok gazdasági együttműködése, ami a 13. század kö­ zepétől egészen a 17. század közepéig domináns szerepet játszott az Északi- és a Balti-tengeren folyó kereskedelemben. Az első igazán globális szervezet mindazonáltal csak a rövid életű Nép­ szövetség 1919-ben történt megalapításakor jött létre, kifinomult bürokratikus apparátussal és a világ minden részét képviselő tagnemzetekkel. A globális szervezetek legkiemelkedőbb modern példáját az 1945-ben megalakult ENSZ nyújtja.

Egy Bentham Panoptikumának mintájára épült börtön.

hatékony. Az egész társadalom szinte egyetlen gigantikus börtönre emlékeztetett, mindazokkal a sérelmekkel, konfliktusokkal és ellenállási for­ mákkal, amelyek a börtönökben is kialakulnak, és a lakosság végül kitört a börtönből.

Világméretű szervezetek A történelem folyamán most először létrejöttek olyan szervezetek is, amelyek valóban átfogják egész bolygónkat. Az információs technológiák egyre inkább csökkentik a nemzeti határok je­ lentőségét, mivel azok nem szabnak többé határt a kulcsfontosságú gazdasági, kulturális és kör­ nyezeti tevékenységeknek. Ennek következtében sokan arra számítanak, hogy a nemzetközi szer­ vezetek száma és fontossága egyaránt tovább fog növekedni, és ezek bizonyos mértékű előreláthatóságot és stabilitást fognak nyújtani egy olyan világban, ahol a nemzetek többé nem olyan kor­ látlan hatalmú szereplők a globális színpadon, mint valaha voltak (Union of International Asso­ ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . A szociológusok ennélfogva nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi szervezetek tanulmá­ nyozására, annak a jobb megértésére törekedve, hogyan lehet a nemzeti határokon átnyúló ható­ körű intézményeket létrehozni, és milyenek lesz­ nek azoknak a hatásai. Egyes szociológusok még azt is állítják, hogy a globális szervezetek hatásá­

A szociológusok a nemzetközi szervezeteket két fő típusra osztották fel: a nemzetközi kor­ mányzati szervezetek a nemzeti kormányok kép­ viselőiből tevődnek össze, míg a nemzetközi nem kormányzati szervezetek különféle magánszerve­ zetek kezdeményezésére alakulnak ki. Ezekkel külön-külön foglalkozunk.

Nemzetközi kormányzati szervezetek A globális szervezetek első típusát a nemzetközi

kormányzati

szervezetek

(international govern­

mental organizations, IGOs) alkotják. Ezeket a kormányok egymással kötött egyezmények ré­ vén hozzák létre, a nemzetek közötti együttmű­ ködés és kapcsolatok gondozására. Az ilyen tí­ pusú szervezetek elsősorban nemzetbiztonsági célokat szolgálnak: mind a Népszövetség, mind az ENSZ igen nagy pusztítást okozó világhábo­ rúk után alakult meg. Ide tartoznak továbbá a ke­ reskedelem szabályozására létesített szervezetek (például a Világkereskedelmi Szervezet), továbbá a társadalmi jólét, az emberi jogok és - újabban egyre gyakrabban - a környezet védelmét szolgá­ ló szervezetek is. A mai legnagyobb hatalmú IGO-kat a nemzet­ gazdaságok nagyobb és erősebb kereskedelmi blokkokban való egyesítése érdekében hozták létre. Az egyik legfejlettebb IGO az Európai Unió (EU), amelynek immár 27 európai tagállama van. Az EU-t az egységes európai gazdaság meg­ teremtésére alakították meg, amelyben a válla­ latok, a piacok, a szolgáltatások és a munkaerő tekintetében egyaránt szabadon működhetnek a határokon átnyúlóan is, és a dolgozók ugyanígy szabadon vállalhatnak munkát a tagállamokban. Az EU tagországai közös gazdaságpolitikát követ-

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

nek, és 2002 óta közülük tizenkét országban egy­ séges valuta (az euró) használatára tértek át. Ezt a fejleményt azonban nem minden európai fo­ gadja örömmel: sokan attól tartanak, hogy ennek következtében a gazdasági döntések legnagyobb részét nem a tagországokban, hanem az EU köz­ ponti intézményeiben fogják meghozni. Az IGO-k jelentős katonai erőt is képviselhet­ nek, ha tagországaik úgy akarják. Az Észak-atlan­ ti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Or­ ganization, NATO) és az ENSZ például 1991-ben, az első öbölháború idején tagállamainak teljes súlyával támogatta az Irak elleni katonai akciót, majd 1999-ben hasonlóan egységesen lépett fel Koszovóban, a korábbi Jugoszláviában is. Ám mi­ vel a saját haderejük felhasználása fölött végső soron maguk az egyes nemzetek gyakorolják az ellenőrzést, még a leghatalmasabb katonai IGO-k fellépései is korlátozottak, mert erejük valójában tagállamaik önkéntes részvételéből ered. Az erő­ szakos eszközökkel folyó polgárháborúk esetében - például Boszniában, valamint Szomáliában és Ruandában - az ENSZ békefenntartási erőfeszí­ tései nagyrészt eredménytelennek bizonyultak. Az IGO-k felépítésében általában a tagállamaik közötti egyenlőtlen erőviszonyok tükröződnek. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért például az ENSZ Biztonsági Tanácsa a felelős, ennélfogva ez a legnagyobb hatalmú szervezet az ENSZ-en belül. A Biztonsági Tanács állandó tag­ államai - Nagy Britannia, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Oroszország - jelentős mértékben képesek ellenőrzésük alatt tartani a tanács működését, ugyanis az állandó tagoknak a határozathozatalkor vétójoguk van, és a továb­ bi tíz tagországot az ENSZ Közgyűlése csupán ideiglenesen, kétéves időszakokra választja meg, ám vétójog nélkül. A 20. század elején az egész világon összesen körülbelül háromtucatnyi IGO létezett, bár ebből az időszakból csak hiányos adatok állnak ren­ delkezésre. 1981-ben, amikor a szervezetek nyil­ vántartásában következetesen alkalmazott krité­ riumokat vezettek be, már 1039 ilyen szervezet működött, 1996-ban pedig már 1830 IGO-t tartot­ tak nyilván (Union of International Associations 1996-1997). A utolsó felméréskor a nemzetközi kormányzati szervezetek számát 5500-ra becsül­ ték (Union of International Associations 2002).

Nemzetközi nem kormányzati szervezetek A globális szervezetek második típusába a nem­

zetközi nem kormányzati szervezetek (interna­ tional

non-governmental

organizations,

NGOs)

tartoznak: ezeket a tagságukat alkotó személyek vagy magánszervezetek közötti egyezményekkel hozzák létre. Ilyen szervezet például a Nemzet­ közi Szociológiai Társaság (International Socio­ logical Association), a Nemzetközi Nőtanács (In­ ternational Council of Women) vagy a környezet­ védő Greenpeace szervezet. Az NGO-k száma - hasonlóan az IGO-kéhoz - az utóbbi években robbanásszerűen emelkedett: a 20. század ele­ jén még kevesebb mint kétszáz, az 1990-es évek közepén azonban már körülbelül 15 ezer ilyen szervezet létezett (Union of International Asso­ ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . Irányadó becslések szerint 2002-ben a nemzetközi nem kormányzati szerve­ zetek száma 31 ezerre volt tehető (Union of Inter­ national Associations 2002). Az NGO-k elsősorban tagjaik globális céljait igyekeznek érvényesíteni, legtöbbször az ENSZ, más NGO-k vagy az egyes kormányok befolyáso­ lásán keresztül. Részt vesznek továbbá a kutatás­ ban és az oktatásban is, és nemzetközi konferen­ ciák, találkozók, folyóiratok révén terjesztenek információkat. Az NGO-k sikereket értek el ha­ talmas nemzetek politikájának alakításában is. Az NGO-k egyik kiemelkedő (és igen sike­ res) fellépése a taposóaknák betiltásáért indított nemzetközi kampány (International Campaign to Ban Landmines, ICBL). Ez a kampány és ala­ pítója, Jody Williams kapta az 1997. évi Nobel­ békedíjat annak elismeréseként, hogy sikeresen rávette a világ országainak többségét a taposó­ aknák betiltására vonatkozó egyezmény elfoga­ dására. A Nobel-bizottság elismerését fejezte ki a kampány iránt, amiért az „elérhető valósággá vál­ toztatott egy víziót", és hozzátette: „Ez a munka meggyőző példát mutatott arra, hogy a hatékony békepolitika meghatározó tényezőnek bizonyul­ hat a leszerelésre irányuló nemzetközi erőfeszí­ tések elősegítésében (ICBL 2001). Az ICBL szoros kapcsolatokat tart fenn több mint ezer más NGO-val, körülbelül hatvan or­ szágban. Ezekkel összefogva a kampány szerve­ zői ráirányították a közvélemény figyelmét azok­ ra a veszélyekre, amelyek a polgári lakosságra le­ selkednek az Európában, Ázsiában és Afrikában megvívott korábbi háborúk halálos örökségeként visszamaradt több mint százmillió akna formájá­ ban. Ezek az aknák nem hasonlítanak más fegy­ verekre. Aktívak maradnak akár évtizedekkel a háborúk után is, a civil lakossági jelentős cso­ portjait terrorizálva, miközben újabb és újabb áldozatokat szednek. Kambodzsában például ter­ mékeny szántóföldeket is aláaknáztak, éhezésre kényszerítve a gazdálkodókat, akik nem kívánják kockáztatni életüket a föld megművelésével, ha ennek során ők maguk vagy családtagjaik egy

16. FEJEZET

Mit mond az Önök szociológusi vénája: a jövő vallate „A világ megváltozott. Fogyasztóink megváltoz­ tak. Nekünk is meg kell változnunk." Ezeket a bátor szavakat Jim Cantalupo, a McDonald's [ko­ rábbi, 2004-ben elhunyt] elnöke és főigazgatója mondta. Megígérte a befektetőknek, hogy a világ legnagyobb gyorsétteremlánca nem akar többé mindenki másnál nagyobb lenni, csak jobb. Ez olyan ígéret, amelynek a betartásáért a vál­ lalatnak meg kell küzdenie. A McDonald's az 1965. évi piacra lépése óta első ízben 2003 ja­ nuárjában jelentette be, hogy negyedéves mérle­ ge veszteséget mutat. Üzleteinek forgalma, ami az utóbbi évtized során stagnált, ekkor már 12 hónapja csökkenőben volt. A McDonald's, mely­ nek a neve valaha a jó minőségű szolgáltatás szi­ nonimája volt, a vendégek elégedettségi mutatói szerint majdnem egy évtizeden keresztül a leg­ rosszabb vállalatnak minősült, még az egészség­ biztosítóknál és a bankoknál is rosszabb értéke­ léssel. A vállalatcsoport részvényeinek árfolyama 1999-ben még több mint 48 dollár volt, ekkorra a tízéves mélypontot jelentő 12 dolláros szintre zuhant le... Még kellemetlenebb, hogy Jim Cantalupo és Charlie Bell - utóbbi ekkor a vállalatóriás második

embere volt, [majd 2005-ben rákos megbetege­ dés miatt bekövetkezett korai haláláig Cantalupo utódja] - felszólalásuk nagy részét arra fordítot­ ták, hogy az éttermek vezetésében különféle tö­ kéletesítéseket ígérjenek a részvényeseknek a tisz­ taság, a szolgáltatás és a személyzet hatékonysá­ ga tekintetében egyaránt, amelyektől a vendégek visszatérését remélték. Greenberg idejében a McDonald's-nak még nem volt semmiféle ellen­ őrzési eszköze a márkavédjegyének használatára feljogosított szerződéses partnereivel kapcsolatos bajok elkerülésére. Ma érvényben van egy minő­ sítési rendszer, amely az úgynevezett „titokzatos vendég" feltételezett igényeinek kielégítését tart­ ja szem előtt, és a csoport azt ígéri, hogy szoro­ sabban fogja ellenőrizni fióküzleteinek tulajdo­ nosait. Az utóbbi időben maga az étlap is szinte átte­ kinthetetlenné vált. Ezért - úgymond - karcsúsíta­ ni fogják. Az étkezések összeállításakor kevesebb zavaró kombinációra lesz lehetőség, és többféle egészséges, kiváló minőségű terméket, köztük salátákat, joghurtokat és szeletelt gyümölcsöt is kínálni fognak a vendégeknek. Noha hosszú ideje tagadja, hogy az általa nyújtott választék hizlaló

Az utóbbi években a McDonald's - miután az éttermek forgalma csökkent - megpróbálja megújítani önmagát. Ez az újszerű képet mutató londoni fióküzlet gyakorlatilag megkülönböztethetetlen egy bártól vagy kávézótól.

/

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

lenne, a McDonald's - ez a cég, amelyben szinte minden az imázst szolgálja - végül megértette, hogy márkaneve az itt fogyasztható hírhedten egészségtelen ételek miatt komoly veszélybe ke­ rült. Egy zavart keltő kísérlet keretében, ami arra irányul, hogy „mindenkinek mindent" nyújtani tudjanak (bár Cantalupo azt állította, hogy ezt el akarja kerülni), a csoport új, vonzó árfekvésű ételeiben „pezsgőízeket kínál sörárakon", noha egyidejűleg azt hirdeti, hogy az érték részét képe­ zi „a márka örökségének". A reklám és az üzleti környezet szintén gyökeres fordulatot mutat: a követendő modellt a csoport elegánsabb francia üzletei alkothatják. Kevésbé elegáns Bélinek az az elgondolása, hogy Ronald McDonald arcképét, a csoport szerencséjének zálogát (sokak szerint a Mi­ kulás figurája után a második legismertebb ame­ rikai „ikont") most a fiatal felnőttek megnyerésé­ re használja fel, akik a gyermekek mellett szintén „kulcsfontosságú korcsoportot" jelentenek a po­ tenciális vendégek között. Mindez tűnődésre késztet sok befektetőt az­ zal kapcsolatban, hogy a McDondald's vajon csakugyan „meg tudja-e csinálni" mindazt, amit Cantalupo nem győzött hangoztatni a felszólalá­ sában. Az olyan „alkalmi" gyorsétkezdék megje­ lenésével, mint amilyenek például az ínyenceket kiszolgáló szendvicsüzletek, a McDonald's külső megjelenése is egyre jobban elavul. A csoport legutóbbi eredeti, sikeres menütalálata a „mekis" csirkefalatok (Chicken McNugget) bevezetése volt 1983-ban. A McDonald's márkanév alatt működő fióküzletek a múltban 10-15 százalékos évi növe­ kedést és jelentős haszonkulcsot mutathattak fel, újabban azonban nehézségekkel találják szemben magukat. Nyereségük minimális, és húzódoznak a központból érkező kezdeményezések végrehaj­ tásától, mert nagy terhet jelent számukra például az új és drága, „testre szabott" konyhai berende­ zések kötelező megvásárlása... pillanat alatt szilánkokra robbanhatnak szét. A kampány folyamán kifejtett erőfeszítések ered­ ményeként egyezmény született a taposóaknák felhasználásának, gyártásának, raktározásának és szállításának betiltására. Az egyezményhez, amely 1999 márciusában a nemzetközi jog részé­ vé vált, százötven ország csatlakozott. Az NGO-k - bár számuk jóval meghaladja az IGO-két, és kétségkívül elértek bizonyos sikere­ ket - jóval kevésbé befolyásos szervezetek, mivel a legális hatalom (beleértve a törvények betarta­ tására szolgáló eszközöket is) végső soron a kor­ mányzatok kezében van. A taposóaknák betiltá­ sára irányuló erőfeszítések esetében például az

503

A helyzet iróniája, hogy Ray Kroc, a McDonald's részvénytársaság megalapítója, aki legalább anynyival növelte a cégcsoport vagyonát ingatlanok vásárlása és bérbeadása útján is, mint a hambur­ gerek eladásával, [1984-ben bekövetkezett halá­ lakor] kitermelésre váró aranybányaként hagyta hátra a vállalkozást. Peter Oakes, a Merrill Lynch egyik elemzője megjegyzi, hogy a ma működő harmincezer étteremnek helyet adó épületek 75 százaléka és a telkek 40 százaléka a csoport tulaj­ donában van. Számításai szerint maga a földterü­ let, melynek a névértéke 4 milliárd dollár, eladása esetén ma 12 milliárd dollárnyi bruttó jövedelmet hozhatna a cégnek. Ezt a hatalmas értéket ki le­ hetne aknázni akár egy értékesítési és visszabérlési program keretében is... Mindent egybevetve tehát a McDonald's könynyedén visszaadhatna több milliárd dollárt a befektetőinek. A hizlaló ételeket kárhoztató vá­ daskodásoknak, valamint a gyermekek „egész­ ségtelen" táplálkozását szorgalmazó reklámok óhatatlan visszahatásának fényében ma akár óriási pénzösszegeknek a részvényesekhez való visszaszármaztatása is bölcs előrelátásnak bi­ zonyulhat. Ennek a sajátos készpénzforrásnak a megfejése azonban - sajnálatos módon - a csúcs­ vezetésben is komoly változásokkal járna... Ki beszél itt veszteségekről? The Economist, 2003. április 10.

KÉRDÉSEK 1. A „demacdonaldizáció" folyamata vajon előse­ gíti-e a körülményekhez jobban alkalmazkodó, rugalmasabb üzleti hálózatok kialakulását? 2. A McDonald's lemondhat-e „vezérelveiről": a hatékonyságról, a kiszámíthatóságról, az egy­ ségességről és az automatizálásról? történt, hogy bár a világ legtöbb jelentős országa aláírta az egyezményt, az Egyesült Államok - ko­ reai biztonsági megfontolásokra hivatkozva - meg­ tagadta a csatlakozást, és ugyanezt tette Oroszor­ szág is. Mindazonáltal egyes NGO-k (például az Amnesty International és a Greenpeace) jelentős befolyásra tettek szert.

Gazdasági szervezetek A modern társadalmak - Marx kifejezésével élve kapitalista berendezkedésűek. A kapitalizmus a gazdasági élet olyan szerveződését jelenti, amit a

következő főbb vonások jellemeznek: a termelési eszközök magántulajdona, a profit mint ösztönző erő, az áruk eladását lehetővé tevő piacokért fo­ lyó szabad verseny érvényesülése (a nyersanya­ gok alacsony áron történő beszerzését és az olcsó munkaerő kihasználását is beleértve), valamint a szüntelen növekedés és befektetés a tőke felhal­ mozása érdekében. A kapitalizmus, ami az ipari forradalom kibontakozásával kezdett előretörni a 19. század elején, sokkal dinamikusabb gazdasá­ gi rendszer a korábbiaknál. Ennek a rendszernek sok bírálója volt, mint például Marx, és van ma is, napjainkban azonban ez a gazdasági szervező­ dés legelterjedtebb formája a világon. Ebben a fejezetben eddig főként a különféle foglalkozások és az alkalmazottak szempontjá­ ból foglalkoztunk a munkával. Megvizsgáltuk a munka különféle mintáit, és azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a szakszervezetek fejlődé­ sét. A következőkben azokra a gazdasági vállal­ kozásokra koncentrálunk, amelyek a munkaerőt alkalmazzák. (Tudatában kell lennünk azonban, hogy ma sok ember nem a gazdasági szereplők, hanem a kormányzati szervezetek alkalmazásá­ ban áll, bár ezekkel itt most nem foglalkozunk.) Mi történik tehát ma a nagyobb üzleti vállalkozá­ sok világában, és hogyan vezetik ezeket?

Részvénytársaságok és vállalati hatalom A huszadik század fordulója óta a modern kapi­ talista gazdaságokra egyre nagyobb hatást gyako­ rol a nagy üzleti részvénytársaságok kialakulása. Egy friss felmérés a világ kétszáz legnagyobb részvénytársaságáról azt mutatta, hogy 1983 és 1999 között ezek összesített forgalma a világ GDP-jének 25 százalékáról annak 27,5 százaléká­ ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban ezek­ nek a részvénytársaságoknak a profitja 362,4 szá­ zalékkal nőtt, miközben az általuk alkalmazott dolgozók száma mindössze 14,4 százalékkal gya­ rapodott (Anderson-Cavanagh 2000). A brit gazdaságban természetesen még ma is több ezer kisebb cég és vállalkozás működik. Ezekben a vállalatokban a vállalkozó - a cégtu­ lajdonos, a mindenható „főnök" - imázsa semmi esetre sem tekinthető elavultnak. A nagy rész­ vénytársaságok esetében más a helyzet. Amió­ ta az 1930-es években Adolf Berle és Gardiner Means megjelentették A modern részvénytársa­ ság és a magántulajdon (The Modern Corpora­ tion and Private Property] című, sokat ünnepelt könyvüket, széles körben elfogadott gyakorlattá vált, hogy a legnagyobb vállalatok többségét nem a tulajdonosaik vezetik (lásd Berle-Means 1997).

A nagy részvénytársaságok elméletileg a részvé­ nyeseik tulajdonát képezik, és a részvényesek jogában áll minden fontos döntés meghozatala. Berle és Means azonban rámutatott, hogy mivel a részvénytulajdon oly sok ember között oszlik meg, a tényleges irányítás a menedzserek kezébe került, akik a vállalatok mindennapi működését irányítják. A részvénytársaságok tulajdonjoga ily módon elválik a vezetésüktől. A nagy részvénytársaságok hatalma - akár a tu­ lajdonosaik, akár fizetett menedzserek irányítják őket - igen jelentős lehet. Amikor valamely adott iparágban mindössze maroknyi vállalat játszik uralkodó szerepet, ezek gyakran inkább együtt­ működnek az árak meghatározásában, ahelyett hogy szabadon versenyeznének egymással. így például az óriás olajvállalatok is általában egy­ más példáját követik a benzin árának kialakítá­ sakor. Amikor valamely cég uralkodó helyzetbe kerül egy adott iparágban, ez monopólium kiala­ kulásához vezet. Még gyakoribb az az eset, ami­ kor a hatalmas részvénytársaságok egy kicsiny csoportja uralkodik valamely piacon: ilyenkor oligopóliumról beszélünk. Az oligopóliumot al­ kotó cégek többé-kevésbé önkényesen diktálhat­ ják a feltételeket, amelyek mellett a beszállítóik­ ként működő kisebb vállalatoktól megvásárolják az árukat és szolgáltatásokat.

A nagyvállalati kapitalizmus típusai Az üzleti nagyvállalatok fejlődésében három főbb fázis különíthető el, bár mindegyik átfedésben van a többivel, és ma valamennyi egymás mellett létezik. Az első fejlődési szakaszban, ami a 19. századra és a 20. század elejére volt jellemző, az úgynevezett családi kapitalizmus volt az ural­ kodó forma. A nagyvállalatokat vagy egyéni vál­ lalkozók, vagy ugyanannak a családnak a tagjai vezették, majd átadták őket leszármazottaiknak. Ebbe a kategóriába tartoznak a híres iparmágnás dinasztiák, mint például a Sainsbury család tag­ jai az Egyesült Királyságban, vagy a Rockefelle­ rek az USA-ban. Ezek az emberek és családok nem csupán egyetlen nagyvállalatnak voltak a tulajdonosai, hanem igen kiterjedt gazdasági ér­ dekeltségeik voltak és egész gazdasági birodal­ mak csúcsán álltak. Az ilyen iparmágnás családok által alapított nagyvállalatok többsége azóta fizetett menedzse­ rek által irányított nyilvános részvénytársasággá vált, amelyeknek a részvényeit a tőzsdén értéke­ sítik. A családi kapitalizmus fontos elemei azon­ ban mindmáig fennmaradtak, még a világ legna­ gyobb részvénytársaságain belül is, mint például

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

a Ford autógyárnál, melynek vezérigazgatója if­ jabb William Clay Ford, a vállalatot alapító Hen­ ry Ford dédunokája. A kisebb vállalatok, például a tulajdonosaik által vezetett helyi üzletek, autó­ szerelő műhelyek vagy különböző kisipari vál­ lalkozások körében továbbra is a családi kapita­ lizmus az uralkodó forma. Egyes ilyen vállalatok - például a két vagy több generáción keresztül ugyanannak a családnak a kezében maradó üz­ letek - esetében szintén beszélhetünk dinaszti­ ákról, csak kisebb léptékben. A kisvállalkozási szektor azonban erősen instabil, és itt igen gya­ kori az üzleti kudarc: a hosszú időn át ugyanazon család tagjainak a tulajdonában maradó vállalko­ zások részaránya szinte elhanyagolható. A nagyvállalati szektorban a családi kapita­ lizmust mára szinte teljes mértékben felváltotta a menedzserkapitalizmus. Ahogy az igen nagy vállalatok kialakulása révén a menedzserek egy­ re nagyobb és nagyobb befolyásra tettek szert, az iparmágnás családok fokozatosan átadták nekik a helyüket a vállalatok vezetésében. Ezt a folya­ matot egyes elemzők úgy írták le, hogy maga a vállalat mint gazdasági entitás lépett a család he­ lyére. Az Egyesült Államok kétszáz legnagyobb ipari részvénytársaságának tanulmányozásakor Michael Allen úgy találta, hogy azokban az ese­ tekben, amikor a vállalat nyeresége csökkent, a családi irányítású vállalatoknál ritkán került sor a legfelső vezető személyének cseréjére, de a me­ nedzserek vezette vállalatoknál ez gyakran elő­ fordult (Allen 1981). Kétségtelen, hogy a menedzserkapitalizmus kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társa­ dalmakban. A nagyvállalatok nem csupán a fo­ gyasztás mintáit szabják meg, hanem egyúttal meghatározzák a foglalkoztatás gyakorlatát is a mai társadalomban: még elképzelni is elég nehéz, hogy a nagyüzemek vagy a bürokratikus nagy­ vállalati apparátusok nélkül mennyire más lenne sok brit dolgozó munkával töltött élete. A szocio­ lógusok azonosítottak egy másik területet is, ahol a nagyvállalatok rányomják bélyegüket a modern intézményekre. A vállalati jóléti kapitalizmus {welfare capitalism) kifejezés arra a törekvésre utal, hogy a modern ipar világában ne az állam vagy a szakszervezet, hanem maga a nagyvállalat jelentse az egyes számú védőernyőt a dolgozók számára a piac bizonytalanságaival szemben. A nagyvállalatok már a 19. század végén kezdtek különféle szolgáltatásokat nyújtani alkalmazot­ taiknak, beleértve a gyermekfelügyeletet, a sza­ badidős kikapcsolódási lehetőségeket, a nyere­ ségrészesedési programokat, valamint a fizetett szabadságot, a munkanélküliségi biztosítást és az életbiztosítást is. Ezek a programok gyakran

paternalista jellegűek voltak, és olyan elemeket is tartalmaztak, mint például a betegség miatt a munkából távol maradók „otthoni meglátogatá­ sa" az alkalmazottak „erkölcsi nevelése" érdeké­ ben. Szkeptikusabban nézve a dolgot, belátható, hogy az efféle jóléti juttatások fő célja a dolgozók szabadságának korlátozása volt: a dolgozók szer­ veződésének megakadályozására a munkáltatók mindenféle eszközt bevetettek, az erőszakot is beleértve. Az amerikai szakszervezeti mozgalomról írt ta­ nulmányában Sanford Jacoby (1997) azt állítja, hogy a megszokott történetek tanúsága szerint ez a fajta vállalati jóléti kapitalizmus az 1930-es évek világgazdasági válsága idején szűnt meg, amikor a szakszervezetek példátlan befolyásra tettek szert, és a Franklin Roosevelt elnök által bevezetett New Deal-politika jegyében az állam kezdte magára vállalni a korábban a vállalatoktól származó juttatások jelentős részét. Jacoby - ez­ zel a szokásos értelmezéssel ellentétben - úgy véli, hogy a jóléti kapitalizmus a szakszervezeti mozgalom fénykorában sem halt ki, hanem csak „illegalitásba vonult". Azok a vállalatok, amelyek az 1930-as és az 1960-as évek között el tudták ke­ rülni a szakszervezetesítést (Amerikában például a Kodak, a Sears és a Thompson Products) mo­ dernizálták jóléti juttatásaikat, lehántva róluk a kirívóan paternalista vonásokat, és rutinszerűvé tették a különböző juttatási programokat. Ami­ kor a szakszervezeti mozgalom az 1970-es évek után gyengülni kezdett, ezek a vállalatok modellt nyújtottak sok más cég számára is, amelyek ek­ kor már képesek voltak a saját szempontjaikat érvényesíteni a gyengülő szakszervezetekkel szemben, helyreállítva a cég mint „ipari otthon" szerepét. Annak ellenére, hogy a modern gazdaság ala­ kulásában túlnyomó súllyal van jelen a mene­ dzserkapitalizmus, ma sok tudós látni véli egy harmadik, a korábbiaktól eltérő fejlődési fázis körvonalait is a nagyvállalatok életében. Szerin­ tük a menedzserkapitalizmus ma részben már helyet biztosít az úgynevezett intézményi kapi­ talizmus térhódításának is. Ez a kifejezés a nagy­ vállalatok vezetésében megfigyelhető összefo­ nódásokra utal: olyan hálózatok kialakulását és megszilárdulását jelenti, amelyek az egyes cége­ ken belüli döntéshozatalon túlmenően az alapját jelentik egy új típusú nagyvállalati hatalom ki­ alakulásának is. Az intézményi kapitalizmus arra a gyakorlatra épül, hogy a nagyvállalatok gyak­ ran felvásárolják más cégek részvényeit is. így valójában az egymással többszörös átfedésben lévő igazgatótanácsok gyakorolják az ellenőrzést a nagyvállalati tájkép nagy része fölött. Ez vissza-

16. FEJEZET

jára fordítja a menedzseri irányítás erősödésének folyamatát, mivel a menedzserek részvénytulaj­ dona eltörpül a más nagyvállalatok tulajdonában lévő részvénycsomagok mellett. Az intézményi kapitalizmus terjedésének egyik fő oka a befekte­ tési gyakorlatnak az utóbbi harminc év folyamán végbement változása. Az emberek ma a pénzü­ ket nem közvetlenül valamely gazdasági vállal­ kozás részvényeibe fektetik be, hanem inkább a pénzügyi piacokon, a nagy pénzügyi szervezetek ellenőrzése alatt működő különféle befektetési, biztosítási és nyugdíjalapokban helyezik el, ame­ lyek azután az így felhalmozódó megtakarításo­ kat ipari profilú nagyvállalatok finanszírozásán keresztül kamatoztatják.

(a forgalom 41 százalékával), a második helyen pedig a japán vállalatok találhatóak 20,5 száza­ lékkal (Anderson-Cavanagh 2 0 0 0 ) . Az amerikai vállalatok részaránya a kétszáz legnagyobb cég között azonban jelentősen csökkent 1 9 6 0 óta, amikor még csak öt japán vállalat szerepelt ezen a listán. A közvetlen külföldi befektetések há­ romnegyed részére - ellentétben a közvélekedés­ sel - az iparosodott országok körén belül kerül sor. Mindazonáltal a transznacionális vállalatok jelenléte a fejlődő világ országaiban is igen nagy arányú: a legtöbb külföldi befektetés Brazíliában, Mexikóban és Indiában valósul meg. A nagyvál­ lalati befektetések leggyorsabb ütemű növeke­ dését Ázsia újonnan iparosodott országai, Szin­ gapúr, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Malajzia mutatja fel.

Transznacionális nagyvállalatok

A transznacionális vállalatok terjeszkedése az utóbbi évtizedekben nem lett volna lehetséges a közlekedés és a szállítás, valamint a kommuni­ káció jelentős fejlődése nélkül. A légi közlekedés ma lehetővé teszi, hogy az emberek olyan sebes­ séggel járják be akár az egész világot, ami még hatvan évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt. A rendkívül nagy befogadóképességű óceánjáró fehérhajók fejlődése - az áruszállításra használt konténerek elterjedésével együtt, amelyek köz­ vetlenül átrakodhatók az egyik szállítóeszközről a másikra - megkönnyíti nagytömegű anyagok szállítását is.

A globalizációs folyamatok intenzívebbé válá­ sával a nagyvállalatok ma nemzetközi gazdasá­ gi környezetben működnek. Ha két vagy több országban létesítenek leányvállalatokat, akkor multinacionális vagy transznacionális vállala­ toknak nevezik őket. A „transznacionális" ki­ fejezés jobban kifejezi, hogy ezek a vállalatok számos nemzeti határon átnyúlóan fejtik ki tevé­ kenységüket. A legnagyobb transznacionális cégek valóban gigantikusak, vagyonuk meghaladja sok országét. A száz legnagyobb gazdasági entitásnak csak a felét alkotják az egyes országok, a többi transz­ nacionális vállalatként működik. Az ilyen válla­ latok tevékenységi köre megdöbbentő kiterjedé­ sű lehet. A hatszáz legnagyobb transznacionális vállalat együttesen több mint egyötöd részét te­ szi ki az ipari és mezőgazdasági termelésnek a globális gazdaságban, s ezek közül körülbelül hetven tartja kezében a világ teljes kereskedelmi forgalmának a felét (Dicken 1992). A kétszáz leg­ nagyobb vállalat jövedelme az 1970-es évek köze­ pétől az 1990-es évekig a tízszeresére emelkedett, és 2001-ben elérte a 9,5 billió dollárt. 2003-ban úgy becsülték, hogy a világ tíz legnagyobb gyógy­ szergyártó vállalata tartotta ellenőrzése alatt a vi­ lágpiaci forgalom 53 százalékát. Az utóbbi húsz év során a transznacionális tevékenységek egyre inkább globális méretűvé váltak: míg 1950-ben a világ legnagyobb vállalatai közül csak háromnak voltak termelőüzemei húsznál több országban, ma már ötven mondhatja ezt el magáról. Ezek azonban a kisebbséget alkotják, a transznacioná­ lis cégek többségének csupán néhány országban vannak érdekeltségei. A 2000-ben a kétszáz legnagyobb vállalat sorá­ ban az amerikai részvénytársaságok álltak az élen

A távközlési technológiák révén ma többé-ke­ vésbé azonnali kommunikációra nyílt lehetőség a világ különböző részei között. A kereskedelmi televíziózásban használt első műholdak 1965ben még csak kétszáznegyven telefonbeszélgetést tudtak egyszerre közvetíteni, a mai műholdak vi­ szont már legalább tizenkétezer hívás egyidejű lebonyolítására alkalmasak. A nagyobb transzna­ cionális vállalatoknak ma megvannak a saját mű­ hold alapú kommunikációs rendszereik. A Mit­ subishi részvénytársaság például olyan hálózatot épített ki, amelyen keresztül naponta ötmillió szó továbbításának megfelelő adatforgalom zajlik a vállalat tokiói központja és kihelyezett egységei között.

A transznacionális nagyvállalatok típusai A huszadik század folyamán a transznacionális vállalatok egyre fontosabb helyet töltöttek be a világgazdaságban. Ma kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi munkamegosztásban, vagyis a világpiacra történő árutermelés specia­ lizálódásában, ami az egyes régiókat ipari vagy mezőgazdasági zónákra osztja fel, meghatározva

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

egyúttal a magas szinten, illetve kevésbé képzett munkaerő" iránti igények alakulását is (FröbelHeinrichs-Kreye 1979; McMichael 1996). Ahogy a nemzetgazdaságok egyre koncentráltabbá vál­ nak, miközben korlátozott számú igen nagy vál­ lalat jut domináns szerephez bennük, a világgaz­ daságban is hasonló tendencia érvényesül. Az Egyesült Királyság és több más vezető ipari ország esetében a nemzeti szinten domináns vállalatok intenzíven jelen vannak a nemzetközi piacokon is. A világgazdaság több szektorában (például az agrárgazdálkodásban) oligopóliumok alakultak ki, vagyis a termelést a világpiacon uralkodó sze­ rephez jutott három vagy négy nagyvállalat tart­ ja ellenőrzése alatt. Az elmúlt két-három évtized során nemzetközi oligopóliumok fejlődtek ki az autóiparban, a mikroprocesszor-gyártásban és általában az elektronikai iparágakban, valamint több más világviszonylatban értékesített árucikk termelésében is.

nyugati „multik" esetében. A minisztérium az el­ múlt két évtized során fejlesztési tervek és prog­ ramok egész sorát dolgozta ki a japán vállalatok tengerentúli terjeszkedésének koordinálására. A transznacionális vállalatok egyik jellegzetes japán típusát az óriási kereskedelmi vállalatok (szogo sosa) alkotják. E gigantikus konglomerá­ tumok fő tevékenysége a kereskedelem finanszí­ rozása és különféle eszközökkel történő támo­ gatása, például más vállalatok számára nyújtott pénzügyi, szervezési és információs szolgáltatá­ sok útján. A japán export- és import-forgalomnak körülbelül a felét a tíz legnagyobb sogo szósza közvetítésével bonyolítják le. Egyeseknek közü­ lük, mint például a Mitsubishi-cégcsoportnak je­ lentős saját feldolgozóipari érdekeltségei is van­ nak. (A japán nagyvállalatokkal részletesebben is foglalkozunk később az 5 1 1 - 5 1 2 . oldalon.)

H. V. Perimutter (1972) három típusba sorol­ ta a transznacionális nagyvállalatokat. Az egyik típushoz az etnocentrikus transznacionális vál­ lalatok tartoznak, amelyekben a vállalat üzlet­ politikáját a cég anyaországában lévő központ határozza meg, és a cég mindennapi gyakorlati működését is onnan irányítják. Az anyavállalat által szerte a világon létesített, saját tulajdonában maradó alvállalatok és fióküzemek az eredeti vál­ lalat kulturális kiterjesztéseinek tekinthetők, és működési gyakorlatuk ugyanazokat a mintákat követi mindenütt a világon. A második kategó­ riába a policentrikus transznacionális vállalatok sorolhatók, amelyekben a külföldi leányvállala­ tok minden országban helyi vállalatok vezetése alatt állnak. A fő vállalat anyaországában lévő központ csupán átfogó irányelveket határoz meg, amelyeknek a keretei között a helyi vállalatok önállóan intézik a saját tevékenységüket. Végül a harmadik csoportot a geocentrikus transznacio­ nális vállalatok alkotják, amelyeknek a vezetési struktúrája is nemzetközi jellegű. Ezeknél a me­ nedzseri rendszerek globális szinten integrálód­ nak: a felsőbb vezetők is igen mozgékonyak, és szükség szerint hol az egyik, hol a másik ország­ ban fejtik ki irányító tevékenységüket. Perimut­ ter kategóriáit alkalmazva, az összes transznacio­ nális cég közül a japán vállalatok tekinthetők a legerősebben etnocentrikusnak. Az egész világ­ ra kiterjedő műveleteiket rendszerint szigorúan ellenőrzik az anyavállalat központjából, néha a japán kormány közvetlen részvételével. A japán központú külföldi vállalatok közvetlen felügye­ letében a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipa­ ri Minisztérium sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a nyugati kormányok hasonló szervei a

Világméretű tervezés A globális részvénytársaságok lettek az első olyan szervezetek, amelyek képesek valóban vi­ lágméretekben megtervezni és megszervezni te­ vékenységüket. A Pepsi és a Coca-Cola reklámok emberek milliárdjaihoz jutnak el szerte a világon. Néhány fejlett globális hálózattal rendelkező vál­ lalatnak módjában áll különféle országok egész gazdasági életét is befolyásolni. Richard Barnet és John Cavanagh (1994) az új világgazdaság­ ban folyó üzleti tevékenységet a következő négy nagy, egymással összefüggő hálózatra osztotta fel: a globális kulturális bazár, a globális bevásár­ lóközpont, a globális munkaerőpiac és a globális pénzügyi rendszer. A globális kulturális bazár a legújabb a négy közül, de máris ez a legnagyobb kiterjedésű. A globális bálványok, mintaképek és globális álmok a világ minden részére eljutó mo­ zifilmek, tévéműsorok, zeneszámok, videó-felvé­ telek, játékok, sőt egyes népszerű ruhadarabok, például trikók (T-shirts) révén terjednek. Az em­ berek mindenütt a világon, még a fejlődő világ legszegényebb országaiban is ugyanazoknak az elektronikus készülékeknek a segítségével nézik vagy hallgatják ugyanazokat a kereskedelmi for­ galomban terjesztett dalokat és show-műsorokat. A globális bevásárlóközpont Barnet és Cava­ nagh szerint nem más, mint „bolygóméretű szu­ permarket, az enni- és innivalók, illetve a ruháza­ ti és élvezeti cikkek káprázatos választékával". Ez kirekesztőbb jellegű, mint a kulturális bazár, mi­ vel a szegények nem engedhetik meg maguknak, hogy ide belépjenek: őket csak a kirakatnézegetők státusa illeti meg. A világ öt és fél milliárd főnyi népességéből három és félmilliárdnyian nélkü-

Pepsi és Coca-Cola reklámok a libanoni Tripoliban.

lözik a készpénzt vagy a hitelkártyákat, amire szükség van az itt árusított fogyasztói javak meg­ vásárlásához. A harmadik hálózat, a globális munkaerőpiac az egyre összetettebbé váló világméretű munkameg­ osztás fóruma, ami valamennyiünk életére kiha­ tással van. Ebbe beletartozik az irodák, üzemek, éttermek és egyéb munkahelyek áttekinthetetlen sokasága, ahol árukat termelnek és fogyasztanak, vagy éppen információcsere folyik. Ez a hálózat szoros összeköttetésben áll a globális pénzügyi rendszerrel, amelyet táplál, és amely viszonzá­ sul finanszírozza. A globális pénzügyi rendszer a számítógépekben tárolt és a képernyőkön felvil­ lanó információmorzsák milliárdjaiból tevődik össze, és magában foglalja a valutaátváltások, hi­ telkártyás tranzakciók, biztosítási ügyletek, vala­ mint részvény- és egyéb értékpapír-kereskedelmi műveletek szinte végtelen sorát.

A nagyvállalatok mai képe: ugyanaz, mégis más A 2 1 . század első évtizedében működő nagy rész­ vénytársaságok és a 20. század közepén létezett elődeik között igen nagy különbségek vannak. A

nevek közül sok - például General Motors, Ford vagy IBM - ugyanaz, de azóta csatlakoztak ezek­ hez más óriásvállalatok is, amelyek az 1950-es években még nem léteztek, például a Microsoft vagy az Intel. Mindannyian nagy hatalommal rendelkeznek, és még mindig ezeknek a felső ve­ zetői népesítik be a nagy irodaházakat, amelyek oly sok városközpont arculatát meghatározzák. A mai és a fél évszázaddal ezelőtti vállatok fel­ színi hasonlóságai mögött azonban igen mélyre­ ható változások mentek végbe. Ezeknek az átala­ kulásoknak az eredete abban a folyamatban kere­ sendő, amellyel már többször találkoztunk ebben a könyvben: a globalizációban. Az utóbbi ötven év során az óriási részvénytársaságok egyre job­ ban belemerülnek a globális versengésbe, s ennek eredményeként belső összetételük és bizonyos ér­ telemben egész természetük is megváltozott. Az USA korábbi munkaügyi minisztere, Robert Reich így írt erről: A mélyben minden változóban van. Ameri­ ka legnagyobb részvénytársaságai többé nem tervezik és nem valósítják meg árucikkek és szolgáltatások tömeges előállítását, nem eszkö­ zölnek többé befektetéseket üzemek, gépi be­ rendezések, laboratóriumok, különféle felsze-

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

relések és egyéb kézzelfogható vagyontárgyak egész sorába, nem alkalmazzák többé a terme­ lésben foglalkoztatott dolgozók és középszintű vezetők hadseregeit. [...] A legfontosabb nagy­ vállalatok valójában még csak nem is ame­ rikaiak többé. Egyre inkább csupán egyfajta homlokzatot nyújtanak, amely mögött decent­ ralizált csoportok és alcsoportok végtelen sere­ ge tolong, folyamatosan különféle szerződéses tranzakciókat lebonyolítva a munka hasonlóan összekuszálódott más színtereivel szerte a vilá­ gon. (Reich 1991) A nagy részvénytársaságok mint gazdasági sze­ replők egyre kevésbé jól meghatározott profilú nagyvállalatok: inkább „vállalkozói hálózatokról", központi szervezetekről beszélhetünk, amelyek sok kisebb céget kapcsolnak össze. Az IBM pél­ dául, amely valaha az egyik leginkább irigylés­ re méltó módon önellátásra berendezkedett cég volt a nagyvállalatok sorában, az 1980-es évek években és az 1990-es évek elején többé-kevés­ bé összeolvadt néhány tucatnyi más amerikai és nyolcvannál is több külföldi vállalattal, amelyek­ kel közös stratégiát kialakítva próbál helytállni a világpiaci versenyben. Egyes nagyvállalatok továbbra is erősen bü­ rokratikusak maradnak, és gyakran ugyanabban az országban tartják fenn központjukat, ahol először létrejöttek. A legtöbbjük azonban nem helyezhető el többé egyértelműen gyakorlatilag sehol sem. A régi transznacionális nagyvállala­ tok valaha főként az anyaországukban levő köz­ pontjukból irányították egész tevékenységüket, s onnan ellenőrizték külföldi termelőüzemeiket és leányvállalataikat is. Ma a tér és az idő át­ alakulásával (lásd 5., „Társadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetet, a 1 2 7 - 1 3 6 . ol­ dalon) a világ bármely régiójában elhelyezkedő csoportok is képesek együttműködni egymással a távközlési rendszerek és a számítógépek révén. Az egyes nemzetek még mindig megpróbálják befolyásolni az információk, az erőforrások és a pénz határaikon keresztül történő áramlását, ezt azonban a modern kommunikációs technológiák egyre inkább megnehezítik vagy akár lehetetlen­ né is teszik. A tudás és a pénz a fény sebességé­ vel terjedő elektronikus impulzusok formájában gyakorlatilag bárhová továbbítható, akár az egész világon keresztül. A transznacionális vállalatok termékei is ha­ sonlóan nemzetközi jelleget öltenek. Mikor mondhatjuk el valamiről, hogy „Nagy-Britanniá­ ban készült" (vagy bármely más országban), és mikor nem? Erre a kérdésre nincsenek többé ha­ tározott és világos válaszok.

/ A 2., „A globalizáció és a változó világ" című fejezetben, a 6 2 - 6 3 . oldalon megvizsgáltuk a Barbie baba példáját, ami Amerika egyik szim­ bólumának is tekinthető. A Barbie babák csomagolásán többnyire az olvas­ ható, hogy „Kínában készült", ám - mint abban a fejezetben láthattuk - a baba testének és ruha­ tárának egyes darabjai származhattak a KözelKeletről vagy a Távol-Keletről is, mielőtt a babát végül eladták az Egyesült Államokban, vagy új­ ból elszállították, hogy valahol másutt kerüljön forgalomba.

Nők a nagyvállalatoknál A szervezetelméleti kutatások során egészen a két-három évtizeddel ezelőtti időkig nem szen­ teltek különösebb figyelmet a nemek kérdésé­ nek. Weber bürokráciaelméletének és a követ­ kező években azzal kapcsolatban született ta­ nulmányoknak a szerzői férfiak voltak, és olyan szervezeti modellekben gondolkodtak, amelyek egyértelműen a férfiakat helyezték a közép­ pontba. A feminista kutatók feltűnése azonban az 1970-es években a nemek közötti viszonyok vizsgálatához vezetett a társadalom valamennyi fontos intézményében, beleértve a szervezeteket és a bürokráciát is. A feminista szociológusok nem csupán a nemi szerepeknek a szervezeteken belüli egyensúly-eltolódásaira koncentráltak, ha­ nem megvizsgálták azt a fejlődési utat is, amelyet követve maguk a modern szervezetek - kifejezet­ ten a nemi szempontok által meghatározott mó­ don - kialakultak. A feministák azt állították, hogy a modern szervezetek kifejlődése és bürokratizálódása ösz-

„Ez kiváló beszámoló volt, Barbara. Mivel azonban a nemek különböző nyelveken beszélnek, valószínűleg nem értettem egy szót sem belőle."

16. FEJEZET

szefüggésben állt alkalmazottaik nem szerinti összetételével. Rámutattak, hogy a nemi meg­ határozottság kétféle módon is beágyazódott a modern szervezetek alapszerkezetébe. Először is, a bürokratikus szervezeteket a foglalkozások ne­ mek szerinti szegregálódása jellemzi. Amikor a nők elkezdtek nagyobb számban belépni a mun­ kaerőpiacra, általában a férfiaktól többé-kevésbé elkülönítve, rosszul fizetett és rutinszerű munkát jelentő foglalkozási kategóriákban alkalmazták őket. Ezeket a munkaköröket, amelyek nem nyúj­ tottak a nők számára előmeneteli lehetőségeket, alárendelték a férfiak által betöltött pozícióknak. A nőket olcsó és megbízható munkaerőként hasz­ nálták fel, de nem biztosították számukra ugyan­ olyan lehetőségeket életpályájuk során, mint a férfiaknak. Másodszor, a bürokratikus szervezetekben vé­ gigjárható karrierek valójában csak a férfiak előtt álltak nyitva, miközben a mögöttük álló nők döntő fontosságú támogató szerepet játszottak: a munkahelyeken a hivatalnoki, titkárnői vagy irodavezetői beosztásokban a nők végezték el a rutinfeladatokat, felszabadítva ezáltal a férfiakat. A férfiak koncentrálhattak az előléptetésükre vagy jelentősebb feladatok végrehajtására, mivel a női kiszolgáló személyzet végezte mindvégig az aprómunka legnagyobb részét. A nők a háztar­ tási szférában is a férfiak bürokratikus karrierjét támogatták az otthon gondozásával, a gyerme­ kekkel való törődéssel és a férfiak mindennapi jóllétének biztosításával. Kiszolgálták a férfi bü­ rokraták igényeit, lehetővé téve számukra, hogy szükség esetén túlórázzanak, utazásokat tegye­ nek és kizárólag a munkájukra koncentráljanak anélkül, hogy foglalkozniuk kellene a családi vagy a háztartási kérdésekkel. E két tendencia eredményeként - állították a korai feminista szerzők - a modern szervezetek a férfiak dominanciájával jellemezhető „rezer­ vátumokként" fejlődtek ki, amelyekben a nők ki voltak rekesztve a hatalomból, megtagadták tő­ lük a karrierépítés lehetőségeit, és nemi hovatar­ tozásuk alapján a diszkrimináció mellett gyakran ki voltak téve szexuális zaklatásnak is. Noha a legtöbb korai feminista elemző az aggályok és bírálatok egy bizonyos közös készletére össz­ pontosította a figyelmét, ideértve az egyenlőtlen fizetéseket, a kirekesztést és a hatalomnak a fér­ fiak kezében való koncentrálódását, nem alakult ki közöttük egyetértés a nők egyenlőségért folyó küzdelemben leginkább célravezetőén alkalmaz­ ható módszereket illetően. A nők és a szerveze­ tek témájában készült legjobb feminista munkák összevetése feltárja a liberális és a radikális femi­ nista irányzatok közötti szakadékot.

Az egyik fontos liberális feminista írás Rosabeth Moss Kanter Férfiak és nők a nagyvállalat­ nál [Men and Women of the Corporation, 1977) című munkája volt, amelyben Kanter a nők által a bürokratikus szervezetekben betöltött szerepek egyik legkorábbi vizsgálatáról számolt be. Kanter megvizsgálta a nők helyzetét a nagyvállalatoknál és elemezte azokat a módokat, ahogyan a hata­ lomból való kirekesztésük megvalósult. Figyel­ mét - az ő megfogalmazásával élve - a „zártkörű férfitársaságok" (male homosociability) jelensé­ gére koncentrálta, melynek segítségével a férfiak képesek voltak a hatalmat a saját zárt köreiken belül tartani, és csupán az adott exkluzív cso­ portok tagjait engedték nagyobb hatáskörrel járó pozíciókhoz jutni. A nőket és az etnikai kisebb­ ségek tagjait - kizárva őket az előléptetésekben döntő szerepet játszó társadalmi hálózatokból és személyes kapcsolatrendszerekből - sikeresen kirekesztették az előmeneteli lehetőségekből. Noha Kanter bírálta a nemi egyenlőtlenségeket a modern nagyvállalatoknál, a jövőt nem ítélte meg teljesen pesszimistán. Számára a fő problé­ mát nem a nemi hovatartozás, hanem a hatalom jelentette. A nők hátrányos helyzetben voltak, de nem egyszerűen azért, mert nők voltak, hanem azért, mert nem rendelkeztek elegendő hata­ lommal a szervezeteken belül. Szerinte ezek az egyenlőtlenségek megszűnnek, ha a nők nagyobb számban kerülnek hatalommal járó pozíciókba. Elemzése a liberális feminista irányzathoz so­ rolható, mivel elsősorban az esélyegyenlőséggel foglalkozik és csak arra törekszik, hogy a nők szá­ mára is lehetővé váljon a férfiakéval összehason­ lítható pozíciók megszerzése. A radikális feminista Kathy Ferguson Feminis­ ták a bürokrácia ellen (The Feminist Case Against Bureaucracy, 1984) című munkája egészen más irányzatot képvisel, ami nagyban különbözik Kan­ ter felfogásától. Ferguson nem hitt abban, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a szervezeteken belül megoldódhatna a nők vezető pozíciókba ke­ rülésével. Szerinte a modern szervezetekre alap­ vetően rányomják bélyegüket a férfias értékek és uralkodási minták. Azt állította, hogy az ilyen struktúrákban a nők mindig is alárendelt szere­ pekbe lesznek kényszerítve, tehát az egyetlen iga­ zi megoldás a nők számára az lehet, ha felépítik a saját szervezeteiket, mégpedig a férfiak által saját maguk számára kialakított mintáktól radikálisan eltérő elvek alapján. A nők szerinte képesek demokratikusabban, s ugyanakkor aktívabb részvé­ telt és nagyobb együttműködést biztosító módon szerveződni, mint a férfiak, akik tekintélyuralmi stratégiák, rugalmatlan eljárások és érzéketlen ve­ zetési stílus alkalmazására hajlamosak.

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

A szervezeteken belüli hatalmi viszonyokról és konfliktusokról folyó viták a szervezetszocio­ lógia fontos részét alkotják. / Ezeknek a vitáknak egy fontos témakörével, a nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség problémáival a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetben, az 5 8 1 - 5 8 7 . oldalon részlete­ sebben is foglalkozunk.

TÚL A BÜROKRÁCIÁN? A bürokratikus szervezetek mindmáig bőségesen megtalálhatók a nyugati világban, és az olyan szociológusok, mint például George Ritzer, aki­ nek a társadalom „mcdonaldizálódásáról" szóló tételével ennek a fejezetnek az elején foglalkoz­ tunk, úgy vélik, hogy a nyugati társadalmakban még ma is a bürokrácia a szervezetek egyik leg­ főbb jellemzője. Mások azonban úgy vélik, hogy noha Weber bürokráciamodellje, ami Foucault nézeteiben is visszatükröződik, valaha érvényes lehetett, ma kezd idejétmúlttá válni. Számos szervezet egymással vetélkedve próbál nem még inkább, hanem egyre kevésbé hierarchikus for­ mákat ölteni. Az 1960-es években Burns és Talker arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos bü­ rokratikus struktúrák a technológiai élvonalhoz tartozó iparágakban akadályozhatják az innová­ ciót és a kreativitást (lásd a 4 9 3 - 4 9 4 . oldalon), s a mai elektronikára épülő gazdaságban kevesen vitatnák ennek a megállapításnak a fontosságát. A merev vertikális elrendezésű hierarchiák he­ lyett ma sok szervezet - annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon és folyamatosan alkalmaz­ kodni tudjon a változó piacokhoz - a „horizon­ tális" szerkezetű együttműködési modellek felé fordul. Ebben a részben az ilyen irányú válto­ zások mögött meghúzódó főbb erőkkel foglalko­ zunk, beleértve a globalizációt és az információs technológia szerepének növekedését, és meg­ vizsgálunk néhány módszert, amelyek segítsé­ gével az utóbbi időben a modern szervezetek új­ jászervezik magukat a változó körülményeknek megfelelően.

Szervezeti változások: a japán modell A ma szerte a világon végbemenő szervezeti vál­ tozások tekintetében sok esetben az olyan nagy japán feldolgozóipari részvénytársaságok játszot­ tak úttörő szerepet, mint a Nissan és a Panaso­ nic. Noha a japán gazdaság az 1990-es években

visszaesett, a háború utáni korszak legnagyobb részében kiemelkedően sikeres volt. Ezt a gazda­ sági sikert gyakran a japán nagyvállalatok jelleg­ zetes vonásainak tulajdonították, amelyek alap­ vetően különböztek a legtöbb nyugati üzleti vál­ lalkozás főbb jellemzőitől. Mint látni fogjuk, az utóbbi években - bizonyos módosításokkal - más országok is átvették a japán nagyvállalatok szá­ mos szervezeti jellegzetességét. / A japán gazdasági vállalkozások szervezete fontos átfedéseket mutat a posztfordizmus irá­ nyában végbement váltással, amit a 18., „Mun­ ka és gazdasági élet" című fejezetben, az 5 8 7 5 9 1 . oldalon tárgyalunk. A japán vállalatok felépítése több szempontból is eltért a bürokratikus szervezetek Weber által megállapított jellegzetességeitől: 1. Alulról felfelé irányuló döntéshozatal. A ja­ pán nagyvállalatok működésében nem érvé­ nyesül a Weber-féle hatalmi piramisszerkezet, amelyben minden szint csakis az eggyel fölötte elhelyezkedőnek tartozik felelősséggel. Ehelyett a szervezet alsóbb szintjein elhelyezkedő dolgo­ zókat is bevonják a vezetés által mérlegelt intéz­ kedések megvitatásába, sőt a legfelsőbb vezetők is rendszeresen találkoznak a termelésben köz­ vetlenül foglalkoztatott dolgozókkal. 2. Kisebb mértékű specializálódás. A japán szervezetekben az alkalmazottak sokkal kevésbé specializálódnak, mint nyugati partnereik. A fia­ tal gyakornokok, akik hosszú távon valamilyen vezetői pozíció várományosaként lépnek be vala­ mely céghez, az első évet annak a megismerésé­ vel töltik, hogy a vállalat egyes osztályai hogyan működnek. Ez után számos különböző pozíciót töltenek be, mind a vállalat helyi üzemeiben, mind az országos központban, hogy tapasztala­ tokat gyűjtsenek a vállalat tevékenységének kü­ lönböző dimenzióiról. Mire karrierjük csúcsára érnek, körülbelül harminc évvel azután, hogy gyakornokként elkezdték pályájukat, professzio­ nális tudásra tesznek szert a cég valamennyi fon­ tos tevékenységi területén. 3. Munkahelyi biztonság. A nagyvállalatok Ja­ pánban az általuk alkalmazott dolgozók egész életükön át történő foglalkoztatására töreksze­ nek. Az alkalmazottak garantáltnak tekinthetik állásuk megtartását. A fizetések és a hatáskörök nem az előléptetésért folyó versengés eredmé­ nyének, hanem a vállalatnál eltöltött időnek a függvényében alakulnak. 4. Csoportmunkára orientált termelés. Az em­ berek a nagyvállalat valamennyi szintjén kisebb együttműködő „csapatokat" vagy munkacsopor-

512

16. FEJEZET

tokát alkotnak. A vezetés inkább a csoportok, mintsem az egyének teljesítményét értékeli. A ja­ pán vállalatok szervezeti felépítési rendje, ami a hatáskörök megoszlásának térképeként is szol­ gál, a nyugati mintáktól eltérően csupán az egyes csoportokat tünteti fel, az egyéni pozíciók jelzése nélkül. 5. A munka és a magánélet összefonódása. A bürokrácia weberi modelljében világos határvo­ nal húzódik az embereknek a szervezeten belül, illetve azon kívül végzett tevékenységei között. Ez ténylegesen érvényes a legtöbb nyugati vál­ lalatra, amelyekben a cég és az alkalmazott kap­ csolata tisztán gazdasági természetű. A japán nagyvállalatok ezzel szemben alkalmazottaik számos más irányú igényét is kielégítik, amiért viszonzásul nagyfokú céghez való hűséget vár­ nak el. A dolgozók a fizetésükön kívül különféle más anyagi természetű juttatásokat is kapnak a vállalatuktól. Az elektromos készülékeket gyár­ tó Hitachi például, amelyet Ronald Dore tanul­ mányozott (1973), lakást biztosított valamennyi nőtlen vagy hajadon dolgozója, valamint nős fér­ fi alkalmazottainak majdnem a fele számára is. Ugyanitt vállalati kölcsönöket tettek elérhetővé a gyermekek oktatási költségeinek fedezésére, to­ vábbá az esküvői és temetési költségek finanszí­ rozására is. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államok­ ban működő japán tulajdonban levő üzemek ta­ nulmányozása rávilágított, hogy az alulról felfelé irányuló döntéshozatal Japánon kívül is műkö­ dik. Úgy tűnik, hogy a dolgozók pozitívan viszo­ nyulnak a nagyobb részvételi lehetőségekhez, amit ezek az üzemek kínálnak számukra (WhiteTervor 1983). Ésszerűnek látszik tehát azt a kö­ vetkeztetést levonni ebből, hogy a japán modell hordoz magán bizonyos tanulságokat, amelyek relevánsak lehetnek a bürokrácia weberi felfo­ gása szempontjából. A Weber ideáltípusára erő­ sen emlékeztető szervezetek valószínűleg jóval kevésbé hatékonyak, mint amilyennek papíron látszanak, mivel nem engedik meg, hogy munka­ feladataik ellátásakor az alacsonyabb beosztású alkalmazottakban is kifejlődjön a személyes rész­ vétel és az önállóság érzése. Egészen a legutóbbi időkig sok brit és amerikai közgazdász olyan modellként tekintett a japán nagyvállalatokra, mint amit az angolszász világ vállalatainak is követniük kellene (Hutton 1995), az 1990-es években azonban a japán gazdaság le­ lassulása sok szakembert ennek a nézetnek a meg­ kérdőjelezésére ösztönzött. Az elkötelezettség és a kötelességtudat érzése, ami sok japán vállalatra hagyományosan jellemző volt személyzetük irá­ nyában, erősíthette a hűséget, de rugalmatlansága

és versenyellenessége miatt egyszersmind bírál­ ható is volt. Mint láttuk, a háború utáni korszak legnagyobb részében a japán vállalatok „magját" alkotó munkaerő arra számíthatott, hogy egész munkás életét ugyanannál a vállalatnál fogja töl­ teni: elbocsátások vagy leépítések ritkán fordul­ tak elő, és az előléptetésre irányuló ambíciókat sem különösebben bátorították. A Japánban az 1990-es évek eleje óta tapasztalt gazdasági prob­ lémák, amelyek csak most látszanak enyhülni, arra mutatnak, hogy a japán gazdaságban a jö­ vőben szakadás következhet be a régi rendszer megőrzésére törekvő, hagyományos szemléletű és a kompetitívebb, individualista modellek felé hajló radikális reformpárti üzletemberek között (Freedman 2001).

A vezetés átalakulása A fent leírt „japán modell" legtöbb eleme a veze­ tési módszerekkel függ össze. Kétségtelen, hogy a japánok figyelemre méltó termelési gyakorlatot fejlesztettek ki a műhelyek szintjén is, a japán módszerek nagy része azonban a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatra koncentrált, és an­ nak biztosítását szolgálta, hogy az alkalmazottak valamennyi szinten személyükben is kötődjenek a vállalathoz. A csapatmunkára, a konszenzus ki­ alakítására törekvő szemléletre és a legszélesebb alapokon nyugvó dolgozói részvételre helyezett hangsúly éles ellentétben állt a vezetés hagyomá­ nyos, hierarchikusabb és tekintélyelvű nyugati formáival. A termelékenység és a versenyképesség növe­ lése érdekében az 1980-as években sok nyugati szervezet új vezetési módszereket vezetett be. A vezetéselméletben az úgynevezett humánerő­ forrás-gazdálkodás és a vállalati kultúra irány­ zatainak népszerűvé válása arról tanúskodott, hogy a japán modell előnyei nem maradtak ész­ revétlenek Nyugaton sem. Ezek közül az első, a humánerőforrás-gazdálkodás (human resource management, HRM) azt a vezetési stílust jelen­ ti, ami a vállalatnál foglalkoztatott munkaerőnek döntő fontosságot tulajdonít a gazdasági verseny­ képességben: e szerint a felfogás szerint a cég csak akkor juthat vezető pozícióba a saját működési területén, ha az alkalmazottak nem teljes mér­ tékben elkötelezettek a vállalat és termékei iránt. A dolgozók lelkesedésének és elkötelezettségének megnyerése érdekében az egész szervezeti kul­ túrát át kell alakítani, hogy a dolgozók valóban érdekeltnek érezzék magukat munkáltatójuk gaz­ dasági eredményeiben és teljes szívvel lássák el a munkájukat. A HRM irányzata szerint az emberi

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 51 3

A globalizáció és a mindennapi élet: a munkahelyek számítógépesítése A globális gazdaságban egymással versengő üz­ leti vállalkozások számára létszükségletté vált az információs technológiákba (a számítógépekbe és kommunikációs berendezésekbe) való befekte­ tés. A pénzügyi szektorban működő vállalatok a nemzetközi pénzügyi piacokon folyó tranzakciók végrehajtásában nagymértékben támaszkodnak a számítógépekre, a feldolgozóipari cégek a kom­ munikációs berendezéseik segítségével koordinál­ ják a globális termelési folyamatokat, a fogyasz­ tói szolgáltatásokat nyújtó cégek ügyfelei pedig igényt tartanak arra, hogy napi 24 órán keresztül hozzáférhessenek a számláikhoz telefonon vagy az interneten keresztül. Röviden: az információs technológia az üzleti infrastruktúra alapvető ré­ szévé vált. Az új technológiák egy része kétségkívül meg­ könnyítette a dolgozók életét, jó okkal lehet azonban aggályokat is megfogalmazni azt ille­ tően, hogy a munkahelyek új, magas színvonalú technológiai eszközökkel való felszerelése követ­ keztében erodálódhatnak a dolgozók jogai és ér­ dek-képviseleti ereje. Először is, az információs technológiára épülő üzleti világban veszélybe ke­ rülhet a dolgozók különféle szövetségeinek mű­ ködése. Ma nagy kereslet nyilvánul meg a magas szintű technológiai ismeretekkel és készségekkel

bíró (high-tech) dolgozók iránt, míg azok, akik ilyen készségek megszerzése nélkül lépnek ki az iskolarendszerből vagy a felsőoktatásból, csupán korlátozott számú munkakör ellátására lesznek alkalmasak. A dolgozóknak egyre inkább kétfé­ le „osztálya" alakul ki: a high-tech készségekkel rendelkező és előjogokat élvező osztály, és az ala­ csonyabb státust biztosító munkát végző alkal­ mazottak osztálya. Amikor azonban a munkavál­ lalók olyan kérdésekről egyezkednek a vezetéssel, mint például a bérek, a munkaidő és a juttatá­ sok, az eredmények eléréséhez alapvető fontos­ ságú a dolgozók valamiféle egységének megléte. Kérdés azonban, hogy a munkahelyi vitákban a high-tech dolgozók vajon a kevesebb készséggel bíró alkalmazottak oldalára fognak-e állni, vagy inkább a vezetés mellett sorakoznak fel. Könnyen lehet, hogy a jövőben a dolgozókat megillető jo­ gok és juttatások az erre a kérdésre adandó vá­ lasztól függően fognak alakulni. Másodszor, részben annak köszönhetően, hogy az új kommunikációs technológiák lehetővé te­ szik a multinacionális vállalatok különféle leány­ vállalatainak és termelési üzemegységeinek könynyű és hatékony kommunikációját egymással, a megtermelt javak egyre nagyobb részét fogják transznacionális szervezetekben előállítani, és ez

A dolgozókat az ehhez hasonló nyitott irodákban is szigorú felügyelet alatt tarthatják a munkáltatók.

16. FEJEZET

a helyzet könnyebben helyettesíthetővé teszi az egyes dolgozókat. Robert Reich, az USA korábbi munkaügyi minisztere, egyszer a következő pél­ dákat hozta fel a globális termelési folyamatok szemléltetésére: A jégkorongjátékosok finoman kidolgozott fel­ szerelését Svédországban tervezik, Kanadából finanszírozzák és Clevelandben, illetve Dániá­ ban állítják össze olyan ötvözetekből, ame­ lyeknek a molekuláris szerkezetét Delaware államban fedezték fel és szabadalmaztatták, majd Japánban szervezték meg a gyártásukat, hogy azután Észak-Amerikában és Európában forgalmazzák őket. Egy reklámkampány tervei esetleg Nagy-Britanniából erednek, magukat a reklámfilmeket Kanadában forgatják, majd ismét Nagy-Britanniában látják el feliratokkal és New Yorkban nyerik el végleges formájukat (Reich 1991). Noha a termelési folyamatok számos aspektu­ sában kétségkívül szükség lesz a magas szinten képzett dolgozókra, ezek a képességek esetleg nem fogják többé biztosítani ugyanazt az alkupo­ zíciót a vezetéssel szemben, mint amit a korábbi korszakokban a szakképzett munkások szakmai hozzáértése jelentett. Mivel maga a termelési folyamat ma sok kisebb szakaszra darabolódik szét, és ezeket a részfolyamatokat más és más termelőüzemben valósítják meg, az egy munkás által megszerezhető szakmai készségek spektru­ ma korlátozottabbá válik, mint azelőtt volt, meg­ könnyítve a vállalatok számára a követelődző dolerőforrásokkal összefüggő kérdések nem tartoz­ hatnak a „személyzeti irodák" kizárólagos hatás­ körébe, hanem prioritást kell élvezniük a válla­ latvezetés valamennyi tagjának szemében. A HRM szemlélete azon a feltételezésen ala­ pul, hogy a vállalaton belül nem áll fenn komoly érdekellentét a dolgozók és a munkáltatók kö­ zött, s ennélfogva nincs szükség arra, hogy szak­ szervezetek képviseljék a munkaerőt. A HRM integrált egésznek tekinti a vállalatot, amelyben az egyedüli versengés a konkurens cégekkel for­ dulhat elő. A HRM módszereit alkalmazó vállala­ tok nem a szakszervezetekkel folytatott egyezke­ dések útján törődnek dolgozóik jólétével, hanem egyénenként foglalkoznak velük, egyéni szerző­ déseket és teljesítményarányos fizetést nyújtva számukra. Az újabb felmérések azonban azt mu­ tatták ki, hogy miközben a dolgozók látszólag el­ fogadják a HRM diktátumait a munkában, sokan közülük valójában cinikusan szemlélik a vállala-

gozók másokkal való lecserélését. Az információs és kommunikációs technológiák így kimutatható módon elősegítik azt a folyamatot, amit Harry Braverman marxista kutató (1974) „a munkaerő elbutításának" (deskilling of labour) nevezett. Harmadszor, a munkahelyi felügyelet természe­ te is valószínűleg lényegesen megváltozik, ahogy az információs technológia egyre fontosabb sze­ repet tölt be az üzleti életben. A munkáltatók a munka hatékonyságának fokozása és a lopások kiküszöbölése érdekében mindig is szigorú meg­ figyelés és teljesítményellenőrzés alatt tartották alkalmazottaikat. Ám ahogy a munka egyre na­ gyobb részét végzik el számítógépek segítségével, a vezetőknek egyre több lehetőségük van alkalma­ zottaik viselkedésének állandó és szigorú felügye­ letére. A teljesítmények számítógépes értékelése, az alkalmazottak e-mail üzeneteinek ellenőrzése, a dolgozók személyes információihoz való nö­ vekvő hozzáférési lehetősége a vezetés részéről: ahogy az információs technológia szerepe bővül a munkahelyeken, úgy válik egyre valószínűbbé egyfajta orwelli forgatókönyv megvalósulása.

KÉRDÉSEK 1. Ön szerint valóságosak-e ezek a veszélyek, vagy pedig az információs technológiának a szerve­ zetekre gyakorolt hatásai alapjában véve ked­ vezően fogják érinteni az alkalmazottakat? 2. Mit gondol, milyen lépéseket lehet tenni ezek­ nek a tendenciáknak az érvényesülése ellen, ha egyáltalán van erre lehetőség? ti egységre vonatkozóan mögötte meghúzódó fel­ tételezéseket (Thompson-Findlay 1999). A vezetést érintő második trend, a sajátos vál­ lalati kultúra megteremtése szorosan összefügg a humánerőforrás-gazdálkodással. Ahhoz, hogy biztosítsa a dolgozók hűségét a vállalathoz, és azok büszkék legyenek a vállalat munkájára, a vezetésnek együtt kell működnie az alkalmazot­ takkal egy olyan szervezeti kultúra kiépítésében, amihez hozzátartoznak a csupán az adott válla­ latra jellemző hagyományos szertartások és ün­ nepségek. Ezeket a kulturális jellegű eseménye­ ket úgy tervezik meg, hogy a vállalat valamennyi dolgozóját - a legfelsőbb vezetőktől a legújabb, kezdő alkalmazottakig - bevonják olyan közös együttlétekbe, amelyek során valami közös ügy­ gyei foglalkozhatnak, ismerkedhetnek egymással és erősödhet köztük a csoportszolidaritás. A vál­ lalati kultúra megteremtésére szolgáló módszerek példái lehetnek a vállalati piknikek vagy más „vi-

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

dám ünnepek", „laza péntekek" (amikor a dolgo­ zók lezseren öltözködhetnek) vagy a vállalat által finanszírozott közösségi szolgáltatásokat nyújtó programok. Az utóbbi években Nyugaton is számos válla­ latot alapítottak a fent leírt vezetési elvek szel­ lemében. Például a S a t u m autógyár szervezeti felépítését az Egyesült Államokban nem a ha­ gyományos bürokratikus modell szerint, hanem az említett új vezetési módszerek szerint alakí­ tották ki. A Satumnál a dolgozóknak valamennyi szinten lehetőségük van bizonyos idő eltöltésére a vállalat más részlegeinél is, hogy jobb áttekin­ tésre tegyenek szert a cég egészének működésé­ ről. A termelésben foglalkoztatott dolgozók el­ töltenek bizonyos időt a marketingcsapattal is, megosztva annak tagjaival a járművek gyártási eljárásaira vonatkozó meglátásaikat. Az értéke­ sítési személyzet munkatársai végigjárják a szer­ vizrészleg különböző műhelyeit, hogy tudatában legyenek a gyakori karbantartási problémáknak, amelyek befolyásolhatják a leendő vásárlókat. Mind az értékesítésben, mind a termelőüzemek­ ben dolgozók képviselőit bevonják a termékeket tervező csapatok munkájába is, megvitatva velük a korábbi modellek fogyatékosságait, amelyeknek a vezetés esetleg nem ébredt tudatára. A barátsá­ gos és jól tájékozott ügyfélszolgálatra koncent­ ráló vállalati kultúra egyesíti a cég dolgozóit, és elősegíti a vállalati önbecsülés kialakulását.

A hálózatok elméletei Társadalmi hálózatok Van egy régi mondás, miszerint „nem az számít, hogy mit tudunk, hanem az, hogy kit ismerünk". Ez a mottó tömören kifejezésre juttatja a „jó kap­ csolatok" értékét. A szociológusok az efféle kap­ csolatokat hálózatoknak (networks) nevezik, ide­ értve mindazokat a közvetlen és közvetett kap­ csolatokat, amelyek egy személyt vagy csoportot más emberekkel vagy csoportokkal összefűznek. Személyes hálózatainkba tehát azok tartoznak bele, akiket személyesen ismerünk (például a ba­ rátaink), valamint azok, akikkel csak közvetett úton kerülünk kapcsolatba (például a barátaink barátai). A személyes hálózatokat gyakran a ha­ sonló fajhoz, társadalmi osztályhoz, etnikumhoz vagy más alapon meghatározott társadalmi kör­ höz tartozó emberek alkotják, bár vannak kivéte­ lek. Ha például feliratkozunk egy online levelező listára, olyan hálózat tagjává válunk, amely igen különböző faji vagy etnikai háttérből érkező sze­ mélyeket foglalhat magában, férfiakat és nőket

I

51 5

egyaránt. Mivel bizonyos csoportok és szerveze­ tek szintén hálózati formákba rendeződhetnek - ilyen csoportot alkothatnak például valamely egyetem végzett diákjai -, az efféle csoportokhoz való tartozás nagymértékben kibővítheti ismerő­ seink és befolyásunk körét. A különböző hálózatokhoz való csatlakozás alapját rendszerint a kialakult társadalmi cso­ portok jelentik, de nem minden hálózat egyben társadalmi csoport is. Sok hálózatból hiányoz­ nak a társadalmi csoportok legfontosabb jegyei, a tagok közös céljai és közös identitása. Nem va­ lószínű például, hogy azonos identitásúnak vallanánk magunkat valamely online levelező lista tagjaival, sőt az is ritkán fordul elő, hogy a kollé­ gáink szomszédjait is ismerjük, holott közvetve ők is részét alkotják társadalmi hálózatainknak. A hálózatok sokféle módon lehetnek szolgá­ latunkra. Mark Granovetter szociológus (1973) kimutatta, hogy a gyenge kötődések óriási erőt képviselhetnek, különösen a magasabb szinteken elhelyezkedő társadalmi-gazdasági csoportok­ ban. Granovetter rámutatott, hogy a felső szin­ tű szakértői és vezetői réteg tagjai például az új álláslehetőségekről gyakran akár távoli rokonsági vagy futó ismeretségi kapcsolatokon keresztül is tudomást szerezhetnek. Az ilyen gyenge kötelé­ kek igen hasznosak lehetnek, mivel a rokonaink vagy ismerőseink valószínűleg egészen másfajta összeköttetésekkel rendelkeznek, mint a közeli barátaink, akiknek a társadalmi kapcsolatai több­ nyire hasonlítanak a sajátjainkhoz. Az alacso­ nyabb státusú társadalmi-gazdasági csoportok­ ban Granovetter szerint a gyenge kötődések nem szükségképpen jelentenek átvezető hidakat más hálózatokhoz, és így nem igazán járulnak hozzá

Üzleti találkozó?

16. FEJEZET

a lehetőségek kibővítéséhez (Marsden-Lin 1982; Wellman et al. 1988; Knoke 1990). Amikor valaki elvégez egy főiskolát vagy egyetemet és állást ke­ res, támaszkodhat jó minősítésű diplomájára és ügyesen összeállított önéletrajzára. Hasznosabb­ nak bizonyulhat azonban, ha történetesen vala­ melyik diáktársa annak idején együtt járt iskolá­ ba azzal a személlyel, aki elbeszélget vele annál a szervezetnél, ahol munkát keres. A legtöbb ember a személyes hálózataira tá­ maszkodva próbál boldogulni, de a befolyásos hálózatok nem mindenki előtt állnak nyitva egyenlő mértékben. Egyes szociológusok szerint például a nők üzleti és politikai hálózatai gyen­ gébbek, mint a férfiakéi, ezért a nők érvényesü­ lési lehetőségei ezekben a szférákban korlátozot­ tabbak (Brass 1985). Az Egyesült Királyságban a legnagyobb hírű magániskolák, például Eton és Harrow csak fiúkat vesznek fel, megtagadva ez­ által a nőktől a hozzáférést azokhoz az igen ér­ tékes kapcsolatokhoz, amelyek a diákok között iskolaéveik során alakulnak ki. A szociológusok általános megállapításai szerint a nők munkaerő­ piaci hálózatai kevesebb kapcsolatot kínálnak, mint a férfiakéi, ami annyit jelent, hogy a nők kevesebb munkahelyen kevesebb embert ismer­ nek (Marsden 1987; Moore 1990). Kevésbé át­ fogó hálózatok szolgálják tehát a nők belépését még a tipikusan női munkakörökbe is, amelyek rendszerint alacsonyabb fizetést és kevesebb elő­ meneteli lehetőséget biztosítanak (Ross-Reskin 1992; Drentea 1998). Mégis, ahogy mint több és több nő kerül magasabb pozícióba, az ennek eredményeként kialakuló hálózatok elősegíthetik a további előrelépést ezen a téren. Egy vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a nők felvé­ telére vagy előléptetésére gyakrabban kerül sor azokban a munkakörökben, amelyekben máris nagyobb számban dolgoznak nők (Cohen et al. 1998). A hálózatoknak nem pusztán gazdasági jelen­ tőségük van. Mindannyian valószínűleg nagy­ mértékben támaszkodunk a saját hálózatainkra kapcsolataink bővítésében, a parlamenti kép­ viselőinkkel való találkozásoktól a randevúink megszervezéséig. Amikor egy másik országba látogatunk, a barátaink, iskolai vagy vallási kö­ zösségünk tagjai hasonlóképpen egyengethetik az utunkat az ottani kapcsolatok felvételéhez, amelyek azután elősegíthetnek az eligazodást az ismeretlen környezetben. Amikor elvégzünk va­ lamilyen iskolát vagy befejezzük tanulmányain­ kat egy felsőoktatási intézményben, az ugyanott végzett diákok csoportjai segíthetnek támogató hálózataink további kiterjesztésében.

Az információs technológia szerepe a hálózatokban Mint láttuk, a hálózatok a közösségi élet igen régi formái közé tartoznak. Manuel Castells szo­ ciológus szemében azonban korunk meghatározó szervezeti struktúráját az információs technoló­ gia és különösen az internet fejlődésének köszön­ hetően létrejövő hálózatok alkotják. A hálózatok számára a természetükből adódó rugalmasság és alkalmazkodóképesség óriási előnyt biztosít a szerveződés régebbi típusaival szemben. A múlt­ ban a Weber által leírt hierarchikus felépítésű, racionális bürokratikus apparátusok igen sike­ resnek bizonyultak a forrásoknak a szervezetek céljaira való hatékony felhasználásában. A há­ lózatok ugyanakkor nem voltak képesek olyan sikeresen koordinálni a funkciókat és bizonyos célokra, adott feladatok teljesítésére koncentrál­ ni az erőket, mint a bürokráciák. Castells (2001) szerint a számítástechnika és a kommunikációs technológiák terén a 20. század utolsó negyedé­ ben végbement óriási haladás, ami létrehozta az általa „internet-galaxisnak" nevezett új társadal­ mi környezetet, mindezt megváltoztatta. Az in­ ternet megjelenése révén az adatok gyakorlatilag azonnal feldolgozhatóvá váltak a világ szinte bármely részén, az ebben részt vevők egymáshoz való fizikai közelségére nincs többé szükség. En­ nek eredményeként az új technológiák beveze­ tése lehetővé tette sok szervezet számára, hogy teljesen „átépítsék" szervezeti struktúrájukat és decentralizáltabbá váljanak, elősegítve a kisebb, rugalmasabb vállalkozástípusok előtérbe kerülé­ sét (mint az 5 9 6 - 5 9 7 . oldalon látni fogjuk, ezek a változások vezettek egyúttal az otthoni munka gyakorlatának elterjedéséhez is). A szervezetek határainak kijelölése hagyomá­ nyosan meglehetősen egyértelmű volt. A szerve­ zetek általában jól meghatározott fizikai terek­ ben, üzemekben vagy irodaépületekben, esetleg csak bizonyos helyiségekben, vagy - például a kórházak vagy az egyetemek esetében - nagyobb, parkosított területeken, több épületben helyez­ kedtek el. A szervezetek céljai és teljesítendő fel­ adatai szintén rendszerint világosan meghatáro­ zottak voltak. A bürokratikus szervezetek egyik központi vonása volt például a hatáskörök és a hozzájuk kapcsolódó eljárások meghatározott rendszeréhez való ragaszkodás. A Weber által a bürokráciáról felrajzolt kép önmagukban teljes egységeket mutatott, amelyek csak néhány erre kijelölt ponton léptek érintkezésbe külső entitá­ sokkal. Már láttuk, hogy a szervezetek fizikai határait hogyan oldja fel az új információs technológiák-

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

517

A Benetton vállalat fióküzletei világszerte a hálózati elv alapján működnek.

nak az országhatárok és időzónák átlépésére való képessége. Ugyanez a folyamat azonban befolyásolja a szervezetek által végzett munkát és annak koordinálási módszereit is. Sok szer­ vezet többé nem független egységként műkö­ dik, ahogy a múltban tette. Egyre több szervezet vezetői jutnak arra a meggyőződésre, hogy más szervezetekkel és vállalatokkal kiépített komplex hálózatok tagjaként az ő szervezetük működése is hatékonyabbá válhat. A szervezet és a külső csoportok között nincs többé világos elválasztó vonal. A globalizáció, az információs technoló­ gia és a foglalkoztatási minták változási trendjei mind arra mutatnak, hogy a szervezetek határai jóval nyitottabbakká és változékonyabbá válnak, mint valaha is voltak. A hálózati társadalom kialakulása (2005) című könyvében Castells azt állítja, hogy a globális in­ formációs gazdaságnak legjobban megfelelő szer­ vezeti forma a „hálózati vállalat". Ez alatt azt érti, hogy a szervezetek - akár nagyvállalatokról, akár kisvállalkozásokról van szó - hovatovább csak akkor maradhatnak fenn, ha csatlakoznak vala­ milyen hálózathoz. A hálózatépítés folyamatát az információs technológia fejlődése teszi lehe­ tővé: a szervezetek az elektronikus médiumok közvetítésével szerte a világon képesek megta­ lálni egymást, könnyedén kapcsolatba léphetnek egymással és összehangolhatják tevékenységü­ ket. Castells számos példát mutat be a szervezeti

hálózatokra, hangsúlyozva, hogy a hálózatépítés változatos kulturális és intézményi környezetek­ ből indul ki. Szerinte azonban valamennyi háló­ zati struktúra „egy alapvető folyamat különféle dimenzióit", a hagyományos racionális bürokrá­ ciák felbomlását képviseli. Noha a hálózati formában működő szerve­ zetekre igen sok példát lehet találni, vegyünk szemügyre közülük egyet közelebbről is. Ste­ wart Clegg szociológus a Benetton ruhaipari cég működését tanulmányozta. Első pillantásra nem gondolnánk, hogy a Benetton ötezer fióküzleté­ ben világszerte árusított termékek különösebben eltérnének bármelyik más világmárkától. Valójá­ ban azonban a Benetton jó példát nyújt a háló­ zati szerveződés egy bizonyos típusára, amit az információs technológia fejlődése tett lehetővé. A Benetton fióküzletei mindenütt a világon úgy­ nevezett franchise vállalkozások, amelyeknek a vezetői nem a Benetton cég alkalmazásában áll­ nak, hanem a Benetton-termékek előállítására és értékesítésére létrehozott nagyobb hálózat tagjai. A vállalat egész működése a hálózati elven alapul: a központi cég Olaszországban igen sok beszállítótól rendeli meg a termékeket, a világ különböző pontjain működő fiókjai által be­ nyújtott igények alapján. A hálózat egyes részeit számítógépes kapcsolatok kötik össze úgy, hogy egy pénztárgép gombjának lenyomása például a moszkvai áruházban információt juttat el az

16. FEJEZET

olaszországi központhoz arról, hogy ott milyen szállítmányra van szükség. Míg más nemzetközi divatcégek ugyanazt a termékválasztékot kínál­ ják valamennyi üzletükben szerte a világon, a Be­ netton szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy az egyes fióküzletek testre szabottan rendeljék meg a termékeket. A Benetton nem létesít állan­ dó szerződéses kapcsolatokat a beszállítóival, s így a vele együttműködő partnerek laza hálózatá­ nak felhasználásával rugalmasan tud válaszolni a piaci kereslet változásaira, akkor véve igénybe partnereinek szolgáltatásait, amikor szükség van rájuk (Clegg 1990). Az információs technológia előretörése és a hálózatépítési folyamatok együttesen vajon teljes mértékben érvénytelenítik Webernek a bürokrá­ cia jövőjére vonatkozó pesszimista vízióját? Ezt a kérdést óvatosan kell kezelnünk. A bürokrati­ kus rendszerek belsőleg változékonyabbak, mint Weber gondolta, és egyre inkább versenyre kel­ nek velük más, kevésbé hierarchikus szervező­ dési formák. Ám - ahogyan Ritzer a társadalom „mcdonaldizálódására" vonatkozó tézisében rá­ mutat - várhatóan nem fognak teljesen eltűnni, mint a dinoszauruszok. A közeljövőben való­ színűleg váltakozó eredménnyel folytatódó kö­ télhúzásnak lehetünk tanúi az egyik oldalról a nagyméretű, személytelen és hierarchikus szer­ vezetek, a másikról pedig az ellentétes irányú ha­ tások között.

HOGYAN BEFOLYÁSOLJAK ELETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Az emberek különféle szervezetekhez való csat­ lakozásának az egyik fő célja nem más, mint kap­ csolataikbővítése és befolyásuk növelése. Ha időt és energiát fektetünk be valamely szervezetbe, ez kedvező eredményekkel járhat számunkra. Az is­ kolai szülői munkaközösségek tagjai például va­ lószínűleg nagyobb mértékben képesek befolyá­ solni az adott iskola ügyeit, mint azok a szülők, akik nem tartoznak a szervezethez. A tagok tud­ ják, hogy mikor kit kell felhívni, mit kell monda­ ni, és általában hogyan lehet nyomást gyakorolni az iskolai tisztségviselőkre. A szervezeti tagság efféle gyümölcseit a szo­ ciológusok társadalmi tőkének nevezik. Ez a fo­ galom magában foglalja mindazokat a társadal­ mi ismeretségeket és összeköttetéseket, amelyek képessé teszik az embereket céljaik elérésére és befolyásuk kiterjesztésére. Noha a társadalmi

cr

tőke eszméje visszavezethető egészen az ókorig, a kifejezés használata csak az 1980-as évek végén vált közkeletűvé a tudományos diskurzusban. Európában a fogalmat elsősorban Pierre Bourdieu francia szociológus nevéhez társítják (aki­ nek a szóhasználatával a 9. fejezetben foglalkoz­ tunk, a 2 5 6 - 2 5 8 . oldalon). A „társadalmi tőke" kifejezés használata az utóbbi évtizedben Robert Putnam amerikai politológus (1995, 2000) nagy­ hatású munkái nyomán szinte robbanásszerűen elterjedt. A társadalmi tőkébe beletartoznak a kölcsö­ nös elkötelezettségre és megbízhatóságra épülő hasznos társadalmi hálózatok, a célravezető vi­ selkedést szabályozó normák szem előtt tartá­ sa, és általában mindazok a társadalmi források, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy hatékonyan lépjenek fel valamilyen cél ér­ dekében. Az egyetemi hallgatók például gyakran aktívan bekapcsolódnak a diákszervezetek mun­ kájába vagy közreműködnek az egyetemi újsá­ gok kiadásával összefüggő munkálatokba, rész­ ben abban a reményben, hogy ezáltal fejleszthe­ tik társadalmi érintkezési készségeiket és olyan kapcsolatokat teremthetnek, amelyek hasznosak lesznek számukra, miután befejezik tanulmá­ nyaikat. Interakcióba léphetnek például az ok­ tatókkal és az egyetem adminisztrációs ügyei­ nek intézőivel, akik azután támogathatják őket, amikor munkát keresnek vagy második diplomát akarnak szerezni. A társadalmi tőke terén mutatkozó különbsé­ gekben a nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek tükröződnek. A férfiak például általában nagyobb társadalmi tőkére tesznek szert, mint a nők. A fe­ hérek jobb helyzetben vannak, mint a nem fehé­ rek, és a gazdagok itt is előnyben vannak a sze­ gényekkel szemben. Az Egyesült Királyságban az olyan magániskolákban folytatott tanulmányok­ ból eredő társadalmi tőke, mint például Eton vagy Harrow, igen fontos szerepet játszik abban, hogy a szülők szívesen küldik oda gyermekei­ ket, bár - mivel ezek az iskolák magas tandíjat szednek és csak fiúkat fogadnak be - ez a tőke a gazdag férfiak körére korlátozódik. Az ilyen is­ kolák elvégzése a tanulók előtt olyan befolyásos társadalmi, politikai és üzleti körök gondosan őrzött kapuit nyitja meg későbbi életük folya­ mán, amelyek segítenek vagyoni és társadalmi helyzetük erősítésében. A társadalmi tőke kü­ lönbségei megmutatkoznak az egyes országok viszonylatában is. A Világbank felmérése sze­ rint (World Bank 2001) a magas szintű társadal­ mi tőkével jellemezhető országok, ahol az üzlet­ emberek hatékonyan kialakíthatják az egészséges gazdasági fejlődést elősegítő „bizalmi hálózatai-

SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK

kat", nagyobb valószínűséggel érnek el jelentő­ sebb gazdasági növekedést. Jó példát nyújt erre számos kelet-ázsiai gazdaság eredményessége az 1980-as években, amit egyes szociológusok sze­ rint az erős üzleti hálózatok tápláltak. Robert Putnam igen kiterjedt kutatásokat foly­ tatott a társadalmi tőkére vonatkozóan az Egye­ sült Államokban, és a társadalmi tőke két fő tí­ pusát különböztette meg: a kifelé orientált és be­ fogadó jellegű áthidaló tőkét, illetve az összekötő társadalmi tőkét, ami befelé orientált és kirekesz­ tő jellegű. Az áthidaló társadalmi tőke a társadal­ mi szakadékok áthidalásával egyesíti az embere­ ket. Ez a képesség olyan esetekben érzékelhető, mint például a polgárjogi mozgalom, ami a faji egyenlőségért folytatott küzdelem során egy tá­ borban hozta össze a feketéket és fehéreket, to­ vábbá ez érvényesül a különböző felekezeteket egyesítő vallási szervezetekben is. Az összekötő társadalmi tőke ezzel szemben az exkluzív iden­ titásokat és a homogén összetételű csoportokat erősíti meg: ezt láthatjuk például az etnikai testvériségi szervezetekben, az egyházak női biblia­ olvasó köreiben vagy a divatos vidéki klubokban is (Putnam 2000). A szervezetek tevékenységében aktívan részt vevő emberek nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy „tartoznak valahová", befogadták őket, és hogy tudnak „tenni valamit". A szélesebb tár­ sadalom szempontjából a társadalmi tőke (és kü­ lönösen annak áthidaló típusa) azt az érzést ala­ kítja ki az emberekben, hogy részei egy tágabb közösségnek, ami olyanokat is magában foglal, akik tőlük maguktól különböznek. A demokrácia ott virágzik, ahol erős a társadalmi tőke. Valóban, országos felmérések eredményei igazolják, hogy a civil szervezetekben végzett tevékenység szint­ je az USA-ban, ahol Putnam a vizsgálatait végez­ te, a világon a legmagasabbak közé tartozik (Put­ nam 1993, 2000). Ugyanilyen erős bizonyítékok utalnak azonban arra is, hogy az utóbbi körül­ belül harminc év során a politikai részvételből, klubtagságokból, valamint különféle társadalmi és civil szervezeti tevékenységekből fakadó kö­ telékek, amelyek az amerikaiakat egymáshoz fűzik, jelentősen csökkentek. Lehetséges vajon, hogy ennek eredményeként maga a demokrácia is csorbát szenved?

Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? Putnam szerint a különféle szervezetekben való részvétel sok amerikai számára olyan társadalmi tőkét biztosít, amibe beletartozik például a má­

519

sokkal kölcsönös előnyök érdekében való együtt­ működés képessége, a bizalom és a szélesebb társadalomhoz való tartozás érzése is. Ez a fajta társadalmi tőke jelenti a közügyekben való haté­ kony állampolgári részvétel alapját. Putnam sze­ rint azonban az ilyenfajta társadalmi kötelékek gyorsan fogyatkoznak az amerikai társadalom­ ban (lásd a 16.1. táblázatot). E hanyatlás egyik finom, de jelentőségteljes mutatóját Putnam (1995, 2000) az amerikai tekepályákon figyel­ te meg: megállapította, hogy napjainkban egyre emelkedik az egyedül tekézők száma. Kimutatta továbbá, hogy a csoportosan tekézők fejenként háromszor annyi sört és pizzát fogyasztanak, mint azok, akik egyedül játszanak: ez a tény arra utal, hogy az előbbiek több időt töltenek társasá­ gi érintkezéssel, melynek során talán a civil tár­ sadalom kérdéseivel is foglalkoznak. Az egyedül tekézők megjelenése Putnam szerint jellemző tü­ nete a közösségi élet mai hanyatlásának: A társadalmi közösségek felbomlásának legbizarrabb, ám egyszersmind zavarba ejtő jele­ ként a mai Amerikában felfedeztem a követke­ ző furcsaságot: ma több amerikai tekézik egye­ dül, mint bármikor azelőtt, míg a szervezett csapatokban való tekézés az elmúlt évtizedben a mélypontjára zuhant. 1980 és 1993 között a tekézők összesített száma Amerikában tíz szá­ zalékkal növekedett, miközben a tekecsapatok taglétszáma negyven százalékkal csökkent. (Noha ez egészen triviális példának tűnhet, meg kell jegyeznem, hogy 1993-ban majdnem nyolcvanmillió amerikai ment el tekézni leg­ alább egyszer, s ez a szám majdnem egyhar­ madával meghaladja azokét, akik 1994-ben a kongresszusi választásokon leadták a szava­ zatukat, továbbá körülbelül ugyanennyivel túlszárnyalja azokét is, akik azt állítják, hogy rendszeresen járnak templomba...) A 20. század első kétharmad részében egy hatalmas árhullám hozta közel egymáshoz az amerikaiakat, egyre intenzívebb részvételt biztosítva a közösségek életében, ám egy pár évtizeddel ezelőtt - csendben, figyelmeztetés nélkül - ez a hullám a visszájára fordult, és alattomos part menti áramlat ragadott magával bennünket. A század utolsó harmadában eltá­ volodtunk egymástól és közösségeinktől, anél­ kül hogy észrevettük volna. Putnam rámutatott, hogy nem csupán a tekecsa­ patokban való részvétel esett vissza, hanem min­ denféle más szervezeti tagság is, ami összesítve nem kevesebb, mint huszonöt százalékos csök­ kenést jelent az 1970-es évek óta. Az USA-ban az

16. FEJEZET 76.7. táblázat A politikai és közösségi részvétel húszéves hanyatlása, 1973/1974-1993/1994 Tevékenység

Csökkenés (%)

Klubok vagy más szervezetek tisztségviselőjeként végzett szolgálat

42

Politikai pártok számára végzett munka

42

Helyi szervezetekben bizottsági tagként végzett munka

39

Nyilvános városi gyűléseken vagy iskolai rendezvényeken való részvétel

35

Politikai rendezvények látogatása vagy beszédek meghallgatása

34

Beszéd tartása

24

Levél írása kongresszusi képviselőkhöz vagy szenátorokhoz

23

Petíciók aláírása

22

Tagság valamilyen „jobb kormányzatért" küzdő csoportban

19

Politikai tisztség betöltése vagy pályázás, illetve jelöltség ilyen pozícióra

16

Levél írása valamilyen újsághoz

14

Cikk írása magazinok vagy újságok számára

10

A fenti tizenkét tevékenység közül legalább egyben való részvétel

25

Forrás: Putnam 2000, 45. o. iskolai szülői munkaközösségek, a női klubok, a Női Szavazók Ligája és a Vöröskereszthez tartozó szervezetek tagsága az 1960-as évek óta körülbe­ lül ötven százalékkal csökkent. Putnam beszámol továbbá arról, hogy 1974-ben négy felnőtt kö­ zül legalább egy rendszeresen végzett önkéntes munkát hasonló szervezeteknél, ma viszont ez az arány inkább egy az öthöz. Az olyan szervezetek taglétszáma, mint például a Lions Club és a Ma­ sons, szintén csökkent. Ezeknek a szervezetek­ nek a hanyatlásával párhuzamosan az USA-ban kevesebben állítják, hogy összejárnak a szomszé­ daikkal, vagy hogy szerintük a legtöbb emberben meg lehet bízni. A szervezeti tagság, a szomszédsági kapcsola­ tok és a bizalom csökkenésével párhuzamosan romlik a demokratikus részvétel aránya is. Az elnökválasztásokon és a parlamenti választáso­ kon való részvétel az USA-ban az 1960-as évek végén érte el a csúcspontját, majd jelentős mér­ tékben visszaesett, bár az ifjabb George Bush és John Kerry közötti küzdelem nyomán erősen po­ larizálódott légkörben a 2004. évi elnökválasztás alkalmából ismét emelkedett. Az oktatással és a civil társadalom ügyeivel kapcsolatos nyilvános rendezvényeken való részvétel hasonlóképpen erősen csökkent az 1970-es évek óta, és ma már négy amerikai közül három azt mondja a közvé­ lemény-kutatóknak, hogy vagy „csak néha" bízik meg a kormányban, vagy „sohasem" (Putnam 1995). Putnam azt állítja, hogy a statisztikai kimu­ tatások csalóka képet mutatnak még az olyan szervezetek esetében is, amelyeknek a tagsága növekedett: ez utóbbiak közé tartozik például a Nyugdíjasok Amerikai Egyesülete (American As­

sociation of Retired Persons, AARP), melynek 33 millió tagja van. Az ilyen szervezetek tagjainak túlnyomó többsége egyszerűen befizeti az éves tagdíjat, és ennek fejében hírleveleket kap. Igen kevés tag vesz részt aktívan a munkában, s így a többség nem tesz szert olyan társadalmi tőkére, ami Putnam szerint jelentős mértékben támogat­ ná a demokráciát. A mai legnépszerűbb szerve­ zetek - például a különféle fitneszklubok vagy a fogyókúrázók egyesületei - nem a társadalom egészének hasznára váló közösségi célokat, ha­ nem inkább a személyes fejlődés és az egészség értékeit hangsúlyozzák. Az említett visszaesés mögött kétségkívül sok­ féle ok húzódik meg. Az egyik ezek közül lehet például az, hogy a nők, akik hagyományosan igen aktívak voltak az önkéntes szervezetek­ ben, ma jóval nagyobb számban vállalnak fize­ tett munkát, mint azelőtt bármikor. Egy másik ok abban lelhető fel, hogy az emberek egyre inkább elveszítik illúzióikat a kormányzattal kapcsolat­ ban, és egyre kevésbé érzik úgy, hogy a szava­ zatuk számít valamit. Hozzájárul az állampolgári passzivitáshoz továbbá az is, hogy az emberek ma több időt töltenek a munkahelyükre való be­ járással, jelentős mennyiségű időt és energiát ál­ dozva erre, amit egyébként civil tevékenységekre fordíthatnának. A civil részvétel hanyatlásának legfőbb oka azonban Putnam szerint nem más, mint a televízió. A közösségben való társadalmi részvétel helyét az USA-ban az a sok-sok magá­ nyos óra váltotta fel, amit az emberek a televíziót nézve egyedül töltenek otthon. Vajon Európában is ugyanilyen mértékben csökken a társadalmi tőke? Az ezzel kapcsolatos szakirodalom felmérését David Halpern (2000),

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

Tony Blair brit miniszterelnök egyik tanácsadója végezte el, aki úgy vélte, hogy a társadalmi tőke tekintetében nem minden ország követi szükség­ képpen az amerikai tendenciát. Halpern hang­ súlyozta, hogy a társadalmi tőke trendjei orszá­ gonként különbözőek, és a különféle indikátorok más-más képet mutatnak. Megállapításai szerint Svédország, Hollandia és Japán esetében a társa­ dalmi tőke szintje stabil maradt vagy növekedett, míg Németországban és Franciaországban a mu­ tatók vegyesebbek voltak. Halpern mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi tőke az utóbbi néhány évtized során az Egyesült Királyságban is jelentősen csökkent, hasonlóan Ausztráliához és az USA-hoz. Az Egyesült Királyságban igen sok jel mutat a társadalmi tőke megfogyatkozására. Az utóbbi évtizedekben számos fontos egyesület taglétszá­ ma Nagy-Britanniában is radikálisan csökkent, különösen a szakszervezetek és a hagyományos női szervezetek (például a Women's Institute), az egyházak és az ifjúsági csoportok esetében. Fel­ mérési adatok bizonyítják a politikai részvétel egyenletes csökkenését is. Az általános válasz­ tásokon leadott szavazatok száma az 1951-ben elért 82 százalékos csúcsról 2001-ig alig 58 szá­ zalékra esett vissza (majd 2005-ben kissé emel­ kedett). A 2004. évi európai parlamenti válasz­ tásokon a szavazati joggal bíró állampolgároknak mindössze 46 százaléka vett részt. Mint Halpern (2005) megállapította, az emberek az Egyesült Királyságban emellett kevésbé hajlamosak pénzt áldozni jótékonysági célokra, mint a múltban, és kevésbé bíznak meg a szomszédaikban. Az olyan emberek aránya, akik a lakóhelyi környezetükről azt állítják, hogy „az emberek közösen tesznek bizonyos dolgokat és megpróbálnak segíteni egy­ másnak", az 1984. évi 43 százalékról 1996-ig 28 százalékra csökkent. Európa egészét tekintve a társadalmi tőke ha­ nyatlására utaló jelek sokkal vegyesebbek, mint az USA-ban. A társadalmi tőke elméletének leg­ befolyásosabb képviselője, Robert Putnam azon­ ban nem sok reményt táplál ebben a tekintetben, mondván: „Bizonyos adatok arra utalnak, hogy néhány évtizednyi késéssel Európa is követi az amerikai mintát. Lehet, hogy a társadalmi tőke Európában is »megfázott«, de még korántsem hatalmasodott el rajta az amerikai »tüdőgyulladás«."

KÖVETKEZTETÉSEK A szervezetek és hálózatok, amelyekhez tarto­ zunk, óriási hatást gyakorolnak életünkre. Eb­ ben a fejezetben láthattuk, hogy a hagyományos közösségek veszíteni látszanak fontosságukból az emberek mindennapi életében. A mai diákok például ritkábban csatlakoznak civil csoportok­ hoz és szervezetekhez, sőt ritkábban is szavaz­ nak, mint a szüleik. Ez a visszaesés annak a jele is lehet, hogy kevésbé érzik magukat elkötele­ zettnek közösségeik iránt. Egyes szociológusok aggódnak, hogy ez magának a társadalomnak a meggyengülését jelzi, ami a társadalmi berendez­ kedés ingataggá válását vonhatja magával. Láthattuk továbbá, hogy a globális gazdaság és az információs technológiák ma érezhető módon átalakítják a különböző közösségekben folyó éle­ tet. A dolgozók korábbi generációihoz tartozók például valószínűleg viszonylag kevés, de tartó­ san fennmaradó bürokratikus szervezetnél töltöt­ ték munkás életük legnagyobb részét. A fiatalabb generációk tagjai azonban valószínűleg nagyobb számban dolgoznak hálózati felépítésű, „rugal­ mas" szervezeteknél. Sokféle új csoport vagy közösség ma az interneten vagy más, napjainkra lehetővé váló kommunikációs kapcsolatok révén jön létre. Egyre könnyebbé válik kapcsolatba ke­ rülni hozzánk hasonló gondolkodású emberek­ kel bárhol a világon, s ez a lehetőség olyan, föld­ rajzilag az egész világon szétszórtan élő tagokból álló csoportok kialakulásához vezet, melyeknek a tagjai esetleg sohasem találkoznak egymással személyesen. Hogyan befolyásolják ezek a trendek a társa­ dalmi kapcsolatok minőségét? A történelem fo­ lyamán az emberek egészen a legutóbbi időkig szinte kizárólag olyan személyekkel léptek inter­ akcióba, akik a közelükben voltak. Az ipari forra­ dalom, ami elősegítette az egymást csak alig vagy egyáltalán nem ismerő emberekből összetevődő nagy, személytelen bürokratikus szervezetek ki­ fejlődését, megváltoztatta a társadalmi interak­ ciók természetét. Ma az információs forradalom ismét változásokat hoz magával az emberek kö­ zötti kapcsolatok terén. A holnap csoportjai és szervezetei a tartalmas párbeszéd és a társadalmi együvé tartozás megújult érzését is nyújthatják, de bekövetkezhet az elszigetelődés és a társadal­ mi távolságok további növekedése is.

16. FEJEZET

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Valamennyi modern szervezet bizonyos mérté­ kig bürokratikus jellegű. A bürokráciát világo­ san meghatározott hatalmi hierarchia jellemzi. A teljes munkaidőben havi fizetésért foglalkoz­ tatott dolgozók tevékenységét írásban rögzített szabályok irányítják, és a szervezeten belül végzett feladataik elkülönülnek a magánéle­ tüktől. A szervezetek tagjai nem tulajdonosai az általuk kezelt anyagi erőforrásoknak. Max Weber szerint a modern bürokrácia igen haté­ kony eszköz nagyszámú ember munkájának megszervezésére, ami biztosítja, hogy a dön­ téseket általánosan elfogadott kritériumoknak megfelelően hozzák meg. 2. Az egyes szervezeteken belül és a szervezetek között is informális hálózatok épülnek ki vala­ mennyi szinten. Ezeknek az informális kötelé­ keknek a tanulmányozása éppen olyan fontos, mint azoké a formális jellemvonásoké, ame­ lyekre Weber összpontosította a figyelmét. 3. A szervezetek fizikai környezete erősen befo­ lyásolja azok társadalmi vonásait. A modern szervezetek székhelyein alkalmazott építésze­ ti megoldások szorosan összefüggnek a dolgo­ zók felügyeletével, ami eszközként szolgál a vezetőknek való engedelmesség biztosítására. A felügyelet vagy az emberek tevékenységének közvetlen ellenőrzésével, vagy a rájuk vonatko­ zó feljegyzések készítésével és nyilvántartások vezetésével valósulhat meg. Az önfelügyelet azt jelenti, hogy az emberek önként is szabá­ lyozzák a viselkedésüket, mivel feltételezik, hogy megfigyelés alatt állnak. 4. Weber és Michels munkássága feltárja a bürok­ rácia és a demokrácia közötti feszülő ellenté­ teket. Egyrészt érvényesülnek a döntéshozatal központosításának a modern társadalmak ki­ fejlődéséhez társuló hosszú távú folyamatai, másrészt az elmúlt két évszázad egyik fő voná­ sa a demokrácia irányában ható nyomás foko­ zódása. Ezek a trendek ütköznek egymással, és eddig egyik sem jutott domináns helyzetbe. 5. A modern szervezetek a nemek megkülönböz­ tetésével fejlődtek ki. A nőket hagyományosan legnagyobbrészt olyan munkakörökben foglal­ koztatták, amelyek csak a férfiak karrierjének előre vitelét támogatják. Az utóbbi években a nők nagyobb számban töltenek be felelős szak­ mai és vezetői pozíciókat, egyesek azonban úgy vélik, hogy a sikeres szerepléshez a felső vezetői szinteken nekik is át kell venniük a ha­ gyományos férfias vezetési stílust. 6. A nagy szervezetek az utóbbi években elkezd­ ték átszervezni önmagukat, hogy kevésbé bü­

rokratikussá és rugalmasabbá váljanak. Sok nyugati vállalat átvette a japán vállalatveze­ tési rendszer egyes vonásait: a vezetőknek az alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazot­ takkal folytatott rendszeres konzultációját és az egyéni teljesítmények jutalmazása helyett a munkában töltött idő alapján működő fize­ tési és előléptetési rendszert. 7. A globális szervezetek két legfontosabb típu­ sát a nemzetközi kormányzati szervezetek (IGO-k) és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) alkotják. A mai világ­ ban egyre fontosabb szerepet játszik mindkét szervezettípus, és a globalizáció sebességé­ nek fokozódásával az IGO-k - különösen az ENSZ - kulcsfontosságú szereplőkké válhat­ nak a világ irányításában. 8. A modern gazdaságban a nagyvállalatok do­ minálnak. Amikor valamely vállalat uralko­ dó pozícióba kerül egy adott iparágban, ezt monopolhelyzetnek nevezzük. Amikor válla­ latok egy csoportja tesz szert ilyen befolyásra, akkor oligopóliumokról beszélünk. Az óriási részvénytársaságok a kormányzati politikára és a fogyasztásra gyakorolt befolyásuk révén nagy hatást gyakorolnak az emberek életére. 9. A nagyvállalatok az utóbbi években a világ különböző részeinek egyre fokozódó kölcsö­ nös egymásra utaltsága, vagyis a globalizá­ ció következtében mélyreható változásokon mentek keresztül. A modern nagyvállalatok egyre kevésbé maradhatnak monolitikus üz­ leti vállalkozások, és mindinkább sok kisebb vállalkozás egybekapcsolt hálózatává vál­ nak. 10. A multinacionális vagy transznacionális vál­ lalatok a nemzeti határokon átnyúlóan fejtik ki tevékenységüket. A legnagyobbak közü­ lük óriási gazdasági hatalommal rendelkez­ nek. A száz legnagyobb gazdasági entitás fe­ lét nem országok, hanem magántulajdonban lévő vállalatcsoportok teszik ki. 1 1 . Az új információs technológiák megváltoztat­ ják a munka szerveződését. Sok feladat ma elektronikus úton végezhető el: ez a tény le­ hetővé teszi a szervezetek számára az idő és a tér korlátainak átlépését. Az új technológiák által biztosított lehetőségek lerombolják a szervezetek fizikai határait. Sok szervezet ma nem önellátó független egységként, hanem laza hálózati formában működik. 12. A hálózatok sokféle alkalmat nyújtanak köz­ vetlen és közvetett kapcsolatok kialakítására, beleértve olyan összeköttetéseket is, amelyek

SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK rendkívül fontosak lehetnek az üzleti életben és a politikában. Az Egyesült Királyságban a nők, valamint az etnikai kisebbségek és az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek tagjai általában kevesebb eséllyel csatlakoz­ hatnak a legbefolyásosabb gazdasági és poli­ tikai hálózatokhoz, mint a férfiak. 13. A társadalmi tőke azokat az ismeretségeket és kapcsolatokat foglalja magában, amelyek le-

523

hetővé teszik az emberek számára, hogy köl­ csönösen előnyös módon együttműködjenek egymással és kiterjesszék befolyásuk körét. Egyes társadalomtudósok szerint, akik főként az USA-ban végezték vizsgálataikat, a társa­ dalmi tőke az 1970-es évek óta csökkent, ami aggodalomra ad okot, mert az állampolgári aktivitás, a közügyek intézésében való civil részvétel iránti igények csökkenését jelzi.

I MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Mik az előnyei annak, ha a dolgokat bürokratikus módon intézik? 2. Miért térnek el a szervezeteknél foglalkoztatott emberek olyan gyakran a formális eljárásoktól? 3. Mi a közös az iskolák, a kórházak és a börtönök kialakításában? 4. A nagy szervezetek vajon teljes mértékig az úgynevezett férfias értékek alapján épülnek fel? 5. Hogyan valósítják meg a hálózati szervezetek, hogy ott legyenek mindenütt és egyúttal sehol sem? 6. Miért áll fenn olyan bonyolult kapcsolat a bürokrácia és a demokrácia között?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bauman, Zygmunt (2001): A modernitás és a holokauszt. Budapest, Új Mandátum. Castells, Manuel (2005): A hálózati társadalom kialakulása - Az információ kora I. Budapest, Gondolat-Infonia. Clegg, Stuart (1990): Modern Organizations: Organization Studies in the Postmodern World. London, Sage. Du Gay, Paul (2000): In Praise of Democracy: Weber, Organization, Ethics. London, Sage. Lyon, David (1994): The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK Center for the Sociology of Organizations (CNRS, Paris) http://www.cso.edu \ Electronic Journal of Radical Organization Theory http://www.mngt.waikato.ac.nz/research/ejrot/ Foucault site http://www.qut.edu.au/edu/cpol/foucault/links.htm Social Capital Gateway http ://www. socialcapitalgate way. org/

OKTATÁS AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan lllich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: nyelvi kódok Pierre Bourdieu: Az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

AAA 1998-ban Shaunnak még két éve volt hátra az elemi iskolában. Szorgalmas, szegény, munkás­ osztálybeli fehér fiú volt, és pontosan tudta, hogy melyik középiskolába szeretne járni: „A Westburybe megyek, mert Mark, a haverom is odamegy, meg a barátnőm is... A Sutton Boys' az egyik legrosszabb iskola errefelé, oda csak csavargók járnak." Egy évvel később Shaun már nem volt olyan biztos a dolgában: „Lehet, hogy mégse ju­ tok be a Westburybe, mer' ott azt nézik, hogy odajár-e a testvérem is, és hogy milyen messze lakom, de nekem nincs ott egy testvérem se, meg aztán eléggé ki is esünk abból a körzetből, szóval lehet, hogy várólistára tesznek... Lehet, hogy in­ kább a Sutton Boys'-ba megyek, mer' az összes haverom odamegy." Az osztályfőnöke, Mrs. Whitticker azt mond­ ta Shaunnak, hogy túl nagy kockázattal járna, ha a Westburybe jelentkezne, mert éppen az ottani beiskolázási körzet határán laknak. Mamájával együtt Shaun lassan beletörődött, hogy a Sutton Boys'-ba fog járni. Édesanyja szörnyen csalódott volt, de megfogadta az osztályfőnök tanácsát: „Sírni tudnék már a gondolatától is, hogy a Sut-

tonba menjen, de mit tehetünk, ha Mrs. Witticker azt mondta, hogy nincs más választásunk?" Mindkettőjüket aggasztotta a Sutton Boys' rossz híre. Shaun így beszélt erről: „Anyu szerint meg én szerintem is túl alacsony a színvonal, mer' a Sutton-ban mindenki csak lóg meg minden." Mielőtt Shaun megkezdte a középiskolát, édes­ anyjával „komoly beszélgetéseket folytattak" ar­ ról, hogy a Sutton Boys'-ban is lehet valaki jó tanuló, akármilyen rossz híre van is az iskolá­ nak. Édesanyja, Maura azt mondta: „Volt néhány nagyon őszinte beszélgetésünk. Shaun látszólag bátran áll hozzá a dologhoz, de én látom, hogy közben tart is tőle. Azt mondtam neki, hogy a jó eredményekért egy ilyen iskolában kétszer anynyira kell hajtania, mint a Westburyhez hasonló helyeken. Ott elvárják a gyerekektől, hogy fejlőd­ jenek és ne hülyéskedjék el az időt." Shaun is el­ tökélte: „nem hagyja, hogy lehúzzák a többiek", és sokkal keményebben fog dolgozni - „mer' hát ugye ez már középiskola, és az az egyik legfonto­ sabb időszak az ember életében, amikor közele­ dik az érettségi". A következő évek során Shaun állandó feszült-

OKTATÁS

ségben élt, mert megpróbált „kemény srác" lenni a utcán és ugyanakkor szorgalmas az osztályban. Mielőtt elkezdte a középiskolát, azzal beszélte rá magát a Sutton Boys' választására, hogy „jó lesz az neki, hiszen sok barátja is odamegy". A közép­ iskolában töltött első félév végén azonban már azt mondta, hogy néhányukkal megváltozott a viszo­ nya. Úgy látta, nem lehet többé ugyanúgy jóban Daviddel, aki az elemi iskolában a legjobb barát­ ja volt: Ahányszor csak David belekeveredett egy ve­ rekedésbe, én mindig ott voltam, hogy segítsek neki. Mindig segítettünk egymásnak, vagy ha valakinek szüksége volt ránk valamilyen bu­ nyónál. De itt most nem igazán van kedvem bunyózni. A bunyó semmire se jó, csak baj van belőle, szóval próbálom elkerülni... A bunyó azoknak a srácoknak való, akik nem akarnak tanulni és nem akarnak jó eredményt elérni a suliban, de énrám ez nem érvényes. Az elemi iskolában Shaunt kétszer is felfüggesz­ tették verekedés miatt, ezért volt tekintélye a he­ lyi srácok körében. „Kemény fickónak" tartották, és erre ő maga is sokat adott, mert tudta, hogy szüksége van erre a hírnévre, ha a Sutton Boys'ban boldogulni akar. Ahhoz azonban, hogy jól tudjon haladni a tanulmányaiban, kénytelen volt kissé elhatárolódni a többiektől: „A srácok mind papírzacskókat durrogtattak a tanárok orra előtt, én meg csak ültem és próbáltam rájuk se hederíteni." Az iskolában csak két másik olyan fiú volt, akik „leszegett fejjel próbáltak tanulni", ők azonban a helyi munkásosztálybeliek szemében „kívülállónak" számítottak. Egyikük amerikai és - Shaun kifejezésével - „halál okos" volt, a má­ sik pedig egy portugál fiú, akinek a szülei nagyon szerettek volna egy másik iskolát találni a számá­ ra. Shaun pedig folyton igyekezett bebizonyítani a haverjainak, hogy ő még mindig igazi „vagány", nehogy őt is „strébernek" tartsák. Ennek az lett az eredménye, hogy Shaun az is­ kolában és az utcán is egyre inkább újból a régi önmaga lett. Igyekezett nem a „jó tanuló" képében megjelenni a többiek előtt az osztályban, és részt vett a „balhékban". Visszaszerezte a „kemény srácként" és „jó focistaként" kivívott státusát, ami élesen elütött a „jó tanuló" szerepétől, és - leg­ alábbis többnyire - ellensúlyozta a „stréberkedését" az osztályban. Emiatt azonban konfliktusba került az édesanyjával, aki aggódott, amiért rossz társaságba keveredett. A középiskolában egyre nagyobb lett a feszültség a tanulás és a vagány társaságba való beilleszkedés között, és Shaun néha azt kívánta, bárcsak fiatalabb lehetne:

Egyre rosszabb minden, mert a srácok közül néhányan, igen, jó páran a haverjaim közül is, igen, szóval azzal jönnek, hogy „ó, te a taná­ rok kedvence vagy" meg minden. És akkor mi van? A tanárok kedvence vagyok, mert meg­ csinálom a dolgomat és sokszor azt mondom, hogy fogjátok be a szátokat, amikor dumáltok és közben a tanárnő próbál mondani valamit? Ők meg csak azt mondják, hogy „látod, te még mindig a tanárok kedvence vagy". Hát, akinek nem tetszik, menjen a fenébe! Nincs igazam? Shaun története, amit 1997 és 2 0 0 0 között inter­ júk sorozatában mondott el Diane Reay szocioló­ gusnak, számos olyan kérdést vet fel, amelyekkel ebben a fejezetben foglalkozunk. A következő oldalakon többször is visszatérünk majd rá. Kü­ lönösen az elemi iskolából a középiskolába való átmenet gondjai vetnek fel fontos kérdéseket az oktatás és a szélesebb társadalmi struktúrák kö­ zötti kapcsolatokról: ilyen például a tanulók ne­ mének és társadalmi hovatartozásának szerepe az iskolai előmenetelben (Reay 2 0 0 2 j . Mi az oktatás célja? Az oktatásról szóló fejeze­ tünket ezzel az általános kérdéssel kezdjük, majd megvizsgáljuk a modern oktatási rendszer kiala­ kulását és fejlődését Nagy-Britanniában. Foglalko­ zunk az oktatással kapcsolatos mai politikai viták­ kal, számos olyan kérdést - például a szülők isko­ laválasztási lehetőségeit, az oktatás színvonalának problémáit és a gyenge iskolák működési zavarait - érintve, amelyek befolyásolták Shaun életét is. Ezután áttekintünk néhányat az oktatás főbb el­ méleti megközelítései közül, majd megvizsgáljuk az egyenlőtlenségek kérdését az oktatásban, tekin­ tetbe véve azok összefüggéseit a tanulók nemi, et­ nikai és társadalmi osztály szerinti hovatartozásá­ val. Több szempontból megvizsgáljuk továbbá azt a fejlődési folyamatot, melynek során az oktatás a technológiai változásoknak és a globális tudás­ gazdaság új igényeinek megfelelően fokozatosan átalakul. A fejezetet az intelligencia természetére vonatkozó és az egész életen át tartó tanulás fon­ tosságával kapcsolatos gondolatokkal fejezzük be.

AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA Miért fontos az oktatás a szociológusok számára? A szociológia egyik megalapítója, Durkheim sze­ rint azért, mert az oktatás jelentős szerepet ját­ szik a gyermekek szocializációjában. / Durkheim funkcionalista felfogását a szocioló­ giáról az 1. „Mi a szociológia?" című fejezetben, a 3 0 - 3 2 . oldalon mutattuk be.

17. FEJEZET

Még fontosabb, hogy a gyermekek Durkheim sze­ rint az oktatás és különösen a történelem tanu­ lása révén ismerkednek meg azokkal a közös ér­ tékekkel a társadalomban, amelyek a különálló egyének sokaságát egyesítik. Ezek közé az értékek közé tartoznak a vallási és erkölcsi meggyőződé­ sek, valamint az önfegyelem is. Durkheim úgy véli, hogy az oktatás teszi képessé a gyermekeket a társadalom működését lehetővé tevő szabályok elsajátítására. Az ipari társadalmakban - mondja Durkheim (1925) - az oktatásnak van egy másik funkciója is a gyermekek szocializációjában: megtanítja az egyes foglalkozások űzéséhez szükséges készsé­ geket. A hagyományos társadalmakban ezeket a készségeket még a családon belül lehetett megta­ nulni. Ahogy azonban a társadalom bonyolultab­ bá vált és a javak termelésében kialakult a mun­ kamegosztás, olyan oktatási rendszer fejlődött ki, ami alkalmas a különféle speciális foglalkozások­ hoz szükséges készségek továbbadására. Az oktatás másfajta funkcionalista megközelí­ tésével találkozunk Talcott Parsons amerikai szo­ ciológus munkásságában. Míg Durkheim elsősor­ ban azt a folyamatot vizsgálta, melynek során a társadalom a 19. században egyre inkább indivi­ dualistává vált, és arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás teremti meg a társadalmi szoli­ daritást, Parsons a 20. század közepén úgy vélte, hogy az oktatás funkciója az egyéni teljesítmé­ nyek értékének tudatosítása a gyermekekben. Ez az érték döntő fontosságú volt az ipari társadal­ makban, de a családon belül nem lehetett meg­ tanulni. A családok ugyanis egyedi módon keze­ lik a gyermeket, akinek a státusa a családban már a születésétől fogva eleve adott. Ezzel szemben az iskolában a gyermek státusa nagyrészt teljesít­ mény kérdése. Az iskolákban a tanulókat egye­ temes normák szerint értékelik, erre szolgálnak a vizsgák. Parsons szerint az oktatásnak éppen az a funkciója, hogy képessé tegye a gyermeket a család partikuláris normáinak meghaladására és a modern felnőtt társadalom általános szabályai­ hoz való alkalmazkodásra. Az iskola működése - csakúgy, mint az egész társadalomé - nagyrészt a meritokrácia elvein alapul: a gyermekek nem születésük (nemi, faji vagy társadalmi osztály szerinti hovatartozásuk), hanem saját érdemeik vagy elismert értékük alapján nyerik el státusu­ kat (Parsons-Bales 1956). Látni fogjuk azonban, hogy Parsons felfogását, miszerint az iskolák meritokratikus elvek alapján működnek, sok bírálat érte. A társadalmi konfliktusok elméleteiből kiin­ dulva a szociológusok rámutattak, hogy az eleve adott egyenlőtlenségek többféle módon is repro­ dukálódnak az oktatási rendszerben.

/ Az oktatás és a kortárskapcsolatok szocializá­ ciós funkciójának fontosságával a 6., „Szociali­ záció, életút, öregedés" című fejezetben, a 144145. oldalon foglalkoztunk részletesebben.

AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Az elmúlt évszázadokra visszatekintve azt látjuk, hogy a gazdagok és hatalmasok gyermekeit több­ nyire magántanítók oktatták és nevelték, a lakos­ ság legnagyobb része azonban semmiféle iskoláz­ tatásban nem részesült, egészen a 19. század első évtizedeiig, amikor Európában és az Egyesült Ál­ lamokban elkezdték kialakítani az elemi iskolák rendszerét. Az iparosodás és a városok növekedésének fo­ lyamata megnövelte a különféle szakmák gya­ korlására felkészítő oktatás iránti igényeket. Az emberek ma igen sokféle foglalkozást űznek, és a munkavégzési készségeket többé nem képes a szülő közvetlenül átadni a gyermekeknek. Az is­ meretszerzés mindinkább olyan elvont tárgyak tanulását jelenti, mint például a matematika, a természettudományok, a történelem és az iro­ dalom, nem pedig bizonyos speciális készségek megszerzését. Ugyanakkor a modern társadalom­ ban az embereknek rendelkezniük kell számos általános alapkészséggel - tudniuk kell írni, ol­ vasni és számolni -, valamint a fizikai, társadal­ mi és gazdasági környezetükre vonatkozó általá­ nos ismeretekkel. Fontos továbbá az is, hogy tud­ janak tanulni, vagyis képesek legyenek új, néha erősen technikai jellegű információk befogadásá­ ra és feldolgozására is.

Kezdetek és fejlődés Noha a modern iskolarendszer a legtöbb nyu­ gati társadalomban a 19. század elején alakult ki, Nagy-Britanniában a többi országhoz képest nagyobb volt az ellenállás az egységes nemzeti oktatási rendszer bevezetésével szemben. A szá­ zad közepe táján Hollandiában, Svájcban és a né­ met államokban már sikerült elérni, hogy szinte minden gyermek részesüljön elemi iskolai okta­ tásban, Angliában és Walesben azonban ez még távolról sem valósult meg. Skóciában valamivel jobb volt a helyzet. Nagy-Britanniában 1870-ben vezették be a kö­ telező oktatást. Ettől kezdve egészen a második világháborúig az egymást követő kormányok fo­ lyamatosan növelték az oktatásra fordított kiadá­ sokat. Az iskolaköteles korhatár tíz évről tizen-

OKTATÁS

négy évre emelkedett, egyre több iskolát építet­ tek, de az oktatás fejlesztését nem igazán sorolták az állam elsőrendű feladatai közé. A legtöbb is­ kola magánkézben volt vagy egyházi vezetés alatt állt, a helyi önkormányzatok felügyelete alatt. A második világháború megváltoztatta ezt a hely­ zetet. A fegyveres erők kötelékébe toborzott fia­ talok tudását és képességeit különféle tesztekkel mérték fel, amelyeknek az eredményei megdöb­ bentették a hatóságokat, mivel igen alacsony kép­ zettségi szintről tanúskodtak. A kormány ekkor - a háború utáni eredményes talpra állás érdeké­ ben - hozzákezdett a meglévő oktatási rendszer átfogó felülvizsgálatához (Halsey 1997). 1944-ig a brit gyermekek nagy többsége csu­ pán az egyetlen ingyenesen látogatható iskolatí­ pusba, az elemi iskolába járt, és tizennégy éves korában befejezte iskolai tanulmányait. Az elemi oktatás intézményrendszere mellett léteztek kö­ zépiskolák is, de itt a szülőknek fizetniük kellett az oktatásért. Ez a rendszer egyértelműen elvá­ lasztotta a gyermekeket a társadalmi osztályok mentén - a szegényebb családi háttérből érkező

gyermekek túlnyomó része csupán az elemi is­ kolai oktatásban részesülhetett. A lakosság alig két százaléka végzett egyetemi tanulmányokat. Az 1944. évi oktatási törvény számos nagyobb változást hozott, beleértve az ingyenes középfo­ kú oktatást mindenki számára, az iskolaköteles korhatár felemelését tizenöt évre, valamint - leg­ alábbis a deklaráció szintjén - az esélyegyenlőség biztosítását az oktatásban. Az oktatás a választott helyi önkormányzatok egyik legfontosabb felada­ tává vált. Az 1944. évi törvény bevezetésének eredmé­ nyeként a helyi oktatási hatóságok többsége olyan szelekciós rendszert vezetett be, ami a ta­ nulmányi eredmények alapján igyekezett bizto­ sítani a gyermekek igényeihez és képességeihez szabott középfokú oktatást. Feltételezték, hogy a tizenegy éves korban történő kiválasztás - a gyer­ mekek ebben a korban léphettek át az elemi isko­ lából a középiskolába - alkalmas lesz a tehetsége­ sebb gyermekek kiszűrésére a többi közül, tekin­ tet nélkül társadalmi hátterükre. A legtöbb tanuló esetében az úgynevezett „tizenegy plusz" vizsgák

A szakközépiskolákban a f i ú k és a lányok k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű szakmai képzésben is részesültek.

17. FEJEZET

eredménye határozta meg, hogy ki milyen isko­ latípusban folytathatja tanulmányait: az elvon­ tabb ismeretekre orientált tantervekkel működő gimnáziumokban (grammar schools) vagy az ál­ talános és a szakmai képzés egyfajta keverékét nyújtó szakközépiskolákban (modern schools). A gyermekek kisebbik része szakiskolákban (tech­ nical schools) vagy speciális iskolákban folytatta tanulmányait. A továbbtanulás lehetősége tizen­ hét éves koráig mindenki előtt nyitva állt, akit a vizsgákon erre alkalmasnak találtak. Az 1960-as évekre - részben a szociológiai ku­ tatások eredményeként - világossá vált, hogy a „tizenegy plusz" rendszer nem váltotta be a hoz­ zá fűzött várakozásokat. Az 1959-ben megjelent Crowther-jelentés rámutatott, hogy a tanulóknak mindössze 12 százaléka folytatja tanulmányait tizenhét éves koráig, és a korai iskolaelhagyás szorosabb összefüggésben áll a tanulók társadal­ mi hátterével, mint a tanulmányi eredményeivel. Az 1964-ben ismét hatalomra került munkáspárti kormány új típusú, egységes iskolák (comprehen­ sive schools) létrehozása, valamint a gimnáziu­ mok és a szakközépiskolák közötti szakadék meg­ szüntetése mellett kötelezte el magát, véget vetve a „tizenegy plusz" vizsgáknak. Az iskolákban így együtt járhattak a különböző társadalmi háttér­ ből érkező tanulók. Zavar és bizonytalanság volt azonban abban a tekintetben, hogy az „egységes iskolák" valójában mit nyújtanak: „gimnáziumot mindenkinek", vagy pedig teljesen új típusú ok­ tatást. Erre a problémára nem találtak egységes megoldást, és a különféle iskolák és az egyes régiók a saját felfogásuk szerint jártak el. Egyes helyi hatóságok ellenálltak a változásoknak, így az ország egyes területein máig megmaradtak a gimnáziumok. Az 1970-es évek eleje óta erősen befolyásolta az állami oktatást, hogy attól a helyzettől, amikor még munkaerőhiány volt és az iskolákkal szem­ ben jelentős igény merült fel a gazdaság számára szükséges szakmai készségek biztosítására, zök­ kenőkkel terhes átmenet vezetett a munkaerő-fe­ lesleg kialakulásáig, ami növekvő munkanélkü­ liséghez és csökkenő állami bevételekhez veze­ tett. Az oktatás kiterjesztését, ami jellemző volt a háború utáni egész korszakra, hirtelen beszű­ külés és az állami kiadások lefaragására irányu­ ló törekvések váltották fel. Az oktatásra fordított állami kiadások százalékos aránya az 1953. évi 7,3 százalékról egyenletesen emelkedett 1973ig, amikor 13,3 százalékos szintet ért el. 1979-re azonban ez az arány visszaesett 12,2 százalék­ ra, és azóta - egy újabb, egészen a 11 százalé­ kos szintig történt visszaesést nem számítva, ami az 1980-as évek közepén bekövetkezett be - az

oktatásra fordított közkiadások az összes állami kiadás részarányában továbbra is 12 százalék kö­ rül maradtak. (Ez az összesített statisztikai adat azonban nem tükrözi, hogy az utóbbi években a jóléti kiadások általános bővülésének részeként az oktatásra fordított kiadások is tovább növe­ kedtek, lásd az 5 3 3 - 5 3 5 . oldalt.)

A középfokú oktatás és a politika Az oktatás hosszú ideje a politikai csatározások egyik fontos színtere volt, és ma is az. Az elhú­ zódó viták az egységes iskolák körül koncent­ rálódnak, beleértve az oktatás színvonalával és az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kérdéseket a szélesebb társadalomban. Az egységes oktatás koncepciója eredetileg támogatást élvezett a po­ litikai spektrum teljes egészében, mindkét nagy párt részéről. Kétségtelen azonban, hogy - mint említettük - a munkáspárti kormányzat volt az, ami mozgásba lendítette a rendszert, és ennél­ fogva az egységes oktatás támogatói inkább a politikai baloldalhoz, mintsem a jobboldalhoz kötődnek. Az egységes oktatás megtervezői úgy vélték, hogy az új iskolák nagyobb esélyegyenlő­ séget biztosítanak annál, ami a szelektív oktatá­ si intézményekben lehetséges volt. Ugyanakkor, mivel elsősorban a hozzáférés egyenlő esélyeivel törődtek, nem fordítottak túlságosan nagy gon­ dot a tantervek tartalmi kérdéseire.

A konzervatív kormány 1979-1997

oktatáspolitikája,

Amikor Margaret Thatcher 1979-ben miniszter­ elnök lett, a konzervatívok erőteljesebben kezd­ ték bírálni az egységes iskolákat. Úgy vélték, nem szabad megengedni a gimnáziumok teljes eltűnését, ami az egységes rendszer bevezetése­ kor megkezdődött. A háború utáni időszakban a Munkáspárt részéről sokan úgy érveltek, hogy a gimnáziumok társadalmilag megosztó szerepet játszanak, a konzervatívok azonban eltökélték magukat, hogy a középfokú szinten változato­ sabb iskolákat hoznak létre, tágabb lehetőségeket biztosítva a szülőknek, hogy megválaszthassák gyermekeik oktatásának jellegét. Az 1980-as évek második felében Margaret Thatcher egyfajta „oktatási forradalom" bein­ dításáról kezdett beszélni. Ennek a forradalmi változásnak az volt a célja, hogy szétbontsa az óriási egységes rendszert, és csökkentse az isko­ lák működtetéséért felelős helyi oktatási hatósá­ gok hatalmát. A Thatcher-féle „oktatási forradal-

OKTATÁS

I

A magániskolák

A brit magániskolák (public schools) több szem­ pontból is furcsa intézmények. Nevükkel ellen­ tétben egyáltalán nem közintézmények, hanem - éppen ellenkezőleg - magánkézben levő és tan­ díjat szedő létesítmények. Az oktatási rendszer fennmaradó részétől való függetlenségük és álta­ lában a társadalomban betöltött kulcsfontosságú szerepük alapján erősen eltérnek a más országok­ ban szokásos oktatási intézményektől. Minden nyugati társadalomban találhatók magániskolák, amelyeket gyakran vallási felekezetek működtet­ nek. Ezek azonban sehol sem annyira exkluzívak és nem is játszanak olyan fontos szerepet, mint az Egyesült Királyságban.

§|531

nMHMHH

ezeknek az iskoláknak valamelyikében végezte ta­ nulmányait (Reid 1991). Az 1988. évi oktatási reformtörvény értelmében valamennyi állami iskolának követnie kell a kötele­ zően előírt nemzeti tantervet, amely előírja, hogy a tanulóknak 7, 11, 14 és 16 éves korukban szű­ rővizsgákat kell letenniük. A nemzeti tanterv ki­ dolgozásában a tandíjat szedő iskolák képviselői is részt vettek, ezeknek az iskoláknak azonban nem kell ahhoz tartaniuk magukat. A tandíjat szedő is­ kolák azt tanítanak, amit óhajtanak, és nincsenek kötelezve a gyermekek vizsgáztatására. Nagy ré­ szük önként követi a nemzeti tantervet, de egye­ sek egyszerűen nem vesznek róla tudomást.

A magániskolák elvileg állami felügyelet alá tar­ toznak, de az oktatásra vonatkozó rendelkezések közül valójában csak néhány érinti a működésü­ ket. Az 1944. évi törvény érintetlenül hagyta őket, csakúgy, mint az egységes iskolák létrehozása, és nagy többségük egészen a legutóbbi időkig csak bentlakásos fiúiskolaként vagy lányiskolaként működött. Angliában körülbelül 2300 tandíjat szedő iskola van, amelyek együttesen a lakosság 6 százalékának az oktatását látják el. Ezek közé igen változatos létesítmények tartoznak, az olyan nagyhírű és nagytekintélyű intézményektől, mint Eton, Rugby vagy Charterhouse, egészen az úgy­ nevezett kis magániskolákig, amelyeknek a neve a legtöbb ember számára ismeretlen. Magát a „magániskola" kifejezést egyes okta­ tási szakemberek csak a tandíjat szedő fontosabb iskolákra alkalmazzák. Ilyenek például az „Igaz­ gatók konferenciája" nevű, eredetileg 1871-ben megalakult szervezethez tartozó iskolák. Kezdet­ ben csupán 50 iskola tartozott ebbe a körbe, ma azonban már több mint 240 tagja van a szerve­ zetnek, melyben a fent említettekhez hasonló is­ kolák játszanak vezető szerepet. Azok a szemé­ lyek, akik az ide tartozó iskolákban nevelkedtek, többnyire domináns szerephez jutnak a brit tár­ sadalom vezetésében. Ivan Reid és mások vizsgá­ latai például 1991-ben kimutatták, hogy a bírák 84 százaléka, a bankigazgatók 70 százaléka és a vezető beosztású köztisztviselők 49 százaléka

mat" azoknak a körülményeknek a figyelembe­ vételével érthetjük meg, amelyeket Thatcher és támogatói felelőssé tettek a brit lakosság életé­ ben az 1970-es évek során bekövetkezett általá­ nos gazdasági és erkölcsi hanyatlásért. Thatcher úgy látta, hogy az egységes rendszer nem képes a „családi értékek" fenntartására, és olyan végzős diákokat bocsát ki, akik nélkülözik a dinamiku­

Iskolás f i ú k E t o n b a n , h a g y o m á n y o s iskolai egyenruhájukban.

san fejlődő és nemzetközileg versenyképes gaz­ daság megteremtéséhez szükséges készségeket. Úgy vélte továbbá, hogy a szükségtelenül hatal­ masra duzzadt állami bürokrácia gyakran nem megfelelő hatékonysággal működteti az egységes rendszert. Az 1988. évi oktatási törvény jelentős reformo­ kat vezetett be, amelyek közül némelyik erős el-

17. FEJEZET ••••Mi

wmmammmammmn

lenállásba ütközött. Új nemzeti tantervet dolgoz­ tak ki, amely megszabta az állami szektorban fo­ lyó oktatás általános kereteit. A nemzeti tanterv bevezetését erősen ellenezte a pedagógusok több szervezett csoportja is, akik szembehelyezkedtek a standardizált tesztekkel és úgy érezték, hogy a tanterv túlságosan korlátozó jellegű. 1993 nyarán a tanárok országos sztrájkba léptek a tesztek al­ kalmazása ellen. Az 1988. évi oktatási törvény az iskolák irányí­ tása terén is új rendszert vezetett be, amit „helyi iskolavezetésnek" neveztek. Az iskolák felügye­ letének helyi szintekre való lebontása a nemze­ ti tantervből szükségképpen adódó centralizáció ellensúlyozását célozta. Tervbe vették továbbá úgynevezett „felsőfokú városi technikumok" (City Technology Colleges, CTCs) és új állami ala­ pítványi iskolák létrehozását. Az ilyen iskolák számára lehetővé tették, hogy „kilépjenek" a he­ lyi oktatási hatóságok ellenőrzése alól és olyan „független állami iskolákká" váljanak, amelyek közvetlenül az államtól kapják a működésükhöz szükséges pénzalapokat, vagyis gyakorlatilag a központi kormány finanszírozásával működhet­ nek. Megkaphatták továbbá a jogot az általuk felvett diákok 50 százalékának a képességeik alapján történő kiválasztására. A tervek bírálói azt állították, hogy az új iskolatípusok megjele­ nése fokozni fogja az iskolák között egyébként is meglévő egyenlőtlenségeket, és megakadályozza az egységes oktatás esélyegyenlőségi elvének ér­ vényesülését. A „kilépő" iskolák felügyeletének fokozatos átvételére a kormány 1992-ben felállí­ tott egy új finanszírozási szervezetet. A szervezet feladatait meghatározó politikai dokumentum (White Paper) szövegében a kormány képviselői úgy fogalmaztak, hogy reményeik szerint „idő­ vel minden iskola alapítványi támogatással fog működni", vagyis elhagyja az addigi rendszert, 1995-ig azonban az összesen 23 ezer állami isko­ la közül mindössze ezer iskola lépett ki.

jegyében az iskolaigazgatókra nagyobb pénzügyi felelősséget bíztak, lehetővé téve az iskolák szá­ mára, hogy „kilépjenek" a helyi oktatási hatósá­ gok ellenőrzése alól és „független állami iskolák­ ká" váljanak. Abban a meggyőződésben, hogy ez megteremti a versenyt az iskolák között és a szü­ lők majd kellő tájékozottság alapján dönthetnek, amikor kiválasztják gyermekeik iskoláját, külön­ féle kimutatásokban (league tables) rangsorolták az iskolák teljesítményét. Gewirtz és munkatársai (1995) Londonban há­ rom egymással szomszédos helyi oktatási ha­ tóság irányítása alatt működő tizenöt iskolában vizsgálták az oktatási rendszer piacosításának hatásait. Úgy találták, hogy a konzervatív kor­ mány oktatási reformjai valóban az egységes szemlélettől a piaci értékek irányában történő váltást eredményeznek az oktatási rendszerben. Többek között megállapították, hogy az iskolák különösen szívesen vettek fel olyan gyerekeket, akiknél arra számíthattak, hogy jól fognak teljesí­ teni az érettségi vizsgákon (General Certificate of Secondary Education, GCSE), ami emeli az iskola általános „helyezését" a rangsorban. Az iskolák fokozták továbbá az önmaguk reklámozására tett erőfeszítéseiket, többek között az iskolát bemuta­ tó csalogató kivitelű brosúrák terjesztésével, még akkor is, ha ezek finanszírozásához a kevésbé nyereséges területekről, például a speciális okta­ tási igényű gyermekek tanításától kellett forráso­ kat elvonniuk. Gewirtz és társai vizsgálataik során elsősorban a szülők iskolaválasztási döntéseire koncentrál­ tak. Arra a megállapításra jutottak, hogy sok szü­ lő iskolaválasztási lehetőségei - ellentétben Par­ sons felfogásával, mely szerint az oktatási rend­ szer a meritokrácia kialakulását szolgálja (lásd fentebb az 528. oldalon) - erősen korlátozottak voltak, ahogyan e fejezet bevezetésében Shaun anyja esetében is láthattuk. A kutatók megálla­ pításai szerint az iskolaválasztási döntések nagy­ mértékben a szülők társadalmi osztályától és kul­ turális tőkéjétől függnek.

Értékelés Az 1 9 8 8 . évi törvénnyel a konzervatív kormány - összhangban az egyéb szférákban folytatott po­ litikájával - az oktatás terén is piaci versenyt akart meghonosítani (lásd a 10. fejezetet, a 2 9 3 - 2 9 5 . oldalon). Arra törekedett, hogy az iskolákban is érvényesüljenek a kereslet és a kínálat, illetve a verseny törvényei, a „fogyasztók" igényeinek ki­ elégítése érdekében. A változások általános cél­ ja az volt, hogy az oktatás „fogyasztói" (a szülők és a gyermekek) nagyobb hatalomhoz jussanak a „termelőkkel" (a tanárokkal) szemben. Ennek

/ A „kulturális tőke" fogalmával a 9. „Társadal­ mi rétegződés és osztály" című fejezetben fog­ lalkoztunk, a 2 5 6 - 2 5 7 . oldalon. Kutatási eredményeik alapján az iskolaválasztási képesség szempontjából Gerwitz és társai a szülők három nagyobb csoportját különböztették meg: 1. A kiváltságos iskolaválasztók képesek időt fordítani a különféle lehetőségek felkutatására és széles körű áttekintésére, valamint a tanárokkal és más szülőkkel folytatott tanácskozásra. Ezek a szülők magabiztosan élnek a fellebbezési lehető-

OKTATÁS

ségekkel is, ha gyermeküket az elsőként választott iskolába nem veszik fel. Előrelátóan terveznek és már korán gondoskodnak róla, hogy gyermekük olyan elemi iskolába kerüljön, ahonnan sok ta­ nulót vesznek fel a sikeres középfokú iskolákba. 2. A részben hozzáértő iskolaválasztók szin­ tén aktívak iskola kiválasztásakor, de nem tud­ nak olyan mértékig tájékozódni a piacon, mint az előző csoport tagjai. Nem állnak rendelkezé­ sükre ugyanolyan kulturális erőforrások, nincse­ nek például, tájékozott barátaik, akik ismerik a rendszer működését és akiknek a segítségére tá­ maszkodhatnának, és ennélfogva kevésbé maga­ biztosan tudják áttekinteni a felvételi eljárásokat. Ezek a szülők kisebb valószínűséggel fellebbez­ nek, ha első választásukat elutasítják, és általá­ ban nagyobb mértékben támaszkodnak az egyes iskolákról a sajtóban megjelenő, illetve hallomás­ ból szerzett információkra, mint az első csoport­ hoz tartozók.

nyos tárgyakban hasonló képességeket felmutató diákok az adott órákon többé-kevésbé homogén csoportokban vesznek részt. Az utóbbi esetben a jobb, illetve gyengébb besorolású csoportok kü­ lönböző összetételűek lehetnek például a mate­ matika vagy az angol nyelv és irodalom órákon.) E mögött az az elméleti megfontolás húzódik meg, hogy a különböző képességű gyermekek így tudnak a számukra lehetséges leggyorsabb ütem­ ben haladni tanulmányaikban (e nézet kritikáját illetően lásd Gilborn és Youndell megállapításait az „új IQ-izmusról" az alábbiakban, az 5 5 9 - 5 6 0 . oldalon). Az új munkáspárti kormányzat alatt az eredetileg a konzervatívok által létrehozott köz­ ponti fenntartású iskolák mostanra úgynevezett alapítványi iskolákká váltak, és visszahelyezték őket a helyi oktatási hatóságok felügyelete alá. Ezek az iskolák azonban továbbra is nagyrészt függetlenek maradtak a központi és a helyi ha­ tóságoktól.

3. Az önmagukra utalt iskolaválasztók ugyan szintén érdekeltek gyermekeik iskolai boldogu­ lásában, mégis hajlanak arra, hogy az iskolákat nagyjából egyformának tekintsék, és a végső dön­ tést gyakran a gyermekre bízzák. Kevésbé tud­ nak tájékozódni az oktatási piacon, és szívesen választják a lakásukhoz legközelebb fekvő isko­ lát. Ha nincs autójuk és a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor ez lehet az egyetlen ténylegesen szóba jöhető döntés.

Amikor 1997-ben miniszterelnök lett, Tony Blair kijelentette, hogy politikai programjának legfontosabb eleme nem más lesz, mint „az ok­ tatás, az oktatás és az oktatás". Blair elismerte, hogy a brit iskoláztatás színvonala a nemzetkö­ zi összehasonlító vizsgálatok mércéjével mérve (lásd alább az 5 4 0 - 5 4 1 . oldalon) nem elég magas, és szükségképpen további oktatási reformokat kell végrehajtani. Az új munkáspárti kormány az 1997-ben, nem sokkal hivatalba lépése után Kiválóság az iskolákban (Excellence in Schools) címmel kibocsátott oktatáspolitikai program­ nyilatkozatában elkötelezte magát az egységes iskolák megvédése és modernizálása mellett. A kormányprogram a kreatív módszerekkel jó ered­ ményeket elérő, sikeres iskolákban csak korlá­ tozott állami beavatkozást irányozott elő, de a krónikusan alacsony színvonalon teljesítő isko­ lák esetében hangsúlyozta az állami beavatkozás szükségességét.

Az új munkáspárti kormány oktatáspolitikája, 1997Az új munkáspárti kormányzat alatt a konzerva­ tív oktatási reformok egyes elemei - sokak szá­ mára meglepő módon - érintetlenül maradtak, s ez meglepetésként érte a pedagógus szakszer­ vezeteket is. A megmaradt gimnáziumokat pél­ dául változatlanul hagyták: ez a döntés számos kétséget támasztott a pedagógusok és a tudomá­ nyos kutatók körében egyaránt, akik úgy látják, hogy a gimnáziumok jelentősen csökkentik a he­ lyi egységes iskolák teljesítményét azáltal, hogy elszívják előlük a legtehetségesebb diákokat. Az új munkáspárti kormányzat egyetértett továbbá a konzervatívokkal abban is, hogy az úgynevezett „szintezés" (streaming) vagy „besorolás" (setting) érdekében az iskolákban fel kellene hagyni a ve­ gyes képességű tanulóközösségek egységes tanítá­ sával. (A „szintezés" eljárását alkalmazó iskolák a tanulókat képességeik szerint hierarchikusan el­ rendezett csoportokra osztják fel, amelyek azután együtt maradnak valamennyi iskolai foglalkozás során, a „besorolás" pedig azt jelenti, hogy a bizo-

Az új munkáspárti kormány számos új, az­ óta is gyakran vitatott kezdeményezést vezetett be a brit állami iskolák teljesítményének javítá­ sa érdekében. Noha az oktatásra fordított állami költségvetési tételek 1997 óta emelkedtek (lásd a 17.1. ábrát), az új kormány elvetette a pedagógus szakszervezetek és a baloldali kommentátorok szokásos érvelését, miszerint a gyenge oktatási teljesítmény közvetlen kiváltó oka a ráfordítások nem megfelelő megoszlása és a hátrányos helyze­ tű diákok bizonyos iskolákban való erős koncent­ rálódása. Az oktatási színvonal emelésére többfé­ le program született. Az új munkáspárti kormány hangsúlyozta a jó oktatási módszerek és az erős iskolavezetés fontosságát, és az iskolaigazgatókat tekintette az oktatási reform kulcsszereplőinek.

17. FEJEZET

7 7 . 7 . ábra

Az oktatásra f o r d í t o t t állami kiadások az Egyesült Királyságban 1979 óta

a) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások reálértéke, 1978/1979-2007/2008 (2004/2005 évi árakon, milliárd font)

1-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991

1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007

b) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások a nemzeti jövedelem részarányában, 1978/1979-2007/2008 (százalék)

1978-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991 1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007

Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 5 , 3 7 . o.

2000 novemberében egy új intézmény (National College for School Leadership) létrehozásával or­ szágos szinten szakmai továbbképzést és támoga­ tást nyújtó iskolavezetési kurzusokat indítottak be a hivatalban lévő és a leendő iskolavezetők számára. Az elemi iskolákban új stratégiákat vezettek be az írás-olvasási és számolási készségek taní­ tásában, hogy e központi fontosságú tárgyakban minden gyermek szilárd alapokkal rendelkezzen. Ennek jegyében növelték a mindennapi írás-olva­ sási és számtanórák számát, elegendő időt szen­ telve az alapkészségek fejlesztésére. Az eredeti­ leg csak az írás-olvasás és a számolás tanításához kidolgozott stratégiák mostanra olyan átfogó ele­ mi oktatási stratégiává bővültek, ami megszabja a normákat az angol nyelv, a matematika és a ter­ mészettudományok oktatása terén is. Intézkedések történtek továbbá az iskolák kö­ zötti verseny és a sokféleség ösztönzésére is,

ugyancsak a színvonalemelés céljával. Az állami fenntartású iskolák - mint fentebb láttuk - ala­ pítványi iskolákká váltak és nagyfokú független­ séget vívtak ki maguknak. Ugyanakkor speciális iskolákat is létesítettek, amelyek a tanterv bizo­ nyos részterületeire, például a technikára, a mű­ vészetekre vagy a matematikára helyezik a hang­ súlyt. Ezeknek az iskoláknak lehetőségük van rá, hogy tanulóik 10 százalékát a specializációjuknak megfelelő tárgyakban felmutatott képessé­ geik szerint vegyék fel. A hátrányosabb helyzetű régiókban úgyne­ vezett „városi szakiskolákat" (City Academies) hoztak létre, amelyek nagy népszerűségnek ör­ vendenek. Angliában a 2004/2005-ös tanév ele­ jén tizenhét ilyen intézmény működött. A városi szakiskolák indulási költségeinek 20 százalékát - maximum kétmillió font összeghatárig - a ma­ gánszektor és jótékonysági intézmények biztosít­ ják, a további költségeket az állam fedezi, és az

OKTATÁS

iskolákat az eredeti szponzorok üzemeltetik az adófizetők pénzéből. Számos vállalat, valamint >több magániskola és vallási csoport is érdeklő­ dést mutat az ilyen típusú intézmények működ­ tetése iránt. A tanulók számára, akik kizárólag a helyi közösségek tagjai lehetnek, az iskolák láto­ gatása ingyenes. Az új iskolatípus bírálói azon­ ban azt állítják, hogy az ide tartozó intézmények nagyvonalú támogatása elvonja a forrásokat más iskoláktól. Az új munkáspárti kormány az iskolák felügyeletében is szigorú rendszert vezetett be: ha valamely iskola tartósan gyenge teljesítményt mutat, a hatóságok közvetlenül beavatkozhatnak és átvehetik az iskola működtetését. Egyes gyen­ gélkedő állami iskolákat bezártak, majd „városi szakiskolaként" újra megnyitottak. A szegénység felszámolására irányuló intéz­ kedések hatással vannak az oktatásra is. Az igen hátrányos helyzetű régiókban például úgyneve­ zett „oktatási akciózónákat" hoztak létre. E prog­ ram során felkérték az iskolákat, a helyi hatósá­ gokat és a helybeli vállalkozásokat, hogy közösen vitassák meg az adott hátrányos helyzetű térség­ ben mutatkozó alacsony oktatási teljesítmény problémájának megoldási lehetőségeit. Ezekben a zónákban az erre a célra szánt, állami és ma­ gánvállalati forrásokból származó összegek fel­

használhatók több tanár alkalmazására, eseten­ ként magasabb fizetéssel, valamint a társadalmi kirekesztéssel összefüggő, szélesebb kört érintő problémáknak a kezelésére is. 2004-ig Anglia te­ rületén 47 ilyen oktatási akciózóna jött létre. / A társadalmi kirekesztés és az oktatás össze­ függéseivel részletesebben foglalkozunk ké­ sőbb, az 5 5 5 - 5 5 6 . oldalon. A társadalmi kire­ kesztés témája szerepel a 10. fejezetben is.

Felsőoktatás A társadalmak a felsőoktatási rendszereik (az is­ kolai tanulmányok befejezése után látogatható oktatási intézményekben, főként egyetemeken és főiskolákon folyó oktatás) tekintetében is erő­ sen különböznek egymástól. Egyes országokban minden egyetem és főiskola közvetlenül a kor­ mányzat által finanszírozott állami intézmény Franciaországban például a felsőoktatás mindent átfogó országos rendszerben működik, és a köz­ ponti irányítás csaknem olyan erős, mint a közép­ fokú oktatás esetében. Minden tantárgyi struktú­ rát jóvá kell hagyatni egy országos irányító testü­ lettel, amely a felsőoktatási miniszter felügyelete

Egy új „ v á r o s i szakiskola" é p ü l e t e - ezek az i n t é z m é n y e k az új m u n k á s p á r t i k o r m á n y i s k o l a p o l i t i k á j á n a k jegyében épültek.

17. FEJEZET

az egész ék A tudásgazdaság kialakulása és az új technoló­ giák átalakítják a munkáról és az oktatásról alko­ tott hagyományos fogalmainkat. A technológiai változások sebessége már önmagában is maga után vonja a foglalkozási szerkezet sokkal gyor­ sabb átalakulását, mint amire valaha is sor került a történelem folyamán. A tanulás és a képesítések megszerzése - mint ebben a fejezetben is láttuk, és ismét látni fogjuk a 18. fejezetben - ma nem csupán egyszeri alkalomra korlátozódik az élet korai szakaszában, hanem végigkíséri az emberek egész életét. A szakemberek életpályájuk közepe táján is gyakran úgy döntenek, hogy különféle to­ vábbképzési programokon való részvétel és inter­ net alapú egyéni tanulás révén korszerűsítik tu­ dásukat és készségeiket. Ma számos munkáltató teszi lehetővé a dolgozói számára, hogy munka melletti képzési programokban vegyenek részt, mert ennek köszönhetően fokozódhat az irántuk érzett hűség, és megerősödik a vállalat tudásvagyona is. Miközben társadalmunk folyamatosan átala­ kul, a társadalom működésének alapját alkotó hagyományos meggyőződések és intézmények is változásokon mennek keresztül. Az „okta­ tás" eszméje - a tudás formális intézményi ke­

retek között történő, strukturált átadását értve ez alatt - fokozatosan átadja helyét egy tágabb fogalomnak, a „tanulásnak", ami igen változa­ tos keretek között mehet végbe. Az „oktatástól" a „tanuláshoz" vezető váltás fontos következmé­ nyekkel jár. A tanulók aktív, érdeklődő társadalmi szereplők, akik a források sokaságából meríthe­ tik tudásukat, nem csupán valamilyen intézményi keretekben. A tanulás szerepének hangsúlyozása annak a tudomásulvételét jelenti, hogy a tudás és a készségek megszerezhetők „mindenféle típusú találkozások" révén - barátoktól és szomszédok­ tól, szemináriumokon és múzeumokban, a helyi kocsmában folytatott beszélgetések során, az in­ terneten keresztül és más médiumok közvetítésé­ vel, s számtalan más módon is. Az egész életen át tartó tanulás irányában történő hangsúlyváltás máris látható magukban az iskolákban is, ahol egyre több osztálytermen kívüli tanulási lehetőséget biztosítanak a diákok számára. Az iskolák és a külső világ között hú­ zódó határok leomlanak, nem csupán a kibertér­ ben, hanem a fizikai világban is. Az úgynevezett „szolgáltatástanulás" (service learning) például sok amerikai középiskolában a tanterv egyik fő komponensévé és egyben talpkövévé vált. A diá-

OKTATÁS

kok itt - a végbizonyítvány megszerzéséhez elő­ írt követelmények részeként - egy meghatározott időt a közösségben végzett önkéntes munkára fordítanak. Az Egyesült Királyság és az USA isko­ láiban gyakorivá vált továbbá a partnerkapcsola­ tok kialakítása a helyi üzleti vállalkozásokkal, ami szintén elősegíti az interakciót és egyfajta men­ tori viszonyt hoz létre a felnőtt szakemberek és a tanulók között. Az egész életen át tartó tanulásnak fontos sze­ repet kell játszania a tudástársadalomhoz vezető átmenet során. Az egész életen át tartó tanulás nem csupán a jól képzett és motivált munkaerő meglétéhez nélkülözhetetlen a társadalomban. alá tartozik. Kétféle fokozatot lehet szerezni, melyek közül az egyiket az adott egyetem adja, a másikat az állam. A közvélemény szemében az állami fokozatok nagyobb presztízzsel és érték­ kel bírnak, mint az egyes egyetemek diplomái, miután az előbbiek megszerzéséhez garantáltan egységes követelményeknek kell eleget tenni. Bi­ zonyos kormányzati állásokat csak állami foko­ zattal rendelkező személyek tölthetnek be, és az ipari munkahelyek jelentős részénél is az ilyen képesítéssel rendelkező jelentkezőket részesítik előnyben. Franciaországban szinte minden álta­ lános és középiskolai, főiskolai és egyetemi tanár állami alkalmazott, akiknek a fizetési besorolását és tanítási kötelezettségeit központilag határoz­ zák meg. Az Egyesült Államok ezzel szemben a magán­ főiskolák és magánegyetemek arányát tekintve emelkedik ki a fejlett országok közül. Itt a felső­ oktatási intézmények 54 százalékát magánintéz­ mények teszik ki. Ezek közé tartozik a leghíre­ sebb egyetemek egy része is, például a Harvard, a Princeton és a Yale. Az állami és a magánintézmé­ nyek azonban az amerikai felsőoktatásban nem különülnek el egymástól olyan egyértelműen, mint más országokban. A magánegyetemek diák­ jai kaphatnak állami ösztöndíjakat és kölcsönö­ ket, és ezek az egyetemek részesülnek az állami kutatási pénzalapokból is. Az állami egyetemek ugyanakkor gyakran jelentős adományokat kap­ nak, magánvállalatok is támogathatják őket, és sokszor ipari magánvállalatoktól származó kuta­ tási forrásokkal is rendelkeznek.

A brit rendszer A brit felsőoktatás sokkal decentralizáltabb, mint a francia, de sokkal egységesebb, mint az amerikai. Az egyetemeket és a főiskolákat az ál-

hanem szoros összefüggésben áll a tágabb érte­ lemben vett emberi értékekkel is. A tanulás egy­ szersmind eszköze és célja is az egyén fejlődését és önismeretének gazdagodását szolgáló kerek, teljes értékű és autonóm önképzésnek. Az egész életen át tartó tanulás gondolatában nincs semmi utópisztikus: valójában az oktatásfilozófia nagyjai által kidolgozott humanisztikus oktatási eszmenyek tükröződnek benne. A régi-új eszmények érvényesülésének egyik máris létező példája „a harmadik kor egyeteme", ami lehetőséget nyújt a nyugdíjasok számára, hogy szabad választásuk szerint továbbképezzék magukat a saját érdeklő­ dési körükben.

I I I I I

lam finanszírozza, s a tanárok az oktatási rend­ szer minden szintjén az országos fizetési skála szerint meghatározott fizetést kapnak. Ugyan­ akkor az intézmények szervezeti formájában és tananyagában egyaránt jelentős különbségek fi­ gyelhetők meg. Közvetlenül a háború előtt huszonegy egye­ tem működött Nagy-Britanniában. Az akkori egyetemek mai mércével mérve meglehetősen kicsinyek voltak. 1937-ben az alapképzésben részt vevő (undergraduate) egyetemi hallgatók összesített létszáma alig haladta meg a teljes ál­ lású egyetemi oktatók 1 9 8 1 . évi létszámát (Halsey 2000). 1945 és 1970 között a brit felsőokta­ tási rendszer a négyszeresére növekedett. A régi egyetemeket kibővítették, és új, úgynevezett „vö­ röstéglás" (red brick) egyetemek épültek (például Sussexben, Kentben, Stirlingben és Yorkban). A műszaki egyetemek és főiskolák (polytechnics) létrehozásával kettős rendszer jött létre. A fel­ sőoktatásnak ez a második rétege mára megle­ hetősen felduzzadt, és mintegy 4 0 0 intézményt foglal magában, amelyek igen változatos kurzu­ sokat kínálnak. A műszaki profilú főiskolákon nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakmai tárgyak oktatására, mint a hagyományos egyetemeken. A különböző intézményekben szerzett diplomák egyenértékűségének biztosítására létrehozták a Council for National Academic Awards elneve­ zésű testületet, melynek feladata a felsőoktatási képesítések egységes szempontok alapján törté­ nő hitelesítése Ma a brit felsőoktatási intézmények bizonyos mértékig „egyenértékűek". A Leicesterben vagy Leedsben szerzett diploma - legalábbis elvben - egyenértékű a cambridge-i, oxfordi vagy lon­ doni egyetemek által adott fokozatokkal. Oxford és Cambridge ugyanakkor híres arról, hogy na­ gyon megválogatja a diákjait, akik felerészben tandíjat szedő magániskolákból érkeznek. Oxfor-

77.2. ábra A felsőoktatásban és más továbbképzési formákban résztvevő diákok megoszlása képzési szintek és formák szerint, 1970-2003 Alapképzés nappali tagozaton Alapképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban Mesterképzés nappali tagozaton Mesterképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban 1 200

1970-1971

1980-1981

1990-1991

2001-2002

2002-2003

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.

di vagy cambridge-i diplomával jövedelmezőbb pozíciókba lehet kerülni, mint más egyetemeken szerzett végzettséggel. A felsőoktatási intézmé­ nyekbe beiratkozott brit hallgatók száma az el­ múlt száz év során jelentősen emelkedett. Az 1900/1901 tanévben mindössze 25 ezer nappali tagozatos hallgató vett részt a felsőoktatásban. 1971-ig ez a szám több mint a tizennyolcszoro­ sára emelkedett és elérte a 457 ezer főt, majd to­ vábbra is erős ütemben növekedett (lásd a 2 7.2. ábrát). A 2001/2002 tanévben már majdnem 1,2 millió nappali tagozatos hallgató vett részt alapképzésben a felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor a levelező és távoktatási formákban nyújtott alapképzési és mesterképzési kurzusok­ ra beiratkozott diákok létszáma is óriási mérték­ ben növekedett. Annak a valószínűségét, hogy valaki felsőfokú tanulmányokat fog-e folytatni, jelentősen befo­ lyásolja, hogy az illető milyen társadalmi osz­ tályból érkezik. Dacára annak a ténynek, hogy a munkásosztályból származó hallgatók részvételi aránya a felsőoktatásban az 1991/1992 tanévi 11 százalékról a 2001/2002 tanévig 19 százalék­ ra emelkedett, ez még mindig jelentősen elmarad a nem fizikai dolgozók köréből jövők részvételé­ től. A nem fizikai dolgozó társadalmi csoportok részaránya ugyanebben az időszakban 35 száza­ lékról 50 százalékra növekedett (lásd a 27.3. áb­ rát). A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták egyik központi témáját éppen a munkásosztály­ beli szülők gyermekeinek a felsőoktatáshoz való hozzáférési esélyei alkotják.

A

finanszírozás körüli viták

Miközben a felsőoktatásban részt vevő diákok száma erősen növekedett, a képzésükre fordított állami kiadások nem növekedtek ugyanebben az ütemben. Ennek eredményeként válság alakult ki a felsőoktatás finanszírozásában (lásd a 27.4. áb­ rát). A brit egyetemek egy diákra jutó költségve­ tési támogatása 1976 és 1989 között reálértékben 29 százalékkal, majd 1989-től 1999-ig további 38 százalékkal csökkent. A felsőoktatási vizsgálato­ kat végző bizottság (National Committee of Inqui­ ry into Higher Education) által 1997-ben kiadott jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a felsőoktatás további bővítése és fejlesztése a meglévő finanszírozási rendszerben lehetetlen. A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták középpontjában az a kérdés áll, hogy ki viselje a költségeket. Az egyetemek fejlesztésére szolgá­ ló nagyarányú befektetések két legfőbb forrását az adófizetők, illetve azok alkotják, akik részt vesznek a felsőoktatásban és hasznot húznak belőle, vagyis maguk a diákok. Egyesek úgy ér­ velnek, hogy adottak lévén a társadalmi és gaz­ dasági hasznok, amelyekben a felsőoktatás révén a társadalom részesül, az egyetemek finanszíro­ zásából hiányzó összegeket az adófizetőknek kell pótolniuk. Hová jutnánk például az egyetemi képzettségű egészségügyi szakemberek és taná­ rok nélkül? Mások ezzel szemben azt állítják, hogy az egyetemre nem járó adófizetőknek csak egy bi­ zonyos határig kell részt vállalniuk mások egye-

OKTATÁS

77.3. ábra

539

A f e l s ő o k t a t á s b a n v a l ó részvétel t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t i m e g ­ oszlása N a g y - B r i t a n n i á b a n , 1991-2002

60-

1991-1992

1993-1994

1995-1996

1997-1998

1999-2000

2001-2002

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 5 . o.

temi tanulmányainak a költségeiből. A diplomá­ sok számos - pénzügyi és nem pénzügyi termé­ szetű - előnyt élveznek azokkal szemben, akik nem tanulnak tovább. Egy friss felmérés szerint a brit diplomások 59 százalékkal többet keresnek, mint azok, akiknek nincs felsőfokú végzettsé­ gük: ez egyike a legfontosabb jutalmaknak, amit a diploma megszerzése jelent a fejlett országok­ ban (OECD, 2004). Noha az új munkáspárti kor­ mány megemelte az általános adóbevételekből a felsőoktatás finanszírozására fordított kereteket, nagyrészt magáévá tette azt az álláspontot, hogy a diákoknak mint az egyetemi oktatás elsőrendű haszonélvezőinek nagyobb részt kell vállalniuk egyetemi képzésük költségeiből. Olyan döntést hoztak, hogy az 1998/99-es tan­ évtől kezdve a felsőoktatási intézményekbe be­ iratkozó diákoknak az Egyesült Királyságban hoz­ zá kell járulniuk képzésük költségeihez - a hozzá­ járulás összegét ekkor félévenként ezer fontban határozták meg. Sokan úgy érveltek azonban, hogy az egyetemre való belépéskor kifizetendő tandíj elrettenti a továbbtanulástól a szegényebb családokból érkező diákokat, valamint elriaszt sok középosztálybeli szülőt is, akik nem tudnak vagy nem akarnak ilyen nagy összeget egyszerre kifizetni. Ennek eredményeként az Egyesült Királyság­ ban megszüntették az előre fizetendő tandíjakat. 2006-tól az egyetemek az alapképzésben évente maximum 3 0 0 0 fontnyi tandíjat szedhetnek, és ezt az intézmények kamatmentesen megelőlege­ zik. A hallgatók később fizetik vissza a kölcsönt, miután befejezték tanulmányaikat és többet ke­ resnek egy bizonyos összeghatárnál, amit jelen­ leg évi 15 ezer fontban szabtak meg. Emellett vehetnek fel további hiteleket is a kiadásaik fe-

dezésére, és ezeket a megelőlegezett tandíjjal együtt törleszthetik. 25 év után a végzett hallga­ tók esetleg még fennálló tartozását - azoknak a védelme érdekében, akik nem jutnak munkához vagy rosszul fizetett szakterületeken helyezked­ nek el - leírják. Egyesek bírálják azt az elgondolást, hogy bi­ zonyos egyetemek magasabb tandíjat szedhet­ nek másoknál. Azt állítják, hogy a magasabb presztízsű, híresebb egyetemek több bevételhez jutnak, melynek felhasználásával jobb oktatók­ ra, kutatókra és berendezésekre tehetnek szert, vagyis kétszintű rendszer alakulhat ki, és az ala77.4.

ábra

A

felsőoktatás

egy

fő

nappali

tervezett

állami

tagozatos

finanszírozása

hallgatóra

vetítve

A n g l i á b a n , 1989-2001 (1999/2000. évi á r a k o n )

Forrás: w w w . p l a n n i n g . e d . u k / p u b / E n g l i s h _ p u b l i c _ f u n d i n g . htm

c 17. FEJEZET

csonyabb jövedelmű családból érkező diákok az olcsóbb egyetemeket és a kevésbé költséges szak­ irányokat fogják választani. Az új felsőoktatási politika számos bírálója szerint a legtekintélye­ sebb egyetemeken nem fog sokáig fennmaradni a 3000 fontban meghatározott felső határ. A kormány erre a bírálatra azzal válaszolt, hogy kötelezettséget vállalt: legalábbis 2009-ig nem fogják emelni az éves tandíj 3000 fontban meg­ határozott felső határát, és az esetleges emelés­ hez még azután is a parlament mindkét házának hozzájárulására lesz szükség. Ezen kívül annak biztosítására, hogy egyetlen egyetem se kérhes­ sen magasabb tandíjakat anélkül, hogy kibővítené a felvételi lehetőségeket a munkásosztályból és az etnikai kisebbségekből érkező diákok előtt is, létrehozták az egyenlő hozzáférés hivatalát {Office for Fair Access, OFFA). Ismét különféle ösztöndíjakat rendszeresítettek a legszegényebb diákok számára, akiknek a tandíj jelentős részét elengedik. Megígérték továbbá, hogy a meghite­ lezett tandíjak rendszerét három év után felül­ vizsgálják.

A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel Mennyiben hasonlít a brit oktatási rendszer más országokéhoz, és miben tér el azoktól? A közvet­ len összehasonlítás meglehetősen nehéz, mert az egyes országok között mind a gyermekek által az iskolában töltött évek számát, mind pedig az ok­ tatási rendszer szerveződését tekintve igen nagy különbségek vannak. Az Egyesült Királyságban - a Gazdasági Együtt­ működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más gazdag országaival összehasonlítva - a legfiata­ labb gyermekek igen nagy hányada (a 3-4 éves korosztály 81 százaléka) vesz részt az oktatásban. Az Egyesült Királyság előkelő helyen áll az isko­ láztatás előtti korosztályhoz tartozó gyermekekre fordított oktatási költségek tekintetében is, ame­ lyek tanulónként és évenként 7595 dollárt tesz­ nek ki, míg az OECD-országok átlaga 4187 dollár. Ugyanakkor az elemi oktatás előtti szinten az egy pedagógusra jutó tanulók száma 27 - ez a legma­ gasabb arány az OECD-országok között, ahol az óvodás tanulók és a velük foglalkozó pedagógu­ sok átlagos aránya 15:1. Az elemi iskolákban az egy tanulóra jutó költ­ ségráfordítás valamivel alacsonyabb az OECDországok átlagánál. Másrészt azonban a tanulók hosszabb időt töltenek az iskolákban, mint más országokban: a 9-11 éves tanulók esetében pél­ dául ez Angliában 889 órát, Skóciában pedig

1000 órát jelent, ami jóval meghaladja az OECDországok 752, illetve 816 órás átlagát. Az Egye­ sült Királyság oktatási rendszerében az egy ok­ tatóra jutó diákok számaránya ezen a szinten is meglehetősen magas: 20:1, összehasonlítva az OECD 17:1 átlagos arányával. Az egy középiskolás diákra jutó 5933 dolláros költség ismét az OECD-átlag (6510 dollár) alatt van. Itt a tanár-diák arány 15:1, ami - eltérően az elemi iskoláktól - kissé meghaladja az OECD átlagos arányát (14:1). Angliában - összhangban a konzervatív kor­ mány 1979-től követett politikájával, majd az új munkáspárti kormányzat 1997 után érvényre ju­ tott törekvéseivel is, amelyeket fentebb (az 5 3 3 535. oldalon) mutattunk be - maguk az iskolák is viszonylag nagy szerepet töltenek be a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Egyes szá­ mítások szerint a felméréseket végző kutatók ál­ tal elemzett összes döntés 85 százalékát iskolai szinten hozták meg, összehasonlítva az OECD jó­ val alacsonyabb átlagával, ami ebben az esetben 42 százalékot jelent (OECD 2004). Hogyan viszonyulnak ezek a statisztikai ada­ tok az oktatási teljesítményhez, más hasonló or­ szágokéval összevetve? Az OECD tagországaiban a 15 éves korosztályban végzett nagyszabású felmérés, a PISA-program (Programme for Inter­ national Student Assessment) során úgy találták, hogy az Egyesült Királyság tinédzseréi az olvasás, a matematikai készségek és a tudományos isme­ retek terén más országok hasonló korú diákjaihoz képest meglehetősen jó teljesítményt nyújtanak (lásd a 17.1. táblázatot). Az olvasásban az angol diákok hasonló teljesítményt értek el, mint pél­ dául Ausztráliában, Japánban és Svédországban, és jelentősen jobban teljesítettek, mint Francia­ országban és Németországban. A 15 éves diákok ebben a tekintetben csupán két helyen, Finnor­ szágban és Kanadában értek el szignifikánsan jobb eredményt, mint Angliában (PISA 2000). Az angol diákok mind a matematikai, mind a tudományos ismeretekek terén lényegesen jobb teljesítményt produkáltak az OECD átlagánál és átlagosan 529, illetve 533 pontos eredményt ér­ tek el, ami közel áll az ausztráliai, kanadai, finn­ országi és új-zélandi diákokéhoz. Mindkét tárgy­ körben csupán a japán és a koreai tanulók értek el számottevően jobb eredményt, a természettu­ dományos tárgyakból pedig csak a Koreai Köztár­ saság tanulói mutattak fel jobb teljesítményt. Az angol diákok viszont ugyanezekben a tárgyakban jobbnak bizonyultak, mint például Dánia, Íror­ szág, az USA és Németország diákjai. Az olvasási készségek tekintetében Angliában a lányok szignifikánsan jobb eredményt értek el

OKTATÁS

77.7.

táblázat

A z o l v a s á s i , m a t e m a t i k a i és t u d o m á n y o s készségek r a n g s o r a a t i n é d z s e r e k k ö r é b e n , o r s z á g o n k é n t

(2002) Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, olvasási készségek

• Átlagos pontszám

Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, matematikai ismeretek

Átlagos pontszám

Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, t u d o m á n y o s ismeretek

Átlagos pontszám

Finnország

546

Japán

557

Koreai Köztársaság

552

Kanada

534

Koreai Köztársaság

547

Japán

550

Új-Zéland

529

Új-Zéland

537

Finnország

538

Ausztrália

528

Finnország

536

Anglia

533

Írország

527

Ausztrália

533

Egyesült Királyság

532

Koreai Köztársaság

525

Kanada

533

Kanada

529

Egyesült Királyság

523

Svájc

529

Új-Zéland

528

Anglia

523

Egyesült Királyság

529

Ausztrália

528

Japán

522

Anglia

529

Ausztria

519

Svédország

516

Belgium

520

Írország

513

Ausztria

507

Franciaország

517

Svédország

512

Belgium

507

Ausztria

515

Cseh Köztársaság

511

Izland

507

Dánia

514

Franciaország

500

Norvégia

505

Izland

514

Norvégia

500

Franciaország

505

Svédország

510

Egyesült Államok

499

Egyesült Államok

504

Írország

503

Magyarország

496

Dánia

497

Norvégia

499

Izland

496

Svájc

494

Cseh Köztársaság

498

Belgium

496

Spanyolország

493

Egyesült Államok

493

Svájc

496

Cseh Köztársaság

492

Németország

490

Spanyolország

491

Olaszország

487

Magyarország

488

Németország

487

Németország

484

Spanyolország

476

Lengyelország

483

Magyarország

480

Lengyelország

470

Dánia

481

Lengyelország

479

Olaszország

457

Olaszország

478

Görögország

474

Portugália

454

Görögország

461

Portugália

470

Görögország

447

Portugália

459

Luxemburg

441

Luxemburg

446

Luxemburg

443

Mexikó

422

Mexikó

387

Mexikó

422

OECD-országok átlaga

500

OECD-országok átlaga

500

OECD-országok átlaga

500

a fiúknál - ez az eltérés egyébként valamennyi részt vevő országra jellemző volt (a teljesítmé­ nyek nemek szerinti különbségeivel az Egyesült Királyság viszonylatában később, az 5 5 1 - 5 5 5 . oldalon részletesebben is foglalkozunk). A fiúk viszonylagos hátránya Angliában kisebb volt, mint a legtöbb más országban. A nemi különb­ ségek az általános értékelésben egy-egy ország jó vagy rossz teljesítményét illetően nem számítot­ tak jelzésértékűnek. A legkisebb különbségek a fiúk és a lányok között Koreában és Mexikóban mutatkoztak, Korea esetében hasonló pontszá­ mok mellett, mint Angliában, az olvasott szöveg megértése terén azonban Mexikó érte el a legala­ csonyabb pontszámokat valamennyi részt vevő ország közül. Matematikában és a tudományos

tárgyakban jóval kevésbé markánsak voltak a kü­ lönbségek, mint az olvasási kompetenciák tekin­ tetében. Angliában az előbbi tárgyakban a fiúk átlagosan kissé jobb teljesítményt produkáltak, mint a lányok, de a különbségek csekélyek vol­ tak (PISA 2000).

v

AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Mint Shaun történetéből is láthattuk e fejezet bevezetésében, az oktatás és a társadalmi egyen­ lőtlenség szorosan összefügg egymással. Shaun szegény családból származott jött, és nem sike-

rült bejutnia abba az iskolába, ahová anyja sze­ rette volna járatni. Azután meg kellett küzdenie az előrejutásért az osztályban is, miközben a leg­ több barátját egyáltalán nem érdekelte a tanulás, sőt inkább ellenségesen viszonyultak a „strébe­ rekhez". Az alábbiakban áttekintünk számos kü­ lönböző megközelítést, amelyekkel a szocioló­ giai elméletek alkotói megkísérelték magyarázni a társadalmi egyenlőtlenségeket az oktatásban. Ezek kivétel nélkül az oktatásban, illetve azon keresztül megvalósuló „társadalmi újratermelő­ déssel" foglalkoznak, ám meglehetősen külön­ böző módokon. Ivan Illich az informális folya­ matok hatásait hangsúlyozza, amelyek a „rejtett tanterv" működése következtében végig kísérik az iskolai tanulmányokat; Basil Bernstein a nyelv fontosságára helyezi a hangsúlyt; Pierre Bourdieu elsősorban az iskolai, illetve otthoni kultu­ rális környezet közötti kapcsolatokat vizsgálja; Paul Willis pedig főként azokat a hatásokat elem­ zi, amelyeket a kulturális értékek gyakorolnak a diákok attitűdjeire az oktatással és a munkával kapcsolatban. A későbbi gondolkodók, akikkel itt foglalkozunk, Robin Usher és Richard Edwards - más-más módon - mindezeket a gondolatokat beépítették a maguk elméleti rendszerébe, de to­ vább is fejlesztették őket, figyelembe véve a kul­ túra változó világát és az identitásépítés komple­ xitását (beleértve a szexuális és etnikai identitást is) a modern világban. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy ezekben a különböző meg­ közelítésekben milyen fontos szerepet játszanak a kulturális kérdések.

Ivan Illich: a rejtett tanterv Ivan Illich ( 1 9 2 6 - 2 0 0 2 ) az egyik legvitatottabb szerző az oktatással kapcsolatos elméletek kidol­ gozói között. Illich bírálja a modern gazdasági fejlődést és olyan folyamatként írja le, amelynek során a korábban önellátó embereket megfosztják hagyományos képességeiktől. Ennek következté­ ben az emberek kénytelenek orvosokhoz fordul­ ni az egészségük, tanárokhoz az oktatásuk, a te­ levízióhoz a szórakoztatásuk és munkaadókhoz a megélhetésük biztosítása érdekében. / Illichnek az egészséggel kapcsolatos nézeteivel a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben foglalkoztunk, a 2 1 1 - 2 1 3 . oldalon. Illich nem kevesebbet állít, mint hogy a kötelező oktatás egész rendszerét - amely ma már a vilá­ gon mindenütt elfogadott - meg kell kérdőjelezni (Illich 1973). Hangsúlyozza a gazdaság részéről

a fegyelem és a hierarchia iránt megnyilvánuló igények és az oktatás fejlődése közötti kapcso­ lat fontosságát". Véleménye szerint az iskolának négy alapvető feladata van: felügyeletet kell gya­ korolnia, el kell osztania az embereket a külön­ böző foglalkozási szerepek között, közvetítenie kell a domináns értékeket, valamint át kell adnia a társadalmilag jóváhagyott szakismereteket és tudást. Mivel kötelező iskolába járni, az iskolák olyan gyámkodó intézmények, amelyek a kora gyermekkor és a munkába állás között „távol tart­ ják a gyermekeket az utcától". A gyermekek sok mindent megtanulnak az is­ kolákban, aminek semmi köze sincs az órák hi­ vatalos tananyagához. Az iskolák- Illich kifeje­ zésével - passzív fogyasztásra, vagyis a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyermekeket, éppen az eszköztáruk, a fegyelem és parancsuralom természetéből adódóan. Ezt a leckét nem tudatosan tanítják: benne rejlik az iskolai eljárásokban és az iskolai szervezetben. A rejtett tanterv üzenete: a gyermekeknek az a dolguk az életben, hogy „tudják a helyüket és ott húzzák meg magukat" (Illich 1973). Illich a társadalom „iskolátlanítását" hirdeti. Ervelése szerint a kötelező oktatás viszonylag új keletű találmány, amit nem kell szükségszerűség­ nek tekintenünk. Mivel az iskolák a jelenlegi for­ májukban nem számolják fel az egyenlőségeket és nem fejlesztik az egyén kreatív képességeit, miért ne szüntethetnénk meg őket? Illich ezzel nem azt akarja mondani, hogy mindenféle oktatást el kell törölni. Az oktatásnak szerinte minden tanulni vágyó embert hozzá kell segítenie a tudás forrá­ saihoz, amelyekre szüksége van - bármikor, nem­ csak a gyermekkorban vagy a serdülőkorban. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné, hagy a tudás széles körben terjedjen és ne korlátozódjék a speciális szakemberekre. A tanulóknak nem szabad unifor­ mizált tanmenetet követniük, személyes válasz­ tásukra kell bízni, hogy mit akarnak tanulni. Hogy a gyakorlatban ez mit jelentene, az nem egészen világos. Az iskolák helyébe Illich külön­ féle oktatási kereteket javasol. A formális oktatás­ hoz szükséges ismeretforrásokat könyvtárakban, laboratóriumokban és információbankokban tá­ rolnák, amelyek bármely diáknak rendelkezésére állnának. „Kommunikációs hálózatokat" építe­ nének ki, amelyek mindenki számára közvetíte­ nék, hogy kik azok, akik már elsajátították a kí­ vánt szakismereteket, és azt is, hogy hajlandók-e azokat másokkal is megosztani vagy részt venni valamilyen kölcsönös tanulásban. A diákokat egyfajta „utalvánnyal" látnák el, amelynek fel­ mutatásával bármikor igénybe vehetnék az okta­ tási szolgáltatásokat.

OKTATÁS

543

Az írni-olvasni tudás helyzete világviszonylatban Az írni-olvasni tudás az oktatás alapja, nélküle az iskoláztatás nem valósulhatna meg. A nyugati országokban adottságnak vesszük, hogy az em­ berek nagy többsége tud írni-olvasni, ám - mint már említettük - ez új fejlemény a nyugati törté­ nelemben, és az előző korszakokban a lakosság­ nak csupán a töredéke ismerte valamilyen szinten a betűket. Egyes országokban ma is csak a lakosság cse­ kély kisebbsége rendelkezik bármilyen olvasás­ vagy íráskészséggel. Ez részben a kötelező okta­ tás hiányával magyarázható. Az analfabetizmus azonban még sok évig akkor sem csökkenhetne jelentős mértékben, ha az elemi iskolák létesítése lépést tudna tartani a népesség szaporodásának az ütemével, mert az analfabéták igen nagy ré­ sze felnőtt. Azoknak az abszolút száma, akik nem tudnak írni és olvasni, ténylegesen emelkedik. Az írástudatlanság - különösen a világ leg­ szegényebb országaiban - nem egyenlően oszlik meg a nemek között. A női írástudatlanság ma­ gas aránya szorosan összefügg a szegénységgel, a gyermekhalandósággal, a magas termékenységi arányokkal és a gazdaság alacsony fejlettségével. A hagyományos kulturális és gazdasági nyomás egymással összeadódva sok lányt kívül tart az is­ kolákon: a vidéki családok erősebben ragaszkod­ nak a hagyományokhoz és kevésbé támogatják a nők iskoláztatását. A nagycsaládokban azonban egyébként is igen költséges valamennyi gyermek oktatásáról gondoskodni, és így a lányok tanulá­ sát gyakran feláldozzák a fiúk taníttatása érde­ kében.

azonban általában kevésbé népszerűek, mint a kommerciális szórakoztató műsorok. A gyarmatosítás korszakában a gyarmati kor­ mányok meglehetősen bizonytalanul, sokszor ide-oda kapkodva kezelték a helyi lakosság ok­ tatását. A 20. századig a legtöbben úgy vélték, hogy a bennszülött népesség túlságosan primitív ahhoz, hogy érdemes legyen oktatni. Később az oktatást olyan módszernek tekintették, melynek révén a helyi eliteket érzékennyé lehet tenni az európai érdekek és az európai életmód elfoga­ dása iránt. Az eredmény azonban gyakran elége­ detlenség és lázadás lett, mivel a gyarmatosítás ellen fellépő nacionalista mozgalmak vezetőinek többsége a képzett elit soraiból került ki, és Eu­ rópában járt iskolába vagy egyetemre. Ezek a ve­ zetők első kézből szerzett tapasztalatok alapján tudták összevetni az európai országok demokra­ tikus intézményeit a demokrácia hiányával saját országukban. A gyarmatosítók által bevezetett oktatás rend­ szerint európai kultúrára orientált tantervekre épült és nem magukat a gyarmati térségeket szolgálta. A képzett afrikaiak a brit gyarmatokon ismerték Anglia királyait és királynőit, Shakespeare-t, Mil­ tont és az angol költőket olvasták, de szinte sem­ mit sem tudtak saját országuk történelméről vagy múltbeli kulturális teljesítményeiről. Ezt a helyze­ tet mindmáig nem tudták teljesen megváltoztatni a gyarmati világ letűnése óta bevezetett oktatási reformok sem.

Noha sok országban intézményesítettek az anal­ fabetizmus felszámolására irányuló programokat, ezek csupán csekély hozzájárulást jelentenek a világviszonylatban igen nagy léptékben megjele­ nő probléma megoldásához. Az oktatáshoz fel­ használhatók televízió- és rádióműsorok, valamint - ahol elérhetők - más elektronikus médiumok is, amelyek mintegy „átugorják" az írás-olvasási [ készségek megtanítását és az oktató programo­ kat közvetlenül a felnőttekhez juttathatják el, ezek

Az oktatási rendszer sok fejlődő országban - részint a lakosságnak csak egy kiváltságos ki­ sebbségére irányult gyarmati oktatás öröksé­ geként - „fejtetőre van állítva": a felsőoktatás aránytalanul fejlett az elemi és a középfokú ok­ tatáshoz képest. Ennek megfelelően létrejött egy túlképzett csoport, melynek tagjai, miután főis­ kolát vagy egyetemet végeznek, nem tudnak a szakmai képzettségüknek megfelelő fehérgallé­ ros állást találni. Az iparosodás alacsony szintjén a jobban fizetett állások többsége a kormányzati adminisztrációban adódik, de az igénylők vagy az

Merőben utópisztikus javaslatokról volna szó? Sokak szerint igen. Ám ha a fizetett munka idő­ tartama a jövőben valóban jelentősen rövidebb lesz vagy lényegesen átalakul, akkor Illich elgon­ dolásai már nem tűnnek annyira irreálisnak. Ha a fizetett munka szerepe csökkenne a társadalom életében, akkor az emberek valóban mindenfé­ le más dologgal is foglalkozhatnának a mai ér­ telemben vett „munka" helyett. Ezt feltételezve

Illich eszméinek igenis van értelmük. Az oktatás ekkor nemcsak az élet korai szakaszában végzett tanulmányok keretéül szolgálna a speciálisan ezt a célt szolgáló intézményekben, hanem mindig hozzáférhető volna bárki számára, aki élni kíván vele. Illichnek az 1970-es évek években született gondolatai az új kommunikációs technológiák el­ terjedésével ismét divatossá váltak. Mint láttuk,

\ 17. FEJEZET

arra érdemesek létszámához képest nincs elegen­ dő számú megfelelő pozíció. Az utóbbi években egyes fejlődő országok - felismerve a gyarmati időkből örökölt tantervek hiányosságait - a vidéki szegény lakosságot célba véve próbálják meg átszervezni oktatási program­ jaikat. Ezek a törekvések mindeddig korlátozott sikerrel jártak, mert a szükséges újítások meg­ valósításához általában nem áll rendelkezésre elegendő pénzügyi forrás. Ebből okulva néhány országban, például Indiában, önsegítő oktatási programokat kezdtek indítani. A közösségek a egyesek úgy vélik, hogy az internet és a számí­ tógépek képesek forradalmasítani az oktatást és csökkenteni az egyenlőtlenségeket.

Basil Bernstein: a nyelvi kódok Illichhez hasonlóan a szociológus Basil Berns­ tein ( 1 9 2 4 - 2 0 0 0 ) is nagy érdeklődést mutatott az iránt, hogy az oktatás miként termeli újra az egyenlőtlenségeket a társadalomban. Bernstein (1975) - a konfliktuselméletre támaszkodva (lásd a 3 7 - 3 8 . oldalon) - a nyelvi készségek elemzésén keresztül vizsgálta az egyenlőtlenségeket az ok­ tatásban. Az 1970-es években azt állította, hogy különböző háttérből érkező gyermekek különbö­ ző kódokat vagy beszédformákat sajátítanak el kora gyermekkorukban, amelyek azután befolyá­ solják az iskolai előmenetelüket. Nem a köznapi értelemben vett szókincs vagy a verbális képességek különbségeit vizsgálta, mivel ezek általában ismertek, hanem a szisz­ tematikus nyelvhasználatban a szegényebb és a gazdagabb gyermekek között mutatkozó különb­ ségeket. A munkásosztályhoz tartozó gyermekek beszédére Bernstein szerint egyfajta korlátozott kód használata jellemző. Ez annyit jelent, hogy a nyelvet sok kimondatlan előfeltevéssel együtt használják, amelyekről feltételezik, hogy hall­ gatóik ismerik őket. A korlátozott kód olyan be­ szédet eredményez, ami a munkásosztálybeli kö­ zösség vagy lakókörzet kulturális környezetéhez kötődik. A munkásosztály körében sok ember él erős családi vagy szomszédsági kultúrában, amelyben számos értéket és normát magától ér­ tetődőnek tekintenek, és nem törekednek azok nyelvi kifejezésére. A munkásosztálybeli szülők gyermekeiket közvetlenül, a viselkedés korrek­ cióját célzó jutalmak vagy büntetések segítségé­ vel szocializálják. A korlátozott kódban használt nyelv inkább gyakorlati dolgok közlésére, mint­ sem elvontabb gondolatok, folyamatok vagy vi­

meglévő forrásaikra építenek, anélkül, hogy ma­ gasabb szintű finanszírozási igényeket támasz­ tanának. Az ilyen törekvések jegyében azokat, akik tudnak írni-olvasni és rendelkeznek bizonyos szakmai készségekkel, arra ösztönzik, hogy mint­ egy „inasként" vegyenek magukhoz másokat, akiket szabadidejükben taníthatnak. • Az írni-olvasni tudás és a fejlődés közötti kap­ csolatokkal foglalkoztunk a 11., „Globális egyenlőtlenségek" című fejezetben is, a 312. oldalon. szonyok megtárgyalására alkalmas. A korlátozott kód tehát a munkásosztálybeli családban felnövő gyermekek, illetve kortárs csoportjaik beszédére jellemző. A beszédet a csoport normái szabályoz­ zák anélkül, hogy bárki könnyedén meg tudná magyarázni, miért éppen azt a viselkedési mintát követi. A középosztálybeli gyermekek beszéde viszont Bernstein szerint egy kifinomultabb kód, vagy­ is olyan beszédstílus elsajátításával jár együtt, amelyben a szavak jelentését egyéníteni lehet az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A középosztálybeli gyermekek kevésbé kontex­ tustól függően tanulják meg használni a nyelvet, s ezért könnyebben tudnak általánosítani és el­ vont gondolatokat kifejezni. A középosztálybeli anyák gyermekük fegyelmezése során gyakran elmagyarázzák neki a viselkedésére adott reak­ ciójuk mögött meghúzódó okokat és elveket. Míg egy munkásosztálybeli anya esetleg egyszerűen azzal torkolja le túlságosan sok édességet kívánó gyermekét, hogy „Nem kapsz több édességet!", egy középosztálybeli anya valószínűleg elma­ gyarázza a gyermekének, hogy a túlságosan sok édesség árt az egészségének és a fogainak. Bernstein szerint azok a gyermekek, akik kifi­ nomultabb nyelvi kódokat sajátítottak el otthon, könnyebben megfelelnek a formális iskolai ok­ tatásban támasztott igényeknek, mint azok, akik csak korlátozott kódok birtokában vannak. Ez nem azt jelenti, hogy a munkásosztálybeli gyer­ mekek beszéde „alsóbbrendű" lenne, vagy hogy az általuk használt nyelvi kódok „hiányosak" lennének. Inkább arról van szó, hogy az a mód, ahogyan a beszédet használják, összeütközésbe kerül az iskola nyelvi kultúrájával. A kifinomult kódokat elsajátító tanulók könnyebben illeszked­ nek be az iskolai környezetbe. Bernstein elméletét alátámasztják bizonyos adatok, noha az elmélet érvényessége máig vi­ tatott. Joan Tough (1976) szintén tanulmányozta a munkásosztálybeli és a középosztálybeli gyer-

7 7.5. ábra Az í r n i - o l v a s n i t u d ó f e l n ő t t ( t i z e n ö t éves és i d ő s e b b ) l a k o s s á g a r á n y a v i l á g v i s z o n y l a t b a n

Forrás: UNDP 2 0 0 3 ( 2 0 0 1 . évi a d a t o k ) .

17. FEJEZET

A z o k a g y e r m e k e k , akik a viselkedésükkel k a p c s o l a t b a n m a g y a r á z a t o k a t kapnak, k ö n n y e b b e n képesek elsajátítani az iskolában használatos k i f i n o m u l t a b b nyelvi k ó d o k a t , a m i a t a n u l m á n y i siker kulcsát adja a k e z ü k b e .

mekek nyelvhasználatát, és jelentős különbsé­ geket talált köztük. Eredményei alátámasztják Bernsteinnek azt a tézisét, miszerint a munkás­ osztályba tartozó gyermekek általában ritkáb­ ban kapnak választ a kérdéseikre, és mások gon­ dolkodásmódját kevésbé magyarázzák el nekik. Egy későbbi kutatás eredményeként ugyanerre a következtetésre jutott Barbara Tizard és Martin Hughes is (1984). Bernstein nézeteinek segítségével megérthet­ jük, hogy bizonyos társadalmi-gazdasági háttér­ ből származó gyermekek miért nyújtanak „gyen­ ge teljesítményt" az iskolában. A korlátozott kód használatához a következő jellegzetes „tünete­ ket" szokás társítani, amelyek mindegyike csök­ kenti a gyermek iskolai esélyeit: 1. A gyermek valószínűleg csak korlátozott válaszokat kap otthon a kérdéseire, s ezért felte­ hetőleg kevésbé tájékozott és kevésbé kíváncsi a nagyvilágra, mint azok a kortársai, akik a kifino­ multabb kódot sajátították el. 2. A gyermek nehezen tudja értelmezni a ta­ nítás érzelemmentes és absztrakt nyelvezetét, és nehezebb számára az iskolai fegyelem általános alapelveinek betartása. 3. A gyermek valószínűleg sok mindent nem ért meg a tanár magyarázatából, mivel azt más nyelvi formában kapja meg, mint amihez hozzá­

szokott. Ezzel a problémával esetleg úgy próbál megbirkózni, hogy lefordítja a tanár nyelvét arra a nyelvre, amelyet ismer - ekkor azonban éppen azokat az elvi összefüggéseket veszíti szem elől, amelyekkel a tanár próbálja megismertetni. 4. Noha a gyermeknek a begyakorlást vagy „magolást" igénylő tanulás esetleg nem okoz na­ gyobb nehézséget, az általánosítást vagy abszt­ rakt gondolkodást kívánó fogalmi különbségtéte­ leket csak igen nehezen tudja felfogni.

Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A fenti háromféle elméleti megközelítés egyes téziseit leginkább a kulturális újratermelés fo­ galmában foglalhatjuk össze (Bourdieu-Passeron 1977; Bourdieu 1988, 2 0 0 2 ) . A kulturális újrater­ melés az a folyamat, melynek során az iskolák - más társadalmi intézményekkel együtt - gene­ rációkon át biztosítják a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek folyamatos fennmaradását. Ez a fogalom azokra az eszközökre hívja fel a figyel­ münket, amelyekkel az iskolák - a rejtett tanterv révén (lásd fentebb) - befolyásolják az értékek, attitűdök és szokások elsajátítását. Az iskolák megerősítik a tanulókban a kora gyermekkoruk-

OKTATÁS

ban elsajátított változatos kulturális értékeket és szemléletmódokat, majd az iskola elhagyása után ezek a rögzült értékek és életfelfogások egyesek­ nél korlátozzák az általuk megragadható lehető­ ségeket, míg mások életpályáját elősegítik. / Bourdieu-nek az osztály-hovatartozás és a tár­ sadalmi tőke összefüggéseire vonatkozó néze­ teivel részletesebben foglalkoztunk a 9., „Tár­ sadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben, 256-258. oldalon. A nyelvhasználat Bernstein által azonosított mó­ dozatai kétségkívül olyan általánosabb kulturális különbségekhez köthetők, amelyek az eltérő ér­ dekeket és ízléseket is meghatározzák. Az alsóbb osztályok és különösen az etnikai kisebbségek köréből származó gyermekek olyan beszédmó­ dot és viselkedési formákat tanulnak meg ott­ hon, amelyek összeütközésbe kerülnek az isko­ lában elvártakkal. Az iskola fegyelmet kényszerít a diákra, a tanári tekintély az elméleti ismeretek megtanulását szorgalmazza. A munkásosztályból származó gyermekeknek sokkal komolyabb kul­ turális konfliktusokkal kell szembenézniük az iskolában, mint az előnyösebb háttérből érkező társaiknak. Az előbbiek valójában idegen kultu­ rális környezetben találják magukat, s ennélfog­ va nemcsak kevéssé törekednek a magas szintű iskolai teljesítményre, hanem - mint Bernstein állítja - megszokott beszédmódjuk és viselkedési mintáik sem egyeztethetők össze a tanárok elvá­ rásaival, még akkor sem, ha mindkét fél megtesz minden tőle telhetőt a kommunikáció érdekében. A gyermekek mindennap hosszú időt töltenek el az iskolában. Ottlétük alatt - ahogy Illich is rámutat - sokkal többet tanulnak meg, mint amit hivatalosan tanítanak nekik. Korán ízelítőt kap­ nak a munka világából: megtanulják, hogy pon­ tosnak kell lenniük, és szorgalmasan végre kell hajtaniuk az uralmon lévők által számukra kije­ lölt feladatokat.

A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Széles körben elismert elemzést nyújt a kultu­ rális újratermelésről Paul Willis híres esettanul­ mánya, amit egy birminghami iskoláról készített (1977). Noha vizsgálatait három évtizeddel ez­ előtt végezte, ez a munkája mindmáig a szocioló­ giai kutatás egyik klasszikus példája maradt. A kutatás célja a kulturális újratermelés fo­ lyamatának feltárása volt, vagyis - Willis szavai­ val - annak kiderítése, hogy „a munkásosztályból

származó kölykök hogyan kerülnek munkásosz­ tálybeli állásokba". Az ^lsóbb osztályokból vagy valamelyik kisebbségből származó gyermekek sokak szerint egyszerűen arra a következtetés­ re jutnak iskolai tanulmányaik során, hogy a jól fizetett vagy magas presztízsű munkához „nem elég okosak", s ezért nem is törekednek erre. Más szóval, az iskolai kudarc ráébreszti őket saját korlátaikra, s mivel elfogadják „alsóbbrendűségüket", korlátozott előmeneteli lehetőségeket nyúj­ tó foglalkozást választanak maguknak. Willis kimutatta, hogy ez az értelmezés egyál­ talán nem fedi a valóságot, azt, ahogyan az em­ berek ténylegesen megélik és megtapasztalják a világot. A szegény kerületekből származó tanu­ lók az iskolában talán nem sok hasznát veszik az „utcai bölcsességnek", de annak az elsajátítása is legalább olyan kifinomult és bonyolult képes­ ségeket igényel, mint az iskolai tananyagé. Alig­ ha van olyan gyermek, aki ilyen gondolatokkal hagyná el az iskolát: „Annyira buta vagyok, hogy legjobb lesz, ha ládákat rakodok egész nap vala­ mi gyárban." Ha a hátrányos környezetből szár­ mazó fiatalok alantas munkákat vállalnak anél­ kül, hogy emiatt egész életükben frusztráltak lennének, akkor ebben más tényezők játszanak szerepet. Willis kiválasztott egy fiúcsoportot az iskolán belül, és sok időt töltött velük. A banda tagjai, akik „vagányoknak" nevezték magukat, fehér fiúk voltak, de az iskolába sok nyugat-indiai és ázsiai gyermek is járt. Willis úgy látta, hogy a „vagá­ nyok" világosan és érzékenyen átlátták az iskola parancsuralmi rendszerét, csakhogy ismereteiket nem arra használták, hogy betagolódjanak ebbe a rendszerbe, hanem arra, hogy szembeszálljanak vele. Az iskolát idegen környezetnek tekintették, de olyan világként fogták fel, amit a saját céljaik­ nak megfelelően manipulálhatnak. Örömüket lelték a tanárokkal való állandó konfliktusokban, és számtalan kisebb csínyt követtek el. Meg tud­ ták találni a tanári tekintély gyenge pontjait, és érzékenyen rátapintottak a tanárok személyisé­ gének sebezhető szegmenseire is. Az órákon a gyermekektől elvárták, hogy csendben, nyugodtan üljenek és a tananyaggal foglalkozzanak. A „vagányok" viszont állandóan izegtek-mozogtak, azokat a pillanatokat kivéve, amikor a tanár tekintete rászegeződött valamelyi­ kükre. Folyton sugdolóztak, és nyíltan is olyan megjegyzéseket tettek, amelyek a fegyelmezet­ lenség határát súrolták, de még ki lehetett ma­ gyarázni őket, ha a tanár rákérdezett a dologra. A „vagányok" tudták, hogy a munka nagyjából olyan lesz, mint az iskola, mégis nagyon várták már. A munkába állás kapcsán nem arra vágytak,

17. FEJEZET

Tanulás vagy fizikai m u n k a : a „ m a c s ó k " Több mint két évtizeddel azután, hogy Willis a „vagányok" viselt dolgait vizsgálta Birmingham­ ben, egy másik szociológus, Máirtín Mac an Ghaill a West Midlands régióban levő Parnell is­ kolában mérte fel a munkásosztályból származó fiúk életvilágát (1994). Mac an Ghaillt különösen az érdekelte, hogy a fiú tanulók hogyan alakítják ki férfiasságuk speciális megnyilvánulási formáit a férfivá éréshez vezető útjuk során. Beszámolója nagy hatással volt Diane Reay-re, akinek a Shaun iskolaváltásáról szóló beszámolójával kezdtük ezt a fejezetet. Mac an Ghaill meg akarta érte­ ni, hogy a munkásosztálybeli fiúk az 1990-es évek elején hogyan értékelték jövőbeli kilátásaikat és a felnőtt életbe való beilleszkedésük majdani le­ hetőségeit. A Parnell iskolába járó fiúk - eltérően Willis „vagányaitól" - a környezetükben levő nagyfokú munkanélküliség árnyékában nőttek fel, amikor a régióban összeomlott a feldolgozó­ ipari alapstruktúra és csökkentek a fiataloknak juttatott állami támogatások. Mac an Ghaill úgy találta, hogy a felnőtt korba való átmenet a Parnell iskolába járó serdülő fiúk esetében sokkal több problémával járt, mint Wil­ lis vagányai számára 25 évvel korábban. Az isko­ lától nem vezetett többé világosan áttekinthető út a fizetett munkáig. A fiúk közül sokan úgy lát­ ták, hogy az iskola után továbbra is függőség vár rájuk, elsősorban a családjuktól, de a „hasznave­ hetetlen" állami továbbképzési programoktól és a bizonytalan munkaerőpiactól is, ami nem ked­ vez a fiatal fizikai dolgozóknak. A diákok körében általános bizonytalanság uralkodott azt illetően,

hogy az oktatás valójában mennyire játszik fon­ tos szerepet a jövőjük szempontjából. Ez a bi­ zonytalanság az iskolával kapcsolatban igen vál­ tozatos reakciókban nyilvánult meg: a fiúbandák egyes tagjai a továbbtanulásra vagy „új vállalko­ zások" indítására készülve próbálták megtalálni a felfelé irányuló mobilitás útját a maguk számára, mások azonban kifejezetten ellenségesen léptek fel az iskolarendszerrel szemben. Mac an Ghaill négy különböző csoportot vizsgált az iskolában, amelyek közül a „macsók" alkották a leginkább hagyományosnak tekinthető munkásosztálybeli közösséget. Ezek a fiúk akkor kovácsolódtak öszsze bandává, amikor a tinédzser korba lépve a ké­ pességeik alapján történő „besoroláskor" minden tantárgyban a legalsó szintekre kerültek. Attitűd­ jük az oktatással szemben nyíltan ellenséges volt: az iskolát mindannyian egy olyan tekintélyelvű rendszer részeként fogták fel, ami értelmetlen ta­ nulmányi követelményeket támaszt a fogságába esett diákokkal szemben. Míg Willis „vagányai" megtalálták a módját annak, hogy az iskolai kör­ nyezetet a saját hasznukra fordítsák, a „macsók" bizalmatlanok voltak és dacosan szembefordul­ tak a rendszerrel. A Parnell iskola vezetői a „macsókat" tekintet­ ték a legveszélyesebb csoportnak a iskolában. A tanárokat arra ösztönözték, hogy szigorúbban kezeljék őket, mint más diákokat. A férfiasságnak a munkásosztályra jellemző szimbolikus kifejező­ dési formái - például bizonyos hajviselet, bizo­ nyos fajta öltözék vagy fülbevalók viselése - tiltva voltak számukra. A tanárok szigorú felügyelet.

