Anthony Giddens
SZOCIOLÓGIA Második kiadás
Osiris Kiadó • Budapest, 2008
Tartalom
Előszó az ötödik kiadáshoz
18
Köszönetnyilvánítás
19
A kötet tartalmáról
20
A kötet felépítéséről
22
Mi a szociológia?
23
A globalizáció és a változó világ
43
Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása
73
A szociológiai elméletalkotás
93
Társadalmi interakció és mindennapi élet
113
Szocializáció, életút, öregedés
139
Családok és intim kapcsolatok
169
Egészség, betegség és fogyatékosság
203
Társadalmi rétegződés és osztály
233
Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét
269
Globális egyenlőtlenség
301
Szexualitás és társadalmi nem
337
Faj, etnikum és migráció
373
A vallás a modern társadalomban
413
A média
447
Szervezetek és hálózatok
487
Oktatás
525
Munka és gazdasági élet
569
Bűnözés és deviancia
611
Politika, kormányzat és terrorizmus
649
Városok és városi terek
689
Környezeti kockázatok
725
Irodalom
751
Alapfogalmak
775
Mutató
797
FV
Részletes tartalom
ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ
18
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
19
A KÖTET TARTALMÁRÓL
20
FŐBB TÉMAKÖRÖK
20
A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL
22
1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET Szociológiai tanulmányok
24 26
A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia
27 27 28 35 39 40
MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?
40
Összefoglalás Internetes források
42 42
2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A modern világ ipari társadalmai Globális fejlődés
45 45 49 50
TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban
52 53 55
GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása
56 56 63 65
KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL
69
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
70 71 71 71
TARTALOM
3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK F E L I S M E R É S E Kauzalitás és korreláció
75 76 77 .
79 79
KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet ' Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése
82 82 83 85 85 86 86 86
KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása
87 87 89 90
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
90 91 91 91
4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA
95
NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA Struktúra és cselekvés Értékelés Konszenzus és konfliktus A nemek problémája A modern világ kialakulása
96 97 98 99 100 101
ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault
103 103 104
NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Manuel Castells: a hálózatgazdaság Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás
105 106 106 108 109
KÖVETKEZTETÉS
110
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
110 110 111 111
TARTALOM
5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA
115
NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai
116 116 117
AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások
119 119 119 120 122
AZ ARC, A T E S T ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér
122 124 125 127
INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben
127 129 129 129 132 133
KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE
136
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In
136 137 137 138
tern
etes
források
6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek
141 141 143
NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita
145 145 146 146 146 147
A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor
149 149 150 150 151 151
ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok
151 152 153 155
TARTALOM
Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése
157 160 165
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
167 168 168 168
7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK
172
A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták
173 173 174 175
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Altalános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái
176 176 176 179 181 181 183 187 188 192
A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok
194 195 195 196
KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL
199
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
201 201 202 202
8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA
'-
204
AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok
206 209 214 215
AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió
218 218 221 223 224
I TARTALOM
A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In
225 225 225 230 232 233 233 233
. tern
etes
források
9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály •
237 238 238 240 240
OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete
241 241 242 243
AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS M É R É S E John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése
244 244 245
OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés
248 248 251 252 253 256 259
TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne?
261 261 262 263 264
KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE
265
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
265 267 267 267
10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás
/ '
271 271 272 275 279 280
TARTALOM ••MitniiiiiiniiiiffliiiiiiíiM
TÁRSADALMI K I R E K E S Z T E T T S É G Mi a társadalmi kirekesztettség? Társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség
282 282 284 287
A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában
289 289 290
KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN
297
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
298 299 299 300
11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális egyenlőtlenség?
.
305 306 307 307 307
ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás
309 309 310 312
MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejló'déselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban
312 317 324 324 325
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai
328 329 329 329 333 333
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
335 336 336 336
12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában
•
/ /
340 340 340 342 344
TARTALOM
SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért
350 351 352 353 354
TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok
356 357 357 359 359
A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések
363 363 364
KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ
370
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
370 371 372 372
13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok
376 376 379 380
ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései
380 382 385
ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok
386 386 387
MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere
389 389 393 396 399 399
\
BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió
403 403
GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák
405 406 407 408
KÖVETKEZTETÉSEK
409
TARTALOM
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
409 410 410 411
14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata ' Valláselméletek
415 415 416
A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás
420 420 421 422 423 427
A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus
428 428 430 432 435 439 440
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
444 445 445 446
15. fejezet « MÉDIA HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média
449 449 454
MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek
458 459 459 460
A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok
464 464
A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és a demokrácia
\
466 466 467 470 470 473
TARTALOM
A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése
473 476 477 478 481 483
KÖVETKEZTETÉSEK
483
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
484 485 485 485
16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek
489 490 496 500 503
'
T Ú L A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei
511 511 512 515
HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására?
518 518 519
KÖVETKEZTETÉSEK
521
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok In
522 523 523 523
tern
etes
források
17. fejezet • OKTATÁS AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA
527
AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel
528 528 530 535 540
AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan Illich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: a nyelvi kódok Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései
jt
/ 541 542 544 546 547 549
TARTALOM
EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás
550 551 555 556
AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? .
561 561 563
KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE
564
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
565 567 567 567
18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET MI A MUNKA? F I Z E T E T T ÉS NEM F I Z E T E T T MUNKA
571
A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE Taylorizmus és fordizmus A taylorizmusés a fordizmus korlátai
571 573 575
A MUNKA VÁLTOZÓ T E R M É S Z E T E A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában
579 579 587 591
MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség
598 600 600 602
KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"?
607
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
608 609 609 609
19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ALAPFOGALMAK
613
A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák
\
/
615 615 618 621 623 627 627 628
TARTALOM
ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiberbűnözés
630 630 635 636 639 641
BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE?
642
KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND
646
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
647 648 648 648
20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom " Autoritás és demokrácia
651 651 652 653
A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrácia? Globális kormányzás
656 656 658 661 663
PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt
666 667
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak
669 670 671
A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmusés a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció
673 673 675 675 676 677 678
A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború
679 680 682 685
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
686 687 687 688
, \ \
TARTALOM
j^^l
21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés
690 691 695 696
A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció . A modern nagyváros kialakulása Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban
698 698 698 700 701 709
A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában
712 713 716 716
KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN
721
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
722 723 723 723
.
22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS
727
KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások
728 728 729 729 731
TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom"
737 738 743 746
ELŐRETEKINTÉS
748
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott Internetes források
749 750 750 750
olvasm
ányok
IRODALOM
751
ALAPFOGALMAK
775
MUTATÓ
797
Előszó az ötödik kiadáshoz
^
Könyvem negyedik kiadása a 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket megelő zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra kész alapművének tekintsék.
Köszönetnyilvánítás
Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Heldet, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást. Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá sért és biztatásért.
A kötet tartalmáról
Ez a könyv abban a hitben íródott, hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá nyok között. Olyan könyvet igyekeztem írni, amely amellett, hogy több vo natkozásban eredeti, taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését, ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire, ku tatási eredményeire. Remélem, hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo gult, és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot.
FŐBB TÉMAKÖRÖK A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem, ezek mind sajátos jelleget köl csönöznek munkámnak. Az egyik fő téma a változó világ. A szociológia azok nak az átalakulásoknak köszönheti létét, amelyek kiszakították a Nyugat ipa rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. A társadalmi vál tozások üteme azóta is szakadatlanul nő, és lehetséges, hogy olyan alapvető változások előtt állunk, mint amelyek a 18. század végén és a 19. században zajlottak le. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt ban történt átalakulások feltérképezése, mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása. A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá ban túl sokáig uralkodott az a nézet, hogy minden társadalmat önmagában, külön lehet tanulmányozni. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak, napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. Ez világosan megmu tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A globalizációt azért is lényegesnek tartom, mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Könyvem első, 1989-es kiadásában újdonságnak számított, hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával, az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció, amely maga is sokat fejlődött, akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások. Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet mód. A szociológiát nem lehet úgy tanítani, hogy egy-egy társadalom intéz ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom, a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku tatások tartoznak, de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is, amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól, mint a koráb ban megjelent szociológiai alapművek. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára, mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö telékekkel kapcsolódnak egymáshoz, és szinte teljesen eltűntek a tradicio-
A KÖTET TARTALMÁRÓL nális társadalmi rendszerek, a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad. A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Ez n e m pusztán azt jelenti, hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez úgy értendő, hogy nem ki zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak, hanem jelenlegi in tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire, a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet. Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. A társadalmi nem vizsgálata ma már a szociológia egyik önálló területének számít - e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel térképezésére (12. fejezet). Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései anynyira lényegesek a szociológiai elemzésben, hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. \ / A hatodik téma a mikro- és makroszintek összefüggése. A kötetben sokszor rámutatok, hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra, és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle tünket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra, hogy jobban megérthe tünk egy-egy társadalmi szituációt, ha mikro- és makroszinten is elemezzük. Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiai gon dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez, az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét, fejleszthetjük képzelőerőnket, új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit, és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat, a kulturális sokszí nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé nyek működését, ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe tőségeit javítja.
A kötet felépítéséről
Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő dik. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb, átfogó fogalomtárba, amelyben az olvasó haszonnal tallózhat, egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. A kötet szö vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu sokat. Végig arra törekedtem, hogy az olvasó konkrét példáim révén könynyebben megértse az ismertetett gondolatokat, elképzeléseket és elmélete ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak, de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni, ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb, minél inkább „meglepetések kel teli" könyvet írni. A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam, hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről, mi közben arra is ügyeltem, hogy a könyv többféleképp is forgatható, az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot, miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik. A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá hoz, amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül, amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.polity.co. uk/giddens5 címen). Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for rást találhatnak, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé lyülést könyvem egy-egy témájában. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása, amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak, akik e tudományágat tanítják, és azoknak is, akik most ismer kednek vele.
Ml A SZOCIOLÓGIA? A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET Szociológiai tanulmányok A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések Az első teoretikusok Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? Összefoglalás Internetes források
Ma, a 2 1 . század elején olyan világban élünk, amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli, mély konfliktusok, feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik, miközben a modern tech nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter mészeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthat juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el képzelhetetlen volt. Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö zik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink éle tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia, az a tudományág, amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben. A szociológia az ember társas életével, a cso portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo mány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselke dünk társas lényként. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyé nek közötti futó utcai találkozások elemzése, mint a globális társadalmi folyamatoknak, pél dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása. A legtöbben úgy szemléljük a világot, hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. A szociológia megmutatja, hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk, miért vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk, és miért cselekszünk úgy, ahogyan cselekszünk. Arra tanít minket, hogy amit természetesnek, szükségszerűnek, jónak vagy igaznak tekintünk, az talán nem az, és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. A szociológiai szem lélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan - alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok minden ben - tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben.
A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti, hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. A szocio lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg
szerzésének rutinszerű folyamata. A szocioló gus olyasvalaki, aki képes elszakadni személyes körülményeitől, attól, ami körülveszi, és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szocio lógiai munka alapja az, amit egy amerikai szerző, C. Wright Mills találóan szociológiai képzelőerőnek nevezett (Mills 1970). A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk, hogy elvonatkoztassunk min dennapi életünk szokványos cselekvéseitől, pró báljuk új módon szemlélni őket. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy megiszunk egy csésze ká vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá ról? Rengeteget. Először is rámutathatunk, hogy a kávé nem csupán ital, hanem a naponta ismétlődő társadal mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok kal fontosabb, mint magának az italnak az elfo gyasztása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés, amellyel a napjuk indul. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi, amely a társas rituálé alapja. Ha két em ber megbeszéli, hogy együtt kávéznak, akkor va lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra, mint maga az ital. Az evés-ivás min den társadalomban alkalom a társas interakcióra, a rituális cselekvésre - ezek bőven adnak vizsgái nivalót a szociológiai elemzésnek. Másodszor: a kávé drog, amely koffeintartalmá nál fogva serkenti az agyműködést. Sokan azért isznak kávét, mert „feldobja" őket. A kávészüne tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. A kávé szokásformáló anyag, a nyugati kultúrák ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa dalmilag elfogadott kábítószer, szemben például a marihuánával. Ugyanakkor vannak olyan kul túrák is, amelyek tolerálják a marihuána-, sojt, a kokainfogyasztást is, de nem helyeslik a kávé- és az alkoholfogyasztást. A szociológusokat az ér dekli, miért vannak ilyen különbségek. Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő, rendkívül bonyolult rendszerébe. A kávé olyan
Ml A SZOCIOLÓGIA?
Az is egy társas rituálé része, ha kávézni megyünk a barátainkkal. termék, amely bolygónk leggazdagabb részeit kö ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá gokban nagy mennyiségben fogyasztják, mégis főként szegény országokban termesztik. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem zetközi kereskedelemben; sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése, szállítása és elosztása szükségessé teszi számta lan, a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em ber folyamatos egymás közötti ügyletét. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló gia fontos feladata, mivel manapság életünket je lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk, nem is gondolunk arra, milyen múltbeli társa dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé nye ez az ital. A nyugati étrend számos egyéb is mert összetevőjével együtt - mint a tea, a banán, a burgonya és a cukor - a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). Bár a kávé a Közel-Keletről származik, tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt, a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé
olyan térségekből érkezik, amelyeket annak ide jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame rikából és Afrikából), vagyis semmiféle értelem ben nem „természetes" része a nyugati étrend nek. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére. Ötödször: a kávé a mai globalizációról, nem zetközi kereskedelemről, emberi jogokról és kör nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. A kávé népszerűségének növeke désével márkanevekkel differenciált és politiká val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg, milyen kávét választ és hol veszi meg. Van, aki úgy dönt, hogy csak olyan kávét iszik, amely organikus, koffeinmen tes, vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül, amelyekben a fejlődő országok kis termelői a teljes piaci árat megkapják). Van, aki a Starbuckshoz hasonló, „nagyüzemi" üzletlán cokkal szemben a „független" kávéházakat pár tolja. A kávékedvelők elhatározhatják, hogy nem vesznek olyan országból kávét, amely nem tart-1) ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek szik a környezet védelmére. A szociológusok azt igyekeznek megérteni, hogyan szerezhetnek tu domást az emberek a globalizáció révén a föld-
A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé biztosít megélhetést. kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről, hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek.
Szociológiai tanulmányok A szociológiai képzelőerő segítségével felismer hetjük, hogy sok olyan esemény, amely látszó lag csak az egyént foglalkoztatja, valójában szé lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Pél dául a válást nehezen dolgozza fel az, aki megéli - Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -, ugyanakkor rámutat, hogy a válás egy, a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Ve hetjük példának a munkanélküliséget is, amely személyes tragédia lehet annak, akit kitesznek az állásából, és nem tud másikat találni. Mégis jó val többről van szó, mint egy-egy ember kétség beeséséről, ha egy társadalomban milliók kerül nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik, amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg. Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese ményekre gondolnia. Vegyük például azt, hogy miért lapozgatja a könyvemet, miért döntött úgy, hogy szociológiát tanul! Lehet, hogy fanyalgó egyetemi hallgató, akinek azért kell szociológiát tanulnia, hogy megszerezze a diplomáját. Vagy lehet lelkes olvasó, aki szeretne elmélyedni a tárgyban. Bármi is az indítéka, olvasómnak - bár talán nem is tud róla - sok közös jellemzője lehet másokkal, akik érdeklődnek a szociológia iránt. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.
A 18. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín tereként. Nézzük, illenek-e az olvasóra a következő jel lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész idős munkát, hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát, szeretne jó álláshoz jutni, de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán, mi a szociológia, de úgy véli, hogy valamiképp összefügg azzal, hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? - Ezekre a kérdésekre álta lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai, hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg határozza, milyen döntéseket tartunk elfogadha tónak. De tegyük fel, hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet, hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Talán már középkorú vagy idősebb. Épp ebből követ-
Ml A SZOCIOLÓGIA? keztethetünk azonban más jellemzőire. Valószí nűleg meg kellett küzdenie azért, hogy idáig jus son; talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel, amikor megmondta nekik, hogy egyetemre készül; vagy lehet, hogy felsőfokú ta nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja. Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk, amelyben mozgunk, viselkedésün ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. A szocioló gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni, hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. Tevékenységünk egyszerre struk turálja - alakítja - a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa dalmi világ hatására. A társadalmi struktúra fogalma fontos szere pet játszik a szociológiában. Arra utal, hogy éle tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen szerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshal mazokból állnak, hanem strukturáltak, sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. Vi selkedésünkben és az egymással kialakított kap csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek, de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va lamilyen fizikai struktúrához, például egy épü lethez, amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata, minden pilla natban átalakítják őket elemi alkotórészeik, „épí tőköveik": a magunkfajta emberek. Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Mi dön tünk például arról, hogy melyik kávézóba me gyünk, hogy tejes- vagy presszókávét iszunk-e. Amikor - több millió embertársunkhoz hason lóan - meghozzuk ezeket a döntéseket, akkor for máljuk a kávé piacát, hatunk a kávétermelők éle tére, akik tőlünk óriási távolságra, a világ másik felén is élhetnek.
A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Sokan meghökkennek a többféle megközelítés től, amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde tén megismerhetnek. A szociológia tudomány területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi tatkoznak arról, miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést, és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy, mint a természettudományok művelői? A válasz
a tudományág természetében keresendő: a szo ciológia a mi életünkkel, a mi viselkedésünkkel foglalkozik, és nincs könnyű dolgunk, ha önma gunkat próbáljuk tanulmányozni.
Elméletek, elméleti megközelítések Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek szünk megérteni, mint az iparosodásnak a társa dalomra gyakorolt hatása, rögtön megmutatko zik, mennyire fontos az elméletalkotás a szocio lógiában. A tények feltárása megmutatja, hogyan történnek a dolgok; a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére, bármennyire fontosak, érdekesek (tény az, hogy ma reggel ká vét vettem, hogy bizonyos összeget fizettem érte, hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet ték stb.). Azt is tudni akarjuk, miért történnek a dolgok, ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Például tudjuk, hogy az iparoso dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására, de honnan ered, milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család- és házassági rendszerek változá saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás. Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki, amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Például az iparosodás ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama tainak főbb közös jegyeit, és megpróbálnánk rá mutatni, hogy e jegyek közül melyek a legfonto sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. Csak akkor alakít hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket, ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók. A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. Közkeletű tévedés, hogy a tények magukért beszélnek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással, de ha ezt nem vala milyen elméleti tudásra alapozva teszik, aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal mak sokrétűségére. Ez akkor is igaz, ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik. A „gyakorlatias emberek" általában gyanak vók az elméletalkotókkal szemben, és szeretik azt hinni magukról, hogy „talpraesettek", ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal - mégis elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen el-
I 1. FEJEZET
Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. A címe azonban, a Flamand közmondások segít megérteni, miről van szó. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol, amelyek a festésekor, a 16. században közkeletűek voltak. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit a szociológus elméletek keretében. méleti feltevés. Például elképzelhető, hogy egy üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el méletre". De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről, vannak elméleti feltevései, még ha gyakran kimondatlanok is. Mondjuk feltéte lezi, hogy alkalmazottait főként a pénz - a nekik juttatott bér - ösztönzi szorgos munkára. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése, rá adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül, hogy téves. Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk, mit keressünk, amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában, mert segítségével meg világítható a kutatás során gyűjtött tények értel me. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá ban felmerülő általános problémákra, és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Nem kínálkozik egyszerű megoldás, amikor meg próbáljuk eldönteni, milyen mértékben követhe
ti a szociológia a természettudományokat, vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot, cselekvést és intézményeket. A tudományunkban kibontakozott különféle el méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának.
Az első teoretikusok Mi, emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel kedésünk mozgatórugóira. Az önmagunk meg ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá nyozódtak, és gyakran vallási formát öltöttek. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték, hogy a természeti eseményeket, például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét, a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag)
Ml A SZOCIOLÓGIA? új fejlemény, kezdete az 1700-as évek végére, az 1800-as évek elejére tehető. A szociológia szüle tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált, amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí tottak el. Ezek a változások lerombolták a hagyo mányos életformákat, ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát. A fordulópontot az jelentette, hogy a vallás he lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. A 19. századi gondolkodók ugyan olyan kérdéseket tettek fel, mint a mai szocioló gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától; a szociológia feladata, hogy segítsen megérteni, milyen a világ most, és mit tartogathat a jövő.
Auguste Comte Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel jes tudományágat, így a korai szociológiai gon dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. A legnagyobb szerepet közülük általában Au guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják, ha másért nem, azért, mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg nevezést alkalmazta, miután azonban a vele vi tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést,
Auguste Comte (1798-1857)
szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit, ezért alkotta meg a „szociológia" szót, hogy ne vet adjon a tárgynak, amelynek megalapítására készült: Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A francia forradalom jelentős társa dalmi változásokat hozott, az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio nális életét. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett, amellyel éppúgy ma gyarázhatók a társadalmi világ törvényei, mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi kai világ működését. Bár Comte felismerte, hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár gya, úgy vélte, hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu dományos módszerre épül. Éppen úgy, ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben, az emberi társadalmat vezér lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. Comte szerint a tár sadalom - akárcsak a fizikai világ - állandó tör vényeknek engedelmeskedik. Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte, hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni, ame lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. A pozitivizmus feltevése, hogy a tu domány csak megfigyelhető, közvetlen tapasz talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Eszerint gondos, érzékeléssel történő megfigye lésekből olyan törvényekre következtethetünk, amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat ja, hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese mények. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül, hogy a megfigyelés ből, összehasonlításból és kísérletezésből szár mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról. Comte megalkotta a három stádium törvényét, amely kimondja, hogy a világ megismerésére irá nyuló emberi törekvések teológiai, metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé relték, valamint az a hit, hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. A metafizikai stá diumban, amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető, a társadalmat már nem természetfeletti, hanem természeti keretek között kezdték vizs gálni. A pozitív stádiumban, amelyet Koperni kusz, Galilei és Newton felfedezései és eredmér
nyei nyitottak meg, a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. E szemléletet követve Comte megállapította, hogy a szociológia az utolsóként, a fizikát, a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány, mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg összetettebb. Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza bású terveket vázolt fel arról, hogyan lehetne, szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjászervezni különösen a francia társadalmat, de általánosságban minden emberi társadalmat is. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá sát, amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra, főként a szocio lógiára épült volna. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát, aggasztották az iparo sodás okozta egyenlőtlenségek, látta, hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. A hosszú távú megoldást úgy képzelte, hogy morális kon szenzust kell teremteni, amely az új egyenlőt lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. Bár Comte-nak a tár sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg, hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy ségesítéséhez lehetővé tette, hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú, elismert tu dománnyá váljon.
Émile
Durkheim
Egy másik francia szerző, Émile Durkheim ( 1 8 5 8 1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára, mint Comte elképzelé sei. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére, elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku latívnak, ködösnek tartotta, és úgy vélte, hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét, a szociológia tudományos alapokra helyezését. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin tette, amely segíthet tisztázni a hagyományos fi lozófiai kérdéseket, ha ezeket empirikus módon vizsgálja. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni, mint a természet tu dományos vizsgálata során. Durkheimnek a szo ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette, hogy a társadalmi életet ugyan olyan pontosan lehet vizsgálni, mint a természet tárgyait vagy eseményeit. Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Három fő témával foglalkozott: a szocioló-
Émile Durkheim (1858-1917) gia mint empirikus tudomány jelentőségével, az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával, valamint az er kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. A kötet későbbi fejezeteiben, a vallás, a deviancia és "a: bűnözés, illetve a munka és a gazdasági élet tár gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el képzeléseivel. Durkheim számára a szociológia fő feladata a társadalmi tények vizsgálata. A szociológusnak a szociológiai módszereket nem annyira az egyén, mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia, amelyek for málják az egyén cselekvését, például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalomnak megvan a maga sa ját valósága, vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési, gondolkodási vagy érzelmi módozatok, amelyek az egyénen kívüli, külső tényezők, és megvan a maguk - az egyes emberek életén és látásmódján túli - realitása. A társadalmi tények egy másik jellemzője az, hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Korlátozó jellegüket azon ban az emberek gyakran nem látják kényszerí-
Ml A SZOCIOLÓGIA?
Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klaszszikus szociológiai tanulmányok egyike Durk heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). Bár az emberek szabad aka rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat, viselkedésüket gyakran társa dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tanulmánya rámutatott, hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat, mint az öngyilkosság. Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku tatásokat az öngyilkosságról, elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. A korábbi írások is elis merték a társadalmi tényezők hatását, de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással, az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in dokolni. Durkheim szerint azonban az öngyilkos ság társadalmi tény, amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Nem pusztán egyéni tet tek végeredménye, hanem olyan jelenség, amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz. A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte tésre jutott, hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Például felfedezte, hogy az öngyilkosok között több a fér fi, mint a nő, több a protestáns, mint a katolikus, több a jómódú, mint a szegény, és több az egye dülálló, mint a házas. Azt is megfigyelte, hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb, gazdasági változás vagy bizonyta lanság idején pedig magasabb. Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította, hogy vannak olyan, az egyénen kívüli társadalmi erők, amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy vélte, hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok, akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz, és akiknek a vágyait, törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön böztette meg: Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár sadalmi integráció jellemzi, és akkor következik be, ha az egyén elszigetelődik, illetve csoportkö telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható, míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad
sága azt jelenti, hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól, hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja, míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be lül. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük. Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá lyozás hiánya okozza. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt, amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em berek „normák nélkül" maradnak. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve szítése - például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések, mondjuk válás idején - felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt. Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be, amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa dalmi kötelékei), és a társadalmat többre értékeli önmagánál. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. A japán kamika ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim úgy látta, hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel lemző, amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás. Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je lentőségűnek tekintette, úgy vélte, hogy akkor kö vetkezik be, amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az egyén elnyomása azt eredményezi, hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te hetetlennek érzi magát. Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü lönböznek, de szabályos mintázatokat mutatnak, ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra, hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló, egységesen ható társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja, hogyan ismerhetünk fel általá nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben. Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat ták a tanulmányt, főként azt kifogásolva, hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt, nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso ló nem társadalmi hatásokat, és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít, és alapve tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya rázatot követel.
tőnek, mert általában szabad akaratukból enge delmeskednek a társadalmi tényeknek, hiszen meggyőződésük, hogy nincs más választásuk. Durkheim kifejti, hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást, csak társadalmuk általános min táit követik. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést, az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény ről van szó), a társadalmi elutasításig (elfogadha tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig. Durkheim elismerte, hogy a társadalmi ténye ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és megfoghatatlanok, nem lehet őket közvetlenül megfi gyelni, jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével, vagy annak vizsgálatával, hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben, vallási szövegekben vagy írott illemszabályok ban. Durkheim hangsúlyozta, hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze rezhető bizonyítékokra nyitott, a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. Durkheim úgy vélte, hogy tudományos koncep ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet nek. Arra biztatta a szociológusokat, hogy a dol gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak, amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik.
konvencionális életmóddal, ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. Az ipar- és városfejlődés erői azonban fokozták a munka megosztást, ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered ményezte, amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak, mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége, amelyet más foglalkozásúak bizto sítanak. A társadalmi konszenzus megteremtésé ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel. De a modern világban a változások annyira in tenzívek, ütemük annyira gyors, hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Bomlaszthat ják a tradicionális életstílusokat, erkölcsöket, vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min táit, miközben nem adnak egyértelmű új értéke ket. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság vagy reménytelenség érzésével, amelyet a mo dern társadalmi élet kelt. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét, amelyeket korábban a vallás biztosított, és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt, hogy nincs értel me az életének.
A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át alakító változásokkal foglalkozott. Főként a tár sadalmi és morális szolidaritás érdekelte, más szóval az, hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. Szolidaritás akkor áll fenn, ha az egyéneket si kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé kenységüket közös értékek, szokások révén sza bályozzák. Első jelentős, A társadalmi munka megosztásról című művében (1893) Durkheim a társadalmi változás olyan elemzését adta, amely nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej tegetés során Durkheim szembeállította a szoli daritás két - mechanikus és organikus - típusát, és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással, a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü lönülésével.
Kari Marx
Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel lemzi a tradicionális kultúrákat, amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. Mivel a társada lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz, összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon nal megbüntet mindenkit, aki szembefordul a
Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel, de hozzá juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni, amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal poli-
Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet, teljes egészében a rendkí vüli személyes boldogtalanság következményé nek tűnik. Durkheim viszont kimutatta, hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők - ezek közül az egyik az anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni.
Ml A SZOCIOLÓGIA? tőke: bármely vagyontárgy (pénz, gép vagy akár egész gyár), amelynek felhasználásával vagy be fektetésével új vagyontárgyakat tudnak majd lét rehozni. A tőkefelhalmozás szorosan összefügg a második elemmel, a bérmunkával. Ez azt jelen ti, hogy létrejön azoknak a munkásoknak a köre, akik nem rendelkeznek a saját megélhetésükhöz szükséges eszközökkel, és akik a tőketulajdono sok által biztosított munkalehetőséggel élhet nek csak. Marx úgy vélte, hogy a tőke birtokosai, a tőkések uralkodó osztályt alkotnak, míg a né pesség nagy tömege a bérmunkások osztályába, a munkásosztályhoz tartozik. Az iparosodás ter jedésével a parasztok, akik korábban a föld mű veléséből tartották fenn magukat, nagy számban költöztek a növekvő városokba, így hozzájárultak a városokban élő ipari munkásosztály kialakulá sához. Marx a munkásosztályt proletariátusnak is nevezi.
Karl Marx (1818-1883) tikai tevékenysége miatt, majd rövid franciaor szági tartózkodás után végleg Nagy-Britanniában telepedett le emigránsként. Láthatta a gyárak és az ipari termelés térhódítását éppúgy, mint az annak hatására kialakuló egyenlőtlenségeket. Az európai munkásmozgalom és a szocialista eszmék iránti érdeklődése tükröződött írásai ban, amelyek számos különböző tudományterü letet fognak át. Többnyire gazdasági kérdésekkel foglalkozott, de mivel mindig igyekezett össze függésbe hozni a gazdasági problémákat a tár sadalmi intézmények működésével, műveiben rengeteg szociológiai felismerés található. Még legszigorúbb kritikusai is fontosnak tartják mun kásságát a szociológia fejlődése szempontjából.
Kapitalizmus és osztályharc Bár írásaiban a történelem különböző szaka szaival foglalkozott, Marx figyelmét elsősorban mégis a modern korban bekövetkező változások kötötték le. Szerinte a modern korszak legfonto sabb változásai a kapitalizmus kialakulásához kapcsolódnak. A kapitalizmus olyan termelési rendszer, amely éles ellentétben áll a történelem minden korábbi gazdasági rendjével, jellegzetes sége a fogyasztók széles körének eladott javak és szolgáltatások termelése. Marx a kapitalista vál lalkozások két fő elemét határozta meg. Az első a
Marx szerint a kapitalizmus eredendően osz tályok rendszere, amelyben az osztályok közötti viszonyokat konfliktus jellemzi. Bár a tőke bir tokosai és a munkások egymásra utaltak (a tő késnek munka, a munkásnak pedig bér kell), ez a függőségi viszony nem kiegyenlített. Az osz tályok közötti kapcsolat kizsákmányoló jellegű, mivel a munkásoknak nincs ellenőrzési lehetősé gük a munkájuk felett, vagy az csak csekély mér tékű, a munkaadók viszont a dolgozók munkájá nak eredményét kisajátítva nyereségre tehetnek szert. Marx úgy vélte, hogy a gazdasági források hoz kapcsolódó osztálykonfliktus az idő múlásá val egyre inkább kiéleződik.
Társadalmi változás: történelmi materializmus Marx kiindulópontja az, amit a materialista tör-l ténelemfelfogásnak nevez. E szerint a társadal-' mi változások legfontosabb forrásául nem az emberek által vallott eszmék és értékek, hanem elsősorban a gazdasági tényezők szolgálnak. Az osztályok közötti ellentétek a történelmi fejlődés legfontosabb hajtóerejét képezik, ezért „a tör ténelem motorjának" nevezhetők. Marx írja az 1848-as Kommunista Kiáltvány elején: „Minden eddigi társadalom története az osztályharcok tör ténete" (Marx-Engels 1998). Bár Marx főként a 7 ^ kapitalizmusra és a modern társadalomra fordí totta figyelmét, azt is vizsgálta, hogyan fejlődtek a társadalmak a történelem során. Szerinte a tár sadalmi rendszerekben gazdaságuk ellentmondá sai miatt - néha fokozatos, néha forradalmi - át menet következett be az egyik termelési módról a másikra. Vázolta az egymást követő történelmi
1. FEJEZET szakaszokat, amelyek sorában az első a vadászok és gyűjtögetők ősközösségi társadalma, ezután következtek a rabszolgatartó társadalmak, majd a földbirtokosokat és jobbágyokat élesen elválasztó feudális rendszerek. A kereskedők és az iparosok megjelenése a kereskedő vagy tőkés osztály ki alakulását jelezte, amely a földbirtokos nemessé get váltotta fel. E történelemképnek megfelelően Marx arra a következtetésre jutott, hogy éppúgy, ahogyan a tőkések összefogva megbuktatták a feudális rendet, őket is kiszorítják majd, és új rend jön létre: a kommunizmus. Marx hitt abban, hogy elkerülhetetlen a mun kásosztály forradalma, amely megbuktatja a kapi talista rendszert és egy új, osztályok nélküli tár sadalmat teremt, így megszűnnek a gazdagokat és szegényeket elválasztó szakadékok. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek közötti valamennyi egyenlőtlenség el fog tűnni, sokkal inkább azt, hogy a társadalmak nem szakadnak majd szét egy, a gazdasági-politikai hatalmat monopolizá ló kisebb osztályra és azoknak az embereknek a nagy tömegére, akik alig részesülnek az általuk megtermelt javakból. A gazdasági rendszer kö zösségi irányítás alá kerül, és minden korábbinál humánusabb társadalmi rendszer jön létre. Marx úgy vélte, hogy a jövő társadalmában a termelés fejlettebb és hatékonyabb lesz, mint a kapitalista rendszerben. Marx munkássága jelentős szerepet játszott a 20. században. Még alig két évtizede is a Föld népességének több mint harmada élt olyan tár sadalmakban (például a Szovjetunióban vagy ke let-európai országokban), amelyek kormányzatai büszkén hirdették, hogy Marx eszméiből merítet tek politikájuk kialakítása során.
Max
Weber
Marxhoz hasonlóan Max Weber (1864-1920) sem nevezhető egyszerűen „szociológusnak", mivel ér deklődési köre és munkássága ugyancsak számos tudományterületre kiterjed. Németországban szü letett, és ehhez az országhoz kötődik egyetemi pályafutása is. Rendkívüli ismeretanyaggal ren delkező ember volt. írásai felölelik a közgazda ság, a jog, a filozófia és az összehasonlító törté nettudomány területét csakúgy, mint a szocioló giát. Műveinek többsége a modern kapitalizmus fejlődésével foglalkozik, valamint azzal, hogy miben különbözik a modern társadalom a tár sadalmi szerveződés korábbi formáitól. Egy sor empirikus vizsgálattal meghatározta a modern ipari társadalmak néhány alapvető jellemzőjét és kijelölte a legfontosabb ideológiai vitapontokat,
Max Weber (1864-1920) amelyek a mai szociológusok számára is megha tározó jelentőségűek. Korának más gondolkodóihoz hasonlóan We ber is igyekezett megérteni a társadalmi változás természetét és okait. Hatott rá Marx, de néhány marxi alaptételt erősen bírált. Elutasította a ma terialista történelemfelfogást, és Marxnál sokkal kevésbé tartotta fontosnak az osztálykonfliktuso kat. Weber szerint az eszmék és értékek szerepe legalább annyira fontos a társadalmi változások ban, mint a gazdasági feltételeké. Sokat méltatott és vitatott művében, A protestáns etika és a kapi talizmus szellemében ( 1 9 0 4 - 1 9 0 5 ) kifejti, hogy a vallási értékek - főként a puritanizmussal társí tott értékek - meghatározó szerepet játszottak a kapitalista szemlélet kialakulásában. A szocioló giai gondolkodás többi alapítójától eltérően úgy vélte, hogy a szociológiának nem struktúrákkal, hanem a társadalmi cselekvéssel kell foglalkoz nia. Szerinte a változást mozgató erők az embe ri motiváció és gondolkodás: az eszmék, értékek és meggyőződések átalakulást indíthatnak el) Az egyének képesek szabadon cselekedni és for málni a jövőt. Durkheimtől és Marxtól eltérően nem hitte, hogy létezhetnek az egyéneken kívü li, tőlük független struktúrák, hanem úgy vélte, hogy a társadalmi struktúrákat a tettek bonyolult összjátéka alakítja, és a szociológia feladata, hogy megfejtse e tettek értelmét.
Ml A SZOCIOLÓGIA? Weber néhány nagyhatású írása is mutatja, mi lyen fontos volt számára a társadalmi cselekvés a nyugati társadalom sajátos jegyeinek elemzése során, más jelentős civilizációkkal összehason lítva. Tanulmányozta Kína, India, a Közel-Kelet vallásait, és kutatásaival jelentős mértékben hoz zájárult a vallásszociológia fejlődéséhez. Kína és India, illetve a Nyugat főbb vallási rendszerei nek összehasonlításakor Weber arra a következ tetésre jutott, hogy a keresztény hit egyes vonat kozásai fontos szerepet játszottak a kapitalizmus kialakulásában, és a tőkésre jellemző beállított ság Marx nézeteivel szemben nem kizárólag gaz dasági változások hatására alakult ki. Weber úgy véli, hogy a kulturális eszmék és értékek éppúgy formálják a társadalmat, mint egyéni cselekede teinket. Weber szociológiai szemléletében fontos elem volt az ideáltípus gondolata. Az ideáltípus fogal mi vagy elemzési modell, amely segít megérteni a világot. A való világban nemigen létezik ide áltípus, gyakran csak egyes jellemzői vannak je len. Az efféle hipotetikus konstrukció azonban nagyon hasznos lehet, mert a való világ bármely helyzete megérthető, ha az ideáltípushoz hason lítjuk. Ezáltal az ideáltípus állandó viszonyítási pontként szolgál. De ne feledjük: Weber az ideál típuson nem azt értette, hogy ez a gondolati kép a tökéletes vagy elérendő cél, hanem inkább azt, hogy egy bizonyos jelenség „tiszta" formája. Ide áltípusra épít például a bürokráciáról és a piacról szóló írásaiban.
tikától a vallásig és a gazdasági tevékenységig az élet egyre több területe racionalizálódott. Weber az ipari forradalmat és a kapitalizmus kialakulását bizonyítéknak tekintette arra, hogy a fejlődés iránya az általános racionalizálódás felé mutat. Marxtól eltérően úgy vélte, hogy a kapita lizmusban nem az osztálykonfliktusok dominál nak, hanem a tudomány és a bürokrácia - a nagy szervezetek - kialakulása (a bürokráciáról lásd még a 4 9 0 - 4 9 6 . oldalt). Weber a Nyugat egyik legsajátosabb jellemzőjének a tudományos jelle get tekintette. A bürokrácia - az egyetlen mód, ahogyan nagyszámú ember tevékenysége hatéko nyan megszervezhető - a gazdasági és politikai növekedéssel együtt bővül. Weber varázstalanításnak nevezte azt, ahogyan a modern világ tu dományos gondolkodása elsöpörte az érzelmes ség múltból maradt erőit. A racionalizálódás végeredményét illetően azonban Weber nem volt egészen derűlátó. Tar tott attól, hogy a modern társadalom mint rend szer elpusztítja az emberi szellemet, mert meg próbálja szabályozni a társadalmi élet minden szféráját. Különösen a bürokrácia fojtó, dehumanizáló hatásai aggasztották, valamint az, hogyan alakíthatja a demokrácia sorsát. A 18. századi felvilágosodás programja - a haladás, a jólét és a boldogság előmozdítása azáltal, hogy a szokást és a babonát elutasítva a tudományt és a technoló giát pártolják - megteremtette a maga veszélyeit.
Újabb szociológiai szemléletmódok Racionalizálódás Weber szerint a modern társadalom kialakulása a társadalmi cselekvés mintáinak jelentős módo sulásaival járt. Úgy vélte, hogy az emberek foko zatosan feladják a babonában, vallásban, szokás ban és régóta folytatott gyakorlatban gyökerező tradicionális nézeteiket, és egyre inkább racioná lis, instrumentális számításokat végeznek, ame lyekben figyelembe veszik az eredményességet, a várható következményeket. Az ipari társada lomban nem volt sok helye az érzelgésnek vagy annak, hogy csak azért tegyenek valamit, mert nemzedékek óta úgy szokás. A tudomány, a mo dern technológia és a bürokrácia kialakulását Weber együtt rációnálizálddásként jellemezte: a társadalmi és gazdasági élet megszervezése a ha tékonyság elve szerint, a technikai tudásra építve történik. Ha a tradicionális társadalmakban több nyire a vallás és a régóta élő szokások határozták meg az emberek attitűdjeit és értékeit, akkor a modern társadalmat az jellemezte, hogy a poli-
Kezdetben a szociológusok azt a változó társa dalmat igyekeztek megérteni, amelyikben éltek. De nem elégedtek meg azzal, hogy leírják és ér telmezzék koruk jelentős eseményeit. Sokkal fontosabb, hogy a társadalmi világ vizsgálata so rán olyan módszerek kidolgozására törekedtek, amelyekkel általánosan magyarázható, hogyan működnek a társadalmak és milyen jellegű a tár sadalmi változás. Az előző részekből viszont ki derül, hogy Durkheim, Marx és Weber nagyon el térő megközelítéseket alkalmaztak a társadalmak vizsgálatában. Például míg Durkheim és Marx az egyénre ható külső erőket állítja középpontba, Weber kiindulópontja az, hogy az egyén maga is formálhatja a külvilágot. Míg Marx a gazdasági kérdések meghatározó szerepére mutat rá, Weber a tényezők sokkal szélesebb körét tekinti fontos nak. Ezek a szemléleti különbségek a szociológia egész története során fennmaradtak. Ma sem rit ka, hogy miközben a szociológusok az elemzés tárgyában egyetértenek, gyakran eltérő elméleti nézőpontból végzik az elemzést.
t
1. FEJEZET
elfeledett alapító Bár Comte, Durkheim, Marx és Weber kétségtele nül meghatározó alakok a szociológiában, ugyan ebben az időszakban voltak más fontos gondol kodók is, akik figyelemre méltó eredményekkel gazdagították a tudományt. A szociológia, mint bármely más tudományterület, nem mindig tudta méltóképp elismerni minden olyan gondolkodó érdemeit, aki gazdagította valamivel. A 19. szá zad végi és 20. század eleji „klasszikus" időszak ban a nők és a faji kisebbségek köréből nagyon kevesen kaptak lehetőséget, hogy hivatásos szo ciológussá váljanak. Ezenkívül gyakran mellőzte a tudomány azokat is, akiknek nagy ritkán módjuk nyílt jelentősebb szociológiai kutatásra. E kevesek közé tartozik Harriet Martineau, aki ma is méltó a szociológusok figyelmére.
kai, vallási és társadalmi intézményekre egyaránt. Másodszor: leszögezte, hogy a társadalom elem zésében a nők életének megértésére is törekedni kell. Harmadszor: elsőként ő vizsgált szociológiai nézőpontból korábban mellőzött témákat (a há zasságot, a gyerekek helyzetét, a családi és vallási életet és a faji kapcsolatokat). Fenti művében ezt így fogalmazta meg: „Az óvoda, a budoár és a konyha mind remek iskolául szolgálnak, amely ben megismerhetjük egy nép erkölcsét és visel kedési szokásait" (Martineau 1962). Végül meg állapította: a szociológus feladata nem csupán a megfigyelés, hanem mindent meg kell tennie, hogy a társadalom hasznára legyen. Ezért Marti neau maga is a női jogok és a rabszolga-felszaba dítás szószólójaként lépett fel.
HARRIET MARTINEAU Harriet Martineau-t (1802-1876) „az első szo ciológusnőként" szokták emlegetni, de - Marx hoz és Weberhez hasonlóan - nem nevezhető csupán szociológusnak. Angliában született és végezte tanulmányait, több mint ötven könyvet és számos esszét írt. Ma már Martineau érdemé nek tekintik, hogy Comte Pozitív filozófia tan folyama című alapvető értekezésének fordítása révén megismertette Nagy-Britanniát a szocioló giával (Rossi 1973). Ezenkívül Martineau maga is módszeresen vizsgálta az amerikai társadalmat az 1830-as években, amikor útjai során az Egye sült Államok sok vidékére eljutott, és megfigyelé seit Az amerikai társadalom (Society in America, 1837) című könyvében foglalta össze. Martineau több szempontból is jelentős a mai szociológusok számára. Először is bizonyította, hogy ha valaki a társadalmat tanulmányozza, akkor annak min den vonatkozására figyelnie kell, a legfőbb politi
Az újabb elméleti megközelítések közül három - a funkcionalizmus, a konfliktuselméleti megkö zelítés és a szimbolikus interakcionizmus - köz vetlenül kapcsolódik Durkheimhez, Marxhoz és Weberhez. Könyvemben többször is felbukkan nak olyan fejtegetések és elképzelések, amelyek ezeket az elméleti megközelítéseket veszik ala pul és szemléltetik. / A 4. fejezetben bővebben is szó lesz a szocio lógia főbb elméleti megközelítéseiről, és meg vizsgáljuk a szociológiai gondolkodás néhány újabb elméleti eredményét.
Harriet Martineau (1802-1876) Funkcionalizmus A funkcionalizmus a társadalmat összetett rend szernek tekinti, amelynek különböző részei együttműködve stabilitást és szolidaritást ered ményeznek. E megközelítés szerint a szociológia tudománya arra hivatott, hogy a társadalom egyes részeinek egymáshoz és a társadalom egészéhez való viszonyát vizsgálja. Elemezhetjük egy tár sadalom vallási hiedelmeit és szokásait például úgy, hogy feltárjuk, miként viszonyulnak más in tézményekhez, mivel egy társadalom különböző részei szoros kölcsönhatásban fejlődnek.
Ml A SZOCIOLÓGIA? Egy társadalmi szokás vagy intézmény funk ciójának vizsgálata során elemezzük, hogy az adott szokás vagy intézmény milyen szerepet játszik a társadalom életében. A funkcionalisták - köztük Comte és Durkheim - organikus analó giával gyakran hasonlították a társadalom műkö dését az élő szervezetek működéséhez: akárcsak az emberi test különböző részeinek, a társada lom elemeinek is együtt kell működniük, hogy a társadalom egészének a javát szolgálják. Egy szerv - például a szív - tanulmányozásakor be kell mutatnunk, hogy az miként viszonyul a test más szerveihez. A szív létfontosságú szerepet ját szik az organizmus életének megőrzésében azzal, hogy vért pumpál a többi szervbe. Hasonlókép pen, egy társadalmi egység funkciójának elemzé se azt tisztázza, hogy az adott elem milyen szere pet játszik a társadalom fennmaradásában. A funkcionalizmus hangsúlyozza, hogy a tár sadalom rendjének és stabilitásának megőrzésé ben fontos a morális konszenzus, vagyis hogy a társadalom legtöbb tagjának közös értékei legye nek. A funkcionalisták a rendet és az egyensúlyt tekintik a társadalom normális állapotának - e társadalmi egyensúly a társadalom tagjai közöt ti morális konszenzus meglétére épül. Például Durkheim úgy vélte, hogy a vallás megerősíti az emberekben a legfontosabb társadalmi értékek elfogadását, így hozzájárul a társadalmi egység fenntartásához. A funkcionalista gondolkodás az 1960-as éve kig a szociológia vezető elméleti hagyománya ma radt, főként az Egyesült Államokban. Két kiemel kedő képviselője Talcott Parsons ( 1 9 0 2 - 1 9 7 9 ) és Robert K. Merton ( 1 9 1 0 - 2 0 0 3 ) , akik mindketten sokat merítettek Durkheim munkásságából. Fő ként Merton funkcionalizmusa gyakorolt nagy hatást. Merton megkülönböztette a manifeszt és a latens funkciókat. Manifeszt funkció az, ame lyet egy bizonyos társadalmi cselekvés résztve vői ismernek és célul tűznek ki, a latens funkció pedig e cselekvés olyan eredménye, amelyről a résztvevők nem tudnak. Merton ezt a megkü lönböztetést az Arizona és Új-Mexikó államban élő hopi törzs esőtáncával szemléltette. A hopik hisznek benne, hogy a szertartás esőt hoz, az eső pedig jó termést (manifeszt funkció). Ezért szer vezik, ezért vesznek részt benne. Merton Durk heim valláselméletét követve feltételezi, hogy az esőtáncnak más hatása is van: erősíti a hopi tár sadalom egységét (latens funkció). Merton sze rint a szociológiai értelmezés nagyrészt abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselekvések és intéz mények latens funkcióit. Merton különbséget tett funkciók és diszfunkciók között is. Ha a társadalmi viselkedés disz-
funkcionális vonatkozásait keressük, akkor a tár sadalmi élet olyan jellemzői után kell kutatnunk, amelyek nem illeszkednek a fennálló rendbe. Például tévedés azt hinni, hogy a vallás mindig funkcionális, hogy mindig csak a társadalmi ko héziót erősíti. Ha két csoport más-más vallások vagy akár ugyanazon vallás különböző ágainak a híve, akkor ez társadalmi konfliktusba torkollhat, megbonthatja a fennálló társadalmi rendet. A há borúkat máig gyakran vallási közösségek vívják - Európa történelmében példa erre a protestán sok és a katolikusok összecsapása. Az utóbbi években megmutatkoztak a funkcio nalizmus korlátai, ezért veszített népszerűségé ből. Bár Mertonról nem állíthatjuk, de sok funk cionalista gondolkodó (például Talcott Parsons) a kelleténél jobban hangsúlyozza a társadalmi ko héziót megteremtő tényezőket a megosztottságot és konfliktust eredményező tényezőkkel szem ben. Ha a figyelem középpontjában a stabilitás és a rend áll, akkor a társadalomban létező (osz tály-, faji vagy nemi alapú) választóvonalakat és egyenlőtlenségeket aligha lehet észrevenni. Az sem kap elegendő figyelmet, milyen szerepet ját szik a kreatív társadalmi cselekvés a társadalom ban. Sok kritikus úgy ítélte meg, hogy a funkcio nális elemzés nem létező jellemzőket tulajdonít a társadalmaknak. A funkcionalisták gyakran úgy írtak, mintha a társadalomnak volnának „szük ségletei" és „céljai", miközben ezek a fogalmak csak az egyes emberre alkalmazhatók.
Konfliktuselméleti
szemléletmódok
A funkcionalistákhoz hasonlóan a konfliktusel méletet követő szociológusok is hangsúlyozzák a társadalom struktúráinak fontos szerepét. Egy átfogó „modellt" is javasolnak, amellyel magya rázható a társadalom működése. A konfliktuselméletek hívei azonban a funkcionalizmustól eltérően nem a konszenzust hangsúlyozzák, ha nem a társadalmi választóvonalak jelentőségére hívják fel a figyelmet. Épp ezért főként a hata lom, az egyenlőtlenség és a küzdelem kérdései vel foglalkoznak. A társadalmat az érdekeiknek megfelelően cselekvő, jól elkülöníthető csopor tok halmazának tekintik. A különérdekek meg léte azt jelenti, hogy mindig fennáll a konfliktus lehetősége, és hogy bizonyos csoportok előnyösebb helyzetben vannak másoknál. A konflik tuselmélet követői a domináns és hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok között ki alakuló feszültségeket vizsgálják, és azt igyekez nek megérteni, hogyan keletkeznek és állandó sulnak az uralmi viszonyok.
1. FEJEZET A konfliktuselméleten belül erős a marxizmus pozíciója - Kari Marx munkásságában kiemelt szerepet töltött be az osztályharc kategóriája. Marx főbb gondolatait sokféleképpen lehet ma gyarázni, és a marxista gondolkodás mai iskolái nagyon eltérő elméleti álláspontokat foglalnak el. De a marxizmus minden változata különbözik a többi szociológiai hagyománytól abban, hogy szerzői a szociológiai elemzés és a politikai re form ötvözetének tekintik irányzatukat. A mar xizmustól a radikális politikai változás program ját várják. De nem minden konfliktuselmélet marxista megközelítésű, a konfliktuselméletek kidolgozói között akad olyan is, akire Weber hatott. Jó pél da erre a kortárs német szociológus, Ralf Dahrendorf ( 1 9 2 9 - ), aki ma már klasszikusnak számító, Társadalmi osztály és osztálykonfliktus az ipari társadalomban [Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der Industriegesellschaft, 1957) című művében kifejti, hogy a funkcionalista gondolko dók egyoldalúan szemlélik a társadalmat: csak a társadalmi élet olyan aspektusaival számolnak, amelyekben harmónia és egyetértés uralkodik. Pedig épp ennyire fontosak, vagy talán még fontosabbak azok a területek, amelyeket konfliktus és megosztottság jellemez. Dahrendorf megálla pítja, hogy a konfliktus főként az egyének és cso portok eltérő érdekeiből ered. Marx elsősorban az osztályok felől szemlélte az érdekkülönbségeket, Dahrendorf viszont tágabb értelemben az autori táshoz és a hatalomhoz kapcsolja őket. Minden társadalomban választóvonal húzódik a hatalom birtokosai és a hatalomból kiszorulók, vagyis a kormányzók és a kormányzottak között.
Szimbolikus
interakáonizmus
G. H. Mead amerikai filozófus ( 1 8 6 3 - 1 9 3 1 ) mun kássága nagy hatást gyakorolt a szociológiai gon dolkodásra, főként az úgynevezett szimbolikus interakcionizmus szemléletmódjával. A szimbo likus interakcionizmus a nyelv és a jelentés vizs gálatából született. Mead szerint a nyelv teszi lehetővé, hogy öntudatos lényekké váljunk - tu datára ébredjünk egyéniségünknek, és ugyanúgy kívülről tudjuk szemlélni magunkat, ahogyan mások látnak minket. Ebben a folyamatban a szimbólum a legfontosabb elem. A szimbólum olyan dolog, amely valami mást helyettesít. Pél dául a szavak, amelyekkel bizonyos tárgyakat je lölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek megjelenítik, mire gondolunk. A „kanál" szó az a szimbólum, amellyel a levesevéshez használt eszközt nevezzük meg. A nem verbális gesztusok
vagy kommunikációs formák szintén szimbólu mok, hiszen szimbolikus értéke van annak is, ha integetünk vagy „beintünk" valakinek. Mead sze rint az emberek közös szimbólumokra és jelen tésekre építenek, amikor érintkeznek egymással. Mivel az emberi lények világa bővelkedik a szim bólumokban, szinte minden közöttük zajló inter akció szimbólumcserét foglal magában. A szimbolikus interakcionizmus a személyek közötti érintkezés apró részleteire irányítja a fi gyelmünket, valamint arra, hogy ezeket a részle teket miképpen hasznosítjuk mások mondaniva lójának és cselekedeteinek az értelmezésében. A szimbolikus interakcionizmus módszerét kö vető szociológusok gyakran foglalkoznak a hét köznapi életben zajló személyközi interakciók kal. Hangsúlyozzák az efféle interakciók szerepét a társadalom és intézményei megteremtésében. Közvetve Max Weber is hatott erre az elméleti megközelítésre, mert bár elismerte, hogy létez nek társadalmi struktúrák (osztályok, pártok, rendi és más csoportok), úgy vélte, hogy ezeket a struktúrákat az egyének társadalmi cselekvései hozzák létre. / Bár a szimbolikus interakcionizmus szemléle tével sokszor felismerhetjük, milyen természetű valójában egy-egy, a mindennapi társadalmi élet során végzett cselekvésünk, sokat bírálták azért, mert nem foglalkozik nagyobb kérdésekkel, pél dául azzal, hogy milyen szerepet tölt be a hata lom és a struktúra a társadalomban és hogyan korlátozzák az egyéni cselekvést. Vannak azonban ennek az irányzatnak olyan követői, akiket igenis foglalkoztatnak társadal munk hatalmi és strukturális viszonyai. Közéjük tartozik Arlie Hochschild, a University of Calir fornia szociológiatanára, aki a Delta Airlines att lantai oktatóközpontjában amerikai légiutas-kí sérők képzését tanulmányozta, és interjúkat ké szített a képzés résztvevőivel. Megfigyelte, hogy - egyéb készségeik fejlesztése mellett - hogyan készítik fel az utaskísérőket érzelmeik féken tar tására. Hochschild a kutatás eredményeit összeg ző kötetében [The Managed Heart: Commerciali zation of Human Feeling, 1983) felidézi, amikor,) az oktató pilóta ezzel az utasítással fordul a kép zésben részt vevő utaskísérőkhöz: „Na, lányok, most menjetek (az utastérbe), és mosolyogjatok ám! ...A mosolyotok ér a legtöbbet. Menjetek és dobjátok be magatokat! Mosolyt kérek! De na gyot! Mindent bele!" Hochschild megfigyeléseiből és az interjúkból arra következtet, hogy mivel a nyugati gazdasá gok egyre inkább a szolgáltatásra épülnek, meg kell értenünk, milyen érzelmi stílust alkalmazva végezzük a munkánkat. Hochschild beszámoló-
Ml A SZOCIOLÓGIA? ja az utaskísérők „ügyfélszolgálati" képzésével kapcsolatos vizsgálatról ismerős lehet bárkinek, aki már dolgozott a szolgáltatóiparban, például üzletben, étteremben vagy bárban. Hochschild ezt nevezi az „érzelmi munka" terén folytatott képzésnek - az efféle munka megköveteli, hogy az ember kontrollálja érzelmeit, így alakítson ki nyilvánosan felismerhető (és elfogadható) arcki fejezést, testképet. Hochschild szerint a minket alkalmazó vállalat nemcsak mozdulatainkat, ha nem érzelmeinket is igyekszik birtokba venni. Ha épp dolgozunk, még a mosolyunk is a cégé. Hochschild kutatása ablakot nyitott az élet egy olyan szeletére, amelyről a legtöbb ember úgy gondolja, hogy érti, mégis jobban meg kell értenünk. Hochschild megállapítja, hogy a szol gáltatóiparban dolgozók (a kétkezi munkások hoz hasonlóan) gyakran eltávolodnak önmaguk azon részétől, amelyet munkájuk során fel kell adniuk. A kétkezi munkás például gyakran úgy érzi, hogy a karja szinte már gép, és csak néha válik újra annak részévé, aki mozgatja. Hasonló képpen, a szolgáltatóiparban dolgozók is gyakran arról számoltak be Hochschildnek, hogy úgy ér zik: a mosolyt mintha rájuk ragasztották volna, már nem a sajátjuk. Más szóval ezek a dolgozók eltávolodtak saját érzelmeiktől. Ez azért érdekes, mert ha belegondolunk, az érzelmeket általában legbensőbb, személyes részünknek tekintjük. Hochschild könyvében meggyőzően alkalmaz ta a szimbolikus interakcionizmust, és a kötet megjelenése óta sok más kutató épített a gon dolataira. Bár Hochschild a világ egyik legfej lettebb „szolgáltatógazdaságában", az Egyesült Államokban végezte kutatatásait, megállapításai sok jelenkori társadalomra érvényesek. A szol gáltatóipari állások száma rohamosan növekszik a világ minden országában, egyre több embernek kell „érzelmi munkát" is végeznie munkahelyén. Egyes kultúrákban, például a grönlandi inuitok körében, ahol nincs olyan hagyománya a nyil vános mosolygásnak, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában, nem volt könnyű ér zelmi munkára képezni az embereket. Ezekben az országokban a szolgáltatóipari alkalmazottak tól néha megkövetelik, hogy „mosolygási tanfo lyamokon" vegyenek részt - ezek nem is állnak nagyon távol attól a képzéstől, amelyben a Delta Airlines utaskísérőinek kellett részt venniük.
Elméletalkotás a szociológiában Eddig elméleti megközelítésekkel foglalkoztunk, vagyis különböző elméleti irányultságokkal, amelyek különböző nézőpontokból, de átfogó
szemlélettel közelítik meg a szociológia tárgyát. A fent tárgyalt elméleti megközelítésektől azonban megkülönböztethetjük az elméleteket. Az elméle tek érvényességi köre szűkebb, konkrét társadal mi feltételeket vagy eseményfajtákat igyekeznek magyarázni. Általában egy kutatás folyamatában születnek, és olyan problémákat vetnek fel, ame lyekre további kutatások során lehet választ adni. Erre példa Durkheim elmélete az öngyilkosságról, amelyet épp ebben a fejezetben ismertettünk. Számtalan elmélet született az ezerféle kutatási területen, amelyen a szociológusok munkálkod nak. Néha az elméletek nagyon pontosan fogal mazódnak meg, sőt olykor matematikai formát is öltenek - bár ez gyakoribb más társadalomtudo mányokban (főként a közgazdaságtanban), mint a szociológiában. Ugyanakkor van olyan elmélet, amely jóval át fogóbb más elméleteknél. Sokféleképpen véleke dünk arról, vajon kívánatos vagy hasznos-e, hogy a szociológus nagyívű elméleti vállalkozásba kezdjen. Például Robert K. Merton (2002) amel lett kardoskodik, hogy a szociológus úgynevezett középszintű elméleteknek szentelje figyelmét. Ne próbáljon nagy elméleti rendszereket alkotni (ahogyan például Marx tette), hanem szerényebb elméletek kidolgozására törekedjen. A középszintű elmélet elég konkrét ahhoz, hogy empirikus kutatással közvetlenül teszteljék, mégis elég általános, hogy különböző jelenségek egész körére alkalmazható legyen. Ilyen például a relatív depríváció elmélete, amelynek értelmé ben az emberek attól függően értékelik körülmé nyeiket, hogy kihez hasonlítják magukat. Vagyis a depriváció érzését nem közvetlenül az anya gi szegénység mértéke határozza meg, amelyet megtapasztalnak. Ha a család szűkösen, szegény környéken él, ahol mindenkinek többé-kevésbé hasonlóak a körülményei, akkor kevésbé érzik úgy, hogy nélkülözniük kell, mint egy olyan csa lád, amely hasonló házban él, de olyan környé ken, ahol az otthonok többsége sokkal nagyobb, lakóik pedig tehetősebbek. Tulajdonképpen igaz, hogy minél átfogóbb az elmélet, minél nagyobb a célja, annál nehezebb empirikusan igazolni. Mégsem tudjuk egyértel műen indokolni, hogy miért kellene a szocioló giai elméletalkotásnak megmaradnia a „közép szinten". A szociológiában az elméletek vagy még in kább az elméleti megközelítések értékelése nehéz, emberpróbáló feladat. Az elméleti viták ereden dően elvontabbak, mint az empirikusabb jellegű nézeteltérések. A szociológiában nincs egyetlen uralkodó elméleti megközelítés - ez a gyengeség jelének tűnhet, de nem az. A különböző elmé-
1. FEJEZET
A szimbolikus interakcionizmus azt hangsú lyozza, hogy a társadalmi interakció során az egyének szimbólumokat alkalmazva érintkeznek. Más elméletektől eltérően ez az irányzat nem az egész társadalom vizsgálatát, hanem az egyének szűkebb körű interakcióinak az elemzését tartja fontosnak. A funkcionalizmus a társadalom egészét vizs gálja, hangsúlyozva, milyen fontos a társadalmi cselekvés a társadalom életében. Merton, aki kü lönösen nagy hatást gyakorolt a maga funkciona lizmusával, kiemelte, hogy a manifeszt funkciók, amelyeket a társadalmi cselekvés résztvevői célul tűznek ki, néha kevésbé fontosak, mint a latens leti megközelítések és elméletek vetélkedése épp a vállalkozás vitalitásának a jele. Az ember - önmagunk - tanulmányozása során az elméle ti sokszínűség ment meg a dogmáktól. Az em beri viselkedés bonyolult, sokoldalú, és aligha lehet minden részletét egyetlen elméleti pers pektívába foglalni. Az elméleti gondolkodásban a változatosság gazdag gondolatforrást biztosít, amelyből a kutatás meríthet, és amely serkenti a szociológiai munkában nélkülözhetetlen képzelőerőnket.
Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia Az itt tárgyalt különböző elméleti nézőpontokat aszerint is szétválaszthatjuk, hogy milyen szintre irányul az elemzés. Általában mikroszociohígiá nak nevezzük azt, amikor a szemtől szembeni, közvetlen interakció helyzetében vizsgáljuk a mindennapi viselkedést. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek, például a politikai rendszer vagy a gazdasági rend elemzése. Ebbe tartozik a hosszú távú változási folyamatok, pél dául az indusztrializmus kialakulásának az elem zése is. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a mik ro- és makroszintű elemzés jól elkülönülnek egy mástól, pedig a kettő szorosan összekapcsolódik (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). A makroszintű elemzés nélkülözhetetlen, ha meg akarjuk érteni a mindennapi élet intézményi hátterét. A tágabb intézményi keretek nagyban meghatározzák, hogyan élik az emberek hétköz napi életüket - ez világossá válik, ha összehason lítjuk a középkori kultúra napi cselekvéskörét az iparosodott városi környezet életével. A modern társadalmakban folyton idegenekkel kerülünk
funkciók, e cselekvés akaratlan következményei. Merton szerint a szociológiai értelmezés nagy ré sze abból áll, hogy feltárjuk a társadalmi cselek vések és intézmények latens funkcióit. Sok társadalomelmélet-alkotóra ma is hat Marx, ők dolgozzák ki a konfliktuselméleteket. A marxi elmélet lényege, hogy az egyenlőtlensé get az osztály fogalmára építve vizsgálja. A szociológiában alkalmazott elméleti megkö zelítéseket elemzési szintek szerint is szemlélhet jük. A mikroszociológia a mindennapi viselkedés vizsgálata közvetlen interakciókban. A makroszociológia a nagy társadalmi rendszerek elemzése. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. kapcsolatba. Ez a kapcsolat lehet közvetett és személytelen. De mindegy, hány közvetett vagy elektronikus kapcsolatot teremtünk ma, mások jelenléte még a legösszetettebb társadalmakban is kulcsfontosságú. Dönthetünk úgy, hogy e-mail üzenetet küldünk egy ismerősnek, de úgy is, hogy óriási utat teszünk meg, csak hogy a hét végét a barátunkkal töltsük. A mikroszintű vizsgálatok viszont épp a kiter jedt intézményi minták értelmezéséhez szüksé gesek. Egyértelmű, hogy a társadalmi szervező dés mindenféle formája nagyságától függetlenül a szemtől szembeni, közvetlen interakcióra épül. Mondjuk megvizsgálunk egy nagyvállalatot. Te vékenységének nagy részét megérthetjük egysze rűen úgy, hogy megnézzük, hogyan viselkednek tagjai a közvetlen interakciók során. Elemezhet jük például az interakciókat az igazgatók között a tanácsteremben, a különböző irodákban vagy az üzemben dolgozók körében. Ilyen módon nem kaphatnánk képet az egész vállalatról, mert a te vékenységek egy része nyomtatott anyagok, leve lek, telefon és számítógép közvetítésével zajlik. Mégis sokat segítene, hogy megértsük, hogyan működik a szervezet. A későbbi fejezetekben még említek példát arra, hogyan hat a mikrokontextusban zajló in terakció a nagyobb társadalmi folyamatokra, es fordítva, hogyan befolyásolják a makrorendszerek a társadalmi élet szűkebb tereit.
MIRE JO A SZOCIOLÓGIA? A szociológia több szempontból is gyakorlati je lentőséggel bír életünkben, ezt hangsúlyozta C. Wright Mills, amikor megalkotta a már említett szociológiai képzelőerő fogalmát (24. o.). A szo-
Ml A SZOCIOLÓGIA? ciológia először is lehetővé teszi, hogy a társas világot a magunkétól eltérő, sokféle nézőpontból szemléljük. Gyakran előfordul, hogy ha meg tud juk érteni, mások hogyan élnek, akkor jobban megérthetjük a gondjaikat is. Aligha számíthat sikerre az olyan gyakorlati politika, amely nem az érintett emberek életmódjának beható ismeretén alapul. így például az a fehér szociális munkás, aki egy dél-londoni, nagyrészt latin-amerikaiak ból álló közösségben dolgozik, nem nyerheti el a közösség tagjainak bizalmát, ha nincs tisztában a Nagy-Britanniában élő különféle csoportok tag jait elválasztó kulturális különbségekkel. Másodszor: a szociológiai kutatás gyakorlati segítséget nyújthat a politikai kezdeményezések eredményeinek értékelésében is. Egy gyakorla ti reformprogram esetleg nem biztosítja a várt eredményt, vagy egy sor akaratlan, kellemetlen következménnyel járhat. A második világhábo rút követő években például számos országban nagy lakótelepeket építettek a városközpontok ban. Úgy gondolták, hogy így biztosítható a nyo mornegyedek alacsony jövedelmű rétegeinek színvonalas lakásellátása, és a lakótelepekhez üzleteket, egyéb szolgáltatásokat is kapcsoltak. Kutatások azonban rámutattak, hogy a korábbi lakóhelyükről nagy bérházakba költözött embe rek közül sokan magányosnak, boldogtalannak érzik magukat. A sokemeletes lakóházak és az üzletsorok számos helyen pusztulni kezdtek, a fosztogatások és egyéb erőszakos bűncselekmé nyek melegágyaivá váltak. Harmadszor (és bizonyos szempontból ez a legfontosabb): a szociológia lehetőséget ad, hogy megismerjük, jobban megértsük önmagunkat. Minél jobban ismerjük cselekvésünk mozgatóru góit és a társadalom működését általában, annál valószínűbb, hogy formálni tudjuk a jövőnket. A szociológia gyakorlati haszna korántsem me rül ki abban, hogy segít a politikai vezetőknek - vagyis a hatalommal bíró csoportoknak - meg felelő ismeretekre alapozott döntéseket hozni. Nem feltételezhetjük, hogy a hatalmon lévők mindig szem előtt tartják a kevesebb hatalommal bíró vagy hátrányos helyzetű csoportok érde keit a politikai döntéshozatal során. A helyzetü ket felismerő csoportok a szociológiai kutatások eredményeit felhasználva gyakran hatékonyan reagálhatnak a kormányzati politikára, és maguk is kialakíthatnak politikai programokat. Az ön segélyező csoportok (például a Névtelen Alkoho-
listák) és a társadalmi (például környezetvédő) mozgalmak olyan csoportok, amelyek maguk is törekednek - több-kevesebb sikerrel - gyakorlati reformok elérésére. Végül meg kell említenünk, hogy sok szocio lógus „hivatásszerűen", közvetlenül foglalkozik gyakorlati kérdésekkel. Szociológiában jártas le het az ipari tanácsadó, a várostervező, a szociális munkás, a személyzeti vezető és még számos más poszton dolgozó ember. A társadalom megértése annak is hasznos lehet, aki jogásznak, újságíró nak, üzletembernek vagy orvosnak készül. Gyakran azért tanuljuk vagy műveljük a szo ciológiát, mert megszólal a „társadalmi lelkiis meretünk". Vajon a szociológusnak kell-e tevé kenyen támogatnia, ösztönöznie a reformokat vagy a társadalmi változást? Van, aki azt mondja, hogy a szociológia csak akkor őrizheti meg szel lemi függetlenségét, ha a szociológusok a vitatott morális és politikai kérdésekben semlegesek ma radnak. De vajon azok a tudósok, akik nem bo csátkoznak az aktuális vitákba, mindenképp ke vésbé elfogultak másoknál, amikor egy-egy szo ciológiai kérdésben állást foglalnak? Nincs olyan szociológiában jártas ember, aki figyelmen kívül hagyhatná a mai világban létező egyenlőtlensé geket. Furcsa volna, ha a szociológusok nem fog lalhatnának állást politikai kérdésekben, és értel metlen is megtiltani nekik, hogy hasznosítsák a szaktudásukat, amikor állást foglalnak. Ebben a fejezetben kiderült, hogy a szocioló gia olyan tudomány, amelynek művelése során gyakran személyes világnézetünket félretéve pró báljuk alaposabban megvizsgálni az életünket, illetve a mások életét formáló hatásokat. A szo ciológia önálló szellemi törekvésként a modern társadalmak kialakulásakor jelent meg, és ma is elsődleges feladata e társadalmak vizsgálata. Ugyanakkor a szociológusok a társadalmi inter akció és általában az emberi társadalmak termé szetére vonatkozó sok más kérdéssel is foglal koznak. A szociológia nem csupán elvont, intellektuá lis tudományterület, hanem jelentős gyakorlati következményekkel is jár az emberek életében. Ha valaki szociológusnak készül, nem kell unal mas egyetemi tanulmányokat végigkínlódnia. Ezt leginkább úgy kerülheti el, hogy képzeletét szabadjára engedve közelít a tárgyhoz, és a szo ciológiai elképzeléseket, eredményeket saját élet helyzeteihez köti.
1. FEJEZET
MMMMMMMÜ
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológia az emberi társadalmak módsze res vizsgálata, amely megkülönböztetett figye lemmel fordul a modern, iparosodott rendsze rek felé.
szociológiában pedig ez még nagyobb nehéz ségekbe ütközik, mert semmiképp sincs könynyű dolgunk, ha saját viselkedésünket vetjük vizsgálat alá.
2. A szociológia gyakorlata megköveteli, hogy képzeletünket szabadjára engedve gondolkod junk és megszabaduljunk a társadalmi élettel kapcsolatos előítéleteinktől. 3. A szociológia eredetileg arra törekedett, hogy értelmezze a mélyreható változásokat, amelyek az elmúlt két-három évszázadban következtek be az emberi társadalmakban. Itt nemcsak át fogó változásokról van szó, hanem az emberek életének legtitkosabb, legszemélyesebb jellem zőiben bekövetkezett változásokról is.
6. A szociológia fő elméleti irányzatai a funkcio nalizmus, a konfliktuselméleti megközelítés és a szimbolikus interakcionizmus. Ezeket olyan alapvető különbségek választják el egymástól, amelyekre nagy hatást gyakorolt a tárgy hábo rú utáni fejlődése.
4. A szociológia kezdeti fejlődésének fontos alak jai közé tartozik Auguste Comte, Kari Marx, Emilé Durkheim és Max Weber. A 19. század közepén tevékenykedő Comte és Marx meg határozták a szociológia egyes alapvető kér déseit, amelyeket később Durkheim és Weber fejtett ki. Alapkérdés például, hogy mi a szo ciológia és hogyan hatnak a modernizációval járó változások a társadalmi világra. 5. A szociológiában sokféle elméleti megköze lítést találhatunk. Az elméleti vitákat a ter mészettudományokban is nehéz eldönteni, a
7. A szociológiának több szempontból is van gyakorlati jelentősége. Többféleképpen is se gítségünkre lehet a társadalomkritikában és a gyakorlati szociális reformokban. Először is ha jobban megértjük a társadalmi körülmények egy adott együttesét, akkor nagyobb lesz az esélye, hogy azokat alakítani is tudjuk. Ugyan akkor a szociológia révén növelhetjük kulturá lis érzékenységünket, így az eltérő kulturális értékeket figyelembe véve hozhatunk politi kai döntéseket. Gyakorlatilag megvizsgálhat juk, milyen eredménye lehet egy-egy politikai programnak. Végül, ami talán a legfontosabb, a szociológia révén jobban megismerhetjük önmagunkat, ami esélyt teremt csoportoknak és egyéneknek, hogy megváltoztassák életfel tételeiket.
INTERNETES FORRÁSOK A kötethez kapcsolódó kiegészítő anyagok és információk lelőhelye http://www.polity.co.uk/giddens5/ A Polity Press új szociológiai témájú könyvei http://www.polity.co.uk/sociology The Social Science Information Gateway from Sociology http://www.sosig.ac.uk/sociology The British Sociological Association http://www.britsoc.co.uk
r
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG TÁRSADALOMTÍPUSOK Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk A m o d e r n világ ipari társadalmai Globális fejlődés TÁRSADALMI VÁLTOZÁS A változásra ható tényezők Változások a modern időszakban GLOBALIZÁCIÓ A globalizációt segítő tényezők A globalizációs vita A globalizáció hatása KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Az e m b e r nagyjából félmillió éve létezik a Föl
1 8 . s z á z a d k e r e s z t é n y v i l á g á b a n egy k o v á c s m ű
dön. Az állandó települések alapja, a földműve
h e l y s e m t u d o t t o l y a n nagy, s i m a é s e g y e n l e t e s
lés m i n d ö s s z e t i z e n k é t e z e r é v e s . A c i v i l i z á c i ó k
acéllemezt készíteni, m i n t a m o d e r n henger
alig h a t e z e r é v e s z ü l e t t e k . H a a z e m b e r i lét t e l j e s
mű. Még fontosabb, hogy a modern technoló
időtartamát egyetlen napnak, 24 órának tekint
gia o l y a n d o l g o k a t h o z o t t l é t r e , a m e l y e k e t alig
j ü k , a k k o r a f ö l d m ű v e l é s 23 ó r a 56 perckor, a c i
ha tudtak volna elképzelni a preindusztriális
vilizációk pedig 23 óra 57 perckor keletkeztek.
k o r b a n : i l y e n a k a m e r a , az a u t ó , a r e p ü l ő g é p és
A z újkori t á r s a d a l m a k c s a k a z u t o l s ó 3 0 m á s o d
az e l e k t r o n i k u s e s z k ö z ö k e g é s z sora, a r á d i ó t ó l
p e r c b e n léteztek, mégis legalább annyi változás
a nagy teljesítményű számítógépig,
történt az emberi nap e rövid szakaszában, mint
erőműig, és m é g sorolhatnánk.
az összes megelőzőben együttvéve.
m é n y : óriási mértékben növekedett a termelt
A z újkori v á l t o z á s ü t e m é t j ó l m u t a t j a , m i l y e n r o h a m o s v o l t a t e c h n i k a i f e j l ő d é s e b b e n a kor szakban.
D a v i d L a n d e s g a z d a s á g t ö r t é n é s z meg
állapítja: A m o d e r n t e c h n o l ó g i a n e m c s a k t ö b b e t é s gyor s a b b a n t e r m e l , h a n e m o l y a n tárgyakat h o z lét
az a t o m
[...] A z ered
áruk és szolgáltatások m e n n y i s é g e és választé ka, a m i ö n m a g á b a n s o k k a l i n k á b b m e g v á l t o z t a t t a a z e m b e r é l e t m ó d j á t , m i n t b á r m i a t ű z fel fedezése óta. 1 7 5 0 - b e n egy angol e l m o n d h a t t a volna magáról, hogy anyagi környezete inkább h a s o n l í t a r ó m a i k a t o n á k é h o z , m i n t u n o k á i vi lágához (Landes 1 9 6 9 ) .
re, a m e l y e k e t a m ú l t k é z m ű v e s m ó d s z e r e i v e l semmiképp n e m lehetett volna elkészíteni. A
A z újkor v i l á g á r a j e l l e m z ő é l e t m ó d o k é s társadal
legjobb indiai takács s e m tudna olyan finom
mi i n t é z m é n y e k még a közelmúlt életformáitól
és s z a b á l y o s f o n a l a t s o d o r n i , m i n t a f o n ó g é p ; a
és intézményeitől is nagyon eltérnek. Egy mind-
A gizai piramisok látképe egy Pizza Hut é t t e r e m ablakából - az egyik legősibb civilizáció találkozik itt a 2 1 . századi élettel.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
Az őskori barlangrajzok is m e g m u t a t n a k valamit a l e g k o r á b b i v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k é l e t é b ő l . össze k é t - h á r o m é v s z á z a d o s i d ő s z a k b a n - a m i
TARSADALOMTIPUSOK
csak aprócska s z a k a s z a z e m b e r i t ö r t é n e l e m k o n textusában - a t á r s a d a l m i é l e t k i s z a k a d t a z o k b ó l a társadalmi r e n d e k b ő l , a m e l y e k b e n az e m b e r e k évszázadokig é l t e k .
Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk
A mi n e m z e d é k ü n k b i z o n y t a l a n j ö v ő előtt áll,
A z e u r ó p a i felfedezők, k e r e s k e d ő k é s h i t t é r í t ő k ,
sokkal i n k á b b , m i n t e l ő d e i . P e r s z e a k o r á b b i n e m
akik a nagy felfedezések korában útnak indultak,
zedékek é l e t f e l t é t e l e i
bizonytalanok voltak:
sok k ü l ö n b ö z ő néppel találkoztak. Marvin Harris
járványok
antropológus
természeti
is
katasztrófák,
és
éhínség
sújtotta őket. B á r a m a i i p a r i t á r s a d a l m a k a t n e m
and
így
ír
erről
könyvében
(Cannibals
Kings):
fenyegeti p e s t i s vagy é h í n s é g , m e g k e l l s z e l í d í t e nünk azokat a t á r s a d a l m i erőket, a m e l y e k e t mi magunk s z a b a d í t o t t u n k e l .
E g y e s r é g i ó k b a n - i l y e n A u s z t r á l i a , az É s z a k i sark, D é l - A m e r i k a é s Afrika d é l i c s ú c s a - o l y a n
E fejezetben e l e m e z z ü k a fent v á z o l t h a t a l m a s
c s o p o r t o k r a b u k k a n t a k , a m e l y e k m á i g ú g y él
társadalmi átalakulás okait és k i t é r ü n k arra a vitá
n e k , m i n t a z e u r ó p a i a k rég e l f e l e d e t t kőkor-
ra is, amely az egyik l e g n a g y o b b j e l e n k o r i társadal
szaki ősei: nagy területen, folyton vándorló,
mi változás, a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l l á n g o l t fel. E l ő b b
h ú s z - h a r m i n c fős c s a p a t o k b a n , s z i n t e k i z á r ó
azonban
lag á l l a t o k r a v a d á s z v a , v a d n ö v é n y e k e t gyűjtve.
áttekintjük
a
fő
társadalomtípusokat,
amelyek m á r a m ú l t b a n léteztek, de a m a i világ
E z e k a v a d á s z o k - g y ű j t ö g e t ő k m i n t h a egy ritka,
ban is megtalálhatók. N a p j a i n k a t o l y a n társadal
v e s z é l y e z t e t e t t faj tagjai l e t t e k v o l n a . M á s ré
mak jellemzik, a m e l y e k b e n t ö b b m i l l i ó a n é l n e k ,
giókban - Észak-Amerika
sokan városokban ö s s z e z s ú f o l ó d v a . De az e m b e r i
d é l - a m e r i k a i és k e l e t - á z s i a i ő s e r d ő k b e n - ki
keleti
erdeiben,
a
történelem nagy r é s z é b e n a F ö l d n é p s ű r ű s é g e sok
sebb népességet találtak, a m e l y többé-kevésbé
kal kisebb volt a m a i n á l , és c s a k az e l m ú l t száz
á l l a n d ó , f ö l d m ű v e l ő f a l v a k b a n élt, a h o l legfel
egynéhány é v b e n a l a k u l t a k ki o l y a n t á r s a d a l m a k ,
j e b b egy-két nagy, k ö z ö s é p í t m é n y t e m e l t e k , d e
amelyekben a n é p e s s é g t ú l n y o m ó r é s z e v á r o s l a k ó .
a fegyverek és régi e s z k ö z ö k m á r itt is c s a k a
A modern iparosodás előtti t á r s a d a l o m f o r m á k a t
történelem előtti idők emlékei voltak... Másutt
csak úgy érthetjük meg, ha segítségül h í v j u k a szo
p e r s z e a f e l f e d e z ő k t e l j e s e n kifejlett á l l a m o k
ciológiai k é p z e l ő e r ő t ö r t é n e t i d i m e n z i ó j á t .
ra, b i r o d a l m a k r a l e l t e k , a m e l y e k é l é n d e s p o t a
2. FEJEZET 2.1. táblázat A p r e m o d e r n e m b e r i t á r s a d a l m a k t í p u s a i Típus
Jellemzői
Fennállásának időszaka
Vadászó-gyűjtögető társadalom
I. e. 50 000-től máig (ma már szinte alig akad)
Kis lélekszámú, megélhetésüket vadászat, halászat és ehető növények gyűjtése révén előteremtő csoportok Kis mértékű egyenlőtlenség Csak életkor és nem szerinti rangsorolás
Agrártársadalom
I. e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb politikai képződmény része, elveszíti sajátos identitását)
Kicsi, városokba nem szerveződő mezőgazdasági közösségek A termést gyakran vadászattal, gyűjtögetéssel egészítik ki megélhetésükhöz Nagyobb egyenlőtlenségek, m i n t a vadászó-gyűjtögető társadalomban Főnökök irányítják
Pásztortársadalom
I. e. 12 000-től máig (ma már többnyire nagyobb állam része, felbomlik a tradicio nális életmód)
Lélekszáma néhány száztól sok ezer f ő i g terjedhet Háziasított állatok tartásából biztosítják megélhetésüket Éles egyenlőtlenségek jellemzik Főnökök vagy hadurak irányítják
Tradicionális társadalom vagy civilizáció
I. e. 6000-től a 19. századig (mára már nyoma sincs)
Nagyon nagy, olykor t ö b b milliós lélekszámú (bár a nagyobb iparosodott társadalmakhoz hasonlítva kicsi) Van néhány városa, amelyekben a kereskedelem és a kézmű ipar koncentrálódik Többnyire földművelésre épül Nagy egyenlőtlenségek a különböző osztályok között Elkülönült kormányzati apparátus, amelynek élén a király vagy császár áll
v a g y u r a l k o d ó o s z t á l y állt, é s a m e l y e k e t á l l a n dó hadsereg védett. E l s ő s o r b a n ezek a nagy birodalmak,
városaik,
síremlékeik,
A legősibb társadalmak: vadászok és gyűjtögetők
palotáik,
templomaik és kincseik csábították az összes
F ö l d i l é t e z é s ü k s o r á n a z e m b e r e k egy e g é s z e n
felfedezőt, M a r c o P ó l ó t é s K o l u m b u s z t is, h o g y
kis
ó c e á n o k o n , s i v a t a g o k o n k e l j e n e k át. O t t v o l t
t á r s a d a l m a k b a n é l t e k . E z e k a c s o p o r t o k vadá
K í n a - a világ l e g n a g y o b b b i r o d a l m a , ó r i á s i ,
szatból, halászatból és vadon t e r m ő e h e t ő növé
időt
leszámítva
mindig
vadászó-gyűjtögető
fejlett á l l a m , a m e l y n e k v e z e t ő i m e g v e t e t t é k a
nyek
„ v ö r ö s k é p ű b a r b á r o k a t " , a c i v i l i z á l t világ h a t á
Vadászó-gyűjtögető kultúrák még ma is léteznek
gyűjtögetéséből
tartották
fenn
magukat.
r á n t ú l l é v ő g y e n g é c s k e k i r á l y s á g o k e s d e k l ő kö
a világ e g y e s r é s z e i n ,
v e t e i t . O t t v o l t I n d i a is - az a föld, a h o l t i s z t e l
vár területein és Brazília, Új-Guinea őserdőiben,
p é l d á u l Afrika e g y e s si
t é k a t e h e n e k e t , és az é l e t e g y e n l ő t l e n t e r h e i b ő l
t ö b b s é g ü k e t a z o n b a n a t e r j e s z k e d ő n y u g a t i kul
m i n d e n lélek aszerint részesült, hogy m i l y e n
t ú r a e l p u s z t í t o t t a v a g y m a g á b a o l v a s z t o t t a , é s va
érdemeket
előző megtestesülésében.
lószínűleg n e m maradhatnak sokáig érintetlenül
A z t á n ott v o l t a k a z a m e r i k a i ő s l a k ó k á l l a m a i
azok sem, a m e l y e k eddig fennmaradtak. Jelenleg
szerzett
é s b i r o d a l m a i , m i n d k ü l ö n világ, m i n d a m a g a
az egész világon kevesebb m i n t negyedmillió em
sajátos művészeteivel és vallásaival: az inkák
ber, a F ö l d l a k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 0 , 0 0 1 száza
n a g y k ő e r ő d e i k k e l , függőhídjaikkal, c s o r d u l t i g
léka él elsősorban vadászatból és gyűjtögetésből
m e g r a k o t t m a g t á r a i k k a l , á l l a m i i r á n y í t á s ú gaz
(lásd a 2.1.
daságukkal és az aztékok vérszomjas, emberi szívekkel táplált, örökké újabb áldozatot köve t e l ő i s t e n e i k k e l (Harris 1 9 7 8 ) .
ábrát).
A n a g y o b b - f ő k é n t a m o d e r n , p é l d á u l b r i t és a m e r i k a i - t á r s a d a l m a k k a l ö s s z e h a s o n l í t v a a va dászó-gyűjtögető
csoportokban
nemigen figyelhető meg. A látszólag végtelenül sadalmat
mégis
sokféle
besorolhatjuk
p r e m o d e r n tár három
nagyobb
E
egyenlőtlenség
t á r s a d a l m a k tagjai
n e m i g y e k e z n e k anyagi j a v a k a t felhalmozni azon túl,
ami alapvető s z ü k s é g l e t e i k k i e l é g í t é s é h e z
kategóriába, amelyek m i n d előfordulnak Harris
k e l l . R e n d s z e r i n t i n k á b b Vallási é r t é k e k e t é s szer
l e í r á s á b a n : v a d á s z o k é s g y ű j t ö g e t ő k ; n a g y o b b ag
tartásos-rituális t e v é k e n y s é g e k e t t a r t a n a k f o n t o s
rár- vagy p á s z t o r t á r s a d a l m a k ( f ö l d m ű v e l ő k és ál
nak. N i n c s szükségük m á s anyagi javakra, csak
l a t t a r t ó k ) ; n e m i p a r i c i v i l i z á c i ó k vagy t r a d i c i o n á
vadászfegyverekre,
lis á l l a m o k . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k f ő b b j e l l e m
i l l e t v e c s a p d á k r a és f ő z ő e d é n y e k r e . E z é r t a tár
z ő i t t e k i n t j ü k át (lásd a 2.1.
táblázatot).
ásó-
és
építőszerszámokra,
s a d a l o m tagjai k ö z ö t t n e m a l a k u l k i s z á m o t t e v ő k ü l ö n b s é g az a n y a g i helyzet t e k i n t e t é b e n - a c s o port n e m válik szét gazdagokra és szegényekre.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
2.1. ábra
A vadászó-gyűjtögető társadalmak hanyatlása
I.e. 10 000 A világ népessége: 10 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 100%
I. sz. 1500 A világ népessége: 350 millió Ebből vadászó-gyűjtögető: 1%
I. sz. 2000 A világ népessége: 6 milliárd Ebből vadászó-gyűjtögető: 0,001%
Forrás: Lee - De Vore 1 9 6 8 .
A rangok vagy p o z í c i ó k á l t a l á b a n k o r c s o p o r t o k
a k ö z ö s s é g i v e z e t ő p o z í c i ó k b a n és a s z e r t a r t á s o k
és nemek s z e r i n t k ü l ö n ü l n e k e l . G y a k o r l a t i l a g
s o r á n a férfiak j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t .
mindenütt a férfiak a v a d á s z o k , m í g a n ő k gyűj
A
vadászó-gyűjtögető
társadalmak
nem
csu
tögetik a v a d o n t e r m ő n ö v é n y e k e t , ők f ő z n e k és
pán „primitív" népek, akiknek az életmódja ma
ők nevelik a g y e r e k e k e t . Ez a férfiak és n ő k kö
m á r k e v é s s é é r d e k e s s z á m u n k r a . K u l t ú r á j u k ta
zötti m u n k a m e g o s z t á s a z o n b a n n a g y o n f o n t o s :
n u l m á n y o z á s a r á v i l á g í t h a t arra, h o g y e g y e s in-
2. FEJEZET g e l t e t n e k - s z a r v a s m a r h á t , j u h o t , k e c s k é t , tevét v a g y lovat. M é g m a i s s o k p á s z t o r t á r s a d a l o m lé tezik, e l s ő s o r b a n Afrika, a K ö z e l - K e l e t és K ö z é p Ázsia egyes vidékein. Ilyen társadalmak rendsze r i n t a d ú s fűvel b o r í t o t t t e r ü l e t e k e n , i l l e t v e siva t a g o k b a n é s h e g y v i d é k e k e n t a l á l h a t ó k . A z efféle területek n e m k e d v e z n e k a földművelésnek, de a l k a l m a s a k k ü l ö n f é l e á l l a t o k t a r t á s á r a . A pász tortársadalmak
rendszerint
az
évszakok
válto
zásait követve vándorolnák k ü l ö n b ö z ő területek között, ezért tagjaik r e n d s z e r i n t n e m h a l m o z n a k fel v a g y o n t á r g y a k a t ,
bár n o m á d életmódjuk az
a n y a g i a k t e k i n t e t é b e n g a z d a g a b b , m i n t a vadá szó-gyűjtögető csoportoké. A v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő c s o p o r t o k i d ő v e l rájöt tek,
hogy a vadon nőtt t e r m é s e k összegyűjtése
h e l y e t t ők m a g u k is e l v e t h e t i k a m a g v a k a t . Ez a g y a k o r l a t e l e i n t e „ k e r t m ű v e l é s " f o r m á j á b a n ala k u l t ki, v a g y i s k i s f ö l d d a r a b o k a t m ű v e l t e k meg kezdetleges
kapák
és
ásószerszámok
segítségé
vel. A pásztorkodáshoz h a s o n l ó a n a kertművelés is b i z t o s a b b é l e l e m f o r r á s , m i n t a v a d á s z a t és a gyűjtögetés, ezért sokkal n a g y o b b közösségeknek; biztosít megélhetést. Mivel a kertművelésből élő csoportok n e m vándorolnak, anyagi vagyontár g y a k a t i n k á b b fel t u d n a k h a l m o z n i , m i n t a k á r a pásztorkodó, akár a vadászó-gyűjtögető közös ségek.
A vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k b ó l csak néhány m a r a d t f e n n , például a b o t s w a n a i l k u n g szánoké (busmanoké).
Nem ipari vagy tradicionális civilizációk Nagyjából időszámításunk előtt 6 0 0 0 - t ő l kezdve
tézményeink korántsem tekinthetők az emberi
t a l á l u n k a d a t o k a t arra, h o g y a k o r á b b i a k n á l jóval
élet „természetes" elemeinek. Persze n e m szabad
n a g y o b b é s a z o k t ó l a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő társa
idealizálnunk
közösségek
d a l m a k j ö t t e k l é t r e ( l á s d a 2.2. ábrát). E z e k a tár
é l e t k ö r ü l m é n y e i t , b á r a h á b o r ú és a s z á m o t t e v ő
s a d a l m a k n a g y o b b v á r o s o k k i f e j l ő d é s é v e l kelet-
a
vadászó-gyűjtögető
a n y a g i é s h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k h i á n y a , vala m i n t a v e r s e n y h e l y e t t a k o o p e r á c i ó k ö z p o n t i sze r e p e m i n d - m i n d arra f i g y e l m e z t e t n e k b e n n ü n k e t ,
2.2. táblázat
h o g y a világ, a m e l y e t a m o d e r n i p a r i c i v i l i z á c i ó teremtett, n e m feltétlenül jelent „haladást".
Pásztor- és agrártársadalmak M i n t e g y húszezer évvel ezelőtt egyes vadászó és gyűjtögető csoportok áttértek a háziasított állatok tenyésztésére és állandó földterületek megműve
Máig fennmaradt agrártársadalmak
Ország
A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%)"
Ruanda
90
Uganda
82
Nepál
81
Etiópia
80
Banglades
63
Az
ipari
társadalmakhoz
hasonlítva
lésére, hogy ezekből biztosítsák megélhetésüket.
Japán
5
A pásztortársadalmak elsősorban állattartásból
Ausztrália
5
élnek,
az
agrártársadalmak
pedig
növényter
mesztésből (mezőgazdaságból). S o k társadalom n a k vegyes pásztor- és agrárgazdasága van. A p á s z t o r k o d ó c s o p o r t o k az a d o t t k ö r n y e z e t t ő l függően k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k a t t e n y é s z t e n e k é s le
Németország
2,8
Kanada
3
Egyesült Államok
0,7
Nagy-Britannia
1
A GLOBALIZÁCIÓ ES A VÁLTOZÓ VILAG
A modern világ ipari társadalmai Mi okozhatta azoknak a társadalomtípusoknak a pusztulását, a m e l y e k t ö r t é n e l m ü n k e t formál ták mintegy két évszázaddal ezelőttig? A válasz e g y e t l e n s z ó v a l az 1. fejezetben is e m l í t e t t i p a r o sodás: kialakult a n e m állati erőforrások (például a
gőz
vagy
az
elektromosság)
felhasználására
épülő gépi termelés. Az iparosodott t á r s a d a l o m - a m e l y e t n é h a „ m o d e r n " v a g y „fejlett" t á r s a d a l o m n a k is n e v e z n e k - sok t e k i n t e t b e n egyértel m ű e n eltér a társadalmi r e n d b á r m e l y korábbi típusától, és bár E u r ó p á b ó l ered, hatása m e s s z e túlterjedt e z e n a földrészen. A z e m b e r e k t ö b b s é g e m é g a l e g f e j l e t t e b b tra dicionális
államokban is
mezőgazdasági mun
k á t v é g z e t t . A t e c h n o l ó g i a i fejlettség v i s z o n y l a g kezdetleges
szintje
csak kevesek számára tette
lehetővé, hogy megszabaduljanak a földművelés fárasztó n a p i f e l a d a t a i t ó l . E z z e l s z e m b e n a z ipa r o s o d o t t t á r s a d a l m a k e l s ő d l e g e s s a j á t o s s á g a az, hogy a foglalkoztatott népesség t ú l n y o m ó része n e m a m e z ő g a z d a s á g b a n , h a n e m g y á r a k b a n , iro d á k b a n és ü z l e t e k b e n d o l g o z i k (ez l á t h a t ó a 2.2. táblázatban).
Az
emberek
több
mint
90
száza
l é k a k i s e b b - n a g y o b b v á r o s o k b a n él, a h o l t ö b b a munkalehetőség, és ahol folyamatosan új mun Ezek a tanzániai maszáj harcosok is a világ alig n é h á n y f e n n m a r a d t p á s z t o r k o d ó népéhez t a r t o z n a k .
kahelyek keletkeznek. A főbb városok sokkal na gyobbak, m i n t a tradicionális civilizációk legné pesebb városi települései. A nagyvárosokban a
keztek, tagjaik k ö z t i g e n é l e s v a g y o n i é s h a t a l m i
társadalmi élet a korábbinál
egyenlőtlenségek a l a k u l t a k ki, k i r á l y v a g y c s á
a n a p i t a l á l k o z á s o k j ó r é s z e n e m s z e m é l y e s is
személytelenebb,
szár uralkodott f e l e t t ü k . M i v e l i s m e r t é k a z írást
merősök, h a n e m idegenek között történik. Gya
és virágzásnak i n d u l t a t u d o m á n y , a m ű v é s z e t ,
korlatilag m i n d e n e m b e r életét befolyásolják a
ezeket a t á r s a d a l m a k a t g y a k r a n n e v e z i k civilizá
k i t e r j e d t s z e r v e z e t e k , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a t o k és
cióknak.
a kormányzati szervek.
A legkorábbi t r a d i c i o n á l i s á l l a m o k a K ö z e l - K e leten alakultak ki, t ö b b n y i r e t e r m é k e n y folyó
/ A n a g y v á r o s o k n a k az új g l o b á l i s r e n d b e n b e
völgyekben. A K í n a i B i r o d a l o m k ö r ü l b e l ü l i. e.
t ö l t ö t t s z e r e p é r ő l a 21. fejezetben,
2000-ben s z ü l e t e t t m e g , e b b e n a k o r b a n e r ő s ál
és a globalizáció" c í m ű r é s z b e n lesz szó ( 7 1 2 -
lamok jöttek l é t r e a m a i I n d i a és P a k i s z t á n terü
7 2 1 . o.).
„A v á r o s o k
letén is. S z á m o s n a g y t r a d i c i o n á l i s á l l a m l é t e z e t t Mexikóban é s L a t i n - A m e r i k á b a n , p é l d á u l a z az
Az iparosodott társadalmak egy m á s i k jellegzetes
tékoké a m a i M e x i k ó t e r ü l e t é n , a m a j á k é a Yuca-
sége a politikai rendszerükkel kapcsolatos, a m e l y
tán-félszigeten é s a z i n k á k é P e r u b a n .
sokkal fejlettebb és erősebb, m i n t a tradicioná
A legtöbb t r a d i c i o n á l i s á l l a m e g y ú t t a l b i r o d a
lis á l l a m o k k o r m á n y z a t i f o r m á i . A t r a d i c i o n á l i s
lom is volt: m á s n é p e k l e i g á z á s a és b e o l v a s z t á s a
c i v i l i z á c i ó k b a n a p o l i t i k a i v e z e t ő k (a k i r á l y o k és
révén nőtt j e l e n t ő s m é r e t ű v é ( K a u t s k y 1 9 8 2 ) . E z
császárok)
jellemezte p é l d á u l a t r a d i c i o n á l i s K í n á t és R ó
alattvalóik többségének szokásaira és életmódjá
mát. F é n y k o r á b a n , az i d ő s z á m í t á s s z e r i n t i 1. szá
ra, h i s z e n a z o k t ö b b é - k e v é s b é ö n e l l á t ó f a l v a k b a n
zadban a R ó m a i B i r o d a l o m az é s z a k n y u g a t - e u r ó
éltek. Az iparosodás révén gyorsult a közlekedés
pai Britanniától a K ö z e l - K e l e t e n t ú l i t e r ü l e t e k i g
é s a k o m m u n i k á c i ó , a m i l e h e t ő v é t e t t e a z egysé
terjedt. A t ö b b m i n t k é t é v e z r e d e n át, e g é s z e n a
gesebb „nemzeti" közösség kialakulását.
20. század elejéig f e n n m a r a d t K í n a i B i r o d a l o m
csekély közvetlen befolyással bírtak
Az iparosodott társadalmak voltak az e l s ő nem
magában foglalta a h a t a l m a s k e l e t - á z s i a i t é r s é g
zetállamok,
nagy részét, a m e l y e n a m a i K í n a t e r ü l el.
amelyeket n e m a tradicionális államokra jellem-
vagyis
olyan
politikai
közösségek,
ző bizonytalan határvidékek, h a n e m pontosan
t o s í t á s a k á v é k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é b e n . Egyes
megvont határvonalak választanak el egymástól.
t e r ü l e t e k e n , p é l d á u l É s z a k - A m e r i k á b a n , Ausztrá
A nemzetállam kormányzata jelentős hatalom
l i á b a n é s Ú j - Z é l a n d o n , a h o l c s a k k i s l é t s z á m ú va
m a l b í r a z á l l a m p o l g á r o k é l e t e fölött, m i v e l o l y a n
dászó-gyűjtögető k ö z ö s s é g e k éltek, a z e u r ó p a i a k
jogszabályokat alkothat, amelyek a határokon be
k e r ü l t e k t ö b b s é g b e . M á s h o l , így Ázsia, Afrika és
lül élő v a l a m e n n y i emberre kötelező érvényűek.
Dél-Amerika nagy részén a helyi népesség maradt
I l y e n n e m z e t á l l a m N a g y - B r i t a n n i a is, a k á r c s a k a
többségben.
m a i világ s z i n t e ö s s z e s t ö b b i t á r s a d a l m a . Az ipari t e c h n o l ó g i a alkalmazása természete
A z e l s ő c s o p o r t b a t a r t o z ó t á r s a d a l m a k (pél dául az Egyesült Államok) gyorsan iparosodtak.
s e n n e m k o r l á t o z ó d o t t a g a z d a s á g i fejlődés b é k é s
A második
folyamataira.
többnyire
A
modern
gyártási
már az iparosodás kezdeti
módszereket
szakaszától kezdve
kategóriába az
ipari
sorolható
fejlődés
jóval
társadalmak alacsonyabb
s z i n t j é n á l l n a k , e z e k e t a f e j l e t l e n e b b országo
f e l h a s z n á l t á k k a t o n a i c é l o k r a is, a m i gyökere
kat g y a k r a n n e v e z i k ö s s z e f o g l a l ó a n a fejlődő vi
sen megváltoztatta a hadviselés módjait, olyan
lágnak. I l y e n t á r s a d a l o m K í n a , I n d i a , az afrikai
fegyvereket é s k a t o n a i s z e r v e z e t t í p u s o k a t h o z o t t
o r s z á g o k t ö b b s é g e ( p é l d á u l N i g é r i a , G h á n a vagy
létre, a m e l y e k s o k k a l f e j l e t t e b b e k voltak, m i n t a
A l g é r i a ) é s s o k d é l - a m e r i k a i ország ( p é l d á u l Bra
n e m i p a r i k u l t ú r á k é . A g a z d a s á g i erő, a p o l i t i k a i
zília, P e r u v a g y V e n e z u e l a ) . M i v e l e t á r s a d a l m a k
k o h é z i ó és a k a t o n a i f ö l é n y együtt v e z e t t e k oda,
j ó r é s z e a z E g y e s ü l t Á l l a m o k t ó l é s E u r ó p á t ó l dél
h o g y az e l m ú l t k é t é v s z á z a d b a n a n y u g a t i élet
re h e l y e z k e d i k el, n é h a a g a z d a g a b b , i p a r o s o d o t t
m ó d l á t s z ó l a g e l l e n á l l á s n é l k ü l terjedt e l a z e g é s z
É s z a k k a l s z e m b e á l l í t v a c s o p o r t j u k a t összefogla
világon.
lóan Délnek nevezik. Gyakran hallhatjuk, hogy a fejlődő országókat a h a r m a d i k v i l á g r é s z e k é n t e m l e g e t i k . A „har
Globális fejlődés
m a d i k v i l á g " (Third World) k i f e j e z é s e r e d e t i l e g a 2 0 . század elején született, h á r o m fő társadalom
A 1 7 . s z á z a d t ó l k e z d v e a 2 0 . s z á z a d elejéig a n y u
t í p u s s z e m b e á l l í t á s á b ó l . A z e l s ő világ országai
gati o r s z á g o k - ha kellett, k a t o n a i t ú l e r e j ü k fel
k ö z é E u r ó p a i p a r o s o d o t t á l l a m a i , a z E g y e s ü l t Ál
használásával - gyarmatokat alapítottak sok olyan
l a m o k , K a n a d a , G r ö n l a n d , A u s z t r á l á z s i a (Auszt
t e r ü l e t e n , a m e l y e t a z e l ő t t t r a d i c i o n á l i s társadal
rália, Ú j - Z é l a n d , T a s m a n i a é s M e l a n é z i a ) , továb
m a k u r a l t a k . B á r m á r a gyakorlatilag v a l a m e n n y i
b á Dél-Afrika é s J a p á n t a r t o z t a k (és t a r t o z n a k m a
a gyarmatosítás
is). C s a k n e m v a l a m e n n y i ide sorolt társadalom
f o l y a m a t a átrajzolta a F ö l d t á r s a d a l m i és kultu
többpárti, parlamentáris kormányzati rendszerű.
rális t é r k é p é t . A z e l ő z ő f e j e z e t b e n ( 2 5 . o.) m á r
A m á s o d i k világ társadalmai a korábbi kommu
é r z é k e l t e t t e m , m i l y e n s z e r e p e t j á t s z o t t a gyarma
nista országok, a h á r m a s tagolás születésekor még
g y a r m a t kivívta függetlenségét,
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG fennálló S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i á l l a m o k ,
s o k h e l y e n m o s t zajlik a n a g y v á r o s o k gyors kiala
köztük C s e h s z l o v á k i a , L e n g y e l o r s z á g , K e l e t - N é
k u l á s á n a k f o l y a m a t a . ( A f e j l ő d ő világ v á r o s a i n a k
metország és M a g y a r o r s z á g . A m á s o d i k világ tár
gyarapodásáról
sadalmai t e r v g a z d a s á g o k voltak, a m e l y e k k e v é s
gazdasági tevékenység a mezőgazdaság marad,
a 21. fejezetben
lesz
szó.)
A fő
teret e n g e d t e k a m a g á n t u l a j d o n n a k és a v e r s e n g ő
d e a t e r m é s t m a m á r g y a k r a n n e m h e l y i fogyasz
gazdasági v á l l a l k o z á s o k n a k . U g y a n a k k o r e z e k e t
tásra szánják, h a n e m a világpiacokon értékesítik.
az országokat e g y p á r t r e n d s z e r j e l l e m e z t e : a k o m
A fejlődő országok n e m pusztán olyan társadal
munista párt u r a l t a m i n d a p o l i t i k a i , m i n d a gaz
mak, amelyek „elmaradtak" az iparosodottabb
dasági r e n d s z e r t . M i n t e g y h e t v e n é v e n át a világ
területektől, h a n e m többnyire a nyugati induszt-
történelmét m e g h a t á r o z t a az a g l o b á l i s v e r s e n y ,
r i a l i z m u s s a l é r i n t k e z v e a l a k u l t a k ki, a m e l y alá
amely egyfelől a S z o v j e t u n i ó és a k e l e t - e u r ó p a i
ásta a korábbi, hagyományosabb rendszereket.
országok, m á s f e l ő l a n y u g a t i k a p i t a l i s t a társadal mak és J a p á n k ö z ö t t a l a k u l t ki. M á r a ez a v e r s e n gés véget ért. M i u t á n b e f e j e z ő d ö t t a h i d e g h á b o r ú , és ö s s z e o m l o t t a k o m m u n i z m u s a v o l t S z o v j e t unióban és a k e l e t - e u r ó p a i o r s z á g o k b a n , gyakor latilag e l t ű n t a m á s o d i k világ. Bár a s z o c i o l ó g i a - t a n k ö n y v e k b e n ma is talál kozhatunk n é h a a h á r o m világ s z é t v á l a s z t á s á v a l ,
A
legszegényebb
társadalmak
némelyikében
a körülmények n e m h o g y javultak volna, h a n e m inkább romlottak az elmúlt n é h á n y évben. Kö zel e g y m i l l i á r d e m b e r n a p i 1 d o l l á r n á l k e v e s e b b p é n z b ő l él. / A g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e m é g v i s s z a t é r e k a 11., „Globális
egyenlőtlenség"
című
fejezetben.
semmi h a s z n a n e m m a r a d t - h a v o l t v a l a h a egy általán - a világ o r s z á g a i n a k j e l l e m z é s é b e n . P é l
A világ s z e g é n y e i f ő k é n t D é l - és K e l e t - Á z s i á b a n ,
dául n e m l é t e z i k m á r a s z o c i a l i s t a és k o m m u n i s
v a l a m i n t A f r i k á b a n é s L a t i n - A m e r i k á b a n kon
ta országok m á s o d i k világa, és a k i v é t e l e k , k ö z
centrálódnak, bár e régiók között azért lényeges
tük Kína is egyre i n k á b b elfogadják a k a p i t a l i s t a
különbségek vannak. Például a szegénység mér
gazdaságot. S z i n t é n e t a g o l á s e l l e n szól, h o g y az
t é k e D é l - Á z s i á b a n és a c s e n d e s - ó c e á n i t é r s é g b e n
első, m á s o d i k és h a r m a d i k világ r a n g s o r o l á s a ér
c s ö k k e n t , a fekete-afrikai n e m z e t e k k ö r é b e n vi
tékítéletet tükröz, a m e l y b e n a z „ e l s ő " azt j e l e n
szont növekedett az elmúlt évtizedben: az 1990-
ti: „a legjobb", a h a r m a d i k p e d i g azt: „a legrosz-
es évek során e régió lakosai k ö r é b e n 2 4 1 millió
szabb".
ról 3 1 5 millióra nőtt azoknak a száma, akik napi 1 dollárnál kevesebb p é n z b ő l é l n e k (World B a n k 2 0 0 4 ) . J e l e n t ő s e n növekedett a szegénység mér
A fejlődő világ
t é k e D é l - Á z s i a , L a t i n - A m e r i k a és a k a r i b i t é r s é g
A harmadik világ t á r s a d a l m a i n a k t ö b b s é g e a gyar
k ö z ü l s o k a t s ú l y o s a d ó s s á g v á l s á g is sújt. A ka
egyes r é s z e i n is. A világ l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i
mati uralom alól f e l s z a b a d u l t t e r ü l e t e k e n talál ható - Ázsiában, A f r i k á b a n és D é l - A m e r i k á b a n . Néhány gyarmati terület k o r á n f ü g g e t l e n n é vált, például 1 8 0 4 j a n u á r j á b a n H a i t i lett a z e l s ő auto nóm fekete köztársaság. A d é l - a m e r i k a i s p a n y o l
matok,
amelyeket külföldi hitelezőktől
felvett
k ö l c s ö n ö k után kell fizetniük, gyakran nagyobb összegűek,
m i n t a m e n n y i t a kormányzatok az
e g é s z s é g ü g y r e , a j ó l é t i e l l á t á s o k r a és az o k t a t á s r a fordítanak.
gyarmatok 1 8 1 0 - b e n n y e r t é k el szabadságukat, míg Brazília 1 8 2 2 - b e n s z a k a d t ki a p o r t u g á l b i r o dalomból. A fejlődő világ l e g t ö b b n e m z e t e azon ban csak a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n vált füg getlenné, gyakran v é r e s a n t i k o l o n i a l i s t a h a r c o k eredményeként. P é l d a k é n t h o z h a t ó fel I n d i a , egy sor más ázsiai ország ( p é l d á u l B u r m a , M a l a j z i a és Szingapúr), v a l a m i n t s o k afrikai ország is (köztük Kenya, Nigéria, Zaire, T a n z á n i a és A l g é r i a ) .
Újonnan iparosodó országok B á r a h a r m a d i k világ o r s z á g a i n a k t ö b b s é g e m e s z sze elmarad fejlettségben a nyugati társadalmak tól, n é m e l y i k n e k s i k e r ü l t e l i n d í t a n i a a z i p a r o sodás
folyamatát.
Ezeket
újonnan
iparosodó
o r s z á g o k n a k is n e v e z i k , k ö z é j ü k t a r t o z i k a latin
Bár a fejlődő o r s z á g o k k ö z é t a r t o z h a t n a k tradi
amerikai Brazília és M e x i k ó , illetve a kelet-ázsiai
cionális é l e t m ó d o t folytató n é p e k , e z e k n a g y o n
H o n g k o n g , D é l - K o r e a , S z i n g a p ú r é s Tajvan. A z
különböznek a h a g y o m á n y o s
ú j o n n a n iparosodó országok közül a legsikere
t á r s a d a l m a k ko
rábbi formáitól. P o l i t i k a i r e n d s z e r ü k m o d e l l j é ü l
s e b b e k , p é l d á u l a k e l e t - á z s i a i á l l a m o k gazdasá
olyan rendszerek s z o l g á l n a k , a m e l y e k e l ő s z ö r a
gának növekedési üteme
nyugati t á r s a d a l m a k b a n a l a k u l t a k ki - vagyis a
iparosodott országaiban megfigyelhetőnek. 1 9 6 8 -
nemzetállamok. B á r e t á r s a d a l m a k b a n a l a k o s s á g
b a n m é g e g y e t l e n f e j l ő d ő ország s e m s z e r e p e l t a
nagy része m é g m i n d i g falusias t e r ü l e t e k e n él,
világ e l s ő h a r m i n c e x p o r t ő r e k ö z ö t t , h u s z o n ö t
sokszorosa a Nyugat
2. FEJEZET
2.3. táblázat A modern világ társadalmai Jellemzői
Fennállásának időszaka
Típus Első világbeli társadalom
A 18. századtól máig
Alapja az ipari termelés és általában a szabad vállalkozás A legtöbb ember kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoznak falusi gazdaságokban Nagyok az osztályok közötti egyenlőtlenségek, bár kevésbé hangsúlyo sak, mint a tradicionális társadalmakban Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartoznak például a nyugati országok, Japán, Ausztrália és Új-Zéland
Második világbeli társadalom •
A 20. század elejétől (az 1917-es orosz forradalmat követően) az 1990-es évek elejéig
Alapja az ipar, de a gazdasági rendszer tervutasításos A népesség kis része dolgozik á mezőgazdaságban; a legtöbben ki sebb-nagyobb városokban élnek Fennmaradnak a jelentős osztályok közötti különbségek Elkülönült politikai közösség vac)y nemzetállam 1989-ig ide t a r t o z o t t a Szovjetunió és Kelet-Európa, de a társadalmi és politikai változások hatására az első világbeli társadalmak modellje szerint elkezdtek átalakulni szabad vállalkozásra épülő gazdasági rendszerekké
Fejlődő társadalom A 18. századtól (harmadik világbeli (többnyire gyarmatosított társadalom) területként) máig
A népesség nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, hagyományos termelési módszerekkel / Egyes mezőgazdasági termékeket a világpiacokon értékesítenek Néhány országban kialakult a szabad vállalkozás rendszere, mások tervgazdaságok Elkülönült politikai közösség vagy nemzetállam: ide tartozik például Kína, India, az afrikai és dél-amerikai nemzetek többsége
Újonnan iparosodó ország
Korábbi fejlődő társadalom, amely ma már az ipari termelésre és általá ban a szabad vállalkozásra épül Az emberek többsége kisebb-nagyobb városokban él, kevesen dolgoz nak a mezőgazdaságban Jelentős, az első világbeli társadalmakban kialakultaknál élesebb osztá lyok közötti egyenlőtlenségek Az átlagos egy főre j u t ó jövedelem jóval kisebb, mint az első világbeli társadalmakban Ide tartozik Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Brazília és Mexikó
Az 1970-es évektől máig
évvel később viszont Dél-Korea bekerült az első
mert bizonyos értelemben m i n d e n szakadatlanul
tizenöt közé.
v á l t o z i k . M i n d e n n a p e g y ú j n a p , é s m i n d e n pil országok
l a n a t a z i d ő e g y ú j v i l l a n á s a . H é r a k l e i t o s z görög
b a n máig a legstabilabb a gazdasági növekedés
filozófus r á m u t a t o t t , h o g y a z e m b e r n e m l é p h e t
üteme. N e m c s a k a belföldi növekedést, h a n e m a
k é t s z e r u g y a n a b b a a f o l y ó b a : m á s o d s z o r r a a fo
külföldi befektetést is ösztönzik. Dél-Korea előre
lyó más, h i s z e n a víz továbbfolyt, és m a g a az
A
kelet-ázsiai
újonnan
iparosodó
tört a z a c é l t e r m e l é s b e n , h a j ó é p í t ő é s e l e k t r o n i k a i
e m b e r i s m e g v á l t o z o t t é s z r e v é t l e n . B á r e z a meg
iparágai a világ é l v o n a l á b a tartoznak. S z i n g a p ú r
figyelés
Délkelet-Ázsia
köz
s z e r i n t azt m o n d h a t n á n k , h o g y a folyó u g y a n a z ,
pénzügyi
és
kereskedelmi
bizonyos
értelemben
helytálló,
rend-^
T a j v a n p e d i g a g é p g y á r t á s b a n és
és hogy u g y a n a z az e m b e r lép b e l e kétszer. Elég
az elektronikában tölt be fontos szerepet. M i n d
f o l y t o n o s s á g f e d e z h e t ő fel a f o l y ó a l a k j á b a n vagy
ezek a változások közvetlenül hatottak az olyan
f o r m á j á b a n é s a l á b á t b e n e d v e s í t ő e m b e r fizikai
országokra, m i n t az Egyesült Államok, a m e l y n e k
f e l é p í t é s é b e n , i l l e t v e s z e m é l y i s é g é b e n , h o g y azt
részesedése a globális acélgyártásból jelentősen
m o n d h a s s u k : m i n d k e t t ő „ u g y a n a z " m a r a d a vál
p o n t j á v á vált,
c s ö k k e n t az elmúlt h a r m i n c évben. (A m a i világ t á r s a d a l o m t í p u s a i t a 2.3.
táblázat ö s s z e g z i . )
t o z á s o k s o r á n . H a e z így v a n , a k k o r h o g y a n ma g y a r á z h a t n á a s z o c i o l ó g u s a z e m b e r i é l e t e t átfor máló változási folyamatokat?
TÁRSADALMI VÁLTOZÁS
H a m e g a k a r j u k h a t á r o z n i , m i a j e l e n t ő s vál tozás,
akkor meg kell
mutatnunk,
A fejezet e l e j é n e l m o n d t a m , h o g y a m o d e r n vi
túrája
adott
lágot m é g a k ö z e l m ú l t é t ó l is j e l e n t ő s e n e l t é r ő
m i l y e n mértékig változtak az adott társadalom
életmódok és társadalmi intézmények jellemzik.
alapintézményei
N e h é z meghatározni, mi a társadalmi változás,
dönthessük, m e n n y i r e és m i b e n változott meg a
a
egy helyzet
alapstruk
egy
egy
tárgy v a g y
mennyiben
módosult
időszakban. vizsgált
Tisztáznunk
időszakban,
hogy
kell, el
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG rendszer. U g y a n a k k o r azt i s fel k e l l t á r n u n k , h o g y
hogy társadalmuk bizonyos fejlődési utat jár be,
mi maradt változatlan, m e r t e h h e z m é r h e t j ü k a
ezáltal fejlődését ők maguk is aktívan elősegít
változásokat. M é g n a p j a i n k g y o r s a n v á l t o z ó vilá
hetik.
gában is f e l f e d e z h e t ő f o l y t o n o s s á g a r é g m ú l t t a l .
A kulturális tényezők sorában meg kell említe
A nagy v a l l á s i r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a k e r e s z t é n y
n ü n k a vezetők s z e r e p é t i s . Egy-egy s z e m é l y óriá
ség é s a z i s z l á m ) m i n t e g y k é t e z e r é v v e l e z e l ő t t
si h a t á s t g y a k o r o l t a v i l á g t ö r t é n e l e m b i z o n y o s - ^
született e s z m é k e t é s r í t u s o k a t ő r i z n e k . E n n e k
k o r s z a k a i r a é s v o n a t k o z á s a i r a . Itt g o n d o l h a t u n k
ellenére a m o d e r n t á r s a d a l m a k i n t é z m é n y e i ál
olyan vallási vezetőkre, m i n t Jézus, olyan jelen
talában s o k k a l g y o r s a b b a n v á l t o z n a k , m i n t a régi
tős p o l i t i k a i é s k a t o n a i v e z e t ő k r e , m i n t J u l i u s C a e sar, v a g y a t u d o m á n y és a filozófia o l y a n m e g
tradicionális t á r s a d a l m a k é .
határozó alakjaira, m i n t N e w t o n . Felboríthatja a korábban k i a l a k í t o t t r e n d e t az a vezető, aki töme
A változásra ható tényezők
geket tud nagyszabású politikai céljainak meg
A t á r s a d a l o m e l m é l e t b e n az e l m ú l t k é t é v s z á z a d
szemléletmódot. A szociológia klasszikusa, M a x
nyerni vagy gyökeresen megváltoztatja a fennálló
során i g y e k e z t e k k i d o l g o z n i egy á l t a l á n o s érvé nyű e l m é l e t e t , a m e l y m a g y a r á z z a a t á r s a d a l m i
W e b e r is vizsgálta a karizmatikus v e z e t ő szerepét a társadalmi változásban.
változás t e r m é s z e t é t . D e n i n c s o l y a n e g y t é n y e z ő s elmélet, a m e l y m a g y a r á z a t o t a d h a t n a a z e m b e r társadalmi f e j l ő d é s é n e k s o k f é l e s z a k a s z á r a a va
• Webernek a vezető szerepéről kialakított elkép z e l é s é t a 14. fejezetben i s m e r t e t e m ( 4 2 5 . o . ) .
dászó-gyűjtögető és p á s z t o r t á r s a d a l m a k t ó l a tra dicionális c i v i l i z á c i ó k o n át a m a i i g e n ö s s z e t e t t társadalmi r e n d s z e r e k i g .
U g y a n a k k o r egy s z e m é l y c s a k a k k o r v á l h a t ve
R á m u t a t h a t u n k azon
zetővé, akkor valósíthatja m e g elképzeléseit, ha
ban három fő t é n y e z ő r e , a m e l y e k m i n d v é g i g h a
e h h e z kedvezőek a társadalmi feltételek. A d o l f
tottak a t á r s a d a l m i v á l t o z á s r a : e z e k a k u l t u r á l i s
Hitler például az 1930-as évek Németországában
tényezők, a fizikai k ö r n y e z e t és a p o l i t i k a i szer
részben azért ragadhatta m a g á h o z a hatalmat,
veződés.
mert az ország súlyos feszültségeket és válságo kat é l t át. H a e z e k a f e l t é t e l e k n e m á l l t a k v o l n a f e n n , a k k o r n y i l v á n egy c s e k é l y j e l e n t ő s é g ű poli
Kulturális tényezők
tikai csoport j e l e n t é k t e l e n vezetője maradt volna. Ugyanezt m o n d h a t j u k M a h á t m á Gandhiról, aki
A társadalmi v á l t o z á s t i n d í t ó h a t ó e r ő k k ö z ü l az elsőt a kulturális t é n y e z ő k alkotják: a v a l l á s , a kommunikációs r e n d s z e r e k és a v e z e t ő k h a t á s a i . A vallás konzervatív vagy m e g ú j í t ó e r ő e g y a r á n t lehet a t á r s a d a l m i é l e t b e n ( l á s d a 14., ,Yallás a
modern
társadalomban"
című fejezetet).
Egyes
később, a m á s o d i k világháborút k ö v e t ő időszak b a n volt India híres pacifista vezetője. G a n d h i azért tudta biztosítani hazájának a Nagy-Britan niától való függetlenséget, m e r t a h á b o r ú és m á s e s e m é n y e k megingatták a n n a k Indiában kialakí tott g y a r m a t i i n t é z m é n y e i t .
vallások hit- és s z o k á s r e n d s z e r e a t r a d i c i o n á l i s értékekhez és r í t u s o k h o z v a l ó r a g a s z k o d á s t hir detve fékezi a v á l t o z á s o k a t . M a x W e b e r a z o n b a n arra is felhívja a figyelmet, h o g y a v a l l á s o s meg
A fizikai környezet
győződés gyakran a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k e l ő
M á s o d s z o r : a f i z i k a i k ö r n y e z e t is h a t a t á r s a d a l
mozdítója.
mi szerveződés alakulására. Ez leginkább szél
A változások j e l l e g é t és ü t e m é t is b e f o l y á s o l ó ,
sőséges
különösen fontos k u l t u r á l i s t é n y e z ő a k o m m u n i
amikor
környezeti
kációs rendszerek m i l y e n s é g e . Az írás felfedezé
k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelően szervezik az éle
se például s o k f é l e k é p p e n b e f o l y á s o l t a a t á r s a d a l
tüket. A sarkvidékeken élők nyilvánvalóan m á s
mi változásokat. L e h e t ő v é t e t t e n y i l v á n t a r t á s o k
szokások és h a g y o m á n y o k szerint élnek, m i n t a
az
emberek
feltételek
között
szükségképp
az
látható, időjárási
bevezetését, így p o n t o s a b b a n l e h e t e t t e l l e n ő r i z n i
szubtrópusi területek lakói. Alaszkában hideg és
az anyagi forrásokat, kiterjedt s z e r v e z e t e k j ö h e t
h o s s z ú a t é l , e z é r t a z itt é l ő k t á r s a s é l e t e e l t é r ő
tek létre. E z e n k í v ü l az í r á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n az
mintákat követ, m i n t a sokkal e n y h é b b mediter
emberek ú j m ó d o n é r z é k e l t é k m ú l t , j e l e n é s j ö v ő
rán éghajlatú országok lakóié. Az alaszkaiak a
kapcsolatát. Az í r á s t u d ó t á r s a d a l m a k r e n d e l k e z
rövid nyári időszakot kivéve több időt töltenek
nek a múlt k r ó n i k á i v a l , így t u d a t o s u l b e n n ü k ,
fedél alatt és k ö r ü l t e k i n t ő e n tervezik szabadtéri
hogy van t ö r t é n e l m ü k . A t ö r t é n e l e m m e g é r t é s e
tevékenységeiket,
révén kialakulhat a z e m b e r e k b e n a n n a k t u d a t a ,
zetben élnek.
hiszen barátságtalan környe
G a n d h i , aki itt egy indiai bankjegyen l á t h a t ó , jelei ős szerepet j á t s z o t t a b b a n , h o g y India f e l s z a b a d u l t a b r i t u i l o m alól. K e v é s b é s z é l s ő s é g e s fizikai f e l t é t e l e k i s h a t á s
Politikai szerveződés
sal l e h e t n e k a t á r s a d a l m a k r a . A u s z t r á l i a b e n n szülött
lakossága
például
azért
maradt
meg
a
A
társadalmi
változásokat
jelentős
mértékben
v a d á s z a t és a gyűjtögetés m e l l e t t , m e r t az e g é s z
m e g h a t á r o z ó h a r m a d i k t é n y e z ő a p o l i t i k a i szer
k o n t i n e n s e n alig v o l t r e n d s z e r e s m ű v e l é s r e fog
veződés
ható
állat,
makban e n n e k csekély a szerepe, hiszen nincs
a m e l y alapját képezhette volna a pásztorkodás-
a k ö z ö s s é g m o z g ó s í t á s á r a k é p e s e l k ü l ö n ü l t po
földterület
vagy
olyan
háziasítható
típusa.
A
v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő társadal
n a k . A világ l e g k o r á b b i c i v i l i z á c i ó i j o b b á r a o l y a n
litikai
t e r ü l e t e k e n s z ü l e t t e k , a h o l k i v é t e l e s e n jó volt a
f e j l ő d é s i útját a z o n b a n e r ő t e l j e s e n b e f o l y á s o l j á k
szervezet.
Minden más
társadalomtípus
termőföld, például folyók torkolatvidékén. F o n
e l k ü l ö n ü l t p o l i t i k a i c s e l e k v ő k : f ő n ö k ö k , földes
tos s z e r e p e t j á t s z a n a k az ú t v i s z o n y o k vagy a t e n
urak, királyok, kormányzatok. M a r x nézeteivel
ger k ö z e l s é g e is: a z o k a t á r s a d a l m a k , a m e l y e k
e l l e n t é t b e n a p o l i t i k a i s z e r v e z e t e k b e n n e m egy
h e g y l á n c o k , j á r h a t a t l a n d z s u n g e l e k vagy sivata
szerűen
gok miatt elszigetelődnek, gyakran hosszú időn
t e r m e l é s i r e n d s z e r ű t á r s a d a l m a k p o l i t i k a i rend-'
keresztül viszonylag változatlanok maradnak. Ugyanakkor a környezet n e m gyakorol jelentős k ö z v e t l e n h a t á s t a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a . Vi szonylag barátságtalan vidékek lakói is jelentős t e r m e l é s i b á z i s t a l a k í t h a t n a k ki. E z igaz p é l d á u l az Alaszkában élőkre, akik a k e m é n y környeze
a
gazdasági
alap
tükröződik:
hasonló
s z e r e e g é s z e n e l t é r ő l e h e t . P é l d á u l a z i p a r i ka pitalizmusra é p ü l ő egyes
társadalmak politikai
rendszere autoritárius (ilyen volt a n á c i Német ország, a z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika), m á s o k é (például az Egyesült Államoké, Nagy-Britanniáé vagy S v é d o r s z á g é ) d e m o k r a t i k u s a b b .
t i f e l t é t e l e k e l l e n é r e fel t u d t a k t á r n i olaj- é s é r c
A k a t o n a i e r ő a l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s á l l a m ki
forrásokat. E z z e l s z e m b e n a v a d á s z ó - g y ű j t ö g e t ő
a l a k u l á s á b a n a l a p v e t ő s z e r e p e t j á t s z o t t , é s meg
kultúrák gyakran roppant termékeny területeken
határozta
a l a k u l t a k ki, m é g s e m t é r t e k át a p á s z t o r k o d á s r a
ket is. De a t e r m e l é s s z i n t j e és a k a t o n a i e r ő között
vagy a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e .
fennmaradásukat
vagy
terjeszkedésü
megint csak meglehetősen közvetett a kapcsolat. Egy uralkodó például akkor is az erős hadsereg k i a l a k í t á s a m e l l e t t d ö n t h e t , h a e z z e l a lakosság
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG nagy r é s z é t n y o m o r b a d ö n t i - ez t ö r t é n t É s z a k -
korábbi termelési rendszerekről, mivel a terme
K o r e á b a n K i m I r S z e n , k é s ő b b p e d i g fia, K i m
l é s s z a k a d a t l a n b ő v í t é s e és a v a g y o n á l l a n d ó a n
Dzsongil v e z e t é s e alatt.
növekvő fölhalmozása jellemzi. A tradicionális termelési rendszerekben a termelés szintje nem igen változott, h i s z e n a tradicionális, szokásos
Változások a modern időszakban
s z ü k s é g l e t e k e l l á t á s á r a é p ü l t . A k a p i t a l i s t a fejlő
Mivel m a g y a r á z h a t ó , h o g y a z e l m ú l t k é t évszá
ú j í t á s á r a sarkall, és e b b e n a f o l y a m a t b a n egyre
zad során, a m o d e r n i t á s k o r á b a n a t á r s a d a l m i
nagyobb szerepet játszik a tudomány. A modern
d é s v i s z o n t a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i a á l l a n d ó meg
változások h i h e t e t l e n m é r t é k b e n f e l g y o r s u l t a k ?
iparban a technológiai innováció ü t e m e jóval
Ez nagyon összetett kérdés, mégis k ö n n y ű rámu
gyorsabb, m i n t a gazdasági rendszerek bármely
tatni n é h á n y f o n t o s t é n y e z ő r e , a m e l y e k - koránt
korábbi típusában.
sem m e g l e p ő m ó d o n - u g y a n ú g y k a t e g o r i z á l h a tók, m i n t a m á s t ö r t é n e l m i k o r s z a k o k t á r s a d a l m i
/ A
gazdasági
tényezők
társadalmi
változásra
változásait m a g y a r á z ó t é n y e z ő k , a z z a l a k ü l ö n b
gyakorolt h a t á s á r a m é g v i s s z a t é r e k a. 11. fejezet
séggel, h o g y itt a fizikai k ö r n y e z e t h a t á s a i t b e l e
ben,
foglalhatjuk a g a z d a s á g i t é n y e z ő k k i e m e l k e d ő e n
s z e r - e l m é l e t é n e k tárgyalásakor ( 3 2 2 - 3 2 3 . o.).
főként I m m á n u e l Wallerstein világrend
fontos c s o p o r t j á b a . N é z z ü k c s a k a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a m a i fej lődését! Az utóbbi évtizedekben a számítógépek
Kulturális hatások
teljesítménye több ezerszeresére növekedett. Az 1960-as
évek
nagyszámítógépe
ezernyi
egyen
A modern korban a társadalmi változás folyama
k é n t ö s s z e k ö t ö t t c s a t l a k o z ó b ó l állt; m a egy ha
taira ható k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z ü l a t u d o m á n y
s o n l ó t u d á s ú gép n e m c s a k s o k k a l k i s e b b , h a n e m
fejlődése
egy m a r o k n y i e l e m e t m a g á b a n foglaló i n t e g r á l t
és
a
gondolkodás
szekularizálódása
egyaránt h o z z á j á r u l t a m o d e r n s z e m l é l e t kritikai
áramkör is elegendő hozzá.
é s innovatív j e l l e g é n e k k i a l a k u l á s á h o z . M á r n e m
A t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a é l e t m ó d u n k r a gya
tekintjük a s z o k á s o k a t és h a g y o m á n y o k a t k ö v e
korolt hatását többnyire gazdasági t é n y e z ő k ha
tendőnek c s a k azért, m e r t m ö g ö t t ü k áll a t r a d í c i ó
tározták meg, mégis túlterjed a gazdasági szférán.
tekintélye. E l l e n k e z ő l e g , a m o d e r n t á r s a d a l m a k
A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is k ö l c s ö n h a t á s b a n
ban az é l e t m ó d egyre i n k á b b „ r a c i o n á l i s " meg
áll a p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k e l . P é l d á u l
alapozottságú kell h o g y l e g y e n . így p é l d á u l egy
a t u d o m á n y o s - t e c h n o l ó g i a i fejlődés r é v é n j ö h e t
kórház tervrajza e l s ő s o r b a n n e m v a l a m i f é l e tra
tek létre a m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s eszközök: a
dicionális ízlést fejez ki, h a n e m azt a törekvést,
r á d i ó és a t e l e v í z i ó . A k o m m u n i k á c i ó efféle elekt
hogy az é p ü l e t m i n é l j o b b a n szolgálja a céljait,
ronikus formái politikai változásokat is eredmé
vagyis a b e t e g e k h a t é k o n y á p o l á s á t .
n y e z t e k az u t ó b b i é v e k b e n . A r á d i ó , a t é v é és m á s
A m o d e r n v i l á g b a n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s i folya matokra
nemcsak
a
gondolkodásmód
átalakulása
elektronikus m é d i u m o k ma már gondolkodásun kat, v i l á g n é z e t ü n k e t is f o r m á l j á k .
hat - e s z m é i n k tartalma is m e g v á l t o z o t t . Nagy részt az e l m ú l t k é t - h á r o m é v s z á z a d t e r m é k e i az olyan e s z m é n y e k , m i n t az ö n m e g v a l ó s í t á s , a sza
Politikai hatások
badság, az e g y e n l ő s é g és a d e m o k r a t i k u s rész vétel, a m e l y e k a t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i v á l t o
Az
zás folyamatait i n d í t o t t á k el, és f o r r a d a l m a k a t is
a l a p v e t ő t é n y e z ő a p o l i t i k a i f e j l e m é n y e k b e n ke
eredményeztek. E z e k a z e s z m é k n e m k ö t h e t ő k a
resendő. Az elmúlt két-három évszázad során a
hagyományhoz, s o k k a l i n k á b b arra ö s z t ö n ö z n e k ,
v á l t o z á s o k e g y i k m o t o r j a a n e m z e t e k e g y m á s el
hogy jobb sorsra t ö r e k e d v e ö r ö k k é v á l t o z t a s s u n k
l e n i k ü z d e l m e volt, a m e l y n e k s o r á n h a t a l m u k ki
életmódunkon. B á r N y u g a t r ó l e r e d n e k , m a m á r
t e r j e s z t é s é r e , v a g y o n u k n ö v e l é s é r e és a v e r s e n y
újkori
változásokat
meghatározó
harmadik
az egész világon elfogadottak, így e l ő s e g í t i k a vál
t á r s a k felett aratott k a t o n a i g y ő z e l e m r e t ö r e k e d
tozást a világ l e g t ö b b t á j é k á n .
tek. A tradicionális társadalmakban a politikai változások rendszerint csak az eliteket érintették. M o n d j u k az állam élén az egyik arisztokratacsa
Gazdasági hatások
l á d o t felváltotta egy m á s i k , m i k ö z b e n a n é p e s s é g
Ezek közül a l e g n a g y o b b h a t á s ú az i p a r i kapita
Más a helyzet a modern politikai rendszerekben,
lizmus. A k a p i t a l i z m u s a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z i k a
t ö b b s é g e s z á m á r a a z élet n e m s o k a t v á l t o z o t t . a h o l a p o l i t i k a i v e z e t ő k és k o r m á n y t i s z t v i s e l ő k
2. FEJEZET tevékenysége állandóan kihat a tömegek életé
n i , h o g y a j e l e n s é g e g y e d ü l i o k o z ó i . A globalizá
re. A p o l i t i k a i d ö n t é s e k m i n d egy-egy o r s z á g o n
c i ó p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s é s gazdasági
belül, m i n d nemzetközi szinten sokkal nagyobb
tényezők eredőjeként j ö n létre. Mindenekelőtt
mértékű változásokat idéznek elő a társadalom
azoknak az információs és k o m m u n i k á c i ó s tech
ban, mint a megelőző korokban.
nológiáknak a fejlődése hajtotta előre, amelyek
A p o l i t i k a i e s e m é n y e k az e l m ú l t k é t - h á r o m év
r é v é n m a m á r a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k
s z á z a d s o r á n l e g a l á b b a n n y i r a h a t o t t a k a gazda
gyorsabban és szélesebb körben érintkezhetnek
sági v á l t o z á s o k r a , m i n t a g a z d a s á g i v á l t o z á s o k a
e g y m á s s a l . V e g y ü n k egy e g y s z e r ű p é l d á t ! A leg
politikára. A kormányzatok napjainkban fontos
u t ó b b i l a b d a r ú g ó v i l á g b a j n o k s á g i d e j é n a globá
szerepet játszanak a gazdasági növekedés serken
lis t é v é h á l ó z a t o k n a k k ö s z ö n h e t ő e n egy-egy mér
t é s é b e n (vagy o l y k o r a f é k e z é s é b e n ) , és az á l l a m
k ő z é s t t ö b b m i l l i á r d e m b e r l á t h a t o t t világszerte.
- miután messze a legnagyobb munkáltató - min den
iparosodott társadalomban nagymértékben
A globalizációt segítő tényezők
beavatkozik a termelésbe. A k a t o n a i e r ő és a h á b o r ú s z i n t é n r e n d k í v ü l fontos szerepet játszanak. A 17. századtól kezdve
Mivel magyarázható a globalizáció erősödése?
a nyugati nemzetek katonai erejük révén a Föld
Korábban már megállapítottam, hogy minden
m i n d e n táján érvényesíthették befolyásukat, ez
féle t á r s a d a l m i v á l t o z á s m a g y a r á z a t a b o n y o l u l t ,
biztosította
elterjedését
m é g s e m n e h é z k i e m e l n i n é h á n y t é n y e z ő t , ame
a
nyugati
életstílusok
szerte a világon. A 2 0 . században a két világhábo
lyek elősegítik a globalizáció erősödését a mai
r ú h a t á s a volt r e n d k í v ü l m é l y r e h a t ó : s o k ország
t á r s a d a l o m b a n : i l y e n e k a z i n f o r m á c i ó s é s kom
s z i n t e t e l j e s e n r o m b a dőlt, és a m á s o d i k világ
m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e és a gazdasá
háború utáni újjáépítés több helyen - főként Né
gi-politikai t é n y e z ő k .
metországban és J a p á n b a n - jelentős intézményi á t a l a k í t á s o k k a l járt együtt. De a h á b o r ú gazdaság ra gyakorolt h a t á s a m i a t t m é g a g y ő z t e s o r s z á g o k is - k ö z t ü k N a g y - B r i t a n n i a - j e l e n t ő s b e l s ő válto zásokon m e n t e k keresztül.
Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése A g l o b á l i s k o m m u n i k á c i ó r o b b a n á s s z e r ű fejlődé s é t s z á m o s , a t e c h n o l ó g i a t e r é n és a világ távköz
GLOBALIZÁCIÓ
l é s i i n f r a s t r u k t ú r á j á b a n e l é r t e r e d m é n y segítette. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő i d ő s z a k b a n gyö
A globalizáció fogalmát az elmúlt n é h á n y évben
k e r e s e n á t a l a k u l t a t á v k ö z l é s i f o r g a l o m k ö r e és
s o k a n és s o k s z o r h a s z n á l t a k a p o l i t i k á b a n , az
intenzitása. A hagyományos telefonos kommuni
üzleti életben és a m é d i á b a n . Egy évtizede még
kációt, a m e l y a drótokon és vezetékeken mecha
v i s z o n y l a g i s m e r e t l e n v o l t ez a szó, ma m á r vi
nikus
szont nap m i n t nap emlegetjük. A globalizáció
t o v á b b í t o t t a n a l ó g j e l e k r e é p ü l t , i n t e g r á l t rend
azt j e l e n t i , h o g y egyre i n k á b b egy k ö z ö s v i l á g b a n
s z e r e k v á l t o t t á k fel, a m e l y e k b e n digitális mód
é l ü n k , e z é r t az e g y é n e k , a c s o p o r t o k és a n e m zetek
között
is
egyre
inkább
kölcsönös függőség
alakul ki. A globalizációt gyakran kizárólag gazdasági je l e n s é g k é n t m u t a t j á k b e . Van, a k i n a g y s z e r e p e t tulajdonít a transznacionális vállalatoknak, ame l y e k kiterjedt t e v é k e n y s é g e áttöri a n e m z e t i h a t á rokat, b e f o l y á s o l j a a g l o b á l i s t e r m e l é s i f o l y a m a tokat és a n e m z e t k ö z i m u n k a m e g o s z t á s t . M á s o k rámutatnak a globális pénzügyi piacok elektro n i k u s i n t e g r á c i ó j á r a és a g l o b á l i s t ő k e m o z g á s o k ó r i á s i t ö m e g é r e . M e g i n t m á s o k arra h í v j á k fel a figyelmet, m i l y e n p é l d á t l a n m é r e t e k e t öltött a vi l á g k e r e s k e d e l e m : m a m á r a z á r u k é s szolgáltatá s o k s o k k a l s z é l e s e b b k ö r é t ö l e l i fel, m i n t koráb b a n bármikor.
szerrel
(crossbar)
kapcsolószerkezet
segítségével
ó r i á s i m e n n y i s é g ű i n f o r m á c i ó t tömörí
t e t t e k és t o v á b b í t o t t a k . A k á b e l t e c h n o l ó g i a haté k o n y a b b á és o l c s ó b b á vált; a s z á l o p t i k á s k á b e l e k k i f e j l e s z t é s e n a g y m é r t é k b e n b ő v í t e t t e a z átviteli c s a t o r n á k s z á m á t . M í g a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n lefek tetett e l s ő t r a n s z a t l a n t i v e z e t é k e k c s a k k e v e s e b b mint
száz
hangtovábbítási
útvonalat
foglaltak
magukban, 1 9 9 7 - b e n m á r egyetlen ó c e á n t átszelő v e z e t é k i s m i n t e g y 6 0 0 0 0 0 i l y e n h a n g u t a t hor d o z o t t ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . A h í r k ö z l é s i m ű h o l d a k e l t e r j e d é s e a z 1 9 6 0 - a s é v e k t ő l k e z d v e s z i n t é n je lentős m o z z a n a t volt a n e m z e t k ö z i kommuniká c i ó b ő v ü l é s é b e n . M a egy t ö b b m i n t 2 0 0 m ű h o l d b ó l á l l ó h á l ó z a t segíti az i n f o r m á c i ó k á t v i t e l é t a F ö l d k ü l ö n b ö z ő pontjai között. E k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ó r i á s i h a t á s t gya
B á r a g a z d a s á g i e r ő k a g l o b a l i z á c i ó s z e r v e s ré
k o r o l t a k . A l e g f e j l e t t e b b t á v k ö z l é s i infrastruktú
szét alkotják, h i b a v o l n a e b b ő l arra k ö v e t k e z t e t
rával b í r ó o r s z á g o k b a n a z o t t h o n o k a t é s a z iro-
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG 2.3. ábra Az i n f o r m á c i ó - és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e A telefon elterjedtsége Magas jövedelmű OECD-tagok
Latin-Amerika, karibi térség Kelet-Ázsia, csendes-óceáni térség Arab államok Dél-Ázsia
1990
Egyre többen hozzájuthatnak...
1994
1996
1998
1999
e
egyre több információhoz...
2000
1994
1996
1998
9yre olcsóbban.
1 9 9 4
2000
1 9 9 6
1 9 9 8
2 0 0 0
forrás: ENSZ Fejlesztési Program - UNDP 2 0 0 1 , 3 2 . és 4 1 . o.
dákat ma t ö b b f é l e ö s s z e k ö t t e t é s is a k ü l v i l á g h o z
ti és felgyorsítja a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k a t ; e
fűzi: a ( v e z e t é k e s és m o b i l - ) t e l e f o n , a t e l e f a x , a
t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t á v a l e g y r e t ö b b e m b e r ke
digitális és k á b e l t é v é , az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s
r ü l ö s s z e k ö t t e t é s b e o l y a n h e l y e k e n is, a m e l y e k
és az i n t e r n e t . E z e k k ö z ü l az i n t e r n e t a leggyor
korábban elszigetelődtek,
sabban t e r j e d ő k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z , a m e l y e t
kommunikációs
mert a hagyományos
szolgáltatások n e m jutottak el
eddig k i f e j l e s z t e t t e k - 1 9 9 8 k ö z e p é n v i l á g s z e r t e
h o z z á j u k ( l á s d a 2.3. ábrát). B á r a t á v k ö z l é s i inf
mintegy 1 4 0 m i l l i ó a n h a s z n á l t á k , é s b e c s l é s e k
r a s t r u k t ú r a n e m a z o n o s m é r t é k b e n f e j l ő d ö t t a vi
szerint 2 0 0 5 - b e n a z i n t e r n e t e z ő k s z á m a e l é r t e a z
lág m i n d e n p o n t j á n , e g y r e t ö b b o r s z á g f é r h e t a
egymilliárdot (lásd a 2.3. ábrát).
nemzetközi
A
technológia
e
formái
segítenek
„össze
kommunikációs
hálózatokhoz
úgy,
ahogyan korábban n e m volt erre lehetőségük.
nyomni" az időt és a t e r e t : két, e g y m á s h o z ké pest „a világ m á s i k f e l é n " ( p é l d á u l T o k i ó b a n és Londonban) l é v ő e g y é n n e m c s a k „valós i d e j ű " beszélgetést
folytathat,
hanem
szöveges
Információáramlás
doku
mentumokat és k é p e k e t is k ü l d h e t e g y m á s n a k a
Az információtechnológia terjedése n e m c s a k bő
műholdas t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l . A z i n t e r n e t
v í t e t t e a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s i
és a m o b i l t e l e f o n s z é l e s k ö r ű h a s z n á l a t a e l m é l y í
lehetőségeit, h a n e m elősegítette a távoli helyek-
2. FEJEZET
A v á r o s k ö z p o n t o k i n t e r n e t k á v é z ó i b a n az is a világhálóra k a p c s o l ó d h a t , aki ezt o t t h o n n e m t e h e t i , vagy é p p t á v o l van o t t h o n á t ó l .
r kel, a z ott é l ő k k e l k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k á r a m
c s e l e k v é s és a b e a v a t k o z á s alapját. E g y r e i n k á b b
l á s á t is. A g l o b á l i s m é d i a n a p m i n t n a p h í r e k e t ,
terjed az a n é z e t , h o g y a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g
képeket és információkat visz az e m b e r e k ottho
válsághelyzetben köteles
n á b a , így k ö z v e t l e n ü l é s á l l a n d ó a n ö s s z e k ö t i ő k e t
b e r e k t e s t i é p s é g é t v a g y e m b e r i jogait, a k i k n e k
a külvilággal. Az e l m ú l t t i z e n ö t év l e g i z g a l m a
v e s z é l y b e n forog a z é l e t e . T e r m é s z e t i c s a p á s ese
sabb e s e m é n y e i közül n é h á n y - például a berli
t é n ez a b e a v a t k o z á s m e g j e l e n h e t a h u m a n i t á r i u s
megvédeni
o l y a n em
ni fal l e o m l á s a , a d e m o k r a t i k u s t i l t a k o z ó k e l l e n i
s e g í t s é g n y ú j t á s és a t e c h n i k a i t á m o g a t á s formá
erőszakos fellépés a kínai T i e n a n m e n téren vagy
jában. Az u t ó b b i é v e k b e n globális összefogással
a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i t e r r o r t á m a d á s o k - a m é
s e g í t e t t e k az ö r m é n y o r s z á g i és t ö r ö k o r s z á g i föld
d i á b a n b o n t a k o z o t t k i egy v a l ó b a n g l o b á l i s kö
r e n g é s e k , a m o z a m b i k i és b a n g l a d e s i áradások,
z ö n s é g előtt. A z efféle e s e m é n y e k (és m é g e z e r n y i
az afrikai é h í n s é g és a k ö z é p - a m e r i k a i í t é l e t i d ő
kevésbé drámai esemény) hatására az embereket
elszenvedőin.
m a m á r n e m n e m z e t i , h a n e m e g y r e i n k á b b glo b á l i s k é r d é s e k foglalkoztatják.
Az egyén sokkal
inkább tudatában van annak, hogy ezer szállal k a p c s o l ó d i k m á s o k h o z , e z é r t é r d e k l ő d i k a globá lis k é r d é s e k é s f o l y a m a t o k i r á n t j o b b a n , m i n t a z elmúlt korokban élők.
H a s o n l ó k é p p e n sürgetővé vált a b e a v a t k o z á s az utóbbi időkben háborúk, etnikai konfliktusok és a z e m b e r i j o g o k m e g s é r t é s e e s e t é b e n is, b á r ilyen kor t ö b b p r o b l é m á t vet fel a m o b i l i z á c i ó , m i n t ha t e r m é s z e t i c s a p á s r ó l l e n n e szó. A z 1 9 9 1 - e s öböl h á b o r ú b a n és a volt J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n (Bosz
E globális szemléletre való átállásnak két jelen
n i á b a n és K o s z o v ó b a n ) k i a l a k u l t e r ő s z a k o s konf
tős k ö v e t k e z m é n y e v a n . E l ő s z ö r i s egy g l o b á l i s
l i k t u s o k b a n s o k a n i n d o k o l t n a k l á t t á k a katonai
k ö z ö s s é g t a g j a i k é n t a z e m b e r e k egyre i n k á b b fel
i n t e r v e n c i ó t , m e r t úgy vélték, h o g y m e g kell vé
ismerik, hogy a társadalmi felelősség n e m c s a k
d e n i az e m b e r i jogokat és a n e m z e t i szuverenitást.
a h a z á j u k h a t á r á i g terjed, h a n e m a z o n t ú l is. A
M á s o d s z o r : a g l o b á l i s s z e m l é l e t azt j e l e n t i , hogy
világ m á s i k f e l é n é l ő k e t é r ő c s a p á s o k vagy igaz
az e m b e r e k a n e m z e t á l l a m helyett egyre inkább
ságtalanságok n e m pusztán
szerencsétlenségek,
m á s f o r r á s o k b ó l m e r í t v e a l a k í t j á k k i azonosság
amelyeket át kell vészelni, h a n e m megteremtik a
t u d a t u k a t . Ez a j e l e n s é g e g y s z e r r e e r e d m é n y e és
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG gyorsítója a g l o b a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k n a k . A vi
b ő v e b b e n is t á r g y a l o m e z t az új g a z d a s á g i kör
lág k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n k i a l a k u l t h e l y i k u l t u r á l i s
n y e z e t e t , a m e l y e t s o k f é l e k é p p e n n e v e z t e k már, között
posztindusztriális
társadalom
identitások újult e r ő v e l t á m a d n a k fel egy o l y a n
többek
időszakban, a m i k o r a n e m z e t á l l a m h a g y o m á n y o s
nak,
támasza gyökeres á t a l a k u l á s o n m e g y k e r e s z t ü l .
is ( 5 9 1 - 5 9 5 . o.). A tudástársadalom kialakulása
az
információ
korának
új
és
gazdaságnak
Például E u r ó p á b a n S k ó c i a é s B a s z k f ö l d l a k ó i
ö s s z e k a p c s o l ó d o t t egy s z é l e s fogyasztói b á z i s ki
inkább skótnak és b a s z k n a k
a l a k u l á s á v a l , a m e l y n e k tagjai j á r t a s a k a z ú j t e c h
(vagy e g y s z e r ű e n
európainak) vallják m a g u k a t , m i n t b r i t n e k vagy
nológiákban és mindennapi életükben azonnal
spanyolnak. A n e m z e t á l l a m s o k t e r ü l e t e n m á r
felhasználják a számítástechnika, a szórakoztató
kevésbé szolgál i d e n t i t á s f o r r á s u l , m i v e l a regio
ipar és a t á v k ö z l é s új v í v m á n y a i t .
nális és globális s z i n t e n zajló p o l i t i k a i v á l t o z á s o k
A g l o b á l i s g a z d a s á g m ű k ö d é s e m a g a is tükrö
gyengítik a z e m b e r e k k ö t ő d é s é t a h h o z a z á l l a m
zi a z o k a t a v á l t o z á s o k a t , a m e l y e k az i n f o r m á c i ó s
hoz, amelyben é l n e k .
korszakban következtek be. Ma a gazdaság sok része
olyan
hálózatokba
illeszkedve
működik,
amelyek n e m állnak meg az országhatároknál,
Gazdasági tényezők
h a n e m á t í v e l n e k a z o k o n ( C a s t e l l s 2 0 0 5 ) . A glo b a l i z á l ó d ó f e l t é t e l e k k ö z ö t t a v á l l a l k o z á s o k és
A globalizációt a világgazdaság i n t e g r á l ó d á s a is
gazdasági
előre hajtja. A k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l e l l e n t é t b e n
versenyképességüket,
a globális gazdaság m á r n e m e l s ő s o r b a n m e z ő
sal a feltételekhez gyorsabban alkalmazkodóbbá,
gazdasági vagy ipari a l a p ú , h a n e m egyre i n k á b b
k e v é s b é h i e r a r c h i k u s j e l l e g ű v é váltak. A t e r m e l é s i
„súlytalan"
eljárások és szervezeti m i n t á k r u g a l m a s a b b a k , a
és
megfoghatatlan
tevékenységek
társaságok
csak hogy
úgy
őrizhették
meg
szervezetátalakítás
gaz
m á s c é g e k k e l kötött s z ö v e t s é g e k g y a k o r i b b a k let
alap
tek, és e l e n g e d h e t e t l e n n é vált a r é s z v é t e l a világ
ja az információ (ilyen p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s
m é r e t ű k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k b a n , h o g y a gyor
jellemzik
(Quah
1999).
daságban
(weightless
Ebben
economy)
a
a
súlytalan
termékek
program, a média- és s z ó r a k o z t a t ó i p a r i t e r m é k és az internet alapú s z o l g á l t a t á s ) .
A
18. fejezetben
s a n v á l t o z ó g l o b á l i s p i a c o n t e v é k e n y k e d n i tud janak.
Ugrásszerűen növekedett a m o b i l t e l e f o n - t u l a j d o n o s o k száma, ami m é g i n k á b b „ z s u g o r í t j a " az i d ő t és a teret.
2. FEJEZET
Transznacionális gazdasági társaságok A globalizációt hajtó sok gazdasági t é n y e z ő kö
2.4. ábra A v i l á g l e g n a g y o b b v á l l a l a t a i n a k á r b e v é t e l e e g y e s o r s z á g o k b r u t t ó hazai t e r m é k é h e z (GDP) v i s z o n y í t v a ( m i l l i á r d d o l l á r ) J
zül k ü l ö n ö s e n fontos a transznacionális t á r s a s á
50 100 150 200 250 300 350
gok s z e r e p e . E z e k a t á r s a s á g o k o l y a n v á l l a l a t o k ,
Svájc
amelyek több országban is gyártanak termékeket vagy
nyújtanak
szolgáltatásokat.
Lehetnek
Belgium
vi
Svédország
szonylag kis cégek, a m e l y e k n e k anyaországukon
Törökország
k í v ü l c s a k egy-két ü z e m ü k v a n , vagy h a t a l m a s
Norvégia
nemzetközi vállalkozások, amelyek tevékenysége
Lengyelország
k i t e r j e d az e g é s z f ö l d k e r e k s é g r e . A l e g n a g y o b b a k
Szaúd-Arábia Finnország
közül n é h á n y világszerte ismert, ilyen a Coca-
Dél-Afrika
Cola, a General Motors, a Colgate-Palmolive, a
Hongkong, Kína
Kodak, a M i t s u b i s h i és még sok m á s óriáscég.
Portugália
B á r s z é k h e l y ü k e g y é r t e l m ű e n egy-egy o r s z á g h o z
Írország
köthető, a globális piacokat veszik célba, globális
Wal Mart
profitra t ö r e k s z e n e k . A
gazdasági
globalizáció
Exxon Mobil
középpontjában
General Motors
a
Ford Motors
t r a n s z n a c i o n á l i s t á r s a s á g o k á l l n a k : a t e l j e s világ
General Electric
kereskedelem kétharmad része ezek tevékenysé
Chevron Texaco
g é b ő l e r e d , e l ő s e g í t i k a t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s o k el
Conaco Philips
t e r j e d é s é t a f ö l d k e r e k s é g e n , és m e g h a t á r o z ó sze
Citigroup
r e p l ő i a n e m z e t k ö z i p é n z p i a c o k n a k is. I g a z a v o l t a z e l e m z ő n e k , a k i r á m u t a t o t t , h o g y e z e k a társa
IBM American International Group
ságok „a m a i világgazdaság mozgatórugói" (Held e t al. 1 9 9 9 ) . 2 0 0 1 - b e n k ö z e l ö t s z á z i l y e n t á r s a s á g
Forrás: Economist, 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 1 1 .
é v e s á r b e v é t e l e h a l a d t a m e g a 1 0 m i l l i á r d dollárt, m i k ö z b e n e k k o r m i n d ö s s z e h e t v e n ö t ország di
m e l . M á s s z ó v a l a világ v e z e t ő t r a n s z n a c i o n á l i s
csekedhetett ezt elérő bruttó n e m z e t i jövedelem-
t á r s a s á g a i g a z d a s á g i é r t e l e m b e n n a g y o b b a k a vi lág l e g t ö b b o r s z á g á n á l ( l á s d a 2.4. ábrát). S ő t , a világ ö t s z á z l e g n a g y o b b t r a n s z n a c i o n á l i s vállala t á n a k á r b e v é t e l e e g y ü t t 1 4 , 1 b i l l i ó d o l l á r r a rúgott - ez k ö z e l fele az e g é s z v i l á g o n t e r m e l t á r u k és szolgáltatások értékének. A dik
transznacionális világháborút
társasági
követő
forma
években
vált
a
máso globális
j e l e n s é g g é . A h á b o r ú u t á n i e l s ő é v e k b e n ameri kai székhelyű cégek kezdtek terjeszkedni, de az 1970-es években m á r európai és j a p á n vállalatok i s b e r u h á z t a k k ü l f ö l d ö n . A z 1 9 8 0 - a s é v e k végén és az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n a t á r s a s á g o k t e v é k e n y s é g i k ö r e ó r i á s i m é r t é k b e n b ő v ü l t , m e r t kialakult h á r o m h a t a l m a s r e g i o n á l i s p i a c : egy E u r ó p á b a n (az e g y s é g e s e u r ó p a i p i a c ) , egy a C s e n d e s - ó c e á n á z s i a i r é s z é n (itt a z o s z a k a i n y i l a t k o z a t é r t e l m é b e n 2 0 1 0 - i g s z a b a d é s n y i t o t t k e r e s k e d e l e m jön l é t r e ) , egy p e d i g É s z a k - A m e r i k á b a n (az Északa m e r i k a i S z a b a d k e r e s k e d e l m i M e g á l l a p o d á s , rö v i d e n N A F T A ) . A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j e ó t a a világ m á s területein l é v ő országok is liberalizálták a k ü l f ö l d i b e f e k t e t é s f e l t é t e l e i t . A 2 1 . s z á z a d for dulóján
kevés
olyan
gazdaság
akadt,
amelybe
n e m jutottak el a t r a n s z n a c i o n á l i s társaságok. A Coca-Cola „ t r a n s z g l o b á l i s " vállalkozás: az egész v i l á g o n értékesíti t e r m é k e i t . A képen a kalóriaszegény kóla közelkeleti változata egy j o r d á n i a i ü z l e t b e n .
Az e l m ú l t é v t i z e d b e n az iparosodott gazdaságra é p ü l ő t á r s a s á g o k k ü l ö n ö s e n a f e j l ő d ő országok ra, v a l a m i n t a v o l t S z o v j e t u n i ó és K e l e t - E u r ó p a
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG társadalmaira i g y e k e z t e k k i t e r j e s z t e n i t e v é k e n y ségüket.
ezt é r z é k e l t e t e m m a j d a fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n is. E l ő b b a z o n b a n s z ó l n o m kell a főbb n é z e t e k
Sokszor a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k b a n , a munka- és t e r m e l é s i f o l y a m a t o k e g é s z világra ki
ről, a m e l y e k a z u t ó b b i é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó v a l kapcsolatban megfogalmazódtak.
terjedő h á l ó z a t a i b a n látják a n n a k b i z o n y í t é k á t , hogy a gyártás egyre i n k á b b g l o b a l i z á l ó d i k . E z e k a hálózatok m a g u k b a n f o g l a l n a k m i n d e n fon tos termelési t e v é k e n y s é g e t ,
amelyek szorosan
Politikai változások
egymáshoz k a p c s o l ó d v a a t e r m é k e l ő á l l í t á s á h o z
A m a i g l o b a l i z á c i ó h a r m a d i k h a j t ó e r e j e a poli
szükséges n y e r s a n y a g o k t ó l a fogyasztóig t e r j e d ő
tikai változáshoz kötődik. E n n e k számos vonat
„láncot" alkotnak (Gereffi 1 9 9 5 ; H o p k i n s - W a l -
k o z á s a k ö z ü l e l s ő k é n t a szovjet t í p u s ú k o m r r H i -
lerstein 1 9 9 6 ; A p p e l b a u m - C h r i s t e r s o n 1 9 9 7 ) .
nizmus bukását említhetjük, amely az 1989-ben
Az 1 9 9 0 - 1 9 9 8 - a s i d ő s z a k b a n a g y á r t ó k a világ
Kelet-Európát megrázó forradalmak sorozatával
teljes gazdasági n ö v e k e d é s é n e k h á r o m n e g y e d é t
indult, majd 1 9 9 1 - b e n magának a Szovjetunió
mérté
n a k a s z é t e s é s é v e l é r t e el t e t ő f o k á t . A k o m m u
kű növekedés a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n
n i z m u s b u k á s a ó t a a v o l t szovjet „ t ö m b " tagjai
következett b e : e z e k e x p o r t j á b ó l a g y á r t ó k 1 9 9 0 -
- Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Magyar
mondhatták m a g u k é n a k .
A legnagyobb
ben 54 s z á z a l é k b a n r é s z e s ü l t e k , n y o l c é v v e l ké
ország, a C s e h K ö z t á r s a s á g , a b a l t i á l l a m o k , a
sőbb viszont m á r 7 1 s z á z a l é k b a n . K í n a a l a c s o n y
kaukázusi és közép-ázsiai n e m z e t e k és sok más
jövedelmű o r s z á g b ó l k ö z e p e s j ö v e d e l m ű v é vált,
o r s z á g - a n y u g a t i t í p u s ú p o l i t i k a i és g a z d a s á g i
főként a gyártott á r u k e x p o r t ő r e k é n t b e t ö l t ö t t
r e n d s z e r e k i r á n y á b a f e j l ő d n e k . T ö b b é n e m szige
szerepe révén, és r é s z b e n e t r e n d e l i n d í t ó j a . Az
t e l ő d n e k e l a g l o b á l i s k ö z ö s s é g t ő l , h a n e m integ
árutermelési l á n c l e g t ö b b n y e r e s é g e t h o z ó tevé
r á l ó d n a k a b b a . E z a fejlődés v é g e t v e t e t t a z o k n a k
kenységei - a t e r m é k f e j l e s z t é s , a f o r m a t e r v e z é s
a rendszereknek, amelyek a hidegháború idején
és a reklám - r e n d s z e r i n t a k ö z p o n t i országok
léteztek, amikor az „első világ" országai álltak
ban, míg a l e g k e v é s b é profitábilis t e v é k e n y s é g e k ,
s z e m b e n a „második világ" országaival. A kom
például az ü z e m i t e r m e l é s á l t a l á b a n a perifériá
m u n i z m u s b u k á s a s i e t t e t t e a g l o b a l i z á c i ó s folya
lis országokban z a j l a n a k . (A k ö v e t k e z ő o l d a l o n
matokat, de egyben a globalizáció e r e d m é n y é n e k
levő keretes r é s z b e n m e g m u t a t o m , h o g y a n m ű
is t e k i n t h e t ő . A k o m m u n i s t a t e r v g a z d a s á g és a
ködnek a globális á r u t e r m e l é s i l á n c o k a B a r b i e
k o m m u n i s t a p o l i t i k a i h a t ó s á g i d e o l ó g i a i é s kul turális uralma végül n e m tudott fennmaradni a
babák gyártásakor.)
g l o b á l i s m é d i a é s a z e l e k t r o n i k u s a n i n t e g r á l t vi lággazdaság
Az elektronikus gazdaság
korában.
A globalizációt fokozó m á s o d i k fontos t é n y e z ő a n e m z e t k ö z i és regionális kormányzati m e c h a
A gazdasági g l o b a l i z á c i ó t egy m á s i k t é n y e z ő , az
nizmusok kiterjedése. Az E N S Z és az Európai
„elektronikus g a z d a s á g " is t á m o g a t j a . A b a n k o k ,
U n i ó az olyan n e m z e t k ö z i szervezetek két jeles
részvénytársaságok,
és
példája, a m e l y e k a n e m z e t á l l a m o k a t egy közös
át
p o l i t i k a i f ó r u m b a n e g y e s í t i k . M í g ezt a z E N S Z
egyéni befektetők
befektetésialap-kezelők egyetlen
egérkattintással
helyezhetik p é n z ü k e t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a . A z
önálló n e m z e t á l l a m o k egyesüléseként teszi, az
„elektronikus p é n z " m o z g a t á s á n a k e z a z ú j l e h e
E U a t r a n s z n a c i o n á l i s k o r m á n y z á s ú j í t ó b b for
tősége a z o n b a n n a g y k o c k á z a t t a l is jár. A h a t a l
m á j a , a m e l y b e n a t a g á l l a m o k r é s z b e n feladják
mas tőkeösszegek á t u t a l á s a g a z d a s á g o k a t r e n d í t
nemzeti
het meg, n e m z e t k ö z i p é n z ü g y i v á l s á g o k a t indít
m o k kormányzatát kötik a közös EU-testületek
hat el, ahogyan p é l d á u l a „ t i g r i s g a z d a s á g o k b a n "
irányelvei, szabályzatai és bírósági határozatai,
1998-ban kialakult válság átterjedt O r o s z o r s z á g
de gazdasági, társadalmi és politikai h a s z n u k is
szuverenitásukat.
Az
egyes
EU-álla-
ra, majd a z o n túl is. M i n é l i n k á b b i n t e g r á l t t á vá
származik a regionális u n i ó b a n való részvétel
lik a globális gazdaság, a n n á l i n k á b b igaz, h o g y
ből.
a világ egyik r é s z é n b e k ö v e t k e z ő p é n z ü g y i ö s s z e omlás távoli g a z d a s á g o k r a is ó r i á s i h a t á s t gyako rolhat. A fent i s m e r t e t e t t p o l i t i k a i , gazdasági, társa
V é g ü l a g l o b a l i z á c i ó t a k o r m á n y k ö z i és n e m zetközi n e m kormányzati szervezetek is előmoz dítják. B á r o l v a s ó i m s z á m á r a ú j a k l e h e t n e k e z e k az elnevezések, valószínűleg ismerős elképzelé
dalmi é s t e c h n o l ó g i a i t é n y e z ő k együtt e r e d m é
s e k e t t a k a r n a k . A k o r m á n y k ö z i s z e r v e z e t (inter
nyezik azt a j e l e n s é g e t , a m e l y i n t e n z i t á s á t és
national
hatókörét t e k i n t v e e l e d d i g p é l d á t l a n . A globali-
testület,
záció sok és m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n n y e l jár,
feladata valamely transznacionális
governmental amelyet
organization, kormányzatok
IGO)
olyan
alapítanak,
és
tevékenysé-
2. FEJEZET
A globális árutermelési láncok m ű k ö d é s é r e példa
bie-gyártás l e g k ö l t s é g e s e b b része, a t e s t készül,
az is, a h o g y a n a Barbie b a b a , a t ö r t é n e l e m leg
az Egyesült Államokban gyártják, innen szállítják
n a g y o b b h a s z n o t h o z ó j á t é k s z e r e készül. Ebből a
az ü z e m e k b e .
közel negyvenéves t i n i b a b á b ó l m á s o d p e r c e n k é n t
4 . Miután Barbie t e s t é t kiöntötték, J a p á n b a n
kettőt vesznek, ez é v e n t e jóval t ö b b , mint egymil
készült nejlonhaj kerül rá.
liárd dolláros bevételt hoz a Los Angeles-i székhe
ban gyártják, helyben t e r m e l t g y a p o t b ó l - ez az
lyű Mattel c é g n e k . Bár a l e g t ö b b b a b a az Egyesült
egyetlen nyersanyag, amely a b b ó l az országból
Államokban, Európában és J a p á n b a n fogy, a vi
származik, ahol a l e g t ö b b Barbie-t állítják elő.
lág 1 4 0 m á s o r s z á g á b a n is m e g v á s á r o l h a t ó . Talá
Pamutruháját Kíná
5. Hongkong f o n t o s szerepet játszik a
kfnajj
ló megállapítás, hogy Barbie már globális polgár
Barbie-k gyártási f o l y a m a t á b a n . Szinte az összes
(Tempest 1 9 9 6 ) . Ez a b a b a n e m c s a k az eladások
anyag, a m e l y e t a gyártásban használnak, ide - a
t e k i n t e t é b e n globális, h a n e m szülőhelye szerint
világ egyik l e g n a g y o b b kikötőjébe - érkezik, hogy
is: s o s e m csak az Egyesült Államokban készült. Az elsőt J a p á n b a n gyártották 1 9 5 9 - b e n , amikor az ország még nem heverte ki a második világhábo rút, és alacsonyak voltak a bérek. Amikor itt növe kedni kezdtek a fizetések, Barbie á t k ö l t ö z ö t t más, alacsony bérekkel d o l g o z ó ázsiai o r s z á g o k b a . Ma már részei t ö b b helyen készülnek, ami sokat el árul a globális árutermelési láncok működéséről. Barbie-t az Egyesült Államokban tervezik, itt dolgozzák ki a marketing- és reklámstratégiákat is, és ide folyik be a l e g t ö b b nyereség. De Bar bie egyetlen fizikai részlete, amelyről e l m o n d h a t juk, hogy „ m a d e in t h e USA", az a k a r t o n d o b o z , amelyikbe csomagolják, meg némi festék és olaj, amellyel díszítik. Barbie t e s t é n e k és ruhatárának összeállításá ban viszont részt vesz az egész világ: 1. Élete Szaúd-Arábiában kezdődik, ahol kiter melik és finomítják az olajat, amelyből a műanyag t e s t gyártásához szükséges etilén készül. 2. Tajvan állami olajimportőre, a Chinese Pet roleum megveszi az etilént, majd eladja a tajvani Formosa Plastics c é g n e k , amely a j á t é k g y á r t á s b a n használt polivinil-klorid (PVC) m ű a n y a g o k legna g y o b b gyártója a világon. A Formosa Plastics az etilént szemcsés m ű a n y a g g á alakítja át, amelyből majd kiöntik Barbie t e s t é t . 3. Ezt az a n y a g o t a négy Barbie-gyártó ázsiai üzem egyikébe szállítják: ezek közül kettő Dél-Kí nában, egy Indonéziában, egy pedig Malajziában működik. A f r ö c c s ö n t ő g é p e k e t , amelyeken a Bar-
„Globál-Barbie": az olaj Szaúd-Arábiából származik, a nyersanyagokat H o n g k o n g b a n i m p o r t á l j á k , a m ű a n y a g o k a t Tajvanon gyártják, a f r ö c c s ö n t ő g é p s o r az Egyesült Á l l a m o k b a n készül, a haj J a p á n b a n , a test Kí n á b a n , I n d o n é z i á b a n és M a l a j z i á b a n , Kína g y a p o t o t t e r m e l , a b b ó l p e d i g szövetet a r u h á h o z .
gi terület szabályozása vagy felügyelete. Az első
a t r a n s z n a c i o n á l i s ü g y e k e t , 1 9 9 6 - b a n p e d i g már
ilyen testületet, a Nemzetközi Távírdai U n i ó t
a 2 6 0 - a t is e l é r t e a s z á m u k ( H e l d et al. 1 9 9 9 ) .
(International
Telegraph
Union)
1865-ben
alapí
A
nemzetközi
nem
kormányzati
szervezet
t o t t á k . A z ó t a s o k h a s o n l ó s z e r v e z e t alakult, h o g y
(international
a kérdések széles, a polgári repüléstől a műsor
NGO) n e v e is u t a l rá, h o g y m i b e n k ü l ö n b ö z i k a
non-governmental
organization,
s z ó r á s i g vagy a v e s z é l y e s h u l l a d é k o k k e z e l é s é i g
n e m z e t k ö z i k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t t ő l : n e m kö
t e r j e d ő k ö r é b e n s z a b á l y o z ó t e v é k e n y s é g e t foly
t ő d i k k o r m á n y z a t i i n t é z m é n y e k h e z . I n k á b b füg
tasson. 1909-ben 37 ilyen szervezet szabályozta
getlen szervezet, a m e l y a kormányzati testületek
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
babák
nak, akik a két gyárban összeállítják. Ugyanekkor
ugyanezen az úton hagyják el Kínát. Hongkong
Amerikában közel 1 dollár nyereséget hoz a Mat-
és a dél-kínai játékgyárak között n a p o n t a 23 0 0 0
telnek.
teherautókkal szállítsák t o v á b b . A kész
teherautó jön-megy.
Mi lesz a t ö b b i pénzzel, ha Barbie-t 9 , 9 9 dollá rért eladják? A gyártáshoz használt műanyagokra,
Szóval honnan is ered Barbie? Az „elsőzsúros"
szövetre, nejlonra és más anyagokra elég 65 c e n t .
Barbie c s o m a g o l á s á n ezt olvashatjuk: „ M a d e in
A pénz nagy részét a g é p e k r e és berendezésekre,
China" - de az e l ő b b kiderült, hogy a gyártásában
a tengeri szállításra és a belföldi fuvarozásra, a
használt anyagok közül szinte egy sem Kínából
reklámra és az értékesítésre, a t e r m é k e t árusító
származik. A b a b a ára az Egyesült Államokban
üzletekre fordítják - és persze a l e g n a g y o b b já
9,99 dollár, e b b ő l Kína csak 35 c e n t e t kap, fő
tékbolt-hálózatoknak és más kiskereskedőknek is
ként hogy bért fizessen a 11 0 0 0 parasztasszony
csurran-cseppen belőle.
mellett m ű k ö d i k a p o l i t i k a i d ö n t é s e k m e g h o z a t a
megállapítják: a m o d e r n globalizáció csak abban
lában és a n e m z e t k ö z i k é r d é s e k m e g o l d á s á b a n .
k ü l ö n b ö z i k a m ú l t b é l i t ő l , h o g y i n t e n z í v e b b é vált
A legismertebb i l y e n s z e r v e z e t e k k ö z ü l n é h á n y
a nemzetek közötti érintkezés.
- a Greenpeace, a Természetvédelmi Világszerve
A szkeptikusok egyetértenek azzal, hogy ma
zet (WWF), a G l o b á l i s K ö r n y e z e t v é d e l m i H á l ó z a t
m á r több kapcsolat lehet az országok között,
(Global
m i n t a m e g e l ő z ő k o r o k b a n , de az ő s z e m ü k b e n
rok
Environment
Nélkül
Network),
(Médecins
Sans
az
Orvosok
Frontiéres),
a
Hatá Vörös
a mai világgazdaság n e m eléggé integrált ahhoz,
kereszt és az A m n e s t y I n t e r n a t i o n a l - k ö r n y e z e t
hogy valóban globalizált gazdaságot alkothatna.
védelmi és h u m a n i t á r i u s s e g í t s é g n y ú j t ó a k c i ó k
E n n e k a z a z oka, h o g y a k e r e s k e d e l e m n a g y ré
ban vesz részt. D e t ö b b e z e r m á s , k e v é s b é i s m e r t csoport t e v é k e n y s é g e is o r s z á g o k a t és k ö z ö s s é g e ket köt össze (lásd a 2.5. ábrát).
sze h á r o m regionális csoporton belül - Európá b a n , a d é l k e l e t - á z s i a i t é r s é g b e n és É s z a k - A m e r i k á b a n - zajlik. P é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó o r s z á gai e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l k e r e s k e d n e k . U g y a n e z igaz a t ö b b i r e g i o n á l i s c s o p o r t r a is, a m i b i z o n y í
A globalizációs vita
t é k arra, h o g y n i n c s e g y e t l e n g l o b á l i s g a z d a s á g (Hirst 1 9 9 7 ) .
Az utóbbi é v e k b e n a g l o b a l i z á c i ó h e v e s e n vita
S o k szkeptikus a figyelmét a világgazdaságban
tott témává vált. A l e g t ö b b e n elfogadják, h o g y
zajló
fontos átalakulások z a j l a n a k k ö r ü l ö t t ü n k , de azt
n a g y o b b p é n z ü g y i é s k e r e s k e d e l m i t ö m b ö k ki
már vitatják, h o g y m e n n y i b e n l e h e t e z e k e t a „globalizációval" m a g y a r á z n i . E z n e m i s m e g l e p ő , h i
regionalizálódási
folyamatokra
-
például
a
alakulására - irányítja. A szkeptikusok számára a
szen az e l e m z ő k n a g y o n k ü l ö n b ö z ő e n l á t n a k és értelmeznek egy o l y a n k i s z á m í t h a t a t l a n , z a v a r o s folyamatot, m i n t a g l o b a l i z á c i ó . D a v i d H e l d és
2.5. ábra A nemzetközi nem kormányzati szervezetek számának növekedése, 1 9 0 9 - 1 9 9 3
munkatársai ( 1 9 9 9 ) m e g v i z s g á l t á k e z t a vitát, és résztvevőit h á r o m g o n d o l a t i i r á n y z a t b a s o r o l t á k : ezek
a
szkeptikusok,
a hiperglobalizálók
és
az
át
alakuláshívők. A g l o b a l i z á c i ó s v i t a h á r o m irány zatának j e l l e m z ő i t a 2.4. táblázat ö s s z e g z i .
A szkeptikusok Egyes gondolkodók s z e r i n t a g l o b a l i z á c i ó n a k „túl nagy jelentőséget t u l a j d o n í t a n a k " - vagyis a globalizációról folytatott v i t a s z ó c s é p l é s v a l a m i r ő l , ami n e m is ú j d o n s á g . A g l o b a l i z á c i ó s v i t á b a n részt vevő s z k e p t i k u s o k ú g y vélik, h o g y a k ö l c s ö nös gazdasági függőség n e m e l ő s z ö r ér el a m a i hoz hasonló m a g a s s z i n t e t . A 1 9 . s z á z a d világke reskedelmi és b e r u h á z á s i s t a t i s z t i k á i r a r á m u t a t v a
1909
1964
Forrás: ENSZ Fejlesztési P r o g r a m - UNDP 1999.
1993
2. FEJEZET 2.4. táblázat A globalizációszemlélet három irányzata Szkeptikusok
Átalakuláshívők
Hiperglobalizálók
Mi az újdonság?
Kereskedelmi t ö m b ö k , gyengébb Globális kor helyi kormányzatok, mint a ko rábbi időszakokban
A történelem során még nem volt példa ilyen mértékű glo bális összekapcsoltságra
Meghatározó jellemzők
A kölcsönös függőség ma kisebb Globális kapitalizmus, globális a világ különböző részei között, kormányzás, globális civil tár mint az 1890-es években sadalom
„ M é l y " (egyszerre intenzív és extenzív) globalizáció
A nemzeti kormányzatok hatalma
Megmarad vagy erősödik
Gyengül vagy felbomlik
Újjászerveződik, átstruktu rálódik
A globalizáció hajtóerői
A kormányzatok és a piacok
A kapitalizmus és a technológia
A modern kor egyesült erői
Rétegződési minta
A Dél egyre inkább marginali zálódik
A régi hierarchiák felbomlása
A világrend új szerkezete
Vezérmotívum
A nemzeti érdek
McDonald's, Madonna stb.
A politikai közösség átala kulása
A globalizációról alkotott kép
Internacionalizálódás és regionalizálódás
Az emberi cselekvés kereteinek átrendeződése
A régiók közötti kapcsolatok átrendeződése és távolságot áthidaló cselekvés
A történelmi fejlődés
Regionális tömbök/civilizációk összeütközése
Globális civilizáció
Bizonytalan: globális integrá ció és fragmentáció is lehet
Az internacionalizálódás a kor mányzati elfogadástól és támo gatástól f ü g g
Vége a nemzetállamnak
A globalizáció átalakítja a kormányzati hatalmat és a világpolitikát
várható eredménye Következtetés
Forrás: Held et al. 1999, 10. o. nyomán.
regionalizálódás erősödése arra bizonyíték, hogy
m é n y e z , a m e l y e t a z o r s z á g o k k ö z ö t t i kereskede
inkább
l e m é s t e r m e l é s e r ő s á r a m l a t a i h o z n a k magukkal.
csökkent, m i n t n ö v e k e d e t t ( B o y e r - D r a c h e 1 9 9 6 ;
Az egyik legismertebb hiperglobalizáló, Kenichi
H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 9 ) . S z e r i n t ü k a száz éve jel
O h m a e j a p á n író ú g y látja, h o g y a g l o b a l i z á c i ó
a
világgazdaság
integráltságának
foka
l e m z ő k e r e s k e d e l m i m i n t á k h o z h a s o n l í t v a föld
„ h a t á r t a l a n v i l á g h o z " v e z e t : e g y o l y a n világhoz,
rajzi k i t e r j e d é s e s z e r i n t a v i l á g g a z d a s á g k e v é s b é
amelyben a piaci erők felülkerekednek a nemzeti
g l o b á l i s , i n k á b b egy-egy t e v é k e n y s é g g ó c b a n k o n
kormányzatokon (Ohmae 1990, 1995).
centrálódik.
A
A s z k e p t i k u s o k e l u t a s í t j á k azt az e g y e s e k , pél dául
a
következőkben
ismertetett
hipergloba
hiperglobalizálóktól
származó
globalizá-
c i ó e l e m z é s n a g y r é s z e f ő k é n t a n e m z e t változó s z e r e p é v e l f o g l a l k o z i k . M e g á l l a p í t j a , h o g y a vi
lizálók által vallott nézetet, hogy a globalizáció
lágkereskedelem
l é n y e g é b e n a l á á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k sze
a z e g y e s o r s z á g o k m á r n e m k o n t r o l l á l h a t j á k gaz
nagymértékű
bővülése
miatt
repét és olyan világrendet teremt, amelyben ezek
d a s á g u k a t . E s z e r i n t a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k és
m á r n e m játszanak központi szerepet. A szkep
politikusaik
tikusok szerint a n e m z e t i kormányzatok tovább
gyakorolni az ország határait áttörő problémák
egyre
kevésbé
tudnak
ellenőrzést
ra is kulcsfontosságú szereplők, mert szabályoz
felett - p é l d á u l n e m f é k e z h e t i k m e g a pénzügyi
z á k és
p i a c o k o n v é g i g s ö p r ő z a v a r o k a t és a t e r m é s z e t i
koordinálják a gazdasági tevékenységet. köszönhető
k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k e t . A z állampol
egy-egy k e r e s k e d e l m i e g y e z m é n y és a g a z d a s á g i
g á r o k f e l i s m e r i k , h o g y a p o l i t i k u s o k n e m mindig
liberalizáció politikája.
t u d j á k o r v o s o l n i e z e k e t a b a j o k a t , e z é r t elveszítik
Például
sokszor
kormányzatoknak
a f e n n á l l ó k o r m á n y z a t i r e n d s z e r b e v e t e t t hitüket. E g y e s h i p e r g l o b a l i z á l ó k ú g y v é l i k , h o g y a nem
A hiperglobalizálók A hiperglobalizálók a szkeptikusokkal ellentétes álláspontot foglalnak el: szerintük a globalizáció
z e t i k o r m á n y z a t o k h a t a l m á t „ f e l ü l r ő l " i s fenye getik: m é g p e d i g a z ú j r e g i o n á l i s é s n e m z e t k ö z i i n t é z m é n y e k , p é l d á u l a z E u r ó p a i U n i ó , a Keres kedelmi Világszervezet ( W T O ) és mások.
nagyon is valós jelenség, a m e l y n e k következmé
Ö s s z e s s é g ü k b e n e z e k a v á l t o z á s o k a hiperglo
nyei szinte mindenütt érezhetők. A globalizációt
b a l i z á l ó k s z á m á r a egy „ g l o b á l i s k o r " h a j n a l á t jel
olyan folyamatnak tekintik, amely n i n c s tekintet
zik (Albrow 1 9 9 7 ) , a m e l y b e n c s ö k k e n a nemzeti
tel az országhatárokra. Ú j , globális rendet ered
kormányzatok jelentősége és befolyása.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
Az átalakuláshívők
korát v á l t o z h a t a világ - a világ p é n z ü g y i p i a c a i
A v i t á b a n k ö z t e s h e l y e t f o g l a l n a k el az átalaku
ződnek, m i n t korábban bármikor. A hipergloba-
láshívők, akik a globalizációt a m a i társadalma
l i z á l ó k v i s z o n t t ú l z o t t a n c s a k a g l o b a l i z á c i ó gaz
például sokkal inkább globális
s z i n t e n szerve
kat f o r m á l ó sokféle v á l t o z á s h á t t e r é b e n álló köz
dasági o l d a l á t látják, t ú l s á g o s a n e g y i r á n y ú folya
p o n t i e r ő n e k t e k i n t i k . S z e r i n t ü k á t a l a k u l a globá
matnak tekintik. Valójában a globalizáció sokkal
lis r e n d , de a régi m i n t á k k ö z ü l s o k f e n n m a r a d .
összetettebb.
P é l d á u l j e l l e m z ő v é v á l n a k u g y a n a g l o b á l i s füg gőségi v i s z o n y o k , a k o r m á n y z a t o k m é g i s m e g ő r zik h a t a l m u k j ó r é s z é t . E z e k a z á t a l a k u l á s o k n e m
A globalizáció hatása
k o r l á t o z ó d n a k a gazdaságra, n e m k e v é s b é fonto sak a p o l i t i k a , a k u l t ú r a és a s z e m é l y e s élet te
Az
rén sem. Az átalakuláshívők megállapítják, hogy
t i l e g a s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s f ő k é n t az i p a r i
a globalizáció jelenlegi szintje áttöri a „belső"
társadalmakra
és a „ k ü l s ő " , a „ n e m z e t k ö z i " és a „ h a z a i " k ö z ö t t i
figyelmen kívül hagyhatjuk-e
s z o k v á n y o s h a t á r o k a t . A m i k o r a t á r s a d a l m a k , in
t e k i n t h e t j ü k - e a z a n t r o p o l ó g i a b i r o d a l m á b a tar
tézmények és egyének megpróbálnak alkalmaz
tozónak? S e m m i k é p p . Az iparosodott és a fejlődő
1. fejezetben
megállapítottam, irányult.
De
mi,
hogy történe szociológusok
a f e j l ő d ő világot,
kodni e h h e z az új rendhez, akkor olyan környe
országok
zetben kell eligazodniuk, ahol megbolydultak a
és ma sokkal szorosabban kötődnek egymáshoz,
korábbi struktúrák.
m i n t e l e d d i g b á r m i k o r . A z i p a r o s o d o t t társadal
A h i p e r g l o b a l i z á l ó k t ó l e l t é r ő e n az á t a l a k u l á s h í v ő k a g l o b a l i z á c i ó t d i n a m i k u s és n y i t o t t folya m a t n a k látják, a m e l y b e f o l y á s o l h a t ó , v á l t o z t a t ható. E l l e n t m o n d á s o s a n fejlődik, o l y a n t e n d e n c i á k a t foglal m a g á b a n , a m e l y e k g y a k r a n e g y m á s e l l e n h a t n a k . A g l o b a l i z á c i ó n e m e g y i r á n y ú fo l y a m a t , a h o g y a n e g y e s e k á l l í t j á k , h a n e m a ké pek, i n f o r m á c i ó k é s h a t á s o k k é t i r á n y ú á r a m l á sa. A g l o b á l i s m i g r á c i ó , m é d i a é s t á v k ö z l é s m i n d
egymással
összekapcsolódva
fejlődtek,
m a k b a n élők rászorulnak a fejlődő országokból származó alapanyagokra és késztermékekre, és fordítva, a l e g t ö b b f e j l ő d ő á l l a m g a z d a s á g a o l y a n k e r e s k e d e l m i h á l ó z a t o k t ó l függ, a m e l y e k a z ipa r o s o d o t t o r s z á g o k h o z k ö t i k őket. A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k r e n d j é t c s a k a f e j l ő d ő világ társadal m a i h o z hasonlítva érthetjük meg - egyébként az u t ó b b i a k b a n é l a világ n é p e s s é g é n e k t ú l n y o m ó része.
segítik a k u l t u r á l i s h a t á s o k t e r j e d é s é t . A világ
H a l e g k ö z e l e b b b e m e n n e k egy ü z l e t b e v a g y
m i n d e n mozgalmas „globális nagyvárosa" mul-
b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a , j ó l n é z z é k m e g , m i l y e n sok
t i k u l t u r á l i s , e t n i k a i c s o p o r t j a i é s k u l t ú r á i egy
féle t e r m é k e t k í n á l n a k ott! A n y u g a t i a k s z á m á r a
mással keverednek,
egymás mellett élnek. Az
t e r m é s z e t e s , p é n z é r t b á r m i k o r k a p h a t ó á r u k vá
átalakuláshívők szerint a globalizáció központ
l a s z t é k a h i h e t e t l e n ü l ö s s z e t e t t , a z e g é s z világra
nélküli, reflexív folyamat, amelyet kapcsolódá
k i t e r j e d ő g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k t ó l függ. A b o l
sok é s t ö b b i r á n y b a h a t ó k u l t u r á l i s á r a m l a t o k
tok polcain látható
jellemeznek.
számtalan
alkatrészeiket sok-sok országban készítik. Ezeket
összefonódó globális hálózat terméke, n e m je
az alkotórészeket rendszeresen át kell szállítani
l e n t h e t j ü k ki, h o g y a v i l á g e g y m e g h a t á r o z o t t ré
a világ e g y i k f e l é b ő l a m á s i k b a , e z é r t f o l y t o n o s
Mivel
a
globalizáció
sze v e z é r l i .
információáramlás szükséges, hogy koordinálni
Az á t a l a k u l á s h í v ő k a h i p e r g l o b a l i z á l ó k k a l vi tatkozva azt m o n d j á k , h o g y a z o r s z á g o k n e m hogy
árukat vagy összetevőiket,
elveszítenék szuverenitásukat,
hanem
az
tudják a n a p i több millió ügyletet. A világ r o h a m o s a n s z á g u l d e g y e t l e n nagy, egy s é g e s g a z d a s á g felé, e z z e l p á r h u z a m o s a n a vál
új, n e m t e r ü l e t i a l a p ú g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i
l a l k o z á s o k é s a z e m b e r e k k ö z ü l i s egyre t ö b b e n
szerveződésnek
társaságok
j á r j á k be a F ö l d e t , h o g y új p i a c o k a t és gazdasá
társadalmi mozgalmaknak és nemzetközi
gi l e h e t ő s é g e k e t t a l á l j a n a k . E z é r t v á l t o z i k a világ
nak,
(például
gazdasági
szerkezetátalakításba
k u l t u r á l i s t é r k é p e : az e m b e r e k k a p c s o l a t h á l ó i a
k e z d e n e k . Vagyis m á r n e m á l l a m k ö z p o n t ú világ
n e m z e t i h a t á r o k o n v a g y a k á r k o n t i n e n s e k e n i s át
b a n é l ü n k ; a g l o b a l i z á c i ó k o m p l e x f e l t é t e l e i kö
í v e l n e k , így k u l t u r á l i s k a p c s o l a t o k a t t e r e m t e n e k
testületeknek)
megfelelő
zött a k o r m á n y z a t o k k é n y t e l e n e k n a g y o b b aktivi
szülőhelyük és befogadó
tást é s n y i t o t t s á g o t k ö v e t e l ő f e l a d a t n a k t e k i n t e n i
p a d u r a i 1 9 8 6 ) . N é h á n y n y e l v u r a l k o d ó v á válik,
a kormányzást (Rosenau 1997).
országuk között
(Ap-
sőt e l ő f o r d u l h a t , h o g y e z e k k i s z o r í t j á k a z e z e r n y i k ü l ö n b ö z ő nyelvet, amelyeket hajdan bolygónk
M e l y i k n é z e t j á r a l e g k ö z e l e b b az i g a z s á g h o z ?
lakói beszéltek.
S z i n t e b i z t o s , h o g y az á t a l a k u l á s h í v ő k é . A s z k e p
E g y r e k e v é s b é l e h e t s é g e s , h o g y egy-egy kultú
tikusok azért t é v e d n e k , m e r t a l á b e c s ü l i k , m e k -
ra szigetként létezzen. Kevés olyan távoli h e l y
2. FEJEZET
Globalizáció a hétköznapi életbsen; a reggae z ene Amikor a populáris z e n é t jól ismerők egy dalt
ban az afrikai Etiópia császárává koronázták Hailé
hallgatnak, gyakran meg tudják mondani, milyen
Szelassziét. Az európai gyarmatosítás ellenzői vi
stílushatások érték azt a születésekor. Végül is
lágszerte üdvözölték Szelasszié trónra kerülését,
mindegyik zenei stílus a ritmus, a dallam, a har
de a karibi t é r s é g b e n élők közül sokan istennek
mónia és a dalszöveg sajátos egysége. Bár nem
t e k i n t e t t é k a császárt, akit azért küldtek a Földre,
kell lángésznek lennünk, hogy megkülönböztes
hogy Afrika e l n y o m o t t a i t a s z a b a d s á g b a vezesse.
sük egymástól például a rockot, a rhythm and
T ö b b e k között „Ras Tafari h e r c e g n e k " is hívták,
bluest vagy a népzenét, a zenészek gyakran t ö b b
ezért az őt istenítő karibiak m a g u k a t „rasztafariá-
féle stílust ötvöznek a dalok k o m p o n á l á s a során,
nusoknak" nevezték. A rasztafari kultusz hamaro
amelyek elemeit sokszor nehéz szétválasztani. A
san ö s s z e k a p c s o l ó d o t t a burrukkal, és a rasztafari
kultúrával foglalkozó szociológus számára mégis
z e n é b e n elkezdték a burru dobolási stílust vegyí
hasznos lehet, ha megpróbálkozik vele. A külön
teni az e l n y o m á s és a szabadulás bibliai témái
b ö z ő zenei stílusok általában más-más társadalmi
val. Az 1 9 5 0 - e s években a karibi zenészek keverni
c s o p o r t o k b a n alakulnak ki, és a stílusok össze
kezdték a rasztafari ritmusokat és dalszövegeket
olvadásának,
tanulmányozásával
az amerikai dzsessz és a f e k e t e rhythm and blues
feltérképezhetjük a c s o p o r t o k közötti kulturális
elemeivel. Ezekből a kombinációkból alakult ki vé
keveredésének
gül a „ska" zene, k é s ő b b pedig, az 1 9 6 0 - a s évek
kapcsolatokat. A kultúra szociológiájával foglalkozók közül né hányan azért fordultak a r e g g a e felé, mert jó pél da arra a folyamatra, amelynek során a társadalmi c s o p o r t o k közötti kapcsolatok új zenei formákat eredményeznek. A r e g g a e gyökerei Nyugat-Afri kába nyúlnak vissza: a 1 7 . században brit gyarma tosítók r e n g e t e g nyugat-afrikait f o g d o s t a k össze rabszolgának, akiket aztán hajón a karibi szigetvi lágba szállítottak, hogy a cukornádültetvényeken dolgoztassák őket. Bár a britek igyekeztek meg akadályozni,
hogy
a
rabszolgák
hagyományos
afrikai z e n é t játsszanak, mert féltek, hogy ezzel lázadásra buzdítanának, a szolgasorban élőknek sikerült életben tartani az afrikai d o b o l á s hagyo mányát, amelyet gyakran a rabszolgatartók által rájuk kényszerített európai stílusokkal ötvöztek. J a m a i c á b a n az egyik rabszolgacsoport, a burruk d o b o l á s á t gazdáik eltűrték, mert segített meg adni a munka ü t e m é t . Végül 1 8 3 4 - b e n J a m a i c á ban m e g s z ü n t e t t é k a rabszolgaságot, de a burru d o b o l á s hagyománya folytatódott m é g akkor is, amikor sok burru férfi a mezőgazdasági terüle tekről Kingston n y o m o r n e g y e d e i b e vándorolt. Ezekben a n y o m o r n e g y e d e k b e n kezdett kibon takozni egy új vallási kultusz, amely d ö n t ő sze repet j á t s z o t t a r e g g a e m e g s z ü l e t é s é b e n . 1 9 3 0 -
m a r a d t a F ö l d ö n , a m e l y b e z á r h a t n á h a t á r a i t a rá
végén a reggae, ez a viszonylag lassú ritmusú, erős basszuskíséretű, a városi szegénységről és a kollektív társadalmi t u d a t erejéről szóló zenei stí lus. Sok reggae-zenész, köztük B o b Marley keres kedelmi sikert is a r a t o t t , és az 1 9 7 0 - e s években már világszerte hallgatták a reggae-t az emberek. Az 1 9 8 0 - a s és 1 9 9 0 - e s években a r e g g a e és a hiph o p (vagy rap) stílus keveredéséből új hangzás született (Hebdige 1 9 9 7 ) , ezt szólaltatja m e g pél dául a Wu-Tang Clan, S h a g g y vagy Sean Paul. A r e g g a e t ö r t é n e t e t e h á t különböző társadalmi c s o p o r t o k kapcsolatának, illetve a z o k n a k a (po litikai, spirituális és személyes) j e l e n t é s e k n e k a t ö r t é n e t e , amelyeket ezek a c s o p o r t o k zenéjükkel kifejeztek. A globalizáció fokozta e kapcsolatok intenzitását. Például ma már egy fiatal skandi náv zenész felnőhet úgy, hogy a londoni Notting Hill pincéiben összegyűlő férfiak és nők zenéjét hallgatja, e m e l l e t t erősen hat rá, mondjuk a mexi kóvárosi gitárvirtuóz, a maríachi m ű h o l d o n át közvetített j á t é k a . Ha a zenei fejlődés ü t e m é n e k f o n t o s m e g h a t á r o z ó j a a c s o p o r t o k közötti kap csolatok száma, akkor s z á m í t h a t u n k rá, hogy az elkövetkező években a globalizációs folyamat ki bontakozásával egyre-másra j e l e n n e k m e g az új stílusok.
é s n a d r á g o k a t v i s e l n e k , é s N é m e t o r s z á g b a n vagy
dió, a t e l e v í z i ó , a légi k ö z l e k e d é s - és a v e l e ér
S v á j c b a n e l ő á l l í t o t t g y ó g y s z e r e k k e l p r ó b á l j á k le
kező turistasereg - vagy a számítógép előtt. Egy
k ü z d e n i az i d e g e n e k t ő l k a p o t t b e t e g s é g e k e t . A
emberöltővel ezelőtt még voltak olyan törzsek,
m ű h o l d a s t e l e v í z i ó z á s é s a z i n t e r n e t segítségével
a m e l y e k é l e t m ó d j á r a e g y á l t a l á n n e m h a t o t t a vi
a d n a k h í r t m a g u k r ó l a világ t ö b b i l a k ó j á n a k . Még
lág. M a e z e k a z e m b e r e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n
egy v a g y l e g f e l j e b b k é t e m b e r ö l t ő , és a globális
vagy J a p á n b a n gyártott b o z ó t v á g ó k a t é s m á s szer
k u l t ú r a e l é r i , á t a l a k í t j a a világ ö s s z e s v a l a h a el
számokat használnak, a Dominikai Köztársaság
s z i g e t e l t kultúráját, h i á b a p r ó b á l j á k f e n n t a r t a n i
vagy G u a t e m a l a r u h a g y á r a i b a n k é s z ü l t p ó l ó k a t
ősi életmódjukat.
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG K ö n y v e m b e n t ö b b s z ö r is s z ó l e s z a g l o b á l i s
A z i n t e r n e t világ k ö r ü l i t e r j e d é s é v e l b i z o n y o s s á
kultúrát t e r e m t ő e r ő k r ő l , a m e l y e k a k ö v e t k e z ő k :
vált, h o g y s o k f é l e k é p p e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő a k á r
1. A televízió, a m e l y (a t é v é h á l ó z a t o k o n és pél dául a B B C , az M T V m ű s o r a i n v a g y a Jó bará tokhoz h a s o n l ó s o r o z a t o k o n k e r e s z t ü l ) a brit, de főként az a m e r i k a i k u l t ú r á t v i s z i n a p m i n t n a p a
tradicionális
értékekkel
is,
sőt,
megerősítésük
eszköze lehet. Vegyük például
a közel-keleti Kuvaitot,
egy
t r a d i c i o n á l i s i s z l á m kultúrát, a m e l y e t a z u t ó b b i
világ o t t h o n a i b a , u g y a n a k k o r h o l l a n d vagy s v é d
időben erős amerikai és európai hatások értek.
kulturális t e r m é k e k e t a d a p t á l n a k a brit és a m e r i
K u v a i t a P e r z s a - ö b ö l o l a j b a n gazdag országa, egy
kai közönség s z á m á r a (a Big Brothert és az Expe
főre j u t ó á t l a g j ö v e d e l m e az e g y i k l e g m a g a s a b b a
dition:
világon. A kormányzat ingyenes közoktatást biz
Robinsont,
a
későbbi
Survivort).
2. Az e g y s é g e s g l o b á l i s g a z d a s á g k i a l a k u l á s a , amelyben egy-egy v á l l a l k o z á s gyárai,
irányítási
t o s í t e g é s z e n az e g y e t e m i szintig, e z é r t a férfiak és a n ő k k ö r é b e n is n a g y az í r á s t u d ó k és a m a g a s
struktúrái és p i a c a i g y a k r a n t ö b b o r s z á g r a is ki
iskolai végzettségűek aránya. A kuvaiti televízió
terjednek.
gyakran
3. „Globális p o l g á r o k " , p é l d á u l a n a g y v á l l a l a tok vezetői, akik t ö b b i d ő t t ö l t e n e k a világot ke resztül-kasul b e j á r v a u t a z á s s a l , m i n t o t t h o n , é s inkább egy globális, k o z m o p o l i t a k u l t ú r á t fogad nak el n e m z e t ü k k u l t ú r á j a k é n t . 4. Egy sor n e m z e t k ö z i szervezet, k ö z t ü k az ENSZ-ügynökségek, r e g i o n á l i s k e r e s k e d e l m i é s kölcsönös v é d e l m i t á r s u l á s o k ,
sugároz
például
amerikaifutball-közve
títéseket az Egyesült Államokból, bár az adásokat rendszeresen megszakítják a tradicionális
mu
z u l m á n imádkozás idejére. Kuvait közel kétmil l i ó s n é p e s s é g é n e k fele 2 5 é v e s n é l f i a t a l a b b , é s a z európai vagy észak-amerikai fiatalokhoz hason lóan sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat és fogyasztási cikkeket keresve.
multinacionális
B á r K u v a i t s o k s z e m p o n t b ó l m o d e r n ország, a
bankok é s m á s g l o b á l i s p é n z ü g y i i n t é z m é n y e k ,
férfiakra és a n ő k r e v o n a t k o z ó k u l t u r á l i s n o r m á k
nemzetközi m u n k a ü g y i é s e g é s z s é g ü g y i szerve
nagymértékben különböznek. A nőktől általában
zetek, v a l a m i n t g l o b á l i s v á m - és k e r e s k e d e l m i
elvárják,
egyezmények, a m e l y e k g l o b á l i s p o l i t i k a i , j o g i é s
amely csak arcukat és kezüket engedi látni, este
katonai k e r e t e k e t t e r e m t e n e k . 5. Az e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó (a t e l e f o n , a fax, az e l e k t r o n i k u s l e v e l e z é s , az i n t e r n e t és a vi
hogy hagyományos viseletet öltsenek,
n e m hagyhatják el az otthonukat, és n e m mutat k o z h a t n a k n y i l v á n o s a n o l y a n férfival, a k i n e m a házastársuk vagy a rokonuk.
lágháló), a m e l y a F ö l d s z i n t e b á r m e l y i k r é s z é v e l
D e b o r a h W h e e l e r ( 1 9 9 8 ) egy é v e n á t vizsgálta,
kialakítható a z o n n a l i k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a
h o g y a n h a t az i n t e r n e t a k u v a i t i k u l t ú r á r a . Az in
tot az üzleti világ m i n d e n n a p i é l e t é n e k s z e r v e s
t e r n e t egyre n é p s z e r ű b b K u v a i t b a n ; a k ö z e l - k e l e
részévé teszi.
t i arab o r s z á g o k a t t e k i n t v e itt é l a z i n t e r n e t h a s z n á l ó k fele. A k u v a i t i ú j s á g o k g y a k r a n k ö z ö l n e k c i k k e t az i n t e r n e t r ő l és a v i l á g h á l ó r ó l , s az a r a b
Segítheti-e az internet egy globális kultúra kialakulását?
v i l á g b a n e l ő s z ö r a K u v a i t i E g y e t e m diákjai csat
Sokan úgy vélik, h o g y a világot b e h á l ó z ó inter
szok
net gyors n ö v e k e d é s e s i e t t e t i egy g l o b á l i s k u l t ú r a
ahol legtöbbször csevegéssel vagy pornográf hon
lakozhattak az internethez. W h e e l e r arról számol be, hogy a kuvaiti kama csapatostul
járnak
az
internetkávézókba,
elterjedését, a m e l y h a s o n l í t m a j d a m a i i n t e r n e t
l a p o k n é z e g e t é s é v e l t ö l t i k az i d e j ü k e t - m i n d k e t
használók k ö z e l h á r o m n e g y e d é n e k o t t h o n t a d ó
t ő i g e n c s a k e l l e n t é t e s a h a g y o m á n y o s i s z l á m kul
Európa és É s z a k - A m e r i k a k u l t ú r á j á r a . Az inter
t ú r a n o r m á i v a l . W h e e l e r ezt írja:
neten keresztül az e g é s z világ m á r i s m e g i s m e r heti és elfogadhatja az o l y a n értékeket, m i n t a
S o k fiatal e m l í t e t t e , h o g y e l l e n k e z ő n e m ű e k k e l
férfiak és a n ő k e g y e n l ő s é g e , a s z ó l á s s z a b a d s á g ,
t a l á l k o z g a t a k i b e r t é r b e n . K a r a k t e r j e l e k e t talál
a demokratikus r é s z v é t e l a k o r m á n y z á s b a n és a
t a k ki a p u s z i r a ( * ) , a s z á j o n c s ó k o l á s r a (:*) és
fogyasztóvédelem. R á a d á s u l m i n t h a m a g a a z in ternetes t e c h n o l ó g i a is e z e k e t az é r t é k e k e t t á m o gatná: a globális k o m m u n i k á c i ó , a l á t s z ó l a g kor látlan (és c e n z ú r á z a t l a n ) i n f o r m á c i ó t ö m e g , az azonnali s z ü k s é g l e t k i e l é g í t é s m i n d a z ú j t e c h n o lógia j e l l e m z ő i . Mégis, t a l á n k o r a i azt a k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i ,
a szégyenlős kuncogásra (LOL) - a páros játék m i n d e n mozzanatára és rezdülésére, amely az u d v a r l á s t i z g a l m a s s á é s e b b e n a z e s e t b e n biz tonságossá is teszi (Wheeler 1 9 8 8 ) . Az új kommunikációs technológiák egyértelműen l e h e t ő v é teszik, h o g y férfiak é s n ő k b e s z é l g e s s e
hogy az i n t e r n e t f é l r e s ö p r i a t r a d i c i o n á l i s kultúrá
n e k e g y m á s s a l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a m e l y
kat, és h e l y ü k b e g y ö k e r e s e n új é r t é k e k e t h e l y e z .
b e n a z efféle, h á z a s s á g o n k í v ü l i k o m m u n i k á c i ó
erősen korlátozott. W h e e l e r ugyanakkor rámutat:
f o r r á s o k o n ( m é d i a , i n t e r n e t , p o p u l á r i s kultúra)
a sors iróniája, h o g y a férfiak és a n ő k az i n t e r n e t
és a m á s o r s z á g o k b a n , k u l t ú r á k b a n é l ő k k e l kiala
kávézókban is elkülönülnek. Vizsgálata során az
kított s z e m é l y e s k a p c s o l a t a i n k o n k e r e s z t ü l a glo-
is k i d e r ü l t , h o g y a k u v a i t i a k n a g y o n v o n a k o d n a k
balizáló erők elérték lakóhelyünket, otthonunkat
határozott
véleményt
vagy
politikai
nézeteket
hangoztatni a hálózaton. Az interneten minden k i s z á m á r a h o z z á f é r h e t ő k o n z e r v a t í v i s z l á m val
é s k ö z ö s s é g e i n k e t , e z á l t a l s z e m é l y e s é l e t ü n k el kerülhetetlenül megváltozott. A globalizáció alapvetően átalakítja minden
l á s i t a n o k m e g v i t a t á s á n k í v ü l a k u v a i t i a k igen
napi
c s a k g á t l á s o s a k a h á l ó z a t i v i l á g b a n . W h e e l e r ezt
amelyekben élünk, gyökeres átalakuláson men
a n n a k a kulturális meggyőződésnek tulajdonítja,
n e k k e r e s z t ü l , e z é r t a k o r á b b a n p i l l é r ü k k é n t szol
tapasztalataink
jellegét.
A
társadalmak,
hogy veszélyes lehet, ha túl sokat elárulnak ma
gáló, s z i l á r d n a k l á t s z ó i n t é z m é n y e k e l v e s z í t e t t é k
gukról:
jelentőségüket. M i n d e z életünk legbelső, szemé lyes vonatkozásainak - például a család, a nemi
Kuvaitban az információ inkább veszélyforrás,
szerepek, a szexualitás, a személyes identitás, a
m i n t az egyéni lehetőségek bővítésének eszkö
m á s o k k a l v a l ó é r i n t k e z é s és a m u n k á h o z v a l ó vi
ze. F e g y v e r a z e l l e n s é g g e l s z e m b e n , a z alkal
s z o n y - á t é r t e l m e z é s é r e k é n y s z e r í t m i n k e t . A glo
m a z k o d á s útja-módja vagy a m i n d e n n a p i élet
b a l i z á c i ó g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z t a t t a azt, a h o g y a n
s z a b á l y a i n a k m e g e r ő s í t é s e . [...] E z e k a s z e m
m a g u n k r ó l és a m á s o k k a l k i a l a k í t o t t k a p c s o l a
p o n t o k , v a l a m i n t a t i s z t e s s é g m e g ő r z é s é n e k vá
tainkról gondolkodunk.
gya h a t á r o z z á k m e g K u v a i t á t m e n e t é t a z infor
K o r u n k b a n az egyénnek sokkal több lehető
m á c i ó korába. E z é r t n e m g y a k o r o l h a t a z i n t e r n e t
sége v a n é l e t é n e k a l a k í t á s á r a , m i n t a m ú l t b a n .
j e l e n t ő s p o l i t i k a i - t á r s a d a l m i hatást, m i n d ö s s z e
H a j d a n a h a g y o m á n y és a s z o k á s o k n a g y o n erő
a kuvaiti iszlamisták e s z m e c s e r é i gyakoribbak
sen megszabták az e m b e r e k életútját. Az olyan
az
illemszabály,
t é n y e z ő k , m i n t a t á r s a d a l m i osztály, a n e m , az
hogy n e m lehet politikai véleményt nyilváno
e t n i k a i h o v a t a r t o z á s , s ő t a v a l l á s i k ö t ő d é s is el
interneten.
[...]
Kuvaitban
s a n m e g f o g a l m a z n i és/vagy h a n g o z t a t n i . S e n
zárhattak bizonyos utakat az egyén e l ő l / m á s o
k i n e m akarja, h o g y v é l e m é n y é t leírják v a g y
kat p e d i g m e g n y i t h a t t a k e l ő t t e . H a p é l d á u l valaki
i d é z z é k - ez a g o n d o l a t m i n d e n k i t m e g r i a s z t ,
egy s z a b ó l e g i d ő s e b b f i á n a k s z ü l e t e t t , a k k o r való
n y u g t a l a n í t . C s a k a z e l i t h e z t a r t o z ó k é r z i k úgy,
s z í n ű l e g k i t a n u l t a a p j a m e s t e r s é g é t é s e g é s z élete
hogy szabadon és nyíltan beszélhetnek (Whee
s o r á n ezt a s z a k m á t ű z t e . A h a g y o m á n y szerint
ler 1 9 8 8 ) .
egy n ő t e r m é s z e t e s szférája a z o t t h o n volt; éle t é t és i d e n t i t á s á t n a g y r é s z t férje v a g y a p j a élete
W h e e l e r m e g á l l a p í t j a , h o g y a t ö b b s z á z é v e s ku v a i t i k u l t ú r á t n e m k ö n n y e n f o r m á l h a t j a á t az, h a a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l m á s n é z e t e k k e l é s érté k e k k e l is l e h e t t a l á l k o z n i . A g l o b á l i s c s e v e g ő t e r e k e t látogatja u g y a n egy p á r fiatal, d e e z n e m j e l e n t i azt, h o g y a kuvaiti k u l t ú r a befogadja az a m e r i k a i a k s z e x u á l i s attitűdjeit, vagy a k á r a n y u g a t i férfiak é s n ő k h é t k ö z n a p i v i s z o n y á n a k formáját.
ós i d e n t i t á s a h a t á r o z t a m e g . A m ú l t b a n az egyén s z e m é l y e s i d e n t i t á s a a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a kon textusában formálódott,
amelybe
született. Az
adott közösségben uralkodó értékek, életstílusok é s e r k ö l c s i n o r m á k v i s z o n y l a g á l l a n d ó vezérelve ket biztosítottak, és az e m b e r e k ezeket követve élték az életüket. A g l o b a l i z á c i ó f e l t é t e l e i k ö z t a z o n b a n azt ta
A z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s á r a végül n e m a z a m e
pasztaljuk,
rikaival a z o n o s , h a n e m s a j á t o s a n kuvaiti k u l t ú r a
felé t a r t u n k , a m e l y b e n m i n d e n k i m a g a é p í t h e t i
alakul ki.
fel ö n m a g á t , a l a k í t h a t j a ki i d e n t i t á s á t . A h e l y i kö
hogy
egy
olyan
új
individualizmus
z ö s s é g e k egyre t ö b b s z ö r k e r ü l n e k é r i n t k e z é s b e a z új g l o b á l i s r e n d d e l , így a t r a d í c i ó és az elfogadott é r t é k e k s ú l y a egyre k i s e b b . J e l e n t ő s e n fellazultak
Az individualizmus erősödése
azok a „társadalmi kódexek", amelyek korábban
Bár a globalizációt gyakran a nagy rendszerek
a z e m b e r e k v á l a s z t á s a i t é s t e v é k e n y s é g é t szabá
( p é l d á u l a z e g é s z világra k i t e r j e d ő p é n z p i a c o k ,
l y o z t á k . M a p é l d á u l egy s z a b ó l e g i d ő s e b b fia bár
a t e r m e l é s és a k e r e s k e d e l e m , a t á v k ö z l é s ) vál tozásaihoz
kapcsolják,
hatásai
éppen
annyira
é r e z h e t ő k a m a g á n s z f é r á b a n is. A g l o b a l i z á c i ó n e m „ k ü l s ő " v a l a m i , n e m v a l a h o l távol, a z egyé n i ü g y e k t ő l független s í k o n zajlik, h a n e m „ b e l s ő " j e l e n s é g , a m e l y s o k f é l e k é p p e n h a t é l e t ü n k leg s z e m é l y e s e b b m o z z a n a t a i r a is. A s z e m é l y t e l e n
m i l y e n u t a t v á l a s z t h a t j ö v ő j e a l a k í t á s á h o z , a nők l e h e t ő s é g e i s e m k o r l á t o z ó d n a k a z o t t h o n i szfé rára, é s e l t ű n t s o k m á s ú t j e l z ő is, a m e l y azelőtt i r á n y t s z a b o t t a z e m b e r e k é l e t é n e k . A z identitás h a g y o m á n y o s k e r e t e i f e l b o m l a n a k , ú j identitás m i n t á k a l a k u l n a k ki. A g l o b a l i z á c i ó arra k é n y s z e ríti a z e m b e r e k e t , h o g y n y i t o t t a b b , r e f l e x í v élet-
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG módot f o l y t a s s a n a k . Ez azt j e l e n t i , h o g y f o l y t o n a
l é p é s egy g l o b á l i s d e m o k r a t i k u s s t r u k t ú r a létre
körülöttünk lévő változó környezetre reagálunk,
h o z á s a felé: p é l d á u l a z E N S Z é s a z E u r ó p a i U n i ó
ahhoz alkalmazkodunk; egyéniségünk az életünk
m e g a l a p í t á s a . F ő k é n t az E U - t t e k i n t h e t j ü k a glo-
teréül szolgáló t á g a b b k ö r n y e z e t t e l együtt, a z o n
b a l i z á c i ó r a adott újító v á l a s z n a k , é s a k á r m o d e l l
belül fejlődik. M é g a k i s e b b d ö n t é s e k is, a m e l y e
ként is szolgálhat h a s o n l ó szervezetek kialakítá
ket m i n d e n n a p i é l e t ü n k s o r á n h o z u n k - m i t vi
s á h o z a világ m á s r é s z e i n , a h o l e r ő s e k a regio
seljünk, h o g y a n t ö l t s ü k a s z a b a d i d ő n k e t , h o g y a n
n á l i s k ö t e l é k e k . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s új f o r m á i
őrizzük meg e g é s z s é g ü n k e t és ápoljuk t e s t ü n k e t -, részét k é p e z i k a n n a k a s z a k a d a t l a n f o l y a m a t n a k , a m e l y n e k s o r á n m e g t e r e m t j ü k é s újra m e g újra
s e g í t h e t n e k m e g t e r e m t e n i egy o l y a n k o z m o p o l i t a v i l á g r e n d e t , a m e l y b e n a n e m z e t k ö z i l e g elvárt vi selkedésre (például az emberi jogok védelmére)
átalakítjuk ö n a z o n o s s á g u n k a t .
vonatkozó átlátható szabályokat és követelmé
KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL
s o k r é s z é n e r ő s z a k , b e l s ő k o n f l i k t u s o k é s zűrza
n y e k e t m i n d e n k i elfogadja é s t i s z t e l e t b e n tartja. A h i d e g h á b o r ú vége ó t a e l t e l t é v t i z e d e t a világ v a r o s á t a l a k u l á s j e l l e m e z t é k . B á r van, a k i b o r ú l á t ó a n azt j ó s o l j a , h o g y a g l o b a l i z á c i ó c s a k f o k o z z a
Minél tovább terjed a g l o b a l i z á c i ó , a n n á l i n k á b b
a v á l s á g o t és a k á o s z t , m á s o k n a g y l e h e t ő s é g n e k
megmutatkozik, h o g y a l é t e z ő p o l i t i k a i struktú
tekintik,
rák és m o d e l l e k t e h e t e t l e n e k a n e m z e t i h a t á r o
e g y e n l ő s é g , d e m o k r á c i a é s j ó l é t s z o l g á l a t á b a le
kat áttörő k o c k á z a t o k k a l , e g y e n l ő t l e n s é g e k k e l és
h e t á l l í t a n i . A g l o b á l i s k o r m á n y z á s és az ered
kihívásokkal s z e m b e n . E g y e t l e n k o r m á n y z a t s e m
m é n y e s e b b s z a b á l y o z ó i n t é z m é n y e k felé v a l ó el
tudja m e g f é k e z n i a z A I D S terjedését, n e m t u d
mozdulás s e m m i k é p p n e m n e v e z h e t ő időszerűt
fellépni a globális f e l m e l e g e d é s h a t á s a i v a l s z e m
l e n n e k akkor, a m i k o r a g l o b á l i s e g y m á s r a u t a l t s á g
mert a globalizáló erőket a nagyobb
ben és n e m tudja s z a b á l y o z n i a g y o r s a n v á l t o z ó
és a gyors ü t e m ű v á l t o z á s m i n d a n n y i u n k a t sok
pénzügyi p i a c o k a t . A világ k ü l ö n b ö z ő társadal
kal i n k á b b összeköt, m i n t korábban bármikor.
mait é r i n t ő f o l y a m a t o k k ö z ü l s o k k i s i k l i k a j e l e n
N e m h a l a d j a m e g a k é p e s s é g e i n k e t , h o g y újra
legi k o r m á n y z á s i m e c h a n i z m u s o k h a t ó k ö r é b ő l .
a k a r a t u n k s z e r i n t a l a k í t s u k a t á r s a d a l m i világot.
E kormányzati „deficit" m i a t t e g y e s e k a g l o b á l i s
S ő t , ú g y látszik, h o g y ez a feladat a l e g n a g y o b b
kormányzás új formáit s z o r g a l m a z z á k , a m e l y e k
k é n y s z e r és a l e g n a g y o b b k i h í v á s , a m e l l y e l az
kel a globális g o n d o k r a g l o b á l i s m ó d o n l e h e t n e
emberi társadalmaknak meg kell birkózniuk a
megoldást találni. Ő k ú g y vélik, h o g y a z egyes
2 1 . század elején.
országokon
túlnövő
kérdések
transznacionális
érvényű válaszokat k ö v e t e l n e k .
/ A g l o b á l i s k o r m á n y z á s r ó l b ő v e b b e n is l e s z s z ó
Bár irreálisnak t ű n h e t a n e m z e t á l l a m o k felet t i kormányzásról b e s z é l n i , m á r t ö r t é n t n é h á n y
a
20.,
című
„Politika,
kormányzat
és
terrorizmus"
fejezetben.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k t ö b b t í p u s á t k ü l ö n böztethetjük sadalmakban
meg. az
A
emberek
növények
3. Az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n a g a z d a s á g leg
tár
főbb a l a p j á v á a z i p a r i t e r m e l é s v á l i k ( a m e l y
gyűjtö
nek technikáit az élelmiszer-termelésben is
vadászó-gyűjtögető
getésével és v a d á s z a t t a l tartják f e n n m a g u k a t .
alkalmazzák).
Pásztortársadalmaknak
t a r t o z n a k a n y u g a t i n e m z e t e k és J a p á n , Auszt
azokat
a
közösségeket
Az iparosodott országok közé
tekintjük, a m e l y e k b e n a fő m e g é l h e t é s i forrás
rália,
a háziasított á l l a t o k t e n y é s z t é s e . Az agrártár
világ n é p e s s é g é n e k n a g y r é s z e él, s z i n t e kizá
sadalmak m e g é l h e t é s i
folyamatosan
rólag v o l t g y a r m a t i t e r ü l e t e k b ő l áll. A n é p e s
hasznosított t e r m ő f ö l d e k m e g m ű v e l é s e . A na
ség n a g y r é s z e a m e z ő g a z d a s á g b a n dolgozik,
alapja
a
gyobb, fejlettebb, v á r o s i a s t á r s a d a l m a k tradi cionális c i v i l i z á c i ó k a t a l k o t n a k . gat terjeszkedése k ö v e t k e z t é b e n a világ s o k ré meghódították.
A gyarmatosítás
A fejlődő világ,
amelyben a
amely részben a világpiacra termel. 4. A társadalmi változás egy adott t á r s a d a l o m
2. Az iparosodott t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a Nyu szét
Új-Zéland.
in
t é z m é n y e i n e k és kultúrájának átalakulása az idők során. A m o d e r n korban, a m e l y az embe
folyama
r i t ö r t é n e l e m n e k v i s z o n y l a g k i s r é s z e , gyors é s
ta radikálisan m e g v á l t o z t a t t a a r é g ó t a f e n n á l l ó
j e l e n t ő s v á l t o z á s o k z a j l o t t a k le, és a v á l t o z á s
társadalmi r e n d s z e r e k e t és k u l t ú r á k a t .
ü t e m e t o v á b b gyorsul.
2. FEJEZET mmummmmtmmmmmmmm maim mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
5. A t á r s a d a l m i s z e r v e z ő d é s és i n t é z m é n y r e n d szer
fejlődése
vége, a s z o v j e t t í p u s ú k o m m u n i z m u s ö s s z e
a vadászó-gyűjtögető társadal
omlása, valamint a kormányzás nemzetközi
m a k t ó l az agrár- és a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a
és regionális formáinak kialakulása közelítet
kig o l y a n v á l t o z a t o s , h o g y n e m m a g y a r á z h a t ó a
ték e g y m á s h o z a világ országait. Másodszor:
társadalmi változás „egytényezős" elméletével.
a z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e elősegí
L e g a l á b b h á r o m n a g y o b b h a t á s k a t e g ó r i á t kü
t e t t e a z i n f o r m á c i ó k á r a m l á s á t a z e g é s z vilá
l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g . A fizikai k ö r n y e z e t h e z
gon, é s arra ö s z t ö n ö z t e a z e m b e r e k e t , h o g y
tartoznak az olyan tényezők, m i n t az éghajlat
g l o b á l i s s z e m l é l e t e t f o g a d j a n a k el. H a r m a d
vagy a k ö z l e k e d é s i ú t v o n a l a k (folyók, h á g ó k )
szor: a t r a n s z n a c i o n á l i s gazdasági társaságok
megléte; ezekkel is s z á m o l n i kell, k ü l ö n ö s e n
m é r e t e é s b e f o l y á s a i s n ö v e k e d e t t , o l y a n ter
azért, m e r t h a t n a k a k o r a i g a z d a s á g f e j l ő d é s r e ,
m e l é s i és fogyasztási hálózatokat alakítanak
de szerepüket n e m szabad túlhangsúlyozni.
ki, a m e l y e k átfogják a f ö l d k e r e k s é g e t és ösz-
A p o l i t i k a i s z e r v e z ő d é s (főként a k a t o n a i erő) a
vadászó-gyűjtögető
társadalmakat
kivéve
szekötik a gazdasági piacokat. 9. A g l o b a l i z á c i ó s o k a t v i t a t o t t t é m á v á vált. A
m i n d e n társadalomra hat, legyen az tradicio
„szkeptikusok" szerint a globalizáció jelentő
n á l i s vagy m o d e r n . A k u l t u r á l i s t é n y e z ő k k ö z é
ségét t ú l b e c s ü l i k , é s a z ö s s z e k a p c s o l t s á g j e l e n
tartozik a vallás (amely fékezheti a változást),
legi m é r t é k e n e m p é l d á t l a n . E g y e s szkeptiku
a k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r e k ( p é l d á u l a z írás
sokat inkább a regionalizálódási folyamatok
k i a l a k u l á s a ) é s egy-egy s z e m é l y v e z e t ő i k é p e s
f o g l a l k o z t a t n a k , a m e l y e k a f ő b b p é n z ü g y i és
ségei.
kereskedelmi csoportokon belül egyre jelen
6. A m o d e r n t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k r a h a t ó gaz d a s á g i t é n y e z ő k k ö z ü l a l e g f o n t o s a b b az i p a r i kapitalizmus, a m e l y megkívánja és elősegíti a termelési technológia állandó megújítását és f e j l e s z t é s é t . A t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a is hat a politikai tényezőkre (amelyek visszahat n a k rájuk). Ez utóbbiak közül a legfontosabb a viszonylag hatékony kormányzási formákat hozó m o d e r n állam kialakulása. A kulturális h a t á s o k k ö z é t a r t o z i k a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a egy m á s i k h a t á s a : a m o d e r n g o n d o l k o d á s kritikai, innovatív jellege, a m e l y folyamatosan m e g k é r d ő j e l e z i a h a g y o m á n y t és a k u l t u r á l i s szokásokat. 7. A g l o b a l i z á c i ó t g y a k r a n g a z d a s á g i j e l e n s é g k é n t á b r á z o l j á k , de ez a n é z e t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t ő . A g l o b a l i z á c i ó p o l i t i k a i , gazdasági, kul turális és társadalmi tényezők együttesének az eredménye. Mindenekelőtt az információs és k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s e hajtja, amelyek gyorsabbá és szélesebb körűvé tették a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n é l ő k é r i n t k e z é s é t . 8 . A z egyre f o k o z ó d ó g l o b a l i z á c i ó b a n t ö b b t é n y e ző is s z e r e p e t j á t s z i k . E l ő s z ö r is a h i d e g h á b o r ú
tősebb szerepet játszanak. A „hiperglobalizál ó k " á l l á s p o n t j a e z z e l e l l e n t é t e s : azt m o n d j á k , hogy a globalizáció valódi, nagy hatású jelen ség, a m e l y n e k az a v e s z é l y e , h o g y v é g ü l alá á s s a a n e m z e t i k o r m á n y z a t o k s z e r e p é t . Egy h a r m a d i k c s o p o r t , a z á t a l a k u l á s h í v ő k ú g y vé lik, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a j e l e n l e g i v i l á g r e n d s o k a s p e k t u s á t (a g a z d a s á g o t , a p o l i t i k á t és a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k a t ) á t a l a k í t j a , de a régi m i n t á k is f e n n m a r a d n a k . E n é z e t s z e r i n t a globalizáció e l l e n t m o n d á s o s folyamat, amely a n é h a e g y m á s s a l e l l e n t é t e s h a t á s o k sokirá n y ú á r a m l á s á t foglalja m a g á b a n . 10. A
globalizáció
olyan
kihívásokat
eredmé
nyez, a m e l y e k áttörik a n e m z e t i határokat és k i s i k l a n a k a m e g l é v ő p o l i t i k a i s t r u k t ú r á k hatóköréből. Mivel az egyes kormányzatok nincsenek berendezkedve e transznacionális kérdések kezelésére, a globális kormányzás új
formáira van szükség,
amelyek képesek
g l o b á l i s m ó d o n m e g o l d a n i a g l o b á l i s problé m á k a t . A 2 1 . s z á z a d l e g n a g y o b b k i h í v á s a az l e h e t , h o g y a n t u d j u k újra é r v é n y e s í t e n i akara t u n k a t a g y o r s a n v á l t o z ó t á r s a d a l m i világban.
1. Mennyire fontosak a „kiemelkedő vezetők" a társadalmi változás folyamataiban? 2. Hogyan lehet a globalizáció egyszersmind helyi jelenség? 3. A globalizációnak is része volt a kommunizmus bukásában? 4. Hová vezet az individualizmus tudatának erősödése: bárkivé válhatunk, vagy csak több lehetőség közül választhatunk? 5. A transznacionális nagyvállalatok hatalma valóban nagyobb a kormányzatokénál? 6. Teremthet-e a globalizáció globális kultúrát?
A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Beck, Ulrich (1999): What is Globalization? Cambridge, Polity. Cohen, R. - Kennedy, P. (2000): Global Sociology. London, Macmillan. Dicken, Peter (1998): Global Shift: Transforming the World Economy. New York, Guilford Press. Gray, John (1998): False Dawn: The Delusions of Global Capitalism. London, Granta Books. Held, David - McGrew, Anthony (szerk.) (2003): The Global Transformations Reader. Second Edition. Cambridge, Polity. Lechner, Frank J. - Boli, John (szerk.) (2000): The Globalization Reader. Oxford, Blackwell. Stiglitz, Joseph (2002): Globalization and its Discontents. London, Allen Lane. Roberts, J. Timmons - Hite, Amy (szerk.) (1999): From Modernization to Globalization: Perspectives on Development and Social Change. Oxford, Blackwell. Owen Vandersluis, Sarah - Yerso, Paris (szerk.) (1999): Poverty in World Politics: Whose Global Era? Basingstoke, Macmillan.
INTERNETES FORRÁSOD Globalization Resource http://www.polity.co.uk/global International Forum on Globalization http://www.ifg.org Tradewatch http://www.tradewatch.org A Világbank globalizációs oldalai http://www.worldbank.org/economicpolicy/globalization Anthony Giddens 1999-es, a BBC rádióműsoraiban elhangzott előadássorozata http://news.bbc.co.uk/hi/english/static/events/reith_99/default.htm
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A tudományos szemlélet A kutatási folyamat AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE Kauzalitás és korreláció KUTATÁSI MÓDSZEREK Terepmunka (etnográfia) Felmérés (survey) Kísérlet Élettörténet Összehasonlító kutatás Történeti elemzés Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Tud-e újat mondani a szociológia? A szociológia hatása Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Az amerikai Missouri állam St. Louis városában a munkanapok végefelé hirtelen szokatlanul meg növekszik egy adott park nyilvános illemhelyé nek forgalma. Bemegy egy szürke öltönyös férfi, majd egy másik, aki baseballsapkát, edzőcipőt, rövid nadrágot és pólót visel, később egy harma dik, aki egész nap kocsikat javított, autószerelő ruhában. Mit keresnek itt ezek a férfiak? Biztos találhatnának a munkahelyükhöz közelebb is illemhelyet. Mi lehet az oka annak, hogy mégis mind ezt a vécét választják? Egyikük sem azért megy az illemhelyre, amiért az hivatalosan épült: a „villámszex" (instant sex) a céljuk - vagy ahogy Nagy-Britanniában mond ják, a „budiszex" (cottaging). Sok férfi - akár nős, akár nem, akár hetero, akár meleg identitású - is meretlenekkel igyekszik szexuális kapcsolatot kialakítani. Szexuális élményre vágynak, de nem akarnak kötődni senkihez. Nem akarnak többet vállalni egy olyan találkozásnál, mint amilyen ezen a nyilvános illemhelyen létrejön. Világszerte találhatunk efféle példákat az egy
más számára ismeretlen férfiak között zajló vil lámszexre, az 1960-as évek végéig mégis csak rit kán foglalkoztak az emberi interakció e sokfelé előforduló formájával. Az amerikai melegek „tea háznak" (tearoom) nevezik azokat az illemhe lyeket, ahol ilyen találkozók létrejöhetnek. Laud Humphreys szociológus felkereste ezeket a köz vécéket, hogy kutatásokat végezzen a résztvevők körében, s később róluk írta Teaházi ténykedés (Tearoom Trade, 1970) című könyvét. A könyv persze széles körű vitát kavart a megjelenésekor, és ma is sokan úgy vélik, hogy nehezen megvá laszolható kérdéseket vetett fel. Humphreys ku tatási módszereit sokan bírálták, mondván, hogy etikátlan, mert például terepmunkája során nem fedte föl magát, nem kérte a vizsgáltak beleegye zését. (A Humphreys-kutatás etikai vonatkozásait lásd még a 8 7 - 8 9 . oldalon.) De Humphreys épp a teaházakban folytatott kutatása révén tudta új megvilágításba helyezni, micsoda erőfeszítéseket követelt e férfiaktól az, hogy titokban tartsák sze xuális hajlamaikat. Rámutatott, hogy sok férfi,
Mit tudhatunk meg, ha közvécékben időzünk?
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
aki egyébként „normális" életet él - átlagember -, úgy tud hódolni ennek a megütközést keltő szo kásnak, hogy az nem veszélyezteti karrierjét vagy családi életét. Humphreys több mint három évti zede végezte kutatását, amikor még sokkal inkább megbélyegezték a meleg vagy leszbikus identitást, és a rendőrség is szigorúan lecsapott az ilyen vi selkedésre. A törvény szigorú alkalmazása sok életet tett tönkre. Humphreys hosszabb időt töltött ilyen közvé cékben, mert a társadalmi folyamatok megértésé nek egyik legjobb módja a részvétel, a megfigye lés. De készített survey interjúkat is, ami lehetővé tette számára, hogy több információt szerezzen, mint amennyit az egyszerű megfigyelés nyújtott. Humphreys kutatása az élet egy olyan részletét tárta fel, amelynek létezése is sokakat megrázna, és amelyet mindenképp jobban meg kellett érte ni. Munkája módszeres kutatásra épült, de nem nélkülözte a szenvedélyt sem. Humphreys azt állította, hogy a meleg életstí lus elleni fellépés miatt ezek a férfiak gyötrelmes létre kényszerülnek, amelyben titkolózniuk kell, és gyakran sodródnak veszélybe. Vizsgálata még az AIDS széles körű elterjedése előtt készült; ma már sokkal veszélyesebb volna az efféle viselke dés. Megállapította, hogy a meleg szubkultúra iránti tolerancia olyan helyzetbe juttatná a me legeket, hogy egymásnak megbecsülést, támoga tást és a zaklatással szemben nyugalmat adhat nának.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK A Humphreys-könyvben vizsgált illemhelyek tö kéletes példaként szolgálnak arra, miféle kérdé seket vethet fel egy szociológus. Például amikor a szerző a közvécékben zajló meglepő tevékeny ségeket vizsgálta, akkor ezt kérdezte: miképp tér el a társadalom működése attól, amit rendsze rint feltételeznek, és hogyan lesz (a használatá nak módjától függően) valójában társadalmilag konstruált az, amit természetesnek veszünk - a nyilvános illemhely. Az is érdekes, hogy a modern elméleti megkö zelítések egyes elemei révén megérthetjük azokat a kérdéseket, amelyekkel Humphreys a vizsgálat során foglalkozott. Egy interakcionista ezt kér dezhetné: hogyan zajlik ez a viselkedés az inter akciós folyamatokban? Miféle interakciókra kerül sor? Humphreys megfigyelte: a teaházat felkere sők a többiektől tanulják meg, hogy csöndben kell maradniuk. Ez annak a jele, hogy nem kí vánnak szorosabb kapcsolatot kialakítani. Más részt azt is megállapította, hogy nem közelednek
azokhoz a férfiakhoz, akik a vécébe betérve nem reagálnak az első szexuális kezdeményezésekre. A két félnek együtt kell működnie ahhoz, hogy létrejöjjön a nemi kapcsolat. Funkcionalista meg közelítéssel ezt kérdezhetnénk: milyen szerepet játszik a teaház a társadalom egészének a műkö désében? A válasz: „szelep" a nemi tevékenység számára, amely - ha titokban folytatják - lehető vé teszi résztvevőinek és a társadalom többi tagjá nak, hogy továbbra is „normális" emberként éljék mindennapi életüket, s így nem veszélyeztetik az elfogadott rendet. Marxista megközelítéssel így szólna a kérdés: megmutatkoznak-e az osztály viszonyok a teaházakban? Humphreys szerint a teaházakban zajló személytelen szex demokrati kusnak is nevezhető. Ezeken a helyeken minden féle osztály és faj tagjai összegyűlhetnek szexuá lis kapcsolatteremtés céljából. Végül feminista megközelítéssel megkérdezhetnénk: hogyan le het a nők életét belefoglalni egy ilyen „csupa férfi csoport" vizsgálatába? S bár ez a szemlélet Humphreys kutatása idején még nem nyert teret, de ma egy feminista feltehetné a kérdést, hogyan érinti ez a teaházakban zajló titkos ténykedés a nők életét - például a feleségekét, akik semmit nem tudnak párjuk ilyetén viselkedéséről. A kö vetkező fejezetben visszatérünk az említett elmé leti megközelítések némelyikére. A Teaházi ténykedés első kiadása óta közel negy ven év telt el, eközben a társadalom türelmesebb és megértőbb lett a melegekre jellemző identitá sokkal és szexuális szokásokkal kapcsolatosan. A könyv megjelenését követően Humphreys egy politikai mozgalom - a melegjogok mozgalmának - részese lett, amely lehetővé tette e változást. Vizsgálati eredményeivel meggyőzte a bíróságo kat és a rendőrséget, hogy ha elnézőbbek a meleg szexbe bocsátkozókkal szemben, akkor enyhíthe tik a rejtőzködő nemi élet káros mellékhatásait. A szociológiai kutatásnak általában az a dol ga, hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél - ezt tette Humphreys is. A jó kuta tás segít, hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket. Meglepő, mert szokatlan kérdéseket vet fel és szokatlan eredményeket hoz. A szocio lógusokat (az elméletalkotás és a kutatás során egyaránt) foglalkoztató kérdések gyakran hason lóak az átlagembert nyugtalanító kérdésekhez. De az efféle kutatások eredményei sokszor nem egyeznek a közvélekedéssel. Milyen körülmények között élnek a faji vagy nemi kisebbségek? Hogy lehet, hogy tömegek éheznek egy olyan világban, amely ma sokkal gazdagabb, mint korábban bármikor? Hogyan hat majd életünkre, hogy egyre többen és többször használják az internetet? Szétesik-e végül a csa-
3. FEJEZET
Iád intézménye? A szociológusok ezekre és még sok más kérdésre próbálnak válaszolni. Vizsgála taik nem adnak egyértelmű választ, mégis min dig az a szociológiai elméletalkotás és kutatás célja, hogy ne spekulatív módon szemlélje ezeket a kérdéseket, ahogyan az átlagember általában. A jó szociológiai munka feltétele, hogy a lehető leg jobban körülhatároljuk e kérdéseket, és tényeket gyűjtsünk, mielőtt következtetéseket vonnánk le. E célokat csak akkor érhetjük el, ha ismerjük az adott vizsgálatban leghasznosabb kutatási mód szereket és az eredmények elemzésének legjobb módját. Kutatásaik során a szociológusok gyakran em pirikus, tényszerű kérdéseket vetnek fel. Pél dául a szexuális viselkedés sok vonatkozása - a Humphreys vizsgálatában szereplők is - közvet len, módszeres szociológiai vizsgálódást követel. Tehát megkérdezhetnénk: milyen foglalkozás és családi állapot jellemzi leginkább a teaházak lá togatóit? Hányan kerülnek közülük rendőrkézre? Az ilyen ténykérdésekre gyakran nehéz vála szolni. A teaházakról nem készülnek hivatalos statisztikák. De még a bűnözési statisztikákból sem tudhatjuk meg igazán, hogy hány bűncse lekményt követtek el. A bűnözés mértékét vizs gáló kutatók megállapították, hogy a komolyabb bűncselekményeknek csak mintegy a felét jelen tik be a rendőrségen, a többi rejtve marad. Persze az adott társadalomra vonatkozó tény adatokból nem mindig derül ki, hogy csak egy szokatlan esettel van dolgunk vagy általános ha tásokkal. A szociológusok ezért gyakran összeha sonlító kérdéseket vetnek fel, amelyek egy tár sadalom két különböző kontextusát kapcsolják össze vagy különböző társadalmak jellemzőit ál lítják szembe egymással. Jelentős eltérések van nak például az Egyesült Államok és Nagy-Britan nia társadalmi és jogrendszere között. Jellemző összehasonlító kérdés lehetne ez: mennyire tér nek el a két ország bűnözési és bűnüldözési min tázatai? A szociológiában nemcsak az éppen létező tár sadalmakat, hanem egy-egy társadalom múltját és jelenét is össze kell vetnünk. Ilyenkor a szocioló gusok fejlődési kérdéseket tesznek fel. A modern világ természetét úgy érthetjük meg, ha megnéz zük a korábbi társadalomformákat és azt is, hogy milyen irányba tartanak a változási folyamatok, így például megvizsgálhatjuk, hogyan jöttek lét re az első börtönök és milyenek a mai fegyházak. A tények vizsgálata - vagy, ahogyan a szocio lógusok emlegetik, az empirikus vizsgálat - célja annak feltárása, hogyan zajlik a vizsgált jelenség. De a szociológiai munka nem csak a tények gyűj tése, legyenek azok bármennyire fontosak és ér
dekesek. Mindig értelmezni is kell, hogy mit je lentenek ezek a tények, ehhez viszont meg kell tanulnunk elméleti kérdéseket megfogalmazni. Sok szociológus dolgozik elsősorban empirikus kérdéseken, de ha a kutatás során nem vezérli őket valamiféle elméleti tudás, akkor eredmé nyeik aligha lesznek megvilágító erejűek (lásd a 3.1. táblázatot). Ugyanakkor a szociológusok igyekeznek kerül ni a meddő elméletieskedést. Az általános nézet szerint nem szabad megengedni, hogy az érté kek torzítsák a következtetéseket, a társadalom kutatásnak a való világ problémái szempontjá ból relevánsnak kell lennie. Ebben a fejezetben közelebbről is megnézzük az efféle kérdéseket, amikor azt vizsgáljuk, hogy eredményezhet-e a kutatás objektív ismereteket. Elsőként a szocio lógia tudományos jellegéről lesz szó, majd ismer tetem a szociológiai kutatás szakaszait. Ezután konkrét vizsgálatokat bemutatva összehasonlí tom a leggyakrabban alkalmazott kutatási mód szereket. Kiderül majd, hogy gyakran jelentős a különbség a kutatás ideális módja és a valóságos vizsgálatok között.
A tudományos szemlélet Durkheim, Marx és a szociológia más alapítói tu dománynak tekintették a szociológiát; de tanul mányozhatjuk-e az ember társadalmi életét tu dományos módon? Valóban tudományosak Laud Humphreys „teaházi ténykedésre" vonatkozó megfigyelései? Erre csak akkor adhatunk választ, ha értjük, mit jelent ez a szó. Mi a tudomány? A tudomány az empirikus vizsgálat szisztema tikus módszereinek használata, az adatok elem zése, elméleti gondolkodás és az érvek logikai értékelése, amelyek révén egy bizonyos kérdés ről ismeretanyagot alakíthatunk ki. Ebben az ér telemben a szociológia tudományos vállalkozás, hiszen megtalálhatjuk benne az empirikus vizs gálat szisztematikus módszereit, az adatelemzést, és az elméleteket is a bizonyítékok és a logikus okfejtés alapján értékelik. Az emberi lények vizsgálata azonban mégis más, mint a fizikai világ eseményeinek a megfi gyelése, és a szociológiát sem tekinthetjük úgy, mintha valamiféle természettudomány lenne. A természeti tárgyaktól eltérően az emberek öntudatos lények, akik értelmet és célt adnak cselekvésüknek. Nem is írhatjuk le pontosan a társadalmi életet, amíg nem értjük, milyen kép zetek irányítják az emberek cselekvését. Például ha valaki halálát öngyilkosságnak nevezzük, ak kor tisztában vagyunk azzal, hogy szándékosan
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
3.1. táblázat A szociológusi kérdések fajtái Ténykérdések
Mi történt?
Az 1980-as évek óta a lányok tanulmányi eredményei jobbak, mint a fiúké
Összehasonlító kérdések
Másutt is megtörtént?
Globális jelenségről van szó, vagy csak Nagy-Britanniában, illetve annak csak egy részén fordult elő?
Fejlődési kérdések
Korábban is megtörtént?
Az idők során hogyan alakult a lányok tanulmányi eredmé nyeinek a mintázata?
Elméleti kérdés
Mi lehet e jelenség hátterében?
Miért teljesítenek ma jobban a lányok az iskolában? Milyen tényezőket kell vizsgálni, hogy ezt a változást magyarázzuk?
vetett véget az életének. Öngyilkosság csak akkor történhet, ha az egyén komolyan önpusztítást forgat a fejében. Ha véletlenül egy autó elé lép, és elgázolják, akkor nem lehet ráfogni, hogy ön gyilkos lett. De valamiképp előnyös is a szociológiának, hogy nem vizsgálhatjuk az emberi lényeket ugyanúgy, mint a természet tárgyait. A szocioló gia területén kutatóknak hasznos, hogy közvetle nül azokhoz intézhetik kérdéseiket, akiket tanul mányoznak: más emberekhez. Másrészt viszont a szociológiában olyan nehézségekkel kell számol ni, amelyekbe természettudós nem ütközhet. Ha az ember tudja, hogy figyelik, sokszor nem úgy viselkedik, mint szokott. Tudatosan vagy nem tudatosan, de olyannak próbál mutatkozni, ami eltér szokásos attitűdjeitől. Sőt, esetenként úgy akar „segíteni" a kutatónak, hogy olyan válaszo kat ad neki, amilyeneket szerinte az vár tőle.
vények" is. A probléma nem csupán információ hiány, hanem az, hogy nem értünk valamit. A valamirevaló szociológiai kutatáshoz leginkább az kell, hogy felismerjük: itt egy rejtvénnyel van dolgunk. A problémamegoldó kutatás nem egyszerűen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik éppen, hanem segít megérteni, miért történnek az események úgy, ahogy történnek. így például fel tehetjük a kérdést, miért változnak meg a vallá sos meggyőződés mintái. Mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre kevesebben mentek el szavazni a választásokon? Miért kerül olyan ke vés nő magas posztra? Nincs magában álló kutatási feladat. A kutatási problémák az éppen folyó munka során merül nek fel, az egyik kutatás könnyen egy másikhoz vezethet, mivel olyan kérdéseket vethet fel, ame lyeket a kutató előzőleg nem vett figyelembe. A szociológus rejtvénybe ütközhet akkor is, amikor más kutatók könyvekben, folyóiratokban közzé-
A kutatási folyamat Nézzük először, milyen szakaszokból áll a ku tatómunka általában! A kutatási folyamat több, egymástól elválasztható lépésre bontható, ame lyek során a vizsgálódás megkezdésétől eljutunk addig, hogy az eredmények közölhetők, írásba foglalhatók.
A kutatási probléma meghatározása Minden kutatás egy kutatási problémából indul ki. Ez olykor lehet a ténybeli ismeretek hiánya egy területen, azaz egyszerűen csak növelni sze retnénk ismereteinket bizonyos intézmények ről, társadalmi folyamatokról vagy kultúrákról. A kutató olyan kérdésekre keresheti a választ, mint például: a népesség mekkora részének van erős vallási meggyőződése? Valóban kiábrándul tak volna az emberek a „gondoskodó államból"? A nők gazdasági helyzete mennyivel rosszabb, mint a férfiaké? A legjobb szociológiai kutatások viszont olyan problémákból indulnak ki, amelyek egyben „rejt-
„Én társadalomtudománnyal foglalkozom, fiacskám. Fogalmam sincs, mi az elektromosság, de ha az emberekről akarsz tudni valamit, kérdezz bátran!'
tett kutatási eredményeit tanulmányozza vagy felismer bizonyos társadalmi trendeket. Például az utóbbi években egyre több olyan program in dult, amelyben a pszichés betegeket nem zárják elmegyógyintézetbe, nem szakítják ki a közös ségből, amelyben élnek, hanem inkább ott pró bálják kezelni őket. A szociológusok feltehetik a kérdést: mitől változott meg az ilyen betegekkel kapcsolatos attitűd? Milyen következmények kel járhat ez a betegekre és a közösség többi tagjára nézve?
A
korábbi kutatási eredmények áttekintése
A probléma megfogalmazása után a kutatási fo lyamat következő lépése általában az, hogy át tekintjük az adott terület hozzáférhető kutatási eredményeit. Elképzelhető, hogy egy korábbi kutatás már kielégítően tisztázta a problémát. Ha még nem, akkor a leendő kutatónak minden kapcsolódó kutatást meg kell ismernie ahhoz, hogy lássa, mennyiben használhatók azok saját célja érdekében. A korábbi kutatók is beleütköz tek ebbe a problémába? Miként próbálták megol dani? Milyen vonatkozásaival nem foglalkoztak kutatásaik során? Mások ötleteit felhasználva a szociológus tisztázhatja a kutatás során felvethe tő kérdéseket és kiválaszthatja az alkalmazható módszereket.
A kutatási probléma pontos körülhatárolása A kutatás harmadik szakasza a kutatási probléma pontos megfogalmazása. Ha már létezik vonatko zó szakirodalom, akkor a kutató úgy távozhat a könyvtárból, hogy nagyjából tudja már, miként kell a kutatási problémát megközelíteni. A prob léma jellegével kapcsolatos megérzések ebben a
szakaszban már konkrét hipotézis - ismeretekre alapozott feltevés - megfogalmazásához vezet hetnek. A kutatás hatékonysága érdekében a hi potézist úgy kell megfogalmazni, hogy az össze gyűjtött tényanyag lehetővé tegye annak ellenőr zését.
A
kutatási terv kidolgozása
Ezek után el kell döntenünk, hogyan kívánjuk összegyűjteni a kutatási anyagokat. Különféle ku tatási módszerek léteznek, és a megfelelő kivá lasztása függ a kutatás általános céljától, illetve a vizsgálni kívánt viselkedés aspektusaitól. Bi zonyos célokra (az általában kérdőívekre épülő) felmérés a leginkább megfelelő. Más esetben az interjú vagy a megfigyelés lehet célravezető - ezt alkalmazta Laud Humphreys is. A különféle ku tatási módszereket a fejezet későbbi részében is mertetem.
A kutatás elvégzése A tényleges kutatás megkezdésekor előre nem lá tott gyakorlati nehézségek merülhetnek fel. Elő fordulhat, hogy nem érjük el azokat, akiknek a kérdőívet el szerettük volna küldeni, vagy akikkel interjút készítenénk. Máskor egy üzleti vállalko zás vagy egy kormányzati szerv akadályozhatja a kutatót a tervezett munka elvégzésében. Az efféle nehézségek torzíthatják a kutatási eredményeket, így téves következtetéshez vezethetnek. Például ha a kutató azt vizsgálja, mennyire tartják be a nagyvállalatok a nők esélyegyenlőségére vonat kozó előírásokat, akkor a szabályokat megkerülő cégek igyekeznek kitérni a vizsgálat elől, ezért a kutatás torz eredményekkel zárulhat. Torzulás többféleképpen keletkezhet a kutatá si folyamat során. Például ha egy kutatás inter-
DOONESBURY A Z U T O t S Ó KÉRDÉS: .Ml A VÉLEMÉNYE A KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁSOKRÓLr
Garry Trudeau HAT, SZERINTEM TU1. SOK VAN BELŐLÜK, ÉS SOK AZ ÓNBETELJE S f r ő JÓSLAT KÖZTÜK. NEM C S O DA, H O G Y BEFOLYÁSOLJÁK AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT.
TÉVEDÉS! EGY ÚJABB K Ö Z ^ L E MÉ NYKUTATÁS S O R Á N A VÁ LASZADÓK 9 3 9 t A M O N D T A H O G Y A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA TÁSOK N E M BEFOLYASOqÁKAVÉLEMHSlYÉT
AKKOR ATSOLEHET,
ROLÓM A
HOGY
„BIZONYTA-
TÉVEDEK...
LANOK*KÖZÉ. /
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I
júkkal akarja feltérképezni az érintettek nézeteit, akkor a kutató könnyen egy bizonyos irányba te relheti a beszélgetést (mondjuk olyan, a választ sugalló segítő kérdéseket tesz fel, amelyekben saját előítéletei fogalmazódnak meg, mint az itt közölt Doonesbury karikatúrán). Vagy az interjú alany térhet ki egy olyan kérdés elől, amelyikre valamilyen okból nem akar válaszolni. Rögzített szövegű kérdőívek használatával csökkenteni le het az interjútorzulás (interview bias) mértékét, de nem lehet teljesen kiküszöbölni. Torzulás eredhet abból is, ha a felmérés önkéntes válasz adásra épül, és sokan megtagadják a választ. Ez a válaszhiányból fakadó torzulás (non-response bias), és általános szabály, hogy minél nagyobb a mintában a nem válaszolók aránya, annál való színűbb, hogy vizsgálat torz eredményt hoz. Vé gül hiába tesz meg mindent a szociológus, hogy minél kisebb legyen a torzulás, a kutatás során végzett megfigyeléseit valószínűleg befolyásolni fogják kulturális előfeltevései. Ezt a megfigyelői torzítást (observer bias) nehéz, sőt talán lehe tetlen kiküszöbölni. A fejezet későbbi részében (87-89. o.) arról is szó lesz, melyek a szocioló giai kutatás buktatói, nehézségei, és hogyan lehet ezeket elkerülni.
Az eredmények
értelmezése
Az elemzendő anyag összegyűjtésével persze nem érnek véget a kutató gondjai - sőt, most kez dődnek csak igazán! Ritkán könnyű feladat az összegyűjtött adatokból adódó következtetéseket levonni és azokat az eredeti kutatási problémára vonatkoztatni. Lehet, hogy a kutatás végül egy értelmű választ ad az eredetileg feltett kérdések re, de sok vizsgálat nem eredményez határozott megoldást.
A kutatási eredmények összegzése A kutatási jelentés, amelyet általában folyóirat cikk vagy könyv formájában adnak közre, leírja a kutatás jellegét és megpróbálja igazolni a levont következtetéseket. Humphreys említett vizsgála tát könyvben foglalta össze. Ez csak a szóban for gó kutatási projekt záró szakaszát jelenti, de a je lentések többségében maradnak nyitott kérdések és kirajzolódnak a termékenynek tűnő lehetséges kutatási irányok. Minden egyes kutatás a szocio lógusok közösségén belül zajló állandó kutatási folyamat része. Humphreys kutatási eredményei re más kutatók is építettek.
A valóság közbeszól Az előzőekben vázolt lépéssor a tényleges ku tatási folyamat egyszerűsített változata (lásd a 3.1. ábrát). A valódi szociológiai kutatásokban a fenti szakaszok csak ritkán követik egymást ilyen rendben, és bizonyos mértékig szinte min dig egymásba csúsznak. Az eltérések a szakács könyvekben leírt eljárások és a tényleges főzés közötti különbségre emlékeztetnek. A gyakorlott szakácsnak sokszor nem kell recept, mégis job ban főz azoknál, akik a szakácskönyvet bújják. A sémák követése lehet akadály is; a legjobb szo ciológiai kutatások többnyire nem illeszthetők az ismertetett kutatási sémába, hiába tartalmazzák a lépések többségét.
AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE A kutatás módszerek kiválasztásában döntő szempont az ok-okozati összefüggések elemzé se. A két esemény vagy helyzet közötti oksá gi kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik esemény vagy helyzet hozza létre a másikat. Ha egy lej tőn álló autó kézifékjét kiengedjük, akkor az gu rulni kezd, egyre nagyobb sebességgel. A fizikai törvények ismeretében könnyen megérthetjük, hogy ezt a fék kiengedése okozta. A természet tudományokhoz hasonlóan a szociológia is arra a feltevésre épül, hogy minden eseménynek oka van. A társadalmi élet nem minden ok nélkül be következő események véletlenszerű láncolata. A szociológiai kutatás egyik fő feladata, hogy az elméleti gondolkodás segítségével azonosítsa az okokat és okozatokat.
Kauzalitás és korreláció Az együttes előfordulás, a korreláció alapján nem lehet mindjárt az oksági összefüggés, a kau zalitás meglétére következtetni. A korreláció két eseménysor vagy változó közötti rendszeres kapcsolatként határozható meg. Változó minden olyan dimenzió, amelynek mentén egyének vagy csoportok között különbségek figyelhetők meg. A szociológusok sokféle változót vizsgálnak, ilyen például az életkor, a jövedelem, a bűnözési arány vagy a társadalmi osztálykülönbségek. Úgy tűnhet, hogy amennyiben két változó között szo ros korreláció van, akkor az egyik szükségképp a másik oka. Sokszor azonban nem ez a helyzet. Korreláció fennállhat anélkül is, hogy a változók között oksági kapcsolat lenne. Például a második
I
3. FEJEZET
3.1. ábra A kutatási f o l y a m a t lépései A probléma meghatározása A kutatási t é m a kiválasztása
t
A s z a k i r o d a l o m áttekintése Tájékozódás a témával kapcsolatos korábbi kutatásokról
•
Hipotézis m e g f o g a l m a z á s a Mit akarunk bizonyítani? Milyen kapcsolat van a változók között?
y
A kutatási terv k i d o l g o z á s a Egy vagy t ö b b m ó d s z e r (kísérlet, felmérés, megfigyelés, forráskutatás) kiválasztása
lül júniusig vagy júliusig, majd fokozatosan csök kent az év végéig. Ennek alapján feltételezhető lenne, hogy a hőmérséklet vagy a klíma változá sa oksági kapcsolatban áll az egyéneknek azzal a késztetésével, hogy véget vessenek életüknek. A hőmérséklet emelkedésével talán az ember is nyugtalanabb, forrófejű lesz? Nem, az öngyilkos ságok számának a változása nem függ közvetle nül a hőmérséklettől vagy a klímától. Tavasszal és nyáron az emberek többsége intenzívebb tár sadalmi életet él, mint télen, és a többiek aktivi tási szintjének emelkedésével a magányos vagy boldogtalan emberekben megerősödnek a fenti érzések. Ezért tavasszal és nyáron sokkal gyak rabban szánhatják el magukat öngyilkosságra, mint ősszel vagy télen, amikor a társadalmi élet üteme lassul. Mindig figyelnünk kell arra, hogy a korreláció vajon tényleges oksági összefüggést jelent-e, és vigyáznunk kell akkor is, amikor arról döntünk, hogy ez milyen irányban áll fenn.
i A kutatás e l v é g z é s e Adatgyűjtés, információk rögzítése
Oksági
t
Az eredmények elemzése Következtetések levonása a gyűjtött adatokból
• Az eredmények összegzése Mi a j e l e n t ő s é g ü k ? Hogyan viszonyulnak a korábbi e r e d m é n y e k h e z ?
4
a
Az eredmények megvitatása tágabb tudományos közösségben, ami újabb kutatásokat indíthat el
talán
I világháború óta Angliában erős korreláció figyel hető meg a pipázás csökkenése és a rendszeresen moziba járók számának visszaesése között. Vilá gos, hogy egyik változás sem oka a másiknak, és igen nehéz volna bármilyen távoli oksági kapcso latot kimutatni a kettő között. Sokszor mégsem ilyen nyilvánvaló, hogy a megfigyelt összefüggés nem jelent oksági kap csolatot. Az ilyen korreláció csapda az óvatlanok számára, és könnyen megkérdőjelezhető vagy ha mis következtetésekre adhat alapot. Emilé Durkheim Az öngyilkosság című klasszikus művében (lásd a 3 1 . oldalon) korrelációt talált az öngyil kossági arányszámok és az évszakok között. Az általa vizsgált társadalmakban az öngyilkosságok száma fokozatosan emelkedett januártól körülbe
mechanizmusok
A korrelációk mögött meghúzódó oksági kapcso latok kimutatása gyakran nehéz feladat. A modern társadalmakban például erős az összefüggés az iskolai teljesítmény szintje és a munkahelyi elő rejutás között. Minél jobb jegyeket kap az egyén az iskolában, valószínűleg annál jobban fizető állásra van esélye. Mi magyarázza ezt a korrelá ciót? A kutatások azt mutatják, hogy nem első sorban az, ami az iskolában történik; a gyermek iskolai eredményeit sokkal jobban befolyásolja az az otthoni háttér, amelyből érkezik. A tehető sebb családok gyermekei, akiknek a szülei erő sen érdeklődnek tanulmányi eredményeik iránt és sok könyvet tartanak otthon, valószínűleg az iskolában és a munkahelyen is jobban boldogul nak, mint azok, akiknek a környezetéből ezek a feltételek hiányoznak. Az oksági mechanizmus itt a szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdje és a feltételrendszer, amely a gyermek otthoni ta nulását segíti vagy gátolja. Az oksági kapcsolatokat a szociológiában nem szabad túlzottan mechanikus módon értelmezni. Az emberek attitűdjei és cselekvéseik szubjektív indokai oksági tényezők a társadalmi élet válto zói közötti viszonyokban.
Ellenőrző
változók
A korreláció okának vagy okainak vizsgálatakor különbséget kell tennünk független változók és függő változók között. Független változó az, ame-
/
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
LUCY, MEG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT.
BIZONYÍTSD BE! NE MONDJ OLYAT, AMIT NEM TUDSZ BIZONYÍTANI!
MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT MÉG SOHA SENKI NEM JÁTSZOTTA NÁLAD ROSSZABBUL EZT A JÁTÉKOT.
IGY MAR JOBB.'
t-n
lyik hatással van egy másik változóra. Az utóbbi változót hívjuk függő változónak. Az imént em lített példában az iskolai teljesítmény a függet len változó, a munkahelyi jövedelem pedig a füg gő változó. A különbség a vizsgált oksági reláció irányával kapcsolatos. A vizsgált oksági folyamat jellege szerint ugyanaz a tényező lehet az egyik esetben független változó, egy másikban pedig függő változó. Ha a munkahelyi jövedelmek kü lönbségeinek az életstílusra gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor a munkahelyi jövedelem függő változó helyett független változó lesz. A változók közötti korrelációról kideríthetjük, hogy oksági kapcsolatot takar-e, ha ellenőrző változókat vezetünk be: egyes változókat rögzí tünk annak érdekében, hogy mérjük a többi vál tozó hatását. így válogathatunk a megfigyelt kor relációk magyarázatai közül, elkülönítve az ok sági és a nem oksági kapcsolatokat. A gyermekek fejlődését vizsgáló kutatók például azt állították, hogy oksági kapcsolat van a csecsemőkori anya megvonás és a felnőttkori súlyos személyiségza varok között. (Az „anyamegvonás" ebben az eset ben azt jelenti, hogy a gyermeket első életéveiben hosszabb ideig - hónapokig vagy tovább is - el választják az anyjától.) Hogyan ellenőrizhetnénk, hogy valóban oksági kapcsolat áll-e fenn az anya megvonás és a későbbi személyiségzavarok kö zött? Megkísérelhetjük kontrollálni, „kiszűrni" a többi lehetséges hatást, amelyekkel magyarázha tó a korreláció. Az anyamegvonás egyik lehetséges oka az le het, hogy a gyermek hosszabb időt tölt kórház ban úgy, hogy elválasztják szüleitől. De valóban az számít, hogy mennyire kötődik a gyermek az anyjához? Talán ha első életéveiben szeretetet és figyelmet kap másoktól, akkor később stabil személyiséggé válhat. Ezeket a lehetséges oksági kapcsolatokat vizsgálva össze kell hasonlítanunk azokat az eseteket, amikor a gyermek semmiféle rendszeres gondoskodásban nem részesült, más esetekkel, amikor elválasztották ugyan az anyjá tól, de szeretetet és gondoskodást kapott valaki
mástól. Ha az első csoport tagjai később súlyos sze mélyiségzavarokkal küszködtek, de a másodikhoz tartozók nem, akkor gyaníthatjuk: csak az számít, hogy valaki - nem feltétlenül az anya - törődjön velük gyermekkorukban. (Valóban ez a helyzet: a gyermek normálisan fejlődik addig, amíg szere tő, stabil kapcsolatban van azzal, aki gondosko dik róla - és aki nem csak az édesanyja lehet.)
Az okok meghatározása Bármely korreláció magyarázatára sok lehetsé ges okot hozhatunk fel. Biztosak lehetünk-e ab ban, hogy minddel számoltunk? Semmiképpen. Soha nem végezhetnénk úgy szociológiai kuta tást, és eredményeit sem értelmezhetnénk ki elégítő módon, ha ellenőriznünk kellene minden olyan oksági tényező lehetséges hatását, amelyik valamilyen szempontból relevánsnak tűnik. Az oksági viszonyok meghatározását általában az adott területen korábban elvégzett kutatások se gítik. Ha nem áll rendelkezésünkre ésszerűnek tűnő feltételezés egy korreláció valószínű oksági mechanizmusairól, akkor alighanem igen nehéz dolgunk lesz a tényleges oksági kapcsolatok fel derítésekor. Nem tudhatjuk, hogy mit kell ellen őriznünk. A dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolat vizsgálatának hosszú története jól mutatja, meny nyire nehéz meghatározni a korreláció mögött meghúzódó tényleges oksági kapcsolatot. A ku tatások a kettő között állandóan erős korrelációt mutattak: a dohányosok esetében sokkal na gyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint a nem dohányzók körében, az igen erős dohányo sok esélyei pedig sokkal rosszabbak, mint azoké, akik kevesebb cigarettával is beérik. A korreláció fordítva is kimutatható: a tüdőrákban szenvedők nagy része dohányos, vagy korábban hosszabb ideig dohányzott. Ezt a korrelációt olyan sok vizsgálat erősítette meg, hogy az oksági kapcso lat fennállása általánosan elfogadott, a tényleges
I
3. FEJEZET
oksági mechanizmusról viszont még mindig csak keveset tudunk. Bármilyen sok korrelációs elemzésre kerül sor egy adott probléma kapcsán, mindig maradnak kétségek a lehetséges oksági kapcsolatok tekin tetében, a korrelációk ugyanis különböző módon értelmezhetők. Felvetődött például, hogy azok az emberek, akik fogékonyak a tüdőrákra, hajla mosak a dohányzásra is. E nézet szerint nem a dohányzás okozza a tüdőrákot, hanem mindkettő valamiféle velünk született biológiai hajlam kér dése.
KUTATÁSI MÓDSZEREK Most nézzük a különféle kutatási módszereket, amelyeket munkájuk során a szociológusok leg többször alkalmaznak (lásd a 3.2. táblázatot)]
Terepmunka (etnográfia) Humphreys kutatási módszere a terepmunka volt (az emberek közvetlen vizsgálata részt vevő megfigyelés vagy interjú keretében). Ennek során a vizsgálódó hosszabb időt tölt vagy együtt él egy csoporttal, szervezettel vagy közösséggel, talán még tevékenységeikben is részt vesz. Az ered ményes terepmunka információkat ad a vizsgált csoport tagjainak viselkedéséről és arról, hogy ők maguk hogyan értelmezik a viselkedésüket. Ha megértjük, milyennek látszanak a dolgok egy adott csoport számára, akkor nemcsak a szóban
forgó csoportot ismerhetjük meg jobban, hanem a vizsgált helyzeten túlmutató társadalmi folya matokat is. A hagyományos terepmunka során készült beszámolók nem sokat árultak el a megfigyelő ről, mivel úgy vélték, hogy a terepmunkát végző kutató objektív képet adhat vizsgálata tárgyáról. Újabban a kutatók magukról és a vizsgált emberekkebkialakított kapcsolatukról is egyre többet beszélnek. Néha például azért, hogy megpró bálják meghatározni, mennyire hat munkájukra faji, osztály, illetve nemi hovatartozásuk, vagy hogy hogyan torzítják megfigyelő és megfigyelt párbeszédét a köztük kialakuló hatalmi viszo nyok. A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások esetében sokáig kerülték a leküzdendő veszélyek vagy problémák ecsetelését, de a feljegyzéseikben és a naplóikban mostanában már jóval nyíltabban beszélnek ezekről a kérdésekről a terepmunkát végző kutatók. Gyakran kell megbirkózni a magá nyosság érzésével; nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahová az ember valójában nem tar tozik. A kutató esetleg folyamatos frusztrációnak van kitéve, mert a csoport vagy közösség tagjai nem akarnak őszintén beszélni magukról; a kér dezősködést bizonyos kultúrákban szívesen ve szik, máshol viszont ugyanettől távolságtartóvá válhatnak. A terepmunka bizonyos fajtái akár a kutató testi épségét is veszélyeztethetik - ha pél dául egy fiatalokból álló bandát vizsgál, rendőr ségi informátornak nézhetik, vagy akaratlanul is belekeveredhet a rivális bandák közötti konflik tusokba.
3.2. táblázat A szociológiai kutatás négy fő módszere Kutatási módszer
Előnyei
Korlátai
Terepmunka
Más módszereknél általában bővebb és mé lyebb információkat ad Az etnográfia átfogóbb képet adhat a társa dalmi folyamatokról
Csak viszonylag kis csoportok, közösségek vizsgála tára alkalmazható Lehet, hogy az eredmények csak a vizsgált csoportra, közösségre érvényesek; egyetlen terepmunka-vizs gálat alapján nehéz általánosítani
Felmérés
Nagy számú egyénről lehet hatékonyan ada tokat gyűjteni A megkérdezettek válaszai pontosan össze vethetők
A gyűjtött anyag felszínes lehet; ha a kérdőív erősen standardizált, akkor elsikkadhatnak fontos kü lönbségek a válaszadók álláspontjai között A megkérdezett talán nem a véleményét mondja, hanem azt, amit szerinte várnak tőle
Kísérlet
A kutató kontrollálhatja egy-egy változó ha tását Általában könnyen megismételhetik később más kutatók
A társadalmi élet sok részlete nem vizsgálható labo ratóriumban A vizsgáltak válaszait befolyásolhatja a kísérleti helyzet
Dokumentumkutatás
A vizsgált dokumentumfajtáktól függően leA kutató csak az elérhető forrásokra hagyatkozhat, het korlátozott körű, de intenzív adatgyűj amelyek talán csak részleges képet adnak tés („mélyfúrás"), de lehet nagy területre Nehéz értelmezni a forrásokat olyan szempontból, kiterjedő tömeges adatgyűjtés is hogy mennyire reprezentálnak valóságos tenden Gyakran nélkülözhetetlen, ha a vizsgálat teljes ciákat - ez a baj sokszor a hivatalos statisztikák egészében történeti vagy van történeti kal is dimenziója is
•
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I
A M Á S I K OLDAL
GARY
LARSON
populációnak). A terepmunka a társadalmi élet kisebb szeleteinek mélyebb elemzésére alkal mas, míg a felmérés kevésbé részletes informá ciókat ad, de az eredmények általában szélesebb területen érvényesek.
Zárt és nyitott kérdések A felmérésekhez kétféle kérdőív használatos. Az egyik zárt (standardizált) kérdésekből áll, ame lyeknél meghatározzák a lehetséges válaszokat, például „Igen/Nem/Nem tudom" vagy „Nagyon valószínű/Valószínű/Valószínűtlen/Nagyon való színűtlen". A kötött válaszokra épülő kérdőívek nek megvan az az előnyük, hogy a válaszokat könnyű összevetni és osztályozni, mivel csak ke vés kategóriával dolgoznak. Másrészt viszont nem adnak lehetőséget a véleményekben vagy a meg nyilatkozásokban mutatkozó árnyalatnyi különb ségek feltárására, így a kapott információk köre valószínűleg korlátozott, sőt félrevezető is lehet.
„Antropológus!
Antropológus!"
Ez a karikatúra jól mutatja, milyen buktatói lehetnek annak, ha vizsgálatunk tárgya öntudattal bír.
A terepmunkának vannak más fontos korlátai is: csak viszonylag kisebb csoportok vagy közös ségek tanulmányozására alkalmas, és nagyon sok múlik azon, hogy mennyire tudja a kutató elnyer ni a vizsgálatban részt vevők bizalmát. Enélkül a kutatás valószínűleg el sem indulhat. De elkép zelhető a fordított eset is, amikor a kutató anynyira azonosul a csoporttal, hogy „bennfentessé" válik, nem tudja többé kívülálló megfigyelőként szemlélni.
Felmérés (survey) A terepmunka eredményeinek értelmezésekor többnyire gondot okoz az általánosítás. Mivel ke vés embert vizsgálunk, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit egy adott összefüggésben fel tárunk, az más helyzetekre is alkalmazható, sőt abban sem, hogy egyazon csoport vizsgálatával két különböző kutató azonos következtetések re jutna. Ez általában kevésbé okoz problémát a felmérésre épülő kutatások esetében. A felmérés során a kérdőíveket elküldik az emberek egy ki választott - akár több ezer fős - csoportjának, vagy közvetlenül, interjú keretében teszik fel ne kik a kérdéseket. A szociológusok ezt a csoportot nevezik népességnek (népességet reprezentáld
A kérdőívek másik típusa nyitott kérdésekből áll, amely a válaszadónak lehetőséget ad, hogy nézeteit saját szavaival fogalmazza meg; a kérdő ívnek ez a fajtája nem korlátozódik előre meg adott válaszokra. A nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív több részlettel szolgál, mint a zárt kérdé seket alkalmazó. A kutató itt sokkal mélyebben képes feltárni a válaszadó véleményét. Ugyanak kor a standardizálás hiánya igen nehézzé teszi a válaszok statisztikai összehasonlítását. A kérdőívek egységei általában úgy vannak ki dolgozva, hogy a kérdezőbiztosok előre meghatá rozott sorrendben teszik fel a kérdéseket és rög zítik a válaszokat. A kérdező és a megkérdezett számára minden kérdésnek azonnal érthetőnek kell lennie. A kormányzati szervek és kutatóintézetek által rendszeresen végzett nagy országos felmérések esetében a lekérdezést nagyszámú kérdezőbiztos végzi országszerte nagyjából egy időben. Az in terjúk készítői és elemzői nem végezhetnék ha tékonyan a munkájukat, ha örökké egyeztetniük kellene, hogyan értendő egy-egy kétértelmű kér dés vagy válasz. A kérdőív készítésekor figyelembe kell venni a válaszadók sajátosságait. Felismerik-e majd, hogy mi célból tesz fel a kutató egy bizonyos kérdést? Tudnak-e eleget ahhoz, hogy érdemleges választ adjanak? Válaszolnak-e egyáltalán? A kérdőív megfogalmazása idegen lehet a válaszadó számá ra, például megzavarodik, ha azt kérdezik tőle, hogy „Mi a családi állapota?". Sokkal jobb azt kérdezni tőle, hogy „Egyedülálló, házas vagy el vált?". A legtöbb kutatást próbafelvétel (pilot stu-
3. FEJEZET
lemezzék a népesség egészét. A mintavétel sok kal bonyolultabb, mint amilyennek látszik, és a statisztikusok különféle szabályokat dolgoztak ki a megfelelő nagyságú és összetételű minta kivá lasztásához. A reprezentatív minta kialakításakor különö sen fontos eljárás a véletlen mintavétel, amely nek során úgy választunk mintát, hogy a szóban forgó népesség minden tagja azonos eséllyel ke rülhet a vizsgálatba. A véletlen mintavétel legfej lettebb módja az, amikor a lakosság minden tag jának egy számot adnak, és a számítógép vélet lenszerűen választja ki a minta alapjául szolgáló számokat - például minden tizediket.
Lazarsfeld választási felmérése
A terepmunkát végző szociológusnak közel kell kerülnie a vizsgált közösséghez, de nem annyira, hogy már ne tudja a kívülálló szemével látni.
dy) előzi meg, amellyel feltárhatják az előre nem látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes vizsgálat, amelynek során a kérdőívekre csupán néhány személy válaszol. A felvetődő problémák így a tényleges kutatás előtt kiküszöbölhetők.
A mintavétel A szociológusok gyakran kíváncsiak nagyszámú egyén jellemzőire - például a brit népesség po litikai attitűdjeire. Az összes személy közvetlen vizsgálata lehetetlen lenne, ezért ilyen helyze tekben a kutatók mintavételhez folyamodnak: a nagy csoportnak csak egy kis részét, a mintát vizsgálják. Általában biztosak lehetünk abban, hogy ha a kutatást megfelelően választott mintán végezzük, akkor eredményei általánosíthatók a teljes népességre. Mindössze két-háromezer brit választó vizsgálata például nagyon pontosan je lezheti a teljes népesség attitűdjeit és szavazói szándékait. Ennek a pontosságnak az elérésé hez viszont reprezentatív mintára van szükség, vagyis arra, hogy a vizsgálatban szereplők jól jel
A felmérések egyik híres korai példája az a ku tatás, amelyet Paul Lazarsfeld és munkatársai végeztek több mint fél évszázaddal ezelőtt {The People's Choice, 1948). A vizsgálat során, amelylyel az 1940-es elnökválasztási kampány idején az Ohio állambeli Erie megye lakóinak szavazási szándékait tárták fel, a felmérés számos fontos, ma is használatos technikáját dolgozták ki. A ku tatók mélyebb elemzésre törekedtek, mint amit egy egyszerű kérdőívvel elérhettek volna, ezért hét különböző alkalommal készítettek interjút a minta minden egyes tagjával. A cél az volt, hogy nyomon kövessék a választási attitűdök módosu lását, és megértsék annak okait. A kutatás során több lehetséges hipotézist is megvizsgáltak. Az egyik az volt, hogy a közösség választóihoz közeli viszonyok és események job ban befolyásolják a szavazási szándékokat, mint a távoli világ történései, és ezt a kutatási eredmé nyek is megerősítették. A kutatók kifinomult mé rési technikákat dolgoztak ki a politikai attitűdök elemzésére, de munkájuk jelentős elméleti e r edményeket is hozott. Ők vezették be többek között a „véleményirányító" (opinion leader) és a „kom munikáció kétlépcsős folyamata" (two-step flow of communication) fogalmát. A vizsgálat rámuta tott, hogy bizonyos egyének - a véleményirányí tók - alakítják a környezetükben élők politikai elképzeléseit. Az emberek nézetei nem közvet len módon alakulnak ki, hanem egy kétlépcsős folyamatban: az első lépésben a véleményirányí tók reagálnak a politikai eseményekre, a második lépésben ezek az irányítók hatnak a körülöttük élőkre (rokonokra, barátokra és munkatársakra). A véleményirányítók által megfogalmazott né zetek a személyes kapcsolatokon átszűrődve to vábbterjednek és befolyásolják más embereknek a napi politikáról alkotott véleményét.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I
A felmérés módszerének előnyei és hátrányai A felmérés módszerét számos ok miatt széles körben alkalmazzák a szociológiai kutatásokban. A kérdőívekre adott válaszok sokkal könnyeb ben kvantifikálhatók és elemezhetők, mint a más módszerekkel szerzett információk; nagyszámú emberre terjedhet ki a vizsgálat; megfelelő anyagi háttér birtokában a kutatók a kérdőíves adatfelvé telre szakosodott kutatási ügynökségeket bízhat nak meg a szükséges adatok összegyűjtésével. Ez a fajta kutatás a (természet)tudomány módszerét tekinti mintának, hiszen a felmérés statisztikai lag mérhetővé teszi a kutatás tárgyát. Sok szociológus mégis bírálja a felmérés mód szerét, mert úgy vélik, hogy pontosnak tüntet fel olyan eredményeket, amelyek megbízhatósága legalábbis kétséges, hiszen a felmérés során vi szonylag felszínes válaszokat kap a kutató. Oly kor igen magas a nem válaszolók aránya, főként ha a kérdőívet postán küldik el, hogy a megkér dezett maga töltse ki. Nem ritka az olyan eset, amikor a közzétett tanulmányok csupán a min tának alig több mint a felétől kapott válaszokra épülnek, bár a kutatók általában megkísérelnek újra kapcsolatot teremteni a nem válaszolókkal vagy másokat találni helyettük. Keveset tudunk azokról, akik nem töltik ki a kérdőívet vagy nem hajlandók az interjúra, de annyi biztos, hogy a felméréseket gyakran zaklatásnak és időpocsékolásnak tartják.
Kísérlet A kísérlet során a kutató megkísérel szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelni egy hi potézist. A természettudományok körében a kí sérletek általánosan elterjedtek, mivel a többi kutatási módszernél több előnnyel rendelkez nek. A kísérleti helyzetben a kutató közvetlenül ellenőrzi a lényeges feltételeket. A szociológiá ban viszont igen korlátozott a kísérletezés alkal mazási területe, mert csupán kisebb csoporto kat lehet laboratóriumi környezetben tanulmá nyozni, és a vizsgálatba vont emberek tisztában vannak azzal, hogy tanulmányozzák őket, ezért viselkedésük eltérhet a szokásostól. Ez a vizsgá lati alany viselkedésében bekövetkező változás a „Hawthorne-hatás". Az 1930-as években kutatók a Western Electric Chicagóhoz közeli, hawthorne-i üzemében vizsgálták a termelékenységet, és meglepődve tapasztalták, hogy mindegy, milyen módon változtatják meg a kísérleti feltételeket (a világítást, a munkaszünet idejét, a munkacsoport
méretét stb.), a munkások termelékenysége min den esetben nő. A munkások tudták, hogy figye lik őket, ezért fokozták a munkatempót. Mindazonáltal a kísérleti módszerek néha eredményesen alkalmazhatók a szociológiában is. Jó példa erre Philip Zimbardo páratlan kísér lete, aki egy valódinak tűnő börtönt hozott lét re, diák önkéntesekre osztva a börtönőrök és a / rabok szerepét (Zimbardo 1972). Célja az volt, / hogy megvizsgálja, milyen mértékű attitűd- és/ viselkedésváltozásokhoz vezet az eltérő szerepek eljátszása. Az eredmények még a kutatókat is megdöbbentették. A börtönőr szerepet játszó diá kok gyorsan autoriter viselkedésjegyeket vettek fel, és a rabok iránt valódi ellenérzéseket táplál va parancsolgatni, gúnyolódni, zsarnokoskodni kezdtek. A rabok viszont hol magukba roskadtak, hol lázongtak - ez a reakció az igazi börtönlakók körében is gyakran megfigyelhető. Annyire erő teljes volt a helyzet hatása, és annyira megnőtt a feszültség, hogy a kísérletet viszonylag korai stá diumában abba kellett hagyni. A kísérlet mégis fontos eredményeket hozott. Zimbardo megál lapította, hogy a börtönlakók viselkedését sok kal inkább meghatározza maga a börtönhelyzet, mint egyéni jellemzőik.
Élettörténet A kísérlettel ellentétben az élettörténet egyértel műen a szociológiához és más társadalomtudo mányokhoz köthető módszer, a természettudo mányokban nincs helye. Az élettörténet egy-egy személyről - általában az érintett elbeszélése alapján - összegyűjtött életrajzi adatokból áll. Más kutatási módszerek általában nem adnak ennyi információt az emberek nézeteinek és at titűdjeinek időbeli fejlődéséről. Az élettörténeti vizsgálatok azonban csak ritkán hagyatkoznak teljesen az érintettek emlékeire. Általában más forrásokat - leveleket, korabeli tudósításokat, új ságcikkeket - is felhasználnak a kapott informá ciók kiegészítésére, érvényességük ellenőrzésére. A szociológusok eltérően ítélik meg az élettörté neti anyagok értékét: néhányan úgy érzik, hogy ez a módszer megbízhatatlan, nem szolgáltat használható információkat; mások ezzel szem ben azt vallják, hogy az élettörténet olyan mély betekintést enged bizonyos jelenségekbe, hogy csak kevés más szociológiai kutatási módszer ve heti fel vele a versenyt. Az élettörténeti módszert sikerrel alkalmazták igen jelentős vizsgálatokban. Egyik korai ünne pelt tanulmány W. I. Thomas és Flórian Znaniecki hatkötetes munkája, A lengyel paraszt
3. FEJEZET
Európában és Amerikában, amely először 1918 és 1920 között jelent meg (Thomas-Znaniecki 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) . A szerzők olyan érzékeny és apró lékos elemzést adtak a migrációval kapcsolatos tapasztalatokról, amely nem lett volna lehetséges az interjúk és az összegyűjtött levelek, újságcik kek nélkül.
Összehasonlító kutatás Az eddig ismertetett kutatási módszereket gyak ran összehasonlító kontextusban alkalmazzák. Az összehasonlító kutatás kiemelt jelentőségű a szociológiában, mert az összevetésekkel tisztáz hatjuk, mi történik az adott kutatási területen. Vegyük például a brit válási arányt, az évente kimondott válások számát! Az 1960-as évek ele jén Nagy-Britanniában egy évre kevesebb mint 30 000 válás jutott, az 1980-as évek elejére vi szont számuk majdnem elérte a 160 000-t. Vajon ez a változás csak a brit társadalomra jellemző? Megtudhatjuk, ha a brit számarányt összevetjük más országok hasonló adataival. Az összehason lításkor kiderül, hogy hasonló általános trendek figyelhetők meg a nyugati társadalmak többsé gében. Szinte minden nyugati országban folya matosan nőtt a válások aránya az elmúlt ötven évben.
Történeti elemzés Az 1. fejezetben már említettem, hogy a szocio lógiai kutatásban gyakran elengedhetetlen a tör téneti szemlélet, hiszen sokszor csak valamilyen időperspektívából értelmezhetjük az adott prob lémáról gyűjtött anyagot. A szociológusok gyakran közvetlenül akarnak vizsgálni múltbeli eseményeket. Egyes történe ti időszakokat lehet közvetlenül tanulmányoz ni, ha még élnek az akkori szereplők - például a holokauszt esetében. A szóbeli történelem vagy a nálunk is használatos angol kifejezéssel oral history kutatói az interjúalanyokkal olyan ese ményekről beszélgetnek, amelyeknek azok tanúi voltak életük egy korábbi szakaszában. Nyilvánvaló, hogy az efféle kutatómunka leg feljebb 6 0 - 7 0 évvel nyúlhat vissza az időben. Az ennél korábbi időszakok esetében a szociológus csak dokumentumokra és korabeli feljegyzé sekre hagyatkozhat, amelyek gyakran speciális könyvtári gyűjteményekben vagy levéltárakban találhatók. A történeti dokumentumok felhasználásának
egyik érdekes példája Anthony Ashworth szocio lógus kutatása az első világháború lövészárokhar cairól (Ashworth 1980). A szerzőt az állandóan tűz alatt lévő, hetekig egymással összezárt embe rek élete érdekelte. A vizsgálat során sokféle do kumentumforrásból merített: a hivatalos hadtör ténetből - például a különböző katonai egységek írott anyagaiból -, korabeli hivatalos kiadványok ból, egy-egy katona személyes feljegyzéseiből és visszaemlékezéseiből, illetve más memoárokból, E sokféle forrásból Ashworth a lövészárokbelj élet információgazdag, érzékletes, részletes leírá sát állította össze. Kiderítette például, hogy a ka tonák egyes csoportjai saját normákat alakítottak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran kell összecsapniuk az ellenséggel, és gyakran sem mibe vették a tisztek parancsait. Karácsonykor például mindkét oldal - a németeké és a szövet ségeseké egyaránt - felfüggesztette az ellenséges kedést, és volt olyan hely, ahol még rögtönzött futballmeccset is játszottak egymással.
Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése Ashworth kutatása egy viszonylag rövid időszak ra irányult. Az ennél sokkal hosszabb időszakot felölelő történeti kontextusban folytatott össze hasonlító kutatásra példa Theda Skocpol köny ve, az Államok és társadalmi forradalmak (States and Social Revolutions, 1979), amely a társadalmi változás egyik legismertebb vizsgálata. Skocpol nagy feladatot vállalt magára: elhatározta, hogy részletes empirikus vizsgálatra építve alkotott el méletet a forradalom eredetéről és természetéről. Három különböző történeti kontextusban vizs gálta a forradalmi folyamatokat, vagyis három forradalmat hasonlított össze: ezek az 1789-es francia forradalom, az 1917-es orosz forradalom és az 1949-es kínai forradalom. Skocpol a dokumentumok széles körét elemez ve a forradalmi változásnak egy olyan meggyőző magyarázatát dolgozta ki, amely nagy szerepet tulajdonít a mélyen fekvő strukturális feltéte leknek. Rámutatott, hogy a társadalmi forradal mak nagyrészt nem szándékolt következmények eredményeként robbannak ki. Az orosz forrada lom előtt például különféle politikai csoportok próbálták megbuktatni a fennálló rendszert, de egyik sem számított a forradalomra - még a bol sevikok sem, akik végül hatalomra kerültek. Az összecsapások és konfrontációk sora olyan radi kális társadalmi átalakulást indított el, amelyet senki nem láthatott előre.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA
KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK Korábban is hangsúlyoztam, hogy minden kuta tási módszernek megvannak az előnyei és a kor látai. Ezért egy-egy kutatás során gyakran több módszert is alkalmaznak, amelyek kiegészítik egymást, így ellenőrizhetők a háromszögelés fo lyamatában. Ha ismét felidézzük Laud Humph reys vizsgálatát, akkor láthatjuk, mi az előnye több módszer kombinálásának - és általánosab ban a valódi szociológiai kutatás problémáit, buktatóit is szemügyre vehetjük. A kutatás során Humphreys arra a kérdésre is igyekezett választ találni, hogy miféle férfiak jár nak a teaházakba. Ez azonban roppant nehéznek bizonyult, mert csupán annyit tehetett, hogy meg figyelte az illemhelyet. A teaház íratlan csendsza bálya miatt nem kérdezősködhetett, sőt meg se szólalhatott. Ezenkívül igencsak furcsa lett volna, ha személyes kérdéseket szegez olyanoknak, akik igyekeznek megőrizni névtelenségüket. Humphreys ezért megpróbált a felmérés mód szerével többet megtudni ezekről a férfiakról. Megállt a vécé bejáratánál, és felírta a kocsik rend számát. Aztán a rendszámokat odaadta a közleke désrendészeten dolgozó barátjának, aki kikereste a hozzájuk tartozó lakcímeket. Hónapokkal később St. Louisban, ahol Humph reys is dolgozott, a Washington University kutatói házról házra járva felmérést végeztek a szexuális szokásokról. Humphreys megkérte a vizsgálat vezetőit, hogy vegyék fel az ő teaházi mintájába tartozók nevét és címét is a felmérésbe, majd kér dezőbiztosnak álcázva felkereste otthonukban ezeket a férfiakat, hogy interjút készítsen velük - hivatalosan csak azért, hogy feltegye a felmérés kérdéseit, valójában viszont azért, hogy többet megtudjon a társadalmi hátterükről és az életük ről. Kiderült, hogy többségük nős, és egyébként teljesen szokványos életet él. Humphreys gyak ran készített interjút a feleségükkel és más csa ládtagjaikkal is.
Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák Minden emberekkel foglalkozó kutatás felvethet etikai dilemmákat. A szociológusok szerint a dön tő kérdés az, hogy nagyobb kockázattal jár-e a ku tatás az alany számára, mint amekkorával egyéb ként is szembe kell néznie mindennapi életében. Humphreys elmondta, hogy könyve írásakor korántsem volt őszinte azokhoz, akiket vizsgált. Nem árulta el, hogy szociológus, amikor a tea
házat figyelte. Az oda betérők feltételezték, hogy ő is hasonló céllal jött, nem is sejtették, hogy más oka van az ottlétének. A megfigyelés közben nem kellett ugyan hazudoznia, de nem is vallotta be, miért van ott. Etikusan viselkedett-e? Mindent összevetve azt válaszolhatjuk, hogy vizsgálata ebből a szempontból nem jelentett kockázatot egyik alany számára sem. Humphreys teaházi megfigyeléseivel nem szerzett olyan informá ciókat, amelyek alapján azonosíthatta volna a résztvevőket. Nagyjából annyit tudott meg róluk, mint mások, akik megfordultak a teaházban. így jelenléte nem járt nagyobb kockázattal számukra, mint amennyit amúgy is vállalniuk kellett min dennapi életükben. Ugyanakkor ha Humphreys minden szakaszban színt vallott volna, akkor kutatása nem jutott volna ilyen messzire. Ami azt illeti, a szociológusok által begyűjtött érté kes adatok egy jó részét soha nem lehetett volna megszerezni, ha előbb mindenkinek, akivel a ku tatás során csak találkoznak, el kellett volna ma gyarázni a kutatási projektet. Ám ha ez volna az egyetlen dilemma Humph reys kutatásával kapcsolatban, akkor nem len ne ilyen kitüntetett helye a társadalomkutatás etikájával foglalkozó irodalomban. Valójában az keltett igazán nagy megütközést, hogy Humph reys felírta a teaházba betérők autójának a rend számát, megszerezte a lakcímüket a közlekedés rendészeten dolgozó barátjától, majd felkereste őket otthonukban, mintha csak általános felmé rést végezne. Bár Humphreys nem árult el sem mit a férfiak családjának arról, ami a teaházban történt, és mindent megtett, hogy titokban tartsa, amit megtudott, a birtokába került adatokkal kárt is okozhatott volna. Mivel törvénytelen tevékeny séget dokumentált, a rendőrség követelhette vol na, hogy adja ki a vizsgálati alanyainak személy azonosságára vonatkozó információkat. Megtör ténhetett volna, hogy egy kevésbé járatos kérdező elszólja magát, amikor az érintettek családjával beszélget, vagy Humphreys elveszíti a jegyze teit, és valaki más megtalálja azokat. Figyelembe véve, hogy mennyi hiba csúszhat a számításokba a kutatási folyamatban, a kutatók nem tekintik legitimnek az efféle eljárásokat. A szociológiai kutatások világszerte finanszírozó kormányzati szervezetek, például Nagy-Britanniában az Eco nomic and Social Research Council, illetve a szo ciológusok szakmai szervezetei, például a British Sociological Association ma már sokkal szigo rúbb etikai irányelveket írnak elő a szociológiai kísérleteket folytató kutatók számára. Humphreys egyike volt az első szociológusok nak, akik a meleg férfiak életét tanulmányozták. Humánus beszámolója jóval többet tárt fel, mint
3. FEJEZET
A szociológiai
haszná
A z ilyen e s e t e k b e n a m á s i k két m é r ő s z á m e g y i
lunk statisztikai e l j á r á s o k a t a z e r e d m é n y e k e l e m
kutatások során gyakran
két h a s z n á l h a t j u k . A m ó d u s z a z a z é r t é k , a m e l y
zésekor. Ezek e g y része i g e n b o n y o l u l t é s ö s s z e t e t t ,
a l e g g y a k r a b b a n fordul elő az értékek a d o t t hal
de a l e g g y a k r a b b a n használt módszerek k ö n n y e n
m a z á b a n . A f e n t i p é l d á b a n ez az é r t é k a 40 0 0 0
é r t h e t ő k . Ilyen m ó d s z e r a k ö z é p é r t é k v a g y c e n t
f o n t . A m ó d u s z e s e t é b e n az a p r o b l é m a , h o g y
r á l i s t e n d e n c i a kiszámítása - az á t l a g s z á m í t á s k ü
nem
l ö n b ö z ő f o r m á i - és a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó k
eloszlását,
veszi
f i g y e l e m b e az azaz
az
a d a t o k összességének
értékek tartományát.
m e g h a t á r o z á s a (azaz a n n a k m é r é s e , h o g y m e n y
g y a k r a b b a n előforduló érték n e m feltétlenül m u
nyire e r ő s a k a p c s o l a t két v á l t o z ó k ö z ö t t ) .
tatja a z a d a t o k ö s s z e s s é g é n e k e l o s z l á s á t , e z é r t
Az átlagszámításnak h á r o m módszere ismere
n e m t e k i n t h e t ő igazi „ á t l a g n a k " . A f e n t i p é l d á
tes, és mindegyiknek m e g v a n a m a g a előnye és
b a n a 4 0 0 0 0 f o n t túl közel v a n a l e g a l a c s o n y a b b
hátránya. Vegyük például
értékekhez.
13 e m b e r személyes
f\
A leg
v a g y o n á t , beleértve m i n d e n v a g y o n t á r g y a t : a há
A h a r m a d i k m é r ő s z á m a m é d i á n , a m e l y bár
zat, az a u t ó t , a b a n k s z á m l á t és a k ü l ö n b ö z ő b e
mely értéksor középső értéke. A fenti p é l d á b a n ez
fektetéseket. Tulajdonuk angol f o n t b a n :
a 7. érték, a m e l y szintén 40 000 font. P é l d á n k b a n az é r t é k e k s z á m a p á r a t l a n . Ha ez a s z á m p á r o s
1.
0
lenne, m o n d j u k 13 helyett 12, akkor a m e d i á n t
2.
5 000
ú g y l e h e t n e k i s z á m í t a n i , h o g y a két k ö z é p s ő , a z a z a 6. és 7. é r t é k á t l a g á t v e n n é n k . A m ó d u s z h o z
3.
10 0 0 0
4.
20 000
h a s o n l ó a n a m é d i á n s e m m u t a t j a m e g a m é r t ér
5.
40 000
tékek
6.
40 000
7.
40 000
mítás t ö b b
8.
80 0 0 0
képet adjon az átlagról. Gyakran
9.
100 000
tényleges
tartományát.
Bizonyos e s e t e k b e n a kutató a középérték-szá módszerével
is él,
hogy megfelelő kiszámítja a z
a d a t o k s z ó r á s á t ( s t a n d a r d d e v i á c i ó j á t ) is. Ezzel
10.
1 50 0 0 0
megállapíthatja az értékek s z ó r ó d á s á n a k mér
11.
200 000
tékét vagy az adott értékek tartományát, amely
12.
400 000
e s e t ü n k b e n 0-tól 1 0 0 0 0 0 0 0 f o n t i g t e r j e d .
1 3 . 10 0 0 0 0 0 0
A
korrelációs
együtthatók
hasznos
mutató
számok a n n a k jelzésére, hogy mennyire erős a A s z á m t a n i á t l a g a s z o k á s o s é r t e l e m b e n fejezi ki
k a p c s o l a t két ( v a g y t ö b b ) v á l t o z ó k ö z ö t t . H a két
a z á t l a g o t , é s ú g y s z á m í t h a t ó ki, h a ö s s z e a d j u k
változó teljesen együtt m o z o g , akkor tökéletes
a 13 e m b e r s z e m é l y e s v a g y o n á t , m a j d a k a p o t t
pozitív
e r e d m é n y t elosztjuk a z e m b e r e k s z á m á v a l , a z a z
é r t é k e e b b e n a z e s e t b e n 1,0. H a nincs ö s s z e f ü g
1 3 - m a l . A teljes összeg
g é s a két v á l t o z ó k ö z ö t t ( a z a z e g y s z e r ű e n n e m
11 0 8 5 000 font, a m i t
korrelációról
beszélünk.
Az
együttható
akkor számtani átlagként
m u t a t h a t ó ki s e m m i f é l e konzisztens kapcsolat),
8 5 2 6 9 2 f o n t o t k a p u n k . A s z á m t a n i á t l a g kiszá
akkor az együttható értéke 0. Tökéletes nega
m í t á s a g y a k r a n h a s z n o s módszer, m e r t a r e n d e l
tív k o r r e l á c i ó r ó l a k k o r b e s z é l ü n k , h a két v á l t o z ó
ha elosztunk
13-mal,
kezésre álló összes a d a t o t f e l h a s z n á l j u k . D e l e h e t
é p p e n f o r d í t o t t a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l , ezt a z
f é l r e v e z e t ő is, ha e g y e t l e n é r t é k v a g y a m e g a d o t t
e g y ü t t h a t ó - 1 , 0 é r t é k e jelzi. T ö k é l e t e s k o r r e l á c i ó
é r t é k e k e g y k i s e b b része j e l e n t ő s e n eltér a t ö b b i
a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n sosem fordul elő.
a d a t t ó l . A fenti p é l d á b a n a számtani átlag n e m
A 0,6 v a g y a n n á l m a g a s a b b é r t é k e s e t é n , l e g y e n
tűnik
megfelelő
egy kiugróan torzítja a
miután
a z a k á r pozitív, a k á r n e g a t í v , á l t a l á b a n s z o r o s n a k
10 000 000 f o n t o s érték
tartják az elemzett változók közötti kapcsolatot.
középérték-mutatónak,
magas,
képet. Arra a
következtetésre juthat
I l y e n szintű pozitív k o r r e l á c i ó t f i g y e l h e t ü n k m e g
nánk, hogy az e m b e r e k t ö b b s é g e a ténylegesnél
p é l d á u l az o s z t á l y h e l y z e t és a v á l a s z t ó i m a g a t a r
j ó v a l n a g y o b b v a g y o n n a l rendelkezik.
tás között.
amennyit akkoriban tudni lehetett a szexuális közösségekről. Bár könyve megjelenése egyik vizsgálati alanyának sem ártott, később maga Humphreys is egyetértett bírálóival, hogy eti kai szempontból túl messzire ment. Kijelentette,
hogy ha megismételhetné a vizsgálatot, akkor nem próbálna a rendszámokon keresztül eljutni a vizsgáltak otthonába. Inkább a teaházban gyűj tött adatokra építve megpróbálná jobban megis merni a résztvevők egy kisebb csoportját, hogy a
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA j
A táblázatok értelmezése A szociológiai
irodalom
olvasása
közben
gyak
megjelölik. A forrás alapján esetleg megítélhet
ran t a l á l k o z u n k t á b l á z a t o k k a l . Ezek sokszor i g e n
jük,
bonyolultnak
megfejt-
másrészt kiderül, h o g y hol találhatóak m e g a t á b
áttekintésükkor bizonyos alapelveket
lázat a l a p j á u l s z o l g á l ó a d a t o k . A p é l d á m b a n sze
n é m i g y a k o r l á s s a l ezek a u t o m a t i k u s
replő táblázat forrással kapcsolatos m e g j e g y z é s e
hetők,
ha
követünk:
tűnnek,
sá v á l n a k ( l á s d a kísértés,
pedig
könnyen
p é l d á u l a 3.3.
táblázatot).
Nagy
hogy olvasás közben „átugorjuk" a
t á b l á z a t o t , d e n e m e n g e d h e t ü n k neki, m e r t a t á b lázat k o n c e n t r á l t f o r m á b a n t a r t a l m a z o l y a n
hogy mennyire megbízható az információ,
utal a r r a , h o g y a z a d a t o k e g y O E C D - k i a d v á n y b ó l származnak. 3. O l v a s s u k el a t á b l á z a t felső részén v a g y b a l
in
o l d a l á n t a l á l h a t ó fejlécet! ( B i z o n y o s e s e t e k b e n a
formációkat, amelyeket gyorsabban „leolvasha
„ f e j l é c " n e m a t á b l á z a t t e t e j é r e , h a n e m a z aljára
tunk", mint ha ugyanezeket az összefüggéseket
kerül.) A f e j l é c b ő l k i d e r ü l , h o g y m i l y e n t í p u s ú in
szavakba ö n t ö t t é k v o l n a . H a j á r t a s s á g o t szerzünk
f o r m á c i ó k a t t a r t a l m a z n a k a z e g y e s s o r o k é s osz
a t á b l á z a t o k é r t e l m e z é s é b e n , a k k o r azt is e l l e n
l o p o k . A t á b l á z a t é r t e l m e z é s e s o r á n f e j b e n kell
őrizhetjük, m e n n y i r e t á m a s z t j á k alá a szerző kö
tartani, mire vonatkozik a fejlécek egy-egy cso
vetkeztetéseit.
portja, amikor az a d a t o k a t áttekintjük. Példánk b a n bal o l d a l o n l á t h a t ó k a vizsgált o r s z á g o k , m í g
1. O l v a s s u k el a teljes c í m e t ! A t á b l á z a t c í m e g y a k r a n v i s z o n y l a g h o s s z ú , m e r t a k u t a t ó igyek
az oszlopok az autóbirtokosok arányát mutatják a z e g y e s vizsgálati é v e k b e n .
szik p o n t o s a n m e g h a t á r o z n i , m i f é l e i n f o r m á c i ó
4. Tisztázni kell a h a s z n á l t m é r t é k e g y s é g e k e t
kat közöl. A 3.3. táblázat e l ő s z ö r m e g a d j a a t á b
- a táblázat tartalmi részébe foglalt szám lehet
l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o k tárgyát,
m á s o d s z o r azt,
esetszám, százalékos arány, átlag v a g y m á s mérő
h o g y a t á b l á z a t célja az ö s s z e h a s o n l í t á s , h a r m a d
szám. N é h a j o b b , ha a táblázat számait átváltjuk
szor p e d i g azt a t é n y t , h o g y c s a k b i z o n y o s orszá
egy hasznosabb mértékegységre: ha nem adnak
gokról g y ű j t ö t t e k a d a t o t .
m e g százalékokat, akkor esetleg é r d e m e s azokat
2 . Nézzük m e g , h o g y a szerző f ű z ö t t - e m a g y a rázó
megjegyzéseket
az
adatokhoz!
kiszámítani.
megjegy
5 . V e g y ü k sorra a t á b l á z a t a d a t a i b ó l l e v o n h a
zése u t a l h a t a r r a , h o g y a n g y ű j t ö t t é k v a g y m i é r t
tó k ö v e t k e z t e t é s e k e t ! A t á b l á z a t o k t ö b b s é g é t a
az adott f o r m á b a n mutatják be az anyagot. Köny
szerző m a g a i s t á r g y a l j a , é s s z e m p o n t j a i t t e r m é
v e m sok t á b l á z a t á h o z f ű z t e m m a g y a r á z ó m e g
s z e t e s e n s z e m e l ő t t kell t a r t a n i a t á b l á z a t b a n sze
táblázathoz ( 1 8 5 . o.)
r e p l ő a d a t o k é r t é k e l é s e s o r á n . V é g i g kell a z o n b a n
t ö b b m e g j e g y z é s i s tartozik, a m e l y e k s e g í t e n e k
g o n d o l n i azt is, h o g y m i l y e n t o v á b b i p r o b l é m á k
megérteni, h o g y a n k a p t a m a t á b l á z a t b a n szerep
é s k é r d é s e k v e t h e t ő k fel a z a d a t o k a l a p j á n .
jegyzéseket.
P é l d á u l a 7.2.
A
lő s z á m o k a t . Ha a t á b l á z a t b a n s z e r e p l ő a d a t o kat n e m a k u t a t ó g y ű j t ö t t e ö s s z e , h a n e m m á s h o l
A táblázat adataiból t ö b b érdekes trend olvasha
közölt e r e d m é n y e k r e é p ü l n e k , a k k o r a f o r r á s t is
tó ki. E l ő s z ö r is az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y a j e l e n
kutatás célját fölfedve megkérje őket: beszéljenek arról, mi a szerepe az életükben annak, amit a teaházban tesznek.
Tud-e újat mondani a szociológia? Mivel a szociológusok gyakran olyasmit vizsgál nak, amiről nekünk is van személyes tapaszta latunk, eltöprenghetünk azon, hogy vajon nem más-e a szociológia, mint „a nyilvánvaló fárad ságos fejtegetése" (Wright 2000). Igaz-e, hogy a szociológia nem tesz mást, csak - érthetetlen szaknyelven - újra megfogalmazza azt, amit már amúgy is tudunk? Pusztán szőrszálhasoga tó körülírása lenne olyan társadalmi jelenségek nek, amelyeket már amúgy is ismerünk? A leg
rosszabb fajta szociológiáról csakugyan el lehet mindezt mondani, de hát soha nem ítélhetünk meg egy tudományt annak alapján, amit a kon tárjai csinálnak. Tulajdonképpen a jó szociológia vagy hozzásegít, hogy jobban megértsük a nyil vánvalót (Berger 1963), vagy teljesen átalakít ja köznapi gondolkodásunkat. A jó szociológia egyik esetben sem szőrszálhasogatás, nem is a nyilvánvaló ismételgetése más szavakkal. Ebben a könyvben is sokszor azzal kezdem majd egyegy új téma tárgyalását, hogy talán már ismert fogalmakat definiálok. Minden tudományágnak tisztáznia kell az alapfogalmait. De amikor pél dául a családot olyan emberek csoportjaként ha tározzuk meg, akiket rokonság fűz össze, akkor ezzel nem lezárunk valamit, hanem éppenséggel elindítunk. Gyakran csak úgy juthatunk a meg-
3. FEJEZET
tősen eltérhet a különböző országokban: 2002-
Harmadszor:
ben az 1000 főre jutó autók száma t ö b b mint
egyikében nőtt az autóbirtokosok száma 1990 és
ötször annyi volt az Egyesült Á l l a m o k b a n , mint
2002 között, bár egyes o r s z á g o k b a n a növekedés
Törökországban.
m é r t é k e n a g y o b b v o l t , m i n t m á s u t t , a m i valószí
Másodszor:
egyértelmű,
hogy
a felsorolt országok szinte m i n d
az a u t ó b i r t o k l á s és a j ó l é t szintje ö s s z e f ü g g . T u
n ű l e g azt a k ü l ö n b s é g e t m u t a t j a , h o g y a z e g y e s
l a j d o n k é p p e n az a u t ó b i r t o k o s o k a r á n y á t a j ó l é t i
országok mekkora gazdasági növekedést értek el,
különbségek durva m u t a t ó j á n a k is tekinthetjük.
illetve m e n n y i r e t u d t a k a t ö b b i e k h e z f e l z á r k ó z n i .
3.3. táblázat Az 1000 lakosra j u t ó közúti g é p j á r m ű v e k száma az e g y e s vizsgált o r s z á g o k b a n 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Ausztria
462
463
503
515
528
543
495
509
529
544
555
565
537
Belgium
432
442
441
454
464
487
494
482
490
500
511
517
520
Kanada
600
619
627
595
569
565
565
564
580
566
569
572
581
Németország
527
527
427
478
523
540
547
551
556
564
570
582
589
Görögország
248
246
257
271
283
298
313
328
351
378
406
428
450
Portugália
310
370
407
439
438
501
533
569
610
654
698
711
756
57
47
53
61
64
68
97
105
111
116
124
148
148
Nagy-Britannia
443
433
453
441
439
428
448
458
474
486
493
516
533
Egyesült Államok
842
718
779
725
719
771
783
784
792
798
810
816
807
Törökország
Forrás: OECD Factbook 2005.
értés magasabb szintjére, ha tisztázzuk, melyik szó mit jelent - a jó szociológiában sosem öncélú a terminusok magyarázata.
A szociológia hatása Ritka az olyan eset, amikor a szociológiai kuta tásnak csupán a szociológusok szűk intellektuá lis csoportja számára van jelentősége. A kutatási eredményeket gyakran az egész társadalom meg ismeri. Hangsúlyozni kell, hogy a szociológia nem csupán a modern társadalmak vizsgálata, hanem maga is fontos tényezőjévé vált ezen tár sadalmak teljes életfolyamatának. Vegyük csak azokat az átalakulásokat, amelyeken ma NagyBritanniában a házasság, a szexualitás és a család keresztülmegy (ezekről a 7. és a 12. fejezetben lesz szó). A kutatási eredmények ma már szélesebb
körben megismerhetők, ezért egy modern társa dalomban igen kevés az olyan ember, aki semmit ne tudna ezekről a változásokról. A szociológiai ismeretek összetett, gyakran nehezen megfog ható módon befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket, megváltoztatva ezáltal a szocio lógiai kutatás terepét is. E jelenség a szociológiai szaknyelvet használva úgy magyarázható, hogy a szociológia reflexív viszonyban áll az emberek kel, akiknek a viselkedését vizsgálja. A reflexivi tás a szociológiai kutatás és az emberi viselkedés kölcsönhatása, erről még lesz szó a 4. fejezetben ( 1 0 9 - 1 1 0 . o.). Nem meglepő, hogy a szociológiai kutatás eredményei gyakran igen közel állnak a közvélekedéshez. Ez elsősorban nem azért van, mert a szociológia nem mond számunkra újat; sokkal inkább azért, mert a szociológiai kutatás folyamatosan hat a társadalomról kialakult köz vélekedésre.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológus úgy vizsgálja a társadalmi éle tet, hogy célirányos kérdéseket vet fel és ezek re módszeres kutatással megkísérel válaszolni. Kérdése lehet ténykérdés, összehasonlító, fejlő dési vagy elméleti kérdés. 2. Minden kutatás olyan kutatási problémából in dul ki, amely foglalkoztatja vagy zavarba ejti
a kutatót. A kutatási problémákat a szakiroda lomban meglévő hiányosságok, elméleti viták vagy a társas világ gyakorlati kérdései egy aránt felvethetik. A kutatási stratégia kidolgo zásában számos lépés világosan elkülöníthe tő - bár ezeket csak ritkán követik pontosan a tényleges kutatás során.
SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA I 3. Két esemény vagy helyzet között akkor áll fenn oksági kapcsolat, ha az egyik esemény vagy helyzet váltja ki a másikat. Ez bonyolultabb, mint amilyennek látszik. A kauzalitást meg kell különböztetni a korrelációtól: az utób bi azt jelenti, hogy két változó rendszeresen összefügg. Változó lehet az életkor, a jövede lem, a bűnözési arány stb. szerint mutatko zó különbség. Független változó az a változó, amelyik egy másik (a függő) változóra hat. A szociológusok gyakran ellenőrző változókat al kalmazva győződnek meg arról, hogy az oksági kapcsolat fennáll-e. 4. A terepmunka vagy részt vevő megfigyelés esetében a kutató hosszabb időszakokat tölt a vizsgált csoportban vagy közösségben. Egy másik módszerrel, a felmérés során kérdőíve ket töltetnek ki vagy interjút készítenek egy nagyobb népességet reprezentáló minta tagjai val. A dokumentumkutatás levéltári vagy más
honnan származó, információforrásként szol gáló nyomtatott anyagok vizsgálatát jelenti. További módszerek a kísérlet, az élettörténet, a történeti elemzés és az összehasonlító kutatás. 5. Minden egyes kutatási módszernek megvan nak a maga korlátai. Emiatt a kutatók mun kájuk során gyakran két vagy több módszert alkalmaznak egyszerre, amelyek mindegyike a többi módszerrel kapott adatok ellenőrzését vagy kiegészítését szolgálja. Ezt az eljárást ne vezzük ndromszöge7ásnek. 6. A szociológiai kutatás gyakran állítja a kuta tót etikai dilemmák elé. Ezek származhatnak abból, hogy a kutató félrevezeti a vizsgált sze mélyeket, de abból is, hogy a kutatás eredmé nyeinek közreadása sérti a résztvevők érzéseit, vagy hátrányosan befolyásolja életüket. E kér dések kezelésének nincs teljes egészében ki elégítő módja, de minden kutatónak érzékeny nek kell lennie a felmerülő dilemmákra.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Ha a legtöbb kutatás egy kutatási problémából indul ki, akkor ki határozza meg ezt a problémát? 2. Miért fontos konkrét hipotéziseket megfogalmazni, amelyek bizonyíthatók vagy cáfolhatók? 3. Miért van az, hogy a kutatási folyamat ritkán halad terv szerint? 4. Hogyan csökkentheti a kutató a hiba és/vagy torzulás lehetőségét? 5. Igaz-e, hogy egyes módszerek tudományosabbak a többinél? 6. Miért elengedhetetlen megkülönböztetni a korrelációt az oksági kapcsolattól?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bryman, Alan (2001): Social Research Methods. Oxford/New York, Oxford University Press. Best, Joel (2001): Damned Lies and Statistics: Untangling Numbers from the Media, Politicians, and Activists. Berkeley, University of California Press. Levitas, Ruth - Guy, Will (1996): Interpreting Official Statistics. London, Routledge. Hammersley, Martin - Atkinson, Paul (1995): Ethnography: Principles in Practice. London, Routledge. Harvey, Lee - MacDonald, Morag - Devany, Anne (1992): Doing Sociology. London, Macmillan. May, Tim (2001): Social Research: Issues, Methods and Process. Buckingham, Open University Press (3. kiadás).
INTERN ETES F O R R Á S O K Market and Opinion Research International (MORI) http ://www. mori. com Social Science Information Gateway http://www.sosig.ac.uk/sociology Office of National Statistics http://www.statistics.gov.uk UK Data Archive http ://www. data-archive .ac.uk
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS MAX WEBER:
A
PROTESTÁNS ETIKA
N É G Y ELMÉLETI P R O B L É M A Struktúra és cselekvés Konszenzus és konfliktus A n e m e k problémája A m o d e r n világ kialakulása Ú J A B B SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Posztmodernizmus Michel Foucault N É G Y KORTÁRS SZOCIOLÓGUS J ü r g e n H a b e r m a s : demokrácia és nyilvánosság Ulrich Beck: a globális k o c k á z a t t á r s a d a l o m M a n u e l Castells: a hálózatgazdaság A n t h o n y G i d d e n s : társadalmi reflexivitás KÖVETKEZTETÉS Összefoglalás Megfontolandó Ajánlott Internetes
kérdések
olvasmányok források
Az elméleti irányzatok értékelése a szociológiá ban nehéz és komoly feladat. Az elméleti viták eredendően sokkal elvontabbak, mint az empi rikusabb jellegű nézetkülönbségek. Nincs olyan elméleti álláspont, amely teljes egészében uralná a szociológiát, és ez a gyengeség jelének tűnhet. Pedig nem az. Éppen ellenkezőleg, az egymás sal versengő elméleti megközelítések és elméle tek küzdelme a szociológia életképességét jelzi. Az emberek - vagyis önmagunk - tanulmányo zásakor az elméleti sokféleség segít leküzdeni a dogmákat. Az emberi viselkedés bonyolult és sokoldalú, ezért aligha lehet egyetlen elméleti nézőpontból megítélni minden részletét. A szo ciológiai gondolkodásban tapasztalható elméleti sokszínűség gazdag tárházát nyújtja a kutatásban felhasználható elképzeléseknek, és növeli a kép zelőerőt, amely oly fontos a szociológiai munka fejlődése szempontjából.
A szociológiai munka során a különböző kuta tási területeken számtalan elmélet született. Van nak közöttük egészen precízen kidolgozottak, némelyikük olykor akár matematikai formában is leírható - bár ez a fajta elmélet sokkal gyakoribb más társadalomtudományokban (főleg a közgaz daságtanban), mint a szociológiában. Az elméletek bizonyos típusai sokkal többet akarnak magyarázni, mint mások, és nincs egyet értés abban, hogy mennyire kell vagy érdemes a szociológusoknak nagy, átfogó elméletek ki dolgozására törekedniük. Robert Merton (2002) például határozottan amellett érvel, hogy a szo ciológusoknak az úgynevezett középszintű el méletekre (theories of the middle range) kellene figyelmet fordítaniuk. Nagy elméleti modellek kidolgozása helyett vállalkozzanak inkább szeré nyebb feladatokra. A középszintű elméletek kellőképpen körül határoltak ahhoz, hogy empirikus kutatás révén közvetlenül ellenőrizhetők legyenek, ugyanak kor elég általánosak ahhoz, hogy a jelenségek viszonylag széles körét fogják át. Ilyen például a relatív depriváció elmélete: az emberek saját körülményeiket aszerint ítélik meg, hogy kik hez hasonlítják magukat. Ezért a depriváció ér zete nincs egyenes arányban az egyénileg meg élt anyagi szegénység szintjével (lásd a 272-275. oldalon). Egy kisebb házzal rendelkező család, amely egy szegényebb kerületben él, ahol az em berek többsége hasonló körülményeket mond hat a magáénak, valószínűleg kevésbé érzi ma gát szegénynek, mint egy olyan család, amelyik ugyanilyen házban nagyobb épületek és gazda gabb szomszédok között lakik. Valóban igaz, hogy minél szélesebb területet fog át egy elmélet, illetve minél nagyobb igények kel lép fel, annál nehezebb az empirikus ellen őrzése. Ugyanakkor nehezen látható be, hogy miért kellene a szociológiai elméletalkotásnak a „középszintre" korlátozódnia. Ennek igazolása ér dekében vegyük példaként Max Weber elméletét, amelyet A protestáns etika és a kapitalizmus szel leme című munkájában fejtett ki (Weber 1995).
Robert K. Merton
/ Weber gondolatát először az 1. fejezetben emlí tettem (34-35. o.), és a 14., „A vallás a modern társadalomban" című fejezetben ismét szóba kerül majd A protestáns etika ( 4 1 9 - 4 2 0 . o.).
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
MAX W E B E R : A
PROTESTÁNS ETIKA
Weber ebben a tanulmányában egy alapvető probléma elemzésére vállalkozik: miért Nyuga ton, és csakis ott alakult ki a kapitalizmus? Az ókori Róma bukását követő mintegy tizenhárom évszázadban inkább más civilizációk álltak a vi lágtörténelem középpontjában, nem a Nyugat. Európa valójában eléggé jelentéktelen terület volt a földgolyón, miközben Kína, India és a közel-ke leti Oszmán Birodalom vezető hatalmaknak szá mítottak. Főleg a kínaiak jártak messze a Nyugat előtt technológiai és gazdasági fejlettség tekinte tében. Mi indíthatta el a 17. századi Európában a gazdasági fellendülés folyamatát? Weber szerint e kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk, hogy mi különbözteti meg a mo dern ipart a gazdasági tevékenység korábbi for máitól. Számos különböző civilizációban megfi gyelhető a javak felhalmozására való törekvés, és erre a jelenségre könnyű magyarázatot találni: az emberek a gazdagságot a vele járó kényelem, biz tonság, hatalom és élvezet miatt értékelték. Nem akarnak szükséget szenvedni semmiben, és a fel halmozott javakat jólétükre fordítják. Ha egy pillantást vetünk a Nyugat gazdasági fejlődésére - mondja Weber -, valami teljesen el térő dolgot találunk: itt a javak felhalmozásával kapcsolatban olyan attitűd alakult ki, amely a történelemben sehol másutt nem figyelhető meg. Ezt az attitűdöt nevezi Weber „a kapitalizmus szellemének": az első kapitalista kereskedők és gyáriparosok nézeteinek, értékeinek a rendsze rét. Ezek az emberek erős késztetést éreztek arra, hogy személyes vagyont halmozzanak fel. Ugyan akkor a világ más tájain élő gazdagoktól eltérően ezt a felhalmozott gazdagságot nem arra fordítot ták, hogy fényűző életet éljenek. Életmódjuk va lójában igénytelen és mértékletes volt; józanul és csendesen éltek, kerülték a jómód szokásos megnyilvánulásait. Weber arra próbált rámutat ni, hogy a jellemzőknek ez az igen szokatlan kom binációja létfontosságú volt a Nyugat gazdasági fejlődésének megindulásához. A korábbi korsza kok és más kultúrák gazdagjaitól eltérően ezek a csoportok nem pazarolták el vagyonukat, hanem újból befektették az általuk vezetett vállalkozás további terjeszkedése érdekében. Weber elméletének a lényege az, hogy a ka pitalizmus szellemében megmutatkozó attitűd vallási eredetű. A kereszténység általában is sze repet játszott e szemléletmód kialakításában, de az igazi hajtóerő a protestantizmusból, annak is elsősorban egyik válfajából, a puritanizmusból eredt. Az első tőkések többsége puritán volt, és sokan vallottak kálvinista nézeteket. Weber sze-
rint a kapitalizmus szellemének közvetlen fort rásai bizonyos kálvinista hittételek voltak. Az egyik ezek közül az a gondolat, hogy az emberek Isten eszközei a földön, és a Mindenható meg követeli tőlük, hogy hivatásukban - foglalkozá sukban - munkálkodjanak Isten nagyobb dicső ségére. A kálvinizmus második fontos eleme a pre desztináció, az eleve elrendelés elve, amely sze rint csak egyes, eleve elhivatott személyek tar toznak a „kiválasztottak" közé, akik haláluk után bebocsáttatnak a mennyországba. Kálvin eredeti doktrínájában az ember evilági cselekedetei sem milyen formában nem befolyásolják kiválasztott ságát, sorsát Isten eleve meghatározta. Ez a hit tétel viszont olyan nagy nyugtalanságot keltett a hívek körében, hogy Kálvinnak módosítania kel lett: megengedte, hogy a hívek a kiválasztottság egyes jeleit felismerjék. Elsősorban a hivatásszerű munka anyagi jólét ben megmutatkozó sikeressége jelezte, hogy az adott egyén valóban egyike a kiválasztottaknak. A fenti eszmék hatása alá került csoportokban hihetetlenül erős késztetés alakult ki gazdasági sikerek elérésére. Ugyanakkor a hívek fontosnak tartották, hogy józan és mértéktartó életet éljenek. A puritánok a fényűzést ördögi dolognak tartot ták, így a felhalmozásra való törekvés együtt járt a szigorú, szerény életvezetéssel. Az első vállalkozók nem is sejtették, hogy ha talmas társadalmi változásokat indítanak el, őket mindenekelőtt vallási motívumok vezérel ték. A puritánok aszkéta - vagyis önmegtartózta tó - életmódja ezt követően a modern civilizáció egyik alapvető elemévé vált. Weber megfogalma zása szerint: A puritánok a hivatás emberei akartak lenni nekünk azoknak kell lennünk. Hiszen mióta az aszkézis a szerzetesi cellákból áttevődött a hi vatás világába és az evilági erkölcsösséget ural ni kezdte, egyúttal abban is közreműködött, hogy felépüljön a mechanikus-gépi termelés technikai és gazdasági előfeltételeihez kötött modern gazdasági rend hatalmas kozmosza. [...] Miután az aszkézis átépítette a világot, s miután munkálkodott e világban, e világi javak olyan növekvő, s végül is annyira meghatározó hatalomra jutottak az emberek felett, mint még a történelemben soha korábban. [...] a „hiva tásszerű kötelesség" gondolata mint egy valaha volt vallásos hittartalom kísértetének árnya él csupán. Ahol manapság a „hivatás elvégzése" közvetlenül nem hozható kapcsolatba a legma gasabb kultúrértékekkel - illetve, az ellenkező póluson, ahol nem érzik szubjektíven is gazda-
4. FEJEZET
sági kényszernek -, ott az emberek egyáltalán nem törődnek értelmezésével. E vallásos-etikai jelentésétől megfosztott szerzési vágy ma arra késztet legkorlátlanabb honában, az Egyesült Államokban, hogy képzetét a puszta verseny szenvedéllyel társítsuk (Weber 1995). Weber elméletét sok szempontból bírálták. Egye sek szerint a „kapitalizmus szellemének" neve zett életfelfogás megtalálható már jóval a kálvi nizmus előtt, a 12. századi olasz kereskedőváro sokban. Mások azt állították, hogy a „hivatásként végzett munka" kulcsfogalma, amelyet Weber a protestantizmussal hoz összefüggésbe, már ko rábban is létezett a katolikus hitben. Weber elem zésének lényeges pontjait azonban még mindig sokan elfogadják, és az általa kidolgozott elmélet ma is olyannyira távolba mutató és megvilágító erejű, mint első közlése idején volt. Ha Weber té zise helytálló, akkor a modern gazdasági és társa dalmi fejlődést meghatározó módon befolyásolta valami olyasmi, ami első pillantásra teljesen tá vol áll tőle: a vallási ideálok egy csoportja. Weber elmélete eleget tesz számos olyan kö vetelménynek, amelyek fontosak a szociológiai elméletalkotásban: 1. A kontraintuitív gondolkodás példája - vagy is olyan értelmezést ad, amely szakít a közfelfo gással. Az elmélet így új megvilágításba helyezi a vizsgált kérdéseket. A Weber előtti szerzők több sége nemigen foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy vallási eszmék alapvető szerepet játszhat tak a kapitalizmus kialakulásában. 2. Az elmélet értelmet ad olyasvalaminek, amit különben nehéz volna kibogozni: miért akarnak az emberek önmegtartóztató módon élni akkor, amikor nagy erőfeszítéseket tesznek a javak fel halmozására? 3. A teória olyan körülményeket is segít meg világítani, amelyek kívül esnek az eredetileg megmagyarázni kívánt jelenségeken. Weber hangsúlyozta, hogy csak a modern kapitalizmus eredetét szerette volna megérteni. Ugyanakkor ésszerűnek tűnik a feltételezés, hogy a puritaniz mus által képviselt értékekhez hasonló értékek szerepet játszhattak a sikeres kapitalista fejlődés más helyzeteiben is. 4. A jó elmélet nemcsak érvényes, hanem ter mékeny is, amennyiben új gondolatok megfogal mazására és további kutatómunkára ösztönöz. Weber elmélete ebben az értelemben egészen biz tosan sikeres volt, mivel kiindulópontként szol gált igen sok későbbi kutatás és elméleti elemzés számára.
NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA A protestáns etika körül kialakult vita máig tart, éppúgy, ahogyan Weber munkásságának más részei is foglalkoztatják még a szociológusokat. A klasszikus gondolkodók elképzelései, akár csak az 1. fejezetben ismertetett, későbbi elméleti szemléletmódok ma is nézeteltéréseket robbant hatnak ki. Több olyan alapvető elméleti dilemma - állan dó vitára okot adó probléma - fogalmazható meg, amelyekre a nézőpontok ilyen ütközései hívják fel a figyelmünket. Ezek közül néhány az emberi tevékenységek és a társadalmi intézmények értel mezésének rendkívül általános kérdéseit érinti. Az alábbiakban négy ilyen dilemmáról lesz szó. 1. Az egyik dilemma az emberi cselekvéssel és a társadalmi struktúrával kapcsolatos. A kérdés az, hogy a saját életfeltételeinket aktívan meg határozni képes, kreatív cselekvők vagyunk-e, vagy amit teszünk, az jobbára olyan társadalmi erők következménye, amelyek felett nincs hatal munk. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a szociológusokat. Weber és a szimbolikus interakcionizmus például az emberi viselkedés aktív, kreatív elemeit hangsúlyozzák. Más megközelíté sek - például a durkheimi - a társadalmi hatások cselekvésünket korlátozó jellegét emelik ki. 2. A második elméleti probléma a társadalmi konszenzus és konfliktus kérdéseit érinti. Emlí tettem már, hogy egyes szociológiai álláspontok - köztük a funkcionalizmusé - az emberi társa dalmak eredendő rendjét és harmóniáját hang súlyozzák. E nézet támogatói a társadalom leg inkább nyilvánvaló tulajdonságának a folyama tosságot és a konszenzust tartják, bármekkora is legyen a társadalmi változás az idők folyamán. Más szociológusok viszont azt emelik ki, hogy a társadalmi konfliktusok mindenütt megjelennek. Ok a társadalmat szükségképp megosztottnak, feszültségekkel és küzdelmekkel telinek látják. Szerintük illúzió azt feltételezni, hogy az embe rek általában egymás felebarátaiként élnek, mert még ha nem kerül sor nyílt konfrontációra, akkor is fennmaradnak azok a mély érdekellentétek, amelyek bizonyos pontokon nyílt konfliktusba torkollhatnak. 3. A harmadik alapvető elméleti probléma alig jelenik meg a szociológia ortodox hagyományai ban, de ma már nem hagyható figyelmen kívül. Ez annak a kérdése, hogy miképpen adhatunk ki elégítő magyarázatot a társadalmi nem (gender) problémájára a szociológiai elemzés keretein be lül. Az 1. fejezetből kiderül, hogy a szociológiai fejlődés legfontosabb szereplői a múltban kizá rólag férfiak voltak, akik műveikben gyakorlati-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
lag nem fordítottak figyelmet arra, hogy az em beriség nemek szerint tagolt. Egészen a legutóbbi időkig nem sokan gondoltak azokra a nőkre, akik a szociológia területén tevékenykedtek (lásd pél dául a Harriet Martineau-ról szóló keretes részt a 36. oldalon). A korai férfi szociológusok írásai ban az egyének „semleges neműként" jelennek meg: inkább elvont „aktorok", mint elkülönült nők vagy férfiak. Mivel nemigen építhetünk a ne mek problémájával kapcsolatban a szociológiai gondolkodás bevett elméleteire, ma valószínűleg a négy közül ez a legsürgetőbb és legnehezebb probléma. A nemek viszonyával kapcsolatos legfonto sabb elméleti dilemmák egyike a következő. Be kell-e építenünk a szociológiai gondolkodásba a „társadalmi nem" fogalmát mint alapvető kategó riát? Vagy inkább úgy kell elemeznünk a nemi problémákat, hogy egy-egy szűkebb területen, egyenként vizsgáljuk a férfiak és nők viselke dését különféle összefüggésekben meghatározó hatásokat? Más szóval: vannak-e olyan jellegze tességek, amelyek az identitás és a társadalmi viselkedés tekintetében minden kultúrában meg különböztetik a férfiakat és a nőket? Vagy a ne mek közötti különbségeket mindig a társadalmat megosztó egyéb (például osztály-) különbségek alapján kellene magyaráznunk? 4. A negyedik probléma nem annyira az embe ri viselkedés vagy a társadalom mint egész alap vető jellegzetességeivel van összefüggésben, in kább a modern társadalomfejlődés jellemzőivel. Ez a probléma abból ered, hogy a marxisták és a nem marxisták különbözőképpen közelítenek a kérdéshez, másként határozzák meg a modern társadalmak eredetét ós jellegét befolyásoló erő ket. A dilemma központi kérdése a következő: mekkora szerepük volt a modern világ kialaku lásában a Marx által megjelölt gazdasági ténye zőknek, elsősorban a tőkés gazdasági vállalkozás mechanizmusainak? Mennyire érvényesültek más (társadalmi, politikai, kulturális) hatások a modern kor társadalomfejlődésében? Ezek a szociológiai elmélet szempontjából anynyira lényeges kérdések, hogy részletesebben is érdemes áttekintenünk a róluk kialakult elkép zeléseket.
Struktúra és cselekvés Durkheim egyik fő témája, és később aztán sok más szociológusé is, hogy a társadalom kénysze rítő erővel korlátozza tagjai cselevését: ez a társa dalmi kényszer.
/ Durkheim gondolatát az 1. fejezetben ismertet tem (30-32. o.). Durkheim szerint a társadalom elsődleges az egyénnel szemben. A társadalom jóval több, mint az egyéni cselekvések összessége; „sűrűsé ge" vagy „tömörsége" az anyagi világ struktúrái hoz hasonlítható. Képzeljünk el egy embert, aki egy többajtós szobában áll! A szoba szerkezete meghatározza lehetséges cselekvéseinek körét. A falak és az ajtók elhelyezkedése például meg szabja a ki- és bemeneti lehetőségeket. Durkheim szerint a társadalmi struktúra hasonlóan korlá tozza cselekvéseinket, korlátokat állít az egyének elé. Ezek ugyanúgy „külsődlegesek", mint pél dánkban a falak. Durkheim ezt az álláspontot az alábbi közis mert megállapításban fejti ki: Amikor testvéri, házastársi vagy állampolgári feladatainkat végezzük, amikor vállalt kötele zettségeinknek teszünk eleget, olyan köteles ségeket teljesítünk, amelyek függetlenek tő lünk és cselekedeteinktől, s amelyeket a jog és az erkölcs határoz meg. [...] Ugyanúgy, a hívő születésekor készen találta vallásának hiedel meit és gyakorlatait. És ha ezek őelőtte is meg voltak, akkor kívüle léteznek. A jelrendszer, amellyel gondolatainkat megfogalmazzuk, a pénzrendszer, amellyel tartozásainkat kifizet jük, a hitellehetőségek, amelyeket kereskedel mi ügyleteinkben igénybe veszünk, a foglal kozásokban alkalmazott gyakorlati műveletek stb. attól függetlenül funkcionálnak, hogy mi képpen élünk velük (Durkheim 1978). Bár e durkheimi megközelítésnek sok követője akad, gyakran élesen kritizálják is. Mi a társa dalom - kérdezik a bírálók -, ha nem az egyéni cselekedetek összessége? Ha egy csoportot vizs gálunk, nem találunk kollektív entitást, csak egy mással különböző módokon interakcióban lévő személyeket. A „társadalom" nem más, mint olyan egyének halmaza, akik rendszeres kap csolatban állnak egymással. A kritikusok sze rint (akik közül sokan az 1. fejezetben ismerte tett szimbolikus interakcionizmus hívei, lásd a 3 8 - 3 9 . oldalon) emberként csak valamilyen indokkal cselekszünk, és társadalmi világunkat átszövik a különböző kulturális jelentések. Sze rintük a társadalmi jelenségek éppen hogy nem „dolgok", hanem azoknak a szimbolikus jelenté seknek a függvényei, amelyekkel tetteinket fel ruházzuk. A társadalomnak nem teremtményei, hanem teremtői vagyunk.
Értékelés
>
Nem valószínű, hogy a fenti vita végére valaha is pont kerül, mivel azóta folyik, mióta a modern gondolkodók szisztematikus magyarázatot pró bálnak adni az emberi viselkedésre. Ráadásul ez a vita nem korlátozódik a szociológiára, ha nem a társadalomtudományok minden terüle tén foglalkoztatja a tudósokat. E könyv olvasója szintén eldönti majd, melyik álláspontot tartja helyesebbnek. Mégsem kell azért eltúlozni a két nézőpont kö zötti eltérést. Mivel egyik sem lehet teljes egészé ben igaz, könnyen észrevehetjük a kettő közötti kapcsolatokat. Durkheim álláspontja bizonyos értelemben kétségkívül helytálló. A társadalmi intézmények léte megelőzi bármely adott egyén létezését, és az is nyilvánvaló, hogy ezek az in tézmények kényszert gyakorolnak felettünk. így például nem én találtam ki a brit pénzügyi rend szert, és arról sem dönthetek, hogy kívánom-e használni vagy sem, amennyiben hozzá szeret nék jutni a pénzért vásárolható javakhoz és szol gáltatásokhoz. A pénzrendszer más létező intéz ményekhez hasonlóan a társadalom egyes tagjai tól függetlenül létezik, és korlátozza az egyének cselekvéseit. Ugyanakkor nyilván tévedés azt feltételezni, hogy a társadalom a fizikai környezethez hason lóan „külsődleges" valami. Míg a természeti kör nyezet az emberektől függetlenül is fennmarad, a társadalom esetében ez nyilvánvalóan nem igaz. A társadalom az egyes egyén számára külsődle ges, az egyének összessége számára azonban ele ve nem lehet az.
nos kifejezés a strukturálódás. Ezt a fogalmat én magam vezettem be a szociológiába az utóbbi években. A „struktúra" és a „cselekvés" szükség szerűen összefüggenek. A társadalmaknak, kö zösségeknek vagy csoportoknak csak azért van „struktúrájuk", mert az emberek szabályszerűen, kiszámíthatóan viselkednek. Másfelől a „cse lekvés" is csak azért lehetséges, mert egyénként mindannyian rengeteg társadalmilag strukturált ismeret birtokában vagyunk. Ezt a legjobban úgy magyarázhatjuk meg, ha a nyelvet vesszük példá nak. A nyelv csak akkor létezhet, ha társadalmi lag strukturált - használatának bizonyos jellem zőit minden beszélőnek tiszteletben kell tartania. Például amit valaki bármilyen adott kontextus ban mond, az csak akkor érthető, ha bizonyos nyelvtani szabályokat követ. A nyelv strukturális jellemzői azonban mégis csak akkor léteznek, ha az egyes beszélők a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. A nyelv állandóan a struk turálódás folyamatában van. Erving Goffman és más, a társadalmi interak cióval foglalkozó szerzők (akikről az 5. fejezetben lesz szó) joggal vetik fel, hogy minden emberi cse lekvő óriási tudáskészlettel bír. Emberként nagy részt attól vagyunk azok, akik vagyunk, hogy egy összetett konvenciógyűjtemény szerint cselek szünk - például ide tartoznak azok a rituálék is,
Továbbá a durkheimi „társadalmi tények" kor látozhatják ugyan tetteinket, de nem határozzák meg azokat. Dönthetek úgy is, hogy pénz nélkül élek, és szilárdan tarthatom magam ehhez az el határozáshoz még akkor is, ha ez igen komoly ne hézségeket okoz a mindennapi életben. Ember ként nemcsak reagálunk a külvilág eseményeire, hanem döntéseket is hozunk. A „strukturális" és a „cselekvéselméleti" megközelítések közötti szakadék azzal a felismeréssel hidalható át, hogy a mindennapi élet során a társadalmi struktúrát cselekvő módon hozzuk létre és teremtjük újra. így például az a tény, hogy használom a pénz ügyi rendszert, apró, de szükséges hozzájárulás a rendszer fennmaradásához. Ha egyszer csak mindenki vagy az emberek többsége úgy dönte ne, hogy pénz nélkül is boldogul, akkor a rend szer felbomlana. Az 1. fejezetben már említettem (27. o.), hogy a társadalmi struktúra szakadatlan építési és újjáépítési folyamatának elemzése során hasz
Erving Goffman
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
amelyeket az utcán egymás mellett elhaladó ide genek végrehajtanak. Másrészt amikor ezt a tu dást cselekvésünkben alkalmazzuk, akkor meg erősítjük és tartalommal töltjük meg épp azokat a szabályokat és konvenciókat, amelyekhez iga zodunk. A strukturálódás mindig feltételezi azt, amit Goffman „a struktúra dualitásának" nevez. Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi cselekvés feltételez valamilyen struktúrát, de ugyanakkor a struktúra is feltételezi a cselekvést, mert az em beri viselkedés szabályszerűségeire épül.
lyez akkora hangsúlyt az osztályokra, mint Marx. Ők a konfliktusok kialakulásában más tényező ket is fontosnak tartanak, például a faji csoportok vagy a politikai frakciók ellentéteit. Függetlenül attól, hogy melyik csoport az erősebb, a társada lom alapvetően feszültségekkel teli, ezért még a legszilárdabb társadalmi rendszer is az egymás sal szemben álló csoportok kényes egyensúlyára épül.
Konszenzus és konfliktus
A struktúra és cselekvés problémájához hason lóan ennek az elméleti vitának a megnyugtató le zárása sem valószínű. Ugyanakkor a konszenzus és a konfliktus híveinek álláspontjai közti távol ság megint csak nagyobbnak tűnik, mint amilyen valójában. A két felfogás közötti ellentét semmi képp sem kibékíthetetlen. Valószínűleg minden társadalomban van valamiféle általános egyetér tés az értékeket illetően, és természetesen mind egyikben találunk konfliktust is.
A konszenzust és konfliktust hangsúlyozó állás pontok összevetését ismét hasznos Durkheimmel kezdeni. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalom kölcsönösen összefüggő részekből áll. A legtöbb funkcionalista gondolkodó számára a társada lom egymáshoz szorosan kapcsolódó struktúrák ból álló, egységes egész. Ez igencsak egybecseng Durkheimnek a „társadalmi tények" korlátozó, „külsődleges" jellegéről vallott nézetével. Itt vi szont az analógia alapját nem egy építmény falai képezik, hanem a test fiziológiája. A test különféle feladatok ellátására speciali zálódott részekből (például agy, szív, tüdő, máj stb.) áll, amelyek mindegyike részt vesz az élet folyamat fenntartásában. Ezeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz, mert ha nem, a szervezet léte veszélybe kerül. Ugyanez a helyzet Durkheim szerint a társadalom esetében. A tár sadalom folyamatos fennmaradása érdekében a specializálódott intézményeknek (politikai rend szer, vallás, család, oktatási rendszer) harmoni kusan kell együttműködniük. A társadalom foly tonossága ezért az együttműködésen múlik, ami viszont feltételezi, hogy tagjai körében általános konszenzus alakult ki az alapértékekről. A konfliktust középpontba helyezők ettől alap vetően eltérő álláspontot vallanak. Legfőbb felte véseiket Marxnak az osztálykonfliktusokról val lott nézeteivel világíthatjuk meg. / Marx osztálykonfliktussal kapcsolatos álláspont ját az 1. fejezetben ismertettem (32-34. o.). Marx szerint a társadalmak egyenlőtlen erőforrá sokkal rendelkező osztályokra bomlanak. Az éles egyenlőtlenségek következtében a társadalmi rendszerben „beépített" érdekellentétek alakul nak ki. Ezek az érdekellentétek bizonyos ponton kirobbannak és radikális változásokhoz vezet nek. E nézőpont hívei közül nem mindenki he-
Értékelés
Ráadásul a szociológiai kutatás egyik általános szabálya, hogy mindig meg kell vizsgálnunk a konszenzus és a konfliktus közötti kapcsolatokat a társadalmi rendszerekben. A különféle csopor tok által vallott értékek és a tagjaik által elérni kí vánt célok gyakran egyszerre tükröznek közös és ellentétes érdekeket. Például még az osztálykonf liktusok marxi elemzésében is egyaránt találunk közös és ellentétes osztályérdekeket. így a tőké sek függnek a gyáraikban dolgozó munkaerőtől, éppen úgy, mint a munkások a tőkésektől, akik től a bérüket kapják. Ilyen körülmények között a nyílt konfliktus nem állandósul; olykor mindkét félnek az az érdeke, hogy túllépjen az ellentéte ken, máskor viszont fordított a helyzet. Konszenzus és konfliktus kapcsolatának elem zésében hasznos fogalom az ideológia. Az ideo lógia olyan értékek és meggyőződések rend szere, amely az erősebb csoportok helyzetének megszilárdítását célozza a gyengébbek rovására. Hatalom, ideológia és konfliktus mindig szoro san kapcsolódik egymáshoz. Sok konfliktus a hatalom, az azzal járó előnyök miatt alakul ki. A hatalmon lévők uralmának megtartása nagy részt az ideológiai befolyástól függ, bár szükség esetén erőszakot is alkalmazhatnak. A feudális rendszerben például az arisztokraták hatalmát alátámasztotta az az elképzelés, hogy az embe rek egy kis csoportja „uralkodásra született", az arisztokraták mégis gyakran erőszakhoz folya modtak azok ellen, akik a hatalmukat meg mer ték kérdőjelezni.
4. FEJEZET
A nemek problémája A nemek problémája csak ritkán kerül közpon ti helyre a modern szociológia megalapítóinak a munkáiban. Az a néhány bekezdés azonban, amelyben érintették ezt a kérdést, lehetővé teszi egy alapvető elméleti dilemma körvonalazását - bár megoldásához alig-alig találunk támpontot műveikben. A kérdést a legjobban úgy mutathat juk be, ha azt a problémát, amelyet alkalmanként Durkheim feszeget, összevetjük a Marx írásai ban előforduló kérdéssel. Durkheim az öngyil kosságról írva egy ízben megjegyzi, hogy a férfi „majdnem mindenestől a társadalom terméke", míg a nő „sokkal nagyobb mértékben a természet műve". Ezt az észrevételt kifejtve a férfiról így ír: „hajlamai, törekvései és hangulatai nagyrészt kol lektív eredetűek, élettársa viszont mindezekben a vonatkozásokban közvetlenebbül a saját orga nizmusa hatása alatt áll. Ily módon a férfi szük ségletei egészen mások, mint a nőé" (Durkheim 2003a). Más szóval a nő és a férfi eltérő identitás sal, ízléssel és hajlamokkal bír, mert a nő kevés bé szocializált, és „közelebb áll a természethez", mint a férfi. Ma már Durkheim megállapítását ebben a formában aligha fogadná el bárki. A női iden titást ugyanúgy a szocializáció határozza meg, mint a férfiét. Durkheim állítása azonban némi leg módosítva a társadalmi nem kialakulásának és természetének egyik lehetséges nézőpontját fogalmazza meg. Ez pedig úgy írható le, hogy a nemek közötti különbségek lényegében a fér fi és nő közötti, biológiailag adott eltéréseken alapulnak. Ez az álláspont nem feltétlenül je lenti annak elfogadását, hogy a nemek közötti különbségek velünk született jellegzetességek. Sokkal inkább azt feltételezi, hogy a nő társa dalmi helyzetét és identitását reproduktív-gyer meknevelési szerepe alakítja. Amennyiben ez az álláspont helytálló, akkor a nemek közötti különbségek mélyen gyökereznek minden tár sadalomban. A nő és a férfi hatalmi helyzeté nek különbségei azt a tényt tükrözik, hogy a nők képesek a gyermek megszülésére, és elsősorban ők gondoskodnak róla, míg a férfiak aktivitása a politika, a munka és a háborúzás „nyilvános" szféráira összpontosul. Marx nézete alapvetően eltér a fenti álláspont tól. Szerinte a nemek közötti különbségek a hata lom és a státus vonatkozásában lényegében más - elsősorban osztályjellegű - megosztottságot tükröznek. Úgy véli, hogy az emberi társadalom legkorábbi formáiban nem volt különbség ne mek és osztályok között. A férfi nő feletti hatal ma az osztálykülönbségekkel együtt jelent meg.
A nő a férfi „magántulajdonának" egyik formája lett a házasság intézményén keresztül. A nők eb ből a kötött helyzetből szabadulnak fel, ha meg szűnnek az osztálykülönbségek. Manapság ezt az elemzést sem fogadnák el sokan, de sokkal hi hetőbb nézetté tehetjük, ha az általánosítás egy magasabb szintjére emeljük. Nem az osztály az egyetlen tényező, amely a nő és a férfi viselke dését meghatározó társadalmi különbségeket ala kítja. Hasonló tényezők az etnikai hovatartozás és a kulturális háttér is. Például mondhatnánk, hogy egy kisebbségi csoporthoz tartozó nőknek (például az Egyesült Államokban élő feketéknek) sokkal több közös vonásuk van az adott kisebb ségi csoport férfi tagjaival, mint a többséghez tartozó (fehér) nőkkel. Vagy esetleg azt találjuk, hogy egy meghatározott (például egy kisebb vadászó-gyűjtögető) kultúrából származó nő ka rakterében sokkal közelebb áll az adott kultúra férfi tagjaihoz, mint az ipari társadalmakban élő nőkhöz. Az utóbbi évtizedekben megerősödött a nő mozgalom, ami a szociológiában és más tudomá nyokban is gyökeres változásokat indított el. A fe minizmus nyomán össztűz zúdult a szociológia elméletében és módszertanában, sőt, magában a szociológia tárgyában is felfedezni vélt férfipár tiságra. Nemcsak a szociológiában fennálló férfi uralmat támadták, hanem az egész tudomány át fogó rekonstrukciójának igénye is felmerült. Újra kell gondolni az alapkérdéseket, és az ezekkel kapcsolatos vitákat is másként kell prezentálni, mondták. A feminista szociológiai megközelítésekben hangsúlyozzák, hogy a társadalmi világ elem zésekor a társadalmi nemet kell a középpontba állítani. Bár a feminista nézőpontok sokfélesége miatt nehéz általánosságokban beszélni, annyit megállapíthatunk, hogy a feministák többsége szerint a tudás szervesen kapcsolódik a biológiai és társadalmi nem kérdéseihez. Mivel a férfiak és a nők tapasztalatai eltérők, és különböző né zőpontokból szemlélik a világot, nem egyforma értelmezéseket alakítanak ki róla. A feministák gyakran sérelmezik, hogy a hagyományos szo ciológiai elméletalkotás tagadta vagy figyelmen kívül hagyta a tudás „nemi" (gendered) jellegét, és a társadalmi világról kialakított koncepciók ban a férfiak jutottak uralkodó szerephez. Ha gyományosan a férfiak töltötték be a társadalom hatalmi és vezető pozícióit, ezért az az érdekük, hogy fenntartsák kiváltságos helyzetüket. Ilyen körülmények között a nemtől függő tudás kulcs fontosságú erővé válik a fennálló társadalmi be rendezkedés állandósításában és a férfiuralom legitimálásában.
/ A feminista megközelítésekről bővebben lásd a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című feje zetet (364-369. o.). Egyes feminista szerzők szerint tévedés azt felté telezni, hogy akár a „férfiak", akár a „nők" olyan csoportot alkotnak, amely sajátos érdekekkel vagy jellemzőkkel bír. Több ilyen szerzőre, köz tük Judith Butlerre (1999) is hatott a posztmo dern gondolkodás, amelyről később lesz szó (lásd a 103-105. oldalon). Butler szerint a társadalmi nem korántsem állandó kategória, hanem folyton változik, és nem abban nyilvánul meg, hogy ki az ember, hanem inkább abban, hogy mit csinál. Ha Butlernek (2004) igazat adva elfogadjuk, hogy a társadalmi nem valami olyasmi, amit „csiná lunk", akkor arra kell törekednünk, hogy „vissza csináljuk", ha az egyik csoport a másik csoport feletti hatalmának megerősítésére használja. Ju dith Butler munkásságáról és a queer-elméletre gyakorolt hatásáról lesz még szó a 12. fejezetben (356. o.). Hasonló gondolatokat fejtegetett Susan Faludi is. A férfiképről szóló könyvében [Stiffed, 1999) rámutat, hogy légből kapott az a gondolat, mely szerint minden szférában a férfiak uralkodnak. Épp ellenkezőleg, ma a férfiasság válságát éli ab ban a világban, amelyről azt hiszik, hogy a fér fiak birtokolják és irányítják. A férfiak egy-egy csoportja még mindig bizakodó, úgy érzik, hogy ők vannak nyeregben; sokan mások úgy látják, hogy a háttérbe szorultak, ezért önbecsülésük is oda. Ennek részben az lehet az oka, hogy a nők sikereket értek el, de éppígy szerepet játszanak a munka jellegében bekövetkezett változások is. Például az információtechnológia fejlődésével sok kevésbé képzett férfi fölöslegessé vált a tár sadalmi szükségletek szempontjából.
Judith Butler
kielégítő módon. Ugyanakkor önmagában még kevés, hogy „a nők tanulmányozását beemelik a szociológiába", mert a társadalmi nem a nők és a férfiak identitása és viselkedése közötti össze függésekkel kapcsolatos. Pillanatnyilag kénytele nek vagyunk nyitva hagyni azt a kérdést, hogy a nemek közötti különbségeket mennyiben lehet megvilágítani más szociológiai fogalmakkal (osz tály, etnikai hovatartozás, kulturális háttér stb.), vagy fordítva: a más területeken jelentkező tár sadalmi megosztottságok milyen mértékben ma gyarázhatók a nemek közti különbségekkel. A szociológiai elméletalkotás legfontosabb jövőbeli feladatai egyértelműen annak fényében határoz hatók meg, hogy sikerül-e hatékony megoldást találni e dilemmára.
A modern világ kialakulása A
/ A „férfiasság válsága" az oktatás tárgyalásakor is szóba kerül ( 5 4 8 - 5 4 9 . o.).
Értékelés A harmadik dilemmával kapcsolatos problémák igen fontosak, és közvetlenül kapcsolódnak ah hoz a feminista kihíváshoz, amellyel a szocioló giának szembe kell néznie. Senki sem vitathatja igazán, hogy a múltbeli szociológiai elemzések nagy része vagy figyelmen kívül hagyta a nőket, vagy rosszul értelmezte a női identitást és visel kedést. És bár végeztek új szociológiai vizsgá latokat a nőkről az utóbbi húsz évben, számos olyan terület van még, ahol a jellegzetesen női tevékenységeket és gondokat nem elemezték még
marxista
megközelítés
Marx írásai komoly kihívást jelentettek a szocio lógiai elemzés számára, amelyet nem lehetett fi gyelmen kívül hagyni. Kortársaitól a mai szocio lógusokig sokan vitatták a modern társadalom fejlődéssel kapcsolatos nézeteit. Már említettem, hogy Marx a modern társadalmakat kapitalista társadalmaknak tekinti. A modern korban a válto zások hajtóereje az állandó gazdasági átalakulás, amely a tőkés termelés szerves része. A kapitaliz mus minden korábbinál dinamikusabb gazdasá gi rendszer. A tőkések versenyeznek egymással, hogy eladják termékeiket a vevőknek, és a válla latok csak akkor maradhatnak versenyben, ha a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban állítják elő a termékeiket. Mindez újabb és újabb techno lógiai újításokhoz vezet, mivel az adott termelési
4. FEJEZET
folyamatban használt technológia hatékonyságá nak növelése az egyik módja annak, hogy előnyt szerezzenek a vetélytársakkal szemben. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy termé keik számára új piacokat hódítsanak meg, és ol csón jussanak nyersanyagokhoz, munkaerőhöz. Marx szerint ezért a kapitalizmus állandóan ter jeszkedő rendszer, amely az egész világot meghó dítja - ezzel magyarázható a nyugati ipar globális elterjedése. Marxnak a kapitalizmus jelentőségéről kidol gozott értelmezése számos követőre talált, akik közül sokan jelentős mértékben finomították a marxi gondolatokat. Számos más szerző viszont bírálta Marx nézeteit, és másképp elemezték a modern világot formáló tényezőket. Szinte min denki elismeri azt, hogy a kapitalizmus valóban komoly szerepet játszott mai világunk létrejöt tében. De sokan úgy vélik, hogy Marx egyrészt túlbecsülte a tisztán gazdasági tényezők jelen tőségét a változásokban, másrészt pedig a kapi talizmus szerepe kevésbé volt meghatározó a modern társadalomfejlődésben, mint ahogy azt Marx gondolta. E szerzők többsége kétkedve fo gadta Marx meggyőződését, hogy a kapitalizmust végül a szocialista rendszer fogja felváltani. Amikor 1989 után a Szovjetunióban és KeletEurópában összeomlott a kommunizmus, sokan a marxista gondolkodás „válságáról" beszéltek, ami igazolni látszott a marxizmus kritikusainak kétkedését (Gamble 1999). Bár a nyugati marxis ták többsége már rég elvetette azt, amit Oroszor szág és más államok „létező szocializmusaként" emlegettek, a világ nagy részén hivatalos ideoló gia maradt a marxizmus, ami számukra azt bi zonyította, hogy vannak még a kapitalizmusnak alternatívái.
Weber
álláspontja
Marx egyik legelső és legszigorúbb kritikusa Max Weber volt. / Weber munkásságát az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetben ismertettem (34-35. o.). Weber írásai tulajdonképpen „Marx kísérteté vel", a marxi szellemi örökséggel folytatott, élet hosszig tartó küzdelemként jellemezhetők. A Weber által kimunkált alternatív álláspont a mai napig megőrizte jelentőségét. Szerinte a nem gazdasági jellegű tényezők kulcsszerepet játszot tak a modern társadalom fejlődésében. Éppen ez az állítás A protestáns etika egyik fontos tétele. A vallási értékeknek - főként a puritanizmus ér
tékeinek - alapvető szerepük volt a kapitalista szemléletmód kialakulásában. E szemléletmód kialakulása - Marx feltételezésével ellentétben - nem vezethető vissza kifejezetten gazdasági változásokra. Webernek a modern társadalmak természeté ről és a nyugati életformák világméretű elterje désének okairól vallott nézetei élesen szemben állnak Marx felfogásával. Weber szerint a kapita lizmus - a gazdasági vállalkozás megszervezésé nek egyik sajátos módja - csupán egy a modern korszak társadalomfejlődését meghatározó fon tos tényezők közül. A kapitalista gazdaság me chanizmusainál meghatározóbbak a tudomány és a bürokrácia fejlődésének a következményei. A tudomány határozta meg a modern technoló giát, és ez feltehetőleg nem lesz másképp bár milyen jövőbeli szocialista társadalomban sem. A bürokrácia a sok embert magukban foglaló csoportok megszervezésének egyetlen hatékony módja, így kétségkívül együtt nő majd a gazda sági és politikai terjeszkedéssel. A tudomány, a modern technológia és a bürokrácia fejlődését Weber együttesen „racionalizálódásnak" nevezi. A racionalizálódás azt jelenti, hogy a társadalmi gazdasági élet a technikai tudás alapján, a haté konyság elvei szerint szerveződik.
Értékelés Vajon a modern társadalmak értelmezésének me lyik változata helyes: az, amelyik Marxtól szár mazik, vagy az, amelyik Webertől? A kutatók ebben a kérdésben is megosztottak. A kapcso lódó keretes rész a kétféle gondolkodás néhány különbségét foglalja össze. (Meg kell azonban je gyeznünk, hogy mindkét táboron belül vannak eltérések, tehát nem minden teoretikus értene egyet mindegyik megállapítással.) A marxista és a weberiánus nézetek közötti kü lönbség a szociológia sok területére kihat. Nem csupán az iparosodott társadalmak vizsgálatának módszerét határozza meg, hanem a kevésbé fej lett világ társadalmairól kialakított nézeteket is. Ezenkívül a két nézetrendszer eltérő politikai ál láspontokhoz is kötődik: a baloldali szerzők az első, a liberálisok és a konzervatívok a második oszlop nézeteit teszik magukévá. Az ezzel a di lemmával kapcsolatos tényezők azonban sokkal inkább empirikus jellegűek, mint a többi dilem ma tényezői. A modern társadalmak és a harma dik világ országainak fejlődési útját tényszerűen tanulmányozva feltárhatjuk, hogy a változás mintái mennyire felelnek meg az egyik vagy a másik modellnek.
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
1 03
arx és W e b e r összehasonlítása MARXISTA GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN
W E B E R I A N U S GONDOLATOK NAGY VONALAKBAN
1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató rugója a tőkés gazdasági mechanizmusok elter jedése. 2. A modern társadalmakat osztálykülönbségek tagolják, amelyek meghatározzák jellegüket. 3. A legfontosabb hatalmi különbségek - így például azok, amelyek meghatározzák a nők és a férfiak eltérő helyzetét - végső soron a gazdasági egyenlőtlenségekből származnak. 4. A mai modern (kapitalista) társadalmak át meneti típusok. Várható, hogy a jövőben gyöke resen átalakulnak. A kapitalizmust a szocializmus valamilyen formája váltja majd fel. 5. A nyugati befolyás növekedése a világon fő ként a kapitalista gazdasági rendszer terjeszkedő jellegéből fakad.
1. A modern fejlődés legfontosabb mozgató rugója a termelés racionalizálódása. 2. Az osztálykülönbségek csak az egyenlőtlen ségek egyik típusát képezik a modern társadal makban, amely kiegészül más, például a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségekkel is. 3. A gazdasági hatalom elkülöníthető a más forrásból származóktól. A férfi és a nő közötti egyenlőtlenség például nem magyarázható gaz dasági alapon.
UJABB SZOCIOLÓGIAI ELMELETEK Az előbbiekben felvetett, a modern világ kialaku lásával kapcsolatos dilemmák ma is fontosak, de a mai elméletalkotók igyekeznek túllépni Mar xon és Weberen. Mivel 1989-ben összeomlott a kelet-európai kommunizmus, a marxi gondolatok a mai világban már kevésbé látszanak helytálló nak, bár számos tudós továbbra is alkalmaz nagy vonalakban marxista megközelítéseket a modern világ előtt álló szociológiai kérdések boncolgatá sakor (Gamble 1999). Más szociológusok - köztük korábbi marxisták is - mára teljesen leírták Marxot. Szerintük eleve bukásra ítéltetett Marx kísérlete, hogy általános történelmi mintákra leljen. Ezek a posztmoder nizmushoz köthető gondolkodók úgy vélik, hogy a szociológusoknak fel kell hagyniuk az olyan elméletekkel, amelyeket Marx és Weber is igye kezett kidolgozni: a társadalmi változás átfogó értelmezéseivel.
Posztmodernizmus A posztmodernizmus gondolatának hívei szerint a társadalomelmélet klasszikus gondolkodói ab ból indultak ki, hogy a történelemnek van valami iránya: „tart valahová", és haladás az eredménye - ez az elképzelés azonban ma már tarthatatlan. Nincsenek többé olyan nagy narratívak vagy metanarratívák, a történelemről vagy a társada lomról kialakított átfogó koncepciók, amelyeket
4. A jövő fejlődését a társadalmi élet minden te rületén a racionalizálódás határozza meg. Minden modern társadalom a társadalmi és gazdasági szer veződésnek ugyanazon alapvető módjaitól függ. 5. A Nyugat globális befolyása az ipari erőforrá sok birtoklásából és katonai erejéből származik.
értelmesnek tarthatnánk (Lyotard 1993). Nincs többé védhető haladásfogalmunk, ráadásul már a történelem sem létezik. Marx reményeivel el lentétben nem törvényszerű, hogy a posztmo dern világ csak szocialista lehet. Ezt a világot in kább az új média uralja, amely „kiszakít" minket a múltból. A posztmodern társadalom nagyon pluralisztikus, sokrétű. Számtalan film, videofel vétel, tévéműsor és a világháló képei járják be a világot. Sok eszmével és értékkel találkozhatunk, de ezeknek nem sok közük van a lakóhelyünk történetéhez, sőt személyes történeteinkhez sem kapcsolódnak. Minden a változás folyamatában lévőnek látszik. Egy szerzőcsoport így jellemezte ezt az állapotot: Világunk az átalakítás folyamatát éli. A tömeg termelés, a tömegfogyasztó, a nagyváros, a nagytestvér-állam, a megállíthatatlanul terjesz kedő lakótelepek, a nemzetállam mind lejtőre kerültek, míg a rugalmasság, a sokféleség, a kü lönbözőség, valamint a mobilitás, a kommuni káció, a decentralizálás és az internacionalizálódás pályája felfelé ível. Ebben a folyamatban tulajdon identitásunk, énképünk, szubjekti vitásunk is átalakul. Ez átmenet egy új korba (Hall-Jacques 1988). A posztmodernitás fontos elméletalkotói közé tartozik a francia Jean Baudrillard is (munkás ságáról a 15., „A média" című fejezetben lesz szó, 4 6 0 - 4 6 1 . o.). Baudrillard úgy véli, hogy az elektronikus médiumok szétzúzták a jelenünk és
4. FEJEZET
Jean Baudrillard
múltunk közti kapcsolatot, és kaotikus, üres vilá got teremtettek. Baudrillard-ra fiatalabb éveiben erősen hatott a marxizmus. Szerinte azonban az elektronikus kommunikáció és a média terjesz kedése megcáfolta azt a marxista tételt, hogy a társadalmat gazdasági erők formálják. A társadal mi életet sokkal inkább jelek és képek befolyá solják. Baudrillard szerint a médiauralom korában a jelentés képek áramlásával jön létre, mint pél dául a tévéműsorokban. Világunk nagy része ma már afféle látszatuniverzum, amelyben nem való ságos személyekkel vagy helyekkel érintkezünk, hanem médiaképekkel. Például amikor 1997-ben meghalt Diana walesi hercegnő, az egész világ gyászolta, nem csak Nagy-Britannia. De vajon a valódi személyt siratták-e az emberek? Baudril lard erre nemmel válaszolna. Diana hercegnő a legtöbb ember számára csak a média közvetítése által létezett. Halála inkább egy szappanoperába illett, az emberek nem valóságos eseményként élték meg - erre mondja Baudrillard, hogy „az élet feloldódik a tévében".
Michel Foucault Bár tiltakozott, ha posztmodernistának nevez ték, Michel Foucault ( 1 9 2 6 - 1 9 8 4 ) sokat merített a posztmodernizmus gondolatköréből. Munkája
során megkísérelt rávilágítani azokra a jelentés módosulásokra, amelyek a modern világ gon dolkodását elválasztják a megelőző korokétól. A bűnről, a testről, az őrültségről és a szexualitás ról szóló írásaiban elemezte azoknak a modern intézményeknek (a börtönnek, a kórháznak, az iskolának) a kialakulását, amelyek az idők során egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalom ellenőrzésében, megfigyelésében. Meg akarta mu tatni, hogy a felvilágosodás egyéni szabadsággal kapcsolatos eszméinek van egy másik oldala, „fo nákja" is, amelyik a fegyelmezést és a felügyele tet állítja a középpontba. Foucault fontos gondo latokat vetett fel a hatalom, az ideológia és a dis kurzus közötti kapcsolatról a modern szervezeti rendszerek vonatkozásában. A szociológiában alapvetően fontos a hatalom vizsgálata: hogyan érik el céljaikat egyének és csoportok mások céljainak a rovására? A klaszszikus alapítók közül Marx és Weber különö sen nagy súlyt helyezett a hatalom kérdésére, Foucault pedig részben folytatta a gondolatme netüket. A társadalom feletti hatalomra és ellen őrzésre vonatkozó gondolataiban központi helyet foglal el a diskurzus: egy konkrét témával kap csolatos beszéd- és gondolkodásmódok összes sége, amelyeket közös feltevések egyesítenek. Foucault például rámutatott, milyen óriási vál tozáson ment keresztül az őrültséggel kapcsola tos diskurzus a középkortól napjainkig. Például
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
a középkorban az elmebetegeket mindenki ár talmatlannak tartotta, sőt akadt, aki szerint az eszelős különleges észlelési „adottsággal" bírhat. A modern társadalmakban viszont az „őrültség" fogalmát az orvostudományi diskurzus alakítot ta, amely a betegséget és kezelését hangsúlyozza. Ezt az orvostudományi diskurzust támogatja és fenntartja az orvosok, orvosszakértők, kórházak, szakmai szervezetek és orvostudományi folyóira tok igen fejlett, befolyásos hálózata. / Foucault munkásságáról bővebben lesz szó a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben (210. o.). Foucault szerint a hatalom a diskurzuson keresz tül formálja az emberek különböző jelenségekkel (a bűnnel, az őrültséggel vagy a szexualitással) kapcsolatos attitűdjeit. A hatalom vagy autoritás birtokosainak szakértői diskurzusaival gyakran csak más „versenyképes" szakértői diskurzusok vehetik fel a versenyt. így a diskurzus a másféle gondolkodás- vagy beszédmódok korlátozásának hatékony eszköze lehet. A tudás az ellenőrzés szolgálatába állítható. Foucault írásait átszövő, fontos téma, hogyan kapcsolódik a hatalom és a tudás a felügyeleti, kényszerítési és fegyelmezési technológiákhoz.
Michel Foucault
105
Foucault radikálisan új társadalomelméleti megközelítése szemben áll a tudományos isme retek természetéről kialakult általános konszen zussal. Ez a megközelítés, amely főként korai munkáira jellemző, ma már Foucault „archeoló giájaként" ismert. Más társadalomtudósoktól el térően, akik az ismertre utalva, analógiákkal pró bálják értelmezni az ismeretlent, Foucault épp az ellenkezőjét tűzte ki célul: a múltban kutakodva igyekezett értelmezni az ismertet. Foucault heve sen támadta a jelent: azokat a „bevett" fogalma kat, nézeteket és struktúrákat, amelyek nagyrészt épp azért láthatatlanok, mert ismertek. Például feltárta, hogy a „szexualitás" fogalma nem min dig létezett, hanem a társadalmi fejlődés folya matai során jött létre. Hasonló megállapításokat lehet megfogalmazni a normális és deviáns tevé kenység, az épelméjűség és az őrültség stb. mai fogalmairól. Foucault megkísérelte feltárni a mai észjárások és gyakorlatok mögött meghúzódó fel tevéseket és a múlt felől közelítve „láthatóvá" tenni a jelent - nem feledve, hogy nem alkotha tunk általános elméletet a társadalomról, a társa dalmi fejlődésről vagy a modernitásról, csak ezek töredékeit érthetjük meg.
NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS Michel Foucault sok más gondolkodóra is hatott. A felügyelet - információk gyűjtése másokról, hogy viselkedésük irányítható legyen - minde nütt megjelenik egy olyan társadalomban, ame lyet a tömegkommunikáció erősödése jellemez. A kortárs társadalomelmélet-alkotók többsége el fogadja, hogy az információtechnológia és az új kommunikációs rendszerek - más technológiai változásokkal együtt - mindannyiunk számára jelentős társadalmi átalakulásokat eredményez nek. Többségük azonban nem ért egyet a poszt modernista és foucault-i gondolatok magvával, amely szerint eleve kudarcra ítélt minden kísér let, hogy a szociális világ általános folyamatait megértsük, hogy jobbá tegyük a világot. Manuel Castells, Jürgen Habermas, Ulrich Beck és jóma gam is mind azt mondjuk, hogy épp az ellenke zőjéről van szó: ma még inkább szükség van álta lános társadalomelméletekre, és ezekre alapozva tehetünk is valamit azért, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot. Még ha el is fogadjuk, hogy szertefoszlottak a marxi álmok a kapitaliz must felváltó szocialista alternatíváról, a szocia lista elképzelés alapját alkotó értékek közül né hány - társadalmi közösség, egyenlőség, gondos kodás a gyengékről és az elesettekről - még ma is nagyon eleven.
4. FEJEZET
Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság Jürgen Habermas német szociológus felismeri, hogy sok marxi gondolat ma már idejétmúlt, és Weberhez fordul alternatív gondolatokért. Ugyan akkor azt is felveti, hogy egyes marxi alapelvekhez továbbra is ragaszkodni kell. A kapitalizmusnak nincs alternatívája, és nem is kell ilyet keresni: bebizonyosodott róla, hogy óriási gazdagság lét rehozására képes. Ennek ellenére a kapitalista gazdaságban megmaradt néhány alapvető prob léma, amelyekre Marx mutatott rá - például az, hogy időről időre gazdasági visszaesés vagy vál ság következhet be. Helyre kell állítani a gaz dasági folyamatok feletti ellenőrzést, mert már sokkal inkább azok irányítanak minket, mint mi azokat. Ezt a nagyobb mértékű kontrollt leginkább úgy érhetjük el - mondja Habermas -, ha újra élet re keltjük azt, amit ő „nyilvánosságnak" nevez. A nyilvánosság lényegében a demokrácia kerete. Szerinte a megszokott, parlamentre és pártokra épülő demokratikus eljárások nem adnak megfe lelő alapot a kollektív döntéshez. A demokratikus eljárások reformjával és a közösségi szervezetek és más helyi csoportok következetes bevonásá val megújíthatjuk a nyilvánosságot. A modern kommunikációs médiumoknak valóban vannak olyan hatásaik, amelyekre Baudrillard és mások
utaltak. Mégis, e médiumoknak alapvető szere pük lehet a demokrácia továbbfejlesztésében. Ha például a televízió és a hírlapok működését kereskedelmi érdekek határozzák meg, akkor ezek nem lehetnek a demokratikus vita fórumai. A közszolgálati televízió és rádió azonban, akár csak az internet, sok lehetőséget kínál a nyílt pár beszéd és vita kialakítására. Feminista szerzők bírálták Habermast, mert nem fordít elég figyelmet a gender és a demok rácia összefüggésére. A bírálók rámutatnak, hogy a demokráciát gyakran férfiterepnek tekinti. Sze rintük Habermasnak azt is látnia kellene, hogy a demokrácia hajlamos kizárni a nők teljes jogú részvételét. A legtöbb parlamentben például a képviselők között kisebbségben vannak a nők. A nők számára fontos kérdések sokszor nem buk kannak fel a politikai vitákban. Habermas főmű vében, A kommunikatív cselekvés elméletében (1981) meg sem említi a nemeket. Nancy Fraser (1989) rámutat, hogy Habermas a demokráciáról szólva úgy bánik az állampolgárisággal, mintha az nemileg semleges volna. Pedig az állampolgá riság fejlődése tipikusan úgy alakult, hogy az sok kal inkább kedvezett a férfiaknak, mint a nőknek. A nők a családban például még mindig nagyrészt alárendeltek a férfiaknak. Tehát a családi életben tapasztalt egyenlőtlenség a nyilvánosságban mű ködő demokráciát is csorbítja.
Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom Egy másik német szociológus, Ulrich Beck is elutasítja a posztmodernizmust. Szerinte nem „a modernen túli" világban élünk, hanem egy olyan szakaszba lépünk, amelyet ő „a második modernitás korának" nevez: a modern intézmé nyek globálissá válnak, a mindennapi élet pedig kiszabadul a hagyomány és a szokás szorításá ból. A régi ipari társadalom eltűnőfélben van, helyébe egy „kockázattársadalom" lép. Amit a posztmodernisták káosznak, rendezetlenségnek látnak, azt Beck kockázatnak, bizonytalanság nak tekinti. A globális rend legfőbb jellemzője a kockázatkezelés. Beck nem azt mondja, hogy a mai világ több kockázatot hordoz, mint a megelőző korok. In kább a kockázatok jellege változik. Ma a kockázat nem annyira természeti veszély- vagy bizonyta lanságforrásokból ered, hanem inkább saját tár sadalmi fejlődésünk, valamint a tudomány és technika fejlődése által okozott bizonytalansá gokból. Jürgen Habermas
A tudomány és a technológia fejlődése új koc-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
kázati szituációkat hoz létre, amelyek nagyon különböznek a megelőző korok kockázataitól. A tudomány és a technológia nyilvánvalóan sok haszonnal jár, ugyanakkor nehezen mérhe tő kockázatokat is teremt. így például senki nem tudhatja, milyen kockázattal jár az olyan új tech nológiák kifejlesztése, mint amilyen például a genetikai módosítás vagy a nanotechnológia. A génkezelt termények pártolói például azt állít ják, hogy kedvező esetben ezek véget vethetnek az éhezésnek a világ legszegényebb országaiban, olcsó élelmiszert biztosítanak mindenkinek. A szkeptikusok viszont azt mondják, hogy ezek ve szélyt jelenthetnek, nem várt egészségkárosító hatásuk is lehet. / Beck gondolatairól a 22., „Környezeti kockáza tok" című fejezetben lesz szó bővebben ( 7 4 6 748. o.). Beck szerint a kockázattársadalom fontos as pektusa, hogy veszélyei térben, időben és társa dalmilag nem korlátozottak. A mai kockázatok minden országot és minden társadalmi osztályt érintenek; nem csupán személyes, hanem globá lis következményekkel is járnak. A mesterséges kockázat sok formája - például a terrorizmus és a környezetszennyezés - áttöri az országhatárokat. Jó példa erre az 1986-ban az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt robbanás: az erőmű közvetlen közelében élők mind - tekintet nélkül életkorukra, társadalmi osztályukra, nemükre vagy státusukra - veszélyes mértékű sugárzás nak voltak kitéve. Ugyanakkor a baleset hatásai sokkal távolabb is jelentkeztek: Európában, sőt messzebb még jóval a robbanás után is szokatla nul magas sugárzási szintet mértek. A mindennapi élet szintjén is sok döntésben megjelenik ma a kockázat. Például szoros kap csolat van a kockázat és a nemek viszonya között: kapcsolataikban sok új bizonytalanság bukkant fel (amiről a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó). Erre példa a szerelem és a házasság területe. A fejlett társadalmakban a házasság még egy emberöltővel ezelőtt is a sze mélyes életben bekövetkezett változás meglehe tősen egyszerű folyamata volt - az ember nem házasból házas lett -, és ezt mindenki állandó helyzetnek tekintette. Ma sok pár él együtt há zasságon kívül, és magas a válások aránya. Bár kinek, aki fontolgatja, hogy viszonyt kezd vala kivel, számolnia kell ezekkel a tényekkel, vagyis fel kell mérnie a kockázatokat. A férfinak vagy nőnek e bizonytalan háttér ismeretében el kell döntenie, mennyire számíthat boldogságra, biz tonságra.
Ulrich Beck
A társadalmunkban megjelenő kockázat másik példája a terrorizmus veszélye. A 2 0 0 1 . szep tember 11-én New York és Washington ellen in tézett támadások után megváltozott az emberek véleménye arról, mennyire tudhatják biztonság ban közösségüket a terrorista akciókkal szem ben. A terrorizmus félelme világszerte megbéní totta a gazdaságokat, főként a szeptember 11-ét követő hónapokban, mert a vállalkozások nem kockáztattak meg nagyobb beruházásokat. A ter rorista támadások nyomán az államok átértékel ték a polgáraik szabadsága és biztonsága között teremtendő egyensúlyt is. Beck szerint a nemzetállam már nem tartha tó fenn a globális kockázat világában. Inkább transznacionális együttműködést kell kialakítani az államok között. A nemzetállam korlátolt néző pontja akadállyá válik, ha új kockázatokkal, pél dául a globális felmelegedéssel kell szembenéz ni. Beck úgy véli, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc csak akkor kezdődhet, ha eldöntöttük, miért harcolunk. Ideálja egy kozmopolita, a kul turális sokféleség elismerésére és elfogadására épülő rendszer. A kozmopolita államok nemcsak a terrorizmus ellen küzdenek, hanem a terroriz musnak a világon fellelhető okai ellen is. Beck szerint az ilyen államok tudnák a legjobban meg oldani az egyes államok szintjén legyűrhetetlen nek látszó, de együttműködéssel kezelhető glo bális problémákat. Beck egyetért Habermasszal abban, hogy a tár sadalomban az utóbbi évtizedekben bekövetke-
4. FEJEZET
zett változások nem jelentik a társadalmi-politi kai reformkísérletek kudarcát. Épp ellenkezőleg: az aktivizmus új formái jelennek meg. Láthatjuk egy új terület kialakulását, amelyet Beck „szubpolitikának" nevez. Ezzel utal a demokratikus politika formális mechanizmusain kívül műkö dő csoportok és szervezetek, például ökológiai, fogyasztóvédő vagy emberi jogi csoportok tevé kenységére. A kockázatkezelés felelősségét nem lehet csak a politikusokra és a tudósokra hagyni: más csoportokat is be kell vonni. A szubpolitika szintjén kialakuló csoportok és mozgalmak ugyanakkor nagy hatást gyakorolhatnak a szok ványos politikai mechanizmusokra. Például a környezetvédelem feladata, amely korábban az ökoaktivisták felségterületének számított, mára beépült a konvencionális politikai keretbe.
Manuel Castells: a hálózatgazdaság Manuel Castells marxistaként kezdte tudomá nyos pályafutását. A városszociológia szakértő jeként a városok vizsgálatában igyekezett alkal mazni a marxi gondolatokat. / Castells városszociológiájáról a 21., ,yárosok és városi terek" című fejezetben lesz szó ( 6 9 6 698. o.). Az utóbbi években azonban Castells eltávolodott a marxizmustól. A média és a kommunikációs technológiák hatása kezdte foglalkoztatni, mint Baudrillard-t. Castells szerint az információs tár sadalom ismertető jegye a hálózatok és a hálózat gazdaság (network economy) kialakulása. Sem mi kétség, hogy az új gazdaság, amely a globális kommunikáció révén kialakítható kapcsolatok ra épül, kapitalista. A mai kapitalista gazdaság és társadalom azonban már egészen más, mint a múltban. A kapitalizmus terjedésének alap ja többé nem elsősorban a munkásosztály vagy az anyagi javak előállítása, mint ahogyan Marx gondolta. A termelés inkább a távközlésre és a számítógépekre épül. / Castells „hálózattársadalomra" vonatkozó gon dolatairól átfogóbban a 16., „Szervezetek és há lózatok" című fejezetben lesz szó (516-518. o.). Castells nem sokat árul el arról, hogyan hatnak ezek a változások a nemek viszonyára. Sokat mond azonban a személyes identitásra és a min dennapi életre gyakorolt hatásukról. A hálózat társadalomban a személyes identitás sokkal nyi tottabb kérdéssé válik. Nem a múltból merítjük
Manuel Castells
az identitásunkat, hanem másokkal érintkezve magunk alakítjuk ki. Ez közvetlenül hat a csalá di szférára, általánosabban pedig a férfi- és női identitások felépítésére. A férfiak és a nők már nem hagyományos szerepekből veszik identitá sukat. A nő „helye" valaha otthon volt, a férfié pedig a „munkában". Ez a választóvonal mára el tűnt. Castells az új globális gazdaságot „önműködő nek" nevezi: Habermashoz hasonlóan úgy véli, hogy már nem irányíthatjuk teljes egészében azt a világot, amelyet mi teremtettünk. Castells meg állapításai Weber száz évvel korábbi megállapítá saira rímelnek, aki úgy vélte, hogy a bürokrácia növekedése „vasketrecbe" zár minket. Castells így fogalmaz: „az emberiség rémálma, hogy a gé pek átveszik az uralmat világunk felett, mintha a megvalósulás küszöbére ért volna: nem a mun kahelyeket megszüntető robotok vagy az életünk minden percét megfigyelő kormányzati számító gépek képében, hanem a pénzügyi tranzakciók elektronikus rendszereként" (2000, 56. o.). Castells azonban nem szakadt el teljesen mar xi gyökereitől. Úgy véli, hogy vissza lehet nyer ni a globális piac feletti hatékonyabb ellenőrzést. Ez nem valamiféle forradalom révén fog bekö vetkezni, hanem a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kapitalizmus megfékezésében érde-
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
kelt országok közös törekvései révén. Castells következtetése, hogy az információtechnológia gyakran lehet a helyi csoportok erősítésének, a közösségek megújításának eszköze. Példának Finnországot hozza fel, amely a világ legfejlet tebb információs társadalma. Az ország minden iskolája az internetre kapcsolódik, és a népes ség nagy része jártas a számítógép-használatban. Ugyanakkor Finnországnak jól felépített, haté kony jóléti állama van, amely alkalmazkodott az új gazdaság támasztotta szükségletekhez.
Anthony Giddens: társadalmi reflexivitás írásaimban magam is kifejtem a mai világban zaj ló változások egy lehetséges elméleti megközelí tését. Ma afféle „elszabadult világban" élünk: egy olyan világban, amelyet a Beck diagnózisában szereplő új kockázatok és bizonytalanságok jel lemeznek. De a kockázat fogalmát ki kell egészí tenünk a bizalom fogalmával: az egyénekbe vagy intézményekbe vetett bizaloméval. A gyors átalakulás világában a bizalom hagyo mányos formái rendre felbomlanak. A másokba vetett bizalom alapját a helyi közösség képezte. A globalizáltabb társadalomban azonban éle tünkre olyan emberek hatnak, akikkel soha éle tünkben nem találkoztunk, és akik talán a világ tőlünk távoli részén élnek. A bizalom azt jelenti, hogy „elvont rendszerekben" bízunk: például az élelmiszer-minőséget, a víztisztítást ellenőrző ál lami szervezetekben vagy a bankrendszer haté konyságában. A bizalom és a kockázat szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Bíznunk kell az efféle hatóságokban, mert csak így nézhetünk szembe az előttünk álló kockázatokkal, csak így háríthat juk el őket. Nézetem szerint azzal, hogy az információ ko rában élünk, növekszik a társadalmi reflexivitás: ez azt jelenti, hogy szüntelenül gondolkodnunk kell azon, reflektálnunk kell arra, ami körülvesz minket életünk során. Amikor a társadalmak még jobban igazodtak a szokáshoz és a hagyomány hoz, az emberek a bevált cselekvési módokat kö vethették, nem kellett ezen töprengeniük. Mi már magunk dönthetünk egy sor dologról, amelyeken az előző nemzedékek meg se próbáltak gondol kodni. Például az emberek évszázadokig nem ismertek olyan módszert, amellyel hatékonyan korlátozhatták volna családjukban a gyermek áldást. A fogamzásgátlás modern módszerei és a reprodukció szabályozásának más technoló giai formái révén a szülők ma már nemcsak arról dönthetnek, hány gyereket akarnak, hanem még
1 09
gyermekük nemét is kiválaszthatják. Ezek az új lehetőségek persze új etikai dilemmákat is ma guk után vonnak. Azért nem kell attól félnünk, hogy semmiképp nem befolyásolhatjuk a jövőnket. A globális kor ban a nemzetek kétségtelenül veszítenek haj dani hatalmukból. Például az országok kevésbé hatnak a gazdaságpolitikára, mint régen. A kor mányzatoknak azonban még így is jelentős ha talma marad. Ha a nemzetek összefognak, akkor ismét megzabolázhatják az elszabadult világot. A csoportoknak, amelyekre Beck utal - a politi ka hivatalos keretein kívül működő szervezetek nek és mozgalmaknak - fontos szerepük lehet, de nem helyettesítik a megszokott demokratikus politikát. A demokrácia még mindig nélkülözhe tetlen, mert a „szubpolitika" területén működő csoportok eltérő igényeket fogalmazhatnak meg és eltérő érdekeik lehetnek. Ilyen csoportot alkot hatnak azok, akik az abortusz kedvezőbb meg ítéléséért folytatnak kampányt, de azok is, akik épp az ellenkezőjében hisznek. A demokratikus kormányzatoknak ezeket a változatos igényeket és szempontokat figyelembe véve kell cseleked niük. A demokrácia nem korlátozódhat a habermasi közszférára. A mindennapi életben kialakulhat „az érzelmek demokráciája": létrejöhetnek a csa ládi életnek azok a formái, amelyekben a férfiak és a nők egyenlően vesznek részt. A hagyomá nyos családnak szinte minden formája a férfiak nők feletti uralmára épült, ezt általában törvé nyek szentesítették. A két nem egyre nagyobb egyenlősége nem korlátozódhat a szavazati jog-
Anthony Giddens
ra, hanem ki kell terjednie a személyes és családi szférára is. A személyes élet demokratizálódása olyan mértéket ér el, hogy a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, párbeszéd és tolerancia lesz.
KÖVETKEZTETÉS Mára talán elérkeztünk a szociológiai elmélet alkotás egy jelentős új szakaszához. A klasszi-
kusok - Marx, Durkheim és Weber - gondolatai nagy társadalmi és gazdasági átalakulások idején születtek. A globális átalakulás időszakát éljük, amely valószínűleg éppen olyan mélyreható - és világszerte, széles körben ható -, mint a koráb bi idők változásai. Új elméleteket kell kidolgoz nunk, hogy megértsük azokat az új fejleménye ket, amelyek ma átformálják társadalmunkat. Az előbbiekben elemzett elméletek a legfontosabb erre irányuló törekvések közé tartoznak.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szociológiában (és más társadalomtudo mányokban) az elméleti megközelítések sok féleségével találkozhatunk. Ennek okát nem nehéz megfejteni: az elméleti vitákat még a természettudományokban is nehéz eldönteni, és a szociológiában sajátos nehézségekkel kell megküzdenünk, hiszen komplex problémák adódnak abból, hogy a saját viselkedésünket próbáljuk tanulmányozni. 2. A szociológiai nézőpontok ütközése számos alapvető elméleti dilemmára mutat rá. Az egyik főbb elméleti kérdés az, hogy mi a kap csolat az emberi cselekvés és a társadalmi struktúra között. Mi alakítjuk a társadalmat, vagy a társadalom alakít bennünket? Az al ternatívák közötti ellentét nem annyira éles, mint amilyennek látszik, és az igazi probléma az, hogy a társadalmi élet e két vonatkozását miképpen köthetjük egymáshoz. 3. A második dilemma azzal kapcsolatos, hogy a társadalmakat harmonikusnak és rendezettnek kell-e felfognunk, vagy pedig az állandó konf liktust kell hangsúlyoznunk. A két nézőpont ebben az esetben sem zárja ki teljes egészében egymást, és azt kell vizsgálnunk, hogy miként függ össze a konszenzus és a konfliktus. 4. A harmadik dilemma a társadalmi nem kér déséhez kapcsolódik, főként ahhoz, hogy be kell-e épülnie általános kategóriaként a szo ciológiai gondolkodásba. A feminista teoreti
kusok nemcsak abban értek el változást, hogy a szociológusok ma már foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hanem abban is, hogyan gondol kodnak róla. 5. A szociológián belüli állandó viták negyedik csomópontja a modern társadalmak fejlődésé nek elemzésével kapcsolatos. Vajon a modern világ változási folyamatait a kapitalista gazda sági fejlődés alakítja-e elsősorban, vagy más - köztük nem gazdasági jellegű - tényezőkre kell helyeznünk a hangsúlyt? Az ebben a vitá ban elfoglalt álláspontokat bizonyos mértékig meghatározza, hogy a különböző szociológu soknak milyen a politikai meggyőződése, poli tikai beállítottsága. 6. Az újabb teoretikusok a társadalmi fejlődés kérdéseit boncolgatva igyekeztek meghaladni a marxi és weberi gondolatokat egyaránt. A posztmodern gondolkodók tagadják, hogy a történelemről vagy a társadalomról lehet még bármilyen nagy, általános elméletet alkotni. 7. Más teoretikusok bírálják a posztmoderniz must, mondván, hogy még kidolgozhatunk átfogó elméleteket a társadalmi világról, még hozzá úgy, hogy ezekre építve jobbá is tehet jük. Közéjük tartozik Habermas, a „közszféra", Beck, a „kockázattársadalom", Castells, a „há lózatgazdaság" és Giddens, a társadalmi refle xivitás fogalmának megalkotói.
1. Miért fontos az elméleti gondolkodás a szociológiában? 2. Webernek a protestáns etikáról szóló műve egyetlen elmélet vagy több középszintű elmélet? 3. Mit tudhatunk meg a nyelv vizsgálata révén a társadalom vizsgálatáról? 4. A nemek problémája valóban beilleszthető a meglévő elméleti nézőpontok közé? 5. A szociológiai elmélet különféle „dilemmái" valóban olyan fogósak, mint amilyennek látszanak? 6. Mennyire kapcsolhatók össze a szociológiai elmélet újabb fejleményei Marx, Weber és Durkheim megállapításaival?
A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS
111
VASMANYO Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég. Butler, Judith (2004): Undoing Gender. London, Routledge. Butler, Judith (2007): Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest, Balassi. Callinicos, Alex (1989): Against Post-Modernism: A Marxist Critique. Cambridge, Polity. Castells, Manuel (2007): Az évezred vége. Budapest, Gondolat. Dews, Peter (szerk.) (2000): Habermas: A Critical Reader. Oxford, Blackwell. Giddens, Anthony (1992): Capitalism and Modern Social Theory. Átdolgozott kiadás. Cambridge, Cambridge University Press.
Giddens, Anthony (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Budapest, Napvilág. Harvey, David (1989): The Condition of Postmodernity. Oxford, Blackwell.
I INTERNETES FORRÁSOK Michel Foucault http ://foucault.info Judith Butler http://www.theory.org.uk/ctr-butl.htm Jürgen Habermas http ://www.habermasonline. org Ulrich Beck http://www.lse.ac.uk/collections/sociology/whoswho/beck.htm Manuel Castells http://sociology.berkeley,edu/faculty/castells/ Anthony Giddens http://old.lse.ac.uk/collections/meetthedirector/
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Közös jelentések Garfinkel kísérletei „Interakciós vandalizmus" Reaktív kiáltások AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Érintkezések Benyomáskeltés A személyes tér INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Kronometrikus idő A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről Társadalmi interakció a kibertérben KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
ft Eric már évek óta fitneszoktatóként dolgozik egy drága belvárosi egészségközpontban. Ezalatt több száz emberrel ismerkedett meg, akik az edzőte remben megfordultak. Néhányukkal csak az első edzésükön foglalkozott, amikor megmutatta ne kik, hogyan használhatják a gépeket. Másokkal többször is találkozott „spinning" (csoportos ke rékpározás) óráin. Megint másokat alkalmi kap csolatok révén ismert meg, mivel a hét megha tározott napjain általában ugyanazok edzenek a központban. Az edzőteremben korlátozott a személyes tér, mert a gépeket egymáshoz közel helyezik el. Pél dául a súlyzózás egyik szakasza olyan gépekre épül, amelyeket nagyon közel raknak egymáshoz. Az edzésben részt vevők közvetlenül egymás mellett dolgoznak, és folyton keresztezik egymás útját, amikor átmennek egy másik géphez. Ebben a fizikai térben Eric csak úgy mozog hat, hogy szemkontaktust teremt valakivel, aki vel már legalább egyszer találkozott. Ha először találkoznak aznap, akkor általában köszönti az
Mi
illetőt, de aztán mindenki teszi a dolgát, mintha többé tudomást sem venne a másikról. Amikor az utcán két ember elhalad egymás mellett, először távolabbról gyors pillantást vet nek egymásra, majd másfelé néznek. Ez jó példa arra, amit Erving Goffman (1967, 1 9 7 1 ) - a sok helyzetben kölcsönösen elvárt - udvarias figyel metlenségnek nevez. Az udvarias figyelmetlen ség korántsem jelenti azt, hogy levegőnek nézzük a másikat. Az ember jelzi a másiknak, hogy ész lelte a jelenlétét, de elkerül minden olyan gesz tust, amely túlzottan tolakodónak minősülhetne. Az udvarias figyelmetlenség többé-kevésbé öntu datlan cselekvés, de alapvető jelentősége van tár sadalmi életünkben, amelynek hatékonyan, néha vadidegenek között is félelem nélkül kell zajla nia. Amikor az udvarias figyelmetlenség egymás mellett elhaladó idegenek között jelentkezik, az egyikük (a férfi) jelzi a másiknak (a nőnek), hogy nem kell tolakodónak vélnie, ellenségeskednie vagy bármi okból kerülnie. Ennek jelentőségét leginkább akkor láthatjuk,
• JHH
A konditeremben edzők viselkedése gyakran jó példa az udvarias figyelmetlenségre.
Ha mellém ülsz, megjárod! - a buszon utazók mindent elkövetnek, hogy megvédjék személyes terüket.
ha olyan példát veszünk, amelyben nem érvénye sül. Ha egy nő mereven bámul egy férfit, és hagy ja, hogy érzelmei tükröződjenek az arcán, akkor a másik rendszerint a kedvese, családtagja vagy kö zeli barátja. Az utcán, a munkában vagy egy tár sas összejövetelen találkozó idegenek vagy futó ismerősök szinte soha nem néznek ilyen hoszszan a másik szemébe, mert az például ellenséges szándékot jelezhet: köztudott, hogy a fajgyűlölő „gyűlöletbámulással" (hate stare) reagál, ha egy másik etnikai csoport tagja halad el mellette. Még a beszélgetésbe elegyedett barátoknak is vigyázniuk kell, hogyan tekintenek egymás ra. Mindketten rendszeresen, de sose hosszan a másik szemébe nézve mutatják, hogy figyelnek, nem máshol jár az eszük. Ha meregetnék a sze müket, az annak a jele lehetne, hogy nem hisz nek a másiknak, vagy legalábbis nem értik, amit mond. Ha viszont mindketten kerülik egymás tekintetét, akkor azt a benyomást keltik, mintha takargatnának valamit, de mindenképp furcsán viselkednek.
A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA Miért foglalkoztatnának minket a társas viselke dés efféle banális mozzanatai? Egy nap ezerszer is elhaladhatunk mások mellett az utcán, szót válthatunk a barátainkkal vagy szinte gondolko
dás nélkül tehetünk valami jelentéktelen dolgot. Pedig a társadalmi interakció látszólag teljesen jelentéktelen formáinak vizsgálata a szociológiá ban rendkívüli jelentőséggel bír, távolról sem ér dektelen, sőt a szociológiai kutatás egyik legérde kesebb területe. Ennek három oka van. Először is a mindennapos rutincselekvések, amelyek során többé-kevésbé folyamatosan in terakcióba kerülünk másokkal, strukturálják, for málják cselekvésünket. Ezek tanulmányozásából sokat megtudhatunk önmagunkról mint társadal mi lényekről és magáról a társadalmi életről is. Életünk vázát a hasonló viselkedésminták nap ról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, sőt év ről évre történő ismételgetése alkotja. Gondolja csak végig olvasóm, mit csinált például tegnap és tegnapelőtt! Hétköznap bizonyára nagyjából akkor kelt fel, amikor szokott (ami önmagában is fontos rutincselekvés). Viszonylag korán elment otthonról, bement az egyetemre, amire gyakorla tilag minden hétköznap sor kerül. Alighanem ba rátaival ebédelt, délután pedig újabb órákra ment vagy egyedül tanult. Később ugyanazon az úton, amelyiken jött, hazament, este még esetleg kiruc cant más barátaival. Természetesen nem ugyanazt a napi rutint követjük mindannyian, és a hétvégét általában egészen másképp töltjük, mint a hétköznapokat. Amikor egy ember életében alapvető változás tör ténik - például befejezi az egyetemet és munkába
5. FEJEZET
áll -, rendszerint gyökeresen meg kell változtat nia a napi rutinját is, de azután kialakul egy új és igen stabil szokásrendszer. Másodszor: a mindennapi élet vizsgálata fel tárja, hogyan alakíthatja az ember kreatív módon a valóságot. Bár a társas viselkedést bizonyos mértékig olyan erők vezérlik, mint a szerepek, a normák és a közös elvárások, az egyének hát terüktől, érdekeiktől és motivációiktól függően különbözőképpen látják a valóságot. Mivel az egyén képes a kreatív cselekvésre, döntései és tet tei révén folyton alakítja a valóságot. Más szóval a valóság nem állandó, statikus, hanem emberi interakciók során keletkezik. Az 1. fejezetben is mertetett szimbolikus interakcionista szemlélet középpontjában épp a valóság társadalmi fel építésének ez az elképzelése áll, amelyre később ( 1 3 2 - 1 3 3 . o.) visszatérünk. Harmadszor: a mindennapok társadalmi inter akciójának tanulmányozása az átfogóbb társa dalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja. Valójában minden kiterjedt társa dalmi rendszer a társadalmi interakció minden napi életünkben megfigyelhető mintáira épül. Ezt nem nehéz bizonyítani. Vizsgáljuk meg újból azt az esetet, amikor két járókelő elhalad egymás mellett az utcán! Ha ezt az eseményt önmagá ban nézzük, akkor közvetlenül nyilván nem so kat árul el a társadalmi szerveződés nagyobb és időben állandóbb formáiról. Ha azonban az ilyen interakciók sokaságát együtt vizsgáljuk, egészen más a helyzet. A modern társadalmakban az em berek többsége városlakó, és folyamatosan kap csolatba kerül olyan emberekkel, akiket szemé lyesen nem ismer. Az udvarias figyelmetlenség is egyike a mechanizmusoknak, amelyek megadják a városi élet jellegét, a maga állandóan nyüzsgő tömegével és személytelen kapcsolataival. Ebben a fejezetben szó lesz a nem verbális jel zésekről (az arckifejezésekről, a gesztusokról), amelyekkel mindannyian élünk a másokkal foly tatott interakciókban. Ezután rátérünk a min dennapi beszéd elemzésére, vagyis megnézzük, hogyan közölhetjük a nyelv révén mondaniva lónkat másokkal úgy, hogy jelentése ne csorbul jon. Ebben a fejezetben rámutatok arra is, hogy az apró-cseprő, mindennapos gyakorlatok, ame lyeket a társadalmi interakcióval foglalkozó szo ciológusok vizsgálnak, nem válnak el a könyvem későbbi fejezeteiben tárgyalt átfogó kérdésektől, például a nemek vagy a társadalmi osztályok problémájától, sőt szorosan kapcsolódnak ezek hez. Két konkrét példával érzékeltetem majd a mikro- és makroszociológia összefüggését (lásd a keretes részeket a 118., illetve a 1 2 3 - 1 2 4 . ol dalon).
/ A 4., „A szociológiai elméletalkotás" című feje zetben elméleti szempontból vizsgáltam a min dennapi társadalmi interakciók és a nagyobb társadalmi struktúrák kapcsolatát (109-110. o.).
NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A társadalmi interakcióhoz a nem verbális kom munikáció számos formája szükséges: informá ciót, jelentést arckifejezésekkel, gesztusokkal vagy testmozdulatokkal közölhetünk. A nem verbális kommunikációt néha „testbeszédnek" is nevezik, ám ez félrevezető, mert jellemzően azért használjuk az ilyen nem verbális jeleket, hogy hiteltelenítsük vagy éppen kiegészítsük azt, amit szavakban megfogalmaztunk.
Az „arc", a gesztusok és az érzelemkifejezés A nem verbális kommunikáció egyik legfonto sabb része az érzelmek arcjátékkal való kifeje zése. Paul Ekman és kollégái kifejlesztették az úgynevezett arckifejezés-kódoló rendszert (Fa cial Action Coding System, FACS), amellyel le írható az arcizmoknak az egyes kifejezéseket létrehozó mozgása (Ekman-Friesen 1978). így próbáltak valamivel pontosabb szabályokat al kotni egy olyan területen, amely mindig is nyi tott volt a következetlen vagy ellentmondásos értelmezések előtt, mert az érzelmeket a lehető legkülönfélébb módokon azonosítják és osztá lyozzák. Charles Darwin, az evolúcióelmélet aty ja megállapította, hogy minden emberben meg vannak az érzelemkifejezés alapvető módjai. Bár ezt egyesek vitatták, Ekman kutatásai - amelyek során egészen különböző kulturális hátterű em berek érzelmi reakcióit vizsgálta - mintha alá támasztanák Darwin állítását. Ekman és Friesen egy elszigetelt új-guineai közösségben végzett megfigyeléseket, amelynek addig szinte semmi lyen kapcsolata nem volt a külvilággal. A közös ség tagjainak képeket mutattak, amelyek hatféle érzelmet tükröző arckifejezést ábrázoltak (öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepetés), és az új-guineaiak felismerték, hogy milyen érzel mek kifejezése volt a cél. Ekman szerint mindez alátámasztja azt a né zetet, hogy az érzelmek mimikával való kifejezé se és annak értelmezése az ember veleszületett képessége. Ugyanakkor elismeri, hogy vizsgála tai nem szolgálnak cáfolhatatlan bizonyítékkal, hiszen elképzelhető, hogy ezek széles körben elterjedt, tanult kulturális tapasztalatok. Ekman
J TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
E fényképek segítségével, amelyeken Paul Ekman örökítette meg egy világtól elzárt új-guineai törzs tagjának az arcki fejezéseit, a kutatók bizonyíthatták azt a feltevést, hogy az alapvető érzelemkifejezési módok minden népnél azonosak. Ekman ezt a férfit arra kérte, hogy mutassa meg, milyen volna az arckifejezése, ha egy történet szereplőjeként a) meg örülne most érkezett barátjának, b) megtudná, hogy meghalt a gyermeke, c) dühödten harcra készülődne, d) meglátna egy döglött disznót, amely már jó ideje ott hever. eredményeit azonban más típusú kutatások is alátámasztják. Eibl-Eibesfeldt (1973) hat, szü letésétől fogva siket és vak gyermekkel végzett vizsgálata során azt próbálta megfigyelni, milyen mértékben azonos az arckifejezésük bizonyos érzelmi helyzetekben a halló-látó gyerekekével. A gyerekek mosolyogtak, amikor nyilvánvalóan örömüket lelték abban, amivel éppen foglalkoz tak, felvonták a szemöldöküket meglepetésük ben, amikor megszagoltak egy szokatlan illatú tárgyat, és homlokukat ráncolták, ha többször is megpróbáltak valamilyen nem tetsző tárgyat a kezükbe adni. Mivel ezt a viselkedést másoktól nem leshettek el, válaszaik csak belülről megha tározottak lehettek. Az FACS-rendszer haszná latával Ekman és Friesen azonosítottak egy sor olyan finom arcizommozgást az újszülött csecse mőnél, amely a felnőttek érzelemkifejezésében is megfigyelhető. A csecsemők például a savanyú ízekre olyan arcjátékkal reagálnak, amely hason ló a felnőttek undorodó arckifejezéséhez (csücsö rítenek és összevonják a szemöldöküket). Bár az érzelmek mimikával való kifejezése a je lek szerint részben belülről meghatározott, indivi duális és kulturális tényezők alakítják az arcmoz gások pontos formáját, valamint azt, hogy milyen helyzetekben tartjuk azokat megfelelőnek. Pél dául a különböző kultúrákban az emberek más ként mosolyognak: eltér az ajkak és más arcizmok mozgása, valamint a mosoly időtartama is. Nincsenek olyan gesztusok vagy testtartások, amelyek az összes vagy akár a legtöbb kultúrában azonos jelentést hordoznának. Egyes társadal makban például a bólintás tagadást jelent, míg az angol-amerikai kultúrában éppen az ellenkező jét. Bizonyos gesztusokat, amelyeket az európai ak vagy az amerikaiak nagyon gyakran használ
nak (például a rámutatást), egyes népek mintha egyáltalán nem ismernének (Bull 1 9 8 3 ) . Ugyan így Olaszország egyes részein például dicséret képpen a kiegyenesített mutatóujjukat az arc közepéhez illesztik és megforgatják, ez a gesztus azonban másutt ismeretlen. Az arckifejezések hez hasonlóan gesztusokkal és testtartásunkkal is folyamatosan árnyaljuk mondandónkat, vagy ezek segítségével szavak nélkül kommunikálunk. Mindhárom módon tréfálkozhatunk, gúnyolód hatunk vagy kifejezhetjük kételkedésünket. A nem verbális úton akaratlanul keltett benyo mások árulkodóak lehetnek, hiszen gyakran azt jelzik, hogy a szavaink nem pontosan azt fejezik ki, amit gondolunk. Alighanem az elpirulás a leg nyilvánvalóbb példa a szavakban megfogalma zott jelentésnek ellentmondó fizikai jelekre, de számos egyéb finom jelzés is létezik, amelyeket mások érzékelhetnek. Például a gyakorlott meg figyelő gyakran a nem verbális jelekből is követ keztetni tud a félrevezetési szándékra. Az izza dás, a fészkelődés, a merev tekintet vagy az oldal pillantások, a hosszan az arcra erőltetett kifejezés (az őszinte általában négy-öt másodperc múltán eltűnik) azt mutathatják, hogy a szóban forgó sze mély megpróbál félrevezetni minket. Tehát má sok mimikájából és gesztusaiból kitalálhatjuk azt is, amit szavakban nem közölnek: hogy mennyire őszinték hozzánk és hogy bízhatunk-e bennük.
A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai Vajon van a mindennapi társadalmi interakció nak nemi vetülete? Joggal hihetjük, hogy igen. Mivel az interakciókat a tágabb társadalmi kör-
•J
FEJEZET
Nők és férfiak a köztereken Az 7. fejezetben már írtam, hogy szoros kapcso lat van a mikroszoáológia, a közvetlen interak ciókban megfigyelhető mindennapi viselkedés vizsgálata és makroszociológia, a társadalom álta lánosabb jegyeinek, például az osztály- vagy nemi hierarchia vizsgálata között (Knorr-Cetina-Cicourel 1981; Giddens 1984). Ebben a keretes részben arra hozok példát, hogyan kapcsolódik egy lát szólag a mikroszociológia felségterületéhez tar tozó esemény - férfiak egy csoportja verbálisan zaklat egy utcán sétáló nőt - a makroszociológia tárgyát alkotó nagyobb kérdésekhez.
zajló utcai beszédre jellemző (Gardner 1995), és csak akkor lehet megérteni, ha azt is figyelembe vesszük, hogyan alakul a nemek hierarchiája az adott társadalomban. Ez megmutatja, hogyan kapcsolódik össze a mikro- és makroelemzés. Gardner például azt a jelenséget, hogy férfiak nőket zaklatnak, a nemek közötti egyenlőtlen ség nagyobb rendszeréhez kapcsolta, amelyet az jelenít meg leginkább, hogy a köztereken a fér fiak vannak előnyben, a nők testileg kiszolgálta tottak, és mindenütt megjelenik a nemi erőszak veszélye.
Carol Brooks Gardner egy 1995-ös tanulmányá ban (Passing By: Gender and Public Harassment) megállapítja, hogy a kéretlen interakció e típusa különböző színtereken - amelyek közül legismer tebb az építési terület környéke - úgy fordul elő, hogy a nők gyakran sértőnek találják.
Sosem érthetjük meg teljesen ezeket az inter akciókat, ha nem kötjük össze ekképp a mikro- és makroszociológiát. Úgy tűnhet, mintha az efféle interakciók elszigetelt esetek volnának, vagy mint ha megelőzhetnénk őket azzal, hogy jó modorra tanítjuk az embereket. A mikro- és makroszint közötti kapcsolat megértésével beláthatjuk, hogy a probléma végleges megoldásához a nemek kö zötti egyenlőtlenség olyan formáinak megszünte tésére kell törekedni, amelyekből az efféle inter akciók erednek.
Bár egy-egy nő zaklatása elemezhető mikroszociológiai szinten, egyetlen interakció vizs gálatával, nem sok haszna, ha a kérdést ennyi re egyszerűsítve szemléljük. Az efféle interakció az egymás számára idegen férfiak és nők között
nyezet formálja, nem meglepő, hogy a férfiak és a nők eltérően láthatják és fejezhetik ki a verbá lis és a nem verbális kommunikációt egyaránt. A társadalmi nem és a nemi szerepek értelmezését nagyban befolyásolják társadalmi tényezők, és általában összefüggenek a társadalomban meg szerzett hatalom és helyzet kérdésével is. Ezek az összefüggések napi életünk szokványos inter akcióiban is világosan megmutatkoznak. Vegyük például az egyik leggyakoribb nem verbális ki fejezésmódot, a szemkontaktust! Ezt az egyének sokféleképpen használják: gyakran ezzel keltik fel valaki figyelmét vagy kezdeményeznek társas interakciót. Azokban a társadalmakban, ahol ál talában a férfiak töltenek be domináns szerepet a nőkkel szemben a magán- és közéletben egyaránt, a férfiak valószínűleg bátrabban kezdeményeznek szemkontaktust idegenekkel, mint a nők. A szemkontaktus egyik formája, a bámulás megvilágítja, milyen „jelentésbeli" ellentmondá sok lehetnek a nem verbális kommunikáció azo nos formái között. Ha egy férfi bámul egy nőt, akkor ezt „természetesnek" vagy „ártatlannak" tekinthetik; ha a nőt ez feszélyezi, kerülheti a férfi tekintetét úgy, hogy másfelé néz vagy meg szakítja az interakciót. Ha viszont egy nő bámul egy férfit, akkor ezt gyakran kihívónak, szexuális kezdeményezésnek tekintik. Bár az ilyen esetek önmagukban látszólag lényegtelenek, összessé
gükben erősítik a nemek közötti egyenlőtlenség mintáit (Burgoon et al. 1996). A nem verbális kommunikációban más nemi különbségeket is megfigyelhetünk. Vizsgálatok igazolják, hogy a férfiak általában fesztelenebbül ülnek, mint a nők: lábukat terpesztve hátra dőlnek, míg a nők tartása zártabb, egyenesen ül nek, kezüket az ölükbe teszik, lábukat keresztbe rakják. A nők általában közelebb állnak ahhoz, akivel beszélnek; a férfiak beszélgetés közben sokkal gyakrabban érintik meg a nőket, mint for dítva (a nőktől pedig elvárják, hogy ezt rendjén valónak vegyék). Vizsgálatok mutatták meg azt is, hogy a nők nyilvánvalóbban (arcjátékkal) feje zik ki érzelmeiket, és hogy gyakrabban keresik a másik tekintetét, de gyakrabban meg is szakítják a szemkontaktust, mint a férfiak. A szociológu sok azt állítják, hogy ezek a látszólag jelentékte len mikroszintű interakciók erősítik a társadal munkban általánosabb, makroszinten kialakult egyenlőtlenséget. A férfiak a nőknél nagyobb te ret foglalnak el, amikor állnak vagy ülnek, mert általában távolabb állnak attól, akihez beszélnek, mert terpeszkedve ülnek, és mert irányító szere püket a gyakoribb fizikai érintkezéssel mutatják. E gondolatmenet szerint a nők a szemkontaktus sal és az arcjátékkal jóváhagyást keresnek; ha egy férfi szemkontaktust kezdeményez egy nővel, ak kor a nő általában hamarabb elfordul, mint egy
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
férfi tenné. Vagyis a kommunikáció nem verbális formáinak mikroszintű vizsgálata olyan rejtett je leket tárhat fel, amelyek azt mutatják, hogy a tár sadalom egészében a férfiak hatalommal bírnak a nők felett (Young 1990).
AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI Bár viselkedésünkben, illetve mások magatartá sának értelmezésekor rutinszerűen használunk nem verbális eszközöket, interakcióink jó része a másokkal folytatott informális beszélgetések során, társalgás (alkalmi verbális érintkezés) for májában zajlik. A szociológusok mindig úgy tar tották, hogy a nyelv a társadalmi élet alapvető tényezője. Újabban viszont kialakult egy olyan megközelítés, amelynek középpontjában az áll, miképpen használják az emberek a nyelvet a mindennapi élet szokásos helyzeteiben. Az etnometodológia az „etnomódszerek" kuta tása, vagyis az olyan népi vagy laikus eljárások vizsgálata, amelyekkel az emberek mások tetteit és szavait értelmezik. A kifejezés Harold Garfinkeltől ered, akinek munkájáról az alábbiakban lesz szó. Mindannyian használunk ilyen értel mezési módszereket interakcióinkban, általában anélkül, hogy tudatosan figyelnénk rájuk. Gyak ran csak úgy tudunk értelmezni valamilyen köz lést egy beszélgetésben, ha ismerjük a társadal mi kontextusát, amely a szavakban nem jelenik meg. Nézzük a következő beszélgetést (Heritage 1985)! A: Van egy tizennégy éves fiam. B: Az nem okoz gondot. A: Van egy kutyám is. B: Jaj, az már baj! Vajon mi történik itt? Milyen kapcsolat van a két beszélő között? A beszélgetés rögtön érthetővé vá lik, amint megtudjuk, hogy egy albérlőjelölt és a háziúr között folyik: van olyan tulajdonos, akinek semmi gondja a gyerekkel, de nem engedi, hogy a lakói kutyát-macskát tartsanak. Ám a társadalmi kontextus ismerete nélkül „B" válaszai látszólag nincsenek összefüggésben „A" közléseivel. Vagyis a jelentést részben szavak közvetítik, részben pe dig a beszélgetés társadalmi kontextusa hordozza.
Közös jelentések A mindennapi társalgás legjelentéktelenebb for mái is feltételezik, hogy a beszélgetők sokrétű, közös tudásra építenek. Tulajdonképpen még a
legfelszínesebb csevegés is annyira összetett, hogy még a legkifinomultabb számítógépet sem sikerült mind ez idáig beprogramozni az emberi beszélgetésre. A hétköznapi társalgásban hasz nált szavaknak nincs pontos jelentésük, és mon dandónkat a szavakat alátámasztó kimondatlan feltevésekkel pontosítjuk. Ha valaki azt kérdezi a másiktól: „Mit csináltál tegnap?", a válasz nem annyira egyértelmű, mint az a kérdés szavaiból következne. Egy nap hosszú idő, és logikus lenne azt válaszolni: „Hét óra tizenhatkor felébredtem. Hét tizennyolckor felkeltem az ágyból, a fürdő szobába mentem és elkezdtem mosni a fogamat. Hét tizenkilenckor megnyitottam a zuhanyt..." A kérdésre adandó választ többek között az segít meghatározni, hogy ismerjük a kérdezőt, tudjuk, milyen tevékenységeket szoktunk együtt végez ni, illetve azt is, hogy az illető rendszerint mit csinál a hét egy adott napján.
Garfinkel kísérletei Az „alapkövetelményeket", amelyek segítségé vel mindennapi beszélgetéseinket szervezzük, Harold Garfinkel (1963) önként jelentkező egye temistákkal végzett kísérletei világították meg. Garfinkel a kísérlet résztvevőit arra kérte, hogy beszélgessenek valamelyik barátjukkal vagy ro konukkal, és törekedjenek arra, hogy minden véletlenszerű vagy általános kijelentésnek kide rüljön a pontos jelentése. Ha valaki azt mondta: „Szép napot!", akkor meg kellett kérdezni: „Hogy érted azt, hogy szép?", „A napnak melyik részére gondolsz?" és így tovább. Az így létrejött beszél getések egyike a következőképpen zajlott le („E" a kísérletben részt vevő diák, „S" pedig a barátja): S: Hogy vagy? E: Mármint milyen szempontból? Az egész ségem, az anyagi helyzetem, a tanulmányi eredményem, a lelki nyugalmam vagy a... S: (Elvörösödik és hirtelen kikel magából.) Ide figyelj! Én csak udvarias akartam lenni! Iga zából egy csöppet sem érdekel, hogy vagy! Miért zavarja meg az embereket, ha valaki nem tart be egy ilyen jelentéktelennek látszó beszél getési konvenciót? Egyszerűen azért, mert min dennapi társas életünk stabilitása és értelme arra épül, hogy vannak közös kimondatlan kulturális feltevéseink arra vonatkozóan, hogy mit miért mondunk. Ha ezeket nem tekinthetnénk telje sen kézenfekvőnek, akkor nem tudnánk értelmes kommunikációt folytatni. Minden kérdést vagy megjegyzést elkerülhetetlenül olyan hosszadal-
5. FEJEZET hanem megtagadja az értelmes választ, vagyis vé gül is ezt mondja: „Törődj a magad dolgával!" A fenti első kérdésre egy másik ember más helyzetben egészen más választ adhat, például: A: Hova mész? B: Tönkre. „B" szándékosan „félreérti" „A" kérdését, hogy válaszul ironikusan kifejezhesse aggodalmát vagy rosszkedvét. A szellemeskedés, a tréfa éppen a beszédhez kapcsolódó kimondatlan feltevések szándékos félreértéséből táplálkozik. Nincs eb ben semmi rossz mindaddig, amíg az interakció résztvevői tisztában vannak vele, hogy a félreér tés célja a másik megnevettetése.
A mindennapi beszélgetés sok „szabálya" csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha valaki megszegi - például ez az éttermi vendég, amikor ezt mondja: „Üdv, Jeff vagyok... a mai vendége! Először is mindketten kérünk ásványvizet és ét lapot. Az én specialitásom a coq au vin, borlap nem kell. Nagyon reméljük, hogy finom lesz az étel. Ha bármire szükségünk lenne, feltétlenül tudatjuk Önnel." mas „pontosítási műveletnek" kellene követnie, amilyet Garfinkel kísérleti személyeinek kel lett kezdeményezniük a lehető leghétköznapibb megjegyzésekre válaszolva, és az interakció ilyen esetben megakadna. Ami tehát első látásra jelen téktelen beszélgetési konvenció, az valójában a társadalmi élet szövetének alapvető része, ezért jár súlyos következményekkel a felrúgása. Meg kell jegyeznünk, hogy az emberek a min dennapi életben olykor szándékosan úgy tesz nek, mintha nem ismernék azt a szavakban nem kifejezett kontextust, amely szükséges lenne egy kijelentés, megjegyzés vagy kérdés értelmezésé hez. Ennek a célja lehet az, hogy a beszélgetést szeretnénk elhárítani, a beszélgetőtársat megpró báljuk megtréfálni, zavarba hozni, vagy esetleg az, hogy igyekszünk felhívni a figyelmet egy köz lés kétértelműségére. Nézzük például az alábbi jellemző beszélgetést a szülő és tizenéves gyere ke között! Szülő: Hova mész? Gyerek: El. Szülő: Mit fogsz csinálni? Gyerek: Semmit. A gyerek tehát éppen ellentétes módon válaszol a szülő kérdéseire, mint az egyetemisták Garfinkel kísérleteiben: nem kérdezősködik olyan helyzet ben, amikor ezt normális esetben nem tennénk,
„Interakciós vandalizmus" A beszélgetés, mint már említettem, az egyik leg főbb módja annak, hogy napi életünk stabilitását és egységét megőrizzük. Akkor vagyunk a legnyugodtabbak, ha mindenki megmarad a cseve gés hallgatólagosan elfogadott konvencióinál; ha ezeket a szokásokat megtörik, akkor veszélyben érezhetjük magunkat, zavartakká vagy bizonyta lanokká válunk. A mindennapi társalgás általá ban úgy zajlik, hogy a beszélgetők gondosan rá hangolódnak mások „végszavaira" - igazodnak a hanglejtésbeli váltásokhoz, a rövid szünetekhez vagy a gesztusokhoz -, hogy segítsék a zökke nőmentes beszélgetést. A beszélők kölcsönösen figyelnek egymásra, így „együttműködnek" az interakciók kezdésében és befejezésében, a vál takozó megszólalásban. Épp ezért feszültségeket okozhat, ha az egyik fél „nem hajlandó együtt működni". Garfinkel egyetemistái úgy alakítottak ki fe szült helyzetet, hogy egy szociológiai kísérlet ke retében szándékosan megszegték a beszélgetés szabályait. De mi van a való világ helyzeteivel, amelyekben az emberek beszélgetési módsze reikkel „kevernek bajt"? Egy amerikai vizsgálat során a New York-i járókelők és az „utca népe" közötti szóváltásokat elemezve próbálták meg érteni, miért tekintik a járókelők gyakran prob lematikusnak az efféle interakciókat. A társal gáselemzésnek nevezett technikát alkalmazva összehasonlították a kiválasztott utcai szóváltá sokat a mindennapi társalgás mintáival. A társal gáselemzés olyan módszer, amellyel egy beszélge tés jelentése minden szempontból vizsgálható - a legkisebb töltelékszavaktól (például „hmmm" és „á!") a szóváltás pontos időbeli menetéig (szüne tek, megszakítások és átfedések).
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
A kutatás során - többnyire hajléktalan, alko holista vagy kábítószerfüggő - fekete férfiak és az utcán mellettük elhaladó fehér nők közötti interakciókat vizsgáltak. A férfiak gyakran úgy próbáltak beszélgetést kezdeményezni a nőkkel, hogy rájuk kiáltottak, bókoltak vagy kérdéseket tettek fel nekik. De ezekben a beszélgetésekben valami „elromlik", mert a nők ritkán válaszolnak úgy, ahogyan egy normális interakcióban tennék. Bár a férfiak megjegyzései ritkán ellenséges hangvételűek, a nők rendszerint megszaporázzák lép teiket és mereven előre néznek. Az alábbiakban azt idézem, hogyan próbált Mudrick, az ötvenes évei vége felé járó fekete férfi nőkkel beszélgetés be elegyedni (Duneier-Molotch 1999): Mudrick akkor kezdi ezt az interakciót, amikor egy nagyjából 25 éves fehér nő közeleg egyen letes tempóban. 1. Mudrick: Tetszel, babám! A nő összefonja a karját és meggyorsítja lép teit, ügyet sem vetve a megjegyzésre. 2. Mudrick: Legyél a feleségem! A következő alkalommal két, húszas éveiben járó fehér nő jön. 3. Mudrick: Hahó, lányok! Milyen csinosak vagy tok ma! Van pénzetek? Vegyetek rajta könyvet! Rá se hederítenek. Aztán egy fiatal fekete nő közeleg. 4. Mudrick: Szépségem! Szépségem! A nő továbbhalad, mintha nem is hallotta volna. 5. Mudrick: Figyelj! Figyelj csak! Tudom, hogy hallod! Aztán egy harmincas éveiben járó fehér nőt szólít meg. 6. Mudrick: Nézzenek oda! Szemrevaló vagy, tudod-e?! A nő rá se hederít. A városi jó modor alapvető követelménye, hogy másokkal folytatott beszélgetéseinknek megfele lő „kezdete" és „vége" legyen. A beszélgetés e két meghatározó részlete a férfiak és nők viszonyá ban igencsak problematikus. Amikor a nő ellen állt a férfi beszélgetésindító próbálkozásainak, a férfi ezt nem vette tudomásul, tovább próbálko zott. Vagy a férfinak sikerült beszélgetést kezde ni, de gyakran nem vette a lapot, amikor a nő je lét adta, hogy nem kívánja folytatni: 1. Mudrick: Hahó, szépségem! 2. Nő: Jó napot! Hogy s mint? 3. Mudrick: Jól vagy? 4. Mudrick: Nagyon csinos vagy, hallod-e! Tet szik, hogy így feltűzöd a hajad.
5. Mudrick: Férjed van? 6. Nő: Van. 7. Mudrick: Na! 8. Nő: Van! 9. Mudrick: Hol a gyűrűd? 10. Nő: Otthon tartom. 11. Mudrick: Ne mondd már! 12. Nő: De! 13. Mudrick: Megtudhatom a neved? 14. Mudrick: Az enyém Mudrick. És a tiéd? A n ő n e m válaszol, továbbhalad (Duneier-Molotch 1999). Ebben az esetben Mudrick az interakciót alkotó tizennégy megszólalás közül kilencben beszél getést kezdeményez és további válaszokat pró bál kicsikarni a nőből. Ha csak az átiratot néz zük, akkor is eléggé egyértelmű, hogy a nő nem kíván társalogni, de amikor a magnófelvételen végzünk társalgáselemzést, még világosabbá vá lik a vonakodása. A nő - ha egyáltalán válaszol - késlelteti a válaszait, Mudrick viszont azonnal válaszol, megjegyzéseivel gyakran a nő szavába vág. A beszélgetésekben nagyon pontos mutató az időzítés: ha akár csak egy másodperc töredé kével is késik a válasz, az a hétköznapi beszél getések többségében azt jelzi, hogy a beszélő té mát akar váltani. A szociabilitás hallgatólagosan elfogadott szabályainak megsértésével Mudrick olyan módon folytatja a beszélgetést, amely „bár dolatlannak" számít. Ennek megfelelően a nő is „bárdolatlan", amikor úgy tesz, mintha észre se venné Mudrick ismételt próbálkozásait, hogy beszélgetésbe elegyedjen vele. A járókelők épp azért tudják nehezen kezelni az utcai szóváltá sokat, mert azok „bárdolatlan" jellegűek. Ha hiá nyoznak a beszélgetéskezdés és -befejezés szoká sos jelei, akkor az egyéneket erős, megmagyaráz hatatlan bizonytalanságérzet keríti hatalmába. A szerzők az efféle eseteket, amelyekben a rang létra alacsonyabb fokán álló személy felborítja az interakció hallgatólagosan elfogadott, a ma gasabb rangúak által tiszteletben tartott rendjét, interakciós vandalizmusnak nevezik. Az utcán élők gyakran igenis alkalmazkodnak a mindenna pi beszédformákhoz az egymással, a helyi üzlet tulajdonosokkal, a rendőrséggel, a rokonokkal és az ismerősökkel folytatott interakcióik során. De ha kedvük tartja, úgy boríthatják fel a minden napi beszélgetés konvencióit, hogy elbizonytala nítják a járókelőket. Az interakciós vandalizmus áldozatai még kevésbé tudják megfogalmazni, mi történt velük, mint a durva fizikai vagy verbális támadás áldozatai. Az interakciós vandalizmussal kapcsolatos vizsgálat még egy példával szolgál a mikroszintű
interakciók és a makroszinten ható erők közötti kétirányú kapcsolatokra. Az utca embere számá ra a fehér nő, aki ügyet sem vet beszélgetési pró bálkozásaira, távolságtartónak, ridegnek és rész vétlennek tűnik - vagyis joggal tekinti az efféle interakciók „célpontjának". A nő viszont gyakran annak bizonyítékát látja a férfi viselkedésében, hogy valóban veszélyes, óvakodnia kell tőle. Az interakciós vandalizmus szorosan kapcsolódik az általános osztály-, státus- és faji struktúrákhoz. Az efféle mindennapi interakciók során keletke ző félelem és szorongás olyan külső státusokat és erőket hoz létre, amelyek azután visszahatnak magukra az interakciókra. Az interakciós vanda lizmus része a kölcsönös gyanakvás és modorta lanság önmagát erősítő rendszerének.