OKTATÁS

folytonos megfigyelés alatt tartották őket az isko­ la egész területén. Állandóan fegyelmezték őket, és a fiúk minden adandó alkalommal megkapták a rendreutasítást: „Nézz rám, fiam, amikor hoz­ zád beszélek!" „Tisztességesen járj a folyosón!" A „macsók" számára a középiskola jelentette az „inaséveket", melyek során megtanultak ke­ ménynek lenni. Az iskolában nem a három alap­ készség (olvasás, írás és számolás), hanem inkább a három vagány virtus (verekedés, csajozás és futball) elsajátítására törekedtek. A macsó fiúk társadalmi világában a „haverokkal való törő­ dés" és az „összetartás" volt a legfőbb érték. Az iskola ugyanolyan hadszíntérnek számított, mint az utca. A macsó fiúk nemcsak a rendőrökre, ha­ nem a tanárokra is nyílt megvetéssel tekintettek, és meg voltak győződve róla, hogy ők jelentik a konfliktusok fő forrását az iskolán belül. Nem vol­ tak hajlandók elfogadni a tanárok tekintélyét az iskolai környezetben, és úgy érezték, hogy állan­ dóan „ki vannak pécézve", ők a fegyelmezés és a megszégyenítés céltáblái. Willis „vagányaihoz" hasonlóan ezek a macsó fiúk is alsóbbrendű, nőies vonásokat társítottak a tanuláshoz, és különösen a jó tanulmányi telje­ sítményekhez. Azokat a társaikat, akik kiváló ta­ nulmányi eredményeket értek el, „kockafejű stré­ bereknek" nevezték. A házifeladatok elvégzését hogy a munkájuk közvetlenül ki fogja elégíteni ókét, hanem pénzt. Korántsem kisebbrendűségi érzésből fogadták el a kínálkozó munkafeladato­ kat - gumiszerelést, szőnyegpadlózást, vízveze­ ték-szerelést, festést-mázolást -, amelyeket elvál­ laltak. Éppen ellenkezőleg: elsöprő erejű önbiza­ lommal, fensőbbségesen közeledtek a munkához, ahogy az iskolához is. Élvezték a munkával járó felnőtt státust, a „karrier" azonban nem érdekelte őket. Willis rámutat, hogy a kékgalléros munka világában gyakran ugyanolyan kulturális jegyek figyelhetők meg, mint amilyeneket a „vagányok" a maguk iskolaellenes kultúrájában kifejlesztet­ tek: ehhez a világhoz is hozzátartoznak az ugratások, a frappáns megjegyzések és visszavágások, és szükség esetén a felettesek kijátszására irányu­ ló akciók. A valamikori „vagányok" életük során csak később kezdhetik úgy látni önmagukat, hogy a fáradságos, sokszor unalmas és rosszul fi­ zetett munka csapdájába estek. Amikor családot alapítanak, utólag talán az iskolában látják a ki­ törés egyetlen, soha vissza nem térő lehetőségét. Ám amikor ezt a felismerést megpróbálják átadni a gyermekeiknek is, éppúgy kudarcot vallanak, mint ahogy egykor a saját szüleik kudarcot val­ lottak ővelük.

férfiakhoz méltatlan elfoglaltságként kapásból elutasították. Ahogy az egyik fiú, Leon kifejezte: „Azok a dolgok, amiket itt kell csinálni, lányoknak valók. Ez nem igazi munka, csak kölykökhöz illő. A tanárok megpróbálnak leíratni velünk minden­ félét arról, hogyan érezzük magunkat, de rohadtul semmi közük hozzá!" (Mac an Ghaill 1994, 59. o.) Mac an Ghaill munkája világosan megmutatja, hogy ezek a macsó fiúk - más kortárscsoportok fiú tagjainál talán még inkább - egyfajta „férfias­ sági válságot" éltek át, mégpedig azért, mert a munkásosztálybeli hagyományos normák alapján aktívan felvettek egy olyan „idejét múlta" férfias attitűdöt, ami a fizetett fizikai munka megbecsü­ lése köré épült, és ezt egy olyan időszakban tet­ ték, amikor a fizikai munka terén gyakorlatilag megszűnt a biztos jövő. Mac an Ghaill szerint a macsó fiúk továbbra is a „teljes foglalkoztatott­ ságról" álmodoztak a társadalomban, amit apáik és nagybátyáik megéltek. Noha viselkedésük bi­ zonyos vonásai hiperférfiasként jelentek meg, ugyanakkor ezért védekező jellegűek is voltak és közvetlenül egy korábbi generációktól örökölt munkásosztálybeli világfelfogásból fakadtak. / A férfias vonások kialakulásával a 72., „Szexua­ litás és társadalmi nem" című fejezetben fog­ lalkoztunk, a 3 5 9 - 3 6 3 . oldalon.

Az oktatás posztmodern megközelítései Az 1990-es években sok szociológus kezdett kiáb­ rándulni a társadalmi konfliktusok elméleteiből, és a posztmodernizmus felé fordult (a posztmo­ dernizmus eszméit a 4. fejezetben mutattuk be, a 1 0 3 - 1 0 5 . oldalon). Arra nézve, hogy a poszt­ modernizmus mit jelent az oktatás szempontjá­ ból, Robin Usher és Richard Edwards brit szocio­ lógusok munkássága nyújt eligazítást. Usher és Edwards az oktatás funkcionalista és konfliktus­ elméleteken alapuló megközelítéseit a „moder­ nista" gondolkodás körébe sorolják, mert ezek az elméletek elfogadják azt a „metanarratívát", hogy az oktatás a modern kor előtti babonák helyett a racionális világlátást terjeszti. Az oktatás ilyen felfogásában kimondatlanul benne foglaltatik a haladásba vetett hit is: az oktatás képessé teszi az egyéneket a szabad és racionális gondolkodásra, ami lehetővé teszi a társadalmi haladást és az újí­ tásokat. Posztmodern gondolkodóként Usher és Edwards elutasítják ezt a metanarratívát. Szkep­ tikusak azzal az állítással kapcsolatban, hogy a tudomány és az ész minden emberi problémára választ adhat, és hogy létezhet bármiféle „egye­ düli igazság". Nem látják indokoltnak, hogy bizo-

17. FEJEZET

nyos tanterveket helyesebb lenne oktatni, mint másokat, és azt sem látják be, hogy egyes tantár­ gyak miért lennének fontosabbak másoknál. Usher és Edwards bírálata a modern oktatásról a következő kérdés feltevéséhez vezet: „Milyen lenne az igazán posztmodern oktatási rendszer?" Noha többféle lehetőséget megvizsgálnak, szá­ mukra egy olyan rendszer kifejlődése a legvon­ zóbb alternatíva, ami elfogadja a posztmodern gondolkodók eszmevilágában központi szerepet játszó kulturális pluralizmust és sokféleséget. Egy ilyen rendszer szabadságot adna az egyének számára saját tanulmányi programjuk kialakítá­ sához az egész életen át tartó tanulás során, és utat engedne a kulturális különbségek érvénye­ sülésének (Usher-Edwards 1994). A következőkben az egyenlőtlenségek szerepé­ vel foglalkozunk az oktatásban, beleértve a faji, etnikai és osztálykülönbségeket, majd folytatjuk a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos el­ méletek elemzését.

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS A formális tantervek az iskolákban - a játékok­ ban való részvételtől eltekintve - ma már szisz­ tematikus módon nem tesznek többé semmiféle különbséget a fiúk és a lányok között. Vannak azonban különféle más lehetőségek is a nemek

közötti különbségek érvényesülésére az oktatás­ ban. Ezek közé tartoznak többek között a taná­ rok elvárásai, az iskolai szertartások és az Illich által megvilágított rejtett tanterv más aspek­ tusai. Noha a szabályok fokozatosan lazulnak, ma is vannak még olyan jellegű szabályozások, amelyek például megkövetelhetik a lányoktól, hogy az iskolában csak szoknyát vagy hagyo­ mányos ruhákat viseljenek: ezek illusztrálják a legnyilvánvalóbb módon a nemi alapon történő megkülönböztetéseket, és következményeik túl­ mutatnak a puszta megjelenésen. A rájuk kényszerített „nőies" öltözködés miatt a lányoknak kisebb a szabadságuk, nem ülhetnek kényelmes pózokban, ki vannak zárva a durvább vagy adott esetben bukfencezéssel együtt járó játékokból, és néha hiába szeretnének, nem rohanhatnak olyan gyorsan, amennyire csak tudnak. Az iskolai tankönyvek - noha ezek is változ­ nak - szintén segítenek állandósítani a nemek­ kel kapcsolatban rögzült társadalmi sztereotí­ piákat. Egészen a legutóbbi időkig igen gyako­ ri volt az elemi iskolai tankönyvekben, hogy a fiúkat kezdeményező és független egyéniségként ábrázolták, míg a lányokat - ha egyáltalán meg­ jelentek - inkább csak fivéreik viselt dolgainak passzív szemlélőiként mutatták be. A kifejezet­ ten lányok számára írt történetekben is gyakran előfordulnak kalandos elemek, de ezek rendsze­ rint a háztartási vagy iskolai környezetben zaj-

7 7.6. á b r a A 2 0 0 1 / 2 0 0 2 t a n é v b e n e m e l t s z i n t ű é r e t t s é g i v a g y azzal e g y e n é r t é k ű v i z s g á t t e t t d i á ­ kok megoszlása az Egyesült Királyságban,3 t a n t á r g y c s o p o r t o k szerint (százalékban) Férfiak

Nők

Fizika Számítástechnika Közgazdaságtan Testnevelés Matematika Üzleti-vállalkozási ismeretek Történelem Biológiai tudományok Képző- és iparművészet Modern nyelvek Angol irodalomb Társadalomtudományok" Vallási tanulmányok Háztartási gazdaságtan Összesen 20

40

60

80

100

Százalék a

b

Az iskolákba és t o v á b b k é p z ő i n t é z m é n y e k b e b e i r a t k o z o t t 1 6 - 1 8 éves k o r ú t a n u l ó k a t a n é v kezdetén A n g l i á b a n és Észak-Írországban, v a l a m i n t a 17 éves k o r ú a k W a l e s b e n . Skóciában a t a n u l ó k á l t a l á b a n egy évvel k o r á b b a n lépnek be a középiskolákba, i t t az a d a t o k az 5. és 6. osztályos d i á k o k r a v o n a t k o z n a k . Csak A n g l i a és Wales.

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.

OKTATÁS

A lányok ma j o b b t e l j e s í t m é n y t n y ú j t a n a k a f i ú k n á l az o k t a t á s m i n d e n szintjén és a l e g t ö b b t a n t á r g y b a n .

ló intrikák vagy rejtélyek formáját öltik. A fiúk kalandos történetei sokkal szélesebb körben mo­ zognak, olyan hősöket felvonultatva, akik távoli helyekre utaznak vagy más módokon mutatják ki bátorságukat és függetlenségüket. Középiskolai szinten a legtöbb tudományos tárgyú és matema­ tikai tankönyvben szinte teljesen láthatatlanok a nők, ami állandósítja azt a nézetet, hogy ezek fér­ fiaknak való tárgyak. A nemi különbségek az oktatásban akkor vál­ nak különösen szembetűnővé, ha a tantárgyvá­ lasztást vizsgáljuk az iskolákban. Igen gyakori az a felfogás, hogy bizonyos tárgyak jobban meg­ felelnek a fiúk, illetve a lányok számára. Becky Francis szociológus azt állítja, hogy a lányok na­ gyobb valószínűséggel éreznek ösztönzést a tan­ anyagban kevésbé fontosnak tekintett tárgyak ta­ nulására, mint a fiúk (Francis 2000). Ez minden bizonnyal markáns különbséget jelent a válasz­ tott tárgyak tekintetében. A 2001/2002 tanévben az Egyesült Királyságban fizikából és számítás­ technikából emelt szintű érettségire (vagy azzal egyenértékű más vizsga letételére) vállalkozó 16 és 18 év közötti diák 75 százaléka fiú volt, és a fiúk alkották a többséget (60 százalék) a hasonló szintű matematikai vizsgákra jelentkezők között is. Ehhez képest a társadalomtudományokból és angol irodalomból hasonló vizsgát tett tanulók

70 százaléka, valamint a „háztartási gazdaságtan" elnevezésű tantárgyból vizsgázók 95 százaléka lány volt. A különbségeket a 17.6. ábra mutatja.

Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az iskolai tanulmányi eredmények tekintetében a lányok sok éven keresztül átlagosan jobban tel­ jesítettek a fiúknál, egészen a középiskolai okta­ tás középső éveiig. Azután viszont lemaradtak: a 16 és 18 éves korban letett vizsgákon és az egye­ temen a fiúk jobb teljesítményt mutattak fel. Az 1980-as évek végéig a lányok ritkábban tették le az egyetemi felvételhez szükséges három tárgy­ ból az emelt szintű érettségit, és kisebb létszám­ ban iratkoztak be felsőoktatási intézményekbe. A feminista kutatók - érzékenyen az ilyen egyen­ lőtlenségekre - számos fontos vizsgálatot végez­ tek arra nézve, hogy a nemi hovatartozás hogyan befolyásolja a tanulási folyamatot. Úgy találták, hogy az iskolai tantervekben gyakran a férfiak dominálnak, és hogy a tanárok több figyelmet szentelnek az osztálytermekben a fiúknak, mint a lányoknak. A nemi kérdésről folyó vita azonban az utóbbi években drámai fordulatot vett. Ma az „alultelje-

17. FEJEZET

77.2. táblázat Az elvárt vagy annál jobb eredménye­ ket elérő tanulók százalékos aránya Angliában, korcsoportok, tantárgyak és nemek szerinti bontásban (2004) Tanári értékelés

Teszteredmények

Fiúk

Lányok

Fiúk

Lányok

81

89

81

89

5-7 évesek Angol Olvasás írás

78

88

76

87

Matematika

88

91

89

92

Tudományos tárgyak

88

91

Angol

69

80

72

83

Matematika

75

76

74

74

Tudományos tárgyak

82

84

86

86

Angol

62

77

64

77

Matematika

72

76

72

74

Tudományos tárgyak

69

72

65

67

7-7 7 évesek

7 7-74 évesek

Forrás: Social Trends, 35. 2005, 38. o. sítő fiúk" problémája lett az egyik legfőbb téma a pedagógusok és a döntéshozók körében folyó vitákban egyaránt. Az 1990-es évek eleje óta a lányok a brit oktatási rendszer valamennyi terü­ letén és valamennyi szintjén következetesen túl­ szárnyalják a fiúk teljesítményét (ahogy a 27.2. táblázat és a 27.7. ábra mutatja). Hasonló ered­ ményeket jelentettek Amerikából is. A fiatal nők az Egyesült Államokban nagyobb valószínűség­ gel folytatják tovább iskolai tanulmányaikat és

nagyobb arányban részesülnek főiskolai és egye­ temi oktatásban. A „gyengélkedő fiúk" problémáját nagy gond­ dal kezelik, mert úgy tekintik, hogy kapcsolatban áll számos olyan nagyobb társadalmi problémá­ val, mint például a bűnözés, a munkanélküliség, a kábítószer-élvezet és az egyszülős családok számának növekedése. Ezek a tényezők egymás­ sal kombinálódva hozzák létre azt a „férfiasság válságaként" leírt jelenséget, amivel a 22. fejezet­ ben foglalkoztunk ( 3 5 9 - 3 6 3 . o.), és amire fentebb Máirtín Mac an Ghaill is rámutatott. Azok a fiúk, akik korán elhagyják az iskolát vagy gyenge ta­ nulmányi eredményeket érnek el, kisebb valószí­ nűséggel találnak jó munkahelyet, és ritkábban teremtenek stabil családot. Ahogy Nagy-Britan­ nia gazdasági profilja folyamatosan változik, egy­ re kevesebb szakképzettséget nem igénylő, egy­ szerű fizikai munkát jelentő állás lesz elérhető a gyenge oktatási háttérrel rendelkező fiatal férfiak számára. Ugyanakkor a gyorsan növekvő szolgál­ tatási szektorban újonnan létrejövő munkahe­ lyek igen nagy részét - akár 70 százalékát - nők töltik be.

A

nemek közti különbségek magyarázata

A teljesítmények nemek szerinti megoszlásában bekövetkezett fordulatra vonatkozóan az elmúlt évtized során számos különböző magyarázat született. Az egyik tényező, amit számításba kell venni a lányok iskolai teljesítményének magya­ rázatakor, a nőmozgalmak hatása a nők önbecsü­ lésére és önmaguk elé állított követelményeire.

77.7. ábra A fiúk és lányok tanulmányi teljesítménye közötti különbségek az Egyesült Királyságban, 19922003 Az öt vagy több érettségi tárgyból A*-C vagy ezekkel egyenértékű eredményt elérő tanulók aránya

A két vagy több tárgyból emelt szintű érettségit vagy azzal egyenértékű vizsgát letett tanulók aránya

Í5 40

1992/1993

1995/1996

Forrás: ONS 2004c, 5. o.

1998/1999

2001/2002

1992/1993

1995/1996

1998/1999

2001/2002

OKTATÁS

17.8. ábra A iskolai végzettség nemek szerinti százalé­ kos megoszlása a 25-29 éves korosztályban az Egyesült Államokban (egyes kiválasztott évek, 1971-2003) Középiskolai vagy magasabb végzettség: férfiak Középiskolai vagy magasabb végzettség: nők Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: férfiak Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: nők Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: férfiak Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: nők

T - m o i o o m c o r ^ c o a i O T - c N c * } h-l— 0 5 0

C0C0 5 0 )

05 0

)

05 0

05 0 0

05 05 ) 0 0

0

0

)

5

0

O

0

O

0

O 0

O

forrás; Child Trends >www.childtrendsdatabank.org/ pdf/6_PDG.pdf<. A ma iskolába járó lányok többsége dolgozó nők­ kel körülvéve nőtt fel: közülük igen soknak az édesanyja is az otthonon kívül tölt be valamilyen állást. Az ilyen pozitív szerepmodellek jelenléte a lányok környezetében növeli saját karrierlehe­ tőségeik tudatosodását és megkérdőjelezi a nő mint háztartásbeli hagyományos sztereotípiáját. A feminizmus egy másik eredménye az, hogy a pedagógusok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nemek közötti diszkrimináció megszüntetésére az oktatási rendszeren belül. Az utóbbi években sok iskola lépéseket tett a nemi sztereotípiák el­ kerülésére az osztálytermekben, arra bátorítva a lányokat, hogy próbálkozzanak a hagyományo­ san „fiúknak való" tárgyakkal is, és azokat az ok­ tatási anyagokat részesítve előnyben, amelyek mentesek a nemi előítéletektől. Egyes elméletek úgy magyarázzák a nemek kö­ zötti különbségeket, hogy a fiúk és a lányok tanu­ lási stílusa között fennálló eltérésekre helyezik a hangsúlyt. A lányokat gyakran összeszedettebb­ nek és motiváltabbnak tekintik, mint a fiúkat,

akiknél korábban serdülnek. Korábbi „érésük" egyik megnyilvánulásaként a lányok hajlamosak jobban kötődni egymáshoz, többet beszélgetnek és általában többet használják fel verbális készsé­ geiket. Ugyanakkor a fiúk - a sport, a számítógé­ pes játékok és az iskolaudvaron, utcán való csel­ lengés útján - aktívabb módon szocializálódnak, és hajlamosak a fegyelmet bomlasztó viselkedésre az osztálytermekben. Úgy tűnik, hogy ezeket az általános viselkedési mintákat azok a tanárok is megerősítik az iskolákban, akik esetleg keveseb­ bet várnak el a fiúktól, mint a lányoktól, és a fiúk fegyelmezetlenkedéseinek azzal próbálják elejét venni, hogy több figyelmet szentelnek nekik. Egy másik gondolatmenet a „vagánykodásra" koncentrál, az attitűdök és külsődleges megnyil­ vánulások olyan készletét értve ez alatt a fiú ta­ nulók nagy részénél, ami iskola- és tanuláselle­ nes beállítódást tükröz: ezeket az elméleteket a Paul Willis és Máirtín Mac an Ghaill vizsgálatai támasztják alá, amelyeket fentebb a 5 4 7 - 5 4 9 . ol­ dalon tárgyaltunk. A lemorzsolódás és a csavar­ gás, iskolakerülés magas aránya a fiúk körében sokak szerint abban a felfogásban gyökerezik, hogy a tanulás nem „menő" vagy „vagány" dolog. 1998-ban az akkori oktatási miniszter, Stephen Byers kijelentette: „Fel kell vennünk a harcot azzal a vagánykodó, tanulásellenes kultúrával, amelyet az utóbbi években engedtek kifejlődni, és nem szabad egyszerű vállrándítással beletö­ rődnünk abba, hogy a fiúk már csak ilyenek és mindig is ilyenek lesznek."

A tanulmányi teljesítmény és a nemi hovatartozás összefüggései Egyes kutatók fölöslegesnek tartják, hogy ma olyan nagy figyelmet - és olyan sok erőforrást - fordíta­ nak az „alulteljesítő" fiúk problémájára. Szerin­ tük inkább a nyelvi készségek területén alakul ki olyan szakadék a nemek között, ami megtalálható mindenütt a világon. Az olyasféle különbségek, amelyeket a fiúk „egészséges lustaságának" szok­ tak tulajdonítani, manapság vitákat provokálna, és elkeseredett kísérletek folynak a fiúk eredmé­ nyeinek javítására, miközben gomba módra sza­ porodnak az országos teljesítménycélok, külön­ féle rangsorolási listák és táblázatok, valamint a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok és kész­ ségfelmérések, amelyek mindenki számára megismerhetően nyilvánosságra hozzák a különbsé­ geket. Az „egyenlő eredmények" elérése az okta­ tásban elsőrendű prioritássá vált. Mindez a sok figyelem, amit a fiúkra fordíta­ nak - állítják a kritikusok - csupán arra szolgál,

m hogy elrejtse az egyenlőtlenség más formáit az oktatáson belül. Noha a lányok előretörtek szá­ mos területen, még mindig kevésbé hajlamosak a technológia, a természettudomány és általában a műszaki szakmák területén befutható életpá­ lyákra felkészítő iskolai tantárgyak választására. A fiúk 11 éves koruk körül előnyre tesznek szert a természettudományos tárgyakban, és tovább­ ra is felülmúlják a lányokat egészen az egyetemi évekig az olyan tárgyakban, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzet körülményei között igen fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés szem­ pontjából, például a kémiában és a számítógép­ tudományban továbbra is a fiúk dominálnak. Bár a nők nagyobb számban lépnek be a felsőokta­ tásba, a munkaerőpiacon továbbra is hátrányos helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ugyan­ olyan szintű képesítések birtokában is (Epstein 1998). Egyes kutatók álláspontja szerint a társadal­ mi háttér és az etnikai hovatartozás tényezői na­ gyobb egyenlőtlenségeket hoznak létre az oktatási rendszerben, mint a nemi különbségek. A diákok tanulmányi eredményeinek társadalmi osztályok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legfelső szintű, magasan képzett szakemberek gyermekei­ nek 70 százaléka öt vagy több tárgyból teszi le az érettségit, míg a munkásosztálybeli szülők gyer­ mekeinek csak 14 százaléka éri el ezt a szintet. A „gyengélkedő fiúk" problémájára koncentrálni

félrevezető lehet - állítják a kritikusok -, mivel továbbra is túlnyomórészt férfiak töltik be a ha­ talmi pozíciókat a társadalomban. A munkásosz­ tálybeli fiúk „alulteljesítése" inkább a társalmi hátterükből eredő hátrányokkal, mintsem a nemi hovatartozásukkal függ össze.

A nemek szerepe a felsőoktatásban Mint fentebb is láttuk ( 5 3 5 - 5 4 0 . o.), az utóbbi év­ tizedekben jelentős növekedés ment végbe a fel­ sőoktatásban részt vevő diákok számában. A fel­ sőoktatás bővülésének egyik jelentős vonása a női hallgatók számának növekedése. A 2001/2002. tanévben a nappali tagozaton, valamint a levele­ ző és más formákban tanuló diákok 56 százaléka volt nő. Ez éppen a fordítottja a néhány évtized­ del korábbi helyzetnek, amikor a férfi hallgatók száma még jóval meghaladta a nőkét (lásd a 17.9. ábrát). A 2001/2002. tanévben hatszor annyi férfi vett részt a felsőoktatásban, mint az 1970/1971es tanévben, míg a férfi hallgatók száma ugyan­ ebben az időszakban csak két és félszeresére emelkedett. A nőszervezetek Nagy-Britanniában és másutt is gyakran intéztek támadást az iskolákban és a felsőoktatásban megnyilvánuló nemi diszkriminá­ ció ellen. A nők még mindig erősen alulreprezen­ táltak a főiskolák és egyetemek oktatói karában,

17.9. ábra A felsőoktatásban tanuló diákok nemek szerinti megoszlása, 1970-2002 •

Nappali tagozatos férfi hallgatók

—•— Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló férfi hallgatók A

Nappali tagozatos női hallgatók

X

Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló női hallgatók

700

1970-1971

1980-1981

Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.

1990-1991

2001-2002

OKTATÁS

különösen a vezető állásokban. A 2002/2003-as tanévben - noha a tanári kar 39 százalékát nők alkották - a vezető professzori és kutatói pozí­ cióknak csupán 26 százalékát töltötték be nők: az összesen 1860 női professzor alig több, mint 14 százalékát tette ki a professzori kar teljes lét­ számának. A felsőoktatásban is megnyilvánul azonban a nagyobb nemi egyenlőség irányába mutató trend. Az itt idézett adatok a női oktatók és kutatók részarányában 5,7 százalékos növe­ kedést, a női professzorok arányában pedig 10,4 százalékos ugrást jelentenek az előző évhez ké­ pest (HESA 2004). Miközben a felsőoktatási intézményekben a férfiak több vezető pozíciót töltenek be, a nőket általában jelentős mértékben rosszabbul fizetik. Egy friss felmérés szerint a nők átlagos fizeté­ se az Egyesült Királyság valamennyi egyetemén alacsonyabb a férfiakénál. A nők évente átlago­ san ötezer fonttal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a fizetéskülönbségek egyes intézmé­ nyekben ennél is jóval magasabbak [THES, 2004. szeptember 3.).

Az etnikai kisebbségek az oktatásban A szociológusok igen sok kutatást végeztek az et­ nikai kisebbségek esélyeiről Nagy-Britanniában. Az egymást váltó kormányzatok is finanszíroztak számos vizsgálatot. Igen fontos volt ezek között az úgynevezett Swann Bizottság Oktatás minden­ kinek (Education for Ali) címmel 1985-ben közzé­ tett jelentése, amely rámutatott, hogy a tanulmá­ nyi eredmények átlagos szintjében jelentős kü­ lönbségek vannak a különféle etnikai háttérből érkező csoportok között. A formális iskolai bizo­ nyítványok tekintetében a Karib-tenger térségé­ ből származó fekete családok gyermekei érték el a legrosszabb eredményeket az iskolában. A tíz évvel korábbi teljesítményükhöz képest azonban az ő eredményeik is javuló tendenciát mutatnak. Az ázsiai származású gyermekek ugyanolyan jól teljesítettek, mint a fehérek, dacára annak a tény­ nek, hogy a családok, amelyekből érkeztek, gaz­ daságilag többnyire rosszabbul álltak, mint a fe­ hér családok (Swann Committee 1985). További kutatások azt jelzik azonban, hogy a kép megváltozott. Trevor Jones vizsgálatai sze­ rint minden kisebbségi csoport gyermekei a fehé­ reknél nagyobb valószínűséggel folytatták tanul­ mányaikat az oktatási rendszerben tizenhat éves koruktól tizenkilenc éves korukig. 1988 és 1990 között a fehér gyermekeknek csupán 37 száza­ léka maradt az iskolákban, míg a nyugat-indiai származásúak 43 százaléka, a délkelet-ázsiaiak

50 százaléka és a kínaiak 77 százaléka folytatta tanulmányait az emelt szintű érettségiig. E lát­ szólag pozitív kép ellenére Jones egy negatív okot vél felfedezni a jelenség mögött: az etnikai ki­ sebbségek sok tagja feltehetően csak a rá váró el­ helyezkedési problémák miatt igyekszik tovább folytatni tanulmányait (Jones 1993). Általában véve az etnikai kisebbségek nem alulreprezentáltak a brit felsőoktatásban. Az in­ diai és kínai származású lakosok átlagosan szig­ nifikánsan gyakrabban szereznek diplomát vagy más magasabb képesítést, mint az egyéb etnikai háttérből érkezők. Azok a férfiak, akik önmagu­ kat „vegyes származásúként" határozták meg, valamint azok a nők, akik „fekete" vagy „fekete brit", illetve „ázsiai" vagy „ázsiai brit" identitású­ nak vallották magukat, ritkábban szereztek dip­ lomát vagy más magasabb képesítést az országos átlagnál (HMSO 2004).

A társadalmi kirekesztés és az iskoláztatás Az elmúlt évtizedben a társadalmi kirekesztés té­ mája - mint ebben a könyvben másutt is láthat­ tuk - nagy érdeklődést váltott ki a szociológusok körében, akik növekvő aggodalommal figyelték az oktatási rendszeren kívülre kerülő gyerme­ kek számát. Az oktatásszociológusok kapcsola­ tokat tártak fel az iskolából való kizárás és olyan jelenségek között, mint például a csavargás, a fiatalkorú bűnözés, a szegénység, a korlátozott szülői felügyelet és az alacsony szintű tanulási motiváció. A kizárási arányok az utóbbi években növeked­ tek. A 2001/2002. tanévben Nagy-Britanniában több mint tízezer gyermeket zártak ki véglege­ sen az iskolákból - ez az adat egyébként jelentős csökkenést mutat az 1996/1997. tanévihez képest, amikor több mint tizenháromezer gyermekkel szemben alkalmaztak ilyen intézkedést. Az isko­ lákból véglegesen kizárt fiúk száma a 2001/2002. tanévben ötszörösen meghaladta a hasonló hely­ zetbe került lányokét. A kizárási arányok külön­ böznek az etnikai háttér szerint is (lásd a 17.10. ábrát). A 2002/2003. tanévben a legtöbb kizárás Angliában létszámarányosan a karibi szárma­ zású és más fekete diákok körében fordult elő: ebben az etnikai csoportban harminchét, illetve harminckét kizárás jutott tízezer iskolaköteles korú tanulóra. (Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek az adatok csupán körülbelül a felét teszik ki az 1996/1997. tanévben feljegyzetteknek, ami­ kor tízezer diákra hetvennyolc, illetve hetven­ egy kicsapott tanuló jutott.) A végleges kizárások aránya az indiai és a kínai származású tanulók

*

17.10. ábra Az iskolákból véglegesen kizárt diákok etnikai csoportok szerinti megoszlása Angliában, 2002/2003 3

Fehér Keverék Karibi fekete Afrikai fekete Egyéb fekete Indiai Pakisztáni Bangladesi Kínai Egyéb etnikai csoportok

a

A tízezer tanulóra jutó végleges kizárások száma az egyes etnikai csopor­ tokban az elemi és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban (a spe­ ciális iskolákba kétszeresen beiratkozott diákok kivételével) az iskolaköteles korosztályban.

Forrás: Social Trends, 34. 2004, 42. o. körében volt a legalacsonyabb. Az amerikai is­ kolákban végzett vizsgálatok hasonló eltéréseket mutatnak a kizárási arányok tekintetében a feke­ te és a más etnikai hátterű diákok között. Az Egyesült Államokban - a közelmúltban elő­ fordult iskolai lövöldözéseket követően - az is­ kolák több mint 80 százaléka vezette be a „zéró tolerancia" politikáját a fegyelmet bomlasztó diákokkal szemben. Miután az egész országra ki­ terjedő vizsgálatokkal igyekeztek felmérni ennek a politikának az eredményeit, megállapították, hogy a fekete diákokat a tanulói létszámban való képviseletüket meghaladó arányban zárják ki az iskolákból - olyan arányban, ami feltehetően nem csupán az iskolában tanúsított bomlasztó vi­ selkedésüknek tulajdonítható. San Franciscóban az iskolákból kizárt diákok 52 százalékát fekete tanulók teszik ki, akiknek az összlétszáma egyéb­ ként a beiratkozott tanulóknak csupán 16 száza­ léka. Phoenixben, ahol a fekete lakosság aránya mindössze 4 százalékos, az iskolából kizárt diá­ kok 21 százalékát teszik ki a fekete tanulók. Ho­ gyan lehet megmagyarázni a fekete fiútanulók ilyen magas kizárási arányát? Ebben valószínű­ leg számos tényező játszik szerepet. Lehetséges, hogy a kizárásoknál követett politikában egyes helyeken még ma is érvényesül a faji diszkrimi­ náció.

/ A társadalmi kirekesztés és az etnikai hovatar­ tozás közötti kapcsolatokkal részletesebben a 10., „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben foglalkozunk, a 2 7 8 . ol­ dalon. Fontos továbbá figyelembe vennünk azt is, hogy az iskolából történő kizárások arányaiban a ki­ rekesztés és a hátrányos társadalmi helyzet jóval átfogóbb mintái tükröződhetnek. Mint másutt is láttuk, sok fiatal igen nehéz körülmények között nő fel, nélkülözve a felnőttek irányítását és támo­ gatását. A férfiassággal kapcsolatos hagyományos felfogás fokozatosan érvényét veszti, és ezek előtt a fiatalok előtt nincs stabil jövőkép. A zavaros családi és közösségi háttérrel felcseperedő fiata­ lok szemében a számukra túlságosan tekintély­ elvű iskola nem a lehetőségek kulcsának és az előbbre jutás kiindulópontjának, hanem csupán jelentéktelen, sőt fölösleges állomásnak tűnhet.

Az IQ és az oktatás Az eddigiekben nem foglalkoztunk az öröklött képességek terén mutatkozó különbségek kér­ désével és azzal a közkeletű felfogással, hogy az

OKTATÁS

eltérő tanulmányi eredmények, majd az iskola elhagyását követően elért pozíciók, illetve jöve­ delmek közvetlenül tükrözik a társadalom egyes tagjai között mutatkozó intelligenciakülönbsége­ ket. Sokak szerint úgy teremthető meg az esély­ egyenlőség az iskolarendszerben, ha az egyének elé az öröklött képességeiknek megfelelő szintű követelményeket állítanak.

Mi az intelligencia? A pszichológusok sok éven át vitatkoztak azon, vajon valóban létezik-e az intelligenciának neve­ zett emberi képesség, s ha igen, mennyiben függ a velünk született különbségektől. Az intelligen­ ciát igen nehéz meghatározni, mert számos kü­ lönböző, gyakran egymástól független tulajdon­ ságot foglal magában. Feltehetjük például, hogy az intelligencia a „legtisztább" formában az abszt­ rakt matematikai feladatok megoldására való ké­ pességekben nyilvánul meg. Csakhogy az olyan emberek, akik kiválóan oldanak meg efféle fel­ adatokat, más területeken, például a történelem vagy a művészet területén gyakran alacsonyabb teljesítményt nyújtanak. Mivel a fogalom ennyi­ re nehezen definiálható, egyes pszichológusok a következő egyszerű meghatározást javasolták (amit sok pedagógus készségesen el is fogadott): „Az intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek". Az IQ betűszóval jelölt intelligenciahányados az intelligencia mérőszáma. Ez a definíció azonban nyilvánvalóan nem kielégítő, hiszen tautológia, vagyis az intelligenciát teljes mértékben önma­ gával határozza meg. A legtöbb IQ-teszt konceptuális és számítási feladatok keverékéből áll. A teszteket úgy szer­ kesztik meg, hogy az átlagos pontszám 100 le­ gyen: bárki, aki ennél alacsonyabb pontszámot ér el, az „átlagosnál kevésbé intelligensnek" minő­ sül, az ennél magasabb pontszámot elérő szemé­ lyek pedig az „átlagosnál intelligensebb" címkét kapják. Az IQ-teszteket - az intelligencia mérésé­ nél felmerülő alapvető nehézségek dacára - szé­ les körben használják különféle felmérésekben, az iskolákban és a gazdasági vállalkozásoknál is.

Az IQ és a genetikai tényezők Az ilyen típusú tesztek során elért pontszám és az iskolai teljesítmény valóban szoros összefüg­ gést mutat, ami nem meglepő, hiszen a teszteket eredetileg az iskolai siker előrejelzése érdekében dolgozták ki. A tesztek eredményei éppen ezért

a társadalmi, gazdasági és etnikai különbségekkel is korrelálnak, hiszen ezek a különbségek össze­ függésbe hozhatók az iskolai teljesítmény eltérő szintjeivel. A fehér diákok általában jobb ered­ ményt érnek el a tesztekben, mint a feketék vagy más hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai. Az 1960-as években nagy felzúdulást keltett Arthur Jensen tanulmánya, amely a fehérek és feketék között mutatkozó intelligenciakülönbségeket ge­ netikai eltérésekkel magyarázta (Jensen 1967, 1979). Később Richard J. Herrnstein pszichológus és Charles Murray szociológus A Bell-görbe: intelli­ gencia és osztálytagozódás az amerikai életben {The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life, 1994) című, sokat bírált és so­ kat magasztalt könyvének megjelenése újra meg­ nyitotta a vitát az IQ és az oktatás összefüggései­ ről. Szerzői azt állítják, hogy az IQ és a geneti­ kai örökség kapcsolatát ma már meggyőző erejű bizonyítékok támasztják alá. A különböző faji és etnikai csoportok között mutatkozó jelentős intelligenciakülönbségeket szerintük legalább­ is részben öröklött adottságok magyarázzák. Az általuk idézett adatok többsége az USA-ban vég­ zett vizsgálatokból származik. Szerintük ezek a bizonyítékok arra mutatnak, hogy egyes etnikai csoportokra átlagosan magasabb intelligencia­ hányados jellemző, mint másokra. Az ázsiai­ amerikaiak, különösen a japán-amerikaiak és a kínai-amerikaiak átlagosan magasabb IQ-val ren­ delkeznek, mint a fehérek, bár a különbség nem nagy. Ugyanakkor az ázsiaiak és a fehérek átla­ gos IQ-ja lényegesen magasabb, mint a feketéké. Herrnstein és Murray az utóbbi faji csoportok kö­ zött - 156 felmérés eredményeit összegezve - 16 pontnyi különbséget mutatott ki az átlagos IQ-értékekben. Állításuk szerint az öröklött intelligen­ cia ilyen különbségei nagymértékben hozzájárul­ nak az amerikai társadalom megosztottságához. Minél okosabb az egyén, annál nagyobb esélye van arra, hogy a társadalmi ranglétrán felemelke­ dik. A csúcson elhelyezkedők részben azért van­ nak ott, mert okosabbak a lakosság többi részé­ nél, ebből pedig az következik, hogy a ranglétra alján elhelyezkedők ott is maradnak, mivel nem olyan okosak, mint a felettük állók. Hernstein és Murray bírálói tagadják, hogy a faji és etnikai csoportok között az IQ tekinteté­ ben fennálló különbségek genetikai eredetűek. Szerintük az IQ eltérései a társadalmi és kulturá­ lis különbségekből erednek. Az IQ-tesztek - mu­ tatnak rá - olyan kérdéseket tesznek fel, ame­ lyeknek a helyes megválaszolásához például az absztrakt logikai érvelésben való jártasságra van

17. FEJEZET

szükség, és ezen a téren a jobb módú fehér diákok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek tapaszta­ latokkal, mint a fekete és más etnikai kisebbsé­ gek tagjai. Az IQ-teszteken elért pontszámokat befolyásolhatják továbbá olyan tényezők is, ame­ lyeknek semmi közük sincs az állítólag mért ké­ pességekhez, például az, hogy magát a tesztelést feszültséggel terhes folyamatként élik-e át. Az IQ-tesztekkel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy amikor a tesztet kitöltető személy fehér, az afroamerikaiak hat ponttal alacsonyabb ered­ ményt érnek el, mint amikor fekete bőrű (Kamin 1977). A más országokban élő hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek körében végzett vizsgála­ tok - ilyen csoportok voltak például az „érint­ hetetlenek" Indiában, a maorik Új-Zélandon és a burakuminok Japánban - határozottan arra mutatnak, hogy az IQ eltérései az Egyesült Ál­ lamokban élő afroamerikaiak és a fehérek között a társadalmi és kulturális különbségekből adód­ nak. Az említett csoportokhoz tartozó gyermekek az adott országokban valamennyien átlagosan 10-15 ponttal alacsonyabb eredményt érnek el, mint az etnikai többséghez tartozók. Ezt a kö­ vetkeztetést támasztják alá továbbá tizennégy országban (köztük az Egyesült Államokban) vég­ zett összehasonlító kutatások is, amelyeknek az eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt fél év­ század során az átlagos IQ-pontszámok jelentős mértékben növekedtek a lakosság egészében. Az IQ-teszteket ugyanis rendszeresen frissítik, és amikor a tesztek régi és újabb változatait végez­ tetik el ugyanazzal a csoporttal, a régi tesztek­ ben ugyanazok a személyek jelentősen magasabb pontszámokat érnek el. A mai gyermekeknek az 1930-as évek évekből származó IQ-tesztekben el­ ért eredményei átlagosan 15 ponttal meghaladják az akkori gyermekcsoportok eredményeit: éppen ilyen átlagos különbség választja el jelenleg a feketéket és a fehéreket. A gyermekek ma nem születésüktől fogva intelligensebbek a szüleiknél vagy nagyszüleiknél: a változás feltehetően a nö­ vekvő jólétből és más szociális természetű elő­ nyökből ered. Az átlagos társadalmi és gazdasági szakadék a fehérek és az afroamerikaiak között legalább akkora, mint ami az egymást váltó ge­ nerációk között mutatkozik, és ez a szakadék kie­ légítően megmagyarázza az IQ-pontszámok kü­ lönbségét. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az egyes csoportokban mért átlagos pontszámok semmit sem jeleznek előre a csoport bármely tagjának az intelligenciaszintjére vonat­ kozóan. Míg az egyének közötti eltérések, ame­ lyek befolyásolják az IQ-teszt pontszámait, rész­ ben genetikus eredetűek lehetnek, az továbbra is

valószínűtlen és bizonyítatlan marad, hogy egyes fajok képviselői átlagosan okosabbak lennének másoknál.

A Bell-görbe körüli viták Steven Fraser 1995-ben A Bell-görbével kapcso­ latos háborúk (The Bell Curve Wars) című köte­ tében számos tekintélyes tudós állásfoglalását adta közre Herrnstein és Murray elgondolásaival kapcsolatban. A „Bell-görbét" maga a szerkesz­ tő „az utóbbi évtized legnagyobb vitákat kiváltó társadalomtudományi közleményeként" írja le. A benne megfogalmazott állítások „a szerkesztő­ höz címzett levelek áradatát váltották ki minden nagyobb magazinban és napilapban, a rádió- és televíziókommentárok sokaságát nem is említve" (Fraser 1995, 3. o.). Stephen Jay Gould biológus ( 1 9 4 1 - 2 0 0 2 ) , aki maga is részt vett a Bell-görbe körüli vitákban, kijelentette, hogy Herrnstein és Murray négy fon­ tos állításában téved. Vitatta többek között azt a tézist, hogy az intelligencia leírható egyetlen in­ telligenciahányadossal, továbbá hogy az embe­ rek hitelt érdemlően rangsorolhatók egyetlen in­ telligenciaskála mentén, valamint azt is, hogy az intelligencia lényegében a genetikai örökségből származik, és nem lehet megváltoztatni. Kimu­ tatta, hogy e feltételezések mindegyike kétségbe vonható. Howard Gardner, a viták másik résztvevője úgy érvelt, hogy az egy évszázadon keresztül folyta­ tott kutatások szétoszlatták az „intelligencia" mint általános kategória mítoszát. Különböző faj­ ta „intelligenciák" léteznek egymással párhuza­ mosan: csak gyakorlati, zenei, térérzékelési, ma­ tematikai és más intelligenciákról beszélhetünk. A Bell-görbe körüli viták más közreműködői azt állították, hogy az intelligenciahányados pont­ értéke és a karrier, illetve a teljesítmény között nincs összefüggés, és egyetértettek abban, hogy a Bell-görbe nem más, mint „rasszista áltudo­ mány". Gould az alábbi következtetésre jutott: Szembe kell szállnunk a Bell-görbe doktrínájá­ val, egyrészt azért, mert téves, másrészt pedig azért, mert ha érvényre jut, el fogja vágni az összes lehetőséget mindenki intelligenciájá­ nak a megfelelő ápolása előtt. Természetesen nem lehetünk mindannyian rakétatudósok vagy agysebészek, de azok, akik ezt nem tehe­ tik meg, még mindig lehetnek rock-zenészek vagy professzionális atléták (és ezáltal jóval magasabb jövedelemre és társadalmi presztízs­ re tehetnek szert).

OKTATÁS

Az új IQ-izmus Az új IQ-izmus: intelligencia, „tehetség" és jegy­ re adagolt oktatás (The New IQism: Intelligence, „Ability" and the Rationing of Education) című közleményükben David Gillborn és Deborah Youndell azt állítja, hogy bár az intelligenciahá­ nyados mérését újabban már ritkán használják fel nyíltan az oktatásban, ma a pedagógusok na­ gyon hasonló értelemben használják a „tehetség" kifejezést. Véleményük szerint a „tehetség" szó használata szisztematikusan hátrányos helyzet­ be hozza a fekete és a munkásosztályból szárma­ zó tanulókat az iskolákban. E két szerző az 1990-es évek közepén két éven keresztül felméréseket végzett két londoni isko­ lában. Interjúkat készítettek a tanárokkal és a diákokkal, akiket a középiskolában töltött har­ madik és utolsó évük során folyamatosan meg­ figyeltek. Mindkét általuk vizsgált iskolában úgy találták, hogy az oktatást nagymértékben a jó érettségi eredményekre koncentrálva szervezték meg (A-to-C economy). Ez alatt az iskoláknak azt a törekvését értették, hogy, hogy a tanulók lehe­ tő legnagyobb része tegye le öt vagy több tárgy­ ból közepes vagy annál jobb osztályzatokkal az érettségi vizsgát, mégpedig azért, mert az ezt a teljesítményszintet elérő tanulók aránya az egyik legfontosabb kritérium, melynek alapján rangso­ rolják az iskolákat a kormányzat által évenként közzétett hivatalos rangsorokban. Mint az egyik iskola igazgatója a tanári karhoz intézett beszé­ dében egy alkalommal megjegyezte: „Leginkább arra kell törekednünk, hogy szintjelzőként az öt érettségi tárgyból a lehető legnagyobb arányban érjünk el jó eredményeket." Noha ez a célkitűzés dicséretre méltónak tű­ nik, Gillborn és Youndell úgy találta: komoly nyomást fejt ki a tanárokra, hogy azokkal a ta­ nulókkal foglalkozzanak a legtöbbet, akikről úgy gondolják, képesek öt vagy több tárgyból közepes vagy annál jobb eredménnyel letenni az érettsé­ gi vizsgát. A kutatók így foglalták össze megálla­ pításaikat: ,,[A tanárok] mindkét iskolában egyre inkább mintegy »jegyre adagolva« osztják be a tanulók különböző csoportjaira fordított idejüket és energiájukat." A tanároknak el kellett dönte­ niük, hogy kik azok a tanulók, akik képesek elér­ ni öt tárgyból a jó érettségi eredményt, és ezekre fordították a legtöbb figyelmet. Az, hogy valakit alkalmasnak tartottak-e az öt vagy több tárgyból leteendő érettségin való helytállásra, mindkét iskolában a tanulók „tehetségének" a megítélé­ se alapján dőlt el. A tanárokkal és a tanulókkal folytatott interjúk és megfigyeléseik alapján a ku­ tatók világosabb képet alkothattak arról, hogy a

tanárok valójában mit értettek ez alatt a kifejezés alatt. Megállapították, hogy a „tehetséget" egyfaj­ ta fix adottságnak tekintették, ami meghatározza a különböző diákok lehetőségeit. Egy osztályfő­ nök így beszélt erről: „Tehetséget nem adhatunk senkinek. Mindenki csak annyit érhet el, amenynyit a képességei lehetővé tesznek, vagy tán nem így van?". Kiderült továbbá, hogy a tanárok gyak­ ran úgy vélték, a tehetség objektíven mérhető. Az egyik iskolában tanulmányaik megkezdésekor kitöltettek a diákokkal egy „kognitív képességi" tesztet, és ezt a tanárok jó előrejelzésnek tekin­ tették a később az érettségin várható teljesítmé­ nyükre vonatkozóan. A Gillborn és Youndell által vizsgált mindkét iskolában arról panaszkodtak a tanulók, hogy „egyes társaikkal kivételeznek". A többségükben fehér és középosztálybeli kivételezettek pedig éppen azok voltak, akiket a tanárok tehetséges­ nek tekintettek. Egy tanár szerint a szegényebb, átmenetileg munka nélküli szülők „nem lép­ nek fel ugyanolyan elvárásokkal gyermekeikkel szemben a tanulmányaikat illetően, mint a kö­ zéposztálybeli vagy a felfelé törekvő munkásosz­ tálybeli szülők". Ez azt jelenti, hogy a társadal­ mi osztály-hovatartozás és a szülői elvárások is hozzájárultak ahhoz, ahogyan a tanárok megítél­ ték valamely diák „tehetséges" voltát. A szerzők számos alkalommal megfigyelték továbbá azt is, hogy a tanárok „a fekete tanulókkal szigorúbban bántak, miközben a más etnikai háttérből jövő társaik esetében érvényesítettnél alacsonyabb el­ várásokat támasztottak velük szemben". A tehet­ ség ilyenfajta, bizonyos tanulók számára szubjek­ tív vélekedés alapján történő „megelőlegezése" a szerzők szerint a tanárokban nem is tudatosodó diszkriminációt jelentett a fekete és a munkás­ osztálybeli gyermekekkel szemben. A tanárok nem hivatalos értékelése azt ille­ tően, hogy mely tanulók tehetségesek, azt vonta maga után, hogy az emelt szintű érettségi letéte­ lét (melynek alapján az iskolák feljebb juthattak a rangsorban) viszonylag kevesebb fekete és mun­ kásosztálybeli tanulónak javasolták, mint ahány fehér és középosztálybeli társuknak. A tanárok­ nak a tanulók tehetségére vonatkozó nézetei fon­ tos szerepet játszottak továbbá annak a meghatá­ rozásában is, hogy az egyes tanulók mely csopor­ tokba kerüljenek a csoportbesorolás alkalmából: a fekete és munkásosztálybeli gyermekek, akik ugyanolyan tanulmányi eredményeket értek el, mint fehér középosztálybeli társaik, és nagyobb valószínűséggel kerültek alacsonyabb szintű cso­ portokba. Ez - nem meglepő módon - azzal az eredménnyel járt, hogy az érettségin kevesebb fe­ kete és munkásosztálybeli tanuló ért el közepes-

nél jobb eredményeket, megerősítve a tanárok értékelését a képességeik tekintetében. Az egyik iskolában például a fekete diákok 16 százaléka ért el öt vagy több érettségi tárgyban közepesnél jobb eredményt, míg ugyanezt a teljesítmény­ szintet a fehér tanulók 35 százaléka mutatta fel. Ezek az eredmények országos szinten is azt a ti­ pikus mintát tükrözik, miszerint a fekete és mun­ kásosztálybeli tanulók tanulmányi teljesítménye rosszabb az átlagnál. Ily módon - érvel Gillborn és Youndell - a „te­ hetségre" vonatkozó feltételezések lényegében azonosak azokkal az intelligenciával kapcsolatos nézetekkel, melyek alapján a korábbi generációk idején létrejött a brit középiskolák hármas fel­ osztása gimnáziumokra, szakközépiskolákra és szakiskolákra. A szerzők szerint ez a felfogás jel­ lemzi az új munkáspárti kormányzat gondolko­ dását is az oktatással kapcsolatban. Az 1997-ben ismét hatalomra jutott Munkáspárt rendületle­ nül támogatja a tanulóknak a képességeik vagy tehetségük alapján történő iskolai „besorolását". A szerzők azt állítják, hogy éppen ezek a képessé­ gekre vonatkozó feltételezések tehetők felelőssé a különféle társadalmi osztályokból érkező, illetve más-más etnikai csoportokhoz tartozó tanulók tanulmányi teljesítményszintje között mutatkozó jelentős különbségek kialakulásáért. Noha a legtöbb pedagógus erősen vitatná a „Bell-görbe" szerzőinek felfogását, miszerint az intelligencia nagyrészt öröklődik, Gillborn és Youndell így foglalják össze vizsgálataik ered­ ményeit: „Legalábbis egy bizonyos értelemben az öröklődés hívei győztek. A brit oktatási rend­ szer mindenféle érdemleges szakmai vita nélkül egyre inkább visszatér egy olyan politikához és gyakorlathoz, ami készpénznek veszi az olyan IQ-isták feltételezéseit, mint Herrnstein és Mur­ ray." Ily módon ismét megjelenik az ismerős társadalmi megosztottság (különösen a faji és osztályalapú diszkrimináció) a pedagógia nyel­ vezetén keresztül, ami látszólag a tanulók egyéni „adottságait" hangsúlyozza, de valójában a cso­ portidentitásokra vonatkozó kimondatlan előíté­ leteken alapszik.

Érzelmi és interperszonális intelligencia Érzelmi intelligencia (2003) című könyvében Da­ niel Goleman megpróbálta eltéríteni a szakmai diskurzust az intelligenciahányados körüli viták­ tól. Goleman szerint annak a meghatározásában, hogy életünk során hogyan boldogulunk, az „ér­ zelmi intelligencia" legalább olyan fontos lehet, mint az IQ. Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki,

hogy az emberek hogyan használják fel az olyan érzelmi természetű vonásaikat, mint például az önmaguk motiválására való képességet, az önfe­ gyelmet, a lelkesedést és a kitartást. Ezek a tu­ lajdonságok - mindent összevetve - nem örök­ lődnek, és minél inkább sikerül a gyermekeket megtanítani ezeknek a kifejlesztésére önmaguk­ ban, annál több esélyük lesz intellektuális képes­ ségeik hasznosítására is. Goleman így érvel: „Közülünk a legkiválóbbakra is leselkednek a féktelen szenvedély ós a zabolátlan impulzusok csapdái: a magas IQ-val rendelkező emberek néha megdöbbentően roszszul irányítják a magánéletüket" (34. o.). Ez az egyik oka annak, hogy a közönséges intelligencia mértéke gyengén korrelál a későbbi teljesítmé­ nyekkel. Egy szociológiai vizsgálat során a kutatók ki­ lencvenöt harvardi diák életpályáját kísérték végig, akik az 1940-es évek években fejezték be tanulmányaikat. Mire középkorúak lettek, a cso­ portnak az egyetemen magas IQ-teszteredményeket elért tagjai csupán kismértékben futottak be sikeresebb karriert, mint az alacsonyabb pont­ számot elért társaik. Egy másik kutatás során egy olyan csoportot vizsgáltak, amely az IQ-spektrum másik végén elhelyezkedett el. Ez a minta 450 fi­ úból állt, akiknek a kétharmad része szociális se­ gélyekből élő családokból származott, s akik va­ lamennyien a Harvard Egyetem közelében fekvő szegénynegyedben laktak. A csoport egyharmad része 90-nél alacsonyabb IQ-val rendelkezett. Az IQ itt is csak csekély összefüggést mutatott a vizsgált személyek későbbi karrierjével. A 80-nál alacsonyabb IQ-val rendelkező férfiaknak pél­ dául 7 százaléka volt munkanélküli, de ugyan­ ilyen arányban voltak munkanélküliek azok kö­ zött is, akiknek az IQ-ja 100-nál magasabb volt. Jobb előrejelzőnek bizonyultak viszont az olyan gyermekkori adottságok, mint például az érzel­ mek kezelése és az a képesség, hogy valaki „jól ki tud jönni" másokkal. Howard Gardner így írt erről: Az interperszonális intelligencia nem más, mint a többi ember megértésének képessége: mi motiválja őket, hogyan dolgoznak, hogyan lehet együttműködni velük. A sikeres keres­ kedők, politikusok, tanárok, klinikai orvosok és vallási vezetők valószínűleg mindannyian magas fokú interperszonális intelligenciával rendelkező egyének. Az intraperszonális in­ telligencia pedig az a képesség, hogy az ember pontos és hiteles képet tudjon kialakítani ön­ magáról és azt hatékonyan tudja működtetni élete során (1993, 9. o.).

OKTATÁS

Felül kell tehát vizsgálnunk az intelligenciá­ val kapcsolatos fogalmainkat, beleértve az éle­ tünk alakulásában szerepet játszó különféle si­ kertényezőket. Valami hasonló mondható el ma­ gáról az oktatásról is. Az oktatás tágabb fogalom, mint a formális iskoláztatás. Nem tekinthetjük többé csupán egyetlen felkészülési szakasz­ nak, mielőtt az egyén belép a munka világába. Ahogy a technológia változik, a boldoguláshoz szükséges készségek is módosulnak, és a legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az oktatás va­ lamilyen formájában való részvétel - még ha a tanulást csupán pragmatikusan, a munka szem­ pontjából releváns készségek forrásaként fogjuk is fel - a jövőben egész életünk során nélkülöz­ hetetlen lesz.

AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Az információs technológiák terjedése máris sok­ féle módon befolyásolja az iskolai oktatást. A tu­ dásgazdaság megköveteli a számítógépek kezelé­ séhez értő munkaerőt: egyre világosabbá válik, hogy az oktatás kritikus szerepet játszhat ennek a szükségletnek a kielégítésében, és ezt vállalnia is kell. Az utóbbi években a számítógépek elter­ jedése a háztartásokban is erősen felgyorsult, de sok gyermek még mindig nem jut hozzá a szá­ mítógép használatához az otthonában. Ezért az iskolák döntő fontosságú fórumot jelentenek a fiatalok számára ahhoz, hogy ismereteket szerez­ zenek be a digitális világról, megismerkedjenek a számítógépek és a hálózati technológia nyújtotta lehetőségekkel, s jártasságra tegyenek szert azok kiaknázásában.

az oktatásban sokak szerint mindez meg fog vál­ tozni. Vajon csakugyan egyre inkább fel fogják váltani a tankönyveket a digitális médiumok? És az iskolák vajon tovább élhetnek-e a jövőben is a maihoz hasonló formában, ha a gyermekek a ta­ nárok helyett inkább a számítógépeikhez fordul­ nak, amikor tanulni akarnak? Azt mondják, hogy az új technológiák nem csupán hozzátesznek sok mindent a meglévő tantervekhez, hanem alá fogják ásni és gyökeresen meg fogják változtatni őket. A fiatalok ugyanis már ma is információ- és médiaorientált társadalomban nőnek fel, és sok­ kal magabiztosabban bánnak az új technológiai eszközökkel, mint a legtöbb felnőtt, beleértve a tanáraikat is. Az utóbbi években a technológia felhasználása az oktatásban teljesen átalakult. Az Egyesült Ki­ rályságban országos kezdeményezések sorozata irányul a brit iskolák modernizálására és számí­ tógépesítésére. A 17.11-17.14. ábra szemlélete­ sen tükrözi az információs és kommunikációs technológiák látványos térhódítását az angliai iskolákban, ami azzal jár együtt, hogy 2002-re gyakorlatilag valamennyi iskola rácsatlakozott az internetre.

Technológia az osztálytermekben

Egyes megfigyelők „iskolai forradalomról", az „asztalunkról elérhető virtuális valóság" meg­ érkezéséről és „falak nélküli osztálytermekről" beszélnek. Nem kétséges, hogy a számítógépek kiterjesztették az oktatás lehetőségeit. Felhaszná­ lásuk révén a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan tanuljanak, felkutassanak bi­ zonyos témákat a hálózati források segítségével, és hasznosítsák az olyan oktatási szoftvereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nekik leginkább megfelelő tempóban haladjanak előre. Ám az a vízió (vagy rémálom), hogy a gyermekek kizá­ rólag a számítógépek közvetítésével tanuljanak, még nem vált valóra. Úgy tűnik, hogy a „falak nél­ küli osztálytermekre" még egy kicsit várni kell.

A modern oktatás kialakulása - mint ebben a fe­ jezetben korábban is láttuk - összefüggésben állt számos más, nagyobb változással, amelyek a 19. században mentek végbe. Az egyik ilyen fontos változás a nyomtatás gyors fejlődése és az úgyne­ vezett „könyvkultúra" megjelenése volt. Az ipari társadalom kialakulásának egyik megkülönbözte­ tő jegye volt a könyvek, újságok és más nyomta­ tott anyagok tömeges elterjedése, csakúgy mint a gyártelepek növekedése és a gépek szaporodása. Az oktatás biztosította az alapvető írás- és szá­ molási készségeket, hozzáférést nyújtva a nyom­ tatott anyagokhoz. Semmi sem jellemzőbb az is­ kolára, mint a tankönyvek. A számítógépek és a multimédia-technológiák növekvő használatával

Még ha volna is elég számítógép az iskolákban vagy az otthonokban (és bár az egy számítógépre jutó tanulók száma radikális mértékben csökken, egyelőre még nem ez a helyzet - lásd a 17.12. áb­ rát), a legtöbb tanár csak a hagyományos órák ki­ egészítőjének tekinti a számítógépeket, nem pe­ dig azok helyettesítőjének. A tanulók felhasznál­ hatják a számítógépeket a megszokott munkán kívül különféle új típusú feladatok megoldására, például valamilyen kutatási projekt elvégzésére vagy aktuális eseményekről való tájékozódásra. Kevés pedagógus tekinti azonban az információs technológia (IKT) vívmányait olyan eszközök­ nek, amelyek helyettesíthetik a tanárokkal folyta­ tott interakciót és a tőlük való tanulást. A tanárok előtt az a kihívás áll, hogy az információs techno-

17. FEJEZET HMMMMMMMMMMi

77.7 7. ábra Az IKT-eszközökre f o r d í t o t t átlagos kiadások az egyes iskola­ típusokban, 1998-2003 • 1998 H 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1

Elemi iskolák

B 2 0 0 2 • 2003

Szakiskolák

Középfokú iskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

77.72. ábra Az egy számítógépre j u t ó tanulók száma iskolatípusonként (Anglia, 1998-2003) • 1998 L11999 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1

Elemi iskolák

B 2 0 0 2 B2003

Középfokú iskolák

Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

77.73. ábra A főként vagy kizárólag oktatási és tanulási célokra használt számítógépek használata iskolatípusonként (Anglia, 1 9 9 8 2003) • 1998 3 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1

B 2 0 0 2 B2003

250

/

Elemi iskolák

Középfokú iskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.

Szakiskolák

OKTATÁS

77.74. ábra Az internet-hozzáféréssel rendelkező iskolák százalékos aránya (Anglia, 1998-2003) • 1998 D 1 9 9 9 B 2 0 0 0 1 2 0 0 1

Elemi iskolák

B2002 B2003

Középfokú iskolák

Szakiskolák

Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o. lógiák új eszközeit megtanulják értelmes és peda­ gógiailag indokolt, célszerű módokon integrálni a tanítás és a tanulás folyamatába.

Eljött-e máris az e-egyetemek kora? A brit Open University (OU) már 1971 óta úttörő szerepet játszik a televízió távoktatási felhaszná­ lása terén a felsőoktatásban. A kora reggeli és a késő esti órákban sugárzott oktató műsorait kez­ dettől fogva a BBC közvetíti. A hallgatók levelező formában végzik tanulmányaikat, audiovizuális és nyomtatott tananyagok együttesére támasz­ kodva. Személyesen csak a rendszeres időközön­ ként tartott konzultációk, valamint az intenzív nyári kurzusok alkalmából találkoznak oktatóik­ kal és diáktársaikkal. Az otthonról - gyakran munka mellett - folytatott tanulmányok befeje­ zésekor kapott egyetemi diplomájuk egyenrangú a hagyományos intézmények által kibocsátott fokozatokkal. Az OU rövid idő alatt az Egye­ sült Királyság legnagyobb egyetemévé vált, és az utóbbi évtizedben egyre jelentősebb mértékben támaszkodik az internetre is, kiegészítve tanulási forrásainak spektrumát, miközben továbbra is el­ kötelezett amellett, hogy fenntartsa a személyes találkozások lehetőségét is a hallgatókkal. Úgy tűnik, hogy ma az internet még mélyre­ hatóbban átalakítja az oktatást, mint ahogyan a televízió tette több mint három évtizeddel ez­ előtt. Az online-oktatás egyik úttörője a Phoenixi Egyetem az Egyesült Államokban. Mára ez az intézmény lett a legnagyobb akkreditált egye­ tem az USA-ban. Ám - eltérően a legtöbb nagy amerikai egyetemtől - nem büszkélkedhet füves kampusszal, tágas könyvtárral, futballcsapattal vagy diákközponttal. A hallgatók túlnyomórészt a Phoenixi Egyetem „online kampuszán", vagyis

az interneten keresztül, vagy az Észak-Amerika nagyvárosaiban létesített több mint ötven „tanu­ lási központ" valamelyikében lép interakcióba és találkozik egymással. A Phoenixi Egyetem egy sor szakon nyújt egye­ temi fokozat megszerzéséhez vezető kurzusokat, amelyek teljes egészében online végezhetők el, a diákok aktuális tartózkodási helyétől gyakorlati­ lag függetlenül. A fizikai osztálytermeket online elérhető „csoportpostafiókok" helyettesítik: a hallgatók - ahelyett, hogy prezentációkat tarta­ nának vagy személyesen vitatnák meg gondola­ taikat - az elektronikus osztálytermekben teszik hozzáférhetővé dolgozataikat diáktársaik és az oktatók számára. Elektronikus könyvtár áll ren­ delkezésükre, ahol elvégezhetik kutatási felada­ taikat és hozzáférnek a kötelező olvasmányok­ hoz. Az egyes kurzusokat vezető oktatók minden hét elején elektronikusan osztják szét az adott héten feldolgozandó témákat és az ajánlott olvas­ mányok listáját. A hallgatók a saját időbeosztá­ suk szerint végzik el a megkívánt munkát, mivel a nap vagy az éjszaka bármely órájában beléphet­ nek az „elektronikus osztályterembe", az oktatók pedig szintén elektronikus úton, küldik vissza az általuk értékelt és megjegyzésekkel ellátott dol­ gozatokat a hallgatóknak. A Phoenixi Egyetemen nem csupán a tanulás közvetítő eszköze tekinthető az intézmény meg­ különböztető jegyének. Az egyetem csak olyan hallgatókat vesz fel, akik elmúltak 23 évesek, és valamilyen munkahelyen alkalmazásban állnak. Az egyetem szolgáltatásainak mind a struktúrá­ ja, mind a tartalma olyan felnőtt szakembereket céloz meg, akik új készségeket és képesítéseket kívánnak szerezni, de ezt a továbbtanulást olyan módon kell beiktatniuk az életükbe, ami nem kerül összeütközésbe sem a szakmai munkájuk­ kal, sem a magánéletükkel. Ennek érdekében a

564

17. FEJEZET

kurzusokat nem a tanévek szokásos időbeosztá­ sa szerint szervezik, hanem 5-8 hetes intenzív blokkokban, amelyek folyamatosan elérhetők az egész év során. Van még egy fontos vonás, melynek tekinte­ tében a Phoenixi Egyetem eltér a hagyományos egyetemektől: ez nyereségérdekeltségű magánin­ tézmény, és egy nagyvállalat, az Apollo Commu­ nications tulajdonában van. Átlagos nyeresége egy évtizeddel a létrehozása után negyedéven­ ként 12,8 millió dollár volt. Mint e fejezetnek a városi szakiskolákkal foglalkozó részében fentebb ( 5 3 5 - 5 3 6 . o.) is láthattuk, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb számban jönnek létre olyan oktatási intézmények, ame­ lyek nem állami, hanem inkább magánforrások­ ra támaszkodnak mind a finanszírozás, mind a menedzsment tekintetében. Az intézményveze­ tésben jártas professzionális külső szervezeteket és a technológia alkalmazásával, illetve terjesz­ tésével foglalkozó vállalatokat az állami oktatá­ si rendszerben is egyre gyakrabban bízzák meg konzultációs vagy adminisztratív feladatok ellá­ tásával. Az internetalapú tanulás rugalmassága és ké­ nyelmessége nem tagadható, de ezt a megközelí­ tést is számos bírálat éri. Sokan úgy vélik, hogy a „szemtől szemben", igazi interaktív környezet­ ben folyó tanulás semmivel sem helyettesíthető. A tanulók jövőbeli generációi vajon alig lesznek többek mint olyan névtelen diákok hálózatai, akik legfeljebb az online érintkezésre szolgáló felhasz­ nálói nevük alapján ismerik egymást? A különbö­ ző készségekre orientált, gyakorlati jellegű tanul­ mányok vajon csakugyan mindinkább háttérbe fogják szorítani a „csak a tanulás kedvéért való tanulást", és valóban megkérdőjelezik az abszt­ rakt gondolkodás fontosságát? A globalizáció és a technológiai haladás lehe­ tővé tette a globális piac kialakulását a felsőok­ tatásban is. Noha a felsőoktatás - a külföldi diá­ koknak, a nemzetközi kutatási programoknak és a nemzetközi tudományos konferenciáknak kö­ szönhetően - bizonyos mértékig mindig is nem­ zetközi jellegű volt, ma radikálisan új lehetősé­ gek nyílnak meg a bolygónk különböző pontjain működő oktatási intézmények, valamint a diákok és a kutatók közötti együttműködésre. Az inter­ netalapú tanulás és az e-egyetemek kialakulása révén az oktatás és a különböző képesítések meg­ szerzése globális szinten is mindinkább elérhe­ tővé válik mindenki számára. Sokféle bizonyít­ ványt és diplomát meg lehet szerezni ma már az osztálytermek és a hagyományos oktatási intéz­ mények világán kívül is. Az egymással versen­ gő intézmények és vállalatok - köztük nyereség­

érdekelt vállalkozások - egész sora lép be gyors egymásutánban az oktatási piacra. A tudás és a tanulás minden eddiginél inkább „keresett áru­ cikké" vált. Még a hagyományos egyetemek is tesznek lépé­ seket abban az irányban, hogy „e-egyetemekké" váljanak: az intézményekből alakult konzorciu­ mok online megosztják egymással tudományos kutatási és oktatási forrásaikat, eszközeiket, okta­ tó személyzetüket és hallgatóikat. Az egyetemek szerte a világon felismerik a más intézményekkel kialakított efféle partnerkapcsolatok hasznosságát, mivel a partnereik nyújtotta szolgáltatások kiegé­ szítik a sajátjaikat. A tudomány viharos fejlődése és a technológiai újítások burjánzása közepette még a legnagyobb presztízsű elitintézmények szá­ mára is lehetetlen, hogy valamennyi tudomány­ területen a csúcson maradjanak. A konzorciumok az online partnerkapcsolatok révén közös tudás­ bankba gyűjthetik össze a tagjaik birtokában levő szakmai tudást, amit elérhetővé tesznek valamennyi hallgatójuk és kutatójuk számára. A Londonban tanuló diákok például könnyedén hozzáférhetnek a San Franciscó-i online könyv­ tárakhoz, a felmerülő kérdések tisztázására elekt­ ronikus levelezés útján megkereshetik a speciális szakterületükön működő tudományos kutatókat bárhol a világon és együttműködhetnek különfé­ le kutatási programokban.

KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE Az új kommunikációs technológiák nagy lehe­ tőségeket teremtenek az oktatásban. Lehetővé teszik, hogy a formális oktatás kilépjen az osz­ tálytermek vagy az előadótermek keretei közül és újabb diákokat érjen el bárhol a világon, füg­ getlenül azok életkorától, nemétől vagy osztály­ hovatartozásától. Az új információs és kom­ munikációs technológiák azonban nem csupán felszabadító és az esélyegyenlőséget segítő erőt képviselnek, hanem - mint bírálóik kimutat­ ták - felerősíthetik az oktatási egyenlőtlensége­ ket is. Az úgynevezett „információs szegénység" hozzáadódhat az anyagi értelemben vett hátrá­ nyos helyzethez és mindazokhoz az egyenlőt­ lenségekhez, amelyeket az oktatás - mint koráb­ ban láttuk ebben a fejezetben - reprodukálhat. A technológiai változások puszta sebessége és a munkáltatók részéről a számítógépek kezelésé­ hez értő munkaerő iránt megnyilvánuló kereslet azt eredményezheti, hogy a technológiához értő dolgozók mintegy „átugorhatják" azokat, akiknek nincs kellő tapasztalatuk a számítógépek hasz­ nálatában. A technológiai készségekkel rendel-

OKTATÁS

Többen azt állítják, hogy az internet-hozzáfé­ rés jelenti a gazdagokat a szegényektől elválasztó új demarkációs vonalat. 2000-ben Latin-Ameri­ ka, Kelet-Ázsia, Kelet-Európa, az arab államok és a fekete-afrikai országok lakosságának mindöszsze 4 százaléka tartozott az internet-felhasználók közé, míg ugyanabban az évben az USA népes­ ségének 54 százaléka használt internetet (UNDP 2001). Az információs technológiák lelkes hívei azt állítják, hogy a számítógépesítés nem szükség­ képpen vezet nemzeti és globális egyenlőtlen­ ségekhez, mert a technológia ereje éppen abban áll, hogy képes az embereket közelebb hozni egymáshoz és új lehetőségeket megnyitni előt­ tük. Az ázsiai és afrikai iskolák, amelyekben hiányoznak a tankönyvek és a képesített taná­ rok, hasznot húzhatnak az internetből - állít­ ják. A szegénység és a hátrányok leküzdéséhez éppen a külföldön működő oktató kollégákkal való együttműködés és a távoktatási programok jelenthetik a kulcsot: ha a technológia felhasz­ nálását értelmes és kreatív emberek irányítják, a lehetőségek korlátlanok.

Kialakulóban van-e egy új „ s z á m í t ó g é p e s a l s ó b b osztály" a szegényebb o r s z á g o k b a n ?

kezők, illetve nem rendelkezők között ily módon létrejövő szakadék fenyegetése felerősíti az egész életen át tartó tanulás (lásd az 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon) fontosságát, amire szükség van ahhoz, hogy az információ korában valaki meg tudjon felelni az élet új kihívásainak. A nyugati társadalomban egyesek már félnek egy „számítógépes alsóbb osztály" kialakulásá­ tól. Ahogy a globális gazdaság egyre inkább tu­ dásalapúvá válik, fokozódik az a veszély, hogy az információgazdagok és az információszegények közötti szakadék elmélyülése következtében a szegény országok még inkább marginalizált hely­ zetbe kerülnek.

A technológia valóban lélegzetelállító fejlődést mutat és fontos ajtókat nyithat meg, de tudatában kell lennünk annak is, hogy nem létezik egysze­ rű technológiai megoldás (techno-fix). A tömeges írástudatlansággal küzdő alulfejlett régiókban, amelyek a telefonvonalakat és az elektromos áramellátást is nélkülözik, jelentősen megerősí­ tett oktatási infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a lakosság valóban hasznot húzhasson a táv­ oktatási programokhoz való hozzáférést biztosító új technológiákból. Az oktatási rendszerek - mint ebben a fejezetben többször is hangsúlyoztuk újratermelhetik a hagyományos egyenlőtlensége­ ket a társadalmi osztályok és a nemek között. Az új információs és kommunikációs technológiai eszközök még fokozhatják is a társadalom meg­ osztottságát, ám megfelelően irányított felhaszná­ lásuk izgalmas felszabadító lehetőségeket nyújt és az esélyegyenlőséget szolgálhatja az oktatási rendszerekben szerte a világon.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az oktatás modern formái - a gyermekek spe­ ciálisan erre a célra létesített iskolákban folyó tanításával - a nyomtatott anyagok és az írniolvasni tudás terjedésével kezdtek kialakulni. A tudást ily módon több helyen és több ember számára lehetett megőrizni, reprodukálni és továbbadni. Az iparosítás folyamán a munka egyre jobban specializálódott, és ezzel párhu-

zamosan egyre több ember tett szert absztrak­ tabb ismeretekre az írás-olvasás és a számolás gyakorlati készségein túlmenően is. 2. Az oktatás kibővülése a 20. században szoros összefüggésben állt az írástudó és fegyelmezett munkaerő iránti igények növekedésével. A tu­ dásgazdaságba való átmenet során az oktatás még fontosabbá válik. Miközben a képzetlen

17. FEJEZET

fizikai dolgozók munkalehetőségei csökken­ nek, a munkaerőpiac olyan dolgozókat igé­ nyel, akik jártasak az új technológiák haszná­ latában, új készségeket tudnak elsajátítani és képesek kreatívan dolgozni. 3. Az 1944. évi oktatási törvény életbelépése után az Egyesült Királyságban mindenki szá­ mára biztosították az ingyenes középfokú ok­ tatásban való részvétel lehetőségét, és a tan­ kötelezettség korhatárát 15 évre emelték. Az állami középfokú oktatás gimnáziumokban, úgynevezett modern iskolákban és különféle szakmai iskolákban folyt. A tanulókat a külön­ böző típusú iskolákban való továbbtanulásra képességeik szerint, a „tizenegy plusz" vizsga­ rendszer segítségével választották szét. 4. Az 1960-as években bevezették a középfokú oktatásban az egységes iskolák rendszerét. El­ törölték az úgynevezett „tizenegy plusz" szűrő­ vizsgákat, bezárták valamennyi szakiskolát és a legtöbb gimnáziumot is. Az utóbbi években azonban az egyesített iskolákat is sok támadás éri, mert bírálóik szerint nem tudják biztosí­ tani a létesítésük kezdeményezői által remélt oktatási színvonalat. 5. Nagy-Britanniában a második világháború óta jelentősen kibővült a felsőoktatás. Új intézmé­ nyeket létesítettek (ezek az úgynevezett „vö­ röstéglás" egyetemek), és a beiratkozott hallga­ tók száma lényegesen emelkedett, különösen a nők körében. Az utóbbi években azonban a brit felsőoktatás finanszírozási válságba került. Ma sok diák hiteleket vesz fel, hogy fedezni tudja tanulmányai költségeit. 6. Az oktatás és az iskoláztatás funkcióinak ér­ telmezésére különféle szociológiai elméletek voltak hatással. Bernstein elmélete szerint az otthonukban kifinomultabb beszédkódot elsa­ játító gyermekek jobban meg tudnak felelni a formális oktatásban velük szemben támasztott igényeknek, mint azok, akik csak az osztály­ helyzetük révén meghatározott „korlátozott kódra" vannak utalva. 7. A formális iskolai tanterv csak az egyik részét alkotja a kulturális újratermelés általánosabb folyamatának, amit a tanulás, az oktatás és az iskolai intézményrendszer számos informális aspektusa is befolyásol. Az úgynevezett „rej­ tett tanterv" jelentős szerepet játszik a kulturá­ lis újratermelésben.

8. Az iskolák szervezeti berendezkedése és az is­ kolai oktatás egész rendszere alkalmas volt a nemek közötti egyenlőtlenségek fenntartásá­ ra. A fiúk és lányok számára előírt különbö­ ző öltözködési szabályok, valamint a nemek szerepével kapcsolatban hagyományosan rögzült felfogást képviselő a tankönyvszö­ vegek elősegítik a diszkriminatív társadalmi sztereotípiák fennmaradását. Az elmúlt év­ tizedben a lányok - e makacsul tovább élő tendenciák dacára - következetesen jobb ta­ nulmányi teljesítményt nyújtottak a fiúknál az oktatási rendszer valamennyi szintjén. A „gyengélkedő fiúk" nem kielégítő teljesít­ ményét egyes elemzők összefüggésbe hoz­ zák olyan nagyobb társadalmi problémákkal is, mint a bűnözés, a munkanélküliség és a csonka családok terjedése, bár mások szerint ennek a jelenségnek a túlzott hangsúlyozása félrevezető lehet. 9. Mivel az intelligenciát nehéz definiálni, erről a kérdésről hosszabb ideje számos vita folyik. Egyesek azt állítják, hogy a gének határozzák meg bizonyos csoportok átlagos intelligencia­ hányadosát, míg mások a társadalmi hatásokat tartják meghatározó erejűnek. Az eddig feltárt bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy inkább azoknak van igazuk, akik a társadalmi és kul­ turális hatások szerepét hangsúlyozzák. 10. Az új technológiák megjelenése és a tudás­ gazdaság kialakulása megváltoztatja az ok­ tatásról és az iskoláztatásról kialakult fogal­ mainkat: a formális oktatás fokozatosan át­ adja a helyét az egész életen át tartó tanulás eszméjének és gyakorlatának. Az emberek számára egyre több lehetőség nyílik, hogy akár életük végéig folytassák tanulmányaikat és továbbképezzék magukat a hagyományos osztálytermek falain kívül. 11. Az információs technológiák mind nagyobb szerephez jutnak az oktatási folyamatokban, az iskolai osztálytermekben, az „e-egyetemeken" és az internetalapú tanulásban egy­ aránt. Félő azonban, hogy azok, akik nem jártasak a számítógépek használatában vagy nincs hozzáférésük az új technológiákhoz, egyfajta „információs szegénységre" lesznek kárhoztatva.

OKTATÁS

§567

1. Mire szolgál az oktatás? 2. Megszüntetheti-e az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségeket? 3. Milyen politikát kellene követni a felsőoktatásban való szélesebb körű részvétel ösztönzésére? 4. A modern technológiák vajon valószínűvé vagy kívánatossá fogják-e tenni a társadalom „iskolátlanítását"? 5. Hogyan jelenhet meg a rejtett tanterv az elektronikus osztálytermekben? 6. Nagyobb hangsúlyt kellene-e fektetni az iskolákban és az egyetemeken az érzelmi intelligencia fejlesztésére?

AJÁNLOTT OLVAS Benn, Caroline - Chitty, Clyde (1996): Thirty Years On: Is Comprehensive Education Alive and Well or Struggling to Survive! London, David Fulton. Jones, Ken (2002): Education in Britain: 1944 to the Present. Cambridge, Polity. Moore, R. (2004): Education and Society: Issues and Explanations in the Sociology of Education. Cambridge, Polity. Halsey, A. H. et al. (1997):£tíucarion: Culture, Economy and Society Oxford, Oxford University Press.

21st Century Learning Initiative http://www.211earn.org Department for Education and Skills (UK) http ://www. dfes .gov.uk Encyclopedia of Philosophy of Education http://www.educacao.pro.br/ UNESCO oktatási honlapja http://www.unesco.org/education The University of the Third Age http://www.u3a.org.uk/ DfES-Lifelong learning http://www.lifelonglearning.co.uk/

MUNKA ES GAZDASÁGI ÉLET Ml A MUNKA? FIZETETT ÉS N E M FIZETETT M U N K A A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE. Taylorizmus és fördizmus A taylorizmus és a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

WSSBBÍ

1

J o c k e y a z e l s ő b r o n z h a r a n g s z e l e p j é t reggel h a t

J o c k e y h á r o m napig távol maradt a munkából:

óra ö t p e r c k o r k é s z í t e t t e e l egy h é t f ő i n a p o n , 1 8 8 5

„Spanyol nátha - mentegetőzött. - N e m bírtam

januárjában. A művezető megmutatta neki, ho­

tartani a fejemet se." 1 9 3 5 - b e n újabb két napot

g y a n k e l l c s i n á l n i : „Na m o s t j ó s z o r o s a n n y o m d

vett ki, a m i k o r a f e l e s é g e m e g h a l t . A h a t v a n e g y

o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d m e g a l á b a d

év alatt, a m i t a v á l l a l a t n á l t ö l t ö t t , ö s s z e s e n öt na­

s z i l á r d a n a p a d l ó n , é s vágj b e l e ! " J o c k e y b e l e ­

pot hiányzott a m u n k á b ó l .

vágott, a g é p e z e t s z i k r á z o t t és csikorgott, és egy

A m i k o r h e t v e n h a t é v e s lett, n e m s o k k a l a má­

gőzgéphez való bronz harangszelep hullott bele a

s o d i k v i l á g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e u t á n é s egy hét­

dobozba. „Hány ilyet kell c s i n á l n o m ? " - kérdezte

tel a z u t á n , h o g y e l k é s z í t e t t e a z e g y m i l l i o m o d i k

J o c k e y ártatlanul. - „Ahány csillag van az égen"

s z e l e p j é t , a z e l n y ű t t p a d l ó m é g e g y s z e r besza­

- m o n d t a a művezető, s azzal otthagyta.

k a d t a l a t t a . „Csak erre v á r t a m " - m o n d t a . Meg­

J o c k e y a k k o r t i z e n ö t é v e s volt. E z a m u n k a e l ő ­

p a s k o l t a az e s z t e r g á t és o d a m e n t a m ű v e z e t ő h ö z ,

r e l é p é s t j e l e n t e t t s z á m á r a - egy l é p é s t fölfelé on­

egy f i a t a l e m b e r h e z , a k i a z u n o k á j a l e h e t e t t vol­

n a n , h o g y c s u p á n t e á t f ő z z ö n é s k ü l ö n f é l e meg­

n a . „A h é t v é g é v e l b e f e j e z e m a m u n k á t , G e o r g e "

b í z a t á s o k k a l f u t k o s s o n a salfordi gyárban, M a n ­

- kiáltotta oda neki a gépek zajában. Távozásakor

c h e s t e r k ö z e l é b e n . E z t k ö v e t ő e n s o h a n e m talált

k a p o t t egy k a r o s s z é k e t a t ö b b i e k t ő l : „És amikor

m á s állást magának, hatvanegy éven keresztül.

e l n y ü v ő d e z t a s z é k e t is - m o n d t á k -, m a j d el­

Az első n é h á n y év után belépett a szakszervezet­

k ü l d j ü k a z a s z t a l o s t , h o g y c s e r é l j e n k i b e n n e egy­

b e . A m i k o r h u s z o n ö t é v e s volt, b e s z a k a d t a l a t t a a

két deszkát!" Pénteken, k é s ő délután a művezető

d e s z k a p a d l ó , a m e l y e n á l l v a d o l g o z o t t . J ö t t a z asz­

b e m u t a t t a n e k i a z ú j i n a s t : „Csak i n d í t s a el, j ó ? "

talos, hogy megjavítsa. J o c k e y mentegette magát:

- k é r t e . J o c k e y m o s o l y g o t t : „Ide s ü s s - m o n d t a

„ N e k e m n y o m n o m k e l l e r ő s e n , l á t o d , é s h á t bi­ z o n y e l n y ü v ő d i k " . „Ne m e n t e g e t ő z z - m o n d t a az a s z t a l o s . - N e m a te h i b á d . " A p a d l ó 1 9 0 7 - b e n is­ mét beszakadt, majd 1916-ban megint. 1918-ban

a fiúnak. - N e m n a g y d o l o g : M o s t jó szorosan n y o m d o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d meg a l á b a d s z i l á r d a n a p a d l ó n , és vágj b e l e ! " A z ó t a , h o g y R o b e r t s ( 1 9 7 1 ) a salfordi nyomor-

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

negyed 2 0 . s z á z a d e l e j i v i l á g á r ó l s z ó l ó k l a s s z i ­

igen n e h é z és k i m e r í t ő m u n k a (lásd a következő

kus, e l s ő k é z b ő l s z á r m a z ó b e s z á m o l ó j á b a n l e í r t a

keretes írást). A jótékonysági vagy m á s szerveze­

Jockey m u n k á s é l e t é t , a m u n k a t e r m é s z e t e j e l e n ­

t e k s z á m á r a v é g z e t t ö n k é n t e s m u n k a s z i n t é n fon­

tősen m e g v á l t o z o t t . J o c k e y m u n k á s é l e t e s o k a k

tos t á r s a d a l m i s z e r e p e t t ö l t b e . Az, h o g y fizetett

szemében m a s z i n t e e l k é p z e l h e t e t l e n , m e r t any-

á l l á s a l e g y e n az e m b e r n e k , a f e n t e b b f e l s o r o l t a k

nyira k ü l ö n b ö z i k a s a j á t u n k t ó l . E b b e n a fejezet­

d a c á r a is i g e n f o n t o s , de a „ m u n k a " k a t e g ó r i á j a

ben a m u n k a f e j l ő d é s é t v i z s g á l j u k a m o d e r n tár­

ennél jóval szélesebben értelmezhető.

sadalomban, és a m o d e r n g a z d a s á g s t r u k t ú r á j á t vesszük

szemügyre.

Innen

kiindulva

A munka f o g a l m á t - a k á r fizetett, a k á r n e m fi­

foglalko­

zetett m u n k á r ó l v a n szó - a következőképpen ha­

zunk n é h á n y ú j a b b t r e n d d e l a m u n k a v i l á g á b a n .

t á r o z h a t j u k m e g : M e n t á l i s é s fizikai e r ő f e s z í t é s

Először a z o n b a n k ö z e l e b b r ő l i s m e g k e l l vizsgál­

kifejtését kívánó feladatok végrehajtása, m e l y n e k

nunk, hogy v a l ó j á b a n m i t is é r t ü n k a „ m u n k a "

célja az emberi igények kielégítését célzó javak é s s z o l g á l t a t á s o k l é t r e h o z á s a . A foglalkozás v a g y

kifejezés alatt.

valamilyen állás betöltése olyan m u n k á t jelent, amit rendszeres bérért vagy fizetésért végzünk.

Ml A M U N K A ? FIZETETT ÉS NEM FIZETETT M U N K A

M i n d e n k u l t ú r á b a n a m u n k a j e l e n t i a gazdaság

Hajlamosok v a g y u n k ú g y g o n d o l n i a m u n k á r a ,

n a k a j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k t e r m e l é s é r ő l é s el­

alapját. A gazdasági r e n d s z e r a z o k n a k az intéz­ m é n y e k n e k az összessége, amelyek gondoskod­

mint ami e g y e n é r t é k ű v a l a m i l y e n fizetett állás

osztásáról.

betöltésével, a h o g y a n a „ m u n k a n é l k ü l i " kifeje­ zés is sugallja, ez a z o n b a n v a l ó j á b a n t ú l s á g o s a n leegyszerűsített felfogás. A n e m fizetett m u n k a (például a h á z i m u n k a vagy a saját k o c s i n k meg­ javítása) igen n a g y h e l y e t foglal e l s o k e m b e r éle­

A M U N K A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE

tében. S o k f é l e t í p u s ú m u n k a n e m i l l e s z t h e t ő b e l e

A m o d e r n gazdasági rendszerek egyik legfonto­

a fizetett foglalkoztatás o r t o d o x k a t e g ó r i á i b a . Az

sabb jellegzetessége a rendkívül sokrétű, kifino­

informális g a z d a s á g b a n végzett m u n k a n a g y ré­

m u l t munkamegosztás. A m u n k a f e l a d a t o k i g e n

sze például n e m j e l e n i k m e g s e m m i f é l e k ö z v e t l e n

n a g y s z á m ú k ü l ö n b ö z ő foglalkozás között oszla­

módon a h i v a t a l o s f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k b a n .

n a k meg, a m e l y e k r e az e m b e r e k s p e c i a l i z á l ó d ­

Az informális gazdaság k i f e j e z é s a z o k r a a tranz­

nak.

akciókra utal, a m e l y e k a r e n d s z e r e s foglalkozta­

mezőgazdasági

tás szféráján k í v ü l m e n n e k v é g b e , b e l e é r t v e n é h a

beható

a készpénzfizetést is az i g é n y b e v e t t szolgáltatá­

sait h o s s z ú i n a s é v e k során tanulták ki a leen­

A

hagyományos munka

ismeretére

társadalmakban a

épült,

kézműves amelyeknek

a

nem

szakmák a

fogá­

sokért, de t ö b b n y i r e a j a v a k vagy k ü l ö n f é l e szol­

dő mesterek. A kézműves rendszerint m i n d e n

gálatok k ö z v e t l e n c s e r é j é r ő l v a n s z ó .

munkafázist az elejétől a végéig maga végzett el.

Amikor v a l a k i e l j ö n h o z z á n k ^ h o g y megjavít­ son egy c s ö p ö g ő c s a p o t , f i z e t h e t ü n k n e k i k é s z ­ pénzzel

is

anélkül,

hogy

bármilyen

kapnánk r ó l a v a g y b á r m i t i s

nyugtát

feljegyeznénk az

elvégzett m u n k á r ó l . Az e m b e r e k a b a r á t a i k v a g y a hozzájuk k ö z e l á l l ó i s m e r ő s e i k k ö r é b e n gyak­ ran c s e r e b e r é l n e k „ o l c s ó " , v a g y i s i n n e n - o n n a n elcsent vagy l o p o t t h o l m i k a t is, m á s s z í v e s s é g e k fejében. A z i n f o r m á l i s g a z d a s á g b a n e m c s u p á n a „rejtett" k é s z p é n z t r a n z a k c i ó k t a r t o z n a k b e l e , h a ­ nem az ö n e l l á t á s i g e n s o k f o r m á j a is, a m i v e l az emberek a z o t t h o n u k b a n vagy a z o t t h o n u k o n kí­

í g y p é l d á u l e g y e k é t e l ő á l l í t ó k o v á c s m a g a ön­ t ö t t e ki és f o r m á z t a a vasat, és ő m a g a á l l í t o t t a ö s s z e a s z e r s z á m o t . A m o d e r n i p a r i t e r m e l é s ki­ b o n t a k o z á s a e g y ü t t j á r t s z á m o s k é z m ű v e s szak­ ma kihalásával, míg a fennmaradók valamilyen szélesebb termelési folyamat részévé váltak. Ezt p é l d á z z a J o c k e y é l e t t ö r t é n e t e is, a m i v e l e z t a fe­ jezetet kezdtük. J o c k e y egész életében ugyanazt a z e r ő s e n s p e c i a l i z á l t f e l a d a t o t v é g e z t e e l újra m e g újra, é s a z ü z e m b e n m i n d e n k i m á s i s h a s o n ­ l ó s p e c i á l i s f e l a d a t o k a t l á t o t t el. A modern társadalomban megváltozott a mun­

vül foglalkoznak. A „ c s i n á l d m a g a d " t e v é k e n y s é ­

k a h e l y s z í n e is.

gek a h á z t a r t á s o k b a n a m e g f e l e l ő s z e r s z á m o k és

m u n k á t az otthonában, k ö z ö s e n végezte a család,

Az iparosítás

előtt a legtöbb

más e s z k ö z ö k f e l h a s z n á l á s á v a l p é l d á u l o l y a n ja­

a háztartás

vakat és s z o l g á l t a t á s o k a t p r o d u k á l n a k , a m e l y e k e t

Az ipari t e c h n o l ó g i a fejlődése, például az elekt­

egyébként m e g k e l l e n e v á s á r o l n i ( G e r s h u n y - M i -

romos áram és a szén felhasználásával m ű k ö d ő

les 1 9 8 3 ) . A h á z i m u n k á é r t , a m i t h a g y o m á n y o s a n

gépi b e r e n d e z é s e k m u n k á b a állítása maga után

többnyire a n ő k v é g e z n e k , n e m s z o k á s f i z e t n i .

v o n t a a m u n k a e l v á l a s z t á s á t a z o t t h o n t ó l . A z ipa­

Mindazonáltal ez is m u n k a , mégpedig gyakran

ri f e j l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n a v á l l a l k o z ó k t u l a j d o -

valamennyi

tagjának részvételével.

18. FEJEZET

Amit ma a „ h á z i m u n k a " kifejezés alatt értünk,

század során nagyjából állandó m a r a d t . A háztar­

az o t t h o n és a munkahely szétválásával j ö t t lét­

tási készülékek a n e h e z e b b m u n k á k nagy részét

re (Oakley 1 9 7 4 ) . Az iparosítással az o t t h o n o k in­

m e g s z ü n t e t t é k , de helyükbe új feladatok léptek.

kább a javak fogyasztásának, mintsem t e r m e l é s é ­

A g y e r m e k g o n d o z á s r a , az o t t h o n különféle fo­

nek a helyszínévé váltak. Az o t t h o n végzett mun­

gyasztási cikkekkel való felszerelésére és az étke­

ka „ l á t h a t a t l a n n á " vált, mivel az „igazi m u n k á t "

zések előkészítésére fordított idő n ö v e k e d e t t .

egyre inkább az j e l e n t e t t e , amit bérfizetés ellené­

A fizetés nélküli háztartási m u n k á n a k óriási j e ­

ben végeztek az e m b e r e k . A házimunkát hagyo­

l e n t ő s é g e van a g a z d a s á g s z e m p o n t j á b ó l . Irány­

mányosan a nők f e l a d a t á n a k tekintették, míg az

a d ó becslések szerint az ipari o r s z á g o k b a n létre­

„igazi m u n k a " birodalma a férfiak számára volt

h o z o t t g a z d a g s á g 2 5 - 4 0 százaléka származik a

fenntartva, az o t t h o n o n kívül. Ebben a konven­

házimunkából.

cionális modellben az o t t h o n i m u n k a m e g o s z t á s

időmérleg-vizsgálat alapján úgy becsülték, hogy

Egy 2 0 0 2 - b e n v é g z e t t o r s z á g o s

- az a mód, a h o g y a n az egyes o t t h o n i feladatok m e g o s z l a n a k a háztartások tagjai között - meg­ l e h e t ő s e n egyértelmű volt. A nők viselték a leg­ t ö b b (vagy valamennyi) háztartási munka terhét, miközben a férfiak „ g o n d o s k o d t a k " a családról azzal, hogy fizetett munkát vállaltak. Az „ o t t h o n o k " elkülönülésével p á r h u z a m o s a n más változások is v é g b e m e n t e k . Mielőtt az iparo­ sítás során született találmányok és új eszközök befolyásolni kezdték az o t t h o n i szférát is, a ház­ t a r t á s b a n v é g z e t t munka kemény volt és kimerí­ t ő . A hetenkénti m o s á s például n e h é z és bárkit próbára tevő feladat volt. A vízvezetékből folyó hideg és meleg víz e l é r h e t ő v é válása az o t t h o n o k ­ ban kiküszöbölt sok időigényes munkát: koráb­ ban a vizet haza kellett szállítani és o t t felmelegí­ teni, a h o g y a fejlődő világ nagy részében ez még ma is így van. A villamosság és a gáz b e v e z e t é s e a lakásokba elavulttá t e t t e a szén- és fatüzelésű kályhákat, és az olyan h a g y o m á n y o s munka­ feladatok, mint például a rendszeres favágás, a szénfelhordás

vagy

a

kályhatisztítás,

nagyrészt

megszűntek. Ám a nők részéről a háztartási munkára for­ dított idő á t l a g o s m e n n y i s é g e - m e g l e p ő mó­ don - nem csökkent j e l e n t ő s m é r t é k b e n , még az e l e k t r o m o s háztartási g é p e k (például porszívók, mosógépek,

mosogatógépek)

elterjedése

óta

sem. A fizetett állásban nem f o g l a l k o z t a t o t t brit nők házimunkával t ö l t ö t t ideje az elmúlt fél év­

A nők gyakran dolgoznak kettős műszakban, a munka­ helyükön és otthon.

n á b a n l é v ő gyárak álltak: a gépek és m á s felszere­

A h a g y o m á n y o s , i l l e t v e a m o d e r n társadalmak­

l é s e k e z e k b e n k o n c e n t r á l ó d t a k , é s a z á r u k tömeg­

ra j e l l e m z ő m u n k a m e g o s z t á s közötti különbség

termelése e l k e z d t e k i s z o r í t a n i a z o t t h o n o k b a n

v a l ó b a n r e n d k í v ü l j e l e n t ő s . M é g a legnagyobb

végzett k é z m ű v e s

h a g y o m á n y o s c i v i l i z á c i ó k b a n i s l e g f e l j e b b húsz­

munkát.

A gyárakban

állást

k e r e s ő e m b e r e k e t - m i n t J o c k e y - t is - s p e c i á l i s fel­

h a r m i n c k é z m ű v e s s z a k m a l é t e z e t t , kiegészítve

a d a t o k v é g r e h a j t á s á r a k é p e z t é k ki, és b é r t fizettek

n é h á n y s p e c i á l i s f o g l a l k o z á s s a l : i l y e n volt pél­

a m u n k á j u k é r t . Az a l k a l m a z o t t a k t e l j e s í t m é n y é t a

d á u l a k e r e s k e d ő k , a k a t o n á k és a p a p o k tevé­

vezetők ellenőrizték, akik igyekeztek olyan tech­

k e n y s é g e . A m o d e r n i p a r i r e n d s z e r b e n az em­

nikákat bevezetni, amelyek növelik a m u n k á s o k

b e r e k s o k e z e r k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s t töltenek

t e l j e s í t m é n y é t és a m u n k a f e g y e l m e t .

b e . A b r i t n é p s z á m l á l á s o k s o r á n m i n t e g y húsz-

ha az Egyesült Királyságban fizetés járna a házi­

és nehezen tudtak megszabadulni attól a lelki 1

munkáért, akkor ez 7 0 0 milliárd f o n t o t j e l e n t e n e

kényszertől, hogy mindenáron eleget tegyenek a I

a gazdaság számára (Office of National Statistics

munkájukkal szemben saját maguk által felállított I

2 0 0 2 ) . A házimunka látja el a gazdaság t ö b b i ré­

követelményeknek.

szét olyan ingyenes szolgáltatásokkal, amelyekre

A fizetett és nem fizetett munka különféle for- J

a fizetett munkában részt vevő lakosság legna­

mái szorosan összefüggenek egymással, ami a t

gyobb része támaszkodik.

házimunkának az egész gazdasághoz való hozzá- I

Ám m a g á n a k a házimunkának is vannak prob­

járulásában is tükröződik. A szociológusok szá- t

lematikus dimenziói. Anne Oakley ( 1 9 7 4 ) klasz-

mára az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a 1

szikus kutatása a házimunkáról mint a munka

nők növekvő részvétele a munkaerőpiacon ho­

speciális formájáról azt m u t a t t a , hogy ha valaki

gyan befolyásolja a háztartási munkamegosztást. I

minden idejét a háztartási feladatoknak szente­

A háztartási munka mennyisége nem csökkent, I

li, ez elszigetelő és elidegenítő hatással j á r h a t

de ma kevesebb nő tölti minden idejét otthon I

I és a belső kielégítettség hiányához vezethet. Az

háztartásbeliként, s ebből az következik, hogy a I

I

Oakley vizsgálatában részt vevő háztartásbeli nők igen e g y h a n g ú n a k találták o t t h o n i feladataikat,

ezerféle foglalkozást k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g a b r i t

háztartási teendők ma egészen másképpen szer- I veződnek.

e l l e n ő r z é s t g y a k o r o l h a t n a k a m u n k a f e l a d a t a i k fö­

gazdaságban. A h a g y o m á n y o s k ö z ö s s é g e k b e n a

lött, és a t e r m é k e k l é t r e h o z á s i f o l y a m a t á n a k c s u ­

népesség

p á n egy t ö r e d é k é h e z j á r u l n a k h o z z á , m i k ö z b e n

legnagyobb

(mezőgazdasági

munkát

végző) r é s z e gazdaságilag ö n e l l á t ó volt.

Maga

s e m m i b e f o l y á s u k n i n c s arra,

hogy munkájuk

állította e l ő az ételét, a r u h á z a t á t és az é l e t é h e z

e r e d m é n y é t h o g y a n vagy k i n e k a s z á m á r a érté­

szükséges e g y é b j a v a k a t . A m o d e r n t á r s a d a l m a k

kesítik. A marxisták szerint a J o c k e y h o z h a s o n l ó

egyik l e g f o n t o s a b b j e l l e g z e t e s s é g e e z z e l

szem­

m u n k á s o k s z e m é b e n a m u n k a v a l a m i i d e g e n do­

ben a kölcsönös gazdasági függőség r e n d k í v ü l i

lognak tűnik, olyan feladatnak, amit a megélhe­

mértékű m e g n ö v e k e d é s e .

t é s h e z végre k e l l h a j t a n i , de e g y é b k é n t - t e r m é ­

M i n d a n n y i u n k élete

m é r h e t e t l e n ü l s o k m á s d o l g o z ó m u n k á j á t ó l függ - ma m á r az e g é s z világra k i t e r j e d ő e n -, ugyan­ is nélkülük n e m juthatnánk hozzá az életünk fenntartásához s z ü k s é g e s j a v a k h o z é s szolgálta­ tásokhoz. N é h á n y k i v é t e l t ő l e l t e k i n t v e , a m o d e r n társadalmakban az emberek n e m maguk terme­ lik m e g é l e l m ü k e t , n e m m a g u k é p í t i k h á z a i k a t és nem maguk hozzák létre az általuk használt fogyasztási c i k k e k e t . A

korai

szociológusok

munkamegosztás

szetéből adódóan - n e m kielégítő. D u r k h e i m o p t i m i s t á b b a n látta a m u n k a m e g ­ o s z t á s k é r d é s é t , j ó l l e h e t ő is f e l i s m e r t e a n n a k potenciálisan káros hatásait. Szerinte a szerepek specializálódása megerősíti a társadalmi szolida­ ritást a k ö z ö s s é g e k b e n . A z e m b e r e k t ö b b é n e m elszigetelt, önellátó egységekben élnek, h a n e m összekapcsolja őket az egymástól való kölcsö­ n ö s függőség. A t e r m e l é s és a fogyasztás k ö z ö t t

sokat

potenciális

foglalkoztak

a

következményei­

vel, m i n d a z e g y é n i dolgozók, m i n d a z egész tár­ sadalom t e k i n t e t é b e n . K a r i M a r x e g y i k e v o l t a z első k u t a t ó k n a k , a k i k a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e ju­ tottak, h o g y a m o d e r n i p a r f e j l ő d é s e s o k e m b e r munkáját u n a l m a s , é r d e k t e l e n f e l a d a t o k r a redu­

létesülő többirányú kapcsolatok révén erősödik a társadalmi szolidaritás. D u r k h e i m ezt a beren­ d e z k e d é s t e r ő s e n f u n k c i o n á l i s n a k tartotta, b á r t u d a t á b a n v o l t a n n a k is, h o g y a t á r s a d a l m i szo­ l i d a r i t á s t b o m l a s z t h a t j a , ha a v á l t o z á s o k t ú l s á g o ­ san gyorsan történnek. A normák emiatt bekövet­ kező megrendülését anómiának nevezte.

kálja. M a r x s z e r i n t a m u n k a m e g o s z t á s e l i d e g e n í t i az e m b e r e k e t a m u n k á j u k t ó l . M a r x s z e m é b e n az elidegenedés a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i b e r e n d e z ­ kedés k e r e t e i k ö z ö t t a k ö z ö m b ö s s é g v a g y az el­ lenséges é r z ü l e t k i a l a k u l á s á t j e l e n t i , n e m c s u p á n a munkával, h a n e m az ipari termelés egész rend­

/ Ezzel kapcsolatban hasznos lehet áttekinteni a D u r k h e i m és M a r x m u n k á s s á g á r ó l az 1., „Mi a

szociológia?"

című fejezetben,

a

30-34.

olda­

l o n leírtakat.

szerével s z e m b e n . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ­ ban - m u t a t t a ki M a r x - a m u n k a g y a k r a n k i m e ­ rítő volt: a p a r a s z t i g a z d á l k o d ó k n é h a h a j n a l t ó l szürkületig d o l g o z t a k . Ám a p a r a s z t o k n a k v a l ó d i l e h e t ő s é g ü k v o l t a saját m u n k á j u k e l l e n ő r z é s é r e , a m i h e z sokféle i s m e r e t r e é s k é s z s é g r e volt szük­ ségük. E z z e l s z e m b e n a z ipari m u n k á s o k c s e k é l y

Taylorizmus és fordizmus T ö b b m i n t két évszázaddal ezelőtt A d a m S m i t h , a m o d e r n k ö z g a z d a s á g t a n e g y i k m e g a l a p í t ó j a le­ írta a m u n k a m e g o s z t á s e l ő n y e i t a t e r m e l é k e n y s é g szempontjából.

Leghíresebb

műve,

A

nemzetek

18. FEJEZET gazdagsága ( 1 9 9 2 tó

[ 1 7 7 6 ] ) egy g o m b o s t ű k e t gyár­

manufaktúrában

n i e ( p é l d á u l c s a v a r r a l f e l e r ő s í t e n i a b a l o l d a l i ajtó

munkamegosztás

k i l i n c s é t ) , a h o g y a k a r o s s z é r i á k e l h a l a d t a k előtte

Egy magányos dolgozó az

a s z a l a g o n . A T - m o d e l l b ő l g y á r t á s á n a k befejezé­

adott technológiával n a p o n t a m i n d ö s s z e 20 gom­

séig t ö b b m i n t 1 5 m i l l i ó t ö k é l e t e s e n a z o n o s pél­

bostűt állíthatna elő. Ha viszont a munkafolya­

dány készült el.

leírásával kezdődik.

kialakult

m a t o t felosztják egy sor e g y s z e r ű m ű v e l e t r e , t í z

F o r d az e l s ő k k ö z ö t t i s m e r t e fel, h o g y a tömeg­

dolgozó - oly m ó d o n együttműködve, hogy min­

t e r m e l é s m e g k ö v e t e l i a t ö m e g e s p i a c o t is. Úgy

d e n k i c s a k egy-egy r é s z m ű v e l e t e t v é g e z - m á r 4 8

okoskodott, hogy ha az olyan árucikkeket, mint

e z e r tűt t u d g y á r t a n i n a p o n t a . A z egy d o l g o z ó r a

p é l d á u l a z a u t o m o b i l o k , egyre n a g y o b b tömeg­

eső termékmennyiség tehát 20 darabról 4800-ra

b e n állítják elő, akkor e h h e z biztosítani kell a

n ő , vagyis a z e g y e s r é s z f e l a d a t o k r a s p e c i a l i z á l ó ­

f o g y a s z t ó k m e g l é t é t is, a k i k k é p e s e k azt megvá­

dott m u n k á s o k f e j e n k é n t i s 2 4 0 - s z e r t ö b b e t ter­

s á r o l n i . 1 9 1 4 - b e n m e g t e t t e azt a p é l d á t l a n lépést,

melnek, mint ha elszigetelten dolgoznának

hogy a michigani Dearborn városában működő

T ö b b m i n t egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b e z e k a z

g y á r á b a n e g y o l d a l ú a n f e l e m e l t e a m u n k á s o k bé­

e s z m é k t e l j e s e d t e k k i egy F r e d e r i c k W i n s l o w Tay­

rét (egy n y o l c ó r á s m ű s z a k r a öt d o l l á r t fizetett az

lor ( 1 8 6 5 - 1 9 1 5 ) nevű amerikai vezetési tanács­

a l k a l m a z o t t a i n a k ) : e z a b b a n a z i d ő b e n i g e n bőke­

adó

munkásságában,

módszernek

a

aki az

„tudományos

általa kidolgozott

zű bérnek számított, és olyan életvitel lehetőségét

munkaszervezés"

b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o s z t á l y h o z t a r t o z ó dolgo­

magában

z ó k n a k , a m i h e z h o z z á t a r t o z h a t o t t egy a u t o m o b i l

foglalta a t e r m e l é s i f o l y a m a t r é s z l e t e s e l e m z é s é t ,

b i r t o k l á s a is. M i n t H a r v e y m e g j e g y e z t e : „az egy

(scientific

management)

nevet

adta.

Ez

m e l y n e k r é v é n azt egyszerű, i d ő b e n é s t é r b e n

m ű s z a k r a fizetett ö t d o l l á r o s b é r n e k c s a k r é s z b e n

pontosan összehangolható műveletekre lehetett

v o l t az a c é l j a , h o g y az i g e n t e r m e l é k e n y futó­

b o n t a n i . A taylorizmus n é v e n i s m e r t t é v á l t „tu­

szalagos

d o m á n y o s munkaszervezés" n e m c s u p á n tudo­

m u n k a f e g y e l e m f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n biztosít­

m á n y o s j e l e n t ő s é g g e l bírt. E z t a t e r m e l é s i r e n d ­

sa a d o l g o z ó k e n g e d e l m e s s é g é t . E z z e l egyidejű­

rendszer

működtetéséhez

megkívánt

szert a z i p a r i t e r m e l é s m a x i m a l i z á l á s á r a tervez­

leg a r r a is szolgált, h o g y a m u n k á s o k e l e g e n d ő

t é k meg, é s i g e n n a g y h a t á s t g y a k o r o l t n e m c s a k

jövedelemre tegyenek szert a tömegtermeléssel

az i p a r i t e r m e l é s és a t e c h n o l ó g i a s z e r v e z é s é r e ,

előállított termékek megvásárlásához, amelyeket

h a n e m a m u n k a h e l y i p o l i t i k á r a is. T a y l o r idő-

a

és t e v é k e n y s é g t a n u l m á n y a i k i v e t t é k a t e r m e l é s i

k e z d t e k k i b o c s á t a n i " ( H a r v e y 1 9 8 9 ) . F o r d ezen

f o l y a m a t fölötti e l l e n ő r z é s n e k é s a z e g é s z r e n d ­

kívül szociális m u n k á s o k kisebb hadseregének a

nagyvállalatok

egyre

nagyobb

mennyiségben

s z e r á t t e k i n t é s é n e k a l e h e t ő s é g é t a m u n k á s ke­

s z o l g á l a t a i t is i g é n y b e v e t t e , a k i k e t a fogyasztói

z é b ő l , és ezt a t u d á s t s z i g o r ú a n a v e z e t é s k e z é ­

viselkedés n o r m á i n a k terjesztésére a munkások

b e h e l y e z t é k , l e r o m b o l v a azt a z a l a p o t , a m e l y r e

otthonaiba küldtek.

támaszkodva a kézművesek korábban még bizo­ n y o s m é r t é k i g m u n k á l t a t ó i k t ó l f ü g g e t l e n ü l dol­ gozhattak (Braverman 1 9 7 4 ) . É p p e n ezért sokan úgy tekintik, hogy a taylorizmus megfosztotta a m u n k á s t a tudástól és ily m ó d o n lealacsonyította m a g á t a m u n k á t is.

A fordizmus k i f e j e z é s t a t ö m e g p i a c o k kialakí­ t á s á h o z k ö t ő d ő t ö m e g t e r m e l é s i r e n d s z e r megne­ vezésére alkalmazzák. Bizonyos kontextusokban e n n e k a k i f e j e z é s n e k m é g s p e c i á l i s a b b értelme­ z é s e van, a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i kapita­ l i z m u s k i f e j l ő d é s é n e k egy t ö r t é n e l m i korszakára

tette

utalva, amikor a t ö m e g t e r m e l é s h e z a munkahelyi

Henry F o r d iparmágnás ( 1 8 6 3 - 1 9 4 7 ) , aki 1 9 0 8 -

v i s z o n y o k s t a b i l i t á s a és a s z a k s z e r v e z e t e k nagy­

b a n a m i c h i g a n i H i g h l a n d P a r k b a n á l l í t o t t a fel

fokú m e g e r ő s ö d é s e t á r s u l t . A f o r d i z m u s jegyében

A

taylorizmus

elveit

később

magáévá

e l s ő a u t ó g y á r á t . Itt e g y e t l e n t e r m é k e t á l l í t o t t a k

a v á l l a l a t o k h o s s z ú t á v ú e l k ö t e l e z e t t s é g e t vállal­

e l ő , n e v e z e t e s e n F o r d h í r e s „T-modelljét", a m i le­

t a k d o l g o z ó i k i r á n t , és a b é r e k e t s z o r o s a n össze­

h e t ő v é tette, h o g y a gyorsaságot, a p o n t o s s á g o t

k a p c s o l t á k a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é v e l . Ilyen az

úgynevezett

kollektív

szerződé­

és a m ű v e l e t e k e g y s z e r ű s í t é s é t s z o l g á l ó s p e c i á ­

értelemben

lis g é p e k e t é s s z e r s z á m o k a t a l k a l m a z z a n a k . F o r d

sek - a v á l l a l a t o k és a s z a k s z e r v e z e t e k formális

egyik legjelentősebb újítása az állandó mozgás­

m e g á l l a p o d á s a i , a m e l y e k k o n k r é t a n rögzítették

b a n l e v ő s z e r e l ő s z a l a g - k ö z i s m e r t n é v e n futó­

a m u n k a f e l t é t e l e k e t ( p é l d á u l a b é r e k e t , előme­

szalag - volt, m e l y n e k a m e g s z e r k e s z t é s é t állí­

n e t e l i k i l á t á s o k a t , j u t t a t á s o k a t ) - t e t t é k teljessé

tólag egy c h i c a g ó i v á g ó h í d i h l e t t e , a h o l a h e n ­

azt a kört, a m i b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o k hozzá­

tesek a levágott állatokat egyiküktől a m á s i k h o z

járulását az automatizált m u n k a s z e r v e z é s h e z és

továbbítva,

Ford

ezze7 egyidejűleg e l e g e n d ő k e r e s l e t e t biztosított a

a u t ó g y á r b a n a futószalag m e l l e t t m i n d e n m u n ­

t ö m e g t e r m e l é s s e l e l ő á l l í t o t t j a v a k i r á n t . A rend­

k á s n a k m e g h a t á r o z o t t f e l a d a t o t k e l l e t t elvégez­

s z e r f e l b o m l á s á t á l t a l á b a n a z 1 9 7 0 - e s é v e k évek-

apránként

„szedték

szét".

A

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

Ford futószalagja a hatékonyság növelését szolgálta. re teszik: ettől k e z d v e a l a k u l ki a n a g y o b b rugal­

az olyan országokban m ű k ö d ő vállalatok, ahol

masság és

a m u n k a e r ő drága, n e h e z e n t u d n a k v e r s e n g e n i

a bizonytalanság a munkafeltételek

azokkal, ahol alacsonyabbak a munkabérek. Ez

tekintetében.

volt az egyik olyan tényező, a m i eredetileg az autóipar fellendüléséhez vezetett J a p á n b a n (bár ma m á r a j a p á n m u n k a b é r e k is a legmagasabbak

A taylorizmus és a fordizmus korlátai

közé tartoznak), majd ezt k ö v e t ő e n Dél-Koreában is. A f o r d i z m u s s a l és a t a y l o r i z m u s s a l k a p c s o l a ­ okai

tos nehézségek azonban t ú l m u t a t n a k a költséges

igen b o n y o l u l t a k , s e z e k k e l k a p c s o l a t b a n i n t e n ­

b e r e n d e z é s e k i r á n t i i g é n y e k k é r d é s é n . A fordiz­

zív viták f o l y n a k . Ú g y t ű n i k , h o g y m i u t á n a vál­

m u s é s a t a y l o r i z m u s azt k é p v i s e l i , a m i t e g y e s

A

fordizmus

későbbi

visszaszorulásának

lalatok a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i p a r á g a k b a n á t t é r t e k a

i p a r s z o c i o l ó g u s o k alacsony bizalmi szintű rend­

fordista t e r m e l é s i m ó d s z e r e k r e , a r e n d s z e r fej­

szereknek (low-trust systems)

lődése elérte a m a g a h a t á r a i t . V a l a h a ú g y n é z e t t

rendszerekben

ki, hogy a f o r d i z m u s k é p v i s e l i az i p a r i t e r m e l é s

kötött munkafeladatokat a vezetőség határozza

egészének v á r h a t ó j ö v ő j é t , a z o n b a n n e m így ala­

m e g . A dolgozókat, a k i k e l v é g z i k a m u n k á t , szi­

kult a h e l y z e t . A r e n d s z e r t c s a k a z o k b a n az ipar­

g o r ú a n felügyelik, é s i g e n k e v é s ö n á l l ó c s e l e k v é s i

ágakban l e h e t s i k e r e s e n a l k a l m a z n i , a h o l - m i n t

lehetőséget engednek meg számukra. A fegyelem

például az a u t ó g y á r t á s b a n - n a g y p i a c o k s z á m á r a

és

standardizált t e r m é k e k e t g y á r t a n a k . A g é p e s í t e t t

nyok betartása érdekében különféle monitorozási

termelési f u t ó s z a l a g o k b e á l l í t á s a r e n d k í v ü l költ­

rendszerek segítségével folyamatosan ellenőrzik

séges, é s m i u t á n e g y f o r d i s t a r e n d s z e r t l é t r e h o z ­

az alkalmazottak munkáját.

az

a jó m i n ő s é g e t

egyes

neveznek. Az ilyen

gépi

szavatoló

berendezésekhez

termelési

szabvá­

nak, az m e g l e h e t ő s e n m e r e v m a r a d . A t e r m é k e k megváltoztatásához p é l d á u l j e l e n t ő s ú j b e r u h á ­ zásra v a n s z ü k s é g . A f o r d i s t a t e r m e l é s t k ö n n y ű akárhol m e g h o n o s í t a n i ,

ha elégséges pénzesz­

köz áll r e n d e l k e z é s r e a gyár f e l é p í t é s é h e z . Ám

/ A m u n k a h e l y e k e n és m á s s z e r v e z e t e k n é l b e v e ­ z e t e t t f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k k e l a 16., „Szerve­ zetek

és

hálózatok"

című fejezetben,

oldalon foglalkoztunk.

a

497-498.

18. FEJEZET

Ipari konfliktusok A munkások és a gazdasági-politikai hatalom képviselői között régóta konfliktusok vannak. Eu­ rópa városiasodott területein már a 1 8 . század­ ban is gyakoriak voltak a különféle lázadások, amelyeket hol az erőszakos besorozás, hol a ma­ gas adók, hol a g y e n g e aratás miatt bekövetkező é h e z é s váltott ki. A munkával összefüggő konflik­ tusoknak ezek a „ p r e m o d e r n " megnyilvánulásai egyes országokban egészen a 2 0 . század elejéig folytatódtak. 1 8 6 8 - b a n például éhséglázadások törtek ki t ö b b nagy itáliai városban (Geary 1 9 8 1 ) . A konfrontáció ilyen h a g y o m á n y o s formái nem csupán az erőszak sporadikus, irracionális kitöré­ sei voltak: az erőszak f e n y e g e t é s e vagy tényleges alkalmazása azzal a hatással járt, hogy korlátoz­ ták a g a b o n a és más alapvető élelmiszerek árát (Rudé 1 9 6 4 ; Booth 1 9 7 7 ) . A dolgozók és a munkáltatók közötti ipari konfliktusok eleinte ezeket a régi mintákat kö­ vették. A konfrontációs helyzetekben a dolgozók gyakran elhagyták munkahelyüket és az utcákon t ö m e g e k b e verődve a szabályokat felrúgó visel­ kedéssel vagy a h a t ó s á g o k elleni erőszakos fellé­ péssel adtak h a n g o t sérelmeiknek. A 1 9 . század végén Franciaország egyes részein a munkások akasztással fenyegették gyűlölt munkáltatójukat (Holton 1 9 7 8 ) . A sztrájk fegyverként való haszná­ lata, amit ma általában a dolgozók és a munka­ helyi vezetés közötti szervezett alkufolyamathoz társítunk, eleinte csak szórványosan fordult elő és lassan fejlődött ki.

SZTRÁJK A sztrájk a munka ideiglenes b e s z ü n t e t é s é t jelen­ ti, amivel az alkalmazottak egy csoportja valamely sérelmét juttatja kifejezésre vagy bizonyos köve­ telések teljesítését akarja kikényszeríteni (Hyman 1 9 8 4 ) . Ahhoz, hogy a sztrájkot meg tudjuk külön­ böztetni az ellenállás és a konfliktus más formái­ tól, e n n e k a definíciónak valamennyi e l e m e fon­ t o s . A sztrájk ideiglenes, mivel a dolgozók vissza akarnak térni ugyanahhoz a munkához, ugyan­ annál a munkáltatónál: ahol a dolgozók teljesen felhagynak a munkával, o t t a sztrájk nem meg­ felelő kifejezés. Ami a munka beszüntetését illeti, a sztrájk m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő a túlórák elutasí­ tásától vagy a „munkalassításoktól". A sztrájkban •a dolgozók egy csoportjának kell részt vennie, mivel a sztrájk nem egyéni reakció, h a n e m kol­ lektív akció. Az a kitétel, hogy a sztrájk résztve­ vői alkalmazottak, arra szolgál, hogy a sztrájkot

m e g k ü l ö n b ö z t e s s e az olyan tiltakozásoktól, ame­ lyeket például bérlők vagy diákok folytathatnak. Végül a sztrájk céljaihoz hozzátartozik a szóban forgó sérelmek ismertté t é t e l é r e való törekvés, il­ letve az a d o t t követelések nyomatékosítása is: az olyan dolgozók, akik például azért nem jelennek meg munkahelyükön, mert inkább futballmeccs­ re mennek, nem t e k i n t h e t ő k sztrájkolóknak. A sztrájk a dolgozók és a vezetés közötti konf­ liktusoknak csak egy aspektusát vagy típusát képviseli. A konfliktusok más, ezzel szorosan összefüggő szervezett kifejeződései például az úgynevezett „kizárások" (lock-outs), ahol nem a dolgozók, h a n e m a munkáltatók kezdeményezik a munka b e s z ü n t e t é s é t , t o v á b b á a termelési kor­ látozások és a szerződéses alkufolyamatok során bekövetkező összeütközések. A konfliktusok ke­ vésbé szervezett kifejeződései közé tartozik pél­ dául a nagyarányú m u n k a e r ő m o z g á s (amikor a munkáltatók rendszeresen új dolgozókkal váltják fel a régieket), a munkából való rendszeres távol­ maradás és a t e r m e l ő berendezések ellen elköve­ t e t t szabotázs. A dolgozók sokféle konkrét okból dönthet­ nek úgy, hogy sztrájkba lépnek. Törekedhetnek m a g a s a b b bérek elérésére, gátolni próbálhatják jövedelmük kilátásba helyezett csökkentését, til­ t a k o z h a t n a k olyan technológiai változások ellen, amelyek a munkájukat e g y h a n g ú b b á teszik vagy e l b o c s á t á s o k h o z vezethetnek, illetve az állásuk n a g y o b b b i z t o n s á g á t követelhetik. A sztrájk azon­ ban minden e s e t b e n lényegében az erődemonst­ ráció eszköze: fegyver azoknak az e m b e r e k n e k a kezében, akik viszonylag hátrányos helyzetben vannak a munkahelyeken, s akiknek az életét érzé­ kenyen érintik a vezetői döntések, amelyek fölött vagy semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhatnak, vagy erre csak csekély mértékben van módjuk. Rendszerint „utolsó m e n e d é k k é n t " fordulnak eh­ hez a fegyverhez, és csak akkor használják fel, ha minden tárgyalás vagy alkudozás kudarcot vall, a sztrájkoló dolgozók ugyanis a sztrájk idején vagy nem j u t n a k j ö v e d e l e m h e z , vagy a szakszervezeti forrásokra vannak utalva, amelyek korlátozottak lehetnek.

SZAKSZERVEZETEK Bár t a g s á g u k létszáma és hatalmuk kiterjedése igen széles skálán m o z o g h a t , szakszervezetek minden nyugati országban léteznek, amely tör­ vényesen elismeri a dolgozók j o g á t ahhoz, hogy

MUNKA ES GAZDASÁGI ELET

sztrájkba

ködnek közre." Ez alól kivételt j e l e n t e n e k azok az

lépjenek. Miért vált a szakszervezetek j e l e n l é t e a

esetek, ahol a szakszervezetek és a m u n k á l t a t ó k

nyugati társadalmak egyik alapvető jellegzetes­

például a munkafeltételekre v o n a t k o z ó a n meg­

ségévé? Miért tűnik úgy, hogy az ipari létesítmé­

h a t á r o z o t t időre szóló szerződéseket kötnek.

gazdasági

céljaik

elérése

érdekében

nyekben mindig t ö b b é - k e v é s b é számítani lehet a

A második világháború után a fejlett ipari tár­

szakszervezetek és az ü z e m e k v e z e t ő s é g e közötti

s a d a l m a k b a n drámai fordulat következett be a

konfliktusokra?

szakszervezetek helyzetében. Az 1 9 5 0 - t ő l 1 9 8 0 -

A modern ipar korai fejlődési fázisában a mun­

ig t a r t ó időszak a „szervezettségi szint" (union

kásoknak a l e g t ö b b o r s z á g b a n nem voltak poli­

density) t e k i n t e t é b e n

tikai jogaik, és csekély befolyást gyakorolhattak

ideje volt a l e g t ö b b fejlett o r s z á g b a n - ez a sta­

a munkafeltételekre, amelyek között dolgozniuk

tisztikai kifejezés a szakszervezeti t a g o k százalé­

kellett. A szakszervezetek arra s z o l g á l ó eszköz­

kos arányát tükrözi, a z o k n a k a s z á m á h o z viszo­

ként j ö t t e k létre,

hogy

helyreállítsák az

erő­

nyítva,

akik

az e g y e n l e t e s

potenciálisan

növekedés

szakszervezeti

tagok

egyensúlyt a d o l g o z ó k és a m u n k á l t a t ó k k ö z ö t t .

l e h e t n é n e k . Az 1 9 7 0 - e s évek végén és az 1 9 8 0 - a s

A dolgozóknak e g y é n e n k é n t ugyan gyakorlati­

évek elején a brit m u n k a e r ő n e k körülbelül 50 szá­

lag semmi h a t a l m u k sem volt, de kollektív szer­

zaléka t a r t o z o t t e b b e a k a t e g ó r i á b a . Tehát a ma­

vezeteiken

keresztül

é r v é n y e s í t h e t t é k az

érde­

g a s szervezettségi szint a

nyugati

országokban

keiket. Egy m u n k á l t a t ó m e g l e h e t bármely egyéni

t ö b b okra visszavezethetően alakult ki. Először is,

dolgozó munkája nélkül, de nem folytathatja a

a munkásosztályt képviselő erős politikai pártok

tevékenységét egy üzem összes vagy l e g t ö b b dol­

kedvező körülményeket t e r e m t e t t e k a m u n k a e r ő

gozója nélkül. A szakszervezetek eredetileg főleg

szerveződéséhez.

„defenzív" szervezetek voltak, olyan eszközöket

szakszervezetek közötti e g y e z k e d é s e k koordiná­

adtak a dolgozók kezébe, amelyek segítségével

ciója o r s z á g o s szinten valósult meg, és az alkukat

Másodszor,

a vállalatok és a

szembeszál Ihattak a munkáltatók részéről az éle­

nem decentralizáltan, szektorális vagy helyi szin­

tük fölött gyakorolt, e l n y o m ó jellegű h a t a l o m m a l .

t e k e n k ö t ö t t é k m e g . Harmadszor, a munkanélkü­

A munkásoknak ma szavazati j o g u k van a po­ litikai

szférában

és

szilárdan

kialakult

formák

között t ö r e k e d h e t n e k alkura a munkáltatókkal, bizonyos gazdasági előnyök é r d e k é b e n n y o m á s t fejthetnek ki és kifejezésre j u t t a t h a t j á k panaszai­ kat. A szakszervezetek befolyása a z o n b a n első­ sorban a vétójog gyakorlásában ölt t e s t e t mind az egyes üzemekben, mind o r s z á g o s szinten. Más szóval, a szakszervezetek a rendelkezésükre álló eszközök,

köztük a

sztrájkjog

gyakorlása

útján

csupán akadályozni tudják a m u n k á l t a t ó k törek-

liségi biztosításról nem az állam g o n d o s k o d o t t , hanem

közvetlenül

a

szakszervezetek vállalták,

biztosítva, hogy az állásukat elveszítő d o l g o z ó k ne m o n d j a n a k le a szervezeti tagságukról. Egyes országokban, ahol e h á r o m t é n y e z ő közül nem mindegyik állt fenn, a szervezettségi szint alacso­ nyabb volt és n e m haladta m e g a d o l g o z ó k össz­ l é t s z á m á n a k k é t ö t ö d részét, míg m á s u t t elérte a k é t h a r m a d o s szintet is (a szakszervezeti t a g s á g arányának e m e l k e d é s é t és c s ö k k e n é s é t a 2 0 . szá­ zad folyamán a 18.1 ábra mutatja b e ) .

I veséinek vagy kezdeményezéseinek megvalósulá­

Az 1 9 7 0 - e s években elért csúcs után a szakszer­

sát, de azok kialakításában eredetileg n e m mű­

vezetek kezdtek visszaszorulni valamennyi fejlett

78.7. ábra A szakszervezet tagok aránya a foglalkoztatottak körében (Egyesült Királyság,3 1900-2000)

O a

T-

T-

A Certification Officer's Annual Reports 1975 utáni adatai csak Nagy-Britanniára vonatkoznak. Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a 2 0 0 1 . évi népszámlálás után közzétett becsléseket.

Forrás: ONS 2003c, 139. o.

18. FEJEZET

ipari o r s z á g b a n , beleértve az Egyesült Királysá­

a világgazdaság recessziója - összekapcsolódva a

g o t is. A szakszervezetek 1 9 8 0 ó t a t a p a s z t a l h a t ó

m a g a s szintű munkanélküliséggel, különösen az

n e h é z s é g e i r e t ö b b f é l e m a g y a r á z a t van,

melyek

1 9 8 0 - a s években - m e g g y e n g í t e t t e a szakszerve­

közül talán a régi ipari á g a z a t o k hanyatlása és a

zetek alkupozícióit. Másodszor, u g y a n e b b e n az

szolgáltatási szektor fellendülése a l e g i s m e r t e b b .

irányban hat a növekvő intenzitású nemzetközi

A d o l g o z ó k szervezkedésének legfőbb erődje ha­

verseny, különösen a távol-keleti o r s z á g o k részé­

g y o m á n y o s a n az ipar volt, míg a s z o l g á l t a t á s o k

ről, ahol a bérek gyakran a l a c s o n y a b b a k , mint

területén létesülő munkahelyek n a g y o b b ellenál­

Nyugaton.

lást t a n ú s í t a n a k a szerveződéssel s z e m b e n .

dali kormányok kerültek h a t a l o m r a . A Margaret

Harmadszor,

sok o r s z á g b a n j o b b o l ­

Ezt a m a g y a r á z a t o t a z o n b a n t ö b b e n felülvizs­

T h a t c h e r v e z e t t e brit konzervatívok például 1 9 7 9 -

gálták. Bruce Western szociológus ( 1 9 9 7 ) szerint

ben vették át a kormányzást, és az 1 9 8 0 - a s évek­

nem állja meg a helyét az 1 9 7 0 - e s évek tekinte­

ben agresszív t á m a d á s t indítottak a szakszerveze­

t é b e n , amikor az ipari t e r m e l é s visszaszorulásával

tek ellen. A szakszervezetek t ö b b n a g y o b b sztrájk

és a szolgáltatások előretörésével már megindult

során v e r e s é g e t szenvedtek, melyek közül a leg­

a strukturális váltás, mégis é p p e n ez volt a leg­

n e v e z e t e s e b b az Egyesült Királyság bányász-szak­

kedvezőbb

számára

szervezetei által 1 9 8 4 - b e n m e g h i r d e t e t t országos

(bár az Egyesült Államokban nem ez volt a hely­

sztrájk l e t ö r é s e volt. A szakszervezetek által vé­

z e t ) . Ugyanakkor a szolgáltatási szektorban való

d e t t munkafeltételek és m u n k a b é r e k az elmúlt 25

foglalkoztatás

év során t ö b b m á s j e l e n t ő s iparágban is sérelme­

időszak

a

szakszervezetek

növekedésének jelentős

része a

szociális s z o l g á l t a t á s o k terén m e n t v é g b e , tipiku­ san az állami szektorban b e t ö l t h e t ő szakszerve­ zeti tisztségek s z á m á t növelve. W e s t e r n szerint ezt is figyelembe véve a d o l g o z ó k szervezettségi szintjének visszaesése az ipari á g a z a t o k o n be/ü/ még j e l e n t ő s e b b lehet, mint a g a z d a s á g e g é s z é ­ ben.

ket szenvedtek. A szakszervezetek

l é t s z á m á n a k és

befolyásá­

nak c s ö k k e n é s e á l t a l á n o s j e l e n s é g az iparosodott o r s z á g o k b a n , és nem m a g y a r á z h a t ó m e g teljes mértékben a jobboldali

k o r m á n y z a t o k részéről

a szakszervezetekre gyakorolt politikai

nyomás­

sal sem. A szakszervezetek általában a z o k b a n az

T ö b b más ok is magyarázhatja a szervezett­

időszakokban gyengülnek m e g , amikor a munka­

ség c s ö k k e n é s é t mind az egyes iparágakon belül,

nélküliség aránya m a g a s , és az Egyesült Király­

mind valamennyi szektorra kiterjedően. Először is,

s á g b a n é p p e n ez volt a helyzet az 1 9 8 0 - a s és

1984-ben a brit bányászok hosszan tartó küzdelmet folytattak a bányák bezárása ellen.

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

1990-es évek nagy részében. 2 0 0 3 júniusában a

radt hatalma az Egyesült Királyságban m e g m u ­

szakszervezeti t a g s á g aránya mind a férfiak, mind

t a t k o z o t t például a tűzoltók 2 0 0 2 . és 2 0 0 3 . évi

a nők körében 29 százalékos volt (Social Trends,

sztrájkjaiban részt vevő dolgozók é r d e k é b e n foly­

3 5 . 2 0 0 5 ) . Ugyanakkor a r u g a l m a s a b b t e r m e l é s

t a t o t t kemény alkuk során. Ezekben a vitákban a

irányába m u t a t ó trendek is csökkentik a szakszer­

tűzoltó-szakszervezetek

vezetek erejét, amelyek leginkább o t t virágoznak,

nyuló követelései a r u g a l m a s a b b munkavégzési

m a g a s a b b fizetésre

irá­

ahol sok e m b e r dolgozik együtt, vagyis a nagy­

gyakorlat t e k i n t e t é b e n találkoztak az új munkás­

üzemekben. A szakszervezeti m o z g a l o m a z o n b a n

párti kormány hasonlóan erős ez irányú törekvé­

a legtöbb nyugati o r s z á g b a n t o v á b b r a is komoly

seivel (a munka rugalmassága e fejezet második

erő marad. A szakszervezetek mindmáig m e g m a -

részének egyik fő t é m á j á t képezi).

Az állandó f e l ü g y e l e t a z o n b a n h a j l a m o s az e l l e n ­ kező e r e d m é n y t p r o d u k á l n i , m i n t a m i r e s z á n t á k : gyakran m e g g y e n g ü l a m u n k a e r k ö l c s és a dolgo­

A nők és a munka A t ö r t é n e l e m f o l y a m á n a férfiak és a n ő k e g y a r á n t

zók e l k ö t e l e z e t t s é g e c s ö k k e n , m i v e l k e v é s b e l e ­

hozzájárultak napról napra változó, de lényeges

szólásuk v a n f e l a d a t a i k j e l l e g é n e k é s v é g r e h a j t á s i

vonásait tekintve gyakran hosszabb időszakokon

módszereinek m e g h a t á r o z á s á b a . A z o l y a n m u n ­

á t i s f e n n m a r a d ó t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t ü k kiala­

kahelyeken, a h o l i l y e n a l a c s o n y b i z a l m i s z i n t ű

kításához és folyamatos újrateremtéséhez. Ám a

termelés folyik, n a g y a r á n y o k a t ö l t a d o l g o z ó k

n e m e k közötti kapcsolat és ezen belül a feladatok

elégedetlensége és a m u n k á b ó l v a l ó t á v o l m a r a ­

megosztása az idők során sok változáson ment

dása, és gyakoriak az i p a r i k o n f l i k t u s o k .

át. A fizetett m u n k a v i l á g a a n y u g a t i országok­

Ezzel s z e m b e n a magas bizalmi szintű rend­

b a n egészen a legutóbbi időkig túlnyomórészt

munkásoknak

c s a k a férfiak szférája volt. Az e l m ú l t n é h á n y év­

- bizonyos á l t a l á n o s i r á n y e l v e k s z a b t a k e r e t e k e n

t i z e d s o r á n ez a h e l y z e t r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z o t t :

szerekben

(high-trust

systems)

a

belül - l e h e t ő s é g ü k v a n a saját m u n k a t e m p ó j u k

egyre t ö b b é s t ö b b n ő l é p b e a m u n k a e r ő p i a c r a .

meghatározására, sőt h o z z á j á r u l h a t n a k a m u n ­

A

ka m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i j e l l e m z ő i n e k az ala­

é s K í n á b a n a n ő k m a c s u p á n 2 5 s z á z a l é k k a l ki­

legtöbb

nyugati

országban,

gyakorisággal

kításához is. A z i l y e n r e n d s z e r e k r e n d s z e r i n t a z

sebb

ipari s z e r v e z e t e k m a g a s a b b s z i n t j e i n k o n c e n t r á ­

k í v ü l v é g z e t t m u n k á b a n , m i n t a férfiak (lásd a ábrát).

vesznek

Oroszországban

részt

az

otthonon

lódnak. M i n t l á t n i fogjuk, a z u t ó b b i é v t i z e d e k ­

18.2.

ben a magas b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k t e r j e d t e k

ban rámutatnak, hogy az Egyesült Királyságban

el igen sok m u n k a h e l y e n , s z e m l é l e t v á l t á s t h o z v a

a d o l g o z ó n ő k h á r o m n e g y e d r é s z é t c s u p á n rész­

Egyes

kutatási

alacsonyabb

beszámolók

fizetésekkel

azon­

magukkal a m u n k a s z e r v e z é s e és v é g r e h a j t á s a te­

munkaidőben,

kintetében e g y a r á n t .

koztatják, e l s ő s o r b a n i r o d a i , t a k a r í t ó i , p é n z ü g y i

foglal­

és vendéglátó-ipari m u n k a k ö r ö k b e n (Women in the Workplace 2 0 0 4 ) .

A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE

A k ö v e t k e z ő k b e n e n n e k a j e l e n s é g n e k az okai­ v a l é s k ö v e t k e z m é n y e i v e l f o g l a l k o z u n k : e z egyi­

A gazdasági t e r m e l é s g l o b a l i z á l ó d á s a az infor­

ke a l e g f o n t o s a b b á t a l a k u l á s o k n a k , a m e l y e k je­

mációs t e c h n o l ó g i á k t e r j e d é s é v e l e g y ü t t m e g v á l ­

lenleg

toztatja a z e m b e r e k t ö b b s é g e á l t a l v é g z e t t m u n ­

vannak. Megvizsgálunk továbbá olyan változáso­

ka t e r m é s z e t é t is. M i n t a 9. fejezetben l á t t u k , a

k a t a m u n k a v i l á g á b a n , a m e l y e k a f o r d i z m u s és

kékgalléros

emberek

a taylorizmus letűnésével következtek be, majd

aránya a z i p a r i o r s z á g o k b a n f o k o z a t o s a n c s ö k ­

áttekintünk n é h á n y más igen fontos m a i munka­

ken. A g y á r a k b a n k e v e s e b b e n d o l g o z n a k , m i n t

szociológiai kérdést.

munkakörökben

dolgozó

a

modern

társadalmakban

folyamatban

azelőtt. Új m u n k a h e l y e k f ő k é n t az i r o d á k b a n , a hivatalokban és az olyan szolgáltatási közpon­ tokban j ö n n e k l é t r e , m i n t a s z u p e r m a r k e t e k és a repülőterek, s az új á l l á s o k k ö z ü l s o k a t n ő k töl­ tenek b e .

A nők megjelenése a munkahelyeken: történeti visszatekintés A

/ A nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség­ gel

a

jezetben,

16., az

„Szervezetek 582-587.

részletesebben.

és

hálózatok"

oldalon

preindusztriális

társadalmakban

a

termelő­

m u n k a é s a z o t t h o n i t e v é k e n y s é g a n é p e s s é g túl­

című fe­

n y o m ó t ö b b s é g é n é l n e m vált e l e g y m á s t ó l (és a

foglalkoztunk

fejlődő világban nagyon sok e m b e r életére még ma is ez j e l l e m z ő ) . A t e r m e l é s vagy az o t t h o n o k -

78.2. ábra A nők aránya a m u n k a e r ő n belül, világviszonylatban Alaszka (Egyesült Államok)

P á p u a Új-Guinea

GilbertNauru

V

Fidzsi

Szamoa

Tonga

•

> 48% 36-47,9% 24-35,9% 12-23,9% < 12%

Forrás: World Bank: World Development Indicators, 1998.

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

ban, vagy a z o k k ö z e l é b e n folyt, és a f ö l d e k e n vagy

A nők gazdasági aktivitásának fokozódása

a kézműves m ű h e l y b e n végzett m u n k á b a n a csa­ lád v a l a m e n n y i tagja részt vett. A n ő k a háztar­

A 2 0 . század folyamán fokozatosan emelkedett a

tásokban b e t ö l t ö t t fontos s z e r e p ü k n e k k ö s z ö n h e ­

n ő k r é s z a r á n y a a fizetett m u n k a e r ő b e n . E n n e k

tően gyakran j e l e n t ő s b e f o l y á s t g y a k o r o l h a t t a k a

e g y i k legfőbb

gazdasági f o l y a m a t o k a l a k u l á s á r a , b á r a p o l i t i k a

i d e j é n f e l l é p e t t m u n k a e r ő h i á n y volt. A h á b o r ú s

kiváltó

oka az

első világháború

és a h a d v i s e l é s férfiaknak f e n n t a r t o t t b i r o d a l m á ­

évek alatt a n ő k sok olyan m u n k a k ö r t is betöl­

ból ki v o l t a k zárva. G y a k r a n e l ő f o r d u l t , h o g y egy-

töttek, a m e l y e k e t k o r á b b a n k i z á r ó l a g a férfiak b i ­

egy m e s t e r e m b e r vagy g a z d á l k o d ó ü z l e t i k ö n y ­

rodalmának tekintettek. A háborúból visszatérve

veit a felesége v e z e t t e , és az ö z v e g y e k m e g l e h e t ő ­

a férfiak ú j b ó l á t v e t t é k e z e k n e k az á l l á s o k n a k a

sen gyakran v á l t a k v á l l a l k o z á s o k t u l a j d o n o s a i v á

legnagyobb részét, de a korábban kialakult m i n t a

és vezetőivé.

érvényessége

A m o d e r n ipar k i f e j l ő d é s é v e l együtt járt a m u n ­

mindenképpen

törést

szenvedett.

A második világháború óta eltelt évek során

kahely és az o t t h o n s z é t v á l a s z t á s a , s e n n e k k ö ­

gyökeresen

vetkeztében m i n d e z j e l e n t ő s m é r t é k b e n m e g v á l ­

lönbség a munkahelyeken. 1 9 7 1 és 2 0 0 4 között

megváltozott

a

n e m e k k ö z ö t t i kü­

tozott. E b b e n v a l ó s z í n ű l e g a t e r m e l é s n e k a gépe­

az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t á s i arány,

sített g y á r a k b a v a l ó á t v i t e l e v o l t a l e g f o n t o s a b b

v a g y i s „az a l k a l m a z á s b a n á l l ó m u n k a k é p e s k o r ú

tényező. A m u n k á t a g é p e k s e b e s s é g é h e z alkal­

emberek aránya" a n ő k körében 56 százalékról

mazkodva v é g e z t é k a z e g y e s k o n k r é t f e l a d a t o k ­

70 s z á z a l é k r a e m e l k e d e t t , s u g y a n a k k o r a férfiak

ra a l k a l m a z o t t d o l g o z ó k , s így a m u n k á l t a t ó k fo­

foglalkoztatottsága

kozatosan r á t é r t e k arra, h o g y ne a c s a l á d o k k a l ,

ra e s e t t v i s s z a . í g y a férfiak és a n ő k foglalkoz­

hanem a d o l g o z ó k k a l m i n t e g y é n e k k e l k ö s s e n e k

tatottsági szintje között különbség az 1 9 7 1 . évi

Az i d ő és az i p a r o s o d á s e l ő r e h a l a d t á v a l egy­ re n ö v e k v ő s z a k a d é k j ö t t l é t r e az o t t h o n és a m u n k a h e l y k ö z ö t t . A m u n k a és a m a g á n é l e t el­ különítése f o k o z a t o s a n b e á g y a z ó d o t t a l a k o s s á g g o n d o l k o d á s m ó d j á b a és é r t é k r e n d j é b e . A férfiak otthonon

kívüli

százalékról

79

százalék­

35 százalékról 2004-ig m i n d ö s s z e 9 százalékra

munkaszerződéseket.

az

92

foglalkozásukból

adódóan

több időt t ö l t ö t t e k a k ö z é l e t b e n és a k t í v a b b a n vettek r é s z t a h e l y i ü g y e k b e n , a p o l i t i k á b a n és

z s u g o r o d o t t ( l á s d a 18.3 ábrát). A n e m e k k ö z ö t ­ ti szakadék összeszűkülése a következő é v e k b e n valószínűleg

még

gyorsabban

fog

folytatódni.

M i n t a z a l á b b i a k b a n (az 5 8 4 . o l d a l o n ) l á t n i fog­ juk,

a n ő k gazdasági aktivitásának növekedése

jórészt a r é s z m u n k a i d ő b e n végzett m u n k a terü­ letén megy végbe. A n ő k és a férfiak g a z d a s á g i a k t i v i t á s i a r á n y a i

a piaci t r a n z a k c i ó k b a n . A n ő k h ö z egyre i n k á b b

között

az „otthon" és a c s a l á d é r t é k e i t t á r s í t o t t á k : az ő

utóbbi évtizedekben s z á m o s oka volt. Először

feladatuk v o l t a g y e r m e k n e v e l é s , az o t t h o n f e n n ­

is, v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k a z o k n a k a f e l a d a t o k n a k

tartása és a főzés a c s a l á d s z á m á r a . Az a felfogás,

a kiterjedésében és jellegében, a m e l y e k e t hagyo­

miszerint „ a n ő n e k o t t h o n a h e l y e " , s z á m o s k ö ­

m á n y o s a n a n ő k h ö z é s a z „ o t t h o n i s z f é r á h o z " tár­

vetkezménnyel járt a n ő k helyzetére nézve. A jó­

sítottak. Ahogy a születési arányok c s ö k k e n n e k

módú n ő k é l v e z h e t t é k a h á z i s z o l g á k , k ü l ö n f é l e

és az átlagos g y e r m e k s z ü l é s i kor egyre j o b b a n

háztartási a l k a l m a z o t t a k é s d a j k á k s z o l g á l a t a i t .

kitolódik, sok nő vállal fizetett m u n k á t , m i e l ő t t

mutatkozó

szakadék

bezárulásának

az

A szegényebb n ő k vállára jóval nagyobb terhek

gyermeket szülne, és azután visszatér a m u n k á ­

nehezedtek: n e k i k kellett ellátniuk szinte min­

ba. A kisebb c s a l á d o k azt jelentik, hogy a koráb­

den h á z t a r t á s i m u n k á t , és e m e l l e t t - férjük k e r e ­

b a n kisgyermekek nevelésével otthon töltött idő

setének k i e g é s z í t é s e v é g e t t - g y a k r a n r é s z t v e t t e k

s o k nő e s e t é b e n k e v e s e b b lett. U g y a n a k k o r - a

az ipari m u n k á b a n is.

különféle háztartási m u n k á k g é p e s í t é s é n e k kö­

Az o t t h o n o n kívül foglalkoztatott n ő k aránya valamennyi társadalmi osztályban meglehetősen alacsony volt, e g é s z e n a 2 0 . s z á z a d e l s ő h a r m a ­ dáig.

Nagy-Britanniában

a

k e r e s ő foglalkozást

űző n ő k t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e m é g 1 9 1 0 ben is h á z t a r t á s i a l k a l m a z o t t k é n t dolgozott. A n ő i m u n k a e r ő főleg fiatal,

e g y e d ü l á l l ó n ő k b ő l állt,

akiknek a b é r é t - ha ü z e m e k b e n vagy i r o d á k b a n dolgoztak - a m u n k á l t a t ó i k g y a k r a n a s z ü l e i k n e k küldték m e g . M i u t á n férjhez m e n t e k , á l t a l á b a n kiléptek a m u n k a h e l y ü k r ő l és a c s a l á d i k ö t e l e ­ zettségeikre k o n c e n t r á l t a k .

s z ö n h e t ő e n - csökkent az otthon fenntartására fordított i d ő m e n n y i s é g e is. Az a u t o m a t a m o s o ­ gatógépek, porszívók és m o s ó g é p e k h a s z n á l a t a m e l l e t t a háztartás v e z e t é s é h e z k e v e s e b b idő­ re van szükség.

Bizonyítékok szólnak továbbá

a m e l l e t t is, h o g y a férfiak és a n ő k k ö z ö t t i ott­ h o n i m u n k a m e g o s z t á s e g y e n l e t e s e n h a l a d a ki­ e g y e n l í t ő d é s felé, b á r b i z o n y o s , h o g y a n ő k m é g mindig több háztartási munkát végeznek, mint a férfiak ( l á s d a l á b b ) . A f e l s o r o l t a k o n k í v ü l p é n z ü g y i o k o k r a is viszs z a v e z e t h e t ő , h o g y a n ő k m i é r t l é p n e k b e egy-

582

18. FEJEZET 78.3. ábra A foglalkoztatási arányok nemek szerinti százalékos megoszlása az Egyesült Királyságban 1001

80

60

40

20

0-1 1971

r1976

1

1

1

1

1

1

1981

1986

1991

1996

2001

2004

Forrás: Social Trends, 35. 2005, 4. o.

re n a g y o b b s z á m b a n a m u n k a e r ő p i a c r a . A férfi

k i v í v o t t j o g a i n a k k i a k n á z á s á r a a saját é l e t é b e n .

m i n t k e n y é r k e r e s ő , a h á z t a r t á s b e l i feleség és el­

M i n t m á r e m l í t e t t ü k , a m u n k a k ö z p o n t i szerepet

tartott g y e r m e k e i k a l k o t t a h a g y o m á n y o s „ n u k l e á ­

j á t s z i k a m a i t á r s a d a l o m b a n , és a foglalkoztatás

ris c s a l á d " m o d e l l j e N a g y - B r i t a n n i á b a n m a c s u ­

szinte m i n d i g előfeltétele a független életvezetés­

p á n a c s a l á d o k n e g y e d r é s z é r e illik. A h á z t a r t á ­

nek. Az utóbbi évtizedben a n ő k nagy lépéseket

sokra n e h e z e d ő gazdasági n y o m á s o k - köztük a

t e t t e k a b b a n a z i r á n y b a n , h o g y v a l ó b a n egyenlők­

férfiakat sújtó m u n k a n é l k ü l i s é g - h a t á s á r a a n ő k

ké v á l j a n a k a férfiakkal, és g a z d a s á g i t e v é k e n y s é ­

i s fizetett m u n k á t k e r e s n e k . S o k h á z a s p á r k é n y ­

gük kulcsszerepet játszik e b b e n a folyamatban

telen felismerni, hogy az általuk követni kívánt

(Crompton 1997).

életstílus

fenntartásához

két

jövedelemre

van

szükség. A háztartási struktúrában b e k ö v e t k e z ő többféle egyéb változásban, például az egyedül­ álló és gyermektelen felnőttek n ö v e k v ő arányá­ ban, valamint a csonka családok szaporodásában is az a t e n d e n c i a t ü k r ö z ő d i k , h o g y a n ő k - a k á r ö n k é n t , saját d ö n t é s ü k a l a p j á n , a k á r k é n y s z e r ű ­ ségből - egyre

nagyobb

számban

lemondanak

a h a g y o m á n y o s c s a l á d m o d e l l r ő l és b e l é p n e k a munkaerőpiacra. Újabban m i n d Nagy-Britanniá­ ban, m i n d az Egyesült Államokban erőfeszítések t ö r t é n n e k a j ó l é t i p o l i t i k a m e g r e f o r m á l á s á r a , el­ s ő s o r b a n a fizetett m u n k á t v á l l a l ó n ő k , s k ö z t ü k is az egyedülálló kisgyermekes anyák támogatá­

A nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségek A m u n k a e r ő p i a c o n a n ő k - d a c á r a a n n a k , hogy f o r m á l i s a n e g y e n l ő k a férfiakkal - m é g ma is szá­ mos

esetben

nak.

Az

egyenlőtlen

alábbiakban

elbírálással

megvizsgáljuk

a

találkoz­ dolgozó

n ő k e t sújtó főbb e g y e n l ő t l e n s é g e k h á r o m fajtáját: a f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó t , a r é s z m u n k a i d ő s ál­ l á s o k b a n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s t és a m u n k a b é r e k közötti szakadékot.

sára törekedve. Végül fontos megjegyeznünk, hogy sok nő a

Foglalkozási szegregáció

személyes kiteljesedés iránti vágytól vezérelve, illetve az 1960-as és 1970-es évek n ő m o z g a l m a i

A n ő i d o l g o z ó k által b e t ö l t ö t t m u n k a h e l y e k hagyo­

á l t a l t ö b b é - k e v é s b é d i a d a l r a vitt e g y e n l ő s é g i tö­

m á n y o s a n a r o s s z u l fizetett, r u t i n s z e r ű feladatok

rekvésektől ösztönözve lép be a munkaerőpiacra.

e l l á t á s á t i g é n y l ő f o g l a l k o z á s o k b a n koncentrálód­

M i u t á n a t ö r v é n y e l ő t t e g y e n l ő v é v á l t a k a fér­

tak. A z i l y e n m u n k a k ö r ö k t ö b b s é g e kifejezetten

fiakkal, s o k n ő m e g r a g a d t a a z a l k a l m a t ú j o n n a n

a n ő i n e m r e s p e c i a l i z á l ó d o t t , vagyis e z e k e t általa-

583

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET ban „női m u n k á n a k " tartják. A t i t k á r n ő i és k ü l ö n ­

a k a t e g ó r i á b a s o r o l h a t ó , és a férfiak 17 s z á z a l é k a

féle gondozói á l l á s o k a t ( p é l d á u l a b e t e g á p o l á s , a

d o l g o z o t t fizikai m u n k á t v é g z ő s z a k m u n k á s k é n t ,

szociális m u n k a és a g y e r m e k g o n d o z á s t e r ü l e t é n )

miközben a nőknek csak 2 százaléka helyezke­

túlnyomórészt n ő k t ö l t i k b e , é s e z e k e t á l t a l á b a n

dett e l i l y e n m u n k a k ö r ö k b e n ( H M S O 1 9 9 9 ) .

„női" f o g l a l k o z á s n a k t e k i n t i k . A nemi foglalko­

A foglalkoztatási szerkezet, v a l a m i n t a n e m i

zási szegregáció a z t a t é n y t fejezi ki, h o g y a fér­

szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák változásai

fiak és a n ő k - a n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y m i l y e n

egyaránt

uralkodó felfogás a l a k u l ki a „férfi", i l l e t v e „ n ő i "

cióhoz. Erre jó példát nyújtanak a „hivatalnoki"

munka t e k i n t e t é b e n - k ü l ö n b ö z ő m u n k a k ö r ö k ­

m u n k a presztízsében bekövetkezett változások.

ben k o n c e n t r á l ó d n a k .

hozzájárultak

a

foglalkozási

szegregá­

1 8 5 0 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a z i r o d a i dol­

A foglalkozási s z e g r e g á c i ó t v e r t i k á l i s és h o r i ­

g o z ó k 99 s z á z a l é k a férfi volt. A h i v a t a l n o k i stá­

zontális k o m p o n e n s e k r e s z o k á s f e l b o n t a n i . A ver­

tus

tikális s z e g r e g á c i ó azt a t e n d e n c i á t fejezi ki, h o g y

amihez számviteli és könyvelési szakértelemre,

gyakran

felelősségteljes

pozíciót

jelentett,

a munkáltatók h a j l a m o s a k a n ő k e t o l y a n m u n k a ­

é s i d ő n k é n t v e z e t ő i f e l e l ő s s é g v á l l a l á s á r a i s szük­

körökben f o g l a l k o z t a t n i , a m e l y e k k i c s i n y h a t á s ­

ség volt. M é g a l e g a l a c s o n y a b b b e o s z t á s ú h i v a t a l ­

körrel j á r n a k é s c s e k é l y e l ő r e h a l a d á s i l e h e t ő s é g e t

n o k n a k i s v o l t b i z o n y o s t e k i n t é l y e a k ü l s ő világ

nyújtanak, m í g a férfiak t ö b b n y i r e n a g y o b b fele­

szemében. A 2 0 . században azután végbement az

lőséggel é s b e f o l y á s s a l j á r ó p o z í c i ó k a t t ö l t e n e k

i r o d a i m u n k a á l t a l á n o s g é p e s í t é s e (az í r ó g é p e k

be. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó p e d i g azt j e l e n t i ,

bevezetésével m á r a 19. század végétől kezdve),

hogy a férfiak és a n ő k k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s i

a m i h e z a „ h i v a t a l n o k i " s t á t u s és a h o z z á szük­

kategóriákban h e l y e z k e d n e k el. A n ő k p é l d á u l

séges készségek m a r k á n s leértékelődése társult.

általában a r u t i n s z e r ű e n e l l á t h a t ó i r o d a i m u n k a ­

E z z e l a f o l y a m a t t a l együtt járt a t i t k á r i m u n k a

körökben j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t , m i k ö z ­

a l a c s o n y p r e s z t í z s ű , r o s s z u l fizetett foglalkozás­

ben a férfiak i n k á b b a s z a k k é p z e t t s é g e t v a g y b e ­

sá degradálódása. Ezeket az irodai munkaköröket

tanítást i g é n y l ő fizikai m u n k a k ö r ö k b e n c s o p o r ­

a f i z e t é s ü k és p r e s z t í z s ü k h a n y a t l á s á v a l p á r h u ­

tosulnak. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó h e l y e n k é n t

z a m o s a n egyre i n k á b b n ő k t ö l t ö t t é k b e .

igen erőssé v á l h a t . 1 9 9 1 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y ­

b a n az Egyesült Királyságban az irodai dolgozók

1998-

ságban foglalkoztatott n ő k 50 s z á z a l é k a a k ö v e t ­

m a j d n e m 90 százaléka, és az összes titkári mun­

kező négy f o g l a l k o z á s i k a t e g ó r i á b a n

dolgozott:

kakörben foglalkoztatott s z e m é l y 9 8 százaléka n ő

irodai m u n k a , t i t k á r n ő i t e e n d ő k , s z e m é l y i szol­

volt. A t i t k á r n ő i t e e n d ő k e t e l l á t ó a l k a l m a z o t t a k

gáltatások é s „egyéb e l e m i f e l a d a t o k " . H a s o n l ó

aránya a z o n b a n az utóbbi két évtized során erő­

m u n k a k ö r ö k b e n u g y a n a k k o r a férfiak 17 s z á z a l é ­

s e n c s ö k k e n t . A z í r ó g é p e k e t s z á m í t ó g é p e k váltot­

kát foglalkoztatták ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) . 1 9 9 8 - b a n a

t á k fel, é s m a s o k v e z e t ő a l e v e l e z é s é t é s e g y é b

nők 26 s z á z a l é k a v é g z e t t r u t i n s z e r ű f e h é r g a l l é r o s

f e l a d a t a i n a k j e l e n t ő s r é s z é t i s m a g a i n t é z i el, köz­

munkát, m í g a férfiak 8 s z á z a l é k a v o l t u g y a n e b b e

vetlenül a számítógépen.

Általában azokat a foglalkozásokat fizetik a legrosszabbul, amelyekben a nők dominálnak.

Részmunkaidőben végzett munka

kifogásuk a n e m e k szerinti h a g y o m á n y o s mun­

N o h a m a n ö v e k v ő s z á m ú n ő d o l g o z i k teljes m u n ­

rint sok nő azért választja szívesen a félállásban

kaidőben is az o t t h o n o n kívül, sokan koncent­

v é g z e n d ő m u n k á t , m e r t így t e l j e s í t h e t i h a g y o m á ­

k a m e g o s z t á s e l l e n ( H a k i m 1 9 9 6 ) . E felfogás sze­

rálódnak a részmunkaidőben ellátható munka­

n y o s h á z t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g e i t . A n ő k n e k azon­

körökben.

egyrészt

b a n egy f o n t o s k é r d é s b e n v a l ó j á b a n k e v é s válasz­

ösztönző

t á s i l e h e t ő s é g ü k v a n . A férfiak á l t a l á b a n n e m ját­

m u n k a e r ő p i a c h a t á s á r a , m á s r é s z t p e d i g a szol­

szanak vezető szerepet a gyermeknevelésben, s

a

Az

rugalmas

utóbbi

évtizedekben

foglalkoztatási

-

politikát

gáltatási szektor kibővülése következtében - igen

e z é r t a n ő k , a k i k e z é r t f e l e l ő s e k (és m i n t f e n t e b b

n a g y m é r t é k b e n m e g n ő t t e k a f é l á l l á s b a n v a g y rö­

a 5 7 2 - 5 7 3 . o l d a l o n l e v ő k e r e t e s í r á s b a n láthat­

videbb m u n k a i d ő b e n való munkavállalás lehető­

tuk, m á s h á z t a r t á s i k ö t e l e s s é g e i k i s v a n n a k ) , é s

ségei ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) .

e m e l l e t t m é g fizetett m u n k á t i s a k a r n a k , illetve

A részmunkaidős állások sokkal rugalmasabb időbeosztást tesznek lehetővé az alkalmazottak s z á m á r a , m i n t a teljes m u n k a i d ő b e n t ö r t é n ő fog­

k é n y t e l e n e k v á l l a l n i , k é t s é g k í v ü l s z á m u k r a job­ b a n m e g v a l ó s í t h a t ó l e h e t ő s é g n e k tartják a rész­ m u n k a i d ő b e n végzett munkát.

lalkoztatás, s é p p e n ezért j o b b a n k e d v e l t e k a n ő k körében, akik megpróbálnak egyensúlyt teremte­ n i a m u n k a é s c s a l á d i k ö t e l e z e t t s é g e i k között. S o k

A fizetések közötti szakadék

e s e t b e n ez s i k e r e s e n m e g v a l ó s í t h a t ó , és a z o k a n ő k , akik e g y é b k é n t n e m j u t h a t n á n a k a l k a l m a z á s ­ h o z , ily m ó d o n gazdaságilag aktívvá v á l n a k . Ám a f é l á l l á s b a n vagy m á s r é s z m u n k a i d ő s s t r u k t ú r á b a n végzett m u n k á n a k v a n n a k h á t r á n y a i is, p é l d á u l a z a l a c s o n y fizetés, a m u n k a h e l y b i z o n y t a l a n s á g a és a korlátozott e l ő r e l é p é s i l e h e t ő s é g e k .

N a g y - B r i t a n n i á b a n a d o l g o z ó n ő k á t l a g o s fizeté­ se j ó v a l a l a t t a m a r a d a férfiakénak, b á r az u t ó b b i 30 évben ez a különbség valamelyest csökkent. 1 9 7 0 - b e n a t e l j e s m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott n ő k á t l a g o s a n a férfiak f i z e t é s é n e k 6 3 százalékát k e r e s t é k meg, s e z a z a r á n y 1 9 9 9 - i g 8 4 s z á z a l é k r a

mind­

e m e l k e d e t t . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a félál­

azonáltal igen vonzó sok nő számára, és a n ő k

l á s b a n d o l g o z ó k k ö r é b e n is c s ö k k e n t e k a különb­

A

részmunkaidőben

végzett

munka

háború

s é g e k : itt a fenti a r á n y az 1 9 7 0 . é v i 51 százalé­

utáni korszakban nagyrészt e n n e k tulajdonítha­

kos s z i n t r ő l 1 9 9 9 - b e n 5 8 s z á z a l é k r a emelkedett.

tó. 2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 5,2 m i l l i ó

A „ b é r s z a k a d é k " b e z á r u l á s a felé m u t a t ó általános

nő dolgozott részmunkaidőben, míg mindössze

t e n d e n c i á t joggal t e k i n t h e t j ü k a férfiakkal való

1,2 m i l l i ó férfi v á l l a l k o z o t t i l y e n á l l á s o k b e t ö l ­

e g y e n l ő s é g i r á n y á b a n tett j e l e n t ő s l é p é s n e k .

gazdasági

aktivitásának

növekedése

a

t é s é r e ( H S M O 2 0 0 5 ) . H o z z á kell t e n n ü n k a z o n ­ ban, hogy ebben a tekintetben Nagy-Britannia bizonyos mértékig különleges helyzetben van: az Egyesült Királyság egyike azoknak az iparosodott o r s z á g o k n a k , a h o l a n ő k r é s z m u n k a i d ő b e n törté­ nő foglalkoztatása a legmagasabb arányú.

E z e k e t a t r e n d e k e t t ö b b f é l e f o l y a m a t is befo­ l y á s o l j a . A z e g y i k j e l e n t ő s t é n y e z ő az, h o g y m a t ö b b n ő k e r ü l j o b b a n fizetett s z a k m a i p o z í c i ó k b a , m i n t korábban. A jó képesítésekkel rendelkező fiatal n ő k a férfiakkal a z o n o s e s é l y e k k e l pályáz­ h a t n a k j ó l f i z e t ő á l l á s o k r a . Á m e z t a foglalkozta­

A szociológusok h o s s z ú ideje vitatkoznak a n ő k

tási struktúra c s ú c s á n elért haladást kiegyenlíti a

r é s z m u n k a i d ő s foglalkoztatottságáról, é s m a g y a ­

r o s s z u l fizetett r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k b a n foglal­

r á z a t o t k e r e s n e k arra, h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n

koztatott n ő k s z á m á n a k ugrásszerű növekedése a

m i é r t terjedt e l e r ő s e b b e n e z a m i n t a , m i n t m á s

gyorsan bővülő szolgáltatási szektorban.

országokban.

Különböző

felmérések

feltárták,

A n e m e k s z e r i n t i f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó is

h o g y a r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k a t r o s s z u l fizetik,

e g y i k e a férfiak és n ő k k ö z ö t t i b é r s z a k a d é k ma­

b i z o n y t a l a n o k és g y a k r a n r u g a l m a s a b b a k a m u n ­

k a c s f e n n m a r a d á s á t o k o z ó t é n y e z ő k n e k . A nők

káltatók, m i n t az alkalmazottak szempontjából.

túlreprezentáltak

A

kozási szektorokban: több mint 45

legtöbb

r é s z m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott

nő

e n n e k ellenére elégedett az állásával. A részmun­

a

gyengébben

fizetett

foglal­

százalékuk

h e t i 1 0 0 f o n t n á l k e v e s e b b e t k e r e s , m í g ugyanez

k a i d ő b e n v é g z e t t m u n k a v á l l a l á s á n a k f ő o k a i t fir­

a f é r f i a k n a k c s a k 20 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el.

t a t ó k é r d é s r e a m e g k é r d e z e t t e k t ö b b s é g e egysze­

A z e l é r t e r e d m é n y e k d a c á r a a n ő k m é g mindig

r ű e n azt a v á l a s z t adta, h o g y n e m k í v á n n a k t e l j e s

a l u l r e p r e z e n t á l t a k a f e l s ő j ö v e d e l m i kategóriák­

m u n k a i d ő b e n dolgozni.

b a n : h e t i 5 0 0 f o n t n á l a férfiak 1 0 s z á z a l é k a keres

Egyes tudósok szerint a dolgozó n ő k kétféle fő „ t í p u s b a " s o r o l h a t ó k - e g y e s e k e l k ö t e l e z e t t e k

t ö b b e t , m í g a n ő k n e k c s a k 2 s z á z a l é k a tartozik ebbe a csoportba (Rake 2 0 0 0 ) .

az o t t h o n o n kívüli m u n k a mellett, m á s o k pedig

1 9 9 0 - b e n a k ö t e l e z ő m i n i m á l b é r (a 22 év fölöt­

n e m meggyőződésből vállalnak munkát, és nincs

t i d o l g o z ó k e s e t é b e n ó r á n k é n t 3 , 6 0 font) orszá-

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET f 5 8 5 gos szintű b e v e z e t é s e s z i n t é n segített s z ű k í t e n i

r á n y t ó l " s e m , a m i a g y e r m e k e s és a g y e r m e k t e l e n

a fizetési s z a k a d é k o t a férfiak és n ő k k ö z ö t t , m i ­

nők összes keresetében mutatkozó különbséget

vel sok n ő i d o l g o z ó o l y a n f o g l a l k o z á s t í p u s o k b a n

fejezi ki (lásd a 18.1. táblázatot}. E z z e l s z e m b e n

koncentrálódott, m i n t p é l d á u l a fodrász vagy a

egy k é t g y e r m e k e s , a l a c s o n y k é p z e t t s é g ű a n y a va­

pincér szakma, a m e l y e k h o s s z ú i d e j e a l a c s o n y a b b

lószínűleg körülbelül 2 8 5 ezer fontnyi „anyasá­

jövedelmet n y ú j t o t t a k a m i n i m á l b é r s z i n t j é n é l .

g i h á t r á n y t " s z e n v e d el, a h h o z k é p e s t , a m i t egy

Úgy becsülték, h o g y a m i n i m á l b é r b e v e z e t é s é v e l

h a s o n l ó k é p z e t t s é g ű férfi k e r e s n e e g é s z é l e t é b e n .

majdnem 2 m i l l i ó e m b e r r é s z e s ü l t k ö r ü l b e l ü l 3 0

E z u t ó b b i ö s s z e g e k a k ö z e p e s e n k é p z e t t n ő k ese­

százalékos f i z e t é s e m e l é s b e n . A m i n i m á l b é r r e n d ­

t é b e n 1 4 0 ezer, a m a g a s a n k é p z e t t n ő k n é l p e d i g

szeres e m e l é s e ( 2 0 0 6 o k t ó b e r e óta a 22 é v n é l idő­ sebb dolgozók s z á m á r a ez ó r á n k é n t 5,35 font) tovább e m e l t e a r o s s z u l fizetett á l l á s o k b a n alkal­ mazott n ő k j ö v e d e l m é t . A m i n i m á l b é r b ő l fakadó hasznok s e m cáfolják a z o n b a n azt a tényt, h o g y a nők j e l e n t ő s r é s z e m é g m i n d i g a m i n i m á l b é r kö­ rüli vagy azt alig m e g h a l a d ó s z i n t e n k e r e s , és m é g mindig sok férfit és n ő t a l k a l m a z n a k ( i l l e g á l i s a n )

2 9 e z e r fontot t e n n é n e k ki, a m i t m é g h o z z á k e l l a d n i a „ n ő i b á n a t p é n z h e z " . Az u t ó b b i két kate­ góriába

tartozó

nők

nagyobb

valószínűséggel

térnek vissza gyorsan a m u n k á b a és gyakrabban v e s z n e k i g é n y b e ó v o d a i é s b ö l c s ő d e i szolgáltatá­ sokat gyermekeik számára, amíg azok még kicsi­ nyek (Rake 2 0 0 0 ) .

a minimálbérnél alacsonyabb bérekért, olyan jö­ vedelmet

biztosítva

számukra,

amelyből

egyre

nehezebb m e g é l n i , k ü l ö n ö s e n a z o k n a k , a k i k n e k eltartott g y e r m e k e k r ő l is g o n d o s k o d n i u k kell.

Változások az otthoni munkamegosztásban

Ennek egyik m e g n y i l v á n u l á s a az a tény, h o g y

A n ő k t ö m e g e s m u n k a v á l l a l á s á n a k e g y i k követ­

az Egyesült K i r á l y s á g b a n a n ő k j e l e n t ő s r é s z e sze­

k e z m é n y e k é n t átalakulnak a h a g y o m á n y o s csa­

génységben él. Ez k ü l ö n ö s e n igaz a z o k r a a n ő k r e ,

l á d i m i n t á k . A „férfi m i n t k e n y é r k e r e s ő " m o d e l l

akik egyszülős h á z t a r t á s o k a t v e z e t n e k . Az u t ó b b i

m á r a i n k á b b a k i v é t e l t j e l e n t i , m i n t s e m a sza­

években e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t a n ő k a r á n y a

bályt, és a n ő k n ö v e k v ő g a z d a s á g i függetlensé­

a szegények k ö r é b e n . A s z e g é n y s é g k ü l ö n ö s e n

g e azt v o n j a m a g a u t á n , h o g y j o b b h e l y z e t b e n

akut p r o b l é m á t j e l e n t az á l l a n d ó g o n d o s k o d á s t

vannak a hagyományos n e m i szerepekből való

igénylő k i s g y e r m e k e k e t n e v e l ő n ő k s z á m á r a . Itt

kitöréshez, ha erre törekszenek. A n ő k hagyomá­

ördögi körről v a n s z ó : egy o l y a n n ő t , a k i elfogad­

nyos otthoni szerepei m i n d a házimunka, m i n d

hatóan fizetett á l l á s t t u d s z e r e z n i , p é n z ü g y i l e g

a pénzügyi döntéshozatal tekintetében jelentős

tönkretehet, ha f i z e t n i e k e l l v a l a k i n e k a g y e r m e ­

változásokon m e n n e k keresztül. Úgy tűnik, hogy

kei felügyeletéért, á m h a r é s z m u n k a i d ő b e n k e z d

s o k h á z t a r t á s b a n e l m o z d u l á s t ö r t é n i k a z egyen­

dolgozni, akkor a k e r e s e t e l e c s ö k k e n és e l e n y é s z ­

lőbb munkamegosztás irányában, bár továbbra is

hetnek a karrier k i l á t á s a i , b á r m i l y e n e k is v o l t a k

a n ő k v á l l á r a n e h e z e d i k a l e g t ö b b h á z i m u n k a . Ez

ezek, sőt m á s g a z d a s á g i v e s z t e s é g e k is é r h e t i k :

a l ó l k i v é t e l n e k l á t s z a n a k a k i s e b b h á z t a r t á s i javí­

elveszítheti p é l d á u l a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t , a m i t

t á s o k , a m e l y e k e t l e g g y a k r a b b a n a férfiak végez­

a teljes m u n k a i d ő b e n f o g l a l k o z t a t o t t a k é l v e z n e k .

n e k el. A felmérések során úgy találták, hogy a

A fizetési s z a k a d é k a n ő k e g é s z m u n k á s élet­

n ő k á t l a g o s a n m é g m i n d i g m a j d n e m h á r o m órát

pályáját

véve

figyelembe

kiáltó

különbsége­

ket produkál az ö s s z e s k e r e s e t t e k i n t e t é b e n . Az 1990-es é v e k b e n v é g z e t t k u t a t á s o k ( R a k e 2 0 0 0 ) kimutatták, h o g y p é l d á u l a k ö z e p e s e n k é p z e t t nők életük v é g e felé t ö b b m i n t 2 4 0 e z e r f o n t n y i

töltenek n a p o n t a h á z i m u n k á v a l (ebben a bevá­ sárlás és a g y e r m e k e k k e l v a l ó f o g l a l k o z á s n i n c s b e n n e ) . E h h e z k é p e s t a férfiak egy órát é s 4 0 per­ c e t f o r d í t a n a k u g y a n i l y e n f e l a d a t o k r a (Office o f National Statistics 2 0 0 3 ) .

úgynevezett „ n ő i b á n a t p é n z t " é r d e m e l n é n e k . E z

A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i s z e r i n t az o t t h o n o n

abból adódik, h o g y egy n ő é l e t e s o r á n e n n y i v e l

k í v ü l a l k a l m a z á s b a n á l l ó férjezett n ő k k e v e s e b b

kevesebbet k e r e s , m i n t egy h a s o n l ó k é p e s í t é s s e l

házimunkát végeznek a többieknél, bár szinte

rendelkező férfi, m é g a k k o r is, h a n i n c s e n e k gye­

m i n d i g ő k v é g z i k a z o t t h o n f e n n t a r t á s á v a l kap­

rekei. A n ő k k e r e s e t é n e k ö s s z e g e a k é p e s í t é s e i v e l

csolatos feladatok zömét. Tevékenységük tipikus

arányban v á l t o z i k . P é l d á u l egy g y e r m e k t e l e n é s

s z e r k e z e t e a z o n b a n m á s : t ö b b h á z i m u n k á t végez­

szakképzetlen n ő v á r h a t ó a n 5 1 8 e z e r f o n t o t ke­

n e k a k o r a e s t i ó r á k b a n , és a h é t v é g e k e n t ö b b órát

res élete során; ha v i s z o n t e g y e t e m e t végez, ak­

fordítanak a háztartásra, m i n t a háztartásbeliek.

kor e n n e k t ö b b m i n t a k é t s z e r e s é r e s z á m í t h a t : a neki e l m é l e t i l e g j á r ó „női b á n a t p é n z " ö s s z e g e ebben a z e s e t b e n v i s z o n y l a g a l a c s o n y l e s z , é s nem fog s z e n v e d n i az ú g y n e v e z e t t „ a n y a s á g i hát­

• E z z e l a k é r d é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is foglalkoz­ tunk

a

7.,

című fejezetben,

„Családok a

és

180-181.

intim oldalon.

kapcsolatok"

18. FEJEZET 78.7. táblázat A „női bánatpénz", az „anyasági hátrány" és a „szülői hátrány" megjelenése a nők élete során kapott keresetében A nők három tipikus kategóriája

A szakképzetlen női dolgozó képesítés nélkül lépett ki az iskolából, és bolti eladóként dolgozik. 21 éves korában férjhez megy, 23 évesen szüli meg első gyermekét, majd 26 évesen a másodikat. Összesen 9 évet tölt a munkaerő-piacon kívül, és részmunkaidőben dolgozik további 28 éven át.

A közepesen képzett nő kőzépszintű érettségit tesz, és irodai munkát vállal, például titkárnőként dolgozik. 26 éves korában megy férjhez, az első gyermekét 28, a másodikat pedig 30 éves korában szüli meg. Összesen két évig marad ki a munkaerőpiacról, és részmunkaidőben dolgozik további 12 évig,

A diplomás nő egyetemet végez, és értelmiségi pályán helyezkedik el, például tanárként. 28 évesen megy férjhez, első gyermekének 30, a másodiknak pedig 33 évesen ad életet. Részmunkaidős állást csupán egy évig vállal, élete további részében mindvégig teljes munkaidő­ ben dolgozik.

197 000 £

241 000 £

143 000 £

Elmaradt keresetek a három kategóriában Női bánatpénz: Mennyivel keres kevesebbet élete során egy nő, mint egy hasonló kép­ zettségű férfi, még akkor is, ha nincs gyereke? Anyasági hátrány: Mennyivel keres kevesebbet élete során egy anya, mint egy hasonló képzettségű gyermektelen nő?

285 000 285 000 £

140 000 £

19 000 £

Szülői hátrány: Mennyivel ke­ res kevesebbet élete során egy anya, mint egy hasonló kép­ zettségű férfi? (A női bánat­ pénz és az anyasági hátrány összevonva)

482 000 £

381 000 £

162 000 £

/

Forrás: Guardian, 2000. február 2 1 . , Rake 2000. Az adatok a z o n b a n arra mutatnak, hogy ez a minta

is

változóban van.

A férfiak m a

jobban

kát e g y m á s k ö z ö t t , n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l foly­ t a t n a k h a s o n l ó g y a k o r l a t o t a saját é l e t ü k b e n is.

hozzájárulnak a házimunkához, mint amennyire

Vogler és Pahl ( 1 9 9 4 ) a háztartási munkameg­

a m ú l t b a n t e t t é k , b á r az e z z e l f o g l a l k o z ó k u t a t ó k

o s z t á s e g y m á s i k a s p e k t u s á t , n e v e z e t e s e n a ház­

azt állítják, h o g y ez a f o l y a m a t a „ k é s l e l t e t e t t al-

tartások

kalmazkodás" körébe tartozik (Gershuny 1 9 9 4 ) .

vizsgálták.

pénzügyi

„menedzselési"

Arra a kérdésre

rendszerét

k e r e s t é k a választ,

E z alatt azt értik, h o g y a z o t t h o n i m u n k a f e l a d a -

h o g y f o g l a l k o z t a t o t t s á g u k n ö v e k e d é s é v e l a nők

tok megosztására vonatkozó új alkufolyamat las-

v a j o n a j ö v e d e l e m h e z j u t á s és a c s a l á d i költség­

s a b b a n h a l a d e l ő r e a férfiak és a n ő k k ö z ö t t , m i n t

vetésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében is

a nők belépése a munkaerőpiacra. A vizsgálatok

k ö z e l e b b j u t o t t a k - e a z e g y e n l ő s é g h e z . M i u t á n hat

feltárták, h o g y a m u n k a m e g o s z t á s a h á z t a r t á s o ­

k ü l ö n b ö z ő b r i t k ö z ö s s é g b e n i n t e r j ú t készítettek

kon belül olyan tényezők függvényében alakul,

s z á m o s h á z a s p á r r a l , ú g y t a l á l t á k , h o g y a pénz­

m i n t a t á r s a d a l m i o s z t á l y és a n ő k á l t a l fizetett

ü g y i f o r r á s o k m e g o s z t á s á t á l t a l á b a n tisztessége­

m u n k á b a n töltött idő m e n n y i s é g e . A magasabb

s e b b e n végzik, m i n t a m ú l t b a n , de ez is össze­

t á r s a d a l m i o s z t á l y o k h o z t a r t o z ó " h á z a s p á r o k kö­

f ü g g é s b e n áll a z o s z t á l y - h o v a t a r t o z á s i kérdések­

zelebb állnak az egyenlő munkamegosztáshoz, és

k e l . A m a g a s a b b j ö v e d e l m ű h á z a s p á r o k között

ez a h e l y z e t a z o k b a n a h á z t a r t á s o k b a n is, a m e ­

a „ k ö z ö s k a s s z á b a " tett j ö v e d e l m e t gyakrabban

l y e k b e n a n ő t e l j e s m u n k a i d ő b e n d o l g o z i k . Ál­

k e z e l i k együtt, é s itt n a g y o b b m é r t é k ű egyenlő­

t a l á b a n v é v e a férfiak egyre t ö b b f e l a d a t o t vál­

ség t a p a s z t a l h a t ó a p é n z h e z v a l ó h o z z á f é r é s és a

l a l n a k m a g u k r a a h á z k ö r ü l , de a t e r h e l é s m é g

k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó d ö n t é s e k m e g h o z a t a l a te­

mindig n e m egyenlően oszlik meg.

rén. M i n é l többel járul h o z z á a nő pénzügyileg a

Warde és Heatherington ( 1 9 9 3 ) felmérései Man­ c h e s t e r b e n azt m u t a t t á k , h o g y a h á z t a r t á s i m u n ­

h á z t a r t á s f e n n t a r t á s á h o z , a n n á l n a g y o b b mérté­ kű beleszólása van a pénzügyi döntésekbe.

k a m e g o s z t á s e g y e n l ő b b e n a l a k u l t a fiatal p á r o k

Az a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű c s a l á d o k n á l a nők

k ö r é b e n , m i n t a z i d ő s e b b g e n e r á c i ó k n á l . A szer­

g y a k r a n ö n á l l ó a n r e n d e l k e z n e k a h á z t a r t á s napi

z ő k arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a n e m i

k i a d á s a i fölött, de a c s a l á d i k ö l t s é g v e t é s r e , illetve

s z t e r e o t í p i á k i d ő v e l f e l l a z u l n a k . A z o k a fiatalok,

a n a g y o b b k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó s t r a t é g i a i dönté­

a k i k n e k m á r a s z ü l e i is m e g o s z t o t t á k a h á z i m u n ­

s e k t e k i n t e t é b e n n e m s z ü k s é g k é p p e n e z a hely-

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET zet. Erre n é z v e Vogler és P a h l m e g f i g y e l t e k egy

l e g i n k á b b a posztfordizmus e l n e v e z é s illik. E z t a

olyan t e n d e n c i á t , h o g y a n ő k v é d e l m e z i k férjük

kifejezést M i c h a e l P i o r e é s C h a r l e s S a b e l t e t t é k

jogát a p é n z e l k ö l t é s é r e , m í g ö n m a g u k t ó l meg­

népszerűvé

vonják u g y a n e z t a jogot. M á s s z ó v a l , a c s a l á d i

cond Industrial Divide)

költségvetést é r i n t ő n a g y o b b d ö n t é s e k e t általá­

k ö n y v ü k b e n . A m e g n e v e z é s a k a p i t a l i s t a gazda­

A

második

ipari

című,

vízválasztó

(The

1984-ben

megjelent

Se­

ban elválasztják a m i n d e n n a p i k i a d á s o k é r t v a l ó

sági t e r m e l é s új k o r s z a k á t j e l ö l i , a m e l y b e n a p i a c

felelősségtől, a m i t g y a k r a n a n ő k v i s e l n e k .

v á l t o z a t o s , testre s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i i g é n y e i ­ nek kielégítése érdekében a termelők a rugalmas­ ság é s a z i n n o v á c i ó m a x i m a l i z á l á s á r a t ö r e k e d n e k .

Posztfordizmus

A posztfordizmus fogalma azonban meglehe­ tősen n e h e z e n értelmezhető. Ezzel a kifejezéssel

Az utóbbi é v t i z e d e k b e n r u g a l m a s g y a k o r l a t o t ve­

s z á m o s e g y m á s s a l á t f e d ő v á l t o z á s r a s z o k á s utal­

zettek be s z á m o s s z f é r á b a n , b e l e é r t v e a t e r m é k ­

ni, a m e l y e k n e m c s u p á n a m u n k a és a gazdasági

fejlesztést, a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i á k a t , a v e z e t é s i

é l e t b i r o d a l m á b a n m e n n e k v é g b e , h a n e m a tár­

stílust, a m u n k a h e l y i k ö r n y e z e t e t , az a l k a l m a z o t ­

sadalom egészét érintik. Egyes szerzők szerint

tak b e v o n á s á t a d ö n t é s e k b e és a m a r k e t i n g e t is.

a p o s z t f o r d i z m u s felé m u t a t ó t e n d e n c i á k o l y a n

A vállalatok k ü l ö n f é l e új s t r a t é g i á k a l k a l m a z á s á ­

változatos

val próbálják á t a l a k í t a n i m ű k ö d é s ü k e t a v á l t o z ó

idejűleg, m i n t p é l d á u l a p á r p o l i t i k a , a s z o c i á l i s

körülményekhez való alkalmazkodás érdekében:

j ó l é t i p r o g r a m o k v a g y a fogyasztói és m á s életvi­

ezek közé t a r t o z i k p é l d á u l a c s o p o r t o s t e r m e l é s

teli döntések. A m a i társadalom elemzői gyakran

(group

csa­

rámutatnak számos folyamatra ugyanazokkal a

feladat e g y i d e j ű

v á l t o z á s o k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n , d e n i n c s egyetér­

production),

patmunka

a

(teamwork),

végrehajtása

problémamegoldási többféle

nyilvánulnak

meg

egy­

reklám

t é s k ö z t ü k a p o s z t f o r d i z m u s p o n t o s j e l e n t é s é t il­

E g y e s m e g f i g y e l ő k azt állítják,

letően, sőt arra nézve sem, hogy vajon csakugyan

(multi-tasking)

(niche marketing).

területeken

és

a

célzott

hogy ezek a v á l t o z á s o k e g y ü t t e s e n r a d i k á l i s el­

e n n e k a f o g a l o m n a k a s e g í t s é g é v e l l e h e t - e a leg­

távolodást e r e d m é n y e z n e k a f o r d i z m u s e l v e i t ő l .

megfelelőbb m ó d o n magyarázni a s z e m ü n k előtt

Szerintük m a o l y a n k o r s z a k b a n é l ü n k , a m e l y r e

végbemenő jelenségeket.

DOONESBURY © G. B. TRUDEAU. MÁSODKÖZLÉS A UNIVERSAL TRESS SUNDYCATE ENGEDÉLYÉVEL. MINDEN JOG FENNTARTVA.

588

18. FEJEZET

Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n - a „ p o s z t f o r d i z m u s "

m i a , a k o r l á t o z o t t m é r t é k ű v e z e t ő i felügyelet, és

k i f e j e z é s t ö v e z ő z a v a r o k d a c á r a - t ö b b j ó l felis­

n e m u t o l s ó s o r b a n a z a l e h e t ő s é g is, h o g y büsz­

m e r h e t ő t r e n d b u k k a n t fel a m u n k a v i l á g á b a n ,

k é k l e h e t n e k a z o k a j a v a k r a é s szolgáltatások­

amelyek egyértelmű

ra,

elszakadást képviselnek a

amelyeket előállítanak.

B i z o n y o s vizsgála­

korábbi fordista gyakorlattól. E z e k közé tartozik

tok a z o n b a n azonosították a csoportos termelés

a m u n k a decentralizált, hierarchiamentes csopor­

s z á m o s n e g a t í v k ö v e t k e z m é n y é t is. N o h a a cso­

tokban való megszervezése, a rugalmas termelés,

p o r t m u n k á b a n végzett termelési folyamatoknál

a „tömeges testre szabás"

(mass customization),

a

a közvetlen vezetői irányítás kevésbé látható, s

g l o b a l i z á l t t e r m e l é s és a r u g a l m a s a b b foglalkozá­

monitorozás más formái továbbra is érvényben

si s t r u k t ú r a k i a l a k í t á s a . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k

vannak (ezek közé tartozik például a különböző

közül a trendek közül először az első hármat

c s o p o r t o k á l t a l e g y m á s m u n k á j a fölött gyakorolt

vizsgáljuk meg n é h á n y p é l d á n keresztül, majd a

felügyelet is). Laurie G r a h a m amerikai szocio­

p o s z t f o r d i s t a t é z i s n é h á n y b í r á l a t á v a l foglalko­

lógus az Egyesült Á l l a m o k b a n m u n k á t vállalt a

z u n k . V é g ü l a „Változási t r e n d e k a foglalkozási

japán tulajdonban lévő indianai Subaru-Isuzu

struktúrában" c í m ű alfejezetben a rugalmas mun­

a u t ó g y á r s z e r e l ő s z a l a g j á n á l , é s ú g y t a l á l t a , hogy

kaszervezési

módszereket

vesszük

szemügyre.

a n a g y o b b t e r m e l é k e n y s é g e l é r é s e é r d e k é b e n kö­ n y ö r t e l e n ü l é r v é n y e s ü l t a t ö b b i d o l g o z ó t ó l érke­ ző nyomás.

\

Csoportos termelés

/ A v á l l a l a t i s z e r v e z ő d é s j a p á n m o d e l l j e i r ő l rész­ A csoportos termelést - a c s o p o r t o k b a n v é g z e t t

letesebben

e g y ü t t m ű k ö d ő m u n k á t , a m i felváltja a futószala­

tok"

lásd

című fejezetet,

a

16.,

az

„Szervezetek

511-512.

és

hálóza­

oldalon).

gos t e r m e l é s t - n é h a az a u t o m a t i z á l á s s a l ö s s z e ­ függésben

említik,

a

munka

újjászervezésének

E g y i k m u n k a t á r s a azt m o n d t a n e k i , h o g y kez­

e g y i k m ó d s z e r e k é n t . A m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó el­

d e t b e n n a g y o n l e l k e s e d e t t a c s a p a t m u n k a eszmé­

gondolás szerint a dolgozók motiváltsága növel­

jéért, k é s ő b b a z o n b a n ú g y t a l á l t a , h o g y a kollegiá­

hető, ha megfelelően összeállított csoportjaikat

lis f e l ü g y e l e t c s u p á n egy új e s z k ö z a m e n e d z s ­

engedjük

ment

csapatmunkában

együttműködni

a

kezében

ahhoz,

hogy

megpróbálják

az

termelési folyamatokban, ahelyett hogy m i n d e n

embereket „halálra dolgoztatni". Graham (1995)

e g y e s d o l g o z ó t ó l azt k í v á n n á n k , h o g y e g é s z n a p

m e g á l l a p í t o t t a t o v á b b á , h o g y a c s o p o r t o s terme­

ugyanazt az egyetlen i s m é t l ő d ő feladatot hajtsa

lés k o n c e p c i ó j á t a S u b a r u - I s u z u - a b b ó l kiindul­

végre újra m e g újra, p é l d á u l c s a v a r o k k a l rögzítve

va, h o g y ha a v e z e t ő k és a d o l g o z ó k u g y a n a b b a n

egy a u t ó a j t ó j á n a k a k i l i n c s é t .

a „ c s a p a t b a n " v a n n a k , a k k o r n e m l e h e t közöttük

A c s o p o r t o s t e r m e l é s e g y i k p é l d á j a az ú g y n e ­ vezett

minőségi

körök

(quality circles,

QC)

lét­

rehozása: ezek olyan csoportok, amelyekben ö t húsz dolgozó rendszeresen találkozik egymással, hogy megvizsgáljanak és megoldjanak bizonyos t e r m e l é s i p r o b l é m á k a t . A z i l y e n k ö r ö k h ö z tarto­ zó dolgozók külön képzésben részesülnek, ami f e l k é s z í t i ő k e t arra, h o g y t e c h n i k a i t u d á s u k k a l hozzájáruljanak a termelési kérdések megvitatá­ s á h o z . A m i n ő s é g i k ö r ö k e t az E g y e s ü l t Á l l a m o k ­ b a n kezdték először megszervezni, azután átvette e z t a g y a k o r l a t o t s z á m o s j a p á n vállalat, m a j d az 1980-as é v e k b e n újból népszerűvé váltak a nyu­ gati g a z d a s á g o k b a n is. A m i n ő s é g i k ö r ö k m ű k ö d ­

k o n f l i k t u s - e s z k ö z k é n t h a s z n á l t a fel a szakszer­ v e z e t e k k e l s z e m b e n i e l l e n á l l á s h o z is. M á s szóval, a jó „ c s a p a t m u n k á s " n e m p a n a s z k o d i k . A b b a n a S u b a r u - I s u z u g y á r b a n , a h o l G r a h a m dolgozott, a m a g a s a b b b é r e k v a g y a c s ö k k e n t e t t terhelés i r á n t i i g é n y e k e t a z a l k a l m a z o t t a k együttműkö­ d é s i k é s z s é g é n e k h i á n y a k é n t é r t e l m e z t é k . A Gra­ h a m v i z s g á l a t a i h o z h a s o n l ó m á s k u t a t á s o k i s arra a következetésekre vezették a

szociológusokat,

h o g y a c s a p a t m u n k á r a a l a p o z o t t t e r m e l é s i folya­ matok lehetőséget adnak ugyan a dolgozóknak a kevésbé m o n o t o n munkavégzésre, de a hatalmi é s a z e l l e n ő r z é s i r e n d s z e r l é n y e g é b e n ugyanaz marad a munkahelyeken.

t e t é s e h a t á r o z o t t e l t á v o l o d á s t j e l e n t a taylorizmustól, mivel azon a felismerésen alapul, hogy a dolgozók rendelkeznek a szükséges szakértelem­ mel, melynek birtokában képesek hozzájárulni az á l t a l u k v é g r e h a j t a n d ó f e l a d a t o k és a c é l r a v e ­ zető munkamódszerek meghatározásához. A dolgozók szempontjából a csoportos terme­

Rugalmas termelés és tömeges testre szabás Az u t ó b b i években a termelési folyamatokban világszerte

végbemenő

fontos

változások

közé

lés p o z i t í v h a t á s a i k ö z é t a r t o z i k a z ú j i s m e r e t e k

t a r t o z i k a s z á m í t ó g é p p e l s e g í t e t t t e r v e z é s (Com­

és

puter-Aided Design,

készségek megszerzése,

a

növekvő autonó­

CAD)

és

a

rugalmas terme-

lés bevezetése. A t a y l o r i z m u s és a f o r d i z m u s vi­

adatokat végeznek, a rugalmas termelés egészen

tathatatlan s i k e r e k e t ért el a t ö k é l e t e s e n a z o n o s

ú j t í p u s ú n y o m á s t h o z l é t r e , a m i a b b ó l a szükség­

tömegtermékek t ö m e g e s p i a c o k r a t ö r t é n ő t ö m e g ­

s z e r ű s é g b ő l fakad, h o g y a z e g é s z k o m p l e x t e r m e ­

termelése terén, á m e z e k a m ó d s z e r e k n e m b i z o ­

l é s i f o l y a m a t o t g o n d o s a n k o o r d i n á l n i kell, é s a z

nyultak a l k a l m a s n a k k i s e b b m e n n y i s é g ű á r u r e n ­

eredményeket gyorsan kell elérni. Laury G r a h a m

delések k i e l é g í t é s é r e , az e g y e d i f o g y a s z t ó k spe­

a Suzuki-Isuzu gyárban végzett vizsgálatai

ciális igényei s z e r i n t k é s z ü l ő t e r m é k e k r ő l n e m

rán számos olyan esetet dokumentált, amikor a

so­

is beszélve. A t a y l o r i s t a és fordista r e n d s z e r e k

dolgozóknak a termelési folyamatban az utolsó

korlátozott „testre s z a b á s i " k é p e s s é g e j ó l t ü k r ö ­

pillanatig várakozniuk kellett b i z o n y o s kritikus

ződik H e n r y F o r d h í r e s m e g j e g y z é s é b e n , a m i t a z

alkatrészek

első t ö m e g e s e n gyártott a u t ó r ó l tett: „Az e m b e ­

ként azután túlórázniuk kellett és intenzívebben

rek m e g k a p h a t j á k a T - m o d e l l t b á r m i l y e n s z í n b e n

kellett dolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a

- mindaddig, a m í g az f e k e t e . " A s z á m í t ó g é p p e l

gyártási ü t e m t e r v v e l , a n é l k ü l h o g y e z é r t b á r m i ­

segített tervezés a s z á m í t ó g é p - a l a p ú t e c h n o l ó g i a

lyen külön juttatásban részesültek volna.

más típusaival együtt r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z t a t t a ezt a helyzetet. S t a n l e y D a v i s így b e s z é l a „ t ö m e ­ ges testre s z a b á s " k i a l a k u l á s á r ó l : „Az új t e c h n o ­ lógiák l e h e t ő v é t e s z i k b i z o n y o s f o g y a s z t ó k szá­ mára m e g t e r v e z e t t t e r m é k e k t ö m e g e s e l ő á l l í t á s á t . Egy futószalagon p é l d á u l n a p o n t a ö t e z e r i n g e t lehet e l ő á l l í t a n i . M a l e h e t s é g e s m i n d e n e g y e s in­ get u g y a n o l y a n g y o r s a n , de e g y s z e r s m i n d t e s t r e szabottan e l ő á l l í t a n i ,

n e m nagyobb költséggel,

mint h a m i n d a z ö t e z e r ing t e l j e s e n a z o n o s len­ ne" (Davis 1 9 8 8 ) . Miközben

a

rugalmas

megérkezésére.

Az olyan technológiák,

Ennek

eredménye­

m i n t p é l d á u l a z in­

t e r n e t , f e l h a s z n á l h a t ó k a z e g y e d i v á s á r l ó k r a vo­ natkozó információk megszerzésére, majd azok pontosan specifikált igényeit kielégítő termékek gyártására. E n n e k az i r á n y z a t n a k a s z ó s z ó l ó i azt állítják, h o g y a tömeges testre szabás n e m ke­ vesebbet jelent, m i n t új ipari forradalmat, olyan jelentőségű fejleményt, m i n t a m i l y e n a tömegter­ m e l é s i t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s e v o l t a z e l ő z ő év­ s z á z a d b a n . A s z k e p t i k u s o k a z o n b a n g y o r s a n ki­ mutatják, hogy a tömeges testre szabás - ahogyan

termelés

kétségkívül

hasznos e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l a f o g y a s z t ó k és a gazdaság e g é s z e s z á m á r a , a d o l g o z ó k r a g y a k o r o l t hatása n e m t e l j e s e n pozitív. N o h a a m u n k á s o k új készségeket t a n u l n a k és k e v é s b é e g y h a n g ú fel­

azt ma g y a k o r o l j á k - a v á l a s z t á s n a k c s u p á n az illúzióját teremti meg, m i k ö z b e n a valóságban az

interneten

megrendelést

feladó

fogyasztók

számára felajánlott választási lehetőségek n e m változatosabbak azoknál, amelyeket a csomag-

590'

18. FEJEZET

küldő cégek k í n á l n a k a tipikus postai terjesztésű

v á l l a l a t o k g y a k o r l a t a vált i g e n f o n t o s s á . A kis­

katalógusokban (Collins 2 0 0 0 ) .

kereskedelemre orientált termelés esetében az

A tömeges testre szabás terén eddig a legmesz-

o l y a n c é g e k , m i n t p é l d á u l a z a m e r i k a i Wal-Mart,

s z e b b r e j u t o t t gyártó c é g e k egyike a D e l l C o m ­

a m e l y 2 0 0 7 - b e n a világ m á s o d i k l e g n a g y o b b vál­

puter. A g y á r t ó t ó l k ö z v e t l e n ü l s z á m í t ó g é p e t vá­

l a l a t a volt, f e l v á s á r o l j á k a t e r m é k e k e t a gyártók­

sárolni kívánó fogyasztóknak az i n t e r n e t e n kell

tól, a k i k v i s z o n t ú g y s z e r v e z i k m e g a t e r m e l é s t ,

m e g i s m e r k e d n i ü k a v á l a s z t é k k a l (a v á l l a l a t n e m

h o g y a t e r m é k e k e t t ő l ü k független t u l a j d o n o s o k

tart f e n n k i s k e r e s k e d e l m i e g y s é g e k e t ) , é s végig

ü z e m e i b e n állítják elő.

k e l l b ö n g é s z n i ü k a D e l l h á l ó z a t i portálját. A fo­

E d n a B o n a c i c h é s R i c h a r d A p p e l b a u m ame­

g y a s z t ó k itt v á l a s z t h a t j á k k i a z á l t a l u k k í v á n t j e l ­

r i k a i s z o c i o l ó g u s o k k i m u t a t j á k , h o g y a konfek­

l e m z ő v o n á s o k a t . M i u t á n a r e n d e l é s t feladták, a

cióiparban a legtöbb gyártó cég egyáltalán n e m

s z á m í t ó g é p e t t e s t r e szabva, a fogyasztó á l t a l meg­

is alkalmaz olyan dolgozókat, akik ténylegesen

adott specifikációknak megfelelően állítják elő,

előállítják az öltözékeket. Ehelyett több ezer más

majd - rendszerint n é h á n y napon belül - házhoz

ü z e m r e t á m a s z k o d n a k s z e r t e a v i l á g o n a saját

szállítják. A D e l l t e h á t v a l ó j á b a n p o n t o s a n a visz-

t e r m é k e i k e l ő á l l í t á s á b a n , a m e l y e k e t a z u t á n áru­

szájára fordította a h a g y o m á n y o s ü z l e t i eljárást:

házakban és

k o r á b b a n a c é g e k e l ő s z ö r e l ő á l l í t o t t a k egy t e r m é ­

é r t é k e s í t e n e k . A n a g y c é g e k n e k n i n c s a tulajdo­

más kiskereskedelmi egységekben

ket, m a j d azt m e g p r ó b á l t á k e l a d n i , m a v i s z o n t a z

n á b a n e g y i k i l y e n k i s e b b ü z e m s e m , é s ennélfog­

olyan, tömeges testre szabással dolgozó cégek,

va n e m felelősek azokért a munkafeltételekért,

m i n t a D e l l is, e l ő s z ö r eladják, és c s a k a z u t á n

a m e l y e k k ö z ö t t a r u h a d a r a b o k a t e l ő á l l í t j á k . Az

hozzák létre a terméket. E n n e k a váltásnak igen

Amerikában

fontos k ö v e t k e z m é n y e i v a n n a k az iparban. Az a

k é t h a r m a d á t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k o n k í v ü l elhe­

gyártók számára jelentős költséget j e l e n t ő köve­

l y e z k e d ő ü z e m e k b e n gyártják, a h o l a m u n k á s o k

eladott

összes

ruhaipari

termék

telmény, hogy az egyes alkatrészekből nagymeny-

a z a m e r i k a i b é r e k n e k c s a k e g y t ö r e d é k é t keresik

nyiségű készlet álljon rendelkezésre, ilyen mó­

meg.

don radikálisan lecsökkent. E h h e z még az is hoz­

csak szerencsés esetben haladja meg a havi 40

(Kínában a m u n k á s o k átlagos jövedelme

z á a d ó d i k , h o g y a t e r m e l é s egyre n a g y o b b r é s z é t

dollárt.) B o n a c i c h é s A p p e l b a u m s z e r i n t e n n e k a

k i s z e r v e z i k , s így a t ö m e g e s t e s t r e s z a b á s s i k e r e s

v e r s e n y n e k az e r e d m é n y e a „ g l o b á l i s versenyfu­

m e g v a l ó s í t á s á n a k a l a p v e t ő f e l t é t e l e a g y á r t ó k és

tás lefelé a m é l y b e " , m e l y n e k s o r á n a k e r e s k e d ő k

a b e s z á l l í t ó k k ö z ö t t i gyors i n f o r m á c i ó c s e r e , a m i t

és a g y á r t ó k b á r h o v á e l m e n n e k a v i l á g o n , a h o l a

az internet technológiája tesz lehetővé.

l e h e t ő legalacsonyabb béreket fizethetik. Ennek e r e d m é n y e k é n t a m a á l t a l u n k v á s á r o l t ruházati cikkek jelentős része valószínűleg úgynevezett

munkásnyúzó

Globális termelés Az

ipari

termelésben

műhelyekben

(sweatshops)

ké­

s z ü l , fiatal d o l g o z ó k - l e g g y a k r a b b a n t i n é d z s e r bekövetkező

változások

n e m c s a k azt érintik, h o g y a t e r m é k e k e t hogyan ál­ lítják elő, h a n e m - m i n t a B a r b i e b a b a p é l d á j á n (a 2. fejezetben, a 6 2 - 6 3 . o l d a l o n ) is l á t h a t t u k - azt

l á n y o k - m u n k á j á v a l , a k i k c s u p á n a p r ó p é n z t ke­ r e s n e k o l y a n r u h a d a r a b o k v a g y s p o r t c i p ő k elké­ s z í t é s é v e l , a m e l y e k e t 4 0 - 5 0 , vagy a k á r t ö b b száz fontért v á s á r o l h a t u n k m e g .

is, h o g y a t e r m é k e k hol k é s z ü l n e k . A 2 0 . s z á z a d n a g y r é s z é b e n a z o k a n a g y i p a r v á l l a l a t o k vol­ tak a legfontosabb gazdasági szervezetek, ame­

/ A

termelés

globalizálódásával

a

2. fejezetben

f o g l a l k o z t u n k r é s z l e t e s e b b e n ( 6 2 - 6 3 . o . ) , a glo­

l y e k a k e z ü k b e n t a r t o t t á k a j a v a k n a k m i n d az

b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i t p e d i g a 10. feje­

e l ő á l l í t á s á t , m i n d az é r t é k e s í t é s é t . E n n e k a vál­

zetben

tárgyaltuk.

lalattípusnak jellegzetes példái az olyan óriási a u t ó g y á r a k , m i n t a F o r d és a G e n e r a l M o t o r s az U S A - b a n . E z e k a v á l l a l a t o k a gyári m u n k á s o k tíz­ ezreit alkalmazzák és m i n d e n t maguk állítanak e l ő , az e g y e d i a l k a t r é s z e k t ő l a k é s z autókig, a m e ­ l y e k e t a z u t á n a saját ü z l e t e i k b e n é r t é k e s í t e n e k . Az ilyen gyártásra orientált termelési folyamato­ kat nagy, b ü r o k r a t i k u s s z e r v e z e t e k b e n v a l ó s í t j á k meg, g y a k r a n e g y e t l e n v á l l a l a t e l l e n ő r z é s e alatt.

A posztfordizmus kritikája E g y e s m e g f i g y e l ő k - m i k ö z b e n e l i s m e r i k , hogy a m u n k a v i l á g á b a n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s m e g y vég­ be - e l v e t i k a „ p o s z t f o r d i z m u s " c í m k é t . Az egyik g y a k r a n f e l m e r ü l ő b í r á l a t s z e r i n t a posztfordista e l e m z ő k e l t ú l o z z á k azt a m é r t é k e t , amennyi­

A z u t ó b b i h ú s z vagy h a r m i n c é v s o r á n a z o n ­

re a fordista g y a k o r l a t m á r i s „ l e t ű n t " v o l n a . Nem

b a n a t e r m e l é s egy m á s i k formája, n e v e z e t e s e n

t e l j e s m é r t é k ű á t a l a k u l á s t a n ú i v a g y u n k , ahogy

a z á r u k k i s k e r e s k e d e l m i é r t é k e s í t é s é t v é g z ő óriás­

a p o s z t f o r d i z m u s a p o s t o l a i el a k a r j á k h i t e t n i ve-

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET lünk, h a n e m c s u p á n n é h á n y ú j i r á n y z a t integrá­

k á t végzett. E z e k n e k 2 8 s z á z a l é k a v o l t s z a k m u n ­

lódik a s z e m ü n k l á t t á r a a h a g y o m á n y o s fordista

kás, 35 százalékuk volt betanított m u n k á s és 10

rendszerekbe. E r r e a z á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d t e k

százalékuk képzetlen segédmunkás. A diplomás

azok is, akik s z e r i n t v a l ó j á b a n a „ n e o f o r d i z m u s "

s z a k e m b e r e k á l t a l b e t ö l t ö t t é s m á s „fehérgallé­

korszakát éljük, vagyis a h a g y o m á n y o s fordista

ros" m u n k a k ö r ö k s z á m a viszonylag c s e k é l y volt.

módszerek m ó d o s u l á s á n a k v a g y u n k t a n ú i ( W o o d

A s z á z a d k ö z e p é r e a z o n b a n m á r c s a k a lakosság­

1989).

n a k k e v e s e b b m i n t k é t h a r m a d r é s z e v é g z e t t fi­

A fordizmustól

a

posztfordizmushoz

vezető

sima, l i n e á r i s á t m e n e t e l g o n d o l á s a t ö b b e k sze­

zikai munkát, és e n n e k megfelelően kibővült a n e m fizikai m u n k a t a r t o m á n y a .

rint t ú l b e c s ü l i a m u n k a igazi t e r m é s z e t é t , a fo­

J e l e n t ő s v i t á k f o l y n a k arról, h o g y e z e k a vál­

lyamat m i n d k é t v é g p o n t j á n . A n n a P o l l e r t ( 1 9 8 8 )

tozások miért következtek be. Erre vonatkozóan

azt állítja, h o g y a fordista t e c h n i k á k s o h a s e m vol­

s z á m o s okot s o r o l h a t u n k fel. A z e g y i k e z e k k ö z ü l

tak annyira e l s á n c o l ó d v a , m i n t a h o g y a n e g y e s e k

a fizikai m u n k á t k i v á l t ó g é p i b e r e n d e z é s e k folya­

látni vélik. T ú l z á s t o v á b b á az is - t e s z i h o z z á Pol­

matos terjedése, ami az iparban az információs

lert -, hogy a t ö m e g t e r m e l é s k o r a e l m ú l t és á t a d t a

technológia elterjedésével érte el csúcspontját

helyét a teljes r u g a l m a s s á g n a k . R á m u t a t , h o g y a

az utóbbi évek során.

tömegtermelési t e c h n i k á k m é g m a i s d o m i n á l ­

az ipari t e r m e l é s óriási m é r t é k ű fellendülése a

nak sok iparágban, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n , a m e l y e k

nyugati országokon kívül, elsősorban a Távol-

a fogyasztói p i a c o k a t v e s z i k c é l b a . S z e r i n t e a gaz­

K e l e t e n . A régebbi iparágak a nyugati társadal­

daságos t e r m e l é s t m i n d i g is a v á l t o z a t o s m e g o l ­

m a k b a n jelentősen visszaestek, mivel képtelenek

dások j e l l e m e z t é k , n e m p e d i g a s z a b v á n y o s í t o t t ,

v e r s e n y e z n i a h a t é k o n y a b b távol-keleti t e r m e l ő k ­

egységes r e n d s z e r e k .

kel, a h o l a m u n k a e r ő - k ö l t s é g e k a l a c s o n y a b b a k .