A MÁSIK OLDAL
GARY LARSON
Reaktív kiáltások Az emberi hangképzés bizonyos típusai nem beszédnek, hanem többé-kevésbé artikulálatlan felkiáltásoknak tekinthetők, amelyeket Goffman (1981) reaktív kiáltásoknak nevezett. Például ha felborítunk egy pohár vizet, azt mondjuk: „Hop pá!". Ez a „hoppá" látszólag csak jelentéktelen reflexválasz valamilyen ügyetlenségre, olyasmi, mint a hunyorítás, ha valaki hirtelen az arcunk felé lendíti a kezét. Pedig itt korántsem akarat lan reakcióról van szó, ami abból is látszik, hogy az ember általában nem kiált fel így akkor, ha egyedül van. A „hoppá" rendszerint más jelen lévőknek szól. Ez a felkiáltás azt hivatott közölni a jelenlévőkkel, hogy csak jelentéktelen és pilla natnyi ügyetlenségről van szó, nem kell arra gon dolniuk, hogy az illető esetleg nem ura a csele kedeteinek. A „hoppá" nem komoly szerencsétlenségek vagy csapások, hanem csak kisebb balesetek al kalmával használatos, ami szintén arra vall, hogy ez a felkiáltás is része azon készségeinknek, ame lyekkel társadalmi életünk minden részletét sza bályozzuk. Sőt, elképzelhető, hogy nem az kiált fel, aki előidézte a bajt, hanem az, aki a tanúja volt, vagy épp figyelmeztetni akarta. Bizonyos helyzetekben elnyújtva is mondhatják, kitöltheti egy feladat elvégzésének kritikus pillanatait. Pél dául a gyermekét játékosan fel-feldobó szülő is mondhatja, hogy „hoppá" vagy „hoppla-hopp". A hang kitölti azt a rövid szakaszt, amelyben a gyermek elveszettnek érezheti magát: a szülő megnyugtatja, ugyanakkor valószínűleg megta nítja neki, mit jelent e reaktív kiáltás. Mindez okoskodásnak tűnhet. Mi értelme ilyen részletesen elemezni egy ennyire jelentéktelen felkiáltást? Valóban nem fordítunk nagy figyel-
Hétköznapi életünk összeomlana, ha minden szokásos lé pésünket meg kellene fontolnunk.
met a szavainkra és cselekedeteinkre, mint aho gyan azt a fenti példa sugallja? Tudatosan nem is. A lényeg azonban az, hogy magunktól és má soktól is természetes módon elvárjuk, hogy sza kadatlanul és hallatlanul bonyolult módon kont rolláljuk a megjelenésünket, cselekedeteinket. Az interakciós helyzetekben sohasem a puszta jelenlétet várják el tőlünk. Mások elvárják tőlünk (ahogyan mi is másoktól) a goffmani „szabályo zott éberséget" (controlled alertness). Emberi lé tünk alapvető része, hogy folyton megmutatjuk másoknak: meg tudunk birkózni a mindennapi élet rutinfeladataival.
AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN Összegezve az eddigieket: a mindennapi inter akció azokra a bonyolult kapcsolatokra épül, amelyek az arcunk, testünk jelzései és szavaink között állnak fenn. Mások arckifejezése, gesztu sai segítségével kiegészítjük azt, amit szóban kö zölnek, és következtetünk arra, hogy őszinték-e. Mindannyian szigorúan és folyamatosan - de többnyire öntudatlanul - kontrolláljuk az arcki fejezésünket, a testtartásunkat és a mozdulatain kat, miközben mindennapi interakciókba kerü lünk másokkal.
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
1;
Az utca törvényei Előfordult már olvasómmal, hogy átment az utca túloldalára, mert úgy érezte, tartania kell valakitől, aki követi vagy szemből közeleg? Elijah Anderson azon szociológusok egyike, akik értelmezni pró bálták az efféle egyszerű interakciókat. Ander son elsőként két, egymással szomszédos ameri kai lakókörnyezet utcáin zajló interakciókat írt le. Könyvében {Streetwise: Race, Class, and Change in Urban Community, 1990) megállapította, hogy a mindennapi élet tanulmányozása rávilágíthat arra, hogyan épül fel a társadalmi rend a végtelen sok mikroszintű interakció egyes építőköveiből. Főként az olyan interakciókat igyekezett megérte ni, amelyekben legalább az egyik szereplőt fenye getőnek tekintették. Anderson rámutatott, hogy az a mód, ahogyan az Egyesült Államok egy észa ki városának utcáin sok fekete és fehér érintkezik egymással, nagyban összefügg a faji sztereotípiák struktúrájával, amely viszont kapcsolódik a társa dalom gazdasági struktúrájához. Ekképp feltárta a mikroszinten zajló interakciók és a társadalom makrostruktúrái közötti kapcsolatot. Anderson könyve elején Erving Goffmant (2000) idézi arról, hogyan keletkeznek a társadal mi szabályok és státusok meghatározott kontex tusokban és helyszíneken: Amikor az egyén más emberek közé kerül, azok rendszerint megpróbálnak információt szerez ni róla vagy felidézni már meglévő információi
kat. [...] Az egyénre vonatkozó információ elő segíti a helyzetmeghatározást, mivel a többiek ennek révén már előre tudhatják, mit vár tőlük az illető és mit várhatnak ők tőle. Goffman gondolatát követve Anderson felteszi a kérdést, miféle viselkedési utalások és jelek alkot ják a nyilvános interakció kifejezéskészletét. Meg állapítja: A bőrszín, a nem, az életkor, a társak, az öltöz ködés, az ékszer és a viselt tárgyak alapján az emberek azonosíthatók, feltevések alakulhatnak ki, és létrejöhet kommunikáció. Az egyes (gyors vagy lassú, megtévesztő vagy őszinte, érthető vagy érthetetlen) mozdulatok tovább finomít ják a nyilvános kommunikációt. Más tényezők, például a napszak és a személy jelenlétét „ma gyarázó" tevékenység is meghatározhatják, hogyan és milyen gyorsan semlegesítődik ez az „idegen"-kép. Ha az idegen nem megy át a vizsgálaton, nem minősül „biztonságosnak", akkor rablónak nézhetik, és előfordulhat, hogy a többi járókelő is megpróbál az e képnek meg felelő távolságot tartani tőle. Anderson megmutatta, hogy a „bevizsgáláson" a legvalószínűbben azok mennek át, akik nem so rolhatók a veszélyes személyek általánosan elfoga dott sztereotípiáiba: „A gyerekek azonnal átmen-
5. FEJEZET
nek a vizsgálaton, a fehér nők és a fehér férfiak va lamivel lassabban, a fekete nők, a fekete férfiak és a fekete kamaszok pedig mindenkinél lassabban". Anderson - rámutatva, hogy az interakciós feszült ségek külső, például faji, osztály- és nemi státusok ból erednek - megállapítja, hogy csupán a mikrointerakciók vizsgálatával nem érthetjük meg egé szen a helyzetet. így kapcsolja össze a mikroszintű interakciókat és a makroszintű folyamatokat. Anderson szerint az emberek akkor „ismerik az utca törvényeit", ha például az „óvakodás művé szetét" elsajátítva megbirkóznak azzal a gondo lattal, hogy kiszolgáltatottak az erőszaknak és a bűnözésnek. Anderson azt állítja, hogy az utca törvényeiben nem jártas fehérek nem tudnak kü lönbséget tenni a fekete férfiak (például a közép osztálybeli fiatal és a bandatag) között. Néha azt sem tudják, hogyan kell tempót váltaniuk, hogy lerázzanak egy „gyanús" alakot, vagy hogyan ha
Vagyis arcunk, testünk és beszédünk arra szol gál, hogy bizonyos jelentéseket sugalljunk, má sokat pedig elrejtsünk. Tevékenységeinket a tár sadalmi élet kontextusaiban is szervezzük egyegy közös cél elérése érdekében. Most ezt fogjuk megvizsgálni.
Érintkezések Sok társadalmi helyzetben Goffman kifejezése szerint nem fókuszos interakciót végzünk. Nem fókuszos interakcióra kerül sor minden olyan esetben, amikor az emberek egy bizonyos kör nyezetben jelzik, hogy tudatában vannak egymás jelenlétének. Rendszerint ilyen interakcióra ke rül sor, ha valahol - például egy forgalmas utcán, a színházban vagy a házibulin - sok ember gyűlik össze. Amikor az ember mások társaságában van, még ha közvetlenül nem is beszélget, akkor is folyamatos nem verbális kommunikációt folytat velük testtartása, mimikája és gesztusai révén. Fókuszos interakcióról akkor beszélünk, ami kor az emberek közvetlenül figyelnek egymás szavaira és cselekedeteire. A társadalmi interak ció gyakran magában foglal mind fókuszos, mind nem fókuszos elemeket. Goffman a fókuszos in terakció egy-egy előfordulását érintkezésnek ne vezi. Mindennapi életünk során folyamatosan érintkezésbe lépünk másokkal - családtagokkal, barátokkal, munkatársakkal -, miközben a hát térben nem fókuszos interakcióra is sor kerül a többi jelenlévővel. A futó beszélgetések, a szemi náriumi viták, a játékok és a rutinszerű szemtől
ladjanak át a „rossz környéken" különböző nap szakokban. Az Andersonéhoz és Carol Brooks Gardneréhez (118. o.) hasonló vizsgálatok jól mutatják, hogyan segíthet a mikroszociológia megvilágí tani a makroszociológia tárgyát képező átfogó intézményi mintákat. Egyértelmű, hogy a társa dalmi szerveződés minden formájának, legyen bármennyire kiterjedt, legfőbb alapja a szemtől szembeni, közvetlen interakció. Kizárólag ezekből a vizsgálatokból nem tudnánk teljes képet adni társadalmunk nemi vagy faji viszonyairól, mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak e kérdések magyarázatához. Könyvem későbbi fejezeteiben arra is sorolok majd példákat, hogyan hatnak a mikrokontextusban zajló interakciók a nagyobb társadalmi folyamatokra, és fordítva, hogyan be folyásolják a makrorendszerek társadalmi életünk szűkebb környezeteit.
szembeni kontaktusok (jegyszedőkkel, pincérek kel, boltosokkal stb.) mind-mind az érintkezés példái. Az érintkezések esetében mindig sor kerül va lamilyen „nyitó lépésre", amely azt jelzi, hogy nem az udvarias figyelmetlenség szabályai sze rint járunk el. Amikor idegenek találkoznak és beszélgetni kezdenek - például egy házibulin -, az udvarias figyelmetlenség szabályainak felfüg gesztése mindig kockázatos pillanat, mivel könynyen félreérthető, hogy mi a kezdeményezett érintkezés célja (Goffman 1971). Ezért lehet bi zonytalan és habozó először a szemek találkozá sa. Ha a kezdeményezésre elutasító a válasz, az illető úgy viselkedhet, mintha nem is állt volna szándékában kapcsolatot létesíteni. A fókuszos interakcióban mindenki ugyanolyan mértékben kommunikál az arckifejezésével és a gesztusai val, mint a tényleges beszéddel. Goffman megkü lönbözteti a szándékos és az árulkodó közléseket. Az első kategóriába tartoznak azok a szavak és arckifejezések, amelyekkel az emberek igyekez nek bizonyos benyomásokat kelteni másokban. A második kategória pedig azokat a kulcsokat tar talmazza, amelyek segítségével ellenőrizhetjük valakinek az őszinteségét vagy igazmondását. így például egy étteremtulajdonos udvarias mosolylyal hallgatja a vendégeit, amikor azok a felszol gált ételeket dicsérik, ugyanakkor azon töpreng het, hogy vajon látszott-e az élvezet az arcukon evés közben, hogy mennyit hagytak meg, és hogy milyen hangon fejezik ki az elégedettségüket. Persze a pincérnek és másoknak, akik a szol gáltatóiparban dolgoznak, munkaköri kötelessé-
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
gük mosolyogni és udvariasnak lenni a vendég gel folytatott társadalmi interakció során. Ez az „érzelmi munka" (emotional labour), amelyet Arlie Hochschild ír le ismert tanulmányában a légiutas-kísérők képzéséről, akiknek megmagya rázzák, hogyan kell viselkedniük az utasokkal. / Hochschild tanulmányát az 1., „Mi a szocioló gia?" című fejezetben ismertettem (38-39. o.).
Benyomáskeltés Goffman és a társas interakciók más kutatói is gyakran használnak a színházi életből vett fo galmakat. Ilyen például a társadalmi szerep. A szerepek társadalmilag meghatározott elvárások, amelyeknek egy bizonyos státusban vagy társa dalmi pozícióban lévő személy igyekszik megfe lelni, így például a tanár meghatározott pozíciót tölt be, a tanári szerep pedig a diákokkal szem beni viselkedés meghatározott formáiból áll. Goffman úgy szemléli a társadalmi életet, mint ha színészek játszanák egy színpadon - vagy in kább sok színpadon, mert alakításunk azoktól a szerepektől függ, amelyeket egy meghatározott időpontban játszunk. Az emberek érzékenyek arra, hogy mások milyennek látják őket, és a be nyomáskeltés (impression management) többfé le formájához folyamodnak, hogy mások éppen a kívánt módon viszonyuljanak hozzájuk. Bár ezt néha előre eltervezzük, a benyomáskeltés rend szerint egyike a tudatos figyelem nélküli cseleke deteinknek. Egy fiatalember öltönyt-nyakkendőt vesz és az alkalomhoz illően viselkedik, amikor egy üzleti megbeszélésen vesz részt, este pedig farmerbe-pólóba bújik és viccelődik, amikor a barátaival kikapcsolódásképpen elmegy egy foci meccsre. Ez a benyomáskeltés művészete. Épp az imént írtam, hogy társadalmi státusunk erősen meghatározza, milyen szerepeket ját szunk. Ez a társadalmi státus a társadalmi kon textustól függően más és más lehet. Például ha olvasóm „hallgató", akkor meghatározott státusa van és meghatározott viselkedést várnak tőle az egyetemen. „Gyerek"-státusa különbözik ettől, és a társadalom (főként a szülei) szerepelvárásai is mások. „Barátként" megint csak egészen más pozíciót foglal el a társadalmi rendben, és ezzel együtt változnak a betöltendő szerepek is. Nyil vánvaló, hogy egy személynek egyszerre sok stá tusa lehet. A szociológiában a státusoknak ezt a csoportját nevezik státuskészletnek. A szociológusok sokszor megkülönböztetik a hozzárendelt és a szerzett státust is. A hozzáren delt státus az, amelyet biológiai tényezők, pél-
dául faj, nem vagy életkor szerint nekünk „tulaj donítanak". Ilyen hozzárendelt státus a „fehér", a „nő" és a „kamasz". A szerzett státus az, amelyet az egyén a maga erejéből ér el. Olvasóm szer zett státusa lehet a „diplomás", a „sportember" vagy a „munkavállaló". Bár szeretnénk azt hinni, hogy szerzett státusaink a legfontosabbak, a tár sadalom ezt másképp ítélheti meg. Minden tár sadalomban akadnak státusok, amelyeket többre tartanak más státusoknál, és a személy általános társadalmi pozícióját ezek határozzák meg. A szo ciológusok ezt nevezik főstátusnak (Hughes, E. C. 1945; Becker 1963). A leggyakoribb főstátusok a nemi és faji alapú státusok. A szociológusok rá mutattak, hogy egy érintkezés során a nem és a faj is az első jegyek közé tartoznak, amelyeket az emberek megfigyelnek egymáson (Omi-Winant 1994). Hamarosan szó lesz arról is, hogy a faj és a nem mennyire meghatározzák társadalmi inter akcióinkat.
Homlokzati és hátsó területek Goffman szerint a társadalmi élet nagy részét fel lehet osztani homlokzati és hátsó, színfalak mö götti területre. A homlokzati területhez tartoz nak az olyan társas történések vagy érintkezések, amelyekben az emberek formális vagy stilizált szerepeket játszanak, ezek „színpadi alakítá sok". A homlokzati területen való szereplés hát terében gyakran csapatmunka folyik. így például ugyanannak a pártnak két kiemelkedő politikusa a tévékamerák előtt gondosan eljátssza, mintha a legtökéletesebb egység és barátság lenne közöt tük, holott szívből utálják egymást. A feleség és a férj a gyerekek előtt talán vigyáznak arra, hogy ne törjön ki veszekedés, megőrizve a béke és nyuga lom látszatát, de egymásnak esnek, amint a gye rekek elalszanak. A hátsó területen az emberek összeszedik a kellékeket és felkészülnek a formálisabb hely zetekben történő interakciókra. A hátsó terület a színház „kulisszáira" vagy a filmezés fel nem vett jeleneteire hasonlít. Ha az emberek biztosak abban, hogy a „színfalak mögé" kerültek, akkor lazíthatnak és szabadjára engedhetik azokat az érzéseiket, magatartásformáikat, amelyeket „ref lektorfényben" kontrollálniuk kellett. (A 128. oldal keretes részében ismertetem, hogyan alkal mazta Goffman dramaturgiai elemzését Spencer Cahill, amikor nyilvános illemhelyekben vizs gálta a hátsó régiókban zajló társadalmi inter akciókat.) A hátsó régiókban „profán beszédmó dot használnak, nyílt szexuális megjegyzéseket tesznek, folyton panaszkodnak [...] egyszerű,
5. FEJEZET
tett (néha még ma is az). A nyugati férfiak és nők a szocializáció során megtanulják, hogy a nemi szervek a test legintimebb részei, és hogy a nemi szervek feltárása, illetve érintése rendszerint a szexuális kapcsolat része. Néhány nőt annyira nyugtalanít ez a gondolat, hogy még akkor sem mennek el orvoshoz (akár nő, akár férfi), ha gya nítják, hogy veszélyben az egészségük.
Hmmm... melyiket is vegyem fel ma?
informális öltözéket viselnek, »hanyagul« ülnek és állnak, nyelvjárásokat és nem szabványos be szédmódot használnak, morognak és kiabálnak, játékosan agresszívek és »tréfálkozóak«, csekély jelentőségű, de potenciálisan szimbolikus cse lekedetekkel kapcsolatban nincsenek tekintettel a másikra, különböző testi megnyilvánulásokat produkálnak: krákognak, fütyörésznek, rágógu mit rágnak, majszolnak, büfögnek, szellentenek" (Goffman 2000). így például egy pincér maga lehet a megtestesült nyugalom és udvariasság, amikor kiszolgálja a vendégeket, de amint be lép a konyhába, elkezd gorombán kiabálni. Alig hanem nagyon kevés olyan étterem van, ahol a vendégnek ne venné el az étvágyát, ha látná, mi folyik a konyhában. / Goffman sokat tett a társadalmi interakció vizsgálatáért. A stigmáról és a tönkretett iden titásról szóló írásait a 8. fejezetben ismertetem (216. o.).
Szerepjáték intim vizsgálatok során A színházi eszközöket is alkalmazó benyomás keltés együttműködéses formájára példa az a vizsgálat, amelyet az alábbiakban részletezek. James Henslin és Mae Biggs az érintkezések egy különös, kényes fajtáját vizsgálták: megnézték, mi történik, amikor egy nő elmegy a nőgyógyász hoz (Henslin-Biggs 1971, 1997). A kutatás idején a nőgyógyászati vizsgálatokat többnyire férfi or vosok végezték, ezért a vizsgálati helyzet mind két fél számára kétértelmű és kellemetlen lehe
A kutatás anyagát nőgyógyászati vizsgálatok so kaságából Mae Biggs ápolónő gyűjtötte. Henslin és Biggs az összegyűjtött adatokat megvizsgálva úgy találta, hogy a nőgyógyászati érintkezés jel legzetes szakaszokból áll. Ezeket a szakaszokat - megint színházi metaforával élve - „jelenetek nek" nevezték, amelyek során a színészek által alakított szerepek az epizód kibontakozásával módosulnak. A „prológusban" a nő belép a vá róba és felkészül rá, hogy - egy időre félretéve a külvilágban érvényesülő identitását - eljátssza a páciens szerepét. Amikor behívják a vizsgáló ba, magára ölti a „páciens"-szerepet, és elkezdő dik az első jelenet. Az orvos hivatalos és szak mai magatartásformát vesz fel, valódi, tiszteletre méltó személyként kezeli. Felveszi vele a szem kontaktust és udvariasan meghallgatja. Ha úgy dönt, hogy szükség van a vizsgálatra, ezt közli a pácienssel, és kimegy. Ezzel véget ér az első jelenet. Amikor az orvos kimegy, bejön az ápolónő. 0 fontos kellékes a hamarosan következő közpon ti jelenetben. Megnyugtatja a pácienst, ha az nagyon izgul, és egyszerre viselkedik bizalmas barátnőként, aki tudja, „milyen dolgokat kell egy nőnek elviselnie", és kollaboránsként a nem sokára lezajló eseményekben. A legfontosabb mégis az, hogy az ápolónő segít személyből nem személyként észlelt személlyé (non-personj vál toztatni a pácienst, akinek mindjárt közelről és alaposan meg fogják szemlélni teste egy részét, de nem az egész embert. Az ápolónő nemcsak felügyeli a páciens vetkőzését, hanem egyúttal bizonyos dolgokat el is végez helyette. Elveszi tőle és összehajtogatja a ruháját. Aztán odaveze ti a pácienst a vizsgálóasztalhoz, és még mielőtt az orvos visszajön, betakarja egy lepedővel úgy, hogy csak az alteste maradjon fedetlenül. Ezzel elkezdődik a központi jelenet, amely ben az ápolónő és az orvos egyaránt szerepel. Az ápolónő a jelenlétével egyrészt biztosítja, hogy az orvos és a páciens közötti interakció mentes le gyen a szexuális felhangoktól, másrészt tanú le het, ha az orvost a helyzetével való visszaéléssel vádolnák. A vizsgálat úgy folyik le, mintha a pá ciens személyisége nem lenne jelen - a lepedő elválasztja a nemi szervét testének többi részétől, ezenkívül a páciens olyan helyzetben fekszik,
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
hogy ne láthassa magát a vizsgálatot. Az orvos - aki egy alacsony széken ül, és nem látja pácien se arcát - bizonyos, kifejezetten orvosi kérdések től eltekintve egyáltalán nem törődik a beteggel. A páciens együttműködik vele saját ideiglenes „személytelenítésében": nem kezdeményez be szélgetést, és igyekszik meg se moccanni. Az utolsó jelenet előtt az ápolónő ismét a kel lékes szerepét játssza, segít a páciensnek újra „felöltem" a személyiségét. Az orvos távozása után kialakulhat közöttük egy rövid beszélgetés, amelyben a páciens kifejezi megkönnyebbülését, hogy túl van a vizsgálaton. A páciens felöltözik és rendbe szedi magát, ezután kész az utolsó jele netre. Az orvos visszajön és elmondja a vizsgálat eredményét, újból „egész" és felelős személyként kezelve a pácienst. Ugyanolyan hivatalosan ud varias modorban beszél, mint az első jelenetben, azt is a páciens tudtára adva ezzel, hogy a testé vel való iménti intim kapcsolat a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a kettejük közti vi szonyt. Végül jön az „epilógus", amikor a páciens kilép a rendelőből, és visszaváltozik azzá, aki volt. A páciens és az orvos tehát együttműködnek az interakció és az egymásról kialakuló benyomá suk irányítása érdekében.
A személyes tér A személyes tér nagysága kultúránként különbö zik. A nyugati kultúrában az emberek többnyire legalább egy méterre állnak egymástól a fókuszos interakció során. Amikor egymás mellett állnak, még ha nem is ugyanabban az érintkezésben vesznek részt, a távolság ennél kisebb lehet. A Közel-Keleten az emberek általában közelebb áll nak egymáshoz, mint ami Nyugaton illendőnek számít. Az odalátogató nyugatiakat rendszerint zavarba hozza a váratlan fizikai közelség. Edward T. Hall, aki behatóan vizsgálta a nem verbális kommunikációt, a személyes tér négy zónáját különbözteti meg. A bizalmas távolság, amely legfeljebb fél méter lehet, nagyon kevés társadalmi kontaktusra jellemző. Ezen a zónán belül csak olyan kapcsolatok működnek, ame lyekben megengedett a rendszeres testi érintke zés, mint a szülők és gyerekek vagy a szerelmesek között. A személyes távolság (fél métertől egy és negyed méterig) a barátokkal vagy a viszonylag közeli ismerősökkel folytatott érintkezések nor mális távolsága. Bizonyos mértékű bizalmasság megengedett, de csak szigorú korlátok között. A társasági távolság (egy és negyed métertől négy méterig) a formális interakciók - például az in terjúk - szokásos zónája. A negyedik zóna a nyil
vános távolság (négy méternél nagyobb), amely a nézőközönség előtti szereplésre jellemző. A mindennapi interakcióban az intim és a sze mélyes távolság zónái a „legkényesebbek". Ha ezeket a tereket mások kívülről „megszállják", az ember igyekszik visszaverni a támadást. Egy szú rós pillantás azt jelezheti a másiknak, hogy taná csos odébb állnia, különben az illető könyékkel fogja távolabb tessékelni a betolakodót. Olyan esetekben, amikor az emberek kényszerűségből a kívánatosnál közelebb kerülnek egymáshoz, valamiféle fizikai határvonalat is meghatározhat nak, például az olvasó egy zsúfolt könyvtári asz talnál könyvekkel jelölheti ki a személyes terét (Hall, E. T. 1973, 1996). Itt a nemi kérdések is szerepet játszanak, jó részt ugyanúgy, mint a nem verbális kommuni káció más formáiban. A férfiak a nőknél tradi cionálisan nagyobb szabadságot élveznek a tér használatban, ideértve azt is, hogy beléphetnek olyan nők személyes terébe, akik nem feltétlenül tartoznak bizalmas barátaik vagy akár csak köze li ismerőseik közé. A férfi, aki séta közben karon vezet egy nőt, vagy megérinti a nő derekát, ami kor az ajtóban előre engedi, ezzel figyelmességé nek, udvariasságának adhatja tanújelét. A fordí tott jelenséget azonban - amikor egy nő lép egy férfi személyes terébe - gyakran kacérkodásnak vagy szexuális közeledésnek tekintik. Sok nyu gati országban a szexuális zaklatásra vonatkozó új törvények és előírások hivatottak védeni az emberek - mind a férfiak, mind a nők - szemé lyes terét mások kéretlen érintéseitől vagy köze ledési kísérleteitől. • Ebben a fejezetben sok olyan kérdés szerepel, amely azzal kapcsolatos, hogyan formálja tes tünket a társadalom, amelyben élünk. A szo ciológia és a test kapcsolatáról a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben lesz szó.
INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN Az érintkezések elemzésében és általában a társa dalmi élet megértésében alapvetően fontos, hogy áttekintsük, hogyan oszlanak meg a cselekvések térben és időben. Minden interakció szituáció hoz kötött: egy bizonyos helyen történik és bizo nyos ideig tart. A nap során végzett cselekvéseink többnyire időbeli és térbeli „zónákra" oszlanak, így például azok az emberek, akik eljárnak dol gozni, egy „zónát" - mondjuk a reggel kilenctől délután ötig terjedőt - a munkahelyükön tölte nek. Heti idejük szintén zónákra oszlik: valószí-
5. FEJEZET
Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: a „kulisszák mögötti" viselkedés vizsgálata nyilvános illemhelyeken A Spencer Cahill amerikai szociológus vezette kutatócsoport bevásárlóközpontok, egyetemek, bárok és éttermek illemhelyein (mosdóiban) vizs gálta a társadalmi interakciót. A következőkben megnézzük, hogyan alkalmazza Cahill Goffman homlokzati és hátsó régiók fogalmát vizsgála ta során. Cahill megfigyelte, hogy amit Goffman (2000) egész „szerepjátszó csapatnak" (perfor mance team) nevez, annak tagjai gyakran ilyen illemhelyekre vonulnak vissza, hogy elrejtsék a félresikerült kollektív alakítás miatti zavarodott ságukat. A következő, három fiatal nő közötti beszélgetést egy egyetemi mosdóban rögzítettük. Bár a be szélgetéshez vezető kínos eseményt nem láthat tuk, csak az okozhatott ilyen tehetetlen zavart. A: Húúú, de ciki volt! El se hiszem, hogy meg történt, (mindannyian nevetnek) B: Biztos azt hiszi a srác, hogy egy rakás balek kal volt dolga. A: Talán nem kellett volna akkorát sikítanom, hogy mindenki hallja. C: Á, dehogy! Szerintem nem is hallotta. B: ...akkor még nem láttuk, és te annyira bele merültél a dumálásba, hogy... A: Ezt nem hiszem el! Hogy én mekkora segg fej vagyok! B: Ne izgulj már emiatt! Most már legalább tudja, ki vagy. Mehetünk? A: Égek, mint a rongy. Mi lesz, ha még itt van? B: Nem kerülgetheted örökké.
matlan, gyengébb tagjait itt lehet betanítani vagy kivenni a játékból." A fent leírt beszélgetésben például „ B " és „ C " nemcsak igyekeznek enyhíteni „A" korábbi tettei nek kínos következményeit, hanem „ B " okítja is „A"-t, hogyan vehet részt a közös alakításban. El mondja neki, hogy ha jobban figyelt volna a töb bi csoporttag útmutató jeleire, akkor elkerülhette volna ezt a zavarba ejtő eseményt. A csapat nemcsak a kollektív alakítás kudarca miatt vonul vissza a mosdóba, hanem azért is, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, és ez többé ne történjen meg. Megegyezhetnek titkos jelekben, elpróbálhatják a tervezett előadást és megoszthatják egymással a legfontosabb tudni valókat. A bárok mosdójában például néha hall hattuk, ahogyan a csoport arról beszél, egy-egy tagja hogyan közeledhet párnak kiszemelt cél pontjához, hogyan közeledtek a tagokhoz, mi lyen módszerekkel lehet próbálkozni, és milyen reakciók várhatók. Ha az egyén megosztja a cso port többi tagjával az efféle stratégiai információ kat, akkor elejét veheti, hogy keresztülhúzzák a számításait, sőt célja eléréséhez megszerezheti a támogatásukat. Ráadásul néha a mosdó-háttérben zajló meg beszélések - legalábbis részben - kapcsolódnak egy tag vagy az egész csoport kedélyéhez. Például I a fenti, három fiatal nő között zajló beszélgetés ben „ B " és „ C " úgy próbálnak lelket önteni „A"ba, hogy egyrészt kisebbítik korábbi tettei kínos következményeit, másrészt győzködik, hogy „újra a színpadon a helye". Forrás: Cahill et al. 1985.
Példánk is mutatja, hogy az efféle védekező stra tégiákkal az egyén vagy a szerepjátszó csapat nemcsak a pillanatnyi kizökkenést palástolja, ha nem időt is nyer, hogy összeszedje magát, mielőtt ismét kilép a közönség elé... Goffman (2000) figyelte meg, hogy a szerep játszó csapatok a kulisszák mögött szedik össze magukat és beszélik meg a kollektív alakítás szín padi megvalósításával kapcsolatos problémákat: „A csapat végigpróbálhatja a szerepjátékot, hogy közönség jelenléte nélkül szűrje ki a sértő kife jezéseket; a csapat kifejezési szempontból alkal nűleg a hétköznapokon dolgoznak, a hétvégét pe dig otthon töltik, egészen más napirend szerint, mint a hétköznapokat. A nap időzónái közötti mozgás gyakran térbeli mozgással jár együtt: na ponta busszal kell a város egyik részéből a másik
KÉRDÉSEK 1. Miért hasznos Goffman dramaturgiai modellje a nyilvános mosdóban zajló társadalmi inter akciók elemzésében? 2. Segítheti a szerepjátszás, az udvarias figyel metlenség és a személyes tér fogalma a bárok és éttermek mosdóiban zajló társadalmi inter akció vizsgálatát? 3. Milyen „kulisszák mögötti" területekkel talál kozik rendszeresen a saját életében? ba utaznunk, hogy eljussunk a munkahelyünk re. Ezért a társadalmi interakciók kontextusának elemzésekor gyakran hasznos megvizsgálni az emberek időbeli-térbeli mozgását. A regionalizáció fogalma révén megérthetjük,
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
hogyan tagolódik időben-térben a társadalmi élet. Vegyük egy családi ház példáját! Egy modern ház szobákra, folyosókra és (ha többemeletes) szin tekre osztható. Ezek a terek nemcsak fizikailag különülnek el egymástól, hanem különböző idő zónákhoz is köthetők. A nappaliban és a kony hában többnyire napközben tartózkodunk, a há lószobában pedig éjszaka. A különböző „régiók ban" zajló interakciókat tér- és időbeli határok is elválasztják egymástól. A ház bizonyos helyiségei hátsó régióknak minősülnek, az „előadások"-ra más helyiségekben kerül sor. Időnként az egész ház hátsó régióvá változhat. Ezt megint Goffman (2000) ecseteli a legszebben: [...] vasárnap délelőtt egy egész család arra használhatja a házat övező falat, hogy elrejtse az öltözködésükben és civilizáltságukban mu tatkozó slamposságot: valamennyi szobára ki terjesztik azt az informális viselkedést, amely rendszerint a konyhára és a hálószobákra kor látozódik. Amerikai középosztálybeli környé keken továbbá a gyermekek játszótere és a ház közötti választóvonalat az anyák kulisszaként határozhatják meg, farmerben, klumpában és minimálisan kikészítve tolják a babakocsikat [...] egy olyan terület, amelyet az adott gyakor lat szabályszerű előadása számára teljes mér tékben homlokzati területként hoztak létre, minden szerepjátszás előtt és után természete sen gyakran hátsó területként funkcionál, mert ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy kijavítsák, helyreállítsák és átrendezzék az állandó dísz leteket, vagy hogy a szerepjátszók próbáljanak. Ehhez elegendő néhány perccel a nyitás előtt benézni egy étterembe, boltba vagy otthonba.
Kronometrikus idő A modern társadalmakban tevékenységeink zó nákra oszlását erőteljesen befolyásolja az órával mérhető, kronometrikus idő. Az óra és a tevé kenységek pontos időzítése - vagyis egyúttal tér beli koordinálása - nélkül nem létezhetnének iparosodott társadalmak (Mumford 1973). Az idő mérése ma az egész világon egységes, ami lehe tővé teszi a napjainkban már nélkülözhetetlen, bonyolult nemzetközi közlekedési és kommuni kációs rendszereknek a működését. Az egységes világidőt csak 1884-ben vezették be egy washing toni nemzetközi konferencián. Ekkor osztották fel a Földet - a nap huszonnégy órájának meg felelően - huszonnégy időzónára, és meghatá rozták a nap kezdetének egyetemes viszonyítási pontját.
A 14. századi kolostorok voltak az első olyan szervezetek, amelyek megpróbálták pontosan be osztani lakóik napi és heti teendőit. Ma gyakorla tilag nincs olyan csoport vagy szervezet, amelyik ne ezt tenné - minél több emberről és erőforrásról van szó, annál pontosabban kell összehangolni a tevékenységeket. Eviatar Zerubavel (1979, 1982) ezt egy modern, nagy kórház időbeli struktúrá jának elemzésén keresztül mutatta be. Egy kór háznak napi huszonnégy órában kell működnie, és a kórházi személyzet, valamint az anyagi erő források összehangolása igencsak bonyolult fel adat, így például az ápolónők meghatározott idő után új kórtermeket kapnak, megfordulnak a kór ház különböző osztályain, ráadásul még a nap pali és éjszakai műszakot is váltogatják. A nővé reket, az orvosokat, minden egyes dolgozót, va lamint a munkájukhoz szükséges erőforrásokat időben és térben integrálni kell.
A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása Az internet is arra példa, mennyire szorosan kö tődnek a társadalmi élet különböző formái ahhoz, hogy mennyire tudjuk tágítani tér- és időbeli le hetőségeinket. Az internet és más új technológiai formák lehetővé tették, hogy olyan emberekkel érintkezzünk, akiket sosem láttunk, akikkel so sem találkoztunk, akik a világ bármely szegle tében élhetnek. Ez a technológiai változás „át rendezi" a teret: a székünkből sem kell kimoz dulnunk ahhoz, hogy bárkivel érintkezzünk. Időészlelésünket is átalakítja, mert az elektro nikus szupersztrádán zajló kommunikáció szin te azonnali. Úgy ötven évvel ezelőttig a térbeli kommunikációhoz jelentős idő kellett. Ha levelet küldtünk külföldre, beletelt némi időbe, amíg a levél földön-vízen eljutott a címzetthez. Persze az emberek ma is írnak levelet, de vilá gunkban mindennapossá vált az azonnali kom munikáció. Eletünk szinte elképzelhetetlen volna nélküle. Annyira megszoktuk, hogy bekapcsolhat juk a tévét és megnézhetjük a híradót, vagy tele fonálhatunk, elektronikus levelet küldhetünk egy másik országban élő barátunknak, hogy nehéz el képzelni, milyen volna az élet e lehetőségek híján.
A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete A társas interakciók egyes mechanizmusai, ame lyeket Goffman, Garfinkel és mások elemeztek, egyetemesnek látszanak. De amit Goffman ír az
5. FEJEZET
Globalizácíó a mindennapi életb
mzetközi idegenforgalor
Beszélgetett már szemtől szembe valakivel, aki egy másik országból származik? Vagy böngészett már olyan honlapokat, amelyek távoli országok ban készültek? Utazott-e valaha a világ másik részére? Ha e kérdések bármelyikére igennel vá laszol, akkor már tapasztalhatta, milyen hatást gyakorol a globalizáció a társadalmi interakcióra. A globalizáció, ez a viszonylag új jelenség meg változtatta a különböző nemzetekhez tarto zók közötti interakciók gyakoriságát és jellegét egyaránt. A történeti szociológiával foglalkozó Charles Tilly épp e változásokra alapozza a glo balizáció meghatározását. Szerinte „a globalizá ció azt jelenti, hogy a helyi társadalmi interakciók földrajzilag szélesebb körben éreztetik hatásu kat" (Tilly 1995). Más szóval: a globalizáció révén interakcióink egyre nagyobb része hat - közvetle nül vagy közvetve - más országok lakóira. Mi jellemzi azokat a társadalmi interakciókat, amelyek a különböző nemzetek tagjai között zaj lanak? E kérdéskör vizsgálatához fontos adalékok kal szolgáltak az idegenforgalom szociológiájával foglalkozó kutatók, akik megfigyelték, hogy a glo balizáció nagymértékben bővítette a nemzetközi utazás lehetőségeit, mert fokozta az érdeklődést más országok iránt és megkönnyítette a turisták
országok közötti mozgását. 1982 és 2002 között a tengerentúlról Nagy-Britanniába érkezők szá ma kétszeresére, az általuk itt költött pénzösszeg pedig háromszorosára növekedett. Az ide látoga tók évente majdnem 12 milliárd fontot nyomnak a brit gazdaságba. A britek is minden eddiginél többen utaznak a világ különböző tájaira (Office of National Statistics 2004b). Az élénk nemzetközi turizmus persze növeli a különböző országok népei közötti közvetlen inter akciók számát is. John Urry (1990, 2001) szerint sok ilyen interakciót a kíváncsi „turistatekintet" (tourist gaze) formál: az utazónak az az elvárása, hogy külföldi útja során „egzotikus" tapasztala tokat szerezhet. Urry a turistatekintetet Foucault I orvosi tekintet fogalmához hasonlítja (erről a 8. [ fejezetben, a 210-211. oldalon lesz szó), mert szerinte a turistatekintet éppúgy hivatásos szak értők által társadalmilag szervezett, alkalmazását tekintve szisztematikus, távolságtartó, mint az orvosi tekintet, csak ebben az esetben az „egzoti kus" élmények keresése hajtja. Az efféle tapaszta latok ellentétesek mindennapi várakozásainkkal, amelyek arra vonatkoznak, hogyan kellene zajla nia a társadalmi interakciónak és a fizikai környe zettel való érintkezésnek.
ni p i w n Hím•inin , i, , „
SI
*
Ám
fJ^H
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm\
I n
lm
Külföldön az angolok keresik az olyan otthonira emlékeztető élvezeteket, mint a hamburger sült krumplival vagy a bőséges reggeli.
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
131
MMnMHaMnMnMMMMHaaaMMNHManMMMHMI
Az Egyesült Államokba utazó britek például de rülnek azon, hogy az amerikaiak az út jobb olda lán autóznak, miközben a hasonló viselkedésen a brit vezetők megütköznének. A közlekedés szabá lyai annyira bevésődnek, hogy idegenül, furcsá nak, már-már egzotikusnak hat, ha e szabályok felrúgását tapasztaljuk. De turistaként kedvünket is leljük ebben az idegenségben. Bizonyos érte lemben épp azért fizettünk, hogy ne csak az Em pire State Buildinget és az Eiffel-tornyot, hanem ezt is láthassuk. Képzelje el, milyen csalódott vol na, ha egy másik országba érkezve rádöbbenne, hogy az éppen olyan, mint a szülővárosa! A turisták többsége azonban nem akar túl eg zotikus tapasztalatokat szerezni. Például a Párizs ba látogató-főként az amerikai - fiatalok legnép szerűbb gyülekezőhelyei közé tartoznak a McDo nald's gyorséttermek. Van, aki épp azért megy oda, mert tudni szeretné, hogy igaz-e a Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjében elhangzó megállapítás: a franciák metrikus mértékegysé geket használnak, ezért a McDonald's „negyed fontos sajtos" hamburgerét „sajtos royale"-nak hívják. A külföldre utazó britek nem bírják meg állni, hogy angolos-íres kocsmákba és vendég lőkbe is be ne térjenek. Néha az efféle kitérők kí váncsiságból fakadnak, de az emberek számára udvarias figyelmetlenségről és másfajta interak ciókról, az elsősorban olyan társadalmakra érvé nyes, amelyekben az idegenekkel való kapcsolat mindennapos. Mi a helyzet a kicsi, tradicionális társadalmakkal, amelyek nem érintkeznek idege nekkel, és ritkán vagy sohasem fordul elő, hogy tucatnyinál több ember gyűlik össze? A modern és a tradicionális társadalmakban megfigyelhető társadalmi interakciók éles kü lönbségei jól láthatók, ha például vesszük a ma technikai értelemben legkevésbé fejlett társa dalmak egyikét: a Botswanában és Namíbiában, a Kalahári sivatagban élő !kungokat (a szó ele ji felkiáltójel csettintő hangot jelöl), más néven busmanokat (Lee 1968, 1969). Bár külső hatások miatt már változófélben van az életmódjuk, még mindig felismerhetők társadalmi életük tradicio nális mintái. A lkungok harminc-negyven fős csoportok ban élnek, a vízlelőhelyek közelében kialakított ideiglenes településeken. Az élelem ritka ezen a környéken, ezért nagy területeket kell bejárniuk, hogy hozzájussanak. Egy átlagos nap nagy részét az ilyen célú vándorlás tölti ki. Az asszonyok és gyerekek gyakran a táborban maradnak, de sok szor az egész csoport felkerekedik élelmet keres ni. A közösség tagjai néha száz négyzetmérföld-
gyakran megnyugtató, hogy ismerős környezetben ismerős ételeket ehetnek. A turistatekintet lényege, hogy egyszerre vágyunk az egzotikusra és az ismerősre, amelyek ellentétesek egymással. A turistatekintet feszültségeket kelthet a turistákés a „helybéliek" közötti közvetlen interakciókban. Az idegenforgalomból élő helybéliek becsülhetik a tengeren túlról érkezőket, mert gazdasági hasznot hoznak a helységeknek, amelyekbe ellátogatnak. Más helybéliek azonban neheztelhetnek a pénzükért cserébe valamit elváró turistákra, akik miatt a népszerű úti célokat gyakran a kelléténél jobban fejlesztik. A turisták faggathatják a helybélieket mindennapi életük különböző résziéteiről, például az ételeikről, a munkájukról és a kikapcsolódási szokásaikról - ezt kétféleképpen tehetik: vagy azért, hogy jobban megértsenek más kultúrákat, vagy azért, hogy negatív ítéleteket alkossanak azokról, akik különböznek tőlük.
I I I I I I 1 I I 1 I I I I I I I I
A globalizáció terjeszkedésével erősödik a turizmus, ezért a szociológusoknak nagyon kell figyelniük arra, milyen domináns minták alakulnak ki a turisták és a helybéliek közötti interakciókban, hogy meg tudják határozni (többek között) azt is, vajon ezek az interakciók barátságosak-e vagy inkább kibékíthetetlen ellentétekkel jellémezhetők.
I I I I I I I
nyi területet is átfésülnek egy nap alatt, és késő este térnek vissza a táborba enni, aludni. A fér fiak a nap nagy részét gyakran egyedül vagy ket tes-hármas csoportokban töltik. Van azonban az évnek egy olyan része, amikor a napi tevékenysé gek rutinja megváltozik: a téli esős évszak, ami kor bőven van víz, és élelmet is sokkal könnyebb találni. A lkungok mindennapi élete ilyenkor mindenféle rituálék és ünnepségek körül forog, ezek előkészítése és lebonyolítása ugyanis na gyon sok időt vesz igénybe. A legtöbb lkung-csoport tagjai sohasem talál koznak olyan emberrel, akit ne ismernének vi szonylag közelről. Mielőtt az utóbbi években gyakoribbá nem váltak az idegenekkel való talál kozásaik, nem is volt szavuk az „idegen" leírásá ra. Míg a lkungok - különösen a férfiak - gyakran a nap nagy részében egyedül vannak, magában a közösségben szinte egyáltalán nincs lehetőség a félrevonulásra. A családok szinte átlátszó, nyi tott sátrakban alszanak, és gyakorlatilag minden tevékenység látható kívülről. Senki nem próbál ta Goffmannak a mindennapi életről tett megál lapításai szerint tanulmányozni a lkungokat, de nem nehéz belátni, hogy e megállapítások egy része csak korlátozottan érvényes a lkungok tár sadalmi életére. Például a lkungoknak nem sok
5. FEJEZET
lehetőségük van arra, hogy homlokzati és hátsó területeket alakítsanak ki. Tevékenységüktől tá vol áll az, ami a modern társadalmakra jellemző, hogy szobafalakkal, különféle épületekkel, vá rosövezetekkel „elhatárolják" a különböző társas eseményeket és érintkezéseket. A lkungok társadalmi interakcióinak formája nagyon különbözik attól, ahogyan a modern vá rosokban zajlik az interakció. A nagyvárosi élet során elkerülhetetlenül, szinte állandóan idege nekkel érintkezünk. / A városok társadalmi interakcióiról a szocio lógia egyik alapítója, Georg Simmel írt nagy hatású összefoglalót, munkásságáról a 21., pá rosok és városi terek" című fejezetben lesz szó (692. o.).
Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről A szociológián belül többféle elméleti keretet al kalmaznak a társadalmi valóság magyarázatában. Ezek az elméletek ugyan különbözőképpen értel mezik a társadalmi jelenségeket, mégis van ben nük egy közös feltevés: a társadalmi valóság attól függetlenül létezik, hogy az emberek beszélnek róla vagy élnek benne. Ezt a feltevést megkér dőjelezi a szociológiai gondolkodás egy jelentős irányzata, a társadalmi konstrukcionizmus. Az irányzat követői úgy vélik, hogy amit az egyének és a társadalom valóságként észlelnek és értelmeznek, az maga is konstruált, egyének és csoportok társadalmi interakciója révén kelet kezik. Ha a társadalmi valóságot „magyarázni" próbáljuk, akkor nem vesszük figyelembe, illet ve tárgyiasítjuk (magától értetődőnek tekintjük) azokat a folyamatokat, amelyek során ezt a va lóságot megformáljuk. Ezért az irányzat követői azt mondják, hogy a szociológusoknak ezeket a folyamatokat kell leírniuk és elemezniük, nem vizsgálhatják csupán azt a képet, amelyet ők maguk alkottak a társadalmi valóságról. A társa dalmi konstrukcionizmust máig a posztmodern szociológiai gondolkodás egyik irányadó megkö zelítésének tekintik. / A posztmodernizmusról bővebben lásd a 4., „A szociológiai elméletalkotás" című fejezetet (103-105. o.). Peter Berger és Thomas Luckmann 1966-ban megjelent klasszikus, A valóság társadalmi fel építése című könyvükben (1998) a „közfelfogást" vizsgálják: vagyis azt, hogy az emberek mit tekin
tenek gondolkodás nélkül valóságosnak. Hangsú lyozzák, hogy a társadalmi valóság e „nyilvánva ló" tényei a különböző kultúrákban élők, sőt, az egyazon kultúrában élők körében is eltérhetnek. Ezért azokat a folyamatokat kell elemezni, ame lyek révén az egyének azt kezdik valóságosnak tekinteni, ami számukra „valóságosnak" látszik. A társadalmi konstruktivisták Berger és Luck mann elképzeléseit felhasználva vizsgálják a társadalmi jelenségeket és igyekeznek feltárni, hogyan ismerik meg és egyszersmind teremtik meg azt, ami valóságos. Bár az irányzathoz tar tozók sokféle témában vizsgálódtak - az orvos tudománytól és az orvosi kezeléstől a nemek közötti kapcsolatokon át az érzelmekig főként társadalmi problémákkal, többek közt a bűnözés „problémájával" foglalkoztak. Aaron Cicourel munkája (1968) a fiatalkori bű nözés területén végzett társadalmi konstrukciós kutatásokra példa. A szociológusok többsége a fiatalkori bűnözés arányaira és eseteire vonatko zó adatokat adottnak (vagyis valóságosnak) te kinti, és olyan elméleteket alkot, amelyek az ada tokban megfigyelt mintákat magyarázzák. Pél dául a letartóztatásokra és bírósági tárgyalásokra vonatkozó adatok első ránézésre azt mutatják, hogy a csonka családból származó fiatalok álta lában nagyobb arányban követnek el normasértő cselekményeket, mint a kétszülős otthonokból származók, ezért a szociológusok erre a megfi gyelt összefüggésre dolgoznak ki magyarázatokat - talán az egyszülős otthonokból származó gye rekekre kevésbé ügyelnek, vagy nincs megfelelő szerepmodelljük. Ezzel szemben Cicourel a kihágással gyanú sított fiatalok letartóztatásának és osztályozásá nak folyamatait figyelte meg, vagyis azt, hogyan keletkeznek a fiatalkori bűnözésre vonatkozó „hivatalos" adatok. Felfedezte, hogy a fiatalkorú bűnözőkkel szemben alkalmazott rendőrségi el járások azokra a köznapi feltételezésekre épül nek, hogy „milyenek valójában" a fiatalkorú bű nözők. Például amikor alacsonyabb osztályból szárma zó fiatalkorú elkövetőket tartóztattak le, akkor a rendőrök gyakrabban tulajdonították a kihágáso kat a megfelelő szerepmodell hiányának, ezért őrizetben tartották a fiatalokat. A felsőbb osztály beli otthonokból származó elkövetőket viszont inkább elengedték, a szülők felügyeletére bízták, mert a rendőrök és a szülők is úgy vélték, hogy így a fiatalok kellőképpen megfegyelmezhetők. Tehát a rendőrségi gyakorlat arra szolgál, hogy gyakrabban süssék hivatalosan a „fiatalkorú bű nöző" bélyeget az alacsonyabb osztálybeli család ból származókra, mint a felsőbb osztálybeliekre
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
- még akkor is, ha a fiatalok hasonló vétségeket követtek el. Ez a megbélyegzés hozza létre azokat az adatokat, amelyek azután alátámasztják a köz vélekedésbe foglalt összefüggést, például hogy a szegény családból származó fiatalok gyakrabban keveredhetnek normaszegő cselekményekbe. Cicourel tanulmánya rámutat, hogy az interakció révén a valóságról alkotott köznapi elképzelések megteremtik érvényességük önálló, „objektív" bi zonyítékát. / A bűnözési „probléma" konstruálásáról a 19., „Bűnözés és deviancia" című fejezetben bőveb ben is szó lesz. A társadalmi konstrukciós irányzatnak is meg vannak a bírálói. Steve Woolgar és Dorothy Pawluch szociológusok azt mondják, hogy az irányzat követői igyekeznek rámutatni a társadalmi való ság szubjektív megteremtésére, de épp ezáltal egyes vonásokat objektívnek, másokat viszont konstruáltnak tekintenek. Például a társadal mi konstruktivisták azokban az elemzésekben, amelyekben azt vizsgálták, milyen fiatalokat bé lyegeztek bűnözőnek, gyakran megállapították, hogy kezdetben minden ilyen fiatallal egyformán bánnak; tehát a bűnösnek bélyegzett fiatalok és az ettől megmenekülő fiatalok közötti különbség a „bűnös" címke kialakításából fakadhat. A bírá lók szerint az irányzat nem következetes, amikor a kezdeti viselkedést objektívnek mutatja, ugyan akkor azt állítja, hogy a címkézési folyamat szub jektív (Woolgar-Pawluch 1985). Más szociológusok azért bírálták az irányzatot, mert nem hajlandó elfogadni, hogy a szélesebb körben ható társadalmi erők igencsak befolyásol ják a megfigyelhető társadalmi következménye ket. Például egyes bírálók szerint a valóság ugyan lehet a köznapi vélekedések konstruált megörö kítése, de magukat a vélekedéseket létező társa dalmi tényezők, például a kapitalizmus vagy a patriarchátus hozzák létre. Végső soron a társadalmi konstrukciós irány zat olyan elméleti megközelítést kínál a társa dalmi valóság megértéséhez, amely gyökeresen különbözik a legtöbb más szociológiai szemlélet módtól. Az irányzat követői nem azt feltételezik, hogy a társadalmi valóság objektíven létezik, hanem azokat a folyamatokat igyekeznek doku mentálni és elemezni, amelyek során a társadal mi valóságot az emberek megformálják, majd a kapott konstrukció hivatott igazolni, hogy maga a társadalmi valóság.
Társadalmi interakció a kibertérben Szöges ellentétben azzal, amit a lkungokról meg állapítottunk ( 1 3 1 - 1 3 2 . o.), a modern társadal makban állandóan olyanokkal folytatunk inter akciót, akiket talán sosem láthatunk, akikkel sosem találkozhatunk - ezt fogom kifejteni a kö vetkező fejezetekben is. Majdnem minden hét köznapi ügyködésünk, például a bevásárlás vagy a banki ügyletek során olyan emberekkel kerü lünk kapcsolatba - de csak közvetett kapcsolat ba -, akik talán tőlünk több ezer mérföldre élnek. Most, hogy az elektronikus levelezés és üze netváltás, az online közösségek és a csevegőszo bák az iparosodott országokban sokak számára a mindennapi élet részét képezik, kérdésként merül fel, hogy milyen jellegűek ezek az interak ciók, és milyen új bonyodalmakat okozhatnak? A kétkedők azt mondják, hogy az elektronikus leveleken és az interneten át folytatott, közvetett kommunikáció számos olyan problémát vet fel, amely nem jelent meg a szemtől szembeni inter akcióban. Ahogyan Katz és szerzőtársai (2001) írják: „A gépelésben elvész az emberi, a kibertér ben elvész a valóságos; minden színlelés és el idegenedés, az igazi silány pótléka." Főként e né zet támogatói állítják, hogy a számítógépre épülő kommunikációs technológia túl korlátozott, nem akadályozhatja meg, hogy a felhasználók hamis identitás mögé rejtőzzenek (lásd az erre vonatko zó keretes részt a következő oldalon). így lehető vé válik a csalás, a disznólkodás, a manipuláció, a játszadozás a másik érzelmeivel stb.: A gond az emberi kommunikáció természeté ből fakad. Elménk termékének véljük, pedig testekben valósul meg: az arcjátékban, a hang lejtésben, a test rezdüléseiben, kezünk gesztu saiban. [...] Az interneten jelen van az elme, de eltűnik a test. A befogadó kevés jelből követ keztethet a másik személyiségére és hangula tára, és csak találgathat, mi lehetett az üzenet küldő szándéka, mire gondolhatott, és milyen választ adhatna. A bizalom szinte teljesen el párolgott. Kockázatos ügy ez (Locke 2000). Az új technológia védelmezői mégis azt mond ják, hogy van mód jó vagy rossz reputációt kiala kítani, a bizalmat megteremteni, így csökkenthe tő a hálózati kommunikáció kockázata. Az egyik legismertebb - és legtöbbet emlegetett - bizalmi rendszer az a virtuális közösség, amely az eBay aukciós oldalain működik (lásd a keretes részt a 1 3 5 - 1 3 6 . oldalon). Továbbá az internet lelkes hívei azzal érvelnek, hogy a hálózati (online) kommunikációnak ere-
5. FEJEZET
Példa a szociológiai képzelőerő társadalmi interakció problémái Ezt a részt egy olyan cikkből vettem, amely az intemetkor hajnalán született, mégis máig érvé nyes kérdéseket vet fel. Joannel 1983 késő tavaszán „találkoztam", nem sokkal azután, hogy először kötöttem a számító gépemhez egy modemet és beléptem a hálózati kommunikáció különös új világába. [...] A „fedő neve" ez volt: Beszédes Hölgy. A médium szoká sainak megfelelően az emberek ilyen (általában játékos) becenévvel jelennek meg a sokfelhaszná lós „nyitott" csatornákon, de ha ketten magántermészetűbb beszélgetésbe kezdenek, gyakran többet is elárulnak magukról egymásnak. Ha marosan megtudtam, hogy valójában Joan Sue Greene a neve, hogy húszas évei végén járó, New Yorkban élő neuropszichológus, aki maradandó sérüléseket szerzett egy autóbalesetben, amelyet egy részeg vezető okozott. Barátja a balesetben halt meg. Maga Joan is egy évig volt kórházban, agysérüléssel kezelték, amely beszédét és járását is károsította. A néma, kerekes székbe kénysze rült, gyakran hát- és lábfájástól gyötört Joan elő ször annyira elkeseredett fogyatékosságai miatt, hogy szó szerint élni se volt kedve. Aztán mentora, a Johns Hopkins Egyetem egy kori tanára számítógéppel, modemmel és egyéves CompuServe előfizetéssel ajándékozta meg (ez volt az első internetes cég, amelynek szolgáltatá sai közt a valós idejű csevegés is szerepelt) - Joannak épp ez kellett, hogy a hálózaton keresztül tud jon barátokat szerezni. Némasága miatt először a Csöndes Hölgy hálózati nevet választotta. De gépelni tudott - végül is mindenki így „beszél" a számítógépen keresztül -, és szellemes, okos, ön zetlen személyisége kibontakozhatott egy olyan médiumban, amelyben a fizikai megjelenés nem számít. Joant nagyon sokan megkedvelték, és új | beceneve, a Beszédes Hölgy ezt az új énképet tük rözte. A következő két évben a hálózati élet nél külözhetetlen résztvevője lett, egyszerre segítette a hozzá hasonló, fogyatékkal élő nőket és példa mutatóan pusztította az épkézláb emberekben kialakult sztereotípiákat. Számos szoros hálózati barátsága és (olykor-olykor) romantikus kapcsola ta révén sok-sok nő életét változtatta meg.
dendően számos olyan előnye van, amelyről az interakció hagyományosabb formáiban, mondjuk a telefonálás vagy a szemtől szembeni találkozó esetén nem beszélhetünk. Például az emberi hang sokkal többet érhet, ha az érzelmek és a jelen
Ezért aztán mindenkit szörnyen megrázott, amikor most, az év elején egy sor bonyodalmas eseményt követően kiderült, hogy Joan nem is fogyatékos. Ráadásul nem is nő. Valójában férfi - nevezzük Alexnek -, jeles, ötvenes évei elején járó, New Yorkban élő pszichiáter, aki hajmeresz tő, egyre vadabb kísérletbe kezdett, hogy meg tapasztalja: milyen nőnek, egy bensőséges női barátság részesének lenni. Alex megtévesztő játéka miatt még azok is sér tettnek, becsapottnak érezték magukat, akik alig ismerték Joant. Mi, hálózati szereplők sokan sze retnénk azt hinni, hogy a jövő idilli közösségét al kotjuk, de Alex kísérlete mindannyiunk számára bizonyította, hogy a technika nem védhet meg a félrevezetéstől. Még jó, ha csak a jóhiszeműsé günk veszett oda, és nem a hitünk. Alex áldozatai közül néhányan - például az a nő, akinek viszonya volt a hús-vér Alexszel, mi után Joan révén megismerkedtek - a kísérletet egészen egyszerűen „szellemi erőszaknak" tart ják. (Sőt, többen próbálták kinyomozni, hogyan lehetne Alexet pszichiáterként bíróság elé állítani, bár ilyesmire még nem volt példa.) Más áldozatok Alexet nem aljas színlelőnek tekintették, hanem kísérletezőnek, aki nem tudta kontroll alatt tarta ni a kísérletet. (Közülük többen is próbálják fenn tartani barátságukat Alexszel, mert, ahogy e nők egyike fogalmaz: „a lélek a lényeg, nem az illető neme. A lélek ugyanaz maradt.") Akárhogy is, ez sajátosan mai történet egy férfiról, aki a legújabb technikai lehetőségeket kihasználva a legrégebbi nemi szerepekkel kapcsolatos feltevéseinket for gatta ki. Forrás: Gelder 1996.
KÉRDÉSEK 1. Vannak lényeges különbségek a kibertérben zajló társadalmi interakciók és a szemtől szem beni találkozások között? 2. Melyek a hálózati interakció előnyei és hátrá nyai a szemtől szembeni találkozókkal össze hasonlítva?
tésárnyalatok kifejezéséről van szó, de a beszélő életkorára, nemére, etnikai hovatartozására vagy társadalmi helyzetére vonatkozó információkkal is szolgál - olyan információkkal, amelyek fel használhatók a beszélő ellen. Rámutatnak, hogy
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
Bizalomépítés a kibertérben: az eBay visszajelzési rendszere Az eBay ma a legnagyobb és az egyik legrégebbi (1995 szeptemberében indított), személyek kö zött közvetítő aukciós ház. 2005-re az eBay-hez több mint százmillióan csatlakoztak a világ min den részéről, akik az eBay oldalain adnak-vesz nek termékeket. Figyelemre méltó, hogy az eBay nem vállal jótállást, garanciát a gazdát váltó áru kért: a tranzakció minden kockázatát az eladók és a vevők vállalják, az eBay afféle katalógusként szolgál. Úgy tűnhet, hogy ezen a piacon bármikor elkö vethetnek sokakat érintő csalást, sokan becsap hatók, de az eBay-en keresztül zajló csereberék mégis ritkán végződnek rosszul. Az eBay működ tetői és piaci résztvevői is az intézményesített értékelési rendszernek, a Feedback Forumnak (a visszajelzések fórumának) tulajdonítják a sikeres üzletek igen nagy arányát. Minden eladó vagy licitáló neve után zárójel ben egy szám látható. Az eladó esetében ez az információ a következőképpen jelenik meg: az el adó neve (265). A szám összesített mutatója annak, hogy mennyire becsülik az illetőt az eBay-piacon. A re gisztrált felhasználók pozitív, negatív és semleges
megjegyzéseket is felrakhatnak az oldalra azokról a felhasználókról, akikkel már üzleteltek. Minden pozitív megjegyzés +1 pontot ér, minden negatív megjegyzés -1 pont, a semleges megjegyzések pedig egyik irányba sem változtatják a felhaszná ló pontszámát. A bizonyos szintet elérő felhasz nálókat egy színes csillaggal is díjazzák, amely mutatja, hogy összesítve hány pozitív értékelést kaptak. [...] A felhasználó nevére kattintva levelet írhatunk neki; ha a neve utáni számra kattintunk, akkor megjelenik teljes értékelési profilja. Ez a profil tartalmazza a megjegyzések összesített listáját, amelyben szerepel minden értékelő levélcíme és rangjelző száma (így nemcsak az értékelt, hanem értékelő megbecsültségét is láthatjuk). Jellegze tes pozitív megjegyzés lehet például: „Gondos csomagolás, gyors szállítás. Ajánlom mindenki nek. Jeles." [...] A kiemelkedően jó rangsorolás aranyat ér. Sok résztvevő mondta, hogy szívesebben köt üzletet magas pontszámúakkal, sőt inkább csak ilyen fel használókkal üzletelnek. Ebben az értelemben egy-egy üzletkötő olyan rangot szerez, amelynek révén többet adhat el, gyakran többért is. [...] Né-
5. FEJEZET
hány negatív ítélet elég, és oda a becsület, ezért a gyakran üzletelők igyekeznek pontszámukat növelni azzal, hogy tiszta üzleteket ütnek nyélbe villámgyorsan. A gyakori résztvevők jól tudják, mekkora kárt okozhat egy negatív ítélet, ezért gondosan kerü
az elektronikus kommunikáció elfedi ezeket az azonosító jegyeket, és biztosítja, hogy a figye lem kizárólag az üzenet tartalmára irányuljon. Ez nagy előnyt jelenthet a nők és más, hagyomá nyosan hátrányos helyzetű csoportok számára, akiknek véleményére más környezetben gyakran nem sokat adnak (Pascoe 2000). Az elektronikus interakciót sokszor felszabadítóként, lehetőség teremtőként mutatják be, mert az emberek létre hozhatják hálózati identitásukat és szabadabban beszélhetnek, mint másutt tehetnék. Az internetben kétkedők máig azzal is érvel nek, hogy a közvetett, hálózati kommunikáció elszigetelődést eredményezhet, megakadályozza, hogy valódi barátságok alakuljanak ki - de mint ha valójában nem ez történne. Egy 1995 és 2 0 0 0 között internetezők körében végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy az internethasz nálat távolról sem a társas elszigetelődés irányába hat, hanem jelentős és egyre nagyobb hálózati és hálózaton kívüli társas interakció elindítójának tartják. A felmérés szerint az internetezők általá ban más médiumokon (főként telefonon) keresz tül is többet kommunikálnak, szemtől szemben is többször találkoznak és érintkeznek másokkal, mint a nem internetezők (Katz et al. 2001).
KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE Bár ma már egyre gyakoribb a közvetett kom munikáció, az emberek mintha még mindig ér tékelnék a közvetlen kapcsolatot. Az üzleti élet szereplői például továbbra is eljárnak megbe szélésekre, néha ezért átutaznak a fél világon,
lik. [...] A felhasználó letilthatja visszajelzési pro filja megjelenítését, de ez óriási hátrány egy olyan piacon, amely a résztvevők körében kivívott meg becsültségre épül. Forrás: Kollock 1999.
pedig úgy tűnhet, hogy olcsóbb és hatékonyabb volna megkötni az üzletet telefonos konferencia hívás vagy videokapcsolat révén. A családtagok „virtuális" találkozókat, ünnepi összejöveteleket rendezhetnének az elektronikus „valós idejű" kommunikáció felhasználásával, de azt el kell ismernünk, hogy így nélkülözniük kellene a sze mélyes családi ünnepek jó hangulatát, meghitt ségét. E jelenség egyik magyarázata Deirdre Bodentől és Harvey Molotchtól ered, akik ezt nevez ték a közelség kényszerének (compulsion of proximity): az egyének úgy érzik, hogy olyan helyzetben kell találkozniuk egymással, amely ben fontos az együttes jelenlét, vagyis a szemtől szembeni interakció. Boden és Molotch szerint az emberek azért vállalják a részvételt a talál kozókon, mert az együttes jelenléti helyzet - a Goffman interakciós vizsgálataiban igazolt okok ból - az elektronikus kommunikáció bármely for májánál sokkal több információt ad arról, hogyan gondolkodnak és éreznek az emberek, mennyire őszinték. Úgy érezzük, hogy csak akkor érthetjük meg, mi zajlik körülöttünk, ha azoknak a jelen létében vagyunk, akik minket lényegesen érintő döntéseket hoznak, mert így lehetünk biztosak abban, hogy érvényre juttathatjuk nézeteinket és meggyőzhetjük őket őszinteségünkről. A szer zőpáros megállapítja, hogy „az együttes jelenlét révén olyan testrész mutatkozik meg előttünk, amely »sosem hazudik«: a szem, »a lélek tükre«. A szemkontaktus maga bizonyos mértékű köz vetlenséget és bizalmat jelez; az interakcióban együtt jelen lévő felek folyamatosan figyelik e kifinomult testrész legkisebb rezdüléseit is" (Boden-Molotch 1994).
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Ha jobban megnézzük mindennapi viselke désünk sok triviálisnak látszó elemét, akkor kiderül, hogy azok a társadalmi interakció összetett és fontos részei. Erre példa a tekin tet: az, ahogyan másokra nézünk. A legtöbb interakcióban a szemkontaktus igen rövid időtartamú. Ha hosszan a másik szemébe bá
mulunk, azt az ellenséges szándék vagy - bizo nyos esetekben - a szerelem jelének tekintheti. A társadalmi interakciók vizsgálata a szocioló gia alapvető területe, amely megvilágítja a tár sadalmi élet számos vonatkozását. 2. Az emberi arc sokféle érzelmet fejezhet ki. Al talános vélemény szerint a legfontosabb ér-
TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET
zelmeket tükröző arckifejezések velünk szü letnek. Különböző kultúrák összehasonlító vizsgálata igen sok egyezést mutat mind az arckifejezések, mind az arcon megjelenő ér zelmek értelmezése terén. 3. A mindennapi társalgás és beszélgetés tanul mányozását Harold Garfinkel nyomán etnometodológiának nevezzük. Az etnometodológia azt vizsgálja, hogyan próbáljuk cselekvően - bár általában bevált módszerrel - megérteni mások szavainak és cselekedeteinek igazi je lentését. 4. A reaktív kiáltások (indulatszavak) vizsgálatá val sok mindent megtudhatunk a társalgás jel legéről. 5. A nem fókuszos interakció egymás kölcsönös tudomásulvétele nagy társaságokban, amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor. Fókuszos interakcióra - amely egyes érintkezésekre vagy interakcióepizódokra osztható - akkor kerül sor, amikor két vagy több ember közvetlenül ar ra figyel, amit mások mondanak vagy tesznek. 6. A társadalmi interakció gyakran jól megvilá gítható a dramaturgiai modell alkalmazásával: az interakció résztvevőit színészeknek tekint hetjük, akik színpadon, díszletek és kellékek között játszanak. Mint a színházban, a társa dalmi élet számos területén is világosan el
különül egymástól a homlokzati terület (maga a színpad) és a hátsó terület, ahol a színészek felkészülnek az előadásra és lazítanak a fellé pés után. 7. Minden társadalmi interakció adott idő- és tér beli helyzetbe ágyazódik. Megvizsgálhatjuk mindennapi életünk tér-idő „zónáit", vagyis megnézhetjük, tevékenységeink hogyan köve tik egymást időben, ugyanakkor milyen hely változtatásokkal járnak együtt. 8. A társadalmi interakciónak lehetnek ugyan egyetemes mechanizmusai, de sok közülük kultúránként különbözik. Például az afrikai lkungok kicsi, vándorló csoportokban élnek, amelyeken belül nincs „magánélet", így kevés alkalom adódik homlokzati és hátsó területek kialakítására. 9. A modern társadalmakat többnyire közve tett személyközi érintkezések (például banki ügyletek) jellemzik, amelyekből hiányzik az együttes jelenlét. Ez eredményezi az úgyneve zett közelségkényszert, azt a tendenciát, hogy amikor csak lehet, a felek igyekeznek szemé lyesen találkozni, talán mert így könnyebb információkat gyűjteni arról, hogyan gondol kodnak és éreznek mások, s könnyebb a be nyomáskeltés, hogy kedvező képet alakítsanak ki másokban magukról.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Lehetne-e társadalmi élet, ha a társadalom tagjainak nem volnának közös alapfeltevései? 2. Vajon mennyiben láthatja másnak egy turista a városunkat? 3. Nehéz volna „interakciós vandalizmust" folytatni a tanítási órán? 4. Hogyan mutatkozhat az ember „magabiztosnak"? 5. Milyen stratégiát alkalmazhat a bárha vagy kávézóba egyedül betérő nő, ha jelezni akarja, hogy nem vágyik társaságra? 6. Helyettesítheti-e az elektronikus kommunikáció a szemtől szembeni interakciót?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Berger, Peter - Luckmann, Thomas (1998): A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés. Tomka Miklós fordítása. Budapest, Jószöveg Műhely. Cohen, Stanley - Taylor, Laurie (1995): Escape Attempts: The Theory and Practice of Resistance to Everyday Life. London, Routledge (2. kiadás). Goffman, Erving (1963): Behaviour in Public Places. New York, Free Press. Goffman, Erving (2000): Az én bemutatása a mindennapi életben. Berényi Gábor fordítása. Budapest, Thalassa Alapítvány - Pólya Kiadó. Manning, Phil (1992): Erving Goffman and Modern Sociology. Cambridge, Polity.
I
A nem verbális kommunikációról http://www.natcom.org/ctronline/nonverb.htm A szimbolikus interakcionizmusról http://web.grinnell.edu/courses/soc/sOO/soclll-01/IntroTheories/Symbolic.html Ethno/CA News (az etnometodológia és a társalgáselemzés hálózati forrása) http://www2.fmg.uva.nl/emca/ Erving Goffmanról http://people.brandeis.edu/~teuber/goffmanbio.html -•
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Szocializációs közegek NEMI SZOCIALIZÁCIÓ Szülők, felnőttek reakciói A nem tanulása Mesekönyvek, televízió A nemsemleges nevelés nehézségei A szociológiai vita A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Gyermekkor Serdülőkor Fiatal felnőttkor Érett felnőttkor Öregkor ÖREGEDÉS A brit társadalom „őszülése" Hogyan öregszik az ember? Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában Öregedéspolitika A világnépesség őszülése Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
MHMHMnMMHMMMMMMHHMMMMMMHM
J . K . R o w l i n g világsikert aratott k ö n y v s o r o z a t á a Harry Potter és
a
s e r d ü l ő k o r b a , m a j d t o v á b b a f e l n ő t t k o r b a . A Har
bölcsek köve
ry Potter-sorozat k é s ő b b i d a r a b j a i b a n H a r r y b e n is
így k e z d ő d i k : a furfangos v a r á z s l ó , A l b u s D u m b l e -
n e m i v o n z a l m a k t á m a d n a k , a m i t t e l j e s e n szokvá
dore a n e m sokkal korábban elárvult c s e c s e m ő t ,
n y o s zavarral fogad. M i v e l a sport s o k g y e r e k n e k
H á n y t leteszi n e m varázsló („mugli") nagybátyja
az a terep, a h o l m e g i s m e r h e t i az ö s s z e t a r t á s t és az
é s n a g y n é n j e ajtaja e l é . H a r r y m á r j e l é t a d t a pá
á l l h a t a t o s s á g o t , H a r r y is ű z i a v a r á z s l ó k sportját,
n a k e l s ő darabja,
r a t l a n e r e j é n e k , D u m b l e d o r e m é g i s aggódik, h o g y
a k v i d d i c s e t . R o w l i n g g y a k r a n a p a r a n o r m á l i s se
ha a fiú a v a r á z s l ó v i l á g b a n m a r a d , n e m c s e p e r e d
g í t s é g é v e l m u t a t j a m e g a m i n d e n n a p i é l e t alap
h e t fel e g é s z s é g e s e n . „ N i n c s az a gyerek, a k i ezt
j a i m ö g ö t t r e j l ő c s o d á l a t o s - s z ö v e v é n y e s világot.
é p é s s z e l k i b í r n á . M é g j á r n i s e tud, d e m á r i s h í r e s
U n i v e r z u m á b a n t é v e d h e t e t l e n b a g o l y v i s z i a le
e m b e r ! Ü n n e p l i k ő t egy h ő s t e t t é r t , a m i r e n e m i s
v e l e t a c í m z e t t n e k - m i é r t v o l n a ez k ü l ö n ö s e b b ,
fog e m l é k e z n i ! [...] j o b b l e s z n e k i , h a c s a k ak
m i n t a p o s t a i r e n d s z e r v a g y az e l e k t r o n i k u s le
kor s z e r e z t u d o m á s t erről, a m i k o r m á r m e g t u d j a
v e l e z é s ? A k l a s s z i k u s g y e r m e k i r o d a l o m fő célja,
emészteni" (Rowling 1 9 9 9 ) .
h o g y é r t h e t ő b b é t e g y e a f e l n ő t t é v á l á s folyamatát,
A H a r r y Potter r e g é n y e k - a m e l y e k m i n d Har ry egy-egy i s k o l a é v é t ö l e l i k fel - arra az e l v r e é p ü l n e k , h o g y n i n c s n a g y o b b k a l a n d a felnőt
a k á r m e s e v i l á g b a , a k á r l é t e z ő v i l á g u n k b a helye zi a c s e l e k m é n y t - v a g y a k á r m i n d k e t t ő b e , a m i a Harry Potter-sorozat újítása.
té v á l á s n á l . B á r H a r r y a R o x f o r t B o s z o r k á n y - és Varázslóképző
Szakiskolába
jár,
az
mégiscsak
A s z o c i a l i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y n e k során a
tehetetlen
c s e c s e m ő fokozatosan
öntudattal
iskola, m e r t h i á b a b í r m é g egy ifjú v a r á z s l ó i s
b í r ó é s é r t e l m e s s z e m é l y i s é g g é válik, a k i feltalál
h a t á r t a l a n erővel, c s a k segítséggel tudja elsajátí
ja magát a b b a n a kultúrában, amelybe beleszüle
tani a megfelelő értékeket. M i n d a n n y i a n fontos
tett. A f i a t a l o k s z o c i a l i z á c i ó j a a t á r s a d a l m i repro
é l e t s z a k a s z o k o n h a l a d u n k át: a g y e r m e k k o r b ó l a
d u k c i ó á l t a l á n o s a b b j e l e n s é g é t is e r ő s í t i , azt a fo-
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS lyamatot, a m e l y b e n l é t r e j ö n a t á r s a d a l o m i d ő b e l i strukturális f o l y t o n o s s á g a . A s z o c i a l i z á c i ó s o r á n - f ő k é n t az e l s ő é l e t é v e k b e n - a g y e r e k e k az idő s e b b e k t ő l t a n u l n a k , így á t ö r ö k l ő d n e k a z e l ő d ö k értékei, n o r m á i é s t á r s a d a l m i gyakorlata. M i n d e n t á r s a d a l o m o l y a n j e l l e m z ő k k e l bír, a m e l y e k sok sok é v e n át f e n n m a r a d n a k , m i k ö z b e n a b e n n ü k élők e g y m á s u t á n s z ü l e t n e k és m e g h a l n a k . A brit t á r s a d a l o m n a k p é l d á u l s o k o l y a n sajátos társa dalmi-kulturális j e g y e van, a m e l y n e m z e d é k e k óta v á l t o z a t l a n - i l y e n az is, h o g y a leggyakrab ban beszélt nyelv az angol. Az a l á b b i a k b a n arról is szó lesz, h o g y a s z o c i a lizáció egymáshoz kapcsolja a k ü l ö n b ö z ő nem zedékeket. E g y g y e r m e k s z ü l e t é s e m e g v á l t o z t a t j a azok életét, a k i k f e l e l ő s e k a f e l n e v e l é s é é r t , ezért ők m a g u k is új i s m e r e t e k k e l és t a p a s z t a l a t o k k a l gazdagodnak. A s z ü l ő i g o n d o s k o d á s r e n d s z e r i n t a gyermekekhez kapcsolja a felnőttek tevékeny ségét egész h á t r a l é v ő é l e t ü k r e . A z i d ő s e m b e r e k akkor i s m e g m a r a d n a k s z ü l ő k n e k , a m i k o r m á r n a g y s z ü l ő k k é váltak, és ez a n e m z e d é k e k e t egy máshoz kötő újabb kapcsolatrendszert jelent. Bár a kulturális t a n u l á s f o l y a m a t a a c s e c s e m ő k o r b a n és a korai g y e r m e k k o r b a n s o k k a l i n t e n z í v e b b , mint k é s ő b b , a t a n u l á s és az a l k a l m a z k o d á s vé gigkíséri a teljes é l e t c i k l u s t . A k ö v e t k e z ő r é s z e k b e n egy gyakori s z o c i o l ó g i a i vitát j á r o k k ö r ü l : mi a m e g h a t á r o z ó b b , a v e l e s z ü letett-öröklött t u l a j d o n s á g o k vagy a n e v e l é s ? E l ő ször m e g n é z z ü k , m i l y e n e l m é l e t i m a g y a r á z a t o k a t dolgoztak k i k ü l ö n b ö z ő s z e r z ő k arról, h o g y a n é s miért f e j l ő d n e k a g y e r e k e k úgy, a h o g y a n tapasz taljuk, t ö b b e k k ö z ö t t a n e m i i d e n t i t á s kialakulá sára v o n a t k o z ó e l m é l e t e k e t is. M a j d i s m e r t e t e m a főbb c s o p o r t o k a t és t á r s a d a l m i k o n t e x t u s o k a t , amelyek az e g y é n k ü l ö n b ö z ő , a g y e r m e k k o r t ó l a későbbi időszakokig terjedő életszakaszaiban hatnak a s z o c i a l i z á c i ó r a . V é g ü l á t t e k i n t j ü k az öregedéssel k a p c s o l a t o s l e g f o n t o s a b b s z o c i o l ó giai k é r d é s e k e t .
KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA Elméletek a gyermekfejlődésről Az ember egyik legsajátosabb jegye m á s élőlé nyekhez h a s o n l í t v a az,
h o g y öntudatos.
Mikép
pen érthetjük m e g az é n t u d a t k i a l a k u l á s á t - azt, hogy az e g y é n t u d a t á b a n v a n : ö n á l l ó , a t ö b b i e kétől k ü l ö n b ö z ő i d e n t i t á s a v a n ? E l e t é n e k e l s ő néhány hónapjában a c s e c s e m ő szinte
egyál
talán n e m é r z é k e l k ü l ö n b s é g e t az e m b e r e k és a k ö r n y e z e t é b e n l é v ő é l e t t e l e n tárgyak között, é s
n i n c s é n t u d a t a . A g y e r m e k k é t é v e s kora előtt n e m tudja, m i a k ü l ö n b s é g a z ö n m a g á r ó l alkotott k é p , a m á s o k h o z v i s z o n y í t o t t „ é n j e " és a „ m á s i k " k ö z ö t t . C s a k f o k o z a t o s a n érti meg, h o g y m á s o k n a k a z ö v é t ő l e l t é r ő i d e n t i t á s a , t u d a t a é s szük ségletei vannak. A z é n k i a l a k u l á s á n a k p r o b l é m á j a s o k vitát ka var, é s a z e g y m á s s a l v e r s e n g ő e l m é l e t e k e l t é r ő szemlélettel közelítenek e kérdéshez. Bizonyos m é r t é k i g ez a n n a k t u l a j d o n í t h a t ó , h o g y a gyer mekfejlődésről
kidolgozott
legfontosabb
elmé
l e t e k a s z o c i a l i z á c i ó k ü l ö n b ö z ő o l d a l a i t állítják e l ő t é r b e . G e o r g e H e r b e r t M e a d a m e r i k a i filozófus é s s z o c i o l ó g u s f ő k é n t azt vizsgálta, h o g y a n ala kul ki a k i s g y e r m e k k é t f é l e é n f o g a l m a : a „reak tív é n " és a „felépített é n " . A s v á j c i J e a n P i a g e t a g y e r m e k i fejlődés s z á m o s o l d a l á t vizsgálta, de legismertebb
írásai
a kognícidval
foglalkoznak,
vagyis a z z a l , h o g y a g y e r m e k e k m i k é p p e n t a n u l n a k m e g gondolkodni ö n m a g u k r ó l ,
i l l e t v e a kör
nyezetükről.
Mead és az énfejlődés George Herbert M e a d eszméi a szociológiában rendkívül széles körben hatottak, mivel az elmé leti gondolkodás egyik h a g y o m á n y o s irányzatá nak, a szimbolikus interakcionizmusnak alapját alkotják. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s h a n g súlyozza, hogy az e m b e r e k közötti interakció j e l e n t é s h o r d o z ó s z i m b ó l u m o k o n és a j e l e n t é s e k é r t e l m e z é s é n k e r e s z t ü l zajlik (lásd az 1. fejeze tet). M e a d u g y a n a k k o r a g y e r m e k f e j l ő d é s fő sza k a s z a i t i s leírja, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z é n t u d a t kialakulására. M e a d szerint a c s e c s e m ő k és kisgyermekek elsősorban a körülöttük lévők cselekedeteinek utánzása révén válnak társadalmi lényekké. En n e k e g y i k m ó d j a a s z e r e p j á t é k (play), és a kisgyere kek játékaikban gyakran a felnőtteket utánozzák. A f e l n ő t t e k sütését-főzését l á t v a h o m o k s ü t e m é n y e k e t k é s z í t e n e k , vagy a k e r t é s z k e d é s t i m i t á l v a kanállal ásni kezdenek. Az egyszerű utánzásból a l a k u l ki a b o n y o l u l t a b b s z a b á l y z ó j á t é k (game), a m e l y b e n a négy-öt é v e s g y e r e k m á r egy f e l n ő t t s z e r e p é t j á t s s z a . M e a d ezt n e v e z i „ s z e r e p á t v é t e l nek": a gyermek megtanulja, milyen más „bőrébe bújni". Csak e b b e n a szakaszban alakul ki ben n e fejlett é n t u d a t . K í v ü l r ő l , m á s o k s z e m é v e l t u d l á t n i , így fedezi fel „felépített é n j é t " , az ö n á l l ó a n cselekvő lényt. M e a d szerint akkor alakul ki b e n n ü n k az éntudat, a m i k o r m e g t a n u l j u k m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a „reaktív é n t " (I) a „felépített é n t ő l " (me). Az előbbi a még szocializálatlan kisgyermek, spon-
6. FEJEZET tán kívánságok és vágyak kusza halmaza, míg az u t ó b b i M e a d é r t e l m e z é s é b e n a t á r s a d a l m i én. A z ö n t u d a t k i a l a k u l á s á h o z t e h á t az kell, h o g y a gyer m e k úgy l á t h a s s a ö n m a g á t , a h o g y a n m á s o k látják őt. A g y e r m e k f e j l ő d é s é n e k ú j a b b s z a k a s z a M e a d szerint nyolc-kilenc éves kor táján következik b e . E b b e n a k o r b a n k e z d e n e k a g y e r e k e k szerve zett s z a b á l y o z ó j á t é k o k b a n r é s z t v e n n i a k o r á b b i , meglehetősen szervezetlen szerepjátékok helyett. Csak e b b e n a szakaszban kezdik megérteni azo kat az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és erkölcsi szabályokat, a m e l y e k a társadalmi életet irányítják. Szerve zett s z a b á l y o z ó j á t é k o t c s a k ú g y l e h e t j á t s z a n i , h a a gyerekek megértik a játékszabályokat, valamint a z igazságosság é s a z e g y e n l ő r é s z v é t e l fogalmait. A g y e r e k e b b e n a s z a k a s z b a n k e z d i felfogni azt, a m i t M e a d á l t a l á n o s m á s i k n a k (generalized oth er) n e v e z - az őt k ö r ü l v e v ő k u l t ú r a á l t a l á n o s ér tékeit é s e r k ö l c s i s z a b á l y a i t .
Piaget és a kognitív fejlődés szakaszai J e a n Piaget n a g y h a n g s ú l y t fektetett a g y e r m e k e k a z o n k é p e s s é g é r e , h o g y m a g u k é r t e l m e z z é k a vi lágot. A g y e r e k e k n e m p a s s z í v a n fogadják be a hozzájuk érkező információkat, h a n e m szelektál j á k é s é r t e l m e z i k , a m i t l á t n a k , h a l l a n a k é s érez n e k az ő k e t k ö r ü l v e v ő v i l á g b ó l . Piaget a k o g n i t í v f e j l ő d é s n e k - vagyis a n n a k , a h o g y a n a g y e r m e k m e g t a n u l ö n m a g á r ó l és a k ö r n y e z e t é r ő l g o n d o l k o d n i - t ö b b , e g y m á s t ó l j ó l e l k ü l ö n í t h e t ő szaka szát írta le. M i n d e n s z a k a s z ú j k é p e s s é g e k elsajá títását j e l e n t i , t o v á b b á f e l t é t e l e a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres befejezése. Piaget az e l s ő szakaszt, a m e l y a s z ü l e t é s t ő l nagyjából k é t é v e s korig tart, s z e n z o m o t o r o s v a g y érzékszervi-mozgásos szakasznak nevezte, mert a c s e c s e m ő főként úgy t a n u l , h o g y megfogja, ta p i n t á s s a l é r z é k e l i a tárgyakat és fizikailag felfe d e z i k ö r n y e z e t é t . K ö r ü l b e l ü l n é g y h ó n a p o s koráig a c s e c s e m ő n e m tudja m e g k ü l ö n b ö z t e t n i m a g á t a k ö r n y e z e t é t ő l . P é l d á u l n e m fogja fel, h o g y a b ö l c s ő az ő m o z d u l a t a i m i a t t k e z d el m o z o g n i . A tárgyak n e m k ü l ö n ü l n e k el a s z e m é l y e k t ő l , és a c s e c s e m ő s z á m á r a c s a k a z létezik, a m i t é p p e n lát. F o k o z a tosan tanul meg különbséget tenni az emberek és a tárgyak között, k ö z b e n f e l i s m e r i , h o g y a z o k a k ö z v e t l e n é r z é k e l é s t ő l függetlenül l é t e z n e k . A l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e b b e n a s z a k a s z b a n az, h o g y v é g ü l a g y e r m e k a k ö r n y e z e t é t m i n t j ó l elkü löníthető és állandó tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és s z e m é l y e k ö s s z e s s é g é t fogja fel. P i a g e t k u t a t á s a i n a k a k ö z é p p o n t j á b a n a követ k e z ő fázis, a m ű v e l e t e k előtti s z a k a s z állt. E b b e n a s z a k a s z b a n , a m e l y k e t t ő t ő l h é t é v e s korig tart, a
g y e r m e k m a g a s s z i n t e n elsajátítja a nyelvet, és a s z a v a k a t m á r k é p e s ú g y h a s z n á l n i , h o g y azok s z i m b o l i k u s m ó d o n f e j e z z e n e k ki tárgyakat és ké p e k e t . E g y n é g y é v e s g y e r m e k p é l d á u l széttárja a kezét, ha a „ r e p ü l ő g é p " f o g a l m á t akarja kifejez n i . P i a g e t a z é r t n e v e z i ezt a s z a k a s z t „művele t e k e l ő t t i n e k " , m e r t a g y e r e k e k m é g n e m tudják s z i s z t e m a t i k u s a n a l k a l m a z n i b ő v ü l ő é r t e l m i ké p e s s é g e i k e t . E b b e n az i d ő s z a k b a n a g y e r e k e k vi s e l k e d é s e j e l l e m z ő e n e g o c e n t r i k u s . Piaget ezen n e m azt érti, h o g y a g y e r m e k ö n z ő , h a n e m azt, h o g y á l t a l á b a n k i z á r ó l a g a saját n é z ő p o n t j á b ó l i n t e r p r e t á l j a a világot. N e m érti p é l d á u l azt, hogy m á s o k az ö v é t ő l e l t é r ő n é z ő p o n t b ó l látják a tár gyakat. E g y k ö n y v e t n é z e g e t , é s k é r d e z ő s k ö d n i k e z d a z a b b a n t a l á l t k é p e k r ő l , f i g y e l m e n kívül h a g y v a azt, h o g y a v e l e s z e m b e ü l ő c s a k a könyv borítóját láthatja. A művelet előtti szakaszban a gyerekek nem k é p e s e k összefüggő b e s z é l g e t é s t folytatni mások kal. Az e g o c e n t r i k u s b e s z é l g e t é s b e n az, amit a gyerekek mondanak, többnyire n e m kapcsolódik szorosan az előtte megszólaló mondandójához. A g y e r e k e k együtt b e s z é l g e t n e k , de n e m egymás sal, a h o g y a n a f e l n ő t t e k . A g y e r e k e k n e k e b b e n a fejlődési s z a k a s z b a n n i n c s á l t a l á n o s e l k é p z e l é s ü k o l y a n g o n d o l k o d á s b e l i kategóriákról, a m e l y e k a f e l n ő t t e k s z á m á r a t e r m é s z e t e s e k : a z okságról, a s e b e s s é g r ő l , a s ú l y r ó l vagy a s z á m o k r ó l . Ha a g y e r m e k látja, h o g y egy m a g a s , h o s s z ú k á s üveg b ő l á t t ö l t i k a v i z e t egy a l a c s o n y a b b , szélesebb e d é n y b e , a k k o r n e m érti meg, h o g y a víz menyn y i s é g e v á l t o z a t l a n m a r a d t - azt gondolja, hogy k e v e s e b b a víz, m e r t a l a c s o n y a b b lett a szintje. A h a r m a d i k periódus, a konkrét műveletek s z a k a s z a h é t t ő l t i z e n e g y é v e s korig tart. A gyere k e k e b b e n a z i d ő s z a k b a n sajátítják e l a z e l v o n t lo gikai f o g a l m a k a t . M o s t m á r k é p e s e k k ü l ö n ö s e b b nehézség nélkül alkalmazni olyan gondolkodási s z a b á l y o k a t , m i n t p é l d á u l az okság. E z e n a fejlő d é s i s z i n t e n a g y e r m e k f e l i s m e r i a h i b á t abban az é r v e l é s b e n , h o g y a s z é l e s e b b e d é n y k e v e s e b b v i z e t t a r t a l m a z , m i n t a h o s s z ú k á s , m e r t alacso n y a b b a v í z s z i n t j e . U g y a n e k k o r v á l i k képessé arra, h o g y m e g t a n u l j a a m a t e m a t i k a i m ű v e l e t e ket: a szorzást, az o s z t á s t és a k i v o n á s t . E b b e n a szakaszban m á r sokkal kevésbé egocentrikus. Ha a m ű v e l e t e k e l ő t t i s z a k a s z b a n egy kislánytól m e g k é r d e z i k : „ H á n y l á n y t e s t v é r e d v a n ? " , akkor h e l y e s e n azt feleli: „Egy." D e h a azt k é r d e z i k tőle: „ H á n y l á n y t e s t v é r e v a n a n ő v é r e d n e k ? " , akkor v a l ó s z í n ű l e g azt fogja v á l a s z o l n i : „ S e m e n n y i " , m e r t m é g n e m t u d j a a n ő v é r e n é z ő p o n t j á b ó l lát ni ö n m a g á t . A k o n k r é t m ű v e l e t i s z a k a s z b a n lévő g y e r e k k ö n n y e d é n ad h e l y e s f e l e l e t e t e r r e a kér désre.
\
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS T i z e n e g y t ő l t i z e n ö t é v e s korig tart az a sza kasz, a m e l y P i a g e t s z a v a i v a l a f o r m á l i s m ű v e l e tek s z a k a s z a . A s e r d ü l ő k o r i d e j é n a f e j l ő d ő gye rek k é p e s s é v á l i k r e n d k í v ü l e l v o n t é s h i p o t e t i k u s eszmék m e g é r t é s é r e . A g y e r e k e k e b b e n a sza kaszban egy p r o b l é m á v a l s z e m b e s ü l v e k é p e s e k az összes m e g o l d á s i l e h e t ő s é g e t f e l s o r a k o z t a t n i , és a d ö n t é s előtt g o n d o l a t b a n m é r l e g e l n i a z o k a t . A formális m ű v e l e t i s z a k a s z b a n a s e r d ü l ő m á r képes m e g é r t e n i , h o g y b i z o n y o s k é r d é s e k m i é r t „csalafinták". Ha n e m is t u d v á l a s z t a d n i arra a kérdésre, h o g y „ M e l y i k á l l a t e g y s z e r r e k u t y a é s puli?", akkor is m e g é r t i , h o g y m i é r t „a p u l i " vá lasz a h e l y e s , és é r t é k e l i a tréfát. Piaget s z e r i n t a z e l s ő h á r o m fejlődési s z a k a s z univerzális, de a f o r m á l i s m ű v e l e t i s z i n t r e n e m jut e l v a l a m e n n y i felnőtt. E z r é s z b e n a z i s k o l a i oktatástól függ. A k e v é s b é i s k o l á z o t t e m b e r e k ál talában k o n k r é t a b b f o g a l m a k b a n g o n d o l k o d n a k , és sok m i n d e n t m e g ő r i z n e k az e g o c e n t r i k u s gon dolkodásból.
Szocializációs közegek A szociológusok gyakran két nagyobb szakaszra bontva tárgyalják a k ü l ö n b ö z ő k ö z e g e k b e n zajló szocializációt. S z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k a z o k a c s o portok vagy t á r s a d a l m i h e l y z e t e k , a m e l y e k b e n a szocializáció alapvető folyamatai v é g b e m e n n e k . Az elsődleges s z o c i a l i z á c i ó c s e c s e m ő - és kisgyer mekkorban zajlik, ez a k u l t u r á l i s t a n u l á s legin tenzívebb i d ő s z a k a . A g y e r m e k e k k o r sajátítja el a nyelvet és azokat az a l a p v e t ő v i s e l k e d é s m i n t á kat, a m e l y e k a k é s ő b b i t a n u l á s a l a p j á t alkotják. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d a fő s z o c i a l i z á c i ó s közeg. A m á s o d l a g o s s z o c i a l i z á c i ó r a a g y e r m e k kor k é s ő b b i r é s z é b e n , az érett korig k e r ü l sor. E b b e n a s z a k a s z b a n a c s a l á d e g y e s feladatait más s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k v e s z i k át. Az iskola, a kortárscsoport, a s z e r v e z e t e k , a t ö m e g k o m m u nikációs e s z k ö z ö k és v é g ü l a m u n k a h e l y v á l n a k az egyént s z o c i a l i z á l ó e r ő v é . Az e z e k b e n a kon textusokban zajló t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r é v é n az e m b e r e k m e g t a n u l h a t j á k a k u l t ú r á j u k sajátos mintáit alkotó é r t é k e k e t , n o r m á k a t é s n é z e t e k e t .
és gyakorisága. E z t p e d i g m e g h a t á r o z z a a c s a l á d i i n t é z m é n y e k j e l l e g e é s az, h o g y a n v i s z o n y u l n a k a társadalom más csoportjaihoz. A m o d e r n társadalmakban a korai szocializá ció többnyire szűk családi körben történik. Bár a b r i t t á r s a d a l o m b a n k ü l ö n f é l e s z u b k u l t ú r á k ta l á l h a t ó a k , és e z e k b e n a s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t o k i s k ü l ö n b ö z n e k , egy átlagos b r i t g y e r e k é l e t e e l s ő é v e i t o l y a n c s a l á d b a n tölti, a m e l y e t c s a k a szü l ő k é s rajta k í v ü l m é g e g y vagy k é t g y e r e k alkot. Ezzel szemben sok más kultúrában a nagynénik, n a g y b á c s i k és u n o k á k is u g y a n a n n a k a h á z t a r t á s n a k a tagjai, és r é s z t v e s z n e k m é g a l e g f i a t a l a b b c s e c s e m ő k g o n d o z á s á b a n is. U g y a n a k k o r a b r i t t á r s a d a l m o n b e l ü l i s s o k f é l e c s a l á d i k ö r n y e z e t lé tezik. S o k g y e r e k e t e g y e t l e n s z ü l ő n e v e l , m á s o k a t k é t f e l n ő t t p á r (az e l v á l t s z ü l ő k és a m o s t o h a s z ü l ő k ) . M a a c s a l á d o s n ő k j e l e n t ő s r é s z e a háztar t á s o n k í v ü l is v á l l a l m u n k á t , és s o k a n a g y e r m e k születése után viszonylag hamar visszamennek a m u n k a h e l y ü k r e p é n z t k e r e s n i . E s o k f é l e s é g el l e n é r e ma is r e n d s z e r i n t a c s a l á d a s z o c i a l i z á c i ó folyamatának legfontosabb közege a csecsemő kortól a serdülőkorig, sőt a z o n túl is - a b b a n a fej lődési láncolatban, amely összekapcsolja a nem zedékeket. / A családokkal kapcsolatos kérdésekről részle t e s e b b e n a 7., „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben lesz szó. A családok a különböző kultúrákban más-más „ h e l y e t " f o g l a l n a k el a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i k ö z ö t t . A l e g t ö b b t r a d i c i o n á l i s t á r s a d a l o m b a n az a c s a l á d , a m e l y b e az e g y é n „ b e l e s z ü l e t e t t " , nagy részt meghatározta a társadalmi helyzetét egész életére. A m o d e r n társadalmakban a társadalmi p o z í c i ó t n e m j e l ö l i k i ily m ó d o n a s z ü l e t é s . E n n e k e l l e n é r e itt i s j e l e n t ő s m é r t é k b e n b e f o l y á solja a s z o c i a l i z á c i ó s m i n t á k a t az, h o g y a c s a l á d m i l y e n k ö r n y é k e n é l é s m i l y e n t á r s a d a l m i osz t á l y h o z tartozik. A g y e r e k e k a s z ü l e i k r e vagy az ő k e t k ö r ü l v e v ő k ö z ö s s é g tagjaira j e l l e m z ő visel k e d é s f o r m á k a t v e s z i k át. • Az o s z t á l y k é r d é s e k e t k ö z e l e b b r ő l is m e g v i z s gáljuk a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben.
A család Mivel a c s a l á d r e n d s z e r e k n a g y o n v á l t o z a t o s a k , a csecsemő családban megtapasztalt kapcsolatai korántsem a z o n o s a k m i n d e n k u l t ú r á b a n . R e n d szerint m i n d e n h o l az a n y a a l e g f o n t o s a b b sze mély a g y e r m e k e l s ő é l e t é v e i b e n , de a n y a és gyer meke v i s z o n y á t b e f o l y á s o l j a k a p c s o l a t u k f o r m á j a
A nagyobb társadalmak különböző rétegeiben a g y e r m e k n e v e l é s és a f e g y e l m e z é s s o k f é l e t í p u s á val é s e g y s z e r s m i n d e g é s z e n e l t é r ő é r t é k e k k e l é s e l v á r á s o k k a l t a l á l k o z h a t u n k . K ö n n y e n megért hetjük, hogy m i l y e n nagy szerepe van a családi háttérnek, ha belegondolunk, hogy milyen lehet a z é l e t e m o n d j u k egy l e r o b b a n t v á r o s r é s z b e n n e -
144
6. FEJEZET
v e l k e d ő , szegény, e t n i k a i k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó g y e r e k n e k , illetve a n n a k , a k i egy kertvárosi, jó módú, fehér családba születik (Kohn 1 9 7 7 ) . P e r s z e a l i g h a a k a d o l y a n gyerek, a k i kritikát l a n u l elfogadja s z ü l e i s z e m l é l e t é t . E z k ü l ö n ö s e n igaz a m a i v i l á g b a n , a m i k o r a v á l t o z á s o k m i n d e n t á t h a t n a k . E m e l l e t t p u s z t á n az a tény, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n t ö b b f é l e s z o c i a l i z á c i ó s kö zeg l é t e z i k , e l k e r ü l h e t e t l e n ü l a gyerekek, a ser dülők, i l l e t v e a s z ü l ő k n e m z e d é k é n e k s z e m l é l e t e k ö z ö t t i j e l e n t ő s e l t é r é s e k h e z vezet.
Az iskola S z i n t é n f o n t o s s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g a z iskola. A z iskolai oktatás szabályozott folyamat: meghatá rozott tantárgyakat meghatározott tanterv szerint k e l l t a n u l n i . U g y a n a k k o r a z i s k o l a m á s , e n n é l rej tettebb formában is szocializációs közegként mű k ö d i k . A g y e r e k e k n e k m e g kell t a n u l n i u k c s ö n d b e n m a r a d n i , p o n t o s a n e l v é g e z n i a feladataikat, betartani az iskola fegyelmi előírásait. Elvárják tőlük, h o g y elfogadják a t a n á r o k t e k i n t é l y é t , és ennek megfelelően viszonyuljanak hozzájuk. A t a n á r o k r e a k c i ó i s z i n t é n b e f o l y á s o l j á k azt, h o g y a g y e r e k e k m i t v á r n a k el m a g u k t ó l . E z e k a nor m á k pedig a k é s ő b b i e k b e n kihatnak a munká val k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a t a i k r a is. A z i s k o l á b a n gyakran j ö n n e k létre kortárscsoportok, a m e l y e k h a t á s á t fokozza a z i s k o l a i o s z t á l y o k é l e t k o r sze rinti szerveződése. / Az i s k o l a i s z o c i a l i z á c i ó v a l r é s z l e t e s e b b e n fog lalkozom
A
a
17.,
„Oktatás"
című fejezetben.
kortárskapcsolatok
k i s g y e r m e k j ó i d e i g s z i n t e k i z á r ó l a g c s a l á d i kör ben szerez tapasztalatokat. Kevésbé egyértelmű - k ü l ö n ö s e n a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n -, hogy m e n n y i r e f o n t o s a k a k o r t á r s c s o p o r t o k . B á r ná l u n k n i n c s e n e k i n t é z m é n y e s ü l t é l e t k o r i osztá lyok, a g y e r e k e k négy-öt é v e s k o r fölött i d e j ü k jó r é s z é t a z o n o s k o r ú b a r á t a i k t á r s a s á g á b a n töltik. M i v e l m a n a p s á g a n ő k egy jelentős része munkát vállal, és gyermekeik az óvodában, napköziben együtt j á t s z a n a k , a k o r t á r s k a p c s o l a t o k m é g font o s a b b a k , m i n t r é g e b b e n ( C o r s a r o 1 9 9 7 ; Harris 1998). B a r r i e T h o r n e s z o c i o l ó g u s k ö n y v é b e n (Gender Play, 1 9 9 3 ) i l y e n n é z ő p o n t b ó l v i z s g á l t a a szo c i a l i z á c i ó t . M i n t k o r á b b a n m á s o k , ő is azt akarta m e g é r t e n i , h o n n a n t u d j á k m e g a g y e r e k e k , mi l y e n férfinak é s n ő n e k l e n n i ( e fejezet k é s ő b b i ré szében, a 1 4 7 - 1 4 9 . oldalon a n e m i szocializáció h á r o m k l a s s z i k u s e l m é l e t é t i s m e r t e t e m ) . N e m fo gadta el, h o g y a g y e r e k e k p a s s z í v a n , s z ü l e i k t ő l és tanáraiktól tanulják meg a n e m mivoltát, hanem m e g n é z t e , h o g y a n t e r e m t i k a k t í v a n újra m e g újra a n e m j e l e n t é s é t az e g y m á s s a l folytatott interak c i ó i k s o r á n . A k i s i s k o l á s o k társas, e g y ü t t e s tevé k e n y s é g e i é p p o l y a n f o n t o s a k l e h e t n e k , m i n t más szocializációs közegeik. T h o r n e k é t é v e n á t figyelt m e g n e g y e d i k e s - ö t ö d i k e s g y e r e k e k e t egy m i c h i g a n i é s egy kaliforniai iskolában: beült az órákra és azt is figyelemmel k í s é r t e , m i t t e s z n e k a z o s z t á l y t e r m e n kívül. Néz te, h o g y a n j á t s s z á k a „kapj el, p u s z i t k a p s z ! " já tékot vagy „ p u s z i f o g ó c s k á t " , h o g y megtudja, ho g y a n a l a k í t j á k ki és t a p a s z t a l j á k m e g a g y e r e k e k a n e m i j e l e n t é s e k e t az o s z t á l y b a n és a j á t s z ó t é r e n . T h o r n e megállapította, hogy a kortárscsoport n a g y h a t á s t g y a k o r o l a n e m i s z o c i a l i z á c i ó r a , fő k é n t azáltal, h o g y a g y e r e k e k b e s z é l n e k formá l ó d ó t e s t ü k r ő l : ez i g e n c s a k k e d v e l t t é m á j u k . A g y e r e k e k által így t e r e m t e t t t á r s a s k o n t e x t u s ha t á r o z t a m e g , h o g y a c s o p o r t egy-egy tagja testi át a l a k u l á s á t z a v a r t a n fogadta vagy b ü s z k é n vállal ta. T h o r n e ( 1 9 9 3 ) erről így ír:
A s z o c i a l i z á c i ó s f o l y a m a t egy m á s i k k ö z e g e a kortárscsoport, a m e l y h a s o n l ó korú gyerekek közössége. Egyes kultúrákban, főként a kisebb tradicionális társadalmakban a kortárscsoportok f o r m á l i s a n is l é t e z n e k ( á l t a l á b a n c s a k a fiúk kö r é b e n ) m i n t életkori o s z t á l y o k . G y a k r a n sajátos s z e r t a r t á s o k k a l vagy r í t u s o k k a l ü n n e p l i k meg, h o g y a fiatal férfi m a g a s a b b é l e t k o r i o s z t á l y b a l é p . A z egyes é l e t k o r i o s z t á l y o k tagjai á l t a l á b a n egész é l e t ü k b e n s z o r o s , b a r á t i k a p c s o l a t b a n m a radnak. Az egymást követő életkori osztályok p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k l e h e t n e k : gyerek, ifjú har c o s , öreg h a r c o s , ifjú v é n és öreg v é n . A férfiak n e m egyénenként, h a n e m csoportosan haladnak végig e z e k e n a f o k o z a t o k o n .
v i l á g u k m e g t e r e m t é s é b e n és f o r m á l j á k saját szo
Nyilvánvaló, hogy a család fontos szerepet tölt be a s z o c i a l i z á c i ó b a n , m i v e l a c s e c s e m ő és a
t u r á l i s h a t á s o k ó r i á s i e r e j ű e k , h i s z e n a gyerekek
Ha a l e g k e d v e l t e b b „ n ő k " e l k e z d t e k m e n s t r u á l n i vagy ( h a n e m k e l l e t t v o l n a , a k k o r is) melltar tót h o r d a n i , a k k o r a t ö b b i l á n y is a k a r t a ezeket a v á l t o z á s o k a t . De ha a k e d v e n c e k n e m vettek fel m e l l t a r t ó t é s [...] m é g n á l u k s e m jelentke zett a h a v i v é r z é s , a k k o r k e v é s b é t e t s z e t t e k ne kik az ilyen fejlemények. T h o r n e k u t a t á s a j ó l m u t a t j a , h o g y a gyerekek t á r s a d a l m i s z e r e p l ő k , a k i k n e k r é s z ü k v a n társas c i a l i z á c i ó j u k a t . E n n e k e l l e n é r e a társadalmi-kul
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS értékeket
m i n t h a passzívak lennének, és mindig ugyanúgy
olyan tényezők határozzák meg, m i n t a család és
r e a g á l n á n a k a l á t o t t a k r a . R o b e r t H o d g e és D a v i d
tevékenységeit,
az
általuk
elfogadott
a média.
T r i p p ( 1 9 8 6 ) h a n g s ú l y o z t á k : a g y e r e k e k igenis
A k o r t á r s k a p c s o l a t o k g y a k r a n a g y e r m e k - és
ú g y n é z i k a tévét, h o g y n e m c s a k p a s s z í v a n rea
s e r d ü l ő k o r u t á n , é l e t ü n k végéig f o n t o s a k m a r a d
g á l n a k a m ű s o r t a r t a l m á r a , h a n e m é r t e l m e z i k is,
nak. A h a s o n l ó korú e m b e r e k i n f o r m á l i s c s o p o r t
„felfogják", a m i t l á t n a k . A s z e r z ő p á r o s felvetette,
jai a m u n k a h e l y e n és e g y é b h e l y z e t e k b e n is tar
hogy a kutatások többsége n e m veszi figyelembe,
tósan b e f o l y á s o l j á k a z e g y e s tagok a t t i t ű d j e i n e k
m e n n y i r e ö s s z e t e t t e k a g y e r e k e k m e n t á l i s folya
és v i s e l k e d é s é n e k a l a k u l á s á t .
matai. A tévézés, akár a legbugyutább műsorok nézé se n e m eredendően alacsony szintű intellektuális
A
tömegkommunikációs eszközök
tevékenység; a gyerek úgy tudja megérteni a mű sort, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t é b e n m e g l é v ő m á s
B á r újságok, h e t i l a p o k , f o l y ó i r a t o k a 1 9 . s z á z a d elejétől k e z d v e n a g y s z á m b a n j e l e n t e k m e g Nyu gaton, sokáig c s a k v i s z o n y l a g s z ű k o l v a s ó k ö z ö n séghez szóltak. E g y e g é s z é v s z á z a d n a k k e l l e t t eltelnie, hogy a sajtótermékek hozzátartozzanak a z e m b e r e k m i l l i ó i n a k m i n d e n n a p i é l e t é h e z , ala kítva attitűdjeiket és v é l e m é n y ü k e t . A t ö m e g tájékoztatás, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k első, n y o m t a t o t t t e r m é k e i n e k a z e l t e r j e d é s e u t á n hamarosan megjelentek az elektronikus kommu n i k á c i ó e s z k ö z e i is: a r á d i ó , a t e l e v í z i ó , a h a n g l e m e z e k , m a j d a v i d e o f e l v é t e l e k és -lejátszók. E g y n e m r é g i b e n k é s z ü l t f e l m é r é s s z e r i n t a Nagy-Bri t a n n i á b a n é l ő férfiak á t l a g o s a n n a p o n t a 2 , 4 1 , a n ő k pedig 2 , 1 7 órát t ö l t e n e k t é v é z é s s e l é s ( V H S kazettáról vagy D V D l e m e z r ő l ) v i d e ó z á s s a l (Of fice for N a t i o n a l S t a t i s t i c s 2 0 0 5 ) . A m é d i a ó r i á s i szerepet játszik, m e r t m e g h a t á r o z z a , h o g y a n lát juk a világot. Rengeteg v i z s g á l a t o t v é g e z t e k m á r e l arra vo natkozóan, h o g y b i z o n y o s t é v é m ű s o r o k m i l y e n hatást g y a k o r o l n a k k ö z ö n s é g ü k r e , f ő k é n t a gye rekekre. A leggyakoribb k u t a t á s i t é m a t a l á n az, hogyan h a t a t e l e v í z i ó a b ű n ö z é s i és e r ő s z a k r a való hajlamra. A legátfogóbb vizsgálatokat George Gerbner é s m u n k a t á r s a i v é g e z t é k , a k i k 1 9 6 7 - t ő l kezdve é v e n t e e l e m e z t é k a legfőbb a m e r i k a i or szágos h á l ó z a t o k e s t i c s ú c s i d ő s z a k á b ó l és hét végi n a p k ö z i m ű s o r a i b ó l v á l a s z t o t t m i n t á k a t , és összegezték a z e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y e k , j e l e n e tek számát. E r ő s z a k n a k t e k i n t e t t é k azt a fizikai erőt, a m e l y a c s e l e k v ő r e m a g á r a vagy m á s o k r a irányul, és fizikai s é r ü l é s t vagy h a l á l t okoz. A dra matizált j á t é k f i l m e k i g e n c s a k e r ő s z a k o s n a k b i z o nyultak. Á t l a g o s a n a m ű s o r o k 80 s z á z a l é k á b a n , óránként 7,5 j e l e n e t b e n é r h e t ő t e t t e n a z e r ő s z a k . A g y e r m e k m ű s o r o k b a n m é g t ö b b s z ö r b u k k a n fel erőszak, b á r a gyilkolást r i t k á b b a n á b r á z o l j á k . A tévéműsor ö s s z e s fajtája k ö z ü l a r a j z f i l m e k b e n mutatják a l e g t ö b b e r ő s z a k o s c s e l e k m é n y t és je lenetet ( G e r b n e r 1 9 7 9 ) . A televízió k ö z ö n s é g r e gyakorolt h a t á s á t vizs gáló kutatások á l t a l á b a n úgy k e z e l i k a gyerekeket,
jelentésrendszerhez kapcsolja. Hodge és Tripp szerint n e m maga az erőszak hat a viselkedésre, inkább az attitűdök általános kerete, amelyben az e r ő s z a k o t á b r á z o l j á k , és a m e l y b e n azt a gyer mek értelmezi. / A m é d i u m o k közönségre gyakorolt hatásával a
25.,
„A
média"
című fejezetben
foglalkozom
( 4 6 6 - 4 7 0 . o.).
NEMI SZOCIALIZÁCIÓ A szocializációs közegek fontos szerepet játsza nak abban, hogyan tanulja meg a gyermek a nemi szerepeket. Nézzük meg most a nemi szocializá ciót, a m e l y n e k s o r á n a n e m i s z e r e p e k t a n u l á s a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a c s a l á d és a m é d i a közvetítésével történik!
Szülők, felnőttek reakciói S o k v i z s g á l a t foglalkozott a z z a l , m e n n y i b e n tár sadalmi hatások eredményei a n e m i különbsé gek. A z a n y a - c s e c s e m ő i n t e r a k c i ó k v i z s g á l a t a megmutatja, hogy a szülők másként bánnak a fiú- és a l á n y g y e r m e k k e l , b á r t a l á n úgy h i s z i k , hogy reakcióik azonosak. A m i k o r f e l n ő t t e k e t k é r n e k arra, h o g y é r t é k e l j é k egy k i s g y e r m e k s z e m é l y i s é g é t , a k k o r k ü l ö n b ö z ő v á l a s z o k a t a d n a k attól függően, h o g y a g y e r m e k e t l á n y n a k vagy f i ú n a k v é l i k . E g y k í s é r l e t b e n ö t fiatal a n y á t figyeltek meg, h o g y a n f o r d u l n a k egy hat h ó n a p o s lánykához. T ö b b n y i r e rámosolyog t a k és j á t é k b a b á t a d t a k a k e z é b e . A z t m o n d t á k róla, h o g y „ é d e s " é s „ h a l k a n s í r d o g á l " . E g y m á s i k a n y a c s o p o r t b a n , a m e l y i k egy a z o n o s k o r ú fiúcsk á v a l i s m e r k e d e t t meg, i g e n c s a k e l t é r ő r e a k c i ó kat figyeltek m e g . N e k i i n k á b b v o n a t o t vagy m á s „fiús j á t é k o t " n y ú j t o t t a k . A k é t c s o p o r t v a l ó j á b a n u g y a n a z t a g y e r m e k e t látta, a k i t e g y s z e r ű e n át ö l t ö z t e t t e k (Will e t al. 1 9 7 6 ) .
6. FEJEZET
A nem tanulása A k i s g y e r m e k e k n e m t a n u l á s a s z i n t e t e l j e s e n tu d a t t a l a n . M i e l ő t t a g y e r m e k p o n t o s a n a fiúk vagy a l á n y o k k ö z é s o r o l n á magát, k ü l ö n b ö z ő preverb á l i s j e l e k e t kap. P é l d á u l a felnőtt n ő k és férfiak általában eltérően b á n n a k a kisgyerekekkel. A női kozmetikumok illata különbözik azoktól, ame l y e k e t a g y e r m e k m e g t a n u l a férfiakkal t á r s í t a n i . Az ö l t ö z e t b e n , a h a j v i s e l e t b e n és h a s o n l ó k b a n megfigyelt s z o k á s o s e l t é r é s e k v i z u á l i s t á m p o n t k é n t s z o l g á l n a k a g y e r m e k s z á m á r a a t a n u l á s i fo lyamat során. A gyermek kétéves korára részben m e g é r t i , mi a n e m . Tudja, h o g y fiú vagy lány, és általában másokat is pontosan besorol. Hatéves koráig a z o n b a n n i n c s t i s z t á b a n azzal, h o g y a z e m b e r n e m e n e m változik, hogy csak az egyik n e m h e z tartozhat, és h o g y a fiúk és l á n y o k kö zötti k ü l ö n b s é g e k a n a t ó m i a i a l a p o k r a é p ü l n e k . A j á t é k o k , a k é p e s k ö n y v e k és a t é v é m ű s o r o k , amelyekkel a kisgyermek találkozik, többnyire m i n d a férfi- és n ő j e l l e m z ő k e l t é r é s e i t h a n g s ú l y o z z á k . A j á t é k b o l t o k és a j á t é k k a t a l ó g u s o k ál talában n e m szerint csoportosítják a termékeket. M é g a n e m i l e g s e m l e g e s n e k l á t s z ó j á t é k o k r ó l is kiderül a gyakorlatban, hogy n e m azok. Például a j á t é k c i c á t é s -nyuszit l á n y o k n a k , a z o r o s z l á n t é s a tigrist f i ú k n a k ajánlják. V a n d a L u c i a Z a m m u n e r ( 1 9 8 6 ) 7 - 1 0 é v e s gye rekek játékpreferenciáit vizsgálta Olaszországban és Hollandiában. Elemezte, hogyan viszonyulnak a gyerekek a különféle játékokhoz, amelyek közt e g y a r á n t v o l t a k s z t e r e o t i p i k u s a n fiús é s l á n y o s j á t é k o k , v a l a m i n t o l y a n o k is, a m e l y e k v é l h e t ő e n n e m kötődnek n e m h e z . A gyerekeket és szüleiket i s m e g k é r t é k , h o g y m o n d j á k meg, m e l y j á t é k o k v a l ó k f i ú k n a k és m e l y e k l á n y o k n a k . A f e l n ő t t e k és a g y e r e k e k v é l e m é n y e i g e n c s a k h a s o n l í t o t t . Az olasz gyerekek általában gyakrabban választottak nemspecifikus játékokat, m i n t a h o l l a n d gyerekek - ez az e r e d m é n y a v á r a k o z á s o k n a k m e g f e l e l ő e n alakult, m i v e l a z o l a s z k u l t ú r a á l t a l á n o s s á g b a n hagyományosabb nemképeket hordoz, mint a holland társadalom. M i n t m á s vizsgálatok során, itt i s a z d e r ü l t ki, h o g y m i n k é t t á r s a d a l o m lány gyermekei többször választanak nemsemleges vagy fiújátékot, m i n t a h á n y s z o r a fiúk választa nak lányjátékokat.
e g y é r t e l m ű n e m i k ü l ö n b s é g e t találtak. A férfi a l a k o k n a g y o b b r é s z t k a p t a k a t ö r t é n e t e k b e n és a k é p e k e n is, m i n t a n ő a l a k o k , s z á m u k tizenegy s z e r e s e v o l t a n ő k é n e k . Ha az e l e m z é s b e vontak n e m i i d e n t i t á s s a l b í r ó állatokat is, akkor ez az a r á n y k i l e n c v e n ö t s z ö r ö s r e n ő t t . A férfi- és nőtevék e n y s é g e k k ö z ö t t is k ü l ö n b s é g e k e t figyeltek meg. A férfiakat k a l a n d o s foglalatosságok, szabadtéri t e v é k e n y s é g e k j e l l e m e z t é k , a m e l y e k önállóságot és erőt k ö v e t e l t e k . Ha a l á n y o k fel-felbukkantak, a k k o r p a s s z í v n a k , h á z i a s n a k á b r á z o l t á k őket: főzt e k - m o s t a k a fiúkra, vagy a z o k h a z a t é r t é r e vártak. N a g y r é s z t u g y a n e z igaz a m e s e k ö n y v e k b e n ábrá zolt f e l n ő t t férfiakra és n ő k r e is. A n ő a l a k vagy feleség és a n y a , vagy b o s z o r k a , t ü n d é r a n y ó . A vizsgált k ö n y v e k e g y i k é b e n s e m a k a d t o l y a n nő, a k i n e k a z o t t h o n á n k í v ü l i f o g l a l k o z á s a lett volna. E z z e l s z e m b e n a férfiak h a r c o s k é n t , a r e n d őre k é n t , b í r ó k é n t , k i r á l y k é n t stb. j e l e n t e k m e g . A z ú j a b b k u t a t á s o k felvetik, h o g y v a l a m e l y e s t v á l t o z o t t a h e l y z e t , a g y e r m e k i r o d a l o m mégis n a g y r é s z t u g y a n a z m a r a d t ( D a v i e s 1 9 9 1 ) . Pél dául a tündérmesék konzerválják a nemekkel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t é s azt, h o g y m i l y e n cé lokat, t ö r e k v é s e k e t v á r n a k el a l á n y o k t ó l és a fi ú k t ó l . „Egy n a p e l j ö n é r t e m a h e r c e g e m " - a több száz éves t ü n d é r m e s é k k ü l ö n b ö z ő változataiban e z á l t a l á b a n azt j e l e n t e t t e , h o g y egy s z e g é n y csa l á d b ó l s z á r m a z ó l á n y j ó l é t r ő l , gazdagságról ál m o d h a t . M a m á r a j e l e n t é s e s z o r o s a b b a n kötődik a romantikus szerelem eszményeihez. Néhány feminista megpróbálta átírni a legünnepeltebb t ü n d é r m e s é k e t , m e g f o r d í t v a a s z o k á s o s hangsú l y o k a t : „ N e m is v e t t e m é s z r e , h o g y i l y e n fura az orra. Na p e r s z e j o b b a n festett a z o k b a n a cifra ru h á k b a n , így m á r n e m i s t e t s z i k a n n y i r a , m i n t a m ú l t éjjel. I n k á b b úgy t e s z e k , m i n t h a egy kicsit s z o r í t a n a e z a z ü v e g t o p á n " (Viorst 1 9 8 6 ) . Persze az e h h e z a H a m u p i p ő k e - v á l t o z a t h o z h a s o n l ó át i r a t o k f ő k é n t a f e l n ő t t k ö z ö n s é g n e k s z ó l ó köny v e k b e n t a l á l h a t ó k , é s n i n c s s o k k ö z ü k a számta l a n g y e r m e k k ö n y v b e n leírt m e s é k h e z . B á r a k a d n é h á n y j e l e n t ő s k i v é t e l , a televíziós gyermekműsorok elemzése nagyrészt hasonló e r e d m é n y e k k e l zárult, m i n t a g y e r m e k k ö n y v k u t a t á s o k . A l e g n é z e t t e b b r a j z f i l m e k vizsgálatai m u t a t j á k , h o g y a f ő s z e r e p l ő k t ö b b s é g e férfi, és az aktív s z e r e p e k b e n a férfiak az u r a l k o d ó k . Ha s o n l ó k é p e k t a l á l h a t ó k a m ű s o r f o l y a m b a n fel-fel b u k k a n ó r e k l á m o k b a n is.
Mesekönyvek, televízió T ö b b m i n t h a r m i n c éve Lenore Weitzman és m u n k a t á r s a i ( 1 9 7 2 ) a z ó v o d á s k o r ú g y e r e k e k leg g y a k r a b b a n forgatott k ö n y v e i b e n m e g j e l e n ő n e m i s z e r e p e k e t e l e m e z t é k , és e s z e r e p e k k ö z t t ö b b
A nemsemleges nevelés nehézségei J u n e S t a t h a m ( 1 9 8 6 ) o l y a n s z ü l ő k tapasztalatait vizsgálta, a k i k i g y e k e z t e k a n e m i sztereotípiákat
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS kerülve, n e m „ s z e x i s t a " m ó d o n n e v e l n i g y e r m e i ket. A k u t a t á s b a n 30 f e l n ő t t vett részt 18 o l y a n családból, a m e l y b e n v o l t a k h a t h ó n a p o s t ó l t i z e n két évesig terjedő k o r c s o p o r t b a t a r t o z ó g y e r e k e k . A szülőket k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k ö z ü l válogatták, többségük a z oktatás k ü l ö n b ö z ő s z i n t j e i n dolgo zott tanárként. S t a t h a m m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a szülők többsége n e m c s a k úgy p r ó b á l t a m ó d o s í tani a h a g y o m á n y o s n e m i s z e r e p e k e t , h o g y „fiúsította" a lányokat, h a n e m a n ő i e s és a férfias vi selkedés új ö t v ö z e t e i t is i g y e k e z t e k m e g t e r e m t e ni. Azt szerették v o l n a , ha a fiúk é r z é k e n y e b b e k mások é r z e l m e i r e és a m a g u k g y e n g é d é r z e l m e i t is képesek kifejezni, a l á n y o k a t p e d i g arra ösztö nözték, hogy ragadják m e g a l e h e t ő s é g e t a t a n u lásra és a t o v á b b l é p é s r e . M i n d e n s z ü l ő úgy v é l t e , hogy n e h é z s z e m b e s z á l l n i a n e m i t a n u l á s léte z ő mintáival. T ö b b é - k e v é s b é s i k e r ü l t m e g g y ő z n i gyerekeiket, h o g y n e c s a k fiús vagy c s a k l á n y o s játékokkal j á t s z a n a k , d e m é g e z i s n e h e z e b b e n ment, m i n t s o k a n k ö z ü l ü k várták. A z e g y i k a n y a így érzékeltette a h e l y z e t e t a k u t a t ó n a k : Ha b e m e g y e k egy j á t é k b o l t b a , k ö r ö s - k ö r ü l fiúk nak való k a t o n á s j á t é k o k a t é s l á n y o k n a k v a l ó házias játékokat l á t o k - ez j ó l m u t a t j a azt is, milyen a t á r s a d a l o m . így s z o c i a l i z á l ó d n a k a gyerekek: az a r e n d j é n való, ha a fiúkat ö l n i és bántani tanítják, a m i s z e r i n t e m s z ö r n y ű , roszszul vagyok t ő l e . A n n y i r a d ü h í t , h o g y igyek szem e l k e r ü l n i a j á t é k b o l t o k a t . Gyakorlatilag a z ö s s z e s g y e r e k n e k v o l t n e m h e z kötött játéka, a m e l y e t a r o k o n o k t ó l kapott, és ját szott is vele. Ma m á r akad o l y a n m e s e k ö n y v , a m e l y i k b e n a főszereplők erős, ö n á l l ó l á n y o k , de a fiúkat r i t k á n ábrázolják n e m h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n . E g y öt éves fiú anyja e l m o n d t a , mi t ö r t é n t , a m i k o r gyer mekének egy m e s é t o l v a s v a f ö l c s e r é l t e a s z e r e p lők n e m é t : Kicsit összezavarodott, a m i k o r o l y a n k ö n y v b ő l olvastam neki, a m e l y i k b e n egy-egy fiú és l á n y nagyon h a g y o m á n y o s s z e r e p b e n j e l e n i k meg, de végig felcseréltem a két szereplőt. A m i k o r e z z e l először próbálkoztam, azt m o n d t a : „a fiúkat n e m szereted, c s a k a lányokat". M e g kellett magyaráz nom, hogy ez n e m így van, c s a k az a baj, h o g y nem írnak eleget a l á n y o k r ó l ( S t a t h a m 1 9 8 6 ) . Allison P e a r s o n ( 2 0 0 2 ) író és kritikus is meg tapasztalta, m i l y e n e r ő s a n e m i s z o c i a l i z á c i ó , amikor o l y a n b a b á v a l p r ó b á l t a m e g a j á n d é k o z n i lányát, a m e l y k e v é s b é volt a n a t ó m i a i l a g „lehetet len", m i n t k e d v e n c B a r b i e - j a i :
E g y n a p e l h a t á r o z t a m , h o g y véget v e t e k a m é regáradatnak,
és
hazavittem
egy
skandináv
b a b á t , a m e l y i k ú g y festett, m i n t egy f e m i n i s t a b i z o t t s á g t e r v e i a l a p j á n k é s z ü l t B a r b i e : edzett, kismellű, kekiruhás, n e m egyennő, láthatóan olyasvalaki, aki a fejlődő országokban próbál v a l a m i h a s z n o s a t t e n n i . Kár, h o g y ez a sze gény szociáldemokrata n e m csatlakozhatott a B a r b i e - c s a p a t h o z . „Ez f i ú ! " - k i á l t o t t a l á n y o m e l s z ö r n y e d v e , m a j d b e l e p o t t y a n t o t t á a liberá lis k o m p r o m i s s z u m o t a v ö d ö r b e , a m e l y i k b e n a k i s ö c c s e szokta kioltani a csigák életét. Világos, h o g y a n e m i s z o c i a l i z á c i ó n a g y o n n a g y h a t á s ú , é s n y u g t a l a n í t ó m i n d e n k í s é r l e t a meg k é r d ő j e l e z é s é r e . Ha e g y s z e r a t á r s a d a l o m v a l a k i r e n e m e t „osztott", a k k o r elvárja t ő l e , h o g y úgy v i s e l k e d j e n , m i n t egy „férfi" vagy „ n ő " . E z e k a z elvárások a m i n d e n n a p i élet gyakorlatában be teljesülnek és újratermelődnek (Bourdieu 1 9 9 0 ; Lober 1994).
A szociológiai vita Freud elmélete A n e m i i d e n t i t á s k i a l a k u l á s á n a k l e g n a g y o b b ha t á s ú - e g y b e n t a l á n l e g e l l e n t m o n d á s o s a b b - el m é l e t e S i g m u n d F r e u d n e v é h e z fűződik. S z e r i n t e a n e m e k közti különbség megtanulása csecsemőés k i s g y e r m e k k o r b a n a p é n i s z m e g l é t é n e k vagy h i á n y á n a k k é r d é s e k ö r ü l forog. A „van k u k i m " azt j e l e n t i , h o g y „fiú vagyok", a „ n i n c s k u k i m " pedig azt, h o g y „lány vagyok". F r e u d ó v a t o s a n h o z z á t e szi, h o g y n e m c s a k a z a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g e k szá m í t a n a k ; a p é n i s z vagy a n n a k h i á n y a a férfiasság és nőiesség szimbóluma. Az e l m é l e t s z e r i n t a n é g y - ö t é v e s fiú s z o r o n g attól, h o g y a p j a f e g y e l m e z e t t s é g e t , ö n á l l ó s á g o t v á r t ő l e ; azt k é p z e l i , h o g y a p j a e l akarja távolí t a n i a p é n i s z é t . R é s z b e n t u d a t o s a n , de főleg a t u d a t t a l a n s z i n t j é n a fiú r á d ö b b e n , h o g y az a p a riválisa az anya érzelmeinek elnyerésében. Az anya iránti erotikus érzések elfojtása és az apa e l s ő b b s é g é n e k e l i s m e r é s e r é v é n a fiú a z o n o s u l a p j á v a l , és t u d a t á r a é b r e d , h o g y férfi. A kasztrá c i ó t ó l v a l ó t u d a t t a l a n f é l e l m é b e n föladja a z a n y a i r á n t i v o n z a l m á t . A l á n y o k v i s z o n t „péniszirigys é g " - b e n s z e n v e d n e k , m e r t n e k i k h i á n y z i k az a l á t h a t ó szervük, a m e l y a fiúkat m e g k ü l ö n b ö z t e t i tőlük. A kislány s z e m é b e n az anya leértékelődik, mert n i n c s és n e m is lehet pénisze. Amikor a l á n y a z a n y á v a l a z o n o s u l , a k k o r e g y b e n a z alá v e t e t t s é g a t t i t ű d j é t i s átveszi, h i s z e n t u d a t o s u l benne, hogy ő csak örök második lehet.
E s z a k a s z t k ö v e t ő e n a g y e r e k m e g t a n u l j a el
nő másokkal szembeni éntudata folytonosabb.
fojtani e r o t i k u s é r z e l m e i t . F r e u d s z e r i n t ö t é v e s
Identitása nagy valószínűséggel egybeolvad má
kortól a p u b e r t á s k o r i g a l a p p a n g á s i d ő s z a k a kö
s o k é v a l vagy m á s o k t ó l függ: e l e i n t e a z a n y á t ó l ,
v e t k e z i k , a m i k o r a s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g e k hát
m a j d egy férfitól. M i n d e z C h o d o r o w s z e r i n t azt
t é r b e s z o r u l n a k , e g é s z e n addig, a m í g a s e r d ü l ő
eredményezi, hogy a nőkben kialakulnak olyan
kori b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k újra f e l é l e s z t i k a z e r o
j e l l e m v o n á s o k , m i n t a z é r z é k e n y s é g é s a z oda
tikus vágyakat. A l a p p a n g á s i i d ő s z a k n a g y j á b ó l
adás.
a k i s i s k o l á s k o r n a k felel m e g , a m i k o r az a z o n o s
A
fiúk
öntudatának
kialakulása
az
anyához
n e m ű e k b ő l á l l ó k o r t á r s c s o p o r t j á t s z i k d ö n t ő sze
v a l ó k ö z e l s é g r a d i k á l i s a b b m ó d o n t ö r t é n ő meg
repet.
szakításával van összefüggésben.
Férfiasságukat
Freud nézeteivel szemben komoly ellenveté
a nőiességgel s z e m b e n értelmezik. Megtanulják,
s e k m e r ü l t e k fel, s o k m á s s z e r z ő m e l l e t t e l s ő s o r
hogy n e m szabad „puhány alakként", „anyámasz-
ban néhány feminista részéről (Mitchell 1 9 7 5 ;
szony katonájaként" viselkedniük. E n n e k eredmé
C o w a r d 1 9 8 4 ) . E l ő s z ö r i s azért, m e r t F r e u d t ú l
n y e k é p p e n a fiúk k e v é s b é o d a a d ó a n k a p c s o l ó d
s z o r o s k a p c s o l a t o t t é t e l e z fel a n e m i i d e n t i t á s és
n a k m á s o k h o z , a világot s o k k a l e l e m z ő b b m ó d o n
a n e m i s z e r v e k b i r t o k l á s á n a k t u d a t o s u l á s a kö
tudják szemlélni.
zött, é s n e m v e s z f i g y e l e m b e m á s , r e j t e t t e b b ösz-
képet alkotnak, a m e l y b e n az elért eredményeket
szefüggéseket. M á s o d s z o r : a freudi e l m é l e t arra
e m e l i k ki, m i k ö z b e n elfojtják k é p e s s é g ü k e t ön
a feltevésre épül, hogy a pénisz felsőbbrendű,
m a g u k vagy m á s o k é r z e l m e i n e k m e g é r t é s é r e .
m i n t a vagina, a m e l y e t p u s z t á n a férfi n e m i s z e r v hiányának tekint. De miért ne tarthatnánk a női genitáliákat magasabb
rendűnek?
Harmadszor:
F r e u d az a p á t a f e g y e l m e z é s e l s ő d l e g e s á g e n s é n e k tartja, h o l o t t s o k k u l t ú r á b a n a z a n y a az, a k i a fegyelemre szoktatásban döntő szerepet játszik. N e g y e d s z e r : F r e u d s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s el sajátítása elsősorban a negyedik-ötödik életévre t e h e t ő . A k é s ő b b i s z e r z ő k t ö b b s é g e a s o k k a l ko rábban, a csecsemőkorral kezdődő tanulás jelen tőségét hangsúlyozza.
S a j á t é l e t ü k r ő l m i n d i g aktív
Bizonyos értelemben C h o d o r o w F r e u d elméle tét a l k a l m a z t a fordított e l ő j e l l e l . S o k k a l i n k á b b a férfiasságot, m i n t a n ő i e s s é g e t é r t e l m e z i vesz teségként: az a n y á h o z való közelség elvesztése k é n t . A f é r f i i d e n t i t á s az e l s z a k a d á s m o z z a n a t á n k e r e s z t ü l a l a k u l ki, e z é r t a férfiak é l e t ü k k é s ő b b i s z a k a s z á b a n t u d a t t a l a n u l ú g y érzik, h o g y identi tásuk veszélybe kerül, ha érzelmileg túl szorosan k ö t ő d n e k m á s o k h o z . E z z e l s z e m b e n a n ő k önér t é k e l é s é t a m á s o k h o z f ű z ő d ő s z o r o s é r z e l m i kap csolat hiánya fenyegeti. E z e k a m i n t á k nemze dékről nemzedékre öröklődnek, mert a gyermek k o r a i s z o c i a l i z á c i ó j á b a n a z a n y a j á t s z i k elsődle
Chodorow
ges s z e r e p e t .
elmélete
A nők leginkább kapcsolataikkal
h a t á r o z z á k m e g ö n m a g u k a t . A férfiak h á t t é r b e
B á r a n e m i fejlődés v i z s g á l a t á b a n s z á m o s s z e r z ő felhasználta Freud elméletét, általában jelentős m ó d o s í t á s o k a t i s v é g r e h a j t o t t a k rajta.
szorítják ezeket az igényeiket, és manipulatívabb a t t i t ű d d e l f o r d u l n a k a világ felé.
Közéjük
C h o d o r o w e l m é l e t é t k ü l ö n f é l e k r i t i k á k érték.
tartozik a szociológus N a n c y Chodorow ( 1 9 7 8 ,
J a n e t S a y e r s ( 1 9 8 6 ) p é l d á u l ú g y véli, h o g y C h o
2 0 0 0 ) , a k i s z e r i n t a n e m i i d e n t i t á s t a n u l á s i fo
d o r o w f i g y e l m e n k í v ü l h a g y egy v i s z o n y l a g ú j je
l y a m a t a n a g y o n k o r á n e l k e z d ő d i k , é s összefügg
l e n s é g e t : a n ő k ö n á l l ó s á g r a , f ü g g e t l e n s é g r e való
a c s e c s e m ő szülők iránt érzett ragaszkodásával.
t ö r e k v é s é t . E z e n k í v ü l r á m u t a t arra, h o g y a férfiak
F r e u d h o z k é p e s t s o k k a l n a g y o b b h a n g s ú l y t fek
és a nők n e m k ü l ö n ü l n e k el annyira élesen, mint
tet
C h o d o r o w elméletében, és pszichológiai jellem
az
anya
szerepére.
A gyerekek
érzelmileg
elsősorban az anyához kötődnek, mivel inkább
z ő i k e l l e n t é t e s e l e m e k e t i s t a r t a l m a z h a t n a k . Sa
az anya befolyása lehet meghatározó életük első
y e r s s z e r i n t a n ő i e s s é g m a g á b a n r e j t h e t agresszív
s z a k a s z á b a n . A z a n y á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s egy
é s ö n é r v é n y e s í t ő e l e m e k e t is, a m e l y e k c s a k bi
p o n t o n m e g k e l l h o g y s z a k a d j o n , m e r t c s a k így
zonyos helyzetekben m u t a t k o z n a k meg a maguk
a l a k u l h a t ki a g y e r e k k ü l ö n é n t u d a t a . E k k o r r a
teljességében ( B r e n n a n 1 9 8 8 ) . C h o d o r o w elméle
m e g k ö v e t e l i k a g y e r e k t ő l , h o g y l a z í t s o n az e r ő s
tét a z é r t i s b í r á l t á k , m e r t c s a l á d f o g a l m a t ú l szűk:
s z á l a k o n , a m e l y e k a n y j á h o z fűzik. Chodorow
szerint
az
elszakadási
fehér, k ö z é p o s z t á l y b e l i m o d e l l r e é p ü l . D e m i a folyamat
m á s k é n t zajlik a f i ú k n á l és a l á n y o k n á l . A fiúkkal e l l e n t é t b e n a l á n y o k k a p c s o l a t a az a n y á v a l s z o r o sabb marad, például továbbra is odabújnak hoz
h e l y z e t p é l d á u l a c s o n k a c s a l á d o k b a n vagy az o l y a n ( p é l d á u l a m e x i k ó i ) k ö z ö s s é g e k b e n , ahol a g y e r e k e k r ő l t ö b b f e l n ő t t is g o n d o s k o d i k (Segura-Pierce 1993)?
zá, p u s z i l g a t j á k é s u t á n o z z á k , a m i t t e s z . M i u t á n
H i á n y o s s á g a i e l l e n é r e C h o d o r o w e l m é l e t e nagy
n i n c s é l e s e l s z a k a d á s , a lány, m a j d k é s ő b b f e l n ő t t
jelentőségű, hiszen sokban hozzájárul a nőiesség
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS m i b e n l é t é n e k m a g y a r á z a t á h o z , és segít megér
tükrözi, a m e l y inkább a gondoskodó kapcsola
teni, h o n n a n ered az ú g y n e v e z e t t férfi kifejező-
t o k b a n g y ö k e r e z i k , m i n t a férfiak „kifelé f o r d u l ó "
képtelenség
miért
a t t i t ű d j e i b e n . A m ú l t b a n a n ő k t i s z t e l e t b e n tar
okoz n e h é z s é g e t a férfiaknak, h o g y é r z e l m e i k e t
t o t t á k a férfiak ítéleteit, m i k ö z b e n tudták, h o g y
mások előtt feltárják ( B a l s w i c k 1 9 8 3 ) .
olyan tulajdonságokkal bírnak,
(male
inexpressiveness),
vagyis
a m e l y e k a leg
t ö b b férfiból h i á n y o z n a k . Ö n m a g u k r ó l a s z e r i n t alkotnak képet,
Gilligan elmélete
hogy
mennyire
tudják mások
szükségleteit kielégíteni, n e m egyéni teljesítmé nyükre büszkék (Gilligan 1 9 8 2 ) .
Carol Gilligan ( 1 9 8 2 ) t o v á b b f e j l e s z t e t t e C h o d o row elemzését: e l s ő s o r b a n az foglalkoztatta, h o g y milyen képet a l k o t n a k a f e l n ő t t n ő k és férfiak önmagukról é s e r e d m é n y e i k r ő l . E g y e t é r t C h o dorow-val a b b a n , h o g y a n ő k ö n m e g h a t á r o z á s a személyes k a p c s o l a t a i k r a é p ü l , é s e r e d m é n y e i k e t ahhoz mérik, h o g y m e n n y i r e t u d n a k m á s o k r ó l gondoskodni. A nő h a g y o m á n y o s a n a g o n d o s k o dó segítőtárs s z e r e p é t tölti be a férfi é l e t é b e n . De az e feladatok e l l á t á s a s o r á n k i a l a k u l ó tulajdon ságokat a férfiak g y a k r a n a l á b e c s ü l i k , m e r t ők az egyéni t e l j e s í t m é n y t tartják f o n t o s n a k , s z á m u k r a az a „siker" e g y e t l e n formája. A férfi a g y e n g e s é g jelének tekinti, h o g y a nő s z á m á r a f o n t o s a b b a k a kapcsolatok, pedig é p p e n ez a nő e r ő s s é g e . Gilligan e b b e n a k é r d é s k ö r b e n k é s z í t e t t inter júkat mintegy kétszáz, k ü l ö n b ö z ő k o r ú és tár sadalmi hátterű a m e r i k a i n ő v e l és férfival. I n terjúalanyainak e r k ö l c s i e l v e i k k e l é s ö n m a g u k megítélésével k a p c s o l a t b a n tett fel k é r d é s e k e t . A kapott v á l a s z o k b ó l a férfiak és a n ő k e l t é r ő , jellegzetes n é z e t e i b o n t a k o z t a k ki. P é l d á u l m i n denkitől m e g k é r d e z t é k : „ M i t é r t ü n k a z o n , h o g y valami erkölcsileg h e l y e s vagy h e l y t e l e n ? " M í g a férfiak erre a k é r d é s r e v á l a s z u l á l t a l á b a n a kö telesség, az igazságosság és az e g y é n i s z a b a d s á g elvont e s z m é i t e m l í t e t t é k , a n ő k s o s e m f e l e j t e t t é k ki azt, hogy m á s o k o n kell s e g í t e n i . E g y egyete mista lány p é l d á u l a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l a s z o l t : „[Az erkölcs] összefügg a felelősséggel, a kö telezettségekkel és az é r t é k e k k e l , l e g f ő k é p p az értékekkel. ...Az én é l e t h e l y z e t e m b e n az erkölcs a s z e m é l y k ö z i k a p c s o l a t o k h o z kötő dik, a m e l y e k alapja a m á s i k és ö n m a g u n k tisz telete." E k k o r a z i n t e r j ú k é s z í t ő m e g k é r d e z t e : „Miért t i s z t e l n é n k m á s o k a t ? " A v á l a s z : „ M e r t van ö n é r z e t ü k vagy é r z é s e i k , a m e l y e k e t meg sérthetünk, ö n t u d a t u k , a m e l y s e b e z h e t ő . " (Gil ligan 1 9 8 2 ) . A nők k e v é s b é m a g a b i z t o s a n m o n d t a k e r k ö l c s i ítéleteket, m i n t a férfiak, m e r t s z e r i n t ü k n e m mindig ö s s z e e g y e z t e t h e t ő az, h o g y s z i g o r ú er kölcsi szabályokat k ö v e t ü n k , u g y a n a k k o r igyek szünk n e m á r t a n i m á s o k n a k . G i l l i g a n felveti, hogy ez a s z e m l é l e t a n ő k t r a d i c i o n á l i s h e l y z e t é t
A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ Az átmenetek, amelyeket az egyén élete során megtapasztal, látszólag biológiailag meghatáro z o t t a k - a g y e r m e k k o r b ó l e l j u t u n k a felnőttkor ba, és v é g ü l a h a l á l vár r á n k . De az e m b e r i életút s z a k a s z a i e g y s z e r r e t á r s a d a l m i é s b i o l ó g i a i ter m é s z e t ű e k ( V i n c e n t 2 0 0 3 ) . H a t á s s a l v a n n a k rá j u k a k u l t u r á l i s k ü l ö n b s é g e k és az a n y a g i körül m é n y e k is, a m e l y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k a z adott t á r s a d a l o m t í p u s b a n é l n e k . így p é l d á u l a m o d e r n n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a h a l á l az ö r e g k o r h o z k a p c s o l ó d i k a g o n d o l k o d á s u n k b a n , h i s z e n a leg t ö b b e m b e r h e t v e n évig vagy m é g t o v á b b i s é l . A tradicionális társadalmakban ezzel szemben t ö b b e n haltak meg fiatalabb korban, m i n t ahá n y a n m e g é r t é k a z öregkort.
Gyermekkor A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a a gyer m e k k o r v i l á g o s a n e l k ü l ö n ü l ő é l e t s z a k a s z . A „gye r e k " m á r n e m „ c s e c s e m ő " vagy k ú s z ó - m á s z ó „kis b a b a " . A g y e r e k k o r a c s e c s e m ő k o r és a s e r d ü l ő kor közötti éveket jelenti. A gyermekkor fogalma azonban, hasonlóan mai társadalmi életünk sok más összetevőjéhez, csak az utóbbi két-három é v s z á z a d b a n k e l e t k e z e t t . A t r a d i c i o n á l i s társa d a l m a k b a n a fiatalok a h o s s z ú c s e c s e m ő k o r b ó l m i n d e n á t m e n e t n é l k ü l l é p t e k á t a m u n k a vilá gába az adott közösségen belül. Philippe Ariés ( 1 9 8 7 ) francia történész szerint a középkorban n e m l é t e z e t t a „ g y e r m e k k o r " m i n t a fejlődés el k ü l ö n ü l ő s z a k a s z a . A k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n ké s z ü l t f e s t m é n y e k e n a g y e r e k e t „kis f e l n ő t t k é n t " á b r á z o l t á k - érett t e k i n t e t t e l és u g y a n o l y a n öltö z é k b e n , m i n t a m i l y e t a f e l n ő t t e k v i s e l t e k . A gye rekek ugyanolyan m u n k á t végeztek és ugyanúgy játszottak, m i n t a felnőttek, és n e m voltak külön gyerekjátékaik, a m e l y e k n é l k ü l m a e l s e m tudjuk k é p z e l n i őket. Egészen a 2 0 . század kezdetéig Nagy-Britanniá b a n és a n y u g a t i o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a gye-
6. FEJEZET rekeket mai s z e m m e l nézve rendkívül fiatalon m u n k á r a fogták. M a i s v a n m é g j ó n é h á n y o l y a n ország, a h o l k i s g y e r e k e k e t teljes m u n k a i d ő b e n , g y a k r a n n a g y fizikai m e g t e r h e l é s t j e l e n t ő m u n kakörökben
(például
szénbányában)
foglalkoz
t a t n a k . E g é s z e n új k e l e t ű az a g o n d o l a t , h o g y a g y e r e k e k n e k saját j o g a i k v a n n a k , és h o g y a gyer m e k m u n k a erkölcsileg elítélendő. /A gyermekmunka kérdésével egyenlőtlenség" című fejezetben
a
11,, „Globális foglalkozom.
A m e g h o s s z a b b o d o t t g y e r m e k k o r m i a t t a m a i tár sadalmak bizonyos tekintetben „gyerekközpontúbbak", mint amilyenek a tradicionális közös ségek voltak. A társadalom gyerekközpontúsága - ezt s e m árt h a n g s ú l y o z n u n k - n e m azt j e l e n t i , hogy m i n d e n gyerek sok szeretetet és gondosko dást kap a s z ü l e i t ő l és m á s f e l n ő t t e k t ő l . M i n t ko r á b b a n e m l í t e t t e m , a g y e r e k e k fizikai és s z e x u á lis b á n t a l m a z á s a g y a k r a n e l ő f o r d u l a m a i társa dalmak családjaiban, bár csak a legutóbbi időben derült f é n y i g a z á n arra, h o g y m e n n y i r e gyakori. H a úgy g o n d o l j u k , h o g y a p r e m o d e r n E u r ó p á b a n g y a k r a n b á n t a l m a z t á k a gyerekeket, a k k o r azt is l á t n u n k kell, h o g y m a s e m r i t k a a g y e r m e k e k el leni erőszak. Elképzelhető, hogy a modern társadalmakban j e l e n l e g zajló f o l y a m a t o k e r e d m é n y e k é n t a gyer m e k k o r l a s s a n k é n t ú j b ó l e l v e s z í t i sajátos státu sát. E g y e s k u t a t ó k s z e r i n t a g y e r e k e k ma o l y a n g y o r s a n f e l n ő n e k , h o g y m á r alig-alig t e k i n t h e t j ü k a g y e r m e k k o r t k ü l ö n fejlődési s z a k a s z n a k , m e r t például az egészen kicsi gyerekek is ugyanazokat a t é v é m ű s o r o k a t n é z h e t i k , m i n t a f e l n ő t t e k , így a k o r á b b i n e m z e d é k e k h e z k é p e s t h a m a r a b b meg i s m e r i k a f e l n ő t t e k világát.
A mai nyugati társadalmakban a serdülők „két kor közé esnek": se nem gyerekek, se nem felnőttek. g y e r e k e i n k t ő l , h o g y t ö b b é n e l e g y e n e k gyerekek: t e g y é k el a j á t é k a i k a t és h a g y j a n a k fel gyerekes á b r á n d j a i k k a l . A t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n , ahol a g y e r e k e k m á r együtt d o l g o z n a k a f e l n ő t t e k k e l , e z a z ú j r a t a n u l á s i f o l y a m a t r e n d s z e r i n t sokkal k e v é s b é felkavaró. A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n a s e r d ü l ő k se ilyen, s e o l y a n , k ö z t e s h e l y z e t ű e k : g y a k r a n próbálják k ö v e t n i a f e l n ő t t e k v i s e l k e d é s é t , de a jog gyere k e k n e k t e k i n t i őket. S z e r e t n é n e k i n k á b b dolgoz
Serdülőkor
n i , de az i s k o l a p a d b a k é n y s z e r í t i k őket. A nyu gati t i n é d z s e r e k a gyerek- és a f e l n ő t t k o r között é l n e k , e g y á l l a n d ó a n v á l t o z ó - á t a l a k u l ó társada
A „ t i n é d z s e r " m a i s m e r ő s f o g a l m a s z i n t é n újkeletű. M i n d e n társadalomban megfigyelhetők a p u b e r t á s k o r i b i o l ó g i a i v á l t o z á s o k ( a m i k o r az egyén képessé válik a szexuális tevékenységre és a s z a p o r o d á s r a ) . U g y a n a k k o r s o k k u l t ú r á b a n e z e k n e m o k o z n a k o l y a n zavart é s b i z o n y t a l a n s á got, m i n t a m o d e r n t á r s a d a l m a k fiataljaiban. Ha például létezik valamilyen korcsoportrendszer, a m e l y b e n a f e l n ő t t é v á l á s t b i z o n y o s r í t u s o k jel zik, a k k o r á l t a l á b a n a p s z i c h o s z e x u á l i s érés fo l y a m a t a is k ö n n y e b b e n f e l d o l g o z h a t ó . A tradi cionális társadalmakban a serdülőnek n e m kell a n n y i m i n d e n t „ ú j r a t a n u l n i a " , m i v e l a változá sok ritmusa lassúbb. A nyugati társadalmakban v i s z o n t v a n egy i d ő s z a k , a m i k o r azt v á r j u k el a
l o m b a n kell felnőniük (Elkind 1 9 8 4 ) . i
Fiatal felnőttkor
/-,
A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a fiatal f e l n ő t t k o r egy re i n k á b b a s z e m é l y i s é g f e j l ő d é s és a s z e x u á l i s é r é s sajátos s z a k a s z á v á válik ( G o l d s c h e i d e r - W a i t e 1 9 9 1 ) . F ő k é n t a gazdagabb társadalmi csoportok ra j e l l e m z ő , h o g y a h ú s z a s é v e i k e l e j é n j á r ó fiata l o k n e m k e v é s időt f o r d í t a n a k s z e x u á l i s , p o l i t i k a i é s v a l l á s i l e h e t ő s é g e i k f e l f e d e z é s é r e . N e m sietik el, h o g y „ f e l e l ő s " f e l n ő t t é v á l j a n a k , a m i azért le h e t f o n t o s , m e r t m a s o k a n egyre t o v á b b i d ő z n e k az oktatásban.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
Érett felnőttkor Nyugaton a l e g t ö b b fiatal s z á m í t h a t rá, h o g y megéri az öregkort. A m o d e r n k o r e l ő t t k e v e s e n bízhattak e b b e n igazán. A b e t e g s é g vagy s é r ü l é s miatt b e k ö v e t k e z ő h a l á l m i n d e n k o r c s o p o r t b a n sokkal gyakoribb volt, m i n t m a , és k ü l ö n ö s e n a nők élete volt v e s z é l y b e n , m e r t s o k a n b e l e h a l t a k a szülésbe. Másfelől v i s z o n t a k o r á b b i i d ő k b e n r i t k á b b a n fordultak e l ő b i z o n y o s feszültségek, a m e l y e k m a jellemzik a z é l e t ü n k e t . A z e m b e r e k r e n d s z e r i n t közelebbi k a p c s o l a t b a n v o l t a k a s z ü l e i k k e l és egyéb rokonaikkal, m i n t a m a i m o b i l a b b társa dalmakban, é s p o n t o s a n u g y a n o l y a n m u n k á v a l teltek a napjaik, m i n t az e l ő d ö k é . M a n a p s á g a há zasságban, a c s a l á d i é l e t b e n és e g y é b t á r s a d a l m i közegekben k o m o l y b i z o n y t a l a n s á g o k a t k e l l fel oldani. S o k k a l i n k á b b m a g u n k „ a l a k í t j u k " a z éle tünket, m i n t a régiek. P é l d á u l a s z e x u á l i s p a r t n e r é s a házastárs k e r e s é s e é s k i v á l a s z t á s a m a n e m a szülők d ö n t é s é t ő l , h a n e m e g y é n i k e z d e m é n y e zéstől függ. Ez n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t az egyénnek, de f e l e l ő s s é g e f e s z ü l t s é g e k e t és konf liktusokat okozhat. A modern társadalmakban k ü l ö n ö s e n fontos, hogy k ö z é p k o r ú k é n t is m e g k e l l ő r i z n i a „jövő orientáltságot". A z e m b e r e k t ö b b s é g e n e m gon dolja, hogy egész é l e t é b e n u g y a n a z t fogja c s i nálni, míg a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k b a n m a j d n e m m i n d e n k i így k é p z e l t e el az é l e t é t . A k a r r i e r é n e k élő férfi vagy nő é l e t e d e r e k á n e s e t l e g úgy látja, hogy az, a m i t elért, n e m elégíti ki, t o v á b b i l e h e tőségek pedig n e m n y í l n a k e l ő t t e . A n ő k , a k i k felnőttségük e l s ő é v e i b e n a g y e r e k e i k e t n e v e l t é k , feleslegesnek é r e z h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m ban gyerekeik o t t h o n r ó l v a l ó e l k e r ü l é s e u t á n . A „középkorúak v á l s á g á t " s o k e b b e n a k o r b a n j á r ó ember megtapasztalja. A z e m b e r ú g y é r e z h e t i , el szalasztottá a z é l e t által k í n á l t l e h e t ő s é g e k e t , é s sohasem fogja e l é r n i a g y e r m e k k o r a óta dédel getett álmait. E z a z o n b a n n e m v e z e t f e l t é t l e n ü l l e m o n d á s h o z vagy k é t s é g b e e s é s h e z , h i s z e n a gyermekkori á l m o k k a l v a l ó végleges l e s z á m o l á s felszabadító é l m é n y i s l e h e t .
Öregkor A tradicionális t á r s a d a l m a k b a n az i d ő s e m b e r e ket általában n a g y t i s z t e l e t ö v e z t e . Az é l e t k o r i osztályok s z e r i n t s z e r v e z ő d ő k u l t ú r á k b a n a „vé neknek" r e n d s z e r i n t komoly, sőt g y a k r a n d ö n t ő szavuk volt a k ö z ö s s é g e g é s z é t é r i n t ő ü g y e k b e n . A c s a l á d o n b e l ü l m i n d a férfiak, m i n d a n ő k te kintélye a korral együtt n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m -
b e n az iparosodott társadalmakban az idős embe r e k n e k r e n d s z e r i n t s e m a c s a l á d b a n , s e m a széle sebb társadalmi közösségben n i n c s tekintélyük. Miután
munkájuktól
szegényebbek,
visszavonultak,
gyakorta
m i n t addig b á r m i k o r a z é l e t ü k
során. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben megnövekedett
a
hatvanöt
évesnél
idősebbek
a r á n y a a n é p e s s é g b e n - e r r ő l a k ö v e t k e z ő rész b e n lesz szó. A
tradicionális
kultúrákban
az
egyén
gyak
r a n a k k o r érte e l l e g m a g a s a b b s t á t u s á t , a m i k o r az öregek életkori osztályába lépett. Az iparo sodott sokszor
társadalmakban éppen
a
ellenkező
nyugalomba
vonulás
következményekkel
jár. M i u t á n a g y e r e k e i k m á r n e m é l n e k v e l ü k , a gazdasági életből kikerülve az idős e m b e r e k ne h e z e n tudják életük utolsó szakaszát hasznossá t e n n i . K o r á b b a n azt g o n d o l t á k , h o g y azok, a k i k m e g t u d n a k b i r k ó z n i a z öregkor g o n d j a i v a l , b e l s ő t a r t a l é k a i k a t m o z g ó s í t j á k , é s k e v é s b é é r d e k l i őket a társadalmi érvényesülés. B á r ez kétségtelenül s o k e s e t b e n igaz l e h e t , egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , ahol sokan még öregkorukban is egészségesek, a l i g h a n e m egyre f o n t o s a b b á v á l i k a „világra nyi tott" szemlélet. Az öregek szinte újjászülethet n e k a g y e r m e k - és felnőttkort k ö v e t ő , ú g y n e v e zett „ h a r m a d i k é l e t k o r b a n " , a m e l y b e n egy ú j a b b t a n u l á s i i d ő s z a k k e z d ő d i k (lásd a z egész é l e t e n át tartó t a n u l á s r ó l s z ó l ó r é s z t a 17. fejezetben, a 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon). A következőkben részleteseb b e n foglalkozunk az öregedést övező szociológiai kérdésekkel.
ÖREGEDÉS Fauja Singh első londoni maratonját 2000-ben, 89 é v e s e n futotta. 6 ó r a 5 4 p e r c k e l l e t t n e k i h o z z á . U t o l j á r a 5 3 é v v e l k o r á b b a n futott k o m o l y a b b a n . A m i k o r 2 0 0 1 - b e n m a j d n e m u g y a n e n n y i i d ő alatt t e t t e m e g ezt a távot, rájött, h o g y m a j d n e m egy órát lefaragott a k i l e n c v e n é v e n f e l ü l i e k v i l á g c s ú csából. A 2002-es londoni maratoni futáson még h a m a r a b b , 6 ó r a 4 5 p e r c alatt ért c é l b a , m e g e l ő z v e 4 0 7 futót, a k i k k ö z ü l s o k a n m é g c s a k h a r m i n cas éveiket „taposták". S i n g h ilyen idős korában tájfutó v e r s e n y e k e n vett r é s z t s z ü l ő h a z á j á b a n , In d i á b a n . M i r e I n d i a 1 9 4 7 - b e n e l n y e r t e független ségét, S i n g h f o n t o s a b b c é l o k a t talált, 3 6 é v e s e n szögre a k a s z t o t t a futócipőjét. E g y n e m z e d é k n y i i d ő v e l k é s ő b b a k e l e t - l o n d o n i I l f o r d b a n élő, meg özvegyült S i n g h e l m o n d h a t t a , h o g y h á r o m kon tinensen négy gyermeke, tizenhárom unokája és öt d é d u n o k á j a v a n ; e k k o r k e z d e t t új k i h í v á s o k a t k e r e s n i . N a p i s é t á i b a r ö v i d k o c o g á s o k a t iktatott. L á b a i h a m a r v i s s z a n y e r t é k régi e r e j ü k e t . A z t á n
1 52
6. FEJEZET hez, legalábbis a szociológusok szemszögéből. I n n e n újra a b r i t e k ö r e g e d é s é h e z t é r ü n k vissza, e z ú t t a l azt v i z s g á l j u k m e g k ö z e l e b b r ő l , h o g y a z idősebbek miféle kihívásokkal és problémákkal k e r ü l n e k s z e m b e . S z ó b a k e r ü l n e k a b r i t népes ség ö r e g e d é s é v e l k a p c s o l a t o s p o l i t i k a i k é r d é s e k is, a m e l y e k egyre f o n t o s a b b á v á l n a k , h i s z e n fo l y a m a t o s a n n ö v e k s z i k a z ö r e g e k s z á m a . Végül körbejárjuk a világnépesség „őszülését".
A brit társadalom „őszülése" A t á r s a d a l m a k világszerte ö r e g s z e n e k . A F ö l d né p e s s é g é n b e l ü l egyre n a g y o b b a h a t v a n a s o k - h e t v e n e s e k és i d ő s e b b e k aránya, és ez a folyamat foly t a t ó d i k a 2 1 . s z á z a d b a n is ( L l o y d - S h e r l o c k 2 0 0 4 ) . N a g y - B r i t a n n i a l a k o s s á g a s e m kivétel. A 6.1. áb rán is l á t h a t ó , h o g y a 65 é v e s n é l i d ő s e b b britek aránya az 1 8 5 1 és 1 9 1 1 közötti népszámlálásokon 5 s z á z a l é k k ö r ü l mozgott, m a j d a 2 0 . s z á z a d folya m á n m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t . E z e k a v á l t o z á s o k sok t é n y e z ő n e k t u l a j d o n í t h a t ó k . A m o d e r n mezőgaz daság, köztisztasági r e n d s z e r e k , j á r v á n y m e g e l ő z ő i n t é z k e d é s e k é s egészségügy m i n d - m i n d szerepet j á t s z a n a k a b b a n , h o g y ma világszerte c s ö k k e n a h a l a n d ó s á g . A legtöbb t á r s a d a l o m b a n kevesebb c s e c s e m ő h a l m e g é s t ö b b felnőtt éri m e g a z öreg kort.
Fauja Singh még kilencvenes éveiben is maratoni versenyeken futott. S i n g h látott egy t é v é m ű s o r t a m a r a t o n r ó l , és k e d v e t á m a d t h o z z á . A z ó t a a világ m i n d e n t á j á n futott m a r a t o n i v e r s e n y e k e n é s s o k e z e r fontot gyűjtött j ó t é k o n y c é l o k r a ( A s k w i t h 2 0 0 3 ) .
E g y e s s z o c i o l ó g u s o k és g e r o n t o l ó g u s o k a vál t o z ó d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k á k b ó l azt o l v a s s á k ki, h o g y a n é p e s s é g „ ő s z ü l " ( P e t e r s o n 1 9 9 9 ) . Ez az „őszülés" az ipari társadalmakban tapasztalható 6.1. ábra Az idősek aránya a brit népességben, 19012051
Az e m b e r e k ma - f ő k é n t a g a z d a g a b b országok b a n - hosszabb, egészségesebb és t e r m é k e n y e b b életet élnek, mint valaha. 1952-ben a királynő 2 7 3 ü d v ö z l ő táviratot k ü l d ö t t a 1 0 0 . é l e t é v ü k e t betöltötteknek. Ma ez a szám évente több mint 3 0 0 0 (Cayton, idézi Kingshill R e s e a r c h Centre 2 0 0 2 ) . A z i d ő s k o r e l é r é s e f e l e m e l ő , ö r ö m t e l i él m é n y l e h e t , a h o g y a n ezt a f e n t i e k b e n l á t h a t t u k ; de testi g y ö t r e l m e k k e l , e l m a g á n y o s o d á s s a l is jár hat. Az idősebb e m b e r e k többsége valahol a kettő k ö z ö t t éli m e g a z ö r e g e d é s t . E b b e n a részben megnézzük, mi az öregedés, és u t á n a j á r u n k a n n a k , m i t j e l e n t m e g ö r e g e d n i egy gyorsan változó világban. Először röviden vázo l o m , h o g y a n ö r e g s z i k a b r i t n é p e s s é g , m a j d meg vizsgáljuk a z ö r e g e d é s b i o l ó g i a i , p s z i c h o l ó g i a i é s szociális vonatkozásait. Ezután megnézzük, ho g y a n a l k a l m a z k o d n a k a z e m b e r e k a z öregedés
0
2
4
6 millió fő
8
10
12
Forrás: OPCS. Közli a Sociology Review 1998. novemberi száma a hátoldalon.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
1 53
6.2. ábra Várható élettartam Nagy-Britanniában 1001
1901
1921
Forrás:
1941
1961
1981
2001
2021
http://www.statistics.gov.uk/STATBASE/sssdataset.asp?vlnk=7420.
két h o s s z ú távú t r e n d b ő l fakad: e g y r é s z t a c s a l á dok egyre k e v e s e b b g y e r e k e t v á l l a l n a k (erre a 7. fejezetben t é r e k k i ) , m á s r é s z t az e m b e r e k t o v á b b élnek. A brit férfiak s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó átlagos élettartama n ö v e k e d e t t : a z 1 9 0 0 - b a n s z ü l e t e t t e k átlagosan 45 évet éltek, a ma s z ü l e t e t t e k átlaga viszont m á r 76 év. U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a brit nők v á r h a t ó é l e t t a r t a m a i s n ő t t , 4 8 - r ó l 8 0 é v r e (lásd a 6.2. ábrát). Az u g r á s s z e r ű n ö v e k e d é s j a v a a 2 0 . század e l s ő f e l é b e n t ö r t é n t , n a g y r é s z t azért, mert a fiatalok k ö r é b e n j a v u l t a k az é l e t b e n m a radás esélyei. N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 2 1 - b e n 1 0 0 0 újszülöttből 8 4 n e m érte m e g e l s ő é l e t é v é t s e m , míg 2 0 0 2 - b e n 1 0 0 0 é l v e s z ü l e t e t t r e 4 , 8 h a l á l j u tott ( H M S O 2 0 0 4 ) . A v á r h a t ó é l e t t a r t a m 2 0 0 3 - r a elérte a 8 0 , 5 évet ( H M S O 2 0 0 5 ) . E t r e n d e k ó r i á s i jelentőséggel b í r n a k a brit t á r s a d a l o m j ö v ő j e te kintetében.
újra a n n y i a t a n u l n i v a l ó j u k , a m e n n y i r ő l n e m i s álmodtak. M i t j e l e n t ö r e g e d n i ? A z ö r e g e d é s gerontológiailag o l y a n b i o l ó g i a i , l e l k i é s t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k e r e d ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó meg, a m e l y e k a z örege dőket é r i n t i k ( A b e l e s - R i l e y 1 9 8 7 ; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . E z e k b ő l a f o l y a m a t o k b ó l h á r o m k ü l ö n b ö z ő , még is ö s s z e t a r t o z ó fejlődési „ ó r a " m e t a f o r á j a rajzoló dik ki: 1. a b i o l ó g i a i ó r a t e s t ü n k r e v o n a t k o z i k , 2. a l e l k i ó r a e l m é n k , s z e l l e m i k é p e s s é g e i n k meg j e l e n í t ő j e , 3. a t á r s a d a l m i ó r a p e d i g az egy-egy életkorhoz kötődő kulturális normák, értékek és s z e r e p e l v á r á s o k k é p e . M i n d h á r o m f o l y a m a t erő s e n v á l t o z ó l e h e t , erre a z a l á b b i a k b a n k i t é r e k . A z életkorról alkotott f o g a l m a i n k g y o r s a n v á l t o z n a k , egyrészt m e r t a z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i s o k örege déssel kapcsolatos mítoszt megcáfoltak, másrészt m e r t a j o b b t á p l á l k o z á s n a k és e g é s z s é g ü g y i ellá tásnak köszönhetően az emberek sokkal hosszabb és egészségesebb életet élnek, m i n t valaha.
Hogyan öregszik az ember? Az öregedés m i b e n l é t é n e k v i z s g á l a t a k o r a szo-
Biológiai
öregedés
ciálgerontológia, a z ö r e g e d é s t á r s a d a l m i v o n a t kozásaival
foglalkozó
tudományág
keretében
A z ö r e g e d é s n e k j ó l k ö r ü l h a t á r o l h a t ó h a t á s a i van
öregedés
nak, bár egyénenként nagyon változó, az öröklött
vizsgálata k i c s i t o l y a n , m i n t h a m o z g ó c é l p o n t o t
j e g y e k t ő l é s a z é l e t s t í l u s t ó l függ, h o g y e z e k p o n
próbálnánk m e g r a g a d n i .
öregedé
tosan melyik életévben jelentkeznek. A biológiai
sével p á r h u z a m o s a n m a g a a t á r s a d a l o m is vál
ö r e g e d é s j e l e i a férfiak és a n ő k e s e t é b e n is álta
készült
tanulmányokra
építünk. Az
Az
emberek
tozik, a k á r c s a k az „öreg" szó j e l e n t é s e ( R i l e y et
lában a következők:
al. 1 9 8 8 ) . A 2 0 . s z á z a d e l s ő n e g y e d é b e n s z ü l e
• g y e n g ü l a látás, m e r t a s z e m l e n c s e e l v e s z í t i ru
tett britek k ö r é b e n a k ö z é p f o k ú végzettség b ő v e n
g a l m a s s á g á t ( a k i s b e t ű s s z ö v e g g y a k r a n meg
elég volt a l e g t ö b b á l l á s b e t ö l t é s é h e z , és n a g y ré szük n e m is s z á m í t h a t o t t arra, h o g y ö t v e n - e g y n é
keseríti az ötven éven felüliek életét); • r o m l i k a h a l l á s : e l ő s z ö r a m a g a s a b b , m a j d az
hány é v n é l t o v á b b él - vagy ha igen, a k k o r is c s a k
alacsonyabb frekvenciájú hangok tartományá
számos fogyatékkal. M a u g y a n e z e k a z e m b e r e k
ban;
hetvenes-nyolcvanas éveikben járnak, s sokan
• r á n c o k k e l e t k e z n e k , m e r t a h á m s z ö v e t e k struk
viszonylag e g é s z s é g e s e k , n e m s z í v e s e n a d n á k fel
túrája egyre t ö r e d e z e t t e b b l e s z ( h i á b a ö l n e k
munkájukat, t á r s a s é l e t ü k e t , é s r á j ö n n e k , h o g y
sok-sok p é n z t a b ő r f e s z e s í t ő s z e r e k b e és az
1 54 I 6. FEJEZET egyre
gyakoribb
plasztikai
műtétekbe,
csak
késleltetik az elkerülhetetlent); • c s ö k k e n az i z o m t ö m e g , és e z z e l együtt zsír ra k ó d i k le, f ő k é n t a t e s t k ö z e p e t á j á n ( ö t v e n é v e sen is szeretnénk annyit enni, mint huszonöt é v e s e n , a m i k o r j ó v a l t ö b b e t m o z o g t u n k , ezért megtehettük); • c s ö k k e n a szív- és é r r e n d s z e r h a t é k o n y s á g a , m e r t a t e s t e d z é s s o r á n k e v e s e b b o x i g é n t tu d u n k b e l é l e g e z n i é s h a s z n o s í t a n i (azok, a k i k e g é s z é l e t ü k b e n futottak, h a r m i n c é v e s e n egy m é r f ö l d e t h a t p e r c alatt, a h a t v a n a t e l h a g y v a ö r ü l n e k , h a n y o l c p e r c e n b e l ü l m e g t e s z i k ezt a távot). Az öregedés szokásos folyamatai elkerülhetetle nek, de részben ellensúlyozhatok, enyhíthetők egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és elegendő mozgással (John 1 9 8 8 ) . Az életmód m i n d e n életkorban meghatározza az egészségi állapotot. S o k a n vannak, akiket az öregedéssel j á r ó fizikai v á l t o z á s o k n e m g á t o l n a k a b b a n , h o g y m é g n y o l c v a n a s é v e i k b e n i s aktív, ö n á l l ó éle tet é l j e n e k . N é h á n y t u d ó s m é g azt i s felvetette, hogy megfelelő életmóddal, az orvostechnológia
v í v m á n y a i t f e l h a s z n á l v a egyre t ö b b e m b e r élhet m a j d b e t e g s é g e k t ő l t ö b b é - k e v é s b é m e n t e s életet, é s c s a k h a l á l u k e l ő t t b e t e g e s k e d n e k egy rövid i d e i g ( F r i e s 1 9 8 0 ) . Vitatott, h o g y h a egyáltalán g e n e t i k a i l a g p r o g r a m o z o t t az e m b e r h a l á l a , ak kor mikor kell m e g h a l n i a (Kirkwood 2 0 0 1 ) . Az e m b e r e k t ö b b s é g e e s e t é b e n a 9 0 - 1 0 0 év látszik a genetikailag meghatározott életkor legmagasabb é r t é k é n e k , b á r e g y e s e k azt állítják, h o g y elérheti a 1 2 0 évet (Fries 1 9 8 0 ; Rusting 1 9 9 2 ; Treas 1995; A t c h l e y 2 0 0 0 ) . A v i l á g h i v a t a l o s a n legöregebb asszonya, a francia Jeanne Calment 1997-ben, 1 2 2 é v e s e n h a l t m e g . 1 0 0 é v e s koráig kerékpáro zott, é s g y e r e k k é n t t a l á l k o z o t t V i n c e n t v a n Goghgal. B e s z á m o l t a k i d ő s e b b e m b e r e k r ő l is, ám az ő életkoruk n e m nyert bizonyítást. B á r a brit ö r e g e k t ö b b s é g e n e m s z e n v e d jelentő s e b b t e s t i g y e n g e s é g t ő l é s fizikailag aktív marad, t o v á b b é l n e k a „gyenge és e s e n d ő ö r e g e k k e l " kap csolatos szerencsétlen sztereotípiák (Heise 1987). E z e k a s z t e r e o t í p i á k a z ö r e g e d é s n e k n e m annyi ra a b i o l ó g i a i , m i n t i n k á b b a t á r s a d a l m i jelenté séhez tapadnak a nyugati kultúrában, amelyben u r a l k o d ó a fiatalosság, e z é r t az ö r e g e d é s , a halál f é l e l m e is.
Pszichológiai
öregedés
A z ö r e g e d é s l e l k i h a t á s a i j ó v a l k e v é s b é meghatá r o z o t t a k , m i n t a testi h a t á s o k , n o h a egyre inkább t e r e t n y e r a z ö r e g e d é s p s z i c h o l ó g i a i folyama tainak kutatása. B á r sokan feltételezik, hogy az ö r e g e d é s s e l g y e n g ü l n e k az e m l é k e z e t , a tanulási k é p e s s é g , az i n t e l l i g e n c i a , a k é s z s é g e k és a moti v á c i ó , a l e l k i v o n a t k o z á s a i v a l k a p c s o l a t o s kutatá s o k b ó l s o k k a l ö s s z e t e t t e b b f o l y a m a t r a következ tethetünk (Birren-Schaie 2001). Az e m l é k e z e t és a t a n u l á s i k é p e s s é g például a l e g t ö b b e m b e r e s e t é b e n c s a k é l e t e vége felé romlik jelentősen, bár valamelyest lassulhat az információk felidézése vagy elemzése, amiből tévesen mentális leépülésre következtethetnek. A l e g t ö b b i d ő s e m b e r , a k i m o z g a l m a s , gazdag é l e t e t él, c s a k é l e t e l e g v é g é n v e s z í t j e l e n t ő s e b b e n az o l y a n m e n t á l i s k é p e s s é g e i b ő l , m i n t a tanulási m o t i v á c i ó , a t i s z t a g o n d o l k o d á s és a probléma megoldó képesség (Baltes-Schaie 1977; Schaie 1979; Atchley 2000).
A biológiai öregedés hatásai végső soron kivédhetetlenek.
A jelenlegi kutatások főként azt igyekeznek feltárni, m e n n y i b e n k a p c s o l ó d i k az emlékezet v e s z t é s m á s v á l t o z ó k h o z , p é l d á u l a z egészség h e z , a s z e m é l y i s é g h e z és a t á r s a d a l m i struktú r á k h o z . A t u d ó s o k és a p s z i c h o l ó g u s o k azt mondják, hogy az intellektuális hanyatlás nem f e l t é t l e n ü l v é g é r v é n y e s , é s i g y e k e z n e k kidolgoz-
ni olyan m ó d s z e r e k e t , a m e l y e k k e l k i s z ű r h e t ő k a veszélyeztetetett i d ő s e m b e r e k , így a z o r v o s i b e avatkozás l e h e t ő v é teszi, h o g y t o v á b b m e g m a r a d janak a z é r t e l m i k é p e s s é g e k v á l t o z a t l a n u l m a g a s szinten ( S c h a i e 1 9 9 0 ) . Még a z A l z h e i m e r - k ó r , a z a g y s e j t e k f o l y a m a tos p u s z t u l á s a , a z i d ő s k o r i d e m e n c i a l e g f ő b b o k a is v i s z o n y l a g r i t k a a 75 é v e s n é l f i a t a l a b b c s e lekvőképes e m b e r e k k ö r é b e n , b á r a 8 5 é v e s n é l i d ő s e b b e k felét é r i n t i . A z u t ó b b i i d ő k k u t a t á s a i (főként a s o k a t v i t a t o t t ő s s e j t k u t a t á s o k ) a z z a l a r e m é n n y e l k e c s e g t e t n e k , h o g y egy n a p k e z e l h e t ő lesz az A l z h e i m e r - k ó r . A k ó r á l d o z a t a i k ö z ü l ta lán az u t ó b b i i d ő k l e g h í r e s e b b j e a k o r á b b i e l n ö k , Ronald R e a g a n , a k i 2 0 0 4 - b e n h a l t m e g . F e l e s é g e , N a n c y R e a g a n n y i l v á n o s a n t á m o g a t t a a z őssejt kutatást.
Szociális öregedés A szociális é l e t k o r a z adott,
években mérhető
Ritkán tévézünk. A szabadidőnket nagyrészt a szexnek szenteljük."
életkorral k u l t u r á l i s a n t á r s í t o t t n o r m á k b ó l , érté kekből és s z e r e p e k b ő l áll. A s z o c i á l i s é l e t k o r r a l
ber/vénasszony" kifejezésekre (Kirkwood 2 0 0 1 ) .
kapcsolatos f o g a l m a k t á r s a d a l m a n k é n t és - leg
V a l ó j á b a n az i d ő s e b b e k - m i n t m i n d e n e m b e r -
alábbis a m o d e r n i p a r i t á r s a d a l m a k b a n - i d ő b e n
n e m c s u p á n passzívan eljátsszák a rájuk osztott
is változnak. Az o l y a n t á r s a d a l m a k , m i n t a j a p á n
társadalmi szerepeket, h a n e m aktívan formálják
vagy a kínai, h a g y o m á n y o s a n t i s z t e l t é k az i d ő s e b
é s á t é r t e l m e z i k a z o k a t ( R i l e y e t al. 1 9 8 8 ) . A z öre
beket, m e r t a t ö r t é n e l m i e m l é k e z e t és a b ö l c s e s
gekkel s z e m b e n i diszkriminációról az alábbiak
ség forrásának t e k i n t e t t é k ő k e t . M á s t á r s a d a l m a k ,
b a n l e s z s z ó ( 1 6 4 - 1 6 5 . o.).
például N a g y - B r i t a n n i a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k inkább leírják őket, m o n d v á n , h o g y h a s z o n t a l a nok é s g y á m o l t a l a n o k , n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i az idővel - e g y r é s z t azért, m e r t k e v é s b é t u d n a k bánni az új t e c h n i k a i e s z k ö z ö k k e l , m i n t a fiata lok, m á s r é s z t ez a k u l t ú r a c s a k a f i a t a l o s s á g o t ér tékeli. Vagyonokat k ö l t e n e k g y ó g y s z e r r e , plaszti kai m ű t é t e k r e é s h á z i p r a k t i k á k r a , a m e l y e k ö r ö k ifjúságot í g é r n e k . E z e k k ö z é t a r t o z i k a z s í r l e s z í vás és a r á n c f e l v a r r á s , a k o p a s z o d á s e l l e n i tab letták és b a l z s a m o k , no m e g a z o k a p i r u l á k , a m e lyektől állítólag j a v u l a z e m l é k e z ő - é s k o n c e n t r á ciós képesség. 1 9 9 8 - b a n m á r h á r o m h é t t e l p i a c r a kerülése u t á n a z i m p o t e n c i a e l l e n i V i a g r a a d t a a z összes r e c e p t r e k a p h a t ó g y ó g y s z e r b ő l s z á r m a z ó árbevétel 9 4 s z á z a l é k á t ( H o t z 1 9 9 8 ) . A
szerepelvárások
személyes
Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok A s z o c i á l g e r o n t o l ó g u s o k s z á m o s e l m é l e t b e n pró bálták leírni a brit társadalom öregedését. Az első e l m é l e t e k n é m e l y i k e azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y a z öregedés
során
egyénileg
próbálunk
alkalmaz
kodni a változó társadalmi szerepekhez. A későb bi elméletek középpontjában az életút elképzelé se, v a l a m i n t az állt, h o g y a n a l a k í t j á k a t á r s a d a l m i struktúrák az i d ő s e b b e k életét. A legújabb e l m é l e t e k s o k f é l e k é r d é s t v e t n e k fel, é s f ő k é n t a r r a keresik a választ, h o g y a n t e r e m t i k m e g életüket aktívan, c s e l e k v ő e n az i d ő s e b b e k a sajátos intéz
identitásunk
ményi környezetben.
rendkívül f o n t o s forrásai. A b r i t t á r s a d a l o m b a n egyes
öregedéssel
társított
szerepek
általában
pozitívak: lord, v e z e t ő t a n á c s o s , s z e r e t ő nagy szülő, v a l l á s i v e z e t ő , b ö l c s t a n í t ó . M á s s z e r e p e k
Az elméletek első generációja: funkcionalizmus
károsak l e h e t n e k , m e r t a z ö n b e c s ü l é s t r o m b o l j á k és e l m a g á n y o s o d á s h o z v e z e t n e k . A b r i t kultúrá
Az ö r e g e d é s e l s ő e l m é l e t e i azt a f u n k c i o n a l i s t a
ban e r ő s e n m e g b é l y e g z ő s z t e r e o t i p i k u s s z e r e p e
szemléletet tükrözték, amely az 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s
ket k ö t n e k az i d ő s e b b e k h e z ; g o n d o l j u n k c s a k a
években uralkodott a szociológiában. Azt hang
„zsémbes-agyalágyult-fárasztó-mocskos
s ú l y o z t á k , h o g y a n v e s z fel a z e g y é n ö r e g e d é s e
vénem-
6. FEJEZET folyamán változó társadalmi szerepeket, és miért hasznosak ezek a szerepek a társadalomnak. A l e g e l s ő e l m é l e t e k g y a k r a n feltételezték, h o g y a z ö r e g e d é s testi-lelki h a n y a t l á s s a l jár, és h o g y a vál tozó társadalmi szerepek kialakításánál számolni kell e z z e l a h a n y a t l á s s a l ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) . Talcott Parsons amerikai szociológus, az 1 9 5 0 es évek egyik legbefolyásosabb funkcionalista e l m é l e t a l k o t ó j a felvetette, h o g y a t á r s a d a l o m n a k a z e l ő r e h a l a d o t t k o r h o z i l l ő s z e r e p e k e t k e l l talál ni az idősebbek számára. Kifejezte aggodalmát, h o g y f ő k é n t a fiatalságot m i n d e n e k fölé h e l y e z ő és a h a l á l t k e r ü l ő E g y e s ü l t Á l l a m o k m u l a s z t o t t el olyan szerepeket kialakítani, amelyekben hasz nosulhatna idősebb polgárainak bölcsessége, érettsége. Parsons továbbment, a m á r akkoriban i s t a p a s z t a l h a t ó „ t á r s a d a l o m ő s z ü l é s " l á t t á n kije lentette: ez a mulasztás k ö n n y e n oda vezethet, h o g y a z i d ő s e b b e k úgy érzik, f ö l ö s l e g e s s é váltak, és e l i d e g e n e d n e k a t á r s a d a l o m t ó l . P a r s o n s ( 1 9 6 0 ) s z e r i n t „ e g é s z s é g e s é r e t t s é g " c s a k úgy é r h e t ő el, h a a z ö r e g e k l e l k i l e g a l k a l m a z k o d n a k v á l t o z ó kö r ü l m é n y e i k h e z , m í g a t á r s a d a l o m n a k újra m e g kell f o g a l m a z n i a , m i l y e n s z e r e p j u t h a t b e n n e az i d ő s e b b e k n e k . A régi s z e r e p e k t ő l ( p é l d á u l a m u n k a h e l y t ő l ) m e g k e l l v á l n i , u g y a n a k k o r a pro duktív tevékenység új formáit (például az önkén tes s z o l g á l a t o t ) m e g k e l l h a t á r o z n i . P a r s o n s e l k é p z e l é s e i m e g e l ő l e g e z t é k a kivonu l á s e l m é l e t e t (disengagement theory): azt a gon dolatot, h o g y a t á r s a d a l o m m ű k ö d é s é t segíti, ha a z i d ő s ö d ő e m b e r e k m e g v á l n a k h a g y o m á n y o s sze r e p e i k t ő l , így a z o k s z a b a d d á v á l n a k m á s o k szá m á r a ( C u m m i n g - H e n r y 1 9 6 1 ; E s t e s e t al. 1 9 9 2 ) . E n é z e t s z e r i n t az i d ő s e k - m i v e l e g y r e gyen g é b b e k , egyre t ö b b e t b e t e g e s k e d n e k é s egyre inkább másokra vannak utalva - m i n d kevésbé alkalmasak a hagyományos társadalmi szerepek betöltésére, mert n e m tudják ellátni az azokhoz t a r t o z ó feladatokat. E z é r t a k o r o s o d ó e m b e r e k t ő l azt várják, h o g y m e n j e n e k n y u g d í j b a , v o n u l j a nak vissza a közélettől és végső soron m i n d e n m á s t e v é k e n y s é g t ő l is. A z e l m é l e t k ö v e t ő i fel t é t e l e z i k , h o g y ez a k i v o n u l á s a z é r t h a s z n o s a nagyobb társadalomnak, mert a szerepek, ame l y e k e t k o r á b b a n a z i d ő s e b b e k t ö l t ö t t e k b e , meg n y í l n a k a f i a t a l a b b a k előtt, a k i k v a l ó s z í n ű l e g új e r ő v e l é s k é s z s é g e k k e l t e l j e s í t i k m a j d azokat. D e az e l m é l e t s z e r i n t a k i v o n u l á s az i d ő s e b b e k n e k is kedvez, mert koruk előrehaladtával, egészségük g y e n g ü l é s é v e l k e v é s b é m e g t e r h e l ő s z e r e p e t vál lalhatnak. Az idősödő felnőttekkel kapcsolatos j ó n é h á n y vizsgálat a z z a l a z e r e d m é n n y e l zárult, h o g y a n a g y t ö b b s é g j ó l éli m e g a v i s s z a v o n u l á s t , m e r t úgy vélik, h o g y j a v u l a k ö z é r z e t ü k , b o l d o gabbak (Palmore 1 9 8 5 ; Howard 1 9 8 6 ) .
B á r n y i l v á n v a n n é m i igazság a k i v o n u l á s e l m é l e t b e n , a l a p g o n d o l a t a , h o g y a z i d ő s e b b e k lehető leg t e l j e s e n s z a k a d j a n a k el a n a g y o b b t á r s a d a l o m tól, l é n y e g é b e n arra a k ö z k e l e t ű s z t e r e o t í p i á r a é p ü l , h o g y a z ö r e g k o r s z ü k s é g k é p p gyengeséggel, függőséggel jár. A f u n k c i o n a l i s t a ö r e g e d é s e l m é l e t e k b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y m i k ö z b e n ezek az elméletek hangsúlyozzák, hogy az időseknek a mindenkori feltételekhez kell igazodniuk, nem v i z s g á l j á k meg, h o g y m é l t á n y o s a k - e a z o k a körül mények, amelyek közé az idősek kényszerülnek. E r r e p r ó b á l t v á l a s z o l n i a t e o r e t i k u s o k egy m á s i k , a társadalmikonfliktus-hagyományt követő cso portja ( H e n d r i c k s 1 9 9 2 ) .
A második generáció: az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútelmélet Az 1 9 7 0 - e s évek közepétől a gerontológiában egy s o r ú j e l m é l e t j e l e n t m e g ( E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) . A l e g f o n t o s a b b a k k ö z ü l k e t t ő az életkor szerinti rétegződés elmélete és az életútmodell. Az élet k o r s z e r i n t i r é t e g z ő d é s e l m é l e t e azt vizsgálja, m i a szerepe a társadalmi struktúráknak (például a nyugdíjpolitikának), hogyan h a t n a k az egyéni ö r e g e d é s i f o l y a m a t r a é s t á g a b b a n a z i d ő s e k tár s a d a l m i r é t e g z ő d é s é r e . A z e l m é l e t e g y i k fontos vonatkozása a strukturális lemaradás fogalma ( R i l e y e t al. 1 9 9 4 ) . E s z e r i n t a s t r u k t ú r á k n e m t u d n a k l é p é s t t a r t a n i a n é p e s s é g b e n és az egyé n e k é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Pél dául amikor a második világháború után nem sokkal Nagy-Britanniában 65 évben határozták m e g a n y u g d í j k o r h a t á r t , a k k o r m é g a z időseb b e k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a é s é l e t m i n ő s é g e jóval a l a c s o n y a b b v o l t a m a i n á l ( l á s d a 6.2. ábrát a 153. oldalon). Az életkor szerinti rétegződés szemléletéhez h a s o n l ó a n az életút szemléletmódja is továbblép a z ö r e g e d é s n e k a z e g y é n i é l e t m ó d változására k o r l á t o z ó d ó v i z s g á l a t á n . (Az é l e t ú t - e l k é p z e l é s t k o r á b b a n , a 1 4 9 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m . ) E szem l é l e t m ó d s z e r i n t a z ö r e g e d é s a z é l e t egy szaka sza, a m e l y e t a z é l e t ú t r a k o r á b b a n h a t ó történeti, t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ala k í t a n a k . Vagyis az é l e t ú t m o d e l l b e n az öregedés a s z ü l e t é s t ő l a h a l á l i g tartó f o l y a m a t k é n t j e l e n i k meg. E n n y i b e n ellentétes a korábbi elméletekkel, a m e l y e k a z i d ő s e k e t k ü l ö n c s o p o r t k é n t vizsgál j á k . Az e l m é l e t ö s s z e k ö t i a m i k r o - és makroszoc i o l ó g i á t azáltal, h o g y a l e l k i á l l a p o t o k , a társadal mi s t r u k t ú r á k és a t á r s a d a l m i f o l y a m a t o k közötti ö s s z e f ü g g é s e k e t vizsgálja ( E l d e r 1 9 7 4 ) .
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
A harmadik generáció: a politikai gazdaságtan elmélete Az utóbbi években az öregedésvizsgálatok egyik legfontosabb i r á n y z a t a a C a r r o l l E s t e s m u n k á j á val i n d u l t politikai gazdaságtani szemlélet. A po litikai g a z d a s á g t a n i e l m é l e t s z e r i n t a z á l l a m n a k és a k a p i t a l i z m u s n a k is v a n s z e r e p e a z o k n a k a r e n d s z e r e k n e k a m ű k ö d é s é b e n , a m e l y e k a z idő sebbeket alárendelt, marginális h e l y z e t b e szo rítják.
é l h e t n e k m a g á n y o s a n vagy s o k f é l e c s a l á d b a n ; politikai értékeik és preferenciáik különbözőek; és n e m c s a k heteroszexuálisok, h a n e m melegek, l e s z b i k u s o k i s a k a d n a k k ö z t ü k . T o v á b b á éppúgy, mint Nagy-Britannia más lakói, ők is különböz n e k egészségi állapotuk szerint. E z e k az eltéré sek meghatározhatják, m e n n y i r e tudják az idősö dő emberek megőrizni önállóságukat és általános jóllétüket.
Az e l m é l e t k ö z p o n t i k é r d é s e a g a z d a s á g i és a politikai r e n d s z e r s z e r e p e a t á r s a d a l o m b a n fenn álló h a t a l m i v i s z o n y o k é s e g y e n l ő t l e n s é g e k ala kításában és f e n n t a r t á s á b a n . A s z o c i á l p o l i t i k á t - a m e l y p é l d á u l a j ö v e d e l m e t , az e g é s z s é g ü g y i el látást vagy a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s t f o r m á l j a - tár sadalmi k ü z d e l m e k , k o n f l i k t u s o k és a m i n d e n kori u r a l k o d ó h a t a l m i v i s z o n y o k e r e d m é n y e k é n t fogja fel. Az i d ő s e b b e k e t é r i n t ő s z a k p o l i t i k a a tár sadalom n e m , faj és o s z t á l y s z e r i n t i r é t e g z ő d é s é t tükrözi. E k k é p p az ö r e g e d é s és az öregkor j e l e n sége k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d i k a h h o z a n a g y o b b t á r s a d a l o m h o z , a m e l y b e á g y a z ó d i k , ezért n e m vizsgálható m á s t á r s a d a l m i e r ő k t ő l e l k ü l ö n í t v e ( E s t e s - M i n k l e r 1 9 9 1 ; E s t e s e t al. 2 0 0 3 ) .
N e m csak az időskorú népességet mondhatjuk v á l t o z a t o s n a k : m a g a az „öregkor" is s z é l e s és egy r e n ö v e k v ő é l e t k o r t a r t o m á n y t j e l e n t . G y a k r a n vá l a s z t ó v o n a l a t h ú z n a k a h a r m a d i k és a n e g y e d i k életszakasz közé. A harmadik periódus az 5 0 - 7 5 é v e s kort f e l ö l e l ő s z a k a s z , a m e l y b e n a m i n d e n napi szülői és m u n k a p i a c i feladatoktól megsza b a d u l t e m b e r e k m é g aktív, ö n á l l ó é l e t e t é l n e k . E csoport sok tagjának van a n n y i ideje és pénze, h o g y egyre n a g y o b b fogyasztói p i a c o t é s k u l t ú r á t j e l e n t e n e k . A z „ősz p é n z " egyre n a g y o b b s ú l y á r a jó példa a brit Saga, a m e l y kizárólag az ötvenen felüliek alkotta p i a c o n kínálja utazási program jait és más termékeit. Ezzel s z e m b e n a negyedik életszakasz azokat az éveket jelenti, a m e l y e k b e n már sokkal n e h e z e b b az embereknek önállóságu kat m e g ő r i z n i , ö n m a g u k r ó l g o n d o s k o d n i .
Az öregedés jellemzői Nagy-Britanniában
E b b e n a részben megnézzük, hogyan élik meg az emberek az öregedést Nagy-Britanniában az egyenlőtlenségek, a n e m i és etnikai hovatartozás szempontjából.
Bár az öregedés o l y a n folyamat, a m e l y új l e h e tőségeket k í n á l , egy h a l o m i s m e r e t l e n k i h í v á s s a l is jár. A h o g y a n az e m b e r öregszik, e g y s z e r r e k e l l s z e m b e n é z n i e testi, é r z e l m i é s a n y a g i p r o b l é mákkal, a m e l y e k e t n e h é z f e l d o l g o z n i . A z e g y i k ilyen, j e l e n t ő s á t m e n e t e t j e l e n t ő k i h í v á s a m u n k a feladása. L e g t ö b b ü n k n e k a m u n k a n e m p u s z t á n azért kell, h o g y k i f i z e s s ü k a s z á m l á i n k a t , h a n e m mert része s z e m é l y e s i d e n t i t á s u n k n a k . E b b e n a z esetben a v i s s z a v o n u l á s n e m c s a k j ö v e d e l e m - , ha nem s t á t u s v e s z t é s h e z i s v e z e t h e t , a m e l y e t s o k a n nehezen v i s e l n e k el. E g y m á s i k j e l e n t ő s v á l t o z á s , amelyet sok i d ő s ö d ő e m b e r m e g é l , a h á z a s - vagy élettárs e l v e s z t é s e . A m e g ö z v e g y ü l é s egy negy ven-ötvenéves k a p c s o l a t m e g s z ű n é s é t j e l e n t h e t i : olyan társ e l v e s z t é s é t , a k i addig az e g y ü t t l é t és támogatás legfőbb forrása volt. A Schmidt törté nete ( 2 0 0 2 ) c í m ű h o l l y w o o d i f i l m b e n a főszerep lő Jack N i c h o l s o n egy o l y a n férfit alakít, a k i meg békél az é l e t é b e n b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k k a l . Az i d ő s e b b n é p e s s é g b e n is m e g j e l e n i k a b r i t társadalom s o k s z í n ű s é g e , a m e l y r e s o k s z o r kité rek k ö n y v e m b e n . Az i d ő s e b b e k is f e l o s z t h a t ó k gazdagokra, s z e g é n y e k r e és a k e t t ő k ö z ö t t i e k re; m i n d e n e t n i k a i c s o p o r t b a n m e g t a l á l h a t ó k ;
Egyenlőtlenség az idősebbek körében Á l t a l á n o s s á g b a n a z t m o n d h a t j u k , h o g y NagyB r i t a n n i á b a n a z i d ő s e b b e k a n y a g i h e l y z e t e roszszabb, mint más népességcsoportoké. Ugyanez l á t h a t ó a z E u r ó p a i U n i ó m á s o r s z á g a i b a n is, a m e l y e k e t a 6.3. ábrán h a s o n l í t h a t u n k ö s s z e . Az élet színvonal szubjektív megélése azonban n e m c s a k a n y a g i t é n y e z ő k t ő l függ, h a n e m a t t ó l is, h o g y a z i d ő s e k m i l y e n r e f e r e n c i a c s o p o r t h o z m é r i k hely z e t ü k e t . A z ö s s z e h a s o n l í t á s a l a p j a l e h e t a z is, h o g y a n e m l é k e z n e k k o r á b b i é l e t ü k r e : á l t a l á b a n úgy érzik, h o g y m a n e m s z e n v e d n e k h i á n y t s e m m i b e n (bár e r k ö l c s i - t á r s a d a l m i m e g b e c s ü l t s é g ü k le h e t n e j o b b i s ) . U g y a n a k k o r azt i s f e l m é r i k , h o g y a j e l e n l e g i n é l a n y a g i l a g j o b b h e l y z e t b e n voltak, mielőtt elhagyták a munkaerőpiacot. Összemér h e t i k m a g u k a t a t á r s a d a l o m e g é s z é n e k átlagos é l e t s z í n v o n a l á v a l vagy m á s n y u g d í j a s o k k a l . E z é r t n e m mondhatjuk, hogy minden idősebb ember szubjektíve megtapasztalná az egyenlőtlenséget (Vincent 1999). A z osztály, faj é s n e m s z e r i n t i e g y e n l ő t l e n s é gek g y a k r a n n ö v e k e d n e k , a m i k o r a z e m b e r abba-
6. FEJEZET 6.3. ábra Szegénységi ráta és relatív jövedelem a 65. életévüket betöltöttek körében az Európai Unió tagországaiban, 1998 3
11
Írország Görögország Portugália Dánia Ausztria M Belgium "öj N Nagy-Britannia N
Franciaország Finnország Spanyolország Olaszország Németország Svédország Luxemburg Hollandia EU-átlag 1
1
1
1
1
1
1
I
1
1
100 A szegénységi küszöb alatt élők (a teljes népességre számított ekvivalens jövedelem mediánjának 60 száza lékánál kisebb jövedelműek) százalékos aránya. b A 65. életévüket betöltöttek ekvivalens jövedelem mediánja a 0-64 éves népességhez viszonyított százalékos arányban. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o. a
hagyja a m u n k á t , a m e l y b ő l k e r e s e t e s z á r m a z o t t , így a z öregkori h a l m o z o t t e g y e n l ő t l e n s é g azt je l e n t i , h o g y az i d ő s e b b n ő k , k i s e b b s é g i e k és fi zikai d o l g o z ó k s z e g é n y e b b e k , m i n t k ö z é p k o r ú megfelelőik. A munkaerőpiac elhagyása jövede l e m v e s z t é s h e z vezet, a m e l y j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t h e t i az i d ő s e b b s z e m é l y é l e t s z í n v o n a l á t . A nyug díjasok k ö z ö t t i j ö v e d e l e m e g y e n l ő t l e n s é g e g y i k fő m e g h a t á r o z ó j a , h o g y tudtak-e s z o l g á l a t i vagy magánnyugdíjat felhalmozni. Következésképp életük későbbi szakaszában azoknak az idősebb férfiaknak l e h e t a l e g m a g a s a b b b r u t t ó j ö v e d e l m ü k , a k i k k o r á b b a n é r t e l m i s é g i k é n t vagy veze tőként dolgoztak. / Az i d ő s e b b e k s z e g é n y s é g é v e l a 10., „Szegény ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe jezetben f o g l a l k o z u n k ( 2 7 8 - 2 7 9 . o.). N a g y - B r i t a n n i á b a n a K e n t i E g y e t e m 1 3 1 7 fős m i n t á n f e l m é r é s t végzett a z i d ő s e b b e k é l e t m ó d j á r ó l ( M i l n e - H a r d i n g 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n k é t kü l ö n „világ" l é t e z é s é t tárták fel. A z e g y i k világot a nemrégiben nyugdíjba vonult, közös háztartás b a n élő, m a g á n n y u g d í j b a n i s r é s z e s ü l ő c s o p o r t alkotja, a v i s z o n y l a g jó m ó d b a n é l ő k . A m á s i k vi
l á g b a n é l ő k e t , a k i k á l t a l á b a n n y o l c v a n é v e n felü li, m a g á n y o s , c s e k é l y m e g t a k a r í t á s s a l r e n d e l k e z ő i d ő s e b b e k , m é l y s z e g é n y s é g s ú j t h a t j a . A felmérés v á l a s z a d ó i a r o m l ó e g é s z s é g i á l l a p o t u t á n a pénz telenséget említették mindjárt a m á s o d i k helyen, a m i k o r arról k é r d e z t é k őket, m i t ő l t a r t a n a k leg inkább.
A hajlott kor elnőiesedése A n ő k á l t a l á b a n t o v á b b é l n e k , m i n t a férfiak. NagyB r i t a n n i á b a n 2 0 0 3 - b a n a n ő k s z ü l e t é s k o r várható é l e t t a r t a m a m a j d n e m ö t évvel v o l t h o s s z a b b , mint a férfiaké ( N a t i o n a l Office of S t a t i s t i c s 2 0 0 4 a ) . E m i a t t az özvegység gyakori az i d ő s e b b n ő k kö r é b e n . A 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k k ö z e l fele, a 8 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t n ő k n e k pedig négyötöd r é s z e özvegy. E z z e l s z e m b e n a 6 5 - 6 9 éves férfiak t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e n ő s , a n y o l c v a n a s éveik e l e j é n j á r ó k k ö r é b e n e z a z a r á n y k e v e s e b b , 6 0 szá z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A n ő k e s z á m s z e r ű „fölény b e " k e r ü l é s é t n e v e z i k „ a h a j l o t t k o r elnőiesedésé nek" (feminization of later life]. B á r N a g y - B r i t a n n i á b a n m á r a 2 0 . s z á z a d má s o d i k fele ó t a j e l l e m z ő a n ő k n a g y a r á n y a az
t
i
t
i
SZOCIALIZÁCIÓ, ELETUT, ÖREGEDÉS idősek között, a férfiakhoz v i s z o n y í t o t t a r á n y u k mindig ingadozott, é s m a v a l a m e l y e s t c s ö k k e n . A 90. életévüket betöltött britek között jelenleg h á r o m s z o r a n n y i a n v a n n a k a n ő k , m i n t a férfiak, de 2021-ben várhatóan már csak kétszer annyian lesznek. R é s z b e n azért c s ö k k e n h e t a n ő k fér fiakéhoz v i s z o n y í t o t t s z á m a , m e r t a z e l s ő világ háború sok fiatal férfi é l e t é t k ö v e t e l t e . A n ő k e n e m z e d é k e a z 1 9 6 l - e s n é p s z á m l á l á s s o r á n érte el a nyugdíjkorhatárt, a m i f e l b o r í t o t t a a n e m e k egyensúlyát e b b e n a k o r c s o p o r t b a n . Az a r á n y t a lanság m a i c s ö k k e n é s e a b b ó l is fakad, h o g y a 2 0 . század m á s o d i k f e l é b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t tek k ö r é b e n a férfiaknál g y o r s a b b a n c s ö k k e n a halandóság, m i n t a n ő k n é l . A 6.4. ábrán l á t h a t ó , hogyan változott 1 9 5 1 óta a n e m e k a r á n y a az idő sek k ö r é b e n . Az idősebb n ő k közül t ö b b e n szegények, m i n t férfi kortársaik. Az e l ő b b e l m o n d t a m , h o g y az idősebbek k ö r b e n t a p a s z t a l h a t ó v a g y o n i egyen lőtlenségek egyik fő o k a a m a g á n n y u g d í j - e l ő t e remtés k é p e s s é g é n e k k ü l ö n b s é g e . A k e r e s e t e k terén a n e m e k k ö z ö t t m e g f i g y e l h e t ő s z a k a d é k és a szülés-gyermeknevelés i d e j é n k i e s ő j ö v e d e l e m miatt a n ő k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n r e n d e l k e z nek olyan nyugdíjjogosultsággal, m i n t a férfiak. A z idősebb n ő k m i n d ö s s z e 4 3 s z á z a l é k á n a k szár mazik v a l a m i l y e n j ö v e d e l m e m a g á n n y u g d í j b ó l
1 59
( b e l e é r t v e a n é h a i férjük n y u g d í j á b ó l s z á m í t o t t ö z v e g y i n y u g d í j a s o k a t i s ) , m í g a férfiak k ö r é b e n ez az a r á n y 71 s z á z a l é k ( H M S O 2 0 0 4 ) . A 6.1. táb lázat azt m u t a t j a , h o g y a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t férfiak é s n ő k m i l y e n a r á n y b a n k a p n a k m a g á n nyugdíjat, é s á t l a g o s a n m e k k o r a ö s s z e g j u t a z ilyen jövedelemforrással rendelkezőknek. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősebb nők nemcsak a személyes jövedelem tekintetében m a r a d n a k e l a férfiaktól, h a n e m m á s f o r r á s o k b ó l is kevesebb jut nekik, például kevesebb n ő n e k v a n a u t ó j a . A 7 5 - 8 4 é v e s n ő k m i n d ö s s z e 4 2 szá z a l é k á n a k v a n a u t ó j a , m í g a férfiaknál ez az a r á n y 66 százalék. Bár az autóbirtoklásban mutatkozó e l t é r é s n e m l á t s z i k f o n t o s n a k , a z a u t ó h i á n y igen csak korlátozhatja a nők mozgáslehetőségeit: ne h e z e b b e n j u t n a k e l o r v o s h o z vagy v á s á r o l n i , é s ritkábban találkozhatnak másokkal. I d ő s e b b k o r u k b a n a n ő k e t j o b b a n sújtják a fo g y a t é k o s s á g o k , m i n t a férfiakat. Ez azt j e l e n t i , h o g y k ö z ü l ü k t ö b b e n s z o r u l n a k segítségre, t á m o g a t á s r a a m i n d e n n a p i f e l a d a t o k b a n és ö n e l l á t á s ban, például m á r n e m tudnak egyedül fürödni vagy l e f e k ü d n i é s f ö l k e l n i . A z i d ő s e b b brit n ő k k ö z e l fele él e g y e d ü l , m í g a férfiaknak c s a k m i n t egy ö t ö d e . E z é r t a z i d ő s g o n d o z á s b a n i s s z á m o l n i k e l l a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k k e l (Arber et al. 2003).
Van, akinek az öregkor folytonos nélkülözést, betegeskedést, depressziót és magányt jelent.
6. FEJEZET
Életkor és etnikai hovatartozás
Öregedéspolitika
Az etnikai kisebbséghez tartozó idősebb britek
„Globális
öregedési
válság"?
j ö v e d e l m e i s á l t a l á b a n k i s e b b , m i n t f e h é r kor t á r s a i k é , és k ö r ü k b e n n a g y o b b a s e g é l y e k r e szo
1 8 5 0 - b e n a 6 5 . é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t b r i t e k a né
rulók aránya (Berthoud 1 9 9 8 ) . E z e k az idős em
p e s s é g n e k m i n t e g y 5 s z á z a l é k á t t e t t é k ki, ma az
berek más vagyoni mértékek szerint, például az
arányuk 15 százalék, és továbbra is növekszik.
a u t ó - vagy l a k á s t u l a j d o n t e k i n t e t é b e n i s r o s s z a b b
A n é p e s s é g é l e t k o r s z e r i n t i m e g o s z l á s á b a n be
h e l y z e t ű e k (bár b i z o n y o s c s o p o r t o k b a n , p é l d á u l
következő jelentős változás
a z i n d i a i a k vagy a k í n a i a k k ö r é b e n m a j d n e m any-
o k o z N a g y - B r i t a n n i á b a n é s s o k m á s iparosodott
k ü l ö n ö s gondokat
n y i i d ő s e b b e m b e r n e k v a n l a k á s a , m i n t a fehé
o r s z á g b a n . E n n e k o k á t ú g y é r t h e t j ü k m e g , h a arra
reknél). Nagy-Britanniában más csoportokhoz
g o n d o l u n k , m e n n y i a z e l t a r t o t t a k a r á n y a , vagyis
h a s o n l í t v a á l t a l á b a n a p a k i s z t á n i a k és a b a n g l a
ö s s z e v e t j ü k egyfelől a fiatal g y e r e k e k és a nyug
desiek között a legnagyobb a szegénységben élők
d í j a s o k s z á m á t , m á s f e l ő l a z aktív, m u n k a v é g z ő
a r á n y a , é s e z e g é s z e n h a j l o t t k o r u k i g így m a r a d .
korúak számát.
Ginn és Arber (2000) az idősebb népességben az etnikai hovatartozás és n e m szerinti különb ségeket vizsgálták az egyéni jövedelemben. Meg á l l a p í t o t t á k , h o g y a l e g r o s s z a b b h e l y z e t ű e k álta lában az idősebb ázsiai nők. A m u n k a e r ő p i a c o t elhagyó etnikai kisebbségek gyakran n e m tudják kiegészíteni kötelező állami nyugdíjukat önkén tes s z o l g á l a t i vagy s z e m é l y e s m a g á n n y u g d í j j a l .
(A
6.5.
ábrán
látható,
hogyan
n ö v e k e d e t t a z e l t a r t o t t a k a r á n y a Nagy-Britan niában.) Mivel az idősebb populáció várhatóan a k ö v e t k e z ő s z á z a d i g n ö v e k e d n i fog, a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k é s a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s o k iránti i g é n y e k is n ö v e k e d n e k m a j d . A v á r h a t ó élettar t a m n ö v e k e d é s e azt j e l e n t i , h o g y a nyugdíjakat a m a i n á l h o s s z a b b i d e i g k e l l f i z e t n i ( l á s d a 6.6. ábrát).
A m a g á n n y u g d í j h i á n y a m u t a t j a , h o g y Nagy-Bri
Az i d ő s e k e t t á m o g a t ó p r o g r a m o k a t a z o n b a n a
tanniában a nagyrészt bevándorolt idősebb etni
m u n k a v é g z ő n é p e s s é g f i n a n s z í r o z z a . Van, aki azt
kai n é p e s s é g h i v a t a l o s s z o l g á l a t i i d e j e k e v e s e b b ,
mondja, hogy az öregkorú eltartottak arányának
a m u n k a e r ő p i a c o n d i s z k r i m i n á c i ó éri őket, lakó
n ö v e k e d é s e e g y r e n a g y o b b t e r h e t ró m a j d a fel
helyükön n e m válogathatnak az álláslehetőségek
h a s z n á l h a t ó f o r r á s o k r a . A d e m o g r á f i a i előrejel
között, és gyakran még az angol nyelvet s e m be
z é s e k e t l á t v a a k o r m á n y z a t o k , é r d e k c s o p o r t o k és
s z é l i k eléggé. E g y e s k i s e b b s é g i c s o p o r t o k b a n a
d ö n t é s h o z ó k k é n y t e l e n e k e l ő r e g o n d o l k o d n i é s ja
n ő k r o s s z a b b g a z d a s á g i h e l y z e t e a b b ó l i s fakad,
v a s l a t o k a t k i d o l g o z n i , h o g y a n l e h e t a v á l t o z ó né
hogy kulturális n o r m á i k é r t e l m é b e n n e m állhat
pesség szükségleteiről gondoskodni. Nemrégiben
tak m u n k á b a korábban.
p é l d á u l n é h á n y ö n k é n t e s n y u g d í j p é n z t á r figyel-
6.4. ábra A nemek aránya az idősek körében életkor szerint, 1 9 5 1 - 2 0 0 1 a Anglia és Wales 100 férfira jutó nők száma 3501
100 50
o-i 1951 a
1
1
1
1
1
1961
1971
1981
1991
2001
Az évközi népességbecslések alapján. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 7. o.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
képzelőerő bevetésére: kortalc Mike Hepworth a könyvében (Stories of Ageing, 2000) igyekszik rávezetni olvasóit, hogy „felfe dezzék: a szépirodalom kiapadhatatlan forrás, amelynek segítségével megérthetjük, mennyire sokféle jelentéssel bírhat az öregedés tapaszta lata a társadalomban". Az alábbi szövegben Hep worth kifejti, milyen gyökeresen módosíthatná a tudomány és a technika, hogy miként értelmez zük az öregedést: A nyugati kultúrában az ö r e g e d é s t évszázado kon át olyan létállapotnak képzelték, amelyből az embert csak természetfeletti erők szabadíthatják meg. Igaz, hogy mindig igyekeztünk meghoszszabbítani a cselekvő életet, de egészen a leg utóbbi időkig ez a kutatás inkább csak álom volt, nem valóság. Ráadásul ha az e m b e r megtapasz talhatta az örök életet, akkor is inkább á t o k volt, mint áldás, például a vándorló zsidó vagy a boly gó hollandi legendájában. Az irodalomban néha a természetfeletti erők valóban beavatkoztak a dolgok látszólag t e r m é s z e t e s rendjébe, hogy gá tat vessenek a testi ö r e g e d é s szokásos folyama tainak, ez történik például Faust e s e t é b e n (Fielder 1 9 4 6 ) , aki egyezséget köt az ördöggel, és eladja neki a lelkét, vagy Oscar Wilde regényében, az erkölcsi romlást feszegető Dorian Gray arcképé ben. Dorian Gray lenyűgözően jóképű esztéta, akinek arcát-testét erkölcstelen tobzódásai rej télyes módon nem csúfítják el; féktelenségének
minden külső jele (amelyek t ö r t é n e t é b e n a korai ö r e g e d é s formáját öltik) titokzatos m ó d o n csak arcképén látható. Amikor végül késsel nekiesik a festménynek, hogy eltüntesse múltja bizonyíté kát, é p p e n ö n m a g á t pusztítja el, mert széttéphetetlen kötelék fűzi a képhez. Halála pillanatában a festményre visszatér régi, ifjú képmása - „ra g y o g ó fiatalságának és szépségének minden pom pájában" -, míg belőle csak egy v é n e m b e r hullája marad, mely „fonnyadt volt, ráncos, az arca för t e l m e s " (Wilde 1 9 8 7 , 1 9 0 . o.). A legenda és a romantikus képzelet birodal mán kívül e g é s z e n a legutóbbi időkig csak egy féle jövője lehetett az ö r e g e d é s n e k a nyugati kul túrában, már ha valaki m e g é r t e az öregkort: ezt m u t a t t á k meg az emberi t e s t végső enyészetéről, a halálról és az utána a m e n n y b e n vagy pokol ban következő életről a l k o t o t t keresztény elkép zelések. A keresztény g o n d o l k o d á s dualisztikus m ó d o n szétválasztja a t e s t e t és a lelket, ezért a t e s t ö r e g e d é s e az ideiglenes világban a másvilá gi örök spirituális lét próbája. A hús pusztulása felszabadítja a lelket vagy az igaz é n t az időtlen másvilági létre. A mennyország a n n a k j u t a l m a , aki m e g m a r a d a tisztes, erényes öregedésnél és n e m igyekszik alkut kötni az ördöggel, hogy t o v á b b r a is olyan aktív életet élhessen, mint fiatalkorában. I De gyorsan változnak az idők, és a modern or- I vostudomány és technika új reményt ad, hogy I az ö r e g e d é s nyűgeitől n e m c s a k a következő, ha- I
6.7. táblázat Magánnyugdíjak 3 a 6 5 . életévüket betöltöttek körében: családi állapot és társadalmi-gazdasági cso port szerint, 6 2 0 0 1 / 2 0 0 2 Ellátottak aránya
Magánnyugdíjasok átlagos juttatása (font/hét)
A nők és a férfiak magánnyugdíj-jövedelmének aránya (%)
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
Házastárs/élettárs
74
28
92
34
37
-S
Családi állapot Egyedülálló
52
61
65
70
108
Özvegy
70
56
61
46
75
Elvált/külön él
57
36
78
48
62
90
64
172
95
55
Középszintű
60
51
84
43
51
Alsóbb szintű alkalmazott és fizikai dolgozó
62
34
50
28
56
71
43
83
44
53
Társadalmi-gazdasági csoport Értelmiségi/vezető
Összesen a b
Szolgálati vagy személyes (saját jogú és hozzátartozói) nyugdíj. Foglalkozás alapján, a brit központi statisztikai hivatal társadalmi-gazdasági osztályozása (NS-SeC) szerint. Lásd Appendix, Part 1: NS-SeC. Súlyozás nélküli adatok.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 11.0.