Egy másik magyarázat

/ A g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l és a f e j l ő d é s s e l a 10.,

Változási trendek a foglalkozási struktúrában

„Szegénység,

kirekesztettség

és

jólét"

című feje­

zetben f o g l a l k o z t u n k , a 3 2 4 . o l d a l o n .

A foglalkozási s t r u k t ú r a a 2 0 . s z á z a d k e z d e t e ó t a minden i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n a l a p v e t ő v á l t o z á ­

Tudásgazdaság

sokon m e n t át. A 2 0 . s z á z a d e l e j é n a m u n k a e r ő ­ piacon a k é k g a l l é r o s i p a r i m u n k a h e l y e k d o m i ­

Egyes megfigyelők ezeket az adatokat számításba

náltak, i d ő v e l a z o n b a n a s ú l y p o n t á t t e v ő d ö t t a

v é v e azt állítják, h o g y az, a m i m a t ö r t é n i k , n e m

szolgáltatási s z e k t o r b a n b e t ö l t e n d ő f e h é r g a l l é r o s

m á s , m i n t egy o l y a n ú j t á r s a d a l o m t í p u s b a v a l ó át­

m u n k a h e l y e k r e . A 18.4.

menet, a m e l y n e k az alapját többé n e m elsősorban

ábra az E g y e s ü l t Király­

ságban a z i p a r i m u n k a t e r é n a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e

az i p a r i t e r m e l é s alkotja. S z e r i n t ü k ez a f e j l ő d é s i

óta b e k ö v e t k e z e t t f o k o z a t o s h a n y a t l á s t és a szol­

fázis teljes m é r t é k b e n t ú l l é p a z i p a r i k o r s z a k o n .

gáltatási i p a r á g a k f e l l e n d ü l é s é t m u t a t j a b e . 1 9 0 0 -

Az új társadalmi rend leírására számos megneve­

ban az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t o t t a k háromnegyed r é s z e fizikai ( „ k é k g a l l é r o s " ) m u n -

zést v e z e t t e k b e , lis

társadalom,

az

ilyen például információ

kora

18.4. ábra Az alkalmazottak megoszlása iparágak és nemek szerint, 1 9 7 8 2 0 0 0 (az egyes évek júniusi adatai, millió főben).

-1

r

1978 1980 1982 1984 1986 1 Forrás: ONS 2002a.

1990

1992

1994

1996

1998

2000

a posztindusztriáés

az

új

gaz-

18. FEJEZET

Munka és technológia A t e c h n o l ó g i a és a munka közötti kapcsolat hoszszú ideje foglalkoztatja a szociológusokat. Hogyan befolyásolja a munkával kapcsolatos tapasztala­ tainkat az a d o t t e s e t b e n alkalmazott t e c h n o l ó ­ gia? Az iparosítás előrehaladásával a t e c h n o l ó g i a egyre n a g y o b b szerepet t ö l t ö t t be a munkahelye­ ken, a gyárak automatizálásától egészen az irodai munka számítógépesítéséig. A mai információs technológiai forradalom újjáélesztette az érdek­ lődést e kérdés iránt. A t e c h n o l ó g i a n a g y o b b ha­ t é k o n y s á g h o z és termelékenységhez vezethet, de hogyan befolyásolja azt, ahogyan m a g á t a mun­ kát megélik azok, akik elvégzik? A szociológusok számára az egyik fő kérdés az, hogy a bonyolul­ t a b b rendszerekre való áttérés hogyan befolyá­ solja a munka t e r m é s z e t é t , és azokat az intézmé­ nyeket, amelyekben a munkavégzés történik.

AUTOMATIZÁLÁS ÉS A KÉSZSÉGEK KÖRÜLI VITA Az automatizálás vagy a p r o g r a m o z h a t ó gé­ pek koncepciója az 1 8 0 0 - a s évek közepén j e l e n t meg, amikor Cristopher S p e n c e r Amerikában fel­ találta az „ A u t ó m a t " elnevezésű p r o g r a m o z h a t ó esztergapadot, amelyen csavaranyákat és fogas­ kerekeket lehetett készíteni. Az automatizálás mindmáig viszonylag kevés iparágban terjedt el, de az ipari r o b o t o k tervezésében elért haladásnak k ö s z ö n h e t ő e n bizonyosra vehető, hogy a hatása egyre n a g y o b b lesz. A r o b o t olyan automatikus berendezés, amely végre tud hajtani bizonyos műveleteket, amelyeket e g y é b k é n t e m b e r e k n e k kellene elvégezniük. M a g a a „ r o b o t " kifejezés a szolgát vagy kényszermunkát j e l e n t ő cseh robota szóból származik, és körülbelül 80 évvel ezelőtt Karel Capek színműíró egyik darabja révén vált közismertté. Az iparban világszerte használt r o b o t o k t ö b b ­ s é g é t az autógyártásban alkalmazzák. A r o b o t o k hasznossága a t e r m e l é s b e n mindeddig viszony­ lag korlátozott maradt, mert a különféle tárgyak felismerésére és különös formák manipulálására való képességük még mindig kezdetleges szinten áll. Mégis bizonyosra vehető, hogy a következő években az automatizált termelés gyorsan fog terjedni: a robotok egyre bonyolultabbá válnak, miközben az áruk csökken. Az automatizálás terjedése heves vitát váltott ki a szociológusok és az ipari viszonyok szakértői körében az új t e c h n o l ó g i á n a k a dolgozókra, azok készségeire és a munka iránti elkötelezettségére

gyakorolt hatásairól. Robert Blauner az Elidege­ nedés és szabadság (Alienation and Freedom, 1 9 6 4 ) című nagyhatású könyvében a különböző szintű t e c h n o l ó g i á t használó munkások tapaszta­ latait vizsgálta négy különböző iparágban. Durkheim és Marx g o n d o l a t a i t felhasználva operacionalizálta az elidegenedés fogalmát, és m e g m é r t e , hogy a munkások az egyes iparágakban milyen mértékig tapasztalták meg azt a t e h e t e t l e n s é g , az értelmetlenség, az elszigetelődés és az önma­ guktól való eltávolodás formájában. Arra a követ­ keztetésre j u t o t t , hogy a futószalagnál dolgozó munkások voltak a leginkább elidegenedettek, de azokon a munkahelyeken, ahol más automati­ zált b e r e n d e z é s e k e t használtak, az elidegenedés szintje valamivel a l a c s o n y a b b volt. Más szóval, Blauner azt állította, hogy az automatizálás be­ vezetése az üzemekben visszájára fordítja a mun­ kások f o k o z ó d ó e l i d e g e n e d é s e irányában ható, e g y é b k é n t egyenletesen érvényesülő trendet. Az automatizálás segített a m u n k a e r ő integrálódá­ sában, és a dolgozóknak m e g a d t a az ellenőrzés érzését a munkájuk felett, ami a t e c h n o l ó g i a más formáinál hiányzott. Ettől erősen eltérő t é t e l t f o g a l m a z o t t meg Har­ ry Braverman a Munka és monopoltőke (Labor and Monopoly Capital, 1 9 7 4 ) című híres mun­ kájában. Braverman felfogásában az automati­ zálás részét képezi az ipari m u n k a e r ő általános „ e l b u t í t á s á n a k " . A taylorista munkaszervezési technikáknak a munkásokra való rá kényszeríté­ sével és a munkafolyamat specializált részfelada­ tokra való felbontásával a vezetők képesek vol­ tak igen erős ellenőrzést gyakorolni a munkaerő fölött. A t e c h n o l ó g i a bevezetése - azáltal, hogy c s ö k k e n t e t t e a kreatív emberi tevékenység szük­ s é g e s s é g é t - mind az ipari üzemekben, mind a modern irodákban hozzájárult a munka általános lealacsonyításához. Kreatív g o n d o l k o d á s helyett mindössze a nem g o n d o l k o d ó és érzéketlenné váló t e s t r e volt szükség, ami képes a végtelensé­ gig ismételve végrehajtani u g y a n a z o k a t az egy­ szerű feladatokat. / A

munka

man

lebutításával

megállapításait

kapcsolatban visszhangozza

Braver­ George

Ritzernek az igen alacsony szintű készségekkel , ellátható munkakörökről („Mclobs") szóló ta­ nulmánya is, amivel a 76. fejezetben foglalkoz­ tunk, a 4 8 8 - 4 8 9 . oldalon. Egy újabb vizsgálat kicsit t ö b b fényt vet erre a vi­ tára. Richard S e n n e t t szociológus ( 1 9 9 8 ) egy pék-

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

ség dolgozóit vizsgálta, akiknek a kisüzemét felvá­

tükröződik, mintsem az általa v é g z e t t munkafel­

sárolta egy nagy élelmiszer-ipari k o n g l o m e r á t u m ,

a d a t o k n e h é z s é g e , objektív é r t e l e m b e n . A külön­

és a munkahelyüket high-tech gépi b e r e n d e z é s e k

féle foglalkozások t ö r t é n e t e t e l e van olyan mun­

beállításával automatizálták. A s z á m í t ó g é p e s í t e t t

kahelyek és munkakörök példáival, a m e l y e k b e n

pékségben radikálisan m e g v á l t o z o t t az az eljárás,

ugyanazt a f e l a d a t o t

ahogyan a kenyér készült. A m u n k á s o k n a k nem

k ö t ö t t é k (sőt át is keresztelték), miután a nők is

kellett t ö b b é a kezüket használni az a l k o t ó e l e m e k

b e l é p t e k a d o l g o z ó k k ö r é b e (Reskin-Roos 1 9 9 0 ) .

más

képzettségi

szinthez

összekeveréséhez és a tészta d a g a s z t á s á h o z , s a

Ugyanez t e r m é s z e t e s e n e l m o n d h a t ó az a l a c s o n y

szemükre és az orrukra sem volt szükség t ö b b é

státusú dolgozókról,

annak megítéléséhez, hogy mikorra sült m e g a

tagjairól is. A k é p z e t t s é g n e k t ö b b f é l e dimenziója

például a faji

kisebbségek

kenyér: a pékség dolgozói semmiféle fizikai kap­

van, m é g o t t is, ahol nincsenek nemi és faji előíté­

csolatba nem kerültek sem az anyagokkal, sem a

letek: ugyanaz a munkakör az egyik d i m e n z i ó b a n

kész kenyerekkel. Az e g é s z f o l y a m a t o t ténylege­

lefokozható, miközben egy másikban egyidejűleg

sen számítógép irányította, a m i t a képernyőkön

m a g a s a b b szintre lép (Block 1 9 9 0 ) . így az azzal

keresztül ellenőriztek. S z á m í t ó g é p h a t á r o z t a m e g

kapcsolatos véleményünk kialakítása, h o g y az au­

a kemencék h ő m é r s é k l e t é t és a sütési időt. A gé­

t o m a t i z á l á s vajon csakugyan elbutítja-e a mun­

pek időnként kitűnő m i n ő s é g ű kenyeret produ­

kát, attól függ, hogy a készségek melyik dimen­

káltak, máskor a z o n b a n e l é g e t e t t , m e g f e k e t e d e t t

zióját

cipók készültek. Ebben az ü z e m b e n a d o l g o z ó k a t

viták á t t e k i n t é s é t t a r t a l m a z ó munkájában Spen-

vizsgáljuk.

A szakmai

készségekről

folyó

(akiket tévedés lenne pékeknek neveznünk) nem

ner ( 1 9 8 3 ) megjegyzi, hogy azok a t a n u l m á n y o k ,

azért alkalmazták, mert tudták, hogyan kell ke­

amelyek a hozzáértés megkívánt szintjét a felada­

nyeret sütni, h a n e m azért, mert é r t e t t e k a szá­

tok

mítógépekhez. Paradox m ó d o n ezek a d o l g o z ó k

inkább az a u t o m a t i z á l á s „ k é s z s é g n ö v e l ő " hatása

tényleges

bonyolultsága

szerint

vizsgálták,

a számítógépes ismereteik közül is igen keveset

mellett foglaltak állást. Ugyanakkor a d o l g o z ó k

használtak. A termelési folyamat alig igényelt t ő ­

a u t o n ó m i á j a , illetve a munkafolyamat fölött álta­

lük más közreműködést, mint bizonyos billentyűk

luk gyakorolt ellenőrzés dimenziójában folytatott

lenyomását a s z á m í t ó g é p e n . Ténylegesen meg­

vizsgálatok inkább arra az e r e d m é n y r e vezettek,

történt, hogy amikor a s z á m í t ó g é p p e l vezérelt

hogy a munka az a u t o m a t i z á l á s révén ténylege­

gépezet m e g h i b á s o d o t t , az e g é s z termelési folya­

sen „elbutul" (Zuboff 1 9 7 7 ; Vallas-Beck 1 9 9 6 ) .

mat leállt, mivel a pékség „szakképzett" dolgozói közül senki sem tudta elhárítani a hibát. A Sennett által megfigyelt a d o l g o z ó k segíteni akartak, hogy a munka folytatódhasson, de nem tudtak, mert az automatizálás c s ö k k e n t e t t e a u t o n ó m be­ avatkozási

lehetőségeiket.

A

számítógépesített

technológia b e v e z e t é s e a munkahelyen valamenynyi dolgozó k é p z e t t s é g é n e k általános emelkedé­ séhez vezetett, de egyúttal

két részre o s z t o t t a

a munkaerőt, az egyik oldalon a m a g a s a n kép­ zett műszaki szakemberek kis csoportjával, akik nagyfokú r u g a l m a s s á g o t és a u t o n ó m i á t élveztek a munkájukban, a másik oldalon pedig az irodai szolgáltatásokban és közvetlenül a t e r m e l é s b e n foglalkoztatott

dolgozók

nagyobb

csoportjával,

akik csekély önállósággal végezték feladataikat. A szükséges szakismeretek és a képzettség kö­ rüli vitát mindazonáltal igen nehéz lezárni. Az egyes

munkahelyi

séges

készségeknek

feladatok mind

a

ellátásához

szük­

konceptualizálása,

mind a m é r é s e problematikus. Ahogy egyes fe­ minista kutatók állították: az, ami a „készsége­ ket" létrehozza, társadalmi konstrukció. Ebben az értelemben a „szakképzettséget igénylő" munka konvencionális é r t e l m e z é s é b e n inkább az a d o t t munkakör tipikus b e t ö l t ő j é n e k társadalmi státusa

INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA Ma az információs t e c h n o l ó g i á n a k (IT) a mun­ kahelyekre gyakorolt hatásáról folyó vitákban a Blauner és Braverman által az a u t o m a t i z á l á s ha­ tásairól

megfogalmazott

nézetek

visszhangoz­

nak. Bizonyára kevés kétség merül fel azt illetően, hogy az internet, az e-mail, a telekonferencia és az

e-kereskedelem

működési

módját.

a

vállalatok

Emellett a z o n b a n

megváltoztatja

mindezek

befolyásolják az alkalmazottak mindennapi mun­ káját is. Azok szerint, akik optimista szemlélettel közelítik m e g a kérdést, a h o g y Blauner is t e t t e , az információs t e c h n o l ó g i a forradalmasítani fogja a munka világát azzal, hogy új, r u g a l m a s a b b mun­ kamódszerek kialakulását teszi lehetővé. Ezek a l e h e t ő s é g e k m ó d o t adnak arra, h o g y felülemel­ kedjünk az ipari munka rutinszerű és elidegenítő aspektusain, egy felszabadító hatású információs korszakba

lépve, ami a dolgozók számára

na­

g y o b b ellenőrzést biztosít a munkafolyamatok be­ m e n e t é r e és kimenetére nézve egyaránt. A t e c h ­ nológiai haladás lelkes híveit néha „technológiai deterministának" nevezik, mivel hisznek a t e c h -

18. FEJEZET

Az információs technológia bevezetése a munkahelyeken vajon ténylegesen „elbutítja-e" az alkalmazottakat például ezeknek az ügyfélszolgálati dolgozóknak az esetében? nológia erejében, ami m e g h a t á r o z z a m a g á n a k a munkának a t e r m é s z e t é t és formáit.

repét a s z a k e m b e r e k munkájában, és rugalmassá­

meggyőződve

g o t visz be az e m b e r e k személyes munkastílusába.

hogy a munka világában az információs

A távmunka l e h e t ő s é g e i t bizonyára elsősorban a

Mások arról,

matervezés területén az IT növeli a kreativitás sze­

ugyanakkor

nincsenek

t e c h n o l ó g i a teljes m é r t é k b e n pozitív átalakulást

m a g a s szinten képzett és felelős pozíciókat be­

hoz magával. S h o s h a n a Zuboff ( 1 9 8 8 ) az infor­

t ö l t ő , nagyra értékelt alkalmazottak fogják a leg­

m á c i ó s t e c h n o l ó g i a különböző vállalatoknál tör­

inkább kiaknázni. Ám a spektrum másik végén ott

t é n ő alkalmazásait vizsgálva arra a következtetés­

vannak a rosszul fizetett, szakképzetlen e m b e r e k

re j u t o t t , hogy a m e n e d z s m e n t igen eltérő célok

ezrei, akik a különféle ügyfélszolgálatoknál és az

é r d e k é b e n használhatja fel az új eszközöket. Ami­

adatbevitellel foglalkozó vállalatoknál dolgoznak.

kor kreatív decentralizáló e r ő k é n t használják fel,

Az ő munkaköreiket, amelyek nagyrészt az utóbbi

akkor az információs t e c h n o l ó g i a s e g í t h e t lebon­

években b e k ö v e t k e z e t t távközlési r o b b a n á s ered­

tani a merev hierarchiákat, t ö b b a l k a l m a z o t t a t

m é n y e k é n t j ö t t e k létre, olyan mértékű elszigete­

vonva be a d ö n t é s h o z a t a l b a és a vállalat működ­

lődés és e l i d e g e n e d é s jellemzi, ami ö s s z e m é r h e t ő

t e t é s é n e k mindennapi feladataiba. Másrészt az IT

Braverman szakképzetlen dolgozóiéval. Az ügyfél­

ugyanilyen könnyen felhasználható a hierarchia

szolgálatoknál a l k a l m a z o t t kisegítők, akik például

és a felügyeleti gyakorlat m e g e r ő s í t é s é r e is. Az IT

utazási

alkalmazása a munkahelyeken csökkentheti a sze­

be az a d a t b á z i s o k b a vagy kisebb pénzügyi tranz­

mélyes interakciókat, elzárhatja az elszámoltat­

akciókat

h a t ó s á g csatornáit, és az irodákat ö n m a g u k b a n

előírások szerint dolgoznak, amelyek mellett az

zárt, elszigetelt modulok hálózatává alakíthatja

a l k a l m a z o t t n a k egyáltalán nincs vagy alig van le­

át. E felfogás szerint az információs t e c h n o l ó g i a

h e t ő s é g e bármilyen d ö n t é s h o z a t a l r a vagy kreatív

előjegyzéseket, intéznek,

helyfoglalásokat

szigorúan

visznek

szabványosított

hatásait erősen befolyásolja, hogy mire használ­

hozzájárulásra. Az a l k a l m a z o t t a k a t folyamatosan

j á k fel, valamint az is, hogy a t e c h n o l ó g i a felhasz­

szigorú megfigyelés alatt tartják, és a fogyasztók­

nálói hogyan értelmezik a n n a k a szerepét. Az információs t e c h n o l ó g i a terjedése minden bizonnyal

izgalmas és

nagyszerű

lehetőségeket

fog t e r e m t e n i a m u n k a e r ő bizonyos s z e g m e n t u ­ mai számára. Például a média, a reklám és a for­

kal folytatott interakcióikat „minőségbiztosítási" célból rögzítik. Úgy tűnik, h o g y az információs forradalom igen nagy számú rutinszerű, szakkép­ z e t t s é g e t nem igénylő munkakört h o z o t t létre, az irodákban csakúgy,

mint a t e r m e l ő ü z e m e k b e n .

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET daság, a l e g g y a k r a b b a n a z o n b a n a tudásgazdaság

é s f e j l e s z t é s r e fordított k i a d á s o k - m a j e l e n t ő s ré­

(knowledge

szét teszik ki sok ország költségvetésének. Svéd­

A

economy)

kifejezést

tudásgazdaság

pontos

használják.

definícióját

nehéz

ország p é l d á u l a b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k 1 0 , 6

megfogalmazni, de ez a m e g n e v e z é s á l t a l á n o s ­

s z á z a l é k á t fektette b e 1 9 9 5 - b e n a t u d á s g a z d a s á g ­

ságban o l y a n g a z d a s á g r a u t a l , a m e l y b e n a z i n n o ­

ba. Franciaország szorosan a n y o m á b a n járt a köz­

váció és a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s a g o n d o l a t o k r a ,

oktatás terén eszközölt jelentős befektetésekkel.

az i n f o r m á c i ó r a és a t u d á s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i r a

A tudásgazdaság - m i n d mennyiségi, m i n d mi­

épül. A t u d á s g a z d a s á g b a n a m u n k a e r ő n a g y ré­

nőségi jellemzőit tekintve - közismerten nehéz

sze n e m

v i z s g á l a t i tárgy.

az

anyagi

javak

fizikai

előállításával

A fizikai

dolgok értékét köny-

vagy e l o s z t á s á v a l , h a n e m a z o k m e g t e r v e z é s é v e l ,

nyebb megmérni, m i n t a „súlytalan" gondolato­

fejlesztésével,

két. K é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y a n y u g a t i társa­

technológiájával,

reklámozásával

és é r t é k e s í t é s é v e l , v a l a m i n t s z o l g á l t a t á s o k n y ú j ­

d a l m a k g a z d a s á g á b a n egyre i n k á b b k ö z p o n t i sze­

tudás­

repet játszik a tudás létrehozása és alkalmazása.

tásával

foglalkozik.

munkásoknak

Ezeket

nevezhetjük.

a A

dolgozókat

tudásgazdaságban

az információk és v é l e m é n y e k állandó áramlá­ sa, v a l a m i n t a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a h a t a l ­ mas l e h e t ő s é g e i d o m i n á l n a k . C h a r l e s L e a d b e a t e r megfogalmazásában:

Többirányú szakismeretek és készségek A p o s z t f o r d i s t a e l e m z ő k ú g y vélik, h o g y a m u n k a ú j f o r m á i l e h e t ő v é t e s z i k a z a l k a l m a z o t t a k szá­

A l e g t ö b b e n k ö z ü l ü n k s z i n t e a s e m m i b ő l sze­ rezzük

meg

a

megélhetésünkhöz

m á r a k é s z s é g e i k s p e k t r u m á n a k k i s z é l e s í t é s é t az­

szükséges

által, h o g y n e m egyfajta s p e c i á l i s f e l a d a t o t k e l l

pénzt: n e m h o z u n k l é t r e s e m m i t , a m i t a m é r ­

újra m e g újra v é g r e h a j t a n i u k , h a n e m v á l t o z a t o s

legre l e h e t n e t e n n i , m e g l e h e t n e é r i n t e n i v a g y

munkát végezhetnek.

könnyen meg l e h e t n e mérni. A m u n k á n k ered­

m e l l e t t arra s z o l g á l ó e s z k ö z n e k t e k i n t i k a t e r m e ­

A csapatmunkát egyebek

ményei n i n c s e n e k felhalmozva a kikötőkben,

lésben, hogy elősegítse olyan, sokirányú készsé­

nem tárolhatóak az áruházak raktáraiban és

gekkel felvértezett m u n k a e r ő - á l l o m á n y kialakulá-

n e m s z á l l í t j á k ő k e t a t e h e r v o n a t o k vagonjai­ ban. M e g é l h e t é s ü n k e t a l e g t ö b b e n k ü l ö n f é l e szolgáltatások, í t é l e t e k , i n f o r m á c i ó k é s e l e m ­ zések n y ú j t á s á v a l b i z t o s í t j u k , a k á r e g y telefo­

78.5. ábra Az OECD-országok gazdasági teljesítménye: a befektetések aránya a GDP százalékában, 1995

nos ü g y f é l s z o l g á l a t n á l , a k á r egy ü g y v é d i irodá­

H Fizikai létesítmények

| Tudás

ban, m i n i s z t é r i u m b a n v a g y t u d o m á n y o s l a b o ­ ratóriumban. M i n d a n n y i a n a s e m m i üzletében veszünk részt ( 1 9 9 9 , VII. o.). Mennyire terjedt el a t u d á s g a z d a s á g a 2 1 . s z á z a d elején? A z

OECD

egyik t a n u l m á n y a megkísé­

relte m e g h a t á r o z n i a t u d á s g a z d a s á g k i t e r j e d é s é t a fejlett o r s z á g o k k ö r é b e n . A n n a k a s z á z a l é k o s arányát p r ó b á l t á k m e g m é r n i , h o g y a z e g y e s or­ szágok ö s s z e s í t e t t g a z d a s á g i t e l j e s í t m é n y é b ő l m i tulajdonítható a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k n a k ( l á s d a 18.5.

ábrát). A t u d á s a l a p ú i p a r á g a k a l a t t általá­

ban azokat értik, a m e l y e k a l e g f e j l e t t e b b t e c h n o ­ lógiákat a l k a l m a z z á k , t o v á b b á i d e t a r t o z i k az ok­ tatás és a k é p z é s , a k u t a t á s és f e j l e s z t é s , v a l a m i n t a pénzügyi és a b e f e k t e t é s i szektor. Az O E C D tag­ országaiban az 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a g a z d a s á ­ gi e r e d m é n y n e k m á r t ö b b m i n t a felét t e r m e l t é k meg a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k . N é m e t o r s z á g n y u g a t i tartományaiban e z a z a r á n y 5 8 , 6 s z á z a l é k o s volt, és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , J a p á n b a n , Nagy-Bri­ tanniában,

Svédországban és Franciaországban

is m e g h a l a d t a az 50 s z á z a l é k o t . A tudásgazdaságba történőbefektetések - a köz­ oktatásra, s z o f t v e r f e j l e s z t é s r e , t o v á b b á k u t a t á s r a

0 a

5

10

15

20

25

30

1994,b 1995, cNémetország nyugati tartományaiban.

Forrás: The Economist, 1999. október 14.

18. FEJEZET sát, a m e l y t ö b b f é l e m u n k a f o l y a m a t o k e l v é g z é s é ­

l i z á l ó d o t t d o l g o z ó k a t v e s z fel a l e g s z í v e s e b b e n ,

re képes. Ez viszont nagyobb termelékenységhez,

h a n e m előnyben részesíti az olyan tehetséges nem

továbbá az áruk és szolgáltatások jobb minőségé­

specialistákat, akik képesek új készségeket mun­

h e z vezet, m i v e l a f e l a d a t a i k a t t ö b b f é l e m ó d o n

ka k ö z b e n e l s a j á t í t a n i . A h o g y a t e c h n o l ó g i a és a

ellátni képes alkalmazottak sikeresebbek lesznek

p i a c i k e r e s l e t változik,

a p r o b l é m a m e g o l d á s b a n és k r e a t í v e l g o n d o l á s o k ­

á t k é p e z n i saját d o l g o z ó i k a t a s z ü k s é g l e t e k sze­

kal t u d n a k e l ő á l l n i .

rint, e l k e r ü l v e e z á l t a l drága k o n z u l t á n s o k igény­

A „többirányú készségek"

(multi-skilling) kiala­

a vállalatok igyekeznek

b e v é t e l é t v a g y a m e g l é v ő m u n k a e r ő - á l l o m á n y új

k í t á s a i r á n y á b a n tett e l ő r e h a l a d á s k i h a t a m u n k a ­

a l k a l m a z o t t a k k a l v a l ó l e c s e r é l é s é t . M a a gyorsan

erő-felvételi e l j á r á s o k r a is. M í g a d o l g o z ó k felvé­

v á l t o z ó i d ő k k e l v a l ó l é p é s t a r t á s é r d e k é b e n sok

telét korábban nagyrészt c s u p á n a képzettségük

v á l l a l a t n á l s t r a t é g i a i e s z k ö z n e k t e k i n t i k a z alkal­

é s a k é p e s í t é s e i k a l a p j á n b o n y o l í t o t t á k le, m a s o k

m a z o t t i á l l o m á n y „magját" a l k o t ó d o l g o z ó k tudá­

m u n k á l t a t ó e l s ő s o r b a n o l y a n d o l g o z ó k a t keres,

sába való befektetést, m e l y n e k révén azok hosszú

a k i k n e k j ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ü k v a n é s gyor­

távon is értékes munkaerővé válnak.

s a n el t u d n a k s a j á t í t a n i új k é s z s é g e k e t . í g y egy bi­

Egyes

vállalatok

munkahelyi továbbképzése­

z o n y o s s z o f t v e r a l k a l m a z á s h o z s z ü k s é g e s szakér­

k e t s z e r v e z n e k a z a z o n o s v a g y h a s o n l ó feladato­

tői t u d á s adott e s e t b e n k e v é s b é é r t é k e s l e h e t , m i n t

kat e l l á t ó m u n k a c s a p a t o k s z á m á r a . E z a m ó d s z e r

az ú j s z e r ű e l g o n d o l á s o k gyors felfogására v a l ó ké­

egyfajta m e n t o r i t e v é k e n y s é g k e r e t é b e n l e h e t ő v é

pesség. A s p e c i á l i s s z a k t u d á s g y a k r a n é r t é k e s b e ­

teszi a szükséges készségek kialakítását munka

vitt vagyon, d e h a a z e r ő s e b b e n s p e c i a l i z á l ó d o t t

k ö z b e n is: egy I T - s p e c i a l i s t a p é l d á u l t ö b b h é t e n

dolgozóknak új körülmények között nehézségeik

át c s a t l a k o z h a t egy v á l l a l a t i v e z e t ő h ö z , s együtt­

támadnak speciális készségeik kreatív alkalmazá­

m ű k ö d é s ü k s o r á n m i n d k é t fél s o k a t m e g t a n u l h a t

sában, akkor a rugalmas, innovatív munkahelye­

a m á s i k k é s z s é g e i k ö z ü l . Ez a k é p z é s i f o r m a gaz­

ken esetleg kevésbé lesznek kívánatosak.

d a s á g o s , m i v e l n e m c s ö k k e n t i j e l e n t ő s e n a mun­

A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y n a k .A munka jö­ vője

(The Future ofWork)

című tanulmánya

(Mea­

d o w s 1 9 9 6 ) a z o k a t a k é s z s é g t í p u s o k a t vizsgálta,

k á v a l t ö l t ö t t időt, é s m i n d e n r é s z t v e v ő dolgozó s z á m á r a l e h e t ő v é t e s z i i s m e r e t e i n e k é s készsé­ geinek kibővítését.

a m e l y e k ma a l e g k e r e s e t t e b b e k a m u n k á l t a t ó k

A m u n k a h e l y i k é p z é s b e n v a l ó r é s z v é t e l a kész­

r é s z é r ő l . A t a n u l m á n y s z e r z ő i arra a k ö v e t k e z t e ­

s é g e k f e j l e s z t é s e m e l l e t t j a v í t j a a d o l g o z ó k kar­

tésre jutottak, h o g y m i n d a m a g a s a b b k é p z e t t s é ­

r i e r k i l á t á s a i t is. F o n t o s m e g j e g y e z n ü n k azonban,

get igénylő, m i n d a s z a k k é p z e t l e n m u n k á r a é p ü l ő

h o g y a k é p z é s i l e h e t ő s é g e k n e m e g y e n l ő mér­

s z e k t o r o k b a n egyre é r t é k e s e b b é v á l n a k a z úgyne­

tékben állnak m i n d e n dolgozó rendelkezésére.

vezett „személyes készségek"

(personal skills).

Az

A b r i t G a z d a s á g - és T á r s a d a l o m k u t a t á s i Tanács

együttműködési hajlam és az önálló munkavégzés

(Economic

k é p e s s é g e , t o v á b b á a k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g és a

1 9 5 8 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t s z ü l e t e t t f i a t a l o k körében

problematikus

végzett

helyzetekben felmutatott

kreati­

and

Social

Research

korcsoportvizsgálatai

Council,

ESRC)

megállapították,

vitás - e z e k a legjobb t u l a j d o n s á g o k , a m e l y e k k e l

hogy a már magasabb

felvértezve v a l a k i m a állást v á l l a l h a t . E g y o l y a n

alkalmazottak

p i a c o n , a h o l egyre i n k á b b i g y e k e z n e k k i e l é g í t e n i

melletti továbbképzésben,

a fogyasztók egyedi igényeit, a l a p v e t ő fontosságú,

k ü l i m u n k a t á r s a i k ( E S R C 1 9 9 7 ) . H a s o n l ó tanul­

h o g y a d o l g o z ó k a k ü l ö n b ö z ő á g a z a t o k e g é s z sorá­

m á n y o k a r r a u t a l n a k , h o g y t ö b b f o l y a m a t o s be­

képesítéssel rendelkező

gyakrabban

részesülnek

munka

m i n t k é p e s í t é s nél­

ban - a szolgáltatási szektortól a pénzügyi tanács­

f e k t e t é s t ö r t é n i k a z o k n a k a s z e m é l y e k n e k a to­

adásig - k é p e s e k l e g y e n e k „ s z e m é l y e s k é s z s é g e i k ­

v á b b k é p z é s e t e r é n , a k i k m á r i s a legmagasabban

re" támaszkodni a munkahelyükön. A technikai

kvalifikáltak, m í g a k é p e s í t é s n é l k ü l i e k kevesebb

készségek „leértékelődése" a t a n u l m á n y szerzői

l e h e t ő s é g e t k a p n a k . A k é p z é s h a t á s s a l v a n továb­

s z e r i n t n e h é z h e l y z e t b e h o z h a t j a a z o k a t a dolgo­

bá a b é r s z í n v o n a l r a is: az 1 9 7 0 - b e n születettek

zókat, a k i k h o s s z ú i d ő n á t v é g e z t e k r u t i n s z e r ű e n

k o r c s o p o r t j á b a n a m u n k a m e l l e t t i k é p z é s b e n va­

i s m é t l ő d ő m u n k á t , a m e l y b e n a „ s z e m é l y e s kész­

ló r é s z v é t e l á t l a g o s a n 12 s z á z a l é k k a l növelte az

ségeik" n e m juthattak szerephez.

alkalmazottak keresetét.

Munkahelyi továbbképzés

Távmunka

A többirányú készségek kialakítása elsősorban a

A t á v m u n k a l e h e t ő v é t e s z i a d o l g o z ó k számára,

dolgozók képzésével és átképzésével valósítható

h o g y f e l a d a t a i k egy r é s z é t , vagy a k á r valameny-

meg. S o k vállalat n e m szűkebb területekre specia­

n y i t o t t h o n r ó l v é g e z z é k el, g y a k r a n a z internetre

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

/ Az i l y e n v á l t o z á s o k e g y i k g y a k o r l a t i p é l d á j a a 21.,

,yárosok

és

városi

terek"

című

fejezetben,

a 7 1 4 - 7 1 5 . o l d a l o n tárgyalt H e l s i n k i v i r t u á l i s falu. N o h a a t á v m u n k a a z u t ó b b i é v e k b e n elfogadot­ t a b b á vált, n e m s z ü k s é g k é p p e n k e d v e l t m i n d e n munkáltató részéről. Amikor az alkalmazottak n i n c s e n e k az irodában, sokkal nehezebb ellen­ ő r i z n i a m u n k á j u k a t , e z é r t i l y e n e s e t e k b e n gyak­ ran új típusú módszereket alkalmaznak annak biztosítására, vissza

a

hogy a

t á v m u n k á s o k ne

„szabadságukkal".

számukra,

hogy bizonyos

éljenek

Előírhatják

például

időpontokban rend­

s z e r e s e n b e j e l e n t k e z z e n e k a z i r o d á b a , vagy m á s dolgozóknál

gyakrabban

nyújtsanak

be

részje­

lentéseket a munkájukról. / A m u n k a h e l y i e l l e n ő r z é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is foglalkoztunk

a

című fejezetben,

a

Miközben

sokan

16.,

„Szervezetek

497-498. nagy

és

hálózatok"

oldalon.

lelkesedést

mutatnak

az „otthoni irodákban" rejlő l e h e t ő s é g e k iránt, e g y e s t u d ó s o k a r r a f i g y e l m e z t e t n e k , h o g y a z ott­ h o n u k b a n szellemi kihívást j e l e n t ő kreatív mun­ kát végző diplomás t á v m u n k á s o k és a rutinsze­ rű (például adatbeviteli) feladatokat végrehajtó, n a g y r é s z t k é p z e t l e n o t t h o n i d o l g o z ó k k ö z ö t t vár­ h a t ó a n j e l e n t ő s p o l a r i z á l ó d á s fog k i a l a k u l n i . E g y ilyen szakadás létrejötte esetén nagyon valószí­ Az internet, valamint a laptop számítógépek és általában az otthoni számítógép-használat elterjedése lehetővé tet­ te egyes dolgozók számára, hogy otthon végezzék el a munkájukat, de az iroda bevitele az otthonokba bizonyos hátrányokkal is jár. Egyes távmunkában foglalkoztatott alkalmazottakra például nyomás nehezedik, hogy töb­ bet dolgozzanak otthon, mint azelőtt a munkahelyükön, ugyanakkor egyes munkáltatók nincsenek meggyőződve arról, hogy „távmunkás" alkalmazottaik elég keményen dolgoznak, és teljesítményüket alulértékelik.

nű, hogy a nők a távmunkás társadalom alsóbb rétegeiben koncentrálódnának (Phizacklea-Wolkowitz 1 9 9 5 ) .

Az egész életre szóló pályaválasztás vége és a „portfolios dolgozók" megjelenése A g l o b á l i s gazdaság h a t á s a i t és a „ r u g a l m a s " m u n ­ kaerő iránti kereslet növekedését figyelembe véve

csatlakoztatott s z á m í t ó g é p e n k e r e s z t ü l . A z o l y a n

egyes s z o c i o l ó g u s o k és k ö z g a z d á s z o k azt állítják,

munkakörökben, a m e l y e k n e m kívánják meg a

h o g y a j ö v ő b e n egyre t ö b b é s t ö b b e m b e r l e s z úgy­

megbízókkal v a g y a m u n k a t á r s a k k a l v a l ó r e n d ­

nevezett

szeres k o n t a k t u s t ( i l y e n p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s

E z e k egyfajta p o r t f o l i ó v a l f o g n a k r e n d e l k e z n i a

portfolios

dolgozó

(portfolio

worker).

grafikai t e r v e z ő m u n k a v a g y a r e k l á m s z ö v e g e k

szakmai készségeikről és képesítéseikről, ame­

megírása

lyek

különféle

hirdetésekhez)

zók g y a k r a n ú g y találják,

-

a

dolgo­

hogy távmunkásként

különféle

munkakörök

betöltésére

teszik

őket alkalmassá, és életpályájuk folyamán e n n e k

lehetőségük nyílik jobb egyensúlyt t e r e m t e n i a

e g y e s r é s z e i t h a s z n á l j á k fel a k ü l ö n f é l e á l l á s o k és

munka és egyéb elfoglaltságaik között, és pro­

munkakörök betöltésekor. A dolgozók viszonylag

duktívabban t u d n a k d o l g o z n i . Ú g y t ű n i k , h o g y

k i s e b b h á n y a d a fog c s a k f o l y a m a t o s k a r r i e r t b e ­

a következő években a technológia fejlődése sok

futni a m a i é r t e l e m b e n . A z e l g o n d o l á s h í v e i sze­

t e k i n t e t b e n r a d i k á l i s a n m e g fogja v á l t o z t a t n i a

rint az „életre szóló foglalkozás" fogalma hovato­

m u n k a v é g z é s m a i g y a k o r l a t á t , é s b i z o n y á r a ter­ jedni fog a „ v e z e t é k e s d o l g o z ó k " foglalkoztatása.

(wired workers)

vább a m ú l t tartozékává válik. Egyesek ezt a portfolios dolgozók irányában v é g b e m e n ő v á l t á s t p o z i t í v m e g v i l á g í t á s b a n lát-

18. FEJEZET j á k : s z e r i n t ü k a d o l g o z ó k n e m l e s z n e k t ö b b é be­

dzserek felismerik a dolgozók sűrű lecserélésé­

zárva u g y a n a b b a a m u n k a k ö r b e h o s s z ú é v e k e n

n e k k ö l t s é g e s é s a m u n k a e r k ö l c s r e n é z v e hátrá­

át, é s k r e a t í v m ó d o n t e r v e z h e t i k m e g m u n k á s

n y o s voltát, é s ú j a l k a l m a z o t t a k f e l v é t e l e h e l y e t t

é l e t ü k e t ( H a n d y 1 9 9 4 ) . M á s o k ú g y vélik, h o g y a

s z í v e s e b b e n á t k é p z i k a saját d o l g o z ó i k a t , b á r ez

„rugalmasság" a gyakorlatban mindössze annyit

a p i a c i á t l a g n á l m a g a s a b b b é r e k k i f i z e t é s é t vonja

jelent, hogy a szervezetek többé-kevésbé tetszé­

m a g a u t á n . J a m e s C o l l i n s é s J e r r y P o r r a s Tartós­

sük szerint alkalmazhatják, illetve bocsáthatják

nak szánva

el a d o l g o z ó k a t , s u t b a d o b v a m i n d e n f é l e m u n k a ­

ben tizennyolc

hely-biztonsági garanciát, amit a dolgozók ma

a m e l y e k n e k a részvényei 1 9 2 6 óta folyamatosan

még esetleg élvezhetnek.

e m e l k e d ő é r t é k k e l s z e r e p e l t e k a p i a c o n . Megál­

A munkáltatók csak

[Built to

LasU

amerikai

1994)

című

vállalatot

könyvük­

elemeztek,

álta­

l a p í t o t t á k , h o g y e z e k a v á l l a l a t o k k o r á n t s e m tet­

l u k foglalkoztatott m u n k a e r ő m e l l e t t , é s k é p e s e k

s z é s ü k s z e r i n t v e t t é k fel, i l l e t v e b o c s á t o t t á k el a

rövid

távú

elkötelezettséget vállalnak

az

lesznek m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t e n i az extra juttatá­

d o l g o z ó i k a t , h a n e m m i n d e n t m e g t e t t e k a megle­

sokat, vagy a k á r a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t is.

vő munkaerő-állományuk megtartása érdekében.

E g y friss v i z s g á l a t s z e r i n t , a m e l y e t a k a l i f o r n i a i Szilícium-völgyben végeztek, e n n e k a régiónak a g a z d a s á g i s i k e r e i m á r i s a z ott d o l g o z ó m u n k a e r ő „portfoliós" jellegű készségein alapulnak. A Szi­

K ö z ü l ü k c s u p á n k é t v á l l a l a t h o z o t t b e kívülről f e l s ő b b v e z e t ő k e t a v i z s g á l t i d ő s z a k b a n , m í g az ugyanekkor vizsgált kevésbé sikeres vállatoknál e z t i z e n h á r o m e s e t b e n fordult e l ő .

l í c i u m - v ö l g y b e n m ű k ö d ő v á l l a l a t o k k ö r é b e n na­

Ezek

a

kutatási

eredmények

mindazonáltal

gyon magas a bukási arány: m i n d e n évben mint­

n e m c á f o l j á k m e g a z o k n a k a z e l g o n d o l á s a i t , akik

egy 3 0 0 v á l l a l a t m e g y c s ő d b e , m i k ö z b e n körül­

a p o r t f o l i ó s d o l g o z ó k k o r á n a k e l j ö v e t e l é r ő l be­

b e l ü l u g y a n e n n y i újat a l a p í t a n a k . A m u n k a e r ő ,

s z é l n e k . A s z e r v e z e t i l e é p í t é s ma a v a l ó s á g része:

a m e l y b e n i g e n n a g y a r á n y b a n s z e r e p e l n e k értel­

o l y a n d o l g o z ó k e z r e i k e r ü l n e k v i s s z a a munka­

miségi és m ű s z a k i dolgozók, megtanult e h h e z

e r ő p i a c r a , a k i k ú g y g o n d o l h a t t á k , h o g y nyugdíjas

a l k a l m a z k o d n i . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a z alkal­ mazottak - mondják a kutatási beszámoló szerzői - i g e n s ű r ű n v á n d o r o l n a k át e g y i k c é g t ő l a m á ­ sikhoz, magukkal hordozva többirányú készségei­ ket és t u d á s v a g y o n u k a t , s e k ö z b e n m é g i n k á b b k é p e s s é v á l n a k az a l k a l m a z k o d á s r a . A t e c h n o l ó ­ giák s z a k é r t ő i b ő l k o n z u l t á n s o k l e s z n e k , a kon­ zultánsok vállalatvezetőkké válnak, az alkalma­ z o t t a k p e d i g v á l l a l k o z ó k a p i t a l i s t a k é n t folytatják karrierjüket, é s u g y a n e z fordítva i s m e g t ö r t é n i k (Bahrami-Evans

álláshoz jutottak, ám ahhoz, hogy ismét munkát k a p j a n a k , k é n y t e l e n e k t o v á b b f e j l e s z t e n i é s válto­ z a t o s a b b á t e n n i t u d á s u k a t . S o k a n k ö z ü l ü k - kü­ l ö n ö s e n az i d ő s e b b e k - e s e t l e g n e m l e s z n e k ké­ p e s e k t ö b b é a k o r á b b i v a l ö s s z e m é r h e t ő állást ta­ l á l n i , s ő t a z i s e l ő f o r d u l h a t , h o g y e g y á l t a l á n nem f o g n a k fizetett m u n k á t k a p n i . / A m u n k a m a i világának más aspektusaival a 16.,

1995).

„Szervezetek

és

hálózatok"

című

fejezet­

ben f o g l a l k o z t u n k , b e l e é r t v e a m o d e r n vállala­

A fiatalok, k ü l ö n ö s e n a k o n z u l t á n s o k és az in­

t i s z e r v e z e t e k v e z e t é s é v e l k a p c s o l a t o s kérdése­

f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s p e c i a l i s t á i k ö r é b e n erő­

ket, p é l d á u l a z e m b e r i e r ő f o r r á s - m e n e d z s m e n ­

södő eltolódás érzékelhető a portfoliós m u n k a

tet és a n a g y v á l l a l a t i k u l t ú r á t is.

i r á n y á b a . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t a fiatal d i p l o ­ m á s o k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n arra s z á m í t h a t ­ n a k , h o g y m u n k á v a l t ö l t ö t t é l e t p á l y á j u k s o r á n ti­ zenegy különböző, más-más tudásalapot igénylő m u n k a k ö r b e n fognak d o l g o z n i . E g y e l ő r e a z o n b a n ez m é g i n k á b b a k i v é t e l m a r a d , m i n t s e m a sza­ bály. A f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k n e m m u t a t n a k olyan nagy emelkedést a m u n k a e r ő mobilitásá­ b a n , m i n t a m i t a p o r t f o l i ó s m u n k a i r á n y á b a n tör­ t é n ő tömeges váltás jelentene. Az 1990-es évek években a teljes

végzett

felmérések

kimutatták,

m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott

hogy

dolgozók

N a g y - B r i t a n n i á b a n és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a h o l az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ö z ü l a l e g k e v é s b é s z a b á l y o z o t t a m u n k a e r ő p i a c - u g y a n a n n y i időt t ö l t e n e k egy-egy á l l á s b a n , m i n t 1 0 é v v e l koráb­ b a n {The Economist, 1 9 9 5 . m á j u s 2 1 . ) . Ú g y t ű n i k , e z r é s z b e n arra v e z e t h e t ő v i s s z a , h o g y a m e n e ­

MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A M U N K A TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE M í g a m u n k a új f o r m á i s o k e m b e r s z á m á r a izgal­ m a s l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k , e g y s z e r s m i n d mély b i z o n y t a l a n s á g o t is t á m a s z t h a t n a k a z o k b a n , akik ú g y érzik, h o g y egy ő r ü l t világ fogságába esnek. M i n t e f e j e z e t b e n k o r á b b a n is l á t t u k , a munkaerő­ p i a c az i p a r i t e r m e l é s t ő l a s z o l g á l t a t á s r a orientált g a z d a s á g b a v e z e t ő á t m e n e t f o l y a m á n mélyreható v á l t o z á s o k o n m e g y át. A z i n f o r m á c i ó s technoló­ g i á k s z é l e s k ö r ű b e v e z e t é s e s z i n t é n átalakuláso­ kat vált ki a v á l l a l a t o k s z e r v e z e t i struktúrájában, az

alkalmazott vezetési

stílusban,

valamint a

m u n k a f e l a d a t o k k i o s z t á s á n a k é s végrehajtásának

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

Csökken a munka fontossága? Állandó munkanélküliség, munkahelyi bizonyta­

tályának" nevez. A l e g t ö b b e m b e r t é n y l e g e s e n

lanság,

karrierek,

e h h e z a „ n e m o s z t á l y h o z " tartozik, mivel a sta­

részmunkaidős állások, rugalmas foglalkoztatási

bil állásokban f o g l a l k o z t a t o t t a k részaránya a né­

létszámleépítések,

portfolios

minták és m e g o s z t o t t munkakörök: mindezek lát­

p e s s é g b e n - a fiatalokat, a nyugdíjasokat, a be­

tán úgy tűnik, hogy az e m b e r e k példátlanul nagy

t e g e k e t és a háztartásbeli asszonyokat, valamint

arányban d o l g o z n a k a m e g s z o k o t t a k t ó l eltérő ke­

a félállásban vagy más részmunkaidős formák­

retek között, vagy egyáltalán nem vesznek részt fi­

ban d o l g o z ó k a t és munkanélkülieket leszámítva

zetett m u n k á b a n ! Talán itt az ideje újra á t g o n d o l ­

- viszonylag kicsiny. Az információs t e c h n o l ó g i á k

nunk a munka t e r m é s z e t é t , és különösen az em­

terjedése - véli Gorz - t o v á b b fogja csökkente­

berek é l e t é b e n j á t s z o t t szerepének f o n t o s s á g á t .

ni a teljes m u n k a i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állások szá­

Mivel a „ m u n k a " és a „fizetett állás" f o g a l m a

m á t . Ennek e r e d m é n y e k é n t valószínűleg fordulat

olyan

szorosan

összekapcsolódik

egymással

a

tudatunkban, n é h a n e h é z meglátni, hogy ezen a felfogáson kívül más szemléleti l e h e t ő s é g e k is vannak. André Gorz francia szociológus és tár­ sadalomkritikus egyike azoknak az elemzőknek, akik szerint a j ö v ő b e n a fizetésért végzett mun­ ka egyre kevésbé fog f o n t o s szerepet betölteni

következik be: az e m b e r e k elutasítják a nyugati t á r s a d a l o m mai t e r m e l é k e n y s é g o r i e n t á l t beren­ dezkedését, amelyben a j ó l é t r e , a gazdasági nö­ vekedésre és az anyagi javakra kerül a hangsúly. Az elkövetkező években az állandó fizetett mun­ ka szféráján kívül a lakosság t ö b b s é g e igen válto­ z a t o s életstílusokat fog követni.

az e m b e r e k é l e t é b e n . Gorz ezt a felfogását Marx

Gorz v é l e m é n y e szerint „duális t á r s a d a l o m "

írásainak kritikai értékelésére alapozza. Marx úgy

kialakulása felé haladunk. Az egyik szektorban

gondolta, hogy a feltételezése szerint egyre t ö b b

a t e r m e l é s és az á l l a m a p p a r á t u s a hatékonyság

és t ö b b e m b e r t m a g á b a n foglaló munkásosztály

maximalizálására

egy olyan, h u m á n u s a b b t á r s a d a l m a t t e r e m t ő for­

A másik szektorban az e m b e r e k olyan változatos,

radalom vezetője lesz, amelyben a munka köz­

n e m munka jellegű tevékenységekkel foglalják el

törekvő

módon

szerveződik.

ponti szerepet játszik az élet kiteljesedésében.

m a g u k a t , amelyek ö r ö m e t vagy személyes kitel­

Gorz - noha m a g a is baloldaliként ír - elutasít­

j e s e d é s t nyújtanak számukra. Valószínűleg egy­

ja ezt a felfogást. A munkásosztály ugyanis nem

re t ö b b e n fogják majd úgy megtervezni az élet­

válik a l e g n é p e s e b b társadalmi osztállyá ( a h o g y

pályájukat, hogy életük k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban

Marx állította) és n e m vezet sikerre semmiféle

más-más m ó d o k o n d o l g o z h a s s a n a k .

forradalmat, h a n e m valójában zsugorodik. A kék­ galléros d o l g o z ó k mára k i s e b b s é g b e , m é g h o z z á egyre c s ö k k e n ő létszámú k i s e b b s é g b e kerültek a munkaerőben. Gorz véleménye szerint nincs t ö b b é é r t e l m e

Mennyire érvényesül máris ez a s z e m l é l e t m ó d ? Vitán felül áll, hogy a munka t e r m é s z e t é b e n és szerveződésében nagy változások m e n n e k v é g b e az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n . L e h e t s é g e s n e k lát­ szik, hogy egyre t ö b b e m b e r ábrándul ki a „ter­

annak a feltételezésnek, hogy a munkások átve­

melékenységi" szemléletből, ami az állandó gaz­

hetik az uralmat azok fölött a vállalkozások fö­

dasági növekedésre és a birtokolt anyagi javak

lött, amelyeknél dolgoznak, az állami hatalomról

felhalmozására helyezi a hangsúlyt. Gorz szerint

nem is beszélve. A fizetett munka j e l l e g é n e k át­

bizonyára

formálására nincs reális remény, mivel az meg­

n e m c s a k teljesen negatív beállításban látni. Ez az

kerülhetetlen gyakorlatias m e g f o n t o l á s o k alapján

élethelyzet úgy is f e l f o g h a t ó , hogy l e h e t ő s é g e t

indokolt

lehet

a

munkanélküliséget

szerveződik, kizárólag a g a z d a s á g h a t é k o n y s á g á t

ad az e m b e r e k számára saját érdeklődésük köve­

tartva szem előtt. „Ma arról van szó, hogy az em­

t é s é r e és képességeik fejlesztésére, bár e b b e n az

ber felszabadítsa m a g á t a munka a l ó l " - írja Gorz

irányban - legalábbis eddig - valójában megle­

( 1 9 8 2 , 6 7 . o . ) . Erre különösen o t t van szükség,

h e t ő s e n csekély e l ő r e h a l a d á s t ö r t é n t . Úgy tűnik,

ahol a munkát még mindig taylorista elvek szerint

hogy még távol állunk a Gorz víziójának valóra

szervezik vagy az más okokból e l n y o m ó jellegű,

válásától. A nők egyre t ö b b munkaalkalmat ke­

esetleg egyszerűen csak unalmas. Gorz szerint a növekvő munkanélküliség és a részmunkaidős foglalkoztatás terjedése a stabil munkahellyel rendelkező r é t e g e k mellett máris létrehozta azt, amit ő „a nem d o l g o z ó k nem osz­

resnek, a fizetett f o g l a l k o z t a t o t t s á g r a aktívan t ö ­ rekvő e m b e r e k száma n e m csökken, h a n e m emel­ kedik. A változatos élet f e n n t a r t á s á h o z szükséges anyagi források e l ő t e r e m t é s é h e z sokak számára t o v á b b r a is a fizetett munka marad a kulcs.

18. FEJEZET módjában

is.

HUH

A gyors

változások

destabilizáló

hez.

Jövedelem

nélkül

h a t á s ú a k l e h e t n e k : a d o l g o z ó k s o k k ü l ö n f é l e tí­

mindennapi

p u s ú foglalkozási területen ma a m u n k a h e l y ü k

meg kell küzdeni.

bizonytalanságát tapasztalják,

és gondterhelten

2. Aktivitási

megsokszorozódnak

létfenntartás szint:

A

gondjai,

munka

a

amelyekkel

gyakran

alapot

tekintenek m u n k a h e l y i pozíciójuk jövőbeli biz­

nyújt új készségek és képességek megszerzésé­

tonsága,

h e z é s b e g y a k o r l á s á h o z . M é g ott i s s t r u k t u r á l t

illetve

a

munkahelyükön

elvégzendő

feladataik elé.

k ö r n y e z e t e t a d a z e m b e r e k e n e r g i á i n a k kifejtésé­ bi­

h e z , a h o l r u t i n s z e r ű m u n k a v é g z é s t ö r t é n i k . Nél­

z o n y t a l a n s á g j e l e n s é g e f o n t o s v i t a t é m á v á vált a

k ü l e b e s z ű k ü l h e t n e k a k é s z s é g e k és k é p e s s é g e k

munkaszociológián belül. S o k kommentátor és

alkalmazására nyíló lehetőségek.

Az

utóbbi

évtizedekben

a

munkahelyi

m é d i a f o r r á s azt állítja, h o g y a m u n k a h e l y i biz­

3. Változatosság:

A munka

az

otthoni környe­

t o n s á g m á r h a r m i n c é v e vagy m é g h o s s z a b b ide­

zettől eltérő környezeteket tesz hozzáférhetővé

je e g y e n l e t e s e n c s ö k k e n , és a b i z o n y t a l a n s á g az

a dolgozók számára. A m u n k a h e l y i környeze­

iparosodott országokban mára példátlan mére­

tekben az e m b e r e k még a viszonylag unalmas

t e k e t öltött. A fiatalok n e m s z á m í t h a t n a k t ö b b é

f e l a d a t o k e s e t é b e n i s ö r ö m ü k e t l e l h e t i k abban,

b i z t o s k a r r i e r r e e g y e t l e n m u n k á l t a t ó n á l - állít­

h o g y n e m a m i n d e n n a p i o t t h o n i t e e n d ő i k k e l fog­

ják -,

lalkoznak, h a n e m valami mást csinálnak.

mivel a gyorsan globalizálódó gazdaság

egyre t ö b b v á l l a l a t i f ú z i ó h o z é s gyakori l é t s z á m ­ l e é p í t é s e k h e z vezet, m e l y e k s o r á n a z a l k a l m a z o t ­ takat e l b o c s á t j á k . A h a t é k o n y s á g és a profit u t á n i h a j s z a azt j e l e n t i , h o g y a k e v é s b é s o k r é t ű - v a g y „nem

a megfelelő"

- készségekkel

rendelkező

d o l g o z ó k a t a l e g b i z o n y t a l a n a b b h e l y z e t ű , margi­ nális jelentőségű munkakörökben alkalmazzák, a m e l y e k a l e g j o b b a n ki v a n n a k t é v e a g l o b á l i s piacokon bekövetkező változások hatásainak. Ma a m u n k a h e l y i r u g a l m a s s á g á l d á s a i d a c á r a is egy­ fajta „vegyél fel újat, d o b d ki a régit" k u l t ú r á b a n é l ü n k , a h o l n e m é r v é n y e s t ö b b é a z „életre s z ó l ó f o g l a l k o z á s " ideálja.

4. Időbeosztás:

A

folyamatos

munkaviszony­

b a n álló e m b e r e k számára a n a p o k rendszerint a m u n k a ritmusa körül

szerveződnek.

Bár ez

n é h a n y o m a s z t ó h a t á s ú l e h e t , e g y s z e r s m i n d egy­ fajta r e n d e z e t t s é g e t is ad a n a p i t e v é k e n y s é g e k ­ hez. Azok, akik n e m dolgoznak, gyakran komoly p r o b l é m a k é n t é l i k m e g a z u n a l m a t , é s apatikusan szemlélhetik az idő múlását. 5. Társadalmi nyezet

kapcsolatok:

gyakran

nyújt

A

munkahelyi

alkalmat

kör­

barátságok

ki­

a l a k u l á s á r a é s m á s o k k a l k ö z ö s e n folytatott tevé­ kenységekben való részvételre. A munkahelytől e l v á l a s z t v a a z e m b e r e k b a r á t a i n a k é s ismerősei­ nek köre várhatóan összezsugorodik. 6. Személyes

A munka társadalmi jelentősége

identitás:

A

munkát

rendszerint

a z é r t is m e g b e c s ü l i k , m e r t b i z t o s í t j a a s t a b i l tár­ sadalmi identitás érzését. Az e m b e r e k önbecsü­

L e g t ö b b ü n k é l e t é b e n n a g y o b b r é s z t foglal el a

l é s e - k ü l ö n ö s e n a férfiak e s e t é b e n - gyakran

munka, m i n t bármely más tevékenység. Gyakran

s z o r o s a n összefügg a h á z t a r t á s u k f e n n t a r t á s á h o z

társítjuk h o z z á a l é l e k ö l ő , fáradságos rabszolga­

nyújtott gazdasági hozzájárulásuk mértékével.

m u n k a képzetét és olyan feladatok sorozatának tekintjük,

amelyeket

A f e l s o r o l t r i a s z t ó t é n y e k m e g f o n t o l á s á v a l nem

szeretnénk a minimumra

n e h é z b e l á t n i , h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é válás mi­

c s ö k k e n t e n i , vagy h a l e h e t n e , s z e r e t n é n k t e l j e s e n

ért á s h a t j a a l á s o k e m b e r ö n b i z a l m á t , saját társa­

megszabadulni tőlük. A m u n k a a z o n b a n nem­

dalmi értékébe vetett hitét.

c s a k t e r h e t é s fáradságot j e l e n t , h a n e m s o k k a l t ö b b e t nyújt, k ü l ö n b e n a z e m b e r e k n e m m e r ü l ­ nének annyira bele, és n e m bizonytalanodnának el, a m i k o r m u n k a n é l k ü l i v é v á l n a k . Vajon h o g y a n é r e z n é n k m a g u n k a t , h a arra k e l l e n e g o n d o l n u n k , h o g y s o h a s e m k a p h a t u n k á l l á s t ? A m o d e r n tár­

A munkahelyi bizonytalanság növekedése A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y 1 9 9 9 - b e n Munka­

s a d a l m a k b a n a foglalkoztatottság fontos az ö n b e ­

helyi

c s ü l é s f e n n t a r t á s á h o z . A m u n k a m é g ott is struk­

sa

t u r á l ó e l e m a z e m b e r e k p s z i c h o l ó g i a i profiljában

JIWIS) c í m e n t e t t e k ö z z é e g y s z é l e s k ö r ű felmérés

és n a p i t e v é k e n y s é g e i k c i k l u s á b a n , a h o l a m u n k a ­ f e l t é t e l e k v i s z o n y l a g k e l l e m e t l e n e k és a feladatok egyhangúak. E b b e n a tekintetben a m u n k a alábbi jellemző vonásai lehetnek relevánsak: 1. Pénz: A b é r v a g y a fizetés j e l e n t i a legfőbb forrást a z e m b e r e k s z ü k s é g l e t e i n e k k i e l é g í t é s é -

bizonytalanság (Job

és

Insecurity and

a

munka

intenzifikálódá-

Work Intensification

Survey,

e r e d m é n y e i t , a m e l y e k e t 3 4 0 d o l g o z ó b r i t állam­ p o l g á r r a l k é s z í t e t t m é l y i n t e r j ú k b ó l s z ű r t e k le. Az i n t e r j ú a l a n y o k s k á l á j a a b o l t i e l a d ó k t ó l a felső ve­ z e t ő k i g terjedt. A k u t a t á s c é l j a a munkahelyi bi­ zonytalanság m é r t é k é n e k , v a l a m i n t a m u n k a h e ­ l y e k e n , i l l e t v e a c s a l á d o k b a n és a k ö z ö s s é g e k b e n

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

kifejtett h a t á s a i n a k f e l m é r é s e volt. A t a n u l m á n y

601

a d á s v é t e l e és b e z á r á s a b e f o l y á s o l t a a b a n k o k a t és

szerzői m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n

az egész p é n z ü g y i szektort, s az i n f o r m á c i ó ko­

1966 óta növekszik a m u n k a h e l y i bizonytalan­

r á n a k b e k ö s z ö n t é s é v e l i g e n s o k k ö z t i s z t v i s e l ő el­

ság. A b i z o n y t a l a n s á g n ö v e k e d é s e a k é k g a l l é r o s

v e s z í t e t t e az állását, a h o g y a s z á m í t ó g é p e s t e c h ­

dolgozók k ö r é b e n , a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n é s a z

nológia használata következtében a közigazgatási

1980-as é v e k b e n v o l t a l e g i n t e n z í v e b b e n é r e z h e ­

rendszerek is karcsúsodni kezdtek.

tő, d e a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é n k e z d ő d ö t t általá­

Az iparban dolgozó m u n k á s o k m á r korábban

nos g a z d a s á g i f e l l e n d ü l é s d a c á r a is t o v á b b foly­

hozzászoktak

tatódott. A t a n u l m á n y v é g k ö v e t k e z t e t é s e s z e r i n t

melletti élethez, a fehérgalléros dolgozók azon­

a második világháború óta s o h a n e m volt olyan

b a n kevésbé voltak felkészülve a foglalkozásukat

nagyfokú m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g ,

é r i n t ő v á l t o z á s o k r a . A d i p l o m á s o k k ö r é b e n ter­

mint az

1990-es é v e k v é g é n ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) .

a

feleslegessé

válás

fenyegetése

j e d ő aggodalom egyeseket arra vezetett, hogy a

A f e l m é r é s s o r á n m e g v i z s g á l t á k azt is, h o g y

„bizonytalan sorsú középosztályról" beszéljenek.

a z idő m ú l á s á v a l m i l y e n t í p u s ú m u n k a k ö r ö k b e n

Ezt a kifejezést a z o k n a k a fehérgalléros dolgozók­

tapasztaltak a d o l g o z ó k n a g y o b b v a g y k i s e b b b i ­

nak a gyűjtőneveként használták, akik olyannyira

zonytalanságot. A z 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a n e m

hittek munkahelyük stabilitásában, hogy jelentős

fizikai d o l g o z ó k k ö r é b e n n ö v e k e d e t t a m u n k a ­

pénzügyi kötelezettségeket vállaltak nagy össze­

helyi b i z o n y t a l a n s á g a l e g n a g y o b b m é r t é k b e n . A

gű

diplomás m u n k a k ö r ö k 1 9 8 6 - t ó l 1 9 9 9 - i g a l e g b i z ­

n y e k b e n való oktatása vagy drága h o b b i t e v é k e n y ­

tonságosabb f o g l a l k o z á s i c s o p o r t b ó l a l e g k e v é s b é

ségek finanszírozására, mivel a munkanélkülivé

b i z t o n s á g o s s á v á l t a k , m i k ö z b e n a fizikai dolgo­

válás lehetősége azelőtt s o h a még c s a k eszükbe

zók v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b s z i n t ű b i z o n y t a l a n ­

s e m j u t o t t . A m u n k a n é l k ü l i s é g k i l á t á s á n a k hir­

jelzáloghitelek,

gyermekeik

súlyos

magánintézmé­

ságot t a p a s z t a l t a k . Ú g y t ű n i k , h o g y a b i z o n y t a ­

telen megjelenése

lanság e g y i k fő forrása a v e z e t é s i r á n t i b i z a l o m

ki és a b i z o n y t a l a n s á g é r z e t é t k e l t e t t e b e n n ü k . A

aggodalmakat váltott

hiánya. A m i k o r azt a k é r d é s t t e t t é k fel, h o g y a

munkahelyi bizonytalanság hamarosan a média

m e n e d z s m e n t s z e m e l ő t t tartja-e a z a l k a l m a z o t ­

és különböző értelmiségi szakmai körök kedvenc

tak érdekeit, a v á l a s z o l ó k 44 s z á z a l é k a á l l í t o t t a

t é m á j a lett, b á r ez e g y e s e k s z e r i n t - l e g a l á b b i s a

azt, h o g y e z „ c s a k r i t k á n " v a g y „ e g y á l t a l á n n e m "

munkásosztály krónikusabb bizonytalanságához

fordul e l ő ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) .

képest - a helyzet túlreagálását jelentette.

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a mun­ kahelyi b i z o n y t a l a n s á g n e m ú j j e l e n s é g . N é z e t ­ eltérések azt i l l e t ő e n m u t a t k o z n a k , h o g y a b i ­ zonytalanság a z u t ó b b i é v e k b e n v a j o n n a g y o b b

A munkahelyi bizonytalanság ártalmas hatásai

mértékűvé vált-e, és a m i m é g f o n t o s a b b , a dol­ gozó n é p e s s é g m e l y s z e g m e n t u m a i t é r i n t i a leg­

A I l W I S - t a n u l m á n y s z e r z ő i ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 )

érzékenyebben. Egyes bírálók szerint a z o n b a n az

úgy találták, hogy a m u n k a h e l y i bizonytalanság

ilyen fajta t a n u l m á n y o k n e m a d n a k k e l l ő e n meg­

sok dolgozó számára n e m c s u p á n az elbocsátás­

alapozott m a g y a r á z a t o t a k ö z é p o s z t á l y k ö r é b e n

tól való félelmet jelenti, h a n e m jóval többet. M a ­

érzékelt m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g r a .

g á b a n foglalja e z e n k í v ü l m a g á n a k a m u n k á n a k az átalakulásával kapcsolatos aggodalmakat és az é r i n t e t t e k a t t ó l v a l ó r e t t e g é s é t is, h o g y e z e k a vál­

A „bizonytalan sorsú középosztály": nincs eltúlozva a munkahelyi bizonytalanság?

tozások befolyásolják az egészségüket és szemé­ l y e s é l e t ü k e t is. A t a n u l m á n y feltárta, h o g y m i k ö z b e n a szerve­ zeti struktúrák kevésbé bürokratikussá v á l n a k és

Az 1970-es évek végén és az 1980-as években

a döntéshozatal jobban megoszlik a munkahely

Nagy-Britanniában gazdasági v i s s z a e s é s követke­

e g é s z é b e n , a d o l g o z ó k t ó l egyre t ö b b és t ö b b fel­

zett be, a m i k ü l ö n ö s e n a h a g y o m á n y o s ipari ága­

adat teljesítését várják el. U g y a n a k k o r a követel­

zatokban b i z o n y u l t v e s z é l y e s n e k . E b b e n a z idő­

mények növekedésével

szakban

látja saját e l ő m e n e t e l i l e h e t ő s é g e i t (lásd a 18.6.

körülbelül

egymillió munkahely szűnt

sok dolgozó csökkenni

meg az o l y a n s z e k t o r o k b a n , m i n t p é l d á u l az a c é l ­

ábrát).

ipar, a h a j ó é p í t é s és a s z é n b á n y á s z a t . A diplo­

azt az é r z é s t k e l t i a d o l g o z ó k b a n , h o g y „elveszí­

Ezeknek

a

v á l t o z á s o k n a k az

összessége

más d o l g o z ó k és a v e z e t ő k c s a k az 1 9 8 0 - a s és az

t i k e l l e n ő r z é s ü k e t " m u n k á j u k f o n t o s j e l l e m z ő vo­

1990-es é v e k b e n v o l t a k e l ő s z ö r k i t é v e n a g y m é r t é ­

násai, például a m u n k a v é g z é s tőlük elvárt inten­

kű m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g n a k . A v á l l a l a t o k

z i t á s a vagy á l t a l á n o s k a r r i e r k i l á t á s a i k fölött.

18. FEJEZET / P a u l du G a y s z o c i o l ó g u s az e l s z á m o l t a t h a t ó s á g

hogy ez a m u n k a világából eredő n y o m á s behatol

és az erkölcsi felelősség érvényesülése tekinte­

az o t t h o n i k ö r n y e z e t b e is: azok az alkalmazottak,

t é b e n a b ü r o k r á c i a f o n t o s s á g a m e l l e t t érvel, a z

akik

egyre inkább a vállalkozók kénye-kedve szerint

mellett dolgoznak, gyakran s z á m o l n a k be ottho­

alakítható,

n i f e s z ü l t s é g e k r ő l i s ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 ) .

flexibilis

munkaformákkal

szem­

magas

szintű

munkahelyi

bizonytalanság

b e n . N é z e t e i v e l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve­ zetek

és

hálózatok"

című

fejezetben

foglalkoz­

tunk, a 4 9 5 - 4 9 6 . oldalon.

Munkanélküliség

A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g e g y m á s i k ártal­

A munkanélküliség a r á n y a i 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n

mas hatása a dolgozók személyes életében mutat­

jelentősen

kozik meg. A vizsgálat erős korrelációt állapított

b a n a m u n k a n é l k ü l i s é g az 1 9 3 0 - a s évek elején

m e g a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g és a d o l g o z ó k

é r t e el a c s ú c s o t , a m i k o r N a g y - B r i t a n n i á b a n a

ingadoztak.

A

nyugati

társadalmak­

gyenge általános egészségi állapota között. En­

munkaerő 20

nek a kapcsolatnak a meglétét a brit háztartások

A h á b o r ú u t á n i i d ő s z a k b a n E u r ó p a é s a z Egye­

százaléka maradt m u n k a nélkül.

más felmérései során nyert adatok is alátámaszt­

sült Á l l a m o k közpolitikáját e r ő s e n befolyásolták

ják, a m e l y e k azt m u t a t j á k , h o g y a m u n k a h e l y i bi­

J o h n Maynard Keynes közgazdász ( 1 8 8 3 - 1 9 4 6 )

zonytalanság elhúzódó időszakaiban az emberek

elméletei.

m e n t á l i s é s fizikai á l l a p o t a egyre j o b b a n l e r o m ­

a z e l e g e n d ő v á s á r l ó e r ő h i á n y á b ó l e r e d , ugyanis

Keynes

szerint

a

munkanélküliség

lik. A d o l g o z ó k - a h e l y e t t , h o g y a l k a l m a z k o d n á ­

i l y e n k o r n i n c s , a m i ö s z t ö n ö z z e a t e r m e l é s t , é s ke­

n a k a b i z o n y t a l a n f e l t é t e l e k h e z - f o l y t o n o s a n ag­

vesebb dolgozóra van szükség. Ekkor is lehetőség

gódnak és állandó stresszben élnek. Úgy tűnik,

v a n a z o n b a n a k o r m á n y o k b e a v a t k o z á s á r a , ami n ö v e l h e t i a k e r e s l e t s z i n t j é t a g a z d a s á g b a n és így

78.6. ábra

A munkafeladataik és előmene­ teli esélyeik változását tapasz­ taló alkalmazottak aránya Felelősség

új m u n k a h e l y e k l é t r e h o z á s á h o z v e z e t . A gazda­ sági é l e t á l l a m i e l l e n ő r z é s e - m i n t K e y n e s nyo­ m á n sokan gondolták - annyit jelenthet, hogy a n a g y a r á n y ú m u n k a n é l k ü l i s é g m á r a m ú l t é . Eb­ b e n a m e g g y ő z ő d é s b e n a k o r m á n y o k gyakorla­ tilag m i n d e n n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n politikailag elkötelezték magukat a teljes

k ö r ű foglalkozta­

tottság m e l l e t t . Az 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k i g ez a po­ l i t i k a s i k e r e s n e k is t ű n t , és a g a z d a s á g i fejlődés t ö b b é - k e v é s b é f o l y a m a t o s volt. A z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a z o n b a n szá­ mos

országban

alatt

tartani

már

a

nehezebb

volt

munkanélküliség

keynesianizmust

mint

a

szabályozásának

eszközét

ellenőrzés

arányát,

gazdasági

és a

tevékenység

nagyrészt

elvetették.

A b r i t m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a m á s o d i k világ­ h á b o r ú u t á n k ö r ü l b e l ü l e g y n e g y e d s z á z a d o n ke­ r e s z t ü l a k é t s z á z a l é k o s s z i n t e t s e m é r t e el. Az Előmeneteli esély

1980-as

évek

elején

azonban

12

százalékosra

s z ö k ö t t fel, m a j d v i s s z a e s e t t , az é v t i z e d vége felé p e d i g ú j b ó l e m e l k e d n i k e z d e t t . A z 1 9 9 0 - e s évek közepétől 2000-ig ismét csökkent, és 2005-ben v a l a m i v e l az 5 s z á z a l é k o s s z i n t a l a t t állt.

A munkanélküliség elemzése A h i v a t a l o s m u n k a n é l k ü l i s é g i s t a t i s z t i k á k értel­ m e z é s e a z o n b a n n e m e g y é r t e l m ű (lásd a 18.7. ábrát a 6 0 5 . o l d a l o n ) . A m u n k a n é l k ü l i s é g e t nem könnyű meghatározni.

A s z ó ö n m a g á b a n csak

annyit jelent, hogy valakinek „nincs munkája". A Forrás: Burchell et al. 1999.

„ m u n k a " a z o n b a n itt „fizetett m u n k á t " é s „vala-

MUNKA ES GAZDASÁGI ELET

A m u n k á é r t élni v a g y a z é l e t é r t d o l g o z n i ? Egyes elemzők szerint az évezred végén kolosszá­ lis változásoknak kellett volna bekövetkezniük a m u n k á t - v a g y inkább a munka h i á n y á t - j e l l e m z ő minták t e k i n t e t é b e n , olyan mértékű bizonytalan­ ság kialakulásával, ami a bevándorlás gazdasági ösztönzőit s e m m i s s é teszi. Jenkins és Sherman 1979-ben ezt írták: „Az elkövetkező válságot lehe­ tetlen túldramatizálni... máris itt van az infláció, valamint a t ö m e g e s és egyre növekvő munkanél­ küliség. Tizenöt vagy húsz év múlva majd fellen­ dülés következik, minimális inflációval, nagyará­ nyú gazdasági növekedéssel és t ö r t é n e l m ü n k során a l e g n a g y o b b mértékű munkanélküliséggel ...a dolgozók holokausztja..." ( 1 9 7 9 , 1 8 2 . o . ) . Nos, a dolgozók nélküli g a z d a s á g o t semmi esetre sem értük el, de kérdéses, hogy helyette olyan pontra értünk-e, ahol a m u n k á h o z való vi­ szonyunk minden elképzelést felülmúlóan meg­ változott. A szerzők [Jenkins és Sherman] pesszimizmu­ sán ma könnyű gúnyolódni, ám továbbra is az a helyzet, hogy a munkahelyi bizonytalanság mai érzékelése majdnem olyan m a g a s szintűnek tű­ nik, mint amennyire a munkahelyi bizonytalan­ ság általuk előre jelzett mértéke valótlannak bizonyult. D. Smith ( 1 9 9 7 , 3 9 . o.) például öszszehasonlította a bizonytalanságról az újságok­ ban 1 9 8 6 - b a n megjelent t ö r t é n e t e k viszonylag jelentéktelen mennyiségét az ugyanilyen tárgyú

milyen e l i s m e r t f o g l a l k o z á s b a n végzett m u n k á t " jelent. A z o k a z e m b e r e k , a k i k e t m u n k a n é l k ü l i ­ ként s z a b á l y s z e r ű e n n y i l v á n t a r t á s b a vettek, m é g ekkor is sokféle p r o d u k t í v t e v é k e n y s é g e t végez­ hetnek, p é l d á u l k i f e s t h e t i k a h á z u k a t vagy m ű ­ velhetik a kertjüket. S o k e m b e r r é s z m u n k a i d ő ­ ben végez fizetett m u n k á t , vagy c s a k i d ő n k é n t helyezkedik el fizetett á l l á s b a n ; a n y u g d í j a s o k nem „ m u n k a n é l k ü l i e k " . Sok h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á t a N e m z e t k ö z i M u n ­ kaügyi Szervezet (International Labour Orga­ nization, ILO) által a m u n k a n é l k ü l i s é g r e adott definíció s z e r i n t s z á m í t a n a k ki. A z I L O által közzétett m u n k a n é l k ü l i s é g i a d a t o k c s a k a z o k a t az egyéneket ö l e l i k fel, a k i k állás n é l k ü l v a n n a k , elérhetők, k é t h é t e n b e l ü l m u n k á b a á l l í t h a t ó k , é s az előző h ó n a p f o l y a m á n k í s é r l e t e t t e t t e k az e l h e ­ lyezkedésre. S o k k ö z g a z d á s z a z o n b a n ú g y véli, hogy ezt a s t a n d a r d m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y t ki kellene e g é s z í t e n i k é t m á s i k kategóriával, n e v e ­ zetesen az „ e l k e s e r e d e t t d o l g o z ó k k a l " , a k i k sze­ retnének á l l á s h o z j u t n i , d e m á r l e m o n d t a k róla, hogy m u n k á t k a p n a k és így feladták a k e r e s é s t ,

b e s z á m o l ó k mindent e l ö n t ő áradatával a z 1 9 9 6 . évben, amikorra az ezzel foglalkozó írások száma a százszorosára e m e l k e d e t t (Nagy-Britanniában a munkanélküliség 1 9 8 6 - b a n jóval n a g y o b b volt, mint egy évtizeddel k é s ő b b ) . Az Observer 1 9 9 6 . június 16-i cikke szerint a brit alkalmazottak 40 százaléka féltette az állását, és 60 százalékuk állí­ t o t t a azt, hogy a bizonytalanság növekszik... 1 9 7 5 és 2 0 0 0 között a munkahelyek t a r t ó s s á g a - minden ellenkező híresztelés dacára - csupán jelentéktelen mértékben csökkent (hatról öt és fél évre), miközben a nők munkaviszonyának tartós­ sága ténylegesen növekszik (Gregg-Wadsworth 1 9 9 9 ; Nolan 2 0 0 0 , 3. o.). Green ( 2 0 0 0 ) azt állít­ j a , hogy a munkahelyek átlagos betöltési ideje az 1 9 7 0 - e s években tíz év volt, és még 2 0 0 0 - b e n is a kilenc és fél év átlagértéken maradt. Az állítólag legrosszabb időszakban, a „neurotikus 1 9 9 0 - e s években" az egy munkahelyen folyamatosan el­ t ö l t ö t t idő valójában növekedett, és m e g h a l a d t a a „rendhagyó 1 9 8 0 - a s évek" hasonló adatait... A brit alkalmazottak 80 százaléka továbbra is ál­ landó kinevezéssel tölti be állását, és 28 száza­ lékuk ugyanannál a munkáltatónál marad t ö b b mint 10 éven át. A valóságban a l e g t ö b b e m b e r valószínűleg arra számíthat, hogy legalább négy vagy öt évig m a r a d h a t ugyanannál a munkálta­ tónál. Forrás: Grint 2 0 0 5 , 3 2 5 - 3 2 7 . o.

valamint a „kényszerűségből részmunkaidőben d o l g o z ó k k a l " , a k i k n e m t a l á l n a k teljes m u n k a ­ i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állást, b á r s z e r e t n é n e k . Az általános munkanélküliségi statisztiká­ kat b o n y o l u l t t á t e s z i az a t é n y is, h o g y a m u n ­ k a n é l k ü l i e k k é t k ü l ö n b ö z ő „ t í p u s á t " ö l e l i k fel. Az úgynevezett frikciós munkanélküliség, amit n é h a „ideiglenes munkanélküliségnek" is nevez­ nek, az e m b e r e k természetesen előforduló, rövid ideig tartó t á v o l l é t e a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i jel­ l e m z ő e n a z egyik m u n k a h e l y r ő l v a l ó k i l é p é s é s a k ö v e t k e z ő n e k a b e t ö l t é s e k ö z é e s i k . Az i l y e n időszakok bekövetkezhetnek egyszerűen mun­ kahelyváltáskor, a d i p l o m a megszerzése utáni á l l á s k e r e s é s i d e j é n vagy r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t e s e t é b e n . A strukturális m u n k a n é l k ü l i s é g e z z e l s z e m b e n azt a fajta á l l á s t a l a n s á g o t j e l e n t i , a m i n e m a z egyes s z e m é l y e k é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k alakulásából, h a n e m a gazdaságban bekövetke­ ző n a g y o b b v á l t o z á s o k b ó l e r e d . A n e h é z i p a r ha­ nyatlása például Nagy-Britanniában hozzájárult a strukturális munkanélküliség magas szintjének kialakulásához.

Ennek a munkanélkülivé vált férfinak az esetében csak álom maradt a „nyugdíjas állás".

A munkanélküliség alakulása az Egyesült Királyságban

a r á n y - ez e g y i k e a z o k n a k a t é n y e z ő k n e k , ame­ l y e k a l a p j á n e g y e s e k azt állítják, h o g y a z indiai s z á r m a z á s ú b r i t n é p e s s é g m á r m a j d n e m egyenlő"

A hivatalos nélküliség

statisztikákban kimutatott munka­ megoszlásában

érvényesülő

tenden­

s z i n t e n áll a f e h é r l a k o s s á g g a l . A m u n k a n é l k ü l i ­ ségi a r á n y o k a z ö s s z e s t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g i

A

csoportnál kétszer vagy h á r o m s z o r magasabbak

m u n k a n é l k ü l i s é g m a g a s a b b s z i n t ű a férfiak k ö ­

v o l t a k , m i n t a f e h é r f é r f i a k n á l . A b a n g l a d e s i szár­

r é b e n , m i n t a n ő k n é l . A 2 0 0 2 . év v é g é n - m i n t

m a z á s ú á l l a m p o l g á r o k m u n k a n é l k ü l i s é g i aránya

a 18.8. ábra m u t a t j a - 8 9 2 e z e r férfi és 6 2 2 e z e r

v o l t a l e g m a g a s a b b : a f é r f i a k n á l 20 s z á z a l é k , a

n ő v o l t m u n k a n é l k ü l i . A m u n k a n é l k ü l i férfiak

nőknél pedig 24 százalék.

ciák Nagy-Britanniában jól

dokumentáltak.

áll­

A f i a t a l o k a t - k ü l ö n ö s e n az e t n i k a i kisebbsé­

tak korábban m á r alkalmazásban, m i n t a nők,

gi c s o p o r t o k b a n - r e n d k í v ü l s ú l y o s a n érinti a

majdnem

kétszer

akkora

valószínűséggel

bejelentkezett

m u n k a n é l k ü l i s é g . 2 0 0 1 / 2 0 0 2 - b e n a 2 5 é v alatti

n ő k v i s z o n t a férfiaknál t í z s z e r g y a k r a b b a n vol­

b a n g l a d e s i s z á r m a z á s ú férfiak t ö b b m i n t 4 0 szá­

a

munkanélküli-nyilvántartásba

tak előzőleg otthon, hogy gyermekeiket gondoz­

z a l é k a v o l t m u n k a n é l k ü l i a z E g y e s ü l t Királyság­

zák vagy a háztartást vezessék.

b a n . A t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g n é l a fiatal férfiak

Az etnikai kisebbségek k ö r é b e n átlagosan na­

m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a 2 5 é s 3 1 s z á z a l é k kö­

gyobb arányú a munkanélküliség, m i n t a fehérek

z ö t t v o l t , m í g a z a z o n o s é l e t k o r ú f e h é r férfiaknak

k ö z ö t t , t o v á b b á j ó v a l h o s s z a b b i d e i g tart a m u n ­

csak 12 százaléka volt m u n k a n é l k ü l i .

kanélküli státus, m i n t a népesség többi részében.

A f i a t a l o k j e l e n t ő s h á n y a d a t a r t o z i k a tartósan

Ezek az általános trendek azonban elrejtik a n n a k

munkanélküliek közé,

a változatosságnak j e l e n t ő s részét, a m i az egyes

c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t . A t i n é d z s e r k o r ú munka­

különösen

a kisebbségi

etnikai kisebbségi csoportok között mutatkozik

n é l k ü l i f é r f i a k n a k t ö b b m i n t a fele h a t hónapig

a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k t e k i n t e t é b e n (lásd

v a g y t o v á b b v o l t á l l á s n é l k ü l . A 18 és 20 év kö­

a 2 8 . 9 . ábrát). A f e h é r l a k o s s á g b a n a m u n k a n é l ­

z ö t t i f i a t a l o k a t m e g c é l z ó ú j k o r m á n y z a t i kezde­

küliség aránya 2 0 0 3 / 2 0 0 4 - b e n az 5 százalékos

ményezések

s z i n t a l a t t állt, s e z e n b e l ü l a l e g a l a c s o n y a b b 3,8

gítséget nyújtani, akik több m i n t hat h ó n a p o n át

elsősorban

azoknak

kívánnak

se­

százalékos arányt az ország déli részén jegyez­

v e t t é k i g é n y b e a z á l l á s k e r e s ő k n e k j á r ó munka­

t é k fel. A z i n d i a i a k e s e t é b e n e n n é l k i s s é m a g a ­

nélküli-segélyt. A hosszabb ideje munkanélküli

sabb, 7 százalék körüli volt a munkanélküliségi

s t á t u s b a n l e v ő k s z á m á r a m a k ü l ö n f é l e képzési

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET 7 8 . 7 . ábra Az alkalmazotti, nem alkalmazotti és munkanélküli státusok taxonómiája A TANKÖTELEZETTSÉGI KOR FÖLÖTTI N É P E S S É G

I I

1

Alkalmazásban áll?

Igen

Nem

-Teljes munkaidőben?

Akar dolgozni?

Nem

Igen Épp állást keres?

Többet is dolgozna? Igen T Azonnal munkába tud állni? Igen

Nem

Igen

Igen

Még nem

J

Teljes mértékben

Alkalmilag ;

Jelenleg nem

Nem is akar ~ Y

Egyértelműen munkanélküli

foglalkoztatott

Félig munkanélküli

Se foglalkoztatott, se munkanélküli

Gazdaságilag aktív Forrás: Sinclair 1 9 8 7 , 2. o.

7 8 . 8 . ábra A munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. Egyesült Királyság (1997-2002)

1997

1998

1999

1999

2000

2001

Forrás: ONS 2 0 0 4 a .

programokat, á l l á s k e r e s é s i s e g í t s é g e t é s á l l a m i l a g

a r á n y á t is, a k i k m é g s o h a n e m d o l g o z t a k ( E S R C

támogatott m u n k a l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k .

1997).

A munkanélküliségi arányok korrelációt mu­

A m u n k a n é l k ü l i s é g s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll to­

ESRC

v á b b á az iskolai végzettséggel is: az Egyesült Ki­

korosztályvizsgálatai s z e r i n t a z 1 9 7 0 - b e n s z ü l e ­

rályságban végzett felmérések kimutatták, hogy

tett fiatalok k ö z ü l a z o k v o l t a k a l e g a l a c s o n y a b b

m i n é l m a g a s a b b a z i s k o l a i v é g z e t t s é g , a n n á l ala­

arányban m u n k a n é l k ü l i e k , a k i k n e k a z a p j a fel­

c s o n y a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g i arány. 2 0 0 3 tava­

sőbb

szán a képesítés nélküliek körében mért munka­

tatnak

az

osztály-hovatartozással

osztályhoz

tartozott.

az alsó t á r s a d a l m i

A

osztálybeli

is.

Az

munkanélküliség apák,

valamint

n é l k ü l i s é g i a r á n y h á r o m s z o r a k k o r a volt, m i n t a

az egyedülálló a n y á k g y e r m e k e i k ö r é b e n v o l t a

diplomával vagy azzal egyenértékű képesítéssel

legmagasabb, b e l e é r t v e a z o k n a k a m a g a s rész­

rendelkezők körében

[Regional Trends,

38.

2003).

Munkanélküliként élni

e l h ú z ó d i k , a z e m b e r e k v é g ü l t e l j e s e n hozzászok­ n a k é s b e l e t ö r ő d n e k h e l y z e t ü k r e a l i t á s a i b a (Ash-

A

munkanélküliség

tényleges

megtapasztalása

ton 1986).

igen zavaró lehet azok számára, akik hozzászok­

A m a g a s s z i n t ű m u n k a n é l k ü l i s é g a közössé­

tak ahhoz, hogy biztos állásuk van. A m u n k a n é l ­

g e k és a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k ö s s z e t a r t ó erejét is

külivé válás nyilvánvalóan a jövedelem azonnali

k i k e z d h e t i . A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n v é g z e t t klasszi­

e l v e s z í t é s é v e l j á r együtt. E n n e k a k ö v e t k e z m é ­

kus s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s u k s o r á n M a r i e J a h o d a é s

nyei a különböző országokban - a munkanélkü­

m u n k a t á r s a i egy a u s z t r i a i k i s v á r o s , M a r i e n t h a l

li-segélyek e l t é r ő s z i n t j é b ő l a d ó d ó a n - m á s o k é s

esetét vizsgálták meg, ahol tömeges munkanél­

mások. Azokban az országokban, ahol m i n d e n k i

k ü l i s é g a l a k u l t ki, m i u t á n a h e l y i ü z e m e t bezár­

garantáltan részesülhet egészségügyi

ellátásban

t á k ( J a h o d a et al. 1 9 9 9 ) . A k u t a t ó k megfigyelték,

és más jóléti juttatásokban, a m u n k a n é l k ü l i e k

h o g y a h o s s z a n t a r t ó m u n k a n é l k ü l i s é g m i n t élet­

t a p a s z t a l h a t n a k u g y a n akut p é n z ü g y i n e h é z s é g e ­

t a p a s z t a l a t t é n y l e g e s e n b o m l a s z t a n i k e z d t e a kö­

ket, d e t o v á b b r a i s á l l a m i v é d e t t s é g e t é l v e z n e k .

z ö s s é g t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á j á t é s k a p c s o l a t i háló­

Egyes nyugati országokban, például az Egyesült

zatait. A z e m b e r e k k e v é s b é a k t í v a n v e t t e k részt a

Á l l a m o k b a n a j u t t a t á s o k r ö v i d e b b ideig j á r n a k a

k ö z é l e t i ü g y e k b e n , k e v e s e b b i d ő t t ö l t ö t t e k együtt

m u n k a n é l k ü l i e k n e k és

ellátás

k ü l ö n f é l e t á r s a s é r i n t k e z é s i f o r m á k b a n , sőt még a

n e m teljes körű, a m i a m u n k a n é l k ü l i e k r e nehe­

v á r o s i k ö n y v t á r a t i s k e v é s b é g y a k r a n látogatták.

az

egészségügyi

zedő gazdasági n y o m á s t még súlyosabbá teszi.

Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliség

A munkanélkülivé válás érzelmi következmé­

m e g é l é s e a t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t is válto­

n y e i v e l foglalkozó v i z s g á l a t o k k i m u t a t t á k , h o g y

zik. A j ö v e d e l m i s k á l a a l s ó v é g é n e l h e l y e z k e d ő k

a

s z á m á r a a m u n k a n é l k ü l i s é g k ö v e t k e z m é n y e i el­

munkanélküliek gyakran

különböző érzelmi

á l l a p o t o k s o r o z a t á n m e n n e k át, m i k ö z b e n alkal­

s ő s o r b a n p é n z ü g y i t é r e n é r z é k e l h e t ő k . Ugyanak­

m a z k o d n a k új státusukhoz. Az egyéni tapaszta­

k o r t ö b b e n azt állítják, h o g y a k ö z é p o s z t á l y h o z

latok természetesen sokfélék lehetnek, a frissen

t a r t o z ó m u n k a n é l k ü l i e k e z t a h e l y z e t e t elsősor­

munkanélkülivé váltak többsége azonban kezdeti

b a n t á r s a d a l m i s t á t u s u k t e k i n t e t é b e n tartják ká­

sokkhatásról számol be, amit azután optimizmus

r o s n a k , és c s a k m á s o d s o r b a n s z e n v e d n e k a pénz­

k ö v e t a z ú j l e h e t ő s é g e k e t i l l e t ő e n . H a e z n e m bi­

ügyi n e h é z s é g e k t ő l .

z o n y u l i n d o k o l t n a k , a m i g y a k r a n e l ő f o r d u l , ak­

p é l d á u l , a k i t e l b o c s á t a n a k a z á l l á s á b ó l , feltehe­

E g y n e g y v e n ö t éves tanár

kor a z e m b e r e k d e p r e s s z i ó s i d ő s z a k o k a t é l h e t n e k

t ő e n e l e g e n d ő p é n z ü g y i t a r t a l é k r a tett szert ah­

át és m é l y p e s s z i m i z m u s uralkodhat el rajtuk

h o z , h o g y k é n y e l m e s e n á t v é s z e l j e a munkanél­

önmaguk és m u n k á h o z jutási kilátásaik megíté­

k ü l i s é g k e z d e t i s z a k a s z á t , d e k e m é n y küzdelmet

lésében. Ha a m u n k a n é l k ü l i k é n t eltöltött időszak

j e l e n t h e t s z á m á r a a n n a k a g o n d o l a t i és érzelmi

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET feldolgozása, h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é v á l á s m i t

a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l folyó t r a n z a k c i ó k b a n , és a

jelenthet a saját s z a k m a i é r t é k e , i l l e t v e j ö v ő b e l i

sorsa nagymértékben a hálózati kapcsolatépítés

karrierje s z e m p o n t j á b ó l .

h u l l á m h e g y e i t ő l é s h u l l á m v ö l g y e i t ő l függ. H o z z á h a s o n l ó a n J e a n e t t e i s ú g y érzi, h o g y c s a k c s e k é l y m é r t é k b e n tartja k e z é b e n a saját karrierjét. K ö n y ­

KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"?

v e l ő k c s a p a t á t m e n e d z s e l i , a k i k földrajzilag szét­

Harminc é v v e l e z e l ő t t a b o s t o n i k é k g a l l é r o s dol­

mérföldnyire tőle,

gozók k ö r é b e n v é g z e t t v i z s g á l a t a i s o r á n R i c h a r d

ágában.

Sennett s z o c i o l ó g u s felrajzolta egy o l a s z b e v á n ­

az irányítása során Jeanette n e m támaszkodhat

szórtan helyezkednek el: egyesek közülük otthon dolgoznak, m á s o k az irodában, de akár több ezer Ennek a

a v á l l a l a t egy m á s i k üzlet­ „rugalmas"

munkacsapatnak

dorló, E n r i c o profilját, a k i m u n k á s é v e i t házfel­

s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k r a és a d o l g o z ó k m u n k á ­

ügyelőként t ö l t ö t t e egy b e l v á r o s i i r o d a é p ü l e t b e n .

j á n a k közvetlen m e g i s m e r é s é r e : távolból, e-mail

Noha s z e g é n y e s é l e t k ö r ü l m é n y e i t é s s z á n a l m a s

üzenetváltások és telefonbeszélgetések útján me­

fizetését E n r i c o n e m i g a z á n é l v e z h e t t e , a z á l l á s a

nedzseli a munkát.

biztosította s z á m á r a az ö n b e c s ü l é s é r z é s é t és a

M i k ö z b e n ide-oda k ö l t ö z k ö d t e k a z o r s z á g b a n ,

„becsületes" m e g é l h e t é s t f e l e s é g é v e l é s g y e r m e ­

R i c o és Jeanette tartalmas barátságai útközben

keivel együtt. T i z e n ö t é v e n k e r e s z t ü l t a k a r í t o t t a a

e l v e s z t e k , új s z o m s z é d a i k és a t á r s a s á g u k tagjai

mosdókat és m o s t a fel a p a d l ó t n a p m i n t n a p az

s e m m i t s e m tudnak róluk,

irodákban, m i r e m e g e n g e d h e t t e m a g á n a k , h o g y

h o n n a n j ö t t e k é s e g y á l t a l á n k i k ők, m i l y e n e m ­

vásároljon egy h á z a t a v á r o s e g y i k k ü l s ő k e r ü l e ­

b e r e k . S e n n e t t így ír: „A b a r á t s á g o k és a h e l y i kö­

tében. N o h a a m u n k á j a n e m volt v a l a m i f é n y e s ,

z ö s s é g e k m ú l é k o n y t e r m é s z e t e alkotja a h á t t e r e t

biztos állása volt, v é d t e a s z a k s z e r v e z e t is, és a

R i c o b e l s ő aggodalmai közül a legfontosabbak­

feleségével

el

h o z , a c s a l á d j á v a l k a p c s o l a t o s g o n d o k h o z . Ott­

a maguk és g y e r m e k e i k j ö v ő j é t . P o n t o s a n t u d t a

h o n u k b a n R i c o é s J e a n e t t e n e h e z e n t u d j á k ösz-

előre, hogy m i k o r fog n y u g d í j b a m e n n i és m e n y ­

s z e e g y e z t e t n i a m a g u k m u n k á s é l e t é t azzal, h o g y

nyi p é n z e l e s z . M i n t S e n n e t t m e g j e g y e z t e : „En-

szülőként is valóra válthassák céljaikat. Munka­

rico m u n k á j á n a k e g y e t l e n , á m tartós c é l j a volt:

i d e j ü k g y a k r a n i g e n h o s s z ú , é s attól f é l n e k , h o g y

együtt

magabiztosan

tervezhette

a múltjukról, hogy

családjának a s z o l g á l a t a . " N o h a E n r i c o b ü s z k e

e l h a n y a g o l j á k a g y e r m e k e i k e t . Ám m é g a s o k s z o r

volt k e m é n y é s b e c s ü l e t e s m u n k á j á r a , n e m akar­

b o n y o l u l t idő- é s m u n k a b e o s z t á s g o n d j a i n á l i s

ta, hogy u g y a n i l y e n j ö v ő v á r j o n a g y e r m e k e i r e is.

n a g y o b b a g g o d a l m a t vált k i b e l ő l ü k , h o g y n e m

Fontos volt n e k i , h o g y g y e r m e k e i s z á m á r a meg­

megfelelő példát mutatnak számukra. Miközben

teremtse a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s f e l t é t e l e i t .

m e g p r ó b á l j á k m e g t a n í t a n i g y e r m e k e i k n e k a ke­

S e n n e t t t i z e n ö t é v v e l k é s ő b b , egy E n r i c o fiá­ val, R i c ó v a l t ö r t é n t v é l e t l e n t a l á l k o z á s a a l k a l m á ­ ból felfedezte, h o g y a g y e r m e k e k v a l ó b a n m o b i lisabbá váltak. R i c o m e g s z e r e z t e e l s ő d i p l o m á j á t a műszaki a l a p k é p z é s b e n , m a j d g a z d a s á g i t a n u l ­ mányokat folytatott N e w York-ban. T a n u l m á n y a i befejezése u t á n t i z e n n é g y é v alatt i g e n k o m o l y karriert futott b e , és a k e r e s e t e i m m á r a b é r s k á l a legfelső öt s z á z a l é k o s t a r t o m á n y á b a esett. F e l e ­ ségével, J e a n e t t e - t e l együtt n e m k e v e s e b b , m i n t négy a l k a l o m m a l k ö l t ö z k ö d t e k h á z a s s á g u k s o r á n karrierjük e l ő b b r e v i t e l e c é l j á b ó l . R i c o é s J e a n e t t e - azáltal, h o g y k o c k á z a t o k a t v á l l a l t a k és n y i t o t t a k voltak a v á l t o z á s o k r a - s i k e r e s e n a l k a l m a z k o d t a k a változó i d ő k h ö z , é s e n n e k e r e d m é n y e k é n t j ó ­ módúak l e t t e k . E l e t ü k a z o n b a n - s i k e r e i k d a c á ­ ra - n e m t e l j e s m é r t é k b e n b o l d o g . R i c o és a fele­ sége a z é r t a g g ó d n a k , h o g y „ k i c s ú s z i k a k e z ü k b ő l az életük irányítása". K o n z u l t á n s k é n t R i c o úgy érzi, h o g y n e m k é p e s s z i l á r d a n e l l e n ő r z é s e alatt tartani a m u n k á j á t és az i d ő b e o s z t á s á t : a m e g b í ­ zásai h a t á r o z a t l a n u l v a n n a k m e g f o g a l m a z v a é s mindig v á l t o z n a k , n i n c s b i z t o s , á l l a n d ó s z e r e p e

m é n y munka, az elkötelezettség és a hosszú távú c é l o k é r t é k é t , attól t a r t a n a k , h o g y a saját é l e t ü k ­ kel m á s t ü z e n n e k nekik. R i c o és J e a n e t t e élete a m u n k a o l y a n r ö v i d távú, r u g a l m a s felfogását pél­ dázza, a m i e g y r e j o b b a n terjed a m a i t á r s a d a l o m ­ b a n . É l e t p á l y á j u k a t a z á l l a n d ó m o z g á s , a z ideig­ lenes kötődések és az éppen aktuális tevékenysé­ güket t á m o g a t ó r ö v i d t á v ú b e f e k t e t é s e k j e l l e m z i k . F e l i s m e r t é k , h o g y a m a i „ n e k i s z a b a d u l t " társada­ l o m b a n „a jó m u n k a j e l l e m z ő vonásai n e m azo­ n o s a k a s z i l á r d j e l l e m fő v o n á s a i v a l " . S e n n e t t s z e m é b e n R i c o é s a felesége, J e a n e t t e é l e t ú t j a a m u n k a r u g a l m a s f e l f o g á s á n a k a dolgo­ z ó k s z e m é l y e s é l e t é r e é s k a r a k t e r é r e k i h a t ó kö­ vetkezményeit [The Corrosion

illusztrálja. of Character,

A

1998)

jellem

korróziója

c í m ű könyvé­

b e n azt fejti ki, h o g y a r u g a l m a s m u n k a - és vi­ selkedési stílus fokozódó érvényesülése sikeres eredményeket produkálhat,

d e ó h a t a t l a n u l za­

varokhoz és károsodásokhoz is vezet. Ezek azért következnek be, mert a dolgozókkal s z e m b e n ma t á m a s z t o t t e l v á r á s o k n a g y r é s z e - p é l d á u l a rugal­ m a s s á g , az a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g , a m o b i l i t á s és

608

18. FEJEZET

a k o c k á z a t v á l l a l á s i k é s z s é g k ö v e t e l m é n y e - köz­

t e h e r t é t e l l é v á l i k . A m i k o r a z é l e t t ö b b é n e m ko­

v e t l e n ü l e l l e n t é t b e n áll a s z i l á r d j e l l e m o l y a n

herens

központi vonásaival, m i n t a hűség, a h o s s z ú távú

é l e s e n e l k ü l ö n ü l ő m u n k a f e l a d a t o k sorozatát, a

c é l o k követése, a kötelezettségek vállalása, a bi­

h o s s z ú távú c é l o k erodálódnak, n e m fejlődnek ki

S e n n e t t azt állítja, h o g y e z e k a f e s z ü l t s é g e k a új

nyújt,

hanem

csak

egymástól

t a r t ó s t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k , és a b i z a l o m elillan.

z a l o m és a c é l t u d a t o s s á g . rugalmasság

karriert

korszakában

elkerülhetetlenek.

A z e m b e r e k n e m k é p e s e k t ö b b é m e g í t é l n i , hogy m e l y k o c k á z a t o k v á l l a l á s a l e s z v é g ü l kifizetődő,

N o h a a r u g a l m a s s á g o t s o k a n pártolják, a m i é r t a

és úgy tűnik, h o g y az előléptetés és az elbocsátás,

d o l g o z ó k n a k n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t egyé­

v a l a m i n t a j u t a l m a z á s régi „ s z a b á l y a i " t ö b b é nem

n i é l e t p á l y á j u k a l a k í t á s á b a n , S e n n e t t ú g y érvel,

é r v é n y e s e k . S e n n e t t felfogása s z e r i n t a felnőttek

h o g y e m e l l e t t v a l ó j á b a n új, m e r e v k o r l á t o k a t i s

e l ő t t á l l ó l e g n a g y o b b k i h í v á s t a j e l e n l e g i korszak­

teremt. A dolgozóktól ma n e m elkötelezettsé­

b a n az jelenti, h o g y a n v e z e s s é k életüket hosszú

get v á r n a k e l p á l y a f u t á s u k s o r á n , h a n e m s i m u ­

t á v ú c é l o k k a l e g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , amely

lékony

c s a k rövid távra tekint előre. S e n n e t t szemében

alkalmazkodást

és

csapatmunkát,

foly­

csoportokba,

a z „új k a p i t a l i z m u s " j e l l e m z ő v o n á s a i korrodál­

majd kilépve azokból, egyik feladattól a másikig

ják azokat a személyes jellemvonásokat, amelyek

h a l a d v a . A h ű s é g egyre k e v é s b é é r d e m , i n k á b b

összekötik egymással az embereket.

tonosan beilleszkedve

különböző

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A m u n k a o l y a n , m e n t á l i s és fizikai e r ő f e s z í t é ­

elismerése

és

a

szakszervezetek

szakszervezetek

védelmi

működése.

sek révén megoldandó feladatok végrehajtását

A

célokat

jelenti, m e l y e k n e k célja az emberi szükséglete­

ló s z e r v e z e t e k k é n t a l a k u l t a k ki, h o g y a dol­

szolgá­

ket k i e l é g í t ő j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k e l ő á l l í t á s a .

gozók számára b i z o n y o s mértékű ellenőrzést

A m u n k a s o k fontos fajtájáért - p é l d á u l a h á z i ­

b i z t o s í t s a n a k m u n k a k ö r ü l m é n y e i k fölött. M a

m u n k á é r t vagy a z ö n k é n t e s m u n k á é r t - n e m j á r

a s z a k s z e r v e z e t i v e z e t ő k g y a k r a n f o n t o s sze­

fizetség, m í g a k ü l ö n f é l e f o g l a l k o z á s o k k e r e t é ­

repet j á t s z a n a k az országos gazdaságpolitika

b e n a z e m b e r e k r e n d s z e r e s fizetség f e j é b e n vé­ geznek munkát. A m u n k a m i n d e n társadalom­ b a n a gazdasági rendszer alapja.

kialakításában is. 5 . A z u t ó b b i é v e k b e n s o k i p a r o s o d o t t országban rugalmasabb

2. A m o d e r n t á r s a d a l m a k g a z d a s á g i r e n d s z e r é ­

termelési

módszerek

váltották

fel a f o r d i s t a g y a k o r l a t o t . A g a z d a s á g i terme­

nek megkülönböztető jegye az igen bonyo­

lés

lult és változatos m u n k a m e g o s z t á s kifejlődé­

előszeretettel

jelenlegi

korszakának

se. A m u n k a m e g o s z t á s a n n y i t jelent, h o g y a

kifejezést, a m i a rugalmasság és az innováció

munka speciális ismereteket és készségeket

m a x i m a l i z á l á s á r a v a l ó t ö r e k v é s t j e l e n t i , a vál­

használják a

leírására

egyesek

„posztfordizmus"

i g é n y l ő különféle foglalkozásokra oszlik. En­

t o z a t o s , t e s t r e s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i p i a c i ke­

n e k egyik e r e d m é n y e a k ö l c s ö n ö s gazdasági

reslet kielégítése érdekében.

függőség:

mindannyian

egymástól

függünk

6. E g y e s e k „a k a r r i e r h a l á l á r ó l " és a „portfoliós

3. A „ t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s " (más n é v e n

k i f e j e z é s a l a t t o l y a n d o l g o z ó k a t értve, akik kü­

t a y l o r i z m u s ) h a t é k o n y a b b á t e t t e a z i p a r i ter­

l ö n f é l e k é s z s é g e k k e l é s k é p e s s é g e k k e l rendel­

m e l é s t azzal, h o g y a m u n k a f o l y a m a t o k a t p o n ­

k e z n e k , é s k é p e s e k k ö n n y e d é n á t v á l t a n i egyik

megélhetésünk fenntartásában.

d o l g o z ó k " m e g j e l e n é s é r ő l b e s z é l n e k , e z utóbbi

tosan időzíthető és megszervezhető egyszerű

f e l a d a t k ö r r ő l a m á s i k r a . I l y e n d o l g o z ó k való­

l é p é s e k r e o s z t o t t a fel. A f o r d i z m u s k i t e r j e s z ­

b a n l é t e z n e k , de a „ r u g a l m a s s á g " a munkaerő-

tette a t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s elveit a

á l l o m á n y b a n s o k e m b e r s z á m á r a m a i s inkább

tömeges piacokhoz kötődő tömegtermelésre.

c s a k r o s s z u l fizetett é s k e v é s e l ő m e n e t e l i lehe­

A f o r d i z m u s és a t a y l o r i z m u s a l a c s o n y b i z a l ­

tőséggel kecsegtető állásokhoz társul.

mi szintű rendszerek, amelyekben a dolgozók

7 . A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v i s s z a t é r ő problé­

elidegenednek a munkától. Ezzel szemben a

ma a m u n k a n é l k ü l i s é g , m i v e l a m u n k a fontos

m a g a s b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k l e h e t ő v é te­

s t r u k t u r á l ó s z e r e p e t j á t s z i k a z e m b e r e k életé­

szik a dolgozók számára, hogy ellenőrzésük

b e n , és a m u n k a n é l k ü l i lét t a p a s z t a l a t a i gyak­

alatt t a r t s á k saját m u n k á j u k m e n n y i s é g i é s m i ­ nőségi j e l l e m z ő i t egyaránt. 4. M i n d e n

nyugati

jellemző vonásai

országban közé

ran

lelki

bizonytalanságot

eredményeznek.

8. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g azt vonja ma­ a

élet

gával, h o g y a d o l g o z ó k n a k f o l y t o n o s a n aggód­

sztrájkjog

n i u k k e l l m u n k a h e l y ü k j ö v ő b e l i biztonságáért,

gazdasági

tartozik

a

MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET és ennek hatásai éppen olyan elbizonytalaní-

bi i d ő b e n a k ö z é p o s z t á l y t is f o k o z o t t a n é r i n t i ,

tóak l e h e t n e k , m i n t a t é n y l e g e s m u n k a n é l k ü ­

b á r e g y e s e k s z e r i n t a z e z z e l k a p c s o l a t o s aggo­

liség. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g az u t ó b ­

dalmak erősen eltúlzottak.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSE 1.Működhetnének-e a modern társadalmak munkamegosztás nélkül? 2. Miért tekintünk bizonyos tevékenységet munkának, míg másokat nem? 3. Ha a talylorizmus és a fordizmus olyan hatékony munkaszervezési rendszerek voltak, újabban miért szorultak vissza? 4. Ha Ön úgynevezett portfolios dolgozó lenne, elég széles lenne-e a portfoliója ahhoz, hogy mindig találjon munkát? 5. Enrico élete miért tér el annyira az apjáétól?

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Grint, Keith ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work: An Introduction. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Grint, Keith (2000): Work and Society: A Reader. Cambridge, Polity. Smelser, Neil J. - Swedbert, Richard (szerk.) ( 1 9 9 4 ) : The Handbook of Economic Sociology. Princeton, Princeton University Press. Thompson, P. - Warhurst, C. (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : Workplaces of the Future. Houndmills, Basingstoke, Macmillan Business.

INTERNETES FORRÁSOK ILO http ://www.ilo. org The Work Foundation http://theworkfoundation.com/ SOSIG Sociology of Work http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/world-cat/sociowork.html University of Zurich Sociology of Works Links http://socio.ch/arbeit/index_arbeit.htm

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiber-bűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ A BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

M i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? E g y év­

függése a k r i m i n a l i t á s s a l a l e g j o b b e s e t b e n is leg­

s z á z a d d a l e z e l ő t t a l e g t ö b b e n , a k i k e r r ő l a kér­

feljebb t á v o l i k a p c s o l a t o t j e l e n t e n e .

désről gondolkodtak, úgy vélték, hogy egyes em­ berek bűnözőnek

születnek.

Cesare

Ha a kriminológia biológiai megközelítései nem

Lombroso

a d n a k k i e l é g í t ő v á l a s z t arra a k é r d é s ü n k r e , hogy

olasz kriminológus az 1 8 7 0 - e s években még arról

m i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t , v a j o n mi­

i s m e g volt g y ő z ő d v e , h o g y a z e g y e s b ű n ö z ő t í ­

ért l e n n e a p s z i c h o l ó g i a s i k e r e s e b b ? A k r i m i n a l i ­

pusok anatómiai jegyek alapján azonosíthatók.

tás p s z i c h o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i n e m a társada­

M e g v i z s g á l t a a b ű n ö z ő k k ü l s ő m e g j e l e n é s é t és fi­

l o m b a n , h a n e m a z e g y é n b e n k e r e s t é k a devian­

z i k a i j e l l e m z ő i t , p é l d á u l a k o p o n y a és a h o m l o k

cia magyarázatát. Ám míg a biológiai elméletek

formáját, az á l l k a p o c s m é r e t é t és a kar h o s s z ú s á ­

az embereket b ű n ö k elkövetésére predesztináló

gát, m a j d a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , h o g y e z e k

fizikai j e g y e k r e k o n c e n t r á l n a k , addig a p s z i c h o ­

az emberi evolúció korábbi szakaszaiból fennma­

lógiai s z e m l é l e t a személyiségtípusokra helyezi a

radt v o n á s o k a t h o r d o z n a k . A k é p L o m b r o s o raj­

h a n g s ú l y t . A k o r a i k r i m i n o l ó g i a i k u t a t á s o k nagy

zait m u t a t j a a b ű n ö z ő k á l t a l a t i p i k u s n a k t a r t o t t fizikai i s m e r t e t ő j e g y e i r ő l . L o m b r o s o e l g o n d o l á s a i t teljes m é r t é k b e n meg­ cáfolták és ma számunkra majdhogynem komi­ kusak, bár a b ű n ö z é s r e adott biológiai magyará­ zatainak kissé bonyolultabb változatai időnként újra f e l b u k k a n t a k m é g a m ú l t s z á z a d b a n is. E g y k é s ő b b i e l m é l e t a z e m b e r i f i z i k u m h á r o m f ő tí­ p u s á t k ü l ö n b ö z t e t t e m e g , é s azt h i r d e t t e , h o g y a z egyik t í p u s k ö z v e t l e n ü l t á r s í t h a t ó a z e l t é v e l y e d é ­ sekkel. Az izmos és aktív (mezomorf) típushoz tartozó emberek - mondja Lombroso elmélete a g r e s s z í v a b b a k é s k ö n n y e b b e n e n g e d n e k a hajla­ maiknak, következésképpen nagyobb valószínű­ séggel t é v e l y e d n e k el, m i n t a vékony, g y e n g é b b ( e k t o m o r f ) f i z i k u m ú , vagy a t e s t e s e b b f e l é p í t é s ű , kövérkés

(endomorf)

alkatú

egyének

(Sheldon

1949). Az ilyen nézeteket szintén széles körben bírál­ ták. M é g h a l e n n e i s á l t a l á n o s ö s s z e f ü g g é s a test­ alkattípusok és az eltévelyedések között, ez sem­ mit sem m o n d a n a az öröklött vonások hatásáról. Az izmosabb emberek vonzódhatnak a bűnözés­ h e z a z é r t is, m e r t e z l e h e t ő s é g e t n y ú j t h a t fizikai képességeik

fitogtatására.

Továbbá

szinte

vala­

m e n n y i e r r e v o n a t k o z ó a n v é g z e t t v i z s g á l a t javí­ tóintézetekbe került személyekre korlátozódott, és k ö n n y e n lehet, hogy a k e m é n y e b b , atlétikus alkatú vétkeseket gyakrabban küldik ilyen intéze­ tekbe, mint a törékenynek látszó soványabbakat. Egyesek hajlamosak lehetnek az ingerlékenység­ re és az agresszivitásra, és ez közrehathat abban, h o g y fizikai t á m a d á s s a l j á r ó b ű n c s e l e k m é n y e k e t követnek el.

Nincs azonban döntő bizonyíték

arra, h o g y b á r m e l y s z e m é l y i s é g j e g y i l y e n m ó d o n ö r ö k l ő d n e , é s m é g h a l e n n e is, e z e k n e k a z ö s s z e ­

Bűnözőtípusok, Cesare Lombroso (1836-1909) A bűnöző ember (Lhomme Criminel) című könyvéből: egy nápolyi rabló, egy hamisító Piemontból, egy orgyilkos, Cartouche, akinek bűnözői hajlamai nincsenek meghatározva, egy briganti felesége és egy méregkeverő.

részét b ö r t ö n ö k b e n é s m á s i n t é z m é n y e k b e n , pél­

A u g u s t e C o m t e m u n k á s s á g á v a l k a p c s o l a t b a n lát­

dául m e n e d é k h e l y e k e n v é g e z t é k . I l y e n k ö r ü l m é ­

tuk, h o g y a p o z i t i v i z m u s s z e r i n t a t e r m é s z e t t u d o ­

nyek között a p s z i c h i á t r i á v a l k a p c s o l a t o s elgon­

m á n y o s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s a a t á r s a d a l o m vi­

dolások n a g y h a t á s ú n a k b i z o n y u l t a k . A h a n g s ú l y

lágának tanulmányozására felfedheti az alapvető

a b ű n ö z ő k m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e i r e került, b e ­

igazságokat. A p o z i t i v i s t a k r i m i n o l ó g i a e s e t é b e n

leértve a „ g y e n g e e l m é j ű s é g e t " és az „ e r k ö l c s i de-

ez a s z e m l é l e t a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z v e z e t e t t ,

generáltságot". H a n s E y s e n c k ( 1 9 6 4 ) p é l d á u l azt

h o g y az e m p i r i k u s k u t a t á s p o n t o s a n f e l f e d h e t i a

állította, h o g y a z a b n o r m á l i s e l m e á l l a p o t o k örök­

b ű n c s e l e k m é n y e k okait, é s ily m ó d o n m e g o l d á s t

lődnek, é s e z e k vagy e l e v e h a j l a m o s s á t e s z i k a z

nyújthat azok kiküszöbölésére.

egyént a b ű n ö z é s r e , v a g y p r o b l é m á k a t o k o z n a k a szocializálódási f o l y a m a t á b a n .

A

tudósok későbbi

generációi

k o m o l y bírá­

lattal illették a korai pozitivista kriminológiát.

Egyesek s z e r i n t a z e m b e r e k egy k i s e b b r é s z é b e n

Kimutatták,

h o g y a b ű n ö z é s t e r m é s z e t é r e vo­

amorális vagy p s z i c h o p a t a s z e m é l y i s é g a l a k u l ki.

natkozó

kielégítő

A pszichopaták o l y a n v i s s z a v o n u l t , é r z e l e m m e n ­

j e l l e g ű n e k k e l l l e n n i e , m e r t az, h o g y m i t tekin­

magyarázatnak

társadalmi

tes személyek, a k i k i m p u l z í v a n c s e l e k s z e n e k és

t ü n k b ű n n e k , a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i t ő l függ.

ritkán é r e z n e k b ű n t u d a t o t . E g y e s p s z i c h o p a t á k

E n n e k n y o m á n a f e n t i e k b e n á t t e k i n t e t t indivi­

örömüket l e l i k az ö n m a g á é r t v a l ó e r ő s z a k b a n .

d u a l i s t a , vagyis a z egyes e m b e r e k r e k o n c e n t r á ­

A pszichopata vonásokkal rendelkező egyének

ló m a g y a r á z a t o k r ó l i d ő v e l á t t e v ő d ö t t a f i g y e l e m

néha erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k e t k ö v e t n e k el,

a szociológiai elméletekre, amelyek a társadalmi

de komoly k é r d é s e k m e r ü l n e k fel a n n a k e l d ö n t é ­

és kulturális kontextust hangsúlyozzák,

amely­

se kapcsán, h o g y ki t e k i n t h e t ő p s z i c h o p a t á n a k .

b e n a b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a e l ő f o r d u l . A „ m i é r t

Egyáltalán n e m világos, h o g y a p s z i c h o p á t i á r a

k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? " k é r d é s r e adott

jellemző v o n á s o k v a j o n v a l ó b a n s z ü k s é g k é p p e n

teljes v á l a s z n a k s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t ű n e k k e l l

bűnözési h a j l a m o t i s j e l e n t e n e k - e . J ó f o r m á n a z

lennie, mivel e b b e n az esetben a legvalószínűbb,

összes p s z i c h o p a t á n a k t e k i n t e t t v i z s g á l a t i a l a n y

h o g y e l j u t h a t u n k a k é r d é s b e n s z e r e p l ő alapfoga­

elítélt b ű n ö z ő volt, és ez a k ö r ü l m é n y az i l y e n

l o m é r t e l m e z é s é h e z is: M i t é r t ü n k b ű n ö z é s é s de­

s z e m é l y i s é g v o n á s o k a t ó h a t a t l a n u l n e g a t í v szín­

viancia alatt?

ben tünteti fel. Ha v i s z o n t u g y a n e z e k e t a j e l l e m ­ ző tulajdonságokat p o z i t í v b e á l l í t á s b a n írjuk le, akkor r ö g t ö n e g é s z e n m á s s z e m é l y i s é g t í p u s j e l e ­ nik meg e l ő t t ü n k , é s n i n c s s e m m i o k u n k arra kö­ vetkeztetni, h o g y a z i l y e n e m b e r e k e r e d e n d ő e n bűnöző h a j l a m ú a k .

szük szemügyre. Először azonban közelebbről is meg kell néznünk, hogy mit értünk a „deviancia" és a „ b ű n ö z é s " k i f e j e z é s e k alatt. A z u t á n m e g v i z s ­ gáljuk a b ű n ö z é s a l a k u l á s á t az E g y e s ü l t Király­

A p s z i c h o l ó g i a i e l m é l e t e k a l e g j o b b e s e t b e n is csak n é h á n y a s p e k t u s á t t u d j á k m e g m a g y a r á z n i a bűnözésnek. Egyes b ű n ö z ő k rendelkezhetnek olyan

E b b e n a f e j e z e t b e n a b ű n ö z é s és a d e v i á n s vi­ s e l k e d é s t ö b b f é l e s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t á t vesz-

személyiségjegyekkel,

amelyek

s á g b a n , m a j d a b ű n c s e l e k m é n y e k á l d o z a t a i v a l és elkövetőivel kapcsolatos n é h á n y fontos kérdésre fordítjuk

figyelmünket.

megkü­

lönböztetik őket a l a k o s s á g t ö b b i r é s z é t ő l , ám nagyon v a l ó s z í n ű t l e n , h o g y e z e l m o n d h a t ó len­

ALAPFOGALMAK

ne a b ű n ö z ő k t ö b b s é g é r ő l . N a g y o n sokfajta b ű n ­ cselekmény van, és indokolatlan feltételeznünk,

A deviancia a t á r s a d a l o m v a g y e g y a d o t t k ö z ö s ­

hogy e z e k e l k ö v e t ő i r e s p e c i á l i s k ö z ö s v o n á s o k

ség t a g j a i n a k n a g y t ö b b s é g e á l t a l elfogadott nor­

valamilyen együttese, sajátos l e l k i a l k a t l e n n e j e l ­

m á k v a g y n o r m a r e n d s z e r e k m e g s é r t é s e k é n t ha­

lemző.

tározható meg. Egyetlen társadalmat s e m lehet

Mind a biológiai, m i n d a pszichológiai elmé­

azonban egyszerűen normaszegőkre és norma­

letek feltételezik, h o g y a d e v i a n c i a v a l a m i „rossz­

követőkre felosztani. É l e t ü n k b e n v a l a m e n n y i e n

nak" a j e l e az e g y é n b e n - és n e m a t á r s a d a l o m ­

áthágunk egyszer-kétszer valamilyen általánosan

ban. E z e k az e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t o l y a n t é n y e ­

elfogadott v i s e l k e d é s i s z a b á l y t . S o k e m b e r e l k ö ­

zőknek t u l a j d o n í t j á k ,

az

v e t e t t a z é l e t é b e n k i s e b b l o p á s o k a t , p é l d á u l fize­

a

tés n é l k ü l vitt el v a l a m i t a b o l t b ó l vagy a m u n k a ­

testbe vagy az e l m é b e . E n n é l f o g v a ha a t u d o m á ­

h e l y é r ő l vitt h a z a ezt-azt - p é l d á u l í r ó l a p o k a t -,

nyos k r i m i n o l ó g i a s i k e r e s e n a z o n o s í t a n i t u d n á

személyes használatra. K ö n n y e n meglehet, hogy

a b ű n e l k ö v e t é s okait, l e h e t ő v é v á l n a e z e k n e k az

életünk során bizonyos esetekben valamennyien

okoknak a k e z e l é s e . I l y e n é r t e l e m b e n m i n d a b i o ­

átléptük a sebességhatárt, megvicceltünk valakit

lógiai, m i n d a p s z i c h o l ó g i a i k r i m i n o l ó g i a i e l m é ­

egy

egyén k o n t r o l i j á n ,

letek pozitivista

és

amelyek kívül mélyen

jellegűek.

Mint

esnek

beágyazódtak

az

1.

fejezetben

telefonhívással

vagy

marihuánát

szívtunk.

A d e v i a n c i a és a b ű n ö z é s n e m s z i n o n i m á k ,

19. FEJEZET

Krisna-hívők táncolnak és énekelnek London utcáin. egymással.

A K r i s n a - h í v ő k k ö z ö s s é g e j ó p é l d a a deviáns

A d e v i a n c i a fogalma jóval szélesebb, m i n t a bű­

de

sok

esetben

átfedésben

vannak

szubkultúrák m e g j e l e n é s é r e . J ó l l e h e t e közös­

nözésé: az utóbbi csupán az olyan nonkonform

ségek taglétszáma

v i s e l k e d é s r e v o n a t k o z i k , a m i a t ö r v é n y e k meg­

v i s z o n y l a g k ö n n y e n f e n n t u d t a k m a r a d n i a tár­

s z e g é s é v e l j á r együtt. A d e v i á n s v i s e l k e d é s sok­

s a d a l o m b a n , s t a g j a i k és s z i m p a t i z á n s a i k anyagi

az

utóbbi

időben

csökkent,

féle formáját n e m s z a n k c i o n á l j a a törvény, így a

t á m o g a t á s á v a l é l e t e r ő s s z e r v e z e t e t h o z t a k létre.

deviancia kutatói olyan változatos jelenségeket

H e l y z e t ü k g y ö k e r e s e n k ü l ö n b ö z i k e g y m á s i k de­

vizsgálhatnak,

m i n t p é l d á u l a n a t u r a l i s t a vagy

v i á n s s z u b k u l t ú r á é t ó l , a m e l y e t é p p e n a kontraszt

a rave k u l t ú r a és a New Age

k e d v é é r t é r d e m e s itt m e g e m l í t e n i : a hajléktala­

nudista mozgalom, világutazók

felbukkanása.

nokétól.

A társadalomból

„kihullott"

emberek

A d e v i a n c i a n e m c s a k egyes e m b e r e k v i s e l k e d é ­

n a p p a l a z u t c á n é l n e k , p a r k o k b a n v a g y nyilvá­

sét j e l l e m e z h e t i , h a n e m egész c s o p o r t o k é t is. J ó

n o s é p ü l e t e k b e n ( p é l d á u l k ö n y v t á r a k b a n ) töltve

p é l d a erre a H a r e K r i s n a k u l t u s z : e v a l l á s o s c s o ­

i d e j ü k e t , és v a g y a s z a b a d b a n a l s z a n a k , vagy me­

port tagjai e g é s z e n m á s b a n h i s z n e k é s e g é s z e n

n e d é k h e l y e k e n h ú z z á k m e g m a g u k a t éjszakára.

m á s é l e t m ó d o t folytatnak, m i n t N a g y - B r i t a n n i a

A h a j l é k t a l a n o k k ö z ü l s o k a n é p p e n c s a k tengetik

lakóinak többsége. A mozgalmat az 1960-as évek

életüket a társadalom peremén.

években alapították, amikor az Indiából érkezett

A b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s á v a l

Sril P r a b h u p a d a elkezdte terjeszteni a Krisna-tu-

két

datot N y u g a t o n . E l s ő s o r b a n k á b í t ó s z e r e s fiatalok­

m á n y á g foglalkozik.

n a k s z á n t a ü z e n e t é t , k i n y i l a t k o z t a t v a , h o g y aki a z

büntetőtörvények által

különálló,

de

egymással

ö s s z e f ü g g ő tudo­

A kriminológia

tárgyát a

s z a n k c i o n á l t viselkedé­

ő t a n í t á s a i t követi, „ m i n d i g r e p ü l h e t és m e g l e l h e ­

si f o r m á k k é p e z i k . A k r i m i n o l ó g u s o k a t gyakran

ti az ö r ö k ü d v ö s s é g e t " . A H a r e K r i s n a k u l t u s z kö­

f o g l a l k o z t a t j á k a b ű n ö z é s m é r t é k é n e k megálla­

vetői ma m á r többnyire megszokott látványt nyúj­

pítására szolgáló technikák, valamint a bűnözés

tanak, ahogy é n e k e l n e k és t á n c o l n a k az utcákon,

t e r é n m e g n y i l v á n u l ó t r e n d e k é s a közösségek­

v e g e t á r i á n u s é t t e r m e k e t vagy k á v é h á z a k a t vezet­

n e k a b ű n ö z é s c s ö k k e n t é s é r e i r á n y u l ó törekvé­

n e k és a h i t ü k e t m a g y a r á z ó b r o s ú r á k a t osztogat­

s e i . A deviancia szociológiája a k r i m i n o l ó g i a i

nak a járókelőknek. Az emberek többsége mindig

k u t a t á s o k r a é p ü l , de a z o k a t a v i s e l k e d é s i formá­

is toleránsán viszonyult hozzájuk, n o h a hitüket

kat is vizsgálja, a m e l y e k k í v ü l e s n e k a büntető­

c s a k afféle k ü l ö n c s é g n e k tartotta.

t ö r v é n y e k b i r o d a l m á n . A d e v i á n s v i s e l k e d é s t ta-

Normák és szankciók A társadalmi normákhoz többnyire azért tartjuk

a bíróságok és a b ö r t ö n ö k képviselik. A törvény

magunkat, mert a szocializáció e r e d m é n y e k é n t

mint a kormányzat által m e g h a t á r o z o t t formális

hozzá vagyunk szokva, hogy így tegyünk. Minden

szankció olyan szabályként vagy elvként műkö­

társadalmi n o r m á h o z társulnak bizonyos szank­

dik, amihez az állampolgároknak tartaniuk kell

ciók, amelyek elősegítik a konformitást és védel­

magukat, és felhasználható azok ellen, akik ezt

met nyújtanak a nonkonformitás ellen. Szankció

nem teszik.

lehet minden olyan reakció valamely egyén vagy csoport viselkedésére, amelynek célja az a d o t t

Az

informális

szankciók

a

nonkonformitás-

ra a d o t t s p o n t á n a b b , kevésbé intézményesített

norma tiszteletben tartása. A szankciók lehetnek

reakciók. Egy szorgalmas tanuló, akit az osztály­

pozitívak (a konformitás megjutalmazása) vagy

társai csúfolnak, amiért keményen dolgozik, vagy

negatívak (a nem konform viselkedés b ü n t e t é s e ) .

akit „ s t r é b e r s é g g e l " vádolnak, amikor nem akar

A szankciók formálisan vagy informálisan alkal­

e s t é n k é n t a barátaival csellengeni, egyfajta infor­

mazhatók. A formális szankciókat az e m b e r e k

mális szankcionálásban részesül. Hasonló infor­

valamely speciális csoportja vagy egy intézmény

mális szankciók léphetnek é l e t b e például akkor is,

alkalmazza a n n a k biztosítására,

hogy bizonyos

amikor valaki szexista vagy rasszista megjegyzést

normákat mindenki tiszteletben tartson. A formá­

tesz, és ez a megnyilvánulása helytelenítő reakció­

lis szankciók fő típusait a modern társadalmakban

kat vált ki a barátaiból vagy munkatársaiból.

nulmányozó s z o c i o l ó g u s o k a n n a k a m e g é r t é s é r e törekednek, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e d é s i m ó d o k a t miért t e k i n t e n e k s z é l e s k ö r b e n d e v i á n s n a k , é s hogy a d e v i a n c i a f o g a l m á t k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l ­ mi kontextusokban miért értelmezik más-más módon.

Funkcionalista elméletek A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k a t á r s a d a l o m b a n fel­ g y ü l e m l ő s t r u k t u r á l i s f e s z ü l t s é g e k e t é s a z erköl­ c s i s z a b á l y o z á s h i á n y á t t e k i n t i k a b ű n ö z é s és a deviancia forrásának. Ha a társadalom b i z o n y o s

A d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s a e n n é l f o g v a a tár­ sadalmi hatalomra,

valamint

a

társadalmi

csoportjainak és egyéneinek törekvései megvaló­

osz­

s í t h a t a t l a n o k m a r a d n a k , a v á g y a k és a z o k b e t e l ­

tályhelyzet h a t á s á r a , m á s s z ó v a l a s z e g é n y e k és

j e s ü l é s e k ö z ö t t i s z a k a d é k é r e z h e t ő v é v á l i k a tár­

a gazdagok k ö z ö t t i s z a k a d é k r a i r á n y í t j a rá a fi­

s a d a l o m egyes t a g j a i n a k d e v i á n s h a j l a m a i b a n is.

gyelmünket. A m i k o r a t á r s a d a l m i s z a b á l y o k h o z vagy n o r m á k h o z i g a z o d ó , k o n f o r m s z e m l é l e t t e l tekintünk

a

devianciára,

mindig

figyelemmel

kell arra l e n n ü n k , h o g y kinek a s z a b á l y a i r ó l v a n szó. M i n t l á t n i fogjuk, a t á r s a d a l m i n o r m á k a t erősen b e f o l y á s o l j a a t á r s a d a l o m h a t a l m i és osz­ tálytagozódása.

Bűnözés és anómia: Durkheim és Merton M i n t a z í . fejezetben láttuk, a z a n ó m i a f o g a l m á t e l ő s z ö r E m i l é D u r k h e i m v e z e t t e b e , aki azt állí­ totta, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a h a g y o m á ­ nyos normák és irányadó minták erodálódnak és m e g k é r d ő j e l e z ő d n e k a n é l k ü l is, h o g y ú j a k válta­

A BUNOZES ES A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK

n á k fel őket. A z a n ó m i a a k k o r l é p fel, a m i k o r n i n ­

Ellentétben a s z o c i o l ó g i a o l y a n t e r ü l e t e i v e l , a m e ­

h e i m - az e m b e r e k i r á n y t é v e s z t e t t é és gondter­

c s e n e k világos minták, amelyek irányíthatnák az e m b e r e k v i s e l k e d é s é t a t á r s a d a l m i élet v a l a m e l y területén. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között - vélte Durk­

lyeken v a l a m e l y i k e l m é l e t i m e g k ö z e l í t é s i d ő v e l uralkodó s z e r e p h e z j u t o t t , a d e v i a n c i a t a n u l m á ­ nyozása t e r é n m i n d m á i g s z á m o s e g y e n r a n g ú n a k

heltté válhatnak, az a n ó m i a tehát egyike azoknak a társadalmi tényezőknek, amelyek befolyásolják az öngyilkosságra való hajlamot.

tekinthető e l m é l e t i i r á n y z a t m a r a d t f e n n . M i u t á n

D u r k h e i m a b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t társa­

röviden á t t e k i n t e t t ü k a b i o l ó g i a i és p s z i c h o l ó g i a i

d a l m i t é n y k é n t fogta fel: m i n d k e t t ő t e l k e r ü l h e ­

magyarázatokat, a t o v á b b i a k b a n a z z a l a n é g y szo­

tetlennek és a m o d e r n társadalom szükségszerű

ciológiai i s k o l á v a l foglalkozunk,

amelyek nagy

e l e m é n e k tartotta. D u r k h e i m s z e r i n t a z e m b e r e k

hatást fejtettek ki a d e v i a n c i a s z o c i o l ó g i á j á r a : a

a m o d e r n korban kevésbé korlátozottak, m i n t a

funkcionalista

elméletekkel,

hagyományos társadalmakban. Mivel a modern

kontrollel-

világban nagyobb lehetőségek nyílnak az egyéni

valamint méletekkel.

a

és

az

interakcionista

konfliktuselméletekkel

és

a

választásokra, bizonyos mértékű nonkonformiz-

••mmmi

m u s m e g j e l e n é s e e l k e r ü l h e t e t l e n . D u r k h e i m fel­

m i n d az általánosan vallott értékeket, m i n d azok

ismerte, hogy a közösség életét irányító normákat

megvalósításának

és értékeket illetően egyetlen társadalomban sem

gadják, f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y t u d n a k - e érvénye­

hagyományos

eszközeit

elfo­

j ö h e t létre tökéletes konszenzus.

s ü l n i ily m ó d o n v a g y s e m . A z e m b e r e k t ö b b s é g e

A d e v i a n c i á r a a t á r s a d a l o m n a k s z ü k s é g e is v a n

e b b e a k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k . Az újítók elfogadják a

- állítja D u r k h e i m - , m é g p e d i g k é t f o n t o s f u n k c i ­

t á r s a d a l o m értékeit, de a s z o k á s o s t ó l e l t é r ő vagy

ója m i a t t . E l ő s z ö r is, a d e v i a n c i a adaptív f u n k c i ó t

t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l p r ó b á l j á k a z o k a t elér­

t ö l t h e t b e . A z ú j g o n d o l a t o k é s k i h í v á s o k meg­

n i . E z t a t í p u s t p é l d á z z á k a z o k a b ű n ö z ő k , akik

jelenésekor a deviancia a társadalomban inno­

t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l i g y e k e z n e k meggazda­

vatív e r ő : v á l t o z á s t h o z m a g á v a l . M á s o d s z o r , a

godni.

deviancia

elősegíti

a h a t á r o k fenntartását a „ j ó "

A ritualizmus

azok viselkedésére

jellem­

ző, a k i k t o v á b b r a is m e g f e l e l n e k a t á r s a d a l m i l a g

és a „ r o s s z " v i s e l k e d é s i f o r m á k k ö z ö t t a társa­

elfogadott s z a b á l y o k n a k , j ó l l e h e t m á r s z e m elől

dalomban.

Egy b ű n c s e l e k m é n y k o l l e k t í v reak­

v e s z t e t t é k a z o k a t a z é r t é k e k e t , a m e l y e k eredetileg

c i ó t v á l t h a t ki, a m i n ö v e l i a c s o p o r t s z o l i d a r i t á s t

v e z é r e l t é k a t e v é k e n y s é g ü k e t . így a s z a b á l y o k a t a

és t i s z t á z z a a t á r s a d a l m i n o r m á k a t . P é l d á u l egy

szabályok kedvéért követik, m i n d e n távolabbi cél

o l y a n v á r o s i k ö r z e t b e n , a h o l a k á b í t ó s z e r e k ter­

nélkül, c s u p á n kötelességből. Ritualista például

j e d é s e p r o b l é m á k a t okoz, a z ott l a k ó k egy k á b í t ó ­

az, aki l e l k i i s m e r e t e s e n v é g z i u n a l m a s m u n k á j á t ,

szer-vásárlással ö s s z e f ü g g ő l ö v ö l d ö z é s u t á n ösz-

ami ráadásul n e m is jövedelmező, és semmiféle

szefoghatnak egymással, hogy a lakókörzetüket

karrierkilátással

k á b í t ó s z e r m e n t e s ö v e z e t t é tegyék.

s z a k í t o t t a k a v e r s e n y s z e m l é l e t t e l , s így m i n d az

D u r k h e i m n e k a b ű n ö z é s s e l és a d e v i a n c i á v a l kapcsolatos gondolatai igen hatékonyan hozzá­ járultak ahhoz,

h o g y a f i g y e l e m á t t e v ő d j ö n az

egyéni magyarázatokról a társadalmiakra. Durk­ heim anómiafogalmát Robert K. Merton amerikai s z o c i o l ó g u s fejlesztette t o v á b b , a k i m a g á n a k a z amerikai társadalomnak a szerkezetét tekintette a b ű n ö z é s forrásának, és i g e n n a g y h a t á s ú devi­ a n c i a e l m é l e t e t dolgozott k i ( M e r t o n 2 0 0 2 ) .

sem

kecsegtet.

A

visszahúzódók

uralkodó értékeket, m i n d azok érvényesítésének szentesített eszközeit elutasítják. Ilyenek például az ö n e l l á t ó k o m m u n á k tagjai. V é g ü l p e d i g a láza­ dók m i n d a m e g l e v ő é r t é k e k e t , m i n d a s z o k á s o s e s z k ö z ö k e t e l u t a s í t j á k é s ú j a k k a l k í v á n j á k felvál­ t a n i , a k t í v a n f e l l é p v e a t á r s a d a l m i r e n d s z e r átala­ k í t á s á é r t . E b b e a k a t e g ó r i á b a a r a d i k á l i s politikai c s o p o r t o k tagjai t a r t o z n a k . Merton írásai a kriminológia tudományának

M e r t o n m ó d o s í t o t t a n ó m i a f o g a l m a arra a fe­

egyik

legfőbb

rejtélyét

igyekeznek

megvilágí­

a

tani: Miért emelkedik folyamatosan a bűnözés

társadalmi valóság konfliktusai miatt alakul ki az

a r á n y a e g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a társada­

egyénben. Az amerikai társadalomban - és bizo­

l o m e g é s z e egyre g a z d a g a b b á v á l i k ? Azáltal, hogy

nyos mértékig a többi iparosodott társadalomban

az i g é n y e k egyre e m e l k e d ő szintje és a m a k a c s u l

szültségre

utal,

ami

az

elfogadott

n o r m á k és

is - az á l t a l á n o s a n elfogadott é r t é k e k a karriert és

f e n n m a r a d ó e g y e n l ő t l e n s é g e k k ö z ö t t f e s z ü l ő kont­

a m e g g a z d a g o d á s t , vagyis az a n y a g i é r t e l e m b e n

rasztot h a n g s ú l y o z z a , M e r t o n r á m u t a t , h o g y a re­

v e t t sikert h a n g s ú l y o z z á k ,

latív depriváció

amit önfegyelemmel

é s k e m é n y m u n k á v a l l e h e t e l é r n i : az, aki való­

deviáns

érzése

fontos

szerepet

játszik

a

viselkedésben.

b a n k e m é n y e n dolgozik, e l j u t h a t a c s ú c s r a , bár­ h o n n a n is indul. Valójában azonban n e m ez a helyzet, mivel a hátrányos helyzetű állampolgá­ rok többségének vagy c s a k nagyon kevés esélye v a n a z e l ő b b r e j u t á s r a , v a g y e g y á l t a l á n n i n c s erre lehetősége. Azokat, akik n e m tudnak „sikereket"

/ A r e l a t í v d e p r i v á c i ó k é r d é s k ö r é v e l a 10., „Sze­ génység,

társadalmi

című fejezetben

kirekesztettség

foglalkoztunk,

a

és

273-274.

jólét" ol­

dalon.

elérni, a többiek elítélik, amiért n e m képesek a n y a g i l a g b o l d o g u l n i . Ilyenfajta t á r s a d a l m i kör­ n y e z e t b e n n a g y a k í s é r t é s , h o g y az e m b e r e k bár­ m i l y e n á r o n - a k á r t ö r v é n y t e l e n ú t o n is - meg­ próbáljanak „felemelkedni". Merton szerint tehát a d e v i a n c i a a gazdasági e g y e n l ő t l e n s é g e k n e k és az egyenlő lehetőségek h i á n y á n a k az egyik mel­ lékterméke.

Szubkulturális magyarázatok A k é s ő b b i k u t a t ó k a d e v i a n c i á t o l y a n szubkultu­ r á l i s c s o p o r t o k h o z t á r s í t o t t á k , a m e l y e k a kriminá­ lis v i s e l k e d é s t ö s z t ö n z ő v a g y j u t a l m a z ó n o r m á k a t fogadnak el. M e r t o n h o z h a s o n l ó a n Albert Cohen is az amerikai társadalom belső ellentmondásait

M e r t o n a t á r s a d a l m i l a g elfogadott é r t é k e k és az

tekintette a b ű n ö z é s fő okának. Ám míg Merton

elérésükhöz csak korlátozott mértékig rendelke­

a z é r t é k e k é s a z e s z k ö z ö k k ö z ö t t i feszültségre

z é s r e álló e s z k ö z ö k k ö z ö t t i f e s z ü l t s é g k e z e l é s é ­

adott

n e k öt fajtáját k ü l ö n b ö z t e t i m e g . A konformisták

C o h e n ú g y látta, h o g y e z e k a v á l a s z o k kollektí-

egyéni

deviáns

válaszokat

hangsúlyozta,

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ven j e l l e m z ő e k b i z o n y o s s z u b k u l t ú r á k r a . Bűnöző

az elgondolását, miszerint „a deviáns szabálysér­

fiúk [Delinquent Boys,

tők száma, akiknek a jelenlétét egy közösség még

1955)

című könyvében Co­

hen azt fejtette ki, h o g y a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b

»elbírja« vagy m e g t ű r h e t i , a z i d ő f ü g g v é n y é b e n

rétegeihez t a r t o z ó fiúk, a k i k é l e t h e l y z e t ü k e t ki­

v a l ó s z í n ű l e g á l l a n d ó m a r a d " . K u t a t á s a i a követ­

látástalannak t e k i n t i k , g y a k r a n b a n d á k b a verőd­

kező megállapításra vezették:

nek é s d e v i á n s s z u b k u l t ú r á k a t h o z n a k l é t r e . E z e k a szubkultúrák e l u t a s í t j á k a k ö z é p o s z t á l y é r t é k e i t

Valamely közösség devianciakezelési kapacitá­

és azok h e l y é b e o l y a n n o r m á k a t á l l í t a n a k , a m e ­

sa durván f e l b e c s ü l h e t ő például a b ö r t ö n c e l l á k

lyek a k i h í v á s o k a t , a t ö b b s é g g e l v a l ó d a c o l á s t , a

és a k ó r h á z i ágyak, a r e n d ő r ö k és a p s z i c h i á ­

törvényekkel v a l ó s z e m b e h e l y e z k e d é s t és a n o n ­

terek, a b í r ó s á g o k és a k l i n i k á k s z á m b a v é t e l é ­

konformizmus m á s m e g n y i l v á n u l á s a i t é r t é k e l i k

vel. [...] Ú g y t ű n i k , h o g y a z e l l e n ő r z é s t v é g z ő

nagyra.

h a t ó s á g o k i n k á b b a b b a n látják a saját feladatu­

Richard A . C l o w a r d é s L l o y d E . O h l i n ( 1 9 6 0 )

kat, h o g y a d e v i a n c i á t b i z o n y o s h a t á r o k k ö z ö t t

egyetértett C o h e n n a l a b b a n , h o g y a d e v i á n s fia­

tartsák, m i n t s e m h o g y m e g p r ó b á l j á k azt t e l j e s

talok t ö b b s é g e a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b r é t e g e i b ő l

mértékben kiküszöbölni.

származik. S z e r i n t ü k a z o n b a n a z o k a fiúk v a n n a k a legnagyobb „ k o c k á z a t n a k " k i t é v e , a k i k m i n d ­

E r i k s o n azt a h i p o t é z i s t á l l í t o t t a fel, h o g y a tár­

azonáltal m á r m a g u k é v á t e t t é k a k ö z é p o s z t á l y h o z

sadalmaknak szükségük van bizonyos

társítható é r t é k e k e t , és k é p e s s é g e i k a l a p j á n ösztö­

devianciára, és oly m ó d o n m ű k ö d n e k , a m i ezt

nözve érzik m a g u k a t arra, h o g y k ö z é p o s z t á l y b e l i

é r i n t e t l e n ü l hagyja.

jövőre t ö r e k e d j e n e k a m a g u k s z á m á r a . A m i k o r az ilyen fiúk k é p t e l e n e k m e g v a l ó s í t a n i c é l j a i k a t , kü­ lönösen h a j l a m o s s á v á l h a t n a k a d e v i á n s n a k szá­

mértékű

M i t t e h e t egy t á r s a d a l o m akkor, a m i k o r a de­ v i á n s v i s e l k e d é s m é r t é k e m e g h a l a d j a azt a ha­ tárt, a m e l y e n b e l ü l m é g k é z b e n t a r t h a t ó l e n n e ?

mító t e v é k e n y s é g e k b e n v a l ó r é s z v é t e l r e . A fiúk

A

bandáival foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n C l o w a r d

Deviance

és Ohlin m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y d e v i á n s b a n d á k

1 9 9 3 - b a n írt, s o k a t v i t a t o t t c i k k é b e n D a n i e l Pat­

elsősorban a z o k b a n a s z u b k u l t u r á l i s k ö z ö s s é g e k ­ ben alakulnak ki, a h o l a s i k e r t ö r v é n y e s e s z k ö ­ zökkel való e l é r é s é n e k e s é l y e i c s e k é l y e k : i l y e n közösségek l e h e t n e k p é l d á u l a h á t r á n y o s h e l y z e ­ tű etnikai k i s e b b s é g e k is.

deviancia

alacsony

Downj

szinten

címmel

halála

tartása előtt

(Defining tíz

évvel,

r i c k M o y n i h a n a m e r i k a i t u d ó s é s p o l i t i k u s azt állította, h o g y a d e v i a n c i a az a m e r i k a i társada­ l o m b a n m e g h a l a d t a azt a s z i n t e t , a m e d d i g m é g e l f o g a d h a t ó l e n n e . E n n e k e r e d m é n y e k é n t - írta - „ ú j r a d e f i n i á l t u k a d e v i a n c i a fogalmát, k i e m e l ­ v e b e l ő l e s o k o l y a n v i s e l k e d é s i formát, a m i r e ko­ rábban bélyeget sütöttünk, és emellett c s e n d b e n

A deviancia meghatározása

tágabbra nyitottuk a »normalitás« tartományát,

Sokan eleve a d o t t n a k t e k i n t i k , h o g y a j ó l struktu­

m á l i s n a k t e k i n t e t t v i s e l k e d é s t ö b b é m á r n e szá­

hogy a korábbi mértékadó m i n t á k szerint abnor­

rált társadalom k é p e s m e g a k a d á l y o z n i a d e v i á n s

mítson annak".

viselkedés f e l b u k k a n á s á t . M á r e m l í t e t t ü k azon­

Hogyan jutott az amerikai társadalom idáig?

ban, hogy a z E m i l é D u r k h e i m n y o m á b a n j á r ó

M o y n i h a n az e l ő z m é n y e k egyik példájaként a

funkcionalisták e z t m á s k é p p e n látták. D u r k h e i m

zárt i n t é z m é n y e k e l l e n i m o z g a l m a t e m l í t i , a m e l y

úgy vélte, h o g y a d e v i a n c i á n a k f o n t o s s z e r e p e v a n

még az 1950-es években kezdődött az elmegyó­

a jól szervezett t á r s a d a l o m b a n . Á l l á s p o n t j a sze­

gyászati s z a k m á n belül. A mentális betegségben

rint a n n a k m e g h a t á r o z á s á v a l , h o g y m i t e k i n t e n d ő

s z e n v e d ő k e t - a h e l y e t t , h o g y zárt i n t é z m é n y e k ­

deviánsnak, t u d a t o s o d i k b e n n ü n k , h o g y m i n e m

be kényszerítették volna - nyugtatókkal kezelték

deviáns, és e z á l t a l t u d a t o s o d n a k a z o k a n o r m á k

és szabadjára engedték. E n n e k e r e d m é n y e k é n t

is, amelyeket a t á r s a d a l o m t a g j a i k é n t k ö z ö s e n kö­

a pszichiátriai ápoltak száma N e w Yorkban az

vetünk. N e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t e h á t töreked­

1 9 5 5 . é v i 9 3 e z e r főről 1 9 9 2 - i g 1 1 e z e r főre e s e t t

nünk a d e v i a n c i a teljes k i k ü s z ö b ö l é s é r e . Valószí­

vissza.

nűbb, hogy a t á r s a d a l o m n a k i n k á b b e l f o g a d h a t ó határok között k e l l t a r t a n i a a d e v i a n c i á t .

Mi történt m i n d e z e k k e l a pszichiátriai bete­ gekkel?

Sokan

közülük

olyan

hajléktalanokká

Durkheim m u n k á i n a k megjelenése után het­

váltak, a k i k e t g y a k r a n l á t u n k a z u t c á k o n alud­

ven évvel K a i E r i k s o n s z o c i o l ó g u s Önfejű puritá­

ni N e w Yorkban. „A deviancia alacsony szinten

1 9 6 6 ) c í m m e l közzétette

t a r t á s a " j e g y é b e n a z u t c á k o n a l v ó e m b e r e k töb­

a 17. s z á z a d i N e w E n g l a n d t e r ü l e t é n t a p a s z t a l t

b é n e m e l m e b e t e g e k vagy a b n o r m á l i s a k , h a n e m

nok [Wayward Puritans,

Erikson

olyan személyek, akik n e m engedhetik meg ma­

arra vállalkozott, h o g y t e s z t e l j e D u r k h e i m n e k azt

g u k n a k , h o g y l a k á s u k l e g y e n . U g y a n a k k o r a bű-

devianciával

foglalkozó

tanulmányát.

19. FEJEZET nözés „normális" elfogadható szintje emelkedett.

Címkézéselmélet

M o y n i h a n rámutat, hogy az 1 9 2 9 - b e n Valentin­ napon elkövetett mészárlás után, m e l y n e k során

A b ű n ö z é s m a g y a r á z a t á r a f e l á l l í t o t t e g y i k legfon­

h é t g e n g s z t e r t g y i l k o l t a k m e g , e g é s z A m e r i k a fel­

t o s a b b e l m é l e t a z ú g y n e v e z e t t címkézéselmélet.

h á b o r o d o t t . M a a z e r ő s z a k o s b a n d a h á b o r ú k ke­

A címkézéselmélet képviselői a devianciát nem

r e t é b e n e l k ö v e t e t t g y i l k o s s á g o k o l y a n gyakoriak,

b i z o n y o s e g y é n e k v a g y c s o p o r t o k j e l l e m z ő voná­

h o g y s z i n t e alig v á l t a n a k k i b á r m i l y e n r e a k c i ó t

sainak eredőjeként, h a n e m a deviánsok és nem

a közvéleményben. Moynihan a bűnözés csekély

deviánsok

sajtóvisszhangjában is „a b ű n ö z é s normalizálá­

telmezik. Szerintük magának a devianciának a

s á n a k " egy f o r m á j á t látja. V é g k ö v e t k e z t e t é s e így

megértéséhez először is meg kell vizsgálnunk,

szól: „Lassan h o z z á s z o k u n k sokféle olyan visel­

h o g y b i z o n y o s e m b e r e k r e m i é r t r a g a s z t j a rá a tár­

kedéshez, ami n e m jó számunkra."

sadalom a „deviáns" címkét.

közötti

interakció

folyamataként

ér­

A címkézést leggyakrabban a törvényes rendet képviselő intézmények, valamint azok az embe­

Értékelés

r e k h a j t j á k végre, a k i k k é p e s e k m á s o k k a l i s be­ tartatni az adott társadalomban érvényes erkölcsi

A

funkcionalista

elméletek

helyesen

hangsú­

konvenciókat.

A

különféle

devianciatípusokat

l y o z z á k a k o n f o r m i t á s és a d e v i a n c i a k ö z ö t t i kap­

m e g h a t á r o z ó c í m k é k t e h á t a t á r s a d a l o m hatal­

csolatokat különféle társadalmi kontextusokban.

mi s z e r k e z e t é t f e j e z i k ki. A z o k a t a s z a b á l y o k a t ,

Azokat a személyeket, akik bűnözői magatartást

amelyekhez

tanúsítanak, elsősorban az általánosan elfogadott

azokat a társadalmi kereteket, a m e l y e k között e

társadalmi értékrendnek megfelelő „siker" lehe­

szabályokat

tőségének hiánya különbözteti meg azoktól, akik

a g a z d a g o k s z a b j á k m e g a s z e g é n y e k n e k , a fér-

a

devianciát

alkalmazzák,

viszonyítják,

illetve

nagyjában-egészében

n e m válnak b ű n ö z ő v é . Ugyanakkor óvatosan kell k e z e l n ü n k azt a n é z e t e t , h o g y a s z e g é n y e b b k ö ­ z ö s s é g e k tagjai u g y a n o l y a n m é r t é k b e n igyekez­ n e k „ é r v é n y e s ü l n i " , m i n t a g a z d a g a b b rétegek­ hez tartozó emberek. S o k a n éppenséggel az őket k ö r ü l v e v ő v a l ó s á g o s h e l y z e t h e z igazítják vágyai­

/

kat. M e r t o n é s C o h e n , v a l a m i n t C l o w a r d é s O h lin egyaránt bírálhatók azért a feltételezésükért, h o g y a k ö z é p o s z t á l y b e l i é r t é k e k e t az e g é s z társa­ d a l o m elfogadja. U g y a n a k k o r t é v e d é s l e n n e azt gondolni, hogy a vágyak és l e h e t ő s é g e k közötti konfliktus csakis a hátrányos helyzetű csopor­ tokban fordulhat elő. A b ű n ö z ő tevékenységre más csoportokban is van ösztönzés, amit például a „fehérgallérosok" k ö r é b e n előforduló sikkasztá­ sok, c s a l á s o k é s a d ó c s a l á s o k m u t a t n a k , a m e l y e k ­ kel később foglalkozunk.

Interakcionista elméletek A z o k a s z o c i o l ó g u s o k , a k i k a b ű n ö z é s t és a de­ v i a n c i á t a z i n t e r a k c i o n i s t a h a g y o m á n y o k szel­ l e m é b e n vizsgálják,

a devianciát társadalmilag

k o n s t r u á l t j e l e n s é g n e k t e k i n t i k . E l v e t i k azt a fel­ fogást, h o g y a v i s e l k e d é s b i z o n y o s t í p u s a i örök­ lött m ó d o n „ d e v i á n s a k " . A z i n t e r a k c i o n i s t á k azt a k é r d é s t t e s z i k fel, h o g y b i z o n y o s fajta v i s e l k e ­ dést eredetileg milyen alapon tekint deviánsnak a társadalom, és miért bizonyos csoportokat, n e m pedig másokat n e v e z n e k deviánsnak. Erre az extravagáns megjelenésű fiatalemberre ragasztjuk rá nagyobb valószínűséggel a „deviáns" címkét...

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

61 9

amire az e m b e r e k ezt a c í m k é t ragasztják". Erő­ s e n b í r á l t a azt a k r i m i n o l ó g i a i i r á n y z a t o t , a m e l y é l e s h a t á r v o n a l a t h ú z a „ n o r m á l i s " és a „ d e v i á n s " viselkedés között. B e c k e r szerint a „deviánssá" v á l á s b a n n e m a d e v i á n s v i s e l k e d é s j á t s z i k meg­ határozó szerepet: v a n n a k olyan, magától a visel­ k e d é s t ő l független k ö r ü l m é n y e k ,

amelyek nagy

b e f o l y á s t g y a k o r o l n a k arra, h o g y v a l a m e l y sze­ m é l y t d e v i á n s n a k t e k i n t e n e k - e , v a g y s e m . A ru­ házkodás, a b e s z é d m ó d vagy akár a származási ország is olyan k u l c s t é n y e z ő k lehetnek, a m e l y e k m e g h a t á r o z z á k , h o g y v a l a k i r e r á i l l e s z t i k - e a „de­ viáns" címkét. A

címkézéselméletet

összefüggésbe

hozták

B e c k e r m a r i h u á n a s z í v ó k k ö r é b e n v é g z e t t kutatá­ saival is ( B e c k e r 1 9 6 3 ) . Az 1 9 6 0 - a s évek elején a marihuánaszívás csak bizonyos szubkultúrák­ r a j e l l e m z ő , m a r g i n á l i s j e l e n s é g volt, n e m p e d i g szabadon választott életstílus, mint ma. B e c k e r úgy találta, hogy a m a r i h u á n á r a való rászokás az adott

szubkultúrába való

beilleszkedés

szintjé­

től, a m á r t a p a s z t a l t m a r i h u á n a s z í v ó k k a l k i a l a k í ­ tott k a p c s o l a t o k s z o r o s s á g á t ó l é s a m a r i h u á n á v a l n e m é l ő k k e l k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k k e l áll ö s s z e ­ függésben. A c í m k é z é s n e m c s a k arra v a n k i h a t á s s a l , h o g y m á s o k m i l y e n n e k látnak valakit,

h a n e m befo­

lyásolja az egyén önértékelését is. E d w i n L e m e r t ( 1 9 7 2 ) k i d o l g o z o t t egy m o d e l l t a n n a k m a g y a r á ­ ...vagy arra, aki a bungee jumping élvezetének hódol?

zatára, hogy a d e v i a n c i a h o g y a n képes b e é p ü l n i valakinek az identitásába, illetve hogyan válhat

fiak a n ő k n e k , az ö r e g e b b e k a f i a t a l a b b a k n a k és

abban központi fontosságúvá. Azt állította, hogy

a többségi c s o p o r t o k az e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k .

a d e v i a n c i a - e l l e n t é t b e n a s z o k á s o s felfogással -

A gyermekek p é l d á u l g y a k r a n m á s z n a k á t m á s o k

valójában m e g l e h e t ő s e n elterjedt jelenség, és az

kertjébe, é s e l ő f o r d u l , h o g y b e t ö r n e k e g y a b l a k o t

embereket rendszerint n e m ítélik el miatta. Egyes

vagy g y ü m ö l c s ö t l o p n a k .

Egy j ó m ó d ú környé­

d e v i á n s c s e l e k e d e t e k , p é l d á u l a k ö z l e k e d é s i sza­

ken a szülők, a t a n á r o k és a r e n d ő r ö k m i n d e z t

bálysértések ritkán

úgy fogják fel, h o g y efféle v i s z o n y l a g á r t a l m a t ­

például az apró m u n k a h e l y i lopásokat gyakran

d e r ü l n e k ki,

míg másokat,

gyermekkorá­

„elnézik" az elkövetőknek. L e m e r t az elfogadott

ban. A s z e g é n y e b b k ö r n y é k e k e n u g y a n a k k o r az

s z a b á l y o k e l s ő á t h á g á s a i t elsődleges devianciá­

ilyen v é t s é g e k e t i s v a l ó s z í n ű l e g a n n a k b i z o n y í ­

nak

tékaként fogják fel, h o g y a g y e r m e k b e n m e g v a n a

a d o t t s z e m é l y ö n i d e n t i t á s a s z e m p o n t j á b ó l a leg­

hajlam a fiatalkori b ű n ö z é s r e . A t t ó l fogva pedig,

több

hogy egy g y e r m e k m e g k a p j a a „ b ű n ö z ő " c í m k é t ,

folyamat megy végbe, m e l y n e k során a deviáns

ez valóságos s t i g m a k é n t k í s é r i végig az é l e t é t , és

aktus

mind a t a n á r a i , m i n d m a j d a n i m u n k a a d ó i b i z o ­

a normalizálódás n e m történik meg, és az illető

nyára m e g b í z h a t a t l a n n a k fogják t a r t a n i . A v é t s é g

személyre rákerül a „bűnöző" c í m k e . Azoknak az

mindkét e s e t b e n u g y a n a z , d e k ü l ö n b ö z ő j e l e n ­

e s e t e k n e k a leírására, amikor az egyén m a g a is

lan c s í n y e k e t m i n d e n k i

elkövet

tést kap. Howard B e c k e r e g y i k e a z o k n a k a p s z i c h o l ó g u ­ soknak, a k i k n e k a n e v é t a l e g s z o r o s a b b a n társít­ ják a c í m k é z é s e l m é l e t h e z . B e c k e r a n n a k a meg­ mutatására t ö r e k e d e t t , h o g y a d e v i á n s i d e n t i t á s nem a d e v i á n s h a j l a m o k vagy a d e v i á n s v i s e l k e ­

nevezi. esetben

Az

elkövetett

kisebb

„marginálisak"

normalizálódik.

Egyes

vétségek

maradnak:

esetekben

az

olyan

azonban

elfogadja a c í m k é t és saját m a g á t d e v i á n s n a k te­ k i n t i , L e m e r t a másodlagos deviancia k i f e j e z é s t alkalmazta. Az ilyen esetekben a c í m k e közpon­ ti fontosságúvá válik az adott s z e m é l y identitá­ s á b a n , és a d e v i á n s v i s e l k e d é s f o l y t a t ó d á s á h o z vagy f e l e r ő s ö d é s é h e z v e z e t h e t .

dés folytán, h a n e m é p p e n a c í m k é z é s k ö v e t k e z ­

V e g y ü n k p é l d a k é n t e g y fiút - n e v e z z ü k L u k é ­

tében alakul ki. S z e r i n t e „ d e v i á n s v i s e l k e d é s az,

n a k - aki betör egy kirakatot, a m i k o r s z o m b a t este

19. FEJEZET

Devianciagerjesztés Leslie Wilkins ( 1 9 6 4 ) a deviáns identitás „kezelé­ s é n e k " és az a d o t t személy mindennapi é l e t é b e való integrálódásának bonyolult folyamatát vizs­ gálta. Szerinte ennek a folyamatnak az eredmé­ nye gyakran a devianciagerjesztés. Ez általában a n n a k a szándékolatlan következménye, hogy az egyén valamely megnyilvánulását a környezete vagy a h a t ó s á g o k deviánsnak minősítik, ugyanis m a g a a címkézés ugyanannak a deviáns viselke­ désnek az ismétlődését vagy fokozódását vált­ hatja ki. Ha a felcímkézett személy m á s o d l a g o s devianciaként beépíti a címkét a saját identitásá­ ba, ez valószínűleg újabb válaszokat fog kiváltani azokból, akik a normák betartása fölött őrködnek. Más szóval, m a g a az eredetileg nemkívánatosnak minősült viselkedés válik uralkodóvá, és a devi­ ánsnak tekintett személy egyre inkább ellenáll a változásnak. A devianciagerjesztés t á g a b b hatásait Stanley Cohen Népi ördögök és morális pánik (Folk Devils and Moral Panics, 1 9 8 0 ) című f o n t o s művében m u t a t t a be. Ebben a klasszikus t a n u l m á n y á b a n Cohen azt vizsgálta, hogy a rendőrség az 1 9 6 0 - a s években hogyan próbált ellenőrzése alatt tartani

a barátaival a városban cselleng. Ezt a cselekede­ tet a fiatalok e s e t é b e n m e g b o c s á t h a t ó forrófejűség v é l e t l e n k ö v e t k e z m é n y e k é n t i s é r t é k e l h e t j ü k . L u k e m e g ú s z h a t j a a dolgot d o r g á l á s s a l és c s e ­ k é l y bírsággal. H a „ t i s z t e l e t r e m é l t ó " t á r s a d a l m i r é t e g h e z tartozik, v a l ó s z í n ű l e g p o n t o s a n ez fog t ö r t é n n i . A kirakat b e t ö r é s e m e g m a r a d az e l s ő d ­ leges d e v i a n c i a s z i n t j é n , h a a z e l k ö v e t ő t „jórava­ l ó " f i a t a l e m b e r n e k t e k i n t i k , aki e b b e n a z e s e t b e n é p p e n c s a k k i c s i t kirúgott a h á m b ó l . Ha v i s z o n t a b í r ó s á g s z i g o r ú b b a n b ü n t e t i m e g a fiút, m o n d j u k felfüggesztett b ö r t ö n b ü n t e t é s t ró ki rá, és ráadá­ s u l r e n d s z e r e s e n j e l e n t k e z n i e k e l l egy s z o c i á l i s munkásnál, akkor ez az incidens az első lépés lehet a másodlagos devianciához vezető úton. A „deviancia megtanulásának" folyamatát rend­ s z e r i n t é p p e n a z o k a s z e r v e z e t e k - a b ö r t ö n ö k és a s z o c i á l i s i n t é z m é n y e k - segítik e l ő , a m e l y e k ­ n e k elvileg a d e v i á n s v i s e l k e d é s k o r r i g á l á s a len­ ne a feladatuk.

Értékelés A c í m k é z é s e l m é l e t j e l e n t ő s é g é t az a k i i n d u l ó feltevés adja, h o g y ö n m a g á b a n s e m m i l y e n c s e ­ lekedet n e m minősül eredendően bűncselek­ m é n y n e k . Azt, h o g y m i s z á m í t b ű n c s e l e k m é n y ­

bizonyos ifjúsági szubkultúrákat - köztük az úgy­ nevezett Mods and Rockers b a n d á t - az Egyesült Királyságban. A rendőrség erőfeszítései mind­ össze annyi eredménnyel jártak, hogy felhívták ezekre a figyelmet, és még n é p s z e r ű b b é tették őket a fiatalok körében. Az a d o t t csoport kívül­ állóként és bajkeverőként való felcímkézése, ami é p p e n a csoport ellenőrzésére irányult, visszafelé sült el és még n a g y o b b g o n d o k a t o k o z o t t a tör­ vények érvényesítése terén. A Mods and Rockers ügyeinek széles körű, szenzációhajhász médiavisszhangja morális pá­ nikhoz vezetett: a szociológusok ezt a kifejezést használják a média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy visel­ kedéstípus a közvélemény érdeklődésének a kö­ z é p p o n t j á b a kerül. A morális pánik gyakran ki­ alakul olyan közérdekű kérdések körül, amelyeket szimptomatikusnak tekintenek a társadalmi rend általános bajaira nézve. Az utóbbi években olyan j e l e n s é g e k váltottak ki morális pánikot a közvéle­ ményben, mint például a fiatalkorú b ű n ö z é s és a hamis okokkal m e n e d é k j o g o t követelő bevándor­ lók m e g j e l e n é s e .

n e k , a h a t a l o m b i r t o k o s a i s z a b j á k meg, mégpedig a j o g a l k o t á s , i l l e t v e a r e n d ő r s é g és a bíróságok j o g é r t e l m e z é s e r é v é n . A c í m k é z é s e l m é l e t bírá­ lói olykor azzal érvelnek, hogy v a n n a k bizonyos c s e l e k e d e t e k , a m e l y e k k ö v e t k e z e t e s e n tiltottak gyakorlatilag m i n d e n k u l t ú r á b a n : i l y e n e k pél­ d á u l a gyilkosság, a n e m i e r ő s z a k és a rablás. Ez a n é z e t n y i l v á n v a l ó a n t é v e s , h i s z e n p é l d á u l az e m b e r ö l é s t m é g N a g y - B r i t a n n i á b a n s e m mindig t e k i n t i k g y i l k o s s á g n a k . H á b o r ú b a n a z ellenség m e g ö l é s e e g y e n e s e n p o z i t í v c s e l e k e d e t , és a brit t ö r v é n y e k s z e r i n t e g é s z e n a l e g u t ó b b i időkig nem s z á m í t o t t n e m i e r ő s z a k n a k az, ha egy férj a fele­ ségét k é n y s z e r í t e t t e k ö z ö s ü l é s r e , a m i s z i n t é n azt mutatja, hogy a c í m k é z é s idővel változik. A c í m k é z é s e l m é l e t t e l s z e m b e n m á s alapokon m é g m e g g y ő z ő b b érvek h o z h a t ó k fel. E l ő s z ö r is, a c í m k é z é s a k t í v f o l y a m a t á n a k hangsúlyozása m i a t t k ö n n y e n s z e m e l ő l t é v e s z t h e t j ü k azokat a folyamatokat, a m e l y e k a d e v i á n s n a k tekintett c s e l e k e d e t e k e l k ö v e t é s é h e z v e z e t n e k A címkézés n y i l v á n v a l ó a n n e m t e l j e s e n ö n k é n y e s : a z egyes e m b e r e k s z o c i a l i z á c i ó j a , s z e m l é l e t e é s lehetőségei k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k befolyásolják, hogy m e n n y i b e n f o g a d n a k e l o l y a n magatartásformá­ kat, a m e l y e k r e k ö n n y e d é n r á k e r ü l h e t a deviancia c í m k é j e . A h á t r á n y o s t á r s a d a l m i h á t t é r b ő l érke­ z ő g y e r m e k e k p é l d á u l n a g y o b b valószínűséggel

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA Válságkezelés

(Policing

the

Crisis,

követnek el b o l t i lopást, m i n t a g a z d a g a b b gyer­

lelősek.

mekek. E b b e n a z e s e t b e n n e m e l s ő s o r b a n m a g a a

c í m ű í r á s u k b a n H a l l é s m u n k a t á r s a i azt állítot­

1978)

címkézés viszi rá ő k e t a lopásra, h a n e m i n k á b b az

ták, h o g y a r a b l ó t á m a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s m o ­

a társadalmi háttér, a m e l y b ő l j ö n n e k .

r á l i s p á n i k o t m a g a az á l l a m és a m é d i a s z í t o t t a ,

Másodszor, m é g m a s e m világos, h o g y a c í m ­

hogy e n n e k segítségével eltereljék a figyelmet a

kézés v a l ó b a n m e g e r ő s í t i - e a d e v i á n s v i s e l k e d é s t .

növekvő munkanélküliségről, a c s ö k k e n ő bérek­

Igaz, a b ű n ö z ő m a g a t a r t á s t ö b b n y i r e v a l ó b a n fel­

r ő l és m á s m é l y e b b , s t r u k t u r á l i s g o n d o k r ó l a tár­

erősödik a b ö r t ö n b ü n t e t é s u t á n , de ez v a j o n m a ­

sadalomban.

gának a c í m k é z é s n e k t u d h a t ó - e b e ? E z t n a g y o n nehéz m e g í t é l n i ,

h i s z e n s o k egyéb t é n y e z ő i s

Körülbelül

ugyanebben

az

időben

más

kri­

m i n o l ó g u s o k a j o g a l k o t á s és j o g a l k a l m a z á s fo­

- például a m á s b ű n ö z ő k k e l v a l ó f o l y a m a t o s in­

lyamataira összpontosították a figyelmüket,

terakció é s ú j a b b b ű n ö z é s i m ó d s z e r e k m e g i s m e ­

azt á l l í t o t t á k , h o g y a t ö r v é n y e k o l y a n e s z k ö z ö k ,

rése - s z e r e p e t j á t s z h a t b e n n e .

és

a m e l y e k e t a h a t a l o m b i r t o k o s a i az e l ő j o g o k k a l j á r ó saját p o z í c i ó i k f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n h a s z ­ n á l n a k fel. C á f o l t á k azt az á l l í t á s t , h o g y a tör­ vények

Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" című

lennének és

mindenkire

l í t á s u k s z e r i n t a m i k o r az u r a l k o d ó o s z t á l y és a

Taylor, W a l t o n és Y o u n g Az New Criminology)

„semlegesek"

e g y f o r m á n v o n a t k o z n á n a k a t á r s a d a l o m b a n . Ál­ (The

dolgozó osztályok közötti egyenlőtlenségek nö­

megjelenése

vekszenek, a törvény a hatalom számára a rend

új kriminológia

könyvének

1973-ban fontos s z a k í t á s t j e l z e t t a d e v i a n c i a ko­ rábbi e l m é l e t e i v e l . S z e r z ő i a m a r x i z m u s b i z o ­ nyos e l e m e i r e t á m a s z k o d v a azt állították, h o g y a deviancia t u d a t o s v á l a s z t á s e r e d m é n y e , és gyak­ ran politikai t e r m é s z e t ű . E l v e t e t t é k m i n d a z o k a t az elméleteket, m e l y e k s z e r i n t a d e v i a n c i á t o l y a n tényezők „ h a t á r o z z á k m e g " , m i n t p é l d á u l a b i o l ó ­ giai adottságok, a s z e m é l y i s é g , az a n ó m i a , a tár­ sadalmi g o n d o k vagy a c í m k é z é s . V é l e m é n y ü k szerint az e g y é n e k aktív v á l a s z t á s e r e d m é n y e k é n t döntenek úgy, h o g y a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r egyen­ lőtlenségeire a d o t t v á l a s z k é n t d e v i á n s m ó d o n vi­ selkednek, így a „ d e v i á n s n a k " t e k i n t e t t e l l e n k u l turát k é p v i s e l ő c s o p o r t o k - p é l d á u l a Black Power vagy a m e l e g f e l s z a b a d í t á s i m o z g a l o m t á m o g a ­ tói - e g y é r t e l m ű e n p o l i t i k a i i n d í t t a t á s ú a k c i ó k a t hajtottak végre, m e g k é r d ő j e l e z v e a f e n n á l l ó tár­ sadalmi r e n d e t . A z új kriminológia t e o r e t i k u s a i a bűnözés és a d e v i a n c i a e l e m z é s é t a t á r s a d a l o m struktúrájából és az u r a l k o d ó h a t a l o m megtartá­ sára irányuló t ö r e k v é s e i b ő l v e z e t t é k l e .

fenntartásának még fontosabb eszközévé válik. A t é n y l e g e s e r ő v i s z o n y o k t ü k r ö z ő d n e k az igaz­ s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r m ű k ö d é s é b e n is,

ami

egyre i n k á b b e l n y o m ó k é n t l é p fel a m u n k á s o s z ­ tálybeli „törvénysértőkkel" szemben, és például az a d ó t ö r v é n y e k e s e t é b e n a r á n y t a l a n u l k e d v e z a gazdagoknak. A hatalmi egyensúly megbillenése n e m korlátozódik a törvényhozásra. A hatalmon l é v ő k s z i n t é n m e g s z e g i k a t ö r v é n y e k e t - állítot­ ták a k u t a t ó k -, de r i t k á n k a p j á k rajta ő k e t . Az ilyen b ű n c s e l e k m é n y e k általában véve sokkal je­ lentősebbek, mint a mindennapi bűnözés, amire a figyelem legnagyobb része irányul. A rendőrség a z o n b a n - félve a „ f e h é r g a l l é r o s " b ű n ö z ő k ü l d ö ­ z é s é n e k k ö v e t k e z m é n y e i t ő l - a t á r s a d a l o m ki­ s z o l g á l t a t o t t a b b h e l y z e t b e n l e v ő tagjaira, k ö z t ü k a p r o s t i t u á l t a k r a , a k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k r e és a p i t i tolvajokra koncentrálják erőfeszítéseiket (Pearce 1976; Chambliss 1978). E z e k a t a n u l m á n y o k és az „új k r i m i n o l ó g i á ­ val" kapcsolatos m á s fontos k ö z l e m é n y e k közre­

Más t u d ó s o k s p e c i á l i s i r á n y o k b a n f e j l e s z t e t t é k

j á t s z o t t a k a b ű n ö z é s r ő l és a d e v i a n c i á r ó l folyó

tovább az „új k r i m i n o l ó g i a " á l t a l á n o s s z e m l é l e ­

viták kiszélesítésében, bevonva azok körébe a

tét. Stuart H a l l és t á r s a i a b i r m i n g h a m i K o r t á r s ­

t á r s a d a l m i igazságosság, a h a t a l o m és a p o l i t i k a

kultúra-kutatási

k é r d é s e i t is. R á i r á n y í t o t t á k a f i g y e l m e t arra, h o g y

Központban

fontos

vizsgálatot

hajtottak végre egy o l y a n j e l e n s é g r e , n e v e z e t e s e n

a b ű n ö z é s a társadalom v a l a m e n n y i szintjén elő­

az utcai r a b l ó t á m a d á s o k r a v o n a t k o z ó a n , a m i az

fordul, és a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k s z e m e l ő t t

1970-es é v e k e l e j é n ó r i á s i k ö z f i g y e l e m b e n része­

tartásával, az egyes társadalmi csoportok ü t k ö z ő

sült N a g y - B r i t a n n i á b a n . T ö b b i l y e n r a b l á s i e s e t

érdekeinek k o n t e x t u s á b a n kell é r t e l m e z n i .

széles k ö r ű n y i l v á n o s s á g o t kapott, é s e n n e k ha­ tására igen s o k a n a g g ó d n i k e z d t e k a z u t c a i bű­ nözés h i r t e l e n n ö v e k e d é s e m i a t t . A z u t c a i rab­ lótámadások

elkövetői

közül

túlnyomórészt

a

feketéket m u t a t t á k b e , h o z z á j á r u l v a e z z e l a n n a k a v é l e k e d é s n e k a t e r j e d é s é h e z , h o g y a társada­ lom „ r o m l á s á é r t " e l s ő s o r b a n a b e v á n d o r l ó k a fe-

Baloldali realizmus Az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n új i r á n y z a t j e l e n t m e g a k r i m i ­ n o l ó g i á b a n . Az „új b a l o l d a l " v a g y „baloldali rea­ lizmus" n é v e n i s m e r t i r á n y z a t k é p v i s e l ő i u g y a n -

19. FEJEZET a z o k r a a f e n t i e k b e n tárgyalt n e o m a r x i s t a e l v e k r e t á m a s z k o d t a k , a m e l y e k r e a z „új k r i m i n o l ó g i a " hí­

\

v e i is, de e l s z i g e t e l t é k m a g u k a t a „ b a l o l d a l i i d e a ­ listáktól",

akikről úgy vélték, hogy romantikus

0 m I

színbe öltöztetik a devianciát, és n e m veszik elég k o m o l y a n a népesség jelentős részében tapasztal­

I

ható félelmet a bűnözéstől. A hivatalos bűnügyi s t a t i s z t i k á k b a n t ü k r ö z ő d ő n ö v e k v ő b ű n ö z é s i ará­ n y o k a t s o k k r i m i n o l ó g u s h o s s z ú i d ő n á t igyeke­ zett b a g a t e l l i z á l n i . A z t a k a r t á k k i m u t a t n i , h o g y a m é d i a fölöslegesen kelt nyugtalanságot a köz­ v é l e m é n y b e n ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és azt á l l í t o t t á k , h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k t ö b b s é g e v a l ó j á b a n a t i l t a k o z á s á l c á z o t t f o r m á j a az e g y e n ­ lőtlenség ellen. A baloldali realizmus elhatárol­ ta m a g á t e t t ő l a s z e m l é l e t t ő l , azt h a n g s ú l y o z v a , h o g y a b ű n ö z é s v a l ó b a n e m e l k e d e t t , és h o g y a k ö z v é l e m é n y jogosan aggódik emiatt. S z ó s z ó l ó i szerint a kriminológusoknak n e m elvont elméle­ ti v i t á k k a l , h a n e m i n k á b b a b ű n ü l d ö z é s és a tár­ s a d a l o m p o l i t i k a k o n k r é t p r o b l é m á i v a l k e l l fog­ lalkozniuk (Lea-Young 1 9 8 4 ; Matthews-Young 1986). A baloldali realisták ráirányították a figyelmet a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataira: állításuk szerint az áldozatok k ö r é b e n végzett felmérések hitele­ sebb képet adnak a bűnözés tényleges mértéké­ ről, m i n t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k ( E v a n s 1 9 9 2 ) . A z i l y e n f e l m é r é s e k feltárták, h o g y a b ű n ö z é s valóban súlyos problémát jelent, különösen az elszegényedett belvárosi körzetekben.

A balol­

dali realisták rámutattak, hogy a b ű n ö z ő k és az

A baloldali realisták elfogadják, hogy a bűnözés kiváltó okai a társadalom egyenlőtlen hatalmi viszonyaiban kere­ sendők, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a bűnözés na­ gyon is reális és káros hatásai gyakran a legszegényebb embereket és közösségeket érintik.

á l d o z a t o k e g y a r á n t a t á r s a d a l o m p e r e m é r e szoru­ ló rétegek által lakott körzetekben koncentrálód­

A b ű n ö z é s új t r e n d j e i n e k l e k ü z d é s e érdekében

nak, és ezeket a hátrányos helyzetű csoportokat

a b a l o l d a l i r e a l i z m u s h í v e i „ r e a l i s z t i k u s " javas­

s o k k a l j o b b a n f e n y e g e t i a z a veszély, h o g y b ű n ­

l a t o k a t t e r j e s z t e t t e k e l ő a r e n d ő r s é g i eljárások

cselekmények áldozataivá válnak, m i n t másokat.

m e g v á l t o z t a t á s á r a . A j o g a l k a l m a z á s s o r á n - ál­

Az újbaloldali realizmus képviselői Merton, Clo-

l í t o t t á k - n e m a l a k o s s á g o t e l i d e g e n í t ő „rendőr­

w a r d , O h l i n é s m á s o k e l m é l e t e i t f e l h a s z n á l v a azt

ségi m ó d s z e r e k e t " k e l l a l k a l m a z n i , h a n e m meg

fejtegették, h o g y a b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n b ű n ö z ő

k e l l n y e r n i a k ö z ö s s é g e k t á m o g a t á s á t . A baloldali

s z u b k u l t ú r á k a l a k u l n a k ki. E z e k a s z u b k u l t ú r á k

r e a l i s t á k a „ m i n i m á l i s r e n d ő r i e l l e n ő r z é s " (mini­

nem

mai policing)

egyszerűen

a

szegénység

következtében

rendszerének

bevezetését

szorgal­

j ö n n e k l é t r e , h a n e m azért, m e r t t a g j a i k n e m tud­

mazták.

n a k i n t e g r á l ó d n i a t á g a b b k ö z ö s s é g b e . A fiatal-

h e l y b e n m e g v á l a s z t o t t k é p v i s e l ő i t m a g u k az ál­

korúakból álló b ű n b a n d á k például a „tisztessé­

l a m p o l g á r o k s z á m o l t a t h a t n á k el, a k i k n e k ezáltal

Javaslataik

szerint

a rendőrhatóságok

ges t á r s a d a l o m " p e r e m é n m ű k ö d n e k , é s azt a z

a saját k ö r z e t ü k b e n n a g y o b b b e l e s z ó l á s u k lenne a

ellenségüknek tekintik, a feketék által elkövetett

r e n d ő r s é g l e g f o n t o s a b b t e e n d ő i n e k meghatározá­

b ű n c s e l e k m é n y e k szaporodása pedig az u t ó b b i

sába. Ily m ó d o n több idő j u t h a t n a a nyomozásra

é v e k b e n a z z a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a faji i n t e g r á ­

é s a b ű n e s e t e k t i s z t á z á s á r a , m i k ö z b e n kevesebb

ció politikája kudarcot vallott.

időt

kellene

a rutinjellegű

és

adminisztrációs

m u n k á r a fordítani, s m i n d e z e k eredményeként a / A

viszonylagos

nélkülözéssel

és

társadalmi

kirekesztéssel kapcsolatos elgondolások, ame­ lyekkel

a

10.

fejezetben

foglalkoztunk,

fontos

szerepet játszanak a baloldali realizmus elmé­ leti alátámasztásában.

r e n d ő r s é g v i s s z a s z e r e z h e t n é a h e l y i közösségek b i z a l m á t . A b a l o l d a l i r e a l i z m u s á l t a l á b a n véve p r a g m a t i k u s a b b ós i n k á b b a t é n y l e g e s rendőrsé­ gi m u n k á r a k o n c e n t r á l ó i r á n y z a t k é n t lépett fel, m i n t a m e g e l ő z ő kriminológiai iskolák.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA A b a l o l d a l i r e a l i z m u s b í r á l ó i elfogadják, h o g y

Jobboldali realizmus

nagyobb h a n g s ú l y t k e l l h e l y e z n i a z á l d o z a t o k r a , ám szerintük a b a l o l d a l i r e a l i s t á k c s a k a p o l i t i k a i

Az 1970-es évek végén Nagy-Britanniában Mar­

diskurzus, i l l e t v e a m é d i a á l t a l gerjesztett v i t á k

garet T h a t c h e r , a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n p e d i g

szűk keretei k ö z ö t t f o g l a l k o z n a k az e g y e s á l d o z a ­

R o n a l d R e a g a n h a t a l o m r a k e r ü l é s e m i n d k é t or­

tokkal. A k ö z v é l e m é n y b e n t u d a t o s í t o t t „ b ű n ö z é ­

szágban

si p r o b l e m a t i k a " a z o n b a n c s u p á n a b ű n ö z é s leg­

v á l t o t t ki a „ t ö r v é n y e s r e n d " j e g y é b e n , a m i t gyak­

inkább l á t h a t ó f o r m á i r a , p é l d á u l a z u t c a i b ű n c s e ­

r a n a jobboldali realizmus e l ő r e t ö r é s e k é n t í r n a k

lekményekre k o n c e n t r á l , m i k ö z b e n e l h a n y a g o l j a

le. Ez a kriminológiai irányzat m é g ma is befolyá­

az egyéb t ö r v é n y s é r t é s e k e t ,

amelyeket például

sos, f ő k é n t ifjabb G e o r g e B u s h h i v a t a l b a l é p é s e

maga az á l l a m vagy a n a g y v á l l a l a t o k k ö v e t n e k el

ó t a az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . A b ű n ö z é s és a b ű n ­

(Walton-Young 1 9 9 8 ) .

c s e l e k m é n y e k érzékelhető terjedését az irányzat

igen

élénk bűnüldözési

tevékenységet

h í v e i k a p c s o l a t b a h o z t á k t ö b b e k k ö z ö t t a társada­ l o m e r k ö l c s i d e g e n e r á l ó d á s á v a l , t o v á b b á a z egyé­

Kontrollelméletek

ni f e l e l ő s s é g c s ö k k e n é s é v e l - a m i a j ó l é t i á l l a m

A kontrollelmélet s z e r i n t a b ű n ö z é s a b ű n c s e ­

lis o k t a t á s b ó l a d ó d i k - , v a l a m i n t a c s a l á d o k é s

s z o l g á l t a t á s a i r a v a l ó h a g y a t k o z á s b ó l és a l i b e r á ­

lekmények e l k ö v e t é s é r e k é s z t e t ő i m p u l z u s o k é s az ezek m e g a k a d á l y o z á s á r a s z o l g á l ó t á r s a d a l m i vagy i n t é z m é n y i

ellenőrzés

közötti

egyensúly

hiányának e r e d m é n y e . A z e l m é l e t h í v e i kevés­ sé érdeklődnek az e g y é n e k i n d o k a i és h a j l a m a i iránt,

amelyek

a

bűncselekmények

a k ö z ö s s é g e k ö s s z e o m l á s á v a l és a h a g y o m á n y o s értékek általános eróziójával is (Wilson 1 9 7 5 ) . A k ö z é l e t i v i t á k és a k i t e r j e d t m é d i a v i s s z h a n g kö­ z é p p o n t j á b a n a t ö r v é n y s é r t é s e k és az e r ő s z a k ter­ j e d é s e m i a t t a t á r s a d a l m a t f e n y e g e t ő válság áll.

elköveté­

A j o b b o l d a l i r e a l i s t á k a d e v i a n c i á t e g y é n i pa­

sére késztetik ő k e t . F e l t é t e l e z i k , h o g y az e m b e ­

tologikus eltévelyedésnek tekintették, beleértve

rek r a c i o n á l i s a n c s e l e k s z e n e k , é s h a m e g v a n r á

a destruktív,

a lehetőségük, s z i n t e m i n d a n n y i a n k ö v e t n e k el

e g é s z sorát, a m e l y e k e t az e g y é n ö n k o n t r o l l és er­

deviáns c s e l e k e d e t e k e t . A z t állítják, h o g y a bű­

k ö l c s i s é g h i á n y á b a n a k t í v a n v á l a s z t , saját ö n z ő

törvényellenes viselkedési formák

nözés sokféle t í p u s a „a h e l y z e t b ő l a d ó d ó d ö n t é ­

é r d e k e i a l a p j á n . E l u t a s í t o t t á k a k r i m i n o l ó g i a „el­

sek" e r e d m é n y e : v a l a k i m e g l á t egy l e h e t ő s é g e t és

méleti" irányzatait, amelyekkel e fejezetben má­

késztetést é r e z a c s e l e k v é s r e .

sutt f o g l a l k o z t u n k , k ü l ö n ö s e n a z o k a t , a m e l y e k a

A kontrollelmélet egyik legismertebb

képvi­

b ű n ö z é s t a s z e g é n y s é g h e z t á r s í t o t t á k . Az E g y e ­

selője, Travis H i r s c h i s z e r i n t a z e m b e r e k alap­

sült Királyság és az U S A konzervatív k o r m á n y a i a

vetően ö n z ő l é n y e k , a k i k k i s z á m í t o t t d ö n t é s e k e t

jobboldali realizmus hatására elkezdték fokozni

hoznak arról, h o g y e l k ö v e s s e n e k - e b ű n c s e l e k m é ­

a törvények betartatására irányuló erőfeszítései­

nyeket, m é r l e g e l v e a z o k p o t e n c i á l i s h a s z n á t é s

ket. A r e n d ő r s é g e k e t m e g e r ő s í t e t t é k , k i b ő v í t e t t é k

a végrehajtásukkal j á r ó k o c k á z a t o k a t . A bűnözés

a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rendszer pénzügyi

okai

köny­

t á m o g a t á s á t , és egyre i n k á b b a h o s s z a b b b ö r t ö n ­

vében H i r s c h i azt állította, h o g y a z e m b e r e k e t

büntetéseket tekintették a b ű n m e g e l ő z é s leghaté­

négyféle t í p u s ú k ö t e l é k k ö t i a t á r s a d a l o m h o z és

konyabb eszközének.

[Causes

of Delinquency,

1969)

című

a törvénytisztelő m a g a t a r t á s h o z : a h o v a t a r t o z á s , az elkötelezettség, a r é s z v é t e l és a hit. A m i k o r ezek az e l e m e k elég e r ő s e k , a k k o r s e g í t h e t n e k a társadalmi k o n t r o l l és a k o n f o r m i t á s f e n n t a r t á ­ sában azzal, h o g y a z e m b e r e k s z á m á r a n e m i g e n adnak l e h e t ő s é g e t a s z a b á l y o k m e g s z e g é s é r e . Ha azonban e z e k az e g y é n t a t á r s a d a l o m h o z f ű z ő kötelékek gyengék, a k k o r felüti a fejét a b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a . H i r s c h i felfogása s z e r i n t a b ű n ö ­ zők gyakran o l y a n e g y é n e k , a k i k n e k az a l a c s o n y színtű ö n k o n t r o l l j a a n e m m e g f e l e l ő o t t h o n i v a g y iskolai s z o c i a l i z á c i ó Hirschi 1 9 9 0 ) .

eredménye

(Gottfredson-

A bűnözési kockázatok „kezelése" terén nép­ s z e r ű m e g k ö z e l í t é s s é vált a s z i t u á c i ó s b ű n c s e ­ lekmények megelőzése, például a célpontvéde­ l e m és a felügyeleti rendszerek bevezetése útján (Void e t al. 2 0 0 2 ) . A z efféle m ó d s z e r e k e t g y a k r a n kedvelik a döntéshozók, mivel ezeket viszony­ lag e g y s z e r ű b e v e z e t n i a m á r l é t e z ő r e n d ő r s é g i eszközök mellett, és fokozzák az állampolgárok biztonságérzetét,

azt a b e n y o m á s t k e l t v e b e n ­

nük, hogy határozott l é p é s e k t ö r t é n n e k a b ű n ö ­ zés ellen. Az irányzat bírálói szerint azonban az ilyen módszerek - mivel n e m veszik figyelembe a b ű n c s e l e k m é n y e k mögött mélyebben meghú­ zódó okokat, például a társadalmi egyenlőtlen­ s é g e k e t , a m u n k a n é l k ü l i s é g e t és a s z e g é n y s é g e t - legfeljebb a b b a n é r h e t n e k el sikereket, hogy a lakosság bizonyos szegmentumait megvédik a

624 —

19. FEJEZET — i

b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , é s a b ű n ö z é s t m á s régiók­

A bűnözés féken tartása

b a t e r e l i k át. E

mechanizmus

működését

példázzák

az

A k o n t r o l l e l m é l e t e k e g y e s h í v e i a b ű n ö z é s emel­

olyan hatósági intézkedések, amelyek a bűnözés

kedésének

és a f e l t é t e l e z e t t k o c k á z a t o k c s ö k k e n t é s é r e töre­

g e i n e k és c é l p o n t j a i n a k s z a p o r o d á s á b a n látják a

kedve

bizonyos

kategóriákba

a

bűncselekmények

lehetősé­

embereket

m o d e r n t á r s a d a l o m b a n . A h o g y a n é p e s s é g egyre

kitiltanak a közterületekről. A lakosság k ö r é b e n

j o b b m ó d ú l e s z é s a fogyasztás k ö z p o n t i helyre

f e l l é p ő b i z o n y t a l a n s á g é r z é s r e adott v á l a s z k é n t a

k e r ü l a z e m b e r e k é l e t é b e n , e g y r e t ö b b e n birtokol­

közterületeket - például a könyvtárakat, a parko­

n a k o l y a n é r t é k e s e b b á r u c i k k e k e t , m i n t például

kat, sőt a f o n t o s a b b ú t k e r e s z t e z ő d é s e k e t is - egy­

a televíziók, videóberendezések,

r e i n k á b b „ b i z t o n s á g i b u b o r é k o k k á " a l a k í t j á k át.

a u t ó k és d i v a t o s r u h a d a r a b o k , a m e l y e k a tolva­

A k o c k á z a t k e z e l é s i e l j á r á s o k és e s z k ö z ö k , k ö z t ü k

j o k k e d v e n c c é l p o n t j a i . M i v e l e g y r e t ö b b é s több

a rendőrségi

biztonsági

nő vállal m u n k á t az o t t h o n á n kívül, napközben

ő r ö k és f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k a k ö z ö n s é g m e g v é ­

e g y r e g y a k r a b b a n m a r a d n a k ü r e s e n a z otthonok.

désére szolgálnak a potenciális fenyegetésekkel

A b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é r e h a j l a m o s „no­

s z e m b e n . P é l d á u l a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n egy­

tórius

re i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l n e k a v á l l a l k o z á s o k és a

széles spektrumából választhatnak.

megfigyelés,

a

sorolt

okát

magán

fogyasztók k ö z ö t t i „ s z e r z ő d é s e s a l k u " r é s z e k é n t b e v e z e t e t t b i z t o n s á g i i n t é z k e d é s e k . A fogyasztók magukhoz vonzása és megtartása érdekében az ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k n a k b i z t o s í t a n i u k k e l l vásár­ lóik biztonságát és komfortérzetét. Az ilyen helyekről aránytalanul nagy számban

A

törvénysértők"

bűnre

csábító

a

számítógépek,

„megfelelő célpontok"

lehetőségek

szaporodására

a d o t t v á l a s z k é n t a b ű n m e g e l ő z é s s z á m o s hivata­ l o s i r á n y z a t a a z u t ó b b i é v e k b e n é p p e n a z efféle, „ a l k a l o m s z ü l i a tolvajt" t í p u s ú b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetésére

nyíló

lehetőségek

korlátozására

koncentrált. Az ilyen politika középpontjában az célpontvédelem

(target

hardening)

tiltják ki a fiatalokat, m i v e l ő k e t - a z o n az ala­

úgynevezett

pon, hogy statisztikailag gyakrabban követnek el

áll, m e l y n e k j e g y é b e n a z á l t a l p r ó b á l j á k megne­

szabálysértéseket,

mint a felnőttek - nagyobb

h e z í t e n i a b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é t , hogy

fenyegetésnek tekintik a biztonság szempontjá­

a hatóságok különféle intézkedéseket hoznak a

b ó l . A fogyasztók s z á m á r a i l y m ó d o n l é t r e h o z o t t

„bűnre csábító h e l y z e t e k " s z á m á n a k csökkentése

„biztonságos helyszínek" szaporodása következ­

é r d e k é b e n . A k o r m á n y z á r m i n d e n új a u t ó b a való

t é b e n a fiatalok a z z a l n é z n e k s z e m b e , h o g y a z ál­

b e s z e r e l é s é t e l ő í r ó t ö r v é n y c é l j a p é l d á u l a z autó­

t a l u k l á t o g a t h a t ó n y i t o t t k ö z t e r ü l e t e k egyre zsu­

t o l v a j o k l e h e t ő s é g e i n e k c s ö k k e n t é s e . E g y e s helye­

gorodnak.

k e n p á n c é l o z o t t é r m e g y ű j t ő d o b o z o k k a l látják el

A növekvő b ű n ö z é s r e adott válaszként emel­ t é k a r e n d ő r i e r ő k s z á m á t is. A m i k o r a b ű n ö z é s s z i n t j e e m e l k e d i k , s z i n t e e l k e r ü l h e t e t l e n az a la­ kossági k ö v e t e l é s , h o g y „ l e g y e n t ö b b r e n d ő r a z utcán". A kormányok, amelyek a bűnözés elleni f e l l é p é s t e k i n t e t é b e n h a t á r o z o t t s z í n b e n szeret­ n é n e k f e l t ű n n i , a b ű n ö z é s v i s s z a s z o r í t á s á r a töre­ kedve szívesen növelik a rendőri erők létszámát és a r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á t o t t források m e n n y i ­ ségét. S z é l e s k ö r b e n elterjedt az a v é l e m é n y , h o g y a törvényes rend fenntartásának sarkköve a rend­ őrség. De mi a r e n d ő r s é g t é n y l e g e s s z e r e p e a b ű ­ nözés visszaszorításában? N e m bizonyított, hogy nagyobb rendőri létszám szükségképpen alacso­ n y a b b b ű n ö z é s i rátát e r e d m é n y e z . A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a b ű n ö z é s i r á t á k r a és a r e n d ő r s é g i erők létszámára vonatkozó hivatalos statisztikák k é t s é g e k e t é b r e s z t e n e k a k é t adat k ö z ö t t i k a p c s o ­ l a t o t i l l e t ő e n . E z t ö b b i z g a l m a s k é r d é s t vet fel. Ha a megnövelt rendőri erők n e m akadályozzák meg a törvénysértéseket, akkor a közönség miért követeli a rendőrség látható jelenlétét? Milyen s z e r e p e t j á t s z i k t á r s a d a l m u n k b a n a r e n d ő r i el­ lenőrzés?

a n y i l v á n o s t e l e f o n o k a t , h o g y megakadályozzák az e s e t l e g e s v a n d a l i z m u s t . A v á r o s k ö z p o n t o k b a n é s m á s k ö z t e r ü l e t e k e n ü z e m b e h e l y e z e t t megfi­ g y e l ő k a m e r á k s z i n t é n a b ű n c s e l e k m é n y e k meg­ e l ő z é s é r e s z o l g á l n a k . A k o n t r o l l e l m é l e t szerint n e m a b ű n ö z ő k m e g v á l t o z t a t á s á r a k e l l törekedni: a l e g j o b b p o l i t i k a s z i g o r ú g y a k o r l a t i intézkedések bevezetése a b ű n ö z ő k tényleges bűncselekmény­ elkövetési lehetőségeinek korlátozására. Az u t ó b b i é v e k b e n a p o l i t i k u s o k k ö r é b e n nép­ s z e r ű v é v á l t c é l p o n t v é d e l e m m ó d s z e r e i t a zéró tolerancia politikáját k ö v e t ő r e n d ő r i intézkedé­ sekkel kombinálva alkalmazzák,

a m i bizonyos

k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t s i k e r e s n e k t ű n i k a bűnözés v i s s z a s z o r í t á s á b a n . A z é r ó t o l e r a n c i a politikája e l s ő s o r b a n a p i t i b ű n ö z ő k m ű k ö d é s e és a külön­ féle g a r á z d a c s e l e k m é n y e k , a v a n d a l i z m u s , a csa­ vargás, az e m b e r e k p é n z é r t v a l ó z a k l a t á s a és a n y i l v á n o s h e l y e n v a l ó l e r é s z e g e d é s e l l e n lép fel. S o k a n ú g y vélik, h o g y a d e v i a n c i a alacsonyabb s z i n t ű m e g n y i l v á n u l á s a i n a k ü l d ö z é s e a rendőr­ ség r é s z é r ő l p o z i t í v h a t á s t fejt ki a b ű n ö z é s ko­ m o l y a b b f o r m á i n a k c s ö k k e n t é s e t e r é n is (erre az a l á b b i a k b a n r é s z l e t e s e b b e n is ki fogunk térni a

BUNOZES ES DEVIANCIA

625

„betört a b l a k o k " e l m é l e t é n e k t á r g y a l á s a k o r ) . Á m

t e v ő d ö t t az ú j a b b m o d e l l e k r ő l a r é g e b b i e k r e . A

ezeknek az i r á n y z a t o k n a k is a k a d n a k b í r á l ó i . A

c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a a z z a l a k o c ­

c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á j a

k á z a t t a l jár, h o g y a b ű n ö z é s c é l p o n t j a i a j o b b a n

nem a b ű n ö z é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k a t ve­

v é d e t t t e r ü l e t e k r ő l á t h e l y e z ő d n e k a kiszolgálta-

szi célba, h a n e m c s u p á n a t á r s a d a l o m b i z o n y o s

tottabbakra. A n n a k következtében, hogy a jobb

rétegeit v é d i a b ű n ö z ő k t ő l . A p r i v á t b i z t o n s á g i

m ó d ú r é g i ó k b a n f o k o z ó d i k a v é d e k e z é s , a szegé­

szolgálatok, a z a u t ó k b a s z e r e l t r i a s z t ó k , a z o t t h o ­

n y e b b vagy a t á r s a d a l m i ö s s z e t a r t á s t n é l k ü l ö z ő

ni biztonsági b e r e n d e z é s e k , a h á z ő r z ő k u t y á k és

körzetekben könnyen megnövekedhet a bűnözés.

a zárt falakkal ö v e z e t t l a k ó p a r k o k n ö v e k v ő n é p ­ szerűsége e g y e s e k e t a r r a a v é l e k e d é s r e v e z e t e t t , hogy „ p á n c é l o z o t t t á r s a d a l o m b a n " é l ü n k , a h o l a népesség b i z o n y o s c s o p o r t j a i k é n y t e l e n e k m e g v é ­ deni m a g u k a t m á s o k t ó l . E z a t e n d e n c i a n e m c s a k Nagy-Britanniában é s

az Egyesült Á l l a m o k b a n

érzékelhető, h a n e m - a l e g g a z d a g a b b és a leghát­ rányosabb h e l y z e t b e n é l ő c s o p o r t o k k ö z ö t t i o l l ó növekedésével p á r h u z a m o s a n - m a r k á n s a n meg­ nyilvánul o l y a n o r s z á g o k b a n is, m i n t a k o r á b b i Szovjetunió, a Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g vagy B r a ­ zília, ahol a k i v á l t s á g o s o k k ö r é b e n m e g j e l e n t és terjedőben v a n egyfajta „ e r ő d m e n t a l i t á s " .

A „betört ablakok" elmélete A c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á ­ j a a betört ablakok elmélete n é v e n i s m e r t t é v á l t elméleten alapul, a m e l y Philip Zimbardo ameri­ kai s z o c i á l p s z i c h o l ó g u s n a k az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n végzett

vizsgálataira

támaszkodik

(Wilson-Kel-

ling 1 9 8 2 ) . Z i m b a r d o k é t t e l j e s e n e l t é r ő t á r s a d a l ­ m i k ö r n y e z e t b e n , a k a l i f o r n i a i P a l o A l t o gazdag k ö z ö s s é g é b e n és N e w York egyik szegény lakó­ körzetében, B r o n x b a n magára hagyott az utcán

Az ilyen p o l i t i k á n a k v a n m é g e g y m á s i k szán-

n é h á n y r e n d s z á m nélküli autót, „nyitva felejtve"

dékolatlan k ö v e t k e z m é n y e is: a h o g y a b ű n c s e ­

a motorháztetőt. A h o g y a járókelők - függetlenül

lekmények c é l p o n t j a i f o k o z o t t a n v é d e t t é v á l n a k ,

faji

a bűnözési m i n t á k e g y s z e r ű e n á t t e v ő d h e t n e k az

hogy az autókat elhagyták és senki s e m törődik

egyik területről a m á s i k r a . P é l d á u l az e m l í t e t t új

v e l ü k , a z o k m i n d k é t h e l y e n v a n d á l p u s z t í t á s ál­

törvény, a m e l y a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ü z e m b e

d o z a t a i v á v á l t a k ( Z i m b a r d o 1 9 6 9 ) . A b e t ö r t ab­

helyezett új a u t ó k e s e t é b e n előírja a k o r m á n y ­

lakok elméletének kidolgozói ebből a kísérletből

zár meglétét, a r é g e b b i a u t ó k r a n e m v o n a t k o z i k .

k i i n d u l v a arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y

Ennek e r e d m é n y e k é n t az a u t ó l o p á s o k z ö m e át­

egy k ö z ö s s é g b e n a t á r s a d a l m i r e n d m e g b o m l á s á -

vagy

osztály-hovatartozásuktól

-

rájöttek,

A betört ablakok elmélete szerint a társadalmi bajok látható fizikai jelei elősegíthetik a komolyabb bűnözés terjedését.

19. FEJEZET

A mikro- és makroszociológia összekapcsolódása: „Szentek és Vagányol< A szélesebb társadalmi osztálystruktúra és a de­ viáns viselkedés m e g j e l e n é s é h e z vezető folya­ m a t o k közötti kapcsolatokat William Chambliss a „Szentek és Vagányok" (The Saints and the Roughnecks, 1 9 7 3 ) című híres esettanulmányá­ ban e l e m e z t e . Chambliss a deviáns tanulók két csoportját vizsgálta egy amerikai iskolában, a m e ­ lyek közül az egyiknek a tagjai (a „ S z e n t e k " ) a fel­ ső középosztályhoz t a r t o z ó szülők, a másikéi pe­ dig (a „Vagányok") szegény családok gyermekei voltak. A Szentek rendszeresen elkövettek olyan kisebb vétségeket, mint az ivászat, garázdaság, iskolakerülés és a p r ó b b lopások, de soha egyikü­ ket sem t a r t ó z t a t t á k le. A Vagányok is hasonló cselekményeket követtek el, ám ők mindig konf­ liktusba kerültek a rendőrséggel. Chambliss kide­ rítette, hogy egyik csoport sem volt vétkesebb a másiknál, s ezért megvizsgált más tényezőket is, amelyek megmagyarázhatják a rendőrség eltérő reakcióit velük szemben, beleértve a két csoport hátterét alkotó t á g a b b közösségeket. Megállapította például, hogy a felsőbb osz­ tályhoz t a r t o z ó banda tagjainak volt autójuk, és így könnyedén képesek voltak eltűnni a rendőr­ ség s z e m e elől. Az a l a c s o n y a b b osztályból j ö v ő fiúk ugyanakkor - anyagi helyzetükből a d ó d ó a n - olyan zsúfolt lakóhelyi körzetben éltek, ahol a közösségben mindenki gyakran láthatta őket. Chambliss arra a következtetésre j u t o t t , hogy az

n a k b á r m i l y e n j e l e , a k á r c s a k egy törött a b l a k is, ö s z t ö n z ő l e g h a t a k o m o l y a b b b ű n ö z é s felvirágzá­ sára. A b e t ö r v e h a g y o t t a b l a k a n n a k a j e l e , h o g y senki s e m törődik vele, tehát e b b e n a helyzet­ b e n m é g t ö b b a b l a k b e t ö r é s e - vagyis k o m o l y a b b b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetése - racionális válasz a bűnözők részéről a társadalmi rend megbom­ lására. V é g e r e d m é n y b e n t e h á t a k i s e b b m é r t é k ű deviáns c s e l e k m é n y e k b ű n ö z é s i spirál kialakulá­ s á h o z é s t á r s a d a l m i b o m l á s h o z v e z e t h e t n e k (Fel­ sőn 1994). Az 1980-as évek óta a betört ablakok elmélete szolgált az új r e n d ő r s é g i stratégiák a l a p j á u l , a m e ­ l y e k a g r e s s z í v e n l é p t e k fel a z o l y a n k i s e b b vétsé­ gek e l k ö v e t ő i v e l s z e m b e n , m i n t p é l d á u l a k ö z e ­ l e d é s i s z a b á l y s é r t é s e k vagy a k ö z t e r ü l e t e k e n v a l ó a l k o h o l - é s drogfogyasztás. A z a m e r i k a i nagyvá­ r o s o k b a n s z é l e s k ö r b e n a l k a l m a z t á k a z é r ó tole­ rancia jegyében végrehajtott rendőrségi akciókat, m i v e l e z a N e w Y o r k b a n 1 9 9 4 é s 2 0 0 1 között, R u d o l p h G i u l i a n i p o l g á r m e s t e r h i v a t a l i idejé­ b e n ú t t ö r ő m ó d o n b e v e z e t e t t s t r a t é g i a i g e n sike­ resnek bizonyult a bűnözés visszaszorításában.

ilyen különbségek a társadalom osztálystruktú­ ráját jelzik, ami bizonyos g a z d a g a b b csoportok tagjainak előnyöket biztosít a b b ó l a szempont­ ból, hogy deviánsnak címkézik-e őket. A Szentek szülei például a fiaik által elkövetett vétségeket ártatlan csínyeknek tekintették, míg a Vagányok szülei belenyugodtak, hogy a fiúk viselkedését a rendőrség a „bűnözői m a g a t a r t á s " körébe sorol­ j a . Úgy tűnt, hogy a közösség e g é s z e is elfogadta ezeket a címkéket. Maguk a fiúk azután úgy folytatták életüket, hogy az megfeleljen az a d o t t címkéknek: a Szentek konvencionális középosztálybeli életet éltek, míg a Vagányoknak folytonosan problémáik voltak a törvénnyel. Mint e b b e n a fejezetben korábban is láttuk (a 6 1 9 . oldalon), az így kialakult helyzet öszszefüggésben áll azzal, amit Lemert másodlagos devianciának nevezett (vagyis hogy az emberek nem képesek „normálisként" folytatni az életüket, miután egyszer már „deviánsnak" címkézték őket). Chambliss tanulmányára gyakran hivatkoznak a szociológusok, hogy kimutassák a makroszociológiai tényezők (például a társadalmi osztály) és a mikroszociológiai j e l e n s é g e k (például az emberek „deviáns" címkével való ellátása) közötti össze­ függéseket. Ez a t a n u l m á n y jó példa arra, hogy a deviancia társadalmi m e g h a t á r o z o t t s á g á b a n milyen nehéz elkülöníteni egymástól a mikro- és makroszintű tényezőket.

M i u t á n a v á r o s i m e t r ó v o n a l a i n a g r e s s z í v kam­ p á n y t folytattak a r e n d h e l y r e á l l í t á s á r a , a New York-i r e n d ő r s é g k i t e r j e s z t e t t e a z é r ó tolerancia p o l i t i k á j á t az u t c á k r a is, m e g s z i g o r í t v a a koldu­ s o k é s h a j l é k t a l a n o k , a z u t c a i á r u s o k , valamint a s z e x k l u b o k s z o l g á l t a t á s a i t r e k l á m o z ó és egyéb p o r n o g r á f k i a d v á n y o k t e r j e s z t ő i e l l e n érvénybe l é p t e t e t t k o r l á t o z á s o k a t . N e m c s u p á n a szoká­ s o s b ű n c s e l e k m é n y e k ( p é l d á u l u t c a i rablások é s a l o p á s o k ) a r á n y a c s ö k k e n t r a d i k á l i s a n , hanem az e m b e r ö l é s e k a r á n y a is a l e g a l a c s o n y a b b szint­ r e s ü l l y e d t , m a j d n e m egy é v s z á z a d o s időszakra visszatekintve. A b e t ö r t a b l a k o k e l m é l e t é n e k egyik fontos hi­ bája, h o g y a r e n d ő r s é g ú g y é r t e l m e z h e t i a „rend­ b o n t á s " fogalmát, a h o g y akarja. A rendbontás p o n t o s m e g h a t á r o z á s a n é l k ü l a r e n d ő r s é g fel van h a t a l m a z v a , h o g y s z i n t e b á r m i t a r e n d megzava­ r á s á n a k j e l e k é n t fogjon fel, és b á r k i b e n fenyege­ tést l á s s o n a r e n d r e n é z v e . T é n y , h o g y a bűnel­ k ö v e t é s i r á t á k az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n mindvégig fo­ l y a m a t o s a n c s ö k k e n t e k , a z o n b a n a hatóságokhoz b e é r k e z e t t p a n a s z o k t a n ú s á g a s z e r i n t eközben

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

megszaporodtak a r e n d ő r i v i s s z a é l é s e k és z a k l a ­

tevékenységek miért minősülnek törvényellenes­

tások, k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t e férfiak e l l e n , a k i k

nek, hangsúlyt helyezve az ilyen meghatározások

a legjobban b e l e i l l e t t e k a p o t e n c i á l i s b ű n ö z ő k r ő l

alapjául szolgáló hatalmi viszonyokra és azokra

kialakított „ p r o f i l b a " .

a k ö r ü l m é n y e k r e , a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s egyé­ nek összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. A

bűnözés

okainak

elfogadott

értelmezése

Elméleti következtetések

közvetlenül befolyásolja a leküzdésére alkalma­ zott p o l i t i k á t . P é l d á u l ha a b ű n ö z é s t a h á t r á n y o s

Milyen k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t u n k le a s o r r a v e t t

helyzet, a nélkülözés vagy a társadalmi zavarok

bűnözési e l m é l e t e k b ő l ? M i n d e n e k e l ő t t i d é z z ü n k

t e r m é k é n e k tekintik, akkor a szükségesnek ítélt

fel egy fontos m e g á l l a p í t á s t , a m i r e m á r k o r á b b a n

politikai intézkedések a szegénység csökkenté­

is utaltunk: j ó l l e h e t a b ű n ö z é s a d e v i á n s visel­

s é r e és a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k m e g e r ő s í t é s é r e

kedésnek c s u p á n e g y i k a l k a t e g ó r i á j a , o l y a n vál­

irányulhatnak. Ha a z o n b a n a bűnelkövetést az

tozatos c s e l e k v é s i f o r m á k a t foglal m a g á b a n - a

egyének önkéntes,

csokilopástól a t ö m e g g y i l k o s s á g i g - , h o g y a l i g h a

d ö n t é s é n e k e r e d m é n y e k é n t fogják fel, a k k o r a z

szabad választáson

alapuló

alkothatunk o l y a n átfogó e l m é l e t e t , a m e l y m a ­

e l l e n e b e v e z e t e t t i n t é z k e d é s e k m á s f o r m á t fog­

gyarázatot a d n a a b ű n ö z ő v i s e l k e d é s v a l a m e n n y i

nak ölteni. A következő oldalakon megvizsgál­

formájára.

juk, hogy a m o d e r n társadalmakra m i l y e n mér­

A b ű n ö z é s s z o c i o l ó g i a i e l m é l e t e i n e k k é t általá­ nos e r e d m é n y t k ö s z ö n h e t ü n k . E l ő s z ö r is, e z e k a z

tékű és milyen típusú bűnözés jellemző, különös f i g y e l m e t fordítva a b r i t h e l y z e t r e .

elméletek h e l y e s e n m u t a t n a k rá, h o g y a b ű n ö z ő és a t ö r v é n y t i s z t e l ő m a g a t a r t á s k ö z ö t t n e m h ú z ­ ható éles h a t á r v o n a l , u g y a n i s a z o k a k ö r ü l m é ­ nyek, a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s v i s e l k e d é s t í p u ­ sok törvénybe ü t k ö z ő n e k m i n ő s ü l n e k , r e n d k í v ü l

A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN

változatosak l e h e t n e k . Az, h o g y m i b ü n t e t e n d ő ,

Az Egyesült Királyságban a r e n d ő r s é g n e k beje­

majdnem b i z o n y o s a n k a p c s o l a t b a n á l l a h a t a l o m

lentett b ű n c s e l e k m é n y e k statisztikai kimutatásai

és az e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i v e l a t á r s a d a l o m ­

s z e r i n t m é r t b ű n ö z é s i r á t a a 2 0 . s z á z a d folya­

ban. Másodszor, m i n d e n k i e g y e t é r t a b b a n , h o g y

m á n óriási m é r t é k b e n megnövekedett. Az 1 9 2 0 -

a bűnöző magatartás

közreját­

a s é v e k e l ő t t A n g l i á b a n é s W a l e s b e n é v e n t e alig

szanak a k ö r n y e z e t i h a t á s o k is. Azt, h o g y v a l a k i

s z á z e z e r t ö r v é n y s é r t é s t j e g y e z t e k fel. E z a s z á m

kialakulásában

elkövet-e b ű n c s e l e k m é n y e k e t , v a g y i s b ű n ö z ő v é

1 9 5 0 - r e e l é r t e a z ö t s z á z e z r e t , é s 5,6 m i l l i ó e s e t

válik-e, a l a p v e t ő e n b e f o l y á s o l j a az a t á r s a d a l m i

feljegyzésével 1 9 9 2 - b e n érte el a csúcsot. 1 9 7 7 és

környezet, a m e l y b e n a z i l l e t ő s z o c i a l i z á l ó d i k . Hiányosságai e l l e n é r e t a l á n a c í m k é z é s e l m é l e ­

1 9 9 2 k ö z ö t t a feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k szá­ ma több mint a kétszeresére emelkedett.

tet alkalmazzák a l e g s z é l e s e b b k ö r b e n a b ű n ö z é s

Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság egész

és a deviáns v i s e l k e d é s m a g y a r á z a t á r a . Ez az el­

területén elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k száma az

mélet arra i r á n y í t j a rá a f i g y e l m e t , h o g y b i z o n y o s

1990-es évek közepe óta stabilizálódott. Az olyan r e n d s z e r e s e n készített vizsgálatok, m i n t például a z é v e n t e v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s (Bri­ tish

Crime Survey,

BCS),

amivel a 6 2 9 - 6 3 0 .

ol­

dalon foglalkozunk, általánosságban a b ű n ö z é s jelentős visszaesését mutatják (lásd

19.1.

ábra).

Az újabb adatok szerint a b ű n c s e l e k m é n y áldo­ zatává válás kockázata több m i n t h ú s z év óta n a p j a i n k b a n a l e g a l a c s o n y a b b (Clegg e t al. 2 0 0 5 ) . A b ű n ö z é s e m e l k e d é s é n e k m e g á l l á s a s o k szakér­ tőt m e g l e p e t é s k é n t ért. E n n e k o k a i e g y e l ő r e m é g tisztázatlanok, és nyitott kérdés, hogy a m o s t a n i t r e n d v a j o n f e n n t a r t h a t ó lesz-e a j ö v ő b e n i s . Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáiban kimu­ t a t o t t v i s s z a e s é s d a c á r a a l a k o s s á g k ö r é b e n meg­ m a r a d t a z a z é r z é s , h o g y a b ű n ö z é s egyre t e r j e d é s s ú l y o s b o d i k ( N i c h o l a s e t al. 2 0 0 5 ) . A b ű n ö z é s „Úgy találjuk, hogy a társadalom tagjaiként mindannyian hibáztathatok vagyunk, de csupán a vádlott bűnös".

fő t í p u s a i v a l k a p c s o l a t o s a g g o d a l o m u g y a n a leg­ újabb b e s z á m o l ó k szerint c s ö k k e n ő b e n van, de

19. FEJEZET 79.7. ábra Az ismertté vált bűncselekmények A n g l i á b a n és W a l e s b e n , 1 9 8 1 - 2 0 0 4 1998/99 óta 2002-ben a brit belügyminisztérium új bűnügyi nyilvántartási szabványt új számítási szabályokat alkalmaz vezettek be -> 25 000 20 000

—

Felmérési (BCS) eredmények"

o

= «> 15 000 f

•

o I £. 10 000 £ •0)

^

^

Rendőrségi nyilvántartás"

ói

5 000

i 5 a

6

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

A lakossággal készített interjúkban említett esetek száma, a BCS statisztikai kimutatásai szerint. A rendőrségen nyilvántartásba vett összes ismertté vált bűncselekmény száma.

a z a n t i s z o c i á l i s v i s e l k e d é s s e l k a p c s o l a t o s aggó­

v e s z n e k , v a g y i s i s m e r t t é v á l n a k . M i v e l i l y e n sta­

d á s s t a b i l m a r a d (Clegg et al. 2 0 0 5 ) . M í g a b ű ­

t i s z t i k á k a t r e n d s z e r e s e n n y i l v á n o s s á g r a hoznak,

nözést valamikor még marginális vagy kivételes

l á t s z ó l a g m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l meghatároz­

j e l e n s é g n e k lehetett tekinteni, az u t ó b b i évtize­

h a t j u k a b ű n ö z é s m é r t é k é t . E z a z o n b a n alapve­

d e k b e n k i e m e l k e d ő e n f o n t o s s z e r e p r e tett szert

tően hibás feltételezés. A társadalomstatisztikai

s o k e m b e r é l e t é b e n . A f e l m é r é s e k azt m u t a t j á k ,

a d a t s o r o k k ö z ü l a l i g h a n e m a b ű n ü g y i statiszti­

hogy az e m b e r e k j o b b a n félnek

k á k a l e g p o n t a t l a n a b b a k . A k r i m i n o l ó g u s o k min­

mint régebben,

a bűnözéstől,

és növekvő aggodalom tölti el

őket, h a s ö t é t e d é s u t á n k e l l k i m e n n i ü k a z u t c á r a . S o k a n f é l n e k attól, h o g y o t t h o n a i k b a b e t ö r n e k é s

dig h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a b ű n ü g y i statisztikákat n e m szabad egy az egyben elfogadni. A z i s m e r t t é v á l t b ű n c s e l e k m é n y e k r e alapozott

maguk is erőszak áldozataivá válnak. Az embere­

statisztikai kimutatások legalapvetőbb

ket egyre j o b b a n aggasztják t o v á b b á a r e n d b o n t á s

sága a b b ó l fakad, h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k több­

hiányos­

o l y a n a l a c s o n y a b b s z i n t ű fajtái is, m i n t p é l d á u l a

s é g e s o h a s e m j u t a r e n d ő r s é g t u d o m á s á r a . Az em­

graffiti, a g a r á z d a r é s z e g s é g és az u t c á k o n l e b z s e ­

b e r e k s o k f é l e o k b ó l d ö n t h e t n e k úgy, h o g y vala­

lő tinédzser bandák vandalizmusa.

m e l y b ű n c s e l e k m é n y t n e m j e l e n t e n e k b e (lásd a

Valójában m i l y e n mértékű a bűnözés, és meny­

19.1.

táblázatot}. M é g a s é r ü l é s s e l j á r ó eseteknek

nyire van kitéve e n n e k a lakosság? M i l y e n intéz­

is c s a k k e v e s e b b m i n t a felét j e l e n t i k b e . Az ál­

k e d é s e k v a n n a k f o l y a m a t b a n a b ű n ö z é s vissza­

d o z a t o k azt á l l í t j á k p é l d á u l , h o g y s é r ü l é s ü k vala­

s z o r í t á s á r a ? E k é r d é s e k k ö r ü l i g e n s o k v i t a folyt

m i l y e n m a g á n t e r m é s z e t ű k o n f l i k t u s eredménye,

az utóbbi évtizedekben,

v a g y h o g y ők m a g u k o k o z t á k . A b ű n e l k ö v e t é s is­

mivel

a közvélemény médiavissz­

m e r e t l e n m a r a d h a t m á s o k o k b ó l is. A z erőszakos

h a n g j a i s fokozódik, m i k ö z b e n a z e g y m á s t v á l t ó

b ű n c s e l e k m é n y e k b i z o n y o s f o r m á i p é l d á u l köny-

kormányzatok

„kemé­

n y e b b e n m a r a d n a k l a t e n s e k , m i n t m á s o k . A fizi­

n y e b b e n l é p n e k fel a b ű n ö z ő k e l l e n " . A b ű n ö z é s

k a i és s z e x u á l i s e r ő s z a k g y a k r a n zárt ajtók mö­

felháborodásával

együtt

rendre

a

bűnözés

megígérik,

hogy

v a l ó d i t e r m é s z e t é n e k és e l t e r j e d é s é n e k a felde­

gött, az o t t h o n o k b a n , a g o n d o z á s i i n t é z m é n y e k ­

rítése a z o n b a n - az ezzel kapcsolatos politikáról

b e n v a g y a b ö r t ö n ö k b e n f o r d u l e l ő . A z áldozatok

n e m i s b e s z é l v e - t á v o l r ó l s e m e g y s z e r ű feladat.

f é l n e k attól, h o g y a r e n d ő r s é g n e m h i s z nekik, v a g y a t t ó l t a r t a n a k , h o g y h a p a n a s z t emelnek, b á n t a l m a z á s u k m é g f o k o z ó d n i fog. M i n t azt az a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk, a c s a l á d i e r ő s z a k áldo­

A bűnözés és a bűnözési statisztikák

z a t a i k ü l ö n ö s e n v o n a k o d n a k a t t ó l , h o g y bejelen­

A b ű n ö z é s k i t e r j e d é s é n e k és a b ű n c s e l e k m é n y e k leggyakoribb

formáinak

meghatározásához

elő­

s z ö r is m e g v i z s g á l h a t j u k a h i v a t a l o s b ű n ü g y i sta­ t i s z t i k á k a t a z o k n a k a b ű n c s e l e k m é n y e k n e k a szá­ máról, amelyeket a rendőrségen nyilvántartásba

t é s t t e g y e n e k a r e n d ő r s é g e n . E g y e s e k feltételezik, h o g y az effajta b ű n c s e l e k m é n y e k t ú l s á g o s a n tri­ v i á l i s a k a h h o z , h o g y a r e n d ő r s é g h e z forduljanak m i a t t u k , v a g y ú g y g o n d o l j á k , h o g y a rendőrség a m ú g y s e m t e h e t n e s e m m i t é r t ü k . A z autólopá-

3

sok legnagyobb r é s z é t u g y a n a k k o r b e j e l e n t i k , m i ­

BUNOZES ES DEVIANCIA

629

hogy közvetlenül az embereket kérdezi meg az

vel a t u l a j d o n o s n a k e z t m e g k e l l t e n n i e a h h o z ,

adott évben általuk tapasztalt b ű n c s e l e k m é n y e k ­

hogy a b i z t o s í t ó n á l k á r t é r í t é s i k ö v e t e l é s s e l l é p ­

ről. A B C S ezzel a m ó d s z e r r e l készített statiszti­

hessen fel.

k á i a z o k a t a b ű n c s e l e k m é n y e k e t is t a r t a l m a z z á k ,

Másodszor, a r e n d ő r s é g e n b e j e l e n t e t t b ű n c s e ­

amelyek a rendőrség számára n e m váltak ismert­

lekmények k ö z ü l s o k n e m s z e r e p e l a s t a t i s z t i k á k ­

té,

ban. Úgy b e c s ü l t é k , h o g y az ö s s z e s b ű n c s e l e k ­

e z e k a k i m u t a t á s o k is f o n t o s f o r r á s n a k t e k i n t h e ­

tehát

a rendőrségi

nyilvántartások

ménynek k ö r ü l b e l ü l 4 3 s z á z a l é k a j u t a r e n d ő r s é g

tők. A f e l m é r é s e s z k ö z é ü l s z o l g á l ó i n t e r j ú k s o r á n

tudomására, é s m i n d ö s s z e 2 9 s z á z a l é k u k j e l e n i k

különféle

meg a s t a t i s z t i k á k b a n : e z e k az a d a t o k a z o n b a n

é r d e k l ő d n e k a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az utób­

a bűncselekmény

háztartástípusokban

élő

mellett

emberektől

változnak

bi 12 h ó n a p során szerzett tapasztalataikról. Ezt

(BCS 2 0 0 2 / 2 0 0 3 ) . E n n e k s z á m o s o k a v a n . A r e n d ­

a felmérést m i n d e n évben elvégzik az Egyesült

őrség k é t e l k e d h e t p é l d á u l b i z o n y o s i n f o r m á c i ó k

Királyság körülbelül negyvenezer felnőtt állam­

hitelességében, a m e l y e k r ő l a z á l l í t ó l a g o s b ű n c s e ­

p o l g á r á b ó l á l l ó r e p r e z e n t a t í v m i n t á n (lásd a 19.2.

lekményekre v o n a t k o z ó a n t u d o m á s t s z e r e z , vagy

ábrát).

a z áldozat n e m k í v á n f o r m á l i s p a n a s z t t e n n i .

pusainak esetében más és m á s arányban mutat­

típusától

függően

A bűncselekmények részleges bejelentésének és részleges n y i l v á n t a r t á s b a v é t e l é n e k á l t a l á n o s hatása, h o g y a h i v a t a l o s b ű n ü g y i s t a t i s z t i k á k az összes b ű n c s e l e k m é n y n e k c s u p á n e g y r é s z é t tük­ rözik. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n m e g n e m j e l e n ő bűncselekményeket

latens

bűnözésnek

nevezik.

Noha

a

bűncselekmények

különböző

tí­

kozik növekedés vagy c s ö k k e n é s , és egyes adatok az erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k számának emel­ kedésére utalnak, az általános trend az 1990-es évek közepe óta m i n d a B C S , m i n d a rendőrség á l t a l feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k e s e t é b e n c s ö k ­ kenést mutat.

A b ű n ö z é s t é n y l e g e s m é r t é k é r ő l az E g y e s ü l t

A B C S - h e z h a s o n l ó felmérések az úgynevezett

Királyságban t a l á n p o n t o s a b b k é p e t a l k o t h a t u n k ,

v i k t i m i z á c i ó s vizsgálatok körébe tartoznak. Ezek

ha az é v e n t e e l v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s

k é t s é g k í v ü l é r t é k e s m u t a t ó k n a k t e k i n t h e t ő k , de a

(BCS) a d a t a i b ó l t á j é k o z ó d u n k . A B C S o l y m ó d o n

v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k a d a t a i t á l t a l á b a n óva­

méri a b ű n ö z é s s z i n t j é t A n g l i á b a n és W a l e s b e n ,

tosan kell kezelni. B i z o n y o s e s e t e k b e n m a g a a

19.1. táblázat A bűncselekmények rendőrségi bejelentésének elmulasztásához vezető okok százalékos megosz­ lása, 2 0 0 3 - 2 0 0 4 a Vandaliz­ mus

Betörés

Járművekből való lopás és lopási kísérletb

Egyéb háztartási lopás

Egyéb lo­ pás/zsebtol­ vajlás

Erőszakos bűncse­ lekmény

Összeha­ sonlítható részhalmaz1

Összes bűncselek­ mény

Triviális/kár nélküli esemény/rendőrség nem tesz vagy nem tehet semmitd

82

72

85

78

71

47

71

72

Magánügy/szemé­ lyesen elintézett esemény

16

20

12

19

16

46

24

22

Kényelmetlen bejelenteni

5

4

8

6

9

5

6

6

Más hatóságoknak bejelentett esemény

2

4

1

2

17

8

4

5

Rendőrséggel össze­ függő okoke

3

3

3

2

1

3

3

2

Félelem a büntetéstől

2

4

1

1

0

6

3

2

Egyéb

1

2

1

1

1

2

2

2

1377

284

926

818

377

545

3544

4739

Súlyozatlan alap a

Egynél több ok adható meg. b A járművekből történt lopások feltüntetése nélkül, mivel nagyon kevés bejelentetlen esemény történt. c Az összehasonlítható bűnesetek részhalmaza a vandalizmus, betörés, járműből történő lopás, kerékpárlopás, testi sér­ tés, csoportos garázdaság, rablás, utcai rablás és besurranásos lopás eseteit tartalmazza. d A túlságosan triviális/káresemény nélküli/a rendőrséget nem érdeklő/csupán megkísérelt, sikertelen események együt­ tesen kezelve, meghatározásuk hasonlósága miatt. e A rendőrséggel összefüggő okok: a rendőrségtől való félelem, a rendőrség nem kedvelése és a rendőrséggel vagy a bíróságokkal kapcsolatban korábban szerzett rossz tapasztalatok. forrás: Nicholas et al. 2005.

630

19. FEJEZET 79.2. ábra A rendőrségnek bejelentett bűncselekmények becsült százalékos aránya Valamennyi összehasonlítható bűneset Gépjárműlopás Kárt okozó betörés Rablótámadás Betörési kísérlet (nem okozott kárt) Testi sértés (ideértve a sérülést okozó támadást) Gépjármű feltörése Kerékpárlopás Zsebtolvajlás Gépjárműlopási kísérlet Rongálás Személy elleni támadás (nem okoz sérülést) 100 Forrás: Nicholas et al. 2005.

vizsgálati m ó d s z e r hiányos adatközlést eredmé­

v á l a s z a e g y é r t e l m ű i g e n : a k u t a t á s o k és a bűn­

nyezhet. A B C S felmérést a válaszadók otthonai­

ü g y i s t a t i s z t i k á k azt m u t a t j á k , h o g y a bűnözés

b a n lebonyolított interjúk útján hajtják végre. Ez

és a v i k t i m i z á l ó d á s e l o s z l á s a a l a k o s s á g körében

a z z a l j á r h a t , h o g y p é l d á u l a c s a l á d i e r ő s z a k vala­

n e m v é l e t l e n s z e r ű . A férfiak p é l d á u l gyakrabban

m e l y áldozata esetleg n e m számol be az erősza­

k ö v e t n e k el b ű n c s e l e k m é n y e k e t , m i n t a nők, és

kos c s e l e k m é n y r ő l , h a a n n a k a z e l k ö v e t ő j e j e l e n

a f i a t a l a b b a k g y a k r a b b a n k e v e r e d n e k b e l e bűn­

van, vagy é p p e n ott k é s z ü l a z i n t e r j ú , a h o l a z e s e ­

esetekbe, m i n t az idősek.

m é n y történt. E n n é l is fontosabb hibaforrás, hogy

A n n a k a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y v a l a k i bűncse­

a f e l m é r é s n e m t e r j e d k i a 1 6 é v e n a l u l i a k r a , to­

l e k m é n y á l d o z a t á v á válik-e, s z o r o s a n összefügg

v á b b á a h a j l é k t a l a n o k r a és a k ü l ö n f é l e g o n d o z á s i

a z z a l a k ö r n y e z e t t e l , a m e l y b e n é l . Az anyagi­

intézmények, például a szociális o t t h o n o k lakói­

lag h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű l a k ó k ö r z e t e k b e n ál­

ra sem. Ez k ü l ö n ö s e n fontos, mivel m á s kutatási

t a l á b a n m a g a s a b b a b ű n ö z é s i r á t a . A lepusztult

e r e d m é n y e k azt m u t a t t á k , h o g y e z e k a c s o p o r t o k

b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n é l ő k , g y a k r a b b a n válnak

- m i n t az a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk - k ü l ö n ö s e n

b ű n c s e l e k m é n y á l d o z a t á v á , m i n t a j ó m ó d ú elő­

gyakran válnak b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataivá.

v á r o s i k ö r z e t e k l a k ó i . Ú g y t ű n i k , h o g y a z etnikai

A b ű n ö z é s r e vonatkozó információk egy m á s i k

k i s e b b s é g e k a r á n y t a l a n u l n a g y m é r t é k ű koncent­

j e l e n t ő s forrását a z ú g y n e v e z e t t ö n k é n t e s b e v a l l á ­

r á l ó d á s a a b e l v á r o s i r é g i ó k b a n j e l e n t ő s e n hozzá­

s o n a l a p u l ó v i z s g á l a t o k alkotják, a m e l y e k b e n a z

j á r u l h a t a h h o z , h o g y k ö r ü k b e n m a g a s a b b arányú

e m b e r e k e t arra kérik, h o g y n é v t e l e n ü l v a l l j á k b e ,

a viktimizálódás.

h o g y e l k ö v e t t e k - e t ö r v é n y s é r t é s t v a l a h a is. T e r m é ­ szetesen az ilyen vizsgálatok s e m térnek ki min­ denre, mivel a résztvevők esetleg n e m akarnak

A nemek és a bűnözés

b e s z á m o l n i v a l a m i l y e n t ö r v é n y s é r t é s r ő l , m e r t fél­ n e k a k ö v e t k e z m é n y e k t ő l . Az e m l é k e z e t h i b a vagy

A s z o c i o l ó g i a m á s t e r ü l e t e i h e z h a s o n l ó a n a kri­

a „ h e n c e g é s i v á g y " k ö v e t k e z t é b e n e l ő f o r d u l h a t az

m i n o l ó g i a is h o s s z ú i d ő n át s z i n t e teljesen fi­

e l k ö v e t e t t c s e l e k m é n y e k e l t ú l z á s a is.

g y e l m e n k í v ü l h a g y t a a t á r s a d a l o m egyik felét: a f e m i n i s t á k j o g o s a n b í r á l t á k a kriminológusokat azért, m e r t s z a k t e r ü l e t ü k o l y a n , k i z á r ó l a g a fér­

ÁLDOZATOK ES BŰNELKÖVETŐK

fiak u r a l t a t u d o m á n y á g , a m e l y b e n a n ő k általában

Kérdés, hogy bizonyos egyének vagy csoportok

m i n d az empirikus vizsgálatok tekintetében. Az

„ l á t h a t a t l a n o k " , m i n d a z e l m é l e t i megfontolások, követnek-e

1 9 7 0 - e s é v e k ó t a s z á m o s f o n t o s f e m i n i s t a mun­

i l l e t v e g y a k r a b b a n vál­

ka i r á n y í t o t t a rá a f i g y e l m e t arra, h o g y a nők ál­

nak-e a b ű n ö z ő k áldozataivá. A k r i m i n o l ó g u s o k

tal e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k e l t é r ő m ó d o n é s

másoknál

nagyobb

valószínűséggel

el bűncselekményeket,

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

631

más k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v a l ó s u l n a k m e g , m i n t a

mutatnak. Ottó Pollak ( 1 9 5 0 ) szerint ez a hely­

férfiak tettei, és h o g y a n ő k b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l ­

zet, m i v e l a n ő k á l t a l e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é ­

gáltatási

tapasztalatait

nyek gyakran bejelentetlenül maradnak. Pollak

erősen b e f o l y á s o l j á k a m e g f e l e l ő férfi és n ő i sze­

szerint a n ő k t ú l n y o m ó része által betöltött ház­

repekre v o n a t k o z ó f e l t é t e l e z é s e k . A f e m i n i s t á k

t a r t á s i s z e r e p a l k a l m a t a d s z á m u k r a , h o g y ott­

rendszerrel

kapcsolatos

fontos s z e r e p e t j á t s z o t t a k a b b a n is, h o g y felhív­

h o n és a magánszférában k ö v e s s e n e k el bűnöket.

ták a figyelmet a n ő k e l l e n i e r ő s z a k e l t e r j e d t s é g é ­

P o l l a k a n ő k e t t e r m é s z e t ü k t ő l fogva h a j l a m o s ­

re mind az o t t h o n o k b a n , m i n d a k ö z t e r ü l e t e k e n .

nak tekintette b ű n ö k elkövetésére, és úgy vélte, hogy igen ügyesen tudják leplezni a bűneiket. Ez - á l l í t o t t a - b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g u k b ó l

A férfi és női bűnözés arányai

következik, mivel a nők megtanulták elrejteni a

A bűnözés n e m i m e g o s z l á s á r ó l m e g l e p ő statisz­

l e n s é g e k e t a férfiak e l ő l , és a s z e x u á l i s k ö z ö s ü l é s

menstruációval járó fájdalmakat és kényelmet­ során képesek tettetni a gyönyört, ellentétben a

tikai k i m u t a t á s o k k é s z ü l t e k . A l e g ú j a b b a d a t o k

férfiakkal. P o l l a k azt á l l í t o t t a t o v á b b á , h o g y a n ő i

szerint A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z ö s s z e s i s m e r t ­

b ű n e l k ö v e t ő k e t e l n é z ő b b e n k e z e l i k a férfi r e n d ­

té vált e l k ö v e t ő n e k c s a k k ö r ü l b e l ü l 19 s z á z a l é ­

őrtisztviselők „lovagias"

k a n ő ( H o m e Office 2 0 0 3 ) . Ó r i á s i e g y e n l ő t l e n s é g

attitűdjeik következté­

b e n (Pollak 1 9 5 0 ) .

van továbbá a b e b ö r t ö n z ö t t férfiak és n ő k a r á n y a között is, n e m c s a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , h a n e m a z

A Pollak által a nőkről m i n t félrevezetésre haj­

összes i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n . N o h a a z ő r i z e t b e

l a m o s é s e l n é z ő b b e n k e z e l t s z e m é l y e k r ő l felraj­

vett nők s z á m a A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z u t ó b b i

zolt kép megalapozatlan sztereotípiákra épül, ám

időben, 1 9 9 2 é s 2 0 0 2 k ö z ö t t 1 7 3 s z á z a l é k k a l n ö ­

az az állítása, hogy a nőket e l n é z ő b b e n kezeli az

vekedett, a n ő k m é g m i n d i g c s u p á n c s e k é l y töre­

igazságszolgáltatási

dékét alkotják az ö s s z e s s z a b a d s á g v e s z t é s r e í t é l t

v i z s g á l a t o t v á l t o t t k i . A l o v a g i a s s á g i t é z i s t két­

bűnelkövetőnek:

a

teljes

rendszer,

igen

sok vitát

és

börtönpopulációnak

f é l e k é p p e n a l k a l m a z t á k . E l ő s z ö r is, l e h e t s é g e s ,

mindössze 6 s z á z a l é k á t t e s z i k ki a n ő k ( H o m e Of­

h o g y a r e n d ő r ö k és m á s h i v a t a l o s s z e m é l y e k a

fice 2 0 0 3 ) . É l e s e l l e n t é t v a n t o v á b b á a férfiak és

n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t k e v é s b é tartják v e s z é l y e s n e k ,

a nők által e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k t í p u s a i

m i n t a férfiakat, é s a d o t t e s e t b e n s z e m e t h u n y n a k

között is. M i n t a 2 9 . 3 . ábra m u t a t j a , a n ő k s o k k a l

o l y a n t e v é k e n y s é g e i k fölött, a m e l y e k é r t férfiakat

nagyobb v a l ó s z í n ű s é g g e l k ö v e t n e k e l l o p á s o k a t

l e t a r t ó z t a t n á k . M á s o d s z o r , az í t é l e t e k a n ő k e t j ó ­

(rendszerint ü z l e t e k b e n ) , m i n t e r ő s z a k o s b ű n ­

val r i t k á b b a n j u t t a t j á k b ö r t ö n b e , m i n t a férfiakat.

cselekményeket.

A lovagiassági tézis tesztelésére számos empirikus vizsgálatot végeztek, de az e r e d m é n y e k b ő l n e m

Természetesen lehetséges, hogy a b ű n ö z é s b e n

lehet határozott következtetést levonni. A n e m i

mutatkozó n e m i k ü l ö n b s é g e k a v a l ó s á g b a n ki­

hovatartozás viszonylagos hatásainak mérésekor

sebbek a n n á l , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k

19.3. ábra Az elítélt és a letartóztatott személyek százalékos megoszlása a bűncselekmények típusa szerint, 2 0 0 2

& jfi


»

Forrás: Home Office 2004.

^.d?

,m?

..«r

19. FEJEZET f e l m e r ü l ő f ő n e h é z s é g e k e t m á s t é n y e z ő k k e l (pél­

m e g b ü n t e t é s é r e o l y a n v i s e l k e d é s é r t , a m i t férfiak

d á u l az é l e t k o r r a l és a faji v a g y o s z t á l y - h o v a t a r ­

e s e t é b e n e l f o g a d h a t a t l a n n a k í t é l n é n e k . M á s ku­

tozással) való összefüggések okozzák. Úgy tűnik

t a t á s o k arra u t a l n a k , h o g y b i z o n y o s n ő k k e l - pél­

p é l d á u l , h o g y a z i d ő s e b b n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t ke­

dául azokkal, akik n e m a nőiesség bevett normái

v é s b é s z i g o r ú a n k e z e l i k , m i n t férfi t á r s a i k a t . M á s

szerint élnek - szigorúbban bánnak.

v i z s g á l a t o k p e d i g azt m u t a t t á k ki, h o g y a f e k e t e

a n y á n a k " t e k i n t e t t n ő k p é l d á u l s ú l y o s a b b bün­

nők rosszabb b á n á s m ó d b a n részesülnek a rend­

tetéseket kaphatnak a bíróságoktól (Carlen 1983).

őrségen, m i n t a fehérek.

A „rossz

Á m a z e l t é r ő b á n á s m ó d ö n m a g á b a n a l i g h a ad­

Egy m á s i k vizsgálódási irányként a feministák

h a t k i e l é g í t ő m a g y a r á z a t o t a férfi, i l l e t v e n ő i bű­

f e l v e t e t t é k azt a k é r d é s t is, h o g y a „ n ő i e s s é g g e l "

nözési arányok közötti óriási különbségre. Ennek

k a p c s o l a t o s t á r s a d a l m i felfogás h o g y a n befolyá­

okai szinte b i z o n y o s a n ugyanazok, m i n t amelyek

solja a n ő k t a p a s z t a l a t a i t a b ü n t e t ő igazságszol­

m á s s z f é r á k b a n is m e g m u t a t k o z n a k a n e m e k kö­

g á l t a t á s b a n . F r a n c e s H e i d e n s o h n ( 1 9 9 5 ) azt állí­

z ö t t i k ü l ö n b s é g e k t e k i n t e t é b e n . V a n n a k termé­

totta, h o g y a n ő k k e l d u r v á b b a n b á n n a k a z o l y a n

szetesen specifikusan „női b ű n ö k " : e z e k közül is

esetekben, ahol állítólag a női szexualitás normái­

k i e m e l k e d i k a p r o s t i t ú c i ó , a m i é r t a n ő k e t elítélik,

tól e l t é r ő e n v i s e l k e d n e k . P é l d á u l a z o k a fiatal lá­

de férfi k l i e n s e i k e t n e m . A „férfi b ű n ö k " főként a

n y o k , a k i k r ő l ú g y tartják, h o g y v á l o g a t á s n é l k ü l

s z o c i a l i z á c i ó s k ü l ö n b s é g e k m i a t t , t o v á b b á azért

hajlandók bárkivel szexuális kapcsolatot létesíte­

is m a r a d n a k a férfiak s z á m á r a f e n n t a r t v a , mert

ni, g y a k r a b b a n k e r ü l n e k ő r i z e t b e , m i n t a h a s o n ­

a férfiak é l e t m ó d j a ma is s o k k a l k e v é s b é otthon­

l ó a n j e l l e m e z h e t ő fiúk. I l y e n e s e t e k b e n a n ő k e t

k ö z p o n t ú , m i n t a l e g t ö b b n ő é . M i n t P o l l a k felfo­

„kétszeresen deviánsnak" tekintik, mert n e m csu­

g á s á n á l is l á t t u k , a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t

p á n a t ö r v é n y t s z e g i k meg, h a n e m m e g c s ú f o l j á k

a b ű n ö z é s t e r é n g y a k r a n a férfi, i l l e t v e n ő i „alkat"

a „megfelelő" női viselkedéssel s z e m b e n támasz­

v e l e s z ü l e t e t t b i o l ó g i a i v a g y p s z i c h o l ó g i a i eltéré­

tott e l v á r á s o k a t is. I l y e n k o r t e h á t n e m a n n y i r a a z

seire

elkövetett b ű n c s e l e k m é n y jellege, h a n e m inkább

t ö b b e k k ö z ö t t a k ü l ö n b ö z ő fizikai e r ő , az akti­

vonatkozó

feltételezésekkel

magyarázták,

„ d e v i á n s " é l e t s t í l u s u k a l a p j á n í t é l i k m e g őket. H e i ­

v i t á s , i l l e t v e p a s s z i v i t á s v a g y a s z ü l é s s e l , illetve

d e n s o h n és m á s o k is rámutattak a kettős m é r c e

gyermekneveléssel

meglétére a b ü n t e t ő igazságszolgáltatásban: míg

g y e l e m b e v é t e l é v e l . M a n a p s á g a „ n ő i e s " tulajdon­

a férfiaknál az a g r e s s z i v i t á s t és az e r ő s z a k o s s á g

s á g o k n a g y r é s z t t á r s a d a l m i ú t o n j ö n n e k létre, ha­

megnyilvánulásait

te­

s o n l ó a n a „férfiasság" j e l l e m z ő v o n á s a i h o z . Sok

kintik, a h a s o n l ó típusú női b ű n c s e l e k m é n y e k e t

n ő m á s é r t é k e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s á r a nevelődik

pszichológiai okokkal magyarázzák.

a t á r s a d a l m i é l e t b e n , m i n t a férfiak: i l y e n érték

természetes

jelenségnek

A női b ű n ö z é s „láthatóbbá" tétele érdekében kifejtett e r ő f e s z í t é s e i k s o r á n a f e m i n i s t á k s z á m o s alapos vizsgálatot folytattak női b ű n ö z ő k köré­ b e n - a lánybandáktól a n ő i terroristákon keresz­ tül a b e b ö r t ö n z ö t t n ő k i g . E z e k a v i z s g á l a t o k azt mutatták, hogy az erőszakosság n e m kizárólag a

összefüggő

kötelességek

fi­

l e h e t p é l d á u l a m á s o k k a l v a l ó t ö r ő d é s vagy a sze­ m é l y e s k a p c s o l a t o k á p o l á s a . U g y a n i l y e n fontos, h o g y s z á m o s i d e o l ó g i a i é s m á s t é n y e z ő (például a „ v o n z ó n ő " i d e á l j a ) is b e f o l y á s o l j a a n ő k visel­ k e d é s é t o l y a n i r á n y b a n , a m i a f é r f i a k é n á l szoro­ sabb kontrollt jelent.

férfi b ű n ö z ő k j e l l e m v o n á s a . A n ő k k i s e b b gyako­

A k r i m i n o l ó g u s o k m á r a 1 9 . s z á z a d vége óta

risággal v e s z n e k r é s z t e r ő s z a k o s b ű n c s e l e k m é ­

azt j ó s o l j á k , h o g y a n e m e k e g y e n l ő s í t é s e a bűnö­

n y e k b e n , de n ő k is e l k ö v e t n e k a f é r f i a k é i h o z h a ­

zés t e r é n is c s ö k k e n t i vagy m e g s z ü n t e t i a férfiak

sonló erőszakos cselekményeket.

és a n ő k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t , ám a bűnözés

Miért olyan sokkal alacsonyabb tehát a bűnö­

m i n d m á i g a n e m i h o v a t a r t o z á s á l t a l e r ő s e n meg­

zési arány a n ő k körében, m i n t a férfiaknál? Bi­

h a t á r o z o t t j e l e n s é g m a r a d t . M é g m a s e m tudjuk

z o n y o s a d a t o k arra u t a l n a k , h o g y a n ő i e l k ö v e t ő k

s e m m i f é l e b i z o n y o s s á g g a l m e g m o n d a n i , hogy a

igen gyakran képesek elkerülni, hogy bíróság elé

n ő i és a férfi b ű n ö z é s i a r á n y o k e l t é r é s e i valaha is

kerüljenek, mert rá tudják v e n n i a rendőrséget

e l fognak-e t ű n n i .

vagy m á s h a t ó s á g o k a t , h o g y t e t t e i k e t k e d v e z ő b b színben lássák. A h h o z folyamodnak, amit „a ne­ m e k k ö z ö t t i s z e r z ő d é s n e k " s z o k á s n e v e z n i : a fér­

A bűnözés és „a férfiasság válsága"

fiak é s n ő k k ö z ö t t h a g y o m á n y o s a n l é t e z i k egy íratlan megállapodás, m e l y n e k értelmében a nők

A n a g y v á r o s o k s z e g é n y e b b n e g y e d e i b e n tapasz­

egyrészt szeszélyes és impulzív, másrészt viszont

t a l h a t ó m a g a s b ű n ö z é s i a r á n y t k ü l ö n ö s e n a fiatal

v é d e l e m r e szoruló t e r e m t m é n y e k (Worrall 1 9 9 0 ) .

férfiak t e v é k e n y s é g é v e l h o z z á k k a p c s o l a t b a . Mi­

E felfogás j e g y é b e n a r e n d ő r s é g és a b í r ó s á g o k is

ért fordul e z e k b e n a k ö r z e t e k b e n o l y a n sok fia­

l o v a g i a s a n j á r n a k el, é s n e m t ö r e k s z e n e k a n ő k

tal férfi a b ű n ö z é s f e l é ? B i z o n y o s v á l a s z o k a t erre

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA a kérdésre m á r é r i n t e t t ü n k . A fiúk g y a k r a n m á r

távol áll attól, h o g y igazságos l e g y e n . A f e m i n i s t a

igen korai é l e t s z a k a s z b a n b a n d á k b a v e r ő d n e k ,

k r i m i n o l ó g i a a z o n b a n s o k a t tett a n ő k e l l e n i b ű n ­

olyan s z u b k u l t ú r á k a t alkotva, a m e l y e k b e n a b ű ­

cselekmények tudatosításáért a társadalomban,

nözés egyes f o r m á i h o z z á t a r t o z n a k az é l e t m ó d ­

t e h á t azért, h o g y a z i l y e n c s e l e k m é n y e k e l í t é l é s e

hoz. Attól k e z d v e pedig, h o g y a b a n d a t a g o k a t a

beépüljön a b ű n ü l d ö z é s s e l kapcsolatos közgon­

hatóságok b ű n ö z ő n e k c í m k é z i k ,

d o l k o d á s b a . Itt c s a k a n e m i e r ő s z a k b ű n c s e l e k ­

rendszeres

bűnözői

azok valóban

tevékenységet

folytatnak.

m é n y é t vizsgáljuk meg közelebbről, az otthoni

Annak a t é n y n e k d a c á r a , h o g y ma l á n y b a n d á k

e r ő s z a k k a l és a s z e x u á l i s z a k l a t á s s a l m á s fejeze­

is léteznek, az i l y e n s z u b k u l t ú r á k b a n a l a p v e t ő e n

t e k b e n f o g l a l k o z u n k ( l á s d a 7. „Családok és intim

ma is a férfiak d o m i n á l n a k , és e z e k e t átitatják a

kapcsolatok",

kaland, az i z g a l o m és a b a j t á r s i a s s á g é r t é k e i .

élet"

című

illetve

a

18.

„Munka

és

gazdasági

fejezetet).

A 12. fejezetben f o g l a l k o z t u n k a z z a l a g o n d o ­

A n e m i erőszak elterjedtségét szinte lehetetlen

lattal, hogy a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n „a férfias­

pontosan megállapítani. Az elkövetett cselekmé­

ság válsága" t a p a s z t a l h a t ó . M í g v a l a m i k o r a fiatal

n y e k n e k c s u p á n kis hányada kerül a rendőrség

férfiak b i z t o n s á g g a l

s z á m í t h a t t a k é l e t ü k végéig

l á t ó k ö r é b e és e z e n k e r e s z t ü l a s t a t i s z t i k a i nyil­

tartó s z a k m a i k a r r i e r r e , a m i m i n d v é g i g l e h e t ő v é

vántartásokba. 1999-ben a rendőrség 7 8 0 9 esetet

teszi c s a l á d f e n n t a r t ó k é n t v i s e l t s z e r e p ü k b e t ö l t é ­

j e g y z e t t fel. A B C S f e l m é r é s e k a l a p j á n t e t t b e c s ­

sét, mára ez a s z e r e p s o k férfi s z á m á r a j ó v a l in­

lések szerint a tényleges adat e n n é l jóval maga­

gatagabbá vált. A m u n k a e r ő p i a c o n b e k ö v e t k e z ő

s a b b , de a f e n t e b b j e l z e t t o k o k m i a t t v a l ó s z í n ű ,

változások é r e z h e t ő f e n y e g e t é s s é t e t t é k a m u n k a ­

hogy a B C S s e m képes p o n t o s a n feltárni a n e m i

nélküliséget. M i k ö z b e n a f é r f i a k n a k s z e m b e k e l l

e r ő s z a k v a l ó s á g o s gyakoriságát.

nézniük a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g g a l , a n ő k pénzügyileg, s z a k m a i l a g és e g y é b k é n t is függet­ lenebbé v á l n a k . A n n a k a m a g y a r á z a t á t k e r e s v e , hogy az e r ő s z a k és az a g r e s s z i ó m i é r t t e k i n t h e t ő a férfi identitás e l f o g a d h a t ó a l k o t ó e l e m é n e k , s o k szociológus é s k r i m i n o l ó g u s t á m a s z k o d o t t R o ­ bert C o n n e l l n e k a „ h e g e m ó n m a s z k u l i n i t á s s a l " kapcsolatos e l g o n d o l á s a i r a ( l á s d a 3 6 0 - 3 6 3 . ol­ dalt).

M á r e m l í t e t t ü k , h o g y a h á z a s s á g o n b e l ü l i erő­ szakos közösülést a brit törvények egészen 1 9 9 1 ig n e m büntették. Egy 1736-ban hozott ítéletében S i r M a t t h e w H a l e k i j e l e n t e t t e : „ A férj n e m m a ­ r a s z t a l h a t ó el a saját t ö r v é n y e s f e l e s é g é n e l k ö ­ v e t e t t e r ő s z a k b ű n é b e n , m i v e l k ö l c s ö n ö s egyet­ értéssel megkötött házassági szerződésük alapján a feleség i l y e n t e k i n t e t b e n a l á r e n d e l t e m a g á t a férjének, a m i t n e m v o n h a t v i s s z a ( i d é z i H a l l e t al. 1 9 8 4 , 2 0 . o . ) . A n g l i á b a n é s W a l e s b e n e z a for­ m u l a p r e c e d e n s m a r a d t e g é s z e n a z 1 9 9 0 - e s éve­

A nők ellen elkövetett bűnök

kig, a m i k o r a L o r d o k H á z a ú g y foglalt állást, h o g y

Vannak

m i s z e r i n t a férjnek j o g a v a n e r ő s z a k k a l m a g á é v á

bizonyos

a m o d e r n i d ő k b e n e l f o g a d h a t a t l a n az a felfogás,

bűncselekmény-kategóriák,

amelyekben t ú l n y o m ó r é s z t a férfiak az a g r e s s z o ­

t e n n i a feleségét.

rok és a n ő k az á l d o z a t o k . A c s a l á d i e r ő s z a k , a

E g y n ő s z á m o s o k b ó l d ö n t h e t úgy, h o g y a z elle­

szexuális z a k l a t á s , a n e m i e r ő s z a k és á l t a l á b a n

ne elkövetett n e m i erőszakról n e m tesz bejelen­

a másik fél által n e m k í v á n t s z e x u á l i s é r i n t k e ­

tést a r e n d ő r s é g n e k . A m e g e r ő s z a k o l t n ő k t ö b b ­

zés megvalósítása t i p i k u s a n o l y a n b ű n c s e l e k m é ­

sége vagy szeretné kitörölni az e m l é k e z e t é b ő l az

nyek, a m e l y e k n é l a férfiak s z á m u k r a h a t a l m a t

eseményt, vagy n e m hajlandó alávetni magát

biztosító fizikai e r e j ü k e t v a g y t á r s a d a l m i pozí­

az o r v o s i k i v i z s g á l á s , a r e n d ő r s é g i k i k é r d e z é s és

ciójukat a n ő k e l l e n h a s z n á l j á k fel. M i n d e z e k e t

a bírósági keresztkérdések számára megszégyení­

elkövették m á r n ő k i s férfiak e l l e n , a z o n b a n to­

t ő p r o c e d ú r á i n a k . A jogi eljárás g y a k r a n h o s s z ú

vábbra is s z i n t e k i z á r ó l a g a n ő k e l l e n i r á n y u l ó

ideig tart és m e g f é l e m l í t ő h a t á s ú l e h e t . A b í r ó s á ­

bűnöknek t e k i n t h e t ő e k . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t

gi t á r g y a l á s o k n y i l v á n o s a k , és ott az á l d o z a t n a k

a nők 25 s z á z a l é k a v á l i k e r ő s z a k á l d o z a t á v á vala­

s z e m b e kell n é z n i e az általa megvádolt személy-

mikor élete s o r á n , d e m i n d e n n ő n e k s z e m b e k e l l

l y e l . B i z o n y í t a n i a kell, h o g y a b e h a t o l á s v a l ó b a n

néznie ezzel a v e s z é l l y e l , a m i a k á r k ö z v e t l e n ü l ,

m e g t ö r t é n t és az a k t u s r a az ő b e l e e g y e z é s e n é l k ü l

akár közvetett m ó d o n f e n y e g e t i .

k e r ü l t sor, é s h i t e l t é r d e m l ő e n a z o n o s í t a n i a k e l l

Az

ilyenfajta

törvénysértésekről

a

büntető

igazságszolgáltatás s o k é v e n k e r e s z t ü l n e m v e t t tudomást: az á l d o z a t o k n a k f á r a d h a t a t l a n kitar­ tással kellett k ü z d e n i ü k azért, h o g y eljárást indít­ sanak az e l k ö v e t ő k e l l e n . A n ő k e l l e n e l k ö v e t e t t bűnök k i v i z s g á l á s a é s m e g b ü n t e t é s e m é g m a i s

az erőszak elkövetőjét. A nő úgy érezheti, hogy v a l ó j á b a n ő az, a k i e l l e n a tárgyalás folyik, kü­ l ö n ö s e n akkor, ha a saját s z e x u á l i s e l ő t ö r t é n e t é t b o n c o l g a t j á k a n y i l v á n o s s á g előtt, a m i g y a k r a n megtörténik. Az utóbbi n é h á n y év során bizonyos női cso-

p o r t o k n y o m á s t fejtettek k i v á l t o z á s o k e l é r é s e

kell lehetőleg elkerülniük, hogy n e m biztonságos

é r d e k é b e n m i n d a jogi eljárások, m i n d a n e m i

környékeken egyedül járkáljanak éjszaka, hanem

erőszakkal

ü g y e l n i ü k k e l l arra is, h o g y n e ö l t ö z k ö d j e n e k ki­

kapcsolatos

közgondolkodás

tekin­

t e t é b e n . H a n g s ú l y o z t á k , h o g y a z e r ő s z a k o s kö­

hívóan, és ne viselkedjenek félreérthető módon.

zösülést n e m szexuális zaklatásnak, h a n e m az

A z o k a t , a k i k n e m így t e s z n e k , a z z a l vádolhatják,

erőszakos

fajtájának

h o g y „ m a g u k k e r e s i k a bajt". K i h í v ó v i s e l k e d é s ü k

k e l l t e k i n t e n i . N e m c s u p á n fizikai t á m a d á s t j e ­

például a bíróságok s z e m é b e n e n y h í t ő körülmény

l e n t , h a n e m e g y ú t t a l sérti a z á l d o z a t e m b e r i m é l ­

l e h e t a rajtuk e l k ö v e t e t t e r ő s z a k megítélésekor

t ó s á g á t és s z e m é l y i s é g é n e k i n t e g r i t á s á t . A n e m i

(Dobash-Dobash

bűncselekmények

egyik

e r ő s z a k e g y é r t e l m ű e n ö s s z e f ü g g é s b e n áll azzal, h o g y a férfiasságot az e r ő v e l , az u r a l k o d á s s a l és a d u r v a s á g g a l társítják. A n e m i e r ő s z a k e l k ö v e ­ tése legtöbbször n e m a leküzdhetetlen szexuális k é s z t e t é s r e , h a n e m a s z e x u a l i t á s és a h a t a l o m , illetve a felsőbbrendűség érzése között fennálló kapcsolatokra vezethető vissza. M a g a a szexuá­ lis a k t u s k e v é s b é j e l e n t ő s , m i n t a n ő m e g a l á z á s a , l e a l a c s o n y í t á s a . A k a m p á n y o k k a l t é n y l e g e s e n si­ k e r ü l t e l é r n i a j o g g y a k o r l a t m e g v á l t o z t a t á s á t , és a n e m i erőszakot a törvény ma az erőszakos bűn­ c s e l e k m é n y e k egyik típusának tekinti. B i z o n y o s é r t e l e m b e n m i n d e n n ő a n e m i erő­ szak fenyegetésének áldozata. Az erőszak áldo­ zataihoz hasonló aggodalmakat éreznek gyakran a z o k a n ő k is, a k i k e t s o h a s e m e r ő s z a k o l t a k m e g . G y a k r a n f é l n e k e g y e d ü l k i m e n n i a z u t c á r a éjjel,

1992;

Richardson-May

1999).

A „józan ész" h a s o n l ó logikája érvényesül a h o m o s z e x u á l i s férfiak é s a l e s z b i k u s n ő k ellen elkövetett

erőszakos

cselekmények

esetében

is. A v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k feltárják, hogy a homoszexuálisok körében

magas

az

erőszakos

b ű n c s e l e k m é n y e k és a z a k l a t á s e l ő f o r d u l á s i ará­ n y a . E g y n é g y e z e r h o m o s z e x u á l i s férfira é s nőre k i t e r j e d ő o r s z á g o s f e l m é r é s s o r á n ú g y találták, h o g y az e l ő z ő öt é v b e n a h o m o s z e x u á l i s férfiak 33 s z á z a l é k a és a l e s z b i k u s n ő k 25 s z á z a l é k a vált l e g a l á b b e g y s z e r e r ő s z a k o s t á m a d á s áldozatává. M i n d e n t e g y b e v e t v e a h o m o s z e x u á l i s o k egyhar­ m a d a t a p a s z t a l t a m á r a z a k l a t á s v a l a m i l y e n for­ m á j á t , b e l e é r t v e a v a n d a l i z m u s fenyegetését, és m a j d n e m h á r o m n e g y e d r é s z ü k v o l t k i t é v e szó­ b e l i g y a l á z k o d á s n a k n y i l v á n o s s á g e l ő t t (MasonPalmer 1 9 9 6 ; R i c h a r d s o n - M a y 1 9 9 9 ) .

m é g a n é p e s u t c á k o n is v e s z é l y b e n é r z i k m a g u ­

D i a n e R i c h a r d s o n é s H a z e l M a y azt állították,

kat, é s m a j d n e m u g y a n i l y e n m é r t é k b e n f é l n e k

h o g y m i v e l a h o m o s z e x u á l i s o k m a i s megbélyeg­

h o g y e g y e d ü l m a r a d j a n a k egy h á z b a n

z e t t e k é s m a r g i n á l i s h e l y z e t ű e k s o k társadalom­

vagy l a k á s b a n . A n e m i e r ő s z a k és a h a g y o m á ­

attól is,

b a n , g y a k r a n n e m á r t a t l a n á l d o z a t k é n t kezelik

n y o s a n felfogott férfi s z e x u a l i t á s k ö z ö t t i k a p c s o ­

őket, h a n e m i n k á b b úgy, m i n t a k i k „rászolgáltak",

latot hangsúlyozva S u s a n B r o w n m i l l e r ( 1 9 7 5 )

h o g y m e g t á m a d j á k ő k e t . A h o m o s z e x u á l i s kap­

azt állította, h o g y a n e m i e r ő s z a k r é s z e a férfiak

c s o l a t o k a t m é g ma is a m a g á n s z f é r a birodalmá­

megfélemlítési rendszerének,

amellyel minden

h o z t a r t o z ó n a k t e k i n t i k , m í g a n y i l v á n o s tereken

nőt félelemben tartanak. Az ily m ó d o n kiváltott

a h e t e r o s z e x u a l i t á s az u r a l k o d ó n o r m a . Richard­

s z o r o n g á s és az á l l a n d ó k é s z t e t é s arra, h o g y a

s o n és M a y s z e r i n t a l e s z b i k u s o k a t és homosze­

m i n d e n n a p i é l e t b e n i s j ó v a l ó v a t o s a b b a k legye­

x u á l i s férfiakat, a k i k h o m o s z e x u á l i s identitásuk

n e k , m i n t a m e n n y i r e a férfiaknak ó v a t o s n a k k e l l

h a n g s ú l y o z o t t k i n y i l v á n í t á s á v a l e l t é r n e k ettől a

lenniük, azokat is érinti, akik n e m szenvedtek el

m a g á n - és k ö z s z f é r a k ö z ö t t i s z e r z ő d é s t ő l , gyak­

ilyen sérelmeket.

r a n h i b á z t a t j á k azért, h o g y k i s z o l g á l t a t j á k magu­ kat a b ű n ö z ő k n e k . V a n o l y a n felfogás is, hogy a h o m o s z e x u a l i t á s b e v e z e t é s e a közszférába egy­

A homoszexuálisok ellen elkövetett bűncselekmények A f e m i n i s t á k k i m u t a t t á k , h o g y az e m b e r e k n e k az e r ő s z a k k a l k a p c s o l a t o s felfogását e r ő s e n m e g h a ­ t á r o z z a a n e m i h o v a t a r t o z á s u k , és b e f o l y á s o l j a a k o c k á z a t r a és a f e l e l ő s s é g r e v o n a t k o z ó „közfelfo­ g á s " is. M i v e l a n ő k e t á l t a l á b a n k e v é s b é t e k i n t i k k é p e s n e k ö n m a g u k m e g v é d é s é r e v a l a m i l y e n erő­ s z a k o s t á m a d á s s a l s z e m b e n , a z a z á l t a l á n o s véle­ mény, hogy az erőszak áldozatává válás kockáza­ tának c s ö k k e n t é s e érdekében szabályozniuk kell a v i s e l k e d é s ü k e t . A n ő k n e k p é l d á u l n e m c s a k azt

fajta p r o v o k á c i ó t j e l e n t . A h o m o s z e x u á l i s o k el­ l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k u g y a n a k k o r s z á m o s társa­ d a l m i c s o p o r t b a n o l y a n k ö v e t e l é s e k h e z vezettek, h o g y a jog a „ g y ű l ö l e t b ű n ö z é s "

célpontjaihoz

h a s o n l ó e m b e r i j o g i v é d e l m e t b i z t o s í t s o n a stigm a t i z á l t c s o p o r t o k t a g j a i n a k is. E z e k a követelé­ s e k é r v é n y r e is j u t o t t a k a 2 0 0 3 . évi b ü n t e t ő igaz­ s á g s z o l g á l t a t á s i t ö r v é n y b e n , a m e l y Angliában és W a l e s b e n f e l h a t a l m a z t a a b í r ó k a t , h o g y súlyos­ b í t s á k az á l t a l u k k i r ó t t í t é l e t e k e t , ha a támadást embergyűlölet

motiválta.

Hasonló

törvényeket

l é p t e t t e k é r v é n y b e S k ó c i á b a n é s Észak-Írország­ b a n is.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

Ifjúság és bűnözés

635

elszigetelt bűnügyi e s e m é n y szimbolikusan akár a „ g y e r m e k k o r v á l s á g á v á " is felfújható, k e m é n y

A b ű n ö z é s t ó i v a l ó f é l e l e m a t á r s a d a l o m b a n álta­

fellépést követelve a „törvényes r e n d " oldaláról.

lában az o l y a n t ö r v é n y s é r t é s e k r e k o n c e n t r á l ó d i k ,

E g y 1 9 9 3 - b a n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t eset, a

mint a lopás, b e t ö r é s , t e s t i s é r t é s és n e m i e r ő s z a k :

k é t é v e s J a m e s B u l g e r k é t t í z é v e s fiú á l t a l t ö r t é n t

az efféle „ u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k e t " f ő k é n t a fia­

m e g g y i l k o l á s a j ó l p é l d á z z a , h o g y a z e r k ö l c s i fel­

tal m u n k á s o s z t á l y b e l i férfiakra tartják j e l l e m z ő ­

h á b o r o d á s h o g y a n t e r e l h e t i el a f i g y e l m e t a n a ­

nek. A z e m e l k e d ő b ű n ö z é s i a r á n y o k m é d i a v i s s z ­

gyobb társadalmi kérdésekről. A Bulger-ügyben

hangja g y a k r a n a f i a t a l o k k ö r é b e n b e k ö v e t k e z e t t

zártláncú videokamerák rögzítették az idősebb

„erkölcsi r o m l á s r a " k o n c e n t r á l , és a t á r s a d a l o m

fiúk k é p é t , a h o g y a b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a n k é z e n

növekvő „ e n g e d é k e n y s é g é n e k " i l l u s z t r á l á s á r a ki­

fogva v e z e t t é k a k i s g y e r m e k e t , s ez a l a p o s a n b e ­

hangsúlyozza a g a r á z d a s á g , az i s k o l a k e r ü l é s és a

véste az esetet a k ö z v é l e m é n y tudatába. M u n c i e

kábítószer-fogyasztás p r o b l é m á i t . A b ű n ö z é s t az

s z e r i n t a b r u t á l i s g y i l k o s s á g egyfajta v í z v á l a s z t ó

ifjúsághoz t á r s í t ó s z e m l é l e t e g y e s s z o c i o l ó g u s o k

v o l t a fiatalkori b ű n ö z é s p o l i t i k a i m e g í t é l é s é b e n

szerint n e m ú j : a t á r s a d a l o m e g é s z s é g é n e k és j ó ­

és

létének m u t a t ó j á u l a m ú l t b a n is g y a k r a n v á l a s z ­

m é g a s e r d ü l e t l e n g y e r m e k e k e t is e r ő s z a k o s fe­

tották a fiatalokat.

n y e g e t é s f o r r á s á n a k t e k i n t e t t é k . A t í z é v e s fiúkat

A b ű n ö z é s i a r á n y o k r a v o n a t k o z ó h i v a t a l o s sta­ tisztikák a t ö r v é n y s é r t é s e k m a g a s a r á n y á t t ü k r ö ­ zik a fiatalok k ö r é b e n . Az ö n f e l t á r ó v i z s g á l a t o k során a l á n y o k a f i ú k n á l k e v é s b é s z í v e s e n vall­ ják be, h o g y v a l a h a is e l k ö v e t t e k v a l a m i l y e n tör­ vénysértést, m i n t a 19.4. ábra is m u t a t j a . (A 6 3 1 . oldalon m á r e m l í t e t t ü k , h o g y a z ö n k é n t e s b e v a l ­

médiatálalásában:

ettől

fogva p o t e n c i á l i s a n

„démon", „szörnyeteg" és „állat" c í m k é k k e l látták el. K e v e s e b b figyelmet szenteltek az elkövetők személyes előtörténetének és a n n a k a ténynek, hogy társadalmi k ö r n y e z e t ü k részéről - az egyik fiúnál az erőszakra és az önagresszióra való haj­ lam korai megmutatkozása ellenére - semmiféle beavatkozás n e m történt (Muncie 1 9 9 9 ) .

láson a l a p u l ó v i z s g á l a t o k a d a t a i m e g b í z h a t a t l a ­

H a s o n l ó ó v a t o s s á g g a l k e l l k e z e l n ü n k azt a s z é ­

nok l e h e t n e k . ) A fiúk a l e g t ö b b t ö r v é n y s é r t é s t 18

l e s k ö r b e n e l t e r j e d t n é z e t e t is, h o g y a fiatalkori

éves koruk k ö r ü l k ö v e t i k el, m í g a l á n y o k n á l ez

bűnözés

korábbra t e h e t ő é s t i z e n ö t é v e s kor t á j á n t e t ő z i k

g y a s z t á s s a l . M u n c i e f e l h í v t a a f i g y e l m e t arra a z

(lásd a

19.5.

ábrát).

nagyrészt

összefügg

a

kábítószer-fo­

elterjedt vélekedésre, hogy például a rablásokat tűnhet,

a f i a t a l o k a z é r t k ö v e t i k el, h o g y p é n z t s z e r e z z e ­

hogy a fiatalok k ö r é b e n e l ő f o r d u l ó t ö r v é n y s é r ­

n e k k á b í t ó s z e r r e . U j a b b v i z s g á l a t o k a z o n b a n fel­

tések k o m o l y p r o b l é m á t j e l e n t e n e k .

Csakhogy

tárták, h o g y a k á b í t ó s z e r - és a l k o h o l f o g y a s z t á s

- mint J o h n M u n c i e ( 1 9 9 9 ) m e g á l l a p í t o t t a - az

a fiatalok k ö r é b e n viszonylag „normalizálódott"

A

statisztikai

adatok

fényében

úgy

ifjúsággal és a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s f e l t é t e l e ­

(Parker e t al. 1 9 9 8 ) . E g y 2 0 0 3 - b a n a b r i t egész­

zéseket ó v a t o s a n k e l l k e z e l n ü n k . M u n c i e s z e r i n t

ségügyi m i n i s z t é r i u m által több m i n t tízezer 11

a fiatalkori b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s „ m o r á l i s pá­

és 15 év közötti iskolás gyermek k ö r é b e n végzett

nik" n e m p o n t o s a n t ü k r ö z i a t á r s a d a l m i való­

f e l m é r é s azt m u t a t t a , h o g y az i s k o l á s o k 9 s z á z a ­

ságot. A f i a t a l k o r ú a k r é s z v é t e l é v e l j á r ó b á r m e l y

l é k a r e n d s z e r e s e n d o h á n y z o t t , a f e l m é r é s t meg-

79.4. ábra A bűncselekmények leggyakoribb előfordulásának életkor és n e m e k szerinti megoszlása (százalékban)

12-13

14-15

Forrás: Home Office 2004.

16-17

18-21 Életkor

22-25

26-30

19. FEJEZET 79.5. ábra A bűnösnek talált vagy büntetendő cselekmények miatt letartóztatott személyek száma százezer lakosra vetítve, korcsoportonként ( 2 0 0 3 ) 8000 Férfiak

Nők

7000 6000 -

5000 4000

IBIIIIII

3000

I 11 I I I I I I I I I

•o 2000 1000

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21-24 25-29 30-39 40^19 50-59

60-

Életkor Forrás: Home Office 2004. e l ő z ő h é t e n 2 5 s z á z a l é k u k fogyasztott a l k o h o l t ,

Fehérgalléros bűnözés

továbbá az e l ő z ő év során 21 százalékuk vett be v a l a m i l y e n kábítószert és 4 százalékuk h a s z n á l t

N o h a k é t s é g k í v ü l é r v é n y e s ü l b i z o n y o s tenden­

„ A " o s z t á l y b a s o r o l t k á b í t ó s z e r e k e t , p é l d á u l ko­

c i a a b ű n ö z é s e l s ő s o r b a n f i a t a l k o r ú a k h o z , külö­

kaint vagy heroint (DoH 2 0 0 3 ) .

n ö s e n a z a l s ó b b o s z t á l y o k b a t a r t o z ó férfiakhoz

A kábítószer-fogyasztás t e r é n az u t ó b b i idő­ b e n érvényesülő t e n d e n c i a elfordult az olyan

való

társítására,

a b ű n c s e l e k m é n y e k elköveté­

s é b e n való részvétel k o r á n t s e m korlátozódik a

„ k e m é n y " drogoktól, m i n t például a heroin, és

n é p e s s é g n e k e r r e a s z e g m e n t u m á r a . A világ leg­

inkább az amfetaminok, az alkohol és az ecstasy

n a g y o b b e n e r g i a v á l l a l a t a , a z E n r o n 2 0 0 1 - b e n ösz-

egymással k o m b i n á l t fogyasztása terjed. Külö­

s z e o m l o t t , m i u t á n f e l f e d e z t é k , h o g y a könyvelés

n ö s e n a z e c s t a s y é l v e z e t e v á l t egyfajta „ é l e t s t í ­

meghamisításával

lus" szerves részévé, a m i elsősorban az eksztá­

A v á l l a l a t c s ő d j e t ö b b e z e r e m b e r á l l á s á n a k az el­

zist k e r e s ő és d i s z k ó b a járó s z u b k u l t ú r á k k a l áll

v e s z í t é s é v e l j á r t s z e r t e a v i l á g o n . A vállalat szá­

összefüggésben, é s n e m k é p e z i v a l a m i l y e n költ­

m o s v e z e t ő m u n k a t á r s á t , k ö z t ü k a c é g alapítóját,

séges, függőséggel járó s z o k á s alapját. A „kábító­

K e n n e t h Lay-t is l e t a r t ó z t a t t á k . E g y h a s o n l ó bot­

óriási

adósságokat

lepleztek.

szer elleni h á b o r ú " - állítja M u n c i e - kriminali­

r á n y a W o r l d - C o m n e v ű k o m m u n i k á c i ó s óriás­

zálja a fiatalkorú n é p e s s é g nagyobb, e g y é b k é n t

v á l l a l a t n á l 2 0 0 2 - b e n s z i n t é n azt m u t a t t a , hogy a

törvénytisztelő csoportjait (Muncie 1 9 9 9 ) .

gazdag é s n a g y h a t a l m ú e m b e r e k o l y a n bűnöket

A fiatalkori b ű n ö z é s e l e m z é s e r i t k á n v e z e t egy­ értelmű eredményekre. Ahol a bűnözés a törvény áthágását olyan

jelenti,

a

fiatalkori

A fehérgalléros bűnözés k i f e j e z é s t Edwin Su­ therland ( 1 9 4 9 ) v e z e t t e b e , o l y a n b ű n c s e l e k m é ­

viselkedés,

a

amelyek

cseprő törvénysértései.

szigo­

antiszociális

társul,

gyakran

kal n a g y o b b k i h a t á s ú a k , m i n t a s z e g é n y e k apró-

rúan véve n e m számítanak b ű n c s e l e k m é n y n e k . Az

tevékenységekkel

bűnözés

k ö v e t n e k el, a m e l y e k n e k a k ö v e t k e z m é n y e i sok­

szubkultúrákhoz

n y e k r e u t a l v a , a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m gazdagabb

v a l ó c s a t l a k o z á s és a n o n k o n f o r m i z m u s a fiatalok

r é t e g e i h e z t a r t o z ó k k ö v e t n e k e l . Ez a fogalom

körében tekinthető eltévelyedésnek, de valójában

f e l ö l e l i a b ű n ö z ő i t e v é k e n y s é g s z á m o s típusát,

n e m b ű n ö z é s . A kritikusok szerint az antiszociális

p é l d á u l a z a d ó c s a l á s t , a z i l l e g á l i s kereskedelmi

v i s e l k e d é s t b ü n t e t ő r e n d e l k e z é s e k (anti-social be­

ü g y l e t e k e t , az é r t é k p a p í r - és i n g a t l a n c s a l á s t , a

haviour

s i k k a s z t á s t , a v e s z é l y e s t e r m é k e k előállítását és

orders,

ASBO)

közelmúltbeli

bevezetése

k r i m i n a l i z á l n i fogja a f e l n ő t t e k s z e m é b e n egysze­

értékesítését,

r ű e n zavaró, h a t á r e s e t e t k é p e z ő v i s e l k e d é s t is, a m i

vagy a k á r az e g y é r t e l m ű l o p á s t is. A fehérgal­

sokak számára a felnőtté válás normális része.

léros b ű n ö z é s

az illegális legnagyobb

környezetszennyezést része

természetesen

BUNOZES ES DEVIANCIA nem olyan n a g y s z a b á s ú , m i n t a m i a z E n r o n v a g y

mint Nagy-Britanniában.

a World-Com e s e t é b e n t ö r t é n t . A f e h é r g a l l é r o s

m í t o t t á k ki, h o g y a f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s (adó­

bűncselekmények megítélni,

megoszlását

még

nehezebb

csalás,

biztosítási

csalás,

A m e r i k á b a n azt

szá­

ingatlanfejlesztési és

mint az egyéb b ű n c s e l e k m é n y e k é t ,

g é p j á r m ű - j a v í t á s i c s a l á s ) á l t a l o k o z o t t k á r negy­

hiszen e z e k t ö b b n y i r e e g y á l t a l á n n e m j e l e n n e k

v e n s z e r a k k o r a ö s s z e g e t t e s z ki, m i n t a t u l a j d o n

meg a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n . M i n d e n e s e t r e

elleni b ű n c s e l e k m é n y e k (rablás, betörés, lopás,

megkülönböztethetjük a fehérgalléros b ű n ö z é s t

o k i r a t - h a m i s í t á s é s a u t ó l o p á s ) ö s s z e s s é g e (Presi­

és a h a t a l o m m a l v a l ó v i s s z a é l é s k ü l ö n f é l e e s e ­

dent's C o m m i s s i o n on Organized Crime 1 9 8 6 ) .

teit. A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s t ö b b n y i r e azt j e l e n ­ ti, hogy v a l a k i k ö z é p o s z t á l y b e l i v a g y s z a k m a b e l i pozícióját f e l h a s z n á l v a v a l a m i l y e n i l l e g á l i s t e v é ­ kenységet folytat. E z n e m u g y a n a z , m i n t a m i k o r valaki a p o z í c i ó j á v a l j á r ó h a t a l m a t h a s z n á l j a fel b ű n c s e l e k m é n y e l k ö v e t é s é r e , p é l d á u l e g y tiszt­ viselő k e n ő p é n z t fogad e l v a l a m i l y e n p o l i t i k a i támogatásért c s e r é b e .

Vállalati bűnözés E g y e s k r i m i n o l ó g u s o k a v á l l a l a t i b ű n ö z é s kifeje­ z é s s e l írják l e a z o l y a n t í p u s ú t ö r v é n y s é r t é s e k e t , amelyeket a nagy részvénytársaságok követnek el a t á r s a d a l o m b a n . A k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , a

A fehérgalléros b ű n ö z é s - n o h a a h a t ó s á g o k ál­ talában j ó v a l e l n é z ő b b e n k e z e l i k , m i n t a k e v é s b é

félrevezető tájékoztatás,

valamint

az

egészség­

ügyi és biztonsági előírások áthágása sokkal több

kiváltságosak b ű n c s e l e k m é n y e i t (az E n r o n - b o t -

e m b e r életére van kihatással, m i n t a kisstílű bű­

rány k ö v e t k e z t é b e n e l í t é l t e k k ö z ü l p é l d á u l t ö b ­

nözés. A nagyvállalatok globális terjeszkedésük

beknek

és gyorsan növekvő h a t a l m u k révén sokféle mó­

sikerült

elkerülniük

börtönbüntetésük

letöltését) - ó r i á s i kárt o k o z a t á r s a d a l o m s z á m á ­

d o n b e f o l y á s o l j á k é l e t ü n k e t : r é s z t v e s z n e k a z ál­

ra. A fehérgalléros b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az

t a l u n k v e z e t e t t a u t ó k é s a z á l t a l u n k fogyasztott

Egyesült Á l l a m o k b a n j ó v a l t ö b b v i z s g á l a t folyt,

ételek előállításában, továbbá óriási hatásuk van

Az olyan nagyhatalmú embereket, mint Kenneth Lay, az Enron alapítója, ritkán veszik őrizetbe, noha cselekedeteik po­ tenciálisan sokkal komolyabb következményekkel járnak, mint az olyan típusú bűncselekmények, amelyek általában a bíróságok elé kerülnek.

eredő

környezetszennyezés

volt

Indiában,

de

ide sorolhatók a szilikon mellimplantátumokat h a s z n á l ó n ő k is, a k i k k o m o l y e g é s z s é g ü g y i ká­ rosodás veszélyének vannak kitéve. Ujabban a v a s ú t i b a l e s e t e k s é r ü l t j e i é s a z á l d o z a t o k rokonai k ö v e t e l t é k a z é r i n t e t t v e z e t ő k b í r ó s á g e l ő t t i fele­ l ő s s é g r e v o n á s á t , a m i k o r a v á l l a l a t r é s z é r ő l ha­ nyagság volt megállapítható. A vállalati bűnözés á l d o z a t a i a z o n b a n g y a k r a n n e m i s t e k i n t i k ma­ g u k a t á l d o z a t n a k . Ez a z é r t f o r d u l h a t e l ő , mert a „ h a g y o m á n y o s " b ű n c s e l e k m é n y e k n é l a z áldozat é s a z e l k ö v e t ő fizikailag s o k k a l k ö z e l e b b áll egy­ máshoz: nehéz például n e m észrevenni, ha az e m b e r t kirabolják! A vállalati b ű n ö z é s esetében a n a g y o b b i d ő b e l i és t é r b e l i t á v o l s á g azt jelen­ ti, h o g y a z á l d o z a t o k e s e t l e g n e m i s t u d n a k róla, h o g y á l d o z a t t á v á l t a k , v a g y n e m tudják, hogyan k e r e s s e n e k e l é g t é t e l t a z á l t a l u k e l s z e n v e d e t t sé­ relmekért.

^

A v á l l a l a t i b ű n ö z é s h a t á s a i t g y a k r a n egyenlőt­ l e n ü l t a p a s z t a l j a m e g a t á r s a d a l o m . A z o k szen­ v e d n e k a r á n y t a l a n u l t ö b b e t , a k i k a társadalmi„Sápok, sikkasztás, árkartell, megvesztegetés... ebben a körzetben igen magas a bűnözési ráta."

g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g e k m á s t í p u s a i következ­

Újraközlés Sidney Harris engedélyével.

A b i z t o n s á g i és e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k például

t é b e n e g y é b k é n t i s h á t r á n y o s h e l y z e t b e n vannak. a m u n k a h e l y e k e n l e g i n k á b b a r o s s z u l fizetett fog­

a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t r e és a p é n z ü g y i p i a c o k r a ,

lalkozásokban koncentrálódnak.

vagyis a z é l e t s z á m o s o l y a n a s p e k t u s á r a , a m e ­

k e l é s m á s e g é s z s é g ü g y i t e r m é k e k k e l kapcsolatos

A gyógyszerek­

lyek mindannyiunkat érintenek.

k o c k á z a t o k n a k - p é l d á u l a f o g a m z á s g á t l ó k vagy

Gary Slapper és Steve Tombs ( 1 9 9 9 ) mennyi­

a t e r m é k e n y s é g e t f o k o z ó s z e r e k és k ü l ö n f é l e ke­

ségi és m i n ő s é g i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e k a válla­

z e l é s e k k á r o s m e l l é k h a t á s a i n a k - a n ő k nagyobb

lati b ű n ö z é s t e r ü l e t é n , és arra a k ö v e t k e z t e t é s r e

m é r t é k b e n v a n n a k k i t é v e , m i n t a férfiak (Slap-

j u t o t t a k , h o g y r é s z v é n y t á r s a s á g o k é s e g y é b vál­

per-Tombs 1999).

l a l a t o k j e l e n t ő s r é s z e n e m tartja b e a r á v o n a t k o ­

A v á l l a l a t i b ű n ö z é s e r ő s z a k o s v o n á s a i kevés­

zó jogi szabályozásokat. A vállalati b ű n ö z é s n e m

bé l á t h a t ó a k , m i n t az e m b e r ö l é s v a g y a fizikai

korlátozódik c s u p á n n é h á n y „romlott gyümölcs­

bántalmazás esetében,

re" - állítják -, h a n e m széles körben elterjedt és

gosak, é s a l k a l m a s i n t j ó v a l s ú l y o s a b b következ­

m i n d e n t á t h a t . A v i z s g á l a t o k az ü z l e t i v á l l a l k o ­

m é n y e k k e l j á r h a t n a k . P é l d á u l a z ú j gyógyszerek

d e é p p e n o l y a n valósá­

zások törvénysértéseinek hatféle típusát tárták

e l ő á l l í t á s á r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k f i g y e l m e n kí­

fel. E z e k a k ö v e t k e z ő k : a d m i n i s z t r á c i ó s c s a l á s

v ü l h a g y á s a , a m u n k a v é d e l m i s z a b á l y o k be nem

( h a m i s k ö n y v e l é s v a g y m á s s z a b á l y s z e g é s ) , kör­

t a r t á s a v a g y a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s nagyszámú

nyezet elleni vétségek (szennyezés, engedélyek

e m b e r fizikai k á r o s o d á s á t v a g y h a l á l á t okozhatja.

figyelmen

A m u n k a h e l y i v e s z é l y e z t e t é s b ő l e r e d ő halálozás

kívül

hagyása),

pénzügyi

manipulá­

ciók (adócsalás, illegális tranzakciók lebonyolí­

f e l ü l m ú l j a a g y i l k o s s á g o k á l d o z a t a i n a k számát,

t á s a ) , m u n k a ü g y i v i s s z a é l é s e k (illegális a l k a l m a ­

b á r a m u n k a h e l y i b a l e s e t e k r ő l n e h é z p o n t o s sta­

zás, n e m m e g f e l e l ő m u n k a f e l t é t e l e k b i z t o s í t á s a ) ,

tisztikai

termelési

n e m t é t e l e z h e t j ü k fel, h o g y e z e k n e k a halálese­

és

szabálytalanságok

címkézési

kimutatásokhoz

jutni.

Természetesen

megszegése),

valamint

t e k n e k és s é r ü l é s e k n e k a t ö b b s é g e a munkáltatók

szakmai-kereskedelmi

gyakorlat

o l y a n b i z t o n s á g i t é n y e z ő k t e k i n t e t é b e n mutatott

(versenyszabályok megsértése, félrevezető hirde­

h a n y a g s á g á n a k a z e r e d m é n y e , a m e l y e k é r t jogilag

tés é s r e k l á m ) .

f e l e l ő s s é g r e v o n h a t ó k . M i n d a z o n á l t a l van bizo­

tisztességtelen

A

vállalati

nem

előírások

(termékbiztonsági

bűnözés

egyértelműek.

viktimizálódási

Néha

vannak

mintái

„nyilvánva­

l ó " áldozatok: közéjük tartoznak az olyan jelle­ gű

környezeti

katasztrófáktól

sújtott

emberek,

m i n t a m i l y e n p é l d á u l a b h o p a l i vegyi ü z e m b ő l

n y o s a l a p j a a n n a k a f e l t é t e l e z é s n e k , h o g y igen s o k s ú l y o s m u n k a h e l y i b a l e s e t a z é r t következik b e , m e r t a m u n k á l t a t ó , i l l e t v e a v á l l a l a t vezető­ s é g e n e m tartja b e a j o g i l a g k ö t e l e z ő biztonsági szabályokat.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

•mm

Globalizácic Milyen

vásárolni?

Egy másik válasz szerint, amit a közelmúltban

Lesz-e valaha is d r o g m e n t e s popfesztivál? A fiata­

könnyen

lehet

marihuánát

vitattak m e g nyolc f ő b b ipari ország vezetőinek

lok t ö b b s é g e Nagy-Britanniában viszonylag köny-

csúcstalálkozóján, a kábítószer-terjesztők ki tud­

nyen hozzájuthat illegális kábítószerekhez,

t á k használni a globalizációt. Először is, a h a t ó ­

bár­

mennyire kárhoztatandónak tűnik is ez egyesek

ságok

szemében.

f o r g a l m a z ó k felhasználják a globalizáció korában

Milyen tényezők határozzák meg az illegális

megkerülésére

irányuló

kísérleteikben

a

e l é r h e t ő v é vált m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o ­

közösségé­

lógiákat. Ahogy az egyik k o m m e n t á t o r megfo­

ben? A rendőrség hatékonysági szintje t e r m é s z e ­

g a l m a z t a : „A kábítószer-terjesztők ma kifinomult

szerek

hozzáférhetőségét

az

önök

tesen fontos, valamint a helyi kereslet m é r t é k e is.

t e c h n o l ó g i a i eszközöket, például hálózati meg­

Ám nem kevésbé f o n t o s a f o r g a l m a z ó hálózatok

szakító b e r e n d e z é s e k e t és radarernyőket használ­

működése is, amelyek képesek eljuttatni a kábító­

nak, s kicsúsznak a megfigyelés alól. [...] Faxbe­

szereket a t e r m e l ő országokból az ö n ö k lakóhe­

rendezéseket, s z á m í t ó g é p e k e t és m o b i l t e l e f o n o ­

lyére. Ezek a hálózatok legalábbis részben a glo-

kat használnak fel tevékenységük koordinálására

balizáció e r e d m é n y e k é n t virágzanak.

és üzleteik sima lebonyolítására." Másodszor, a

Míg a marihuána m e g t e r m e l h e t ő bárkineka hát­ só kertjében, a világ kokacserje- és mákültetvényei szinte kizárólag a harmadik világban helyezkednek el. A fejlett országok milliárdokat fordítanak éven­ te a harmadik világ országaiban az ültetvények ki­ irtására irányuló erőfeszítések t á m o g a t á s á r a , ám az óriási költségráfordítások ellenére is kevés bizo­ nyíték utal arra, hogy a beavatkozások j e l e n t ő s e n csökkentenék az illegális drogok kínálatát NagyBritanniában és más európai országokban. Miért vallanak kudarcot ezek az erőfeszítések? Az egyik válasz erre a kérdésre egyszerűen az,

pénzügyi

szektor

globalizálódása

elősegítette

egy olyan infrastruktúra létrehozását, amelyben pillanatok alatt nagy p é n z ö s s z e g e k t o v á b b í t h a ­ tók elektronikus úton bárhová a világon, viszony­ lag könnyűvé téve a kábítószer-kereskedelemből származó bevételek tisztára m o s á s á t (legális üz­ leti vállalkozásból s z á r m a z ó j ö v e d e l e m k é n t való f e l t ü n t e t é s é t ) . Harmadszor, a s z e m é l y e k é s a legá­ lisan f o r g a l m a z o t t árucikkek nemzetközi határo­ kon keresztül t ö r t é n ő szabad m o z g á s á t e l ő s e g í t ő politikai törekvések m e g n ö v e l t é k a c s e m p é s z é s lehetőségeit.

hogy a profit motívuma t ú l s á g o s a n erős. A Bo­

A globalizáció ugyanakkor a kormányok szá­

líviában vagy Peruban a m e g é l h e t é s ü k é r t küsz­

mára is új l e h e t ő s é g e k e t t e r e m t h e t a közös fel­

ködő farmerek, a kolumbiai drogkartellek tagjai

lépésre a kábítószer-kereskedelem ellen. A világ

és a kisstílű dílerek az utcáinkon és a szórakozó­

vezetői

helyeinken egyaránt j e l e n t ő s pénzbeli haszonra

együttműködést

tesznek szert illegális tevékenységük révén. Ez a

törvények b e t a r t a t á s a terén, hangsúlyozva az in­

haszon erős ö s z t ö n z é s t j e l e n t a drogellenes intéz­

f o r m á c i ó m e g o s z t á s és a koordinált intézkedések

kedések kijátszására és a lebukás k o c k á z a t á n a k

szükségességét.

a

közelmúltban

nagyobb

sürgettek

a

nemzetközi

kábítószer-ellenes

vállalására.

Szervezett bűnözés

A szervezett b ű n ö z é s ma igen sok országban é r e z t e t i h a t á s á t s z e r t e a v i l á g o n , de t ö r t é n e l m i ­

A szervezett b ű n ö z é s f o g a l m a o l y a n t e v é k e n y s é ­

leg k ü l ö n ö s e n e g y m a r o k n y i o r s z á g b a n v á l t kü­

geket ölel fel, a m e l y e k s o k t e k i n t e t b e n h a s o n l í ­

l ö n ö s e n erőssé. Az amerikai szervezett b ű n ö z é s

tanak a n o r m á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k r a , c s a k ép­

rendkívül k o m o l y üzletág,

pen törvénybe ü t k ö z n e k . A s z e r v e z e t t b ű n ö z é s

gazdaságban vetekszik olyan nagy hagyományos

körébe tartozik a c s e m p é s z e t , az i l l e g á l i s s z e r e n ­

i p a r á g a k é v a l , m i n t p é l d á u l a z a u t ó g y á r t á s . A z or­

csejáték, a k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m és a p r o s t i t ú ­

szágos és helyi bűnszervezetek nagy m e n n y i s é g ű

mely jelentősége

a

ció, de i d e s o r o l h a t ó k a n a g y a r á n y ú l o p á s o k és az

i l l e g á l i s á r u v a l és s z o l g á l t a t á s s a l l á t j á k el a fo­

úgynevezett „ v é d e l m i p é n z z e l " t ö r t é n ő z s a r o l á s

g y a s z t ó k t ö m e g e i t . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a ló­

is, ami gyakran él az e r ő s z a k vagy az e r ő s z a k k a l

v e r s e n y e k e n m ű k ö d t e t e t t illegális fogadóirodák,

való fenyegetés e s z k ö z é v e l . A s z e r v e z e t t b ű n ö ­

a k ü l ö n b ö z ő s z e r e n c s e j á t é k o k és a s p o r t e s e m é ­

zés h a g y o m á n y o s a n az e g y e s o r s z á g o k o n b e l ü l ,

nyek jelentik a szervezett bűnözés legnagyobb

kulturálisan m e g h a t á r o z o t t m ó d o k o n f e j l ő d ö t t ki,

jövedelemforrását. A szervezett b ű n ö z é s valószí­

mára a z o n b a n f o k o z a t o s a n egyre i n k á b b t r a n s z ­

n ű l e g a z é r t v á l t o l y a n j e l e n t ő s s é a z a m e r i k a i tár­

nacionálissá vált.

sadalomban, mert korán, m á r a 19. század vége

19. FEJEZET felé ö s s z e f o n ó d o t t az i p a r i „ r a b l ó l o v a g o k " tevé­

t o k ma n e m a saját, t e r ü l e t i l e g m e g h a t á r o z o t t bi­

k e n y s é g é v e l , s r é s z b e n azt m o d e l l e z t e . S o k k o r a i

rodalmaikon belül, h a n e m rugalmas nemzetközi

iparmágnás a bevándorló munkaerő kizsákmá­

hálózatokban működnek.

n y o l á s á v a l tett szert n a g y v a g y o n o k r a , s e m m i b e

C a s t e l l s s z e r i n t a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k stratégiai

v é v e a m u n k a f e l t é t e l e k r e v o n a t k o z ó jogi szabá­

szövetségeket kötnek egymással. A nemzetközi

lyozásokat. Ipari birodalmaik kiépítése érdeké­

kábítószer-

b e n sokan n e m riadtak vissza a korrupció és az

a n y a g o k é r t é k e s í t é s e és a p é n z m o s á s egyaránt

erőszak eszköztárának alkalmazásától sem.

a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k i l y e n j e l l e g ű kapcsolatai­

Jóllehet az Egyesült Királyságban kevés rend­

és

fegyverkereskedelem,

a

sugárzó

ra é p ü l , á t n y ú l v a az o r s z á g h a t á r o k o n . A bűnöző

s z e r e z e t t i n f o r m á c i ó áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a szer­

s z e r v e z e t e k m ű v e l e t i b á z i s u k a t r e n d s z e r i n t „ala­

vezett bűnözésre vonatkozóan, ismeretes, hogy

c s o n y k o c k á z a t ú " o r s z á g o k b a n á l l í t j á k fel, ahol

hálózatok léteznek London­

k i s e b b v e s z é l y e k f e n y e g e t i k a tevékenységüket.

b a n é s m á s n a g y v á r o s o k t e r ü l e t é n is. L o n d o n

Az u t ó b b i é v e k b e n a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó lett a

a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n é s m á s u t t létrejött, szé­

n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r é n megfigyel­

les körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező

h e t ő k o n v e r g e n c i a egyik főbb c s o m ó p o n t j a . A há­

kiterjedt b ű n ö z ő i

b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k egyik l e g f o n t o s a b b e u r ó p a i

l ó z a t i b ű n ö z é s r u g a l m a s t e r m é s z e t e viszonylag

k ö z p o n t j a . A l e g n a g y o b b b ű n ü g y i h á l ó z a t o k kö­

k ö n n y ű v é t e s z i a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k számára,

zül

h o g y k i c s ú s s z a n a k a t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á r a irá­

érdemes

külön megemlíteni

az

eredetileg

H o n g k o n g b ó l é s D é l k e l e t - Á z s i á b ó l s z á r m a z ó kí­

nyuló

n a i t r i á d o k a t és a k a r i b - t e n g e r i k a p c s o l a t a i k a t

v a l a m e l y i k i l y e n „ b i z t o n s á g o s m e n e d é k " kocká­

ápoló

kábítószer-kereskedők

Yardies

elnevezésű

csoportját. Ezek mellett különféle kelet-európai, d é l - a m e r i k a i é s nyugat-afrikai s z e r v e z e t t b ű n ö ­ z ő i c s o p o r t o k is b e k a p c s o l ó d n a k a p é n z m o s á s i , k á b í t ó s z e r - f o r g a l m a z á s i é s c s a l á s i m ű v e l e t e k le­ bonyolításába.

kezdeményezések

hatásköréből:

amikor

z a t o s a b b á v á l i k a b ű n ö z ő k s z á m á r a , a „szervezeti geometria" új mintákat ölthet. A b ű n ö z é s n e m z e t k ö z i t e r m é s z e t e érzékelhető az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is. A j a p á n j a k u z a ban­ dák, v a l a m i n t az o l a s z és az a m e r i k a i maffia ügy­ n ö k e i m e g v e t e t t é k a l á b u k a t Nagy-Britanniában.

A szervezett b ű n ö z é s ma Nagy-Britanniában

A b ű n ö z ő k l e g ú j a b b h u l l á m a az egykori Szovjet­

b o n y o l u l t a b b , m i n t n é h á n y é v v e l e z e l ő t t volt.

u n i ó b ó l érkezik.

N i n c s o l y a n o r s z á g o s szervezet, a m e l y összefog­

h o g y az új o r o s z maffia a világ legveszélyesebb

Egyes

m e g f i g y e l ő k úgy vélik,

ná a különféle b ű n ö z ő i csoportokat, de az ilyen

s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i s z i n d i k á t u s a . A z orosz bűn­

t í p u s ú b ű n ö z é s k i f i n o m u l t a b b á vált, m i n t e d d i g

ü g y i h á l ó z a t o k h a t h a t ó s p é n z m o s á s i módszere­

b á r m i k o r . A n a g y o b b b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k pél­

k e t é p í t e t t e k ki, ö s s z e k a p c s o l v a tevékenységüket

dául megtalálják a módot a p é n z m o s á s r a a nagy

O r o s z o r s z á g n a g y r é s z t s z a b á l y o z á s n é l k ü l műkö­

g i r ó b a n k o k o n k e r e s z t ü l , d a c á r a a z e n n e k meg­

d ő b a n k j a i v a l . E g y e s e k s z e r i n t a z o r o s z csopor­

akadályozására bevezetett eljárásoknak, majd a

t o k v á l h a t n a k a világ l e g n a g y o b b b ű n ö z ő i háló­

„ t i s z t a " p é n z t l e g á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k b a fek­

z a t a i v á . B á z i s u k a t a m a f f i a k a p c s o l a t o k k a l átszőtt

t e t i k b e . A r e n d ő r s é g v é l e m é n y e s z e r i n t 2,5 é s

o r o s z ü z l e t i é l e t b e n h o z t á k l é t r e , a h o l a z alvilági

4 m i l l i á r d font k ö z é t e h e t ő az a b ű n ö z é s b ő l szár­

„ v é d e l e m " m a s o k v á l l a l k o z á s e s e t é b e n rutinnak

m a z ó összeg, a m i é v e n t e á t á r a m l i k a z E g y e s ü l t

s z á m í t . A l e g n a g y o b b v e s z é l y t az j e l e n t i , hogy O r o s z o r s z á g új a l v i l á g i c s á s z á r a i a szovjet nuk­

Királyság bankjain.

l e á r i s a r z e n á l b ó l s z á r m a z ó r a d i o a k t í v anyagokat c s e m p é s z n e k külföldre.

A szervezett bűnözés változó arca

A k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m - a n n a k ellenére, h o g y a k o r m á n y o k és r e n d ő r s é g e k s z á m o s kam­

Manuel

Castells

Az

évezred

vége

című

p á n y t i n d í t a n a k e l l e n e - e g y i k e a leggyorsabban

k ö n y v é b e n azt állítja, h o g y a s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i

(2007)

b ő v ü l ő n e m z e t k ö z i b ű n ö z é s i á g a z a t o k n a k : évi

c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e egyre i n k á b b n e m z e t k ö ­

n ö v e k e d é s i ü t e m e a z 1 9 8 0 - a s é s a z 1 9 9 0 - e s évek­

zivé válik. F e l h í v j a a figyelmet, h o g y a b ű n ö z ő i

b e n m e g h a l a d t a a t í z s z á z a l é k o t , r e n d k í v ü l magas

t e v é k e n y s é g e k n e k o r s z á g h a t á r o k o n á t n y ú l ó ko­

s z i n t ű p r o f i t o k m e l l e t t . A h e r o i n c s e m p é s z e t i há­

ordinálása, amit az új információs technológiák

l ó z a t o k v é g i g h ú z ó d n a k a T á v o l - K e l e t e n , átszövik

tesznek lehetővé, az új globális gazdaság egyik

D é l - Á z s i á t és m e g t a l á l h a t ó k Észak-Afrikában, a

k ö z p o n t i v o n á s á v á válik. A n a r k o t i k u m o k k e r e s ­

K ö z e l - K e l e t e n és L a t i n - A m e r i k á b a n is. Az ellátá­

kedelmétől a h a m i s í t á s o n keresztül az e m b e r e k és az emberi szervek csempészéséig terjedő mű­ veletekben részt v e v ő szervezett b ű n ö z ő i csopor­

s i v o n a l a k P á r i z s o n é s A m s z t e r d a m o n keresztül v e z e t n e k , a h o n n a n g y a k r a n k e r ü l n e k á t jelentős kábítószer-szállítmányok Nagy-Britanniába.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA . 6 4 1

Kiberbűnözés

7. M e g n ö v e k e d e t t az e l e k t r o n i k u s p é n z á t u t a l á ­ sokkal járó b ű n c s e l e k m é n y e k kockázata. A bank­

Az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k ú j a b b f e j l ő d é s e és

a u t o m a t á k t e r j e d ő h a s z n á l a t a , v a l a m i n t a z e-ke­

a telekommunikációs forradalom n e m csupán a

reskedelmi műveletek és az „elektronikus p é n z "

nemzetközi s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r j e d é s é t segíti

h a s z n á l a t a a z i n t e r n e t e n fokozza a n n a k a l e h e t ő ­

elő, h a n e m b i z o n y o s n a k l á t s z i k , h o g y a l a p v e ­

ségét, h o g y e g y e s t r a n z a k c i ó k l e b o n y o l í t á s a s o ­

tően meg fogja v á l t o z t a t n i a b ű n ö z é s e g é s z a r c u ­

rán jogtalan beavatkozás történik.

latát. A t e c h n o l ó g i a i f e j l ő d é s i z g a l m a s új l e h e t ő ­

8. Az elektronikus pénzmosás felhasználható

ségeket és e l ő n y ö k e t n y ú j t s z á m u n k r a , de egy­

a b ű n c s e l e k m é n y e k b ő l származó illegális jöve­

szersmind f o k o z z a a t á r s a d a l o m s e b e z h e t ő s é g é t

delmek „áthelyezésére" azok valódi eredetének

is a b ű n ö z é s s e l s z e m b e n . A k i b e r b ű n ö z é s (cyber­

á l c á z á s a végett.

crime) - az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k - k i t e r j e d é s é t i g e n nehéz m e n n y i s é g i l e g m e g h a t á r o z n i , d e k ü l ö n ­ böző formái k ö z ü l n é h á n y a t k ö r v o n a l a z h a t u n k . P. N. Grabosky és R u s s e l l S m i t h ( 1 9 9 8 ) az új t e c h ­ nológiákra a l a p o z o t t b ű n ö z é s k i l e n c f ő t í p u s á t különböztette m e g :

9. A

távközlési

rendszerek

felhasználhatók

ú j a b b b ű n s z ö v e t k e z e t e k m e g s z e r v e z é s é r e . A ki­ f i n o m u l t t i t k o s í t á s i r e n d s z e r e k h a s z n á l a t a és a n a g y s e b e s s é g ű a d a t á t v i t e l k ö v e t k e z t é b e n a tör­ vény betartatására szolgáló szervezetek n e h e z e n tudnak

információt

szerezni

a

bűnözők

tevé­

kenységéről. Ez k ü l ö n ö s e n fontos az új nemzet­

1. A t á v k ö z l é s i r e n d s z e r e k b e v a l ó i l l e g á l i s be­

közi bűnözési hálózatok tekintetében.

hatolás azt j e l e n t i , h o g y k ö n n y e b b é v á l i k a tele­

S z á m o s j e l m u t a t arra, h o g y a k i b e r b ű n ö z é s

fonbeszélgetések l e h a l l g a t á s a . E n n e k k ö v e t k e z ­

mértéke máris emelkedik. Az 1990-es évek végén

ményei a h á z a s t á r s a k m e g f i g y e l t e t é s é t ő l a k é m ­

N a g y - B r i t a n n i á b a n a z i n t e r n e t a l a p ú c s a l á s o k al­

kedésig terjednek.

k o t t á k a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő b ű n ü g y i kategó­

2. Növekszik az e l e k t r o n i k u s v a n d a l i z m u s és

riát. E g y 1 9 9 9 s z e p t e m b e r é b e n v é g z e t t f e l m é r é s

társadalmak

szerint a vizsgálatot m e g e l ő z ő 12 h ó n a p során

egyre i n k á b b s z á m í t ó g é p e s í t e t t r e n d s z e r e k r e tá­

a csalások és hamisítások száma 29 százalékkal

maszkodnak, é s a z i l y e n r e n d s z e r e k b e v a l ó be­

n ö v e k e d e t t , a m i e g y e t l e n é v leforgása alatt 7 0

avatkozások - a h a c k e r e k t e v é k e n y s é g é t ő l az e m ­

ezerrel több törvénysértést jelent. Ezt a növek­

berek által e l ő á l l í t o t t s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k ter-

m é n y t a z i n t e r n e t a l a p ú b ű n ö z é s t e r j e d é s é n e k tu­

jeszéséig - i g e n k o m o l y b i z t o n s á g i k o c k á z a t o k a t

lajdonítják.

terrorizmus

veszélye.

A

nyugati

jelentenek. 3. A

távközlési

A „ t e l e k o m m u n i k á c i ó s b ű n ö z é s " g l o b á l i s ki­ szolgáltatások

jogosulatlan

t e r j e d é s e k ü l ö n ö s e n n a g y k i h í v á s o k e l é állítja a

igénybevételi l e h e t ő s é g e i m ó d o t a d n a k arra, h o g y

b ű n ü l d ö z ő szerveket. Bárki a világon áldozatává

egyesek az e l ő f i z e t ő k t u d t a n é l k ü l h a s z n á l j á k fel

válhat

a hálózatokat, vagy i n g y e n e s és k e d v e z m é n y e s

v a l a h o l egy m á s i k o r s z á g b a n k ö v e t n e k e l . M i n t

árú telefonhívások l e b o n y o l í t á s a c é l j á b ó l egysze­

G r a b o s k y é s S m i t h ( 1 9 9 8 ) r á m u t a t , h o g y e z erő­

olyan

bűncselekményeknek,

amelyeket

rűen m a n i p u l á l j á k a v e z e t é k e s és m o b i l telefon­

sen megnehezíti a b ű n c s e l e k m é n y e k felderítését

szolgáltatásokat.

és m e g t o r l á s á t . A r e n d ő r s é g e k n e k az e l k ö v e t é s

4. Növekvő p r o b l é m á t j e l e n t a t á v k ö z l é s i r e n d ­

helyéül

szolgáló

országok

igazságügyi

szervei­

szerekben v a l ó k a l ó z k o d á s . V i s z o n y l a g k ö n n y ű ­

hez kell fordulniuk a törvénysértők kiadatásáért,

vé vált a s z e r z ő i j o g o k m e g s é r t é s e k ü l ö n f é l e írá­

m e g f e l e l ő b i z o n y í t é k o k a t b e m u t a t v a a z eljárás in­

sos anyagok, szoftverek, f i l m e k és CD-k i l l e g á l i s

doklásához. Jóllehet a kiberbűnözés bővülésével

másolása útján.

párhuzamosan

5. A k i b e r t é r b e n n e h é z k o n t r o l l á l n i a p o r n o g ­ ráf és sértő t a r t a l m a k m e g j e l e n é s é t . S z e x u á l i s tar­ talmú anyagok, r a s s z i s t a p r o p a g a n d a , v a l a m i n t

a

rendőrségek

országhatárokon

á t n y ú l ó e g y ü t t m ű k ö d é s e is j a v u l h a t , a k i b e r b ű n ö z ő k n e k egyelőre még jelentős mozgási szabad­ ságuk van.

például gyújtogatásra a l k a l m a s k é s z ü l é k e k meg­

E g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a z e g y e s orszá­

építésére v o n a t k o z ó u t a s í t á s o k e g y a r á n t f e l t e h e ­

gok pénzügyi, kereskedelmi és termelési rend­

tők az i n t e r n e t r e , és o n n a n b á r k i á l t a l l e t ö l t h e t ő k .

szerei elektronikus úton világszerte integrálód­

A „kiberkalózkodás" n e m c s u p á n v i r t u á l i s , h a ­

nak, az internetes csalások, az illegális elektro­

nem valóságos f e n y e g e t é s t j e l e n t az i n t e r n e t f e l ­

n i k u s b e h a t o l á s o k és a s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k k a l

használók s z á m á r a .

v a l ó á l l a n d ó f e n y e g e t e t t s é g n ö v e k v ő s z i n t j e ko­

6. Növekszik a t e l e m a r k e t i n g t e r ü l e t é n e l k ö v e ­

moly figyelmeztetést jelent a meglevő számító­

tett csalások s z á m a . A h a m i s j ó t é k o n y s á g i a k c i ó ­

gépes

kat és b e f e k t e t é s i l e h e t ő s é g e k e t n e h é z k i s z ű r n i ,

A k o r m á n y z a t o k - az U S A S z ö v e t s é g i N y o m o z ó ­

biztonsági

illetve e l l e n ő r z é s alatt t a r t a n i .

irodájától

(Federal

rendszerek Bureau

sebezhetőségére.

of Investigation,

FBI)

a

c

19. FEJEZET

nosuk kezében működjenek. Elektronikus csípek,

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben t ö b b é nem létezik készpénz, minden személyi tulajdo­

PIN- és m á s biztonsági kódok révén minden ér­

nunk elektronikus csipekkel van ellátva, és legér­

t é k e s e b b tárgyba

t é k e s e b b vagyonunk m a g a a személyes identitá­

szonalizált „identitás", ami a l a p v e t ő szerepet fog

sunk. A kereskedelmi és ipari minisztérium 2 0 0 0 -

játszani az online-tranzakciókban, az úgynevezett

ben közzétett Már itt van a sarkon (Just around

„ o k o s kártyák" (virtuális pénz) használatakor és

the Corner) című j e l e n t é s e szerint a b ű n ö z é s a

mindenütt, ahol különféle biztonsági rendszere­

b e é p í t h e t ő lesz egyfajta per-

t e c h n o l ó g i a fejlődése következtében h a m a r o s a n

ken kell áthaladni. A j e l e n t é s szerint miközben

teljesen át fog alakulni. Két évtizeden belül - állít­

életünk egyre t ö b b é s t ö b b aspektusa alapozódik

ja a j e l e n t é s - kevésbé vonzó c é l p o n t lesz a tolva­

a fejlett t e c h n o l ó g i á k r a , elburjánzanak az identi­

j o k számára sok olyan áru, mint például az autók,

táslopással és általában a személyes identitással

a különféle kamerák és a s z á m í t ó g é p e k , mert úgy

k a p c s o l a t o s csalások.

lesznek b e p r o g r a m o z v a , hogy csak j o g o s tulajdo­

a z o n b a n , h o g y a b ö r t ö n ö k v a j o n t é n y l e g e s e n el­

japán bűnüldözési szervek új hackerellenes kom­ mandójáig - mindenütt erőfeszítéseket tesznek

érik-e a s z á n d é k o l t h a t á s t az e l í t é l t b ű n ö z ő k „át­

annak érdekében, hogy meg tudjanak küzdeni a

f o r m á l á s á v a l " , és m e g a k a d á l y o z z á k - e újabb bű­

n e m z e t k ö z i s z á m í t ó g é p e s b ű n ö z é s új, n e h e z e n

n ö k e l k ö v e t é s é t . Ez - m i n t l á t n i fogjuk - bonyo­

megfogható formáival.

l u l t k é r d é s : a r e n d e l k e z é s r e á l l ó a d a t o k alapján úgy tűnik, hogy n e m érik el ezt a hatást. A b r i t b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r az

BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ A BŰNÖZÉSRE?

u t ó b b i é v e k b e n s z i g o r ú b b á vált. M i n t a 19.6. ábra mutatja,

a b e b ö r t ö n z ö t t e k s z á m a egyenletesen

emelkedik: 2 0 0 3 - b a n Angliában és Walesben 73

a bűnözők

e z e r e m b e r v o l t a b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s i intézmé­

„ m e g j a v í t á s a " é s f e l k é s z í t é s e arra, h o g y m i u t á n

n y e k b e n , s e z 1 9 9 0 ó t a 2 5 e z e r f ő n y i emelkedést

s z a b a d u l n a k , b e i l l e s z k e d j e n e k a t á r s a d a l o m b a és

j e l e n t . A n g l i á b a n és W a l e s b e n a l a k o s s á g nagyobb

megfelelő m ó d o n részt vegyenek a n n a k életében.

h á n y a d a v a n b e b ö r t ö n ö z v e ( s z á z e z e r lakosonként

A m o d e r n b ö r t ö n ö k alapvető elve

A b ö r t ö n i n t é z m é n y é t és a h o s s z ú b ö r t ö n b ü n t e ­

1 3 9 fő), m i n t a z E u r ó p a i U n i ó b á r m e l y i k más or­

t é s e k a l k a l m a z á s á t s o k a n h a t é k o n y e l r i a s z t ó esz­

s z á g á b a n , l e g a l á b b i s a t í z új t a g o r s z á g 2004-ben

köznek tekintik a b ű n ö z ő k számára. É p p e n ezért

t ö r t é n t f e l v é t e l e e l ő t t . (A S k ó c i á r a és Észak-Ír­

azok a politikusok, akik igyekeznek „keményen

o r s z á g r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t k ü l ö n tartják nyil­

fellépni" az emelkedő arányú bűnözés ellen, még

v á n - e z e k m i n d k é t e s e t b e n a l a c s o n y a b b a k , mint

szigorúbb b ü n t e t ő igazságszolgáltatást k í v á n n a k

A n g l i á b a n és W a l e s b e n . ) N é m e t o r s z á g b a n - éles

és a b ö r t ö n ö k bővítését szorgalmazzák. Kérdés

e l l e n t é t b e n az a n g l i a i és w a l e s i h e l y z e t t e l - a fog-

19.6. ábra A fogva tartottak létszáma Angliában és Walesben, 1 9 9 0 - 2 0 0 3 801

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Social Trends, 34. 2004, 144. o.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

§ 643

Büntető igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban (Gallup). A kivégzésükre váró elítél­ tek száma e g y e n l e t e s e n emelkedik 1 9 7 7 ó t a , amikor a Legfelső Bíróság helybenhagyta

a

halálbüntetésre

v o n a t k o z ó törvényeket (lásd a 7 9 . 7 . ábrát). A 2 0 0 3 . év végén t ö b b mint 3 3 0 0 elítélt várt sorsára az úgyneve­ z e t t „ h a l á l s o r o n " . Ezeknek 9 9 szá­ zaléka volt férfi, 56 százaléka fehér és 42 százaléka f e k e t e (U. S. Bureau of Justice 1998). A

szigorú

ítéletek

hívei

rámu­

t a t n a k , h o g y az elmúlt évtizedben az

Egyesült

Államokban

általános

c s ö k k e n é s következett be a b ű n ö ­ zés terén, s e b b e n a b ö r t ö n ö k ha­ tékonyságának Egy elítélt a „halálsoron" Kaliforniában.

bizonyítékát

látják.

A kritikusok ezzel nem é r t e n e k egyet, és azt állít­ ják, hogy a b ű n ö z é s c s ö k k e n é s e m á s tényezőkkel,

A büntető igazságszolgáltatási rendszer az Egye­ sült Államokban a legszigorúbb a világon. A világ összes b ö r t ö n é b e n jelenleg körülbelül 8 , 7 5 mil­ lió embert t a r t a n a k fogva, s ezek közül majdnem kétmillió az amerikai b ö r t ö n ö k foglya. Az USAban minden százezer lakosból 6 8 6 e m b e r börtön­ ben van (Home Office 2 0 0 3 ) . Az

amerikai

büntetés-végrehajtási

rendszer

több mint 5 0 0 ezer e m b e r t foglalkoztat, és fenn­ tartása évente 35 milliárd dollárba kerül. A rend­ szert részben privatizálták: a növekvő fogolylét­ szám elhelyezése é r d e k é b e n ma magánvállalatok is kaphatnak állami m e g b í z á s o k a t b ö r t ö n ö k építé­ sére és fenntartására. A rendszer bírálói azzal vá­ dolják a kormányzatot, hogy egész „börtönipari

például a prosperáló g a z d a s á g g a l és az a l a c s o n y munkanélküliséggel is m a g y a r á z h a t ó . Szerintük a b ö r t ö n b ü n t e t é s e k m a g a s aránya szükségtelenül m e g b o n t j a a családokat és a k ö z ö s s é g e k e t . A fe­ kete férfiaknak t ö b b mint egynegyed része vagy b ö r t ö n b e n van, vagy rendőri felügyelet alatt áll. Az Egyesült Államokban fogva t a r t o t t a k körül­ belül 60 százaléka kábítószerrel összefüggő, n e m erőszakos cselekményekért kiszabott b ü n t e t é s é t tölti. A rendszer bírálói szerint ez a nagy arányú egyensúly-eltolódás azt bizonyítja, hogy a bebör­ t ö n z é s t ö b b é n e m olyan intézkedés, a m i h e z a z „utolsó l e h e t ő s é g k é n t " folyamodnak, h a n e m a b ö r t ö n ö k e t m a mindenféle társadalmi p r o b l é m a m e g o l d á s á r a szolgáló eszköznek tekintik.

komplexum" alakult ki: igen sok ember - köztük a b ö r t ö n ö k sze­ mélyzete, de s z á m o s bürokrata

79.7. ábra A halálos ítélettel sújtott fogva tartottak száma az USAban, 1 9 5 3 - 2 0 0 3

és politikus is - komoly érdekelt­

A „halálsoron" levő fogvatartottak, 1953-2003

ségre t e t t szert a b ö r t ö n r e n d s z e r fenntartásában és további bőví­ tésében. Az Egyesült Államokban so­ kan

támogatják

a

halálbünte­

tés alkalmazását. 2 0 0 4 - b e n egy felmérés során a m e g k é r d e z e t t felnőttek

71

százaléka

nyilat­

kozott úgy, hogy híve a halál­ büntetésnek, míg 26 százalékuk

3500 3000 2500 2000 1500 1000

ellenezte azt. Ez j e l e n t ő s váltást jelent 1 9 6 6 - h o z képest, a m i k o r a

500

megkérdezettek 42 százaléka tá­ mogatta a halálbüntetést, és 47

1953

százalékuk foglalt állást ellene

Forrás: U. S. Bureau of Justice 2004.

1958

1963

1968

1973

1978

1983

1988

1993

1998

2003

19. FEJEZET va tartottak aránya százezer lakosra vetítve csu­

n a k a z a d ó f i z e t ő k r e , h a n e m e m e l l e t t c s e k é l y ha­

p á n 9 6 fő, F r a n c i a o r s z á g b a n p e d i g 8 5 f ő ( H o m e

tást g y a k o r o l n a k a b ű n ö z é s i a r á n y o k alakulására.

Office 2 0 0 3 ) . A z a n g l i a i é s w a l e s i b í r ó s á g o k haj­ lamosak

továbbá

hosszabb

A b ü n t e t ő j o g i r e f o r m o k é r t k a m p á n y o l ó szer­

börtönbüntetéseket

v e z e t e k s z e r i n t a b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s t az

k i s z a b n i a t ö r v é n y s é r t ő k r e , m i n t m á s e u r ó p a i or­

ú g y n e v e z e t t helyreállító igazságszolgáltatásnak

szágok bíróságai. A rendszer egyes bírálói attól

(restorative justice)

félnek, hogy Nagy-Britannia túlságosan szorosan

i g a z s á g s z o l g á l t a t á s a t ö r v é n y s é r t ő k b e n o l y a n mó­

kell felváltania.

A helyreállító

k ö v e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k példáját, a h o l m e s s z e

d o n i g y e k s z i k t u d a t o s í t a n i a z á l t a l u k elkövetett

a l e g s z i g o r ú b b b ü n t e t é s e k e t a l k a l m a z z á k az i p a r i

b ű n c s e l e k m é n y e k hatásait,

országok között.

b e l ü l l e t ö l t e n d ő „ í t é l e t e k e t " h o z : megkövetelhe­

h o g y a közösségen

A fogva t a r t o t t a k á l t a l á b a n m á r n i n c s e n e k ki­

tik például a bűnelkövetőktől, hogy működjenek

t é v e fizikai b á n t a l m a z á s n a k , a m i v a l a h a általá­

k ö z r e k ö z c é l ú m u n k a p r o g r a m o k b a n , v a g y mediá-

n o s a n elterjedt gyakorlat volt, d e s o k m á s s z e m ­

c i ó s e l j á r á s b a n v e g y e n e k részt, a h o l szembesül­

pontból nélkülöznek. N e m c s a k a szabadságuktól

n e k áldozataikkal. Ahelyett, hogy elkülönítenék

v a n n a k megfosztva, h a n e m a megfelelő jövede­

ő k e t a t á r s a d a l o m t ó l és v é d ő e r n y ő v e l választanák

lemtől, családjuk és korábbi barátaik, heterosze­

el

x u á l i s p a r t n e r e i k t á r s a s á g á t ó l , a saját r u h á i k t ó l és

i n k á b b i l y e n é r t e l m e s m ó d o k o n k é s z t e t i k őket

őket

bűncselekményeik

következményeitől,

m á s s z e m é l y e s tárgyaiktól is. G y a k r a n t ú l z s ú f o l t

a b ű n t e t t e i k k e l o k o z o t t k á r o k k a l és sérelmekkel

k ö r ü l m é n y e k között élnek, és szigorú fegyelmi

való szembenézésre.

szabályoknak, valamint m i n d e n n a p i életük pon­ tosan előírt rendjének kell alávetniük magukat (Stern 1 9 8 9 ) .

A r r a a s o k a t v i t a t o t t k é r d é s r e , h o g y a börtönök v a j o n „betöltik-e k ü l d e t é s ü k e t " , n e m k ö n n y ű vá­ l a s z o l n i . N o h a ú g y t ű n i k , h o g y a fogva tartottak

A börtönélet ilyen k ö r ü l m é n y e k között köny-

r e h a b i l i t á c i ó j á b a n a b ö r t ö n ö k n e m é r n e k el sike­

n y e n é k e t v e r a fogva t a r t o t t a k és a k ü l s ő társa­

reket, az ú j a b b b ű n t e t t e k e l k ö v e t é s é t i l l e t ő e n még­

d a l o m k ö z é : a b e b ö r t ö n z ö t t e k n e m t u d n a k alkal­

is v a n b i z o n y o s e l r e t t e n t ő h a t á s u k . M í g azok, akik

mazkodni viselkedésükkel a társadalom normái­

t é n y l e g e s e n b ö r t ö n b e k e r ü l n e k , t a l á n n e m fognak

h o z . E l k e l l f o g a d n i u k egy o l y a n k ö r n y e z e t e t , a m i

v i s s z a r i a d n i az ú j a b b b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , de a

t e l j e s e n k ü l ö n b ö z i k a „külvilágtól", és az á l t a l u k

b ö r t ö n é l e t k e l l e m e t l e n s é g e i k ö n n y e n visszatart­

a börtönben

attitűdök

h a t n a k m á s o k a t a b ű n ö z é s t ő l . A börtönreformok

igen gyakran pontosan az ellentétei annak, amit

h í v e i a z o n b a n e z z e l k a p c s o l a t b a n m a j d n e m meg­

megtanult

szokások

és

e l k e l l e n e s a j á t í t a n i u k . K i f e j l ő d h e t b e n n ü k pél­

o l d h a t a t l a n d i l e m m á v a l k e r ü l n e k s z e m b e : Ha a

d á u l egyfajta e l l e n é r z é s a k ö z ö n s é g e s polgárok­

b ö r t ö n ö k e t i g e n k e l l e m e t l e n h e l y e k k é teszik, az

kal s z e m b e n , m e g t a n u l h a t j á k , h o g y a z e r ő s z a k o t

valószínűleg

normálisnak

segít

a

potenciális

törvénysértők

kerülnek

v i s s z a t a r t á s á b a n , de n a g y o n m e g n e h e z í t i a börtö­

megrögzött bűnözőkkel, amit azután fenntarta­

n ö k r e h a b i l i t á c i ó s c é l j a i n a k e l é r é s é t . ( A börtön­

n a k s z a b a d u l á s u k u t á n is, é s o l y a n b ű n e l k ö v e t é ­

é l e t m e g s z i g o r í t á s á n a k n e m s z á n d é k o l t következ­

tekintsék,

kapcsolatba

s i k é s z s é g e k e t s a j á t í t a n a k el, a m e l y e k r ő l a z e l ő t t

m é n y e i i s l e h e t n e k , m i n t p é l d á u l J o s e p h Scholes

keveset tudtak. É p p e n ezért a börtönöket n é h a

tragikus h a l á l a , a m i t a k e r e t e s í r á s b a n ismerte­

„a b ű n iskoláinak" nevezik. Mindezt figyelembe

t ü n k . ) Á m m i n é l k e v é s b é s z i g o r ú a k a börtönélet

véve n e m meglepő, hogy nyugtalanítóan magas

k ö r ü l m é n y e i , a n n á l t ö b b e t v e s z í t elriasztó hatá­

a visszaesés a r á n y a : a b ö r t ö n b ő l v a l ó k i s z a b a ­

s á b ó l a fogva tartás i n t é z m é n y e .

dulásuk után igen sokan újabb b ű n c s e l e k m é n y t k ö v e t n e k el.

Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a bör­

tönbüntetésüket

letöltött

férfiak

60

százalékát

az eredetileg elkövetett b ű n c s e l e k m é n y ü k után négy éven belül ismét letartóztatják.

A b ö r t ö n ö k k é t s é g k í v ü l t á v o l t a r t a n a k bizo­ n y o s v e s z é l y e s e g y é n e k e t a z u t c á k r ó l , a z adatok a z o n b a n a r r a u t a l n a k , h o g y a b ű n ö z é s visszaszo­ r í t á s á r a m á s e s z k ö z ö k e t k e l l t a l á l n u n k . A bűnö­ zés

Az a d a t o k azt m u t a t j á k , h o g y a b ö r t ö n ö k b e n a

s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t a i v i l á g o s s á teszik,

h o g y n i n c s e n e k gyors m e g o l d á s o k . A bűnözés

fogva t a r t o t t a k r e h a b i l i t á c i ó j a n e m s i k e r e s , á m t o ­

o k a i ö s s z e f ü g g n e k a t á r s a d a l o m strukturális kö­

v á b b r a i s ó r i á s i n y o m á s n e h e z e d i k a z igazságszol­

r ü l m é n y e i v e l , i d e é r t v e a s z e g é n y s é g e t , a belváro­

gáltatásra bizonyos b ű n c s e l e k m é n y e k esetében

s o k á l l a p o t á t é s s o k fiatal r o m l ó életkörülményeit

az í t é l e t e k s z i g o r í t á s á r a , és e n n e k m e g f e l e l ő e n a

is. A r ö v i d t á v ú i n t é z k e d é s e k , p é l d á u l azok a re­

börtönök kapacitásának növelésére. A büntetés­

f o r m o k , a m e l y e k a b ö r t ö n ö k e t i n k á b b a rehabi­

végrehajtási

l i t á c i ó , m i n t s e m e g y s z e r ű e n a fogva tartás hely­

intézményrendszer

túlzsúfolt,

ami

ú j l é t e s í t m é n y e k m e g é p í t é s é n e k i g é n y é t v e t i fel.

s z í n é v é k í v á n j á k t e n n i , v a l a m i n t a börtönökre al­

A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a b ö r t ö n é p í t é s i progra­

t e r n a t í v á t n y ú j t ó o l y a n k í s é r l e t e k , m i n t például

m o k n e m c s u p á n i n d o k o l a t l a n u l n a g y t e r h e t ró­

a k ö z ö s s é g i m u n k a p r o g r a m o k e g y a r á n t további

BUNOZES ES DEVIANCIA

645

Önkárosítás és öngyilkosság a börtönben: Joseph Scholes halál Josepnek nehéz gyermekkora volt, és zavart fiú lett belőle. Állítólag igen korai életszakaszában nemi erőszak áldozata volt, s letartóztatása ide­ jén gyógyszereket szedett és pszichiáterhez járt. Depressziós volt, többször is kárt tett önmagá­ ban, és időnként az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. 2001. november 30-án önkéntesen jelentkezett a szociális ellátó szolgálatnál, amely gyermek­ otthonban helyezte el. Hat nappal később egy gyermekbandával együtt ő is kiment a városba és sorozatos mobiltelefon-rablásokban vett részt. Ezt követően letartóztatták és rablással vádolták. Mind az áldozatok, mind más tanúk megerősítet­ ték, hogy Joseph részvétele ezekben az inciden­ sekben csak periférikus volt: senki sem állította, hogy ő maga erőszakot alkalmazott vagy azzal fenyegetőzött volna. Ahogy a tárgyalás időpontja közeledett, Joseph egyre inkább depressziós lett és nagyon feszült idegállapotba került. A bíróságon való megjelené­ si kötelezettsége előtt két héttel egy késsel több mint harmincszor belevágott az arcába. A legmé­ lyebb seb, amit az orrán ejtett, egészen a csontig hatolt. Szobájának falait teljesen újra kellett feste­ ni, mert mindenütt véresek lettek. Mielőtt a manchesteri bíróságon sor került volna az ítélet meghozatalára, a bírót figyelmez­ tették Joseph sebezhetőségére, korábbi megerő­ szakolására, valamint öngyilkossági hajlamaira és korábbi önkárosítási kísérleteire. Joseph tárgyalására sajnos egy olyan időszak­ ban került sor, amikor a közvéleményben fokozott nyugtalanság uralkodott az utcai bűnözés elharapózása miatt. A Legfelső Bíróság elnöke olyan ítélkezési irányelveket bocsátott ki, amelyeket szé­ les körben úgy értelmeztek, hogy az effajta bűn­ cselekmények elkövetőit automatikusan börtönbe kell juttatni. A 2002. március 15-én Josephre ki­ szabott ítélet a fiatalkorúak esetében alkalmazha­ tó maximális büntetés, kétéves elzárás és nevelő­ munka (detention and training order, DTO) volt. A bíró a nyilvános tárgyalás során kijelentette, hogy a Joseph önkárosító hajlamaira és az előéle­ te során rajta elkövetett nemi erőszakra vonatko­ zó figyelmeztetést a bíróság „a legkifejezettebb formában a hatóságok figyelmébe ajánlja". Az ítélet meghozatala után a Josephről való gondoskodásért viselt felelősség a fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási testülethez (Youth Justice Board, YJB) került, amit tájékoztattak J o ­ seph előéletéről, ezen belül kiemelten öngyilkos­ sági kísérletéről és önkárosító viselkedéséről is.

A Joseph ügyével foglalkozó személyek sürgették a YJB-t, hogy a fiút biztonságos körülmények között helyezzék el, ahol megkapja a szükséges intenzív gondoskodást és támogatást. A YJB azonban - kiszolgáltatott állapota dacára - Stoke Heath-be, a fiatalkorúak börtönébe küldte (Young Offender Institution, YOI), arra hivatkozva, hogy más, megfelelőbb hely nem volt elérhető. Joseph anyja, Yvonne ezután telefonált a YOI-nak és tá­ jékoztatta őket, hogy a fiú nemi erőszak áldozata volt, depressziós és instabil állapotba került, to­ vábbá öngyilkosságra hajlamos és korábban több­ ször is önkárosító viselkedést tanúsított. A YOI-ba való megérkezésekor Josephet levet­ kőztették, elvették a ruháit, beleértve az alsóne­ műjét is, és merev kapcsokkal ellátott, lópokrócra hasonló öltözéket adtak rá. A halálát követő eljá­ rások során az esküdtszék tagjait és a halottkémet egyaránt láthatólag sokkolta, amikor az öltözéket bemutatták a bíróságon, s azt egy gyermekgon­ dozási szakember „elembertelenítőnek" nevezte. A YOI-ban töltött rövid tartózkodása során J o ­ sephet gyakorlatilag elszigetelten tartották, nem biztosítva számára semmiféle értelmes elfoglalt­ ságot. Azt mondták neki, hogy később az épület fő szárnyában fogják elhelyezni, más fogva tar­ tottakkal e g y ü t t - e z a kilátás korábbi megerősza­ kolása miatt rettegéssel töltötte el. 2002 márciu­ sában öngyilkosságot követett el. A szigorú megfigyelés és a biztonságos körül­ mények hiánya Joseph cellájában lehetővé tette, hogy felakassza magát egy lepedővel, amit az ablak rácsához erősített. Mindössze kilenc napot töltött le a büntetéséből... A Joseph halálának körülményeire irányuló két­ hetes bírósági vizsgálat 2004 áprilisában folyt le. [."..] A vizsgálóbiztosok egyöntetűen arra a véle­ ményre jutottak, hogy a börtönszolgálat (Prison Service) által nyújtott elhelyezés Joseph esetében nem volt megfelelő, mivel nem biztosította sem az eszközöket, sem a lehetőséget egy ilyen sebez­ hető személy biztonságának védelméhez. Forrás: Inquest, 2004. november. http://inquest.gn.apc.org/pdf/Joseph%20 Scholes%20inquiry%briefing%2004.pdf A büntetőjogi reformért küzdő Howard Liga vizs­ gálatokat folytat a büntető igazságszolgáltatás eljárásairól, beleértve a börtönkörülmények elem­ zését. Megállapították, hogy 2003-ban Angliában és Walesben 94 férfi és nő követett el öngyilkos­ ságot a börtönökben:

I | 1 1 I I j |

19. FEJEZET

• 14 nő ölte meg magát - egyetlen év során ek­ kor vetett véget önkezével az életének a leg­ több nő; • 31 huszonöt év alatti fiatal fogva tartott kö­ vetett el öngyilkosságot, ezeknek egyharmad része előzetes letartóztatásban volt, és 3 szá­ zalékuk illegális bevándorlás miatt volt fogva tartva; • a legtöbb haláleset a birminghami (4), a blackenhursti (5), a nottinghami (4), a winchesteri (4) és a styali (4) börtönben következett be.

rehajtják az öngyilkossági és önkárosítási hajlam kezelésére kidolgozott intézkedéseket. Felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket a rá­ csok mögött emberek számának csökkentésére. A börtönökben feltétlenül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző intézkedések foganato­ sítására, mert bizonyítékaink vannak rá, hogy ott, ahol a megelőző intézkedések kezdik éreztetni hatásukat, az öngyilkossági arányok és az esen­ dő pszichiátriai betegek száma országos szinten csökken. Forrás: Howard League for Penal Reform 2004.

Anita Dockley, a Howard Liga igazgatóhelyettese a következőket mondta: Szégyenletes, hogy olyan sok férfi és nő oltja ki az életét a börtönökben. A Howard Liga azonban sajnos nem számít arra, hogy ez a szám csökkeni fog, amíg a fogva tartottak létszáma továbbra is emelkedik, és ilyen nyomás nehezedik a rendszer­ re. A börtönben elkövetett öngyilkosságok száma csak akkor fog csökkenni, ha a fogva tartottak száma is radikálisan csökken, és megfelelően vég­

vizsgálatokat igényelnek,

mert ahhoz,

hogy a

m e g o l d á s v a l ó b a n h a t é k o n y legyen, h o s s z ú t á v ú c é l o k a t kell k i t ű z n i é s k ö v e t n i (Currie 1 9 9 8 ) .

KÖVETKEZTETÉS: BUNOZES, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND A b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t h i b a l e n n e teljes egé­ szében negatív megvilágításban látnunk. B á r m e l y társadalomnak, amely felismeri, hogy az emberi lények különböző értékeket és célokat követnek, h e l y e t kell b i z t o s í t a n i a a z o l y a n e g y é n e k vagy c s o p o r t o k s z á m á r a is, a k i k n e k a t e v é k e n y s é g e n e m i l l e s z k e d i k a t ö b b s é g által k ö v e t e t t n o r m á k ­ h o z . A z o r t o d o x m e g o l d á s o k h í v e i g y a k r a n gya­ n a k v á s s a l vagy e l l e n s é g e s e n figyelik a z o k a t a z embereket, akik a politikában, a tudományban, a m ű v é s z e t b e n és m á s t e r ü l e t e k e n új e s z m é k k e l állnak elő. Például az amerikai forradalom során s z ü l e t e t t p o l i t i k a i i d e á l o k - az e g y é n s z a b a d s á g a és az e s é l y e g y e n l ő s é g - a b b a n az i d ő b e n h e v e s ellenállásba ütköztek sokak részéről, de ma már elfogadottá v á l t a k s z e r t e a v i l á g o n . A t á r s a d a l o m domináns normáitól való eltéréshez bátorságra é s e l s z á n t s á g r a v a n szükség, é s e z g y a k r a n d ö n t ő s z e r e p e t j á t s z h a t o l y a n v á l t o z á s i f o l y a m a t o k el­ i n d í t á s á b a n , a m e l y e k r ő l k é s ő b b belátják, h o g y a k ö z é r d e k e t szolgálják. Vajon a „káros d e v i a n c i a " j e l e n t h e t i - e azt az árat, a m i t a t á r s a d a l o m n a k m e g kell f i z e t n i e azért, h o g y j e l e n t ő s m o z g á s t e r e t b i z t o s í t s o n a

KÉRDÉSEK 1. Megfelelő hely lehet-e a börtön a fiatalkorú törvénysértők megbüntetésére? 2. Hogyan kellene a társadalomnak kezelnie a ki­ sebb bűncselekményeket? 3. Miért emelkedett a fogva tartottak száma az utóbbi években az Egyesült Királyságban? n o n k o n f o r m i s t a c é l o k a t k ö v e t ő e m b e r e k számá­ r a ? A z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s m a g a s a r á n y a lenne p é l d á u l az az ár, a m i t az á l l a m p o l g á r o k által él­ v e z e t t e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k é r t c s e r é b e a társa­ d a l o m n a k v á l l a l n i a k e l l ? E g y e s e k mindenesetre ezt állították, ú g y érvelve, h o g y az erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k e l k e r ü l h e t e t l e n e k egy olyan t á r s a d a l o m b a n , a h o l a k o n f o r m i t á s m e r e v előírá­ s a i n e m é r v é n y e s ü l n e k . Ez a n é z e t a z o n b a n kö­ z e l e b b r ő l m e g v i z s g á l v a n e m t a r t h a t ó fenn. Egyes t á r s a d a l m a k b a n - p é l d á u l H o l l a n d i á b a n -, ahol az e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k s z é l e s k ö r é t ismerik el és m e s s z e m e n ő e n t o l e r á l j á k a d e v i á n s tevékeny­ ségeket, a z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s a r á n y a alacsony. M á s o r s z á g o k b a n v i s z o n t , a h o l a z e g y é n i szabad­ ság m é r t é k e k o r l á t o z o t t ( m i n t p é l d á u l n é h á n y la­ t i n - a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n ) , az e r ő s z a k szintje egészen magas lehet. A d e v i á n s v i s e l k e d é s i r á n t t o l e r á n s táradalom­ n a k n e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t á r s a d a l m i szaka­ d é k o k k i a l a k u l á s á t ó l t a r t a n i a . Jó e r e d m é n y azon­ b a n v a l ó s z í n ű l e g c s a k ott é r h e t ő el, a h o l az egyé­ n i s z a b a d s á g j o g o k h o z t á r s a d a l m i igazságosság t á r s u l : o l y a n t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s mellett, a m e l y b e n a z e g y e n l ő t l e n s é g e k n e m szembeszö­ k ő e n n a g y o k , és m i n d e n k i n e k m e g v a n az esélye arra, h o g y teljes és k i e l é g í t ő é l e t e t é l h e s s e n . Ha a s z a b a d s á g n i n c s k i e g y e n s ú l y o z v a a z egyenlőség­ gel, és s o k e m b e r ú g y találja, h o g y az adott körül­ m é n y e k k ö z ö t t n e m tudja k i t e l j e s í t e n i önmagát, a d e v i á n s v i s e l k e d é s v a l ó s z í n ű l e g társadalmilag d e s t r u k t í v c é l o k i r á n y á b a fordul.

BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A d e v i á n s v i s e l k e d é s k ö r é b e t a r t o z ó c s e l e k e ­

gában

véve

semmilyen

cselekedet

sem

kri­

detek á t h á g j á k az á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t nor­

m i n á l i s (vagy n o r m á l i s ) . A c í m k é z é s e l m é l e t

mákat. Azt, h o g y m i t t e k i n t e n e k d e v i á n s n a k ,

m ű v e l ő i azt vizsgálják, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e ­

időről-időre é s m á s - m á s h e l y e n k ü l ö n b ö z ő le­

dési formákat miért tekintenek deviánsnak, és

het; az egyik k u l t ú r á b a n „ n o r m á l i s n a k " t a r t o t t

miért éppen bizonyos csoportokat, n e m pedig

viselkedés e g y m á s i k b a n „ d e v i á n s n a k " s z á m í t ­

másokat címkéznek deviánsnak.

hat. A d e v i a n c i a f o g a l m a t á g a b b , m i n t a b ű ­

6. A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t és a d e v i a n ­

nözésé: e z u t ó b b i k i f e j e z é s c s u p á n a t ö r v é n y

c i á t a t á r s a d a l o m s t r u k t ú r á j á n a k , az e g y e s tár­

megszegésével

s a d a l m i c s o p o r t o k v e r s e n g ő é r d e k e i n e k , vala­

járó

nonkonform

viselkedést

jelöli.

m i n t az elitek hatalommegtartási törekvései­

2. A t á r s a d a l m i n o r m á k m e g e r ő s í t é s é r e a társa­ dalom f o r m á l i s

vagy informális

nek figyelembevételével elemzik.

szankciókat

7. A k o n t r o l l e l m é l e t s z e r i n t a b ű n ö z é s a k k o r l é p

alkalmaz a n o r m a s z e g ő k k e l s z e m b e n . A tör­

fel, a m i k o r n i n c s m e g f e l e l ő t á r s a d a l m i v a g y

vények a k o r m á n y z a t o k á l t a l m e g h a t á r o z o t t és

fizikai e l l e n ő r z é s , a m i ezt m e g a k a d á l y o z n á .

betartatott n o r m á k .

A bűnözés növekedése a modern társadalmak­

3. A b ű n ö z é s j e l e n s é g é n e k és a d e v i a n c i a m á s

b a n k a p c s o l a t b a n áll a b ű n e l k ö v e t é s i lehető­

formáinak m a g y a r á z a t á r a v o n a t k o z ó a n k ü l ö n ­

ségek és a c é l p o n t o k s z á m á n a k növekedésé­

böző b i o l ó g i a i és fizikai e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k

vel. A betört ablakok e l m é l e t e szerint a rend

ki, m e l y e k s z e r i n t az i l y e n „ e l h a j l á s o k " geneti­

látható felbomlása és a t é n y l e g e s e n elkövetett

kailag m e g h a t á r o z o t t a k , e z e k e t az e l m é l e t e k e t

b ű n ö k k ö z ö t t k ö z v e t l e n k a p c s o l a t áll f e n n .

azonban l e g n a g y o b b r é s z t m e g c á f o l t á k . A szo­

8. A b ű n ö z é s

kiterjedését bármely

társadalom­

ciológusok á l l á s p o n t j a s z e r i n t a k o n f o r m i t á s és

ban igen n e h é z felmérni, mivel n e m m i n d e n

a deviancia különféle társadalmi kontextusok­

bűncselekményt jelentenek be. A bejelentet­

ban más-más m ó d o n é r t e l m e z e n d ő . A gazdaság

l e n b ű n c s e l e k m é n y e k r e v o n a t k o z ó l a t e n s ada­

és a h a t a l o m m e g o s z l á s á b a n m u t a t k o z ó kü­

tok

lönbségek e r ő s e n b e f o l y á s o l j á k , h o g y m i l y e n

nem

lehetőségek á l l n a k n y i t v a a z e g y é n e k k ü l ö n ­

hivatalosan nyilvántartott bűnözési adatok és

a

hivatalos

statisztikai

kimutatásokban

szereplő törvénysértéseket tükrözik.

A

böző c s o p o r t j a i előtt, é s m i l y e n f a j t a t e v é k e n y ­

a z e m b e r e k t é n y l e g e s t a p a s z t a l a t a i k ö z ö t t i kü­

ségeket

bűnözői

l ö n b s é g e t a z ú g y n e v e z e t t v i k t i m i z á c i ó s vizs­

magatartás u g y a n o l y a n m ó d o n m e g t a n u l h a t ó ,

g á l a t o k tárják fel, m e l y e k s o r á n a r r ó l k é r d e z i k

mint a t ö r v é n y t i s z t e l ő v i s e l k e d é s , és á l t a l á b a n

m e g a z e m b e r e k e t , h o g y a z e l ő z ő é v s o r á n va­

tekintenek

bűnözésnek.

A

ugyanazoknak a szükségleteknek a kielégíté­ sére i r á n y u l .

l a m i l y e n b ű n c s e l e k m é n y áldozatává váltak-e. 9. A b ű n ö z é s a r á n y a a n ő k k ö r é b e n s o k k a l ala­

4. A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k s z e r i n t a b ű n ö z é s t

c s o n y a b b , m i n t a férfiaknál, v a l ó s z í n ű l e g a fér­

és a d e v i a n c i á t az e r k ö l c s i s z a b á l y o z á s h i á ­

fiak é s n ő k á l t a l á n o s s z o c i a l i z á l ó d á s i k ü l ö n b ­

nya és a t á r s a d a l o m b a n m e g l e v ő s t r u k t u r á l i s

ségei miatt. Hozzájárul e h h e z továbbá még az

feszültségek o k o z z á k . A m o d e r n t á r s a d a l o m ­

is, h o g y a férfiak n a g y o b b a r á n y b a n v a n n a k

ban a h a g y o m á n y o s é l e t f o r m á k f e l b o m l á s á v a l

j e l e n az o t t h o n o n k í v ü l i

együtt j á r ó s z o r o n g á s é s c é l t a l a n s á g é r z é s j e l ö ­

fiak m a g a s a b b b ű n ö z é s i a r á n y á t k a p c s o l a t b a

lésére D u r k h e i m a z „ a n ó m i a " k i f e j e z é s t vezet­

h o z t á k a m u n k a n é l k ü l i s é g g e l és „a férfiasság

te be. R o b e r t K. M e r t o n e z t a f o g a l m a t kiter­

v á l s á g á v a l " is. E g y e s b ű n c s e l e k m é n y t í p u s o k ­

jesztette arra a f e s z ü l t s é g r e is, a m i t az e g y é n e k

ban túlnyomórészt nők az áldozatok. A n e m i

akkor é r e z n e k , h a a n o r m á k ö s s z e ü t k ö z é s b e

erőszak

kerülnek a t á r s a d a l m i v a l ó s á g g a l . A s z u b k u l ­

fordul e l ő , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k

turális m a g y a r á z a t o k a z o l y a n d e v i á n s c s o p o r ­

feltárnak.

tokra i r á n y í t j á k rá a f i g y e l m e t , a m e l y e k - m i n t

az erőszak áldozata annyiban, hogy a n ő k n e k

például

a

különféle

bandák -

elutasítják

szinte

szférákban.

A fér­

bizonyosan jóval gyakrabban

Bizonyos

értelemben

minden

nő

a

speciális óvintézkedéseket kell tenniük önma­

társadalom t ö b b s é g e á l t a l v a l l o t t é r t é k e k e t é s

g u k m e g v é d é s é r e , és a m e g e r ő s z a k o l á s t ó l v a l ó

azok h e l y é b e a d a c és a k i h í v á s , a b ű n ö z é s és a

f é l e l e m b e n é l n e k . A h o m o s z e x u á l i s férfiak és

n o n k o n f o r m i z m u s n o r m á i t állítják. 5. A c í m k é z é s e l m é l e t , a m e l y s z e r i n t v a l a k i n e k deviánsként való f e l c í m k é z é s e megerősíti az illető d e v i á n s v i s e l k e d é s é t , a z é r t f o n t o s , m e r t abból a f e l t é t e l e z é s b ő l i n d u l ki, h o g y ö n m a ­

nők aránytalanul gyakran válnak bűncselek­ m é n y e k és zaklatás áldozatává, de a többsé­ g i t á r s a d a l o m b a n s o k a n ú g y vélik, h o g y n e m m a r g i n á l i s h e l y z e t ü k b ő l f a k a d ó a n á r t a t l a n ál­ dozatok, h a n e m „rászolgáltak" erre.

648

19. FEJEZET j e l l e m z ő a h a g y o m á n y o s s z e r v e z e t e k számos

1 0 . A b ű n ö z é s t ő l v a l ó f é l e l m e t g y a k r a n az o l y a n mint a

v o n á s a , de t e v é k e n y s é g e i k i l l e g á l i s a k . A ki-

zsebtolvajlás, a b e t ö r é s és a rablás, a m i t leg­

b e r b ű n ö z é s a z o l y a n b ű n c s e l e k m é n y e k e t öle­

többször

férfiak

l i fel, a m e l y e k e t a z i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k

k ö v e t n e k el. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k m a g a s

s e g í t s é g é v e l k ö v e t n e k e l : i d e t a r t o z i k például

u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k váltják ki, fiatal

munkásosztálybeli

az interneten elkövetett csalás.

t ö r v é n y s é r t é s i a r á n y t m u t a t n a k ki a fiatalok k ö r é b e n , de a fiatalkorú b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a ­

1 2 . A b ö r t ö n ö k e t r é s z b e n a t á r s a d a l o m védel­

tos m o r á l i s p á n i k o t f e n n t a r t á s o k k a l k e l l kezel­

m é r e , r é s z b e n p e d i g a b ű n ö z ő k „megjavítá­

n ü n k . A fiatalok k ö r é b e n f e l l é p ő a n t i s z o c i á l i s

s á r a " h o z t á k l é t r e . Ú g y t ű n i k a z o n b a n , hogy

é s n o n k o n f o r m v i s e l k e d é s á l t a l á b a n kétségkí­

a b ö r t ö n ö k n e m s z o r í t j á k v i s s z a a bűnözést,

vül deviáns, de valójában n e m bűnözés.

továbbá

1 1 . A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s és a v á l l a l a t i b ű n ö ­ z é s k ö r é b e a z o k a b ű n c s e l e k m é n y e k tartoz­ nak, a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m j o b b m ó d ú tag­ j a i k ö v e t n e k el. A z i l y e n b ű n c s e l e k m é n y e k következményei sokkal nagyobb kihatásúak lehetnek, mint a szegények kisstílű bűnözése, de e z e k r e a t ö r v é n y b e t a r t a t á s á r a l é t r e h o z o t t i n t é z m é n y e k kevesebb figyelmet fordítanak. A szervezett b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i tevékenység intézményesített

formáit

jelöli,

amelyekre

kétséges,

hogy

milyen

mértékben

k é p e s e k r e h a b i l i t á l n i a fogva tartottakat an­ n a k é r d e k é b e n , h o g y b e t u d j a n a k illeszkedni a k ü l v i l á g b a , és v i s s z a e s ő k é n t ne kövessenek el újabb

bűncselekményeket.

azokat nevezzük,

Visszaesőnek

a k i k a z u t á n k ö v e t n e k el

t ö r v é n y s é r t é s t , h o g y e l ő z ő l e g m á r börtönben voltak.

M a b i z o n y o s m o z g a l m a k alternatív

m e g o l d á s o k r a t ö r e k e d n e k a b ö r t ö n ö k helyett, i l y e n e k p é l d á u l a k ö z ö s s é g i m u n k a lehetősé­ geit k í n á l ó f o r m á k .

MEGFONTOLANDÓ KERDES 1. A „deviánsként" felcímkézett egyének cselekedetei miben térnek el a „normális" személyekéitől? 2. Az áldozatokra vonatkozó felmérések miért nyújtanak hitelesebb képet a bűnözés kiterjedéséről, mint a hivatalos statisztikák? 3. Vajon szükségképpen meg fog-e változni a nők bűnözési aránya annak következtében, hogy a nők is egyre nagyobb számban vesznek részt a közszférában? 4. Egy nagyvállalati vezető vajon inkább tekinthető-e tipikus bűnözőnek, mint egy munkanélküli fiatal? 5. Hogyan befolyásolja a bűnözést a globalizáció folyamata?

Croall, H. (1988): Crime and Society in Britain. New York, Longman. Goode, Erich ( 1 9 9 7 ) : Deviant Behavior. Upper Saddle River, NJ, Prentice Hall. Holdaway, Simon - Rock, Paul ( 1 9 9 8 ) : Thinking about Criminology (szerk.) London, UCL Press. Muncie, J. - McLaughlin, E. ( 2 0 0 1 ) : Controlling Crime. 2nd edn. (szerk.) London, SAGE. Muncie, J. - McLaughlin, E. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Problem of Crime. 2. kiadás. London, SAGE. Walton, Paul - Young, Jock (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Reiner, Robert ( 1 9 9 9 ) : The Politics of the Police. Oxford, Oxford University Press.

INTERNETES FORRÁSOK Amnesty International http://www.amesty.org British Journal of Criminology http ://www3 .oup. co.uk/crimin Home Office (UK) http://www.homeoffice.gov.uk Howard League for Penal Reform http://www.howardleague.org ENSZ Büntető és Igazságügyi Információs Hálózata http ://www. unc j in. org/

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrávia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmus és a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

2003 februárjában globális tiltakozás kezdődött a tervezett iraki háború ellen (lásd 6 6 4 - 6 6 5 . o.). Londonban több mint egymillió ember vonult az utcákra: ez volt a legnagyobb tüntetés az or­ szág történetében. Hasonló méretű demonstrá­ ciókra került sor Rómában és Barcelonában is, és kisebb felvonulások zajlottak a világ szinte minden nagyvárosában, az USA-tól Bangladesig. A tiltakozásban globális szinten, összesen hatvan országban részt vevő tüntetők számát megköze­ lítőleg tízmillió főre becsülték (Guardian, 2 0 0 3 . február 13.). Annak a megszervezését és koordinálását, hogy szerte a világon ugyanazon a napon milliók vonuljanak ki az utcákra, a média fejlődése tette lehetővé. Az eseményt megelőzően a televízió­ műsorok és az újságok a háború valószínűségét taglalták már hónapok óta, és a háborúellenes tüntetések tervei már jó előre megjelentek a médiá­ ban. A háborúellenes csoportok elektronikus le­ velekben terjesztett üzenetek és hálózati honlapo­ kon közzétett felhívások útján képesek voltak igen változatos körökből mozgósítani támogatóikat. A 2003 februárjában az utcákra vonuló embe­ reket sokféle ok késztette a tüntetésre. Egyesek azt állították, hogy bár a demokrácia a legjobb modell, a nyugati típusú demokrácia erőszakos exportálása a Közel-Keletre, ellentmond a de­ mokrácia alapvető értékeinek. Mások úgy lát­ ták, hogy a közel-keleti háború csupán gyengén álcázott kifogást jelent annak leplezésére, hogy a Nyugat valójában rajta akarja tartani a kezét egy stabil olajforráson. Az Egyesült Királyság­ ban sokan attól féltek, hogy az USA vezetésével folytatandó háború olyan terrorista támadások célpontjává fogja tenni Nagy-Britanniát is, mint amilyet a londoniak azután 2 0 0 5 . július 7-én el is szenvedtek (lásd a 6 7 9 - 6 8 2 . oldalon). A há­ ború ellenzőinek mozgósításához hozzájárult az a motívum is, hogy a háború mellett kiálló kor­ mányzatoknak nem sikerült rávenniük az ENSZ Közgyűlését egy olyan határozat meghozatalára, ami kifejezetten lehetővé tenné számukra az erő alkalmazását Irakkal szemben, amiért az nem tesz eleget a korábbi ENSZ-határozatoknak. Ami­ kor 2003 márciusában az ENSZ kifejezett felha­ talmazása nélkül ténylegesen megkezdődött a háború Irak ellen, a tiltakozók jogtalannak minő­ sítették a támadást.

Ebben a fejezetben számos olyan kérdéssel fog­ lalkozunk, amelyek a tiltakozások, majd a hábo­ rú folyamán merültek fel. A politikai szociológia legfontosabb, bár mindmáig vitatott alapfogalmai­ nak tárgyalásával kezdjük, különös tekintettel a hatalom fogalmára. Azután szemügyre vesszük a globális kormányzat kérdéseit és a demokrácia figyelemre méltó globális terjedését az elmúlt két évtized során, majd figyelmünket a brit pártpoli­ tikában az utóbbi évtizedekben végbement döntő változásokra fordítjuk, beleértve a thatcherizmus kialakulását és az új munkáspárti kormányzat po­ litikáját. A pártpolitikáról áttérünk a tágabb érte­ lemben vett politika kérdéseire, érintve az olyan társadalmi mozgalmakat, mint amelyek például a fent említett háborúellenes tiltakozások mögött állnak, továbbá megvizsgáljuk, hogyan befolyá­ solja ezeket a mozgalmakat a technológia fejlődé­ se és a globalizáció. A demokrácia megerősítése iránt megnyilvánuló nyomást sokan összefüggés­ be hozzák a számottevő politikai erő létrehozásá-

2003 februárjában több százezer ember vonult az utcákra az iraki háború ellen tiltakozva.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS —

ra törekvő nacionalista mozgalmakkal, ezért fog­ lalkozunk a nacionalizmus terjedésével. Végül a politikai szociológia egyik fontos témakörével, a terrorizmussal zárjuk fejezetünket.

A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAP­ FOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam A politikát sokan olyan, tőlük távol eső és szá­ mukra érdektelen területnek tartják, ami legin­ kább a Westminsterben, Brüsszelben vagy Wa­ shingtonban működő középkorú férfiak birodal­ ma. E szerint a nézet szerint a politika nem más, mint a hatalom bizonyos eszközeinek felhaszná­ lása a kormányzati tevékenység kiterjedésének és tartalmának befolyásolására. Ám a politika erősen vitatott fogalom, és a politikai tevékeny­ ség szférája messze meghaladhatja magát a kor­ mányzást. A háborúellenes tiltakozás például, amellyel ezt a fejezetet kezdtük, valójában poli­ tikai mozgalom, mint ahogyan politikai célokra irányul számos olyan csoport, hálózat és szerve­ zet (például a környezetvédők vagy a feministák) tevékenysége is, amelyekkel másutt foglalkozunk ebben a könyvben. Az, ami a politikai szférában történik - még a kormányzati tevékenységre leszűkítve is - mind­ annyiunk életét érinti, akár akarjuk, akár nem. A kormányzatok személyes jellegű dolgainkat is befolyásolják, és háború idején elrendelhetik akár azt is, hogy életünket adjuk olyan célokért, amelyeket szükségesnek tartanak. A kormányza­ ti szféra egyszersmind a politikai hatalom szfé­ rája. A politikai életben minden a hatalom körül forog: az a fő kérdés, hogy kinek a kezében van a hatalom, hogyan szerezhető meg, és ki mit kezd vele. Az alábbiakban részletesebben is megvizs­ gáljuk a hatalom fogalmát. Ahol egy adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzat politikai apparátusa gya­ korolja (például a parlament vagy kongresszus intézményén keresztül, a kormányzati felada­ tokat ellátó köztisztviselők seregének közremű­ ködésével), amelynek az autoritását egyrészt a fennálló jogi rendszer, másrészt a politikájának végrehajtására felhasználható erőszakszerveze­ tek támogatják, ott az állam meglétéről beszélhe­ tünk. A modern társadalmak túlnyomó többsége nemzetállamot alkot. Ez annyit jelent, hogy az ilyen államokban a lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. A nemzetállamok a világ különböző részein más-más időpontokban

l i n n .

ri,

mi

i

651

•

jöttek létre (az Egyesült Államok például 1776ban, a Cseh Köztársaság pedig 1993-ban alakult meg). Fő jellemzőik éles ellentétben állnak a nem iparosodott vagy „hagyományos" civilizációkkal, amelyekkel a 2. „A globalizáció és a változó vi­ lág" című fejezetben foglalkoztunk. Ezek a fő jel­ lemző vonások az alábbiak: • Szuverenitás. A hagyományos államok terü­ letét mindig pontatlanul definiálták, mivel a központi kormányzat által gyakorolt ellenőr­ zés meglehetősen gyenge volt. A szuverenitás eszméje - vagyis hogy egy bizonyos kormány­ zat uralkodik valamilyen egyértelműen körül­ határolt terület fölött, amelyen belül az övé a legfelső hatalom - kevéssé volt releváns. Ezzel szemben valamennyi nemzetállam egyszers­ mind szuverén állam is. • Állampolgárság. A hagyományos államokban a lakosság többségét alkotó személyek, akik fö­ lött a király vagy a császár uralkodott, kevéssé voltak tudatában annak, hogy ki kormányozza őket, és nem is érdeklődtek különösebben ez iránt. Nem voltak továbbá politikai jogaik és nem befolyásolhatták a kormányzást. Általában csupán az uralkodó osztályok vagy a jobb módú csoportok érezték úgy, hogy valamilyen átfo­ gó politikai közösséghez tartoznak. A modern társadalmakban ezzel szemben az adott politi­ kai rendszer határain belül élő emberek több­ ségükben állampolgárok, akiknek a nemzet alkotóelemeiként közös jogaik és kötelességeik vannak. Sok helyen élnek ugyan politikai me­ nekültek és hontalan személyek is, ma azonban szinte mindenki a világon valamely meghatáro­ zott nemzeti politikai entitáshoz tartozik. • Nacionalizmus. A nemzetállamok létrejöttéhez közvetlenül társul a nacionalizmus kialakulá­ sa, ami valamely egységes politikai közösség­ hez való tartozás érzését biztosító szimbólu­ mok és meggyőződések rendszereként hatá­ rozható meg. így az egyének büszkék lehetnek például arra, hogy a brit, amerikai, kanadai, orosz vagy bármelyik más nemzethez tartoz­ nak. Az ilyenfajta érzések ösztönözték például a kelet-timoriakat a függetlenségük kivívásáért indított harcra. Az emberek valószínűleg min­ dig is éreztek egyfajta azonosulást valamilyen társadalmi csoporttal, ami lehetett a tágabb csa­ ládjuk, a faluközösség, amelyben éltek vagy a vallási közösségük. A nacionalizmus azonban csak a modern állam kifejlődésével jelent meg, a valamely meghatározott szuverén közösség­ gel való azonosulás érzésének legmarkánsabb kifejeződéseként. A nacionalizmus jelensé­ gével e fejezet második felében foglalkozunk részletesebben.

20. FEJEZET

Hatalom A hatalom célja, természete és megoszlása a po­ litikai szociológia fő kérdései közé tartozik. A szociológia egyik alapítója, Max Weber (akinek a munkásságával az 1. fejezetben foglalkoztunk, a 3 4 - 3 5 . oldalon) a következő általános meghatá­ rozást adta a hatalomról: „egy személy vagy egy embercsoport lehetősége arra, hogy megvalósítsa a saját akaratát valamilyen parancsra végrehajtott akció során, akár az akcióban részt vevők ellen­ állásának dacára is" (Gerth-Mills 1948). Weber szemében tehát a hatalom azt jelenti, hogy valaki keresztülviheti a saját akaratát, még akkor is, ha ezt mások nem akarják. Sok szociológus követte Webert abban, hogy különbséget tettek a hatalomgyakorlás kényszerí­ tő ]e\\egű, illetve felhatalmazáson alapuló formái között. A 2003. évi iraki háború ellenzői például gyakran bírálták az amerikaiak vezette inváziót, mivel az ENSZ nem adott rá kifejezett felhatal­ mazást, s így a háborút illegitimnek, vagyis a ha­ talom kényszerítő jellegű felhasználásának tekin­ tették. A hatalom legtöbb formája nem kizárólag az erőn alapul, hanem a felhatalmazáson alapuló tekintély valamilyen formája révén legitimált. Max Weber a hatalom (nála uralom) elemzése­ kor a politikai hatalomban megtestesülő tekintély eltérő kategóriái - vagy „ideáltípusai" - közötti különbségtételre koncentrált. A hatalom három­ féle forrását különböztette meg: a tradicionális, a karizmatikus és a legális formákat. A tradicioná­ lis hatalom a hosszabb ideje kialakult kulturális minták tiszteletben tartásán keresztül legitimálódik. Weber erre a középkori Európa nemesi csa­ ládjainak öröklött uralmát hozza fel példaként. A karizmatikus tekintély, illetve hatalom ezzel ellentétben a hagyományok megszakítására épül. Abból az elkötelezettségből fakad, amit valamely vezető iránt az alárendeltjei éreznek, mert úgy ér­ zik, hogy a vezetőjük kivételes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek odaadást váltanak ki belőle. Weber szerint a „karizma" a személyiség jellegze­ tes vonása. Jézus Krisztust és Adolf Hitlert gyak­ ran hozzák fel példaként a karizmatikus hatalom­ mal bíró egyénekre. Ám a karizmatikus hatalom gyakorolható hétköznapibb módokon is: bizonyos tanárok tekintélye például részben karizmatikus lehet. Weber felfogása szerint a múltban a legtöbb társadalmat olyan hagyományos hatalmi struktú­ rák jellemezték, amelyeket periodikusan a kariz­ ma előretörései tarkítottak. A modern világban - Weber szerint - a hagyo­ mányos hatalmi struktúrát fokozatosan felváltot­ ta a legális hatalom. Ezt a fajta hatalmat jogilag érvénybe léptetett szabályok és szabályozások

legitimálják. Ez érvényesül a modern szerveze­ tekben és bürokráciákban (lásd a 16. fejezetet), valamint a kormányzatokban, amelyeket Weber a társadalom politikai életét irányító formális szer­ vezetekként írt le (Gerth-Mils 1948).

Stephen Lukes: Radikális alternatívák A hatalom egyik ettől radikálisan eltérő felfo­ gása Stephen Lukes szociológus nevéhez fűző­ dik. Klasszikus tanulmányában (1974) Lukes a hatalom „háromdimenziós rendszerét" fejti ki. Az első dimenzióban a hatalom azt a képessé­ get jelenti, hogy valaki a konfliktusokban képes érvényre juttatni a saját döntéseit: ha például a brit kormány a háborúellenes tiltakozások hatá­ sára 2003 februárjában megváltoztatta volna az iraki katonai beavatkozás támogatására irányuló szándékát, akkor ez azt bizonyítaná, hogy a til­ takozóknak hatalmuk volt. Lukes nézete szerint azonban a hatalom fogalma ennél jóval tágabb. A hatalom második dimenziója annak az el­ lenőrzésére való képességet jelenti, hogy milyen kérdésekről kell dönteni. Ez alatt Lukes azt érti, hogy a hatalommal bíró csoportok vagy egyének a hatalmukat nem csupán a döntés meghozatalá­ val gyakorolhatják, hanem azáltal is, hogy korlá­ tozzák a mások számára elérhető lehetőségeket. Az egyik módszer például, amellyel az autoritárius kormányzatok gyakorolhatják a hatalmukat (mint például Szingapúr esetében, lásd a 654. oldalt), a sajtószabadság korlátozása. Ily módon gyakran képesek megakadályozni, hogy bizonyos sérelmek a politikai folyamat vitatható kérdései­ ként - Szingapúrban például a testi fenyítés al­ kalmazásának nemzetközi elítélése révén - han­ got kapjanak Lukes szerint a hatalomnak van egy harmadik dimenziója is, amit ő „a vágyak manipulációjá­ nak" nevez. Felteszi a kérdést: „Vajon nem az je­ lenti-e a hatalom legfelsőbb rendű gyakorlását, ha elérhetjük, hogy másoknak olyan kívánságaik legyenek, amilyeneket mi akarunk, vagyis enge­ delmességüket gondolataik és vágyaik ellenőrzé­ se útján biztosíthatjuk?" Rámutat, hogy ez nem szükségképpen jelent agymosást. Vágyaink fino­ mabb módokon is manipulálhatók. A marxisták például azt állították, hogy a kapitalisták oly mó­ don gyakorolják a hatalmat a munkások fölött, hogy a média és a szocializálódás más eszközei révén a dolgozó és a tömegfogyasztó szerepének megfelelően alakítják kívánságaikat. A hatalom egyes dimenzióinak megkülönböz­ tetésével Lukes tágabb definíciót ad Weber meg­ határozásánál. Lukes szerint „A akkor gyakorol

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

hatalmat B fölött, ha A oly módon befolyásolja B-t, ami ellenkezik B érdekeivel". Ez azonban még mindig nyitva hagyja azt a kérdést, hogy honnan tudhatjuk, valójában mik B érdekei. Lukes be­ ismeri, hogy ez végső soron vélekedés kérdése. A hatalomról alkotott fogalma mégis nagy hatás­ sal volt a szociológusokra, akiket ráébresztett a hatalom gyakorlásának különböző rejtett dimen­ zióira.

Foucault és a hatalom Michel Foucault francia szociológus (1926-1984) szintén igen nagy hatású elméletet dolgozott ki a hatalomról, amely meglehetősen eltávolodik Weber formálisabb meghatározásától. Foucault szerint a hatalom nem egyetlen intézményben, például az államban koncentrálódik, és nem is az egyének valamely csoportja tartja a kezében. A hatalom régebbi modelljei (ideértve Stephen Lukes modelljét is) fix identitásokon alapulnak, és ezek értelmében a hatalmat könnyen azonosít­ ható csoportok, például - a marxisták szerint - az uralkodó osztály, vagy - a feministák szerint - a férfiak gyakorolják. Foucault ezzel szemben azt állította, hogy a hatalom a társadalmi interakciók valamennyi szintjén, minden társadalmi intéz­ ményben működik és mindenkit érint. / Foucault gondolataival a 4., „A szociológiai el­ méletalkotás" című fejezetben, a 104-105. ol­ dalon foglalkoztunk. A szervezetek által gya­ korolt hatalomról adott leírását a 16., „Szerve­ zetek és hálózatok" című fejezetben, a 4 9 6 - 5 0 0 . oldalon) tárgyaltuk. Foucault szemében a hatalom és a tudás szoro­ san összekapcsolódik és egymás megerősítésére szolgál. Egy orvosnak a tudása például egyben hatalmat is jelent, ami a gyakorlatban valami­ lyen intézményi környezetben, például egy kór­ házban érvényesül. Az egészségre és a betegség­ re vonatkozó tudás növekedése hatalmat adott az orvosok kezébe, akik ily módon rendelkezhetnek a betegeik sorsáról. Foucault leírja olyan „diskur­ zusok" kialakulását, amelyek módot adnak a ha­ talom és a tudás viszonyának megvitatására: egy „foucault-ista" például „orvosi diskurzusokról" beszélhet (lásd a 210. oldalt). Foucault eszméi azzal párhuzamosan váltak népszerűvé, ahogy a politikai szociológia elfor­ dult a leegyszerűsítő konfliktuselméletektől (lásd a 37-38. oldalt), különösen a marxizmus gazda­ sági értelmezéseitől, és a politikai küzdelemnek az identitáson alapuló formáit, például a társa-

dalmi vagy biológiai értelemben vett nemi hova­ tartozást helyezte a középpontba (Foucault 2 0 0 1 , 2004). Foucault elmélete felbontja a hatalom fent említett kényszerítő, illetve felhatalmazáson ala­ puló formáinak egyszerű megkülönböztetését (lásd a 652. oldalt), és a hatalmat úgy értelme­ zi, mint amit nem csupán a domináns csoportok gyakorolnak, hanem megtalálható valamennyi társadalmi viszonylatban. Foucault hatalomér­ telmezése ennélfogva kitágítja a politika fogalmát is. Bírálói azonban azt állítják, hogy bár Foucault igen finom leírást adott arról a módról, ahogyan a hatalom a mindennapi társadalmi interakciók során működik, a kifejezés általa használt ködös értelmezése alábecsüli a hatalom olyan struk­ túrákban való koncentrálódását, mint például a hadsereg vagy a társadalmi osztály. Miután szemügyre vettük a hatalom néhány el­ térő és egymással versengő értelmezését, a e feje­ zetben következő részében arra összpontosítjuk a figyelmünket, hogy a formális politika világában hogyan történik a hatalom gyakorlása. Az alábbi­ akban a politikai hatalom vizsgálata után a hata­ lom tényleges gyakorlásával foglalkozunk, a po­ litikai rendszerek két formáját véve szemügyre.

Autoritás és demokrácia A történelem folyamán a társadalmak számos kü­ lönböző politikai rendszert építettek ki. Az egyes országok szerte a világon még ma, a 2 1 . század kezdetén is különféle minták és konfigurációk szerint szerveződnek. A legtöbb társadalom ma demokratikusnak nevezi magát, vagyis azt állít­ ja, hogy a nép uralkodik, azonban a politikai be­ rendezkedés más formái is továbbélnek. Ebben a részben a politikai rendszerek két alaptípusát, az autoritarizmust és a demokráciát mutatjuk be.

Autoritás Míg a demokrácia - mint az alábbiakban látni fogjuk - ösztönzi az állampolgárok aktív rész­ vételét a politikai ügyekben, az autoritárius ál­ lamokban a néptől megtagadják a döntésekben való részvételt vagy azt jelentősen korlátozzák. Az ilyen társadalmakban az állam érdekei és szükségletei élveznek prioritást az állampolgáro­ kéival szemben, és nincsenek olyan jogi mecha­ nizmusok, amelyek lehetőséget adnának a kor­ mánnyal való szembeszállásra vagy egy vezető elmozdítására a hatalomból. Az autoritárius kormányzatok ma is sok or­ szágban léteznek, amelyek közül néhány de-

654

20. FEJEZET

Katonai erő demonstrációja egy május 1-jén tartott díszszemlén Észak-Koreában. Ez az ország talán a politikailag legelszigeteltebb a világon, és vezetője egyike a leginkább autoritárius diktátoroknak. Kim Dzsongil államfő még azt is el­ rendelte, hogy a férfiak nem viselhetnek öt centiméternél hosszabb hajat. Az ötven év feletti kopaszodó férfiak számára két centiméterrel hosszabb haj viselete is megengedett, hogy ráfésülhessék a kopaszodó foltra. mokratikusnak vallja magát. A 2003-ig Szaddam Húszéin vezetése alatt álló Irak jó példája volt az olyan autoritárius államnak, ahol az elégedetlen­ séget elnyomták, és a nemzeti erőforrások arány­ talanul nagy részét a csekély számú kiválasztott hasznára fordították. Szaúd-Arábia és Kuvait nagyhatalmú monarchiái, valamint Mianmar (Burma) katonai vezetői szigorúan korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megtagad­ ják tőlük a kormányzásban való értelmes közre­ működés lehetőségét. Az úgynevezett „puha autoritás" példájaként gyakran említik a szingapúri államot, mert a Szingapúrban uralkodó Népi Akciópárt szorosan a kezében tartja a hatalmat, de állampolgárai szá­ mára igen jó életminőséget biztosít azáltal, hogy ellenőrzése alatt tartja a társadalom életének szinte valamennyi szegmensét. Szingapúr híres a közbiztonságáról, közrendjéről és minden ál­ lampolgárának a társadalomba való bekapcsolá­ sáról. Szingapúr gazdasága sikeres, az utcák tisz­ ták, az embereknek van munkájuk és a szegény­ ség gyakorlatilag ismeretlen. Ám annak ellenére, hogy az életszínvonal anyagi értelemben magas, még az olyan apró szabálysértéseket is igen ke­

mény pénzbüntetésekkel sújtják, mint például a közterületeken való szemetelés vagy dohányzás, szigorúan szabályozzák a média működését, az internethez való hozzáférést és a műholdvevő antennák birtoklását, a rendőrség kezében rend­ kívül nagy hatalom van az állampolgárok vissza­ tartására az esetleges törvénysértésektől, s bevett gyakorlat a testi fenyítés és a halálos ítéletek al­ kalmazása. A nép e autoritárius ellenőrzés dacá­ ra túlnyomórészt elégedett a kormányzattal, és a társadalmi egyenlőtlenségek - sok más országgal összehasonlítva - minimálisak. Jóllehet Szinga­ púrban hiányoznak bizonyos demokratikus sza­ badságjogok, az itt gyakorolt autoritás eltér a diktatórikusabb rendszerekétől, s ez vezette William Gibson írót arra, hogy a szigetországot így írja le: „Disneyland, halálbüntetéssel".

Demokrácia A demokrácia szó a görög demokratia kifejezés­ ből származik, melynek első fele, a demos „né­ pet", a második összetevőjét alkotó kratos pedig „uralmat" jelent. A demokrácia alapértelmezése

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

szerint tehát olyan politikai rendszer, amelyben nem monarchák vagy arisztokráciák uralkodnak, hanem a nép. Ez elég egyértelműnek hangzik, de valójában nem az. „A nép uralma" különféle idő­ szakokban élesen elütő formákat öltött az egyes társadalmakban, attól függően, hogy a nép fogal­ mát hogyan értelmezték. A „nép" alatt értették például többek között a társadalom összes férfi tagját, a tulajdon birtokosait, a fehér férfiakat, a tanult férfiakat, valamint a felnőtt férfiak és nők összességét is. Egyes társadalmakban a demokrá­ cia hivatalosan elfogadott változata csak a politi­ kai szférára korlátozódik, míg másokban kiterjed a társadalmi élet szélesebb területeire. Az, hogy a demokrácia valamely adott kör­ nyezetben milyen formát ölt, nagyrészt annak az eredménye, hogy értékeit és céljait hogyan értel­ mezik, és azok milyen prioritást kapnak. A de­ mokráciáról általában úgy vélekednek, hogy ez az a politikai rendszer, amely a leginkább képes a politikai egyenlőséget, a szabadságot és az egyéni szabadságjogokat biztosítani, a közérdeket védel­ mezni és kielégíteni az állampolgárok igényeit, előmozdítva az erkölcsi önfejlődést, olyan haté­ kony döntéshozatalt téve lehetővé, ami minden­ kinek az érdekeit számításba veszi (Held 1996). Az ezekre a változatos célokra helyezett hangsú­ lyok mértéke befolyásolhatja, hogy a demokráci­ át elsősorban a néphatalom (az önkormányzat és az önszabályozás) formájának vagy pedig a má­ sok (például a megválasztott képviselők csoport­ ja) által hozott döntések támogatására szolgáló keretnek tekintik.

Részvételi demokrácia A részvételi demokráciában (participatory de­ mocracy), más néven közvetlen demokráciában a döntéseket közösen hozzák meg azok, akiket érintenek. Ez volt a demokrácia eredeti típusa, amit az ókori Görögországban gyakoroltak. Azok, akik állampolgárnak számítottak (vagyis a társa­ dalom egy kisebbségi csoportjának tagjai) rend­ szeresen összegyűltek, hogy megvitassák a poli­ tikai kérdéseket és meghozzák a fontosabb dön­ téseket. A részvételi demokráciának a modern társadalmakban korlátozott fontossága van, mi­ vel a lakosság tömegeinek megvannak a politikai jogai, és lehetetlen volna mindenkinek az aktív részvételét biztosítani valamennyi olyan döntés meghozatalában, amelyek érintik. A részvételi demokrácia egyes formái azonban szerepet játszanak a modern társadalmakban is. Az Egyesült Államok északkeleti részén fek­ vő New England-i államok kisebb településein

továbbra is fenntartják az évente megrendezett „városi gyűlések" hagyományos gyakorlatát. Az erre kijelölt napokon a város valamennyi lakója összegyűlik, hogy megvitassa azokat a közérde­ kű helyi kérdéseket, amelyek nem esnek a tag­ állami vagy szövetségi kormányzat hatáskörébe, és szavazással döntsön ezekben. A részvételi de­ mokrácia egy másik példája a népszavazás, ami­ kor az emberek kinyilvánítják véleményüket egy bizonyos kérdésről. Nagyszámú ember közvetlen részvételét a döntésben úgy teszik lehetővé, hogy az adott problémát egy-két kérdésre egyszerűsí­ tik le. A népszavazásokat rendszeresen felhasz­ nálják országos szinten egyes európai országok­ ban a fontos politikai döntések meghozatalakor. Számos európai országban népszavazást tartot­ tak például 2005-ben arról, hogy elfogadják-e az Európai Unió javasolt alkotmányos szerződését. Az Egyesült Királyság szintén népszavazás meg­ tartására készült, de 2005 májusában a javasolt alkotmányos szerződés franciaországi és hollan­ diai elvetése megszüntette annak reményét, hogy az alkotmányos szerződés bevezethető legyen, és ez a brit népszavazás tervének felfüggesztéséhez vezetett. Egy nacionalista beállítottságú etnikai régióban, Kanada túlnyomórészt franciául beszé­ lő Québec tartományában népszavazást tartottak az államszövetségből való kiválás vitatott kérdé­ séről is.

Képviseleti demokrácia A gyakorlati nehézségek nagy léptékben alkal­ mazhatatlanná teszik a részvételi demokráciát, kivéve olyan speciális esetekben, mint az említett népszavazások. Ma jóval elterjedtebb forma a kép­ viseleti demokrácia (representative democracy): ebben a politikai rendszerben a közösséget érin­ tő döntéseket nem a közösség valamennyi tagja hozza meg, hanem azok az emberek, akiket erre a célra megválasztottak. Az országok kormányzása terén a képviseleti demokrácia a kongresszusok, parlamentek vagy hasonló országos testületek megválasztásának formáját ölti. A képviseleti de­ mokrácia létezik más szinteken is, ahol kollektív döntéseket hoznak, például valamely átfogó nem­ zeti közösség egyes tartományaiban vagy tagálla­ maiban, egyes városokban, megyékben, közigaz­ gatási körzetekben vagy más régiókban. Sok nagy szervezet is úgy dönt, hogy ügyeit a képviseleti demokrácia útján intézi, kis létszámú végrehajtó bizottságok megválasztásával, amelyek azután meghozzák a főbb döntéseket. Azoknak az országoknak a politikai berendez­ kedését, amelyekben a szavazók két vagy több

20. FEJEZET

párt között választhatnak és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van, rendszerint libe­ rális demokráciának nevezik. Nagy-Britannia és a többi nyugat-európai ország, az USA, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is ebbe a kategóriába tar­ tozik. A fejlődő világ számos országában (példá­ ul Indiában) szintén liberális demokratikus rend­ szer működik, és - mint látni fogjuk - ezeknek az országoknak a száma folyamatosan növekszik.

A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE Amikor a jövő politikai szociológusai majd viszszatekintenek az 1980-as évek és 1990-es évekre, valószínűleg különösen kiemelkedő fontosságú történelmi fejleménynek fogják tartani a világ szá­ mos országának ebben az időszakban végbement demokratizálódását. Az 1980-as évek eleje óta számos addig autoritárius katonai diktatúrával kormányozott latin-amerikai ország, nevezetesen Chile, Bolívia és Argentína is átalakult pezsgő demokráciává. A kommunista blokk összeom­ lásával 1989-ben sok kelet-európai ország - pél­ dául Oroszország, Lengyelország és Csehszlová­ kia - szintén demokratikus berendezkedésűvé vált. Afrikában is több korábban nem demokra­

tikus ország - Benin, Ghána, Mozambik és DélAfrika - elfogadta a demokratikus eszményeket. Az 1970-es évek közepén a világ országainak több mint kétharmad részében még autoritarizmus volt érvényben. Azóta a helyzet markánsan megváltozott: ma a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. A demok­ rácia többé nem koncentrálódik elsősorban a nyugati országokra, hanem a kormányzat kívá­ natos formájaként elfogadottá vált - legalábbis elvben - a világ számos régiójában. Ahogy David Held (1996) kifejezte: „A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető" mintájává." Az alábbiakban a liberális demokrácia globális terjedésével foglalkozunk, bemutatva néhány le­ hetséges magyarázatot népszerűségének indoko­ lására. Ezután megvizsgálunk néhány fontosabb problémát azok közül, amelyekkel a demokráciá­ nak a mai világban szembe kell néznie.

A kommunizmus bukása A világ különféle politikai rendszerei között hosszú időn keresztül kétféle minta játszott ve­ zető szerepet: a nyugati liberális demokráciák és

A berlini fal lebontása 1989-ben szimbolikus jelentőségű esemény volt a kommunizmus gyors összeomlásának folyama­ tában, ami lehetővé tette a liberális demokrácia példátlan terjedését.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

a korábbi Szovjetunióban, majd Kelet-Európá­ ban is hatalomra került kommunizmus (ami még ma is létezik Kínában és néhány más országban). A 20. század nagy részében a világ lakosságának jelentős hányada kommunista vagy szocialista politikai rendszerekben élt. Marx a szocializmus globális terjedését és a munkásmozgalmak forra­ dalmi sikereit várta a jövőtől, és az 1883-ban be­ következett halála utáni száz év során úgy tűnt, hogy prognózisa beválik. A kommunista államok is demokráciáknak te­ kintették önmagukat, noha ezeknek az országok­ nak a politikai rendszerei nagymértékben eltértek attól, amit Nyugaton demokráciának tartanak. A kommunizmus alapjában véve egypártrendszerű uralmat jelentett. A szavazóknak nem különböző pártok, hanem ugyanazon párt - a kommunista párt - különböző jelöltjei közül volt lehetőségük választani, és gyakran csak egyetlen jelölt volt. így valójában egyáltalán nem volt igazi választási lehetőség. Minden szovjet típusú társadalomban a kommunista párté volt a domináns hatalom, s ez tartotta ellenőrzése alatt nem csupán a politi­ kai rendszert, hanem a gazdaságot is.

sű államaiban is feltűntek a demokratizálódás jelei. Afganisztánt - attól kezdve, hogy a szov­ jet csapatok 1979-ben bevonultak az országba - a Szovjetunió tartotta ellenőrzése alatt. A szovjet megszállás a mudzsahedinek (muszlim gerilla harcosok) heves ellenállása következtében tíz év­ vel később véget ért. Az 1990-es évek elején bel­ ső harcok folytak az országban a mudzsahedin frakciók hadurai között. 1996-ban a tálibok sze­ rezték meg az ellenőrzést az ország területének legnagyobb része fölött, és megkezdték egy „igazi iszlám állam" létrehozását. Szélsőségesen értel­ mezett iszlám törvényeket vezettek be: nyilvános kivégzéseket tartottak, kisebb bűncselekménye­ ket is a végtagok levágásával büntettek, a lányo­ kat és az asszonyokat kitiltották az iskolákból, illetve a munkahelyekről, és betiltották az „er­ kölcstelen" szórakozást. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket követően az USA a terroristák tá­ mogatóinak tekintette a tálibokat, és sikeres had­ műveletekkel megdöntötte hatalmukat. A 2 0 0 1 . év végén az afgán ideiglenes hatóságok vezető­ jévé, majd 2002 júniusában az ország elnökévé Hamid Karzait választották meg, aki hozzáfogott az ország új alkotmányának kidolgozásához és elfogadtatásához. A kormánynak erős végrehajtó hatalmat és az iszlámnak mérsékelt szerepet jut­ tató új alkotmányt, amely biztosítja az alapvető emberi jogok védelmét, 2004 januárjában írták alá. Afganisztánban 2004 októberében tartották meg az első választásokat, melyek eredménye­ ként Karzai ötéves elnöki mandátumot kapott.

Nyugaton az átlagos polgároktól kezdve egé­ szen a legkiválóbb tudósokig szinte mindenki úgy vélte, hogy a kommunista rendszerek igen erős hadállásokat építettek ki maguknak, és a globális politika állandó szereplőivé váltak. Szinte senki sem vagy csak nagyon kevés ember látta előre a drámai események bekövetkezését, amelyek 1989-ben kezdődtek meg az egyik kom­ munista rezsimnek a másik után történő össze­ omlásával, „bársonyos forradalmak" sorozatá­ ban. Az, ami egész Kelet-Európában szilárd és tartósan megalapozott hatalmi rendszernek tűnt, szinte egyik napról a másikra megbukott. A kom­ munisták gyors egymásutánban elveszítették a hatalmat azokban az országokban, amelyekben fél évszázadon keresztül uralkodtak: Magyaror­ szágon, Lengyelországban, Bulgáriában, KeletNémetországban, Csehszlovákiában és Romániá­ ban. Végül a kommunista párt magán a Szovjet­ unión belül is elveszítette a hatalom apparátusa fölött gyakorolt ellenőrzését. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető „állam nélküli elnök" lett, amikor 1991-ben a Szovjetunió tizenöt tag­ köztársasága kinyilvánította függetlenségét. Úgy tűnt, hogy a kommunista párt hatalma 1989-ben még Kínában is megrendülni látszott, amikor a Tienanmen téren a diákok és mások is tiltakoztak a rendszer ellen, ám megmozdulásukat brutáli­ san leverte a hadsereg.

Kínában, ahol a világ népességének egyötöd része él, a demokratizálódás irányában ható erős nyomás nehezedik a kommunista kormány­ ra. A hatalmas országban ma is emberek ezreit tartják börtönben azért, mert a demokrácia iránti vágyukat nem erőszakos módon kinyilvánították (lásd az internetről és a demokratizálódásról szó­ ló keretes írásunkat a 659. oldalon). A kommu­ nista kormány elnyomó intézkedéseinek dacára is vannak azonban még mindig olyan csoportok, amelyek aktívan küzdenek a demokratikus rend­ szerbe való átmenet megvalósításáért. Az utóbbi években más autoritárius berendezkedésű ázsiai államokban, köztük Mianmarban, Indonéziában és Malajziában is egyre erősödő demokratikus mozgalmak tevékenykednek. Ezek közül egye­ seknek a nagyobb szabadságra vonatkozó köve­ telései erőszakos választ váltottak ki a kormány­ zatok részéről. „A demokrácia globalizálódása" mindazonáltal továbbra is sebesen folytatódik szerte a világon.

A Szovjetunió bukása óta tovább folytatódott a demokratizálódás folyamata. Helyenként még a világ legszigorúbban autoritárius berendezkedé-

A demokrácia előretörésének általános trend­ je nincs „kőbe vésve". Úgy tűnik, hogy a libe­ rális demokrácia a korábbi szovjet blokk egyes

20. FEJEZET

A demokrácia diadala: a történelem vége? „A történelem vége" kifejezést ma mindenki Fran­ cis Fukuyama író nevével, illetve azonos című könyvével (1989) kapcsolja össze. Fukuyama nagy­ hatású, ám erősen vitatott felfogása a történelem végéről a kapitalizmus és a liberális demokrácia vi­ lágméretű diadalán alapul. Az 1989. évi kelet-eu­ rópai forradalmak, a Szovjetunió felbomlása és a többpárti demokrácia bevezetését más régiókban is szorgalmazó mozgalmak nyomán Fukuyama azt állítja, hogy a korábbi korszakok ideológiai küz­ delmei véget értek. A történelem vége az alterna­ tívák megszűnését jelenti. Senki sem veszi többé védelmébe a monarchiát, és a fasizmus visszavon­ hatatlanul a múlt jelensége lett. Ugyanez vonat­ kozik a kommunizmusra is, ami oly hosszú ideig a nyugati demokrácia fő riválisa volt. A szocializ­ mussal folytatott hosszú harcában a kapitalizmus - Marx jóslataival ellentétben - győzelmet aratott, és a liberális demokráciát ma nem érik komoly ki­ hívások. Fukuyama szerint elértük „az emberiség ideológiai fejlődésének végpontját és a nyugati tí­ pusú demokráciának mint az emberi kormányzás végső formájának egyetemessé válását". Fukuyama tételei kritikákat váltottak ki, ám bi­ zonyos értelemben ráirányították a figyelmet ko­ runk egyik kulcsfontosságú jelenségére. Ma nincs országaiban - például Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és a balti ál­ lamokban - szilárd alapokon áll, míg mások­ ban, például a Szovjetunió korábbi közép-ázsiai köztársaságaiban, Jugoszláviában, sőt magában Oroszországban is törékeny marad. A demokra­ tikus politikai intézmények valóban törékenynek és sebezhetőnek bizonyultak máskor is a törté­ nelem folyamán. Iránban például, a világ egyik legmilitánsabb iszlám államában a nép elégedet­ lensége a hatalmas mullahokkal (vallási vezetők­ kel) 1997-ben a reformpárti Mohammed Khatami elnök hetven százalékos szavazattöbbséggel tör­ tént megválasztásához vezetett. Úgy tűnt, hogy a demokrácia megérkezik Iránba is. Khatamit - olyan vezetőként, aki felismeri, hogy a nép vá­ gyakozása a demokrácia iránt a fennálló rendszer összeomlását fogja eredményezni, ha nem elégí­ tik ki - Mihail Gorbacsovhoz hasonlították. Az elnöknek azonban csupán korlátozott reformokat sikerült bevezetnie, miután a vallásos konzerva­ tívok újból magukhoz ragadták a hatalmat a par­ lamentben, és 2005 júniusában egyiküket, Mahmud Ahmadinedzsádot választották elnökké, erősen valószínűtlenné téve a további demokra­ tikus reformok kilátásait. Irán legújabb kori törté­

olyan számottevő választótestület vagy tömeg­ mozgalom, ami képes lenne a gazdasági és politi­ kai szerveződésnek a piacgazdaságon és a liberá­ lis demokrácián túlmutató formáit kínálni. Noha jelenleg úgy tűnik, hogy valóban ez a helyzet, kétségesnek látszik, hogy a történelem valóban megállna, olyan értelemben, hogy máris kimerí­ tettünk minden más lehetőséget, ami nyitva áll előttünk. Ki tudná ma megmondani, hogy a gaz­ dasági, politikai vagy kulturális rend milyen for­ mái alakulhatnak még ki a jövőben? Mint ahogy a középkori gondolkodóknak sejtelmük sem lehe­ tett a feudalizmus hanyatlásával kialakuló ipari társadalomról, ugyanúgy pillanatnyilag mi sem láthatjuk előre, hogyan fog változni a világ a kö­ vetkező évszázad folyamán.

KÉRDÉSEK 1. Mit értett Fukuyama „a történelem vége" ki­ fejezés alatt? 2. Igaza volt-e Fukuyamának, amikor azt állította, hogy elértük „a történelem végét"? 3. Ha ma a posztkommunizmus korában vagyunk, milyen politikai alternatívák állnak előttünk? nete azt mutatja, hogy a demokratizálódást hiba lenne visszafordíthatatlan folyamatnak vélnünk. Ám az a tény, hogy ez a tendencia a globalizáló­ dás nagyobb erőihez kötődik, okot ad az optimiz­ musra a demokrácia jövőjét illetően. / A tálibokkal, valamint a terrorizmussal és azok­ kal a veszélyekkel, amelyeket a terrorizmus je­ lent a demokráciákra nézve, részletesebben is foglalkozunk a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalon.

A demokrácia népszerűségének magyarázata Miért vált a demokrácia ilyen népszerűvé? Egy gyakran idézett magyarázat szerint a politikai ha­ talom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak, és a demokrácia bizonyult a „legjobb" politikai rendszernek. Egyértelműnek tűnik, hogy a demokrácia jobb politikai rendszer, mint az autoritarizmus, ez azonban önmagában még nem magyarázza meg kellóképpen a jelenlegi demokratizálódási hullámot. Az új fejlemények teljes körű magyarázatához mindazoknak a tár­ sadalmi és politikai körülményeknek a részletes

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

Globalizáció és mindennapi élet: az internet és a demokratizálódás Az internet jelentős demokratizáló erő. Áthatol a nemzeti és kulturális határokon, elősegíti az esz­ mék terjedését egész bolygónkon és lehetővé te­ szi, hogy a hasonlóan gondolkodó emberek meg­ találják egymást a kibertér birodalmában. A világ országaiban egyre több és több ember fér hoz­ zá az internethez rendszeresen, és ezt fontosnak tekinti a neki megfelelő életmód folytatásához. Ám az internet dinamikus terjedését egyes kor­ mányokfenyegetésként is felfogják, különösen az autoritárius kormányzatok, amelyek felismerik az online-tevékenységben rejlő potenciált az állami hatalom kikezdésére. Noha az internet használa­ tát a legtöbb országban többé-kevésbé szabadon engedélyezik, egyes államok lépéseket kezdtek tenni a korlátozására. Az internetfelhasználók száma Kínában 2003 végén - csupán nyolc évvel azután, hogy az inter­ net kereskedelmi úton is hozzáférhetővé vált - el­ érte a 79,5 millió főt, és ez a szám továbbra is gyorsan emelkedik. A kínai kommunista vezetés szemében az internet veszélyes fenyegetést jelent az állambiztonságra, mert lehetővé teszi a poli­ tikai ellenzéki csoportok számára tevékenységeik koordinálását. Az internethasználat gyors növekedésére adott válaszként a kínai kormány szabályozások egész sorát vezette be: bezáratott több ezer internet­ kávézót, blokkolta az e-mail üzenetváltásokat, a keresőprogramokat, valamint a külföldi hírforrá­ sokat és egyéb politikailag érzékeny portálokat, továbbá szűrőrendszert állított be a világhálón végzett kutatások ellenőrzésére, a tiltott kulcssza­ vak és kifejezések hosszú listájával. Mindazonál­ tal úgy tűnik, hogy az interneten folyó tevékeny­ ség továbbra is növekszik, ugyanolyan ütemben, ahogy az ellenőrzés szigorodik. 2004-ben az Amnesty International jelentésé­ ben az alábbiak voltak olvashatók: A hatóságok által „felforgatónak" vagy „az ál­ lambiztonságot veszélyeztetőnek" minősített elemzésére lenne szükség, amelyek a demokrá­ ciába való átmenethez vezettek, annyi azonban e nélkül is bizonyosnak látszik, hogy ebben a trendben fontos szerepet játszanak a globalizációs folyamatok. Először is, a globalizációval együtt járó transz­ nacionális kulturális kapcsolatok szaporodása sok országban felélénkítette a demokratikus moz­ galmakat. A globalizált média a kommunikációs technológiák fejlődésével együtt számos nem de­

tevékenységek közé tartozik az online petíciók aláírása, a korrupcióellenes intézkedések és a reformok követelése, a demokráciáért küzdő pártok létesítésének tervezése, a SARS-ra (atipusos tüdőgyulladás) vonatkozó híresztelések közzététele, a külföldi csoportokkal való kom­ munikáció, a Falun Gong elnevezésű vallási mozgalom betiltása elleni tiltakozás és az 1989. évi demokráciapárti tüntetések leverésének fe­ lülvizsgálatára vonatkozó követelések hangoz­ tatása is. Az ilyen vádak alapján folytatott el­ járások szinte kivétel nélkül bebörtönzéssel járó ítéletekhez vezetnek. Egy korábbi jelentésében az Amnesty úgy becsül­ te, hogy „a hálózati portálokat, a csevegőfórumo­ kat és a magánemberek elektronikus levelezését a jelentések szerint harmincezer főnyi állambizton­ sági személyzet ellenőrzi" (2002). Más kormányzatok hasonló döntésekre jutot­ tak. A burmai kormány betiltotta a „kormányzást akadályozó" információk interneten keresztül vagy e-mail útján történő terjesztését. A malaj­ ziai hatóságok megkövetelték, hogy az internet­ kávézók jegyzéket vezessenek a számítógépeiket használó személyekről. A vallásos konzervatívok az iráni kormányban 2003 végén ki kényszerítet­ ték több száz internetkávézó bezárását és új tör­ vényeket vezettek be, amelyek a tulajdonosoktól megkövetelik, hogy korlátozzák a felhasználók hozzáférését az „erkölcstelen és iszlámellenes ol­ dalak" hosszú sorához.

KÉRDÉSEK 1. Miben különbözik az internet - demokratizáló erőként betöltött szerepét tekintve - a techno­ lógia régebbi formáitól? 2. Ha az internet hozzájárul a demokrácia globá­ lis terjedéséhez, elősegíti-e egyúttal a globális kultúra kialakulását is? mokratikus ország lakóit szembesítette a demok­ ratikus eszményekkel, növelve a szabad választá­ sok bevezetése érdekében a politikai elitekre ne­ hezedő belső nyomást (lásd a demokratizálódás és az internet kapcsolatát tárgyaló keretes írást). Az ilyen követelések természetesen nem követ­ keznek automatikusan a népszuverenitás esz­ méjének terjedéséből. Ennél is fontosabb, hogy a demokratikus forradalmakra és az ezeket ki­ váltó mozgósítási folyamatokra vonatkozó hírek

660

20. FEJEZET

a globalizáció révén gyorsan terjednek regioná­ lis szinten. Az 1989. évi lengyelországi forrada­ lom híre például igen gyorsan eljutott Magyar­ országra is, az egész régióban követhető modellt nyújtva a demokráciáért küzdő aktivisták számá­ ra, akik ennek nyomán szervezhették meg a saját fellépésüket. Másodszor: a globalizálódó világban egyre fontosabb szerepet játszó nemzetközi szerveze­ tek, például az ENSZ és az Európai Unió külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus ál­ lamokra, hogy azok is tegyenek lépéseket a de­ mokrácia megvalósítása irányában. (Az Európai Unióval a 6 6 2 - 6 6 3 . oldalon foglalkozunk keretes írásunkban). Az ilyen szervezetek a autoritárius rendszerek megbuktatásának ösztönzésére egyes esetekben képesek kereskedelmi embargót alkal­ mazni, bizonyos feltételekhez köthetik a gazda­ sági fejődést és stabilizálódást szolgáló hitelek igénybevételét, és különféle diplomáciai manő­ vereket hajthatnak végre. Harmadszor: a demokratizálódást elősegíti a világkapitalizmus terjeszkedése is. Noha a multi­ nacionális vállalatok hírhedtek arról, hogy haj­ landók egyezségeket kötni diktátorokkal is, a vállalatok általában szívesebben végzik üzleti te­ vékenységüket a demokratikus államokban. Ezt nem valamiféle belső meggyőződésből fakadóan

teszik, a politikai szabadság és az egyenlőség mel­ lett foglalva állást, hanem azért, mert a demokrá­ ciák általában stabilabbak, mint a más berendez­ kedésű államok, s a maximális profit eléréséhez igen fontos a stabilitás és a körülmények alakulá­ sának előreláthatósága. A politikai, gazdasági és katonai elitek - különösen a fejlődő világban és a korábbi Szovjetunióban - gyakran nem akarják növelni a nemzetközi kereskedelem volumenét, s ezért nem bátorítják a multinacionális cégeket az országukban való megjelenésre, hanem inkább a saját demokratizálódási programjukat követik: az ilyen típusú átalakulást Barrington Moore politi­ kai szociológus (1966) „felülről irányított forra­ dalomnak" nevezte. Kétségtelen, hogy ha a globalizáció lenne a de­ mokratizálódás legújabb hullámának egyetlen kiváltó oka, akkor ma már valamennyi ország demokratikus berendezkedésű lenne. Az autori­ tárius rendszerek fennmaradása Kínában, Kubá­ ban és Nigériában arra utal, hogy a globalizáló erők nem mindig elégségesek a demokráciába való átmenet kikényszerítésére. A demokratikus mozgalmak azonban megtalálhatóak több ilyen országban is, s ennek alapján egyes szociológu­ sok azt állítják, hogy a globalizáció hatása alatt az elkövetkezendő években egyre több ország vá­ lik majd demokratikus berendezkedésűvé.

Mivel magyarázható a szavazók növekvő közömbössége, ami ennél a szavazóhelyiségnél is látható?

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

Bajban van-e a demokrácia? Tekintettel a demokrácia ilyen mértékű terjedé­ sére, arra számíthatnánk, hogy a demokratikus rendszerek igen sikeresen működnek. Csakhogy nem ez a helyzet. A demokrácia majdnem min­ denütt bizonyos nehézségekkel küszködik. Nem­ csak arról van szó, hogy nehéznek bizonyul stabil demokratikus rendet létrehozni Oroszországban és más korábbi kommunista társadalmakban. Úgy tűnik, hogy a demokrácia inkább azokban a fontosabb országokban van bajban, ahonnan ered: erre jó példa az Egyesült Királyság. Az 1990-es évek eleje óta az európai, országos és helyi po­ litikai választásokon részt vevő szavazók száma Nagy- Britanniában - csakúgy, mint más nyugati államokban is - jelentősen csökkent (lásd a 20.1. táblázatot). A részvételi arányok hanyatlása egyes vélemé­ nyek szerint azt mutatja, hogy az emberek- úgy tűnik - Nyugaton elveszítették a hatalom birto­ kosaiba vetett bizalmukat. Egyes tudósok és po­ litikusok szélesebb körű „bizalmi válságról" be­ szélnek a társadalomban. Onora O'Neil filozófus (2002) így foglalja össze a helyzetet: A bizalmatlanság és a gyanakvás terjed az élet minden területén, feltehetően jó okkal. Azt mondják, hogy az állampolgárok nem bíznak többé a kormányzatokban, a politikusokban és a miniszterekben, a rendőrségben és a bírósá­ gokban, sőt a büntetés-végrehajtási intézmé­ nyekben sem. Azt mondják továbbá, hogy a fo­ gyasztók nem bíznak többé a vállalkozókban, különösen a nagyvállalatokban, és azok termé­ keiben sem. Egyikünk sem bízik - mondják - a bankokban, a biztosítókban vagy a nyugdíjpénz­ tárakban. A betegek nem bíznak többé az or­ vosokban... és különösen nem bíznak többé a kórházakban és a kórházi tanácsadókban. Rö­ viden szólva, korunk egyik jellemző vonása a „bizalomvesztés". Ügy tűnik, hogy a bizalomvesztés tézisét - leg­ alábbis ami a pártpolitikát illeti - számos bizo­ nyíték támasztja alá. Az Egyesült Királyságban például az általános választások éveiben felméré­ seket végeztek, melyek során megkérdezték a sza­ vazókat, bíznak-e abban, hogy képviselőik a nem­ zeti érdekeket „mindig vagy legtöbbször" a párt­ érdekek fölé helyezik. Azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy ebben a tekintetben bíznak a kormányban, az 1987. évi 47 százalékos szintről 1992-ben 30 százalékra, majd 2001-ben 28 száza­ lékra csökkent (idézi Skidmore-Harkin 2003). Egyesek szerint az ilyen trendek arra mutat-

661

20.7. táblázat Az általános választásokon való részvé­ tel az Egyesült Királyság szavazói köré­ ben, 1945-2005 Év

a

Megjelenés %-a a

1945

72,8

1950

83,9

1951

82,6

1955

76,8

1959

78,7

1964

77,1

1966

75,8

1970

72,0

1974. február

78,8

1974. október

72,8

1979

76,0

1983

72,7

1987

75,3

1992

77,7

1997

71,5

2001

59,4

2005

61,3

Az összes leadott szavazat hitelesített száma a választás­ ra jogosultak létszámához viszonyítva.

Forrás: http://www.electoral-reform.org.uk/publications/ stastics/turnouts.htm. Letöltve: 2005. június 30. nak, hogy az emberek egyre szkeptikusabbak a hatalom hagyományos formáival szemben. Ezzel kapcsolatban a demokratikus országokban vál­ tás ment végre a politikai értékek tekintetében is, mégpedig a „posztmateriális értékek" irányában (Inglehart 1997). Ez annyit jelent, hogy a gazda­ sági jólét bizonyos szintjének elérése után a sza­ vazók kevésbé törődnek a gazdasági kérdésekkel, mint saját egyéni (vagyis nem a közösségre jel­ lemző) életminőségükkel: ennek jellemző meg­ nyilvánulásai közé tartozik például az értelmes munka iránti vágyakozás. Végeredményben a szavazók általában kevésbé érdeklődnek az or­ szágos politika iránt, kivéve a személyes szabad­ ságjogokat érintő kérdéseket. Az utóbbi néhány évtized mindemellett olyan időszak volt, amelyben a jóléti államot több nyu­ gati országban is támadások érték. A jogok és juttatások, amelyekért hosszú időn át küzdöt­ tek az emberek, vita tárgyává váltak, és több he­ lyen szűkülnek. A jobboldali pártok - például a Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban és a Republikánus Párt az USA-ban - megkísérelték csökkenteni a jóléti kiadások szintjét. Az ilyen kormányzati megszorítások egyik oka a kormá­ nyok számára elérhető jövedelmek csökkenése

20. FEJEZET

Az Európai Unió Az Európai Unió létrejöttének történelmi előzmé­ nyei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európai integráció eszméje az arra irányuló törek­ vés jegyében fogant, hogy a jövőre nézve meg­ akadályozzák hasonló rombolás bekövetkezését. A háború idején brit miniszterelnökként működő Winston Churchill 1946-ban felhívást tett közzé az „Európai Egyesült Államok" megteremtésére. Az európai egység irányában tett első gyakorlati lépéseket Robert Schuman francia külügyminisz­ terjavasolta egy 1950. május 9-én tartott beszé­ dében. Ez a nap lett a mai Európai Unió születés­ napja, amit „Európa Napjaként" évente megün­ nepelnek az unió tagállamaiban. Az Európai Uniót (EU) kezdetben mindössze hat ország: Belgium, Németország, Franciaor­ szág, Olaszország, Luxemburg és Hollandia alkot­ ta. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973ban, Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália 1986-ban, majd Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben csatlakozott az unióhoz. 2004-ben került sor az unió legnagyobb mérté­ kű bővítésére tíz új tagország csatlakozásával, fő­ ként Kelet-Európából. A következő években vár­ ható továbbá Bulgária és Románia csatlakozása is az unióhoz, továbbá tárgyalások kezdődnek Törökország esetleges tagságáról is. A kezdeti időszakban az EU tagországai között folyó együttműködés nagyrészt a kereskedelemre és a gazdaságra korlátozódott, de ma már kiter­ jed számos olyan ágazatra is, amelyek közvetlen kihatással vannak mindennapi életünkre. Az EU intézményei olyan változatos területeken működ­ nek, mint például az állampolgári jogok, a biz­ tonság, a foglalkoztatás, a regionális fejlesztés és a környezetvédelem. Az unió tagországainak demokratikus berendezkedésűeknek kell lenniük, és kötelezettséget kell vállalniuk a béke és a jólét érdekében való együttműködésre. Egyesek - különösen az Egyesült Királyságban - attól félnek, hogy az Európai Unió tagságával járó kötelezettségek aláássák a nemzeti szuvere­ nitást, vagyis a ma létező államok függetlenségét és önkormányzati képességét, mások azonban azt állítják, hogy az EU nem sokkal több, mint egy volt, ami az 1970-es évek elején világméretekben megkezdődött általános visszaesés eredménye­ ként következett be. Úgy tűnik azonban, hogy emellett számos alapvető árucikk és szolgálta­ tás biztosítása tekintetében nemcsak egyes kor­ mányzati körökben, hanem az állampolgárok között is növekvő szkepticizmus alakult ki az

újabb olyanfajta nemzetközi intézmény, mint az ENSZ vagy a Világkereskedelmi Szervezet. Az integráció támogatói úgy vélik, hogy mind­ két fenti álláspont téves. Szerintük az EU olyan szervezet, melynek tagállamai közös intézmé­ nyeket állítottak fel, átruházva azokra az általuk gyakorolt hatalom egy részét, hogy bizonyos közérdekű ügyekben európai szinten lehessen demokratikus döntéseket hozni. Az EU valamenynyi döntése és eljárása azokon az egyezményeken alapul, amelyeket az unió valamennyi tagállama jóváhagyott. A szuverenitással járó jogok ilyen fajta közös alapba történő összevonását nevezik „európai integrációnak". Az Európai Uniónak öt központi irányító intézménye van, amelyek mind­ egyike speciális szerepet játszik: • a tagállamok lakossága által megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament, • a tagállamok kormányainak képviselőit tömörí­ tő Európai Tanács, • az ügyek előre viteléért és a határozatok végre­ hajtásáért felelős Európai Bizottság, • a törvények betartásáról gondoskodó Európai Bíróság és • az unió költségvetésének szilárd és törvényes kezelését ellenőrző Auditorok Bírósága. Ezekhez öt további fontos testület társul: • az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, melynek feladata a szervezett civil társadalom részéről a gazdasági és társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontok kifejezésre juttatása; • a Régiók Bizottsága, amely a regionális és helyi hatóságok véleményét képviseli; • a Központi Európai Bank, amely a pénzügyi po­ litikáért és az euró árfolyamáért felelős; • az Európai Ombudsman Hivatala, amely az ál­ lampolgárok részéről az unió bármely intézmé­ nyének vagy testületének helytelen eljárásaival kapcsolatban felmerülő panaszokkal foglalko­ zik; valamint • az Európai Beruházási Bank, amely befektetési projektek finanszírozásával segíti az unió céljai­ nak elérését.