6. FEJEZET
nem m é g e b b e n az életben m e g s z a b a d u l h a t u n k (Katz 1 9 9 6 ) . E fejlemény egyik érdekes jele, hogy a kortalan jövő mai modelljei nem annyira spiritu ális, mint inkább biológiai jellegűek (Cole 1 9 9 2 ) . Napjainkban az az uralkodó nézet, hogy az öre g e d é s folyamatának megfékezője, a fiatalos élet m e g h o s s z a b b í t ó j a nem az örök immateriális lélek vallása, h a n e m a biológiai t e s t t u d o m á n y a lesz. J a b b e r F. Gubrium ( 1 9 8 6 ) tekintélyes szociálgerontológus m u t a t rá, mennyire vonakodik a mai társadalom beismerni, hogy a biológiailag kor látozott élettartam „normális". Sokan hisznek a t u d o m á n y határtalan l e h e t ő s é g e i b e n , hogy meg oldhatja minden gondunkat, ezért várják remény kedve az orvostudománytól, hogy az ö r e g e d é s t az életút t e r m é s z e t e s befejeződéséből gyógyítha tó b e t e g s é g g é változtatja. Az ö r e g e d é s jövőjének e derűlátó elképzelése szerint a hajlott korral j á r ó biológiai kockázatok gyógyíthatók lesznek, és az emberi élet hossza jóval meghaladja majd a száz év feletti matuzsálemi kort. Már nem kell sok idő, és az ö r e g e d é s n e m okoz t ö b b é g o n d o t , mert az öregedéssel j á r ó b e t e g s é g e k r e gyógyírt találnak, és a gyenge, rosszul m ű k ö d ő testrészek cserélhe tők lesznek. Az öregedési folyamat leküzdésének egyik mód m e z t e t e t t arra, h o g y a j e l e n l e g i n y u g d í j f i z e t é s i
j a , hogy az e m b e r b ő l kiborg lesz, vagy félig bioló giai, félig technikai lényként „ p o s z t h u m á n " t e s t e t ölt (Featherstone 1 9 9 5 ) . (Drew Ledér [ 1 9 9 0 ] el képzelésétől eltérően, aki szerint az „eltűnő t e s t " a fájdalom, a b e t e g s é g és a gyengélkedés révén mutatja meg, hogy létezik) e b b e n a j ö v ő k é p b e n a t e s t szó szerint eltűnik. A t e s t belső részeit, ame lyek a hajlott korban g o n d o t okoznak, eltávolítják és egy genetikai úton előállított vagy egy átülte t e t t szervvel helyettesítik. Az ö r e g e d ő t e s t törté n e t e t e h á t n e m arról szól majd, hogyan próbál megbirkózni,
megbékélni az egyén
korlátaival,
h a n e m egy tudományos-fantasztikus regény válik valóra. A testből g é p lesz, és az ö r e g e d é s t ö b b é szót sem érdemel. Forrás: Hepworth 2 0 0 0 , 1 2 4 - 1 2 5 . o. KÉRDÉSEK 1. Az örök ifjúság vágya vajon az ö r e g e k e t lenéző társadalom t e r m é k e ? 2. Ha m e g s z ü n t e t h e t n é n k az ö r e g e d é s testi hatá sait, volna é r t e l m e egyáltalán öregedésről be szélni? 3. Igaz-e, amit egyes szociológusok állítanak, hogy kortalan j ö v ő n e k nézhetünk e l é b e ? h a t á s a i t . (Az ö r e g e d ő n é p e s s é g g e l és a j ó l é t i ki
rendszert n e m lehet a végtelenségig fenntartani.
a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s vitát a k e r e t e s r é s z b e n is
Szorgalmazzák,
mertetem.)
hogy
a
nyugdíjkorhatárt
mind
a n ő k (ez é p p m o s t e m e l k e d i k 6 0 é v r ő l 6 5 - r e ) ,
U j a b b a n b í r á l j á k azt a z e l k é p z e l é s t , h o g y a z
m i n d a férfiak ( j e l e n l e g 6 5 év) e s e t é b e n n ö v e l j é k
i d ő s e b b e k „eltartott n é p e s s é g e t " a l k o t n á n a k , hi
70 évre, így k o m p e n z á l j á k a h o s s z a b b é l e t t a r t a m
s z e n h a e g y c s o p o r t o t „ e l t a r t o t t k é n t " í r n a k le,
6.5. ábra A brit eltartott népesség életkor szerinti megoszlása, 1971—2021 e 15 16 évesnél fiatalabb
10 65. életévét betöltötte Előrejelzések"
1971 1981 1991 2001 2011 2021 A 2001. és 2002. évre vonatkozó népességbecslések a manchesteri adat egyeztetési gyakorlat időközi eredményeit is tartalmazzák. b 2001-re alapozott előrejelzések a
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 17. o.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS akkor azt sugallják, h o g y a z v a l a m i k é p p g o n d o t okoz a t á r s a d a l o m n a k . C h r i s G i l l e a r d és Paul Higgs ( 2 0 0 5 ) úgy é r v e l n e k , h o g y a t á r s a d a l o m e g é s z é b e n és az é l e t ú t teljes h o s s z á b a n is újfaj ta jólét t a p a s z t a l h a t ó . B á r a s z e r z ő k e l i s m e r i k , hogy n e m n e v e z h e t ü n k m i n d e n i d ő s e b b e m b e r t m a k k e g é s z s é g e s n e k é s b i z t o n s á g o s a n y a g i hely zetűnek, a n y u g d í j a z á s előtt á l l ó k k ö z ü l s o k a n jobb é l e t r e s z á m í t h a t n a k . M a n a p s á g m á r n e m áll ja meg a h e l y é t s z á m o s o l y a n e l k é p z e l é s , a m e l y korábban a h a j l o t t k o r ú a k h e l y z e t é t j e l l e m e z t e : például h o g y e l v e s z í t i k t á r s a d a l m i k ö t e l é k e i k e t és á l l a m i e l l á t á s o k r a s z o r u l n a k . Az a f e l n ő t t n e m zedék, a m e l y i k m o s t éri el a n y u g d í j k o r h a t á r t , a háborút k ö v e t ő 1 9 5 0 - 1 9 6 0 - a s é v e k b e n n ő t t fel, amikor az ifjúsági k u l t ú r á t „kiugró fogyasztás" uralta a divat, a z e n e stb. t e r é n . E z e k az e m b e r e k idősebben is megőrzik fiatalkorukban kialakult szokásaikat, így t o v á b b r a is f o n t o s fogyasztók, és független é l e t s t í l u s n a k h ó d o l n a k . Arber é s G i n n ( H M S O 2 0 0 4 ) s z i n t é n azt m o n d ják, h o g y át k e l l g o n d o l n u n k , m i t j e l e n t az „eltar tott". E l ő s z ö r is az e l t a r t o t t a k m e g h a t á r o z á s a k o r alkalmazott k o r c s o p o r t o k ( a 1 6 é v a l a t t i a k é s 6 4 év felettiek) m á r n e m f e l e l n e k m e g a brit foglal koztatási m i n t á k n a k . Ma k e v e s e b b fiatal l é p a munkaerőpiacra 16 évesen, mert tovább marad nak az i n t é z m é n y e s o k t a t á s b a n , és a l e g t ö b b dol gozó é v e k k e l 6 5 . é l e t é v e b e t ö l t é s e e l ő t t e l h a g y j a a munkaerőpiacot. Ugyanakkor m i n d e n korábbi nál több n ő d o l g o z i k f o g l a l k o z t a t o t t k é n t , a m i el lensúlyozza a férfiaknál t a p a s z t a l h a t ó r ö v i d e b b szolgálati időt. M á s o d s z o r - f o l y t a t ó d i k A r b e r és G i n n érve lése - a g a z d a s á g n a k h a s z n o s t e v é k e n y s é g n e m korlátozódik az aktív m u n k a e r ő - p i a c i r é s z v é t e l re. K u t a t á s o k igazolják, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k nemhogy t e r h e t j e l e n t e n é n e k , h a n e m s o k a t a d n a k 6.6. ábra Nyugdíj-finanszírozás a vizsgált országok GDP-jének százalékos arányában, 2 0 0 0 és 2030 | 2000 lg Előrejelzés 2030-ra
Nagy-Br. Spanyolo. Németo. Franciao. Olaszo. Forrás: The Crumbling Pillars of Old Age. Economist, 2003. szeptember 27.
Üdv!
New Age-nyugdíjasok
vagyunk.
a g a z d a s á g n a k és a t á r s a d a l o m n a k . Az i d ő s e b b e k gyakran ingyen, informálisan segítenek ellátni r á s z o r u l t a b b társaikat, a m i j e l e n t ő s m é r t é k b e n c s ö k k e n t i a z á l l a m e g é s z s é g ü g y i é s á p o l á s i költ ségeit. A z u n o k á k g o n d o z á s á b ó l i s n a g y r é s z t vál l a l n a k , így l á n y a i k , m e n y e i k is a m u n k a e r ő p i a c r a j u t h a t n a k . Az i d ő s e b b e k a c i v i l s z e r v e z e t e k b e n i s a k t í v s z e r e p e t j á t s z a n a k . A r b e r é s G i n n felve tik, h o g y a z i d ő s ö d ő e m b e r e k f e l n ő t t g y e r m e k e i k anyagi támogatásában is fontos forrásnak számít h a t n a k : p é l d á u l p é n z t a d n a k n e k i k k ö l c s ö n vagy a j á n d é k b a , fizetik a t a n d í j u k a t , s e g í t e n e k lakás h o z j u t n i . S o k v i z s g á l a t a z t i s feltárta, h o g y a z idősebb szülők továbbra is érzelmi támogatást nyújtanak felnőtt gyermeiknek, főként a n e h é z időkben, például amikor éppen válnak.
Életkori
diszkrimináció
M á r a k t i v i s t a c s o p o r t o k i s f e l l é p t e k a z életko ri d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) e l l e n a z z a l a c é l l a l , hogy pozitív kép alakuljon ki az öregkorról és az idős emberekről. Az életkor alapján történő d i s z k r i m i n á c i ó u g y a n o l y a n i d e o l ó g i a , m i n t a sze x i z m u s vagy a r a s s z i z m u s . A z e l ő í t é l e t e s s é g m á s területeihez h a s o n l ó a n sok h a m i s sztereotípia él a z i d ő s e b b e m b e r e k k e l k a p c s o l a t b a n is. P é l d á u l gyakori h i e d e l e m , h o g y a z i d ő s e b b d o l g o z ó k s z a k m a i l a g k e v e s e b b e t t u d n a k a f i a t a l o k n á l , vagy h o g y 6 5 é v felett a z e m b e r e k t ö b b s é g e k o r a m i a t t k e r ü l k ó r h á z b a vagy o t t h o n b a , é s h o g y n a g y ré s z ü k s z e n i l i s . E z e k m i n d t é v h i t e k . A 6 0 é v feletti dolgozók termelékenysége és munkabíró-képes-
6. FEJEZET
Az öregedés és a jóléti állam: időzített bor Mit j e l e n t az ö r e g e d ő népesség a jóléti állam
lelmek terjesztői a pénzügyi é r d e k c s o p o r t o k és a
s z e m p o n t j á b ó l ? A Világbank egyik kiadványában
politikai j o b b o l d a l , amelyek az állami nyugdíjak
(Averting
kal s z e m b e n a szabadpiaci alternatívákat igyekez
the
Old Age
Crisis,
1994)
felvetette,
hogy az i d ő s e b b e k arányának óriási n ö v e k e d é s e
nek erősíteni. Ennek az lett az e r e d m é n y e , hogy
miatt a nyugdíjakra és orvosi ellátásra fordított j ó
az e m b e r e k m á r n e m bíznak a nyugdíjazás utáni
léti kiadásokat egyre n e h e z e b b lesz finanszírozni.
anyagi b i z t o n s á g u k b a n . Blackburn bírálja azt is,
Ez mind a fejlett, mind a fejlődő világra érvényes,
ahogyan a
de a g a z d a g országok h a m a r a b b kerülhetnek baj
alapokat - az ő szavaival az „ősz kapitalizmust"
ba, mert ezekben az aktív korúak és a 65 évesnél
-, mert a nyugdíjalapok vezetői a munkavállalói
m a g á n c é g e k működtetik a nyugdíj
i d ő s e b b e k e g y m á s h o z viszonyított aránya, amely
m e g t a k a r í t á s o k b e f e k t e t é s é n é l nem a nyugdíja
ma négy az egyhez, becslések szerint 2 0 3 0 - r a fe
sok hosszú távú b i z t o n s á g á t , h a n e m a m a g u k le
leződik, már csak kettő az egyhez lesz. Az aktív
h e t ő l e g n a g y o b b rövidtávú hasznát nézik.
korúakra óriási a d ó t e h e r nehezedik majd, csak így tudják t á m o g a t n i az egyre n a g y o b b számú nyugdíjigénylőt. Az a z ó t a eltelt években könyvek, konferenciák
és
szakpolitikai
kezdeményezések
á r a d a t a próbált m e g o l d á s t találni erre a problé (Economist 2 0 0 0 ) .
mára
Phil Mullan brit szociológus könyvében (The Imaginary Time Bomb,
2002)
megállapítja,
zített b o m b á n a k tekinti,
amely leküzdhetetlen
társadalmi p r o b l é m á k a t okoz majd - épp eze ket a tévhiteket igyekszik szertefoszlatni.
Ezt a n é z e t e t m o s t a n á b a n t ö b b szerző is vi
ellátásokkal
k a p c s o l a t b a n az,
(So
elöregedése
miatt
szóló
tanulmányukban
Mul
lan szerint ilyen tévhit például az egészségügyi
t a t t a . Dean Baker és Mark W e i s b r o t az amerikai nyugdíjrendszerről
hogy
tévhitek rabja az, aki az idősödő n é p e s s é g e t idő
hogy a
hatványozottan
népesség
növekszik a
rámutattak,
m e g b e t e g e d é s e k és az ellátásra szorulók aránya.
hogy m é g ha elfogadjuk a gazdasági növekedés
A szociológus ezt azzal cáfolja, hogy az ö r e g e d é s
cial Security:
The Phony Crisis,
1999)
feltevéseket,
nem b e t e g s é g , és az idősödő e m b e r e k t ö b b s é
akkor sem valószínű, hogy teljesülnek a társada
ge nem b e t e g , nem m a g a t e h e t e t l e n . Az emberek
sel
kapcsolatos
legkonzervatívabb
lombiztosítási rendszer csődjére v o n a t k o z ó előre
részben é p p azért élnek t o v á b b , mert az elmúlt
jelzések. A szerzők azt mondják, hogy leginkább
évszázadban javultak az életkörülmények, és ha
a Wall Street igyekszik elérni a rendszer privati
ez a javulás folytatódik - mondja Mullan -, ak
zálását, mert ha a t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s államilag
kor az idősek e r ő s e b b e k - e g é s z s é g e s e b b e k lesznek
finanszírozott rendszerét magánnyugdíjak válta
elődeiknél. A második „ h i e d e l e m " , amelyet Mul
nák fel, akkor Amerika pénzügyi s z o l g á l t a t á s o k a t
lan t á m a d , az a tévhit, hogy az e l ö r e g e d ő népes
nyújtó iparága 1 3 0 millió dollár nyereségre szá
ség c s ő d b e viszi az állami nyugdíjrendszert, ezért
m í t h a t n a az új befektetési számlákból.
olyan reformot kell végrehajtani, amelynek során
Hasonlóképpen, Robin Blackburn brit szocioló gus a világ
különféle nyugellátási
rendszereiről
írott történeti áttekintő munkájában (Banking on Death,
2 0 0 2 ) felveti,
hogy a n é p e s s é g nyugdíj
válságba torkolló elöregedésével kapcsolatos fé
a kötelező állami rendszereket magánrendszerek váltják fel. Mullan rámutat, h o g y az állami nyug ellátás általában sokkal h a t é k o n y a b b a n működik, mint a m a g á n r e n d s z e r e k , ezért nincs szükség ef féle reformra.
sége n a g y o b b , m i n t a f i a t a l a b b k o r c s o p o r t o k é ; a
l e m z ő s z e r i n t é r t é k e l j é k a z o k a t . A 73 éves fér
6 5 é v f e l e t t i e k 9 5 s z á z a l é k a saját l a k á s á b a n é l ;
fit á b r á z o l ó k é p r ő l j ó v a l t ö b b n e g a t í v v é l e m é n y
a 6 5 - 8 0 éveseknek pedig csak 7 százaléka mutat
s z ü l e t e t t . A m i k o r ö r e g e b b n e k l á t s z o t t a képen,
szenilitásra utaló tüneteket. A brit kormányzat az
az e g y e t e m i s t á k n a k k e v é s b é t e t s z e t t , p e d i g az ég
é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó t i l t á s á r a v o n a t k o z ó javas
v i l á g o n s e m m i t n e m t u d t a k r ó l a . A p u s z t a tény,
l a t o k a t terjesztett e l ő , a m e l y e k k i t e r j e d h e t n e k a
h o g y ö r e g e b b , e l ő h í v o t t egy n e g a t í v sztereotípiát.
d o l g o z ó k f e l v é t e l é r e , k é p z é s é r e (a f e l s ő f o k ú ta
A „ z s é m b e s v é n e m b e r " k ö z k e l e t ű k u l t u r á l i s szte
nulási lehetőségek biztosítására), az előléptetés
reotípiái olyan m a g á n v é l e m é n y e k e t szülhetnek,
re, a b é r e z é s r e , a m u n k a h e l y m e g t a r t á s á r a és - ez
amelyek bántóak az idősebbek számára.
fontos - a nyugdíjazásra.
B i l i B y t h e w a y ( 1 9 5 5 ) s z o c i o l ó g u s a társadalmi egyetemisták
k o n s t r u k c i o n i z m u s felől k ö z e l í t v e a d o t t elméle
n a k egy férfi k ü l ö n b ö z ő é l e t é v e k b e n ( 2 5 , 5 2 é s
ti ö s s z e g z é s t az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó r ó l (ezt a
Levin 73
(1988)
vizsgálata során
éves korában) készült fényképeit mutatták,
é s arra k é r t é k őket, h o g y egy sor s z e m é l y i s é g j e l
s z e m l é l e t e t az
5. fejezetben,
a
132-133.
oldalon
i s m e r t e t t e m ) . B y t h e w a y e l ő s z ö r i s k é t s é g b e von-
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS nőtt 1998-ban. 2010-re e csoport gyarapodásának ü t e m e e l é r i a 1 4 , 5 m i l l i ó t , 2 0 5 0 - r e p e d i g a 21 mil liót. Ez a k o r c s o p o r t a világ i p a r o s o d o t t országai b a n n ő m a j d a l e g g y o r s a b b a n , a h o l egy-egy csa ládra kevesebb gyerek jut és az emberek tovább é l n e k , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Az iparo sodott országokban az idősebb népesség aránya 1 9 5 0 - b e n 8 s z á z a l é k volt, 1 9 9 8 - r a 1 4 s z á z a l é k r a nőtt, és b e c s l é s e k s z e r i n t 2 0 5 0 - r e e l é r i a 25 száza lékot. A s z á z a d k ö z e p é t ő l a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n is hasonló „idősrobbanást" tapasztalunk majd.
Az idősebbek gyakran értékes segítséget nyújtanak közösségüknek például azzal, hogy gondoskodnak az unokákról. ja, hogy l e h e t „ ö r e g k o r r ó l " és „ i d ő s e k r ő l " b e s z é l ni. Azt m o n d j a , h o g y e z e k n e k a s z a v a k n a k o l y a n egyetemes j e l e n t é s t t u l a j d o n í t u n k , a m e l y n e m lé tezik. Ezt azzal t á m a s z t j a alá, h o g y m e g k é r d e z i , mit é r t ü n k „öregkoron": „Állapotot, é l e t s z a k a s z t , g o n d o l k o d á s m ó d o t vagy m i t ? " Van-e b á r m i l y e n t u d o m á n y o s b i z o n y í t é k arra, h o g y l é t e z i k vala mi, amit ö r e g k o r n a k h í v h a t u n k ? H a van, a k k o r hogyan k e r ü l b e l e a z e m b e r , h o g y a n l e s z i d ő s ? Bytheway s z á m á r a a kategóriák, a m e l y e k k e l ma leírjuk az ö r e g e d é s t - p é l d á u l az „ i d ő s e k " vagy „öregek" - m a g u k is az é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó részei. T á r s a d a l m i l a g k o n s t r u á l t a k , és az a ren deltetésük, h o g y a d o m i n á n s c s o p o r t o k , a m e l y e k nyerhetnek valamit az életkori diszkriminációval járó e g y e n l ő t l e n s é g e k b ő l , l e g i t i m á l j á k b i z o n y o s emberek é l e t k o r i a l a p o n t ö r t é n ő h á t r á n y o s meg különböztetését és kezelését.
A világ l e g t ö b b t á r s a d a l m á n a k n é p e s s é g é r ő l el m o n d h a t ó , h o g y a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k szá m á n a k e g y i d e j ű c s ö k k e n é s e m i a t t öregszik, b á r a szegényebb országokban még mindig rövidebb az é l e t t a r t a m a s z e g é n y s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és a j á r v á n y o k m i a t t (lásd a 11. fejezetet). E N S Z - b e c s l é s e k s z e r i n t ( U N F P A 1 9 9 8 ) a világ átlagos várha tó élettartama az 1 9 5 0 - e s 45 évről 1985-re 50 évre nőtt, és 2 0 2 5 - r e v á r h a t ó a n e l é r i a 71 évet. A k k o r m á r m i n t e g y 8 0 0 m i l l i ó e m b e r l e s z 6 5 é v feletti, vagyis 1 9 9 0 - h e z h a s o n l í t v a h á r o m s z o r o s á r a n ő a s z á m u k (lásd a 6.7. ábrát). A l e g n a g y o b b egész ségügyi-ellátási i g é n y e k e t t á m a s z t ó aggkorúak ( 8 5 é v felettiek) s z á m a É s z a k - A m e r i k á b a n vár hatóan másfélszeresére, Kínában kétszeresére, Nyugat-Afrikában pedig közel két és félszeresére nő majd (Sokolovsky 1 9 9 0 ) . (A keretes részben foglalkozunk azokkal a gondokkal, amelyeket a népesség elöregedése okoz Kínában.) Ez a nö v e k e d é s egyre n a g y o b b r é s z t k ö v e t e l s o k o l y a n ország e r ő f o r r á s a i b ó l , a m e l y e k m á r m a i s szegé n y e b b e k annál, semhogy megfelelő életet bizto síthatnának lakosságuknak. Ez a r o b b a n á s m e g r e n g e t h e t i a s z o c i á l p o l i t i k á t is. M a t ö b b m i n t 1 5 0 ország n y ú j t k ö z e l l á t á s t idő s e b b e k n e k é s fogyatékkal é l ő k n e k , i l l e t v e h a l á l u k után hozzátartozóiknak. Különösen az idősebbek 6.7. ábra A 65 év feletti népesség aránya különböző régiókban, 2000-ben felvett és 2050-re előrejelzett adatok | 2000 g 2050 30
A világnépesség őszülése Ma az „ i d ő s r o b b a n á s " v é g i g s ö p ö r a v i l á g o n . Az ENSZ Népesedési Alapjának 1998-as jelentése (UNFPA 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t j a , h o g y a 65 é v e s vagy idősebb n é p e s s é g v i l á g s z e r t e m i n t e g y 9 m i l l i ó v a l
Forrás: UNFPA 2004
6. FEJEZET
Kínában 1 3 0 millió idősebb e m b e r él, akik mind
visszaütött, mert a d o l g o z ó népesség csak nehe
össze a népesség 10 százalékát teszik ki. A fiata
zen tud gondoskodni a visszavonultakról.
lok és az ö r e g e k e g y m á s h o z viszonyított aránya a z o n b a n változik, ezért ez a szám az előrejelzések szerint 2 0 5 0 - b e n már t ö b b mint 31 százalék le
SERTETT IDŐSEK
het. Mindez a szigorú egykepolitika hatása, a m e lyet 1 9 7 9 - b e n vezettek be, hogy megpróbálják
Egyre t ö b b egyedülálló fiatal kerül s z e m b e az
féken tartani az ország robbanásszerű népesség
zal a lesújtó kilátással, hogy két szülőről és négy
növekedését. Törvény mondja ki, hogy minden
nagyszülőről kell majd g o n d o s k o d n i a : ezt neve
városi családnak csak egy gyermeke lehet, kivéve
zik a 4 - 2 - 1 - e s család j e l e n s é g é n e k . Ez a z o n b a n
ha az egyik vagy mindkét fél etnikai kisebbségből
n e m változtat azon, hogy a gazdasági reformok
származik, vagy mindkettőjük egyetlen gyermek.
hatására gyorsan szétesik a k o m m u n i s t a jóléti
Kína
népességnövekedése
gondoskodni i d ő s e b b családtagjaikról. Aki meg
1950
5 6 3 millió
1960
6 5 0 millió
1970
8 2 0 millió
rendszer,
1980
9 8 5 millió
1990
1,14 milliárd
2000
1,26 milliárd
így sokan
egyre n e h e z e b b e n tudnak
e n g e d h e t i m a g á n a k , ma már inkább igyekszik m a g á n k é z b e n lévő i d ő s o t t h o n o k r a ruházni a ro konok házi g o n d o z á s á n a k tradicionális feladatait - ez a törekvés sok i d ő s e b b e m b e r t bánt. Kínában h a g y o m á n y o s a n tisztelték az időseket, ezért a mai i d ő s e b b e k is elvárják, hogy g o n d o s k o d j a n a k róluk. Néhányan attól sem riadtak vissza, hogy
Forrás: US Census Bureau.
bepereljék családjukat g o n d a t l a n s á g miatt.
A falusias területek t ö b b s é g é b e n a házaspárok jó
rint mintegy 3 0 0 millió idős e m b e r ellátására a
A 2 0 3 0 - r a v o n a t k o z ó hivatalos becslések sze néhány éves szünet után második gyermeket is
nemzeti j ö v e d e l e m 10 százalékát kell majd fordí
vállalhatnak. A törvény különösen a városok te
tani. A szakértők azt mondják, hogy ha nem tesz
kintetében szigorú, ahol a törvényszegő házas
nek további lépéseket ez ellen, akkor az őszülő
párokat sújtó kényszersterilizálások, életveszélyes
népesség ellátásának t e r h e nagy h a t á s t gyakorol
abortuszok és b ü n t e t é s e k gyakran
hat az e g é s z ország fejlődésének ü t e m é r e is.
nemzetközi
Forrás: BBC, 2 0 0 0 . szeptember 1.
tiltakozást váltottak ki. De ez a politika csúnyán
ellátásra.
d o l g o z ó k f o g l a l k o z t a t á s á t és k é p z é s é t , és a ma
L é t s z á m u k gyors n ö v e k e d é s e a z e g é s z s é g ü g y i el
szorulhatnak
költséges
egészségügyi
gánvállalkozások is jelentős erőket fordítanak az
látórendszert nagymértékben megterhelheti sok
átképzésre.
ipari országban, a h o l az i d ő s e b b e k n e k nyújtott egészségügyi ellátások költsége
szétfeszítheti a
kormányzati költségvetés kereteit. Különböző
országok
Az ö r e g e d é s és a g l o b a l i z á c i ó ö s s z e k a p c s o l ó d á s a v i l á g s z e r t e k i h a t m a j d a z i d ő s e b b e k életé re, v á r h a t ó a n e s z á z a d n a g y r é s z é b e n . A c s a l á d i
különféleképpen
pró
gondoskodás hagyományos mintái meginognak,
idősek növekvő számából
mert a családi alapú gazdaságokat fokozatosan
eredő gondokat. Az előzőekben már láthattuk,
g l o b á l i s v á l l a l k o z á s o k a g r á r g a z d a s á g a i b a n és iro
bálják
orvosolni
az
h o g y N a g y - B r i t a n n i a e l s ő s o r b a n a z á l l a m i nyug
d á b a n , g y á r a i b a n v é g z e t t m u n k a váltja fel. (Nyu
d í j r e n d s z e r r e és a N e m z e t i E g é s z s é g ü g y i S z o l
g a t o n m á r i s v á l t o z n a k a c s a l á d m i n t á k , erről az
gálatra
(National
kialakítani
Health
Service)
egy v é d ő h á l ó t ,
építve
próbál
hogy gondoskodjon
„egyágú c s a l á d "
ismertetésekor,
a
7. fejezetben,
a 1 9 1 . o l d a l o n l e s z szó.) A 2 0 . s z á z a d e l e j i ipari
az idősebbek anyagi és egészségügyi szükségle
országokhoz h a s o n l ó a n ma m i n d e n társadalom
teiről. M á s ipari országok a szolgáltatások sokkal
b a n szerepet kell találni az idősödő polgároknak.
s z é l e s e b b k ö r é t k í n á l j á k . J a p á n b a n p é l d á u l a fér
E h h e z m e g k e l l h a t á r o z n i a g a z d a s á g i támoga
fiak é s n ő k e g é s z e n i d ő s k o r u k i g a k t í v a k m a r a d
tás ú j e s z k ö z e i t , a m e l y e k e t g y a k r a n k o r m á n y z a
n a k , m e r t e z t a j a p á n k u l t ú r a t á m o g a t j a , és m e r t
t i p r o g r a m o k b ó l f i n a n s z í r o z n a k . E z e n k í v ü l meg
gyakran az üzletpolitika is arra ösztönzi az em
k e l l t a l á l n i a n n a k m ó d j á t is, h o g y a t á r s a d a l o m
b e r e k e t , h o g y n y u g d í j a z á s u k u t á n is a n n á l a cég
az idősebbeket ne elszigetelje, h a n e m jelentős
n é l maradjanak, a m e l y n e k korábban dolgoztak.
tapasztalatukra és tehetségükre számítva inkább
J a p á n b a n egy s o r t ö r v é n y t á m o g a t j a a z i d ő s e b b
szorosabbra vonja velük kötelékeit.
SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szocializáció az a folyamat, a m e l y n e k s o r á n a t e h e t e t l e n c s e c s e m ő m á s e m b e r e k k e l érint kezve ö n t u d a t o s , é r t e l m e s , a z adott k u l t ú r á b a n eligazodni k é p e s e m b e r r é v á l i k . 2. George H e r b e r t M e a d s z e r i n t a g y e r m e k m á sok feléje i r á n y u l ó v i s e l k e d é s é n e k s z a b á l y s z e rűségei r é v é n k é p e s ö n m a g á t ö n á l l ó l é n y k é n t megérteni. E g y k é s ő b b i s z a k a s z b a n , a m i k o r már szervezett j á t é k o k b a n v e s z részt, é s meg tanulja a j á t é k s z a b á l y o k a t , a g y e r m e k m e g é r t i az „általános másikat": az á l t a l á n o s é r t é k e k e t és kulturális s z a b á l y o k a t . 3. Jean Piaget t ö b b s z a k a s z r a osztja a k o r a i fej lődést, a m e l y n e k s o r á n a g y e r m e k m e g é r t i a világot. V a l a m e n n y i s z a k a s z új k o g n i t í v k é p e s ségek elsajátítását j e l e n t i , é s a z e l ő z ő s z a k a s z sikeres b e f e j e z é s é t ő l függ. P i a g e t s z e r i n t a kog nitív f e j l ő d é s n e k e z e k a s z a k a s z a i a s z o c i a l i z á ció u n i v e r z á l i s v o n á s a i . 4. A szocializációs közegek strukturált csoportok vagy k ö r n y e z e t e k , a m e l y e k b e n a s z o c i a l i z á ció fontosabb f o l y a m a t a i l e z a j l a n a k . C s e c s e mőkorban m i n d e n k u l t ú r á b a n a c s a l á d a leg fontosabb s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g . H a t ó e r ő k é n t m ű k ö d i k m é g a kortárscsoport, az i s k o l a és a tömegkommunikációs eszközök is. 5. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m e g j e l e n é se k i s z é l e s í t e t t e a s z o c i a l i z á c i ó s k ö z e g e k k ö r é t . A z egyre s z é l e s e b b k ö r b e n e l é r h e t ő n y o m t a t o t t sajtó k é s ő b b k i e g é s z ü l t az e l e k t r o n i k u s k o m munikáció eszközeivel. A televízió különösen nagy hatást gyakorol a g o n d o l k o d á s r a , h i s z e n m i n d e n n a p , r e n d s z e r e s e n eljut a k ü l ö n f é l e korú e m b e r e k h e z . 6. A nemi szocializáció s z i n t e m á r a g y e r m e k születésekor m e g k e z d ő d i k . M é g a z o k a s z ü l ő k is m á s k é p p f o r d u l n a k a f i ú h o z és a l á n y h o z , akik i g y e k e z n e k e g y e n l ő e n b á n n i g y e r m e k e i k kel. Ezeket a k ü l ö n b s é g e k e t s o k m á s k u l t u r á l i s hatás is erősíti. 7. A s z o c i a l i z á c i ó az e m b e r e g é s z é l e t é t végig kíséri. A z é l e t m i n d e n s z a k a s z á b a n változá sokkal kell s z á m o l n u n k , é s b i z o n y o s válságo kat kell l e k ü z d e n ü n k . E b b e b e l e t a r t o z i k az is, hogy m e g b é k é l ü n k a h a l á l l a l : azzal, h o g y fizi kai l é t ü n k véget ér. 8. A biológiai, p s z i c h o l ó g i a i és s z o c i á l i s örege dés n e m a z o n o s a k , és egy k u l t ú r á n b e l ü l vagy kultúráról k u l t ú r á r a i s j e l e n t ő s e n e l t é r h e t n e k .
Fontos, hogy ne keverjük össze a személy szociális korát az é v e k b e n m é r h e t ő életkorá val. A fizikai ö r e g e d é s e l k e r ü l h e t e t l e n , de a l e g t ö b b e m b e r m e g f e l e l ő t á p l á l k o z á s s a l , ét r e n d d e l é s m o z g á s s a l i g e n c s a k m a g a s kort ér het meg jó egészségben. 9. Az alacsony halálozási és születési arányok m i a t t a n y u g a t i t á r s a d a l m a k g y o r s a n „őszül n e k " vagy ö r e g s z e n e k . A z i d ő s e b b n é p e s s é g nagy, egyre n ö v e k v ő c s o p o r t o t alkot, a m e l y gazdaságilag, t á r s a d a l m i l a g é s p o l i t i k a i l a g rendkívül változatos. Választóvonalat vonha tunk a z o n b a n a h a r m a d i k és negyedik életko ri s z a k a s z , vagyis a „fiatal ö r e g e k " és az „öreg öregek" között. 1 0 . A z ö r e g e d é s r e v o n a t k o z ó f u n k c i o n a l i s t a el m é l e t e k e r e d e t i l e g a z t fejtegették, h o g y kívá n a t o s az i d ő s e b b e m b e r e k k i v o n u l á s a a tár sadalomból. A kivonuláselmélet szerint az i d ő s e b b e k n e k fel k e l l a d n i u k h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i s z e r e p e i k e t , a m e l y e k e t a fiata l a b b a k v e s z n e k át. A z ezt h a m a r k ö v e t ő ak tivitáselmélet v i s z o n t azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y m e n n y i r e f o n t o s vitalitásforrás, h a a z e m b e r elfoglalja magát, t e v é k e n y k e d i k . A z örege d é s r ő l alkotott k o n f l i k t u s e l m é l e t s z e r z ő i t fő k é n t a z foglalkoztatta, h o g y a n s z ü l k ü l ö n f é l e e g y e n l ő t l e n s é g e k e t az i d ő s e b b e k k ö z ö t t a tár sadalmi intézmények szokványos működése. A l e g ú j a b b e l m é l e t e k az i d ő s e b b e k r ő l feltéte lezik, h o g y k é p e s e k saját é l e t ü k e t i r á n y í t a n i és aktív s z e r e p e t j á t s z a n i a p o l i t i k á b a n és a gazdaságban. 1 1 . Az idősebbek anyagilag általában rosszabb helyzetűek más csoportoknál. Emellett az i d ő s e b b n ő k e t a s z e g é n y s é g is i n k á b b sújt hatja, m i n t férfi kortársaikat, és u g y a n e z el mondható, ha az etnikai kisebbségek idősebb tagjait é s a z i d ő s e b b f e h é r e k e t h a s o n l í t j u k össze. Az idősek között számottevően több a n ő , m i n t a férfi, b á r t ú l s ú l y u k v a l a m e l y e s t csökkent. 12. A népesség öregedése miatt növekedett az „ e l t a r t o t t a k a r á n y a " . E z h e v e s v i t á k a t váltott ki az i d ő s e b b e k n e k n y ú j t o t t s z o l g á l t a t á s o k fi nanszírozásáról. 1 3 . A globalizáció sok társadalomban fenyegeti az idősebbek hagyományos szerepét, a m e l y világszerte gyorsan változik.
168
6. FEJEZET
1. Miben különbözik a szocializáció a sulykolástól vagy az agymosástól? 2. Mi a kapcsolat az éntudatunk és szociális identitásunk között? 3. Mennyire jelentős az elsődleges szocializáció a komplex és gyorsan változó társadalmakban? 4. Hogyan formálják a társadalmi tényezők az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatokat? 5. Mondhatjuk-e, hogy a fiúk és a lányok nemcsak fizikai jellemzőiket tekintve, hanem „természetük ből adódóan" is különböznek? 6. Van „globális elöregedési válság"? 7. Tapasztalta-e olvasóm az életkori diszkriminációt mindennapi életében?
Biggs, Simon (1993): Understanding Ageing. Buckingham, Open University Press. Blackburn, R.(2002): Banking on Death, or Investing in Life. London, Verso. Bytheway, B. (1999): Ageism. Buckingham, Open University Press. Gilleard, Chris - Higgs, Paul (2005): Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity. Mullan, Phil (2000): The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population is Not a Social Problem. London, A. B. Taurus. Laslett, P. (1989): The Third Age. London, Weidenfeld and Nicolson. <; Peterson, Peter G. (1999): Gray Dawn: How the Coming Age Wave Will Transform America - and the World. New York, Random House. Vincent, John (2003): Old Age. London, Routledge.
T h e Centre for Policy on Ageing http://www.cpa.org.uk/ageinfo/ageinfo.html Az OECD öregedésre vonatkozó nemzetközi adatai http://www.oecd.org/topic/0,2686,en_2649_37435_l_l_l_l_37457,00.html Az ENSZ öregedéssel kapcsolatos programja http://www.un.org/esa/socdev/ageing/ Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az öregedésről és az életútról http ://www. who .int/ageing/en/
CSALÁDOK ÉS INTIIN/ KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAK A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN A családi élet fejlődése Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Világszerte változó családminták CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Általános jellemzők A családminták változása és változatossága Egyenlőtlenség a családban Intim erőszak Családon belüli erőszak Válás és különélés A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI Funkcionalizmus Feminista megközelítések Új nézőpontok KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Voltak már szerelmesek? Minden bizonnyal igen. A legtöbb ember már tizenéves korában megis meri a szerelmet. Sokunknak a szerelem és a ro mantika az egyik legfelemelőbb érzelmi állapot, amelyet valaha átélhetünk. Miért lesz szerelmes az ember? Első látásra nyilvánvaló a válasz: a sze relem a kölcsönös fizikai kapcsolat kifejeződése, amelyet két egyén érez egymás iránt. Manapság kételkedhetünk abban, hogy a szerelem „örök", mégis úgy gondoljuk, hogy beleszeretni valaki be olyan élmény, amely egyetemes emberi érzel mekből ered. Természetesnek látszik, hogy ha ketten egymásba szeretnek, akkor kapcsolatuktól személyes és szexuális vágyaik megvalósulását remélik, aminek egyik útja-módja az lehet, hogy összeházasodnak és/vagy családot alapítanak. Bár ez a helyzet ma „természetesnek" tűnik, nagyon is szokatlan. A hosszú távú kapcsolat ki alakítása vagy a családalapítás valakivel, akibe beleszerettünk, nem olyan tapasztalat, amelyet
világszerte sokan átélhetnek. Például bizonyos Nagy-Britanniában élő ázsiai közösségekben ma is szokás az „elrendezett", a rokonok közötti meg egyezésen alapuló házasság (arranged marriage). Ezekben az esetekben a szerelmet ritkán tekin tik a házasság vagy családalapítás velejárójának. A romantikus szerelemre épülő hosszú távú kap csolat csak az utóbbi időkben vált széles körben elfogadottá társadalmunkban, és a legtöbb más kultúrában soha nem is létezett. Az iparosodott nyugati társadalmakban csak a modern időkben kezdték szorosan összekötni a szerelmet és a szexualitást. John Boswell tör ténész, a középkori Európa kutatója is rámutat, mennyire szokatlanok a romantikus szerelemmel kapcsolatos modern elképzeléseink. A középkori Európában szinte senki nem szerelemből háza sodott. A középkorból ered ez a szólás: „Ha fele séged szívből szereted, házasságtörő vagy." Akko riban - és még évszázadokon át - férfi és nő azért házasodtak össze, hogy a vagyon a családban ma radjon, vagy hogy gyerekeket neveljenek, akik majd dolgoznak a családi gazdaságban. A házas életben elválaszthatatlan társakká válhattak, de erre inkább a házasságkötés után került sor, mint előtte. Az emberek néha folytattak házasságon kívüli viszonyt, ez azonban kevés olyan érzelmet szült, amelyet ma a szerelemmel társítunk. A ro mantikus szerelmet legjobb esetben is gyenge ségnek, a legrosszabb esetben pedig valami nya valyának tartották. Mai attitűdjeink szinte homlokegyenest ellenkezőek. Boswell találóan mondja, hogy „a mo dern ipari kultúra szinte megszállottja" a roman tikus szerelemnek: Aki a „szerelem tengerébe" merül, az nem kételkedik benne. [...] Igen kevés olyan premodern vagy kortárs nem ipari kultúra lehet, amely elfogadná azt a - Nyugaton kétségbe vonhatatlan - érvet, hogy „a férfi célja, hogy nőt szeressen, a nőé pedig az, hogy férfit". Ezt bizony a legtöbb ember a legtöbb időben és he lyen az emberi érték igencsak gyöngécske mér tékének találná! (Boswell 1995, XIX.). A romantikus szerelem gondolata csak a 18. szá zad végén kezdte éreztetni hatását. A romantikus szerelem - amelyet megkülönböztetünk a szenve-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
Á
171
I
f Jane Austen regénye, a Büszkeség és balítélet a minden akadályon felülkerekedő romantikus szerelem klasszikus története (kép a mű BBC-adaptációjából).
délyes szerelem többé-kevésbé egyetemes kész tetéseitől - idealizálta tárgyát. Gondolata nagyjá ból a regény irodalmi műfajának a kialakulásával egy időben jelent meg, és a romantikus regények népszerűsége döntő szerepet játszott e gondolat elterjedésében (Radway 1984). A romantikus sze relem főként a nők számára azt jelentette, hogy meséket találtak ki maguknak, hogyan vezethet egy kapcsolat személyes megelégedettséghez. A romantikus szerelmet tehát nem tekinthetjük az emberi élet természetes részének, mert tágabb társadalmi-történeti hatások alakítják. Nagy-Bri tanniában ma az emberek többsége a házas- vagy élettársi kapcsolatot tekinti a család alapjának. A család gazdasági szerepének gyengülésével ez a kapcsolat került a családi élet középpontjába, és a házassági kötelékek kialakítása ma a szere lemre, illetve a szerelemre és a nemi vonzalomra épül (bár e fejezet későbbi részében kiderül majd, hogy a „család" nem csak egy heteroszexuális párt és a gyermekeiket jelentheti). Társadalmunkban a legtöbben úgy vélik, hogy a jó kapcsolat alapja az érzelmi kommunikáció vagy az intimitás. Az intimitás gondolata - mint még sok más ismerős fogalom, amelyekről köny vemben szólok - szintén új keletű. Már említet tem, hogy a múltban a házasság sosem intimitás
ra és érzelmi kommunikációra épült. Persze a jó házassághoz ezek is kellettek, de nem képezték a házasság alapját, mint a mai párok esetében. A kommunikáció a jó kapcsolat kialakításának legfőbb eszköze, és annak fennmaradásában is jelentős szerepe van. A jó kapcsolat két egyenlő fél kapcsolata: egyenlő jogokkal bírnak és egyen lő kötelezettségeket vállalnak. Egy ilyen kapcso latban a felek tisztelik egymást és a legjobbat akarják egymásnak. A beszéd, vagyis a párbeszéd a jó kapcsolat fenntartásának alapja. A kapcsola tok akkor működnek a legjobban, ha a feleknek nincs sok rejtegetnivalójuk egymás elől: kölcsö nös bizalommal vannak egymás iránt. A biza lomért pedig meg kell dolgozni. Végül a jó kap csolat jellemzője még, hogy mentes mindenféle önkényeskedéstől, kényszertől vagy erőszaktól (Giddens 1993). Könyvem jórészt a társadalmi változásról szól. A világ, amelyben élünk, bővelkedik új lehető ségekben, ugyanakkor mindig rejteget buktató kat, meglepetéseket. Akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, hogy ez a világ egyszerre teremt kedvező alkalmakat és kockázatokat. A fenti, ro mantikus szerelemről szóló fejtegetésem is azt mutatja, hogy ez az észrevétel sehol nem annyira helytálló, mint a magán- és érzelmi életünkben.
7. FEJEZET
Hogyan érthetjük meg e változások lényegét és életünkre gyakorolt hatását? Csak akkor fog hatjuk fel, mi zajlik ma intim kapcsolatainkban és a családban mint társadalmi intézményben, ha tudunk valamit arról, hogyan éltek az embe rek a múltban és hogyan élnek ma más társadal makban. Ezért ebben a fejezetben áttekintjük a házasság és a család történelmi fejlődését, majd megvizsgáljuk, milyenek a különböző családok és az intim kapcsolatok a mai Nagy-Britanniában. A fejezet végén ismertetek néhány elméleti szem léletmódot, amelyekkel magyarázni próbálják a családfajtákat és az intim kapcsolatokat, majd zá rásként kitérek a „családi értékekkel" kapcsola tos, máig tartó vitára is.
ALAPFOGALMAK Először is meg kell határoznunk néhány alapfo galmat, például a család, a rokonság és a házas ság fogalmát. A család olyan emberek csoportja, akiket közvetlen rokonsági kapcsolat fűz össze, és felnőtt tagjai vállalják a gyermekek gondozá sát. A rokonság egyének közötti kapcsolatokat foglal magában, amelyek házasság vagy leszár mazás révén jönnek létre (az anya, apa, gyere kek, unokák stb. között). A házasság két felnőtt ember társadalmilag elismert és jóváhagyott sze xuális egyesülése. Amikor két ember összeháza
sodik, egymás rokonai lesznek, ugyanakkor a há zassági kötelék szélesebb rokonsági csoportokat is összekapcsol. A szülők, a testvérek és más vér rokonok a házasság révén a házastárs rokonaivá is válnak. A családi kapcsolatok mindig szélesebb rokoni csoportokon belül jelennek meg. Szinte minden társadalomban megtalálhatjuk azt, amit a szocio lógusok és az antropológusok nukleáris család nak neveznek: két felnőtt él együtt, közös ház tartásban, ahol saját vagy fogadott gyermekeiket nevelik. A legtöbb tradicionális társadalomban a nukleáris család mindig beágyazódik valami lyen tágabb rokoni hálózatba. Ha a házaspáron és a gyerekeken kívül más, közeli rokonok is él nek ugyanabban a háztartásban vagy egymással szoros, állandó kapcsolatban, akkor kiterjesztett családról beszélünk. A kiterjesztett családhoz tartozhatnak a nagyszülők, a testvérek, a sógorok és a sógornők, a nagynénik, a nagybácsik és az unokatestvérek. A nyugati társadalmakban a házasságra, így a családra is a monogámia jellemző. A törvény tilt ja, hogy egy férfinak vagy nőnek egyszerre több házastársa legyen. Ez azonban nem igaz a világ minden táján. George Murdock (1949) közismert, a 20. század derekán végzett vizsgálata során több száz társadalmat összehasonlítva azt találta, hogy ezek 80 százalékában megengedett a poligámia, vagyis a férjnek vagy a feleségnek több
Szokatlan családi fénykép: a utahi többnejű Tom Green, öt felesége és huszonkilenc gyermekének többsége.
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK
házastársa is lehet. A poligámiának két fajtája van: a poligínia (többnejűség) esetében a férj nek lehet több felesége, a jóval ritkább poliand ria (többférjűség) esetében pedig a feleségnek lehet egyszerre két vagy több férje. Nyugaton a legismertebb csoport, amelyben még él a poligámia, a nagyrészt az amerikai Utah területén élő fundamentalista mormonoké; ebben az államban is törvénytelen a többnejűség, de ritkán állíta nak bíróság elé bárkit emiatt. A többnejűséggel egyébként a mormonok többsége már egy évszá zada felhagyott, mert Utah csak így csatlakozha tott az Egyesült Államokhoz. Becslések szerint ma 30 0 0 0 utahi mormon többnejű. Sok szociológus úgy véli, hogy nem beszélhe tünk „a családról", mert ez feltételezné, hogy van a családi életnek egy többé-kevésbé egyetemes modellje. Ebben a fejezetben kiderül, hogy sokfé le családforma van: kétszülős, mostoha-, egyszülős család stb. Diana Gittins (1993) szociológus szerint helyesebb különböző családokról, „csa ládfajtákról" beszélni, mert így hangsúlyozhat juk a sokféleséget. Bár a rövidség kedvéért gyak ran azt mondom: „a család", nem feledkezhetünk meg arról, milyen változatosságot takar ez a szó.
A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN Valaha a szociológusok úgy vélték, hogy a mo dern időszak előtt Nyugat-Európában a kiterjesz tett család volt az uralkodó forma. Kutatások bi zonyították, hogy ez a nézet téves. A nukleáris család, amely az apából, az anyából és az eltartott gyerekekből áll, mintha már jó ideje megelőzné a többi családfajtát. A premodern háztartás mérete nagyobb volt a mainál, de a különbség nem dön tő. Angliában például a 1 7 - 1 9 . században végig 4,75 fő volt az átlagos háztartásméret. A mai át lag Nagy-Britanniában 2,4 (HMSO 2004). Mivel a korábbi szám a cselédeket is magában foglalta, kicsi a két családméret közötti különbség. A premodern Európában a gyerekek gyakran már 7-8 éves koruktól dolgoztak, szüleiknek se gítettek a gazdaságban. Akik közülük nem ma radtak a családi vállalkozásban, sokszor egészen korán elhagyták a szülői házat, hogy másoknál cselédkedjenek vagy inasnak szegődjenek. A más házakhoz került gyerekek ritkán látták viszont szüleiket. Egyéb tényezők is szerepet játszottak abban, hogy az akkori családi csoportok még a gyakran válással végződő maiaknál is változékonyabbak voltak. A mortalitás (a bármely évben ezer lakos ra jutó halálozások száma) sokkal nagyobb ará nyú volt minden korcsoportban. A kora újkori
Európában a csecsemők negyed- vagy nagyobb része nem élt egy évnél tovább (ezzel szemben ma a csecsemőhalálozás jóval 1 százalék alatti), és a nők gyakran nem élték túl a szülést. A gyer mek vagy (akár mindkét) szülő halála sokszor szétzilálta a családi kapcsolatokat.
A családi élet fejlődése Lawrence Stone, a történeti szociológia művelője megrajzolta, milyen változások során alakultak át Európában a családi élet premodern formái mo dernekké. Stone az 1500-as évektől az 1800-as évekig vizsgált családfejlődést három szakaszra osztja: 1. Az időszak kezdetén a fő családforma egyfaj ta nukleáris család, amely meglehetősen kis ház tartásban él, de szoros kapcsolatban áll a közös séggel, benne a rokonsággal. Ez a családszerkezet nem vált el egyértelműen a közösségtől. Stone szerint (bár néhány történész ezt kétségbe vonja) akkoriban a családtagok között nem volt erős ér zelmi kötődés, és nem is számítottak egymásra. Az emberek nem tapasztalták meg, nem is keres ték azokat a bensőséges kapcsolatokat, amelyeket ma a családi élet részének tartunk. A családon belüli szex nem élvezetforrásnak számított, hanem szükségnek: utódokat kellett nemzeni. A házasságban és a családi élet más területén az egyén választási szabadsága aláren delődött a szülők, más rokonok vagy a közösség érdekeinek. Az erotikus vagy romantikus szerel met a moralisták és a teológusok betegségnek tartották (nem úgy az arisztokrata körök, ame lyekben néha kifejezetten szorgalmazták). A csa lád ebben az időszakban Stone (1980) szavaival „nyitott, rideg, érzelemmentes, tekintélyelvű in tézmény volt. [...] Nem is tartott sokáig, hiszen gyakran felbomlott, ha meghalt a férj vagy a fele ség, vagy ha meghaltak, korán elmentek a háztól a gyerekek." 2. Ezt a családfajtát átmeneti, a 17. század ele jétől a 18. század elejéig élő forma váltotta fel, amely nagyrészt a társadalom felső rétegeire korlátozódott, mégis nagyon fontos, mert ebben gyökereznek azok az attitűdök, amelyek azóta szinte egyetemessé váltak. A nukleáris család el különültebb egység lett, különbözött a más roko nokhoz és a helyi közösséghez fűző kötelékektől. Egyre fontosabb lett a házastársi és szülői szere tet, bár ugyanekkor megnőtt az apa tekintélyelvű hatalma is. 3. A harmadik szakaszban fokozatosan kiala kult az a családrendszer, amely ma a legismer tebb Nyugaton. Ez a család olyan csoport, ame-
Volt-e valaha is „norma" a nukleáris család?
lyet szoros érzelmi kötelékek fognak össze, kifelé meglehetősen zárt, és fő feladata a gyermekne velés. Jellemzője az érzelmi individualizmus ki alakulása: a házastársi kapcsolatok személyes vá lasztás során születnek, amelyet nemi vonzalom vagy romantikus szerelem vezérel. A szerelem nemi vonatkozásait már nemcsak a házasságon kívüli viszonyban, hanem a házaséletben is fon tosnak tartják. A munkahely egyre gyakrabban elszakad az otthontól, ezért a család a termelés helyett egyre inkább a fogyasztáshoz igazodik. A nő háztartásbeli lesz, a férfi pedig kenyérke reső. Az utóbbi évtizedekben egyre több nő áll munkába, ami kezdi aláásni azt az elképzelést, hogy a férfi a kenyérkereső „családfő", és még sokszínűbbé válik a családszerkezet. (Ezeket a változásokat később még megvizsgáljuk.) John Boswell történész, akit e fejezet elején idéztem, megjegyzi: A premodern Európában a házasság általában vagyonegyesítésnek indult, félúton nagyrészt a gyermeknevelésről szólt, és szerelemmel vég ződött. Tulajdonképpen kevés pár kötött há zasságot „szerelemből", de sokan idővel egy másba szerettek, miközben együtt vezették a háztartást, nevelték utódaikat, és közösen él tek át jót-rosszat. Szinte minden sírvers arról tanúskodik, hogy mély érzelmek kötötték öszsze a házastársakat. Ezzel szemben a modern
Nyugat nagy részén a házasság szerelemmel kezdődik, félúton nagyrészt a gyermeknevelés ről szól (ha van gyermekük), és - gyakran - va gyonfelosztással végződik úgy, hogy nyoma sem marad a szerelemnek, vagy már csak távo li emlék (1995, X X L ) .
Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról Sokan - általában a konzervatívabb szerzők - azt mondják, hogy a családi élet vészesen meggyen gült (a családi értékekről folytatott, máig lezá ratlan vitát a fejezet végén, a 1 9 9 - 2 0 1 . oldalon ismertetem). A családi élet hagyományosabb formáival állítják szembe azt, amit a család ha nyatlásának vélnek. De valóban olyan békés és harmonikus volt a múltbéli család, amilyennek sokan látják, vagy csak a képzelet szépíti meg? Stephanie Coontz megállapítja könyvében {The Way We Never Were, 1992), hogy - mint az arany kor más, szintén mesébe illő képeit - a „hagyo mányos családot" sem látjuk majd rózsaszínben, ha megnézzük, milyen volt a múlt valójában. Sokan csodálják a viktoriánus család rendjét, stabilitását. De mivel akkortájt a családban igen magas volt a halálozási arány, a házasság átlagos időtartama alig érte el a 12 évet, és a gyerekeknek több mint fele temette el legalább egyik szülőjét,
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
mire betöltötte 2 1 . életévét. A viktoriánus család csodált rendje abból eredt, hogy a szülők vaskéz zel irányították gyermekeiket - olyan módszerek kel, amelyeket ma rendkívül durvának tartanánk. Ha megnézzük az 1850-es évek viktoriánus családját, még mindig nem kezd derengeni az ideális család képe. Ebben a korban a feleség több-kevesebb kényszer hatására otthon maradt. A viktoriánus erkölcs szerint a nő az erény min taképe, míg a férfi szabadon kedvét töltheti: so kan örömlányokhoz vagy bordélyba jártak. Sőt, gyakran férjnek és feleségnek nem sok köze volt egymáshoz, gyerekeikkel üzengettek egymásnak. Ráadásul a szegényebb csoportoknak nem ada tott meg az otthon kényelme: a család tagjai lá tástól vakulásig dolgoztak a gyárban vagy a mű helyben, nem sok idejük maradt családi életre. Ezekben a csoportokban volt a leggyakoribb a gyermekmunka is. Emlékeinkben az 1950-es évek az ideális csa lád időben legközelebbi aranykoraként juthatnak eszünkbe. Ebben a korban a nők csak otthon dol goztak, míg a férfiak teremtették elő a család be tevőjét. De rengeteg nő nem akart megmaradni csupán házi szerepben, többre vágyott, szeretett volna kitörni belőle. A második világháború ide jén sok nő állt munkába, mert mindenkire szük ség volt a haditermelésben. Ezeket az állásokat elveszítették, amikor a férfiak hazatértek. Ráadá sul a férfiak érzelmileg elszakadtak feleségüktől, és a nemi életben gyakran kettős mércével mér tek: keresték a szexuális kalandokat, de felesé güktől feltétlen hűséget követeltek. Betty Friedan amerikai író nagysikerű könyve (The Feminine Mystique) 1963-ban jelent meg, bár kutatásait az 1950-es években végezte. Frie dan sok ezer nő nevében emelt szót, amikor be szélt a „megnevezhetetlen probléma"-ról: a gye rekek gondozásától elválaszthatatlan családi élet elnyomó természetéről, a nehéz házi munkáról és a férjről, aki csak hébe-hóba bukkan fel, és aki vel lehetetlen bármiféle érzelmi kommunikáció. Sok nőnek kellett elviselnie ezt az elnyomó ott honi életet, de még ennél is súlyosabb teher volt a nem kevés családot sújtó alkoholizmus és erő szak, ráadásul egy olyan korban, amikor a társa dalom még nem készült fel, hogy szembenézzen ezekkel a gondokkal.
Világszerte változó családminták A mai világ különböző társadalmaiban sokféle családforma él. Egyes területeken, például Ázsia, Afrika és a csendes-óceáni térség peremvidékein a hagyományos családrendszerek kevéssé változ
tak. A legtöbb fejlődő országban azonban széles körű átalakulások zajlanak. E változások oka öszszetett, de több tényezőt is kiemelhetünk, ame lyek rendkívül fontosak. Ezek egyike a nyugati kultúra elterjedése. Például a romantikus szere lem nyugati ideáljai olyan társadalmakat is elér tek, amelyekben ezeket korábban nem ismerték. Egy másik tényező a központosított kormányzat kialakulása olyan területeken, amelyeken eddig kisebb autonóm társadalmak éltek. Az emberek életét megváltoztatta, hogy bekerültek az orszá gos politikai rendszerbe; ráadásul a kormányza tok mindent megtesznek, hogy megváltoztassák a hagyományos viselkedésformákat. A gyors népes ségnövekedés miatt - például Kínában, amelyről a 1 9 9 - 2 0 0 . oldalon lesz szó - az államok gyakran indítanak olyan programokat, amelyek szorgal mazzák a kisebb családot, a fogamzásgátlást stb. Az is változásokat indít el, hogy sokan költöz nek a falusias területekről a városokba. A férfiak gyakran bejárnak dolgozni a kisebb-nagyobb vá rosokba, míg családjuk szülőfalujukban marad, vagy az egész nukleáris család a városba költö zik. Mindkét esetben gyengülhetnek a hagyomá nyos családi és rokonsági rendszerek. Végül - ta lán ez a legfontosabb - a foglalkoztatási lehető ségek elszakadnak a termőföldtől, inkább olyan szervezetekhez kötődnek, mint a kormányzati bürokrácia, a bánya, az óriásgazdaság és - ahol van ilyen - az ipari nagyvállalat, ami rendszerint szétzilálja a korábban a helyi közösségben vég zett földművelésre épülő családformákat. Ezek a változások általában világszerte a ki terjesztett családok és másféle rokonsági csopor tok szétesését indítják el. Erről először William J. Goode írt könyvében {World Revolution in Fa mily Patterns, 1963), és megállapításait azóta ku tatások is igazolták.
Újabb fejlemények A ma világszerte zajló legfontosabb változások a következők: 1. A klánok és más rokonsági csoportok ereje gyengül. 2. Általános trenddé válik a szabad párvá lasztás. 3. A nők jogait világszerte kezdik elismerni a házasságkötéssel kapcsolatos és a családon belül hozott döntések tekintetében egyaránt. 4. Egyre ritkább, hogy a jövendőbelit a rokon ság választja. 5. A férfiak és nők szexuális szabadsága nö vekszik olyan társadalmakban, amelyek azt ko rábban szigorúan korlátozták.
7. FEJEZET
6. Általános trenddé válik a gyermekjogok ki terjesztése. 7. Egyre inkább elfogadják az azonos neműek párkapcsolatát. Tévedés volna túlhangsúlyozni ezeket a tren deket vagy azt feltételezni, hogy a világ minden részében megjelentek - néhol sokat még mindig kétségbeesetten próbálnak kivívni, vagy épp he vesen elleneznek. (Az egyik példa arra, hogy e trendek nem váltak általánossá, az lehet, ahogyan a tálibok a nők jogait megnyirbálták Afganisztán ban 1996 és 2001 között - erről a 20. fejezetben, a 657. oldalon lesz szó.) De ugyanígy tévedés volna azt hinni, hogy a ki terjesztett család mindenütt gyengül. A mai tár sadalmak többségében még mindig a kiterjesztett család a norma, és tovább él a hagyományos csa ládi gyakorlat. Ráadásul abban is eltéréseket lát hatunk, hogy milyen gyorsan történik a változás, mert megtorpanhat, visszafordulhat, vagy ellenté tes trendek lassíthatják.
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN Mivel Nagy-Britannia ma kulturális szempontból nagyon sokszínű, az országon belül jelentős el téréseket figyelhetünk meg a család és a házas ság terén. Ezek közül a legélesebbek a fehérek és nem fehérek családmintái közötti különbségek, aminek az okát a következőkben megvizsgáljuk. Ezután a családi élet jelenlegi mintáival kapcso latban kitérünk a válás és az újraházasodás kér désére is. Először azonban ismertetek néhány alapvető jellemzőt, amelyek szinte minden brit családban megfigyelhetők.
Általános jellemzők Nagy-Britanniában az ép család jellemzői a kö vetkezők: 1. Más nyugati családokhoz hasonlóan a brit család is monogám, a monogámiát törvény írja elő. Mivel azonban ma Nagy-Britanniában renge teg a válás, néhány megfigyelő szerint helyesebb volna a brit családmintát sorozatmonogámiának nevezni. Úgy is mondhatjuk, hogy egy-egy em bernek számos házastársa lehet egymás után, de senkinek nem lehet egyszerre egynél több fele sége vagy férje. Ugyanakkor félrevezető összeke verni a monogámia jogi fogalmát a szexuális gya korlattal. Nyilvánvaló, hogy a britek nagy része a házastársán kívül másokkal is létesít szexuális kapcsolatot.
2. A brit házasság a romantikus szerelem esz méjére épül, és az érzelmi individualizmus vált a legfontosabb tényezővé. A partnerekről feltétele zik, hogy azért házasodnak össze, mert egymást vonzónak, elfogadható társnak találták, és kölcsö nös szeretet-tisztelet köti őket össze. A házasság részét alkotó romantikus szerelem a mai NagyBritanniában már „természetes": inkább az em beri lét szokványos részének látszik, mint a mo dern kultúra sajátos jegyének. Persze a valóság nem vág egybe az ideológiával. A házasságban elérendő személyes megelégedettség hangsúlyo zása néha teljesíthetetlen elvárásokat támaszt, aminek szintén része lehet abban, hogy ma egyre több a válás. 3. A brit család patrilineáris és neolokális. A patrilineáris öröklés szerint a gyerekek az apa ve zetéknevét viselik, és a vagyon régebben fiúágon öröklődött, bár ez ma már ritkább. (A világ számos társadalma matrilineáris: a vezetéknév és gyak ran a vagyon is leányágon öröklődik.) A neoloká lis lakóhelyválasztás azt jelenti, hogy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját lakóhelyre költözik. Ez azonban nem jellemző minden brit családra. Sok család - különösen ha szegény, munkásosztálybeli vagy ázsiai - matrilokális: a friss házasok a feleség szüleinek lakóhelye köze lében maradnak. (Ha a férj szüleihez közel vagy velük együtt élnek, akkor patrilokális családról beszélünk.) 4. A brit családot gyakran nukleáris családnak tartják, mert egy vagy két szülőből és a vele, ve lük egy háztartásban élő gyerekekből áll, bár nem mondhatjuk, hogy a nukleáris család teljesen el szigetelt más rokonoktól. Az alábbiakban kiderül majd, hogy a nukleáris család lassanként elveszí ti vezető szerepét.
A családminták változása és változatossága Rapoport és szerzőtársai szerint „Nagy-Britanniá ban ma a családok jelentős átalakuláson ennek keresztül: korábban a családi életet egy mindent átfogó társadalmi norma szabályozta, ma viszont kezd elfogadottá válni a normák pluralitása, amelyet legitimnek, sőt kívánatosnak tekintünk" (1982, 4 7 6 ) . Megállapításukat igazolandó a vál tozatosság öt típusát határozzák meg: szervezeti, kulturális, valamint osztály, életút és kohorsz sze rinti sokféleségről beszélnek. A sort kiegészíthet nénk a szexuális sokszínűséggel. Ma már világo sabban látszik a Rapoporték által meghatározott családformák sokfélesége, mint amikor ezeket több mint húsz éve leírták.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
/ Az életúttal a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című fejezetben is foglalkoztunk (149-151. o.). A családok sokféleképpen szervezik a tagjaikra jutó feladatokat és a tágabb társadalmi környe zettel kialakított kapcsolataikat. Ezt a változatos ságot mutatja, hogy az „ortodox" család mellett - amelyben az asszony a „háztartásbeli", a férj pedig a „kenyérkereső" - vannak kétkeresős vagy egyszülős családok is. Kulturális értelemben ma a család előnyei és értékei sokszínűbbek, mint ré gen. Az etnikai kisebbségek megjelenésével (ide értendők az Ázsiából vagy a karibi térségből szár mazó családok is, amelyekről még lesz szó) és a mozgalmak, például a feminizmus hatására kiala kult a családformák kulturális sokfélesége. A sze gények, szakmunkások és a közép- vagy felsőbb osztályokhoz tartozó különféle csoportosulások között állandósult osztóTykülönbségek szintén igen eltérő családstruktúrákat eredményeznek. Nyilvánvaló az is, hogy az életút során különböző tapasztalatokat szerezhetünk a családról. Például valaki lehet olyan család tagja, amelyben a szülők együtt maradtak, ő viszont megházasodik, majd elválik. Másvalaki viszont egyszülős családban nevelkedhet, többször házasodik, és mindegyik házasságban lesznek gyerekei. A kohorsz szó a család egy-egy nemzedékét je lenti. Például a szülők és a nagyszülők kapcso lata ma már valószínűleg gyengébb, mint régen. Másfelől ma többen érik meg az öregkort, ezért a „folytonos" család három nemzedéke élhet egy mással szoros kapcsolatban: a házas unokák, szüleik és a nagyszülők. A családszervezetben
szexuális értelemben is nagyobb a változatosság, mint valaha. Sok nyugati társadalomban egyre inkább elfogadott a homoszexualitás, ezért az élettársi kapcsolat vagy a család nemcsak hetero szexuális, hanem homoszexuális párok kapcsola tára is épülhet. / A melegek házasságáról a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó (338-340. o.).
Dél-ázsiai családok A brit családmodellek között van egy, amely szembeötlően eltér a többitől, mégpedig a dél ázsiai csoportoké. Nagy-Britanniában több mint egymilliós dél-ázsiai népesség él. A bevándorlás az 1950-es években kezdődött az indiai szubkon tinens három nagy körzetéből: Pandzsábból, Gudzsarátból és Bengáliából. Nagy-Britanniában a bevándorlók a vallás, a származási hely, a kaszt és főként a rokoni kapcsolatok alapján szervezték meg közösségeiket. Sokan közülük úgy találták, hogy a tisztességről és családi hűségről vallott eszméik szinte teljesen hiányoznak az őshonos brit népességből. Igyekeztek fenntartani a csa ládok egységét, csakhogy lakáshelyzetük ebben korlátozta őket. A lepusztult negyedekben nagy, régi házakhoz juthattak, de amint jobb környé kekre költöztek, rendszerint csak kisebb házak megvásárlását engedhették meg maguknak, ami a kiterjesztett család felbomlásához vezetett. A Nagy-Britanniában született dél-ázsiai gye-
Az ázsiai nagycsaládokat gyakran erős kötelékek fűzik össze.
7. FEJEZET 7.1. táblázat Az eltartott gyermekeket nevelő brit családok etnikai csoport3 szerinti megoszlása, 2001 (száza lékban) Egycsaládos háztartások Házaspár
Együtt élnek
Egyszülős
Egyéb gyermekes háztartás
Mind
Fehér
60
12
22
6
100
Vegyes
38
11
39
12
100
Indiai
68
2
10
21
100
Pakisztáni
61
2
13
24
100
Bangladesi
63
2
12
23
100
Egyéb ázsiai
66
3
12
19
100
65
2
11
22
100
Fekete karibi
29
11
48
12
100
Fekete afrikai
38
7
36
19
100
Egyéb fekete
24
9
52
15
100
32
9
43
15
100
Kínai
69
3
15
13
100
Egyéb etnikai csoport
67
3
18
12
100
Minden etnikai csoport
60
11
22
7
100
Ázsiai vagy ázsiai brit
Összesen Fekete vagy fekete brit
Összesen
a
Az a csoport, amelyhez a háztartásból választott referenciaszemély tartozik.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 28. o. rekekre két teljesen eltérő kultúra hat. Otthon a szüleik elvárják vagy megkövetelik, hogy eleget tegyenek az együttműködés, a tiszteletadás és a családi hűség normáinak. Az iskolában ugyan akkor azt várják el tőlük, hogy állják meg a he lyüket a versenyszellemmel átitatott, individualisztikus társadalmi környezetben. A legtöbben igyekeznek az etnikai szubkultúra értékei szerint berendezni családi és személyes életüket, mivel fontosak számukra a tradicionális családi élettel járó szoros kapcsolatok. Ám a brit kultúra állan dó hatása bizonyos változásokat idéz elő e téren. A „szerelemből" házasodás nyugati kulturális ha gyománya gyakran ütközik az ázsiai közösségek azon gyakorlatával, hogy a házasságot a család „intézi". A szülők és a családtagok megegyezé sével létrejövő frigy arra a meggyőződésre épül, hogy a szerelem a házasságon belül születik. Ma már mindkét nem fiataljai igyekeznek elérni, hogy őket is megkérdezzék, amikor a házassá gukról döntenek. A Policy Studies Institute etnikai kisebbségek körében végzett negyedik országos felmérésének statisztikai adatai szerint (Modood et al. 1997) az indiaiak, a pakisztániak, a bangladesiek és az afroázsiaiak etnikai csoportjában a legvalószínűbb a házasodás. 2001-ben az összes gyerekeket neve lő szülő közül az egycsaládos ázsiai vagy ázsiai brit háztartások 65 százaléka volt házas, míg a
fehérek és a karibi feketék körében ez az arány valamivel kisebb volt. A gyerekeket nevelő ázsiai párok között kevesebben voltak az együtt élők is (lásd a 7 . 2 . táblázatot). Bár a Nagy-Britanniában élő dél-ázsiai családokban is mutatkoznak a vál tozás jelei - például az, hogy a fiatalok nagyobb beleszólást követelnek házasságukba, vagy hogy kissé növekedett a válások és az egyszülős ház tartások aránya -, mindent összevetve ezek a dél ázsiai etnikai csoportok figyelemre méltóan erős családi kötelékekkel bírnak.
Fekete családok A Nagy-Britanniában élő karibi fekete családok szerkezete megint más. A 2 0 - 4 4 éves fekete nők közül a hasonló korú fehér nőknél sokkal keve sebben élnek házasságban. A válási és szétköltözési arányok magasabbak a karibi feketék kö rében, mint Nagy-Britannia más etnikai csoport jaiban. Az egyszülős háztartások is gyakoribbak a karibi fekete népességben, mint bármely más etnikai csoportban; ugyanakkor más csoportok tól eltérően az egyedülálló karibi fekete anyák között nagyobb a foglalkoztatottak aránya (Mo dood et al. 1 9 9 7 ) . A fekete vagy fekete brit né pességben gyakori egyszülős háztartásokat (ame lyekben többnyire az anya a „családfő") a 7.1.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
táblázatban hasonlíthatjuk össze más etnikai cso portokkal. Úgy tűnik, hogy ugyanezek a tényezők hatnak a London és más brit városok szegényebb környé kein élő fekete családok körében. A fekete csalá dokról szólva gyakran kiemelik a hivatalos há zasságok alacsony arányát, de egyes megfigyelők úgy vélik, hogy rossz helyre került a hangsúly. A házastársi kapcsolat nem feltétlenül formálja úgy a fekete család szerkezetét, mint más csopor tok családjaibari. A karibi csoportokban fonto sak a kiterjedt rokonsági hálózatok - a házastársi kötelékekhez mérve sokkal fontosabbak, mint a legtöbb fehér közösségben. A csonka családot vezető anya általában szoros, támogató rokoni kapcsolathálót alakít ki, amelyre támaszkodhat. Sok karibi fekete családban a gyerekek is fontos szerepet játszanak, mert segítenek gondoskodni fiatalabb testvéreikről (Chamberlain 1 9 9 9 ) . Ez el lentmond annak az elképzelésnek, hogy az egye dülálló fekete szülők és gyermekeik szükségkép pen könnyen felbomló családot alkotnak.
Egyenlőtlenség a családban A munka és a gondoskodás összeegyeztetése A nők pályafutását meghatározó főbb tényezők egyike az, hogy a férfiak úgy látják: a munka vállaló nő számára a gyermekvállalás fontosabb a munkánál. Egy vizsgálat során, amelyet NagyBritanniában végeztek az 1980-as évek közepén (Homans 1987), azt igyekeztek feltárni, hogyan látják az egészségügy szakszolgálati pozícióiba jelentkező nőket az őket meghallgató vezetők. A kutatók megállapították: a beszélgetésvezetők mindig megkérdezték ezektől a nőktől, hogy van nak-e gyerekeik, vagy akarnak-e gyereket (ez ma törvénysértés Nagy-Britanniában és az Egyesült
Nagy-Britannia karibi fekete népességében nagy a gyer meküket egyedül nevelő szülők aránya.
Államokban is), a férfi jelentkezőktől viszont szinte soha. Amikor megkérdezték tőlük, hogy miért teszik ezt, akkor két fő vélekedés bontako zott ki a válaszokból: a gyermekes nőknek több szabadidő kell az iskolaszünetek vagy a gyerek betegeskedése miatt; a gyermekgondozás inkább az anya, mint a szülők közös dolga. Egyes vezetők úgy vélték, hogy kérdéseik épp azt mutatták: „törődnek" a náluk dolgozó nőkkel. De többségük feladatának tekintette, hogy ilyen célzott kérdéseket tegyen fel, mert csak ezek ré vén határozhatta meg, mennyire lenne megbíz ható munkatárs az állásra pályázó nő. Az egyik vezető ezt így fogalmazta meg: Jó, elismerem, hogy ez eléggé személyeskedő kérdés, de úgy gondolom, hogy ezzel is szá molni kell. Egy férfival nem történhet meg, de azt hiszem, bizonyos értelemben ez nem tisz tességes - nincs esélyegyenlőség, hiszen a fér finak ilyenformán nem lehet családja (Homans 1987). Bár a férfi biológiai okokból nem szülhet gyereket, „ilyenformán nem lehet családja", a gyermekne velésben részt vehet, vállalhatja az ezzel össze függő feladatokat. Ezzel a lehetőséggel egyetlen megkérdezett vezető sem számolt. Ugyanilyen attitűdöt alakítottak ki a nők előmenetelével kap csolatban. Úgy gondolták, hogy a nők - akármi lyen vezető pozícióba kerülhetnének - általában megszakítják pályafutásukat, hogy gondoskodja nak kisebb gyermekükről. A vizsgálatban részt vevő kevés vezető beosztású nő egyikének sem volt gyereke, és többen azok közül, akik szerettek volna gyereket, azt mondták, hogy majd otthagy ják az állásukat, és talán később átképzéssel más pozícióra pályáznak. Hogyan értelmezhetjük ezeket az eredmé nyeket? A nők álláslehetőségeit főként a férfiak előítéletei korlátozzák? Néhány vezető azt is el mondta, hogy szerinte jobb volna, ha a gyerme kes nők nem dolgoznának, inkább csak a gyerme kükkel és az otthonukkal törődnének. Többségük azonban elfogadta azt az elvet, hogy a nőknek ugyanolyan karrierlehetőségeket kell biztosítani, mint a férfiaknak. Az attitűdjeikben tapasztalható részrehajlás nem annyira a munkahely jellegéből, mint inkább az otthoni szülői feladatokból fakad. A munkavállaló nők problémái nem szűnhetnek meg addig, amíg a népesség nagy része természe tesnek veszi, hogy a szülői feladatokat nem lehet egyenlően elosztani férfi és nő között. Az egyik vezető fogalmazott úgy, hogy ilyen az élet: a kar rierlehetőségek tekintetében a nők mindig is roszszabb helyzetben lesznek, mint a férfiak.
180
7. F E J E Z E T
Ráadásul - erre már láthattunk példát - a fog lalkoztatott nők átlagbére jóval alacsonyabb a férfiak átlagbérénél, bár az elmúlt harminc évben valamelyest csökkent a különbség. A nők általá ban még azonos munkakörben is kevesebbet ke resnek a férfiaknál. Terri Apter könyvében [Working Women Don't Have Wives, 1994) kifejti, hogy a nőnek két ellen tétes erőt kell nagy nehezen összebékítenie: akar ja és szükségét érzi, hogy gazdaságilag független legyen, ugyanakkor szeretne anyja lenni a gye rekének. Mindkét cél érthető, de míg a nős férfi lehet egyszerre sikeres a munkájában és jó szü lő, mert felesége magára vállalja az otthoni fel adatok többségét, addig a nő ezt nem teheti meg. Részmegoldás lehet, hogy rugalmasabbá váltak a munkavégzési lehetőségek. Sokkal nehezebb lesz elérni, hogy megváltozzanak a férfiak attitűdjei.
Házimunka Bár a brit nők helyzetében az utóbbi évtizedek ben forradalmi változások történtek, például a nők előtt megnyíltak korábban a férfiak uralta szakmák, egy területen még mindig óriási a lema radás: ez a házimunka. Mivel a munkaerőpiacon egyre több a férjezett nő, ezért státusuk is javult, feltételezték, hogy a férfiak ezentúl inkább kive szik a részüket a házimunkából. Összességében nem ez a helyzet. Bár ma a férfiak több házimun kát végeznek, mint három évtizede, a nők pedig valamivel kevesebbet, még mindig nem egyenlő az állás. Nemrégiben Nagy-Britanniában végzett vizsgálatok mutatják, hogy a házimunka és a gyermekgondozás nagy részét még mindig a nők végzik, átlagosan napi 4 óra 3 percet fordítanak erre, míg a férfiak csak 2 óra 17 percet (HMSO 2005). Néhány szociológus azt mondja, hogy ha a nőnek van fizetett munkája, akkor ez a több letmunka kitesz egy „második műszakot" (Hochschild 1989; Shelton 1992). Az 1980-as évek végi hasonló vizsgálati eredmények láttán Arlie Hochschild a nő-férfi viszony állapotát „megre kedt forradalomnak" nevezte. Miért marad a há zimunka női munka? Az utóbbi években erre a kérdésre jó néhány kutatás keresett választ. Más szociológusok szerint ez a jelenség legin kább gazdasági erők eredőjeként magyarázható: a háztartásban végzett munkáért cserébe gazda sági támogatás jár. Mivel a nők kevesebbet ke resnek a férfiaknál, általában anyagilag inkább függenek férjüktől, így a házimunka javát ők vég zik. A nők ebben a kiszolgáltatott helyzetben ma radnak mindaddig, amíg nem közelít keresetük a férfiakéhoz. Hochschild felveti, hogy ezáltal a
férfiak kétszeresen elnyomják a nőket: először az „első műszakban", azután a „második műszak ban" megint. Bár e függőségi modell segít meg érteni a házimunka nemi vonatkozásait, nem al kalmazható olyan helyzetekben, amikor a feleség többet keres a férjénél. Például Hochschild vizs gálatában a feleségüknél kevesebbet kereső férjek egyike sem vett részt a házimunkában. Más szociológusok a szimbolikus interakcionizmus szemléletével közelítik meg a problémát, és azt vizsgálják, hogyan függ össze a házimun ka végzése vagy nem végzése a társadalmilag ki alakított nemi szerepekkel. Például Hochschild interjúkkal és részt vevő megfigyeléssel feltárta, hogy a háztartási feladatok kiosztása egyértel műen nemi szempontok szerint történik. A fele ség végzi a szokványos napi teendőket, például főz és rendszeresen takarít, míg a férj általában alkalmi feladatokat végez, például füvet nyír vagy megjavít valamit. A kétféle feladatcsoport között az a fő különbség, hogy mennyire szab hatja meg az egyén, mikor végzi a munkát. A nő otthoni feladatai általában meghatározott idő pontokhoz kötöttek, míg a férfi általában nem rendszeresen végzi háztartási feladatait, és töb bé-kevésbé akkor, amikor ő akarja. Marjorie Devault szociológus könyvében [Feed ing the Family, 1991) azt vizsgálta, hogyan hatá rozza meg a társadalom női munkaként a háztar táson belüli gondoskodást. Szerinte azért a nők végzik a háztartási munka javát, mert a család ban „erősen és viszonylag tartósan összekapcso lódik a gondoskodás a nő háztartásban betöltött pozíciójával". A főzési feladatok megosztásáról szólva Devault megjegyzi, hogy a táplálás és az evés nemi jellegű viszonyának „az az üzenete, hogy a szolgálat hozzátartozik a nő lényegéhez, annak elfogadása pedig alapvetően hozzátartozik a férfi lényegéhez". Még azokban a családokban is, amelyekben a férfi kiveszi a részét a háztartási munkából, megnehezíti e munka házastársak kö zötti egyenlő megosztását, ha vannak gyerekeik: a gyerekekre mindig figyelni kell, és gyakran kiszá míthatatlan, hogy mikor kell róluk gondoskodni. Az anya sokkal több időt tölt gyermekgondozási feladatokkal, mint házastársa (Shelton 1992). A szociológusok azt mondják, hogy az egyen lőtlen feladatmegosztás mögött az a kimondatlan vélekedés húzódik meg, hogy a férfiak és a nők különböző szférákban tevékenykednek, külön böző területekért felelősek. A férfi dolga a csa ládfenntartás, míg a nőé az, hogy gondoskodjon a családról: még akkor is, ha nemcsak anya, hanem kenyérkereső is. Az efféle elvárások a gyermekko ri szocializáció során tanult, hagyományos nemi szerepeket erősítik. A férfiak és a nők újraterme-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
lik ezeket a szerepeket a mindennapi életben, így „nemet csinálnak" és gondoskodnak róla, hogy a társadalmilag konstruált nem a férfi és a nő meg különböztetésének eszköze maradjon.
Intim erőszak Mivel a családi és rokoni kapcsolatok minden egyes ember életében szerepet játszanak, a csalá di élet felöleli az érzelmek szinte teljes skáláját. A családi kapcsolatok - férj és feleség, szülők és gyerekek vagy akár távoli rokonok között - le hetnek bensőséges, örömteli viszonyok. Éppúgy lehetnek azonban komoly feszültségek forrásai, amelyek kétségbeesésbe kergetik az embereket, vagy éppen erős szorongással és bűntudattal töl tik el őket. A család igen gyakran mutatja meg „árnyoldalát", meghazudtolva azt az idilli család képet, amely szakadatlanul árad a tévéreklámok ból és a populáris média más területeiről. A két leginkább nyugtalanító jelenség a gyermekbán talmazás és a családon belüli erőszak.
Gyermekek szexuális bántalmazása A gyerekek szexuális bántalmazását a legegy szerűbben olyan nemi aktusként definiálhatjuk, amelyet felnőtt kezdeményez a beleegyezési kor határnál fiatalabb (Nagy-Britanniában tizenhat év alatti) gyerekkel szemben. A vérfertőzés kö zeli rokonok közötti szexuális kapcsolatot jelent. Nem minden vérfertőző kapcsolat sorolható a szexuális bántalmazás kategóriájába. A fiú- és lánytestvér közötti nemi kapcsolat például vér fertőző, de nem tekinthető bántalmazásnak. Bán talmazás az, amikor egy felnőtt egy csecsemőt vagy gyermeket szexuális célokra „használ fel". A vérfertőzés leggyakoribb formája, nevezetesen az apa és gyereklánya közötti szexuális kapcsolat azonban egyben bántalmazásnak is tekinthető. A vérfertőzésnek és általában a gyerekek sze xuális bántalmazásának a jelenségét csak az el múlt néhány évtizedben „fedezték fel". Persze régóta ismeretes, hogy vannak ilyen szexuális kapcsolatok, de a társadalomkutatók többsége fel tételezte, hogy az efféle cselekedet az erős tabuk miatt nagyon ritka. Ez azonban nem így van: ki derült, hogy a gyerekek szexuális bántalmazása aggasztóan mindennapos jelenség. A szegényebb családokban alighanem gyakoribb, de előfordul a társadalmi hierarchia minden szintjén éppúgy, mint különféle intézményekben - erre még kité rek a későbbiekben. Bár a szexuális bántalmazás legnyilvánvalóbb
formáinak megítélése egyértelmű, a gyermekek kel szemben elkövetett nemi erőszak elterjedt ségét nehéz, sőt alighanem lehetetlen felmérni, hiszen sokféle formában jelentkezhet. Sem a kutatók körében, sem a bíróságokon nem ala kult ki egyezményes meghatározása általában a gyermekbántalmazásnak és szűkebb értelemben a gyerekek szexuális bántalmazásának. Az 1989es brit gyermekvédelmi törvény egyik szabálya a megfelelő gondoskodás hiánya okozta „jelentős károsodásról" szól - de nem tisztázza, mi szá mít „jelentősnek". A Nemzeti Gyermekvédelmi Társaság (National Society for the Protection of Cruelty to Children, röviden NSPCC) a bántal mazás négy kategóriáját határozza meg: ezek az „elhanyagolás", a „fizikai bántalmazás", a „lelki bántalmazás" és a „szexuális bántalmazás". A sze xuális bántalmazás definíciója: „egy gyermek és egy felnőtt nemi érintkezése a felnőtt szexuális kielégülése céljából" (Lyon - de Cruz 1993). A vérfertőző kapcsolatokban gyakori a kény szer, illetve az erőszakkal való fenyegetés. A gye rekek bizonyos esetekben többé-kevésbé önként vesznek részt a kapcsolatban, bár ez meglehető sen ritkán fordul elő. Persze a gyerekeknek is van neme, és viszonylag gyakran kerül sor közöttük ártalmatlan szexuális játékokra, egymás testének felfedezésére. Ezzel szemben a gyerekek túlnyo mó többsége számára, akiket egy felnőtt családtag nemi kontaktusra kényszerített, ez az esemény visszataszító, szégyenletes vagy megrázó. Ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünk re, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekekben maradandó sérüléseket okoz a szexuális bántal mazás. A prostituáltak, fiatalkorú bűnözők, ser dülő csavargók és kábítószeresek körében végzett vizsgálatok szerint nagy arányban vannak köztük olyanok, akik korábban szexuális bántalmazás ál dozataivá váltak. Persze a korreláció önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. Rámutatha tunk, hogy a fenti kategóriákba tartozó emberek gyerekkorukban szexuális bántalmazás áldozatai vá váltak, de ezzel még nem bizonyítottuk, hogy a bántalmazás hatott későbbi viselkedésükre. Valószínűleg számos tényező - például a családi konfliktusok, a szülői hanyagság és a fizikai erő szak - együttes hatásáról van szó.
Családon belüli erőszak Családon belüli erőszaknak azt nevezzük, ami kor valamelyik családtag fizikailag bántalmaz egy másik vagy több családtagot. Vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek elsődleges áldozatai gyere kek, különösen a kisgyerekek. A nyilvánosság fi-
7. FEJEZET
gyeimé akkor irányult a gyermekeket sújtó csalá di erőszak szélsőséges formáira, amikor 2000 feb ruárjában napvilágra került egy nyolcéves lány, Victoria Climbié rettenetes halála. A Nyugat-Af rikából származó Victoria szó szerint kilehelte a lelkét: teljesen kihűlt, miután nagynénje, Marie Therese Kouao és annak élettársa, Carl Manning hónapokig kínozta és elhanyagolta. Bántalma zóit 2 0 0 0 novemberében életfogytiglani börtön büntetésre ítélték. A per idején a rendőrséget, az egészségügyi és szociális szolgálatokat is sok vád érte, hogy nem mentették meg a lányt, pedig lett volna rá lehetőségük. A kormányzat Lord La ming vezetésével vizsgálóbizottságot állított fel, amely feltárta, milyen szerepet játszottak az ügy ben a szakmai szervezetek, és javaslatokat ter jesztett a kormányzat elé, hogyan lehetne elejét venni az ilyen tragédiáknak (Laming 2003). A családon belüli erőszak második leggyako ribb típusa az, amikor a férj bántalmazza a felesé gét. Nagy-Britanniában minden héten két nő esik áldozatul partnerének. A nők 10 százaléka kény telen együttélni a családi erőszakkal, és harmadnegyedrészük megtapasztalja valamikor élete során. A családon belüli erőszak a leggyakoribb bűncselekmény, amelyet nők ellen követnek el; nagyobb a valószínűsége, hogy egy nőt a családbeli férfiak vagy közeli ismerősei, mint hogy ide genek bántalmaznak (Rawstone 2002). A családon belüli erőszak kérdése az 1970-es években keltette fel az emberek és a kutatók fi gyelmét, amikor feminista csoportok „kékre-zöldre vert" nőknek menedékházakat nyitottak. Ezt megelőzően a családon belüli erőszak, például a gyermekbántalmazás fölött mindenki tapintato san szemet hunyt. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos feminista vizsgálatok hívták fel a fi gyelmet arra, mennyire gyakori és súlyos a házon belül a nők ellen irányuló erőszak. A rendőrsé gen bejelentett házastársak közötti összetűzések többségében a férj bántalmazta a feleséget, sokkal kevesebb eset ismert, amelyben a nő alkalmazott fizikai erőszakot férjével szemben. A feministák ezekkel a statisztikákkal támasztották alá azt az állításukat, hogy a családi erőszak a nők feletti férfiuralom fő formája. / A patriarchátussal és a férfiuralommal kapcso latos nézőpontokat lásd a 12. fejezet „Radikális feminizmus" című részében (366-367. o.). Az utóbbi években konzervatív elemzők azt bi zonygatták, hogy a családon belüli erőszak nem a férfiak patriarchális hatalmáról szól, ahogyan azt a feministák állítják, hanem „diszfunkcionális családokról". A nők elleni erőszak a család
egyre súlyosbodó válságának és az erkölcsi nor mák gyengülésének a jele. Megkérdőjelezik azt a kutatási eredményt, hogy a feleség ritkán támad férjére, mert szerintük a férfiak vonakodnak fel jelentést tenni bántalmazó feleségük ellen, nem úgy, mint a bántalmazott feleségek (Straus-Gelles 1986). Az efféle állításokat erősen bírálták a feminis ták és más kutatók, akik szerint a nők által elkö vetett erőszakos cselekmények mindig szűkebb körűek és szórványosabbak, mint a feleségbán talmazó férfiak esetében, és ritkábban okoznak maradandó fizikai sérülést. Kifejtik, hogy nem elég „megszámolni" a családon belüli erőszakos cselekményeket, hanem fontos, hogy megvizs gáljuk az erőszak célját, kontextusát és hatását is. Az „asszonyverésnek" (wife battering) - a fele ség rendszeres brutális bántalmazásának - nincs „férjverés" párja. Kutatások igazolják, hogy a nő gyakran olyankor bántalmazza a férfit, ami kor inkább védekezik, mint támad, és általában csak akkor folyamodik erőszakhoz, amikor a férfi már jó ideje, ismételten bántalmazta (Rawstone 2002). A gyerekeiket bántalmazó, maradandó sé rüléseket okozó férfiak általában rendszereseb ben alkalmaznak fizikai erőszakot, mint a nők. Miért olyan mindennapos jelenség a családon belüli erőszak? Számos tényező játszik ebben szerepet. Az egyik az, hogy a családi életre jel lemző az erős érzelmek és az intimitás összekap csolódása. A családtagok közti kapcsolatokban általában erős érzelmek halmozódnak fel, ame lyekben gyakran szeretet és gyűlölet keveredik. Az otthoni környezetben kipattanó vita olyan ellentéteket vált ki, amelyeket más társadalmi környezetben a családtagok másképpen értékel nének. Egy jelentéktelennek látszó ügy valóságos háborút robbanthat ki férj és feleség, illetve szü lők és gyerekek között. Egy olyan férfi, aki csak megmosolyogja más nők viselkedésének furcsa ságait, dühbe jöhet attól, ha a felesége egy esti összejövetelen túl sokat beszél, vagy olyan inti mitásokat fecseg ki, amelyeket ő szívesen tartott volna titokban. Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy a csa ládon belül előforduló erőszakos cselekmények közül nem kevés elfogadott, sőt helyeslésre ta lál. A családon belüli erőszaknak csak bizonyos formáit szankcionálja a társadalom, mégis bár mikor könnyedén átcsaphat súlyos brutalitásba. Nagy-Britanniában kevés olyan gyerek van, akit a szülei nem pofoztak vagy ütöttek meg, még ha az nem is volt több „meglegyintésnél". Ebben mások legtöbbször nem találnak semmi kivetni valót, sőt valószínűleg nem is tekintik „erőszak nak" - bár egyes csoportok igyekeznek elérni,
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
hogy Nagy-Britannia kövesse számos más euró pai ország példáját, amelyek törvénybe foglalták a gyermekek testi fenyítésének tilalmát.
Társadalmi osztály Bár minden társadalmi osztályban előfordul, hogy házastársak bántalmazzák egymást, több vizsgálat is azt mutatja, hogy ez gyakoribb az alacsony jö vedelmű párok esetében (Cherlin 1 9 9 9 ) . Több mint három évtizede William Goode (1971) fel vetette, hogy az alacsony jövedelmű férfiak talán azért hajlamosabbak az erőszakra, mert kevés más eszközzel tudnak uralkodni feleségükön, például nincs magas jövedelmük vagy iskolai végzettségük. Ezenkívül a szegénység, a munka nélküliség miatt kialakuló feszültségek a csalá don belül is több erőszakot szülhetnek. E feltevé seket vizsgálva Gelles és Cornell (1990) feltárták, hogy a munkanélküli férfiak általában kétszer annyiszor támadnak feleségükre, mint a foglal koztatott férfiak.
Válás és különélés Egyre gyakoribb a válás Nyugaton sok évszázadon át gyakorlatilag fel bonthatatlan volt a házasság. A válást csak ki vételes esetekben engedélyezték, például akkor, ha a házastársak között egyáltalán nem jött lét
0 H 1950 a
1
1960
:
1
1970
re nemi kapcsolat (elmaradt az elhalás). Ma is van még egy-két ilyen iparosodott ország, ezek azonban elszigetelt esetek. A legtöbb ország na gyon gyorsan megkönnyítette a válást. Korábban gyakorlatilag az összes ipari országra a kontradiktórius rendszer (adversarial system) volt jel lemző, vagyis a válást csak akkor mondták ki, ha valamelyik házastárs vádakkal illette a másikat (például kegyetlenség, elköltözés, házasságtö rés vádjával). Az első „vétkesség" nélküli válási törvényeket az 1960-as évek közepén vezették be néhány országban. Azóta sok nyugati állam követte a példájukat, bár a részletek erősen el térnek. Nagy-Britanniában a válást megkönnyítő törvényt (Divorce Reform Act) 1969-ben fogadták el és 1971-ben vált hatályossá. Az 1996-ban el fogadott új törvényben tovább erősödött a vétkes ség figyelmen kívül hagyásának elve. 1 9 6 0 és 1970 között a válások száma NagyBritanniában évente tartósan 9 százalékkal nőtt, így egy évtizeden belül megduplázódott. 1972-re ismét a duplájára nőtt, részben az 1969-es tör vény eredményeként, mert ez lehetővé tette sok olyan házasság felbontását, amely valójában már régen tönkrement. 1 9 8 0 óta a válások aránya bi zonyos fokig stabilizálódott, bár minden koráb bi időszakhoz képest rendkívül magas szinten. Nagy-Britanniában ma a házasságok kétötöd ré sze végződik válással. A 7.1. ábrán látható, hogy a házasságok száma minden évben csökkent, a válásoké pedig nőtt. A válások arányszámával nyilvánvalóan nem mérhető közvetlenül a házasságok sikertelensége.
1
1980
1
1990
1 200'
Mindkét fél számára. Az érvénytelenített házasságokat is magában foglalja. Az 1950-1970-es adatok Észak-Írország nélkül értendők. c Az egyik vagy mindkét fél számára. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o. b
7. FEJEZET
1
akadásról": hogyan élik me A válások magas arányának van számos társadal mi előnye, de ára is, és rendkívül nehéz megvonni a mérlegét. Toleránsabb attitűdök alakultak ki: a pár megszakíthatja örömtelen kapcsolatát, nem kell attól félniük, hogy emiatt kiközösítik őket. Másfelől a házasság felbomlása szinte mindig megviseli mind a párt, mind gyermekeiket, és vagy egyiküknek, vagy mindkettőjüknek anyagi nehézségekkel kell szembenézniük. (A következő keretes részben, a 1 8 8 - 1 8 9 . oldalon Carol Smart és Bren Neale kutatását ismertetem, amelynek során azt vizsgálták, hogyan próbálják a párok a szakítás után is közösen felnevelni a gyerekeket.) Diane Vaughan könyvében (Uncoupling: The Turning Points in Intimate Relationships, 1990) azt elemezte, hogyan alakul a partnerek viszonya a szétköltözés vagy válás folyamán. Több mint száz, rövid ideje különélő vagy elvált (nagyrészt középosztálybeli) emberrel készített interjút, hogy feltérképezze az átmenetet az együttélés től a különélésig. Az elszakadás (uncoupling) az a folyamat, amelynek során felbomlik egy hosszan tartó intim kapcsolat. Vaughan megfigyelte, hogy sok esetben a fizikai válást megelőzi a szociális elkülönülés: legalább a partnerek egyike új élet stílust alakít ki, új célok izgatják, új barátokat ta lál olyan közegekben, ahol a párja nincs jelen. Ez általában azt jelenti, hogy titkolóznia kell a másik előtt - főként akkor, ha az új barátok egyike egy ben a szeretője is. Vaughan kutatása azt is megmutatta, hogy az elszakadás eleinte gyakran nem szándékos. Az egyik fél - akit Vaughan kezdeményezőnek nevez - kevésbé elégedett a kapcsolattal, mint a másik, és külön, a pár közös tevékenységeitől független világot teremt magának. Ezt megelőzően a kez
Először is a válások arányszáma nem tartalmaz za a különélőket, akik jogilag még nem váltak el. Emellett a sikertelen házasságban élők dönthetnek úgy, hogy együtt maradnak, mert például hisznek a házasság szentségében, félnek a válás anyagi és érzelmi következményeitől, vagy szeretnének „családi" otthont biztosítani a gyerekeiknek. Miért nagyobb a válások gyakorisága? Több tényező is szerepet játszik ebben, amelyek öszszefüggnek a szélesebb társadalmi változások kal. A gazdag emberek szűk rétegét leszámítva, a házasságnak ma már nem sok köze van ahhoz a törekvéshez, hogy a vagyont és a rangot nem zedékről nemzedékre örökítsék. A nők anyagilag mindinkább függetlenné válnak, ezért a házasság már kevésbé tekinthető szükségszerű gazdasági
deményező talán egy ideig sikertelenül igyekezett megváltoztatni, elfogadhatóbb viselkedésre kész tetni partnerét, közös érdeklődési kört kialakítani stb. A kezdeményező egy bizonyos ponton úgy érzi, hogy erőfeszítései kudarcot vallottak, és a kapcsolat menthetetlen. Ettől kezdve már csak az érdekli, hogy milyen hiba fedezhető fel társa vi selkedésében. Vaughan szerint ez a folyamat ép pen ellentétes azzal, ahogyan a kapcsolat kezde tén kialakul a szerelem, hiszen akkor a szerelmes éppen a másik vonzó tulajdonságaira figyel, észre sem veszi annak kisebb-nagyobb hibáit. A kezdeményező fél, aki már komolyan fon tolgatja a válást, rendszerint másokkal is meghányja-veti a válságos viszonyt, hogy megerősí tést nyerjen. Eközben mérlegeli a válás előnyeit és hátrányait: Boldogulok majd egyedül is? Mit szól nak hozzá a szülők, barátok? Megviseli-e a gyere keket? Lesz-e elég pénzem? - Végiggondolva eze ket és más problémákat, néhány kezdeményező úgy dönt, hogy még egyszer megpróbálja rendbe hozni a házasságát. Aki vállalja a szétköltözést, az ezekből a beszélgetésekből és tanakodásokból merít erőt a szakításhoz, mert meggyőzik arról, hogy helyesen cselekszik. A kezdeményezők több sége ilyenkor már biztos abban, hogy személyes céljainak megvalósítása fontosabb, mint a másik iránti elkötelezettsége. Persze az elszakadás folyamatát nem mindig csak az egyik személy irányítja. A partner közben szintén úgy dönthet, hogy kapcsolatuk menthe tetlen. Előfordulhat, hogy a szerepek hirtelen föl cserélődnek: aki korábban meg akarta menteni a kapcsolatot, egyszer csak eltökéli, hogy véget vet neki, míg az eredeti kezdeményező már inkább fenntartaná.
szövetségnek, mint korábban. Az életszínvonal általános emelkedése azt is jelenti, hogy egy há zasság megromlása esetén könnyebb különálló háztartást létrehozni, mint régebben. Ma már a váláshoz alig kapcsolódnak negatív társadalmi értékítéletek, ami részben a fentebb vázolt válto zások eredménye, részben pedig maga is hozzá járul ezekhez a társadalmi folyamatokhoz. Fon tos tényező az is, hogy az emberek egyre inkább annak alapján értékelik házasságukat, hogy az milyen fokú személyes megelégedést hoz szá mukra. A válások arányának emelkedése nem anynyira a házasság intézményével szemben kiala kult elégedetlenséget jelzi, hanem sokkal inkább azt, hogy az emberek egyre inkább az örömöt és a kielégülést keresik a házastársi kapcsolatban.
CSALADOK ES INTIM KAPCSOLATOK
Egyszülős háztartások
A brit csonka családok között a leggyorsabban növekvő kategória a hajadon és soha meg nem há zasodó anyáké. Az 1990-es évek végén már ők al kották az összes eltartott gyerekes család 9 száza lékát (lásd a 7.3. táblázatot). Nehéz megmondani, hányan választották tudatosan azt, hogy egyedül nevelik fel gyermekeiket. Egy most zajló vizsgá lat, amelyben a 2 1 . század első éveiben született gyerekek életét követik nyomon (Millennium Co hort Study), feltárta, hogy a fiatalabb nők gyak rabban lesznek egyedülálló anyák, és minél ma gasabb iskolai végzettségűek, annál valószínűbb, hogy házasságon belül szülik meg gyermeküket. A kutatás azt is megmutatta, hogy az egyedülál ló anyák 85 százaléka akaratlanul esett teherbe, míg ez az arány az együtt élő pároknál 58, a fér jezett nőknél pedig csak 18 százalék. Az elvált és hajadon anyák többségére az is jellemző, hogy a házasságon kívüli születések arányszáma, illetve a szegénység és a hátrányos társadalmi helyzet mutatói között igen nagy a korreláció. A korábbi akban is említettem, hogy ezek a hatások nagyon fontos szerepet játszanak annak magyarázatá ban, miért magas a karibi térségből származó brit családok körében az egyszülős háztartások ará nya. Van azonban egy növekvő kisebbség, amely nek tagjai éppen arra törekednek, hogy házastárs vagy partner nélkül neveljenek fel egy vagy több gyereket, őket jól jellemzi az „önkéntes egyedül álló anya" megnevezés. Rendszerint olyan anyák döntenek így, akiknek megfelelő anyagi hátterük van ahhoz, hogy egyszülős háztartásban is bol doguljanak.
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az egyszülős háztartások. Nagy-Britanniában az egyszülős, egycsaládos háztartásban élők aránya 1971-ben még 4 százalék, 2003-ban viszont már 12 százalék volt (lásd a 7.2. táblázatot). Meg kell jegyezni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők túlnyomórészt nők, akik általában a tár sadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak. Sok egyedülálló szülőnek - függetlenül attól, hogy éle te során valamikor megházasodott-e - még ma is meg kell küzdenie a társadalmi környezet rosszal lásával és az anyagi bizonytalansággal. A korábbi, elítélő véleményt tükröző kifejezések - például „elhagyott feleség", „apátlan család" és „tönk rement otthon" - azonban kezdenek kikopni a használatból. Az egyszülős háztartás kategóriája sok típust foglal magában. Például a megözvegyült anyák több mint fele a saját lakásában, házában él, míg a házasságon kívül gyereket vállaló, egyedülálló anyák nagy többsége bérelt lakásban lakik. Ez a szülői állapot rendszerint ideiglenes, és a hatá rai meglehetősen bizonytalanok: többféle útonmódon válhat valaki egyedülálló szülővé, illet ve kerülhet ki ebből a kategóriából. Egy özvegy esetében a változás gyors, bár nem ritka, hogy az illető már egy ideje magára utalva él, ha a tár sa a halála előtt hosszabb időt töltött kórházban. Ma azonban az egyszülős háztartások mintegy 60 százaléka szétköltözés vagy válás következtében jön létre.
7.2. táblázat Brit háztartások a háztartás és a család típusa szerint, 1 9 7 1 - 2 0 0 3 1971
1981
1991
2001 a
2003 a
6
8
11
12
13
19
20
23
25
25
52
47
41
39
38
Csak önálló gyerekek
10
10
11
8
8
Gyermekét egyedül nevelő
4
6
10
12
12
9
9
4
4
5
53,9
55,4
-
Egycsaládos háztartás Egyedül él Pár Gyermektelen Eltartott gyerekek
6
Egyéb háztartás Az összes saját háztartásban élő (= 100%) (millió főben)
53,4
Nem saját háztartásban élők (millió főben)
0,9
0,8
0,8
Teljes népesség (millió főben)c
54,4
54,8
56,2
a
57,4
V
57,6
Tavaszi adatok. A becslések kiigazítása nem történt meg évszakonként, ezért nem a 2001. évi népszámlálás eredmé nyeinek megfelelő számokat tartalmaznak. b Önálló gyereke is lehet. c Az 1971-1991-es adatok népszámlálásból származnak, a 2001-2002-es adatok évközi becslések. Forrás: Social Trends, 34. 2004, 31. o.
186
7. FEJEZET
7.3. táblázat A brit csonka családok aránya 3 az összes eltartott gyereket nevelő családon belül, családi állapot szerint 1971
1976
1981
1986
1991-1992
1996-1997
1998-1999
Egyedülálló anya Hajadon
1
2
2
3
6
7
9
Özvegy
2
2
2
1
1
1
1
Elvált
2
3
4
6
6
6
8
Külön élő
2
2
2
3
4
5
5
Összesen
7
9
11
13
18
20
22
Egyedülálló apa Házas/együtt élő párb Eltartott gyereket nevelő családok összesen a
b
1
2
2
1
1
2
2
92
89
87
86
81
79
75
100
100
100
100
100
100
100
Eltartott gyermek: 16 évesnél fiatalabb gyerek vagy 16-18 éves nappali tagozatos tanuló, aki a család tagja és a ház tartásban él. Ide tartozik minden olyan férjes asszony is, akiknek férje nincs bejelentve a háztartásba.
Forrás: Social Trends, 30. 2000, 37. o. Crow és Hardey (1992) szerint a csonka család ba és abból kifelé vezető „utak" változatossága azt mutatja, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők nem alkotnak egységes, egynemű csopor tot. Lehet, hogy a csonka családokban megfigyel hetünk közös anyagi és szociális hátrányokat, mégsem beszélhetünk erős kollektív identitásról. Az egyedülálló szülő státusba és onnan ki sokfé le út vezet, ami azt jelenti, hogy szociálpolitikai szempontból nehéz definiálni a határait és meg határozni az ellátandó szükségleteket.
Az egymással vitatkozó szociológusok és elem zők főként az apátlan családok növekvő arányát okolták egy sor társadalmi problémáért, a növek vő bűnözési aránytól a gyerektámogatásra fordí tott, gomba módra szaporodó jóléti költségekig. Egyesek azt mondták, hogy a gyerekek csak ak kor lehetnek egy társadalmi csoport hasznos tag jai, ha a közvetlen környezetükben élő felnőttek állandóan a megegyezés, az együttműködés és a kompromisszumkészség példáit állítják eléjük (Dennis-Erdos 1992). E gondolatmenet szerint az apa nélkül felnövő fiúk csak nagy nehézségek árán válhatnak sikeres szülővé.
„Apahiány"
A vita kiemelkedő amerikai szerzői nagy ha tást gyakoroltak a kérdéssel kapcsolatos brit vitá ra. David Blankenhorn Apátlan Amerika [Father less America, 1995) című könyvében kifejti, hogy azokban a társadalmakban, amelyekben magas a válások aránya, nemcsak az apák elvesztése okoz gondot, hanem az apaság fogalmának felbomlása ennek pedig végzetes társadalmi következís
Az 1930-as évek végétől az 1970-es évekig tartó időszakot gyakran nevezik az „apahiány" korá nak. A második világháború idején sok apa ka tonai szolgálata miatt csak ritkán láthatta gyer mekeit. A háborút követő időszakban igen nagy volt azon családok aránya, amelyekben a nők nem vállaltak fizetett munkát, hanem otthon ma radtak, hogy gondoskodjanak a gyerekekről. Az apa volt a fő kenyérkereső, ezért az egész napot a munkahelyén töltötte - csak esténként és hétvé geken láthatta gyermekeit. A válások arányának és az egyszülős háztar tások számának a növekedésével más jelentést nyert az apahiány témája. Kezdték olyan apákra vonatkoztatni, akik szétköltözés vagy válás miatt csak olykor-olykor kerültek kapcsolatba gyerme keikkel, vagy végleg elszakadtak tőlük. Nagy-Bri tanniában és az Egyesült Államokban (ahol a vá lások aránya majdnem a legnagyobb a világon) ez a helyzet heves vitát kavart. Volt, aki már nem is apahiányról, hanem „apahalálról" beszélt.
menyei lehetnek, hiszen sok gyerek ma úgy nő fel, hogy nincs senki, akire felnézhetne, akitől a bajban segítséget kérhetne. A házasság és az apa ság minden korábbi társadalomban eszköz volt, amellyel kordában tarthatták a férfiak szexuális és agresszív energiáit: nélkülük ezek az energiák valószínűleg bűnözésben, erőszakban nyilvánul tak volna meg. Ahogy Blankenhorn könyvének egyik méltatója fogalmazta meg: „jobb egy olyan apa, aki hazatérve leül a tévé elé sörözni, mint egy olyan, aki nem is létezik" (Economist 1995). De igaz-e ez? Az apahiány kérdése összekap csolódik azzal az általánosabb kérdéssel, hogyan hat a válás a gyerekekre - itt pedig, mint már em lítettem, közel sem egyértelmű, hogy mi követke-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
zik a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények ből. A fenti recenzens írta ezt is: „Léhűtő apa nem léhűtő fiakat nemz? Nem lehet, hogy van olyan apa, aki nélkül jobb a családnak?" Egyes kutatók szerint a fő kérdés nem az, hogy jelen van-e az apa, hanem az, hogy mennyire vesz részt a csa ládi életben és a gyereknevelésben. Más szóval a háztartás összetétele talán kevésbé fontos, mint az, hogy milyen gondoskodást, figyelmet és tá mogatást kapnak a gyerekek annak tagjaitól. Az apátlanság kérdésével az utóbbi időben so kat foglalkozott a brit média, mert a Fathers 4 Jus tice nyomásgyakorló csoport látványos akciókat hajtott végre. A csoport tagjai többek között lila liszttel töltött óvszer-bombákkal dobálták meg a miniszterelnököt a brit parlament alsóházi ülé sén 2004 májusában, majd szeptemberben Batman-jelmezben felkapaszkodtak a Buckingham Palace homlokzatára. A csoport kijelentette, hogy a váló párok esetében a brit jog, amely a gyermek „javát" hivatott szolgálni, mindig az anyának kedvez, így megnehezíti, hogy az apa kapcsolat ban maradjon gyermekével.
A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása Úgy tűnik, jelentős osztálykülönbségek befolyá solják, hogyan vélekednek az emberek a családi élet változásairól és a válások magas arányáról.
Lillian Rubin könyvében [Families on the Fault Line, 1994) olyan mélyinterjúkat közölt, amelye ket 32 munkáscsalád tagjaival készített. Megál lapította, hogy a középosztálybeli családokhoz hasonlítva a munkásosztálybeli szülők általában hagyománykövetőbbek. A sok középosztálybeli családban elfogadott normákat - például a házas ság előtti szexuális kapcsolat nyílt vállalását - a munkásosztálybeliek szélesebb köre helyteleníti, még akkor is, ha nem különösebben vallásosak. A munkásháztartásokban ezért többször alakul ki konfliktus a nemzedékek között. A Rubin vizsgálatában szereplő fiatalok egyet értettek azzal, hogy a szexuális viselkedéssel, a házassággal és a nemi megosztottsággal kapcso latos attitűdjeik eltérnek a szüleikétől. De ragasz kodnak ahhoz, hogy ez nem puszta élvhajhászat, hanem értékrendjük különbözik az idősebb nem zedékétől. Rubin eredményei szerint a válaszadó fiatal nők már korántsem becsülik annyira a házassá got, mint szüleik nemzedéke. Nagyon is felisme rik a férfiak hibáit, igyekeznek felmérni a lehető ségeiket és anyjuknál teljesebb, nyitottabb életet élni. A férfiak attitűdjeiben nem lehetett megfi gyelni ilyen nagy nemzedéki változást. Rubin az Egyesült Államokban végezte kuta tását, de megállapításai igen hasonlóak a brit és más európai országokban dolgozó kutatók ered ményeihez. Helen Wilkinson és Geoff Mulgan két átfogó vizsgálatot végzett 1 8 - 3 4 éves brit
SÜPÍR DADS OF FATHERS 4 JUSTH FIGHTING FOR YOUR RIGHT TO SEE YOUR Kits www.fathers-4-justice.org
Az efféle látványos akciók arra hívják fel a figyelmet, hogy az apák úgy érzik: nem tudják érdekeit érvényesíteni a családban, a bíróságon és a kormányzati politikában.
7. FEJEZET
Carol Smart és Bren Neale vizsgálata a felbomló, mégis összetartó családokról 1994 és 1996 között Carol Smart és Bren Neale két ízben készítettek interjút hatvan olyan Nyugat-Yorkshire-i szülővel, akik az 1989-es gyermek védelmi törvény elfogadása után költöztek szét vagy váltak el. A törvény változtatott azon a hely zeten, amelybe a szülők és a gyerekek kerültek a válás során: megszüntette a korábbi „gondnok ság" és „láthatás" fogalmakat, ezért a szülőknek nem kellett többé úgy érezniük, hogy kötelesek megküzdeni a gyerekekért. A törvény értelmé ben a válás nem változtatott a gyerekek és szü leik jogviszonyán; arra ösztönözte a szülőket, hogy továbbra is közösen neveljék a gyerekeket, és megkövetelte a bírótól és másoktól, hogy job ban figyeljenek a gyerekek véleményére. Smart és Neale azt akarták megtudni, hogyan alakulnak a gyermeknevelési minták közvetlenül a válás után és hogyan változnak a későbbiekben. Vizsgálatuk során összehasonlították a válás utáni gyerekne veléssel kapcsolatos várakozásokat, amelyeket a szülők a szétköltözéskor alakítottak ki, az egy év vel későbbi körülményeik „realitásával". Smart és Neale azt találták, hogy a válás utáni gyereknevelés az állandó egyeztetés folyamatá ból állt, amelyre a szülők nem számítottak és nem készültek fel. A kétszülős felállásban bevált gye reknevelési jártasság nem feltétlenül hozott sikert az egyszülős háztartásban. A szülők kénytelenek voltak folyton átértékelni gyereknevelési szemlé letüket - nemcsak a gyermekeiket érintő „nagy döntések" tekintetében, hanem a gyereknevelés
férfiak és nők körében (Wilkinson 1994; Wilkinson-Mulgan 1995). Megállapították, hogy főként a fiatal nők körében jelentős szemléleti változá sok zajlanak, és a vizsgált korosztály értékei ál talában ellentétesek az idősebb britek értékeivel. A fiatal nők körében megfigyelték, hogy „füg getlenségre, önmegvalósításra törekszenek a munkában legalább annyira, mint a család ré vén", és „értékelik a kockázatot, az izgalmat és a változást". Ilyen tekintetben egyre inkább köze lednek egymáshoz a férfiak tradicionális értékei és a nők újabb értékei. Wilkinson és Mulgan fel vetik, hogy a fiatalabb generáció értékeit azok az örökölt szabadságok formálják, amelyek többnyi re elérhetetlenek voltak a korábbi nemzedékek számára: a nők szabadsága, hogy munkát vállal janak és gyereket (akkor és úgy, ahogyan kedvük tartja), mindkét nem mozgásszabadsága, vala mint szabadságuk, hogy eldöntsék, hogyan akar nak élni. Ezek a szabadságok nagyobb nyitottsá got, önzetlenséget és toleranciát eredményeznek,
mindennapi vonatkozásait illetően is, amely im már nem egy, hanem két háztartásban történt. A válást követően a szülőknek két ellentétes igényt kellett összebékíteniük: egyrészt szerettek volna elszakadni, eltávolodni korábbi társuktól, más részt igyekeztek kapcsolatban maradni vele, hogy a gyerekeket közösen nevelhessék. Smart és Neale megállapították, hogy a válás utáni gyereknevelés tapasztalata rendkívül kép lékeny, és idővel változik. Amikor a szétköltözés után egy évvel beszélgettek a szülőkkel, sokan tudták felidézni az egyedüli gyereknevelés kez deti szakaszait és értékelni az ezzel kapcsolatban hozott döntéseiket. Visszatekintve gyakran úgy gondolták, hogy azóta szerzett tapasztalataik bir tokában másként cselekednének. Például akkori ban jó néhányan aggódtak, hogy a válás sokat árthat gyermekeiknek, de nem tudták biztosan, hogyan válthatnák félelmeiket és bűntudatukat konstruktív cselekvésre. Ezért néhányan meg próbálták szorosan magukhoz kötni, vagy épp ellenkezőleg, „felnőtt" bizalmasukként kezelni a gyerekeket. Mások esetében a bizonytalankodás elidegenedéshez, eltávolodáshoz, a kapcsolatok kiüresedéséhez vezetett. A szerzők szerint a médiában és bizonyos poli tikai körökben burkoltan - néha kifejezetten - él az a feltevés, hogy a válás után a felnőttek gát lástalanul, önzőén cselekszenek, csak a maguk érdekeit nézik. Hirtelen elillan a rugalmasság, az önzetlenség, a kompromisszumkészség és az ér-
de szűkkeblűséghez, önző individualizmushoz, a másokkal szembeni bizalmatlansághoz is ve zethetnek. A vizsgálati mintában szereplők kö zül a nők 29, a férfiak 51 százaléka akarta „addig halogatni a gyerekvállalást, ameddig csak lehet". A 1 6 - 2 4 éves nők 75 százaléka úgy vélte, hogy egy szülő éppúgy felnevelheti a gyereket, mint kettő. A vizsgálat rámutatott, hogy ebben a kor csoportban a nők és a férfiak számára is kevésbé vonzó a házasság, mint az idősebbek körében.
Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok Újraházasodás Az újabb házasság megkötésére különféle kö rülmények között kerülhet sor. Előfordul, hogy mindkét fél a húszas évei elején jár, és egyik sem visz gyereket az új házasságba. Azok, akik a hú-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
zékenység; leomlanak az erkölcsi keretek, ame lyek között korábban a családdal és az annak jól létével kapcsolatos döntéseket hozták. Smart és Neale az elvált szülőkkel készített interjúik alapján elutasították ezt a gondolatot. Szerintük a szülők a gyermeknevelést nem morális keretek között folytatják, hanem viselkedésük alapjának talán inkább a gondoskodás erkölcse tekinthető, mint valami egyértelmű, meghatározott elvekre vagy meggyőződésre épülő morális érvelés. Kifejtik, hogy amikor a szülők gondoskodnak gyermekeik ről, döntéseket kell hozniuk arról, mi „helyes", mi a teendő. E döntéseket nagyban meghatározza a környezet: a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük, többek között azt, hogy milyen ha tást gyakorol döntésük a gyerekekre, alkalmas-e az idő a cselekvésre, és miféle káros következmé nyei lehetnek a közös gyereknevelés viszonyaira. Nézzük, mit gondol erről egy gyermekeit egyedül nevelő anya, akinek volt férje keresetet indított, hogy a gyerekeket neki ítéljék! Megkérdeztem a volt férjemtől: „Nem gon dolod, hogy ha biztos, de igazán biztos vagy benne, hogy éjjel-nappal gondoskodni tudsz a gyerekekről, akkor előbb egy hétvégére kel lene magadhoz venned őket, hogy kipróbáld, milyen, később aztán valamivel hosszabb időre, mondjuk egy hétre, hogy lásd, hogyan boldo gulsz velük?" Ettől aztán kiborult, mert a fejébe szas éveik végén, a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején kötnek új házasságot, többnyire egy vagy több gyereket visznek az előző házasságukból vagy házasságaikból az új családi otthonba. Ha pedig az új házasság idősebb kor ban köttetik, akkor a gyerekek már valószínűleg felnőttek, és nem fognak a szülők által alapított új otthonban élni. Születhetnek gyerekek az új házasságban is. Az új partnerek egyike előzőleg lehetett hajadon vagy nőtlen, illetve elvált vagy özvegy, ami összesen nyolc kombinációt tesz le hetővé. Ezért csak kellő óvatossággal általánosít hatunk az újraházasodás kapcsán, bár néhány ál talános megjegyzést azért érdemes tennünk. 1900-ban Nagy-Britanniában az összes házas ság körülbelül kilenctizede első házasság volt. A legtöbb nem első házasságban legalább az egyik fél özvegy volt. A válási arányszám emel kedésével a nem első házasságok aránya is nö vekedni kezdett, és egyre nagyobb százalékban kötöttek újból házasságot már elvált emberek. 1971-ben a házasságokon belül 20 százalék volt az újraházasodások aránya (legalább az egyik partner számára); 2001-ben ez az arány már meg
vette, hogy csak rövid időre akarom rásózni a gyerekeket, ezért nemet mondott. Erre én: „Akkor nincs miről beszélnünk. Szerintem fogalmad sincs, milyen nehéz. Gyanítom, hogy kiestél a gyakorlatból, mert már három éve nem töltőttél hosszabb időt együtt a gyerekekkel. Szerintem előbb végig kellene csinálnod velük, amit mindennap szoktunk: vidd őket iskolába, hozd őket haza, főzz, takaríts, moss és vasalj rajuk, segíts megoldani a házi feladatot, ápold őket, ha betegek! Aztán majd újra leülhetünk megbeszelni, mik a szándékaid" (Smart-Neale 1999).
i I I I I | I I I I I
Itt az anya több tényezőt mérlegre téve próbálta eldönteni, mi a „helyes". Hiába romlott meg vi szonya volt házastársával, hiába kellett védenie, I amit személyes fejlődésében elért, mégis meg- I próbált konstruktívan együttműködni vele a gye- J rekek érdekében. Smart és Neale végső következtetése az, hogy I a válás olyan változásokat indít el a körülmények- I ben, amelyeket ritkán lehet egyszer s mindenkorra I „helyrehozni". A sikeres válás utáni gyereknevelés S állandó egyeztetést és kommunikációt követel. I Az 1989-es gyerekvédelmi törvény rugalmasab- I bá tette ugyan a mai válás utáni gyereknevelési I megoldásokat, de azáltal, hogy a gyermek jól lé- I tét hangsúlyozza, megfeledkezhet arról, milyen I fontos szerepet játszik az elvált szülők közötti vi- I szony minősége. haladta a 40 százalékot (ez látható a 7.1. ábrán is, a 183. oldalon). Talán furcsán hangzik, de a házasodás való színűsége mindkét nem esetében akkor a leg nagyobb, ha előtte már élt házasságban! Az el vált emberek újraházasodására nagyobb az esély, mint arra, hogy egy ugyanolyan korú, addig haja don nő vagy nőtlen férfi megköti első házasságát. Az elvált férfiak minden korcsoportban nagyobb valószínűséggel kötnek új házasságot, mint az el vált nők: minden 4 elvált nőből 3, míg minden 6 elvált férfiből 5 házasodik meg újra. Statisztikai lag nézve az első házasságok sikeresebbek, mint az újak, vagyis a válási arány az első esetben ki sebb, mint az utóbbiban. A válások aránya is ma gasabb a második, mint az első házasságban. Ez nem jelenti azt, hogy a második házasság eleve kudarcra van ítélve. Az elvált emberek valószínűleg többet várnak a házasságtól, mint mások, ezért könnyebben föl is bontják, ha nin csenek megelégedve vele, mint azok, akik csak egyszer házasodtak meg. Lehetséges, hogy a tar tós második házasságok általában sikeresebbek, mint az elsők.
19fjJ^^EJEZET
Mostohacsaládok Ha egy új házasságba a felnőttek közül legalább az egyik magával viszi korábbi házasságából vagy kapcsolatából származó gyermekeit, „helyreállí tott" vagy mostohacsaládról (reconstituted/'stepfamily) beszélünk. A mostohacsalád létrejötte és a kiterjesztett család ebből eredő növekedése egyértelműen örömöket és előnyöket hoz, de bi zonyos nehézségekkel is jár. Először: többnyire él valahol egy másik vér szerinti szülő, akinek továbbra is komoly befolyása van a gyerekre vagy gyerekekre. Másodszor: a volt házasfelek közötti együtt működés gyakran feszültté válik, amikor egyikük vagy mindkettőjük újra megházasodik. Vegyük annak a kétgyermekes nőnek az esetét, aki fele ségül megy egy férfihoz, akinek szintén van két gyereke, és mindannyian együtt élnek. Ha a „kül ső" szülők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekek ugyanakkor látogassák őket, mint addig, ez to vább fokozhatja az új család összekovácsolásával
egyébként is együtt járó feszültségeket. Például lehetetlenné válik, hogy az új család bármikor is együtt töltse a hétvégét. Harmadszor: a mostohacsaládokban különbö ző hátterű gyerekek kerülnek össze, és előfordul hat, hogy mások az elvárásaik a családon belüli megfelelő viselkedést illetően. Mivel a legtöbb mostohagyerek két háztartáshoz „tartozik", nagy a valószínűsége annak, hogy különböző szoká sok és szemléletmódok ütköznek össze éppen az ő személyén keresztül. Nézzük meg, hogyan írta le tapasztalatait egy mostohaanya, miután a szá mára megoldhatatlannak bizonyult problémák szétköltözéshez vezettek: Folyton bűntudata van az embernek. Nem te heti azt, amit normális esetben megtenne a sa ját gyerekével, ezért furdalja a lelkiismeret, de ha normálisan reagál és dühös lesz, akkor rossz érzései vannak amiatt is. Mindig attól fél, hogy igazságtalan. A [mostohalány] apja és én nem értettünk egyet, és ha fegyelmezni próbáltam a
Károly herceg és Camilla Parker-Bowles frigye azt bizonyítja, hogy a brit társadalomban ma is fontos a házasság. A mai Nagy-Britanniában talán ők a legismertebb mostohaszülők.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
Egyágú csalá dok Julia Brannen (2003) kifejti, hogy ma a britek a szerkezetében inkább karóra, mint fára emlékez tető, „egyágú család" (bean-pole family) korát élik. Brannen szerint a családi háztartás csak egy része a rokoni kapcsolatok hálózatának, amelyet egyre inkább több nemzedék alkot. Ennek az az oka, hogy az emberek tovább élnek. Brannen rá mutat, hogy az ötvenéves britek háromötödének legalább az egyik szülője él még, és valamivel több mint harmadrészük nagyszülő. Növekszik a négynemzedékes családok aránya, amelyekben vannak dédunokák is. Míg a család nemzedékei közti „vertikális" kap csolatok a várható élettartam növekedésével erő södnek, a nemzedéken belüli, „horizontális" kap csolatok gyengülnek, mert nő a válások aránya,
csökken a termékenységi ráta, és az emberek ke vesebb gyereket vállalnak. Brannen ezért mondja, hogy a mai családok hosszú, vékony, „karószerű struktúrák" (lásd a 7.2. ábrát). Brannen azt is megfigyelte, hogy a nagyszülők egyre többet segítenek a többi nemzedéknek, fő ként unokáik gondozásában vállalnak nagy szere pet. Az intergenerációs támogatás igénye különö sen az egyszülős családokban nagy, amelyekben az idősebb generáció gyakran érzelmi támogatást is nyújt a válságos időkben, például válás idején. Ugyanakkor az idősebb és fiatalabb nemzedékek közé ékelt, „összekötő generáció" gyakran egy szerre gondoskodik (idősödő) szüleiről, gyerme keiről, esetleg még unokáiról is.
7.2. ábra Családfa és családkaró CSALÁDFA
CSALÁDKARÓ George és felesége, Helen
John és felesége, Ann
(
Paul
Chris és Sarah (élettársak)
Stephanie Forrás: Sociology Review, 13/1. 2003. szeptember.
gyereket, mindig azt mondta, hogy szekálom. Minél inkább nem csinált semmit, hogy rend re szoktassa, annál inkább úgy látszott, hogy örökké szekálom... Én adni akartam neki va lamit, szerettem volna pótolni, ami hiányzik az életéből, de talán nem vagyok elég rugalmas (Smith 1990). Kevés olyan elfogadott norma létezik, amely meghatározza a mostohaszülő és mostohagye rek közti viszonyt. A nevén szólítsa-e a gyerek az új mostohaszülőjét, vagy inkább „apának", il letve „anyának"? Fegyelmezheti-e a mostohaszü lő a gyereket ugyanúgy, mint a természetes apja
vagy anyja? Hogyan viselkedjen a mostohaszülő korábbi partnerének új házastársával, amikor el megy a gyerekekért? A mostohacsaládokban olyan rokonságtípusok jelennek meg, amelyek korábban nem léteztek a nyugati társadalmakban, és a válás utáni újraházasodással kapcsolatos gondok is újak. Az ilyen családok tagjai maguk döntik el, miképpen alkal mazkodnak azokhoz a viszonylag ismeretlen kö rülményekhez, amelyek között találják magukat. Egyes szerzők újabban binukleáris családokról írnak, vagyis ahol gyerekek is vannak, ott a vá lás után a két érintett család továbbra is egységes családrendszert alkot.
192
7. F E J E Z E T
E sokrétű és zavarba ejtő átalakulások ellené re talán az a leginkább helytálló következtetés, hogy a válással a házasság ugyan felbomlik, a családok azonban mindent összevetve nem. Az újraházasodás révén megszülető családi kapcso latrendszer ellenére is számos kapcsolat fennma rad, különösen ott, ahol gyerekek is vannak.
semmi gond, hogy egy pár együtt él, és nem akar nak összeházasodni" (HMSO 2004). Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen növekedett a közös háztartásban élő, de házasságot nem kötő férfiak és nők száma. Az 1920-as években született nők nek csak 4, az 1940-es években születettek 19 százaléka, az 1960-as években született nőknek azonban majdnem a fele él így. 2001/2002-re a 60 évesnél fiatalabb együtt élő, nem házas nők aránya elérte a 28 százalékot, a hasonló férfiak aránya 25 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . Az együtt élés leginkább a 2 5 - 2 9 éves nőket és a 30-34 éves férfiakat jellemezte (lásd a 7.3. ábrát). Bár az együttélés egyre népszerűbb, a kutatások azt mutatják, hogy még mindig a házasság a szilár dabb. Az együtt élő nem házas párok körében há rom-négyszer nagyobb a szakítás valószínűsége, mint a házasok között.
A házasság és a családi élet hagyományos formáinak alternatívái Együttélés A nyugati társadalmak többségében egyre inkább elterjed az együttélés: amikor egy pár házassá gon kívül él együtt, szexuális kapcsolatban. Míg korábban a házasság volt két ember közös életé nek meghatározó alapja, ez már nem mondható el róla: ma inkább párkapcsolat kialakításáról és felbontásáról beszélhetünk. Egyre több elkötele zett, tartós kapcsolatban élő pár dönt úgy, hogy nem kötnek házasságot, hanem együtt laknak és együtt nevelik a gyerekeket.
Az együttélés ma Nagy-Britanniában általá ban a házasságkötés előtti próbaidőnek számít, bár a házasság előtti együttélés időtartama egy re hosszabb, és egyre több pár választja a házas ság alternatívájaként. A fiatal párok esetében az összeköltözés többnyire nem tervezett, hanem egyszerűen belesodródnak egy ilyen kapcsolat ba. A szexuális viszonyban élő pár egyre több időt tölt együtt, míg végül valamelyikük végleg elhagyja otthonát. Az együtt élő fiatalok szinte mindannyian úgy tervezik, hogy valamikor majd házasságot kötnek, de nem feltétlenül a jelenle gi partnerükkel. Az ilyen párok rendszerint nem adják össze a pénzüket.
Nagy-Britanniában egészen a legutóbbi időkig az emberek szemében némileg botrányos viselke désnek minősült az együttélés. A brit háztartás mintákra vonatkozó adatok fő forrása, az országos háztartásvizsgálat (General Household Survey) csak 1979-től kezdve tartalmaz az együttélésre vonatkozó kérdést. A brit és más európai fiatalok körében azonban változnak az együttéléssel kap csolatos attitűdök. Egy vizsgálat során a 1 8 - 2 4 éves válaszadók 88 százaléka, a 65. életévüket be töltött válaszadóknak viszont csak 40 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „Nincs azzal
A Nottinghami Egyetem 1999-es vizsgálata so rán szociológusok két minta tagjaival készítettek interjúkat: az egyikbe olyan házas és együtt élő párok tartoztak, akik 11 éves vagy fiatalabb gye-
7.3. ábra A házasságon kívül együtt élő britek nem és életkor szerinti 3
aránya, 2001/2002 (százalékban) 50 •
1r
40
30
T
J
16-19 a
11 20-24
25-29
30-34
|
Nők
•
20
10
Férfiak
35-39
40-44
rn 45-49
50-54
55-59
16-59 éves férfiak és nők. Beletartoznak azok a válaszadók is, akik kü lönélőnek vallották magukat.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 33. o.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
rekeket nevelnek, a másikba pedig szintén házas szüleik. A kutatók azt próbálták kideríteni, meny nyire különbözik az idősebb házasok és a fiata labb nemzedékhez tartozók elkötelezettsége. Azt találták, hogy a fiatalabb házas és együtt élő párok tagjai jobban hasonlítanak egymáshoz, mint szü leikhez. Míg az idősebb nemzedék a házasságot a kötelezettségek és feladatok felől szemlélte, az ifjabb nemzedék az önként vállalt elkötelezettsé get hangsúlyozta. A fiatalabb válaszadók között az volt a fő különbség, hogy egy részük jobbnak látta, ha ezt az elkötelezettséget nyilvánosan, há zasság révén is megpecsételik (Dyer 1999).
Melegek, leszbikusok élettársi kapcsolata Manapság sok homoszexuális nő és férfi él tar tós párkapcsolatban, de mivel a legtöbb ország ma sem ismeri el a homoszexuálisok házasságát, a meleg férfiak és a leszbikusok kapcsolatainak alapja inkább a személyes elkötelezettség és a kölcsönös bizalom, mint a törvény. Néha a mele gek közötti párkapcsolatot „választott családnak" (family of choice) nevezik, ez tükrözi a minden napi élet pozitív, alkotó formáit, azt az életet, amelyet a homoszexuális párok ma már egyre in kább együtt élhetnek. A heteroszexuális párkap csolat sok hagyományos formája - például a köl csönös támogatás, a beteg ellátása, feladatainak átvállalása, a közös kassza stb. - egyre inkább megjelenik a meleg és leszbikus családokban is úgy, ahogyan eddig elképzelhetetlen lett volna. / A homoszexualitásról és a melegek házasságá ról szó lesz még a 12., „Szexualitás és társadal mi nem" című fejezetben (338-340. o.). Az 1980-as évek óta nő a kutatók érdeklődése a meleg és leszbikus párkapcsolatok iránt. A szo ciológusok úgy vélték, hogy a homoszexuális kapcsolatokban az intimitás és az egyenlőség olyan formái jelennek meg, amelyek igencsak különböznek a heteroszexuális pároknál gyako ri formáktól. Mivel a melegeket és a leszbikuso kat kirekesztették a házasság intézményéből, és a tradicionális nemi szerepeket nem könnyű rá húzni az azonos nemű párokra, a homoszexuális partnerkapcsolatokat a sok heteroszexuális fri gyet vezérlő normákon és irányelveken kívül kell kialakítani és megegyezéses alapon fenntartani. Egyesek szerint az AIDS terjedése fontos ténye ző volt abban, hogy a homoszexuális partnerek körében sajátos gondoskodási és elkötelezettségi kultúra alakult ki. Weeks és szerzőtársai (1999) a meleg és lesz
bikus partnerkapcsolatokon belül három jelentős mintát különböztetnek meg. Először is több le hetőség van arra, hogy a partnerek között egyen lőség alakuljon ki, mert nem azok a kulturális és társadalmi feltevések vezérlik őket, melyeken a heteroszexuális kapcsolatok nyugszanak. A me leg és leszbikus párok tudatosan formálhatják kapcsolataikat, hogy elkerüljék azokat az egyen lőtlenségfajtákat és kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyokat, amelyek sok heteroszexuális párra jellemzőek. Másodszor: a homoszexuális part nerek megegyeznek kapcsolatuk feltételeiről és belső működéséről. Míg a heteroszexuális párok viselkedését társadalmilag beágyazott nemi sze repek határozzák meg, az azonos nemű pároknak kevésbé kell törődniük azokkal az elvárásokkal, amelyek megszabják, kinek mi a dolga a kapcso latban. Például míg a heteroszexuális házassá gokban általában a nők végzik a házimunka és a gyermekgondozás javát, a homoszexuális part nerkapcsolatokban nincsenek ilyen elvárások. Minden megegyezés kérdése, ami a feladatok egyenlőbb megosztását eredményezheti. Har madszor: a meleg és leszbikus partnerkapcsola tokban megmutatkozik az elkötelezettség sajátos formája, amely mindennemű intézményi támo gatást nélkülöz. Úgy tűnik, a homoszexuális párkapcsolatokat az jellemzi, hogy a partnerek megbíznak egymásban, készek szembeszállni a nehézségekkel és közös feladatuknak tekintik az „érzelmi munkát" (Weeks et al. 1999). A homoszexualitással kapcsolatos, korábban intoleráns attitűdök enyhülése együtt járt azzal, hogy a bíróságok is gyakrabban ítélik oda a szülői felügyeletet leszbikus kapcsolatban élő anyák nak. A mesterséges megtermékenyítési módsze rek révén leszbikusok is szülhetnek gyereket, és mindenféle heteroszexuális kapcsolat nélkül, ho moszexuális szülőként alapíthatnak családot. Bár Nagy-Britanniában szinte minden gyerekes homo szexuális család két nőből áll, az 1960-as évek vé gén és az 1970-es évek elején egy ideig több ame rikai város szociális jóléti szervezete hajléktalan meleg fiúkat meleg párok felügyeletére bízott. Ez zel a gyakorlattal azonban felhagytak, többnyire azért, mert az emberek nem nézték jó szemmel. Az utóbbi időkben számos esetben arattak jogi győzelmet homoszexuális párok, ami azt jelezhe ti, hogy jogaikat lassanként törvénybe foglalják. / A homoszexuális párok törvénybe foglalt új jo gairól a 12., „Szexualitás és társadalmi nem" című fejezetben lesz szó ( 3 3 8 - 3 4 0 . o.). Nagy-Britanniában egy döntő jelentőségű 1999-es bírósági határozat kimondta, hogy a stabil kap-
sára növekedett az egyedül élők száma. Az egyik az a trend, hogy az emberek később házasodnak - 2001-ben a britek átlagosan hat évvel később kötöttek házasságot, mint az 1970-es évek elején (ez látható a 7.4. táblázatban); a másik tényező, mint korábban említettem, a válások növekvő aránya. Megint másik az, hogy a népességen be lül növekszik a megözvegyült idősebbek aránya (erről a 6. fejezetben, a 1 5 8 - 1 5 9 . oldalon volt szó). Az egyfős brit háztartások majdnem felében magányos nyugdíjas él. A pártalanság az életút különböző szakaszai ban mást-mást jelent. Ma a húszas éveikben já rók nagyobb része nem házas, mint régebben. A harmincas éveik közepén járó férfiak és nők között azonban már kevesen vannak, akik sosem kötöttek házasságot. A 3 0 - 5 0 éves egyedülállók többsége elvált, és éppen „két házasság között" van. Az ötvenévesnél idősebb egyedülállók több sége özvegy. / Az életút fogalmáról a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című fejezetben volt szó ( 1 4 9 - 1 5 1 . o.).
A társadalmi normák változnak: egyes országokban ma már azonos nemű párok is szabadon felnevelhetik gyer meküket.
csolatban élő homoszexuális pár családnak te kinthető. A homoszexuális partnerek „családtag ként" való elismerése olyan jogi kategóriákban éreztetheti hatását, mint a letelepedési engedély, a társadalombiztosítás, az adózás, az öröklés és a gyermeknevelési támogatás. 1999-ben egy amerikai bíróság megerősítette egy meleg pár szülői jogait, kimondva, hogy pót anyától született gyermekük születési anyaköny vi kivonatában kettőjük nevét kell feltüntetni. A pert indító egyik férfi kijelentette: „Jogi győzel met ünneplünk: igazi család született, amelynek nem az a legfőbb ismérve, hogy egy apából és egy anyából áll, hanem hogy szerető, gondoskodó szülők alkotják - akár egyedülálló anyáról, akár elkötelezett kapcsolatban élő meleg párról van szó" (Hartley-Brewer 1999).
Ma sokkal inkább, mint valaha, a fiatalok egysze rűen azért költöznek el a szüleiktől, hogy önálló életet kezdjenek, nem azért, hogy megházasod janak (a múltban ez volt az egyik leggyakoribb útja-módja annak, hogy elkerüljenek otthonról). Ebből arra lehet következtetni, hogy a „választott pártalanság", a társtalan élet annak a társadalmi trendnek a része, hogy kezdjük többre értékelni a függetlenséget a családi életnél. Bár a független ség vagy a „választott pártalanság" egyre gyako ribb útja a szülői otthon elhagyásának, az embe rek többsége végül ma is megházasodik.
A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI A család és a családi élet vizsgálatához az egy mással ellentétes meggyőződésű szociológu sok máig különbözőképpen közelítenek. A csak néhány évtizede elfogadott nézőpontok között 7.4.
táblázat Átlagos házasodási kor Angliában és Walesben, 1971-2001
Választott pártalanság A háztartás-összetétel alakulásának jelenlegi trendjei felvetik a kérdést: egyedülállók nemze tévé válunk? Nagy-Britanniában az egyfős ház tartások aránya 1971-ben még 18, 2003-ban már 29 százalék volt (HMSO 2 0 0 4 ) . A modern nyu gati társadalmakban több tényező együttes hatá
Első házasság Férfiak
Nők
1971
24,6
22,6
1981
25,4
23,1
1991
27,5
25,5
2001
30,6
28,4
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 32. o.
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
is számos akad, amely ma már sokkal kevés bé látszik helytállónak, ha figyelembe vesszük az újabb kutatások eredményeit és a társadalmi világban zajló változásokat. Mégis hasznos, ha röviden áttekintjük a szociológiai gondolkodás fejlődését, mielőtt a családvizsgálatban ma érvé nyesülő szemléletek felé fordulnánk.
Funkcionalizmus Funkcionalista nézőpontból a társadalom olyan társadalmi intézmények csoportja, amelyek meg határozott funkciókat ellátva biztosítják a folyto nosságot és a konszenzust. E szemlélet szerint a család fontos feladatokat végez, amelyek hozzá járulnak a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásához és segítenek fenntartani a társadalmi rendet. A funkcionalista hagyományt követő szo ciológusok úgy tekintettek a nukleáris családra, hogy az egyfajta speciális szerepet tölt be a mo dern társadalmakban. Az iparosítás megindulá sával a család a gazdasági termelés egységeként veszített jelentőségéből, inkább reprodukciós, gyermekgondozási és szocializációs szerepe ma radt hangsúlyos. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint a család két fő funkciója az elsődleges szocializá ció és a személyiségstabilizáció (Parsons-Bales 1956). Az elsődleges szocializáció az a folyamat, amelynek során a gyerekek megtanulják annak a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe születtek. Mivel ez a gyermekkor első éveiben történik, a személyiségfejlődés legfontosabb tere pe a család. A személyiségstabilizáció azt a sze repet jelenti, amelyet a család betölt azáltal, hogy érzelmi támogatást nyújt felnőtt tagjainak. A fel nőtt férfi és nő házassága révén a felnőtt szemé lyiség támogatásra talál és megőrizheti épségét. Az ipari társadalomban sokak szerint meghatá rozó a család szerepe a felnőtt személyiség stabi lizálásában. Ennek az az oka, hogy a családmag gyakran eltávolodik a tágabb rokonságtól és nem tud a kiterjedtebb rokoni kötelékekre támaszkod ni, amit az iparosítás előtt még megtehettek a családok. Parsons úgy vélte, hogy az ipari társadalom igényeinek kezelésére legalkalmasabb egység a nukleáris család. A „konvencionális családban" a felnőttek egyike otthonán kívül dolgozhat, míg a másik felnőtt gondoskodik az otthonról és a gyerekekről. Ez a nukleáris családon belüli szerepspecializáció gyakorlatilag azt jelentette, hogy a férj kenyérkeresőként „instrumentális" szerepet kapott, a feleség pedig az otthon keretei között „affektív", érzelmi szerepet töltött be.
Parsons családszemlélete napjainkban már in adekvátnak, idejétmúltnak számít. A funkciona lista családelméleteket éles bírálatok érték, mert a férfiak és a nők közötti házi munkamegosztást úgy láttatják, mintha az természetes és prob lémamentes volna. De ha az elméleteket saját történeti kontextusukban vizsgáljuk meg, akkor valamivel érthetőbbek. A háborút követő évek ben a nők visszatértek hagyományos házi szere pükhöz, a férfiak pedig újra elfoglalták egyedüli kenyérkereső pozíciójukat. A funkcionalista csa ládszemléletet azonban más alapon is bírálhat juk. A szerzőpáros a család bizonyos funkciók el látásából fakadó jelentőségét hangsúlyozza, ezért nem veszi figyelembe azt a szerepet, amelyet más társadalmi intézmények, például a kormányzat, a média és az iskola játszik a gyerekek szocializá ciójában. Ezek az elméletek nem számolnak a családformák azon változataival sem, amelyek nem felelnek meg a nukleáris család modelljé nek: a fehér, kertvárosi, középosztálybeli „ideál tól" eltérő családok deviánsnak minősülnek.
Feminista megközelítések Sok ember számára a család a vigasz és a meg nyugvás, a szeretet és az összetartás legfőbb for rása. Ugyanakkor lehet a kizsákmányolás, a ma gány és az óriási egyenlőtlenség terepe is. A fe minizmus nagy hatást gyakorolt a szociológiára azzal, hogy kétségbe vonta a családról mint béke szigetéről, a tagjainak egyenlőséget biztosító szféráról kialakult képet. Az 1970-es és 1980-as években a családdal kapcsolatos viták és kutatá sok többségében a feminista nézőpontok váltak uralkodóvá. Míg korábban a családszociológia főként a családstruktúrákkal, a nukleáris és ki terjesztett család történeti fejlődésével és a ro konsági kapcsolatok jelentőségével foglalkozott, a feminizmusnak sikerült a családon belülre irá nyítani a figyelmet, hogy a nők házi szférában szerzett tapasztalatait vizsgálják. Sok feminista szerző megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a család együttműködő, a közös érdekekre és a kölcsönös támogatásra épülő egység. Igyekeztek megmutatni, hogy a családon belüli egyenlőtlen hatalmi viszonyok miatt bizonyos családtagok előnyösebb helyzetbe kerülnek a többieknél. A feminista írások a témák széles skálájával foglalkoztak, ezek közül azonban három külö nösen fontos. Az egyik fő érdeklődési terület, amelyre a 18. fejezetben térünk ki részleteseb ben, a házi munkamegosztás: hogyan osztják el a feladatokat a háztartás tagjai egymás között. A feministák körében megoszlanak a vélemények
7. FEJEZET
arról, hogyan alakult ki a történelem során ez a munkamegosztás. Míg egyes feministák az ipa ri kapitalizmus eredményének látják, mások azt állítják, hogy a patriarchátushoz kötődik, ezért korábbi keletű az iparosításnál. Van okunk azt hinni, hogy az iparosítás előtt is létezett valami féle házi munkamegosztás, de az egyértelműnek látszik, hogy a kapitalista termelés sokkal határo zottabb választóvonalat vont az otthon és a mun ka világa közé. Ez a folyamat a „férfiszféra" és a „női szféra" elkülönülését eredményezte, továb bá máig jellemző hatalmi viszonyokat teremtett. Egészen a legutóbbi időkig az iparosodott társa dalmak többségében sokan elfogadták a férfi ke nyérkereső modelljét. A feminista szociológusok vizsgálatokat végez tek azzal kapcsolatban, hogyan oszlanak meg a férfiak és a nők között az olyan otthoni feladatok, mint a gyermekgondozás és a házimunka. Meg nézték, hogy mennyire érvényes például a „szim metrikus családra" vonatkozó állítás (Young-Wilmott 1973): az a nézet, hogy idővel a családokban egyenlőbb viszonyok alakulnak ki a szerepek és a feladatok megoszlása tekintetében. Eredményeik azt mutatták, hogy továbbra is elsősorban a nők re hárulnak az otthoni feladatok, ezért kevesebb a szabadidejük, mint a férfiaknak - annak ellenére, hogy több nő végez fizetett munkát az otthonán kívül, mint valaha (Hochschild 1989; Gershuny et al. 1994; Suliivan 1997). Hasonló gondolatme netet követve néhány szociológus megvizsgálta a fizetett és nem fizetett munka ütköző területeit, főként azt, hogy mennyivel gazdagítja a nők nem fizetett otthoni munkája a gazdaság egészét (Oak ley 1974). Mások azt firtatták, hogyan oszlanak meg a források a családtagok között, és milyen minták alakulnak ki abban, hogy ki hogyan férhet a háztartási pénzekhez és mennyire rendelkezhet azokkal (Páhl 1989). A második témakörbe, amelyre a feministák hív ták fel a figyelmet, a sok családban létező egyen lőtlen hatalmi viszonyok tartoznak. Ennek ered ményeként nagyobb figyelmet kapott a családon belüli erőszak jelensége. A feleség „kékre-zöldre verése", megerőszakolása, a vérfertőzés és a gye rekek szexuális bántalmazása mind azért keltet tek nagyobb figyelmet a nyilvánosságban, mert a feministák megállapították, hogy a családi élet erőszakos, árnyoldalait mintha jó ideje nem lát nák sem a kutatók, sem a jogi-politikai körök (lásd a 181-183. oldalon). A feminista szociológusok igyekeztek megérteni, miképp szolgál a család a nemi elnyomás, sőt a fizikai bántalmazás terepéül. A gondozási tevékenységek vizsgálata a harma dik terület, amelyet a feministák fontos szempon tokkal egészítettek ki. Ez különféle folyamatokat
ölel fel a beteg családtag ápolásától az idős ro konról való, hosszabb ideig tartó gondoskodásig. A gondoskodás néha csak annyiból áll, hogy oda figyelünk más lelki jóllétére - számos feminista szerzőt foglalkoztat a kapcsolatokon belüli „ér zelmi munka". A nők általában nemcsak konk rét feladatokat (például a takarítást és a gyermek gondozást) vesznek a vállukra, hanem igen sok érzelmi munkát is vállalnak, hogy fenntartsák a személyes kapcsolatokat (Duncombe-Marsden 1993). Bár a gondozási tevékenység a szeretetre és a mély érzelmekre épül, egyben a munka egy formája is, amely megköveteli az odafigyelés, a felismerés, a megegyezés és a rögtönzés képes ségét.
Új nézőpontok Az elmúlt néhány évtizedben a feminista néző pontból végzett elméleti és empirikus vizsgálatok nagyobb érdeklődést keltettek a család iránt a ku tatók körében és az emberek többségében is. Az olyan kifejezések, mint a „második műszak" (a nők kettős szerepe, munkahelyi és otthoni felada tai) megjelentek a mindennapi szóhasználatban. De mivel a feminista családvizsgálatok gyakran az otthoni szféra konkrét kérdéseivel foglalkoz nak, nem mindig tükrözik az otthon keretein kí vül kialakuló nagyobb trendeket és hatásokat. Az elmúlt évtizedben a családra vonatkozó szociológiai szakirodalom fontos törzse alakult ki, amely feminista nézőpontokra épít, de ezek nem válnak benne kizárólagossá. Az érdeklődés középpontjába a családformákban zajló nagyobb átalakulások kerültek: a családok és háztartások kialakulása és felbomlása, valamint az egyének személyes kapcsolataiban kibontakozó elvárások. A válások és a csonka családok arányának növe kedése, a „mostoha-" és homoszexuális család formák elterjedtebbé válása, valamint az együtt élés népszerűsége mind érdeklődésre számot tar tó témák. Ezeket az átalakulásokat azonban nem lehet megérteni a késő modern korunkban zajló általánosabb változásoktól elszakítva. Figyelmet kell fordítani a társadalmi, sőt globális szinten bekövetkező módosulásokra, ha meg akarjuk ra gadni a személyes átalakulások és a nagyobb vál tozásminták közötti összefüggést.
Anthony Giddens: átalakuló intimitás Munkám során magam is megvizsgáltam, ho gyan változnak az intim kapcsolatok a modern társadalomban, és megállapításaimat külön kö-
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
tétbe foglaltam [The Transformation of Intima cy, 1993). E fejezetet azzal kezdtem, hogy a premodern társadalomban nem volt szokás a nemi vonzalomra vagy a romantikus szerelemre ala pozni a házasságot, hanem gyakrabban kapcso lódott az anyagi környezethez, amelyben csalá dot akartak alapítani vagy a vagyont igyekeztek átörökíteni. A paraszti élet, amely naphosszat ínszakasztó munkával telt, nyilván nem serken tette a nemi vágyat - bár a férfiaknak bőven volt lehetőségük, hogy házasságon kívüli viszonyt folytassanak. A romantikus szerelem, amely nem téveszten dő össze a szenvedélyes szerelem többé-kevés bé egyetemes késztetéseivel, a 18. század végén alakult ki (erről már volt szó a 1 7 0 - 1 7 2 . olda lon). Hiába ígért azonban kölcsönös vonzalomra épülő egyenlőséget a kapcsolatban, gyakorlati lag a romantikus szerelem vezetett a nők feletti férfiuralomhoz. Sok férfi úgy próbálta oldani a romantikus szerelem erkölcsi normái és a szen vedélyes szerelem vágyai közötti feszültségeket, hogy szétválasztotta a feleség, az otthon kényel mét és a szerető vagy örömlány nemiségét. Ket tős mércével mértek: a nőtől elvárták, hogy szűz maradjon, amíg érte nem jön a megfelelő férfi, a férfinak viszont nem írtak elő ilyen normát. Úgy vélem, hogy a modernitás legutóbbi sza kaszában újra átalakult az intim kapcsolatok jel lege. Kialakult a plasztikus szexualitás (plastic sexuality). A modern társadalmakban élők még sosem válogathattak ennyi lehetőség közül, hogy mikor, milyen gyakran és kivel akarnak szeret kezni (ez derül ki majd a 12., „Szexualitás és tár sadalmi nem" című fejezetben is). A szexualitás képlékennyé vált, így elválasztható a reprodukci ótól. Ez részben a jobb fogamzásgátlási módsze reknek köszönhető, amelyek nagyrészt megsza badították a nőket a sorozatos (és életveszélyes) terhességtől és szüléstől. A plasztikus szexuali tás létrejöttét azonban nemcsak technikai vívmá nyok segítették, hanem döntő szerepe volt benne a magunk alakította éntudat kialakulásának is. Ez a folyamat a társadalmi reflexivitás kibonta kozásaként írható le, amelyet a 4. fejezetben, a 109-110. oldalon fejtek ki részletesebben. A plasztikus szexualitás kialakulásával meg változik a szerelem is. Úgy vélem, hogy a roman tikus szerelem eszméi széttöredeznek, és helyü ket az egymásra találók szerelme (confluent love) veszi át, amely aktív és feltételes. A romantikus szerelemtől eltérően nem tart örökké és nem köt hető egyetlen személyhez. Az egymásra találók közötti szerelem kialakulása részben magyaráz hatja a különélési és válási arányok növekedé sét, amelyről a fejezet korábbi részében volt szó.
A romantikus szerelem azt jelentette, hogy ha ketten összeházasodnak, akkor egymáshoz van nak kötve, akárhogyan alakul a kapcsolatuk. Ma már több lehetőség közül választhatnak: régeb ben nehéz vagy lehetetlen volt válni, ma viszont a házasoknak nem kell együtt maradniuk, ha kapcsolatuk kiüresedik. Az emberek ma már nem a romantikus szen vedélyre, hanem egyre inkább a tiszta viszony (pure relationship) eszméjére alapozzák kapcso latukat, amelyet a felek szabad akaratukból vál lalnak. Minél inkább választható lehetőséggé vá lik az egymásra találók közötti szerelem, annál inkább háttérbe szorul az a gondolat, hogy meg kell találni „az igazit", és annál inkább igyekez nek megtalálni a megfelelő viszonyt. A tiszta viszonyt az tartja össze, hogy mindkét fél elfo gadja: „hallgatólagosan" mindketten élvezik a kapcsolat előnyeit, amíg csak lehet. A szerelem intimitásra épül, amely bizalmat teremt. Megha tározza a szerelem további alakulását, mennyi re tudják a partnerek felfedni egymás előtt cél jaikat és szükségleteiket, ami sebezhetővé teszi őket. A kapcsolatban részt vevő felek folyama tosan mérlegelik, mennyire valósulhatnak meg a céljaik, mennyire szolgál megelégedésükre a kapcsolat, érdemes-e folytatni. A tiszta viszonynak sokféle formája lehet. Ezek egyike a házasság, bár általában (főként az együtt élő párok számának növekedésével) csak a már meglévő viszony keretéül szolgál, nem a viszony kialakulását segíti. A tiszta kapcsolatok azonban semmiképp nem korlátozódnak a házasságra, sőt a heteroszexuális párokra sem. Az azonos ne műek kapcsolatának egyes formái nyitott, mege gyezéses jellegükből fakadóan közelebb jutottak a tiszta viszony ideáljához, mint a heteroszexuá lis kapcsolatok. E gondolat bírálói szerint a felnőttek kapcso latának tekintett tiszta viszony instabilitása el lentétben áll a gyerekekről is gondoskodó család sokrétű gyakorlatával, és hiányoznak belőle azok a különböző tapasztalatok, amelyeket a (hete roszexuális) kapcsolat felbomlásakor férfi és nő szerezhet. A kritikusok azt is felvetik, hogy a tisz ta viszony felnőttek közötti kapcsolatokra szűkí tett gondolata azt tükrözi, hogy a gyerekek és a gyermekkor kiszorul a szociológiai gondolkodás ból (Smart-Neale 1999). A könyvemben foglalt gondolatok közül szá mos előfordul a Beck-Beck-Gernsheim házaspár írásaiban is. Ók is azt mondják, hogy a modern élet, főként az egyéni választás lehetőségének el terjedése óriási átalakuláshoz vezetett intim kap csolatainkban. Az alábbiakban részletesebben is mertetem gondolatmenetüket.
•
198
7. F E J E Z E T
Ulrich Beck és Elizabeth Beck-Gernsheim: a szerelem zűrrel jár A szerzőpáros-házaspár könyvében [The Nor mal Chaos of Love, 1995) a személyes kapcsola tok, házasságok és családminták zavaros jellegét vizsgálja a gyorsan változó világra vetítve. Meg állapítják, hogy a korábban a személyes kapcso latokban irányadó tradíciók, normák és elvek érvényüket vesztették, és ma már végtelenül sok választási lehetőség áll az egyének előtt, amikor másokkal tartós kapcsolataikat kialakítják, módo sítják, javítják vagy felbontják. Ma a házasságok a felek szabad akaratából, nem anyagi érdekből vagy családi ösztökélés hatására köttetnek, ami egyszerre eredményez szabadságot és újabb ter heket. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy ezek az új fejlemények megfeszített mun kát, jelentős erőfeszítéseket követelnek. Beck és Beck-Gernsheim úgy látják, hogy ko runk tele van a család, a munka, a szeretet és az egyéni érdekek érvényesítésének szabadsá ga közti érdekütközésekkel. Ez az ütközés igen jól érezhető a személyes kapcsolatokban, főként akkor, ha egy helyett két „munkaerő-piaci élet rajzzal" kell zsonglőrködni. A szerzők ezen azt értik, hogy a férfiak mellett egyre több nő is igyekszik szakmai pályafutását egyengetni éle te során. Korábban a nők többnyire csak rész munkaidőben dolgoztak otthonukon kívül, vagy jó időre otthagyták pályájukat, hogy felneveljék gyermekeiket. Ezek a minták kevésbé állandóak, mint egykor; ma a férfiak és a nők számára is fon tosak a szakmai és személyes szükségleteik. A szerzőpáros megállapítja, hogy modern korunk ban a kapcsolatok úgymond jóval túlmutatnak önmagukon: nemcsak a szerelem, a szex, a gye rekek, a házasság és az otthoni teendők képezik megegyezés tárgyát, hanem a kapcsolatok már a munkáról, a politikáról, a gazdaságról, a szak mai ügyekről és az egyenlőtlenségről is szólnak. A modern pároknak ma sokféle problémával kell szembenézniük, amelyek köre az apró-cseprőtől a legkomolyabbig terjedhet. Ezek után talán nem meglepő, hogy férfiak és a nők között egyre több kibékíthetetlen ellentét alakul ki. Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, hogy a „nemek harca [...] korunk legfőbb drámá ja", ezt bizonyítja a házassági tanácsadó ipar, a családjogi bíróságok és a házassági önsegítő cso portok számának, valamint a válások arányának a növekedése. Bár a házasság és a családi élet „la zábbnak" látszik, mint valaha, még mindig na gyon fontosak az emberek számára. A válás egyre
gyakoribb, de magasak az újraházasodási ráták is. Lehet, hogy csökken a születések aránya, de óriá si az igény a meddőség elleni kezelések iránt. Le het, hogy kevesebben kötnek házasságot, de afe lől semmi kétség, hogy még mindig nem gyengül a párban élés vágya. Mivel magyarázhatók ezek az ellentétes tendenciák? A szerzők szerint egyszerű a válasz: a szere lemmel. Megállapítják, hogy a mai „nemek har ca" a lehető legvilágosabb jele az emberek „sze releméhségének". Az emberek szerelemből háza sodnak és szerelemből válnak; a reménykedés, bánkódás és újabb próbálkozások szakadatlan körforgásában élnek. Bár a férfiak és a nők közöt ti feszültségek nagyok, mégis megmarad az erős remény és hit abban, hogy igaz szerelemre és be teljesülésre lelhetnek. Azt gondolhatnánk, hogy a „szerelem" túl egy szerű válasz korunk bonyolult kérdéseire. De Beck és Beck-Gernsheim azt mondják, hogy ez épp azért van, mert világunk annyira lehengerlő, személytelen, elvont és gyorsan változó, hogy a szerelem egyre fontosabbá válik. A szerzők sze rint a szerelem az egyetlen, amelyben az embe rek igazán önmagukra találhatnak és kapcsolatot teremthetnek másokkal. Bizonytalan, kockázatos világunkban a szerelem nyújt kapaszkodót: A szerelem az, amikor önmagunkat keressük, sóvárgunk, hogy utat találjunk magunkhoz és máshoz, megosztjuk testünket és gondola tainkat, semmit nem takargatunk a másik elől, vallomást teszünk és megbocsáttatunk, meg értjük, igazoljuk és alátámasztjuk, ami volt és ami van, otthonra vágyunk, bizalomra, hogy legyűrjük a modern élet szülte kétségeket és félelmeket. Ha semmi nem látszik biztosnak vagy biztonságosnak, ha egy szennyezett vi lágban még levegőt venni is kockázatos, akkor az emberek a szerelem hiú ábrándjait kergetik, amíg azok egy csapásra rémálmokká nem vál toznak (1995, 1 7 5 - 1 7 6 . o.). Szerintük a szerelem egyszerre kétségbeejtő és elandalító: „hatalmas erő, amely csak saját sza bályainak engedelmeskedik, és bevési üzeneteit az emberek várakozásaiba, aggodalmaiba és vi selkedésmintáiba". Kiszámíthatatlan világunk ban a szerelem lett a hit új forrása. Kritikusaik azt vetették a szerzők szemére, hogy kizárólag a heteroszexualitással foglalkoznak: azt mondják, hogy a két nem harca „korunk legfőbb drámája", vagyis a homoszexuális kapcsolatokra ügyet sem vetnek (Smart-Neale 1999).
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
Zygmunt Bauman: cseppfolyós szerelem Zygmunt Bauman szociológus könyvében (Li quid Love, 2003) kifejti, hogy manapság a nemi kapcsolat „a legizgalmasabb beszédtéma és lát hatóan az egyetlen jó játék, hiába hírhedten koc kázatos". Könyve „az emberi kötelékek gyenge ségéről", az ebből fakadó bizonytalanságról és a vele kapcsolatos reakcióinkról szól. Bauman azt írja, hogy könyve hőse a (családi, osztály-, vallási vagy házassági) „kötelékek nél küli ember", akinek a legjobb esetben sincsenek állandó, eltéphetetlen kötései. Bauman hősének kötései inkább csak lazán csomózottak, hogy a csomókat könnyű legyen oldani minél előbb, ha a körülmények úgy alakulnának. A szerző úgy véli, hogy a körülmények gyakran változnak ezért mondja, hogy a modern társadalom „csepp folyós", hiszen az állandó változás és a tartós kö telékek hiánya jellemzi. Bauman kifejti, hogy a féktelen „individualizá ció" világában a kapcsolatok felemás természe tűek: ellentétes, különböző irányokba vivő vá gyakkal vannak tele. Egyrészt vágyunk a szabad ságra: szeretnénk laza kötelékeket, amelyekből könnyen szabadulhatunk, ha akarunk, és szeret nénk egyéni céljainkat megvalósítani. Másrészt vágyunk a biztonságra: szeretnénk feszesebbre vonni a partnerünkkel kialakított kötelékeket. így aztán - folytatja Bauman - oda-vissza ingázunk a két véglet, biztonság és szabadság közt. Gyakran szakemberekhez - például terapeutához - fordu lunk tanácsért, hogyan lehet összeegyeztetni a kettőt. Bauman szerint nem akarjuk tudomásul venni, hogy „nincsen rózsa tövis nélkül": élvez nénk a kapcsolat édes örömeit, de a keserűségek től szabadulnánk. Az eredmény az egymással „farzseb-kapcsolat"-ot kialakító, egymáshoz „félig-meddig kötő dő párok" társadalma. Bauman kifejezése, a „far zseb-kapcsolat" (top pocket relationship) valami olyasmit jelent, amit gyorsan előránthatunk, ha kell, aztán jó mélyre visszagyömöszölhetjük, ha már nem kell. A szerző addig megy, hogy a „cseppfolyós modem" társadalomban élők kap csolati attitűdjeit a szederszörphöz hasonlítja: ezt leginkább hígítva isszák, mert ha tömény, rosszul lesznek tőle. Az „emberi kapcsolatok gyengesége" láttán kap csolatainkban minőség helyett mennyiségre kez dünk törekedni. Már nem az a fontos, hogy mi lyen mélyek a kapcsolataink, hanem hogy hány van belőlük. Bauman szerint részben ezzel ma gyarázható, hogy olyan sokat beszélünk és üzen getünk egymásnak mobiltelefonon (sőt, az SMS-t csonka mondatokban írjuk, hogy mielőbb elküld-
hessük). Nem maga az üzenet a fontos, hanem az állandó üzenetforgalom, mert a nélkül kirekesz tettnek éreznénk magunkat. Bauman megjegyzi, hogy az emberek ma már nem kapcsolatról, hanem inkább összeköttetésről, összeköttetési hálózatról beszélnek. A kapcsolat kölcsönös bekapcsolódást feltételez, a hálózat viszont csak néhány pillanatnyi összeköttetést. A hálózatban a technikai összeköttetést kedvünk re, szabadon felépíthetjük vagy bonthatjuk. Az összeköttetés virtuális, nem valós kapcsolat. Bau man számára a cseppfolyós modern viszony iga zi jelképe a számítógépes társkeresés. Könyvében idézi, amit egyik interjúalanya, egy 28 éves férfi mondott az elektronikus viszony legfőbb előnyé ről: „Mindig kéznél van a Delete gomb." Baumant gyakran vádolják azzal, hogy túl sö tét képet fest intim kapcsolataink átalakulásáról, amely az utóbbi időkben ment végbe. Vajon jól értékeli a helyzetet? Az utóbbi idők egy-egy nagy társadalmi-politikai kérdését is érinti, hogyan próbálunk képet alkotni ezekről a változásokról. Az alábbiakban ezért ismertetem azt a máig tartó vitát, amely a családi értékeket féltők és a kérdést másként látók között alakult ki.
KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL „Oda a család!" - kiáltják a családi értékek pár tolói, amikor végigtekintenek az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokon: liberáli sabb, nyíltabb lett a szexualitás megítélése, ug rásszerűen nőtt a válások aránya, és az emberek többségét a családi kötelesség fogalmainak rová sára csak saját boldogsága érdekli. Az aggodal maskodók szerint helyre kell állítani a családi élet erkölcsiségét: fel kell támasztani a tradicio nális családot, mert az sokkal szilárdabb és ren dezettebb volt a kusza kapcsolatoknál, amelyek be mára a legtöbben belegabalyodtunk (O'Neill 2002). Ezeket az érveket nem csak Európában és az Egyesült Államokban hallhatjuk. A személyes, érzelmi szférát érintő változások messze túlnőt tek bármely ország határain. Szinte mindenütt felvetődnek ugyanezek a kérdések, csak súlyuk vagy fogadtatásuk lehet más az eltérő kulturális környezetben. Kínában például az állam azt fon tolgatja, hogy megnehezíti a válást. A házasság ra vonatkozó hatályos törvények, amelyeket az 1960-as években fogadtak el, nagyon liberális nak nevezhetők. A házasságot gyakorlatilag szer ződésnek tekintik, amely bármikor felbontható, „ha férj és feleség is úgy kívánja". A válást akkor
7. FEJEZET
is jóváhagyhatják, ha az egyik fél ellenzi, mond ván, hogy a házasságból kihunyt a „kölcsönös ragaszkodás". A kéthetes várakozási idő letelte és egy kisebb illeték megfizetése után a pár útjai szétválhatnak. A kínai válások aránya a nyugati országokhoz hasonlítva még mindig alacsony, de gyorsan növekszik - akárcsak más fejlődő ázsiai országokban. A kínai városokban nemcsak a vá lás, hanem az együttélés is gyakoribbá vált. Kína óriási vidéki területein viszont egészen más a helyzet. A házasság és a család sokkal tradicio nálisabb - hiába próbálják az állami szervek hol ösztönzőkkel, hol büntetéssel korlátozni a gyer mekáldást. A házasság két család egyezsége, ame lyet inkább a szülők, mint az érintettek kötnek. Nemrégiben felmérést végeztek a gazdasági fej lődésben elmaradó Kanszu tartományban, amely szerint a házasságok 60 százaléka még mindig a szülők megegyezésére épül. Egy kínai szólás sze rint: „Menj el hozzá, biccents, házasodj!" Mégis furcsa fordulat következett be a modernizálódó Kína történetében: a városközpontokban ma vá lók közül sokan vidéken keltek egybe a hagyomá nyos módon. Kínában sok szó esik arról, hogy meg kell vé deni a „hagyományos" családmintákat. Számos nyugati országban még hevesebb, megosztó vita alakult ki ebben a kérdésben. A hagyományos családforma védelmezői azt mondják, hogy ha csak a viszony fontos, akkor azt megsínyli a csa lád, a társadalom alapvető intézménye. E kritiku sok közül ma sokan a család széteséséről beszél nek. Ha valóban most van szétesőfélben, akkor az nagyon nagy jelentőséggel bír. A családban találkozik össze egy sor trend, amelyek a társada lom egészét érintik: a nemek egyenlőbbé válása, a nők nagyarányú munkaerőpiacra jutása, a sze xuális viselkedésformák és elvárások változása, otthon és munka módosuló viszonya. A ma zajló változások között nincs fontosabb azoknál, ame lyek személyes életünkben következnek be: nemi és érzelmi életünkben, házasságunkban, csalá dunkban. Globális forradalom zajlik, amelynek során minden megváltozik: az is, ahogyan ma gunkról gondolkodunk, és az is, ahogyan mások kal alakítunk ki kötelékeket, kapcsolatokat. Ez a forradalom a világ különböző részein különböző ütemben zajlik, és néhol jelentős ellenállásba üt közik. „Tévedés!" - mondják mások. Szerintük a csa lád nem szétesik, csak változatosabbá válik. Vagy is ahelyett, hogy mindenkit igyekeznénk ugya nabba a skatulyába gyömöszölni, éppenséggel szorgalmaznunk kellene, hogy minél több formá ja legyen a családnak és a szexuális életnek (Hite 1994).
Melyik félnek van igaza? Valószínűleg mind két nézetet kétkedve kell fogadnunk. A hagyo mányos családhoz nem térhetünk vissza, és nem csak azért (mint korábban, a 1 7 4 - 1 7 5 . oldalon fejtegettem), mert a tradicionális család úgy, aho gyan általában elképzelik, sosem létezett, vagy azért, mert régen túl sok elnyomó oldala volt a családnak ahhoz, hogy ma modell lehetne. Azért is lehetetlen, mert a házasság és a család korábbi formáit átalakító társadalmi változások többsé ge visszafordíthatatlan. A nők nem fogják nagy számban újra vállalni az otthonukhoz kötöttsé get, amelyből korábban csak keservesen szaba dulhattak. A mai szexuális életközösség és házas ság már nem lehet olyan, mint régen - akár jobb, akár rosszabb. Az érzelmi kommunikáció - pon tosabban a kapcsolatok cselekvő kialakítása és fenntartása - mindennél fontosabb lett életünk ben, a személyes és a családi szférában egyaránt. Hová vezethet mindez? Lehet, hogy a válások aránya már nem növekszik olyan meredeken, mint korábban, de azért nem kezdett csökkenni. A válásra vonatkozó számadatok bizonyos mér tékig mind becslések, de a régebbi trendek alap ján arra számíthatunk, hogy a ma kötött házassá gok mintegy 60 százaléka tíz éven belül válással végződik. Korábban is említettem, hogy a válás nem min dig a boldogtalanság megnyilvánulása. Ma újra kezdhetik azok, akik a korábbi időkben kénysze redetten megmaradtak a szerencsétlen házassá gokban. De nem kétséges, hogy a szexualitást, a házasságot és családot érintő trendek egyesekben erős aggodalmakat keltenek, miközben mások számára megteremtik a beteljesülés és az önmeg valósítás új lehetőségeit. Mindenképp van némi igazságuk azoknak, akik szerint örülnünk kell a családformák mai nagy változatosságának, hiszen megszabadíta nak minket a múlt béklyóitól és gyötrelmeitől. A férfi is, a nő is egyedülálló maradhat, ha úgy tartja kedve, nem kell tartania a társadalom roszszallásától, amely sokszor az agglegényeket, vagy még inkább a férj nélkül maradt nőket sújtotta. Az együtt élő párokat már nem érheti társadalmi elutasítás „tiszteletreméltóbb" házas barátaik ré széről. Meleg párok is összeköltözhetnek és gye rekeket nevelhetnek, nem fogadják őket olyan ellenérzésekkel, mint ahogyan a múltban tették volna. Az elmondottakból könnyen arra a következte tésre juthatunk, hogy válaszúthoz érkeztünk. Mit hoz a jövő? Tovább gyengülnek a tartós házas ságok és életközösségek? Egyre inkább keserűség és erőszak tarkítja majd az érzelmi és szexuális színteret? - Senki nem tudja megjósolni. De a
CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK
házasság és a család fentiekben is végzett szo ciológiai elemzése egyértelműen abba az irány ba mutat, hogy gondjainkat nem oldhatjuk meg a múltba révedve. Arra kell törekednünk, hogy az
egyéni szabadságokat, amelyeket többségünk ma nagyra értékel személyes életében, összebékítsük azzal a szükséglettel, hogy másokkal szilárd és tartós kapcsolatokat kell kialakítanunk.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A rokonság, a család és a házasság szorosan összekapcsolódó fogalmak, amelyek kulcsfon tosságúak mind a szociológia, mind az antro pológia számára. A rokonság vagy genetikai, vagy házasság révén létrejött kapcsolatot je lent. A család olyan rokonsági csoport, amely nek feladata a gyerekek felnevelése. A házas ság két, társadalmilag jóváhagyott szexuális kapcsolatban együtt élő ember viszonya.
7. Igen magasak az újraházasodási arányok. Az újraházasodás mostohacsalád kialakulásához vezethet: ebben a családfajtában legalább a felnőttek egyikének előző házasságból vagy kapcsolatból származó gyermekei vannak. Az „apahiány" azt jelenti, hogy az apának a szétköltözést vagy válást követően csak szór ványos kapcsolata van gyermekeivel (ha van egyáltalán).
2. A nukleáris családban egy házaspár (vagy egy egyedülálló szülő) él együtt vér szerinti vagy fogadott gyerekeivel. Kiterjesztett családról akkor beszélünk, amikor a házaspáron és a gyerekeiken kívül más rokonok is élnek a csa láddal együtt, vagy azzal szoros és folyamatos kapcsolatban állnak.
8. Két ember kapcsolatának meghatározó alapja ma már nem a házasság. Az együttélés (ami kor egy pár házasságon kívül él együtt sze xuális kapcsolatban) egyre gyakoribb számos ipari országban. A melegeknek és a leszbiku soknak szintén egyre több lehetőségük van párként együtt élni, mert az emberek ma már kevésbé ítélik el a homoszexualitást. Egy-egy homoszexuális párnak sikerült kivívni azt a jogot is, hogy családnak tekintsék őket.
3. A nyugati társadalmakban a házasság, ennélfog va a család is a monogámiára épül (amely kul turálisan elfogadott szexuális viszony egy nő és egy férfi között). Sok más kultúrában elfogadják vagy ösztönzik a poligámiát, vagyis hogy vala kinek egyszerre két vagy több házastársa lehet. 4. A 20. század folyamán az iparosodott társadal mak többségében megingott a hagyományos nukleáris család uralkodó helyzete. Ma már nagyon sokféle családforma létezik. 5. Az etnikai kisebbségi csoportokban is igencsak sokféle családformát találhatunk. Nagy-Britan niában a dél-ázsiai és a karibi fekete származá sú családok különböznek az ország jellemző családfajtáitól. 6. A háborút követő években növekedett a válá sok aránya, ugyanakkor csökkent az első há zasságok száma. Ennek eredményeként a né pesség egyre nagyobb része él egyszülős ház tartásokban.
9. A családi életre korántsem mindig a boldog ság és a harmónia a jellemző; keretein belül előfordulhat szexuális bántalmazás és erő szak is. A gyerekek szexuális bántalmazói, a családon belüli erőszakos cselekmények el követői rendszerint férfiak, ami valószínűleg összefügg azzal, hogy a férfiak másfajta erő szakos cselekedetektől sem riadnak vissza. 10. A házasság ma már egyik nem esetében sem számít a rendszeres szexuális élet feltételé nek, és ugyanígy nem tekinthető a gazdasági tevékenység alapjának sem. Nyilvánvalónak látszik, hogy a társadalmi és a szexuális kap csolatok a jövőben is igen sokféle formát öl tenek. A házasság és a család igen nagy teherés próbatételeknek van kitéve, mégis szilárd társadalmi intézmény marad.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Minden családforma egyformán elfogadható a mai társadalmakban? 2. Hogyan jelezheti a válások növekvő aránya, hogy a házastársi kapcsolat jelentősége nemhogy csökkent volna, hanem még erősödött is? 3. Most, hogy gyengül a férfi kenyérkereső szerepe, milyen új szerepe lehet a családban? 4. Elég-e a szerelem ahhoz, hogy fennmaradjon a család intézménye? 5. Hanyatlanak-e a családi értékek? Ha igen, számít ez valamit?
7. FEJEZET
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Allan, G. - Crow, G. (2001): Families, Households and Society. New York, Palgrave. Hantrais, Linda - Lohkamp-Himminghofen, Marlene (szerk.) (1999): Changing Family Forms, Law and Policy. Loughborough, Cross-National Research Group, European Research Centre, Loughborough University. Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London, Routledge. Lerner, Richard M. - Castellino, Domini R. (szerk.) (1999): Adolescents and Their Families: Structure,
Function and Parent-Youth Relationship. New York, Garland.
Lewis, Jane (2001): End of Marriage: Individualism and Intimate Relations. Cheltenham, E. Elgar. Newman, D. - Grauerholz, E. (2002): Sociology of Families. London, Sage (2. kiadás). Suva, E. B. - Smart, C. (szerk.) (1999): The 'New'Family. London, Sage. Steel, L. - Kidd, W. (2001): The Family. London/New York, Palgrave. Wilkinson, Helen (szerk.) (2000): Family Business. London, Demos.
Centre for Policy Studies (tanácsadó testület, amelynek célja a család, a vállalkozás, az individualiz mus és a szabadság erősítése) http://www.cps.org.uk Civitas http ://www.civitas .org.uk Clearinghouse on International Developments in Child, Youth and Family Policies http://www.childpolicyintl.org Demos (a társadalmi kirekesztéssel, a családdal és a szegénységgel foglalkozó kutató- és tanácsadó csoport) http://www.demos.co.uk Family Research Council http ://w w w. frc. org
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG A TEST SZOCIOLÓGIÁJA AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok Orvostudomány és egészség a változó világban Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA Osztály és egészség Nem és egészség Etnikum és egészség Egészség és társadalmi kohézió A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA A fogyatékosság egyéni modellje A fogyatékosság társadalmi modellje Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
N é z z é k a z a l á b b i k é t f é n y k é p e t ! M i n d k e t t ő n szin te ugyanolyan beesett arcot, csontig soványodott t e s t e t l á t h a t n a k . A b a l o l d a l i k é p e n l é v ő fiatal af
A TEST SZOCIOLÓGIÁJA A z e m b e r i s é g t ö r t é n e t e s o r á n c s a k k e v e s e n - pél
rikai l á n y t a z e m é s z t i el, h o g y e g y s z e r ű e n n i n c s
dául szentek, misztikusok - éheztették magukat
m i t e n n i e . A j o b b o l d a l o n l é v ő fiatal n ő b r i t t i n é
h a l á l r a v a l l á s i o k o k b ó l . M á s f e l ő l a z a n o r e x i a kü
dzser, akit az v i s z a sírba, h o g y b á r t á r s a d a l m a
lönösebben n e m is kötődik vallási hiedelmek
már n e m tud mit kezdeni a sok élelmiszerrel, ő
h e z , é s e l s ő s o r b a n n ő k n é l fordul e l ő . H a testi
m é g s e m eszik, vagy c s a k o l y a n k e v e s e t , h o g y a z
b e t e g s é g , a k k o r azt g o n d o l h a t n á n k , h o g y b i o l ó
m á r s z i n t e a z é l e t b e n m a r a d á s h o z s e m elég.
giai v a g y fizikai t é n y e z ő k k e l m a g y a r á z h a t ó . D e
E két esetben élesen eltérő társadalmi dinami
a k á r c s a k e k ö n y v m á s t é m á i r ó l , az e g é s z s é g r ő l és
káról van szó. Az élelmiszerhiány miatti éhezést
a b e t e g s é g r ő l is e l m o n d h a t j u k , h o g y t á r s a d a l m i ,
okozó tényezőkkel szemben az e m b e r tehetetlen,
k u l t u r á l i s h a t á s o k b e f o l y á s o l j á k ő k e t - i l y e n pél
és i l y e n h e l y z e t b e c s a k a l e g s z e g é n y e b b e k ke
d á u l az, h o g y a k a r c s ú s á g m á r - m á r k ö v e t e l m é n y .
r ü l h e t n e k . A b r i t t i n é d z s e r , a k i a világ e g y i k leg
B á r a z a n o r e x i a i s o l y a n b e t e g s é g , a m e l y fizikai
g a z d a g a b b o r s z á g á b a n él, a n o r e x i á b a n s z e n v e d ,
t ü n e t e k b e n m u t a t k o z i k m e g , s z o r o s a n összefügg
é s n e m t u d u n k róla, h o g y e n n e k a b e t e g s é g n e k
a f o g y ó k ú r a g o n d o l a t á v a l , az v i s z o n t k a p c s o l ó d i k
v o l n a fizikai oka. M e g s z á l l o t t a n egy i d e a l i z á l t
a vonzó külsőről, főként a női testről kialakult
k a r c s ú t e s t r e s z e r e t n e szert t e n n i , így a z t á n n e m
nézetekhez, amelyek a modern társadalomban
e s z i k egy falatot s e m . A z a n o r e x i a é s m á s táplál
alaposan megváltoztak.
kozási zavarok n e m azokra jellemzők, akiknek
m a k t ö b b s é g é b e n a telt n ő i a l a k o t i d e a l i z á l t á k ,
csak kevés é l e l e m jut vagy s e m e n n y i , h a n e m a
a soványságot pedig egyenesen helytelenítették,
A p r e m o d e r n társadal
tehetősebbekre - i s m e r e t l e n e k az é l e l m i s z e r b e n
m e r t azt m u t a t t a , h o g y a z i l l e t ő n e m e s z i k ele
szűkölködő fejlődő országokban, például Szomá
get, vagyis szegény. E u r ó p á b a n m é g a z 1 6 0 0 - a s
liában.
é s 1 7 0 0 - a s é v e k b e n i s azt t e k i n t e t t é k i d e á l i s nő-
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG m i n d e n n a p e s z é b e j u t a fogyókúra, é s t í z b ő l egy m e g k é r d e z e t t b e v a l l o t t a , h o g y r e n d s z e r e s e n meg tagadja m a g á t ó l a z é t e l t ( F l o u r A d v i s o r y B u r e a u 1 9 9 8 ) . A hasonló zavarokban szenvedőket segítő Eating
Disorders
Association
becslése
szerint
az
E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ö s s z e s e n 1,15 m i l l i ó l e h e t a z o k n a k a f é r f i a k n a k és n ő k n e k a s z á m a , a k i k e t ilyen zavarok gyötörnek, és akik vagy e l m e n n e k emiatt orvoshoz, vagy n e m . A k ó r o s k a r c s ú s á g r a t ö r e k v é s - és az a b b ó l e r e d ő táplálkozási zavarok - n e m c s a k az euró pai és amerikai nőkre jellemzők. A női szépség n y u g a t i k é p e i e l t e r j e d t e k az e g é s z v i l á g o n - és velük együtt a hozzájuk k a p c s o l ó d ó betegségek is. P é l d á u l J a p á n b a n e l ő s z ö r a z 1 9 6 0 - a s é v e k b e n számoltak be táplálkozási zavarokról, amikor az o r s z á g gyors
gazdasági fejlődésnek indult
és
a
v i l á g g a z d a s á g r é s z é v é vált. M a a z a n o r e x i a a fia tal j a p á n n ő k k ö z e l 1 s z á z a l é k á r a j e l l e m z ő - ez nagyjából megegyezik az amerikai aránnyal. Az 1980-as
és
1990-es
években Hongkongban és
S z i n g a p ú r b a n , v a l a m i n t Tajvan, K í n a , a F ü l ö p s z i g e t e k , I n d i a é s P a k i s z t á n v á r o s a i b a n d e r ü l t ki, Rubens 1613 táján készült festménye Vénuszt, a szerelem és szépség istennőjét ábrázolja. nek, akinek „megvolt m i n d e n e " . H a v a l a k i i s m e r i a képeket, a m e l y e k e t a k k o r i b a n festettek, p é l d á u l Rubens k é p e i t (lásd f e n t ) , b i z o n y á r a é s z r e v e t t e , hogy telt i d o m ú (sőt, t e s t e s ) n ő k e t á b r á z o l t a fes
h o g y a fiatal, t ö b b n y i r e g a z d a g n ő k i l y e n p r o b l é m á k k a l k ü s z k ö d n e k (Efron 1 9 9 7 ) . A M e d s c a p e egyik
vizsgálata
[General
Medicine,
2004)
fel
tárta, h o g y a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a n ő k 0 , 3 - 7 , 3 s z á z a l é k á n á l fordul e l ő a bulimia nervosa,
míg a
n e m n y u g a t i o r s z á g o k b a n a r á n y u k 0 , 4 6 - 3 , 2 szá zalék között mozog (ANFED 2 0 0 5 ) .
tő. A 1 9 . s z á z a d végi k ö z é p o s z t á l y e g y e s c s o p o r t
M e g i n t c s a k a r r ó l v a n szó, h o g y v a l a m i , a m i
jaitól ered az az e l k é p z e l é s , h o g y a k a r c s ú n ő a l a k
e l s ő p i l l a n t á s r a c s u p á n s z e m é l y e s g o n d n a k lát
a kívánatos, de c s a k m o s t a n á b a n v á l t á l t a l á n o s
s z i k - a z i l l e t ő n e m tudja, m i t - m e n n y i t e h e t , é s
ideállá a n ő k k ö r é b e n .
örökké elégedetlen a külsejével -, az valójában
Tehát az a n o r e x i a g y ö k e r e i t a n ő i t e s t r ő l ki
közös gond, sokakat foglalkoztató kérdés. Ha az
alakított k é p b e n k e l l k e r e s n i , a m e l y a v á l t o z á s o n
a n o r e x i a é l e t v e s z é l y e s f o r m á i n k í v ü l a z z a l i s szá
ment keresztül k o r u n k m o d e r n t á r s a d a l m a i b a n .
molunk, hogy egyesek már csak a fogyókúrának
ismerték
és a „testépítésnek" élnek, akkor be kell látnunk,
fel ezt a r e n d e l l e n e s s é g e t , m é g i s c s a k az e l m ú l t
hogy ma m á r több millió e m b e r küzd táplálkozá
Először
1874-ben,
Franciaországban
harminc-negyven é v b e n s i k e r ü l t f e l t á r n i a z o k a i t
si z a v a r o k k a l - és n e m c s a k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g
(Brown-Jasper
ban, h a n e m m i n d e n iparosodott országban.
1993).
A z ó t a egyre g y a k o r i b b á
vált a fiatal n ő k k ö r é b e n - a k á r c s a k a b u l i m i a ,
A táplálkozási zavarok elképesztő sebességgel
amikor valaki e l ő b b d e g e s z r e z a b á l j a m a g á t , m a j d
terjednek, a m i jól mutatja a társadalmi tényezők
szándékosan k i h á n y j a a z e g é s z e t . A z a n o r e x i a é s
egészségünkre,
a bulimia g y a k r a n együtt jár, e g y a z o n s z e m é l y
günkre gyakorolt hatását.
ben m e g t a l á l h a t ó k . L e h e t , h o g y a z i l l e t ő s o k á i g
i s m e r t t e r ü l e t k u t a t ó i azt vizsgálják, h o g y a n hat
társadalmi
interakciós
képessé
A testszociológiaként
koplal, m á r c s a k c s o n t é s bőr, a z t á n e l k e z d r e n
nak ezek a társadalmi tényezők testünkre. Em
geteget e n n i é s p r ó b á l j a h á n y t a t n i m a g á t , h o g y
berek vagyunk, nyilván van testünk, de ez a test
megtartsa n o r m á l i s s ú l y á t , így h a m a r o s a n m e g i n t
n e m c s a k úgy m i n d e n t ő l függetlenül van, n e m
lesoványodik.
p u s z t á n v a l a m i fizikai, t á r s a d a l m o n k í v ü l l é t e z ő
Az anorexia és más táplálkozási zavarok m á r igencsak i s m e r t b e t e g s é g f a j t á k a m o d e r n társa dalmakban. A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 8 - 2 4 é v e s
dolog. T e s t ü n k r e t á r s a d a l m i t a p a s z t a l a t a i n k é p p úgy e r ő s e n h a t n a k , m i n t a z o n c s o p o r t o k n o r m á i és é r t é k e i , a m e l y e k n e k a tagjai v a g y u n k .
nők k ö r é b e n végzett f e l m é r é s r á m u t a t o t t , h o g y a
E fejezet e g y i k fő t é m á j a az, h o g y a test egyre
válaszadóknak m i n d ö s s z e e g y n e g y e d e v o l t elége
i n k á b b e l v á l i k a „ t e r m é s z e t t ő l " : a m i n k e t körül
dett a súlyával; 39 s z á z a l é k u k azt m o n d t a , h o g y
v e v ő k ö r n y e z e t t ő l é s saját b i o r i t m u s u n k t ó l . Tes-
8. FEJEZET t ü n k n e m szabadulhat a t u d o m á n y és a techno
kat.
lógia hatásától, akár alakformáló gépekről, akár
t á r s a d a l m i d i m e n z i ó i t . M a j d f i g y e l m ü n k e t a fo
f o g y ó k ú r á s m ó d s z e r e k r ő l v a n szó, a m i ú j k é r d é
g y a t é k o s s á g s z o c i o l ó g i á j a felé fordítjuk, é s f ő k é n t
Azután
megvizsgáljuk
az
s e k e t v e t fel. V e g y ü k p é l d á u l a z egyre elfogadot
a
tabb plasztikai sebészetet: új lehetőségeket kínál,
lis k i a l a k í t á s á v a l f o g l a l k o z u n k .
fogyatékosság
fogalmának
egészség
tágabb
társadalmi-kulturá
u g y a n a k k o r h e v e s t á r s a d a l m i v i t á k a t i s gerjeszt. A fejezet k é s ő b b i r é s z é b e n egy i l y e n vitát vizs g á l u n k m e g , a m e l y a r r ó l folyik, h o g y s e g í t h e t - e a p l a s z t i k a i s e b é s z e t az a r c t o r z u l á s m i a t t a „nor málisoktól" különböző embereken.
AZ EGÉSZSÉG ES A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA
A „ t e c h n o l ó g i a " szót itt n e m a l e g s z ű k e b b ér
Csak akkor érthetjük meg, miért oly gyakoriak a
telmében használom. Alapvetően olyan materiá
táplálkozási zavarok manapság, ha visszagondo
lis t e c h n i k á k a t j e l e n t , m i n t a m i l y e n e k e t a m o
lunk a kötet korábbi részeiben elemzett társadal
dern orvostudományban alkalmaznak - például
mi változásokra. Ezért e fejezet m á s i k fő témája
a z u l t r a h a n g o s vizsgálat, a m e l l y e l a z o r v o s figye
a t á r s a d a l m i v á l t o z á s t e s t r e g y a k o r o l t h a t á s a . Tu
l e m m e l kísérheti a magzat fejlődését a születés
lajdonképpen az anorexia is bizonyos társadalmi
előtt. D e a z z a l i s s z á m o l n u n k kell, a m i t M i c h e l
változásokat tükröz, többek között a globalizáció
F o u c a u l t ( 1 9 8 8 ) a testre ható „társadalmi tech
hatását.
n o l ó g i á k n a k " n e v e z . E z e n azt érti, h o g y a t e s t egyre i n k á b b o l y a s v a l a m i , a m i t n e m e l f o g a d u n k , h a n e m „ k r e á l u n k " . T á r s a d a l m i t e c h n o l ó g i a bár mely rendszeres beavatkozás,
amellyel testünk
működését irányítjuk, hogy testünket meghatá r o z o t t m ó d o n á t a l a k í t s u k . E r r e p é l d a a fogyókú ra, a m e l y a n o r e x i á h o z v e z e t h e t .
A
nyugati
táplálkozási
társadalmakban zavarok
globalizálódása
és
között
az
előtérbe
kerülő
élelmiszer-termelés
közvetlen
összefüggés
m u t a t h a t ó ki. Ú j h ű t é s i m ó d o k a t t a l á l t a k fel é s m e g k e z d ő d ö t t a k o n t é n e r e s s z á l l í t á s , így az élel m i s z e r t s o k á i g l e h e t e t t t á r o l n i , a v i l á g e g y i k fe l é r ő l a m á s i k r a s z á l l í t a n i . A z 1 9 5 0 - e s é v e k óta
elemezzük
a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n m i n d e n v i l á g r é s z éte
majd a ma m á r oly gyakori táplálkozási zavaro
leit m e g v e h e t j ü k ( m á r m i n t a z o k , a k i k n e k t e l i k r á
A
következő
részekben
először
Az Egyesült Királyság és más gazdag országok szinte minden nagyobb élelmiszerüzletében ma már elképesztően sok féle, különböző világtájakról származó élelmiszert kaphatunk.
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
Példa a szociológiai képzelőerő bevetésére: alternatív gyógyítá Jan M a s o n fiatalabb korában majd kicsattant az
dású t e r m é s z e t g y ó g y á s z t , és n e m is c s a l ó d o t t a
e g é s z s é g t ő l . De amikor kezdte holtfáradtnak, el
kezelésben (Sharma 1 9 9 2 ) . Ma már J a n is a b b a az egyre n é p e s e b b csoport
e s e t t n e k érezni m a g á t , rájött, hogy háziorvosa nem nyújthat számára enyhülést:
ba tartozik, amelynek tagjai n e m konvencionális gyógymódokkal
igyekeznek
megőrizni
egészsé
Azelőtt nagyon jó e r ő b e n voltam: úsztam, fal
güket. Az elmúlt évtizedben sok i p a r o s o d o t t tár
labdáztam, f u t o t t a m - m o s t pedig mindez egy
s a d a l o m b a n f e l t á m a d t az érdeklődés az alter
szerre elillant. J á r t a m t ö b b orvosnál is, de senki
natív g y ó g y í t á s l e h e t ő s é g e iránt. Az alternatív
nem tudta m e g m o n d a n i , mi b a j o m . A házi
m ó d s z e r e k e t alkalmazó orvosok s z á m a egyre nő,
orvosom mirigylázra g y a n a k o d o t t , és antibio
akárcsak az a l k a l m a z h a t ó gyógyító eljárások szá
tikumot írt fel, amitől szörnyű szájpenész tört
ma. A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n g o m b a
ki rajtam. Azután elkezdte m o n d o g a t n i , hogy
s z a p o r o d n a k az alternatív - a „hivatalos" egész
ő s e m tudja, mi lehet e z . . . Minden l e h e t s é g e s
ségügyi
vizsgálatot elvégeztek. Már nagyon rossz bőr ben voltam. Ez m e n t fél évig. Tovább b e t e g e s kedtem, és m é g mindig n e m t u d t á k m e g m o n dani, miért. (Idézi Sharma 1 9 9 2 , 3 7 . o.) Jan orvosa m e g á l l a p í t o t t a , hogy p á c i e n s e a stressz
rendszert
kiegészítő,
részben
módra
átfedő -
e g é s z s é g m e g ő r z ő - g y ó g y í t ó eljárások a gyógynö vénykúrától az akupunktúráig, a reflexológiától a kiropraktikai kezelésig. Becslések szerint minden negyedik brit j á r t m á r ilyen alternatív módszere ket alkalmazó orvosnál. Általában a fiatal vagy középkorú, középosztálybeli nők fordulnak az al ternatív g y ó g y m ó d o k felé.
hatásaitól szenved, és azt javasolta neki, hogy
Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k é p í t e t t é k fel a világ
próbálkozzon antidepresszánsokkal. Ő a z o n b a n
legfejlettebb,
tudta, hogy a nyugtatók n e m használnának, bár
ügyi létesítményeit. Akkor mégis mi lehet az oka
forrásokban
elismerte: az bizony „stresszeli", hogy n e m tudják
annak, hogy egyre t ö b b e m b e r választ az egész
diagnosztizálni a baját. Egy rádióműsor hallatán
ségügyi
sejteni kezdte, hogy e l e s e t t s é g e valamilyen vírus
lan" g y ó g y m ó d o k a t , mint az a r o m a t e r á p i a vagy
fertőzés u t ó h a t á s a lehet. Egy barátja t a n á c s á r a
a h i p n o t e r á p i a ? Először is hangsúlyoznunk kell,
rendszer
helyett
bővelkedő
olyan
egészség
„tudományta
természetgyógyászhoz fordult, aki alternatív, ho
hogy közülük n e m mindenki fordít h á t a t telje
meopátiás s z e m l é l e t e t követve felméri az e g é s z
sen a konvencionális g y ó g y á s z a t n a k az alternatív
test állapotát, majd e g é s z e n kis anyagmennyisé
gyógyító eljárások kedvéért (bár egyes alternatív
gekkel, „ h a s o n l ó t a hasonlóval" elven kezeli - e
szemléletek, például a h o m e o p á t i a mindenestül
gyógymód arra a feltevésre épül, hogy a b e t e g s é g
elutasítja az o r v o s t u d o m á n y t ) . Sokan a két meg
tünetei a t e s t öngyógyító f o l y a m a t á n a k részét al
közelítés k ü l ö n b ö z ő e l e m e i t ötvözik. Ezért egyes
kotják. Jan keresett egy rokonszenves gondolko-
t u d ó s o k n e m alternatív, h a n e m inkább komple menter gyógyászatnak
nevezik a
nem
konvencio
nális eljárásokat (Saks 1 9 9 2 ) . Egy-egy e m b e r t ö b b okból is igénybe veheti va lamelyik alternatív gyógyító szolgálatait. Van, aki szerint a konvencionális gyógyászat hagy m a g a után
kívánnivalót vagy n e m tudja
enyhíteni
a
stressz és a s z o r o n g á s tartós, szűnni n e m aka ró kínjait. M á s o k azzal e l é g e d e t l e n e k , a h o g y a n a
modern
egészségügyi
hosszú várólisták, dözgetés,
rendszerek
szakorvostól
pénzügyi
működnek:
szakorvosig
megszorítások
stb.
kül
Ehhez
járulnak m é g az orvosságok káros mellékhatásai és az
indokolatlan
sebészi
beavatkozás
miat
ti a g g o d a l m a k is - m i n d k e t t ő gyakran előfordul a m o d e r n egészségügyi rendszerekben. Egyesek főként azért fordulnak az alternatív gyógyászat Az akupunktúra is egyike a komplementer gyógyászat sok ágának, amelyeket azok választanak, akik maguk szeretnék megtalálni a legjobb gyógymódot és megkér dőjelezik a biomedicinális egészségmodellt.
felé, mert n e m tetszik nekik az orvos és a b e t e g kiegyenlítetlen hatalmi viszonya. Úgy érzik, hogy a „passzív p á c i e n s " szerepe n e m biztosít számuk-
8. FEJEZET
208
•MMHHMHMMMMnMHMMMMMIHMMHIMI^
ra megfelelő kezelést és gyógyítást. Végül van,
re egy-egy e m b e r az alternatív gyógyításban ke- j
aki vallási vagy filozófiai okokból ellenzi a kon
res megoldást, m a g á n a k a m o d e r n kornak a ter- I
vencionális gyógyászatot, amely rendszerint kü
méke. Az álmatlanság, a szorongás, a stressz, a
lön kezeli az e l m é t és a t e s t e t . Ők úgy vélik, hogy
depresszió, a fáradtság és a krónikus fájdalom I
a konvencionális gyógyászat gyakorlatában sok
(amelyet ízületi gyulladás, rák vagy más b e t e g s é g
szor nem veszik figyelembe az egészség és a be
okozhat) mind egyre gyakoribbak az iparosodott I
t e g s é g szellemi-lelki dimenzióit.
t á r s a d a l m a k b a n . Bár ezek az állapotok r é g e b b e n I
Az
alternatív
gyógyászat
térnyerése
számos
I
is léteztek, úgy tűnik, hogy ma t ö b b bajt, az em- I
érdekes, m e g f o n t o l a n d ó kérdést vet fel a szocio
berek e g é s z s é g é b e n n a g y o b b t ö r é s e k e t okoznak,
lógus számára. Mindenekelőtt lenyűgözően hű
mint k o r á b b a n bármikor. Nemrégiben készült fel- I
képet ad a modern társadalmakban zajló átalaku
mérésekből kiderült, hogy ma már a l e g t ö b b e n I
I
lásokról. M a n a p s á g már - különféle forrásokból
n e m a nátha, h a n e m a stressz miatt hiányoznak I
- egyre t ö b b információhoz juthatunk, amelyek
a munkahelyükről. Az ENSZ Egészségügyi Világ- I
alapján meghozhatjuk életünk f o n t o s a b b dönté
szervezetének (WHO) előrejelzése szerint húsz I
seit. Ez alól az egészségügyi ellátás sem kivétel: az
éven belül a depresszió lesz az e m b e r cselekvő- I
egyén egyre inkább „egészségvevővé" válik, ak
k é p e s s é g é t leginkább r o n t ó b e t e g s é g a világon.
tív szerepet vállal e g é s z s é g e és jólléte megőrzé
A sors iróniája, h o g y é p p a m o d e r n i t á s e követ- I
I
s é b e n . Nemcsak arról hozhatunk döntést, milyen
kezményeivel n e m tud
orvosokat keresünk fel, h a n e m igyekszünk bele
cionális gyógyászat. Bár n e m valószínű, hogy az I
szólni a nekünk nyújtott ellátásba és kezelésbe is.
alternatív gyógyítás teljesen felváltaná a „hivata-
I
Ekképp az alternatív gyógyászat e r ő s ö d é s e össze
los" egészségügyi ellátást, s z á m o s jel m u t a t arra,
I
függ
hogy szerepe t o v á b b nő.
az
öngyógyító
mozgalom
térhódításával,
mit kezdeni a konven
amelynek részei a t á m o g a t ó csoportok, a tanu
t
lóköröket és az önálló tájékozódást segítő köny vek. Ma már az e m b e r e k j o b b a n tudják irányítani
KÉRDÉSEK
életüket, mint korábban bármikor - tevékenyen
1. Miért e r ő s ö d t e k m e g ennyire az alternatív gyó
alakíthatják, nem kell kizárólag m á s o k utasításai ra vagy véleményére hagyatkozniuk.
gyászat
különböző
formái,
gyógymódjai
az I
utóbbi években?
A szociológus érdeklődésére az a kérdés is szá
2. Miben különböznek a biomedicinális egész- 1
m o t tarthat, hogyan változik az egészség és a
ségmodell alapjául szolgáló feltevések (lásd a 1
b e t e g s é g jellege a késő modern korszakban. Úgy
2 1 1 - 2 1 4 . o.) az alternatív gyógyászat gondol- I
tűnik, hogy sok olyan állapot és b e t e g s é g , amely-
kodásmódjától?
- vagyis ma m á r a n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n é l ő k
gázhatunk)
többsége). Ezek n e m c s a k „szezonálisan" kapha
A táplálkozási zavarok részben ezekből a lehe
és
megválogathatjuk az
ételeinket.
tók, m i n t régen, h a n e m t ö b b n y i r e á l l a n d ó a n el
tőségekből erednek, de közrejátszanak b e n n ü k a
érhetők.
h e l y z e t o k o z t a s t r e s s z é s f e s z ü l t s é g e k is.
A z e l m ú l t n a g y j á b ó l egy é v t i z e d b e n a z E g y e
De v a j o n m i é r t a n ő k e t , f ő k é n t a fiatal n ő k e t
sült K i r á l y s á g é s m á s fejlett o r s z á g o k l a k ó i el
sújtják l e g i n k á b b a t á p l á l k o z á s i z a v a r o k ? E l ő s z ö r
kezdtek többet törődni az étrendjükkel. Ez n e m
i s r á k e l l m u t a t n u n k , h o g y t á p l á l k o z á s i zavarok
azt j e l e n t i ,
b a n s z e n v e d ő k n e m m i n d n ő k : n a g y j á b ó l 1 0 szá
h o g y m i n d e n k i él-hal azért,
hogy
v é k o n y l e g y e n . I n k á b b a r r ó l v a n szó, h o g y h a
z a l é k u k férfi ( E a t i n g D i s o r d e r s A s s o c i a t i o n 2 0 0 0 ) .
minden
m i n d i g kap
D e a férfiak n e m k ü s z k ö d n e k a n o r e x i á v a l vagy
a k k o r választanunk kell, h o g y m i t a k a r u n k
bulimiával olyan gyakran, m i n t a n ő k - részben
ható,
élelmiszer többé-kevésbé
e n n i - m á s szóval étrendet kell összeállítanunk,
azért, m e r t a s z é l e s k ö r b e n elfogadott t á r s a d a l m i
a h o l az „ é t r e n d " a r e n d s z e r e s e n fogyasztott éte
n o r m á k szerint inkább a n ő k n é l fontos a vonzó
leket jelenti. Étrendünk összeállításához el kell
k ü l s ő , r é s z b e n p e d i g azért, m e r t a z i d e á l i s testről
döntenünk, mit akarunk enni, figyelembe véve
m á s k é p a l a k u l t ki a férfiak, m i n t a n ő k eseté
a sokféle új e g é s z s é g ü g y i i n f o r m á c i ó t , a m e l y e
b e n . J o a n J a c o b s B r u m b e r g ( 1 9 9 7 ) a z e l m ú l t két
ket a t u d o m á n y z ú d í t r á n k - p é l d á u l azt, h o g y a
é v s z á z a d b a n írt l á n y n a p l ó k a t v i z s g á l v a megálla
koleszterinszintnek szerepe lehet a szívbetegség
pította, hogy amikor az amerikai serdülő lányok
kialakulásában. Egy élelmiszerekben bővelkedő
m a n a p s á g f e l t e s z i k m a g u k n a k a k é r d é s e k e t , hogy
t á r s a d a l o m b a n l e h e t ő s é g ü n k n y í l i k t e s t ü n k meg
„Ki v a g y o k é n ? " é s „Ki s z e r e t n é k l e n n i ? " , akkor
tervezésére: egészséges életet é l h e t ü n k (például
a v á l a s z - s o k k a l i n k á b b , m i n t s z á z é v v e l ezelőtt
k o c o g h a t u n k , k e r é k p á r o z h a t u n k , ú s z h a t u n k , jó-
- á l t a l á b a n a t e s t k ö r ü l forog. B r u m b e r g s z e r i n t
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG a „kereskedelmi érdekcsoportok" egyre i n k á b b
A p r e m o d e m k u l t ú r á k b a n a c s a l á d volt a fő in
kihasználják a fiatal l á n y o k t e s t t e l k a p c s o l a t o s
tézmény, a m e l y szembeszállt a betegséggel vagy
szorongását. V é g ü l m e g á l l a p í t j a , h o g y a test ma
g o n d o s k o d o t t g y e n g é l k e d ő v é n e i r ő l . M i n d i g vol
olyan fontos s z e r e p e t t ö l t b e a z a m e r i k a i l á n y o k
t a k s z a k o s o d o t t , fizikai é s m á g i k u s g y ó g y m ó d o k a t
énképében, hogy szinte c s a k ezzel foglalkoznak.
e g y a r á n t a l k a l m a z ó gyógyítók, és e h a g y o m á n y o s
A z a n o r e x i a é s m á s t á p l á l k o z á s i z a v a r o k i s azt
kezelési rendszerek közül sok ma is tovább él a
a helyzetet t ü k r ö z i k , h o g y a n ő k s o k k a l n a g y o b b
világ k ü l ö n b ö z ő n e m n y u g a t i k u l t ú r á i b a n : i g e n
szerepet k a p n a k a t á g a b b t á r s a d a l o m b a n , m i n t ré
n a g y s z á m b a n a f e n t e m l í t e t t a l t e r n a t í v gyógyá
gen, d e m é g m i n d i g i n k á b b k ü l s e j ü k , m i n t ered
szat kategóriájába tartoznak.
m é n y e i k s z e r i n t í t é l i k m e g őket. A t á p l á l k o z á s i zavarok
a
testtel
kapcsolatos
szégyenérzetben
Az orvostudományról kialakult, uralkodó nyu gati e l k é p z e l é s e k k ö z e l k é t s z á z é v e a b i o l ó g i a i -
gyökereznek. A n ő úgy érzi, h o g y n e m e l f o g a d h a
orvosi vagy biomedicinális
tó, n e m t ö k é l e t e s , s z o r o n g a m i a t t , h o g y m i l y e n
f e j e z ő d n e k ki. Az e g é s z s é g és a b e t e g s é g e felfo
nek látják m á s o k , é s l a s s a n m á r c s a k a t e s t é v e l
g á s a a m o d e r n t á r s a d a l m a k k i a l a k u l á s á v a l pár
tud foglalkozni. E k k o r m á r m e g s z á l l o t t a n törek
h u z a m o s a n s z ü l e t e t t , sőt e t á r s a d a l m a k e g y i k fő
szik az i d e á l i s k a r c s ú s á g r a - a t e s t s ú l y „ l e a d á s a "
jellemzőjének tekinthető. Kialakulása szorosan
lesz a k u l c s t ö k é l e t e s v i l á g a m e g t e r e m t é s é h e z .
összekapcsolódott a t u d o m á n y és az ész tradicio
Ha egyszer k é n y s z e r e s s é v á l i k a k o p l a l á s és a
n á l i s v a g y v a l l á s i a l a p ú v i l á g m a g y a r á z a t o k felett
testmozgás, r á s z o k h a t arra, h o g y vagy e g y á l t a l á n
aratott diadalával (lásd a w e b e r i racionalizáló-
egészségmodellben
n e m eszik, vagy k i h á n y j a , a m i t m e g e v e t t . H a e z t
d á s r ó l s z ó l ó r é s z t az 1. fejezetben, a 3 5 . o l d a l o n ) .
a szokás n e m töri m e g s e m m i ( p é l d á u l h a t á s o s
Mielőtt alaposabban ismertetném a biomediciná
lehet a p s z i c h o t e r á p i a v a g y az o r v o s i k e z e l é s egy-
lis e g é s z s é g m o d e l l t , f e l v á z o l o m , m i l y e n t á r s a d a l
egy formája), a k k o r m é g az is m e g t ö r t é n h e t , h o g y
m i - t ö r t é n e t i k o n t e x t u s b a n a l a k u l t ki ez a m o d e l l .
a beteg végül h a l á l r a é h e z t e t i m a g á t . A táplálkozási zavarok terjedése mutatja, hogy a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a ma m á r é l e t m ó
Közegészségügy
dunkra h a t : a k a l ó r i a s z á m l á l á s c s a k a t e c h n o l ó gia fejlődésével v á l t l e h e t ő v é . De a t e c h n o l ó g i a
M á r említettem, hogy a tradicionális társadal
hatása m i n d i g t á r s a d a l m i t é n y e z ő k t ő l függ. M a
m a k tagjai n a g y r é s z t o l y a n n é p i o r v o s s á g o k h o z ,
sokkal n a g y o b b a u t o n ó m i á v a l b í r u n k a t e s t ü n k
kezelési és gyógyító eljárásokhoz folyamodtak,
felett, m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r , a m i e g y a r á n t te
amelyek
remt új, p o z i t í v l e h e t ő s é g e k e t és új f é l e l m e k e t ,
nyozódtak. A betegségeket gyakran mágikus vagy
problémákat. E z e k a j e l e n s é g e k is b e l e t a r t o z n a k
vallási keretek között é r t e l m e z t é k és a gonosz
nemzedékről
nemzedékre
hagyomá
abba, a m i t a s z o c i o l ó g u s o k a t e r m é s z e t t á r s a d a l
szellemek vagy a „bűn" j e l e n l é t é n e k tulajdoní
m a s í t á s á n a k n e v e z n e k . Ez a k i f e j e z é s arra utal,
t o t t á k . A p a r a s z t o k és az á t l a g o s v á r o s l a k ó k szá
hogy a k o r á b b a n „ t e r m é s z e t e s n e k " , t e r m é s z e t t ő l
mára n e m létezett olyan külső hatalom, amely
fogva a d o t t n a k s z á m í t ó j e l e n s é g e k m á r a t á r s a d a l
úgy foglalkozott v o l n a egészségükkel, m i n t a m a i
m i jellegűvé v á l t a k : saját t á r s a d a l m i d ö n t é s e i n k
á l l a m o k és egészségügyi rendszerek. Az egész
től függenek.
ség m e g ő r z é s e n e m k ö z f e l a d a t n a k , h a n e m m a gánügynek számított. A
nemzetállam
kialakulása
és
az
iparosítás
Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok
helyzetben.
A biomedicinális egészségmodell előtérbe kerülése
p u s z t á n a z a d o t t föld n é p é n e k , h a n e m egy k ö z
azonban óriási változásokat idézett e l ő e b b e n a A meghatározott területű
nemzet
államok születése megváltoztatta a helyi népes séggel k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e t , a m e l y m á r n e m ponti h a t a l o m kormányzása alá tartozó népesség
Mint oly sok, a k ö t e t e m b e n k ö r ü l j á r t f o g a l o m , az
nek számított. Ettől kezdve az emberi populációt
„egészség" és a „ b e t e g s é g " is k u l t u r á l i s a n és tár
erőforrásnak tekintették,
sadalmilag m e g h a t á r o z o t t
figyelni és s z a b á l y o z n i k e l l , m e r t a n e m z e t i va
értelmű
kifejezés.
A
különböző k u l t ú r á k m á s t - m á s t t e k i n t e n e k egész ségesnek
és
normálisnak.
Minden
kultúrának
megvannak a m a g a f o g a l m a i a t e s t i e g é s z s é g r ő l é s betegségről, d e a m i t m i o r v o s t u d o m á n y k é n t ismerünk, az n a g y r é s z t a n y u g a t i t á r s a d a l o m el múlt h á r o m s z á z é v e s f e j l ő d é s e s o r á n a l a k u l t ki.
amelyet folyamatosan
gyon és hatalom lehető legnagyobbra növelésé n e k egyik eszköze. Az á l l a m n a k i m m á r jelentős érdeke fűződött ahhoz, hogy népessége egészsé ges l e g y e n , h i s z e n l a k o s a i j ó l l é t e m e g h a t á r o z t a a n e m z e t t e r m e l é k e n y s é g é t , j ó l é t é t , k a t o n a i erejét és növekedési ütemét. Nagyobb jelentőséget nyert
8. FEJEZET a demográfia tudománya: nagyságának,
a népességcsoportok
összetételének
és
ságról, a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s r ő l , a t ö r v é n y e s és
dinamikájának
törvénytelen kapcsolatokról, a fogamzásgátlásról
v i z s g á l a t a . B e v e z e t t é k a n é p s z á m l á l á s t , h o g y fel
és az a b o r t u s z o k r ó l . Ez a m e g f i g y e l é s e g y ü t t járt
j e g y e z z é k és f o l y a m a t o s a n n y i l v á n t a r t s á k a n é
azzal, hogy erős közösségi n o r m á k a t igyekeztek
pességben
Minden
kialakítani a n e m i erkölcsről és az elfogadható
féle s t a t i s z t i k a i a d a t o t g y ű j t ö t t e k é s s z á m í t o t t a k :
s z e x u á l i s t e v é k e n y s é g r ő l . M e g b é l y e g e z t é k é s el
bekövetkező
változásokat.
a s z ü l e t é s e k és a h a l á l o z á s o k a r á n y á t , az á t l a g o s
ítélték a n e m i perverzió, „eltévelyedés" külön
h á z a s s á g k ö t é s i é s g y e r m e k v á l l a l á s i életkort,
az
b ö z ő változatait, például a homoszexualitást, a
öngyilkosságok arányát, a várható élettartamot,
m a s z t u r b á c i ó t és a házasságon kívüli szexuális
a táplálkozási szokásokat, a gyakori betegségeket
kapcsolatokat
(lásd
és halálokokat stb.
dalmi
című
Michel
Foucault-nak
(1926-1984)
s o k a t kö
s z ö n h e t ü n k , m e r t s e g í t e t t m e g é r t e n i , h o g y a n ala
nem"
a
12.,
„Szexualitás
és
társa
fejezetet).
A közegészségügy fogalma
akkor
k e z d e t t ki
bontakozni, amikor megkísérelték kiirtani a né
kult ki a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y - f e l h í v t a a fi
pességből - a „társadalom testéből" - a patológia
g y e l m e t arra, h o g y a z á l l a m e l l e n ő r z é s e a l á v o n j a :
vizsgálati
s z a b á l y o z z a é s felügyeli a t e s t e t ( 2 0 0 0 ) . S z e r i n t e
Az á l l a m kezdett felelősséget vállalni a népes
körébe
tartozó
„kóros
jelenségeket".
a s z e x u a l i t á s és a s z e x u á l i s v i s e l k e d é s k ö z p o n t i
ség é l e t f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s á é r t . A b e t e g s é g e k el
jelentőséggel bírt e b b e n a folyamatban. A n e m i
leni védekezés során kiépítették a csatorna- és
é r i n t k e z é s l e h e t ő s é g e t a d o t t arra, h o g y a n é p e s
v í z v e z e t é k - h á l ó z a t o t , k i k ö v e z t é k az u t a k a t , és a
ség s z a p o r o d j o n , n ö v e k e d j e n , u g y a n a k k o r n é h a
l a k á s k ö r ü l m é n y e k r e is figyelmet fordítottak. F o
f e n y e g e t t e is e n é p e s s é g e g é s z s é g é t és j ó l l é t é t . A
kozatosan bevezettek vágóhidakra és élelmiszer
n e m r e p r o d u k c i ó t s z o l g á l ó s z e x u a l i t á s t elfojtan-
feldolgozó létesítményekre vonatkozó szabályza
d ó n a k , f é k e z e n d ő n e k t e k i n t e t t é k . A z á l l a m folya
tokat. A t e m e t k e z é s i e l j á r á s o k a t is e l l e n ő r i z t é k ,
m a t o s a n f e l ü g y e l e t e t g y a k o r o l t a s z e x u a l i t á s felett
hogy meggyőződjenek róla: ezek s e m veszélyez
- r é s z b e n azáltal, h o g y a d a t o k a t gyűjtött a h á z a s
t e t i k a l a k o s s á g e g é s z s é g é t . A n é p f o k o z a t o s a n ki-
A biomedicinális egészségmodellben a páciens csak egy „beteg test" az orvos számára.
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ES FOGYATÉKOSSÁG
21
8.1. táblázat A biomedicinális modellhez kapcsolódó feltevések és bírálatok Bírálatok
Feltevések A betegség az emberi test „meghibásodása", amelyet egy konkrét biológiai ágens okoz.
A betegség nem „tudományos oknyomozással" feltárható valami, hanem társadalmilag kialakított fogalom.
A páciens passzív lény: „beteg teste" elméjétől elválasztva kezelhető.
A páciens véleménye és tapasztalatai mindennél fontosabbak a kezelés során. A beteg aktív, „egész" lény: nemcsak a testi egészsége, hanem általános jólléte a cél.
A „szaktudás" birtokosa a szakorvos, csak ő nyújthat hatásos kezelést a betegséggel szemben.
Nem a szakorvos az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretek egyetlen forrása: az alternatív tudásformák egyenértékűek vele.
A kezelés megfelelő helyszíne a kórház, ahol az orvosi tech nológia koncentrálódik és a legeredményesebben alkal mazható.
Nem a kórház az egyetlen gyógyításra alkalmas hely, és nem feltétlenül különbek a technológiát, gyógyszereket és se bészetet hasznosító kezelési eljárások sem.
teljesedő á l l a m i m e g f i g y e l é s é n e k , e l l e n ő r z é s é n e k
kell végrehajtani a p á c i e n s
é s m e g r e f o r m á l á s á n a k k e r e t é b e n egy s o r i n t é z
ö s s z e g y ű j t ö t t és a k l i n i k a i g y a k o r l a t n a k m e g f e l e
m é n y (börtön, e l m e g y ó g y i n t é z e t , d o l o g h á z , isko
lően rendezett információk alapján.
la és k ó r h á z ) s z ü l e t e t t .
A
harmadik
feltevés
hivatalos
szerint
a
irataiban
szakorvos
az
e g y e t l e n , a k i a b e t e g s é g e t k e z e l n i h i v a t o t t . A z or vosi s z a k m a m i n t testület á l t a l á n o s a n elfogadott
A biomedicinális modell
e t i k a i k ó d e x s z e r i n t m ű k ö d i k , é s h i v a t a l o s a n el i s m e r t e g y é n e k b ő l áll, a k i k s i k e r r e l e l v é g e z t é k a
Az orvosi e l j á r á s o k s z o r o s a n ö s s z e f o n ó d t a k az
sokéves képzést. N i n c s b e n n e helye autodidakta
e l ő b b i e k b e n leírt t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k k a l . A m o
gyógyítónak vagy „ n e m t u d o m á n y o s " eljárások
dern e g é s z s é g ü g y i r e n d s z e r e k k i a l a k u l á s á n a k f ő
nak. A kórház képviseli a megfelelő környezetet,
jellemzője, h o g y a t u d o m á n y t a l k a l m a z t á k az or
amelyben a súlyos betegségek kezelhetők; ezek a
vosi d i a g n ó z i s b a n és a g y ó g y í t á s b a n . A b e t e g s é g e t
kezelések gyakran a technológia, a gyógyszerezés
objektív m ó d o n , a z o n o s í t h a t ó „ t ü n e t e k " s z e r i n t
vagy a s e b é s z e t v a l a m e l y k o m b i n á c i ó j á b ó l áll
kezdték m e g h a t á r o z n i . A t e s t i és l e l k i b e t e g s é g e k
nak. A b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l kapcsolatos főbb
kezelésének elfogadott módja
f e l t e v é s e k e t és b í r á l a t o k a t a 8.1. táblázatban ösz-
a k é p z e t t „szak
emberek" v é g e z t e f o r m á l i s o r v o s i e l l á t á s l e t t . A z
szegeztem.
orvostudomány ettől kezdve a reform eszköze, amellyel
kiküszöbölhetők
a
„deviánsnak"
vélt
viselkedésformák és á l l a p o t o k - a b ű n ö z é s t ő l a homoszexualitáson át az elmebetegségig.
A biomedicinális modell bírálatai
A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l h á r o m fő fel
Az elmúlt évtizedekben a betegség b i o m e d i c i
tevésen n y u g s z i k . Az e l s ő az, h o g y a b e t e g s é g e t
nális modelljét egyre több kritika érte. Először is
az emberi testen belül kialakult rendellenesség
e g y e s t u d ó s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y á l t a l á b a n „túl
nek tekintik, a m e l y k i b i l l e n t i azt „ n o r m á l i s " lét
értékelt"
állapotából. A z 1 8 0 0 - a s é v e k v é g é n s z ü l e t e t t a
sége. H i á b a tett s z e r t n a g y p r e s z t í z s r e a m o d e r n
a tudományos
gyógyítás
eredményes
betegség k ó r o k o z ó - e l m é l e t e , a m e l y s z e r i n t m i n
o r v o s t u d o m á n y , a z e m b e r e k j o b b e g é s z s é g i álla
den betegség h á t t e r é b e n egy m e g h a t á r o z o t t , a z o
p o t a s o k k a l i n k á b b t á r s a d a l m i é s k ö r n y e z e t i vál
nosítható á g e n s áll. A t e s t e g é s z s é g e s á l l a p o t á t
t o z á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó , m i n t a z o r v o s o k szak
úgy l e h e t h e l y r e á l l í t a n i , h o g y e l s z i g e t e l i k és ke
értelmének. A köztisztaság, a j o b b táplálkozás, a
zelik a b e t e g s é g o k á t .
magasabb színvonalú csatornázás és a higiénia
A m á s o d i k f e l t e v é s s z e r i n t az e l m e és a t e s t külön k e z e l h e t ő k . A p á c i e n s n e m e g é s z s z e m é l y , hanem i n k á b b c s a k egy k ó r o s á l l a p o t b a került, beteg test. A h a n g s ú l y n e m az e g y é n j ó l l é t é n , h a nem a b e t e g s é g g y ó g y í t á s á n v a n . A b i o m e d i c i n á lis modell s z e r i n t a b e t e g t e s t i z o l á l t a n s z e m l é l hető, v i z s g á l h a t ó é s k e z e l h e t ő , n e m k e l l m á s té nyezőket f i g y e l e m b e v e n n i . A s z a k e m b e r „orvosi s z e m m e l " látja, t á r g y i l a g o s a n s z e m l é l i é s k e z e l i a beteget. A k e z e l é s t s e m l e g e s e n , é r t é k m e n t e s e n
sokkal nagyobb szerepet játszott, főként a cse c s e m ő h a l a n d ó s á g és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y leszorításában ( M c K e o w n 1 9 7 9 ) . A gyógyszerek, a sebészet fejlődése és az antibiotikumok n e m csökkentették jelentősen a halálozási arányokat egészen a 2 0 . század derekáig. A baktériumfer tőzések kezelésében csak az 1930-as és 1940-es évektől kezdve alkalmaznak antibiotikumokat, a védőoltások
(például
a gyermekbénulás
elleni)
p e d i g m é g k é s ő b b t e r j e d t e k el. I v a n I l l i c h ( 1 9 7 5 )
8. FEJEZET
Az
elmúlt
évtizedben
exponenciálisan
növe
k e d e t t a Ritalin nevű gyógyszerről kiállított re c e p t e k s z á m a . Az Egyesült Államokban az 5 - 1 8 évesek közel
három
százaléka szed
rendszere
rekek „ a n g y a l i " t a n u l ó k k á váltak, a m i n t elkezd t é k szedni a Ritalint. A Ritalin bírálói a z o n b a n azt mondják, hogy a gyógyszer k o r á n t s e m olyan ártalmatlan „csoda
sen Ritalint. Nagy-Britanniában 1 9 9 8 - b a n t ö b b
pirula",
mint 1 2 5 0 0 0 Ritalin-receptet a d t a k ki az or
az u t ó b b i é v e k b e n egyre t ö b b e t írtak fel belő
mint amilyennek gyakran
lefestik.
Bár
vosok - 1 9 9 3 - b a n m é g csak 3 5 0 0 - a t . Szakértői
le az Egyesült Államokban és az Egyesült Király
b e c s l é s e k szerint 2 0 0 7 - b e n m á r minden h e t e
s á g b a n , m é g nem készült á t f o g ó kutatás arról,
dik g y e r m e k szedi majd ezt a gyógyszert (Ob
hogy hosszú távon milyen h a t á s t gyakorolhat a
server, 2 0 0 3 . május). Mi a Ritalin, és miért kéne
gyerekek agyára és t e s t é r e . Talán a g g a s z t ó b b az
vele foglalkozniuk a s z o c i o l ó g u s o k n a k ? A Ritalin
az állítás, hogy a Ritalin kényelmes „ m e g o l d á s a "
gyógyszer, a m e l y e t a (Attention mutató
Deficit
hi peraktív t ü n e t e g y ü t t e s t
Hyperactive
gyerekeknek
és
Disorder,
serdülőknek
ADHD) írnak
fel
lett annak, ami tulajdonképpen n e m is testi rend ellenesség. A Ritalin ellenzői szerint a hiperaktivitás „ t ü n e t e i " n e m mások, mint a mai gyerekekre
- sok orvos és pszichiáter szerint ez a pszicholó
n e h e z e d ő egyre n a g y o b b nyomás, az ő k e t érő
giai r e n d e l l e n e s s é g o k o l h a t ó azért, h o g y a gyere
stressz - az egyre g y o r s a b b életritmus, a min
k e k f i g y e l m e t l e n e k , k o n c e n t r á c i ó s nehézségekkel
denhová betüremkedő információtechnológia, a
küszködnek, és n e m t u d n a k tanulni az iskolában.
m a g a s cukortartalmú é t e l e k és a s z é t e s ő családi
A Ritalint hívei „ c s o d a p i r u l á n a k " nevezik: segít a
élet - következményei. A vádak szerint a Ritalin
gyerekeknek
őket,
alkalmazásával az orvosi s z a k m á n a k sikerült „me-
Egyes t a n á r o k
dikalizálni" a gyerekek hiperaktivitását és figye
koncentrálni,
megnyugtatja
így e r e d m é n y e s e b b e n t a n u l n a k .
b e s z á m o l ó j a szerint az egykor az osztály rossz
lemzavarát - ahelyett, hogy ráirányította volna a
c s o n t j á n a k , n e h e z e n k e z e l h e t ő n e k s z á m í t ó gye
figyelmet a t ü n e t e k társadalmi okaira.
m é g azt i s f e l v e t e t t e , h o g y a m o d e m o r v o s t u d o
feltételek j ö n n e k létre. Társadalmi iatrogenezés-
m á n y t ö b b e t ártott, m i n t a m e n n y i t h a s z n á l t : a z
r ő l a k k o r b e s z é l ü n k , h a a z o r v o s t u d o m á n y egyre
iatrogenezis r é v é n m a g a is „ k ó r o k o z ó " . I l l i c h sze
t ö b b t e r ü l e t r e t e r j e d ki, é s m e s t e r s é g e s k e r e s l e t e t
r i n t e j e l e n s é g n e k h á r o m válfajáról b e s z é l h e t ü n k :
teremt szolgáltatásai iránt. I l l i c h úgy vélte, hogy
klinikai, társadalmi és kulturális iatrogenezisről.
a társadalmi iatrogenezis kulturális iatrogenezis-
K l i n i k a i i a t r o g e n e z i s az, a m i k o r a z o r v o s i k e z e l é s
h e z v e z e t , s e k k o r m á r a m i n d e n n a p i é l e t kihí
h a t á s á r a a b e t e g á l l a p o t a r o s s z a b b o d i k vagy új
v á s a i v a l i s egyre n e h e z e b b e n b i r k ó z n a k m e g a z
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG emberek, m e r t e z e k r e i s a z o r v o s t u d o m á n y a d
re i n k á b b m e g k é r d ő j e l e z n e k , a h o g y a n v á l t o z i k a
magyarázatot és m e g o l d á s t . I l l i c h és a h o z z á ha
világ, a m e l y b e n ez a m o d e l l k i a l a k u l t .
sonló b í r á l ó k s z e r i n t e r ő s e n s z ű k í t e n i k e l l a m o dern o r v o s t u d o m á n y h a t ó k ö r é t .
Ötödször:
a bírálók szerint a biomediciná
lis m o d e l l a l a p j á t k é p e z ő f e l t e v é s e k e t a p o l i t i k a
Másodszor: a m o d e r n orvostudományt azzal
m i n d i g i s i g y e k e z e t t m a n i p u l á l n i , erre p é l d a fő
vádolták, h o g y é p p a p á c i e n s v é l e m é n y é t és ta
k é n t a z eugenetika, a m e l y „ n e m e s í t é s s e l " k í s é r l i
pasztalatait n e m v e s z i f i g y e l e m b e , akit k e z e l n i
m e g g e n e t i k a i l a g „ j a v í t a n i " az e m b e r i fajt. A n á c i
próbál. M i v e l a z o r v o s t u d o m á n y r ó l f e l t é t e l e z i k ,
N é m e t o r s z á g t u d o m á n y o s és o r v o s i „ s z a k é r t ő i " a
hogy a k o n k r é t t e s t i b a j o k o k a i n a k és e l l e n s z e
v é g s ő k i g e l m e n t e k e t e r v e k m e g v a l ó s í t á s á b a n : azt
rének objektív, t u d o m á n y o s é r t e l m e z é s é r e é p ü l ,
á l l í t o t t á k , h o g y egy fajilag f e l s ő b b r e n d ű , v i l á g o s
n e m látják s z ü k s é g é t , h o g y m e g h a l l g a s s á k , h o
b ő r ű „árja" fajt s i k e r ü l t a z o n o s í t a n i u k . E u g e n e t i
gyan é r t e l m e z i m a g a a b e t e g saját á l l a p o t á t . M i n
kái programjaik népirtáshoz vezettek: több mil
den egyes p á c i e n s „beteg test", a m e l y k e z e l é s r e
l i ó á l d o z a t u k a z o k h o z a c s o p o r t o k h o z tartozott,
és gyógyításra s z o r u l . A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n
amelyeket a n á c i k biológiailag alsóbbrendűnek
a kezelés c s a k a k k o r l e h e t e r e d m é n y e s , ha a b e t e
tekintettek, például zsidók vagy cigányok voltak,
get gondolkodó, h o z z á é r t ő l é n y n e k t e k i n t i k , aki
de módszeresen kiirtottak több m i n t negyedmil
nek m e g v a n n a k a m a g a h e l y t á l l ó m e g l á t á s a i és
l i ó fogyatékos e m b e r t i s ( B u r l e i g h 1 9 9 4 ) .
magyarázatai.
B á r a n á c i N é m e t o r s z á g v e t e t t e be m e s s z e a leg
Harmadszor: a b í r á l ó k azt m o n d j á k , h o g y az or
p u s z t í t ó b b e u g e n e t i k á i p r o g r a m o k a t , n e m feled
v o s t u d o m á n y ú g y j e l e n i k m e g , m i n t h a a z orvos
k e z h e t ü n k meg arról sem, hogy a 2 0 . században
lás é s gyógyítás m i n d e n m á s f o r m á j á n á l e l ő b b r e
az e u g e n e t i k á t - e u f e m i s z t i k u s n e v é n a „ n é p e s
való volna. M á i g f e n n m a r a d t az a v é l e k e d é s , h o g y
ségpolitikát" - több m á s európai országban és az
bármi, a m i „ t u d o m á n y t a l a n " , az s z ü k s é g k é p p al
E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n is f e l h a s z n á l t á k a n é p e s s é g
sóbbrendű is. Pedig a f e n t i e k b ő l k i d e r ü l , h o g y
bizonyos csoportjai, jelesül a fogyatékosok ellen.
a gyógyítás egyre n é p s z e r ű b b a l t e r n a t í v formái,
E programok legtöbbször a „gyengeelméjű" nők
például a h o m e o p á t i a és az a k u p u n k t ú r a m e g i n
k é n y s z e r s t e r i l i z á l á s á t t ű z t é k ki c é l u l . A r a s s z i z
gatják azt a m e g g y ő z ő d é s t , h o g y a m o d e r n orvos
m u s oda vezetett, hogy az Egyesült Á l l a m o k b a n
tudomány v a l a h o g y h i t e l e s e b b tudásfajta. Negyedszer:
egyes
szociológusok
kifejtették,
hogy az orvosi s z a k m a ó r i á s i h a t a l o m r a tett szert annak m e g h a t á r o z á s á b a n , m i b e t e g s é g é s m i n e m az. Helyzetét k i h a s z n á l v a a „ t u d o m á n y o s igaz ság" uraként l é p h e t fel, h o g y az e m b e r i é l e t egy re több területét v o n j a o r v o s i e l l e n ő r z é s a l á . Az ebből a g o n d o l a t m e n e t b ő l e r e d ő l e g é l e s e b b kriti káknak n ő k adtak h a n g o t , a k i k s z e r i n t a m o d e r n orvostudomány k i s a j á t í t o t t a é s „ m e d i k a l i z á l t a " a terhesség és a s z ü l é s f o l y a m a t á t . A s z ü l é s ma már n e m a n ő k k e z é b e n v a n , a k i k b á b á t h í v h a t nának segítségül a z o t t h o n u k b a , h a n e m k ó r h á z ban, főként férfi s z a k o r v o s o k i r á n y í t á s á v a l k e r ü l rá sor. A t e r h e s s é g e t , ezt a gyakori és t e r m é s z e tes jelenséget k o c k á z a t o k k a l és v e s z é l y e k k e l t e l i „betegségként" k e z e l i k . A f e m i n i s t á k s z e r i n t e folyamat i r á n y í t á s a k i c s ú s z o t t a n ő k k e z é b ő l , h i szen v é l e m é n y ü k e t és t u d á s u k a t a r e p r o d u k c i ó s folyamatot f e l ü g y e l ő „ s z a k e m b e r e k " n e m tartják lényegesnek ( O a k l e y 1 9 8 4 ) . H a s o n l ó , a „ n o r m á lis" állapotok m e d i k a l i z á l á s a m i a t t i a g g o d a l m a k vetődtek fel a g y e r e k e k h i p e r a k t i v i t á s á v a l ( l á s d a keretes részt az e l ő z ő o l d a l o n ) , a ( g y a k r a n gyógy szerekkel, p é l d á u l P r o z a c k e l s z a b á l y o z o t t ) levert séggel vagy az e n y h e d e p r e s s z i ó v a l és a ( s o k s z o r krónikus k i m e r ü l t s é g s z i n d r ó m á n a k c í m k é z e t t ) fáradtsággal k a p c s o l a t b a n . A b i o m e d i c i n á l i s m o dell alapjául szolgáló f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k a t egy-
1 9 0 7 é s 1 9 6 0 között kényszersterilizált 6 0 0 0 0 ember között aránytalanul nagy s z á m b a n voltak fekete n ő k . A s k a n d i n á v o r s z á g o k b a n a politi k a i v e z e t ő k és a g e n e t i k u s o k a z é r t v e z e t t é k be a kényszersterilizálási
programokat,
mert
aggód
tak, h o g y a k i a l a k u l ó j ó l é t i á l l a m r e p r o d u k c i ó ra ö s z t ö n z i a „ s i l á n y a b b a k a t " is, a m i r o n t h a t j a a „nemzeti génállomány" minőségét. Csak Svéd országban 63 0 0 0 embert (90 százalékban nőket) sterilizáltak 1 9 3 4 és 1 9 7 5 között. A jóval kisebb Norvégiában ugyanebben az időszakban 48 0 0 0 embert sterilizáltak. Ezzel s z e m b e n a brit és hol land orvosszakértők és politikai döntéshozók az ö n k é n t e s s t e r i l i z á l á s t t á m o g a t t á k , é s i n k á b b in t é z e t e k b e zárták, e l k ü l ö n í t e t t é k a „ g y e n g e e l m é jűeket". M a a z o r v o s t e c h n o l ó g i a gyors f e j l ő d é s e új, n e h é z k é r d é s e k e t v e t fel a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l bírálói számára. A tudományos m u n k a igen nagy és e g y r e n a g y o b b r é s z é t alkotja a g é n t e c h n o l ó gia
(genetic
engineering),
amely
lehetővé
teszi,
h o g y m e g v á l t o z t a s s á k a m a g z a t g e n e t i k a i „össze t é t e l é t " , így b e f o l y á s o l h a t j á k k é s ő b b i fejlődését. A géntechnológiával kapcsolatos vitában gyakran homlokegyenest
ellentétes
véleményeket
han
g o z t a t n a k egyfelől a b í r á l ó k , a k i k s z e r i n t a gén t e c h n o l ó g i á r a v é s z j ó s l ó a n r á v e t ü l a fent tárgyalt 2 0 . századi eugenetika árnya, másfelől a támo gatók, a k i k s z e r i n t a g é n t e c h n o l ó g i á n a k s e m m i
8. FEJEZET
214
köze az eugenetikához (Kerr-Shakespeare 2 0 0 2 ) .
lógia
A t á m o g a t ó k azt m o n d j á k , h o g y a g é n t e c h o l ó g i a
m i a t t k i a l a k u l h a t egy „ b i o l ó g i a i l a g s z á m k i v e t e t t
elérhetőségében
mutatkozó
különbségek
óriási lehetőségeket teremt. Például lehetőséget
osztály".
a d a z egyes e m b e r e k e t b i z o n y o s b e t e g s é g r e haj
b ő l n e m r é s z e s ü l ő k e t a s z ó b a n forgó e l ő n y ö k e t
A
géntechnológia
nyújtotta
előnyök
lamossá tevő genetikai tényezők azonosítására.
élvezők előítéletei és m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e sújthat
A genetikai átprogramozás biztosítja, hogy ezek
j á k . A l e s z a k a d ó k t a l á n m é g m u n k á h o z , élet- é s
a betegségek többé n e m öröklődnek nemzedék
egészségbiztosításhoz
ről n e m z e d é k r e .
2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t Király
m a j d ( D u s t e r 1 9 9 0 ) . A s z o c i o l ó g u s o k b a n az új or
ságban az állami fertilizációs és embriológiai ha
v o s i t e c h n o l ó g i á k g y o r s e l ő r e t ö r é s e l á t t á n egyre
tóság lehetővé tette az öröklött bélrák b i z o n y o s
t ö b b ú j , fogós k é r d é s v e t ő d i k fel.
is
nehezebben
juthatnak
f o r m á j á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k egy c s o p o r t j á n a k , h o g y o l y a n e m b r i ó k a t v á l a s s z a n a k ki, a m e l y e k b e n n i n c s e n e k a s z ó b a n forgó b e t e g s é g e t a z el jövendő nemzedékekre esetleg átörökítő gének. E z a d ö n t é s azt j e l e n t i , h o g y a z a n y a m é h b e c s a k olyan embriót ültetnek majd, amelyből hiányoz n a k az e s e t l e g r á k o t o k o z ó g é n e k . A s z ű r é s i eljá rás n é l k ü l a s z ü l e t e n d ő g y e r e k 5 0 s z á z a l é k o s va lószínűséggel
örökölhetné
a
(Times,
betegséget
2 0 0 4 . n o v e m b e r 1.). K o r á b b a n c s a k g y e r m e k k o r i vagy
gyógyíthatatlan
rendellenességek
(például
a c i s z t á s fibrózis vagy a H u n t i n g t o n - k ó r ) e s e t é n e n g e d é l y e z t é k a z e m b r i ó v á l a s z t á s t [Times,
2004.
n o v e m b e r 6.). Ugyanakkor az említett hatóság határozata tovább mélyíti a „megtervezett babák kal" kapcsolatos nézeteltérést. Precedenst teremt, amelyre hivatkozva az orvosok a j e l l e m z ő k mos taninál sokkal szélesebb skálája szerint „kima z s o l á z h a t j á k " a z e m b r i ó k a t . P é l d á u l m a m á r tu d o m á n y o s a n l e h e t s é g e s az is, h o g y a s z ü l e t é s e l ő t t „megtervezzék"
a testet:
m e g h a t á r o z z á k a bőr
színt, a hajat és s z e m e t , a t e s t s ú l y t és így t o v á b b . A
biomedicinális
modellel
szembeni,
fen
t e b b tárgyalt b í r á l a t o k k ö z ü l j ó n é h á n y é r v é n y e s a
géntechnológiai
modellt
vitára
helytelenítők
megkérdőjelezik
az
is.
A
között
orvosok
biomedicinális
bizonyára szerepét,
sokan akik
e
Orvostudomány és egészség a változó világban Az e m b e r e k egyre i n k á b b felismerik, hogy n e m c s a k a s z a k o r v o s o k b í r n a k az e g é s z s é g r e és a b e tegségre vonatkozó ismeretekkel és
magyaráza
tokkal. M i n d a n n y i a n olyan helyzetben vagyunk, hogy
értelmezhetjük
jóllétünket,
ha
és
befolyásolhatjuk
megismerkedünk
a
saját
testünkkel
és m i n d e n n a p i életünk során megfelelő dönté seket h o z u n k a táplálkozásról, a testmozgásról, a f o g y a s z t á s i s z o k á s o k r ó l és az á l t a l á n o s é l e t v i telről. E z e k az egészséggel kapcsolatos közgon dolkodásban megfigyelhető új
fejlődési irányok
- a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y t ért m á s b í r á l a t o k k a l együtt, a m e l y e k e t a k o r á b b i a k b a n v á z l a t o s a n is m e r t e t t e m - s z i n t é n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s o k a t in dítanak el a m o d e r n társadalmak egészségügyi r e n d s z e r é b e n ( l á s d a 8.1. ábrát). E z e n k í v ü l m a gyarázatot adnak a fentebb ismertetett alternatív vagy k o m p l e m e n t e r g y ó g y á s z a t e r ő s ö d é s é r e is. Más tényezőkkel is s z á m o l n u n k kell azonban: m a g á n a k a b e t e g s é g n e k a j e l l e g e és h a t ó k ö r e is változófélben van. A korábbi időszakokat fertőző b e t e g s é g e k j e l l e m e z t é k , p é l d á u l a t ü d ő v é s z , a ko
technológiában is igyekeznek latba vetni tekin
lera, a m a l á r i a és a g y e r m e k b é n u l á s . E z e k g y a k r a n
télyüket.
az
j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t e k , é s egy-egy ország
Lesz-e
nem
várt
következménye
orvosi beavatkozásnak? M i l y e n szerepet játsza
egész népességét fenyegették. Ma az iparosodott
nak majd a l e e n d ő szülők az embrióválasztással
országokban m á r n e m k é p e z n e k j e l e n t ő s halál
k a p c s o l a t o s d ö n t é s e k b e n ? Itt m e g i n t a r r ó l v a n
o k o t a z efféle h e v e n y f e r t ő z ő b e t e g s é g e k ; n é h á -
szó, h o g y a ( h a g y o m á n y o s a n férfi) s z a k o r v o s o k megkérdőjelezhetetlen orvosi tanácsokat adnak a (nyilvánvalóan nő) leendő anyáknak? Milyen biztosítékok kellenek, hogy elejét vegyék a nemi, faji
vagy
fogyatékosokkal
szembeni
diszkrimi
8.1. ábra Szemléletváltozása mai egészség ügyben és orvostudományban Betegség
^>
Egészség
hogyan lehet megfogalmazni ezeket a szempon
Kórház
^>
Közösség
tokat? A géntechnológia valószínűleg n e m olcsó.
Akut
^>
Krónikus
E z v a j o n azt j e l e n t i , h o g y a z o k , a k i k n e k v a n r á
Gyógyítás
^>
Megelőzés
Beavatkozás
^>
Odafigyelés
Kezelés
^>
Gondozás
nációnak az embrióválasztás során? Egyáltalán
pénze,
„ k i i k t a t h a t j á k " a g y e r e k ü k b ő l az ö s s z e s
társadalmilag n e m szerencsés tulajdonságot? Mi lesz a hátrányosabb helyzetű csoportok gyerekei vel, a k i k t o v á b b r a i s „ t e r m é s z e t e s e n " s z ü l e t n e k majd? Egyes szociológusok szerint a géntechno
Páciens
J> Személy
Forrás: Nettleton 2006.
nyat k ö z ü l ü k l é n y e g é b e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n m a n a p s á g a leggyak rabban a n e m f e r t ő z ő k r ó n i k u s b e t e g s é g e k (pél dául a rák, a s z í v b e t e g s é g , a c u k o r b e t e g s é g és a keringési zavarok) o k o z n a k h a l á l t . E z t a v á l t o z á s t nevezik
„egészségváltásnak"
(health
transition).
Míg a p r e m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a l e g n a g y o b b halálozási a r á n y t a c s e c s e m ő k és a g y e r e k e k köré ben mérték, m a e z a z a r á n y a z é l e t k o r r a l e g y e n e s arányban n ő . M i v e l a z e m b e r e k t o v á b b é l n e k é s elsősorban
krónikus
szenvednek,
új
degeneratív
szemléletet
kell
betegségekben kialakítani
az
egészségügyben é s a z e l l á t á s b a n . H a n g s ú l y o s a b bak az „életviteli d ö n t é s e k " is ( p é l d á u l ha v a l a k i dohányzik, k e v e s e t m o z o g é s e g é s z s é g t e l e n ü l táp lálkozik), a m e l y e k e t s z i n t é n s o k k r ó n i k u s beteg
„Egy kis csúszásban vagyunk, ezért szeretném, ha felten nék maguknak a kérdést: »Valóban ennyire beteg va gyok, vagy csak a doktor úr drága idejét fecsérlem?«"
ség közvetett k i v á l t ó o k á n a k t e k i n t e n e k . Még n e m t u d h a t j u k , h o g y - a m i n t e r r e n é h á n y
tegségünkre; reakcióik azután segítenek kialakí
tudós k ö v e t k e z t e t - az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s m o s t
t a n i a m a g u n k é r t e l m e z é s e i t é s é n k é p ü n k átfor
zajló v á l t o z á s a i h a t á s á r a felváltja-e a b i o m e d i c i
málására késztethetnek minket.
nális m o d e l l t egy új „ e g é s z s é g p a r a d i g m a " . De egy
A s z o c i o l ó g i a i g o n d o l k o d á s b a n f ő k é n t k é t ér
valami b i z t o s : m a a n n a k l e h e t ü n k t a n ú i , h o g y a
telmezési
modern o r v o s t u d o m á n y é s a z e m b e r e k e z z e l kap
a m e l y e k r é v é n m e g é r t h e t j ü k a b e t e g s é g g e l kap
módszer
bizonyult
nagy
hatásúnak,
csolatos attitűdjei é p p e n egy j e l e n t ő s és gyors át
c s o l a t o s t a p a s z t a l a t o k a t . A z e l s ő , a m e l y a funk
alakuláson m e n n e k k e r e s z t ü l .
cionálisra iskolához köthető, azokat a viselkedési n o r m á k a t írja le, a m e l y e k h e z a b e t e g e g y é n n e k alkalmazkodnia kell.
Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok A s z o c i o l ó g u s o k e z e n a t é r e n e g y i k fő feladatuk
hatnak ezek az elképzelések az e m b e r e k tetteire
nak tekintik,
hogy megvizsgálják a betegséggel
főként
a
A m á s o d i k nézet szerint,
amelyet
szimbolikus
interakcionisták
fogadtak el, á t f o g ó b b a n k e l l f e l t á r n i a b e t e g s é g h e z k a p c s o l ó d ó é r t e l m e z é s e k e t é s azt,
hogyan
és viselkedésére.
kapcsolatos s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t . E z é r t te szik fel a kérdést, h o g y a n é l i m e g a b e t e g s é g e t , például a fent tárgyalt a n o r e x i á t m a g a a b e t e g és azok, akikkel e k ö z b e n é r i n t k e z é s b e k e r ü l . H a ol
A betegszerep
vasóm volt m á r beteg, a k á r c s a k r ö v i d e b b ideig,
A k i e m e l k e d ő funkcionalista gondolkodó, Talcott
akkor tudja, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t r e n d j e i l y e n
Parsons ( 1 9 5 2 ) vezette be a betegszerep fogalmát:
kor i d e i g l e n e s e n f e l b o r u l , á t a l a k u l n a k a m á s o k k a l
ezzel
folytatott i n t e r a k c i ó i n k . E n n e k az az oka, h o g y a
amelyekhez igazodva a beteg személy a lehető
test „ n o r m á l i s " m ű k ö d é s e é l e t ü n k l é t f o n t o s s á g ú ,
legkisebbre csökkenti a betegség zavaró hatását.
d e gyakran é s z r e v é t l e n r é s z e . A b b ó l i n d u l u n k ki,
A f u n k c i o n a l i s t a g o n d o l a t m e n e t s z e r i n t a társa
hogy t e s t ü n k „ r e n d e l t e t é s s z e r ű e n " m ű k ö d i k ; a z
dalom általában zavartalan,
énképünk is arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , h o g y tes
don működik, ezért a betegséget diszfunkciónak
tünk n e m gátolja, h a n e m segíti t á r s a d a l m i i n t e r
tekintik, a m e l y megzavarhatja e n o r m á l i s létálla
akcióinkat é s m i n d e n n a p i t e v é k e n y s é g e i n k e t .
pot folyamatát. Előfordulhat például, hogy a be
A b e t e g s é g n e k s z e m é l y e s és n y i l v á n o s d i m e n ziója is van. A m i k o r m e g b e t e g s z ü n k ,
a k k o r az
nemcsak n e k ü n k o k o z fájdalmat, r o s s z k ö z é r z e tet, elesettséget és m á s k e l l e m e t l e n s é g e k e t , h a nem m á s o k a t is é r i n t . A v e l ü n k s z o r o s k a p c s o l a t ban állók r é s z v é t t e l , g o n d o s k o d v a , t á m o g a t ó a n fordulnak felénk.
Talán
igyekeznek tudomásul
jellemezte
azokat
a
viselkedésmintákat,
konszenzusos
mó
teg e g y é n n e m t u d j a e l l á t n i s z o k á s o s feladatait, illetve kevésbé megbízható és eredményes, m i n t általában. M i v e l a beteg n e m tudja b e t ö l t e n i szo kásos szerepét, felborul az őt körül vevők élete is: n e m v é g z i e l m u n k a h e l y i f e l a d a t a i t , e z z e l meg n e h e z í t i m u n k a t á r s a i dolgát, n e m t u d j a e l l á t n i o t t h o n i f e l a d a t a i t s e m , é s így t o v á b b .
venni, hogy m e g b e t e g e d t ü n k , é s e z t m e g p r ó b á l ják b e i l l e s z t e n i saját é l e t ü k r e n d j é b e . M á s o k is, akikkel k a p c s o l a t b a k e r ü l ü n k , r e a g á l h a t n a k a b e -
/ A f u n k c i o n a l i z m u s r ó l b ő v e b b e n l á s d az 1., „Mi a
szociológia?"
című fejezetet
(36-37.
o.).
8. FEJEZET
216
P a r s o n s s z e r i n t az e m b e r e k a s z o c i a l i z á c i ó r é v é n
r e illik, a k i g y ó g y í t h a t a t l a n b e t e g s é g b e n s z e n v e d .
t a n u l j á k a b e t e g s z e r e p e t , és a k k o r v a l ó s í t j á k m e g
M i v e l a b e t e g s e m m i t n e m t u d „ t e n n i " gyógyu
(a többiek közreműködésével), amikor megbeteg
l á s a é r d e k é b e n , a u t o m a t i k u s a n j o g o s u l t a beteg
szenek. A betegszerep h á r o m pilléren nyugszik:
szerep betöltésére. Feltétel nélkül legitim szerep
nézet
juthat annak, aki alopecias (mindenféle szőrzetét
s z e r i n t a b e t e g s é g o l y a n fizikai o k o k e r e d m é n y e ,
e l v e s z t i ) v a g y e r ő s e n p a t t a n á s o s (egyik e s e t b e n
1. A
beteg
nem
felelős
betegeskedéséért.
E
amelyekkel szemben az egyén tehetetlen. Nincs
s e m bír különleges kiváltságokkal, de elismerik,
összefüggés a b e t e g s é g k i a l a k u l á s a és az e g y é n
hogy n e m felelős a betegségért),
viselkedése vagy tettei között.
vagy P a r k i n s o n - k ó r o s ( e z e k f o n t o s k i v á l t s á g o k k a l
2. A
beteg
ezek közé a
bizonyos
tartozik
az
jogokkal is,
szokásos feladatokban.
és
kiváltságokkal
hogy nem
Mivel
kell részt
bír, vennie
a beteg n e m felelős
a betegségért, m e n t e s ü l b i z o n y o s feladatok, szere p e k é s v i s e l k e d é s f o r m á k alól, a m e l y e k k ü l ö n b e n rá v o n a t k o z n á n a k . P é l d á u l a beteget „ f e l m e n t h e t i k " a s z o k á s o s o t t h o n i feladatok e l v é g z é s e alól. E l n é z h e t i k n e k i , h a v i s e l k e d é s e n e m o l y a n udva rias vagy tapintatos, m i n t m á s k ü l ö n b e n . A b e t e g jogot n y e r arra, h o g y p é l d á u l á g y b a n m a r a d j o n vagy szabadságot kérjen a m u n k a h e l y é n . 3. A je
betegnek
egészségét:
kell fogadnia,
tennie
kell
azért,
szakorvoshoz hogy
kell
„páciens".
A
hogy
i l l e t v e rákos
és a z z a l a joggal j á r n a k , h o g y a b e t e g s o k vagy a l e g t ö b b feladat a l ó l m e n t e s ü l ) . Az u t o l s ó az ille gitim b e t e g s z e r e p . E r r ő l a k k o r b e s z é l h e t ü n k , h a az egyén olyan betegségben szenved vagy olyan á l l a p o t b a kerül, a m e l y e t m á s o k m e g b é l y e g e z n e k , m e r t ú g y érzik, h o g y a z e g y é n v a l a m i k é p p felelős a b e t e g s é g é é r t , így n e m f e l t é t l e n ü l k a p h a t k ü l ö n jogokat és kiváltságokat. Például az alkoholizmus i s s t i g m a t i z á l t b e t e g s é g , a m e l y m e g f o s z t h a t j a el szenvedőjét a betegszerep b e t ö l t é s é n e k jogától. E r v i n g G o f f m a n ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t a s t i g m a „lefo
visszanyer
fordulnia,
és
betegszerep
k o z á s " : az e g y é n t m e g f o s z t j á k attól, h o g y a társa
el
d a l o m teljes j o g ú tagja l e g y e n . A s t i g m a s o k f é l e
ide
formát ölthet: például lehet testi (lásd Paul Hunt
i g l e n e s és „ f e l t é t e l e s " s z e r e p : a h h o z a f e l t é t e l h e z
fejtegetését a fogyatékosságról később, a 2 2 5 - 2 2 6 .
kötött, h o g y a b e t e g m i n d e n t m e g t e s z g y ó g y u l á s a
oldalon), életúthoz kapcsolódó (például a bünte
é r d e k é b e n . A b e t e g s z e r e p b e t ö l t é s é h e z a beteg
tett e l ő é l e t ) vagy k ö r n y e z e t i ( p é l d á u l „ r o s s z tár
n e k m e g k e l l k a p n i a egy e g é s z s é g ü g y i s z a k e m b e r
s a s á g b a k e v e r e d e t t " ) . A s t i g m a r i t k á n é p ü l a sze
j ó v á h a g y á s á t , a k i igazolja a s z ó b a n forgó s z e m é l y
mély ismeretére; inkább olyan sztereotípiákból
n e k azt az állítását, h o g y b e t e g . A b e t e g s é g szak
é s n é z e t e k b ő l e r e d , a m e l y e k v a g y h a m i s a k , vagy
értői v é l e m é n n y e l v a l ó i g a z o l á s a l e h e t ő v é t e s z i
c s a k r é s z b e n igazak. A s t i g m a t i z á l á s g y a k r a n ta
a beteget körülvevők számára, hogy higgyenek a
p a s z t a l h a t ó a z e g é s z s é g ü g y b e n ( l á s d a z arctor
b e t e g n e k . A b e t e g t ő l elvárják, h o g y „az orvos uta
zuláshoz kapcsolódó esettanulmányt a 2 2 9 - 2 3 0 .
sításait" követve közreműködjön felépülésében.
o l d a l o n ) . G o f f m a n r á m u t a t o t t , h o g y a stigmatizá-
H a a b e t e g n e m h a j l a n d ó o r v o s h o z f o r d u l n i vagy
c i ó s f o l y a m a t n a k e l e v e r é s z e a t á r s a d a l m i kont
n e m h a l l g a t a s z a k t e k i n t é l y t a n á c s a i r a , a k k o r ve
roll. A társadalom a csoport megbélyegzése révén s z a b á l y o z h a t j a a c s o p o r t v i s e l k e d é s é t . E g y e s ese
szélybe kerül betegstátusa. M á s s z o c i o l ó g u s o k e l t é r ő e n é r t e l m e z i k a Parsons-féle b e t e g s z e r e p e t : felvetik, h o g y a beteg s z e r e p s z e m p o n t j á b ó l a b e t e g s é g e k „ n e m egy f o r m á k " . S z e r i n t ü k a b e t e g s z e r e p b e n s z e r z e t t ta pasztalatok betegségfajtánként változnak, mivel az e m b e r e k n e k a b e t e g g e l k a p c s o l a t o s r e a k c i ó i t az h a t á r o z z a meg, h o g y m e n n y i r e tartják s ú l y o s n a k az á l l a p o t á t és h o g y a n látják a b e t e g s é g é t . T e h á t a b e t e g s z e r e p p e l j á r ó j o g o k h o z és k i v á l t s á g o k h o z különböző tapasztalatok fűződhetnek. Freidson ( 1 9 7 0 ) a betegszerep h á r o m változatát határozta meg, a m e l y e k a b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő fajtáinak és fokainak
felelnek
meg.
A feltételes
betegszerep
t e k b e n a stigmát s o s e m vonják vissza, az érintett s z e m é l y t s o s e m fogadja v i s s z a a t á r s a d a l o m . (Ez történt a középkori leprásokkal, akiket kiközösí t e t t e k é s arra k é n y s z e r í t e t t e k , h o g y e l k ü l ö n í t e t t lepratelepeken éljenek. Ugyanez elmondható a m a i A I D S - b e t e g e k r ő l is.) A z e g é s z s é g ü g y i intéz m é n y e k falai k ö z t a s t i g m a m e g h a t á r o z h a t j a , ho g y a n v i s z o n y u l a s z a k o r v o s a b e t e g h e z . A stigma tizált b e t e g ( p é l d á u l a k á b í t ó s z e r f ü g g ő ) gyakran n e m kérdezhet, n e m tudakozódhat a kezeléséről. E n n e k az az eredménye, hogy az orvosok és más egészségügyi
dolgozók
szakmailag
„élet-halál
urai" a beteggel szemben.
a z o k n a k jut, a k i k i d e i g l e n e s e n k e r ü l n e k r o s s z a b b á l l a p o t b a , a m e l y b ő l f e l é p ü l h e t n e k . A b e t e g t ő l el várják, h o g y „ r e n d b e j ö j j ö n " , é s jogait, kiváltsága it a s z e r i n t s z a b j á k m e g , h o g y m e n n y i r e s ú l y o s a betegsége. Például ha valaki hörghurutos, akkor t ö b b j u t t a t á s i l l e t i meg, m i n t azt, a k i c s a k n á t h á s . A feltétel nélkül legitim
betegszerep
olyan
egyén
A „betegszerep" bírálatai A b e t e g s z e r e p m o d e l l n a g y h a t á s ú e l m é l e t n e k bi z o n y u l t , a m e l y v i l á g o s a n feltárja, h o g y a n válik a b e t e g egy t á g a b b t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t s z e r v e s ré-
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
217
szévé. A m o d e l l e l s z e m b e n a z o n b a n s z á m o s bí
e g y é n m i n d e n n a p i é l e t é t ? H o g y a n h a t a z e g y é n ön
rálat f o g a l m a z ó d o t t m e g . E g y e s s z e r z ő k s z e r i n t
a z o n o s s á g á r a , h a k r ó n i k u s betegséggel k e l l é l n i e f
a betegszerep-„képlettel" n e m lehet megragadni a betegség
megtapasztalását.
Mások
K o r á b b a n , az ö r e g e d é s k a p c s á n (6. fejezet) m á r
rámutatnak,
szóba került, hogy az iparosodott t á r s a d a l m a k b a n
hogy a m o d e l l n e m a l k a l m a z h a t ó á l t a l á n o s a n .
az emberek ma tovább élnek, de életük későbbi
Például a betegszerep-elmélettel n e m magyaráz
szakaszában krónikus betegségektől szenvednek.
h a t ó k az o l y a n e s e t e k , a m e l y e k b e n az orvos és a
Az orvostudomány képes e n y h í t e n i a fájdalmat
beteg e l t é r ő d i a g n ó z i s t alkot, vagy e l l e n t é t e s e k a z
és a r o s s z k ö z é r z e t e t , a m e l y az efféle á l l a p o t o k k a l
érdekeik. T o v á b b á a b e t e g s z e r e p „ f e l ö l t é s e " n e m
jár, d e e g y r e t ö b b e n k é n y t e l e n e k s z e m b e n é z n i
m i n d i g z ö k k e n ő m e n t e s f o l y a m a t . V a n n a k egyé
azzal, hogy talán sokáig betegséggel kell élniük.
nek,
fájdal
A s z o c i o l ó g u s o k a t az foglalkoztatja, h o g y a n v á l i k
m a k t ó l v a g y o l y a n t ü n e t e k t ő l , a m e l y e k e t újra é s
ilyen e s e t e k b e n a betegség az egyén s z e m é l y e s
újra r o s s z u l d i a g n o s z t i z á l n a k a z o r v o s o k . T ő l ü k
„életrajzának" részévé.
akik
évekig
szenvednek
krónikus
megtagadják a b e t e g s z e r e p e t , a m í g á l l a p o t u k r ó l egyértelmű diagnózis n e m születik. M á s esetek b e n t á r s a d a l m i t é n y e z ő k , p é l d á u l a faj, az osz tály és a n e m b e f o l y á s o l h a t j a , h o g y b e t ö l t h e t i - e valaki a b e t e g s z e r e p e t , és ha igen, a k k o r m e n n y i ideig k e l l v á r n i a rá. A b e t e g s z e r e p e t n e m l e h e t e l s z a k í t a n i a k ö r n y e z e t t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s és gazdasági h a t á s a i t ó l .
A s z o c i o l ó g u s o k á l t a l feltárt k é r d é s k ö r ö k egyi k e az, h o g y a n t a n u l m e g a t a r t ó s a n b e t e g e g y é n m e g b i r k ó z n i betegsége gyakorlati és é r z e l m i kö vetkezményeivel. Bizonyos betegségek rendsze res kezelést vagy az egészséges állapotot fenn tartó életvitelt követelnek, a m e l y e k az e m b e r e k s z o k á s o s n a p i t e v é k e n y s é g é r e is h a t h a t n a k . A dia lízis, a z i n z u l i n i n j e k c i ó z á s v a g y s o k f é l e gyógy
Az élet és a b e t e g s é g j ó v a l b o n y o l u l t a b b , m i n t
szer rendszeres szedése megköveteli az egyéntől,
sem a b e t e g s z e r e p a l a p j á n g o n d o l n á n k . M o d e r n
hogy a betegséghez igazítsa napirendjét. M á s be
korunkban egyre h a n g s ú l y o s a b b a z é l e t v i t e l é s a z
t e g s é g e k n e m várt m ó d o n h a t n a k a t e s t r e , p é l d á u l
egészség, a m i azt j e l e n t i , h o g y a z e g y é n egyre in
a b é l - v a g y h ú g y h ó l y a g - m ű k ö d é s b e n zavart, illet
kább felelős t u l a j d o n j ó l l é t é é r t . Ez e l l e n t m o n d a
v e e r ő s h á n y i n g e r t o k o z h a t n a k . A z efféle á l l a p o t
betegszerep e l s ő a l a p t é t e l é n e k , m i s z e r i n t a z e g y é n
tól s z e n v e d ő egyén gyakran stratégiákat dolgoz
nem h i b á z t a t h a t ó b e t e g s é g é é r t . R á a d á s u l a beteg
ki, a m e l y e k k e l a m i n d e n n a p i é l e t b e n f é k e n tart
szerep v e s z í t e t t v a l a m e n n y i t é r v é n y é b ő l a z z a l a
h a t j a b e t e g s é g é t : e z e k é p p ú g y l e h e t n e k gyakorla
modern t á r s a d a l m a k b a n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s
ti s z e m p o n t o k - például hogy ismeretlen helyen
sal is, h o g y az akut f e r t ő z ő b e t e g s é g e k h e l y e t t a
mindig megnézi, hol a mellékhelyiség -, m i n t a
krónikus b e t e g s é g e k v á l t a k u r a l k o d ó v á . M í g a h e
(bizalmas és szokványos) személyközi kapcsola
veny betegség m e g é r t é s é b e n h a s z n o s l e h e t a b e
tok kezelésének készségei. B á r a betegség tünetei
tegszerep fogalma, i d ü l t b e t e g s é g e s e t é n k e v é s b é
l e h e t n e k z a v a r b a ejtők, m e g b o l y g a t h a t j á k a z é l e t
használható: a t a r t ó s a n b e t e g e k vagy a r o k k a n t a k
menetét, az e m b e r e k megbirkózási stratégiákat
számára n i n c s b e v á l t r e c e p t . A b e t e g e k - a k á r c s a k
kifejlesztve igyekeznek a l e h e t ő legnormálisab-
a k ö r n y e z e t ü k - s o k f é l e k é p p e n é l i k m e g és értel
ban élni az életüket (Kelly 1 9 9 2 ) .
mezik, h o g y m i t j e l e n t b e t e g s é g g e l é l n i . A
következőkben
ismertetek
néhány
Ugyanakkor a betegség megélése kikezdheti az olyan
módszert, a m e l y e k k e l a s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o -
emberek énképét,
abban változásokat
indíthat
el. E z e k e t a z á t a l a k u l á s o k a t o k o z h a t j á k m á s o k
nista i s k o l á h o z t a r t o z ó s z o c i o l ó g u s o k p r ó b á l t á k
nak a betegséggel kapcsolatos valódi reakciói és
értelmezni a b e t e g s é g g e l k a p c s o l a t o s t a p a s z t a l a
k é p z e l t v a g y v é l t r e a k c i ó k is. A m á s o k s z á m á r a szokványos társadalmi interakciók a tartósan be
tokat.
tegek vagy fogyatékosok számára kockázatossá, bizonytalanná
válnak.
A
szokásos
hétköznapi
A betegség mint „megélt tapasztalat"
interakciókat megalapozó közös fogalmak n e m
A szimbolikus
gyatékosság m e g h a t á r o z ó tényező, és a m i n d e n
i n t e r a k c i o n i s t á k azt
igyekeznek
feltárni, h o g y a n é r t e l m e z i k az e m b e r e k a társa dalmi világot, m i l y e n j e l e n t é s e k e t f ű z n e k h o z z á . Sok s z o c i o l ó g u s az e g é s z s é g és a b e t e g s é g terü letén a l k a l m a z t a e z t a s z e m l é l e t e t , h o g y m e g é r t hesse, h o g y a n é l i k m e g a z e m b e r e k b e t e g s é g ü k e t , illetve h o g y a n látják m á s o k b e t e g s é g é t . H o g y a n fogadják és d o l g o z z á k fel az e m b e r e k egy s ú l y o s betegség h í r é t ? H o g y a n f o r m á l j a a b e t e g s é g az
m i n d i g é r v é n y e s ü l n e k , ha a b e t e g s é g v a g y a fo napi
helyzetek
értelmezése
lényegesen
eltérő
lehet. Például a beteg segítségre szorul, de n e m akar kiszolgáltatottnak
látszani.
Más
részvétet
é r e z h e t v a l a k i iránt, a k i n é l b e t e g s é g e t d i a g n o s z tizáltak, de n e m biztos abban, hogy beszélhet-e v e l e a b e t e g s é g r ő l . A t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k meg változott kontextusa változásokat idézhet e l ő az önazonosságban.
Egyes
szociológusok
azt
vizsgálták,
hogyan
m é g s e m találja e g é s z e n h e l y t á l l ó n a k . E n n e k a z az.
próbál megbirkózni a tartósan beteg egyén be
oka, h o g y e s z e m l é l e t n e m s z á m o l azzal, m i l y e n
tegségével a z élet k ü l ö n f é l e t e r ü l e t e i n ( J o b l i n g
f o n t o s s z e r e p e t j á t s z a n a k a t á r s a d a l m i és k ö r n y e
1 9 8 8 ; W i l l i a m s 1 9 9 3 ) . A b e t e g s é g r e n g e t e g e t föl
z e t i t é n y e z ő k a z egészség- é s b e t e g s é g m i n t á k ala
e m é s z t h e t a z e m b e r e k i d e j é b ő l , energiájából, ere
k u l á s á b a n . A k ö z e g é s z s é g t e r é n az e l m ú l t évszá
jéből és érzelmi tartalékaiból. Corbin és Strauss
zadban bekövetkezett pozitív fejlemények n e m
( 1 9 8 5 ) a z o k a t az „ e g é s z s é g r e n d e k e t " (regimes of
l e p l e z h e t i k a z t a t é n y t , h o g y az e g é s z s é g és a b e
health) vizsgálták, a m e l y e k e t a t a r t ó s a n b e t e g e k
tegség n e m o s z l i k m e g e g y e n l e t e s e n a n é p e s s é g
a l a k í t a n a k ki, h o g y m e g s z e r v e z z é k n a p i é l e t ü k e t .
b e n . K u t a t á s o k igazolták, h o g y b i z o n y o s e m b e r
A m i n d e n n a p i stratégiákban háromféle „mun kát"
figyeltek
meg.
A
hetegségmunka
pot kezelésével kapcsolatos például
az
álla
teendőket jelenti:
a fájdalom csillapítását,
diagnosztikai
t e s z t e k e l v é g z é s é t és a t e r á p i á s k e z e l é s r e j á r á s t . A
mindennapi
munka
a
napi
életvitelhez
kap
csolódik: ilyen a másokkal kialakított kapcsola t o k f e n n t a r t á s a , a h á z t a r t á s v e z e t é s e és s z a k m a i vagy s z e m é l y e s é r d e k e k é r v é n y e s í t é s e . Az élet rajzi munkához t a r t o z n a k a z o k
a
tevékenységek,
a m e l y e k e t a b e t e g s z e m é l y e s n a r r a t í v á j á n a k fel é p í t é s e v a g y á t a l a k í t á s a s o r á n végez. M á s s z ó v a l az a folyamat, a m e l y n e k r é v é n az e g y é n b e i l l e s z t i a b e t e g s é g e t az é l e t é b e : m e g p r ó b á l j a é r t e l m e z n i azt é s k i m ó d o l n i , h o g y a n m a g y a r á z h a t j a m e g m á s o k n a k . E f o l y a m a t s o r á n újra é r t e l m e t a d h a t é l e t é n e k , r e n d e t t e r e m t h e t b e n n e , m i u t á n meg emésztette, hogy krónikus betegségben szenved. Eddig arról volt szó, h o g y a n h a t a b e t e g s é g az e g y é n r e - m o s t m e g n é z z ü k a b e t e g s é g és az egész ség t á r s a d a l o m b a n k i a l a k u l ó m i n t á z a t a i t , és öszszefoglaljuk, m i b e n k ü l ö n b ö z n e k az egy-egy tár s a d a l m i c s o p o r t j a j e l l e m z ő egészségi á l l a p o t o k .
csoportok sokkal j o b b egészségnek örvendenek másoknál. Úgy tűnik, hogy ezek az egészségbeli egyenlőtlenségek
átfogóbb
társadalmi-gazdasági
mintákhoz kötődnek. A s z o c i o l ó g u s o k és az e p i d e m i o l ó g i a (járvány t a n ) s z a k é r t ő i - a k ü l ö n b ö z ő e g é s z s é g z a v a r o k és b e t e g s é g e k n é p e s s é g b e l i m e g o s z l á s á t é s előfordu lási gyakoriságát vizsgáló kutatók - megkísérel t e k m a g y a r á z a t o t t a l á l n i arra, h o g y a n függ ö s s z e az egészség olyan változókkal, m i n t a társadalmi osztály, a n e m , a faj, az é l e t k o r és a l a k ó h e l y . B á r a k u t a t ó k t ö b b s é g e e l i s m e r i , h o g y v a n összefüg gés az e g é s z s é g és a t á r s a d a l m i e g y e n l ő t l e n s é g e k között, abban m á r n e m t u d n a k megegyezni, hogy e z a k a p c s o l a t m i l y e n j e l l e g ű , v a g y h o g y a n kelle ne felszámolni az egészségbeli egyenlőtlensége ket. A v i t a e g y i k fő t e r ü l e t é n a s z e m b e n á l l ó felek az egyes v á l t o z ó k ( p é l d á u l az é l e t m ó d , a v i s e l k e dés, a t á p l á l k o z á s i s z o k á s o k és a k u l t u r á l i s m i n ták) r e l a t í v j e l e n t ő s é g é t , i l l e t v e a k ö r n y e z e t i vagy strukturális
tényezőket
(például
a
jövedelem
megoszlást vagy a szegénységet) hangsúlyozzák. E b b e n a r é s z b e n m e g v i z s g á l j u k a b r i t egészség m i n t á k t á r s a d a l m i osztály, n e m , faj é s l a k ó h e l y
AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA
s z e r i n t m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő v á l t o z a t a i t , m a j d át t e k i n t j ü k a z e z e k á l l a n d ó s á g á r a v o n a t k o z ó , egy mással vitázó magyarázatokat.
A 2 0 . s z á z a d b a n j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t a z ipa rosodott országok lakóinak várható élettartama. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó
Osztály és egészség
é l e t t a r t a m 1 9 0 1 - b e n m é g a férfiaknál 4 5 , a n ő k n é l 4 9 é v volt, 2 0 0 3 - b a n pedig m á r 7 5 , i l l e t v e 8 0
A z e g é s z s é g é s a z o s z t á l y h e l y z e t k a p c s o l a t á t vizs
év. S z i n t e t e l j e s e n s i k e r ü l t m e g s z ü n t e t n i a z o l y a n
gáló k u t a t á s o k feltárták, h o g y e g y é r t e l m ű össze
b e t e g s é g e k e t , m i n t a g y e r m e k b é n u l á s , a skarlát
függés v a n a m o r t a l i t á s (a h a l á l o z á s i a r á n y ) , illet
és a t ü d ő v é s z . A világ m á s r é s z e i h e z h a s o n l í t v a
ve a m o r b i d i t á s (a m e g b e t e g e d é s e k a r á n y a ) és az
az e g é s z s é g i á l l a p o t és a j ó l l é t m é r t é k e v i s z o n y l a g
e g y é n t á r s a d a l m i o s z t á l y a k ö z ö t t . Nagy-Britan
magas. A közegészségügy sok ilyen eredményét
n i á b a n egy o r s z á g o s e g é s z s é g f e l m é r é s , a B l a c k -
máig a m o d e r n orvostudománynak tulajdonítják.
j e l e n t é s ( D H S S 1 9 8 0 ) h í v t a fel a n y i l v á n o s s á g
K ö z k e l e t ű feltevés, h o g y a z o r v o s i k u t a t á s eddig
f i g y e l m é t a z o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i egyen
s i k e r r e l t á r t a fel a b e t e g s é g b i o l ó g i a i o k a i t és dol
lőtlenségekre. S o k a n megdöbbentek a felmérési
gozott k i e l l e n e e r e d m é n y e s k e z e l é s i e l j á r á s o k a t
e r e d m é n y e k hallatán, mert a jelentés megállapí
- és a j ö v ő b e n is ez v á r h a t ó . E z é r t - f o l y t a t ó d i k
totta, h o g y b á r á l t a l á n o s s á g b a n j a v u l a t á r s a d a l o m
az é r v e l é s - az o r v o s i i s m e r e t a n y a g és s z a k t u d á s
egészsége, a k ü l ö n b ö z ő osztályok között jelentős
gyarapodásával a közegészség állandó, folyama
eltérések vannak, amelyek az egészségmutatók
tos javulására számíthatunk. B á r az e g é s z s é g és a b e t e g s é g efféle s z e m l é l e te r e n d k í v ü l n a g y h a t á s t gyakorolt, a s z o c i o l ó g u s
széles skáláján jelentkeznek, a születéskor mért t e s t s ú l y t ó l a v é r n y o m á s o n át a k r ó n i k u s b e t e g s é g kockázatáig.
A
magasabb
társadalmi-gazdasági
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG pozíciókat betöltők átlagosan egészségesebbek,
liek k ö r é b e n : azok, a k i k n e k van állása, általában
magasabbak, j o b b e r ő b e n v a n n a k é s t o v á b b él
tovább élnek azoknál, akiknek nincs.
nek,
mint a
társadalmi ranglétra
alacsonyabb
Más
i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v é g z e t t vizsgá
fokain e l h e l y e z k e d ő k . A k ü l ö n b s é g e k a c s e c s e
latok is
m ő h a l a n d ó s á g (az e l s ő é l e t é v ü k e t m e g n e m é r ő
e g y é r t e l m ű e n van osztálygradiense. Egyes tudó
gyerekek a r á n y a ) és a g y e r m e k h a l á l o z á s i a r á n y
sok úgy vélik, hogy a t á r s a d a l o m leggazdagabb
tekintetében a legnagyobbak,
é s l e g s z e g é n y e b b tagjai k ö z ö t t k i a l a k u l t r e l a t í v
de a s z e g é n y e b b
alátámasztották,
hogy az
egészségnek
embereknél m i n d e n életkorban nagyobb az elha
egészségbeli
lálozás k o c k á z a t a , m i n t a t e h e t ő s e b b e k k ö r é b e n .
egyre t ö b b k u t a t á s c é l j a a z e g é s z s é g b e l i e g y e n
A főbb o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n
lőtlenség és a társadalmi osztály közötti kapcso
ségek k ö z ü l n é h á n y a t B r o w n e é s B o t t r i l l ( 1 9 9 9 )
lat f e l t á r á s a , a k u t a t ó k n e m t u d t á k m e g h a t á r o z
egyenlőtlenség
fokozódik.
És
bár
ni, m i l y e n m e c h a n i z m u s o k kötik össze a kettőt.
foglaltak ö s s z e , e z e k a k ö v e t k e z ő k : 1. A l e g a l s ó t á r s a d a l m i - f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a tartozó fizikai s e g é d m u n k á s o k k ö r é b e n k é t s z e r nagyobb a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y a n y u g d í j
T ö b b e n többféle kiváltó okkal próbálták magya rázni a korrelációt. A
Black-jelentés,
amelynek
elkészítésére
a
korhatár e l é r é s e e l ő t t m e g h a l n a k , m i n t a l e g f e l s ő
kormány adott megbízást, hogy áttekinthesse az
társadalmi-foglalkozási o s z t á l y b a t a r t o z ó s z e l l e
e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k r e v o n a t k o z ó ada
mi munkát végzők körében.
t o k a t és a t e e n d ő k r e , i l l e t v e a t o v á b b i k u t a t á s r a
2. A s z a k k é p z e t l e n c s a l á d o k g y e r m e k e i k ö z ö t t
vonatkozó
ajánlásokat
fogalmazzon
meg,
leg
kétszer a n n y i a h a l v a s z ü l e t e t t e k vagy e g y h é t i g
inkább
sem élők s z á m a , m i n t a s z a k k é p z e t t e k c s a l á d j a i
rialista magyarázataira alapozott. A materialista
ban (lásd a 8.2.
vagy k ö r n y e z e t i m a g y a r á z a t o k a t á g a b b t á r s a d a l
táblázatot).
az egészségbeli egyenlőtlenségek mate
3. A legfelső f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a ( s z a k k é p
mi s t r u k t ú r á k b a n , p é l d á u l a s z e g é n y s é g b e n , a va
zett é r t e l m i s é g i n e k ) s z ü l e t e t t e g y é n á t l a g o s a n h é t
gyon- és j ö v e d e l e m m e g o s z l á s b a n , a m u n k a n é l
évvel tovább él, m i n t az, a k i a l e g a l s ó foglalkozá
küliségben, a lakáshelyzetben, a környezetszeny-
si osztályba ( s e g é d m u n k á s n a k ) s z ü l e t i k .
nyezésben
4. A
főbb
halálokok
mintegy
90
százaléka
gyakoribb a k é t l e g a l s ó f o g l a l k o z á s i o s z t á l y b a n , mint a h á r o m m a g a s a b b o s z t á l y b a n ( l á s d a 8.2. ábrát). 5. A m u n k á s o s z t á l y h o z
tartozók gyakrabban
é s többféle b e t e g s é g g e l f o r d u l n a k o r v o s h o z , m i n t az értelmiségiek; a t a r t ó s b e t e g s é g e k a r á n y a 50 százalékkal
magasabb
a
szakképzetlen
fizikai
munkások, m i n t a s z a k k é p z e t t s z e l l e m i foglalko zásúak k ö r é b e n . 6. Az o s z t á l y a l a p ú e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n ségek még s z e m b e ö t l ő b b e k a t a r t ó s m u n k a n é l k ü
és
a
rossz
munkakörülményekben
látják az egészségbeli egyenlőtlenségek okait. Az osztályok közötti egészségbeli egyenlőtlenségek m i n t á i t a z a n y a g i d e p r i v á c i ó e r e d m é n y é n e k te kintik. Eszerint az egészségbeli egyenlőtlenségek c s a k úgy c s ö k k e n t h e t ő k , ha általában a társadal mi egyenlőtlenségek legalapvetőbb okait próbál j á k f e l s z á m o l n i . B á r a j e l e n t é s n e m z á r t a ki, h o g y m á s é r v e k i s h e l y t á l l ó a k l e h e t n e k , azt h a n g s ú l y o z t a , h o g y a s z e g é n y s é g f e l s z á m o l á s á r a átfogó s t r a t é g i á t k e l l k i d o l g o z n i é s j a v í t a n i k e l l a z ok t a t á s s z í n v o n a l á t , m e r t c s a k így l e h e t f e l l é p n i a z egészségbeli egyenlőtlenségek ellen.
8.2. táblázat Csecsemőhalandóság Angliában és Walesben társadalmi osztályok szerint ( 1 0 0 0 élveszületettre számított arány) 3 Házasságon belül születettek 2001
1991
2001
Értelmiségi
5,1
3,6
4,2
4,5
Gazdasági és műszaki vezető
5,3
3,6
6,6
4,0
Szakképzett szellemi
6,1
4,5
8,5
5,3
Szakképzett fizikai
6,2
5,0
7,7
5,8
Betanított
7,1
6,2
9,6
6,7
Szakképzetlen
8,2
7,2
11,0
7,5
11,6
6,7
21,2
10,8
6,3
4,6
8,8
6,1
Egyéb Összesen a
Házasságon kívül születettek
1991
A csecsemőhalandóság meghatározásánál azt veszik figyelembe, hány gyermek nem éri meg első életévét; a társadalmi osztály meghatározásának alapja az apa foglalkozása.
Forrás: Social Trends, 34. 2004.
8. FEJEZET 8.2. ábra Halálozási arány az Egyesült Királyságban élő 2 0 - 6 4 éves férfiak körében a halál oka és társadalmi osztály szerint, 1 9 9 1 - 1 9 9 3 ( 1 0 0 0 0 0 főhöz mért arány) e
1600
500
400 300
N 0)
> 'N
o
co II. III. (sz) lll.(f)
200 100
IV.
Társadalmi osztály
I.
1111
II. III. (sz) lll.(f)
IV.
V.
Társadalmi osztály
120 100
'B N
CO
80 60 40 20 0
III. (sz) lll.(f)
IV.
II. III. (sz) lll.(f)
Társadalmi osztály
IV.
Társadalmi osztály 160 120
T3
Ml. (sz) lll.(f)
IV. I.
Társadalmi osztály
II. III. (sz) lll.(f)
IV.
Társadalmi osztály
II. III. (sz) lll.(f)
IV.
V.
Társadalmi osztály Forrás: ONS 2 0 0 1 . A T h a t c h e r a s s z o n y v e z e t t e k o n z e r v a t í v kor
dalmi osztályok általában több olyan szokásnak
m á n y n e m v e t t e f i g y e l e m b e a B l a c k - j e l e n t é s meg
is h ó d o l n a k - például d o h á n y o z n a k , szegényesen
á l l a p í t á s a i t , k i j e l e n t v e , h o g y a j e l e n t é s b e n szük
étkeznek, több alkoholt fogyasztanak -,
s é g e s n e k látott k ö z k i a d á s o k e g y s z e r r e i r r e á l i s a k
k á r o s í t h a t j a e g é s z s é g ü k e t . E g o n d o l a t m e n e t sze
és b i z o n y t a l a n h a t á s ú a k .
rint elsősorban az egyén tehet rossz
A Thatcher-kormány
( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) inkább az egészségbeli egyenlőtlen
állapotáról,
amely
egészségi
hiszen sok életmóddal kapcsolatos
s é g e k k u l t u r á l i s é s v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t a i t fo
d ö n t é s t s z a b a d o n h o z h a t u n k . A s z e m l é l e t egyes
g a d t a el. A k u l t u r á l i s és v i s e l k e d é s i m a g y a r á z a t o k
t á m o g a t ó i azt m o n d j á k , h o g y a z efféle viselkedés
azt h a n g s ú l y o z z á k , m i l y e n f o n t o s a z e g y é n i élet
f o r m á k n e m a z e g y é n k i z á r ó l a g o s e l l e n ő r z é s e alá
m ó d a z e g é s z s é g s z e m p o n t j á b ó l . A z a l s ó b b társa
t a r t o z n a k , h a n e m a t á r s a d a l m i o s z t á l y b a ágya-
Az egészségtelen táplálkozás csak egy a tényezők közül, amelyeknek a leghátrányosabb helyzetű britek rossz egészségi állapotát tulajdonítják. zottak. E n n e k e l l e n é r e ő k i s a z é l e t v i t e l i é s fo
berében közzétett Acheson-jelentés megerősítet
gyasztási m i n t á k a t j e l ö l i k m e g a g y e n g e e g é s z s é g
te, h o g y a z e l m ú l t é v t i z e d e k b e n - k ü l ö n ö s e n a z
fő o k á n a k . A k é s ő b b i k o r m á n y o k t o v á b b r a is azt
1 9 8 0 - a s é v e k b e n é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n - ál
hangsúlyozták,
kampá
talánosságban tovább növekedett az egyenlőtlen
nyokkal l e h e t b e f o l y á s o l n i a z e g y é n e k é l e t v i t e l i
ség a z e g é s z s é g s o k v o n a t k o z á s á b a n . 1 9 9 9 j ú l i u
döntéseit.
sában a kormányzat az A c h e s o n - j e l e n t é s eredmé
hogy
Például
befolyásolására
az
közegészségügyi
emberek viselkedésének
irányulnak
a
dohányzásellenes
nyeit felhasználva hivatalos állásfoglalást adott (Our
Healthier
Nation),
kezdeményezések és az „egészséges táplálkozás"
ki
programok. A z efféle k a m p á n y o k a r r a ö s z t ö k é l i k
m i l y e n sokféle - társadalmi, gazdasági, környe
amely
hangsúlyozta,
az egyéneket, h o g y v á l l a l j a n a k f e l e l ő s s é g e t tulaj
z e t i és k u l t u r á l i s - h a t á s e r e d ő j e a r o s s z e g é s z s é g i
don j ó l l é t ü k é r t ;
fordítanak
á l l a p o t ( e z e k k ö z ü l n é h á n y a t a 8.3. ábra s z e m l é l
arra, h o g y a n k o r l á t o z h a t j a a t á r s a d a l m i h e l y z e t
t e t ) . J a v a s o l t egy s o r k o r m á n y z a t i i n t é z k e d é s t is,
kevesebb
figyelmet
az emberek döntéseit és választási lehetőségeit.
amelyek keretében n e m c s a k a gyenge egészség
Például a jó é t r e n d b e n l é n y e g e s friss z ö l d s é g e k
tüneteit kezelhetnék, h a n e m okai - a munkanél
és gyümölcsök sokkal drágábbak, m i n t sok ma
k ü l i s é g , a r o s s z l a k á s k ö r ü l m é n y e k és az a l a c s o n y
gas zsír- és k o l e s z t e r i n t a r t a l m ú é t e l . V i z s g á l a t o k
színvonalú oktatás - ellen is p r ó b á l n á n a k tenni.
mutatják, h o g y a m a g a s j ö v e d e l m ű c s o p o r t o k b a n a legnagyobb a r á n y ú az e g é s z s é g e s é l e l m i s z e r e k fogyasztása.
Nem és egészség
A z 1 9 9 7 - b e n m e g v á l a s z t o t t m u n k á s p á r t i kor mány átfogóbb s z e m l é l e t t e l k ö z e l í t e t t a z egész
A k u t a t á s o k r á m u t a t n a k a r r a is, h o g y a férfiak és
ségbeli e g y e n l ő t l e n s é g e k h e z , f e l i s m e r v e , h o g y a
a n ő k egészségében is k ü l ö n b s é g e k figyelhetők
kulturális é s a z a n y a g i t é n y e z ő k e g y a r á n t f o n t o s
m e g . A világ s z i n t e ö s s z e s o r s z á g á b a n h o s s z a b b
szerepet j á t s z a n a k az e m b e r e k e g é s z s é g é b e n . A
a n ő k v á r h a t ó é l e t t a r t a m a , m i n t a férfiaké ( U N D P
Sir D o n a l d A c h e s o n v e z e t t e b i z o t t s á g o t független
2 0 0 4 ) . Az Egyesült Királyságban a halálokok és
vizsgálat e l v é g z é s é r e k é r t é k fel. A z 1 9 9 8 n o v e m
a betegségminták vizsgálata szintén mutat bizo-
8. FEJEZET 8.3. ábra Az egészséget befolyásoló kulturális és anyagi hatások
Forrás: Browne 2005, 410. o. n y o s e l t é r é s e k e t a férfiak és a n ő k k ö z ö t t ( l á s d a 8.4.
ábrát). B á r a s z í v b e t e g s é g a férfiaknál gya
koribb, m i n t a nőknél, még mindig ez követeli
g é n e k m i n t á z a t a i a n ő i é l e t e t a l k o t ó fő t e v é k e n y ségterületekkel
összefüggésben
magyarázhatók.
A n ő i lét e r e d e n d ő e n k ü l ö n b ö z i k a férfiléttől a
a l e g t ö b b é l e t e t a 65 év a l a t t i a k k ö r é b e n , férfia
g y a k r a n b e t ö l t ö t t s z e r e p e k é s v é g z e t t feladatok
k é t és n ő k é t e g y a r á n t . A férfiak v i s z o n t n a g y o b b
- házimunka,
arányban h a l n a k meg b a l e s e t b e n vagy erőszakos
szülés és anyai gondoskodás, termékenységsza
cselekményben, és gyakrabban válhatnak kábító
bályozás fogamzásgátlással stb.
szer- és a l k o h o l f ü g g ő v é .
( B á r e z e l l e n szól, h o g y e g y r e t ö b b n ő l é p a m u n
A n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á t l á t s z ó l a g a n y a g i kö r ü l m é n y e k befolyásolják, de ezt a tényezőt m i n dig is n e h é z v o l t m é r n i . S o k t a n u l m á n y b a n a férj társadalmi osztálya szerint sorolták valamelyik k a t e g ó r i á b a az a s s z o n y t , így t o r z k é p e t a d t a k a n ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á r ó l (lásd a 9., „Társadalmi rétegződés
és
osztály"
című fejezetben).
Azt
szexuális reprodukció,
gyermek
- tekintetében.
k a e r ő p i a c r a . ) D o y a l s z e r i n t „ a n ő k e g é s z s é g i álla p o t á n a k l e g f ő b b m e g h a t á r o z ó j a e k ü l ö n f é l e teen d ő k h a l m o z o t t h a t á s a " . T e h á t a n ő i egészséggel kapcsolatos vizsgálatokban mindig a társadalmi, pszichológiai
és
biológiai
hatások
összességét
kell mérlegelni.
azon
H e a t h e r G r a h a m azt v i z s g á l t a , h o g y a n h a t a
b a n tudjuk, h o g y a n ő k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n for
s t r e s s z a f e h é r m u n k á s o s z t á l y b e l i n ő k egészségé
dulnak orvoshoz és nagyobb arányban számol
r e . R á m u t a t o t t , h o g y a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i rang
n a k be a b e t e g s é g e i k r ő l , m i n t a férfiak.
l é t r a a l s ó b b f o k a i n e l h e l y e z k e d ő n ő k , h a baj éri
Az iparosodott országokban élő nők kétszer
őket, k e v é s b é t u d n a k f e l h a s z n á l n i t á m o g a t ó kap
annyit panaszkodnak szorongásra vagy depresz-
c s o l a t h á l ó z a t o k a t , m i n t a k ö z é p o s z t á l y b e l i nők.
szióra, m i n t a férfiak. E g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t
G r a h a m megállapítja, hogy a munkásosztálybe
a n ő k sokrétű szerepköre - házimunka, gyermek
l i e k á l t a l á b a n g y a k r a b b a n k e r ü l n e k n e h é z hely
g o n d o z á s , s z a k m a i f e l a d a t o k - n ö v e l h e t i az ő k e t
z e t b e ( e l v e s z t i k a z á l l á s u k a t , e l v á l n a k , kilakoltat
érő stressz mértékét és hozzájárulhat nagyobb
j á k ő k e t v a g y m e g h a l a g y e r m e k ü k ) , m i n t m á s cso
megbetegedési arányukhoz. Lesley Doyal (1995)
p o r t o k , u g y a n a k k o r á l t a l á b a n n e h e z e b b e n tudnak
felvetette, h o g y a n ő k e g é s z s é g é n e k és b e t e g s é
m e g b i r k ó z n i a z z a l é s k e v e s e b b l e h e t ő s é g ü k van
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
223
a lelki válság e n y h í t é s é r e . N e m elég, h o g y a ki
érthető meg az etnikum és az egészség közötti
alakuló stressz t e s t i l e g - l e l k i l e g k á r o s , n é h a o l y a n
összefüggés. Egyre több ezzel k a p c s o l a t o s szo
megbirkózási s t r a t é g i á h o z f o l y a m o d n a k e z e k a
ciológiai vizsgálatot végeznek, de az e r e d m é n y e k
nők, a m e l y c s a k t o v á b b r o n t a h e l y z e t ü k ö n (pél
továbbra s e m meggyőzőek. Egyes korábbi kutatá
dául r á s z o k n a k a d o h á n y z á s r a ) . G r a h a m s z e r i n t
sok során az etnikai csoporttagságnak tulajdoní
a dohányzás a feszültségenyhítés módja, amikor
tott t r e n d e k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l m e n k í v ü l hagy
már végsőkig k i m e r ü l t e k a s z e m é l y e s és a n y a g i
hatták más tényezők, például az osztály vagy a
tartalékok. így e l l e n t m o n d á s o s h e l y e t foglal el a
n e m hatását, pedig e z e k n e k is jelentős szerepük
nők é l e t é b e n : k á r o s l e h e t m i n d a n ő , m i n d gyer
lehet.
meke egészségére, u g y a n a k k o r segít t a l p o n m a radnia a n e h é z h e l y z e t b e n ( G r a h a m 1 9 8 7 , 1 9 9 4 ) . Ann Oakley és szerzőtársai ( 1 9 9 4 ) négy angol
Mégis elmondható, gek gyakrabban és
hogy bizonyos betegsé
fordulnak
elő a
ázsiai származásúak körében.
karibi
fekete
Az Egyesült
városban azt v i z s g á l t á k , m i l y e n s z e r e p e t t ö l t be a
K i r á l y s á g b a n a m á j r á k , a t ü d ő v é s z és a c u k o r
társadalmi t á m o g a t á s a h á t r á n y o s h e l y z e t ű n ő k
betegség okozta halálesetek aránya nagyobb
és
Oak
népességcsoportokban, mint a fehérek körében.
ley szerint a s t r e s s z és az e g é s z s é g ö s s z e f ü g g é s e
A karibi feketék k ö r é b e n az átlagosnál gyakoribb
gyerekek
egészségének
alakulásában.
e
a nagyobb, e g é s z é l e t r e h a t ó v á l s á g o k és k i s e b b
a magas v é r n y o m á s és sokkal nagyobb arányban
gondok e s e t é n i s é r v é n y e s ü l , a m i k ü l ö n ö s e n a
t a l á l h a t ó e g y v ö r ö s v é r s e j t e k h e z k a p c s o l ó d ó örök
munkásosztálybeliek életében mutatkozik meg.
letes rendellenesség, a sarlósejtes vérszegénység,
Oakley m e g á l l a p í t j a , h o g y a t á r s a d a l m i t á m o g a
mint más
tás (például a t a n á c s a d ó s z o l g á l a t , a s e g é l y v o n a l
nensről származók a brit átlagnál t ö b b e n halnak
vagy a c s a l á d l á t o g a t á s ) „ c s i l l a p í t h a t j a " a r e n d s z e
meg
rint nőket sújtó s t r e s s z e g é s z s é g k á r o s í t ó h a t á s a i t . Más vizsgálatok feltárták, h o g y a t á r s a d a l m i tá mogatás fontos t é n y e z ő , a m e l y s e g í t h e t a z e m b e reknek m e g b i r k ó z n i a b e t e g s é g g e l és a b e t e g e s k e déssel (Ell 1 9 9 6 ) .
csoportokban.
Az indiai
szubkonti-
szívbetegségben.
Egyes
tudósok
kulturális
és
viselkedésbeli
o k o k k a l p r ó b á l t á k m a g y a r á z n i a z e t n i k u m o k sze rint eltérő egészségmintákat.
Az
osztály alapú
egészségbeli egyenlőtlenségek kulturális magya r á z a t a i h o z h a s o n l ó a n itt is az e g y é n és a c s o p o r t é l e t v i t e l é n v a n a h a n g s ú l y , ezt t e k i n t i k az egész ség g y e n g í t ő j é n e k , é s g y a k r a n ö s s z e f ü g g é s b e h o z
Etnikum és egészség
zák vallási vagy kulturális képzetekkel, például az é t k e z é s i és f ő z é s i s z o k á s o k k a l vagy a r o k o n -
Bár az i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n az e g é s z s é g
házassággal (azzal a gyakorlattal, hogy a házassá
etnikai h o v a t a r t o z á s s z e r i n t i s k ü l ö n b ö z ő m i n t á
gok c s a l á d o n belül, m á s o d u n o k a t e s t v é r e k között
kat követ, m é g a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k r é s z b e n
k ö t t e t n e k ) . E n é z e t b í r á l ó i azt m o n d j á k , h o g y a
8.4. ábra A betegségükkel orvoshoz fordulók megoszlása nem és életkor sze rint, 2 0 0 3 - 2 0 0 4 70
• Tartós betegség Korlátozó tartós betegség
Forrás: Social Trends, 35. 2005.
224 kulturális magyarázatok épp a probléma lényegét
h é z i ó j ó e g é s z s é g e t e l ő s e g í t ő s z e r e p é r e fordítja.
n e m t u d j á k m e g h a t á r o z n i : a s t r u k t u r á l i s egyen
Olvasóim emlékezhetnek,
lőtlenségeket,
Durkheim
amelyek az etnikai
csoportokat
munkásságának
h o g y az
1. fejezetben,
ismertetésekor
el
é r i n t i k , v a l a m i n t a r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i
m o n d t a m : a társadalmi összetartás, szolidaritás
n á c i ó t , a m e l l y e l s z e m b e t a l á l k o z n a k a z egészség
a s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g f o n t o s a b b f o g a l m a . Durk
ügyi r e n d s z e r b e n .
h e i m az adott kultúra egyik sarkalatos jellemzőjé
A z e t n i k u m o k r a j e l l e m z ő e g é s z s é g m i n t á k tár
n e k t e k i n t e t t e a k e r e t e i k ö z t m e g n y i l v á n u l ó szo
társadalmi
lidaritás mértékét és típusát. Az öngyilkossággal
k o n t e x t u s t e m e l i k ki, a m e l y b e n a k a r i b i f e k e t é k
k a p c s o l a t o s v i z s g á l a t a s o r á n p é l d á u l fölfedezte,
sadalmi-strukturális
magyarázatai
a
és az ázsiaiak élnek az Egyesült Királyságban.
h o g y a t á r s a d a l o m b a j ó l i l l e s z k e d ő e g y é n e k , illet
E k é t c s o p o r t tagjai gyakorta k e r ü l n e k t ö b b s z ö
v e c s o p o r t o k tagjai k e v é s b é h a j l a m o s a k ö n k e z ü k -
r ö s e n h á t r á n y o s h e l y z e t b e , a m e l y f o k o z o t t a n ve
kel véget vetni az életüknek, m i n t mások.
szélyezteti egészségüket: szegényes körülmények
Richard Wilkinson több cikkében és később
között, összezsúfolódva laknak, sok közöttük a
könyvében
munkanélküli, vagy többnyire veszélyes, rosszul
tions of Inequality,
fizetett m u n k á t v é g e z n e k . E z e k a z a n y a g i t é n y e
egészségesebb társadalmai n e m a leggazdagabb
is
(Unhealthy
Societies:
The
Afflic
1 9 9 6 ) kifejti, h o g y a világ leg
zők azután kiegészülnek a rasszizmus hatásaival,
o r s z á g o k , h a n e m azok, a m e l y e k b e n a j ö v e d e l m e k
a m e l y m e g j e l e n h e t k ö z v e t l e n ü l - e r ő s z a k , fenye
m e g o s z l á s a a l e g e g y e n l e t e s e b b és a l e g m a g a s a b b
getés vagy d i s z k r i m i n á c i ó f o r m á j á b a n - , vagy „in
szintű a társadalmi integráció. Wilkinson szerint
tézményesülve".
a n e m z e t i v a g y o n n e m f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t j a a la
A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s t m á r a z egészség
kosság j o b b e g é s z s é g i á l l a p o t á t . A világ k ü l ö n b ö
ügyi e l l á t á s b a n i s m e g f i g y e l t é k . A z e t n i k a i c s o
ző országaiból származó adatok alapján megálla
p o r t o k n e m e g y e n l ő f e l t é t e l e k k e l , n e h e z e n jut
pítja, h o g y e g y é r t e l m ű az ö s s z e f ü g g é s a h a l á l o z á s i
hatnak egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nyelvi
a r á n y o k és a j ö v e d e l e m m e g o s z l á s i m i n t á k k ö z ö t t .
gátak is nehézségeket okozhatnak, mert akadozik
A világ l e g i n k á b b e g a l i t á r i u s n a k t e k i n t e t t orszá
az információközlés; az egészségügyi szolgálatnál
g a i n a k , p é l d á u l J a p á n n a k és S v é d o r s z á g n a k a la
dolgozó szakemberek gyakran n e m s z á m o l n a k a
kói átlagosan jobb egészségnek örvendenek, mint
b e t e g s é g és a k e z e l é s egy-egy k u l t ú r á r a j e l l e m z ő
a z o k n a k az o r s z á g o k n a k a p o l g á r a i , a m e l y e k b e n
sajátos é r t e l m e z é s e i v e l . A b r i t N e m z e t i Egészség ügyi
Szolgálatot
(National
Health
Service,
NHS)
azért b í r á l t á k , m e r t d o l g o z ó i t ó l n e m k ö v e t e l i m e g a k u l t u r á l i s és v a l l á s i k é p z e t e k j o b b i s m e r e t é t , és k e v e s e b b f i g y e l m e t s z e n t e l a z o k n a k a beteg ségeknek, amelyek főként a n e m fehér népesség ben fordulnak elő.
n a g y o b b a g a z d a g o k és a s z e g é n y e k k ö z ö t t i sza kadék, például az Egyesült Á l l a m o k lakói. Wilkinson nézete szerint a jövedelemmegoszlásbeli növekvő szakadék aláássa a társadalmi e g y s é g e t é s m e g n e h e z í t i , h o g y a z e m b e r e k meg b i r k ó z z a n a k a k o c k á z a t o k k a l és a k i h í v á s o k k a l . A fokozott t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s és a stresszo l d á s k u d a r c a a z e g é s z s é g m u t a t ó k b a n i s megje
/ Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s s a l r é s z l e t e s e b b e n is ció"
foglalkozunk a című fejezetben
13.,
„Faj,
(382-384.
etnikum
és migrá
o.).
l e n i k . W i l k i n s o n erre m o n d j a , h o g y a t á r s a d a l o m relatív egészségének fő meghatározói társadalmi t é n y e z ő k : a t á r s a s k a p c s o l a t o k ereje, a k ö z ö s s é geken belüli kötelékek, a társadalmi támogatás
Az etnikai hovatartozás és az egészségbeli egyen
e l é r h e t ő s é g e és a b i z t o n s á g é r z e t .
lőtlenségek összefüggéséről még n e m született
W i l k i n s o n t é z i s e h e v e s r e a k c i ó k a t váltott ki.
k o n s z e n z u s . S ő t , m é g i g e n s o k k u t a t á s áll előt
Van, a k i azt állítja, h o g y W i l k i n s o n m ű v é t köte
t ü n k . Az m é g i s e g y é r t e l m ű , h o g y a faj és az
lező olvasmánnyá k é n e tenni a döntéshozók és
e g é s z s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k k é r d é s é t o l y a n át
a politikusok számára. Egyetértenek Wilkinson-
fogóbb t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i t é n y e
nal abban,
zőkre vonatkoztatva kell megvizsgálni, amelyek
p i a c i k a p c s o l a t o k a t és a m e g g a z d a g o d á s vágyát.
hogy korábban túlhangsúlyozták a
meghatározzák a Nagy-Britanniában élő etnikai
S z e r i n t ü k ez a s z e m l é l e t k i z á r t a a t á r s a d a l o m
kisebbségek tapasztalatait.
s o k tagját, e z é r t i d e j e h u m á n u s a b b é s társadal milag felelős döntésekkel támogatni a hátrányos h e l y z e t ű e k e t . M á s o k m ó d s z e r t a n i a l a p o n bírál
Egészség és társadalmi kohézió
ják Wilkinson tanulmányát, mondván, hogy nem
E g y r e t ö b b s z o c i o l ó g u s p r ó b á l j a f e l t á r n i a z egész
a j ö v e d e l m i e g y e n l ő t l e n s é g és a g y e n g e egész
s é g b e l i e g y e n l ő t l e n s é g e k o k a i t úgy, h o g y figyel m é t a t á r s a d a l m i t á m o g a t á s és a t á r s a d a l m i ko
tudott egyértelmű oksági kapcsolatot kimutatni ség k ö z ö t t (Judge 1 9 9 5 ) . A b í r á l ó k megállapítják, hogy tetszőleges számú m á s közvetítő tényező
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG is betegséget o k o z h a t . S z e r i n t ü k W i l k i n s o n állí
22
kinek a koldulás jut róla eszébe. Más, eredetileg
tásait o l y a n e m p i r i k u s b i z o n y í t é k o k k a l p r ó b á l j a
csökkent képességeket j e l ö l ő kifejezéseket azért
alátámasztani, a m e l y e k a l e g j o b b e s e t b e n is c s a k
u t a s í t a n a k el, m e r t e z e k m a m á r s é r t ő n e k s z á m í t a n a k - erre p é l d a az „ i d e g b e t e g " v a g y a „ n y o m o
közvetettek. E fejezet k o r á b b i r é s z é b e n m e g v i z s g á l t u n k egy-
r é k " . M é g egy-egy m a i s h a s z n á l a t o s s z ó f o r d u l a
egy olyan feltevést, a m e l y t ö r t é n e t i l e g az e g é s z s é g
tot i s kifogásoltak, m o n d v á n , h o g y a z k i r e k e s z
konzervatív, b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l j é n e k a l a p j á u l
t é s r e u t a l („még a v a k is l á t j a " v a g y „süket, m i n t
szolgált. E f e l t e v é s e k k ö z ü l s o k f e l b u k k a n t a b b a n
az á g y ú " ) . A k ö v e t k e z ő k b e n k i d e r ü l m a j d , h o g y
is, a h o g y a n a fogyatékosságot k o n v e n c i o n á l i s a n
m é g a z i s s o k vitát vált ki, h o g y a n k e l l é r t e n i m a
értelmezik a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s m á s fej
gát a „fogyatékosság"
(disability) szót.
lett országokban. H a s o n l ó k é p p e n , a fent e m l í t e t t újabb, a b i o m e d i c i n á l i s m o d e l l e l e l l e n t é t e s tren dek - p é l d á u l h o g y a s z a k o r v o s n e m m i n d e n t u d ó , és j o b b a n f i g y e l e m b e kell v e n n i a b e t e g v é l e m é nyét és t a p a s z t a l a t a i t - ma m á r m e g m u t a t k o z n a k a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e z é s é n e k az e l u t a s í t á s á b a n is. E z é r t v i z s g á l u n k a k ö v e t k e zőkben o l y a n v i t a t o t t k é r d é s e k e t , a m e l y e k a fo gyatékosság t é m a k ö r é b e n a l a k u l t a k k i .
A fogyatékosság egyéni modellje A n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n , p é l d á u l Nagy-Britan niában
történetileg
többnyire
a
fogyatékosság
egyéni modellje érvényesült. E m o d e l l szerint a f o g y a t é k o s o k p r o b l é m á i n a k fő o k a e g y é n i hiá n y o s s á g a i k b a n k e r e s e n d ő . A fogyatékosság egyé ni m o d e l l j é b e n a testi „rendellenesség" bizonyos mértékű
A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA Simon
Brisenden
költő
szépen
összegzi,
a konzervatív o r v o s t u d o m á n y m ű v e l ő i , az orvosi szakma gyakorlói n e m v e s z i k e m b e r s z á m b a . K ö (Poems for
the
Perfect
People)
felteszi
a
kérdést: „Az ember, ki b ő r ö d b e vágott, / b e n n e d mindent látott, / őt v a j o n c s ú f í t j á k s e b h e l y e k ? " Brisenden volt az egyike a s o k f o g y a t é k o s n a k , akik m u n k á j u k k a l kivívták, h o g y az E g y e s ü l t Ki rályságban és m á s fejlett o r s z á g o k b a n felülvizs gálják a fogyatékosság k o n v e n c i o n á l i s é r t e l m e zését. E k é r d é s t t ö b b n y i r e egy új k u t a t á s i terü leten,
a
fogyatékosságkutatás
(disability
vagy
funkcionális
„ s z e n v e d ő " e m b e r ( a k i n e k m i n d a n é g y végtagja ho
gyan éli m e g sok fogyatékkal é l ő e m b e r , a m i k o r
tetében
„fogyatékosságot"
korlátozottságot okoz - például a tetraplegiában
studies)
keretében b o n c o l g a t j á k . E b b e n a r é s z b e n az úgy nevezett e g y é n i m o d e l l t i s m e r t e t v e b e m u t a t o m a fogyatékosság u r a l k o d ó é r t e l m e z é s é t , m a j d meg nézzük, h o g y a n i n g a t t á k m e g e m o d e l l t e k i n t é
béna) n e m tud járni. E n n e k alapján sorolják az e g y é n t a z átfogó „ r o k k a n t " o s z t á l y b a . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyaté kosság „ s z e m é l y e s t r a g é d i a " . A fogyatékos e g y é n t egy v é l e t l e n s z e r ű e s e m é n y s z e r e n c s é t l e n á l d o z a tának tekintik. Az orvosi specialisták központi szerepet játszanak az egyéni modellben, mert az ő dolguk, h o g y a d i a g n ó z i s s a l gyógyírt, r e h a b i litációt kínáljanak a „problémákra", amelytől a fogyatékos e g y é n s z e n v e d . E z é r t a z e g y é n i m o dellt g y a k r a n „orvosi m o d e l l n e k " i s n e v e z i k . S i m o n Brisenden versében, amelyből e rész elején i d é z t e m , é p p a s z a k o r v o s n a k a fogyatékos feletti h a t a l m á t t á m a d t a . A z a l á b b i a k b a n arról l e s z szó, h o g y a z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n egyre i n k á b b meg k é r d ő j e l e z t é k a f o g y a t é k o s s á g n a k ezt az e g y é n i modelljét.
lyét jórészt m a g u k a fogyatékos e m b e r e k és a fo gyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e , és r ö v i d e n ér tékeljük, m i k ö v e t k e z i k e b b ő l . V é g ü l i g y e k s z e m képet adni arról, m i l y e n m é r t é k ű és h á t t e r ű a fogyatékosság az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és világ szerte. E l ő b b a z o n b a n a f o g y a t é k o s s á g n y e l v é r ő l kell szólnom.
A fogyatékosság e g y é n i
használunk,
meghatározzák
-
leg
modelljét
elsők között
vitató, f o n t o s m u n k a P a u l H u n t s z e r k e s z t é s é b e n jelent
A s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d j á k , h o g y a szavak, amelyeket
A fogyatékosság társadalmi modellje
meg
(Stigma:
The
Experience
of Disability,
1 9 6 6 - G o f f m a n s t i g m á v a l k a p c s o l a t o s fejtegeté sét a 2 1 6 . o l d a l o n i s m e r t e t t e m ) . H u n t s z e r i n t „ a
alábbis r é s z b e n - , m e n n y i r e i s m e r j ü k é s értjük
fogyatékosság
a társadalmi k é r d é s e k e t . A fogyatékosság szak
funkció korlátozottsága és e n n e k ránk, egyénekre
problémája
nemcsak
valamilyen
irodalmában egyre f o n t o s a b b á vált, h o g y m a m á r
gyakorolt h a t á s a , h a n e m m é g i n k á b b a z is, h o g y a n
nem b e s z é l h e t ü n k a fogyatékosságról a z o k k a l a
alakul a k a p c s o l a t u n k a »normális« emberekkel".
kifejezésekkel,
használtak
H u n t k e z d e t t ő l a b r i t f o g y a t é k o s m o z g a l o m veze
ezen a téren. A „ r o k k a n t " s z ó p é l d á u l azért k o p o t t
tő aktivistája, a t e s t i f o g y a t é k o s o k j o g a i t képvise
ki a használatból, m e r t úgy vélték, h o g y m i n d e n
lő U P I A S ( U n i o n of Physically Impaired Against
amelyeket
korábban
8. FEJEZET
226
•
kos e m b e r n e k m e g k e l l k ü z d e n i e , h a m a r a d é k t a
Az egészségkárosodás és a fogyatékosság meghatározása a (UPIAS)
Egészségkárosodás:
„Valamely
végtag
lanul részt akar v e n n i a társadalomban. A 2 2 7 . oldalon lévő keretes részből megtud h a t j u k , h o g y a n á l l í t j a f e j t e t ő r e M i k e O l i v e r a fo részle
ges vagy teljes hiánya, illetve végtag, szerv vagy testi folyamat elégtelen m ű k ö d é s e . " Fogyatékosság:
„Csökkent vagy korlátozott cse
szerveződés
egyáltalán
v é s e k e t , p e d i g n e m t e s z m á s t , c s a k átírja a z o k a t a kérdéseket, a m e l y e k k e l az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n az E g y e s ü l t K i r á l y s á g n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t ó hivata
lekvőképesség, amely a b b ó l ered, hogy a mai társadalmi
g y a t é k o s s á g e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó felte
nem
vagy
csak kevéssé veszi figyelembe a testi fogyaték kal élő e m b e r e k e t , így megfosztja ő k e t a t ö b b ségi t á r s a d a l o m tevékenységeiben való részvé tel l e h e t ő s é g é t ő l . "
la tett fel a f o g y a t é k o s s á g g a l k a p c s o l a t o s f e l m é rése során. Oliver ( 1 9 8 3 ) egyike volt azoknak az e l m é l e t a l k o t ó k n a k , a k i k r á v i l á g í t o t t a k a fogyaté kosság t á r s a d a l m i modellje és egyéni modellje k ö z t i k ü l ö n b s é g e k r e ( e z e k ö s s z e f o g l a l v a j ó l lát hatók
a
8.3.
elfogadását
táblázatban).
tudományos
A
társadalmi
munkák,
modell
köztük
Vic
Finkelstein (1980, 1981), Colin Barnes (1991) és Oliver ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) írásai is segítették.
S e g r e g a t i o n ) a l a p í t ó tagja volt. A s z e r v e z e t m e g
A társadalmi modellt támogató elméletalkotók
[Fundamental
n a k m a g y a r á z a t o t k e l l a d n i u k arra, m i é r t alakul
alapításakor
kiadott
Principles of Disability,
kiáltványban
az e g y é n i m o d e l l e l
t a k ki a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n társadal
s z e m b e n gyökeresen új alternatívát fogalmaztak
m i , k u l t u r á l i s és t ö r t é n e t i a k a d á l y o k . A t á r s a d a l m i
m e g : azt m o n d t á k , h o g y l é n y e g e s k ü l ö n b s é g v a n
m o d e l l egyes h í v e i , a k i k r e M a r x h a t o t t , azt m o n d
a károsodás
1976)
(impairment),
p o n t o s a b b a n egészség
ták, h o g y a fogyatékosság m a t e r i a l i s t a é r t e l m e z é
k á r o s o d á s és a f o g y a t é k o s s á g (disability) k ö z ö t t (e
sére van szükség (a materializmusról bővebben
fogalmak pontos, a W H O által is elfogadott meg
l á s d a 3 2 - 3 4 . o l d a l t ) . P é l d á u l O l i v e r ( 1 9 9 6 ) sze
határozása a keretes részben látható).
rint történeti s z e m p o n t b ó l az ipari forradalom hogy
i d e j é n a k a d á l y o k a t á l l í t o t t a k a f o g y a t é k o s o k tel
a t e s t i „ k á r o s o d á s " az egyén b i o m e d i c i n á l i s j e l
jes körű társadalmi részvétele elé, mert kirekesz
l e m z ő j e k é n t h a t á r o z h a t ó m e g (bár k é s ő b b kiter
t e t t é k ő k e t a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i n t a z e l s ő ka
jesztették a fogyatékosság n e m testi: érzékszervi
pitalista gyárak elkezdték az egyéni bérmunkára
és s z e l l e m i f o r m á i r a i s ) . A f o g y a t é k o s s á g fogal
a l a p o z n i a f o g l a l k o z t a t á s t . O l i v e r így folytatja az
m á t a z o n b a n társadalmi s z e m p o n t b ó l h a t á r o z t á k
érvelést: e történelmi folyamat kibontakozásával
A
szervezet
általánosságban
elfogadta,
meg. Ezzel megkérdőjelezték a szó konvencioná
a f o g y a t é k k a l é l ő k k ö z ü l „ o l y a n s o k a n n e m tud
lis j e l e n t é s é t . A f o g y a t é k o s s á g o t n e m a z e g y é n
ták megtartani az állásukat, hogy m á r társadalmi
problémájaként, h a n e m a társadalmi akadályok
p r o b l é m á t jelentettek a kapitalista á l l a m számá
felől k e z d t é k é r t e l m e z n i , a m e l y e k k e l a fogyaté
ra, a m e l y e l ő s z ö r m i n d e n t á r s a d a l m i p r o b l é m á t
8.3. táblázat A fogyatékosság két modellje Egyéni modell
Társadalmi modell
Személyes tragédia modell
Társadalmi elnyomás elmélete
Egyéni probléma
Társadalmi probléma
Egyéni kezelés
Társadalmi cselekvés
Medikalizálás
Önálló élet
Orvosi tekintélyuralom
Egyéni és kollektív felelősség
Szaktudás
Tapasztalat
Egyéni identitás
Kollektív identitás
Előítélet
Diszkrimináció
Ellátás
Jogok
Ellenőrzés
Választás
Szakpolitika
Közpolitika
Egyéni alkalmazkodás
Társadalmi változás
Forrás: Oliver 1996, 34. o. nyomán.
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A brit népesség-nyilvántartó hivatal (OPCS) feltevéseit megfordító társadalmi model A HIVATAL KÉRDÉSE
OLIVER KÉRDÉSE
„Meg tudná mondani, mi a baj m a g á v a l ? "
„ M e g t u d n á m o n d a n i , mi a baj a társadalom
„Milyen testi baja okozza, hogy nem tud megtar
„Mi a baj a mindennapi eszközök, a kancsók, pa
tani, megfogni vagy elforgatni d o l g o k a t ? "
lackok és konzervdobozok kialakításával, amiért
„Azért érti nehezen az e m b e r e k e t , mert rosszul
„Azért érti n e h e z e n az e m b e r e k e t , mert képtele
mal?"
n e m tudja m e g f o g n i ő k e t ? " hall?"
nek m á s k é p p beszélni m a g á v a l ? "
„Van feltűnő sebhelye vagy torzulása, amely kor
„Korlátozza-e a napi t e v é k e n y s é g é t az, a h o g y a n
látozza a napi t e v é k e n y s é g é t ? "
az e m b e r e k reagálnak a sebhelye vagy torzulása láttán?"
„Tartós
betegsége
vagy
fogyatékossága
miatt
járt speciális i s k o l á b a ? "
„Azért járt speciális iskolába, mert az illetékes oktatásügyi h a t ó s á g n á l az a gyakorlat, hogy az ilyen
betegséggel/fogyatékossággal
élőket
oda
küldik?" „Betegsége/fogyatékossága meggátolja-e a b b a n ,
„A lakóhelyén mi gátolja a b b a n , hogy o d a men
hogy elmenjen o t t h o n r ó l , amikor csak a k a r ? "
j e n , ahova a k a r ? "
„Betegsége/fogyatékossága
„Van-e bármilyen közlekedési vagy anyagi g o n d ,
megnehezíti,
hogy
buszon u t a z z o n ? "
amelyik m e g g á t o l j a a b b a n , hogy elmenjen ott honról, amikor csak a k a r ? "
„Betegsége/fogyatékossága
kihat-e
valahogy
a
munkájára j e l e n l e g ? "
„Vannak-e gondjai a munkahelyén a fizikai kör nyezet vagy m á s o k viselkedése m i a t t ? "
„Betegsége/fogyatékossága
miatt arra
kénysze
„Olyan
rosszak
a
kommunális
szolgáltatások,
rül, hogy rokonokkal vagy olyan személlyel éljen,
hogy rokonokra vagy olyan
aki segítheti vagy á p o l h a t j a ? "
maszkodnia, akitől megkapja a megfelelő segít
személyre
kell tá
séget?" A jelenlegi lakását át kellett alakítani a b e t e g s é
„Rossz volt a lakása kialakítása, ezért kellett az
ge/fogyatékossága
igényei szerint á t a l a k í t t a t n i a ? "
miatt?"
Forrás: Oliver 1990.
igyekezett e l h á r í t a n i v a g y i n t é z m é n y e k b e z á r n i " .
a társadalmi modellt, amely az egyéni m o d e l l b e n
Még ma is v i s z o n y l a g a l a c s o n y a f o g y a t é k o s e m
m e g h a t á r o z o t t , a z e g y é n i „ a l k a l m a t l a n s á g b ó l " fa
berek aránya a m u n k a e r ő p i a c o n (ez k i d e r ü l m a j d
k a d ó é r t e l m e z é s t a z e l n y o m á s b ó l f a k a d ó fogya
a 230-232. oldalon).
t é k o s s á g g a l v á l t j a fel ( B e r e s f o r d - W a l l c r a f t 1 9 9 7 ) . Az 1980-as évek óta a z o n b a n több szempont b ó l is b í r á l t á k a t á r s a d a l m i m o d e l l t . E l ő s z ö r is azt
A társadalmi modell értékelése
v e t e t t é k e l l e n e , h o g y n e m s z á m o l a fogyatékos ság g y a k r a n f á j d a l m a s vagy k e l l e m e t l e n t a p a s z
A társadalmi m o d e l l n a g y b a n m e g h a t á r o z z a , h o
talataival,
gyan g o n d o l k o d u n k ma a f o g y a t é k o s s á g r ó l . B á r
sok fogyatékos e m b e r é l e t é b e n . S h a k e s p e a r e és
ez a modell az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t e t t ,
W a t s o n ( 2 0 0 2 ) így é r v e l n e k : „ N e m c s a k l e h e t ő s é
világszerte
geinkben korlátozott e m b e r e k vagyunk,
egyre
inkább
elfogadják.
A b r i t fo
gyatékosmozgalom „ n a g y ö t l e t é n e k " i s n e v e z t é k
amelyek lényeges
szerepet játszanak
hanem
f o g y a t é k o s e m b e r e k is, é s h a e z t t a g a d n á n k , ak
(Hasler 1 9 9 3 ) . A m o d e l l l e g f ő b b c é l j a a t e l j e s k ö r ű
kor t i t k o l n u n k k e l l e n e é l e t ü n k j e l e n t ő s r é s z é t . " E
részvétel t á r s a d a l m i a k a d á l y a i n a k m e g s z ü n t e t é
váddal s z e m b e n a társadalmi modell védelmezői
se, így l e h e t ő v é t e s z i a f o g y a t é k k a l é l ő k s z á m á
azt h o z t á k fel, h o g y a t á r s a d a l m i m o d e l l n e m ta
ra, hogy m e g a l k o s s a n a k és m e g v a l ó s í t s a n a k egy
gadja a f o g y a t é k o s s á g m i n d e n n a p i t a p a s z t a l a t a i t ,
politikai stratégiát. E b b ő l e g y e s e k arra k ö v e t k e z
h a n e m c s a k r á i r á n y í t j a a f i g y e l m e t a z o k r a a tár
tettek, hogy a t á r s a d a l m i m o d e l l e l f o g a d á s á v a l a
sadalmi akadályokra, amelyeket a fogyatékosok
fogyatékosok egy „új t á r s a d a l m i m o z g a l m a t " ala
teljes körű társadalmi részvétele elé állítanak.
pítottak ( O l i v e r - Z a r b 1 9 8 9 ) . V a n n a k fogyatékos emberek, akik e g y e n e s e n „ f e l s z a b a d í t ó n a k " l á t j á k
M á s o d s z o r : s o k a n elfogadják, h o g y v a n n a k fo g y a t é k o s s á g a i k , d e r o s s z n é v e n v e s z i k , h a „rok-
228 J
8. FEJEZET
k a n t n a k " t i t u l á l j á k őket. N e m r é g i b e n f e l m é r é s t
szerint
végeztek olyan e m b e r e k körében, akik valami-
választás azonnal csődöt mond, amint feltesszük
a
egészségkárosodás-fogyatékosság
szét
l y e n r o k k a n t e l l á t á s i t á m o g a t á s t i g é n y e l t e k az ál-
a k é r d é s t : „Hol ér véget a e g é s z s é g k á r o s o d á s , és
I á m t ó l , é s a v á l a s z a d ó k k e v e s e b b m i n t fele vallót-
hol kezdődik a fogyatékosság?" Egyes esetekben
t a m a g á t r o k k a n t n a k . S o k a n k ö z ü l ü k a z é r t utasí-
e z a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s h e l y t á l l ó - h a n e m tud-
t o t t á k v i s s z a ezt a m e g j e l ö l é s t , m e r t e g é s z s é g ü k
n a k egy é p ü l e t e t ú g y m e g t e r v e z n i , h o g y k e r e k e s
megrendülését inkább betegségnek, m i n t tartós
székkel is be lehessen jutni, akkor egyértelműen
f o g y a t é k o s s á g n a k t u l a j d o n í t o t t á k , vagy m e r t ú g y
társadalmilag
vélték: n e m elég betegek ahhoz, hogy rokkantnak
e m e l n e k a kerekes székesek elé. S o k más esetben
kialakított
korlátozó
akadályt
m i n ő s í t s é k ő k e t ( D e p a r t m e n t for W o r k a n d P e n -
is előfordulhat, hogy n e m lehet megszüntetni a
sions 2 0 0 2 ) . Barnes ( 2 0 0 3 ) azonban rámutatott,
f o g y a t é k o s s á g ö s s z e s forrását, m e r t a z o k n e m a
h o g y egy t á r s a d a l o m b a n , a h o l a f o g y a t é k o s s á g o t
társadalomban fennálló e l n y o m ó feltételek miatt
gyakran még ma is összekötik az abnormalitással,
k e l e t k e z t e k . A t á r s a d a l m i m o d e l l t b í r á l ó orvo-
n e m m e g l e p ő , h o g y v a n o l y a n fogyatékos e m b e r ,
s i s z o c i o l ó g u s o k azt m o n d h a t j á k , h o g y p é l d á u l
aki visszautasítja, hogy „rokkantnak" nevezzék.
az egyént az állandó fájdalmak vagy a jelentős
Végül főként az orvosi szociológia m ű v e l ő i utasítják
el
a
társadalmi
modellt,
mondván,
hogy az a n n a k alapjául szolgáló egészségkárosodás-fogyatékosság
megkülönböztetés
értelmi korlátok is megfoszthatják a teljes körű társadalmi
részvétel
lehetőségétől,
amelyeket
s e m m i f é l e t á r s a d a l m i v á l t o z á s n e m k é p e s meg-
nem
szüntetni. E z e k a bírálók úgy érvelnének, hogy
h e l y t á l l ó . E b í r á l ó k a z z a l é r v e l n e k , h o g y a tár-
ha a f o g y a t é k o s s á g o t t e l j e s é r t e l m é b e n t e k i n t j ü k ,
sadalmi modell elválasztja a b i o m e d i c i n á l i s a n
akkor a társadalom okozta fogyatékosság mellett
meghatározott károsodást a társadalmilag meg-
az
határozott fogyatékosságtól. Az orvosi szocioló-
s e m hagyhatjuk figyelmen kívül,
egészségkárosodásból
eredő
fogyatékosságot
giával f o g l a l k o z ó k á l t a l á b a n azt m o n d j á k , h o g y
A társadalmi m o d e l l támogatói szerint az utób-
m i n d a e g é s z s é g k á r o s o d á s , m i n d a fogyatékos-
bi állítás arra épül, hogy igyekeznek tompítani
ság t á r s a d a l m i l a g s t r u k t u r á l t ,
és e g y m á s h o z is
a f o g y a t é k o s s á g és az e g é s z s é g k á r o s o d á s k ö z ö t t i
s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k . S h a k e s p e a r e és W a t s o n
k ü l ö n b s é g t é t e l t , a m e l y - m o n d j á k - a fogyatékos-
Rokkantnak nevezhetjük-e ezt a paralimpikon úszót?
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG
A szociológiai képzelőerő bevetése: miért akarom, hogy lássák az arcor m a g a m , m a g a b i z t o s a b b lettem és kezdtem úgy érezni, hogy n e m v e s z t e g e t h e t e m el az é l e t e m , csak mert így viselkednek velem s z e m b e n mások. Tizenhat éves koromtól főiskolára j á r t a m , fil mes, média-, és fotográfiai t a n u l m á n y o k a t foly t a t t a m . Kutatni kezdtem, hogyan ábrázolja a torz e m b e r e k e t a média. Láttam, hogyan jelenítik m e g a torz a r c ú a k a t a filmekben - hát, nem c s o d a , h o g y az e m b e r e k nem tudják, hogyan álljanak h o z z á n k ! A „Rém álom az Elm u t c á b a n " Freddy Krugere, a „Batm a n " J o k e r é , vagy a gengszterfilmek sebhelyes arcú gazfickói... és m é g s o r o l h a t n á m .
ROSSZAT SEJTENEK Az ilyen sztereotípiák i s m e r e t é b e n n e m m e g l e p ő , hogy az e m b e r e k úgy vélik, ha más az arcod, ak kor belül is valahogy „ m á s " , „ r o s s z " vagy. Vicky Lucas szeretné, nának nem
el
hüledezve
tudomásul vennék,
hatatlan ezt
tőle
ha az emberek nem
tőle,
magyarázza
és
vagy szörnyülködve,
ha
hogy ez az arc elválaszt
ilyennek a
fordul
szereti,
amilyen
- épp
következőkben.
Ez nekem f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t , mert rájöttem, hogy az arctorzulás n e m c s a k orvosi, ha nem társadalmi kérdés is. M e g é r t e t t e m , hogy nem az a r c o m t e s z boldog t a l a n n á , h a n e m az, a h o g y a n egyesek reagálnak rá. Elhatároztam, hogy nem az a r c o m a t , h a n e m
Az arcom egy ritka genetikai rendellenességtől
a társadalmi hozzáállást f o g o m megváltoztatni.
ilyen: kerubizmusnak hívják. Négyéves l e h e t t e m ,
Semmi bajom a plasztikai s e b é s z e t t e l . Csak úgy
amikor az orvosok felismerték. Olyan kicsi voltam,
d ö n t ö t t e m , h o g y n e k e m nem kell.
hogy már nem is emlékszem, mi t ö r t é n t , de rend szeresen kórházakba kellett j á r n o m . Bár csak nagyjából hatéves k o r o m b a n kezdett
Most, h u s z o n n é g y évesen o t t tartok, hogy tü körbe t u d o k nézni, e l f o g a d t a m az a r c o m ilyen nek. Persze a fejfájásoktól, a k e t t ő s látástól örö
átalakulni az a r c o m , szinte már úgy tűnik, hogy
m e s t m e g s z a b a d u l n é k . Az s e m tetszik, hogy nem
mindig is ilyen volt.
t u d o k kacsintani, de ezt a kis h i á n y o s s á g o t e g é s z
Nem volt könnyű torz arccal felnőni. Amikor serdülni kezdtem, ugyanolyan változásokon men
jól t u d o m pótolni azzal, r e b e g t e t e m a szempillám és pislogok.
tem keresztül, mint mások, egy kis extrával: ha
Az a r c o m t e t t azzá, aki ma vagyok. Ez a sze
talmas lett az a r c o m , és a s z e m e m is alaposan
mély, akivé lettem, attól alakult így, a h o g y a n az
megváltozott.
e m b e r e k b á n t a k velem é s a h o g y a n n e k e m m e g kellett t a n u l n o m vele élni.
I NEM HISZNEK A SZEMÜKNEK
KÉPZELETSZEGÉNYEK
I Nehezen teltek a serdülőéveim. Az e m b e r e k n é h a I megbámultak vagy az látszott rajtuk, hogy nem I hisznek a szemüknek. Akadt olyan is, aki nagyon undok volt és g ú n y o l ó d o t t rajtam.
S z e r e t e m az igaz b a r á t o k a t , akiket az a r c o m n a k köszönhetek, és azért is b e c s ü l ö m az a r c o m , mert arra késztetett, hogy j o b b e m b e r r é váljak. Még
Még az is b á n t o t t , ha az e m b e r e k azt m o n d
udvarlóm is van, aki szerint olyan vagyok, mint
ták: „Jaj, te s z e g é n y ! " - b á n t o t t a szánakozásuk,
egy macska. Nem biztos, hogy e g y e t é r t e k vele, de
és ettől az érzéstől sokáig nem t u d t a m szabadul
annyi szent, hogy n e m tiltakozom e l l e n e !
ni. Nagyon zárkózott lettem, mert féltem, hogyan fogadnának, ha e m b e r e k közé m e n n é k . De idővel, f o k o z a t o s a n m e g t a n u l t a m becsülni
Ha pedig valaki azt mondja, visszataszító va gyok, csak sajnálni t u d o m , mert nincs képzelőereje. Ha valaki t o k á s n a k csúfol, csak legyintek:
8. FEJEZET
230
„Áh! Csak azért, mert neked nincs ekkora? Irigy kedsz, m i ? "
t a m neki, majd e l m e s é l t e m , mi t ö r t é n t az i m é n t i Egy pillanatig hallgatott, aztán e l m o s o l y o d o t t és
Minden leplezetlenül kíváncsi tekintetre barát s á g o s mosollyal felelek. És ha az én 10 másod
azt m o n d t a : „ R e m é l e m , fájt n e k i ! " M i n d h á r m a n nevettünk.
perces i d ő h a t á r o m o n belül nem mosolyog vissza
Furcsa, hogyan lehet egy-egy idegen ennyire ke
az illető, akkor nagyon h a t á s o s vasvillaszemeket
gyetlen és durva, mások pedig - azok, akiktől a leg
meresztek rá.
kevésbé várnánk, akiken általában átnézünk - eny-
A múlt héten é p p az utcán sétáltunk a kedve semmel, amikor egy férfi közeledett felénk, és hö rögve fejezte ki a n e m t e t s z é s é t .
nyire melegszívűek, kedvesek. Ez elég jól összefoglalja az é l e t e m :
megta
pasztalom az e m b e r e k b ő l a l e g r o s s z a b b a t és a l e g j o b b a t is, gyakran mindezt öt percen belül! N e h e z e b b é , ugyanakkor é r d e k e s e b b é is teszi az é l e t e m . A világ minden kincséért s e m m o n d a n é k
HELYBENHAGYTAM
le erről. Nem m o n d o t t semmit, elég volt az a furcsa t o
Forrás:
rokhang: az a fajta, aminek a j e l e n t é s é t csak a
BBC
News
Magazine,
2 0 0 3 . augusztus 6 .
különös külsejű e m b e r e k érthetik. Annyira boszszantott, hogy szembefordultam vele.
KÉRDÉSEK
Nem részletezem, mit t e t t e m ezután, legyen elég annyi, hogy valószínűleg soha t ö b b é n e m
1. Fogyatékos-e az arctorzulásos e m b e r ?
lesz kedve úgy hörögni, ha egy nem mindennapi
2. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t az e g é s z s é g k á r o s o
nőt lát az utcán.
dás és a fogyatékosság közötti különbségről?
Két perccel k é s ő b b , a h o g y hazafelé tartottunk, o d a j ö t t hozzám egy hajléktalan férfi aprót kérni.
3. M o n d valamit ez a t ö r t é n e t a fogyatékosság társadalmi modelljéről?
Megkérdezte, hogy vagyok. „ P o m p á s a n " - mond ság e g y é n i m o d e l l j é t m e g a l a p o z ó b i o m e d i c i n á l i s
áruk, s z o l g á l t a t á s o k e l é r h e t ő s é g é b e n is. 1 9 9 9 - b e n
gondolkodási m o d e l l b e n gyökerezik. Erre azzal
újabb jogszabályt vezettek be, a m e l y n e k eredmé
válaszolnak, hogy a társadalmi modell kétségte
n y e k é n t m e g a l a k u l t a f o g y a t é k o s o k j o g a i t v é d ő bi
l e n ü l n e m tagadja, h o g y v a l a m e l y e g é s z s é g k á r o
zottság
s o d á s l e h e t a f á j d a l o m oka, vagy h o g y v a n olyas
c é l j a „ a fogyatékos e m b e r e k k e l s z e m b e n i diszkri
m i , a m i t a z e g y é n m a g a n e m t u d m e g o l d a n i egy
m i n á c i ó felszámolása". A törvény meghatározá
(Disability Plights
Commission),
amelynek
adott egészségkárosodás miatt. S ő t Carol T h o m a s
s a s z e r i n t fogyatékos „bárki, a k i n e k o l y a n fizikai
( 1 9 9 9 , 2 0 0 2 ) , a t á r s a d a l m i m o d e l l h í v e a „egész
vagy m e n t á l i s k á r o s o d á s a v a n , a m e l y l é n y e g e s e n
ségkárosodás-hatások"
(impairment
effects)
ki
és tartósan hátráltatja szokásos n a p i tevékeny
f e j e z é s s e l é r z é k e l t e t i e n n e k az á l l a p o t n a k a lel
s é g e i e l v é g z é s é t " . A f o g y a t é k o s s á g n a k ez a meg
k i - é r z e l m i k ö v e t k e z m é n y e i t a fogyatékkal é l ő k
h a t á r o z á s a é p p ú g y m a g á b a n foglalja a s z e l l e m i
esetében.
e g é s z s é g z a v a r o k k a l k ü s z k ö d ő k e t , m i n t a z arctor
M i v e l a fogyatékosság v i t a t o t t m e g j e l ö l é s , és hozzá
számos
különféle
egészségkárosodásból
e r e d ő fogyatékosság k a p c s o l ó d h a t ,
n e h é z meg
h a t á r o z n i , h á n y fogyatékos e m b e r é l a z E g y e s ü l t Királyságban és világszerte. É p p erről lesz szó az alábbiakban.
z u l á s o s e m b e r e k e t , és m e g k e r ü l i azt a k ö z k e l e t ű t é v e d é s t , h o g y a fogyatékos c s a k m o z g á s s é r ü l t le het, illetve a fogyatékosság többnyire veleszüle tett. V a l ó j á b a n a fogyatékos e m b e r e k 77 százaléka t i z e n h a t é v e s kora u t á n lett fogyatékos (Employ ers' F o r u m o n D i s a b i l i t y 2 0 0 3 ) , é s a n é p e s s é g e n b e l ü l az é l e t k o r r a l e g y e n e s a r á n y b a n n ö v e k s z i k a fogyatékosok a r á n y a (lásd a 8.5. ábrát).
Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte
K i r á l y s á g b a n l e g a l á b b 8,5 m i l l i ó e m b e r (közel a
Az
élők
m i l l i ó a n a k t í v k o r ú a k (Office o f N a t i o n a l Statis
(Disability
tics 2 0 0 2 ) . Az utóbbi csoportból csak mintegy 3
Ez bi
m i l l i ó e m b e r t f o g l a l k o z t a t n a k ( D i s a b i l i t y Rights
z o n y o s fokú jogi v é d e l m e t a d o t t a f o g y a t é k o s
C o m m i s s i o n 2 0 0 2 ) . Egy újabb felmérés azonban
Egyesült
Királyságban
esélyegyenlőségét Discrimination Act)
biztosító
a
fogyatékkal törvényt
1 9 9 5 - b e n fogadták el.
A t ö r v é n y m e g h a t á r o z á s a s z e r i n t az E g y e s ü l t n é p e s s é g 1 0 s z á z a l é k a ) fogyatékos, k ö z ü l ü k 6,8
embereknek a diszkriminációval szemben több
azt m u t a t j a , h o g y a t ö r v é n y fogyatékosságmeg
t e r ü l e t e n is, p é l d á u l a f o g l a l k o z t a t á s b a n és az
határozásának megfelelő e m b e r e k 93 százaléka
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG 8.5. ábra Az Egyesült Királyságban élő f o g y a t é k o sok életkor szerinti megoszlása (a korcso port százalékában)
231
gyatékos munkavállaló 2 1 2 fontot (NOP 1 9 9 8 ) . A kormányzatok m á s területek kiadásaihoz mér ten mégis sokat k ö l t e n e k a fogyatékosügyre - a b r i t k o r m á n y é v e n t e t ö b b m i n t 1 9 m i l l i á r d fon
40
t o t fordít a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű e k és fo gyatékosok támogatására ( B B C , 2 0 0 2 . április 9.). 1 9 9 9 - b e n a leggazdagabb országok már legalább k é t s z e r a n n y i t k ö l t ö t t e k a f o g y a t é k o s s á g h o z kap csolódó programokra, mint a munkanélküliség enyhítésére (OECD 2 0 0 3 ) . B e c s l é s e k szerint közel 5 0 0 millió „fogyatékos" 16-24
a
25-34
35-44
45-54
55-59/64-
Életkor A törvényben előírt nyugdíjkorhatár.
e m b e r él a v i l á g o n , 80 s z á z a l é k u k a f e j l ő d ő orszá gokban, például I n d i á b a n vagy K í n á b a n (World B a n k G r o u p 2 0 0 2 ) . A z E N S Z E g é s z s é g ü g y i Világ
Forrás: From Exclusion to Inclusion. Final Report of the Disability Rights Task Force 1999.
s z e r v e z e t e ( W H O ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a fejlő dő országokban a „krónikus betegségek és tartós károsodások" legfőbb okai a szegénység, a rossz
fontosnak tartja, h o g y l e g y e n á l l á s a . A z E g y e s ü l t
köztisztasági állapotok, a n e m megfelelő táplál
Királyságban máig azok az e m b e r e k alkotják az
k o z á s és az e g é s z s é g t e l e n l a k á s k ö r ü l m é n y e k . Itt a
egyik l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t b e n l é v ő c s o p o r
sérülés, például a csonttörés gyakran maradandó
tot, a k i k n e k e g é s z s é g k á r o s o d á s
o k o z t a fogyaté
károsodást okoz, a m i n e m t ö r t é n h e t n e meg, h a
kossága v a n . K ö z t ü k t ö b b a m u n k a n é l k ü l i , m i n t
r e n d e l k e z é s r e á l l n á n a k a k e z e l é s h e z és a r e h a
az „épek" k ö r é b e n , és a k i k i l y e n , fogyatékosság
b i l i t á c i ó h o z szükséges l é t e s í t m é n y e k ugyanúgy,
nak tartott e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l m é g i s k a p n a k
m i n t N y u g a t o n . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n a fogya
munkát, á l t a l á b a n k e v e s e b b e t k e r e s n e k .
tékossághoz vezető egészségkárosodások legfőbb
1998-
ban a c s ö k k e n t m u n k a k é p e s s é g ű d o l g o z ó e g y h é
o k a a n ő k k ö r é b e n t ö b b n y i r e a v a s h i á n y , az „ a n é
ten átlagban 1 9 6 f o n t o t k e r e s e t t , m í g a n e m fo-
m i a " és a krónikus m e d e n c e g y u l l a d á s (amelyet
Jogaik elismerését követelő fogyatékos tüntetők.
2321
8.
FEJEZET
néha a nők „körülmetélése" okoz). Becslések
láthatjuk, hogy a szegénység a fejlődő világban
szerint évente körülbelül 2 5 0 0 0 0 gyerek veszíti
o l y a n k á r o s o d á s o k a t o k o z , ú g y f o r m á l j a a fogya
el a s z e m e világát, m e r t a t á p l á l é k u k b ó l h i á n y
t é k o s s á g o t , h o g y a z itt é l ő e m b e r e k n a g y o n m á s
zik az A-vitamin, a m e l y e t például a zöld s z í n ű
ként élik meg, m i n t a nyugatiak.
z ö l d s é g e k t a r t a l m a z n a k . F e l v e t ő d ö t t , h o g y a vi
Az e g é s z s é g k á r o s o d á s n a k és a fogyatékosság
lágon előforduló összes ilyen megbetegedésnek
n a k ezek a világ k ü l ö n b ö z ő r é s z e i n n a g y o n eltérő
a k á r a felét i s m e g l e h e t n e e l ő z n i , h a j o b b prog
t a p a s z t a l a t a i r á v i l á g í t a n a k egy á t f o g ó b b g o n d o l a t
r a m o k a t i n d í t a n á n a k a s z e g é n y s é g és az a l u l t á p
ra, a m e l y e f e j e z e t b e n is m e g j e l e n i k : a saját tes
láltság f e l s z á m o l á s á r a , a k ö z t i s z t a s á g és az ivó
t ü n k r ő l s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i n k a t és a m á s o k k a l
víz biztosítására,
folytatott i n t e r a k c i ó i n k a t - a k á r é p e k , a k á r fogya
feltételek
balesetmegelőző munkahelyi
megteremtésére
(Charlton
1998).
Az
t é k o s o k , a k á r b e t e g e k , a k á r e g é s z s é g e s e k - az a
e g é s z s é g k á r o s o d á s m á s i k f ő o k a a h á b o r ú é s an
változó társadalmi környezet alakítja, a m e l y b e n
nak utóhatása (például a földben hagyott aknák).
é l ü n k . S z o c i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l c s a k a k k o r al
E z e n k í v ü l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n a fogyaté
k o t h a t u n k f o g a l m a t a b e t e g s é g r ő l , az e g é s z s é g r ő l
kos g y e r e k e k k ö z ü l s o k k a l k e v e s e b b e n k a p n a k
és fogyatékosságról, ha megvizsgáljuk azokat a
u g y a n o l y a n s z i n t ű o k t a t á s t , m i n t a t ö b b i gyerek,
társadalmi és technológiai változásokat, amelyek
ami életük későbbi szakaszában még tovább mé
meghatározzák, hogyan értelmezzük az emberi
lyíti szegénységüket. A kutatási e r e d m é n y e k b ő l
létnek ezeket az oldalait.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A
a biomedicinális
járnak, például n e m kell elvégeznie szokásos
egészségmodellre épül: arra a meggyőződésre,
nyugati
orvostudomány
feladatait, d e c s e r é b e m i n d e n t m e g k e l l ten
hogy a betegség objektív m ó d o n meghatároz
n i e azért, h o g y a z o r v o s t a n á c s a i t m e g f o g a d v a
h a t ó , és a b e t e g t e s t e g é s z s é g e t u d o m á n y o s a n
visszanyerje
egészségét.
megalapozott orvosi kezeléssel helyreállítha
4. A s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i s t á k azt v i z s g á l t á k ,
tó. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l a m o d e r n
hogyan birkóznak meg az e m b e r e k a rövidebb-
t á r s a d a l m a k k a l együtt a l a k u l t ki. U g y a n e k k o r
h o s s z a b b ideig tartó betegséggel m i n d e n n a p i
b o n t a k o z o t t ki a d e m o g r á f i a - az e m b e r i p o p u
életükben. A betegség tapasztalata változáso
lációk nagyságának, összetételének és dinami
kat i d é z h e t e l ő a z e g y é n ö n a z o n o s s á g á b a n é s
k á j á n a k v i z s g á l a t a - , é s a z á l l a m o k n a k egyre
s z o k á s o s n a p i r e n d j é b e n . A t e s t n e k ez a s z o c i o
e r ő s e b b é r d e k e i k f ű z ő d t e k a h h o z , h o g y segít
lógiai d i m e n z i ó j a egyre fontosabbá válik sok
sék megőrizni az e m b e r e k egészségét. Nagy
társadalomban: az e m b e r e k ma tovább élnek,
hatást gyakorolt a m o d e r n egészségügyi rend
mint
s z e r e k r e , h o g y a t u d o m á n y t az o r v o s i diag
m e g g y e n g ü l t á l l a p o t t ó l , m i n t akut b e t e g s é g e k
n o s z t i z á l á s b a n és a g y ó g y í t á s b a n is a l k a l m a z
től s z e n v e d n e k .
ni kezdték.
eleddig bármikor,
és
inkább
krónikus
5. A s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s feltárja a b e t e g s é g és
2. A b i o m e d i c i n á l i s e g é s z s é g m o d e l l t e g y r e t ö b b
az egyenlőtlenség közötti szoros kapcsolato
kritika éri. Azt vetik ellene, hogy a t u d o m á n y o s
kat. Az i p a r i o r s z á g o k b a n a s z e g é n y e b b c s o
gyógyászat n e m olyan e r e d m é n y e s , m i n t ami
portok átlagos várható élettartama rövidebb,
lyennek mondják, és az orvosok n e m értékelik
és k i s z o l g á l t a t o t t a b b a k a b e t e g s é g n e k , m i n t a
az általuk kezelt betegek véleményét, továbbá
t e h e t ő s e b b r é t e g e k . U g y a n a k k o r a g a z d a g or
azt, h o g y a z o r v o s i s z a k m a f e l s ő b b r e n d ű n e k
s z á g o k b a n m a g a s a b b a z á t l a g o s v á r h a t ó élet
t e k i n t i m a g á t m i n d e n a l t e r n a t í v g y ó g y í t á s i for
t a r t a m , m i n t a s z e g é n y e b b o r s z á g o k b a n . Van,
m á n á l , a m e l y n e m fogadja e l a k o n v e n c i o n á l i s
a k i ú g y véli, h o g y a z o s z t á l y a l a p ú egészség
szemléletet.
beli egyenlőtlenségek kulturális és viselkedési
3. A s z o c i o l ó g u s o k a t a b e t e g s é g t a p a s z t a l a t a ér dekli: h o g y a n éli meg a beteg és környezete, ha ledönti lábáról a betegség, h o s s z a b b ideig betegeskedik vagy végleg fogyatékossá válik. T a l c o t t P a r s o n s b e t e g s z e r e p - f o g a l m a arra utal, h o g y a b e t e g b i z o n y o s v i s e l k e d é s f o r m á k a t fel-
t é n y e z ő k k e l , p é l d á u l a z é t r e n d d e l é s a z élet vitellel magyarázhatók. M á s o k a strukturális hatásokat hangsúlyozzák:
ilyenek például a
m u n k a n é l k ü l i s é g , a rossz lakás- és m u n k a k ö rülmények. 6. A b e t e g s é g -
és
egészségmintáknak
n e m i és
öltve próbálja a l e h e t ő legkisebbre c s ö k k e n t e n i
faji d i m e n z i ó j a is v a n . S z i n t e a világ m i n d e n
betegségének a szokásos rendet megzavaró ha
országában a nők általában tovább
tását. A beteg egyénnek b i z o n y o s kiváltságok
férfiaknál, m é g i s g y a k o r i b b k ö r ü k b e n a meg-
élnek a
EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG b e t e g e d é s , m i n t a férfiak e s e t é b e n . B i z o n y o s betegségek gyakrabban fordulnak elő etnikai kisebbségi csoportokban, m i n t a fehér népes ségben. A z e g é s z s é g b e n n e m é s faj s z e r i n t m u tatkozó k ü l ö n b s é g e k e t g e n e t i k a i o k o k r a pró bálták v i s s z a v e z e t n i , p u s z t á n e z e k k e l a z o n ban n e m magyarázhatók az egyenlőtlenségek. Bár talán van n é m i biológiai alapja bizonyos egészségi á l l a p o t o k n a k , a z á l t a l á n o s egészség es b e t e g s é g m i n t á k v i z s g á l a t a k o r f i g y e l e m b e kell v e n n i a t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t , v a l a m i n t a csoportok között az anyagi feltételek tekinteté b e n m e g f i g y e l h e t ő k ü l ö n b s é g e k e t is. 7. A fogyatékosság e g y é n i m o d e l l j é b e n a fogya tékos e m b e r t sújtó b a j o k a k o r l á t o z o t t e g y é n i képességekből erednek. E b b e n a m o d e l l b e n a testi „ a b n o r m a l i t á s " b i z o n y o s m é r t é k ű fogya tékosságot v a g y f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g o t okoz. E f u n k c i o n á l i s k o r l á t o z o t t s á g a l a p j á n az
e g y é n t egy t á g a b b k a t e g ó r i á b a s o r o l v a „rok k a n t n a k " m i n ő s í t i k . A z e g y é n i m o d e l l arra a s z e m l é l e t r e é p ü l , h o g y a fogyatékosság „sze mélyes tragédia". 8. A fogyatékosság t á r s a d a l m i m o d e l l j e a fogya t é k o s s á g o k á t n e m a z e g y é n b e n , h a n e m a tár sadalomban
jelöli
meg.
A
fogyatékosságot
n e m az egyén csökkent képességei okozzák, h a n e m a z o k a z a k a d á l y o k , a m e l y e k e t a társa d a l o m e m e l a fogyatékos e m b e r e k teljes körű társadalmi részvétele elé. 9. A gazdag o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n a k o r m á n y z a t i k i a d á s o k s o k k a l n a g y o b b r é s z é t fordítják a fo gyatékossággal kapcsolatos programokra, m i n t a munkanélküliség enyhítésére. E n n e k ellené re a f o g y a t é k k a l é l ő k az e g y i k l e g h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű c s o p o r t o t alkotják a fejlett országok ban. Az egészségkárosodott emberek többsége a fejlődő világban él.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Mit lehet tenni, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátásban? 2. Hogyan magyarázhatják a nők és a férfiak élete közötti különbségek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataik eltérését? 3. Milyen kormányzati programokkal lehetne a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot felkészíteni arra, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a betegek kulturális hátteréhez? 4. Növekszik-e az orvosi rend hatalma ós egyben a beteg kiszolgáltatottsága azáltal, hogy bizonyos állapotokat, például a terhességet vagy a levertséget „medikalizálják"? 5. Mennyiben korlátozottak a lakóhelyén vagy az oktatási intézményében a fogyatékkal élő emberek?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Doyal, Lesley (1995): What Makes Women Sick. London, Macmillan. Morris, Jenny (1991): Pride Against Prejudice: A Personal Politics of Disability. London, Women's Press. Nettleton, Sarah (1995): The Sociology of Health and Illness. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. - Shakespeare, T. (1999): Exploring Disability: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Mercer, G. (2003): Disability. Cambridge, Polity. Barnes, C. - Oliver, M. - Barton, L. (szerk.) (2002): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.
INTERNETES FORRÁSOK European Observatory on Health Systems and Policies http://www.euro.who.int/observatory/ International Public Health http ://www. ldb. org/ iphw/ Wellcome Library on the History and Understanding of Medicine http://www.wellcome.ac.uk/knowledgecentre/wellcomesites/ ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) http ://www. who. int Leeds University Disability Archive http://www.leeds.ac.uk/disability-studies/archiveuk/index.html BBC Disabilities Magazine http://www.bbc.co.uk/ouch/
TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A rabszolgaság A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A rendi tagolódás Az osztály OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Kari Marx elmélete Max Weber elmélete Erik Olin Wright osztályelmélete AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALMAKBAN A felső osztály kérdése A középosztály A munkásosztály változó jellege A marginális osztály kérdése Osztály és életstílus Nemek és rétegződés TÁRSADALMI MOBILITÁS Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A lefelé irányuló mobilitás Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában Anglia meritokrácia lenne? KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Akivel már előfordult, hogy indiai élelmiszert vett egy brit szupermarketben, jó eséllyel a Noon Products nevű cég valamelyik termékéhez volt szerencséje. Ez a vállalat arra specializálódott, hogy a nagy szupermarket-hálózatokat indiai élel miszerekkel lássa el. Évente mintegy 90 millió fontos forgalmat bonyolít. Alapítója, Sir Gulam Noon 50 millió font körüli vagyont halmozott fel a Sunday Times leggazdagabb briteket felsora koztató 2004-es listájának becslése szerint. Gulam Noon Indiában született. Családjának cukrászdája volt Bombayben, amely a „Royal Sweets" nevet viselte. Nem voltak különösebben gazdagok, de azért tisztesen megéltek, egészen Gulam apjának haláláig. Gulam ekkor héteszten dős volt. Ekkortól keményen meg kellett küzde niük a megélhetésükért, és Gúlámnak tizenéves korától kezdve iskola mellett a boltban is kellett segítenie. Az iskola befejezése után aztán csak a családi vállalkozásnál dolgozott. Rövid időn be lül átalakította a cég marketingstratégiáját, kibő vítette a boltot és épített egy gyárat is. Ambíciói
azonban nem korlátozódtak a Royal Sweets felvi rágoztatására, így hamarosan további vállalkozá sokat is beindított, egyebek mellett a nyomdaipar és az építőipar területén. Gulam azonban nem érte be a hazájában aratott babérokkal és Nagy-Britanniában is meg akarta vetni a lábát. így történt, hogy London Southall negyedében is nyitott egy Royal Sweets üzletet, amelynek a beindításához Indiából hozott magá val szakácsokat. London és Leicester ázsiai kö zösségeire építve egy éven belül további kilenc üzletet nyitott meg. Ma a Royal Sweets hálózat negyven üzletet számlál, és évi kilencmillió fon tos forgalma van. A Royal Sweets sikere nyomán az alapító újabb vállalkozásokba is belevágott, 1989-ben pedig létrehozta a Noon Products vállalatcsoportot. Gu lam jó pillanatban vett észre egy betöltetlen piaci hézagot: „A szupermarketekben kapható mély fagyasztott indiai ételek íztelenek voltak és tény leg elkeserítőek. Arra gondoltam, én ezt jobban tudnám csinálni" - emlékszik vissza az alapító.
K á r o l y h e r c e g é s Sir G u l a m N o o n
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
A vállalkozás kezdetben mindössze tizenegy al kalmazottal működött, de hamarosan már a mély hűtött termékeket forgalmazó Birds Eye cégnek is szállítottak, aztán pedig már a Waitrose és a Sainsbury's szupermarket-láncok is rendeltek tőlük. Ma már több mint százféle Noon-termék kö zül választhatunk, amelyek az összesen munkást foglalkoztató három gyár valamelyikében készül nek. Naponta 250 0 0 0 - 3 0 0 000 tál étel kerül ki a gyárakból. Az indiai mellett most már - egyebek mellett - thai és mexikói ételek is vannak a válasz tékban. 2002-ben Gulam lovagi címet kapott az élelmiszeripar terén végzett szolgálataiért. Arra a kérdésre, mi inspirálta az évek során, így válaszol: „Magam voltam a szerencsém kovácsa és mindig gyorsan tanultam. Az életben semmit nem adnak könnyen, meg kell dolgozni mindenért." Közülünk kevesen reménykedhetnek a Sir Gulam vagyonához hasonlatos gazdagságban, az ó" kunyhótól a kastélyig vezető élettörténete azonban érdekes kérdéseket vet fel a szociológu sok számára. Vajon elszigetelt jelenséggel van-e dolgunk vagy hasonló esetek rendre történnek Nagy-Britanniában, ha nem is mind ilyen látvá nyos? Mekkora esélye van valakinek, aki szegény családból származik, hogy eljusson a gazdasági piramis csúcsára? Egy-egy Gulam Noon-féle sze rencsésre hány olyan ember jut, aki éppen az el lenkező utat járja be és gazdagból lesz szegénnyé? A szegénység és a gazdagság kérdése, amelyet Sir Gulam életútja oly élesen felvet, még átfogóbb kérdésekhez is elvezethetnek minket. Miért van nak társadalmunkban gazdasági egyenlőtlensé gek? Mekkora egyenlőtlenségek jellemzik a mo dern társadalmakat? Milyen társadalmi tényezők befolyásolják az egyén gazdasági pozícióját? Más esélyekkel rendelkeznek-e a nők, mint a férfiak? Hogyan befolyásolja a gazdaság globalizálódása életesélyeinket? Ez csak néhány a szociológu sokat érdeklő kérdések közül, amelyekkel ez a fejezet foglalkozik. A társadalmi egyenlőtlensé gek vizsgálata a szociológia egyik legfontosabb kutatási területe, mivel anyagi lehetőségeink életünk sok más területét is meghatározzák. A következőkben először azzal foglalkozunk, mire gondolnak a szociológusok, amikor társadalmi rétegződésről és osztályokról beszélnek. Ezután áttekintünk néhányat a befolyásosabb osztályel méletek és az osztályszerkezet leírására szolgá ló eszközök közül, majd pedig azt nézzük meg alaposabban, milyen társadalmi osztályokat ta lálunk a mai nyugati társadalmakban. Végezetül a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozunk, és azt gondoljuk végig, miért fontos még mindig a társadalmi osztály fogalma a minket körülvevő világ megértésében.
237
A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI A szociológusok a társadalmi rétegződés kifeje zéssel írják le az emberi társadalmakon belül az egyének és csoportok között fennálló egyenlőtlen ségeket. A rétegződésre gyakran úgy gondolunk, mint ami tulajdonhoz vagy vagyonhoz kötött, de létrejöhet más jellemzők, például életkor, nem, fe lekezeti hovatartozás vagy katonai rang alapján is. A társadalmi rétegződési rendszerben az egyes pozíciókhoz különböző előnyök kapcsolódnak. Az egyes egyének és csoportok - eltérő pozícióik ból adódóan - nem egyenlő módon férnek hozzá a különböző előnyökhöz. A rétegződést ezért a leg egyszerűbben úgy lehetne definiálni, mint a kü lönböző embercsoportok közötti strukturált egyen lőtlenségek rendszerét. Érdemes a rétegződést úgy elképzelni, mint a földkéreg egymásra rakódott geológiai rétegeit: a társadalmak olyan hierarchia ként épülnek fel, ahol a privilegizált rétegek a rendszer csúcsán, míg a hátrányosabb helyze tűek az alján találhatók. Minden társadalmi rétegződési rendszernek az alábbi három közös jellemzője van: 1. A besorolás olyan társadalmi kategóriákhoz tartozó emberekre vonatkozik, akiknek van egy közös jellemzőjük, ám nem feltétlenül van közöt tük interakció vagy nem feltétlenül azonosulnak egymással. így például a nők besorolása más lehet, mint a férfiaké, a gazdagoké más, mint a szegényeké. Ez nem jelenti azt, hogy egy adott kategóriához tartozó egyének ne változtathatnák meg a besorolásukat; a kategóriák azonban akkor is fennállnak, ha egyes egyének átlépnek belőlük valamelyik másik kategóriába. 2. Az emberek élettapasztalatai és életesélyei nagymértékben függnek attól, milyen helyet foglal el saját kategóriájuk a rangsorban. Az, hogy vala ki férfi vagy nő, fekete vagy fehér, a felső osztály hoz vagy a munkásosztályhoz tartozik, igen jelen tős hatással van az illető életesélyeire - gyakran nem kevésbé, mint az egyéni erőfeszítések vagy a szerencse (például egy lottófőnyeremény). 3. Az egyes kategóriák helye a rangsoron belül az idők folyamán nagyon lassan változik. A brit társadalomban például a nők csoportja csak a leg utóbbi időkben kezdett a férfiakkal egyenlő stá tust elérni. / A férfiak és nők közötti egyenlőségről a 12., „A szexualitás és a társadalmi nem" című fejezet ben olvashatunk. Mint a 2. fejezetben már láttuk, az emberi társa dalmak az idők során sokat változtak rétegződés
9. F E J E Z E T
szempontjából. A legkorábbi ismert emberi társa dalmak, amelyek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, igen kis mértékben voltak rétegzet tek, főleg azért, mert szűkösen voltak egyáltalán olyan javak vagy erőforrások, amelyek eloszthatóak lettek volna. A földművelés megjelenésével azonban ez megváltozott és lényegesen megnőtt az elosztható javak mennyisége, s vele a rétegzett ség mértéke is. A mezőgazdaságon alapuló társa dalmak szerkezete általában egyre inkább pira misra emlékeztetett, ahol az emberek nagy több sége a társadalmi rendszer legalsó rétegében volt található, és minél magasabban helyezkedtek el az egyes rétegek, annál kisebb létszámúak voltak. Ma az ipari, illetve posztindusztriális társadalmak rendkívüli módon összetettek, míg alakjuk inkább vízcseppre emlékeztet: a középső, illetve alsó-kö zépnek nevezett rétegek a legnépesebbek (ezek alkotják az ún. középosztályt), egy ennél valami vel kisebb létszámú csoport található a rendszer alján, míg a csúcs felé haladva a rétegekbe tarto zók száma egyre csökken. Történetileg négy különféle rétegződési rend szert különböztethetünk meg: a rabszolgaságot, a kasztrendszert, a rendi tagolódást és az osztályta gozódást. Ezek össze is kapcsolódhattak egymás sal, a rabszolgaság és az osztálytagozódás például párhuzamosan létezett az ókori Görögországban és Rómában, illetve az 1860-as években az Egye sült Államokban a polgárháború előtti Délen.
A rabszolgaság A rabszolgaság az emberek közti egyenlőtlen ségnek olyan szélsőséges formája, amikor egyes embereket mások a szó szoros értelmében bir tokolnak. A rabszolgatartás jogi feltételei jelen tősen mértékben különböztek az egyes társa dalmakban. Olykor a rabszolgáknak lényegében semmi jogot nem biztosítottak - mint például az Egyesült Államok déli államaiban -, más esetek ben viszont inkább a szolgákéhoz hasonlított a helyzetük. Az ókori Athénban egyes rabszolgák jelentős pozíciókat töltöttek be. A rabszolgák a politikából és a hadseregből ki voltak zárva, de szinte minden más foglalkozási ágban ott talál ni őket. Némely írástudó rabszolga kormányhi vatalnokként dolgozott, sokan pedig szakképzett kézművesek, iparosok voltak. Igaz, nem minden rabszolga volt ilyen szerencsés. Legtöbbjük napja nehéz fizikai munkával kezdődött és végződött. Alávetettségük ellen a rabszolgák sokszor har coltak a történelem folyamán, például a pol gárháború előtt a déli amerikai államokban. A nagyfokú ellenállás miatt a rabszolgatartó rend-
szer nem mutatkozott stabilnak. Magas termelé kenységet csak állandó felügyelettel és brutális büntetési módszerekkel lehetett elérni. Idővel azután a rabszolgatartó rendszerek összeomlot tak, részben az általuk szított ellenállás miatt, részben azért, mert a gazdasági és egyéb ösztön zők hatékonyabb motivációt biztosítanak, mint a közvetlen kényszerítés. A rabszolgaság tehát gazdasági szempontból egyszerűen nem eléggé hatékony. Azonkívül körülbelül a 18. századtól kezdve Európában és Amerikában mind töb ben vetették fel a rabszolgaság intézményének erkölcstelen voltát. Ma a rabszolgaság a világ minden országában törvényileg tiltott, ennek el lenére egyes helyeken mégis létezik. Friss kutatá sok dokumentálják, hogy erővel és akaratuk elle nére kényszerítenek (ma is) embereket munkára. A mai világban - a rabszolgaként foglalkoztatott pakisztáni téglaégetőktől a thaiföldi szexrabszol gákon át, az Egyesült Királyság és Franciaország viszonylag gazdag országainak háztartási rab szolgáiig - jelentős emberi jogsértésként maradt fent a rabszolgaság intézménye.
A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában A kasztrendszer olyan társadalmi rendszer, amelyben az ember társadalmi státusa egy életre szól. A kasztrendszerben a különböző társadalmi szintek el vannak zárva egymástól, így minden kinek a születése szerinti kasztban kell leélnie az életét. Az emberek társadalmi státusa olyan sze mélyes jellemzőktől függ, mint az etnikai vagy faji hovatartozás (ez gyakran testi jegyeken, például a bőrszínen alapul), a szülők vallása vagy kasztja - amely „tulajdonságokat" az illető születésével kapja, ezért azokat megváltoztathatatlannak tekin tik. Az emberek egy meghatározott kasztba szü letnek, ami egész életük során változatlan marad. Bizonyos értelemben a kasztrendszer az osztály társadalmak speciális esetének tekinthető, ahol az osztály-hovatartozás már születéskor eldől. Ez a berendezkedés olyan agrártársadalmakban for dult és fordul elő, amelyekben még nem jelentek meg a kapitalista gazdaság jellemzői, mint pél dául a vidéki Indiában vagy Dél-Afrikában a fe hérek 1992-ben véget ért uralma előtt. Kasztrendszerek a modern kor előtt minden hol előfordultak a világon. Európában például gyakran külön kasztként kezelték a zsidókat, és arra kényszerítették őket, hogy elkülönített ne gyedekben lakjanak, nem engedték őket mások kal házasodni (néha még érintkezni sem). Maga a gettó szó valószínűleg a velencei városállam
r
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ES OSZTÁLY
vezetése által 1516-ban létrehozott első európai zsidó gettó megnevezéséből származik, amely később valamennyi hasonló, zsidók számára el különített lakónegyedre használatossá vált. Csak jóval később kezdek el ezt a szót használni az Egyesült Államok nagyvárosainak kasztszerűen elkülönülő, faji és etnikai alapon szegregált ki sebbségei által lakott negyedeire is. A kasztrendszerekben nem engedik meg, hogy az emberek más kasztok tagjaival közvet lenül érintkezzenek. A kaszt „tisztaságát" gyak ran az endogám házassági szabályokkal tartják fenn, amely vagy szokás vagy törvény által azt írja elő, hogy az ember csak saját kasztján belül házasodhat.
Indiai és dél-afrikai kasztok A világ néhány fennmaradt kasztrendszerét a globalizáció erősen aláássa. Az indiai kasztrend szer például vallásos hiedelmeken alapul, és már több mint kétezer éves. Ezen elképzelések szerint négy fő kaszt van, mindegyik nagyjából egy-egy tág foglalkozási kategóriához köthető. A hierarchia csúcsán állnak a brahminok (tu dósok, papok és szellemi vezetők). Lefelé halad va a következő kaszt a ksatríják (katonák, neme sek és uralkodók), utánuk következnek a vaisják
(parasztok, kézművesek és kereskedők), majd legalul a súdrák (munkások és szolgák) állnak. A négy kaszt alatt vannak az úgynevezett érint hetetlenek vagy dalitok (elnyomottak), akiket, ahogy a nevük mutatja, a többi kaszt tagjainak mindenáron el kell kerülniük. Az érinthetetle nek a társadalom legalantasabb munkáira van nak kárhoztatva, mint amilyen az emberi ürülék eltakarítása, és gyakran kényszerülnek arra, hogy kolduljanak és guberáljanak. India hagyományőr ző vidékein a magasabb kasztok egyes tagjai az érinthetetlenekkel való fizikai kapcsolatot még mindig annyira fertőzőnek tartják, hogy pusz ta érintésük tisztálkodási rítust tesz szükséges sé. Indiában 1949 óta törvényileg tilalmazzák a kaszt alapján történő diszkriminációt, de a rend szer egyes elemei ma is elevenen élnek, különö sen vidéken. Ahogy India modern kapitalista gazdasága, akár egy munkahelyen, repülőgépen vagy étte remben a különböző kasztokhoz tartozó embere ket közelebb hozza, egyre nehezebb a merev ha tárokat fenntartani a kasztrendszer megőrzésére. Indokolt az a feltételezés, hogy az India egyre na gyobb részére ható globalizáció hatására a kaszt rendszer tovább fog gyengülni. 1992-ben történt eltörlése előtt az apartheid néven ismert dél-afrikai kasztrendszer mereven szétválasztotta a fekete-afrikaiakat, az indiaikat,
A dél-afrikai a p a r t h e i d i d ő s z a k á b a n a f e h é r e k e t és a f e k e t é k e t t á r s a d a l m i l a g szegregeitek.
9. F E J E Z E T
a „színeseket" (vegyes faji háttérrel rendelkező embereket) és az ázsiaiakat a fehérektől. Ebben az esetben a kasztrendszer teljes egészében a faji megkülönböztetésre épült. Az össznépesség mind össze 15 százalékát alkotó fehérek rendelkeztek gyakorlatilag az egész ország vagyona fölött, bir tokolták a használható föld nagy részét, ők álltak főbb vállalatok élén és az ipar vezető pozícióiban, valamint övék volt a politikai hatalom monopó liuma is, mivel a feketéknek még szavazati joguk sem volt. A feketék, akik a lakosság háromnegyed részét tették ki, szegregált nyomornegyedekben, úgynevezett bantusztánokban („szülőföldeken") éltek, és csak a fehér kisebbségnek végzett munka idejére hagyhatták el lakóhelyeiket. Az apartheid, a széles körű diszkrimináció és elnyomás a fehér kisebbség és a feketék, színe sek és az ázsiai többség között mély válságot te remtett. A nemritkán erőszakos apartheid elleni harcok évtizedei végül az 1990-es években ered ményeket hoztak. A legerősebb fekete szervezet, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt (ANC), gaz dasági összeomláshoz vezető globális bojkottot szervezett a dél-afrikai vállalatok ellen, és ezzel arra kényszerítették a fehér vezetőket, hogy szá molják fel az apartheidet, amit azután 1992-ben a dél-afrikai fehérek körében megrendezett nép szavazás eltörölt. Az ország első fajilag vegyes választásán 1994-ben a fekete többség szerezte meg a kormányzáshoz való jogot, és megválasz tották elnöknek Nelson Mandelát, az ANC fekete vezetőjét, aki ezt megelőzően huszonhét évet töl tött a fehérek börtönében.
A rendi tagolódás A rendi tagolódás az európai feudalizmus részét képezte, de létezett sok más tradicionális civili zációban is. A feudális rendek eltérő kötelezettsé gekkel és jogokkal felruházott rétegekből álltak, s e különbségek egy részét jogilag is szabályozták. Európában a legmagasabb rendet az arisztokrácia és a nemesség alkotta. A papságnak, amely kü lön rendet alkotott, alacsonyabb volt a státusa, de rendelkezett bizonyos kiváltságokkal. A később „harmadik rendnek" elnevezett réteget a „köz emberek": jobbágyok, szabad parasztok, kereske dők és kézművesek alkották. A kasztrendszertől eltérően a rendek tagjai között bizonyos mértékig elfogadták a házasodást és lehetőség nyílt némi személyes mobilitásra. Közembereket például lo vaggá üthettek hálából az uralkodónak tett jelen tős szolgálatokért, a kereskedők pedig olykor ne mesi rangot vásárolhattak maguknak. Nagy-Bri tanniában még létezik a rendszer maradványa:
elismerik az örökletes rangokat (bár 1999 óta a főrendeknek nincs automatikus szavazati joguk a Lordok Házában), és vezető üzletembereket, köztisztviselőket és másokat lovaggá üthetnek vagy főrendi méltósággal ruházhatnak fel szol gálataik elismeréséért. A múltban többnyire minden olyan társada lomban kialakultak a rendek, ahol létezett a ne mesi származáson alapuló hagyományos arisz tokrácia. A feudális rendszerekben, például a középkori Európában a rendek szorosan össze kapcsolódtak a helyi földesúri hatalommal, s nem annyira országos, mint inkább helyi hierarchiát alkottak. A centralizáltabb típusú tradicionális birodalmakban - amilyen például Kína vagy Ja pán volt - a rendek is inkább országos szinten szerveződtek. Egyes esetekben a rendek közti kü lönbségeket vallásos hittételekkel is igazolták, de sehol sem olyan szigorú formában, mint a hindu kasztrendszerben.
Az osztály Az osztálytagozódáson alapuló rétegződési rend szerek sok szempontból eltérnek a rabszolgaság tól, kasztrendszerektől és a rendi tagolódás kü lönböző formáitól. Az osztályt úgy határozhat juk meg, hogy az az emberek olyan nagyléptékű csoportja, ahol az osztály tagjai azonos gazdasági erőforrásokon osztoznak, amelyek erősen befo lyásolják azt az életstílust, amelyet követnek. Az osztálykülönbség alapját a vagyontárgyak birtok lása és a foglalkozás együttesen alkotja. A korábbi rétegeződési formáktól az osztálytagozódás négy fő szempontból tér el: 1. Az osztályrendszerek képlékenyek. A töb bi rétegződéstípussal ellentétben az osztályokat nem jogi vagy vallási előírások hozzák létre. Az osztályok közti határok sosem merevek. A külön böző osztályokhoz tartozó emberek közti házas ságoknak nincsenek formális korlátai. 2. Az osztálypozíciók egy része szerzett. Az em ber osztályhoz tartozó mivoltát nem születésé vel kapja, mint más rétegeződési típus esetében. A társadalmi mobilitás - az osztályszerkezetben való felfelé és lefelé való mozgás - jóval gyako ribb, mint a többi rendszernél. 3. Az osztály gazdasági alapon nyugszik. Az osztályok az egyének csoportja közötti gazdasá gi különbségektől függnek - az anyagi erőforrá sok birtoklásában lévő egyenlőtlenségektől. Más típusú rétegeződési rendszerek esetében a nem gazdasági tényezők a legfontosabbak (mint a dél afrikai kasztrendszerben a faj volt). 4. Az osztályrendszerek nagyszabásúak és sze-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
mélytelenek. A rétegződési rendszerek más típu sában az egyenlőtlenségek elsősorban a szolga és az úr, vagy az alacsonyabb és magasabb kaszt hoz tartozó egyének között fennálló kötelezettség és feladat személyes viszonyában fejeződnek ki. Ezzel ellentétben az osztályrendszer nagyszámú személytelen kapcsolaton keresztül működik. Az osztálykülönbségeknek alapja inkább a jövedel mi és munkakörülményben egyenlőtlenség.
• Kiszorulnak-e a kasztok az osztályok előretörésének hatására? Bizonyított, hogy a globalizáció az egész világban felgyorsítja a jogilag már szankcionált, de még létező kasztrendszerek felszámolódását. A leg több hivatalos kasztrendszer az ipari kapitalista társadalmakban már osztályalapú társadalom má alakult; ennek legjelentősebb közelmúltbeli példája a korábban említett Dél-Afrika (Berger 1992). A modern ipari termelés azt igényli, hogy az emberek szabadon költözzenek, olyan munkát végezzenek, amelyre alkalmasak, avagy amelyet képesek ellátni, és az állásukat a gazdasági fel tételeknek megfelelően gyakran változtassák. A kasztrendszerekben található merev korlátozások akadályozzák ezt a szükséges szabadságot. Ezen túlmenően, ahogy a világ egyre inkább egyetlen gazdasági egységgé válik, egyre sérülékenyeb bek lesznek a kasztszerű kapcsolatok a gazdasági kényszerekkel szemben. Ennek ellenére a kasz tok elemei a posztindusztriális társadalmakban is fennmaradnak. Például egyes nyugatra emig ráló indiaiak megpróbálják gyermekeik házassá gát a kaszthatárok mentén megszervezni.
OSZTÁLY- ÉS A RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK Az osztály és a rétegződés legtöbb szociológiai elemzésének alapját a Kari Marx és Max Weber által kidolgozott elméletek alkotják. / Az 1. fejezetben szerepel egy bevezetés Marx és Weber gondolataiba, valamint arról, hogy az „elméletek" mire szolgálnak. A marxista hagyományt követve dolgozó tudósok továbbfejlesztették azt az elméletet, amit maga Marx alakított ki; mások Weber fogalmait igye keztek kimunkálni. Munkánkat a Marx és We ber által kialakított elméletek megvizsgálásával kezdjük, majd a neomarxista Erik Olin Wright el méletét elemezzük.
Kari Marx elmélete Bármely meglepő, Marx - jóllehet legtöbb írása a rétegződéssel és mindenekelőtt a társadalmi osz tályokkal foglalkozott - nem adott szisztemati kus elemzést az osztály fogalmáról. Az a kézirat, amelyen a halála előtt dolgozott (s amely később fő műve, A tőke részeként látott napvilágot) épp ott szakad meg, ahol felteszi a kérdést: „Mi is az az osztály?" így Marx osztályelméletét munkás ságának egésze alapján kell rekonstruálni. Mivel a különböző részek, amelyekben az osztály fogal mát tárgyalja, nem mindig következetesek, tudo mányos viták bontakoztak ki Marx szövegeinek „valódi értelméről". Nézeteinek főbb pontjai en nek ellenére meglehetősen egyértelműek.
Az osztály jellege Marx szerint az osztály olyan emberek összessé ge, akiknek azonos a viszonya a termelési eszkö zökhöz -, azokhoz az eszközökhöz, amelyek se gítségével biztosítják megélhetésüket. A modern ipar kibontakozása előtt a föld, valamint a föld művelő és állattenyésztő szerszámok voltak a leg fontosabb termelési eszközök. A preindusztriális társadalmakban ebből következően két alapvető osztály létezett: a földbirtokosé, (arisztokraták, nemesek, rabszolgatartók), illetve a földművelő ké (jobbágyok, rabszolgák, szabad parasztok). A modern ipari társadalmakban nagyobb jelentő ségre tettek szert a gyárak, a hivatalok, a gépek, valamint az ezek megvásárlásához szükséges va gyon vagy tőke. A két alapvető osztályt azok al kotják, akik birtokolják ezeket az új termelési esz közöket - a gyárosok vagy tőkések -, illetve akik munkaerejük eladása révén biztosítják megélhe tésüket - a munkásosztály, vagy a mára kissé ar chaikussá vált kifejezéssel, amelyet Marx olykor előnyben részesített: a proletariátus. Az osztályok közötti viszony Marx szerint ki zsákmányoló jellegű. A feudális társadalmakban a kizsákmányolás gyakori formája volt, hogy a parasztság közvetlen termékszolgáltatással tar tozott az arisztokráciának. A jobbágyoknak ter ményük bizonyos részét be kellett szolgáltatniuk az arisztokrata uraiknak, vagy pedig minden hó napban bizonyos számú napot a földesúr birto kain kellett dolgozniuk, s az itteni termést az úr és annak kísérete élte fel. A modern kapitalista társadalmakban a kizsákmányolás forrása nem ennyire nyilvánvaló, és Marx nagy figyelmet szentel annak, hogy tisztázza természetét. Egy munkanap során - fejtegeti Marx - a munkások többet termelnek, mint amennyire a munkálta-
\ 242
9. F E J E Z E T
tóiknak ténylegesen szükségük van munkaere jük megfizetéséhez. Ez az értéktöbblet a forrása a profitnak, amelyet a kapitalisták kisajátíthatnak. Tegyük fel, hogy egy ruhagyár munkásainak egy csoportja naponta száz öltönyt készít. Az öltö nyök 75 százalékának eladása elegendő jövedel met hoz a gyártónak, hogy kifizesse a munkások bérét és az állóeszközök költségeit. A maradék ruha értékesítéséből keletkezett bevételt nyere ségként teszi el. Marxot megdöbbentették a kapitalista rend szer által létrehozott egyenlőtlenségek. Bár ko rábban az arisztokraták fényűzően éltek, teljesen másként, mint a parasztság, de az agrártársadal mak általánosságban szegények voltak. Az élet színvonal az arisztokrácia nélkül is óhatatlanul igencsak szerény lett volna. A modern ipar fej lődésével korábban elképzelhetetlen mértékű gazdagság jelenik meg, csak éppen maguknak a munkásoknak jut meglehetősen kevés a mun kájuk révén létrehozott vagyonból. Ok viszony lag szegények maradnak, miközben a tulajdonos osztály kezében felhalmozott vagyon tovább nő. Marx a pauperizáció kifejezést használta a folya mat leírására, amelyben a munkásosztály egyre inkább elszegényedik a kapitalista osztályhoz ké pest. Még ha abszolút értékben a munkások tehe tősebbé is válnak, az őket a kapitalista osztálytól elválasztó szakadék egyre szélesebb lesz. A kapi talisták és a munkások közti ezen egyenlőtlensé gek azonban szigorúan véve nem voltak gazdasá gi jellegűek. Marx észrevette, hogy a modern gyá rak kifejlődése, a termelés gépesítése azt jelenti, hogy a munka gyakran unalmassá és szélsősége sen elnyomó jellegűvé válik. A jólétünk forrását jelentő munka gyakran fizikailag kimerítő szelle mileg pedig végtelenül monoton - mint annak a gyári munkásnak az esetében, aki nap nap után ugyanazokat a rutinfeladatokat végzi változatlan környezetben.
Max Weber elmélete Weber Marx elemzéseire támaszkodott a réteg ződés vizsgálatakor, miközben módosította és továbbfejlesztette Marx nézeteit. Marxhoz ha sonlóan a társadalmat Weber is olyan térnek lát ta, amelyre a hatalom és az erőforrások által ger jesztett konfliktusok a jellemzőek. Míg azonban Marx minden társadalmi konfliktus mélyén po larizálódott osztályviszonyokat és ügyeket látott, Weber ennél összetettebb, többdimenziós társa dalomképet rajzolt. A társadalmi rétegződés nem egyszerűen osztálykérdés, írta Weber, hanem azt két további szempont, a rend és a párt alakítja.
A rétegződés eme két átfedő eleme a társadalmon belül hihetetlenül sok lehetséges helyzetet pro dukál, nem csak a Marx által feltételezett, bipo láris, jóval merevebb modellt. Bár Weber elfogadja Marxnak azt a tételét, hogy az osztály objektíve adott gazdasági fel tételekre épül, Marxhoz képest a gazdasági té nyezők szélesebb körét tartja fontosnak egy-egy osztály kialakulásában. Weber szerint az osztály különbségek nemcsak abból fakadnak, hogy kik birtokolják a termelési eszközöket, hanem olyan gazdasági különbségekből is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tulajdonnal. Ezek kö zül a legfontosabbak azok a képességek és isko lai végzettségek vagy szakképzettségek, amelyek meghatározzák, hogy ki milyen munkát kaphat. Weber abban hitt, hogy az egyén egész életlehe tőségét főleg a piaci helyzete befolyásolja. A ve zető vagy diplomás állásokban dolgozók többet keresnek, mint például a kékgalléros állásokban dolgozók, és kedvezőbbek a munkakörülménye ik is. A birtokukban lévő képesítések, egyetemi fokozatok, oklevelek, diplomák és a megszerzett készségek „piacképesebbé" teszik őket a képesí tés nélkülieknél. Alacsonyabb szinten a kékgal lérosok között a szakképzett iparosoknak sikerül a betanított vagy szakképesítés nélküli munká soknál jobb bérezést elérniük Weber elméletében a rend a társadalmi cso portoknak mások szemében megmutatkozó tár sadalmi megbecsülése vagy presztízse közti kü lönbségekre vonatkozik. A hagyományos társa dalmakban gyakran az évek során, különböző összefüggésekben végrehajtott sok-sok interak ciójának - mások első kézből szerzett ismeretei - alapján nyerte el státusát az egyes ember. A tár sadalmak összetettebbé válásával azonban lehe tetlenné vált a rendi tagolódást mindig ezen az alapon meghatározni. Ehelyett, mondja Weber, a rendhez tartozás az emberek életstílusán keresz tül fejeződik ki. A rend jelzései és szimbólumai - mint a lakás, az öltözködés, a beszédmodor és a foglalkozás - mind abban segítenek, hogy tükröz zék mások szemében az ember társadalmi hely zetét. Az ugyanazon rendhez tartozó emberek olyan közösséget alkotnak, amelyben az azonos ság érzése tölti el őket. Míg Marx abban hitt, hogy a rendhez tartozás a társadalom osztálytagozódásának eredménye, Weber azt állítja, hogy gyakran az osztálymeg osztástól függetlenül alakul. A tulajdon birtoklá sa rendszerint magasabb rendben elfoglalt helyet kölcsönöz, de sok a kivétel is. A cifra nyomorúság kifejezés csak egy példa erre. Nagy-Britanniában az arisztokrata családokból származó emberek jelentős társadalmi megbecsülésnek örvende-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
nek még azután is, hogy vagyonuk már elveszett. Megfordítva, a már régebben meggazdagodottak az új gazdagokra sokszor bizonyos megvetéssel tekintenek. A modern társadalmakban - mint Weber rá mutat - a pártokba tömörülés a hatalom lényeges aspektusa, és ez az osztályoktól és a státustól füg getlenül is befolyásolhatja a rétegződést. A párt olyan egyének csoportját jelenti, akik együtt tevé kenykednek, mert közösek a gyökereik, a céljaik, az érdekeik. A páft a párttagság érdekében álló kitűzött cél érdekében gyakran szervezett módon dolgozik. Marx igyekezett mind a rendi különb ségeket, mind a pártszervezést osztályalapon ma gyarázni. Valójában azonban, állítja Weber, ezeket a csoportosulásokat nem lehet csak az osztálykü lönbségekre visszavezetni, még ha azok kétségte lenül fontosak is; azok maguk is befolyásolják az egyének és csoportok gazdasági körülményeit, s ennélfogva az osztálytagozódást. A pártok képvi selhetnek osztálykülönbségektől független érde keket; alapjuk lehet például a vallási hovatarto zás vagy a nemzeti elkötelezettség. Egy marxista megkísérelheti osztályalapon magyarázni a kato likusok és a protestánsok közötti konfliktusokat Észak-Írországban, hiszen a munkásosztály sorai ban több a katolikus, mint a protestáns. Egy weberiánus azonban ezt a magyarázatot elégtelen nek tartaná, hiszen a protestánsok közül is sokan munkásszármazásúak. A kialakult pártok vallási és osztálykülönbségeket egyaránt kifejeznek. Weber írásai a rétegződésről azért fontosak, mert rámutatnak, hogy az osztálykülönbségek mellett más rétegeződési dimenziók is befolyásolják az emberek életét. Weber az osztály, a rend és a párt bonyolult összjátékára hívta fel a figyelmet: a tár sadalmi rétegződés eltérő aspektusaira, melyek a rétegződés elemzéséhez rugalmasabb alapként szolgálnak, mint amilyennel Marx szolgált.
Erik Olin Wright osztályelmélete Erik Olin Wright amerikai szociológus igen nagy hatású osztályelméletet dolgozott ki, amelyben Marx és Weber felfogását kombinálja (Wright 1978, 1985, 1997). Wright szerint ma a modern kapitalista termelésben a gazdasági erőforrások felett három dimenzióban lehet rendelkezni. Ezek alapján határozhatjuk meg a létező legfon tosabb osztályokat. 1. Befektetések vagy pénztőke feletti rendel kezés. 2. A termelés fizikai eszközei (föld, gyárak, hi vatalok) feletti rendelkezés. 3. A munkaerő feletti rendelkezés.
A tőkésosztályhoz tartozók a termelési rend szer mindhárom fenti dimenziója felett rendel keznek, a munkásosztály tagjai egyik felett sem. Ám e két alapvető osztály között olyan csoportok is vannak, amelyek helyzete nem ennyire egyér telmű: ilyenek a fent említett menedzserek és a fehérgalléros munkások. Wright szerint ezek az emberek ellentmondásos osztályhelyzetben van nak, mivel a termelési folyamat bizonyos részeit képesek befolyásolni, míg más területen erre nincs lehetőségük. Fehérgalléros, szakértelmisé gi alkalmazottak például éppúgy eladják munka erejüket a munkaadóknak megélhetésük érdeké ben, mint a legtöbb fizikai munkás. Ugyanakkor ők nagyobb mértékben ellenőrzik a munkafolya matot, mint a legtöbb fizikai munkás. Wright az ilyen munkások osztályhelyzetét ellentmondá sosnak nevezi, ugyanis nem tekinthetők sem ka pitalistáknak, sem fizikai munkásoknak, de bizo nyos tekintetben mindkét csoporttal mutatnak rokon vonásokat. Wright (1997) szerint a lakosság jelentős szeg mense, 8 5 - 9 0 százalék tartozik abba a kategóriá ba, amely kénytelen munkaerejét értékesíteni, mert nem rendelkezik termelési eszközökkel. Ezen a népességen belül sokféleség dominál: a hagyományos fizikai munkástól az irodai alkal mazottig terjedően. Annak érdekében, hogy ezen a nagy populáción belül meg lehessen különböz tetni az egyének osztályon belüli helyét, Wright két tényezőt vesz figyelembe: a főnökséghez való viszonyt és a szakismeret vagy a szakértelem meg létét. Először is: Wright azt állítja, hogy sok kö zéposztálybeli munkás, a menedzserek és a köz vetlen munkairányítók olyan viszonyban vannak a főnökséggel, amelyből származóan több előjo got kapnak, mint a munkásosztály tagjai. A tő kések őket azért veszik igénybe, hogy segítsenek hatalmat gyakorolni a munkásosztály felett, pél dául a beosztottak munkájának ellenőrzésével, vagy a főnökként folytatott személyes munkaér tékelő beszélgetések alkalmával: cserében „loja litásukért" magasabb bért kapnak, és rendszere sen előléptetik őket. Ugyanakkor ezek az embe rek mégiscsak a tőkés tulajdonosok ellenőrzése alatt állnak. Más szavakkal: kizsákmányolók és kizsákmányoltak egyszersmind. Másodszor: a szakismeret és a szakértelem bir toklása az a tényező, amely a középosztályokon belül az egyén osztályhelyzetét megkülönbözteti. Wright szerint a tőkés rendszerben a munkaerő piacon keresett középosztálybeli alkalmazottak képesek a hatalom konkrét formáinak a gyakor lására. Tekintve, hogy szakértelmük hiánycikk, magasabb bért kaphatnak. Az információs tech nológiai szakemberek mesés állásai a fejlődésé-
HUH
HMM
nek még csak a kezdetében tartó tudásgazdaság ban illusztrálják ezt a gondolatot. Sőt Wright úgy érvel, hogy mivel nehezebb ellenőrizni a tudás sal és szakismeretekkel rendelkező alkalmazot takat, a munkaadók kénytelenek az előbbiek lo jalitását és együttműködését ennek megfelelően jutalmazni.
AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE Mind az elméleti, mind az empirikus kutatások vizsgálták az osztályhelyzet és a társadalmi élet más dimenzióit, mint például a szavazási szoká sokat vagy az iskolai végzettség és a testi egészség közötti kapcsolatot. Ám ahogy láttuk, az osztály fogalma messze nem egyértelmű. Mind az okta tásban és a tudományos életben, mind a köznapi nyelvhasználatban sokféleképpen értelmezik és használják az osztály fogalmát. Hogyan tudnak akkor szociológusok és a kutatók empirikus vizs gálatok céljából megmérni egy olyan pontatlan fogalmat, mint az osztály? / A társadalmi osztály és más kérdések kapcso lódásaival több helyen is foglalkozik e könyv, ahogy ez azonnal kitűnik, ha a tárgymutató ra pillantunk. Néhány téma fontos tárgyalása itt található: társadalmi osztály és egészség 2 1 8 - 2 2 1 . o., társadalmi osztály és nemek 264. o., társadalmi osztály és etnikum 3 9 6 - 3 9 9 . o., társadalmi osztály és családi erőszak 183. o., társadalmi osztály és felsőoktatás 538. o., tár sadalmi osztály és vallás 4 3 4 . o., társadalmi osztály és munkanélküliség 604. o. Amikor egy olyan absztrakt fogalmat, mint az osztály, (empirikus) vizsgálatban mérhető vál tozóvá alakítunk át, azt mondjuk, hogy a fogal mat operacionalizáltuk. Ez azt jelenti, hogy elég pontosan és konkrétan meghatároztuk a fogalmat ahhoz, hogy empirikus kutatásban tesztelésnek vethessük alá. Az osztály fogalmát számos for malizált szerkezetben próbálták már tisztázni a szociológusok: ezek mind a társadalom osztályszerkezetét voltak hivatottak leképezni. Ezek a szerkezetek adják azt az elméleti keretet, ame lyek segítségével társadalmi osztályokba soroljuk az embereket. A legtöbb osztályszerkezet közös jellemzője, hogy a foglalkoztatási struktúrán alapszik. A szo ciológusok az osztálytagozódásokat úgy értelme zik, hogy azok általában olyan anyagi-társadalmi egyenlőtlenségekkel járnak, amelyek foglalko zástípusokhoz kötődnek. A kapitalizmus és az indusztrializmus kifejlődését az jellemzi, hogy
egyre szélesebb körű a munkamegosztás, egyre bonyolultabb a foglalkoztatási struktúra. Bár már nem annyira igaz, mint régen, de a foglalkozás bizonyul az egyik legfontosabb tényezőnek az ember társadalmi helyzetében, életlehetőségei ben és anyagi-kényelmi szintjében. A társadalmi osztály mutatójaként a társadalomtudósok a fog lalkozást használják igen erőteljesen azon hitük miatt, hogy az azonos foglalkozású személyek hasonló mértékű szociális előnyt vagy hátrányt tapasztalnak meg, összevethető életstílust követ nek és hasonló lehetőségeket ad nekik az élet. Számos változatban léteznek a foglalkozási szer kezetre alapozott osztályrendszerek. Egyesek jel legüket tekintve erősen leíró jellegűek, melyek a társadalomban található foglalkozási és osztály szerkezet képét anélkül tükrözik, hogy a társa dalmi osztályok közötti viszonyokkal foglalkoz nának. Ezeket a modelleket azok a tudósok sze retik, akik a rétegeződésben nem látnak semmi problémát, azt a társadalmi rend természetes ré szének tekintik: ilyenek például a funkcionalista hagyomány követői. / A funkcionalizmust az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetben mutattuk be a 36-37. oldalon. A szerkezetre vonatkozó más koncepciók na gyobb elméleti tájékozottságra építenek - gyak ran merítenek Marx vagy Weber gondolataiból -, és azzal foglalkoznak, hogy megmagyarázzák az osztályok közötti viszonyokat. „A viszonyala pú" osztályszerkezeteket azok a szociológusok kedvelik, akik a konfliktus paradigmát alkalmaz va fogalmazzák meg nézeteiket, méghozzá azért, hogy demonstrálják a társadalmon belüli meg osztottságot és feszültségeket. A relációs osztály szerkezetre Erik Olgin Wright osztályelmélete (lásd 2 4 3 - 2 4 4 . o.) a példa, mert az osztálykizsák mányolás folyamatait marxista perspektívából közelíti meg.
John Goldthorpe: osztály és foglalkozás Egyes szociológusok elégedetlenek a leíró osz tályrendszerekkel és azt állítják, hogy azok csak tükrözik az osztályok közötti társadalmi és anya gi egyenlőtlenségeket, ahelyett, hogy megpróbál nák megmagyarázni az egyenlőtlenségeket létre hozó folyamatokat. Ezekre a problémákra gon dolva alakított ki John Goldthorpe szociológus egy szerkezetet a mobilitás empirikus kutatásá hoz. A Goldthorpe-osztályszerkezet nem hierar chikus felépítésű, hanem a kortársi osztály struk túra „relációkat feltáró" reprezentációja.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
/ Goldthorpe elméletei igen erősen hatottak és hatnak ma is. Ebben a fejezetben foglalkozunk az ő osztálykoncepciójával. A társadalmi mo bilitásról szóló írásaival a továbbiakban a 2 6 3 265. oldalon foglalkozunk. Bár Goldthorpe nem érzékeli, hogy bármilyen elmélet explicit módon hatással lett volna szer kezeti koncepciójára (Erikson-Goldthorpe 1993), a szociológusok gyakran rámutattak arra, hogy goldthorpe-i osztályozás a neoweberiánus osz tályszerkezet példája. Ez azért van, mert az em berek osztály-hovatartozását Goldthorpe eredeti rendszere két fő tényező alapján állapította meg: a piaci és a munkamegosztásban elfoglalt pozí ció szerint. Az egyén piaci helyzete fizetési szint jével, munkahelyi biztonságával és előmeneteli kilátásaival van összefüggésben és az anyagi jutalmakat, az általános életlehetőségeket hang súlyozza. Ezzel szemben a munkamegosztásban elfoglalt pozíció az illető foglalkozásán belül vizs gálja az ellenőrzés, a hatalom és a tekintély kér déseit is. Ez tehát az egyén munkahelyi autonó miájának fokáról szól, valamint az alkalmazottat érintő kontrollviszonyok egészéről. Goldthorpe a foglalkozásoknak a piaci és a munkamegosztásban elfoglalt pozíciókhoz képest relatív értékelésre alapozta osztályszerkezetét. A kapott osztályozást a 9.1. táblázat mutatja. Goldthorpe tizenegy osztálykategóriát felölelő sémája részletesebb, mint az egyéb elméleteké. A mindennapi használatban azonban az osztály helyzeteket három fő csoportba szokás sűríteni, 9.1. táblázat
úgy is mint „szolgáltató" osztály (I. és II. osztály), „középosztály „(III. és IV. osztály) és a munkás osztály (V, VI., VII. osztály). Goldthorpe azt is el ismeri, hogy létezik egy tulajdonnal rendelkező elit osztály a rendszer legtetején, de azt állítja, hogy ez olyan kis szegmense a társadalomnak, hogy nincs értelme empirikus kutatásban kategó riaként szerepeltetni. Legújabb írásaiban Goldthorpe a szerkezetén belül a foglalkoztatási viszony jellemzőit hangsú lyozza, nem pedig a fentiekben leírt munkameg osztásban elfoglalt pozíció fogalmát (GoldthorpeMarshall 1992). Ezzel Goldthorpe a munkaszer ződések különbözőségére hívja fel a figyelmet. A szerződéses viszony munkabérért cserében olyan munkavégzést tételez fel, amely konkrét és behatárolt (határozott idejű), míg a klasszikus munkaszerződésnek van egy „jövőbeli" eleme, mint például a fizetésemelés vagy esély az elő léptetésre. Goldthorpe szerint a munkásosztályt jellemzően határozott idejű szerződéses munka viszonyban alkalmazzák, míg a szolgáltató osz tálynál a klasszikus munkaszerződés jellemző; a középosztálybeliek pedig köztes foglalkoztatásbeli viszonyokat élveznek.
Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése Goldthorpe osztályszerkezetét sokan használják az empirikus kutatásban. Főleg az egészséggel és az oktatással kapcsolatos egyenlőtlenségek ki-
Goldthorpe osztályszerkezete Munkaviszony jellege
Osztály Szolgáltatás
I
II
Felsőfokú képesítésű s z a k e m b e r e k , v e z e t ő k és tisztségviselők
M u n k a a d ó i v a g y klasszikus m u n k a
Felső v e z e t ő k és t u l a j d o n o s o k
vállalói viszony
A l a c s o n y a b b f o k o z a t ú képesítéssel rendelkező d i p l o m á s o k ,
Klasszikus m u n k a v á l l a l ó i viszony
v e z e t ő k és tisztségviselők Alacsonyabb rangú vezetők és tulajdonosok Középosztály
III
A d m i n i s z t r a t í v t e r ü l e t e n és a k e r e s k e d e l e m b e n rutin, n e m fizikai
Köztes
m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k ( f ő l e g irodai) A s z o l g á l t a t ó i p a r n e m v e z e t ő állású a l k a l m a z o t t a i 1Mb
Rutin, n e m fizikai m u n k á t v é g z ő a l k a l m a z o t t a k , a l a c s o n y a b b b e s o r o l á s ú (értékesítés és szolgáltatás)
Köztes (férfiak), h a t á r o z o t t idejű szerződéses ( n ő k )
IV
Kisvállalkozók és kisiparosok
Munkáltató
IVb
Kisvállalkozók és a l k a l m a z o t t a k nélküli kisiparosok
Ö n f o g l a l k o z t a t ó ( e g y é n i vállalkozó)
M e z ő g a z d a s á g i vállalkozók, ő s t e r m e l ő k , m á s ö n f o g l a l k o z t a t ó
M u n k á l t a t ó v a g y e g y é n i vállalkozó
IVc
m e z ő g a z d a s á g i e g y é n i vállalkozók V Munkás
A l a c s o n y képesítésű műszakiak, fizikai m u n k á s o k f e l ü g y e l ő i
Köztes
VI
S z a k k é p z e t t fizikai m u n k á s o k
H a t á r o z o t t idejű szerződéses
VII
B e t a n í t o t t és szakképzetlen fizikai m u n k á s o k
H a t á r o z o t t idejű szerződéses
Vllb
Mezőgazdasági munkások
H a t á r o z o t t idejű szerződéses
Forrás: C r o m p t o n 1 9 9 8 , 6 7 . o . n y o m á n .
Szociológiai berkekben az utóbbi években heves csaták folynak az „osztály" fogalmának hasz nosságáról. Egyes szociológusok, mint például Ray Pahl azt is megkérdőjelezik, hogy vajon még mindig használható fogalom-e jelenünk társadal mi folyamatainak vizsgálatában. Jan Pakulski és Malcolm Waters ausztrál tudós vezető szerepet játszott azok között, akik úgy érveltek, az osztály már nem tekinthető kulcsfogalomnak a mai tár sadalmak megértéséhez. Az osztály halála (The Death of Class, 1996) című könyvükben úgy vélik, hogy a jelen társadalma nagyon mély változáso kon megy keresztül, és az osztálytársadalom ki fejezés ma már nem illik rá pontosan.
A TÁRSADALMI VÁLTOZÁS IDEJE Pakulski és Waters úgy érvel, hogy az iparosodott országok most óriási társadalmi átalakulást élnek át. Olyan időszaknak vagyunk tanúi, amikor meg változott az osztály politikai, társadalmi és gazda sági jelentősége, a szervezett osztálytársadalom ból új szakaszba lépett, amelyet Pakulski és Wa ters „státuskonvencionalizmus"-nak nevez. Ezt a fogalmat annak jelzésére használják, hogy annak ellenére, hogy megmaradnak az egyenlőtlensé gek, azok inkább a státusban (presztízsben) je lentkező különbségek eredményei, továbbá hogy az ilyen státuscsoportok által favorizált életstílus ban és fogyasztási szokásokban lelhetők fel. Ma már az osztály-hovatartozás az emberek identitá sában nem fontos tényező, továbbá Youngnak és Willmottnak Bethnal Greenről (1973) írt tanulmá nyában példaként felhozott osztályközösség is a múlté. Megfordítva: ezek a változások azt jelen tik, hogy a politikai és társadalmi magatartásnak az osztályra való hivatkozással történő magyará zata is lejárt lemez. Az osztály látszólag jól meg van, de valójában kimúlt.
kező generációjára. Az egyenlőtlenség azonban megmarad, és ahol kialakul vagy nő, ott annak tulajdonítható, hogy egy csoportnak nem sikerül magasabb státust elérni, nem pedig az osztály helyzetüknek (a munkamegosztásban elért hely zetüknek).
A VÁSÁRLÓERŐ MEGNÖVEKEDÉSE A fogyasztói vásárlóerő növekedése kíséri ezeket a változásokat. A cégeknek az egyre erősebben ver sengő és jobban szétterített piacokon sokkal ér zékenyebben kell figyelniük arra, hogy kielégítsék a fogyasztók kívánságait. így eltolódás tapasztal ható a fejlett ipari társadalmak erőegyensúlyában is. A marginalizált, lét alatti osztályt az különböz teti meg a kortársi társadalomban a többiektől - Pakulski és Waters terminológiájában -, hogy a „tulajdonszerzéstől megfosztottak", vagyis kép telenek kocsit, ruhát, lakást, vakációt és más fo gyasztási cikket vásárolni. Pakulski és Waters a mai társadalmakat réte gezetteknek tartja, de szerintük ez a rétegződés a kulturális fogyasztás révén alakul ki és nem a munkamegosztásban elfoglalt osztályhelyzet sze rint. Azt állítják, hogy a különbségek csupán státusbeliek, mondjuk egy lutoni szakmunkás - aki Ford Escorttal közlekedik, iker családi házban la kik, amelynek értéke 80 000-100 000 font között van, és aki társasüdüléssel megy Spanyolország ba -, valamint egy Oxbridge-ben végzett, Hampsteadben élő jogász között - aki Mercedesszel jár, 200 000 fontot érő háza van, és bérelt magán villában nyaral Toscanában -, nem pedig az, hogy más és más osztályokhoz tartoznak. A különbség stílus, ízlés és státus (presztízs) kérdése, nem a munkamegosztásban elfoglalt hely.
A GLOBALIZACIO FOLYAMATAI TULAJDON BIRTOKLÁSA Ennek az óriási eltolódásnak az egyik oka, hogy je lentős változások mentek végbe a vagyontárgyak birtoklásában. A vagyontárgyak birtoklása - így szól az állítás - ma már nem olyan korlátozott. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nagyobb a versengés a cégek között, mivel többen vannak, másrészt be szűkült az a lehetőség, hogy egy domináns tőkés vagy menedzser osztály saját kiváltságait át tudja örökíteni vagy át tudja ruházni a tőkések követ-
A szervezett osztálytársadalomtól a státuskonvencionalizmusba való eltolódásra a globalizációs folyamatok, a gazdaságban, technológiában és politikában végbement változások adnak ma gyarázatot. Pakulski és Waters úgy érvel, hogy a globalizáció új nemzetközi munkamegosztáshoz vezetett, amelyben az „első világ" egyre inkább posztindusztriális - egyszerűen kevesebb ma nuális munkásosztályba sorolt foglalkozásfajta van, amelyek a korábbi „szervezett osztálytársa dalmat" jellemezték. Ugyanakkor a globalizált
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
világban a nemzetállamok kevésbé önállóak, és már nem tudják saját népességüket vagy a piaci erőket úgy kormányozni, ahogy korábban. A ré tegződés és egyenlőtlenség még mindig megvan, de inkább globális, mintsem nemzeti alapon: je lentősebb egyenlőtlenségeket látunk az egyes nemzetek között, mint egy nemzetállamon belül. Az „első világ" társadalmaiban a gazdasági szervezet, amelyet a technológiai változás hajt, jóval kevesebbet támaszkodik a szakképzetlen fi zikai munkára. A munka egyre magasabb szak tudást és szakismeretet kíván. A termelési tech nikák a posztfordista magyarázatokat tükrö zik, melyek a magasan képzett és rugalmasabb munkaerő-szükségletet hangsúlyozzák, akik piaci résekre termelnek testre szabott árukat. A szak képzett fizikai munkaerő hanyatlásával megnőtt a szolgáltatási szektor, és a munkaerő eltolódott a „tudásgazdaság" felé.
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK Ezeknek a változásoknak jelentős politikai és tár sadalmi következményei vannak. Ahogy fent em lítettük, a kollektív osztályalapú közösségek öszszeomlottak. Az Egyesült Királyság esetében ez úgy történt, hogy a régi iparágakat, mint például a szénbányászatot „leépítették" és a népesség átköltözött a tehetősebb, urbanizáltabb déli te rületekre. A nagyobb földrajzi mobilitás a család szerkezet megváltozásához vezetett - az Egyesült Királyságban nő az egyszemélyes háztartások száma. Pakulski és Waters azt mondja, hogy a na gyobb földrajzi mobilitás kontextusában a család nak, mint az osztályreprodukció (Young és Willmottnál írt értelemben) színhelyének a jelentősé ge ma már igen erősen hanyatlóban van. Ulrich Beck munkájából merítve Pakulski és Wa ters azt állítja, hogy most „individualizált" társa dalomban élünk. Ahelyett, hogy magukat valami lyen társadalmi osztályhoz tartozónak tartanák, ma egyszerűen csak egyénnek tekintik magukat az emberek. Identitásukat erősebben befolyásolja a státusuk, fogyasztási szokásaik, valamint olyan tényezők, mint a faj, nem, kor vagy regionális/ nemzeti azonosság.
mutatására mutatkozott hasznosnak, valamint a szavazási szokások, politikai nézetek és általá nos társadalmi attitűdök osztályalapú dimenziói nak tükrözésében. Fontos azonban megjegyez ni, hogy a Goldthorpe-éhoz hasonló sémáknak számos komoly korlátja van, következésképpen
MINDEZ CSUPÁN ELMÉLET? A fentiek komoly kijelentések - Pakulski és Wa ters, úgy tűnik, nagyon elégedettek velük, miköz ben bizonyíték tekintetében adósak maradnak, könyvük szinte kizárólag elméleti érveket taglal. Sok szociológus értene egyet azzal, hogy óriási társadalmi változás időszakában élünk, de vajon Pakulski és Waters pontos leírást adtak-e a válto zásokról? A bírálók Pakulski és Waters osztálymeghatá rozására koncentráltak. Rosemary Crompton sze rint míg a tradicionális osztálymeghatározások a kulturális tényezőket, a nemi, faji, státuskülönb ségeket többnyire elhanyagolták, a Pakulski-Waters-féle definíció semmit sem segít, és összeke veri az osztályt és a státust. John Scott és Lydia Morris azt is felveti, hogy szükség van az egyének osztályhelyzete - a munkamegosztásban elfoglalt helye - és a társadalmi osztály kollektív jelensége közötti különbségtételre: az utóbbin keresztül az emberek kifejezik csoporthoz tartozásuk érzését, továbbá átélhetik az azonosság érzését és a kö zös értéktudatot. Számos társadalmi gazdasági és politikai tényezőtől függ az, hogy az osztály nak ezen utolsó értelme (szubjektívebb és kol lektív jelentés) egy adott időpontban lehet, hogy megvan, vagy lehet, hogy nincs meg a társada lomban. Az osztálynak ez az utolsó aspektusa az, amely az utóbbi években, úgy látszik, eltűnt. Ez nem je lenti azt, hogy a státus és a rétegződés kulturá lis aspektusai mára annyira uralkodóak, hogy az osztály gazdasági vonatkozásának már nincs je lentősége: nem, mert a mobilitás vizsgálatok és a vagyoni egyenlőtlenségek éppen az ellenkezőjét mutatják. Az osztály nem halott - csak egy kicsit bonyolultabb lett. Forrás: Abbott 2001.
KÉRDÉSEK 1. „Halott"-e a társadalmi osztály, ahogy Pakulski és Waters állítja? 2. Valamilyen osztály tagjának érzi-e magát? Ha igen, hogyan befolyásolja ez az életét?
ügyelnünk kell arra, hogy ne alkalmazzuk őket kritikátlanul. Nehéz a foglalkozási osztályszerkezetek alkal mazása a gazdaságilag inaktív emberekre, mint például a munkanélküliekre, diákokra, nyugdí jasokra és gyermekekre. A munkanélkülieket és
9. F E J E Z E T
a nyugdíjasokat korábbi munkatevékenységük alapján szokták besorolni, bár tartós munkanél küliségnél vagy csak alkalmi foglalkoztatást is merő embereknél ez problematikus lehet. A diá kokat néha lehet a tanult szakmájuk szerint cso portosítani, de ez valószínűleg ott sikeres, ahol a konkrét tanulmányi terület meghatározott fog lalkozáshoz kapcsolódik (például gépészet vagy orvostudomány).
a szolgáltatás és a tudásipar felé, továbbá óriá si számban léptek be nők a munkaerőpiacra az utóbbi évtizedekben. Nem szükségszerű, hogy a foglalkozási osztálysémák szükségszerűen jól il leszkedjenek az ilyen szociális átalakulás által ki provokált osztályképződés, mobilitás és változás dinamikus folyamatainak a megragadásához.
A foglalkozásbeli különbségekre alapozott osz tályszerkezetek nem tükrözik a tulajdon birtoklá sának és a vagyonnak a fontosságát sem. Csupán a foglalkozási besorolás nem elégséges mutatója az emberek gazdagságának és vagyoni viszonyai nak. Ez különösen a társadalom leggazdagabb tagjai körében igaz, ideértve a vállalkozókat, a bankárokat és a „régi gazdagokat", akiknek „igaz gatói" vagy „cégvezetői" foglalkozási besorolása ugyanabba a kategóriába helyezi őket, ahol a sok kal kevesebb vagyontárggyal rendelkező diplo más szakemberek is vannak. Más szóval a foglal koztatási kategóriákból levezetett osztálysémák nem tükrözik pontosan a gazdasági elit kezében koncentrálódó hatalmas vagyonokat. Ezeknek az embereknek a felsőosztálybeli egyetemet végzett szakemberek közé való sorolásával gyengíti a tu lajdonviszonyok relatív súlyát a társadalmi réteg ződésben a foglalkozásalapú osztályszerkezet.
OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN
John Westergaard egyike azoknak a szocioló gusoknak, akik vitatják Goldthorpe nézetét, hogy a gazdagok olyan kevesen vannak, hogy kihagy hatok az osztályok felépítését részletező sémák ból. Westergaard így érvel: A hatalom és a kiváltságok kevesek kezében történő intenzív koncentrációja az, amitől az ide tartozó emberek felkerülnek a csúcsra. Kis létszámukhoz képest súlyuk mérhetetlenül aránytalan a társadalmi struktúrában, és ez az, ami osztálytársadalmat csinál abból a társada lomból, amelynek a csúcsán vannak, függetle nül attól, hogy mi az alattuk lévő rétegek tago zódási formája (1995, 127. o.) Mint láttuk, számos bonyolult problémája van egy olyan osztályséma kimunkálásának, amely megbízhatóan képezi le a társadalom osztály szerkezetét. Még a viszonylag stabil, a társadalmi osztályt mérő és leképező foglalkozási struktú rán belül is csak nehézségekkel alakítható ki. Az osztály mérését még problematikusabbá tette az ipari társadalmakban végbemenő gyors gazdasá gi átalakulás, olyannyira, hogy egyesek megkér dőjelezik az osztály fogalmának hasznosságát. Új foglalkozási kategóriák alakulnak ki, általá nos eltolódás tapasztalható az ipari termeléstől
A felső osztály kérdése Kinek van igaza, Westergaard-nak vagy Goldthorpe-nak? Létezik-e még mindig egy vagyon tárgyak és tulajdon birtoklásán alapuló megkü lönböztethető felső osztály? Vagy inkább széle sebb szolgáltató osztályról beszélhetünk, ahogy Goldthorpe ajánlja? E kérdések egyik megköze lítési módja, hogy megnézzük, mennyire kon centrálódnak ezek a vagyonok és jövedelmek a kevesek kezében. A vagyonok megoszlásáról nehéz megbízható információkat szerezni. Egyes országok mások nál pontosabb statisztikákat vezetnek, de a mun kákban mindig sok becslés található. A tehetősek rendszerint nem publikálják teljes vagyonukat, sokan jegyezték már meg, hogy sokkal többet tu dunk a szegényekről, mint a gazdagokról. Ami biztos az az, hogy a gazdagság valóban egy ki sebbség kezében koncentrálódik. Angliában a felső egy százalék birtokában van az összes piac képes vagyon 23 százaléka. A lakosság leggazda gabb 10 százaléka a teljes piacképes gazdagság jóval több mint felének a tulajdonosa, míg a la kosság kevésbé tehetős fele a gazdagságnak csu pán 5 százalékát mondhatja magáénak (lásd a 9.2. táblázatot). A részvények és kötvények birtoklása még egyenetlenebb, mint általában a vagyontárgyaké. Angliában a felső 1 százalék birtokolja a magán tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek 75 százalékát és a felső 5 százalék tulajdonában van több mint 90 százaléka. De már több változás is volt ebben a tekintetben. A lakosság mintegy 25 százalékának vannak részvényei, 1986-ban csak 14 százaléknak volt - sokan első ízben vettek részvényeket az 1979-ben hatalomra került kon zervatív kormány privatizációs programja alatt. A növekedés még látványosabb, ha hosszabb időszakot veszünk tekintetbe, hiszen 1979-ben a lakosságnak csupán 5 százaléka rendelkezett részvényekkel. A legtöbb részvénytulajdon ki csiny (1991-es árakon számolva 1000 font alatt van) és intézményi befektetőnél lévő részvény-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
9.2. táblázat A v a g y o n m e g o s z l á s a N a g y - B r i t a n n i á b a n 1 9 9 1 é s 1991 Forgalomképes
2002 1996
a
között (százalékban) 2000
2001
2002
vagyon
A vagyonbirtokosok százaléka b A legvagyonosabb 1 %
17
20
23
22
23
A legvagyonosabb 5 %
35
40
44
42
43
A legvagyonosabb 1 0 %
47
52
56
54
56 74
A legvagyonosabb 2 5 %
71
74
75
72
A legvagyonosabb 5 0 %
92
93
95
94
94
1,711
2,092
3,131
3,477
3,464
A legvagyonosabb 1 %
29
26
33
34
35
A legvagyonosabb 5 %
51
49
59
58
62
Forgalomképes v a g y o n összesen (milliárd G B P ) Forgalomképes
vagyon a
lakások értéke nélkül
A vagyonbirtokosok százaléka b
A legvagyonosabb 1 0 %
64
63
73
72
75
A legvagyonosabb 2 5 %
80
81
89
88
88
A legvagyonosabb 5 0 %
93
94
98
98
98
a
A z egyes é v e k r e v o n a t k o z ó b e c s l é s e k e t ó v a t o s a n kell k e z e l n i , m i v e l m i n t a v é t e l i h i b á k n a k é s a z a d o t t é v v á l t o z ó e l h a l á
b
18 éves és a n n á l i d ő s e b b f e l n ő t t e k .
lozási a d a t a i n a k v a n n a k k i t é v e .
Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 4 , 8 0 . o.
tulajdont jelent - a részvények más cégek rész vényeit forgató vállalatok kezében vannak - és számuk gyorsabban nő, mint a magánemberek kezében lévő részvények száma. A „gazdagok" nem alkotnak homogén csopor tot. Nem is számítanak változatlan összetételű ka tegóriának: változó az is, hogy az egyének milyen életutakon keresztül lépnek ki és be a vagyono sok körébe. Egyes gazdagok a „régi pénzből" élő családokba születtek - a kifejezés olyan tartós vagyonokra vonatkozik, amelyeket generációkon át sikerült továbbadni. Más tehetős személyisé gek „self-made manek", akik jóval szerényebb kezdetekből maguk szerzik meg jelentős vagyo nukat. A társadalom leggazdagabb embereinek a profilja rendkívül változatos. A régóta jómódú családok tagjai mellett foglalnak helyet a zene és a filmvilág hírességei, sportolók, és az „új elit" képviselői, akik milliókat kerestek a számítógép, a távközlés és az internet fejlődése következté ben. Akárcsak a szegénységet, a gazdagságot is az életciklusok keretében kell szemlélnünk. Egyesek nagyon gyorsan tettek szert vagyonra, hogy azután annak nagy részét vagy egészét el veszítsék, mások az idők során a vagyontárgyak fokozatos növekedését vagy csökkenését tapasz talták meg. Miközben nehéz a gazdagok vagyontárgyairól és életéről pontos információkat szerezni, arra mód van, hogy a társadalom leggazdagabb szeg mense összetételének széles körű változásait
nyomon kövessük. Nagy-Britanniában néhány figyelemreméltó tendencia a közelmúlt éveiben jelentkezett. Először is: úgy tűnik, hogy az öne rejükből feltörő milliomosok, mint Sir Gulam Noon, akivel a fejezet elején foglalkoztunk, kez denek nagyobb arányban szerepelni a legvagyo nosabb személyek között. 2004-ben az 1000 leg gazdagabb brit több mint 75 százaléka saját maga szerezte vagyonát, és nem örökölte. Másodszor: a nők is kicsiny, de növekvő számban lépnek be a gazdagok klubjába. 1989-ben csak hat aszszony képviselte a nőket a leggazdagabb britek között, 2004-re ez a szám hetvennyolcra emel kedett. Harmadszor: a legutóbbi években a tár sadalom leggazdagabb tagjainak nagy része fia tal, húszas vagy harmincas éveiben jár. 2000-ben tizenhét harminc év alatti britnek volt 30 millió fontnál nagyobb vagyona. Negyedszer: az etnikai kisebbségek, különösen az ázsiai származásúak, fokozták jelenlétüket a szupergazdagok társa ságában [Sunday Times Rich List, 2 0 0 0 ) . Végül Anglia leggazdagabbjai közül sokan, beleértve a leggazdagabbat, Roman Abramovicsot - nem itt születtek, de úgy döntöttek, hogy ezt az országot választják állandó lakóhelyüknek, amelynek szá mos oka van, beleértve a szupergazdagokra kirótt viszonylag alacsony adókat. A leggazdagabb bri teket a 2004-es rangsorolás szerint a 9.3. táblázat mutatja be. Bár a gazdagok összetétele kétségtelenül válto zik, megkérdőjelezhető az a nézet, hogy ma már
9. F E J E Z E T
250
9.3.
táblázat
Nagy-Britannia
tíz
leggazdagabb
embere Szektor
V a g y o n (millió f o n t b a n )
Név 1. Roman Abramovics
7500
olaj, f u t b a l l , b e f e k t e t é s
2. Westminster hercege
5500
ingatlan
3. H a n s R a u s i n g és családja
5000
élelmiszer, c s o m a g o l á s
4. Philip G r e e n
3610
kiskereskedelem
5. Lakshmi M i t t a l
3500
acél
6. Sir Richard B r a n s o n
2600
szállítás és m o b i l t e l e f o n o k
7. Kirsten és J o r n R a u s i n g
2575
ö r ö k s é g , lótenyésztés és b e f e k t e t é s
8. B e r n i é és Slavia E c c l e s t o n e
2323
autóversenyzés
9. C h a r l e n e és M i c h e l de C a r v a l h o
2260
örökség, sörgyártás és bank
2200
ingatlan és fémkereskedés
10. D a v i d és S i m o n R e u b e n Forrás:
Sunday Times Rich
List
2004.
nincs megkülönböztethető felső osztály. John Scott (1991) úgy érvelt, hogy a felső osztály ma alakot változtatott, de megőrzi kiváltságos hely zetét. Három olyan elkülöníthető csoportra mutat rá, amelyek együttesen érdekközösséget alkotnak „a nagy üzlet" ellenőrzésében és az abból való nyerészkedésben. Lehet, hogy a nagyvállalatok felső vezetőinek nincsen saját vállalata, de gyak ran tehetnek szert részvénytulajdonra, amely összeköti őket mind a régi vágású ipari vállalko zókkal, mind a „finánctőkésekkel". A finánctőkés a biztosító társaságokat, bankokat, befektetési alapokat és más, nagy intézményi részvényese ket magukban foglaló szervezeteket vezető embe
reket tömörítő kategória: Scott véleménye szerint ők alkotják a mai felső osztály magját. A nyolcvanas évek vállalkozásokat buzdító politikája, valamint a kilencvenes évek informá ciótechnológiai konjuktúrája vezetett el ahhoz, hogy emberek újabb hulláma lépett be a felső osztályba, azok közé, akik az üzleti és technoló giai fejlődésből vagyonokat szereztek. Ugyanak kor a középosztálybeli háztartások között a válla latirészvény-tulajdon növekedése kiszélesítette a vállalati tulajdonosréteg profilját. A felső osztály hatalom- és vagyonkoncentrációja azonban érin tetlen maradt. Míg a vállalati tulajdon eloszlása ma jóval diffúzabb, mint korábban, még mindig
Kevesek r e n d e l k e z n e k a n e m r é g e l h u n y t D u k e of D e v o n s h i r e arisztokratikus presztízsével és v a g y o n á v a l . E z e n a fény k é p e n a s z e m é l y z e t e l á t h a t ó , a m i n t a t e m e t é s i m e n e t e t nézik.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
csak egy törpe kisebbség az, akinek jelentős hasz na van a részvénytulajdonból. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a felső osztályra, mind a szolgáltató osz tályra vonatkozóan fogalmakra van szükségünk. A felső osztály olyan egyedekből álló kisebbség, akik hatalommal és vagyonnal egyaránt rendel keznek, továbbá előjogaikat át tudják ruházni gyermekeikre. A felső osztályt nagyjából úgy le het meghatározni, hogy ők teszik ki a vagyonosak felső, körülbelül 1 százalékát. Ezen osztály alatt van a szolgáltató osztály, amelyek tagjai Gold thorpe szerint a diplomások, menedzserek és ve zető tisztviselők (professionals). Ok a lakosságnak mintegy 5 százalékát alkotják. Akiket Goldthorpe „köztes" (intermediate) osztálynak hív, talán ne vezhetnénk egyszerűen középosztálynak. Néz zük meg most ezt az osztályt részletesebben.