állami ellátás hatékonyságát illetően. Ez a szkep­ ticizmus azon a meggyőződésen alapul, hogy a jóléti állam bürokratikus, elidegenítő és nem elég hatékony, továbbá hogy a jóléti juttatások a szán­ dékoltakkal ellenkező hatásokat fejtenek ki és aláássák mindazt, aminek az elérése érdekében megteremtették őket.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

I A rendszert számos további ügynökség és más tes­ tület egészíti ki. Az EU növekedése lehetőséget adott az euró­ pai vezetők számára a szervezet alapvető doku­ mentumainak felülvizsgálatára. 2002-ben a ko­ rábbi francia elnök, Valéry Giscard d'Estaing el­ nökletével alkotmányozó gyűlést hívtak össze. Az EU ekkor kidolgozott alkotmányos szerződése különféle egyezményeket vont össze egyetlen do­ kumentumban és szorosabb együttműködésre kötelezte a tagállamokat többek között a honvé­ delmi és bevándorlási politika terén, továbbá előI irányozta az EU elnöki hivatalának létrehozását. I Úgy tűnik azonban, hogy az alkotmány elvetése a I Franciaországban és Hollandiában 2005-ben tarI tott népszavazásokon (lásd a 655. oldalt) véget I vetett azok reményeinek, akik ma a szorosabb I európai politikai integráció mellett állnak. I I I I I I

Az Európai Unió hívei azt állítják, hogy az unió fél évszázadon át stabilitást, békét és prosperitást hozott Európának. Segített az életszínvonal emelésében, létrehozta az egységes európai piacot, megteremtette az egységes európai valutát, az eurót, és megerősítette Európa súlyát a világban. Az egység erősítésével előmozdítja Európa

Globális kormányzás Daniel Bell amerikai szociológus meglátása sze­ rint a nemzeti kormányok hatásköre az igazán nagy kérdések, például a globális gazdasági ver­ seny vagy a környezetrombolás hatásainak be­ folyásolásához túl kicsiny, míg a csupán egyes városokat vagy régiókat érintő problémák keze­ léséhez túl nagy (Bell 1997). A kormányzatoknak kevés lehetőségük van például a globális gaz­ daságban főszerepet játszó óriásvállalatok tevé­ kenységének ellenőrzésére. Egy brit nagyvállalat költségeinek csökkentése és más vállalatokkal való versenyképességének növelése érdekében bármikor úgy dönthet, hogy bezárja üzemeit az Egyesült Királyságban, és a termelést átteszi pél­ dául Malajziába, ahogy a porszívókat gyártó Dy­ son cég tette 2002-ben. Ennek eredményeként a brit dolgozók elveszíthetik a munkájukat. Való­ színűleg azt akarnák, hogy a kormány tegyen va­ lamit értük, de a nemzeti kormányok képtelenek ellenőrizni a világgazdasági folyamatokat. Egy kormány ilyen esetekben mindössze annyit te­ het, hogy például munkanélküli-segélyek vagy átképzés biztosításával az érintettek számára megpróbálja enyhíteni a csapást. A globalizáció új kockázatokat teremtett: ezek közé tartoznak a nemzetközi pénzügyi válságok, továbbá a tömegpusztító fegyverek terjedése, a

népeinek együttműködését, miközben megőrzi a változatosságot és biztosítja, hogy a döntése­ ket az állampolgárokhoz lehető legközelebb álló szinteken hozzák meg. A 2 1 . század egyre jobban összefonódó világában még inkább szükségessé fog válni, hogy a kölcsönös érdeklődés, a toleran­ cia és a szolidaritás szellemében minden európai állampolgár együttműködjön más országok pol­ gáraival. Forrás: The European Union at a Glance. The Economist, 2005. június 3., 2005. június 23.

KÉRDÉSEK i

1. Az Európai Unió alkalmasabb-e a politikai kér­ dések kezelésére a globalizáció korában, mint a nemzetállam? 2. Van-e az EU-ban is „demokratikus deficit", ahogy azt egyes bírálói állítják? 3. Az EU tagságával járó kötelezettségek veszé­ lyeztetik-e a nemzeti identitást? 4. Hasznos-e az Egyesült Királyság számára az, hogy az EU tagja? környezetszennyezés és a terrorizmus is. Ezek a problémák nem kezelhetők csupán a nemzetálla­ mok szintjén: a globális kockázatok csökkentésé­ nek eszközeként éppen ezért olyan nemzetközi kormányzati szervezeteket hoztak létre, mint pél­ dául a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet és az ENSZ. Ezek a szervezetek teremtik meg az alapot a globális kormányzásról folyó tárgyalá­ sokhoz. A globális kormányzás nem valamilyen globális szintű kormányzat létrehozását jelen­ ti, hanem az olyan szabályozások kereteinek a megteremtését, amelyekre szükség van a globális problémák kezeléséhez, valamint az efféle szabá­ lyozási keretek működésének garanciáját nyújtó intézmények változatos rendszerének életre hí­ vását, beleértve a nemzetközi szervezetek és a nemzeti kormányok kölcsönös együttműködését. A problémák kezelésére hivatott, már meglévő globális szervezetek nagy része azonban nem tesz eleget a demokratikus elszámoltathatóság követelményének. Az ENSZ Biztonsági Taná­ csának például 15 tagja van, amelyek közül öt - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország - úgynevezett állandó tag: ezek a világ leghatalmasabb országai közé tartoznak. Ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács bármilyen ha­ tározatot hozzon, kilenc szavazatra van szükség, beleértve az öt állandó tag szavazatát is. Az ENSZ 2003-ban nem támogatta az Irak ellen katonai

20. FEJEZET

Az iraki háború, és ami utána következett Az 1991. évi öbölháború után életbe léptették az ENSZ által előírt szankciókat Irakkal szemben, és az ország fegyverkezését nemzetközi ellenőrzés alá vonták. Szaddam Húszéin azonban 1998 no­ vemberében kijátszotta az ENSZ vizsgálóbizott­ ságát, ami ahhoz vezetett, hogy az amerikai és brit légierő négy napon át bombázta az országot. A szövetségesek, akik az Irak északi és déli terü­ letein létesített „repüléstilalmi zónákat" ekkor már rendszeres őrjáratokkal ellenőrizték, hogy megállítsák a Szaddam politikájával szemben álló kisebbségek ellen indított iraki támadásokat, fo­ lyamatosan a kisebb, pontosan célzott légi csa­ pások eszközét alkalmazták az iraki légvédelem semlegesítésére. A szankciók végül nem bizonyultak elégséges­ nek Szaddam Húszéin eltávolításához, akinek az erélyes fellépése és mozgékonysága zavart kel­ tett a nyugati hatalmak körében. Katasztrofális következményekkel jártak azonban az egyszerű iraki polgárok számára, még azután is, hogy a lakosság nélkülözésének enyhítésére 1996-ban bevezették az „élelmet olajért" programot (és kü­ lönösen a 2 0 0 1 . szeptember 11-én New Yorkot és Washingtont ért terrorista támadásokat kö­ vetően). Amerika és Nagy-Britannia megkísérelt „hathatós szankciókat" alkalmazni Irak ellen, de

ezek a próbálkozások is kudarcot vallottak, és 2002 májusában az ENSZ kissé könnyített az Irak elleni szankciókon. A szeptember 11-i terrorista támadás megvál toztatta Amerika álláspontját Szaddammal kap csolatban. George Bush elnök, aki a 2 0 0 1 . év ele jén lépett hivatalba [...] nyomást fejtett ki Szad­ dam eltávolítása érdekében és kilátásba helyezte, hogy akcióba lép, ha az ENSZ ezt nem teszi. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - hosszas diplomáciai viták után - jóváhagyott egy szigorúan megfo­ galmazott határozatot, amely felszólította Szad­ damot, hogy tegye lehetővé fegyvereinek feltétel nélküli ellenőrzését. Szaddam beleegyezett, és a vizsgálóbiztosok 2002 novemberében munkához láttak. Amerika és Nagy-Britannia azonban arra a következtetésre jutottak, hogy Irak nem tesz eleget a Biztonsági Tanács határozatának (bár a háború után kiderült, hogy ténylegesen nem volt folyamatban illegális fegyverkezési program), és 2003. március 20-án Franciaország és mások til­ takozásának dacára háborút indítottak Irak ellen. Három és fél hét elteltével a szövetséges erők győzelmet arattak, és ezután Bush elnök az új­ jáépítés elhúzódó és költséges feladataira fordít­ hatta a figyelmét. A koalíciós erők Szaddam Húszéin eltávolítása

?orge W. Bush amerikai katonákkal Irakban hálaadáskor, 2004.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

után igyekeztek helyreállítani a rendet Irakban. [...] Azok a remények azonban, hogy Szaddam elfogatása és fiainak megöletése nyugalmat hoz az országba, megalapozatlannak bizonyultak. Az amerikai csapatok által alkalmazott kínzásokról I napvilágra került bizonyítékok sokakat elgondolI kodtattak azon, hogy jelenlétük talán nem is a megoldást, hanem magát a problémát jelenti. Az iraki csapatok azonban még mindig nem állnak készen arra, hogy önállóan meg tudják teremteni a biztonságot.

Időközben folyamatban van az ország infra­ struktúrájának rendbehozatala és megerősítése, és tervek készültek az állami tulajdonban lévő, halálra ítélt iparágak privatizálására. A magánbe­ fektetők azonban valószínűleg nem fogják meg­ nyitni a pénztárcáikat, amíg az erőszak uralkodik és nem alakul ki biztonságos jogi környezet az országban. A nemzetközi hitelezők visszatartják a szükséges hiteleket, amíg Irak felelőssége a köl­ csönök visszatérítését illetően nem tisztázódik.

Irak mint szuverén állam jogainak gyakorlását a szövetségesek átmeneti jelleggel működő hatósá­ gai 2004 júniusában átengedték az Ijád Allávi ve­ zette ideiglenes kormánynak. Ez a kormány - an­ nak ellenére, hogy külföldi katonai erőre és pénz­ ügyi segélyre kellett támaszkodnia - megpróbált javítani az ország biztonsági helyzetén. A 2005 januárjában tartott iraki általános választások ha­ talmas és főként békés lépést jelentettek az első demokrácia felépítése felé az arab világban. Az új kormányban a síita többség játszik domináns sze­ repet, bár a törvényhozásban együtt kell működ­ nie a kurdokkal, sőt a szunnita kisebbséggel is. Az új kormánynak egy éve volt egy alkotmány ki­ dolgozására, amely összetartja az országot, amíg új választásokat tartanak.

Forrás: The Economist, 2004. október 18., 2005. március 10.

erő alkalmazását lehetővé tevő explicit határozat meghozatalát, mert Franciaország azzal fenyege­ tőzött, hogy megvétózza. A háború ellenzői, akik - mint e fejezet elején láttuk - Irak megtámadá­ sát az erő illegitim alkalmazásának tekintették, főként éppen ezen az alapon tiltakoztak ellene. A világ szegényebb országainak túlnyomó több­ sége által vallott nézetek ebben a vitában jórészt irrelevánsak voltak. / A nemzetközi kormányzati intézmények kiala­ kulásával a 16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetben, az 5 0 0 - 5 0 1 . oldalon foglalkoztunk. Mi lesz tehát a demokrácia sorsa egy olyan kor­ szakban, amikor úgy tűnik, hogy a demokratikus kormányzás állami szinten nem lesz képes lépést tartani az események folyásával? Egyes megfigye­ lők szerint keveset lehet tenni: a kormányzatok nem remélhetik, hogy ellenőrzésük alatt tarthat­ ják a körülöttünk végbemenő gyors változásokat, és az a legbölcsebb megoldás, ha csökkentjük a kormányzatok szerepét és engedjük, hogy a piaci erők mutassák az utat. David Held brit szociológus (2004) vitatja ezt a nézetet. Azt állítja, hogy a globalizáció korában nem kevesebb, hanem több kormányzati erőfeszí-

KÉRDÉSEK 1. Milyen politikát kellene folytatnia a Nyugat­ nak az olyan „lator államokkal" szemben, mint Irak? 2. Igazolható volt-e a megelőző támadás Irak el­ len? 3. Az iraki háború valószínűbbé vagy kevésbé va­ lószínűvé tette a terrorizmus további terjedé­ sét? 4. Lehetséges-e a terrorizmus ellen küzdeni a ha­ gyományos háború eszközével? tésre van szükség. A hatékony kormányzás azon­ ban a jelenlegi korszakban feltételezi a demokrá­ cia elmélyítését mind a nemzetállamok szintjén, mind az alatt és fölött. Held úgy véli, hogy a glo­ bális társadalmi demokrácia révén lehet a legjob­ ban megfelelni a globalizáció hozta új kihívások­ nak. Ez magában foglalja a globális szervezetek elszámoltathatóságát ugyanúgy, ahogy a demok­ ratikusan megválasztott kormányok elszámoltat­ hatók választó testületeik előtt az országos vá­ lasztások alkalmából. Held szerint a globális tár­ sadalmi demokrácia alapjai máris megvannak. A Nemzetközi Büntető Bíróság, amelyet azért hoz­ tak létre, hogy felelősségre vonja és megbüntesse a legsúlyosabb globális bűnök (például népirtás, az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények, háborús bűntettek) elkövetőit, valamint az ENSZ is jó alapul szolgálhat e célok eléréséhez, bár az utóbbit demokratikusan elszámoltathatóbbá kell tenni. Ezek az intézmények olyan jövőképet táp­ lálnak a világról, amelyben az alapvető emberi jogok védelmet kapnak és egyetértés van a meg­ levő nézeteltérések feloldásához vezető békés fo­ lyamatok tekintetében. Meglétük és működésük fémjelzi a valamennyi emberi lény egyenlő mél­ tóságának és egyenlő értékének elfogadását és beágyazódását a társadalomba.

666

20. FEJEZET

Held felfogása szerint a globális társadalmi de­ mokráciát olyan többrétegű kormányzás útján lehet elérni, amelyben számos szervezet műkö­ dik együtt különböző (helyi, nemzeti és globá­ lis) szinteken. Míg valaha az egyes államok vol­ tak a nemzetközi politika főszereplői, államfőik és külügyminisztereik útján, ma a legfontosabb szereplők közé tartoznak a különféle kormány­ hivatalok, bíróságok és törvényhozó testületek is. Gondoljunk csak arra, milyen fontos szerepet játszott például az ENSZ főtitkára, Kofi Annan a nemzetközi politikában! Held rámutat továb­ bá, hogy az olyan nem kormányzati szervezetek, mint például az Oxfam vagy az Amnesty Inter­ national, valamint az új társadalmi mozgalmak szintén fontos funkciót töltenek be a globális tár­ sadalmi demokrácia megteremtésében. Az alábbiakban a globális kérdésekről az Egye­ sült Királyság pártpolitikai viszonyaira fordítjuk figyelmünket, és megvizsgáljuk a brit politikában az utóbbi évtizedek folyamán végbement főbb változásokat.

PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Az elmúlt három évtized során a brit választási politika jelentős változásokon ment át. A csök­ kenő taglétszámokból, a források beszűküléséből és a szavazói támogatás terén elszenvedett vesz­ teségekből fakadóan a Munkáspártra és a Kon­ zervatív Pártra is fokozódó nyomás nehezedik. A Munkáspárt sikeresen megújította önmagát és 1997-ben visszatért a hatalomba, majd a 2 0 0 1 . és 2005. évi általános választásokon ismét sike­ rült győzelmet aratnia, míg a Konzervatív Párt továbbra is a legalacsonyabb taglétszámot tudja csak felmutatni, támogatói bázisának korosodása mellett. A főbb pártok tapasztalatainak megértéséhez az elmúlt három évtized tekintetében több fon­ tos tényező figyelembevételére van szükség. Az első strukturális jellegű: a kékgalléros munkakö­ rökben foglalkoztatott, gazdaságilag aktív népes­ ség aránya jelentősen lecsökkent. Kevés kétség merülhet fel azt illetően, hogy ez némiképpen erodálja a Munkáspárt hagyományos támogatási forrásait, a munkásosztálybeli közösségeket és a szakszervezeteket. A második tényező az a hasadás, ami a Mun­ káspárton belül az 1980-as évek elején keletke­ zett, és a Szociáldemokrata Párt megalakításá­ hoz vezetett, amely 1988-ban a Liberális Párttal egyesülve létrehozta a Liberális Demokrata Pár­ tot. A legújabb általános választásokon Nagy-

Britannia „harmadik pártja" jelentős támogatásra tett szert és sok szavazatot elvont a két fő párttól. A Liberális Párt a háború utáni időszak nagy ré­ szében ugyan csupán kevés helyhez jutott a Par­ lamentben (képviselőinek száma 6 és 23 fokozott változott - ez utóbbi létszámot 1983-ban érte el), 1997 óta azonban erősödik. A 2005. évi általános választásokon a liberális demokraták 62 helyet kaptak az Alsóházban (a 646-ból), és az összes szavazat 21 százalékát szerezték meg. A harmadik fontos tényező maga a konzerva­ tív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt, aki 1979-től 1990-ig töltötte be hivatalát. Az általa és kabinetminiszterei által kezdeményezett erő­ teljes változtatási program jelentős mértékű el­ távolodást jelzett a konzervatívok korábbi filo­ zófiájától. A thatcherizmus elsősorban az állam szerepének korlátozására helyezte a hangsúlyt a gazdasági életben, és a piaci erőket tekintette mind az egyéni szabadságjogok, mind a gazda­ sági növekedés alapjának. Az állam kivonulása a gazdaságból több vonalon egyidejűleg valósult meg. Az egyik intézkedéscsomag az állami nagy­ vállalatok privatizációja volt, amelyek közül so­ kat a második világháború után államosítottak: a British Telecom, a British Gas, a British Steel, a British Airways és a British Petroleum részvé­ nyeinek eladása széles körű visszhangot váltott ki. Az efféle privatizáció állítólag többféle előny­ nyel is jár. Úgy tartják, hogy az egészséges gazda­ sági verseny visszaállítása a nehezen kezelhető és kevéssé hatékony állami bürokráciák helyébe, csökkenti az állami kiadásokat, és véget vet a vál­ lalatvezetői döntésekbe való politikai beavatko­ zásnak. A Thatcher által megkezdett privatizáci­ ós politikának tartós hatásai vannak. Ezeket az intézkedéseket a Munkáspárt kezdetben erősen ellenezte, később azonban feladta ellenséges ál­ láspontját és elfogadta, hogy ez a trend nagyrészt visszafordíthatatlan. Margaret Thatcher az 1987. évi választásokon még elsöprő győzelmet aratott, népszerűsége azonban a választók körében ezután meredeken csökkenni kezdett. Ebben főszerepet játszott az úgynevezett „fejadó" bevezetése (ezt a népsze­ rűtlen adónemet nem a jövedelem vagy a va­ gyoni helyzet függvényében, hanem mindenki­ re egységesen vetették ki), valamint a gazdaság visszaesése. 1990-ben Thatcher asszonyt John Major követte a miniszterelnöki székben, aki ön­ ként lemondott hivataláról, amikor az 1997. évi általános választásokon a konzervatívok végül vereséget szenvedtek a Munkáspárttól. Major hivatali ideje alatt a konzervatívok folytatták az állami vállalatok privatizálását, még ott is, ahol az erre irányuló törekvések a legkevésbé sem vol-

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS NMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMnnMM

tak népszerűek a választótestületekben. A British Rail vasúttársaságot például több részre osztot­ ták és eladták magánbefektetőknek, bár számos felmérés azt mutatta, hogy a lakosság többsége nem támogatta ezt a programot. A főbb pártok sikereinek és kudarcainak megér­ téséhez fontos egy negyedik tényező figyelembe­ vétele is, nevezetesen az Új Munkáspárt kialaku­ lása az 1990-es évek közepén. Az Új Munkáspárt - mint az alábbiakban látni fogjuk - alapvetően új szemléletet képvisel a brit politikában.

Új Munkáspárt A Munkáspárt - részben a thatcherizmus hatásá­ ra, részben pedig a szélesebb körű globális fejle­ ményekre adott válaszként, ez utóbbiba beleértve a globális gazdasági verseny felerősödését is - el­ kezdte megváltoztatni ideológiai alapállását. Ez a folyamat Neil Kinnock kezdeményezésére indult meg, aki lemondott a Munkáspárt vezetői tisztsé­ géről, miután a párt 1992-ben veszített a válasz­ tásokon, majd folytatódott John Smith vezetése alatt is, egészen Smith korai haláláig. Tony Blair 1994-ben lett a párt vezetője, és azonnal nagy­ hatású további belső reformokhoz fogott hozzá. A megreformált és Új Munkáspárt (New Labour) névre átkeresztelt párton belül Blair vezetésével sikeres kampány folyt az úgynevezett „4. cikk" hatályon kívül helyezésére: ez a cikk a párt alap­ okmányában az ipari vállalatok jelentős mértékig állami tulajdonban tartása melletti elkötelezett­ séget jelentett. A Munkáspárt így formálisan is elismerte a pi­ acgazdaság központi jelentőségét, amit Thatcher oly eltökélten szorgalmazott. Ezáltal a párt hason­ ló változásokat hajtott végre azokhoz, amelyek Nyugat-Európa legtöbb más szocialista pártjában is végbementek. Ebben meghatározó hatást fejtett ki a kommunizmus felbomlása a Szovjetunióban és Kelet-Európában. A Munkáspárt ideológiája mindig is erősen eltért a kommunizmusétól: az állami tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások szintje a kommunista társadalmakban jóval ma­ gasabb volt, mint amit a Munkáspárt valaha is kívánatosnak tartott volna. A legtöbb ember fel­ fogása szerint azonban a kommunizmus felbom­ lása egyben azt is jelezte, hogy a szocializmus kevésbé szélsőséges eszméit is radikálisan meg kell haladni. Az az elgondolás, hogy a modern gazdaság „irányítható" közvetlen állami ellenőr­ zéssel, ami központi szerepet játszott a kommu­ nizmusban és a „régi Munkáspárt" által képviselt szocializmusban is, ma elavultnak tűnik. Az Új Munkáspártot 1997-ben hatalomra jutta-

tó választások a brit választótestületek politikai beállítódásában bekövetkezett legnagyobb vál­ tást jelentették a 20. században: az összes leadott szavazat figyelembevételével átlagosan 10,3 szá­ zalékos átrendeződés ment végbe a konzervatí­ vokkal szemben a Munkáspárt javára, ami véget vetett a Konzervatív Párt tizennyolc éve tartó uralmának. A Munkáspárt 4 1 9 parlamenti helyet szerzett meg, míg a konzervatívok csak 165-öt, és ez minden idők legnagyobb, 179 helyet jelen­ tő többségéhez juttatta a pártot. A konzervatívok eredménye - az Egyesült Királyságban leadott öszszes szavazat 30,7 százalékával - 1832 óta a leg­ alacsonyabb volt, és meredek visszaesést jelentett ahhoz a meglehetősen stabil támogatási szinthez képest, amit a konzervatívok még az 1990-es évek elején is élveztek. 1992-ben például a konzervatí­ vok még a szavazatok 41,9 százalékát szerezték meg. A Munkáspárt folytatódó választási sikerei a 2 0 0 1 . és 2005. évi általános választásokon rész­ ben annak köszönhetők, hogy a konzervatívok­ nak nem sikerült szavazóik arányát újból a ko­ rábbi szint közelébe emelniük. A 2 0 0 1 . évi általános választásokon a hatalom­ ba visszatért Munkáspárt - ismét földcsuszam­ lásszerű győzelemmel - 166 fős többséget szer­ zett a parlamentben. Ekkor az 1997. évi általános választásokhoz képest talán az alacsonyabb sza­ vazási részvételben mutatkozott a legjelentősebb különbség: a szavazati joggal bíró állampolgárok mindössze 59,4 százaléka vett részt a választáson (Young 2 0 0 1 , lásd továbbá a 20.2. ábrát). Tony Blair azonnal ígéretet tett az állami szolgáltatások megújítására irányuló program folytatására, amit az Új Munkáspárt 1997-ben kezdett meg. Annak ellenére, hogy Blair az Egyesült Királyságon be­ lül eszközölt befektetésekre kívánt koncentrálni, a 2001-ben megválasztott parlamentben folyta­ tott viták nagyrészt az USA vezetésével Irak el­ len intézett invázió támogatásával kapcsolatos, erősen vitatott döntés körül forogtak, amit Tony Blair erősen szorgalmazott. Ebben a kormányzati időszakban - részben az invázió megokolása kö­ rül folyó viták eredményeként - Blair és az Új Munkáspárt népszerűsége visszaesett. • Az iraki háborúval részletesebben a 6 6 4 - 6 6 5 . oldalon foglalkoztunk. A terrorizmusról és az USA ellen 2001-ben elkövetett támadásokról lásd bővebben a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalt. A Munkáspárt a 2005 májusában tartott általá­ nos választásokon harmadszorra is visszatért a hatalomba, de jóval csekélyebb arányú, 65 fős többséggel. A szavazók részvétele alacsony ma­ radt, mindössze 61,5 százalékos szinten. Számos

20. FEJEZET

20.7. ábra A szavazók elégedettsége Tony Blairrel és a kormányzása idején történtekkel, 1994-2004 „Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogy Tony Blair a munkáját végzi az ellenzék vezetőjeként, illetve miniszterelnökként?" 80 70 60 JÉ •0) ro N N

tn

Elégedett

50 40 30 * 20 10

<"

A

A

V

/\

1

/

v L A .

Elégedetlen

sI

3

.3

o E

19, -S o E

E 13

-E E Q CO -B

I

8

n i IS

tű

T3 Q, . N CO (/) o 3 O

E

N

iS E a.

?

Forrás: MORI Political Monitor: Satisfaction Ratings 1979-2005.

jel arra mutatott, hogy az iraki háború fokozódó elítélése a lakosság körében sok parlamenti he­ lyébe került a Munkáspártnak. A pártra leadott szavazatok száma jelentősen csökkent azokban a választókerületekben, ahol nagyobb arányban éltek muszlimok, akik különösen ellenezték a háborút. A szavazatokat gyakran a liberális de­ mokraták kapták meg, akik - ellentétben a főbb pártokkal - ellenezték az Irak elleni katonai akció­ kat. A Bethnal Green és a Bow választókerületben George Galloway korábbi munkáspárti képviselő megfordította a nagy munkáspárti többséget és háborúellenes programjával képviselői helyet szerzett az újonnan alakult Respect Party számá­ ra. A Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban leadott összes szavazat 32,3 százalékát kapta, ami jóval alacsonyabb arányt jelent annál, mint amit hatalmon léte idején élvezett. A választást követően a konzervatívok vezetője, Michael Ho­ ward lemondott és 2 0 0 5 decemberében David Cameron (nyolc éven belül immár a nyolcadik vezetője a pártnak) lépett a helyére. A Munkás­ pártra leadott szavazatok aránya is csökkent, töb­ bek között tíz választókerület közül kilencben, ahol a diákok aránya a legmagasabb volt: ebben a diákoknak a tandíjak bevezetésével szemben mutatott ellenállása tükröződik (lásd a 17. fejezet 5 3 8 - 5 4 0 . oldalát), miközben a liberális demok­ ratákra leadott szavazatok száma ugyanezeken a helyeken jelentősen növekedett (Mellows-Facer et al. 2 0 0 5 ) . A harmadik általános választás meg­

nyerésével Tony Blair mindazonáltal megismé­ telte Margaret Thatcher háromszoros választási győzelmét - ilyen teljesítményt a Munkáspárt ko­ rábban sosem tudott felmutatni -, és megígérte, hogy a harmadik hivatali időszaka az utolsó lesz, amit miniszterelnökként tölt. Egyes megfigyelők - magamat is közéjük szá­ mítva - az Új Munkáspárt programját egyfajta „harmadik utas politika" részeként írták le (Giddens 1999). A harmadik utas politika mögött meghúzódó alapgondolatokkal az alábbiakban foglalkozunk.

Harmadik utas politika Miután hatalomra került, az Új Munkáspárt ambiciózus modernizációs és politikai reform­ programot kezdett meg. A kormány fenntartotta elkötelezettségét a társadalmi igazságosság és a szolidaritás értékei iránt, s emellett az új globá­ lis rend realitásaihoz való alkalmazkodásra töre­ kedett. Felismerte, hogy a régi politika nem állt összhangban az új kor kihívásaival. Több mint egy tucatnyi más európai kormányhoz hasonlóan az új munkáspárti kormány is túl akart lépni a baloldal és a jobboldal hagyományos politikai kategóriáin, és új típusú balközép politikát igye­ kezett követni. Mivel ez a törekvés megpróbálja elkerülni a szokásos politikai szakadásokat, gyak­ ran harmadik utas politika néven említik.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

A harmadik utas politikának hat fő dimenzió­ ja van: l.A kormányzati munka átalakítása. A gyorsan változó világ igényeinek való megfeleléshez aktív kormányzatra van szükség, ám a kormányzás fel­ adatát nem szabad kizárólag a felülről lefelé épít­ kező bürokráciához és az országos politikához társítani. A menedzsment és az adminisztráció dinamikus formái, amelyek időnként megtalál­ hatók a gazdasági szektorban, együttműködhet­ nek a kormányzattal az állami szféra védelmében és új élettel való megtöltésében. 2. A civil társadalom fejlesztése. A legújabb kori modern társadalmakban számos olyan ki­ hívás merül fel, amelyeknek a megoldásához a kormányzat és a piac nem elegendő. A civil tár­ sadalomnak - az állami és a piaci szférán kívüli világnak - meg kell erősödnie és össze kell fog­ nia a kormánnyal és a gazdasági szereplőkkel. Az önkéntes szerveződések, a családok és a civil szervezetek létfontosságú szerepet játszhatnak a közösségi kérdések megoldásában, a bűnözéstől az oktatásig. 3. A gazdaság rekonstrukciója. A harmadik út jövőképe egy új, vegyes típusú gazdaság, amit az állami szabályozás és a szabadság egyensúlya jel­ lemez. Elutasítja azt a neoliberális nézetet, hogy a szabadság és a növekedés egyetlen biztosítéka a szabályok feloldása lehet. 4. A jóléti állam reformja. Alapvetően fontos cél a rászorultak támogatása hatékony jóléti szol­ gáltatások révén, a jóléti államot azonban meg kell reformálni annak érdekében, hogy hatéko­ nyabb legyen. A harmadik utas politika „gondos­ kodó társadalom" megvalósítására törekszik, ám tudomásul veszi, hogy a jóléti szolgáltatások régi formái az egyenlőtlenségek csökkentése tekin­ tetében gyakran sikertelenek voltak, és inkább ellenőrzés alá vetették, mintsem segítették a sze­ gényeket. 5. Környezettudatos modernizáció. A harmadik utas politika elutasítja azt a felfogást, miszerint a környezet védelme és a gazdasági növekedés nem egyeztethető össze egymással. A környezet­ védelem melletti elkötelezettség sokféle módon tud létrehozni munkahelyeket, és ösztönözni ké­ pes a gazdasági fejlődést. 6. A globális rendszer reformja. A globalizáció korában a harmadik utas politika a globális kor­ mányzás új formáinak megteremtésére törekszik. A transznacionális szervezetek további erősödé­ se a nemzetállamok szintjét meghaladó demok­ ratikus rendszer kialakulásához vezethet, és le­ hetővé teheti a változékony nemzetközi gazdaság nagyobb mértékű irányítását. A harmadik utas politika kettős politikai vál­

ság idején alakult ki. Mint korábban is említet­ tük, az 1989. évi forradalmak feltárták, hogy a szocializmus nem nyújt életképes alternatívát a gazdaság szerveződése terén, de a neoliberális konzervatívok kritikátlan lelkesedése a szabad piacért szintén kudarcot vallott. A harmadik utas politika Nagy-Britanniában és másutt követett modernizációs programja kreatívan reagált a globalizációs erők megnyilvánulásaira, és kísérletet jelentett a társadalmi demokrácia megújítására oly módon, hogy megpróbálta bevonni az átala­ kulásokat előidéző energiákat a kormányzat és a demokrácia működésének revitalizálásába. A harmadik utas politika támogatói azt állít­ ják, hogy programjuk mára túllépett azon a ket­ tős politikai válságon, amelyből eredetileg kiala­ kult. Sokan közülük Bush elnök és az amerikai Republikánus Párt konzervatív programjának legfontosabb megkérdőjelezését látják benne, és ezt tekintik az egyetlen járható útnak az egész vi­ lágunkat radikálisan megváltoztató globalizációs folyamatok sikeres kezeléséhez. A harmadik út eszméjét azonban a politikai körökben igen sokan bírálják. Az új politikát sok konzervatív politikus tartalmilag nagyrészt üres­ nek látja, és inkább politikai póznak, mintsem valódi politikai programnak tekinti. Ugyanakkor a hagyományosabb baloldalon egyesek azt állít­ ják, hogy a harmadik út keveset tesz az egyenlőt­ lenség és a biztonság problémáinak kezelésére. Úgy vélik, hogy a „régi Munkáspárt" még mindig különb az új változatnál. (A harmadik utas poli­ tikáról részletesebben lásd Giddens 1999, 2 0 0 1 , 2005.)

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A politikai élet - mint a fentiek is mutatják - sem­ mi esetre sem korlátozódhat csupán a politikai pártok, a szavazás és a törvényhozó, illetve a kor­ mányzati testületekben való képviselet ortodox kereteire. Gyakran megtörténik, hogy egyes cso­ portok nem tudják céljaikat vagy eszményeiket elérni ezeken a kereteken belül, sőt ezek kifeje­ zetten akadályozhatják is őket törekvéseik való­ ra váltásában. Az autoritárius rendszerek a de­ mokrácia fent leírt terjedése dacára is mindmáig fennmaradtak sok országban - például Kínában, a Türkmén Köztársaságban és Kubában -, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy jelentős változások előidézése a meglévő politikai struktúrákon belül nem mindig lehetséges. A politikai és társadalmi változás néha csak a politikai cselekvés nem orto­ dox formáihoz folyamodva érhető el.

20. FEJEZET

A nem ortodox politikai cselekvés legdrá­ maibb és legnagyobb hatású példája a forrada­ lom: a fennálló politikai rend megbuktatása, erőszakos eszközöket alkalmazó tömeges meg­ mozdulás útján. A forradalmak feszült, izgalmas és magukkal ragadó események, és érthető mó­ don nagy figyelmet váltanak ki. Ám forradalmak - minden drámai vonásuk mellett - viszonylag ritkán törnek ki. A nem ortodox politikai cselek­ vés leggyakoribb típusát a társadalmi mozgal­ mak képviselik, amelyek valamely közös érdek előmozdítása vagy közös cél megvalósítása ér­ dekében lépnek fel, a bevett társadalmi-politikai intézmények szféráján kívül végrehajtott akciók útján. A modern társadalmakban igen sokféle társadalmi mozgalom létezett és létezik azokon kívül is, amelyek forradalomhoz vezettek, s ezek közül némelyek átmenetinek, mások tartósnak bizonyultak. Ugyanolyan nyilvánvalóan a mai világ jellemző vonásai közé tartoznak, mint azok a formális bürokratikus szervezetek, amelyek ellen legtöbbször irányulnak. A mai társadalmi mozgalmak jelentős része nemzetközi jellegű, és nagymértékben támaszkodik az információs technológiára, melynek segítségével a helyi kam­ pányok globális célok szolgálatába is állíthatók.

Globalizáció és társadalmi mozgalmak A társadalmi mozgalmak igen sokféle formát ölthetnek, és nagyságrendjük is különböző. Egye­ sek igen kicsinyek, néhány tucatnyi résztvevő­ vel, míg mások több ezer, sőt több millió embert mozgósítanak. Egyes társadalmi mozgalmak an­ nak a társadalomnak a törvényes rendjén belül fejtik ki tevékenységüket, amelyben kifejlődtek, mások azonban illegálisan, földalatti csoportok­ ban szerveződnek. A tiltakozó jellegű mozgal­ makra azonban általában az a jellemző, hogy a kormányok által bizonyos helyen vagy adott idő­ szakban törvényesen megengedhetőnek tekintett határvonalon egyensúlyoznak. A társadalmi mozgalmak gyakran azzal a cél­ lal lépnek fel, hogy változást hozzanak valami­ lyen közérdekű kérdésben: ilyen lehet például a polgári jogok kiterjesztése a lakosság valamely szegmentumára. Egyes társadalmi mozgalmakra reagálva időnként ellenmozgalmak alakulnak a status quo védelmében. A nőknek az abortusz­ hoz való jogáért folytatott kampánnyal például lármásan szembeszálltak az abortuszellenes (prolife) aktivisták, akik szerint az abortuszt nem sza­ bad legalizálni. A társadalmi mozgalmak fellépésének ered­ ményeként gyakran változásokat sikerül elérni a

törvényekben vagy árpolitikában. A törvényho­ zás változásai hosszabb időszakokra is kihatnak. Volt idő például, amikor a munkások szervezett csoportjainak tilos volt sztrájkfelhívásokat kibocsátaniuk, és a sztrájkolókat országonként külön­ böző szankciókkal sújtották. A törvények azon­ ban Végül módosultak, és a sztrájkot ma szinte mindenütt megengedhető taktikai eszközként fo­ gadják el az ipari-gazdasági konfliktusokban. A társadalmi mozgalmak a kollektív cselekvés legerőteljesebb formái közé tartoznak. A jól szer­ vezett, kitartó kampányok drámai eredmények­ hez vezethetnek. Az amerikai polgárjogi moz­ galom például sikeresen kiharcolta igen fontos törvények elfogadását, amelyek illegálissá tették a faji megkülönböztetést az iskolákban és a nyil­ vános helyeken. A feminista mozgalomnak jelen­ tős mértékben sikerült javítania a nők helyzetén a gazdasági és politikai egyenlőség tekintetében. Az utóbbi években a környezetvédő aktivisták fontos engedményeket értek el a kormányzatok­ nál és több nagyvállalatnál, mint például a Brent Star olajvállalat egyik elavult létesítményének esetében (lásd bővebben a 22., „Környezeti koc­ kázatok" című fejezetben, a 732. oldalon).

Új társadalmi mozgalmak Az utóbbi négy évtized során világszerte rob násszerűen szaporodtak a társadalmi mozgal­ mak. Ezeket a mozgalmakat - az 1960-as és 1970es évek polgárjogi és feminista mozgalmaitól az 1980-as évek antinukleáris és ökológiai megmoz­ dulásain keresztül az 1990-es és azt követő évek­ ben a homoszexuálisok jogaiért folytatott kampá­ nyokig - számos megfigyelő gyakran új társadal­ mi mozgalmaknak nevezi. Ez a megjelölés a mai társadalmi mozgalmaknak a korábbiaktól való megkülönböztetésére szolgál. Sok elemző sze­ rint ezek a mai modern társadalom különleges termékei, és módszereik, céljaik és orientációjuk tekintetében egyaránt lényegileg különböznek a kollektív cselekvés korábbi formáitól. Az új társadalmi mozgalmak kialakulásában az utóbbi évtizedekben azoknak a kockázatok­ nak a változásai tükröződnek, amelyekkel az emberi társadalmak ma szembenéznek. Mivel a hagyományos politikai intézmények egyre ne­ hezebben tudnak megküzdeni az előttük álló ki­ hívásokkal, megértek a feltételek új társadalmi mozgalmak fellépésére. A meglévő intézmények nem képesek kreatív választ adni a természeti környezetünket fenyegető veszélyekre, amelyek a nukleáris energia felhasználásából, a fosszilis üzemanyagok elégetéséből vagy a bio- és nano-

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

Az utóbbi években számos olyan társadalmi megmozdulás került a figyelem előterébe, mint például a Világkereskedel­ mi Szervezet ellen 1999-ben Seattle-ben lezajlott tömeges tiltakozás. technológiával folytatott kísérletezésből erednek. Ezek az új problémák olyan kihívást jelentenek, amelynek a fennálló demokratikus politikai in­ tézmények nem tudnak megfelelni, s ennélfogva gyakran egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket vagy kerülik a velük való szembenézést mindad­ dig, amíg már túl késő lesz és közvetlen válság fenyeget. Az új kihívások és kockázatok halmozott hatá­ saként az emberekben olyan érzés alakul ki, hogy a gyors változások közepette „elveszítik az ellen­ őrzést" életük fölött. Az emberek elszigeteltebbé válnak és kevésbé érzik magukat biztonságban, ami a tehetetlenség érzésével jár együtt. Ugyan­ akkor úgy tűnik, hogy a média, a kormányzatok és a nagyvállalatok az élet egyre több aspektusá­ ban jutnak domináns szerephez, tovább fokozva az „elszabadult világ" érzését. Egyre terjed az a felfogás, hogy a globalizáció - amennyiben en­ gedik a saját logikáját követni - egyre nagyobb kockázatokat hoz az emberek életébe.

mányos politikába vetett hit gyengülni látszik, az új társadalmi mozgalmak szaporodása és erősö­ dése arra utal, hogy az állampolgárok a mai mo­ dern társadalmakban korántsem fásultak és kö­ zömbösek a politika iránt, mint egyesek állítják. Inkább az a meggyőződés terjed, hogy a közvet­ len cselekvés és a közügyekben való aktív rész­ vétel hasznosabb lehet, mint az adott politikai rendszerre és a politikusokra való hagyatkozás. Az emberek minden korábbinál nagyobb mérték­ ben támogatják a különböző társadalmi mozgal­ makat, amelyektől a komplex erkölcsi kérdések kiemelését és a társadalmi élet középpontjába ál­ lítását várják. Ebben a tekintetben az új társadal­ mi mozgalmak sok országban segítenek új élettel megtölteni a demokráciát, a szívét-lelkét adva egy erősödő civil kultúrának vagy civil társada­ lomnak az állam és a mindenható piac közötti szférában, amit a család, a közösségi szervezetek és más nem gazdasági intézmények töltenek ki.

/ A globalizáció és a vele járó kockázatok elem­ zését lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című fejezetben, a 7 4 6 - 7 4 8 . oldalon.

Technológia és társadalmi mozgalmak

Az új társadalmi mozgalmakat „a demokrácia pa­ radoxonénak" tekinthetjük. Miközben a hagyo-

Az utóbbi években a modern társadalmakban je­ lentős szerephez jutott két fontos hatóerő - az információs technológia és a társadalmi mozgal­ mak - bámulatos eredményekkel járó egymásra

20. FEJEZET

találása. Ma, az információ korában a társadalmi mozgalmak világszerte képesek összekapcsolód­ ni egymással, óriási regionális és nemzetközi há­ lózatokat alkotva, amelyek különféle civil szer­ vezeteket, vallási és humanitárius csoportokat, jogvédő egyesületeket, továbbá fogyasztóvédel­ mi, környezeti és más közérdekű ügyekért síkra szálló aktivistákat egyaránt magukban foglalnak. Ezek az elektronikus hálózatok ma mindeddig példátlan gyorsasággal, azonnal képesek reagál­ ni az eseményekre, hozzáférnek az információ­ forrásokhoz és azokat megosztják egymással, és kampánystratégiájuk részeként nyomást tudnak gyakorolni a nagyvállalatokra, a kormányzatokra és a nemzetközi testületekre. 2003 februárjában például az iraki háború elleni tömegtüntetéseket a világ nagyvárosaiban jórészt az internetalapú hálózatokon keresztül szervezték meg, és ugyan­ ez történt már korábban a világ vezetőinek 2 0 0 1 ben Genovában tartott találkozója és az 1999. évi seattle-i konferencia alkalmából a Világkereske­ delmi Szervezet elleni tiltakozások esetében is (lásd fentebb az internet és a demokratizálódás kapcsolatáról szóló keretes írásunkat a 659. ol­ dalon). Az internet kezdettől fogva mindezeknek a változásoknak a frontvonalában áll, bár bekövet­ kezésüket a mobiltelefonok, a faxberendezések és a műholdas műsorközlés terjedése is siettette. A helyi események ma egyetlen gombnyomással nemzetközi szinten is ismertté tehetők. Az alul­ ról jövő kezdeményezések aktivistái közös ak­ ciók koordinálása érdekében Japántól Bolíviáig bármikor felvehetik egymással a kapcsolatot on­ line, és megoszthatják egymással információikat és tapasztalataikat. A nemzetközi politikai kampányok ily módon történő koordinálásának lehetősége igen sok ag­ godalmat okoz a kormányok számára, ám ösztön­ zően hat a társadalmi mozgalmak tevékenységé­ re. Az utóbbi két évtized során - párhuzamosan az internet terjedésével - egyenletesen növeke­ dett a „nemzetközi társadalmi mozgalmak" szá­ ma. Az internet a harmadik világ hiteltartozásai­ nak eltörlése melletti globális demonstrációktól a taposóaknák alkalmazásának betiltását követelő nemzetközi kampányig (melynek vezetői Nobel­ békedíjat kaptak) számos alkalommal bizonyítot­ ta alkalmasságát az aktivisták nemzeti és kultu­ rális határokon átnyúló egyesítésére. Egyes meg­ figyelők azt állítják, hogy az információ korában a hatalom kicsúszik a nemzetállamok kezéből és átvándorol az új nem kormányzati szövetségek­ hez és koalíciókhoz. A különféle agytrösztökben, például az Egye­ sült Államokban a RAND Corporation berkeiben

működő stratégiai tanácsadók olyan nagyléptékű nemzetközi konfliktusokról, úgynevezett „há­ lózati háborúkról" beszélnek, amelyekben nem erőforrások vagy területek megszerzése, hanem a közvélemény támogatásának elnyerése és az információ a tét. A hálózati háborúk résztvevői a médiát és az online forrásokat használják fel annak a tudáskészletnek a bővítésére és a saját érdekeiknek megfelelő formálására, amivel a la­ kosság bizonyos szegmentumai rendelkeznek az adott kérdésekről. Az efféle online szervező­ dő mozgalmak célja például egyes nagyvállala­ tokra, kormányzati törekvésekre vagy bizonyos nemzetközi egyezmények hatásaira vonatkozó információk terjesztése olyan közönség körében, amely egyébként nem juthatna hozzá ezekhez. A hálózati háborúk sok kormányzat, köztük szá­ mos demokratikus kormányzat számára is ijesz­ tő és megfoghatatlan fenyegetést jelentenek. Az USA hadseregének egyik jelentésében a követke­ ző figyelmeztetés olvasható: „A forradalmárok, radikálisok és aktivisták új generációja olyan, az információ korához illő ideológiákat kezd kiala­ kítani, amelyekben az identitás és a lojalitás át­ tevődhet a nemzetállamtól a globális civil társa­ dalom transznacionális szintjére" (idézi a Guar­ dian, 2000. január 19.). Megalapozatlanok vajon ezek a félelmek? Jó okkal feltételezhető, hogy a társadalmi mozgal­ mak az utóbbi években valóban radikálisan át­ alakultak. Az identitás hatalma (2006) című könyvében Manuel Castells három társadalmi mozgalom esetét elemzi, amelyek - bár céljaik és törekvéseik egyáltalán nem hasonlóak - mind az információs technológia hatékony felhasználása révén váltottak ki nemzetközi figyelmet erőfe­ szítéseik iránt. A mexikói zapatista lázadók, az amerikai Militia mozgalom tagjai és a japán Aum Sinrikjo kultusz követői egyaránt felhasználták a média kezelésében való jártasságukat a globalizációs hatások ellen tiltakozó üzenetük terjeszté­ sére és a saját sorsuk fölötti ellenőrzés elveszítése miatt érzett haragjuk kifejezésére. Castells szerint ezeknek a mozgalmaknak a szervezési infrastruktúráját az információs tech­ nológiák biztosítják. Az internet nélkül például a zapatista lázadók fellépése egy dél-mexikói ge­ rillacsoport elszigetelt akciója maradt volna. Eh lyett azonban 1994 januárjában az történt, ho fegyveres felkelésük megindítását követően órá­ kon belül helyi, országos és nemzetközi támoga­ tó csoportok jelentek meg online, határozottan állást foglalva a lázadók ügye mellett és kárhoz­ tatva a mexikói kormány velük szemben alkalma­ zott brutális elnyomó intézkedéseit. A zapatisták a telekommunikáció, videó- és más médiainter-

_

— . — . •. —

r>

_

.

_

.

júk útján hallatták hangjukat, tiltakozva az olyan kereskedelempolitikai törekvések megvalósulása ellen, mint például az Észak-amerikai Szabad­ kereskedelmi Megállapodás (NAFTA), ami még inkább kirekeszti az Oaxaca és a Chiapas régiók elszegényedett indiánjait a globalizáció jótéte­ ményeinek köréből. A zapatisták - mivel ügyük a társadalmi kampányok online hálózatain az ér­ deklődés előterébe került - képesek voltak egyez­ kedésre kényszeríteni a mexikói kormányt, és rá­ irányították a nemzetközi közvélemény figyelmét a szabad kereskedelem által a bennszülött lakos­ sági csoportokra gyakorolt káros hatásokra.

A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI i

A mai világ legfontosabb társadalmi mozgalmai közül is kiemelkednek a nacionalista mozgal­ mak. A 19. században és a 20. század elején a szociológiai gondolkodók kevés érdeklődést mu­ tattak a nacionalizmus iránt, és az nem is váltott ki aggodalmat belőlük. Marx és Durkheim a na­ cionalizmust destruktív jelenségnek tartotta, és azt állították, hogy a modern ipar által kiváltott fokozódó gazdasági integráció a nacionalizmus gyors hanyatlását fogja maga után vonni. Csak Max Weber foglalkozott sokat a nacionalizmus elemzésével, és hajlandó volt önmagát naciona­ listának nyilvánítani. Ám még ő sem tudta fel­ becsülni, hogy a nacionalizmus és a nemzet esz­ méje mekkora fontosságra tesz majd szert a 20. században. A 21. század elején a nacionalizmus nemcsak tovább él, hanem - legalábbis a világ egyes ré­ szein - virágzik. Noha a világ különböző részei egymásra utaltabbá váltak és egyre jobban össze­ fonódnak, különösen az utóbbi harminc-negy­ ven évben, a kölcsönös függőség kialakulása nem jelenti a nacionalizmus végét, sőt azt bizonyos tekintetben valószínűleg még fel is erősíti. / A nacionalizmusnak a korábbi Jugoszláviában bekövetkezett újjáéledésével a 13., „Faj, etni­ kum és migráció" című fejezetben, a 3 8 7 - 3 8 9 . oldalon foglalkoztunk. Az újabb gondolkodók egymásnak ellentmondó elméletekkel álltak elő ennek magyarázatára. Nincs egyetértés továbbá még abban sem, hogy a történelem mely korszakában jött létre a nacio­ nalizmus, a nemzet és a nemzetállam: ezeknek az eredetét egyesek jóval korábbra teszik, mint mások.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

A nacionalizmus és a modern társadalom, A nacionalizmus vezető teoretikusának talán Er­ nest Gellnert ( 1 9 2 5 - 1 9 9 5 ) tekinthetjük. Gellner (1983) azt állította, hogy a nacionalizmus, a nem­ zet és a nemzetállam mind a modern civilizáció produktumai, és eredetük a késő 18. századi ipa­ ri forradalomban keresendő. A nacionalizmus és a hozzá társított érzések vagy érzelmek nem gyö­ kereznek mélyen az emberi természetben. Ezek az iparosítás által teremtett új, nagyobb léptékű társadalom termékei. Gellner szerint a naciona­ lizmus mint olyan a hagyományos társadalmak­ ban ismeretlen volt, és ugyanez mondható el a nemzet eszméjéről is. A modern társadalmak több jellemző vonása együttesen vezetett el ezeknek az újkori jelen­ ségeknek a kialakulásához. Először is, a modern ipari társadalom jellemzője a gyors gazdasági fej­ lődés és a komplex munkamegosztás. Gellner rá­ mutat, hogy a modern indusztrializmus szüksé­ gessé teszi a korábbinál jóval hatékonyabb állam­ apparátus és kormányzati rendszer létrehozását. Másodszor: a modern államban az embereknek állandóan interakcióba kell lépniük idegenekkel, mivel a társadalom alapját többé nem a lakosok szülővárosa vagy szülőfaluja, hanem egy jóval nagyobb közösség jelenti. A nagyléptékű társa­ dalmak megszervezésének és egységben tartásá­ nak legfőbb eszköze az iskolákban tanított „hiva­ talos nyelven" alapuló közoktatás. Gellner elméletét több szempontból is számos bírálat érte. Ez a funkcionalista elmélet - mond­ ják a kritikusok - azt állítja, hogy az oktatás funkciója a társadalmi egység megteremtése. Ez a felfogás azonban - mint ahogy a funkcionalista szemlélet általánosabb szinten is - hajlik az okta­ tásnak a konfliktusok és a megosztottság létreho­ zásában játszott szerepe alábecsülésére. Gellner elmélete valójában nem magyarázza meg azokat a szenvedélyeket, amelyeket a nacionalizmus fel­ szíthat és gyakran ténylegesen kivált. A naciona­ lizmus ereje valószínűleg nem csupán az okta­ táshoz köthető, hanem ahhoz a képességéhez is, hogy identitást adjon az embereknek, ami nélkül nem élhetnek. Az identitás szükséglete természetesen nem csupán a modern ipari társadalom kialakulásával született meg. A bírálók ennélfogva azt állítják, hogy Gellner téved, amikor a nacionalizmus és a nemzet eszméit olyan határozottan elválasztja a premodern időktől. A nacionalizmus bizonyos értelemben egészen modern jelenség, de emellett olyan érzületekre és szimbolikus formákra is tá­ maszkodik, amelyek jóval messzebbre nyúlnak

20. FEJEZET

vissza a múltba. A nacionalizmus egyik legjob­ ban ismert mai elemzője, Anthony Smith (1986) szerint a nemzetek közvetlen leszármazási kap­ csolatban állnak korábbi etnikai közösségekkel, amelyeket ő etnikai közösségeknek (ethnies) ne­ vez. Az etnikai közösség olyan csoport, melynek tagjai egységes felfogást vallanak közös eredetük­ ről, közös kulturális identitásukról és azonosnak tekintik szülőföldjüket. Smith rámutat, hogy sok nemzet őrzi a folya­ matosságot premodern elődeivel, és a történelem megelőző korszakaiban is voltak olyan etnikai közösségek, amelyek emlékeztetnek a nemze­ tekre. A zsidók például több mint kétezer éve külön etnikai közösséget alkotnak. Bizonyos időszakokban olyan közösségekben tömörültek, amelyek rendelkeztek a nemzetek egyes jellem­ ző vonásaival. A második világháború idején a zsidók ellen folyt népirtást követően a cionista mozgalom sikereinek csúcspontjakéntl948-ban megalapították Izrael államot azzal a céllal, hogy hazát teremtsenek az egész világon szétszóródott zsidók számára. Más nemzetállamokhoz hason­ lóan Izrael sem egyetlen etnikai közösségből ala­ kult meg. A palesztin kisebbség Izraelben egé­

szen más etnikai háttérre vezeti vissza eredetét, és azt hangoztatja, hogy az izraeli állam létreho­ zása kiszorította a palesztinokat ősi szülőföld­ jükről: innen adódnak a zsidók és a palesztinok közötti állandó feszültségek, valamint az Izrael és a legtöbb körülötte fekvő arab állam közötti konfliktusok is. Az etnikai közösségek tekintetében a külön­ böző nemzetek eltérő fejlődési utakat jártak be. Egyeseknél, köztük Nyugat-Európa legtöbb nem­ zeténél egyetlen etnikai közösség terjeszkedett addig, amíg kiszorították korábbi riválisaikat. Franciaországban például a 17. században még több más, történetileg különböző etnikai gyökerű nyelvet is beszéltek. Miután a francia vált a do­ mináns nyelvvé, vetélytársainak többsége eltűnt, ám egyes területeken bizonyos maradványaik még ma is megvannak. Ezek egyike a Baszkföld a francia-spanyol határ mindkét oldalán. A baszk nyelv teljesen különbözik mind franciától, mind a spanyoltól, és a baszkok ragaszkodnak külön kultúrtörténetükhöz. Egyesek közülük a saját nemzetállamuk megteremtésére törekednek, tel­ jesen elkülönülve Franciaországtól és Spanyol­ országtól. Noha itt nem kerül sor az erőszak olyan

Az oroszországi Beszlan városában egy iskolában lezajlott, tömeges halállal végződő túszdrámáért a csecsen lázadók voltak a felelősek.

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

mértékű alkalmazására, mint más régiókban - pél­ dául Kelet-Timorban vagy az Oroszországhoz tar­ tozó Csecsenföldön -, függetlenségi törekvéseik megvalósítása érdekében a szeparatista csoportok Baszkföldön is végrehajtottak robbantásos me­ rényleteket.

Állam nélküli nemzetek A jól meghatározott etnikai közösségek fennma­ radása a késeibb kialakult nemzeteken belül az állam nélküli nemzetek létezéséhez vezet. Ezek­ ben a nemzet sok alapvető jellemvonása megta­ lálható, de a nemzetet alkotó személyeknek nincs független politikai közösségük. A Csecsenföldön, Baszkföldön és a világ sok más részén (például az észak-indiai Kasmírban) működő szeparatista mozgalmakat a hazájuk független, szuverén ál­ lammá válása iránti vágy élteti. Az állam nélküli nemzetek az etnikai közösség és az annak otthont adó nagyobb nemzetállam között fennálló viszonyoktól függően különböző típusokba sorolhatók (Guibernau 1999). Először is, bizonyos esetekben a nemzetállam elismerhe­ ti a kisebbségeire jellemző kulturális különbsége­ ket, és lehetővé teheti számukra az önálló fejlődés bizonyos szintjét. így például Nagy-Britanniában Skócia és Wales történelmük és kulturális voná­ saik tekintetében részben eltérnek az Egyesült Királyság többi részétől, és bizonyos mértékig megvannak a saját intézményeik. A skótok több­ sége például presbiteriánus, és Skócia hosszú ideje külön oktatási rendszert tart fenn, ami el­ tér Anglia és Wales rendszerétől. Skócia és Wales autonómiája az Egyesült Királyság egészén belül még tovább bővült, amikor 1999-ben létrehoz­ ták a Skót Parlamentet, illetve a Walesi Gyűlést. Spanyolországon belül a Baszkföld, valamint a Barcelonát körülvevő régióban fekvő Katalónia szintén hivatalosan elismert „autonóm közössé­ geket" alkotnak, és meghatározott jogokkal, il­ letve hatáskörrel rendelkező saját parlamentjük van. A központi hatalom azonban mind NagyBritanniában, mind Spanyolországban továbbra is a Londonban, illetve Madridban székelő nem­ zeti kormányok és parlamentek kezében marad. Az állam nélküli nemzetek második típusához a még nagyobb fokú autonómiát élvező közössé­ gek sorolhatók. Kanada francia nyelvű tartomá­ nyában, Québecben és Belgium északi, holland nyelvű (vallon) területein, Flandriában a regio­ nális politikai testületek hatáskörébe tartozik a főbb döntések meghozatala, anélkül azonban, hogy teljesen függetlenek lennének. Az első tí­ pusnál említett esetekhez hasonlóan itt is mű­

ködnek nacionalista mozgalmak, amelyek a tel­ jes függetlenségért küzdenek. Harmadszor, van néhány olyan nemzet is, amelyek többé-kevésbé teljes mértékben nélkü­ lözik annak az államnak a hivatalos elismerését, amelyben élnek. Az ilyen esetekben a nagyobb nemzetállam erő alkalmazásával tagadja meg a kisebbség elismerését. Ilyen csoportot alkotnak például a palesztinok Izraelben, a tibetiek Kíná­ ban és a kurdok, akiknek a hazája kiterjed a mai Törökország, Szíria, Irán és Irak területére is. A tibetiek és a kurdok kultúrtörténete sok év­ századra nyúlik vissza. Tibet történelme szoro­ san összekapcsolódik a buddhizmus itt virágzó sajátos formáival. Az önálló tibeti állam meg­ teremtésére békés eszközökkel törekvő, Tibeten kívül működő mozgalmak középpontjában Tibet száműzetésben élő vallási és világi vezetője, a da­ lai láma áll. A kurdok körében több függetlenségi mozgalom is működik, főleg szintén külföldön, amelyek az erőszakot választják céljaik elérésé­ nek eszközéül. A kurdok „emigráns parlament­ j e " Brüsszelben működik, ez azonban nem élvezi valamennyi szeparatista mozgalom támogatását. A tibetieknek és a kurdoknak kevés esélyük van akár csak a korlátozott autonómia elérésére is, hacsak az illető nemzetállamok kormányai nem döntenek úgy valamikor, hogy megváltoztatják a jelenlegi politikájukat. Más esetekben azonban lehetséges, hogy a nemzeti kisebbségek inkább az autonómiát választják, mint a teljes független­ séget attól az államtól, ahol élnek. Baszkföldön, Katalóniában és Skóciában például jelenleg a la­ kosságnak csak a kisebbsége támogatja a teljes függetlenséget. Québecben 1995-ben tartományi népszavazást tartottak a Kanadától való függet­ lenségről, ez azonban eredménytelennek bizo­ nyult, mert a szavazók nem jelentek meg elegen­ dő számban a kérdés eldöntéséhez.

Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Az európai nemzeti kisebbségek életében jelentős szerepet játszik az Európai Unió, amely eredeti­ leg a Nyugat-Európa főbb nemzetei között létre­ jött szövetségek alapján alakult meg. Az Európai Unió filozófiájának egyik kulcsfontosságú eleme azonban a hatalom lebontása a helyi és regioná­ lis szintekre. Az unió kifejezett céljainak egyike „a régiók Európájának" megteremtése. Ezt erő­ teljesen támogatja a legtöbb nemzeti kisebbségi csoport, köztük a baszk, a skót és a katalán kö­ zösség is. Ezeknek a csoportoknak a tagjai gyak­ ran neheztelnek azért, hogy kultúrájuk és intéz-

20. FEJEZET

mammmmm

menyeik részben eltűntek, és a helyreállításukra törekednek, az Európai Uniót a saját identitásuk erősítésére felhasználható eszköznek tekintve. Mivel jogukban áll közvetlenül képviseltetni magukat az Európai Unió olyan intézményei­ ben, mint például az Európai Parlament vagy az Európai Bíróság, ez a lehetőség elegendő autonó­ miát biztosíthat számukra ahhoz, hogy beérjék azzal a mértékkel, amennyire az adott státusban is ellenőrzésük alatt tarthatják a saját sorsukat. Ennélfogva legalábbis elképzelhető, hogy a nem­ zeti kisebbségek az Európai Unió keretei között mind az őket befogadó nagyobb nemzetekkel, mind magával az unióval megvalósuló zavarta­ lan együttműködés érdekében esetleg feladják a teljes függetlenség eszméjét. (Az Európai Unió alapvető funkcióit és intézményeit fentebb, a 6 6 2 - 6 6 3 . oldalon mutattuk be.]

Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban A nacionalizmus, a nemzetek és a nemzetállamok története a fejlődő világ legtöbb országában más­ képpen alakult, mint az ipari társadalmakban. A legtöbb fejlődő országot a múltban gyarmato­ sították az európaiak, és ezek az államok csak valamikor a 20. század második felében váltak függetlenné. Sok ilyen ország határait önkénye­ sen, Európából jelölték ki a gyarmati kormány­ zatok, figyelmen kívül hagyva a lakosság gazda­ sági, kulturális és etnikai tekintetben egyaránt fennálló megosztottságát. A gyarmati hatalmak leverték vagy hatalmuk alá vetették az afrikai szubkontinensen, Indiában és Ázsia más részein létező királyságokat és törzsi csoportokat, és fel­ állították a saját gyarmati kormányzatukat vagy protektorátusokat hoztak létre. Ennek követ­ keztében mondhatta Akintoye, hogy mindegyik gyarmat „a népek és régi államok vagy nép- és államtöredékek gyűjteménye, közös határok közé szorítva" (1976, 3. o.). A legtöbb gyarmatosított területen az etnikai közösségek és más csoportok tarka mozaikja él. Amikor a gyarmatok függetlenné váltak, s gyak­ ran nehézségekbe ütközött a nemzeti lét és a nem­ zeti hovatartozás érzésének kialakítása a lakos­ ságban. Noha a nacionalizmus jelentős szerepet játszott a gyarmatosított területek függetlenségé­ nek elérésében, ez többnyire csak az aktivisták kicsiny csoportjaira korlátozódott. A nacionalista eszmék a lakosság többségét nem befolyásolták. Sok korábbi gyarmati állam létét még ma is foly­ tonosan veszélyezteti a politikai hatalmat maguk­ nak követelő csoportok belső rivalizálása.

A legteljesebb mértékben gyarmatosított kon­ tinens Afrika volt. A második világháború után a függetlenségért küzdő nacionalista mozgalmak fel akarták szabadítani a gyarmatokat az európai uralom alól. Miután ezt elérték, az új vezetők­ nek mindenütt szembe kellett nézniük a nemzeti egység megteremtésének kihívásával. Az 1950-es és 1960-as években működő afrikai vezetők több­ sége Európában vagy az USA-ban végezte tanul­ mányait, és óriási távolság választotta el őket or­ száguk állampolgáraitól, akiknek nagy többsége szegény és írástudatlan volt, és semmit sem tu­ dott a demokráciával járó jogokról és kötelessé­ gekről. A gyarmati időkben egyes etnikai csopor­ tok jobban prosperáltak másoknál, a különböző csoportoknak eltérő érdekeik és céljaik voltak, és indokoltan láthattak egymásban ellenséget. A gyarmati rendszer felbomlása után polgár­ háborúk törtek ki számos afrikai államban, köz­ tük Szudánban, Zairében és Nigériában, miköz­ ben etnikai ellentétek és villongások jellemezték Afrika és Ázsia sok más országát is. Szudánban például a népesség 40 százaléka vallotta magát arab eredetűnek, de az ország déli részeiben a lakosság többsége fekete volt, vallását tekintve pedig keresztény vagy animista. Miután a nacio­ nalisták jutottak hatalomra, a nemzeti integráció programját az arab mint hivatalos nemzeti nyelv alapján próbálták végrehajtani. A kísérlet csak részben volt sikeres, és az általa kiváltott feszült­ ségek még ma is érzékelhetők (mint az etnikai konfliktusok tárgyalásánál a 23. fejezetben pél­ dául Ruanda és a nyugat-szudáni Darfur eseté­ ben is láthattuk, a 3 8 8 - 3 8 9 . oldalon). Az afrikai kontinensen a függetlenség elnyerése óta lezajlott háborúk közvetlen kiváltó okai nagyrészt ehhez hasonló problémák voltak. A szóban forgó kérdések megoldásának nehéz­ ségei jól láthatók Nigéria példáján keresztül. Az ország népessége körülbelül 120 millió főt tes ki: megközelítőleg azt mondhatjuk, hogy Afriká­ ban minden negyedik ember nigériai. Nigéria ko­ rábban brit gyarmat volt, és 1960. október l-jén nyerte el függetlenségét. Az ország lakosságát há­ rom fő etnikai csoport tagjai, a jorubák, az ibók és a hauszák alkotják. Nem sokkal a függetlenség elérése után, 1966-ban fegyveres harcok törtek ki az országban a különböző etnikai csoportok kö­ zött. Katonai kormány lépett hatalomra, és azóta a civil kormányzás időszakai különböző katonai rezsimek uralmával váltakoznak. Az 1967-ben kitört polgárháború során egy térség, Biafra füg­ getlenné akart válni az ország többi részétől. A szeparatista mozgalmat katonai erővel, hatalmas emberveszteség árán verték le. A következő kor­ mányok megkísérelték a nemzeti identitás vilá-

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

Amy Chua: „Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia exportálása az etnikai gyűlölködést és a globális instabilitást?" A fentiekben tárgyaltakhoz hasonló etnikai konf­ liktusok csökkentésének legjobb útja sok kom­ mentátor szerint a demokrácia és a szabadpiaci gazdasági megteremtése, mert ez elősegíti a bé­ két azáltal, hogy mindenkinek szót ad az ország vezetésében és elérhetővé teszi a másokkal való kereskedésből származó jólétet. Amy Chua, az amerikai Yale Egyetem professzora Lángra gyúlt világ: Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia exportálása az etnikai gyűlölködést és a globális instabilitást? (World on Fire: How Exporting Free Market Democracy Breeds Ethnic Hatred and Glo­ bal Instability, 2003) című nagyhatású könyvében vitatja ezt a felfogást. Chua abból indul ki, hogy sok fejlődő ország­ ban egy csekély etnikai kisebbség kezében arány­ talanul nagy gazdasági hatalom összpontosul. Ennek egyik nyilvánvaló példája az a fehér ki­ sebbség, ami Dél-Afrikában az apartheid idején kizsákmányolta a nem fehér etnikai csoportokat. Chua azt állítja, hogy a tuszik 1994-ben történt lemészárlása a hutuk által Ruandában, valamint a szerbeknek a horvátok ellen érzett gyűlölete a ko­ rábbi Jugoszláviában szintén összefüggésben állt a tuszik, illetve a horvátok által élvezett gazdasági előnyökkel az illető országokban. Chua gyakran említi egy másik példaként az Indonéziában élő kínai etnikai kisebbség helyzetét is. A korábbi indonéziai diktátor, Suharto tábor­ nok piacpárti reformjai különösen kedveztek az ország csekély lélekszámú kínai kisebbségének. Viszonzásul a kínai-indonéziaiak hajlandók voltak támogatni Suharto diktatúráját. 1998-ban, ab­ ban az évben, amikor a demokráciáért folytatott tömeges tüntetések Suhartót elmozdították a hatalomból, a kínai indonéziaiak tartották ellen­ gosabb fogalmát kiépíteni a „szülőföldem, Nigé­ ria" eszméje köré, de a nemzeti egység és a közös célok érzésének megteremtése továbbra is nehéz­ ségekbe ütközik. Az ország hatalmas nyersolajforrásokkal rendelkezik, ám nagyrészt továbbra is szegénységbe merül és mindmáig az autoritárius kormányzás szorításában él. Összegezve: a fejlődő világ legtöbb országa nem olyan nemzetalkotási folyamatok eredmé­ nyeként jött létre, mint amelyek az iparosodott világban mentek végbe. Az államok létét kívülről kényszerítették rá olyan területekre, amelyeken gyakran korábban nem volt kulturális vagy etni­ kai egység, s ez a függetlenség elnyerése után né­ hol polgárháborúkat eredményezett. A modern

őrzésük alatt Indonézia magánkézben lévő gaz­ dasági vállalatainak 70 százalékát, lélekszámuk azonban csupán a népesség három százalékát tette ki. A Suharto-rezsim bukásakor erőszakos támadások érték a kínai kisebbséget, melynek tagjait azzal vádolták, hogy „ellopják" az ország egyedül a bennszülötteket illető gazdagságát. Chua így ír erről: „A pribumi [etnikai] többség kö­ rében uralkodó felfogás szerint »azért, hogy egy­ szer s mindenkorra megszabaduljanak a kínaiak problémájától, érdemes volt elveszíteni tíz évet a gazdasági növekedésbők." Amikor Suharto tábornok diktatúrája össze­ omlott, az USA és más nyugati országok demok­ ratikus választások tartását szorgalmazták Indo­ néziában. Chua szerint azonban az olyan orszá­ gokban, ahol „a piacon domináns szerepet játszó kisebbségek" élnek (ilyen kisebbséget alkotnak például a kínaiak Indonéziában), nem valószínű, hogy a demokrácia bevezetése meghozza a bé­ két, ugyanis a demokrácia jegyében a szavaza­ tokért folyó versengés várhatóan reakciókat vált ki az ország etnikai többségéből. Olyan politikai vezetők jutnak hatalomra, akik a kárhoztatott ki­ sebbséget tekintik bűnbaknak, és arra ösztönzik az etnikai többséget, hogy „visszaszerezze" az ország gazdagságát a nemzethez tartozó „igazi" tulajdonosok számára, ahogyan a pribumi több­ ség tette Indonéziában a kínai kisebbséggel. Chua elemzése rámutat, hogy bár a demok­ rácia és a piacgazdaság elvileg jótékony hatású erők, mindkettőnek a törvényes renden és a civil társadalom hatékony működésén kell alapulnia. Ahol - mint a fejlődő világ sok részében - nem ez helyzet, ott új és heves etnikai konfliktusok rob­ banhatnak ki. nemzetek leginkább azokon a területeken alakul­ tak ki, amelyek sohasem voltak gyarmatosítva, vagy már korábban is jelentős mértékű kulturá­ lis egységet mutattak fel, mint például Japánban, Koreában vagy Thaiföldön.

Nacionalizmus és globalizáció Milyen hatást gyakorol a globalizáció a naciona­ lizmusra és a nemzeti identitásra? Andrew Pilkington (2002) szociológus szerint, aki behatóan vizsgálta ezt a kérdést, a nacionalizmus - annak dacára, hogy sok támogatója olyan nemzetek tag­ jának vallja magát, melyeknek a történelme az

20. FEJEZET

idők homályába nyúlik vissza - valójában egé­ szen új jelenség. Történelmi mértékkel mérve egészen a közelmúltig az emberek túlnyomórészt kis településeken élték le életüket, tudatlanság­ ban azt illetően, hogy saját közösségük határain kívül mi történik a világban. Az a gondolat, hogy egy nagyobb nemzet tagjai lennének, idegennek tűnt volna a szemükben. Pilkington azt állítot­ ta, hogy a nemzet mint közösség eszméje csupán később, a 18. századtól kezdve fejlődött ki, s a tömegkommunikáció és a média megjelenésével párhuzamosan terjedt el. Pilkington szerint a nemzeti identitások is eb­ ben a korszakban „konstruálódtak". / A társadalmi konstrukcionizmussal az 5., „Tár­ sadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetben foglalkoztunk, a 1 3 2 - 1 3 3 . oldalon. A nemzethez tartozás érzésének kifejlődésében Pilkington szerint döntő szerepet játszik a „má­ sok" létezése, akik ellenében a nemzeti identitás meghatározódik. A protestáns brit identitás kiala­ kulásában központi szerepet játszott a katolikus Franciaország jelenléte a szomszédban. Pilking­ ton dokumentumokkal illusztrálja, hogy a „britség" érzése felülről, az ország elitjétől kiindulva hogyan találta meg az útját a társadalom alsóbb rétegei felé is, ahogy az írni-olvasni tudás szintje emelkedett az egész lakosságban, és a kommuni­ kációs technológia fejlődése egyre jobban meg­ könnyítette az eszmék terjedését. Ha a nemzeti identitás társadalmilag konst­ ruált, ahogy Pilkington állítja, akkor lehetséges, hogy meg fog változni és továbbfejlődik. A nem­ zeti identitás ma folyamatban lévő változásaiban szerepet játszó egyik fő tényező - állapítja meg Pilkington - a globalizáció. Véleménye szerint a globalizáció folytán összeütköznek egymással a centralizáció és a decentralizáció tendenciái. Egy­ részt bizonyos gazdasági szervezetek és politikai intézmények esetében (például a multinacioná­ lis nagyvállalatok, illetve a transznacionális szer­ vezetek, például az Európai Unió keretei között) a hatalom egyre jobban koncentrálódik, másrészt viszont nyomás érvényesül a decentralizálódás irányában is (gondoljunk például csak a Szovjet­ unió összeomlására és széttöredezésére vagy az önálló baszk nemzet megteremtésére irányuló vágyakra Spanyolországban). Végeredményben a globalizáció Pilkington szerint kettős fenyegetést jelent a nemzeti identitásra: a centralizálódás fe­ lülről jövő nyomást hoz létre, különösen az Eu­ rópai Unió intézményeinek növekvő hatalma folytán, miközben a decentralizáló erők alulról jövő nyomást fejtenek ki az etnikai kisebbségi

identitások megerősítése révén. Az Egyesült Ki­ rályságban erre adott válaszként újjáéled a „britség" szűkebb értelmezése. Pilkington idézi John Townsend, egy korábbi konzervatív parlamenti képviselő példáját, aki az angol nemzeti identi­ tásnak az angolul beszélő fehér lakossághoz való kötődését hangsúlyozva erős unióellenes propa­ gandát fejtett ki. Pilkington azt állítja, hogy az Egyesült Királyságon belül hasonló válaszok ész­ lelhetők egyes etnikai kisebbségi csoportok tagjai körében is, akik - kirekesztve érezve magukat a brit identitásból - megerősítik helyi identitásu­ kat és kihangsúlyozzák a más etnikai csoportok­ tól eltérő vonásaikat. A globalizációra adott második válasz, ami Pil­ kington szerint egyértelműen az egészségesebb megoldást jelenti, a többszörös identitások lé­ tének elfogadása: kijelenthető például, hogy az ember lehet egyidejűleg angol, brit és európai is. E felfogás jogosságának bizonyítékát Pilkington az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségi csoportok „hibrid identitásában" látja, amely­ ben különböző kultúrák ötvöződnek. Álláspontja szerint meg kell kérdőjeleznünk a globalizációra adott ösztönös nacionalista reakciókat, amelyek gyakran a vallási fundamentalizmushoz vagy a kulturális rasszizmushoz való meneküléshez ve­ zetnek, ha a nemzethez való tartozást nem etnikai értelemben befogadó módon, úgynevezett „kötő­ jeles identitások" (például a brit-ázsiai identitás) vállalásával, hanem kirekesztő jelleggel határoz­ zák meg. Pilkington szemében a globalizáció a nemzeti identitás tekintetében egymással ellen­ tétes irányú tendenciákhoz vezet és ellentmon­ dásos reakciókat vált ki.

A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció Afrika egyes részein a nemzetek és a nemzetálla­ mok még korántsem fejlődtek ki teljesen. A világ más részeire vonatkozóan azonban egyes szerzők - a globalizáció hatásaival szembesülve - máris „a nemzetállam hanyatlásáról" beszélnek. Kenichi Ohmae japán író szerint a globalizáció ered­ ményeként egyre inkább „határok nélküli világ­ ban" élünk, ahol a nemzeti identitás egyre gyen­ gül (Ohmae 1995, lásd továbbá a 64. oldalt). Mennyire megalapozott ez az álláspont? A globalizáló folyamatok kétségkívül minden államot érintenek. Maga az „állam nélküli nemzetek" fentebb tárgyalt kialakulása is valószínűleg öszszefüggésben áll a globalizációval. A globalizá­ ció előrehaladására az emberek gyakran a helyi identitások újjáélesztésével reagálnak, a bizton-

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

ság elérésére törekedve a gyorsan változó világ­ ban. Az egyes nemzetek a piacok globalizálódása következtében kisebb gazdasági hatalommal bír­ nak, mint a múltban. Azt állítani azonban, hogy a nemzetállam vég­ napjainak vagyunk tanúi, nem felel meg elég pon­ tosan a valóságnak. Bizonyos tekintetben a mai helyzet ennek inkább az ellenkezője. Ma a világ minden országa nemzetállam vagy igyekszik azzá válni: a nemzetállam egyetemes politikai formá­ vá vált, bár egészen a legutóbbi időkig még voltak versenytársai. A 20. század legnagyobb részében gyarmatosított régiók és nagykiterjedésű biro­ dalmak is léteztek a nemzetállamok mellett. Sok szociológus azt állítja, hogy az utolsó birodalom csak 1990-ben tűnt el, a szovjet kommunizmus összeomlásával, míg mások az Egyesült Államo­ kat még ma is birodalomnak tekintik (Ferguson 2004). A Szovjetunió ténylegesen a központja volt egy hatalmas birodalomnak, ami felölelte a kelet-európai csatlós államokat is. Ezek mind független nemzetekké váltak, csakúgy, mint a ko­ rábbi tagköztársaságok a Szovjetunió területén belül: ma valójában jóval több szuverén nemzet létezik a világon, mint húsz évvel ezelőtt. A nacionalizmus és a nemzetek körül felme­ rülő kérdéseket a 20. század jelentős részében gyakran összefüggésbe hozták a terrorizmus mint politikai fegyver felhasználásával. Az aláb­ biakban a terrorizmussal foglalkozunk és meg­ vizsgáljuk, hogy ez a fogalom hogyan változott az utóbbi években.

delmi Központot, a Pentagont és a Fehér Házat - a géprablók előre megfontolt szándékkal választot­ ták ki: az amerikai gazdasági, katonai és politikai hatalom központjaira akartak lesújtani. George W. Bush a támadásra adott válaszként meghirdette „a terrorizmus elleni háborút". Eb­ ben a „háborúban" az első fontosabb katonai vá­ laszlépésre egy hónappal később került sor: az USA és szövetségesei 2001 októberében támadást indítottak Afganisztán ellen, ahol - mint fentebb láttuk - ekkor a tálibok iszlám fundamentalista kormánya volt hatalmon, amely gyakran támo­ gatta a szeptember 11-i támadásokat végrehajtó al-Kaida terrorista szervezet akcióit. A szervezet sok tagjának kiképzése addig az Afganisztánban létesített táborokban folyt. A New York-i és washingtoni támadásokat kö­ vető években számos további brutális terrorista akcióra került sor, amelyekért az al-Kaida vállalta a felelősséget. Indonéziában, Bali szigetén 2002 októberében egy éjszakai szórakozóhelyen végre­ hajtott robbantásos merénylet több mint kétszáz embert ölt meg, többségükben fiatal turistákat, akik szabadságuk eltöltésére érkeztek nyaraló vendégként a közeli Ausztráliából. A Madridban 2004 márciusában egy vonaton a reggeli csúcs-

A TERRORIZMUS 2001. szeptember 11-én reggel 8 óra 45 perc tá­ ján terroristák egy csoportja eltérített egy belföldi járaton menetrend szerint közlekedő utasszállító repülőgépet és nekivezette a New York-i Világ­ kereskedelmi Központ északi tornyának. Néhány perccel később egy másik eltérített repülőgép be­ leütközött a déli toronyba. Egy órán belül mind­ két torony összeomlott és több ezer ember lelte halálát, akik éppen akkor kezdték meg munka­ napjukat. Körülbelül egy órával később egy har­ madik gép csapódott be a Pentagonba, az USA haderejének központjába, további több száz em­ bert elpusztítva. Egy negyedik gép, amely felté­ telezhetően a washingtoni Fehér Ház, az USA végrehajtó hatalmának székhelye felé tartott, le­ zuhant egy mezőn Pennsylvaniában, miután uta­ sai szembeszálltak a géprablókkal. A szeptember 11-én eltérített repülőgépek amerikai vállalatok, a United Airlines és az American Airlines tulaj­ donában voltak. A célpontokat - a Világkereske-

2001. szeptember 11., New York

20. FEJEZET

A 2005 júliusában végrehajtott londoni terrorista támadásokért az al-Kaida vállalta a felelősséget.

forgalomban elkövetett bombamerénylet körül­ belül kétszáz utas halálával járt. Londonban 52 ember halt meg és több százan megsebesültek, amikor 2005 júliusában egymást követően három földalatti vasúti szerelvényen és egy buszon rob­ bantottak fel bombákat. 2 0 0 1 . szeptember 11. óta olyan új biztonsági környezetben élünk, amely­ ben a terrorizmus új, a korábbiaknál még súlyo­ sabb veszélyekkel járó formáinak vagyunk kité­ ve. A következőkben a „terrorizmus" fogalmával foglalkozunk.

A terror és a terrorizmus eredete A terrorizmus szó eredete az 1789-es francia for­ radalomra vezethető vissza. Ekkor a győztes for­ radalom politikai rendőrsége több ezer embert fogott el és küldött a guillotine alá. A kivégzettek többsége kezdetben az arisztokraták közült került ki, később azonban sok közönséges polgárra is ez a sors várt. A „terror" szót nem maguk a forra­ dalmárok, hanem az ellenforradalmárok vezették be, akik elutasították a forradalmat és mindazt, amiért megvívták, s akik szerint a vérontás a la­ kosság terrorizálására szolgált (Laqueur 2 0 0 3 ) . A „terror" szót a megfélemlítésül alkalmazott erőszak megjelölésére sokan használták a 20. szá­ zadban is, például a nácik Németországban vagy

az orosz titkosrendőrség Sztálin uralma alatt. Az erőszak ilyen fajta felhasználása azonban még a francia forradalomnál is jóval korábbi előzmé­ nyekre tekint vissza. Noha a „terror" kifejezés nem volt használatban egészen a 18. századig, az emberek erőszak útján való terrorizálása igen régi jelenség. Az ókori ci­ vilizációkban, amikor egy hadsereg behatolt az ellenség valamely városába, egyáltalán nem szá­ mított rendkívülinek, ha az egész várost a földdel tették egyenlővé és megölték valamennyi férfit, nőt és gyermeket. Ennek célja nem csupán az el­ lenség fizikai megsemmisítése volt, hanem az erő demonstrációja és a félelemkeltés más városok lakóiban is. Az erőszak használata az emberek - különösen a polgári lakosság - megfélemlíté­ sének céljával, nyilvánvalóan régebbi jelenség, mint a mai értelemben vett terror. A társadalomtudósok között nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy valóban szerencsés-e a „terrorizmus" kifejezés alkalmazása a szóban forgó jelenség leírására, vagyis értelmezhető-e az általa jelölt fogalom elfogadható mértékig ob­ jektív módon, ugyanis ezt a terminust hírhedten nehéz definiálni. Az egyik problémát ezzel kap­ csolatban az okozza, hogy az emberek erkölcsi értékelése a terrorizmussal és a terroristákkal kapcsolatban az idő és a hely függvényében vál­ tozik. Gyakran mondják, hogy „aki valakinek a

'

I

t

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS

szemében terrorista, az egy másik személy szá­ mára szabadságharcos". Jól ismert továbbá, hogy vannak olyan emberek, akik életük folyamán va­ lamikor maguk is terroristák voltak, ám később ugyanolyan hevesen kárhoztatják a terrort, mint amilyen kíméletlenül gyakorolták. Elmondható - bizonyos fenntartások mellett -, hogy Izrael állam korai történetét például terrorista cselek­ mények tarkították, de a 21. században az izraeli vezetés a „terror elleni háború" résztvevőjének nyilvánította az országot, és ma is a terrorizmust tekinti egyes számú ellenségének. Alig néhány évtized telt el azóta, hogy a korábbi dél-afrikai vezető, Nelson Mandela személyét széles kör­ ben potenciális terroristaként szidalmazták, ám ma ugyanez az ember egyike a legnagyobb tisz­ teletnek örvendő politikai szereplőknek. Ahhoz, hogy a „terrorizmus" kifejezés valóban haszno­ san felhasználható legyen számunkra, lehetőleg minél teljesebb mértékig meg kell szabadítani a hozzá tapadó erkölcsi értékeléstől, ami az idő múlásával vagy a megfigyelő szempontjaitól füg­ gően változik. A terrorizmus szociológiai értelemben használ­ ható definíciójának keresésekor felmerülő másik kérdés az állam szerepére vonatkozik. Mond­

I jJJ

T^IWWOllflHHIlPPi

681

hatjuk-e, hogy bizonyos államok terrorizmust gyakorolnak? Az államok sokkal több ember ha­ láláért voltak felelősek az emberi történelem fo­ lyamán, mint bármely más típusú szervezet. Az egymás ellen hadat viselő államok sokszor és sok helyen brutálisan legyilkolták a polgári lakosság tömegeit, a modern időkben is végrehajtották egyes városok földig rombolását, ahhoz hasonló módon, ahogyan a tradicionális civilizációkban volt szokásos. A második világháború vége felé például Németországban a szövetségesek gyújtó­ bombái szinte teljesen lerombolták Drezda váro­ sát, ahol ekkor több százezer ember halt meg. Sok történész azt állítja, hogy a Drezda elleni légitá­ madás a háború egy olyan szakaszában történt, amikor nem is járt semmiféle stratégiai előnnyel a szövetségesek számára. A szövetségesek akció­ jának bírálói szerint Drezda elpusztításának célja a terror, vagyis a félelem felkeltése volt a német társadalomban, ami által meg lehetett gyengíteni a polgárok elszántságát a háború folytatására. A terrorizmus fogalmának értelmezését célsze­ rűnek látszik leszűkíteni az államoktól függetle­ nül működő csoportokra és szervezetekre. Más­ különben ugyanis a fogalom túlságosan közel áll a háború általánosabb fogalmához. A fent jelzett

1 f

i ••in

Betonblokádot helyeztek el a Parlamenttel szemben, hogy így próbálják megvédeni a terrortámadástól.

mSjmm

682

20. FEJEZET

problémák dacára sokak szerint lehet semleges meghatározást is találni. A terrorizmust például a következőképpen határozhatjuk meg: „Bármely cselekmény [valamely nem állami szervezet ré­ széről], melynek célja polgári vagy nem harcoló személyek halálának vagy súlyos fizikai sérülé­ sének előidézése, amikor az ilyen cselekmény célja természeténél vagy kontextusánál fogva egy bizonyos népesség megfélemlítése vagy valamely kormány, illetve nemzetközi szervezet rákényszerítése arra, hogy megtegyen vagy ne tegyen meg bizonyos lépéseket" (Anand Panyarachun et al. 2004). Más szóval: a terrorizmus körébe olyan, a civil lakosság ellen végrehajtott támadások soro­ landók, amelyek célja a kormányzat meggyőzé­ se politikájának megváltoztatására vagy az adott kormányzat presztízsének lerombolása.

önkényesen alakították ki a történelem folya­ mán, akár a térképre rajzolt vonalakkal, ahogy a nyugati gyarmatosítók tették Afrikában és Ázsiá­ ban, akár hódítás, vagyis csaták és küzdelmek eredményeként. Írországot például 1800-ban beolvasztották az Egyesült Királyságba, ami füg­ getlenségi harcokat váltott ki és végül az 1920as évek elején az ország északi és déli részének szétválasztásához vezetett. A különböző népeket magukban foglaló államalakulatok létrehozása (például a gyarmatokon, de másutt is, erőszakos hódítás révén) sok esetben olyan nemzetek ki­ alakulását eredményezte, amelyeknek nincs sa­ ját államuk: ezek a nemzetek ragaszkodnak saját közös kulturális identitásukhoz, de olyan területi és állami apparátus nélkül, ami normális esetben hozzátartozik a nemzetek létéhez. A régi típu­ sú terrorizmus legtöbb formája az állam nélküli nemzetekhez kötődik.

Régi és új típusú terrorizmus

A régi típusú terrorizmus célja önálló állam megteremtése azokban a térségekben, ahol az ott élő nemzet tagjainak nincs ellenőrzésük az adott terület államapparátusa fölött. Ez a helyzet pél­ dául Észak-Írországban az ír nacionalisták, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és Spanyolországban a baszk nacionalisták (ETA) esetében. Az állam­ alapítás fő kérdése ilyenkor a területi integritás és identitás. A régi típusú terrorizmus ott talál­ ható meg, ahol állam nélküli nemzetek élnek és a terroristák felkészültek az erőszak alkalmazására céljaik elérése érdekében. A régi típusú terroriz­ mus alapvetően helyi jellegű, mivel törekvései is helyi vonatkozásúak. Fő célja a nemzetállam lét­ rehozása valamely speciális térségben.

A terrorizmust - mint a fentiekben láttuk - meg­ különböztethetjük az előző történelmi korsza­ kokban megfélemlítési céllal végrehajtott az erő­ szakos cselekményektől, például a városok földig rombolásától. A terrorizmus összefüggésben áll a kommunikációs technológiák fejlődésével is. A lakosság meglehetősen széles körének terrorizálásához az erőszakról szóló híradásoknak elég gyorsan el kell jutniuk az érintett lakossághoz. Erre csak a 19. század végén, a modern távközlés kialakulásával nyílt először lehetőség. A telegráf feltalálásával vált lehetővé először az azonnali kommunikáció, átlépve az idő és a tér korlátait. Ezt megelőzően az információk terjedéséhez na­ pokra, sőt hónapokra volt szükség. Abraham Lin­ coln meggyilkolásának híre például - mint a 15. fejezet bevezetésében láttuk - csak hetek múl­ tával jutott el az Egyesült Királyságba. A szinte azonnali kommunikáció révén azonban a terro­ rista erőszak távolból kitervelt, szimbolikus töl­ tésű akciói is lehetővé válnak, amelyekről nem csupán a helyi lakosság szerez tudomást.

A régi típusú terrorizmus A régi típusú terrorizmus, ami a 20. század leg­ nagyobb részében dominált, még ma is létezik. Ez a fajta terrorizmus szoros összeköttetésben áll a nacionalizmus kialakulásával és a nemzetek mint területhez kötött szuverén entitások létrejöttével, ami - mint fentebb láttuk (677-678. o.) - túlnyo­ mórészt a 18. század vége óta ment végbe Euró­ pában. A nemzetállamok határait bizonyos mértékig

Az utóbbi években a régi típusú terrorizmus gyakran külső országok támogatására is támasz­ kodhat, s így nemzetközi elemekkel is bővül. Pél­ dául Líbia, Szíria és egyes kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államokban működő egyes csoportok is támogatták - különböző mértékben - az IRA észak-írországi és a baszk szeparatisták spanyolországi terrorista akcióit. A régi típusú terrorizmus elnyerheti szélesebb globális hálóza­ tok támogatását is tevékenységének finanszírozá­ sához, segítséget kaphat például fegyverek vagy akár a fegyverkereskedelemben csereértéknek számító kábítószerek becsempészése formájában is, de fő céljai helyi jellegűek maradnak. A régi típusú terrorizmus - amellett, hogy törekvései korlátozottak - az erőszakot is csak bizonyos határok között alkalmazza. Noha pél­ dául az észak-írországi konfliktus következtében azóta, hogy az 1970-es években a „bajok" meg­ kezdődtek, sok ember vesztette életét, a terroriz­ mus áldozatainak aránya, beleértve a brit kato­ nák veszteségeit is, átlagosan nem érte el a közúti

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

Az al-Kaida eredete és kapcsolatai Az al-Kaida szervezetet (melynek neve szó szerinti fordításban annyit jelent, hogy „az Alap") 1989ben hozták létre, amikor a szovjet erők vissza­ vonultak Afganisztánból, és Oszama bin Laden és társai új dzsihád („szent háború") indítására kezdtek okot keresni. A szervezet azoknak az arab önkénteseknek a hálózatából nőtt ki, akik az 1980-as években Afganisztánba mentek, hogy az iszlám zászlaja alatt harcoljanak a szovjet kom­ munizmus ellen. A szovjetellenes dzsihád során Bin Ladent és harcosait Amerika és Szaúd-Ará­ bia is támogatta. Egyes elemzők úgy vélik, hogy maga Bin Laden az USA-ban, a CIA egyik tábo­ rában kapott különleges biztonsági kiképzést. Az „arab-afgánok", ahogy nevezték őket, harcedzet­ tek és erősen motiváltak voltak. Az 1990-es évek elején az al-Kaida Szudánban működött. 1996 után főhadiszállását és körül­ belül egy tucatnyi kiképzőtáborát áthelyezte Af­ ganisztánba, ahol Bin Laden szoros kapcsolatot létesített a tálibokkal. Az USA 2001 végén Afga­ nisztán ellen indított hadműveletei fokozatosan lerombolták a szervezet támaszpontjait és kikép­ ző táborait, miközben tagjait szétszórták és föld­ alatti mozgalommá változtatták magát a szerve­ zetet.

SEJTEK SZERTE A VILÁGON Ma úgy becsülik, hogy a szervezet 40 vagy 50 or­ szágban működik, nem csupán a Közel-Keleten és Ázsia más államaiban, hanem Észak-Amerikában és Európában is. Nyugat-Európában különböző

sejtjeinek létezéséről tudnak (vagy tudni vélnek) Londonban, Hamburgban, Milánóban és Madrid­ ban is. Ezek fontos központok a tagtoborzás, a pénzeszközök gyűjtése és a műveletek megterve­ zése szempontjából egyaránt. Kiképzési célokra az al-Kaida az olyan törvé­ nyen kívüli térségeket részesíti előnyben, ahol szabadon és titokban működhet. A feltételezések szerint ezek közé tartozik Szomália, Jemen és Cse­ csenföld, valamint Afganisztán több hegyvidéki területe is. Egyes jelentések szerint működik egy titkos kiképzőtáboruk egy indonéziai szigeten is. Az al-Kaida - eltérően az olyan, szorosan szer­ vezett régebbi terroristacsoportoktól, mint a Vö­ rös Brigádok Olaszországban vagy az Abu Nidal csoport a Közel-Keleten - laza szervezetet alkot. Több kontinenst átfogó műveleteit egymásba kapcsolódó hálózatok láncolatai révén hajtja vég­ re. Úgy tűnik, hogy egyes sejtjei nagyfokú auto­ nómiával rendelkeznek, maguk gondoskodnak pénzeszközeikről (gyakran piti bűnözés útján), és csak akkor lépnek kapcsolatba más csoportokkal, amikor szükséges.

AZ AL-KAIDA AZONOSÍTÁSA Az egyes csoportjai közötti kapcsolat lazasága fel­ veti az al-Kaida mibenlétének a kérdését. Amikor az al-Kaidáról beszélünk, vajon egy ténylegesen létező szervezetről vagy pedig valami olyasmiről beszélünk, ami közelebb áll egy eszméhez? A Rijadban 2003 májusában végrehajtott rob­ bantásokhoz és az izraeli turisták ellen 2002-ben

balesetek áldozatainak arányát. A régi típusú ter­ rorizmusban - noha a sérült és megölt emberek száma jelentős - az erőszak alkalmazása is kor­ látozott, mivel az ilyen fajta terrorizmus maga is viszonylag korlátozott mértékű (bármennyire fé­ lelmetes és ijesztő lehet ez a fajta erőszak is).

nehezebb egyezségre jutni, ahol többen is igényt tartanak ugyanarra a területre. Ez a helyzet az Észak-Írországban is, ahol hosszú ideje folyik a küzdelem az Egyesült Királyságon belül maradni kívánó unionisták és az Írországhoz csatlakozni vágyó nacionalisták között.

Hozzá kell tenni az elmondottakhoz, hogy a nemzeti identitás által biztosított erős erkölcsi alapok a régi típusú terrorizmust nehezen tá­ madhatóvá teszik, amit az utóbbi évtizedekben a brit kormányzatok is tapasztalhattak Észak-Íror­ szágban. A nacionalizmus, mint láttuk, hatékony energiaforrásként működik. A nemzeti identitás mítosza az állam nélküli nemzetek körében to­ vábbra is lelkesítheti az olyan mozgalmak elszánt híveit, amelyek nemzetük saját államának meg­ teremtésére törekednek. A történelmi tapasztala­ tok azt mutatják, hogy az olyan esetekben a leg­

A régi és az új típusú terrorizmus között lé­ nyegi különbségeket lehet felfedezni (Tan-Ramakrishna 2002). A ma globális szinten terjedő új típusú terrorizmus kialakulását a kommuni­ kációs technológiák fejlődése tette lehetővé, ami egyszersmind elősegíti magát a globalizációt is. Az ilyen típusú terrorizmust leginkább az iszlám fundamentalista al-Kaida szervezethez társítják (lásd az alábbi keretes írást), bár semmi esetre sem korlátozódik csupán annak a tevékenysé­ gére. A továbbiakban az új típusú terrorizmus elemzésére fordítjuk figyelmünket.

20. FEJEZET

Mombashában intézett merénylethez hasonló tá­ madásokat széles körben az al-Kaidának tulajdo­ nítják. Ám tudhatjuk-e bizonyosan, hogy ezeket a támadásokat bármilyen módon valóban megter­ vezte, finanszírozta vagy megszervezte-e maga Bin Laden vagy az a szervezet, amelynek állítólag még mindig ő a vezetője? Egyes elemzők azt állították, hogy az al-Kaida szó ma különféle csoportokra utal, amelyeket nem sokkal több köt össze, mint a közös célok, eszmék és módszerek. Ténylegesen tudjuk azon­ ban, hogy számos ilyen radikális csoport formális kapcsolatban áll (vagy állt) az al-Kaidával. A leg­ fontosabb ezek közül az egyiptomi Iszlám Dzsihád csoport radikális szárnya, melynek tagjai Af­ ganisztánban kerestek menedéket és beolvadtak az al-Kaidába. Ennek vezetője egy Ajman al-Zavahiri nevű könyörtelen egyiptomi férfi, akit az alKaida „agyának" és a szervezet által végrehajtott számos hírhedt művelet kitervelőjének tartanak. Ez utóbbiak közé tartoznak az USA két nagykö­ vetsége ellen 1998-ban Afrikában végrehajtott merényletek és a szeptember 11-i New York-i és washingtoni támadások is. Feltételezik továbbá, hogy az al-Kaida kapcso­ latban áll militáns kasmíri csoportokkal, az üzbe­ gisztáni iszlám mozgalommal, a Fülöp-szigeteken

Az új típusú terrorizmus Az új típusú terrorizmus több vonásában külön­ bözik a régi típusú terrorizmustól, először is tö­ rekvéseinek nagyságrendjét tekintve. Az al-Kai­ da világszemléletének egyik megkülönböztető jegye például az, h o g y globális geopolitikai céljai vannak: a világ társadalmának átstrukturálására törekszik. Az al-Kaida vezetésének egyes tagjai rekonstruálni akarják az indiai szubkontinenstől Európáig terjedő iszlám társadalmat. Ez magá­ ban foglalná iszlám kormányzatok megteremté­ sét mindenütt a Közel-Keleten, és Észak-Afrika visszafoglalását is. Az al-Kaida támogatói szerint a Nyugat az utóbbi évezred folyamán kiűzte az iszlámot követő népcsoportokat azokról a terü­ letekről, amelyekre jogot formáltak. Ezek közé a területek közé tartoznak Spanyolországnak a korábban a mórok által elfoglalt részei és a Bal­ kán is. (Móroknak egy eredetileg Észak-Afrikából származó muszlim népet neveznek, amely a 8. századtól a 15. századig Spanyolország nagy ré­ szét uralma alatt tartotta.) Azon belül, amit ma Európának tekintünk, korábban jelentős területek az iszlámhoz tartoztak, és vagy az O t t o m a n török birodalom vagy észak-afrikai hatalmak uralkod­ tak fölöttük. Az al-Kaida célja az iszlám globális

működő Abu Szajjaf csoporttal, valamint az algé­ riai GIA fegyveres szervezettel és annak radikális utódjával is, amely „Ima és Harc Szalafista Cso­ port" (GSPC) néven vált ismertté.

A „TERROR ELLENI HABORU" A nyugati rendőri erők és hírszerző ügynökségek a „terror elleni háború" során elértek bizonyos si­ kereket az al-Kaida sejtjeinek felmorzsolásában, bezárattak bizonyos vállalatokat és befagyasztot­ ták azok vagyoni eszközeit. A szervezet néhány felső vezetőjét megölték vagy elfogták, és egyes tagjainak kivallatása a guantanámói támaszpon­ ton tovább gyengítette a szervezetet, melynek teljes felszámolása azonban rendkívül bonyolult és kudarcokkal terhes feladatnak bizonyul. Az Irakról és a terror elleni háborúról készített egyik újabb jelentésében az Oxford Research Group arra a következtetésre jutott, hogy az alKaida - számos tagjának elveszítése dacára - „vi­ rulens és hatékony maradt". Ennél is frusztrálóbb, hogy magának Oszama bin Ladennek a sorsa és holléte mindmáig mély titok. Forrás: BBC, 2004. július 20. szerepének visszaállítása ezekben a régiókban és térségekben. így míg a régi típusú nacionaliz­ mus helyi jellegű és csak bizonyos államokhoz - rendszerint egészen kicsiny államokhoz - kötő­ dik, az új típusú terrorizmus globális léptékű és ambiciózusabb. Meg kívánja fordítani a hatalom súlypontváltozásának jelenlegi trendjét. Az al-Kaida és a hasonló terrorista szerveze­ tek világszemléletében jellegzetes feszültség van a modernizmus és az antimodernizmus között. Az Európában, a Közel-Keleten és Ázsia jelentős részében egy korábbi időszakban létezett iszlám uralom helyreállítására irányuló törekvéseikben - éppen a modernitás bírálatához - nagymérték­ ben építenek a modern kommunikációra, és meg­ kísérlik visszafordítani azt a folyamatot, amit ők a modern nyugati társadalom erkölcsi degenerálódásának tekintenek (Gray 2003). Másodszor: az új típusú terrorizmus a szervezeti struktúrájá­ ban is különbözik a régi típusútól. Mary Kaldor szociológus - noha óvatosságból nem viszi túl­ ságosan messzire ezt a párhuzamot - több szem­ pontból is hasonlóságot mutatott ki az új terro­ rista csoportok (nevezetesen az al-Kaida) és az olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGOs) infrastruktúrája között, mint például az Oxfam vagy „A Föld Barátai".

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

mrnii

/ Az NGO-kkal a 15., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetben, az 5 0 1 - 5 0 3 . oldalon részlete­ sebben is foglalkoztunk. Szervezeti felépítését tekintve az al-Kaida ugyan­ azokat a szerveződési formákat alkalmazza, mint számos NGO. Mind az új terrorista szervezeteket, mind A Föld Barátaihoz hasonló NGO-kat egy­ fajta küldetéstudat és mély elkötelezettség moz­ gatja. Ez a küldetéstudat és elkötelezettség teszi lehetővé a meglehetősen laza globális szerveze­ tek virágzását (Glasius et al. 2002). Az NGO-k és az új terrorista szervezetek egy­ aránt a Manuel Castells által leírt, erősen decent­ ralizált hálózatokon alapulnak (lásd a 16. fejeze­ tet, az 5 1 6 - 5 1 8 . oldalon). Helyi sejtjeik nagyfokú autonómiát élveznek, és anélkül is szaporodhat­ nak, hogy szükségképpen erős irányítást kapná­ nak a központtól. Az Afganisztán ellen 2001-ben végrehajtott amerikai támadások jelentősen meg­ gyöngítették az al-Kaida vezetőségét, de maga a szervezet - erkölcsi meggyőződésének köszön­ hetően - erős maradt. Ez olyan küldetéstudatot mozgósít, ami működésben tartja a sejteket még akkor is, ha az átfogó szervezet egyes részei meg­ gyengülnek vagy elpusztulnak. A terrorista szervezetek és az NGO-k támoga­ tói szintén globálisan szétszórtan, sok országban lelhetők fel. A terrorizmus szakértői nem értenek egyet azt illetően, hogy az al-Kaida milyen mér­ tékben élte túl az amerikaiak vezetésével Afga­ nisztán ellen 2001-ben végrehajtott hadművele­ teket, de úgy becsülik, hogy még mindig körülbe­ lül hatvan országban működnek al-Kaida sejtek, összesen mintegy húszezer taggal, akik hajlandók erőszakos halált halni az ügyért, és többségük a központtól többé-kevésbé függetlenül hajtja vég­ re akcióit. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az új terroris­ ta csoportok és az NGO-k egyaránt valamilyen mértékig az államokra támaszkodva működnek. Egyetlen NGO sem működhet hatékonyan teljes mértékben nem állami szervezetként. Valamenynyien létesítenek kapcsolatokat az állammal és támogatást is kapnak attól, és ez Kaldor szerint igaz az új típusú terrorista szervezetekre is. Jó példát nyújt erre Líbia részvétele annak az utas­ szállító repülőgépnek a felrobbantásában, amely 1988-ban egy Lockerbie nevű skóciai faluban ért földet. Az új terrorista szervezetek és az NGO-k között vont analógiát természetesen nem lehet túlságosan messzire vinni, de szervezeti struktú­ rájukat és bevallottan igen különböző küldetésük elszánt vállalását tekintve az al-Kaida bizonyos értelemben egyfajta rosszindulatú NGO-nak te­ kinthető.

i' n i

-• • • i -11

•

•

»

»

—

i

^

685 ^

M

A harmadik és egyben utolsó vonás, amelyben a régi és az új típusú terrorizmus eltér egymástól, az eszközök tekintetében mutatható ki. A régi típusú terrorizmus - mint fentebb láttuk - vi­ szonylag korlátozott célok elérésére törekszik, és ennek eredményeként az általa alkalmazott erőszak általában szintén meglehetősen korláto­ zott. Az új típusú terrorizmus sokkal könyörtele­ nebb eszközöket kész felhasználni. Az al-Kaida hálózati portáljai például rendkívül destruktív nyelvezettel beszélnek az „ellenségről", vagyis elsősorban az Egyesült Államokról, de bizonyos mértékig a Nyugat egészéről is. Ezeken az oldala­ kon gyakran nyílt felhívások jelennek meg arra, hogy a terrorista akciókat a lehető legtöbb áldo­ zat halálát okozó módon kell végrehajtani. Ez a kegyetlenség megnyilvánul például az al-Kaida 1998-ból származó alapító okmányában is, ami a következőképpen fogalmaz: Annak a parancsnak a végrehajtása, hogy az amerikaiakat és szövetségeseiket - akár pol­ gári személyek, akár katonák - meg kell ölni, egyéni kötelessége minden muszlimnak, aki bármely országban, ahol csak lehetséges, meg­ teheti ezt az al-Aksza mecsetnek és a [mekkai] Szent Mecsetnek [az iszlám szent helyeinek] a hatalmuk alól való felszabadításáért, és azért, hogy hadseregeik megverten és a muszlimok veszélyeztetésére képtelenül vonuljanak ki az iszlám valamennyi területéről. Idézi Halliday 2002, 219. o. Ez erősen eltér az erőszakos eszközök korlátozot­ tabb használatától, ami a régi típusú terrorizmus­ ra volt jellemző. Vannak bizonyos esetek, amikor e két típus átfedésbe kerül egymással, mint pél­ dául Csecsenföldön, a korábbi Szovjetunió terü­ letén, ahol a szeparatista küzdelem átalakult, és a terrorizmus újabb formáinak egyik toborzóközpontja jött létre.

Terrorizmus és háború Hogyan kell válaszolnunk az új típusú terroriz­ mus fenyegetésére? A terrorizmus 2 0 0 1 . szep­ tember 11-én látott fajtája nehéz kérdéseket vet fel a politikai szociológusok számára. Megvívha­ tó-e a terrorizmus elleni harc a hagyományos há­ borúk módjára? Az Afganisztán ellen 2001-ben támadást indító koalíció ténylegesen lerombolt legalábbis néhányat az al-Kaida terrorista há­ lózatai közül. Ám az új típusú terrorizmussal szemben a hagyományos hadviselés eszközeivel

686

20. FEJEZET

elért szerény sikerek ellenére is minden bizony­ nyal igazuk van a háború bírálóinak abban, hogy az új típusú terrorista csoportokat az általuk al­ kalmazott erőszak szintje, valamint szervezeteik „küldetése" és szerveződési struktúrája egyaránt megkülönbözteti az olyan hagyományos ellen­ ségektől, mint például az ellenséges nemzetál­ lamok. Ez a tény egyes szociológusokat és poli­ tológusokat „a terrorizmus elleni háború" kon­ cepciójának megkérdőjelezéséhez vezetett. Az Irak ellen 2003-ban indított háborút (lásd keretes írásunkat a 6 6 4 - 6 6 5 . oldalon) részben igazolta - különösen az USA lakossága szemében - az at­ tól való félelem, hogy Irak terrorista szervezetek

ellátására fejleszt ki fegyvereket. Az arról folyó vita, hogy a terrorizmus letörhető-e hagyomá­ nyos hadviselési módszerekkel, további nehéz kérdéseket foglal magában a terrorizmus és az olyan nemzetállamok közötti kapcsolatokra vo­ natkozóan, mint például Afganisztán, amelyek támogatják a terrorista szervezeteket. Ez viszont a globális kormányzásra vonatkozó kérdésekhez vezet. A globalizáció korában milyen nemzetközi összefogásra, illetve milyen bizonyítékokra van szükség az érzékelt fenyegetés elhárítására irá­ nyuló cselekvéshez? És melyek azok az intézmé­ nyek, amelyek a leghatékonyabban léphetnek fel a globális terrorista fenyegetéssel szemben?

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A „kormányzat" kifejezés arra a politikai appa­ rátusra utal, amelyben a tisztségviselők dön­ téseket hoznak és intézkedéseket léptetnek életbe. A „politika" a hatalom megszerzésére irányuló versengés eszköze, amellyel a kor­ mányzati tevékenység köre és tartalma egy­ aránt befolyásolható. 2. Államok ott léteznek, ahol valamely adott föld­ rajzi terület fölött egy politikai apparátus ural­ kodik, melynek hatalma valamilyen jogi rend­ szeren alapul és intézkedéseinek végrehajtását erő alkalmazásával képes biztosítani. A mo­ dern államok nemzetállamok: jellemzőik közé tartozik az állampolgáriság eszméje, vagyis an­ nak az elismerése, hogy az emberek - közös jogaik és kötelességeik tudatában - tisztában vannak az államban játszott saját szerepükkel, és jellemző rájuk a nacionalizmus, az az érzés, hogy részét alkotják egy tágabb, egyesítő poli­ tikai közösségnek. 3. A hatalom Max Weber szerint az a képesség, hogy valaki mások ellenállásával szemben is elérje a célját, amihez gyakran erő alkalma­ zására van szükség. Weber óta ennek a foga­ lomnak többféle eltérő értelmezése alakult ki. Valamely kormányzat akkor van „hivatalban", ha legitim módon használja fel a hatalmát. Ez a legitimáció a kormányzottak jóváhagyásából fakad, melynek leggyakoribb formája a demok­ ratikus választás, de más legitim kormányzati formák is lehetségesek. 4. Az autoritárius berendezkedésű államokban az állampolgárok nem vehetnek részt a közügyek intézésében, vagy részvételük erősen korláto­ zott. Az állam szükségletei vagy érdekei prio­ ritást élveznek az átlagos polgárokéival szem­ ben, és nincs érvényben legális mechanizmus a kormánnyal való szembehelyezkedésre vagy

valamely vezetőnek az elmozdítására a hata­ lomból. 5. A demokrácia olyan politikai rendszer, amely­ ben a nép uralkodik. A részvételi (vagy közvet­ len) demokráciában a döntéseket azok hozzák meg, akiket érintenek. A liberális demokrácia olyan képviseleti demokrácia, ahol minden ál­ lampolgár szavazati joggal rendelkezik, és leg­ alább két párt közül választhat. 6. A demokratikus kormányzattal rendelkező or­ szágok száma az utóbbi években - főként a globalizáció, a tömegkommunikáció és a piaci versenyre épülő kapitalizmus hatásainak kö­ vetkeztében - gyorsan növekedett. Ám a de­ mokráciának is megvannak a maga gondjai: az emberek mindenütt egyre kevésbé bíznak ab­ ban, hogy a politikusok és a kormányzatok ké­ pesek megoldani a problémáikat és megfelelően irányítani a gazdaságot, ezért csökkenőben van a lakosság részvételi aránya a választásokon. 7. A brit politikát mélyrehatóan megváltoztatták a thatcherizmus hatásai (ezzel a megnevezés­ sel az 1979-től 1990-ig hivatalban volt konzer­ vatív miniszterelnök, Margaret Thatcher sze­ mélyéhez társított doktrínákat jelölik). A tha cherizmus lényege az a meggyőződés, hogy az állam szerepét korlátozni, a szabadpiaci vál­ lalkozásokat pedig ösztönözni kell. 8. A Munkáspárt az elmúlt huszonöt évben jelen­ tős változásokon ment keresztül. Az Új Mun­ káspárt - különösen Tony Blair vezetése ala - eltávolodott az államosítást és a tervgazdál­ kodást is magukban foglaló régebbi szocialis­ ta eszméktől. Miután 1997-ben hatalomra ke­ rült, az Új Munkáspárt politikai reformokat és a hagyományos „jobb- és baloldali" politikán túlmutató modernizációs intézkedéseket C zetett be. Ezt a fajta balközép politikát gyak-

POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

ran harmadik utas politikának nevezik. Az Új Munkáspárt 2001-ben nagy többséggel, majd 2005-ben már kisebb fölénnyel újból győzel­ met aratott az általános választásokon. 9. A társadalmi mozgalmak a társadalom meg­ levő intézményeinek szféráján kívül végrehaj­ tott akciók útján kifejtett kollektív törekvések bizonyos csoportok közös érdekeinek érvénye­ sítésére. Az „új társadalmi mozgalmak" kife­ jezést az emberi közösségeket fenyegető újabb veszélyek elhárítása érdekében a nyugati or­ szágokban 1960 óta kialakult szerveződésekre alkalmazzák. Az új társadalmi mozgalmak - el­ térően a régebbiektől - egy-egy kiemelt témára irányuló kampányokat szerveznek, többnyire nem materiális célok elérésére, és támogatóik köre általában nem korlátozódik egy bizonyos társadalmi osztályra. Az információs techno­ lógia hatékony szervező eszközzé vált számos új társadalmi mozgalom tevékenységében.

10. A nacionalizmus olyan szimbólumok és meg­ győződések összessége, amelyek kialakítják az emberekben azt az érzést, hogy egy meg­ határozott politikai közösséghez tartoznak. A nacionalizmus a modern állam kifejlődé­ sével párhuzamosan alakult ki. Noha a szo­ ciológia megalapítói úgy vélték, hogy a na­ cionalizmus az ipari társadalmakban el fog tűnni, a 2 1 . század elején is virágzani látszik. „Állam nélküli nemzetekről" olyan esetekben beszélünk, amikor valamely nemzeti csoport nem rendelkezik politikai szuverenitással azon a területen, amelyet a magáénak vall. 11. A régi típusú terrorizmus leggyakrabban az állam nélküli nemzetekhez társul. Az új tí­ pusú terrorizmus a globalizációra épül, és te­ vékenységi területe, szervezeti struktúrája és eszközei tekintetében egyaránt különbözik a régi típusú terrorizmustól.

MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Miért kell a szociológiának foglalkoznia a politika tanulmányozásával? 2. Miért tartozik össze olyan gyakran a liberális demokrácia és a kapitalizmus? 3. Ha a nyugati nemzetek annyira elkötelezettek a demokrácia mellett, sok országban miért vesznek részt olyan kevesen a választásokon? 4. Mi az újdonság az Új Munkáspártban? 5. Hogyan használják fel a társadalmi mozgalmak a meglévő társadalmi intézményeket? 6. Elveszítik-e jelentőségüket a nemzetállamok a globalizáció előrehaladásával? 7. Milyen kapcsolat van a globalizáció és a terrorizmus között?

AJÁNLOTT OLVASM/í Dahl, Robert A. (1998): On Democracy. New Haven, Yale University Press. Kamarck, Elaine Ciulla - Nye, Joseph S. (szerk.) (1999): Democracy.com? Governance in a Networked World. Hollis, NH, Hollis. Halliday, F. (2002): Two Hours that Shook the World: September 11, 2001. Causes and Consequences. Saqi Books, London. Griset, P. - Mahan, S. (2003): Terrorism in Perspective. Thousand Oaks, CA, Sage. Kaldor, M. (2001): New and Old Wars: Organized Violence in a Global Era. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Melucci, Alberto (1989): Nomads of the Present: Social Movements and Individual Needs in Contempo­ rary Society. London, Hutchinson Radius. Navari, Cornelia (2000):Jniernafiana/ism and the State in the Twentieth Century. New York, Routledge. Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) (2002): The New Terrorism: Anatomy, Trends and Counter Strategies. Times Media, Singapore.

688

20. FEJEZET

INTERNETES FORRASC Bulletin of the Atomic Scientists http://www.thebulletin.org/index.htm International Institute for Democracy and Electoral Assistance http:/ /www.idea.int/ Internet Modern History Sourcebook: nationalism http:/ /www.fordham.edu/halsall/mod/modsbookl 7.html Oxford Research Group http:/ / www. oxfordresearchgroup.org.uk/ Foreign Policy >Jhttp:/ /www.foreignpolicy.com/ International Institute for Strategic Studies http:/ /www. üss. org/

>

VAROSOK ÉS VÁROSI TEREK AZ URBANIZMUS ELMELETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció A modern nagyváros kialakulása Újabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN

7

Összefoglalás l Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

London - csakúgy, mint New York, Párizs vagy Tokió - egyike a világ „globális városainak": a világgazdaság egyik irányító központja, melynek befolyása messze túlterjed az Egyesült Királyság határain (Sassen 2001). Ezek a globális városok a nagy multinacionális vállalatok, valamint a pénzügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatá­ sok központjai. Az Egyesült Királyság fővárosá­ ban körülbelül 3,4 millió főnyi munkaerő él, és ezt a létszámot még igen sok bejáró dolgozó is ki­ egészíti. Londonnak emellett páratlan kulturális és művészeti öröksége van, ami megerősíti lük­ tető életű fővárosként betöltött helyét, és évente majdnem 30 millió turistát vonz ide legalább egy, de inkább több napra. Az Egyesült Királyság fővárosa összesen több mint hétmillió embernek ad otthont, akik há­ romszáznál is több nyelvet beszélnek. A város lakossága az utóbbi húsz évben évente átlagosan körülbelül 19 ezer fővel gyarapodott. A London­ ba való bevándorlás a népesség megfiatalodását eredményezte: ma itt jóval nagyobb a 20 és 44 év

közötti életkorú lakosság aránya, mint bárhol másutt az Egyesült Királyságban (ONS, Focus on London 2 0 0 3 ) . A fiatalok számos okból ked­ velik Londont: ezek közé tartoznak a munkale­ hetőségek, az oktatás, a kultúra és talán a vidéki élet konformizmusától és provincializmusától való menekülés is. Sok fiatal ugyanakkor a gazdag lehetőségek da­ cára is barátságtalan, magányos helynek találja a nagyvárosokat. A modern városi élet egyik meg­ különböztető jegye az idegenek közötti interak­ ciók gyakorisága. Még az egyes lakókörzetekben, sőt akár ugyanabban a bérházban is ritkán fordul elő, hogy valaki szomszédai többségét ismerné. Ha Önök városban vagy nagyvárosban laknak, gondoljanak csak arra, hogy hány alkalommal lépnek kapcsolatba olyanokkal, akiknek a min­ dennapi életét egyáltalán nem ismerik. Ezek közé tartozhatnak a buszsofőrök, az üzletek alkalma­ zottai, esetleg a diáktársak, sőt azok is, akikkel pillantást váltanak az utcán. Maga ez a tény már önmagában is megkülönbözteti a mai nagyvárosi életet attól, ami másutt folyik, vagy a történelem korábbi időszakaiban akár ugyanott zajlott. / A modern társadalmakra jellemző társadalmi interakciókkal az 5., „Társadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetben foglal­ koztunk. Ebben a fejezetben először megvizsgáljuk az urbanizmus néhány főbb elméletét, amelyeket a városiasodási folyamat megértése érdekében dol­ goztak ki. Azután áttérünk a városok eredetére és a városi lakosság lélekszámában az elmúlt év­ század során végbement óriási növekedésre, és számba vesszük az urbanizáció néhány világvi­ szonylatban érvényesülő fontos trendjét. A glo­ balizáció - nem meglepő módon - igen nagy ha­ tást gyakorol a városokra, ezért e fejezet utolsó részében ennek a folyamatnak néhány aspektu­ sára fordítjuk a figyelmünket.

AZ URBANIZMUS ELMELETEI A mindennapi élet a városokban állandóan új képekkel és benyomásokkal bombázza az embereket.

A korai szociológusok közül sokan nagy érdeklő­ déssel fordultak a városi élet felé. Max Weber, a szociológia klasszikusa írt egy könyvet is A város

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

címen, amely halála után, 1921-ben jelent meg. Ebben Weber a modern kapitalizmus kialakulá­ sát lehető tevő feltételeket a középkori nyugati városok létrejöttére vezette vissza. Más korai teo­ retikusokat inkább az a mód érdekelte, ahogyan a városok kifejlődése megváltoztatta a társadalmi és a fizikai környezetet. Georg Simmel és Ferdi­ nand Tönnies művei, amelyekkel a következő oldalon lévő keretes írásban foglalkozunk, a leg­ fontosabb korai városszociológia munkák közé tartoznak. Ezek a gondolkodók jelentős befolyást gyakoroltak a későbbi városszociológusokra is. A 20. század fordulóján Németországban Sim­ mel tanítványa volt többek között Robert Park is, az alábbiakban tárgyalt Chicagói Iskola egyik leg­ fontosabb alakja.

A Chicagói Iskola A városszociológiai elméletek és vizsgálatok alapját hosszú időn keresztül azok az elméleti el­ gondolások képezték, amelyek az 1920-as évektől az 1940-es évekig a Chicagói Egyetemen dolgozó kutatók, mindenekelőtt Robert Park, Ernest Bur­ gess és Louis Wirth nevéhez fűződnek. A Chica­ gói Iskola két elméleti konstrukciója megkülön­ böztetett figyelmet érdemel: az egyik a városok tanulmányozásának úgynevezett ökológiai irány­ zata, a másik pedig az urbanizmus mint életmód elemzése, amit Wirth dolgozott ki (Wirth 1938; Park 1952).

Városökológia

i

Az „ökológia" a természettudoijnányok területé­ ről átvett kifejezés: eredetileg annak a tudomány­ ágnak a neve, amely a növényi és állati szerve­ zeteknek a környezethez való alkalmazkodásával foglalkozik. Az „ökológia" ugyanilyen értelemben használatos a környezet általános problémáinak kontextusában is (lásd a 22., „Környezeti kocká­ zatok" című fejezetet). A természet világában az organizmusok szisztematikusan úgy oszlanak meg egy adott területen, hogy a különböző fajok között egyensúlyi állapot vagy kiegyensúlyozott helyzet alakuljon ki. A Chicagói Iskola tagjai úgy vélték, hogy a nagyobb városias települések és azokon belül a különböző városrészek, lakó­ negyedek térbeli elhelyezkedése hasonló elvek szerint alakul ki. A városok nem véletlenszerűen nőnek ki a földből, hanem a környezet nyújtotta előnyös feltételek kihasználásával jönnek létre, így például a modern társadalmakban a fontosabb városok elsősorban a folyók partján, termé­

keny síkságokon vagy a kereskedelmi útvonalak, vasútvonalak kereszteződésénél alakulnak ki. „A város - mondja Park ha egyszer létrejött, a jelek szerint óriási szelektáló mechanizmusként működik, amely [...] tévedhetetlenül választja ki a népesség egészéből azokat az egyéneket, akik a leginkább alkalmasak arra, hogy az adott terü­ leten vagy az adott környezetben éljenek" (Park 1952, 79. o.). A városok a biológiai ökológiából ismert versengési, inváziós és szukcessziós fo­ lyamatok révén „természetes körzetekre" oszla­ nak. Ha természeti környezetében megfigyeljük például egy tó ökológiáját, azt tapasztaljuk, hogy a versengés révén a halak, a rovarok és más orga­ nizmusok viszonylag stabil eloszlással osztoznak meg az élőhelyeken. Ez az egyensúly megbomlik, amikor új fajok „hatolnak be", amelyek megpró­ bálják a tavat saját otthonukká tenni. A korábban a tó központi részeit elfoglaló organizmusok ki­ szorulhatnak onnan, és a partok közelében létük sokkal bizonytalanabbá válik, miközben a köz­ ponti részeken az újonnan behatoló fajok kerül­ nek a helyükbe. Az ökológiai irányzat szerint a városokban is hasonló módon zajlanak le a letelepedés, a köl­ tözködés és az újbóli letelepedés folyamatai. A különböző városnegyedek arculata az ott élő la­ kosságnak a megélhetésért folytatott küzdelmek során mutatott alkalmazkodása révén alakul ki. A város egymástól különböző, sőt egymással el­ lentétes társadalmi jellemzőkkel bíró körzetek térképeként írható le. A modern városok növe­ kedésének kezdeti szakaszaiban az ipari üzeme­ ket azokon a területeken alapítják meg, amelyek közel fekszenek az ellátási útvonalakhoz, és így könnyebben biztosíthatók a termeléshez szüksé­ ges alapanyagok. A népesség a munkahelyek köré csoportosul, amelyek a városlakók számának nö­ vekedésével egyre nagyobb változatosságot mutat­ nak. Az így kialakuló kedvező feltételek vonzóvá válnak, és mind nagyobb versengés alakul ki meg­ szerzésükért. A telkek értéke és az ingatlanadó eközben növekszik, megnehezítve a családok szá­ mára, hogy továbbra is a központi városrészben éljenek, kivéve ha beérik a lepusztuló lakóépüle­ tek rossz, szűkös körülményeivel, ahol a lakbérek még alacsonyak. A központot az üzleti és a szóra­ koztatóipari létesítmények kezdik uralni, miköz­ ben a gazdagabb lakók kiköltöznek a peremterü­ leteken újonnan kiformálódó elővárosokba. Ez a folyamat a közlekedési útvonalakat követi, mivel azok szabják meg a munkahelyekre való eljutás­ hoz szükséges időt: az ilyen útvonalaktól távolabb eső területek sokkal lassabban fejlődnek. A városok szerkezetét szegmentált koncentri­ kus körökkel lehet leírni. A központban található

21. FEJEZET

A városi élet kjorai teoretikusai GEORG SÍMMEL ÉS „A VÁROS MENTÁLIS ÉLETE"

FERNINAND TONNIES: A KÖZÖSSÉGTŐL A TÁRSADALOMIG

A városi élet egyik legelső teoretikusa Georg Simmel német szociológus volt, aki azt kutatta, hogy a város hogyan alakítja lakóinak „mentális éle­ tét". A nagyváros és a modern élet (1973 [1903]) című könyvében Simmel azt állította, hogy a nagyvárosi élet folyamatosan különféle képekkel és benyomásokkal, változatos érzékletekkel és eseményekkel bombázza az elmét, ami „teljes el­ lentétben áll a kisvárosok és a falvak szokványo­ sabb, lassúbb és egyenletesebb ritmusban folyó életével". Szerinte a városlakók úgy védekeznek „a váratlan és erőszakos ingerek" és a „változó benyomások" támadása ellen, hogy fásulttá és közömbössé válnak. Kiszűrik az őket körülvevő sürgés-forgás nagy részét, és boldogulásuk érde­ kében csupán arra figyelnek oda, amire szüksé­ gük van. Ez a fásult attitűd Simmel szerint az­ zal a következménnyel jár, hogy bár a városlakók részei „a metropolisz forgatagának", érzelmileg elszigetelődnek egymástól. A modern világvárosi életről adott leírásával Simmel szociológiai ma­ gyarázatot ad azoknak a gondjaira, akik a váro­ si élet barátságtalanságáról és magányosságáról panaszkodnak.

Ferdinand Tönnies, Simmel kortársa szintén a vá­ rosi életnek az emberekre gyakorolt hatásait vizs­ gálta. Azt állította, hogy az ipari forradalommal kezdődött urbanizáció visszafordíthatatlan vál­ tozásokat hozott magával a társadalmi életben. Szomorúsággal eltelve ábrázolta annak fokozatos megszűnését a városokban, amit ő Gemeinschaftnak, vagyis közösségnek nevezett (1973 [1887]): ez a fajta hagyományos közösség, amelyben min­ denki pontosan ismerte a saját társadalmi helyze­ tét, szerinte az egymással barátságos viszonyban álló szomszédok közötti szoros kötelékekre és ál­ landó személyes kapcsolatokra épült.

belvárosi kerületekben a nagy üzleti vállalkozá­ sok által képviselt jólét és a magánkézben levő le­ romlott lakásállomány keveredik egymással. Ezek körül régebben épült városrészek helyezkednek el, amelyek állandó munkahellyel rendelkező fizikai dolgozóknak adnak otthont. A centrum­ tól még távolabb találhatók az elővárosok, ahol többnyire a magasabb jövedelmű rétegekhez tar­ tozó családok élnek. Az invázió és szukcesszió folyamatai a koncentrikus körök egyes szegmen­ sein belül zajlanak. A központi és a központhoz közeli körzetekben, ahol pusztulásnak indulnak a lakóingatlanok, etnikai kisebbségi csoportok beköltözése kezdődhet meg. Amennyiben ez a folyamat felerősödik, a korábban itt élő népesség egyre nagyobb része hagyja el ezt az övezetet, tö­ megesen menekülve más városnegyedekbe vagy az elővárosokba.

A Gemeinschaftot - állította Tönnies - a városok­ ban a Gesellschaft (társadalom) váltotta fel. Az em­ berek ilyenfajta társas léte vagy társulása átmeneti és eszközjellegű kapcsolatokon alapul. A közösség­ re épülő társadalmi élet átalakulása efféle társulási formákká a modern időkben a társadalom indivi­ dualizálódása irányában végbemenő váltás részét alkotja, melynek során a kapcsolatok egyre inkább csak bizonyos helyzetekhez és célokhoz kötődnek, és a személyiségnek csupán egy-két alkotóeleme játszik szerepet bennük. Ha például felülünk egy buszra a városban, a sofőrrel való kapcsolatunk valószínűleg egy rövid párbeszédre korlátozódik a busz ajtajában, amikor megvesszük a jegyünket, és neki csupán az a képessége fontos a számunkra, hogy elszállítson bennünket az úti célunkhoz. Tön­ nies szemében - csakúgy, mint Simmelében is - a város olyan hely, ami tele van idegenekkel.

Bár a városökológia irányzata egy időre elvesz­ tette a befolyását, később számos szerző, minde­ nekelőtt Amos Hawley tanulmányaiban még ki­ dolgozottabb formában újjáéledt (Hawley 1950, 1968). Hawley - a szűkös erőforrásokért folyta­ tott harcra összpontosító elődeitől eltérően - a különböző városrészek egymástól való kölcsönös függőségét hangsúlyozza. Az emberek elsősorban a differenciálódás, vagyis a különböző csoportok és a foglalkozási szerepek specializálódása révén alkalmazkodnak a környezetükhöz. Azok a cso­ portok, amelyektől sok más csoport függ, domi­ náns szerepre tesznek szert, és ez gyakran köz­ ponti földrajzi helyzetükben is tükröződik. Egyes üzleti csoportok, például a nagy bankok és bizto­ sítótársaságok kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a közösség jelentős része számára, és így általában a városok központjában telepednek

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

meg. Az egyes városnegyedek különböző arcula­ tának kialakulását - mutat rá Hawley - nem csu­ pán a térbeli kapcsolatok, hanem időbeli ténye­ zők is befolyásolják. Az üzleti élet dominanciája például nemcsak a földhasználat módjában feje­ ződik ki, hanem a mindennapi élet ritmusában is, amire a legjobb példa a csúcsforgalom. Az em­ berek mindennapi életének időbeosztásában a különböző városrészek hierarchiája tükröződik. Az urbanisztika ökológiai irányzata elméleti lehetőségeit és az általa inspirált empirikus ku­ tatások mennyiségét tekintve is fontos szerepet töltött be. Az ökológiai szemlélet érvényre jutott számos, a városok egészére vagy csak egyes vá­ rosrészekre kiterjedő későbbi vizsgálat során is, amelyek a fentebb említett „invázió" és „szuk­ cesszió" folyamatait tárták fel. Ennek ellenére jogosan felvethetők az irányzattal szemben bi­ zonyos kritikai megfontolások is. Az ökológiai megközelítés általában alulértékeli a tudatos várostervezés jelentőségét, mivel a városok fejlő­ dését „természetes" folyamatnak tekinti. A Park, Burgess és társaik által kidolgozott térbeli szerve­ ződési modellek az amerikai tapasztalatokon ala­ pultak, és még az Egyesült Államokban is csak a városok bizonyos típusaira illenek, Európa, Ja­ pán vagy a harmadik világ sok városáról nem is beszélve.

Az urbanizmus mint életmód

i 693

egymást, ami alapvető eltérést jelent a hagyomá­ nyos kicsiny falvakhoz képest. A városlakók kö­ zötti kontaktusok átmenetiek és részlegesek, és nem önmagukban kielégítő kapcsolatok, hanem más célok elérésére szolgáló eszközök. A boltok­ ban az eladókkal, a bankokban a pénztárosokkal vagy a vonatokon a kalauzokkal létrejövő inter­ akciók csupán futó érintkezések, melyekre nem a kapcsolatteremtés kedvéért, hanem valami más célból kerül sor. Mivel azok, akik városokban élnek, rendkí­ vül mozgékonyak, viszonylag gyenge kötelékek alakulnak ki közöttük. Az emberek mindennap sokféle különböző tevékenységet végeznek és különféle helyzetekbe kerülnek, ezért „az élet ritmusa" gyorsabb, mint a vidéki területeken. Az együttműködéssel szemben a versengés érvénye­ sül. Wirth elfogadja, hogy a társadalmi élet válto­ zó intenzitása a nagyvárosokban eltérő karakterű városrészek kialakulásához vezet, melyek közül egyesek megőrizhetik kisközösségi jellegüket. A bevándorlók lakta városnegyedekben például még megtalálhatók a családok közötti kapcsola­ tok hagyományos típusai, amelyek révén az em­ berek többsége személyesen ismeri a szomszéd­ jait. Az ilyen kerületek azonban annál inkább elveszítik ezeket a sajátosságaikat, minél inkább magukba szippantják őket a városi élet átfogóbb mintái. Wirth gondolatai megérdemelten váltak nép­ szerűvé. Tagadhatatlan, hogy a modern városok­ ban az emberek közötti mindennapi érintkezések

Az urbanizmus mint életmód tézise (Wirth 1938) nem a nagyvárosok belső differenciálódására, hanem azt a kérdést segít megválaszolni, hogy az urbanizmus miképpen határozható meg a társa­ dalmi lét egyik formájaként. Wü/th megállapítja: Annak a mértéke, hogy a mai vflág mennyiben tekinthető „urbanizáltnak", nem mérhető hite­ lesen és pontosan azzal, hogy az összlakosság mekkora hányada él városokban. A városok nagyobb hatást gyakorolnak az emberek társa­ dalmi életére annál, mint amit a városi lakos­ ság aránya kifejezhetne, mert a város nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális éle­ tet ösztönző és irányító központ is, amely von­ záskörében tartja a világ legtávolabbi pontjait. Ily módon egyetlen kozmosszá formálja a vi­ lág különböző tájait, népeit és tevékenységeit (Wirth 1938, 342. o.). A nagyvárosokban - mutat rá Wirth - az em­ berek nagy számban élnek szoros közelségben egymással anélkül, hogy személyesen ismernék

Imádjuk ezt a kilátást, mert mindig emlékeztet bennün­ ket arra, hogy egy nagyobb közösség részei vagyunk."

21. FEJEZET

jelentős része személytelen, és ez bizonyos mér­ tékig igaz a modern társadalmak életére általá­ ban is. Wirth elméletének jelentőségét az a fel­ ismerés adja, hogy az urbanizmus mint életmód nem egyszerűen csak a társadalom egy részére jellemző, hanem egyúttal kifejezi és meghatároz­ za az átfogóbb társadalmi berendezkedés jellegét is. A városi életmód külső megjelenési formái a modern társadalom egészét jellemzik, nem pedig csak azoknak a mindennapjait, akik története­ sen nagyvárosokban élnek. Wirth felfogásának azonban komoly korlátai is vannak. Az ökológiai irányzathoz hasonlóan, amellyel sok közös vo­ nást mutat, Wirth is döntő mértékben az ameri­ kai nagyvárosok megfigyelésére alapozza elmé­ letét, tapasztalatait azonban az urbanizmus ál­ talános vonásaiként értelmezi. Az urbanizmus nem ugyanaz mindenütt és minden időpontban. Mint említettük, az ókori városok sok szempont­ ból jelentősen eltértek a modern társadalmak városi településeitől. A régi városokban élt em­ berek többsége számára az élet nem volt sokkal névtelenebb vagy személytelenebb, mint a falusi közösség tagjaié. Wirth eltúlozza a modern városok személyte­ lenségét. A szoros barátságokon vagy rokonsági kötelékeken alapuló közösségek megléte a mo­ dern városi lakosság körében sokkal gyakoribb az általa feltételezettnél. Everett Hughes, Wirth egyik kollégája a Chicagói Egyetemen így írt a professzorról: „Louis. a város személytelenségé­ ről szokott beszélni, miközben egész rokonsági és baráti klánok szerveződtek körülötte, nagyon is személyes alapon" (idézi Kasarda-Janowitz 1974). A modern nagyvarosokban gyakran ki­ alakulnak a Herbert Gans\(1962) által „városlakó falusiaknak" nevezett csoportok. A Gans által le­ írt „városlakó falusiak" olasz-amerikaiak voltak, akik Boston egyik belvárosi kerületében éltek. Az ilyen „fehér etnikum" lakta negyedek az ame­ rikai nagyvárosokban valószínűleg fokozatosan veszítenek korábbi jelentőségükből, de újabb be­ vándorlókat magukba fogadó belvárosi közössé­ gek lépnek a helyükre. Ennél is fontosabb jelenség, hogy a városi élet maga is létrehoz szoros rokonsági és baráti köte­ lékekkel átszőtt városrészeket: ezek nem a koráb­ bi életmód olyan maradványai, amelyek egy ideig fennmaradnak a városon belül. Azt a jelenséget, hogy a nagyfokú urbanizálódás miért segíti elő egymástól eltérő szubkultúrák létrejöttét, ahe­ lyett, hogy mindenkit egyetlen arctalan tömeg­ be olvasztana, Claude Fischer (1984) próbálta megmagyarázni. A városlakók - mutat rá Fischer - helyi kapcsolataik kiépítése során elsősorban a hasonló származású vagy velük azonos hely­

zetben levő társaikkal képesek együttműködni, és különféle vallási, etnikai, politikai vagy más szubkulturális csoportokhoz csatlakozhatnak. Egy kisváros vagy egy falu nem teszi lehetővé ilyen sokszínű szubkultúrák kialakulását. Azok a bevándorlók, akik a városokban etnikai közössé­ geket alkotnak, a hazájukban esetleg semmit sem vagy csak nagyon keveset tudhattak egymásról. Amikor azonban megérkeznek egy idegen ország­ ba, azok a városnegyedek vonzzák őket, amelyek­ ben hozzájuk hasonló nyelvi és kulturális hát­ terű emberek élnek, akikkel együtt új közösségi struktúrákat alakíthatnak ki. Hasonló helyzetben lehet például egy művész is, aki egy faluban vagy kisvárosban kevés olyan embert találhatna, aki­ vel közös az érdeklődése, míg egy nagyvárosban jelentős művészeti és szellemi szubkultúrákhoz csatlakozhat. A nagyváros az „idegenek világa", mégis előse­ gíti a személyes kapcsolatok kialakulását és fenn­ maradását. Ez nem paradoxon, ugyanis a városi életben az idegenekkel való érintkezés nyilvános szféráját meg kell különböztetnünk a családok, a baráti körök és a munkahelyi kollektívák sokkal belterjesebb világától. Kétségtelen, hogy amikor valaki először költözik egy nagyvárosba, nehéz lehet számára „emberekkel találkozni", azonban egy-egy kisebb, már jól kialakult vidéki közösség­ be kerülve is bárki megtapasztalhatja, hogy az ott élők barátságossága valójában csak felszínes ud­ variasság: évek telhetnek el, amíg „befogadják". A városokban nem ez a helyzet. Edward Krupat így írt erről: A városi tojásnak keményebb a héja, nehezebb feltörni. Hiányzik az alkalom, és hiányoznak a kedvező körülmények az ismerkedéshez. Sok ember, akikkel a busz- vagy vasútállomáson, a kávézóban vagy a munkahelyünk előcsarno­ kában találkozunk, sosem lesz több számunk­ ra, mint „ismerős idegen". Bizonyos emberek azért maradnak egyedül, mert hiányzik bel lük a szociális készség vagy kezdeményezés. Mégis minden tapasztalat amellett szól, hogy az idegenek sokfélesége - mindegyikük egyegy potenciális barát -, valamint a városokban fellelhető életstílusok és érdeklődési körök sokszínűsége révén az emberek bekerülnek a társadalmi élet forgatagába. És ha egyszer egy csoporton vagy hálózaton belülre kerül­ tek, nagymértékben megsokszorozódnak kap­ csolataik kiterjesztésének a esélyei. Végered­ ményben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a városokban meglevő pozitív lehetőségek gyak­ ran túlsúlyba kerülnek a korlátozó tényezők­ kel szemben, módot adva az embereknek arra,

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK hogy számukra kielégítő kapcsolatokat alakít­ sanak ki és tartsanak fenn. (Krupat 1985, 36. o.) Wirth megállapításai bizonyos mértékig ma is érvényesek, de a későbbi fejlemények fényében világos, hogy túlzó általánosításokat tartalmaz­ nak. A modern városi élet gyakran személytelen és névtelen társadalmi kapcsolatokhoz vezet, de egyszersmind a sokszínűség - és időnként a bensőségesség - forrása is.

Az urbanizmus és a mesterséges környezet Az urbanizmus újabb elméletei hangsúlyozzák, hogy a városiasodás nem autonóm folyamat, és vizsgálatát össze kell kapcsolni a főbb politikai és gazdasági változások elemzésével. A városelem­ zés két kiemelkedő képviselője, David Harvey és Manuel Castells egyaránt sokat merített Marx ezzel kapcsolatos gondolataiból (Harvey 1973, 1982, 1985; Castells 1983, 2006).

Harvey: a tér újrastrukturálása David Harvey - jórészt marxista eszmékre tá­ maszkodva - azt állította, hogy az urbanizmus az ipari kapitalizmus térhódítása révén létrejövő mesterséges környezet terjeszkedésének egyik megjelenési formája. A hagyományos társadal­ makban a város és a vidék világosan elvált egy­ mástól, a modern világban azonban az ipar el­ mossa a kettő közötti határvonalat. A gépesítés eredményeként a mezőgazdasági termelést is az árak és a profit alakulása határozza meg, hason­ lóan az ipari munkához, és ez a közeledési folya­ mat csökkenti a városi és vidéki népesség társa­ dalmi életében megmutatkozó különbségeket. A modern urbanizmus - mutat rá Harvey - fo­ lyamatosan újrastrukturálja a teret. Ezt a folya­ matot az határozza meg, hogy a nagyvállalatok hova telepítik üzemeiket, kutatási és fejlesztési központjaikat és más részlegeiket, a kormányzat milyen fokú és milyen típusú ellenőrzést gyako­ rol a földhasználat és az ipari termelés fölött, és hogyan viselkednek az ingatlanüzletben érde­ kelt magánbefektetők. Az üzleti vállalkozások például folyamatosan mérlegelik az új területek viszonylagos előnyeit a már használatba vett kör­ zetek nyújtotta lehetőségekhez képest. Amikor a termelés valahol olcsóbbá válik vagy egy cég átáll más termékek előállítására, az üzemeket és az iro­ dákat gyakran bezárják az egyik helyen, és másutt nyitják meg újra. így olyan időszakokban, amikor

A modern városok egyik paradoxona abban áll, hogy egy­ részt személytelenek, másrészt azonban kifejezetten ked­ vező alkalmakat nyújtanak a társas kapcsolatok ápolásá­ ra. London kínai negyede jól példázza, hogy egy szoros kötelékekkel összefűzött etnikai közösség intimitást te­ remthet egy nagyvárosban is, miközben hozzájárul annak változatosságához. jelentős profitokra lehet szert tenni, irodaépüle­ tek sokasága épülhet fel a nagyvárosok központ­ jában. Amint ezek felépültek és a központi öve­ zetet „megújult", a beruházók további lehetősége­ ket keresnek másutt a spekulációs építkezéshez. Gyakran előfordul, hogy az egyik időszakban nyereségesnek bizonyult tevékenység nem lesz az egy másikban, amikor megváltozik a pénzügyi feltételrendszer. A lakást vásároló magánszemélyek döntéseit nagymértékben befolyásolja, hogy az üzleti vál­ lalkozások hol és milyen mértékig vásárolják fel a telkeket, továbbá a jelzáloghitelek kamatterhei, valamint a helyi és a központi kormányzati szer­ vek által megállapított adókulcsok is. A második világháború után például az Egyesült Államok nagyobb városaiban jelentős fejlődésen mentek keresztül az elővárosi területek. Ez részben az etnikai diszkriminációnak, részben pedig annak a folyamatnak volt az eredménye, melynek so­ rán a fehér lakosság igyekezett kiköltözni a bel-

21. FEJEZET

városi kerületekből. Harvey szerint ez csak azért volt lehetséges, mert kormányzati döntésekkel adókedvezményeket biztosítottak a lakóingatlan­ vásárlóknak és az építőipari vállalkozásoknak, a pénzügyi szervezetek pedig speciális hitelfel­ tételeket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések tet­ ték lehetővé, hogy a városok perifériáin sokan új lakóházakat építsenek és vásároljanak, miközben megnövelték a keresletet az olyan ipari termékek iránt, mint például a személygépkocsik. A dél­ angliai városoknak a háború utáni időszakban megindult nagyarányú növekedése és gazda­ godása közvetlen kapcsolatban áll a régi északi iparterületek hanyatlásával és az emiatt új le­ hetőségeket kereső beruházási tőke mozgásával (Massey 1984).

Castells: az urbanizmus és a társadalmi mozgalmak Harveyhoz hasonlóan Castells is hangsúlyozza, hogy a társadalmak térbeli terjeszkedési formái szoros kapcsolatban állnak a fejlődés mindent átfogó mechanizmusaival. A városok növekedé­ sének megértéséhez azokra a folyamatokra kell irányítanunk a figyelmünket, amelyek a térbeli formákat létrehozzák és alakítják. A városok és az egyes városnegyedek tervezési és építészeti sa­ játosságaiban a társadalom különböző csoportjai közötti konfliktusok és küzdelmek fejeződnek ki. Más szóval: a városi környezet az általános társa­ dalmi erőviszonyok szimbolikus, térbeli megjele­ nési formája. így például a felhőkarcolókat való­ színűleg a várható profit reményében építik fel, azonban „a hatalmas épületek a pénznek a tech­ nológia és az általa sugárzott önbizalom révén a város fölött gyakorolt hatalmát szimbolizálják, és egyszersmind a felemelkedőben lévő részvény­ társasági kapitalizmus korszakának katedrálisai" (Castells 1983, 103. o.). Castells - a chicagói szociológusokkal ellentét­ ben - a nagyvárost nemcsak egyfajta (városias) településformának tekinti, hanem a kollektív fo­ gyasztás folyamatainak szerves részeként fogja fel, amelyek viszont az ipari kapitalizmus elide­ geníthetetlen velejárói. A modern ipar termékeit az emberek otthonok, iskolák, közlekedési szol­ gáltatások és szabadidős tevékenységek keretei között „fogyasztják el". Az adórendszer befolyá­ solja, hogy ki, hol és mit tud vásárolni, bérelni vagy építeni. Az építkezéshez tőkét biztosító nagy részvénytársaságok, bankok és biztosítótár­ saságok jelentős hatalommal rendelkeznek ezek­ nek a folyamatoknak az irányításában, de a kor­ mányzati szervek is közvetlenül befolyásolják a

városi élet számos aspektusát többek között pél­ dául azzal, hogy utakat és alacsony bérű állami lakóingatlanokat létesítenek vagy zöldövezeteket hoznak létre, amelyekben tilos minden további építkezés (Lowe 1 9 8 6 ) . A városok fizikai megje­ lenési formája így a piaci erők és a kormányzati hatalom együttes hatásának az eredménye. A mesterséges környezet jellegzetes arculata azonban nemcsak a gazdagok és hatalmasok tevé­ kenységeinek eredményeként alakul ki. Castells felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű csopor­ tok által életkörülményeik javításáért folytatott küzdelmek fontosságára. A városi problémák tár­ sadalmi mozgalmak egész sorozatának létrejöttét segítik elő, amelyek a lakásfeltételek megváltoz­ tatásáért, a tiszta levegő, a parkok és zöldövezeti területek védelméért vagy valamely adott övezet jellegét megváltoztató építkezési programok ellen küzdenek. Castells tanulmányozta például a San Franciscó-i homoszexuálisok mozgalmát, amely sikereket ért el egyes városnegyedek saját kultu­ rális értékeiknek megfelelő újrastrukturálása te­ rületén, lehetővé téve számos meleg szervezet, klub és bár működését, és kiemelkedő szerepre tett szert a helyi politikában. Harvey és Castells egyaránt hangsúlyozza, hogy a városok szinte teljes mértékben általunk létrehozott mesterséges környezetet nyújtanak számunkra. Még a legtávolabbi vidéki területek sem mentesek azonban az emberi beavatkozás és a modern technológia hatásaitól, mivel az emberi tevékenység újraformálja és átrendezi a természet világát. Az élelmiszereket nem a he­ lyi lakosság számára állítják elő, hanem országos és nemzetközi piacokon értékesítik. A gépesített mezőgazdaságban a földet speciális termelési cé­ lok szerint osztják fel és vonják művelésbe, azaz a tájat olyan fizikai minták szerint alakítják, ame­ lyek elszakadtak a környezet természetes jelleg­ zetességeitől. Azok is a szélesebb társadalomhoz kötődnek, gazdasági, politikai és kulturális érte­ lemben egyaránt, akik farmokon vagy elszigetelt vidéki területeken élnek, bármennyire is külön­ bözzék viselkedési formáik egy része a városla­ kókétól.

Értékelés Harvey és Castells nézeteit széles körben vitatják, munkásságuk azonban fontos szerepet játszott a városelemzés új irányainak kialakításában. Az ökológiai irányzattal szemben a hangsúlyt nem a „természetes" térbeli folyamatokra helyezik, hanem arra, hogy miképpen tükrözi a táj és a mesterséges környezet a hatalom társadalmi és

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

A beépíthető földterületek és a lakóingatlanok - éppúgy, mint minden más is - megvásárolhatók és eladhatók, a hatalom társadalmi és gazdasági rendszerének megfelelően.

gazdasági rendszereit. Ez lényeges hangsúlyvál­ tást jelent. Ugyanakkor mindketten gyakran igen absztrakt formában fogalmazták meg elgondolá­ saikat, amelyek így nem inspiráltak olyan sokféle kutatást, mint a Chicagói Iskola elméletei. A Harvey és Castells, illetve a Chicagói Isko­ la tagjai által kifejtett gondolatok hasznosan ki­ egészítik egymást, és együttesen adnak átfogó és hiteles képet az urbanizációs folyamatokról. Az egyes városnegyedek közötti különbségek, ame­ lyeket a városökológusok írtak le, valóban létez­ nek, és tényként kell elfogadnunk a városi élet mindent átható személytelenségét is. Mindezek mögött azonban még sokkal nagyobb változatos­ ság húzódik meg, mint ahogy a Chicagói Iskola tagjai hitték, és az urbanizációs folyamatokat elsősorban a Harvey és Castells által elemzett társadalmi és gazdasági hatások alakítják. John Logan és Harvey Molotch (1987) olyan megkö­ zelítést javasolnak, ami Harvey és Castells meg­ látásait közvetlenül összekapcsolja az ökológiai álláspont bizonyos elemeivel. Egyetértenek Harveyval és Castellsszal abban, hogy az országos és nemzetközi gazdasági fejlődés átfogó tendenciái egészen közvetlen módon kihatnak a városi élet­ re. Szerintük azonban az általános gazdasági té­ nyezők a helyi szervezeteken, az érintett üzleti vállalkozásokon, a bankokon és a kormányzati szerveken keresztül fejtik ki hatásukat, és ezek­

hez még hozzáadódnak az egyéni lakóingatlanvásárlók preferenciái is. Logan és Molotch szerint a modern társadal­ makban az ingatlanokat - a telkeket és az épü­ leteket - ugyanúgy adják-veszik, mint a töb­ bi terméket, de a városi környezet struktúráját meghatározó piacra az is hatással van, hogy az emberek különböző csoportjai mire és hogyan akarják használni az általuk megvásárolt, illetve eladott ingatlanokat. E folyamat eredményeként sok feszültség és konfliktus keletkezik, amelyek az egyes városnegyedek strukturálódásának leg­ fontosabb tényezőivé válnak. A modern városok bizonyos kerületeiben - mutat rá Logan és Mo­ lotch - a nagy pénzügyi és üzleti vállalkozások folytonosan növelni próbálják a földhasználat intenzitását. Minél sikeresebbek ebben, annál több lehetőségük nyílik a telekspekulációra és új épületek nyereséges építésére. Ezek a társaságok keveset törődnek az adott területen kifejtett tevé­ kenységük társadalmi és fizikai hatásaival: gátlás­ talanul lerombolnak például vonzó régi lakóépü­ leteket, hogy új irodaházak felépítéséhez helyet teremtsenek. Az ingatlanfejlesztésben érdekelt nagyvállalatok által erőltetett „fejlesztés" gyak­ ran ellentétes a helyi üzleti vállalkozások vagy az ott lakók érdekeivel, akik megpróbálhatnak tevő­ legesen szembeszállni ezekkel a törekvésekkel. Az emberek helyi lakókörzeti csoportokba szer-

698

21. FEJEZET

wmUm-

veződnek érdekeik védelmében. Az ilyen jellegű társulások kampányokat indíthatnak bizonyos övezeti korlátozások kiterjesztéséért, megakadá­ lyozhatják a parkok beépítését vagy nyomást fejt­ hetnek ki a lakbérek számukra kedvezőbb szabá­ lyozása érdekében.

A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE Noha az ókorban is voltak olyan nagyvárosok Európában, mint például Athén és Róma, az ál­ talunk ma ismert városi élet nagyon különbözik az előző korok városainak életétől. A modern vá­ rosok kifejlődése - mint Simmel, Tönnies és más szociológusok is kimutatták - megváltoztatta azt a módot, ahogyan az emberek felfogták a világot, és azt is, ahogyan egymással interakcióba lép­ tek. Könyvünknek ebben a részében a városok fejlődésével foglalkozunk, a hagyományos társa­ dalmak első városainak kialakulásától a városfej­ lesztés terén ma Nyugaton és világviszonylatban is érvényesülő legújabb trendekig.

A hagyományos társadalmak városai A világ első városai i. e. 3500 körül alakultak ki Egyiptomban a Nílus völgyében, a Tigris és az Eufrátesz mentén a mai Irak területén és az Indus völgyében, amely ma Pakisztánhoz tartozik. A vá­ rosok a hagyományos társadalmakban a modern mércékkel mérve igen kicsinyek voltak. Például Babilon, az ókori Közel-Kelet egyik legnagyobb városa fénykorában, i. e. 2 0 0 0 körül mindössze 3,2 négyzetmérföldnyi területet foglalt el, és la­ kossága valószínűleg nem haladta meg a 15-20 ezer főt. Augustus császár uralkodása idején, i.e. az 1. században valószínűleg Róma volt a legna­ gyobb premodern város Kína területén kívül, kö­ rülbelül 300 ezer lakossal, ami körülbelül megfe­ lel Coventry vagy Doncaster lakosságának a mai Egyesült Királyságban. Az antik világ legtöbb városának voltak kö­ zös vonásaik. Általában magas falak vették körül őket, amelyek katonai védelemként szolgáltak, és hangsúlyozták a városi közösség elkülönülését a vidéktől. A város központi területét rendszerint valamilyen templom, továbbá egy uralkodói pa­ lota és egy köztér foglalta el, és itt helyezkedtek el a fontosabb kormányzati és kereskedelmi célú épületek. Ezt a díszes kereskedelmi és politikai központot néha egy második fallal is védték, és rendszerint annyira kicsiny volt, hogy a polgá­ roknak csak egy kisebb részét tudta befogadni. Noha rendszerint tartalmazott egy piacteret is,

különbözött a modern nagyvárosok magját képe­ ző üzleti negyedektől, mivel a legfontosabb épü­ letek majdnem mindig vallási és politikai célokat szolgáltak (Sjoberg 1960, 1963; Fox 1964; Wheatley 1971). Az uralkodó osztály és/vagy az elit tagjainak lakóhelyei a központ közelében koncentrálódtak. A kevésbé kiváltságos csoportok a város külső te­ rületein vagy a falakon kívül éltek, és ellenséges támadás esetén a városban kerestek menedéket. A különféle etnikai és vallási közösségek tagjai gyakran egymástól elkülönülő körzetekben éltek és dolgoztak. Néha ezeket a körzeteket is fallal kerítették be. A városlakók közötti kommuniká­ ció rendszertelen és akadozó volt. A köztisztvi­ selőknek sajtó hiányában teli torokból kiabálva kellett kihirdetniük a lakosságnak szóló üzene­ teket. Az „utcákat" rendszerint azok a földcsíkok alkották, amelyekre még senki sem építkezett. Néhány hagyományos civilizáció az egyes váro­ sokat összekötő fejlett útrendszerrel büszkélked­ hetett, a szállítás és a közlekedés azonban szin­ te mindenütt lassú és korlátozott volt, mert az utakat főleg katonai célokra használták. Csupán a kereskedők és a katonák utaztak rendszeresen nagyobb távolságokra is. A városok voltak a tudományok, a művészetek és a kozmopolita kultúra központjai, az orszá­ gok többi részére gyakorolt befolyásuk azonban mindig meglehetősen gyenge volt. A lakosság­ nak csak igen csekély hányada élt a városokban, és igen jelentős szakadék mutatkozott a városok és a vidék között. Az emberek túlnyomó többsége kicsi vidéki közösségekben élt, és az alkalmasint hozzájuk látogató állami tisztviselőkön vagy ke­ reskedőkön kívül ritkán találkozott városi embe­ rekkel.

Iparosodás és urbanizáció A modern nagyvárosok és a premodern civilizá­ ciók városai között rendkívül nagy ellentét van. Az iparosodott országokban a legnagyobb váro­ sok népessége ma eléri a húszmillió főt. A városösszenövés vagy konurbáció révén létrejött vá­ roskonglomerátumok (nagy, összeépült városhal­ mazok) lélekszáma még ennél is sokkal nagyobb lehet. A városiasodás csúcsát ma az úgynevezett megalopoliszok, „a városok városai" képviselik. Ez a kifejezés eredetileg az ókori Görögország­ ban született, és egy olyan elképzelt városállam­ ra vonatkozott, amely csodálatot keltett volna minden civilizációban. A ma használt kifejezés azonban már nincs kapcsolatban ezzel az utó­ piával. Korunkban elsőként az Egyesült Államok

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

699

A modern megalopolisz - mennyország vagy pokol?

északkeleti partvidékére alkalmazták ezt a meg­ nevezést, ahol a Boston északi vonzáskörzetétől a washingtoni önálló szövetségi kerület déli ha­ táráig húzódó, körülbelül 700 kilométer hosszú sávon óriási városkonglomerátum jött létre. Eb­ ben a körzetben körülbelül 40 millió ember él, és a népsűrűség 270 fő felett van négyzetkilométe­ renként.

végbe. 1800-ban az Egyesült Államok társadalma jóval inkább vidéki jellegű volt, mint a vezető eu­ rópai országoké. A népességnek kevesebb mint 10 százaléka élt olyan közösségekben, amelyek­ nek a lélekszáma meghaladta a 2500 főt. Ma az amerikaiak háromnegyed része tartozik ebbe a kategóriába. 1800 és 1900 között New York la­ kossága 60 ezer főről 4,8 millió főre nőtt.

A már a 18. században megkezdődött iparosí­ tási folyamatokon elsőként Nagy-Britannia tár­ sadalma ment keresztül. Az iparosítással együtt járt a növekvő urbanizáció, a népességnek a vi­ déki területekről a városokba és nagyvárosokba való vándorlása. 1800-ban a brit lakosságnak még kevesebb mint 20 százaléka élt tízezer főnél nagyobb lélekszámú városokban. 1900-ra ez az arány 74 százalékra emelkedett. London 1800ban 1,1 millió embernek adott otthont, a 20. szá­ zad kezdetére azonban a főváros lakossága már több mint 7 millió főre emelkedett. London ek­ kor messze a legnagyobb város volt, ami valaha is létezett a világon: óriási ipari, kereskedelmi és pénzügyi központtá vált, a még terjeszkedő brit birodalom szívében.

Az urbanizáció napjainkban globális folyamat, amelybe egyre nagyobb mértékig bekapcsolód­ nak a fejlődő országok is. 1950-ben a világ össz­ lakosságának csupán 30 százaléka volt városlakó. 2000-re ez az arány elérte a 47 százalékot, ami 2,9 milliárd embert jelentett, és az előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan 60 százalékra emel­ kedik, vagyis ötmilliárd ember fog városokban élni. A változás jelenlegi üteme mellett a váro­ si területeken élő emberek száma már a közel­ jövőben meg fogja haladni a vidéki lakosok szá­ mát. Az urbanizálódás nagy része ma a fejlődő világban megy végbe. A kevésbé fejlett régiók városi lakossága 2 0 0 0 és 2 0 3 0 között várhatóan kétmilliárd fővel fog emelkedni, és eléri a négy­ milliárd főt. Ehhez képest a fejlett régiók városi lakossága, ami ma 0,9 milliárd főre tehető, sok­ kal lassabban fog növekedni, és 2030-ra - mint a 21.1. táblázat mutatja - körülbelül egymilliárd főt számlál majd (UN 2 0 0 1 ) .

Az urbanizáció a legtöbb más európai ország­ ban és az Egyesült Államokban valamivel ké­ sőbb indult meg, azonban miután megkezdődött, egyes esetekben még gyorsabb ütemben ment

21. FEJEZET

27.7. táblázat A világ régióinak urbanizálódása, fejlettségi szintek szerint, 1950, 1975, 2000 és 2030 (előrejelzés) Népesség (milliárd fő)

1950

1975

2000

2030

Világ

2,52

4,07

6,06

8,27

Fejlettebb régiók

0,81

1,05

1,19

1,22

Kevésbé fejlett régiók

1,71

3,02

4,87

7,05

Világ

0,75

1,54

2,86

4,98

Fejlettebb régiók

0,45

0,73

0,90

1,00

Kevésbé fejlett régiók

0,30

0,81

1,96

3,98

Világ

1,77

2,52

3,19

3,29

Fejlettebb régiók

0,37

0,31

0,29

0,21

Kevésbé fejlett régiók

1,40

2,21

2,90

3,08

Összlakosság

Városi lakosság

Vidéki lakosság

Forrás: UN 2001.

A nagyvárosok növekedését lakosságuk ter­ mészetes szaporodása, valamint a farmokról, a falvakból és a kisvárosokból való bevándorlás táplálta, ami gyakran nemzetközi jellegű volt: sűrűn előfordult, hogy a parasztok a mezőgaz­ dasági területekről közvetlenül más országokban fekvő nagyvárosokba költöztek. Erre az európai szegény mezőgazdasági lakosság tömeges kiván­ dorlása az Egyesült Államokba nyújtja a legké­ zenfekvőbb példát.

vá váltak, és a vállalkozók néha szinte a semmi­ ből teremtettek új városi övezeteket. A modern nagyvárosok kifejlődésének óriási hatása volt nem csupán az emberek szokásaira és viselkedési módjára, hanem a gondolkodás és az érzelmek formálódására is. Attól az időtől fog­ va, amikor a 18. században elkezdtek kialakulni a nagyobb városi agglomerációk, a városoknak a társadalmi életre gyakorolt hatásaival kapcsola­ tos nézetek meglehetősen polarizálódtak, és ez ma sincs másként. Egyesek a „polgári erények" központját, a dinamizmus és a kulturális kreati­ vitás forrását látták a nagyvárosban. Szerintük a városok a legjobb lehetőségeket biztosítják a gaz­ dasági és kulturális fejlődéshez, és megteremtik a kényelmes és kielégítő élet feltételeit. Mások a várost füstös pokolnak tekintették, amelyben ag­ resszív és bizalmatlan tömegek hömpölyögnek, miközben tobzódik a bűnözés, az erőszak és a korrupció és elviselhetetlen a szegénység.

A vidéki megélhetési lehetőségek romlása vagy teljes hiánya miatt a parasztok és a falusiak a vá­ rosokba költöztek amihez hozzájárultak még a nagyvárosok látszólagos előnyei és vonzereje is. A nemzeti határokat átlépő városi bevándorlás megszokott jelenség volt az európai országok kö­ zött is. A parasztok és a falusiak azért vándorol­ tak a városokba (ahogy ma is tömegesen teszik a fejlődő országokban), mert megélhetési lehetősé­ geik a vidéki területeken romlottak vagy teljesen megszűntek, és mert vonzották őket a városok lát­ szólagos előnyei, csábító lehetőségei. Úgy vélték, a városok utcái „arannyal vannak kikövezve", vagyis munkalehetőségek, gazdagság, a javak és szolgáltatások széles köre várja őket. A városok emellett a pénzügyi és ipari hatalom központjai­

Ahogy a városok gomba módra növekedni kezdtek, sokan elrettenve látták az egyenlőtlen­ ségek és a városi szegénység ugyanilyen ütem­ ben történő fokozódását. A városi élet korai szo­ ciológiai elemzéseit főként az égbekiáltó városi nyomor és az egyes városi körzetek közötti óriási különbségek ösztönözték. Nem meglepő, hogy a modern városi élet feltételeivel kapcsolatos első fontosabb szociológiai vizsgálatok és elméletek éppen Chicagóból eredtek, egy olyan városból, amely fenomenális ütemben fejlődött: Chicago mai területe az 1830-as években még gyakorla­ tilag teljesen lakatlan volt, de 1900-ban a város lélekszáma már jóval meghaladta a kétmillió főt, és a lakosságban igen súlyos egyenlőtlenségek mutatkoztak.

A modern nagyváros kialakulása A statisztikusok és a társadalmi változások elem­ zői csak a huszadik század fordulóján kezdtek különbséget tenni a kisebb városok (towns) és a nagyvárosok (cities) között. Az igen sok ember­ nek otthont adó nagyvárosok rendszerint elis­ merten kozmopolitább jellegűek voltak, mint a kisebb központok, és befolyásuk jóval túlterjedt az adott nemzet határain, ahol létrejöttek.

í

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

Újabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Ebben a részben megvizsgáljuk a nyugati város­ fejlődés néhány fontosabb mintáját a háború utá­ ni korszakban, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból vett példák felhasználásával. Figyel­ münket először az elővárosi kerületek felemelke­ désére, majd a belvárosi területek hanyatlására és végül a városok megújítására irányuló straté­ giákra fordítjuk.

Szuburbanizáció Az Egyesült Államokban a szuburbanizáció fo­ lyamata az 1950-es és az 1960-as években érte el a tetőpontját. A városközpontok népessége ezek­ ben az évtizedekben mindössze 10 százalékkal nőtt, míg a kertvárosi övezetekben a növekedés 48 százalékos volt. A kertvárosokba költözők túl­ nyomó többségét fehér családok tették ki. A faji

701

szempontból vegyes iskolák szorgalmazása a ha­ tóságok részéről hozzájárult a fehér családok ki­ költözéséhez a belvárosi övezetekből, mivel sok szülő csak fehérek látogatta iskolába akarta járat­ ni a gyermekeit. Az amerikai elővárosok lakossá­ ga még ma is túlnyomórészt fehér. A fehérek dominanciája azonban erodálódik az amerikai elővárosokban is, ahogy az etnikai kisebbségek mind több és több tagja költözik ezekbe a kerületekbe. Az USA 2 0 0 0 . évi nép­ számlálási adatainak elemzése azt mutatta ki, hogy az elővárosi lakosság 27 százalékát a faji és etnikai kisebbségek teszik ki: ugyanez az arány 1990-ben csak 19 százalékos volt. A kisebbsé­ gi etnikai csoportoknak az elővárosokba költö­ ző tagjai - hasonlóan azokhoz, akik az 1950-es évek években megkezdték a kiáramlást a kertvá­ rosokba - többségükben a középosztályhoz tarto­ zó szakember, akik a jobb lakáskörülményeket, jobb iskolákat és jobb szolgáltatásokat keresik. A chicagói lakásügyi hatóság elnöke kijelentet­ te: „A szuburbanizáció ma nem faji, hanem osz-

A viktoriánus korban az olyan újonnan iparosodó városokat, mint például Manchester és Leeds, sokan a degenerálódás és a bűnözés gyűjtőhelyeinek tekintették.

702

2 1 . FEJEZET

nemek szerepe a nagyvárosban Számos szerző a feminizmus perspektívájából vizsgálta, hogy a nagyvárosok hogyan tükrözik vissza a nemek egyenlőtlen helyzetét a társada­ lomban, és megoldásokat kerestek ennek a hely­ zetnek az orvoslására. Jo Beáll (1998) megállapította, hogy ha a társa­ dalmi viszonyokat - ebben az esetben a férfiak és a nők helyzetét - a hatalom megoszlása határoz­ za meg, akkor a városok jól demonstrálják a hata­ lom és a tér közötti kapcsolatokat azzal, hogy mi épül meg, hol, hogyan és kinek a számára. Beáll megfogalmazásában: „A városok valójában a tár­ sadalom adott, illetve kívánatos állapotára vonat­ kozó eszmék konkrét manifesztációi." A városok növekedése a 19. században össze­ kapcsolódott a nemi szerepek elkülönülésével. A közéletben és a közterületeken a férfiak ural­ kodtak, akik szabadon, tetszésük szerint jártak­ keltek a városokban. A nőket a legtöbb nyilvános helyen nem látták szívesen, és azokat, akik mégis ott mutatkoztak, valószínűleg prostituáltnak vagy „utcalánynak" tekintették. A szuburbanizálódási folyamatok megkezdő­ désével a nemek elkülönülése még tovább foko­ zódott. Míg a család feje, a.férfi naponta bejárt tály-hovatartozási kérdés. Senki sem akarja, hogy szegények lakjanak körülötte, éppen a szegények jelenlétével együtt járó problémák, a gyenge is­ kolák, a rossz közbiztonság, a bandák garázdál­ kodása miatt" (idézi De Witt 1994). Az Egyesült Királyságban London számos elő­ városa már a két világháború között kialakult: ezek elsősorban az új utak és metróvonalak men­ tén helyezkedtek el, amelyek megkönnyítették az ingázó dolgozók bejárását a központban levő munkahelyekre. A nagyvárosi élethez alkalmaz­ kodott lakosságban sokan lekicsinylően tekintet­ tek az elővárosok terjeszkedésére, ahol villasorok és jól ápolt kertek vették körül az angol városokat. Mások - köztük John Betjeman költő (1906-1984) is - ünnepelték az elővárosi építészet szerény különcségeit, és az embereknek azt a vágyát, hogy a nagyváros munkalehetőségeit olyan életmóddal párosítsák, ami a gyakorlatban a lakóingatlan és az autó birtoklásához kötődik, s a hagyományos családi élet értékeinek kedvez. Nagy Britanniában az 1970-es években és az 1980-as évek elején folytatódott a lakosság el­ vándorlása a városok központi kerületeiből a távolabb fekvő kertvárosokba és alvóvárosokba (a nagyváros határán kívüli, de főként a város­ ban dolgozó emberek által lakott kisebb váro­

a városba dolgozni, a nőktől (a feleségektől) azt várták el, hogy maradjanak otthon és gondoskod­ janak a családról. Az elővárosok és a városköz­ pont között kiépültek a közlekedési útvonalak, de a férfi tervezők kevés gondot fordítottak az elővá­ rosokon belüli közlekedésre, s ennek eredménye­ ként a nők jóval nehezebben tudtak kimozdulni otthonról (Greed 1994). Elizabeth Wilson azonban azt állítja, hogy a nagyvárosok kifejlődése nemcsak rosszat hozott a nők számára. Szerinte egyes feministák a váro­ si nők helyzetét az áldozat szerepére redukálják. Valójában azonban a nagyvárosok olyan lehető­ ségeket kínálnak a nőknek, amilyeneket a nem városi életformák nem tudtak nyújtani. A nagy­ városban a nők számára is megnyíló fehérgallé­ ros munkakörök kialakulásával, majd a szolgál­ tatási iparágak bővülésével a nők már eddig is egyre nagyobb számban léptek be a munkába. A nagyváros által nyújtott foglalkoztatási lehető­ ségek olyan esélyeket jelentenek a nők számára az otthoni fizetetlen munkától való menekülésre, amilyenek a városi életen kívül másutt soha nem adattak meg nekik (Wilson 2 0 0 2 ) .

sokba) vagy a falvakba, s ennek következtében például Nagy-London népessége 1970 és 1985 között félmillió fővel csökkent. A nagy északi iparvárosokban az ipari termelés gyors leépülése is csökkentette a belvárosi területek lakosságát. Ugyanakkor sok kisebb város, például Camb­ ridge, Ipswich, Norwich, Oxford és Leicester la­ kossága felduzzadt éppen ebben az időszakban. Az „elővárosokba való menekülés" - mint látni fogjuk - tragikus következményekkel járt mind a brit, mind az amerikai városközpontok egész­ ségére és vitalitására nézve. A szuburbanizáció emellett más-más módon érinti a férfiakat és a nőket, ahogy a fenti keretes írás is tanúsítja.

A belvárosok hanyatlása A belvárosok általános hanyatlása, ami az utols néhány évtizedben szemmel látható az amerikai nagyvárosokban, a kertvárosok növekedésének közvetlen következménye. A magas jövedelmű csoportok elvándorlása a városból a helyi adó­ bevételek csökkenésével járt. Mivel az ott ma­ radók vagy a helyükre betelepülők között sok a szegény, nincs mód a kieső jövedelmek pótlásá­ ra. Ha a városközpontban megemelik az adókat,

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

akkor a gazdagabb csoportok és üzleti vállalkozá­ sok még messzebbre költöznek onnan. Ezt a helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a városközpontokban található épületállomány a kertvárosokhoz képest egyre jobban leromlik, megnő a bűnözési ráta és magasba szökik a mun­ kanélküliek aránya. Ezért többet kell fordítani a szociális programokra, az iskolákra, a házak karbantartására, a rendőrségre és a tűzoltóság­ ra. Hanyatlási ciklus alakul ki, amelynek során minél jobban terjeszkednek a kertvárosok, annál inkább sokasodnak a városközpontok problémái. Sok amerikai nagyvárosban - különösen az olyan régebbi városokban, mint New York, Boston vagy Washington - máris drámai helyzet alakult ki. Ezeknek a városoknak egyes kerületeiben az in­ gatlanok leromlása valószínűleg nagyobb mérté­ kű, mint bárhol másutt az iparosodott világban. Lepusztuló bérházak, bedeszkázott és kiégett épületek váltakoznak szemét borította üres tel­ kekkel. Nagy-Britanniában a belvárosok hanyatlása ke­ vésbé markánsan érzékelhető, mint az Egyesült Államokban. Egyes belvárosi övezetek azonban ugyanúgy lepusztultak, mint az amerikai nagy­ városok belső lakókörzetei. Az anglikán egyház

Egy előváros és az elővárosokból a városközpontba veze­ tő útvonalak felülnézetből.

703

egyik fontos, Hit a városban [Faith in the City, 1985) című jelentése sivár képet fest a belvárosi övezetekről: Szürke falak, szemetes utcák, bedeszkázott ab­ lakok, falfirkák, pusztulás és törmelék: ezek a bennünket aggodalommal eltöltő kerületek és egyházközségek állandó jellegzetességei. [...] A belvárosban régebbiek a lakások, mint bár­ hol másutt. Anglia épületeinek körülbelül egy­ negyedét 1919 előtt építették, de a belvárosi övezetekben ez az arány 40 és 60 százalék kö­ zött változik (Church of England 1985, 18. o.). Nagy-Britannia nagyvárosaiban a belvárosok ha­ nyatlásának egyik oka a számos ilyen területet érintő pénzügyi válság. Az 1970-es évek végé­ től kezdve a központi kormányzat erős nyomást gyakorolt a helyi hatóságokra, hogy korlátozzák költségvetésüket és csökkentsék a helyi szolgál­ tatásokra fordított kiadásokat, még a pusztulás­ nak leginkább kitett belvárosi körzetekben is. Azokat a helyi hatóságokat, amelyek túllépték az országos szinten megállapított költségszinte­ ket, megbüntethették. Ez intenzív konfliktusok­ hoz vezetett a kormány és a hátrányos helyzetű belvárosi körzeteket irányító önkormányzatok között, amikor ezek nem tudtak kijönni az előírt költségvetési keretekből. Az úgynevezett „fejadó" (hivatalos nevén: „közösségi adó") bevezetése Margaret Thatcher kormányzása idején tovább súlyosbította a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Noha a fejadót az 1990-es években a több nagyvárosban tömeges tüntetésekben is megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt végül törölték, sok városi önkormányzat kevesebb jöve­ delemhez jutott, mint azelőtt, és kénytelen volt csökkenteni a nagyrészt alapvető szolgáltatásnak tekintett jóléti juttatásokat. A belvárosok hanyatlása az Egyesült Királyság­ ban összefüggésben áll a globális gazdaság válto­ zásaival is. Az olyan újabban iparosodott orszá­ gok, mint például Szingapúr, Tajvan vagy Mexikó gyakran jóval alacsonyabb munkabérköltségeket kínálnak, mint az Egyesült Királysághoz hasonló országok, és ez vonzó helyszínné teszi őket fel­ dolgozóipari létesítmények telepítésére. Erre vá­ laszként az elmúlt évtizedek során néhány már iparosodott ország, például Japán és (Nyugat-) Németország a nagymennyiségű tőkebefektetést és magas szinten képzett munkaerőt igénylő ipar­ ágak fejlesztésére helyezte át a hangsúlyt saját gazdaságában. A belvárosban [Inside the InnerCity, 1983) című klasszikus tanulmányában Paul Harrison ezeknek a globális változásoknak Lon­ don egyik legszegényebb negyedére, Hackneyre

21. FEJEZET

gyakorolt hatását vizsgálta. Az 1970-es években a feldolgozóipari szektor - párhuzamosan az or­ szágos visszaeséssel - Hackneyben radikális ha­ nyatlásnak indult.,Az ipari munkahelyeken be­ tölthető állások száma a körzetben az 1973. évi 45 500-ról 1981-ig 27 400-ra esett vissza, ami 40 százalékos csökkenést jelentett. Az 1970-es évek közepéig Hackneyben a férfiak munkanélkülisé­ gi aránya nagyjából azonos volt az országos átlag­ gal, 1981-ben azonban 17,1 százalékosra emelke­ dett, ami 50 százalékkal meghaladta az átlagos szintet. Ahogy a munkanélküliek száma növeke­ dett, úgy lett nagyobb a szegénységben élők lét­ száma is. Harrison a hátrányos helyzetű csopor­ tok ilyen mértékű koncentrálódásának hatásait a következőképpen foglalja össze: Forráshiánnyal és időnként a megfelelő sze­ mélyzet hiányával is küzdő helyi önkormány­ zat; gyenge egészségügyi ellátás, mivel az orvo­ sok nem találnak megfelelő lakáskörülménye­ ket vagy kielégítő lehetőségeket magánpraxis folytatására; alacsony szintű oktatás, elsősor­ ban a szegényes otthoni háttér és az iskolákban átlagosan felmutatott gyenge teljesítmények kö­ vetkeztében; bűnözés, vandalizmus és a csonka családok magas aránya, valamint - mindenütt, ahol különböző kulturális hátterű közösségek élnek együtt - vallási vagy faji alapú konflik­ tusok. Az ilyen többszörösen hátrányos helyzet néha olyan mértékben halmozódik, hogy városi konf­ liktusok és zavargások nyílt kitöréséhez vezet. / A belvárosok hanyatlásából fakadó problémák­ ról részletesebben lásd a marginális osztályról a 2 5 3 - 2 5 8 . oldalon, valamint a társadalmi ki­ rekesztés témájáról a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon elmon­ dottakat.

Zavargások A globalizáció, a lakossági migráció és a gyors változások korában a nagyvárosokban koncent­ ráltan, felerősítve fejeződnek ki a társadalom egészét érintő társadalmi problémák. A többnyi­ re a munkanélküliséggel és a faji feszültségekkel összefüggő „láthatatlan" törésvonalak mentén a nagyvárosokban gyakran társadalmi földrengés­ sel egyenlő megmozdulásokra kerül sor. A lap­ pangó feszültségek időnként zavargások, foszto­ gatás és általános rombolás formájában erőszako­ san a felszínre kerülnek. Ez történt az USA-ban 1992 tavaszán, amikor

Los Angeles egyes városrészeiben súlyos zavar­ gások törtek ki. Henry Cisneros, az USA akkori lakásügyi és városfejlesztési minisztere odare­ pült, hogy személyesen tájékozódjon az esemé­ nyekről. Tapasztalatairól így számolt be: Egy olyan várost láttam, ahol mindenütt füst kavargott. Mindenre rátelepedett az égő kábe­ lek és műanyag bűze. A füst olyan sűrű volt, hogy eltakarta a közvetlenül fölöttünk köröző helikopter reflektorainak fényét. Minduntalan szirénák sikoltottak fel, ahogy a tűzoltóautók a kaliforniai országúti rendőrség járőrkocsi­ jainak kíséretében - húsz járműből álló kon­ vojokat alkotva, amelyekben a rendőrök a tű­ zoltókat védték - az egyik tűztől a másikhoz rohantak. [...] Los Angeles azon a csütörtöki éjszakán valóban maga volt a pokol, füstös narancsszínben égve: az igazi városi apokalip­ szis, támadás valamennyi érzékszervünk el­ len: az emberek szemében rémület, elég lehet egy erősebb hang, és kitör az általános, totális pánik (1993). Zavargások sújtottak egyes brit városi körzete­ ket is, például a dél-londoni Brixtonban (1981, 1985 és 1995), a cardiffi Ely városrészben (1991), valamint Bradford Oldham, Burnley és Lidge Green kerületeiben (2001). A 2 0 0 1 . évi zavargá­ sok során napirenden voltak a különböző etnikai és kulturális hátterű csoportok közötti összecsa­ pások, a rendőrség ellen végrehajtott támadások és a különféle vagyontárgyak elpusztításával járó cselekmények. A zavargásokat követően a kormány 2001-ben

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

Ted Cantle elnökletével létrehozott egy munka­ csoportot (Community Cohesion Review Team) az események kiváltó okainak feltárására. Az er­ ről készült jelentés szerzői a brit nagyvárosi öve­ zetekben mély ellentéteket találtak a különböző etnikai közösségek között. Kimutatták, hogy az emberek mindennapi életének számos aspektusa hozzájárult a szakadékok kialakulásához: ilyen tényezők voltak például az elkülönítő oktatási in­ tézmények, önkéntes testületek és foglalkoztatá­ si minták, valamint a vallásgyakorlás helyszínei és a nyelv. Egy pakisztáni származású, muszlim vallású lakos, akivel a jelentés elkészítése során interjút készítettek, így foglalta össze ezt a hely­ zetet: „Amikor befejezzük a beszélgetést, haza­ megyek, és nem fogok látni többé egyetlen egy fehér arcot sem, egészen addig, amíg vissza nem jövök ide a jövő héten." A jelentésben az alábbi megfogalmazás olvasható: Ebben a légkörben kevés törekvés nyilvá­ nul meg olyan világosan meghatározott érté­ kek kialakítására, amelyek mindenki számára megmutathatnák, hogy mit jelent a modern, vegyes faji összetételű Nagy-Britannia állam­ polgárának lenni, és sokan még ma is nosz­ talgiával tekintenek vissza az egyik oldalon a

egykultúrájú társadalom „régi szép napjaira", a másik oldalon pedig eredeti hazájukra, hogy megerősítsék identitásukat. A jelentés szerint nagyobb közösségi kohézió­ ra van szükség, ami az Egyesült Királyságban együtt élő különféle kultúrák kapcsolatain, vala­ mint egymás kölcsönös ismeretén és tiszteletén alapulhat: „Alapvetően fontos az állampolgári tudatosság növelése néhány közös elv alapján, amelyeket a nagyobb közösség valamennyi alko­ tóeleme elfogad és tiszteletben tart. Az állampol­ gárság ilyen felfogása nagyobb értéket tulajdonít a kulturális különbségeknek." E célok elérése érdekében a jelentés felhívást tartalmazott egy megfelelő forrásokkal támogatott országos tár­ sadalmi vitára, a fiatalok nagy arányú részvéte­ lével, és kifejezésre juttatta azt a reményt, hogy ez a vita az állampolgáriság új fogalmának meg­ határozásához vezethet, s elősegíti az oktatás, a lakáskörülmények, a szabadidős tevékenységek és a foglalkoztatás koherensebb megközelítését. A jelentés javaslatokat tartalmazott továbbá he­ lyi „közösségi kohéziós programok" kidolgozá­ sára a kultúraközi kapcsolatok előmozdítása és az egymás iránti tisztelet növelése, illetve bizo­ nyos kulturális mítoszok eloszlatása érdekében,

A Bradfordban 2001 júliusában kitört zavargásokat a fehérek és az etnikai kisebbségi közösségek közötti helyi feszült­ ségek váltották ki.

21. FEJEZET

valamint egy újabb közösségi kohéziós bizottság felállítására, melynek feladata mindezeknek a felügyelete (Independent Report of the Commu­ nity Cohesion Review Team 2001). A leromló infrastruktúra és lakáshelyzet miatti elégedetlen­ ség táplálta etnikai feszültségek 2005 végén sok francia nagyvárosban is zavargásokhoz vezettek, újjáélesztve a bevándorlással és az etnikai cso­ portok közötti viszonyokkal kapcsolatos vitákat egész Európában (lásd a 3 8 6 - 3 8 7 . oldalt).

A városok megújulása Milyen módon kellene a helyi, regionális és or­ szágos kormányzatoknak megküzdeniük a belvá­ rosokat megbénító komplex problémákkal? Ho­ gyan lehet a terjeszkedő elővárosi körzetek gyors növekedését féken tartani a zöldterületek és a vidék eróziójának megelőzése érdekében? A si­ keres városmegújítási politika kidolgozása kü­ lönösen nagy kihívást jelent, mivel egyidejűleg több fronton indítandó akciókat követel. Az Egyesült Királyságban országos programok egész sorát indították be - az épületek tulajdo­ nosaik által történő renoválását lehetővé tevő pénzalapok biztosításával és az üzleti vállalko­ zásokat vonzó adókedvezményekkel támogatva - a belvárosok sorsának jobbra fordítása érde­ kében. Az utóbbi néhány évtized során számos kormányprogram indult a városi regeneráció kü­ lönféle módszereinek ösztönzésére. A konzerva­ tív kormány 1988-ban meghirdetett Akció a vá­ rosokért elnevezésű programja például inkább a magánbefektetésektől és a szabadpiaci erők mű­ ködésétől várta a javulást, mintsem az állami be­ avatkozástól. A gazdasági szereplők érdeklődése azonban sokkal lanyhábbnak bizonyult a vártnál. A belvárosokban felmerülő, egymással összefo­ nódó, sokrétű problémák miatt ugyanis sok ilyen programot gyakran abbahagynak vagy másokkal váltanak fel, amikor az eredmények nem mutat­ koznak meg elég hamar. Egyes vizsgálatok azt jelzik, hogy a magán­ vállalkozások ösztönzése a megoldásban való részvételre - néhány kiemelt, „bemutató jelle­ gű" program kivételével - nem bizonyult haté­ kony módszernek a városközpontokban kialaku­ ló alapvető társadalmi problémák megoldására. A belvárosokban olyan sok hátrányos körülmény áll fenn együttesen, hogy miután a hanyatlás fo­ lyamata megindult, ennek visszafordítása min­ den esetben rendkívül nehéz. A városközpontok hanyatlásával kapcsolatban több vizsgálat folyt. Az 1982. évi Scarman-jelentés például az egy év­ vel korábban Londonban kitört brixtoni zavargá­

sok vizsgálata alapján megállapította, hogy a ha­ tóságoknak nem volt összehangolt programjuk a belvárosi problémák kezelésére (Scarman 1982). Más jelentések szerint nagyobb állami források ráfordítása nélkül - ami valószínűleg nem vár­ ható a kormányzattól - a helyzet radikális javulá­ sának kilátásai ténylegesen igen csekélyek (Macgregor-Pimlott 1991). Az 1997-ben megválasztott munkáspárti kor­ mányzat két nagyobb városmegújítási programot szervezett: az egyiket az úgynevezett „Új közös­ ségi szerződés" keretében, a másikat pedig az újonnan létrehozott lakókörzet-megújítási alap felhasználásával. A különböző speciális tevé­ kenységek támogatására szánt egyéb pénzalapok szintén fontos szerepet játszottak a városok meg­ újulásának elősegítésében, ideértve az országos szerencsejátékokból származó összegeket, az egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási „akció­ zónák" létesítésének támogatását, valamint a Housing Corporation által új szociális lakásprog­ ramok megvalósításához biztosított pénzt, mely­ nek 60 százalékát lakásfelújításokra kell fordíta­ ni. A jelenlegi és a régebbi programok között fon­ tos különbséget jelent, hogy a korábbi programok a regeneráció fizikai aspektusaira koncentráltak, különös tekintettel a lakáshelyzetre, míg az újabb programok igyekeznek ösztönözni mind a társa­ dalmi, mind a gazdasági regenerálódást. Az „Új közösségi szerződés" a munkáspárti kor­ mányzat 1998-ban útnak indított zászlóshajója a megújítási programok sorában. Ennek keretében jelenleg 39 közösségi projekt van folyamatban az Egyesült Királyság területén, amelyekre az el­ múlt évek során körülbelül kétmilliárd fontot fordítottak. A program fő célja a legszegényebb területek hátrányainak csökkentése, öt kiemelt problémára koncentrálva: a gyér foglalkoztatási kilátásokra, a bűnözés magas szintjére, a gyen~ oktatási teljesítményekre, a lakosság rossz egész­ ségi állapotára, valamint a lakáskörülmények és a fizikai környezet leromlására. A 2001-ben létrehozott lakókörzet-megújít' alap felhasználása a legrosszabb helyzetű térsé­ gekre koncentrál. 2005-ig körülbelül 1,875 mi liárd fontot helyeztek el ebben az alapban, ami további hozzájárulásként kell felhasználni az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló ko~ mányprogram megvalósításához. A lakókörzet megújítási alap célja a 88 legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat segítése, együttműködésben azok helyi stratégiai partnereivel a szolgáltatá sok fejlesztésében, ily módon csökkentve e hát rányos helyzetű térségek és Anglia többi rés" között létrejött szakadékot (Neighbourhood Re­ newal Unit 2004).

t

VAROSOK ES VÁROSI TEREK

Az ilyen programok hatékonyságát illetően azonban számos kérdés nyitva marad: Hogyan nyerhetik meg a felülről lefelé irányuló kormány­ zati programok a helyi közösség támogatását és részvételét a feladatok megoldásában, ami rend­ szerint döntő fontosságú a sikerhez? Az állami pénzráfordítások vajon csakugyan ösztönzik-e a helyi gazdasági vállalkozásokat, és valóban te­ remtenek-e új állásokat? A regenerációs progra­ mok hogyan akadályozhatják meg, hogy a prob­ lémák csupán átkerüljenek az egyik körzetből a másikba? (Weaver 2001)

Felújítás és a városi terek „ újrahasznosítása " A városi terek újrahasznosítása (urban recycling) - a régi épületek újjáépítése vagy újakkal való ki­ cserélése és a korábban már beépített területek új célokra való hasznosítása - gyakori programmá vált a nagyvárosokban. Ez esetenként nagyobb, tervszerű programok részeként valósul meg, de gyakrabban fordul elő a felújítás (gentrification), ami a lepusztult városi körzetekben levő épüle­ teknek a magasabb jövedelmű lakossági csopor­ tok számára történő felújítását, továbbá az álta­ luk igényelt szolgáltatások beindítását, például üzletek és éttermek megnyitását jelenti. A belvá­ rosi területek ilyen jellegű felújítására igen sok nagyvárosban sor került Nagy Britanniában, az USA-ban és más fejlett országokban, s úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódni fog a következő években is.

kényszerítették, hogy átköltözzenek onnan egy olyan - számukra legtöbbször még nagyobb fokú társadalmi kirekesztődést jelentő - körzetbe, amit inkább megengedhettek maguknak. Az An­ derson által meginterjúvolt fekete lakosok elkese­ redetten tiltakoztak a fiatal fehér középosztálybe­ liek beáramlása ellen, akiket felelősnek tartottak a szegényeket elűző változásokért. Az újonnan beköltözött fehérek az olcsó „an­ tik" lakásokat és a belvárosi munkahelyekhez való könnyebb hozzájutást keresték itt, és diva­ tos városi életmódot igyekeztek folytatni. A faji és etnikai különbségeket illetően „nyitott gondolko­ dásúnak" vallották magukat; a valóságban azon­ ban kevés barátkozásra került sor az új és a régi lakosok között, kivéve ha ugyanahhoz a társadal­ mi osztályhoz tartoztak. Mivel a fekete lakosok többsége szegény volt, a fehérek pedig a közép­ osztályhoz tartoztak, az osztálykülönbségeket csak súlyosbították az etnikai különbségek. Kö­ zéposztálybeli feketék is éltek a körzetben, ám a többségük - akik megengedhették maguknak, hogy inkább elővárosi életmódot válasszanak - elköltözött, attól félve, hogy a fehérek részé­ ről ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint az alsóbb osztályokhoz tartozó feketék. Idővel az egész körzet fokozatosan fehér középosztálybeli enklávévá alakult át. A felújítás mögött meghúzódó okok egyike de­ mográfiai természetű. A fiatal diplomások egyre későbbre tolják ki a házasságkötés és a családala­ pítás időpontját, s ennek eredményeként az egye­ dülállók és a gyermektelen párok számára több lakásra van szükség, mint amennyi korábban a

Az USA-ban Elijah Anderson szociológus Streetwise: Race, Class, and Change in an Ur­ ban Community [Az utca törvényei: faj, osztály és egy városi közösség átalakulása, 1990) című könyvében elemezte a felújítás hatásait. Vala­ mely körzet felújítása általában növeli a város­ rész értékét, de ritkán emeli alacsony jövedel­ mű lakóinak életszínvonalát, akik rendszerint kénytelenek elköltözni onnan. Az Anderson ál­ tal tanulmányozott philadelphiai lakókörzet fel­ újítása sok fekete lakost érintett: több mint ezer ember kényszerült távozásra. Noha azt ígérték nekik, hogy lepusztult lakásaik helyén alacsony árfekvésű modern lakások fognak épülni, ame­ lyeknek a megvásárlásához elsőként fogják meg­ kapni a lehetőséget, ma ott nagy irodaházak és egy középiskola épületei állnak. Azok a szegény lakosok, akik továbbra is a kör­ zetben maradtak, részesültek némi jótétemény­ ben a megjavult közbiztonság és a jobb iskolák révén, de a felújítás eredményeként bekövetke­ zett adó- és lakbéremelkedések végül őket is arra

A londoni Dockland jó példa a városi terek újrahasznosítására.

708 21FEJEZET

«

nagyobb családok számára kellett. Az Egyesült Királyságban a kormány előrejelzése szerint 1996 és 2021 között további 3,8 millió új háztartás jön majd létre (Urban Task Force 1999). Mivel a fia­ talok később alapítanak családot és karrierjük érdekében gyakran sokat túlóráznak a belvárosi irodaépületekben, az elővárosi élet számukra in­ kább kényelmetlen, mintsem előnyös. A jómódú gyermektelen párok megengedhetik maguknak a drágább lakást a felújított belvárosi körzetekben, sőt úgy is dönthetnek, hogy a magas színvonalú kulturális, étkezési és szórakozási lehetőségekre épülő életmódot alakítanak ki maguknak a város­ központokban. Az idősebb házaspárok, akiknek a gyermekei már kirepültek otthonról, hasonló okokból szintén kísértést érezhetnek a belvárosi kerületekbe való visszaköltözésre. Fontos megjegyeznünk, hogy a felújítás folya­ mata párhuzamosan megy végbe egy másik, ko­ rábban tárgyalt trend érvényesülésével: a városi gazdasági élet súlypontja az ipari termelésről át­ helyeződik a különféle szolgáltatási ágazatok­ ra. Az ilyen gazdasági változások áldozatainak a gondjaival való törődés kritikus fontosságú a nagyvárosok túlélése szempontjából. Londonban korábban a dokkokat magában foglaló városrész, a Docklands figyelemreméltó példát nyújt a városi terek újrahasznosítására. A Docklands körzete London keleti részén egy olyan, körülbelül 8,5 négyzetmérföldnyi terü­ letet foglal el a Temze mentén, amely a dokkok bezárásával és az ipar hanyatlásával elveszítet­ te gazdasági funkcióját. Közel fekszik London pénzügyi központjához, a Cityhez, de a másik ol­ dalon szegény munkásosztálybeli lakosságú kör­ zetekkel érintkezik. Az 1960-as évek óta mind­ máig heves viták folynak arról, hogy mi történjen ezzel a területtel. A Docklands területén vagy annak a közelében lakók közül sokan örömmel fogadták a szegény lakosok érdekeit védő közös­ ségfejlesztési programok keretében megindított újrahasznosítási törekvéseket. Ebben az esetben a Docklands Development Corporation 1981-ben történt létrehozásával a régió központi szerephez jutott a konzervatív kormánynak abban a stra­ tégiájában, hogy a magánvállalkozásokat vezető szerep vállalására ösztönözze a városmegújítási programokban. Ennek érdekében céltudatosan fellazították a tervezéssel kapcsolatos előíráso­ kat és szabályozásokat. A körzetet ma modern épületek töltik meg, amelyek gyakran igen me­ rész építészeti tervek alapján készültek. Korábbi áruházakat luxuslakásokká alakítottak át és mel­ lettük új lakótömböket emeltek. A Canary Wharf elnevezésű folyami kikötőnél felépült egy igen magas irodaház, ami London sok más részéről

is látható. Ám a csillogás közepette még mindig vannak lepusztult épületek és szeméttel borított, parlagon heverő földterületek. Az irodaépületek jelentős része gyakran üresen áll, és ugyanez a helyzet az új lakások egy részével is, amelyek eladhatatlannak bizonyultak azon az áron, amit kapni akartak érte. A Docklands körzetében ma is találhatók olyan lakások, amelyek a legroszszabbak közé tartoznak az országban, de az ilyen körülmények között élő lakosok azt állítják, hogy a körülöttük zajló nagyszabású építkezésekből vajmi kevés előnyük származik. / A sport szerepével a városok újjáépítésében a 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon foglalkozunk, a Brit Nemzet­ közösség 2002. évi manchesteri sportrendez­ vényeinek példáján keresztül. Az USA-ban az ingatlanfejlesztők felvásárolják az elhagyott ipari csarnokokat a nagyvárosokban, Milwaukee-tól Philadelphiáig, és átformálják őket drága lakóépületekké, elegáns lakosztályok­ kal. Baltimore és Pittsburgh sorvadó városköz­ pontjában a városmegújítás egyik diadalaként ünnepelték az élettel teli közterületek kialakítá­ sát. Mindazonáltal nehéz leplezni a szegénysé­ get, ami az ilyen újjáélesztett városközpontoktól csupán egy-két utcányira levő körzetekben to­ vábbra is fennmarad. Richard Sennett A szem lelkiismerete [The Con­ science of the Eye, 1993J című könyvében a Dock­ lands megújításához hasonló ingatlanfejlesztési programok ellen érvel: szerinte a várostervezők­ nek arra kellene törekedniük, hogy megőrizzék azt, amit ő „emberbarát városnak" (the humane city) nevez, vagy visszatérjenek ahhoz. A nagy, személytelen épületek sok városban olyan hatás­ sal vannak az emberekre, hogy inkább befelé for­ dulnak, nem pedig egymás felé. A városok azon­ ban fordított hatást is elérhetnek: változatos kul­ túrákkal és életmódokkal hozva kapcsolatba az embereket, mindenkit nyitottá tehetnek egymás iránt. Olyan városi utcák megteremtésére kellene törekedni, amelyek nemcsak hogy nem félelme­ tesek, de „tele vannak élettel", amit „a forgalom ütőereiként, a járművek rohanó áradatával nem képesek biztosítani". Az elővárosi bevásárlóköz­ pontjai szabványosított utcácskáikkal és üzle­ teikkel éppen olyan távol esnek az „emberbarát város" eszméjétől, mint a nagy átmenő forgalmú főútvonalak. Sennett szerint ezek helyett inkább az olyan régi városközpontokról kellene példát vennünk, amilyenek sok olaszországi városban megtalálhatók, mert ezek emberi léptékűek, és változatosság a formatervezés eleganciájával pá rosul bennük.

VAROSOK ES VÁROSI TEREK

A világ városlakó népességének lélekszáma 2030-ra megközelítheti az 5 milliárd főt. Az ENSZ becslései szerint - mint a 700. oldalon levő 21.1. táblázat mutatja - a városlakók közül 4 milliárdnyian a fejlődő világ nagyvárosaiban fognak élni. A világ leendő „megapoliszainak" térképén (21.1. ábra) látható, hogy a közül a 22 nagyváros közül, amelyeknek a lakossága 2015ben az előrejelzések szerint meg fogja haladni a 10 millió főt, csak néhány lesz a mai „fejlett" or­ szágokban.

akik nem. A globális gazdaság csomópontjaiként betöltött funkciójuk mellett a megapoliszok „a népesség minden, az életben maradásért küzdő szegmensének a gyűjtőhelyeivé válnak". Miért ennyivel nagyobb a városok növekedé­ si üteme a világ kevésbé fejlett régióiban, mint másutt? Ennek magyarázatához elsősorban két tényezőt kell számításba vennünk. Először is, a lakosság növekedési aránya a fejlődő országok­ ban magasabb, mint az iparosodott államok ese­ tében (lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című fejezetben). A városok növekedését a már ott élő lakosság termékenysége táplálja.

Manuel Castells (2005) a megapoliszok ki­ alakulását tekinti a harmadik évezredben foly­ tatódó urbanizáció egyik legfőbb jellemzőjének. Ezeknek a fontosságát nem csupán a méretük határozza meg - bár óriási konglomerátumok -, hanem az is, hogy hatalmas emberi populáció­ kat kapcsolhatnak be közvetlenül a globális gaz­ daság vérkeringésébe. A megapoliszok intenzív, koncentrált emberi tevékenység helyszínei, ame­ lyek a politika, a média, a kommunikáció, a pénz­ ügyek és a termelés hálózatainak csomópontjait alkotják. Castells szerint a megapoliszok mág­ nesként funkcionálnak azokban az országokban vagy régiókban, amelyekben elhelyezkednek. Az emberek különböző okokból vonzódnak a nagyvárosi körzetekhez: a megapoliszokban sok olyan ember él, akik sikeresen bekapcsolódnak a globális rendszerekbe, de olyanok is akadnak,

Másodszor: a vidéki területekről tömeges belső népvándorlás irányul a nagyvárosokba, mint pél­ dául a keretes írásunkban bemutatott, napjaink­ ban kialakuló Hongkong-Guangdong megapolisz esetében is. Az emberek a fejlődő világban vagy azért vándorolnak a nagyvárosokba, mert hagyo­ mányos vidéki termelési rendszerük felbomlott, vagy pedig azért, mert a városi körzetek jobb megélhetési lehetőségeket nyújtanak. A vidéki szegénység sok embert késztet arra, hogy meg­ próbálkozzon a városi élettel. Ezek eredetileg gyakran csak viszonylag rövid időre költöznek a városokba, azzal a feltett szándékkal, hogy miu­ tán elegendő pénzt kerestek, visszatérnek a falva­ ikba. Egyesek közülük ezt valóban meg is teszik, de a legtöbben maradni kényszerülnek, miután korábbi közösségeikben valamilyen okból már elveszítették a helyüket.

Urbanizáció a fejlődő világban

27.7. ábra A 2015-ben várhatóan 10 millió főt meghaladó lélekszámú 22 nagyváros

Los Angeles (Egyesült Államok) 12,9

Forrás: UN 2003.

710

21. FEJEZET

Egy megapolisz kialakulása A történelem egyik legnagyobb városi települése napjainkban alakul ki Ázsiában, egy 50 ezer négy­ zetkilométernyi területen, Hongkongtól a Gyöngy folyó deltájáig és Makaóig nyújtózkodva. Noha ennek a régiónak nincs hivatalos neve vagy egye­ sített közigazgatási struktúrája, 1995-ben már 50 millió ember élt itt. Manuel Castells szerint ez a megapolisz lesz a 21. század egyik legjelentő­ sebb ipari, üzleti és kulturális központja. Castells számos egymással összefüggő ténye­ zőt mutat ki, amelyek segítenek megérteni ennek az óriási városi konglomerátumnak a kialakulását. Először is, Kína gazdasági átalakuláson megy át és Hongkong egyike a legfontosabb „csomópon­ toknak", amelyek a hatalmas országot összekötik

Az urbanizálódás veszélyei a fejlődő világban Gazdasági következmények Ahogy a képzetlen mezőgazdasági dolgozók egy­ re nagyobb számban vándorolnak a városokba, a legális gazdaság gyakran nehezen képes be­ fogadni a beáramló tömegeket a munkaerő-állo­ mányba. A fejlődő világ legtöbb nagyvárosában az informális gazdaság szippantja fel a legális munkahelyet nem találó embereket. Az infor­ mális szektor vagy fekete gazdaság a feldolgozó­ iparban és az építőiparban adódó alkalmi mun­ káktól a kiskereskedelmi tevékenységig igen sokféle lehetőséget nyújt arra, hogy a szegény és képzetlen dolgozók valami csekély jövedelem­ hez jussanak. A fekete gazdaságban nyíló lehetőségek fontos szerepet játszanak családok ezreinek a létfenn­ tartásában a városi körülmények között, ám meg­ vannak a problematikus vonásai is. Az informális gazdaság nem fizet adót és szabályozatlan, továb­ bá kevésbé termelékeny, mint a formális gazda­ ság. Azok az országok, ahol a gazdasági tevékeny­ ség nagyrészt ebben a szektorban koncentrálódik, nem jutnak hozzá a számukra nagyon is szüksé­ ges adóbevételekhez. A termelékenység alacsony színvonala emellett árt az általános gazdaságnak is: az informális gazdasági tevékenységek útján létrehozott GDP aránya jóval alacsonyabb, mint az ebben a szektorban foglalkoztatott lakosság százalékos aránya. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet becslései szerint 2025-ben a fejlődő világ nagyvárosaiban egymilliárd új állásra lesz szükség a várható népességszaporulat eltartásá­

a globális gazdasággal. Másodszor: ahogy Hong­ kong gazdasági bázisa áttevődik a feldolgozóipar­ ról a szolgáltatásokra, globális üzleti és pénzügyi központként betöltött szerepe egyre fontosabbá válik. Végül, a hongkongi vállalkozók az 1980-as évek közepén megindították az iparosítás folya­ matát a Gyöngy folyó deltájában, ami az 1990es években elképesztő ütemben folytatódott, és az évtized közepén az itt létrehozott húszezer feldolgozóipari üzemben és tízezer egyéb válla­ latnál már több mint hatmillió embert foglalkoz­ tattak. A „példátlan városi robbanás" ezeknek az egymást átfedő folyamatoknak az eredménye (Castells 2005).

hoz. Valószínűtlen, hogy mindezek megteremt­ hetők a formális gazdaság keretein belül. Egyes elemzők szerint az elkövetkező években különös figyelmet kell fordítani a burjánzó fekete gazda­ ság legalizálására vagy szabályozására, főként azokon a helyeken, ahol a „fölös" munkaerő vár­ hatólag koncentrálódni fog.

Környezeti kockázatok A gyorsan terjeszkedő városok a fejlődő országok­ ban óriási mértékben különböznek az iparosodott világ nagyvárosaitól. Noha a városi lakosságnak mindenütt szembe kell néznie környezeti problé­ mákkal, itt különösen komoly veszélyeknek van kitéve. A szennyezett környezet és a lakáshiány mellett a kevésbé fejlett országok nagyvárosainak krónikus problémái közé tartozik a nem megfele­ lő higiénia és a bizonytalan vízellátás is. Sok helyen a lakáshiány az egyik legégetőbb probléma. Az olyan nagyvárosok, mint például Kalkutta és Sáo Paulo, rendkívüli mértékben túl­ népesedtek: a belső migráció aránya túlságosan magas ahhoz, hogy mindenki számára állandó lakást lennének képesek biztosítani. A beván­ dorlók a városok körül gomba módra növekedő nyomornegyedekben zsúfolódnak össze. A nyu­ gati nagyvárosokban az újonnan jöttek leggyak­ rabban a városközpont közelében telepednek le, a fejlődő országokban azonban ennek éppen az ellenkezője történik: itt a bevándorlók a városok „fertőző övezetének" nevezett külterületeket né­ pesítik be. A nagyvárosok peremén mindenütt, ahol van egy kis hely, zsákokból, hullámpapírból és más csomagolóanyagokból összetákolt nyo­ morúságos lakóhelyek nőnek ki a földből.