A középosztály A középosztály kifejezés sok különböző foglal kozási területen dolgozó ember széles spektru mát öleli fel, a szolgáltató iparban dolgozó al kalmazottól az iskolai tanítókon át a diplomás orvosokig. Egyes szerzők szívesebben nevezik őket „középosztályoknak", hogy ezzel felhívják a figyelmet a foglalkozás, az osztály és a státus sokféleségére, illetve a tagokat jellemző életkilá tásokra. Megfigyelők szerint Angliában és a leg több ipari országban élő lakosság többsége ma a középosztályba tartozik. Ez azért van, mert az el múlt évszázadban a fehérgalléros állások aránya jelentősen emelkedett a kékgallérosokéhoz ké pest (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). A középosztály tagjai, iskolai végzettségük vagy műszaki szakképesítéseik révén szerzett érde meik alapján olyan állásokat töltenek be, amelyek nagyobb anyagi és kulturális előnyöket biztosí tanak nekik, mint amilyeneket a fizikai munká sok élvezhetnek. A munkásosztállyal ellentétben a középosztály tagjai szellemi és fizikai munka erejüket tudják eladni. Míg ez a megkülönböz tetés hasznos a közép- és a munkásosztály köz ti különbség megfogalmazásában, a foglalkozási struktúra dinamikus természete és a felfelé vagy lefelé irányuló mobilitás lehetősége megnehezíti a középosztály határainak nagy pontossággal tör ténő meghatározását. Belsőleg a középosztály nem összetartó, és nem valószínű, hogy ilyen lesz, tekintve, hogy sokfé lék a tagjai, és érdekeik különböznek (Butler-Savage 1995). Igaz, hogy a középosztály nem olyan homogén, mint a munkásosztály; tagjai sem osz-
251
toznak olyan közös társadalmi háttérben vagy kulturális felfogásban, mint a felső osztály leg felsőbb csoportjaiban, ahol ez sokkal jellemzőbb. A középosztály „laza" összetétele ennek ellenére nem új jelenség; a középosztály megingathatat lan jellemzője volt a 19. század eleji megjelené sük kezdetétől. A diplomás, menedzseri és adminisztratív fog lalkozások alkotják a középosztály leggyorsabban növekvő szektorait. Sok oka van annak, hogy ez miért van így. Az első ok a modern társadalmak ban a nagyméretű szervezetek fontosságával kap csolatos (lásd a 16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetet). A bürokráciák elterjedése lehető ségeket és betagozódási követelményeket terem tett az alkalmazottak számára, hogy intézményes keretek között dolgozzanak. Például az orvosok és ügyvédek, akik korábban esetleg önfoglalkoz tatók voltak, most jobbára intézményi környezet ben dolgoznak. Másodszor, az egyetemi végzett ségűek számának növekedése azt tükrözi, hogy egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik a gazdaságnak olyan szektorában dolgoznak, ahol a kormánynak meghatározó szerepe van. A jólé ti állam létrehozása számos foglalkozási terület - például szociális munkások, tanárok és egész ségügyi dolgozók - létszámának óriási növekedé séhez vezetett. Végül a gazdasági és ipari fejlődés elmélyülésével a jog, pénzügy, számvitel, tech nológia és információs rendszerek területén dol gozó szakértők szolgálatai iránt is egyre nagyobb a kereslet. Ebben az értelemben az egyetemi dip lomás foglalkozásokat a modern éra termékének tekinthetjük, melyek egyúttal elősegítői is e kor szak kialakulásának és bővülésének. A diplomások, a menedzserek és a magas szintű adminisztratív dolgozók pozícióikat fő leg annak köszönhetik hogy papírjaik vannak: egyetemi diplomák, oklevelek és egyéb szakké pesítések. Egészében viszonylag biztonságos és anyagilag jövedelmező karriernek örvendhetnek, elszigetelődésük a rutinosabb nem kétkezi mun kakörben dolgozó emberektől az elmúlt években valószínűleg hangsúlyozottabb lett. Egyes szer zők szerint a felsőoktatásban szerzett diploma alapján foglalkoztatottak és más komolyabb po zícióban dolgozó fehérgalléros munkások külön osztályt alkotnak: „a diplomás/menedzseri osz tályt" (Ehrenreich-Ehrenreich 1979). A köztük és a fehérgalléros munkások közti határ jellege azonban nem látszik sem elég mélynek, sem elég határozottnak ahhoz, hogy egy ilyen állás pont védhető legyen. Más szerzők azt vizsgálták, hogyan állnak össze a fehérgalléros diplomások saját érdekeik maximalizálása céljából, és hogy kiemelt anyagi jutalmazást és presztízst biztosít-
9. F E J E Z E T
sanak maguknak. Az orvosi foglalkozás esete vi lágosan illusztrálja ez a gondolatot (Parry-Parry 1976). A gyógyító szakmán belül egyes csoportok, például az orvosok, sikeresen megszervezték ma gukat a társadalomban elért helyük megvédésére és a magas szintű anyagi jövedelem biztosítására. A professzionalizmus három főbb dimenziója tet te ezt lehetővé: a szakmába csak azok kerülhet nek be, akik megfelelnek a szigorúan megszabott feltételeknek (szakképesítések); szakmai szerve zet felügyeli és fegyelmezi a tagok viselkedését és teljesítményét; végül általánosan elfogadott, hogy csak a szakmai közösség tagjainak van jogo sítványa az orvoslást gyakorolni. Ilyen csatorná kon keresztül képesek az önkormányzó szakmai szervezetek arra, hogy a nemkívánatos személye ket a szakmából kizárják, továbbá saját tagjaik piaci pozícióját javítsák.
A munkásosztály változó jellege Marx abban hitt, hogy a munkásosztály - a gyárés szerelőiparban kékgalléros munkaerőként dol gozó emberek száma idővel egyre szaporodik. Ez adott alapot ahhoz a nézetéhez, hogy a munkás osztály majd megadja a lökést a társadalom for radalmi átalakításához. A valóságban azonban a munkásosztály egyre csak zsugorodott. Mindöszsze 25 évvel ezelőtt a dolgozó népességnek mint egy 40 százaléka végzett kékgalléros munkát. Most Angliában csak 18 százalék, és ez az arány is egyre csökken. Mi több, a munkásosztály élet feltételei és az általuk követett életstílus szintén változik. A brit társadalomban a legtöbb iparosodott or szághoz hasonlóan jelentős számú szegény em ber él. Ennek ellenére a kékgalléros állásokban dolgozó emberek többsége már nem él szegény ségben. Mint korábban említettük, a fizikai dol gozók jövedelme jelentősen megnőtt a századfor duló óta. Az életszínvonal emelkedését az jelzi, hogy a fogyasztási cikkeket minden osztály könynyebben megkaphatja. Most a kékgalléros mun kások mintegy 50 százalékának saját háza van. A háztartások igen nagy részének van kocsija, mosógépe, tévéje és telefonja. / Ezt a kérdést a 10., „Szegénység, társadalmi ki rekesztettség és jólét" című fejezetben vizsgál juk meg közelebbről. Talán a jólétben élő munkásosztály jelensége ve zethet el egy inkább a „középosztályból álló társa dalomhoz". Talán ahogy tollasodnak a kékgallé rosok, egyre erősebben fognak a középosztályhoz
tartozni. Ezt az elképzelést a jellemzően rettene tes elnevezéseket kedvelő szociológusok elpolgárosodási tézisnek nevezték el. Az elpolgárosodás azt jelenti, hogy valaki „polgáribb lesz", ahol a polgári marxista kifejezés annak jelzésére, hogy valaki „egyre jobban tart a középosztályba". Az ötvenes években, amikor először hozakodtak elő ezzel a tézissel, úgy érveltek, hogy számos közép osztálybeli fizetésű kékgalléros majd magáévá te szi a középosztálybeli értékeket, világnézetet és életstílust is. Sokan vallották azt, hogy az ipari társadalmon belüli haladásnak hatalmas alakító hatása van a társadalmi rétegződésre. A hatvanas években Goldthorpe és kollégái egy később híressé vált vizsgálatban próbának vetet ték alá az elpolgáriasodási hipotézist. A vizsgá latra vállalkozva úgy érveltek, hogy ha az elpol gáriasodási tézis igaz, akkor a jómódú kékgallé ros alkalmazottakat gyakorlatilag nem lehet majd megkülönböztetni a fehérgalléros alkalmazottak tól, már ami azok munkához való hozzáállását, életstílusát és politizálását illeti. A lutoni autóés vegyiparban dolgozó munkásokkal készített interjúk alapján a kutatási eredményeket három kötetben publikálták. Gyakran úgy emlegetik, mint a Jómódú munkás (Affluent Worker) című vizsgálatot (Goldthorpe 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) . A kutatás során összesen 229 fizikai munkást kérdeztek ki, összehasonlítás céljából még 54 fehérgalléros munkással együtt. Sok fizikai munkás költözött arra a területre jól fizetett állást keresve, és a leg több fizikai dolgozóval összehasonlítva valóban jobban fizetett állást kaptak és többet kerestek, sőt magasabb volt a jövedelmük, mint az alacso nyabb beosztású fehérgalléros rétegnek. John Goldthorpe kollégáival a munkásosztály attitűdjének három dimenziójára fókuszált, és na gyon kevés bizonyítékot talált az elpolgárosodási tézis bizonyíthatóságára. A gazdasági kilátások és a munkához való viszony tekintetében a szerzők egyetértettek abban, hogy sok munkásnak sike rült középosztálybeli életszínvonalra szert tenni jövedelme és a fogyasztói áruk birtoklása révén. Ám még erre a relatív jólétre is gyenge anyagi viszonzással, rossz előmeneteli kilátásokkal, és kevés - magából a munkakörből fakadó - mun kával való megelégedettséggel jellemzett pozíció ban tettek szert. A vizsgálat szerzői úgy találták, hogy a tehetős munkások instrumentális orientá cióval viszonyulnak a munkájukhoz; célraveze tő eszköznek tekintik, jó kereseti lehetőséget adó célnak. Munkájuk túlnyomórészt ismétlődő és unalmas, és nem mutatnak iránta közvetlen el kötelezettséget. A fehérgallérosokéval összevethető mértékű jóléti szint ellenére a vizsgálatban szereplő mun-
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
kasok szabadidejükben nem keveredtek a fehér galléros munkásokkal, és nem volt ambíciójuk az osztálylétra fokain feljebb emelkedni. Goldthorpe és kollégái azt találták, hogy az e körhöz tartozók szocializációja főleg otthon zajlik, a közvetlen családtagokkal, rokonokkal vagy más munkás osztálybeli szomszédokkal érintkezve. Nem sok jel utalt arra, hogy a munkások a középosztály normáit és értékeit közelítenék. A politikai világ nézetet illetően a szerzők úgy látták, hogy nega tív korreláció állt fenn a munkásosztálybeli jólét és a Konzervatív Párt támogatása között. Az elpolgárosodási tézis támogatói azt jósolták, hogy a munkásosztály tagjainak növekvő jóléte gyen gítheti körükben a Munkáspárt hagyományos tá mogatását. A vizsgálat eredménye - a szerzők szemében egyértelmű volt: az elpolgárosodási tézis hamis nak bizonyult, ezek a dolgozók nem mozdultak el a középosztály irányába. Goldthorpe és kollé gái azonban arra jutottak, hogy bizonyos ponto kon van lehetőség az alsó és a felső középosztály közeledésére, hasonulására. A tehetős munkások fehérgalléros társaikéhoz hasonló gazdasági fo gyasztási szokásokat, befelé forduló, otthonköz pontú világnézetet mutattak, és a munkahelyen az instrumentális kollektivizmust (a szakszerve zetek segítségével a bérek és munkafeltételek megjavítása érdekében szervezett kollektív ak ciók) támogatását választották. A közbülső évek alatt összehasonlításra al kalmas kutatás nem folyt, és nem világos, hogy Goldthorpe és társai akkori konklúziói, ha érvé nyesek voltak, mennyire bizonyulnak még ma is igaznak. Általában egyetértés van abban, hogy a hagyományos munkásosztályhoz tartozó kö zösségek felaprózódtak vagy teljesen szétestek a gyáripar hanyatlásának és a konzumkultúrának köszönhetően. Az azonban, hogy milyen messze ment el ez a felaprózódás, még vita kérdése.
A marginális osztály kérdése Az osztályszerkezet legalján élő népesség elneve zésére a marginális osztály kifejezést vagy ennek angol változatát az underclasst szokás használni. A marginális osztály tagjainak az életszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom több ségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka nélkül vagy az egyik munkahelytől a másikig sodródnak. Mások hajléktalanok vagy nincs ál landó lakhelyük. Ennek a marginális osztálynak a tagjai hosszú ideig élhetnek állami segélyekből, jóléti ellátásból, gyakran kirekesztettnek nevezik
253
őket, mivel nem részesei annak az életmódnak, amely a lakosság többségére jellemző. A marginális osztály tagjait gyakran hozzák kapcsolatba a gazdasági és társadalmi hátrányt szenvedő etnikai kisebbségekkel. A róluk szóló viták nagy része az Egyesült Államokból ered, ahol a szegény feketék gettósodásának jelensé ge hozta be a köztudatba a „fekete underclass" témát (Wilson 1987; Murray 1984, 1990; Lister 1996). Ám ez nem csak amerikai jelenség. NagyBritanniában a kirekesztettek között aránytala nul magas a feketék és az ázsiaiak száma. Egyes európai országokban azok a vendégmunkások alkotják ennek az osztálynak a nagy részét, akik húsz évvel ezelőtt a nagyobb prosperitás idején külföldön munkát találtak. Ide tartoznak például Franciaországban az algériaiak, Németországban pedig a török bevándorlók. Heves szociológiai viták kereszttüzében áll az „underclass" kifejezés. Bár ma már része a min dennapi szóhasználatnak, sok tudós és kommen tátor igyekszik egyáltalán nem használni. Olyan fogalom, amelynek nagyon széles a jelentésköre, némelyek politikai és negatív töltetűnek tartják. Európában a legtöbb kutató inkább a társadalmi kirekesztés fogalmát használja. /A társadalmi kirekesztést részletesen a 10., „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben tárgyaljuk a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon. A társadalmi kirekesztés szélesebb fogalom, mint a marginális osztály, és megvan az az előnye, hogy a folyamatot hangsúlyozza - a kirekesztés mecha nizmusát - és nem egyszerűen az állapotot. A marginális osztály fogalmának hosszú a tör ténete. Marx lumpenproletariátusról írt, amely olyan személyekből áll, akik állandó jelleggel kívül vannak a gazdasági termelés és csere do mináns formáin. Később a fogalmat a koldusok, tolvajok és vagabundok „veszélyes osztályaira" alkalmazták, akik nem hajlandók dolgozni, ehe lyett inkább a társadalom peremén, a „társadalom parazitájaként" vegetálnak. A marginális osztály témája, a csak segélyekből - és a változtatásra való igény nélkül - élők kérdése a közelmúltban újból előkerült, főleg Charles Murray írásainak köszönhetően, akinek e kérdésről alkotott néze teivel hamarosan foglalkozni fogunk.
A underdass-vita háttere A underclassról szóló közelmúltbeli vitákat ame rikai szociológusoknak a lepusztult belvárosi kerületekben élő szegény feketék helyzetéről
254
9. F E J E Z E T
megjelent számos fontos munkája indította el. A Chicagóban végzett kutatás eredményeiből me rítve William Julius Wilson A faj jelentőségének csökkenése (Declining Significance of Race, 1978) című művében úgy érvelt, hogy jelentős fekete középosztály - fehérgalléros munkás és értelmi ségi - jelent meg az elmúlt három vagy négy év tizedben az Egyesült Államokban. Nem minden afroamerikai él még mindig városi gettókban, és akik még igen, azokat már nem a diszkrimináció tartja ott, hanem gazdasági tényezők - máskép pen fogalmazva az osztály és nem a faji hovatar tozás. A régi faji korlátok eltűnőben vannak: a feketék gazdasági hátrányaik miatt rekedtek meg a gettókban. Charles Murray egyetért azzal, hogy a legtöbb amerikai nagyvárosban létezik fekete marginá lis osztály. Murray (1984) szerint azonban az afroamerikaiak éppen a helyzetük megjavítására kitalált segélyezési politika eredményeképpen találják magukat a társadalom legalján. Ez a „sze génységkultúra" tézisének felevelenítése, mely azt állítja, ha az emberek hozzászoknak a segély osztásokhoz, kevés indítékuk marad a munkába állásra, szilárd közösség építésére vagy stabil há zasságok kötésére. / A segélyeken élés gondolatát a 10., „Szegény ség, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fe jezetben tárgyaljuk tovább, a 294. oldalon. Murray állításaira válaszolva Wilson megismé telte és kibővítette korábbi érveit, ismét a Chica góban végzett kutatás eredményeit felhasználva. Az, hogy sok fehér kiköltözött a városokból az elővárosokba, hogy a városi ipar elsorvadt és más városi problémák is adódtak, igen magas mun kanélküliséghez vezetett az afroamerikai férfiak körében - írja a szerző. Azt a fajta társadalmi dezintegrációt, amelyre Murray céloz, beleértve az egyedülálló fekete anyák magas arányát, Wil son úgy magyarázza, hogy lecsökkent a szabad, partiképes (állásban lévő) férfiak száma. Egy frissebb munkájában Wilson megvizsgálta, hogy ezeknek a szociális folyamatoknak mi a szerepe abban, hogy a lecsúszott városi népességnek tér ben koncentrált csomópontjai, úgynevezett „get tói" alakulnak ki. A gettó szegényei - főleg afroamerikaiak és a spanyol anyanyelvű bevándor lók - többszörös hátrányt élnek meg, kezdve az alacsony iskolai végzettségtől és egészségi álla pottól a magas fokú kriminalizálódásig és a nagy arányú viktimizációig. További hátrányként éri őket a fejletlen városi infrastruktúra - köztük az
elégtelen tömegközlekedés, közösségi létesítmé nyek és oktatási intézmények (hiánya) - melyek tovább csökkentik esélyeiket arra, hogy a társa dalomba szociálisan, politikailag és gazdaságilag integrálódjanak (Wilson 1996).
A marginális osztály, az EU és a migráció Az Egyesült Államokban a marginális osztályról folytatott vita főként a kérdés etnikai dimenzió jára koncentrál. Egyre inkább ez a helyzet Euró pában is: a jelenleg Amerikát jellemző gazdasá gi megosztottság és a társadalmi kirekesztés felé mutató tendenciák a jelek szerint Angliában és Nyugat-Európa más országaiban is megszilár dulni látszanak. A marginális osztály jelensége szorosan kapcsolódik a faj, az etnikum és a be vándorlás kérdéseihez. London, Manchester, Rotterdam, Frankfurt, Párizs, Nápoly és hasonló városokban komoly gazdasági hátránnyal küzdő lakónegyedek találhatók. Európa leggazdagabb városa az egy főre eső jövedelem kategóriájával mérve Hamburg: itt lakik arányaiban a legtöbb németországi milliomos; de itt a legmagasabb Németországban (az országos átlagnál 40 száza lékkal magasabb) a segélyeken élők és a munka nélküliek aránya is. A nyugat-európai országokban a szegények és a munkanélküliek többsége helyben született, de van szegénységben élő, és lepusztuló városne gyedekben rekedt sok első és második generációs bevándorló is. Például Németországban jelentős török, Franciaországban algériai, Olaszországban pedig albán közösségek nőttek fel. A jobb élet színvonalat kereső migránsok gyakran alkalmi munkára kényszerülnek, ahol alacsony a bér és nincs előmeneteli lehetőség. Ezen kívül a ven dégmunkások gyakran hazaküldik a fizetésüket, hogy támogassák otthonhagyott családtagjaikat. A legelőször érkező migránsok életszínvonala szinte mindig alacsonyabb az adott ország átla gánál. Olyan esetekben, ahol a családtagok megpró bálnak a vendégmunkáshoz illegálisan csatla kozni, hogy a család egyesülhessen, különösen magas a kirekesztettség és a marginalizálódás es hetősége. Az állami segélyekre jogosulatlan, ren dezetlen jogi státusú bevándorlók nem vehetnek fel állami segélyeket, hogy a minimális életszín vonaluk meglegyen. Ezek az emberek rendkívül kiszolgáltatottak, nagyon szűk cselekvési térbe szorulnak, amelyből kevés megoldási út vezet ki válság vagy szerencsétlenség esetén.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
Van-e marginális osztály Angliában? Az Egyesült Államokról írt első írásait követően Charles Murray Angliára is alkalmazta érveit (1990). Véleménye szerint Angliában is létezik marginális osztály, s bár annak mérete nem éri el azt, amelyet az USA-ban talált, tagjainak szá ma „gyorsan nő" (Herrnstein-Murray 1994). Az angol marginális osztályba nemcsak az etnikai kisebbségek tagjai sorolandók, hanem az elsze gényedett területek fehérei is, ahol terjed a szociá lis dezintegráció. Murray munkáját a jobboldali politikai erők jól fogadták, köztük sok konzerva tív párttag is, és az elméletéről szóló viták erősen átpolitizáltak. Murray három területre koncentrál saját állítá sának alátámasztására - már hogy Angliában is van marginális osztály -: a munkanélküliség, a bűnözés és a törvénytelen gyermekek számának növekedése (Murray 1990); Herrnstein és Murray (1994). Murray nem hiszi, hogy a magas munka nélküliség önmagában problémát okoz. A prob léma szerinte az, hogy az emberek (különösen a fiatalok) nem hajlandók nehéz munkát vállalni. Az 1930-as évek eleji világgazdasági válságot át élő generáció attitűdjét szembeállítja a 1980-as évek állástalan ifjúságáéval. Miközben az idő sebb generáció igyekezett elkerülni azt, amit ma Murray a munkanélküliség szégyenének nevez, a jelenlegi ezt nem teszi meg. Ennek okai a jóléti állam „perverz" ösztönzőiben keresendők, amely segélyt ad a nem dolgozóknak, és gyakorlatilag azért fizeti őket, hogy ne dolgozzanak. Murray ab ban is hisz, hogy a bűnözés növekedése is hozzá járult a marginális osztály létszámának növeke déséhez. Ahogy a bűnözési százalékok emelked nek, lebomlanak a közösségeken belül korábban létezett informális társadalmi kontroll eszközei, maga a közösség is gyengül és egyre jobban fel aprózódik. / Kiegyensúlyozottabb kép található a bűnözé si statisztikáról a 19., „Bűnözés és deviancia" című fejezetben. Végül azt mondja, és a marginális osztály növe kedéséről adott 1994-es beszámolójában ennél fontosabb megállapítás, hogy a házasságon kí vül született gyermekek olyan fiatalokká válnak, akik nem fegyelmezhetők, lévén se apjuk, se csa ládjuk, akik kontrollálnák őket. / A változó családi szerkezetekkel a 7., „Csalá dok és intim kapcsolatok" című fejezetben, a 185-187. oldalon foglalkoztunk.
Murray itt is a jóléti állam negatív hatásának tu lajdonítja a házasságon kívül született gyerme kek számának növekedését. Azt állítja, hogy a leányanyáknak a családokénál magasabb össze gű juttatása ösztönzi a marginális osztályhoz tar tozók számának növekedését. Más angol szociológusok azonban élesen bírál ták Murray munkásságát, legtöbben elutasítják a marginális osztály, Murray által lefestett elkép zelését. Duncan Gallie szerint nem megalapozott az a leírás, mely szerint a marginális osztálynak (s így a függőségnek) külön kultúrája van. A So cial Change and Economic Life Initiative-től vett adatok elemzésében Gallie (1994) azt állítja, hogy csak kis különbség van a munkásosztály hoz tartozók és a tartós munkanélküliek között az illetők politikai nézete vagy munkahelyi elő élete tekintetében. Nézete szerint lehet, hogy a tartósan munkanélküliek fokozottabb elszigete lődést és elszegényedést élnek meg, de ők maguk továbbra is a szélesebb munkásosztállyal azono sulnak. Azt találta, hogy a hosszú ideig munka nélkül maradó emberek másoknál sokkal inkább ragaszkodnak ahhoz a gondolathoz, hogy a mun ka szükséges dolog a társadalomban. A szegénység térbeli dimenzióit vizsgálta Hartlepoolban, Északkelet-Angliában Lydia Mor ris. A hartlepoolihoz hasonló területeken sorvadt el a gyáripar, nőtt meg nagymértékben a munka nélküliség, és itt alakultak ki leszakadó területek. Azonban különálló marginális osztály megszü letését Morris kutatása sem erősítette meg. Meg látása szerint a marginális osztály koncepciója túlságosan egyszerűsítő (és átpolitizált) ahhoz, hogy a kortárs társadalom a szegénység és a tár sadalmi hátrány összetettségét visszaadja. Mor ris három állástalan munkáscsoportot vizsgált meg: az elsőbe olyan házaspárok tartoztak, ahol a férj legalább 12 hónapon át munkanélküli volt, a másodikba olyan házaspárok, ahol a férjnek az utolsó 12 hónapban azonos volt az állása, és a harmadikba pedig azok, ahol a férfi az elmúlt 12 hónapban új állásba ment. Arra vonatkozóan, hogy az egyes ember és a család rendelkezik-e támogató hálózattal, amely re számíthat, Morris a három csoport között ke vés különbséget talált. Azok, akik egy évnél hoszszabb ideig voltak állás nélkül, még mindig a munkakereséssel voltak elfoglalva; nem fogadták el a munkaellenes kultúrát. Ezeknek a férfiaknak a helyzete a terület tartós gazdasági hanyatlásá ból, a szakképesítés hiányából és a munkahelyi informális kapcsolatoknak - akik segíthettek vol na nekik a környéken munkát találni - elvesz téséből eredt. Morris azonban azt találta, hogy a legtöbb tartósan munkanélküli partnere szin-
9. F E J E Z E T
tén munkanélküli volt, ahogy barátaik többsége is. Ennek ellenére erre a következtetésre jutott: „vizsgálatomban nincs közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy a marginális osztálynak külön kultú rája lenne" (1993, 4 1 0 . o.). Morris kutatása egyáltalán nem tűnik megcá folhatatlannak. A kutatást az országnak csak egy részében végezte, ott, ahol az etnikai kisebbsé gek nem voltak döntő súllyal jelen. A nyugat-in diai és az ázsiai férfiak nagyobb számban inkább a betanított munkakörökben dolgoznak, és na gyobb náluk a munkanélküliségi ráta, mint a fe hér férfiak körében.
Értékelés Mivel magyarázhatók a marginális osztály eme ellentétes felfogásai? Vajon a szociológiai kutatás azt a tézist támasztja alá, hogy hasonló életkilá tások által egyesített hátrányos helyzetű emberek külön osztályt alkotnak? A marginális osztály fogalmát az Egyesült Álla mokban vezették be, és ott továbbra is van értelme. Az USA-ban a gazdagok és a szegények szélsőségei sokkal erőteljesebbek, mint Nyugat-Európában. Különösen ahol a gazdasági és a társadalmi hátrá nyok radikális megosztottsággal is kiegészülnek, a hátrányos helyzetűek gyakran érzik úgy, hogy ki vannak zárva a szélesebb társadalomból. Miközben a marginális osztály fogalma ilyen körülmények között hasznosnak látszik, hasz nálata az európai országokban már kérdésesebb. Annak ellenére, hogy a hátrányos helyzet ha sonló feltételei fennállnak Európában, mégsem olyan markánsak, mint Amerikában. A jelentős mértékű nélkülözések közepette élők és a társa dalom többi része közötti elkülönülés mértéke sem olyan éles. Ennek ellenére a közelmúlt vizsgálatai még az USA-ban is azt jelzik, hogy bár az urbánus sze gények rétege nem mobilis, mégiscsak túlzásnak számítanak a „megvert és szétzilált underclassról" szóló beszámolók. így a gyorséttermi munkások és a hajléktalan utcai árusok közelmúltbeli vizs gálata már vitatja, hogy a városi szegények és a társadalom többi része közti szétválás olyan nagy lenne, mint amekkorának a marginális osztály kutatói gondolják (Duneier 1999; Newman 2000).
Osztály és életstílus Az osztályon belüli helyzet elemzése során a szo ciológusok az osztályhelyzet hagyományos indi kátorait szokták használni, mint a piaci pozíció,
a termelési eszközökhöz való viszony és a foglal kozás. Néhány mostani szerző azonban úgy ér vel, hogy az egyének osztályhelyzetét nemcsak, vagy főleg nem a közgazdasági és foglalkozási ka tegóriákban kell elemezni, hanem olyan kulturá lis tényezők viszonylatában is, mint az életstílus és a fogyasztási szokások. E megközelítés szerint a jelenlegi korunk olyan, amelyben a fogyasztás hoz kapcsolódó „szimbólumok" és minősítő jel zők egyre nagyobb szerepet játszanak a minden napi életben. Az egyéni identitás nagyobb mértékben struk turálódik az életstílusra vonatkozó választások körül, azaz a hogyan öltözzünk, mit együnk, ho gyan ápoljuk testünket és hol pihenjünk kérdé se körül, mint az osztály olyan hagyományosabb mutatói mentén, mint amilyen a foglalkozás. Pierre Bourdieu ( 1 9 3 0 - 2 0 0 2 ) francia szocioló gus azt a nézetet támogatja, hogy az életstílus választások fontos mutatói az osztály-hovatarto zásnak. Azt állítja, hogy a gazdasági tőke - mint az ingatlan, a vagyon és a jövedelem - fontos, de csak részlegesen járul hozzá az osztályfogalom megértéséhez. Bourdieu társadalmiosztály-felfo gása rendkívül általános (lásd Crompton 1998). Az osztályhelyzetet jellemző „tőke" négy formá ját különbözteti meg, melyeknek csupán egyike a gazdasági tőke, a többi kulturális, társadalmi és szimbolikus (Bourdieu 1986). Bourdieu úgy érvel, hogy az emberek egyre inkább megkülön böztetni igyekeznek magukat a többiektől, de nem gazdasági tényezők, hanem a kulturális tőke alapján, amelybe beletartozik az oktatás, a mű vészetek szeretete, a fogyasztás és a pihenésként végzett tevékenységek. A kulturális tőke össze gyűjtésének folyamatában az embereket a kapita lista rendszeren belül fogyasztásra szánt tényle ges vagy szimbolikus javakat és szolgáltatásokat árusító „szükségletkereskedők" elterjedése segíti. A reklámozók, marketingesek, divattervezők, stí lustanácsadók, belső építészek, lakberendezők, személyi edzők, terapeuták, weblaptervezők és még sokan mások mind azzal foglalkoznak, hogy a fogyasztók egyre szélesedő táborában befolyá solják a kulturális ízlést és propagálják a külön féle életstílusokat. Bourdieu osztályelemzésében fontos a társa dalmi tőke is, az emberek barátaiból és ismerő seiből álló kapcsolati hálózat. Bourdieu úgy ha tározza meg a társadalmi tőkét, hogy az olyan erőforrás, amelyre az egyének vagy csoportok „a kölcsönös ismertség és elismerés többé-kevésbé intézményesített és »kiépített« tartós kapcsolati hálózata révén" tesznek szert (1992). A társadal mi tőke fogalma fontos eszköz a kortárs szocioló giában, és a fogalomnak Bourdieu-féle tárgyalása
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLi
fontos lépést jelentett a gondolat elterjesztésé ben, amely fogalmat Robert Putnam amerikai po litológus nevével szokták ma összekapcsolni. / Putnam társadalmi tőkére irányuló vizsgálatait a 16., Szervezetek és hálózatok című fejezetben tárgyaljuk, az 5 1 8 - 5 2 0 . oldalon. Végül Bourdieu azt állítja, hogy a szimbolikus tő ke - amelybe beletartozik például a jó hírnév - a társadalmi osztályba tartozás utolsó fontos muta tója. A szimbolikus tőke fogalma rokon a státus fogalmával. Bourdieu előadásában minden egyes tőke bi zonyos fokig kapcsolódik a másikhoz, és az egyik birtoklása segít a többi megszerzésében. Például egy üzletembernek, aki rengeteg pénzt keres (gaz dasági tőkéje van), lehet, hogy nincs jó ízlése a képzőművészet területén, ugyanakkor meg tudja fizetni, hogy gyermekei magániskolákba járjanak, ahol a gyerekek már szert tesznek kulturális tőké re. Az üzletembert pénze elvezetheti oda, hogy az üzleti világban vezető szerepet játszó személyek kel új kapcsolatokat létesítsen, gyermekei más gazdag családok gyermekeivel találkozzanak, így mindannyian társadalmi tőkére tesznek szert. Hasonlóképpen előfordulhat, ha valakit, akinek kiterjedt, jó kapcsolatokkal rendelkező csoport
ismeretsége van (társadalmi tőkéje), a saját cégé nél hirtelen vezető pozícióba léptetnek elő, ahol az illető jól beválik, mindemellett gazdasági és szimbolikus tőkét is szerez magának. Más kutatók is egyetértettek Bourdieu-vel ab ban, hogy az osztálytagozódásokat különböző életstílusokhoz és fogyasztási szokásokhoz le het kötni. így a középosztályon belüli csopor tosításról szólva Savage és társai (1992) három szektort neveztek meg kulturális ízlés és „javak" alapján. A közszolgálatot végző értelmiségiek, akiknek kulturális tőkéje magas, gazdasági tő kéje alacsony, egészséges, aktív életmódot igye keznek folytatni, amelynek része a sportolás, a kevés alkoholfogyasztás, valamint a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ez zel szemben a menedzserekre és bürokratákra nem jellemzőek az elkülönülő fogyasztási szo kások, vagyis ők átlagos vagy kevés fizikai moz gást végeznek, alig vesznek részt kulturális tevé kenységekben, jobban szeretik a hagyományos lakberendezést és divatot. A harmadik csoport, a posztmodernek, olyan életmódot követnek, amelyből hiányzik egy meghatározó elv, és olyan elemek lehetnek benne, amelyeket hagyományo san nem szokás egyszerre követni. így a lovaglás és a klasszikus irodalom iránti érdeklődés mel lett helyet kaphatnak az extrém sportok - mint
Vajon m e r i t o k r á c i a v a n - e A n g l i á b a n ? T o n y B l a i r é s D a v i d C a m e r o n k o n z e r v a t í v p á r t v e z é r i s d r á g a m a g á n i s k o l á b a j á r t , majd az oxfordi e g y e t e m r e .
1 9. F E J E Z E T
ílamint a nemek kérdéséről Bourdieu osztályról írt munkája (lásd 256-258. o.) igen nagy hatást gyakorolt ezért sok szocioló gus alkalmazta saját osztályvizsgálataiban. Bour dieu osztályról és kultúráról szóló beszámolóját használta fel Beverley Skeggs brit szociológus is ahhoz, hogy megvizsgálja az osztályok kialaku lása és a nemek kérdését az északnyugat-angliai nők körében végzett felmérésével. Skeggs (1997) tizenkét éven át követte nyolcvanhárom munkás osztálybeli asszony életét, akik különböző idő pontokban, de mind beiratkoztak egy helyi felső oktatási főiskola gondozói szakára. Bourdieu ter minológiáját követve Skeggs azt találta, hogy az általa vizsgált nőknek alacsony gazdasági, kultu rális, szociális és szimbolikus tőkéje van. Gyengén fizették őket, korlátozottan jutottak az iskolai ok tatáshoz, kevés fontos pozícióban lévő emberrel voltak kapcsolatban, akikre támaszkodni tudtak volna, és a magasabb társadalmi osztályba tarto zók szemében státusuk alacsony volt. Skeggs azt állítja, hogy a tanulmányában szereplő nőknél ezeknek a tőkéknek a hiánya Nagy-Britanniában a munkásosztálybeli nők pozitív identitásának tá gabban értelmezhető hiányát tükrözi. (A munkás osztálybeli férfiaknak ezzel szemben nem okoz nehézséget a pozitív identitás megszerzése, véli Skeggs, ugyanis ezt a szakszervezeti mozgalmon keresztül gyakrabban megkaphatják). „Munkás osztálybelinek" neveztetni - mondja Skeggs -, a nőknek annyit jelent, hogy piszkos, értéktelen és veszélyes jelzőkkel illetik őket. Ez az elméleti háttér magyarázza meg, hogy a felmérésben a nők miért nem akarták magukat a munkásosztályhoz tartozóként jellemeztetni. Nagyon is tudatában voltak a munkásosztálybe li nőket megcélzó kulturális gúnyolódásokkal, a például a sziklamászás - iránti rajongás és esz telen lelkesedés, valamint az, hogy szeretik, ha elfogja őket az extázis érzése. Nehéz lenne vitatni, hogy az osztályokon be lüli és közötti rétegződés mára már nemcsak a foglalkozási különbségektől, hanem a fogyasztás tól és az életstílustól is függ. Erre úgy derül fény, ha a társadalom egészében érvényesülő tenden ciákat figyeljük. A szolgáltató szektor, valamint a szórakoztató és rekreációs ipar gyors terjeszkedé se például a fogyasztás növekedő hangsúlyát tük rözi az iparosodott országokon belül. A modern társadalmak az anyagi javak megszerzésére han golt fogyasztói társadalmakká váltak. Bizonyos tekintetben a fogyasztói társadalom „tömegtársa dalom", ahol az osztálykülönbségek valamelyest
„white stilettos", „Sharon" és „Tracey"* elnevezé sek jelentésével. Az interjúkban Skeggs azt talál ta, hogy az asszonyok hajlamosak elhatárolódni attól, hogy munkásosztálybeliként tekintsenek rájuk. Amikor például a szexualitásról volt szó, a nők igyekezték elkerülni az olyan kijelentéseket, hogy ők kívánatos nők lennének, és ezzel leérté kelték azt a kicsiny tőkét is, amit fiatal, feleség nek való nőként magukénak mondhattak volna. A megkérdezettek számára fontos volt, hogy szexuálisan vonzóak legyenek, és tudjanak ma guknak férjet szerezni, ha akarnak. Az esküvő és a házasság a tiszteletreméltóságot és a felelőssé get jelentette számukra. Azzal, hogy a gondozói szakmát választották, éppen ezeket a meggon dolásokat hangsúlyozták: a gondozói képesítés megszerzése révén a nők jó szülői ismereteket szereztek, és végzés után a tiszteletreméltó, fize tett munka lehetősége nyílt meg előttük - szem ben a munkanélküliséggel. Bár a nők csoportja megpróbálta magát elhatá rolni attól, hogy magát munkásosztálybelinek te kintse, és gyakran gondolta úgy, hogy életükben az osztálynak marginális jelentősége van, Skeggs úgy érvel, hogy az osztály valójában mégiscsak meghatározó az általuk követett életmódban, és kísérleteik arra, hogy távol tartsák magukat a munkásosztály identitásától, ezt még inkább elősegíti. Skeggs beszámolója egy északnyugat angliai női csoport életéről, jól mutatja, hogy az osztály mennyire összekapcsolódik más identitás formákkal -jelen esetben a nemi identitással. * W h i t e stilettos - fehér, m a g a s sarkú k ö r ö m c i p ő t vise lő lányok a n y o l c v a n a s é v e k b e n , S h a r o n és Tracey diva tos
munkásosztálybeli
keresztnevek.
felülíródnak; így a különböző osztályháttérből jövő emberek hasonló tévéműsorokat néznek, vagy ugyanazokban a főutcái boltokban vásárol nak ruhát, ugyanakkor az osztálykülönbségek fokozódhatnak is az életstíluson és az „ízlésen" keresztül (Bourdieu 1986). Nem megfeledkezve ezekről az új mutatókról, mégsem elhanyagolható a gazdasági tényezők kritikus szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében. Az esetek nagyobb részében a súlyos szociális és anyagi hátránnyal küzdő egyének nem életstílus-választás révén élik meg a megfosztottságaikat. Éppen ellenkezőleg, a kö rülményeiket olyan tényezők alakítják, amelyek a gazdasági és foglalkozási szerkezettel függnek össze (Crompton 1998).
/ T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
Nemek és rétegződés Sok éven át a rétegeződés terén végzett kutatás „vak volt a nemekre" - úgy tettek, mintha nők nem is léteztek volna, vagy mintha a hatalmi, va gyon- és presztízskülönbség elemzése céljából a nők jelentéktelenek és érdektelenek lettek volna. Pedig a nemi hovatartozás a rétegződés egyik leg alapvetőbb formája. Nincs a Földön olyan társa dalom, amelyben a férfiak - legalábbis a társadal mi élet bizonyos területein - ne rendelkeznének több vagyonnal, magasabb státussal és befolyás sal, mint a nők. A nemek és a rétegződés vizsgálata a modern társadalmakban felvet egy egyszerűnek tűnő alap problémát, amelyre nehéz választ találni. A kér dés az, hogy milyen mértékben érthetjük meg a modern korra jellemző nemi egyenlőtlenségeket - elsősorban az osztálykülönbségek alapján. A nemi egyenlőtlenségek történelmileg mélyebben gyökereznek, mint az osztályrendszerek: a férfiak a nők fölött álltak már a vadászó és gyűjtögető társadalmakban is, ahol osztályok még nem lé teztek. Ám a modern társadalmakban az osztály különbségek olyan meghatározó fontosságúak, hogy nyilvánvalóan nagyrészt „lefedik" a nemek közti egyenlőtlenségeket. A legtöbb nő anyagi helyzete többé-kevésbé tükrözi a férje vagy az apja pozícióját, s így felvethető, hogy a nemek közti egyenlőtlenségeket elsődlegesen osztály alapon kell magyaráznunk.
259
kiléphetnek, hogy gyermeket szüljenek és nevel jenek (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). Mivel a nők többsége gazdaságilag már régóta a férjétől függő helyzetben van, ezért osz tályhelyzetüket is leggyakrabban férjük pozíciója szabja meg. Goldthorpe érvelését többféle bírálat is érte. Először is: a háztartások jelentős részében lénye ges a nők jövedelme a család gazdasági helyze tének és életmódjának fenntartásához. Ilyen kö rülmények között az asszony fizetett munkája adja részben a háztartás osztály-hovatartozását. Másodszor: néha a feleség foglalkozása adja meg a család egészének társadalmi rangját. Még ott is előfordul, ahol a feleség kevesebbet keres férjé nél, hogy a férj osztályát befolyásoló tényezők közt vezető fontosságúvá válik a nő munkaválla lása. Ez lehet az eset akkor például, amikor a férj szakképzetlen vagy betanított kékgalléros, felesé ge pedig, mondjuk, boltvezető. Harmadszor: ve gyes osztályú háztartásban, ahol a férj munkája más kategóriájú, mint a feleségé, előfordulhatnak olyan okok, amelyek miatt reálisabb különböző osztályhelyzetűnek tekinteni a férfit és a nőt ak kor is, ha egy háztartásba tartoznak. Negyedszer: nő azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol az asszony az egyetlen kenyérkereső. A férjezetlen anyák és a gyermektelen dolgozó nők növekvő aránya is ezt a tényt tanúsítja. Az ilyen asszo nyok definíció szerint meghatározó befolyással rendelkeznek saját házastársuk osztályhelyzeté re, kivéve azokat az eseteket, ahol a tartásdíjak
A nők osztályhelyzetének meghatározása A legutóbbi időkig kimondatlan alaptételnek számított az a nézet, hogy elsősorban az osztály különbségek határozzák meg a nemek közötti egyenlőtlenségeket. E kérdést azonban ismét fel színre hozták a feminista kritikusok, valamint a nők gazdasági szerepében végbement tagadhatat lan változások számos nyugati társadalomban. Az osztályelemzésben a „konvencionális né zőpont" az volt, hogy a nők fizetett munkája a férfiakéhoz képest lényegtelen mértékű, és ezért a nőket nyugodtan ugyanabba az osztályba sorol hatjuk, amelyhez férjük is tartozik (Goldthorpe 1983). Goldhorpe, akinek saját osztálysémája is eredetileg ezen a hiedelmen alapult, úgy gondol ja, hogy ez a nézet nem a szexizmus ideológiájára épült, ellenkezőleg, elismeri, hogy a legtöbb nő hátrányos helyzetben van a munkaerőpiacon. A nők nagyobb valószínűséggel töltenek be részmunkaidős állásokat, mint a férfiak, és sok kal többször van rövidebb gyakorlati idejük a fi zetett állások tekintetében, mivel hosszabb időre
Sokan
bírálják a
nők osztályhelyzetének férjük osztály
helyzete alapján történő meghatározását, mivel n e m min den asszony f ü g g anyagilag a férjétől, a h o g y a n a múlt ban gyakran függött.
9. F E J E Z E T
•I
Csökken-e az e g y e n l ő t l e n s é g az .
Van némi bizonyíték arra, hogy legalábbis a kö zelmúltig az érett kapitalista társadalmak osztály rendszerei egyre nyitottabbá váltak az osztályok közti mozgások előtt, és ezzel csökkentették az egyenlőtlenségek mértékét. 1955-ben Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász olyan hipoté zist javasolt, amit azóta Kuznets-görbének ne veznek: egy olyan képletet, amely azt mutatja, hogy a kapitalista fejlődés korai szakaszaiban az egyenlőtlenség növekszik, később csökken, majd egyszer egy viszonylag alacsony szinten stabilizá lódik (Kuznets 1955; és lásd a 9.7. ábrát). Az eu rópai országok, az Egyesült Államok és Kanada vizsgálata azt mutatta, hogy ezeken a helyeken az egyenlőtlenség a második világháború előtt tetőzött, az 1950-es évek során visszaesett, majd
9.1.
ábra
nagyjából azonos mértékű maradt az 1970-es években (Berger 1992; Nielsen 1994). A háborút követő kisebb mértékű egyenlőtlenség részben az ipari társadalmak gazdasági terjeszkedésével ma gyarázható, amely a társadalom alján lévő embe reknek felemelkedésre adott lehetőséget, részben a kormánynak az egyenlőtlenség csökkentésére irányuló egészségbiztosítási, segélyezési és más programjaival. Azonban lehet, hogy Kuznets elő rejelzése csak az ipari társadalmakra lesz igaz. A posztindusztriális társadalmak megjelenése az 1940-es évek óta számos fejlett nemzetnél ma gával hozta az egyenlőtlenség mértékének növe kedését (lásd a 10. fejezetet), ami megkérdőjelezi Kuznets elméletét.
A Kuznetz-görbe
Nagyobb
1
1
I
Iparosodott
c
társadalmak
i
1970 óta
Kisebb Kisebb
A gazdasági fejlődés mértéke
Nagyobb
Forrás: N i e l s e n 1 9 9 4 , 6 5 4 - 6 7 7 . o .
az asszonyt ugyanabba a gazdasági helyzetbe hozzák, mint amilyenben a nő korábbi férje van (Stanworth 1984; Walby 1986). Goldthorpe és mások a hagyományos felfogást megvédték, de néhány fontos változást is beve zettek szerkezetükbe. A kutatás céljából a háztar tások besorolásánál a magasabb osztálytagságú partnerrel lehet számolni, legyen akár férfi, akár nő az illető. A „férfi kenyérkeresőre" alapozott osztályozás helyett a háztartások besorolását manapság a „többet kereső" alapján végzik el. Ezen túlmenően a Goldthorpe-féle csoportosítás III. osztályát további két alkategóriára osztották, hogy tükrözzék a nők erős jelenlétét az alsó szin tű fehérgalléros állásokban. Amikor nőkre alkal mazzák a sémát, a Illb. osztályt (nem fizikai dol gozók a kereskedelemben és a szolgáltatásban) 7
VII. osztályként kezelik. Ez a szakképzetlen és betanított munkásnők munkaerő-piaci helyzetét pontosabban reprezentálja.
Túl a háztartásokon? Az osztályba sorolás körül kialakult vita során sokan úgy vélték, hogy az egyén osztálypozíció ját a háztartásra való hivatkozás nélkül kell meg határozni. Más szavakkal a társadalmi osztályt minden egyes személynél a foglalkozásból kell megítélni, az illető házastársának státusára való tekintet nélkül. Ezt a megközelítést alkalmazta például Gordon Marshall kollégáival Anglia osz tályrendszerének vizsgálatával foglalkozó mun kájában (Marshall 1988).
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
Ennek a nézőpontnak is megvannak azonban a nehézségei. Egy oldalra állítja azokat, akik nin csenek fizetett alkalmazásban, beleértve ebbe nemcsak a háztartásbelieket, hanem a nyugdí jasokat és a munkanélkülieket is. A két utóbbi csoportot lehet a legutolsó betöltött munkahelye szerint kategorizálni, de ez problematikus lehet, ha az így besorolt egyén már egy ideje nem dolgo zik. Sőt nagyon félrevezető lehet, ha a háztartás helyzetét teljes mértékben elhanyagoljuk. Óriási különbséget jelenthet ugyanis a jövőbeli lehető ségek tekintetében, hogy az egyének egyedülál lók vagy valakivel közös háztartásban élnek-e.
Miként hat az osztálytagolódásra a nők munkavállalása? A nők pénzkereső munkavállalása jelentős ha tást gyakorolt a háztartások jövedelmi viszonyai ra. Ám ez a hatás korántsem egyöntetű, és lehet, hogy a végén a háztartások közötti különbséget az osztálykülönbségekkel fogják magyarázni. Egyre több nő helyezkedik el diplomás és mene dzseri állásba és keres jól. Ez is hozzájárul egyfe lől a „kétkeresős, magas jövedelmű háztartások", valamint másfelől az „egykeresős vagy kereső nélküli háztartások" polarizációjához (lásd a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetet). A kutatás rámutatott arra, hogy a jól kereső aszszonyoknak legtöbbször jól kereső partnerei van nak, és a diplomás, illetve menedzseri állásokban lévő férfiak feleségeinek magasabb a fizetése, mint más alkalmazott nőtársaiknak. A házasság olyan partneri kapcsolatokat produkál, ahol mindkét fél viszonylag privilegizált vagy éppen hátrányos helyzetű a munkahelyi karrierét ille tően (Bonney 1992). Az ilyen kétkeresős partnerkapcsolat hatását fokozza az a tény is, hogy nő a gyermekvállalási átlagéletkor, különösen a diplomás nők körében. A gyermektelen kétkeresős házaspárok növekvő száma mélyíti a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező háztartások közötti szaka dékot.
TÁRSADALMI MOBILITÁS A rétegződés vizsgálatában nemcsak a gazdasági helyzet vagy a foglalkozások közti különbségek kel kell foglalkoznunk, hanem azzal is, hogy mi történik a különböző pozíciókban elhelyezkedő egyénekkel. A társadalmi mobilitás szakkifeje zés az egyének és csoportok különböző társadal mi-gazdasági pozíciói közti mozgásra vonatkozik.
Vertikális mobilitás a társadalmi-gazdasági ská lán való fel- vagy lefelé irányuló mozgást jelenti. Azok, akiknek növekszik a vagyona, jövedelme vagy státusa, felfelé mobilisak - mint Sir Gulam Noon, akinek élettörténetét e fejezet elején fog laltuk össze -, míg azok, akik a másik irányban haladnak, lefelé mobilisak. A modern társadal makban nagyfokú laterális mobilitás is meg figyelhető, amely a lakónegyedek, városok vagy régiók közti földrajzi mobilitásra vonatkozik. A vertikális és laterális mobilitás gyakran együtt jár. Például valaki, aki egy adott városban lévő vállalatnál dolgozik, előléptetéssel a cégnek egy másik városban, vagy akár másik országban lévő fiókjába kerülhet. Kétféleképpen lehet a társadalmi mobilitást vizsgálni. Először vizsgálhatjuk az egyes embe rek karrierjét - milyen messzire jutnak fel vagy le a társadalmi ranglétrán munkáséletük során. Ezt generáción belüli mobilitásnak nevezzük. Vagy azt is elemezhetjük, hogy a gyerekek milyen mér tékben követik apjuk, illetve nagyapjuk azonos vagy hasonló foglalkozását. A nemzedékeken át ívelő mobilitást nevezzük generációk közti mo bilitásnak.
Összehasonlító mobilitásvizsgálatok A felfelé mutató mobilitás foka egy társadalom ban a társadalom nyitottságának legfőbb „muta tója", és azt jelzi, hogy az alacsonyabb rétegbe született tehetségek milyen magasra jutnak a tár sadalmi-gazdasági ranglétrán. Ebből a szempont ból a társadalmi mobilitás fontos politikai kérdés, különösen olyan államokban, amelyek minden állampolgár számára egyenlő lehetőségeket kí vánnak biztosítani. Vajon mennyire nyitottak az ipari társadalmak a társadalmi mobilitás tekinte tében? Vajon Angliában jobbak az esélyegyenlő ség feltételei, mint máshol? Társadalmimobilitás-vizsgálatok már több mint ötven éve folynak, és gyakran szerepelnek ben nük nemzetközi összehasonlítások. Fontos korai kutatás fűződik Peter Blau és Otis Dudley Duncan nevéhez a hatvanas évekből (1967). Még ma is az ő kutatásuk számít a legrészletesebb vizsgálatnak az egy országban folytatott társadalmimobilitás vizsgálatok között. (Annak ellenére, hogy igen széles körű volt, más mobilitásvizsgálatokhoz hasonlóan prekoncepció alapján készült, ugyan is az összes vizsgált személy férfi volt.) Blau és Duncan 20 000 férfiból álló országos mintából gyűjtötte az információit. Arra a következtetés re jutottak, hogy az Egyesült Államokban ugyan nagy a vertikális mobilitás, de ez szinte mindig
9. F E J E Z E T
egymáshoz közel eső foglalkozásokhoz kapcsoló dó pozíciók között zajlik. „Tartós, hosszú távú" mobilitás ritkán fordul elő. Bár létezik lefelé mozgás is mind az egyének, mind a generációk szintjén, az sokkal ritkább, mint a felfelé mozgás. Ennek az az oka, hogy a fehérgalléros, azaz értel miségi állások száma jóval gyorsabban nőtt, mint a kékgalléros állásoké, ez a kékgalléros munká sok fiai előtt lehetőségeket nyitott meg. Blau és Duncan hangsúlyozta az oktatás és képzés jelen tőségét az egyén esélyeiben. Nézetük szerint a felfelé irányuló mobilitás általában az ipari tár sadalmakra mint egészre jellemző, és hozzájárul a stabilitáshoz és integrációhoz. A társadalmi mobilitás talán legünnepeltebb nemzetközi vizsgálatát Seymour Martin Lipset és Reinhard Bendix végezte el (1959): kilenc ipa ri társadalom - Nagy-Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország, Svédország, Svájc, Japán, Dánia, Olaszország és az Egyesült Államok - ada tait elemezték, és a férfiak kékgalléros állásokból fehérgalléros állásokba való előrelépésére kon centráltak. Reményeikkel ellentétben nem fedez tek fel bizonyítékot arra nézve, hogy az Egyesült Államok nyitottabb társadalom lenne, mint az európaiak. A kékgallérosokat a fehérgallérosoktól elválasztó vonal átlépésével járó teljes vertikális mobilitás az Egyesült Államokban 30 százalékos volt, míg a többi országban ez 27 és 31 százalék között ingadozott. Lipset és Bendix arra a követ keztetésre jutott, hogy minden ipari ország ha sonló változásokat él meg a fehérgalléros állások növekedése miatt, ami azzal járt, hogy „megug rott a felfelé irányuló mobilitás". Mások kétségbe vonták adataikat, és azt mondták, szignifikánsabb különbségeket találtak volna az országok között, ha a lefelé tartó mobilitásra jobban figyelnek, és ha a tartós mobilitás kérdését is szemügyre vet ték volna (Heath 1 9 8 1 ; Grusky-Hauser 1984). A társadalmi mobilitás legtöbb vizsgálata, mint az itt leírtak is, a mobilitás „objektív" dimenziói ra fókuszál, azazhogy mekkora mobilitás létezik egyáltalán, milyen irányú, és a lakosság mely ré tegeire jellemző. Gordon Marshall és David Firth (Marshall-Firth 1999) más megközelítést alkal mazott saját, a társadalmi mobilitást vizsgáló, összehasonlító módszert követő kutatásában: ők az emberek „szubjektív" érzéseit vizsgálták az osztálypozíció megváltozásával kapcsolatosan. A kutatók a vizsgálatot válasznak szánták arra a szerintük „alaptalan spekulációra", melyet a társadalmi mobilitásnak az egyéni jólét érzésére gyakorolt valószínű hatásairól vélnek széles kör ben a szociológusok. Míg egyesek azzal érveltek, hogy a társadalmi mobilitás egyfajta egyensúly talanság-, izolációs és gyökértelenségérzést pro
dukál, mások optimistább nézetet vallanak, és azt állítják, hogy egy új osztályhoz való fokozatos alkalmazkodás folyamata megy végbe. Tíz ország, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlo vákia, Észtország, Németország, Lengyelország, Oroszország, Szlovénia, az USA és Nagy-Britan nia adatait felhasználva Marshall és Firth meg vizsgálta, hogy az osztályok közti mobilitás össze kapcsolódik-e a mindennapi élet - mint a család, közösség, a munka, jövedelem és politika - té nyezőivel való nagyobb elégedettség vagy elége detlenség érzésével. A szerzők egészében véve kevés bizonyítékát találták annak, hogy kapcso lat lenne a válaszadók osztálytudata és az élettel való általános elégedettségük között. Ez nemcsak azokra az egyénekre volt igaz, akik a munkásosz tálybeli gyökereikből középosztálybeli pozíció kat értek el, hanem azokra is, akik lefelé voltak mobilisak.
A lefelé irányuló mobilitás Bár a lecsúszás nem olyan gyakori, mint a fel emelkedés, még mindig eléggé elterjedt jelenség. A lefelé irányuló generáción belüli mobilitás is gyakori. Ez a mobilitástípus elég gyakran pszi chológiai problémákkal és szorongással párosul, amikor az egyén képtelenné válik azt az életfor mát fenntartani, amelyhez hozzászokott. A lecsú szás másik fő forrása az elbocsátás. Az állásukat elvesztő középkorú emberek például nehezen ta lálnak új állást, vagy csak alacsonyabb bérezésű munkára lelnek. Eddig nagyon kevés vizsgálat készült a lefe lé irányuló mobilitásról Angliában. Valószínű azonban, hogy az egy vagy több generáción be lüli lefelé irányuló mobilitás aránya nő mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. Az Egye sült Államokban számos vizsgálat született a je lenségről a közelmúltban. A nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, először a második világháború óta, általában csökkent az USA-ban a középosztály fehérgalléros állásaiban dolgozó emberek átlagos reálbére (az inflációt figyelembe vevő tényleges keresete). így, még ha ezeknek az állásoknak a száma a többiekéhez képest növek szik is, már nem is biztos, hogy elősegíti a koráb bi életstílusra való törekvéseket. E változások fő okai a vállalati szerkezetátala kítások, a „karcsúsítási programok". A növekvő globális verseny következtében sok vállalat csök kentette munkavállalói számát. Fehérgalléros és kékgalléros állások is megszűntek, és helyettük gyengén fizetett, részmunkaidős foglalkoztatotta kat alkalmaznak.
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
Vizsgálatok az USA-ban kimutatták, hogy a lefe lé irányuló mobilitás különösen gyakori az elvált vagy különélő gyermekes nők esetében. Azok a nők, akik közepesen kényelmes középosztálybeli életet éltek még házasként, a válás után gyakran találják magukat olyan helyzetben, hogy csak a betevő falatra elegendő bért keresnek. Sok eset ben a tartásdíjak alacsonyak vagy nem is létez nek: a nők csak nehezen tudnak megélni, amikor megpróbálnak a munkának, a gyereknevelésnek és a háztartás vezetésének egyszerre megfelelni (Schwarz-Volgy 1992).
Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában A háború utáni időszakban széles körben vizs gálták a mobilitás általános mértékét Angliában - bár a kutatás itt is gyakorlatilag csak a férfiakra koncentrálódott. Egy korai vizsgálat David Glass munkája (1954), aki a generáción belüli mobili tással foglalkozott elég hosszú időn át az ötvenes évekig. Eredményei egybevágnak a fent említet tekkel a nemzetközi adatok tekintetében (kb. 30 százalékos mobilitás a kékgallérosból a fehér galléros állásokba). Glass kutatásából valójában sokat merítettek azok, akik nemzetközi össze hasonlításokat végeztek. Glass arra jutott, hogy Nagy-Britannia nem különösebben nyitott társa dalom. Míg a mobilitás mértéke jelentős, a több sége mégiscsak rövid időre szól. A felfelé mozgás sokkal gyakoribb, mint a lefelé mozgás, és főleg az osztályszerkezet középső szintjeire koncentrá lódik. A legalul élő emberek többnyire maradtak a helyükön, míg az értelmiségi vagy menedzseri munkakörben dolgozó szülők fiainak majdnem 50 százaléka került a szüleiéhez hasonló állásba. A társadalmon belül Glass nagyfokú „öntoborzást" is talált az efféle elit állások esetén. Egy másik fontos kutatási munka neve Oxford Mobility Study, amelyet John Goldthorpe és kollé gái végeztek az 1972-es felmérés adataira alapoz va (Goldthorpe et al. 1980.) Azt vizsgálták, ho gyan változnak a társadalmi mobilitási szokások Glass munkája óta, és arra jutottak, hogy a férfiak mobilitásának általános szintje gyakorlatilag ma gasabb volt, mint az előző időszakban, és több volt a tartós hatású mozgás. Ennek azonban nem az volt a fő oka, hogy a foglalkoztatási rendszer egyenlőbb lett, inkább az, hogy a változások ere dője továbbra is az maradt, hogy az igényesebb fehérgalléros állások növekedése felgyorsult a kékgalléros állásokéhoz képest. A kutatók azt ta lálták, hogy a szakképzetlen vagy betanított fizi kai munkások fiainak kétharmada is fizikai fog-
263
lalkozásokba került. Az értelmiségieknek és me nedzsereknek mintegy 30 százaléka eredetileg a munkásosztályból jött, míg a kékgalléros férfiak 4 százaléka rendelkezett egyetemi végzettségű vagy menedzser háttérrel. Annak ellenére, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a társadalmi mobilitás abszolút aránya magasabb lett, az Oxford Mobility Study arra a következtetésre jutott, hogy Angliában a népes ség bizonyos csoportjai körében a mobilitás re latív esélye továbbra is igen kicsi, és hogy a le hetőségek egyenlőtlensége az osztályszerkezeten belül „szinte be van betonozva". Az eredeti Oxford Mobility Studyt a tíz év vel később gyűjtött anyag alapján aktualizálták (Goldthorpe-Payne 1986). A korábbi munka főbb megállapításait megerősítették, de újabb fejlemé nyeket is találtak. Növekedett például a kékgallé ros hátterű férfiak esélye arra, hogy menedzseri vagy értelmiségi állást kapjanak. Erre is a foglal kozási szerkezet megváltozása révén derült fény, ugyanis az igényesebb fehérgalléros állásokhoz képest tovább csökkent a kékgalléros állások száma. Marshall és kollégái az 1980-as években olyan eredményeket közöltek, amelyek nagyban egy beestek Goldthorpe és mások megállapításaival. Az Essex Mobility Studyban a szerzők azt talál ták, hogy az igényesebb fehérgalléros állásokban vagy értelmiségi munkakörökben dolgozó embe rek körülbelül egyharmada kékgalléros háttérrel rendelkezik. Az ehhez hasonló adatok lényeges mértékű elmozdulást mutatnak a brit társadalom ban: sok embernek valóban sikerül a társadalmi hierarchián feljebb jutni, mind a nemzedéken belüli, mind a nemzedékek közötti mobilitás se gítségével. Azonban a mérleg még mindig a nők hátrányára billen el, akiknek a mobilitási esélyeit gátolja, hogy felülreprezentáltak a nem fizikai munkakörökben. A modern társadalom átjárható jellege főleg abból ered, hogy előszeretettel kor szerűsíti a foglalkozásokat. Marshall és munka társai arra a következtetésre jutottak, hogy hiába keletkezett több lehetőség, ez nem jár nagyobb esélyegyenlőséggel a hozzájutás szempontjából (1988, 138. o.). Mindazonáltal nem szabad meg feledkeznünk a korábbi megállapításról: a mo bilitás hosszú távú folyamat, és ha a társadalom „nyitottabbá" válik, annak nem érzékelhető min den hatása egy generáción belül. A 2002-ben a London School of Economics egyetemén Jo Blanden, Alissá Goodman, Paul Gregg és Stephen Machin által készített vizs gálatban a szerzők azt találták, hogy a folyamat visszafordult. A generációk közti mobilitást Ang liában két csoport között hasonlították össze, az
264
9. F E J E Z E T
nem és a társadalmi mobilitás Bár a társadalmi mobilitás kutatása zömmel a fér fiakra fókuszált, az elmúlt években kezdtek na gyobb figyelmet szentelni a nők mobilitási jellem zőinek is. Egy olyan időszakban, amikor a lányok megelőzik a fiúkat az iskolában, és a felsőokta tásban is több a női, mint a férfi hallgató, nagyon tetszetősnek látszik az a következtetés a régóta fennálló nemek közötti egyenlőtlenség a társada lomban esetleg egy kicsit csökkenni fog (erről a témáról bővebben lásd a 17., „Oktatás" című fe jezetet a 551-555. oldalon). Vajon „nyitottabbá" I vált-e a foglalkozási struktúra a nők előtt, vagy még mindig főleg a család és a társadalmi háttér irányítja mobilitási esélyeiket? Az Economic and Social Research Council nagy létszámú vizsgálata, a Huszonvalahány a kilenc venes években (Twenty-something in the 1990s), 9000 olyan brit életét követte, akik 1970-ben | ugyanazon a héten születtek. A válaszadók leg frissebb felmérésében, huszonhat éves korukban adott válaszukból az derül ki, hogy a családi hát tér és az eredeti osztály-hovatartozás mind a fér fiak, mind a nők esetében erősen hat. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kamaszkortól a felnőttkorba való átlépés során azok a fiatalok járnak a legjobban, akik jobb nevelésben része sültek, elhalasztották a házasságot és a gyermek vállalást, továbbá az apjuk is értelmiségi foglalko zású volt. Azok, akik hátrányos helyzetből jöttek, többnyire ott is maradtak.
első csoport tagjai mind 1958 márciusában szü lettek, a másodiké 1970 áprilisában. Annak el lenére, hogy csak 12 év korkülönbség volt a két csoport között, erős csökkenést mutatott ki ná luk a vizsgálat a gazdasági státus generációk köz ti mobilitását illetően. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az 1970-ben született csoport gazdasá gi státusa sokkal erősebben kapcsolódik a szülők gazdasági státusához, mint az 1958-ban születet teké. A szerzők azt mondják, hogy a generációk közti mobilitás csökkenésének egyik oka a két csoport között az, hogy a gyerekek iskolai telje sítményének növekedése a hetvenes évek végétől inkább a tehetősebb, mint a kevésbé tehetős szü lők gyermekeinek kedvezett.
Anglia meritokrácia lenne? A társadalmi mobilitás kutatása brit hagyomá nyainak egyik leghangosabb kritikusa Peter Saun ders ( 1 9 9 0 , 1 9 9 6 ) , aki bírálta többek közt Glass és
Egészében véve a vizsgálat azt találta, hogy ma a nőknek sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, mint a korábbi generációk nő tagjainak. A középosztály beli nők nyerték a legtöbbet az előzőekben emlí tett változásokból: ugyanolyan eséllyel mehettek egyetemre, és diploma után ugyanúgy kaphattak jól fizető állásokat, mint férfitársaik. A nagyobb egyenlőség felé mutató ezen tendencia a nők meg növekedett önbizalmában és önbecsülésében is megmutatkozott, összehasonlítva a tizenkét éwel hamarabb született nők hasonló tömegével. Növekszik a nők esélye arra, hogy komolyabb karriert kezdjenek, de marad még két nagyobb akadály. A férfi menedzserek és munkáltatók még mindig háttérbe szorítják a női pályázókat. Legalábbis részben azon hitük miatt tesznek így, hogy a „nőket valójában nem is érdekli a karrier", és hogy valószínűleg kilépnek a csapatból, ami kor családot alapítanak. A gyermekvállalásnak valóban még mindig lényeges hatása van a nők karrierlehetőségeire. Ez nem azért van, mert nem érdekli őket a karrier, inkább az az oka, hogy sok szor sikerül őket arra kényszeríteni, hogy válaszszanak a munkahelyi előmenetel és a gyermek vállalás között. A férfiak ritkán hajlandók a házi munka és a gyermeknevelés terén a teljes feladat közös végzésére. Bár a korábbinál sokkal több nő szervezi meg háztartása életét azért, hogy karriert tudjon csinálni, még mindig rengeteg akadállyal kell megküzdeniük.
Goldthorpe kutatásait is. Saunders szerint NagyBritannia igazi meritokrácia, mert a jutalmakat azok kapják, akik a legjobbat képesek nyújtani a „teljesítményben" és eredményekben. Nézete szerint a képesség és az igyekezet a foglalkozá si (munkahelyi) sikerek kulcstényezői, és nem az osztály-hovatartozás. Saunders a National Child Development Study empirikus adatait használja, hogy bemutassa, az értelmes és szorgalmas gye rekek esetleges társadalmi előnyeik vagy hátrá nyaik ellenére sikeresek lesznek. Állítása szerint lehet, hogy Angliában nincs esélyegyenlőség, de van méltányosság. Állításokra adott válaszként Richard Breen és John Goldthorpe elméleti és módszertani alapon is bírálja Saunderst (Breen-Goldthorpe 1999). Azzal vádolják, hogy elfogultan kezelte a felmé rés adatait azzal, hogy például kizárta a mun kanélküli válaszadókat. Breen és Goldthorpe ugyanazoknak az adatoknak az újbóli elemzése után teljesen más eredményekre jutott, s ezek az ő nézeteiket erősítik meg, miszerint az osztály-
/
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
különbségek akadályokat állítanak a társadalmi mobilitás elé. A szerzők arra következtetnek, hogy bár az egyéni érdem kétségtelenül hozzá járul az egyén osztályhelyzetéhez, de a „szár mazási osztály" hatalmas befolyása megmarad. Breen és Goldthorpe szerint a hátrányos helyze tű háttérből származó gyermekeknek többet kell produkálniuk, mint az előnyös helyzetűeknek, ha azokéhoz hasonló osztályhelyzetet akarnak elérni.
KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE Bár az osztálybesorolás tradicionális jelentősé ge bizonyos tekintetben valóban gyengül, kü lönösen az emberek identitástudatában, az osz tálytagozódás továbbra is a modern társadalmak gazdasági egyenlőtlenségeinek a középpontjában maradt. Az osztály-hovatartozás továbbra is nagy hatással van életünkre és az osztályhoz tartozás számos egyenlőtlenséggel van összefüggésben, az életkilátásoktól és általános egészségi állapot tól az oktatáshoz és a jól fizetett állásokhoz való hozzájutásig. A szegények és a tehetősebbek közti egyenlőt-
lenségek az elmúlt harminc évben nőttek Ang liában. Vajon az osztályok közti növekvő egyen lőtlenség-e az az ár, amelyet meg kell fizetnünk a biztonságos gazdasági növekedésért? Ez a fel tételezés különösen hangzatos volt 1979 után, a Thatcher-kormány időszakában. A vagyonszer zés, szólt az érvelés, gazdasági fejlődést keletkeztett, mert olyan motiváló erő, amely az innová ciót bátorítja. Sokan érvelnek úgy, hogy jelenleg a globalizációs és a gazdasági piacok deregularizációja a gazdagok és a szegények közti különb ség szélesedéséhez és az osztályok közti egyen lőtlenségek „megmerevedéséhez'Vezet. Mégis fontos figyelembe vennünk azt is, hogy tevékenységeinket sosem determinálja teljesen osztály-hovatartozásunk: sok embernek van tár sadalmimobilitás-élménye. Gulam Noon vállal kozó, akinek élettörténetével kezdtük ezt a feje zetet a társadalmi mobilitás különösen életszerű példája. A felsőoktatás bővülése, az értelmiségi képesítések megszerzésének nagyobb lehetősége, az internet elterjedése és az „új gazdaság" kiala kulása mind a felfelé irányuló mobilitás fontos csatornáit jelentik. Ezek a fejlemények tovább rombolják a régi osztály- és rétegződési formáció kat, és hozzájárulnak egy átjárhatóbb „meritokratikus" társadalmi rendhez.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Amikor társadalmi rétegződésről beszélünk, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyének társadalomban elfoglalt helyzete nem egyen lő. A nem és kor szerinti rétegződés minden társadalomban megvan. A nagyobb, hagyományosabb társadalmakban és a mai iparosodott társadalmakban a rétegződés a vagyonhoz, a tulajdonhoz, az anyagi javakhoz és a kulturá lis termékekhez való hozzájutás tekintetében létezik. 2. Négy fő rétegeződési rendszert különböztet hetünk meg: rabszolgaság, kasztok, rendek és osztály. Míg az első három jogilag vagy vallá silag szankcionált egyenlőtlenségektől függ, az osztály esetén nincs általánosan elfogadott né zet a kategóriákba soroláshoz. A legtöbb elmé let szerint az osztályokat az emberek életének anyagi körülményeire ható gazdasági tényezők alapján különíthetjük el. 3. A rétegződés legkiemelkedőbb és legbefolyá sosabb elméletei Marx és Weber nevéhez fű ződnek. Marx az osztálynak elsődleges fon tosságot tulajdonított, amelyet ő a társadalom gazdasági szerkezetéből objektíven következő jellemzőjének tartott. Alapvető szakadást lá
tott a tőke tulajdonosai és a tőkével nem ren delkező munkások között. Weber Marx elem zéseire támaszkodott a rétegződés vizsgálata kor, azt azonban két további szemponttal - a renddel és a párttal - kiegészítette. A rend az egyéneknek vagy csoportoknak adott megbe csülés vagy „társadalmi elismertség"; a párt a csoportok meghatározott célok elérésére irá nyuló aktív szerveződését jelenti. 4. A foglalkozást gyakran használják a társadal mi osztály alapvető mutatójának. Ugyanazt a foglalkozást űző egyének a társadalmi előnyök vagy hátrányok hasonló mértékét élik át, és hasonló életkilátásnak néznek elébe. A szocio lógusok hagyományosan foglalkozási osztály sémákat használnak a társadalom osztályszer kezetének feltérképezésére. Az osztálysémák arra jók, hogy a széles, osztályalapú egyen lőtlenségeket és szokásokat nyomon lehessen követni, de más tekintetben korlátozottak. Pél dául az osztálysémákat nehéz a gazdaságilag inaktívakra alkalmazni, és nem tükrözik azt sem, hogy az osztályok számára a tulajdon bir toklása és a vagyon jelentőséggel bír. 5. A modern társadalmakban a legtöbb ember ma
9. F E J E Z E T
sokkal jobban él, mint számos generációval ez előtt, a vagyon azonban még mindig viszony lag szűk réteg kezében koncentrálódik. A felső osztály az emberek olyan szűk kisebbségéből áll, akik vagyonnal és hatalommal egyaránt rendelkeznek, továbbá azzal a lehetőséggel, hogy a kiváltságaikat átörökítsék a következő generációra is. A gazdagok sokféle és változó csoportot alkotnak; önerőből milliomosokká vált nők és fiatalok az elmúlt években nagyobb számban lépnek be a gazdagok klubjába. 6. A középosztályt ma nagyjából a fehérgallé ros foglalkozásban dolgozók teszik ki, mint például a tanárok, orvosok, értelmiségiek és a szolgáltatóipar alkalmazottjai. Ma a legtöbb ipari országban a középosztály a lakosság többségét felöleli; ez nagyrészt az értelmisé gi, menedzseri és adminisztratív foglalkozá sok számának növekedésével magyarázható. A munkásosztálytól eltérően a középosztály tagjainak általában elismert iskolai végzettsé gük vagy műszaki szakképesítésük van, amely lehetővé teszi, hogy szellemi és fizikai munká jukat eladják, és abból megéljenek. 7. A munkásosztály olyan emberekből áll, akik kékgalléros állásokban vagy fizikai munkakör ben dolgoznak. A gyáripari munka hanyatlásá val a munkásosztály jelentősen összezsugoro dott a 20. században. A munkásosztály tagjai most jobb módúak, mint száz évvel ezelőtt. 8. A marginális osztály a lakosságnak azt a réte gét jelenti, akik hátrányos helyzetben élnek a társadalom peremén. Az underclass kifejezést először az USA-ban kezdték használni a váro sokban élő, sajátos helyzetű, szegény etnikai kisebbségek elnevezéseként. Bár a marginális osztály fogalmát Nagy-Britanniára is alkalmaz ták, a fogalom hasznosabb az amerikai kontex tusban, ahol nagyobb a szakadék a depriváltak és a társadalom másik fele között, bár ez így még az USA-ban is erősen vitatott kérdés. 9. A mához még közelebb publikáló egyes szer zők azt állítják, hogy az olyan kulturális té nyezők, mint az életstílus és a fogyasztási szo
kások erősen befolyásolják az osztályhelyze tet. E nézetek szerint az emberek identitás tudatát most inkább az életstílus-választás határozza meg, mintsem a hagyományos osz tályjellemzők, például a foglalkozás. 10. A rétegződést hagyományosan a férfiak szem szögéből elemzik. Ez részben azon feltétele zésen alapul, hogy a nemek közti egyenlőt lenségek visszatükrözik az osztálykülönb ségeket, ám ez a feltételezés ma már erősen megkérdőjelezhető. A modern társadalmak ban a nemek rétegződésre gyakorolt hatása bizonyos mértékig független az osztálytól. 11. Az egyén osztályhelyzetét - legalábbis rész ben - saját maga éri el, nem csak úgy kapja születéskor. A felfelé és lefelé irányuló társa dalmi mobilitás meglehetősen gyakori sajá tosság. 12. A társadalmi mobilitás vizsgálatában gene ráción belüli vagy generációk közti mobili tást különböztetünk meg. Az első esetben az egyén élete folyamán elért, a társadalmi rang létrán felfelé vagy lefelé irányuló haladásáról van szó. A második esetben generációk közti mobilitásról van szó, amikor egy kékgalléros hátterű környezetből származó lány- vagy fiúgyermek értelmiségivé válik. A társadalmi mobilitásnak általában limitáltak a határai. A legtöbb ember közel marad annak a csa ládnak a szintjéhez, amelyből származik, bár a fehérgalléros állások növekedése az elmúlt évtizedekben jelentős, rövid távú felfelé irá nyuló mobilitásra adott lehetőséget. 13. A társadalmi tőke azokra az ismeretekre és kapcsolatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik hogy az emberek kölcsönös haszon szerzés céljából egymással együttműködje nek és befolyásukat gyakorolják. Egyes társa dalomtudósok azt állítják, hogy az Egyesült Államokban a társadalmi tőke az elmúlt ne gyedszázad alatt csökkent, vagyis olyan fo lyamat zajlik le, amely - attól tartanak - azt jelzi, hogy Amerikában csökkenőben van a polgári aktivitás iránti elkötelezettség.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. A társadalmi rétegeződés elméleti megközelítései közül melyik felfogás látszik a saját élettapaszta lata alapján a legérvényesebbnek? 2. Miért használja olyan sok szociológus a foglalkozást a társadalmi osztály mérőeszközeként? 3. Miért ritkább a lefelé, mint a felfelé irányuló mobilitás a modern társadalmakban? 4. Mit értenek a szociológusok a relációs („viszonyalapú") osztályszerkezet kifejezésen? 5. Melyik az osztályba sorolás legmegfelelőbb egysége: az egyén vagy a háztartás? 6. Rossz dolog-e az egyenlőtlenség a társadalomban, feltéve, hogy mindenkinek jut megfelelő élelem és ruházat?
T Á R S A D A L M I R É T E G Z Ő D É S ÉS OSZTÁLY
267
Crompton, Rosemary (1998): Class and Stratification: An Introduction to Current Debates. Cambridge, Polity. Lavalette, Michael - Mooney, Gerry (szerk.) (2000): Class Struggle and Social Welfare. New York, Routledge. Munt, Sally R. (szerk.) (2000): Cultural Studies and the Working Class. London: Cassel. Murray, Charles et al. (1996): Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit in association with The Sunday Times. Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999): Women and Social Class: International Feminist Perspectives. London, UCL Press.
A társadalmi osztály bibliográfia (University of Amsterdam) http://www.pscw.uva.nl/sociosite/CLASS/bibA.html A társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatai http ://www. trinity, e du/mkearl/s trat .html Marxista intemetarchivum http://www.marxists.org Multidiszciplináris program az egyenlőtlenség és a szociálpolitika témában a Kennedy School of Governmentnél http://www.ksg.harvard.edu/inequality/ Nemzetek fejlődése 2 0 0 0 - UNICEF-jelentés http://www.unicef.org/ponOO/
f
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT f
SZEGÉNYSÉG , Mi a szegénység? A szegénység mérése Kik a szegények? A szegénység magyarázata Szegénység és társadalmi mobilitás TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG Mi a társadalmi kirekesztettség? A társadalmi kirekesztettség példái Bűnözés és társadalmi kirekesztettség A JÓLÉTI ÁLLAM A jóléti állam elméletei Jóléti állam Nagy-Britanniában KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS JÓLÉT EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
)
Carol huszonnégy éves nő, aki egy telefonköz pontban dolgozik, ahol felvilágosítást ad és közönségszolgálati munkát végez olyan ügyfe leknek, akik telefonon keresztül szeretnék meg szervezni utazásaikat. Sokat túlórázik, néha késő éjszakáig. A call centerben vele dolgozók mind annyian nők, akik egy nagy irodában ülnek egy mástól szürke panelekkel elválasztva, hosszú sorokban. Fejükön fülhallgatós telefon, ezen be szélnek az ügyfelekkel, miközben az előttük lévő számítógépben adatokat rögzítenek és informá ciókat keresnek ki. Számos más munkatársnőjéhez hasonlóan Ca rol is gyermekeit egyedül nevelő anya. Két kis gyermeket tart el alacsony keresetéből. A legtöbb hónapban egykori férjétől kap egy kisebb gyer mektartásdíjat is, amely azonban sosem elég a ki adásokra, úgyhogy Carol rengeteg órát tölt a Gyer meksegítő Szolgálatnál (Child Support Agency), hogy elérje a neki szóló kifizetések növelését és rendszeresítését. Carolnak ritkán sikerül pénzt félretennie. Hetente három reggel takarítóként
is dolgozik lakása közelében egy irodaépületben. A másodállásból kapott pénzből tudja számláit időben kifizetni, és ebből tud a gyermekeinek ruhát venni, valamint így tudja a lakás beren dezésére felvett kölcsönt törleszteni, és a gyer meknevelés költségeit előteremteni. Carol jöve delmét kiegészíti az a segély, ami mint szociális bérlakásban élő, kiskeresetű, gyermekeit egyedül nevelő anyát megilleti. Ezen összegek és a túlórá zás dacára Carolnak minden hónapban küzdenie kell azért, hogy kijöjjön a pénzéből. Legfőbb cél ja, hogy elegendő pénzt tudjon félretenni, hogy kiköltözhessen a lakótelepi szociális bérlakásá ból egy biztonságosabb, jobb környékre. Esténként, amikor Carol későig dolgozik, egye nesen anyjához rohan, hogy onnan vigye haza gyermekeit, mivel a nagymama hozza el őket az óvodából, és délután ő vigyáz rájuk. Carol gyak ran késik, mivel a busz, amellyel dolgozni jár, nem tartja be a menetrendet. Ha szerencséje van, a gyerekek azonnal elalszanak hazaérés és fekte tés után, de nem egy este külön csatát kell velük vívnia ahhoz, hogy ágyba parancsolja őket. Mire a gyermekek elalszanak, Carol túl kimerült ah hoz, hogy bármit is csinálni tudjon a tévénézé sen kívül. Kevés az ideje a bevásárlásra vagy a főzésre, így ő és a gyermekek is rengeteg fagyasz tott készételt esznek. Vásárolni a legközelebbi olcsó élelmiszer-áruházban szokott. Azon kívül, hogy az üzletbe busszal kell mennie, még cipeli is a nehéz szatyrokat, így mire hazaér, általában elfogy az ereje. Tudja, hogy a gyerekeinek jobb lenne ennél változatosabb étrend, de a szociális lakótelep közelében nincsenek boltok, és külön ben sem engedheti meg magának, hogy sok friss terméket vásároljon. Carolt bántja, hogy túl sok időt tölt el a gyer mekektől távol, de nem lát megoldást a problé mára. Miután elvált a férjétől, az első tizennyolc hónapot otthon töltötte a gyerekekkel, és állami segélyekből élt. Bár még mindig nehezen tud a jelenlegi helyzettel megbirkózni, nem akar ki zárólag a segélyekre támaszkodni. Carol reméli, hogy a munkahelyén szerzett néhány éves gya korlat után esetleg egy több felelősséggel és jobb fizetéssel járó állásban tud majd elhelyezkedni. A Carolhoz hasonló sorsokról különbözőkép pen vélekednek az emberek. Egyesek bizonyára úgy vélik, hogy Carol szegénysége és alacsony
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
társadalmi státusa saját képességeinek vagy ne veltetésének a következménye. Mások esetleg hibáztatják Carolt, mondván, hogy biztos nem dolgozik elég keményen nehéz helyzetének meg oldása érdekében. Hogyan segít nekünk a szocio lógia abban, hogy eldöntsük, ezek közül melyik nézet jár a legközelebb az igazsághoz? A szocio lógia dolga ezeket a feltételezéseket elemezni, és a társadalomról olyan átfogóbb képet kialakítani, amely a Carolhoz hasonló emberek tapasztalatait érthetővé teszi, s azokat megvilágítja. Carol és gyermekei példája csak egy az Egyesült Királyság számos háztartása közül, amelyet sze génynek nevezhetünk. Az OECD szerint a fejlett világban Nagy-Britannia az egyik olyan ország, ahol a nagyon sok szegény él. Sokan megdöbben hetnek annak hallatán, hogy Anglia ilyen kétes hírnévnek örvend. A gazdagabbaknak sokszor nincs is pontos fogalmuk arról, hogy ugyanott, ahol ők is élnek, mekkora a szegénység. Ebben a fejezetben közelebbről megvizsgáljuk a szegény ség fogalmát és létező formáit. Foglalkozunk a társadalmi kirekesztettség szélesebb kategóriájá val is. Az utolsó szakaszban megnézzük, hogyan alakult ki a jóléti állam a szegénységre adott vá laszként, és megvizsgálunk néhány, ennek meg reformálására mostanában tett kísérletet. (Jelen fejezet az egyesült királyságbeli szegénységre koncentrál. A l i . fejezet a szegénység és egyen lőtlenség globális kontextusaival foglalkozik.)
SZEGÉNYSÉG Mi a szegénység? Mi a szegénység és hogyan határozható meg? A szociológusok két különböző szegénységfelfogást különböztetnek meg: az abszolút szegénység és a relatív szegénység fogalmát. Az abszolút sze génység meghatározásának alapja az életben ma radáshoz szükséges dolgok köre - azok az alap vető feltételek, amelyekre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az ember fizikailag egészségesen életben maradhasson. Akiknek az emberi léte zéshez szükséges ezen alapvető igényeket - pél dául az elegendő élelem, hajlék és ruházat - nem sikerül kielégíteniük, azokról mondjuk, hogy szegénységben élnek. Az abszolút szegénység fo galmát egyetemesen alkalmazhatónak tekintjük, tudniillik az ember életben maradásához elen gedhetetlen, kívánatos szükségleti szint (stan dards) többé-kevésbé minden hasonló korú, fizi kai adottságú ember számára azonos, függetlenül attól, hogy hol él. A világ bármely táján élő bár mely személyről akkor mondjuk, hogy szegény
ségben él, ha az illető ezen egyetemes standard alatt létezik. Amint a 11., „Globális egyenlőtlen ség" című fejezetben látni fogjuk, a világon még ma is sok ember él és halálozik el abszolút sze génységben. Egyesek nem fogadják el, hogy ilyen abszolút határvonalat meg lehetne húzni. Sokkal helye sebb, érvelnek, ha a relatív szegénység fogalmát használjuk, amely a szegénységet egy adott tár sadalomban fennálló általános életszínvonallal hozza kapcsolatba. A relatív szegénység fogal mának hívei szerint a szegénység meghatározása kulturális alapon történik, és azt nem szabad a depriváció valamilyen egyetemes standardjával mérni. Téves az a feltételezés, hogy az emberi szükségletek mindenhol azonosak - valójában nagyon is különböznek: akár csak egy adott tár sadalmat nézve, akár több társadalom összeha sonlításában. Az egyik társadalomban nélkülöz hetetlennek tekintett dolgokat a másik társada lom luxusnak tartja. Például a legtöbb iparosított társadalomban a vezetékes víz, az angol WC, a gyümölcs és zöldség rendszeres fogyasztása az egészséges élet nélkülözhetetlen kellékének szá mít, s azokat az embereket tekintik szegénynek, akik ezek híján élnek. Ennek ellenére számos fejlődő országban ezek a kellékek nem szerepel nek a lakosság többségének lehetőségei között, és nem lenne értelme a szegénységet ezek jelenléte vagy hiánya szerint értelmezni. Mind az abszolút, mind a relatív szegénység fo galmának meghatározása nehézségekbe ütközik. Az abszolút szegénység mérésének egyik gyakori technikája a szegénységi küszöb (létminimum) megállapítása, amelynek meghatározása az adott társadalomban a megélhetéshez szükséges alap vető javak árai segítségével történik. Ennek alap ján azok az egyének vagy háztartások számítanak szegénynek, amelyeknek a jövedelme a létmini mumot nem éri el. Problémákat okozhat azonban, ha csak egy kritériumot használunk a szegénység megállapítására, mivel ezekben a definíciókban nem veszik figyelembe az emberi szükségletek nek a társadalmon belüli vagy társadalmak kö zötti sokféleségét. Például sokkal drágább egy ország egyik részén élni, mint más vidékein; az alapvető szükségleti cikkek ára régiónként válto zik. Újabb példaként: nagyobb tápértékű élelmet igényelnek azok az emberek, akik a szabadban fizikai munkát végeznek, mint mondjuk azok, akik egész nap benn ülnek egy irodában. Egyet len szegénységi kritérium használata azt jelente né, hogy egyeseket a létminimum fölé sorolnánk annak ellenére, hogy jövedelmük az életben ma radáshoz szükséges dolgok megvásárlásához sem elegendő.
272
10. F E J E Z E T
tekintik. Némely kritikus figyelmeztet arra, hogy a relatív szegénység fogalmának használata el tereli a figyelmet arról a tényről, hogy még a társadalom legkevésbé tehetős tagjai is jobban élnek, mint korábban. A kérdés az, hogy vajon létezik-e „igazi" szegénység egy olyan társada lomban, mint például a mai Nagy-Britannia, ahol gyakorlatilag minden otthonban megtalálható a tévé és a mosógép. A szegénység relatív felfogá sának védelmezői rámutatnak arra, hogy nem ér semmit a fogyasztási cikkekhez való hozzájutás, ha az egyén vagy a csoport nem jut hozzá az alap vető cikkekhez, nem kap például tápláló élelmet és jó egészségügyi (orvosi) ellátást. A következő részben megvizsgálunk a sze génység mérésére használt főbb módszerek kö zül néhány, az Egyesült Királyságban is használt technikát.
A szegénység mérése A Ki s z e g é n y ? Ez a gyerek e g y m e n e k ü l t t á b o r b a n . . .
A relatív szegénység fogalmának meghatározá sa sem egyszerű. Az egyik fő gond az a tény, hogy a társadalmak fejlődésével a relatív szegénység értelmezésének is változnia kell. Ahogyan a tár sadalmak egyre tehetősebbek, a relatív szegény ség kritériumait fokozatosan felfelé kell alakíta ni. Valamikor például a hűtőszekrény, a központi fűtés és a telefon luxuscikknek számított. A leg több mai iparosított társadalomban ezeket mégis a teljes és aktív élethez vezető szükségleteknek
szegénység
hivatalos
mérései
Ellentétben az Egyesült Államokkal és számos más országgal, ahol létezik hivatalos szegénységi küszöb, a szegénységnek - mint olyannak - az értelmezésével Nagy-Britanniában nem foglalko zik a kormány. A szegénység hivatalos meghatá rozásának hiányában az Egyesült Királyság kuta tói más statisztikai jelzőszámokra hagyatkoznak, például a segélyezési adatokra. Az 1960-as évek közepétől a kutatók Abel-Smith és Townsend meghatározását követték, akik „szegénységben élőknek" tekintettek mindenkit, akinek a jövedel me megegyezett a kiegészítő segély (supplemen-
.vagy ezek a gyerekek egy lepusztult lakótelepen?
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
70.7.
táblázat
A mediánjövedelem 60 vagy annál ala csonyabb százalékával rendelkező ház tartásokban élő személyek száma és százalékos aránya (a lakhatási költsé gek levonása előtt)
Év
S z á m (millió)
Százalék
1979
6,5
12
1981
6,9
13
1987
9,3
17
1988/1989
10,9
19
1990/1991
11,4
20
.
1991/1992
11,7
21
1992/1993
11,4
20
1993/1994
10,5
18
1994/1995
9,8
18
1995/1996
9,4
17
1996/1997
10,3
18
1997/1998
10,3
18
1998/9
10,2
18
1999/2000
10,0
18
2000/1
9,7
17
2001/2
9,7
17
Forrás:
Department for W o r k a n d Below
Average
In F l a h e r t y e t a l .
Pensions:
Income
2004, 43.
Households
1994/1995-2001/2000. o.
tary benefit) összegével vagy annál kevesebb volt. A kiegészítő segély az állam által rászorultsági alapon azoknak fizetett pénzösszeg volt, akiknek a jövedelme nem érte el a parlament szerint az életben maradáshoz szükséges szintet. Az Egye sült Királyságban a kiegészítő segélyt 1988-ban felváltotta a jövedelemtámogatás (income sup port), ezt követően szinte egész Európában a sze génységet a jövedelemegyenlőtlenségek fokában mérik, s a szegénység meghatározása úgy szól, hogy szegények azok a háztartások, amelyek a me diánjövedelem 60 százalékából (korábbiakban 50 százalékából vagy annál alacsonyabb összegből) élnek. Ezzel a mércével számolva drámaian meg nőtt a szegénységben élők száma a nyolcvanas években, 1991-1992-ben érte el a csúcsot, majd az 1990-es évek közepétől kezdett csökkeni (lásd a 10.1. táblázatot). 2004-ben az angol Munkaügyi Minisztérium számításai szerint 9,5 millió ember élt szegénységben a fenti mértékkel mérve, amely az összlakosság 16 százalékát jelentette.
Peter
Townsend:
relatív
depriváció
Egyes kutatók azt hiszik, hogy a hivatalos mérő számok, mint amilyenekről fentebb is szó volt, nem adnak valódi képet a szegénységről. Számos
fontos vizsgálat készült a szegénységnek mint deprivációnak a meghatározása céljából. E meg közelítés egyik úttörője Peter Townsend, akinek az ötvenes évek vége óta végzett munkája elő segítette, hogy a közvélemény többet foglalkoz zon a szegénységgel az Egyesült Királyságban. Ahelyett, hogy a jövedelemstatisztikára építet tek volna, Towsend vizsgálatai arra koncentrál tak, hogyan élik meg az emberek a szegénységet szubjektíven. Szegénység az Egyesült Királyság ban [Poverty in the United Kingdom, 1979) című klasszikus tanulmányában Townsend az 1960-as évek végén az Egyesült Királyság területén talál ható háztartások több mint kétezer kérdőívben adott válaszait vizsgálta meg. A válaszadók rész letesen beszámoltak életstílusukról, beleértve a lakáskörülményeiket, étkezési szokásaikat, ki kapcsolódási és polgári aktivitásukat és jövedel müket is. Ezekből az információkból Townsend tizenkét elemet választott ki, amelyekről azt fel tételezte, hogy az egész lakosságra jellemzőek, nem csak adott csoportokra, és kiszámította, hogy milyen arányban nélkülözi a lakosság eze ket az elemeket. (Az eredményeket lásd a 20.2. táblázatban.) Townsend minden egyes háztartásnak adott egy osztályzatot a deprívációs indexen, minél magasabb volt az osztályzat, annál több dolgot nélkülöztek az adott háztartásban. Ezután össze hasonlította a háztartások helyét az indexen az összjövedelmükkel, beszámította az egy háztar tásban élőket, azt hogy dolgoztak-e a felnőttek, mennyi idősek a gyerekek, s hogy van-e a háztar tásban élők közt fogyatékos. Townsend úgy talál ta, hogy vizsgálata feltárta azt a jövedelemküszö böt, amely alatt a depriváció mértéke rohamosan nő. Ezeket a háztartásokat nevezte azután sze génységben élőknek. Kiszámította, hogy e csalá dok a népesség 22,9 százalékát adják, s ez a szám sokkal magasabb, mint amit a korábbi számok jeleztek. Az eredmények alapján arra a következ tetésre jutott, hogy a kormány által a rászorultság mértéke szerint megállapított segélyek 50 száza lékot is meghaladóan alatta maradnak annak a minimumnak, amire a háztartásoknak szüksége lenne ahhoz, hogy a társadalomban teljes és ér telmes életet élhessenek. Townsend munkája azt mutatja, hogy a jövedelem csökkenésével a csalá dok egyre inkább visszakoznak attól, hogy részt vegyenek teljesen természetes, családi jellegű dolgokban: „társadalmilag kirekesztettekké" vál nak; a fogalmat a továbbiakban részletesebben is vizsgáljuk ( 2 8 2 - 2 8 9 . o.). Bár Townsend megközelítése hatásosnak bizo nyult, ahogy a későbbiekben látni fogjuk, egyes értékelők erősen kritizálták. David Piachaud pél4~
10. F E J E Z E T
274
70.2.
táblázat
Townsend deprivációs indexe (1979) Jellemzők
1
A lakosság százalékban
N e m volt nyaralni a z o t t h o n á t ó l t á v o l a z e l m ú l t 1 2 h ó n a p b a n
53,6
2 Csak f e l n ő t t e k t ő l . O t t h o n á b a n n e m f o g a d o t t r o k o n t v a g y b a r á t o t e g y kávéra v a g y vendégként az elmúlt négy hétben
33,4
3 Csak f e l n ő t t e k t ő l . N e m v o l t r o k o n n á l v a g y b a r á t n á l e g y kávéra v a g y v e n d é g k é n t a z e l m ú l t négy hétben
45,1
4 Csak ( 1 5 é v e n aluli) g y e r e k e k t ő l . A z e l m ú l t n é g y h é t b e n n e m v o l t kivel játszani v a g y e g y ü t t lenni/beszélgetni (teázni)
36,3
5 Csak g y e r e k e k t ő l . N e m bulival ü n n e p e l t é k m e g a l e g u t o l s ó szülinapját
56,6
6 A z e l m ú l t két h é t b e n n e m v o l t e g y s z a b a d d é l u t á n j a v a g y estéje, h o g y e l m e n j e n szórakozni
47,0
7
19,3
E g y h é t e n négyszer n e m eszik friss húst ( h á z o n kívül s e m )
8 A z e l m ú l t két h é t b e n e g y v a g y t ö b b n a p o n á t n e m e v e t t f ő t t é t e l t 9. A hét l e g t ö b b n a p j á n n e m eszik/iszik v a l a m i m e l e g e t
67,3
10 A h á z t a r t á s b a n nincs h ű t ő g é p 11
7,0
45,1
A c s a l á d ( e g y ü t t é l ő k ) n e m eszik r e n d s z e r e s e n e g y ü t t v a s á r n a p i e b é d e t (a havi n é g y alkalomból háromszor)
25,9
12 A h á z t a r t á s n e m rendelkezik a következő n é g y k é n y e l m i eszköz kizárólagos h a s z n á l a t á v a l : a n g o l W C , m o s o g a t ó v a g y m o s d ó k a g y l ó é s h i d e g v í z c s a p , b e é p í t e t t kád v a g y z u h a n y o z ó , gáz/villanytűzhely
21,4
dául azzal érvelt, hogy a Townsend deprivációs indexébe beválogatott tételek (10.2. táblázat) ön kényesek: „Nem világos, hogy mi közük a sze génységhez, és az sem, miként válogatta össze őket" (1987). Townsend deprivációs indexének számos kategóriája inkább társadalmi vagy kultu rális döntésnek bizonyul, mint a szegénység jel lemzőjének. Ha valaki úgy dönt, hogy nem eszik húst vagy nem készít meleg reggelit, vagy hogy nem találkozik rendszeresen emberekkel, vagy nem jár el hazulról nyaralni, abból nem nyilván való, hogy az illető szegény.
ját maguk határozzák meg, melyek a legfontosabb szükségletek, és nem az előre megadottak közül kellett választaniuk, Macknek és Lansley-nek si került kiküszöbölniük azt a kritikát, amelyet Piachaud és mások Townsend eredeti kutatásával szemben megfogalmaztak, nevezetesen hogy az általa összeállított deprivációs index elemei ön kényesek. Mack és Lansley olyan kérdéseket is felvett a vizsgálatba, hogy ha valamelyik dolog nem volt meg a listán, az a személyes választá suk vagy kényszer eredménye-e. Ha a válaszadók azt mondták, hogy ez az ő személyes választá suk, akkor azt a tételt nem sorolták a deprivációt mutató összetevők közé.
Joanna Mack Létminimum
Az 1983. évi első vizsgálatban Mack és Lansley becslése szerint 7,5 millióan voltak az Egyesült Királyságban szegények - a lakosság körülbelül 14 százaléka. Az általuk használt eltérő számítá si módszer sokkal alacsonyabb, de még mindig jelentős számot eredményezett, mint amilyen re Townsend jutott a szegénység mértékéről az Egyesült Királyságban. Mack és Lansley ezután megismételte a felmérést 1990-ben. Eredmé nyeik jelentős emelkedést mutattak a szegénység fokában az 1980-as években, ugyanis a szegény ségben élők száma 11 millióra nőtt (az 1990. évi vizsgálatban azt tartották szegénynek, aki három vagy négy létszükségletnek számító dolgot nélkü lözött), a súlyos szegénységben élők (a hét vagy annál több létszükségletnek számító dolgot nél külözők) száma 2,6 millióról 3,5 millióra emelke dett (Mack-Lansley 1985, 1992).
és
Stewart Lansley: Nagy-Britanniában
Townsend depriváción alapuló szegénységdefi níciójára építve Joanna Mack és Stewart Lansley két fontos vizsgálatot végzett a relatív szegény ségről Angliában, az elsőt 1983-ban, a másodikat 1990-ben. A Breadline Britain című tévéprogram felkérésére közvélemény-kutatást végeztek, hogy megállapítsák, mit tartanak az emberek „elfogad ható" életszínvonallal járó „szükségleteknek". A kapott válaszok alapján huszonkét elemből álló szükségleti listát állítottak össze, amelyeket a vá laszadók 50 százalékánál is többen tartottak fon tosnak a normális élethez. A szegénységet olyan élethelyzetként határozták meg, amelyben e jegy zékből három vagy több elem hiányzik. Azzal, hogy azt kérték a válaszadóktól, hogy sa-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
David Gordon: kirekesztettség
Szegénység és társadalmi Nagy-Britanniában
A korábbi Breadline Britain felmérésre és Peter Townsend úttörő munkájára támaszkodva (aki szintén részt vett ebben a vizsgálatban) David Gordon és kollégái hasonló kutatást végeztek 2000-ben, amelynek címe Szegénység és társa dalmi kirekesztettség Nagy-Britanniában (Poverty and Social Exclusion in Britain, közismert nevén a PSE-vizsgálat). Mackhez és Lansley-hez ha sonlóan Gordon és csapata kérdőíves vizsgálatot folytatott annak megismerésére, hogy mit tekin tenek az emberek a modern Nagy-Britanniában az elfogadható életszínvonal szempontjából „ele mi szükségleteknek". A kapott válaszok alapján a lakosság több mint 50 százaléka szerint a nor mális élet szempontjából fontos, 35 tételes listát állítottak össze. Azoknak a tételeknek a jegyzéke, amelyeket a felmérés felénél is több válaszadója „szükségesnek" tartott, a 10.3. táblázatban olvas ható. Ebből a jegyzékből a kutatók hat elemet - tévé, hűtőgép, mindenkinek saját ágy és ágynemű, mosógép, orvos által felírt gyógyszer és a mély hűtő/hűtőláda - kihagytak, mivel úgy vélték, ezek a tételek nem teszik megbízhatóbbá vagy érvényesebbé a szükségletek nélkülözése de finícióját abban az értelemben, hogy azokkal a gazdagok és a szegények közti különbséget meg lehetne határozni. Gordon és kollégái ezután két vagy több szükséglet kényszerű hiánya és az alacsony jövedelem kombinációja alapján fo galmazták meg a kirekesztettség vagy depriváció küszöbértékét. Az alapvető szükségleti cikkek birtoklására alapozva ezután a PSE-vizsgálat azt találta, hogy az emberek kb. 72 százalékánál csak egy vagy két tétel hiányzik a listáról, mert nem volt hozzá elég pénzük, bár a további elemzés azt mutatta, hogy ebben a számban olyan embereknek körül belül a 10 százaléka is benne van, akiknek a jö vedelme azt mutatja, hogy bármikor szegénnyé válhatnak. így a minta 28 százaléka olyan embe reket adott, akiknél egy vagy két tétel birtoklása hiányzott, bár a kutatók azt találták, hogy ebben már benne van az a körülbelül 2 százalék is, akiknek a jövedelme elég magas volt ahhoz, hogy azt lehessen gondolni róluk, hogy éppen most emelkedtek ki a szegénységből, vagyis a lakosság nak mindössze 26 százalékát lehetett a szegények közé sorolni. (A vizsgálat eredményét a 10.4. táb lázat összegzi.) Mivel Gordon és kollégái hasonló módszert kö vettek, mint Mack és Lansley, illetve a Breadline Britain fent tárgyalt két korábbi vizsgálata, az ő
adataikat is tudták használni annak összehason lítására, hogyan változott a szegénység mértéke az Egyesült Királyságban az idők során. A 2000ben publikált PSE-kutatást a két Breadline Bri tain vizsgálattal összehasonlítva Gordon és mun katársai azt találták, hogy a vizsgált időszakban jelentősen nőtt (az 1983. évi 14 százalékról 1990ban 21 százalékra, 1999-ben pedig 24 százalékra) azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknél a Mack és Lansley vizsgálatában küszöbértékként megállapított számú társadalmilag szükségesnek tekintett cikk hiányozott. így a PSE-vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy míg a brit lakosság egészében véve az 1980-as évek elejétől gazda gabb lett, 2000-re az alapszükségletek kényszerű nélkülözését tekintve drámaian megnőtt a lista legalján lévő szegények száma. (A fejezet további részeiben megnézzük, hogy a munkáspárti kor mánynak mit sikerült elérnie a szegénység csök kentése érdekében, lásd 2 9 5 - 2 9 7 . o.)
Kik a szegények? A szegénység arca sokféle és állandóan változik, ezért nehéz egy általános profilt megrajzolni. Az Egyesült Királyságban azonban bizonyos kategó riába tartozó emberek nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint mások. Konkrétan azok az emberek, akiknek az élet egyes területein hátrányban vannak vagy megkülönböztetésben részesülnek, nagyobb eséllyel számítanak sze génynek. Ebben a fejezetben Anglia szegényeivel foglalkozunk, olyan csoportokra koncentrálva, amelyek a lakosság egészéhez viszonyítva arány talanul szegényebbek: ilyenek a gyermekek, a nők, az etnikai kisebbségek és az idős emberek; először azonban a szegénység regionális eloszlá sát vesszük górcső alá. Az Egyesült Királyságban egyes régiók szegé nyebbek, mint mások, de amint egy kormányje lentés 1999 decemberében hangsúlyozta: „a régió kon belüli egyenlőtlenség legalább akkora, mint a régiók közti különbség" (Cabinet Office 1999). Polly Toynbee újságírónő a dél-londoni Claphamben található drága otthonából kiköltözött egy lakásba, amely Anglia egyik legszegényebb lakótelepén található, majd vállalt egy sor roszszul fizetett állást. A „kisfizetésű Angliában" fo lyó életről szóló tapasztalatait rögzítő beszámo lójában a gazdagok közelében fellelhető szegény ség bugyrairól írt. A lakótelepi lakás nem volt tízpercnyire se az igazi lakásától. Azért akart régi otthonához közel maradni, „mert a szegénység nem máshol van, valahol fent északon Barrowban vagy Jarrow-ban, hanem itt a szomszédban,
276
10. F E J E Z E T ÉS
70.3.
táblázat
^ s
A felnőtt szükségletek szubjektív megfogalmazása és az ezektől megfosztottak száma (a felnőtt lakosság százalékában)
Külön ágy és ágynemű mindenkinek
Szükséges
N e m szük
Javak, ame
Javak, amelyek
javak
séges jayak
lyek nincse
nincsenek, m e r t
nek, d e n e m
nem engedhetik
is akarják
meg maguknak
95
4
0,2
1
M e l e g r e f ű t h e t ő lakószobák a z o t t h o n b a n
94
5
0,4
1
Száraz lakás
93
6
3
6
Ismerősök v a g y c s a l á d t a g o k m e g l á t o g a t á s a a k ó r h á z b a n
92
7
8
3
N a p i kétszeri étkezés
91
9
3
1
O r v o s által felírt g y ó g y s z e r
90
9
5
1
Hűtőszekrény
89
11
1
0,1
Friss g y ü m ö l c s és zöldség n a p o n t a
86
13
7
4
M e l e g , vízhatlan kabát
85
14
2
4
E l r o m l o t t villamossági cikkek javítása v a g y cseréje
85
14
6
12
Vendégségbe járás
84
15
3
2
Ünnepi alkalmak, mint például karácsony megünneplése
83
16
2
2
Pénz a lakás kifestésére és r e n d b e n t a r t á s á r a
82
17
2
14
Iskolalátogatás például sportnapokon
81
17
33
2
Részvétel e s k ü v ő k ö n és t e m e t é s e k e n
80
19
3
3
H ú s , hal v a g y azok v e g e t á r i á n u s m e g f e l e l ő j e m i n d e n m á s n a p
79
19
4
3
A l a k á s b a n t a l á l h a t ó t á r g y a k biztosítása
79
20
5
8
y
Hobbi vagy szabadidős tevékenység
78
20
12
Mosógép
76
22
3
1
A g y e r e k e k h a z a h o z a t a l a az iskolából (kocsival)
75
23
36
2
Telefon
71
28
S . 1
1
Állásinterjúhoz a l k a l m a s ö l t ö z e t
69
28
13
4
Mélyhűtő/fagyasztóláda
68
30
3
2
S z ő n y e g a n a p p a l i b a n és a h á l ó s z o b á b a n
67
31
2
3
66
32
7
Két p á r m i n d e n évszakra a l k a l m a s c i p ő
64
34
4
Rendszeres m e g t a k a r í t á s ( l e g a l á b b havi 10 f o n t ) a rossz n a p o k r a v a g y a n y u g d í j a s korra
25 •
v
5
Barátok vagy rokonok meghívása ebédre vagy vacsorára
64
34
10
Kisebb, saját m a g á r a , n e m a családra költhető heti összeg
59
39
3
13
Tévé
56
43
1
1
S ü l t csülök/vegetariánus m e g f e l e l ő j e h e t e n t e egyszer
56
41
11
.3
A j á n d é k o k b a r á t o k n a k / c s a l á d t a g o k n a k egyszer e g y é v b e n
56
42
1
55
43
14
18
6
12
, •
3
N y a r a l á s egyszer e g y é v b e n a z o t t h o n t ó l t á v o l , d e n e m rokonoknál K o p o t t b ú t o r lecserélése
54
43
Szótár
53
44
6
5
Társadalmi eseményekre hordható öltözet/ünneplő ruházat
51
46
4
4
Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 4 . o .
«
•
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
70.4.
táblázat
A szegénység és társadalmi kirekesz tettség kutatásának eredményei (2000)
Szegénységkategóriák
Százalék (a l e g k ö z e l e b b i egész százalékra kerekítve)
Szegény
26
Elszegényedhet
10
Kiemelkedett a s z e g é n y s é g b ő l
2
Nem szegény
62
Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 1 8 . o .
a gazdagsággal bonyolultan összefonódva - írja Toynbee. - Sokkal kisebb az Észak és Dél közöt ti, azaz regionális jóléti szakadék, mint amilyen nagy a társadalmi választóvonal az egyes terüle teken belül" (Toynbee 2003). Az országos átlagnál 60 százalékkal keve sebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya 1979 és 1996/1997 között több mint a duplájára nőtt: 14-ről 34 százalék ra. Miután 1997-ben a Munkáspárt került hata lomra, leghangzatosabb ígéreteik egyike az volt, hogy 2020-ig megszüntetik a gyermekszegénysé get, és el is értek bizonyos sikereket (lásd lejjebb
„Az Új Munkáspárt és a jóléti reform" című részt, 2 9 5 - 2 9 7 . o.). A szegénységben élő gyermekeknek különbözőféleképpen, de rosszabb az egészsége, mint a nem szegényeknek. Általában kisebb súlylyal születnek, sokan megsérülnek (és meghal nak) közlekedési balesetekben (mert valószínű, hogy gyalogosok, és nem valószínű, hogy bizton ságos játszótéren vagy kertben tudnak játszani), nemi erőszak veszélyének vannak kitéve, vagy megpróbálkoznak az öngyilkossággal. A szegé nyebb gyerekek az iskolában sem teljesítenek elég jól, és sokkal nagyobb a valószínűsége an nak, hogy szegény felnőtt lesz belőlük (Flaherty et al. 2004). A nők nagyobb eséllyel lesznek szegények, mint a férfiak, bár az ő szegénységüket gyakran elrejtik azok a kutatások, amelyek a „férfi család fő vezette háztartásokra" koncentráltak (Ruspini 2000). A Gordon és munkatársai (2000) által vezetett vizsgálat azt találta, hogy a szegénységben élő felnőttek 58 százaléka nő. A nők szegénységének okai összetettek. Az egyik fontos eleme az ottho non belüli és kívüli nemek szerinti munkameg-
WHO SAYS ETHNIC MINORITIES CANT GET 30BS? THERE ARE OPENINGS EVERYWHERE.
W
lavatory att*i»aant Offic* ctaantr 5omtt»oöy >>ai to so a i l t/it l o w e a i í . mania! J O B * , but wny i t it t o ofttn paoptt from ttftnic mmontiM' Prtjuatc*. racial ancriinmation and riarattmant a r a a*»ymg * aorta t,.» CACHE* of job tn*y d * t * r v * l i t ttnjatt and anfair Mora tnao tnot, it't a tarriela w a t t * of B r i t i t n
A z etnikai k i s e b b s é g e k a n y u g a t i t á r s a d a l m a k l e g s z e g é n y e b b j e i k ö z é t a r t o z n a k , g y a k r a n a m a g a s m u n k a n é l k ü l i s é g miatt.
A
cikk
címe:
Ki
mondta,
hogy
az
etnikai
kisebbségek
nem jutnak
munkához?
Vannak
lehetőségek
mindenfelé.
c
10.5. táblázat
Az e g y é n e k j ö v e d e l m i ö t ö d ö k r e felosztott c s o p o r t o s í t á s a etnikai h o v a t a r t o z á s szerint N a g y - B r i t a n niában, a lakásköltségek levonása után,
2001/2002
(százalékban)
Százalék Ezer f ő b e n
(alsó) 5
4
3
2
1
Fehér
18
20
20
21
21
52,1
F e k e t e , karibi
34
21
17
13
16
0,8
F e k e t e , n e m karibi
43
22
14
12
9
0,6
Indiai
26
15
26
16
17
1,0
Pakisztáni/bangladesi
61
20
11
6
3
1,0
Egyéb
37
18
15
12
18
1,5
Összes e g y é n
20
20
20
20
20
57,5
Forrás:
Department
for W o r k
and
Pensions:
Households Below Average
Income
1994/1995 - 2001/2002.
In
Flaherty
et al. 2004, 188. o.
osztást érinti. A házimunka, a gyermeknevelés és a rokonok gondozásának terhe és felelőssé ge még mindig aránytalanul jobban sújtja a nő ket. Ez fontos hatást gyakorol a nők ambícióira, az otthoni és a házon kívül végezhető munkára való képességükre. így a férfiaknál sokkal gyak rabban van részidős, mint teljes idős fizetett állá suk, következésképpen kevesebbet keresnek. Bár ma több nő talál magának munkát az Egyesült Királyságban, mint korábban, továbbra is meg marad a munkaerő foglalkozási elkülönülése a „férfimunka" és a „női munka" felosztás mentén. A nők aránytalanul többen vannak a rosszul fize tő iparágakban (Flaherty et al. 2004). Az etnikai kisebbségek tagjai is felülreprezen táltak a szegények között. A pakisztáni és bangla desi származásúaknái például sokkal gyakrabban fordul elő, hogy az átlag 60 százalékánál is keve sebbet keresnek, mint más etnikumoknál (lásd a 20.5. táblázatot). Az ok részben az, hogy az Egye sült Királyságban minden etnikumnál magas a munkanélküliség aránya és alacsony a foglalkoz tatottsági ráta. 2002-ben az afrikai és pakisztáni/ bangladesi emberek munkanélküli rátája például háromszor magasabb volt, mint a fehéreké. 2002/2003 telén az etnikai kisebbségeknek csak 58 százaléka volt alkalmazásban, szemben a fehér népesség 76 százalékával. Ezen kívül igen magas a munkaerőpiac faji elkülönülése is. Pa kisztáni csoportok találhatók erős koncentráció ban a korábbi nehézipari, szerelőipari és textil ipari területeken, Yorkshire-ben és Birmingham ben - olyan iparágakban, amelyek az 1970-es évek végén és az 1980-as években recesszióba ke rültek. A fizikai munkakörökben a fekete karibi férfiak aránytalanul többen vannak, különösen a szállításban és a közlekedésben. A kínaiak és a bangladesiek főleg a vendéglátóiparban koncent rálódnak. Bizonyítható, hogy egyes foglalkozási szegregációk azért alakultak ki, mert az etnikai
kisebbségek egyes iparágakat vagy munkáltató kat „fehérként" érzékelnek, míg a munkaadók az etnikai kisebbségeket a „toborzási területeiken" kívül tartózkodóknak tekintik (Performance and Innovation Unit 2002; Flaherty et al. 2004). Az Egyesült Királyságban az etnikai kisebbségeknek valószínűleg gyakrabban van rosszul fizetett ál lásuk, több a problémájuk az iskolában, rosszabb környéken laknak, rossz minőségű a lakásuk és egészségügyi problémáik vannak (Flaherty et al. 2004). Sokan, akik munkáséletük során elfogadhatóan kerestek, nyugdíjazásukkor jelentős jövedelem(és státus-) csökkenést élnek meg, különösen, ha nem fektettek be vagy nem tudtak befektetni ma gánnyugdíjpénztárakba, amikor még aktívak vol tak. A lakosság elöregedése egyre nagyobb terhet ró az állami nyugdíjrendszerre. Az életkori kilá tások növekedésével nő az idős emberek száma is a népességen belül. 1961 és 2 0 0 1 között a 65 éves és azon felüliek száma az Egyesült Király ságban több mint megduplázódott, 9,4 millióra emelkedett. 65 éves korukban a férfiak ma arra számíthatnak, hogy átlagosan még 15 évig élnek, a nők pedig még 20 évig. / Az életkilátásokat az Egyesült Királyságban a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje zetben tárgyaljuk még, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon. Az elmúlt években végzett vizsgálatok azt mu tatják, hogy a nyugdíjasoknak sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy állandó szegénységben él jenek, mint az aktív dolgozóknak. 1998 és 2000 között a nyugdíjasoknak 18 százaléka tapasztalta meg az állandó szegénységet, szemben az aktív dolgozók 7 százalékával. Az alacsony jövedel mű nyugdíjasok száma az életkorral arányosan növekszik. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben az idősebb asszo-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
nyok és az etnikai kisebbség tagjai a többi nyug díjasnál szerényebben éltek. Az efféle eredmények vezették az akkori pénz ügyminisztert, Gordon Brownt arra, hogy 2002ben kijelentse: „Célunk az, hogy véget vessünk ebben az országban a nyugdíjasok nyomorának." 2003 októberében bevezetett nyugdíjjuttatás (pension credit), amely a 60 éven felüliek szá mára minimáljövedelmet garantált, és megígérte, hogy az ebben a korcsoportban lévő összes em ber felének jövedelmét megemeli, előrelépés volt e cél irányában. E politika sikere természetesen attól függ, hogy mindazok, akik jogosultak e jut tatás igénybevételére, ténylegesen meg is igény lik azt (Flaherty et al. 2004).
A szegénység magyarázata A szegénység magyarázatait két fő cím alatt cso portosíthatjuk: vannak elméletek, amelyek a sze gény embert tartják felelősnek saját szegénysé géért, és vannak olyanok, amelyek a szegénységet úgy látják, hogy azt a társadalom strukturális erői hozzák létre és termelik újra. E két szembenálló megközelítést néha úgy jellemzik, hogy az egyik az „áldozatot", a másik a „rendszert" okolja. Most mindkettőt megvizsgáljuk. Hosszú története van annak a véleménynek, miszerint a szegények felelősek saját hátrányos helyzetükért. A szegénység hatásaival foglalkozó korai kezdeményezések - például a 19. századi szegényházak - alapjául az szolgált, hogy úgy hitték, a szegénység az egyének patológiás tulaj donságainak az eredménye. A szegényekre úgy tekintettek, hogy azok képtelenek a társadalom ban sikereket elérni készségeik hiánya, a morális vagy fizikai gyengeségük, a motivációjuk elégte lensége vagy az átlag alatti adottságaik folytán. A társadalmi pozícióra mint a személy tehetsé gének és szorgalmának eredményére tekintettek: tehát azok, akik megérdemelték, hogy sikeresek legyenek, azokká is váltak, míg a kevésbé alkal masak sorsa a bukás. A „nyertesek" és a „veszte sek" meglétét az élet tényei közé sorolták. Amint a jóléti állam kialakulásának tárgyalása során később látni fogjuk (289-297. o.), a szegény ség effajta értelmezései - tehát hogy a szegénység az egyéni kudarc eredménye - a 20. század kö zepén veszítettek népszerűségükből, de az 1 9 7 0 1980-as évektől kezdődően már reneszánszukat élték. A vállalkozói létforma és az egyéni ambíci ók politikai hangsúlyozása ugyanis azokat jutal mazta, akik „sikeresek lettek" a társadalomban, és akik nem lettek azok, azokat felelősnek tartot ták azért a helyzetért, amelybe kerültek. Gyakran
a szegénység magyarázatait a szegények életstí lusában keresték, együtt azokkal az attitűdökkel és nézetekkel, amelyeket állítólag az támogatott. E tézisnek egyik befolyásos változatát az ameri kai Charles Murray dolgozta ki (akinek munkáját a 9. fejezetben vizsgáltuk részletesebben: 2 5 3 - 2 5 4 o.). Murray (1984) úgy érvel, hogy a marginális osztály tagjainak személyes felelősséget kell vál lalniuk saját szegénységükért. Ez a csoport ré szét alkotja a függőség kultúrájának (lásd a jóléti függőségről a keretes szöveget a 294. oldalon). E fogalommal Murray azokra a szegényekre utal, akik a kormánytól várják el a segélyezést, ahe lyett, hogy dolgoznának. Úgy érvel, hogy a jóléti állam olyan szubkultúrát hozott létre, amely alá ássa a személyes ambíciót és az önsegítés képes ségét. Ahelyett, hogy a jövőbe nézne és igyekez ne jobb életet biztosítani magának, a segélyekből élő megelégszik a neki juttatott pénzzel. A segély, érvel Murray, felmorzsolta az emberek munkára késztető erejét. Murray szembeállítja azokat az embereket, akiknek maguknak kell saját szegény ségükért számot adni, azokkal, akik „nem saját hi bájukból" szegények - mint például az özvegyek, az árvák vagy a fogyatékosok. Az efféle elméletekre - úgy tűnik - van foga dókészség a brit lakosság körében. Felmérések mutatják, hogy a legtöbb brit a szegényeket tartja felelősnek saját szegénységükért, és gyanakvóan nézi azokat az „ingyenélőket", akik a „kormány által osztott segélyekből" élnek. Számosan hi szik, hogy a segélyekből élő emberek találhatná nak munkát, ha akarnának. Azonban ezek a né zetek nincsenek a szegénység realitásaival össz hangban. A Nagy-Britanniában élő szegények egynegyede egyébként is állásban van, de túl keveset keres ahhoz, hogy átlépje a szegénységi küszöböt. A maradékot, a többséget a 14 év alatti gyermekek, a 65 évesek és annál idősebbek, vala mint a betegek és fogyatékosok alkotják. A segé lyezésekkel kapcsolatos csalások nagy számáról alkotott népszerű vélemények ellenére a segély kérelmeknek egy százaléknál is kisebb részében fordul elő jogtalan igény, sokkal kevesebb, mint a személyi jövedelemadó bevallásakor (vissza igénylésekor), ahol a becslések szerint 10 száza lékkal kevesebb adó folyik be a hamis bevallások vagy az adóelkerülés miatt. A szegénység magyarázatának második meg közelítése a szegénység kialakulásában olyan társadalmi folyamatok szerepét hangsúlyozza, amelyek legyőzése bizonyos emberek számára nehézséget jelent. E nézet szerint a társadalmon belüli struktúrák, mint például az osztály, a nem, az etnikai hovatartozás, a foglalkozás, az iskolai végzettség és így tovább, alakítják az erőforrások
10. F E J E Z E T
újraelosztását. A szegénység okaként strukturális magyarázatokat adó szerzők azt állítják, hogy a szegények soraiban az ambíció hiánya, amelyet gyakran az „függőség kultúrájaként" értelmez nek, valójában a helyzetük következménye, nem pedig okozója szegénységüknek. A szegénység csökkentését nem az egyének nézeteinek meg változtatásával lehet elérni, mondják, hanem a jövedelem és az erőforrások egyenletesebb el osztására irányuló politikai intézkedésekkel, például gyermekgondozási támogatásokkal, mi nimális órabérrel és a családok részére garantált jövedelemszinttel. Ezek a politikai intézkedések lehetnek alkalmasak a tartós társadalmi egyen lőtlenségek felszámolására.
intézmények, erőforrások és értékek, amelyek a sikerhez szükségesek a posztindusztriális társa dalomban. Wilson azt is elismeri, hogy ezeknek a lakónegyedeknek nincs helyileg elérhető képzési és oktatási kínálata, s a helyi önkormányzati se gítség és a helyi szervezetek magánerős támoga tásai - amelyek korábban munkával kapcsolatos információkkal és álláslehetőségekkel szolgál tak - sorra megszűnnek. így jött létre a városi marginális osztály a polgárjogi politika, a gaz dasági szerkezetének átalakulása és a faji meg különböztetés történelmi örökségének együttes hatásaként.
Wiliam Julius Wilson amerikai szociológus ennek a „strukturális" érvnek egy fontos és vi szonylag friss változatát adja az Amikor eltűnik a munka: az új városi szegénység világa (When Work Disappears: The World of the New Urban Poor, 1996) című könyvében. Wilson álláspontját a „gazdasági szerkezetátalakulás" hipotéziseként értelmezhetjük (1987, 1996), miszerint a tartós városi szegénység elsősorban a belvárosok gaz daságának strukturális átalakulásában gyökere zik. A kézművesipar hanyatlása, a foglalkoztatás „elővárosiasítása" és az alacsony bérekkel műkö dő szolgáltatási szektor felemelkedése radikáli san lecsökkentette azoknak a munkaköröknek a számát, amelyek az iskolából kikerülők számára nyitva lennének, és amelyekben elegendő fize tést adnak egy család eltartásához. A gazdasági változásokból fakadó magas munkanélküliség a „partiképes" férfiak (családját egy fizetésből el tartani képes) csapatának a csökkenéséhez is vezetett. így a házasság már nem olyan vonzó a szegény nők számára, nőtt a házasságon kívül születő gyermekek száma, és elterjedtek a női családfő vezette családok. Gyermekek újabb ge nerációi születtek a szegénységbe, és ezzel állan dósult az ördögi kör. Wilson úgy érvel, hogy a fekete amerikaiak aránytalanul sokat szenvednek a múltbeli diszkrimináció miatt, mégpedig azért, mert olyan helyeken és foglalkozásokban kon centrálódnak, amelyeket különösen rosszul érint a szerkezetátalakulás.
Értékelés
Wilson azzal érvelt, hogy ezeket a gazdasági változásokat a szegénység térbeli koncentráció jának növekedése kíséri az Egyesült Államok fe kete lakónegyedeiben. A hatvanas évek polgár jogi mozgalma, felfigyelve a szegénység új geográ fiájára, lehetőségeket teremtett a középosztálybeli feketéknek a gettón kívüli érvényesülésre. Ám a középosztálybeli családoknak a gettósodóit terü letekről történő kivándorlása nyomorgó lakókö zösséget hagyott hátra, ahol hiányoztak az olyan
Mindkét szegénységmagyarázat, ahogy fent is mertettük őket, széles körű támogatásnak örvend, továbbá mindegyik nézet különböző változatok ban állandóan visszatér a szegénységről folyta tott nyilvános vitákban. A szegénységkultúra el méletének kritikusai azzal vádolják e nézet kép viselőit, hogy a szegénységet „individualizálják", és a szegényeket okolják azokért a körülménye kért, amelyekre javarészt nincs befolyásuk. Ok a szegényeket áldozatoknak látják, nem potyauta soknak, akik visszaélnek a rendszerrel. Azonban óvatosnak kell lennünk, és nem szabad kritikát lanul elfogadnunk azoknak az érveit, akik a sze génység okait kizárólag magának a társadalom nak a szerkezetében látják. Ez a megközelítést azt sugallja, hogy a szegények passzívan elfogadják azt a nehéz helyzetet, amelybe kerülnek. Pedig ez a megállapítás nagyon messze jár az igazságtól, ahogy hamarosan látni fogjuk.
Szegénység és társadalmi mobilitás A múltban a szegénységkutatás jórészt azzal fog lalkozott, hogyan szegényednek el az emberek, és évente megvizsgálták a szegénység aggregált szintjeit. Kevesebb figyelmet szenteltek a sze génység „életciklusainak", az embereknek a szegénységből kivezető (és gyakran oda vissza térő) időben is vizsgált pályáinak. Széles körben elfogadott nézet, hogy a szegény ség állandó állapot. Az azonban, hogy valaki sze gény, nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindig szegény is marad. A szegényeknek egy jelentős része korábban sokkal jobb életkörülmények kö zött élt, vagy várhatóan ki fog a szegénységből törni valamikor a jövőben. A közelmúlt kutatásai jelentős mobilitást tártak fel a szegénységből be felé és kifelé is: meglepő, hogy mennyi embernek
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
70.6.
táblázat
Felnőttek mozgása a jövedelemeloszlás tekintetében 1991 és 1996 között, Nagy-Britanniában 1 9 9 6 . évi j ö v e d e l e m c s o p o r t o k alsó ö t ö d
következő ö t ö d
középső ö t ö d
következő ö t ö d
felső ö t ö d
összes f e l n ő t t
Alsó ö t ö d
52
26
12
7
4
100
Következő ö t ö d
25
35
22
12
6
100
Középső ö t ö d
7997.
évi jövedelemcsoportok
11
21
33
23
12
100
Következő ö t ö d
7
12
20
37
23
100
Felső ö t ö d
4
6
11
21
59
100
Forrás:
British Household Panel Survey, Institute for Social and Economic Research.
sikerül kimenekülni a szegénységből, és ugyan akkor sokkal többen élnek életük egy szakaszában szegényként, mint korábban gondoltuk volna. A brit háztartási panel felmérés (BHPS) statisz tikai adatai azt mutatják, hogy egy kicsivel több mint a fele azoknak az embereknek, akik az 1 9 9 1 . évi jövedelmi statisztika alapján az alsó egyötöd ben (kvintilis) szerepeltek, 1996-ban is ott voltak (lásd a 10.6. táblázatot). Ez azonban nem jelenti szükségképpen azt, hogy az ötéves időszak alatt az emberek folyamatosan ugyanabban a helyzet ben voltak. Míg egyesek ténylegesen ezt tették, mások valószínűleg kikerültek az alsó ötödből, és vissza is tértek oda. A BHPS azt is kimutatja, hogy 10 felnőttből 1 tartósan megmarad a legsze gényebb 20 százalékban (alsó ötödben) a kutatás hat évéből öt éven át, ugyanakkor a teljes időszak alatt a felnőttek 60 százaléka egyáltalán nem sze repel az alsó ötödben. Egészében véve ezek az adatok azt jelzik, hogy az alsó ötödben körülbelül a felnőttek felének fo lyamatosan alacsony a jövedelme, míg a másik felének sikerül időről időre kitörni a legszegé nyebb csoportból (HMSO 1999). A német jövedelmi adatok 1984 és 1994 kö zötti alakulása is jelentős mobilitást mutat a sze génységből a szegénységbe. 30 százaléknál is több német volt szegény (az átlag, pontosabban a mediánjövedelem felénél kevesebbet keresett) a vizsgált évtizedben legalább egy évig; ez a szám több mint háromszorosa annak, amennyi bár mely évben a szegények maximális száma volt (Leisering-Leibfried 1999). A szegénységből „ki menekültek" között az átlagosan elért jövedelem 30 százalékkal haladta meg a szegénységhatárt. Mégis, ezeknek az embereknek több mint fele legalább egy évre visszakerült a szegénységbe a vizsgált 10 éves időszak alatt. A UK's New Earnings Survey Panel Dataset és más források adatait felhasználva Abigail McKnight (2000) elemezte Nagy-Britanniában a jövedelmi mobilitást 1977 és 1997 között. Az ala csony keresetű munkások csoportjainak nyomon
Social Trends,
29. 1999, 98. o.
követésével McKnight jelentős mértékű változat lanságot talált az alacsony fizetést illetően. Vizs gálata megmutatta, hogy a legalacsonyabb kere setű alkalmazottak körülbelül egyötöde hat évvel később is a legalacsonyabb jövedelmű 25 szá zalékba tartozott. McKnight arra is rájött, hogy Anglia legszegényebbjei, a munkanélküliek, ha találnak is munkát, valószínűleg a legrosszabbul fizetett állásokat kapják; s hogy a rosszul fize tett alkalmazottak nagyobb eséllyel lesznek újra munkanélküliek, mint a jobban fizetettek. A kutatók hangsúlyozták, hogy ezeket az ered ményeket óvatosan kell kezelni, mivel könnyen felhasználhatják azok is, akik a segélyeket csök kenteni akarják, vagy akik a szegénységet poli tikai vagy szociális ügyként teljesen el akarják felejteni. John Hills, a Centre for Analysis of So cial Exclusion kutatója arra figyelmeztet, hogy ne fogadjuk el a jövedelemmeghatározás „lottómodell" nézetét. Ezen azt érti, hogy kételkedve kell fogadnunk az olyan érveket, melyek a szegénysé get „egyszeri eredményként" mutatják be, mintha többé-kevésbé csak a véletlen játéka lenne, ahogy az emberek a jövedelmi hierarchiában „közleked nek". Ez a nézet azt sugallja, hogy a társadalom ban a gazdagok és a szegények közti egyenlőtlen ségek nem tragikusak, s mindenkinek van esélye arra, hogy nyertes vagy vesztes legyen egy bizo nyos időpontban, ezért a szegénység gondolata már nem ad okot komoly aggodalomra. Néhány peches egyénnek esetleg éveken át alacsony a jövedelme, érvelnek, de az alacsony jövedelem - lényegét tekintve - a véletlen játéka. Hills kimutatja (1998), hogy a BHPS a szegény ségben élők jelentős mértékű és gyors mobilitá sára derít fényt. A legszegényebb tizedben élők 46 százaléka a következő évben is ugyanott tart, ami azt mutatja, hogy a még a legalsó tizedből is sikerült az emberek több mint felének kitörnie. Ám ha alaposabban szemügyre vesszük az ada tokat, látni fogjuk, hogy valójában az emberek 67 százaléka marad a két legalsó decilisben; csak egyharmaduk jut azoknál feljebb; miközben a fel-
FEJEZET
ső kétötödben 85 százalékuk őrzi meg pozícióját. Ezek az eredmények azt érzékeltetik, hogy az ala csony jövedelmeknek körülbelül az egyharmada „átmeneti" jellegű, míg a másik kétharmada nem az. Hills szerint félrevezető azt gondolni, hogy az idő múltával a népesség fokozatosan „elkerül" a jövedelem különböző tizedeibe. Ezzel ellentétes a helyzet, sokan azok közül, akik kikerülnek a szegénységből, nem jutnak sokkal feljebb, majd egyszer csak visszakeverednek; a több mint egy évig legalul tartózkodók „szabadulási aránya" pe dig egyre alacsonyabb (Hills 1998).
mit valaki más kizár valamiből (a kirekesztettség pedig az a helyzet, amelybe ilyenkor az egyén kerül). Semmi kétség: vannak olyan esetek, ami kor az egyének általuk nem befolyásolható dön tések eredményeként ki vannak zárva valamiből. A bankok nem adnak folyószámlahitelt vagy hi telkártyát olyan személyeknek, akiknek lakcíme bizonyos irányítószámhoz tartozik. A biztosítók nem kötnek biztosítást egyes emberekkel előéle tük vagy hátterük miatt. Egy élete késői szaka szában elbocsátott alkalmazott esetleg nem kap munkát életkora miatt.
Bár a szegénységből való „kimászás" kétségte lenül akadályoktól és nehézségektől terhes, a ku tatási eredmények azt jelzik, hogy a szegénység be való lecsúszás és az abból való kiemelkedés jóval képlékenyebb, mint gondolnánk. A sze génység nem egyszerűen a passzív népességre ható társadalmi erők eredménye. Még a súlyosan hátrányos helyzetben lévő egyének is megragad hatnak alkalmakat helyzetük javítására; a változ tatásra képes emberi tényező erejét nem szabad lebecsülni. A társadalompolitika ugyanakkor fon tos szerepet játszhat a hátrányos helyzetű sze mélyek és közösségek cselekvési potenciáljának maximálásában. A későbbiekben felhívjuk a fi gyelmet a szegénység felszámolása érdekében tett lépésekre, a munkaerőpiac megerősítése, az oktatási és képzési lehetőségek megteremtése és a társadalmi kohézió erősítése érdekében terve zett intézkedésekre.
Ám a társadalmi kirekesztettség nemcsak ab ból ered, hogy egyes embereket mások kirekesz tenek valamiből, olykor bizonyos emberek ma gukat zárják ki a többségi társadalom bizonyos szeleteiből. Az egyén saját maga dönthet úgy, hogy kimarad az iskolából, nem fogad el egy ál láslehetőséget, ami miatt gazdaságilag inaktívvá válik, avagy nem megy el szavazni a parlamenti választások idején. A társadalmi kirekesztettség jelenségének vizsgálatakor újfent figyelembe kell vennünk egyrészt az emberi tényező és felelősség közti összefüggést, másrészt a társadalmi erők szerepét az emberi körülmények formálásában.
/ A társadalmi mobilitást a 9., „Társadalmi réteg ződés és osztály" című fejezet is tárgyalja.
TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG Mi a társadalmi kirekesztettség? A társadalmi kirekesztettség gondolatát a politi kusok szokták használni, de a szociológus szer zők vezették be, utalásként az egyenlőtlenségek új forrásaira. A társadalmi kirekesztettség azo kat a módozatokat jelöli meg, amelyek révén az egyének el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt. Például azok az emberek, akik lepusztult lakó telepeken élnek, ahol a környéken nincs jó iskola és munka, ténylegesen meg vannak fosztva attól, hogy önmagukat jobb helyzetbe hozzák, ellentét ben a társadalom többségével, akinek erre meg van a lehetősége. A társadalmi kirekesztettség fogalma felveti a személyes felelősség kérdését. Végül is a „kire kesztés" szó azt jelenti, hogy valakit vagy vala
/ Az a gondolat, hogy az emberek önmagukat zárják ki a társadalomban való teljes részvétel ből, Charles Murraytől származik, aki a mar ginális osztályról szóló elméletében ír erről (részletesen lásd a 9., „Társadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben, 2 5 3 - 2 5 4 . o.). A társadalmi kirekesztettség a szegénységnél tá gabb fogalom, bár azt tartalmazza. Igen széles tar tományú olyan tényezőt vesz figyelembe, ame lyek mind megakadályozzák, hogy személyek vagy csoportok élhessenek a többségi társadalom előtt nyitva álló lehetőségekkel. David Gordon és kollégái PSE-vizsgálata (lásd 275. o.) a társa dalmi kirekesztettség négy dimenzióját külön bözteti meg: szegénység vagy megfelelő jövede lemből, erőforrásokból való kirekesztettség (lásd fent), a munkaerőpiacról való kirekesztettség, a szolgáltatásokból való kirekesztettség, valamint a társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség (Gordon et al. 2000). A következőkben a társadal mi kirekesztettség e három utolsó elemét fogjuk megvizsgálni.
Munkaerő-piaci
kirekesztettség
Az egyén számára a munka nemcsak azért fon tos, mert megfelelő jövedelmet ad, hanem azért is, mert a munkaerőpiacon való jelenlét a társa-
S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT — — — — — H H M I l M
MII
I I I M M M I — — 1 — — — • — — • l l l l l l É ••Mill—
dalmi interakcióknak is fontos színhelye. így a munkaerőpiacról való kiszorulás további társa dalmi kirekesztési formákhoz is vezethet - sze génység, szolgáltatásokból való kirekesztettség és a társadalmi kapcsolatokból való kirekesz tettség. Következésképpen a kérdéssel foglalko zó politikusok a fizetett állásban lévő emberek számának növelését tartják a társadalmi kire kesztettség csökkentése fontos eszközének (lásd 295-297. o.)
egyéb ok miatt munkaképtelenek és a diákok. Összességében óvatosnak kell lennünk azzal, hogy a munkaerőpiacon való inaktivitás önmagá ban a kirekesztettség jele, de azt elmondhatjuk, hogy a munkaerőpiacról való kizárás jelentősen növeli a társadalmi kirekesztettség kockázatát.
Nincs azonban szükségszerű kapcsolat a „mun kanélküli háztartásban" élők és a munkanélküli ség között. A PSE-felmérés azt találta, hogy a fel nőttek 43 százalékának (a nők 50 százalékának, és a férfiak 37 százalékának) nincs fizetett állása. A munkaerőpiacon inaktívak messze legnagyobb csoportját a nyugdíjasok alkotják (a felnőttek 24 százaléka). A munkaerőpiacon egyéb inaktív csoportok közt szerepelnek a házimunkában és ápolásban részt vevő személyek, a fogyaték vagy
A társadalmi kirekesztettség fontos aspektusa, ha valaki nem jut hozzá az alapvető szolgáltatá sokhoz, legyenek azok az otthonában (például villanyáram és folyóvíz) vagy annak falain kí vül (például a közlekedési eszközök, boltok vagy pénzügyi szolgáltatások). A szolgáltatásokból való kizárás járhat egyéni kirekesztettséggel (amikor valaki nem tud egy szolgáltatást használni, mert nem engedheti meg magának), vagy lehet kollek tív kirekesztettség (amikor egy szolgáltatáshoz
10.7. táblázat
Kirekesztettség
a
szolgáltatásokból
A v á l a s z a d ó k által h a s z n á l t köz- és m a g á n s z o l g á l t a t á s o k ( s z á z a l é k b a n ) Kollektív
E g y é n i kirekesztettség
kirekesztettség
használatuk
használatuk
n e m használják/
n e m használják/
N e m használják
megfelelő
nem megfelelő
nincs v a g y
nincs rá p é n z
n i n c s rá szükség/
használhatatlan
n e m értelmezhető
Közszolgáltatások Könyvtár
55
6
3
0
36
Nyilvános s p o r t l é t e s í t m é n y e k
39
7
5
1
48
1
52 73
Múzeumok és képtárak
29
4
13
Esti t a n f o l y a m o k / e l ő a d á s o k
17
2
5
3
Közösségi ház, m ű v e l ő d é s i ház
31
3
9
0
Kórház sürgősségi ellátással
75
13
2
0
Körzeti orvos
92
6
0
0
2
Fogorvos
83
5
1
0
11
Látszerész
78
3
1
1
17
Postahivatal
93
4
0
0
2
Imahely
30
1
2
0
66
v
-N
'
56 10
Magánszolgáltatások
Buszjárat
38
15
6
0
41
Vonat- vagy f ö l d a l a t t i m e g á l l ó
37
10
10
1
41
Benzinkút
75
2
2
1
21
Gyógyszertár
93
3
1
0
3
Sarki fűszeres
73
7
8
0
12
bevásárlóközpont
92
4
2
0
2
Bankfiók
87
7
1
0
4
Vendéglő/kocsma
53
4
2
2
Mozi vagy színház
45
6
10
5
Közepes-nagy élelmiszer
Forrás: G o r d o n e t a l . 2 0 0 0 , 5 8 . o .
?
37 33
284
10. F E J E Z E T
nem fér hozzá egy lakóközösség). A PSE-felmérés azt találta, hogy az embereknek majd egynegyede ki van zárva két vagy több szolgáltatásból (lásd a listát 10.7. táblázatban), és az embereknek csak alig több mint a fele juthat a köz- vagy magán szolgáltatások teljes skálájához. A 10.6. táblázat mutatja az egyes szolgáltatásokból való kollektív és egyéni kirekesztettség mértékét.
A társadalmi kirekesztettség
kapcsolatokból
való
A társadalmi kapcsolatokból sokféleképpen le het az embereket kirekeszteni. Először is ez a fajta kizárás jelentheti, hogy az egyén képtelen a szokásos társadalmi tevékenységekben részt venni: barátokat, családtagokat meglátogatni, kü lönleges alkalmakat megünnepelni, valamilyen hobbival foglalkozni, barátokat vendégül látni és nyaralni. Másodszor, az emberek ki vannak zárva a társadalmi kapcsolatokból, ha a barátok tól és rokonoktól el vannak szigetelve - a PSEkutatás azt találta, hogy az emberek 2 százaléka nem érintkezik sem baráttal, sem rokonnal saját otthonán kívül még évente néhány alkalommal sem. A kirekesztettség harmadik fajtája a gya korlati és érzelmi támogatás hiánya nehéz hely zetben, amikor nincs, aki segítsen a ház körüli vagy a nehéz kerti munkában, nincs kivel be szélni, amikor az ember depressziós, nincs kitől tanácsot kérni az élet fontos változásai kapcsán. Negyedszer, az emberek az állampolgári önte vékenység (közügyekben való részvétel) hiánya révén is kirekesztődnek a társadalmi kapcsola tokból. Az állampolgári öntevékenység körébe tartozik a szavazás, a helyi vagy országos politi kai ügyekbe való bekapcsolódás, levelek írása az újságokba, vagy fontosnak tartott ügyben végzett kampányolás. Végül egyesek kiszorulnak a társa dalmi kapcsolatokból, mert otthonukhoz vannak kötve, például rokkantság vagy ápolási feladataik miatt, vagy mert nem érzik magukat biztonság ban az utcán.
Társadalmi kirekesztettség példái A szociológusok vizsgálták, milyen módokon élik meg az egyes emberek és az egyes közösségek a kirekesztettséget. A vizsgálatok olyan különbö ző témákra irányultak, mint a lakás, az oktatás, a munkaerőpiac, a bűnözés, az ifjúság és az idősek. Most röviden a kirekesztettség három olyan pél dáját ismertetjük, amelyek Nagy-Britanniában és más ipari országokban is figyelmet keltettek.
Lakás
és
lakóhelyi
környék
A társadalmi kirekesztettség egyértelműen meg nyilvánul a lakásszektoron belül is. Míg az ipa ri társadalmakban számos ember él kényelmes, tágas lakásban, mások olyan helyeken kényte lenek meghúzódni, amelyek túlzsúfoltak, nem fűthetők rendesen vagy nem biztonságos a szer kezetük. A lakáspiacra belépve az emberek a meglévő és tervezett erőforrásaik alapján tudnak maguknak lakást szerezni. így egy kétkeresős, gyermektelen házaspárnak nagyobb esélye van arra, hogy jelzáloghitelt kap egy jó környéken lévő lakásra. Az elmúlt évtizedekben a lakás árak jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció Anglia legnagyobb részén (különösen délkeleten), amely azzal jár, hogy a bentlakó tu lajdonos jelentős haszonhoz jut ingatlana révén. Ezzel szemben azok a háztartások, amelyeknek felnőtt tagjai munkanélküliek vagy alacsony ke resetűek, arra lesznek kárhoztatva, hogy a kevés bé vonzó albérleti vagy szociális lakáspiacon ke ressenek maguknak otthont. A lakáspiacon belüli rétegződés háztartási és települési szinten is megtalálható. Ahogy a hát rányos helyzetű egyének el lehetnek zárva a kívá natos lakáslehetőségek elől, egész közösségek szá mára is hozzáférhetetlenek lehetnek azok a lehe tőségek és tevékenységek, amelyek a társadalom nagyobb része számára megadatnak. A kirekesz tettségnek lehet térbeli változata: az egyes lakóhe lyek eltérnek a biztonság, környezeti feltételek, valamint a szolgáltatások és a közintézmények megléte szempontjából. Például a senki által sem keresett lakónegyedekben általában kevesebb az alapvető szolgáltatás, nincs annyi bank, élelmi szerbolt és postahivatal, mint a divatosabb kör nyékeken. A közterületek és közintézmények, mint a parkok, sportpályák és könyvtárak száma is korlátozott lehet. A hátrányos helyeken élő em bereknek be kell érniük azzal, ami a környékü kön van. A tehetősebb negyedekkel ellentétben, lehet, hogy arrafelé nincsenek tömegközlekedési eszközök (vagy nincs rá pénzük, hogy használják azokat), amelyek lehetővé tennék, hogy máshol vásároljanak be, vagy máshol vegyenek igénybe szolgáltatásokat. A rosszul ellátott lakóhelyeken nem lehet könynyű a kirekesztettséggel megbirkózni, és a társa dalom életébe való fokozottabb bekapcsolódás érdekében lépéseket tenni. Lehet, hogy a szociá lis hálózatok gyengék; ez csökkenti az állásokról szóló információk terjedését, a politikai tevé kenységet és a lakóhelyi rendezvények számát. A magas munkanélküliség és az alacsony jövede lemszint stresszt okoz a családokban; a bűnözés
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET
285
A lepusztult l a k ó t e l e p e k a t á r s a d a l m i kirekesztettség k o m o r helyszínei, a h o l s z á m o s t é n y e z ő összjátéka a k a d á l y o z z a m e g , h o g y l a k ó i t e l j e s k ö r ű e n részt v e g y e n e k a t á r s a d a l o m é l e t é b e n .
és a fiatalkorú bűnözés az ilyen környékeken ala posan lerontja az életminőséget. A nemkívánatos lakóterületeken gyakoribbak a költözések, sokan keresnek jobb lakásfeltételeket, ám nyomukban folyamatosan érkeznek a hátrányos helyzetűek utánpótlásai.
Vidéki
területek
Bár nagy figyelmet szentelnek a városi környezet ben található társadalmi kirekesztettség ügyének, a vidéki régiókban élő embereknek is osztályré sze lehet a kirekesztés. Egyes szociális munkások és gondozók szerint a kirekesztettség mértéke vi déken legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a városokban. A kis falvakban és ritkán lakott te rületeken nem olyan könnyű hozzájutni az áruk hoz és szolgáltatásokhoz, mint a beépült vidéke ken. A legtöbb ipari társadalomban az alapvető szolgáltatások közelségét, az orvost, az iskolát és az önkormányzati ügyintézést alapvető szük ségletnek tekintik ahhoz, hogy az emberek aktív, teljes és egészséges életet tudjanak élni. Ám a vi déken lakóknak gyakran csak korlátozott mérték ben van módjuk ezekkel a szolgáltatásokkal élni, és kénytelenek a saját lakóhelyükön található le hetőségekkel beérni. A vidékhez kötődő kirekesztettség egyik legna
gyobb hatású tényezője a közlekedési eszközök hozzáférhetősége. Ha a háztartásban van autó, könnyebb a társadalomban integráltnak maradni. Például a családtagok gondolhatnak arra, hogy más városban vállaljanak munkát, bevásárolni járjanak olyan helyekre, ahol több a bolt, és könynyebb a barátokkal vagy rokonokkal való találko zásokat is megszervezni, vagy haza lehet hozni a fiatalokat a bulikból. Azok, akik nem rendel keznek saját kocsival, kénytelenek a tömegköz lekedési eszközöket^ használni, amelyek vidéken sokkal szegényesebb szolgáltatásokat nyújtanak. Vannak például olyan falvak, ahová csak busszal lehet eljutni, a busz csak néhányszor megy egy nap vagy egy héten, hétvégeken és ünnepnapo kon pedig még annyiszor sem járnak, este pedig egyáltalán nem közlekednek.
Hajléktalanság A kirekesztettség egyik legszélsőségesebb formá ja a hajléktalanság. Az állandó lakóhellyel nem rendelkező emberek több mindennapi tevékeny ségben hátráltatva vannak, olyanokban, amelye ket mások magától értetődőnek tartanak, mint a munkába járás, bankszámla nyitása, barátok meg hívása, sőt a postán küldött levelek kézhezvétele. A legtöbb hajléktalannak van valamilyen ideig-
10. F E J E Z E T
lenes szállása, bár még mindig sok ember alszik a szabadban. Egyes hajléktalanok önszántukból él nek az utcán, tárgyak és tulajdon általi korlátozás tól mentesen. Ám a nagy többségnek ez egyálta lán nem szíve vágya; s általuk nem befolyásolha tó tényezők következtében váltak hajléktalanná. Miután megszűnt állandó lakásuk, a nehézségek és nélkülözések spiráljába rántja őket megrom lott életük. Ki alszik az utcán Nagy-Britanniában? A vá lasz nagyőri bonyolult. Például az 1960-as évek től kezdve a megváltozott egészségügyi politika miatt az elmebetegeket és a tanulási nehézségek kel küszködő embereket kitették az intézetekből. Korábban ezek az emberek éveket töltöttek volna tartós pszichiátriai kezelésekre berendezkedett intézetekben vagy mentális betegeket gondozó kórházakban. Az intézményi gondozás felszámo lásának ezen folyamatát számos tényező indítot ta el. Az egyik a kormánynak az a törekvése volt, hogy pénzt takarítson meg, ezekben a bentlakásos pszichiátriai intézetekben ugyanis igen magas az ápolási költség. A másik tényező - és ez kissé di cséretesebb motívum - a pszichiáter szakma ve zetőinek az a meggyőződése, hogy a tartós hospitalizáció gyakran többet árt, mint használ. Tehát mindenkit, aki „bejáró betegként" is ellátható, haza kell küldeni. Az eredmények nem váltották
be az intézmények felszámolásához mint pozitív lépéshez fűződő reményeket. Egyes intézetek ből olyanokat is elbocsátottak, akiknek nem volt hova menniük, és akik már esetleg évek óta nem éltek a „való világban". Az is előfordult, hogy ke vés konkrét forrást biztosítottak a megfelelő járó beteg-ellátásra (SEU 1998). A felmérések egyértelműen mutatják, hogy az utcán alvóknak mintegy egynegyede megfordult már pszichiátriai intézetben vagy volt pszichi átriai diagnózisa. így a megfelelő egészségügyi politika változásainak valószínűleg aránytalanul nagy hatása van a hajléktalanság alakulására. A legtöbb hajléktalannak azonban nem voltak korábban mentális problémái: sem alkoholisták nem voltak, sem illegális drogok rendszeres fo gyasztói. Olyan emberek, akik azért kerülnek az utcára, mert személyes katasztrófákon mentek keresztül, néha egyszerre többön is. A hajlékta lanná válás ritkán fakad közvetlen „ok-okozati" összefüggésből. Számos szerencsétlenség érheti az embert gyors egymásutánban, ariielyek azután ellenállhatatlanul lefelé vezető spirálban végződ nek. Például ha egy nő elválik, ugyanabban az időben nemcsak a lakását veszíti el, hanem az ál lását is. Egy fiatalnak problémái vannak otthon, erre elszökik a nagyvárosba minden megélheté si lehetőség nélkül. A vizsgálatok azt jelezték,
A hajléktalanság a t á r s a d a l m i kirekesztettség egyik l e g b o n y o l u l t a b b és legszélsőségesebb f o r m á j a .
S Z E G É N Y S É G , TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
hogy azok vannak leginkább kitéve annak, hogy hajléktalan váljék belőlük, akiknek szegényebb munkásosztálybeli a családi hátterük, nincsenek konkrét szakismereteik és nagyon alacsony a jö vedelmük. A tartós munkanélküliség az egyik fő kiváltója ennek a sorsnak. A család és az emberi kapcsolatok felbomlása szintén döntő hatásnak látszik. Bár a hajléktalanok óriási többségének sikerül menhelyet vagy ideiglenes szállást találnia, akik mégis az utcán alszanak, veszélynek vannak ki téve. Az IPPR Londonban, Glasgowban és Swansea-ben végzett kutatása a hajléktalanságról és az utcai bűnözésről adja az első jelzést arról, milyen mértékű az utcán élő hajléktalanok sorsszerű ál dozattá válása. A British Crime Survey, az angliai bűnözés vezető statisztikája nem veszi fel válasz adói közé a hajléktalanokat. Nem biztonságos ut cák [Unsafe Streets, 1999) című munkájában az IPPR feltárta, hogy öt utcán alvó közül négyen legalább egyszer bűncselekmény áldozatai vol tak. Majdnem a felüket megverték, de ezeknek csak egyötöde tett feljelentést a rendőrségen. Olyan kép formálódik ki ennek alapján, hogy a gyakori utcai erőszakos cselekményeknek a haj léktalanok az áldozatai, miközben ki vannak zár va a jogi és rendőri védelem rendszeréből, amely esetleg segíthetne rajtuk. Miközben mindenki egyetért abban, hogy a haj léktalanság megszüntetése az egyik legsürgetőbb feladat, abban már nincs egyetértés, hogyan kell az embereket az utcáról állandó lakhelyhez jut tatni, és stabilabb életformához segíteni. A haj léktalanok ügyének támogatói egyetértenek ab ban, hogy hosszabb távra szóló lépésekre van szükség - többek között életviteli tanácsadásra, mediációra, munkába állást elősegítő képzésre és a társadalmi kapcsolatok ismételt kiépítését cél zó programokra. Ugyanakkor számos jótékonysá gi csoport nem szívesen függeszti fel a rövid távú intézkedéseket, a levesosztást, a hálózsák- és me legruha-ajándékozást az utcán élő hajléktalanok körében. Ez az ügy tele van ellentmondással. A figyelmet a tartós megoldások keresésére próbál ta irányítani Louise Casey, akit a „hajléktalanság cárjának" neveztek. O jegyezte meg: „jó szándékú emberek pénzt költenek arra, hogy az utca prob lémáját életben tartsák, és hogy az ott is marad jon" (idézi Gillan 1999). Számos lakhatást kereső akciócsoport ért vele egyet. De a jótékonysági és önkéntes szervezetek, mint az Üdvhadsereg is, másképp közelíti meg a problémát: amíg emberek élnek az utcán, addig ők odamennek hozzájuk, és abban segítenek nekik, amiben tudnak. Bár nem számít teljes válasznak, a legtöbb szo ciológus, aki foglalkozott-a témával, egyetért ab
ban, hogy megfelelőbb lakhatási körülmények megteremtése alapvető fontosságú annak a szám talan problémának a kezelésében, amellyel a haj léktalanok találkoznak, akár közvetlenül az állam ad nekik lakást, akár nem. Ahogy Christopher Jencks A hajléktalan [The Homeless, 1994) című könyvében írja: „Függetlenül attól, hogy miért kerülnek az emberek az utcára, ha olyan lakóhe lyet biztosítunk nekik, amely megvédi őket má sok jelenlététől és stabilitást is nyújt, azzal álta lában a legfontosabbat adtuk meg, ami az életük megjavításához szükséges." Mások nem értenek ezzel egyet, azt hangsúlyoz va, hogy a hajléktalanság mindössze 20 százalék ban szól a hajlékról, 80 százalékban szociális és terepmunka kérdése, hogy azzal ellensúlyozzák a család széthullása, az erőszak és a visszaélé sek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint a depresszió hatásait. Ezzel ért egyet Mike, egy öt venes évei végén járó hajléktalan: „Azt hiszem, hogy a legtöbb ember esetében a helyzet sokkal bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Gyakran a problémát a saját magukban való hitük, az ön tudatuk hiánya okozza. Az utcán élők közül ren geteg embernek kicsi az önbecsülése. Nem hisz nek abban, hogy jobbra képesek" (idézi Bamforth 1999). •
Bűnözés és társadalmi kirekesztettség Egyes szociológusok azt állítják, hogy az olyan ipari társadalmakban, mint Anglia és az Egye sült Államok, szoros kapcsolat van a bűnözés és a társadalmi kirekesztettség között. A modern társadalmakban van olyan tendencia, mondják, hogy (az állampolgári jogokon alapuló) befogadá si céloktól eltávolodjanak olyan megoldások irá nyába, amelyek egyes állampolgárok kizárását elfogadják, sőt támogatják (Young 1 9 9 8 ; 1999). A bűnözési mutatók azt a tényt tükrözik, hogy egyre több ember úgy érzi, hogy őt az a társada lom, amelyben él, nem értékeli, vagy hogy neki bármilyen része lenne benne. Elliott Currie amerikai szociológus a társadal mi kirekesztettség és a bűnözés közti kapcsola tokat vizsgálta az Egyesült Államokban, külö nösen a fiatalok körében. Currie azt írja, hogy az amerikai társadalom „természetes laborató rium", amely máris demonstrálja a piaci alapo kon nyugvó társadalompolitika „ominózus hátsó felét": a növekvő szegénységet és hajléktalansá got, a kábítószer-fogyasztást és az erőszakos bűn cselekmények erőteljes megugrását. Megjegyzi, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban nőnek fel magukra hagyatva, anélkül, hogy a számukra
10. F E J E Z E T
I Társadalmi kirekesztettség (elkülönülés) a csúcson Az elkülönülésnek azok a példái, amelyeket ed dig szemügyre vettünk, olyan egyénekről vagy csoportokról szólnak, akik valamilyen oknál fog va képtelenek a többség által használt intézmé nyekben és a társadalmi tevékenységekben teljes mértékben részt venni. Azonban a kirekesztettség nem csupán a társadalom „alján" élő hátrányos helyzetű embereket érinti. A közelmúlt éveinek új jelensége a „kirekesztettség a társadalom csú csán", melyen azt értjük, hogy a társadalom leg felső pontján élő kisebbséghez tartozó személyek „kihagyhatják" a társadalmi alapintézményekben való részvételt jólétüknek, befolyásuknak és kap csolataiknak köszönhetően. A csúcson előforduló elkülönülésnek sokféle formája lehet. A gazdagok megtehetik, hogy egy általán nem élnek a közoktatási és a közegészség ügyi ellátó szolgáltatásokkal, és inkább fizetnek a magánszolgáltatásokért és a megkülönböztetett figyelemért. A tehetősek lakóhelyi közösségei is egyre jobban el vannak zárva a társadalom mara dék részétől - ők az úgynevezett „sorompós sze rencsések", akiknek a lakásai magas falak mögött és biztonsági őrökkel védett területen találhatók. Gondos ügyintézéssel és magánügyfelekre szako sodott pénzügyi tanácsadók segítségével lénye gesen lecsökkenthetők az általuk fizetendő adók és egyéb pénzügyi kötelezettségek. Különösen jellemző ez az Egyesült Államokban, ahol az elit a politikai jelölteknek juttatott óriási adományok kal mintegy „megváltja" aktív részvételét a politi kában azok révén, akikről úgy véli, az ő érdekeiket képviselik. Igen sokféleképpen tudnak a nagyon tehetősek elbújni társadalmi és anyagi terheik elől a társadalom többi részétől nagymértékben elkülönült, zárt magánbirodalmukba. Ugyanúgy, ahogy a társadalmi kirekesztettség „lent" aláás
szükséges irányítást és támogatást a felnőttektől megkapnák. Mialatt a fiatalok ki vannak téve a piaci és fogyasztói termékek csábító csalogatásá nak, azzal is szembesülnek, hogy egyre kevesebb lehetőségük van a munkaerőpiacon való elhe lyezkedésre és a megélhetésre. A relatív deprivációnak ez formája erős érzelmekhez kelthet, és ahhoz vezethet, hogy az illető kész legyen akár törvénytelen eszközökhöz folyamodni annak ér dekében, hogy a vágyott életstílus kellékeit meg szerezhesse. Currie szerint sokféle fontos összefüggés van a bűnözés növekedése'és a társadalmi kirekesztett ség között. Először is: a munkaerőpiac, az állami adórendszer és a minimálbér-politika változásai
sa a társadalmi szolidaritás és kohézió érzését, a „fent" gyakorolt elkülönülés is hasonlóképpen káros egy integrált társadalomban.
A n a g y o n g a z d a g o k n a k , köztük a hírességeknek, mint J e n n i f e r L o p e z n e k , k ü l ö n b e j á r a t ú t á r s a d a l m i kirekesz t e t t s é g b e n v a n r é s z ü k , a m i n e k s z i n t é n l e h e t n e k pusztí tó következményei.
mind a relatív, mind az abszolút szegénység hihe tetlen növekedéséhez vetettek az amerikai lakos ság körében. Másodszor: a társadalmi kirekesz tettség fokozódását a helyi közösségek is meg érzik, amelyek a biztos megélhetés elvesztését, lakosságuk változékonyságát, az egyre drágább lakásárakat, lakbéreket és a társadalmi összetar tás meggyengülését tapasztalják. Harmadszor: a gazdasági depriváció és a települési, lakóhelyi kapcsolatok megszűnése a családi életben is nyo mokat hagy. Számos szegény családban a felnőt tek kénytelenek másodállásokat vállalni, hogy fenntarthassák magukat, s ez a helyzet állandó stresszt, szorongást és kevés együttlétet eredmé nyez. A gyermekek szocializációja és táplálása
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
következésképpen egyre hiányosabb, a lakókö zösség általános „társadalmi elszegényedése" pedig azt jelenti, hogy a szülőknek nem marad lehetőségük más családokhoz vagy rokonokhoz fordulni segítségért. Negyedszer: az állam szá mos olyan programmal és közszolgáltatással „felhagyott", amelyek a társadalmilag kirekesz tetteket újra integrálhatná, mint amilyen a kora csecsemőkori támogatás, a gyermekgondozás és a pszichiátriai gondozás. Végül a társadalmon belül támogatott gazdasá gi státus és fogyasztás igényeit nem lehet kielé gíteni törvényes eszközök segítségével egy társa dalmilag kirekesztett népességnél. Currie szerint, aki Mertonnak a feszültségről szóló korábbi gon dolatait visszhangozza (lásd 19. fejezet, 6 1 6 . o.), a társadalmi kirekesztettség és a bűnözés közötti kapcsolat egyik legproblematikusabb dimenzió ja, hogy a változtatás törvényes csatornáit kike rülik és az illegálisakat preferálják. A bűnözést részesítik előnyben az olyan alternatív eszközök helyett, mint a politikai rendszer vagy a lakosság önszerveződése (Currie 1998).
A JÓLÉTI ÁLLAM A legtöbb ipari társadalom a társadalom alján lévő szegénységet és kirekesztettséget a jóléti ál lam valamilyen mértékben enyhíti. Mi az oka an nak, hogy a legtöbb ipari országban kialakultak a jóléti államok? Hogyan magyarázhatjuk meg az egyes államok által preferált segélyezési modell eltéréseit? A segélyezés arca országonként eltér, mégis összességében az iparosodott társadalmak erőforrásaik nagy részét a közszükségletek kielé gítésére fordítják.
A jóléti állam elméletei A legtöbb iparosodott és iparosodó ország a vi lágon ma jóléti állam. Ezen azt kell érteni, hogy az állam központi szerepet vállal a jóléti erőfor rások szükség szerinti elosztásában. Ezt olyan rendszeren keresztül valósítja meg, amely az em berek alapvető igényeit kielégítő olyan szolgálta tásokat és segélyeket nyújt, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatás és a jövedelem. A jóléti állam fontos szerepe, hogy kezelni tudja azokat a kockázatokat, amelyekkel az emberek életük során találkoznak, például betegség, rok kantság, állásvesztés és öregség. A jóléti állam által nyújtott szóigáltatások és az azokra fordí tott összegek országonként eltérőek. Egyes or szágoknak nagyon fejlett jóléti rendszere van, és
a nemzeti költségvetés jelentős részét fordítják ezekre a kiadásokra. Svédországban például az adóbevételek a bruttó nemzeti termék (GDP) 53 százaléka körül mozognak. Összehasonlításul: más nyugati országok sokkal kevesebbet vonnak el adó formájában. Angliában az adóbevételek a GDP körülbelül 38 százalékát adják, az Egyesült Államokban pedig még 30 százalékot se tesznek ki (Townsend 2002). Ebben a fejezetben a jóléti állam azon szerepére koncentráltunk, ahogyan az a szegénységet igyekszik enyhíteni. Azonban a jóléti állam szerepét ezen szolgáltatások és se gélyek nyújtásában az egész könyvben tárgyal juk. A 8. fejezet foglalkozik a jóléti állammal és az egészségügyi ellátással, a 17. fejezet vizsgálja a jóléti állam szerepét az oktatás biztosításában, és a 6. fejezet tárgyalja a jóléti államot, és az idő sek számára rendszeresített szolgáltatásokkal és juttatásokkal foglalkozik. Számos elmélet született a jóléti állam kialaku lásának magyarázatára. A marxisták a segélyeket a kapitalista rendszer fenntartása szempontjából szükségesnek tartják, míg a funkcionalista teore tikusok nézete az, hogy a jóléti rendszerek az elő rehaladott iparosodás körülményei között a tár sadalmat szabályozott formában segítenek együtt tartani. Míg ezeket és más nézeteket évekig el fogadta a szakma, mégis talán T. H. Marshall és Gosta Esping-Andersen írásai bizonyulnak a leg nagyobb hatásúaknak a jóléti állam elméletének témakörében.
T.
H.
Marshall:
állampolgári jogok
T. H. Marshall az 1960-as években úgy látta, hogy a jóléti állam annak a fokozatos állampolgári jogi fejlődésnek az eredménye, mely az ipari társa dalmak növekedését kísérte. Történelmi megkö zelítésben tárgyalva a kérdést, Marshall három fő szakaszra tagolta az állampolgári státus kifejlő dését Nagy-Britanniában. A 18. század az a kor, írja Marshall, amikor kivívták a polgári jogokat. Ebbe olyan fontos személyes szabadságjogok tar toztak, mint a szólás, a gondolat és a vallás sza badsága, a tulajdonszerzés joga és a tisztességes törvényes eljáráshoz való jog. A 19. század a po litikai jogok megszerzésének időszaka: a válasz tójog, a hivatalviselés joga és a politikai életben való részvétel joga. A jogok harmadik generáció ja - a szociális jogok - a 20. században született meg. így az e körbe tartozó állampolgári jogok, a gazdasági és szociális biztonsághoz, az oktatás hoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz, a nyugdíjhoz és egyéb szolgáltatáshoz való jog, be került a jóléti állam vívmányai közé. Az, hogy a
10. F E J E Z E T
jogok fogalmába bekerült a szociális állampolgá riság, azt jelentette, hogy mindenkinek joga lett a teljes és aktív élethez és a méltányos jövedelem hez, a társadalomban elfoglalt helyétől függetle nül. Az, hogy ebben a tekintetben a jogok össze kapcsolódtak a szociális jogokkal, látványosan előremozdította a teljes állampolgári egyenlőség eszméjét (Marshall 1973). Marshall nézeteinek jelentős hatása volt az ál lampolgáriság mibenlétéről, a társadalmi befoga dás és kirekesztés kérdéseiről szóló szociológiai vitákra. A jogok és kötelességek fogalma szoro san összefonódik az állampolgáriság fogalmával; ezek az elgondolások népszerűek azokban a je lenlegi vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehetne az „aktív állampolgáriság" eszméjét elfo gadtatni. Annak ellenére, hogy Marshall munká ja az állampolgári jogokról még a mai vitákban is érvényes maradt, haszna mégiscsak korlátozott. Kritikusai megjegyezték, hogy Marshall kizáró lag Nagy-Britanniára hagyatkozott az állampol gári jogokra vonatkozó nézeteinek kialakítása során; nem világos, hogy a jóléthez vezető fej lődés vajon más társadalmakban nem alakult-e eltérően.
G0sta Esping-Andersen: a jólét három világa G0sta Esping-Andersen dán szerzőnek A jólé ti kapitalizmus három világa [The Three Worlds of Welfare Capitalism, 1990) című könyve újabb adalék a jóléti állam elméleteihez. Ebben a fon tos munkában összehasonlítja a nyugati jóléti rendszereket, és a „jóléti rezsimek" három típu sát különbözteti meg. E tipológia megalkotásakor Esping-Andersen a jólét dekommodifikációjának (árujellege fellazulási szintjének) mértékét értékelte, mely egyszerűen csak azt jelenti, hogy mennyire függetlenek a jóléti szolgáltatások a pi actól. Olyan rendszerben, ahol az dekommodifikáció erős, a jóléti vívmányok az egész közösség számára elérhetők, nem kötődnek aaz egyének jövedelméhez vagy gazdasági erőforrásaihoz. A piacosított rendszerben a jóléti szolgáltatásokat is inkább áruként kezelik, azaz úgy adják őket a piacon, mint minden egyéb árut vagy szolgálta tást. Az egyes országokban a nyugdíjakra, mun kanélküliségre és jövedelemtámogatásra vonat kozóan kialakított politikák összehasonlításával Esping-Andersen a jóléti állam következő három típusát különbözteti meg: 1. Szociáldemokrata: A szociáldemokrata jóléti rendszerek nagymértékben függetlenítve vannak a piactól. A jóléti szolgáltatásokat az állam finan
szírozza, és minden állampolgárnak járnak (uni verzális segélyezés). A legtöbb skandináv ország a szociáldemokrata jóléti állam példája. 2. Konzervatív-korporativista: A konzervatívkorporativista államokban, mint Franciaország ban és Németországban, a jóléti szolgáltatások piactól való függetlenítése lehet nagyfokú, de a hozzáférés nem szükségképpen egyetemleges. Az, hogy mennyi segélyt kap egy állampolgár, attól függ, milyen a társadalmi helyzete. Ez a jó léti rezsim nem annyira az egyenlőtlenségek ki egyenlítésére irányul, mint inkább a társadalmi stabilitás, az erős családok és az állam iránti loja litás fenntartására. 3. Liberális: A liberális jóléti rezsim példája az Amerikai Egyesült Államok. A jólét erősen pia cosított, minden elenie beszerezhető a piacról. A rászorultsági alapon járd segélyek a nagyon szegények előtt nyitva állnak, de elfogadásuk erős stigmatizálással jár. Ez azért van, mert a la kosság többségétől elvárják, hogy maga teremtse meg saját jólétének feltételeit. Az Egyesült Királyság nem illeszkedik ponto san a fenti három „ideális kategória" egyikébe sem. Korábban közelebb állt a szociáldemokrata modellhez, de a hetvenes évek jóléti reformjai óta közelít a liberális jóléti rendszer típusához, mivel több a piacosított jóléti juttatás.
Jóléti állam Nagy-Britanniában A jóléti modellek között az egyik legnagyobb kü lönbség a lakosság segélyekhez való hozzáféré sében van. Az univerzális jóléti szolgáltatásokat nyújtó rendszereknél, ha szükségesek, akkor a segély mindenkit megillető jogként jár, függet lenül az egyén gazdasági helyzetétől. Angliában ennek egyik példája a családi pótlék, amely a 16 éven aluli gyermekek szüleinek vagy gyámjainak jár, függetlenül attól, hogy mennyi a jövedelmük vagy a megtakarított pénzük. Az univerzális se gélyekre alapozott jóléti rendszerek úgy vannak megtervezve, hogy folyamatosan biztosítsák minden állampolgár alapvető szükségleteinek ki elégítését. A svéd rendszerben magasabb az uni verzális jóléti szolgáltatások szintje, mint Angliá ban, ahol több a rászorultsági alapon járó segély. A „rászorultság elve" arra az adminisztratív eljá rásra vonatkozik, amellyel az állam megvizsgálja a segélyt kérő tényleges jövedelmét (erőforrásait), összehasonlítja azt a kialakított normákkal, és ha a jövedelem kevesebb, akkor a különbséget szo ciális segélyként folyósítja, vagy természetbeni szolgáltatást nyújt. A rászorultsági alapon kap ható segélyek példája az Egyesült Királyságban
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
az alacsony fizetésűek jövedelemkiegészítése, a lakhatási támogatás és a dolgozó családok adó kedvezménye. A rászorultság elve alapján adha tó juttatásokról - a szociális otthonokba való el helyezésről, a gondozásról és ápolásról - a helyi önkormányzat szociális osztályai döntenek. Az egyetemlegesen és a rászorultsági alapon járó segélyek közti különbség kifejeződik a jóléti ellátás eltérő megközelítéseiben. Az intézményes formában megteremtett jóléti ellátás támogatói azt mondják, a jóléti szolgáltatást univerzális jog nak kell tekinteni. Azok, akik a maradványelvet vallják, úgy gondolják, hogy a segélyeket csak a társadalom azon tagjainak kellene kapniuk, akik valóban segítségre szorulnak, mert képtelenek megteremteni az alapvető életfeltételekhez szük séges körülményeket. Azok között, akik a jóléti szolgáltatások intéz ményes formában történő megteremtésében hisz nek, és azok között, akik a maradványelv szerinti elosztást követnék, a vita gyakran az adózásról szóló disputa alakját ölti. A jóléti szolgáltatásokat az adókból kell finanszírozni. A „szociális hálót létrehozó jóléti állam" pártolói hangsúlyozzák, hogy csak a legrászorultabbak - akiket a rászo rultsági vizsgálatok annak találnak - kapjanak a jóléti segélyekből. A maradványelvű jóléti fel fogás támogatói szerint a jóléti állam költséges, nem hatékony és túlságosan bürokratikus. Mások úgy érzik, hogy a fizetendő adóknak magasnak kell lenniük, mert a jóléti államnak jelentős be vételekre van szüksége. Úgy érvelnek, hogy fent kell tartani, sőt bővíteni kell a jóléti államot azért, hogy az állam csökkentse a piac durva polarizáló hatásait, még akkor is, ha ez nagyobb adóteherrel jár. Azt állítják, hogy minden civilizált állam kö telessége az állampolgárairól való gondoskodás és a védelem. A volt jóléti reformminiszter Frank Field, akinek az Új törekvések országunk számá ra [New Ambitions for Our Country, 1998) című vitaanyagát az alábbiakban ismertetjük (296. o.), nagy bírálója volt a jóléti juttatások rászorultsági és maradványelvi alapon való juttatásának. Field 1998-ban mondott le a kormányhivataláról, miu tán vitába keveredett Gordon Brown akkori pénz ügyminiszterrel, aki - Field szerint - megakadá lyozta jóléti reformjait, és túlságosan támogatta a rászorultsági vizsgálatokat a segélyek elosztásá nak szabályozási módszereként. Az intézményes és maradványelvű jóléti mo dellekről alkotott véleménykülönbség húzódik meg a jóléti reformról szóló jelenlegi viták mögött is. Minden iparosodott országban komoly vizsgá lat tárgya a jóléti állam jövője. A társadalom ar culatának változásával - a globalizáció, migráció, családi, munkahelyi változások és egyéb alapvető
átalakulások következtében - meg kell változnia a jóléti segélyezés jellegének is. A következő rész ben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki Angliá ban a jóléti állam, milyen kihívásokkal kell ma szembenéznie, és milyen kísérleteket tesz annak megreformálására.
A
brit jóléti
állam
kialakulása
Abban a formában, ahogy ma ismerjük, a jóléti állam a 20. század szülötte, bár gyökerei vissza nyúlnak az 1 6 0 1 . évi szegénytörvényig és a ko lostorok feloszlatásáig. A kolostorok gondoskod tak a szegényekről, de ennek az megszűnte után kialakult nagymérvű szegénység és a betegellátás szinte teljes hiánya vezetett el a szegényekről szóló törvény megalkotásához. A kapitalizmus kialakulásával és a mezőgazdasági társadalom ipari társadalommá való átalakulásával a támo gatás családon és a lakóközösségen belüli infor mális módozatai kezdtek széthullani. A társadal mi rend fenntartása és a kapitalizmus által kre ált új egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szükségessé vált, hogy segítséget nyújtsanak a társadalom azon tagjainak, akik a piacgazdaság perifériájára szorultak. Ez vezetett a szegénytör vény 1834-es módosításához. A törvény alapján dologházakat építettek, ahol alacsonyabb volt az életszínvonal, mint azon kívül bárhol, de ahol volt lehetőség a megélhetésre. Az ötletet az adta, hogy a dologházak életkörülményei az embere ket majd arra ösztönzik, hogy ott bent mindent megtegyenek, csakhogy a szegénységet elkerül jék. Idővel azután a nemzetépítési folyamat ré szeként az állam nagyobb szerepet kezdett vál lalni a rászorultak központi támogatásában. Az oktatás és a közegészségügy országos irányítását az 1800-as évek végén megalapozó törvényho zás volt a 20. században megszületett szélesebb programok előfutára. A jóléti állam tovább növekedett az első világ háború előtti liberális kormányzás alatt, amely létrehozta többek közt a nyugdíjrendszert, az egészségbiztosítást és a munkanélküli-biztosí tást. A második világháborút követő évek további erőteljes reformokat és kiszélesítési törekvéseket hoztak a jóléti rendszerbe. Ahelyett, hogy csak a szűkölködőkre és a betegekre koncentráltak vol na, a jólét látókörét kiterjesztették a társadalom minden tagjára. A háború az egész nemzet - a gazdagok és a szegények - számára mélyreható és traumatikus tapasztalat volt. Előhozta a szolida ritás érzését az emberekből, és azt a felismerést, hogy szerencsétlenség és tragédia nem csupán a hátrányos helyzetűekre korlátozódik.
10. F E J E Z E T
A szelektívtől az univerzális jóléti elképzelés irányában végbement változást az 1942. évi Beveridge-jelentést foglalta össze, amelyet gyakran tekintenek a modern jóléti állam tervrajzának. A Beveridge-jelentés célkitűzése az volt, hogy az „öt gonoszt" kiiktassa a társadalomból, nevezete sen a Szükséget, a Betegséget, a Tudatlanságot, az Aljasságot és a Tétlenséget. A háború utáni mun káspárti kormány egy sor jogszabályi intézkedés sel kezdte ezt az elképzelést konkrét cselekvésre fordítani. Az új, univerzálisra jóléti állam több je lentős törvényt alkotott meg. A háborús kormány már 1944-ben elfogadta az oktatási törvényt, amely a lakosság iskolázottságának hiányossá gát igyekezett kiküszöbölni, majd az 1946. évi nemzeti egészségügyi törvény az állampolgárok egészségi állapotának minőségi javítását tűzte ki célul. A „Szükséget" az 1946. évi nemzeti bizto sítási törvény vette célba, amely a munkanélkü liség, betegség, nyugdíjazás vagy megözvegyü lés miatti keresetkiesés esetére alakított ki egy védőhálót. 1948-ban a nemzeti segítségről szóló törvény rászorultsági alapon biztosított támoga tást azok számára, akik nem tartoztak a nemzeti biztosítási törvény hatálya alá, majd végül el-
törölték a szegénytörvényt. Más törvények fog lalkoztak a családok szükségleteivel ( 1 9 4 5 . évi családi pótlékról szóló törvény), és a jobb lakás körülmények iránti kereslettel (1946. évi új vá rosi törvény). A brit jóléti állam egy sor konkrét feltétel kö zepette, valamint a társadalom jellegéről szóló egyes uralkodó nézetek mentén jött létre. A jó léti állam három premisszára épült. Először: a munkát a fizetett munkával azonosította, és arra a hitre alapozott, hogy lehetséges a teljes foglal koztatottság. A végső cél olyan társadalom létre hozása volt, amelyben a fizetett munka a legtöbb ember életében központi szerepet kap, és a se gélyek azoknak a szükségleteit elégítették volna ki, akik kívül rekedtek a piacgazdaságon munka nélküliség vagy fogyatékosság miatt. Ehhez kap csolódik, hogy a jóléti állam víziója a családok patriarchális elképzelésére épített, amely szerint a férfi kereső dolga a családot eltartani, míg a feleség feladata a család ellátása. A jóléti prog ramokat e hagyományos családmodell köré ter vezték, amelyeket egy második szolgáltatási kör egészített ki azon családok számára, ahol hiány zott a férfi kereső. Másodszor: a jóléti államot úgy fogták fel, hogy az elősegíti a nemzeti szolidaritást, integrálja a nemzetet azzal, hogy az egész lakosságot bevonja a juttatások közös rendszerébe. A segély az állam és a népesség közti kapcsolat erősítését volt hi vatott elérni. Harmadszor: a jóléti állam az élettel járó ter mészetes kockázatok kezelésével foglalkozott. Ebben az értelemben a segélyeket egyfajta bizto sításnak tekintették, amelyet a kiszámíthatatlan jövő potenciális bajaival szemben lehet igénybe venni. A munkanélküliséget, a betegséget és az egyéb szerencsétlenségeket az ország társadalmi és gazdasági életében a jóléti állam révén kezel hetőknek hitték.
A N e m z e t i Egészségügyj Szolgálat 1940-es é v e k b e n tör t é n t f e l á l l í t á s a k ö z r e j á t s z o t t a brit p o l g á r o k e g é s z s é g ü g y i és jóléti helyzetének j a v u l á s á b a n .
Ezek az elvek húzódtak meg a jóléti állam terebélyesedése mögött a háborút követő három év tizedben. A gyártó- és szerelőipar növekedésével a jóléti állam jelentette az osztályok közötti si keres alkut, amely kielégítette a munkásosztály igényeit és a gazdasági elitét is, akik függtek az egészséges és jól teljesítő munkaerőtől. De amint látni fogjuk, a következő szakaszokban, az 1970es évektől kezdődően a politikai véleménykü lönbség az intézményesített és maradékelvű jólé ti tábor között egyre markánsabbá vált. A kilenc venes évekre mind a baloldal, mind a jobboldal elismerte, hogy megváltoztak azok a feltételek, amelyek között a jóléti állam kialakult, és ezzel a jólét Beveridge-féle elképzelése idejét múlttá vált, és alapos megújítást igényel.
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
A jóléti állam a konzervatív
megreformálása: „visszakozás"
A jóléti állam szerepéről kialakult politikai kon szenzus az 1970-es években kezdett felszakadoz ni, majd az 1980-as években a folyamat felerősö dött, amikor Nagy-Britanniában Margaret That cher, az USA-ban Ronald Reagan megpróbálta a jóléti állam vívmányait visszavonni. A jóléti álla mot karcsúsító törekvéseket számos megfontolan dó ellenérv alapozta meg. Az elsőt a tornyosuló pénzügyi költségek jelentették. Az általános gaz dasági recesszió, a növekvő munkanélküliség és a jóléti szolgáltatások célba juttatásával foglalko zó bürokrácia kialakulása a kiadások állandó nö vekedését hozta, s nagyobb tempóban, mint aho gyan a gazdaság növekedett. Ezt követte a jólétre fordított kiadások körüli vita, amelyben sokan támogatták a jóléti szolgáltatások megnyirbálá sát a rendszerre nehezedő és fokozódó pénzügyi „nyomás" miatt. A politika alakítói hangsúlyoz ták az „időzített demográfiai bomba" potenciáli san mindent elsöprő hatását a jóléti rendszerre: a segélyezési rendszerből élő emberek száma a lakosság elöregedésével egyre nőtt, ugyanakkor a rendszerbe befizető munkaképes korú fiatalok száma csökkent. Ez potenciális pénzügyi válsá got jelzett.
/ A brit lakosság „őszülésének" témáját a 6., „Szo cializáció, életút, öregedés" című fejezet tárgyal ja, a 1 5 2 - 1 5 3 . oldalon. A kritika második ellenérve a jóléti szolgáltatá soktól való függőségre vonatkozott. A meglévő jóléti intézmények kritikusai azt fogalmazták meg, hogy az emberek éppen azoktól a progra moktól válnak függővé, amelyek célja a független és értelmes élet esélyének kialakítása. Nemcsak anyagilag váltak függővé, de lelkileg is: csak a se gélyek érkezését várták. Ahelyett, hogy aktivizá lódnának, hajlamosak beletörődő és passzív ma gatartást felvenni, és elvárják, hogy a segélyezési rendszer eltartsa őket (lásd a keretes szöveget a 294. oldalon). Nagy-Britanniában a segélyektől való függés ről kialakult vita összekapcsolódik a gondos kodó államként (nanny state) emlegetett kriti kákkal, mely kifejezés azt jelzi, hogy a kormány kötelességtudóan (de feleslegesen) foglalkozik az állampolgárok minden szükségletével. Mar garet Thatcher vezetése alatt a konzervatív kor mány ösztönözte az egyéni kezdeményezésnek és az önellátásnak mint alapértéknek a követé sét. A teljes piacgazdaság irányában tett fordulat részeként számos jóléti reformintézkedés révén igyekeztek az embereket eltávolítani attól, hogy
M a r g a r e t T h a t c h e r konzervatív k o r m á n y a ( 1 9 7 9 - 1 9 9 0 ) e r ő s e n bírálta a „ f ü g g ő s é g kultúráját"
10. F E J E Z E T
A segélytől való függés ellentmondásos fogalom, s elterjedtségét egyesek tagadják is., A „segélyen élés"-t többnyire szégyellni való életformának te kintjük, és úgy véljük, hogy a legtöbb ember, aki ilyen helyzetben van, valószínűleg aktívan igyek szik abból mielőbb kikerülni. Carol Walker elemezte annak a kutatásnak az eredményeit, amely vizsgálta, hogy a támoga tásból élőknek miként sikerül a jövedelemkiegé szítéssel megszervezni az életüket. Nagyon más képet talált ahhoz képest, mint amilyet azok fes tenek, akik szerint a segélyen élés a könnyebb út választása. Egy vizsgálat állástalan válaszadói kö zül 80 százalék életkörülményeinek romlását élte meg, amióta segélyre szorult. Majdnem mind egyik élet küzdelmessé vált. Ugyanakkor van egy kisebbség, melynek a szociális segítség emelheti az életszínvonalát, ilyenek a hatvanéves kort elért állástalanok, akik „nyugdíjas segélyezettként" 30 százalékkal magasabb összegre jogosultak, mint korábban. Ebbe a kategóriába sorolható még az egyedül„állami osztogatásból" éljenek. Csak azok kap hattak az államtól segítséget, akik képtelenek voltak megfizetni saját jólétük árát. Az 1988. évi társadalombiztosítási törvény megengedte, hogy az állam visszavegyen a jóléti kiadásokból oly módon, hogy megszigorította a jövedelemkiegé szítésre, a családi kedvezményre és lakbértámo gatásra jogosultság feltételeit. A konzervatív kormány több olyan jóléti refor mot vezetett be, amelyek elkezdték áthelyezni a felelősséget a jóléti szolgáltatásokért az állam vál láról a magánszektorra, a civilszektorra és a he lyi települések közösségeire. A korábban jelentős állami támogatással nyújtott szolgáltatásokat pri vatizálták vagy még szigorúbb rászorultsági vizs gálat eredményétől tették függővé. Ennek egyik példája az önkormányzati lakások nyolcvanas években végrehajtott privatizációja. Az 1980. évi lakástörvény megengedte, hogy a szociális lakások lakbérét jelentősen megemeljék, és ezzel megala pozzák az óriási állami lakáskészlet nagyszabású kiárusítását. A maradékelv alkalmazása a lakha tási feltételek biztosítása terén különösen azokat érintette hátrányosan, akik épphogy lemaradtak a rászorultság elvén kapható lakástámogatásról, így többé nem juthattak szociális lakáshoz, de piaci bérletet sem engedhettek meg maguknak. (A ma radékelvű jóléti modellekről először a 2 9 1 . olda lon esett szó.) A kritikusok úgy érvelnek, hogy a szociális bérlakások privatizációja a nyolcvanas
álló szülők egy része is. A kutatás azt jelzi, hogy az egyedülálló szülők egyharmada - szinte mind nyájan nők - jobb anyagi körülmények közé ke rült házassága felbomlása után, mint előzőleg. A nagy többség helyzete azonban jelentősen romlott. A szociális támogatásból élőknek mindössze 12 százaléka mondta a kilencvenes években, hogy „elég jól elboldogulnak". A legtöbben azt állítot ták, hogy „épp, hogy megvannak", vagy „nehéz ségekkel birkóznak". Nehéz az előre tervezés. Nem lehet pénzt félretenni, és a számlák kifizeté se állandó gondot jelent. Fontossága ellenére az élelmiszert gyakran tekintik úgy, hogy azon lehet spórolni, ha nincs elég pénz. Walker következte tése: „A szenzációs újságcímek ellenére a szociális segélyen élést nem választanák jószántukból az emberek, ha igazi alternatívák lennének előttük. Legtöbbjük az életében bekövetkezett valamilyen traumatikus esemény miatt van ebben a helyzet ben: munkahelyvesztés, partner elvesztése vagy betegség miatt" (Walker 1994, 9. o.).
és kilencvenes években jelentősen hozzájárult a hajléktalansághoz. A jóléti kiadások csökkentésére, hatékonysá guk növelésére tett másik kísérlet a piaci elvek bevezetésében mutatkozott meg a közszolgálta tások terén. A konzervatív kormány szerint egy kis verseny a jóléti szolgáltatások, az egészség ügy és az oktatás területén nagyobb választé kot és magasabb színvonalú ellátást biztosítana a társadalomnak. A fogyasztók gyakorlatilag a „lábaikkal szavazhatnának" azzal, hogy válasz tanak az iskolák vagy az egészségügyi ellátók között. A színvonal alatti szolgáltatást nyújtó intézmények arra kényszerülnének, hogy javít sanak munkájukon vagy zárjanak be, akárcsak a vállalkozások. Ez azért lenne lehetséges, mert az intézmények az őket választó tanulók vagy be tegek száma alapján kapnának támogatást. Ezzel szemben a kritikusok azt vetették fel, hogy a köz szolgáltatások „belső piacai" inkább gyengébb minőségű és széttördelt szolgáltatási rendszerek hez vezetnének, mintsem megvédenék a minden polgárnak egyenlő szolgáltatás gyakorlatát.
A
konzervatív
visszakozás
értékelése
Milyen mértékben sikerült a nyolcvanas évek konzervatív kormányainak kihátrálniuk a jóléti államból? A jóléti állam lerombolása? [Dismant-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
ling the Welfare State? 1984) című munkájában Christopher Pierson összehasonlította Angliában és az USA-ban a jóléti „megszorítások" folyama tát Thatcher és Reagan kormányzása alatt, és arra a következtetésre jutott, hogy a jóléti államok a konzervatív korszakból viszonylag épségben ke rültek ki. Bár mindkét kormány azzal a kifejezett szándékkal lépett hivatalba, hogy megnyirbálja a jóléti költségeket, Pierson azt állítja, hogy jó val több akadálya volt a jóléti rendszerből való kihátrálásnak, mint amennyivel bármelyikük is meg tudott volna birkózni. Ennek oka abban a módban rejlik, ahogyan a szociálpolitika az idők során kibontakozott: megszületésétől fogva a jó léti állam és intézményei olyan sajátos érdekszö vetségekhez vezettek el, amelyek aktívan védték a kapott segélyeket a csökkentésükre irányuló igyekezetekkel szemben. A szervezett szakszer vezetektől a nyugdíjasok egyesületeiig bonyolult érdekcsoport-hálózatok mozgósítottak a segélyek védelmére. Pierson szerint a segélyek karcsúsítására vo natkozó döntéseket főleg a közfelháborodás és a retorzióktól való félelem vezérelte. A politikusok rájöttek, hogy a jóléti állam visszaszorítása nem egyszerűen a bővítés ellenkező irányú folyama ta. Ennek eredményeképpen új típusú politikai törekvések indultak útnak: kísérleteket tettek az ellenkezés minimalizálására a „vesztes" cso portok kompenzálásával, vagy azon fáradoztak, hogy megakadályozzák az érdekcsoportok szö vetkezését.„A szociálpolitikai harcok a politika megváltoztatásának okairól és következményei ről szóló harcokká alakultak át - írja Pierson -, sokkal inkább, mint a jóléti állam bővülésének időszakában" (1994, 8. o.). Azoknál a szociális programoknál, ahol véghezvitték a karcsúsítást, mint például a munkanélküli-segély esetében, sikeresen megakadályozták az érdekcsoportok mobilizálódását. Pierson úgy látja, hogy a jóléti állam erős nyo más alatt áll, de tagadja, hogy „válságban" lenne. A szociális kiadásokat sikerült viszonylag állan dó szinten tartani, írja, és a jóléti állam összes alapeleme stabil maradt. Miközben nem tagadja, hogy a nyolcvanas évek reformjai következtében megnőttek az emberek közti egyenlőtlenségek, kimutatja, hogy egészében véve nem reformálták meg a szociálpolitikát annyira, mint amennyi re a munkáltatók és a munkavállalók viszonyát szabályozó és az ágazati irányítást rendező poli tikát. Nagy-Britanniában a lakosság óriási többsé ge továbbra is a közegészségügyi és a közoktatási szolgáltatásokat veszi igénybe, míg az Egyesült Államokban ezek a jóléti szolgáltatások sokkal inkább „piacosították".
Az új munkáspárti és a jóléti reform
kormány
Az 1997-ben hatalomra került új munkáspárti kormány programjában is első helyen állt a jóléti reform. A jóléti rendszer konzervatív kritikusai val bizonyos szempontból egyetértve (és szakítva a hagyományos baloldali politikával) az Új Mun káspárt úgy érvelt, hogy új segélyezési és jóléti politikára van szükség ahhoz, hogy megbirkózza nak a szegénységgel és az egyenlőtlenséggel, to vábbá, hogy továbbfejlesszék az egészségügyet és az oktatást. Gyakran maga a jóléti állam okozza a problémát, mivel függősséget hoz létre, és in gyen osztogat, ahelyett, hogy a fizetett munkába állást ösztönözné. Ezzel óriási bürokráciát hozott létre, amely alig tud megbirkózni a túlságosan el burjánzott szociális problémákkal, ahelyett hogy megelőző stratégiát követve, a gyökereknél kez dené a megoldást. Ez a megközelítés nem bizo nyult sikeresnek sem a szegénység csökkentésé ben, sem a bevételek újraelosztása tekintetében. Kritikusai szerint a szegénység csökkenése nem a helyes szociálpolitika, hanem a gazdagság általá nos növekedésének az eredménye. A jóléti rendszer egyik fő nehézsége abban áll, hogy jelentősen megváltoztak azok a feltételek, amelyek közt eredetileg létrejött. A jóléti állam a teljes foglalkoztatottság idején született. A csa ládi szerkezet megváltozása miatt a férfi kenyér kereső patriarchális szerepének erőltetése tart hatatlanná vált. A női munkavállalók hihetetlen számban léptek be a munkaerőpiacra, és az egyszülős háztartások megnövekedése új igényeket támasztott a jóléti állammal szemben. Látható változás mutatkozott a jóléti állam által vállalan dó kockázatokat illetően is. • Az államnak mint a kockázatok gyűjtőhelyé nek eszméjét korábban, a 289. oldalon vezet tük be. A kockázat fogalmát a társadalomban és annak következményeit a jóléti államra a 4., „A szociológiai elméletalkotás" című fejezet tár gyalja a 1 0 6 - 1 0 8 . oldalon. Például a jóléti állam nem bizonyult megfelelő eszköznek ahhoz, hogy foglalkozzon a környe zetszennyezés ártalmas következményeivel vagy olyan életmód-választási döntésekkel, mint a do hányzás. Beiktatása után nem sokkal a kormány kiadott egy vitaanyagot Új törekvések országunk számá ra: új egyezség a jólét érdekében [New Ambition for Our Country: A New Contract for Welfare, 1998), amely értékelést adott a jóléti államról, és leírta az „aktív jólét" vízióját, amely rendel-
P
10. F E J E Z E T
A „segély az álláshoz jutáshoz" programok értékelési
I 1997 óta a munkáspárti kormány számos elkép zelést és célkitűzést terjesztett elő, hogy a segé lyezetteket munkára szoktassa. „Új egyezség" programokat állítottak össze bizonyos csoportok számára, így a fogyatékosok, a tartósan munka nélküliek, a fiatalok és az 50 éven felüliek részé re. Hasonló programok már léteztek egy ideje az Egyesült Államokban, így lehetőség nyílt ezek ha tásainak tanulmányozására. Daniel Friedlander és Gary Burtless négy különböző kormányprogra mot vizsgált meg, melyeket azért indítottak, hogy a segélyen élők munkakeresését ösztönözzék. A programok nagyjából hasonlóak voltak. Bevételt hoztak azoknak, akik aktívan kerestek munkát, se gítséget kaptak az álláskereső stratégiákban, vala mint oktatási és képzési lehetőségekhez jutottak. A célcsoportot az egyszülős családok családfői alkották, akik az eltartott gyermekes családok se gélyében részesültek, mely az ország legnagyobb készpénzzel segélyező szolgáltatása. Friedlander és Burtless azt találta, hogy a programok eredmé nyesek. A bennük részt vevő emberek korábban találtak munkát, vagy hamarabb álltak munkába, mint azok, akik nem vettek benne részt. Mind a négy programban sokkal több volt a munkával el ért jövedelem, mint a programok nettó költsége. A legkevésbé a legjobban rászorultak megsegíté sében volt hatékony a program, a tartósan mun kanélküliekében, akik már nagyon régen nem vol tak állásban (Friedlander-Burtless 1994). Bár a segélyből a munkába vezető programok segítettek az amerikai segélykérelmek számát körülbelül 40 százalékkal csökkenteni, egyes sta tisztikai adatok szerint nem teljesen pozitív az
tetése szerint az emberek „kiokosítása" mind életpályájuk, mind személyes életük tekinteté ben. Az írás főrészt Frank Field jóléti reformért felelős miniszter munkája, aki szembeszállt a maradékelvű reformmal (lásd 2 9 1 . o.). Szerinte a régi megoldások a szegénység és az egyenlőt lenség felszámolására már nem használhatóak, s az Új Munkáspárt, az állam és az állampolgárok között jogokra és felelősségekre egyaránt alapo zott új egyezség megkötésének ötletét vetette fel. Az állam szerepe az lenne, hogy segítse az embe reket munkához és állandó jövedelemhez jutni, ne egyszerűen csak akkor támogassa őket, amikor kikerülnek a munkaerőpiacról. Ugyanakkor az állampolgároknak saját cselekvési potenciáljukra kell építeniük azért, hogy változtathassanak kö rülményeiken, ahelyett, hogy csak arra várnak, hogy megkapják a segélyeket.
eredmény. Az USA-ban azoknak körülbelül a 20 százaléka, akiknél leállítják a segélyek folyósítá sát, nem dolgozik és nincs független jövedelem forrása; majdnem egyharmada azoknak, akik el tudnak helyezkedni, majd egy éven belül ismét segélyekért folyamodik. A segély helyett munkába állók táborának egyharmada-fele azt tapasztalja, hogy kevesebb fizetést kap, mint amennyi a segé lye volt. Wisconsinban, amely az USA azon állama volt, ahol az elsők között vezették be a „segély az álláshoz jutáshoz" programot, a segélyezésből ki lépők kétharmada a szegénységi küszöb alatt él (Evans 2000). Ezekre az eredményekre hivatkozva a kritikusok úgy érvelnek, hogy a „segély az állás hozjutáshoz" program nyilvánvaló sikere a segély re szorulók abszolút számának csökkentésében, elfedi azokat a kellemetlen és valós élményeket, amelyeket a segélyt elvesztőknek át kell élniük. Mások a helyi beavatkozási „zónák" hatékony ságát kérdőjelezik meg a társadalmi kirekesztett ség elleni küzdelemben. Azt írják, hogy a sze génység és a depriváció nemcsak a kijelölt körze tekben létezik, a programokat mégis úgy alkotják meg, mintha az összes szegény egy helyen élne. Angliában a kormány társadalmi kirekesztettség gel foglalkozó testületének eredményei is ezt az állítást támasztják alá: 1997-ben, amikor a Mun káspárt alakított kormányt, az összes munkanél küli kétharmada az ország 44 legjobban szűköl ködő körzetén kívüli területeken lakott. A helyi kezdeményezések, mutatnak rá a szkeptikusok, nem helyettesíthetik az országos szegénység elle ni stratégiát, mert túl sok ember reked a támoga tásra kijelölt körzetek határain kívül.
A foglalkoztatás lett az Új Munkáspárt szociál politikájának sarokköve, és nagy figyelmet szen teltek a dinamikus munkaerőpiac szerepének a jóléti reformban. A cél, hogy növeljék a munka erőpiacon aktív emberek számát, eddig meglehe tősen sikeres volt. 2003-ban a munkaképes lakos ság foglalkoztatási aránya 75 százalék volt, 13 éve a legmagasabb. E megközelítés mögött az a gon dolat húzódik meg, hogy a piac nemcsak egyen lőtlenségeket szül, hanem szerepet kaphat annak csökkentésében is. Az emberek munkához és a háztartások jövedelemhez juttatása a szegénység csökkentéséhez vezető egyik legfontosabb lépés. Az új munkáspárti kormány alatt bevezetett leg főbb jóléti reformok között szerepelnek a „segély az álláshoz jutáshoz" programok (lásd a keretes szöveget), amelyek motiválják az ellátottakat, hogy segélyezettből munkavállalók legyenek. Ebben a
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT
programban számos olyan csoport kap támoga tást, akiket bátorítani kell, hogy újra munkába álljanak. A huszonöt év alatti fiatalok képzési le hetőségeket és munkalehetőségeket kapnak az ál lami jövedelemkiegészítő segély helyett; az egye dülálló szülőknek adókedvezményt adnak, hogy gyermeknevelési költségeiket ily módon enyhít sék, a tartósan munkanélküliek pedig képzést ve hetnek igénybe az állásinterjúkhoz és önmaguk bemutatásához szükséges technikákból. A fent tárgyalt „segély az álláshoz jutáshoz" programok mellett az új munkáspárti kormány a jóléti intézkedésként az alacsony bérezésű munkavállalók jövedelmét megemelte. 1999-ben bevezették a minimálbért, csökkentették a jöve delemadó alsó kulcsát, és 2003-ban létrehozták az alacsony jövedelmű gyermektelen munkavál lalók adókedvezményét. 1999-ben meghirdették, hogy 2020-ig meg szüntetik a gyermekszegénységet. A fenti válto zásokon felül a családi pótlék és a 11 év alatti gyermekek után rászorultsági alapon járó nevelé si támogatás összegének emelése közvetlenebbül szolgálta a gyermekszegénység csökkentését. A legutóbbi értékelések azt mutatják, hogy a kor mány célba ért ezekkel a lépésekkel, s 2002-ig mintegy egymillióval csökkent a szegény gyer mekek száma (Piachaud-Sutherland 2 0 0 2 ) . En nek ellenére az előrejelzések azt mutatják, hogy még ha sikerül is a célszámokat 2010-ig elérni a csökkentésben, az még mindig magasabb lesz, mint amennyi 1979-ben volt, amikor Margaret Thatcher lett a miniszterelnök (Flaherty et al. 2004). Az új munkáspárti kormány arra is vállalkozott, hogy erősíti az egyének és közösségek társadalmi erejét „önmaguk megsegítésében" a szegénység csökkentésére indított helyi kezdeményezések támogatásával. A közösség erősítésére zónákat hoztak létre az egészségügyben, a foglalkoztatás ban és az oktatásban az egész országban, és le hetővé tették, hogy a helyi politikusok a helybeli lakosok igényeinek megfelelő megoldásokat dol gozzanak ki. Ennek a felfogásnak számos előnye van. A segítség közvetlenül irányul a szükségre, kisméretű, innovatív rendszereket lehet bevetni, és javul a helyiek részvétele a döntéshozatal ban. Ezek a programok sokkal aktívabb segélye zési formák elősegítésére képesek, amelyekben az állampolgárok maguk is részt vesznek a jobb életkörülmények megteremtésében, partneri vi szonyban az állammal. A jóléti reform körüli vita nem lankad, bár ál talános az egyetértés abban, hogy szükség van a változásra. Az új munkáspárti megközelítés nem nélkülözi a bírálatokat. Egyesek a „segély az ál
láshoz jutáshoz" programot úgy tekintik, hogy az a szociális kiadások kegyetlen lefaragása. Azok, akik képtelenek bejutni a munkaerőpiacra, a képzési és gyermekgondozási juttatásokhoz hoz zájutnak, de kockáztatják a segélyek elvesztését. Bár a programok arra irányulnak, hogy szigo rítsák a segélyekre hagyatkozás feltételeit, vé gül oda vezetnek, hogy a segélyeket elvesztőket bűnöző, prostituált vagy hajléktalan életmódra kényszerítik.
KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN Margaret Thatcher és John Major kormányainak ( 1 9 7 9 - 1 9 9 7 ) politikája mögött meghúzódó elmé let az volt, hogy az egyének és a társaságok adó terheinek csökkentése nagyfokú gazdasági nö vekedést eredményezne, amelynek gyümölcsei „lecsorognának" a szegényekhez. Hasonló poli tikát követtek az Egyesült Államokban Ronald Reagan és idősebb George Bush elnöksége alatt ( 1 9 8 0 - 1 9 9 2 ) , majd ismét, az ifjabb George Bush elnöksége idején (2000 óta). Az eredmények nem bizonyítják a „lecsorgás" tézisét. Egy ilyen gaz daságpolitika vagy felgyorsítja a gazdasági fejlő dést, vagy nem, és a szegények és gazdagok közti különbség inkább növekedni látszik, és szaporít ja a szegénységben élők táborát. Mind a jövede lem alapján szegénynek tartottak száma, mind a szükségletekben hiányt szenvedők kategóriája je lentősen növekedett a hetvenes évek végétől. A foglalkozási szerkezet és a világgazdaság vál tozása szintén hozzájárult az egyenlőtlenségek növekedése felé vezető tendenciákhoz Angliá ban, az Egyesült Államokban és máshol. A fizikai munkások számának csökkenése jelentős hatást gyakorolt mind a jövedelemeloszlás alakulására, mind a munkanélküliségre. Gyakran az a hely zet, hogy a szakképzett vagy betanított munka körökbe ebben a gyorsan változó világban nehe zen tudnak visszamenni a dolgozók, mivel egyre magasabb iskolai végzettséget és műszaki szak értelmet kívánnak meg az új belépőktől. Annak ellenére, hogy a szolgáltatási szektorban az állás lehetőségek száma jelentősen megnövekedett, ezeknek többsége gyengén fizetett, s minimális előrejutási kilátásokkal rendelkezik. A baloldali politikusok hagyományosan arra törekszenek, hogy felszámolják a szegénységet (és növeljék az egyenlőséget) a vagyonosok ma gas jövedelmeinek elvonásával és igazságosabb újraelosztásával. A jóléti állam és a magas adó zás az a két módszer, amelyekkel ezt a célt meg kísérelték megvalósítani. A szegénység azonban
10. F E J E Z E T
nem csökkent, ugyanakkor nemkívánatos követ kezményekkel járt. A háború utáni Nagy-Britan niában megépített nagy szociális lakótelepek, amelyeket néha a nyomornegyedekben lakók áttelepítésére szántak, mára szinte a társadalom legkirekesztettebb területeivé váltak. Ugyanígy, az 1945 után a jóléti állam kiterjesztése bizonyos fokú segélytől való függőséghez vezetett. Ezután az egyenlőség víziójának egyre több változatát terjesztették elő, amelyek eltértek a társadalompolitika korábbi „balos" vagy „jobbos" elképzeléseitől. Az egyenlőség koncepcióját di namikusabban vizsgálták felül, hangsúlyozva a lehetőségek egyenlőségét, a pluralizmus fontos ságát és az életstílusok sokféleségét. Bár a gazda sági egyenlőtlenségek fennállnak, az angol társa dalom más szempontból sokkal inkább egyenlő ségpártivá vált. A nők sokkal egyenlőbbek gazdasági, szociális és kulturális értelemben, mint a korábbi generá ciókban, és jelentős jogi és társadalmi előrelépés történik a kisebbségek körében. A nők belépése a munkaerőpiacra, növekvő különbséget jelent a kétkeresős gazdag háztartások és a munkanél küliek alkotta szegény háztartások között. A nők keresete fontosabbá vált a család bevételeiben, mint korábban, és mivel a nők most sokkal több befolyásos és jól fizetett állást töltenek be, mint korábban, jövedelmük hatásának rendkívüli a súlya. Igazából a kétkeresős gyermektelen ház-
tartások sikere az egyik legfontosabb tényező a jövedelemeloszlás megváltozásában. A kétkere sős, egykeresős és kereső nélküli háztartások kü lönbségei egyre nyilvánvalóbbá válnak. E háttér előtt azonban új kockázatok és fenyege tések tornyosulnak a társadalom elé. Ezek a koc kázatok nem tesznek különbséget a jómódúak és a szegények között. A környezetszennyeződés, a természeti környezet pusztulása és a városi terü letek kontrollálhatatlan növekedése olyan prob lémák, amelyeket mi magunk gyártottunk. Olyan fenyegetések, amelyekért mindnyájan felelősek vagyunk, és amelyek életmódváltozást kívánnak meg mindenkitől, ha kezelni akarjuk őket. Ahogyan ezeket az új kihívásokat kezdjük számba venni, az állam és a jóléti szolgáltatások szerepe szükségképpen felülvizsgálatra szorul. A segélyezés vagy jóléti szolgáltatás nem egy szerűen az anyagi prosperitásról szól, hanem az egész lakosság általános jólétéről. A társadalom politika a társadalmi kohézió előmozdításával foglalkozik, a kölcsönös függés hálózatának az ápolásával és az emberek önmagukat segítő ké pességének maximalizálásával. A jogok és köte lességek új értelmet nyernek - nemcsak azoknak szólnak, akik lent vannak, s megpróbálnak a se gélyek helyett bekapcsolódni a munka világába, hanem a fent levőknek is, akiknek a vagyona nem jogosítja fel őket arra, hogy elkerüljék polgá ri, szociális és pénzbeli kötelezettségeiket.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A szegénységet két különböző módon értel mezhetjük. Az abszolút szegénység az egész ség és a hatékony testi funkcionálás fenntartá sához szükséges alapvető erőforrások hiányá ra vonatkozik. A relatív szegénység bizonyos csoportok életfeltételei és a lakosság többsége által élvezett életfeltételek közti különbségek megítéléséről szól. 2. Számos országban hivatalosan megállapíta nak egy szegénységi küszöböt, s az ez alatti jövedelemből élőket nevezik szegényeknek. A szegénység szubjektív mérőeszközei az embe rek saját elképzelésein alapulnak arról, hogy mi szükséges egy elfogadható életszínvonalon éléshez. 3. A szegénység igen kiterjedt a jómódú országok ban. A nyolcvanas és kilencvenes évek Angliá jában volt a fejlett világban a legnagyobb a szegények száma. A gazdagok és a szegények közti egyenlőtlenségek drámaian megnőttek a kormányzati politika, a foglalkoztatásszerke
zet megváltozása és a munkanélküliség ered ményeképpen. 4. A szegények nem alkotnak homogén csopor tot, azonban a hátrányos helyzetűek vagy az élet egyéb vonatkozásaiban hátrányosan meg különböztetett csoportoknak (például az öre geknek, gyerekeknek, nőknek és etnikai ki sebbségeknek) nagyobb az esélyük arra, hogy szegények legyenek. 5. Két fő felfogás létezik a szegénység magyará zatára. A „szegénységkultúra" vagy a „függő ség kultúrája" elmélet hívei azt hangoztatják, hogy a szegények a felelősek saját hátrányos helyzetükért. A készségek hiánya, a motivá ció elégtelensége vagy az erkölcsi gyengeség miatt a szegények képtelenek sikeresek lenni a társadalomban. Némelyikük külső segítség re szorul, mint például segélyezésre, ahelyett, hogy inkább magukon segítenének. A második felfogás azt állítja, hogy a szegénység nagyobb társadalmi folyamatok eredménye, amelye-
SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ES JOLET
ket az egyének akciói egyrészt megerősítenek, másrészt befolyásolnak. 6. A társadalmi kirekesztettség olyan folyama tokra vonatkozik, amelyek révén az egyének elszakadhatnak attól, hogy a szélesebb társa dalomban teljes körűen részt vegyenek. A tár sadalmi kirekesztettség szélesebb fogalom, mint a szegénység, bár az erőforrások és a jö vedelem hiánya a társadalmi kirekesztettség egyik dimenziója. A társadalmi kirekesztett ség egyéb dimenziói közé tartozik a munka erőpiacról, a szolgáltatásokból és a társadalmi kapcsolatokból való kiszorulás. A hajléktalan ság az egyike a legextrémebb társadalmi kirekesztettségi formáknak. Az állandó lakcímmel nem rendelkező hajléktalanok kimaradhatnak az olyan mindennapi tevékenységekből, ame lyeket mások természetesnek tartanak. 7. A jóléti államok azok, amelyekben a kormány központi szerepet játszik a lakosság körében található egyenlőtlenségek csökkentésében bi zonyos áruk és szolgáltatások nyújtása vagy állami támogatása révén. A jóléti szolgáltatá sok országonként eltérnek, de gyakran szere pel köztük az egészségügyi ellátás, az oktatás, a lakhatás támogatása, a jövedelemkiegészí tés, a rokkantsági és munkanélküli-segély, va lamint a nyugdíj. 8. Azokban a jóléti államokban, amelyek univer zális segélyeket adnak, a segély mindenkinek járó jog, függetlenül jövedelmétől vagy gazda sági státusától. A rászorultsági alapon adott segélyek ezzel szemben csak azok számára el érhetők, akiknek a jogosultságát az alacsony kereset és kevés vagy semmi megtakarítás alapján megítélik. A jóléti szolgáltatás jövőjét
a legtöbb ipari államban vitatják. Egyesek úgy vélik, hogy a segélyeket finanszírozni kell és azoknak univerzálisnak kell lenniük; mások szerint a segélyeket csak biztonsági hálóként szabad működtetni olyan emberek megsegí tésére, akik valóban nem tudnak másképp se gítséghez jutni. 9. A jelenlegi brit jóléti állam a 20. században épült ki, számos növekedési időszakon ment keresztül az első világháború előtti liberá lis és a háború utáni munkáspárti kormány alatt. Célként a társadalom minden tagjára ki terjedő, általános jólét elérését tűzték maguk elé. Az 1970-es évekre a jóléti államot bírálni kezdték amiatt, hogy nem hatékony, bürok ratikus és túl költséges. Aggodalmat keltett a segélyektől való függés kialakulása, amikor az emberek túlságosan támaszkodni kezdtek azokra a programokra, amelyeknek eredeti célja az volt, hogy segítsék őket az anyagilag független élet kialakításában. 10. Margaret Thatcher konzervatív kormánya megpróbálta „megnyirbálni" a jóléti állam juttatásait oly módon, hogy a közjólétért való felelősséget az államról a magánszektorra, a civil szektorra és az önkormányzatokra hárí totta át. Az intézményesítés visszafordítása az a folyamat, amellyel az állam által (intéz ményekben) gondozott személyek visszake rülnek a családjaikba és lakóhelyükre. 1 1 . Az Új Munkáspárt számos reformintézkedést hajtott végre a jóléti rendszer megreformálá sára, beleértve a „segély az álláshoz jutáshoz" programot, amely a segélyezettek egy részé nek munkába állását ösztönözte, hogy ezáltal is csökkentse a gyermekszegénységet.