VAROSOK ES VÁROSI TEREK

1996-ban Sáo Paulóban egyes becslések sze­ rint 5,4 millióval kevesebb lakható otthon volt a kelleténél. Más tudósok úgy vélik, hogy ha a „lakható lakás" meghatározását szorosabban ér­ telmezzük, akkor ez a hiány akár húszmillióra is rúghat. Az 1980-as évek óta a krónikus lakáshi­ ány Sáo Paulóban önkényes „lakásfoglalási hul­ lámokat" vált ki: a hajléktalan családok időnként tömegesen „beköltöznek" az üresen álló, elha­ gyott szállodákba, irodaházakba és kormányzati épületekbe. Sok család úgy véli, hogy jobb több száz más emberrel osztozni a korlátozott főzési és tisztálkodási lehetőségeken, mint az utcákon vagy a bádogvárosokban (favelas), a városok pe­ remén létesült nyomornegyedekben élni. A városi és regionális önkormányzatokra a kevésbé fejlett országokban erős nyomás nehe­ zedik, hogy megpróbáljanak lépést tartani a fel­ tornyosuló lakásigényekkel. A Sáo Paulóhoz ha­ sonló nagyvárosokban a lakásügyi hatóságok és a helyi önkormányzatok körében mindenütt viták folynak a lakásproblémák kezeléséről. Egyesek szerint az a leginkább járható út, ha a favelákon belül próbálnak javítani - például az elektromos áramszolgáltatás és a folyóvíz-ellátás biztosítá­

sával, az utak burkolásával és postacímek rend­ szeresítésével - a körülményeken. Mások attól tartanak, hogy az ideiglenesen összetákolt bó­ dévárosok lényegében lakhatatlanok maradnak, és szerintük le kell bontani őket, hogy helyet te­ remtsenek a szegény családok számára felépíten­ dő megfelelő lakásoknak. A túlzsúfoltság és a túlzott mértékű beépített­ ség sok nagyvárosban komoly környezeti problé­ mákhoz vezet. Erre Mexikóváros nyújtja a legjobb példát. Itt a város területének már 94 százaléka be van építve, és csupán 6 százaléknyi zöldte­ rület maradt. A „zöld zónák" (a parkok és más nyílt zöldterületek) aránya jóval alatta marad a legsűrűbben lakott észak-amerikai vagy európai városok hasonló arányának. A város egyébként is rossz állapotú közútjait ellepő autók, buszok és teherautók kipufogóiból és az ipari létesítmé­ nyekből származó levegőszennyezés egyre sú­ lyosabb problémát jelent. Egyes becslések szerint Mexikóvárosban élni egyenlő azzal, mintha naponta negyven cigaret­ tát szívna el valaki. A levegőszennyezés 1992 márciusában érte el a valaha mért legmagasabb szintet. Míg az ózonszintet csak a 100 pontos ér-

A környezetszennyezés egyre veszélyesebbé teszi a nagyvárosi életet, különösen a legszegényebb emberek számára.

VJ

712 I

21. FEJEZET

ték alatt szokás egészségügyi szempontból „ki­ elégítőnek" tekinteni, abban a hónapban ez itt 398 pontra emelkedett. A kormánynak el kellett rendelnie az üzemek ideiglenes bezárását, az iskolákat is bezárták, és az autók 40 százalékát - váltakozó rendszerben - kitiltották az utcákról.

Társadalmi hatások A fejlődő világban sok városi körzet túlzsúfolt és forráshiánnyal küzd. Széles körű a szegénység, és a meglévő szociális szolgáltatások nem tudnak eleget tenni az egészségügyi ellátás, a családter­ vezési tanácsadás, valamint az oktatás és képzés terén felmerülő igényeknek. A korosztályok ki­ egyensúlyozatlan megoszlása a fejlődő országok­ ban még súlyosbítja a szociális és gazdasági ne­ hézségeket. Az iparosodott országokhoz képest a fejlődő világban a népesség jóval nagyobb része tartozik a 15 év alatti korosztályhoz. A fiatalok­ nak támogatásra és oktatásra van szükségük, de sok fejlődő országban hiányoznak a források az általánosan kötelező oktatás megvalósításához. A szegény családok gyermekeinek sokszor egész nap dolgozniuk kell, míg mások utcagyerekként próbálnak megélni, koldulva és összeszedve szinte bármit, amihez hozzájuthatnak. Amikor az utcagyerekek felserdülnek, legtöbbjük munka­ nélkülivé vagy hajléktalanná válik, vagy éppen egyszerre lesz munkanélküli és hajléktalan.

Az urbanizáció jövője a fejlődő világban

Másodszor: a globalizáció fontos lehetőségeket teremt a városok számára a fejlődő országokban is. A gazdasági integráció révén a városok szerte a világon képesek belépni a nemzetközi piacok­ ra, felkínálva saját lehetőségeiket a beruházások és fejlesztés helyszíneként, és a nemzetállamok határain átnyúló gazdasági kapcsolatokat léte­ síthetnek. A globalizáció képviseli az egyik leg­ dinamikusabb lehetőséget arra, hogy a növekvő városi központok a gazdasági fejlődés és az in­ nováció legfőbb motorjává váljanak. A fejlődő világ sok nagyvárosa - mint rövidesen látni fog­ juk - valójában máris jó úton van ahhoz, hogy a világ „globális városainak" sorába lépjen.

A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ A premodern időkben a városok önellátó egysé­ gek voltak, amelyek elkülönültek az őket körül­ vevő vidéki területektől. A fontosabb városokat néhol útrendszerek is összekötötték, de az utazás jobbára csak a kereskedők és a katonák életéhez tartozott hozzá, akiknek időnként nagyobb távol­ ságokat is meg kellett tenniük. A kommunikáció a városok között korlátozott volt. Mai városaink a 2 1 . század első évtizedében ettől minden szem­ pontból eltérő képet mutatnak. A globalizáció igen erős hatást gyakorol a városokra azzal, hogy kölcsönösen egymástól függővé teszi őket, és ösztönzi a nemzeti határokon átnyúló kapcsola­ tok szaporodását is a városok között. Ma egyre sokasodnak a nagyvárosok közötti fizikai és vir­ tuális összeköttetések, és kialakulóban vannak a városok globális hálózatai.

A fejlődő országokban - tekintettel a városok előtt álló kihívások sokaságára - nehéz előre je­ lezni a változások, a további fejlődés kilátásait. Valószínűnek tűnik, hogy a világ legnagyobb vá­ rosainak jó részében az életfeltételek még tovább fognak romlani. A kép azonban nem teljes egé­ szében negatív. Először is, noha a születési arányok sok ország­ ban magasak maradnak, a következő években az urbanizáció előrehaladtával párhuzamosan való­ színűleg csökkenni fog a túlnépesedés, ami vi­ szont fokozatosan csökkenteni fogja a további urbanizálódás ütemét is. Nyugat-Afrikában például az urbanizáció aránya az előző három évtized 6,3 százalékos évi növekedési szintjéről 2020-ig évente 4,2 százalékra fog csökkenni.

Egyesek azt jósolták, hogy a globalizáció és az új technológiák együttesen a városok hanyat­ lásához fognak vezetni, legalábbis abban a for­ májukban, ahogyan most ismerjük őket: ennek egyik lehetőségét mutatja be a Helsinki virtual: faluról szóló keretes írásunk a 714-715. oldalon. Ez azért következhet be, mert a városok számos hagyományos funkciója a sűrűn beépített, túl zsúfolt városi területek helyett ma betölthető a kibertérben is. A pénzügyi piacok például máris elektronikussá váltak, az e-kereskedelem csök kenti annak szükségességét, hogy akár a termelé­ si, akár a fogyasztási központok a városok belső kerületeiben helyezkedjenek el, a távmunka pe­ dig lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb számú al­ kalmazott dolgozzon inkább az otthonában, mint valamely irodaépületben.

/ A népesség növekedésével részletesebben is foglalkoztunk a 11., „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben, a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalon.

A nagyvárosok jelentőségének csökkenésére vonatkozó előrejelzések eddig még nem valósul­ tak meg. A globalizáció nem kedvezőtlenül hat a nagyvárosokra, hanem - éppen ellenkezőleg -

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

világgazdaság lüktető életű csomópontjaivá ala­ kítja át őket, amelyek döntő-szerepet játszanak az információáramlások koordinálásában, a gaz­ dasági élet irányításában, valamint az új szol­ gáltatások és az új technológiák bevezetésében. Két ellentétes tendencia érvényesül egyidejűleg: miközben a gazdasági tevékenység és a hatalom egyre jobban megoszlik az egész világon, tovább­ ra is folytatódik az erők koncentrálódása a globá­ lis városok egy részében (Castells 2005).

Globális városok A szociológusok nagy figyelmet fordítanak a vá­ rosok funkciójára az új világrend kialakulásában. A globalizáció jelenségeit gyakran a nemzeti és a globális szintek elválasztásával próbálják ér­ telmezni, ám az egyes nemzeteket éppen a világ legnagyobb városai kapcsolják be a globalizáció főáramköreibe (Sassen 1998). Az új globális gaz­ daság működése azoknak a központoknak a háló­ zatában valósul meg, ahol a legfejlettebb szintet érik el az információs infrastruktúrák, és kialakul a lehetőségek „hiperkoncentrációja". A globali­ záció „hatásmechanizmusa" ezeken az irányító központokon keresztül érvényesül. Az üzleti te­ vékenységek, a termelés, a reklámipar és a marke­ ting globális szintre való áttevődése során óriási mennyiségű szervezési jellegű feladat merül fel, amelyeket a globális hálózatok fenntartásához és továbbfejlesztéséhez el kell végezni. A városokról és a globalizációról folyó viták egyik vezető résztvevője, Saskia Sassen, a globális város kifejezést azokra a nagyvárosokra alkalmaz­ za, amelyekben a pénzügyi, technológiai és kon­ zultációs szolgáltatások a legnagyobb mértékben koncentrálódnak, és a hatalmas multinacionális vállalatok központjai találhatóak. Sassen A glo­ bális város (The Gobal City, 1991) című könyvé­ ben közzétett megállapításait három ilyen város - New York, London és Tokió - vizsgálatára ala­ pozza. Véleménye szerint a világgazdaság jelen­ legi fejlődése új stratégiai szerepet alakított ki a legnagyobb városok számára. Ezek a városok már hosszú ideje a nemzetközi kereskedelem központ­ jai, de ma négy új jellegzetességük figyelhető meg: 1. „Parancsnoki harcálláspontokká" váltak, ahonnan a globális gazdaság főbb folyamatait irányítják. 2. Otthont adnak azoknak a pénzügyi és más speciális szolgáltatási ágazati központoknak, amelyek ma már jelentősebb hatást gyakorolnak a gazdasági fejlődésre, mint az iparvállalatok. 3. Az újonnan kibontakozó iparágak legfőbb kutatási és fejlesztési helyszíneként szolgálnak.

4. Piacot biztosítanak a nemzetközi pénzügyi és más szolgáltatási ágazatok „termékeinek" adás­ vételéhez vagy más formában történő értékesíté­ séhez. New York, London és Tokió fejlődése más-más történelmi utat járt be, az elmúlt két-három évti­ zedben mégis hasonló változásokat figyelhetünk meg arculatuk alakulásában. A rendkívül tagolt mai világgazdaságban az ilyen típusú városok végzik a legfontosabb tranzakciók központi irá­ nyítását. A globális városok azonban nem pusz­ tán a koordináció feladatát látják el, hanem fontos szerepet játszanak a termelő tevékenységek kon­ textusában is. Ma nem az anyagi javak megterme­ lése a legfontosabb funkciójuk, hanem a gazda­ sági szervezetek által a világ különböző részein elhelyezkedő üzemeik és irodáik működtetéséhez igényelt speciális szolgáltatások biztosítása, pénz­ ügyi újítások bevezetése és a piacok megszervezé­ se. A globális városokban előállított legfőbb „ja­ vak" a pénzügyi és egyéb szolgáltatások. A globális városok üzleti negyedei központi fórumokat nyújtanak a „termelők" különféle cso­ portjai számára a közvetlen munkakapcsolatok felvételére egymással, gyakran beleértve a sze­ mélyes ismeretségek kialakítását is. A globális városokban a helyi vállalkozások elvegyülnek az országos és transznacionális hatókörű vállala­ tok, köztük a legváltozatosabb külföldi érdekelt­ ségek sokaságában. New York Cityben például 350 külföldi bank és 2500 más pénzügyi profilú külföldi részvénytársaság rendelkezik fiókkal; a városban minden negyedik banktisztviselő vala­ melyik külföldi bank alkalmazottjaként dolgozik. A globális városok versenyben állnak egymással, miközben kölcsönös függésen alapuló rendszert is alkotnak: kapcsolati hálózataik részben elkü­ lönülnek azoktól az országoktól, amelyekben el­ helyezkednek. Sassen munkáira más szerzők is támaszkod­ nak, rámutatva, hogy a globalizáció előrehaladá­ sával egyre több város csatlakozik New Yorkhoz, Londonhoz és Tokióhoz a „globális városok" sorában. Castells érzékletes leírást adott a főbb világvárosok többlépcsős hierarchiájának kiala­ kulásáról, amelyben az üzleti és pénzügyi szol­ gáltatások legfontosabb globális központjainak szerepét Hongkong, Szingapúr, Chicago, Frank­ furt, Los Angeles, Milánó, Zürich és Oszaka töl­ tik be. Ezek után következik a „rangsorban" a „regionális központok" gyors fejlődésben levő főbb csomópontjainak hálózata. Az úgynevezett „feltörekvő piacokon" folyó üzleti tevékenységek legfontosabb csomópontjaiként Castells Madrid, Sáo Paulo, Moszkva, Szöul, Dzsakarta és Buenos Aires városát nevezte meg.

21. FEJEZET

A szociológiai képzelet alkotása: a Helsinki „virtuális falu'

Valóban szerves része a modern városi életnek a mobiltelefon-használat?

Jari Mielonen és munkatársai ezt a mottót kö­ vetik: Sanoista tekoihin. Ez megközelítő fordítás­ ban annyit jelent, hogy „nem beszélni, hanem csinálni kell a dolgokat". Mielonen Finnország egyik vezető távközlési vállalatának a műszaki igazgatója. Cége, a Sonera a legagresszívabb eu­ rópai gazdasági szereplők egyike a vezeték nél­ küli kommunikációs piacon. „Mindenki sokat be­ szél a lehetőségekről, de senki sem mondja azt, hogy tessék, itt van, fogják a kezükbe és próbál­ ják ki" - mondja. Üzletemberek, tudósok és várostervezők együtt­ működésével éppen ezért dolgoznak azon, hogy a Finn-öböl zsombékos partjain létrehozott új te­ lepülést a világ első vezeték nélküli közösségévé tegyék. Voltaképpen egyszerű, de izgalmas elgon­ dolásról van szó: Helsinki egyik új elővárosának lakói és dolgozói számára biztosítani akarják a legfejlettebb vezeték nélküli infrastruktúrát és a le­ geslegújabb vezeték nélküli szolgáltatásokat, ame­

lyeknek az igénybevételéhez a helybelieknek még csak személyi számítógépre sem lesz szükségük, elég lesz hozzá csupán egy mobiltelefon. Mi pedig majd hátradőlve figyelhetjük, hogy az információ korának ez a futurisztikus „faluja" ténylegesen ho­ gyan működik. Az „Arabianranta" (Arábia partja) elnevezésű helyszín egy szélfútta, sík, nagyrészt kopár terü­ let, amely a valaha ott állt fazekasműhelyről kap­ ta a nevét. Helsinki városa már azt megelőzően kijelölte ezt a térséget technológiai csomópont­ ként, hogy Mielonen és kollégái dédelgetni kezd­ ték volna vezeték nélküli csodaországgá varázslá­ sára irányuló terveiket. Ha minden a tervek sze­ rint halad, 2010-re körülbelül tizenkétezer főnyi állandó lakosság fog itt élni, hétszáz információs technológiai vállalkozás ad majd munkát körül­ belül nyolcezer embernek, és négyezer diák fog tanulni az itteni egyetemeken. Ez a „falu" fog ott­ hont adni egy olyan valóságos kísérletnek a kö-

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

zösségi hálózatépítés terén, ami az állandó öszszeköttetésben élés társadalmi hatásaival kapcso­ latos legérdekesebb kérdések megválaszolására lesz hivatott. A vezeték nélküli kommunikáció ál­ landó jelenléte vajon összetartóbbá fogja-e tenni az embereket, vagy inkább elszigeteli egymástól a közösségek tagjait? Hogyan fogják az embe­ rek egyensúlyba hozni a magánszférához tartozó dolgaikat a kibővített vezeték nélküli elérhetőség nyilvánvaló előnyeivel? És milyen mértékű állandó összekötöttséget fognak vajon az emberek tény­ legesen kívánni, ha egyszer szinte korlátlan lehe­ tőségük nyílik erre? Az építkezések első hulláma már megkezdő­ dött: épülnek az új irodaépületek és lakások. [...] Avasbeton és acél pillérek között a Sonera és part­ nerei - az IBM, a Digia nevű helyi szoftvergyártó cég és az európai központú Symbian Alliance - lét­ rehoznak egy kevésbé látható infrastrukturális keretrendszert is, amelynek megvalósításában közreműködik az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a Matsushita és a Psion cég is. Mindezek a vállala­ tok együttesen hozzák létre egészen új típusú te­ lepülésként az Arabianranta előváros vezeték nél­ küli interaktív közösségét, ami a „Helsinki virtuális falu" (HVV) nevet viseli. Itt ki fog épülni egy helyi hálózat (LAN), melynek révén bárhol és bármikor igen széles körű szolgáltatások lesznek elérhetők mindenki számára, széles sávú száloptikai kábeles és vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül. A fel­ használók bármilyen vezeték nélküli készülék se­ gítségével, de személyi számítógépek és digitális televízió útján is részt vehetnek a „falu" társadal­ mi életében. A lakosok például bármikor elővehetik szemé­ lyes előjegyzési naptárukat, akárhol is vannak, történetesen éppen munka közben egy számító­ gép előtt, otthon a televíziót nézve, de útközben is, a mobiltelefonjuk segítségével. A szolgáltatá­ sok tervezett választéka lehetővé teszi számukra, hogy létrehozzák saját társadalmi szervezeteiket, irodai hálózataikat vagy mobil kereskedelmi szol­ gáltatásaikat, és egy profilrendszer biztosítani fogja személyes adataik ellenőrzését és frissítését akár percről-percre... A virtuális falu nagyfokú mozgékonyságot biz­ tosít lakosai számára, könnyeddé és soha nem tolakodóvá téve a kommunikációt. Az IBM Nor­ dic szakembere, Kurt Lönnqvist, akinek a gyerekei mára mobiltechnológia világában nőnek fel, úgy véli, hogy a finn társadalom örökre megváltozott. A fiatalok spontán módon szervezhetik társadal­ mi életüket. Amikor az utcán járnak, akkor is üze­

netek egész folyama áramlik állandóan mindkét irányban a barátok között: „Hol vagy? Találkoz­ zunk!" „Gyere utánam a bárba!" Lönnqvist sze­ rint a gyermekei szabadabban élik az életüket, mint annak idején az ő generációja: „A mobil­ kommunikációban élnek egész nap. Beépült az életmódjukba." A Helsinki Műszaki Egyetemen Timo Kopomaa szociológus próbálja nyomon követni az ilyen irányú változásokat a finn társadalomban. „A spontaneitás olyan dolog, ami meg fog ma­ radni - mondja. - Ez egy új generáció, akik már ezekkel a készülékekkel együtt nőttek fel, és az életük összekapcsolódik velük." Kopomaa a fia­ tal telefonhasználók egy csoportját vizsgálta, és több újfajta jellegzetességet figyelt meg az élet­ stílusukban. A mai társadalom a réginél talán esetlegesebb módon működik, de ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi kötelékek eltűnnének. A mobiltelefonok új módon kötik össze az embere­ ket. A fiatal „távszörfölők" gyakran tágabb társa­ dalmi körökben mozognak, mint azok, akik nem élnek az új lehetőségekkel. A jó barátok vagy a rokonok szinte állandó kapcsolatban állnak egy­ mással, és azonnal megosztják egymással élmé­ nyeiket, ahogy azok megtörténnek. A barátok számára ez a távintimitás új érzését adja meg, a szülőknek pedig egyfajta biztonságot jelent. Kopomaa szerint az új, vezeték nélküli intimitás a munkahelyeket is befolyásolja. „A mobiltelefon fellazítja a munkanap szerkezetét - állítja. - A dol­ gozóknak nem kell többé olyan szigorúan meg­ tervezniük a munkájukat: minden nap fokozato­ san alakul ki, ahogy a találkozókra sort kerítenek, amikor szükségessé válik." Forrás: Shaw 2001. KÉRDÉSEK 1. A Helsinki virtuális falu tervezői a várost tech­ nológiai utópiaként mutatják be. A mobiltele­ fonos összeköttetések vajon csakugyan olyan drasztikus módon meg fogják-e változtatni az életet, ahogyan ők leírják? Társadalmainkban milyen hatásokkal jár máris a mobiltelefonok használata? 2. Milyen szándékolatlan következményei lehet­ nek a mobiltelefonok használatának? 3. Valóban szorosabb kapcsolatok jönnek-e lét­ re az emberek között a mobiltelefonok révén? Hogyan teheti a mobiltechnológia elszigetel­ tebbé az embereket?

21. FEJEZET

Egyenlőtlenség a globális városokban Az új globális gazdaság ugyanakkor igen sok prob­ lémával küszködik, amelyek a globális városok­ ban kialakuló egyenlőtlenségek dinamikájában mutatkoznak meg a legszembetűnőbb módon. A központi üzleti negyedek és az elszegényedett belvárosi kerületek ellentéte - mint Sassen és mások is megállapították - számos globális vá­ rosban egymással szorosan összefüggő jelensé­ gek. Az új gazdaság „növekedési szektorai", ne­ vezetesen a pénzügyi szolgáltatások, a marketing és az élvonalbeli technológiákra épülő ágazatok jóval nagyobb profitokat eredményeznek, mint a hagyományos gazdasági szektorok. Miközben a nagyon jó módúak fizetése és egyéb juttatásai továbbra is emelkednek, az irodáikat takarító és őrző személyzet bére egyre csökken. Sassen azt állítja, hogy az új globális gazdaság élvonalában végzett munka „felértékelődésének" és ugyan­ akkor a színfalak mögötti kiszolgáló jellegű tevé­ kenységek „leértékelődésének" vagyunk tanúi. / A hátrányos helyzet és a társadalmi kirekesz­ tettség kérdéseivel a 10., „Szegénység, társa­ dalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben, az egyenlőtlenségekkel pedig a 11., „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben foglalkoztunk. A piacgazdaságokban mindig számítani kell az egyes ágazatok profittermelési képességének egyenlőtlen alakulására, ám az eltérések nagy­ ságrendje az új globális gazdaságban igen ked­ vezőtlen hatást gyakorol a társadalom életének számos aspektusára, a lakáskörülményektől a munkaerőpiacig. A pénzügyi és más globális szolgáltatások területén alkalmazott dolgozók magas fizetéseket élveznek, és a lakókörzeteket, ahol élnek, megújítják. Ugyanakkor a hagyomá­ nyos ipari munkahelyek száma egyre fogy, és maga a átépítési folyamat nagy keresletet teremt a rosszul fizetett munkára az éttermekben, szál­ lodákban és butikokban. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy az ily módon „feljavított" körzetekben lakjanak, ez viszont magával von­ ja az alacsony jövedelműek lakókörzeteinek ter­ jeszkedését. Miközben az üzleti központokban masszív befektetések folynak az ingatlanok, va­ lamint a távközlési és egyéb szolgáltatások fej­ lesztése terén, a marginalizálódó területekre ke­ vés forrást fordítanak. A globális városokban „a központ és a perifé­ ria" új térbeli elrendeződése alakul ki. Közvet­ lenül a hivalkodó jólét mellett mély szegénység húzódik meg. Noha ez a két világ egymás mellett létezik, meglepően kevés kapcsolat áll fenn kö­

zöttük. Mint Mike Davis Los Angelesben végzett vizsgálatainak eredményeként megállapította, a város attitűdje „tudatosan megkeményedik" a szegényekkel szemben (Davis 1 9 9 0 , 232. o.). A mindenki számára nyitott közterületeket falak­ kal körülvett terek váltják fel, egyes körzetekben a „részvénytársasági citadellák" környékét lép­ ten-nyomon elektronikus kamerák figyelik. Da­ vis szavaival: Az „érinthetetlenekkel" való kontaktus csök­ kentése érdekében a városfejlesztés során a valaha élettől nyüzsgő gyalogos utcákat a for­ galom csatornáivá, a közparkokat pedig a haj­ léktalanok és nyomorultak ideiglenes szál­ láshelyévé változtatják. Az amerikai városok szerkezetét [...] szisztematikusan kifordítják, vagy inkább a visszájára fordítják. Az új felhő­ karcolók és a plázák a központban koncentrá­ lódnak, miközben az utcák képe egyre kopárabbá válik. A közéleti tevékenység szigorúan funkcionális belső terekbe helyeződik át, és a forgalom is a belső folyosókon zajlik, magán biztonsági szolgálatok figyelő tekintete előtt. Davis szerint a legszegényebb és leginkább mar­ ginalizált helyzetű lakosok számára a lehető leg­ nagyobb mértékben „lakhatatlanná" teszik a vá­ rost. Az ülőhelyeket a buszmegállókban hordó formájúra alakítják, hogy megakadályozzák az alvást rajtuk, a nyilvános WC-k száma kevesebb, mint bármelyik másik észak-amerikai városban és sok parkban öntözőrendszereket helyeztek üzembe, hogy a hajléktalanok ne tudjanak ott tanyázni. A rendőrség és a várostervezők megkí­ sérlik a hajléktalan lakosságot kiszorítani a vá­ ros bizonyos régióiba, ám az átmeneti hajlékok rendszeres időközönkénti elbontásával vagy el­ kobzásával valójában megteremtették a „városi beduinok" új csoportját.

Városi közigazgatás a globalizáció korában A globalizációhoz hasonlóan az urbanizálódás is kétélű és ellentmondásos folyamat, amely terem­ tő és romboló hatásokkal is jár. Egyrészt lehető­ vé teszi az emberek, a javak, a szolgáltatások és a lehetőségek koncentrálódását, másrészt azon­ ban meggyengíti a sajátos arculatú helyek, a ha­ gyományok és a kialakult társadalmi hálózatok összetartó erejét. A centralizáció és a gazdasági növekedés teremtette új lehetőségek mellett fel­ tűnnek a marginalizálódás veszélyes hatásai is. Nem csupán a fejlődő világban, hanem az iparo-

VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

sodott országokban is sok városlakó szorul a le­ gális foglalkoztatás, a törvények és a civil kultúra birodalmán kívül eső perifériákra (Borja-Castells 1997).

A globális jelenségek kezelése Noha a globalizáció súlyosbítja a városok előtt álló kihívásokat szerte a világon, megújult poli­ tikai szerepet is kínál a városok és a helyi önkor­ mányzatok számára. Miközben a nemzetállamok egyre kevésbé képesek a globális trendek kezelé­ sére, a városok mindinkább fontosakká válnak. Az olyan problémák megoldása, amelyek például az ökológiai kockázatokból és a pénzügyi piacok változékonyságából adódnak, messze meghalad­ ja a nemzetállamok szintjét: az egyes országok - még a leghatalmasabbak is - túlságosan „ki­ csinyek" ahhoz, hogy szembeszálljanak ezekkel az erőkkel. Ugyanakkor a nemzetállamok még mindig túl „nagyok" ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudják a kozmopolita városi térségekben felmerülő szükségletek gazdag változatosságát. A helyi és városi önkormányzatok azonban ké­ pesek lehetnek „hathatósan kezelni a globális jelenségeket" olyan esetekben is, amikor a nem­ zetállam képtelen hatékonyan cselekedni (Bor­ ja-Castells 1997). / A politikai és társadalmi változásokra adott válaszként fellépő társadalmi mozgalmak ki­ alakulásával a 20., „Politika, kormányzás és terrorizmus" című fejezetben foglalkoztunk, a 669-673. oldalon. Jordi Borja és Manuel Castells (1997) azt állít­ ják, hogy a helyi hatóságok három főbb területen tudják hatékonyan kezelni a globális problémák „begyűrűzését". Először is, a városok hozzájárul­ hatnak a gazdasági termelékenység és a verseny­ képesség növeléséhez azáltal, hogy megfelelően alakítják a helyi lakosság „élőhelyét", vagyis a gazdasági teljesítmény társadalmi alapját alkotó feltételeket és lehetőségeket. A gazdasági ver­ senyképesség az új gazdaságban a termelékeny munkavégzésre alkalmas, jól képzett munka­ erőn alapul: ahhoz, hogy a munkaerő termelé­ keny lehessen, gyermekei tanulásához erős ok­ tatási rendszerre, továbbá jó tömegközlekedésre, megfelelő és megfizethető lakásokra, hatékony rendfenntartásra, megbízható vészhelyzeti szol­ gáltatásokra és gazdag kulturális forrásokra van szüksége. Másodszor: a városok fontos szerepet játszanak a változatos összetételű, több etnikumú lakosság

szociokulturális integrációjában. A globális váro­ sokban több tucatnyi országból, különböző vallá­ si és nyelvi háttérrel, más-más társadalmi-gazda­ sági helyzetből érkező emberek találkoznak össze egymással. Ha a kozmopolita városokra jellemző intenzív pluralizmus érvényesülését nem segítik elő az integráció erői, akkor a széttöredezés és az intolerancia jelei kezdenek mutatkozni. A társa­ dalmi integráció megvalósítása terén - különö­ sen azokban az esetekben, amikor a nemzetállam törekvéseit a társadalmi kohézió megteremtésére történelmi, nyelvi vagy más tényezők gátolják - az egyes városok pozitív erőt képviselhetnek. Harmadszor: a nagyvárosok a politikai képvi­ selet és a politikai folyamatokban való részvétel fontos helyszínei. A helyi hatóságok a globális kérdések kezelésében helyzetükből adódóan két­ féle előnnyel is rendelkeznek a nemzetállammal szemben: nagyobb legitimációt élveznek azok részéről, akiket képviselnek, továbbá rugalma­ sabbak az országos struktúráknál, és nagyobb mozgásterük van. Mint a 20. fejezetben láttuk, ma sok állampolgár úgy érzi, hogy az országos politikai rendszer nem megfelelően képviseli az érdekeit és a számára fontos ügyeket. Olyankor, amikor a nemzetállam túlságosan távoli ahhoz, hogy speciális kulturális vagy regionális érdeke­ ket képviseljen, a városi és egyéb helyi hatóságok könnyebben elérhető fórumokat nyújtanak a po­ litikai tevékenységhez.

A városok mint politikai, gazdasági és társadalmi tényezők A nagyvárosokban igen sokféle szervezet, in­ tézmény és csoport útjai keresztezik egymást. A városok által nyújtott fórumokon belföldi és nemzetközi üzleti vállalkozások, potenciális be­ fektetők, kormányzati testületek, civil szerveze­ tek, szakmai csoportosulások, szakszervezetek és mások találkoznak és kapcsolatokat építenek ki egymással. Ezek a kapcsolatok közös akciókhoz vezethetnek, amelyekben a városi intézmények társadalmi „ügynökként" léphetnek fel a politi­ ka, a gazdaság, a kultúra és a média szféráiban egyaránt. Az utóbbi években a városok mint gaz­ dasági szereplők fellépésére is egyre több példa adódik. Európában az 1970-es években bekö­ vetkezett visszaesés óta a városok szövetségeket kötnek egymással a beruházások ösztönzése és új munkahelyek teremtése érdekében. Mára Európa ötven legnagyobb városa csatlakozott az 1989ben létrejött Eurocities-mozgalomhoz. Az olyan ázsiai nagyvárosok, mint például Szöul, Szin­ gapúr és Bangkok, amelyek felismerték a nem-

21. FEJEZET

A szociológiai fantázia ereje: sport és városi regeneráció Miért sajnálhatja majd egy napon Manchester, hogy elnyerte a nemzetközösségi játékok meg­ rendezésének jogát? A brit nemzetközösségi sportrendezvény megren­ dezéséért, amit először 1930-ban szerveztek meg a Brit Birodalom dicsőségére, nem kívánt árat kell fizetniük a modern Manchester lakóinak, akik ma azzal néznek szembe, hogy megemelt helyi adó­ kat kell fizetniük és kevesebb szolgáltatást élvez­ hetnek, mert a város megkísérli előteremteni a még hiányzó 45 millió fontot a jövő nyáron itt sorra kerülő esemény lebonyolításához. Miközben a szervezők ma kezdik az egy évig tartó visszaszámlálást a játékok megnyitásáig, azt állítva, hogy újjáélesztik Manchestert és olyan sportlétesítmények örökségét hagyják a városra, ami a ma elérhető legjobb lehetőségeket való­ sítja meg, a lakosok és a városi tanács tagjai is tiltakoznak az ellen, hogy a bezárással fenyege­ tett meglévő létesítmények és szolgáltatások el­ veszítésével végső soron nekik kell megfizetniük ennek az árát. Egyes lakossági csoportok és ellenzéki politiku­ sok a Munkáspárt vezetése alatt álló manchesteri városi tanácsban azt állítják, hogy a költségvetési megszorítások máris érezhetőek: napirenden van a lakásügyi hatóság legalább 14 irodájának be­ zárása és a városi önkormányzat számos alkalma­ zottjának elbocsátása. Kelet-Manchesterben két uszodát zárnak be, egy bokszklubnak pedig el

kell költöznie a Withemshaw negyedből, miután megvonták a támogatását. Egyre növekvő aggo­ dalmat kelt az is, hogy az önkormányzat komoly pénzügyi kockázatokkal néz szembe, amikor vál­ lalja a játékok összes költségének fedezését. A manchesteri városi tanács megerősítette, hogy tízmillió fontos kereskedelmi hitelt kíván igénybe venni és értékes pénzügyi tartalékokat szándéko­ zik felhasználni a rendezvények finanszírozására, illetve bármilyen esetleges hiány fedezetéül. Egyes jelentések szerint az önkormányzati tulajdonban levő manchesteri repülőtér működtetéséből szár­ mazó profitot is a játékokra fordíthatják. A tanácsosok és a lakosok egyaránt azt állítják, hogy a városi tanács részéről vállalt óriási pénz­ ügyi terhek enyhítésére alkalmasint felemelhetik az önkormányzatot illető adókat. Az önkormány­ zatnak összesen 80 millió fontjába kerül a nem­ zetközösségi játékok megrendezése. Eredetileg csupán 35 millió fontnyi kiadás fedezését vállal­ ták, a múlt hónapban azonban az önkormányzat elrendelte további 45 millió font ráfordítását a rendezvényekre, mivel világossá vált, hogy egyéb­ ként jelentős hiányosságok lépnének fel. Az önkormányzat által a játékok pénzügyei­ nek kivizsgálásával megbízott Patrick Carter nevű milliomos üzletember jelentésében az áll, hogy 110 millió font még mindig hiányzik a költség­ vetésből. Az előzetes döntések értelmében ebből a kormány fedez 30 milliót, a sportfogadási be­ vételekkel gazdálkodó Sport England további

A manchesteri nemzetközösségi játékokra vajon „városmegújítási játékokként" fognak emlékezni?

VAROSOK ES VÁROSI TEREK

30 milliót, és 45 milliót a manchesteri városi ta­ nácsnak kell előteremtenie. Simon Ashley, a manchesteri városi tanács libe­ rális demokrata frakciójának vezetője kijelentette: „Megígérték nekünk, hogy a nemzetközösségi já­ tékok nem fogják befolyásolni a szolgáltatásokat és a városi adókat, de ez nem igaz. Nagyon aggó­ dunk a játékok pénzügyeinek kezelése és a város­ ra gyakorolt hatása miatt." „A tanácsnak elő kell teremtenie további 45 millió fontot valahonnan, és összesen 80 milliót akar elkölteni. Ez jelentős pénzügyi kockázatvál­ lalást jelent az önkormányzat részéről, holott az ilyen nagyszabású sportprogramok finanszírozása valójában a központi kormányzat dolga lenne." „Az uszodákat és a lakáshivatalokat bezárják, és csökkentik a szolgáltatásokat. Ha milliókat köl­ tünk a játékokra, az annyit jelent, hogy nem tu­ dunk költeni semmi másra..." Forrás: Vivek Chaudhary, Guardian, 2 0 0 1 . július 25. A nemzetközösségi játékok manchesteri megren­ dezésével kapcsolatban felmerült érvek és ellen­ érvek: • Kelet-Manchester felújítása; • a turizmus növekedése (várhatóan egymillió lá­ togató a játékok idején); • 170 millió fontos befektetés új létesítmények­ be, beleértve a Manchester City FC új stadionját és egy új uszodát Kelet-Manchesterben; • ötmillió fontnyi ráfordítás városszépítési kiadá­ sokra; • ötezer új (többségében ideiglenes) munkahely; • a város imázsának propagálása szerte a világon; • a városi adóbevételek növekedése; • tízmillió fontos kereskedelmi hitel; • két uszoda és egy bokszklub bezárása; • 14 iroda bezárása a lakásügyi osztályon; • 56 városi alkalmazott munkahelyének megszű­ nése; • a manchesteri repülőtér nyereségének a játé­ kok finanszírozására fordítása; • várható megszorítások a városi költségvetésben.

VÁROSFELÚJÍTÁSI JÁTÉKOK? A nemzetközösségi játékok lenyűgöző manches­ teri stadionjától egy saroknyira található egy hoszszú sorház. A vörös téglák fénylenek a nyári nap­ fényben: ezek valaha az északi belvárosi közössé­ gek szimbólumának számítottak. Most azonban a Ben Street fő jellemzői a szomorú fémrácsok az ablakokon, és a kísérteties, szellemvárosi csend.

Az ellentét az innen csupán félmérföldnyire fekvő Sports City komplexummal, ahol a nem­ zetközösségi játékok nagy részét megrendezték, igencsak szembetűnő. Ma sok itteni lakos azon tűnődik, hogy a játékok, amelyeket megrendezé­ sük idején, egy évvel ezelőtt sikerként könyveltek el, vajon ugyanolyan sikeresen hozzájárul-e éle­ tükjavításához hosszú távon is. Úgy tűnik, hogy a városi tanács mindenesetre ezen a véleményen van. Csak egy hete jelentették be, hogy a játékok 6300 új, teljes munkaidőben betöltendő állást hoztak létre, egy év alatt 18 mil­ lió fontos idegenforgalmi bevételi rekordot jelen­ tettek, és 570 milliót fordíthattak Kelet-Manches­ ter felújítására. A Clayton elővárosban huszonhét éve élő Bill Booth számára azonban számos kér­ dés nyitva marad... Jelenleg épül egy vadonatúj lakótömb a csator­ na mentén. Bill Booth szerint azonban nem ez a megoldás: „Az új munkahelyeket száz százalékig üdvözölni tudom, és nem bánom, hogy új laká­ sok épülnek, amelyek új lakókat hoznak a térség­ be. Nagyon félek azonban, hogy ezek az új in­ gatlanok túlságosan drágák lesznek a helybeliek számára. Mindez a sok fejlesztés vajon azoknak az érdekében történik, akik itt élték le életük leg­ nagyobb részét?" Jim Larkin, aki szintén Claytonban, a Bank Stree­ ten lakik, hasonló aggodalmakkal küzd: „Szinte látom, ahogy a szegényebbek majd kénytelenek lesznek kiköltözni az olcsóbb körzetekbe, és az it­ teni problémáink áttevődnek máshová. Csak ab­ ban reménykedem, hogy a játékok idején érzett lelkesedés továbbra is ki fog tartani." Mindkét manchesteri lakos úgy vélekedik, hogy a játékok megrendezése évtizedek óta a legjobb dolgot jelentette, ami Kelet-Manchester szem­ pontjából történt. A közeli Beswick negyedben az emberek szintén pozitív véleményeket fogalmaz­ nak meg. Barbara Taylor, egy helyi csoport veze­ tője kijelentette: „A játékok révén Beswick ráke­ rült a térképre, és az emberek felismerték, hogy nem vagyunk többé a banditák vidéke. Sok pénzt költöttek el magánkézben levő és önkormányzati ingatlanokra, amelyek szociális intézmények bir­ tokába fognak kerülni. Továbbá - noha nem va­ gyok nagyon biztos benne, hogy az emberek még most is éreznék azt a büszkeséget, amit a játékok idején - többé nem beszélnek az elköltözésről. Látják a jövőt a maguk és gyermekeik számára." A 74 éves Veronica Powell, aki egész életét Beswickben élte le, hasonlóképpen optimista: „Egé­ szen csodálatos volt, hogy megrendezhettük a nemzetközösségi játékokat, és ez még csak a kezdete annak, ami folytatódni fog ebben a tér-

21. FEJEZET

c

ségben. Tíz évvel ezelőtt igen rossz időket éltünk meg, szörnyű lakásokban és házakban laktunk, és nagyon féltünk a bűnözőktől. A folyamatban lévő újjáépítés és az épülő szállodák révén más­ fajta emberek kerülnek ide, és pénzt is hoznak a körzetbe. Mihelyt megépül a metró, nagyon könnyű lesz a Manchesterbe való bejárás a mun­ kahelyünkre. Azt hiszem, mindannyian nagyon jól fogunk járni."

KÉRDÉSEK 1. Milyen szerepet kellene játszania a lakosságnak a városmegújítási programokban? 2. Kinek kell fedeznie a felújítási költségeket? 3. Helyesen tette-e Manchester városa, hogy pá­ lyázott a 2002. évi nemzetközösségi játékok megrendezésére?

Forrás: David Green, BBC News Online, Manchester, 2003. július 28. zetközi piacokra vonatkozó információk gyors áramlásának fontosságát, valamint a rugalmas termelési és kereskedelmi struktúrák kialakításá­ nak szükségességét, különösen hatékony gazda­ sági szereplőként jelennek meg a piacokon. Egyes nagyvárosok közép- és hosszú távú stra­ tégiai terveket dolgoznak ki az előttük álló komp­ lex kihívások kezelésére. Az ilyen tervekben a helyi közigazgatási hatóságok, a civil csoportok és a magángazdaság szereplői együttműködhet­ nek a városi infrastruktúra felújításában, például világviszonylatban is jelentős események meg­ rendezése kapcsán, vagy a foglalkoztatási szer­ kezet átalakításában, a hagyományos ipari vál­ lalkozásokról a tudásalapú ágazatokra helyezve át a hangsúlyt. Az európai városok közül Birmin­ gham, Amszterdam, Lyon, Lisszabon, Glasgow és Barcelona mutattak jó példákat stratégiai ter­ vekbe illeszkedő városfelújítási programok sike­ res végrehajtásával. Barcelona példája különösen figyelemremél­ tó. Az 1988-ban útjára indított „Barcelona 2 0 0 0 " című gazdasági és társadalmi stratégiai terv öszszehozta egymással az állami és a magán szerve­ zeteket, közös jövőképet rajzolva fel és konkrét akciótervet nyújtva a város átalakításához. A bar­ celonai önkormányzat és tíz további testület (köz­ tük a kereskedelmi kamara, az egyetem, a városi kikötői hatóság és több szakszervezet) felügyelte a terv három fő céljának megvalósítását: Barcelo­ na bekapcsolását az európai városok hálózatába a kommunikációs és közlekedési infrastruktúra megjavításával, a barcelonai lakosság életminő­ ségének javítását, illetve az ipari és szolgáltatási szektor versenyképességének fokozását (az ígére­ tes új gazdasági szektorok ösztönzése mellett). A „Barcelona 2 0 0 0 " stratégiai terv egyik sark­ kövének letételére 1992-ben került sor, amikor a város adott otthont az olimpiai játékoknak. Az olimpia helyszíneként Barcelonának lehetősége nyílt önmaga „nemzetközivé tételére": a város értékeit és jövőképét egyaránt a kirakatba tették, hogy az egész világ láthassa. Barcelona esetében

ennek a világeseménynek a megrendezése két szempontból is döntő fontosságú volt: kihangsú­ lyozta a város egyéni arculatát a világ szemében, és további lelkesedést váltott ki a városon belül a megkezdett átalakítások befejezése iránt (Borja-Castells 1997). A sport ma másutt is fontos szerepet játszhat a városok újjáéledésében (Tay­ lor et al. 1996). A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ ság tagjaira nagy benyomást tett, hogy London elfogadott pályázatában, amit a 2012. évi olim­ piai játékok megrendezésére nyújtott be a város, igen nagy hangsúlyt fektettek az újjáépítési fel­ adatokra. Londonnak a 2012-es olimpiára való felkészülésében központi szerepet játszik egy körülbelül kétszáz hektáros térség teljes felújítá­ sa a kelet-londoni Stratford városrészben, amely az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű körzetei közé tartozik. A fenti keretes írás a 2002ben rendezett brit nemzetközösségi sportrendez­ vények katalizátorként betöltött szerepét mutatja be Manchester városfelújítási programjában.

A polgármesterek szerepe Miközben a városok új jelentőséget kapnak a glo­ bális rendszerben, a városi polgármesterek szere­ pe is megváltozik. A nagyvárosok polgármesterei a perszonalizált vezetés olyan típusát testesíthe­ tik meg, ami döntő lehet a városmegújítási prog­ ramok előbbre vitelében és egy-egy város nem­ zetközi megítélésének javításában. Több esetben, amikor a városok sikeresen alakították át arcula­ tukat, döntő fontosságú volt a városi polgármester szerepe. Lisszabonban és Barcelonában például a polgármesterek voltak a városukat a világ figyel­ mének előterébe állítására irányuló erőfeszítések legfőbb motorjai. Hasonlóképpen, a kisebb váro­ sok polgármesterei is döntő szerepet játszhatnak városuk nemzetközileg ismertté tételében és az új gazdasági befektetések odavonzásában. A városi polgármesterek növekvő fontossága megmutatkozik az Egyesült Királyságban is. Mi-

c VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

után 1997-ben hatalomra került, a munkáspárti kormányzat bejelentette azt a szándékát, hogy a londoni ügyek intézésének hatáskörét átruházza a megválasztott polgármesterre. Amióta Margaret Thatcher 1986-ban feloszlatta a nagy-londoni vá­ rosi tanácsot, a fővárosnak nem volt saját helyi vezetése. London első megválasztott polgármes­ tere 2000 májusában Ken Livingstone lett, aki azóta a korábbitól világosan megkülönböztethető politikát folytat. Ebbe beletartozik a tömegközle­ kedés javítására irányuló befektetések ösztönzé­ se - részben az úgynevezett „forgalmi dugó adó" (congestion charge) beszedésével finanszírozva, amit a London központi negyedeibe hétköznapo­ kon munkaidőben belépő járművek legnagyobb részére kivetnek -, valamint a megfizethető la­ kások biztosítása olyan „kulcsfontosságú dolgo­ zók" számára, mint a tanárok és az ápolók. Living­ stone erősen szorgalmazta London sikeresnek bizonyult pályázatának benyújtását a 2012. évi olimpiai játékok megrendezésére. Meggyőződé­ se szerint az olimpia „hatékony katalizátorként fog szolgálni a változások és a városmegújítási programok megvalósításához". Hasonló törek­ vések központi szerepet játszottak 1992-ben a barcelonai olimpia, majd 2002-ben a mancheste­ ri nemzetközösségi játékok esetében is (London Plan 2004). Meg kell jegyeznünk azonban, hogy például a manchesteri nemzetközösségi játékok sikeres hozzájárulását a város egyes részeinek megújításához - mint a 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon lévő keretes írás mutatja - többen vitatták. Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedekben igen komoly gazdasági és politikai erővé váltak a nagyvárosok polgármesterei. Amikor a fegyver­ használattal járó erőszak magasra szökött az ame­ rikai városokban, több mint húsz jelentős város polgármestere nem érte be a fegyverhasználattal kapcsolatos új törvények elfogadtatására irányu­ ló szövetségi törekvések passzív támogatásával, hanem városa nevében beperelte a fegyvergyár­ tókat. New York polgármestere, Rudolph Giuliani a viták valóságos viharát váltotta ki, ám egyszers­ mind elismerést is aratott sokak szemében azzal, hogy „a törvényes rend" védelmének jelszavával kemény intézkedéseket vezetett be a bűnözési arányok leszorítására. Az 1990-es években New Yorkban radikálisa csökkent az erőszakos bűncse­ lekmények száma, s a hajléktalan lakosság megrendszabályozása céljából életbe léptetett szigorú „életminőségi" politika átalakította a New York-i forgalmas utcák képét. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i terrorista támadások után Giuliani határozott ve­ zetési stílusa adta meg az alaphangot az egész vi­ lágon a média számára, és a Time magazin 2001ben őt választotta „az év emberének".

A polgármesterek városuk és régiójuk szószó­ lóiként Nagy-Britanniában és más országokban is növekvő befolyással rendelkeznek. A nagyvárosi polgármesterek gyakran egyezményeket kötnek a metropolisz vonzáskörzetében élő közösségek­ kel, és ily módon képesek befolyásolni a városuk határain kívül eső területeket érintő regionális politikai programokat is. Az ilyen típusú part­ nerkapcsolatokra jól lehet támaszkodni például a külföldi befektetések odavonzásában is, vagy amikor világviszonylatban jelentős események megrendezésével kapcsolatos pályázatok benyúj­ tására kerül sor.

KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN A nagyvárosok közötti együttműködés nem kor­ látozódik regionális szintre. Egyre többen fel­ ismerik, hogy a nagyvárosok jelentős szerepet játszhatnak a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megoldásában, és ezt a sze­ repet vállalniuk is kell. A városok között kiala­ kuló formális és informális hálózatok globalizáló erőként szorosabban összekapcsolják a világ elkülönülő részeit. A világ legnagyobb városait érintő problémák nem elszigeteltek, hanem be­ ágyazódnak a globális gazdaság, a nemzetközi migráció, az új kereskedelmi minták és a jelentős erőt képviselő információs technológiák tágabb kontextusába. Másutt megjegyeztük, hogy változó világunk komplexitása a demokratikus nemzetközi kor­ mányzás új formáit követeli meg. A nagyváro­ sok hálózatai kiemelkedő szerepet játszhatnak ezekben az új mechanizmusokban. Már ma is létezik egy ilyen szervezet, a Városi és Helyi Ön­ kormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities), amely az ENSZ Habitat-konferenciájával egyidejűleg ülésezik. Az ehhez hasonló testületek várhatóan elő fogják segíteni, hogy a városi szervezetek is fokozatosan integrálódhassanak a jelenleg főként a nemzeti kormányok képviselőiből összetevődő nemzet­ közi kormányzati struktúrákba. A városok növekvő részvétele magában hordja a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának és egyben hatékonyabbá tételének lehetőségét. Ahogy a világ városlakó népessége tovább növek­ szik, mind több és több intézkedésnek és reform­ programnak kell a városi területeken élő lakosság szükségleteinek kielégítésére irányulnia, melyek megtervezésében és végrehajtásában egyaránt döntő fontosságú szerep vár a nagyvárosi önkor­ mányzatokra.

21. FEJEZET

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A városszociológia korai irányzataiban a Chi­ cagói Iskola működése dominált, melynek tagjai a városi folyamatokat a biológiából szár­ maztatott ökológiai modellek segítségével ta­ nulmányozták. Az urbanizmus életmódként való felfogása Louis Wirth nevéhez fűződik, aki azt állította, hogy a városi életre a személy­ telenség, az emberek egymástól való eltávolo­ dása jellemző. Ezeket az irányzatokat számos bírálat érte, azonban részben mindmáig to­ vább élnek. Bírálóik rámutattak, hogy a városi élet nem mindig személytelen: a városokban sok szoros személyes kötelék is kialakulhat és tovább élhet. 2. David Harvey és Manuel Castells újabb mun­ kái az urbanizmus jelenségeit a szélesebb tár­ sadalommal hozzák összefüggésbe, rámutatva, hogy a városi folyamatok nem kezelhetők ön­ magukban. A jellegzetes nagyvárosi életmód­ ban és az egyes lakókörzetek arculatában az ipari kapitalizmus fejlődésének átfogó jellem­ zői jutnak kifejezésre. 3. A hagyományos társadalmakban a lakosság­ nak csupán egy csekély kisebbsége élt a váro­ sokban. Az iparosodott országokban ma a vá­ rosi lakosság aránya 60 és 90 százalék között van. Az urbanizmus igen gyorsan növekszik a fejlődő világban is. 4. Az elővárosok és alvóvárosok terjeszkedése a belvárosi körzetek hanyatlásához vezetett. A lakosság gazdagabb csoportjai kiköltöznek a városközpontokból, hogy családi házakban, viszonylag homogén környezetben élhesse­ nek. Ennek folytán lepusztulási ciklus alakul ki: minél jobban kibővülnek az elővárosok, annál súlyosabbak a belvárosi körzetek la­ kosságát érintő problémák. Sok nagyvárosban városmegújítási programokat hajtanak végre, beleértve a régi épületek és egész lakókörzetek felújítását és új típusú használatra való alkal­ massá tételét. 5. Jelenleg igen nagyarányú urbanizálódás folyik a fejlődő országokban. A nagyvárosok ezek­ ben a társadalmakban több lényeges szem­ pontból is különböznek a nyugatiaktól. Sok helyen nagy tömegek élnek illegális ideiglenes lakóhelyeken, rendkívül szegényes körülmé­ nyek között. Az informális vagy fekete gazda­ ság komoly szerepet játszik a fejlődő világ szá­ mos nagyvárosában. Az oktatás, az egészség­ ügyi ellátás és a családtervezés tekintetében a kormányzatok gyakran nem képesek kielégíte­ ni a lakosság növekvő igényeit.

6. A nagyvárosokat erősen befolyásolja a globa­ lizáció. Globális városnak az olyan nagyváro­ sokat nevezik, mint például New York, Lon­ don és Hongkong: ezekben tömörülnek a nagy multinacionális vállalatok, valamint a pénz­ ügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatások központjai. Az úgynevezett regionális nagy­ városok, mint például Szöul, Moszkva és Sáo Paulo, szintén a globális gazdaság kulcsfontos­ ságú csomópontjaivá válnak. 7. Miközben a nagyvárosok egyre fontosabbá vál­ nak a globális gazdaságban, megváltoznak az őket körülvevő régiókkal fennálló kapcsolataik is. A városok bizonyos mértékig elválasztód­ nak a régiótól és az országtól, .amelyben elhe­ lyezkednek, és a más globális városokkal léte­ sített horizontális kapcsolataik egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A globális városo­ kat az egyenlőtlenségek magas szintje jellem­ zi. A nagyfokú gazdagság és a legmélyebb sze­ génység egymás mellett létezik, de e két világ között csak minimális érintkezés valósul meg. 8. A nagyvárosok politikai és gazdasági ténye­ zőként betöltött szerepe növekszik. Bizonyos globális jelenségek hatásainak kezeléséhez a városi önkormányzatok kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nemzeti kormányzatok. A vá­ rosok hozzájárulhatnak a gazdasági termelé­ kenység és a versenyképesség növeléséhez, előmozdíthatják a társadalmi és kulturális in­ tegrációt, és a politikai részvétel könnyebben hozzáférhető helyszínei lehetnek. Egyes nagy­ városok stratégiai terveket dolgoznak ki városmegújítási és gazdasági fejlesztési programok végrehajtására, összekapcsolva ezeket a város arculatának népszerűsítésével, például világ­ eseményeknek adva otthont. A nagyvárosok polgármesterei fontos politikai erőt képvisel­ nek a városi fejlesztési programok szorgalma­ zásában. 9. A globalizáció előrehaladtával a városok szere­ pe a nemzetközi kérdések kezelésében is vár­ hatóan növekedni fog, ugyanis a nagyvárosok problémáinak jelentős része olyan globális je­ lenségekkel áll összefüggésben, mint a gazda­ sági integráció, a bevándorlás, a kereskedelem, a közegészségügy és az információs technoló­ giák. A nagyvárosok között kialakuló regio­ nális és nemzetközi hálózatok aktívan köz­ reműködhetnek a globális kormányzás olyan formáiban, amelyek ma még inkább csak a nemzetállamok együttműködése szintjén ta­ lálhatóak meg.

c

1. Valóban idegenek gyülekezőhelye a város? 2. Milyen hatást gyakorolt a Chicagói Iskola a városi élettel kapcsolatos gondolkodásra? 3. Miért kerülnek bizonyos csoportok konfliktusba egymással a források elosztása körül a városokban? 4. Sikeresek-e a városmegújítási törekvések az Egyesült Királyságban? 5. Meg kellene-e állítani a harmadik világ urbanizálódását és a „megapoliszok" kialakulását az elnyo­ mó jellegű társadalmi feltételek miatt, amelyeket ez a folyamat létrehoz? 6. Miért kíséri mostanában olyan lelkes figyelem a megválasztott városi polgármesterek tevékenységét?

Berman, Marshall (1982): All That is Solid Melts into Air. London, Verso. Bocock, Roger-Thompson, Kenneth (szerk.) (1992): Social and Cultural Forms of Modernity. Cambridge, Polity. Donald, James (1999): Imagining the Modern City. London, Athlone. Ellin, Nan (1995): Postmodern Urbanism. Oxford, Blackwell. Frisby, David (2001): Cityscapes of Modernity: Critical Explorations. Cambridge, Polity. Le Gates, Richard -Stout, Frederic (szerk.) (2003): The City Reader. London, Routledge. Kasinitz, Philip (szerk.) (1995): Metropolis: Centre and Symbol of our Times. Basingstoke, Macmillan. Marcuse, Peter - van Kempen, Ronald (szerk.) (2000): Globalizing Cities: A New Spatial Order? Oxford, Blackwell. Savage, Mike -Warde, Allan (szerk.) (1993): Urban Sociology, Capitalism and Modernity. Basingstoke, Macmillan. Short, John Rennie (1996): The Urban Order: An Introduction to Cities, Culture and Power. Oxford, Blackwell. Tonkiss, Fran (2005): Space, the City and Social Theory. Cambridge, Polity.

INTERNETES FORRÁSOK Sustainable architecture, building and culture: http://www.sustainableabc.com University of Leicester, Centre for Urban History: http://www.le.ac.uk/urbanhist/index.html The Government's Neighbourhood Renewal Unit: http://www.neighbourhood.gov.uk/ Polgármesterek: http://www.citymayors.com/features/euro_cities.html H-Urban Discussion Site: http ://h-net.msu.edu/~urban/ Radical Urban Theory: http ://www. rut.com/ Virtual Cities Resource Centre: http://www.casa.ucl.ac.uk/vc/velcome.htm

c

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források

2 0 0 4 k a r á c s o n y á n a k m á s n a p j á n brit i d ő szerint

t ó v á . K a r á c s o n y m á s n a p j á n a z e l s ő jelentések

v a l a m i v e l éjjel egy ó r a e l ő t t o l y a n h a t a l m a s e r e j ű

s z e r i n t 1 2 e z e r e m b e r p u s z t u l t el, k ö z t ü k sok

f ö l d r e n g é s k ö v e t k e z e t t b e a z I n d i a i - ó c e á n felszí­

n y a r a l ó n y u g a t i t u r i s t a is. N é h á n y h é t t e l később

n e alatt, a m i l y e n r e n é g y é v t i z e d e n e m volt p é l d a .

a z E N S Z b e c s l é s e i m á r 1 7 5 e z e r e m b e r halálát

A f ö l d r e n g é s m e g e m e l t e a t e n g e r f e n e k e t , és t ö b b

j e l e z t é k . A l e g t ö b b h a l á l e s e t I n d o n é z i á b a n követ­

s z á z k ö b k i l o m é t e r n y i v í z t ö m e g e t m o z d í t o t t el a

k e z e t t b e , a h o l k ö r ü l b e l ü l 1 6 0 e z e r főre tették a z

helyéről. A rezgések keltette hatalmas árhullám,

á l d o z a t o k s z á m á t . A z I n d i a i - ó c e á n e g é s z térségé­

a c u n a m i a földrengés epicentrumából kiindulva

r e v o n a t k o z ó a d a t o k i g e n n a g y e l t é r é s e k e t mutat­

óránként körülbelül 8 0 0 kilométeres sebességgel

n a k : a B r i t V ö r ö s k e r e s z t m e g d ö b b e n t ő becslései

kezdett tovaterjedni. Ahogy a partok közelébe

s z e r i n t a c u n a m i á l d o z a t a i n a k s z á m a az egész

ért, h i r t e l e n l e l a s s u l t , m i k ö z b e n e g y r e m a g a s a b b ­

r é g i ó b a n a k á r az e g y m i l l i ó főt is megközelíthet­

ra emelkedett. Az első rengés után mindössze 15

te. S r i L a n k á n t ö b b m i n t 3 0 e z r e n pusztultak el,

p e r c c e l é r t e el a l e g k ö z e l e b b i partot, és ó r á n k é n t

a k i k k ö z ü l t ö b b m i n t e z r e n m e g f u l l a d t a k , amikor

50 kilométeres sebességgel rázúdult az Észak-In­

a s z ö k ő á r l e e m e l t a v á g á n y o k r ó l egy 80 tonnás

donéziában fekvő A c e h városára és környékére,

v a s ú t i s z e r e l v é n y t é s m a g a a l á t e m e t t e . Indiában

m i n d e n t l e r o m b o l v a , a m i a z ú t j á b a e s e t t . Visz-

is m a j d n e m t í z e z e r főre t e s z i k a h a l á l o s áldoza­

szahúzódása után több száz méternyi szélességű

t o k s z á m á t . N y u g a t felé h a l a d v a az á r h u l l á m még

sávot h a g y o t t h á t r a a s z á r a z f ö l d ö n t ö r m e l é k k e l

a t á v o l i A f r i k á b a n is j e l e n t ő s p u s z t í t á s t végzett,

b o r í t v a . T h a i f ö l d e t 9 0 p e r c , S r i L a n k á t k é t óra,

1 4 0 e m b e r h a l á l á t o k o z v a a k o n t i n e n s keleti part­

a M a l d í v - s z i g e t e k e t p e d i g h á r o m és fél ó r a m ú l ­

j a i n . A z I n d i a i - ó c e á n k ö r z e t é b e n s o k millió em­

va é r t e el a szökőár, v é g ü l p e d i g - k ö r ü l b e l ü l h é t

b e r vált h a j l é k t a l a n n á .

ó r á v a l k é s ő b b - e l j u t o t t az afrikai p a r t o k i g is, t ö b b ezer kilométernyire a rengések epicentrumától. A tragédia méretei n e m váltak a z o n n a l látha­

A k a r á c s o n y i c u n a m i o k o z t a g l o b á l i s katasztró­ fa j ó l m u t a t j a , h o g y a g l o b a l i z á l t v i l á g b a n még a t ő l ü n k t ö b b e z e r k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n bekövet-

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK k e z ő e s e m é n y e k i s n a g y h a t á s s a l l e h e t n e k a z éle­ tünkre. N o h a a c u n a m i áldozatainak t ú l n y o m ó többségét a h e l y b e l i l a k o s o k alkották, t ö b b e z r e n k ö z ü l ü k n y u g a t i t u r i s t á k voltak, a k i k i d i l l i k u s körülmények között élvezték karácsonyi vakáció­ jukat a r é g i ó b a n . Az á l d o z a t o k k ö z ö t t 1 4 9 brit állampolgár, i l l e t v e m á s o l y a n s z e m é l y volt, a k i szoros k a p c s o l a t o k k a l k ö t ő d ö t t a z E g y e s ü l t Ki­ r á l y s á g h o z : ez a l e g n a g y o b b brit e m b e r v e s z t e s é g egyetlen e s e m é n y k a p c s á n a m á s o d i k világhá­ ború óta. J ó v a l m e g h a l a d j a a z o k n a k a b r i t e k n e k a számát, a k i k N e w Y o r k b a n és W a s h i n g t o n b a n a 2 0 0 1 . évi t e r r o r t á m a d á s o k s o r á n v e s z t e t t é k éle­ tüket. A j e l e n t ő s n y u g a t i e m b e r v e s z t e s é g b e n a globalizációs folyamatok tükröződnek. Thaiföld, ahol a l e g t ö b b n y a r a l ó v e n d é g e s e t t á l d o z a t u l a szökőárnak, c s u p á n a z u t ó b b i k é t é v t i z e d s o r á n vált a t ö m e g t u r i z m u s k e d v e l t ú t i c é l j á v á , a h o g y az e m b e r e k a gazdag v i l á g b a n egyre m e s s z e b b ­ re k e z d t e k u t a z n i s z a b a d s á g u k e l t ö l t é s é r e . A ka­ tasztrófa á l d o z a t a i n a k m e g s e g í t é s é r e i n d í t o t t se­ gélyakciók szintén globális kiterjedésűek voltak. A s z e r e n c s é t l e n s é g u t á n i n a p o k b a n a világ hír­ ügynökségei h e l y s z í n i b e s z á m o l ó k a t é s k é p e k e t sugároztak s z e r t e a világon, b e m u t a t v a a s z e n ­ vedést. A gazdag o r s z á g o k b a n t ö b b m i l l i ó d o l l á r gyűlt ö s s z e k ö z a d a k o z á s b ó l és az egyes k o r m á ­ nyok h o z z á j á r u l á s a i b ó l , a m e l y e k e g y e t é r t e t t e k abban is, h o g y felfüggesztik a l e g s ú l y o s a b b a n érintett o r s z á g o k á l l a m a d ó s s á g a i n a k visszafi­ zetését, t o v á b b á m e n t ő c s a p a t o k a t é s s z a k e m b e ­ reket k ü l d e n e k a r é g i ó b a . 2 0 0 5 - b e n egy j a n u á r eleji n a p o n t ö b b m i l l i ó n y i a n h a g y t á k a b b a e g é s z E u r ó p á b a n azt, a m i t é p p e n c s i n á l t a k , h o g y csat­ lakozzanak a h á r o m p e r c e s c s e n d d e l kifejezett gyászhoz a z á l d o z a t o k e m l é k é r e .

A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS Miért kell a s z o c i o l ó g u s o k n a k é r d e k l ő d n i ü k az ilyen e s e m é n y e k i r á n t ? A c u n a m i n y i l v á n v a l ó a n teljes m é r t é k b e n t e r m é s z e t i e s e m é n y volt, a ter­ mészet h a t a l m a s e r e j é n e k b i z o n y í t é k a . A szo­ ciológusok a z o n b a n k ö z v e t l e n ü l é r d e k l ő d h e t n e k - sőt ez a k ö t e l e s s é g ü k - a t e r m é s z e t h e z , vagyis ahhoz a fizikai k ö r n y e z e t h e z f ű z ő d ő v i s z o n y u n k iránt, a m e l y b e n é l ü n k . E l ő s z ö r is, a s z o c i o l ó g u ­ sok s e g í t h e t n e k m e g é r t e n i ,

hogy a környezeti

veszélyek h o g y a n o s z l a n a k m e g . N o h a a c u n a m i Ázsiában - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a világ k ü l ö n ­ féle m á s r é s z e i r ő l s z á r m a z ó e m b e r e k e t i s e l p u s z ­ tított, az á l d o z a t o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az I n d i a i ­ óceán k ö r ü l i p a r t v i d é k e k b e n n s z ü l ö t t l a k ó j a volt. Ha a földrengés a C s e n d e s - ó c e á n g a z d a g a b b or-

szagaiban történt volna, akkor a csendes-óceáni cunami-előrejelző rendszer az U S A - h o z tartozó Hawaii-szigetekről azonnal riasztotta volna a vészhelyzetek kezeléséért felelős hatóságokat a veszélyeztetett országokban, ahol a megfelelő i n f r a s t r u k t ú r a i s r e n d e l k e z é s r e állt v o l n a a z e m ­ berek kimenekítésére az érintett partszakaszok­ ról, m i e l ő t t a s z ö k ő á r odaér. (Egy h a s o n l ó k o r a i előrejelzési rendszert nyugati szponzorok támo­ gatásával ki f o g n a k é p í t e n i a k ö z e l j ö v ő b e n az In­ d i a i - ó c e á n o n is.) A környezetből eredő kockázatok megoszlása m á s k ö r n y e z e t i v e s z é l y e k e s e t é b e n i s e r ő s e n vál­ tozó. N o h a a globális felmelegedés például min­ denkit érint bolygónkon, a különböző régiókban ez is más-más m ó d o k o n jelentkező fenyegetése­ ket j e l e n t ( a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s s e l é s v á r h a t ó hatásaival a 7 3 9 - 7 4 3 . oldalon foglalkozunk). Az áradások sokkal több embert pusztítanak el az a l a c s o n y a n fekvő szegény országokban, például B a n g l a d e s b e n , a h o l a z adott l a k á s k ö r ü l m é n y e k között a mentési infrastruktúra sokkal kevésbé t u d m e g k ü z d e n i a z i d ő j á r á s o k o z t a katasztrófák­ kal, m i n t p é l d á u l a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A z U S A - h o z h a s o n l ó g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n a glo­ b á l i s f e l m e l e g e d é s által a p o l i t i k u s o k s z á m á r a felvetett k é r d é s e k v a l ó s z í n ű l e g o l y a n k ö z v e t e t t h a t á s o k a t is é r i n t e n e k , m i n t p é l d á u l a n ö v e k v ő bevándorlás, amire a n n a k következtében kerül sor, h o g y az e m b e r e k m e g p r ó b á l n a k m e n e k ü l n i a veszélyeknek közvetlenebbül kitett térségekből. Másodszor: a szociológusok leírhatják, hogy az emberi viselkedés különböző mintái milyen m ó d o k o n g y a k o r o l n a k h a t á s t a t e r m é s z e t i kör­ nyezetre (Cylke 1 9 9 3 ) . N o h a kétségtelen, hogy a karácsonyi c u n a m i n e m az emberi tevékeny­ ség k ö v e t k e z m é n y e volt, ezt n e m m o n d h a t j u k el számos más környezeti probléma esetében, amelyekkel e b b e n a fejezetben foglalkozunk. A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k által k i b o c s á t o t t s z e n y nyezés szintje például katasztrófához vezetne, h a a világ s z e g é n y e b b , m é g n e m vagy c s a k ki­ sebb mértékben iparosodott országai is h a s o n l ó mértékben s z e n n y e z n é k a környezetet. (Ezzel a k é r d é s s e l k é s ő b b , a n ö v e k e d é s és a f e n n t a r t h a t ó fejlődés t é m á j á n a k t á r g y a l á s a k o r r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k ) . Ha a világ e l s z e g é n y e d e t t régiói fel a k a r n a k z á r k ó z n i a g a z d a g a b b a k h o z , a k k o r a gazdag világ p o l g á r a i n a k felül k e l l v i z s g á l n i u k a z á l l a n d ó g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l k a p c s o l a t o s el­ várásaikat. Egyes „zöld" (környezetvédő) szerzők azt állítják, h o g y a gazdag o r s z á g o k p o l g á r a i n a k fel k e l l l é p n i ü k a fogyasztói m a g a t a r t á s e l l e n és vissza kell térniük az egyszerűbb életmódhoz, ha el akarják k e r ü l n i a g l o b á l i s ö k o l ó g i a i k a t a s z t r ó ­ fát (lásd p é l d á u l S c h u m a c h e r 1 9 9 1 ; S t e a d - S t e a d

22. FEJEZET 1 9 9 6 ) . Szerintük a globális környezet megmen­ téséhez társadalmi és technológiai változásokra van szükség. Adottak lévén a globális szinten létező óriási egyenlőtlenségek, kevés esély van arra, h o g y a n a g y r é s z t a gazdag o r s z á g o k által o k o z o t t k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k m i a t t a f e j l ő d ő vi­ lág s z e g é n y o r s z á g a i le f o g n a k m o n d a n i a saját g a z d a s á g i n ö v e k e d é s ü k r ő l . A s z o c i o l ó g i a segít­ ségével tanulmányozhatjuk, hogy a környezeti p r o b l é m á k h o g y a n függnek ö s s z e a v á l t o z ó társa­ dalmi trendekkel. E b b e n a f e j e z e t b e n a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t fe­ n y e g e t ő á l t a l á n o s a b b v e s z é l y e k k e l foglalkozunk, amelyek többségét - a c u n a m i t ó l eltérően - ma­ guk az e m b e r e k o k o z z á k . F e l t e s s z ü k a k é r d é s t , h o g y a fogyasztás j e l e n l e g i s z i n t j e v a j o n fenntart­ ható-e, m a j d m e g v i z s g á l u n k n é h á n y a t a k ö r n y e ­ z e t ü n k e t f e n y e g e t ő főbb v e s z é l y e k k ö z ü l , k ö z t ü k a s z e n n y e z é s , a h u l l a d é k o k p r o b l é m á j á t és a for­ r á s o k k i m e r ü l é s é t , s v é g ü l sorra v e s z ü n k a leg­ fontosabb környezeti kockázatokat, amelyekkel m a s z e m b e kell n é z n ü n k .

KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK Az e m b e r i l é n y e k által a t e r m é s z e t i világra kifej­ tett k á r o s h a t á s o k k é r d é s e i - p é l d á u l a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s és a világ e s ő e r d ő i n e k p u s z t í t á s a - a környezeti ökológia k ö r é b e t a r t o z n a k . A k ö r ­ nyezettel

kapcsolatos

problémák

tudatosodása

a k ö z v é l e m é n y b e n az ú g y n e v e z e t t „ z ö l d " p á r t o k és o l y a n , a k ö r n y e z e t i k é r d é s e k k e l k a m p á n y o l ó n e m kormányzati

szervezetek megalapításához

vezetett, m i n t p é l d á u l „ A F ö l d B a r á t a i " vagy a G r e e n p e a c e . T ö b b f é l e „ z ö l d " filozófia i s kialakult, m e l y e k n e k közös e l e m e az a követelmény, hogy akcióba kell lépni a környezet védelme érdeké­ b e n , h o g y n e m e r í t s ü k ki, h a n e m ő r i z z ü k m e g a m e g l é v ő forrásokat, és v é d e l m e z z ü k a f e n n m a r a ­ dó állatfajokat.

A növekedés határai A z ö l d m o z g a l m a k k i a l a k u l á s á b a n és á l t a l á b a n a k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á b a n n a g y sze­ repet j á t s z o t t egy fontos j e l e n t é s , a m i t a R ó m a i K l u b tett k ö z z é az 1 9 7 0 - e s é v e k e l e j é n A növeke­ dés határai

(The Limits

to

Growth)

címmel

(Mea­

d o w s e t al. 1 9 7 2 ) . A R ó m a i K l u b o t i p a r i vállalko­ zók, ü z l e t i t a n á c s a d ó k é s k ö z t i s z t v i s e l ő k egy c s o ­ portja h o z t a l é t r e az o l a s z f ő v á r o s b a n . A t á r s a s á g megbízásából számítógépes modellezési techni­ k á k s e g í t s é g é v e l e l ő r e j e l z é s e k e t d o l g o z t a k ki a f o l y a m a t o s gazdasági n ö v e k e d é s , a n é p e s s é g n ö ­

v e k e d é s és a f o k o z ó d ó k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s kö­ v e t k e z m é n y e i r e v o n a t k o z ó a n , s z á m í t á s b a véve a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k k i m e r í t é s é n e k h a t á s a i t is. A v i z s g á l a t o k arra k e r e s t é k a választ, h o g y mi tör­ t é n n e , h a a z 1 9 0 0 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t k i a l a k u l t tren­ d e k f o l y t a t ó d n á n a k a 2 1 0 0 - i g . A számítógépes m o d e l l e k b e b e v i t t a d a t o k a t úgy variálták, hogy az e r e d m é n y e k - a s z á m í t á s b a v e t t t é n y e z ő k kü­ l ö n b ö z ő m é r t é k ű n ö v e k e d é s é t ő l függően - külön­ féle l e h e t s é g e s k ö v e t k e z m é n y e k r e m u t a s s a n a k rá. A k u t a t ó k úgy t a l á l t á k , h o g y b á r m e l y változó é r t é k é n e k m ó d o s í t á s a k o r k ö r n y e z e t i válság kö­ v e t k e z i k b e . A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é n e k legfőbb k o n k l ú z i ó j a az volt, h o g y az ipari n ö v e k e d é s ará­ n y a n e m k o m p a t i b i l i s a világ e r ő f o r r á s a i n a k véges t e r m é s z e t é v e l é s b o l y g ó n k n é p e s s é g e l t a r t ó , illetve s z e n n y e z é s f e l d o l g o z á s i k é p e s s é g é v e l . A jelentés r á m u t a t o t t , h o g y „a n é p e s s é g , az ipari termelés, a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , az é l e l m i s z e r - t e r m e l é s és a f o r r á s k i z s á k m á n y o l á s " j e l e n l e g i növekedési szintje n e m tartható fenn. A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é t i g e n s o k a n bírálták, és e g y e s b í r á l a t o k j o g o s s á g á t u t ó l a g m é g a z erede­ ti s z e r z ő k is elfogadták. A k u t a t ó k által használt m ó d s z e r e k a fizikai k o r l á t o k r a k o n c e n t r á l t a k , és f e l t é t e l e z t é k a n ö v e k e d é s és a t e c h n o l ó g i a i inno­ v á c i ó j e l e n l e g i a r á n y a i n a k f e n n m a r a d á s t . Nem v e t t é k k e l l ő k é p p e n f i g y e l e m b e , h o g y a z embe­ r i l é n y e k t e c h n o l ó g i a i vagy p o l i t i k a i eszközök f e l h a s z n á l á s á v a l k é p e s e k l e h e t n e k megfelelő v á l a s z t a d n i a k ö r n y e z e t i k i h í v á s o k r a . Továb­ bá - m i n t a b í r á l ó k k i m u t a t t á k - a p i a c i erők is k o r l á t o z h a t j á k az e r ő f o r r á s o k t ú l z o t t kiaknázá­ sát. Ha egy á s v á n y i anyag, p é l d á u l a magnézium k e z d k i f o g y n i é s e z é r t n e h e z e b b e n l e h e t hozzá­ j u t n i , az ára e m e l k e d n i fog. A h o g y az ára emel­ kedik, egyre k e v é s b é fogják h a s z n á l n i , és ha az á r a k t ú l s á g o s a n m e r e d e k e n e m e l k e d n e k , akkor a t e r m e l ő k m ó d o t t a l á l h a t n a k arra is, h o g y teljesen l e m o n d j a n a k r ó l a . B á r m i l y e n e k l e g y e n e k is azon­ b a n a j e l e n t é s korlátai, tény, h o g y nagy hatást gyakorolt a k ö z v é l e m é n y r e . I g e n s o k embert rá­ é b r e s z t e t t az ipari és t e c h n o l ó g i a i fejlődés lehet­ s é g e s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e i r e , é s figyelmeztetett a z o k r a a v e s z é l y e k r e , a m e l y e k a környezetszenyn y e z é s e l l e n ő r i z e t l e n f o l y t a t á s á v a l együtt járnak. A j e l e n t é s m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t szolgált a kü­ l ö n f é l e k ö r n y e z e t i m o z g a l m a k megszületéséhez és k i t e l j e s e d é s é h e z , a m e l y e k k e l a 20. fejezetben foglalkoztunk, a 6 6 9 - 6 7 3 . oldalon. A növekedés határai c í m ű n a g y h a t á s ú jelentés a l a p e s z m é j e a n n y i b a n f o g l a l h a t ó össze, hogy a F ö l d c s a k b i z o n y o s h a t á r o k i g k é p e s „eltartani" a f o l y t a t ó d ó g a z d a s á g i f e j l ő d é s t és a n é p e s s é g nö­ v e k e d é s é t , és e z e k e t a h a t á r o k a t a t á r s a d a l m i és a t e r m é s z e t i e r ő k e g y ü t t e s e n s z a b j á k m e g . A Római

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Klub j e l e n t é s é b e n foglalt e r e d m é n y e k e t s z á m o s csoport f e l h a s z n á l t a a n n a k a l á t á m a s z t á s á u l , h o g y a k ö r n y e z e t v é d e l m e é r d e k é b e n k o m o l y a n korlá­ tozni kell a g a z d a s á g i fejlődést. E z t a z o n b a n m á ­ sok i n d o k o l a t l a n n a k é s s z ü k s é g t e l e n n e k m i n ő s í ­ tették. S z e r i n t ü k a g a z d a s á g i fejlődóst t o v á b b r a is l e h e t , sőt kell ö s z t ö n ö z n i , m i v e l ez j e l e n t i az eszközt a világ g a z d a g s á g á n a k n ö v e l é s é h e z . A ke­ vésbé fejlett o r s z á g o k s o h a s e m r e m é l h e t i k a fel­ zárkózást a g a z d a g o k h o z , ha n e m j á r h a t j á k végig a saját gazdasági n ö v e k e d é s ü k útját.

Fenntartható fejlődés Az ú j a b b i r á n y z a t o k a gazdasági fejlődés vissza­ fogásának k ö v e t e l é s e h e l y e t t a fenntartható fej­ lődés e s z m é j é t h i r d e t i k . E z t a k i f e j e z é s t e l ő s z ö r 1 9 8 7 - b e n , a z E N S Z m e g b í z á s á b ó l k é s z ü l t Közös jövőnk (Our common future) című jelentésben használták. Ez a d o k u m e n t u m B r u n d t l a n d - j e lentés n é v e n vált i s m e r t t é , m i v e l a z e l k é s z í t é s é t irányító b i z o t t s á g e l n ö k e G r o H a r l e m B r u n d t l a n d akkori n o r v é g m i n i s z t e r e l n ö k volt. A j e l e n t é s szerzői azt állították, h o g y n e m t a r t h a t ó f e n n a Föld e r ő f o r r á s a i n a k o l y a n ü t e m b e n t ö r t é n ő fel­ használása, a m i a j e l e n l e g i g e n e r á c i ó r a j e l l e m z ő :

s é r e " . A f e n n t a r t h a t ó fejlődés a n n y i t j e l e n t , h o g y a növekedést - legalábbis ideális esetben - n e m a fizikai források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k vissza­ forgatásával, a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s m i n i m á l i s s z i n t e n tartása m e l l e t t kell b i z t o s í t a n i . A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s " k i f e j e z é s t a Közös jövőnk m e g j e l e n é s é t k ö v e t ő e n s z é l e s k ö r b e n át­ v e t t é k a k ö r n y e z e t v é d ő k és a k o r m á n y z a t o k is. Központi szerepet játszott az E N S Z 1 9 9 2 - b e n R i o d e J a n e i r ó b a n tartott F ö l d - c s ú c s é r t e k e z l e ­ t é n , m a j d a z E N S Z által s z e r v e z e t t m á s ö k o l ó g i a i csúcstalálkozókon, többek között a fenntartható f e j l ő d é s r ő l tartott 2 0 0 2 . é v i j o h a n n e s b u r g i F ö l d ­ c s ú c s é r t e k e z l e t e n is. A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s " e g y i k e t o v á b b á a z ú g y n e v e z e t t m i l l e n n i u m i fej­ l e s z t é s i c é l o k n a k , a m e l y e k e t a világ 1 9 1 o r s z á g a fogadott el a s z e g é n y s é g k ü l ö n b ö z ő f o r m á i n a k csökkentésére az elkövetkezendő évtizedekben. A főbb m i l l e n n i u m i c é l o k k ö z é t a r t o z i k a fenn­ t a r t h a t ó fejlődés e l v e i n e k integrálása az egyes országok p o l i t i k a i programjaiba, a k ö r n y e z e t i for­ r á s o k v e s z t e s é g e i n e k pótlása, a z o k a r á n y á n a k a fe­ lére c s ö k k e n t é s e , a k i k j e l e n l e g n e m j u t n a k egész­ séges i v ó v í z h e z , és a n y o m o r n e g y e d e k b e n é l ő legalább százmilliónyi e m b e r életminőségének jelentős javítása - mindez a 2020-ig. / A m i l l e n n i u m i f e j l e s z t é s i c é l o k k a l a l l . , „Glo­

A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n a z e m b e r i világ é s a z azt eltartó b o l y g ó k ö z ö t t i k a p c s o l a t m é l y r e h a t ó v á l t o z á s o n m e n t át. [...] J e l e n t ő s n e m s z á n d é ­ kolt v á l t o z á s o k t ö r t é n n e k a l é g k ö r b e n , a talaj­ ban, a v i z e k b e n , a n ö v é n y e k és az á l l a t o k vi­ lágában, é s m i n d e z e k e g y m á s h o z f ű z ő d ő kap­ csolataiban. A változások üteme meghaladja a tudományok lépéstartási képességét, valamint j e l e n l e g i l e h e t ő s é g e i n k e t k ö v e t k e z m é n y e i k fel­ m é r é s é r e és e l h á r í t á s á r a . A m ú l t n a k a m a i n á l jobban megosztott világában létrejött politikai é s gazdasági i n t é z m é n y e k n e m k é p e s e k alkal­ m a z k o d n i és m e g o l d a n i a m a i p r o b l é m á k a t . [...] A h h o z , h o g y a j ö v ő g e n e r á c i ó k e l ő t t ne záruljanak be a l e h e t ő s é g e k , a j e l e n l e g i g e n e ­ rációknak kell cselekedniük, most és közös összefogással, o r s z á g o s é s n e m z e t k ö z i s z i n t e n egyaránt. A fenntartható fejlődés k r i t é r i u m a i a m e g ú j u l ó erőforrások f e l h a s z n á l á s a a gazdasági n ö v e k e d é s elősegítésére, az állatfajok és á l t a l á b a n a biodiverzitás v é d e l m e , t o v á b b á a levegő, a víz és a talaj tisztaságának f e n n t a r t á s a m e l l e t t i e l k ö t e l e z e t t s é g . A B r u n d t l a n d - b i z o t t s á g a f e n n t a r t h a t ó fejlődést így h a t á r o z t a m e g : „a j e l e n s z ü k s é g l e t e i n e k kielé­ gítése a n é l k ü l , h o g y k o r l á t o z n á n k a j ö v ő generá­ cióinak l e h e t ő s é g é t a saját s z ü k s é g l e t e i k kielégíté-

bális egyenlőtlenség" c í m ű fejezetben, a 3 2 5 3 2 6 . oldalon részletesebben is foglalkoztunk. A Brundtland-jelentést szintén sokan bírálták, csakúgy mint negyedszázaddal korábban a Ró­ mai Klub jelentését. A bírálók túlságosan homá­ l y o s n a k és b i z o n y t a l a n n a k tartják a f e n n t a r t h a t ó fejlődés e s z m é j é t , s ú g y vélik, h í v e i n i n c s e n e k t e k i n t e t t e l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k s p e c i á l i s szük­ ségleteire. Szerintük a „fenntartható fejlődés" c s a k a gazdag o r s z á g o k é r d e k e i t szolgálja é s n e m v e s z i t e k i n t e t b e , h o g y a fogyasztás m a g a s szint­ je a jobb módú társadalmakban csak más népek rovására biztosítható. Az a k ö v e t e l m é n y például, h o g y I n d o n é z i a ő r i z z e m e g e s ő e r d ő i t , igazság­ t a l a n n a k is m i n ő s í t h e t ő , mivel I n d o n é z i á n a k a saját f e j l ő d é s é h e z n a g y s z ü k s é g e v a n arra a jö­ vedelemre, a m i h e z az esőerdők kiirtásával hoz­ zájuthatna.

Fogyasztás, szegénység és a környezet A k ö r n y e z e t és a g a z d a s á g i fejlődés k ö r ü l folyó v i t á k n a g y r é s z e a fogyasztási m i n t á k k é r d é s e k ö r ü l forog. A fogyasztás a javak, á r u k és szol­ gáltatások, v a l a m i n t a z e n e r g i a é s e g y é b f o r r á s o k felhasználását jelenti az emberek, intézmények

7 3 0

22.

é s t á r s a d a l m a k által. O l y a n j e l e n s é g , a m e l y n e k p o z i t í v és n e g a t í v v o n á s a i e g y a r á n t v a n n a k . A fo­ g y a s z t á s e m e l k e d ő s z i n t j e s z e r t e a v i l á g o n egy­ r é s z t azt j e l e n t i , h o g y a z e m b e r e k j o b b k ö r ü l m é ­ n y e k k ö z ö t t é l n e k , m i n t a m ú l t b a n . A fogyasztás összekapcsolódik a gazdasági fejlődéssel: ahogy a z é l e t s z í n v o n a l e m e l k e d i k , a z e m b e r e k t ö b b éle­ l e m , r u h á z a t i c i k k , s z e m é l y e s h a s z n á l a t i tárgy é s t ö b b s z a b a d i d ő , k i k a p c s o l ó d á s stb. é l v e z e t é t en­ gedhetik meg maguknak, gépkocsit tarthatnak, n y a r a l n i és s z ó r a k o z n i j á r h a t n a k . U g y a n a k k o r a f o g y a s z t á s n a k n e g a t í v h a t á s a i is v a n n a k . A fo­ g y a s z t á s i s z o k á s o k k á r o s í t h a t j á k a k ö r n y e z e t i for­ rásokat és elmélyíthetik az egyenlőtlenségeket. A fogyasztási t r e n d e k a 2 0 . s z á z a d b a n meg­ d ö b b e n t ő k é p e t m u t a t n a k . A s z á z a d v é g é n a fo­ g y a s z t á s r a fordított m a g á n é s á l l a m i k i a d á s o k k ö r ü l b e l ü l 2 4 b i l l i ó d o l l á r r a rúgtak: e z k é t s z e r e s e a z 1 9 7 5 . é v i s z i n t n e k , é s a z 1 9 5 0 . é v i h a s o n l ó ki­ a d á s o k n a k a h a t s z o r o s á t j e l e n t i . 1 9 0 0 - b a n a világ teljes f o g y a s z t á s á n a k é r t é k e alig h a l a d t a m e g a m á s f é l b i l l i ó dollárt ( U N D P 1 9 9 8 ) . A fogyasztá­ si arányok az elmúlt harminc évben különösen gyorsan növekedtek. Az iparosodott országokban az egy főre j u t ó fogyasztás é v e n t e 2,3 s z á z a l é k k a l , Kelet Ázsiában pedig még e n n é l is gyorsabban, é v e n t e 6,1 s z á z a l é k k a l n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m ­ b e n a z á t l a g o s afrikai h á z t a r t á s o k 2 0 s z á z a l é k k a l k e v e s e b b e t fogyasztanak, m i n t 3 0 é v v e l e z e l ő t t . V i l á g s z e r t e i g e n s o k e m b e r t tölt e l a g g o d a l o m ­ m a l , h o g y a fogyasztási j a v a k r o b b a n á s s z e r ű n ö ­ v e k e d é s e e l k e r ü l t e a világ n é p e s s é g é n e k legsze­ gényebb ötödét. A fogyasztás t e k i n t e t é b e n i g e n j e l e n t ő s egyen­ l ő t l e n s é g e k á l l n a k f e n n a világ gazdagjai és sze­ g é n y e i k ö z ö t t . É s z a k - A m e r i k a é s Nyugat-Euró­ p a a világ n é p e s s é g é n e k c s u p á n 1 2 , 4 s z á z a l é k á t tartja el, á m a z itt é l ő lakosság m a g á n f o g y a s z t á s a - az az összeg, a m i t a h á z t a r t á s o k s z i n t j é n á r u k és s z o l g á l t a t á s o k m e g v á s á r l á s á r a e l k ö l t e n e k - a

világ ö s s z e s f o g y a s z t á s á n a k t ö b b m i n t 6 0 száza­ l é k á t t e s z i ki. E z z e l é l e s e l l e n t é t b e n a világ leg­ s z e g é n y e b b r é g i ó j á r a - F e k e t e - A f r i k á r a , ahol b o l y g ó n k n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 1 1 százaléka él - az ö s s z e s m a g á n f o g y a s z t á s n a k c s u p á n 1,2 s z á z a l é k a j u t (lásd a 22.1. táblázatot). A k ö r n y e z e t v é d ő k s z e r i n t a j e l e n l e g i fogyasz­ tási s z o k á s o k n e m c s u p á n n a g y o n egyenlőtlenek, h a n e m i g e n s ú l y o s k á r o s í t ó h a t á s t i s gyakorolnak a k ö r n y e z e t r e . Az i v ó v í z f o g y a s z t á s p é l d á u l 1 9 6 0 óta m e g d u p l á z ó d o t t , a fosszilis ü z e m a n y a g o k el­ é g e t é s e pedig, a m i a k ö v e t k e z e n d ő k b e n tárgya­ l a n d ó g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e g f ő b b előidézője, a z e l m ú l t 5 0 é v s o r á n m a j d n e m a z ötszörösére e m e l k e d e t t , m i k ö z b e n a fa f e l h a s z n á l á s a a 25 év­ v e l e z e l ő t t i s z i n t h e z k é p e s t 4 0 s z á z a l é k k a l nőtt. A h a l á l l o m á n y m e g f o g y a t k o z o t t , s o k v a d o n élő állatfaj k i h a l t , a v í z e l l á t á s egyre c s ö k k e n és az er­ d ő s t e r ü l e t e k m é r e t e f o l y a m a t o s a n zsugorodik. A j e l e n l e g i f o g y a s z t á s i m i n t á k e g y r é s z t kime­ r í t i k a m e g l é v ő t e r m é s z e t i f o r r á s o k a t , másrészt p e d i g a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k á r o s a n y a g o k ki­ b o c s á t á s a r é v é n h o z z á j á r u l n a k a k ö r n y e z e t álta­ lános leromlásához (UNDP 1998). A n ö v e k v ő fogyasztás o k o z t a k á r o k a szegé­ n y e k r e g y a k o r o l j á k a l e g s ú l y o s a b b hatást, noha a világ fő fogyasztói a g a z d a g o k . M i n t a globális f e l m e l e g e d é s t á r g y a l á s a k o r ( a 7 3 8 - 7 4 3 . oldalon) l á t n i fogjuk, a g a z d a g o k j o b b h e l y z e t b e n van­ n a k a fogyasztás e l ő n y e i n e k é l v e z e t é n é l anélkül, h o g y m e g k e l l e n e k ü z d e n i ü k a fogyasztás ká­ r o s h a t á s a i v a l . A j ó m ó d ú c s o p o r t o k h e l y i szin­ t e n r e n d s z e r i n t m e g e n g e d h e t i k m a g u k n a k , hogy e l k ö l t ö z z e n e k a p r o b l é m á k t ó l l e g i n k á b b sújtott k ö r z e t e k b ő l , a s z e g é n y e k r e h a g y v a a környezeti k á r o k l e g n a g y o b b r é s z é n e k e l v i s e l é s é t . A vegyi ü z e m e k , az e r ő m ű v e k , a főbb ú t v o n a l a k , vasutak é s r e p ü l ő t e r e k g y a k r a n a z a l a c s o n y jövedelmű l a k ó k ö r z e t e k k ö z e l é b e n v a n n a k . G l o b á l i s szin­ t e n h a s o n l ó f o l y a m a t m ű k ö d é s é t láthatjuk: a ta-

2 2 . 7 . táblázat A fogyasztásra fordított költségek és a lakosság százalékos megoszlása régiónként, 2 0 0 0 Régió

A világ lakosságának részaránya

A magán fogyasztási költségek részaránya

Egyesült Államok és Kanada

5,2

31,5

Nyugat-Európa

6,4

28,7

Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége

32,9

21,4

Latin-Amerika és a Karib térség

8,5

6,7

Kelet-Európa és Közép-Ázsia

7,9

3,3

22,4

2,0

0,4

1,5

4,1

1,4

10,9

1,2

Dél-Ázsia Ausztrália és Új-Zéland Közel-Kelet és Észak-Afrika Fekete-Afrika Forrás: Worldwatch Institute 2004.

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK laj l e r o m l á s a , az e r d ő k k i i r t á s a , a v í z h i á n y , az ó l o m k i b o c s á t á s és a l e v e g ő s z e n n y e z é s e g y a r á n t a fejlődő v i l á g b a n k o n c e n t r á l ó d i k . A s z e g é n y s é g ugyanakkor m é g j o b b a n f e l e r ő s í t i e z e k e t a kör­ nyezeti k o c k á z a t o k a t . A k e v é s e s z k ö z z e l r e n d e l ­ kező l a k o s s á g n a k n e m i g e n v a n m á s v á l a s z t á s a , mint h o g y m a x i m á l i s a n k i h a s z n á l j a a z o k a t a for­ rásokat, a m e l y e k h e z h o z z á f é r h e t . E n n e k e r e d m é ­ nyeként a z e m b e r i l a k o s s á g s z a p o r o d á s á v a l m i n d nagyobb és n a g y o b b n y o m á s n e h e z e d i k a t e r m é ­ szeti források egyre z s u g o r o d ó b á z i s á r a .

Veszélyforrások Mint láttuk, a világot ma s z á m o s g l o b á l i s kör­ nyezeti v e s z é l y fenyegeti. E z e k e t d u r v a m e g k ö ­ zelítéssel k é t fő c s o p o r t r a o s z t h a t j u k : az egyiket a k ö r n y e z e t ü n k b e k i b o c s á t o t t s z e n n y e z é s és h u l ­ ladék o k o z t a k á r o k , a m á s i k a t p e d i g a m e g ú j u l ó források k i m e r í t é s é b ő l fakadó g o n d o k alkotják.

Szennyezés és hulladék Levegőszennyezés A m é r g e z ő g á z o k k i b o c s á t á s a által o k o z o t t leve­ gőszennyezés b e c s l é s e k szerint évente több m i n t 2,7 m i l l i ó e m b e r h a l á l á t o k o z z a . K ü l ö n b s é g e t te­ hetünk a l e v e g ő s z e n n y e z é s k é t f é l e t í p u s a k ö z ö t t : az ú g y n e v e z e t t „kültéri s z e n n y e z é s " főleg az ipa­ ri l é t e s í t m é n y e k b ő l és az a u t ó k b ó l s z á r m a z ó gá­ zok k i b o c s á t á s á t j e l e n t i , a „ b e l t é r i s z e n n y e z é s t " pedig az o t t h o n o k fűtése és főzés c é l j á r a elége­ tett t ü z e l ő a n y a g o k o k o z z á k . K o r á b b a n a levegő­ szennyezést olyan p r o b l é m á n a k tekintették, a m i elsősorban a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k a t é r i n t i , a h o l nagyobb s z á m b a n m ű k ö d n e k i p a r i ü z e m e k é s

motoros járművek. Az utóbbi években azonban ráterelődött a figyelem a „beltéri eredetű szenyn y e z é s " v e s z é l y e i r e , a m e l y e k f ő k é n t a f e j l ő d ő vi­ lág l a k o s s á g á r a l e s e l k e d n e k . Ú j a b b b e c s l é s e k sze­ rint a levegőszennyezéssel kapcsolatos halálese­ tek 90 százaléka a fejlődő világban következik be, ugyanis a fejlődő országokban legelterjedtebben h a s z n á l t t ü z e l ő a n y a g o k , p é l d á u l a fa és a tőzeg elégetéséből több káros anyag származik, mint a m o d e r n e n e r g i a h o r d o z ó k , p é l d á u l a fűtőolaj é s a propángáz felhasználásából. A 2 0 . század közepéig a levegőszennyezést Nagy-Britanniában elsősorban a szén tömeges e l é g e t é s e okozta, m e l y n e k s o r á n k é n - d i o x i d é s s ű r ű fekete füst k e r ü l a l é g k ö r b e . L e g n a g y o b b ­ részt s z é n n e l fűtötték a l a k á s o k a t is, és g y a k r a n s z é n f ű t é s t a l k a l m a z t a k a z ü z e m e k b e n is. 1 9 5 6 b a n a szmog csökkentésére irányuló erőfeszíté­ s e k j e g y é b e n elfogadták a „tiszta l e v e g ő " t ö r v é n y t a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok szabályozására. Nagy-Britanniában és más iparo­ s o d o t t o r s z á g o k b a n m a e l s ő s o r b a n a z o l y a n füst n é l k ü l i t ü z e l ő a n y a g f a j t á k h a s z n á l a t a terjedt el, m i n t a fűtőolaj, a p r o p á n g á z és a földgáz, és to­ vábbra is ezeket szorgalmazzák. Az 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a a l e v e g ő s z e n n y e z é s leg­ főbb forrása a m o t o r o s j á r m ű v e k s z a p o r o d á s a . A járművekből származó kibocsátás különösen azért v e s z é l y e s , m e r t e z e k a l é g k ö r s o k k a l a l a c s o ­ nyabb rétegeibe áramlanak be, m i n t a kémények­ b ő l s z á r m a z ó a n y a g o k . M i n t a 22.1. ábra m u t a t j a , a k ü l ö n b ö z ő típusú járművek károsanyag-kibo­ csátása igen széles skálán mozoghat. A közleke­ d é s é s s z á l l í t á s 8 0 s z á z a l é k á t l e b o n y o l í t ó gépko­ csik Európában különösen káros hatással vannak a környezetre. A levegőszennyezés csökkentésé­ re irányuló kísérletek sok iparosodott országban é p p e n ezért a z a l a c s o n y k á r o s a n y a g - k i b o c s á t á s ­ sal j á r ó u t a z á s i a l t e r n a t í v á k r a ö s s z p o n t o s u l n a k .

22.1. ábra Gázkibocsátás egy tonnányi teher egy kilométeres távolságra tör­ ténő szállítása során Egy személyt szállító kisteherautó

Két személyt száll itó kisautó Személyautó/kisteherautó J ó kihasználtságú városi busz

Alacsonyabb kihasználtságú, kényelmesebb tömegközlekedési jármű Nem fosszilis eredetű

Busz/villamos

Személyvonat

Légi közlekedés

0

20

40

60

Szénkibocsátás (gramm/tonna-kilométer)

Forrás: IPPC. Guardian Education, 2000. január 25., 11. o.

80

100

732

22. FEJEZET

Környezeti aktivizmus: a Greenpeace, a Shell és a Brent S Az utóbbi években s z á m o s környezetvédő c s o p o r t

majd ballaszttal töltve és l e b e t o n o z o t t felülettel

egyre erélyesebben lép fel a környezetszennyezés

ellátva

ellen. 1 9 9 8 - b a n figyelemre méltó sikert ért el a

ahol új k i k ö t ő m ó l ó k é n t fog szolgálni.

G r e e n p e a c e egyik kampánya, amit a multinacio­ nális Shell olajvállalat egyik létesítménye, a Brent

A

a

tengerfenekére

szerkezet

helyezik

környezetbarát

Mekjarviknál,

módon

történő

s z é t b o n t á s a a Shell vállalatnak 43 millió fontjá­

Spar tengeri olajfúrótorony tervezett elsüllyeszté­

ba fog kerülni, az egyszerű elsüllyesztés 4 , 5 millió

se ellen folytatott.

f o n t o s költségeihez képest.

Három évvel azután, hogy még némi haladé­

A G r e e n p e a c e olajszakértője, Jan Rispens kifeje­

kot kapott, t e g n a p végre eldőlt a sorsa a környe­

zésre j u t t a t t a afölött érzett ö r ö m é t , hogy a mun­

zeti háború c s a t a t e r é v é vált Brent Spar olajipari

ka végre elkezdődött: „Ez a l e h e t ő legjobb meg­

létesítménynek, miközben tengeri sírja felé von­

oldás. Védi az ó c e á n t , munkahelyeket t e r e m t és

t a t t á k . Az úszó fúrótorony arra ítéltetett, hogy

biztosítja az értékes a n y a g o k újrafelhasználását."

az Atlanti-óceán mélyén végezze be, m í g n e m a

A G r e e n p e a c e aktivistái m é g 1 9 9 5 - b e n foglalták

G r e e n p e a c e nagyarányú és sikeres fellépése meg­

el a fölöslegessé vált fúrótornyot, amikor azt le­

akadályozta az elsüllyesztését.

h o r g o n y o z t á k az Északi-tengeren, h o g y o t t vár­

Tegnap a z o n b a n m e g t ö r t é n t e k az első lépések

j o n addig, amíg kivontatják az Atlanti-óceánra.

a szerkezet szétszedésére, hogy e l e m e i t újra fel­

Az aktivistákat először eltávolították, de azután a

használhassák: miután 22 évig á t r a k o d ó helyként

közelmúltban a szerkezet v o n t a t á s a közben ismét

és raktározási bázisként szolgált az Északi-tenge­

megszállták a tornyot. A G r e e n p e a c e kampánya

ren, a fúrótoronyból kompjáratok által igénybe

t ö m e g e s t á m o g a t á s t élvezett e g é s z Európában,

v e h e t ő kikötői létesítmény lesz Norvégiában. Az

és a Shell - miután benzinkútjait bojkottálták és a

1 6 0 0 t o n n á s felépítményt, vagyis a szerkezetnek

kontinensen erőszakos t á m a d á s o k a t is végrehaj­

a vízből kilátszó részét a világ egyik l e g n a g y o b b

t o t t a k ellenük (amit a G r e e n p e a c e e g y é b k é n t erő­

úszó daruja, a Thialf segítségével leemelték, hogy

sen elítélt) - végül feladta eredeti terveit. [...]

Stavangertől

északkeletre,

lében fekvő Vikanesetnél a

a

Hjelmelend

köze­

partra szállíthassák,

ahol majd szétszedik és leselejtezik. A következő hat h ó n a p során a Spar alépítmé­

A j ö v ő év elején megérkezik Vadsba a H851 jelű speciálisan átalakított hajó, amely részlegesen ki fogja emelni a Spar héjazatát a vízből, hogy csí­ kokra tudják vágni, majd a s z é t v á g o t t gyűrűket

nyét feljebb emelik a vízben és az ú s z ó k é p e s s é g é t

Mekjarvikba szállítják, ahol a Thialf fogja a meg­

biztosító, egy futballpályánál is h o s s z a b b héja-

felelő pozícióba helyezni ő k e t az új rakpart meg­

z a t o t gyűrűkre vágják szét. Ezeket megtisztítják,

a l a p o z á s á h o z . A kikötői létesítmény a tervek sze­ rint a j ö v ő év v é g é r e fog elkészülni. Forrás: G r a e m e Smith: Beginning of end

for Brent Spar;

Eco-battleground to be ferry terminal. The Herald (Glasgow), 1 9 9 8 . november 26.

KÉRDÉSEK 1. Érhetnek-e el e r e d m é n y e k e t az új társadalmi m o z g a l m a k fellépései a multinacionális nagy­ vállalatok

káros

tevékenységei

ellen,

vagy a

Brent Spar e s e t é h e z h a s o n l ó sikerekre csak rit­ kán lehet számítani? 2. Kinek t a r t o z n a k felelősséggel a multinacionális részvénytársaságok?

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK E z e k k ö z é t a r t o z i k a s z e m é l y s z á l l í t ó v o n a t o k és a sok u t a s t s z á l l í t ó a u t ó b u s z j á r a t o k i g é n y b e v é t e l e , é s egyre t ö b b h e l y e n k ü l ö n f é l e k e d v e z m é n y e k ­ kel i g y e k e z n e k ö s z t ö n ö z n i , h o g y a z e m b e r e k n e egyedül, h a n e m m á s o d - h a r m a d m a g u k k a l utaz­ zanak a s z e m é l y a u t ó k b a n (car pools). A levegőszennyezés számos egészségügyi problémát, köztük k ü l ö n b ö z ő légzési nehézsé­ geket, t ö b b f é l e rákot és t ü d ő b e t e g s é g e k e t o k o z . Noha a kültéri levegőszennyezést hosszú ideje e l s ő s o r b a n a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k h o z társít­ ják, ma g y o r s a n n ö v e k s z i k a f e j l ő d ő v i l á g b a n is. Ahogy az o r s z á g o k k e r e s z t ü l m e n n e k a gyors ipa­ rosítás f o l y a m a t a i n , a z ü z e m e k k á r o s a n y a g - k i b o ­ csátása n ö v e k s z i k , c s a k ú g y m i n t a z u t a k o n köz­ lekedő j á r m ű v e k é . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n m é g m a is az ó l m o z o t t b e n z i n v a n h a s z n á l a t b a n , b á r ez a fejlett világ n a g y r é s z é b e n m á r a m ú l t é . A leve­ gőszennyezés szintje k ü l ö n ö s e n magas Kelet-Eu­ rópa és a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó s z á m o s t e r ü l e t é n . A levegőszennyezés n e m c s u p á n az emberi és állati p o p u l á c i ó e g é s z s é g é t v e s z é l y e z t e t i , h a n e m káros h a t á s s a l v a n a z ö k o s z i s z t é m a m á s e l e m e i r e is. Egyik i g e n k á r o s k ö v e t k e z m é n y e a savas e s ő k kialakulása: ez a j e l e n s é g a k k o r áll elő, a m i k o r a valamely o r s z á g b a n k i b o c s á t o t t k é n - é s nitrogénoxidokat t a r t a l m a z ó g á z o k a l é g k ö r b e n a h a t á r o ­ kat á t l é p v e m á s u t t c s a p ó d n a k le az e s ő v e l . A sa­ vas e s ő k s ú l y o s a n k á r o s í t j á k az erdőket, a t e r m é s t és az á l l a t o k egészségét is, s a t a v a k v i z é n e k elsav a s o d á s á h o z v e z e t n e k . K ü l ö n ö s e n e r ő s e n sújtják Kanadát, L e n g y e l o r s z á g o t é s á l t a l á b a n a z é s z a k i országokat. S v é d o r s z á g b a n p é l d á u l a z ö s s z e s e n 9 0 ezer t ó k ö z ü l 2 0 e z e r n e k m á r s a v a s s á vált a vízkészlete. Sokféle más környezeti veszélyhez hasonlóan a savas e s ő k e l l e n is n e h é z v é d e k e z n i , m i v e l ere­ detük l e g t ö b b s z ö r k í v ü l e s i k a k ö v e t k e z m é n y e ­ ikkel sújtott o r s z á g o k h a t á r a i n . A K a n a d a k e l e t i részén l e h u l l o t t savas e s ő k n a g y r é s z e p é l d á u l sokak s z e r i n t N e w Y o r k á l l a m b ó l , a z U S A - t K a ­ nadától e l v á l a s z t ó h a t á r t ú l o l d a l á r ó l s z á r m a z i k . A savas e s ő k t ő l s z e n v e d ő m á s o r s z á g o k s z i n t é n úgy találták, h o g y n e m áll m ó d j u k b a n a p r o b l é ­ ma k e z e l é s e , m i v e l a s z e n n y e z é s e r e d e t e a n e m ­ zeti h a t á r o k o n t ú l t a l á l h a t ó . E g y e s e s e t e k b e n kétoldalú vagy r e g i o n á l i s e g y e z m é n y e k k e r e t é ­ ben t ö b b o r s z á g e g y ü t t e s e n p r ó b á l j a e n y h í t e n i a savas e s ő k s ú l y o s h a t á s a i t . A k á r o s a n y a g - k i b o ­ csátás s z i n t j e a z o n b a n egyes t e r ü l e t e k e n m i n d ­ máig m a g a s m a r a d t , és a f e j l ő d ő v i l á g b a n gyor­ san e m e l k e d i k . A B r e n t S p a r o l a j f ú r ó t o r o n n y a l foglalkozó kere­ tes í r á s u n k arról m u t a t b e e s e t t a n u l m á n y t , h o g y a s z e n n y e z é s gyakorlatát h o g y a n t á r h a t j a fel és változtathatja m e g a k ö r n y e z e t i a k t i v i z m u s .

Vízszennyezés A t ö r t é n e l e m s o r á n az e m b e r e k s e r e g n y i f o n t o s szükségletének kielégítése mindig is nagymér­ t é k b e n függött a v í z e l l á t á s t ó l : az i v ó v í z m e l l e t t a f ő z é s h e z , a m o s á s h o z és a t e r m é n y e k ö n t ö z é ­ s é h e z is v í z r e v a n szükség, a f o l y ó k o n és a ta­ v a k o n folyó h a l á s z a t r ó l , a v í z i k ö z l e k e d é s r ő l és sok más, a vizekhez kötődő tevékenységről n e m is b e s z é l v e . N o h a a v í z az e g y i k l e g é r t é k e s e b b a l a p v e t ő t e r m é s z e t i forrásunk, a z e m b e r i l é n y e k ó r i á s i v i s s z a é l é s e k e t k ö v e t n e k el a v í z v a g y o n n a l is. M i n d a l a k o s s á g i e r e d e t ű , m i n d a z ü z e m e k b ő l származó hulladékokat tartalmazó szennyvize­ k e t h o s s z ú i d ő n át k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó k b a és az ó c e á n o k b a v e z e t t é k , m i n d e n gátlás n é l k ü l . C s u ­ p á n a z u t ó b b i fél é v s z á z a d f o l y a m á n k e r ü l t s o r összehangolt erőfeszítésekre sok országban a víz m i n ő s é g é n e k v é d e l m e , v a l a m i n t a h a l á l l o m á n y és a vízi vadvilág m e g ő r z é s e , illetve a lakosság szá­ m á r a tiszta ivóvíz b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n . A víz­ s z e n n y e z é s a z o n b a n m i n d e z e k n e k a z erőfeszíté­ s e k n e k d a c á r a is k o m o l y p r o b l é m a m a r a d a világ sok részén. A z E N S Z által felállított m i l l e n n i u m i fejleszté­ s i c é l o k egyike s z e r i n t 2 0 1 5 - i g v i l á g v i s z o n y l a t b a n „felére k e l l c s ö k k e n t e n i a z o k n a k a z e m b e r e k n e k a z a r á n y á t , a k i k n e m j u t n a k h o z z á t i s z t a ivó­ vízhez". A vízszennyezés általánosságban a víz m é r g e z ő vegyi é s á s v á n y i a n y a g o k k a l , n ö v é n y v é ­ d ő s z e r e k k e l vagy k e z e l e t l e n s z e n n y v í z z e l v a l ó szennyezését jelenti. Ez jelenleg a legnagyobb fenyegetés a fejlődő világban é l ő e m b e r e k számá­ ra. S z e r t e a v i l á g o n t ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r n e m jut tiszta ivóvízhez, és több m i n t kétmilliárd e m b e r é l m i n d e n n e m ű h i g i é n i a n é l k ü l . A világ legszegényebb országaiban hiányosak a közegész­ ségügyi r e n d s z e r e k , é s a z e m b e r i e r e d e t ű szenyn y e z é s e k g y a k r a n k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó v i z e k b e és a tavakba kerülnek. A kezeletlen szennyvízből s z á r m a z ó b a k t é r i u m o k j e l e n l é t e sokféle, a v i z e k ú t j á n t e r j e d ő b e t e g s é g h e z v e z e t : e z e k k ö z é tartoz­ nak például a különféle hasmenéses megbetege­ d é s e k , a v é r h a s és a m á j g y u l l a d á s . A s z e n n y e z e t t víz fogyasztása k ö v e t k e z t é b e n é v e n t e k ö r ü l b e l ü l kétmilliárd e m b e r kap heveny hasmenést, és m i n d e n é v b e n ö t m i l l i ó e m b e r h a l m e g e z z e l öszszefüggő b e t e g s é g e k b e n . Ú g y t ű n i k , h o g y a világ t i s z t a v í z f o r r á s a i h o z v a l ó h o z z á f é r é s j a v í t á s a te­ rén az utóbbi időben sikerül bizonyos haladást e l é r n i . A z 1 9 9 0 - e s é v e k s o r á n k ö r ü l b e l ü l egymil­ liárd o l y a n e m b e r j u t o t t e g é s z s é g i s z e m p o n t b ó l b i z t o n s á g o s i v ó v í z h e z , a k i ezt addig n é l k ü l ö z t e , é s k ö r ü l b e l ü l u g y a n e n n y i e m b e r s z á m á r a sike­ rült m e g t e r e m t e n i a z e l e m i h i g i é n i a i f e l t é t e l e k e t ( U N D P 2 0 0 2 , l á s d t o v á b b á a 22.2. ábrát).

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a v í z s z e n n y e z é s t gyakran a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k t ú l z o t t m ű ­ trágyázása o k o z z a . A r o v a r i r t ó s z e r e k b ő l s z á r m a ­ zó n i t r á t o k az é v e k leforgása alatt b e s z i v á r o g n a k a t a l a j v í z b e : E u r ó p á b a n a talajvíz m a j d n e m 25 s z á z a l é k á b a n m u t a t h a t ó k i a z E u r ó p a i U n i ó ál­ tal m e g e n g e d h e t ő n e k ítélt m é r t é k e t m e g h a l a d ó szintű s z e n n y e z ő d é s ( U N D P 1 9 9 8 ) . A l e g i n k á b b szennyezett vizek a korábbi ipari területek köze­ l é b e n t a l á l h a t ó k , a h o l a higany, az ó l o m és m á s nehézfémek n y o m a i elraktározódnak az üledék­ ben, é s h o s s z ú i d ő n át, l a s s ú ü t e m b e n m é r g e z i k a talajt. A f o l y ó v i z e k m i n ő s é g e az u t ó b b i é v e k b e n a legtöbb n y u g a t i i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n s o k a t j a ­ vult. K e l e t - E u r ó p á b a n és a k o r á b b i szovjet köz­ t á r s a s á g o k b a n a z o n b a n a folyók s z e n n y e z é s e to­ vábbra is i g e n k o m o l y v e s z é l y f o r r á s m a r a d . A ko­ rábbi S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n k é t s z á z f o l y ó b ó l vett vízminta négyötöd részében veszélyesen magas s z e n n y e z e t t s é g i s z i n t e t m u t a t t a k ki.

Szilárd hulladékok Amikor l e g k ö z e l e b b egy s z u p e r m a r k e t b a , játék­ üzletbe vagy g y o r s é t t e r e m b e l á t o g a t n a k , for­ dítsanak n é m i f i g y e l m e t a c s o m a g o l ó a n y a g o k m e n n y i s é g é r e , a m i t a z ott á r u s í t o t t t e r m é k e k k e l együtt m e g v á s á r o l n a k . M a i g e n k e v é s fogyasztási cikk k a p h a t ó c s o m a g o l á s n é l k ü l . N o h a a c s o m a ­ golásnak az á r u k v o n z ó m e g j e l e n é s e és a t e r m é ­ kek b i z t o n s á g a s z e m p o n t j á b ó l n y i l v á n v a l ó elő­ nyei is v a n n a k , e m e l l e t t ó r i á s i h á t r á n y o k k a l is jár. A n ö v e k v ő fogyasztás egyik l e g v i l á g o s a b b a n látható i n d i k á t o r a a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n ö v e k v ő m e n n y i s é g e , a m i a s z e m é t b e k e r ü l s z e r t e a vilá­ gon. M í g az 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n a f e j l ő d ő orszá­ gok h á z t a r t á s a i b a n egy főre s z á m í t v a 1 0 0 - 3 0 0 kilogramm h á z t a r t á s i h u l l a d é k k é p z ő d ö t t é v e n t e , ugyanez a z é r t é k a z E u r ó p a i U n i ó b a n 4 1 4 , É s z a k A m e r i k á b a n pedig 7 2 0 k i l o g r a m m v o l t ( U N D P 1998). M i n d a termelt hulladék abszolút menynyisége, m i n d az egy főre v e t í t e t t h u l l a d é k t e r m e ­ lés j e l e n t ő s m é r t é k b e n n ö v e k s z i k a világ s z i n t e minden o r s z á g á b a n . A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k a t n é h a „hajítsd k i társadalmaknak" nevezik, mert igen nagy menynyiségű f ö l ö s l e g e s s é vált a n y a g t ó l k í v á n n a k m e g s z a b a d u l n i . Az á l l a m i s t a t i s z t i k á k s z e r i n t a háztartások A n g l i á b a n é s W a l e s b e n h e t e n k é n t át­ lagosan 2 2 k i l o g r a m m n y i h u l l a d é k o t t e r m e l n e k . Az 1997-ben és 1998-ban képződött 27 millió tonnányi h u l l a d é k 9 0 s z á z a l é k a h á z t a r t á s i e r e d e ­ tű volt. A s z i l á r d h u l l a d é k o k k ö r ü l b e l ü l 85 szá­ zalékát k ü l ö n b ö z ő ü r e g e k f e l t ö l t é s é r e h a s z n á l t á k

fel ( H M S O 2 0 0 0 ) . A z i p a r o s o d o t t világ l e g t ö b b o r s z á g á b a n j ó l s z e r v e z e t t h u l l a d é k g y ű j t é s i szol­ gáltatások állnak m a j d n e m a teljes lakosság ren­ delkezésére, de az óriási m e n n y i s é g ű szeméttől egyre n e h e z e b b m e g s z a b a d u l n i . A m é g m e g l é v ő b á n y a g ö d r ö k é s e g y é b h u l l a d é k t á r o l á s r a alkal­ m a s h e l y e k g y o r s a n m e g t e l n e k , é s s o k v á r o s i kör­ zet m á r kifogyott a h á z t a r t á s i h u l l a d é k e l h e l y e z é ­ sére szolgáló lehetőségekből. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt a c é l t t ű z t e ki, h o g y 2 0 0 5 - r e e l k e l l é r n i a h u l l a d é k o k 4 0 százalékának újrafelhasználását. Az 1 9 9 6 - 1 9 9 7 . é v i a d a t o k s z e r i n t ez az a r á n y a k k o r 7 s z á z a l é k o s volt, é s a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n a k m é g 2 0 0 1 - b e n és 2 0 0 2 - b e n is c s a k 12 százaléka került újrahasz­ nosításra. Ugyanebben az időszakban Angliában a z egyes h á z t a r t á s o k á l t a l á t l a g o s a n t e r m e l t h u l ­ ladék mennyisége 17 százalékkal nőtt ( H M S O 2 0 0 4 ) . Noha az újrahasznosítás jelenlegi aránya a termelt háztartási hulladék összes mennyiségé­ hez képest csekélynek tűnik, a kidobott anyagok n a g y r é s z e k ö n n y e n ú j r a f e l d o l g o z h a t ó v a g y újra felhasználható. Az élelmiszerek csomagolásához t ö m e g e s e n f e l h a s z n á l t m ű a n y a g o k s o k fajtája e g y s z e r ű e n h a s z n a v e h e t e t l e n h u l l a d é k k á válik, n i n c s m ó d az újrafeldolgozására, és el kell temet­ ni a hulladéklerakó helyeken, ahol évszázadokig m e g m a r a d . A 22.2. táblázat a h u l l a d é k k e z e l é s helyzetét mutatja be Angliában. A f e j l ő d ő v i l á g b a n ma a h á z t a r t á s i h u l l a d é k ­ kal k a p c s o l a t o s l e g n a g y o b b p r o b l é m a a h u l l a ­ d é k g y ű j t é s i s z o l g á l t a t á s o k h i á n y a : egyes b e c s l é ­ sek szerint a háztartási hulladék 2 0 - 5 0 százalé­ ka ö s s z e g y ű j t e t l e n ü l m a r a d . A h u l l a d é k g y ű j t é s i rendszerek h i á n y a vagy fogyatékosságai miatt a s z e m é t f e l h a l m o z ó d i k az u t c á k o n és h o z z á j á ­ rul a b e t e g s é g e k t e r j e d é s é h e z . V a l ó s z í n ű , h o g y a f e j l ő d ő világ a z i d ő m ú l á s á v a l m é g a n n á l i s ko­ m o l y a b b p r o b l é m á k k a l fog s z e m b e n é z n i a h u l ­ ladékkezelés terén, mint amilyenekkel jelenleg az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ü s z k ö d n e k . A társadal­ m a k gazdagodásával p á r h u z a m o s a n fokozatos váltás megy végbe a hulladékok összetételében: a szerves hulladékok, például ételmaradékok he­ lyett a k ü l ö n f é l e s z i n t e t i k u s m ű a n y a g o k , p é l d á u l csomagolóanyagok kerülnek többségbe, amelyek s o k k a l h o s s z a b b i d ő alatt b o m l a n a k e l .

A források kimerülése A z e m b e r i t á r s a d a l m a k n a g y o n sokféle t e r m é ­ s z e t i forrás i g é n y b e v é t e l é t ő l függenek. E z e k k ö z é t a r t o z n a k p é l d á u l az á l l a t o k és a n ö v é n y e k , a fa- és a h a l á l l o m á n y , és m a g a a v í z is, a m e l y e ­ ket együttesen „megújuló

forrásoknak"

nevez-

22. FEJEZET 22.2. táblázat A háztartási hulladékok kezelése Angliában, módszerek szerinti felosztásban (ezer tonnában). Feltöltés Elégetés, magából a hulladékból nyert energia felhasználásával 3

Újrahasznosítás, komposztálás Egyéb" Összesen

1996/1997

1998/1999

2000/2001

2001/2002

20 631

21 534

22 039

22 317

1 446

2 117

2 391

2 459

1 750

3 907

2 525

3 446

761

160

182

140

24 588

26 337

28 057

28 823

a

Beleértve a szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra vagy központilag megoldott komposztálásra szánt háztartási és nem háztartási hulladékokat; az otthoni komposztálásra vonatkozó becslések itt nem szerepelnek. b Beleértve a nem a hulladékból származó energia és a szemétből gyártott üzemanyag felhasználásával történő elége­ tést. Nem tartalmazza a hulladék lerakását megelőzően feldolgozott és az értékes anyagok visszanyerésére szolgáló létesítményekbe (materials reclamation facilites, MRFs) került hulladékokat.

Forrás: HMSO 2004. nek, mert az egészséges ökológiai rendszerekben az idő múlásával automatikusan pótlódnak. Ám ha a m e g ú j u l ó f o r r á s o k fogyasztása k i b i l l e n az e g y e n s ú l y á b ó l vagy s z é l s ő s é g e s m é r e t e k e t ölt, f e n n á l l az a veszély, h o g y teljes m é r t é k i g k i m e ­ r ü l n e k . S z á m o s b i z o n y í t é k u t a l arra, h o g y e z a folyamat k ö n n y e n bekövetkezhet. A megújuló források l e r o m l á s a i g e n n a g y a g g o d a l m a t vált k i sok környezetvédőben.

A h o g y a h ő m é r s é k l e t e k e m e l k e d n e k , t ö b b ivóvíz­ re és ö n t ö z ő v í z r e l e s z s z ü k s é g . V a l ó s z í n ű továb­ bá, h o g y a talajvíz n e m t u d m a j d o l y a n gyorsan p ó t l ó d n i , m i n t azelőtt, és a p á r o l g á s i veszteségek is n ö v e k e d h e t n e k . V é g ü l a g l o b á l i s felmelegedés­ s e l együtt j á r ó k l í m a v á l t o z á s i j e l e n s é g e k is való­ s z í n ű l e g b e f o l y á s o l n i fogják a c s a p a d é k jelenlegi m e g o s z l á s á t , e g y e l ő r e m e g j ó s o l h a t a t l a n módo­ k o n v á l t o z t a t v a m e g a v í z e l l á t á s i lehetőségeket.

A víz

A talaj leromlása és az elsivatagosodás

A vízre általában n e m k i m e r í t h e t ő forrásként g o n d o l u n k , h i s z e n a v í z á l l a n d ó a n p ó t l ó d i k az e s ő z é s e k r é v é n . H a a z e m b e r E u r ó p á b a n vagy É s z a k - A m e r i k á b a n él, v a l ó s z í n ű l e g n e m s o k fi­ g y e l m e t fordít e g y á l t a l á n a v í z e l l á t á s r a , k i v é v e az o l y a n a l k a l m a k a t , a m i k o r a n y á r i h ó n a p o k b a n k o r l á t o z á s o k a t v e z e t n e k b e . Á m a világ s o k ré­ szén az emberek számára örökös és igen súlyos problémát jelent az állandó vízellátás biztosítása. E g y e s s ű r ű n lakott r é g i ó k b a n a v í z i r á n t i n a g y ke­ r e s l e t n e m e l é g í t h e t ő ki a r e n d e l k e z é s r e á l l ó vízf o r r á s o k b ó l . Észak-Afrika és a K ö z e l - K e l e t s z á r a z é g h a j l a t ú t e r ü l e t e i n p é l d á u l g y a k r a n n e m elégsé­ ges a v í z e l l á t á s , és n a p i r e n d e n v a n a s ú l y o s víz­ h i á n y . Ez a t r e n d a k ö v e t k e z ő é v e k b e n m i n d e n b i z o n n y a l m é g e r ő t e l j e s e b b e n fog é r v é n y e s ü l n i .

A z E N S Z 1 9 9 8 - b a n k ö z z é t e t t e m b e r i fejlődésről szóló jelentésében (Human Development Report) foglaltak s z e r i n t a világ n é p e s s é g é n e k egyharmad r é s z e t ö b b é - k e v é s b é k ö z v e t l e n ü l a földből él: azt a z é l e l m e t fogyasztják, a m i t m e g t u d n a k termel­ ni vagy ö s s z e g y ű j t e n i , i d e é r t v e a vadászatot és h a l á s z a t o t is. É p p e n e z é r t k ü l ö n ö s e n k i vannak s z o l g á l t a t v a a F ö l d e l t a r t ó k é p e s s é g é t érintő vál-

E n n e k s z á m o s oka v a n . E l ő s z ö r is, a világ n é ­ pességének a következő negyedszázadra előre j e l z e t t n ö v e k e d é s e ( a m i v e l r é s z l e t e s e b b e n is fog­ l a l k o z t u n k a 11. fejezetben) v a l ó s z í n ű l e g nagy­ részt a z o k o n a t e r ü l e t e k e n fog k o n c e n t r á l ó d n i , amelyeken máris érzékelhetők a vízhiánnyal összefüggő problémák. E növekedés nagy része a v á r o s o k b a n fog v é g b e m e n n i , a h o l a z infrastruk­ t ú r a n e h e z e n fogja t u d n i k i e l é g í t e n i a g y a r a p o d ó lakosság vízellátási és higiéniai igényeit. A v í z e l l á t á s i források k i m e r í t é s é r e p o t e n c i á ­ l i s a n h a t á s s a l l e h e t a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s is.

22. 3. ábra A talaj leromlásának nagyságrendje Terméketlen terület az e g y e s régiókban, 1990-es évek (millió hektár)

Oroszország és Indonézia teljes földterülete együtt

~1 Észak-Amerika 158 I Európa 219 B Latin-Amerika I és a Karib-térség 243

I I I I

Fekete-Afrika

I 494

Dél-Ázsia teljes földterülete Ázsia 747

Forrás: UNDP 1998, 74. o.

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK t o z á s o k n a k . Á z s i a é s Afrika gyors n é p e s s é g n ö ­ v e k e d é s t m u t a t ó t e r ü l e t e i n a talaj l e r o m l á s á n a k problémája e m b e r e k millióit fenyegeti elsze­ g é n y e d é s s e l és é h e z é s s e l . A talaj leromlása az a folyamat, m e l y n e k s o r á n a t e r m ő f ö l d m i n ő s é g e romlik, és a b e n n e r e j l ő é r t é k e s e l e m e k a t ú l s á g o s k i h a s z n á l á s , a s z á r a z s á g vagy a n e m m e g f e l e l ő művelés következtében megfogyatkoznak. A talaj l e r o m l á s á n a k h o s s z ú t á v ú h a t á s a i r e n d ­ kívül s ú l y o s a k l e h e t n e k , és e z e k e t igen n e h é z viszszafordítani. Az o l y a n t e r ü l e t e k e n , a h o l a talaj m á r leromlott, h a n y a t l i k a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s ha­ tásfoka, és egy főre vetítve egyre k e v e s e b b meg­ m ű v e l h e t ő föld áll r e n d e l k e z é s r e . A t a k a r m á n y ­ hiány k ö v e t k e z t é b e n n e h e z e d i k vagy l e h e t e t l e n ­ n é válik a z á l l a t t a r t á s . A z e m b e r e k s o k e s e t b e n kénytelenek elvándorolni ezekről a területekről, t e r m é k e n y e b b f ö l d e k e t k e r e s v e . A z elsivatagosodás a F ö l d f e l s z í n é n e k i n t e n z í v l e p u s z t u l á s á t jelenti, a m i a s i v a t a g o k r a e m l é k e z t e t ő k ö r ü l m é ­ nyeket t e r e m t h a t a l m a s t e r ü l e t e k e n . Ez a j e l e n s é g v i l á g v i s z o n y l a t b a n m á r i s a k k o r a t e r ü l e t e t érint, mint O r o s z o r s z á g é s I n d o n é z i a e g y ü t t v é v e (lásd a 22.3. ábrát), és t ö b b m i n t 1 1 0 országot fenyeget.

Az erdők kiirtása Az e r d ő k az ö k o l ó g i a i r e n d s z e r a l a p v e t ő e l e m e i : segítenek a v í z e l l á t á s s z a b á l y o z á s á b a n , o x i g é n t b o c s á t a n a k ki a l é g k ö r b e és m e g a k a d á l y o z z á k a ta­ laj erózióját. H o z z á j á r u l n a k t o v á b b á i g e n s o k e m ­ ber m e g é l h e t é s é h e z , t ö b b e k k ö z ö t t t ü z e l ő a n y a g , élelem, fa, olajos a n y a g o k , festékek, gyógyfüvek és egyéb o r v o s s á g o k f o r r á s a k é n t . M á r a a z o n b a n a Föld e r e d e t i e r d e i n e k - kritikus f o n t o s s á g u k da­ cára is - t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e e l t ű n t . Az erdők kiirtása, a m i t r e n d s z e r i n t k e r e s k e d e l m i célú f a k i t e r m e l é s ú t j á n v i s z n e k végbe, a z e r d ő v e l borított f ö l d t e r ü l e t e k m e g f o g y a t k o z á s á h o z vezet. Ez a f o l y a m a t az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 15 m i l l i ó h e k ­ tárnyi e r d ő s é g e l p u s z t í t á s á t j e l e n t e t t e , m e l y n e k nagy r é s z e ( 7 , 4 m i l l i ó h e k t á r ) L a t i n - A m e r i k á b a n és a K a r i b - t é r s é g b e n , v a l a m i n t F e k e t e - A f r i k á b a n (4,1 m i l l i ó h e k t á r ) m e n t v é g b e . N o h a a z e r d ő k k i i r t á s a sokféle e r d ő t í p u s t érint, a legnagyobb f i g y e l m e t a t r ó p u s i e s ő e r d ő k s o r s a váltja ki. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k , a m e l y e k a F ö l d fel­ színének k ö r ü l b e l ü l 7 s z á z a l é k á t borítják, r e n d ­ kívül s o k n ö v é n y - és állatfaj s z á m á r a n y ú j t a n a k otthont, és j e l e n t ő s m é r t é k b e n h o z z á j á r u l n a k a biodiverzitáshoz, vagyis a k ü l ö n f é l e é l e t f o r m á k és fajok v á l t o z a t o s s á g á h o z . T ö b b e k k ö z ö t t olaj­ tartalmú a n y a g o k forrásai é s s o k o l y a n n ö v é n y lelőhelyei, a m e l y e k b ő l f o n t o s g y ó g y s z e r e k ké­ szülnek. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k j e l e n l e g é v e n t e kö-

rülbelül egyszázalékos ü t e m b e n zsugorodnak, és e n n e k a s z á z a d n a k a v é g é r e a k á r t e l j e s e n el is tűnhetnek, ha a jelenlegi trendet n e m állítjuk m e g . D é l - A m e r i k a s z á m o s t e r ü l e t é n , a h o l a leg­ nagyobb kiterjedésű trópusi esőerdők találhatók, e z e k e t g y a k r a n felégetik, h o g y h e l y e t b i z t o s í t ­ s a n a k a l e g e l t e t ő m a r h a t e n y é s z t é s h e z . A világ m á s t é r s é g e i b e n , p é l d á u l N y u g a t - A f r i k á b a n és a d é l i c s e n d e s - ó c e á n i s z i g e t e k e n a z e g z o t i k u s ke­ ményfák iránti n e m z e t k ö z i kereslet táplálja az e s ő e r d ő k l e r o m b o l á s á t . A n ö v e k v ő fogyasztás i r á n y á b a n h a t ó t r e n d e k arra ö s z t ö n z i k a f e j l ő d ő országokat, h o g y a t e r m é s z e t t ő l adott á r u c i k k e i ­ k e t e x p o r t á l j á k , ez a gyakorlat v i s z o n t a k ö r n y e ­ zet l e r o m b o l á s á h o z v e z e t és j e l e n t ő s e n r o n t j a a biodiverzitást. Az erdők kiirtása súlyos következményekkel jár az e m b e r e k életére és a környezetre nézve e g y a r á n t . E g y e s s z e g é n y országok, a m e l y e k a z erdők révén korábban képesek voltak biztosíta­ n i vagy k i e g é s z í t e n i m e g é l h e t é s i forrásaikat, t ö b ­ b é n e m k é p e s e k ezt m e g t e n n i . A z e r d ő k k i i r t á s a még jobban súlyosbítja azoknak a marginalizáló­ dott n é p e s s é g c s o p o r t o k n a k a z e l s z e g é n y e d é s é t , a m e l y e k r i t k á n r é s z e s ü l n e k a f a k i t e r m e l é s i kon­ cessziókból és az értékes faanyagok eladásából s z á r m a z ó ó r i á s i j ö v e d e l m e k b ő l . A z e r d ő i r t á s ál­ tal o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k k ö z é t a r t o z i k a talaj e r ó z i ó j a és a n ö v e k v ő á r v í z v e s z é l y : a h e g y i erdő­ ségek érintetlen állapotukban k é p e s e k az esőzé­ s e k b ő l s z á r m a z ó víz n a g y r é s z é n e k f e l s z í v á s á r a és a l é g k ö r b e v a l ó v i s s z a j u t t a t á s á r a , az e r d ő k el­ tűnését követően a z o n b a n az esővíz akadálytala­ n u l l e r o h a n a l e j t ő k ö n , á r v i z e k e t és s z á r a z s á g o t okozva.

TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK „ E m b e r i s é g , b o r u l j t é r d r e és i m á d k o z z ! " - h i r d e ­ tik n a g y b e t ű k k e l a p l a k á t o k o n o l v a s h a t ó h i r d e ­ t é s e k , a m e l y e k a Jurassic Park és m á s b e s t s e l l e ­ r e k szerzője, v a l a m i n t a Vészhelyzet (ER) c í m ű n é p s z e r ű t é v é s o r o z a t alkotója, M i c h a e l C r i c h t o n 2 0 0 2 - b e n m e g j e l e n t Préda (Prey) c í m ű r e g é n y é t r e k l á m o z z a [The Economist, 2 0 0 0 . d e c e m b e r 5.). A r e g é n y b e n C r i c h t o n egy o l y a n világot r a j z o l fel, a m e l y b e n egy t u d o m á n y o s k í s é r l e t a k a r a t l a n következményei katasztrófához vezetnek. Egy nanorészecskékből - milliárdnyi, a porszemnél is k i s e b b p a r á n y i r o b o t b ó l - á l l ó f e l h ő k i s z a b a ­ d u l egy l a b o r a t ó r i u m b ó l . A f e l h ő ö n f e n n t a r t ó és ö n r e p r o d u k á l ó k é p e s s é g e k k e l r e n d e l k e z i k , é s ta­ nulni tud tapasztalataiból. Úgy programozták be, hogy ragadozóként viselkedjen, és ahogy növek-

22. FEJEZET szik, p e r c r ő l - p e r c r e h a l á l o s a b b v e s z é l y t j e l e n t . A p a r á n y i l é n y e k b e f o g á s á r a vagy e l p u s z t í t á s á r a i r á n y u l ó m i n d e n k í s é r l e t k u d a r c o t vall, é s a m i még rosszabb, zsákmányuk n e m más, mint az emberi lények. A miniatűr robotokról szóló regény a tudo­ m á n y o s - f a n t a s z t i k u s i r o d a l o m k ö r é b e tartozik. M a g a a nanotechnológia a z o n b a n a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a i z g a l m a s új t e r ü l e t e . E g y n a n o ­ m é t e r a m i l l i m é t e r e g y m i l l i o m o d r é s z e , és a na­ notechnológia tágan értelmezett definíciójába beletartozik b á r m i n e k a nagy precizitással való előállítása, ami a száz n a n o m é t e r n é l kisebb mé­ rettartományba esik (összehasonlításul: az em­ b e r i h a j s z á l a k átlagos v a s t a g s á g a k ö r ü l b e l ü l 8 0 e z e r n a n o m é t e r ) . A n a n o t e c h n o l ó g i a fejlődésé­ nek érzékelhető hatásai egyelőre még szerénynek mondhatók. Nanotechnológiai módszereket je­ lenleg többek között átlátszóbb bőrápoló krémek és sítalpak még csúszósabb felületi bevonatának előállítására használnak. Egyes s z e r z ő k e t a g g o d a l o m m a l t ö l t e n e k el a n a n o t e c h n o l ó g i á v a l összefüggő k o c k á z a t o k . A M i ­ chael Crichtonéhoz hasonló tudományos-fantasz­ tikus r e g é n y e k s z e r z ő i által m e g k o n g a t o t t v é s z h a ­ r a n g o k m e l l e t t egyes t u d ó s o k a t t ó l félnek, h o g y ha sikerül a n a n o m é r e t ű részecskék önreproduk­ cióra alkalmas technológiáját kifejleszteni, akkor ezek a részecskék mindenhová behatolhatnak. „Úgy t e r j e d h e t n e k el m i n d e n ü t t , m i n t a virágpor, g y o r s a n s z a p o r o d h a t n a k és a b i o s z f é r á t n a p o k o n b e l ü l p o r r á v á l t o z t a t h a t j á k . E z e k a v e s z é l y e s repl i k á t o r o k a n n y i r a e l l e n á l l ó v á v á l h a t n a k é s ugyan­ akkor olyan kicsinyek és olyan gyorsan szapo­ r o d h a t n a k , h o g y n e m i g e n l e h e t m e g á l l í t a n i őket, l e g a l á b b i s akkor, h a n e m k é s z ü l ü n k fel e r r e " . E z a f e n y e g e t é s a „szürke r a g a c s " p r o b l é m á j a k é n t (grey goo problem) vált i s m e r t t é ( D r e x l e r 1 9 9 2 ) . M á s o k attól tartanak, hogy a nanotechnológiát k a t o n a i c é l o k r a h a s z n á l h a t j á k fel vagy t e r r o r i s t á k kezébe kerülhet. Egy n a p o n talán olyan, nanotechnológiára épülő eszközöket leszünk képesek e l ő á l l í t a n i , a m e l y e k s z e l e k t í v e n , vagyis c s a k bi­ z o n y o s földrajzi t e r ü l e t e k vagy b i z o n y o s g e n e t i ­ kai a d o t t s á g o k k a l b í r ó e m b e r c s o p o r t o k e l l e n vet­ h e t ő k b e (Joy 2 0 0 0 ) . E g y m á s i k k ö z k e l e t ű aggály a z z a l k a p c s o l a t b a n m e r ü l fel, h o g y a n a n o m é r e t ű r é s z e c s k é k b e l é l e g e z h e t ő k és a s z e r v e z e t e t - idő­ v e l e s e t l e g úgy f e l h a l m o z ó d v a , m i n t a z a z b e s z t - súlyosan károsíthatják. H a a z i l y e n k a t a s z t r ó f á k b e k ö v e t k e z é s é t való­ s z í n ű n e k í t é l n é n k meg, a k k o r arra a k ö v e t k e z ­ tetésre kellene jutnunk, hogy a nanotechnoló­ gia t o v á b b i f e j l ő d é s é v e l j á r ó k o c k á z a t o k m e s s z e meghaladják a várható előnyöket. A nanotech­ n o l ó g i a l e l k e s m ű v e l ő i a z o n b a n j e l e n l e g azt vizs­

gálják, h o g y a n a n o r é s z e c s k é k felhasználhatók-e p é l d á u l r á k e l l e n e s g y ó g y s z e r e k n e k a megfelelő h e l y r e v a l ó e l j u t t a t á s á r a az e m b e r i t e s t b e n , vagy a n a n o m é r e t ű s z é n s z e m c s é k felhasználhatók-e a s z á m í t ó g é p e s á r a m k ö r ö k m ű k ö d é s i sebességének é s t e l j e s í t m é n y é n e k f o k o z á s á r a . R i c h a r d Smalley N o b e l - d í j a s v e g y é s z odáig megy, h o g y azt állítja: a n a n o t e c h n o l ó g i á v a l e l ő á l l í t o t t n a p e l e m e k e t egy n a p o n a világ e n e r g i a p r o b l é m á i n a k megoldására lehet majd felhasználni. A n a n o t e c h n o l ó g i á v a l és m á s tudományos­ t e c h n o l ó g i a i i n n o v á c i ó k k a l k a p c s o l a t o s viták f o n t o s k é r d é s e k e t v e t n e k fel a szociológusok s z á m á r a . M i n t f e n t e b b láttuk, a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e egyre t ö b b é s t ö b b kocká­ zattal j á r h a t , i l l e t v e b i z o n y t a l a n k i m e n e t ű válto­ z á s o k h o z v e z e t h e t , a m e l y e k r o s s z a k , j ó k vagy e k é t p ó l u s k ö z ö t t b á r m i l y e n e k l e h e t n e k , a „szürke r a g a c s t ó l " a k o r l á t l a n és b i z t o n s á g o s energiaellá­ tásig. Az e m b e r i s é g n e k m i n d i g is s z e m b e kellett néz­ n i e i l y e n vagy a m o l y a n k o c k á z a t o k k a l é s fenye­ g e t é s e k k e l , a m a i k o c k á z a t o k a z o n b a n minőségi­ leg k ü l ö n b ö z n e k a z o k t ó l , a m e l y e k a korábbi kor­ s z a k o k b a n j e l e n t k e z t e k . A z e m b e r i társadalmakat e g é s z e n a l e g u t ó b b i i d ő k i g e l s ő s o r b a n olyan kül­ ső eredetű kockázatok (external risks) fenyeget­ ték, m i n t p é l d á u l az aszály, a földrengések, az éh­ ínség, vagy a v i h a r o k , a m e l y e k m i n d a természeti v i l á g b ó l a d ó d n a k és n e m függenek ö s s z e az em­ b e r i t e v é k e n y s é g g e l . M a a z o n b a n egyre többféle

mesterséges

eredetű kockázattal

(manufactured

risks) n é z ü n k s z e m b e , a m e l y e k e t a saját tudá­ s u n k és t e c h n o l ó g i á n k á l t a l a t e r m é s z e t i világra g y a k o r o l t h a t á s o k h o z n a k l é t r e . M i n t l á t n i fogjuk, a m a i t á r s a d a l m a k e l ő t t á l l ó s z á m o s környezeti és e g é s z s é g i k o c k á z a t e z u t ó b b i c s o p o r t h o z tartozik, vagyis a t e r m é s z e t b e v a l ó b e a v a t k o z á s a i n k ered­ m é n y e k é n t j ö n l é t r e . A n a n o t e c h n o l ó g i a megjele­ n é s e , a m i t a f e n t i e k b e n v á z o l t u n k , c s a k egy példa a m e s t e r s é g e s e r e d e t ű k o c k á z a t o k szaporodására. Az a l á b b i a k b a n k é t m á s i k j e l e n s é g g e l , a globális f e l m e l e g e d é s s e l és a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t élel­ m i s z e r e k k ö r ü l folyó v i t á k k a l foglalkozunk.

Globális felmelegedés Az é s z a k i f é l t e k é n a m e t e o r o l ó g i a i a d a t o k feljegy­ z é s é n e k k e z d e t e i ó t a a 2 0 0 3 . év augusztusa volt a l e g f o r r ó b b a u g u s z t u s i h ó n a p . A forróság sokak s z e r i n t p é l d a é r t é k ű j e l z é s v o l t arra n é z v e , hogy a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s h o g y a n befolyásolja a Föld éghajlatát. K ö v e t k e z m é n y e i katasztrofálisak vol­ tak. E g y k ö r n y e z e t v é d e l m i agytröszt (Earth Poli­ cy Institute) b e c s l é s e s z e r i n t a h ő s é g következte-

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ben 35 ezer ember halt meg Európában. Francia­ ország s z e n v e d t e el a l e g n a g y o b b v e s z t e s é g e k e t . Úgy b e c s ü l t é k , h o g y itt m a j d n e m 1 5 e z e r e m b e r halt m e g a m a g a s h ő m é r s é k l e t e k n e k tulajdonít­ ható okok miatt: k ü l ö n ö s e n az idősebbek voltak kitéve k o m o l y v e s z é l y n e k [New Scientist, 2 0 0 3 . október 10.). A tudósok újabb becslései szerint a globális felmelegedés évente körülbelül 1 6 0 ezer e m b e r h a l á l á t okozza, és l e g i n k á b b a f e j l ő d ő országokban élő gyermekek vannak veszélyben. Úgy b e c s ü l i k t o v á b b á , h o g y a z é g h a j l a t v á l t o z á s „ m e l l é k h a t á s a i " , p é l d á u l a m a l á r i a terjedése és az alultápláltság m i a t t b e k ö v e t k e z ő h a l á l e s e t e k szá­ ma 2020-ig m a j d n e m a kétszeresére emelkedhet (New Scientist, 2 0 0 3 . o k t ó b e r 1.). A brit m i n i s z ­ terelnök, T o n y B l a i r a Climatech Group m e g a l a ­ pításakor, 2 0 0 4 . április 2 7 - é n tartott b e s z é d é b e n kijelentette, h o g y a k l í m a v á l t o z á s „ h o s s z ú t á v o n a l e g f o n t o s a b b k é r d é s , a m i v e l a g l o b á l i s közös­ ségnek s z e m b e kell n é z n i e " . A k ö v e t k e z ő k b e n a globális f e l m e l e g e d é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k k a l foglalkozunk, és k i s s é r é s z l e t e s e b b e n megvizsgál­ juk a j e l e n s é g v a l ó s z í n ű k ö v e t k e z m é n y e i t .

Mi a globális felmelegedés? A globális felmelegedést s o k a n k o r u n k l e g k o m o ­ lyabb k ö r n y e z e t i v e s z é l y f o r r á s á n a k t e k i n t i k . H a a tudományos

előrejelzések igaznak bizonyul­

nak, a f e l m e l e g e d é s k é p e s v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n u l m e g v á l t o z t a t n i a F ö l d éghajlatát és o l y a n pusz-

tító k ö r n y e z e t i k ö v e t k e z m é n y e k s o r o z a t á v a l jár­ hat, a m e l y e k a z e g é s z v i l á g o n é r e z h e t ő k l e s z n e k . A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s a F ö l d átlagos h ő m é r s é k ­ l e t é n e k fokozatos e m e l k e d é s é t j e l e n t i , és a l é g k ö r kémiai összetételének változása miatt következik b e . F e l t é t e l e z i k , h o g y ezt n a g y r é s z t a z e m b e r e k o k o z z á k , m i v e l a l é g k ö r b e n f e l h a l m o z ó d ó és an­ n a k ö s s z e t é t e l é t m e g v á l t o z t a t ó g á z o k j e l e n t ő s ré­ s z é t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g t e r m e l i ki. A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s f o l y a m a t a s z o r o s öszs z e f ü g g é s b e n á l l a z ú g y n e v e z e t t üvegházhatás­ sal, a h ő t c s a p d á b a e j t ő ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k felhalmozódásával a Föld légkörében. A jelenség m ű k ö d é s i elve egyszerű. A Nap energiája áthatol a l é g k ö r ö n és f e l m e l e g í t i a F ö l d f e l s z í n é t . A n a p ­ sugárzás legnagyobb részét közvetlenül elnyeli a F ö l d , egy r é s z e a z o n b a n v i s s z a v e r ő d i k . A z üveg­ h á z h a t á s ú g á z o k m i n t e g y gátat k é p e z n e k e n n e k a v i s s z a v e r ő d ö t t e n e r g i á n a k a k i á r a m l á s a előtt, c s a p d á b a ejtve a h ő t a F ö l d l é g k ö r é b e n , n a g y o n h a s o n l ó a n ahhoz, ahogyan a melegházak tetejét a l k o t ó ü v e g l a p o k t e s z i k (lásd a 22.4. ábrát). Ez a t e r m é s z e t e s ü v e g h á z h a t á s az, a m i a F ö l d átlag­ hőmérsékletét meglehetősen kellemes hőmér­ s é k l e t - t a r t o m á n y b a n - 1 5 , 5 °C fok k ö r ü l - tartja. Ha az üvegházhatású gázok n e m tartanák vissza a hő k i s u g á r z á s á t , a F ö l d s o k k a l h i d e g e b b h e l y l e n n e , é s átlagos h ő m é r s é k l e t e n e m h a l a d n á m e g a - 1 7 , 8 ° C fokot. Amikor azonban a légkörben lévő üvegházha­ t á s ú g á z o k k o n c e n t r á c i ó j a e m e l k e d i k , felerősö­ dik a z ü v e g h á z h a t á s é s j ó v a l m a g a s a b b h ő m é r -

22. FEJEZET

M

•I

^

k

üvegházhatású gazok?

Egyes üvegházhatású g á z o k t e r m é s z e t e s erede­

Nitrogéntartalmú

oxidok

kibocsátása

mező­

tűek a légkörben, míg m á s o k az emberi tevékeny­

gazdasági és ipari tevékenységek során, valamint

ségből származnak. A t e r m é s z e t e s eredetű üveg­

a szilárd hulladékok és a fosszilis tüzelőanyagok

házhatású gázok közé a következők sorolhatók:

e l é g e t é s e k o r történik.

a vízpára, a szén-dioxid, a m e t á n , a nitrogén-oxi­

A t e r m é s z e t e s úton n e m k é p z ő d ő üvegház­

dok és az ó z o n . Bizonyos emberi tevékenységek

hatású g á z o k közé t a r t o z n a k a

a z o n b a n növelik ezeknek a t e r m é s z e t e s eredetű

anyag-termékek előállítása, valamint a hűtő és

gázoknak a koncentrációját is.

légkondicionáló b e r e n d e z é s e k m ű k ö d t e t é s e so­

Szén-dioxid akkor kerül a légkörbe, amikor szi­

habosítottmű-

rán melléktermékként keletkező széntartalmú ha­

lárd hulladékokat, fosszilis eredetű tüzelőanya­

logénszármazékok (CFC) és hidrofluoridok (HFC),

g o k a t (olajat, földgázt és szenet), valamint fát és

valamint az ipari folyamatokban képződő per-

fából készült t e r m é k e k e t é g e t ü n k el.

fluoridok (PFC).

Metán a szén, a földgáz és az olaj kitermelése, valamint szállítása során képződik. M e t á n k i b o ­ csátás származhat a szilárd hulladékok lerakására szolgáló helyeken a szerves hulladékok lebomlá­

Forrás: Environmental Protection Agency (EPA) honlapja: http://www.epa.gov/ globalwarming/climate/index.htm

sából, valamint az állattenyésztésből is.

s é k l e t e k a l a k u l n a k ki. A z ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k

m e g v á l t o z n a k a globális időjárási m i n t á k . A világ­

k i b o c s á t á s a a z i p a r o s o d á s k e z d e t e óta j e l e n t ő ­

v i s z o n y l a t b a n is p o t e n c i á l i s a n káros hatások töb­

s e n m e g n ő t t . A l e g n a g y o b b m é r t é k b e n a legfőbb

b e k között a z a l á b b i a k l e h e t n e k :

ü v e g h á z h a t á s ú gáz, a s z é n - d i o x i d k o n c e n t r á c i ó ­ ja növekszik: ez az érték 1 8 8 0 óta körülbelül 30

1. A

tengerszint

emelkedése:

A

globális

fel­

m e l e g e d é s h a t á s á r a a s a r k i j é g s a p k á k megolvad­

százalékkal emelkedett. A metán koncentrációja

n a k , a z ó c e á n o k f e l m e l e g e d n e k é s kiterjednek.

m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , a n i t r o g é n - o x i d o k é p e d i g 15

A g l e c c s e r e k és á l t a l á b a n a s z á r a z f ö l d i jégtakaró

s z á z a l é k k a l n ő t t , é s a z i p a r i fejlődés k ö v e t k e z ­

o l v a d á s a m e g e m e l i a t e n g e r e k szintjét. A partvi­

tében

olyan

üvegházhatású

gázok

is

képződ­

d é k e k e n vagy a l a c s o n y a n f e k v ő t e r ü l e t e k e n elhe­

nek, amelyek a természetben n e m fordulnak elő

l y e z k e d ő v á r o s o k víz a l á k e r ü l n e k é s lakhatatlan­

(lásd a fenti k e r e t e s í r á s u n k a t ) . A l e g t ö b b t u d ó s

ná v á l n a k . A t e n g e r s z i n t e g y m é t e r e s emelkedése

egyetért a b b a n , h o g y a s z é n - d i o x i d m e n n y i s é g é ­

e s e t é n p é l d á u l B a n g l a d e s a t e l j e s földterületének

n e k j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t a l é g k ö r b e n a fosszilis

1 7 s z á z a l é k á t , E g y i p t o m 1 2 s z á z a l é k á t , Hollan­

t ü z e l ő a n y a g o k e l é g e t é s e é s sokfajta e m b e r i tevé­

d i a p e d i g 6 s z á z a l é k á t e l v e s z í t e n é ( U N D P 1998).

k e n y s é g , k ö z t ü k az i p a r i t e r m e l é s , a n a g y ü z e m i

A z I n d i a i - ó c e á n t é r s é g é b e n egy o l y a n cunami,

m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s , az erdőirtás, a b á n y á ­

m i n t a m i v e l e n n e k a f e j e z e t n e k a bevezetésében

szat, a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k ö z l e k e d é s o k o z z a .

f o g l a l k o z t u n k , m a g a s a b b t e n g e r s z i n t e s e t é n még

A 22.5.

ábra

a Föld felszíni h ő m é r s é k l e t é n e k

változási trendjét mutatja be a 1 9 . század máso­

sokkal nagyobb pusztítást okozna. 2. Elsivatagosodás:

A

globális

felmelegedés

dik fele ó t a K ö z é p - A n g l i á b a n é s g l o b á l i s szin­

h o z z á j á r u l h a t a h h o z , h o g y a m a i t e r m é k e n y föld­

ten, összevetve az átlagos h ő m é r s é k l e t e k 1 9 6 1

t e r ü l e t e k j e l e n t ő s h á n y a d a sivataggá váljon. Az

és 1 9 9 0 k ö z ö t t i a l a k u l á s á v a l . A n y i l v á n t a r t á s o k

e l s i v a t a g o s o d á s és az i n t e n z í v t a l a j e r ó z i ó a feke­

s z e r i n t a 2 0 . s z á z a d e g é s z é t t e k i n t v e a tíz legfor­

te-országokat, a K ö z e l - K e l e t e t és Dél-Ázsiát fogja

r ó b b év k ö z ü l h é t az 1 9 9 0 - e s é v e k r e e s e t t : a vala­

a leginkább érinteni.

ha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban fordult e l ő .

3. Betegségek

terjedése:

A

globális

felmelege­

d é s k i t e r j e s z t h e t i az o l y a n o r g a n i z m u s o k földraj­ zi és s z e z o n á l i s e l t e r j e d é s i k ö r é t , m i n t például a s z ú n y o g o k , a m e l y e k r a g á l y o s betegségeket, töb­

A globális felmelegedés potenciális következményei

b e k k ö z ö t t m a l á r i á t és sárgalázt terjesztenek. Ha a h ő m é r s é k l e t h á r o m - ö t C e l s i u s - f o k k a l emelke­ dik, a

H a v a l ó b a n globális f e l m e l e g e d é s m e g y végbe, en­ n e k v a l ó s z í n ű l e g p u s z t í t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesz­

malarias m e g b e t e g e d é s e k s z á m a évente 50-

80 millióval növekedhet. 4. Gyenge

termések:

A

mezőgazdasági

termés­

n e k . A h e l y i h a t á s o k a t - p é l d á u l az Egyesült Ki­

h o z a m a világ s z á m o s l e g s z e g é n y e b b térségében

rályságban - igen n e h é z lesz e l ő r e j e l e z n i , m i v e l

c s ö k k e n h e t , ha a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s folytató-

dik. E z v a l ó s z í n ű l e g f ő k é n t D é l k e l e t - Á z s i a , Afri­ ka és Latin-Amerika lakosságát érintheti. éghajlati

5. Az

viszonyok

ezredek óta viszonylag

megváltozása:

stabil

Az

év­

éghajlati m i n t á k

gyors

változásokon m e h e t n e k keresztül

bális

felmelegedés

következtében.

a glo­

Jelenleg

46

m i l l i ó e m b e r é l o l y a n t e r ü l e t e k e n , a m e l y e k e t el­ p u s z t í t h a t n a k a t e n g e r i v i h a r o k , és az á r v i z e k és hurrikánok következtében sokan m á s o k is súlyos károkat s z e n v e d h e t n e k . 6. Geopolitikai

instabilitás:

Az

USA

védelmi

m i n i s z t é r i u m á n a k megbízásából készített egyik j e l e n t é s arra f i g y e l m e z t e t , h o g y a k l í m a v á l t o z á s fent e m l í t e t t h a t á s a i a l e g r o s s z a b b e s e t b e n ko­

a j e l e n s é g oka, ú g y t ű n i k , h o g y a jég r e n d k í v ü l i

m o l y k o n f l i k t u s o k h o z , sőt h á b o r ú k h o z v e z e t h e t ­

sebességgel olvad. A m é r é s e k szerint az Északi­

nek azon országok között, a m e l y e k megkísérlik

s a r k v i d é k e n a t e n g e r j é g t a k a r ó j a az u t ó b b i évti­

v é d e n i egyre i n k á b b k o r l á t o z o t t m e z ő g a z d a s á g i ,

z e d e k b e n a n y á r i é s ő s z i i d ő s z a k o k b a n 4 0 száza­

ivóvíz- és e n e r g i a f o r r á s a i k a t . A j e l e n t é s s z e r i n t

lékkal vékonyodott, kiterjedése pedig az 1950-es

tömeges népvándorlás indulhat meg, ha az em­

évek óta tavasszal és nyáron 10-15 százalékkal

berek ni, való

megkísérelnek

olyan

amelyek rendelkeznek alkalmazkodáshoz

(Schwartz-Randall

régiókba

átköltöz­

a klímaváltozáshoz

szükséges

forrásokkal

c s ö k k e n t . A h ó t a k a r ó a z 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a globá­ lisan

10 százalékkal zsugorodott:

a hegyvidéki

g l e c c s e r e k gyors ü t e m b e n r ö v i d ü l n e k .

2003).

Úgy tűnik, hogy a globális felmelegedéssel öszszefüggő e g y e s t r e n d e k j ó v a l g y o r s a b b a n é r e z t e ­

Mit

tik h a t á s u k a t , m i n t a h o g y a t u d ó s o k e r e d e t i l e g

a globális felmelegedés ellen?

megjósolták.

1999

decemberében

például

egy

tehetünk

műholdas felmérés azt mutatta, hogy az Északi­

A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s t é n y é t h o s s z ú i d ő n ke­

sarkvidék

resztül kétségbe vonták. Egyes tudósok vitatták

jégsapkája

sokkal

gyorsabban

zsugo­

rodik, m i n t a t u d ó s o k g o n d o l t á k : ez a f o l y a m a t

a nyilvánosságra került adatok hitelességét, míg

drámai hatásokkal járhat a világ éghajlatára néz­

m á s o k a z o n a z á l l á s p o n t o n v o l t a k , h o g y a világ

ve a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . A 2 0 0 2 e l e j é n az A n -

éghajlatában megfigyelt változások n e m az em­

t a r k t i s z o n k é t g i g a n t i k u s j é g t ö m e g - a L a r s e n B és

beri

a T h w a i t e s g l e c c s e r e k n y e l v e - l e v á l t és n a p o k o n belül jéghegyek ezreire töredezett szét. Lehetsé­ ges, h o g y a j é g t a k a r ó m e g f o g y a t k o z á s a t e r m é s z e ­ tes v á l t o z á s i f o l y a m a t o k e r e d m é n y e , á m b á r m i i s

22.5. ábra

1,0-1

beavatkozás,

hanem

természetes

z u s a l a k u l t ki a b b a n a t e k i n t e t b e n , h o g y a glo­ bális felmelegedés valóban folyamatban van, és ezért az üvegházhatás felelős. 2 0 0 0 januárjában

Az átlagos felszíni hőmérséklet változásai 1861-től 2002-ig: az 1961 és 1990 közötti közép-angliai és a globális átlaghő­ mérsékletek összehasonlítása (Celsius-fokban)

p

-0,5

1862

1882

Forrás: ONS.

1902

1922

trendek

eredményei. Mára azonban széles körű konszen­

1942

1962

1982

2002

742

22. FEJEZET

22.6. ábra Szén-dioxid-kibocsátás a világ iparosodott és kevésbé fejlett térségeiben Egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, 1995 Egyesült Államok Kanada Németország Japán Dél-Afrika Mexikó Kína Brazília I

0

7

14

É v e s kibocsátás (metrikus tonna)

Globális szén-dioxid-kibocsátás 25-

1950

1960

1970

1980

Forrás: UNDP (1998), 3. o. egy k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y á g a k a t k é p v i s e l ő k l í m a ­ s z a k é r t ő k b ő l álló t e s t ü l e t k ö z z é t e t t e a t é m á b a n eddig m e g j e l e n t e g y i k l e g r é s z l e t e s e b b j e l e n t é s t , m e l y n e k s z e r z ő i m i n d a n n y i a n e g y e t é r t e t t e k ab­ ban, hogy a globális felmelegedés valóságos je­ l e n s é g . Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a Föld felszíni hőmérséklete az utóbbi évszázad s o r á n 0 , 4 - 0 , 8 °C k ö z ö t t i é r t é k k e l e m e l k e d e t t . A hőmérséklet emelkedése különösen nagymértékű volt a z u t ó b b i 2 0 é v s o r á n . A s z é n d i o x i d - k i b o c s á t á s - m i n t a 22.6. ábra m u t a t j a - g l o b á l i s s z i n t e n r i a s z t ó m é r t é k b e n foko­ z ó d i k . A z ipari o r s z á g o k j e l e n l e g j ó v a l t ö b b üveg­ h á z h a t á s ú gázt t e r m e l n e k , m i n t a f e j l ő d ő világ, s az Egyesült Á l l a m o k több szén-dioxidot bocsát

ki a l é g k ö r b e , m i n t b á r m e l y m á s ország. Az üveg­ h á z h a t á s ú g á z o k k i b o c s á t á s a a z o n b a n n e m kor­ l á t o z ó d i k a fejlett o r s z á g o k r a . A f e j l ő d ő világból s z á r m a z ó k i b o c s á t á s s z i n t é n g y o r s a n növekszik, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n a z á l l a m o k b a n , a h o l gyors i p a r o s í t á s folyik, é s 2 0 3 5 - r a v á r h a t ó a n egyenlő mértékű lesz az iparosodott országokéval. A z 1 9 9 7 - b e n tartott k i o t ó i ö k o l ó g i a i csúcsta­ lálkozón egyetértés született abban, hogy 2010ig jelentősen c s ö k k e n t e n i kell az üvegházhatású g á z o k k i b o c s á t á s á t . A c s ú c s t a l á l k o z ó jegyzőköny­ v é b e n r ö g z í t e t t e k s z e r i n t a z i p a r o s o d o t t országok k ö t e l e z e t t s é g e t v á l l a l t a k arra, h o g y az alapként v á l a s z t o t t 1 9 9 0 . évi s z i n t h e z k é p e s t 2 0 1 0 - i g - kü­ l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n m á s - m á s m é r t é k b e n - csök­ k e n t e n i fogják a g á z k i b o c s á t á s t . A k i t ű z ö t t célok á t l a g o s a n 8 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s t irányoznak e l ő E u r ó p a l e g n a g y o b b r é s z é n , m í g I z l a n d ese­ t é b e n m a x i m u m 1 0 , A u s z t r á l i á b a n pedig 8 szá­ z a l é k o s n ö v e k e d é s t e n g e d é l y e z n e k . (Az USA e r e d e t i l e g 7 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s r e vállalt kö­ t e l e z e t t s é g e t . ) S o k t u d ó s ú g y véli, h o g y ezek a c é l é r t é k e k t ú l s á g o s a n s z e r é n y e k : s z e r i n t ü k a ko­ m o l y éghajlati k ö v e t k e z m é n y e k elkerüléséhez a k i b o c s á t á s o k n a k a k á r 7 0 - 8 0 s z á z a l é k o s csökken­ t é s é r e v a n s z ü k s é g . B á r m i t t e s z n e k is a z o n b a n a k o r m á n y z a t o k a k i b o c s á t á s c s ö k k e n t é s é r e , bizo­ n y o s i d ő n e k el k e l l t e l n i e , a m í g a g l o b á l i s felme­ l e g e d é s h a t á s a i m e g v á l t o z h a t n a k . A h h o z , hogy a f e l h a l m o z ó d o t t s z é n - d i o x i d t e r m é s z e t e s folya­ m a t o k ú t j á n t á v o z z o n a l é g k ö r b ő l , t ö b b m i n t egy évszázadra van szükség. 2 0 0 1 - b e n a z U S A ú j e l n ö k e , G e o r g e W . Bush v i s s z a u t a s í t o t t a a k i o t ó i e g y e z m é n y ratifikálását, arra h i v a t k o z v a , h o g y ez v e s z é l y e z t e t n é az USA g a z d a s á g á t . N é m i v i t a u t á n a világ legtöbb más o r s z á g a e g y e t é r t e t t a b b a n , h o g y a z egyezmény­ h e z t a r t j á k m a g u k a t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k nélkül is, d a c á r a a n n a k , h o g y az ü v e g h á z h a t á s ú gázok l e g n a g y o b b k i b o c s á t ó j a a v i l á g o n az U S A . A 2001. év f o l y a m á n k é s ő b b a n é m e t o r s z á g i B o n n b a n és a m a r o k k ó i M a r r a k e s h b e n tartott t o v á b b i tanácsko­ z á s o k s o r á n v é g ü l m e g e g y e z é s s z ü l e t e t t az egyez­ m é n y egyre b o n y o l u l t a b b á v á l ó a p r ó b e t ű s szöve­ gét i l l e t ő e n is, és a c s a t l a k o z ó országokat sürget­ ték, h o g y a n e m z e t i t ö r v é n y h o z á s o k 2 0 0 2 végéig ratifikálják a z e g y e z m é n y t . A z u t ó b b i években az ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k legfőbb k i b o c s á t ó i kö­ z ü l t ö b b ország - k ö z t ü k az E g y e s ü l t Királyság, N é m e t o r s z á g , K í n a és O r o s z o r s z á g - sikeresen c s ö k k e n t e t t e a k i b o c s á t á s s z i n t j é t (bár Oroszor­ szág e s e t é b e n a c s ö k k e n é s t n a g y r é s z t a gazdaság visszaesése magyarázza). A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e h e t s é g e s hatásait i l l e t ő e n - csakúgy, m i n t a m e s t e r s é g e s eredetű k o c k á z a t o k s z á m o s m á s új f o r m á j á n á l is - sen-

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ki s e m lehet biztos abban, hogy valójában mi­ lyen hatásokkal kell számolnunk. A jelenség okai olyan összetettek, hogy a következményeket ne­ héz pontosan kiszámítani. Kérdés, hogy a „magas szintű kibocsátás" forgatókönyvének megvalósu­ lása c s a k u g y a n s z é l e s k ö r ű t e r m é s z e t i k a t a s z t r ó ­ f á k h o z fog-e v e z e t n i . A s z é n - d i o x i d - k i b o c s á t á s s z i n t j é n e k s t a b i l i z á l á s a v a j o n m e g v é d i - e a leg­ t ö b b e m b e r t a v i l á g o n az é g h a j l a t v á l t o z á s k á r o s hatásaitól? Lehetséges-e, hogy a globális felmele­ gedés j e l e n l e g i f o l y a m a t a i m á r i s m e g i n d í t o t t á k a t o v á b b i éghajlati z a v a r o k egész s o r o z a t á t ? E z e k r e a kérdésekre bizonyossággal n e m tudunk választ adni. A F ö l d é g h a j l a t a r e n d k í v ü l k o m p l e x r e n d ­ szer: i g e n s o k f é l e t é n y e z ő e g y ü t t e s e n h o z l é t r e különböző következményeket a Föld különböző pontjain elhelyezkedő országokban.

Genetikailag módosított élelmiszerek M i n t a l l . fejezetben ( a 3 3 5 . o l d a l o n ) láttuk, boly­ gónkon m i n d e n n a p 8 3 0 millió e m b e r marad éhes. A globális felmelegedés folyamata hozzájárulhat a fokozódó e l s i v a t a g o s o d á s h o z és a g y e n g é b b t e r m é s h e z , ezért t a r t h a t u n k attól, h o g y a z élel­ miszerhiány még nagyobb mértékűvé is válhat. A világ l e g s ű r ű b b e n lakott t e r ü l e t e i n a l a k o s s á g é l e l m e z é s e n a g y m é r t é k b e n függ az o l y a n alapve­ tő t e r m é n y e k t ő l , m i n t p é l d á u l a rizs, a m e l y n e k a t e r m ő t e r ü l e t e egyre z s u g o r o d i k . S o k a n aggód­ nak, h o g y a j e l e n l e g a l k a l m a z o t t f ö l d m ű v e l é s i módszerek n e m lesznek alkalmasak a növekvő lakosság e l t a r t á s á h o z e l e g e n d ő r i z s t e r m é s b i z t o ­ sítására. Az é h í n s é g f e n y e g e t é s e - h a s o n l ó a n s o k más k ö r n y e z e t i k i h í v á s h o z - n e m e g y e n l e t e s e n oszlik m e g a v i l á g o n . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k j e l e n t ő s g a b o n a f ö l ö s l e g g e l r e n d e l k e z n e k . A ga­ bonahiány éppen a legszegényebb országokban lesz v á r h a t ó a n k r ó n i k u s p r o b l é m a , a h o l a z előre­ jelzések szerint a legnagyobb mértékű a népesség növekedése. Egyesek szerint a potenciális élelmiszerválság e l k e r ü l é s é n e k k u l c s a a t u d o m á n y és a b i o t e c h ­ nológia t e r é n ú j a b b a n e l é r t h a l a d á s b a n rejlik. Az olyan alapvető t e r m é n y e k genetikai össze­ t é t e l é n e k m a n i p u l á l á s á v a l , m i n t p é l d á u l a rizs, ma m á r l e h e t s é g e s j e l e n t ő s e n f o k o z n i a fotoszin­ tézis ü t e m é t a n ö v é n y e k b e n , és e n n e k segítségé­ vel m a g a s a b b t e r m é s h o z a m o t l e h e t e l é r n i . A z i l y m ó d o n l é t r e h o z o t t n ö v é n y e k e t genetikailag mó­ dosított organizmusoknak (genetically modified organisms, GMOs) n e v e z i k . G e n e t i k a i m ó d o s í t á s t nem c s u p á n a t e r m é s h o z a m növelése érdeké­ ben, h a n e m s o k f é l e m á s c é l b ó l i s l e h e t v é g e z n i . A tudósok létrehoztak már például a normális­

n á l n a g y o b b v i t a m i n t a r t a l m ú G M O - k a t , m á s ge­ netikailag módosított termények ellenállóak a mezőgazdasági termelés során a termőföldeken á l t a l á n o s a n h a s z n á l t g y o m i r t ó s z e r e k k e l , a rovar­ k á r t e v ő k k e l , v a l a m i n t a g o m b á s és v í r u s o s fertő­ z é s e k k e l s z e m b e n is. A g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t o r g a n i z m u s o k b ó l k é s z ü l t vagy i l y e n e k n y o m a i t tartalmazó élelmiszereket GM-élelmiszereknek nevezik. A G M - t e r m é n y e k e l t é r n e k m i n d e n t ő l , a m i ko­ r á b b a n létezett, mivel k ü l ö n b ö z ő organizmusok­ ból származó, átültetett géneket tartalmaznak. Ez s o k k a l r a d i k á l i s a b b b e a v a t k o z á s a t e r m é s z e t ­ be, m i n t a keresztezés és n e m e s í t é s régebbi, sok éve h a s z n á l a t b a n levő módszerei. A GMO-kat g é n s e b é s z e t i m ó d s z e r e k k e l állítják elő, a m e l y e k alkalmasak a gének átültetésére n e m c s a k növé­ n y e k , h a n e m á l l a t o k e s e t é b e n is. A z ú j a b b kísér­ letekben emberi géneket ültettek be tenyésztett állatokba, például disznókba, azzal a céllal, hogy szervátültetések esetén az emberi szerveket he­ lyettesíteni képes állati szervek jöjjenek létre. Sőt, emberi géneket beültettek már növényekbe is, b á r a p i a c r a k e r ü l ő G M - t e r m é n y e k e s e t é b e n ilyen radikális génsebészeti eljárások alkalmazá­ s á r a e d d i g m é g n e m k e r ü l t sor. E g y e s k u t a t ó k á l l í t á s a s z e r i n t egy b i z o n y o s faj­ t a G M O , a „ s z u p e r r i z s " t e r m é s h o z a m a 3 5 száza­ l é k k a l is m e g h a l a d h a t j a a s z o k á s o s értéket. E g y m á s i k fajta, a n a g y o b b m e n n y i s é g ű „ A " v i t a m i n t tartalmazó „aranyrizs" termesztése világviszony­ latban több mint 1 2 0 millió gyermeknél csök­ kentheti az „A" v i t a m i n hiányával összefüggő megbetegedéseket. Azt gondolhatnánk, hogy a b i o t e c h n o l ó g i a i l y e n h a t a l m a s e r e d m é n y e i t lel­ kesen üdvözlik az e m b e r e k m i n d e n ü t t a világon. A genetikai beavatkozás a z o n b a n korunk egyik l e g v i t a t o t t a b b t é m á j á v á vált, é s s o k a k f i g y e l m é t r á i r á n y í t j a a r r a a f i n o m h a t á r v o n a l r a , a m i az egyik o l d a l o n a t u d o m á n y o s és t e c h n o l ó g i a i in­ nováció jótéteményei, a másik oldalon pedig a környezeti kockázatok között húzódik.

A GM-élelmiszerekkel kapcsolatos viták A GM-élelmiszerek „családregénye" mindössze n é h á n y é v v e l e z e l ő t t k e z d ő d ö t t , a m i k o r a világ n é h á n y vezető vegyipari és mezőgazdasági cége felismerte, hogy a gének működésére vonatkozó új i s m e r e t e k á t a l a k í t h a t j á k a világ é l e l m i s z e r - e l ­ látását. E z e k a v á l l a l a t o k r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó s z e r e k e t gyártottak, d e t o v á b b a k a r t a k l é p n i egy olyan területre, a m e l y b e n a j ö v ő fő piacát látták. Az új technológia nagy részének kifejlesztésében a z a m e r i k a i M o n s a n t o c é g j á t s z o t t v e z e t ő szere-

Az utóbbi években a Greenpeace vezetésével számos tiltakozó akcióra került sor a GM-termények ellen: a kép egy genetikailag módosított kukoricaültetvény ellen Norfolkban végrehajtott akció alkalmából készült. pet. A M o n s a n t o felvásárolt s z á m o s v e t ő m a g v á l lalatot, e l a d t a v e g y i p a r i részlegeit, és energiájá­ nak jelentős részét új termények piacra dobására fordította. A k k o r i ü g y v e z e t ő igazgatója, R o b e r t S h a p i r o v e z e t é s é v e l gigantikus r e k l á m k a m p á n y t indított a GM-termények j ó t é t e m é n y e i n e k hirde­ t é s é r e a g a z d á l k o d ó k és a fogyasztók k ö r é b e n . Az e l s ő r e a k c i ó k p o n t o s a n o l y a n o k voltak, a m i l y e ­ nekre a vállalat magabiztosan számított. Az 1 9 9 9 elején az Egyesült Államokban termelt szójabab 55 s z á z a l é k a és a k u k o r i c a 35 s z á z a l é k a t a r t a l m a ­ zott g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t e l e m e k e t . A G M - t e r m é n y e k e t e k k o r m á r 3 5 m i l l i ó h e k t á r n y i földte­ rületen, Nagy-Britannia területének körülbelül m á s f é l s z e r e s é n t e r m e s z t e t t é k s z e r t e a világon, É s z a k - A m e r i k á n k í v ü l K í n á b a n é s m á s országok­ b a n is. A M o n s a n t o cég reklámkampánya a GM-élelmiszerek számos pozitív erényére helyezte a hangsúlyt. A vállalat azt hirdette, hogy a G M t e r m é n y e k s e g í t h e t i k a világ s z e g é n y e i n e k élel­ m e z é s é t és h o z z á j á r u l h a t n a k a s z e n n y e z ő vegyi a n y a g o k , e l s ő s o r b a n a r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó sze­ r e k b e n l é v ő v e g y s z e r e k által o k o z o t t k ö r n y e z e t ­ szennyezés csökkentéséhez. A kampány során hangoztatott állítások szerint például a GM-burgonya termesztéséhez 40 százalékkal kevesebb k é m i a i r o v a r ö l ő s z e r r e v a n szükség, m i n t a ha­

g y o m á n y o s m ű v e l é s e s e t é b e n . A biotechnológia - h i r d e t t e a M o n s a n t o - l e h e t ő v é fogja t e n n i szá­ m u n k r a , h o g y j o b b m i n ő s é g ű é s n a g y o b b termésh o z a m ú g a b o n á t t e r m e s s z ü n k , a k ö r n y e z e t i érté­ kek megőrzése és védelme mellett. M i v e l a z o n b a n a G M - t e r m é n y e k lényegében t e l j e s e n újak, s e n k i s e m t u d h a t j a , h o g y tömeges b e v e z e t é s ü k t é n y l e g e s e n m i l y e n h a t á s s a l fog jár­ ni a k ö r n y e z e t r e n é z v e . S o k k ö r n y e z e t v é d ő és fo­ g y a s z t ó i c s o p o r t aggódik a n a g y r é s z t kipróbálatl a n t e c h n o l ó g i a i e l j á r á s o k s z é l e s k ö r ű alkalmazá­ sával p o t e n c i á l i s a n együtt j á r ó k o c k á z a t o k miatt. A G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s fenntartások k ü l ö n ö s e n a z e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y b e n jutottak é r v é n y r e . N a g y - B r i t a n n i á b a n a GM-termények n a g y ü z e m i t e r m e s z t é s é v e l s z e m b e n i tiltakozást dr. P u s z t a i Árpád, egy n e m z e t k ö z i l e g elismert g e n e t i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e i ö s z t ö n ö z t é k , aki egy á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n dolgozott Skóciá­ b a n . K u t a t á s a i s o r á n dr. P u s z t a i egy olyan bur­ gonyafajtát t e s z t e l t , a m e l y b e egyfajta természetes r o v a r ö l ő s z e r k é n t m ű k ö d ő g é n t v i t t e k b e : ezt a l e k t i n e k c s o p o r t j á b a t a r t o z ó fehérjét virágokból v o n t á k ki. E r e d m é n y e i azt j e l e z t é k , h o g y a GMburgonyával táplált patkányok immunrendszere j e l e n t ő s m é r t é k b e n k á r o s o d o t t és szerveik növe­ k e d é s e c s ö k k e n t . Dr. P u s z t a i m e g á l l a p í t á s a i t más v e z e t ő k u t a t ó k k r i t i k á v a l fogadták, és miután a

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK m a g y a r s z á r m a z á s ú t u d ó s a t e l e v í z i ó b a n is nyi­ latkozott a G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s aggá­ lyairól, e l b o c s á t o t t á k a z á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n betöltött állásából. Ekkorra a GM-élelmiszerek kérdése már szinte m i n d e n n a p a h í r l a p o k c í m o l d a l á r a került, és meg­ vitatására s z á m o s televíziós és rádiós vitát, be­ szélgető és b e t e l e f o n á l ó m ű s o r t szerveztek. A brit t á r s a d a l o m sok tagja a G M - t e r m é n y e k e l l e n foglalt állást, s ő t e g y e s e k „ k ö z v e t l e n a k c i ó b a " l é p t e k , gyökerestől kitépve a GM-terményeket a földből a k í s é r l e t i ü l t e t v é n y e k e n s z e r t e az o r s z á g b a n . Ha­ s o n l ó r e a k c i ó k r a k e r ü l t s o r s o k m á s e u r ó p a i or­ s z á g o k b a n . E z e k v é g ü l á t t e r j e d t e k a z U S A - r a is, a h o l k o r á b b a n alig folyt v i t a e r r ő l a k é r d é s r ő l . Az Egyesült Királyságban a nyolc nagy szupermar­ ketlánc közül hét megváltoztatta a GM-élelmi­ szerekkel kapcsolatos üzletpolitikáját. Öt közü­ lük t e l j e s e n b e t i l t o t t a a G M - ö s s z e t e v ő k j e l e n l é t é t az á l t a l u k f o r g a l m a z o t t t e r m é k e k b e n (ez a t i l a l o m még m a i s é r v é n y b e n v a n ) , é s v a l a m e n n y i e n ra­ gaszkodtak a h h o z , h o g y a z ü z l e t e i k b e n á r u s í t o t t termékek csomagolásán hangsúlyozottan tüntes­ sék fel a z o k t a r t a l m i ö s s z e t e v ő i t . K é t nagyvál­ lalat, az U n i l e v e r és a N e s t l é b e j e l e n t e t t e , h o g y visszavonja a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e ­ rek e l f o g a d á s á r a v o n a t k o z ó k o r á b b i d ö n t é s é t . A z U S A - b a n egyes g a z d á l k o d ó k , a k i k b e k a p c s o l ó d ­ tak a G M - t e r m é n y e k n a g y l é p t é k ű t e r m e s z t é s é b e , visszatértek a h a g y o m á n y o s fajtákhoz. 2 0 0 3 - b a n egy f e l m é r é s azt m u t a t t a ki, h o g y a z E g y e s ü l t K i ­ rályság l a k o s s á g á n a k 5 9 s z á z a l é k a e r ő s e n t á m o ­ gatná a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e r e k b e ­ tiltását ( H M S O 2 0 0 5 ) . A k ö r n y e z e t v é d ő k és a fogyasztói c s o p o r t o k tiltakozásai n a g y h a t á s t g y a k o r o l t a k a M o n s a n t o cég s o r s á n a k a l a k u l á s á r a , é s k o m o l y v i s s z a e s é s t okoztak a c é g r é s z v é n y e i n e k á r f o l y a m á b a n . R o ­ bert S h a p i r o fellépett a t e l e v í z i ó b a n és b e v a l l o t t a , hogy v á l l a l a t a j e l e n t ő s h i b á k a t k ö v e t e t t e l : „Való­ színűleg t ö b b e m b e r t f o r d í t o t t u n k m a g u n k e l l e n , mint a h á n y a t m e g g y ő z t ü n k - m o n d t a . - A z t hi­ szem, h o g y a g é n t e c h n o l ó g i á b a v e t e t t b i z a l m u n k és az iránta való lelkesedésünk sokak s z e m é b e n - érthető m ó d o n - túlzott magabiztosságnak, vagy a k á r a r r o g a n c i á n a k t ű n h e t e t t . " E z r e n d k í ­ vüli f o r d u l a t o t j e l e n t e t t a h h o z a v i l á g h ó d í t ó ö n ­ bizalomhoz képest, amivel még c s u p á n n é h á n y h ó n a p p a l a z e l ő t t is b e s z é l t . A M o n s a n t o f e l a d n i k é n y s z e r ü l t e g y i k l e g v i t a t o t t a b b tervét, a „terminátor" e l n e v e z é s ű g é n f e l h a s z n á l á s á t . Ez a g é n biztosította v o l n a , h o g y a M o n s a n t o által a ter­ m e l ő k n e k e l a d o t t v e t ő m a g o k egy g e n e r á c i ó u t á n sterillé v á l j a n a k . A g a z d á l k o d ó k n a k így m i n d e n évben új v e t ő m a g o t k e l l e t t v o l n a v á s á r o l n i u k a cégtől. A M o n s a n t o b í r á l ó i azt állították, h o g y

a v á l l a l a t m e g p r ó b á l t a a g a z d á l k o d ó k a t egyfajta „biorabszolgaságba" dönteni. A genetikailag módosított élelmiszerek tovább­ r a i s vitákat v á l t a n a k k i E u r ó p á b a n é s Afrika j e ­ lentős részében. Az Európai U n i ó 1 9 9 8 és 2 0 0 4 k ö z ö t t m e g t a g a d t a s z á m o s ú j G M - t e r m é n y r e vo­ n a t k o z ó s z a b a d a l o m b e j e g y z é s é t . A teljes m o r a ­ tóriumot 2 0 0 4 - b e n szüntették meg, amikor jóvá­ hagyták további GM-kukoricafajták importját, de ezzel egyidejűleg szigorú c í m k é z é s i előírásokat vezettek be a GM-termékeket tartalmazó élelmi­ szerek forgalmazásában. Az EU lépései azonban túlságosan lassúak voltak a nagy GM-termelők i g é n y e i h e z k é p e s t , k ü l ö n ö s e n a z E g y e s ü l t Álla­ m o k b a n , a h o l 2 0 0 3 m á j u s á b a n - azt állítva, h o g y az európai álláspontnak n i n c s bizonyított tudo­ m á n y o s a l a p j a és e l l e n t é t b e n áll a s z a b a d keres­ k e d e l e m törvényeivel - panaszt nyújtottak be az ellen, hogy az EU n e m egyeztette a GM-termékek kereskedelmének szabályozását a Világkereske­ d e l m i S z e r v e z e t t e l (Toké 2 0 0 4 ) . A G M - é l e l m i s z e r e k A f r i k á b a n is b a j b a kerül­ tek. 2 0 0 2 - b e n Z a m b i a v i s s z a u t a s í t o t t a a kukori­ c á t é s szóját t a r t a l m a z ó a m e r i k a i é l e l m i s z e r a - d o m á n y o k elfogadását, m e r t a z o k j e l e n t ő s r é s z e ge­ n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k b ő l állt. Z a m b i a elnöke, Levy Mwanawasa „méregnek" minősítet­ te az amerikai importot. 2004-ben csatlakoztak Z a m b i á h o z Zimbabwe, Malawi, M o z a m b i k , Le­ s o t h o é s A n g o l a k o r m á n y a i is, a m e l y e k s z i n t é n visszautasították a genetikailag módosított élel­ miszereket tartalmazó segélyeket.

A GM-élelmiszerek kockázatainak értékelése Jelenleg - a GM-termelők állításainak dacára senki s e m tudja b i z o n y o s a n m e g m o n d a n i , hogy a genetikailag módosított termények előállítá­ sa, i l l e t v e f o g y a s z t á s a m i l y e n k o c k á z a t o k k a l jár. A genetikai kód rendkívül bonyolult: új gének b e v i t e l e a n ö v é n y e k b e vagy m á s o r g a n i z m u s o k ­ ba soha n e m tapasztalt betegségek fellépésével vagy m á s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s j á r h a t . M i ­ vel a t e c h n o l ó g i a még ennyire ismeretlen, megle­ p ő gyakorisággal k e r ü l n e k n y i l v á n o s s á g r a ú j a b b és újabb kutatási e r e d m é n y e k és felfedezések. 2 0 0 0 m á j u s á b a n a brit k o r m á n y b e v a l l o t t a , h o g y a gazdálkodók több ezer hektárnyi hagyományos r e p c e f ö l d j e „ s z e n n y e z e t t é " vált a k ö z e l ü k b e n te­ lepített GM-ültetvények beporzása következté­ ben. Csupán n é h á n y héttel később publikált né­ m e t k u t a t á s i e r e d m é n y e k feltárták, h o g y a z olajrepce módosításához általánosan használt gén „átugrotta" a faji k o r l á t o k a t és b e j u t o t t a m é h e k

746

22. F E J E Z E T

s z e r v e z e t é b e . A fenti k é t m e g d ö b b e n t ő felfedezés között eltelt rövid időszakban maga a M o n s a n t o is e l i s m e r t e , h o g y m ó d o s í t o t t s z ó j a t e r m é n y e - az a GMO, amit a legszélesebb körben termesztettek kereskedelmi célokra - olyan váratlanul megje­ l e n ő g é n t ö r e d é k e k e t t a r t a l m a z , a m e l y e k e t koráb­ b a n n e m m u t a t t a k ki. A kutatási e r e d m é n y e k megerősítik mindazt, a m i r e s o k k ö r n y e z e t v é d ő a k t i v i s t a m á r egy i d e j e f i g y e l m e z t e t n i p r ó b á l j a a világot. N o h a a geneti­ kai m ó d o s í t á s n a k óriási potenciális h a s z n a lehet, a vele járó kockázatok n e h e z e n kiszámíthatók és gyakorlatilag m e g j ó s o l h a t a t l a n o k . A G M O - k a természeti környezetbe kikerülve a dominóef­ f e k t u s h o z h a s o n l ó e s e m é n y e k l á n c o l a t á t válthat­ j á k ki, a m i t i g e n n e h é z m o n i t o r o z n i é s e l l e n ő r z é s alatt t a r t a n i . E z z e l a d i l e m m á v a l s z e m b e k e r ü l v e s o k k ö r n y e z e t v é d ő az „elővigyázatosság elve" (precautionary principle) mellett tör lándzsát. E z a z elv azt m o n d j a ki, h o g y a h o l e l e g e n d ő két­ ség m e r ü l fel az új k e z d e m é n y e z é s e k l e h e t s é g e s kockázatait illetően, jobb ragaszkodni a meglé­ vő gyakorlatokhoz, m i n t megváltoztatni azokat. T é n y azonban, hogy a GM-termények termeszté­ s é r e h a s z n á l t f ö l d t e r ü l e t e k m e n n y i s é g e - a kör­ nyezetvédők aggályainak dacára - folyamatosan t o v á b b n ö v e k s z i k a z u t ó b b i é v e k b e n is, k ü l ö n ö ­ sen a fejlődő világban, ahol a környezetvédelmi m o z g a l o m m é g n e m v e t e t t e m e g elég e r ő s e n a lábát, és a G M - t e r m é n y e k t e r m e s z t é s é t k o r l á t o ­ zó t ö r v é n y e k á l t a l á b a n k e v é s b é s z i g o r ú a k (lásd a 22.7. és a 22.8. ábrát). E g y e s s z e r z ő k r á m u t a t t a k a G M - t e r m é k e k és a n a n o t e c h n o l ó g i a (lásd f e n t e b b ) k o c k á z a t a i kö­ zött f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k r a . Egy a m e r i k a i tu­ dós, Jeffrey M a t s u u r a s z e r i n t a n a n o t e c h n o l ó g i a i i p a r á g a k n a k le kell v o n n i u k a t a n u l s á g o k a t a G M é l e l m i s z e r e k k ö r ü l a k i a l a k u l t v i t á k b ó l és a köz­ v é l e m é n y állásfoglalásából. A GM-élelmiszerekr ő l folyó vitákat é r t é k e l v e M a t s u u r a ( 2 0 0 4 ) meg­

állapítja, h o g y a b i o t e c h n o l ó g i a i i p a r a kezdeti i d ő s z a k b a n k é t h i b á t k ö v e t e t t e l : e l ő s z ö r i s meg­ próbálta figyelmen kívül hagyni a közvélemény aggályait, m a j d m e g k í s é r e l t e a z o k a t t i s z t á n ra­ cionális érvekkel eloszlatni. Szerinte a nanotech­ n o l ó g i a i iparág j e l e n l e g h a s o n l ó ú t o n jár. A na­ n o t e c h n o l ó g i a h í v e i n e k e h e l y e t t - állítja - agreszs z í v r e k l á m k a m p á n y t k e l l e n e i n d í t a n i u k , mind r a c i o n á l i s , m i n d a z é r z e l m e k r e h a t ó érvekkel a támogatás elnyerése érdekében. A nanotechnoló­ gia e l ő b b r e v i t e l é h e z a z o n n a l i a k c i ó r a v a n szük­ ség, h o g y e l k e r ü l j é k a z o l y a n t í p u s ú visszahatást a közvéleményben, a m i gátolhatja a technológia fejlődését és jelentős gazdasági veszteségekhez v e z e t h e t . M a t s u u r a g o n d o l a t m e n e t e a z o n b a n el­ h a n y a g o l j a az új t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s é v e l járó k o c k á z a t o k a t , é s c s u p á n a z o k n a g y r é s z t gazdasá­ g i t e r m é s z e t ű p o t e n c i á l i s h a s z n á r a összpontosít. A k ö v e t k e z ő k b e n U l r i c h B e c k n é m e t szociológus n y o m á n á l t a l á n o s a b b m e g k ö z e l í t é s s e l vesszük s z e m ü g y r e a k o c k á z a t fogalmát.

A globális kockázattársadalom A n a n o t e c h n o l ó g i a a genetikailag m ó d o s í t o t t élel­ m i s z e r e k k ö r ü l i viták, a g l o b á l i s felmelegedés és m á s , az e m b e r által m e s t e r s é g e s e n létrehozott koc­ k á z a t o k új v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e k és új kihívások e l é állítják az e m b e r e k e t m i n d e n n a p i életük során. M i v e l az új v e s z é l y f o r r á s o k m é g n i n c s e n e k alapo­ s a n feltérképezve, az e m b e r e k n e k , az országoknak és a t r a n s z n a c i o n á l i s s z e r v e z e t e k n e k m e g kell al­ k u d n i u k a k o c k á z a t o k k a l , a m i k o r arról döntenek, h o g y h o g y a n éljenek, illetve h o g y a n működjenek. M i v e l az i l y e n k o c k á z a t o k kiváltó okai és lehet­ séges k ö v e t k e z m é n y e i t e k i n t e t é b e n nincsenek p o n t o s i s m e r e t e i n k , m i n d e n k i egyénileg kényte­ l e n d ö n t e n i arról, h o g y m e l y k o c k á z a t o k vállalá­ sára v a n felkészülve. E z k o m o l y megpróbáltatás

22.7. ábra A genetikailag módosított termények globális elterjedése 70

i

60 50 -

—A— Összesen

—•-

Iparosodott országok Fejlődő országok

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2002 és 2003 között 15 százalékos növekedés (9 millió hektár vagy 22,2 millió angol hold) Forrás: ISAAA 2003.

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 22.8. ábra

747

G M - t e r m é n y e k e t termelő országok, 2003 11. Spanyolország < 0,05 millió hektár Kukorica

1

17. Németország < 0,05 millió hektár Kukorica

9. Románia < 0,05 millió hektár Szója

15. Bulgária < 0,05 millió hektár Kukorica 5. Kína 2,8 millió hektár Gyapot

Kanada 4,4 millió hektár Repce, kukorica, szója 1. Egyesült Államok 42,8 millió hektár Szója, kukorica, gyapot, repce

13. Fülöp-szigetek < 0,05 millió hektár Kukorica

12. <0,05 millió hektár Gyapot, szója

18. Indonézia < 0,05 millió hektár Gyapot

16. Honduras <0,05 millió hektár Kukorica

Ausztrália 0,1 millió hektár Gyapot

14. Kolumbia <0,05 millió hektár Gyapot

8. India 0,1 millió hektár Gyapot

Mexikó

2. Argentína 13,9 millió hektár Szója, kukorica, gyapot

10. Uruguay < 0.05 millió hektár Szója, kukorica

4. Brazília 3,0 millió hektár Szója

Dél-Afrika 0,4 millió hektár Kukorica, szója, gyapot

J2 Ez a tíz ország legalább 50 000 hektáron termeszt génmódosított terményeket.

Forrás: IS AAA 2003. lehet. F e l h a s z n á l h a t u n k - e o l y a n é l e l m i s z e r e k e t é s

a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k d e m o k r a t i z á l ó d á s a is.

nyersanyagokat, a m e l y e k n e k az e l ő á l l í t á s a vagy a

Mivel az egyén személyes jövője jóval kevésbé

fogyasztása k á r o s h a t á s s a l j á r h a t a z e g é s z s é g ü n k r e

látható előre, m i n t a h a g y o m á n y o s társadalmak­

és a k ö r n y e z e t ü n k r e ? M é g az o l y a n , látszólag egy­

ban, mindenféle döntés kockázattal jár az egyén

szerű d ö n t é s e k e t is, h o g y m i t együnk, m a e l l e n t ­

számára. A házasságkötés például sokkal kevésbé

m o n d ó i n f o r m á c i ó k é s a z adott t e r m é k viszonyla­

k o c k á z a t o s v á l l a l k o z á s m a , m i n t a r é g e b b i korok­

gos e l ő n y e i t é s h á t r á n y a i t m é r l e g e l ő v é l e m é n y e k

ban, amikor a házasság intézménye élethosszig

figyelembevételével h o z z u k meg.

tartó p á r k a p c s o l a t o t j e l e n t e t t . A z o k t a t á s ú t j á n el­

U l r i c h B e c k ( 2 0 0 3 ) részletesen foglalkozik a kockázatok

és

é r h e t ő s z a k k é p e s í t é s e k m e g s z e r z é s é r e é s a z élet­

globalizáció

összefüggéseivel,

útra vonatkozó döntések szintén kockázatosnak

hogy ezeknek a

a

t é n y e z ő k n e k az

t ű n h e t n e k : n e h é z megjósolni, hogy m i l y e n kész­

e g y ü t t e s e n kifejtett h a t á s á r a g l o b á l i s kockázat­

s é g e k l e s z n e k é r t é k e s e k egy o l y a n g a z d a s á g b a n ,

társadalom

a m i oly gyorsan változik, m i n t a m i é n k .

és úgy látja,

(risk society)

alakul ki.

A technoló­

giai fejlődés e g y r e g y o r s a b b e l ő r e h a l a d á s á v a l és a k o c k á z a t új

B e c k ( 1 9 9 5 ) szerint a kockázattársadalom egyik

formáinak létrejöttével bekövet­

fontos aspektusa, hogy veszélyei n e m korlátozot­

kező v á l t o z á s o k r a á l l a n d ó a n r e a g á l n u n k k e l l é s

t a k s e m t é r b e n , s e m i d ő b e n , sőt t á r s a d a l m i érte­

alkalmazkodnunk kell hozzájuk. A kockázattár­

l e m b e n sem. A m a i kockázatok m i n d e n országot

s a d a l o m b a n f e n n á l l ó b i z o n y t a l a n s á g o k B e c k sze­

és m i n d e n társadalmi osztályt érintenek, és n e m

rint n e m k o r l á t o z ó d n a k c s u p á n a k ö r n y e z e t i é s

csupán személyes, h a n e m globális következmé­

egészségi k o c k á z a t o k r a , h a n e m k ö z é j ü k s o r o l h a ­

nyekkel járnak. M i n t fentebb láttuk, a mestersé­

tó a m a i t á r s a d a l m i é l e t b e n j e l e n t k e z ő , e g y m á s s a l

ges e r e d e t ű k o c k á z a t o k - p é l d á u l az e g é s z s é g e t

szorosan összefüggő változások egész sorozata: a

és a k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k - s z á m o s

foglalkoztatási m i n t á k á t a l a k u l á s a , a m u n k a h e l y i

megnyilvánulása átlépi a n e m z e t i határokat. Ezt

bizonytalanság növekedése, a tradíciók c s ö k k e n ő

a megállapítást ékesszólóan alátámasztja például

szerepe az egyéni identitások meghatározásában,

az, a m i 1 9 8 6 - b a n U k r a j n á b a n a c s e r n o b i l i a t o m ­

a hagyományos családi minták eróziója, valamint

e r ő m ű felrobbanásakor történt. C s e r n o b i l közvet-

748

22. FEJEZET

esterséges kockázatok és az emberiség fennmaradása M a r t i n R e e s brit királyi csillagász 2 0 0 3 - b a n a d t a

i d é z h e t ő t o t á l i s h o l o k a u s z t , h a n e m az új betegsé­

p r o v o k a t í v Ütött az utolsó óránk (Our Fi­

geket létrehozó laboratóriumi hibák beláthatat­

közre a

nal Century) c í m a l a t t m e g j e l e n t k ö n y v é t ,

mely­

lan k ö v e t k e z m é n y e i n e k sora is.

n e k a l c í m é t ez a kérdés a l k o t t a : „ T ú l f o g j a - e élni

R e e s m e g k ü l ö n b ö z t e t i a hosszú t á v o n és a rö­

az e m b e r i faj a 2 1 . s z á z a d o t ? " . R e e s azt állítja,

vid t á v o n j e l e n t k e z ő k o c k á z a t o k a t , é s kijózanító

h o g y a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a t e r é n t e t t

k ö v e t k e z t e t é s e k r e jut. R ö v i d t á v o n , a m i t ő a kö­

r o b b a n á s s z e r ű h a l a d á s , a m i jól l á t h a t ó p é l d á u l

v e t k e z ő húsz é v b e n h a t á r o z m e g , t ö b b m i n t egy­

a bio-, a kiber- és a n a n o t e c h n o l ó g i á b a n , v a l a ­

millió e m b e r k ü l ö n b ö z ő k a t a s z t r ó f á k következté­

m i n t a z ű r k u t a t á s b a n , e g y r é s z t f a n t a s z t i k u s kilá­

b e n t ö r t é n ő h a l á l á r a s z á m í t ( b á r b u z g ó n reméli,

tásokat t e r e m t a jövőre nézve, másrészt a z o n b a n

h o g y e b b e n t é v e d ) . K ö n y v é n e k a l c í m é h e z vissza­

m e g v a n a s ö t é t oldala is.

t é r v e , szerinte a k ö v e t k e z ő száz év s o r á n , vagyis

A

tudományos

haladásnak

nem

várt

követ­

k e z m é n y e i is lehetnek, m i n t láttuk: R e e s k ö n y v e olyan katasztrófa-forgatókönyvek valóra válásá­ n a k a v a l ó s z í n ű s é g é t vizsgálja,

a m e l y e k szerint

hosszú t á v o n a z e m b e r i s é g n e k ö t v e n százalékos esélye v a n a 2 1 . század túlélésére. Ez

a

prognózis

elkeserítően

pesszimistának

t ű n h e t , de R e e s kifejti, h o g y k ö n y v e a saját remé­

az e m b e r i civilizáció kihal. Leír n é h á n y a t az a p o ­

nyei szerint „ ö s z t ö n ö z n i f o g j a a v i t á k a t arról, ho­

kaliptikus k o c k á z a t o k közül, a m e l y e k a 2 1 . szá­

g y a n v é d e k e z z ü n k ( a m e n n y i r e csak telik tőlünk)

zad új t u d o m á n y o s eredményeinek felhasználása

a l e g s ú l y o s a b b veszélyek e l l e n , ú j o n n a n szerzett

következtében felléphetnek:

tudásvagyonunk

ezek

közé t a r t o z i k

n e m c s a k a t e r r o r i s t á k v a g y e g y e s n e m z e t e k által

optimális

felhasználásával

az

emberek javára".

nukleáris é s b i o l ó g i a i f e g y v e r e k b e v e t é s é v e l elő­

l e n k ö r n y e z e t é b e n m i n d e n k i - korától, osztályá­

Vállalhatjuk-e

az

elkeseredés

attitűdjét? Bi­

tól, n e m é t ő l vagy t á r s a d a l m i s t á t u s á t ó l függetle­

z o n y á r a n e m . H a v a n e g y á l t a l á n v a l a m i , amit a

n ü l - veszélyes szintű sugárzásnak volt kitéve.

s z o c i o l ó g i a n y ú j t h a t s z á m u n k r a , a k k o r a z annak

Ugyanakkor a baleset közvetett hatásai messze

a t é n y n e k m é l y r e h a t ó t u d a t o s í t á s a , h o g y a társa­

Európá­

d a l m i i n t é z m é n y e k e m b e r i a l k o t á s o k . Látjuk a le­

b a n , sőt a z o n t ú l is a m e g e n g e d e t t n é l s o k k a l m a ­

h e t ő s é g e t s o r s u n k i r á n y í t á s á r a é s é l e t ü n k jobbá

gasabb sugárzási szinteket mutattak ki még jóval

t é t e l é r e , o l y a n s z i n t e n , a m i a z e l ő z ő generációk

a r o b b a n á s u t á n is.

s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n volt.

túlnyúltak

magán

Csernobilon:

egész

A f e n n t a r t h a t ó fejlődés tárgyaltunk,

ELŐRETEKINTÉS

elősegítette

igénye, néhány

a m i t fentebb fontos

belátás

m e g s z ü l e t é s é t a k ö r n y e z e t t e k i n t e t é b e n Ezek kö­ zött k ü l ö n ö s e n f o n t o s a k az ö k o h a t é k o n y s á g és az

J e l e n l e g i h e l y z e t ü n k b ő l a z ú j é v s z á z a d e l s ő év­

ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó e s z m é i . A z ökohatékony­

tizedében n e m láthatjuk előre, hogy a következő

ság o l y a n t e c h n o l ó g i á k k i f e j l e s z t é s é t j e l e n t i , ame­

száz évet vajon a b é k é s társadalmi és gazdasági

l y e k h a t é k o n y a n h o z z á j á r u l n a k a gazdasági növe­

fejlődés, vagy a g l o b á l i s p r o b l é m á k m e g s o k s z o ­

k e d é s h e z , de ezt m i n i m á l i s k ö r n y e z e t i károk árán

r o z ó d á s a fogja-e j e l l e m e z n i , a k á r o l y a n v á l s á g o t

é r i k el. M é g a B r u n d t l a n d - j e l e n t é s nyilvánosságra

e l ő i d é z v e , a m i t a z e m b e r i s é g m á r n e m k é p e s meg­

k e r ü l é s e i d e j é n , az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n is széles kör­

oldani. A kétszáz évvel ezelőtt m ű k ö d ö t t szocio­

b e n f e l t é t e l e z t é k , h o g y a z i p a r i fejlődés legtöbb

l ó g u s o k t ó l e l t é r ő e n m i v i l á g o s a n látjuk, h o g y a

f o r m á j a n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a környezet vé­

m o d e r n ipar, a t e c h n o l ó g i a és a t u d o m á n y s e m m i

d e l m é v e l . A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó központi

e s e t r e s e m k i z á r ó l a g j ó t é k o n y t e r m é s z e t ű követ­

t é z i s e s z e r i n t a z o n b a n ez a f e l t é t e l e z é s h a m i s . Az

kezményekkel járhat. Ahogy Martin R e e s n e k a

„ ö k o h a t é k o n y " t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t a a gazda­

2 1 . századra vonatkozó pesszimista előrejelzései

sági fejlődés o l y a n f o r m á i h o z vezet, amelyekben

is m u t a t j á k (lásd k e r e t e s í r á s u n k a t ) , a t u d o m á n y

a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s k o m b i n á l ó d h a t a környe­

és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e o l y a n v i l á g o t t e r e m t e t t ,

zet s z e m p o n t j á b ó l h a s z n o s p o l i t i k á v a l .

a m e l y n e k a kockázatai egyaránt eredményezhet­ n e k ó r i á s i n y e r e s é g e k e t és v e s z t e s é g e k e t . A lakos­ ság - k ü l ö n ö s e n a fejlett v i l á g b a n - g a z d a g a b b , m i n t v a l a h a , á m a z e g é s z világ k ö z e l k e r ü l t a z ökológiai katasztrófához.

Az

ökológiai

modernizálódás

által

nyújtott

l e h e t ő s é g e k e t j ó l i l l u s z t r á l h a t j a a h a t a l m a s hul­ l a d é k f e l d o l g o z á s i iparág,

a m i m e g s z a b a d í t ben­

n ü n k e t az i p a r i l é t e s í t m é n y e k és

a fogyasztók

á l t a l m i n d e n n a p l é t r e h o z o t t h u l l a d é k tonnáitól.

KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Ennek a hulladéknak a túlnyomó részét egészen a l e g u t ó b b i időkig - m i n t f e n t e b b l á t t u k - egysze­ rűen kezelték és eltemették. Ma a z o n b a n az egész iparág á t a l a k u l á s o n m e g y át. A t e c h n o l ó g i a fejlő­ dése r é v é n p é l d á u l a z ú j s á g p a p í r e l ő á l l í t á s a sok­ kal o l c s ó b b lett a z ú j r a f e l h a s z n á l t p a p í r h u l l a d é k feldolgozásával, m i n t f a z ú z a l é k b ó l t ö r t é n ő papír­ gyártás, a m i a m ú l t b a n v o l t s z o k á s o s . E b b ő l adó­ dóan t e h á t a k ö r n y e z e t v é d e l m i m e g f o n t o l á s o k m e l l e t t n y o m ó s g a z d a s á g i o k o k is s z ó l n a k a p a p í r ú j r a f e l h a s z n á l á s a m e l l e t t a h e l y e t t , h o g y a végte­ lenségig f o l y t a t n á n k a fák kivágását. N e m c s a k egyes v á l l a l a t o k , h a n e m egész i p a r á g a k k ö v e t i k aktívan a „zéró h u l l a d é k " elvét, vagyis m i n d e n h u l l a d é k t o v á b b i ipari c é l o k r a v a l ó teljes m é r t é ­ kű ú j r a h a s z n o s í t á s á t t ű z i k ki c é l u l . A T o y o t a és a H o n d a a u t ó g y á r a z á l t a l u k gyártott a u t ó a l k a t r é ­ szeknél máris elérték a 85 százalékos újrahaszno­ sítási s z i n t e t . E b b e n a z ö s s z e f ü g g é s r e n d s z e r b e n a hulladékképződés többé n e m csupán bizonyos anyagok káros hatásokkal járó felhalmozódását jelenti, h a n e m ipari nyersanyagforrást, és bizo­ nyos mértékig a további technológiai innováció­ kat ö s z t ö n z ő e s z k ö z k é n t i s f u n k c i o n á l . J e l e n t ő s tény, h o g y a z ú j r a h a s z n o s í t á s t é s eb­ ből k ö v e t k e z ő e n a f e n n t a r t h a t ó fejlődést elősegí­ tő főbb h o z z á j á r u l á s o k j e l e n t ő s r é s z e a z o k r ó l a területekről érkezik, ahol erősen koncentrálód­ nak az információs technológiai iparágak: ilyen p é l d á u l a k a l i f o r n i a i S z i l í c i u m - v ö l g y . Az infor­ m á c i ó s t e c h n o l ó g i a - e l t é r ő e n az ipari t e r m e l é s

sok régebbi ágazatától - környezeti s z e m p o n t b ó l „tisztának" tekinthető. M i n é l nagyobb szerepet j á t s z i k a z ipari t e r m e l é s b e n , a n n á l v a l ó s z í n ű b b , hogy a káros környezeti hatások c s ö k k e n n e k . Ez a m e g f o n t o l á s k ö z r e j á t s z h a t a világ s z e g é n y e b b t á r s a d a l m a i n a k j ö v ő b e n i f e j l ő d é s é b e n is. Leg­ a l á b b n é h á n y i p a r á g b a n e l é r h e t ő v é v á l i k a gyors gazdasági fejlődés a r é g e b b i ipari g a z d a s á g o k b a n létrehozott szennyezés nélkül, mivel az informá­ c i ó s t e c h n o l ó g i a egyre n a g y o b b s z e r e p e t fog ját­ szani m i n d e n ágazatban. A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó l e g e l s z á n t a b b szó­ s z ó l ó i is k é n y t e l e n e k b e v a l l a n i , h o g y a g l o b á l i s környezet megmentése valószínűleg változáso­ kat k ö v e t e l a v i l á g o n m a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k t e k i n t e t é b e n is. M i n t láttuk, a z i p a r i o r s z á g o k je­ l e n l e g k ö r ü l b e l ü l e g y ö t ö d r é s z é t t e s z i k ki a világ népességének. Ám ezek az országok felelősek a légkört s z e n n y e z ő g á z o k k i b o c s á t á s á n a k 7 5 szá­ zalékáért, a m i sietteti a globális felmelegedést. A fejlett v i l á g b a n e g y á t l a g o s s z e m é l y t í z s z e r t ö b b t e r m é s z e t i erőforrást fogyaszt el, m i n t a ke­ v é s b é fejlett o r s z á g o k átlagos l a k o s a i . A s z e g é n y o r s z á g o k b a n m a g a a s z e g é n y s é g az e g y i k legfon­ t o s a b b k i v á l t ó o k a a k ö r n y e z e t e t k á r o s í t ó gyakor­ l a t o k k i a l a k u l á s á n a k . A z á l l a n d ó n é l k ü l ö z é s kö­ zepette élő e m b e r e k n e k n i n c s más választásuk, mint maximálisan kihasználni a rendelkezésük­ re á l l ó h e l y i forrásokat. A f e n n t a r t h a t ó fejlődés é p p e n ezért n e m v á l a s z t h a t ó e l a g l o b á l i s egyen­ lőtlenségek kérdésétől.

ÖSSZEFOGLALÁS 1. A t e r m é s z e t i v i l á g n a k i g e n k e v é s o l y a n ö s s z e ­ t e v ő j e van, a m i t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g ed­ dig m é g n e m é r i n t e t t . M a m i n d e n t á r s a d a l o m környezetvédelmi és ökológiai gondokkal n é z s z e m b e : H o g y a n l e h e t a m o d e r n ipar é s t e c h ­ n o l ó g i a h a t á s a i n a k d a c á r a is m e g k ü z d e n i a környezet leromlásával és megállítani további k á r o s o d á s á t ? „ A n ö v e k e d é s h a t á r a i n a k " esz­ m é j e , a m e l y a z 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k b e n vált n é p ­ szerűvé, azt fejezi ki, h o g y az ipari fejlődés és a gazdasági n ö v e k e d é s n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a F ö l d f o r r á s a i n a k v é g e s t e r m é s z e t é v e l . A fenn­ t a r t h a t ó fejlődés e l v e e z z e l s z e m b e n azt juttat­ ja kifejezésre, h o g y a n ö v e k e d é s folytatódhat, d e n e m a források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k újrahasznosításával. 2. A fogyasztás v i l á g s z e r t e e m e l k e d ő szintje a gazdasági n ö v e k e d é s t ő l t a n ú s k o d i k , á m e z z e l együtt j á r a k ö r n y e z e t i f o r r á s o k k á r o s í t á s a és a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e k f o k o z ó d á s a is. Az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s és a n y e r s a n y a g f o g y a s z t á s

jóval nagyobb mértékű a nyugati országokban, m i n t a világ m á s t é r s é g e i b e n . U g y a n a k k o r a n ö ­ v e k v ő fogyasztás által o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k a szegényekre vannak a legsúlyosabb hatással. 3. A k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k t ö b b f é l e forrásból e r e d n e k . E z e k n a g y r é s z e a k ö r n y e ­ z e t s z e n n y e z é s s e l és a h u l l a d é k o k k a l áll kap­ csolatban: ide tartozik a levegőszennyezés, a savas eső, a v i z e k e l s z e n n y e z ő d é s e és az újra felhasználhatatlan szilárd hulladék felhalmo­ zódása. M á s környezeti kockázatok a megúju­ ló t e r m é s z e t i források, t ö b b e k k ö z ö t t a víz, a talaj és az e r d ő k m e g f o g y a t k o z á s á v a l függnek ö s s z e , és c s ö k k e n t i k a b i o d i v e r z i t á s t , az élet­ f o r m á k v á l t o z a t o s gazdagságát. 4. Az ökohatékonyság olyan technológiák hasz­ nálatát jelenti, amelyek minimális környezeti károk mellett teszik lehetővé a gazdasági nö­ vekedést. Az ökológiai m o d e r n i z á c i ó eszméje s z e r i n t az ipari fejlődés és a k ö r n y e z e t védel­ me n e m összeegyeztethetetlen egymással.

A l e g t ö b b k ö r n y e z e t i k é r d é s s z o r o s a n összefügg a k o c k á z a t o k k a l , m i v e l a z o k a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e i . A geneti­ kailag m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k e t a n ö v é n y e k gén­ struktúrájának m a n i p u l á c i ó j á v a l állítják e l ő . A globális felmelegedés a F ö l d h ő m é r s é k l e t é n e k f o k o z a t o s e m e l k e d é s é t j e l e n t i , a m i t a szén-di­ oxid és más gázok e m e l k e d ő szintje okoz a légkörben. A globális felmelegedés lehetséges következményei igen súlyosak, ideértve az á r a d á s o k a t , a b e t e g s é g e k terjedését, a s z é l s ő s é ­ ges időjárást és a t e n g e r s z i n t e m e l k e d é s é t is. A vele járó klímaváltozás potenciális kockázatot jelent az emberiség egészére nézve, de az elle­

n e i r á n y u l ó e r ő f e s z í t é s e k e t n e h é z megszervez­ ni, mivel okai és lehetséges-következményei egyaránt igen szerteágazóak. 6. A G M - é l e l m i s z e r e k k ö r ü l h e v e s v i t á k foly­ n a k : a t e r m é n y e k g e n e t i k a i m ó d o s í t á s a óriási j ó t é t e m é n y e k k e l j á r h a t az é h s é g és a rosszul t á p l á l t s á g l e k ü z d é s e t e r é n , de az e h h e z fel­ h a s z n á l t t e c h n o l ó g i a m é g új, é s s z i n t é n koc­ k á z a t o k a t h o r d o z h a t m a g á b a n az e m b e r és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t s z e m p o n t j á b ó l egyaránt. Az e l ő v i g y á z a t o s s á g e l v e azt m o n d j a ki, hogy a h o l m e g a l a p o z o t t g y a n ú m e r ü l fel a z újítások e s e t l e g e s k á r o s h a t á s a i t i l l e t ő e n , ott j o b b ra­ gaszkodni a meglévő gyakorlatokhoz.

1. Felelős-e a tudomány vagy a társadalom a környezeti károkért? 2. Tehet-e az egyén valamit a globális kockázatok ellen? 3. Igazságos-e „a növekedés határait" előírni a fejlődő országok számára, amikor a Nyugat már jórészt befejezte az iparosítást? 4. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében ésszerű kockázatvállalást jelent-e a nukleáris energia felhasználása?

AJÁNLOTT OLVASMÁ NYC Devall, Bili (1990): Simple in Means, Rich in Ends. London, Green Print. Dobson, Andrew (2000): Green Political Thought. 3. kiadás. New York, Routledge. Hinchliffe, Steve - Woodward, Kath (szerk.) (2000): The Natural and the Social: Uncertainty, Risk, Change. New York, Routledge. Pearce, David - Barbier, Edward (2000): Rlueprintfor a Sustainable Economy. London, Earthscan. Porritt, Jonathon (1984): Seeing Green: The Politics of Ecology Explained. Oxford, Blackwell. Smith, Mark J. (1998): Ecologism: Towards Ecological Citizenship. Buckingham, Open University Press. Miller, G. Tyler Jr. (2000): Living in the Environment: Principles, Connections and Solutions. London, Brooks/Cole. Yearley, Steven (1991): The Green Case: A Sociology of Environmental Issues, Arguments and Politics. London, Unwin Hyman.

Az Egyesült Királyság környezetvédelemmel foglalkozó minisztériuma http://www.defra.gov.uk/environment/index.htm Környezetvédelmi szervezetek honlapjai http://www.webdirectory.com Föld Barátai http://www.foe.co.uk Greenpeace http ://www. greenpeace.org.uk ENSZ fejlesztési programja http://www.undp.org

Irodalom

Abbott, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e Death of Class? Sociology Review II (November). Abeles, R. P. - Riley, M. W. ( 1 9 8 7 ) : Longevity, S o cial Structure, and Cognitive Aging. In Schooler, C. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Cognitive Functioning and Social Structure Over the Life Course. Norwood, Ablex. Abel-Smith, B. - Townsend, P. ( 1 9 6 5 ) : The Poor and the Poorest: A New Analysis of the Ministry of Labour's Family Expenditure Survey of 1953-54 and 1960. London, B e l l . Ahmed, A. S. - Donnán, H. ( 1 9 9 4 ) : Islam in the Age of Postmodernity. In A h m e d , A. S. - Hastings, D. (szerk.): Islam, Globalization and Postmodernity. London, Routledge. Akintoye, S. ( 1 9 7 6 ) : Emergent African States: Topics in Twentieth Century African History. London, Longman. Albrow, M. ( 1 9 9 7 ) : The Global Age: State and Society Beyond Modernity. Stanford, Stanford University Press. Aldrich, H. E. - Marsden, P. V. ( 1 9 8 8 ) : Environments and Organizations. In Smelser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage. Alexander, Z. ( 1 9 9 9 ) : The Department of Health Study of Black, Asian and Ethnic Minority Issues. London, DoH. Allen, M. P. ( 1 9 8 1 ) : Managerial Power and Tenure in the Large Corporation. Social Forces, 6 0 . Amnesty International ( 2 0 0 2 ) : State Control of the Internet in China, 27 February. Amnesty International ( 2 0 0 4 ) : People's Republic of China Controls Tighten as Internet Activism Grows, 28 January. Amsden, A. H. ( 1 9 8 9 ) : Asia's Next Giant: South Korea and Late Industrialization. New York, Oxford University Press. Amsden, A. H. - K o c h a n o w i c z , J. - Taylor, L. ( 1 9 9 4 ) : The Market Meets Its Match: Restructuring the Economies of Eastern Europe. Cambridge, Harvard University Press. Anderson, E. ( 1 9 9 0 ) : Streetwise: Race, Class, and Change in an Urban Community. Chicago, University of Chicago Press. Anderson, F. S. ( 1 9 7 7 ) : TV V i o l e n c e and Viewer Aggression: A c c u m u l a t i o n o f Study Results 1 9 5 6 1 9 7 6 . Public Opinion Quarterly, 4 1 . Anderson, S. - Cavanagh, J. ( 2 0 0 0 ) : Top 200: The

Rise of Corporate Global Power. Institute for Policy Studies, 4 December. Anheier, H. - Glasius M. - Kaldor, M. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford University Press. Annenberg Center ( 2 0 0 3 ) : Parents' Use of the V-Chip to Supervise Children's Television Use. University of Pennsylvania. Appadurai, A. ( 1 9 8 6 ) : Introduction: Commodities and the Politics of Value. In Appadurai, A. (szerk.): The Social Life of Things. Cambridge, Cambridge University Press. Appelbaum, R. P. - Christerson, B. ( 1 9 9 7 ) : Cheap Labor Strategies and Export-Oriented Industrialization: S o m e Lessons from the East Asia/Los Angeles Apparel Connection. International Journal of Urban and Regional Research, 21 (2). Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.) ( 1 9 9 2 ) : States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Apter, T. ( 1 9 9 4 ) : Working Women Don't Have Wives: Professional Success in the 1990s. New York, St Martin's Press. Arber, S. - Davidson, K. - Ginn, J. (szerk.) ( 2 0 0 3 ) : Gender and Ageing: Changing Roles and Relationships. B u c k i n g h a m , Open University Press. Arber, S. - Ginn, J. ( 2 0 0 4 ) : Ageing and Gender: Diversity and Change. Social Trends, 3 4 . London, HMSO. Aries, P. ( 1 9 6 5 ) : Centuries of Childhood. New York, R a n d o m House. ARIS ( 2 0 0 1 ) : American Religious Identification Survey 2001. T h e Graduate Center of the City University of New York. Arrighi, G. ( 1 9 9 4 ) : The Long Twentieth Century: Money, Power, and the Origin of Our Times. New York, Verso. Ashton, D. N. ( 1 9 8 6 ) : Unemployment Under Capitalism: The Sociology of British and American Labour Markets. London, Wheatsheaf. Ashworth, A. E. ( 1 9 8 0 ) : Trench Warfare, 1914-1918. London, M a c m i l l a n . Askwith, R. ( 2 0 0 3 ) : Contender. Observer, 6 April. Atchley, R. C. ( 2 0 0 0 ) : S o d a / Forces and Aging: An Introduction to Social Gerontology. Belmont, Wadsworth. Back, L. ( 1 9 9 5 ) : Ethnicities, Multiple Racism. London, UCL Press.

IRODALOM Bahrami, H. - Evans, S. ( 1 9 9 5 ) : Flexible Recycling and High-Technology Entrepreneurship. California Management Review, 22. Bailey, J. M, ( 1 9 9 3 ) : Heritable Factors Influence S e x u a l Orientation in Women. Archives of General Psychiatry, 50. Bailey, J. M. - Pillard, R. C. ( 1 9 9 1 ) : A Genetic Study of Male S e x u a l Orientation'. Archives of General Psychiatry, 48. Baker, D. - Weisbrot, M. ( 1 9 9 9 ) : Social Security: The Phony Crisis. Chicago, University of Chicago Press. Balmer, R. ( 1 9 8 9 ) : Mine Eyes Have Seen the Glory: A Journey into the Evangelical Subculture in America. New York, Oxford University Press. Balswick, J. O. (1983): Male Inexpressiveness. In Soloman, K. - Levy, N. B. (szerk.): Men in Transition: Theory and Therapy. New York, Plenum Press. Baltes, P. B. - S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 7 ) : T h e Myth of the Twilight Years. In Zarit, S. (szerk.): Readings in Aging and Death: Contemporary Perspectives. New York, Harper and Row. Bamforth, A. ( 1 9 9 9 ) : T h e Restive Season. Guardian, 15 December. Barash, D. ( 1 9 7 9 ) : The Whisperings Within. New York, Harper and Row. Barker, M. ( 1 9 8 1 ) : The New Racism: Conservatives and the Ideology of the Tribe. Frederick, University Publications of America. Barker, R. ( 1 9 9 7 ) : Political Ideas in Modern Britain. London - New York, Routledge. Barnes, C. ( 1 9 9 1 ) : Disabled People in Britain and Discrimination. London, Hurst and Co. Barnes, C. ( 2 0 0 2 ) : Disability Studies. Cambridge, Polity. Barnes, C. ( 2 0 0 3 ) : Disability Studies: What's the Point? University of Lancaster. Barnet, R. J. - Cavanagh, J. ( 1 9 9 4 ) : Global Dreams: Imperial Corporations and the New World Order. New York, S i m o n and Schuster. Barret-Ducrocq, F. ( 1 9 9 2 ) : Love in the Time of Victoria: Sexuality and Desire Among Working-Class Men and Women in Nineteenth-Century London. Harmondsworth, Penguin. Barth, F. ( 1 9 6 9 ) : Ethnic Groups and Boundaries. London, Allen and Unwin. Basu, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : The Challenge of Local Feminisms: Women's Movements in Global Perspective. Boulder, Westview. Baudrillard, J. ( 1 9 8 8 ) : Selected Writings. Cambridge, Polity. Bauman, Z. ( 2 0 0 1 ) : A modernitás és a holokauszt. Fordította Greskovits Endre. Budapest, Új Mandátum. Bauman, Z. ( 2 0 0 3 ) : Liquid Love: On the Frailty of Human Bonds. Cambridge, Polity.

B B C ( 2 0 0 1 ) : Murdoch Heads Media Power List, 16 July. Az interneten: http://news.bbc.co.Uk/l/hi/ entertainment/1441094.stm. B B C ( 2 0 0 2 ) : Falwell 'Sorry' for Mohammed Remark, 13 October. Az interneten: http://news.bbc. co .uk/2/hi/americas/2323897.stm. BBC (2004a): Official Downloads Chart Launches, 28 June. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/ hi/entertainment/music/3 8 4 6 4 5 5 .stm. B B C ( 2 0 0 4 b ) : Q&A: Will I Be Sued for Music-Swapping?, 7 October. Az interneten: http://news.bbc. co .uk/l/hi/entertainment/music/3 7 2 2 6 2 2 . stm. B B C ( 2 0 0 4 c ) : UK Music to Sue Online Pirates', 7 October. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/ hi/ entertainment/mus i c / 3 7 2 2 4 2 8 . s t m . B B C ( 2 0 0 5 ) : Violent Crime 'Rise' Sparks Row, 21 April. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/l/hi/ uk_politics/vote_2005/frontpage/4467569. stm. Beall, J. ( 1 9 9 8 ) : W h y Gender Matters. Habitat Debate, 4 (4). Beasley, C. ( 1 9 9 9 ) : What Is Feminism? Thousand Oaks - London. Beauvoir, S. de ( 1 9 6 9 ) : A második nem. Rövidített kiadás. Fordította Görög Lívia, S o m l ó Vera. Budapest, Gondolat. Beck, U. ( 1 9 9 5 ) : Ecological Politics in an Age of Risk. Cambridge, Polity. Beck, U. ( 2 0 0 3 ) : A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég. Beck, U. - Beck-Gernsheim E. ( 1 9 9 5 ) : The Normal Chaos of Love. Cambridge, Polity. Becker, H. ( 1 9 5 0 ) : Through Values to Social Interpretation. Durham, Duke University Press. Becker, H. S. ( 1 9 6 3 ) : Outsiders: Studies in the Sociology of Deviance. New York, Free Press. B e l l , A. - Weinberg, M. - H a m m e r s m i t h , S. (1981): Sexual Preference: Its Development in Men and Women. B l o o m i n g t o n , I n d i a n a University Press. Bell, D. ( 1 9 9 7 ) : T h e World and the United States in 2 0 1 3 . Daedelus, 1 1 5 (Summer). Beresford, P. - Wallcraft, J. ( 1 9 9 7 ) : Psychiatric System Survivors and Emancipatory Research: Issues, Overlaps and Differences. In Barnes, C. Mercer, G. (szerk.): In Doing Disability Research. Leeds, T h e Disability Press. Berger, P. L. ( 1 9 6 3 ) : Invitation to Sociology. Garden City, A n c h o r Books. Berger, P. L. ( 1 9 6 7 ) : The Sacred Canopy: Elements of a Sociological Theory of Religion. Garden City, A n c h o r Books. Berger, P. L. ( 1 9 9 2 ) : A kapitalista forradalom. Fordította Jászay Gabriella. Budapest, Gondolat. Berger, P. L. - Luckmann, T. ( 1 9 9 8 ) : A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés.

IRODALOM Fordította Tomka Miklós. Budapest, Jószöveg Mű­ hely Kiadó. Berle, A. - Means, G. C. ( 1 9 9 7 ) : The Modern Corpo­ ration and Private Property. Buffalo, Heim.

753

Born, G. ( 2 0 0 4 ) : Uncertain Vision: Bin, Dyke and the Reinvention of the BRC. London, S e e k e r & War­ burg.

Bernstein, B. ( 1 9 7 5 ) : Class, Codes and Control. Lon­ don, Routledge.

Boswell, J. ( 1 9 9 5 ) : The Marriage of Likeness: SameSex Unions in Pre-Modern Europe. London, Fontana.

Bertelson, D. ( 1 9 8 6 ) : Snowflakes and Snowdrifts: In­ dividualism and Sexuality in America. Lanham, University Press of America.

Bourdieu, P. ( 1 9 8 6 ) : Distinction: A Social Critique of Judgements of Taste. London: Routledge and Kegan Paul.

Berthoud, R. ( 1 9 9 8 ) : The Incomes of Ethnic Minori­ ties. Colchester, University of Essex, Institute for S o c i a l and E c o n o m i c Research.

Bourdieu, P. ( 1 9 8 8 ) : Language and Symbolic Power. Cambridge, Polity.

Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Hand­ book of the Psychology of Aging. 5. kiadás. S a n Die­ go - London, A c a d e m i c Press. Blackburn, R. ( 2 0 0 2 ) : Banking on Death. London, Verso. Blair, T. ( 2 0 0 4 ) : S p e e c h by the Prime Minister at the L a u n c h of the Climate Group, 1 August 2 0 0 5 . Az interneten: http ://www.number 10 .gov.uk/output/ page5716.asp.

Bourdieu, P. ( 1 9 9 2 ) : An Invitation to Reflexive Socio­ logy. Chicago, University of Chicago Press. Bourdieu, P. ( 2 0 0 2 ) : A gyakorlati észjárás: a tár­ sadalmi cselekvés elméletéről. Fordította Berkovits Balázs. Budapest, Napvilág. Bourdieu, P. - Passeron, J.-C. tion in Education, Society and Sage.

( 1 9 7 7 ) : Reproduc­ Culture. London,

Bowlby, J. ( 1 9 5 3 ) : Child Care and the Love. Harmondsworth, Penguin.

Growth

of

Blanden, }. - Goodman, A. - Gregg, R, et al. (2002): Changes in Intergenerational Mobility in Britain. London, Centre for the Economics of Education, London School of Economics and Political Science.

Boyer, R. - Drache, D. ( 1 9 9 6 ) : Stares against Markets: The Limits of Globalization. London, Routledge.

Blankenhorn, D. ( 1 9 9 5 ) : Fatherless America. York, B a s i c B o o k s .

Brass, D. J. ( 1 9 8 5 ) : Men's and Women's Networks: A S t u d y of Interaction Patterns and Influence in an Organization. Academy of Management jour­ nal, 2 8 .

New

Blau, P. M. ( 1 9 6 3 ) : The Dynamics of Bureaucracy. Chicago, University of Chicago. Blau, P. M. - D u n c a n , O. D. ( 1 9 6 7 ) : The American Occupational Structure. New York,Wiley. Blauner, R. ( 1 9 6 4 ) : Alienation and Freedom. cago, University of Chicago Press.

Chi­

Block, F. ( 1 9 9 0 ) : Postindustrial Possibilities: A Cri­ tique of Economic Discourse. Berkeley, University of California Press. Blondet, C. ( 1 9 9 5 ) : Out of the K i t c h e n and O n t o the Streets: Women's Activism in Peru. In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boul­ der, Westview. Bobak, L. ( 1 9 9 6 ) : India's T i n y Slaves. Ottawa Sun, 23 October. Boden, D. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 4 ) : T h e Compulsion of Proximity. In Boden, D. - Friedland, R. (szerk.): Nowhere Space, Time, and Modernity. Berkeley, University of California Press. Bonacich, E. - Appelbaum, R. P. ( 2 0 0 0 ) : Behind the Label: Inequality in the Los Angeles Garment In­ dustry. Berkeley, University of California Press. Bonney, N. ( 1 9 9 2 ) : T h e o r i e s of S o c i a l Class and Gender. Sociology Review, 1. Booth, A. ( 1 9 7 7 ) : F o o d Riots in the North-West of England, 1 7 7 0 - 1 8 0 1 . Past and Present, 1 1 . Borja, J. - Castells, M. ( 1 9 9 7 ) : Local and Global: The Management of Cities in the Information Age. London, Earthscan.

Brannen, J. ( 2 0 0 3 ) : T h e Age of B e a n p o l e F a m i l i e s . Sociology Review, 13 (1).

Braverman, H. ( 1 9 7 4 ) : Labour and Monopoly Capi­ tal: The Degradation of Work in the Twentieth Century. New York, M o n t h l y Review Press. Bread for the World Institute ( 2 0 0 5 ) : Hunger Basics. Az interneten: http://www.bread.org/hungerbasics/. Breen, R. - Goldthorpe, J. H. ( 1 9 9 9 ) : Class Inequal­ ity and Meritocracy: A Critique of S a u n d e r s and an Alternative Analysis. British Journal of Socio­ logy, 5 0 . B r e n n a n , T. ( 1 9 8 8 ) : Controversial Discussions and F e m i n i s t Debate. In Segal, N. - T i m m s , E. (szerk.): The Origins and Evolution of Psychoanalysis New Haven. New Haven, Yale University Press. Brewer, R. M. ( 1 9 9 3 ) : Theorizing R a c e , Class and Gender: T h e New S c h o l a r s h i p o f B l a c k F e m i n i s t Intellectuals and B l a c k Women's Labor. In James, S. M. - Busia, A. P. A. (szerk.): Theorizing Black Feminisms: The Visionary Pragmatism of Black Women. New York, Routledge. B r i s e n d e n , S. ( 2 0 0 5 ) : Poems for Perfect People. Az interneten: http://www.leeds.ac.uk/disabilitystudies/archiveuk/brisenden/Poems.pdf. Brown, C. - Jasper, K. (szerk.) ( 1 9 9 3 ) : Consuming Passions: Feminist Approaches to Eating Disor­ ders and Weight Preoccupations. Toronto, S e c o n d Story Press.

• • • • • • M l

Browne, K. ( 2 0 0 5 ) : An Introduction to Sociology. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Browne, K. - Bottrill, I. ( 1 9 9 9 ) : Our Unequal, Unhealthy Nation, Sociology Review, 9. Brownmiller, S. ( 1 9 7 5 ) : Against Our Will: Men, Women and Rape. London, Seeker and Warburg. Brubaker, R. ( 1 9 9 8 ) : Migrations of E t h n i c U n m i x ing in the „New Europe". International Migration Review, 3 2 . Bruce, S. ( 1 9 9 0 ) : PrayTV: Televangelism in America. New York, Routledge. Bruce, S. ( 1 9 9 6 ) : Religion in the Modern World from Cathedrals to Cults. Oxford, Oxford University Press. Brumberg, J. J. ( 1 9 9 7 ) : The Body Project. New York, Vintage. Brundtland, C. ( 1 9 8 7 ) : Our Common Future. New York, E N S Z . Bryson, V. ( 1 9 9 3 ) : F e m i n i s m . I n E a t w e l l , R. - Wright, A. (szerk.): Contemporary Political Ideology. London, Pinter. Bull, P. ( 1 9 8 3 ) : Body Movement and Interpersonal Communication. New York, Wiley. Burchell, B. et al. ( 1 9 9 9 ) : Job Insecurity and Work Intensification: Flexibility and the Changing Boundaries of Work. York, Y P S . Burgoon, J. et al. ( 1 9 9 6 ) : Nonverbal Communication: The Unspoken Dialogue. 2. kiadás. New York, McGraw-Hill. Burleigh, M. ( 1 9 9 4 ) : Death and Deliverance. Cambridge, Cambridge University Press. Burns, T. - Stalker, G. M. ( 1 9 6 6 ) : The Management of Innovation. London, Tavistock. Butler J. ( 2 0 0 4 ) '.Undoing Gender. London, Routledge. Butler, J. ( 2 0 0 7 ) : Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest, Balassi. Butler, T. - Savage, M. ( 1 9 9 5 ) : Social Change and the Middle Classes. London, U C L Press. Bytheway, B. ( 1 9 9 5 ) : Ageism. B u c k i n g h a m - Bristol, Open University Press. Cabinet Office ( 1 9 9 9 ) : Sharing the Nation's Prosperity. Variation in Economic and Social Conditions across the UK. London, H M S O . Cabinet Office ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the Labour Market: Final Report, March. London, HMSO. Cahill, S. ( 2 0 0 4 ) : T h e Interaction Order of Public Bathrooms. In Cahill, S. (szerk.): Inside Social Life: Readings in Sociological Psychology and Microsociology. 4. kiadás. Los Angeles, Roxbury Publishing Company. Cantle, T. ( 2 0 0 3 ) : Independent Report of the Community Cohesion Review Team. London, Home Office. Capps, W. H. ( 1 9 9 0 ) : The New Religious Right: Piety,

Patriotism, and Politics. Columbia, University of S o u t h Carolina Press. Cardoso, F. H. - Faletto, E. ( 1 9 7 9 ) : Dependency and Development in Latin America. Berkeley, University of California Press. Carlen, P. ( 1 9 8 3 ) : Women's Imprisonment: A Study in Social Control. London - Boston, Routledge & Kegan Paul. Carrington, K. ( 1 9 9 5 ) : Postmodernism and Feminist Criminologies: Disconnecting Discourses. International Journal of the Sociology of Law, 22. Carrington, K. ( 1 9 9 8 ) : Postmodernism and Criminologies: Fragmenting the Criminological Subject. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Castells, M. ( 1 9 7 7 ) : The Urban Question: A Marxist Approach. London, Edward Arnold. Castells, M. ( 1 9 8 3 ) : The City and the Grass Roots: A Cross-Cultural Theory of Urban Social Movements. London, Edward Arnold. Castells, M. ( 1 9 9 2 ) : F o u r Asian Tigers with a Dragon Head: A Comparative Analysis of the State, Economy, and S o c i e t y in the Asian Pacific Rim. In Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.): States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Castells, M. ( 2 0 0 0 ) : Information Technology and Global Capitalism. In Hutton, W. - Giddens, A. (szerk.): On the Edge: Living with Global Capitalism. London, Cape. Castells, M. ( 2 0 0 1 ) : The Internet Galaxy: Reflections on the Internet, Business, and Society. Oxford, Oxford University Press. Castells, M. ( 2 0 0 5 ) : A hálózati társadalom kialakulása. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castells, M. ( 2 0 0 6 ) : Az identitás hatalma. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castells, M. ( 2 0 0 7 ) : Az évezred vége. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castles, S. - Miller, M. J. ( 1 9 9 3 ) : The Age of Migration: International Population Movements in the Modern World. London, M a c m i l l a n . Chamberlain, M. ( 1 9 9 9 ) : Brothers and Sisters, Uncles and Aunts: A Lateral Perspective on Caribb e a n Families. In Silva, E. B. - Smart, C. (szerk.): The New Family? London, Sage. Chambliss, W. J. ( 1 9 7 3 ) : T h e Saints and the Roughn e c k s . Society, November. Chambliss, W. J. ( 1 9 7 8 ) : On the Take: From Petty Crooks to Presidents. Bloomington, Indiana University Press. Charlton, J. I. ( 1 9 9 8 ) : Nothing About Us Without Us: Disability Oppression and Empowerment. Berkeley, University of California Press.

IRODALOM Chase-Dunn, C. ( 1 9 8 9 ) : Global Formation: Structures of the World Economy. Oxford, Blackwell. Cherlin, A. ( 1 9 9 9 ) : Public and Private Families: An Introduction. New York, McGrawHill. Chodorow, N. ( 1 9 7 8 ) : The Reproduction of Mothering. Berkeley, University of California Press. Chodorow, N. ( 2 0 0 0 ) : A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. Chomsky, N. ( 1 9 9 1 ) : Media Control: The Spectacular Achievements of Propaganda. New York, Seven Stories Press. Chua, A. ( 2 0 0 3 ) : World on Fire: How Exporting Free Market Democracy Rreeds Ethnic Hatred and Global Instability. New York, Doubleday. Church of England ( 1 9 8 5 ) : Faith in the City: The Report of the Archbishop of Canterbury's Commission on Urban Priority Areas. London, Christian Action. CIA ( 2 0 0 0 / 4 ) : The World Factbook. Az interneten: www. cia. gov/cia/publications/factbook. Cicourel, A. V. ( 1 9 6 8 ) : The Social Organization of Juvenile Justice. New York, Wiley. Cisneros, H. G. ( 1 9 9 3 ) : Interwoven Destinies: Cities and the Nation. New York, Norton. Clark, K. - Drinkwater, S. ( 1 9 9 8 ) : Self-Employment and Occupational Choice. In Leslie, D. (szerk.): An Investigation of Racial Disadvantage. Manchester, M a n c h e s t e r University Press. Clark, T. N. - Hoffman-Martinot, V. ( 1 9 9 8 ) : The New Political Culture Boulder. Boulder, Westview. Clegg, M. - Finney, A. - Thorpe, K. ( 2 0 0 5 ) : Crime in England and Wales: Quarterly Update to December 2004. London, Home Office. Clegg, S. (1990): Modern Organizations: Organization Studies in the Postmodern World. London, Sage. Cloward, R. - Ohlin, L. ( 1 9 6 0 ) : Delinquency and Opportunity. New York, Free Press. CNN ( 2 0 0 1 ) : Falwell Apologizes to Gays, Feminists, Lesbians, 14 September. Az interneten: http://archives.cnn.eom/2001/US/09/14/Falwell.apology/. Cohen, A. ( 1 9 5 5 ) : Delinquent Boys. London, Free Press. Cohen, L. E. - B r o s c h a k J. P. - Haveman, H. A. ( 1 9 9 8 ) : A n d T h e n T h e r e Were More? T h e Effect of Organizational S e x Composition on the Hiring and Promotion of Managers. American Sociological Review, 63 (5). Cohen, R. ( 1 9 9 7 ) : Global Diasporas: An Introduction. London, U C L Press. Cohen, S. ( 1 9 8 0 ) : Folk Devils and Moral Panics: The Creation of the Mods and Rockers. Oxford, Martin Robertson. Cole, T. R. ( 1 9 9 2 ) : The Journey of Life: A Cultural History of Aging in America. Cambridge, Cambridge University Press.

Collins, J. ( 2 0 0 0 ) : Quality by Other Means. Unpublished manuscript, Department of Sociology, University of Wisconsin-Madison. Collins, J. - Porras, J. ( 1 9 9 4 ) : Built to Last. New York, Century. Connell, R. W. ( 1 9 8 7 ) : Gender and Power: Society, the Person and Sexual Politics. Cambridge, Polity. Connell, R. W. ( 2 0 0 1 ) : The Men and the Roys. Berkeley - Los Angeles, A l i e n and U n w i n . Connell, R. W. ( 2 0 0 5 ) : Masculinities. Cambridge, Polity. Cook, R. ( 2 0 0 1 ) : Robin Cook's 'Chicken Tikka Masala S p e e c h ' . Extracts from a S p e e c h by the Foreign Secretary to the S o c i a l Market Foundation in London. Guardian, 19 April. Coontz, S. ( 1 9 9 2 ) : The Way We Never Were: American Families and the Nostalgia Trap. New York, Basic Books. Corbin, J. - Strauss, A. ( 1 9 8 5 ) : Managing Chronic Illness at Home: T h r e e Lines of Work. Qualitative Sociology, 8. Corsaro, W. ( 1 9 9 7 ) : The Sociology of Childhood. T h o u s a n d Oaks, Pine Forge Press. Coward, R. ( 1 9 8 4 ) : Female Desire: Women's Sexuality Today. London, Paladin. Cox, O. C. ( 1 9 5 9 ) : Class, Caste and Race: A Study in Social Dynamics. New York, M o n t h l y Review Press. Crick, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Rritain Too Diverse? The Responses. Az interneten: http://www.prospect-magazine. co.uk/HtmlPages/replies.asp. Crompton, R. ( 1 9 9 7 ) : Women and Work in Modern Britain. Oxford, Oxford University Press. Crompton, R. ( 1 9 9 8 ) : C/ass and Stratification: An Introduction to Current Debates. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Crow, G. - Hardey, M. ( 1 9 9 2 ) : Diversity and A m b i guity A m o n g Lone-Parent Households in Modern Britain. In Marsh, C. - Arber, S. (szerk.): Families and Households: Divisions and Change. London, Macmillan. Cumings, B . ( 1 9 8 7 ) : T h e Origins and Development of the Northeast Asian Political E c o n o m y : Industrial Sectors, Product Cycles, and Political Consequences. In Deyo, F. C. (szerk.): The Political Economy of the New Asian Industrialism. Ithaca, Cornell University Press. Cumings, B. ( 1 9 9 7 ) : Korea's Place in the Sun: A Modern History. New York, Norton. Cumming, E. - Henry, W. E. ( 1 9 6 1 ) : Growing Old: The Process of Disengagement. New York, B a s i c Books. Curran, J. - Seaton, J. ( 2 0 0 3 ) : Power Without Responsibility: The Press, Broadcasting and New Media in Britain. London, Routledge.

756

IRODALOM

Currie, D. - Siner, M. ( 1 9 9 9 ) : T h e B B C B a l a n c i n g Public and C o m m e r c i a l Purpose. In Public Pur­ pose in Broadcasting Funding the BBC. Luton, University of Luton Press. Currie, E. ( 1 9 9 8 ) : Crime and Market S o c i e t y Lessons from the U n i t e d States. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Cylke, F. K. ( 1 9 9 3 ) : The Environment. N e w York, Harper Collins. Dahlburg, J.-T. ( 1 9 9 5 ) : S w e a t s h o p Case Dismays F e w in T h a i l a n d . Los Angeles Times, 27 August. Dahrendorf, R. ( 1 9 5 7 ) : Soziale Klassen senkonflikt in der Industriegesellschaft. F e r d i n a n d Enke Verlag.

und KlasStuttgart,

Davie, G. ( 1 9 9 4 ) : Religion in Rritain Since 1945: Re­ lieving without Belonging. Oxford, Blackwell. Davie, G. ( 2 0 0 0 ) : Religion in Modern Europe: AMemory Mutates. Oxford, Oxford University Press.

cial Organization of Caring as Gendered Chicago, University of Chicago Press.

Work.

Deyo, F. C. ( 1 9 8 9 ) : Beneath the Miracle: Labor Sub­ ordination in the New Asian Industrialism. Berke­ ley, University of California Press. DHSS (1980): DHSS.

Inequalities

in

Health.

London,

Dicken, P. ( 1 9 9 2 ) : Global Shift: The Internationaliza­ tion of Economic Activity. London, Chapman. Disability Rights C o m m i s s i o n ( 2 0 0 2 ) : Briefing. Oc­ tober. Dobash, R. E. - Dobash, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Women, Vio­ lence and Social Change. London, Routledge. DoH ( 2 0 0 3 ) : Smoking, Drinking and Drug Misuse among Young People in England. London, Depart­ m e n t of Health. Az interneten: http://www.pubhcations.doh.gov.uk/public/sddsurvey2003.pdf.

and Feminist

Dore, R. ( 1 9 7 3 ) : British Factory, Japanese Factory: The Origins of National Diversity in Industrial Re­ lations. London, Allen and U n w i n .

Davis, M. ( 1 9 9 0 ) : City of Quartz: Excavating the Fu­ ture in Los Angeles. London, Vintage.

Doyal, L. ( 1 9 9 5 ) : What Makes Women Sick: Gender and the Political Economy of Health. London, Macmillan.

Davies, B. ( 1 9 9 1 ) : Frogs and Snails Tales. Sydney, Allen and Unwin.

Davis, S. M. ( 1 9 8 7 ) : Future Perfect. Reading, Addison-Wesley. Davis, S. M. ( 1 9 8 8 ) : 2001 Management: Managing the Future Now. London, S i m o n and Schuster.

Drentea, P. ( 1 9 9 8 ) : C o n s e q u e n c e s of Women's For­ mal and Informal J o b S e a r c h M e t h o d s for Em­ ployment in F e m a l e - D o m i n a t e d Jobs. Gender and Society, 1 2 .

De Witt, K. ( 1 9 9 4 ) : Wave of Suburban Growth Is Being Fed by Minorities. New York Times, 15 August.

Drexler, K. E. ( 1 9 9 2 ) : Engines of Creation. Oxford, Oxford University Press.

D'Emilio, J. ( 1 9 8 3 ) : Sexual Politics, Sexual Commu­ nities: The Making of a Homosexual Minority in the United States, 1940-1970. Chicago, Univer­ sity of Chicago Press.

D T I ( 2 0 0 0 ) : Just Around the Corner. London, Depart­ m e n t of Trade and Industry.

Denney, D. ( 1 9 9 8 ) : Anti-Racism and the Limits of Equal Opportunities Policy in the Criminal Jus­ tice S y s t e m . In Finer, C. J. - Nellis, M. (szerk.): Crime and Social Exclusion. Oxford, Blackwell.

D u n c o m b e , J. - Marsden, D. ( 1 9 9 3 ) : Love and In­ timacy. T h e Gender Division of Emotion and „Emotion Work": A Neglected Aspect of Socio­ logical Discussion of Heterosexual Relationships. Sociology, 27.

Dennis, N. - Erdős, G. ( 1 9 9 2 ) : Families without Fa­ therhood. London, IEA Health and Welfare Unit. Department for E d u c a t i o n and Skills ( 2 0 0 3 ) : Survey of Information and Communications Technology in School. London, H M S O . Department for Work and Pensions ( 2 0 0 2 ) : Disabled for Life? Attitudes Towards, and Experiences of Disability in Britain. London, H M S O . Department of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs ( 2 0 0 2 ) : International Migration Report 2002. N e w York, U n i t e d Nations. Department of S o c i a l S e c u r i t y ( 1 9 9 8 ) : New Ambi­ tions for Our Country: A New Contract for Wel­ fare. London, H M S O . Derrida, J. ( 1 9 7 8 ) : Writing and Difference. London, Routledge & Kegan Paul. Derrida, Press.

J.

(1981):

Positions.

London,

Athlone

Devault, M. L. ( 1 9 9 1 ) : Feeding the Family: The So­

Du Gay, P. ( 2 0 0 0 ) : In Praise of Bureaucracy: Weber, Organization, Ethics. London, Sage.

Duneier, M. ( 1 9 9 9 ) : Sidewalk. N e w York, Farrar, Straus and Giroux. Duneier, M. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 9 ) : Talking City Trou­ ble: Interactional Vandalism, S o c i a l Inequality, and the „Úrban Interaction Problem". American Journal of Sociology, 104. Durkheim, E. ( 1 9 6 1 ) : L'Education morale. Paris, Alcan. Durkheim, E. ( 1 9 7 8 ) : A szociológia módszertani szabályai. Fordította Á d á m Péter. In A társadalmi tények magyarázatához. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 2 1 - 1 6 0 . o. Durkheim, E. ( 2 0 0 1 ) : A társadalmi munkamegosz­ tásról. Fordította Csákó Mihály. Budapest, Osiris Kiadó. Durkheim, E.

( 2 0 0 3 a ) : Az öngyilkosság. Fordította

Józsa Péter. Budapest, Osiris Kiadó. Durkheim, E. ( 2 0 0 3 b ) : A vallási élet elemi formái.

Fordította Vargyas Zoltán. Budapest, L'Harmat-

Beyond the Charter:

tan.

T h e Conservative Party.

Duster, T. ( 1 9 9 0 ) : Backdoor to Eugenics. New York, Routledge.

Emmanuel,

A.

Color and the U n i t e d Nations Fourth World Con­

London,

Unequal Exchange: A Study

(1972):

of the Imperialism

Dutt, M . ( 1 9 9 6 ) : S o m e Reflections o n U S W o m e n o f

The BBC after 2006.

of Trade.

N e w York,

Monthly

Review Press. Employers' F o r u m on Disability ( 2 0 0 3 ) : Briefing for

ference on W o m e n and NGO F o r u m in Beijing,

CSR Practitioners.

C h i n a . Feminist Studies

ployers-forum.co.uk/www/csr/sttn/labstandards/

22.

( 1 9 9 3 ) : Life's Dominion: An Argu­

Dworkin, R. M.

ment About Abortion,

Euthanasia,

and

Individual

Freedom. New York, Knopf. /

in

sion

of Health

Disorders.

the

United Kingdom: Care

Az

Review of the

Services for Men

interneten:

with

Stein, A.

http://www.edauk.com/

Erikson,

K.

Oxford,

Wayward Puritans: A Study in

(1966):

N e w York,

Wiley.

Erikson, R. - Goldthorpe, J. ( 1 9 9 3 ) : The Constant Flux: A

Study of Class Mobility in

Industrial Socie­

ties. Oxford, Clarendon Press.

The Economist ( 2 0 0 2 ) : Trouble in Nanoland. 5 De­ cember.

Esping-Andersen, G. ( 1 9 9 0 ) : The Three Worlds of Welfare

The Economist ( 2 0 0 4 ) : T h e Kindness of Strangers? 26 February.

The Economist ( 2 0 0 5 b ) : Backgrounder: EU Enlarge­

on,

briefing.

(2005c):

Backgrounder:

The

Iraq

Dossier Row. 5 April. 18 October.

sional-Managerial Class. In Walker, P. (szerk.): Labour and

Capital.

Hassocks,

Harvest­

er Press.

Swindon,

Getting

the

1990s: Get­

Nowhere.

Economic

and

Research Social

Re­

Estes, C. - Biggs, S. - Phillipson, C. ( 2 0 0 3 ) : Social Social

Policy

and Ageing.

Buckingham,

Open University Press. T h e Gerontological Imagination: Social Influences Aging

and Human

Eibl-Eibesfeldt, I. ( 1 9 7 3 ) : T h e Expressive B e h a v i o u r of the Deaf-and-Blind Born. In Cranach, M. von Social

(szerk.):

Communication

and

Movement. N e w York, A c a d e m i c Press.

Perspectives

N e w York, Consulting Psycholo­

gists Press.

35.

on

Aging:

of Growing

The

Old.

Political

Amityville,

and

Moral

Baywood.

EU ( 2 0 0 5 ) : The EU at a glance. Az interneten: http:// europa.eu.int/abc/index_en.htm. Evans, D. J. ( 1 9 9 2 ) : Left R e a l i s m and the Spatial Study

Ekman, P. - Friesen, W. V. ( 1 9 7 8 ) : Facial Action

Development,

Estes, C. L. - Minkler, M. (szerk.) ( 1 9 9 1 ) : Critical Economy

of Crime.

Essays

in

In

Crime,

Environment

Policing

and Place:

Criminology.

London,

Routledge. Evans, M. ( 2 0 0 0 ) : Poor Show. Guardian, 6 M a r c h .

Elder, G. H. J. ( 1 9 7 4 ) : Children of the Great Depres­ Social

by,

on the Development of Gerontology, 1 9 4 5 - P r e s e n t .

Ehrenreich, B. - E h r e n r e i c h , J. ( 1 9 7 9 ) : T h e Profes­

Coding System.

Polity.

Estes, C. L. - Binney, E. A. - Culbertson, R. A. ( 1 9 9 2 ) :

Efron, S. ( 1 9 9 7 ) : Eating Disorders Go Global. Los

I.

Cambridge,

Twenty-Something in

Getting

Theory,

ment. 23 J u n e .

Angeles Times,

Capitalism.

(1997):

search C o u n c i l .

stitution. 3 J u n e .

Economist

ESRC ting

The Economist ( 2 0 0 5 a ) : Backgrounder: T h e EU Con­

Change

in

Life

Experience.

Chicago

- London, University of Chicago Press. Electorates

and

Turnout

1945-2005.

Evans,

P.

(1979):

Dependent Development.

Princ­

eton, P r i n c e t o n University Press. Evans-Pritchard, E. E. ( 1 9 5 6 ) : Nuer Religion. Ox­

Electoral Reform S o c i e t y ( 2 0 0 5 ) : UK General Elec­ tions:

Gender

O p e n University

(szerk.): Sexuality and Gender.

the Sociology of Deviance.

cember.

sion:

Buckingham,

and the S t u d y of Sexuality. In Williams, C. L. Blackwell.

The Economist ( 2 0 0 0 b ) : Paradise Regained. 21 De­

- Vine,

( 1 9 9 8 ) : Failing Roys Issues in

Press.

Eating

The Economist ( 2 0 0 0 a ) : All-Clear? 13 April.

Retween

D.

Provi­

sub_some_statistics.htm.

The

http://www.em-

Epstein, S. ( 2 0 0 2 ) : A Queer E n c o u n t e r : S o c i o l o g y

Eating Disorders Association ( 2 0 0 0 ) : Eating Disor­ ders

interneten:

labstandl.htmx Epstein,

and Achievement.

Dyer, C. ( 1 9 9 9 ) : Let's S t a y Together. Guardian, 25 October.

Az

1

ford, Oxford University Press.

Au­

Eysenck, H. ( 1 9 6 4 ) : Crime and Personality. London,

Ell, K. ( 1 9 9 6 ) : S o c i a l Networks, S o c i a l Support and

Faludi, S. ( 1 9 9 9 ) : Stiffed: The Betrayal of the Modern

gust.

Routledge & Kegan Paul.

Coping with Serious Illness: T h e F a m i l y C o n n e c ­ tion.

Social Science

and Medicine,

42.

Elshtain, J. B. ( 1 9 8 7 ) : Women and War. N e w York, Basic Books. Elstein, D. - Cox, D. - Donoghue, B. et al. ( 2 0 0 4 ) :

Man. London, Chatto and Windus. Featherstone, M. - Renwick, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : Im­ ages

of Aging:

Cultural

Representations

of Later

Life. London - N e w York, Routledge. Felsőn, M.

( 1 9 9 4 ) : Crime and Everyday Life: Insights

IRODALOM and Implications for Society. Thousand Oaks, Pine Forge Press. Ferguson, K. E. ( 1 9 8 4 ) : The Feminist Case against Bureaucracy. Philadelphia, Temple University Press. Ferguson, N. ( 2 0 0 4 ) : Colossus: The Rise and Fall of the American Empire. London, Allen L a n e . Feuerbach, L. ( 1 9 7 8 ) : A kereszténység lényege. For­ dította Timár Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó. Fielder, H. G. ( 1 9 4 6 ) : Textual Studies of Goethe's Faust. Oxford, Blackwell. Finke, R. - Stark, R. ( 1 9 8 8 ) : Religious E c o n o m i e s and S a c r e d Canopies: Religious Mobilization in A m e r i c a n Cities, 1 9 0 6 . American Sociological Re­ view, 5 3 . Finke, ica, gious sity

R. - Stark, R. ( 1 9 9 2 ) : The Churching of Amer­ 1776-1990: Winners and Losers in Our Reli­ Economy. New Brunswick, Rutgers Univer­ Press.

Finkelstein, V. ( 1 9 8 0 ) : Attitudes and Disabled Peo­ ple. New York, World Rehabilitation F u n d . Finkelstein, V. ( 1 9 8 1 ) : To Deny or Not to Deny Disability. In B r e c h i n , A. et al. (szerk.): Handi­ cap in a Social World. Sevenoaks, Hodder and Stoughton. Firestone, S. ( 1 9 7 1 ) : The Dialectic of Sex: The Case for Feminist Revolution. London, Cape. Fischer, C. S. ( 1 9 8 4 ) : The Urban Experience. 2. ki­ adás. New York, Harcourt. Fischer, S. ( 2 0 0 4 ) : Penn World Tables. Economist, 11 March. Fiske, J. ( 1 9 8 9 ) : Reading the Popular. London, Un­ win Hyman. Fitzgerald, M. ( 2 0 0 1 ) : E t h n i c Minorities and Com­ m u n i t y Safety. In Matthews, R. - Pitts, J. (szerk.): Crime, Disorder and Community Safety: A New Agenda. London, Routledge.

Foucault, M. ( 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) : A szexualitás története. Fordította Á d á m Péter, Albert Sándor, Somlyó Bálint, Sújtó László, S z á n t ó István. Budapest, At­ lantisz. Foucault, M. ( 2 0 0 0 a ) : Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése. Fordította Romhányi T ö r ö k Gábor. Budapest, Corvina. Foucault, M. ( 2 0 0 0 b ) : A szavak és a dolgok. A tár­ sadalomtudományok archeológiája. Fordította R o m h á n y i T ö r ö k Gábor. Budapest, Osiris. Foucault, M. ( 2 0 0 4 ) : A bolondság története. Fordí­ totta Sújtó László. Budapest, Atlantisz. F o x , O. C. ( 1 9 6 4 ) : T h e Pre-Industrial City Reconsid­ ered. Sociological Quarterly, 5. F r a n c i s , B. ( 2 0 0 0 ) : Boys, Girls and Achievement: Addressing the Classroom Issues. London, Rout­ ledge. Frank, A. G. ( 1 9 6 6 ) : T h e D e v e l o p m e n t of Underde­ velopment. Monthly Beview, 1 8 . Frank, A. G. ( 1 9 6 9 ) : Capitalism and Underdevelop­ ment in Latin America: Historical Studies of Chile and Brazil. New York, M o n t h l y Review Press. Frank, D. J. - McEneaney, E. H. ( 1 9 9 9 ) : T h e Indi­ vidualization of S o c i e t y and the Liberalization of State Policies on S a m e - S e x S e x u a l Relations, 1 9 8 4 - 1 9 9 5 . Social Forces, 1 (3). Fraser, N. ( 1 9 8 9 ) : Unruly Practices: Discourse and Gender in Contemporary Social Theory. Cam­ bridge, Polity. Fraser, S. ( 1 9 9 5 ) : The Bell Curve Wars: Race, Intelli­ gence and the Future of America. New York, Basic Books. Free the Children ( 1 9 9 8 ) : Az interneten: http://www. freethechildren.org/aboutus/history_ftc.htm. F r e e d m a n , C. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Economic Reform in Japan: Can the Japanese Change? Cheltenham, Edward Elgar.

Flaherty, J. - Veit-Wilson, J. - Dornan, P. ( 2 0 0 4 ) : Pov­ erty: The Facts. 5. kiadás. London, Child Poverty A c t i o n Group.

Freidson, E. ( 1 9 7 0 ) : Profession of Medicine: A Study of the Sociology of Applied Knowledge. New York, Dodd, Mead.

Flour Advisory Bureau ( 1 9 9 8 ) : Pressure to Re Per­ fect Report: Bread for Life Campaign. London, Flour Advisory Bureau.

Fremlin, J. H. ( 1 9 6 4 ) : How M a n y People Can The World Support? New Scientist.

Forbes ( 2 0 0 0 ) : The World's Richest People. 29 J u n e . Forbes ( 2 0 0 4 ) : The World's Billionaires. Az inter­ neten: http://www.forbes.com/billionaires/. Ford, C. S. - B e a c h , F. A. ( 1 9 5 1 ) : Patterns of Sexual Rehaviour. New York, Harper and Row. Foucault, M. ( 1 9 8 8 ) : Technologies of the Self. In Martin, L. H. - Gutman, H. - Hutton, P. H. (szerk.): Technologies of the Self: A Seminar with Michel Foucault. Amherst, University of Massa­ chusetts Press. Foucault, M. ( 1 9 9 0 ) : Felügyelet és büntetés. A börtön története. Fordította Csűrös Klára, Fázsy Anikó. Budapest, Gondolat.

Friedan, B. ( 1 9 6 3 ) : The Feminine Mystique. London, Victor G o l l a n c z . Friedlander, D. - Burtless, G. ( 1 9 9 4 ) : Five Years Af­ ter: The Long-Term Effects of Welfare-to-Work Pro­ grams. New York, Russell Sage. Fries, J. F. ( 1 9 8 0 ) : Aging, Natural Death, and the Compression of Morbidity. New England Journal of Medicine, 3 0 3 . Frobel, E. - H e i n r i c h s J. - Kreye, O. ( 1 9 7 9 ) : The New International Division of Labor. New York, Cam­ bridge University Press. Fukuyama, F. ( 1 9 8 9 ) : T h e E n d of History? National Interest, 1 6 . Gagnon, J. H. - S i m o n , W. ( 1 9 7 3 ) : Sexual Conduct:

IRODALOM The Social Sources of Human Sexuality. Chicago, Aldine. Gallie, D. ( 1 9 9 4 ) : Are the U n e m p l o y e d an Underclass? S o m e Evidence from the S o c i a l Change and E c o n o m i c Life Initiative. Sociology, 2 8 . Gallup ( 2 0 0 4 ) : Poll Topics and Trends: Religion, 1 August. Gamble, A. (1999): Marxism after Communism: The Interregnum. Controversies in World Politics 1989-1999. Cambridge, Cambridge University Press. Gans, H. J. ( 1 9 6 2 ) : The Urban Villagers: Group and Class in the Life of Italian-Americans. 2. kiadás. New York, Free Press. Gardner, C. B. ( 1 9 9 5 ) : Passing by Gender and Public Harassment. Berkeley, University of California Press. Garfinkel, H. ( 1 9 6 3 ) : A Conception of, and Experiments with, „Trust" as a Condition of Stable Concerted Actions. In Harvey, O. J. (szerk.): Motivation and Social Interaction. New York, Ronald Press. Geary, D. ( 1 9 8 1 ) : European Labor Protest, 18481939. New York, St. Martin's Press. Geertz, C. ( 1 9 7 3 ) : The Interpretation of Cultures. New York, B a s i c B o o k s . Gelder, L. van ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Case of the Electronic Lover. In Kling, R. (szerk.): Computerization and Controversy. S a n Diego, Academic Press. Gelles, R. - Cornell, C. P. ( 1 9 9 0 ) : Intimate Violence in Families. Newbury Park, Sage. Gellner, E. ( 1 9 8 3 ) : Nations and Nationalism. Oxford, Blackwell. Gerbner, G. ( 1 9 7 9 ) : T h e Demonstration of Power: Violence Profile No. 10. Journal of Communication, 29 (3). Gerbner, G. ( 1 9 8 0 ) : T h e „Mainstreaming" of America: Violence Profile No. 1 1 . Journal of Communication, 30 (3). Gereffi, G. ( 1 9 9 5 ) : Contending Paradigms for CrossRegional Comparison: Development Strategies and Commodity Chains in East Asia and Latin America. In S m i t h , P. H. (szerk.): Latin America in Comparative Perspective: New Approaches to Methods and Analysis. Boulder, Westview Press. Gershuny, J. ( 1 9 9 4 ) : T h e Domestic Labour Revolution: A Process of Lagged Adaptation. In Anderson, M. - Bechofer, F. - Gershuny, J. (szerk.): The Social and Political Economy of the Household. Oxford, Oxford University Press. Gershuny, J. I. - Miles, I. D. ( 1 9 8 3 ) : The New Service Economy: The Transformation of Employment in Industrial Societies. London, Frances Pinter. Gerth, H. H . - M i l l s , C. W. (szerk.) ( 1 9 4 8 ) : From Max Weber: Essays in Sociology. London, Routledge & Kegan Paul.

Gewirtz, S. - Ball, S. - Bowe, R. ( 1 9 9 5 ) : Markets, Choice, and Equity in Education. Buckingham, Open University Press. Gibbons, J. H. ( 1 9 9 0 ) : Trading around the Clock Global Securities Markets and Information Technology. Washington, US Congress. Giddens, A. ( 1 9 8 4 ) : The Constitution of Society. Cambridge, Polity. Giddens, A. ( 1 9 9 3 ) : The Transformation of Intimacy: Love, Sexuality and Eroticism in Modern Societies. Cambridge, Polity. Giddens, A. ( 1 9 9 9 ) : A harmadik út: a szociáldemokrácia megújulása. Fordította Battyán Katalin. Agóra Marketing. Giddens, A. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Global Third Way Debate. Cambridge, Polity. Giddens, A. (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Fordította Gárdos János. Budapest, Napvilág. Gillan, A. ( 1 9 9 9 ) : Shelter B a c k s Rethink on Homeless. Guardian, 15 November. Gillborn, D. - Youdell, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e New IQism: Intelligence, „Ability" and the Rationing of Education. In Demaine, J. (szerk.): Sociology of Education Today. London, Palgrave. Gilleard, C. - Higgs, P. ( 2 0 0 5 ) : Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity. Gilligan, C. ( 1 9 8 2 ) : In a Different Voice: Psychological Theory and Women's Development. Cambridge, Harvard University Press. Ginn, J. - Arber, S. ( 2 0 0 0 ) : Ethnic Inequality in Later Life: Variation in F i n a n c i a l C i r c u m s t a n c e s by Gender and Ethnic Group. Education and Ageing, 15 (1). Ginzburg, C. ( 1 9 9 1 ) : A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, Európa Könyvkiadó. Gittings, D. ( 1 9 9 9 ) : M i c k e y M o u s e Invasion. Guardian, 3 November. Gittins, D. ( 1 9 9 3 ) : The Family in Question: Changing Households and Familiar Ideologies. Basingstoke, M a c m i l l a n . Glasgow Media Group ( 1 9 7 6 ) : Bad News. London, Routledge. Glasius, M. - Kaldor, M. - Anheier, H. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford University Press. Glass, D. ( 1 9 5 4 ) : Social Mobility in Britain. London, Routledge & Kegan Paul. Goffman, E. ( 1 9 6 3 ) : Stigma. Englewood Cliffs, Prentice-Hall. Goffman, E. ( 1 9 6 7 ) : Interaction Ritual. New York, Doubleday/Anchor. Goffman, E. ( 1 9 6 8 ) : Asylums. Essays on the Social Situation of Mental Patients and Other Inmates. Harmondsworth, Penguin.

IRODALOM Goffman, E. ( 1 9 7 1 ) : Relations in Public: Microstudies of the Public Order. London, Allen Lane. Goffman, E. ( 1 9 8 1 ) : Forms of Talk. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. Goffman, E. ( 2 0 0 0 ) : Az én bemutatása a mindennapi életben. Fordította Berényi Gábor. Budapest, T h a l a s s a Alapítvány - Pólya Kiadó. Gold, T. ( 1 9 8 6 ) : State and Society in the Taiwan Miracle. Armonk, M. E. Sharpé. Golding, P. - Murdock, G. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : The Political Economy of the Media. Cheltenham, Edward Elgar. Goldscheider, F. K. - Waite, L. J. ( 1 9 9 1 ) : New Families, No Families? The Transformation of the American Home. Berkeley, University of California Press.

sions of S m o k i n g Behaviour in Britain: Insights from a Survey of Mothers. Social Science and Medicine, 38. Graham, L. ( 1 9 9 5 ) : On the Line at Suburu-Isuzu. Ithaca, Cornell University Press. Granovetter, M. ( 1 9 7 3 ) : T h e Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78. Gray, J. ( 2 0 0 3 ) : Al Qaeda and What It Means to Be Modern. Chatham, Faber and Faber. Greed, C. ( 1 9 9 4 ) : Women and Planning: Creating Gendered Bealities. London, Routledge. Green, F. - Felstead, A. - B u r c h e l l , B. ( 2 0 0 0 ) : Job Insecurity and the Difficulty of Regaining Employment: An Empirical Study of Unemployment Expectations. Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 62 (különszám).

Goldthorpe, J. H. ( 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) : The Affluent Worker in the Class Structure. 3 kötet. Cambridge, Cambridge University Press. Goldthorpe, J. H. ( 1 9 8 3 ) : Women and Class Analysis in Defence of the Conventional View. Sociology, 17. Goldthorpe, J. H. - Llewellyn, C. - Payne, C. ( 1 9 8 0 ) : Social Mobility and Class Structure in Modern Rritain. Oxford, Clarendon Press. 2. kiadás: 1 9 8 7 . Goldthorpe, J. H. - Marshall, G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Promising Future of Class Analysis. Sociology, 2 6 . Goldthorpe, J. H. - Payne, C. ( 1 9 8 6 ) : Trends in Intergenerational Class Mobility in England and Wales 1 9 7 2 - 1 9 8 3 . Sociology, 2 0 . Goleman, D. ( 2 0 0 3 ) : Érzelmi intelligencia. Fordította Kiss Zsuzsa. Budapest, Háttér. Goode, W. J. ( 1 9 6 3 ) : World Revolution in Family Patterns. New York, Free Press. Goode, W. J. ( 1 9 7 1 ) : F o r c e and Violence in the Family. Journal of Marriage and the Family, 3 3 . Goodhart, D. ( 2 0 0 4 ) : Too Diverse? Is Britain B e coming Too Diverse to Sustain the Mutual Obligations B e h i n d a Good S o c i e t y and the Welfare State? Prospect Magazine, February.

Gregg, P. - Wadsworth, J. ( 1 9 9 9 ) : Job Tenure, 1 9 7 5 9 8 . In Gregg, P. - Wadsworth, J. (szerk.): The State of Working Britain. Manchester, Manchester University Press.

Gordon, D. - Levitas, R. - Pantazis, C. et al. ( 2 0 0 0 ) : Poverty and Social Exclusion in Britain. York, Joseph Rowntree Foundation. Gorz, A. ( 1 9 8 2 ) : Farewell to the Working Class. London, Pluto Press. Gottfredson, M. R. - Hirschi, T. ( 1 9 9 0 ) : A General Theory of Crime. Stanford, Stanford University Press. Grabosky, P. N. - Smith, R. G. ( 1 9 9 8 ) : Crime in the Digital Age: Controlling Telecommunications and Cyberspace Illegalities. New Brunswick, Transaction. Graef, R. ( 1 9 8 9 ) : Talking Blues. London, Collins. Graham, H. ( 1 9 8 7 ) : Women's Smoking and F a m i l y Health. Social Science and Medicine, 2 5 . Graham, H. ( 1 9 9 4 ) : Gender and Class as Dimen-

Grint, K. ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Grossberg, L. - Wartella, E. - Whitney, D. C. (1998): Mediamaking. T h o u s a n d Oaks, Sage Publications. Grusky, D. B. - Hauser, R. M. ( 1 9 8 4 ) : Comparative S o c i a l Mobility Revisited: Models of Convergence and Divergence in 16 Countries. American Sociological Review, 49. Guardian ( 2 0 0 4 ) : Refugees in Britain. 9 October. Az interneten: http://www.guardian.co.uk/Refugees_ in_Britain/Story/0,2763,1323311,00.html. Gubrium, J. ( 1 9 8 6 ) : Oldtimers and Alzheimer's: The Descriptive Organization of Senility. Greenwich - London, Jai. Guibernau, M. ( 1 9 9 9 ) : Nations without States: Political Communities in a Global Age. Cambridge, Polity. Gunter, B. ( 1 9 8 5 ) : Dimensions of Television Violence. London, Gower. Habermas, J. ( 1 9 8 1 ) : Theorie des kommunikativen Handelns. 2 kötet. Frankfurt, S u h r k a m p . Hadden, J. ( 1 9 9 7 ) : New Beligious Movements Mission Statement. Az interneten: http ^/religiousmovements.lib. Virginia.edu/welcome/mission. htm. Hadden, J. - S h u p e , A. ( 1 9 8 7 ) : Televangelism in America. Social Compass, 34 (1). Hakim, C. ( 1 9 9 6 ) : Key Issues in Women's Work: Female Heterogeneity and the Polarisation of Women's Employment. London, Athlone Press. Hall, E. T. ( 1 9 7 3 ) : The Silent Language. New York, Doubleday. Hall, E. T. ( 1 9 9 6 ) : Bejtett dimenziók. Fordította Falvay Mihály. Budapest, Háttér. Hall, R., S. James - Kertész, J. ( 1 9 8 4 ) : The Rapist

IRODALOM Who Pays the Rent. 2. kiadás. Bristol, Falling Wall Press. Hall, S. ( 1 9 8 0 ) : Culture, Media, Language: Working Papers in Cultural Studies, 1972-79. London, Hutchinson. In association with the Centre for Contemporary Cultural Studies, University of Birmingham. Hall, S. - Jacques, M. ( 1 9 8 8 ) : New Times. Marxism Today. Hall, S. et al. ( 1 9 7 8 ) : Policing the Crisis: Mugging, the State, and Law and Order. London, M a c m i l lan. Hall, S. et al. ( 1 9 8 2 ) : The Empire Strikes Back. London, Hutchinson. Halliday, F. ( 2 0 0 2 ) : Two Hours That Shook the World. September 11, 2001: Causes and Consequences. London, Saqi Books. Halloran, J. D. (szerk.) ( 1 9 7 0 ) : The Effects of Television. London, Panther. Halpern, C. T. ( 2 0 0 0 ) : Smart Teens Don't Have S e x (or Kiss M u c h Either). Journal of Adolescent Health, 26 (3). Halpern, D. ( 2 0 0 5 ) : Social Capital. Cambridge, Polity. Halsey, A. H. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : Education: Culture, Economy, and Society. Oxford, Oxford University Press. Halsey, A. H. - Webb, J. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : TwentiethCentury Rritish Social Trends. New York, Macmillan. Hammond, P. E. ( 1 9 9 2 ) : Religion and Personal Autonomy: The Third Disestablishment in America. Columbia, University of South Carolina Press. Handy, C. ( 1 9 9 4 ) : The Empty Raincoat: Making Sense of the Future. London, Hutchinson. Harkin, J. - Skidmore, P. ( 2 0 0 3 ) : Grown up Trust. London, Demos. Harris, J. R. ( 1 9 9 8 ) : The Nurture Assumption: Why Children Turn out the Way They Do. New York, Free Press. Harris, M. ( 1 9 7 8 ) : Cannibals and Kings: The Origins of Cultures. New York, R a n d o m House. Harrison, M. ( 1 9 8 5 ) : TV News: Whose Bias? Hermitage, Policy Journals. Harrison, P. ( 1 9 8 3 ) : Inside the Inner City: Life under the Cutting Edge. Harmondsworth, Penguin. Hartley-Brewer, J. ( 1 9 9 9 ) : Gay Couple Will Be Legal Parents. Guardian, 28 October. Harvard Magazine ( 2 0 0 0 ) : T h e World's Poor: A Harvard Magazine Roundtable. Harvard Magazine, 103 (2). Harvey, D. ( 1 9 7 3 ) : Social Justice and the City. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 2 ) : The Limits to Capital. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 5 ) : Consciousness and the Urban

Experience: Studies in the History and Theory of Capitalist Urbanization. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 9 ) : The Condition of Post-modernity. Oxford, B l a c k w e l l . Hasler, F. ( 1 9 9 3 ) : Developments in the Disabled People's Movement. In Swain, J. (szerk.): Disabling Barriers, Enabling Environments. London, Sage. Hatch, N. ( 1 9 8 9 ) : The Democratization of American Christianity. New Haven, Yale University Press. Hawley, A. H. ( 1 9 5 0 ) : Human Ecology: A Theory of Community Structure. New York, Ronald Press. Hawley, A. H. ( 1 9 6 8 ) : Human Ecology. Glencoe, Free Press. Healy, M. ( 2 0 0 1 ) : Pieces of the Puzzle. Los Angeles Times, 21 May. Heaphy, B. - Donovan, C. - Weeks, J. ( 1 9 9 9 ) : S e x , M o n e y and the Kitchen S i n k : Power in S a m e - S e x Couple Relationships. In Seymour, J. - Bagguley, P. (szerk.): Relating Intimacies: Power and Resistance. Basingstoke, Macmillan. Heath, A. ( 1 9 8 1 ) : Social Mobility. London, Fontana. Hebdige, D. ( 1 9 9 7 ) : Cut rí Mix: Culture, Identity, and Caribbean Music. London, Methuen. Heidensohn, F. ( 1 9 8 5 ) : Women and Crime. London, Macmillan. Heise, D. R. ( 1 9 8 7 ) : Sociocultural Determination of Mental Aging. In Schooler, C. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Cognitive Functioning and Social Structure over the Life-Course. Norwood, Ablex. Held, D. ( 1 9 9 6 ) : Models of Democracy. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Held, D. ( 2 0 0 4 ) : Global Covenant: The Social Democratic Alternative to the Washington Consensus. Cambridge, Polity. Held, D. et al. ( 1 9 9 9 ) : Global Transformations: Politics, Economics and Culture. Cambridge, Polity. Henderson, J. - Appelbaum, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Situating the State in the Asian Development Process. In Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.): States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Hendricks, J. ( 1 9 9 2 ) : Generation and the Generation of T h e o r y in S o c i a l Gerontology. Aging and Human Development, 35. Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 7 1 ) : Dramaturgical Desexualization: T h e Sociology of the Vaginal Examination. In Henslin, J. M. (szerk.): Studies in the Sociology of Sex. New York, Appleton-Century-Crofts. Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 9 7 ) : Behaviour in Public Places: T h e Sociology of the Vaginal E x amination. In Henslin, J. M. (szerk.): Down to Earth Sociology: Introductory Readings. 9. kiadás. New York, Free Press. Hepworth, M. ( 2 0 0 0 ) : Stories of Ageing. B u c k i n g ham, Open University Press.

762

IRODALOM

Heritage, J. (1985): Garfinkel and Ethnomethodology. New York, Basil Blackwell. Herman, E. ( 1 9 9 8 ) : Privatising Public S p a c e . In Thussu, D. K. (szerk.): Electronic Empires Global Media and Local Resistance. London, Arnold. Herman, E. S. - McChesney, R. W. ( 1 9 9 7 ) : The Global Media the New Missionaries of Global Capitalism. London, Cassell. Herrnstein, R. J. - Murray, C. ( 1 9 9 4 ) : The Rell Curve Intelligence and Class Structure in American Life. New York, Free Press. HESA ( 2 0 0 4 ) : Increase in Female Academics, Higher Education Statistics Agency. Az interneten: http://www.hesa.ac.uk/press/pr76/pr76.htm. Hexham, I. - Poewe, K. ( 1 9 9 7 ) : New Religions as Global Cultures. Boulder, Westview Press. Hills, J. ( 1 9 9 8 ) : Does I n c o m e Mobility M e a n That We Do Not Need to Worry About Poverty? In Atkinson, A. B. - Hills, J. (szerk.): Exclusion, Employment and Opportunity. London, Centre for the Analysis of S o c i a l Exclusion. Hirschi, T. ( 1 9 6 9 ) : Causes of Delinquency. Berkeley, University of California Press. Hirst, P. ( 1 9 9 7 ) : T h e Global E c o n o m y : Myths and Realities. International Affairs, 73. Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Problem of „Globalization": International E c o n o m i c Relations, National E c o n o m i c Management, and the Formation of Trading B l o c s . Economy and Society, 2 4 . Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 9 ) : Globalization in Question: The International Economy and the Possibilities of Governance. Javított kiadás. Cambridge, Polity. Hite, S. ( 1 9 9 4 ) : The Hite Report on the Family: Growing up under Patriarchy. London, Bloomsbury. H M S O ( 1 9 9 2 ) : Social Trends, 2 2 . London, H M S O . H M S O ( 1 9 9 9 ) : Social Trends, 2 9 . London, H M S O . H M S O ( 2 0 0 0 ) : Social Trends, 30. London, HMSO. H M S O ( 2 0 0 4 ) : Social Trends, 34. London, HMSO. H M S O ( 2 0 0 5 ) : Social Trends, 3 5 . London, HMSO. Ho, S. Y. ( 1 9 9 0 ) : Taiwan: After a Long Silence. Hongkong, Asia Monitor Resource Center. Hobson, D. ( 2 0 0 2 ) : Soap Opera. Cambridge, Polity. Hochschild, A. ( 1 9 8 3 ) : The Managed Heart: Commercialization of Human Feeling. Berkeley, University of California Press. Hochschild, A. ( 1 9 8 9 ) : The Second Shift: Working Parents and the Revolution at Home. New York, Viking. Hodge, R. - Tripp, D. ( 1 9 8 6 ) : Children and Television: A Semiotic Approach. Cambridge, Polity. Hogge, B. ( 2 0 0 5 ) : Great Firewall of China. Az interneten: www.opendemocracy.net/media-edemocracy/china_internet_2 5 2 4 . jsp.

Holton, R. J. ( 1 9 7 8 ) : T h e Crowds in History: Some Problems of T h e o r y and Method. Social History, 3. Homans, H. ( 1 9 8 7 ) : M a n - M a d e Myth: T h e Reality of Being a Woman Scientist in the NHS. In Spencer, A. - Podmore, D. (szerk.): A Man's World: Essays on Women in Male-Dominated Professions. London, Tavistock. Home Office ( 2 0 0 2 ) : Secure Rorders, Safe Haven: Integration with Diversity in Modern Britain. London, Home Office. Home Office ( 2 0 0 3 ) : World Prison Population List. 4. kiadás. London, Home Office. Home Office (2004): Criminal Statistics: England and Wales 2003. London, Home Office. hooks, b. ( 1 9 9 7 ) : Bone Black: Memories of Girlhood. London, Women's Press. Hopkins, T. H. - Wallerstein, I. ( 1 9 9 6 ) : The Age of Transition: Trajectory of the World-System, 19452025. London, Zed Books. Horkheimer, M. - A d o r n o T. W. ( 1 9 9 0 ) : A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Fordította B a y e r József, G e r é b y György, Glavina Zsuzsa, V ö r ö s T. Károly. B u d a p e s t , Gondolat - Atlantisz. Hotz, R. L. ( 1 9 9 8 ) : B o o m e r s Firing Magic Bullets at Signs of Aging. Los Angeles Times. Howard, J. H. ( 1 9 8 6 ) : Change in „Type A" Behaviour a Year after Retirement. Gerontologist, 26. Howard League for Penal Reform ( 2 0 0 4 ) : Az interneten: http://www. howardleague.org/press/2004/ 060104a.htm. Hughes, E. C. ( 1 9 4 5 ) : D i l e m m a s and Contradictions of Status. American Journal of Sociology, 50. Hughes, G. ( 1 9 9 1 ) : Taking Crime Seriously? A Critical Analysis of New Left Realism. Sociology Review, 1. Humphreys, L. ( 1 9 7 0 ) : Tearoom Trade: A Study of Homosexual Encounters in Public Places. London, Duckworth. Hunt, P. (szerk.) ( 1 9 6 6 ) : Stigma: The Experience of Disability. London, Geoffrey Chapman. Huntington, S. P. ( 2 0 0 6 ) : A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Fordította Puszta Dóra, Gázsity Mila, G e c s é n y i Györgyi. Budapest, Európa. Huston, A. C. - Donnerstein, E. - Fairchild, H. et al. ( 1 9 9 2 ) : Big World, Small Screen: The Role of Television in American Society. Lincoln, University of Nebraska Press. Hutton, W. ( 1 9 9 5 ) : The State We're in. London, Jonathan Cape. Hyman, R. ( 1 9 8 4 ) : Strikes. 2. kiadás. London, Fontana. ICBL ( 2 0 0 1 ) : International Campaign to Ban Land Mines. Az interneten: www.icbl.org.

IRODALOM Iganski, P. - Payne, G. ( 1 9 9 9 ) : S o c i o - E c o n o m i c Restructuring and Employment: T h e Case of Minority Ethnic Groups. British Journal of Sociology, 5 0 . Illich, I. D. ( 1 9 7 3 ) : Deschooling Society. Harmondsworth, Penguin. Illich, I. D. ( 1 9 7 5 ) : Medical Nemesis: The Expropriation of Health. London, Calder and Boyars. ILO ( 1 9 9 9 ) : C182 Worst Forms of Child Labour Convention. International Labour Organization. Az interneten: www.ilo.org/public/English/standards/ipec/ratification/convention/text.htm. ILO ( 2 0 0 0 ) : Statistical Information and Monitoring Programme on Child Labour [SIMPOQ: Overview and Strategic Plan 2000-2002. International Programme on the Elimination of Child Labour (IPEC) and Bureau of Statistics ( S T A T ) . ILO ( 2 0 0 4 ) : Global Employment Trends for Women. International Labour Office, March. Az interneten: http://www.ilo.org/public/english/employment/strat/download/trendsw.pdf. Inglehart, R. ( 1 9 9 7 ) : Modernization and Postmodernization: Cultural, Economic and Political Change in 43 Societies. Princeton, Princeton University Press. Innis, H. A. ( 1 9 5 1 ) : The Bias of Communication. Toronto, Toronto University Press. Inquest ( 2 0 0 4 ) : Why Are Children Dying in Custody? Call for a Public Inquiry into the Death of Joseph Scholes. Az interneten: http://inquest.gn.apc.org/ pdf/Joseph%20Scholes%20inquiry%20briefing %2004.pdf. IPPR ( 1 9 9 9 ) : L7nsa/e Streets: Street Home-lessness and Crime. London, Institute for Public Policy Research. ISSA (2003): Global Status of Commercialized Transgenic Crops: 2003. International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications. Az interneten: http://www.isaaa.org/kc/CBTNews/ press_release/briefs30/es_b30.pdf. Jacoby, S. ( 1 9 9 7 ) : Modern Manors: Welfare Capitalism Since the New Deal. Princeton, Princeton University Press. Jahoda, M. -Lazarsfeld, P. F . - Z e i s e l , H. ( 1 9 9 9 ) : M a r i enthal: szociográfiai kísérlet a tartós munkanélküliség hatásairól. Budapest, Új Mandátum. James, C. ( 2 0 0 3 ) : Global Status of Commercialized Transgenic Crops. International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications. Jencks, C. ( 1 9 9 4 ) : The Homeless Cambridge. Harvard, Harvard University Press. Jenkins, C. - Sherman, B. ( 1 9 7 9 ) : The Collapse of Work. London, Eyre Methuen. Jensen, A. ( 1 9 6 7 ) : How M u c h Can We Boost IQ and Scholastic Achievement? Harvard Educational Review, 2 9 .

Jensen, A. ( 1 9 7 9 ) : Bias in Mental Testing. New York, Free Press. Jobling, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e E x p e r i e n c e of Psoriasis Under Treatment. In Bury, M. - Anderson, R. (szerk.): Living with Chronic Illness: The Experience of Patients and their Families. London, Unwin Hyman. John, M. T. ( 1 9 8 8 ) : Geragogy: A Theory for Teaching the Elderly. New York, Haworth. J o h n s o n , M. P. ( 1 9 9 5 ) : Patriarchal Terrorism and C o m m o n Couple V i o l e n c e : Two Forms of Viol e n c e against W o m e n in US Families. Journal of Marriage and the Family, 57. Johnston, C. ( 2 0 0 4 ) : W o m e n Suffer £ 5 k Pay Gap. Times Higher Education Supplement, 3 September. Jones, D. E. - Doty, S. - G r a m m i c h , C. et al. ( 2 0 0 2 ) : Religious Congregations & Membership in the United States 2000: An Enumeration by Region, State and the County Based on Data Reported for 149 Religious Rodies. Nashville, Glenmary Research Centre. Jones, T. ( 1 9 9 3 ) : Britain's Ethnic Minorities. London, Policy Studies Institute. Joy, B. ( 2 0 0 0 ) : W h y the Future Doesn't Need Us. Wired, 8 (4). Judge, K. ( 1 9 9 5 ) : I n c o m e Distribution and Life E x pectancy: A Critical Appraisal. British Medical Journal, 311. Kamin, L. J. ( 1 9 7 7 ) : The Science and Politics of IQ. Harmondsworth, Penguin. Kanter, R. M. ( 1 9 7 7 ) : Men and Women of the Corporation. New York, Basic Books. Kasarda, J. D. - Janowitz, M. ( 1 9 7 4 ) : C o m m u n i t y Attachment in Mass Society. American Sociological Review, 3 9 . Katz, E. ( 1 9 5 9 ) : T h e F u n c t i o n a l Approach to the Study of Attitudes. Public Opinion Quarterly, 2 4 . Katz, E. - Lazarsfeld, P. ( 1 9 5 5 ) : Personal Influence. New York, T h e Free Press. Katz, S. ( 1 9 9 6 ) : Disciplining Old Age: The Formation of Gerontological Knowledge. Charlottesville/London, University Press of Virginia. Kautsky, J. ( 1 9 8 2 ) : The Politics of Aristocratic Empires. Chapel Hill, University of North Carolina Press. Keith, M. ( 1 9 9 3 ) : Race, Riots, and Policing: Lore and Disorder in a Multi-Racist Society. London, UCL Press. Kelly, M. P. ( 1 9 9 2 ) : Colitis. London, Tavistock. Kemp, A. et al. ( 1 9 9 5 ) : T h e Dawn of a New Day: Redefining S o u t h African F e m i n i s m . In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boulder, Westview. Kepei,

G.

( 1 9 9 4 ) : The Revenge of God: The Resur-

v. 764

IRODALOM

gence of Islam, Christianity and Judaism in the Modern World. Cambridge, Polity. Kerr, A. - Shakespeare, T. ( 2 0 0 2 ) : Genetic Politics: From Eugenics to Genome. Cheltenham, New Clarion. Kiecolt, K. J. - Nelson, H. M. ( 1 9 9 1 ) : Evangelicals and Party Realignment, 1 9 7 6 - 1 9 8 8 . Social Science Quarterly, 72. Kinsey, A. C. ( 1 9 4 8 ) : Sexual Behaviour in the Human Male. Philadelphia, W. B. Saunders. Kinsey, A. C. ( 1 9 5 3 ) : Sexual Behaviour in the Human Female. Philadelphia, W. B. Saunders. Kirkwood, T. ( 2 0 0 1 ) : Ageing Vulnerability: Causes and Interventions. Chichester, Wiley. Knoke, D. ( 1 9 9 0 ) : Political Networks: The Structural Perspective. New York, Cambridge University Press. Knorr-Cetina, K. - Cicourel, A. V. ( 1 9 8 1 ) : Advances in Social Theory and Methodology: Towards an Interpretation of Microand Macro-Sociologies. London, Routledge & Kegan Paul. Kohn, M. ( 1 9 7 7 ) : Class and Conformity. Homewood, Dorsey Press. Kollock, P. ( 1 9 9 9 ) : T h e Production of Trust in Online Markets. Advances in Group Processes, 1 6 . Koser, K. - Lutz, H. ( 1 9 9 8 ) : T h e New Migration in Europe: Contexts, Constructions and Realities. In Koser, K. - Lutz, H. (szerk.): The New Migration in Europe: Social Constructions and Social Realities. Basingstoke, M a c m i l l a n . Koss, S. E. ( 1 9 7 3 ) : Fleet Street Radical: A. G. Gardiner and the Daily News. London, Allen Lane. Krupat, E. ( 1 9 8 5 ) : People in Cities: The Urban Environment and Its Effects. Cambridge, Cambridge University Press. Kulkarni, V. G. ( 1 9 9 3 ) : T h e Productivity Paradox: Rising Output, Stagnant Living Standards. Business Week, 8 February. Kuznets, S. ( 1 9 5 5 ) : E c o n o m i c Growth and I n c o m e Inequality. Economic Review, X L V (1). Lacan, J. ( 1 9 9 5 ) : Lacan's Four Fundamental Concepts of Psychoanalysis. N e w York: State University of New York Press. Laming (Lord) ( 2 0 0 3 ) : The Victoria Climbie Inquiry, January. Land, K. C. - Deane, G. - Blau, J. R. ( 1 9 9 1 ) : Religious Pluralism and Church Membership. American Sociological Review, 56. Landes, D. S. ( 1 9 6 9 ) : The Unbound Prometheus. New York, Cambridge University Press. Lappe, F. M. ( 1 9 9 8 ) : World Hunger: 12 Myths. New York, Grove Press. Laqueur, W. ( 2 0 0 3 ) : No End to War: Terrorism in the Twenty-First Century Terrorism in the 21st Century New York, Continuum.

Laslett, P. ( 1 9 9 6 ) : A Fresh Map of Life: The Emergence of the Third Age. Basingstoke, Macmillan. Laswell, H. ( 1 9 4 8 ) : The Structure and Function of Communication and Society. New York, Harper & Brothers. Laumann, E. O. ( 1 9 9 4 ) : The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States. Chicago, University of Chicago Press. Lavalette, M i c h a e l - Mooney, Gerry (szerk.) (2000): Class Struggle and Social Welfare. New York, Routledge. Lazarsfeld, P. F. - Berelson, B. - Gaudet, H. (1948): The People's Choice. New York, Columbia University Press. Lea, J. - Young, J. ( 1 9 8 4 ) : What Is To Be Done about Law and Order? London, Penguin. Leadbeater, C. ( 1 9 9 9 ) : Living on Thin Air: The New Economy. London, Viking. Lee, R. B. ( 1 9 6 8 ) : W h a t Hunters Do for a Living, or How to Make out on S c a r c e Resources. In Lee, R. B. - De Vore, I. (szerk.): Man the Hunter. Chicago, Aldine Press. Lee, R. B. ( 1 9 6 9 ) : IKung B u s h m a n Subsistence: An Input-Output Analysis. In Vayda, A. P. (szerk.): Environment and Cultural Behavior. New York, Natural History Press. Lee, R. B. - De Vore, I. (szerk.) ( 1 9 6 8 ) : Man the Hunter. Chicago, Aldine Press. Leisering, L. - Leibfried, S. ( 1 9 9 9 ) : Time and Poverty in Western Welfare States. Cambridge, Cambridge University Press. Lemert, E. ( 1 9 7 2 ) : Human Deviance, Social Problems and Social Control. Englewood Cliffs, Prentice Hall. Levin, W. C. ( 1 9 8 8 ) : Age Stereotyping: College Student Evaluations. Research on Aging, 10. Liebert, R. M. - Sprafkin, J. N. - Davidson, M. A. S. ( 1 9 8 2 ) : The Early Window Effects of Television on Children and Youth. London, Pergamon Press. Lim, L. L. ( 1 9 9 8 ) : The Sex Sector: The Economic and Social Eases of Prostitution in Southeast Asia. Geneva, International Labour Organization. Lipset, S. M. ( 1 9 9 1 ) : C o m m e n t s on Luckmann. In Bourdieu, P. - Coleman, J. S. (szerk.): Social Theory in a Changing Society. Boulder, Westview. Lipset, S. M. - B e n d i x , R. ( 1 9 5 9 ) : Social Mobility in Industrial Society. Berkeley, University of California Press. Lister, R. (szerk.) ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit, in association with The Sunday Times. Lloyd-Sherlock, P. ( 2 0 0 4 ) : Living Longer. London, Zed Books. Locke, J. - Pascoe, E. ( 2 0 0 0 ) : Can a Sense of Community Flourish in Cyberspace? Guardian, 11 March.

IRODALOM Logan, J. R. - Molotch, H. L. ( 1 9 8 7 ) : Urban Fortunes: The Political Economy of Place. Berkeley, University of California Press. T h e London Plan ( 2 0 0 4 ) : Spatial Development Strategy. London, Mayor of London. Lorber, J. ( 1 9 9 4 ) : Paradoxes of Gender. New Haven, Yale University Press. Lukes, S. ( 1 9 7 4 ) : Power: A Radical View. London, Macmillan. Lull, J. ( 1 9 9 7 ) : China Turned on Revisited Television, Reform and Resistance. In Sreberny-Mohammadi, A. (szerk.): Media in Global Context: A Reader. London, Arnold. Lull, J. ( 1 9 8 0 ) : Inside Family Viewing: Ethnographic Research on Television's Audiences. London, Routledge. Lyon, C. - Cruz, P. de ( 1 9 9 3 ) : Child Abuse. London, F a m i l y Law. Lyon, D. ( 1 9 9 4 ) : The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity. Lyotard, J.-F. ( 1 9 9 3 ) : A posztmodern állapot: Jürgen Habermas, Jean-Francois Lyotard, Richard Rorty tanulmányai. Budapest, Századvég. Mac an Ghaill, M. ( 1 9 9 4 ) : The Making of Men: Masculinities, Sexualities and Schooling. Buckingham, Open University Press. Macgregor, S. - Pimlott, B. ( 1 9 9 1 ) : Action and Inaction in the Cities. In Tackling the Inner Cities: The 1980s Reviewed. Prospects for the 1990s. Oxford, Clarendon Press. Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 8 5 ) : Poor Britain. London, George Allen and U n w in . Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 9 2 ) : Breadline Britain 1990s: The Findings of the Television Series. London, London Weekend Television. McKeown, T. ( 1 9 7 9 ) : The Role of Medicine Dream, Mirage or Nemesis? Oxford, Blackwell. McKnight, A. ( 2 0 0 0 ) : Earnings Inequality and Earnings Mobility, 1 9 7 7 - 1 9 9 7 : T h e Impact of Mobility on Long Term Inequality. Employment Relations Research Series No. 8. London, Department of Trade and Industry. McLuhan, M. ( 1 9 6 4 ) : Understanding Media. London, Routledge & Kegan Paul. McMichael, P. (1996): Development and Social Change: A Global Perspective. Thousand Oaks, Pine Forge. McNeely, C. L. ( 1 9 9 5 ) : Constructing the NationState: International Organization and Prescriptive Action. Westport, Greenwood. Macpherson, S. W. ( 1 9 9 9 ) : The Stephen Lawrence Inquiry. London, H M S O . McQuail, D. ( 2 0 0 3 ) : A tömegkommunikáció elmélete. Fordította Szálai Éva. Budapest, Osiris. Makino, M. - Tsuboi, K. - Dennerstein, L. ( 2 0 0 4 ) : Prevalence of Eating Disorders: A Comparison of

Western and Non-Western Countries. Medscape General Medicine, 6 (3). Malthus, T. ( 1 9 7 6 ) : Essay on the Principle of Population. New York, Norton. Marcuse, H. ( 1 9 9 0 ) : Az egydimenziós ember. Fordította Józsa Péter. Budapest, Kossuth. Marsden, P. ( 1 9 8 7 ) : Core Discussion Networks of Americans. American Sociological Review, 52. Marsden, P. - Lin, N. ( 1 9 8 2 ) : Social Structure and Network Analysis. Beverly Hills, Sage. Marshall, G. ( 1 9 8 8 ) : Social Class in Modern Britain. London, Hutchinson. Marshall, G. - Firth, D. ( 1 9 9 9 ) : S o c i a l Mobility and Personal Satisfaction Evi dence from Ten Countries. British Journal of Sociology, 5 0 . Marshall, T. H. ( 1 9 7 3 ) : Class, Citizenship and Social Development. Westport, Greenwood. Martin, D. ( 1 9 9 0 ) : Tongues of Fire: The Explosion of Protestantism in Latin America. Oxford, Blackwell. Martineau, H. ( 1 9 6 2 ) : Society in America Garden City. New York, Doubleday. Marx, K. - Engels, F. ( 1 9 9 8 ) : Kommunista kiáltvány. Fordította Nagy György. Budapest, Scolar. Mason, A. - Palmer, A. ( 1 9 9 6 ) : Queer Bashing: A National Survey of Hate Crimes against Lesbian and Gay Men. London, Stonewall. Mason, D. ( 1 9 9 5 ) : Race and Ethnicity in Modern Britain. Oxford, Oxford University Press. Matsuura, J. H. ( 2 0 0 4 ) : C o m m e r c i a l Tools, Processes and Materials Anticipating the Public B a c k l a s h : Public Relations Lessons for Nanotechnology from the Biotechnology E x p e r i e n c e . Nanotech, 2 0 0 4 (3). Matthews, R. - Young, J. ( 1 9 8 6 ) : Confronting Crime. London, Sage. Maugh, T. H. - Zamichow, N. ( 1 9 9 1 ) : M e d i c i n e : S a n Diego's Researcher's Findings Offer First Evidence of a Biological Cause for Homosexuality. Los Angeles Times, 30 August. McFadden, D. - Champlin, C. A. ( 2 0 0 0 ) : Comparison of Auditory Evoked Potentials in Heterosexual, Homosexual, and B i s e x u a l Males and F e males. Journal of the Association for Research in Otolaryngology, 1. Mead, G. H. ( 1 9 7 3 ) : A pszichikum, az én és a társadalom. F é l i x Pál fordítása. Budapest, Gondolat. Meadows, D. H. ( 1 9 7 2 ) : The Limits to Growth. New York, Universe Books. Meadows, P. ( 1 9 9 6 ) : The Future of Work: Contributions to the Debate. York, Y P S . Mellows-Facer, A. - Young, R. - Cracknell, R. ( 2 0 0 5 ) : General Election 2005, 17 May. London, House of C o m m o n s Library. Melton, J. G. ( 1 9 8 9 ) : The Encyclopedia of American Religions. Detroit, Gale Research.

766

IRODALOM

Merton, R. K. ( 2 0 0 2 ) : Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Fordította Berényi Gábor, B a logh Zoltán. Budapest, Osiris. Metropolitan Police Authority ( 2 0 0 4 ) : Report of the MPA Scrutiny on MPS Stop and Search Practice, May. London, MPA. Meyer, J. W. - Rowan, B. ( 1 9 7 7 ) : Institutionalized Organizations: Formal Structure as Myth and Ceremony. American Journal of Sociology, 83. Michels, R. ( 1 9 6 7 ) : Political Parties. New York, Free Press. Miles, R. ( 1 9 9 3 ) : Racism after 'Race Relations'. London, Routledge. Mills, C. W. ( 1 9 7 0 ) : The Sociological Imagination. Harmondsworth, Penguin. Milne, A. E. H. - Harding, T. ( 1 9 9 9 ) : Later Lifestyles: A Survey by Help the Aged and Yours Magazine. London, Help the Aged. Mirza, H. ( 1 9 8 6 ) : Multinationals and the Growth of the Singapore Economy. New York, St. Martin's Press. Mission Frontiers ( 2 0 0 0 ) : An Overview of the World by Religious Adherents. Az interneten: http://www. mission frontiers.org/2000/03/overview.htm. Mitchell, J. ( 1 9 6 6 ) : Women: The Longest Revolution. Essays in Feminism and Psychoanalysis. London, Virago. Mitchell, J. ( 1 9 7 5 ) : Psychoanalysis and Feminism. New York, R a n d o m House. Modood, T. ( 1 9 9 1 ) : T h e Indian E c o n o m i c S u c c e s s . Policy and Politics, 19. Modood, T. ( 1 9 9 4 ) : Political B l a c k n e s s and British Asians. Sociology, 2 8 . Modood, T. et al. ( 1 9 9 7 ) : Ethnic Minorities in Britain: Diversity and Disadvantage. London, Policy Studies Institute. M o h a m m a d i , A. ( 1 9 9 8 ) : Electronic Empires an Islamic Perspective. In T h u s s u , D. K. (szerk.): Electronic Empires Global Media and Local Resistance. London, Arnold. Moore, B. ( 1 9 6 6 ) : Social Origins of Dictatorship and Democracy: Lord and Peasant in the Making of the Modern World. Boston, B e a c o n Press. Moore, G. ( 1 9 9 0 ) : Structural Determinants of Men's and Women's Personal Networks. American Sociological Review, 55. Moore, L. R. ( 1 9 9 4 ) : Selling God: American Religion in the Marketplace of Culture. New York, Oxford University Press. Moore, R. ( 1 9 9 5 ) : Ethnic Statistics and the 1991 Census. London, R u n n y m e d e Trust. Morgan, R. ( 1 9 9 4 ) : The Word of a Woman: Feminist Dispatches. New York, Norton. M O R I ( 2 0 0 0 ) : Britain Today: Are We An Intolerant Nation? 23 October. Az interneten: http://www. mori.com/polls/2002/refugee.shtml.

M O R I ( 2 0 0 2 ) : Attitudes Towards Asylum Seekers for 'Refugee Week'. 17 J u n e . Az interneten: http:// www.mori.com/ polls/2002/refugee.shtml. MORI ( 2 0 0 4 ) : Can We Have Trust and Diversity? 19 January. Az interneten: http://www.mori.com/ polls/2003/community. shtml. Morris, L. ( 1 9 9 3 ) : Dangerous Classes: The Underclass and Social Citizenship. London, Routledge. Mullan, P. ( 2 0 0 2 ) : The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population Is Not a Social Problem. London, I. B. Tauris. Mumford, L. ( 1 9 7 3 ) : Interpretations and Forecasts. London, S e e k e r and Warburg. M u n c i e , J. ( 1 9 9 9 ) : Youth and Crime: A Critical Introduction. London, Sage. Munt, Sally R. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Cultural Studies and the Working Class. London: Cassel. Murdoch, R. ( 1 9 9 4 ) : T h e Century of Networking. Eleventh A n n u a l J o h n B o n y t h o n Lecture. Australia, Centre for Independent Studies. Murray, C. ( 1 9 9 0 ) : The Emerging British Underclass. London, Institute of E c o n o m i c Affairs. Murray, C. A. ( 1 9 8 4 ) : Losing Ground: American Social Policy 1950-1980. New York, Basic Books. Murray, Charles et al. ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit in association with T h e S u n d a y Times. Narayan, D. ( 1 9 9 9 ) : Can Anyone Hear Us? Voices from 47 Countries, December. Washington, World B a n k Poverty Group, P R E M . National Statistics Online ( 2 0 0 4 ) : Internet Access. Az interneten: http://www.statistics.gov.uk/cci/ nugget.asp?id=8. National Survey of Family Growth ( 1 9 9 5 ) : Centers for Disease Control and Prevention. National Center for Health Statistics. Washington, Government Printing Office. Nature ( 2 0 0 0 ) : Atlas of a Thirsty Planet: Percentage of Population with Access to Safe Water by Country 2000. Az interneten: http://www.nature.com/ nature/focus/water/map.html. Negroponte, N. ( 2 0 0 2 ) : Digitális létezés. Fordította Csaba F e r e n c . Budapest, T y p o t e x - Infonia Alapítvány. Neighbourhood Renewal Unit ( 2 0 0 4 ) : Az interneten: http://www.neighbourhood.gov.uk/ourprogs.asp?pageid=4. Nettleton, S. ( 2 0 0 6 ) : The Sociology of Health and Illness. 2. kiadás. Cambridge, Polity. New Internationalist ( 2 0 0 0 ) : Love, Hate and the Law. New Internationalist, 328. Newman, K. S. ( 2 0 0 0 ) : No Shame in My Game: The Working Poor in the Inner City. New York, Vintage. Nicholas, S. - Povey, D. - Walker, A. et al. (2005):

IRODALOM Crime in England and Wales 2004/2005. London, Home Office. Niebuhr, H. Richard ( 1 9 2 9 ) : The Social Sources of Denominationalism. New York, Henry Holt and Co. Nielsen, F. ( 1 9 9 4 ) : I n c o m e Inequality and Industrial Development: Dualism Revisited. American Sociological Review, 59 (October). Nolan, P. ( 2 0 0 0 ) : Labouring Under an Illusion. THES Millennium Magazine, 22 (29), December. Oakley, A. ( 1 9 7 4 ) : The Sociology of Housework. Oxford, Martin Robertson. Oakley, A. et al. ( 1 9 9 4 ) : Life Stress, Support and Class Inequality: Explaining the Health of Women and Children. European Journal of Public Health, 4. O F C O M ( 2 0 0 3 ) : Hours Viewed Per Household Per Day by Age, Social Class and Platform. Az interneten: http://www.ofcorn.org.uk/research/industry_market_research/m_i_index/tv_radio_region/itc_market_info/tv_overview/industry_info_ june03.pdf. Ohmae, K. ( 1 9 9 0 ) : The Borderless World: Power and Strategy in the Industrial Economy. London, Collins. Ohmae, K. ( 1 9 9 5 ) : The End of the Nation State: The Rise of Regional Economies. London, Free Press. Oliver, M. ( 1 9 8 3 ) : Social Work with Disabled People. Basingstoke, M a c m i l l a n . Oliver, M. ( 1 9 9 0 ) : The Politics of Disablement. Basingstoke, Macmillan. Oliver, M. ( 1 9 9 6 ) : Understanding Disability: From Theory to Practice. Basingstoke, Macmillan. Oliver, M. - Zarb, G. ( 1 9 8 9 ) : T h e Politics of Disability: A New Approach. Disability, Handicap & Society, 4. Omi, M. - Winant, H. ( 1 9 9 4 ) : Racial Formation in the United States from the 1960s to the 1990s. 2. kiadás. New York, Routledge. O'Neil, O. ( 2 0 0 2 ) : The Reith Lectures: A Question of Trust. Az interneten: http://www.bbc.co.uk/radio4/reith2002/. O'Neil, R. ( 2 0 0 2 ) : Experiments in Living: The Fatherless Family, September. London, Civitas. ONS ( 2 0 0 1 ) : Geographic Variations in Health - Decennial Supplement. London, Office of National Statistics. Az interneten: http://www.statistics. gov.uk/downloads/theme_health/DS 1 6 / D S 1 6 _ capl2.pdf. ONS ( 2 0 0 2 a ) : Labour Force Survey Spring. London, Office of National Statistics. Az interneten: http:// www.statistics.gov.uk/cci/nugget.asp?id=ll. ONS ( 2 0 0 2 b ) : Focus on Ethnicity and Identity. London, Office of National Statistics. Az interneten: http://www.statistics.gov.uk/downloads/theme_ compendia/foe2004/E thnicity.pdf.

ONS ( 2 0 0 3 a ) : Ethnicity: Population Size: 7.9% from a Minority Ethnic Group. London,'Office of National Statistics. Az interneten: http ^/www.statistics.gov.uk/ c c i / n u g g e t . a s p ? i d = 2 7 3 . ONS ( 2 0 0 3 b ) : Focus on London. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 3 c ) : A Century of Labour Market Change. Office of National Statistics. Az interneten: http:// www.nationalstatistics.org.uk/articles/labour_ market_trends/century_labour_market_change_ mar2003.pdf. ONS ( 2 0 0 4 a ) : Focus on the Labour Market 2002. London, Office of National Statistics. Az interneten: http ://www. statistics .gov.uk/CCI/nugget. asp?ID=697&Pos=2&ColRank=l&Rank = 3 1 0 . ONS ( 2 0 0 4 b ) : Travel Trends. 17 December. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 4 c ) : Focus on Gender. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 4 d ) : Social Focus in Brief: Ethnicity 2002. London, Office of National Statistics. Az interneten: http ://www. statistics .gov.uk/downloads/ theme_social/social_focus_in_brief/ethnicity/ ethnicity.pdf. ONS ( 2 0 0 5 ) : Focus on Ethnicity and Identity. March. London, Office of National Statistics. Pahl, J. ( 1 9 8 9 ) : Money and Marriage. Basingstoke, Macmillan. Pakulski, J. - Waters, M. ( 1 9 9 6 ) : The Death of Class. London, Sage. Palmore, E. B. ( 1 9 8 5 ) : Retirement: Causes and Consequences. New York, Springer. Panyarachun, A. ( 2 0 0 4 ) : A More Secure World: Our Shared Responsibility. Report of the High-Level Panel on Threats, Challenges and Change. New York, United Nations. Parekh, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Responses. Az interneten: http ://www.prospectmagazine.co.uk/HtmlPages/replies.asp. Park, R. E. ( 1 9 5 2 ) : Human Communities: The City and Human Ecology. New York, Free Press. Parker, H. - Aldridge, J. - Measham, F. ( 1 9 9 8 ) : Illegal Leisure: The Normalization of Adolescent Recreational Drug Use. London/New York, Routledge. Parry, N. - Parry, J. ( 1 9 7 6 ) : The Rise of the Medical Profession. London, Groom Helm. Parsons, T. ( 1 9 5 2 ) : The Social System. London, Tavistock. Parsons, T. ( 1 9 6 0 ) : Towards a Healthy Maturity. Journal of Health and Social Behavior, 1. Parsons, T. - Bales, R. F. ( 1 9 5 6 ) : Family Socialization and Interaction Process. London, Routledge & Kegan Paul. Pearce, F. ( 1 9 7 6 ) : Crimes of the Powerful: Marxism, Crime and Deviance. London, Pluto Press. Perimutter, H. V. ( 1 9 7 2 ) : Towards Research on and

IRODALOM Development of Nations, Unions, and Firms as Worldwide Institutions. In Gunter, H. (szerk.): Transnational Industrial Relations. New York, St. Martin's Press.

Radway, J. A. ( 1 9 8 4 ) : Reading the Romance. Chapel Hill, University of North Carolina Press. Rake, K. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Women's Incomes over the Lifetime. London, H M S O .

Peterson, P. G. ( 1 9 9 9 ) : Gray Dawn: How the Coming Age Wave will Transform America - and the World. New York, R a n d o m House. Pew F o r u m on Religion and Public Life ( 2 0 0 2 ) : Americans Struggle with Religion's Role at Home and Abroad. 20 March. Washington, T h e Pew Research Center.

Ranis, G. ( 1 9 9 6 ) : Will Latin America Now Put a Stop to 'Stop-and-Go?'. New Haven, Yale University, E c o n o m i c Growth Center. Rapoport, R. N. - Fogarty, M. P. - Rapoport, R. (szerk.) ( 1 9 8 2 ) : Families in Rritain. London, Routledge & Kegan Paul.

Philo, G. - Berry, M. ( 2 0 0 4 ) : Rad News From Israel. London, Pluto Press. Phizacklea, A. - Wolkowitz, C. ( 1 9 9 5 ) : Homeworking Women: Gender, Racism and Class at Work. London, Sage. Piachaud, D. ( 1 9 8 7 ) : Problems in the Definition and M e a s u r e m e n t of Poverty. Journal of Social Policy, 16 (2). Piachaud, D. - Sutherland, H. ( 2 0 0 2 ) : Changing Poverty Post-1997. London, Centre for Analysis of S o c i a l Exclusion, London S c h o o l o f E c o n o m i c s . Pierson, C. ( 1 9 9 4 ) : Dismantling the Welfare State? Reagan, Thatcher and the Politics of Retrenchment. Cambridge, Cambridge University Press. Pilkington, A. ( 2 0 0 2 ) : Cultural Representations and Changing E t h n i c Identities in a Global Age. In Holborn, M. (szerk.): Developments in Sociology. Ormskirk, Causeway Press. PISA ( 2 0 0 0 ) : Student Achievement in England: Results in Reading, Mathematical and Scientific Literacy among 15-Year-Olds. London, Programme for International Student Assessment, OECD. Pollak, O. ( 1 9 5 0 ) : The Criminality of Women. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. Pollert, A. ( 1 9 8 8 ) : Dismantling Flexibility. Capital and Class, 3 4 . Postman, N. ( 1 9 8 6 ) : Amusing Ourselves to Death: Public Discourse in the Age of Show Business. London, Heinemann. President's C o m m i s s i o n on Organized Crime ( 1 9 8 6 ) : Records of Hearings, June 24-26, 1985. Washington, US Government Printing Office. Putnam, R. ( 1 9 9 3 ) : T h e Prosperous Community: S o c i a l Capital and Public Life. American Prospect, 1 3 . Putnam, R. ( 1 9 9 5 ) : Bowling Alone: America's Declining S o c i a l Capital. Journal of Democracy, 6. Putnam, R. ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Disappearance of Civic America. American Prospect, 7 ( 2 4 ) . Putnam, R. ( 2 0 0 0 ) : Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. New York, S i m o n and Schuster. Quah, D. ( 1 9 9 9 ) : The Weightless Economy in Economic Development. London, Centre for E c o n o m ic Performance.

Ratcliffe, P. ( 1 9 9 9 ) : Housing Inequality and „Race": S o m e Critical Reflections on the Concept of „Social Exclusion". Ethnic and Racial Studies, 22. Rawstorne, S. ( 2 0 0 2 ) : England and Wales. In Summers, R. W. - Hoffman, A. M. (szerk.): Domestic Violence: A Global View. Westport, Greenwood Press. Reay, D. ( 2 0 0 2 ) : Shauris Story: Troubling Discourses of W h i t e Working-Class Masculinities. Gender & Education, 1 4 . Redman, P. ( 1 9 9 6 ) : Empowering M e n to Disempoyer T h e m s e l v e s : Heterosexual Masculinities, HIV and the Contradictions of Anti-Oppressive Education. In M a c an Ghaill, M. (szerk.): Understanding Masculinities. B u c k i n g h a m , Open University Press. Rees, M. ( 2 0 0 3 ) : Our Final Century: Will the Human Race Survive the Twenty-First Century? London, William H e i n e m a n n . Regional Trends 38 ( 2 0 0 3 ) : Unemployment: By Highest Qualification. Az interneten: http://www. statistics.gov.uk/StatBase/ssdataset.asp?vlnk= 7705&More=Y. Reich, R. ( 1 9 9 1 ) : The Work of Nations: Preparing Ourselves for 21st-century Capitalism. New York, Knopf. Reid, I. ( 1 9 9 1 ) : T h e Education of the Elite. In Walford, G. (szerk.): Private Schooling Tradition, Change and Diversity. Oxford, Chapman. Reskin, B. - Roos, P. A. ( 1 9 9 0 ) : Job Queues, Gender Queues: Explaining Women's Inroads into Male Occupations. Philadelphia, Temple University Press. Rex, J. - Moore, R. ( 1 9 6 7 ) : Race, Community and Conflict: A Study of Sparkbrook. Oxford, Oxford University Press. Rich, A. ( 1 9 8 1 ) : Compulsory Heterosexuality and Lesbian Existence. London, O n l y w o m e n Press. Richardson, D. - May, H. ( 1 9 9 9 ) : Deserving Victims? S e x u a l Status and the S o c i a l Construction of Violence. Sociological Review, 4 7 . Riesman, D. ( 1 9 9 6 ) : A magányos tömeg. Fordította S z e l é n y i Iván. Budapest, Polgár. Riley, M. W. - Foner, A. - Waring, J. ( 1 9 8 8 ) : Sociology of Age. In Smelser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage.

IRODALOM Riley, M. W. - Kahn, R. L. - Foner, A. ( 1 9 9 4 ) : Age and Structural Lag: Changes in Work, Family, and Retirement. Chichester, J. Wiley. Ritzer, G. ( 1 9 8 3 ) : T h e McDonaldization of Society. Journal of American Culture, 6 (1). Ritzer, G. ( 1 9 9 3 ) : The McDonaldization of Society. Newbury Park, Pine Forge Press. Ritzer, G. ( 1 9 9 8 ) : The McDonaldization Thesis: Explorations and Extensions. London, Sage. Roberts, R. ( 1 9 7 1 ) : The Classic Slum: Salford Life in the First Quarter of the Century. Manchester, M a n c h e s t e r University Press. Roof, W. C. ( 1 9 9 3 ) : A Generation of Seekers: The Spiritual Journeys of the Baby Boom Generation. S a n Francisco, Harper S a n F r a n c i s c o . Roof, W. C. - McKinney, W. ( 1 9 9 0 ) : American Mainline Religion: Its Changing Shape and Future Prospects. New Brunswick, Rutgers University Press. Rose, S. - Kamin, L. - Lewontin, R. C. ( 1 9 8 4 ) : Not in Our Genes: Riology, Ideology and Human Nature. Harmondsworth, Penguin. Rosenau, J. N. ( 1 9 9 7 ) : Along the Domestic-Foreign Frontier: Exploring Governance in a Turbulent World. Cambridge, Cambridge University Press. Ross, P. - Reskin, B. ( 1 9 9 2 ) : Occupational Desegregation in the 1 9 7 0 s : Integration and E c o n o m i c Equity. Sociological Perspectives, 35. Rossi, A. ( 1 9 7 3 ) : T h e First Woman Sociologist: Harriet Martineau. In The Feminist Papers: From Adams to De Beauvoir. New York, Columbia University Press. Rostow, W. W. ( 1 9 6 1 ) : The Stages of Economic Growth. Cambridge, Cambridge University Press. Rowling, J. K. ( 1 9 9 9 ) : Harry Potter és a bölcsek köve. Fordította Tóth Tamás Boldizsár. Budapest, Animus. Rubin, L. ( 1 9 9 0 ) : The Erotic Wars: What Happened to the Sexual Revolution ? New York, Farrar. Rubin, L. B. ( 1 9 9 4 ) : Families on the Fault Line. New York, Harper Collins. Rudé, G. ( 1 9 6 4 ) : The Crowd in History: A Study of Popular Disturbances in France and England, 1730-1848. New York, Wiley. Ruspini, E. ( 2 0 0 0 ) : Longitudinal Research in the Social S c i e n c e s . Social Research Update, 2 8 . Rusting, R. L. ( 1 9 9 2 ) : W h y Do We Age? Scientific American, 267. Rutherford, J. - Chapman, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e Forward M a r c h of M e n Halted. In R. Chapman - Rutherford, J. (szerk.): Ma7e Order: Unwrapping Masculinity. London, Lawrence and Wishart. Sabel, C. F. ( 1 9 8 2 ) : Work and Politics: The Division of Labour in Industry. Cambridge, Cambridge University Press. Sachs, J. ( 2 0 0 0 ) : A New Map of the World. Economist, 22 June.

Saks, M. ( 1 9 9 2 ) : Alternative Medicine in Britain. Oxford, Clarendon Press. Salter, H. ( 1 9 9 8 ) : Making a World of Difference: Celebrating 30 Years of Development Progress. 25 June, US AID Press Release. Sassen, S. ( 1 9 9 1 ) : The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton, Princeton University Press. Sassen, S. ( 1 9 9 8 ) : Globalization and Its Discontents: Essays on the Mobility of People and Money. New York, New Press. Sassen, S. ( 2 0 0 1 ) : The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton, Princeton University Press. Sassen, S. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Responses. 23 November. Az interneten: http://www. prospect-magazine .co .uk/HtmlPages/replies .asp. Saunders, P. ( 1 9 9 0 ) : Social Class and Stratification. London, Routledge. Saunders, P. ( 1 9 9 6 ) : Unequal But Fair? A Study of Class Barriers in Britain. London, IEA Health and Welfare Unit. Savage, M. et al. ( 1 9 9 2 ) : Property, Bureaucracy and Culture: Middle Class Formation in Contemporary Britain. London, Routledge. Sayers, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexual Contradiction: Psychology, Psychoanalysis and Feminism. London, Tavistock. Scarman, L. G. ( 1 9 8 2 ) : The Scarman Report. Harmondsworth, Penguin. S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 9 ) : T h e Primary Mental Abilities in Adulthood: An Exploration in the Developm e n t of Psychometric Intelligence. In Baltes, P. B. - Brim, O. G. (szerk.): Lifespan Development and Behavior. 2. kötet. New York, A c a d e m i c Press. S c h a i e , K. W. ( 1 9 9 0 ) : Handbook of the Psychology of Aging. In Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Handbook of the Psychology of Aging. 5. kiadás. S a n Diego/London, A c a d e m i c Press, 2 0 0 1 . Schumacher, E. F. ( 1 9 9 1 ) : A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Schwartz, G. ( 1 9 7 0 ) : Sect Ideologies and Social Status. Chicago, University of Chicago Press. Schwartz, P. - Randall, D. ( 2 0 0 3 ) : An Abrupt Climate Change Scenario and Its Implications for United States National Security. October. New York, Pentagon. Schwarz, J. - Volgy, T. ( 1 9 9 2 ) : The Forgotten Americans. New York, Norton. Scott, J. ( 1 9 9 1 ) : Who Rules Britain? Cambridge, Polity. Scott, S. - Morgan, D. ( 1 9 9 3 ) : Bodies in a S o c i a l Landscape. In Scott, S. - Morgan, D. (szerk.): Body Matters: Essays on the Sociology of the Body. London, Palmer Press.

J

770

IRODALOM

Scott, W. R. - Meyer, J. W. ( 1 9 9 4 ) : Institutional Environments and Organizations: Structural Complexity and Individualism. T h o u s a n d Oaks, Sage. Sedlak, A. - Broadhurst, D. ( 1 9 9 6 ) : Third National Incidence Study of Child Abuse and Neglect. Washington, US Department of Health and Human Services. Segura, D. A. - Pierce, J. L. ( 1 9 9 3 ) : Chicana/o Family Structure and Gender Personality: Chodorow, Familism, and Psychoanalytic Sociology Revisited. Signs, 1 9 . Seidman, S. ( 1 9 9 7 ) : Difference Troubles: Queering Social Theory and Sexual Politics. Cambridge, Cambridge University Press. Sennett, R. ( 1 9 9 3 ) : The Conscience of the Eye: The Design and Social Life of Cities. London, Faber and Faber. Sennett, R. ( 1 9 9 8 ) : The Corrosion of Character: The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. London, Norton. Seymour-Ure, C. ( 1 9 9 8 ) : Leaders and Leading Articles Characterization of J o h n Major and Tony Blair in the Editorials of the National Daily Press. In Crewe, I. - Gosschalk, B. - Bartle, J. (szerk.): Political Communications: Why Labour Won the General Election of 1997. London, Frank Cass. Shakespeare, T. - Watson, N. ( 2 0 0 2 ) : T h e S o c i a l Model of Disability: An Outdated Ideology? Research in Social Science and Disability, 2. Sharma, U. ( 1 9 9 2 ) : Complementary Medicine Today: Practitioners and Patients. London, Routledge. Shaw, W. ( 2 0 0 1 ) : In Helsinki: Virtual Village. Wired, March. Sheldon, W. A. ( 1 9 4 9 ) : Varieties of Delinquent Youth. New York, Harper. Shelton, B. A. ( 1 9 9 2 ) : Women, Men, and Time: Gender Differences in Paid Work, Housework, and Leisure. Westport, Greenwood. Shelton, B. A. - John, D. ( 1 9 9 3 ) : Does Marital Status Make a Difference?: Housework among Married and Cohabiting M e n and Women, fournal of Family Issues, 14 (3). Signorielli, N . ( 2 0 0 3 ) : Prime-Time V i o l e n c e 1 9 9 3 2 0 0 1 : Has the Picture Really Changed? Journal of Broadcasting & Electronic Media 47. S i m m e l , G. ( 1 9 7 3 ) : A nagyváros és a szellemi élet. In Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, 5 4 3 - 5 6 0 . o. Fordította Berényi Gábor. Budapest, Gondolat. Simpson, G. E. - Yinger, J. M. ( 1 9 8 6 ) : Racial and Cultural Minorities: An Analysis of Prejudice and Discrimination. N e w York, P l e n u m Press. Simpson, J. H. ( 1 9 8 5 ) : Socio-Moral Issues and Recent Presidential Elections. Review of Religious Research, 27.

Sinclair, P. ( 1 9 8 7 ) : Unemployment: Economic Theory and Evidence. Oxford, B l a c k w e l l . Sjoberg, G. ( 1 9 6 0 ) : The Pre-Industrial City: Past and Present. New York, Free Press. Sjoberg, G. ( 1 9 6 3 ) : T h e Rise and Fall of Cities: A Theoretical Perspective. International Journal of Comparative Sociology, 4. Skeggs, B. ( 1 9 9 7 ) : Formations of Class and Gender: Eecoming Respectable. London, Sage. Skocpol, T. ( 1 9 7 9 ) : States and Social Revolutions: A Comparative Analysis of France, Russia and China. Cambridge, Cambridge University Press. Slapper, G. - Tombs, S. ( 1 9 9 9 ) : Corporate Crime. Essex, Longman. Smart, C. - Neale, B. ( 1 9 9 9 ) : Family Fragments? Cambridge, Polity. Smith, A. ( 1 9 9 2 ) : Nemzetek gazdagsága. Fordította B i l e k Rudolf. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Smith, A. D. ( 1 9 8 6 ) : The Ethnic Origins of Nations. Oxford, B l a c k w e l l . S m i t h , D. ( 1 9 9 0 ) : Stepmothering. London, Harvester. Smith, D. ( 1 9 9 7 ) : Job Insecurity and Other Myths. Management Today. So, A. ( 1 9 9 0 ) : Social Change and Development: Modernization, Dependency, and World-Systems Theories. Newbury Park, Sage. S o c i a l E x c l u s i o n Unit ( 1 9 9 8 ) : Rough Sleeping. London, H M S O . Sokolovsky, J. ( 1 9 9 0 ) : The Cultural Context of Aging: Worldwide Perspectives. New York, Bergin and Garvey. Spenner, K. ( 1 9 8 3 ) : Deciphering Prometheus: Temporal Change in the S k i l l Level of Work. American Sociological Review, 48. Stanton, E. C. ( 1 9 8 5 ) : The Woman's Bible: The Original Feminist Attack on the Bible. Edinburgh, Polygon B o o k s . Stanworth, M. ( 1 9 8 4 ) : W o m e n and Class Analysis: A Reply to J o h n Goldthorpe. Sociology, 1 8 . Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 0 ) : Towards a T h e o r y of Religious Commitment. Journal for the Scientific Study of Religion, 19. Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 5 ) : The Future of Religion: Secularism, Revival, and Cult Formation. Berkeley, University of California Press. Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 7 ) : A Theory of Religion. New Brunswick, Rutgers University Press. Statham, J. ( 1 9 8 6 ) : Daughters and Sons: Experiences of Non-Sexist Childraising. Oxford, Blackwell. Stead, W. E. - Stead, J. G. ( 1 9 9 6 ) : Management for a Small Planet: Strategic Decision Making and the Environment. T h o u s a n d Oaks - London.

3

771

IRODALOM Stern, V. ( 1 9 8 9 ) : Bricks of Shame: Britain's Prisons. London, Penguin Books.

Workplace. In Sayer, A. - Ray, L. (szerk.): Culture

Stiglitz, J. E. ( 2 0 0 2 ) : Globalization and Its Discon­ tents. London, Allen Lane.

Sage.

Stone, L. ( 1 9 8 0 ) : The Family, Sex, and Marriage in England, 1500-1800. N e w York, Harper and Row. Strategy U n i t ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the La­ bour Market. Az interneten: www.numberl0.gov. uk/su/ethnic%20minorities/report/downloads/ ethnic_minorities. pdf. Straus, M. A. - Gelles, R. J. ( 1 9 8 6 ) : Societal Change and Change in F a m i l y Violence from 1 9 7 5 to 1 9 8 5 as Revealed by Two National Surveys, főúr­ nál of Marriage and the Family, 4 8 . Sullivan, A. ( 1 9 9 5 ) : Virtually Normal: An Argument About Homosexuality. London, Picador. Sullivan, O. ( 1 9 9 7 ) : T i m e Waits for No Woman: An Investigation of the Gendered E x p e r i e n c e of Do­ mestic T i m e . Sociology, 3 1 . Sutherland, E. H. ( 1 9 4 9 ) : Principles of Criminology. Chicago, Lippincott. S w a n n C o m m i t t e e ( 1 9 8 5 ) : Education for All: Report of the Committee into the Education of Ethnic Mi­ nority Children. London, H M S O .

and

Economy

Thompson, Journal

after

W.

the

S.

Cultural

London,

Population. American

(1929):

of Sociology,

Turn.

34.

( 1 9 9 3 ) : Gender Play: Girls and Boys in

Thorne, B.

School. New Brunswick, Rutgers University Press. Tilly, C. ( 1 9 9 5 ) : Globalization T h r e a t e n s Labor's International

Rights. History, Tizard,

Labor

and

Working

Class

47. B. - Hughes, M.

Learning,

Talking

and

Young Children

(1984):

Thinking

at Home

and

at

School. London, F o n t a n a . ( 2 0 0 4 ) : The Politics of GM Food: A Com­

Toke, D.

parative Study of the UK,

USA, and EU. N e w York,

Routledge. ( 1 9 8 3 ) : Közösség és társadalom [Gemein-

T ö n n i e s , F.

schaft und Gesellschaft].

Budapest,

Gondolat.

Tough, J. ( 1 9 7 6 ) : Listening to Children Talking. Lon­ don, Ward L o c k Educational. Townsend, I. ( 2 0 0 2 ) : The Burden of Taxation. 9 July. London, House of C o m m o n s Library. Research Paper 0 2 / 4 3 . Townsend, P. ( 1 9 7 9 ) : Poverty in the United Kingdom. Harmondsworth, Penguin.

Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : The New Terrorism. Singapore, Eastern Universities Press.

Toynbee, P. ( 2 0 0 3 ) : Hard Work: Life in Low Pay Brit­

Taylor, I. - Evans, K. - Eraser, P. ( 1 9 9 6 ) : A Tale of Two Cities. Global Change, Local Feeling and Everyday Life in the North of England: A Study in Manchester and Sheffield. London, Routledge.

Treas, J. ( 1 9 9 5 ) : Older A m e r i c a n s in the 1 9 9 0 s and

Taylor, I. - Walton, P - Young, J. ( 1 9 7 3 ) : The New Criminology for a Social Theory of Deviance. Lon­ don, Routledge & Kegan Paul.

ain. London, Bloomsbury.

Social

Teaching

of the

2 kötet. Chicago, University ( 2 0 0 4 ) : Religious Trends,

No. 4. Christian Research.

Revision

UN

Council

(2003a):

(2003):

Statistical Yearbook 2003.

World Population

Highlights.

New York,

Prospects:

The 2002

UN Department

of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population Divi­ sion.

T h o m a s , C. ( 2 0 0 2 ) : Disability T h e o r y : K e y Ideas, Issues and Thinkers. In Barnes, C. - Barton, L. - Oliver, M. (szerk.): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.

UN

T h o m a s , G. M. ( 1 9 8 7 ) : Institutional Structure: Con­ stituting State, Society and the Individual. New­ bury Park, Sage.

UNDP

T h o m p s o n , P. - Findlay, P. ( 1 9 9 9 ) : Changing the People: S o c i a l Engineering in the Contemporary

5.

The

of Chicago Press.

T h o m a s , C. ( 1 9 9 9 ) : Female Forms: Experiencing and Understanding Disability. Buckingham, Open University Press.

T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 5 ) : The Media and Modernity: A Social Theory of the Media. Cambridge, Polity.

Bulletin,

(1981):

UK Christian Handbook UK F i l m

T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 0 ) : Ideology and Modern Cul­ ture. Cambridge, Polity.

E.

Christian Churches.

Tempest, R. ( 1 9 9 6 ) : Barbie and the World Economy. Los Angeles Times, 22 September.

T h o m a s W. I. - Znaniecki, F. ( 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) : A lengyel paraszt Európában és Amerikában. I-VI. köt. Fordította Andor Mihály, Horváth Ágota. Buda­ pest, Új M a n d á t u m .

Population

Beyond. Troeltsch,

(2003b):

2001

World

Urbanisation

Revision Highlights.

Prospects:

The

N e w York, UN Depart­

m e n t of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population Division. (1998):

Human

Development

Report.

New

York, United Nations Development Programme. UNDP

(1999):

Human

Development

Report.

New

York, U n i t e d Nations Development Programme. UNDP

(2002):

Are

the

Millennium

Development

Goals Feasible ? U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Pro­ gramme. Az i n t e r n e t e n : http ://www. undp.org/dpa/ choices/2002/september/Choices0902p7.pdf. UNDP

(2003):

Human

Development

Report.

New

York, U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Programme. UNDP

(2004):

tural Liberty in

Human

Development

Today's Diverse

World.

Report:

Cul­

N e w York,

U n i t e d Nations Development Programme.

IRODALOM U N F A O ( 2 0 0 1 ) : The Impact of HIV/AIDS on Food Se­ curity. U n i t e d Nations F o o d and Agricultural Or­ ganization, Conference on World F o o d Security. UNFPA ( 2 0 0 4 ) : State of the World Population 2004. Az interneten: http://www.unfpa.org/swp/2004/ pdf/en_swp04.pdf.

gations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_ 20040731_collaboration_en.html. Vaughan, D.

Uncoupling: Turning Points in

(1990):

Intimate Relationships.

N e w York,

Vintage.

Vidal, J. ( 2 0 0 3 ) : 10 M i l l i o n J o i n World Protest Ral­ lies. Guardian,

Power,

and Old Age.

U n i o n of International Associations ( 1 9 9 6 - 7 ) : In­ ternational Organizations by Year and by Type, 1909-1996, Yearbook of International Organiza­ tions, 1996-97.

Vincent, J. ( 2 0 0 3 ) : Old Age. London, Routledge.

U N W F P ( 2 0 0 1 ) : News Release: WFP Head Releases World Hunger Map and Warns of Hunger 'Hot Spots' in 2001. January 8. N e w York, U n i t e d Na­ tions World F o o d Programme. U P I A S ( 1 9 7 6 ) : Fundamental Principles of Disability. London, U n i o n of Physically Impaired Against Segregation. Urban Task F o r c e ( 1 9 9 9 ) : Towards an Urban Ren­ aissance. F i n a l Report of the Urban Task F o r c e , Chaired by Lord Rogers of Riverside. London, Department of the Environment, Transport and the Regions. Urry, J. ( 1 9 9 0 ) : The Tourist Gaze: Leisure and Travel in Contemporary Societies. London, Sage. 2. ki­ adás: 2 0 0 1 . US Bureau of Justice ( 1 9 9 8 ) : Capital Punishment 1997, Statistics Bulletin. Washington, US Govern­ m e n t Printing Office.

(1999):

Politics,

Vincent,

Union, T. E. ( 2 0 0 5 ) : The European Union at a Glance. Az interneten: http://europa.eu.int/abc/ index_en.htm.

J.

13 February.

U N I C E F ( 2 0 0 0 ) : The State of the World's Children, 2000. N e w York, U n i t e d Nations Children's F u n d .

B u c k i n g h a m , O p e n University Press. Viorst, J. ( 1 9 8 6 ) : A n d the P r i n c e Knelt Down and Tried to Put the Glass S l i p p e r on Cinderella's Foot'. In Zipes, J. (szerk.): Don't Ret on the Prince: Contemporary America

Feminist

and England.

Fairy

Tales

N e w York,

in

North

Methuen.

Vogler, C. - Pahl, J. ( 1 9 9 4 ) : Money, Power and In­ equality in Marriage. Sociological Review,

42.

Void, G. B. - Bernard, T. J. - S n i p e s , J. B. (2002): Theoretical Criminology.

N e w York,

Oxford Uni­

versity Press. Wagar, W. ( 1 9 9 2 ) : A Short History of the Future. Chi­ cago, University of Chicago Press. Walby,

S.

(1990):

Theorizing

Patriarchy.

Oxford,

Blackwell. Walby, S. A. ( 1 9 8 6 ) : Gender, Class and Stratifica­ tion toward a N e w Approach. In Crompton, R. - Mann,

M.

Gender and

(szerk.):

Stratification.

Oxford, Blackwell. Walker, C. ( 1 9 9 4 ) : Managing Poverty. Sociology Re­ view,

April.

Wallerstein,

I.

(1983):

rendszer kialakulása.

A

modern

Budapest,

világgazdasági

Gondolat

Wallis, R. ( 1 9 8 4 ) : The Elementary Forms of New Re­ ligious Life. London: Routledge and Kegan Paul.

US Bureau of Justice ( 2 0 0 4 ) : Capital Punishment 2003. Washington, Office of Justice Programs, B u r e a u of Justice Statistics. Az interneten: http:// www.ojp.usdoj.gov/bjs/glance.dr.htm.

Warde, A. - Heatherington, K. ( 1 9 9 3 ) : A Changing

US Department of Health and H u m a n Services (2000): Child Maltreatment 1998: Reports from the States to the National Child Abuse and Ne­ glect Data System. Washington, US G o v e r n m e n t Printing Office.

Warner, S. ( 1 9 9 3 ) : Work in Progress toward a New

Usher, R. - Edwards, R. ( 1 9 9 4 ) : Postmodernism and Education. N e w York, Routledge. Vállas, S. - B e c k , J. ( 1 9 9 6 ) : ' T h e Transformation of Work Revisited: T h e Limits of Flexibility in Amer­ ican Manufacturing. Social Problems, 43 (3). Van der Veer, P. ( 1 9 9 4 ) : Religious Nationalism: Hin­ dus and Muslims in India. Berkeley, University of California Press.

D o m e s t i c Division of Labour? Issues of Measure­ m e n t and Interpretation. Society,

Work, Employment and

1.

Paradigm for the S o c i o l o g i c a l S t u d y of Religion in the U n i t e d States. American Journal of Sociol­ ogy, 9 8 . Warren,

( 1 9 8 0 ) : Imperialism: Pioneer of Capital­

B.

ism. London, Verso. Watson, J. duction

( 2 0 0 3 ) : Media Communication: An Intro­

to

Theory and Process.

Basingstoke, Pal-

grave M a c m i l l a n . Weaver, M. ( 2 0 0 1 ) : U r b a n Regeneration - the Issue Explained. Guardian,

19 M a r c h .

Weber, M. ( 1 9 5 8 a [ 1 9 2 1 ] ) : The City. Glencoe, IL, Free Press.

Van G e n n e p , A. ( 1 9 7 7 ) : The Rites of Passage. Lon­ don, Routledge & Kegan Paul.

Weber, M. ( 1 9 5 8 b ) : The Religion of India. New York,

Vatican ( 2 0 0 4 ) : Letter to the Rishops of the Catholic Church on the Collaboration of Men and Women in the Church and in the World. Az interneten: http://www.vatican.va/roman_curia/congre-

Weber,

Free Press. A

M.

(1992-1999):

megértő szociológia

Gazdaság és társadalom.

alapvonalai.

5

köt.

Fordí­

totta Erdélyi Ágnes. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

IRODALOM Weber, M. ( 1 9 9 5 ) : A protestáns etika és a kapitaliz­ mus szelleme. Fordította Józsa Péter, Lissauer Zol­ tán, S o m l a i Péter. Budapest, Cserépfalvi. Weber, M. (2005): Vallásszociológia. A vallási közösségek típusai. Fordította Erdélyi Ágnes. Bu­ dapest, Helikon. Weeks, J. ( 1 9 7 7 ) : Coming Out: Homosexual Politics in Britain, from the Nineteenth Century to the Present. N e w York, Quartet.

ing-Class Kids Get S a x o n House.

Working-Class Jobs.

773

London,

Wilson, B. ( 1 9 8 2 ) : Religion in Sociological Perspec­ tive. Oxford, Oxford University Press. Wilson, E. ( 2 0 0 2 ) : T h e S p h i n x in the City: Ur­ ban Life, the Control of Disorder. In Bridge, G. - Watson, S. (szerk.): The Rlackwell City Reader. Oxford, Blackwell.

Weeks, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexuality. London, M e t h u e n .

Wilson, E. O. ( 1 9 7 5 ) : Sociobiology: The New Synthe­ sis. Cambridge, Harvard University Press.

Weitzman, L. ( 1 9 7 2 ) : S e x u a l S o c i a l i z a t i o n in Picture Books for P r e s c h o o l Children. American Journal of Sociology, 77.

Wilson, W. J. ( 1 9 8 7 ) : The Truly Disadvantaged: The Inner City, the Underclass, and Public Policy. Chi­ cago, University of Chicago Press.

Wellman, B. S. - Carrington, P. J. - Hall, A. ( 1 9 8 8 ) : Networks as Personal C o m m u n i t i e s . In Wellman, B. - Berkowitz, S. D. (szerk.): Social Structures: A Network Approach. N e w York, Cambridge Uni­ versity Press.

Wilson, W. J. ( 1 9 9 6 ) : When Work Disappears: The World of the New Urban Poor. New York, Knopf.

Westergaard, J. ( 1 9 9 5 ) : Who Gets What? The Hard­ ening of Class Inequality in the Late Twentieth Century. Cambridge, Polity. Western, B. ( 1 9 9 7 ) : Between Class and Market: Post­ war Unionization in the Capitalist Democracies. Princeton, P r i n c e t o n University Press. Wheatley, P. ( 1 9 7 1 ) : The Pivot of the Four Quarters. Edinburgh, Edinburgh University Press.

Wirth, L. ( 1 9 3 8 ) : U r b a n i s m as a Way of Life. Ameri­ can Journal of Sociology 4 4 . Wood, S. ( 1 9 8 9 ) : The Transformation of Work? Skills, Flexibility and the Labour Process. London, Unw i n Hyman. Woodrum, E. ( 1 9 8 8 ) : Moral Conservatism and the 1 9 8 4 Presidential E l e c t i o n . Journal for the Scien­ tific Study of Religion, 2 7 . Woolgar, S. - Pawluch, D. ( 1 9 8 5 ) : Ontological Ger­ rymandering the A n a t o m y of S o c i a l Problems Explanations. Social Problems, 3 2 .

Wheeler, D. L. ( 1 9 9 8 ) : Global Culture or Culture Clash: N e w Information Technologies in the Is­ l a m i c World - a View from Kuwait. Communica­ tion Research, 25 (4).

World B a n k ( 1 9 9 5 ) : Workers in an Integrating World. N e w York, Oxford University Press.

White, M. - Trevor, M. ( 1 9 8 3 ) : finder Japanese Management: The Experience of British Workers. London, H e i n e m a n n .

World B a n k ( 1 9 9 7 ) : World Development Report 1997: The State in a Changing World. N e w York, Oxford University Press.

WHO ( 2 0 0 1 ) : Rethinking Care from the Perspective of Disabled People. World Health Organization Conference Report and R e c o m m e n d a t i o n s , Au­ gust.

World B a n k ( 2 0 0 0 - 2 0 0 1 ) : World D e v e l o p m e n t Indi­ cators. In World Development Report 2000-2001: Attacking Poverty. N e w York, Oxford University Press.

Wilde, O. ( 1 9 8 7 ) : Dorian Gray arcképe. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, Európa Könyvki­ adó.

World B a n k ( 2 0 0 1 ) : Povertynet: Topics Relevant to Social Capital. N e w York, Oxford University Press.

Wilkins, L. T. ( 1 9 6 4 ) : Social Deviance: Social Policy Action and Research. London, Tavistock.

World B a n k ( 2 0 0 3 ) : World Development Indicators. New York, Oxford University Press.

Wilkinson, H. ( 1 9 9 4 ) : No Turning Back. London, Demos.

World B a n k ( 2 0 0 4 ) : World Development Report: Making Services Work for Poor People. New York, Oxford University Press.

Wilkinson, H. - Mulgan, G. ( 1 9 9 5 ) : Freedom's Chil­ dren Work, Relationships and Politics for 18-34 Year Olds in Britain Today. London, Demos. Wilkinson, R. ( 1 9 9 6 ) : Unhealthy Societies: The Af­ flictions of Inequality. London, Routledge. Will, J. - Self, P. - Datan, N. ( 1 9 7 6 ) : Maternal Behav­ ior and Perceived S e x of Infant. American Journal of Orthopsychiatry, 4 6 .

World B a n k ( 1 9 9 6 ) : Poverty Reduction: The Most Ur­ gent Task. Washington, World B a n k .

World B a n k Atlas ( 2 0 0 3 ) : World Rank Atlas 2003. Washington, World B a n k . World B a n k Group ( 2 0 0 2 ) : Disability in Developing Countries. World B a n k Conference marks the In­ ternational Day of Disabled.

Williams, S. J. ( 1 9 9 3 ) : Chronic Respiratory Illness. London, Routledge.

WorldWatch Institute ( 2 0 0 4 ) : Sfafe of the World 2004: Consumption by the Numbers. Az inter­ neten: http://www.worldwatch.org/press/news/ 2004/01/07/.

Willis, P.

Worrall, A.

( 1 9 7 7 ) : Learning to Labour: How Work­

( 1 9 9 0 ) : Offending Women: Female Law-

______| IRODALOM Breakers and the Criminal Justice System. London, Routledge. Wright, C. R. ( 1 9 4 0 ) : Functional Analysis and Mass Communication. Public Opinion Quarterly, 2 4 . Wright, E. O. ( 1 9 7 8 ) : Class, Crisis and the State. London, New Left Books. Wright, E. O. ( 1 9 8 5 ) : Classes. London, Verso. Wright, E. O. ( 1 9 9 7 ) : Class Counts Comparative Studies in Class Analysis. Cambridge, Cambridge University Press. Wright, E. O. ( 2 0 0 0 ) : Class Counts: Student Edition. New York, Cambridge University Press. Wrigley, E. A. ( 1 9 6 8 ) : Population and History. New York, McGraw-Hill. Wuthnow, R. ( 1 9 8 8 ) : Sociology of Religion. In S m e l ser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage. Young, I. M. ( 1 9 9 0 ) : Throwing Like a Girl and Other Essays in Feminist Philosophy and Social Theory. Bloomington, Indiana University Press. Young, J. ( 1 9 9 8 ) : Breaking Windows: Situating the New Criminology. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Young, J. ( 1 9 9 9 ) : The Exclusive Society: Social Exclusion, Crime and Difference in Late Modernity. London, Sage. Young, M. - Willmott, P. ( 1 9 7 3 ) : The Symmetrical Family: A Study of Work and Leisure in the London Region. London, Routledge and Kegan Paul. Zammuner, V. L. ( 1 9 8 6 ) : Children's Sex-Role Stereotypes: A Cross-Cultural Analysis. In Shaver, P. - Hendrick, C. (szerk.): Sex and Gender. Beverly Hills, Sage.

Zammuner, V. L. ( 1 9 8 7 ) : Children's Sex-Role Stereotypes: A Cross-Cultural Analysis. In Hendrick, P. S. C. (szerk.): Sex and Gender. London, Sage. Zeitlin, I. ( 1 9 8 4 ) : Ancient Judaism: Biblical Criticism from Max Weber to the Present. Cambridge, Polity. Zeitlin, I. ( 1 9 8 8 ) : The Historical Jesus. Cambridge, Polity. Zerubavel, E. ( 1 9 7 9 ) : Patterns of Time in Hospital Life. Chicago, University of Chicago Press. Zerubavel, E. ( 1 9 8 2 ) : T h e Standardization of Time a Sociohistorical Perspective. American Journal of Sociology, 88. Zhang, N. - X u , W. ( 1 9 9 5 ) : Discovering the Positive within the Negative: T h e Women's Movement in a Changing China. In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boulder, Westview. Zimbardo, P. G. ( 1 9 6 9 ) : T h e H u m a n Choice: Individuation, Reason, and Order Versus Deindividuation, Impulse, and Chaos. In Arnold, W. J. - Levine, D. (szerk.): Nebraska Symposium on Motivation. Lincoln, University of Nebraska Press. Zimbardo, P. G. ( 1 9 7 2 ) : Pathology of Imprisonment. Society 9. Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999): Women and Social Class: International Feminist Perspectives. London, U C L Press. Zubaida, S. ( 1 9 9 6 ) : How Successful is the Islamic Republic in Islamizing Iran? In B e i n e n , J. - Stork, J. (szerk.): Political Islam Essays from the Middle East Report. Berkeley, University of California Press. Zuboff, S. ( 1 9 8 8 ) : In the Age of the Smart Machine: The Future of Work and Power. New York, Basic Books.

Alapfogalmak

abszolút szegénység

(absolute poverty)

Az

egészsé­

antímia

(anomie)

A szociológiában széles

körben

ges létezéshez m i n i m á l i s a n szükséges javak meg­

használt, elsőként D u r k h e i m által meghonosított

léte alapján meghatározott szegénység.

fogalom olyan helyzetekre utal, a m e l y b e n a tár­

agrártársadalmak dalmak,

(agrarian

societies)

Olyan

társa­

amelyek m e g é l h e t é s e a mezőgazdasági

t e r m e l é s e n alapul.

sadalmi normák elveszítik befolyásukat az egyé­ nek viselkedésére. anyamegvonás

(maternal

deprivation)

Olyan

hely­

a l a c s o n y bizalmi szintű rendszerek (low-trust sys­

zet, a m e l y b e n a gyermeket életének korai szaka­

tems) Szervezeti vagy munkakörnyezetek, ame­

szában n e m fűzi stabil, szoros érzelmi kapcso­

lyekben az egyéneknek kicsi a felelősségük és az

lat az anyjához. J o h n B o w l y úgy vélte, hogy az

irányítási lehetőségük a saját munkafeladataik

anyamegvonás miatt a k é s ő b b i életszakaszokban

tekintetében.

p s z i c h é s megbetegedés vagy deviáns viselkedés

á l l a m (state) Politikai apparátus (kormányzati in­ t é z m é n y e k és köztisztviselők), a m e l y egy adott terület felett uralkodik, és uralmát a kényszer al­ kalmazásának képessége támasztja alá. N e m min­ den társadalomban található állam. A vadászógyűjtögető kultúráknak, valamint a kisebb agrár­ társadalmaknak n i n c s e n e k

állami

intézményeik.

Az állam kialakulása meghatározó mozzanat az emberi történelemben, mivel a politikai hatalom központosítása az államalakulatban új lendületet adott állam

a

társadalmi

változásoknak.

nélküli nemzetek

(nations

politikai

szuverenitással,

without states)

Az

amelyet

saját­

elméletek

egyáltalán n i n c s kapcsolata a gyermekeivel. apartheid

(apartheid)

A

hivatalos faji

szegregáció

Dél-Afrikában kialakult rendszere ( 1 9 4 8 - 1 9 9 4 ) , a m e l y mára nagyrészt megszűnt. asszimiláció

(assimilation)

Egy

kisebbségi

befogadása a népesség többsége által,

csoport

amelynek

során a kisebbségi csoport magáévá teszi az ural­ autoritárius

államok

(authoritarian

states) Olyan

politikai rendszer, a m e l y b e n az állam szükség­ letei és érdekei előbbre valóak átlagpolgárainak szükségleteinél és érdekeinél, ezért e r ő s e n korlá­

j u k n a k tulajdonítanak. államközpontú

amikor az

apának válás vagy egyéb ok miatt alig van vagy

kodó kultúra n o r m á i t és értékeit.

a helyzet, amikor egy n e m z e t tagjai n e m rendel­ keznek

alakulhat ki. a p a h i á n y (absent father) Olyan helyzet,

(state-centred

theories)

Azok a fejlődési elméletek, m e l y e k szerint a he­ lyes állami politika n e m avatkozik be a gazdasági

tozza vagy tiltja a széles körű részvételt a politi­ kai ügyekben. autoritás (authority) Legitim hatalom,

amellyel egy

fejlődésbe, de kulcsszerepet játszhat a n n a k elő­

s z e m é l y vagy csoport m á s o k fölött rendelkezik.

segítésében.

A legitimáció e l e m e az autoritás fogalmának nél­

állampolgár (citizen) Egy politikai közösség tagja,

külözhetetlen része, és a legfőbb eszköz, amellyel

akinek a tagsághoz kötődően jogai és kötelességei

az autoritás m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő a hatalom álta­

egyaránt vannak.

lános fogalmától. A h a t a l o m gyakorolható kény­

általános m á s i k (generalized other) George Herbert

szer, erőszak alkalmazásával, ezzel s z e m b e n az

a szocia­

autoritás alapja az, hogy az alárendeltek elisme­

lizációs folyamat során az egyén átveszi egy adott

rik a felettük állók rendelkezési, utasítási jogát.

M e a d elméletében csoport

vagy

használatos fogalom:

társadalom

általánosan

elfogadott

értékeit.

baloldali

realizmus

(Left

Realism) A

kriminológia

egyik irányzata, amelyet az 1980-as években J o c k Komple­

Young m u n k á s s á g a tett közismertté. Elsősorban

medicine)

a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataival foglalkozott, és

is nevezik. E szemlélet szerint a betegségek keze­

szorgalmazta, hogy a kriminológia a gyakorlatban

lése és megelőzése a gyógyító eljárások széles kö­

is vegyen részt a b ű n ö z é s megfékezésében és a

alternatív gyógyítás menter

(alternative medicine)

medicinának

(complementary

rét öleli fel, amelyek a hagyományos orvosi eljá­ rásokat helyettesítik vagy kiegészítik. Holisztikus

szociálpolitikában. benyomáskeltés

(impression

management)

Az

Er-

m ó d o n közelít az egészséghez: az egyén j ó l é t é n e k

ving Goffman amerikai szociológustól származó

testi és lelki elemeivel egyaránt foglalkozik.

elképzelés szerint az e m b e r e k úgy igyekeznek

animizmus (animism) Hit abban, hogy a világ törté­ néseit a szellemek irányítják.

„kezelni", irányítani, hogy m á s o k m i l y e n képet alakítanak ki róluk, hogy meghatározzák, mit kell

776

I

ALAPFOGALMAK j a H a a M H a a B a a a a a a a H H H H a H a H I H a a H

i

l

elrejteniük és feltárniuk, amikor másokkal talál­ koznak.

bürokrácia

(bureaucracy)

Hierarchikus

felépítésű,

hatalmi piramisként formát öltő szervezet. A szó

betegszerep

(sick

role) Talcott

Parsons

amerikai

Weber n y o m á n vált széles körben ismertté, aki

funkcionalista ezzel a kifejezéssel írta le azokat

szerint a bürokrácia h a t é k o n y eszköz nagyszámú

a viselkedésmintákat, amelyeket egy beteg alkal­

e m b e r munkájának megszervezésére.

maz, hogy betegsége m i n é l kisebb zavaró hatást

ta, hogy m i n é l nagyobbra nő a szervezet, annál

gyakoroljon másokra.

i n k á b b elkerülhetetlenül bürokratizálttá válik.

betört ablakok elmélete

(theory of broken

windows)

célpontvédelem

(target

hardening)

Azt állítot­

Bűnmegelőzési

Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbon­

t e c h n i k a , a m e l y e k célja, hogy a lehetséges el­

tás jele (például egy betört ablak) vagy a vanda­

követési

lizmus és a tényleges b ű n ö z é s között.

m e g n e h e z í t s e a b ű n c s e l e k m é n y e k bekövetkezé­

bevándorlás

(immigration) E m b e r e k

vándorlása

az

egyik országból a másikba letelepedés céljából. binukleáris

család

(binuclearfamily)

Olyan

család­

gáljanak kecsegtető c é l p o n t u l a tolvajoknak. centrális érték

nem

(sex) Az

anatómiai

tendencia

címkézéselmélet

különbségek,

beavatkozva,

sét. Egyes országokban például megkövetelik a

szerkezet, a m e l y b e n a gyermek szülei szétköltöz­ ten részt vesznek a gyermek felnevelésében.

közvetlenül

kormányzár felszerelését, hogy az autók ne szol­

tek és két külön háztartásban élnek, de mindket­ biológiai

helyzetekbe

(central

(labelling

tendency) lásd theory)

A

közép­

devianciael­

méletek egyik irányzata, m e l y szerint az emberek

amelyek megkülönböztetik egymástól a férfiakat

más s z e m é l y e k és a hatóságok által viselkedésük

és a nőket. A szociológusok gyakran szembeál­

megbélyegzése céljából rájuk ragasztott címkék

lítják

a

társadalmi

nemmel

(gender).

A

biológiai

miatt válnak „deviánssá".

n e m a test fizikai j e l l e m z ő i t jelenti, a társadalmi

civil t á r s a d a l o m (civil society) A tevékenységnek az

n e m pedig a társadalmi életben tanult viselkedés­

állam és a piac között fekvő területe: a család, az

formákhoz kapcsolódik. A kétféle n e m szerinti

iskola, a közösségi társulások és a n e m gazdasági

megkülönböztetés n e m azonos. A transzvesztita

i n t é z m é n y e k . A civil társadalom vagy civil kul­

például olyasvalaki, aki fizikailag férfi, de n é h a a

túra az életrevaló demokratikus társadalom alap­

nő társadalmi n e m é t ölti magára.

feltétele.

biomedicinális

egészségmodell

(biomedical

model

c s a l á d (family) Gazdasági egységet alkotó egyének

of health) A nyugati orvosi rendszereket és eljá­

csoportja,

rásokat megalapozó elvek halmaza. Ez a modell a

vagy örökbefogadás révén k ö t ő d n e k egymáshoz.

betegséget objektív módon, az ismert tünetek je­

A család felnőtt tagjai felelősek a gyermekek fel­

akik

vérségi

kapcsolatok,

házasság

lenléte szerint határozza meg, és feltételezi, hogy

neveléséért.

a test egészséges állapota a t u d o m á n y r a é p ü l ő or­

találunk valamilyen családrendszert, a családi

vosi kezeléssel helyreállítható. A m o d e l l b e n az

kapcsolatok jellege igen nagy változatosságot mu­

emberi test gép, a m e l y a megfelelő javítás követ­

tat. A m o d e r n társadalmakban a család uralkodó

keztében visszatér rendes m ű k ö d é s i állapotába.

formája a nukleáris család, de gyakran megtalál­

biszexuális

(bisexuals)

Mindkét nemhez

vonzódó

vagy m i n d k é t n e m tagjaival szexuális érintkezést folytató ember. GDP)

M i n d a z o k n a k a javaknak és szolgáltatásoknak az értéke, amelyeket valamely ország gazdaságában egy adott évben előállítanak, függetlenül a terme­ lőeszközök tulajdonviszonyaitól. nemzeti

minden

ismert

társadalomban

hatjuk a kiterjedt család v a l a m i l y e n típusát is. családi

kapitalizmus

(family

capitalism)

Vállalko­

zó családok tulajdonában l é v ő és általuk vezetett

bruttó h a z a i termék (Gross Domestic Product,

bruttó

Bár

jövedelem

(Gross

ráta

(infant

mortality

National Income,

GNI) A bruttó hazai t e r m é k és az adott ország la­ származó nettó j ö v e d e l e m

(kamat, bér, osztalék és profit formájában) ösz-

rate)

Az e l s ő életévük során meghalt c s e c s e m ő k szá­ ma, ezer élveszületésre vetítve. c s o p o r t h a t á r o k kijelölése (group closure)

kosainak és vállalatainak tulajdonában levő for­ rásokból külföldről

kapitalista vállalkozások. csecsemőhalandósági

A csoport

a kijelölés révén egyértelműen meghatározza ha­ tárait, ezáltal e l k ü l ö n ü l más csoportoktól. csoportos

termelés

(group production)

Nem

egyé­

nekre, h a n e m kis csoportokra támaszkodva meg­ szervezett termelés.

szege. Ma inkább a GNI terminus használatos a

dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási

hasonló j e l e n t é s ű „bruttó n e m z e t i t e r m é k " (Gross

szintje) (decommodification) Az a mérték, ameny-

National Product, bűnbakképzés

GNP) kifejezés helyett.

(scapegoating)

Egy

nyire a jóléti szolgáltatások függetlenek a piactól. vagy

Egy túlnyomórészt dekommodifikált rendszerben

esemé­

a jóléti-segélyező rendszerekből, m i n t az oktatás,

személy

csoport hibáztatása olyan kedvezőtlen

nyek miatt, amelyekről az adott személy vagy

az egészségügy m i n d e n k i részesülhet, mert azok

csoport n e m tehet.

n e m kötődnek a piaci folyamatokhoz. A piaco-

777

ALAPFOGALMAK

sított (kommodifikált) rendszerben a jóléti szol­

diskurzus

(discourse) Gondolkodási

keret a társa­

gáltatásokat árunak tekintik, amelyet ugyanúgy a

dalmi élet egy meghatározott területén. Például

p i a c o n kell értékesíteni, m i n t a többi javakat,

a kriminalitás diskurzusa az, ahogyan egy adott

demográfia

(demography)

Az

populációk

emberi

j e l l e m z ő i n e k (méret, összetétel, dinamika) vizs­ gálata.

társadalomban

átmenet

(demographic transition)

pesség változásának elmélete,

A né­

amely azt állítja,

hogy a gazdasági növekedés egy bizonyos szint­ j é n e k elérésével a társadalomban a születések és

és

beszélnek

(dysfunction) A társadalmi élet olyan

diszfunkció

demográfiai

élők gondolkodnak

a bűnözésről. vonása, a m e l y n e m illeszkedik az adott társadal­ mi rendszer keretei közé vagy e r e n d s z e r e n belül feszültségeket kelt. (discrimination)

diszkrimináció

Olyan

cseleke­

a halálozások arányszáma állandósul. E z e n értel­

detek, amelyek révén egy adott csoport tagjait

mezés szerint a preindusztriális társadalmakban

megfosztják a más csoportok által m e g s z e r e z h e t ő

a születések és a halálozások nagyjából egyensúly­

anyagi erőforrásoktól és előnyöktől. A diszkrimi­

ban voltak, mivel a népességnövekedést a megsze­

nációt meg kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k az előítélettől,

rezhető élelem hiánya, a betegségek és a háborúk

n o h a a kettő általában szorosan összefügg. Elő­

korlátozták. Ezzel szemben a modern társadalmak

fordulhat, hogy a másokkal s z e m b e n előítéleteket

a n é p e s e d é s egyensúlyát oly m ó d o n biztosítják,

tápláló s z e m é l y n e m vesz részt a velük szembe­

hogy a c s a l á d o k gazdasági megfontolásokból kor­

ni diszkrimináció gyakorlatában, vagy fordítva,

látozzák gyermekeik számát.

olyan e m b e r e k viselkednek diszkriminatív mó­

d e m o k r á c i a (democracy)

Olyan politikai rendszer,

a m e l y l e h e t ő v é teszi az állampolgárok számára,

don, akiknek n i n c s e n e k előítéleteik a diszkrimi­ n á c i ó áldozataival szemben.

hogy részt vegyenek a politikai döntéshozatal

egész é l e t e n át t a r t ó t a n u l á s (lifelong learning) Az

folyamatában, illetve képviselőket választhassa­

az elképzelés, hogy a tanulás és a készségek el­

n a k a p a r l a m e n t e k b e és az önkormányzati testü­

sajátítása végigkíséri az egyén é l e t é n e k m i n d e n

letekbe.

szakaszát, n e m korlátozódik a fiatalkori formális

deviancia (deviance) Olyan cselekvésforma, a m e l y

oktatásra. A felnőttképzési programok, a munka­

n e m felel meg egy adott társadalom vagy csoport

helyi továbbképzés, az internetre alapozott tanu­

többsége által vallott normáknak és értékeknek.

lási lehetőségek és a közösségi „tanulásbankok"

Az, hogy mit t e k i n t e n e k „deviánsnak", legalább

m i n d azt a célt szolgálják, hogy az egyén egész

olyan nagy változatosságot mutat, m i n t a kü­ l ö n b ö z ő kultúrákat

és

szubkultúrákat

egymástól

életében tanulhasson. egocentrikus

(egocentric)

Piaget

elmélete

szerint

m e g k ü l ö n b ö z t e t ő n o r m á k és értékek. S o k olyan

alapvetően ez j e l l e m z i a gyermeket e l s ő életévei­

viselkedésformát, amelyet egy adott összefüggés­

ben. Az egocentrikus gondolkodás során a gyer­

b e n vagy csoportban pozitívan értékelnek, m á s o k

m e k kizárólag saját nézőpontjából értelmezi kör­

negatívan ítélnek meg. deviancia

szociológiája

nyezete tárgyait és eseményeit. (sociology

of deviance)

A

e g y h á z (church) Bevett vallási szervezethez tartozó

szociológia egyik ága, a m e l y a deviáns viselke­

e m b e r e k nagyobb csoportja. Az egyház rendsze­

dés vizsgálatával és a n n a k értelmezésével foglal­

rint formális struktúrájú és vallási tisztségviselők

kozik, miért m i n ő s ü l n e k egyes viselkedésformák

hierarchiájából áll. Az angol n y e l v b e n a kifejezés arra a helyre is utal, ahol vallási szertartásokat

deviánsnak. devianciagerjesztés

(deviance

amplification)

Aka­

ratlan következmény, a m e l y akkor alakulhat ki,

végeznek. egymásra

találók

szerelme

(confluent love)

Aktív

amikor egy e l l e n ő r z ő szerv valamilyen viselke­

és feltételes szerelem, amelyet a „mindörökké"

dést deviánsnak c í m k é z v e épphogy fokozza a

hűséget

s z ó b a n forgó viselkedést. P é l d á u l a rendőrség,

szembeállítani.

a m é d i a és a nyilvánosság reagálása a deviáns­ n a k tekintett c s e l e k m é n y e k r e „devianciaspirált" létrehozva erősítheti a devianciát. deviáns

szubkultúra

szubkultúra,

(deviant

a m e l y n e k tagjai

subculture) a

társadalom

együttélés

ígérő

romantikus

(cohabitation)

Két

szerelemmel ember

szokás

huzamosabb

ideig él együtt szexuális közösségben anélkül, hogy összeházasodnának.

Olyan

é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) Az életkoron ala­

több­

puló megkülönböztetés vagy előítélet egyénekkel

sége által elfogadottól alapvetően eltérő értékeket vallanak.

szemben. é l e t k o r i osztály (age-grade) Az életkori osztályok

Egy etnikai populáció szétszó­

rendszere a kisebb, tradicionális kultúrákra jel­

ródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre,

l e m z ő : a h a s o n l ó korcsoportba tartozó embereket

diaszpóra (diaspora)

gyakran kényszer hatására vagy megrázó körül­

összetartozónak tekintik, és h a s o n l ó jogokat, kö­

m é n y e k között.

telezettségeket tulajdonítanak nekik.

(lifestyle

életstílus-választások

choices) Az

egyén­

elővigyázatosság

elve

(precautionary principle)

Az

nek az áruk, szolgáltatások és kulturális termékek

a feltevés, hogy ha új m ó d s z e r e k bevezetése túl

fogyasztásával kapcsolatos

amelyeket

kockázatosnak látszik, akkor j o b b megmaradni a

sok szociológus az oszíáiyhelyzet fontos mutató­

már alkalmazott eljárásoknál, m i n t megváltoztat­

döntései,

jának tekint.

ni azokat.

é l e t t a r t a m (life span) Az a m a x i m á l i s időtartam, ameddig egy adott faj tagjai biológiailag életben maradhatnak. élettörténet

elpolgárosodási

tézis

(embourgeoisement

thesis)

Az a folyamat, a m e l y n e k révén a polgári ambí­ ciók, a polgári életszínvonal és é l e t m ó d intézmé­

(life history)

Egyének teljes

életének

nyesül

munkásosztály

a

soraiban.

A

marxisták

gyakran ö n v a l l o m á s o n és d o k u m e n t u m o k o n (pél­

úgy érvelnek, hogy ez a jelenség aláássa a mun­

dául leveleken) alapuló vizsgálata.

kásosztály öntudatát és megzavarja a munkás­

életút (life-course) K ü l ö n b ö z ő átmenetek sora, ame­ lyeket az e m b e r élete során megtapasztal. elidegenedés (alienation) A n n a k az érzete, hogy em­ beri mivoltunkkal összekapcsolódó képességeink­ kel másvalaki rendelkezik. A kifejezést eredetileg

osztály

társadalmi

változás

kivívása

érdekében

folytatott harcát. elsivatagosodás

(desertification)

F ö l d e k termékeny­

ségének nagymértékű c s ö k k e n é s e , a m e l y n e k so­ rán nagy területek válnak sivatagossá.

M a r x alkalmazta az emberi képességek istenekre

első világ (First World) A fejlett, kapitalista termelé­

való kivetítésére utalva. Később a m u n k á s n a k a

s e n alapuló ipari gazdasággal r e n d e l k e z ő nemzet­

munkafeladat jellege,

illetve a munkája révén

megszülető termék feletti hatalom elvesztésével kapcsolatban használta. F e u e r b a c h elidegenedés­ nek nevezte azt, amikor az emberek által létreho­ zott értékeket rajtuk kívül álló tényezőknek, iste­ n e k n e k vagy vallási erőknek tulajdonítják. e l l e n á l l ó nőiesség (resistant femininity) R. W. Conn e l l n e k a társadalom lalkozó

írásaiból

n e m i hierarchiájával fog­

eredő kifejezés.

Az

ellenálló

nőiességet hirdető nők elutasítják a nőiesség kon­ vencionális

normáit

a társadalomban,

lekményt,

devian­

a

deviancia

e l s ő megnyilvánulását.

szintjén zajló c s e l e k m é n y e k az egyén önazonos­ sága szempontjából periferikusak maradnak. Ál­ talában olyan folyamat zajlik le, a m e l y n e k során a deviáns c s e l e k m é n y normalizálódik. elsődleges

szocializáció

(primary socialization)

Az

a folyamat, a m e l y n e k során a gyerekek megtanul­

és szabados életmódot folytat­

ják a n n a k a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe zajlik.

ség olyan formái, amelyek n e m fogadják el a he­

eltartottak

maszkulinitás

domináns

szerepét.

e l l e n ő r z ő v á l t o z ó k (controls) Az ellenőrző változók bevezetése olyan statisztikai vagy kísérleti esz­ köz, a m e l y bizonyos változókat rögzít más válto­ zók oksági hatásának mérése érdekében. e l m é l e t (theory) Kísérlet olyan általános j e l l e m z ő k megragadására, amelyek magyarázzák a rendsze­ resen megfigyelhető eseményeket. Az elméletek lényegi részét képezik m i n d e n n e m ű szociológiai m u n k á n a k . B á r általában tágabb elméleti megkö­ zelítésekhez kötődnek, erősen visszahatnak rájuk azok a kutatási eredmények, a m e l y e k h e z épp az elméletekre építve jut a kutató. kérdések

A

E d w i n L e m e r t szerint az elsődleges deviancia

mus és a leszbikusság például az ellenálló nőies­

elméleti

(primary deviance)

cia szociológiájában így n e v e z i k az e l s ő bűncse­

nak, illetve ilyen identitást vallanak. A feminiz­

gemón

csoportja. deviancia

nőiességet)

(a

hangsúlyozott

államok elsődleges

(theoretical questions)

beleszülettek. aránya

A szocio­

a

(dependency ratio) Az

családban eltartott

korúak (gyerekek és idősek) gazdaságilag aktív korúakhoz mért aránya, eltolás

(displacement)

Gondolatok

vagy

érzelmek

áthelyezése azok tényleges forrásáról egy másik tárgyra. empirikus

vizsgálat

(empirical investigation)

A

szo­

ciológiai kutatás b á r m e l y adott területén végre­ hajtott tényfeltáró vizsgálat. endogám ját

házasság

társadalmi

(endogámia)

csoporton

kívül

(endogamy) kötött

Sa­

házasságok

vagy szexuális kapcsolatok tilalma. epidemiológia

(epidemiology) A

ványok népességbeli

lógusok által a megfigyelt e s e m é n y e k egy adott

Nagyrészt

betegségek

megoszlásának

és

jár­

és

előfordu­

erdős

területek

lásának vizsgálata. erdők

kiirtása

(deforestation) Az

körének magyarázata k a p c s á n felvetett kérdések.

pusztítása, gyakran nagyipari fakitermeléssel.

Az elméleti kérdések megfogalmazása kulcsfon­

érintkezés (encounter) Két vagy több egyén találko­

tosságú a társadalmi élet általános j e l l e m z ő i n e k

zása közvetlen interakció helyzetében. Minden­

megragadása szempontjából.

napi életünk különböző, a nap folyamán bekö­

előítélet (prejudice) Egy személlyel vagy csoporttal

vetkező érintkezések sorozataként is felfogható.

előzetesen kialakult elképzelések,

A m o d e r n társadalmakban több ilyen találkozás­

amelyek új információk hatására sem változnak

ra kerül sor ismeretlen, m i n t egymást közelebb­

meg. Az előítélet lehet pozitív vagy negatív.

ről i s m e r ő e m b e r e k között.

kapcsolatos,

ALAPFOGALMAK

erőforrások

elosztása

(resource

allocation)

Az

a

faj (race) A társas kapcsolatok egy csoportja, a m e l y

mód, ahogyan a k ü l ö n b ö z ő szociális és anyagi erő­

lehetőséget ad arra, hogy egyének és csoportok

forrásokat a társadalmi csoportok vagy a

biológiai gyökerű j e l l e m z ő k alapján b e s o r o l h a t ó k

társada­

lom más elemei között elosztják és felhasználják. értékek (values) Egyének vagy csoportok által val­ lott e s z m é k arról, hogy mi a kívánatos, a megfele­

és különféle tulajdonságokkal vagy képességek­ kel társíthatok legyenek. fehérgalléros

bűnözés

(white-collar

crime)

Fehér­

lő, a jó vagy a rossz. Az eltérő értékek az emberi

galléros állásban lévők által elkövetett tipikus

kultúra

b ű n c s e l e k m é n y e k (például adócsalás, sikkasztás,

változatosságának

kulcsfontosságú

as­

pektusai. Az egyének által vallott értékeket erő­ sen befolyásolja az a speciális kulturális közeg, a m e l y b e n élnek. érzelmi

illegális környezetszennyezés). fejlődési

kérdések

(developmental questions)

A

szo­

ciológusok által valamely társadalmi i n t é z m é n y

individualizmus

(affective

individualism)

Az a vélekedés, a m e l y szerint a házastársi köte­ lékek kialakításának alapja a romantikus érzelmi kötődés.

eredetének és a múltból a j e l e n b e vezető fejlődési ívének vizsgálatakor feltett kérdések. fekete feministák (black feminists)

A feminista gon­

dolkodás egyik irányzata, a m e l y a n e m fehér n ő k

etikai vallások (ethical religions) N e m természetfe­

tapasztalatait formáló,

h a l m o z o t t nemi,

osztály-

letti lényekben való hiten, h a n e m egy „nagy ta­

és faji hátrányokra hívja fel a figyelmet. T á m o ­

n í t ó " (például B u d d h a vagy Konfucius) erkölcsi

gatói elvetik azt a gondolatot, hogy m i n d e n nő

vonzerején alapuló vallások.

ugyanolyan elnyomást é l n e meg, és azt állítják,

etnicitás (ethnicity) Egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és nor­ mák. Etnikai csoportnak tekintjük az olyan közös­

hogy a korai feminista e l e m z é s e k fehér, közép­ osztálybeli n ő k sajátos megfontolásait tükrözték. felekezet

(denomination)

Vallási

szekta,

amely

el­

séget, a m e l y n e k tagjai egy olyan közös kulturális

vesztette

identitástudattal

s z á m ú e m b e r hitéletét irányító i n t é z m é n y e s tes­

rendelkeznek,

amely

megkü­

lönbözteti őket a körülöttük élő más csoportok­ tól. Az etnikai különbségek gyakorlatilag m i n d e n társadalomban

összekapcsolódnak

a

hatalmi

megújító

dinamizmusát,

és

jelentős

tületté vált. felmérés

(survey)

Szociológiai

kutatási

módszer,

és

a m e l y a vizsgálni kívánt népesség kérdőíves vizs­

vagyoni egyenlőtlenségekkel. Ahol az etnikai kü­

gálatára épül, majd a válaszok statisztikai elem­

lönbségek egyben faji jellegűek is, az elkülönülés

zése során minták, szabályszerűségek feltárására

k ü l ö n ö s e n éles.

törekszik.

etnikai

kisebbségek

(ethnic minorities)

lásd kisebb­

félperiferiális

országok

(semi-peripheral

count­

ries) Azok az országok, a m e l y e k a m u n k a e r ő és a

ségi csoport etnikai közösségek (ethnie) A n t h o n y S m i t h így ne­ vezte az olyan csoportot, a m e l y n e k tagjai közös származásúak, közös a kulturális identitásuk és m i n d a n n y i a n kötődnek szülőföldjükhöz.

nyersanyagok forrásait

de maguk még n e m teljesen iparosodottak. felső

etnikai tisztogatás (ethnic cleansing) Etnikailag ho­

szolgáltatják a magorszá­

gok ipari termelése és a világgazdaság számára, osztály

(upper

a m e l y a társadalom

class)

osztály,

Társadalmi

legtehetősebb tagjaiból áll.

mogén területek létrehozása a más e t n i k u m h o z

Tagjai elsősorban azokból kerülnek ki, akik örö­

tartozók tömeges elüldözése révén.

költ

etnocentrizmus (ethnocentrism) Más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való ér­ telmezése. Az etnocentrikus ítélet n e m ismeri fel más kultúrák valódi jellemzőit. Etnocentrikusnak azt nevezzük, aki más kultúrákat n e m tud vagy n e m akar azok sajátosságai szerint szemlélni. etnometodológia

(ethnometodology)

Annak

tanul­

mányozása, hogy hogyan tulajdonítanak az em­ berek értelmet m á s o k szavainak és tetteinek a m i n d e n n a p i élet társas érintkezései során. Az etnometodológia azokkal az „etnomódszerekkel" foglalkozik,

amelyek

segítségével

az

emberek

vagyonnal,

saját

nagyvállalkozással

vagy

nagy m e n n y i s é g ű részvénnyel, értékpapírral ren­ delkeznek. felsőoktatás

(higher education)

Az

alsó-

vagy kö­

zépfokú iskolát követő oktatási forma főiskolákon vagy egyetemeken. felújítás

(gentrification) A

városrendezés

folyama­

ta, a m e l y n e k során a régebbi, romos házakat fel­ újítják a területre költöző módosabb emberek. felügyelet

(surveillance)

Egyének

vagy

csoportok

tevékenységének ellenőrzése és az engedelmes­ ség kikényszerítése m á s o k részéről. felügyeleti

társadalom

(surveillance

society)

Olyan

fenntartják az egymás közötti értelmes kommu­

társadalom, a m e l y b e n az egyéneket r e n d s z e r e s e n

nikációt.

megfigyelik, tevékenységüket dokumentálják. Az protestantiz­

autópályáknál, utcákon és bevásárlóközpontok­

m u s n a k a spirituális újjászületésbe vetett hittel

ban, egyre több h e l y e n m ű k ö d ő térfelügyeleti

j e l l e m e z h e t ő formája.

rendszerek is a felügyelet terjeszkedését mutatják.

evangéliumi

hit

(evangelicalism)

A

ALAPFOGALMAK

feminista

elméletek

(feminist theories)

Szociológiai

szemléletmód, amely a társadalmi világ elemzé­ sében a társadalmi n e m középponti szerepét, és főként azt hangsúlyozza, hogy a n ő k tapasztalatai

áruk (Ford e s e t é b e n főként a közkedvelt T-modell) t ö m e g p i a c á n a k kialakításával. formális

kapcsolatok

(formal

relations)

Csoporto­

kon és szervezeteken belüli kapcsolatok, amelye­

sajátosak. A feminista elméletalkotásnak számos

ket a „hivatalos" u r a l m i rendszer által lefektetett

irányzata van, de m i n d arra törekszik, hogy ma­

normák vagy szabályok határoznak meg.

gyarázza

társadalom

a

nemi

egyenlőtlenségeit

és

elősegítse azok megszűnését.

formális stage)

műveletek

szakasza

elméletében

Piaget

(formal

operational

a kognitív

fejlődésnek

Az

az a szakasza, a m e l y b e n a c s e p e r e d ő gyermek ké­

az elképzelés, hogy a gazdasági növekedés csak

pes lesz elvont fogalmakban és hipotetikus hely­

fenntartható

fejlődés

(sustainable

development)

akkor folytatódhat, ha a természeti erőforrásokat felélésük helyett újrahasznosítjuk, fenntartjuk az

zetekben gondolkodni. forradalom (revolution)

A politikai változás folya­

élővilág változatosságát és védelmezzük a levegő,

m a t á n a k részeként olyan tömegeket mozgósító

a víz és a föld tisztaságát.

társadalmi mozgalom

férfi

kenyérkereső

(male

breadwinner) Egészen

a

alkalmazásával

létrejövetele,

sikeresen

amely erőszak

megdönti

a

fennálló

társadalomban

rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forrada­

az a férfinak tulajdonított szerep, hogy az ottho­

lom n e m azonos az államcsínnyel, mivel a forra­

legutóbbi nán

időkig

sok

iparosodott

végzett munkája

kívül

révén

gondoskodik

d a l o m tömeges részvételt és a politikai rendszer

családjáról. A csa/ddminták megváltoztak, és egy­

egészét érintő, alapvető változásokat feltételez.

re több nő került a munkaerőpiacra, ezzel a n n a k

Az á l l a m c s í n y egyének fegyveres hatalomátvé­

a m o d e l l n e k a jelentősége is csökkent, amelyben a

telét jelenti, akik anélkül váltják fel az uralmon

férfi a fő kenyérkereső, a családfenntartó.

l e v ő politikai vezetőket, hogy alapvető változta­

férfi

kifejezőképtelenség

(male

inexpressiveness)

A férfiakban meglévő gátlás azzal kapcsolatban, hogy érzéseiket m á s o k előtt kifejezzék vagy azok­ ról beszéljenek. fogamzóképesség

(fecundity)

Azoknak

a

gyerme­

keknek a száma, akiket egy nő élete során bioló­ giailag kihordani képes. foglalkozás

(occupation)

tásokat hajtanának végre a kormányzati rendszer­ ben. A forradalmat meg lehet különböztetni a lá­ zadástól is, a m e l y u g y a n c s a k a fennálló politikai hatóságok e l l e n i küzdelem, de a célja inkább bi­ zonyos s z e m é l y e k eltávolítása, és n e m a politikai rendszer átalakítása. főstátus (master status) Egy vagy több státus, amely

A

fizetett

foglalkoztatás

fontosabb a társadalmi helyzet más mutatóinál,

bármely formája, a m e l y b e n az egyén rendszeres

és meghatározza a s z e m é l y általános értelemben

munkát

vett

végez.

fogyatékosság

egyéni

of disability) Elmélet,

modellje

(individual

model

a m e l y szerint a fogyatékos

pozícióját

a

fundamentalizmus

társadalomban.

(fundamentalism)

Hit

a

szent

szövegek szó szerinti j e l e n t é s é h e z való visszaté­

e m b e r e k é l e t é b e n j e l e n t k e z ő p r o b l é m á k fő oka

résben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és

az egyéni hiányosságaikban keresendő: a testi

racionalizálásra.

„rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékos­

dik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális

ságot" vagy funkcionális korlátozottságot okoz. E korlátozottság alapján sorolják az egyént az át­

A

fundamentalizmus

ragaszko­

alapokra építve v é d e l m e z i a hagyományt. funkcionalizmus

(functionalism)

Elméleti

irányzat,

fogó „rokkant" osztályba. Az egyéni modellt a

a m e l y szerint a társadalmi eseményekre az álta­

fogyatékosság

luk betöltött funkciók alapján lehet a legterméke­

társadalmi

modelljének

hívei

bí­

rálták.

nyebb magyarázatot adni - más szóval az alapján,

fogyatékosság t á r s a d a l m i modellje (social model of

hogy az adott e s e m é n y e k miként járulnak hozzá a

disability) Ez az elmélet a fogyatékosság okát n e m

társadalmi élet folyamatosságához. A társadalmat

az

egyénben,

hanem

a

társadalomban

keresi.

Eszerint a fogyatékosságot n e m egyéni hiányos­ ságok okozzák, h a n e m azok az akadályok, ame­ lyeket a társadalom állít a fogyatékkal élők teljes körű társadalmi részvétele elé. fókuszos interakció

(focused interaction)

te­

szélgetést folytató személyek interakciója. (fordism)

ző részei egymáshoz kapcsolódva működnek. független változó

A Henry Ford által

elsőként

(independent variable)

Olyan vál­

tozó vagy tényező, a m e l y okként hat egy másik -

Közös

vékenységet végző vagy egymással közvetlen be­ fordizmus

komplex rendszernek tekinti, a m e l y n e k különbö­

függő

a függőváltozó

változóra. (dependent

variable)

Olyan

változó

vagy tényező, amelyre okként hat egy másik - a független függőség

-

változó.

kultúrája

(dependency

culture)

Charles

rendszer,

Murray n y o m á n ismertté vált kifejezés azoknak

a m e l y n e k meghatározó vonása, hogy a tömegter­

az e m b e r e k n e k az azonosítására, akik inkább se­

melési módszerek összekapcsolódnak a termelt

gélyekből élnek, m i n t s e m b e l é p n é n e k a munka-

alkalmazott

futószalagos

termelési

781

ALAPFOGALMAK

erőpiacra. A függőség kultúráját a gondoskodó

globális v á r o s (global city) Olyan város, a m e l y a

állam k é p z ő d m é n y é n e k tartják, a m e l y aláássa az

kialakuló új világgazdasági rendszer egyik köz­

egyéni ambíciókat és e m b e r e k képességét, hogy a

pontjává válik, m i n t például London, New York

maguk erejéből boldoguljanak, függőség

teoretikusai

vagy Tokió.

(dependency theorists)

A

gaz­

globalizáció

(globalization)

A

világ k ü l ö n b ö z ő né­

dasági fejlődés marxista alapokon kidolgozott el­

peinek, régióinak és országainak a világot átfogó

mélete, miszerint az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá­

társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásá­

gok szegénysége közvetlenül abból fakad, hogy a gazdag országok és a gazdag országokban létrejött transznacionális nagyvállalatok kizsákmányolják őket.

val egyre növekvő k ö l c s ö n ö s függősége. g y a r m a t o s í t á s (colonialism) Az a folyamat, amely­ nek során a nyugati országok a világ saját terüle­ teiktől távol e s ő részein alakították ki uralmukat.

gazdaság

(economy)

Egy

adott

társadalomban

élő

egyének anyagi szükségleteinek kielégítését szol­

hajléktalanok

(homeless) Olyan

emberek,

akiknek

n i n c s h o l aludniuk, ezért vagy ingyenes m e n e ­

gáló termelés és csere rendszere. A gazdasági

dékhelyeken maradnak, vagy n e m l a k ó h e l y n e k

intézmények

szánt közterületeken alszanak.

minden

kulcsfontosságúak.

társadalmi

A gazdasági

rendszerben

folyamatok ál­

hálózatok (networks) Az embereket egymással ösz-

talában kihatnak a társadalmi élet számos más

szekapcsoló informális és formális társadalmi kö­

területére is. A m o d e r n gazdaságok alapvetően

telékek rendszerei.

k ü l ö n b ö z n e k a tradicionális rendszerektől, mivel a népesség többsége már n e m vesz részt a mező­ gazdasági termelésben. generációk bility)

közti

hangsúlyozott

nőiesség

(emphasized

femininity)

A kifejezés R. W. C o n n e l l n e k a n e m e k társadal­ mi hierarchiájáról szóló írásaiból ered. A hang­

mobilitás

(intergenerational

mo­

A társadalmi rétegeződési h i e r a r c h i á b a n

súlyozott

nőiesség

a

hegemón

maszkulitás

fon­

tos kiegészítője, mert célja a férfiérdekekhez és

egyik nemzedékről a másik n e m z e d é k r e történő

-szükségletekhez való alkalmazkodás. A médiá­

felfelé vagy lefelé történő elmozdulás.

b a n és a reklámokban a nők ábrázolása sokszor

g e n e r á c i ó n belüli mobilitás

(intragenerational mo­

bility) A társadalmi rétegződési h i e r a r c h i á b a n egy

ezt a hangsúlyozott nőiességet testesíti meg. h a r m a d i k utas politika (third way politics)

Politikai

személy életpályája során megtett, felfelé vagy le­

filozófia, amelyet a brit Új Munkáspárt alakított

felé irányuló mozgás.

ki, de más demokratikus vezetők is pártoltak.

genetikailag

módosított

organizmusok

(genetically

Elkötelezett a szocializmus értékeinek megőrzé­

termények,

se mellett, ugyanakkor piaci elveket alkalmazva

amelyeket alkotó génjeik manipulálásával állítot­

törekszik a jólét megteremtésére és a gazdasági

modified

organisms) Növények

vagy

egyenlőtlenségek felszámolására.

tak elő. globális

árutermelési

láncok

(global

commodity

h a r m a d i k világ (Third World) Azok a kevésbé fej­

chains) A kész terméket e r e d m é n y e z ő munka- és

lett társadalmak,

termelési folyamatok egész világot átfogó háló­

termelés, vagy csak egy bizonyos fokig fejlődött

zata.

ki. A világ népességének többsége a h a r m a d i k vi­

globális falu (global village) Marshall M c L u h a n ka­ nadai szerzőnek tulajdonított fogalom, aki úgy vélte,

hogy az elektronikus kommunikáció elter­

a m e l y e k b e n szinte n i n c s ipari

lág országaiban él. háromszögelés

(tríangulation)

módszer együttes

Többféle

alkalmazása,

kutatási

amelynek

célja,

jedése a világot egyetlen kis közösséggé fogja ösz-

hogy

sze, amelyben például a világ k ü l ö n b ö z ő részein

sunk, m i n t ha c s a k egyetlen kutatási módszerre

élő emberek ugyanazokról a hírekről értesülhet­ nek a televízió-műsorokból. globális felmelegedés körének fokozatos globális

hőmérséklet-emelkedése. illetve

empirikus

adatokhoz

jus­

támaszkodnánk. h a t a l o m (power) E g y é n e k n e k vagy egy csoport tag­

(global warming) A F ö l d lég­

felmelegedést,

megbízhatóbb

az

A

üvegházhatást

j a i n a k az a képessége, hogy bizonyos célokat el­ érjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. A h a t a l o m m i n d e n e m b e r i kapcsolatrendszert áthat.

Szá­

az okozza, hogy a felhalmozódott szén-dioxid el­

m o s társadalmi konfliktus hatalmi harc, mivel az

zárja a visszaverődő napsugarak útját, ezáltal fel­

egyének vagy csoportok által birtokolt h a t a l o m

melegíti a F ö l d légkörét. A globális felmelegedés

mértéke meghatározza, m e n n y i b e n k é p e s e k el­

hatásai (áradás, aszály és a világ más klímaválto­

képzeléseiket m á s o k e l l e n é b e n a gyakorlatba át­

zásai) pusztítóak lehetnek. globális

kormányzás

ültetni.

(global governance)

A

globá­

lis problémák kezelésére hivatott i n t é z m é n y e k rendszere,

beleértve

a

nemzetközi

kormányzati

szervezeteket és a n e m z e t i kormányokat is.

hátsó terület (back region) Goffman meghatározá­ sa szerint a homlokzati terület történéseitől távol e s ő régió, ahol az egyének p i h e n h e t n e k és forma­ litásoktól m e n t e s e n viselkedhetnek.

ALAPFOGALMAK

házasság

(marriage)

Társadalmilag

jóváhagyott

szexuális viszony két egyén között. A házasság szinte mindig két ellenkező n e m ű s z e m é l y kap­ csolatát jelenti, de bizonyos kultúrákban a ho­

homofóbia

(homophobia) A

homoszexuálisokkal

s z e m b e n érzett irracionális félelem vagy meg­ vetés. homoszexuális

maszkulinitás

(homosexual

mascu­

moszexuális házasságot is elismerik. A házasság

linity) R. W. C o n n e l l társadalmi n e m i viszonyok­

általában a n e m z ő család alapját teremti meg

ról alkotott modellje szerint a homoszexuális

- vagyis a házaspártól elvárják, hogy gyermeke­

férfiasságot stigmatizálják, ezért a férfiak nemi

ket h o z z a n a k a világra és neveljenek fel. S z á m o s

hierarchiájának alján helyezkedik el. A fennálló

társadalom

engedélyezi a poligámiát,

más szóval

n e m i r e n d b e n a h o m o s z e x u á l i s férfit a hegemón

azt, hogy egy s z e m é l y n e k egyszerre több házas­

maszkulinitást megtestesítő

társa is legyen.

tének tekintik.

házimunka

(housework,

domestic

labour)

Olyan

munka, amelyet a család otthonában fizetés nél­ kül általában nők végeznek. A háztartás szokásos teendői tartoznak ide, például a főzés, a takarítás és a bevásárlás. hegemón

homoszexualitás

(hegemonic

masculinity)

R.

W. Connelltől származó kifejezés, a férfiasságnak

(homosexuality)

tagjaira vonatkozó

férfi"

Az

szexuális

ellenté­

azonos

nem

tevékenység vagy

érzés. h o z z á r e n d e l t státus

(ascribed status) Biológiai té­

(faj, nem,

nyezőkre

maszkulinitás

„igazi

életkor)

é p ü l ő társadalmi

státus. humánerőforrás-gazdálkodás

(human

resource

ma­

a n e m i hierarchiában megjelenő domináns formá­

nagement,

jára utal. Bár a hegemón maszkulinitás fölérendelt

ága, a m e l y a gazdasági versenyképesség szem­

más maszkulinitásoknak és feminitásoknak, azok

pontjából fontosnak tartja a munkavállalói buz­

megingathatják a pozícióját. Ma a nyugati társa­

galmat és elhivatottságot. E szemlélet szerint azt

dalmak többségében a h e g e m ó n maszkulinitást a

kell elérni, hogy a dolgozók munkájukat a válla­

fehér

férfiakkal,

heteroszexualitással,

a

a

házas­

sággal, a tekintéllyel és a testi erővel társítják. helyreállító

igazságszolgáltatás

HRM)

A

menedzsmentelmélet

egyik

lati termékekbe és magába a munkafolyamatba történő befektetésnek tekintsék.

(restorative justice)

ideáltípus (ideal type) Egy adott társadalmi jelenség

A b ü n t e t ő igazságszolgáltatás egyik ága, a m e l y

bizonyos

büntetőintézkedések helyett inkább olyan közös­

kialakított „tiszta típus", a m e l y a valóságban nem

jellegzetességeinek

hangsúlyozásával

ségi alapú ítéleteket hoz, amelyekkel tudatosítja a

szükségszerűen létezik. A jellegzetességek meg­

b ű n e l k ö v e t ő k b e n tetteik következményeit.

határozó jegyek, de n e m feltétlenül kívánatosak.

helyreállított

vagy

mostohacsalád

(reconstituted

family) Olyan család, a m e l y b e n legalább az egyik egy korábbi házasságból gyerekeket

felnőtt

Példa erre M a x Weber ideáltípusa a bürokratikus szervezetről.

hoz

ideológia (ideology) Uralkodó csoportok érdekeinek

magával, akik vagy a háztartásban, vagy a köze­

igazolására szolgáló közös e s z m é k és meggyőző­

l é b e n laknak. „Mostohacsaládnak" (stepfamily) is

dések.

nevezik.

kialakul,

heteroszexualitás nem

tagjaira

(heterosexuality) vonatkozó

Az

szexuális

olyan

társadalomban

ellenkező

szisztematikus és állandósult egyenlőtlenség ala­ kul ki. Az ideológia fogalma szorosan összekap­ csolódik a hatalom fogalmával, mivel az ideoló­

(hyperreality) J e a n

Baudrillard

fran­

c i a s z e r z ő n e k tulajdonított fogalom. B a u d r i l l a r d úgy véli,

minden

a m e l y b e n az egyes csoportok között

tevékenység

vagy érzés. hiperrealitás

Ideológia

hogy a távközlés terjedése következ­

giai rendszerek a csoportok által birtokolt, eltérő mértékű

h a t a l o m legitimációját

információs

technológia

szolgálják.

(information

technology)

t é b e n n i n c s t ö b b é k ü l ö n „valóság", a m e l y r e a

Az információfeldolgozáson alapuló és mikro­

t é v é m ű s o r o k vagy kulturális t e r m é k e k u t a l n a k :

elektronikai

áramkörök

amit „valóságnak" t e k i n t ü n k , azt épp a kommu­

technológiák

gyűjtőneve.

nikáció strukturálja. Vagyis a h í r e k n e m c s a k tu­ dósítanak egy-egy e s e m é n y s o r r ó l , h a n e m a szó­ b a n forgó e s e m é n y e k e t m a g u k is definiálják és konstruálják.

informális

gazdaság

felhasználására

(informal

economy)

A

épülő hagyo­

m á n y o s fizetett foglalkozások területén kívül eső gazdasági tranzakciók. informális

kapcsolatok

(informal

relations)

Cso­

állapotával

portokon és szervezeteken belül, személyes kon­

kapcsolatos gondolat vagy feltételezés, amelyet

taktusok révén kialakuló kapcsolatok; az ügyek

empirikus ellenőrzésnek vetnek alá.

olyan intézése, a m e l y eltér a formálisan elfoga­

hipotézis

(hypothesis)

A

dolgok

adott

homlokzati terület (front region) A társadalmi tevé­ kenységnek az a színhelye, ahol az egyének meg­

dott eljárásmódoktól. intelligencia

(intelligence)

Az

értelmi

képességek

határozott „alakítást" kívánnak nyújtani m á s o k

szintje, amelyet főként az intelligenciahányados­

előtt.

sal, IQ-tesztek alapján m é r n e k .

ALAPFOGALMAK

intelligenciahányados

(Intelligence

Quotiens)

lásd

jólét

árujellegének

dification)

IQ interakciós lism) A

vandalizmus beszélgetés

fellazulási

szintje

(decommo-

dekommodifikáció

vanda­

jóléti á l l a m (welfare state) Olyan politikai rendszer,

elfogadott

a m e l y a jóléti juttatások széles körét biztosítja ál­

(interactional

hallgatólagosan

lásd

lampolgárai számára.

szabályainak szándékos felrúgása. internet Számítógépek közötti kapcsolatok globális rendszere, a m e l y n e k révén az e m b e r e k képeken,

jóléti

függőség

(welfare

dependency)

Olyan

hely­

zet, amelyet a segélyekből élők - m i n t például a

hangokon, szövegeken keresztül érintkezésbe lép­

munkanélküli-segélyt élvezők - „életformának"

h e t n e k egymással a tér-, idő-, költség- ós távolsági

tekintenek, és n e m kísérelnek meg fizetett mun­

korlátoktól függetlenül, és e b b e n a kormányzatok

kát keresni.

ellenőrzése s e m gátolja őket. intézményes etnikai

rasszizmus

hovatartozásra

jóléti

(institutional épülő

racism) Az

diszkriminációs

minták, amelyek beépültek a fennálló társadalmi intézményekbe. intézményi Az

kapitalizmus

intézmények

(institutional

capitalism)

részvénytulajdonának

forradalom

újkori

(Industrial

formáinak

alapján

capitalism)

Az

a

gya­

taikat a piaci változásokból adódó veszélyektől. kapitalizmus

(capitalism)

A

gazdasági

vállalkozás

ipar

körülvevő társa­

lista orientációjú: gazdasági rendszerük alapja a

dalmi-gazdasági átalakulások széles ipari vagy iparosodott t á r s a d a l m a k társadalmak,

lyel a p i a c o n eladásra vagy befektetésre szánt árucikkek m e g t e r m e l h e t ő k profitszerzés céljából.

Revolution) Az

kifejlődését

m i l y e n eszköz (pénz, ingatlan vagy gép), amely-

Ma már szinte m i n d e n ipari társadalom kapita­

spektruma,

a m e l y elindította az iparosítás folyamatát. cieties) Olyan

(welfare

piaci cserére é p ü l ő rendszere. „Tőke" lehet bár­

szerveződő kapitalista vállalkozás. ipari

kapitalizmus

korlat, amikor a nagyvállatok védik alkalmazot­

(industrial so­

amelyekben

a mun­

kaerő t ú l n y o m ó része az ipari t e r m e l é s b e n dol­ gozik.

szabad vállalkozás és a gazdasági verseny. kasztrendszer

(caste)

Rétegződési forma,

amelyben

az egyén társadalmi helyét a születés egyszer s mindenkorra kijelöli. A k ü l ö n b ö z ő kasztok kö­ zött gyakorlatilag n i n c s vegyes házasság. kauzalitás

(causation)

Egy

oksági t é n y e z ő hatása

iparosítás, iparosítás (industrialization) Az a folya­

egy m á s i k tényezőre. A szociológiában oksági té­

mat, a m e l y n e k során kialakultak az ipar újkori

n y e z ő k ö n a cselekvés egyéni indítékait, valamint

formái: a gyárak, a gépek és a tömegtermelési el­

az egyéni viselkedést befolyásoló k ü l s ő tényező­

járások. Az iparosítás az egyik legfőbb folyamat,

ket értjük.

a m e l y az elmúlt két évszázadban hatást gyakorolt társadalomra.

A

demokrácia

(representative

democracy)

Olyan politikai rendszer, a m e l y b e n a közösséget

j e l l e m z ő i jelentős mértékben eltérnek a kevésbé

érintő döntéseket n e m a n n a k összes tagja, h a n e m

már

iparosodott

képviseleti

társadalmak

a

fejlett országok sajátosságaitól. Például az iparo­ sítás következtében ma már csak a népesség kis része dolgozik a mezőgazdaságban - ez az egyik fő különbség a preindusztriális társadalmakkal szemben. intelligenciahányados

(Intelligence

Quotient)

A fogalomalkotási és számítási problémák meg­ oldását vizsgáló teszten elért eredmény, jobboldali

kon,

(cybercrime)

illetve

használásával

az

Elektronikus információs

új

folytatott

hálózato­

technológiák

bűnöző

fel­

tevékenység.

Kialakulófélben l é v ő formái az elektronikus pénz­

iparosodott t á r s a d a l m a k lásd ipari társadalmak IQ,

az e célra választott képviselők hozzák. kiberbűnözés

realizmus

(right realism)

A kontrollelmé-

mosás, a személyi adatok illetéktelen megszerzé­ se, az elektronikus v a n d a l i z m u s és az elektroni­ kus levelezés megfigyelése. kibertér

(cyberspace) A

termináloknál

ülő

különböző egyének

számítógépes

közötti

interakció

let és a politikai konzervativizmus talaján kiala­

elektronikus hálózatai, a m e l y e k olyan dimenzió­

kult kriminológiai irányzat. A b ű n ö z é s terjedését

b a n létesítenek kapcsolatot, amelyet n e m korlá­

a jobboldali realisták kapcsolatba hozzák többek

toznak a területi határok vagy a fizikai jelenlét.

között

a

társadalom

erkölcsi

degenerálódásával

és az egyéni felelősség csökkenésével. Számuk­ ra a b ű n ö z é s és a deviancia egy individuális pa­ tológiás tünet - destruktív jogsértő viselkedések sora, amelyet az elkövetők tudatosan választanak az önzés, valamint az önkontroll és a moralitás hiánya miatt. A jobboldali realizmus hívei elve­ tik az elméleti megközelítéseket a b ű n ö z é s elem­ zésekor.

kisebbségi

csoport

sadalomban

(minority group)

Egy adott

tár­

kisebbségben é l ő emberek csoport­

ja, akik sajátos fizikai vagy kulturális j e l l e m z ő i k miatt társadalmi hátrányokat k é n y t e l e n e k elszen­ vedni.

Ilyen

minority) kísérlet

csoport

az

etnikai kisebbség

(ethnic

is.

(experiment)

Kutatási

módszer,

amely

le­

hetőséget nyújt egy hipotézis kontrollált és szisz­ tematikus tesztelésére a kutató által létrehozott

784

ALAPFOGALMAK

mesterséges környezetben

vagy a természetes

elő­

t u s e l m é l e t e k megalkotói közül sokakra hatottak M a r x írásai.

fordulás helyén. csa­

konkrét

ládi csoport, a m e l y b e n a rokonok több m i n t két

stage)

n e m z e d é k e él együtt közös háztartásban vagy

az a szakasza, a m e l y b e n a gyermek gondolko­

kiterjesztett

(extended family)

család

Olyan

műveletek

szakasza

Piaget elméletében

(concrete

operational

a kognitív fejlődésnek

egymáshoz nagyon közeli helyen. Ide tartozik a

dása elsősorban a világ fizikai észlelésére épül.

külön családmagot n e m alkotó rokonokkal kiegé­

E b b e n a szakaszban a gyermek még n e m tud

szített nukleáris család, a nagycsalád, valamint a

m e g b i r k ó z n i elvont fogalmakkal és hipotetikus

bonyolult családháztartás.

helyzetekkel.

(emigration) E m b e r e k elvándorlása az

kivándorlás

egyik országból egy másikba, letelepedés céljából. kivonuláselmélet

(disengagement theory)

Az

örege­

kontrollelmélet

(control

theory) A

kontrollelmé-

let szerint a b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i késztetés és a b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetésétől visszatartó fékek

ídr-

egyensúlyának m e g b o m l á s á b ó l ered. Az elmélet

sadalom m ű k ö d é s é n e k része, hogy megöregedett

támogató szerint a b ű n ö z ő k racionális lények,

dés funkcionalista

elmélete,

amely

szerint

a

tagjait eltávolítja hagyományos szerepükből, így

akik a l e h e t ő legnagyobb személyes haszonra tö­

helyüket m á s o k vehetik át.

rekszenek, a m e l y b e n c s a k társadalmi vagy fizikai

(risk society) U l r i c h

kockázattársadalom

Beck

né­

met szociológusnak tulajdonított fogalom. B e c k

fékek akadályozhatják meg őket. k o n u r b á c i ó (conurbation) Nagy- és kisvárosok agg­

szerint az ipari társadalom sok új kockázatforrást

lomerációja,

hozott létre, amelyeket az előző korokban n e m

alkot.

ismertek.

Ilyenek

a globális felmelegedés

például

kockázatai.

korlátozott kód (restricted code) Kifinomult kulturá­ lis hivatkozásokon alapuló beszédmód, amelyben

k o g n í c i ó (cognition) Az emberi gondolkodás folya­ matai: az észlelés, az értelmezés és az emlékezés. kollektív

a m e l y összefüggő városi övezetet

fogyasztás

(collective

consumption) Ma­

sok gondolatot n e m szükséges szavakba önteni. kormányzat,

kormányzás

(government)

Politikai

irányelvek és határozatok jogi formába öntése

nuel Castells fogalma, amellyel a város nyújtotta

(enactment) tisztviselők részéről egy politikai ap­

közjavak (közlekedési szolgáltatások, szórakozási

parátus keretén belül. A kormányzás folyamat, a

lehetőségek) fogyasztásának folyamatait jelölte.

kormányzat pedig azoknak a politikai hatóságok­

(communication) Az információ át­

nak az összessége, a m e l y e k irányítási eszközeik

kommunikáció

adása egyének vagy csoportok között. A kommu­

segítségével biztosítják, hogy alárendelt hivatal­

társadalmi

szükség­

nokaik a kormányzati döntéseket végrehajtsák.

szerű alapja. A személyes k o m m u n i k á c i ó a nyelv

Míg a m ú l t b a n gyakorlatilag m i n d e n kormányza­

segítségével történik, de számos testnyelvi kód

tot m o n a r c h á k vagy császárok irányítottak, a mo­

nikáció

minden

interakció

is használatos, amelyek segítségével az egyének

dern társadalmak többségében a politikai hatósá­

értelmezik m á s o k mondanivalóját vagy cselekvé­

gokat (a képviseleti szerveket) választják, tisztvi­

sét. Az írás és az elektronikus m é d i u m o k (példá­

selőiket pedig szakértelmük vagy rátermettségük

ul a rádió, a televízió, a számítógépes adatátviteli

alapján nevezik ki. (A kormányzat fogalmába te­

rendszerek) kialakulásával a k o m m u n i k á c i ó rész­

hát az angolszász értelmezés szerint a végrehajtó

b e n elszakadt a közvetlen, személyes társadalmi érintkezésektől.

h a t a l o m mellett beletartozik a törvényhozás is.) korreláció

(correlation)

Két

d i m e n z i ó vagy válto­

k o m m u n i z m u s (communism) Marx nevéhez fűződő,

zó közötti rendszeres kapcsolat, amelyet sokszor

Lenin által továbbfejlesztett politikai eszmerend­

statisztikai formában fejeznek ki. A korreláció le­

szer, amely Kínában, Kubában és - 1990-ig - a

het pozitív vagy negatív. Két változó között akkor

Szovjetunióban, illetve Kelet-Európában intézmé­

áll fenn pozitív korreláció, ha az egyik változó

nyesült.

magas értéke egy m á s i k változó magas értékével Szociológiai

kapcsolódik össze. Negatív korrelációról akkor

szemléletmód, a m e l y b e n az emberi társadalmak­

beszélünk, ha az egyik változó magas értékei a

konfliktuselmélet

(conflict

theory)

ra j e l l e m z ő feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre irányul a figye­ lem.

A konfliktuselméletek szerzői úgy vélik,

hogy ha a társadalomban n i n c s elegendő az ér­ tékesnek tartott erőforrásokból, akkor konfliktus robbanhat ki, mert k ü l ö n b ö z ő csoportok igyekez­

m á s i k változó a l a c s o n y értékeivel járnak együtt. korrelációs változók

együttható

kortárscsoport

(correlation

korreláció

mértéke.

(peer group)

Hasonló

közötti

coefficient)

A

életkorú és

társadalmi státusú egyénekből álló baráti kör. kölcsönös

gazdasági

függőség

(economic

interde­

nek megszerezni e forrásokat és megakadályozni,

pendence) A kifejezés arra a tényre utal, hogy a

hogy azokhoz m á s o k is hozzáférjenek. A konflik­

munkamegosztás során az egyének a megélhetés-

ALAPFOGALMAK

h e z szükséges javak tekintetében nagyobbrészt

a m e l y n e k n i n c s állandó szerkezete. Gyakran kö­

másokra v a n n a k utalva.

rülrajongott vezető körül alakul ki.

környezeti

ökológia

(environmental

ecology)

A

ki­

kutatási

módszerek

(research

methods)

Empirikus

fejezés arra a törekvésre utal, hogy megőrizzék a

(tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott külön­

fizikai környezet épségét a m o d e r n ipar és tech­

b ö z ő vizsgálati módszerek. A szociológiában szá­

nológia hatásaival szemben.

m o s különféle kutatási módszer létezik, de való­

közelség

kényszere

(compulsion

of proximity) Az

színűleg a leggyakrabban használt a terepmunka

egyén késztetése, hogy m á s o k k ö z e l é b e n közvet­

(ezen belül az interjú és a részt vevő megfigyelés),

len interakcióba lépjen.

valamint a felmérés. S z á m o s ok miatt célravezető

középérték vagy

centrális

tendencia

(central

ten­

dency) Mutatói a k ü l ö n b ö z ő átlagszámítási mód­ szerek.

két vagy több kutatási módszert együttesen alkal­ m a z n i egy adott kutatáson belül. Kuznets-görbe

középosztály

(middle

class)

(Kuznets

Curve)

A S i m o n Kuznets

S o k különböző mun­

Nobel-díjas közgazdász által kidolgozott képlet

kakörben dolgozó e m b e r széles tábora, a szol­

- illetve a n n a k egy görbén való ábrázolása - azt

gáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve iskolai

mutatja, hogy a kapitalista fejlődés korai szaka­

tanárokig és diplomás egészségügyiekig. A fejlett

szaiban

társadalmakban

csökken, majd egy viszonylag alacsony szinten

kibővült

a

szakmai,

vezetői

és

adminisztratív foglalkozások köre, ezért a közép­ osztály például Nagy-Britanniában felölelheti a népesség

nagy

részét.

országok,

egyenlőtlenség

növekszik,

később

stabilizálódik. külső eredetű k o c k á z a t (external risk) A természeti világból eredő, az emberi tevékenységtől függet­

központi vagy magországok lágrendszer-elmélet

az

szerint

a

(core countries)

A vi­

legfejlettebb

ipari

amelyek a világgazdaságban

megter­

melt profitok oroszlánrészét kapják.

len veszélyek, például az aszály, a földrengés, az éhínség vagy az ítéletidő. latens funkció

(latent function) Egy társadalmi cse­

lekvés funkcionális következménye, a m e l y a cse­ német

lekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer tagjai­

szociológustól eredő fogalom. A közszféra a nyil­

n a k n e m állt szándékában és n e m is tudnak róla.

közszféra

(public sphere) Jürgen Habermas

vános vita és e s z m e c s e r e színtere a m o d e r n tár­ sadalmakban. (criminology) Olyan

m á k vizsgálata,

viselkedésfor­

amelyeket a büntetőtörvények

szankcionálnak.

(lateral

mobility)

mért idő - vagyis az órák, a percek ós a másod­ percek alapján m e g b e c s ü l t idő. Az óra feltalálása előtt az időérzékelés a természeti világ esemé­ nyeinek, például a napkeltének vagy a napnyug­ tának a segítségével történt. pluralizmus

szubkultúra

Egyéneknek

a m á s i k régiójába

vagy külföldre való elvándorlása. legitimáció (legitimacy) Egy meghatározott politikai rend akkor nyer legitimációt, ha az általa kormány­

kronometrikus idő (clock time) Az óra segítségével

(cultural

együttélése

egy

újratermelés

zottak igazságosnak és érvényesnek ismerik el. leszbikusság

(lesbianism),

leszbikus

(lesbian)

nők egymás közötti szexuális érintkezése vagy vonzódása. liberális d e m o k r á c i a (liberal democracy)

Parlamen­

ti i n t é z m é n y e k e n alapuló demokratikus rendszer, pluralism)

Több

társadalomban

adott

az egyenrangúság elve alapján. kulturális

mobilitás

egy ország egyik régiójából

kriminológia

kulturális

laterális

a m e l y a gazdasági termelés területén szabadpiaci rendszerrel egészül ki. liberális

(cultural

reproduction)

feminizmus

(liberal feminism)

elméletek egyik irányzata,

A feminista

a m e l y szerint a nemi

A kulturális értékek és n o r m á k átadása n e m z e ­

egyenlőtlenség oka az, hogy a n ő k és lányok csak

dékről

újratermelés

korlátozott m é r t é k b e n j u t h a t n a k állampolgári jo­

azokra a m e c h a n i z m u s o k r a utal, a m e l y e k segít­

gokhoz és bizonyos társadalmi forrásokhoz, pél­

nemzedékre.

ségével

a

kulturális

A kulturális

tapasztalatrendszer

folya­

matosságát az idők során fenntartják. B á r a mo­ dern

társadalmakban

a

kulturális

újratermelés

legfontosabb m e c h a n i z m u s a i közé tartoznak az iskoláztatás folyamatai, a kulturális reprodukció n e m c s u p á n a formális képzés nyújtotta kerete­ ken belül zajlik. A kulturális újratermelés sokkal e g y é r t e l m ű b b e n j e l e n i k meg a rejtett tantervben: a viselkedés azon formáiban, amelyeket az egyén informális utakon sajátít el az iskolában. kultusz

(cult)

Olyan

laza

vallási

csoportosulás,

dául

oktatáshoz

és

munkahelyhez.