MEGFONTOLANDÓ 1. Nézzük meg még egyszer ennek a fejezetnek a bevezető bekezdéseit: miért szegény Carol? 2. Mekkora jövedelemre lenne szüksége ahhoz, hogy a társadalomban teljes és értelmes életet tudjon élni? 3. Miért emelkedett a szegénység mértéke Angliában az 1970-es évek közepétől? 4. A segélyekre támaszkodás ad-e magyarázatot a szegénység fennmaradására? 5. Melyek a hajléktalanság okai, és hogyan lehetne vele jobban foglalkozni? 6. Miért vallottak súlyos kudarcot a segélyekre költött pénz csökkentésére tett erőfeszítések?
Bussemaker, Jet (szerk.) (1999): Citizenship and Welfare State Reform in Europe. London, Routledge. Dean, H. (2002): Welfare Rights and Social Policy. Harlow, Prentice Hall. Flaherty, Jan - Veit-Wilson, John - Dornan, Paul (2004): Poverty: The Facts. 5. kiadás. London, CPAG. Hughes, Gordon - Ferguson, Ross (szerk.) (2000): Ordering Lives: Family, Work and Welfare. London, Routledge. Lister, Ruth (2004): Poverty. Cambridge, Polity.
10.
FEJEZET
Marshall, T. H. (1950): Citizenship and Social Class, and Other Essays. Cambridge, Cambridge University Press. Pierson, J. (2001): Tackling Social Exclusion. London, Routledge. Ridge, T. (2002): Childhood Poverty and Social Exclusion. Bristol, Policy Press. Walker, Robert (szerk.) (1999): Ending Child Poverty: Popular Welfare for the Twenty-First Century? Bristol, Policy Press.
INTERNETES FORRÁSOK
Social Exclusion Unit http://www.socialexclusion.unit.gov.uk Child Poverty Action Group http://www.cpag.org.uk/ Monitoring Poverty and Social Exclusion http://www.poverty.org.uk/ Opportunity for All http://www.dwp.gov.uk/ofa/ The Social Market Foundation http://www.smf.co.uk/
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG Magas jövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Alacsony jövedelmű országok Növekszik-e a globális gazdasági egyenlőtlenség? ÉLET A GAZDAG ÉS SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN Egészség Éhség, alultápláltság és éhínség Oktatás és írni-olvasni tudás
)
MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? Fejlődéselméletek A fejlődéselméletek értékelése A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség Globális gazdasági egyenlőtlenség a változó világban A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE Népességelemzés: demográfia A népesség változásának dinamikája Malthusianizmus A demográfiai átmenet A változás kilátásai Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
A 20. század utolsó évtizedeiben több milliárdos
R i c h a r d B r a n s o n , a k i a Virgin c é g c s o p o r t é l é n
t ű n t fel g l o b á l i s s z i n t e n , m i n t e l ő t t e a t ö r t é n e l e m
s z i n t e m i n d e n b ő l p é n z t c s i n á l t , z e n é b ő l , vona
b á r m e l y i d ő s z a k á b a n . A 2 1 . s z á z a d e l e j é r e a világ
tokból,
5 7 3 m i l l i á r d o s t s z á m l á l - 3 0 8 é l a z E g y e s ü l t Álla
f o n o k b ó l é s m é g m e n y a s s z o n y i r u h á k b ó l is, a m i
repülőgépekből,
jelzálogból,
mobiltele
mokban, 1 1 4 Európában, 88 Ázsiában, 32 Latin-
2,6 m i l l i á r d f o n t n y i s z e m é l y e s v a g y o n t t e r e m t e t t
A m e r i k á b a n , 15 K a n a d á b a n , 13 a K ö z e l - K e l e t e n
n e k i (lásd a 9.3 táblázatot a 2 5 0 . o l d a l o n ) .
és 3 A u s z t r á l i á b a n ( F o r b e s 2 0 0 0 - a m i l l i á r d o s
A világ n e g y v e n l e g g a z d a g a b b e m b e r e és csa
d e f i n í c i ó j a ú g y szól, h o g y o l y a n s z e m é l y , a k i n e k
ládja
a vagyona legalább egymilliárd amerikai dollár).
európai
Az ő v a g y o n u k e g y ü t t e s e n a 2 0 0 0 . év k ö z e p é n a
h o n g k o n g i é s egy m e x i k ó i ( F o r b e s 2 0 0 4 ) . H a B i l i
b e c s l é s e k s z e r i n t 1,1 b i l l i ó d o l l á r - a világ lakos
Gates
ságának több mint egyharmadát képviselő nyolc
ti meg, a h o n g k o n g i Li K a - s h i n g - a k i a l i s t á n a
v a n h é t ország b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k ö s s z e g e
huszonötödik - a „kunyhótól a palotáig" mese
(a Világbank számítása, 2 0 0 0 / 1 . ) .
között
tizenhat
észak-amerikai,
(Oroszországot a
nyugati
is
high-tech
tizenöt
beleszámítva), vállalkozót
kettő
testesí
h ő s e , a m e l y o l y s o k á z s i a i ü z l e t e m b e r sikerére embere Bili
j e l l e m z ő . L i karrierjét m ű a n y a g v i r á g - k é s z í t é s s e l
G a t e s volt, a M i c r o s o f t a l a p í t ó j a , a k i n e k n e t t ó va
k e z d t e ; 2 0 0 4 - b e n 6,7 m i l l i á r d d o l l á r n y i s z e m é
g y o n a 2 5 , 3 m i l l i á r d font (lásd a 11.1. táblázatot).
l y e s v a g y o n a a b b ó l s z á r m a z o t t , h o g y s z é l e s körű
2 0 0 4 - b e n a világ leggazdagabb
Gates,
a k i n e k v a g y o n a l e g n a g y o b b r é s z é t saját
vállalatának részvényei
teszik
ki,
személyesíti
i n g a t l a n - é s e g y é b b e f e k t e t é s t e s z k ö z ö l t szerte Ázsiában, beleértve a családi tulajdonban lévő
meg napjaink vállalkozó szellemét: a kapitalistá
S T A R t e l e v í z i ó t , egy t e l e v í z i ó s m ű s o r o k sugárzá
vá lett s z á m í t ó g é p e s k r e a t í v újítót, a k i n e k a szoft
s á r a s z o l g á l ó m ű h o l d a t is, a m e l y n e k a d á s a i a fél
verét használja szinte m i n d e n személyi számító
világot elérik.
gép o p e r á c i ó s r e n d s z e r e . A k i l e n c v e n e s é v e k vé gén Gates nettó vagyona 1 0 0 milliárd dollár körül volt. E c s ú c s e l é r é s e u t á n a M i c r o s o f t - r é s z v é n y e k értéke rövidesen c s ö k k e n n i kezdett, miáltal Gates v a g y o n a a l a p o s a n megfogyatkozott, d e m é g m i n dig elég m a r a d t n e k i a h h o z , a világ l e g t e h e t ő s e b b emberei közé sorolják (Forbes 2 0 0 4 ) .
A g l o b a l i z á c i ó , a világ m e g n ö v e k e d e t t gazda sági, p o l i t i k a i , t á r s a d a l m i e s k u l t u r á l i s ö s s z e k a p csolódása
korábban
elképzelhetetlen
mértékű
gazdagság m e g s z e r z é s é r e n y ú j t l e h e t ő s é g e t .
Ha
A n g l i a és a világ l e g g a z d a g a b b e m b e r e i n e k listáját s z e m ü g y r e v e s s z ü k , s z e m b e t ű n ő , h o g y legtöbb j ü k ú g y n e v e z e t t „új v á l l a l k o z ó " a k i k gyorsan, egy
embere
g e n e r á c i ó n b e l ü l k e r ü l t e k i d e . ( K e v e s e b b a listán
2 0 0 4 - b e n R o m a n A b r a m o v i c s v o l t 7,5 m i l l i á r d
a z o k s z á m a , a k i k ö r ö k ö l t v a g y o n u k r é v é n jutot
Az
Egyesült
Királyság
leggazdagabb
arról i s m e r
tak a listára, p é l d á u l az a n g o l t r ó n ö r ö k ö s , Nagy-
nek, hogy övé a C h e l s e a futballcsapat. Abramo
B r i t a n n i a második leggazdagabb embere.) Mind
fontos vagyonával,
akit l e g i n k á b b
vics szegény oroszországi családból származik,
R o m a n A b r a m o v i c s , A n g l i a l e g g a z d a g a b b embe
n é g y é v e s k o r á b a n á r v á n m a r a d t , é s egy i d ő b e n
re, m i n d B i l l G a t e s , a világ leggazdagabb e m b e r e
autógumi-abroncsokat
ezt a fajta új, v á l l a l k o z ó i v a g y o n f e l h a l m o z á s t pél
árult
jövedelemkiegészí
t é s k é n t . A S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s a u t á n a ki
d á z z a . M i n d a k é t m i l l i á r d o s v i s z o n y l a g szerény
l e n c v e n e s években az orosz olajipar privatizáció
k ö r ü l m é n y e k k ö z é s z ü l e t e t t , m i e l ő t t fantasztikus
j á b ó l s z e r e z t e v a g y o n á t . A n g l i a leggazdagabbjai-
gazdasági sikert ért v o l n a el. M i n d k e t t ő a globa
n a k l i s t á j á n a t r ó n ö r ö k ö s áll a m á s o d i k h e l y e n
l i z á c i ó n y e r t e s e : A b r a m o v i c s úgy, h o g y a z orosz
5.5 m i l l i á r d o s i n g a t l a n v a g y o n á v a l , m e l y f ő k é n t a
o l a j i p a r egyes r é s z e i t f e l v á s á r o l t a a k i l e n c v e n e s
legdrágább l o n d o n i n e g y e d e k b e n , m i n t a M a y f a i r é s B e l g r a v i a , t a l á l h a t ó i n g a t l a n o k b ó l t e v ő d i k öszsze. A negyedik h e l y e n szerepelt Philip Green, 3.6 m i l l i á r d fontjával, a z A r c a d i a k i s k e r e s k e d e l mi csoport tulajdonosa, amelybe a bevásárlóne gyedekben megtalálható
British Home
Stores,
é v e k b e n , a m i k o r p r i v a t i z á l t á k a z á l l a m i vállala tokat, G a t e s p e d i g azáltal, h o g y r é s z t vett az új információs és k o m m u n i k á c i ó s technológiákban, a m e l y e k a g l o b a l i z á c i ó e n e r g i á j á t j e l e n t i k . (A glo balizáció
fogalmával
a
2.
fejezetben
foglalkoz
t u n k először.)
Top M a n , Top S h o p é s M i s s S e l f r i d g e s m á r k a b o l
A g l o b a l i z á c i ó j ó t é t e m é n y e i e g y e n l ő t l e n ü l osz
t o k t a r t o z n a k ; t o v á b b á a h a t o d i k h e l y e n áll S i r
l a n a k el, é s n e m i s r é s z e s ü l ü n k b e l ő l e mindnyá-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
7 7.7. táblázat A világ negyven l e g g a z d a g a b b e m b e r e és családjaik 2004-ben ország
Név
üzlet
vagyon (milliárd font)
1
Robson Walton és családja
USA
kiskereskedelem (Wal-Mart)
54,2
2
Bill Gates
USA
szoftver (Microsoft)
25,3
3
Warren Buffett
USA
befektetések
23,3
4
Karl és Theo Albrecht és családja
Németország
élelmiszer-áruház
22,3
5
ifj. Forest és John Mars és családja
USA
cukrászipar
16,9
6
Fahd király és családja
Szaúd-Arábia
olaj
13,5
7
Barbara Cox Anthony és Anna Cox Chambers
USA
média
12,1
8
Alwaleed herceg
Szaúd-Arábia
befektetések
11,6
9
Paul Allen
USA
szoftver (Microsoft)
11,4
Abu Dhabi sejkje
Abu Dhabi
olaj, befektetések
10,8 10,8
10= 10=
Johanna Quandt és családja
Németország
gépkocsik ( B M W )
12
Liliane Bettencourt
Franciaország
kozmetika
10,2
13
Larry Ellison
USA
számítógép (Oracle)
10,1
14
Ingvar Kamprad
Svédország
kiskereskedelem (Ikea)
10,0
15
Kenneth Thompson
Kanada
média, olaj
9,3
16
Samuel és Donald Newhouse
USA
kiadói tevékenység
8,3
17
Robert és Thomas Pritzker
USA
szálloda, befektetések
8,2
18=
Kuvait emírje
Kuvait
olaj
8,1 8,1
18=
Mihail Hodorkovszkij
Oroszország
olaj
20
Abigail és Edward Johnson
USA
befektetések
8,0
Brunei szultánja
Brunei
olaj
7,7
22 =
Roman Abramovics
Nagy-Britannia
olaj, befektetések
7,5
22 =
Carlos Slim Helu
Mexikó
telekomunikáció
7,5
24
Michael Dell
USA
számítógépek (Dell)
7,0
25=
Steve Ballmer
USA
szoftver (Microsoft)
6,7
25 =
Brenninkmeyer család
Hollandia
kiskereskedelem
6,7
25 =
Li Ka-shing
Hongkong
ipar
6,7
28
Bernard Arnault
Franciaország
luxuscikkek
6,6
29
Kwok fivérek
Hongkong
ingatlan
6,2 5,7
1 21
30
John Kluge
USA
média, telefonok
31 =
Silvio Berlusconi
Olaszország
média
5,4
31 =
Makhtoum sejk
Arab Emírségek
olaj, pénzügyi szolgáltatások
5,4
33=
Birgit Rausing és családja
Svédország
csomagolás
5,0
33=
az angol trónörökös
Nagy-Britannia
ingatlan
5,0
35=
Charles Ergen
USA
műholdas televízió
4,9
35 = Amancio Ortega
Spanyolország
divat
4,9
35=
Hans Rausing és családja
Nagy-Britannia
csomagolás
4,9
38
Sumner Redstone
USA
média
4,8
39=
Oeri/Hoffmann család
Svájc
gyógyszer
4,7
39=
Stefan Persson
Svédország
kiskereskedelem
4,7
Forrás: Sunday Times, 2004. április 18.
11. FEJEZET j a n . N é z z ü k p é l d á u l W i r a t Tasagót, a h u s z o n n é g y éves
ruhagyári
- több
munkást
mint egymillió
munkással
együtt,
Bangkokban.
Tasago
más thaiföldi ruhagyári
akiknek többsége
n ő - reg
gel n y o l c t ó l k ö r ü l b e l ü l e s t e 11-ig d o l g o z i k a h é t hat napján, és c s a k egy kicsit keres többet, m i n t óránként 2 fontot (Dahlburg 1 9 9 5 ) . A Tasagóhoz hasonló m u n k á s o k milliárdjait szippantja be a g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c , s o k a n k ö z ü l ü k o l y a n fel tételek mellett dolgoznak, ami elképzelhetetlen lenne Nagy-Britanniában az olyan angol munka ügyi törvények mellett, m i n t a m i l y e n a m i n i m á l bérről szóló. És ők még a szerencsések: bár sok ország, k ö z t ü k O r o s z o r s z á g a g l o b á l i s g a z d a s á g b a v a l ó b e k a p c s o l ó d á s t t á r s a d a l m i l a g é s gazdasági lag n e h é z n e k t a r t o t t a , k ü l ö n ö s e n e l e i n t e , a z o k n a k a t á r s a d a l m a k n a k a lakossága, a m e l y kívül maradt a világgazdaságon, például Észak-Korea, általában még rosszabbul boldogult. Az e l ő z ő f e j e z e t b e n a s z e g é n y s é g e t és a tár sadalmi
kirekesztettséget
vizsgáltuk
Nagy-Bri
tanniában, s nagy különbségeket figyelhettünk meg az egyének jövedelme, vagyona, munkája é s é l e t m i n ő s é g e k ö z ö t t . U g y a n e z igaz, d e m é g n a g y o b b m é r t é k b e n , a v i l á g e g é s z é r e n é z v e is. A h o g y a n egy országon belül, ugyanígy az egész világot tekintve is b e s z é l h e t ü n k szegényekről és
Sir Richard Branson egyike Anglia legtehetősebb emberei nek, bár az ő vagyona eltörpül Bili Gatesé mellett.
gazdagokról. E b b e n a fejezetben megvizsgáljuk a globális egyenlőtlenségeket a 2 0 . század végén é s a 2 1 . s z á z a d e l e j é n . A z z a l k e z d j ü k , h o g y rövi den megtárgyaljuk, mit értünk a „globális egyen lőtlenség" kifejezésen, és hogyan változik e n n e k a fogalomnak a jelentése. Megvizsgáljuk, hogy mit jelent az e m b e r e k számára szerte a világon a z é l e t s z í n v o n a l u k . A z u t á n r á t é r ü n k a v i l á g új o n n a n iparosodott országaira, hogy megértsük, m e l y országok sikeresek és miért. M i n d e z külön b ö z ő elméletek tárgyalásához vezet el bennün ket, a m e l y e k m i n d azt k í s é r l i k m e g m a g y a r á z n i , hogy miért létezik globális
egyenlőtlenség,
és
m i t l e h e t v e l e k e z d e n i . A r é s z t a z z a l a zárjuk, h o g y a g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g j ö v ő j é r ő l gon-
d o l k o d u n k a g l o b á l i s v i l á g b a n . A g l o b á l i s egyen l ő t l e n s é g v i z s g á l a t á r ó l á t t é r ü n k a g l o b á l i s népes s é g n ö v e k e d é s k é i u é s é r e , a m e l y é p p a világ né h á n y szegény országában tűnik a legerőteljesebb tendenciának. A g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g a g l o b á l i s társadal mi egyenlőtlenségeknek csupán
e g y i k formája,
e b b e n a f e j e z e t b e n - m i v e l e t é m a r é s z l e t e s ki fejtése m e s s z e t ú l n ő e könyv keretein - azonban csak
a
gazdasági
egyenlőtlenségre
koncentrá
l u n k . A s t i g m a t i z á c i ó v a l és a k i r e k e s z t é s s e l kap csolatos
státusegyenlőtlenségeket
például
más
f e j e z e t e k b e n e m l í t j ü k . ( A s t i g m a t i z á c i ó fogalmát l á s d a 8. fejezetben,
2 1 6 . o.) A v i l á g b a n a hata-
AZUTAN EGY ÜZLETI 1 MEGBESZÉLÉSE VAN, AMELYET EGY ÜZLETI SZUNDI KÖVET. MAJD EGY KOLOSSZÁLIS VACSORA, ÉS HAZA AZ ÁGYBA.
ir
VAJON MEDDIG BÍROM |MÉG EZT AZ ŐRÜLT TEMPÓT?
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG lomgyakorlás m ó d j á b a n i s ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k lé
p o n t j á b ó l v a l ó o s z t á l y o z á s á n a k egyik m ó d j a , h o g y
teznek, k ü l ö n ö s e n a d i k t a t ó r i k u s r e n d s z e r e k e n
összehasonlítjuk
belül. A h a t a l m i e g y e n l ő t l e n s é g m i n d a z á l l a m o k
sági t e r m e l é k e n y s é g egyik fontos
között, m i n d az á l l a m o k o n b e l ü l f e n n á l l , és a vi
bruttó
lág sok e l m é r g e s e d e t t k o n f l i k t u s á n a k forrása. (A
a z a z a GDP. E g y ország GDP-jét az o r s z á g gazda
hazai
termelékenységüket.
termék
(Gross
A
gazda
mérőszáma a
Domestic
Product),
politikai h a t a l m a t és az e g y e n l ő t l e n s é g e t a 20. fe
sága á l t a l e g y a d o t t é v b e n e l ő á l l í t o t t , s t a t i s z t i k á
jezetben
ban szerepeltetett összes termék és szolgáltatás
tárgyaljuk.)
adja. A z e g y é n e k vagy v á l l a l a t o k á l t a l k ü l f ö l d ö n megkeresett jövedelem n e m szerepel a GDP-ben.
A m á s i k f o n t o s m é r ő s z á m a bruttó nemzeti jö
GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG A
globális
gazdasági
egyenlőtlenség
vedelem
(Gross
National Income)
vagy
GNI
(ko
rábban Gross National Product, GNP - bruttó elsősorban
az országok k ö z t f e n n á l l ó v a g y o n , a j ö v e d e l e m és a munkakörülmények szisztematikus különbsé geire utal. A z o r s z á g o k k ö z t i e z e n k ü l ö n b s é g e k a z országokon b e l ü l i k ü l ö n b s é g e k e n felül l é t e z n e k : ma még a l e g g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n is n ö v e k szik a s z e g é n y e k s z á m a , m i k ö z b e n k e v é s b é gaz dag n e m z e t e k adják a világ s z á m o s s z u p e r gazdag emberét. A s z o c i o l ó g i a e l ő t t i k i h í v á s n e m c s u p á n az, hogy e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t a z o n o s í t s a , de hogy m e g m a g y a r á z z a , m i é r t f o r d u l n a k e l ő - és hogyan l e h e t ő k e t m e g s z ü n t e t n i . Az országok globális egyenlőtlenségek szem-
n e m z e t i t e r m é k ) . A GDP-vel e l l e n t é t b e n a GNI t a r t a l m a z z a a z e g y é n e k é s v á l l a l a t o k á l t a l kül f ö l d ö n s z e r z e t t j ö v e d e l m e t is. A g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g o l y a n m é r c é i t , m i n t a G D P vagy a G N I g y a k r a n e g y főre v e t í t v e a d j á k m e g ; e z t e s z i le hetővé, hogy az országok lakosságának jövedel m i átlagát ö s s z e h a s o n l í t s u k . A n n a k é r d e k é b e n , hogy k ü l ö n b ö z ő országokat h a s o n l í t s u n k össze, közös valutát kell h a s z n á l n u n k . A legtöbb nem z e t k ö z i s z e r v e z e t , így a V i l á g b a n k is, az a m e r i k a i dollárt használja. A V i l á g b a n k o l y a n n e m z e t k ö z i h i t e l e k e t folyó sító szervezet, a m e l y fejlesztésekhez ad k ö l c s ö n t
Sok millió munkás dolgozik a világon magas óraszámban, rossz körülmények között és nagyon alacsony bérért.
11. FEJEZET
r-
?
wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmXmémmmmmmmmmmmmm
a s z e g é n y e b b o r s z á g o k n a k . Az egy főre j u t ó GNI-t
lószínűleg
h a s z n á l j a a z o r s z á g o k o s z t á l y o z á s á r a : m a g a s , fel
h a ú g y d ö n t ü n k , ú g y t a n u l m á n y o z z u k a globális
s ő k ö z é p , a l s ó k ö z é p é s a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or
egyenlőtlenséget,
szágokat k ü l ö n b ö z t e t m e g . E z a b e s o r o l á s i r e n d
tartási fogyasztási
s z e r segít k ö n n y e b b e n m e g é r t e n i , m i é r t v a n n a k
b ő l v a g y m á s t e r m é k b ő l ) , é s n e m a GNI-t vetjük
o l y a n ó r i á s i k ü l ö n b s é g e k a z e g y e s o r s z á g o k élet
össze, akkor esetleg m á s következtetésre jutunk
színvonalában.
a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t i l l e t ő e n . A z t is meg
befolyásolja
konklúziónkat.
Például
h o g y ö s s z e h a s o n l í t j u k a ház
szinteket
(mondjuk
élelmiszer
A V i l á g b a n k ( 2 0 0 3 ) 1 3 2 országot, a m e l y b e n
t e h e t j ü k , h o g y e g y é b t é n y e z ő k e t v e s z ü n k figye
m a j d n e m h a t m i l l i á r d e m b e r él, h á r o m g a z d a s á g i
lembe. Az országok GNI-jének az összehasonlítá
o s z t á l y b a o s z t o t t b e . (Van m é g 7 4 m á s gazdaság
s a n e m v e s z i s z á m í t á s b a , h o g y t é n y l e g e s e n mibe
i s a v i l á g b a n , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 7 8 m i l l i ó em
k e r ü l n e k a d o l g o k egy-egy o r s z á g b a n . P é l d á u l , ha
b e r t j e l e n t , a m e l y e k r ő l n e m a d o t t m e g a Világ
k é t o r s z á g n a k t ö b b é - k e v é s b é e g y e n l ő a GNI-je, de
b a n k a d a t o k a t , vagy azért, m e r t h i á n y o z t a k a z
az e l s ő b e n az á t l a g o s é t k e z é s a c s a l á d n a k c s a k né
a d a t o k , vagy azért, m e r t a g a z d a s á g o k n é p e s s é g e
h á n y c e n t j é b e kerül, m í g a m á s o d i k b a n dollárok
n e m érte el a 1,5 m i l l i ó t . ) M í g a világ lakosságá
b a , a k k o r a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t h a t u n k , hogy
nak 40 százaléka alacsony jövedelmű országban
f é l r e v e z e t ő arról v i t a t k o z n i , h o g y e g y f o r m á n te
él, m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k l a k i k m a g a s j ö v e d e l m ű
h e t ő s e k - v é g ü l is az e l s ő o r s z á g b a n j e l e n t ő s e n
o r s z á g o k b a n . N e f e l e j t s ü k el, h o g y e z a z o s z t á l y o
t ö b b e t k a p u n k a p é n z ü n k é r t (a g y a k o r l a t b a n az
zás az e g y e s o r s z á g o k átlagos j ö v e d e l m é n alap
i l y e n k ü l ö n b s é g e k n e m s z o k t a k i l y e n túlzottak
e z é r t elrejti az o r s z á g o n belüli j ö v e d e l m i
l e n n i ) . E h e l y e t t a f e l m é r ő ú g y is d ö n t h e t , hogy
szik:
vásárlóerő-paritásokat
egyenlőtlenségeket. E különbségek akár jelentő
a
sek is lehetnek, bár e b b e n a fejezetben mi n e m
a m e l y k i k ü s z ö b ö l i a z o r s z á g o k k ö z t i árkülönb A
The
(PPP)
Economist
hasonlítja
magazin
híres
össze,
erre f o g u n k k o n c e n t r á l n i . P é l d á u l a V i l á g b a n k
ségeket.
I n d i á t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ország k ö z é sorolja
m é r c é j e a l a z a B i g M a c i n d e x e t v e s z i figyelembe,
PPP-
b e , m i v e l a z egy főre e s ő G N I - j e 1 9 9 9 - b e n c s a k
a m e l y - a z o n o s a l k o t ó e l e m e k b ő l k é s z ü l t - ham
4 5 0 d o l l á r volt. M é g i s a s z é l e s k ö r ű s z e g é n y s é g
b u r g e r e k árát v e t i ö s s z e ( a m i n t l á t n i fogjuk a 16.
ellenére Indiának nagy és növekvő középosztá
fejezetben a 4 4 8 - 4 4 9 . o l d a l o n ) az e g y e s országok
lya van. Kínát másfelől 1 9 9 9 - b e n az a l a c s o n y jö
b a n . E b b e n a f e j e z e t b e n az o r s z á g o k G N I alap
v e d e l m ű c s o p o r t b ó l a k ö z e p e s b e s o r o l t á k át, m e r t
ján történő összehasonlítására koncentrálunk, de
a b b a n a z é v b e n a z egy főre e s ő G N I - j e 7 8 0 d o l l á r
m i n d i g g o n d o l j u n k a 1 ^a, h o g y s z á m o s e g y é b mér
volt ( a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k j ö v e d e l m é
ce is használatos.
n e k a l s ó h a t á r á t u g y a n i s a V i l á g b a n k 7 5 6 dollár b a n h ú z t a m e g . ) A z o n b a n a k k o r is, h a a z á t l a g o s jövedelem most középszintű státust is k ö l c s ö n ö z K í n á n a k , m é g m i n d i g s z á z m i l l i ó k é l n e k ott sze génységben.
Magas jövedelmű országok A magas jövedelmű országok á l t a l á b a n
azok,
ame
Az országoknak csupán jövedelem alapján való
l y e k e l ő s z ö r v á l t a k i p a r o s o d o t t á l l a m o k k á . A fo
összehasonlítása azonban félrevezető lehet, mi
l y a m a t A n g l i á b a n k e z d ő d ö t t m i n t e g y 2 5 0 évvel
v e l a G N I - b e n c s a k o l y a n á r u k és s z o l g á l t a t á s o k
e z e l ő t t , m a j d átterjedt E u r ó p á r a , az E g y e s ü l t Ál
szerepelnek,
amelyeket készpénzért értékesíte
l a m o k r a é s K a n a d á r a . C s a k h a r m i n c éve, hogy Ja
nek. Az alacsony jövedelmű országokban sokan
p á n s z e r e p e l a m a g a s j ö v e d e l m ű , i p a r i országok
f ö l d m ű v e s e k v a g y p á s z t o r o k , a k i k saját c s a l á d
s o r á b a n , m í g S z i n g a p ú r , H o n g k o n g és Tajvan a
juk számára t e r m e l n e k vagy cserekereskedelmet
n y o l c v a n a s é s k i l e n c v e n e s é v e k b e n k e r ü l t ebbe
folytatnak, a m e l y b e n k é s z p é n z n e m v e s z részt.
a k a t e g ó r i á b a . Az i p a r o s o d á s c s a p a t á b a e z e n ké
A z ő t e r m é n y e i k é s á l l a t a i k é r t é k é t n e m v e s z i fi
s ő n é r k e z ő k s i k e r e i n e k o k á t e r ő s e n vitatják a szo
g y e l e m b e a s t a t i s z t i k a . T o v á b b á a g a z d a s á g i telje
c i o l ó g u s o k és a k ö z g a z d á k . Mi az o k o k a t a fejezet
s í t m é n y n e m a z o n o s a z ország e g é s z é n e k l é n y e
t o v á b b i r é s z e i b e n fogjuk m e g v i z s g á l n i .
gével. A z o r s z á g o k n a k e g y e d i é s n a g y b a n e l t é r ő n y e l v ü k és h a g y o m á n y a i k v a n n a k . A s z e g é n y or szágoknak s e m kevésbé jelentős a történelme és a kultúrája, m i n t a g a z d a g a b b s z o m s z é d a i k n a k , a n n a k e l l e n é r e , h o g y a z e m b e r e k é l e t e ott s o k k a l nehezebb.
A m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a F ö l d la k o s s á g á n a k m i n d ö s s z e 1 5 s z á z a l é k a é l (durván 8 9 1 m i l l i ó e m b e r ) , m é g i s ők a d j á k a világ évi vag y o n k i b o c s á t á s á n a k 7 9 s z á z a l é k á t ( a Világbank 2 0 0 0 / 1 . k i a d v á n y á b ó l s z á r m a z ó a d a t ) . A magas jövedelmű
országokban
rendes
lakásviszonyok
M é g ha n e m is a gazdasági statisztika alapján
v a n n a k , m e g f e l e l ő az é l e l e m , i h a t ó a víz, és a vi
h a s o n l í t j u k ö s s z e a z országokat, a z á l t a l u n k ösz-
lág s z á m o s r é s z é n i s m e r e t l e n e g y é b komfort is
szehasonlítás
m e g t a l á l h a t ó . B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n i s sok
c é l j á b ó l v á l a s z t o t t s t a t i s z t i k a va-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
1307
a szegény, m é g i s l e g t ö b b l a k o s u k a világ n é p e s s é
B a n g l a d e s és P a k i s z t á n D é l - Á z s i á b a n ; a kelet- és
gének t ö b b s é g e s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n ü l m a
k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k egy r é s z e , m i n t G r ú z i a
gas é l e t s z í n v o n a l a t m o n d h a t m a g á é n a k .
és U k r a j n a ; H a i t i és N i c a r a g u a p e d i g a n y u g a t i féltekén.
Ezek többségükben
agrárországok
és
csak mostanában kezdtek iparosodni. A tudósok
Közepes jövedelmű országok
v i t a t j á k k é s e i i p a r o s o d á s u k és a s z é l e s k ö r ű sze
A közepes j ö v e d e l m ű o r s z á g o k e l s ő s o r b a n K e l e t -
későbbi lapjain.
g é n y s é g ü k okát, a h o g y m a j d l á t n i fogjuk a fejezet
és D é l k e l e t - Á z s i á b a n , az o l a j b a n gazdag közel-ke
1999-ben az alacsony jövedelmű országokba
leti és é s z a k - a m e r i k a i o r s z á g o k b a n , A m e r i k á b a n
t a r t o z o t t a világ n é p e s s é g é n e k 4 0 s z á z a l é k a ( 2 , 4
(Mexikó, K ö z é p - A m e r i k a , K u b a é s m á s karib-ten
m i l l i á r d e m b e r ) , de a világ é v e s v a g y o n k i b o c s á -
geri országok és D é l - A m e r i k a ) és az e g y k o r i k o m
tásának
munista á l l a m o k b a n ( a m e l y e k v a l a m i k o r a S z o v
magukénak. Mi több, ez az egyenlőtlenség csak
jetuniót és k e l e t - e u r ó p a i s z ö v e t s é g e s e i t a l k o t t á k )
növekszik.
találhatóak. E z e n o r s z á g o k t ö b b s é g e v i s z o n y l a g
az alacsony jövedelmű országokban, mint más
későn, a 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n k e z d t e el
hol, ahol a nagycsaládosok plusz mezőgazdasági
az iparosítást, és e z é r t i p a r i l a g m é g n e m o l y a n
m u n k á t t u d n a k v é g e z n i , v a g y e g y é b m ó d o n tud
fejlettek (és g a z d a g o k ) , m i n t a m a g a s j ö v e d e l m ű
n a k a c s a l á d j ö v e d e l m é h e z h o z z á j á r u l n i . (A gaz
országok. Az e g y k o r a S z o v j e t u n i ó t a l k o t ó orszá
dag i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n , a h o l a g y e r e k e k
gok másfelől e r ő s e n i p a r o s í t o t t a k , b á r é l e t s z í n v o
inkább az iskolában vannak, m i n t s e m a tanyán,
naluk j e l e n t ő s e n a l a c s o n y a b b a k o m m u n i z m u s
c s ö k k e n a n a g y c s a l á d o s o k g a z d a s á g i h a s z n a , így
bukása és a k a p i t a l i z m u s k e z d e t e ó t a . O r o s z o r
az emberek kevesebb gyereket vállalnak). Emiatt
mindössze A
3
százalékát
termékenység
mondhatták
sokkal
magasabb
szágban p é l d á u l a z á t l a g e m b e r e k b é r e m a j d n e m
az alacsony jövedelmű országok lakossága (India
egyharmadával c s ö k k e n t , m í g a n y u g d í j a k majd
jelentős kivételével) több mint háromszor olyan
nem m e g f e l e z ő d t e k : a z e m b e r e k m i l l i ó i , k ö z t ü k
gyorsan nő, m i n t a magas jövedelmű országoké
sok idős, t a l á l t a m a g á t h i r t e l e n t e l j e s e n k i f o s z t v a
(World B a n k 2 0 0 3 ) . (A globális népességnöveke
(CIA 2 0 0 0 ) .
désről részletesen lásd a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalt.) S o k
1999-ben
a
közepes
jövedelmű
országokba
tartozott a világ n é p e s s é g é n e k 45 s z á z a l é k a (2,7 milliárd e m b e r ) , d e a z a b b a n a z é v b e n m e g t e r melt v a g y o n n a k c s a k a 18 s z á z a l é k a s z á r m a z o t t tőlük. B á r e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s o k a n s o k k a l jobban é l n e k , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or szágokban, l e g t ö b b j ü k é l e t s z í n v o n a l a m é g c s a k nem is h a s o n l í t a h h o z , a m i a m a g a s j ö v e d e l m ű
ilyen alacsony jövedelmű országban az emberek a s z e g é n y s é g g e l , a l u l t á p l á l t s á g g a l , sőt é h e z é s s e l k ü s z k ö d n e k . A l e g t ö b b e m b e r v i d é k i t e r ü l e t e n él, b á r e z g y o r s a n v á l t o z i k . E m b e r e k s z á z m i l l i ó i köl t ö z n e k óriási, s ű r ű n l a k o t t v á r o s o k b a , a h o l vagy lepusztult lakásokban, vagy a nyílt u t c á n é l n e k (lásd
a
21.,
,yárosok
és
városi
terek"
című feje
zetet).
országokban á l t a l á n o s . A világ k ö z e p e s j ö v e d e l mű országainak a k ö r e 1 9 9 9 és 2 0 0 0 k ö z ö t t ki bővült, l e g a l á b b i s a V i l á g b a n k o s z t á l y o z á s i r e n d szere szerint, a m i k o r K í n á t 1,3 m i l l i á r d l a k o s á v a l (a világ n é p e s s é g é n e k 22 s z á z a l é k a ) á t s o r o l t á k az alacsonyból a k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k k ö z é gazdasági f e j l ő d é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n . A z á t s o r o lás a z o n b a n n é m i k é p p f é l r e v e z e t ő . K í n a é v e s egy főre jutó 1 1 0 0 d o l l á r o s j ö v e d e l m e 2 0 0 3 - b a n elég közel volt az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k fel s ő határához ( 7 5 6 d o l l á r ) , é s n é p e s s é g é n e k n a g y többsége t é n y l e g e s e n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű ka tegóriába t a r t o z i k a v i l á g b a n k i m é r c é v e l m é r v e .
Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? A kérdésről, hogy a globális egyenlőtlenség nőtt vagy c s ö k k e n t az u t ó b b i é v e k b e n , m e g o s z l a n a k a v é l e m é n y e k . A t a g a d ó k úgy érveltek, h o g y a glob a l i z á c i ó e g y e n l ő t l e n s é g e t kelt, m í g v é d ő i úgy vél ték, h o g y a g l o b a l i z á c i ó a l e g n a g y o b b k i e g y e n l í t ő e r ő a világ gazdagjai és s z e g é n y e i k ö z ö t t . A glo bális egyenlőtlenség első komoly jelei több mint két é v s z á z a d d a l e z e l ő t t j e l e n t k e z t e k az i p a r i for radalommal, amikor Európa, majd m á s régiók is gyors gazdasági n ö v e k e d é s t é l t e k meg, és a világ
Alacsony jövedelmű országok
t ö b b i r é s z é t m e s s z e m a g u k m ö g ö t t h a g y t á k gaz dagságban. Azok, akik hiszik, hogy a globális egyenlőtlen
Végül az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k c s o p o r t
ség n ö v e k s z i k , ú g y é r v e l n e k , h o g y a z e l m ú l t n é
jába tartozik a l e g t ö b b kelet-, nyugat- és fekete-
h á n y évtizedben a globalizáció csak erősítette az
afrikai ország, V i e t n a m , K a m b o d z s a , I n d o n é z i a
egyenlőtlenség irányába ható tendenciát, amely
és még n é h á n y k e l e t - á z s i a i ország, I n d i a , N e p á l ,
az i p a r o s o d á s s a l i n d u l t m e g . A g l o b a l i z á c i ó kriti-
11. FEJEZET
•mum
kusai az E N S Z emberi fejlődésről szóló jelentésé
f e l l e n d ü l é s t h o z t a k a v i l á g l e g g a z d a g a b b orszá
b e n használtakhoz h a s o n l ó statisztikát idéznek
ga, a z E g y e s ü l t Á l l a m o k s z á m á r a , u g y a n a k k o r a z
( U N D P 1 9 9 9 ) , a m e l y b e n a z állt, h o g y 1 9 6 0 - b a n
E N S Z e m b e r i fejlődésről szóló jelentése 2003-ban
a világ n é p e i 2 0 s z á z a l é k á n a k h a r m i n c s z o r any-
azt írta, h o g y t ö b b m i n t ö t v e n ország, főleg Feke
nyi volt a j ö v e d e l m e a gazdag országokban, m i n t
te-Afrika t e r ü l e t é n c s ö k k e n t az é l e t s z í n v o n a l az
a l e g s z e g é n y e b b 20 s z á z a l é k n a k ; 1 9 9 7 - r e a leg
e l m ú l t é v t i z e d b e n az é h í n s é g , az A I D S - j á r v á n y , a
szegényebb 20 százalék j ö v e d e l m é n e k a hetven
h e l y i k o n f l i k t u s o k é s a n e m m e g f e l e l ő gazdaság
n é g y s z e r e s é r e n ő t t a j ö v e d e l m ü k [The Economist,
politika okán.
2 0 0 2 . július 18).
A h o g y a f e n t i v i t á k m u t a t j á k : a t t ó l függően,
E z z e l s z e m b e n m á s o k arra m u t a t t a k rá, h o g y
m i l y e n m ó d s z e r r e l m é r j ü k a g a z d a s á g i egyenlőt
az e l m ú l t é v t i z e d e k a l a t t a világ á l t a l á n o s élet
l e n s é g e t , n a g y o n e l t é r m a j d a k é r d é s b ő l levont
színvonala
olyan
következtetésünk. A közgazdász S t a n l e y Fischer
m u t a t ó , a m e l y a világ l e g s z e g é n y e b b j e i n e k élet
a g l o b á l i s j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g k é t felfogását ha
lassan
emelkedett.
Számos
színvonalát méri, javulást mutat. Az analfabé
sonlította össze: az e l s ő egyszerűen összehason
ták s z á m a alacsony, a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g és az
lítja a z o r s z á g o k k ö z t i j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g e k e t ;
alultápláltság csökken, az emberek tovább élnek,
a m á s o d i k s z á m í t á s b a v e s z i , azt is, h á n y a n élnek
és
az e g y e s
a
szegénység
(amelyet
gyakran
határoznak
országokban.
A globális
egyenlőtlen
m e g úgy, h o g y e g y e n l ő a n a p i 1-2 d o l l á r n á l k e v e
ség k é t f é l e n é z ő p o n t j á t a 11.1. ábra m u t a t j a . Az
sebből é l ő e m b e r e k számával) egyre m é l y e b b .
á b r a f e l s ő r é s z e n é h á n y s z e g é n y é s g a z d a g ország
E n n e k ellenére lényeges különbségek vannak
1 9 8 0 é s 2 0 0 0 k ö z ö t t i á t l a g o s j ö v e d e l m é t ábrázol
az egyes országok között. Az e r e d m é n y e k a ma
ja, itt m i n d e n e g y e s o r s z á g o t e g y f o r m a nagyságú
gas é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n j e l e n t k e z
p ö t t y j e l ö l a z á b r á n . E b b e n a z e s e t b e n ú g y tűnik,
tek, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n az é l e t s z í n v o n a l
e z e n i d ő s z a k a l a t t a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g o k átla
csökkent. Valóban, a k i l e n c v e n e s évek gazdasági
gos j ö v e d e l m e s o k k a l l a s s a b b a n n ő t t , m i n t a világ
7 7.7. ábra A globális j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g kétféle szemlélete
0
5
10
15
20
Egy főre jutó GDP a népesség arányában, 1980' (ezer dollár) a
1996-os árakon számolva. Forrás: The Economist, 2004. március 1 1 .
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG leggazdagabb o r s z á g a i é . K ö z v e t k e z é s k é p p e n azt
h e z t a r t o z i k , és s z e g é n y s é g ü k - l e g a l á b b i s rész
a t e n d e n c i á t j e l e n í t i meg, h o g y az e g y e n l ő t l e n s é g
b e n - a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r e d m é n y e .
növekszik, a g a z d a g a b b o r s z á g o k g a z d a s á g a i (a
A k ö v e t k e z ő k b e n a m a g a s és a l a c s o n y j ö v e d e l
rajz j o b b o l d a l á n ) g y o r s a b b a n n ő t t e k , m i n t a sze-
m ű o r s z á g o k k ü l ö n b s é g e i t a z egészség, a z é h e z é s
gényebbeké (a b a l o l d a l o n ) . A világ l e g g a z d a g a b b
és éhínség, valamint az oktatás és az írni-olvasni
és a l e g s z e g é n y e b b o r s z á g a i k ö z t i t á v o l s á g e z é r t
t u d á s s z e m p o n t j á b ó l fogjuk v i z s g á l n i .
nőni látszik. A z alsó á b r á n , a m e l y a z o r s z á g o k n é p e s s é g számát i s f i g y e l e m b e veszi, m e g l e h e t ő s e n e l t é r ő
Egészség
képet l á t u n k a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g r ő l . Itt az egyes országokat k é p v i s e l ő p ö t t y ö k e t l a k o s s á g u k
A magas jövedelmű országokban élő emberek
számával a r á n y o s a n r a j z o l t á k m e g . K ü l ö n ö s e n
sokkal egészségesebbek, m i n t az a l a c s o n y jöve
s z e m b e t ű n ő így, h o g y a világ k é t l e g n é p e s e b b or
delmű országokban élők. Az alacsony jövedelmű
szága, I n d i a és K í n a , a m e l y e k e g y ü t t a világ n é
o r s z á g o k b a n á l t a l á b a n k e v é s a m e g f e l e l ő egész
pességének j ó v a l t ö b b , m i n t e g y h a r m a d á t adják,
s é g ü g y i l é t e s í t m é n y a m e g l é v ő k p e d i g r i t k á n fo
1980 óta j e l e n t ő s e n n ö v e l t é k g a z d a s á g a i k m é r e
gadják a legszegényebb embereket. Az a l a c s o n y
tét. E két ország m é r e t e m i a t t a m á s o d i k á b r a azt
jövedelmű
mutatja, h o g y a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g c s ö k k e n ,
s z é n e k n i n c s f ü r d ő s z o b á j a , s z e n n y e z e t t a z ivó
mivel az átlagot t e k i n t v e a l e g s z e g é n y e b b orszá
víz, e z é r t j ó v a l n a g y o b b a k o c k á z a t a a f e r t ő z ő
gok n é p e s s é g e i k e z d n e k f e l z á r k ó z n i .
b e t e g s é g e k t e r j e d é s é n e k . E z e k b e n a z országok
1 9 8 0 , d e k ü l ö n ö s e n 1 9 9 0 óta K í n a é s I n d i a j ó l teljesítenek gazdaságilag, m é g i s ez a k é t ország adja a világ l e g s z e g é n y e b b e m b e r e i n e k j e l e n t ő s részét, a g l o b á l i s s z e g é n y s é g m é r t é k e t e h á t vi szonylag s t a b i l n a k t ű n i k a v i l á g b a n . E z e k az or szágok - k ü l ö n ö s e n I n d i a , K í n a é s V i e t n a m - , amelyek 1 9 8 0 ó t a g a z d a s á g i l a g a l e g j o b b m u t a
országokban
élő emberek
n a g y ré
ban nagyobb az éhezők és alultápláltak aránya. M i n d e z e k h o z z á j á r u l n a k a z e m b e r e k r o s s z fizi kai á l l a p o t á h o z é s b e t e g s é g r e v a l ó f o g é k o n y s á g á h o z . E g y r e t ö b b a b i z o n y í t é k arra, h o g y az afrikai országokban jellemzően magas AIDS-fertőzöttek száma a szegény e m b e r e k megrendült egészségé nek tulajdonítható.
tókkal b ü s z k é l k e d n e k , ú g y t ű n i k , h o g y a legsike
A rossz egészségügyi helyzet miatt az a l a c s o n y
resebben k a p c s o l ó d t a k be a g l o b á l i s g a z d a s á g b a .
jövedelmű országokban élők nagyobb valószínű
Ám az e z e k b e n az o r s z á g o k b a n t a l á l h a t ó ó r i á s i
séggel h a l n a k m e g c s e c s e m ő k o r b a n , é s k i s e b b a z
egyenlőtlenség m i a t t e g y e s k r i t i k u s o k f e l t e s z i k a
e s é l y ü k arra, h o g y o l y a n m a g a s kort é l j e n e k m e g ,
kérdést: vajon m e k k o r a á r a v a n e n n e k a gazdasá
mint a magasabb jövedelmű országokban élők.
gi i n t e g r á c i ó n a k ?
Az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országodban a gyerme kek tizenegyszer nagyobb
valószínűséggel hal
nak meg születésükkor, mint a magas j ö v e d e l m ű
ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN
o r s z á g o k b a n , és ha a s z ü l e t é s t t ú l is élik, átlago
Óriási é l e t s z í n v o n a l - k ü l ö n b s é g v á l a s z t j a el a gaz
meg olyan betegségekben, amelyeket a gazdagabb
s a n t i z e n n y o l c é v v e l r ö v i d e b b ideig é l n e k ( l á s d a
dag országban é l ő k e t a s z e g é n y ország p o l g á r a i t ó l [Harvard Magazine, 2 0 0 0 ) . A gazdagság és a sze génység a z e m b e r e k é l e t é t s o k f é l e k é p p e n b e f o lyásolja. A világ s z e g é n y e i n e k k ö r ü l b e l ü l egyhar mada alultáplált, é s m a j d n e m m i n d a n a l f a b é t a , és még e l e m i s z i n t ű o k t a t á s b a n s e m r é s z e s ü l h e t . Annak e l l e n é r e , h o g y a világ l a k ó i n a k n a g y o b b része még m i n d i g v i d é k e n él, egy é v t i z e d e n b e lül valószínűleg t ö b b l e s z a v á r o s i szegény, m i n t a vidéki.
táblázatot). A g y e r m e k e k g y a k r a n h a l n a k
országok k ö n n y e n kezelni tudnak, mint például a k a n y a r ó v a g y a h a s m e n é s . A világ e g y e s r é s z e in, így F e k e t e - A f r i k á b a n a g y e r m e k e k n a g y o b b valószínűséggel h a l n a k meg ötéves koruk előtt, m i n t hogy középiskolába m e n n é n e k (World B a n k 1 9 9 6 ) . E n n e k e l l e n é r e a h e l y z e t j a v u l t a z ala csony és közepes jövedelmű országokban: 1 9 8 0 és 1 9 9 8 között például a c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g 97ről (ezer élveszületésre vetítve) 68-ra c s ö k k e n t az alacsony jövedelmű országokban, és 60-ról 31-re a közepes jövedelmű országokban.
/ Az u r b a n i z á c i ó a f e j l ő d ő v i l á g b a n t é m á t rész letesebben
11.2.
a
21.
,yárosok és
városi
terek"
című
fejezetben fogjuk t á r g y a l n i ( 7 0 9 - 7 1 2 . o . ) .
Az
elmúlt
három
évtizedben
némi
javulás
m u t a t k o z o t t a világ l e g t ö b b k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országában, és egyes a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá g o k b a n is. A z e g é s z v i l á g o n felére c s ö k k e n t a c s e
A rossz k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő k n a g y r é s z e t ö r z s i
c s e m ő h a l a n d ó s á g m é r t é k e , és a s z ü l e t é s k o r vár
háttérből s z á r m a z i k v a g y faji, e t n i k a i k i s e b b s é g -
h a t ó á t l a g o s é l e t k o r tíz v a g y m é g t ö b b é v v e l n ő t t .
11. FEJEZET 11.2. táblázat Az elmúlt 30 évben javult az élet minősége a világon Életminőség- indikátor
1968
1998
írástudatlanok százaléka
53
30
Egy asszonyra jutó átlagos gyermekszám
6
Életük első évében elhunyt gyermekek száma
4-ből 1
Éves csecsemőhalandóság
12 millió
8-ból 1 7 millió
Alultáplált emberek száma
10-ből 4
10-ből 2
Születéskor várható életkor
50 év
61 év
Egy főre eső évi jövedelem
kb. 700 dollár
kb. 1100 dollár
Napi 1 dollárból élők százaléka
kb. 50
kb. 25
\
3
%
4
l
Forrás: Salter 1998. A m o d e r n technológia szélesebb elterjedése, a
Ma a l e g t ö b b é h í n s é g és é h s é g a t e r m é s z e t e s
f e j l e t t e b b e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y o k és a n ö v e k v ő
é s a t á r s a d a l m i e r ő k k o m b i n á c i ó j á n a k eredmé
jövedelmek magyarázzák ezeket a változásokat.
n y e . C s a k a z a s z á l y m a k ö r ü l b e l ü l 1 0 0 m i l l i ó em b e r t é r i n t a v i l á g o n . A z o l y a n o r s z á g o k b a n , mint S z u d á n , E t i ó p i a , E r i t r e a , I n d o n é z i a , Afganisztán,
Éhség, alultápláltság és éhínség
S i e r r a L e o n e , G u i n e a é s T á d z s i k i s z t á n a z aszály é s a b e l s ő h á b o r ú z á s t ö n k r e t e t t e a z élelmiszer
Az é h s é g , az a l u l t á p l á l t s á g és az é h í n s é g a r o s s z
t e r m e l é s t , s e z e m b e r m i l l i ó k é h e z é s é t é s halálát
e g é s z s é g i á l l a p o t fő o k a a v i l á g o n . E z e k a p r o b l é
e r e d m é n y e z t e . L a t i n - A m e r i k á b a n és a Karib-ten
m á k e g y á l t a l á n n e m újak, á m a z é h e z é s m é r t é k e
g e r e n 5 3 m i l l i ó e m b e r ( a l a k o s s á g 1 1 százaléka)
ú j j e l e n s é g n e k t ű n i k . T é n y , h o g y v i l á g u n k b a n so
a l u l t á p l á l t , e z a s z á m 1 8 0 m i l l i ó r a n ő t t ( 3 3 száza
k a n é l n e k az é h e z é s k ü s z ö b é n (lásd a 11.2. áb
l é k ) a Fekete-Afrikában, és 5 2 0 m i l l i ó (17 százalék)
rát). A világ é l e l m e z é s i p r o g r a m j á r ó l s z ó l ó t a n u l
Ázsiában ( U N W F P 2 0 0 1 ) .
m á n y ( U N W F P 2 0 0 1 ) becslései szerint naponta
A z A I D S - j á r v á n y s z i n t é n h o z z á j á r u l t a z élel
8 3 0 millió ember marad éhesen, 95 százalékuk
m i s z e r h i á n y é s é h s é g p r o b l é m á j á h o z , é s számos
a f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n él. A p r o g r a m az „ é h s é g e t "
m u n k a k é p e s k o r ú f e l n ő t t e t ö l t m e g . A z Egyesült
napi
N e m z e t e k É l e l m e z é s i é s M e z ő g a z d a s á g i Szerve
1800
kalóriánál
kevesebb
energiabevitel
ként határozza meg (ennél kevesebb kalória n e m
z e t é n e k ( F A O ) v i z s g á l a t a a z t j e l z i e l ő r e , hogy a z
e l e g e n d ő , h o g y e g y f e l n ő t t e g é s z s é g e s , a k t í v élet
A I D S o k o z t a h a l á l e s e t e k s z á m a a j á r v á n y által
módot folytasson).
l e g j o b b a n s ú j t o t t tíz afrikai o r s z á g b a n a munka
A z e l ő b b e m l í t e t t t a n u l m á n y s z e r i n t a világ é h e z ő i k ö z ö t t 2 0 0 m i l l i ó ö t é v e n a l u l i g y e r m e k van,
e r ő - k a p a c i t á s t 2 6 s z á z a l é k k a l fogja c s ö k k e n t e n i 2020-ra.
akiknek a testsúlya a hiányos táplálkozás miatt
A v i l á g o n 26 m i l l i ó r a b e c s ü l i k a HIV-vírussal
n e m normális. Becslések szerint m i n d e n évben
f e r t ő z ö t t e k s z á m á t , a k i k n e k 95 s z á z a l é k a a fejlődő
12 millió gyermek hal meg éhezés következtében.
o r s z á g o k b a n él. A F A O s z e r i n t a j á r v á n y rendkí
A nyugat-afrikai G a b o n b ó l s z á r m a z ó t í z é v e s gyer
v ü l p u s z t í t ó h a t á s ú l e h e t a t á p l á l k o z á s r a , az élel
m e k m o n d t a el a k ö v e t k e z ő k e t a V i l á g b a n k kuta
m i s z e r - b i z t o n s á g r a és a m e z ő g a z d a s á g i termelés
tóinak: „Amikor reggelente elmegyek az iskolába,
re, v a l a m i n t b e f o l y á s o l n i fogja az e g é s z társada
n e m r e g g e l i z e m . D é l b e n n i n c s e b é d , e s t e c s a k ke
lom reprodukciós képességét (UN F A O 2001).
v é s v a c s o r á t k a p o k , é s e z n e m elég. így a m i k o r lá
A z é h í n s é g é s é h e z é s á l t a l é r i n t e t t országok
t o m , h o g y egy m á s i k g y e r e k e s z i k , c s a k n é z e m őt,
l e g n a g y o b b r é s z e t ú l s z e g é n y a h h o z , h o g y meg
é s h a n e m a d n e k e m s e m m i t , a k k o r azt h i s z e m ,
v á s á r o l j a a z o k a t a z ú j t e c h n o l ó g i á k a t , amelyek
hogy é h e n halok" (Narayan 1 9 9 9 ) . A z o n b a n a
a z é l e l m i s z e r - t e r m e l é s t n ö v e l n é k . A z t s e m en
világ a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országai
g e d h e t i k m e g m a g u k n a k , h o g y m e g f e l e l ő meny-
b a n az összes alultáplált öt éven aluli gyermek
n y i s é g ű é l e l m i s z e r t i m p o r t á l j a n a k . Ugyanakkor,
n e k t ö b b m i n t h á r o m n e g y e d e o l y a n o r s z á g b a n él,
p a r a d o x m ó d o n , a z é h e z é s n ö v e k e d é s é v e l pár
a m e l y v a l ó j á b a n é l e l m i s z e r t ö b b l e t e t t e r m e l (Lap
h u z a m o s a n az élelmiszer-termelés is nő. 1965 és
p é 1 9 9 8 ) . B e c s l é s e k s z e r i n t a z a z összeg, a m i t a z
1 9 9 9 k ö z ö t t p é l d á u l m e g d u p l á z ó d o t t a gabona
Egyesült Államok lakossága évente a kedvtelésből
termelés. Még ha figyelembe vesszük ennek az
tartott á l l a t o k é l e l m e z é s é r e k ö l t ( 1 3 m i l l i á r d dol
i d ő s z a k n a k a j e l e n t ő s n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t , ak
lár), nagyban c s ö k k e n t h e t n é a világméretű embe ri
éhezést
[Bread for the
World Institute
2005).
kor is azt t a l á l j u k , h o g y 1 9 9 9 - b e n az e g y főre jutó g a b o n a t e r m e l é s 15 s z á z a l é k k a l m a g a s a b b volt a
7 7.2. ábra Az éhezés globális probléma Alaszka (Egyesült Államok)
Csendes-óceán
Az alultápláltak százalékos aránya a népességben < 2,5%, elenyésző
• • • •
2,5-4%, nagyon alacsony 5-19%, viszonylag alacsony
C r~ O oo
20-34%, viszonylag magas > 35%, nagyon magas Nincs adat
>Új-Zéland
C) <
Forrás: U N W F P 2001.
c
(
Minden évben az éhség, amely természeti és társadalmi okok következménye, körülbelül tizenkét-millió gyermeket öl meg. világon, m i n t 34 évvel korábban. A n ö v e k e d é s
n ő k n e k p e d i g m a j d n e m a fele n e m t u d írni-ol
azonban n e m egyenletesen oszlik el a világon.
v a s n i . E z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k n e k az e g y i k oka az
Afrika l e g n a g y o b b r é s z é n p é l d á u l a z e g y főre e s ő
o k t a t á s r a f o r d í t o t t k i a d á s o k b a n t a p a s z t a l h a t ó le
élelmiszer-termelés csökkent az utóbbi években.
m a r a d á s : a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b r u t t ó ha
A magas jövedelmű országokban, mint például
z a i t e r m é k ü k n e k j ó v a l n a g y o b b s z á z a l é k á t költik
az Egyesült Államokban termelt élelmiszertöbb
o k t a t á s r a , m i n t a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok
letet ritkán vásárolhatják meg azok az országok,
(World B a n k 2 0 0 0 / 1 . ) .
a m e l y e k n e k arra a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k l e n n e .
A z o k t a t á s s z á m o s s z e m p o n t b ó l f o n t o s . Először is, a h o g y m á r m e g j e g y e z t ü k , h o z z á j á r u l a gazda sági n ö v e k e d é s h e z , h i s z e n a m a g a s a b b iskolázott-
Oktatás és írni-olvasni tudás
ságú e m b e r e k végzik a magas jövedelmezőségű i p a r á g a k b a n s z ü k s é g e s s z a k m u n k á t . Másodszor,
Az o k t a t á s és az í r n i - o l v a s n i t u d á s f o n t o s út a
a z o k t a t á s a z e g y e t l e n r e m é n y arra, h o g y a z em
gazdasági
jövedelmű
berek kikerüljenek a nehéz munkakörülmények
fejlődéshez.
Az
alacsony
országok e z e n a téren is hátrányos h e l y z e t b e n
k ö z ü l é s a s z e g é n y s é g b ő l . A z a l a c s o n y képzettsé
vannak, mert ritkán engedhetik meg maguknak a
g ű v a g y k é p z e t l e n e m b e r e k a l a c s o n y b é r ű , szak
jó minőségű közoktatás fenntartását. Következés
k é p z e t t s é g e t n e m i g é n y l ő m u n k á k elvállalására
k é p p e n a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n a gyer
v a n n a k ítélve. Végül: az iskolázott embereknél
mekek sokkal jobb iskoláztatásban részesülnek,
k i s e b b a z e s é l y e , h o g y s o k g y e r m e k ü k szülessen
m i n t az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országokban, és a
ezzel csökkentve a globális népességrobbanást,
m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k f e l n ő t t j e i n a g y o b b va
amely hozzájárul a globális szegénységhez.
l ó s z í n ű s é g g e l t u d n a k í r n i és o l v a s n i (lásd a 2 2 . 3 . táblázatot).
Míg a magas jövedelmű országokban
gyakorlatilag m i n d e n középiskolás
korú
fiú
és
l e á n y i s k o l á b a jár, 1 9 9 7 - b e n , a k ö z e p e s j ö v e d e l mű országokban csak 71 százalék, és az alacsony jövedelmű országokban csak 51 százalék mond hatja el ugyanezt magáról. Az a l a c s o n y jövedel mű o r s z á g o k b a n a f e l n ő t t férfiak 30 s z á z a l é k a , a
MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? A h o g y a 2. fejezetben l á t t u k , a h e t v e n e s é v e k kö z e p é i g K e l e t - Á z s i a t ö b b a l a c s o n y j ö v e d e l m ű or s z á g á b a n f e l g y o r s u l t az i p a r o s o d á s folyamata, s
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
313
11.3. táblázat Különbségek az o k t a t á s b a n és az írni-olvasni t u d á s b a n : alacsony, közepes és m a g a s j ö v e d e l m ű országok Jövedelemszint
Nappali oktatásba beiratkozott (az adott ország meghatározása szerint) hivatalosan középiskolás korú gyermekek százaléka 1997-ben Az oktatásra költött közpénzek a GNP százalékában, 1997-ben
alacsony
közepes
magas
51
71
96
3,3
1
4,8
5,4
15 évnél idősebb írástudatlan férfiak százaléka 1998-ban
30
10
0
15 évnél idősebb írástudatlan nők százaléka 1998-ban
49
20
0
Forrás: World Bank 2000/1. úgy tűnt, e z v e s z é l y e z t e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k é s
nagyon
Európa g l o b á l i s g a z d a s á g i d o m i n a n c i á j á t ( A m s -
régió a l a c s o n y és közepes j ö v e d e l m ű gazdaságai
szegény államok voltak.
A kelet-ázsiai
den 1 9 8 9 ) . A f o l y a m a t J a p á n n a l k e z d ő d ö t t a z
e g é s z é b e n v é v e e z e n i d ő s z a k a l a t t 7,7 s z á z a l é k o s
ötvenes é v e k b e n , d e g y o r s a n terjedt a z újonnan
növekedést produkáltak évente,
iparosodó országokban (NIC), a z a z a v i l á g gyor
retekben is rendkívüli magas ráta (World B a n k
san n ö v e k v ő g a z d a s á g a i b a n ,
különösen
m e l y világmé
Kelet-
2 0 0 0 / 1 . ) . 1 9 9 9 - r e a z e g y főre e s ő b r u t t ó h a z a i ter
Ázsiában, i l l e t v e L a t i n - A m e r i k á b a n . A z ú j o n n a n
m é k összege S z i n g a p ú r b a n gyakorlatilag ugyan
iparosodó k e l e t - á z s i a i o r s z á g o k k ö z é t a r t o z o t t a
a n n y i volt, m i n t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . K í n a , a
hatvanas é v e k b e n H o n g k o n g , m a j d a h e t v e n e s és
világ e g y i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a , r e n d e l k e z i k a z
n y o l c v a n a s é v e k b e n Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n
egész bolygón az egyik leggyorsabban n ö v e k v ő
gapúr. M á s á z s i a i o r s z á g o k l é p t e k n y o m u k b a a
g a z d a s á g g a l . 1 9 8 0 é s 1 9 9 9 k ö z ö t t a z évi á t l a g o
nyolcvanas é v e k b e n és a k i l e n c v e n e s évek ele
s a n 1 0 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s i r á t á v a l a k í n a i gaz
jén, n e v e z e t e s e n K í n a , d e i d e s o r o l h a t ó M a l a j z i a ,
daság m é r e t e megduplázódott.
Thaiföld é s I n d o n é z i a is. M a l e g t ö b b j ü k k ö z e p e s jövedelmű, m í g H o n g k o n g , Tajvan é s S z i n g a p ú r felkerült a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g k a t e g ó r i á b a .
Kelet-Ázsiában ment
áldozatok
a
gazdasági
nélkül,
ezek
növekedés közé
nem
tartozik
a
m u n k á v a l kapcsolatos és a polgári jogok erősza
A 11.3. ábra h é t k e l e t - á z s i a i o r s z á g ( b e l e é r t v e
kos f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a , s z ö r n y ű s é g e s gyá
Japánt is) g a z d a s á g i n ö v e k e d é s é t h a s o n l í t j a ösz-
ri m u n k a k ö r ü l m é n y e k , az egyre inkább n ő k b ő l
sze a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k e d é s é v e l 1 9 8 0 é s
álló m u n k a e r ő kizsákmányolása, az elszegénye
1999 között. K é t g e n e r á c i ó v a l k o r á b b a n e z e k m é g
dett s z o m s z é d o s o r s z á g o k b ó l b e v á n d o r l ó
Az oktatásnak kulcsszerepe van az országok gazdasági fejlődésében, de az alacsony jövedelmű országok iskolái gyakran alulfinanszírozottak.
(ven-
314
11. FEJEZET
Gyermekrnur Még ma is létezik a világon g y e r m e k m u n k a ? Az
luk: „ S e b e k , t ö r ö t t vagy hiányzó testrészek, égé
ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO)
si s e b e k és b ő r b e t e g s é g e k , látás- és halláskáro
szerint t ö b b mint 2 5 0 millió öt és tizenegy év kö
sodás, légzőszervi és emésztőszervi b e t e g s é g e k ,
zötti fiú és lány dolgozik a fejlődő o r s z á g o k b a n
láz, fejfájás a r e t t e n e t e s h ő s é g t ő l kinn a m e z ő n
- körülbelül
vagy a g y á r a k b a n " (ILO 2 0 0 0 ) .
minden
negyedik gyerek.
Mintegy
5 0 - 6 0 millió öt és tizenegy év közötti gyermek dolgozik veszélyes körülmények között. A gyer mekmunka
mindenhol
Az Egyesült N e m z e t e k j e l e n t é s e s z á m o s példá val szolgál:
m e g t a l á l h a t ó a fejlődő
o r s z á g o k b a n - Ázsiában (a gyermekek 61 száza
Malajziában a gyermekek akár 17 ó r á t is dol
lékát dolgoztatják), Afrikában (32 százalékot) és
goznak a
Latin-Amerikában (7 százalékot). Munkára kény
és kígyómarásnak kitéve. A Tanzániában kávét
szerülnek családjuk s z e g é n y s é g e , az o k t a t á s hiá
szüretelnek,
nya vagy az etnikai k i s e b b s é g h e z való tartozásuk
Portugáliában a tizenkét éves gyermekeknek is
miatt (ILO 2 0 0 0 ; UNICEF 2 0 0 0 ) .
n e h é z m u n k á t kell végezniük, és millió veszély
gumiültetvényeken,
rovarcsípésnek
növényvédő szert lélegeznek be.
A d o l g o z ó gyerekek k é t h a r m a d a a m e z ő g a z
nek vannak kitéve az építőiparban. Marokkó
d a s á g b a n robotol, a t ö b b i a szerelőiparban, a
ban hosszú órákon át g ö r n y e d n e k a szövőszé
nagy-
kek fölé, kevés pénzért c s o m ó z z á k az exportra
és
kiskereskedelemben,
szállodákban,
s
számos
éttermekben
szolgáltatásban,
és
bele
készülő
luxusszőnyegeket.
Az
Egyesült
Álla
értve a g a z d a g o k h á z t a r t á s á b a n végzett cseléd
m o k b a n a g y e r m e k e k e t a ruhaipari ü z e m e k b e n
munkát is. Legjobb e s e t b e n ezek a gyerekek késő
foglalkoztatják. A Fülöp-szigeteken a fiatal fiúk
estig d o l g o z n a k kis fizetésért, ezért képtelenek
veszélyes merülésekre vállalkoznak, hogy segít
iskolába járni és olyan készségeket elsajátítani,
senek a mélytengeri halászok hálóit kihelyezni.
amelyek esetleg
s e g í t e n é k ő k e t kiszabadulni
a
s z e g é n y s é g b ő l . Azonban az összes gyermekmun ka egyszerű azonnali betiltása, még ha l e h e t s é g e s is volna, esetleg é p p e n nemkívánatos h a t á s h o z vezethet. A gyermekmunka például a gyermek prostitúciónál vagy é h e z é s n é l j o b b a l t e r n a t í v a . A feladat n e m c s a k az, hogy v é g e t vessünk a gyer mekmunkának, h a n e m az is, hogy a munkából az iskolába tereljük ő k e t át, és hogy g o n d o s k o d j u n k arról, hogy gyermekkorukban megfelelő oktatás ban részesüljenek. A g y e r m e k m u n k a ellen olyan eszközökkel kell harcolni, amelyek nem o k o z n a k n a g y o b b kárt a gyerekeknek. A
gyermekmunka
legrosszabb
Sok ü z e m b e n r e t t e n e t e s e k a körülmények: Nyilvánvaló jelei látszottak a vegyszerek porá nak és a m a r ó párának a raktárban és a kazán házban...
2 5 0 gyereket találtunk, a l e g t ö b b
n e m volt tízéves sem, akiknek a munkahelye egy hosszú t e r e m volt, ahol egy rovátkolt ke r e t b e illesztettek pálcákat. Gyerekek t ö m e g e , zsúfolt sorokban d o l g o z o t t , némelyik m é g öt éves sem l e h e t e t t (UNICEF 1 9 9 7 ) . A g y e r m e k m u n k a egyik, a r a b s z o l g a s á g h o z közel
formái
veszé
e s ő formája a „kölcsön e l l e n é b e n v é g z e t t m u n k a " .
lyesek és kizsákmányoló a jellegűek. A m u n k á t a
Ebben a rendszerben a már nyolc- vagy kilencéves
rabszolgatartás körülményei között végzik,
mi
gyereket a szülei odaígérik az ü z e m t u l a j d o n o s n a k
közben különböző b e t e g s é g e k t ő l és sérülésektől
egy kisebb kölcsön f e j é b e n . Ezek a gyerekek olyan
szenvednek. Az ILO félelmetes ö s s z e g z é s t ad ró
keveset kapnak, hogy s o s e m sikerül az a d ó s s á g o t
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
csökkenteniük, és egész életükre erre a „biztosí téksorsra" kárhoztatják őket. A kölcsöntörlesztésként végzett munka egy nemzetközi figyelmet is kiváltó esete a pakisztáni Iqbal Masihról szól, akit négyéves korában adott el rabszolgának az apja, hogy 600 rúpiát (durván 16 dollár) kapjon köl csön elsőszülött fia esküvőjének költségeire. Hat évig Iqbal idejének javát a szőnyegszövőszékhez láncolva töltötte, apró csomókat kötött végtelen órákon át. Miután tízéves korában elmenekült az üzemből, tapasztalatairól beszámolt a szakszer vezeteknek és az iskoláknak. Iqbal nagy árat fize tett szókimondásáért: tizenhárom éves korában biciklizés közben saját szülővárosában lőtték le, állítólag a szőnyegipar számára dolgozó ügynö kök (www.freethechildren.org; Bobak 1996). A kizsákmányoló gyermekmunka eltörlése azt kívánja meg a világ országaitól, hogy szigorú sza bályokat vezessenek be e gyakorlat ellen, és ér vényt szerezzenek e törvényeknek. A nemzetközi szervezetek, mint az ILO számos elvet fektetett le e törvények kialakításához. 1999 júniusában az ILO elfogadta a 182. számú egyezményét, amely a „gyermekmunka legrosszabb formáinak eltörlé sére" szólít fel. Ezek közé az alábbiak tartoznak: • a rabszolgaság minden formája vagy a rabszol gatartáshoz hasonló gyakorlat, mint például
d é g j m u n k á s o k k i z s á k m á n y o l á s a és a k ö r n y e z e t nagyfokú p u s z t í t á s a . E n n e k e l l e n é r e a m u n k á s o k korábbi g e n e r á c i ó i n a k á l d o z a t v á l l a l á s a i követ keztében e z e k b e n a z o r s z á g o k b a n s z á m o s e m b e r igen jól él. Hogyan m a g y a r á z z á k a t á r s a d a l o m t u d ó s o k a kelet-ázsiai N I C - e k b e n a gyors g a z d a s á g i n ö v e kedést, k ü l ö n ö s e n a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l a k i l e n c v e n e s é v e k k ö z e p é i g ? Az erre a k é r d é s r e adandó v á l a s z b a n l e h e t n é h á n y fontos t a n u l s á g más a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k s z á m á r a , a m e lyek azt r e m é l i k , h o g y a N I C - e k n y o m á b a l é p h e t nek. B á r a N I C - e k s i k e r e r é s z b e n a t ö r t é n e l m i l e g egyedülálló k ö r ü l m é n y e k n e k k ö s z ö n h e t ő , de olyan t é n y e z ő k is ide v e z e t t e k , a m e l y e k a globá lis e g y e n l ő t l e n s é g o k a i n a k ú j r a g o n d o l á s á t i n d o kolják. E régió gyors f e j l ő d é s é n e k m e g é r t é s é h e z meg kell n é z n ü n k e z e k e t az o r s z á g o k a t egyrészt történelmileg, m á s r é s z t a világgazdasági r e n d szer k o n t e x t u s á b a n . A kelet-ázsiai N I C - e k g a z d a s á g i s i k e r é t t ö b b tényező e g y ü t t h a t á s á n a k t u l a j d o n í t h a t j u k . E z e k egy r é s z e t ö r t é n e l m i , k ö z t ü k azok, a m e l y e k a világ p o l i t i k a i és g a z d a s á g i v á l t o z á s a i b a n gyö kereznek. M á s o k k u l t u r á l i s a k . I s m é t m á s o k n a k pedig a h h o z v a n k ö z e , h o g y e z e k a z o r s z á g o k
315
i a gyermek eladása vagy a velük való kereskedés, adósság fejében lekötött gyermekmunka és szolgaság, valamint kényszer- vagy kötelező munka, beleértve a gyermekek kényszertoborzását fegyveres konfliktusokhoz;/ • a gyermekek beszervezése vagy felajánlása prostitúcióra, pornográf képek készítésére vagy pornográf előadásokra; • a gyermekek felhasználása, megszerzése vagy felajánlása törvénytelen tevékenységekhez, különösen kábítószerek előállításához és forgalmazásához a vonatkozó nemzetközi szerződések meghatározása szerinti értelemben;
és
I I I I I I I I I I I
I
• olyan munka, amely jellegénél vagy annak vég- I zése körülményeinél fogva valószínűleg káros I a gyermekek egészségére, biztonságára vagy I erkölcsére (ILO 1999). Az országoknak ingyenes közoktatást is biztosítaniuk kell, és meg kell követelniük, hogy a gyerekek nappali, teljes idős képzést kapjanak (UNICEF 2000). De a probléma megoldásáért való felelős ség legalább egy része a globális vállalatokat terheli, amelyek gyermekmunkát használva készítik termékeiket - így végső soron a fogyasztók is felelősek, akik ilyen terméke
I I I I I I
m i l y e n m ó d o n törekedtek a gazdasági növeke désre. N é h á n y tényező, a m e l y szerepet játszott a sikerben: 1. Tajvan, Dél-Korea és Szingapúr egykor gyar matok voltak, ami - miközben rengeteg nehézsé get okozott nekik - segített a gazdasági növekedés felé vezető útra lépni. Tajvan és K o r e a a J a p á n B i r o d a l o m h o z tarto zott, H o n g k o n g é s S z i n g a p ú r k o r á b b a n brit gyar m a t o k voltak. J a p á n m e g s z a b a d u l t a z o k t ó l a n a g y földbirtokosoktól, akik ellenezték az iparosodást, és m i n d Nagy-Britannia, m i n d Japán ösztönöz t e a z ipari fejlődést, u t a k a t é p í t e t t e k , v a l a m i n t m á s szállítási rendszereket, és viszonylag haté kony állami bürokráciákat hoztak létre ezeken a g y a r m a t o k o n . A n g l i a a k t í v a n f e j l e s z t e t t e keres kedelmi központként Hongkongot és Szingapúrt ( G o l d 1 9 8 6 ; C u m i n g s 1 9 8 7 ) . A világ m á s tájain, például Latin-Amerikában és Afrikában azok az országok, a m e l y e k m a s z e g é n y e k , n e m b o l d o g u l tak i l y e n j ó l a g a z d a g a b b és e r ő s e b b n e m z e t e k k e l kialakított kapcsolataikban. 2. A kelet-ázsiai régió hasznot h úzott a világgaz dasági növekedés hosszú időszakából. Az ötvenes évek és a hetvenes évek közepe között Európa és a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n ö v e k v ő g a z d a s á g a i fontos
J316
I
11. FEJEZET 7 7.3. ábra A GDP százalékos növekedése a különböző kelet-ázsiai országokban, az Egyesült Államokban és az egész világban 1980-1990 és 1990-1999 között 200 Össznövekedés 1990-1999 Össznövekedés 1980-1990 150
100
1 «
50
Forrás: World Bank 2000/1. p i a c o t j e l e n t e t t e k a r u h á z a t i c i k k e k , az e l e k t r o n i k a t e r é n , a m e l y e k e t egyre i n k á b b K e l e t - Á z s i á b a n gyártottak, é s így a l k a l m a t a d t a k a z o k gazdasá gi növekedésére. E z e n túl az Egyesült Á l l a m o k és Európa gazdaságainak periodikus lelassulása arra k é n y s z e r í t e t t e a c é g e k e t , h o g y a m u n k a e r ő költségeinek csökkentése érdekében áthelyezzék gyáraikat a z o l c s ó b é r ű kelet-ázsiai o r s z á g o k b a ( H e n d e r s o n - A p p e l b a u m 1 9 9 2 ) . A z egyik világ b a n k i t a n u l m á n y ( 1 9 9 5 ) azt találta, h o g y 1 9 7 0 és 1 9 9 0 k ö z ö t t a b é r e m e l é s e k é v e n t e á t l a g o s a n 3 százalékosak voltak a fejlődő országokban, ahol a gazdasági n ö v e k e d é s t a g a z d a g a b b o r s z á g o k b a i r á n y u l ó e x p o r t v e z e t t e , m i k ö z b e n a f e j l ő d ő világ m á s r é s z e i b e n n e m k e r ü l t sor b é r e m e l é s r e . 3. A gazdasági növekedés ebben a régióban a hidegháború „forrpontján" indult meg, ami kor az Egyesült Államok és szövetségesei a Kínai Népköztársaság ellenében kialakított védelem során nagylelkű gazdasági és katonai segítséget nyújtottak. A k ö z v e t l e n s e g é l y e k és k ö l c s ö n ö k o l y a n új t e c h n o l ó g i á k b a v a l ó b e f e k t e t é s e k e t tet tek lehetővé, m i n t a tranzisztorok, a félvezetők és m á s e l e k t r o n i k a i e s z k ö z ö k , a h e l y i i p a r o k fej l ő d é s é h e z h o z z á j á r u l v a . A k a t o n a i segítségnyúj tás g y a k r a n e r ő s ( s o k s z o r k a t o n a i ) k o r m á n y o k a t részesített előnyben, amelyek hajlandók voltak elnyomást használni a bérköltségek alacsonyan tartása érdekében (Mirza 1 9 8 6 ; C u m i n g s l 9 8 7 , 1 9 9 7 ; Castells 1 9 9 2 ) . 4. .Egyes szociológusok úgy érvelnek, hogy Ja pán és a kelet-ázsiai NIC-ek gazdasági sikere részben kulturális hagyományaiknak köszönhető,
különösen a mindegyiknél követett konfuciánus filozófiának. M a j d n e m eg^ é v s z á z a d d a l ezelőtt M a x W e b e r ( 1 9 9 5 ) azt á l l í t o t t a , h o g y a p r o t e s t á n s h i t a t a k a r é k o s s á g g a l , a s z e r é n y é l e t m ó d d a l és a k e m é n y m u n k á v a l p á r o s u l v a , r é s z b e n magyaráz za a k a p i t a l i z m u s k i a l a k u l á s á t Nyugat-Európá b a n . A Weber-féle m a g y a r á z a t o t az á z s i a i gazda s á g t ö r t é n e t r e is a l k a l m a z t á k . A k o n f u c i a n i z m u s , mondták, tiszteletre neveli az e m b e r t idősebb társai, e l ö l j á r ó i iránt, a t a n u l á s t , a k e m é n y mun kát, a b i z o n y í t o t t e r e d m é n y e k e t , t e l j e s í t m é n y e k e t e l i s m e r i az e l ő r e j u t á s e l ő f e l t é t e l e i k é n t , és azt a h a j l a n d ó s á g o t is é r t é k e l i , h o g y v a l a k i a mai n a p r ó l l e m o n d j o n azért, h o g y h o l n a p nagyobb jutalomhoz jusson. Ezen értékek eredményeként, így a w e b e r i é r v e l é s , az á z s i a i m u n k á s o k és me n e d z s e r e k n a g y o n l o j á l i s a k a v á l l a l a t a i k h o z , alá v e t i k m a g u k a t a t e k i n t é l y e k n e k és f ő n ö k ö k n e k , k e m é n y e n dolgoznak és sikerorientáltak. Mind a m u n k á s o k , m i n d a k a p i t a l i s t á k s z e r é n y életmó dot v á l a s z t a n a k . A h e l y e t t , h o g y k ö l t e k e z ő é n él n é n e k , k é s z e k v a g y o n u k a t ú j b ó l b e f e k t e t n i a gaz dasági n ö v e k e d é s f o l y t a t á s a é r d e k é b e n . E n n e k a m a g y a r á z a t n a k v a n alapja, de azt a t é n y t azért n e m v e s z i f i g y e l e m b e , h o g y a cégek n e m mindig örvendenek általános tiszteletnek Ázsiában. Az ötvenes évek végefelé összetűzések v o l t a k a m u n k á s o k és a j a p á n k a p i t a l i s t á k között - u g y a n e z v o l t a n y o l c v a n a s é v e k v é g é n Dél-Ko r e á b a n is. A k e l e t - á z s i a i N I C - e k b e n az egyetemis t á k és a m u n k á s o k s z e m b e k e r ü l t e k a gazdaság- és a k o r m á n y z a t i p o l i t i k á v a l , m e r t a z o k a t tisztes s é g t e l e n n e k tartották, és e z é r t g y a k r a n a bebör-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG tönzést és n é h a még az életüket is kockáztatták
Piacorientált
elméletek
(Deyo 1 9 8 9 ; H o 1 9 9 0 ) . E z e n t ú l i l y e n k ö z p o n t i konfuciánus kulturális értékek, mint a takarékos
Negyven évvel ezelőtt a globális egyenlőtlenség
ság, h a n y a t l a n i l á t s z a n a k J a p á n b a n és a NIC-ek-
brit
ben, m e r t a fiatalok - a k i k az e l m ú l t é v e k v i r á g z ó
sok által kidolgozott legbefolyásosabb teóriái a
p r o s p e r i t á s á b a n n e v e l k e d t e k - egyre i n k á b b a pa
piacorientált elméletek voltak. E z e k a z e l m é l e
zarló é l e t m ó d o t é r t é k e l i k , s z e m b e n a t a k a r é k o s
tek feltételezik, hogy a l e h e t ő legjobb gazdasági
sággal és a b e f e k t e t é s s e l .
k ö r n y e z e t az, a h o l az e g y é n e k s z a b a d o k , s a kor
5.
Számos
növekedést
ázsiai
favorizáló
kormány politikát
szigorú követett.
és
amerikai
közgazdászok
és
szociológu
gazdasági
m á n y m i n d e n f é l e korlátozásától m e n t e s e k saját
Kormá
gazdasági d ö n t é s e i k m e g h o z a t a l á b a n . A korlá
nyaik aktív s z e r e p e t j á t s z o t t a k a m u n k a b é r k ö l t s é
tozásoktól
gek a l a c s o n y a n t a r t á s á b a n , a g a z d a s á g i fejlődést
kifejlődhet - jelenti a gazdasági növekedéshez
adókedvezményekkel és egyéb gazdaságpolitikai
v e z e t ő utat.
intézkedésekkel serkentették, és ingyenes közok
szabad diktálnia, milyen termékeket állítsanak
tatást k í n á l t a k . A k e l e t - á z s i a i k o r m á n y z a t i politi
e l ő , m i l y e n árat k é r j e n e k érte, m e n n y i t fizesse
káról k é s ő b b s z ó l u n k e b b e n a f e j e z e t b e n . Nem világos, hogy e z e k n e k a gazdaságoknak a n ö v e k e d é s e f o l y t a t ó d n i fog-e. 1 9 9 7 - 1 9 9 8 - b a n a rossz b e f e k t e t é s i d ö n t é s e k és a k o r r u p c i ó , vala mint a v i l á g g a z d a s á g i h e l y z e t h i r t e l e n m e g á l l í t o t ta e z e k n e k az o r s z á g o k n a k a g a z d a s á g i terjeszke
mentes
kapitalizmus - ha teljesen
A kormány bürokráciájának nem
nek a munkásoknak. A piacorientált elmélet teo retikusai szerint az alacsony jövedelmű országok g a z d a s á g a i n a k k o r m á n y z a t i i r á n y í t á s a a gazdasá gi fejlődés gátjává v á l i k . E n é z e t s z e r i n t a h e l y i k o r m á n y o k n a k ki k e l l t é r n i ü k a f e j l ő d é s ú t j á b ó l (Rostow 1 9 6 1 ; Warren 1 9 8 0 ; Ranis 1 9 9 6 ) .
dését. É r t é k p a p í r p i a c a i k ö s s z e o m l o t t a k , v a l u t á i k
E z e n e l m é l e t e k l e g b e f o l y á s o s a b b k o r a i terjesz
értéke l e z u h a n t , és az e g é s z g l o b á l i s g a z d a s á g fe
t ő i n e k e g y i k e W . W . R o s t o w volt, a J . F . K e n n e d y
nyegetett h e l y z e t b e k e r ü l t . A h o n g k o n g i t a p a s z
amerikai elnök gazdasági tanácsadója, a k i n e k a
talat tipikus volt: h a r m i n c h é t é v n y i f o l y a m a t o s
g o n d o l a t a i s e g í t e t t e k a z E g y e s ü l t Á l l a m o k latin
növekedés u t á n a g a z d a s á g leállt, é r t é k p a p í r p i a
amerikai külpolitikájának kialakítását a hatvanas
c a e l v e s z t e t t e é r t é k é n e k t ö b b m i n t felét. A z t m é g
években.
meglátjuk, h o g y e z a z „ á z s i a i ö s s z e o m l á s " , a h o g y a z újságok n e v e z t é k 1 9 9 8 e l e j é n , h o s s z ú t á v ú ha tást gyakorol-e a régióra, vagy c s a k egy m e g i n g á s a jelenlegi növekedésében. M i h e l y t a jelenlegi gazdasági p r o b l é m á i k m e g o l d ó d n a k - g o n d o l j a sok k ö z g a z d a - , a z ú j o n n a n i p a r o s o d ó á z s i a i gaz daságok f o l y t a t n i fogják f e j l ő d é s ü k e t , b á r t a l á n nem egy m e t e o r s e b e s s é g é v e l , m i n t a m ú l t b a n .
Rostow magyarázata a piacorientált megköze lítés e g y i k v e r z i ó j a , és a „ m o d e r n i z á c i ó s e l m é
l e t " n e v e t kapta. A modernizációs elmélet ú g y szól, h o g y a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű t á r s a d a l m a k c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fejlődni, h a fel adják h a g y o m á n y o s módszereiket, és olyan m o dern gazdasági intézményeket, technológiákat és k u l t u r á l i s é r t é k e k e t v e s z n e k át, a m e l y e k h a n g s ú l y o z z á k a m e g t a k a r í t á s t és a t e r m e l é s b e t ö r t é n ő befektetéseket.
Fejlődéselméletek
Rostow ( 1 9 6 1 ) szerint az alacsony jövedelmű o r s z á g o k h a g y o m á n y o s k u l t u r á l i s é r t é k e i é s tár
Mi okozza a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e t ? H o g y a n
sadalmi i n t é z m é n y e i gátolják a gazdasági haté
lehet l e k ü z d e n i ? A k ö v e t k e z ő o l d a l o n l é v ő ke
k o n y s á g o t . P é l d á u l a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá
retben m e g n é z ü n k n é h á n y , a s z e g é n y o r s z á g o k a t
gokban Rostow nézete szerint sokakból hiányzik
sújtó kérdést. E b b e n a r é s z b e n n é g y k ü l ö n b ö z ő
az eltökélt m u n k a e r k ö l c s ; inkább fogyasztanak,
elméletet v i z s g á l u n k m e g - a m e l y e k e t a z é r t al
m i n t s e m b e f e k t e s s e n e k a j ö v ő r e gondolva. A nagy
kottak m e g a z é v e k során, h o g y m e g m a g y a r á z z á k
c s a l á d o k a t s z i n t é n r é s z b e n f e l e l ő s n e k tartják a
a fejlődést -, a p i a c o r i e n t á l t , a függőségi, a világ
„gazdasági e l m a r a d o t t s á g é r t " ,
rendszer- é s a z á l l a m k ö z p o n t ú e l m é l e t e k e t . E z e k
mekes keresőtől aligha lehet elvárni, hogy pénzt
nek a z e l m é l e t e k n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e ol
t e g y e n félre b e f e k t e t é s i c é l b ó l .
dalai. M i n d e g y i k n e k v a n egy h i á n y o s s á g a , h o g y gyakran r ö v i d e n e l i n t é z i k a n ő k n e k a g a z d a s á g i fejlődésben j á t s z o t t s z e r e p é t . A z e l m é l e t e k ö s s z e illesztésével a z o n b a n k é p e s n e k k e l l l e n n ü n k a világ n é p e s s é g é n e k a m a g a s j ö v e d e l m ű országo kon k í v ü l é l ő 8 5 s z á z a l é k á t é r d e k l ő k u l c s k é r d é s t is m e g v á l a s z o l n i : h o g y a n l e h e t a világgazdaság ban e l ő r é b b j u t n i ?
m i v e l a sokgyer
Ám a modernizációs elmélet hívei szemében az alacsony jövedelmű országok problémái mé lyebben gyökereznek. Ezeknek az országoknak a kultúrája, az e l m é l e t s z e r i n t h a j l a m o s a „fata l i z m u s " elfogadására -, a m e l y a nehézségeket és a s z e n v e d é s t az é l e t t e l j á r ó f á j d a l m a s á l l a p o t n a k tartja. A n e h é z k ö r ü l m é n y e k k ö z t é l ő e m b e r e k gyakran beletörődnek nehéz sorsukba, s nincs,
11. FEJEZET
A globális egyenlőtlenség problémái SZEGÉNYSÉG A Fekete-Afrika legnagyobb része a Világbank besorolása szerint a legszegényebb országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az évenkénti egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 765 dollárnál kevesebb. Etiópia és Burundi a mind össze 90 dolláros egy főre eső GNI-vel áll a leg rosszabbul. Még a közepes jövedelmű országoknak, mint például Gabon és Botswana, jelentős számú lakó ja él szegénységben. Itt a gazdaság stabilabb, a kereskedelem és turizmus viszonylag fejlett, és az AIDS-fertőzöttség sem olyan nagy mértékű. A fejlesztési kampányok arra ösztönzik a G8 or
szágokat, hogy reformálják meg az adósságra, a segítségnyújtásra és a kereskedelemre vonatkozó szabályokat, hogy több afrikai országot segítse nek kiemelni a szegénységből.
ADÓSSÁG Az erősen eladósodott szegény országok megse gítésére 1996-ban indított program (HIPC) a leg szegényebb országok adósságainak csökkentését szolgálja. A szegény országok akkor jogosultak a rész vételre, ha adósságuk csökkentése lehetetlennek látszik a hagyományos törlesztés módszerével.
7 7.4. táblázat Afrika gazdasági a l a p a d a t a i Afrikai országok
Egy főre jutó bruttó nem zeti jövede lem (dollár), 2003
Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003
Nettó külföldi fejlesz tési segély a bruttó nemzeti jövedelem hez viszonyítva (%), 2003
Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 8 (dollár), 2000-2002
Algéria
1501-2500
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
501-1000
Angola
501-765
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
501-1000
Benin
501-765
0-5
0-10
101-200
10-15
50-75
0-100
Bissau-Guinea Botswana Burkina-Faso Burundi Comore-szigetek Csád Dél-Afrika Dzsibuti Egyenlítői-Guinea Egyiptom Elefántcsontpart Eritrea
< 250 3036-5000 251-500 < 250 Nincs adat < 250
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
1001-5000
5-10
10-20
0-100
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
30-40
0-100
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
101-200
10-15
10-20
0-100
2501-3035
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
501-1000
766-1500
Nem vesz részt a HIPC-programban
20-30
201-500
Nincs adat
1001-5000
501-765 766-1500
Nincs adat Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
201-500
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
201-500
< 250
Nem vesz részt a HIPC-programban
30-40
0-100
5-10
20-30
0-100
501-765
Etiópia
< 250
Gabon
3036-5000
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
1001-5000
Gambia
501-765
20-25
10-20
101-200
Ghána
501-765
15-20
10-20
101-200
Guinea
251-500
15-20
0-10
101-200
Kamerun
501-765
10-15
0-10
101-200
Kenya
501-765
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
101-200
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
Abba is bele kell egyezniük, hogy a Világbank és a Valutaalap által meghatározott kormányzási poli tikákat követik. Ha ezek megvalósultak, akkor az ország for dulóponthoz érkezik, és megállapítják, mekkora adósságtól mentesítik. A program kritikusai azt mondják, a paraméte rek túlságosan szigorúak, és több ország adóssá gát kellene elengedni a program keretében. A térkép mutatja, mennyit kell költeniük a „döntési ponthoz" érkezett HIPC-országoknak az adósság és a kamat visszafizetésére. A G8-as államok pénzügyminiszterei által ké szített új tervek alapján tizennégy afrikai HIPCországnak teljes egészében el fogják engedni az adósságait.
Afrikai országok
Egy főre jutó bruttó nem zeti jövede lem (dollár), 2003
SEGÉLY Afrika kapja a világ kormányai által folyósított Összes segélynek körülbelül a kétharmadát, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint. Ennek többsége feltételekhez van kötve, ami azt jelenti, hogy a kormányoknak bizonyos politi kát kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy megkapják a segélyeket, vagy a kapott pénzt az segélyt nyúj tó országokból érkező árukra vagy szolgáltatá sokra kell fordítaniuk. A Világbank, amely éppen felülvizsgálja feltéte lekhez kötött politikáját, azt állítja, hogy a segély sokkal hatékonyabb, és kevésbé vész el a korrup-
Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003
Nettó külföldi fejlesz tési segély a bruttó nemzeti jövedelem hez viszonyítva (%), 2003
Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 3 (dollár), 2000-2002
0-10
501-1000
Kongó (Kongói Köztársa ság)
501-765
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
Közép-Afrika
501-765
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
0-100
Lesotho
501-765
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
201-500
20-30
101-200
Nincs adat
1001-5000
Libéria Líbia Madagaszkár Malawi Mali Marokkó Mauritánia
< 250 Nincs adat 501-765 < 250 251-500 766-1500 251-500
Mauritius
3036-5000
Mozambik
< 250
Namíbia Niger Nigéria Nyugat-Szahara Ruanda Sáo Tomé és Principe Seychelle-szigetek Sierra Leone
1501-2500
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
0-100
25-30
20-30
0-100
5-10
10-20
0-100
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
201-500
15-20
20-30
101-200
0-10
1001-5000
10-15
20-30
0-100
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
501-1000
5-10
5-10
10-20
0-100
501-765
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
101-200
766-1500
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
201-500
< 250
< 250
5-10
10-20
0-100
251-500
30-40
50-75
101-200
5001-7500 < 250
Szenegál
501-765
Szomália
Nincs adat
Nincs adat 0-5 15-20 Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
I
0-10
5000-
30-40
0-100
0-10
101-200
Nincs adat
0-100
320
11. FEJEZET
ció miatt, ha a megfelelő kormányzásról szóló ok tatással összekötve adják.
az AIDS-fertőzöttek magas aránya a munkaképes lakosság körében.
Jelentős visszaesés volt tapasztalható a gazdag országok relatív segélykiadásaiban az 1990-es évek végén.
A szegényebb országok és egyes ügynökségek, mint az Oxfam, hangoztatják, hogy a nemzetkö zi kereskedelmi szabályok tisztességtelenek, és a fejlett világnak kedveznek. A gazdag országok ugyanis mélyen a helyi termelők árai alatt a fejlő dő országok „nyakába sózzák" támogatott termé keiket, és ezzel tönkreteszik a helyi termelőket.
A „legyen a szegénység a múlté" kampány azt sürgeti, hogy a G8-ak plusz 50 milliárd dollárt költsenek évente segélyekre, és tartsák be koráb bi ígéreteiket, hogy a fejlett országok éves GDPjük 0,7 százatékát fordítják segélyezésre.
KERESKEDELEM Afrika gazdag természeti erőforrásokban, mint például ásványokban, fában és olajban, de a ke reskedelem nehézségekbe ütközik. A fejlődést gátló tényezők a fejletlen infra struktúra, az instabil kormányok, a korrupció és Afrikai országok
Szudán
501-765
Szváziföld
766-1500
Tanzánia
501-765
Togo
501-765
Tunézia
1501-2500
Uganda
< 250
A W T O azonban azt állítja, hogy az alacsony jövedelmű országok különleges bánásmódban részesülnek, például a gazdagabb országokra vo natkozó egyes előírások betartása alóli felmen tésben.
Adósságszolgálat a költségvetési bevételek arányában (%), 2003
0-10
0-100
0-10
501-1000
10-20
0-100
5-10 Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
0-10
101-200
Nem vesz részt a HIPC-programban
0-10
1001-5000
5-10
10-20
0-100
75-100
0-100
10-20
101-200
Zambia
501-765
20-25
501-765
Nem vesz részt a HIPC-programban
766-1500
Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 3 (dollár), 2000-2002
Nem vesz részt a HIPC-programban
501-765
Zöld-foki-szigetek
Nettó külföldi fejlesz tési segély a bruttó nemzeti jövedelem hez viszonyítva (%), 2003
Részt vesz a HIPC-programban, de nincs adat
Zaire (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Zimbabwe a
Egy főre jutó bruttó nem zeti jövede lem (dollár), 2003
Azzal vádolják a Kereskedelmi Világszervezetet (World Trade Organisation - WTO), hogy a fejlődő országokat arra kényszerítik, nyissák meg piacai kat a világ többi része előtt, de cserébe nem haj landók a gazdag országok vámkorlátait eltörölni.
20-25
Nincs adat
101-200
10-20
501-1000
Nincs adat
Aruk és kereskedelmi szolgáltatások, a teljes kivitel és a teljes behozatal együttes átlaga.
Források: World B a n k - W o r l d Development Indicators adatbázis, 2005; IDA-IMF HIPC Initiative, 2005. áprilisi adatok; World Bank - OECD; World Trade Organization, 2003; http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/aid.stm http://news.bbc.co.Uk/l/shared/spl/hi/africa/05/africa_economy/html/trade.stm
a m i ö s z t ö n ö z n é őket arra, h o g y sokat dolgozza
fogságából? R o s t o w a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s fo
nak és takarékoskodjanak helyzetük megváltoz
l y a m a t á n a k s z a k a s z a i t egy r e p ü l ő g é p pályájának
t a t á s a é r d e k é b e n . E felfogás s z e r i n t egy ország
ívéhez hasonlította:
szegénységének mértéke
részbeh
magyarázható
az e m b e r e k átélt k u d a r c a i v a l , a m i t e r ő s í t h e t a
1. A hagyományos
szakasz.
E
szakaszt
az
ala
c s o n y m e g t a k a r í t á s i ráta, a m u n k a e r k ö l c s felté
kormányzati politika, amely szabályozza a bére
t e l e z e t t h i á n y a és az ú g y n e v e z e t t fatalista érték
ket és az árakat és á l t a l á b a n b e a v a t k o z i k a gaz
r e n d s z e r j e l l e m z i . A r e p ü l ő g é p m é g n e m szállt
daság m ű k ö d é s é b e . H o g y a n t u d n a k a z a l a c s o n y
fel a földről.
jövedelmű
országok
kiszabadulni
a
szegénység
2. Felszállás
(take
off)
a
gazdasági
növekedés
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG pályájára. A t r a d i c i o n á l i s s z a k a s z ,
írja R o s t o w ,
a z o n m e g g y ő z ő d é s é t , m i s z e r i n t az ü z l e t és a ke
elvezet a m á s o d i k g a z d a s á g i f o k o z a t h o z : a fel
reskedelem kísérőjelensége az erkölcsi hanyatlás
szálláshoz. Ez a k k o r k ö v e t k e z i k b e , a m i k o r a sze
és társadalmi nyugtalanság.
gény országokban e l k e z d i k l e b o n t a n i h a g y o m á nyos értékeiket és i n t é z m é n y e i k e t , m e g i n d u l a megtakarítás és b e f e k t e t é s a j ö v ő b e . A gazdag or
Függőségi és
világrendszer-elméletek
szágoknak, p é l d á u l a z E g y e s ü l t Á l l a m o k n a k , a z a szerepe, h o g y e l ő s e g í t s e ezt a n ö v e k e d é s t . E z t megtehetik p é l d á u l
születésszabályozó
progra
mok finanszírozásával, o l c s ó k ö l c s ö n ö k folyósí tásával a v i l l a m o s és ú t h á l ó z a t , a r e p ü l ő t é r - é p í t é s vagy új iparágak b e i n d í t á s á n a k t á m o g a t á s á v a l .
Az 1960-as években számos teoretikus kétségbe vonta a globális egyenlőtlenség piacorientált ma gyarázatait, p é l d á u l a m o d e r n i z á c i ó s e l m é l e t e t is. T ö b b , L a t i n - A m e r i k a é s Afrika a l a c s o n y j ö v e delmű országaiban élő szociológus és közgazdász
érettség
elérésére.
m a r x i s t a e l k é p z e l é s e k a l a p j á n e l u t a s í t o t t a azt a
jövedelmű
országok
n é z e t e t , h o g y o r s z á g a i k g a z d a s á g i f e j l e t l e n s é g e sa
pénze és t a n á c s a i s e g í t s é g é v e l a g a z d a s á g i fejlő
ját k u l t u r á l i s v a g y i n t é z m é n y e s h i b á i k k ö v e t k e z
3. Törekvés Rostow
a
szerint
technológiai a
magas
dés r e p ü l ő g é p e t o v á b b g u r u l h a t a k i f u t ó p á l y á n ,
m é n y e l e n n e . E h e l y e t t azt h a n g o z t a t t á k , h o g y a
gyorsíthat és a l e v e g ő b e e m e l k e d h e t , a m i v e l az
világkapitalizmus létrehozta a gazdagabbak által
ország e l é r h e t i a t e c h n o l ó g i a i é r e t t s é g e t . E z u t á n
m a n i p u l á l t o r s z á g o k o s z t á l y á t , é p p e n úgy, a h o g y
a repülőgép l a s s a n e m e l k e d n i k e z d , h o g y e l é r j e
a társadalmon belül a munkások kizsákmányolá
az optimális r e p ü l é s i m a g a s s á g o t , f e j l e s z t i t e c h
s á h o z v e z e t e t t a k a p i t a l i z m u s . A függőség teore
nológiáját, ú j o n n a n s z e r z e t t v a g y o n á t p e d i g visz-
tikusai - a h o g y n e v e z i k ő k e t - azt állítják, h o g y
szaforgatja új i p a r á g a k b a és a m a g a s j ö v e d e l m ű
az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országok szegénysége on
országok i n t é z m é n y e i n e k é s é r t é k e i n e k a z átvé
n a n ered, h o g y a g a z d a g a b b o r s z á g o k és a m u l t i
telébe.
n a c i o n á l i s c é g e k k i z s á k m á n y o l j á k őket, m i n t e g y
4. A
tömegfogyasztás
magas
szintje.
Végül
az
ország eléri a t ö m e g f o g y a s z t á s m a g a s szintjét,
a s z e g é n y s é g l e f e l é forgó s p i r á l j á b a k é n y s z e r í t v e az alacsony jövedelmű államokat.
ahol az e m b e r e k é l e t s z í n v o n a l u k e m e l k e d é s e kö
A függőségi e l m é l e t e k s z e r i n t ez a f o l y a m a t
vetkeztében k é p e s e k m u n k á j u k g y ü m ö l c s e i t él
a gyarmatosítással ( k o l o n i a l i z m u s ) k e z d ő d ö t t ,
vezni. A r e p ü l ő g é p á t k a p c s o l a r o b o t p i l ó t á r a , és
a m e l y olyan politikai-gazdasági rendszer,
besorol a m a g a s j ö v e d e l m ű o r s z á g o k flottájába.
a z e r ő s o r s z á g o k a z e l n y o m o t t n é p e k é s orszá
ahol
Rostow e l m é l e t e ma is hat. N a p j a i n k t a l á n a
gok felett saját h a s z n u k r a é p í t e t t é k k i u r a l m u k a t .
legelterjedtebb k ö z g a z d a s á g i n é z e t e , a neolibera
A gyarmatosítás célja a szükséges nyersanyagok
lizmus úgy érvel, h o g y a s z a b a d p i a c i erők, a m e
b e s z e r z é s e é s a z e b b ő l gyártott t e r m é k e k p i a c á
lyek az üzletre gyakorolt m i n i m á l i s k o r m á n y z a t i
nak
hatás esetén m ű k ö d n e k , k í n á l j á k a z e g y e t l e n u t a t
például a magas j ö v e d e l m ű országok vállalko
a gazdasági
kisajátítása.
A
gyarmatosítás
időszakában
A neoliberalizmus
zásai szerzik be az iparosított társadalmakban
szerint a g l o b á l i s s z a b a d k e r e s k e d e l e m a világ
szükséges kőolajat, rezet, vasat és élelmiszereket
minden
az alacsony jövedelmű országokból. Az újkorban
növekedéshez.
országa
számára
prosperitást
hozhat,
ezért k é p v i s e l ő i ú g y vélik, h o g y a k o r m á n y o k re
i n d u l t t ö r t é n e l m i f o l y a m a t s o r á n a v e z e t ő ha
gulációs p o l i t i k á j á n a k a k i i k t a t á s a s z ü k s é g e s ah
t a l m a k g a z d a s á g i é s p o l i t i k a i függőség a l á v o n
hoz, hogy b e k ö v e t k e z z é k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s .
t á k a világ f e j l e t l e n e b b t e r ü l e t e i t , a t e r ü l e t ü k ö n
Ezért a n e o l i b e r á l i s k ö z g a z d á s z o k arra h í v j á k fel
található lévő természeti kincsek, nyersanyagok
a világot, h o g y v e s s e n e k v é g e t a k e r e s k e d e l e m
kiaknázása, az olcsó munkaerő kihasználása és
korlátozásának, és g y a k r a n t á m a d j á k a m i n i m á l
új p i a c o k szerzése érdekében. B á r a gyarmatosí
bér megállapítását és e g y é b m u n k a j o g i s z a b á l y o
tók j e l l e m z ő m ó d o n európai országok voltak, m e
kat, v a l a m i n t a c é g e k k ö r n y e z e t v é d e l m i o k o k b ó l
l y e k Észak-, i l l e t v e D é l - A m e r i k á b a n , A f r i k á b a n
történő k o r l á t o z á s á t .
és Ázsiában hoztak létre gyarmatokat, n é h á n y
A szociológusok viszont Rostow elméletének kulturális v o n a t k o z á s a i r a k o n c e n t r á l n a k , azt vizs
ázsiai országnak is
(például Japánnak)
voltak
gyarmatai.
gálva, hogy b i z o n y o s n é z e t e k és i n t é z m é n y e k va
Jóllehet a gyarmatosított országok a második
lóban akadályozzák-e a f e j l ő d é s t (Davis 1 9 8 7 ; So
v i l á g h á b o r ú u t á n n a g y r é s z t ö n á l l ó v á váltak, a ki
1990). E z e k k ö z é t a r t o z n a k a v a l l á s i é r t é k e k , az
z s á k m á n y o l á s n e m s z ű n t m e g : a n e m z e t k ö z i vál
erkölcsök, a c s o d á b a n v a l ó h i t és a h e l y i kultu
lalatok továbbra is hatalmas nyereségeket zsebel
rális h a g y o m á n y o k és gyakorlat. A s z o c i o l ó g u s o k
n e k b e a volt g y a r m a t o k o n l é v ő l e á n y v á l l a l a t a i k
elemzik a v á l t o z á s o k k a l s z e m b e n á l l ó e g y é b té
r é v é n . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t e z e k a g l o b á l i s
nyezőket is, k ü l ö n ö s e n a t r a d i c i o n á l i s k u l t ú r á k
v á l l a l a t o k , n e m r i t k á n o r s z á g a i k b a n k j a i é s kor-
11. FEJEZET IMWMMmHeM—MM—BMMHHMBMRa^^
m á n y a i támogatásával gyárakat h o z t a k létre a
d o C a r d o s o b r a z i l s z o c i o l ó g u s m é g i s ú g y érvelt
szegény országokban, ahol a helyi k o r m á n y be
m a j d h a r m i n c é v v e l e z e l ő t t , h o g y b i z o n y o s kö
avatkozása nélkül, az olcsó m u n k a e r ő és nyers
r ü l m é n y e k között a szegény országok mégiscsak
a n y a g f e l h a s z n á l á s a r é v é n m i n i m a l i z á l j á k a ter
f e j l ő d h e t n e k g a z d a s á g i l a g , b á r c s a k egyfajta füg
melési költségeket. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n az
gő m ó d o n , a g a z d a g a b b o r s z á g o k r a t á m a s z k o d v a
olcsó munkaerő és nyersanyag megakadályozza
( C a r d o s o - F a l e t t o 1 9 7 9 ) . E z e k n e k az országoknak
a s z e g é n y o r s z á g o k a t a b b a n , h o g y a saját i p a r o
a k o r m á n y a i k u l c s s z e r e p e t j á t s z h a t n a k a függő
nyereséget felhalmozzák.
ség és a f e j l ő d é s k ö z ö t t v e z e t ő ú t o n v a l ó lavíro-
A helyi vállalkozásokat, a m e l y e k esetleg verse
sításukhoz
szükséges
zásban (Evans 1 9 7 9 ) . Cardoso, amikor 1995 és
nyezni t u d n á n a k a külföldi vállalatokkal, e b b e n
2 0 0 3 k ö z ö t t B r a z í l i a e l n ö k e volt, változtatott
korlátozzák. F nézet szerint a szegény országok
g o n d o l k o d á s m ó d j á n , . é s s í k r a s z á l l t azért, hogy
rá v a n n a k k é n y s z e r í t v e arra, h o g y a g a z d a g o k t ó l
B r a z í l i a m i n é l i n k á b b i n t e g r á l ó d j o n a világgaz
k ö l c s ö n ö k e t v e g y e n e k fel, a m i v e l n ö v e l i k gazda
daságba.
sági
függőségüket.
A század utolsó negyedében a szociológusok
A z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g o k így n e m fej
e g y r e i n k á b b e g y e t l e n ( b á r g y a k r a n konfliktus
l e t l e n o r s z á g o k n a k , h a n e m i n k á b b e l t é r í t e t t or
á l t a l m e g z a v a r t ) g a z d a s á g i r e n d s z e r n e k írták l e
szágoknak tekinthetők (Frank 1 9 6 6 ; E m m a n u e l
a v i l á g o t . A függőségi e l m é l e t s z e r i n t az egyes
1 9 7 2 ) . Egy maroknyi helyi politikus és üzletem
o r s z á g o k g a z d a s á g i l a g ö s s z e v a n n a k k ö t v e egy
b e r k i v é t e l é v e l , a k i k a k ü l f ö l d i e k é r d e k e i t szol
m á s s a l . A világrendszer-elmélet - a m e l y r e erő
gálják, az e m b e r e k e l s z e g é n y e d n e k . A p a r a s z t o k
s e n h a t o t t a függőségi e l m é l e t - ú g y érvel, hogy
n a k választaniuk kell az é h e z é s vagy a külföldi
a világ k a p i t a l i s t a g a z d a s á g i r e n d s z e r e n e m egy
ü l t e t v é n y e k e n , i l l e t v e k ü l f ö l d i i r á n y í t á s alatt á l l ó
s z e r ű e n f ü g g e t l e n o r s z á g o k ö s s z e s s é g e , amelyet
gyárakban és bányákban az éhezéshez közeli bé
diplomáciai
r e k é r t v é g z e t t m u n k a k ö z ö t t . M i v e l a függőségi
ö s s z e , h a n e m o l y a n r e n d s z e r , a m e l y e t egyetlen
és
gpzdasági
kapcsolatok
kötnek
elmélet hívei úgy gondolják, hogy ez a kizsákmá
e g y s é g k é n t k e l l e l k é p z e l n i . A z e l m é l e t Wallers-
nyolás akadályozza országaik gazdasági növeke
t e i n é s m u n k a t á r s a i n a k n e v é h e z f ű z ő d i k (Wal-
dését, ő k á l t a l á b a n o l y a n f o r r a d a l m i v á l t o z á s o
l e r s t e i n 1 9 8 3 é s m á s u t t ) . W a l l e r s t e i n kimutatta,
kat k ö v e t e l n e k , a m e l y e k m i n d e n k ü l f ö l d i válla
h o g y a k a p i t a l i z m u s g l o b á l i s g a z d a s á g i rendszer
latot elkergetnének országaikból (például F r a n k
ként m á r régen létezik, és a 1 5 - 1 6 . században az
1969).
európai p i a c o k és kereskedelem kibővülésével
M í g a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k k é p v i s e l ő i ál talában n e m foglalkoznak a politikai és katonai
kezdődött.
A v i l á g r e n d s z e r t n é g y e g y m á s t át
f e d ő e l e m a l k o t j a a z e l m é l e t m e g a l k o t ó i szerint
h a t a l o m m a l , a függőség t e o r e t i k u s a i s z e r i n t az
(Chase-Dunn 1989):
egyenlőtlen gazdasági viszonyok fenntartásában
• az á r u k és a m u n k a e r ő v i l á g p i a c a ;
a h a t a l o m gyakorlóinak fontos szerepe van. Az
• a n é p e s s é g e l k ü l ö n ü l é s e g a z d a s á g i osztályok
elmélet hívei úgy vélik, valahányszor a helyi
szerint, k ü l ö n ö s e n tőkésekre és munkásokra;
v e z e t ő k v á l t o z t a t n i a k a r n a k a z e g y e n l ő t l e n vi
• a l e g e r ő s e b b o r s z á g o k k ö z ö t t i h i v a t a l o s és nem
szonyokon, elnémítják őket. A szakszervezetek
hivatalos
működése sokszor n e m engedélyezett, a mun
r e n d s z e r e , a m e l y e k v e r s e n g é s e a l a k í t j a a világ
kásvezetőket gyakran bebörtönzik és
kivégzik.
S ha a n é p e p o l i t i k á v a l s z e m b e n á l l ó k o r m á n y t választ, azt v a l ó s z í n ű l e g m e g d ö n t i a k a t o n a s á g , amelyet gyakran éppen az iparosodott országok fegyveres e r ő i t á m o g a t n a k . A függőség t e o r e t i k u sai s z á m o s p é l d á t i s m e r t e t n e k a C I A s z e r e p é r e : 1954-ben Guatemalában,
1973-ban Chilében a
marxista kormányok megdöntésében és Nicara guában a baloldali k o r m á n y támogatásának az a l á á s á s á r a a n y o l c v a n a s é v e k b e n . A függőségi el m é l e t szerint a globális gazdasági egyenlőtlensé get az e r ő s z a k tartja f e n n : a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a gazdasági elitek, akiket a tehetős országokban é l ő h a s o n s z ő r ű e k t á m o g a t n a k , r e n d ő r s é g i é s ka tonai erőt h a s z n á l n a k a helyi lakosság e l n y o m á s a érdekében. A függőségi e l m é l e t h í v e k é n t E n r i q u e F e r n a n -
politikai
kapcsolatok
nemzetközi
gazdaságot; • a világ h á r o m n e m e g y e n l ő g a z d a s á g i zónára v a l ó f e l o s z t á s a , a h o l a g a z d a g a b b z ó n á k kizsák mányolják a szegényebbeket. A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i e z t a három g a z d a s á g i z ó n á t k ö z p o n t i , p e r i f é r i á l i s és félperiferiális z ó n á n a k n e v e z t é k e l . A v i l á g r e n d s z e r b e n a világ m i n d e n o r s z á g a e k a t e g ó r i á k valamelyi
k é b e kerül. A központi vagy magországok (core countries) a l e g f e j l e t t e b b i p a r i o r s z á g o k , amelyek a világ g a z d a s á g i r e n d s z e r é b ő l a profit oroszlán r é s z é t m o n d h a t j á k m a g u k é n a k . I d e t a r t o z i k Ja p á n , az E g y e s ü l t Á l l a m o k és a nyugat-európai
országok. A perifériális országok a z alacsony j ö v e d e l m ű , főleg m e z ő g a z d a s á g i országok, ame l y e k e t g y a k r a n a k ö z p o n t i o r s z á g o k saját gazda-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG sági e l ő n y e i k n e k m e g f e l e l ő e n m a n i p u l á l n a k . A
tékony
perifériális
lődés
országok
megtalálhatók
Afrikában,
valamint k i s e b b m é r t é k b e n L a t i n - A m e r i k á b a n é s
állam
nélkül
gazdaságilag
„lehetetlen
és
a fenntartható fej
társadalmilag
is".
Az e r ő s k o r m á n y o k t ö b b f é l e k é p p e n is h o z z á
Ázsiában. A t e r m é s z e t i erőforrások, m i n t p é l d á u l
járultak a
a mezőgazdasági termékek,
NIC-ekben a n y o l c v a n a s és k i l e n c v e n e s é v e k b e n
á s v á n y o k és e g y é b
gazdasági
fejlődéshez
nyersanyagok a p e r i f é r i á k b ó l a k ö z p o n t felé á r a m
(Appelbaum-Henderson
lanak - a k á r c s a k a n y e r e s é g . A k ö z p o n t c s e r é b e n
1 9 9 4 ; World B a n k 1 9 9 7 ) :
késztermékeket ad el a p e r i f é r i á n a k - s z i n t é n ha
1. A
kelet-ázsiai
szonnal. A v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t k é p v i s e l ő i ú g y
léptek
fel,
érvelnek, h o g y a k ö z p o n t i o r s z á g o k az e g y e n l ő t
és
közben
hogy
1992;
kormányok biztosítsák
a
a
a kelet-ázsiai Amsden
néha
et
al.
agresszíven
politikai
munkabérköltségeket
stabilitást, alacsonyan
len k e r e s k e d e l e m r é v é n g a z d a g o d t a k meg, m i k ö z
tartsák.
ben k o r l á t o z z á k a p e r i f é r i á l i s o r s z á g o k g a z d a s á g i
mint például a szakszervezetek törvényen kívül
fejlődését. A félperiferiális országok á t m e n e t i
E z t az
elnyomás
eszközeivel
érték
el,
helyezésével, a sztrájkok betiltásával, a szakszer
helyzetet f o g l a l n a k e l : e z e k félig i p a r o s o d o t t , kö
vezeti vezetők bebörtönzésével, és általában a
zepes j ö v e d e l m ű országok, a m e l y e k a n á l u k el
munkások hangjának elnómításával. Különösen
maradottabb o r s z á g o k b ó l s z e r e z n e k n y e r e s é g e t ,
Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a p ú r k o r m á n y a i foly
ám ezt a k ö z p o n t i o r s z á g o k n á l k ö l t i k el. A fél-
tattak ilyen gyakorlatot.
perifériális o r s z á g o k p é l d á i : É s z a k - A m e r i k á b a n Mexikó, D é l - A m e r i k á b a n B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s Chile, v a l a m i n t K e l e t - Á z s i a ú j o n n a n i p a r o s o d o t t országai. A félperiféria, b á r b i z o n y o s m é r t é k i g a központ k o n t r o l l á l j a , í g y i s k é p e s arra, h o g y ki zsákmányolja a p e r i f é r i á t . Mi t ö b b : a f é l p e r i f é r i a gazdasági s i k e r e i a p e r i f é r i á n a k azt ígérik, h o g y a félperiferiális o r s z á g o k is h o z z á j u k h a s o n l ó fej lődésen m e h e t n e k k e r e s z t ü l .
2. A a
kormányok a
kívánt
gyakran
irányba
igyekeztek terelni.
Pél
d á u l a z á l l a m i s z e r v e k o l c s ó k ö l c s ö n ö k e t é s adó kedvezményeket
adtak olyan vállalkozásoknak,
a m e l y e k a k o r m á n y á l t a l favorizált i p a r á g a k b a f e k t e t n e k b e . N é h a ez a s t r a t é g i a a v i s s z á j á r a s ü l t el, a z á l l a m s z á m á r a v i s s z a n e m fizetett k ö l c s ö n ö k e t e r e d m é n y e z e t t (ez v o l t az e g y i k o k a a r é g i ó g a z d a s á g i p r o b l é m á i n a k a k i l e n c v e n e s é v e k vé
Bár a v i l á g r e n d s z e r n a g y o n l a s s a n v á l t o z i k , az egykor erős o r s z á g o k i d ő v e l e l v e s z í t i k gazdasá gi h a t a l m u k a t , és m á s o k foglalják el a h e l y ü k e t . Például m i n t e g y 5 0 0 é v v e l e z e l ő t t V e l e n c e é s G e nova u r a l t a a világ gazdaságát. Ő k e t a h o l l a n d o k követték, m a j d a britek, és j e l e n l e g az E g y e s ü l t Államok. M a , a v i l á g r e n d s z e r - e l m é l e t s z e r i n t az amerikai d o m i n a n c i a t e r e t e n g e d egy „ m u l t i p o l á risabb" világnak, a h o l a g a z d a s á g i h a t a l o m meg oszlik a z E g y e s ü l t Á l l a m o k , E u r ó p a é s Á z s i a kö zött (Arrighi 1 9 9 4 ) .
gén). Egyes kormányok megakadályozták, hogy a v á l l a l k o z á s o k n y e r e s é g ü k e t m á s o r s z á g o k b a n fek t e s s é k b e , é s a r r a k é n y s z e r í t e t t é k őket, h o g y e z z e l a hazai gazdasági növekedést segítsék. M á s k o r a k o r m á n y o k t u l a j d o n á b a n v o l t a k és e z é r t az ő irá nyításuk
kulcsfontosságú
iparágak.
az a c é l i p a r és a b a n k o k felett; a d é l - k o r e a i á l l a m l ő t á r s a s á g o k a t , a h a d i i p a r t és a h a j ó j a v í t ó szek tort m o n d h a t t a m a g á é n a k .
mint
kelet-ázsiai olyan
például
közoktatás. A sikeres gazdasági fejlődés e g y e s új magyará
álltak
bankokat birtokolt; a szingapúri k o r m á n y a repü
3. A
elméletek
alatt
P é l d á u l a j a p á n k o r m á n y r e n d e l k e z e t t a vasút,
nyeztek
Államközpontú
kelet-ázsiai
gazdasági fejlődést
széles az
olcsó
kormányok körű bérű
gyakran szociális
lakások
A világ l e g n a g y o b b
kezdemé programokat,
építése
és
a
állami lakásépítő
p r o g r a m j a (a s z o c i a l i s t a vagy a v o l t s z o c i a l i s t a or
zatai az á l l a m n ö v e k e d é s t e l ő m o z d í t ó politiká
szágokat l e s z á m í t v a ) H o n g k o n g b a n é s S z i n g a p ú r
ját h a n g s ú l y o z z á k . A p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k t ő l
b a n v a l ó s u l t meg, a h o l a z á l l a m i t á m o g a t á s m i a t t
élesen k ü l ö n b ö z ő államközpontú elméletek ú g y
a lakbér nagyon alacsony. így a m u n k á s o k n a k
érvelnek, h o g y a m e g f e l e l ő k o r m á n y z a t i p o l i t i k a
n e m k e l l m a g a s b é r t fizetni, h o g y t e l j e n a lakbér
nem avatkozik b e l e a gazdasági f e j l ő d é s b e , i n k á b b
re, e z é r t j o b b a n t u d n a k v e r s e n y e z n i a z a m e r i k a i
annak e l ő s e g í t é s é b e n j á t s z i k s z e r e p e t . Nagyszá
és európai m u n k á s o k k a l a globális piacon. Szin
mú kutatás j e l z i m o s t a n á b a n , h o g y a világ b i z o
gapúrban, a m e l y n e k igen erős központi kormánya
nyos régióiban, p é l d á u l K e l e t - Á z s i á b a n a sikeres
Van, erősen támogatott közoktatás és szakképzés
gazdasági fejlődést az á l l a m v e z é n y e l t e le. M é g a
segít a m u n k á s o k n a k a n n a k a f e l k é s z ü l t s é g n e k a
Világbank is, a m e l y régóta a fejlődés szabadpia
m e g s z e r z é s é b e n , a m e l l y e l v e r s e n y k é p e s e k lehet
ci e l m é l e t é n e k szorgos s z ó s z ó l ó j a volt, m á s k é p p
n e k a globális m u n k a e r ő p i a c o n . A s z i n g a p ú r i kor
gondolkodik m a n a p s á g a z á l l a m s z e r e p é r ő l . 1 9 9 7 .
m á n y azt is m e g k ö v e t e l i , h o g y a v á l l a l k o z á s o k és
Changing World)
a z á l l a m p o l g á r o k j ö v e d e l m ü k n a g y r é s z é t megtaka
a Világbank arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, h o g y ha-
rítsák a j ö v ő b e l i n ö v e k e d é s b e v a l ó b e f e k t e t é s k é n t .
évi j e l e n t é s é b e n
(The State in
a
11. FEJEZET
A fejlődéselméletek értékelése
n é l e g y a r á n t b e f o l y á s o l ó p o l i t i k a i é s gazdasági k a p c s o l a t o k k o m p l e x h á l ó j á n át vizsgálják.
A g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g m o s t tárgyalt n é g y el
Az á l l a m k ö z p o n t ú teóriák a k o r m á n y szerepét
m é l e t é n e k v a n n a k e r ő s é s g y e n g e o l d a l a i . Együtt
hangsúlyozzák a gazdasági növekedés előmoz
v é v e a z o n b a n s e g í t e n e k j o b b a n m e g é r t e n i a glo
d í t á s á b a n . E k k é p p e n h a s z n o s a l t e r n a t í v á t kínál
bális egyenlőtlenség okait és gyógymódjait.
nak m i n d az uralkodó piacorientált elméletek
A piacorientált elméletek a m o d e r n kapitalis
k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z á l l a m g a z d a s á g o t aka
ta i n t é z m é n y e k á t v é t e l é t j a v a s o l j á k a g a z d a s á g i
d á l y o z ó s z e r e p é t h a n g s ú l y o z z á k , m i n d pedig a
fejlődés
függőségi e l m é l e t e k k e l s z e m b e n , a m e l y e k a z ál
előmozdítására,
ahogyan
Kelet-Ázsia
n e m régi p é l d á j a m u t a t j a . T o v á b b i érvük, h o g y
l a m o t a g l o b á l i s ü z l e t i e l i t e k s z ö v e t s é g e s é n e k te
a z o r s z á g o k c s a k a k k o r t u d n a k g a z d a s á g i l a g fej
kintik a szegény országok kizsákmányolásában.
lődni,
M á s e l m é l e t e k k e l - k ü l ö n ö s e n a világrendszer-el
ha
határaikat
megnyitják
a
kereskede
l e m előtt, és e z e n érv a l á t á m a s z t á s á r a példákat
m é l e t t e l - k o m b i n á l v a a z á l l a m k ö z p o n t ú elmé
i d é z n e k . D e a p i a c o r i e n t á l t e l m é l e t e k n e m ve
l e t e k m e g t u d j á k m a g y a r á z n i a világgazdaságot
szik figyelembe gazdasági kötöttségek eltéréseit
most átalakító radikális változásokat.
a s z e g é n y és a g a z d a g o r s z á g o k k ö z ö t t - a z o k a t a
j
k ö t ö t t s é g e k e t , a m e l y e k b i z o n y o s f e l t é t e l e k meg léte esetén gátolják a gazdasági növekedést, m á s f e l t é t e l e k k ö z ö t t p e d i g s e r k e n t i k . H a j l a n a k arra, hogy magukat az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű országo kat h i b á z t a s s á k s z e g é n y s é g ü k é r t , a h e l y e t t , h o g y s z á m o l n á n a k az olyan külső tényezők hatásával, m i n t a m i l y e n a z e r ő s e b b o r s z á g o k ü z l e t i tevé kenysége. A piacorientált elméletek elhanyagol j á k azt is, a h o g y a k o r m á n y o k e g y ü t t m ű k ö d n e k a
magánszektorral
Végül
a
gazdaság
fellendítésében.
n e m tudják megmagyarázni,
hogy egyes
országoknak miért sikerül gazdaságilag kiemel kedniük, míg m á s o k a padlón maradnak,
sze
génységben és elmaradottságban. A
függőségi
elméletek
A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség S z á m o s o l y a n n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t v a n , amely n e k m u n k á j a k i h a t a g l o b á l i s s z e g é n y s é g r e . A Va l u t a a l a p ( I M F ) és a V i l á g b a n k , a m e l y e k e t együt t e s e n B r e t t o n W o o d s - i i n t é z m é n y e k k é n t isme r ü n k , a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú v é g é n j ö t t e k létre. A s z é k h e l y ü k W a s h i n g t o n b a n v a n , tagságukat a v i l á g m i n d e n r é s z é b ő l s z á r m a z ó k o r m á n y o k ad ják. Az I M F 1 8 4 országot t ö m ö r í t ő szervezet. A Valutaalap
fő f e l a d a t a
a
nemzetközi
pénzügyi
r e n d s z e r s t a b i l i t á s á n a k m e g ő r z é s e - leglátványo
foglalkoznak
azzal
a
s a b b a n akkor, a m i k o r felkérik, h o g y s e g í t s e n egy
piacorientált e l m é l e t e k által elhanyagolt kérdés
nagy adósságválság megoldásában,
sel, h o g y a s z e g é n y o r s z á g o k m i k é n t f ü g g e n e k a
A r g e n t í n á b a n t ö r t é n t 2 0 0 1 é s 2 0 0 3 k ö z ö t t . A Vi
ahogyan az
v a g y o n o s o r s z á g o k t ó l , i l l e t v e a gazdag o r s z á g o k
l á g b a n k együtt d o l g o z i k a világ k o r m á n y a i v a l is,
h o g y a n z s á k m á n y o l j á k ki g a z d a s á g i l a g a s z e g é n y
h o g y a z o k g a z d a s á g i m u n k á j á t s e g í t s e é s javítsa,
o r s z á g o k a t . M i k ö z b e n a z o n b a n a függőségi e l m é
u g y a n a k k o r p o n t o s a n ez az a t e v é k e n y s é g e , ame
letek meg tudják magyarázni Latin-Amerikában
l y e t g y a k r a n k r i t i z á l n a k azért, h o g y a s z e g é n y e b b
és
o r s z á g o k á l t a l e l s z e n v e d e t t p r o b l é m á k e g y részét
Afrikában
a
gazdasági
elmaradottság
okait,
adósak maradnak az olyan alacsonyabb jövedel m ű országok, m i n t B r a z í l i a , A r g e n t í n a é s M e x i
az ő tanácsai okozzák (lásd Stiglitz 2 0 0 2 ) . A Világbank küldetése,
h o g y k ü z d j ö n a sze
k ó vagy K e l e t - Á z s i a g y o r s a n n ö v e k v ő g a z d a s á
g é n y s é g e l l e n , és j a v í t s o n a f e j l ő d ő v i l á g b a n élő
gai s i k e r t ö r t é n e t é n e k m a g y a r á z a t á v a l . V a l ó j á b a n
emberek
egyes, k o r á b b a n a z a l a c s o n y j ö v e d e l m ű k a t e g ó
z á s i ) b a n k , a m e l y k ö l c s ö n ö k e t nyújt, elvi taná
életszínvonalán.
Fejlesztési
(beruhá
riába tartozó országoknak sikerült - a multina
c s o k a t ad, t e c h n i k a i s e g í t s é g n y ú j t á s t é s tudását
c i o n á l i s v á l l a l a t o k j e l e n l é t é b e n is - g a z d a s á g i l a g
m á s o r s z á g o k k a l m e g o s z t ó s z o l g á l t a t a t á s t kínál
f e l e m e l k e d n i ü k . M é g a v o l t g y a r m a t o k - Hong
a z a l a c s o n y é s k ö z e p e s j ö v e d e l m ű országoknak,
k o n g és S z i n g a p ú r - p é l d á j a is m e g t a l á l h a t ó a
h o g y c s ö k k e n t s é k a s z e g é n y s é g e t , f ő k é p p az álta
s i k e r t ö r t é n e t e k k ö z ö t t , h o l o t t v a l a m i k o r miryd-
la n y ú j t o t t v i s z o n y l a g o l c s ó p é n z f o r r á s o k - főleg
k e t t ő N a g y - B r i t a n n i á t ó l függött. A v i l á g r e n d s z e r -
k ö l c s ö n ö k - s e g í t s é g é v e l . N e m r é g i b e n a b a n k kor
elmélet
m á n y z a t i t á m o g a t á s o k a t i s e l k e z d e t t szétosztani
propagátorai
a
világgazdaságnak
mint
e g é s z n e k az e l e m z é s é v e l i g y e k e z t e k a függőségi
k o n k r é t p r o g r a m o k h o z . A k ö l c s ö n ö k és támoga
elmélet
hogy
t á s o k m e l l é p e d i g t e c h n i k a i s e g í t s é g e t i s nyújt.
e g y e n k é n t f o g l a l k o z n á n a k az o r s z á g o k k a l , a vi
M i n d a V i l á g b a n k o t , m i n d a V a l u t a a l a p o t meg
l á g r e n d s z e r - e l m é l e t t e o r e t i k u s a i a f e j l ő d é s t és az
v á d o l t á k a z z a l , h o g y p i a c i i n d í t t a t á s ú reformokat
e g y e n l ő t l e n s é g e t a s z e g é n y és gazdag n e m z e t e k -
t á m o g a t a s z e g é n y o r s z á g o k és e m b e r e k rovására,
hiányosságait
pótolni.
Ahelyett,
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG ezért a z e l m ú l t é v e k b e n m i n d k e t t ő j o b b a n igye
zetközi szabványok kidolgozásával és kutatással
kezett a szegénység f e l s z á m o l á s á r a k o n c e n t r á l n i .
is. A z E N S Z - c s a l á d e g y i k tagja, a m e l y a z u t ó b b i
A Világbank és a V a l u t a a l a p e l m ú l t é v e k b e n
é v e k b e n a f i g y e l e m k ö z p o n t j á b a került, a Világ Szervezet
(World
Trade
Organisa
megváltozott s z e m l é l e t é n e k e g y i k p é l d á j a a m á r
kereskedelmi
említett H I P C - k e z d e m é n y e z é s , a m e l y s o k n a g y o n
tion). Ez a G e n f b e n s z é k e l ő s z e r v e z e t a n e m z e t
szegény
elengedésével
közi kereskedelmet szabályozza 1 4 8 tagállamá
nyújt támogatást. Az é v t i z e d e k f o l y a m á n e g y e s
n a k k o r m á n y a i k ö z ö t t folytatott e g y e z t e t é s e k k e l ,
országok a n n y i k ö l c s ö n t v e t t e k fel, h o g y k é p t e
és a k e r e s k e d e l m i viták megoldására létrehozott
lenek azt visszafizetni, i l l e t v e c s a k a z o n az á r o n ,
m e c h a n i z m u s o k k a l . A D o h á b a n , K a t a r b a n meg
ha kiürítik államkasszájukat, a m e l y b ő l az oktatást,
rendezett 2 0 0 1 - e s találkozót egyesek „fejlesztési
az egészségügyet é s - m á s a l a p v e t ő s z o l g á l t a t á s o
fordulóként" emlegették. S z é l e s körben elterjedt
országnak
adósságaik
kat finanszírozzák. A H I P C - p r o g r a m o t 1 9 9 6 - b a n
az a v é l e m é n y , h o g y a j e l e n l e g i n e m z e t k ö z i ke
indították el, h o g y a r á s z o r u l ó az o r s z á g o k n a k
r e s k e d e l m i r e n d s z e r h á t r á n y o s a s z e g é n y e b b or
elegendő segítséget a d j a n a k , h o g y m e g t u d j a n a k
s z á g o k s z á m á r a é s k o r l á t o z z a g a z d a s á g i fejlődé
birkózni a z a d ó s s á g t e h e r r e l ,
és egyben kezel
süket. A tárgyalások elsőrendű célja a változtatás
ni tudják a s z e g é n y s é g e t is. E z t a gazdag orszá
e z e n a h e l y z e t e n , p é l d á u l a z z a l , h o g y a k ü l s ő pia
gok k o r m á n y a i f i n a n s z í r o z t á k . A p r o g r a m e g y i k
cok áruihoz és szolgáltatásaihoz való hozzájutást
kulcseleme, h o g y a b e n n e r é s z t v e v ő országok
megkönnyítik.
nak ki kellett d o l g o z n i u k és m e g k e l l e t t v a l ó s í t a niuk a szegénység c s ö k k e n t é s é t s z o l g á l ó straté giai t a n u l m á n y ( P o w e r R e d u c t i o n S t r a t e g y Paper) kívánalmait. 2 0 0 4 - i g h u s z o n ö t o r s z á g vett r é s z t a HIPC-programokban.
A fent leírt i n t é z m é n y e k m u l t i l a t e r á l i s szer v e z e t e k , m i v e l s z á m o s országot, s ő t a z o r s z á g o k többségét bevonják működésükbe. Az úgyneve zett b i l a t e r á l i s , v a g y i s c s a k egy o r s z á g s z á m á r a adakozók szintén segítenek a szegénység csök
A z Egyesült N e m z e t e k S z e r v e z e t e ( E N S Z ) , ta
kentésében.
Az Egyesült Királyságban a n e m
zetközi
szervezettel, a l a p p a l é s p r o g r a m m a l , a m e l y e k a z
for
egész világon j e l e n v a n n a k a s z e g é n y s é g o k a i n a k
o r s z á g o k k a l foglalkozik, h o g y t e l j e s í t s e a m i l l e n
és hatásainak a k e z e l é s é r e . A p é l d á k k ö z ö t t sze
nium
repel a N e w York-i s z é k h e l y ű E N S Z F e j l e s z t é s i
Goals). E z e k e t a c é l o k a t a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g
Program
(United
Nations
Development
Programé,
fejlesztési
(Department
lán a l e g i s m e r t e b b n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t , s z á m o s
International fejlesztési
minisztérium
Development) célokat
egyes
szegény
(Millenium
Development
fogalmazta meg a k i l e n c v e n e s évek végén. Egy
UNDP) és az E N S Z G y e r m e k a l a p ( U N I C E F ) , to
sor a l c é l t t ű z t e k ki, a m e l y e k k ö z ü l a k é t l e g f o n t o
vábbá a r ó m a i É l e l m e z é s i V i l á g p r o g r a m (World
s a b b a k ö v e t k e z ő : 1 9 9 0 é s 2 0 1 5 k ö z ö t t felére k e l l
Food Programme, W F P ) és a genfi E g é s z s é g ü g y i Vi
c s ö k k e n t e n i azoknak az e m b e r e k n e k a számát,
WHO).
a k i k n e k a j ö v e d e l m e n a p i egy d o l l á r alatt v a n ,
Mindegyiknek v a n n a k i r o d á i az e g é s z v i l á g o n , s
é s 2 0 1 5 - i g b i z t o s í t a n i kell, h o g y m i n d e n g y e r e k
mindegyik a s z e g é n y s é g m á s - m á s a r c á v a l foglal
elvégezhesse az általános iskolát. M i n d e z aligha
lágszervezet
(World
Health
Organisation,
kozik. Az U N I C E F m u n k á j a a l e á n y o k o k t a t á s á r a
l e s z m e g v a l ó s í t h a t ó . A n g l i á b a n a n e m z e t k ö z i fej
koncentrál, a g y e r m e k v é d e l e m r e és a v é d ő o l t á s
lesztési minisztérium munkájának része még az
ra, valamint a t i s z t a i v ó v í z és c s a t o r n á z á s b i z t o
országon belül az ösztöndíjak és szaktanácsadás
sítására. Az U N D P a s z e g é n y o r s z á g o k k o r m á n y
b i z t o s í t á s a , n e m z e t k ö z i s z i n t e n p e d i g o l y a n el
zatait igyekszik s e g í t e n i , b e l e é r t v e a j o g u r a l o m ,
v e k é s t a n á c s o k k i d o l g o z á s a ( p é l d á u l a z adósság
az igazságszolgáltatás és az a l a p s z o l g á l t a t á s o k ál
gal, k e r e s k e d e l m i s z a b á l y o k k a l é s a z e r ő f o r r á s o k
lami biztosítását, v a l a m i n t a k o r r u p c i ó k e z e l é s é t .
kihasználásával kapcsolatban), a m e l y e k felhasz
Ráadásul h o z z á a d h a t u n k m é g tíz E N S Z - s z e r v e -
nálhatóak
zetet b á r m e l y o r s z á g b a n az eddig i s m e r t e t e t t e k
akadályainak eltávolítása érdekében.
a
szegénységcsökkentés
strukturális
hez, így k a p u n k egy b o n y o l u l t s z e r v e z e t i együt test, a m e l y s z á m o s e g y m á s s a l ö s s z e f ü g g ő üggyel foglalkozik. Az e g y i k a l a p g o n d a H I V t e r j e d é s e és annak h a t á s a i a gazdaságra, e g é s z s é g ü g y r e , i n t é z ményi k a p a c i t á s r a , c s a l á d i és s z o c i á l i s szférákra. Legalább n é g y o l y a n E N S Z - s z e r v e z e t van, a m e l y e probléma m e g o l d á s á v a l foglalkozik. Az E N S Z szervezetek á l t a l á b a n attól s z e n v e d n e k , h o g y a Bretton Woods-i u n o k a t e s t v é r e i k h e z k é p e s t ala csony az a l a p f i n a n s z í r o z o t t s á g u k . E g y e s szerve zetek, m i n t p é l d á u l a W H O , f o g l a l k o z n a k n e m
Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban M a ' ú g y t ű n i k , h o g y a z o k a t á r s a d a l m i és gazda sági
erők
hatnak
ellenállhatatlanul,
amelyek
e g y e t l e n g l o b á l i s k a p i t a l i s t a g a z d a s á g h o z vezet n e k . E f o l y a m a t legfőbb k i h í v ó j a - a s z o c i a l i z m u s - a S z o v j e t u n i ó ö s s z e o m l á s á v a l v é g e t ért. A l e g n a g y o b b m e g m a r a d t s z o c i a l i s t a ország,
a
11. FEJEZET K í n a i N é p k ö z t á r s a s á g pedig s z á m o s k a p i t a l i s t a
t e l j e s n é p e s s é g e g y n e g y e d e (bár n a g y j á b ó l ugyan
g a z d a s á g i i n t é z m é n y t v e z e t e t t b e , és j e l e n l e g a
ennyien élnek szegénységben, Kulkarni 1 9 9 3 ) .
világ l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő g a z d a s á g a . T ú l ko
Gátló t é n y e z ő az a technológiai lemaradás,
rai m é g m e g m o n d a n i , h o g y K í n a j ö v ő b e l i v e z e
a m e l y a gazdag és a s z e g é n y o r s z á g o k a t egymás
tői m i l y e n m e s s z i r e m e n n e k e l a k a p i t a l i s t a ú t o n .
tól e l v á l a s z t j a , s a m e l y ma s z é l e s e d n i látszik, így
Vajon e g y s z e r b e v e z e t i k - e a t e l j e s e n p i a c o r i e n t á l t
m é g n e h e z e b b é t e s z i a s z e g é n y e k felzárkózását.
g a z d a s á g o t vagy m e g m a r a d a z á l l a m i e l l e n ő r z é s
A g l o b á l i s t e c h n o l ó g i a i s z a k a d é k a n e m z e t e k kö
és a kapitalista i n t é z m é n y e k valamilyen kombi
zötti v a g y o n i e g y e n l ő t l e n s é g k ö v e t k e z m é n y e , d e
n á c i ó j a ? A b b a n a l e g t ö b b K í n a - s z a k é r t ő egyetért,
e g y b e n m e g is e r ő s í t i e z e k e t a k ü l ö n b s é g e k e t ,
h o g y a m i k o r K í n a a m a g a 1,2 m i l l i á r d l a k ó j á v a l
m é l y í t i a gazdag és s z e g é n y n é p e k e t elválasztó
maradéktalanul belép a globális kapitalista rend
árkot. A s z e g é n y o r s z á g o k e g y k ö n n y e n n e m en
szerbe, h a t á s á t a z e g é s z világ m e g fogja é r e z n i .
gedhetik meg maguknak, hogy m o d e r n techno
Kínának hatalmas
amelynek
lógiát v á s á r o l j a n a k - és a m o d e r n t e c h n o l ó g i a
nagy része jól képzett, iskolázott és m o s t rend
h i á n y á b a n a s z e g é n y s é g l e k ü z d é s é b e n is j e l e n t ő s
kívül alacsony béreket kap - n é h a húszadénál is
a k a d á l y o k b a ü t k ö z n e k . Ö r d ö g i lefelé p ö r g ő spirál
k e v e s e b b e t , m i n t a m e n n y i t egy h a s o n l ó á l l á s b a n
foglyai, a m e l y b ő l n e h é z k i k e v e r e d n i .
m u n k a e r e j e van,
a b r i t m u n k á s o k k a p n a k . Ez a m u n k a e r ő r e n d kívül versenyképes lesz a globális gazdaságban, és a b é r e k e t le fogja s z o r í t a n i L o s A n g e l e s t ő l L o n donig.
Jeffrey S a c h s , a k i a z E a r t h I n s t i t u t e igazgatója a N e w York-i C o l u m b i a E g y e t e m e n és s z á m o s ke let-európai és fejlődő ország neves tanácsadója, azt állítja, h o g y a világ h á r o m o s z t á l y r a oszlik: a
H o g y a n h a t a gyors g l o b a l i z á c i ó a globális egyen l ő t l e n s é g r e a j ö v ő b e n ? N i n c s az a s z o c i o l ó g u s , a k i
technológiai újítókra, a t e c h n o l ó g i a alkalmazóira és a technológiailag „süketekre" ( S a c h s 2 0 0 0 ) . Technológiai újítók a z o k a r é g i ó k ,
b i z t o s a t m o n d h a t n a erről, d e s o k f é l e l e h e t s é g e s
a h o l a világ
f o r g a t ó k ö n y v l é t e z i k . A z egyik, h o g y v i l á g u n k a t
t e c h n o l ó g i a i ú j í t á s a i n a k m a j d n e m t e l j e s egészét
n a g y g l o b á l i s v á l l a l a t o k fogják u r a l n i , a m e l y n e k
h o z z á k létre, ám l é t s z á m b a n a világ lakosságá
m u n k á s a i e g y m á s s a l fognak v e r s e n y e z n i a globá
n a k legfeljebb 15 s z á z a l é k á t k é p v i s e l i k . A tech
lis b é r e k é r t . Ez a f o r g a t ó k ö n y v s o k e m b e r s z á m á
nológiai
r a c s ö k k e n ő b é r e k e t ígér a m a m a g a s j ö v e d e l m ű
hol kitalált technológiát alkalmazni képesek, és
o r s z á g o k b a n , é s e m e l k e d ő b é r e k e t n é h á n y ala
a z o k a t a t e r m e l é s r e és a f o g y a s z t á s r a alkalmaz
c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n . E l ő f o r d u l h a t a z át
zák; e z e k a világ n é p e s s é g é n e k ö t v e n százalékát
alkalmazók a z o k
Végül
a
a régiók,
technológiailag
ahol
„süketek"
a
más
lagjövedelmek általános kiegyenlítődése az egész
adják.
világon, b á r s o k k a l a l a c s o n y a b b s z i n t e n , m i n t a
régiók, a h o l s e m ú j t e c h n o l ó g i á k a t n e m találnak
azok
a
j e l e n l e g i a n g l i a i v a g y m á s iparilag fejlett orszá
fel, s e m a m á s h o l k i t a l á l t a k a t n e m alkalmazzák;
gok b é r s z í n v o n a l a . E b b e n a f o r g a t ó k ö n y v b e n az
e z e k a világ n é p e s s é g é n e k 35 s z á z a l é k á t teszik
o r s z á g o k o n b e l ü l a g a z d a g o k és a n i n c s t e l e n e k
ki. J e g y e z z ü k m e g , h o g y S a c h s n e m országokról,
k ö z t i p o l a r i z á c i ó n ö v e k e d n i fog, m i n t a h o g y a z
h a n e m r é g i ó k r ó l b e s z é l . A m a i , e g y r e i n k á b b ha
e g é s z világ egyre m e g o s z t o t t a b b l e s z a z o k k ö z ö t t ,
t á r o k n é l k ü l i v i l á g b a n a t e c h n o l ó g i a használata
akik hasznot h ú z n a k a globális gazdaságból és
(vagy k i z á r á s a ) r i t k á n t i s z t e l i a n e m z e t i határo
a z o k között, a k i k n e m . E g y i l y e n p o l a r i z á c i ó c s a k
kat. S a c h s m e g j e g y z i , h o g y p é l d á u l a t e c h n o l ó
e l m é r g e s í t h e t i az e t n i k a i , sőt a n e m z e t e k k ö z t i
giailag s ü k e t r é g i ó k k ö z é t a r t o z n a k Dél-Mexikó
k o n f l i k t u s o k a t , m i v e l azok, a k i k a g a z d a s á g i glo-
és a t r ó p u s i K ö z é p - A m e r i k a e g y e s e l z á r t részei;
b a l i z á c i ó t ó l s z e n v e d n e k , m á s o k a t fognak okol
az A n d o k o r s z á g a i ; a t r ó p u s i B r a z í l i a j a v a része;
n i saját b a l s o r s u k m i a t t ( H i r s t - T h o m p s o n 1 9 9 2 ;
F e k e t e - A f r i k a ; a v o l t S z o v j e t u n i ó n a g y része, le
Wagar 1 9 9 2 ) . Másrészt a globális
s z á m í t v a a z e u r ó p a i é s á z s i a i p i a c o k h o z legköze gazdaság
mindenki
szá
m á r a nagyobb lehetőséget is jelenthet, mivel a m o d e r n t e c h n o l ó g i a e r e d m é n y e i v i l á g s z e r t e ösz t ö n z i k a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s t . Azj o p t i m i s t a for g a t ó k ö n y v s z e r i n t a s i k e r e s k e l e t - á z s i a i NIC-ek, p é l d á u l H o n g k o n g , Tajvan, D é l - K o r e a é s S z i n g a púr még csak előjelei annak, ami még ezután jön. H a m a r o s a n folytatja a sort M a l a j z i a és T h a i f ö l d is, K í n á v a l , I n d o n é z i á v a l , V i e t n a m m a l é s m á s á z s i a i o r s z á g o k k a l e g y e t e m b e n . I n d i a , a világ m á s o d i k l e g n é p e s e b b o r s z á g a m á r i s 2 0 0 m i l l i ó s kö zéposztállyal büszkélkedhet, amely körülbelül a
l e b b e s ő r é g i ó k a t ; Á z s i a t e n g e r r e l n e m érintkező r é s z e i , m i n t p é l d á u l I n d i a G a n g e s z - v ö l g y i álla m a i ; a t e n g e r r e l n e m é r i n t k e z ő L a o s z és Kam bodzsa; és a K í n a belsejében lévő tartományok ( S a c h s 2 0 0 0 ) . O l y a n e l s z e g é n y e d e t t vidékekről v a n szó, a m e l y e k n e m j u t n a k p i a c o k h o z vagy tá v o l e s n e k a n a g y o b b ó c e á n i k e r e s k e d e l m i útvo nalaktól. E z e k a régiók S a c h s terminológiájában a
„szegénység
csapdájába"
vannak
beszorulva,
m e l y e k e t m é g „ t r ó p u s i f e r t ő z ő b e t e g s é g e k , ala c s o n y m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é k e n y s é g é s környe z e t i h a n y a t l á s is sújt, m e g o l d á s u k p e d i g a lehe-
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG tőségeiket m e g h a l a d ó t e c h n o l ó g i á k a t i g é n y e l n e "
pénzük, hogy a külföldi vállalatoktól a technoló
(Sachs 2 0 0 0 ) .
giák l i c e n c é t megvegyék.
A folyamatos i n n o v á c i ó h o z az ö t l e t e k k r i t i k u s
M i t t e h e t ü n k , h o g y l e g y ő z z ü k a g a z d a g é s sze
tömegére é s t e c h n o l ó g i á r a v a n s z ü k s é g . A z Egye
g é n y o r s z á g o k a t e l v á l a s z t ó t á v o l s á g o t ? S a c h s fel
sült Á l l a m o k b a n a S a n F r a n c i s c o m e l l e t t i „ S z i l í
szólítja a gazdag országokat, hogy a j e l e n l e g i n é l
cium-völgy" j ó p é l d a a r r a , h o g y a t e c h n o l ó g i a i
sokkal nagyobb pénzügyi és m ű s z a k i segítséget
innováció h o g y a n k o n c e n t r á l ó d i k az e g y e t e m e
adjanak a szegény országoknak. Például a halá
ken és a h i g h - t e c h c é g e k n é l a g a z d a g r é g i ó k
los fertőző betegségek, m i n t a malária, a kanya
ban. A S z i l í c i u m - v ö l g y S a n F r a n c i s c ó t ó l d é l r e , a
ró és a h a s m e n é s m i n d e n évben milliók életét
Stanford E g y e t e m s m á s o k t a t á s i és k u t a t ó i n t é z e
követeli
tek körül alakult ki.
visszaszorításához
a
szegény országokban. szükséges
E betegségek
modern
orvosi
lehetőségük
t e c h n o l ó g i a egy é v b e n c s a k tízmilliárd dollárba
ilyen h i g h - t e c h r é g i ó k k i a l a k í t á s á r a . S a c h s ú g y
kerülne - kevesebbe, m i n t fejenként 15 dollárba
A
szegény
országoknak
nincs
számolt, h o g y n e g y v e n n y o l c t r ó p u s i vagy rész
azok részéről, akik a magas j ö v e d e l m ű országok
ben trópusi ország, a m e l y e k e g y ü t t e s l a k o s s á g a
b a n élnek, ha a költségeket e g y e n l e t e s e n oszta
750 millió, c s a k n e g y v e n h é t s z a b a d a l m a t m o n d
n á k szét.
hat m a g á é n a k a z U S A - b a n 1 9 9 7 - b e n k ü l f ö l d i e k
S a c h s sürgeti a g a z d a g o r s z á g o k k o r m á n y a i t ,
nek megadott 51 e z e r s z a b a d a l o m b ó l . A l e g t ö b b
a nemzetközi kölcsönfolyósító intézményekkel
szegény o r s z á g b a n a k o r m á n y n a k m é g t e r m é s z e t
együtt, h o g y a d j a n a k k ö l c s ö n ö k e t é s s e g é l y e k e t
tudományi t a n á c s a d ó j a s i n c s . M i t ö b b , e z e k a z
a tudományos és technológiai fejlődéshez. S a c h s
országok túl s z e g é n y e k a h h o z , h o g y s z á m í t ó g é
megjegyzi, hogy nagyon kevés p é n z van a kutatás
peket, m o b i l t e l e f o n o k a t , f a x k é s z ü l é k e k e t , s z á m í
és f e j l e s z t é s c é l j a i r a a s z e g é n y o r s z á g o k b a n . A Vi
tógépesített gyári b e r e n d e z é s e k e t vagy m á s f a j t a
l á g b a n k , a m e l y a s z e g é n y o r s z á g o k b a n a fejlesz
high-tech
t é s i p r o j e k t e k f i n a n s z í r o z á s á n a k e g y i k f ő forrása,
eszközöket
vásároljanak.
Arra
sincs
c s a k 60 millió dollárt költ évente trópusi, mező g a z d a s á g i v a g y e g é s z s é g ü g y i k u t a t á s o k r a é s fej lesztésekre. Az összehasonlítás kedvéért a M e r c k gyógyszeripari óriásvállalat
35-ször annyit költ
( 2 , 1 m i l l i á r d d o l l á r t ) saját t e r m é k e i v e l k a p c s o l a t o s k u t a t á s r a és f e j l e s z t é s r e . A t e h e t ő s o r s z á g o k ban még az egyetemek is szerepet játszhatnának, külföldi kutatóbázisokat és képzési i n t é z m é n y e ket h o z h a t n á n a k létre, a m e l y e k felkarolhatnák a kutatási
együttműködési
projekteket.
A
számí
t ó g é p e k t ő l és az i n t e r n e t t ő l a b i o t e c h n o l ó g i á i g a „ n é p e k v a g y o n a " e g y r e j o b b a n függ a m o d e r n i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á t ó l : s ha a v i l á g j e l e n t ő s részei technológiailag süketek maradnak, akkor nem
valószínű,
hogy
a
globális
szegénységtől
meg lehet szabadulni. A legoptimistább nézet szerint a volt Szovjet u n i ó köztársaságai,
v a l a m i n t K e l e t - E u r ó p a ko
rábban szocialista országai idővel előrelépnek a magas j ö v e d e l m ű országok soraiba. A gazdasági n ö v e k e d é s e l é r i L a t i n - A m e r i k á t , Afrikát és a vi lág t ö b b i r é s z é t i s . M i v e l a k a p i t a l i z m u s azt kí vánja meg, hogy a m u n k á s o k m o b i l a k legyenek, a m a r a d é k k a s z t o s t á r s a d a l m a k a t a v i l á g b a n az o s z t á l y a l a p ú t á r s a d a l m a k fogják f e l v á l t a n i . E z e k a t á r s a d a l m a k a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s j o b b l e h e t ő s é g e i t fogják k í n á l n i . Mi lesz a globális egyenlőtlenség jövője? N e h é z j e l e n l e g t e l j e s e n o p t i m i s t á n a k m a r a d n i . A globá lis g a z d a s á g i n ö v e k e d é s l e l a s s u l t , é s Á z s i a egy Az orosz társadalomban szembeötlő az ellentétet a gazdagok és a szegények között.
kor í g é r e t e s o r s z á g a i k ö z ü l m a n é h á n y a n b a j b a n v a n n a k . Az o r o s z g a z d a s á g a s z o c i a l i z m u s b ó l a
0
7 7.4. ábra A világ becsült és várható népessége a jövőre kivetített változatok alapján, 1 9 5 0 - 2 0 5 0
Állandó
Magas
Közepes
Alacsony
2
0 -| 1950
, 1960
, 1970
_, 1980
, 1990
, J , 2000 2010
, 2020
, 2030
, 2040
2050
Forrás: UN 2003a.
k a p i t a l i z m u s b a v a l ó á t m e n e t s o r á n s z á m o s aka
l e m egészéhez képest) 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000
dályba ütközött, és sok orosz sokkal szegényebbé
( 6 0 0 0 0 b i l l i ó ) e m b e r fog é l n i a F ö l d f e l s z í n é n . E
vált, m i n t b á r m i k o r e l ő t t e . M é g m e g l á t j u k , h o g y
s z e r i n t s z á z h u s z o n ö t e m b e r l a k n a a F ö l d felüle
a világ o r s z á g a i t a n u l n a k - e e g y m á s t ó l és m u n k á l
t é n e k m i n d e n egyes négyzetméterén, beleértve a
kodnak-e k ö z ö s e n egy j o b b élet kialakításán né
s z á r a z f ö l d e t és a v í z z e l b o r í t o t t t e r ü l e t e k e t is.
p e i k s z á m á r a . A m i b i z t o s , a z az, h o g y a z e l m ú l t
J . H . F r e m l i n fizikus k i s z á m í t o t t a , h o g y ilyen
negyed évszázad alatt s o h a n e m látott m é r t é k ű
számú
globális gazdasági átalakulásnak voltunk tanúi.
e m e l e t e s é p ü l e t r e l e n n e s z ü k s é g , a m e l y a boly
A z á t a l a k u l á s h a t á s a i a k ö v e t k e z ő h u s z o n ö t év
g ó e g é s z f e l s z í n é t e l f o g l a l n á . M é g e g y i l y e n elké
b e n kevés embert hagynak érintetlenül ezen a
p e s z t ő s z e r k e z e t e s e t é n i s c s a k h á r o m vagy négy
bolygón.
népesség
lakóhelyéhez
olyan
kétezer
n é g y z e t m é t e r n y i t e r ü l e t j u t n a m i n d e n egyes em
Ha a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g egyike a legfonto
bernek (Fremlin 1964).
sabb kérdéseknek, amellyel a F ö l d n e k szembe kell
Az ilyen k é p persze n e m több egy rémálomba
n é z n i e , a k k o r a m á s i k a F ö l d n é p e s s é g é n e k radi
i l l ő f i k c i ó n á l , a m e l y n e k c é l j a , h o g y megértesse
kális n ö v e k e d é s e az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n . A glo
az e m b e r e k k e l : m i l y e n kataklizmákkal járna a
b á l i s s z e g é n y s é g és a g l o b á l i s n é p e s s é g n ö v e k e d é s
népesség
összefügg e g y m á s s a l , m e r t a világ l e g s z e g é n y e b b
zi p r o b l é m a , h o g y mi fog t ö r t é n n i a következő
o r s z á g a i n a k egy r é s z é b e n a l e g m a g a s a b b m é r t é k ű
h a r m i n c vagy n e g y v e n é v b e n . R é s z b e n , mert a
a népesség növekedése.
k o r m á n y o k é s m á s ü g y n ö k s é g e k E h r l i c h é s má
növekedésének
folytatódása.
Az
iga
s o k f i g y e l m e z t e t é s e i n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l né p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o k a t h a j t o t t a k végre,
A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE
m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a világ n é p e s s é g é n e k nö
A becslések szerint a Föld hatmilliárdómodik
a 2 2 . 4 . ábrát). A v i l á g 2 0 0 0 - b e n v á r h a t ó népes
lakosa
1999.
október
12-én született.
A világ
n é p e s s é g e r o b b a n á s s z e r ű e n n ő - 1 9 6 0 ó t a meg kétszereződött.
A
demográfia
egyik
amerikai
s z a k é r t ő j e , P a u l E h r l i c h a h a t v a n a s é v e k b e n ki számította, hogy ha a népességnövekedés akkori rátája f o l y t a t ó d i k , a k k o r m o s t a n t ó l s z á m í t o t t 9 0 0 év m ú l v a (nem h o s s z ú időszak a világtörténe
v e k e d é s e f e l t é t e l e z h e t ő e n k e z d v i s s z a e s n i (lásd s é g é n e k h a t v a n a s é v e k b e l i b e c s l é s e i r ő l kiderült, h o g y p o n t a t l a n o k v o l t a k . A V i l á g b a n k a világ né p e s s é g é t 2 0 0 0 - r e m i n d ö s s z e 6 m i l l i á r d o t megha l a d ó n a k b e c s ü l t e , a k o r á b b i b e c s l é s e k t ö b b mint 8 m i l l i á r d j á v a l s z e m b e n . E n n e k e l l e n é r e , ha fi g y e l e m b e v e s s z ü k , h o g y egy é v s z á z a d d a l ezelőtt c s a k 1,5 m i l l i á r d e m b e r élt a F ö l d ö n , ez a szám
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
még m i n d i g e l k é p e s z t ő a r á n y ú n ö v e k e d é s t m u
A
tat. Mi t ö b b , a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m ö g ö t t i e g y e s
1 8 - 1 9 . s z á z a d b a n E u r ó p á b a n é s a z E g y e s ü l t Ál
tényezők e g y á l t a l á n n e m j e l e z h e t ő k e l ő r e ,
lamokban, de azóta ezek a görbék kisimultak. Ma
így
népességnövekedés
rátái
magasak
voltak
a
s z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n 2 és 3 s z á z a l é k k ö z ö t t
minden becslést óvatosan kell értelmezni.
van a népszaporulat
(lásd a
11.4.
ábrát).
Lehet,
hogy ezek n e m tűnnek nagyon másnak, mint az
Népességelemzés: demográfia
i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n , de v a l ó j á b a n a k ü l ö n b ség ó r i á s i .
A népesedés számszerű adatait e l e m z ő t u d o m á n y
E n n e k a z a z oka, h o g y a n é p e s s é g e x p o n e n c i á
a demográfia. A f o g a l m a t k ö r ü l b e l ü l m á s f é l s z á z
l i s a n n ö v e k s z i k . Van e g y ő s i p e r z s a m í t o s z , a m e l y
évvel e z e l ő t t a l k o t t á k m e g , e g y o l y a n i d ő s z a k
segít ezt m e g v i l á g í t a n i . E g y u d v a r o n c m e g k é r t e a z
ban, a m i k o r a n e m z e t e k e l k e z d t e k h i v a t a l o s sta
uralkodót, hogy szolgálatai j u t a l m á u l adjon neki
tisztikákat v e z e t n i l a k o s s á g u k j e l l e g é r ő l é s meg
kétszer annyi rizsszemet m i n d e n egyes korábbi
oszlásáról. A d e m o g r á f i a a n é p e s s é g s z á m á n a k
s z o l g á l a t á é r t úgy, h o g y a s a k k t á b l a e l s ő k o c k á j á
mérésével, v a l a m i n t a n ö v e k e d é s és c s ö k k e n é s
ba először egy s z e m rizst h e l y e z z e n . A b b a n a hi-
okainak m a g y a r á z a t á v a l foglalkozik. A n é p e s s é g
szemben, hogy ez neki kedvez, a király hozatott
számának a l a k u l á s a h á r o m t é n y e z ő , a s z ü l e t é s e k ,
rizst a r a k t á r a i b ó l . A h u s z o n e g y e d i k k o c k á n á l a
a h a l á l e s e t e k és a m i g r á c i ó függvénye. A d e m o g
raktár kiürült, a negyvenedik k o c k á h o z tízmil
ráfiát h a g y o m á n y o s a n a s z o c i o l ó g i a e g y i k á g á n a k
liárd
tekintik, m e r t a s z ü l e t é s e k és h a l á l o z á s o k gyako
1 9 7 2 ) . M á s szavakkal, egyetlen tétellel elkezd
riságát b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k e g y a d o t t c s o p o r t
ve, m a j d azt m e g d u p l á z v a , a z e r e d m é n y t m e g i n t
ban vagy a t á r s a d a l o m b a n , t o v á b b á a n é p e s s é g
m e g d u p l á z v a - 1, 2, 4, 8, 1 6 , 3 2 , 6 4 , 1 2 8 és így
vándorlása, n a g y m é r t é k b e n t á r s a d a l m i é s kultu
tovább - gyorsan óriási s z á m o k h o z jutunk. Hét
rális e r e d e t ű e k .
m ű v e l e t alatt a s z á m 128-szorosára e m e l k e d i k .
A
demográfiai
munka
jellegében
statiszti
kai. M i n d e n fejlett n e m z e t m a a l a p v e t ő s t a t i s z tikai adatokat gyűjt és d o l g o z fel a l a k o s s á g á r ó l népszámlálások
(egy
ország
teljes
lakosságáról
rizsszemre
lett volna
szükség
(Meadows
P o n t o s a n ugyanez az elv vonatkozik a népesség szaporulatra is.
E z t a h a t á s t < megkettőződési idővel tudjuk m é r n i , a z z a l a z i d ő t a r t a m m a l , a m e l y a h h o z szük
rendszeresen k é s z í t e t t a d a t f e l v é t e l e k ) t a r t á s á v a l .
séges, h o g y a n é p e s s é g s z á m a m e g k é t s z e r e z ő d
Annak e l l e n é r e , h o g y m a n a p s á g a z a d a t g y ű j t é s
jön. Az egyszázalékos népességnövekedés hetven
módszerei i g e n a l a p o s a k , m é g e z e k n é l a n e m z e
é v alatt k e t t ő z i m e g a k i i n d u l ó n é p e s s é g s z á m o t .
teknél s e m t e l j e s e n p o n t o s a k a d e m o g r á f i a i sta
A 2 s z á z a l é k o s n ö v e k e d é s 35 év alatt k e t t ő z i m e g
tisztikai a d a t o k .
a n é p e s s é g e t , m í g a 3 s z á z a l é k o s s z a p o r u l a t 23 év
Az Egyesült Királyságban 1 8 0 1
ó t a v a n tíz
alatt h o z h a t k é t s z e r a n n y i lakost. P a u l E h r l i c h ,
célja,
a k i t m á r e m l í t e t t ü n k a fejezet e l e j é n , é p p e n a vi
hogy a l e h e t ő l e g p o n t o s a b b l e g y e n , de k ü l ö n f é l e
lág n é p e s s é g e m e g k e t t ő z ő d é s i i d e j é n e k g y o r s u l ó
évenként n é p s z á m l á l á s .
A népszámlálás
okoknál fogva e g y e s e k n e m j e g y e z t e t i k b e m a g u
ü t e m b e n v a l ó c s ö k k e n é s e o k á n aggódott a n n y i
kat be a n é p e s s é g - n y i l v á n t a r t á s b a , p é l d á u l az il
ra a n é p e s s é g n ö v e k e d é s m i a t t . A világ n é p e s s é
legális b e v á n d o r l ó k , a h a j l é k t a l a n o k , az á t u t a z ó k
ge 1 8 5 0 - r e érte el az e g y m i l l i á r d o t . A k ö v e t k e z ő
és mások, a k i k így e l k e r ü l i k a n y i l v á n t a r t á s b a vé
nyolcvan évben,
telt. S z á m o s f e j l ő d ő o r s z á g b a n , k ü l ö n ö s e n a h o l
milliárdra. Ez pontosan jelezte előre a következő
mostanában m a g a s v o l t a n é p e s s é g n ö v e k e d é s , a
megkettőződést négymilliárdra 1975-ig.
demográfiai
statisztikák
sokkal
1930-ig megduplázódott:
két
megbízhatatla
nabbak.
Malthusianizmus A népesség változásának dinamikája
A modernitás előtti társadalmakban nagyon ma gas v o l t a s z ü l e t é s i r á t a a m a i i p a r o s o d o t t világ
A n é p e s s é g n ö v e k e d é s vagy - h a n y a t l á s r á t á i t ú g y
s z á m a i v a l ö s s z e v e t v e . E n n e k e l l e n é r e a 1 8 . szá
számolják ki, h o g y k i v o n j á k a z e z e r l a k o s r a e s ő
zadig
elhalálozások s z á m á t a z e z e r l a k o s r a f e s ő s z ü l e t é
m e r t n a g y j á b ó l e g y e n s ú l y v o l t a s z ü l e t é s e k és a
a
népességnövekedés
alacsony
maradt,
sek s z á m á b ó l - ezt r e n d s z e r i n t é v e n t e v é g z i k el.
halálozások száma között. A számok általános
Egyes e u r ó p a i o r s z á g o k n a k n e g a t í v n ö v e k e d é s i
t r e n d j e e m e l k e d é s t m u t a t o t t , é s n é h a v o l t a k ki
rátája van - m á s s z a v a k k a l l a k o s s á g u k fogyatko
ugró népességszaporulatok,
zik. Gyakorlatilag m i n d e n i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n
halálozási számok követték. A középkori Euró
0,5 s z á z a l é k n á l a l a c s o n y a b b a n ö v e k e d é s i r á t a .
p á b a n például a m i k o r rosszul sikerült az aratás,
de ezeket növekvő
FEJEZET
emográfia: alapfogalmak A demográfusok által használt alapfogalmak kö zül a legfontosabbak a nyers születési ráták, a termékenység, a fogamzóképesség és a nyers ha lálozási ráták. A nyers születési rátákat az ezer lakosra jutó élveszületések számaként fejezik ki. Nagyon általános jellegük miatt nevezik őket „nyers" rátáknak. A nyers születési arányszámok nem mondják meg például, hogy a népesség nek milyen aránya férfi vagy nő, vagy milyen a népesség kor szerinti megoszlása (a fiatalok és öregek népességen belül egymáshoz viszonyított aránya). Ahol statisztikai adatgyűjtés folyik, ott a születési vagy halálozási rátákat ilyen kategó riákra vonatkoztatják; ilyenkor a demográfusok inkább „specifikus" és nem „nyers" rátákról be szélnek. Például a korspecifikus születési ráta az ezer nőre eső születések számát jelentheti a kü lönböző korcsoportokban. Ha részletesebben meg akarjuk érteni a népes ség alakulását, akkor általában szükség van a spe cifikus születési arányszámokban megadott infor mációkra. A nyers születési arányszámok külön böző csoportok, társadalmak és régiók általános összehasonlításánál hasznosak. így az Egyesült Királyság nyers születési rátája 2002-ben 11 ez relék volt. Más ipari országokban alacsonyabbak az arányszámok, például 9 ezrelék Németország ban, Oroszországban és Olaszországban. A világ számos más részében a nyers születési arány számok sokkal magasabbak. Indiában például a nyers születési arányszám 21 ezrelék; Etiópiában 43 ezrelék (http://www.unicef.org/infobycountry/ index.html). A születési arányszám a nők termékenységének a kifejeződése. A termékenység arra vonatko zik, hány élveszületett gyermeke van egy átlagos asszonynak. A termékenységi rátát általában az ezer fogamzóképes asszonyra jutó szülések átla gaként számolják ki. A termékenységet megkülönböztetik a f o g a m zóképességtől, amely az asszonyok biológiailag kihordani képes gyermekeinek számával egyenlő. Egy nőnél fizikailag lehetséges, hogy minden év ben gyermeket szüljön azon időszak alatt, amikor fogamzásra képes. A termékenység a pubertás és a menopauza korától függően változik, mind a kettő eltér országonként és egyénenként. Elő fordulnak olyan családok, ahol az asszony húsz vagy annál is több gyermeket szül, a termékeny
ségi ráták a gyakorlatban sokkal alacsonyabbak, mint a fogamzóképességi ráták, tekintve hogy társadalmi és kulturális tényezők korlátozzák a szaporodást. A nyers halálozási rátákat (szokás „mortali tási rátáknak" is nevezni őket) ugyanúgy számít ják ki, mint a születési adatokat - az ezer lakosra eső éves halálesetek számával. Itt is lényeges kü lönbségek vannak az országok között, de számos társadalomban csökkennek a fejlett országokban lévő szintekkel összevethető értékekre. 2002-ben az Egyesült Királyságban az elhalálozási arány 10 ezrelék volt, Indiában 9; Etiópiában pedig 18 ez relék. Néhány országnak sokkal magasabb halá lozási rátái vannak. Sierra Leonéban például az elhalálozási arány 30 ezrelék. A nyers születési rátákhoz hasonlóan a nyers elhalálozási ráták a mortalitásnak (a népesség elhalálozási adatai) csak nagyon általános mutatói. A specifikus ha landósági ráták pontosabb információkat adnak. Különösen fontos elhalálozási ráta a csecsemő halandósági ráta az ezer születésre eső újszü löttek száma, akik egyéves koruk előtt meghal nak. A népességrobbanás mögött található egyik kulcstényező a csecsemőhalandósági ráták csök kenése. A csecsemőhalandóság csökkenő rátáinak van a legfontosabb hatása a születéskor várható életkorra - azaz, azoknak az éveknek a számá ra, amennyit egy átlagos ember remélhetőleg élni fog. 2003-ban a születéskor várható életkor az Angliában született nőknél 81 év volt, a fér fiaknál pedig 76 év. Ez jócskán különbözik az el múlt évszázad fordulóján, 1901-ben számolt 49 és 45 éves életkilátásoktól. Ez persze nem jelenti, hogy az 1901-ben születettek többsége negyve nes éveiben meghalt. Amikor magas a csecsemő halandóság, ahogy számos fejlődő országban az, az átlagos várható életkor, amely egy statisztikai átlagszám - lecsökken. A betegség, a táplálkozás és a természeti katasztrófák hatásai is a várha tó életkorra ható tényezők. A várható életkort meg kell különböztetni az é l e t t a r t a m t ó l , amely az egyén által biológiailag megélhető élethossz években számolt maximuma. Míg a várható élet kor a világ legtöbb társadalmában növekedett, az élettartam nem változott. Az embereknek csak egy kis hányada éli meg a százéves kort, vagy él annál hosszabb ideig.
A világ legszegényebb országaiban jelentős a népességnövekedés.
elhalasztották a h á z a s s á g k ö t é s e k e t , a f o g a m z á s o k
k o m b i n á l v a t e r m é s z e t e s gátját s z a b j a a n é p e s s é g
száma l e c s ö k k e n t , a h a l á l e s e t e k s z á m a n ő t t . E z e k
növekedésének. M a l t h u s előre jelezte, hogy az
az egymást k i e g é s z í t ő t e n d e n c i á k c s ö k k e n t e t t é k
e m b e r e k mindig a n y o m o r és az é h e z é s körül
az éhes szájak s z á m á t . E g y e t l e n i p a r o s o d á s e l ő t t i
m é n y e i között fognak létezni, h a c s a k az általa
társadalom s e m v o l t k é p e s e t t ő l a z ö n s z a b á l y o z ó
„erkölcsi önmegtartóztatásnak" nevezett maga
ritmustól m e g s z a b a d u l n i ( W r i g l e y 1 9 6 8 ) .
tartást n e m gyakorolják. Az ő javasolt m e g o l d á s a
kialakulásának időszaka alatt
a t ú l z o t t n é p e s s é g s z a p o r o d á s r a az volt, h o g y az
sokan várták az új k o r s z a k o t , a m e l y b e n a n é l k ü
emberek korlátozzák a szexuális aktusok számát
Az i p a r o s o d á s
lözés a m ú l t j e l e n s é g é v é v á l i k . A m o d e r n i p a r
(a fogamzásgátló m ó d s z e r e k alkalmazását „bűn
fejlődése, g o n d o l t á k m i n d e n f e l é , a b ő s é g új kor
nek" tekintette).
szakát dés
teremti
törvényéről
majd [Essay
meg. on
the
Tanulmány a Principle
népese
E g y i d e i g ü g y e t s e m v e t e t t e k malthusianiz-
of Popula
musra, m i v e l a n y u g a t i o r s z á g o k n é p e s s é g f e j l ő
tion, M a l t h u s 1 9 7 6 ; e r e d e t i l e g 1 7 9 8 ) c í m ű ü n n e
d é s e e g é s z e n m á s a l a k o t öltött, m i n t a m i l y e n r e
pelt m u n k á j á b a n T h o m a s M a l t h u s b í r á l t a e z e k e t
M a l t h u s s z á m í t o t t - a h o g y ezt l á t n i fogjuk a k é
a nézeteket, és vitát i n d í t o t t a n é p e s e d é s és az
sőbbiekben. A 1 9 - 2 0 . században a népességnöve
élelmiszerforrások k ö z t i k a p c s o l a t r ó l ,
amely a
k e d é s r á t á i c s ö k k e n t e k . O l y a n n y i r a , h o g y a har
mai napig is f o l y t a t ó d i k . A k k o r azt írta, h o g y az
mincas években a népesség csökkenése számos
európai lakosság g y o r s a n n ö v e k s z i k m a j d . M a l
i p a r i o r s z á g b a n , így a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n i s
thus k i m u t a t t a , h o g y a m í g a n é p e s s é g n ö v e k e d é s
k o m o l y a g g o d a l m a t o k o z o t t . A világ n é p e s s é g é
exponenciális, a z é l e l m i s z e r - e l l á t á s k ö t ö t t forrá
nek megugrása a 20. században ismét n é m i hitelt
soktól függ, a m e l y e k e t c s a k ú g y l e h e t b ő v í t e n i , •
kölcsönzött Malthus elméletének, bár n e m sokan
hogy új f ö l d t e r ü l e t e k e t v o n n a k be a m ű v e l é s b e .
támogatják eredeti formájában. Ugyanakkor úgy
A népességnövekedés ezért a rendelkezésre álló
tűnik, hogy a fejlődő országok népességrobbaná
támogatási e s z k ö z ö k t ő l fosztja m e g a z e m b e r i
s a feléli a z o k a t a z e r ő f o r r á s o k a t , a m e l y e k e t e z e k
séget. E n n e k e l k e r ü l h e t e t l e n e r e d m é n y e a z é h
a z o r s z á g o k saját p o l g á r a i k t á p l á l á s á r a p r o d u k á l
ínség, a m e l y a h á b o r ú és j á r v á n y o k h a t á s á v a l
ni képesek.
7 7.5. ábra Várható életkor globális perspektívában, 2002 Alaszka (Egyesült Államok)
Bahama- "? szigetek ^ _ ^ V Domimkai Köztársaság Belize Puerto Rico Jamaica'^Jfc^ / S t . Kitts é s Nevis • '•' "A—Antigua és Barbuda londuras Ha«i ^Dominika St. Lucia-: , - B a r b a d o s Gambia r*earagua_ ^ g t . Vincent és a Grenadine-sz. £ Grenada Guinea-Bissau "Trinidad és Tobago Guinea Costa Rica .Guyana Sierra Leone' Panama
V
K
Hawaii-szigetek
u
,
i
'**>
v
Csendes-óceán
Francia G u y a n a
Libéria' Elefántcsontpart G
h
T á
n
a
Galápagosszigetek Ecuador j
Atlanti-óceán
Várható élettartam
•
50 év vagy alacsonyabb 51-59 év 60-64 év
• •
75 év vagy magasabb Nincs adat
Falkland* szigetek
Forrás: World Bank 2003
° 9 ° . .
n
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
A demográfiai átmenet
A d e m o g r á f u s o k n e m é r t e n e k t e l j e s e n e g y e t ab ban, hogyan kell é r t e l m e z n i ezt a változássoroza
A demográfusok g y a k r a n h i v a t k o z n a k az i p a r o
tot, v a g y m i l y e n h o s s z ú ideig tart m a j d a h a r m a
sodott o r s z á g o k b a n a 1 9 . s z á z a d t ó l k e z d v e a szü
d i k s z a k a s z . A t e r m é k e n y s é g a n y u g a t i országok
letések
számának
b a n n e m volt teljesen stabil az elmúlt körülbelül
változásaira m i n t demográfiai átmenetre. A fo
száz évben, ezért jelentős k ü l ö n b s é g e k v a n n a k
galmat e l ő s z ö r W a r r e n S . T h o m p s o n kutatta, a k i
t e r m é k e n y s é g b e n a z i p a r o s o d o t t á l l a m o k , vala
halálesetekhez
viszonyított
egy h á r o m s z a k a s z o s f o l y a m a t o t írt le, a m e l y b e n
mint azokon belül az osztályok és régiók között.
a népesség s t a b i l i t á s á n a k e g y i k t í p u s á t i d ő v e l e g y
E n n e k e l l e n é r e á l t a l á n o s a n elfogadott, h o g y e z a
másik váltja fel, a h o g y a t á r s a d a l o m a g a z d a s á g i
s o r r e n d p o n t o s a n írja l e a m o d e r n t á r s a d a l m a k
fejlődés egy f e j l e t t e b b s z i n t j é t éri e l ( T h o m p s o n
demográfiai j e l l e m z ő i n e k alapos átalakulását.
1929).
A demográfiai á t m e n e t elmélete közvetlenül
Az első szakasz a l e g t ö b b h a g y o m á n y o s ország ra jellemző állapotokra vonatkozik,
amelyben
ellenkezik T h o m a s Malthus gondolataival. Míg Malthus számára a megnövekedett jólét automa
mind a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i r á t á k m a g a
tikusan
sak, és a g y e r m e k h a l a n d ó s á g k ü l ö n ö s e n nagy.
a d e m o g r á f i a i á t m e n e t t é z i s e azt h a n g s ú l y o z z a ,
A népesség l a s s a n n ő , h a n ő e g y á l t a l á n , m i v e l a
h o g y a z i p a r o s í t á s á l t a l g e n e r á l t g a z d a s á g i fejlő
születések m a g a s s z á m á t t ö b b é - k e v é s b é k i e g y e n
d é s i d ő v e l a n é p e s s é g s t a b i l i t á s új e g y e n s ú l y i ál
líti a h a l á l o z á s o k a r á n y a .
lapotához vezet.
A
második
szakasz,
amely
Európában
és
hozza
magával
a
népességnövekedést,
az
Egyesült Á l l a m o k b a n a 1 9 . s z á z a d e l s ő é v t i z e d e i ben - nagy r e g i o n á l i s e l t é r é s e k k e l - a k k o r fordult
A változás kilátásai
elő, amikor a h a l á l e s e t e k s z á m a l e c s ö k k e n t , m i közben a t e r m é k e n y s é g m a g a s m a r a d t . E z é r t ez
A fejlődő világ országaiban a termékenység ma
a jelentős n é p e s s é g n ö v e k e d é s fázisa. E z t e z u t á n
gas m a r a d t a c s a l á d m é r e t é r ő l a l k o t o t t h a g y o m á
követi
a
harmadik
szakasz,
amelyben
az
ipari
n y o s felfogás m i a t t . M a i s k í v á n a t o s a s o k gye
fejlődéssel a s z ü l e t é s e k s z á m a o l y a n s z i n t r e e s i k
rek
vissza, h o g y a n é p e s s é g s z á m a i s m é t m e g l e h e t ő
m u n k a e r ő r e van szükség. Egyes vallások ellenzik
sen stabil.
a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s t , i l l e t v e h e l y e s l i k a nagy-
vállalása,
mivel
a
családi
gazdálkodáshoz
Egyes családokban kívánatosnak tartják a sok gyereket, ahogyan ez a tádzsik menekült család Kirgizisztánban.
334
11. FEJEZET
családos életformát. S z á m o s országban ellenzik
„ k ö z e p e s " - a m e l y e t az E N S Z a l e g v a l ó s z í n ű b b
a fogamzásgátlást, p é l d á u l az i s z l á m v e z e t ő k és a
n e k tart - , azt f e l t é t e l e z v e , h o g y a t e r m é k e n y s é g i
k a t o l i k u s e g y h á z is, a m e l y n e k b e f o l y á s a k ü l ö n ö
s z i n t a s s z o n y o n k é n t k é t g y e r m e k k ö r ü l fog stabi
s e n Dél- és K ö z é p - A m e r i k á b a n j e l e n t ő s . A t e r m é
l i z á l ó d n i , így a világ l a k o s s á g á n a k s z á m a 2 1 5 0 - r e
kenység csökkentésére felszólító jelszavak nem
11,8 milliárdra emelkedik majd.
igen
szerepelnek
a
politikusok
szókincsében.
A z á l t a l á n o s n é p e s s é g n ö v e k e d é s i várakozások
1 9 7 4 - b e n Argentínában betiltották a fogamzás
k é t k ü l ö n b ö z ő t e n d e n c i á t n e m v e s z n e k figyelem
gátlókat az ország l a k o s s á g a s z á m á n a k a l e h e t ő
b e . A l e g t ö b b f e j l ő d ő o r s z á g e l ő s z ö r a fent leírt de
l e g h a m a r a b b t ö r t é n ő m e g d u p l á z á s á t c é l z ó prog
m o g r á f i a i á t m e n e t i f o l y a m a t o n fog á t m e n n i , ami
r a m r é s z e k é n t , s e z t a l é p é s t az ország g a z d a s á g i
a h a l á l o z á s i a r á n y c s ö k k e n é s e m i a t t a népesség
és katonai erejének fejlesztését szolgáló eszköz
j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t e r e d m é n y e z i . I n d i a é s Kína
nek tekintették.
v a l ó s z í n ű l e g 1,5 m i l l i á r d o s n é p e s s é g g e l számol
A t e r m é k e n y s é g c s ö k k e n é s e n é h á n y n a g y fej
hat. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában
lődő országban mégis bekövetkezett. Példa erre
e g y e s t e r ü l e t e k h a s o n l ó a n gyors n ö v e k e d é s t fog
K í n a , a h o l j e l e n l e g 1,3 m i l l i á r d a l a k o s s á g s z á m a ,
nak mutatni, majd a népesség stabilizálódik.
a világ ö s s z l a k o s s á g á n a k m i n t e g y e g y n e g y e d e . A
A m á s o d i k t e n d e n c i a a fejlett o r s z á g o k a t érinti,
kínai k o r m á n y vezette be a legátfogóbb népesség
a m e l y e k m á r t ú l j u t o t t a k a d e m o g r á f i a i átmene
szabályozási programot a világon, azzal a céllal,
t e n . E z e k a t á r s a d a l m a k n a g y o n c s e k é l y népes
h o g y a j e l e n l e g i s z i n t e n s t a b i l i z á l j a o r s z á g a la
ségnövekedést
kóinak számát. A kormány ösztönzőket léptetett
l e s z n ö v e k e d é s . E h e l y e t t az e l ö r e g e d é s fog be
é l e t b e ( p é l d á u l j o b b l a k á s , i n g y e n e s orvosi ellá
k ö s z ö n t e n i , a m e l y b e n f i f i a t a l o k s z á m a abszolút
fognak
megérni,
ha
egyáltalán
tás é s o k t a t á s ) a z e g y g y e r m e k e s c s a l á d o k n é p s z e
s z á m o k b a n is c s ö k k e n n i fog, és a l a k o s s á g idő
rűsítésére, m i k ö z b e n a többgyermekes családok
s e b b s z e g m e n s é n e k l é t s z á m a j e l e n t ő s e n megnö
komoly nehézségeknek néznek elébe (csökkentik
v e k s z i k . E n n e k s z é l e s k ö r ű g a z d a s á g i é s társa
a n n a k a b é r é t , a k i n e k h a r m a d i k g y e r m e k e szü
d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i l e s z n e k a fejlett országok
l e t i k ) . A k í n a i k o r m á n y p o l i t i k á j a a z o n b a n ször
s z á m á r a : A h o g y e m e l k e d i k a r á s z o r u l t a k száma,
n y ű s é g e s é s n e m várt k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s járt.
ú g y f o g n a k n ö v e k e d n i a z e l v á r á s o k a z egészség
Kínában hagyományosan előnyben részesítik a
ü g y i és a s z o c i á l i s e l l á t á s o k i r á n t . Az i d ő s e b b e k
fiúkat, m i v e l a f i ú g y e r m e k e k dolga i d ő s koruk
p o l i t i k a i s ú l y a i s n ö v e k e d n i fog s z á m u k emelke
b a n g o n d o z n i a s z ü l e i k e t , m í g a n ő k férjük c s a
désével, s elképzelhető, hogy képesek lesznek a
l á d j á h o z t a r t o z n a k a h á z a s s á g k ö t é s u t á n . A szi
n e k i k f o n t o s p r o g r a m o k é s s z o l g á l t a t á s o k érdeké
gorú n é p e s s é g s z a b á l y o z á s i p r o g r a m o d a v e z e t e t t ,
b e n nagyobb kormányzati kiadásokat elérni.
hogy
újszülött
leánygyermekeket
öltek
meg
a
c s a l á d o k , m é g a b ü n t e t é s t is vállalva, c s a k h o g y lehessen második gyermekük. Mindezek ellené re, ez a k e g y e t l e n s z ü l e t é s e l l e n e s p o l i t i k a e r ő s e n c s ö k k e n t e t t e a z ország n é p e s s é g n ö v e k e d é s é t .
/ A
népesség
életút,
elöregedését
öregedés"
című fejezet
a
6.,
„Szocializáció,
tárgyalja,
a
151-
167. oldalon.
K í n a programjához jelentős központi ellenőr
M i l y e n k ö v e t k e z m é n y e k k e l j á r n a k e z e k a demog
z é s r e v a n szükség, a m e l y vagy e l f o g a d h a t a t l a n ,
ráfiai v á l t o z á s o k ? E g y e s m e g f i g y e l ő k azt vetítik
vagy e l k é p z e l h e t e t l e n a l e g t ö b b f e j l ő d ő ország
e l ő r e , h o g y á l t a l á n o s t á r s a d a l m i f o r r o n g á s o k vár
ban.
családtervezési
h a t ó a k - k ü l ö n ö s e n a d e m o g r á f i a i á t m e n e t e t meg
t á m o g a t ó é s f o g a m z á s g á t l ó felvilágosító progra
é l ő f e j l ő d ő o r s z á g o k b a n . A g a z d a s á g és a munka
m o t p r ó b á l t a k ki, d e a z o k c s a k m é r s é k e l t sikert
e r ő - p i a c i v á l t o z á s o k s z é l e s k ö r ű b e l s ő migrációt
hoztak.
798 millió
i n d í t h a t n a k el, m i v e l a v i d é k e n é l ő k m u n k á t fog
volt. 2 0 0 0 - r e é p p e n e l é r t e a z e g y m i l l i á r d q t . M é g
n a k k e r e s n i . A v á r o s o k gyors n ö v e k e d é s e való
Indiában
például
sokféle
1988-ban India népessége
h a c s ö k k e n n e i s n ö v e k e d é s i rátája, 2 0 5 0 - r e I n d i a
s z í n ű l e g t o v á b b i k ö r n y e z e t i k á r o k h o z vezet: új
l e s z a világ l e g n é p e s e b b országa, t ö b b m i n t 1,5
k ö z e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k h o z , t ú l t e r h e l t infra
milliárd lakójával.
struktúrához,
A v á r a k o z á s o k s z e r i n t a k ö v e t k e z ő s z á z év de mográfiai
változásai
nagyobbak
lesznek,
nyedett,
növekvő bűnözéshez
és
elszegé
lakásfoglalással k ü z d ő településekhez.
mint
Az é h í n s é g és az é l e l m i s z e r h i á n y egy m á s i k ko
Nehéz
m o l y ok az a g g o d a l o m r a . M i n t a g l o b á l i s egyen
p o n t o s a n m e g j ó s o l n i , h o g y m i l y e n r á t á v a l fog a
l ő t l e n s é g f e n t i t á r g y a l á s á b a n l á t t u k , 8 3 0 millió
Föld népessége szaporodni. Az E N S Z számítá
e m b e r v a n a F ö l d ö n , a k i é h s é g t ő l és alultáplált
bármikor az emberi történelem során.
sai s z e r i n t l e h e t „ m a g a s " a t e r m é k e n y s é g i ráta,
s á g t ó l s z e n v e d . A n é p e s s é g g y a r a p o d á s á n a k meg
s e b b e n az e s e t b e n a világ l a k o s s á g á n a k s z á m á t
f e l e l ő e n k e l l e n e n ö v e k e d n i e a z élelmiszer-terme
2150-ig 25 milliárdnál többre becsülik, illetve
l é s n e k , h o g y e l k e r ü l j ü k a z á l t a l á n o s élelmiszer-
335
GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG hiányt. N e h é z e l k é p z e l n i e n n e k m e g v a l ó s u l á s á t ,
gramm) gabonát fognak s z e m é l y e n k é n t termelni,
hiszen a világ l e g s z e g é n y e b b r é s z e i n v í z h i á n y
ö s s z e h a s o n l í t v a a f e j l ő d ő világ s z e m é l y e n k é n t i
van, c s ö k k e n a t e r m ő f ö l d és p u s z t u l a t a l a j : e z e k
m i n d ö s s z e 5 0 7 fontjával.
olyan f o l y a m a t o k , a m e l y e k a h e l y e t t , h o g y n ö v e l
A m e z ő g a z d a s á g b a n és az i p a r b a n a t e c h n o l ó
nék, c s ö k k e n t i k a m e z ő g a z d a s á g t e r m e l é k e n y s é
giai f e j l ő d é s k i s z á m í t h a t a t l a n , így s e n k i s e m l e h e t
gét. M a j d n e m b i z t o s , h o g y az é l e l m i s z e r - t e r m e
b i z t o s a b b a n , h o g y a világ m e k k o r a n é p e s s é g e t
lés n e m fog o l y a n s z i n t r e e m e l k e d n i , h o g y az
tud majd ellátni. A globális erőforrások m á r ma
önellátás
is kevésnek b i z o n y u l n a k ahhoz, hogy a kevésbé
lehetséges
legyen.
Nagymennyiségű
élelmet é s g a b o n á t k e l l i m p o r t á l n i o l y a n t e r ü l e tekről, a h o l felesleg v a n . A F A O s z e r i n t 2 0 1 0 - i g a z iparosodott o r s z á g o k 1 6 1 4 font (kb. 8 0 0 k i l o -
fejlett o r s z á g o k b a n o l y a n é l e t s z í n v o n a l a t s i k e r ü l jön kialakítani, amely összevethető az iparoso dott társadalmak életszínvonalával.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A világ o r s z á g a i t s o r b a l e h e t á l l í t a n i az egy
g y ő z n i a fatalista attitűdöket, véget k e l l v e t n i an
főre e s ő b r u t t ó n e m z e t i j ö v e d e l m ü k a l a p j á n .
nak, h o g y a k o r m á n y b e a v a t k o z z o n a gazdasági
Jelenleg a világ n é p e s s é g é n e k 40
százaléka
él a l a c s o n y j ö v e d e l m ű o r s z á g b a n , s z e m b e n a mindössze 16 százaléknyi, magas jövedelmű országlakóval.
ügyekbe, és nagyobb mértékű megtakarításra és b e f e k t e t é s r e k e l l b á t o r í t a n i a lakosságot. 6. A függőségi elméletek azt állítják,
hogy a globá
lis s z e g é n y s é g a s z e g é n y o r s z á g o k gazdag or
2. A világon m i n t e g y 1,3 m i l l i á r d e m b e r , a z a z
szágok általi kizsákmányolásának az eredmé
majdnem m i n d e n negyedik e m b e r szegény
nye. Egyes teoretikusai szerint annak ellenére,
ségben él, a m e l y a n y o l c v a n a s é v e k óta e m e l
hogy a szegény országok gazdasága a gazdag
kedik. S o k a n a faji, e t n i k u m h o z v a g y t ö r z s h ö z
o r s z á g o k b e f o l y á s a alatt áll, m é g i s v a n l e h e t ő
tartozás
alapján
fennálló
megkülönböztetés
ség n é m i f e j l ő d é s r e a k a p i t a l i s t á k t ó l v a l ó függő viszonyon
áldozatai. 3. A magas j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n é l ő e m b e r e k sokkal m a g a s a b b é l e t s z í n v o n a l a t é l v e z h e t n e k , mint a z a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű o r s z á g o k b a n élők. R á j u k n e m j e l l e m z ő , h o g y é h e z n é n e k vagy a l u l t á p l á l t s á g t ó l s z e n v e d n é n e k , és felte hetően t o v á b b i s é l n e k . S o k k a l v a l ó s z í n ű b b , hogy t u d n a k í r n i - o l v a s n i , é s e z é r t m a g a s a b b szakképesítésük és j o b b a n fizető állásuk van.
belül.
világrendszer-elmélet
A
úgy
szól, h o g y a k a p i t a l i s t a v i l á g r e n d s z e r t egész ként kell tekintenünk, ha meg akarjuk érteni a globális egyenlőtlenséget. A világrendszer e l m é l e t a k ö z p o n t i (vagy m a g - ) , a p e r i f é r i á l i s és a f é l p e r i f e r i á l i s o r s z á g o k r a o s z t j a a g l o b á lis g a z d a s á g s z e r e p l ő i t , és a g l o b á l i s g a z d a s á g hosszú távú tendenciáira koncentrál. 7. Az
államközpontú
elméletek
a
kormány
sze
Kevés a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y n a g y c s a l á d b a n
repét hangsúlyozzák a gazdasági fejlődés elő
élnek é s n e m v a l ó s z í n ű , h o g y g y e r m e k e i k c s e
segítésében,
csemőként m e g h a l n á n a k
iparosodó
a l u l t á p l á l t s á g vagy
gyermekbetegségek m i a t t .
a
gyorsan
gazdaságok
növekvő kelet-ázsiai tapasztalataira
építve
nézeteiket.
4. Az olyan ú j o n n a n i p a r o s o d o t t o r s z á g o k , m i n t
8. S e n k i sem mondhatja meg biztosan, hogy a
Hongkong, S z i n g a p ú r , Tajvan és D é l - K o r e a ,
globális egyenlőtlenség a jövőben növekedni
robbanásszerű gazdasági n ö v e k e d é s n e k indul
vagy c s ö k k e n n i fog. E l ő f o r d u l h a t , h o g y a b é
tak a h e t v e n e s é v e k k ö z e p é t ő l . Ez a n ö v e k e d é s
rek
részben t ö r t é n e l m i k ö r ü l m é n y e k n e k t u l a j d o
b e , m i v e l a gazdag o r s z á g o k b a n c s ö k k e n n e k a
világméretű
kiegyenlítődése
következik
nítható, k i s e b b m é r t é k b e n a k u l t u r á l i s t é n y e
b é r e k , a s z e g é n y e k b e n p e d i g n ő n e k . Az is le
zőknek t u d h a t ó b e , ám a l e g f o n t o s a b b a kor
h e t s é g e s , h o g y e g y s z e r m i n d e n ország p r o s p e -
mányaik által j á t s z o t t k ö z p o n t i s z e r e p . H o g y
f á l n i fog egy e g y e s í t e t t g l o b á l i s g a z d a s á g n a k
ez a n ö v e k e d é s folytatódik-e, az m á r k é r d é s e s ,
köszönhetően.
a némelyik országnál jelenleg tapasztalható gazdasági n e h é z s é g e k f é n y é b e n . 5. A
globális
9. A n é p e s s é g n ö v e k e d é s e g y i k e az e m b e r i s é g leg fontosabb
e g y e n l ő t l e n s é g piacorientált
elméle
A
új
keletű
malthusianizmus
globális
eszméit
problémáinak.
először
Thomas
azt
M a l t h u s fogalmazta meg kétszáz évvel ezelőtt,
állítják, hogy a fejlődés kulturális és i n t é z m é
miszerint a népességnövekedés túlszárnyalja
nyes akadályai m a g y a r á z z á k az a l a c s o n y jöve
m a j d a z e m b e r e k e l t a r t á s á h o z s z ü k s é g e s erő
delmű országok szegénységét. E n é z e t s z e r i n t
források mennyiségét. M a l t h u s az önkorlátozó
a szegénység m e g s z ü n t e t é s e é r d e k é b e n le k e l l
n e m i aktivitásban látta a megoldást, k ü l ö n b e n
tei,
mint
például
a modernizációs
elmélet,
J
11. FEJEZET a t ú l n é p e s e d é s m i a t t n y o m o r é s é h e z é s vár az emberiségre. 1 0 . A n é p e s s é g n ö v e k e d é s t e l e m z ő t u d o m á n y t demográfiának n e v e z i k . A demográfiai m u n k a jó r é s z e statisztika, de a d e m o g r á f u s o k meg próbálnak magyarázattal szolgálni a népes s é g e l o s z l á s m i k é n t j é n e k k é r d é s e i r e is. A n é p e s s é g e l e m z é s l e g f o n t o s a b b fogalmai a szüle tési és h a l á l o z á s ráták, a t e r m é k e n y s é g és a fogamzásképesség. 1 1 . A n é p e s s é g e l o s z l á s i a d a t o k v á l t o z á s a i t álta lában a demográfiai átmenet f o l y a m a t á n a k fényében szokták vizsgálni. Az iparosodás előtt m i n d a s z ü l e t é s i , m i n d a h a l á l o z á s i ará n y o k m a g a s a k v o l t a k . A z i p a r o s o d á s kezde tekor a n é p e s s é g n ö v e k e d é s v o l t a j e l l e m z ő , mert csökkentek a halálozási arányok, míg a születési arányszámok csökkenése hosszabb
i d ő t vett i g é n y b e . V é g ü l k i a l a k u l t egy egyen súlyi helyzet, ahol az a l a c s o n y születések s z á m á v a l a l a c s o n y h a l á l o z á s i s z á m o k voltak szembeállíthatók. 1 2 . A világ n é p e s s é g é t az e l ő r e j e l z é s e k 2 1 5 0 - r e t ö b b , m i n t 1 0 m i l l i á r d r a b e c s ü l i k . E növeke d é s l e g n a g y o b b r é s z e a f e j l ő d ő v i l á g b a n fog l e j á t s z ó d n i , a h o l az o r s z á g o k d e m o g r á f i a i át a l a k u l á s o n m e n n e k át, é s gyors n ö v e k e d é s t é r n e k m e g , m i e l ő t t a n é p e s s é g s z á m a stabili z á l ó d i k . A fejlett v i l á g b a n a n é p e s s é g száma k e v é s s é fog n ő n i . H e l y e t t e e l ö r e g e d é s megy végbe, és a b s z o l ú t s z á m b a n is c s ö k k e n n i fog a fiatalok s z á m a . E z e k n e k a n é p e s e d é s i tenden c i á k n a k m e s s z e h a t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesznek a m u n k a e r ő p i a c o k r a , a j ó l é t i r e n d s z e r e k r e , az i v ó v í z e l l á t á s r a , a t e r m é s z e t e s környezetre, valamint a városok szerkezetére.
MEGFONTOLAN DÓ K!ÉRDESEI1. Ha a legszegényebb országok lakói megszabadulnának az abszolút szegénységtől, számítana-e, hogy vannak globális milliárdosok? 2. Gazdaggá válhatnak-e a szegény országok? Ha igen, hogyan? Van-e valami, ami megakadályozza őket ebben? 3. Kik a felelősek a globális szegénység megszüntetéséért, a gazdag vagy a szegény országok? 4. Miért szociológiai megközelítésű a demográfia tudománya? 5. Most végül is igaza volt Malthusnak, vagy sem?
AJÁNLOTT OLVASMANYOI< Alexander, Titus (1996): Unravelling Global Apartheid: An Overview of World Politics. Cambridge, Polity. George, Vic - Page, Robert (szerk.) (2004): Global Social Problems. Cambridge, Polity. Larrain, Jorge (1989): Theories of Development: Capitalism, Colonialism and Dependency. Cambridge, Polity. McNicoll, Geoffrey (1999): Population Weights in the International Order. New York, Population Council.
INTERNETES FORRÁSOK A gazdasági egyenlőtlenségekről szóló írások http://www.economist.com/inequalitypapers The Global Site http://www.theglobalsite.ac.uk Valutaalap http://www.imf.org Make Poverty History http:// www. makepo vertyhistory. org ENSZ h ttp:// www. un. org Világbank http://www.wprldbank.org/economicpolicy/globalization
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM AZ EMBERI SZEXUALITÁS Biológia és szexuális viselkedés A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Szexualitás és prokreatív technológia Szexualitás a nyugati kultúrában SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? Homoszexualitás a nyugati kultúrában Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért TÁRSADALMI NEM Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? Nemi szocializáció A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Funkcionalista megközelítések Feminista megközelítések KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ
Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
„A Massachusetts állam által rám mint békebí róra, de mindenekelőtt az egymás iránti szerel metek által rám ruházott jogomnál fogva Massa chusetts állam törvényei szerint házastársaknak nyilvánítalak titeket" - jelentette ki Margaret Drury jegyző 2004. május 17-én, nem sokkal 9 óra után. „Csókoljátok meg egymást" - az új háza sok megölelték egymást. Marcia Kadish most kelt egybe partnerével, akivel már 18 éve élt együtt, és elragadtatottan mondta: „Csodálatos érzés! Mennyi szeretet! Mindjárt szétfeszít!" Partnere kijelentette, hogy úgy érzi magát, mintha „meg nyerte volna a lottó ötöst". Ez a házasság azonban heves vitákat váltott ki az Egyesült Államokban. James Dobson, a „Focus on the Family" elnevezésű keresztény csoport ve zetője így nyilatkozott: „Noha a Massachusettsben kiadott iraton az áll, hogy »házassági engedély«, voltaképpen nem más, mint a házasság intézmé nyének halotti bizonyítványa." A vitát az váltotta ki, hogy Marcia Kadish élettársa szintén nő volt:
Tanya McCloskey. Ók voltak az egyik első azonos nemű pár, akik az amerikai Massachusetts állam új törvényei értelmében házasságot kötöttek. Az nap a meleg párok egymás után érkeztek a helyi városi tanács épületébe, majd kezükben a frissen kiadott engedéllyel távoztak, amelynek birtoká ban immár összeházasodhatlak. Az épület előtt több ezren gyűltek össze, hogy tapssal üdvözöl jék őket, és ünnepeljék azt a jogot, amelyet sokan magától értetődőnek tekintenek. Massachusetts állam sok esetben volt már a li berális reformok előfutára. 2 0 0 4 májusában, a Legfelső Bíróság és a törvényhozás között zajló több hónapnyi küzdelem után, Massachusetts lett az első állam, amely törvényesítette az azo nos neműek házasságát. Bár az USA-ban egyre többen vélik úgy, hogy a törvény által kell elis merni a homoszexuális párok házasságát, a több ség (2004 májusában 55 százalék) következete sen ellenzi ezt (Gallup 2 0 0 4 ) . Massachusettes ezzel csatlakozott Hollandiához, Belgiumhoz és
A z e l s ő a z o n o s n e m ű pár, a k i h á z a s s á g i e n g e d é l y t k a p o t t M a s s a c h u s e t t s b e n a z u t á n , h o g y 2 4 ó r á t v á r t a k erre a városháza előtt.
SZEXUAUTÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
Kanada nagyobb részéhez: egyike lett azon kevés helynek a világon, ahol törvényesen elismerik az azonos neműek házasságát. A homoszexualitás sok szempontból normali zálódott: közelebb került ahhoz, hogy a minden napi társadalom elfogadott része legyen. Több országban születtek olyan törvények, amelyek a homoszexuálisok jogait védik. Amikor Dél-Afri ka 1996-ban elfogadta új alkotmányát, s egyike lett azon kevés országnak, amelyek alkotmányo san biztosítják a homoszexuálisok jogait, sok eu rópai országban - ideértve Dániát, Hollandiát és Spanyolországot - engedélyezik már, hogy a ho moszexuális párok bejegyzett élettársi kapcsola tot kössenek és igényt formáljanak a házassággal járó legtöbb jogosultságra. Az Egyesült Királyság kormánya 2004 novemberében fogadott el egy hasonló törvényt, amelynek értelmében a me leg és leszbikus pároknak lehetőségük van arra, hogy kapcsolatukat polgári szertartás keretében regisztráltassák és ezzel a házaspárokéhoz ha sonló jogokat élvezhessenek. E jogok magukban foglalják a társadalombiztosítási és nyugdíjjára dékot, a lakáshasználati jogot, azt, hogy az egyik fél gyermekéért szülői felelősséget vállalhatnak, az életbiztosítás teljes elismerését, a felelőssé get, hogy párjukat és gyermekeiket ésszerű mér tékben ellátják, hogy a házaspárokéhoz hasonló feltételek mellett adózhatnak és a kórházakban látogatási joguk van. Az USA-ban, Európában és másutt egyre több meleg aktivista szorgalmazza, hogy a homosze xuálisok házasságát teljes mértékben ismerje el a törvény. Miért törik magukat? Hiszen ahogy a 7. fejezetben tárgyaltuk, a heteroszexuális párok közötti házasság intézménye láthatólag hanyat lik. Az aktivisták azért tevékenykednek, mert a többiekéhez hasonló státust, jogokat és kötele zettségeket követelnek magunknak. Manapság a házasság elsősorban érzelmi elköteleződés, ugyanakkor, ha az állam elismeri, pontosan meg határozott jogi következményekkel jár. A partne reknek fontos jogokat és kötelezettségeket biz tosít, hasonlókat azokhoz, amelyet az Egyesült Királyságban az élettársi kapcsolat. Az „elköteleződési szertartások" - vagyis a jogilag nem elis mert házasságok - Amerikában a homoszexuális és a heteroszexuális párok körében egyaránt nép szerűek, de nem járnak a fent említett jogokkal és kötelezettségekkel. Másfelől természetesen többek között éppen e jogok és kötelezettségek miatt dönt úgy sok heteroszexuális pár, hogy el halasztja a házasságot vagy egyáltalán nem háza sodik meg. A homoszexuális párok házasságát ellenzők szerint az ilyen házasság komolytalan vagy termé-
szetellenes. Úgy látják, hogy legitimál egy olyan szexuális orientációt, amelyet az államnak éppen hogy vissza kellene szorítania. Amerikában van nak olyan érdekvédelmi csoportok, amelyeknek az a célja, hogy meggyőzzék a homoszexuáliso kat: változzanak meg és ellenkező neműekkel kössenek házasságot. Mások még mindig úgy vé lik, hogy a homoszexualitás perverzió, és heve sen tiltakoznak minden olyan intézkedés ellen, amely normalizálná azt. A melegek nagy része azonban egyszerűen azt szeretné, ha átlagosnak tekintenék. Rámutatnak, hogy a homoszexuálisoknak éppúgy szükségük van a gazdasági és érzelmi biztonságra, mint mindenki másnak. Andrew Suliivan Virtuálisan normális (Virtually Normal, 1995) című könyvé ben energikusan érvel a homoszexuális házasság előnyei mellett. Suliivan - mint katolikus és ho moszexuális ember - sokat vívódott azon, hogy hite hogyan egyeztethető össze szexualitásával. Véleménye szerint a homoszexualitás legalább részben természettől fogva adott, és általában nem olyasmi, amit egyszerűen „választanak" az emberek. Ha valakit arra kérnek, hogy adja fel homoszexualitását, akkor arra kérik, hogy mond jon le a lehetőségről, hogy szeretni fog és szeret ni fogják. Lehetőséget kell adni arra, hogy ez a szerelem a házasság keretein belül is kifejeződ hessen. Suliivan arra a következtetésre jut, hogy ha nem akarjuk azt, hogy a homoszexuálisokból elidegenedett kisebbség legyen, akkor a melegek házasságát jogilag el kell ismerni. Az, hogy a homoszexuálisok jogilag elismert házassága mint lehetőség felmerül, jól mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben milyen radikális változáson mentek át a szexualitásról alkotott el képzelések. Gondoljunk arra, hogy az Egyesült Királyságban csak 1967-ben legalizálták a férfiak homoszexuális viszonyát. A homoszexuálisok közötti házasság a szexuális orientációval kap csolatban is felvet egy kérdést: a szexuális ori entáció mekkora mértékben születik velünk, és mekkora mértékben tanult? Ebben a fejezetben több olyan témát fejtegetünk, amelyről már szó esett a 7. „Családok és intim kapcsolatok" című fejezetben. Az emberi szexualitás szorosan öszszefonódik a szerelemről alkotott fogalmainkkal és azzal a kérdéssel, hogy mitől jó egy kapcsolat. Egyre többen vélik úgy, hogy jó kapcsolat csakis egyenlő felek között alakulhat ki. A melegek há zassága csak a jelenleg is folyó diszkrimináció- és egyenlőtlenségellenes küzdelem eredményeként vált lehetségessé. A fejezetet az emberi szexualitás tárgyalásával kezdjük, és megvizsgáljuk, hogy a nyugati társa dalomban jelenleg milyen változásokon megy át
12. F E J E Z E T mmaammammmamua
• • . . . .. • .
a szexuális viselkedés. Ezen belül megvizsgál juk a szexuális orientáció témáját, különös te kintettel a homoszexualitással kapcsolatos kér désekre a nyugati országok vonatkozásában. Ez elvezet minket a társadalmi nem tágabb kérdés köréhez, és felveti a kérdést, hogy a modern tár sadalomban mit jelent férfinak vagy nőnek len ni. Végül tárgyaljuk a nemi egyenlőtlenséget, és foglalkozunk azzal, hogy globális szinten miként fejeződik ki. egyre erősebben a nők egyenlősége.