Az

irányzat

követői az egyéni jogok védelmét biztosító jog­ alkotási változtatások kivívásával próbálják meg­ oldani ezt a problémát. m a g a s bizalmi szintű rendszerek tems)

(high-trust sys­

Szervezetek vagy m u n k a h e l y e k ,

ahol az

egyének a saját munkájukban széles körű autonó­ miával és irányítási lehetőséggel rendelkeznek. magországok

(core

countries)

lásd

központi

vagy

Nagyobb

cso-

magországok makroszociológia

(macrosociology)

ALAPFOGALMAK

portok, szervezetek vagy társadalmi rendszerek vizsgálata. mait husi an izmus (malthusianism) T h o m a s Malthus ( 1 7 7 6 - 1 8 4 3 ) elképzelése szerint a népesség­ növekedésnek n e m szab gátat az, hogy m e n n y i forrás áll rendelkezésre a fenntartásához, ezért az e m b e r e k n e k korlátozniuk kell a n e m i közösülé­ sek gyakoriságát, hogy megelőzzék a túlzott né­ pességnövekedést, ezáltal a jövőbeni nyomort és éhínséget.

m e g a p o l i s z o k (megacities) M a n u e l Castells így ne­ vezte a nagy, erősen koncentrált városi tereket, a m e l y e k a globális gazdaság kapcsolódási pont­ jaiként szolgálnak. Előrejelzések szerint 2015-re 3 6 o l y a n m e g a p o l i s z lesz, a m e l y n e k lakossága 8 m i l l i ó n á l több. m e g k e t t ő z ő d é s i i d ő (doubling time) A népesség adott szintjének megduplázódásához szükséges időszak.

manifeszt funkció (manifest function) A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cse­ lekvés résztvevői i s m e r n e k és célul tűznek ki.

m e n e d é k k é r ő (asylum-seeker) Olyan személy, aki származási országában vallási vagy politikai üldözetéstől tartva menedékjogot kért egy másik országban.

m a r g i n á l i s osztály (underclass) Az osztály- (társa­ dalmi) h i e r a r c h i a legalján található egyének osz­ tálya, m e l y gyakran etnikai kisebbségi háttérből származó emberekből áll.

menedzserkapitalizmus (managerial capitalism) Az olyan kapitalista vállalkozások, amelyeket n e m a tulajdonosaik, h a n e m fizetett menedzse­ rek irányítanak.

m á s o d i k világ (Second World) A Szovjetunió és Ke­ let-Európa iparosodott, volt k o m m u n i s t a országai.

m e r i t o k r á c i a (meritocracy) O l y a n rendszer, amely­ b e n a társadalmi pozíciókat n e m tulajdonított kri­ t é r i u m o k (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér), h a n e m az egyéni é r d e m és teljesítmény szerint töltik be.

m á s o d l a g o s d e v i a n c i a (secondary deviance) Edwin Lemert amerikai kriminológusnak tulajdonított fogalom. Az elsődleges deviancia kezdeti normaszegő vagy törvénysértő cselekedetre (például bolti lopásra) utal. Másodlagos deviancia az, ami­ kor egy c í m k e a c s e l e k m é n y t végrehajtó egyén­ hez tapad (például amikor a boltban lopáson ka­ pott személyt bolti tolvajnak bélyegzik). materialista történelemfelfogás (materialist con­ ception of history) M a r x által kidolgozott nézet, amely szerint a „materiális" vagyis gazdasági té­ n y e z ő k n e k meghatározó szerepe van a történelmi fordulatokban. m a t r i l i n e á r i s (matrilineal) Az anyai ágon levezetett származáshoz kapcsolódó, arra épülő. m a t r i l o k á l i s (matrilocal) Olyan családrendszer jel­ zője, amelyben a férjtől elvárják, hogy felesége szüleihez közel lakjon. médiaimperializmus (media imperialism) Az im­ perializmus azon fajtája, amelyet a kommuniká­ ciótechnológia tesz lehetővé, és amelyről egyesek azt tartják, hogy olyan kulturális birodalmat te­ remtett, ahol az iparosodott országokból származó médiatartalmat a kulturális függetlenségük meg­ őrzéséhez szükséges forrásokkal n e m rendelkező, kevésbé fejlett nemzetekre kényszerítik. m e d i a n (median) Egy számtartomány középső érté­ ke; a középérték (centrális tendencia) számításá­ n a k egyik módja, amely bizonyos esetekben hasz­ nosabb, mint a számtani átlag meghatározása.

mesterséges eredetű kockázat (manufactured risk) Olyan veszélyek, amelyeket az e m b e r i tudás és technológia szabadít a természeti világra. Ilyen kockázatot jelent a globális felmelegedés és a ge­ netikailag módosított organizmusok. m e s t e r s é g e s k ö r n y e z e t (created environment) A fizi­ kai világ azon részei, a m e l y e k az e m b e r készítette technológia használata következtében alakultak ki. A mesterséges környezet az e m b e r n e k saját szükségletei kielégítése céljából létrehozott alko­ tásaira - például utakra, vasutakra, gyárakra, iro­ dákra, lakóházakra és más építményekre - utal. m e t a n a r r a t í v á k (metanarratives) Altalános, átfogó elméletek vagy elképzelések a társadalom műkö­ déséről és a társadalmi változás természetéről. A m a r x i z m u s és a funkcionalizmus olyan meta­ narratívák, amelyeket a szociológusok is felhasz­ náltak a világ m ű k ö d é s é n e k magyarázatában. A posztmodernizmus elutasítja az ilyen „nagy el­ méleteket", mondván, hogy n e m lehet az embe­ ri társadalmat alátámasztó alapvető igazságokat megfogalmazni. m i k r o s z o c i o l ó g i a (microsociology) Az emberi visel­ kedés t a n u l m á n y o z á s a a személyes interakciók összefüggéseiben.

m é d i a s z a b á l y o z á s (media regulation) Jogi eszkö­ zök felhasználása a médiatulajdon és a médiatar­ talom szabályozására.

m i n ő s é g i k ö r ö k (quality circles) Olyan csoportos termelési módszerek az iparban, amelyeknek az alkalmazásakor a dolgozók saját szakértelmük felhasználásával aktívan részt vesznek a döntés­ hozatalban.

megalopolis/ (megalopolis) Az ókori Görögország­ b a n a „városok városa", amelyet m i n d e n más ci­ vilizáció megirigyelhet; a m o d e r n korban a hatal­ mas, összefüggő városhalmazokra utal.

m i n t a v é t e l (sampling) Egyének vagy esetek olyan kisebb csoportjainak a k i e m e l é s e egy nagyobb halmazból, a m e l y e k a vizsgálat szempontjából a teljes sokaságot reprezentálják.

787

ALAPFOGALMAK

modernizációs

elmélet

(modernization

theory)

A

piacorientált fejlődési elméletek egyik változata, amely szerint a szegény társadalmak csak akkor

lett, m i n t b á r m e l y korábbi termelési rendszerben. A m o d e r n világban n e m z e t k ö z i jellegűvé vált. munkanélküliség

(unemployment)

A

munkanélkü­

képesek a gazdasági fejlődésre, ha feladják ha­

liségi arány a n n a k m é r ő s z á m a , hogy a „gazdasá­

gyományaikat és átveszik a m o d e r n gazdasági

gilag aktív" népességben h á n y a n v a n n a k olyanok,

technológiákat és kulturális érté­

intézményeket,

akik munkaképesek,

m é g s e m j u t n a k álláshoz,

keket, amelyek a megtakarításokra és a produktív

a h o l rendszeres fizetést k a p n á n a k . A „munkából

befektetésekre helyezik a hangsúlyt.

k i e s ő " s z e m é l y n e m feltétlenül a b b a n az érte­

módusz (mode) Egy adott értéksorban a leggyakrab­ ban

A középérték (centrális

szereplő érték.

ten­

mégis rengeteget dolgoznak általában.

dencia) számításának egyik módja. monogámia

(monogamy)

Olyan

l e m b e n m u n k a n é l k ü l i , hogy n i n c s s e m m i dolga. A háztartásbeli n ő k például n e m k a p n a k fizetést,

nózasságforma,

a m e l y b e n egy időben m i n d k é t félnek c s a k egy házastársa lehet.

munkásnyúzó

műhely

(sweatshop)

Az

olyan

üze­

m e k vagy m ű h e l y e k elítélő megnevezése, ame­ lyekben az alkalmazottakat rossz munkafeltéte­

monopólium (monopoly) Az a helyzet, amikor vala­

lek között, a l a c s o n y fizetésért és h o s s z ú munka­ időben dolgoztatják.

m e l y iparágban egyetlen vállalat dominál. monoteizmus (monotheism) Egyetlen istenben való hit.

munkásosztály (working class) T ö b b n y i r e kékgallé­ ros munkát vagy fizikai foglalkozásokat ű z ő em­

m o r á l i s pánik (moral panic)

S t a n l e y C o h e n nyo­

m á n ismertté vált kifejezés. E z z e l j e l l e m e z t e azt

berekből álló társadalmi osztály. műveletek

előtti

szakasz

(pre-operational

stage)

a helyzetet, amikor egy adott c s o p o r t vagy vi­

Piaget elméletében

s e l k e d é s t í p u s m é d i a b e l i ábrázolását túlreagálva

szakasza, a m e l y b e n a gyermek m á r eleget tanult

a z á l t a l á n o s t á r s a d a l m i zűrzavar j e l é n e k m i n ő ­

ahhoz, hogy alkalmazza a logikus gondolkodás

sítik. A m o r á l i s p á n i k gyakran o l y a n e s e m é n y e k

alapvető módszereit.

a kognitív fejlődésnek

az

a

körül alakul ki, a m e l y e k a c s e l e k m é n y jellegét

nacionalizmus (nationalism) Egy adott n e m z e t i kö­

és az é r i n t e t t e k s z á m á t tekintve valójában triviá­

zösséggel való azonosulást kifejező meggyőződé­

lisak.

sek

mortalitás (mortality) Az elhalálozások/halálesetek száma

valamely

populációban.

szimbólumok rendszere.

vagy

nanotechnológia

(nanotechnology)

Olyan elektroni­

kus áramkörök és készülékek é p í t é s é n e k tudomá­ etni­

nya és technológiája, a m e l y e k n e k a méretei n e m

kai csoportok e l k ü l ö n ü l n e k egymástól, egyenlő

haladják meg a 1 0 0 n a n o m é t e r t (egy n a n o m é t e r a

felekként vesznek részt a gazdasági és politikai

m i l l i m é t e r egymilliomod része).

(multiculturalism)

mulli kultúrai izmus

Az

életben.

nem

m u n k a (work) Az a tevékenység, a m e l y n e k során

fókuszos

interakció

mással

elő saját megélhetése érdekében. A m u n k a n e m

e m b e r e k interakciója.

A tradicionális

kultúrákban

p é n z r e n d s z e r létezett,

csak

kezdetleges

és a társadalomnak c s a k

egy töredéke dolgozott pénzért. Még a m o d e r n társadalmakban is számos olyan m u n k a t í p u s lé­ tezik, amelyért n e m jár közvetlenül bér vagy fize­ tés (így például a h á z i m u n k a ) .

nem

kavállalók m u n k a h e l y i pozíciójuk stabilitásával

verbális

cation)

interaction)

kommunikáció

nem

(non-verbal

Egyének közötti kommunikáció,

kerülő commun-

amely a

nyelv helyett inkább az arckifejezésre vagy gesz­ tusokra épül. nemi

egyenlőtlenség

tokban, és

munkahelyi bizonytalanság (job insecurity) A mun­

személyes

kommunikációba

az e m b e r a természeti világból termékeket állít kizárólagosan a fizetett foglalkoztatást j e l e n t i .

(unfocused

Egy adott h e l y e n egy időben j e l e n lévő, de egy­

(gender inequality) A

közösségekben

férfiak

között

és

fennálló

csopor­

társadalmakban státus-,

nők

hatalom-

és

presztízsbeli különbségek. nemi

foglalkoztatási

szegregáció

(occupational

és a m u n k a h e l y e n betöltött szerepükkel kapcso­

gender segragation) Az,

latos aggodalma.

nők k ü l ö n b ö z ő állástípusokban k o n c e n t r á l ó d n a k

munkamegosztás rendszer

(division

felosztása

A

termelési

specializálódott

of labour)

munkafel-

ahogyan

a

férfiak

és

a

aszerint, hogy az adott társadalomban mit tarta­ nak „férfi"-, illetve „női" munkának.

adatokra vagy foglalkozásokra, a m e l y n e k ered­

nemi rend (gender order) R. W. C o n n e l l írásaiból is­

m é n y e k é p p k ö l c s ö n ö s gazdasági függőség alakul

mert kifejezés: a n e m i rend a társadalomban szé­

ki. M i n d e n társadalomban megtaláljuk a munka­

les körben elfogadott férfi- és n ő s z e r e p e k h a t a l m i

megosztásnak legalább bizonyos kezdetleges for­

viszonyának mintázata.

máit: elsősorban a férfiak és a n ő k tevékenységi

nemi

rendszer

(gender

regime) A

nemi

viszonyok

körének megosztását. Az ipari rendszerek kiala­

összessége meghatározott környezetben, például

kulásával a munkamegosztás sokkal összetettebb

az iskolában, a családban vagy a lakóhelyen.

ALAPFOGALMAK

n e m i s z e r e p e k (gender roles) A két n e m h e z kap­

határozott viselkedéstípust. A normákat mindig

csolt és „férfiasnak" vagy „nőiesnek" tartott tár­

szankciók támasztják alá az informális helytele­

sadalmi

nítéstől a testi fenyítésig vagy a kivégzésig.

nemi

szerepek. (gender socialization) Az

szocializáció

lyamat,

a

fo­

ahogyan a szocializációs folyamatok so­

rán kialakulnak az egyének k ü l ö n b ö z ő n e m i jel­ lemzői.

nukleáris

család

(nuclear family)

Az

anyából

és

apából (vagy egyikükből), illetve az eltartott gyer­ mekekből álló családi csoport. n y e r s h a l á l o z á s i r á t a (crude death rates) Az a sta­

n e m i viszonyok (gender relations) Nők és férfiak tár­ sadalmilag meghatározott mintázatú interakciói.

tisztikai mutatószám, a m e l y egy adott populáció­ ban

évente

bekövetkező elhalálozások

számát

mo­

mutatja, általában ezer főre vetítve. A nyers halá­

dern világra j e l l e m z ő egyik típusa, a m e l y b e n egy

lozási ráta általános j e l z ő s z á m n a k tekinthető va­

kormányzat

lamely

nemzetállamok

(nation

egy

states)

Az

meghatározott

államnak a területen

belül

közösség

társadalom

vagy

mortalitására

állampolgá­

nézve, de c s a k korlátozottan használható, mivel

rok, akik egy egységes n e m z e t tagjainak vallják

n e m tartalmazza az életkor szerinti megoszlást.

magukat. A n e m z e t á l l a m o k léte szorosan kapcso­

n y e r s születési r á t a (crude birth rates) Az a statisz­

lódik a nacionalizmus kialakulásához, bár a na­

tikai mutatószám, a m e l y egy adott populációban

szuverenitással bír,

és

a

néptömegek

cionalista kötődés n e m mindig esik egybe a ma

a születések számát mutatja évente, rendszerint

létező államok határaival. A n e m z e t á l l a m o k a

ezer főre vetítve. N o h a a nyers születési ráta

n e m z e t á l l a m i rendszer keretén belül jöttek létre,

h a s z n o s mutatószám, c s u p á n általános tájékozó­

a m e l y Európából származik, de ma m á r az egész

dásra alkalmas, mivel n e m tartalmazza a születé­

világra kiterjed.

sek szülői korcsoportok szerinti megoszlását.

nemzetközi nal

kormányzati

governmental

szervezetek

organizations,

IGOs)

(internatio­

oksági

kapcsolat

(causal relationship)

Olyan kap­

Kormány­

csolat, a m e l y b e n egy állapotot vagy eseményt (az

zatok által kötött egyezmények útján az országok

okozatot) egy m á s i k állapot vagy e s e m é n y (az ok)

közötti gazdasági kapcsolatok ápolása céljából megalapított n e m z e t k ö z i szervezetek. n e m z e t k ö z i n e m k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t e k (inter­ national

non-governmental

idéz elő. o k t a t á s (education) A tudás nemzedékről nemzedék­

organizations,

NGOs)

re történő átadása közvetlen képzés útján. Oktatás m i n d e n társadalomban létezik, de a szélesebb tár­

Egyének vagy magánszervezetek közötti egyez­

sadalmi rétegek oktatása csak a modern korszak­

m é n y e k útján létrehozott n e m z e t k ö z i szervezetek.

b a n zajlik iskolai keretek között - azaz szakoso­

n e o l i b e r a l i z m u s (neo-liberalism) Az a gazdasági el­

dott oktatási intézményeken belül, amelyekben az

mélet,

miszerint a szabadpiaci erők jelentik az

egyetlen járható utat

a gazdasági

fejlődéshez,

egyének életük egy fontos részét töltik. oligarchia

vastörvénye

(iron

law of oligarchy)

A

az üzleti életbe való állami beavatkozások mini­

Weber-tanítvány R o b e r t o M i c h e l s alkotta kife­

m u m r a csökkentése mellett.

j e z é s azt j e l e n t i , hogy a nagy szervezetek igye­

neolokális

(neo-local

lakóhelyválasztás

residence)

k e z n e k k e v e s e k k e z é b e n k o n c e n t r á l n i minden

így nevezik azt, amikor új háztartás kialakítására

hatalmat,

kerül sor, például a gyermek megházasodik vagy

dását.

gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjá­ tól külön, saját lakóhelyre költözik. (population)

A

demokrácia

fennmara­

o l i g o p ó l i u m (oligopoly) A vállalatok egy kisebb cso­ portjának d o m i n a n c i á j a v a l a m e l y iparágban.

népesség (népességet r e p r e z e n t á l ó m i n t a ) , popu­ láció

megnehezítve

társadalomtudományi

olvasztótégely (melting pot) Az elképzelés szerint a

ku­

k ü l ö n b ö z ő etnikai sajátosságok összekapcsolód­

tatásokban így nevezik azt az embercsoportot,

va, az eltérő kultúrákra é p ü l ő viselkedésminták

amelyre a vizsgálat vagy felmérés irányul. n é p i r t á s (genocide) Egy faji,

politikai vagy kulturá­

lis csoport módszeres, tervezett elpusztítása.

alapjaivá válhatnak. o r a l h i s t o r y lásd szóbeli t ö r t é n e l e m osztály (class) B á r a szociológia egyik leggyakrabban

Altalános

használt fogalma, világos megegyezés nincs arról,

kifejezés a b e l s ő spiritualitásra irányuló nézetek

hogyan lehetne legjobban meghatározni jelenté­

New Age m o z g a l o m (New Age movement)

és eljárások sokszínű skálára. A N e w Age körébe

sét. M a r x értelmezésében az osztály a termelőesz­

tartozik például a pogány hitvilág, a keleti misz­

közök,szempontjából azonos helyzetben lévő em­

alternatív gyógyítási

berek csoportja. Weber is gazdasági kategóriának

ticizmus,

a sámánizmus,

az

tartotta az osztályt, de annak a renddel (státusszal)

formák és az asztrológia. szervezetek

való interakcióját és a pártokhoz való kötődését

n o r m á k (norms) Viselkedési szabályok, amelyek tük­

hangsúlyozta. Az utóbbi időkben egyes társada­

NGO

lásd

nemzetközi

nem

kormányzati

rözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azál­ tal, hogy vagy előírnak, vagy tiltanak egy meg­

lomtudósok nagyrészt a foglalkozást tartják az osz­ tályhelyzet mutatójának, mások a vagyontárgyak

789

ALAPFOGALMAK

birtoklását hangsúlyozzák, megint mások pedig az

a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataik­

életstílus-lehetőségekre fordítanak figyelmet.

ban

öntudat

(self-consciousness)

Sajátos

társadalmi

központi

a

piacorientált

vagy

magországoktól

elméletek

függenek.

(market-oriented

theories)

identitásunk tudata: felismerjük, hogy másoktól

A

k ü l ö n b ö z ő s z e m é l y e k vagyunk. Az e m b e r n e m

szerint a legjobb gazdasági e r e d m é n y e k akkor ér­

születik öntudattal, h a n e m csak életének korai

hetők el, ha az e m b e r e k szabadon, állami korláto­

a szocializáció során válik öntuda­

szakaszában,

tossá. A nyelvtanulás d ö n t ő fontosságú azokban a folyamatokban, amelyek során a gyermek meg­ tanul öntudatos l é n n y é válni. lógiai, lelki és társadalmi folyamatok együttese. kérdések

Egyazon társadalom

(comparative

questions)

k ü l ö n b ö z ő kontextusai,

il­

letve k ü l ö n b ö z ő társadalmak összehasonlításával kapcsolatos kérdések, amelyek a szociológiai el­ méletalkotást

vagy

kutatást

szolgálják.

népességének

egyre

olyan

elméletei,

amelyek

zások nélkül hozzák meg gazdasági döntéseiket. plasztikus szexualitás

(plastic sexuality)

A szexuali­

tásnak az a formája, amelyet n e m a reprodukciós

nagyobb

tetszése szerint. poliandria,

többférjűség

(polyandry)

A

házasság

egyik formája, a m e l y b e n a n ő n e k egyszerre több férje is lehet. poligámia

(polygamy)

A

házasság

olyan

formája,

a m e l y b e n egy egyénnek egyszerre két vagy több házastársa lehet.

„őszülés" (greying) Ez a szó érzékelteti, hogy a tár­ sadalom

fejlődés

szükségletek alakítanak, h a n e m maga az egyén,

öregedés (ageing) Az i d ő s ö d ő emberekre ható bio­ összehasonlító

gazdasági

részét

poligínia,

többnejűség

(polygyny)

A házasság egyik

al­

formája, a m e l y b e n a férfinak egyszerre több fele­

p á r t (party) Olyan egyének csoportja, akik közös

politeista (polytheist) Két vagy több i s t e n b e n hívő.

kotják az idősebbek. hátterük,

céljaik

sége is lehet. együtt

politika (politics) A kormányzati tevékenységek jel­

dolgoznak. Célja a kormányzati h a t a l o m válasz­

vagy

érdekeik

miatt

legének és tartalmának befolyásolását szolgáló

tási eszközökkel való megszerzése és felhaszná­

h a t a l m i eszközök összessége. A „politikum" szfé­

lása saját programjának végrehajtásához. Weber

rája n e m c s a k a kormányzat tagjainak tevékeny­

szerint az osztály és a státus (rend) mellett a párt az

ségét foglalja magában, h a n e m sok m á s személy

egyik olyan tényező, amely formálja a társadalmi

és csoport cselekedeteit és egymással versengő

rétegződés mintáit. pásztortársadalmak sadalmak,

érdekeit is. (pastoral societies)

Olyan

tár­

a m e l y e k megélhetését háziasított ál­

latok tenyésztése biztosítja. Gyakran az évszak­

populáció

(population)

lásd

népesség

(népességet

reprezentáló minta) portfolios dolgozó (portfolio worker) Olyan munka­

változás miatt vagy új legelők felkutatása céljából

vállaló, aki többféle készséggel és képzettséggel

más-más területre kell vándorolniuk.

bír, ezért k ö n n y e n válthat m u n k a h e l y e t .

patológia (pathology) A betegségek természetének, okainak, lefolyásának és k ö v e t k e z m é n y e i n e k tu­ dományos vizsgálata.

posztfordizmus (post-Fordism)

A n n a k az átalakulás­

nak az általánosan elfogadott fogalma, a m e l y n e k során a fordista módszerekkel j e l l e m e z h e t ő ipa­

p a t r i a r c h á t u s (patriarchy) A férfiak u r a l m a a nők

ri tömegtermelés helyett az i n n o v á c i ó t pártoló,

patriarchális

a vevői igényekhez szabott termékek iránti piaci

jellegű, de a férfiak hatalmának mértéke és jel­

keresletnek megfelelni igyekvő, rugalmasabb ter­

felett.

Minden

társadalom

ismert

lege a n ő k é h e z viszonyítva igen nagy eltéréseket mutat. A m o d e r n társadalmakban a feminista mozgalmak egyik elsődleges célja a meglévő pat­ riarchális i n t é z m é n y e k elleni küzdelem. patrilineáris

(patrilineal)

Az

apai

ágon levezetett

m e l é s i formákat kezdett alkalmazni az ipar. posztmodern A

feminizmus

posztmodern

(postmodern

feminizmus

feminism)

a posztmodernizmus

általános vonásait tükrözi annyiban, hogy elveti az egyedül helyes magyarázatok vagy filozófiák eszméjét. A feminista posztmodernizmus magá­

származáshoz kapcsolódó, arra épülő. Olyan csatádrendszer jel­

ban foglalja például a szembehelyezkedést az esz-

zője, a m e l y b e n a feleségtől elvárják, hogy férje

szencializmussal (azzal az elmélettel, miszerint a

szüleihez közel lakjon.

férfiak és nők közötti különbségek n e m társadal­

patrilokális

(patrilocal)

p a u p e r i z á c i ó (pauperization)

S z ó szerinti értelem­

b e n az e m b e r e k koldussá tétele, elszegényítése. M a r x a fogalmat arra használta, hogy leírja azt

mi-tapasztalati úton alakulnak ki, h a n e m veleszü­ letettek), és a tudás plurálisabb fajtáiban hisz. posztmodernizmus

(postmodernism)

Az

a

meggyő­

a folyamatot, a m e l y során a munkásosztály a tő­

ződés, hogy a társadalmat már n e m a t ö r t é n e l e m

késosztályhoz

vagy a haladás vezérli. A p o s z t m o d e r n társada­

képest

egyre

inkább

szegénnyé

válik. perifériális országok

l o m erősen pluralisztikus és változatos, n i n c s a (peripheral countries) Azok az

országok, amelyek marginális szerepet játszanak

fejlődési útját kijelölő „nagy narratíva". pozitivizmus

(positivism)

Szociológiai

vonatkozás-

ALAPFOGALMAK

b a n az a nézet, hogy a társadalmi világ vizsgálatát

södtek fel, de úgy tűnik, hogy egyben az előítélet

természettudományi elvek szerint kell végezni.

és a diszkrimináció általánosabb m e c h a n i z m u s a ­

A szociológia pozitivista szemlélete szerint kö­

in is nyugszanak, a m e l y e k az e m b e r i társadalmak

rültekintő megfigyeléssel, összehasonlítással és kísérletezéssel objektív i s m e r e t e k h e z juthatunk. (pilot study)

próbafelvétel

A felmérések során alkal­

profán (profane) A közönséges, m i n d e n n a p i világ­ (prophets) szövegek

Olyan

vallási

értelmezése

vezetők,

révén

akik

mozgósítják

híveiket.

rodukálásában is. r e a k t í v k i á l t á s o k (response cries) Az egyén látszó­ lag akaratlan érzelemnyilvánítása, amikor pél­

prokreatív emberi

pusztán emberi különbségek leírása: fontos té­ n y e z ő a h a t a l m i és egyenlőtlenségi m i n t á k rep­

hoz tartozó. szent

során egyéneket vagy embercsoportokat faji ala­ pon osztályoznak. A faji megkülönböztetés nem

mazott előkészítő módszer.

próféták

nagyon sok kontextusában megtalálhatók. r a s s z o s í t á s (racialization) Az a folyamat, amelynek

(procreative

technológia szaporodási

technology)

Az

folyamatok befolyásolására

p r o l e t a r i á t u s (proletariat) M a r x i kategória: a mun­ prostitúció

(prostitution)

Szexuális

m i n d e n részletét kontrolláljuk. tanulmányozzák

a kapitalizmusban. szolgáltatások

áruba bocsátása. pszichopata

leejt. A kiáltás is része ugyanakkor azoknak a készségeinknek, amelyekkel társadalmi életünk

alkalmas t e c h n i k á k . kásosztály neve

dául valami meglepetés, ö r ö m éri vagy valamit

az

Ezt

jelenséget

etnometodológusok

és

a

társalgáselemzők. reflexivitás (reflexivity) A tudás és a társadalmi élet

(psychopathic)

Az

antiszociális

sze­

összefüggéseit

írja

le.

társadalomról

A

szerzett

mélyiségnek is nevezett egyén jellemzője, hogy

tudásunk befolyásolhatja az ottani viselkedésün­

hiányzik belőle a legtöbb e m b e r b e n meglévő mo­

ket. Például ha valaki egy felmérésből megtudja, hogy egy politikai pártnak m i l y e n nagy a támo­

rális érzék és a másokkal való törődés. queer-elmélet

(queer theory)

Az

az

elmélet,

misze­

rint a szociológia és más t u d o m á n y o k részrehaj­ lást m u t a t n a k a heteroszexuálisak iránt, és a n e m heteroszexuális n é z e t e k n e k előtérbe kell kerülni­

gatottsága, akkor hajlik a szóban forgó párt támo­ gatására. regionalizáció

(regionalization)

Tér-

és

időbeli

felosztás, a m e l l y e l a tevékenységek egy nagyon

ük, hogy megkérdőjelezzék a kortárs gondolkodás

szűk, h e l y i szinten sorolhatók zónákba; illetve a

alapját k é p e z ő heteroszexuális

társadalmi és gazdasági élet k ü l ö n b ö z ő régiókra

rabszolgaság dés! forma,

(slavery)

Olyan

feltételezéseket.

társadalmi

a m e l y b e n a társadalom

rétegző­

egyes tagjai

a szó legszorosabb é r t e l m é b e n m á s o k tulajdoná­ b a n vannak.

osztása a nemzetállaminál a l a c s o n y a b b vagy ma­ gasabb szinten. (reincarnation)

reinkarnáció

A

lélek

újjászületése

más testben vagy más formában: ez a hit legin­

r a c i o n a l i z á l ó d á s (rationalization) Weber által hasz­ nált fogalom a n n a k a folyamatnak a leírására, a m e l y n e k során a pontos kalkuláció és szervezés

kább a h i n d u k és a buddhisták k ö r é b e n gyakori. rejtett

tanterv

(hidden

curriculum)

Az

iskolában

elsajátított olyan viselkedésmódok és attitűdök,

módjai, beleértve az absztrakt szabályok és eljá­

a m e l y e k n e m szerepelnek a formális tantervben.

rások használatát, meghódítják a társadalmat.

A rejtett tanterv az iskolai oktatás „ki n e m mon­

radikális

feminizmus

(radical feminism)

A feminis­

ta elméletek egyik formája, a m e l y szerint a n e m e k közötti egyenlőtlenség a társadalmi és gazdasági élet m i n d e n vonatkozásában fennálló férfiuralom következménye. rászorultsági

alapon

dott célja", m i n t például a n e m e k közötti különb­ ségek tudatosítása. r e l a t í v szegénység (relatíve poverty)

Egy adott tár­

sadalom általános életszínvonalához képest meg­ határozott szegénység.

járó

segélyek

(means-tested

rend, státus (status) A társadalom más tagjai által

benefits) Olyan jóléti rendszer, a m e l y b e n csak a

egy

- n e m kizárólag szükségletek, h a n e m a jövede­

megbecsültség vagy presztízs. Weber szerint a

l e m és megtakarítások szerint - meghatározott

rendi csoportok általában eltérő életvitellel - azaz

adott

csoportnak

tulajdonított

társadalmi

kritériumoknak megfelelő állampolgárok számá­

a csoport tagjai által követett sajátos viselkedés­

ra járnak a segélyek és más szociális juttatások.

mintával - j e l l e m e z h e t ő e k . A rendi privilégium

r a s s z i z m u s (racism) Olyan gondolkodásmód, a m e l y alsóbb- vagy felsőbbrendűnek tekint egy sajátos, fizikailag örökölt jellegzetességekkel r e n d e l k e z ő

lehet pozitív vagy negatív. A „páriacsoportokat" a népesség többsége lenézi vagy kiközösíti. r e n d i tagolódás (estate) Olyan rétegeződési forma,

népcsoportot. A rasszizmus az előítélet egyik spe­

a m e l y b e n az egyének közti egyenlőtlenségeket

ciális formája, a m e l y az emberek közötti fizikai

jogilag szabályozták, azaz szokásjogi vagy írott

különbségeket helyezi előtérbe. A rasszista atti­

törvényekbe

tűdök ugyan a nyugati gyarmatosítás során erő­

rend,

foglalták.

státus kifejezéstől,

(Megkülönböztetendő a ugyanis a megbecsült-

ALAPFOGALMAK

ségbeli különbségek n e m szükségszerűen jelen­ nek meg jogi formában.) reprezentatív

minta

átlag

(mean)

Középértéket

(centrális

ten­

denciát) vagy átlagot meghatározó statisztikai mé­

(representative

nagyobb populációból vett minta,

sample) Egy a m e l y statisz­

tikai értelemben j e l l e m z i a szóban forgó népes­ séget. részt

számtani

rőszám, amelyet úgy kapunk meg, hogy az értékek összegét elosztjuk az egyes esetek számával. szankció (sanction) Társadalmilag elvárt viselkedés­ formákat megerősítő jutalmazás vagy büntetés.

vevő

megfigyelés

(participant

observation)

A

szociológiában és az antropológiában széles kör­ b e n használt kutatási módszer,

szegénységi

küszöb

(létminimum)

(poverty

line)

K o r m á n y o k által meghatározott hivatalos jövede­

a m e l y alapján a

lemhatár, a m e l y alatt élőket szegénynek tekintik.

kutató részt vesz a t a n u l m á n y o z n i kívánt csoport

szekta (sect) Az ortodoxiával szakító vallási moz­

vagy közösség tevékenységében. részvételi

demokrácia

galom.,

(participatory

democracy)

A közvetlen d e m o k r á c i a rendszere,

szekularizáció

(secularization)

Folyamat,

amely­

amelyben

nek során a vallás befolyása egyre csökken. B á r

egy csoport vagy közösség m i n d e n tagja kollektív

a m o d e r n társadalmak egyre nagyobb mértékben

m ó d o n vesz részt a fontosabb döntések megho­

szekularizálódtak, a szekularizáció m é r t é k é n e k

zatalában.

a megállapítása igen összetett feladat. A szeku­

rituálé (ritual) Formalizált és egy csoport vagy kö­

larizáció utalhat a vallási szervezetekkel való

zösség tagjai körében rendszeresen előforduló vi­

azonosulás szintjére (például a t e m p l o m b a járók

selkedésmódok. A rituálékat elsősorban vallással

arányára), a vallási szervezetek társadalmi és gaz­

gyakorol­

dasági befolyására, valamint arra, hogy az embe­

ják, de a rituális cselekvések köre e n n é l jóval szé­

r e k n e k m e n n y i r e erős a vallásos meggyőződése.

kapcsolatos

tevékenységek

részeként

lesebb. A csoportok többségénél megfigyelhető valamilyen rituális tevékenység. vagy

örökbefogadás

tér

(personal

space)

Fizikai

távolság,

amelyet egyének egymás között tartanak. S z o ­

rokonság (kinship) Egyének között vérségi kötelék, házasság

személyes

révén

rosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális

kialakuló

érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó

kapcsolat. A házasság vagy a család meghatáro­

és közönsége között nyilvános távolságról beszél­

zása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél

hetünk. személyiségstabilizáció

(personality

stabilization)

társadalmak

A funkcionalisták szerint a család lényeges sze­

többségében a szűkebb családon túlmutató roko­

repet játszik a felnőtt tagjainak érzelmi támoga­

az

intézményeknél.

Míg

a

modern

ni kapcsolat csak kevés társadalmi kötelezettség­

tásában.

gel jár, sok más kultúrában a rokonság a társadal­

rendszer, a m e l y n e k révén a felnőtt személyiség

mi élet számos területén alapvető fontosságú. romantikus

szerelem

(romantic love)

A

A felnőtt férfi és

támogatást nyerhet és

nő házassága

megőrizheti

olyan

egészségét.

szenvedé­

szent (sacred) Valami, a m i félelmet és tiszteletet éb­

lyes szerelemtől eltérően a romantikus szerelem

reszt egy adott vallásos e s z m e k ö r h í v e i n e k a kö­

ideája a 1 8 . században alakult ki, és azt hangsú­ lyozza, hogy a házasság inkább romantikus von­ zódáson, alapul.

mintsem

gazdasági

megfontolásokon

R é s z b e n e l ő z m é n y e a tiszta

viszonynak,

de részben el is tér tőle. rugalmas

termelés

(flexible

rében. szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos s z a k a s z (sensorimotor stage)

Piaget elméletében

a

kognitív

fejlődésnek az a szakasza, amelyben a gyermek nagyrészt észleléssel, tárgyak megérintésével fe­

production)

Tömeges

piacokra szánt, számítógépes tervezéssel testre szabott termékek előállítása.

dezi fel környezetét. szervezet

(organization)

Emberek

olyan

nagyobb

csoportja, a m e l y e n belül meghatározott uralmi

s á m á n (shaman) Olyan egyén, akinek különleges,

viszonyok érvényesülnek.

Az ipari társadalmak­

mágikus hatalmat tulajdonítanak, varázsló vagy

ban a szervezeteknek számos típusa létezik, ame­

boszorkánydoktor.

lyek

standard

deviáció

(standard

deviation)

lásd

szórás

státuskészlet (status set) Az egyén társadalmi státu­ sainak

elítélőnek

tartott

fizikai

vagy társadalmi jellemző. strukturálódás

legtöbb

függés figyelhető meg a szervezetek fejlődése ós a

(structuration) Az

szerzett státus

(achieved status) Társadalmi státus,

amelyre az egyén n e m a biológiai tényezőkből fa­ a

kétirányú

fo­

lyamat, a m e l y n e k során egyéni cselekvéseinkkel formáljuk társadalmi világunkat, illetve a társa­ dalom formál minket.

életünk

bürokratizálódás között.

összessége. (stigma) B á r m e l y

társadalmi

ratikus a szó formális értelmében, szoros össze­

státus (status) lásd rend

stigma

befolyásolják

területét. N o h a n e m m i n d e n szervezet bürok­

kadó tulajdonságai, h a n e m törekvései révén tett szert. szexturizmus (sex tourism) Ezzel a kifejezéssel je­ lölik az olyan külföldi utazásokat, amelyek célja

792

ALAPFOGALMAK

a prostitúció. A távol-keleti országokba például férfiakból álló csoportok érkeznek külföldről, mert itt olcsón szexuális kapcsolatba kerülhetnek nőkkel és kisgyerekekkel. s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó (sexual orientation) Az embe­ rek szexuális vagy érzelmi vonzódásának iránya. s z e x u a l i t á s (sexuality) Altalános kifejezés, amely az emberek szexuális jellemzőire és szexuális visel­ kedésére utal. s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s (symbolic interactionism) A szociológiában George Herbert M e a d által kidolgozott elméleti irányzat, amely nagy hangsúlyt helyez a szimbólumokra és a nyelvre mint az emberi interakció alapelemeire. s z i m b ó l u m (symbol) Olyan dolog, amely valami más helyett szerepel, vagy valami mást képvisel - pél­ dául a zászló, amely a nemzetet jelképezi. s z i m u l a k r u m o k (simulacra) J e a n Baudrillard fran­ cia szerző hiperrealitásának világában a szimu­ lakrumok olyan e l e m e k másolatai, a m e l y e k n e k n i n c s eredetije. Például a „Tudor-utánzatú" ház egy csöppet s e m hasonlít az eredeti Tudor stílusú épületekre. szóbeli t ö r t é n e l e m (oral history) E m b e r e k kikérde­ zése olyan eseményekről, a m e l y e k n e k életük so­ rán tanúi voltak vagy megéltek. s z o c i á l g e r o n t o l ó g i a (social gerontology) Az dési folyamat és az idősebbek vizsgálata.

örege­

s z o c i á l i s é l e t k o r (social age) Azok a normák, érté­ kek és szerepek, amelyeket az adott kultúrában egy meghatározott, években m é r h e t ő életkorhoz rendelnek. s z o c i a l i s t a f e m i n i z m u s (socialist feminism) F e m i ­ nista irányzat, miszerint a nőket a patriarchális kapitalista társadalmakban másodosztályú ál­ lampolgárokként kezelik. Ezért m i n d a termelé­ si eszközök tulajdonviszonyait, m i n d a n ő k tár­ sadalmi helyzetét át kell alakítani, h i s z e n a nők elnyomása a kapitalizmus egész gazdasági rend­ szerébe beágyazódik. A szocialista feministák bí­ rálják, hogy egyes szocialisták a társadalmi osztá­ lyokat n e m e k r e érzéketlen m ó d o n értelmezik. s z o c i a l i z á c i ó (socialization) Azok a társadalmi fo­ lyamatok, amelyek révén a gyermekben tudato­ sulnak a társadalmi n o r m á k és értékek, illetve amelyek e r e d m é n y e k é p p kialakul sajátos énképe. B á r a szocializáció folyamatai különösen a cse­ c s e m ő - és gyermekkorban jelentősek, bizonyos mértékig végigkövethetők az emberi élet egészén. S e n k i sem maradhat k ö z ö m b ö s a környezetében élők reakcióival szemben, amelyek befolyásolják és módosítják viselkedésünket az életciklus min­ den szakaszában. s z o c i a l i z á c i ó s közegek (agencies of socialization) Olyan csoportok vagy társadalmi kontextusok, amelyekben a szocializációs folyamatok zajla­

nak. A család, a kortárscsoport, az iskola, a média és a m u n k a h e l y m i n d a kulturális tanulás szín­ terei lehetnek. s z o c i o l ó g i a (sociology) E m b e r i csoportokat és tár­ sadalmakat vizsgáló tudomány, a m e l y különös hangsúlyt fektet az iparosodott világ vizsgálatára. A szociológia a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k családjá­ ba tartozik, a m e l y magában foglalja az antropoló­ giát, a közgazdaságtant, a politikatudományt és a társadalomföldrajzot is. A k ü l ö n b ö z ő társada­ l o m t u d o m á n y o k a t elválasztó határok n e m egyér­ telműek, bizonyos átfedések figyelhetők meg az érdeklődési területet, a kialakított fogalmakat és a választott módszereket illetően. s z o c i o l ó g i a i k é p z e l ő e r ő (sociological imagination) Képzeletgazdag gondolkodásmód használata szo­ ciológiai p r o b l é m á k felvetésében és megválaszo­ lásában. A szociológiai k é p z e l ő e r ő feltételezi, hogy az egyén „el tud vonatkoztatni" mindennapi életünk megszokott rutincselekvéseitől. szolgáltató osztály (service class) J o h n H. Goldthorpe által bevezetett fogalom azok leírására, akiknek az állása/m unkája inkább egy szolgál­ tatási megállapodáson (code of service) vagy magyar terminológiával határozott idejű szerző­ désen, m i n t s e m határozatlan idejű munkaszer­ ződésen (labour contract) alapul. A szolgáltató osztály tagjai Goldthorpe szerint a diplomások, a m e n e d z s e r e k és a vezető tisztviselők, tehát nem azok az alkalmazottak, akik a szolgáltató szektor­ b a n dolgoznak. szórás, s t a n d a r d d e v i á c i ó (standard deviation) Mé­ rőszám az adatok egy csoportjának szóródására. s z ó r ó d á s (degree of dispersal) Egy s z á m h a l m a z tar­ t o m á n y a vagy eloszlása. s z t e r e o t í p i a (stereotype) Egy embercsoport megrög­ zött, n e h e z e n változtatható j e l l e m z é s e . sztrájk (strike) Időszakos m u n k a b e s z ü n t e t é s az al­ kalmazottak részéről, s é r e l m e k kifejezése vagy követelések kikényszerítése céljából. s z u b k u l t ú r a (subculture) A népesség bármely szeg­ m e n s e , amely kulturális mintája révén megkü­ l ö n b ö z t e t h e t ő a szélesebb társadalomtól. szuburbanizáció (suburbanization) A belvároson kívüli területek, kertvárosok kialakulása. s z u v e r e n i t á s (sovereignity) Egy m o n a r c h a , vezető vagy kormányzat jogosultsága a legfelsőbb hata­ lomra egy p o n t o s a n körülhatárolt terület felett. születéskor v á r h a t ó é l e t k o r (life expectancy) A szü­ letéskor várható átlagos életkori kilátás. Ez a mu­ tató az újszülöttek várható életéveinek számát fe­ jezi ki, feltételezve, hogy a születésük idején fenn­ álló mortalitási arányok azonosak maradnak élete során, tekintet nélkül a n e m i hovatartozásra. talaj l e r o m l á s a (soil degradation) Az a folyamat, m e l y n e k során a talaj m i n ő s é g e romlik, és termé-

ALAPFOGALMAK

szettől adott értékes e l e m e i a túlzott kihasználás,

társadalmi

mobilitás

(social

mobility)

Egyének

szárazság vagy n e m megfelelő trágyázás követ­

vagy csoportok k ü l ö n b ö z ő társadalmi-gazdasági

keztében kifogynak,

pozíciók

tálibok

(Taliban)

Afganisztáni

iszlám

fundamen­

közti

mozgása.

A

vertikális

mobilitás

egy rétegződési rendszer hierarchiájában

való

talista m i l í c i a . 1 9 9 6 - b a n a tálibok kerültek ha­

fel- vagy lefelé történő elmozdulásra vonatkozik.

talomra Afganisztánban és iszlám kormányzatot

A laterális mobilitás

állítottak fel, a m e l y szigorú vallási törvényeket

egyik régióból a másikba való fizikai elköltözését

az

egyének vagy csoportok

léptetett hatályba a lakosság viselkedésének sza­

jelenti.

bályozására. A tálibok uralmát - miután kapcso­

mobilitást elemzik, különbséget tesznek aközött,

latba hozták őket a New York-i és washingtoni

hogy m e n n y i r e m o b i l az egyén a saját életpályáján,

c é l p o n t o k ellen 2 0 0 1 s z e p t e m b e r é b e n végrehaj­

az indulástól számítva, illetve hogy az általa elért

tott támadásokért felelős csoportokkal - az ameri­

helyzet m e n n y i r e különbözik a szülei által elfog­

kaiak vezette n e m z e t k ö z i koalíció 2 0 0 1 - b e n meg­ buktatta.

Amikor

szociológusok

a

vertikális

lalt pozíciótól. társadalmi

t á r s a d a l m i csoport (social group) Egymással rend­

a

mozgalom

olyan nagyobb

(social movement)

csoportosulása,

Emberek

a m e l y n e k cél­

szeres interakcióban álló egyének összessége. A

ja a társadalmi változás valamely folyamatának

csoportok a legszűkebb társulásoktól a nagymé­

végigvitele

vagy

megakadályozása.

Általában

társadalmakig terjedhet­

konfliktusok j e l l e m z i k a társadalmi mozgalmak

nek. Méretétől függetlenül a csoport meghatározó

kapcsolatát a szervezetekkel, a m e l y e k céljait és

jellegzetessége, hogy tagjai közös identitástudat­

szemléletét gyakran elutasítják.

tal rendelkeznek. E l e t ü n k nagy része csoportkap­

hatalomért

csolatokban zajlik, és a m o d e r n társadalmakban

- a m i n t i n t é z m é n y e s ü l n e k - szervezetekké ala­

retű

szervezetekig vagy

az e m b e r e k többsége több eltérő típusú csoport­ hoz tartozik.

eredményesen

Ugyanakkor a

küzdő

mozgalmak

kulhatnak. t á r s a d a l m i n e m (gender) A férfiak és a n ő k eseté­

t á r s a d a l m i én (social self) George Herbert M e a d el­

b e n m e g f e l e l ő n e k tartott v i s e l k e d é s s e l kapcsola­

mélete szerint ez az e m b e r i egyedek öntudatának

tos társadalmi elvárások. A n e m fogalma itt n e m

alapja. A társadalmi én az az identitás, a m e l y az

a férfiakat és a n ő k e t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő fizikai

egyénben a n n a k alapján alakul ki, hogyan viszo­

tulajdonságokra

n y u l n a k hozzá mások. A személy akkor ébred ön­

férfiasság és a n ő i e s s é g társadalmilag kialakított

tudatára, amikor tudatosul b e n n e ez a társadalmi

j e l l e m z ő i r e (a t á r s a d a l m i n e m r e ) utal. A n e m e k

identitás. társadalmi

(a

biológiai

nemre),

hanem

a

közötti v i s z o n y t a n u l m á n y o z á s a - n o h a koráb­ interakció

(social interaction) Az

egyé­

b a n h á t t é r b e szorult - az u t ó b b i é v e k b e n a szo­

nek közötti társadalmi érintkezés bármely formá­

c i o l ó g i a i kutatás egyik legfontosabb területévé

ja. E l e t ü n k nagy része k ü l ö n b ö z ő típusú társa­

vált.

dalmi interakciókból áll. A társadalmi interakció

társadalmi

pozíció

(social

position)

Társadalmi

keretébe tartoznak formális és informális helyze­

identitás, amellyel az egyén egy adott csoportban

tek egyaránt, a m e l y e k b e n e m b e r e k találkoznak

vagy

egymással. F o r m á l i s helyzetben kialakuló társa­

pozíció lehet általános jellegű (ilyenek például a

dalmi interakció zajlik például az iskolai osztály­

n e m i szerepekhez k ö t ő d ő pozíciók) vagy konkré­

társadalomban

rendelkezik.

A

társadalmi

teremben, informális interakciós helyzet pedig

tabb (például a foglalkozási h i e r a r c h i á b a n betöl­

az, amikor két e m b e r összefut az u t c á n vagy egy

tött pozíció).

társasági összejövetelen. t á r s a d a l m i kényszer

társadalmi

(social constraint) A kifejezés

sadalom

rétegződés csoportjai

(social stratification) között

fennálló

tár­

arra a tényre utal, hogy a csoportok vagy társa­

egyenlőtlenségek

dalmak, a m e l y e k n e k tagjai vagyunk, korlátozzák

anyagi vagy a szimbolikus javakhoz való hozzá­

viselkedésünket. D u r k h e i m szerint a társadalmi

j u t á s b a n j e l e n n e k meg. N o h a m i n d e n társadalom­

kényszer a társadalmi tények sajátos vonása. társadalmi

kirekesztés,

exclusion)

Többszörös

kirekesztettség

(social

a

társadalomban,

A

strukturált amelyek

az

b a n van valamiféle rétegződés, c s u p á n az állami­ lag szervezett társadalmak létrejöttével alakultak

eredménye,

ki széles körű vagyoni és hatalmi különbségek.

a m e l y meggátolja, hogy egyének vagy csoportok

A m o d e r n társadalmakban a rétegződés legfonto­

depriváció

teljes mértékben részt vegyenek társadalmuk gaz­ dasági, szociális és politikai életében. társadalmi

konstrukcionizmus

(social

sabb formája az oszíáTytagozódás. t á r s a d a l m i struktúra

(social structure) Az egyének

construc­

vagy csoportok közötti interakció mintái. A tár­

tionism) Az az elmélet, a m e l y szerint a társadalmi

sadalmi élet n e m véletlenek sorozata, tevékeny­

valóság az egyének és csoportok interakciójának

ségeink többsége strukturált: szabályos rendbe

eredménye.

szerveződnek és ismétlődnek. B á r az összehason-

794

ALAPFOGALMAK

lítás félrevezető lehet, a társadalom struktúráját

F r e d r i c k W i n s l o w Taylor dolgozott ki. Eszerint a

egy épületet alátámasztó és összetartó gerendák

termelékenység óriási m é r t é k b e n növelhető, ha az ipari feladatokat egyszerű m ű v e l e t e k soroza­

csoportjaként képzelhetjük el. társadalmi

(social role)

szerep

mi pozíciót elfoglaló

Egy

egyéntől

társadal­

adott

elvárt viselkedés.

A társadalmi szerep gondolata eredetileg a szín­

tára bontják fel, a m e l y e k p o n t o s a n időzíthetők és optimálisan koordinálhatok. technológia

(technology)

A tudás

alkalmazása az

ház világából származik, és a színészek által ala­

anyagi világban zajló t e r m e l é s b e n . A technoló­

kított szerepekre utal egy színpadi előadásban.

gia együtt jár az e m b e r és a természet interakció­

Az egyének tevékenységeik eltérő kontextusaitól

jában használt anyagi eszközök (például gépek)

függően

társadalomban

minden

több

különböző

társadalmi szerepet játszanak el. társadalmi

(social facts) Emilé

tények

Durkheim

szerint a társadalmi élet azon aspektusai, ame­ lyek formálják az egyén cselekedeteit. D u r k h e i m úgy vélte, hogy a társadalmi tények tudományo­ san vizsgálhatók. ismeretségek és összeköttetések, amelyek segítik az embereket céljaik e l é r é s é b e n és befolyásuk ki­ terjesztésében. mi

vagy

(és nem

elméleti vagy morális problémákkal) kapcsolatos kérdések. t e r e p m u n k a (ethnography) E m b e r e k közvetlen vizs­ szerével. termékenység

(social

társadalomban.

társadal­

t e r m e l é s i e s z k ö z ö k (means of production) Az anya­

alapstruktúráinak

gi javak termelésére szolgáló eszközök egy társa­

change)

társadalom

(fertility) A t e r m é k e n y korban lévő

nőktől élve született gyermekek átlagos száma valamely

változás

csoport

t é n y k é r d é s e k (factual questions) T é n y e k k e l

gálata a részt vevő megfigyelés vagy interjú mód­

t á r s a d a l m i tőke (social capital) Azok a társadalmi

társadalmi

létrehozásával. t e i z m u s (theism) I s t e n b e n vagy i s t e n e k b e n való hit.

Egy

megváltozása. A társadalmi változás a társadalmi

dalomban, a m e l y kategóriába n e m c s u p á n a tech­

élet állandóan zajló folyamata, a m e l y a z o n b a n

nológia, h a n e m a termelők közötti társadalmi vi­

a m o d e r n korban k ü l ö n ö s e n felgyorsult. A m o ­

szonyok is beletartoznak.

dern szociológia kezdetei azokkal a kísérletekkel

természet társadalmasítása

(socialization

of nature)

kapcsolhatók össze, a m e l y e k során a tradicioná­

Az a folyamat, a m e l y n e k során „természetesnek"

lis világ drámai átalakulásának megértésére és a

tekintett jelenségeket (például a reprodukciót)

társadalmi rend új formáinak elősegítésére töre­ kedtek.

igyekszünk kontrollálni. t e s t s z o c i o l ó g i a (sociology of the body)

A szociológia

t á r s a d a l o m (society) A társadalom az egyik legfon­

egyik ága, a m e l y azt vizsgálja, hogyan alakítják

tosabb fogalom a szociológiában. A társadalom

a társadalmi h a t á s o k az e m b e r i testet. Az egész­

strukturált társas kapcsolatok rendszere,

ame­

lyek a közös kultúra révén összeköti a b e n n e élő­

séget és a betegséget például társadalmi és kultu­ rális h a t á s o k határozzák meg.

ket. Egyes társadalmak, m i n t például a vadászó

t h a t c h e r i z m u s (thatcherísm) A korábbi brit minisz­

és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak né­

terelnöknek, Margaret T h a t c h e r n e k tulajdonított

h á n y tucatnyi emberből állnak. M á s társadalmak

doktrínák összessége, amelyek hangsúlyozzák a

rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehe­

gazdasági vállalkozás jelentőségét, ezzel párhu­

tő - a m o d e r n kínai társadalomban például az

z a m o s a n számos állami feladatot megszüntetnek,

össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.

m i k ö z b e n fenntartják az erős n e m z e t i kormány­

t á r s a l g á s (talk)

Beszélgetések vagy szóbeli érint­

kezések folytatása a m i n d e n n a p i társas életben. A szociológusok (főként az etnometodológusok) egyre inkább a vizsgálat tárgyának tekintik.

zat központi szerepét. tiszta viszony (pure relationship) A felek szexuális és érzelmi egyenlőségére é p ü l ő kapcsolat. toló-húzó t é n y e z ő k

(push

and pull factors) A glo­

Beszélge­

bális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban

tések empirikus vizsgálata az etnometodológiá-

ezek a tényezők olyan b e l s ő és k ü l s ő erők voltak,

társalgáselemzés

(conversation

analysis)

b a n használatos t e c h n i k á k segítségével. A termé­

amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a mig­

szetesen előforduló beszélgetéseket vizsgálva fel­

rációs mintákat. A „toló t é n y e z ő k " a származási

tárja a társalgásszerveződés elveit és a társalgás

ország

szerepét a társadalmi rend m e g t e r e m t é s é b e n és

éhínség, politikai üldöztetés), a „húzó tényezők"

reprodukciójában.

pedig a célország jellemzőire (élénk munkaerő­

távközlés

(telekommunications) Információk,

han­

gok vagy képek továbbítása távolabbi helyre tech­ nológiai eszközök taylorizmus

segítségével.

(taylorism)

„Tudományos

zetésként" is ismert gondolatrendszer, amelyet

[munkanélküliség,

háború,

piac, a l a c s o n y a b b népsűrűség, magas életszínvo­ nal) utalnak. torzulás

üzemve­

dinamikájára

(bias)

Általában

valamilyen

preferencia

vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását.

A statisztikai mintavétel vagy

795

ALAPFOGALMAK

tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz,

ben Nagy-Britanniában vált jelentőssé, és a de­

hogy rendre bizonyos eredményeket fogadnak el

vianciát tudatosan választottnak, gyakran politi­

m á s eredményekkel s z e m b e n .

kai jellegűnek tekintette. Az „új k r i m i n o l ó g u s o k " amely

szerint a bűnözést és a devianciát c s a k a hatalom

isteni képességekkel ruház fel valamilyen állatot

és a társadalmi egyenlőtlenség k o n t e x t u s á b a n le­

totemizmus

(totemism)

Vallási

hitrendszer,

het megérteni.

vagy növényt. tőkések (capitalists) Társaságok, földek vagy érték­

új migráció

m i n t á k 1 9 8 9 után bekövetkezett változásaira uta­

gazdasági haszonszerzésre használják.

ló kifejezés. Az „új migrációra" egyaránt hatott a Bizo­

hidegháború befejeződése, a berlini fal lebontása,

nyos fogyasztók számára tervezett termékek új

a korábbi Jugoszláviában kialakult tartós etnikai

technológiák /elhasználásával

konfliktusok és az európai integráció folyamata,

tömeges

testre

szabás

(mass

customization)

történő nagytöme­

megváltoztatva a hagyományos „származási or­

gű előállítása. tömegkommunikációs eszközök

(mass media)

szágok" és „célországok" közötti dinamikát.

Szé­

lesebb közönség elérését lehetővé tevő eszközök

Új M u n k á s p á r t (New Labor) A brit M u n k á s p á r t ve­

a médiában, például a hírlapok, képeslapok, a rá­

zetését átvevő Tony Blair által bevezetett refor­

dió vagy a televízió.

mok, amelyekkel igyekezett új irányba fordítani a

tömegtermelés

(mass production)

pártot, főként hivatalba kerülésekor, amikor kam­

Aruk nagy meny-

nyiségben történő előállítása gépi erővel. Az ipari

pányt folytatott az alapszabályzat 4. c i k k é n e k el­

forradalom

törléséért, a m e l y a pártot az iparpolitikában a nagy

egyik

eredménye.

mértékű állami tulajdon fenntartására kötelezte.

transznacionális t á r s a s á g o k vagy vállalatok (trans­ national

corporations)

országban

új rasszizmus (new racism) Olyan, kulturális rasz-

részvénytársasági formában m ű k ö d ő üzleti vál­

Két

vagy

több

s z i z m u s n a k is nevezett rasszista nézetrendszer,

lalkozások. B á r van egyértelmű n e m z e t i bázisuk,

a m e l y n e m biológiai, h a n e m kulturális vagy val­

a globális p i a c o k felé, globális nyereségszerzésre

lási különbségekre épül.

törekszenek.

új

tudásgazdaság

(knowledge

economy) Olyan

társadalmi Olyan

társa­

mozgalmak

(new social movements)

társadalmi mozgalmak csoportja,

amelyek

dalom, a m e l y már n e m elsősorban az anyagi ja­

az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társa­

vak termelésére, h a n e m a tudás előállítására épül.

dalmakban, válaszul az e m b e r i c i v i l i z á c i ó b a n je­

Kialakulását összefüggésbe hozzák az új techno­

lentkező kockázatokra. Az ide tartozó m o z g a l m a k

lógiákban jártas, életük számítógéppel, szórako­

- például a feminizmus, a környezetvédelem, az genetikailag

módosított

organizmu­

zással és távközléssel kapcsolatos területein az új

atomenergia,

vívmányokat alkalmazó fogyasztók széles bázisá­

sok és a globalizációt ellenzők - a b b a n különböz­

nak kialakulásával.

nek a korábbi társadalmi mozgalmaktól, hogy egyetlen kiemelt kérdéssel foglalkoznak, n e m ha­

tudomány (science) A fizikai világ szisztematikus

szonszerzés őket, és támogatói bázisuk n e m kötő­

vizsgálata. A t u d o m á n y (és így a szociológia m i n t

dik

t u d o m á n y o s kísérlet) magában foglalja empirikus adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamo­ san elméleti megközelítések és teóriák megalkotá­

új

egy

vallási

osztályhoz. mozgalmak

(new

religious

movements)

A vallási és spirituális csoportok, kultuszok és

sát, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé

szekták széles köre, a m e l y e k a „ m a i n s t r e a m " val­

teszik vagy magyarázzák. A t u d o m á n y o s tevé­

lások mellett alakultak ki. E b b e a körbe tartoz­

kenység egyesíti merész új gondolkodásmódok

nak a New Age mozgalmon

létrehozását

és

a hipotézisek,

feltevések körül­

tekintő tesztelését. Az egyik legfőbb jellemző, a m e l y a tudományt segít megkülönböztetni más­ fajta

eszmerendszerektől

(például

a vallásétól),

az a feltevés, hogy a tudományos közösség tagjai minden t u d o m á n y o s elképzelést bírálhatnak és helyesbíthetnek. udvarias

(civil inattention) Az a fo­

zetben interakcióban lévő személyek n e m fenye­ getően, de n e m is túl barátságosan érzékeltetik egymással, hogy tudnak a m á s i k jelenlétéről. kriminológia

belüli

spirituális

és

önsegítő csoportok éppúgy, m i n t a zárt szekták, például a Krisna-hívők. újonnan

iparosodó

országok

(newly industrializing

countries, NIC) A h a r m a d i k világ azon gazdasá­ gai,

amelyek az e l m ú l t két-három évtizedben

erős ipart kezdtek kiépíteni, például Brazília és Szingapúr.

figyelmetlenség

lyamat, a m e l y n e k során az azonos fizikai környe­

új

(new migration) Az európai migrációs

papírok, részvények birtokosai, akik vagyonukat

(new

criminology)

A

kriminológiai

gondolkodás egyik ága, a m e l y az 1970-es évek­

underclass 7ásd marginális osztály urbanizáció

(urbanization)

A

nagy-

és

kisvárosok

kialakulása, fejlődése. urbanizmus (urbanism) Louis Wirth által használt kifejezés a városi társadalmi élet olyan jellegze­ tességeinek leírására, m i n t például a személyte­ lenség.

6

ALAPFOGALMAK

Üvegházhatást

v á r o s ö k o l ó g i a (urban ecology) A városi élet tanul­

létrehozó gázok felhalmozódása a F ö l d légköré­

m á n y o z á s á n a k egyik irányzata, a m e l y a növé­

ben. B á r a „természetes" üvegházhatás hozzájá­

nyek és organizmusok fizikai k ö r n y e z e t h e z való

üvegházhatás

(greenhouse

effect)

rul az e m b e r számára kedvező földi hőmérsék­

alkalmazkodásának analógiájára épít. Az ökoló­

let szinten tartásához, az üvegházgázok magas

giai elmélet képviselői szerint a városokon belüli

koncentrációjának az e m b e r i tevékenység miatti

különféle negyedek ós területek azon természetes

kialakulása összefüggésbe h o z h a t ó a globális fel­

alkalmazkodási

melegedéssel.

ként j ö n n e k létre, amelyeket a városi csoportok

vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k hering societies)

Olyan

(hunting and gat­

társadalmak,

amelyek

va­

folyamatoknak

az

eredménye­

anyagi erőforrásokért való versengése okoz. véletlen

(random

mintavétel

sampling)

Mintavételi

dászatból, halászatból és e h e t ő n ö v é n y e k gyűjtö­

módszer: a m i n t a e l e m e i t úgy választják ki, hogy

getéséből tartják fenn magukat.

a populáció m i n d e n tagja ugyanolyan valószínű­

v á l l a l a t i b ű n ö z é s (corporate crime) Nagyobb gazda­ sági

társaságok

társadalomban

elkövetett

vétsé­

gei. Példái a környezetszennyezés, a megtévesztő reklám, valamint az egészségügyi és biztonsági szabályok megsértése. vállalati

kultúra

séggel kerülhessen b e l e . vérfertőzés (incest) Közeli rokonok közötti szexuá­ lis kapcsolat. vertikális

(corporate

culture)

A

menedzs­

m e n t e l m é l e t egyik ága, a m e l y a termelékenységet és a versenyképességet egy sajátos, a cég m i n d e n

(vertical

mobilitás

lefelé

irányuló

rétegződés

hierarchikus

viktimizációs

mobility)

pozícióváltozás

Fel-

vagy

társadalmi

a

rendszerében. (victimization

vizsgálatok

studies)

F e l m é r é s e k , a m e l y e k célja, hogy egy adott idő­

tagját b e v o n ó szervezeti kultúra létrehozásával

szakban a népesség mekkora része esett valami­

igyekszik növelni. Feltételezése szerint a dina­

lyen b ű n c s e l e k m é n y áldozatául. Ezekkel a fel­

mikus vállalati kultúra (vállalati rendezvények,

mérésekkel

rituálék és hagyományok) segíti a munkavállalói

b ű n c s e l e k m é n y e k „sötét számát" azáltal, hogy

lojalitás és a csoportszolidaritás erősödését.

közvetlenül azt vizsgálják,

v a l l á s (religion) Egy közösség tagjainak hitrendsze­ re, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szim-

igyekeznek

ellensúlyozni

a

latens

hogyan tapasztalják

meg az e m b e r e k a bűnözést. világ

felé

forduló

(world-affirming

mozgalmak

bólumok használatát, illetve a közösség tagjai ál­

movements) O l y a n

tal elvégzett rituálékat.

A vallás n e m feltételezi

pességeik kibontakoztatásával igyekszik követőit

szükségszerűen a természetfeletti l é n y e k b e n való

felkészíteni, hogy m i n é l j o b b a n boldoguljanak a

hitet. B á r a vallást és a mágiát elválasztó határ­ vonalakat n e h é z meghúzni, széles körben osztják

vallási

mozgalom,

a m e l y ké­

külvilágban. világrendszer-elmélet

(world-systems

theory)

Im­

azt a véleményt, hogy a mágia n e m a közösségi

mánuel

rituálé központi eleme, h a n e m elsősorban egyé­

a m e l y az országok között a kapitalista világgaz­

nek tevékenysége. vallási

közgazdaságtan

Wallerstein

által

kidolgozott

elmélet,

daság terjeszkedése alapján létrejövő kölcsönös (religious

economy)

A val­

kapcsolatokat hangsúlyozza. Az így felfogott vi­

lásszociológia egyik elméleti rendszere, miszerint

lággazdaság

a vallások a követőikért egymással versengő szer­

lis

vezetekként foghatók fel.

úgynevezett központi, félperiferiá-

az

és perifériális

világtagadó

országokból

tevődik

össze.

(world-rejecting

mozgalmak

move­

változó (variable) Egy d i m e n z i ó (például a jöve­

ments) Olyan vallási mozgalom, a m e l y kirekesz­

delem vagy a testmagasság), a m e l y m e n t é n egy

tő jellegű, e r ő s e n bírálja a külvilágot és tagjaival

tárgy, személy, illetve csoport más változókhoz hasonlítva, vagy időbeli változásai szerint beso­ rolható.

s z e m b e n is szigorú k ö v e t e l m é n y e k e t támaszt. világtól

elforduló

mozgalmak

(world-accommoda­

ting movements) Olyan vallási mozgalom,

városi t e r e k ú j r a h a s z n o s í t á s a (urban recycling) Az a folyamat, a m e l y n e k során lepusztult városré­ szeket próbálnak felújítani úgy, hogy a régi épüle­ teket rendbe hozzák és újakat is ezen a területen építenek, ahelyett hogy új telkeket j e l ö l n é n e k ki.

amely

a vallásos lelki élet és szellemi tisztaság fontossá­ gát hangsúlyozza a világi hívságokkal szemben. visszaesés

(recidivism) K o r á b b a n

már

bűncselek­

m é n y miatt elítélt egyén ismételt bűnelkövetése. zéró

tolerancia

politikája

(zero

tolerance policing)

városré­

A b ű n m e g e l ő z é s b e n és a b ű n ö z é s megfékezésé­

szek megújítása a telkek és meglévő épületek új­

b e n alkalmazott szemlélet, a m e l y hangsúlyozza,

rahasznosításával, a városi környezet javításával,

hogy a súlyosabb b ű n c s e l e k m é n y e k száma főként

városmegújítás

(urban

renewal) Pusztuló

a helyi területek jobb kezelésével és az ott lakók

a folyamatos rendfenntartás eszközével csökkent­

részvételével, a m e l y n e k során a közpénzekből

hető.

helyreállítják a területet és ezzel magánbefekte­

tükrözi annyiban, hogy a k i s e b b kihágásokat és

téseket is vonzanak.

rendbontásokat veszi célba.

A betört ablak elméletét megalapozó elveket

Mutató Abbott, David 2 4 7

általános másik 1 4 2 , 1 6 7 , 7 7 5

Abeles, R. R 153

alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8 , 2 1 3

Abel-Smith, B . 2 7 2

Alwaleed herceg 3 0 3

abortusz 3 4 4 , 4 2 7 , 4 3 7 , 4 4 3 , 6 7 0

Alzheimer-kór 1 5 5

Abramovics, R o m a n 2 4 9 , 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 3

Amerikai Egyesült Á l l a m o k lásd U S A

abszolút szegénység 2 7 1 , 2 8 8 , 2 9 8 , 7 7 5

amerikai őslakók 4 6

Abu Nidal csoport 6 8 3

A m n e s t y International 6 3 , 5 0 3 , 6 5 9 , 6 6 6

Abu Szajjaf csoport 6 8 4

Amsden, A. H. 3 1 3 , 3 2 3

A c h e s o n , Donald 2 2 1

Anderson, Elijah 1 2 3 , 1 2 4 , 7 0 7 , 7 5 1

ADHD 2 1 2

Anderson, E S. 4 6 9 , 7 5 1

Adorno, T h e o d o r e 4 6 0

Anderson, S . 5 0 4 , 5 0 6 , 7 5 1

Aetherius Társaság 4 2 5

Anglia lásd Nagy-Britannia

Afganisztán al-Kaida 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4

anglikán egyház 4 2 3 , 4 2 7 , 4 3 3 , 4 3 4 , 7 0 3 Angola 3 1 9 , 7 4 5

Egyesült Államok - b a n 6 5 7 , 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4

animizmus 4 2 0

éhínség 3 1 0

A n n a n , Kofi 6 6 6

iszlám fundamentalizmus 4 4 0 , 4 4 2

a n ó m i a 3 1 , 32, 5 7 3 , 6 1 5 , 6 1 6 , 6 2 1 , 6 4 7 , 7 7 5

n ő i jogok 1 7 6

anorexia 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9 , 2 1 5

Szovjetunió —ban 6 5 7

antiszociális viselkedés 6 2 8 , 6 3 6

tálibok 4 4 2 , 6 5 7 , 6 5 8 , 6 7 9 , 6 8 3

antropológia 2 0 , 6 5 , 2 0 1 , 3 4 1 , 3 5 7 , 7 9 0 , 7 9 2

agrártársadalmak 4 6 , 4 8 , 4 9 , 70, 2 3 8 , 2 4 2 , 7 7 5

anyamegvonás 8 1 , 3 6 4 , 7 7 5

Ahmadinedzsád, M a h m u d 4 4 2 , 6 5 8

AOL 475, 478, 479, 481, 482

A h m e d , A. S. 4 4 2

apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5

AIDS

apartheid 5 4 , 2 3 9 , 2 4 0 , 3 3 6 , 3 7 0 , 3 7 4 - 3 7 7 , 3 8 1 ,

életszínvonal 3 0 8 , 3 1 0 , 3 1 8

3 8 3 , 6 7 7 , 775

hatása a szexuális viselkedésre 3 4 9

Apollo C o m m u n i c a t i o n s 5 6 4

melegek 75, 1 9 3 , 3 5 4

Appadurai, A. 66

prostitúció 3 4 8

Appelbaum, R i c h a r d 6 1 , 3 1 6 , 3 2 3 , 5 9 0

stigmatizálása 2 1 6

Apter, Terri 1 8 0

terjedése 3 0 9 , 3 4 8

Arabsát 4 8 3

Akintoye, S. 6 7 6

Arber, S. 1 5 9 , 1 6 0 , 1 6 3

akupunktúra 2 0 7 , 2 1 3

arc 1 1 6 - 1 1 8 , 1 2 2 , 1 2 4 , 1 3 3 , 1 3 6 , 137, 2 2 9

alacsony bizalmi szintű rendszerek 5 7 5 , 6 0 8 , 7 7 5

Arcadia 3 0 2

Albánia 4 0 4 , 4 1 4

arckifejezés-kódoló rendszer (FACS) 1 1 6 , 1 1 7

Albrow, M. 64

Argentína 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 4 , 6 5 6

Aldrich, H. E. 4 8 9

Ariés, P h i l i p p e 1 4 9

al-Dzsazíra televízió 4 8 3

aromaterápia 2 0 7

Algéria 5 0 , 5 1 , 2 5 3 , 2 5 4 , 3 1 9 , 4 0 3 , 4 4 0 , 4 4 2 , 6 8 4

ARPANET 4 5 5 , 4 5 6

Ali i m á m 4 4 1

Asahara, S h o k o 4 2 6

al-Kaida 4 4 2 , 6 7 9 , 6 8 0 , 6 8 3 - 6 8 5

Ashley, S i m o n 7 1 9

alkohol 24

Ashton, D. N. 6 0 6

állam lásd nemzetállamok

Ashworth, A n t h o n y 8 6

állam nélküli n e m z e t e k 6 7 5 , 6 7 8 , 6 8 2 , 6 8 3 , 6 8 7 ,

Askwith, R. 1 5 2

775

asszimiláció 3 8 6 , 4 0 9 , 7 7 5

államközpontú elméletek 3 1 7 , 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 5 , 7 7 5

Atchley, R. C. 1 5 3 , 1 5 4

állampolgárság 6 5 1 , 7 0 5

A u m Sinrikjo csoport 4 2 6 , 6 7 2

állatok 3 4 0 , 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 7

Auschwitz 4 9 5

Allávi, Ijád 6 6 5

Ausztrália 4 5 , 4 8 , 5 0 - 5 2 , 5 4 , 6 9 , 3 0 2 , 3 9 1 , 4 0 5 , 4 0 6 ,

Allen, M i c h a e l 5 0 5

459, 468, 480, 521, 540, 5 4 1 , 656, 679, 730, 742

798

MUTATÓ

Ausztria 9 0 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 0 6 , 6 6 2 automatizálás 4 8 8 , 5 8 8 , 5 9 2 , 5 9 3 autoritárius kormányzat 4 7 3 , 6 5 2 , 6 5 3 , 6 5 9 , 6 7 7 autoritás 6 5 3 , 6 5 4 , 7 7 5 puha ~ 6 5 4 aztékok 4 6 , 4 9

szubpolitika 1 0 8 The

Normal

Chaos

of Love

198

Becker, Howard 4 2 3 , 6 1 9 Beck-Gernsheim, E. 197, 198 befektetők 6 1 , 4 4 2 , 4 7 9 , 5 0 2 , 6 6 5 , 6 6 7 , 6 9 5 , 717 Belgium 90, 338, 403, 406, 4 3 0 - 4 3 2 , 5 4 1 , 662, 675 Bell, A. 3 5 1

Babilon 6 9 8

Bell, Charlie 5 0 2 , 5 0 3

Back, L. 3 8 4

Bell, Daniel 6 6 3

Bahrami, H. 5 9 8

Bell-görbe 5 5 7 - 5 6 0

Bahrein 483

bélyegadó 4 5 0

Bailey, J. M. 3 5 1

Bendix, Reinhard 262

Bainbridge, W . S . 4 1 6 , 4 3 6

Benetton 517, 518

Baker, Dean 1 6 4

Benin 319, 656

Bales, E . 1 9 5 , 3 6 3 , 5 2 8

Bentham, Jeremy 499, 5 0 0

Balmer, R. 4 3 8

b e n y o m á s k e l t é s 8, 1 1 3 , 1 2 5 , 1 2 6 , 1 3 7 , 7 7 5

baloldali realizmus 6 2 1 - 6 2 3 Balswick, J. O. 1 4 9 Baltes, R B. 1 5 4

bérek minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585 n e m i egyenlőtlenség 1 8 0 , 5 8 4 , 5 8 5

balti államok, politikai változások 6 1 , 6 5 8

Beresford, R 2 2 7

Balzac, Honoré de 4 9 1

Berger, Peter 8 9 , 1 3 2 , 1 3 7 , 2 4 1 , 2 6 0 , 3 1 6 , 4 1 5 , 4 1 6

Bamforth, A. 2 8 7

Berle, Adolf 5 0 4

Banglades 4 8 , 5 8 , 1 6 0 , 1 7 8 , 2 7 8 , 3 0 7 , 3 9 0 , 3 9 4 , 3 9 7 -

berlini fal 5 8 , 4 0 3 , 6 5 6 , 7 9 7

400, 604, 650, 727, 740

B e r l u s c o n i , Silvio 3 0 3 , 4 8 2

baptisták 4 3 3 , 4 3 5 , 4 3 7 , 4 4 4

Bernstein, B a s i l 5 4 2 , 5 4 4 , 5 4 6 , 5 4 7 , 5 6 6

Barash, David 3 4 0

Berry, M . 4 6 5 , 4 6 6

Barbie baba 6 1 - 6 3 , 1 4 7 , 5 0 9 , 5 9 0

Bertelsmann 479, 482

Barker, M 3 8 3

Bertelson, D. 3 5 4

Barker, R. 3 6 5

Besara, M o n i c a 4 1 4

barlangrajz 4 5 , 4 1 4

betegszerep 2 1 5 , 2 1 6 , 2 3 2

Barnes, Colin 2 2 6 , 2 2 8

Betjeman, J o h n 7 0 2

Barnet, R i c h a r d 5 0 7

betört ablakok elmélete 6 2 5 , 6 2 6 , 7 9 5

Barret-Ducrocq, F. 3 4 5

bevándorlás 4 3 1 , 4 3 4 , 4 3 6 , 6 0 3 , 6 4 6 , 6 6 3 , 6 9 0 , 700,

Barth, F. 3 8 5 Basu, A. 3 7 0

706, 722, 727, 776 bevándorlók

Baszkföld 5 9 , 6 7 4 , 6 7 5 , 6 8 2

bevándorlás a kontinentális E u r ó p á b a n 4 0 3

batakok 3 5 0

b ü n t e t ő igazságszolgáltatás rendszere 3 9 9

Baudrillard, J e a n 1 0 4

etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon

hiperrealitás 4 6 1 , 783

396-399

média 104, 106, 4 6 1 , 4 8 5

etnikai sokféleség 3 9 3 - 3 9 6

posztmodern 1 0 4

lakáskörülmények 3 9 9

és Thompson 462

Nagy-Britannia bevándorlási politikája az 1960-

B a u m a n , Zygmunt 1 9 9 , 4 9 5 B B C 67, 7 1 , 1 7 1 , 3 9 2 , 4 5 2 , 4 6 5 , 4 7 0 - 4 7 2 , 4 7 4 , 4 8 0 , 483, 563

as évek óta 3 9 1 - 3 9 3 rendőrségi rasszizmus 4 0 2 Beveridge-jelentés 2 9 2

Beach, Frank 341

Biafra 6 7 6

Beáll, Jo 7 0 2

Big M a c i n d e x 3 0 6

Beasley, C. 3 6 9

Biggs, M a e 1 2 6

Beauvoir, S i m o n é de 3 6 9

b i n Laden, O s z a m a 4 4 2 , 4 4 8 , 4 4 9 , 6 8 3 , 6 8 4

Beaverbrook, Lord 4 5 0

binukleáris család 1 9 1 , 7 7 6

B e c k , U l r i c h 1 0 5 , 107, 2 4 7

biológia

globális kockázattársadalom 1 0 6 - 1 0 8 , 1 1 0 , 7 4 6 , 747

biológiai egyenlőtlenség 3 6 6 biológiai r e d u k c i o n i z m u s 3 6 7

és Habermas 1 0 7

és társadalmi n e m 3 5 7

második modernitás 1 0 6

és szexuális viselkedés 3 4 0

MUTATÓ

biológiai n e m 3 5 6 - 3 5 9 , 3 6 1 , 3 7 1 , 7 7 6 , 7 9 3

Brass, D. J. 5 1 6

b i o m e d i c i n á l i s egészségmodell 2 0 7 - 2 1 1 , 2 3 2 , 7 7 6

Braverman, Harry 5 1 4 , 5 7 4 , 5 9 2 - 5 9 4

biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746

Brazília

Birmingham 278, 386, 391, 547, 548, 6 2 1 , 646, 720

„erődmentalitás" 6 2 5 fejlődő világ 5 0 , 3 2 2 - 3 2 4 , 3 2 7

Birren, J . E . 1 5 4

félperiferiális országok 3 2 3

Birt, J o h n 4 7 1

függetlensége

biszexuális 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 4 , 7 7 7

külföldi befektetések 5 0 6

bizalom 109, 135, 171, 198, 380, 4 5 3 , 493, 519, 520,

páncélozott társadalom 6 2 5

51

601, 608

S a o Paulo 7 1 0 , 7 1 1 , 7 1 3 , 7 2 2 6 2 5 - 6 2 7

bizalomvesztés 6 6 1

ú j o n n a n iparosodó országok 5 1 , 7 9 5

Giddens 1 0 9

vadászó-gyűjtögető társadalmak 46

házasságban 1 7 1

vallás 4 3 8

kibertér 1 3 5

Breen, R i c h a r d 2 6 4 , 2 6 5

melegeknél 1 9 3

B r e n n a n , T. 1 4 8

B l a c k Power csoport 6 2 1

Brent Spar 732, 733

Blackburn, R o b i n 1 6 4 , 1 6 8

Brewer, J . 1 9 4

Black-jelentés 2 1 8 - 2 2 0

Brewer, R. M. 3 6 9

Blair, Tony 2 5 7 , 4 7 2 , 5 2 1 , 5 3 3 , 6 6 7 , 6 6 8 , 6 8 6 , 7 3 9 ,

Brisenden, S i m o n 2 2 5

797

Brit N e m z e t i Párt 4 0 4

Blanden, J o 2 6 4

British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7

B l a n k e n h o r n , David 1 8 6

British H o u s e h o l d Panel Survey ( B H P S ) 2 8 1

Blau, Peter 2 6 1 , 2 6 2 , 4 9 2

British S o c i o l o g i c a l Association 8 8

Blauner, Robert 5 9 2 , 5 9 3

britség 6 7 8

Block, E. 5 9 3

Brown, C. 2 0 5

Blondet, C. 3 7 0

Brown, Gordon 2 7 9 , 2 9 1

Blunkett, David 3 9 5

Browne, K e n 2 1 9 , 2 2 2

Bobak, L. 3 1 5

Brownmiller, S u s a n 6 3 4

B o d e n , Deirdre 1 3 6

Brubaker, R. 4 0 3

Bolívia 6 3 9 , 6 5 6 , 6 7 2

B r u c e , Steve 4 3 8

B o n a c i c h , Edna 5 9 0

Brueghel, Pieter 28

Bonney, N. 2 6 1

Brumberg, J o a n J a c o b s 2 0 8

Booth, A . 5 7 6

Brundtland-jelentés 7 2 9 , 7 4 8

Booth, Bill 7 1 9 Booth, J o h n Wilkes 4 4 8 Borja, Jordi 7 1 7 , 7 2 0 Born, G. 4 7 1 Boswell, J o h n 1 7 0 , 1 7 4 B o s z n i a 58, 3 8 8 , 4 1 6 , 4 4 2 , 5 0 1 Botswana 48, 1 3 1 , 318, 319 Bottrill, I. 2 1 9 Bourdieu, Pierre 1 4 7 , 2 5 6 - 2 5 8 , 3 5 9 , 5 1 8 , 5 2 5 , 5 4 2 , 546, 547

bruttó hazai t e r m é k (GDP) 6 0 , 6 3 , 1 6 3 , 2 8 9 , 3 0 2 , 305, 312, 313, 316, 320, 504, 595, 710, 776 bruttó n e m z e t i j ö v e d e l e m (GNI) 6 0 , 3 0 5 , 3 1 8 - 3 2 0 , 776 buddhizmus 416, 419, 4 2 2 , 425, 675 Bulgária 2 6 2 , 4 3 0 , 4 3 2 , 4 4 1 , 6 5 7 , 6 6 2 Bulger, J a m e s 6 3 5 bulimia 205, 208 Burchell, B. 6 0 1 , 602 Burgess, Ernest 6 9 1 , 6 9 3

Bowlby, J o h n 3 6 4

Burgoon, J . 1 1 8

Boyer, R. 64

Burma 51, 654, 659

börtönök 6 4 2 - 6 4 6

799

Burns, Tom 4 9 3 , 4 9 4 , 5 1 1

az Egyesült Királyságban 6 4 2

burru 6 6

felügyelet 4 9 7 - 4 9 9

Burtless, Garry 2 9 6

öngyilkosság a —ben 6 4 5 , 6 4 6

B u s h , George H . 2 9 7 , 4 4 3 , 4 6 1

az USA-ban 6 4 3

Bush, George W . 2 9 7 , 4 3 7 , 4 3 8 , 4 4 3 , 4 7 2 , 5 2 0 , 6 2 3 ,

visszaesés 6 4 4 , 7 9 6

664, 669, 679, 742

Bradford 4 3 4 , 7 0 4 , 7 0 5

busmanok 48, 131

Brannen, Julia 191

Butler, Judith 1 0 1 , 1 1 1 , 3 5 6 , 3 5 9

Branson, R i c h a r d 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 4

Butler, Lord 4 7 2

Braschi, R o m u l o A n t o n i o 4 2 7

Butler, T. 2 5 1

800

MUTATÓ

bűnbakképzés 3 8 1 , 776 bűnözés

bürokrácia 4 6 0 , 522, 776 bürokratikus ritualizmus 4 9 3

baloldali realizmus 6 2 1 , 6 2 2

bürokratikus szervezetek 4 9 0

betört ablakok elmélete 6 2 5 - 6 2 7

demokrácia 494, 4 9 6

British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7

erkölcsi megítélése 4 9 5

börtönök 6 4 2 - 6 4 4

és a jóléti á l l a m 2 9 3

célpontvédelem 6 2 4

és a középosztály 2 5 1

címkézéselmélet 618

formális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 0

Cloward 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2

holokauszt 4 9 5

Cohen 616, 617

informális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 2

deviancia 6 1 3 , 6 1 4 , 6 1 7 , 6 1 8

m ű k ö d é s i zavarai 4 9 3

deviancia felerősödése 6 2 0

oligarchia vastörvénye 4 9 6 , 7 8 8

deviancia szociológiája 6 1 4

változásai 5 1 1 - 5 1 8

deviáns szubkultúrák 6 1 4

Weber 3 5 , 1 0 2 , 1 0 8 , 4 9 0 - 4 9 4 , 5 0 9 , 5 1 1

Durkheim 615, 616

bürománia 491

Egyesült Királyságban 6 2 7 , 6 2 8

Bytheway, B i l i 1 6 5

elsődleges deviancia 6 1 9 fehérgalléros b ű n ö z é s 6 3 6 , 6 3 7

Cahill, S p e n c e r 1 2 5 , 1 2 8

Foucault 498, 4 9 9

Calment, J e a n n e 1 5 4

funkcionalista e l m é l e t e k 6 1 5 , 6 1 6

Campbell, Alistair 4 7 2

helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2

Camrose, Lord 4 5 0

h o m o s z e x u á l i s o k ellen elkövetett b ű n c s e l e k m é ­

Cantalupo, J i m 5 0 2 , 5 0 3

nyek 6 3 4

Cantle, Ted 7 0 5

ifjúság 6 3 5 , 6 3 6

Capps, W. H. 4 4 3

interakcionista elméletek 6 1 8

Cardoso, E n r i q u e F e r n a n d o 3 2 2

jobboldali realizmus 6 2 3

Carlen, P. 6 3 2

kábítószer forgalmazás 6 3 9

Carrington, K. 3 6 9

kiberbűnözés 6 4 1 , 6 4 2

Carter, Patrick 7 1 8

konfliktuselméletek 6 2 1 - 6 2 3

Casey, Louise 2 8 7

kontrollelméletek 6 2 3 - 6 2 7

Castells, M a n u e l 5 9 , 1 0 5 , 1 0 8 , 3 1 6 , 4 5 8

kriminológia 6 1 4

hálózatgazdaság 8, 1 0 8

Lemert 6 1 9

hálózatok 5 1 6 - 5 1 7 , 6 8 5

1

magyarázata: szociológiai e l m é l e t e k 6 1 4 - 6 2 7

Marx 108, 6 9 5

másodlagos deviancia 6 1 9

média 108

Merton 616

nagyvárosok 7 0 9 , 7 1 0 , 7 1 3 , 7 1 7 , 7 2 0

morális pánik 6 2 0 , 6 3 5 , 6 4 8 , 7 8 8

szervezett b ű n ö z é s 6 4 0

nemek 6 3 0 - 6 3 4

u r b a n i z m u s é s társadalmi m o z g a l m a k 6 7 2 , 6 9 5 -

nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4 Ohlin 617, 618, 622

697, 709, 713, 717, 720 városszociológia 1 0 8

statisztikák 6 2 8 - 6 3 0

Castles, S t e p h e n 4 0 6 - 4 0 8

„ S z e n t e k és Vagányok" 6 2 6

Cavanagh, J o h n 5 0 4 , 5 0 6 , 5 0 7

szervezett b ű n ö z é s 4 0 5 , 6 3 9 - 6 4 1 , 6 4 8

CCTV 624

szubkulturális magyarázatok 6 1 6 , 6 1 7

Chamberlain, M . 1 7 9

új kriminológia 6 2 1

Chambliss, William 6 2 1 , 6 2 6

vállalati b ű n ö z é s 6 3 7 , 6 3 9

C h a m p l i n , C. A. 3 5 1

viktimizációs vizsgálatok 6 2 9 , 6 3 0 , 6 4 7 , 7 9 6

Charlton, J. I. 2 3 2

visszaesés 6 4 4

Charterhouse 5 3 1

zéró tolerancia 5 5 6 , 6 2 4 - 6 2 6 , 9 6 b ü n t e t ő igazságszolgáltatás börtönök 6 4 2

Chase-Dunn, C. 3 2 2 Chaudhary, Vivek 7 1 9 Cherlin, A. 1 8 3

az Egyesült Államokban 6 4 3

Chicagói Iskola 6 9 1 , 6 9 7 , 7 2 2 , 7 2 3

helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2

Chile 322, 323, 4 3 8 , 6 5 6

nők 6 3 1 - 6 3 3

Chodorow, N a n c y 1 4 8 , 1 4 9

rasszizmus 3 8 3 , 3 8 4

Chomsky, N o a m 4 5 9 , 4 7 2

reformelképzelések 6 4 4 , 6 4 5

Christerson, B . 6 1

rendszere 3 9 9 - 4 0 2

Chua, A m y 6 7 7

Churchill, Winston 6 6 2

családminták 175

Cicourel, Aaron 4 0 , 1 1 8 , 1 3 2 , 1 3 3

dél-ázsiai —177

címkézéselmélet 6 1 8 - 6 2 0 , 627, 647, 7 7 6 Ciprus 4 3 0 Cisneros, Henry 7 0 4 civil társadalom 6 0 , 5 1 9 , 5 2 0 , 6 6 2 , 6 6 9 , 6 7 1 , 672 677, 776

családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3 egy ágú - 1 9 1 egyenlőtlenség 1 7 9 egyszülős háztartások 1 8 5 együttélés 1 9 2

civilizációk h a r c a 4 4 2

elméleti n é z ő p o n t o k 1 9 4 - 1 9 6

Clark, K. 3 9 8

fekete - 1 7 8

Clegg, M. 6 2 7 , 6 2 8

felbomló-összetartó családok 1 8 8

Clegg, Stuart 5 1 7 , 5 1 8 , 5 2 3 Climbié, Victoria 1 8 2 Cloward, R i c h a r d 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2 CNN 4 4 3 , 4 6 1 , 4 7 8 , 4 7 9 Cobbett, William 4 5 0 Coca-Cola 6 0 , 507, 5 0 8 Cohen, Albert 6 1 6 - 6 1 8 Cohen, L. E. 5 1 6 Cohen, R o b i n 4 0 8 , 4 0 9 Cohen, S t a n l e y 6 2 0 Cole, T. R. 1 6 2 Collins, J a m e s 5 9 0 , 5 9 8 C o m m u n i t y C o h e s i o n Review Team 7 0 6 CompuServe 134, 4 7 9 Comte, Auguste 2 9 , 3 0 , 3 2 , 36, 37, 4 2 , 6 1 3 Connell, R . W . 3 5 7 , 3 5 8 , 3 6 0 - 3 6 3 , 6 3 3 Cook, R o b i p 3 8 7 Coontz, S t e p h a n i e 1 7 4 Corbin, J . 2 1 8 Cornell, C. P. 183 Corsaro, W . 1 4 4 Coward, R. 1 4 8 Cox, O. C. 3 8 5 cölibátus 3 4 1

feminista megközelítések 1 9 5 férfi kenyérkereső modell 1 9 6 funkcionalizmus 1 9 5 házimunka 180 m a i trendek 1 7 5 matrilineáris — 1 7 6 m e s é k a hagyományos családról 1 7 4 mostohacsalád 190 Nagy-Britanniában 1 7 6 , 177 neolokális — 1 7 6 nukleáris - 1 7 2 - 1 7 6 patrilineáris — 1 7 6 személyiségstabilizáció 1 9 5 szocializációs közeg 1 4 3 , 1 4 4 társadalmi osztály 183 The Normal Chaos of Love

(Beck-Beck)

újraházasodás 1 8 8 válás és különélés 1 8 3 - 1 8 5 változó c s a l á d m i n t á k 1 7 7 , 1 7 8 viktoriánus — 1 7 5 , 1 7 6 vita a családi értékekről 1 9 9 családi kapitalizmus 5 0 4 , 5 0 5 , 7 7 6 családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3

Crichton, M i c h a e l 737, 7 3 8

Climbié-ügy 1 8 2

Crick, B e r n h a r d 3 9 5

gyermekek ellen elkövetett 1 8 1 , 1 8 2

Crompton, R o s e m a r y 2 4 5 , 2 4 7 , 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 7 , 582-

i n t i m erőszak 1 8 1

584

nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4

Crow, G. 1 8 6 , 2 0 2 , 5 3 0

n ő k elleni erőszak 1 8 2

Crowther-jelentés 5 3 0

radikális f e m i n i z m u s 3 6 6

Cruz, P. de 1 8 1

társadalmi osztály 1 8 3

Cumings, B . 3 1 5 , 3 1 6 Cumming, E. 1 5 6 cunami 726-728, 740 Curran, J a m e s 4 5 0 , 4 5 2 , 4 6 0 Currie, D. 4 7 1 Currie, E . 2 8 7 , 2 8 9 , 6 4 6 Cylke, F. K. 727

198

a történelemben 173

típusai 1 8 1 , 1 8 2 viták 1 8 2 c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6 C s e h Köztársaság 6 1 , 2 6 2 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 5 1 , 6 5 8 Csehszlovákia 5 1 , 4 3 2 , 6 5 6 , 6 5 7 csempészet 639, 6 4 0 Csernobil 1 0 7 , 7 4 7 , 7 4 8 csoda 4 1 4

család 1 7 2 , 7 7 6

csomagolóanyagok 7 3 5

alternatív formák 1 9 2 - 1 9 4

csoporthatárok kijelölése 3 8 5 , 7 7 6

apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5

csoportos termelés 5 8 7 , 5 8 8 , 7 7 6

átalakuló intimitás (Giddens) 1 9 6 , 197 binukleáris család 1 9 1

Dahlburg, J . - T 3 0 4

családi élet fejlődése 1 7 3

Dahrendorf, R a l f 38

családi élettel kapcsolatos attitűdök változása 187

Dánia 262, 339, 395, 404, 4 3 0 - 4 3 2 , 514, 540, 5 4 1 , 662

802

MUTATÓ

davidiánusok 4 2 3 , 4 2 4 , 4 2 6

új társadalmi mozgalmak 6 7 0

Davie, Grace 4 3 1 - 4 3 3 , 4 3 9 , 4 4 5

versus b ü r o k r á c i a 4 9 4 , 4 9 6

Davies, B . 1 4 6 , 3 5 8

Denney, D. 4 0 1

Davis, Mike 7 1 6

D e n n i s , N. 1 8 6

Davis, S. M. 3 2 1 , 5 8 9

Derrida, J a c q u e s 3 6 9

dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási

Devault, Marjorie 1 8 0

szintje) 2 9 0 , 7 7 6 , 7 8 3

deviancia szociológiája 6 1 4 , 6 1 5 , 777, 7 7 8

dekonstrukció 3 6 9

devianciagerjesztés 6 2 0 , 7 7 7

Dél-Afrika 5 0 , 5 4 , 2 3 5 , 2 3 8 - 2 4 1 , 3 3 9 , 3 5 6 , 3 7 0 ,

deviáns szubkultúra 6 1 4 , 6 1 7 , 777

374-377, 381, 383, 409, 625, 656, 677, 681,

Deyo, E. C. 3 1 7

775

Diana hercegnő 104

Délkelet-Ázsia 5 2 , 6 3 , 3 0 7 , 3 4 7 , 5 5 5 , 6 4 0 , 7 4 1

diaszpórák 4 0 8 , 4 0 9

Dél-Korea 5 1 , 5 2 , 3 1 3 , 3 1 5 , 3 1 6 , 3 2 3 , 3 2 6 , 3 3 5 , 4 7 7 ,

Dicken, P. 5 0 6

506, 575

diskurzus, F o u c a u l t 1 0 4

Dell Computer 5 9 0

Disney

Dell, M i c h a e l 3 0 3

ABC 481, 482

D'Emilio, J . 3 5 4

d i s z k r i m i n á c i ó 3 8 1 , 3 8 2 , lásd még rasszizmus

demográfia 3 2 9

bűnbakképzés 381

c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6

életkori 1 6 3 , 1 6 5

demográfiai átalakulás 3 3 3 , 3 3 4

előítélet 3 8 0 , 3 8 1

élettartam 3 3 0 , 7 7 8

fogyatékosság 2 3 0

e x p o n e n c i á l i s növekedés 3 2 9

projekció 3 8 1

fejlődő országok 3 3 3 , 3 3 4 , 6 9 9 , 7 0 0

sztereotípiák 3 8 1

fogamzóképesség 3 3 0 , 7 8 0

Dobash, R. E. 6 3 4

malthusianizmus 331

Dobash, R. P. 6 3 4

megkettőződési idő 3 2 9 , 7 8 6

Dobson, J a m e s 3 3 8

népesség változásának dinamikája 3 2 9

Dockley, Anita 6 4 6

nyers halálozási ráta 3 3 0 , 7 8 8

dohányzás 8 1 , 8 2 , 2 2 1 , 223,' 2 9 5 , 4 3 8 , 6 5 4

nyers születési ráta 3 3 0 , 7 8 8

dokumentumkutatás 82

születéskor várható életkor 3 3 0 , 7 9 2

Donnán, H. 4 4 2

termékenység 3 3 0 , 7 9 4

Dőre, Ronald 5 1 2

változás kilátásai 3 3 4

Doyal, Lesley 2 2 2 , 2 3 3

várható életkor globális perspektívában 3 3 2

Drache, D. 64

várható népességnövekedés 3 2 8

Drentea, P. 5 1 6

világ népességének növekedése 3 2 8 - 3 3 5 demográfiai átmenet 3 3 3 , 3 3 4 , 3 3 6 , 777 demokrácia

Drexler, K. E. 7 3 8 Drinkwater, S. 3 9 8 drogok 2 4 , 2 8 6 , 3 4 8 , 6 2 6 , 6 3 6 , 6 3 9

bizalmi válság 6 6 1

Drury, Margaret 3 3 8

eredete 6 5 4 , 6 5 5

Du Gay, Paul 4 9 5 , 4 9 6 , 6 0 2

etnikai konfliktusok 6 7 7

D u n c a n , O. D. 2 6 1 , 2 6 2

formái 6 5 5

Duncombe, J. 196

gender

Duneier, M . 1 2 1 , 2 5 6

106

Giddens109, 110

Durkheim, E m i l é 3 0

globális kormányzás 6 6 3 - 6 6 6

anómia 32

globális média 4 7 3

és Blauner 592

globális terjedése 6 5 6

bűnözés 615, 616

globalizáció 6 5 9

e m b e r i cselekvés és társadalmi struktúra 96

Habermas 1 0 6 , 4 6 0

m i n t korai teoretikus 3 0 - 3 2

internet 6 5 9

korreláció 8 0

képviseleti ~ 6 5 5

média 462

k o m m u n i z m u s bukása 6 5 6 , 6 5 7

munkamegosztás 3 2 , 5 7 3

népszerűsége 6 5 8 - 6 6 0

nacionalizmus 673

nyilvánosság 1 0 6

n e m e k problémája 1 0 0

piacon

domináns

677 részvételi ~ 6 5 5

szerepet játszó

kisebbségek

oktatás 5 2 7 , 5 2 8 organikus analógia 37 öngyilkosság 3 1 , 3 2 , 3 9 , 8 0 , 1 0 0 , 2 2 4 , 6 1 5

MUTATÓ

szociológia m i n t t u d o m á n y 3 0

a globális városokban 7 1 6

társadalmi kényszer 97

az idősebbek k ö r é b e n 1 5 7

társadalmi tények 3 0 , 3 2 , 9 8 , 9 9

Marx: vallás és ~ 4 1 7

vallás 37, 4 1 5 - 4 2 0 , 4 2 8

n e m e k közötti m u n k a h e l y i — 5 8 2

803

Duster, T. 2 1 4

nemi - 363

Dutt, Mallika 3 7 0

n e m z e t k ö z i szervezetek szerepe és a globális —

Dworkin, Ronald 3 4 4 Dyson 6 6 3

324-326 és oktatás 5 5 0 Egyesült Királyság lásd Nagy-Britannia

e B a y 1 3 3 , 135 Edwards, R i c h a r d 5 4 2 , 5 4 9 , 5 5 0

Egyesült N e m z e t e k É l e l m e z é s i és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 3 1 0 , 3 3 5

Efron, S. 2 0 5

egyház 4 2 3 - 4 4 0 , 4 4 4 , 4 4 5 , 7 0 3 , 7 7 7

egész életen át tartó tanulás 5 2 7 , 5 3 6 , 5 3 7 , 5 5 0 , 5 6 5 ,

Egyiptom 3 1 9 , 4 2 1 , 4 4 0 , 4 4 2 , 4 8 3 , 6 8 4 , 6 9 8 , 7 4 0

566,777 egészség

egymásra találók szerelme 1 9 7 , 777 egyszülős család 1 7 3 , 177, 1 9 1 , 2 9 6 , 3 9 9 , 5 5 2

alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8

együttélés 1 8 4 , 1 9 2 , 1 9 6 , 2 0 0 , 2 0 1 , 7 7 7 , 7 8 5

a betegség definíciója 2 1 1

éhezés 1 0 7 , 2 0 4 , 3 0 7 , 3 0 9 - 3 1 1 , 3 1 4 , 3 2 2 , 3 3 1 , 3 3 6 ,

a betegség szociológiája 2 0 6

5 0 1 , 576, 737

betegszerep 2 1 5 - 2 1 7

Ehrenreich, B. 2 5 1

biomedicinális modell 209, 2 1 1 - 2 1 4

Ehrenreich, J. 251

életviteli döntések 2 1 5

E h r l i c h , Paul 3 2 8 , 3 2 9

e l m e és test szétválasztása 2 1 1

éhség 3 1 0 , 3 1 2 , 3 3 4 , 7 5 0

embrióválasztás 2 1 4

Eibl-Eibesfeldt, I. 117

epidemiológia 2 1 8

Eisner, M i c h a e l 4 8 1

é s etnikum 2 2 3 , 2 2 4

E k m a n , Paul 1 1 6 , 117

eugenetika 2 1 3 , 2 1 4

eladósodott országok 3 1 8 , 3 2 5 , 7 2 7

fogyatékosság 2 2 5 - 2 3 0

elbutítás 5 1 4 , 5 9 2

fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világ­

Elder, Glen 1 5 7

szerte 2 3 0

Eldridge, J o h n 4 6 6

funkcionalista nézetek 2 1 6 , 2 1 7

elektronikus gazdaság 61

géntechnológia 2 1 4

életkori diszkrimináció 1 6 3 , 1 6 5 , 7 7 7

Goffmann 2 1 6

életkori osztály 1 4 4 , 1 5 1 , 777

a gyermekszülés medikalizálódása 2 1 3

életstílus-választások 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 6 , 7 7 8

hiperaktivitás 2 1 2 iatrogenezis 2 1 2 közegészségügy 2 0 9

élettársi kapcsolat 1 7 1 , 177, 1 9 3 , 3 3 9 élettartam 1 5 3 , 1 5 6 , 1 5 8 , 1 6 0 , 1 6 2 , 1 6 3 , 1 6 5 , 1 6 6 , 191, 210, 218, 221, 232, 330, 778

és a n e m 2 2 1 - 2 2 3

élettörténet 8 5 , 8 6 , 9 1 , 2 3 7 , 2 6 1 , 2 6 5 , 3 4 6 , 5 7 1 , 7 7 8

orvostudomány a változó világban 2 1 4

életút 1 7 7 , 1 9 4 , 2 1 6 , 2 3 7 , 2 4 9 , 2 7 8 , 2 9 3 , 3 3 4 , 3 5 9 ,

és az osztály 2 1 8 - 2 2 1 Parsons 2 1 5 , 2 1 6 patológia 2 1 0 , 2 7 9 , 7 8 3 , 7 8 9

528, 607, 747, 778 elidegenedés 15, 1 3 3 , 1 8 8 , 4 1 7 , 4 2 5 , 5 7 3 , 5 9 2 , 5 9 4 , 778

stigma 2 1 6

ellenálló nőiesség 3 6 2 , 7 7 8

szimbolikus interakcionista nézetek 2 1 7 , 2 1 8

e l l e n ő r z ő változók 8 0 , 8 1 , 7 7 8

szociológiai n é z ő p o n t o k 2 0 9 , 2 1 5 - 2 1 8

elméletek 27, 7 7 8

táplálkozási zavar 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9

bűnözés- 615-627

társadalmi alapja 2 1 8

család- 195-199

társadalmi kohézió 2 2 4

a gyermekfejlődésről 1 4 1 - 1 4 8

test szociológiája 2 0 4

elméletalkotás a szociológiában 27, 3 9 , 4 0 , 76,

egocentrikus 1 4 2 , 1 4 3 , 777

94

egyágú család 1 9 1

elméleti gondolkodás 27, 2 8 , 79

egyenlőtlenség

elméleti kérdések 77

iskoláztatás és a társadalmi egyenlőtlenségek öszszefüggésének e l m é l e t e i 5 4 1 a családban 179

elméleti megközelítések 27 e l s ő teoretikusok 2 8 , 2 9 fejlődés- 317-324

globális ~ 3 0 1 - 3 3 6

feminista - 3 6 4 , 7 7 9 , 7 8 5 , 7 9 0

globális gazdasági 3 2 6 ~

hálózatok elméletei 5 1 5 - 5 1 8

8

04

MUTATÓ

jóléti állam 289, 290 kortárs szociológusok 105-110 középszintű ~ 39, 94 mai ~ 103-105 média- 458-464 nacionalizmus 673-679 osztály- és rétegződés— 241-244 öregedés— 155-157 szegénység- 279, 280 szexualitás 348, 349 társadalmi egyenlőtlenség az oktatásban 5 4 1 550 urbanizmus- 690-698 vallás- 416-420 elméleti kérdések 76, 778 elővigyázatosság elve 746, 750, 778 elpirulás 117 elpolgárosodási tézis 252, 253, 778 Elshtain, J. B. 357 elsivatagosodás 737 első világ 50-52, 61, 246, 247, 482, 779 első világháború 86, 159, 291, 156, 175, 186, 260, 262, 291, 299, 581 elsődleges deviancia 619, 620, 778, 786 elsődleges szocializáció 143, 168, 195, 364, 778 Elstein, David 471 eltartottak aránya 160, 778 eltolás 381 e-mail 40, 440, 456, 475, 514, 593, 607, 659 embercsempészet 393, 404, 405 emberi jogok 25, 58, 68, 108, 238, 348, 354, 375, 376, 388, 473, 483, 500, 634, 657, 665 emberiség ellen elkövetett bűncselekmények 665 embriológiai hatóság 214 EMI 476 Emin Alapítvány 425 Emmanuel, A. 322 empirikus vizsgálat 34, 76, 86, 196, 244, 630, 631, 778, 794 endogám házasság (endogámia) 380, 778 Engels, Friedrich 33, 365 Enron (energiavállalat) 636, 637 ENSZ 61, 67, 69, 165, 208, 231, 308, 314, 325, 334, 354, 362, 374, 388, 391, 457, 477, 500, 501, 522, 650, 652, 660, 662-666, 709, 721, 726, 729, 733, 736 ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organisation, WHO) 208, 226, 231, 325 epidemiológia 218, 778 Epstein, D. 356, 554 Erdős, G. 186 erdők kiirtása 729, 731, 737, 778 Ericsson 715 Erikson, Kai 617 Erikson, R. 245 érintkezés 118, 119, 124-127, 130, 132, 137, 377,

1

385, 458, 485, 516, 518, 519, 564, 606, 633, 693, 694, 722, 776, 778, 779, 782, 784, 785, 791, 793, 794 erőforrások elosztása 385, 779 erőszak családon belüli - 181; 183 intim - 1 8 1 megjelenése a médiában 468 női bűnözés 632 nők ellen elkövetett - 366, 368 pszichopaták 613 rajzfilmekben 145 vállalati bűnözés 638 értékek 32-37, 42, 779 családi - 199-201, 531 kulturális - 542, 547 érzelmi individualizmus 174, 176, 779 érzelmi munka 39, 125, 193, 196 esőerdő 728, 729, 737 esőtánc 37 Esping-Andersen, G. 289, 290 Estes, Carroll 156, 157 Észak-Írország 183, 243, 430, 431, 433-435, 550, 634, 642, 682, 683 Észak-Korea 55, 304, 654 Észtország 262, 432 etikai irányelvek 88 etikai vallások 422, 779 Etiópia 48, 66, 310, 318, 319, 330 etnicitás 379, 380, 392, 403, 409, 779 alapfogalmak 376 asszimiláció 386 bevándorlás 389, 403 büntető igazságszolgáltatás rendszere 399 egészség 223 életkor és etnikai hovatartozás 160 előítélet és diszkrimináció 380 etnikai integráció és konfliktus 386 etnikai integráció modelljei 386 etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon 396, 397 etnikai konfliktusok 387 etnikai sokféleség 393 etnikai változatosság az Egyesült Királyságban 389 faj 376 kisebbségi csoportok 380 kulturális pluralizmus 386, 387 lakáskörülmények 399 migráció 403-408 multikulturalizmus 387 Nagy-Britannia bevándorlási politikája 391 népirtás 388 oktatás 555 olvasztótégely 386 rasszizmus 382-385, 402

etnikai kisebbségek lásd kisebbségi csoportok etnikai közösség 664-676, 694, 695, 705, 779 etnikai tisztogatás 388, 389, 410, 779 etnocentrikus transznacionális vállalatok 507 etnocentrizmus 385, 779 etnográfia 82 etnometodológia 119, 137, 138, 779 Eton 516, 518, 531 eugenetika 213 Európai Unió alkotmányos szerződés 663 demokrácia 660 egyenlőtlenség az idősebbek körében 157, 158 globalizáció 69 GM-termények 745 integráció 662 intézményei 662 közös kereskedelem 63, 64 közös politikai fórum 61, 69 létrejötte 662, 663 médiaszabályozás 473, 480 migráció 403, 404, 410 nemzeti kisebbségek 675, 676 nemzetközi kormányzati szervezetek 500 népszavazás az alkotmányos szerződésről 655 evangéliumi hit 437, 779 evangéliumi keresztények 437-439 Evans, D. J. 622 Evans, M. 296 Evans, P. 322 Evans, S. 598 Evans-Prithard, E. E. 420 exponenciális növekedés 329, 331 Eysenck, Hans 613 faj 376, 779 apartheid 54, 239, 240, 336, 370, 374-377, 381, 383, 677, 775 diszkrimináció 380-386 fekete családok 178, 179 fekete feministák 367, 369, 371, 779 fekete identitás 378, 379 kategorizálás 376 elméletek 376, 377 rasszosítás 377 Faletto, E. 322 Faludi, S. 101 Falwell, Jerry 443, 444 FAO lásd Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező­ gazdasági Szervezete fasizmus 658 fatalizmus 317 Faust 161 Featherstone, M. 162 Feedback Forum 135 fehérgalléros bűnözés 636, 637, 648, 779

Fehéroroszország 430 „fejadó" 606, 703 fejlődési kérdések 76, 77, 779 fejlődő országok adósság 318, 319, 325 demográfia 333, 334, 699, 700 etnikai gyűlölködés 677 HIPC 318, 325 hulladék 735 humanitárius segélyek 318 jellemzőik 50-52 kereskedelem 318 környezeti kockázatok 710 külföldi befektetések 506 nacionalizmus 676, 677 nagyvárosok 710, 721 szegénység 277 szociológia 65 technológiai lemaradás 326, 327 transznacionális társaságok 61 újonnan iparosodó országok 313 WTO 318 fekete feministák 367, 369, 371, 779 fekete identitás 378, 379 felekezet 237, 344, 419, 423, 425, 427, 429, 430, 432-437, 445, 519, 531, 779 félperiferiális országok 323, 335, 779 Felsőn, M. 626 felső osztály 235, 237, 248, 250, 251, 266, 779 felsőoktatás 244, 251, 258, 264, 265, 513, 516, 525, 535, 537-540, 543, 551, 554, 555, 563, 564, 566, 567,779 felújítás 707, 708, 779 felügyelet 62, 104, 105, 132, 193, 210, 238, 361, 444, 450, 494, 497-499, 505, 507, 513, 514, 522, 529, 531-533, 535, 542, 548, 555, 575, 579,585, 588, 594, 623, 624, 643, 706, 758, 779 felügyeleti társadalom 499, 779 feminista elméletek 364, 780, 785, 790 feminizmus család 177, 182, 195, 196 fekete - 3 6 7 feminista elméletek 364-370, 795 feminitás 359 Freud 147, 148 Habermas 106 leszbikus ~ 352, 353 liberális ~ 365, 785 nemek egyenlőtlensége 100, 362, 364, 553, 702 nemi szocializáció 146-148, 358 posztmodern ~ 369, 789 radikális ~ 366, 790 szocialista és marxista ~ 365, 792 szociológia feminista megközelítése 75, 100, 101, 106, 110 szülés 213

MUTATÓ

fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, 780 férfi kenyérkereső 196, 201, 260, 295, 780 férfi kifejezőképtelenség 149, 780 Ferguson, Kathy 510 Ferguson, N. 679 feudalizmus 240, 658 Feuerbach, Ludwig 417 fiatalkorú bűnözők 181, 285, 555, 620, 622, 635, 636 fiatalkorú fogva tartottak 646 fiatalkorúak börtöne 645 Field, Frank 291, 296 Fielder, H. G. 161 Findlay, P. 514 Finke, Roger 436, 437 Finkelstein, Vic 226 Finnország 109, 430-432, 540, 541, 662, 714 Firestone, Shulamith 366 Firth, Dávid 262 Fischer, Claude 694 Fischer, Stanley 308 Fiske, T. 467 Fitzgerald, M. 402 Flaherty, Jan 273, 277-279, 297 Flandria 675 fogamzásgátlás fejlődő világ 334 és katolikus egyház 427, 437 és osztály 222 prokreatív technológia 342, 343 fogamzóképesség 330, 780 foglalkozás 780 differenciálódás 692 etnikai kisebbségek 396, 397 osztály 244, 245 szegregáció 582 változási trendek a foglalkozási 591 fogyatékosság 226 biomedicinális modell 225 diszkrimináció 230 egészségkárosodás 226 egyéni modellje 225 Egyesült Királyságban 230, 231 fogyatékkutatás 225 megnevezés kérdései 228 paralimpikon 228 stigma 225

struktúrában

társadalmi modellje 225 UPIAS 226 világszerte 231, 232 fogyatékosság egyéni modellje 10, 203, 225, 226, 230, 233, 780 fogyatékosság társadalmi modellje 10, 203, 225, 226, 230, 233, 780 fogyókúra 204-206, 359, 520

fókuszos interakció 124, 127, 137, 780, 787 Forbes 302 Ford, Clellan 341 Ford, Henry 5 0 5 , 5 7 4 , 589 Ford, William Clay 505 fordizmus 573-575, 608, 609 formális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 780, 782 formális műveletek szakasza 143, 780 Formosa Plastics 62 forradalom 29, 32, 86, 108, 180, 200, 226, 307, 365, 389, 425, 441, 442, 445, 449, 504, 521, 530, 561, 592, 594, 599, 641, 646, 660, 670, 673, 680, 692, 752, 783, 795, 780 Foucault, Michael 105 állami ellenőrzés a test felett 210 „archeológiája" 105 börtön 498, 499 diskurzus 104 elmélete a szervezetekről 496-499, 511 felügyelet 497-499 hatalom 104, 105, 653 homoszexualitás 350 ideológia 104 négy kortárs szociológus 105 orvosi tekintet 130 „társadalmi technika" 206 Fox Broadcasting Company 480 Fox, O. C. 698 Föld Barátai 684, 728 Föld-csúcsértekezlet (Rio de Janeiro) 729 földrengés 28, 58, 726, 727, 738, 785 főstátus 125, 780 francia forradalom 29, 680 Franciaország 205, 238, 253, 254, 262, 290, 303, 384, 478, 501, 521, 576, 595, 644, 655, 674, 678, 739 Európai Unió 662 globális kormányzás 663-665 migráció 403-406 oktatás 535, 537, 540, 541 vallás 430-432 Francis, Becky 551 Franco, Francisco 431 Frank, A. G. 322 Frankfurti Iskola 460, 462, 466 Fraser, Nancy 106 Fraser, S. 558 Freidson, E. 216 Fremlin, J. H. 328 Freud, Sigmund 147, 148, 369 Friedan, Betty 175 Friedlander, Dániel 296 Fries, J. E. 154 Friesen, W. V. 116, 117 Fröbel, F. 507 Fukuyama, Francis 658

MUTATÓ

fundamentalizmus 24, 413, 420, 438, 440-445, 678, 780 funkcionalizmus 10, 36, 37, 40, 42, 96, 155, 156, 169, 195, 215, 245, 363, 417, 447, 459, 493, 780, 786 független változók 80, 81 Függetlenségi Párt (Nagy-Britannia) 405 függő változók 80, 81 függőség kultúrája 279, 280, 293, 298, 780 függőség teoretikusai 321, 322, 327, 781 Fülöp-szigetek 205, 314, 347, 684 G8 országok 318-320 Gabon 310, 318, 319 Gagnon, John 348, 349, 356 Galilei, Galileo 29 Gallie, Duncan 255 Galloway, George 668 Gamble, A. 102, 103 Gandhi, Mahátmá 53, 54 Gans, Herbert 694 Gardner, Carol Brooks 118, 124 Gardner, Howard 558, 560 Garfinkel, Harold 119, 120, 129, 137 Gates, Bili 302-304, 484 gazdaság 781 elektronikus — 61 globalizáció 56-69 hálózat—108 informális —571 kölcsönös gazdasági függőség 573 média politikai gazdaságtani irányzata 459, 460 megapoliszok kialakulása 709 növekedés határai 728, 729 súlytalan —59 társadalmi változások 52, 53 tudás- - 591 új - 3 9 7 , 591, 592 vallási közgazdaságtan 436 városok mint gazdasági tényezők 717 Geary, D. 576 Geertz, C. 415 Gelder, Rudolf van 134 Gelles, R. J. 182, 183 Gellner, Ernest 673 generációk közti mobilitás 261, 264, 266, 781 generáción belüli mobilitás 261, 264, 266, 781 General Motors 60, 508, 590 genetikailag módosított organizmusok 743, 781, 786,795 Gennep, A. van 420 Genova, tömegtüntetés 672 géntechnológia 213, 214, 344, 745 Gerbner, George 145, 468, 469 Gereffi, G. 61 Gershuny, J. 196, 571, 586

Gerth, H. H. 652 gettó 239, 253, 254, 280, 385 Gewirtz, S. 532 Ghána 50, 319, 656 Ghosh, Probir 414 Gibbons, J. H. 455 Gibson, William 654 Giddens, Athony 109 átalakuló intimitás 196, 197 harmadik út 668, 669 házasság 171 mikro- és makroszociológia 40, 118 strukturálódás 98 társadalmi reflexivitás 109, 110 Gillborn, Dávid 559, 560 Gilleard, Chris 195 Gilligan, Carol 149 Gilroy, Paul 386 Ginn, J. 160, 163 Ginzburg, C. 430 Giscard d'Estaing, Valéry 663 Gittings, D. 482 Gittins, Diana 173 Giuliani, Rudolph 621, 721 gízai piramisok 44 Glasgow 287, 390, 720, 732 Glasgow-i Médiacsoport 447, 459, 464, 467 Glasius, M. 685 Glass, Dávid 263, 264 globális árutermelési láncok 61, 62, 781 globális bevásárlóközpont 507 globális egyenlőtlenség 301-336 alacsony jövedelmű országok 307 egészség 309 éhség, alultápláltság és éhínség 310 gazdasági egyenlőtlenség 305 közepes jövedelmű országok 307 magas jövedelmű országok 306 nemzetközi szervezetek szerepe 324 oktatás és írni-olvasni tudás 312 trendek 326-335 globális falu 448, 781 globális felmelegedés 69, 107, 725, 727, 728, 730, 736, 738-743, 746, 749, 750, 784, 786, 796, 781 globális kormányzás 7, 43, 64, 69-71, 649, 663, 669, 686, 689, 721, 722, 781 globális kulturális bazár 507 globális pénzügyi rendszer 508 globális társadalmi demokrácia 665 globális város 698, 690, 712, 713, 716, 717, 722, 781 globalizáció 56, 781 Barbie baba 61-63, 509 globális diaszpórák 408 globális jelenségek kezelése 717 globális városok 713 globalizációs vita 63

808

MUTATÓ

globalizációt segítő tényezők 56 hatása 65 hiperglobalizálók 64 média a globalizáció korában 473 migráció 407 nacionalizmus 677 nemzetállam, nemzeti identitás 678 társadalmi mozgalmak 670 társadalmi nem 370 változó világ 43 városok 712 Gobineau, Joseph Arthur de 376, 377 Goffman, Erving 98 érintkezések 124 homlokzati és hátsó területek 125-126 nem fókuszos interakció 124 reaktív kiáltás 122 stigma 216, 225 a „struktúra dualitása" 99 szerepjáték 125-127, 349 szociális interakció 98, 127, 128, 136 társadalmi szerep 123 udvarias figyelmetlenség 114 Gold, T. 315 Goldscheider, E. K. 150 Goldthorpe, John meritokrácia 264 a munkásság „elpolgárosodása" 252, 253 nemek és osztály 259-261 osztály és foglalkozás 244-248, 251-253 Oxford Mobility Study 263-264 Goleman, Dániel 560 Goode, William J. 175, 183 Goodhart, Dávid 507 Goodman, Alissá 264 Gorbacsov, Mihail 657, 658 Gordon, Dávid 202, 261, 262, 275-277, 279, 282, 283, 291 Gorz, André 599 Gould, Stephen 558 Gournay, Monsieur de 490, 491 Görögország 90, 403, 421, 430, 432, 441, 541, 662, 698 lásd még ókori Görögország Grabosky, P. N. 641 Graef, Roger 402 Graham, Heather 222, 223 Graham, Laurie 588, 589 Granovetter, Marcus 515 Greed, C. 702 Green, Dávid 720 Green, F. 603 Green, Philip 250, 302 Green, Tom 172 Greenpeace 63, 501, 503, 728, 732, 744 Gregg, Paul 264, 603 Grint, Keith 499, 603

Grokster 477 Grossberg, L. E. 469 Grönland 39, 51 Grusky, D. B. 262 Grúzia 307, 430 Guatemala 66, 322 Gubrium, Jabber 162 Guibernau, M. 873 Guinea, éhínség 310 Gunter, B. 469 gyarmatosítás 50, 66, 69, 321, 385, 483, 543, 781 gyermekek családon belüli erőszak 181-183 csecsemő- és gyermekhalandóság 211, 219, 308310, 330, 776 házasságon kívül született — 255 jogok 176 gondozás 179, 180, 195, 196 történetek 140, 146 szegénység 277, 297 „megtervezett babák" 214 Millennium Cohort Study 155 szexuális bántalmazás 150, 181 testi fenyítés 183 a történelemben 173 válás 188 gyermekfejlődés általános másik 142 anya 364 család 143, 144 egocentrikusság 142 elméletek 141, 142 formális műveletek szakasza 143 gyermektörténetek 140, 146 iskola 144 kogníció 141 konkrét műveletek szakasza 142 kortárskapcsolatok 144 műveletek előtti szakasz 142 National Child Development Study 264 nemi szocializáció 145 öntudat 142 szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos sza­ kasz 142,791 szimbolikus interakcionizmus 141 szocializáció 140-145 szocializációs közegek 143-145, 792 tömegkommunikációs eszközök 145 gyermekgondozás feminista megközelítés 196 nemi egyenlőtlenség 179, 180, 195, 196 gyermekkor 149, 150 gyermekmunka 314, 315 ILO-egyezmény 315 kölcsön ellenében végzett munka 314

MUTATÓ

a történelemben 173 a viktoriánus korban 175 gyermekszületés feminizmus 213 medikalizáció 213, 342 „megtervezett babák" 214 technológiai változás 342 gyűlöletbűnözés 634 Habermas, Jürgen 106 és Beck 106-108 demokrácia 106, 460 közszféra 106, 109, 110, 460, 471 média 461, 485 nemek 106 és Thompson 461-463 Hadden, Jeffrey 423, 424, 438 Hailé Szelasszié 66 Haiti 51, 307 hajléktalanok 253, 256, 285-287, 294, 297, 299, 329, 388, 614, 617, 626, 630, 711, 712, 716, 781 Hakim, C. 584 halálbüntetés 350, 643 Hale, Sir Matthew 633 Hall, Edward 127 Hall, Stuart 386, 467, 621, 633 Halliday, Fred 685, 687 Halloran, J. D. 467 hálózati háborúk 672 hálózatok 515-517, 685, 781 Castell 8, 108, 516, 517, 685 elektronikus hálózatok 672 hálózatgazdaság 8, 108 információs technológia 516, 671-673 társadalmi ~ 515, 516 társadalmi tőke 518, 519 Halpern, Dávid 520, 521 Halsey, A. H. 529, 537 Hammond, P. E. 416 Handy, C. 598 hangsúlyozott nőiesség 361, 362, 778, 781 Hanza-szövetség 500 Hardey, M. 186 Harding, T. 158 Hare Krisna 425, 614, 797 harmadik utas politika 668, 669, 687, 781 harmadik világ 50-52, 102, 639, 672, 693, 782 háromszögelés 87, 91, 782 HarperCollins 460, 480 Harris, J. R. 144 Harris, Marvin 46 Harrison, Martin 465 Harrison, Paul 703, 704 Harvey, Dávid 574, 695-697, 722 Hasler, E. 227 hatalom

809

hagyományos 652 karizmatikus 652 racionális-jogi 652 Weber 652 hatalom 652, 781 család 196 diskurzus 104 egyenlőtlenség 305 felhatalmazáson alapuló ~ 652 Foucault 104, 653 ideológia 99 katonai erő 55, 56, 70 kényszerítő jellegű ~ 652 konfliktuselméletek 37, 38 közegészségügy 209 lehetőségek korlátozása 652 Lukes, 652, 653 Marx 100 média 464-466 nagyváros 702 nemek 360 nők ellen elkövetett bűnök 633, 634 politikai - 6 5 3 szervezetek 511 törvény 621 vágyak manipulációja 652 vállalati - 5 0 4 Weber 242, 243, 652 Hatch, N. 437 hátsó terület 125, 129, 132, 137, 781 Hauser, R. M. 262 Hawley, Amos 692, 693 házasság 782 átalakuló intimitás (Giddens) 196, 197 átlagos házasodási kor 194 Beck 107 definíciója 172 endogámia 380, 778 házasságon belüli erőszakos közösülés 633 homoszexuálisok házassága 338-340, 437 kockázata 747 megegyezésen alapuló házasság 170 monogámia 172 öngyilkosság 31 poligámia 172 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 tiszta viszony 197, 791, 794 a történelemben 173-175 újraházasodás 188 házasságtörés 170, 183, 344 házimunka 180, 193, 196, 222, 264, 278, 283, 363, 365, 366, 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787 Heath, A. 262 Heatherington, K. 586 Hebdige, D. 66

MUTATÓ

hegemón maszkulinitás 360, 561, 362, 778, 782 Heidensohn, Frances 632 Heinrichs, J. 507 Heise, D. R. 154 Held, Dávid 19, 56, 60, 62-64, 475-477, 655, 656, 665, 666 Helsinki virtuális falu 597, 712, 714, 715 „helyreállított" vagy mostohacsalád 190, 782 helyreállító igazságszolgáltatás 644, 782 Henderson, J. 316, 323 Hendricks, J. 156 Henry, W. E. 156 Henslin, J. M. 126 Hepworth, Mike 161 Hérakleitosz 52 Heritage, J. 119 Hermán, Edward 473, 476, 480, 481 Herrnstein, Richárd 255, 557, 558, 560 Hetednapi Adventista Egyház 444 heteroszexualitás 198, 340, 350, 351, 353, 354, 358, 360, 361, 362, 368, 634, 782 hidegháború 51, 61, 69, 70, 316, 410, 442, 455, 459, 797 Higgs, Paul 163 Hills, John 281, 282 hinduizmus 416, 419, 422, 425 HIPC program 318-320, 325 hiperaktivitás 212, 213 hiperrealitás 461, 466, 783, 793 hipnoterápia 207 hipotézis 78, 84, 85 Hirschi, Travis 623 Hirst, P. 63, 64, 326 Hitachi 512 Hite, S. 200 Hitler, Adolf 53, 376, 652 Ho, S. Y. 317 Hobson, Dorothy 468 Hochschild, Arlie 38, 39, 125, 180, 196 Hodge, Róbert 145 Hogge, Becky 475 Hollandia 146, 303, 338, 339, 403, 404, 430-432, 521, 528, 646, 662, 663, 740 holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 Holton, R. J. 576 Homans, H. 179 homeopátia 207, 213 homlokzati terület 125, 129, 137, 781, 782 homofóbia 353, 354, 783 homoszexuális maszkulinitás 361, 782 homoszexualitás 177, 193, 201, 210, 211, 337, 3 3 9 341,350-354, 356, 371, 427, 443, 444, 634, 782 Honda 749 Hongkong 1997-es válság 317 anorexia 205

az állam gazdasági szerepe 323, 324 Barbie baba 62, 63 Disney-park 482 filmipar 448 magas jövedelmű országok 306 megapoliszok 709, 710, 713, 722 milliárdosok 302, 303 növekedés 324, 326 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó ország 51, 62, 313, 315 hooks, bell 367 hopi törzs 37 Hopkins, T. H. 61 Horvátország 388 Hotz, R. L. 155 Howard Liga 645, 646 Howard, J. H. 156 hozzárendelt státus 125, 782 Hubbard, Ron 426 Hughes, E. C. 125 Hughes, Martin 546 humánerőforrás-gazdálkodás 512, 514, 782 humanitárius segítségnyújtás 58, 63, 672 Humphreys, Laud 74-76, 78, 79, 82, 87, 88 Hung Wei Lo 475 Hunt, Paul 216, 225, 226 Huntington, Sámuel 442 hurrikán 741 Huston, A. C. 470 Hutton, W. 512 Hutton-vizsgálat 471 Hyman, R. 576 iatrogenezis 212 IBM 508, 509, 715 ideáltípus 35, 360, 386, 491-493, 512, 652, 782 identitás fekete ~ 378, 379 hálózatgazdaság 108 lopás 642 internet 672-674 kettős - 3 9 5 kulturális - 483, 674 nacionalizmus 677-679 nemek 100-103, 141, 146-148, 356-359, 362 363, 367-369 nemzeti — 678 perszonalizált — 642 személyes — 68, 155, 157 identitáslopás 642 ideológia 32, 34, 61, 102, 164, 176, 259, 354, 360 375-377, 632, 658, 667, 672, 782 Foucault 104 konfliktus 99 média 450, 463-467 vallás 417, 419, 427, 444

MUTATÓ

idő fogalma 418 kronometrikus idő 129 társadalmi élet 129 zónák 127 Iganski, Paul 397 Illich, Ivan 211-213, 542-544, 547, 550 IMF 320, 324 India alacsony jövedelmű országok 306, 307 Benetton 517, 518 bhopali katasztrófa 638 cunami 726 demográfia 334 egészség 231 egyenlőtlenség 309, 326, 327 fejlődő világ 45, 50-54, 656, 676 Gandhi 53 Kasmír 675, 684 kasztrendszer 238-241 kisebbségek, bevándorlás 380-408 Kalkutta 710 környezetszennyezés 638 média 473, 477, 478, 480, 481 nyers halálozási ráta 330 oktatás 544 öregedés 151, 160 shták 441 Teréz anya 414, 415 tradicionális társadalom 46, 49 vallás 35, 416-419, 422, 424, 439 individualizmus 68, 188, 473, 474, 484 Indonézia 62, 307, 310, 313, 326, 403, 442, 444, 657, 677, 679, 683, 726, 729, 737 információs társadalom 108 információs technológia 243, 327, 473, 500, 511, 513, 514, 516-518, 521, 522, 561, 565, 566, 579, 591-594, 598, 599, 640, 641, 648, 670-672, 714, 721, 749, 782 informális gazdaság 571, 710, 782 informális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 782 inkák 46, 49 intelligencia 154, 376, 409, 527, 557-561, 566, 782 intelligenciahányados lásd IQ interakciós vandalizmus 120-122, 783 internet 455, 783 bizalom 135 demokratizálódás 659 eBay 135 globalizáció 56, 57, 67, 68 hatásai 457, 458 információs forradalom 521 internetcenzúra Kínában 474, 475 internetfelhasználók 457 internetgalaxis 516 internetkávézó 58, 68

8

kialakulása 155, 457 kiberbűnözés 641 kibertér 457 nagyvállalatok hatalma 479 oktatási egyenlőtlenségek 564 szerverek száma 677 társadalmi interakciók 133 társadalmi mozgalmak 672 társas elszigetelődés 136 tér-idő rend átalakulása 129 világháló 456 zeneipar 476, 477 intézmények intézményesülés krízise 362 patriarchális kulturális intézmények 368 intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783 intézményi kapitalizmus 505, 506, 783 intimitás 171, 182, 193, 196, 197, 695, 715 inuitok 39 ipari forradalom 29, 32, 226, 307, 389, 504, 521, 673,692, 783 ipari társadalmak 783 és az egészségügyi ellátás 208 és az egészségügyi problémák 208 első világ 51 globális fejlődés 50-52 katonai túlerő 50 nagyvárosok 49 politikai rendszerek 51 sajátosságai 49 társadalmi rétegződés 238, 265 újonnan iparosodó országok 51, 52 iparosítás 783 Comte 29 környezet 733, 742 Marx 34 megalopolisz 710 nagyvárosok 699 és a szociológia kialakulása 27 iparosodott társadalmak lásd ipari társadalmak iPod 477 IQ, intelligenciahányados 557, 783 Bell-görbe 558 érzelmi és interperszonális ~ 560, 561 genetikai tényezők 557, 558 Hernstein és Murray 557 és az oktatás 556 új IQ-izmus 559, 560 ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 682 Irak 404, 441, 501, 654, 664, 675, 698 iraki háború 442 angol Parlament 667, 668 BBC 472 ENSZ Biztonsági Tanács 663-665 globális tiltakozás 650, 652, 672 a háborút megelőző időszak 664

MUTATÓ

a háború utáni időszak 665 terrorizmus 684, 686 Irán 658, 659, 675 írni-olvasni tudás 309, 312, 313, 335, 528, 543, 544 Írország 379, 390, 430, 431, 435, 540, 541, 662, 682, 683 Isten Gyülekezetei 444 iszlám 421, 422 civilizációk harca 442 az Egyesült Királyságban 433 fundamentalizmus 440 és a homoszexuálisok 441 és a Nyugat 441, 442 saría 411, 442 siíták 441 szunniták 441 újjáéledése 442 USA-ban 435 Iszlám Dzsihád csoport 684 Izland 430 Izrael 421, 431, 465, 674, 681 Jacoby, Sanford 505 Jahoda, Marié 606 jakuza bandák 640 Jamaica 66, 406 János Pál pápa, II. 427 Janowitz, M. 694 Japán agrárszektor 48 állami szerepvállalás a gazdaságban 323 Aum Sinrikjo csoport 426, 672 autóipar 575 Barbie baba 62 buddhizmus 422 egészség 224 első világ 50, 52 globális verseny 51 globalizáció 64, 66 gyarmatosítás 321 iparosodás az 1950-es években 313-317 japán modell 511, 512 kamikaze pilóták 31 képviseleti demokrácia 656 központi vagy magországok 322 magas jövedelmű országok 306 média 478, 480, 482 oktatás 540, 541 öregkor 166 táplálkozási zavarok 205 társadalmi mobilitás 262 társadalmi tőke 521 tradicionális birodalmak 240 transznacionális vállalatok 60, 506 tudásgazdaság 595 újjáépítés 56

Jasper, K. 205 jedik 433 jégtömeg 741 Jehova Tanúi 433 Jemen 683 Jencks, Christopher 287 Jenkins, C. 603 Jensen, Arthur 557 Jézus Krisztus 53, 419, 421, 422, 424, 425, 427, 438, 652 jobboldali realizmus 623, 624 Jobling, R. 218 John, Jeffrey 427 John, M. T. 154 jóléti állam 289-297, 783 állampolgári jogok 289 elméletei 289 Esping-Andersen elmélete 290 Finnországban 109 függőség kultúrája 279 gondoskodó állam 293 intézményes forma 291 kialakulása Angliában 291-293 konzervatív-korporativista modell 290 konzervatív „visszakozás"293-295 liberális modell 290 maradványelv 291 marginális osztály 255 Marshall elmélete 289 Nagy-Britanniában 290 öregedés 164 rászorultság elve 290 segély az álláshoz jutáshoz 296 szegénytörvény 291 szociáldemokrata modell 290 új munkáspárti kormány és a jóléti reform 295 univerzális jóléti szolgáltatás 290 a változó világban 297, 298 jóléti függőség 279, 294, 783 jóléti kapitalizmus 505, 783 Jones, D. E. 437 Jones, Trevor 555 Jordánia 60, 483 Joy, B. 738 Judge, K. 224 Jugoszlávia demokrácia 658 etnikai konfliktusok 387, 389, 403, 677 iszlám 442 Koszovó 5 8 , 3 8 8 , 4 4 2 , 501 menekültek 403 nacionalizmus 387, 673 új migráció 403, 410, 797 vallási konfliktusok 416 Július Caesar 53

MUTATÓ

\

Kadish, Marcia 338 Kafka, Franz 491 Kaldor, Mary 684, 685 Kálvin János 95 kálvinizmus (kálvinista) 95, 96, 419, 423 Kambodzsa 307, 327, 501 kamikaze pilóták 31 Kamin, L. J. 558 Kanada agrártársadalmak 48 azonos neműek házassága 339 bevándorlás klasszikus modellje 406 első világ 51 Kanadai Egyesült Egyház 427 magas jövedelmű országok 306 oktatás 540, 541 Québec 655, 675 savas eső 733 társadalmi egyenlőtlenség 260 Kanter, R. Moss 510 kapitalizmus családi ~ 504, 776 Habermas 106 intézményi ~ 505, 783 patriarchátus 364, 365, 368 kereszténység 95 kialakulása 33 Marx 33,101-103 média 473 menedzser— 505, 786 modern társadalmi változások 70 nagyvállalati ~ típusai 504-506 osztályharc 33 „ősz" - 1 6 4 , 503 vállalati jóléti kapitalizmus 505, 796 világ- 321, 322, 328 Weber 34, 94-96, 102, 103, 301, 419, 691 karizmatikus vezető 53, 423, 425, 652 Károly herceg 190, 236 Karzai, Hamid 657 Kasarda, J. D. 694 Kasmír 675, 684 kaszt, -rendszer 177, 235, 238-241, 265, 328, 417, 422,784 Katalónia 675 Katar 483 katexis 360 katolikus vallás csoda 414 Egyesült Királyságban 433 Európában 430-435 fogamzásgátlás 334, 437 homoszexualitás 427 kapitalizmus 96 nők 427 osztály 434

813

öngyilkosság 31 USA-ban 436 katonai erő 55, 56, 70, 103, 209, 322, 334, 501, 654, 665, 676 Katz, J. E. 133, 136, 162, 466 Kautsky, J. 49 kauzalitás 79, 783 ellenőrző változók 81, 778 korreláció 79, 80 okok meghatározása 81, 82 ok-okozati összefüggések 79-82 oksági kapcsolat 79, 788 oksági mechanizmusok 80 kávé 24-27 Kazahsztán 403 Keith, M. 402 Kelet-Ázsia 45, 49, 51, 52, 307, 312, 326, 335, 381, 457,519,565,730 1997-es gazdasági válság 317 az állam szerepe 323, 324 emberi jogok 323 félperiferiális országok 323 növekedés 3 1 3 , 3 1 5 - 3 1 7 Kelet-Németország 51, 657 Kelly, Dávid 472 Kemp, A. 370 Kemsley, Lord 450 Kennedy, J. F. 317 Kenya 51,319, 377 Kepei, G. 443, 444 képviseleti demokrácia 655, 686, 783 kereszténység 421 BBC 452 Egyesült Királyságban 433 Európában 430, 431 Feuerbach 417 ideológiai vonatkozás 419 keresztény fundamentalizmus 438, 440, 443, 445 keresztény hit 417 nem és szexualitás 427 reformáció 430 és szexualitás 344 társadalmi szerveződés 416 templomba járás 433 trinitárius egyházak 433 USA-ban 436-439 kerubizmus 229 Keynes, John Maynard 602 kézművesek 492, 571-574 Khamenei, Ali ajatollah 441, 442 Khatami, Mohamed 442, 658 Khomeini ajatollah 441, 442 kiberbűnözés 641, 642 kibertér 133-135, 457, 458, 536, 641, 659, 712, 783 kiborg 162

814

MUTATÓ

Kiecolt, K. J. 443 Kim Dzsongil 55, 654 Kim Ir Szen 55 Kína átlagjövedelem 590 Barbie baba 61-63, 509 bevándorlók 389, 405, 408 birodalom 46, 49, 240 bruttó nemzeti jövedelem 306, 307 buddhizmus 422 bűnügyi hálózatok 640 bürokrácia 491 elöregedés 155, 166 ENSZ Biztonsági Tanács 501, 663 etnikai kisebbség 677 1949-es kínai forradalom 86 fejlődő világ 50-52 gazdasági növekedés 313-317, 326, 710 globális felmelegedés 742 GM-élelmiszerek 744 hagyományos családminta 200 internetcenzúra 474, 475 kommunista rezsim 657, 784 konfucianizmus 422 közepes jövedelmű országok 306, 307 média cenzúrája 474 népességnövekedés szabályozása 175, 334 nők jogai 370 növekedés 61 oktatás 555 táplálkozási zavar 205 Tibet 675 Tienanmen téri erőszak 58, 657 újonnan iparosodó országok 313 válás 200 vallás 422, 425 Kinsey, Alfréd 349, 352 kiotói egyezmény 742 Kirgizisztán 333 Kirkwood, T. 154, 155 kiropraktika 207 kisebbségi csoportok 380, 783 kísérlet 8, 28, 29, 82, 85, 88, 91, 119, 120, 127, 134, 145.783 kiterjesztett család 172, 173, 175-177, 190, 195, 201.784 kivándorlás 406-408, 700, 784 kivonuláselmélet 156, 784 klán 175, 420, 694 Klerk, F. W. de 374 klímaváltozás lásd globális felmelegedés Knoke, D. 516 Knorr-Cetina, K. 40, 118 kockázattársadalom 106, 107, 110, 746, 747, 784 kogníció 141, 784 kollektív fogyasztás 696, 784

Kollock, Péter 136 Kolumbia 639 kommunikáció 448, 784 digitalizáció 454 elektronikus kommunikáció 136 globalizáció 56-59 műholdas kommunikáció 455 nem verbális kommunikáció 116-119 távközlés 455, 794 kommunizmus bukása 61, 70, 71, 102, 103, 307, 656-660 Marx 34 második világ 51 a történelem vége 658 konfliktuselméletek 37, 38, 167, 385, 386, 653, 784 Berstein 544 bűnözés 621, 6 2 2 , 6 4 7 Dahrendorf 38 Marx 38, 40 média 459, 460 oktatás 549 új kriminológia 621, 795 konfucianizmus 316, 419, 422, 445 konkrét műveletek szakasza 142, 784 Konstantin császár 421 konszenzus 32, 96, 99, 105, 110, 195, 215, 363, 512, 616 kontrollelmélet 623, 624, 647, 783, 784 konurbáció 698, 784 Kopernikusz, Nikolausz 29 Kopomaa, Timo 715 Koresh, Dávid 423, 424 lásd még demokrácia korlátozott kód 544, 546, 566, 784 kormányzat, kormányzás 784 autoritárius kormányzat 652, 654 kormányzati szféra 651 korreláció 79, 80, 784 Durkheim 80 kauzalitás 79, 80 korrelációs együtthatók 88, 784 média 459 változók 79-81, 796 kortárscsoport 143, 144, 148, 167, 358, 549, 784 Kóser, K. 403, 405 Koss, S. E. 450 Koszovó 58, 388, 442, 501 Kouao, M. T. 182 kozmopolitizmus 67, 69, 107, 409, 698, 700, 717 kölcsön ellenében végzett munka 314 kölcsönös gazdasági függőség 32, 63, 573, 608, 784 könyvek 484 környezet Brent Spar 732,733 Brundtland-jelentés 729, 748 elsivatagosodás 736, 737, 740, 743, 778 erdők kiirtása 729, 731, 737, 778

MUTATÓ

esőerdők 728, 729, 737 fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, 780 fogyasztás 729, 730 források kimerülése 735 genetikailag módosított élelmiszerek 738, 7 4 3 746, 750, 781, 786, 795 globális „kockázattársadalom" 106, 746-748 globális felmelegedés 69, 107, 727-730, 736, 738-750, 781, 784, 786, 796 Greenpeace 501, 503, 728, 732, 744 harmadik utas politika 669 jövő 748, 749 környezeti ökológia 728, 784 levegőszennyezés 711, 731, 733, 749 növekedés határai 728 Rio de Janeiro, Föld-csúcsértekezlet 729 Római Klub 728, 729 savas eső 733, 749 szegénység 730, 731 szilárd hulladékok 735 talaj leromlása 736 technológiai eredetű környezeti kockázatok 737 veszélyforrások 731-746 víz 736 vízszennyezés 733-735 környezeti ökológia 728, 785 környezetszennyezés levegőszennyezés 731-733 vízszennyezés 733-735 közelség kényszere 136, 458, 785 közép- és kelet-európai országok demokrácia 656-658 EU-tagság 662 közepes jövedelmű országok 307 migráció 403 növekedés 328 páncélozott társadalom 625 szervezett bűnözés 640 technológia 327 vallás 439 vízszennyezés 735 középosztály 251, 252, 785 központi vagy magországok 322, 779, 785, 789 közvécé 74, 75 közszféra Habermas 109, 110, 460, 461, 463, 473, 481, 485, 786 homoszexuálisok 634 és magánszféra 634 kriminológia 612-614, 616, 619, 621-623, 630, 633, 775, 783, 785, 795 Kroc, Ray 488, 503 kronometrikus idő 129, 785 Krupat, Edward 694 Kuba 307, 660, 669

815

Ku-Klux-Klan 377 Kulkarni, V. G. 326 kultúra családminták 177, 178 egészség 209 Frankfurti Iskola 460 globális kulturális bazár 507 globalizáció 57-59, 65-70 homoszexualitás 352 imperialista kulturális birodalom 481, 482 kelet-ázsiai fejlődés 316, 317 kozmopolita kultúra 698 kultúrák versengése 442 kulturális pluralizmus 386, 550, 785 kulturális tőke 256, 257 kulturális újratermelés 546-549, 785 kultúripar 460 multikulturalizmus 386, 787 szervezeti kultúra 517 szexuális orientáció 350 szocializáció 141-151 társadalmi változások 35, 46, 53-56 vallás mint a kultúra egy formája 415, 418 kultusz 423-426, 445, 785 kurdok 665, 675 kutatási módszerek 76, 78, 82, 85, 86, 785 Kuvait 67, 68, 303, 483, 654 Kuznets-görbe 260, 785 Kuznets, Simon 260, 785 külső eredetű kockázat 738, 785 Lacan, Jacques 369 lakáskörülmények 210, 221, 231, 273, 292, 701, 704-706, 716, 727 etnikai kisebbségek 399, 410 Land, K. C. 436 Landes, Dávid 44 Lansley, Stuart 274, 275 Lao-ce 422 Laosz 327 Lappé, F. M. 310 Laqueur, W. 680 Larkin, Jim 719 Larsen B 741 Laswell, H. 459 latens funkció 37, 40, 785 laterális mobilitás 261, 785 Laumann, E. O. 349, 352 Lawrence, Stephen 383, 384, 402 Lay, Kenneth 636, 637 Lazarsfeld, Paul 84, 460, 466 Lea, J. 622 Leadbeater, Charles 595 Ledér, Drew 162 Lee, R. B. 47, 131 legitimáció 354, 362, 775, 785

816

MUTATÓ

Leibfíied, S. 281 Leisering, L. 281 Lemert, Edwin 619, 626 Lengyelország 51, 61, 262, 404, 432, 541, 656-658, 660, 733 leprások 216 Lesotho 319, 745 leszbikusság 779, 786 levegőszennyezés 731-733 Levin, W. C. 165 Li Ka-shing 302, 303 Libanon 440, 444, 508 liberális demokrácia 656-658, 686, 785 liberális feminizmus 365, 785 Líbia 319, 405, 682, 685 Liebert, R. M. 469 Lin, N. 516 Lincoln, Ábrahám 448, 682 Lipset, Seymour Martin 262, 435 Lister, Ruth 253 Litvánia 432 Livingstone, Ken 721 Lloyd-Sherlock, R 152 Locke, J. 133 Logan, John 697 Lombroso, Cesare 612 London 57, 66, 151, 236, 254, 302, 326, 354, 379, 380, 383, 384, 391, 394, 401, 402, 433-435, 448, 450, 451, 460, 488, 502, 532, 537, 559, 564, 614, 640, 650, 675, 680, 683, 690, 695, 699, 702, 703, 706-708, 713, 720-722 Lorber, Judith 341, 359 Lönnqvist, Kurt 715 Lucas, Vicky 229 Luce, Henry 478 Luckmann, Thomas 132 Lukes, Stephen 652, 653 Lull, James 466, 474 Lumiére fivérek 451 lutheránusok 424 Lutz, H. 403, 405 Luxemburg 541, 662 Lyon 720 Lyon, C. 181 Lyon, D. 499 Lyotard, J.-E. 103 Mac an Ghaill, Máirtín 361, 363, 548, 549, 552, 553 Macgregor, S. 706 Machin, Stephen 264 Mack, Joanna 274, 275 Macpherson, S. W. 383 Macpherson-jelentés 384 maffia 640 magánszféra 68, 368, 463, 631, 634, 715

magas bizalmi szintű rendszerek 579, 608, 785 magországok lásd központi vagy magországok Magyarország 51, 61, 432, 541, 657, 658, 660 maják 49 Major, John 297, 666 makroszociológia 40, 116, 118, 124, 157, 626, 785 Malajzia autoritárius állam 657 Barbie baba 62 brit termelés áthelyezése 663 függetlenség 51 gyermekmunka 314 internet ellenőrzése 659 iszlám fundamentalizmus 442 műholdas televízió betiltása 483 növekedés 3 2 6 , 5 0 6 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó országok 313 Malawi 745 Maldív-szigetek 726 Malthus, Thomas 331, 333, 336, 786 malthusianizmus 330, 331, 336, 786 Manchester 162, 254, 570, 586, 645, 701, 708, 718721 Mandela, Nelson 240, 374, 375, 681 manifeszt funkció 37, 40, 786 Manning, Carl 182 Mao Ce-tung 425 maorik 558 Marcuse, H. 466 marginális osztály 253, 786 Angliában 255, 256 biológiailag alsó réteg 344 Európai Unió 254 jóléti állam 255 Marx 253 migráció 254 számítógépes alsóbb osztály 565 underclass-vita 253, 254 marihuána 24, 613, 619, 639 Marley, Bob 66 Marokkó 314, 320, 742 Marsden, D. 196 Marsden, R V. 489, 516 Marshall, Gordon 245, 261, 262, 263 Marshall, T. H. 289, 290 Martin, D. 438 Martineau, Harriet 36, 97 Marx, Kari 32, 33, 35, 42, 103, 110, 226, 365 alapító teoretikus 36, 42, 103 Castells 108 elidegenedés 573, 592 Habermas 106 hatalom 104 kapitalizmus 33, 102, 242, 504, 658 kommunizmus 34, 657

MUTATÓ

konfliktuselmélet 38-40, 99, 365 média 460, 462, 464 modern társadalom 101, 102 munkamegosztás 573, 599 nacionalizmus 673 nemek problémája 100 osztály 33, 99, 241-244, 252, 253, 265 szociológia mint tudomány 76 társadalmi változások 42, 97, 103 történelmi materializmus 33 urbanizmus 695 vallás 417-419, 428, 436, 444 Weber 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462 marxista feminizmus 365 marxizmus 38, 39, 42, 97, 101, 102, 104, 106, 108, 241-245, 252, 289, 321, 322, 364, 365, 385, 459, 514, 573, 621, 652, 653, 695 Masih, Iqbal 315 második világ 50-52, 61, 787 második világháború 41, 51, 53, 56, 60, 62, 80, 156, 175, 186, 260, 262, 291, 322, 324, 346, 377, 390, 403, 406, 410, 421, 425, 431, 436, 495, 528, 529, 566, 570, 574, 577, 581, 601, 602, 662, 666, 674, 676, 681, 695, 727 másodlagos deviancia 619, 620, 626, 786 Mason, A. 634 Mason, Dávid 393 Mason, Jan 207 maszáj 49 „A maszkulinitás 354, 356, 357, 359-363, 371, 782 materialista —felfogás 33, 34 a mindennapi élet kulturális és történelmi szem­ lélete 129 posztmodern felfogás 103 a történelem vége 658 materialista történelemfelfogás 33, 34, 786 matrilineáris 176, 786 matrilokális 176, 786 Matshushita 715 Matsuura, Jeffrey 746 Mattel 62, 63 Matthews, R. 622 Maugh, T. H. 351 May, Hazel 634 McChesney, Róbert 473, 477, 480, 481 McCloskey, Tanya 338 McDonald, Ronald 503 McDonald's 64, 131, 502, 503 a társadalom „mcdonaldizálódása" 488, 489, 492, 511,518 McFadden, D. 351 McKeown, T. 211 McKinney, W. 435, 437, 438 McKnight, Abigail 281 McLuhan, Marshall 448, 453, 458, 461, 485 McMichael, P. 507

817

McNeely, C. L. 500 McQuail, Denis 459 Mead, G. H. 141, 142, 167 Meadows, D. H. 329, 596, 728 Means, Gardiner 504 média lásd tömegkommunikációs eszközök médiaimperializmus 476, 481, 484, 786 médiaszabályozás 472, 473, 786 Medscape 205 megalopolisz 698, 699, 787 megapolisz 709, 710, 723, 787 megkettőződési idő 329, 786 „megtervezett babák" 214 megváltást hirdető vallás 419 Mekka 421, 422, 685 Melanézia 51 Mellows-Facer, A. 668 Melton, J. G. 436 menedékkérők 391-393 1951-es ENSZ-egyezmény 391 ellenőrzés 405 menedzserkapitalizmus 505, 786 menedzsment 564, 588, 594, 598, 601, 669, 782, 796 meritokrácia 257, 264, 528, 532, 786 Merton, Róbert 94 bűnözés 615, 616, 618 bürokrácia 493 feszültség 289, 616 funkcionalizmusa 37, 39, 40, 647 középszintű elméletek 39, 94 lelki kizsákmányolás 460 mesterséges eredetű kockázat 746, 786 mesterséges környezet 695, 696, 783, 786 metafizikai stádium 29 metanarratívák 103, 549, 787 metodizmus 423, 434 Mexikó 37, 49, 51, 52, 148, 302, 303, 307, 323, 324, 326, 406, 436, 506, 541, 672, 673, 703 Mexikóváros 66, 378, 711 Meyer, J. W. 492, 492, 500 Mianmar 422, 654, 657 Michels, Róbert 496, 522 Microsoft 302, 303, 508 Mielonen, Jari 714 migráció alapfogalmak 376 csoporthatárok kijelölése 385 diszkrimináció 380 Egyesült Királyságban 389-403 előítélet 380-382 etnicitás 379 etnikai integráció és konfliktus 386 etnikai integráció modelljei 386 etnikai konfliktusok 387 etnocentrizmus 385

MUTATÓ

Európai Unió 403-405 faj 376 globális diaszpórák 408 globális migráció 405, 406 globalizáció és migráció 407 intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783 kisebbségi csoportok 380 konfliktuselméletek 385 marginális osztály, az EU és a ~ 254 migrációs minták és modellek 406 rasszizmus 382 rasszizmus szociológiai értelmezései 385 „régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig"383 mikroszociológia 40, 118, 124, 626, 787 Miles, I. D. 571 Miles, R. 377 Mill, John Stuart 365 milleniumi fejlesztési célok 325 Miller, Mark 406, 408 milliárdosok 302 Mills, C. Wright 24, 26, 40, 652 Milne, A. E. H. 158 minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585 Minkler, M. 157 minőségi körök 588, 786 mintavétel 84, 786 Mirza, H. 316 Mitchell, J. 148, 365 Mitsubishi 60, 506, 507 mobilizáció 58 mobiltelefon 57, 59, 199, 250, 302, 327, 449, 475, 484, 639, 645, 672, 714, 715 modernitás 55, 105, 106, 197, 208, 329, 440, 684 modernizációs elmélet 317, 321, 335, 787 Modood, Tariq 178, 378, 379, 398, 399, 402 módusz 88, 787 Mohamed próféta 421, 422, 425, 441, 442, 444 Mohammadi, Ali 483 Moi, Dániel arap 377 Molotch, Harvey 12, 136, 697 Mondadori kiadóvállalat 482 monogámia 172, 176, 201, 340, 787 monopólium 240, 436, 452, 470-472, 481, 504, 787 monoteizmus 420, 787 Monroe, Marilyn 362 Monsanto 743-746 Moore, Barrington 660 Moore, G. 516 Moore, L. R. 436 Moore, R. 393, 399 morális konszenzus 30, 37 morális közösség 416 morális pánik 402, 620, 635, 648, 704, 787 Morgan, D. 359 Morgan, Robin 469

mormonok 173, 433, 436, 437 Morpheus 477 Morris, Lydia 247, 255, 256 mortalitás 173, 218, 330, 787 mostohacsalád 190 Moszkva 517, 713, 722 Motorola 715 Moynihan, D. P. 617, 618 Mozambik 58, 320, 656, 745 mozi 80, 283, 447, 449-451, 477, 478, 484, 507 mp3 477 Mulgan, Geoff 187, 188 Mullan, Phil 164 multikulturalizmus 386, 387, 787 Mumford, L. 129 Muncie, John 635, 636 munka 569-609, 787 alkalmazottakról vezetett nyilvántartások 498 etnikai kisebbségek 396-399 fizetett és nem fizetett munka 571 foglalkozási szegregáció 582-584 fontossága 599 globális munkaerőpiac 507 és gondoskodás 179, 180 házimunka 180, 264, 278, 283, 363, 365, 366, 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787 humánerőforrás-gazdálkodás 512 informális gazdaság 571 ipari konfliktusok 576 a jövőben 599 második műszak 180, 196 munkaerő elbutítása 514, 592 munkaerő-piaci kirekesztettség 282 munkahelyi bizonytalanság 598-602 munkanélküliség 602-607 nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségek 582 és a nők 261, 579-582 és az osztály 245 otthoni munkamegosztás 585 önkéntes — 571 portfoliós dolgozók 597 részmunkaidő 584 segély az álláshoz jutáshoz programok 296, 297 tanulás és a fizikai munka (Willis) 547-549 társadalmi jelentősége 598-600 távmunka 594, 596 továbbképzés 596 tudásgazdaság 591-594 új munkáspárti kormány politikája 295-297 változó természete 579 munkahely automatizálás 592, 593 számítógépesítés 513, 514, 592, 593 munkahelyi bizonytalanság 598-603, 608, 609, 633, 747, 787 munkahelyi továbbképzés 596

MUTATÓ

munkamegosztás 571 Adam Smith 573, 574 alacsony bizalmi szintű rendszerek 575 automatizálás 592 Durkheim 573 fordizmus 573-575, 589 házimunka 572 kézművesek 571-574 magas bizalmi szintű rendszerek 579 Marx 573 minőségi körök 588 nemzetközi munkamegosztás 506, 507 nők 579-582 posztfordizmus 587-589, 595, 608 taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, 608 változások az otthoni munkamegosztásban 5 8 5 587 munkanélküliség 602-607, 787 arányai 602 és a családon belüli erőszak 181-183 az Egyesült Királyságban 604, 605 és az etnikai kisebbségek 604 és a fiatalok 604 megtapasztalása 606 nemek szerint megoszlása 605 „nem osztály" (Gorz) 599 és az osztály-hovatartozás 605 statisztikák értelmezése 602, 603, 605 munkásnyúzó műhely (sweatshop) 590, 787 munkásosztály 787 bűnözés 6 1 7 , 6 2 1 , 635 család 187, 287 egészség 219, 222 elpolgárosodási tézis 252 Marx 33, 34, 108, 599 oktatás 527, 538, 544, 548, 549, 559, 560 osztályelméletek 241-244 változó jellege 252, 253, 266 Murdoch, Rupert 459, 460, 471, 480-482 Murdock, George 172, 363, 459 Murray, Charles 253-255, 279, 282, 557, 558, 560 műveletek előtti szakasz 142, 787 Mwanawasa, Levy 745 nacionalizmus 651, 787 állam nélküli nemzetek 675 britség 678 elméletei 673 etnikai közösségek 674 a fejlődő országokban 676 és globalizáció 677-679 és a modern társadalom 673 nemzeti kisebbségek és az Európai Unió 675 NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Meg­ állapodás) 60, 673

819

Nagy-Britannia bevándorlási politika 391-393 bűnözés 6 2 3 , 6 2 7 családok és intim kapcsolatok 176 fogyatékosság 230 jóléti állam 290-296 létminimum 274 marginális osztály 255, 256, 266 meritokrácia 264 migráció és etnikai változatosság 389 munkanélküliség 604 oktatás 528 öregedés 157 pártpolitika 666 társadalmi mobilitás 262, 263 urbanizációs trendek 701 vallás 432-435 nagyszülők 141, 155, 166, 172, 177, 191, 391 nagyvárosok belvárosok hanyatlása 702-704 bevándorlók 710 Castells 709, 710, 713, 717, 720 Dockland 707 fejlődő országok 710, 721 felújítás 707 mint gazdasági és társadalmi tényező 717, 719 globális város 713 kifejlődésük 698 környezeti kockázatok 710-712 közigazgatás 716-721 közösségi kohéziós programok 705, 706 megalopolisz 698, 699, 786 megapolisz 709, 710, 423, 786 megújulás 706-708 mesterséges környezet 695, 696 modern nagyváros 700 nemek szerepe 702 nyomornegyed 710 polgármesterek 720, 721 szuburbanizáció 701, 792 új trendek Nagy-Britanniában és az USA-ban 701-708 urbanizáció 699, 795 urbanizmus 696, 795 urbanizmus elméletei 690-698 városállam 698 Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities) 721 városi terek újrahasznosítása 707 városökológia 691, 692 Weber 690, 691 zavargások 704, 705 nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787 Napster 477 Narayan, D. 310

MUTATÓ

narkotikumok 640 NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete, North Atlantic Treaty Organization) 388, 501 Neale, Bren 184, 188, 189, 197, 198 Negroponte, Nicholas 454 Nelson, H. M. 443 nem fókuszos interakció 124, 137, 787 nem verbális kommunikáció 116-118, 124, 127, 366, 787 nemek közötti szerződés 632 Németország 34, 48, 53, 54, 56, 66, 90, 213, 253, 254, 262, 290, 303, 330, 347, 382, 403, 404, 406, 407, 430-432, 521, 540, 541, 595, 642, 662, 680, 681, 691, 703, 742 agrártársadalom 48 antiszemitizmus 382 Drezda lerombolása 681 eugenetika 213 Európai Unió 662 globális felmelegedés 742 Hamburg gazdagság és szegénység 254 Hitler 53 holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 jóléti modell 290 kommunizmus összeomlása 51, 657 második világháború 56, 681 migráció 404, 406, 407 nácizmus 54, 213, 680 nyers születési ráta 330 oktatás 540, 541 társadalmi mobilitás 262 társadalmi tőke 621 török bevándorlók 253, 254, 407 tudásgazdaság 595 vallás 430-432 nemi egyenlőtlenség 363, 787 bérek 180, 584, 585 családban 179-181 elméletek 363-369 felsőoktatásban 554, 555 feminista megközelítések 364-369 funkcionalista megközelítések 363, 364 gondoskodás 179, 180 nemi foglalkoztatási szegregáció 582, 583, 787 nemi rend 360-363, 787 nemi rendszer 460, 787 nemi szerepek 68, 118, 134, 145-147, 180, 193, 356-359, 371, 509, 583, 585, 702, 788 nemi szocializáció 145-147, 357-359, 788 bűnözés 630-634 Chodorow 148, 149 Freud 147, 148 funkcionalizmus 195, 357 Gender Play (Thorne) 144 Ghaill 360, 361, 363, 548, 549 . Gilligan 149

mesekönyvek, televízió 146 nemsemleges nevelés 146, 147 a nem tanulása 146 szankciók 357 szociológiai viták 147-149 szülők, felnőttek reakciói 145 nemi viszonyok 359, 788 nemzetállamok 49, 788 állam nélküli nemzetek 675, 678, 682, 683, 687, 775 Beck szerint 107 civilizációk harca 442 és a globalizáció 51, 61, 68, 663, 669, 678, 679 identitás 678, 679 és a közegészségügy 209 nacionalizmus 673-675 nagyvárosok 712, 717, 722 posztmodernizmus 103 sajátosságai 651 társadalmi rétegződés 247 és a technológia 672, 673 és a terrorizmus 679-686 Nemzetközi Büntető Bíróság 665 nemzetközi kormányzati szervezetek (IGO) 61, 500, 501,522, 663, 787 Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövetség (Interna­ tional Lesbian and Gay Association, ILGA) 356 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 314, 315, 347, 603 nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO) 61, 62, 500, 501, 522, 684, 787 Nemzetközi Nőtanács (International Council of Women) 501 nemzetközi szervezetek 324-326 Nemzetközi Szociológiai Társaság (International Sociological Association) 501 Nemzetközi Távírdai Uniót (International Telegraph Union) 62 neofordizmus 591 neoliberalizmus 321, 788 neolokális lakóhelyválasztás 176, 787 Nepál 48, 307, 422 népességet reprezentáló minta 83, 787 népirtás 213, 388, 389, 408, 410, 495, 665, 674, 787 Népszövetség 500 Nestlé 745 Netscape 479 Névtelen Alkoholisták 41 New Age mozgalom 425, 426, 440, 788 New Deal 505 News Corporation 460, 480, 481 Newton, Isaac 29, 53 NGO lásd nemzetközi nem kormányzati szerveze­ tek Nicaragua 307, 322

MUTATÓ

Nicholson, Jack 157 Niebuhr, Richárd 423 Nielsen, F. 260 Niger 320, 358 Nigéria 50, 51, 320, 440, 442, 660, 676, 677 nirvána 422 Nissan 511 Nokia 715 Nolan, P. 603 Noon, Gulam 236, 237, 249, 261, 265 normák 31, 67-69, 86, 116, 143, 144, 153, 155, 176, 182, 187, 193, 194, 198, 208, 210, 215, 362, 6 1 5 617, 620, 646, 647, 787 Norvégia 213, 430-432, 541, 732 Notting Hill 66, 379, 391, 401 nőgyógyászati vizsgálatok 127 nők Afganisztán, nők jogai 176 alkalmazás bérkülönbség 180, 584, 585 büntető igazságszolgáltatás és a ~ 631-633 dohányzás 223 egészség 221-223 egyedülálló szülő 185 ellen elkövetett bűnök 633, 634 ellenálló nőiesség 362 elleni erőszak 182 1950-es évek 175 fejlődés 317 fizetések közötti szakadék 584 foglalkozási szegregáció 582 gazdasági aktivitásának fokozódása 581 gyermekszülés 213, 342 hajlott kor elnőiesedése 158 hangsúlyozott nőiesség 361 házimunka 180, 193, 196, 571-573, 782, 787 iszlám törvények 441 jogok 176 katolikus vallás 427 kibertér 134 Kína, nők jogai 370 kisebbségi csoportok 380 körülmetélés 232 Martineau 36 második műszak 180, 196 megjelenése a munkahelyeken 579 migráció, feminizálódás 406 munka 261, 579-582 munkahelyi egyenlőtlenségek 582 munkamegosztás 579-582 a nagyvállalatoknál 509 női bűnözés 632 női munkavállalók aránya világviszonylatban 580 női szegénység 271 nőiesség, nemi viszonyok 359

osztályhelyzetének meghatározása 259 osztálytagolódás és a nők munkavállalása 261 öregkor 157-159 péniszirigység 147 premodern társadalom 150 részmunkaidő 584 részmunkaidőben végzett munka 584 szappanopera 466, 468 szépség 205, 342, 366 szervezetek és a ~ 509 szexuális szabadság 346 szociológus 36 sztereotípia 631 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209 társadalmi mobilitás 264 változások az otthoni munkamegosztásban 585 várható élettartam 271 viktoriánus család 175 zaklatás 118, 633, 634, 647 nuerek 420 nukleáris család binukleáris család 191 biológiai egyenlőtlenség 366 funkcionalizmus 195 jelentése 172, 201 Nagy-Britanniában 176 a történelemben 173-175 nyelv arc, a test és a beszéd 122, 124 funkciója 38 Garfinkel kísérletei 119 globalizáció 65 interakció társadalmi szabályai 119 interakciós vandalizmus 120 közös jelentések 119 reaktív kiáltások 122 strukturálódása 98 társalgáselemzés 120 nyers halálozási ráta 330, 788 nyers születési ráta 330, 788 Nyugat-Németország 262, 432 Oakes, Péter 503 Oakley, Anne 196, 213, 223, 572, 573 OECD 89, 90, 231, 271, 319, 320, 457, 539, 540, 541,595 Ohlin, Lloyd 617, 618, 622 Ohmae, Kenichi 64, 678 ókor 347, 425, 518, 680, 694, 698 ókori Görögország 238, 341, 655, 698, 787 ókori Róma 95, 238 oksági kapcsolat, kauzalitás 79-82, 91, 787 oktatás 525-566, 787 Bernstein 544-546 Bourdieu 546, 547

MUTATÓ

brit rendszer 537-540 Crowther-jelentés 530 Durkheim 527, 528 Edwards 542 e-egyetemek kora 563 egész életen át tartó tanulás 527, 536, 537, 550, 565,566,777 egyenlőtlenség 550, 551 az Egyesült Királyságban 528, 529 etnikai kisebbségek 555 fejlődése 528-530 felsőoktatás 535 fontossága 527 funkcionalista megközelítés 528 Illich 542-544 IQ 556-561 írni-olvasni tudás 312 jövője 564 konzervatív kormány oktatáspolitikája 530-533 középfokú oktatás 530 kulturális újratermelés 546 magániskolák 531 meritokrácia 528 munkáspárti kormány oktatáspolitikája 533 nemek közti különbségek 551-555 nemsemleges nevelés 146, 147 nyelvi kódok 544-546 osztály és felsőfokú tanulmányok 538 Parsons 528 posztmodern megközelítései 549, 550 társadalmi egyenlőtlenségek 541 társadalmi kirekesztés 555 új kommunikációs technológiák 561-564 Usher 542 Willis 547-549 Olaszország 117, 146, 254, 262, 303, 330, 403, 404, 429-432, 478, 5 1 7 , 5 1 8 , 5 4 1 , 6 6 2 , 6 8 3 , 7 0 8 oligarchia vastörvénye 496, 788 oligopólium 504, 507, 522, 788 olimpiai játékok 378, 720, 721 Olivér, Mike 226, 227 olvasztótégely 386, 387, 409, 410, 439, 788 Omi, M. 382 O'Neil, Onora 661 O'Neill, R. 199 Open University 563 oral history lásd szóbeli történelem orális szex 344, 346 Oroszország bűnözés 640 demokrácia 656, 658, 661 etnikai közösségek 6^5~ globalizáció 304, 663 közepes jövedelmű országok 307 létező szocializmus 102 milliárdosok 302, 303

Moszkva 517, 713, 722 női munkavállalás 579 nőmozgalom 370 nyers születési ráta 330 pénzügyi válság 61 széndioxid-kibocsátás 742 társadalmi mobilitás 262 új migráció 403 vallás 430 világméretű szervezetek 501, 503 ortodox kereszténység 421, 430, 435, 439, 442 Orwell, George 494, 514 oszakai nyilatkozat 60 Oszmán Birodalom 95 osztály Bourdieu 256, 257 definíciója 240 egyenlőtlenség csökkenése 260 és életstílus 256-258 -elméletek 241-245 felső osztály 248-251 foglalkozási szerkezet 244, 245 Goldthorpe 244, 245, 248, 265 hovatartozás mérése 244-248 jelentősége 265 és a kasztrendszer 238, 239 középosztály 251, 252 marginális osztály 253-256 Marx 241, 242 meritokrácia 264, 265 munkásosztály 252, 253 a munkásosztály elpolgárosodása 252 és a nemek 259 operacionalizálás 244 az „osztály halála" 246, 247 osztálytagozódás a mai nyugati társadalmakban 248-261 és a rabszolgaság 238 társadalmi mobilitás 261-265 társadalmi rétegződés rendszerei 237-244 társadalmi változás 246 tulajdon birtoklása 248-251 Weber 242, 243 Wright 243 otthoni munka 196, 516 Oxbridge 246 Oxfam 320, 666, 684 öbölháború 58, 461, 483, 501, 664 ökológia környezeti ~ 728, 784 város- 691, 692, 796 öngyilkos merénylők 31 öngyilkosság börtönben elkövetett ~ 645, 646 Durkheim 31, 32, 39, 80, 100, 224, 615

MUTATÓ

szándékos — 77 és szegénység 277 szezonalitása 80 önsegítő csoport 198, 425, 426, 445, 544, 795 öntudat 38, 76, 83, 140-142, 149, 167, 287, 348, 362, 367, 789 öregedés 141, 151-168, 789 biológiai öregedés 153, 154 brit társadalom „őszülése" 152 egyenlőtlenség 157 életkori diszkrimináció 164 életútelmélet 156 elnőiesedés 158 eltartottak aránya 160 etnikai hovatartozás 160 funkcionalizmus 156 globális öregedési válság 160-164 harmadik életszakasz 157 jóléti állam 164 kivonuláselmélet 156 kulturális eltérések 151 Nagy-Britanniában 157 negyedik életszakasz 157 öregedéspolitika 160 öregkor 151 örök ifjúság 155 politikai gazdaságtani elmélet 157 pszichológiai öregedés 154 strukturális lemaradás 156 szociálgerontológia 153 szociális öregedés 155 szociológiai magyarázatok 155-157 világnépesség „őszülése" 165 Örményország 58 összehasonlító kérdések 76, 789 összehasonlító kutatás 86 „őszülés" 152, 156, 165, 789 Pahl, Jan 196, 587 Pahl, Ray 246 Pakisztán 49, 178, 205, 278, 307, 390, 422, 441, 698 Pakulski, Jan 246, 247 palesztinok 465, 466, 674, 675 Palmer, A. 634 Palmore, F. B. 156 Panasonic 511 O „páncélozott társadalom" 625 Parekh, Bhikhu 395 Park, Róbert 691, 693 Parker, H. 635 Parker-Bowles, Camilla 190 Parley, John 474 Parry, J. 252 Parry, N. 252 Parsons, Talcott

betegszerep 215, 216, 232 családszemlélete 195, 363 funkcionalizmus 37, 195 nemi egyenlőtlenség 363, 364 oktatás 528, 532 öregedés 156 párt (Weber) 242, 789 Pascoe, E. 136 Passeron, J.-C. 546 pásztortársadalmak 46, 48, 53, 69, 789 patológia 210, 279, 783, 789 patriarchátus 368, 369, 371, 789 patrilineáris 176, 789 patrilokális 176, 789 Paul, Sean 66 pauperizáció 242, 789 Pawluch, Dorothy 133 Payne, C. 263 Payne, Geoff 397 Pearce, F. 621 Pearson, Allison 147 péniszirigység 147 pénzmosás 640, 641, 783 Pepsi Cola 507, 508 perifériális országok 61, 322, 335, 789 Perimutter, H. V. 507 Peru 49, 50, 370, 639 Peterson, P. G. 152 Philo, G. 465, 466 Piachaud, Dávid 273, 274, 297 piacorientált elméletek 317, 321-324, 335, 789 Piaget, Jean 141-143, 167, 778, 781, 785, 788, 793 Pickford, Mary 451 Pierce, J. L. 148 Pierson, Christopher 295 Pilkington, Andrew 677, 678 Pillard, R. C. 351 Pimlott, B. 706 Piore, Michael 587 plasztikai műtét 155, 359 plasztikus szexualitás 197, 789 Plummer, Kenneth 352 polgármester 720, 721 poliandria (többférjűség) 173, 789 policentrikus transznacionális vállalatok 507 poligámia 172, 173, 201, 783, 789 poligínia, többnejűség 173, 789 politeista 421, 42, 789 politeizmus 445 politika 649-679, 789 autoritás 653 demokrácia 654-656, 658-663 forradalmak 670 globális kormányzás 663 globalizáció 670, 677-679 harmadik utas politika 668, 669

MUTATÓ

hatalom 652, 653 kommunizmus bukása 656 kormányzás és az állam 651 média politikai ellenőrzése 470 nacionalizmus 673-678 oktatás- 530-534 öregedéspolitika 160 pártpolitika az Egyesült Királyságban 666-669 politikai és társadalmi változások 669 politikai hatások 55 politikai szerveződés 54 politikai szociológia alapfogalmai 651 politikai változások 61 technológia 671 új társadalmi mozgalmak 670 politikai gazdaságtan elmélet 157 Pollak, Ottó 631, 632 Pollert, Anna 591 pornográfia 366, 443, 467, 469 Porras, Jerry 598 portfoliós dolgozó 597, 598, 608, 789 Portugália 90, 314, 430-432, 541, 662 Postman, Neil 453 posztfordizmus 587, 588, 595, 608 posztindusztriális társadalom 59, 238, 241, 260, 280, 489, 591 posztmodern feminizmus 365, 369, 789 posztmodernizmus 103, 104, 106, 110, 369, 549, 789 Powell, Colin 377 Powell, Enoch 391 ^ Powell, Veronica 719 pozitivizmus 29, 613, 789 Prabhupada, Sril 614 premodern társadalmak 45, 46, 68, 197, 204, 215 presbiteriánus egyház 433, 435, 437, 675 próbafelvétel 84, 790 profán 125, 417, 418, 790 próféták 421, 422, 790 progresszív dilemma 395 projekció (rávetítés) 381 prokreatív technológia 340, 342, 790 proletariátus 33, 241, 790 prostitúció 345, 347-349, 632, 639, 790 Prozac 213 Psion 715 pszichopata 364, 613, 791 pubertás 148, 150, 330, 350, 352 Pusztai Árpád 744 Putnam, Róbert 257, 400, 453, 5 1 ^ 5 2 1 pünkösdizmus 427, 437, 438 Quah, D. 59 Quarterman, John 67 Québec 655, 675 queer-elmélet 356

rabszolgaság 66, 238, 240, 265, 314, 315, 365, 367, 377, 385, 408, 419, 420, 790 racionalizálódás 35, 102, 103, 209, 492, 790 radikális feminizmus 364, 366, 790 rádió 451, 452 Radway, J. A. 171 Rafszandzsáni, Hashemi 441 Rake, K. 584-586 Ramakrishna, K. 683 RAND Corporation 672 Ranis, G. 317 Rapoport, R. 176 rászorultsági alapon járó segélyek 273, 290-292, 297, 299, 790 rasszizmus 164, 213, 224, 369, 376, 378-380, 3 8 2 386, 390, 391, 401, 402, 404, 409, 678, 790 rasszosítás 377, 790 rasztafariánusok 66 Rawstone, S. 182 Reagan, Nancy 155 Reagan, Ronald 155, 293, 295, 297, 443, 623 reaktív kiáltások 122, 137, 790 Reay, Diane 527, 548 Rees, Martin 748 reflexivitás 90, 109, 110, 197, 790 reflexológia 207 reggae zene 66 regionalizáció 129, 790 Reich, Róbert 508, 509, 514 Reid, Ivan 531 reinkarnáció 422, 790 Reith, John 452 rejtett tanterv 542, 546, 550, 566, 785, 790 reklám 61-63, 146, 181, 256, 366, 437, 449, 450, 452, 461, 470, 473-475, 503, 507, 508, 532, 587, 594, 595, 597, 626, 638, 781, 796 birodalom 481 idő 470, 473 ipar 713 kampány 362, 514, 744, 746 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790 rend (Weber) 38, 242, 243, 265, 790 lásd még stá­ tus rendi tagolódás 238, 240, 790 rendőrség baloldali realizmus 621-623 jobboldali realizmus 623 rasszizmus 384, 402, 403 terrorizmus ellenes törvény 402 visszaélések 626, 627 záró tolerancia 624-627 reneszánsz 29 reprezentatív minta 84, 346, 629, 791 reprodukció 109, 140, 195, 197, 210, 213, 222, 247, 310, 366, 368, 738 Reskin, B. 516, 593

MUTATÓ

részmunkaidő 584 részt vevő megfigyelés 82, 91, 180, 785, 791, 794 részvételi demokrácia 474, 655, 791 Reuter, P. J. 589 Rex, J. 399 Rich, A. 353 Richardson, Diane 634 Riesman, Dávid 458 Riley, M. W. 153, 155, 156 Rispens, Jan 732 Ritalin 212 rituálé 24, 25, 98, 131, 414-418, 420, 422, 425-427, 429, 436, 440, 452, 791 például kávéivás 24, 25 vallásos 131, 414-418, 420, 422, 425-427, 429, 436, 440 Ritzer, George 488, 489, 492, 511, 518, 592 Roberts, Róbert 570 Robinson, B. G. 427 robotok 108, 489, 592, 737, 738 Rockefellerek 504 rokonság 89, 172, 173, 175, 179, 191, 195, 201, 515, 694,791 Római Klub 728, 729 Románia 386, 430, 432, 441, 657, 662 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 romantikus szerelem 197, 791 Roof, W. C. 4 3 5 ^ 3 8 Roos, P. A. 593 Roosevelt, F. D. 505 Rose, Stephen 340 Rosenau, J. N. 65 3 ^ Ross, P. 516 Rostow, W. W. 317, 321 Rothermere, Lord 450 rovarirtó szerek 735 Rowan, Brian 492, 493 Rowling, J. K. 140 Ruanda 48, 320, 389, 501, 676, 677 Rubens, P. P. 205 Rubin, Lilian 187, 346, 348 Rudé, George 576 rugalmas termelés 588, 589, 720, 791 Rugby (magániskola) 531 Rusting, R. L. 154 Sabel, Charles 499, 587 Sachs, Jeffrey 326, 327 Sainsbury's 237 sajtó 449-451 sajtóbárók 450 sajtóreklám 450 Saks, M. 207 Saller, H. 310 sámán, sámánizmus 420, 426, 789, 792

saría 441, 442 Sassen, Saskia 395, 690, 713, 716 Satum 515 Saunders, Péter 264 Savage, M. 251, 257 savas eső 733 Sayers, Janet 148 Scarman-jelentés 706 Schale, K. W. 154, 155 schengeni egyezmény 403, 404 schengeni zóna 403, 404 Schiavo, Terri 443 Scholes, Joseph 644, 645 Schuller, Róbert 438 Schumacher, Ernst F 727 Schuman, Róbert 662 Schwartz, G. 416 Schwartzenegger, Arnold 360 Schwarz, J. 263 Scott, John 247, 250 Scott, S. 359 Scott, W. R. 500 Seaton, Jean 450, 452, 460 seattle-i tiltakozás 671 Segura, D. A. 148 Seidman, S. 353 Sennett, Richárd 592, 593, 607, 608, 708 Shaggy 66 Shakespeare, T. 214, 227, 228 Shakespeare, William 543 Shapiro, Róbert 744, 745 Sharma, U. 207 Shaw, William 715 Sheldon, W. A. 612 Shell 732 Shelton, B. A. 180 Sherman, B. 603 Shupe, A. 438 Sierra Leone 310, 320, 330 Signorielli, N. 469 síita mozgalom 441, 442, 665 Silk Cut 461 Simmel, Georg 132, 691, 691, 692, 698 Simon, William 348, 349, 356 Simpson, G. E. 381 Simpson, J. H. 443 Simpson, O. J. 461 Sinclair, Péter 605 Siner, M. 471 Singh, Fauja 151, 152 Sjoberg, G. 698 Skeggs, Beverley 258 Skócia 59, 430, 433, 528, 540, 550, 634, 642, 675, 685, 744 Skocpol, Theda 86 Sky 455, 459, 460, 480

826

MUTATÓ

Slapper, Gary 638 Slashdot 475 Smalley, Richárd 738 Smart, Carol 184, 188, 189, 197, 198 Smith, Adam 573 Smith, Anthony 674 Smith, Donna 191, 603 Smith, Graeme 732 Smith, John 667 Smith, Russel 641 So, A. 321 Sokolovsky, J. 166 Sonera 714, 715 Sony 476, 482 Spanyolország 246, 303, 339, 403, 430-432, 441, 541, 662, 674, 675, 678, 682, 684 Spencer, Christopher 592 Spenner, K. 593 Sri Lanka 422, 726 Stalker, G. M. 493 standard deviáció 88, 791 Stanton, E. C. 427 Stanworth, M. 260 STAR TV 302 Stark, Rodney 416, 436, 437 Statham, June 146, 147, 358 státus 100, 122-125, 238, 240, 790 lásd még rend főstátus 125, 780 hozzárendelt státus 125, 782 osztály 242-247 \ státuskészlet 125, 791 státuskonvencionalizmus 246 szerzett státus 125, 791 társadalmi szerep 125 státuskészlet 125, 791 Stead, J. G. 727 Stead, W. E. 727 Stern, V. 644 stigma, stigmatizáció 126, 216, 225, 290, 304, 3 5 2 3 5 4 , 3 6 1 , 6 1 9 , 6 3 4 , 791 Stone, Lawrence 173 Straus, M. A. 182 Strauss, A. 218 Straw, Jack 384 stressz 207, 208, 212, 222-224, 284, 288, 363, 602 strukturálódás 27, 98, 99, 697, 791 Subaru-Isuzu 588 Suharto, Thojib 677 Sulii van, Andrew 339 Suliivan, O. 196 Sun Microsystem 479 ^j" Sun Myung Moon 425 Sutherland, Edwin 297, 636 Svájc 66, 262, 303, 387, 403, 404, 406, 432, 528, 541

Svédország 54, 213, 224, 262, 289, 303, 395, 403, 430-432, 514, 521, 540, 541, 595, 662, 733 Swann Bizottság 555 Symbian Alliance 715 i szado-mazochizmus 341 szakszervezetek 253, 258, 295, 315, 322, 323, 464, 465, 504, 505, 514, 521, 533, 570, 574, 576-579, 588, 607, 608, 666, 717, 720 számtani átlag 88, 786, 791 szankció 357, 374, 615, 647, 664, 670, 788, 791 szappanopera 466, 468 Szaúd-Arábia 303 szcientológia 426 szegénység British Household Panel Survey (BHPS) 281 és bűnözés 287 definíció 271 egyszülós háztartások 178, 185, 188, 201 globális szegénység 51, 309, 312, 324, 327, 328, 335 Gordon PSE-vizsgálat 275 gyermekszegénység 277, 297, 299 hajléktalanság 285 kirekesztettség a szolgáltatásokból 283 lakás és lakóhelyi környék 284 létminimum Nagy-Britanniában 274 Mack-Lansley 274 magyarázata 279 mérése 272, 273 munkaerő-piaci kirekesztettség 282 nők 277 öregkor 278, 279 pauperizáció 242 relatív depriváció 39, 94, 273, 288, 616 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790 és segélyezés egy változó világban 297 szegények 275 társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség 284 társadalmi kirekesztettség 282-289 társadalmi mobilitás 280 Townsend 273 vidéki területek 285 szegénységi küszöb (létminimum) 271, 272, 279, 296,298, 791 szegénytörvény (1601) 291, 292 szekta 423-426, 440, 445, 779, 791 szekularizáció 420, 425, 428-430, 436-440, 445, 791 személyes tér 127 személyiségstabilizáció 195, 791 szeniangok 342 szent 204, 414, 417, 418, 440, 683, 685, 780, 789, 791

MUTATÓ

szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos szakasz 142, 791 szépség 205, 342, 366 szeptember 11-i események 11, 58, 60, 679 és Beck 107 élő közvetítés 448, 452 Szerbia 430 szerelem egymásra találók szerelme 197, 777 Liquid Love (Bauman) 199 The Normál Chaos ofLove (Beck-Beck) 198 romantikus regény 171 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 szerepjáték 125-127, 349 szervezetek 487-515, 791 bürokrácia működési zavarai 493 bürokratikus ~ 490-496 alulról felfelé irányuló döntéshozatal 511 csoportmunkára orientált termelés 511 definíció 489 demokrácia 494 felügyelet 497-500 fizikai környezetük 496 formális és informális kapcsolatok 492 Foucault elmélete 496-500 gazdasági ~ 503-511 ~ vállalati hatalom 504 ~ családi kapitalizmus 504 ~ részvénytársaságok 504, 505 ~ típusai 504-506 humánerőforrás-gazdálkodás 512 japán modell 511, 512 mint mechanikus vagy organikus rendszerek 493 munka és a magánélet összefonódása 512 munkahelyi biztonság 511 nemzetközi kormányzati szervezetek 500 nemzetközi lásd nemzetközi szervezetek nemzetközi nem kormányzati szervezetek 501 nők 509 specializálódás 511 transznacionális nagyvállalatok 506, 507 vállalati kultúra 514 vallási szervezetek 423 vezetés átalakulása 512 világméretű tervezés 507, 508 világméretű ~ 500 Weber 489-494, 496-499, 511, 512, 516, 518, 522 szervezett bűnözés 405, 639-641, 648 szerzett státus 125, 791 szexturizmus 347, 348 szexuális orientáció 339-354, 375, 792 szexualitás 337-356, 792 állami ellenőrzés 210 biológia és szexuális viselkedés 340

elmélete 348 emberi szexualitás 340 Foucault 104, 105, 350 globális szexturizmus 347, 348 és a kereszténység 427 kettős mérce 175, 197, 345, 346, 348, 368, 371 krízistendenciák 362 nőgyógyászati vizsgálatok 126, 127 női szépség 342 nyugati kultúrában 344 patriarchális viszonyok 368 plasztikus ~ 197 prokreatív technológia 342 prostitúció 347, 348 személyes tér 127 szexuális orientáció 350-352 szexuális sokszínűség 176 szexuális viselkedés: Kinsey munkássága 345 szexuális viselkedés Kinsey után 346 szodómia 350 szülés 342 társadalmi konstruktivista megközelítés 349 és a társadalmi nem 356 a társadalom hatása a szexuális viselkedésre 340 új hűség 349 vonzerő 342 szikhek 416, 432, 434, 435, 739 szilárd hulladékok 735 szimbolikus interakcionizmus 36, 38-40, 42, 96, 141, 180, 792 szimbólum 38, 40, 141, 147, 242, 256, 387, 414, 417, 420, 425, 442, 444, 509, 651, 687, 719, 792 vallási ~ 414, 417, 420, 442, 444 szimulakrum 461, 792 Szingapúr alacsony munkabérköltség 703 állami szerepvállalás a gazdaságban 323, 324, 335 autoritárius kormányzat 652, 654 függetlenség 51 globális város 713, 717 magas jövedelmű ország 390 növekedés 313, 315, 335, 506 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó ország 52, 313, 335, 703, 797 Szíria 440, 675, 682 Szlovákia 262, 432 Szlovénia 262 szóbeli történelem 86, 793 szociálgerontológia 153, 792 szociális életkor 155, 792 szocialista feminizmus 365, 792 szocializáció 139-151, 792 család 143 definíció 140 gyermek szocializációja 141-150

828'1

MUTATÓ

iskola 144 kortárskapcsolatok 144 nemi ~ 145-149 nemzedékek összekapcsolása 141 szocializációs közegek 143 teljes életútra kiterjedő szocializáció 149-151 tömegkommunikációs eszközök 145 szocializációs közegek 143-145, 167, 357, 358, 792 szociológia 792 definíció 24 elméleti megközelítések 27, 28, 35-40 haszna 40, 41 hatása 90 kifejezés eredete (Comte) 29 mint tudomány 76 nyilvánvaló újrafogalmazása 89 szociológiai szemlélet 24-26 szociológiai tanulmányok 26, 27 története 28-35 szociológiai képzelőerő 24, 26, 40, 45, 128, 134, 161, 207, 229, 792 szodómia 350 szolgáltató osztály 245, 248, 251, 792 Szomália 204, 320, 501, 683 szórás, standard deviáció 88, 792 Szovjetunió és Afganisztán 683 mint birodalom 679 bűnözés 625, 640 felbomlása 61, 102, 302, 325, 403, 459, 657, 667, 678 és Marx 34 második világ 51, 52, 787 sztálini terror 680 vallás 432, 439 víz- és levegőszennyezés 733, 735 sztereotípia 123, 134, 146, 154, 156, 164, 165, 216, 347, 350, 354, 381, 385, 402, 550, 553, 566, 583, 586, 631, 792 sztrájk 323, 464, 465, 467, 532, 576-579, 608, 670, 794 szubkultúra 143, 178, 279, 352, 476, 614, 616, 617, 619, 620, 622, 633, 636, 647, 694, 777, 785, 792 szubpolitika 108 szuburbanizáció 701, 702, 794 Szudán 310, 320, 381, 389, 420, 430, 442, 676, 683 szuverenitás 59, 61, 65, 651, 659, 662, 687, 775, 792 születéskor várható életkor 310, 330, 792 táblázatok értelmezése 89 Tádzsikisztán 310 Tajvan 51, 62, 205, 306, 313, 315, 323, 326, 335, 347, 506, 703 talaj leromlása 731, 736, 737,792 tálibok 176, 442, 657, 658, 679, 683, 793

Tan, A. 683 Tanzánia 49, 51, 314, 320 taoizmus 419, 422 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209 lásd még anorexia taposóakna 501, 503, 672 Tarantino, Quentin 131 társadalmi csoport 31, 32, 37, 66, 150, 186, 218, 242, 399, 400, 515, 538, 621, 634, 647, 651, 778, 793 társadalmi én 142, 793 társadalmi interakció 40, 41, 98, 115-137, 143, 205, 215, 217, 349, 357, 457, 466, 485, 521, 653, 784, 793 társadalmi kényszer 97, 793 társadalmi kirekesztés, kirekesztettség 253, 254, 271-299, 555, 556, 707, 793 társadalmi konstrukcionizmus 132, 165, 793 társadalmi mobilitás 237, 240, 262-266, 280-282, 397,793 társadalmi mozgalom 670, 672, 780, 793 társadalmi nem 356-371, 793 nemi rend (Connell) 360-363 biológia 357 a biológiai nem társadalmi konstrukciója 359 és a bűnözés 630-634 és az egészség 221 elméleti megközelítések 100, 101 feminista megközelítések 364-369 funkcionalista megközelítések 363, 364 globalizáció 370 gondoskodás 179, 180 hegemón maszkulinitás 360-362, 782 írástudatlanság 543 és a kereszténység 427 kockázattársadalom 107 krízistendenciák 362 Marx 100 munkamegosztás 363, 364 munkanélküliség 605 nemek harca 198 nemi egyenlőtlenség 363 nemi hierarchia 360 nemi szocializáció 357 nemi viszonyok 359 és az oktatás 551-555 és az osztály 258-261 és a rétegződés 259 szocializáció lásd nemi szocializáció természetes különbségek 357 és a vallás 427 társadalmi pozíció 125, 143, 279, 467, 633, 786, 793 társadalmi rétegződés 156, 237-266, 363, 781, 789, 790, 793 társadalmi struktúra 27, 34, 38, 96-98, 110, 155157, 219, 224, 248, 368, 527, 606, 793

NMWNaHMMIIMMKMIHM

MUTATÓ

829

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • M a M i B B a B M H l i

társadalmi szerep 125, 144, 155, 156, 167, 356, 363, 417, 571, 787, 794 társadalmi tények 30-32, 98, 99, 793, 794 társadalmi tőke 256, 257, 266, 400, 407, 453, 5 1 8 -

és társadalmi élet 453 televíziós hírműsorok 464-466 televíziós prédikátorok 736 temetési rituálé 418

523, 794 társadalmi változás 29, 32, 33-35, 41, 45, 52-56, 69, 86, 95, 96, 103, 171, 184, 200, 206, 211, 228, 246, 247, 371, 386, 419, 420, 425, 440, 669, 700, 775, 778, 786, 793, 794

terepmunka 74, 82-84, 91, 287, 785, 794 Teréz anya 414, 415 termékenység 307, 330, 333, 334, 336, 543, 638, 709,794 termelési eszközök 241-243, 256, 504, 792, 794 természet társadalmasítása 209, 794 terrorizmus

társadalom 794 definíció 97 Durkheim 97 Marx 99 modern ipari ~ 49-52 premodern ~ 45-49 típusok 45-52 társalgás 119-121, 137, 794 társalgáselemzés 120, 121, 794 Tasago, Wirat 304 Tasmania 51 távközlés 455, 794 kiberbűnözés 641 távközlési technológiák integrációja 455 és a transznacionális nagyvállalatok 506 Taylor, A. J. P. 452 Taylor, Barbara 719 Taylor, F. W. 574 Taylor, I. 621, 720 taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, 608 technológia 206, 794 biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746 és a fejlődő országok 326, 327 és gazdasági fejlődés 321 kockázattársadalom 106, 107, 110 Marx 101 munka és ~ 592, 593 nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787 orvos— 213 és öregedés 161, 162 prokreatív ~ 340, 342, 790 társadalmi technika 206 technológiai alkalmazók 326 technológiai újítók 326 technológiailag „süketek" 326 Weber102 teizmus 416, 796 televízió általában 451, 452 Baudrillard 103, 104 digitális ~ 449, 454, 455, 715 erőszak 468, 469 gyerekek 146 ITN 465 nemi szocializáció és a ~ 146 reklámok 470 szappanopera 466, 468 "0

al-Kaida 683, 684 háború 685 londoni merénylet 680 nemzetállamok 679-686 régi típusú terrorizmus 682 repülőgép felrobbantása Lockerbie-nél 685 szeptember 11-e 448, 657, 679 terror és a terrorizmus eredete 680 terrorizmusellenes törvény 402 új típusú terrorizmus 684 test beszéd 116, 117 elme és test elkülönítése 211 interakcióban 122-127 kulturális nézőpont 342 plasztikai műtét 155, 359 szociológia 205, 794 táplálkozási zavarok 205, 209 testi fenyítés 183 Thaiföld Bangkok 304, 717 buddhizmus 422 cunami 726, 727 munkásnyúzó műhely 304 növekedés 326 szexturizmus, szexrabszolgák 238, 347 újonnan iparosodó országok 313 Thatcher, Margaret 220, 265, 293, 295, 297, 299, 3 6 1 , 5 3 0 , 5 3 1 , 578, 623, 666-668, 686, 703, 721 thatcherizmus 650, 666, 667, 686, 794 Thomas, Carol 230 Thomas, G. M. 500 Thomas, W. I. 86 Thompson, G. 64, 326 Thompson, John B. 19, 461-464, 485 Thompson, P. 514 Thompson, Warren S. 333 Thorne, Barrie 144 Tibet 675 Tilly, Charles 130 Time Warner 475, 476, 478, 479, 481, 482 tinédzserek 150, 204, 540, 541, 548, 590, 604, 628 tiszta viszony 197, 791, 794 Tizard, Barbara 546 toló-húzó tényezők 407, 794

830

MUTATÓ

Tombs, Steve 638 Tóra 421 torzulás 78, 79 interjú— 79 megfigyelői torzítás 79 terepmunka során 82 válaszhiányból fakadó — 79 totemizmus 417, 420, 444, 795 Tough, Joan 544 Townsend, I. 289 Townsend, John 678 Townsend, Péter 272-275 Toynbee, Polly 275, 277 Toyota 749 többférjűség (poliandria) 173, 790 többirányú készségek 595, 596 tőkések 33, 34, 95, 99, 101, 241, 243, 246, 322, 795 tömeges testre szabás 588-590, 795 tömegkommunikációs eszközök (média) 795 Baudrillard 461, 466 ellenőrzése 470 elméletek 458, 460-463 erőszak 468 film 451 funkcionalizmus 459 Glasgow-i Egyetemi Kutatócsoport 464-466 globális média és a demokrácia 473 globalizáció 473 gratifikációs modell 466 gyermek szocializációja és a — 145 Habermas 460 hagyományos média 449 hatásai 467 hipodermikus modell 466, 467 hiperrealitás 461 ideológia 463, 464 internet 455-458 interpretációs modell 467 iszlám média 483 konfliktuselméletek 459 közönség 466 / közvetett interakció 463 kultúripar 460 médiaimperializmus 481 médiaszabályozás 472 médiavállalatok összeolvadása 478-481 monopóliumok 470 narkotizálás 466 politikai ellenőrzés 470-473 politikai gazdaságtani irányzat 459 pornográfia 469 rádió 451 televízió 451-454 recepcióelmélet 467 sajtó 449 „szupervállalatok" 478

Thompson 461 új média 449, 454 tömegtermelés 103, 572, 574, 589, 591, 608, 780, 783,789, 795 Tönnies, Ferdinánd 691, 692, 698 Törökország 90, 386, 403, 404, 407, 431, 432, 441, 442, 480, 662, 675 történelem materialista koncepciók 33, 34 és posztmodernizmus 103, 789 történelem vége 658 történeti kutatás kérdések 75, 76 összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése 86 Tracy, Destutt de 464 tradicionális kultúra 32, 67, 150, 151, 321, 777, 787 transznacionális társaságok vagy vállalatok 60, 70, 71, 506, 507, 509, 513, 522, 781, 789, 795 transzszexualitás 341 transzvesztiták 341, 350, 777 Treas, J. 154 Trevor, M. 555 triádok 640 Tripp, Dávid 145 Troeltsch, Ernst 423 Trump, Donald 360 tudásgazdaság 247, 527, 536, 561, 565, 566, 591, 595,795 tudomány 76, 795 és egészségügyi ellátás 211-215 Foucault 104, 105 és az öregedés 161, 162 és a szociológiai gondolkodás kialakulása 27-30 és társadalmi változások 55 tudományos szemlélet 76, 77 és a vallás 414, 418 Weber 35, 102 Tunézia 320, 483 Turabi, Hasszán al- 442 turizmus nemzetközi idegenforgalom 130, 131 Saga utazási iroda 157 szexturizmus 347 turistatekintet 130 Tutu, Desmond 376 tündérmese 146 Türkmén Köztársaság 669 Twentieth Century Fox 460, 480 udvarias figyelmetlenség 114, 116, 124, 128, 131, 795 Uganda 48, 320 új baloldal 621 új gazdaság 397

MUTATÓ

Uj-Guinea 46, 116, 117 új kriminológia 621, 622, 795 új migráció 403, 410, 795 Új Munkáspárt 277, 295-297, 299, 392, 533, 535, 539, 540, 560, 579, 650, 667, 668, 686, 687, 781, 795 újonnan iparosodó országok 51, 52, 313, 795 új rasszizmus 383, 409, 795 új társadalmi mozgalmak 666, 670, 671, 687, 795 új vallási mozgalmak 420, 423, 425, 426, 428, 429, 439, 440, 445, 795 Új-Zéland 50-52, 69, 540, 541, 558, 656, 730 Ukrajna 61, 107, 307, 403, 430, 747 underclass lásd marginális osztály UNDP 57, 63, 221, 308, 325, 457, 487, 545, 565, 730, 733, 735, 736, 740, 742 UNESCO 477, 567 UNICEF 267, 314, 315, 325 Unilever 745 Universal 476 UNWFP 310, 311 UPIAS 226 urbanizáció 698, 699, 701, 709, 712, 795 urbanizmus 690-696, 722, 795 Urry, John 130 USA al-Kaida 683, 684 azonos neműek házassága 338, 339 Barbie baba 62 bűnözés 623, 641, 643 családi kapitalizmus 504 demokrácia 656, 661, 677 ENSZ 663 globális termelés 590 hálózati háború 672 iraki háború 442, 650, 667, 686 jóléti állam 293, 295, 296 2001. szeptember 11-e 448, 657, 679 Los Angeles-i zavargások 704 marginális osztály 255, 256, 266 média 450, 452, 453, 461, 469, 470, 472, 4 7 6 ^ 8 2 milliárdosok 303 nagyvállalatok 508 oktatás 537, 540, 557, 563, 565 társadalmi mobilitás 262, 263 társadalmi tőke 519-523 urbanizációs trendek 701 vallás 435-439 Usher, Robin 542, 549, 550 utca, interakciók 123, 124 utcai igazoltatás 402 utcai rablótámadások 621 ügyfélszolgálat 39, 497, 498, 515, 594, 595 üvegházhatás 739-742, 781, 796 Üzbegisztán 684

vadászó-gyűjtögető társadalmak 46-48, 50, 53, 54, 69, 100, 259, 417, 775, 794, 796 válás 183, 184 aránya 183, 184 egymásra találók szerelme 197 felbomló-összetartó családok 188 a szakítás megélése 184 választások 521, 661 Valentino, Rudolf 451 vállalati bűnözés 637, 639, 796 vállalati kultúra 512, 514, 515, 796 vállalkozó 504 vállalkozói kultúra 361 vallás 415, 796 animizmus 420 buddhizmus 422 csoda 414 Durkheim 417 az Egyesült Államokban 435 az Egyesült Királyságban 432 egyházak 423 elméletek 416-420 etikai vallások 422 Európában 430 felekezet 423 fundamentalizmus 440 funkcionalizmus 417 hinduizmus 422 iszlám 421 iszlám fundamentalizmus 440-443 karizmatikus vezetők 423, 425 keresztény fundamentalizmus 443 kereszténység 421 konfucianizmus 422 kultusz 423 Marx 417 megváltást hirdető — 4 1 9 a modern társadalomban 413 és osztály 434 rituálék 417, 418 sámán 420 szekták 423 szekularizáció 428-430 szent és profán 417 és szexualitás 427 szociológiai elméletek 415 szociológiai vizsgálatok 415, 416 taoizmus 422 társadalmi szolidaritás 416 társadalmi változások 419 teizmus 416 totemizmus 420 és tudomány 414, 418 új vallási mozgalmak 425 vallási kisebbségek 431 vallási közgazdaságtan 436, 437, 796

832

MUTATÓ

vallási szervezetek 423 világ felé forduló mozgalmak 426 a világ vallásai 420 világtagadó mozgalmak 426 világtól elforduló mozgalmak 426 Weber 419 zsidó vallás 421 vallási közgazdaságtan 436, 437, 796 változó 79-82, 88, 91, 796 Valutaalap (IMF) 319, 324, 325 Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities) 721 városi terek újrahasznosítása 707, 708, 796 városmegújítás 706, 708, 718, 720-722, 796 városökológia 691, 692, 796 Vaughan, Diane 184 Velence 239, 323 véletlen mintavétel 84, 796 vendégmunkás 253, 254, 403, 406, 407, 431, 475 Venezuela 50 vérfertőzés 181, 196, 796 vertikális mobilitás 261^262, 793, 796 Viacom 481, 482 Viagra 155 Vietnam 307, 309, 326, 347 viktimizációs vizsgálatok 629, 630, 647, 796 világ felé forduló mozgalmak 426, 445, 796 Világbank 164, 302, 305-307, 310, 316-319, 3 2 3 325, 327, 328, 518, 663 világrendszer-elmélet 321-324, 335, 785, 796 világtagadó mozgalmak 426, 445, 796 világtól elforduló mozgalmak 426, 427, 445, 796 Village People 353, 354 Vincent, John 149, 158 Viorst, J. 146 Virgin cégcsoport 302 visszaesés 644, 796 vízellátási források kimerítése 736 vízszennyezés 733-735 1 Vogler, C. 587 Vold, G. B. 623 Völgy T. 263 Vore, L. de 47 Vöröskereszt 63, 520, 726 Wadsworth, J. 603 Wagar, W. 326 Waite, L. J. 150 Walby, Sylvia 260, 367, 368 Wales 194, 219, 401, 402, 433, 434, 528, 550, 6 2 7 629, 631, 633, 634, 642, 644, 645, 675, 735 Walker, Carol 294 Wallcraft, J. 227 Wallerstein, Immánuel 55, 61, 322 Wallis, R. 425

Wal-Mart 303, 590 Walton, Paul 621, 623 Warde, A. 586 Warner, S. 435 Warren, B. 317 Waters, Malcolm 246, 247 Watson, James 467 Watson, N. 227, 228 Weber, Max 34 alapító teoretikus 36, 42, 103 bürokrácia 490-499, 509, 511, 512, 516, 518, 522 emberi cselekvés és társadalmi struktúra 96 Habermas 106, 108 hatalom 104, 652, 686 ideáltípus 35, 512 kapitalizmus 34, 35, 95, 96, 102, 316 Marx 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462 Mead 38 média 462 modern társadalom kialakulása 35, 102 nacionalizmus 673 nagyvárosok 690, 691 osztály és rétegződés 241-244, 265 A protestáns etika 34, 94-96 racionalizálódás 35, 102, 209 szervezetek 488 társadalmi változások 110, 419 vallás 35, 53, 416, 419-428, 436, 440, 444 Weeks, J. 193, 350, 354 Weisbrot, Mark 164 Weitzman, Leonore 146, 358 Wellman, B. S. 516 Westergaard, John 248 Western Electric Company 85 Western, Bruce 578 Westminster hercege 250 Wheatley, P. 698 Wheeler, Deborah 68 White, M. 512 Wilde, Oscar 161 Wilkins, L. 620 Wilkinson, Helen 187, 188 Wilkinson, Richárd 224, 225 Williams, Jody 501 Williams, S. J. 218 Willis, Paul 542, 547-549, 553 Willmott, P. 246, 247 Wilson, B. 423, 425, 625 Wilson, Edward 623 Wilson, Elizabeth 702 Wilson, W. J. 253, 254, 280 Winant, H. 125, 382 Wirth, Louis 691, 693, 694, 695, 722 Witt, K. de 702 wodaabe törzs 358

MUTATÓ

Women's Institute 521 Wood, S. 591 Woodrum, E. 443 Woolgar, Steve 133 Worrall, A. 632 Wright, Charles 459 Wright, E. O. 89, 241, 243, 244 Wrigley, E. A. 331 WTO 64, 318 Wu-Tang Clan 66 Wuthnow, R. 415, 416, 437 Xu, W. 370 Yinger, J. M. 381 Youndell, Deborah 533, 559, 560 Young, J. 287, 621-623 Young, M. 196, 246, 247

833

Zaire 51, 320, 388, 676 Zambia 320, 745 Zamichow, N. 351 Zammuner, Vanda L. 146, 358 zapatisták 672, 673 Zarb, G. 227 Zavahiri Ajman al- 684 Zeitlin, I. 421 zéró tolerancia 556, 624-626, 796 Zerubavel, Eviater 129 Zhang, N. 370 Zimbardo, Philip 85, 625 Znaniecki, Flórian 86 Zubaida, S. 442 Zuboff, S. 593, 594 zsidó vallás 416, 419, 421, 434-436, 439, 445 zsidók 213, 238, 239, 381, 388, 389, 408, 416, 431, 432, 434, 674