AZ EMBERI SZEXUALITÁS A szexualitással kapcsolatos elképzelések drá mai változásokon mennek keresztül. A nyugati országokban az utóbbi pár évtizedben alapvetően megváltoztak a szexuális élet fontos aspektusai. A hagyományos társadalmakban a szexualitás szorosan kötődött a szaporodás folyamatához, de manapság már elvált attól. A szexualitás most már az élet olyan dimenziója, amelyet minden egyénnek magának kell felfedeznie és alakítania. A szexualitást valaha a heteroszexualitás és a házasság keretein belüli monogámia kontextusá ban „definiálták"; ma egyre inkább elfogadottak a sokféle kontextusban értelmezett szexuális vi selkedés és orientáció különböző formái, ahogy azt fentebb, a homoszexuálisok közötti házasság kérdésének tárgyalásakor láttuk. Ebben a szakaszban feltárunk néhány, az em beri szexuális viselkedéssel kapcsolatos kérdést: a biológiai befolyások fontosságát a társadalmi befolyásokkal szemben, a társadalom szerepét a szexualitás alakításában és a prokreatív techno lógia fejlődésének hatását. Ezután áttekintjük az emberi szexuális viselkedés nyugati társadalom ban megtalálható legújabb tendenciáinak néme lyikét.
Biológia és szexuális viselkedés A szexualitást régóta igen személyes kérdésnek tekintik: a szociológusok számára éppen ezért tartogat kihívást tanulmányozása. A szexualitás sal kapcsolatos információk nagy része még a közelmúltban is biológusoktól, orvoskutatóktól és szexológusoktól származott. A tudósok az ál latokat is tanulmányozták, hogy mélyebben meg értsék az ember szexuális viselkedését. Egyértelmű, hogy a szexualitásnak van bioló giai alapja, mivel a nő anatómiailag különbözik a férfitől. Emellett ott van a szaporodás biológiai parancsa; ha ez nem lenne, az emberi faj már ki halt volna. Egyes szociobiológusok, például Da
vid Barash (1979), úgy vélik, hogy evolúciós oka van annak, hogy a férfiak inkább hajlamosak a promiszkuitásra, mint a nők. Barash szerint a fér fiak biológiailag hajlamosak arra, hogy annyi nőt termékenyítsenek meg, amennyit csak lehetsé ges, míg a nők megbízható partnert keresnek, aki képes megvédeni azt a biológiai örökséget, ame lyet a gyermekek jelentenek. Ennek az az oka, hogy míg a férfiak szervezete életük során több millió hímivarsejtet termel, addig a nők szer vezete csupán néhány száz petesejtet hoz létre, és kilenc hónapig hordja ki a magzatot. Barash elgondolását alátámasztják az állatok szexuális viselkedését vizsgáló tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy egy adott faj hím egyedei álta lában hajlamosabbak a promiszkuitásra, mint a nőstények. Az evolúciós megközelítést többen elutasítják. Steven Rose szerint például az ember viselkedé sét - az állatokéval ellentétben - sokkal erőseb ben formálja a környezet, mint amennyire a ge netikailag kódolt ösztönök meghatározzák: „Az emberi csecsemő úgy születik, hogy viszonylag kevés idegpályája épült ki" (Rose et al. 1984). Rose rámutat, hogy az emberek kisgyermekkora a többi állathoz képest kivételesen hosszú, és így a többi fajhoz képest sokkal több idejük van arra, hogy saját tapasztalataikból tanuljanak. A Barash-sal egyetértő szociobiológusok állí tásait sokan hevesen támadják, különösen azért, ami nézeteiből az emberi szexuális viselkedés te rületén következik. Egy dolog mindenesetre vilá gosan megkülönbözteti az embert az állattól: az, hogy az ember szexuális viselkedése értelmes, más szóval, hogy az emberek képesek szexuali tásukat többféleképpen használni és kifejezni. Az member számára a szexuális tevékenység több biológiai folyamatnál. Szimbolikus tevékenység, amely megmutatja, hogy kik vagyunk és hogy milyen érzelmeket élünk át. Ahogy azt a későb biekben látni fogjuk, a szexualitás túl komplex jelenség ahhoz, hogy teljes mértékben biológiai sajátosságoknak tulajdoníthassuk. A szexualitást azon társadalmi jelentések kontextusában kell értelmezni, amelyekkel az emberek felruházzák.
A társadalom hatása a szexuális viselkedésre Minden társadalomra igaz, hogy a legtöbb ember heteroszexuális, vagyis az ellenkező nem tagjai nál keres érzelmi kötődést és szexuális örömöt, és hogy a heteroszexualitás történelmileg a há zasság és a család alapja. Azonban emellett szá mos kisebbségi szexuális ízlés és hajlam is léte-
M.
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M I
A szexuális n o r m á k i d ő b e n é s t é r b e n k ü l ö n b ö z n e k . A z ó k o r i G ö r ö g o r s z á g b a n a f é r f i a k é s a f i a t a l f i ú k v i s z o n y a e l f o g a d o t t n o r m a volt.
zik. Judith Lorber (1994) nem kevesebb, mint tíz szexuális identitást különböztet meg: heterosze xuális nő, heteroszexuális férfi, leszbikus nő, me leg férfi, biszexuális nő, biszexuális férfi, transz vesztita nő (rendszeresen férfinak öltöző nő), transzvesztita férfi (rendszeresen nőnek öltöző férfi), transzszexuális nő (férfi, akiből nő lesz) és transzszexuális férfi (nő, akiből férfi lesz). A sze xuális gyakorlatok még ennél is sokszínűbbek. A lehetséges szexuális gyakorlatok többek kö zött az alábbiakat foglalják magukban. Egy férfi vagy nő folytathat szexuális viszonyt nőkkel, fér fiakkal vagy mindkettővel. Ez történhet úgy, hogy egy időben ketten, hárman vagy többen vesznek részt benne. Az ember folytathat szexuális tevé kenységet saját magával (maszturbáció) vagy ke rülheti a szexet (cölibátus). Folytathat szexuális viszonyt transzszexuális személyekkel vagy olya nokkal, akik erotikus céllal a másik nemnek meg felelő módon öltözködnek, használhat pornográf anyagokat vagy szexuális segédeszközöket, gya korolhat szado-mazochizmust (megkötözés vagy fájdalomokozás erotikus használata), közösülhet állatokkal és így tovább (Lorber 1994). Minden társadalomban vannak szexuális nor
mák, amelyek bizonyos gyakorlatokat elfogadnak, másokat pedig helytelenítenek vagy elítélnek. A társadalom tagjai ezeket a normákat a szocia lizáció során tanulják meg. A nyugati kultúrák ban például a szexuális normák az utóbbi évti zedekben a romantikus szerelemhez és a családi viszonyokhoz kapcsolódjak. E normák azonban kultúránként igen különbözők. A homoszexuali tás jó példa erre. Voltak kultúrák, amelyek bizo nyos körülmények között tolerálták vagy aktívan támogatták a homoszexualitást. Az ókori görögök például a férfiak fiatal fiúk iránti szerelmét a sze xuális vonzalom legmagasabb rendű formájának tekintették. Az elfogadott szexuális viselkedésformák kul túránként is változnak - ebből is látható, hogy a legtöbb szexuális reakció nem velünk született, hanem tanult. A legátfogóbb tanulmányt jó öt ven éve készítette Clellan Ford és Frank Beach (1951), akik több mint kétszáz társadalomból gyűjtött antropológiai bizonyítékot vizsgáltak meg. Megdöbbentő különbségeket találtak arra nézve, hogy egy társadalomban mit tekintenek „természetes" szexuális viselkedésnek, és hogy mit tartanak szexuálisan vonzónak. Egyes kultú-
12. F E J E Z E T
rákban például a közösülés előtt hosszú - adott esetben órákig tartó - előjáték kívánatos, mi több, szükséges, míg más kultúrákban az előjáték gya korlatilag ismeretlen. Vannak társadalmak, ahol úgy vélik, hogy a túlságosan gyakori közösülés testi elerőtlenedéshez vagy betegséghez vezet. A Csendes-óceán déli részén élő szeniangoknál a falu öregjei adnak tanácsot a szerelmeskedés gyakoriságát illetően, és úgy vélik, hogy ősz ha jú személy akár napi rendszerességgel is közö sülhet. A legtöbb kultúrában a férfiak és nők által el fogadott, szexuális vonzerővel kapcsolatos nor mák inkább a nők esetében vonatkoznak a külső megjelenésre. Nyugaton ez a helyzet láthatólag változik, ahogy a nők egyre több időt töltenek otthonukon kívül. Ezeket a jellegzetességeket a női szépség legfontosabb jegyeinek tartják, azon ban kultúránként igen különböznek. A modern nyugati társadalmakban a karcsú, kicsi testet becsülik nagyra, míg más kultúrákban vonzóbb nak tartják a kerekdedebb formákat (ahogy a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című feje zetben láttuk). Vannak társadalmak, ahol a női mellet nem tartják szexuális inger forrásának, míg máshol igen nagy erotikus jelentőséget tulaj donítanak neki. Bizonyos társadalmakban fon tosnak tartják az arc alakját, míg máshol a szem alakját és színét vagy az orr és az ajkak méretét és alakját hangsúlyozzák. A szexualitást a társadalom alakítja, de ugyan-
akkor az adott társadalomban hozzáférhető tech nológiák is. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a technológiai változás hogyan hathat a szexuális viselkedésre.
Szexualitás és prokreatív technológia A legtöbb nő életét évszázadokon át a szülés és a gyermeknevelés határozta meg. A hagyományos társadalmakban a fogamzásgátlás hatástalan vagy ismeretlen volt. Egészen a 18. század végéig még Európában és az Egyesült Államokban is ál talános jelenség volt, hogy egy nő húsz (gyakran abortusszal vagy csecsemőhalállal járó) terhessé gen esett át. A fogamzásgátlás fejlett módszerei hozzájárultak ahhoz, hogy ez a helyzet alapve tően megváltozzék. Az ipari országokban élő nők számára egyáltalán nem természetes, sőt szinte ismeretlen ennyi terhesség megtapasztalása. A fogamzásgátlás fejlődése lehetővé teszi a legtöbb férfi és nő számára, hogy eldöntsék: akarnak-e gyereket, és ha igen, mikor (lásd a 12.1. ábrát). A fogamzásgátlás csak egy példa a prokreatív technológiára. Az alábbiakban tekintsünk át né hány területet, ahol a természetes folyamatok társadalmi folyamatokká váltak.
Szülés Az orvostudomány nem mindig szentelt nagy figyelmet a születéstől a halálig bekövetkező je lentős átmeneteknek. A terhesség és a szülés las san medikalizálódott, ahogy a helyi orvosokat és szülésznőket felváltották a specializálódott nő gyógyászok. Ma az iparosodott társadalmakban a szülések nagy része kórházban, speciális orvosi személyzet jelenlétében zajlik. / A test medikalizációjáról bővebben lásd a 8., Egészség, betegség és fogyatékosság című feje zetet.
Melyikük teste v o n z ó b b ? V a n n a k o l y a n kultúrák, a h o l in k á b b a telt, m i n t a s o v á n y női testet tartják a n n a k .
Régebben a pároknak a gyermek születéséig kellett várniuk arra, hogy megtudják a gyermek nemét és hogy egészséges-e. Ma a szülés előtti vizsgálatok, többek között a magzat ultrahangvizsgálatával és a magzatvízvizsgálattal kiszűrhetők a különböző rendellenességek még a gyermek születése előtt. Ez az új technológia új erkölcsi és jogi döntések elé állítja a párokat és a társadalmat. Amikor a vizsgálat magzati rendellenességet mutat, a szü lőknek dönteniük kell, hogy megtartják-e a mag zatot, tudván, hogy esetleg egész életében súlyos fogyatékkal kell élnie.
12.1. ábra
A fogamzásgátlást alkalmazó házas nők százalékos aránya
Alaszka (Egyesült Államok)
Giibert-szig
Y Fidzsi
:
x c >
Új-Zéland
>-
Forrás: E N S Z S t a t i s z t i k a i H i v a t a l a 2 0 0 3 .
> > m
Géntechnológia:
megtervezett gyerekek
Manapság nagy tudományos erőfeszítéseket tesz nek annak érdekében, hogy a géntechnológia kö rét kiterjesszék, más szóval, hogy beleavatkoz zanak a magzat génstruktúrájába, és ezzel befo lyásolják későbbi fejlődését. Valószínű, hogy a géntechnológia csaknem éppoly heves társadal mi vitához vezet majd, mint az abortusz kérdése. A géntechnológia alkalmazását pártolók szerint a technológia sok előnyt biztosít. Azonosítha tók például azok a genetikai tényezők, amelyek egyes embereket bizonyos betegségekre hajla mossá tesznek. A genetikai programozás bizto sítja majd, hogy ezek a betegségek nem öröklőd nek generációról generációra. Lehetségessé válik a test (a bőrszín, a haj és a szem színe, a súly stb.) születés előtti „megtervezése". A géntechnológiánál aligha lehetne szemléle tesebb példát hozni arra, hogy a természet foko zódó társadalmasítása milyen lehetőségeket nyit és milyen problémákat vet fel. Milyen döntéseket hoznak majd a szülők, ha megtervezhetik gyer meküket, és hol kell megszabni a döntési lehető ségek határát? Nem valószínű, hogy a géntechno lógia alkalmazása olcsó lesz. Vajon ez oda vezet majd, hogy azok, akik megengedhetik maguknak, „kiprogramoznak" majd gyermekükből minden olyan vonást, amelyet társadalmilag nemkívána tosnak tartanak? Mi történik majd a szegényebb rétegekből származó gyermekekkel, akik tovább ra is természetes módon születnek? Egyes szociológusok úgy vélik, hogy a géntech nológiához való eltérő hozzáférés oda vezethet, hogy kialakul egy „biológiailag alsó réteg". Akik élvezik a géntechnológiából származó testi elő nyöket, esetleg előítélettel kezelik és diszkrimi nálják majd azokat, akik nem rendelkeznek ezek kel az előnyökkel. Lehetséges, hogy az utóbbiak nehezen találnak majd munkát vagy nehezebben köthetnek élet- és egészségbiztosítást.
Az
abortuszvita
A modern társadalomban a reproduktív techno lógiák okozta erkölcsi dilemmák között talán ez a legellentmondásosabb: milyen körülmények között engedélyezhető a nők számára a művi abortusz? Az abortuszvita éppen azért vált oly intenzívvé - különösen az Egyesült Államok ban -, mert olyan alapvető erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos, amelyekre nem könnyű válaszolni. Az „életpártiak" véleménye szerint az abortusz egyenértékű a gyilkossággal, ezért bizonyos szél sőséges körülmények kivételével mindig megen
gedhetetlen. Szerintük az erkölcsi kérdések alá rendeltek annak az értéknek, amelyet az emberi életnek kell tulajdonítanunk. A „választáspár tiak" szerint az elsődleges megfontolás az, hogy az anya rendelkezik saját teste fölött - hiszen joga van arra, hogy teljes életet éljen. A vita több erőszakos eseményhez vezetett. Megválaszolható egyáltalán a kérdés? Egy kivá ló társadalom- és jogfilozófus, Ronald Dworkin (1993) szerint igen. Véleménye szerint az „élet pártiak" és a „választáspártiak" köze La súlyos nézetkülönbségek mögött egy mélyebb réteg hú zódik meg, amely az egyetértés kiindulási pontja lehet, és ez ad okot a reményre. A történelem ko rábbi időszakaiban az élet viszonylag olcsó volt. Most azonban elérkeztünk oda, hogy nagy érté ket tulajdonítunk az emberi élet szentségének. Mindkét oldal ezt az értéket ismeri el, de eltérő módon értelmezik: az egyik a gyermek, a másik pedig az anya érdekeit hangsúlyozza. Dworkin úgy véli, hogy ha a két felet meg lehetne győzni afelől, hogy erkölcsi értékük közös, akkor lehető ség nyílna egy konstruktívabb párbeszédre.
Szexualitás a nyugati kultúrában A szexuális viselkedéssel kapcsolatos nyugati hozzáállást csaknem kétezer éven át elsősorban a kereszténység határozta meg. Bár az egyes ke resztény szekták és felekezetek eltérően véleked tek a szexualitás szerepéről, a keresztény egyház ban általában elfogadott nézet volt, hogy minden olyan szexuális tevékenység gyanús, amely nem utódnemzés céljából történik. Bizonyos idősza kokban ez a nézet az egész társadalmat jellemző szélsőséges prűdséghez vezetett. De voltak olyan korszakok is, amikor sokan figyelmen kívül hagy ták az egyház tanításait vagy felléptek ellene, és sokan folytattak az egyházi hatóságok által tiltott gyakorlatokat, például házasságtörést követtek el. Igen kevesen gondolták úgy, hogy szexuális kielégülést csak a házasságon belül lehet és kell keresni. A 19. században a szexualitással kapcsolatos vallási feltételezéseket részben felváltották az orvosi feltételezések. Azonban az orvosok korai írásai a szexuális viselkedésről a legtöbb esetben éppoly szigorúak voltak, mint az egyház nézetei. Egyes szerzők úgy vélték, hogy a nem utódnem zés céljából folytatott bármely szexuális tevé kenység súlyos testi bajokkal jár. Azt állították, hogy a maszturbáció vakságot, elmebetegséget, szívbajt és egyéb betegségeket vált ki, míg az orá lis szex rákot okoz. A viktoriánus időkben való sággal tombolt a szexualitással kapcsolatos kép-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
A viktoriánus időkben a férfiak büntetlenül tarthattak szeretőt v a g y látogathattak prostituáltakat. Ha e g y nő tette volna ugyanezt, azt teljességgel e l f o g a d h a t a t l a n n a k tartották volna.
mutatás. Úgy gondolták, hogy az erényes nő kö zömbös a szexualitás iránt, és férje közeledését csupán kötelességtudatból fogadja el. A növekvő városokban azonban, ahol a prostitúció minden napos és sok esetben nyíltan megtűrt volt, a „fes lett" nőket úgy tekintették, mint akik tiszteletre méltó társaikhoz képest teljesen más kategóriába tartoznak. Sok viktoriánus férfi, aki a felszínen józan, en gedelmes polgár volt és odaadóan szerette felesé gét, rendszeresen látogatott prostituáltakat vagy szeretőket tartott. Az ilyesféle viselkedést elné zéssel kezelték, míg azokat a „tisztességes" nőket, akik szeretőt tartottak, botrányos életűnek tartot ták, és ha viselkedésükre fény derült, kirekesztet ték őket a társadalmi életből. A férfiak és a nők szexuális életének eltérő megközelítése következ tében kialakult egy kettős mérce, amelynek hatá sai bizonyos mértékben még ma is érzékelhetők (Barret-Ducrocq 1992). Manapság a hagyományos megközelítések együtt léteznek a szexualitással kapcsolatos libe rálisabb attitűdökkel, amelyek különösen felerő södtek az 1960-as években. Vannak - elsősorban azok, akikre hatást gyakoroltak a keresztény ta nok -, akik helytelenítik a házasság előtti szexet,
és általában helytelenítik a szexuális viselkedés minden olyan formáját, amely nem heteroszexuá lis párok között zajlik a házasság keretein belül, bár manapság sokkal többen fogadják el, hogy a szexuális öröm kívánatos és fontos dolog. Ezzel szemben mások elnézik vagy aktívan támogat ják a házasság előtti szexet, és toleránsán viszo nyulnak az eltérő szexuális gyakorlatokhoz (lásd a 12.1. táblázatot). Tagadhatatlan, hogy a sze xualitással kapcsolatos attitűdök a legtöbb nyu gati országban megengedőbbek lettek az utóbbi harminc évben. A filmeken és a színdarabokban olyan jelenetek láthatók, amelyek azelőtt teljes séggel elfogadhatatlanok lettek volna; pornográf anyagokhoz is könnyen hozzáférhet a legtöbb felnőtt, ha úgy akarja.
Szexuális viselkedés: Kinsey munkássága A szexuális viselkedéssel kapcsolatos általános értékekről sokkal nagyobb biztonsággal szólha tunk, mint a személyes szexuális szokásokról, mivel ez utóbbiak természetüknél fogva java részt nem kerülnek dokumentálásra. A tényleges szexuális viselkedéssel kapcsolatos első nagyobb
12. F E J E Z E T HMMMMM
12.1.
táblázat
A szexuális
kapcsolatokra vonatkozó attitűdök,
1998,
(százalékban)3
Nagy-Britannia
Mindig
Többnyire
Egyáltalán nem
helytelen
Esetenként helytelen
Néha
helytelen
helytelen
helytelen
8
8
12
10
52
29
13
56
24
39
12
Másb
Összesen
58
5
100
1
2
4
100
11
3
3
3
100
11
8
23
8
100
Férfi és nő közötti szexuális kapcsolat a h á z a s s á g előtt Házasok h á z a s s á g o n kívüli szexuális kapcsolata Szexuális k a p c s o l a t 16 év alatti fiú és lány között Azonos nemű felnőttek közötti szexuális k a p c s o l a t a
1 8 é v f e l e t t i e k e t k é r d e z t e k m e g a r r ó l , h o g y v é l e m é n y ü k s z e r i n t a s z e x u á l i s k a p c s o l a t o k n a k m e l y f o r m á j u k e l f o g a d iató, amit e g y ötfokú skálán értékeltek.
b
B e l e é r t v e azokat, akik n e m válaszoltak, illetve „ n e m t u d o m " v a g y „ a z a t t ó l f ü g g " választ a d t a k .
Forrás: Social Trends, 3 0 . 2 0 0 0 .
tanulmány akkor készült, amikor Alfred Kinsey az 1940-es és 1950-es években megkezdte kuta tásait az Egyesült Államokban. Kinseynek és ku tató kollégáinak szembe kellett nézniük vallásos szervezetek elítélő véleményével; az újságokban és a Kongresszusban erkölcstelennek minősítet ték tevékenységüket. Kinsey kitartott, és végül több mint 18 000 személy szexuális élettörténe tét gyűjtötte össze, amely a fehér amerikai popu láció tekintetében meglehetősen reprezentatív mintának tekinthető (Kinsey 1948, 1953). Kinsey kutatási eredményei a legtöbb embert meglepték és sokakat megdöbbentettek, mert fel fedték, hogy a szexuális viselkedéssel kapcsolat ban akkoriban elterjedt általános elvárások és a tényleges szexuális viselkedés között igen nagy a különbség. Kinsey azt találta, hogy a férfiak csak nem 70 százalékának volt már viszonya prostitu álttal, és 84 százalékuknak volt házassága előtt viszonya. A kettős mérce itt is megmutatkozott: a férfiak 40 százaléka várta el, hogy menyasszonya a házasságkötés idején szűz legyen. A férfiak több mint 90 százaléka maszturbált, és közel 60 száza lékuk vett már részt valamilyen orális szexuális tevékenységben. A nők körülbelül 50 százaléká nak volt szexuális tapasztalata a házasságkötés idején, bár a legtöbb esetben jövendőbelijével. Körülbelül 60 százalékuk maszturbált, és ugyan ennyien vettek már részt orális közösülésben. Az általánosan elfogadott attitűdök és a tény leges gyakorlat közötti szakadék, amelyre Kinsey tanulmánya felhívta a figyelmet, feltehetőleg kü lönösen nagy volt a kutatás idején, azaz közvetle nül a második világháború után. Jóval korábban, az 1920-as években vette kezdetét a szexuális fel szabadulás korszaka, amikor számos fiatal érez te úgy, hogy megszabadult a korábbi generációk életét irányító szigorú erkölcsi szabályoktól. Va lószínű, hogy a szexuális viselkedés akkoriban sokat változott, de a szexualitással kapcsolatos
kérdéseket nem tárgyalták a ma megszokotthoz hasonló nyíltsággal. Azok az emberek, akik olyan szexuális tevékenységet folytattak, amelyet a köz vélemény erősen helytelenített, azt továbbra is tit kolták, és nem voltak tisztában azzal, hogy mások milyen mértékben folytatnak hasonló tevékeny séget. Az 1960-as évek engedékenyebb idősza kában a nyíltan vállalt attitűdök közelebb kerül tek a valóságos viselkedéshez. Kinsey 1956-ban meghalt, de a vezetése alatt álló Institute for Sex Research a mai napig folytat kutatásokat. 1981ben, Kinsey kutatói tevékenységének elismeré seként Kinsey Institute for Research in Sex, Gen der and Reproductionnek nevezték el.
Szexuális viselkedés Kinsey után Az 1960-as években azok a társadalmi mozgal mak, amelyek megkérdőjelezték a fennálló rendet (például az alternatív vagy „hippi" életmódok), az akkori szexuális normákkal is szakítottak. Ezek a mozgalmak szexuális szabadságot hirdet tek, és a fogamzásgátló tabletták lehetővé tették, hogy a szexuális öröm világosan elkülönüljék az utódnemzéstől. Női csoportok elkezdték szorgal mazni a férfi szexuális értékektől való nagyobb függetlenséget, a kettős mérce elutasítását, vala mint annak elismerését, hogy a nőknek kapcsola taik során fokozottabb szexuális kielégülésre van szükségük. Egészen a közelmúltig nehéz volt pontosan megállapítani, hogy Kinsey kutatása óta meny nyit változott az emberek szexuális viselkedése. Az 1980-as évek végén Lillian Rubin ezer, 13 és 48 év közötti amerikait kérdezett ki, hogy feltár ja a szexuális viselkedésben és attitűdökben az utóbbi 30 évben bekövetkező változásokat. Az eredmények azt mutatták, hogy valóban jelentős fejlődés történt. Az emberek általában fiatalabb
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
A prostitúció definíciója: szexuális szolgáltatások áruba bocsátása. A „prostituált" kifejezés a késő 18. században került be a köznyelvi használat ba. Az ókori világban a legtöbb prostituált kur tizán, ágyas (kitartott szerető) vagy rabszolga volt. A hagyományos társadalomban a kurtizánok és az ágyasok gyakran magas pozíciót élveztek.
den olyan helyiséget, ahol szexuális szolgáltatást kínálnak, a helyi hatóságok szabályoznak, enge délyeznek és ellenőriznek. Csupán néhány olyan ország van, ahol a férfi prostituáltak működése engedélyezett.
A modern prostitúció egyik alapvető jellem zője, hogy a nők és a kliensek általában nem is merik egymást. Jóllehet előfordul, hogy a férfiak „visszatérő vendégek" lesznek, a kapcsolat nem személyes ismeretség alapján alakul ki. Korábban ez nem volt jellemző az anyagi érdekből nyújtott szexuális szolgáltatásra. A prostitúció közvetlenül összefügg a kisebb közösségek felbomlásával, a nagy, személytelen városi régiók kialakulásával és a társadalmi viszonyok elüzletiesedésével. A kisebb hagyományos közösségekben a szexuális kapcso latokat éppen láthatóságuk szabályozta. Az újab ban kialakult városi régiókban könnyen lehet név telenül társadalmi kapcsolatokat kialakítani.
A prostitúciót tiltó jogszabályok ritkán büntetik a klienseket. Azokat, akik szexuális szolgáltatáso kat vásárolnak, nem tartóztatják le és nem jelent; A fel, s bírósági eljárások során titokban tarthatják személyazonosságukat. Túlságosan kevés tanul mány készült a kliensekről - jóval kevesebb, mint azokról, akik szexuális szolgáltatást nyújtanak -, és ritkán veti fel bárki, hogy pszichológiai zava rokkal küzdenek, míg ugyanezt gyakran kijelen tik vagy sejtetik a prostituáltakkal kapcsolatban. Az egyensúly hiánya a kutatásban bizonyosan a szexualitás hagyományos sztereotípiájának kriti kátlan elfogadását mutatja, miszerint „normális", ha férfiak aktívan keresik a különféle szexuális le hetőségeket, míg azokat, akik kielégítik ezeket a szükségleteket, megbélyegzik.
PROSTITÚCIÓ MA
A GLOBÁLIS „SZEXTURIZMUS"
I Az Egyesült Királyságban a prostituáltak általáI ban szegényebb háttérből érkeznek, ahogy .réI gen is; de most igen nagy számban vannak köz tük középosztálybeli nők is. A válások emelkedő száma sok elszegényedő nőt csábít prostitúcióra. Emellett sok olyan nő, aki az iskola elvégzése után nem talál azonnal állást, masszázsszalonokban vagy call-girlként kezd dolgozni, miközben egyéb munkalehetőségeket keres. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1951ben kiadott határozata elítéli azokat, akik részt vesznek a prostitúció szervezésében vagy hasznot húznak a prostituáltak tevékenységéből, mind azonáltal nem tiltja a prostitúciót. 53 tagállam - köztük az Egyesült Királyság is - formálisan elfogadta határozatot, bár a prostitúcióval kap csolatos jogszabályok országonként igen külön bözőek. Vannak államok, ahol a prostitúció ille gális. Más országokban, például Nagy Britanniá ban, csak bizonyos formái (például az utcai vagy a gyermekprostitúció) tiltottak. Egyes nemzeti vagy helyi kormányzatok engedélyezik a hivata losan elismert bordélyházak működését, ilyenek például az „Eros Centerek" Németországban vagy a „sex house-ok" Amsterdamban. 1999 októberé ben a holland parlament a prostitúciót hivatalos foglalkozássá tette azon, becsülhetően 30 0 0 0 nő számára, akik a szexiparban dolgoznak. Min-
A világ bizonyos részein, például Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken a prostitúció a szexturizmus része. A prostitúcióhoz kapcsolódó szervezett társasutak olyan férfiakat vonzanak Európából, az Egyesült Államokból és Japánból, akik sok eset ben kiskorúakkal akarnak szexuális kapcsolatot létesíteni, jóllehet ezek az utazások az Egyesült Királyságban be vannak tiltva. A távol-keleti szexturizmus kiindulópontja az volt, amikor a koreai és vietnami háborúk alatt az amerikai katonák számára prostituáltak szol gáltatásait biztosították. „Pihenő- és rekreációs" központokat hoztak létre Thaiföldön, a Fülöp-szi geteken, Vietnamban, Koreában és Tajvanon. Né mely központ még ma is működik, különösen a Fülöp-szigeteken, ahol a rendszeresen érkező tu ristáknak és a régióban állomásozó katonáknak nyújtanak szolgáltatást. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1998ban közzétett jelentése szerint Délkelet-Ázsiában a prostitúció és a szexipar az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett, és mára olyan méreteket öltött, hogy önálló gazdasági szektornak tekint hető. Az olcsóbb utazás, valamint az ázsiai és a nemzetközi pénznemek nyugatiak számára igen kedvező átváltási aránya következtében a külföl diek számára a szexturizmus egyre inkább meg fizethető és vonzó. Továbbá, a szexipar az anyagi
12. F E J E Z E T
gondokkal áll összefüggésben. Előfordul, hogy kétségbeesett családok prostitúcióra kényszerítik gyermekeiket, vagy fiatalok akaratukon kívül ke rülnek be a szexiparba, miután gyanútlanul vála szolnak a „szórakoztató" vagy „táncos" munkát ígérő állásajánlatokra. A szexipar növekedésében fontos tényező a vidékről városba irányuló mig ráció, mivel sok nő, aki szeretné elhagyni hagyo mányos, korlátozó szülőhelyét, minden alkalmat megragad, hogy ezt megtehesse. Az ILO-jelentés figyelmeztet arra, hogy számos olyan országban, ahol a szexipar különösen el terjedt, nincs olyan jogi szabályozás vagy társa dalompolitika, amely kezelné a szexipar számos következményét. A prostitúció komoly szerepet játszik az AIDS és a nemi betegségek terjedésé ben. Gyakran kapcsolódik hozzá az erőszak, a bű nözés, a drogkereskedelem, a kizsákmányolás és az emberi jogok megsértése (Lim 1998).
A PROSTITÚCIÓ MAGYARÁZATA Miért van prostitúció? Annyi bizonyos, hogy tar tós jelenségről van szó, amely ellenáll a megszün tetésére irányuló kormányzati törekvéseknek. Szinte minden esetben nő kínál szexuális szolgál tatást férfiak számára; a fordítottja jóval ritkább; bár például Hamburgban vannak olyan „örömhá zak", amelyeket nők látogatnak. Természetesen korukban kezdték a szexuális életet, mint a ko rábbi generációk tagjai, valamint a tizenévesek szexuális gyakorlatai a felnőttekéhez hasonlóan változatosak és átfogóak voltak. Még mindig ér zékelhető volt a kettős mérce, de már nem akkora mértékben, mint azelőtt. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy a nők elkezdték elvárni és aktívan keresni a szexuális örömöt a kapcsolatok ban. Elvárták, hogy ne csak nyújtsanak, hanem kapjanak is szexuális kielégülést - Rubin (1990) szerint ez a jelenség komoly következményekkel jár mindkét nemre nézve. A nők szexuálisan felszabadultabbak, mint ré gebben, de ezzel a fejlődéssel - amelyet a legtöbb férfi örömmel fogad - megjelent egyfajta új öntu datosság, amely sok férfi számára nehezen elfo gadható. A férfiak, akiket Rubin meginterjúvolt, gyakran mondták, hogy „kevésnek érzik magu kat", hogy tartanak attól, hogy „soha semmit nem csinálnak jól" és úgy vélték, hogy „manapság le hetetlen kielégíteni a nőket" (Rubin 1990). Kevésnek érzik magukat a férfiak? Vajon ez nem mond ellent mindannak, amit a fentiek is meretében elvárnánk? Hiszen a modern társada-
fiúk vagy férfiak is nyújtanak hasonló szolgálta tásokat férfiaknak. A prostitúció nem magyarázható egyetlen té nyezővel. Úgy tűnhet, hogy a férfiak szexuális szükségletei a nőkénél erősebbek vagy tartósab bak, és ezért igénylik azt a levezetési lehetőséget, amelyet a prostitúció nyújt. Ám ez valószínűtlen magyarázat. Láthatólag a legtöbb nő képes sok kal intenzívebben kifejleszteni szexualitását, mint a hasonló korú férfiak. Továbbá, ha a prostitúció egyszerűen szexuális szükségletek kielégítése vé gett létezne, bizonyára sok férfi prostituált árulná szolgáltatásait nőknek. A legmeggyőzőbb általános következtetés az, hogy a prostitúció a férfiak azon hajlamát fejezi ki - és bizonyos mértékbefi tartja fenn -, hogy a nőkkel szexuális célokra „használható" tárgyak ként bánjanak. A prostitúció egy bizonyos kontex tusban a férfiak és nők közötti hatalmi egyenlőt lenséget mutatja. Természetesen számos más té nyező is szerepet játszik. A prostitúció a szexuális kielégülés lehetőségét nyújtja olyan embereknek, akik testi hibáik vagy tiltó erkölcsi szabályok miatt nem találnak más szexuális partnert. A prostitu áltak kiszolgálják azokat a férfiakat, akik távol vannak otthonuktól, elköteleződés nélkül szeret nének szexuális viszonyt létesíteni vagy más nők számára elfogadhatatlan, szokatlan ízlésük van. Ám ezek a tényezők inkább a prostitúció mérté két magyarázzák, semmint a természetét. lomban továbbra is a férfi dominancia jellemző a legtöbb területen, és sokkal gyakoribb a férfiak által a nőkkel szemben elkövetett erőszak, mint fordítva. Az ilyen típusú erőszak alapvetően a nők fölötti uralmat és az alávetettség fenntartá sát célozza. Azonban néhány szerző (ahogy látni fogjuk lejjebb, Bob Connell és a nemi rend tár gyalása során, 3 5 9 - 3 6 3 . o.) amellett érvel, hogy a férfinak lenni épp akkora teher, mint amekko ra örömforrás. Egyesek hozzáteszik, hogy a férfi szexualitás nagy része inkább kényszeres, sem mint kielégítő. Ha a férfiak felhagynának azzal, hogy a szexualitást a kontroll eszközeként hasz nálják, azzal nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyernének.
A szexualitás elmélete A Kinsey Institute két kutatója, John Gagnon és William Simon, elkezdett elméleti szempont ból érdeklődni a birtokukban lévő adatok iránt. Szexuális irányítás (Sexual Conduct, 1973) című nagyhatású könyvükben a szerzők azt vetik fel,
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
hogy a forgatókönyv metaforája segítségével könynyebben megérthető az ember szexuális viselke dése. A forgatókönyv-metafora alapja az Erving Goffman által bevezetett, a hétköznapi társadal mi interakciót magyarázó drámametafora. (Az 5. fejezetben tárgyaltuk Goffman dramaturgiai elemzését, és áttekintettünk néhány példát, ahol a metafora megállja a helyét.) Gagnon és Simon szerint a szex is jól értelmezhető a drámameta fora segítségével. Bonyolult szabályok, rítusok vannak, és egy metaforikus forgatókönyv mondja meg nekünk, hogy „kivel, mit, hol és mikor, sőt még azt is, hogy miért létesítsünk szexuális kap csolatot". Ahogy Kinsey és csapata kimutatta, a szexuá lis viselkedés rendkívül sokféle lehetséges tevé kenységet foglal magában: futó heteroszexuális vagy homoszexuális viszonyok, prostitúció, nemi élet hosszú távú partnerrel és így tovább. Az em berek esetében e tevékenységek egyike sem tör ténik előzetes elgondolás vagy előkészítés nél kül. Minden szexuális tevékenységnek van egy szexuális forgatókönyve, amely értelmezhetővé teszi. Vegyük például egy női prostituált és egy férfi viszonyát. Az eseti szexuális viszony magá ban foglalja majd a megfelelő partner megkere sését (ki), a szexuális tevékenységgel és az árral kapcsolatos tárgyalást (mit), a hely - például egy hotel vagy egy bordélyház - megkeresését (hol), a megegyezést, hogy találkoznak (mikor), és ta lán a cselekvés valamely magyarázatát (például magány, kapcsolati problémák, vágy a társaságra) (miért). A példában egy férfi kezd viszonyt egy női prostituálttal, de a metafora bármely szexuá lis tevékenységre alkalmazható. Gagnon és Simon szerint a szexuális forgató könyv elolvasása igen fontos, ha meg akarjuk ér teni az emberi szexualitást. Amellett érvelnek, hogy a forgatókönyvek három fontos formát ölthetnek: „a személyes forgatókönyvet" maga az egyén gondolkodása hordozza, és az egyén sze xuális vágyairól ad információt; az „interaktív forgatókönyv" a szexuális partnerek között kerül megtárgyalásra és magában foglalja a szerepek magyarázatát; a „történelmi-kulturális forgató könyv" a tágabb kultúrán belül létezik, és a sze mélynek az adott kultúrában létező szerepéről vagy szexuális elvárásairól ad (sok esetben tudat talan) információt. A szexualitás társadalmi konstruktivista meg közelítésében Gagnon és Simon munkáját alap vetőnek tekintik. A társadalmi konstruktivista irányzatot részletesebben az 5. fejezetben ( 1 3 2 133. o.) tárgyaltuk.
Új hűség? 1994-ben egy kutatócsoport megjelentette A sze xualitás társadalmi szervezete: szexuális gya korlatok az Egyesült Államokban (The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States) című könyvet, amely Kinsey óta a legátfogóbb tanulmány az egész világon. Sokak meglepetésére az eredmények azt mutat ták, hogy az amerikaiakra alapvetően a szexuális konzervativizmus jellemző. Például a megkér dezettek 83 százalékának az előző év során csak egy szexuális partnere volt (vagy egy sem); há zasok esetében az arány 96 százalékra emelke dett. Meglehetősen gyakori a házastársi hűség: a válaszok alapján a nők csupán 10 százalékának és a férfiak kevesebb mint 25 százalékának volt házasságon kívüli viszonya élete során. A tanul mány szerint az amerikaiaknak átlagosan három szexuális partnerük van egész élete során. Annak ellenére, hogy a szexuális viselkedésre láthatólag a megfontoltság jellemző, a tanulmány jól látható változásokat is kimutat: a legjelentősebb az, hogy progresszív módon emelkedik a házasság előtti szexuális tapasztalatok száma, különösen a nők körében. Amerikában jelenleg a házasuló embe rek több mint 95 százalékának van szexuális ta pasztalata (Laumann 1994). A szexuális hűség támogatottsága, amelyet a kutatók az USA-ban kimutattak, láthatólag az Egyesült Királyságra is jellemző. Egy 2000-ben végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek 72 százaléka vélte úgy, hogy nem az állandó part nerrel folytatott szex „nagyon helytelen", 21 szá zalék pedig úgy, hogy „meglehetősen helytelen". Talán nem meglepő, hogy az özvegyek és a vallá silag elköteleződött emberek jobban helytelení tették, mint a nem vallásosak és az egyedülállók. Érdekes módon a legfiatalabbak (a 1 5 - 2 4 évesek) értettek leginkább egyet azzal, hogy Nagy-Britan niában az élet jobb lenne, ha az emberek szexuá lis értelemben hűségesek lennének (MORI 2000). Az intim viszonyokat a 7. fejezetben tárgyaljuk részletesebben. A szexuális viselkedéssel kapcsolatos felméré sek számos nehézséggel járnak. Egyszerűen nem tudjuk, hogy a megkérdezettek mennyire monda nak igazat, amikor egy kutató a szexuális életükről kérdezi őket. A szexualitás társadalmi szervezete azt mutatja, hogy az amerikaiak szexuális életü ket tekintve sokkal kevésbé kalandvágyóak mint a Kinsey-jelentések idején. Az is lehetséges, hogy a Kinsey-jelentések maguk is pontatlanok voltak. Sokan talán az AIDS-től való félelem miatt fogják vissza szexuális tevékenységüket. De az is elkép zelhető, hogy valamilyen ok miatt az emberek ma
12. F E J E Z E T
hajlamosabbak elhallgatni szexuális tevékenysé geik bizonyos aspektusait. Biztosan nem tudhatjuk. A szexuális életre vonatkozó felmérések pon tosságának kérdése heves vitákat váltott ki. A fen tebb tárgyalt kutatások bírálói kijelentették, hogy az efféle felmérések nem nyújtanak megbízható információt a szexuális gyakorlatokról. A vita részben az idősebb megkérdezettek válaszaiból indult ki. A kutatók azt találták, hogy a 8 0 - 8 5 éves férfiak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy él nemi életet partnerével. A kritikusok úgy ér zik, hogy ez nyilvánvalóan nem igaz, és hogy emiatt az egész felmérés eredményét meg kell kérdőjelezni. A kutatók védik magukat a kriti kákkal szemben, és ebben bizonyos mértékben támogatják őket az idős embereket tanulmányo zó specialisták, akik azzal vádolják a kritikuso kat, hogy negatív sztereotípiáik vannak az idő sekkel kapcsolatban. Rámutattak arra, hogy az egyik tanulmány szerint az otthon élő idős fér fiak 74 százaléka szexuálisan aktív. Mi több, az egyik tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a legtöbb férfi még kilencvenes éveiben is érdek lődik a szex iránt. A következő rész a szexuális orientációt, kü lönösen a homoszexualitást tárgyalja, valamint megvizsgál néhány, ezzel kapcsolatos, a szocio lógusokat foglalkoztató alapvető fontosságú vitát, kérdést és elméletet.
SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ A szexuális orientáció az egyén szexuális vagy romantikus vonzalmának iránya. A „szexuális preferencia" kifejezés, amelyet esetenként hely telenül a „szexuális orientáció" helyett használ nak, félrevezető és kerülendő, mert azt sejteti, hogy az egyén szexuális vagy romantikus vonzó dása teljes egészében személyes döntésén múlik. Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, a szexuális orientáció minden kultúrában olyan biológiai és társadalmi tényezők összjátékából fakad, ame lyeket még nem értünk teljes egészében. A leggyakoribb szexuális orientáció minden kultúrában - az Egyesült Királyságban is - a heteroszexualitás: az ellenkező nem tagjai iránti sze xuális vagy romantikus vonzódás (a hetem görög szó, jelentése: „más", „különböző"). A homosze xualitás az azonos nemű személy iránti szexuális vagy romantikus vonzódást jelöli. Ma a „meleg" (gay) szóval jelölik a homoszexuális férfiakat, leszbikusnak nevezik a homoszexuális nőket, és biszexuálisnak (röviden biszexnek) azokat a sze mélyeket, akik mindkét nem tagjai iránt éreznek szexuális vagy romantikus vonzalmat.
A hasonló nemű személyek iránti szexuális tevékenységre vagy érzésre irányuló orientáció minden kultúrában megtalálható. Egyes nem nyugati kultúrákban bizonyos csoportokon be lül elfogadják, mi több, bátorítják a homoszexuá lis kapcsolatokat. Az észak-szumátrai batakok például engedélyezik a házasság előtti homo szexuális kapcsolatot férfiak között. A fiúk pu bertáskor elhagyják a szülői házat, és tucatnyi idősebb férfival laknak együtt, akik az újonnan érkezetteket beavatják a homoszexuális gyakorla tokba. Sok társadalomban azonban nem fogadják el ennyire nyíltan a homoszexualitást. A nyugati világban például az az elterjedt nézet, hogy a ho moszexuális ember olyan személy, aki szexuális ízlését tekintve világosan elkülönül a többség től. Michael Foucault szexualitással foglalkozó ta nulmányaiban kimutatta, hogy a 18. századot megelőzően a homoszexuális ember fogalma lát hatólag alig létezett (Foucault 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) . Az egyházi hatóságok és a törvények elítélték a szodómiát; Angliában és több más európai ország ban halállal büntették. A szodómiát azonban nem specifikusan a homoszexualitás vétségeként definiálták: egyaránt vonatkozott férfiak és nők, férfiak és állatok, illetve férfiak közötti szexuális tevékenységre. A „homoszexualitás" kifejezés az 1860-as években jelent meg, és innentől kezdve a homoszexuálisokat egyre inkább különálló típu sú embercsoportnak kezdték tekinteni, akiknek egy bizonyos szexuális aberrációjuk van (Weeks 1986). A homoszexualitás a „medikalizálódott" diskurzus része lett: nem annyira vallási érte lemben vett „bűnként", mint inkább orvosi érte lemben - pszichiátriai zavarként vagy perverzió ként - tárgyalták. A homoszexuálisokat, csakúgy, mint a többi „deviánst" (például a pedofilokat és a transzvesztitákat) úgy tekintették, mint olyan biológiai betegségben szenvedő egyéneket, akik a mainstream társadalom többségének egészsé gét fenyegetik. / A medikalizálálásról bővebben lásd a 8., „Egész ség, betegség és fogyatékosság" című fejezetet, a 213. oldalon. A „természetellenes tettek" elkövetőire kiszabott halálbüntetést az Egyesült Államokban a függet lenség kikiáltása után törölték el, míg az európai országokban a 18. század végén és a 19. század elején. Azonban egészen a legutóbbi évtizedekig a homoszexualitást jóformán minden európai országban bűncselekménynek tekintették. A ho moszexuálisok elmozdulása a társadalom peri fériájáról a társadalom „főárama" felé még nem
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
zárult le, de az utóbbi években gyors fejlődés tapasztalható, ahogy azt a fejezet elején tárgyalt meleg házasság is mutatja.
Szexuális orientáció velünk születik vagy tanuljuk? Jelenleg a legtöbb szociológus úgy véli, hogy az egyén szexuális orientációja - azaz hogy homo szexuális, heteroszexuális vagy egyéb - biológiai tényezők és a társadalmi tanulás komplex össz játékának következtében alakul ki. Mivel a leg több ember számára a heteroszexualitás a norma, igen sok kutatás foglalkozik azzal, hogy egyes emberek miért lesznek homoszexuálisok. Egyes tudósok azt állítják, hogy a biológiai hatások a legfontosabbak, mivel azok hajlamosítanak bi zonyos embereket arra, hogy születésüktől fog va homoszexuálisok legyenek (Bell et al. 1981). A homoszexualitás biológiai magyarázatai töb bek között azt foglalják magukban, hogy a homo szexuálisok agyi jellegzetességei eltérnek a he teroszexuálisokéitól (Maugh-Zamichow 1991), valamint azt, hogy a terhesség során az anya hormontermelése milyen hatással van a magza ti fejlődésre (McFadden-Champlin 2000). Ezek a vizsgálatok, amelyek kisszámú eseten alapulnak, kevéssé meggyőző és igen ellentmondásos ered ményekre jutottak (Healy 2001). Ami az egyén szexuális orientációjának meghatározását illeti, gyakorlatilag lehetetlen szétválasztani a biológiai hatásokat a korai társadalmi hatásoktól. Mivel az egypetéjű ikrek génállománya azonos, vizsgálatukkal talán megválaszolhatjuk a kér dést, hogy a homoszexualitásnak van-e biológiai alapja. Két, egymással összefüggő tanulmány ban Bailey és Pillard (Bailey-Pillard 1991) 167 férfi és 143 női testvérpárt vizsgált. Mindegyik testvérpár ugyanabban a családban nőtt fel, és a testvérek közül legalább az egyik homoszexuális nak vallotta magát. A testvérpárok között voltak egypetéjű ikrek (akiknek minden génje azonos), kétpetéjű ikrek (akiknek bizonyos génjei azono sak) és örökbe fogadott testvérek (akiknek nin csenek közös génjeik). A kutatók úgy gondolták, hogy amennyiben a szexuális orientációt teljes egészében a biológiai tényezők határozzák meg, úgy az egypetéjű ikerpárok esetében nem lehet csupán az egyik homoszexuális, hiszen a testvé rek génállománya azonos. A kétpetéjű ikrek ese tében várhatólag lesznek olyan ikerpárok, ahol mindkét testvér homoszexuális, mivel bizonyos gének azonosak, míg az örökbefogadott testvérek esetében lesz a legalacsonyabb a homoszexuali tás aránya.
A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a homoszexualitás biológiai és társadalmi ténye zők kombinációjából ered. A tanulmányozott férfiak és nők körében minden második egype téjű ikernél volt mindkét testvér homoszexuális, míg a kétpetéjű ikrek esetében minden ötödik, és az örökbefogadott testvérek esetén minden ti zedik. Más szóval, az egyén ötször nagyobb va lószínűséggel lesz homoszexuális, amennyiben egypetéjű ikertestvére homoszexuális, mint ab ban az esetben, ha testvére homoszexuális, de csupán az örökbefogadás révén testvérek. Ai eredmények bizonyos mértékben alátámasztják a biológiai tényezők fontosságát, hiszen minél nagyobb a közös gének aránya, annál nagyobb százalékban fordulnak elő olyan esetek, ahol mindkét testvér homoszexuális. Mindazonáltal, mivel az egypetéjű ikerpárok csaknem felének esetében az egyik testvér homoszexuális volt, a másik pedig nem, bizonyos, hogy a társadalmi tanulás szintén fontos szerepet játszik. Máskü lönben egypetéjű ikreknél minden esetben ho moszexuális lenne az az egyén, akinek testvére homoszexuális. Egyértelmű, hogy az egypetéjű ikrek vizsgálata sem képes teljes mértékben szétválasztani a bio lógiai és a társadalmi tényezőket. Gyakran elő fordul - már csecsemőkorban is -, hogy a szülők, a többi gyerek vagy a tanárok az egypetéjű ikre ket egyformán kezeli, mégpedig sokkal inkább, mint a kétpetéjű ikíeket, akikkel viszont ez gyak rabban esik meg, mint az örökbefogadott test vérekkel. Ily módon az egypetéjű ikreknek nem csupán a génjeik azonosak, hanem adott esetben nagyobb arányban vannak azonos szocializációs élményeik.
Idén nem csinálunk semmit a Meleg büszkeség napján. Itt vagyunk, furcsák vagyunk, megszoktuk."
Homoszexualitás a nyugati kultúrában Kenneth Plummer klasszikus tanulmányában (1975) a homoszexualitás négy fajtáját különböz teti meg a modern nyugati kultúrában. Az eseti homoszexualitás futó homoszexuális kapcsolat, amely alapvetően nem határozza meg az egyén általában vett szexuális életét. Példa erre az isko lás fiúk közötti futó vonzalom és a közös masz turbálás. A helyzettől függő tevékenység azokat a körülményeket jelöli, amelyek között az egyén rendszeresen folytat szexuális tevékenységet, de nem ez lesz az elsődleges orientációja. Ez a tí pusú homoszexuális viselkedés gyakori az olyan helyszíneken, ahol csak férfiak élnek (például börtönökben vagy katonai táborokban), és nem annyira kívánatosnak, mint inkább a heterosze xuális viselkedés pótlásának tekintik. A perszonalizált homoszexualitás olyan egyé nekre jellemző, akik preferálják a homoszexuá lis tevékenységeket, de izolálva vannak azoktól a csoportoktól, ahol ezt könnyen elfogadják. A homoszexualitás ebben az esetben olyan tevé kenység, amelyet az egyén titokban tart barátai és kollégái előtt. A homoszexualitás mint életmód azoknál ez egyéneknél látható, ahol megtörtént a „coming out", azaz felvállalták homoszexualitásukat, és életük részét képezi az, hogy kapcso latban állnak hasonló szexuális ízlésű egyének kel. Ezek az emberek a legtöbb esetben a meleg szubkultúrához tartoznak, ahol a homoszexuális tevékenységek egy jellegzetes életmódba integrá lódnak. Ezek a közösségek sok esetben nyújtanak lehetőséget a homoszexuálisok jogainak és érde keinek előmozdítását célzó kollektív politikai fel lépésre. A populáció azon része - férfiakat és nőket is beleértve -, akiknek már vannak homoszexuális tapasztalataik vagy erős hajlamot éreznek a homoszexualitásra, valószínűleg sokkal nagyobb, mint azok száma, akik nyíltan meleg életstílust folytatnak. A nyugati kultúrákban jelen lévő ho moszexualitás lehetséges mértéke Alfred Kinsey kutatási eredményeinek közzététele után vált elő ször ismertté. Kinsey úgy találta, hogy a pubertás utáni szexuális tevékenységek és hajlamok alap ján az amerikai férfiaknak csupán fele teljes mér tékben heteroszexuális. A Kinsey által vizsgált mintában a megkérdezettek 8 százalékának volt kizárólagosan homoszexuális kapcsolata három évig vagy hosszabb ideig. További 10 százalék ra volt jellemző, hogy heteroszexuális és homo szexuális tevékenységben egyenlő arányban vett részt. Kinsey leginkább meglepő felfedezése az volt, hogy a férfiak 3 7 százalékának volt legalább egy olyan homoszexuális élménye, amely során
eljutott az orgazmusig. További 13 százalék ér zett homoszexuális vágyat, de nem élte ki. A Kinsey-kutatások eredménye szerint a nők körében alacsonyabb a homoszexualitás aránya. A megkérdezett nők körülbelül 2 százaléka volt teljes mértékben homoszexuális. 13 százalék szá molt be homoszexuális tapasztalatokról, és továb bi 15 százalék ismerte el, hogy vannak homosze xuális vágyai, de nem éli ki azokat. Kinseyt és kol légáit meglepte a homoszexualitás mértéke ezért a kutatási eredményeket újra ellenőrizték, ezúttal más módszerek alkalmazásával, az eredmények azonban nem változtak (Kinsey 1948, 1953). A szexualitás társadalmi szervezete (Laumann 1994) eredményei megkérdőjelezik a Kinsey-tanulmánynak a homoszexualitás gyakoriságára vonatkozó eredményeit. A később készült fel mérés szerint a Kinsey-féle 37 százalékkal szem ben a férfiak csupán 9 százalékának volt olyan homoszexuális élménye, amely során eljutott az orgazmusig, és csupán körülbelül 8 százalékuk számolt be arról, hogy homoszexuális vágyat érez (szemben a Kinsey-tanulmányban szereplő 13 százalékkal), és kevesebb, mint 3 százalékuk mondta el, hogy az előző egy év során volt futó szexuális viszonya férfival. Az utóbbi tanulmány szerzői elismerik, hogy a homoszexualitás stigmatizálása miatt lehetséges, hogy sok megkér dezett személy nem számolt be homoszexuális viselkedéséről. Ugyanakkor, ahogy az egyik kri tikus megjegyezte, Kinsey véletlenszerű mintája nem vette figyelembe, hogy több homoszexuális él a nagyvárosokban: itt a teljes népesség körül belül 10 százalékát teszik ki (Laumann 1994).
Leszbikusság A férfiak homoszexualitása általában több figyel met kap, mint a leszbikusság, azaz a nők közötti szexuális vonzalom vagy tevékenység. A leszbi kusok csoportjai általában kevésbé szervezettek, mint a férfi meleg szubkultúrák, és körükben sok kal kisebb az alkalmi viszonyok aránya. A homo szexuálisok jogaiért folytatott kampányok során a leszbikus csoportokat sokszor úgy kezelik, mint ha érdekeik teljes egészében egyeznének a férfi homoszexuálisok szervezeteiével. Jóllehet ese tenként szoros az együttműködés a férfi melegek és a leszbikusok között, különbségek is vannak - főként abban az esetben, amikor a leszbikusok aktívan részt vesznek feminista mozgalmakban. Vannak leszbikusok, akik úgy érzik, hogy a me legek felszabadítását célzó mozgalmak a férfiak érdekeit képviselik, míg a liberális és radikális feministák kizárólag a középosztálybeli, hetero-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
szexuális nők ügyeivel foglalkoznak. Kialakult tehát egy jól elhatárolható jelenség: a leszbikus feminizmus, amelynek célja a „női értékek" ter jesztése és a férfi heteroszexualitás fennálló, do mináns intézményének megkérdőjelezése (Rich 1981). Sok meleg nő szerint a leszbikusság nem annyira szexuális orientáció, mint inkább a töb bi nő iránti politikai, társadalmi és személyes el köteleződés, szolidaritás egyik formája (Seidman 1997).
Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban A múltban olyannyira erős volt a homoszexuali tással szembeni intolerancia, hogy a témát övező mítoszok csupán az utóbbi években kezdtek szer tefoszlani. Az Egyesült Királyságban - és a világ
minden más országában - a homoszexuálisokat régóta stigmatizálják (a „stigma" fogalmáról lásd a 216. oldalt). A homofóbia (a szót az 1960-as évek végén kezdték használni) a homoszexuálisokkal vagy életmódjukkal szembeni ellenszenvet, il letve gyűlöletet jelenti, valamint az ebből az el lenszenvből fakadó viselkedést. A homofóbia az előítélet egyik formája, amely nem csupán a leszbikusokkal és melegekkel szembeni nyílt el lenségességben vagy erőszakban nyilvánul meg, hanem a verbális zaklatás különféle formáiban is, amelyek igen elterjedtek a brit kultúrában: például durván „buzinak" (fag) vagy „furcsának" (queer) nevezik a homoszexuálisokat, illetve nőkkel kapcsolatos kifejezések (például „sissy" vagy „pansy") használatával alázzák meg a meleg férfiakat. Jóllehet a homoszexualitást egyre töb ben elfogadják, a homofóbia továbbra is mélyen gyökerezik a nyugati társadalom sok területén:
A Village People a férfiasság „ m a c s ó " formáinak különösen szélsőséges paródiáját adja.
354
12. FEJEZET
a homoszexuálisokkal szembeni idegenkedés sok ember érzelmi attitűdjére jellemző. Továbbra is sajnálatosan sok az erőszakos támadás és gyil kosság a homoszexuálisok ellen. / Az említett témákról részletesen lásd a 19. fe jezet „Homoszexuálisok ellen elkövetett bűn cselekmények" című részét (634. o.). Bizonyos típusú férfi meleg viselkedésformákat tekinthetünk a maszkulinitás és a hatalom közöt ti szokásos összefüggések megváltoztatására tett kísérleteknek - talán ez az egyik oka annak, hogy a heteroszexuális társadalom e viselkedést sok esetben fenyegetőnek tartja. A meleg férfiak ál talában elutasítják azt a férfiatlan képet, amelyet rendszerint hozzájuk társítanak, és a képtől kétfé le módon térnek el. Egyfelől úgy, hogy botrányos módon gyakorolnak egyfajta „modoros" maszkulinitást: ez a sztereotípia paródiája. A másik az, hogy „macsó" képet alakítanak ki magukról. Ez szintén nem a hagyományos maszkulinitás: a motorosoknak vagy cowboyoknak öltözött fér fiak szintén a maszkulinitást teszik nevetségessé, éppen azzal, hogy eltúlozzák - gondoljunk csak például az 1970-es években népszerű, a YMCA című számot előadó The Village People nevű együttesre (Bertelson 1986). Egyes szociológusok vizsgálták, hogy az AIDSjárvány milyen hatással volt a homoszexualitás iránti általános hozzáálláshoz. Véleményük sze rint a járvány megkérdőjelezte a heteroszexuális maszkulinitás legfőbb ideológiai alapjait. A sze xualitást és a szexuális viselkedést például nyil vánosan megvitatták a biztonságos szexet nép szerűsítő, kormányzati pénzekből finanszírozott kampányokban és a járvány terjedését bemutató felvilágosító műsorokban. A járvány a hagyo mányos erkölcsi elképzelések legitimációját ve szélyeztette azzal, hogy felhívta a közvélemény figyelmet a házasság előtti szex, a házasságon kívüli viszonyok és a nem heteroszexuális kap csolatok gyakoriságára. De mindenekelőtt, a jár vány - azzal, hogy láthatóbbá tette a homosze xuálisokat - megkérdőjelezte a heteroszexualitás „egyetemességét", és rámutatott arra, hogy a ha gyományos nukleáris család mellett vannak más alternatívák (Redman 1996). A reakció azonban esetenként hisztérikus és paranoid formát öltött. A homoszexuálisokat úgy mutatják be, mint egy fajta deviáns fenyegetést, amely a „normális tár sadalom" erkölcsi jólétét veszélyezteti. Ahhoz, hogy továbbra is a heteroszexuális maszkulinitás maradhasson a „norma", a veszélyként érzékelt jelenséget marginalizálni és démonizálni kell (Rutherford-Chapman 1988).
Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért A homoszexuálisok többsége még a közelmúltban is titokban tartotta szexuális orientációját, félve attól, hogy homoszexualitásának feltárása („coming out of the closet") miatt elveszítheti mun káját, családját és barátait, valamint attól, hogy ezzel kiteszi magát a verbális és fizikai bántalma zásnak. Azonban az 1960-as évek végétől kezdve sokan vállalták fel nyíltan homoszexur Utasukat, és ahogy láthatjuk a fejezet elején említett me leg házasság példájából, a homoszexuális férfiak és nők élete bizonyos területeken nagymérték ben normalizálódott. Londonban, New Yorkban, San Franciscóban, Sydneyben és a világ sok más nagyvárosában növekvő meleg és leszbikus kö zösségek élnek. A homoszexualitás felvállalása talán nem kizárólag azon egyén számára fontos, aki ezt megteszi, hanem a szélesebb társadalom számára is. Az azelőtt „elzártságban élő" lesz bikusok és melegek rájönnek, hogy nincsenek egyedül, míg a heteroszexuálisok kénytelenek belátni, hogy általuk csodált és tisztelt emberek is homoszexuálisak. A melegek és leszbikusok polgárjogaiért foly tatott mozgalmak azokból az 1960-as években működő társadalmi mozgalmakból nőttek ki, amelyek a faji és etnikai hovatartozás fölött ér zett büszkeséget hangsúlyozták. Az egyik fordu lópontot a 1969. júniusi Stohewall-lázadás jelen tette, amikor New York város mejeg közössége, megelégelve a folyamatos rendőri zaklatást, két napon keresztül harcolt a New York-i rendőrség gel. Ez a nyilvános akció a legtöbb (meleg és nem meleg) ember számára azelőtt gyakorlatilag el képzelhetetlen volt (Weeks 1977; D'Emilio 1983). A Stonewall-lázadás a meleg büszkeség jelképe lett, és előrevetítette a melegek és leszbikusok „coming outját", akik nem csupán a törvény előtti egyenlőséget követeltek, hanem azt is, hogy élet módjuk stigmatizáltsága teljes mértékben szűn jön meg. 1994-ben, a Stonewall-lázadás huszon ötödik évfordulóján 100 000 ember vett részt a leszbikusok és a melegek emberi jogainak meg erősítését követelő nemzetközi ENSZ-menetben. Nyilvánvaló, hogy jelentős előrelépés történt, bár a diszkrimináció és a nyílt homofóbia továbbra is sok leszbikus, meleg és biszexuális ember számá ra jelent komoly problémát. A homoszexualitás miatt kiszabható bünteté sek tekintetében hatalmas különbség van az egyes országok között (lásd a 12.2. ábrát). Afrikában például a homoszexuális tevékenységet csupán néhány országban legalizálták, a női homoszexualitásra pedig jószerével ki sem térnek a törve-
7 2 . 2 . ábra
Szexuális k i s e b b s é g e k és t ö r v é n y e k a v i l á g
V.-'A Alkotmányos egyenlőség, a szexuális irányultság miatti diszkriminációt törvény tiltja Vannak a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt vagy becsületsértést tiltó jogszabályok (de ezek lehetnek inkább helyi, mint országos hatályúak)
i
|==| A homoszexualitás nem tiltott, illetve nem foglalták törvénybe |
| Olyan ország, amely nem ad, illetve nem ad egyértelmű tájékoztatást a szexuális szabálysértések jogi szankcióiról
ITTTI Olyan ország, amelynek büntetőjoga
diszkriminációval sújtja a homoszexualitást, de az mégsem számít bűncselekménynek
Y//\ Egyes államokban illegális Illegális, illetve nem ismert, hogy mivel büntetik 1 A homoszexuálist 10 évig terjedő
1
börtönbüntetés sújthatja | Több mint 10 évre bebörtönözhetik | H
Életfogytiglani börtönbüntetés Homoszexuális cselekmények miatt halálbüntetést szabnak ki Forrás:
New Internationalist,
2000.
október.
356
12. F E J E Z E T
nyek. Dél-Afrikában a korábbi fehér kormányok a homoszexualitást a nemzet biztonságát fenyege tő pszichiátriai problémának tekintették. Miután a fekete kormány átvette a hatalmat, törvénybe foglalta a teljes egyenlőséget. Ázsiában és a Kö zel-Keleten hasonló a helyzet: a legtöbb ország ban - ideértve azokat, ahol a népesség nagy ré sze muszlim - tiltott a férfiak homoszexualitása. Az európai országokra ezzel szemben a világon a legliberálisabb törvények jellemzők: a homo szexualitást csaknem minden országban legali zálták, és, ahogy fentebb láttuk, több országban jogilag elismerik az azonos neműek házasságát. Manapság világszerte erősödik a homoszexuá lisok jogaiért küzdő mozgalom. Az 1978-ban ala pított Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövet ség (International Lesbian and Gay Association, ILGA) jelenleg 4 0 0 tagszervezete van körülbelül kilencven országban (ILGA 2004). A szervezet nemzetközi konferenciákat szervez, világszerte támogatja a leszbikusok és melegek társadalmi mozgalmait, és nemzetközi szervezeteknél lobbi zik. Például elérte, hogy az Európa Tanács min den tagjától megkövetelje a homoszexualitást til tó törvények elutasítását. Általában elmondható, hogy a leszbikus és meleg mozgalmak azokban az országokban fejlődnek, amelyek az egyén jo gait és a liberális állami politikát hangsúlyozzák (Frank-McEneaney 1999). A homoszexuálisok jogi helyzetének javulása sok helyütt vezetett a queer-elmélet megjelené séhez. A queer-elmélet a szexualitás Gagnon és Simon által kialakított társadalmi konstruktivis ta megközelítésén (lásd 4 4 8 - 4 4 9 . o), és részben Judith Butler (a 4. fejezetben tárgyalt) munkás ságán alapul. A „queer" szót, amely azelőtt in zultusnak számított, a leszbikusok és a meleg férfiak az 1980-as években kezdték saját maguk megjelölésére használni. A queer-elmélet szerint a szociológia elfogult a heteroszexuálisuk javára, és a nem heteroszexuális megnyilvánulásoknak is előtérbe kell kerülniük. A queer-elmélet kö vetői szerint minden nagy szociológiai témának (vallás, test, globalizáció stb.), valamint a többi tudománynak is - ideértve az irodalmat, mi több, a meleg és leszbikus tanulmányokat (lesbian and gay studies) is - középpontba kell állítania a furcsa, „queer" megnyilvánulásokat, mégpedig azért, hogy megkérdőjelezze a mai gondolkodást nagymértékben meghatározó heteroszexuális előfeltételezéseket (Epstein 2002). Eddig a férfiak és a nők szexualitását tárgyal tuk, de nem tettük fel a kérdést, hogy mint jelent férfinak lenni vagy nőnek lenni. Az alábbiakban megvizsgáljuk a társadalmi nemet, illetve egyéb kérdéseket.
TÁRSADALMI NEM Úgy gondolhatnánk, az, hogy egy egyén férfi vagy nő, egyszerűen azzal függ össze, hogy milyen fi zikai testtel született. Azonban - mint oly sok, a szociológusok számára érdekes kérdést - a „férfiséget" és a „nőiséget" sem könnyű kategorizálni. Ez a rész megvizsgálja a férfiak és a nők közötti különbség eredetét. Mielőtt azonban továbblép nénk, különbséget kell tennünk a biológiai nem és a társadalmi nem között. Általában elmond hatjuk, hogy a szociológusok a „biológiai nem" kifejezést a férfi, illetve a női testet meghatározó anatómiai és fiziológiai különbségek jelölésére használják. A „társadalmi nem" ezzel szemben a férfiak és nők közötti pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségeket jelenti. A társadalmi nem a maszkulinitás és a feminitás társadalmilag kialakított fogalmához kapcsolódik, és nem szük ségszerűen az egyén biológiai nemének egyenes következménye. Például vannak emberek, akik úgy vélik, hogy rossz testbe születtek, és meg próbálják „helyretenni a dolgokat" azzal, hogy életük során nemet váltanak vagy az ellenkező nemre jellemző életmódot követnek, úgy öltöz ködnek. A biológiai nem és a társadalmi nem megkü lönböztetése igen fontos, mivel a férfiak és a nők között számos olyan különbség van, amely nem biológiai eredetű. Különböző megközelítések eltérő módon magyarázzák a* társadalmi nemi identitások, valamint az azokra alapuló társa dalmi szerepek kialakulását. A vita alapvetően arról szól, hogy a folyamatban mekkora szerepet játszik a tanulás. A társadalmi nem különbségei nek elemzése során a tudósok más-más mértékű jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi hatá soknak. A társadalmi nemmel kapcsolatos különbsé gek és egyenlőtlenségek szociológiai értelmezé sei eltérő módon vélekednek a biológiai nem és a társadalmi nem kérdéséről. Az alábbiakban há rom nagy megközelítéssel foglalkozunk. Először áttekintjük azt az érvrendszert, miszerint a fér fiak és nők viselkedésbeli különbségeinek bio lógiai okai vannak. Ezután szót ejtünk azokról az elméletekről, amelyek a szocializációnak és a társadalmi nemi szerepek megtanulásának tulaj donítják a legnagyobb jelentőséget. Végül meg ismerkedünk azokkal az elképzelésekkel, misze rint sem a társadalmi, sem a biológiai nemnek nincs biológiai alapja, hanem mindkettőt a tár sadalom alakítja ki.
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? A férfiak és a nők viselkedésének különbségei inkább biológiai nemük, semmint társadalmi ne mük következménye? Más szóval, e különbségek mennyiben származnak a biológiai különbsé gekből? Ahogy fentebb, a „Biológia és szexuális viselkedés" (437. o.) című részben láttuk, egyes szerzők véleménye szerint a nők és férfiak visel kedésének természetes különbségeiért a humán biológia egyes tényezői a felelősek a hormonok tól és a kromoszómáktól kezdve az agy méretén át a genetikáig. Állításuk szerint e különbségek valamilyen formában minden kultúrában megta lálhatók, s ez azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségekért (amelyek a legtöbb társadal mat jellemzik) természetes tényezők a felelősek. E kutatók nagy része többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy szinte minden kultúrára igaz, hogy inkább a férfiak, és a nem a nők vesznek részt a vadászatban és a háborúkban. Vélemé nyük szerint ez minden bizonnyal azt mutatja, hogy a férfiakban megvannak a biológiai alapú agresszív hajlamok, míg a nők ezekkel nem ren delkeznek. Sok kutatót nem győz meg ez az érvelés. Ok arra mutatnak rá, hogy a férfiak agresszivitásá nak szintje kultúránként igen változó, és hogy bizonyos kultúrák a nőktől is inkább elvárják a fokozottabb passzivitást és szelídséget (Elshain 1987). Az elmélet kritikusai arra hivatkoznak, hogy a „természetes különbség" elmélete sok esetben az állati viselkedésre vonatkozó adato kon és nem az emberi viselkedéssel kapcsolatos antropológiai vagy történelmi bizonyítékokon alapul - s ez utóbbiak azt mutatják, hogy a jelen ség térben és időben igen változó. Hozzáteszik továbbá, hogy pusztán abból a tényből, hogy egy jellegzetesség többé-kevésbé univerzális, még nem következik az, hogy biológiai eredetű; lehet nek olyan általános jellegű kulturális tényezők is, amelyek ilyen jellegzetességeket alakítanak ki. A legtöbb kultúrában például a nők többsége éle te jelentős részét a gyermekek gondozásával tölti, és nem tud könnyen részt venni a vadászatban vagy a háborúban. Jóllehet nem lehet egyből elutasítani a fel tevést, miszerint a férfiak és nők viselkedési mintázatait biológiai tényezők határozzák meg, az ilyesféle hatás fiziológiai eredetét csaknem száz évnyi kutatás során sem tudták kimutatni. Nincs bizonyíték olyan mechanizmusok léte zésére, amelyek az ilyen biológiai erőket a fér fiakra és nőkre jellemző összetett társadalmi viselkedéssel kapcsolnák össze (Connell 1 9 8 7 ) .
Azok az elméletek, amelyek szerint az egyének bizonyosfajta velük született prediszpozíciónak engedelmeskednek, figyelmen kívül hagyják azt az alapvető fontosságú szerepet, amelyet a tár sadalmi interakció játszik az emberi viselkedés alakításában.
Nemi szocializáció A társadalmi nemi különbségek eredete tanul mányozható a nemi szocializáció vizsgálatá val is. A nemi szocializáció az a tanulás, amely során az egyén a társadalmi közegek, például a család és a média segítségével megtanulja a tár sadalmi nemi szerepeket. Ez a megközelítés kü lönbséget tesz a biológiai és a társadalmi nem között: az előbbi vele születik a gyermekkel, míg az utóbbit a gyermek megtanulja. A gyermek, azáltal, hogy kapcsolatba kerül a szocializáció különféle (elsődleges és másodlagos) közegei vel, fokozatosan magáévá teszi azokat a normá kat és elvárásokat, amelyeket biológiai nemének megfelelőnek tartanak. A társadalmi nemi kü lönbségek nem biológiailag meghatározottak, hanem kulturálisan alakulnak ki. E nézet szerint a férfiak és a nők között azért vannak társadalmi nemi különbségek, mert különböző szerepekre szocializálódtak. A nemi szocializáció elméleteit elfogadják a funkcionalisták, akik szerirtf. a fiúk és a lányok a „nemi szerepeket" és az azokhoz tartozó férfi és nemi identitásokat (maszkulinitás és feminitás) megtanulják (lásd 3 6 3 - 3 6 4 . o., „Funkcionalista megközelítések"). E folyamat során a pozi tív és negatív szankciók irányítják őket, vagyis azok a társadalmilag alkalmazott erők, amelyek bizonyos viselkedést megjutalmaznak, mást pe dig korlátoznak. Egy kisfiút például viselkedése kapcsán érhetnek pozitív szankciók („Milyen bá tor kisfiú vagy!") vagy negatív szankciók („A fiúk nem babáznak!"). Ezek a pozitív és negatív meg erősítések segítik a fiúkat és a lányokat abban, hogy megtanulják a tőlük elvárt nemi szerepeket és megfeleljenek azoknak. Ha egy egyén olyan nemi gyakorlatokat alakít ki, amelyek nincsenek összhangban biológiai nemével - más szóval, deviáns gyakorlatok -, akkor annak feltételezett oka az elégtelen vagy szabálytalan szocializáció. A funkcionalista elgondolás szerint a szociali zációs közegek úgy járulnak hozzá a társadalmi rend fenntartásához, hogy felügyelik az új gene ráció zökkenőmentes nemi szocializációját. A nemi szerepek és a szocializáció e merev értel mezését több oldalról érte bírálat. Sok szerző azt veti fel, hogy a nemi szocializáció nem inherens
12. F E J E Z E T
módon zökkenőmentes folyamat, és hogy a kü lönböző szocializációs „közegek" - mint például a család, az iskola és a kortárscsoportok - adott esetben ellentmondanak egymásnak. Továbbá, a szocializációs elméletek nem vesznek tudomást az egyén azon képességéről, hogy visszautasíthat ja vagy módosíthatja a nemi szerepeket körülvevő elvárásokat. Connell így érvel: A „szocializációs közegek" nem képesek me chanikus hatásokat kiváltani a növekvő egyén ben. Annyit tesznek, hogy a gyermeket arra kérik fel, hogy a társadalmi gyakorlatban egy bizonyos keretrendszerben vegyen részt. Ez a meghívás lehet kényszerítő (sok esetben az), és kísérheti erőteljes nyomás abban az irányban, hogy az egyén fogadja azt el és ne említsen al ternatívát... Azonban a gyerekek igenis vissza utasítják ezt a meghívást, pontosabban szólva elkezdik megtenni önálló lépéseiket a társadal mi nemek területén. Megeshet, hogy elutasít ják a heteroszexualitást... vagy hogy vegyítik a maszkulin és feminin elemeket, mint például azok a lányok, akik ragaszkodnak az iskolai versenysportokhoz. Megeshet, hogy saját éle tükben hoznak létre szakadást, mint például azok a fiúk, akik női ruhába öltöznek, amikor egyedül vannak. Az is előfordul - és talán ez a leggyakoribb lépés -, hogy kialakítanak egy fantáziaéletet, amely ellentmondásban áll az zal, ahogy valójában élnek (1987).
E z a f i a t a l n i g e r i w o d a a b e f é r f i s z e r t a r t á s o s t á n c b a n veszt részt a G e r e w o l b a n z a j l ó ü n n e p e n . A z a j k á r a é s a szemére
Fontos megjegyezni, hogy ellentétben néhány szociológus felvetésével, az emberek nem paszszív tárgyai vagy egyetlen kérdést fel nem tevő befogadói a nemi „programozásnak". Az emberek aktív résztvevők, akik a saját maguk számára te remtik vagy módosítják a szerepeket. Bár szkep tikusan kell fogadnunk minden olyan elméle tet, amely teljes egészében elfogadja a „biológiai nemi szerep" megközelítést, számos tanulmány rámutatott, hogy a nemi identitás bizonyos mér tékben a társadalmi hatások eredménye. A nemi identitást érő társadalmi hatások sok különböző csatornán keresztül érkeznek. Még azok a szülők is, akik elkötelezték magukat, hogy gyermekeiket „nem szexista" módon nevelik fel, úgy találják, hogy a létező nemi mintázatokkal igen nehéz szembehelyezkedni (Statham 1986). A szülő-gyermek interakciót vizsgáló tanulmá nyok például rámutattak arra, hogy van különb ség a fiúkkal és a lányokkal való bánásmód ese tében még akkor is, amikor a szülők úgy hiszik, hogy reakciójuk mindkét esetben egyforma volt. A játékok, képeskönyvek és televízió-műsorok, amelyekkel a kisgyermekek kapcsolatba kerül-
k e n t f e k e t e f e s t é k r ő l , v a l a m i n t a s z e m f o r g a t á s r ó l és a szé les m o s o l y r ó l ú g y t a r t j á k , h o g y k ü l ö n ö s e n v o n z ó a fiatal w o d a a b e nők számára.
nek, általában hangsúlyozzák a férfi és női jel legzetességek közötti különbséget. Bár a helyzet változóban van, a legtöbb, gyermekek számára készített könyvben, televízióműsorban és film ben még mindig több a férfi szereplő, mint a női. Általában a férfi hősök játsszák az aktívabb, ka landosabb szerepet, míg a nőket passzív, várako zó és az otthoni élet felé irányuló szereplőként ábrázolják (Weitzman 1972; Zammuner 1987; Davies 1991). A feminista kutatók rámutattak, hogy a fiatal közönség számára piacra dobott kul turális és médiatermékek mennyiben mutatnak fel hagyományos attitűdöket a nemek felé, vala mint a fiúktól, illetve lányoktól elvárt célok és ambíciók felé. Egyértelmű, hogy a nemi szocializáció igen nagy erejű hatás, és megkérdőjelezése nyugtala nító lehet. Miután az egyén számára „kijelölésre került" egy társadalmi nem, a társadalom elvárja, hogy az egyén „nőként" vagy „férfiként" visel-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
kedjék. Ezek az elvárások a mindennapi élet gya korlatai során teljesülnek be és termelődnek újra (Bourdieu 2002; Lorber 1994). / A nemi szocializációról részletesebben lásd a 6., „Szocializáció, életút, öregedés" című feje zetet, a 3 5 7 - 3 5 9 . oldalon.
A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója Az elmúlt években a szocializációra és a nemi szerepekre vonatkozó elméleteket egyre több szociológus vonta kétségbe. Nem értenek egyet azzal, hogy a biológiai nem biológiailag megha tározott, míg a társadalmi nemet a kultúra révén, tanulással sajátítja el az ember; véleményük sze rint a biológiai és a társadalmi nemet egyaránt társadalmi termékeknek kell tekintenünk. Nem csupán arról van szó, hogy a társadalmi nem tisztán a társadalom által létrehozott jelenség, amelynek nincs rögzített „lényege", hanem arról is, hogy az emberi test maga is ki van téve olyan társadalmi erőknek, amelyek különféleképpen alakítják és módosítják. Az ember adhat testének olyan jelentést, amely megkérdőjelezi azt, amit általában „természetesnek" gondolnak. Az egyé nek dönthetnek úgy, hogy testüket tetszésük sze rint alakítják ki vagy újraalakítják: ide kapcsoló dik például a testmozgás, a fogyókúrázás, a pier cing és a személyes divat, de a plasztikai műtétek és a nemváltoztató műtétek is. / Az egyének fokozott mértékű testalakításáról lásd még a 8., „Egészség, betegség és fogyaté kosság" című fejezetet. A technológiai fejlődés következtében elmosód tak az ember fizikai testének határai. Az említett szociológusok azzal érvelnek, hogy az emberi test és biológiai nem sem „adott dolog", hanem olyan jelenség, amely ki van téve az emberi ható erőnek és a személyes döntésnek az egyes társa dalmi kontextusokban. E nézőpont szerint azok a szerzők, akik a nemi szerepekre és a szereptanulásra fókuszálnak, implicit módon elfogadják, hogy a nemi különb ségeknek van biológiai alapja. A szocializációs megközelítés szerint a nemek közötti biológiai különbség olyan keretet jelent, amely magában a társadalomban válik „kulturálisan kidolgozottá". Ezzel szemben azok a tudósok, akik szerint a tár sadalmi és biológiai nemet a társadalom alakítja ki, elutasítják azt az elképzelést, miszerint a nemi különbségeknek bármilyen biológiai alapja len-
ne. Véleményük szerint a nemi identitás a társa dalomban észlelt nemi különbségekhez kapcso lódva jön létre, ami azután hozzájárul e különb ségek alakításához. Például az a társadalom, ahol a maszkulinitásról alkotott elképzelésekre a testi erő és a „kemény" viselkedés jellemző, arra bá torítja a férfiakat, hogy egy bizonyos testképet és egy bizonyos modort alakítsanak ki. Más szóval a társadalmi nemi identitások és a biológiai nemi különbségek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az egyén testéhez (Connel 1987; Scott-Morgan 1993; Butler 2007).
Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok Ha figyelembe vesszük a feministák aggodalmát a nők társadalmi alárendeltségével kapcsolatban, talán nem meglepő, hogy a társadalmi nemre irá nyuló korai kutatások legtöbbje szinte kizárólag a nőket és feminitással kapcsolatos elgondoláso kat vizsgálta. A férfiakat és a maszkulinitást vi szonylag egyértelműnek és problémamentesnek tekintették. Nem sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy vizsgálják a maszkulinitás ta pasztalatát vagy a férfi identitások kialakulását. A szociológusokat sokkal inkább az érdekelte, hogy megértsék azt, ahogy a férfiak elnyomják a nőket, és azt, hogy milyen szerepet játszanak a pat riarchátus fenntartásában. Az 1980-as évek második fele óta azonban na gyobb figyelmet szentelnek a férfiak és a maszku linitás kritikai tanulmányozására. A ^íők szerepét és a családi mintákat befolyásoló, az iparosodott társadalomra jellemző, alapvető változások kérdé seket vetettek fel a maszkulinitás természetével, valamint társadalomban játszott szerepének vál tozásával kapcsolatban. Mit jelent férfinak lenni a késő modern társadalomban? Egy gyorsan válto zó korban hogyan alakulnak át a férfiakkal szem beni hagyományos elvárások és a rájuk nehezedő nyomás? Válságban lenne a maszkulinitás? Az utóbbi években a szociológusok egyre in kább érdekesnek tartják azokat a pozíciókat és ta pasztalatokat, amely a férfiakat jellemezi az őket alakító nagyobb rendszerben. A társadalmi nem mel és szexualitással foglalkozó szociológiában ez a változás oda vezetett, hogy a nemi viszonyok - nők és férfiak társadalmilag meghatározott min tázatú interakciói - átfogó kontextusában hang súlyt kezdtek helyezni a férfiak és a maszkulinitás tanulmányozására. A szociológusok fel akarják tárni, hogy a férfi identitások hogyan alakulnak ki, és hogy a férfiak viselkedésére milyen hatással vannak a társadalmilag előírt szerepek.
12. F E J E Z E T mgnnngugigg
R. W. Connell: a nemi rend Bob Connel a Nem és hatalom [Gender and Po wer, 1987), A férfi és a fiúk [The Man and the Boys, 2001) és Maszkulinitások [Masculinities, 2005) című munkáiban a társadalmi nem egyik legteljesebb elméleti bemutatását adja. Megkö zelítése különösen nagy hatással járt a szocioló giában, mivel a patriarchátus és a maszkulinitás koncepcióját a nemi viszonyok átfogó elméleté vé integrálta. Gonnell szerint a maszkulinitások a nemi rend igen fontos részét képezik, és attól - vagy a velük együtt járó feminitásoktól - elkü lönítve nem érthetó'k meg. Connellt az foglalkoztatja, hogy a férfiak bir tokában lévő társadalmi hatalom hogyan hoz za létre és tartja fenn a nemi egyenlőtlenséget. Hangsúlyozza, hogy a nemi egyenlőtlenség nem pusztán „formátlan adathalmaz", hanem feltárja azt az alapot - „az emberi gyakorlat és társadalmi kapcsolatok szervezett területét" -, amely révén a nők a férfiakhoz képest alávetett helyzetben van nak (Connell 1987). Connell szerint a nyugati kapitalista országokban a nemi viszonyokat még mindig a patriarchális hatalom határozza meg. Az egyéni szinttől kezdve az intézményi szintig a maszkulinitás és a feminitás különféle típusai kivétel nélkül a férfiak nők fölötti dominanciájá nak alapvető feltételezése köré épülnek. Connell szerint a nemi viszonyokat a minden napi interakciók és gyakorlatok alakítják ki. Az átlagos emberek személyes életük során mutatott cselekedetei és viselkedése közvetlen kapcsolat ban áll a társadalom kollektív elrendezésével. Ezek az elrendezések az életek és a generációk során reprodukálódnak, de ugyanakkor változás nak kitettek. Connell a társadalom három olyan tényezőjét különbözteti meg, amelyek egymással kölcsön hatásban alakítják ki a társadalom nemi rendjét, azaz a maszkulinitások és feminitások hatalmi viszonyának mintázatát, amely a társadalomban széles körben elterjedt. Connell szerint a munka, a hatalom ésakatexis (személyes/szexuális viszo nyok) a társadalom jól megkülönböztethető, de kölcsönösen összefüggő részei, amelyek egymás viszonylatában működnek együtt és változnak. Ez a három terület reprezentálja azokat a főbb hely színeket, ahol a nemi viszonyok kialakulnak és működnek. Am unka az otthon elvégzett munkák (például a háztartással kapcsolatos kötelezettsé gek vagy a gyermekgondozás), illetve a munka erőpiacon elvégzett munka nemek szerinti meg osztása (ide tartozik például a foglalkoztatásban tapasztalható szegregáció és az egyenlőtlen fize tések kérdése). A hatalom az olyan társadalmi vi
szonyok révén működik, mint például az intéz ményekben, az államban, a katonai területen és az otthoni életben jelen lévő autoritás, erőszak vagy ideológia. A katexis az intim, érzelmes és személyes kapcsolatok (például a házasság, a szexualitás és a gyermeknevelés) dinamizmusá val függ össze. A nemi viszonyok, abban a formában, ahogy a társadalom e három területén megvalósulnak, társadalmi szinten egy bizonyos nemi rendszer be strukturálódnak. Connell nemi rendszernek nevezi a nemi viszonyok kisebb környezetekben, például egy bizonyos intézményen belül folyó játékát. Tehát egy adott családnak, szomszédság nak vagy államnak mind megvan a maga nemi rendszere. Máirtín Mac an Ghaill fontos kuta tást végzett a maszkulinitások kialakulásáról az egyik nemi rendben, az iskolában (lásd a keretes írást).
Nemi hierarchia Connell véleménye szerint a maszkulinitásnak és a feminitásnak sok különböző kifejezési mód ja van. A társadalom szintjén ezek az egymásnak ellentmondó változatok hierarchiába rendeződ nek, amely egy meghatározó előfeltevésre épül: a férfiak nők fölötti dominanciájára (lásd a 12.3. ábrát a 362. oldalon). Connell hierarchiájában a maszkulinitások és a feminitásdk stilizált „ideál típusait" használja. A hierarchia tetején a hege món maszkulinitás található,' amely a társada lomban jelen levő összes többi maszkulinitás és feminitás fölött áll. A „hegemón" a hegemónia fo galmára utal; a hegemónia egy bizonyos csoport társadalmi dominanciája, amelyet nem nyers erővel gyakorol, hanem egyfajta kulturális dina mika révén, amely mind a magánéletben, mind a társadalmi területeken jelen van. A média, az oktatás és az ideológia mind lehet olyan csator na, amelyen keresztül a hegemónia megvalósul. Connell szerint a hegemón maszkulinitást min denekelőtt a heteroszexualitással és a házasság gal, de ugyanakkor a tekintéllyel, a fizetett mun kával, a testi erővel és szívóssággal társítják. A hegemón maszkulinitást megtestesítő személyek például Arnold Schwarzenegger filmszínész és Kalifornia jelenlegi kormányzója, az 50 Cent hez hasonló rapperek és az üzletember Donald Trump. Jóllehet a hegemón maszkulinitást úgy tartják fent, mint a maszkulinitás ideális formáját, csu pán néhány olyan férfi van a társadalomban, aki meg tud ennek felelni. Mégis igen sok férfi élvezi a hegemón maszkulinitás patriarchális rendszer
it
SZEXUALITÁS ES TÁRSADALMI N E M
Máir Máirtín Mac an Ghaill néprajzi kutatást végzett egy brit állami középiskolában, hogy feltárja a „nemi rendet", vagyis azt, hogyan jelennek meg a nemi viszonyok az iskola korlátai között. Mac an Ghaill - Connell munkájából kiindul va - aziránt érdeklődött, hogy az iskolák hogyan hoznak létre aktív módon egy sor maszkulinitást és feminitást a diákok körében. Jóllehet elsősor ban a heteroszexuális maszkulinitások kialakulá sa foglalkoztatta, megvizsgálta egy csoport me leg férfi tanuló tapasztalatait is. Máirtín Mac an Ghaill eredményei, amelyet A férfiak kialakítása (The Making of Men, 1994) című munkájában publikált, feltárta, hogy az iskola maga is egy olyan intézmény, amelyet nemi és heteroszexuális mintázatok jellemeznek. A fennálló „rend" arra ösztönzi a diákokat, hogy egymás között olyan nemi viszonyokat alakítsanak ki, amelyek egybeesnek a nagyobb nemi renddel; vagyis az iskola keretein belül a domináns és alá rendelt maszkulinitások és feminitások hierarchiá ját lehet kimutatni. A heteroszexuális maszkulini tások kialakulását igen sokféle társadalmi hatás és gyakorlat segíti elő, például a fegyelmi eljárások, a tanított tárgyak meghatározása, a tanár-diák és diák-tanár interakció és a felügyelet. Mac an Ghaill az iskolai környezetben a masz kulinitás négy típusát határozza meg. A macsó fiúk fehér munkásosztálybeli fiúk, akik ellensze gülnek az iskolai hatalomnak, lenézik a tanulást és a jól teljesítő diákokat (lásd még a 17., „Okta tás" című fejezetet, a 632-633. oldalon). Mac an Ghaill azt a következtetést vonja le, hogy a macsó fiúk a „maszkulinitás krízisén" mennek keresztül, mivel azok a képzettséget nem vagy csak részben igénylő fizikai munkák, amelyet egykor a jövőbeli identitásukat meghatározó elemnek tekintettek, már nem hozzáférhetőek. Ez olyan, a jövővel kap csolatos pszichológiai és gyakorlati dilemmát je lent a fiúk számára, amelyet nehezen értenek, és még nehezebben oldanak meg.
re jellemző uralkodó helyzetéből fakadó előnyö ket. Connell ezt „patriarchális osztaléknak", míg azokat, akik ennek előnyeit élvezik, a cinkos fér fiasság megtestesítőinek nevezi. Több maszkulinitás és feminitás létezik, és ezek alá vannak rendelve a hegemón maszkulinitásnak. Az alárendelt maszkulinitások között a legjelentősebb a homoszexuális maszkulinitás. A hegemón maszkulinitás által dominált nemi rendben a homoszexuális férfit az „igazi férfi" ellentétének tekintik: nem felel meg a hegemón
A második csoportot a jól tanuló diákok alkot ják, akik szakképzettséget szeretnének szerez ni. A „macsó fiúk" (és tanárok) ezeket a fiúkat nőiesként, „hülye stréberként" sztereotipizálják. Mac an Ghaill szerint a jól teljesítők a leggyakrab ban úgy kezelik a rosszindulatú sztereotipizá^st, hogy továbbra is bíznak abban, hogy a kemény tanulás és iskolai bizonyítványaik majd biztosítják számukra a jövőt. Ez alkotja maszkulin identitá suk alapját. A harmadik kategória a vállalkozó kedvűek csoportja, azoké a fiúké, akik az új szakmai tan rend tárgyai iránt (számítástechnika, üzleti ta nulmányok) érdeklődnek. Mac an Ghaill őket az Thatcher idejére jellemző új „vállalkozói kultúra" gyermekeinek tekinti. E fiúk számára a sikeres emelt szintű vizsgák viszonylag haszontalanok, tekintetbe véve azt, hogy milyennek képzelik jö vőjüket, valamint azt, hogy a jövő tervezésénél a piacot tartják fontosnak. Az utolsó csoportban a „valódi angol férfiak" vannak. A középosztálybeli csoportok közül ez a leginkább problémás, mivel az iskolai tanulással szembeni attitűdjük ambivalens, de ugyanakkor egy olyan kultúra „urainak" tekintik magukat, amely felsőbbrendű mindannál, amit tanáraik nyújthatnak. Mivel irányultságuk szerint kar riert szeretnének építeni, a „valódi angoj férfiak" maszkulinitását az erőfeszítés nélkül elért iskolai eredmény látszata jellemzi. A homoszexuális férfi diákok vizsgálata során Mac an Ghaill úgy találta, hogy a társadalmi vagy biológiai nemmel kapcsolatos iskolai beszélgeté sek erősen heteroszexuális, a hagyományos viszo nyokra és a nukleáris családra alapuló norma- és értékrendszert vesznek magától értetődőnek. Ez a fiatal meleg férfiak esetében „zavarodottság hoz és ellentmondásokhoz" vezet, mivel úgy ér zik, hogy a többiek semmibe veszik, ugyanakkor skatulyába is zárják őket.
maszkulinitás ideáljának, és sok esetben megtes tesíti a hegemón maszkulinitás számos „elvetett" jellegzetességét. A homoszexuális maszkulinitás stigmatizált, és a férfiak nemi hierarchiájának al ján található. Connell szerint a feminitások mindegyike a he gemón maszkulinitásnak alávetve alakul ki. A fe minitás egyik formája - a hangsúlyozott nőiesség - a hegemón maszkulinitás fontos kiegészítője. Ez a feminitás a férfiak érdekeinek és vágyai nak kiszolgálására irányul, és „engedékenység,
12.3. ábra Nemi hierarchia Hegemón maszkulinitás
Több hatalom Alárendelt férfiasságformák
Alárendelt nőiességformák
Homoszexuális maszkulinitás
Hangsúlyozott nőiesség Ellenálló nőiesség
gondoskodás és empátia" jellemzi. A fiatal nők körében a szexuális receptivitással, az idősebb nőknél az anyasággal kapcsolódik össze. Con nell Marilyn Monroe-t a hangsúlyozott nőiesség „archetípusának és egyben szatírájának" nevezi. Rámutat, hogy a médiában, a reklám- és marke tingkampányokban továbbra is a hangsúlyozott nőiesség van túlsúlyban. Végül ott vannak az alárendelt feminitások, amelyek elutasítják a fentebb vázolt hangsú lyozott nőiességet. Azonban egészében véve el mondható, hogy a hangsúlyozott nőiesség kon vencionális társadalmi normaként való fenntar tására fordított hatalmas figyelem azzal jár, hogy nem kap szót a többi alárendelt feminitás, amely elutasítja a konvenciót. Többek között a feminis ták, a leszbikusok, a vénlányok, a bábák, a bo szorkányok, a prostituáltak és a fizikai munkások olyan nők, akik nem alárendelt identitásokat és életmódokat alakítottak ki. Az ellenálló nőiessé gek tapasztalati azonban általában „nem látsza nak a történelemben".
A nemi rend változása: krízistendenciák Jóllehet Connell egy világosan szervezett nemi hierarchiát vázolt fel, elutasítja azt a nézetet, mi szerint a nemi viszonyok rögzítettek és statiku sak lennének. Épp ellenkezőleg, úgy véli, hogy e viszonyok folyamatos változás következményei, ezért nyitottak a kihívások irányában. Connell a nemi rendet dinamikusnak látja. Mivel úgy gondolja, hogy a biológiai és a társadalmi nemet társadalmilag hozzák létre, amellett érvel, hogy az emberek tudnak változtatni társadalmi nemi orientációjukon. Ez alatt nem feltétlenül azt érti, hogy az emberek szexualitásukat át tudják kap
csolni a homoszexuálisról a heteroszexuálisra, vagy fordítva - bár némely esetben ez is megtör ténik -, hanem azt, hogy az emberek társadalmi nemi identitása és szemléletmódja folyamatosan alakul. Azok a nők például, akik azelőtt a „hang súlyozott nőiesség" szószólói voltak, kialakíthat nak magukban feminista öntudatot. E folytonos változási lehetőség az oka annak, hogy a ne mi vi szonyok mintázatai széteshetnek és hogy az em beri tevékenység alakíthatja őket. Habár több szociológus felveti, hogy a nyuga ti társadalom „nemi válságon" megy keresztül, Connell úgy gondolja, hogy egyszerűen a válság irányába mutató erőteljes tendenciák figyelhetők meg. E tendenciák három formát öltethetnek. Az első az intézményesülés krízise. Connell ezalatt azt érti, hogy azok az intézmények, amelyek ha gyományos a férfi hatalmat támogatták - például a család és az állam - lassan meggyengülnek. A férfiak nők fölötti dominanciájának legitimációját gyengítik a válásról, a családon belüli erőszakról és a nemi erőszakról szóló törvények, valamint a gazdasági kérdések, például az adózás és a nyug díj. A második a szexualitás krízise, az, hogy a he gemón heteroszexualitás már kevésbé domináns, mint régen volt. A nők és a melegek szexualitásá nak növekvő ereje nyomást jelent a hagyományos hegemón maszkulinitás számára. A harmadik az érdekek kialakulásának krízise. Connell sze rint a társadalmi érdekek új alapokra kerültek, amelyek ellentétesek a fennálló nemi renddel. A házas nők jogai, a meleg mozgalmak és a férfiak körében megjelenő „antiszexista" attitűdök mind veszélyt jelentenek a jelenlegi rendre. Connell azzal érvel, hogy az egyének és a csoportok tet tei megváltoztathatják a nemi rendet. A meglévő rendben már most nyilvánvaló krízistendenciák felhasználhatók arra, hogy a nemi egyenlőtlenség megszűnjék (Connell 1987, 2005). Az utóbbi időszakban Connell elkezdte vizs gálni a globalizáció nemi rendre gyakorolt hatá sát. Véleménye szerint maga a társadalmi nem is globalizálódott. Ez többek között azt foglalja ma gában, hogy a korábban különálló, lokális nemi rendek között interakció alakul ki, valamint azt, hogy az individuális helyszínek mellett létrejön nek a nemi viszonyok új színterei. Connell azt állítja, hogy a nemi viszonyoknak több alapvető fontosságú új színtere van, amelyek szerepet játszanak a társadalmi nem globalizáló dásában: a transznacionális és multinacionális cégek, amelyekre általában jellemző a munka ne mek szerinti megoszlása és a maszkulin irányítási kultúra; a nemzetközi kormányközi szervezetek, például az ENSZ intézményei, amelyeket általá ban szintén férfiak vezetnek; a nemzetközi mé-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
dia, amelyre szintén jellemző a munka erőteljes nemek szerinti megoszlása, és amely terjeszti a társadalmi nem bizonyos értelmezéseit; és végül, a globális piacok (a tőke-, az áru-, a szolgáltatásés a munkaerőpiac), amelyek általában nemileg erősen strukturáltak és egyre nagyobb mértékben elérik a helyi gazdaságokat. Connell szerint a társadalmi nem globalizációja a lokális nemi rendek és nemi viszonyok fen tebb említett új színterei közötti interakciókhoz vezetett, tehát most már beszélhetünk „nemi vi lágrendről". Connell azzal érvel, hogy a globalizáció adja a kontextust, amelyben el kell gondol kodnunk a férfiak életén, valamint a maszkulini tások jövőbeli kialakításán és kifejezésén.
A NEMI EGYENLŐTLENSÉG Láttuk, hogy a társadalmi nem olyan, társadal milag kialakított fogalom, amely különböző tár sadalmi szerepeket és identitásokat tulajdonít a férfiaknak és a nőknek. Azonban - ahogy Bob Connell ás Máirtín Mac an Ghaill rámutatott, a nemi különbségek ritkán semlegesek: a nem szin te minden társadalomban a társadalmi rétegző dés jelentős formája. A társadalmi nem alapvető tényező, amely meghatározza az egyének és cso portok által tapasztalt lehetőségeket és életesé lyeket, s nagymértékben hat azokra a szerepekre, amelyeket a háztartástól az államig a különféle társadalmi intézményekben játszanak. Bár a fér fiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a nők na gyobb hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak. A férfiak szerepeit általában magasabbra értéke lik és jobban megjutalmazzák, mint a nők sze repeit: szinte minden kultúrában a nők viselik a gyermekgondozás és a házimunka elsődleges fe lelősségét, míg a férfiak hagyományosan a család megélhetéséért felelnek. A munka nemek szerinti jelenlegi megoszlása oda vezetett, hogy a férfiak és a nők különböző helyzetben vannak a hata lom, a presztízs és a gazdagság tekintetében. Annak ellenére, hogy a nők sok országban elő re léptek, a nemi különbségek továbbra is a tár sadalmi egyenlőtlenségek alapjául szolgálnak. A szociológusok érdeklődésének középpontjába került a nemi egyenlőtlenség vizsgálata és ma gyarázata. Számos elméleti megközelítés létezik, amely azt magyarázza, hogy a férfiak miért van nak régóta domináns helyzetben a nőkhöz képest a gazdaság, a politika, a család területén és má sutt. A következő részben áttekintjük a társadal mi szinten jelentkező nemi egyenlőtelenség ter mészetét magyarázó fontosabb megközelítéseket.
Az egyes környezetekben és intézményekben megmutatkozó nemi különbségeket más fejeze tekben tárgyaljuk (lásd a következő keretes részt).
Funkcionalista megközelítések Ahogy az 1. fejezetben láttuk, a funkciona .ista megközelítés szerint a társadalom egymással köl csönös kapcsolatban álló részekből álló rendszer, amelyek, ha egyensúlyban vannak, zökkenőmen tesen működnek, és így kialakítják a társadalmi szolidaritást. Tehát a társadalmi nem funkciona lista vagy funkcionalizmus ihlette megközelítése arra kíván rámutatni, hogy a nemi különbségek elősegítik a társadalmi stabilitást és integrációt. Bár ezeket a nézeteket régebben sokan vallották, ugyanakkor mások erősen kritizálták is, mond ván, hogy a konszenzus kiterjesztése érdekében figyelmen kívül hagyják a társadalmi feszültsé geket és konzervatív módon közelítik meg a tár sadalom világát. Azok a szerzők, akik a „természetes nemi kü lönbségek" iskolájához tartoznak, általában amel lett érvelnek, hogy a férfiak és a nők közötti mun kamegosztás biológiai alapú. A nők és a férfiak azokat a feladatokat látják el, amelyekre biológiai lag a legalkalmasabbak. George Murdock antro pológus például úgy vélte, hogy az a praktikus és kényelmes, ha a nők az otthoni és családdal kap csolatos felelősségeikre összpontosítanak, míg a férfiak nem otthon dolgoznak. Több mint két száz társadalom kultúraközi tanulmányozása so rán Murdock (1949) arra a következtetésre jutott, hogy a nemek szerinti munkamegosztás minden kultúrában jelen van. Jóllehet ez nem biológiai „programozás" eredménye, de a leglogikusabb alap a társadalom megszervezéséhez. Talcott Parsons, vezető funkcionalista gondol kodó, a család ipari társadalomban játszott"szerepével foglalkozott (Parsons-Bales 1956). Különö sen a gyermekek szocializációja érdekelte, és úgy vélte, hogy a stabil, támogató családok kulcsszere pet játszanak a sikeres szocializációban. Parsons szerint a család akkor működik a leghatékonyab ban, ha a munkamegosztás egyértelmű, és a nők expresszív szerepet játszanak, azaz gondozzák a gyermekeket, és biztonságot és érzelmi támaszt nyújtanak nekik. A férfiaknak ugyanakkor inst rumentális szerepet kell játszaniuk - ők a család kenyérkeresői. Mivel a férfiak szerepe stresszes természetű, a nők expresszív és gondoskodó haj lamait a férfiak stabilizálására és megnyugtatásá ra is fel kel használni. A munka e komplementer, a nemek közötti biológiai különbségekből eredő megosztása biztosítja a családi szolidaritást.
364
12. F E J E Z E T
A nemi egyenlőtlensége
t ' •'
A szociológusok definíciója szerint a nemi egyen lőtlenség a csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennál ló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbsé gek összessége. A férfiak és a nők közötti nemi egyenlőtlenséget vizsgálva a következő kérdések merülnek fel: a nőknek és a férfiaknak egyenlő hozzáférésük van az értékesnek tartott társadal mi forrásokhoz, például az élelmiszerhez, a pénz hez, a hatalomhoz és az időhöz? Hasonló lehe tőségeik vannak az életben? Egyformán értékelik tevékenységeiket? Ezeket az alapvető kérdéseket több ponton feltesszük, ahogy áttekintjük a szo ciológusok érdeklődését kiváltó témákat. A nemi kérdések részletes tárgyalása a következő oldala kon található:
A gyermekneveléssel kapcsolatban John Bowlby (1953) vetett fel egy másik funkcionalista megközelítést. Véleménye szerint az anya kulcs szerepet játszik a gyermekek elsődleges szocia lizációjában. Ha az anya nincs jelen vagy ha a gyermeket kiskorában elválasztják az anyjától - ez az állapot az anyamegvonás -, akkor komoly veszélye van annak, hogy a gyermek szocializá ciója nem lesz megfelelő. Ez későbbi élete során komoly társadalmi és pszichológiai problémák hoz vezethet, beleértve az antiszociális és pszi chopata hajlamokat is. Bowlby szerint a gyermek jóléte és mentális egészsége legjobban az anyával való szoros, személyes és folyamatos viszony ré vén biztosítható. Elfogadta, hogy a hiányzó anyát pótolhatja egy „pótanya", de azt javasolta, hogy ennek a személynek is nőnek kell lennie - nem kétséges, hogy véleménye szerint az anyaszerep kifejezetten női szerep. Bowlby anyamegvonás elméletével egyesek amellett érvelnek, hogy a dolgozó anyák elhanyagolják gyermeküket.
Értékelés A feministák élesen bírálják azokat a kijelentése ket, miszerint a munka nemek szerinti megosz tásának biológiai alapja van, és azzal érvelnek, hogy a feladatok társadalmi megoszlása egyálta lán nem természetes vagy elkerülhetetlen. A nő ket nem biológiai adottságaik akadályozzák meg abban, hogy bizonyos foglalkozásokat ellássanak, hanem az emberek olyan szerepekre szocializá lódnak, amelyeket kulturálisan elvárnak tőlük. Jelentős mennyiségű bizonyíték mutatja azt,
• társadalmi nem a szociológiai elméletalkotás ban: 4. fejezet, 1 0 0 - 1 0 1 . o. • nem verbális kommunikáció és társadalmi nem: 5. fejezet, 117-119. o. • nemi szocializáció: 6. fejezet, 145-149. o. • társadalmi nem és egészség: 8. fejezet, 2 2 1 223. o. • társadalmi nem és osztály: 9. fejezet, 259-261. o. • vallás és társadalmi nem: 14. fejezet, 427. o. • társadalmi nem és iskolai teljesítmény: 17. feje zet, 5 5 1 - 5 5 5 . o. • társadalmi nem és bűnözés: 19. fejezet, 6 3 0 634. o. • A társadalmi nem és a nemi egyenlőtlenség kér dését a 7, „Családok és intim kapcsolatok"című fejezetben is központi témaként tárgyaltuk hogy az anyamegvonás-elmélet megkérdőjelez hető: tanulmányok állapították meg, hogy a gyer mekek tanulmányi előmenetele és személyes fejlődése éppen abban az esetben jobb, ha mind két szülő legalább részben házon kívül alkalma zásban van. Parsons „expresszív" nőről alkotott véleményét is kritizálják a feministája és más szociológusok, akik véleménye szerint az ilyen nézetek elfogadják a nők otthoni dominanciáját. Nincs alapja annak az elképzelésnek, miszerint az „expresszív" nő szükséges a család zökkenő mentes működéséhez - ezt az elgondolást jobbá ra a férfiak kényelmének érdekében propagálják.
Feminista megközelítések «
A feminista mozgalom számos olyan elméletet dolgozott ki, amely azt célozza, hogy megma gyarázza a nemi egyenlőtlenségeket és progra mot alakítson ki e különbségek megszüntetésére. A nemi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos femi nista elméletek egymásnak élesen ellentmon danak. A feminizmus különféle iskolái a nemi egyenlőtlenségeket többféle mélyen beágyazott társadalmi folyamattal (például a szexizmussal, a patriarchátussal és a kapitalizmussal) próbál ják magyarázni. Először áttekintjük az Egyesült Királyság 20. századi főbb feminista vonulatait: a liberális, a szocialista (vagy marxista) és a ra dikális feminizmust. A feminizmus különféle vonulatai közötti különbség sosem volt éles, de bevezetésként lehet rá támaszkodni. Az utóbbi évtizedekben a feminizmus új formáinak meg jelenésével - amelyek a korábbi vonulatokból
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
merítenek vagy ellentmondanak azoknak - a hármas felosztás veszített alkalmazhatóságából (Barker 1997). A részt két jelentős újabb elmélet, a fekete és a posztmodern feminizmus áttekinté sével zárjuk.
Liberális feminizmus A liberális feminizmus a társadalmi és kulturá lis attitűdökben keresi a nemi egyenlőtlenségek magyarázatát. A liberális feminizmus kialakulá sában fontos korai szerepet játszott John Stuart Mill angol filozófus A nők alárendeltségéről (On the Subjection of Women,1869) című esszéje, amely a nemek közötti jogi és politikai egyenlő séget követelte, beleértve a szavazati jogot is. A radikális és szocialista feministákkal ellentétben - akiknek tevékenységét alább vizsgáljuk -, a li berális feministák szerint a nők alárendeltsége nem egy nagyobb rendszer vagy struktúra része. Ehelyett ők arra a számos különálló tényezőre hívják fel a figyelmet, amelyek erősítik a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségeket. Az utób bi évtizedekben például a liberális feministák kampányt folytattak a munkahelyeken, oktatá si intézményekben és a médiában tapasztalható szexizmus és nőkkel szembeni diszkrimináció ellen. Általában arra törekednek, hogy a törvény hozás és egyéb demokratikus eszközök segítségé vel védjék, illetve megteremtsék a nők számára az egyenlő lehetőségeket. Az Egyesült Királyságban ilyen jogi előrelépés volt az egyenlő fizetésről szó ló törvény (1970) és a nemi megkülönböztetésről szóló törvény (1975), amelyet aktívan támogattak a liberális feministák, akik szerint az egyenlőség törvénybe foglalása fontos szerepet játszik a nők elleni diszkrimináció megszüntetésében. A libe rális feministák a meglévő rendszerben tevékeny kednek; céljuk a reformok fokozatos bevezetése. Ebből a szempontból céljaikat és módszereiket tekintve visszafogottabbak sok radikális és szo cialista feministánál, akik a fennálló rendszer megszüntetését követelik. Míg a liberális feministák a 1 9 - 2 0 . század fo lyamán nagymértékben hozzájárultak a nők helyzetének javulásához, kritikusaik felróják ne kik, hogy nem tudták sikeresen kezelni a nemi egyenlőtlenségek alapvető okait, és nem veszik tudomásul azt, hogy a nők társadalmi elnyomá sa szisztematikus jellegű. A liberális feministák a nők által elszenvedett egyes hátrányokra (a sze xizmusra, a diszkriminációra, az egyenlőtlen fize tésre) összpontosítják figyelmüket, és így csupán részleges képet festenek a nemi egyenlőtlenség ről. A radikális feministák azzal vádolják a libe-
ralis feministákat, hogy arra bátorítják a nőket, fogadják el az egyenlőtlen társadalmat és annak versengő jellegét.
Szocialista és marxista feminizmus A szocialista feminizmus a marxi konfliktusel méletből (lásd az 1. fejezetet, 3 2 - 3 4 . o.) ered, bár Marx maga nem sok szót ejtett a nemi egyenlőt lenségről. A szocialista feminizmus kritizálja a li berális feminizmust, mondván, hogy nem látják be: a társadalomban olyan erőteljes érdekek van nak, amelyek ellenségesek a nők egyenlőségével szemben (Bryson 1993). A szocialista feministák célja a patriarchátus és a kapitalizmus megszün tetése (Mitchell 1966). Friedrich Engels, Marx barátja és munkatársa, Marxnál többet tett azért, hogy a nemi egyenlőtlenséget marxista perspek tívából magyarázza. Engels szerint a kapitalizmusban a nők férfiak kal szembeni alávetettségének alapját anyagi és gazdasági tényezők alkotják, mivel a patriarchá tus a magántulajdonban gyökerezik. Engels azzal érvelt, hogy a kapitalizmus azzal erősíti a pat riarchátust (a férfiak uralmát a nők felett) mint osztályelnyomást, hogy a vagyont és a hatalmat kisszámú férfi kezében összpontosítja. A kapita lizmus jobban erősíti a patriarchátust, mint a ko rábbi társadalmi rendszerek, mert a korábbi kor szakokhoz képest hatalmasabb vagyont halmoz fel, és ennek következtében a hatalmat a férfiak - a keresők, a tulajdon birtokosai és örökösei - ke zébe adja. Másodszor, a kapitalista gazdaság ak kor sikeres, ha az embereket - különösen a nőket - fogyasztóként definiálja, meggyőzve őket arról, hogy szükségleteiket csak a termékek és áruk foly tonosan növekvő mértékű fogyasztásával tudják kielégíteni. Engels szerint a kapitalizmusban a férfiakat azzal zsákmányolják ki, hogy kevés bért fizetnek nekik, a nőket pedig azzal, hogy egyál talán nem fizetnek nekik bért. A házimunkáért kifizetett bér számos feminista elképzelés fontos része, és részletesen a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetben tárgyaljuk. A szocialista feministák szerint a liberális fe ministák reformpárti céljai nem érintik a lénye get. Ok a család újrastrukturálását, a „házi rab szolgaság" végét és a gyermeknevelés és -gondo zás, valamint a háztartási teendők elvégzésének valamely kollektív módját követelik. Marx után sokan érveltek amellett, hogy ezek a célok csu pán szocialista forradalommal érhetők el, amely megteremtené a valódi egyenlőséget egy olyan ál lamközpontú gazdaságban, ahol mindenki szük ségletei szerint részesülhetne a javakból.
12. F E J E Z E T
Radikális feminizmus A radikális feminizmus központi gondolata sze rint a nők kizsákmányolásának felelősei és ha szonélvezői a férfiak. A patriarchátus analízise alapvető fontosságú a feminizmus ezen ága szá mára. A patriarchátust olyan jelenségnek tekin tik, amely minden időben és minden kultúrában létezett. A radikális feministák sokszor a csalá dot emelik ki mint a nők társadalmi elnyomásá nak egyik elsődleges forrását. Véleményük sze rint a férfiak azzal zsákmányolják ki a nőket, hogy a nők által otthon ingyen elvégzett házimunkára hagyatkoznak, ugyanakkor megtagadják a nőktől a hatalmi pozíciókhoz és a társadalmi befolyás hoz való hozzáférést. A radikális feministák többféleképpen értelme zik a patriarchátus alapját, de a legtöbben egyet értenek abban, hogy magában foglalja a nők tes tének és szexualitásának valamilyen formában történő kisajátítását. Shulamith Firestone (1971) korai feminista szerző szerint a férfiak tartják el lenőrzés alatt a nők reprodukcióval és gyermek gondozással kapcsolatos szerepeit. Mivel bioló giailag a nők alkalmasak a szülésre, a védelem és a megélhetés tekintetében erősen függeni kez denek a férfiaktól. Ez a nukleáris családban ta lálható „biológiai egyenlőtlenség" társadalmilag
szerveződik. Firestone „nemi osztályról" beszél, amikor leírja a nők társadalmi helyzetét, és úgy véli, hogy a nők kizárólag a család és a családot jellemző hatalmi viszonyok megszüntetésével szabadulhatnak fel. Más radikális feministák arra m u t a t n a : rá, hogy a férfiak által a nők ellen elkövetett erőszak alapvető fontosságú a férfi szupremáciában. Vé leményük szerint a családon belüli erőszakot, a nemi erőszakot és a zaklatást nem a pszichológia vagy a bűnözés körébe sorolható különálló ese teknek kell tekinteni, hanem a nők szisztemati kus elnyomásának részét képezik. Még a hétköz napi élet interakciói is - például a nem verbális kommunikáció, egymás meghallgatásának és fél beszakításának mintázatai, vagy az, hogy a nők mennyire érzik magukat kényelmesen nyilvános helyeken - kivétel nélkül a nemi egyenlőtlensé get erősítik. A radikális feministák hozzáteszik, hogy a szépség és a szexualitás népszerű koncep cióit a férfiak erőszakolják rá a nőkre, annak ér dekében, hogy egy bizonyos típusú nőiesség jöj jön létre. Például azok a társadalmi és kulturális normák, amelyek a karcsú testet és a férfiakkal szembeni gondoskodó attitűdöt hangsúlyozzák, hozzájárulnak a női alávetettség fenntartásához. A média, a divat és a reklám „tárgyiasítja" a nő ket: szexuális tárgyakká teszi őket, hogy örömöt
S o k radikális és szocialista feminista szerint az ilyen f é r f i m a g a z i n o k , v a l a m i n t a k e m é n y e b b p o r n o g r á f i a fenntartja a nők alávetettségét.
y-»
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
okozzanak és szórakozást nyújtsanak a férfiak nak. A radikális feministák szerint reformokkal vagy fokozatos változással nem lehet felszabadí tani a nőket a szexuális elnyomás alól. A nemi egyenlőség kizárólag a patriarchális rendszer megszüntetésével érhető el, mivel a patriarchá tus szisztematikus jelenség. Számos feminista gondolkodó tekintette a pat riarchátust a nemi egyenlőtlenséget magyarázó jelenségnek. A radikális feministák kijelentették: „ami személyes kérdés, az politikai kérdés is" - ez zel hatásosan felhívták a figyelmet a nők elnyo másának számos összefüggésére. Azzal, hogy a férfiak által elkövetett erőszakra és a nők tárgyiasítására helyezték a hangsúlyt, a nők alávetettsé géről szóló viták középpontjába helyezték ezeket a kérdéseket. A radikális feminista nézetek azonban sok ponton kifogásolhatók. Az egyik legjelentősebb ellenvetés talán az, hogy a patriarchátus kon cepciója abban a formában, ahogyan a radikális feministák használják, nem nyújt általános ma gyarázatot a nők elnyomására. A radikális femi nisták általában azt állítják, hogy a patriarchátus a történelem során mindig, minden kultúrában létezett, azaz hogy egyetemes jelenség. A kritiku sok szerint azonban ez a patriarchátuskoncepció figyelmen kívül hagyja a történelmi és kulturális változatokat, továbbá mellőzi azt a jelentős ha tást, amelyet a faj, az osztály és az etnikum gya korolhat a nők alárendeltségének természetére. Más szóval a patriarchátus nem tekinthető egye temes jelenségnek - ha így fogjuk fel, azt kockáz tatjuk, hogy a biológiai redukcionizmus elvét fo gadjuk el, azaz a nemi egyenlőtlenséget a maga összetettségében a férfiak és nők közötti különb ségre egyszerűsítjük le. Sylvia Walby jelentős lépésként a patriarchátus új koncepciójával állt elő (lásd a keretes írást). Walby szerint a patriarchátus mint elgondolás a magyarázat hasznos és értékes eszköze marad hat, amennyiben meghatározott módokon hasz nálják.
Fekete feminizmus Vajon a feminizmus fentebb ismertetett válto zatai egyformán érvényesek a fehér és nem fe hér nők tapasztalataira? A fekete feministák és a fejlődő országban élő feministák nagy részének véleménye szerint nem. Úgy gondolják, hogy a nagyobb feminista filozófiai iskolák nem veszik figyelembe a nők közötti etnikai különbségeket, mivel ezek az iskolák az ipari társadalmakban élő, fehér, többségében középosztálybeli nők di-
lemmáival foglalkoznak. Véleményük szerint nem lehet megalapozott az az elmélet, amely a nők egy bizonyos csoportjának élményei alapján általánosít az összes nő alávetettségéről. Továb bá, problematikus maga az elképzelés, miszerint a nemi elnyomásnak létezik olyan „egysége"" formája, amelyet minden nő egyaránt tapasztal. A feminizmus létező formáival szembeni elé gedetlenség olyan elméleti rendszerek kialakulá sához vezetett, amely a fekete nők sajátos problé máival foglalkozik. Az amerikai fekete feminista szerző, bell hooks (minden esetben kisbetűvel írja a nevét) memo árjához írt előszavában a következőket mondja: Manapság sok feminista gondolkodó, aki a lá nyokról ír és beszél, szereti azt mondani, hogy a fekete lányok önbecsülése jobb, mint a fehér lányoké. Ezt a különbséget általában azzal mé rik le, hogy a fekete lányok öntudatosabbak, többet beszélnek, magabiztosabbnak tűnnek. Azonban a hagyományos, déli eredetű fekete társadalomban a lányoktól elvárták és elvárják ma is, hogy fejezzék ki magukat értelmesen és viselkedjenek méltósággal. Szüleink és taná raink mindig arra ösztönöztek minket, hogy álljunk ki és beszéljünk világosan. Ezeknek a magatartásformáknak a faj felemelése voltba célja, de nem szükségszerűen voltak a női ön becsülés erősítésével társított magatartásfor mák. Egy szókimondó lány még érezhette ér téktelennek magát azért, mert nem volt eléggé világos a bőre vagy a haja. Ezek olyan elemek, amelyeket nem vesznek figyelembe a fehér ku tatók, amikor a fekete nők önbecsülését olyan mércével mérik, amelyet a fehér nők tapaszta latai alapján kialakult értékek szerint határoz tak meg (hooks 1997). A fekete feminista szerzők gyakran^ hangsúlyoz zák a történelmi körülmények szerepét a jelen azon problémáiban, amelyekkel a fekete nők nap mint nap szembesülnek. Az amerikai fekete fe ministák írásaikban kiemelik a rabszolgaság erő teljesen ható örökségét, a szegregációt és a fekete közösségen belüli, nemi egyenlőtlenségek ellen küzdő polgárjogi mozgalmak hatását. Rámutat nak, hogy a korai fekete szüfrazsettek támogat ták a nők jogaiért folyó kampányt, de felismerték, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a faj kérdé sét, azt, hogy a fekete nőket fajuk és nemük alap ján egyszerre diszkriminálják. Az utóbbi években a fekete nők nem játszottak központi szerepet a nők felszabadítását célzó mozgalmakban, rész ben azért, mert „női mivoltuk" kisebb mértékben határozta meg identitásukat, mint a fajuk.
12. F E J E Z E T
Sylvia Walby: a patriarchátus elr A patriarchátus fogalma számos, a nemi egyen lőtlenséggel foglalkozó feminista értelmezés kö zéppontjában áll, de sokan kritizálták az analízis eszközeként történő felhasználását, mondván, hogy nem nyújt elégséges magyarázatot a nemi egyenlőtlenség változásaira és sokféleségére. Az érvek egyike az, hogy nem beszélhetünk olyan elnyomó rendszerről, amely az egész történelem során egységes és változatlan lett volna. Sylvia Walby szerint a patriarchátus koncepciója kulcs szerepet játszik a nemi egyenlőtlenség elemzésé ben. Azt azonban elismeri, hogy számos kritika jogos. A patriarchátus elméleti szintre emelése {Theorizing Patriarchy, 1990) című munkájában Walby a patriarchátust a korábbiakhoz képest rugalmasabban értelmezi: teret ad a történelem során bekövetkezett változásoknak és figyelembe veszi az etnikai és osztálykülönbségeket. Walby szerint a patriarchátus „a társadal mi struktúrák és gyakorlatok olyan rendszere, amelyben a férfiak dominanciája jellemző, akik elnyomják és kizsákmányolják a nőket" (1990, 20. o.). Úgy vélekedik, hogy a patriarchátus és a kapitalizmus olyan különálló rendszerek, amelyek különféleképpen hatnak egymásra: a történelmi körülményektől függően esetenként harmoni kusan, máskor ellentétesen. Walby azzal érvel, hogy a munka nemek szerinti megosztása miatt a kapitalizmus általában haszonélvezője a patriar chátusnak, de vannak olyan időszakok, amikor a két rendszer nincs harmóniában. Például háború idején, amikor a nők nagy számban lépnek be a munkaerőpiacra, a kapitalizmus és a patriarchá tus érdekei nem esnek egybe. Walby hat olyan struktúrát határoz meg, ame lyen keresztül a patriarchátus működik. Felismeri, hogy a korai feminista elmélet egyik gyengesége az volt, hogy a nők elnyomásának mindig csak egy „lényegi" elemére - például a férfiak által el követett erőszakra vagy a nők reprodukcióban játszott szerepére - fókuszált. Mivel Walbyt a nemi egyenlőtlenség mélységei és összefüggés rendszere érdeklik, a patriarchátus hat, egymás tól független, de kölcsönhatásban lévő struktúrá ját különbözteti meg: 1. A háztartással kapcsolatos termelés A nők ingyen végzett munkáját, például a házimunkát és a gyermekgondozást a férj vagy az élettárs ki sajátítja. 2. Fizetett munka A munkaerőpiacon a nők bizonyos típusú munkákhoz nem férnek hozzá, kisebb fizetést kapnak és az alacsonyabb kép
zettséget igénylő munkakörökben szegregálják őket. 3. A patriarchális állam Az állam - politikáját és prioritásait tekintve - szisztematikusan részre hajló a patriarchális érdekek irányában. 4. A férfiak által elkövetett erőszak Habár a férfiak által elkövetett erőszakot gyakran úgy tekintik, mintha egyedi cselekményekből állna, voltaképpen van általános mintázata és szisz tematikus rendszere. A nők napi gyakorisággal tapasztalják, és szabályszerű módon hat rájuk. Az állam gyakorlatilag elnézi az erőszakot azzal, hogy a rendkívüli esetek kivételével megtagadja a beavatkozást. 5. Patriarchális viszonyok a szexualitásban A „kötelező heteroszexualitásban" és a férfiakra és nőkre vonatkozó kettős mércében (a szexuá lis viselkedésre vonatkozó eltérő „szabályokban") nyilvánul meg. 6. Patriarchális kulturális intézmények Több in tézmény és gyakorlat (beleértve a médiát, a val lást és az oktatást) „patriarchális szemüvegen ke resztül" mutatja be a nőket. Ezáltal befolyásolják a nők identitását, valamint előírják számukra az elfogadható viselkedést és cselekvést. Walby a patriarchátus két jól elkülöníthető for máját különbözteti meg. A személyes patriarchá tus az, amikor a háztartásban egy patriarchális szerepet játszó férfi gyakorolja a nők fölötti hatal mat. Ebben az esetben a nőket alapvetően meg akadályozzák abban, hogy részt vegyenek a köz életben. A közéleti patriarchátus formáját tekintve kollektívabb jellegű. A nők jelen vannak a közélet bizonyos területein, de továbbra is el vannak zár va a vagyontól, a hatalomtól és a státustól. Walby vitatja, hogy Nagy-Britanniában a vikto riánus kortól napjainkig változás állt volna be a patriarchátus mértékében és formájában. Meg jegyzi, hogy a bérkülönbség csökkenése és a nők oktatásában bekövetkezett előrelépések azt mu tatják, hogy a patriarchátus mértéke változott, de semmiképpen sem jelentik azt, hogy megszűnt volna. Régebben a nők elnyomása javarészt ott hon történt, manapság pedig az egész társadal mon belül megy végbe: a nők ma a közélet terü letein tapasztalják meg a szegregációt és az alá vetettséget, más szóval, a patriarchátusnak csak a formája változott - a magánszférából a nyilvá nos szférába került át. Ahogy Walby szellemesen megjegyzi, a nők felszabadultak otthon, de csak azért, hogy egy egész társadalom zsákmányol hassa ki őket.
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
[Hjooks szerint a fehér feministák által prefe rált magyarázó keretek (például az a nézet, hogy a család a patriarchátus talpköve) nem feltétle nül alkalmazhatók a fekete közösségekre, ahol a család a rasszizmussal szembeni szolidaritás egyik legfontosabb színtere. Más szóval, a feke te nők esetében az elnyomottság más területeken jelentkezik, mint a fehér nők esetében. Ezért a fekete feministák szerint a fekete nők elnyomására nem adhat megfelelő magyarázatot a nemi egyenlőség bármely olyan elmélete, amely nem veszi számításba a rasszizmust. A társadal mi osztályok dimenziója egy másik olyan ténye ző, amelyet sok fekete nő esetében nem lehet fi gyelmen kívül hagyni. Egyes fekete feministák fenntartják, hogy a fekete feminizmus erőssége az, hogy a fajjal, az osztállyal és a nemmel kap csolatos kérdéseket összefüggéseikben vizsgálja. Véleményük szerint a fekete nők bőrszínük, ne mük és osztályuk miatt halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Amikor e három tényező köl csönhatásba kerül, felerősítik egymást (Brewer 1993).
Posztmodern feminizmus A posztmodern feminizmus a fekete feminiz mushoz hasonlóan megkérdőjelezi azt az elkép zelést, miszerint lenne egy olyan egységes alap, amely minden nő identitásának és tapasztalatá nak alapját képezi. / A szociológia posztmodern megközelítéseinek bevezető tárgyalását lásd a 4. fejezetben, 1 0 3 105. oldalon. A feminizmusnak ez az ága a művészetekben, épí tészetben, filozófiában és gazdaságban jelentkező posztmodernizmusból merít. A posztmodern fe minizmus bizonyos gyökerei felfedezhetők az eu rópai filozófusok, például Derrida (1978, 1981), Lacan (1995) és Simoné de Beauvoir (1969) mun káiban. A posztmodern feministák elutasítják azt az állítást, hogy létezik egy olyan nagy elmélet, amely magyarázza a nők társadalmi helyzetét, és azt az elképzelést, hogy a feminitásnak egyete mes, egységes esszenciája vagy kategóriája létez ne. Következésképpen, ezek a feministák elvetik és „esszencialistának" tekintik azokat a leíráso kat, amelyeket a többiek adnak a nemi egyenlőt lenség megmagyarázása érdekében: így elutasít ják például a patriarchátust, a rasszizmust vagy az osztályt (Beasley 1999). A posztmodernizmus ehelyett azt jelenti ki, hogy a sok eltérő nézőpontot egyaránt érvényes-
ként kell elfogadni. A feminitásnak nincs esszen ciája vagy lényege, hanem sok egyén és csoport van (heteroszexuálisok, leszbikusok, fekete nők, munkásosztálybeli nők stb.), akik mind különbö ző tapasztalatokkal rendelkeznek. Ez az irányz t a különféle csoportok és egyének „másságát" an nak összes eltérő formájában üdvözli. A poszt modern feminizmus egyik fő témája a „másság" pozitív oldalának kiemelése, és a pluralitást, a sokféleséget, a különbséget és a nyitottságot hang súlyozza, azt, hogy sokféle igazság, szerep és va lóságkonstrukció létezik. így a posztmodern fe minizmus egyik legfontosabb eleme a különbség (például a szexualitással kapcsolatos, az életkorbeli és a faji különbségek) hangsúlyozása. A posztmodern feministák a csoportok és egyének különbözőségének elismerése mellett a „dekonstrukció" fontosságát is hangsúlyoz zák. Ezen belül az a céljuk, hogy dekonstruálják a férfi nyelvet és a világról alkotott maszkulin nézeteket. A posztmodern feministák ehelyett megkísérlik kevésbé rögzített, nyitottabb, a nők tapasztalatait jobban tükröző szavak és nyelv használatát. Sok posztmodern feminista véli úgy, hogy a férfiak bináris megkülönböztetések kere tében látják a világot (például „jó versus VJSSZ", „helyes versus helytelen", „szép versus csúf"). Véleményük szerint a férfiak a férfit tekintik nor málisnak, a nőt pedig ehhez képest deviánsnak. Sigmund Freud, a modern pszichiátria atyja pél dául a nőket olyan férfiaknak tekintette, akik nem rendelkeznek pénisszel, és ezért irigylik a férfiakat. E maszkulin világnézet szerint a nő mindig a „másik" szerepébe kerül. A dekonst rukció magában foglalja a bináris koncepciók megkérdőjelezését és ellentétpárjaik új, pozitív módon történő újraalakítását. « / Freud nézetét a nemi szocializációról lásd az 5. fejezetben, a 1 4 7 - 1 4 8 . oldalon. A posztmodern feminizmusról úgy tartják, hogy igen problematikus viszonyban van a feminiz mus korábbi, fentebb tárgyalt irányzataival (Carrington 1 9 9 5 , 1 9 9 8 ) . Ez javarészt azon elgondolá sának tudható be, miszerint sok feminista adott esetben tévesen feltételezi, hogy lehetséges átfo gó magyarázatot nyújtani a nők elnyomására és meghatározni azokat a lépéseket, amelyek meg oldják ezt a problémát. A feminista mozgalmak igen erős hatással vol tak a nyugati társadalmakra, de egyre inkább támadják a nemi egyenlőtlenséget a világ más részein is. A fejezet zárásaként áttekintjük a tár sadalmi nem kérdését az egyre inkább globalizá lódó világban.
370
12. F E J E Z E T
KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ E fejezetben jobbára azokat a társadalmi nemre vonatkozó fogalmakat tárgyaltuk, amelyek a nyu gati iparosodott országokra jellemzőek. Láttuk, hogy a nőmozgalmak hatására jó néhány szo ciológiai elmélet született, melyeknek az a célja, hogy értelmezzék a létező nemi egyenlőtlenséget és előmozdítsák megszüntetését. A feminizmus azonban nem pusztán tudományos gyakorlat, és nem is korlátozódik Nyugat-Európára és ÉszakAmerikára. A mai, egyre inkább globalizálódó vi lágban nagy az esélye annak, hogy az a személy, akik a brit nőmozgalomban aktív szerepet vállal, kapcsolatba kerül olyan nőkkel, akik a tengeren túl folytatnak feminista küzdelmet. A nőmozgalom természetesen nem egyszerűen nyugat-európai vagy amerikai jelenség. Kínában például a nők azért tevékenykednek, hogy bizto sítsák „az egyenlő jogokat, a nők foglalkoztatását, szerepét a termelésben és a politikai életben való részvételét" (Zhang-Xu 1995). Dél-Afrikában a nők kulcsszerepet játszottak az apartheid elleni küzdelemben, az apartheid utáni időszakban pe dig azért küzdenek, hogy javítsák „az elnyomott többség anyagi helyzetét; azokét, akiktől meg tagadják az oktatáshoz, elfogadható otthonhoz, egészségügyi ellátáshoz és a munkához való hoz záférést" (Kemp et al. 1995). Peruban az aktivis ták évtizedek óta dolgoznak azon, hogy a nőknek több „lehetőségük legyen a közéletben való rész vételre" (Blondet 1995), míg „Oroszországban a nők tiltakozása akadályozta meg annak a törvény javaslatnak az elfogadását, amely 1992-ben került az orosz parlament elé, és arra ösztönözte volna nőket, hogy maradjanak otthon, és végezzék el »a társadalmilag szükséges munkát«" (Basu 1995). Jóllehet a nőmozgalmak részt vevői évek óta ápolnak kapcsolatot más országok aktivistáival, az efféle kapcsolatok száma és jelentősége a globalizáció során megnőtt. A nemzetközi kapcsola tok kialakításának elsődleges fóruma az Egyesült Nemzetek konferenciája a nőkről, amelyet 1975 óta négy alkalommal rendeztek meg (a jelenlegi javaslat szerint az ötödik 2010-ben lesz). A leg utóbbi konferencián, amelyet Pekingben tartottak 1995-ben, körülbelül 50 000 ember vett részt (en-
nek körülbelül kétharmada volt nő). Száznyolc vanegy ország küldöttei és több ezer civil szerve zet képviselői voltak jelen. A résztvevők arra ke restek megoldást, hogy „biztosítsák a nők egyenlő hozzáférését a gazdasági forrásokhoz, ideértve a földet, a hitelt, a tudományt és a technológiát, a szakképzést, az információt és a piacokat". A tíz napig tartó rendezvény során meghallgatták a vi lág minden részén élő nők helyzetét bemutató előadásokat, megvitatták a helyzet javításának lehetséges módjait, valamint szakmai és szemé lyes kapcsolatokat alakítottak ki egymással. Mai lika Dutt, a résztvevők egyike a Feminist Studies című szakfolyóiratban a következőket írta: „az Egyesült Államokból érkező legtöbb nő számára Peking feltáró, megalázó és véleményalakító ta pasztalat volt. Az amerikai nők meglepve tapasz talták, hogy a világ más részein élő nők milyen kifinomult elemzésekkel álltak elő, és milyen jól szervezetten és hatásosan hallatták a hangjukat" (Dutt 1996). Dutt szerint a konferencia sok részt vevője azzal az érzéssel távozott Pekingből, hogy van „globális szolidaritás, büszkeség és megerő sítés" (1996). % A konferencia részt vevői megállapodtak a cse lekvési alapelvekben, amely arra szólította fel az országokat, hogy szenteljenek figyelmet a követ kező kérdéseknek: • a szegénység mint régóta fennálló és egyre nö vekvő teher a nőkön; • a nők elleni erőszak; • a fegyveres és más jellegű konfliktusok nőkre gyakorolt hatásai; • a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség a hata lommegosztás és a döntéshozás területén; • a nők sztereotipizálása; • nemi egyenlőtlenségek a természeti erőforrá sok kezelése területén; • a lánygyermekek ellen továbbra is folytatódó diszkrimináció és jogsértés. Szükséges a nemzetközi tájékozódás ahhoz, hogy a nőmozgalmak hatásosak legyenek? A világon mindenhol azonosak a nők érdekei? Mit jelent a feminizmus a fejlődő világban élő nők számára? Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket tárgyalnak, miközben a globalizáció rohamlép tekben halad előre.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Jóllehet az emberi szexualitásnak egyértel műen van biológiai alapja, a legtöbb szexuális viselkedésfajta inkább tanultnak tűnik, sem mint velünk születettnek. A szexuális gya-
korlatok kultúránként és egy kultúrán belül is nagymértékben különböznek. Nyugaton a ke reszténység játszott fontos szerepet a szexuális attitűdök alakításában. A merev szexuális sza-
SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI N E M
bályokkal rendelkező országokban igen gya kori jelenség a kettős mérce és a képmutatás. Ahogy a szexuális viselkedéssel kapcsolatos tanulmányok kimutatták, a normák és a tény leges gyakorlat között hatalmas lehet a szaka dék. Nyugaton a szexualitással kapcsolatos el nyomó attitűdöket az 1960-as években felvál totta a megengedőbb szemléletmód, melynek hatása még ma is tapasztalható. 2. A világon a legtöbb ember heteroszexuális, azonban számos kisebbségi szexuális hozzáál lás és hajlam létezik. A homoszexualitás látha tólag minden kultúrában létezik, és az utóbbi években a homoszexuálisokkal szembeni at titűdök jelentősen változtak. Egyes országok ban olyan törvényeket fogadtak el, amelyek elismerik a homoszexuálisok házasságát és a meleg párok számára ugyanazokat a jogokat biztosítják, mint a házasok számára. 3. A szociológusok megkülönböztetik a biológiai és a társadalmi nemet. Az előbbi a férfi és a női test közötti biológiai, míg az utóbbi a férfiak és nők közötti pszichológiai, társadalmi és kultu rális különbségeket jelöli. 4. Egyesek véleménye szerint a férfiak és nők kö zötti különbség genetikailag meghatározott. Azonban nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a társadalmi nemi különbségeknek bio lógiai alapja lenne. 5. A nemi szocializáció a nemi szerepek megtanu lása olyan közegek segítségével, mint például a család és a média. A nemi szocializációról úgy gondoljuk, hogy már a gyermek születésé vel kezdetét veszi. A gyerekek megtanulják a normákat és elvárásokat, amelyek az általános elképzelések szerint megfelelnek biológiai ne müknek. Ily módon sajátítják el a „nemi szere peket", valamit az azokkal együtt járó férfi és női identitásokat (maszkulinitás és feminitás). 6. Egyes szociológusok úgy vélik, hogy mind a biológiai, mind a társadalmi nem társadalmi-
Sí
lag kialakított jelenség, amelyet többfélekép pen lehet módosítani. Egyfelől, a társadalmi nemnek nincs „rögzített lényege", másfelől pedig maga az emberi test is alakítható á tár sadalmi hatások és a technológiai, orvosi be avatkozások révén. 7. A nemi egyenlőtlenség a nők és férfiak által kü lönböző kontextusokban birtokolt státus-, ha talom- és presztízskülönbségeit jelöli. A funkcionalisták azzal magyarázzák a nemi egyen lőtlenséget, hogy hangsúlyozzák: a társadalmi nemi különbségek és a munka nemek szerinti megosztása elősegíti a társadalmi stabilitást és integrációt. A feminista megközelítések eluta sítják azt az elgondolást, hogy a nemi egyen lőtlenség természetes lenne. A liberális femi nisták a nemi egyenlőtlenséget a társadalmi és kulturális attitűdök - például a szexizmus és a diszkrimináció - összefüggésében magyaráz zák. A radikális feministák szerint a férfiak fe lelősek azért, hogy a nőket a patriarchátus - a férfiak nők fölötti szisztematikus uralma - révén kizsákmányolják. A fekete feministák szerint a társadalmi nem mellett vannak dgyéb ténye zők is, például az osztály és az etnikum, ame lyek szükségesek a nem fehér nők által tapasz talt elnyomás megértéséhez. 8. A nemi viszonyok a férfiak és nők között a tár sadalomban lejátszódó, társadalmi mintázatot mutató interakciókat jelöli. Egyes szociológu sok szerint a nemi rend a maszkulinitás és a feminitás kifejeződéseinek olyan szervezett hierarchiájában létezik, amely a férfiak nők fö lötti uralmát segíti elő. 9. Az utóbbi években egyre több figyelmet fordí tanak a maszkulinitás természetének kérdésé re. Egyes megfigyelők szerint a széles körben tapasztalható gazdasági és társadalmi változá sok kiváltották a maszkulinitás krízisét, amely során a hagyományos férfi szerepek lassan el tűnnek.
••••••••••••••Mi
1. Lehetséges vagy kívánatos-e megszüntetni a nemi különbségeket a társadalomban? 2. Lehetséges-e a nemi egyenlőtlenségek felszámolása mellett megtartani a nemi különbségeket? 3. Mennyiben alakítják a társadalmi nemre vonatkozó tapasztalatainkat az olyan tényezők, mint például az osztály, az etnikum és a szexuális orientáció? 4. A következő néhány évtizedben a szélesebb körű társadalmi változásokra adott reakcióként milyen új típusú maszkulinitások és feminitások jelenhetnek meg? 5. A társadalmi interakció milyen módon strukturálódik az előfeltételezett heteroszexuális norma köré?
372
12. F E J E Z E T ^iMnmHi
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bristow, John (1997): Sexuality. London - New York, Routledge. Connell, R. W. (2002): Gender. Cambridge, Polity. Horton, J o h n - M e n d u s , Sue (szerk.) (1999): Toleration, Identity, and Difference. Basingstoke, Macmillan. Kimmel, Michael S. - Messner, Michael A. (1999): Men's Lives. Boston, MA, Allyn and Bacon. Segal, Lynn (1999): Why Feminism? Cambridge, Polity. Stein, A. - Williams, C. (2002): Sexuality and Gender. Maiden, MA, Blackwell.
INTERNETES FORRÁSOK Social Science Information Gateway on Gender and Sexuality http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listingAVorld-cat/socgend.html Fawcett Library (jelenleg: The Women's Library) http://www.thewomenslibrary.ac.uk Queer Resource Directory http://www.qrd.org Voice of the Shuttle http ://vos.ucsb.edu/browse.asp?id=2711 BBC-vita a melegek házasságáról http://www.bbc.co.uk/religion/ethics/samesexmarriage/index.shtml
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ ALAPFOGALMAK Faj Etnicitás Kisebbségi csoportok ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Rasszizmus A rasszizmus szociológiai értelmezései ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS Az etnikai integráció modelljei Etnikai konfliktusok MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Bevándorlás Etnikai sokféleség Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon Lakáskörülmények A büntető igazságszolgáltatás rendszere BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN Migráció és az Európai Unió GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Migrációs minták és modellek Globalizáció és migráció Globális diaszpórák KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Alig t ö b b m i n t egy é v t i z e d d e l e z e l ő t t Dél-Afriká
v é n y e s í t e t t é k . A N e m z e t i Párt, a m e l y törvénybe
b a n m é g az a p a r t h e i d - a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k
i k t a t t a a z a p a r t h e i d e t , m i u t á n 1 9 4 8 - b a n hatalom
kel a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s - r e n d s z e
ra került, a r e n d ő r s é g e t és a b i z t o n s á g i szerveket
r e volt é r v é n y b e n . A z a p a r t h e i d i d e j é n Dél-Afrika
h a s z n á l t a fel a r e n d s z e r r e l s z e m b e n megnyilvá
lakosságát a következő négy kategóriára osztották
n u l ó m i n d e n e l l e n á l l á s e l n y o m á s á r a . A z ellenzé
fel: f e h é r e k (az e u r ó p a i b e v á n d o r l ó k l e s z á r m a
ki c s o p o r t o k a t t ö r v é n y e n k í v ü l h e l y e z t é k , a más
z o t t a i ) , „ s z í n e s e k " ( e g y n é l t ö b b „fajhoz" t a r t o z ó
k é p p e n g o n d o l k o d ó k a t tárgyalás n é l k ü l börtönbe
ő s ö k u t ó d a i ) , á z s i a i a k és feketék. A dél-afrikai
v e t e t t é k és g y a k r a n m e g k í n o z t á k . A b é k é s tünte
fehér
kisebbség,
amely
a
népesség
körülbelül
13 s z á z a l é k á t tette ki, u r a l k o d o t t a n e m f e h é r ki s e b b s é g fölött. A n e m f e h é r e k n e k n e m v o l t sza vazati joguk és n e m volt képviseletük a központi kormányzatban. A szegregáció a társadalom min den szintjén érvényesült, a nyilvános helyektől ( p é l d á u l a m o s d ó k t ó l és a v a s ú t i k o c s i k t ó l ) a la k ó k ö r z e t e k i g és az iskolákig. A f e k e t é k m i l l i ó i t a fontosabb városoktól nagyobb távolságra levő úgynevezett homelands)
bantusztánokba
terelték
és
(„szülőföldekre",
vándormunkásként
dol
g o z t a t t á k a z arany- é s g y é m á n t b á n y á k b a n .
t é s e k n e k i s n e m r i t k á n e r ő s z a k k a l v e t e t t e k véget. A n e m z e t k ö z i k ö z v é l e m é n y e l í t é l t e az aparthei det, é s a z E N S Z h o s s z ú é v e k e n á t gazdasági é s k u l t u r á l i s s z a n k c i ó k k a l s ú j t o t t a az országot. Fo k o z ó d o t t a b e l s ő e l l e n á l l á s is, és m i n d e z e k hatá s á r a az a p a r t h e i d r e n d s z e r e g y e n g ü l n i kezdett. F. W . d e K l e r k , Dél-Afrika 1 9 8 9 - b e n megválasztott e l n ö k e m é l y v á l s á g b a n l é v ő é s gyakorlatilag korm á n y o z h a t a t l a n országot örökölt elődeitől. 1 9 9 0 - b e n de K l e r k h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z t e a fő e l l e n z é k i párt, a z Afrikai N e m z e t i Kongresszus Párt
(African
National
Congress,
ANC)
betiltását,
Az apartheid rendszerét törvényileg is szente
é s h u s z o n h é t é v i b e b ö r t ö n z é s u t á n s z a b a d o n bo
sítették, és a v a l ó s á g b a n b r u t á l i s e r ő s z a k ú t j á n ér
c s á t o t t a a n n a k v e z e t ő j é t , N e l s o n M a n d e l á t . Ezt
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
Nelson M a n d e l a esküt tesz, a m i k o r 1 9 9 4 - b e n beiktatják Dél-Afrika elnöki tisztségébe, m i u t á n h u s z o n h é t é v e t b ö r t ö n b e n töltött.
bonyolult t á r g y a l á s o k s o r o z a t a k ö v e t t e ,
egyen
a l a p o k a t egy e g y e n l ő s é g e l v ű t ö b b e t n i k u m ú társa
getve az utat az e l s ő o r s z á g o s v á l a s z t á s o k h o z
d a l o m k i a l a k u l á s á h o z . A Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g
Dél-Afrikában, a m e l y e n a f e h é r e k m e l l e t t a n e m
1 9 9 6 - b a n elfogadott a l k o t m á n y a e g y i k e a világ
fehérek i s részt v e h e t t e k . 1 9 9 4 . á p r i l i s 2 7 - é n a z
leghaladóbb alkotmányainak: törvényellenesnek
ANC a s z a v a z a t o k 62 s z á z a l é k o s a b s z o l ú t t ö b b s é
minősít mindenfajta diszkriminációt, beleértve a
gével győzött, és N e l s o n M a n d e l a lett Dél-Afrika
faji, az e t n i k a i v a g y s z o c i á l i s , a v a l l á s i és e g y é b
első a p a r t h e i d u t á n i e l n ö k e .
m e g g y ő z ő d é s e k , a s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó , a fogya
Mandela és az A N C előtt óriási feladat állt. A har
tékosság, sőt a t e r h e s s é g a l a p j á n t ö r t é n ő m e g k ü
m i n c n y o l c m i l l i ó s ország l a k o s s á g á b ó l k i l e n c m i l -
l ö n b ö z t e t é s t e g y a r á n t . M a n d e l a i s m é t e l t felhívá-.
liónyian teljes s z e g é n y s é g b e n éltek, h ú s z m i l l i ó
s a i a z „új p a t r i o t i z m u s " k i a l a k í t á s á r a a z ország
ember m é g az á r a m s z o l g á l t a t á s t is n é l k ü l ö z t e .
b a n azt a c é l t szolgálták, h o g y m i n d a z „ideges
Széles k ö r ű v o l t a m u n k a n é l k ü l i s é g . A fekete la
fehérek", m i n d a „türelmetlen feketék" egyesült
kosságnak t ö b b m i n t a fele í r á s t u d a t l a n volt, s a
e r ő v e l fogjanak h o z z á egy k ö z ö s n e m z e t é p í t é s i
gyermekhalandóság m é r t é k e a f e k e t é k k ö r é b e n
program
tízszerese volt a f e h é r e k é n e k . Ám az a n y a g i ja
levő politikai csoportokat, például a zulu né
vak t e k i n t e t é b e n m é l y e g y e n l ő t l e n s é g e k e t m u t a
pesség által támogatott Inkatha Szabadságpártot
tó t á r s a d a l o m D é l - A f r i k á b a n m á s é r t e l e m b e n is
(Inkatha
végrehajtásához.
Freedom
Party,
A
IFP)
is
más
véleményen
bevonták
a
kor
erősen m e g o s z t o t t volt. A faji f e l s ő b b r e n d ű s é g b e
mányba, hogy csökkentsék az etnikai és politikai
vetett hitre a l a p o z o t t i d e o l ó g i a u r a l m á n a k évti
feszültségeket, a m e l y e k e r ő s z a k o s m e g m o z d u l á
zedei az országot s ú l y o s s e b e k t ő l v é r z ő állapot
sokhoz vezethettek.
ban hagyták, a m e l y b e n é g e t ő s z ü k s é g v o l t a meg békélésre. M e g k e l l e t t s z ü n t e t n i a faji e l n y o m á s kultúráját, és az a p a r t h e i d r e n d s z e r a t r o c i t á s a i j ó vátételt k ö v e t e l t e k . A z afrikai n é p e s s é g e n b e l ü l i etnikai f e s z ü l t s é g e k e r ő s z a k o s ö s s z e c s a p á s o k b a n nyilvánultak m e g és p o l g á r h á b o r ú k i t ö r é s é v e l fe nyegettek.
M a n d e l a elnöksége idején az egyik leginkább figyelemre méltó e s e m é n y r e az apartheid öröksé gével v a l ó s z e m b e n é z é s j e g y é b e n k e r ü l t sor. 1 9 9 6 á p r i l i s á t ó l 1 9 9 8 j ú l i u s á i g a z Igazság é s M e g b é k é lés
Bizottsága
mission,
TRP)
(Truth
and
Reconciliation
Com
o r s z á g s z e r t e m e g h a l l g a t á s o k a t tar
tott a h e l y i k ö z ö s s é g e k b e n , h o g y k i v i z s g á l j a az
1999-ig tartó e l n ö k s é g e i d e j é n M a n d e l a n a g y
a p a r t h e i d i d e j é n t ö r t é n t e m b e r i jogi s é r e l m e k e t .
küzdelmek árán, k e m é n y m u n k á v a l l e f e k t e t t e a z
A T R C vizsgálatait az 1 9 6 0 és 1 9 9 4 között elkö-
mm
vetett c s e l e k m é n y e k és visszaélések felderítésére
d a l o m b a n i s t ö r t é n t . M i u t á n s z á m b a v e t t ü k , hogy
a Nobel-békedíjas D e s m o n d Tutu érsek vezette.
a t á r s a d a l o m t u d ó s o k h o g y a n é r t e l m e z i k és hasz
A vizsgálatok során több m i n t 21 ezer tanúval
n á l j á k a faji h o v a t a r t o z á s és az e t n i c i t á s fogalmát,
l o m á s t h a l l g a t t a k m e g és r ö g z í t e t t e k , a b i z o t t s á g
az e l ő í t é l e t e k , a d i s z k r i m i n á c i ó és a r a s s z i z m u s
ülései nyitva álltak a közönség előtt és igen nagy
t é m á i v a l f o g l a l k o z u n k , m a j d a z o k a t a szocioló
médianyilvánosságot kaptak. A T R C meghallga
giai e l m é l e t e k e t t e s s z ü k v i z s g á l a t tárgyává, ame
tásait úgy szervezték meg, hogy m i n d e n k i számá
lyek
ra feltárják az a p a r t h e i d k o r s z a k r e a l i t á s a i t , a leg
t o v á b b é l é s é t . E b b ő l k i i n d u l v a r á t é r ü n k a z etni
borzalmasabb bűnöktől a legbanálisabb esetekig.
k a i i n t e g r á c i ó k ü l ö n b ö z ő m o d e l l j e i r e é s megvizs
segíthetnek
megmagyanézni
ezek
kitartó
N e m az volt a céljuk, hogy bírósági tárgyalásokat
gáljuk a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n é h á n y példáját.
t a r t s a n a k é s b ü n t e t é s e k e t o s s z a n a k ki. A z o k , a k i k
A fejezet b e f e j e z ő r é s z é b e n az e t n i k a i sokféleség
az apartheid idején bűncselekményeket követtek el, b e l e é r t v e a r e n d ő r s é g és a b i z t o n s á g i h a t ó s á g o k a l k a l m a z o t t a i t is, b e c s ü l e t e s v a l l o m á s t é t e l ü k é s m i n d e n r e l e v á n s i n f o r m á c i ó „teljes f e l t á r á s a " f e j é b e n a m n e s z t i á b a n r é s z e s ü l t e k . A z Igazság é s Megbékélés Bizottsága 1998-ban 3 5 0 0 oldalas je l e n t é s b e n tette k ö z z é megállapításait. E b b e n - n e m
é s a z e t n i k a i v i s z o n y o k t é m á j á v a l foglalkozunk az Egyesült Királyság és E u r ó p a viszonylatában, k ü l ö n ö s f i g y e l m e t s z e n t e l v e a b e v á n d o r l á s i tren d e k n e k és az etnikai egyenlőtlenség mintáinak, m a j d a g l o b á l i s s z i n t ű m i g r á c i ó v i z s g á l a t á v a l zárI juk gondolatmenetünket.
m e g l e p ő m ó d o n - az apartheid-kormányzat mi nősült az emberi jogok súlyos megsértésével járó b ű n ö k legfőbb e l k ö v e t ő j é n e k , b á r a m á s szerve z e t e k ( k ö z t ü k a z A N C ) á l t a l e l k ö v e t e t t törvény s é r t é s e k e t is feljegyeztek. E g y e s e k b í r á l t á k a T R C munkáját, m o n d v á n , hogy az n e m nyújt többet az
apartheidkorszak
bűneinek
dokumentálásá
n á l , és k é p t e l e n „ j ó v á t e n n i a r o s s z a t " , a m i az or s z á g b a n t ö r t é n t . S o k a n m á s o k a z o n b a n ú g y vélik, hogy maga a folyamat, m e l y n e k során tanúvallo másokat gyűjtöttek be a visszaélések elkövetőitől és áldozataiktól, nagyon hasznos volt annyiban, h o g y a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a á l l í t o t t a az apart heidkorszak
igazságtalanságait.
d ü l a faji e l k ü l ö n í t é s és d i s z k r i m i n á c i ó é v t i z e d e i felhalmozódott
Faj
^
k
:>
A s z o c i o l ó g i á b a n a faj az e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b f o g a l o m , n e m u t o l s ó s o r b a n a m i n d e n n a p i hasz n á l a t a és a t u d o m á n y o s é r t e l e m b e n vett jelentése (vagy a n n a k f i g y e l m e n k í v ü l h a g y á s a ) közötti el l e n t m o n d á s o k m i a t t . M é g m a i s s o k e m b e r - téve s e n - ú g y véli, h o g y az e m b e r e k b i o l ó g i a i l a g kü l ö n b ö z ő fajokra o s z t h a t ó k fel. E z n e m meglepő, ha f i g y e l e m b e v e s s z ü k a t u d ó s o k és a különbö ző k o r m á n y z a t o k ( k ö z t ü k a dél-afrikai kormány,
A T R C n y i l v á n v a l ó a n n e m o l d h a t t a m e g egye során
ALAPFOGALMAK
problémákat.
Dél-Afrika
társadalma mindmáig széttöredezett maradt, és
l á s d fentebb) s z á m o s erőfeszítését a világ népeinek faji kategorizálására. E g y e s s z e r z ő k négy-öt fajról b e s z é l t e k , m á s o k pedig akár h á r o m t u c a t n y i fajt is megkülönböztettek.
t o v á b b r a is k ü z d a b i g o t t s á g és az i n t o l e r a n c i a
A faj t u d o m á n y o s e l m é l e t e i a 1 8 . s z á z a d .vé
e l l e n . 2 0 0 0 - b e n a z ú g y n e v e z e t t „ á t a l a k u l á s i tör
g é n és a 1 9 . s z á z a d e l e j é n a l a k u l t a k ki. Ezeket
v é n y e k " e g é s z s o r á t fogadták el, a m e l y e k b e t i l
a z a k k o r f o r m á l ó d ó t á r s a d a l m i r e n d igazolásá
t o t t á k a g y ű l ö l e t b e s z é d e t , és a faji d i s z k r i m i n á
r a h a s z n á l t á k fel, a m i k o r A n g l i a é s m á s európai
cióval kapcsolatos vádak kezelésére létrehozták
n e m z e t e k ó r i á s i á l t a l u k m e g h ó d í t o t t területeken
az „egyenlőségi bíróságok" rendszerét. A T R C
é s k ü l ö n f é l e n é p e k e n u r a l k o d ó i m p e r i a l i s t a ha
meghallgatásai
t a l m a k k á v á l t a k . J o s e p h A r t h u r d e G o b i n e a u gróf
azonban
igen
fontos
epizódot
j e l e n t e t t e k Dél-Afrika a p a r t h e i d u t á n i t ö r t é n e l
( 1 8 1 6 - 1 8 8 2 ) , akit n é h a a m o d e r n r a s s z i z m u s aty
m é b e n : k i a l a k í t o t t á k a n y í l t s á g és b e c s ü l e t e s s é g
j á n a k n e v e z n e k , a k ö v e t k e z ő h á r o m faj létét ál
új n o r m á i t a faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s p r o b l é m á i
l a p í t o t t a m e g : f e h é r ( k a u k á z u s i ) , f e k e t e (negroid)
terén. A T R C kikényszerítette, hogy a figyelem
és sárga ( m o n g o l o i d ) . S z e r i n t e a f e h é r faj felsőbb
k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l j e n e k a fajgyűlölet v e s z é l y e s
r e n d ű i n t e l l i g e n c i á v a l , e r k ö l c c s e l é s akaraterővel
k ö v e t k e z m é n y e i , és p é l d á t m u t a t o t t a k o m m u n i
r e n d e l k e z i k , s e z e k az ö r ö k l e t e s e r é n y e i képezik
k á c i ó és a p á r b e s z é d h a t a l m á r a a m e g b é k é l é s fo
a z e g é s z v i l á g o n t e r j e d ő n y u g a t i b e f o l y á s alapját.
lyamatában.
E z z e l s z e m b e n a f e k e t é k a l e g k e v é s b é tehetsé
E b b e n a f e j e z e t b e n a „faj" és az e t n i c i t á s fogal m á v a l f o g l a l k o z u n k , és m e g v i z s g á l j u k azt a kér dést, h o g y a faji és e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g m i é r t h o z létre olyan gyakran társadalmi konfliktuso kat, a h o g y a n e z D é l - A f r i k á b a n é s s o k m á s társa
gesek, t e r m é s z e t ü k á l l a t i a s , h i á n y z i k b e l ő l ü k a z e r k ö l c s i s é g és é r z e l m i l e g k i s z á m í t h a t a t l a n o k . De G o b i n e a u é s a t u d o m á n y o s r a s s z i z m u s eszméi k é s ő b b b e f o l y á s o l t á k A d o l f H i t l e r gondolkodását is, a k i e z e k e t a n á c i p á r t i d e o l ó g i á j á v á formálta,
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
377
h a s z n á l a t a c s a k tartósítja azt a k ö z k e l e t ű h i e d e l met,
hogy biológiai alapokon nyugszik (Mi.es
1 9 9 3 ) . Más társadalomkutatók ezzel n e m értenek egyet, és azt állítják, h o g y a faj f o g a l m á n a k v a n j e l e n t é s e s o k e m b e r s z á m á r a , m é g a k k o r is, h a a n n a k biológiai alapját megcáfolták. A szocioló giai e l e m z é s s z á m á r a - állítják - a faj t o v á b b r a is igen fontos, bár erősen vitatott fogalom marad. Egyes tudósok ennélfogva úgy döntenek, hogy a „faj" s z ó t - a n n a k f é l r e v e z e t ő , b á r á l t a l á n o s a n el terjedt é r t e l m e z é s é r e u t a l v a - m i n d i g i d é z ő j e l b e téve használják. M i t e h á t a faj, h a n e m b i o l ó g i a i k a t e g ó r i á k r a u t a l ? A z e m b e r e k k ö z ö t t v i l á g o s a n l á t h a t ó fizikai k ü l ö n b s é g e k v a n n a k , és e z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k n e k egy r é s z e ö r ö k l ő d i k . Á m a n n a k a k é r d é s n e k , hogy miért éppen bizonyos különbségek válnak t á r s a d a l m i d i s z k r i m i n á c i ó é s e l ő í t é l e t e k alapjá vá, n e m p e d i g m á s o k , s e m m i k ö z e s i n c s a b i o l ó g i á h o z . A faji k ü l ö n b s é g e k e t t e h á t o l y a n fizikai változatosságként kell értelmeznünk, amelyeket v a l a m e l y k ö z ö s s é g vagy t á r s a d a l o m tagjai társa d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t e k i n t e n e k . A b ő r s z í n kü lönbségeit például jelentősnek tekintik,
míg a
h a j s z í n e l t é r é s e i t n e m . A faj o l y a n t á r s a d a l m i vi szonylatok összességeként értelmezhető, amely Ez az U S A korábbi külügyminiszteréről, Colin Powellról és Kenya k o r á b b i e l n ö k é r ő l , D a n i e l a r a p M o i r ó l k é s z ü l t k e t tős p o r t r é j ó l illusztrálja a b ő r s z í n j e l e n t ő s m é r t é k ű e l t é r é seit a z o k n a k a k ö r é b e n is, a k i k e t e g y ü t t e s e n „ f e k e t é n e k "
ben az embereket és embercsoportokat származá si helyük figyelembevételével elhelyezhetjük és biológiailag meghatározott sajátosságaik alapján különféle
neveznek.
tulajdonságokat
vagy
képességeket
t á r s í t h a t u n k h o z z á j u k . A faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é és ugyanezekre t á m a s z k o d t a k a f e h é r e k f e l s ő b b rendűségét h i r d e t ő m á s c s o p o r t o k , p é l d á u l a KuKlux-Klan az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , v a l a m i n t a dél-afrikai a p a r t h e i d r e n d s z e r é n e k k i d o l g o z ó i is.
sek n e m csupán az emberek közötti különbsé gek l e í r á s á r a s z o l g á l n a k , h a n e m f o n t o s t é n y e z ő k a hatalmi és egyenlőtlenségi m i n t á k társadalmi újratermelődésében J s .
A második világháborút k ö v e t ő é v e k b e n „a fajok
Azt az eljárást, a m e l l y e l a faj f o g a l m á n a k va
tudományát" teljes m é r t é k b e n m e g c á f o l t á k . B i o
lamilyen értelmezését az e m b e r e k vagy ember
lógiai é r t e l e m b e n n i n c s e n e k v i l á g o s a n e l k ü l ö n í t
c s o p o r t o k o s z t á l y o z á s á r a h a s z n á l j á k fel, r a s s z o -
hető „fajok", c s u p á n a z e m b e r i l é n y e k k ü l ö n b ö z ő
sításnak
fizikai m e g j e l e n é s ű
a r a s s z o s í t á s azt j e l e n t e t t e , h o g y az e m b e r e k bi
változatairól beszélhetünk.
(racialization)
nevezik.
Történelmileg
Az e m b e r e k egyes c s o p o r t j a i k ö z ö t t i fizikai kü
z o n y o s c s o p o r t j a i t t e r m é s z e t e s e n m e g j e l e n ő fizi
lönbségek a n é p e s s é g e l z á r t s á g á t ó l és az e b b ő l
k a i v o n á s o k a l a p j á n ( p é l d á u l a d e G o b i n e a u által
következő
alakulnak
felállított e l g o n d o l á s o k s z e r i n t ) b i o l ó g i a i l a g e l k ü
ki, m e l y n e k m é r t é k e a k ü l ö n f é l e t á r s a d a l m i és
beltenyészetétől
függően
l ö n ü l ő c s o p o r t k é n t c í m k é z i k . A 1 5 . s z á z a d o t kö
kulturális c s o p o r t o k k ö z ö t t l é t r e j ö v ő é r i n t k e z é
vető történelmi korszakra, amikor az európaiak
sek g y a k o r i s á g á n a k és
egyre
intenzitásának megfele
lően változik. A z e m b e r i n é p e s s é g c s o p o r t j a i egy
gyakrabban kerültek kapcsolatba
a világ
más régióiból származó emberekkel, jellemzőek
kontinuum m e n t é n h e l y e z h e t ő e k el. A l á t h a t ó
a t u d á s n a k a t e r m é s z e t i és t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k
fizikai j e g y e k b e n m e g n y i l v á n u l ó g e n e t i k a i vál
különféle
tozatosság a z egyes p o p u l á c i ó k o n b e l ü l é p p e n
való rendszerezésére irányuló törekvések. E z e k
olyan n a g y l e h e t , m i n t a k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o k
jegyében történt meg a n e m európai populációk
kategóriák
és
magyarázatok
alapján
között. E t é n y e k a l a p j á n a t u d ó s o k g y a k o r l a t i l a g
„ r a s s z o s í t á s a " , a z e u r ó p a i „fehér fajjal" s z e m b e
teljesen e l v e t e t t é k a faj f o g a l m á n a k h a s z n á l a t á t .
állítva. E g y e s e s e t e k b e n ( p é l d á u l a r a b s z o l g a s á g
Sok t á r s a d a l o m t u d ó s egyetért a b b a n , h o g y a faj
bevezetésével
fogalma n e m j e l e n t t ö b b e t i d e o l ó g i a i k o n s t r u k
az
ciónál, m e l y n e k a t u d o m á n y o s k ö r ö k b e n v a l ó
a
apartheid rasszosítás
az
amerikai
gyarmatokon,
megvalósításával „törvényesített"
vagy
Dél-Afrikában) intézményi
for-
„Fekete" identitá A „ f e k e t e " szó e m b e r e k és e m b e r c s o p o r t o k jelö
Az 1 9 8 0 - a s évek végén a z o n b a n egyes tudó
lésére való használata az évek során alapvető vál
sok és az etnikai kisebbségi c s o p o r t o k tagjai is
t o z á s o k o n m e n t át, és mindmáig erősen vitatott
elkezdték megkérdőjelezni a „ f e k e t e " jelzőnek a
maradt. A „ f e k e t e " kifejezés hosszú időn át leala
n e m fehér népesség e g é s z é r e vajó alkalmazását.
csonyító címkének számított, amit csak a fehérek
Elismerték ugyan, hogy a nem fehérek osztoztak
használtak. Az afrikai származású amerikaiak és
a közös e l n y o m a t á s b a n , de azt állították, hogy a
britek csak az 1 9 6 0 - a s években kezdték „vissza
„ f e k e t e " jelző elhomályosítja az egyes etnikai cso
követelni" ezt a kifejezést, pozitív é r t e l e m b e n al
portok közötti különbségeket.
kalmazva ö n m a g u k megjelölésére. A „ f e k e t e s é g " faji m e g b é l y e g z é s helyett büszkén vállalt identi tás forrása lett. „A fekete s z é p ! " és a „fekete ha t a l o m " nagy m o z g ó s í t ó erejű jelszava központi szerepet j á t s z o t t a feketék felszabadítási mozgal m á b a n . Ezeket az e s z m é k e t állították s z e m b e a „ f e h é r s é g n e k " a „ f e k e t e s é g " fölötti szimbolikus dominanciájával.
Ahogy
a
„feketeség"
elfoga
d o t t a b b á vált a brit t á r s a d a l o m b a n is, alkalmazni kezdték a nem afrikai eredetű nem fehérekre is, különösen az ázsiai származásúakra. A „fekete s é g " t ö b b lett egyszerű címkénél, politikai üzene t e t is hordozott. Mivel a „feketék" mindannyian m e g t a p a s z t a l t á k a rasszizmust és a kirekesztést a fehérek részéről, ez a szó felhívást j e l e n t e t t szá mukra, hogy közös „ f e k e t e " identitásuk hangsú lyozott vállalásával követeljék a változásokat.
A kifejezés általános é r t e l e m b e n való haszná latának ellenzői szerint a közös élményvilág fel t é t e l e z é s e helyett t ö b b figyelmet kell fordítani az egyes etnikai kisebbségi c s o p o r t o k sajátos ta pasztalataira. Tariq M o d o o d , a bírálók egyik veze t ő j e azt h a n g o z t a t t a , hogy a kifejezést túlságosan lazán használják, néha csupán az afrikaiakat értve alatta, máskor pedig az ázsiaiakat is a „feketék" közé sorolva. Ez a z o n b a n túlhangsúlyozza a bőr szín alapján gyakorolt e l n y o m a t á s t , és elhanya golja a kulturális alapokon megnyilvánuló raszszizmus f o n t o s s á g á t . M o d o o d szerint az ázsiaiak nem
kívánják
magukat
„feketének"
tekinteni,
mivel a „ f e k e t e " j e l z ő m á s o d l a g o s j e l e n t é s e egy értelműen az afrikai származásra utal. Modood r á m u t a t o t t végül arra is, hogy a „ f e k e t e s é g " alap vető identitásként való kezelése e r e d e n d ő e n ha-
A z E g y e s ü l t Á l l a m o k atlétái n y i l v á n o s a n kifejezésre j u t t a t t á k „ f e k e t e " i d e n t i t á s u k v á l l a l á s á t , é s a z 1 9 6 8 - b a n Mexi k ó v á r o s b a n r e n d e z e t t olimpiai j á t é k o k a l k a l m á b ó l igen n a g y felzúdulást v á l t o t t a k ki a „ f e k e t e h a t a l m a t " jelképező szimbolikus köszöntésükkel a d o b o g ó lépcsőfokairól.
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
37
mis, ugyanis a nem fehér populációk ugyanolyan
fehérek által a fehér rasszizmusból a d ó d ó a n átélt
változatos identitású személyekből t e v ő d n e k ösz-
közös t a p a s z t a l a t o k leírására. Úgy tűnik azonbar.,
sze, mint az úgynevezett „ f e h é r " lakosság külön
hogy az újabb trendek a szociológiában M o d o o d
böző csoportjai ( M o d o o d 1 9 9 4 ) .
álláspontját t á m o g a t j á k . A p o s z t m o d e r n iskolá
A szociológiában nem alakult ki egyértelmű
hoz társított szerzők gyakran n e m a kollektív „fe
konszenzus a „ f e k e t e s é g " kifejezés használatát il
k e t e " identitás j e l e n t ő s é g é r ő l értekeznek, h a n e m
letően. A M o d o o d és m á s o k által h a n g o z t a t o t t
a különféle etnikai kisebbségi c s o p o r t o k közötti
bírálatok bizonyára helytállóak, ám a „ f e k e t e "
különbségeket
hangsúlyozzák.
jelző továbbra is hasznos kifejezés marad a nem mákat öltött, l e g t ö b b s z ö r a z o n b a n a m i n d e n n a p i
h a g y o m á n y o k g y a k o r l á s á n k e r e s z t ü l tartják élet
társadalmi i n t é z m é n y e k m ű k ö d é s i gyakorlata vált
b e n . A karnevál izgalmas és virtuóz szertartásai
rasszosítottá. A rasszosított r e n d s z e r e k e n b e l ü l az
p é l d á u l é v e n t e m e g i d é z i k a K a r i b - t é r s é g világát
emberek m i n d e n n a p i é l e t é n e k a s p e k t u s a i t - b e l e
a l o n d o n i Notting Hill városnegyed u t c á i n . Az ír
értve a foglalkoztatást, a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k a t ,
származású harmadik generációs amerikaiak is
a lakáskörülményeket, az egészségügyi ellátást, az
büszkén nevezik magukat ír-amerikainak, annak
oktatást és a t ö r v é n y e s k é p v i s e l e t e t is - az adott
e l l e n é r e , h o g y e g é s z é l e t ü k e t a z E g y e s ü l t Álla
rendszeren b e l ü l i rasszosított h e l y z e t ü k alakítja
m o k b a n é l t é k le. A ^ í r h a g y o m á n y o k é s s z o k á
és korlátozza.
sok gyakran generációról generációra öröklőd n e k a c s a l á d o k b a n és a n a g y o b b ír k ö z ö s s é g b e n is. Az e t n i c i t á s - n o h a a h a g y o m á n y o k j e g y é b e n maradt fenn - n e m statikus és változatlan jelle
Etnicitás
gű, h a n e m v á l t o z é k o n y é s a l k a l m a z k o d n i k é p e s
Míg a faj e s z m é j e
(tévesen)
valami olyasmire
utal, a m i rögzített és b i o l ó g i a i l a g m e g h a t á r o z o t t , az etnicitás f o g a l m á n a k j e l e n t é s e t i s z t á n társa dalmi t e r m é s z e t ű . A z e t n i c i t á s a z e m b e r e k va lamely adott k ö z ö s s é g é n e k k u l t ú r á j á r a é s k ü l s ő jegyeire utal, a m e l y e k a z a d o t t k ö z ö s s é g tagjait megkülönböztetik másoktól. Az etnikai csopor tok tagjai ö n m a g u k a t m á s c s o p o r t o k t ó l k u l t u r á lisan k ü l ö n b ö z ő n e k látják a t á r s a d a l o m b a n , és viszont, a t ö b b i c s o p o r t is így látja őket. Az et nikai c s o p o r t o k e g y m á s t ó l v a l ó m e g k ü l ö n b ö z t e tésére k ü l ö n f é l e j e l l e m z ő v o n á s o k s z o l g á l h a t n a k , de leggyakrabban a c s o p o r t n y e l v é t , t ö r t é n e l m é t , hagyományait é s vélt vagy v a l ó s á g o s ö r ö k s é g é t , továbbá v a l l á s á t és k ü l s ő d l e g e s jegyeit, p é l d á u l öltözködési vagy s z é p í t k e z é s i s z o k á s a i t h a s z n á l ják fel erre a c é l r a . Az e t n i k a i j e l l e g z e t e s s é g e k teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k . E z k o r á n t s e m m a g á tól é r t e t ő d ő igazság: g o n d o l j u n k c s a k arra, h o g y egyes
csoportokat
milyen
gyakran
tekintettek
„uralkodásra t e r m e t t n e k " , „ l u s t á n a k " , „antipati kusnak" stb. A z e t n i c i t á s b a n t é n y l e g e s e n s e m m i veleszületett sajátosság n i n c s : t i s z t á n t á r s a d a l m i jelenségről v a n szó, a m i a z i d ő k f o l y a m á n a l a k u l ki és a s z o c i a l i z á c i ó f o l y a m á n r e p r o d u k á l ó d i k , ahogy a fiatalok e l s a j á t í t j á k k ö z ö s s é g ü k é l e t s t í l u sát, n o r m á i t és m e g g y ő z ő d é s e i t . Az etnicitás
sok ember s z e m é b e n központi
jelentőségű a z e g y é n i é s c s o p o r t i d e n t i t á s s z e m pontjából, j e l e n t ő s é g e a z o n b a n e g y é n e n k é n t vál tozó l e h e t . F o n t o s ö s s z e k ö t ő szálat j e l e n t h e t a múlthoz, és g y a k r a n c é l t u d a t o s a n , a k u l t u r á l i s
a k ö r ü l m é n y e k m ó d o s u l á s á h o z . Az ír-amerikaiak esetében például jól n y o m o n követhető, hogy az Í r o r s z á g b ó l e r e d ő n é p s z o k á s o k a z a m e r i k a i tár sadalom keretei között is fennmaradnak, de köz b e n m ó d o s u l n a k is. A S z e n t Patrik n a p j á n s o k a m e r i k a i v á r o s b a n tartott
nagyszabású,
lármás
f e l v o n u l á s o k s z e m l é l e t e s p é l d á t n y ú j t a n a k arra, h o g y a z í r ö r ö k s é g h o g y a n f o r m á l ó d i k á t jelleg z e t e s e n a m e r i k a i ü n n e p p é . H a s o n l ó p é l d á k talál hatók szerte bolygónkon szinte mindenütt, ahol bizonyos populációk - bevándorlás, háborúk, a m u n k a e r ő p i a c v á l t o z á s a i v a g y m á s o k o k követ k e z t é b e n - k e v e r e d n e k e g y m á s s a l , e t n i k a i l a g vál tozatos közösségeket hozva létre. A szociológusok gyakran előnyben részesítik az „etnicitás" vagy az „etnikum" kifejezés hasz n á l a t á t a „faj" s z ó v a l s z e m b e n , m i v e l a z e l ő b b i e k j e l e n t é s e teljes m é r t é k b e n t á r s a d a l m i l a g m e g h a tározott. Az etnicitás és az etnikai különbségek h a n g s ú l y o z á s a a z o n b a n p r o b l e m a t i k u s l e h e t , kü l ö n ö s e n akkor, h a v a l a m i l y e n „ n e m e t n i k a i " nor mával ellentétes gyakorlatra utal. Nagy-Britanniá b a n például gyakran etnikai jelzővel illetik az olyan kulturális megnyilvánulásokat és
hagyo
mányokat, amelyek különböznek a „bennszülött" b r i t e k é i t ő l . A z „ e t n i k a i " j e l z ő t i g e n v á l t o z a t o s tar tományokra alkalmazzák, „etnikai" lehet például a k o n y h a , a r u h á z k o d á s , a z e n e , vagy egy-egy la k ó k ö r z e t is, b á r m i , a m i „ n e m b r i t " . A z „ e t n i k a i " címke ilyen általánosító értelemben való haszná l a t a a z z a l a v e s z é l l y e l jár, h o g y s z a k a d é k j ö n lét re a „ m i " és az „ ő k " k ö z ö t t , ha a n é p e s s é g e g y e s
380
13. F E J E Z E T
csoportjait „etnikumoknak"
tekintjük,
másokat
kisebbségi
csoportok
tagjainak
egymással
való
pedig n e m . Valójában m i n d a n n y i a n valamilyen
h á z a s o d á s á r ó l is. A k i s e b b s é g e k e n b e l ü l a közös
etnikumhoz tartozunk, az etnicitás attribútumai
s é g e k k u l t u r á l i s s a j á t o s s á g a i k f e n n t a r t á s á r a töre
val a n é p e s s é g v a l a m e n n y i tagja j e l l e m e z h e t ő ,
kedve n é h a aktívan támogatják az endogámiát, a
n e m csupán annak bizonyos
csoporton belüli házasságot.
szegmensei.
Ám
- m i n t l á t n i fogjuk - a g y a k o r l a t b a n egy-egy or
E g y e s t u d ó s o k e l ő s z e r e t e t t e l b e s z é l n e k „kisebb
szág l a k o s s á g á n b e l ü l az e t n i c i t á s f o g a l m a (és a
s é g e k r ő l " a z o k n a k a c s o p o r t o k n a k a k ö z ö s meg
mindennapi szóhasználatban az „etnikai" jelző)
jelöléseként, amelyeket a „többségi" társadalom
leggyakrabban a kisebbségi csoportokhoz társul.
bizonyos
előítéletekkel kezel.
A „kisebbségek"
kifejezés ráirányítja a figyelmet a diszkrimináció m i n d e n t átható voltára azáltal, hogy kiemeli a
Kisebbségi c s o p o r t o k
k ü l ö n f é l e a l á v e t e t t c s o p o r t o k t a p a s z t a l a t a i között
A kisebbségi c s o p o r t o k - m á s n é v e n e t n i k a i ki
gyatékkal élők kirekesztése, az antiszemitizmus,
f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k a t a t á r s a d a l o m b a n . A fo sebbségek - f o g a l m a s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l a t o s
az e m b e r g y ű l ö l e t és a r a s s z i z m u s s z á m o s közös
a s z o c i o l ó g i á b a n , és t ö b b e t j e l e n t p u s z t á n s z á m
v o n á s t m u t a t , és felfedi, h o g y a k ü l ö n f é l e csopor
szerű megkülönböztetésnél. Statisztikai értelem
t o k e l n y o m á s a h a s o n l ó f o r m á k a t ö l t h e t . Ugyan
b e n i g e n sokféle k i s e b b s é g r ő l b e s z é l h e t ü n k , meg
a k k o r a „ k i s e b b s é g e k " egy k a l a p a l á v é t e l e olyan
különböztethetjük például a száznyolcvan centi
általánosításokhoz vezethet a diszkriminációval
m é t e r n é l m a g a s a b b e m b e r e k e t , vagy azokat, a k i k
és az elnyomással kapcsolatban, amelyek nem
42-es méretűnél nagyobb cipőt viselnek, ezek a
t ü k r ö z i k p o n t o s a n a z egyes c s o p o r t o k tapasztala
csoportok azonban szociológiai értelemben n e m
tait. N o h a p é l d á u l a h o m o s z e x u á l i s o k és a pakisz
t e k i n t h e t ő k k i s e b b s é g e k n e k . A s z o c i o l ó g i á b a n va
t á n i a k e g y a r á n t k i s e b b s é g i c s o p o r t o k a t alkotnak
l a m e l y k i s e b b s é g i c s o p o r t tagjai h á t r á n y o s hely
L o n d o n b a n , e g y á l t a l á n n e m a z o n o s m ó d o n élik
zetben vannak a domináns csoporthoz képest
meg alárendelt helyzetüket a társadalomban.
(amelyet általában nagyobb jólét, nagyobb hata lom és presztízs jellemez), és bizonyos mértékű együvé
tartozást
jelző
csoportszolidaritás
alakul
k i k ö z ö t t ü k . A z e l ő í t é l e t e k é s k i r e k e s z t é s tárgya ként szerzett tapasztalatok rendszerint fokozzák k ö r ü k b e n a z e g y m á s i r á n t i b i z a l o m é s a z érdek közösség érzését.
S z á m o s k i s e b b s é g e t n i k a i l a g és fizikailag is kü l ö n b ö z i k a n é p e s s é g t ö b b i r é s z é t ő l . Ez a helyzet p é l d á u l N a g y - B r i t a n n i á b a n a n y u g a t - i n d i a i a k és az á z s i a i a k , az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n pedig az afr o a m e r i k a i a k , a k í n a i a k és m á s c s o p o r t o k eseté b e n . M i n t f e n t e b b m e g j e g y e z t ü k , a gyakorlatban b i z o n y o s c s o p o r t o k n a k v a g y egyes hagyományok
A „ k i s e b b s é g " kifejezést a s z o c i o l ó g u s o k gyak
n a k a z „ e t n i k a i " c í m k é v e l v a l ó e l l á t á s a gyakran
értelemben
s z e l e k t í v m ó d o n t ö r t é n i k . M í g a nyugat-indiaiak
v a l a m e l y c s o p o r t l é l e k s z á m á r a utalva, h a n e m a
és az a f r o a m e r i k a i a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , illetve
ran
alkalmazzák
nem
szó
szerinti
c s o p o r t alávetett h e l y z e t é n e k k i f e j e z é s é r e a társa
a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n v i l á g o s a n megkülönböz
dalomban. A „kisebbség" sok esetben akár a több
t e t h e t ő e t n i k a i k i s e b b s é g e k e t a l k o t n a k , a z olasz
séget is alkothatja. E g y e s földrajzi k ö r z e t e k b e n ,
vagy l e n g y e l s z á r m a z á s ú b r i t e k e t é s amerikaiakat
p é l d á u l a n a g y v á r o s o k k ö z p o n t j a i b a n az e t n i k a i
k e v é s b é s z o k á s e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k tekinte
k i s e b b s é g i c s o p o r t o k alkotják a l a k o s s á g t ö b b s é
n i . Az o l y a n fizikai k ü l ö n b s é g e k , m i n t például a
gét, m i n d a z o n á l t a l e b b e n a z e s e t b e n i s „ k i s e b b
b ő r s z í n , g y a k r a n m e g h a t á r o z ó s z e r e p e t játszanak
s é g n e k " t e k i n t h e t ő k , m i v e l a „ k i s e b b s é g " kifeje
egy-egy e t n i k a i k i s e b b s é g m e g j e l ö l é s é b e n . Mint
zés itt a h á t r á n y o s h e l y z e t ü k r e u t a l . N é h a a n ő k e t
l á t n i fogjuk e b b e n a f e j e z e t b e n , az e t n i k a i cso
is k i s e b b s é g i c s o p o r t k é n t k e z e l i k , h o l o t t a világ
p o r t o k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e r i t k á n s e m l e g e s jel
s o k o r s z á g á b a n s z á m s z e r ű e n ők alkotják a t ö b b
legű, és i g e n g y a k r a n t á r s u l a j ó l é t és a hatalom
séget. M i v e l a z o n b a n a n ő k g y a k r a n h á t r á n y o s
tekintetében
h e l y z e t b e n v a n n a k a férfiakhoz (a „ t ö b b s é g h e z " )
v a l a m i n t a z egyes c s o p o r t o k k ö z ö t t f e s z ü l ő ellen
k é p e s t , ez a kifejezés a l k a l m a z h a t ó rájuk is.
tétekhez.
mutatkozó
egyenlőtlenségekhez,
A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai g y a k r a n a t ö b b ségtől e l k ü l ö n ü l ő n e k látják ö n m a g u k a t . R e n d s z e r i n t fizikailag és t á r s a d a l m i l a g is e l s z i g e t e l t e k a
ELŐÍTÉLET ÉS D I S Z K R I M I N Á C I Ó
n a g y o b b k ö z ö s s é g t ő l . H a j l a m o s a k b i z o n y o s lakó k ö r z e t e k b e n , illetve egy-egy ország b i z o n y o s váro
A faj f o g a l m á n a k e l ő t é r b e k e r ü l é s e m o d e r n je
s a i b a n vagy r é g i ó i b a n k o n c e n t r á l ó d n i . A t ö b b s é
l e n s é g , az e l ő í t é l e t és a d i s z k r i m i n á c i ó azonban
gi és a k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t ritka a vegyes
mindig is előfordult az e m b e r i történelemben,
házasság, és u g y a n e z m o n d h a t ó el a k ü l ö n b ö z ő
t e h á t m i n d e n e k e l ő t t v i l á g o s a n k ü l ö n b s é g e t kell
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
381
a k k o r is, h a j e l e n t ő s e n e l t o r z í t j á k a v a l ó s á g o t . A z a h i t p é l d á u l , h o g y az e g y e d ü l á l l ó a n y á k a j ó l é t i s z o l g á l t a t á s o k b ó l é l n e k é s n e m h a j l a n d ó a k dol g o z n i , j ó p é l d a l e h e t egy m a k a c s u l f e n n m a r a d ó sztereotip vélekedésre,
ami m i n d e n tényalapot
nélkülöz. Valójában igen nagyszámú egyedülálló a n y a dolgozik, é s s o k a n a z o k k ö z ü l is, a k i k j ó l é t i juttatásokban részesülnek és otthon maradnak a gyermekükkel,
szívesen dolgoznának inkább,
d e n e m j u t n a k h o z z á a g y e r m e k g o n d o z á s i szol gáltatásokhoz.
A
bűnbakképzés
gyakori
jelen
ség, a m i k o r k é t d e p r i v á l t e t n i k a i c s o p o r t v e r s e n g egymással bizonyos gazdasági előnyökért. Azok p é l d á u l , a k i k k ö z v e t l e n r a s s z i s t a t á m a d á s o k a t in t é z n e k b i z o n y o s e t n i k a i k i s e b b s é g e k e l l e n , gyak ran h a s o n l ó gazdasági helyzetben vannak, m i n t a c é l p o n t j a i k . E g y ú j a b b f e l m é r é s s z e r i n t a z o k kö zül, a k i k k e l saját m e g í t é l é s ü k s z e r i n t „ m é l t a t l a n u l b á n t a k " , i g e n s o k a n arra p a n a s z k o d n a k , h o g y a b e v á n d o r l ó k és az etnikai kisebbségek elsőbb séget é l v e z n e k v e l ü k s z e m b e n ( M U R I 2 0 0 3 ; The Economist, 2 0 0 4 . f e b r u á r 2 6 . ) . O l y a n n é l k ü l ö z é seikért hibáztatják az etnikai kisebbségeket, ame lyeknek a valódi okai másutt rejlenek. Alex W e k s z u d á n i d i v a t m o d e l l a ritka f e k e t e a r c o k k ö z é
A bűnbakképzés általában olyan csoportokra i r á n y u l , a m e l y e k j ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k é s vi
tartozik a nyugati d i v a t v i l á g b a n .
szonylag erőtlenek, mivel ezek könnyű célpon tennünk e z e k k ö z ö t t a f o g a l m a k k ö z ö t t . Az elő
tot j e l e n t e n e k . A n y u g a t i v i l á g b a n a t ö r t é n e l e m
ítélet a v a l a m e l y c s o p o r t á l t a l egy m á s i k c s o p o r t
k ü l ö n f é l e k o r s z a k a i b a n a p r o t e s t á n s o k , a katoli
tagjaival k a p c s o l a t b a n k i a l a k í t o t t v é l e m é n y e k e t
kusok, a z s i d ó k , az o l a s z o k , az afrikai feketék, a
vagy attitűdöket j e l e n t i . Az e l ő í t é l e t e k e t t á p l á l ó
m u s z l i m o k , a c i g á n y o k és m á s o k is b e t ö l t ö t t é k a
személyek e l ő r e m e g f o g a l m a z o t t n é z e t e i g y a k r a n
b ű n b a k szerepét. A bűnbakképzés gyakran ma
nem k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k o n a l a p u l n a k , h a n e m
gában
csupán m á s o k t ó l h a l l o m á s ú t j á n átvett í t é l e t e k e t tükröznek, é s m a k a c s u l f e n n m a r a d n a k , e l l e n á l l va a v á l t o z á s o k n a k m é g ú j a b b , n e k i k e l l e n t m o n dó információk f é n y é b e n is. Az e m b e r e k k e d v e z ő előítéleteket t á p l á l h a t n a k a z o k i r á n t a c s o p o r t o k iránt, a m e l y e k k e l a z o n o s u l n a k , m í g m á s o k felé negatív e l ő í t é l e t e k k e l f o r d u l n a k . Az, a k i e l ő í t é lettel viseltetik v a l a m e l y c s o p o r t iránt, n e m fogja annak tagjait r é s z r e h a j l á s m e n t e s e n k e z e l n i . Az e l ő í t é l e t e k g y a k r a n s z t e r e o t í p i á k o n , b i z o nyos e m b e r c s o p o r t o k rögzült, r u g a l m a t l a n j e l l e m zésén a l a p u l n a k . S z t e r e o t í p i á k a t g y a k r a n alkal maznak a z e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k l e í r á s á r a : ilyen például az, h o g y m i n d e n fekete férfi t e r m é szettől fogva a t l e t i k u s a l k a t ú , vagy h o g y m i n d e n kelet-ázsiai d i á k s z o r g a l m a s a n t a n u l . E g y e s szte reotípiák t a r t a l m a z z á k az igazság b i z o n y o s ele meit, m á s o k a z o n b a n e g y s z e r ű e n a z ú g y n e v e z e t t eltolás
(displacement)
mechanizmusaként
szol
foglalja
a
rávetítés
vagy
projekció
folya
matát, m e l y n e k során az emberek - n e m tudatos m ó d o n - a saját k í v á n s á g a i k a t v a g y j e l l e m z ő tu lajdonságaikat m á s o k n a k tulajdonítják.
Számos
vizsgálat egybehangzóan kimutatta, hogy amikor p é l d á u l v a l a m e l y d o m i n á n s c s o p o r t tagjai erő szakot
alkalmaznak
egy
kisebbséggel
szemben
é s azt s z e x u á l i s a n k i z s á k m á n y o l j á k , g y a k r a n úgy vélik, h o g y é p p e n erre a k i s e b b s é g i c s o p o r t r a j e l l e m z ő a n e m i e r ő s z a k . P é l d á u l a z a p a r t h e i d ide jén Dél-Afrikában a fehérek között széles körben elterjedt az a v é l e k e d é s , h o g y a fekete férfiak ki v é t e l e s s z e x u á l i s k é p e s s é g e k k e l b í r n a k és a fe kete n ő k válogatás nélkül szeretkeznek bárkivel. A f e k e t e férfiakat k ü l ö n ö s e n v e s z é l y e s n e k tartot ták szexuális értelemben a fehér n ő k erényeire nézve, m i k ö z b e n valójában gyakorlatilag m i n d e n b ű n c s e l e k m é n y n e k minősülő szexuális kapcso latot f e h é r férfiak k e z d e m é n y e z t e k fekete n ő k k e l szemben (Simpson-Yinger 1986).
gálnak, m e l y n e k r é v é n az e l l e n s é g e s s é g vagy a
Míg az előítélet attitűdöket és véleményeket
harag érzését a v a l ó d i forrásai h e l y e t t v a l a m i m á s
foglal m a g á b a n , a d i s z k r i m i n á c i ó egy m á s i k c s o
tárgyra vetítjük rá. A s z t e r e o t í p i á k b e á g y a z ó d n a k
port vagy s z e m é l y iránt ténylegesen tanúsított
a kultúra s z ö v e t é b e , és i g e n n e h e z e n k o p n a k el
v i s e l k e d é s t j e l e n t . A d i s z k r i m i n á c i ó o l y a n tevé-
13. F E J E Z E T
k e n y s é g e k b e n n y i l v á n u l meg, a m e l y e k v a l a m e l y
gondolja,
csoportot megfosztanak a mások számára nyitott
a l a p j á n f e l s ő b b r e n d ű e k v a g y a l s ó b b r e n d ű e k má
hogy bizonyos
e m b e r e k rasszjegyeik
l e h e t ő s é g e k t ő l : i l y e n e s e t p é l d á u l az, h a egy f e k e t e
s o k n á l . A r a s s z i z m u s t á l t a l á b a n b i z o n y o s szemé
brit á l l a m p o l g á r t ó l m e g t a g a d n a k egy állást, a m i t
l y e k v a g y c s o p o r t o k a t t i t ű d j é n e k v a g y viselke
csak fehér jelöltek számára tartanak fenn. N o h a a
d é s é n e k s z o k á s t e k i n t e n i . L e h e t v a l a k i rasszista
diszkrimináció alapját gyakran előítéletek képe
e g y é n i m e g g y ő z ő d é s e a l a p j á n is, é s c s a t l a k o z h a t
zik, ez a k é t j e l e n s é g e l k ü l ö n ü l t e n is l é t e z h e t . Az
egy o l y a n c s o p o r t h o z , m i n t p é l d á u l a fehérek
emberek táplálhatnak bizonyos előítéleteket má
f e l s ő b b r e n d ű s é g é t h i r d e t ő szervezet, a m e l y rasz-
s o k k a l s z e m b e n ú g y is, h o g y e z e k e t a gyakorlat b a n n e m é r v é n y e s í t i k . U g y a n i l y e n fontos, h o g y a diszkriminácfó n e m szükségképpen következik az e l ő í t é l e t e k b ő l . A f e h é r l a k á s v á s á r l ó k p é l d á u l n e m c s a k azért k e r ü l i k e l a t ú l n y o m ó r é s z t f e k e t é k lakta körzetekben kínált ingatlanokat, mert ellen séges a t t i t ű d d e l v i s z o n y u l n a k a z o k h o z , a k i k ott é l n e k , h a n e m azért is, m e r t e s e t l e g a m i a t t aggód n a k , h o g y a z i n g a t l a n o k é r t é k e c s ö k k e n n i fog a z adott körzetben. Az előítéleten alapuló attitűdök e b b e n az e s e t b e n is b e f o l y á s o l j á k a d i s z k r i m i n á ciót, de csak közvetett módon.
s z i s t a p r o g r a m o t k ö v e t . Ám s o k a n felhívják a fi g y e l m e t arra, h o g y a r a s s z i z m u s n e m egyszerűen csak n é h á n y e m b e r e s z m é i t jelenti. A rasszizmus b e á g y a z ó d i k m a g á n a k a t á r s a d a l o m n a k a szerke zetébe és működési formáiba.
Az
intézményes
r a s s z i z m u s f o g a l m a azt fejezi ki, h o g y a rassziz m u s s z i s z t e m a t i k u s m ó d o n á t h a t j a a társadalom e g é s z s t r u k t ú r á j á t . E felfogás s z e r i n t p é l d á u l a r e n d ő r s é g , a z e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s é s a z oktatási r e n d s z e r i n t é z m é n y e i e g y a r á n t b i z o n y o s csopor tokat e l ő n y b e n részesítve, m á s o k kirekesztésével működnek.
>
A z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s e s z m é j é t a z Egye s ü l t Á l l a m o k b a n a l a k í t o t t á k k i a z 1 9 6 0 - a s évek
Rasszizmus
v é g é n a z o k a polgárjogi a k t i v i s t á k , a k i k úgy vél ték, h o g y a r a s s z i z m u s á t h a t j a a t á r s a d a l o m egész
Az e l ő í t é l e t e k e g y i k i g e n elterjedt f o r m á j a a r a s z -
s z ö v e t é t , é s n e m c s u p á n egy c s e k é l y kisebbség
szizmus, a t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k tartott fizi
n é z e t e i t k é p v i s e l i ( O m i - W i n a n t 1 9 9 4 ) . A követ
kai m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e k e n a l a p u l ó e l ő í t é l e t .
k e z ő é v e k b e n a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s létezé
Az olyan embert nevezzük rasszistának, aki úgy
sét s z é l e s k ö r b e n e l f o g a d t á k é s s o k h e l y e n nyíltan
E g y zsidó t e m e t ő ellen intézett antiszemita t á m a d á s n y o m a i N é m e t o r s z á g b a n
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
A rasszizmus jelenléte Különféle okai vannak annak, hogy a rasszizmus
lentős bevándorlásával függ össze. A bevá' dorlás
máig virágzik. A modern rasszizmushoz vezető
olyan régiókat érintett, ahol korábban d ö n t ő e n
egyik fontos t é n y e z ő m a g á n a k a rassz fogalmá
fehérek laktak (kivéve a b e n n s z ü l ö t t e k e t Észak-
nak kidolgozásával és elterjedésével függ össze.
Amerikában). Az 1 9 7 0 - e s évek közepén, a háború
A kvázi rasszista attitűdök évszázadok óta jelen
utáni gazdasági fellendülés lezárultával, a mun
vannak, de az állandósult vonások csoportjával
kahelyek s z á m á n a k csökkenése, valamint a hatá
jellemezhető rassz f o g a l m a összefügg a „rassziz
rok viszonylagos nyitottsága, j e l e n t ő s njunkanél-
mus t u d o m á n y á n a k " már említett megszületésé
küliséget eredményezett, és ez a hazai lakosság
vel. A fehér faj f e l s ő b b r e n d ű s é g é n e k minden ala
egy részében a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z vezetett,
pot nélkülöző g o n d o l a t a máig a fehér rasszizmus
hogy a
egyik kulcseleme maradt.
s z á m b a n rendelkezésre álló munkahelyeket, és ők
A modern rasszizmus elterjedésének második tényezője összefügg az európaiak nem fehérek kel kialakított viszonyával. A rabszolga-kereske delem nem m e h e t e t t volna v é g b e anélkül a széles körben elfogadott nézet nélkül, hogy a feketék alacsonyabb rendű, sőt az emberi faj alatti rassz hoz tartoznak. A rasszizmus segített a nem fehé rek feletti gyarmati uralom igazolásában, a politi kai részvételi j o g o k t ó l való m e g f o s z t á s b a n , pedig ez utóbbit éppen akkoriban nyerték el a fehérek hazájukban. Néhány szociológus szerint az állam polgáriságból való kizárás t o v á b b r a is a modern rasszizmus egyik központi e l e m e maradt. A harmadik t é n y e z ő az etnikai kisebbségek j e
bevándorlók foglalják el a
korlátozott
használják azokat a jóléti szolgáltatásokat, a m e lyek csak nekik járnának. A bevándorlók könnyen a hazai lakosság e l é g e d e t l e n részének bűnbakjai vá váltak, és e b b e n a nézetükben gyakran meg e r ő s í t e t t e ő k e t a média. A valóságban ez a széles körben elterjedt félelem csupán mítosz volt. A bevándorlók nem a helyi lakosság munkahelyeit foglalták el,
inkább k i e g é s z í t e t t é l őket. Olyan
munkákat végeztek el, amelyeket a hazaiak n e m voltak hajlandóak, emellett m u n k á b a állásukkal további munkahelyek j ö t t e k létre. A közfelfogás tól ugyancsak eltérően, ha egyszer m e g e n g e d t é k nekik, hogy dolgozzanak, a bevándorlók adófize t ő k k é n t a költségvetés n e t t ó befizetőivé váltak.
elismerték. A l o n d o n i r e n d ő r s é g e l j á r á s i gyakor
nyílt rasszista attitűd nyilvánult meg, ahol köz
latának v i z s g á l a t a S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o
v e t l e n összefüggést t é t e l e z t e k a fizikai j e g y e k és
lásának ü g y é b e n (lásd a k ö v e t k e z ő k e r e t e s írást)
a
kimutatta, h o g y a z i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s m i n
k ö z ö t t . Efféle k i r í v ó a n r a s s z i s t a e s z m é k m a rit
denütt j e l e n v a n a r e n d ő r s é g és a b ü n t e t ő igaz
k á n h a l l h a t ó k , k i v é v e a g y ű l ö l e t b ő l f a k a d ó erő
ságszolgáltatás e g é s z r e n d s z e r é b e n ( M a c p h e r s o n
szakos b ű n c s e l e k m é n y e k vagy b i z o n y o s szélső
1999).
„biológiailag
meghatározott
alsóbbrendűség"
séges c s o p o r t o k f e l l é p é s e i e s e t é b e n . E z a z o n b a n
A kultúra és a m ű v é s z e t t e r é n feltárták az i n t é z
n e m j e l e n t i azt, h o g y a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k e l t ű n
ményes r a s s z i z m u s m e g n y i l v á n u l á s a i t p é l d á u l a
t e k v o l n a a m o d e r n t á r s a d a l m a k b ó l . E g y e s tudó
televíziós m ű s o r k ö z l é s s z f é r á j á b a n (az e t n i k a i ki
s o k azt állítják, h o g y c s a k egy k i f i n o m u l t a b b ú j
sebbségek n e g a t í v m e g v i l á g í t á s b a n t ö r t é n ő vagy
r a s s z i z m u s vagy k u l t u r á l i s r a s s z i z m u s
korlátozott b e m u t a t á s a f o r m á j á b a n ) , v a l a m i n t a
helyükre, mely a kulturális különbségeket hasz
nemzetközi d i v a t i p a r b a n , a h o l a z e g é s z s z e k t o r
n á l j a fel b i z o n y o s c s o p o r t o k k i r e k e s z t é s é n e k iga
részrehajlást m u t a t a n e m f e h é r d i v a t m o d e l l e k -
zolására (Barker 1 9 8 1 ) .
kel s z e m b e n .
lépett a
A z „új r a s s z i z m u s " n e m b i o l ó g i a i , h a n e m kul t u r á l i s é r v e k e t h a s z n á l fel a l a k o s s á g b i z o n y o s s z e g m e n s e i v e l s z e m b e n m e g n y i l v á n u l ó diszkri
A „régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig"
m i n á c i ó a l a p j á u l . A z „új r a s s z i z m u s " k é p v i s e l ő i
Amióta a fajok b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k
kat d o l g o z n a k ki, a t ö b b s é g i k u l t ú r a é r t é k e i b ő l
elméleteit m e g c á f o l t á k , a fizikai j e g y e k e l t é r é
k i i n d u l v a . A t ö b b s é g é r t é k r e n d j é t ő l és n o r m á i t ó l
sein a l a p u l ó , régi s t í l u s ú „ b i o l ó g i a i " r a s s z i z m u s
t á v o l á l l ó c s o p o r t o k m a r g i n a l i z á l ó d h a t n a k vagy
ritkán jut k i f e j e z é s r e a t á r s a d a l o m b a n . A törvé
üldöztetésben
nyesített s z e g r e g á c i ó m e g s z ü n t e t é s e a z E g y e s ü l t
nek, amiért n e m hajlandók asszimilálódni. Az
Államokban é s a z a p a r t h e i d ö s s z e o m l á s a Dél-Af
új rasszizmus kiemelkedő példái érhetők tetten
rikában f o n t o s f o r d u l ó p o n t o t j e l e n t e t t a b i o l ó
például egyes amerikai politikusok arra irányu
giai r a s s z i z m u s e l u t a s í t á s á b a n . M i n d k é t e s e t b e n
ló erőfeszítéseiben, hogy az angolt tegyék meg
felsőbbrendűségi és alsóbbrendűségi hierarchiá
és
gyalázkodásban
részesülhet
13. F E J E Z E T
Stephen Lawrence meggyilkolása és a Macpherson-jelentés 1 9 9 3 - b a n egy S t e p h e n Lawrence nevű fekete ti
hozták nyilvánosságra az úgynevezett Macpher-
nédzser egy buszmegállónál várakozott barátjá
son-jelentésben. A j e l e n t é s szerzői egyhangúan
val London délkeleti részében, amikor öt fehér
a következő megállapításra j u t o t t a k : „A Stephen
suhanc rasszista indítékból m e g t á m a d t a és meg
Lawrence rasszista indítékokból t ö r t é n t meggyil
gyilkolta. Ezek a fiatalok minden provokáció nél
kolásának
kül rávetették m a g u k a t Lawrence-re, megkéselték
tényekből levont következtetésed világosak. Két
és o t t h a g y t á k a járdán meghalni. A gyilkosság mi
ségtelen, hogy az eljárás során alapvető hibákat
kivizsgálása
során
napvilágra
került
att senkit sem ítéltek el, a m i b e n a közvélemény az
követtek el. A n y o m o z á s t a szakmai hozzá nem
igazságszolgáltatás óriási kudarcát látta, az eset
értés, az intézményes rasszizmus és a vezetői irá
pedig bizonyítékul szolgált arra, hogy a rendőr
nyításban megnyilvánuló hibák e g y ü t t e s e jelle
ség és az igazságszolgáltatás rendszerét egyaránt
mezte."
áthatja a rasszizmus. Az ügyet kivizsgáló bizottság arra a következte
A kivizsgálás egyik l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e az intézményes
rasszizmus
(lásd
382.
o.)
vádjának
t é s r e j u t o t t , hogy a Lawrence meggyilkolása ügyé
m e g f o g a l m a z á s a volt. A j e l e n t é s szerzői arra a kö
ben indított nyomozást kezdettől fogva súlyos hi
v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , hogy nem csupán a londo
bák jellemezték ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) . A helyszínre
ni rendőrség, h a n e m sok m á s intézmény, köztük
kiérkező rendőrök nem t e t t e k meg mindent Law
a b ü n t e t ő igazságszolgáltatás szervei is részesei
rence t á m a d ó i n a k elfogása érdekében, t o v á b b á
„egy közös kudarcnak, t o v á b b á vétkesek abban
tiszteletlenül b á n t a k az áldozat szüleivel, m e g t a
a mulasztásban, hogy bizonyos e m b e r e k számá
gadva tőlük az őket megillető tájékoztatást. Ab
ra - azok bőrszíne, kultúrája vagy etnikai erede
ból a téves feltételezésből indultak ki, hogy Law
te miatt - n e m nyújtottak megfelelő és szakszerű
rence nem egy provokálatlan rasszista t á m a d á s
szolgáltatást. Ez l á t h a t ó vagy k i m u t a t h a t ó az eljá
ártatlan áldozata, h a n e m egy utcai c s e t e p a t é ak
rásokban, az attitűdökben és megnyilvánulások
tív résztvevője volt. A gyanúsítottak rendőri őrize
ban, amelyek nem t u d a t o s előítéletek, tudatlan
t é t hanyagul szervezték meg és „minden sietség
ság, m e g g o n d o l a t l a n s á g és sztereotip rasszista
nélkül" valósították m e g . A gyanúsítottak lakásán
g o n d o l k o d á s érvényesülésén keresztül megvaló
például csak részleges házkutatást végeztek, an
sított hátrányos diszkriminációt j e l e n t e n e k az et
nak ellenére, hogy az elrejtett fegyverek hollété
nikai kisebbségek s z á m á r a " ( M a c p h e r s o n 1 9 9 9 ) .
re v o n a t k o z ó a n kaptak ötleteket. Azok a vezető
A Macpherson-jelentés végkövetkeztetése szerint
tisztviselők, akiknek az ilyen hibák kiküszöbölése
valamennyi intézmény k ö t e l e s s é g e politikájának
érdekében módjukban állt volna beavatkozni az
és intézkedési eljárásainak felülvizsgálata annak
ügybe, nem éltek ezzel a lehetőséggel. A nyomo
biztosítására, hogy a lakosság egyetlen szegmen
zás és az azt követő kivizsgálás folyamán a rend
se se legyen
őrség munkatársai f o n t o s információkat t a r t o t t a k
tésnek. A rasszista bűncselekmények rendőrségi
kitéve hátrányos megkülönbözte
vissza, e g y m á s t védték és nem voltak hajlandók
kezelési módszereinek javítására összesen hetven
felelősséget vállalni a hibákért.
javaslatot f o g a l m a z t a k m e g . Ezek között szere
Lawrence szüleinek kitartó követelése nyomán az öt gyanúsított közül hármat 1 9 9 6 - b a n bíróság elé állítottak, de az ügy ö s s z e o m l o t t , amikor egy bíró olyan d ö n t é s t hozott, hogy az egyik t a n ú ál tal szolgáltatott bizonyíték elfogadhatatlan. J a c k Straw, az akkori belügyminiszter 1 9 9 7 - b e n beje lentette, hogy teljes körű kivizsgálást indítanak a
pelt az etnikai különbségeket t u d a t o s í t ó képzés a rendőrök számára, szigorú fegyelmi intézkedések bevezetése a
rasszista
rendőrök eltávolítására,
a rasszista incidensek m i b e n l é t é n e k világosabb m e g h a t á r o z á s a , valamint a fekete és ázsiai szár mazású rendőrök létszámának növelése a rend őrség kötelékében.
Lawrence-ügyben: e n n e k eredményeit 1 9 9 9 - b e n
a z e g y e t l e n h i v a t a l o s n y e l v v é a z E g y e s ü l t Álla
s z i z m u s g y a k o r l a t a a b i o l ó g i a i t é n y e z ő k hangsú
m o k b a n vagy F r a n c i a o r s z á g b a n a k ö r ü l a k é r d é s
l y o z á s a h e l y e t t egyre i n k á b b k u l t u r á l i s alapokra
körül kialakult konfliktusokban, hogy a m u s z l i m
t e v ő d i k át, egyes t u d ó s o k a t a r r a vezetett, hogy
v a l l á s ú l á n y o k az i s k o l á k b a n viselhetik-e a fejük
n a p j a i n k a t a „ t ö b b s z ö r ö s r a s s z i z m u s " korának
eltakarására a v a l l á s u k által előírt k e n d ő t (ezekkel
n e v e z z é k , a m e l y b e n a n é p e s s é g k ü l ö n b ö z ő szeg
a vitákkal r é s z l e t e s e b b e n is foglalkozunk a 14. fe
m e n s e i m á s é s m á s d i s z k r i m i n á c i ó n a k vannak
jezetben, a 4 3 0 . o l d a l o n ) . Az a tény, h o g y a rasz-
kitéve (Back 1 9 9 5 ) .
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
m é g m a i s l é t e z n e k t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l ő fe
A rasszizmus szociológiai é r t e l m e z é s e i
k e t e gettók. A fentiekben tárgyalt f o g a l m a k - p é l d á u l a sztere
Az egyenlő erejű csoportok n é h a k ö l c s ö n ö s e n
otípiákban v a l ó g o n d o l k o d á s és a „rávetítés" - se
k i j e l ö l i k a m a g u k h a t á r a i t : tagjaik e l k ü l ö n ü l n e k
gíthetnek az e l ő í t é l e t e k és a k i r e k e s z t é s p s z i c h o l ó
egymástól, de egyik csoport s e m uralkodik a má
giai m e c h a n i z m u s a i n a k
a
s i k fölött. G y a k o r i b b a z o n b a n , h o g y v a l a m e l y i k
gondolati k o n s t r u k c i ó k r á v i l á g í t a n a k az e l ő í t é l e
etnikai csoport h a t a l m i p o z í c i ó b a kerül. Ilyen
tektől táplált és r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k t e r m é s z e t é
körülmények között a csoporthatárok k i j e l z é s e
megértésében.
Ezek
re és m e g m a g y a r á z z á k , h o g y az e t n i k a i k ü l ö n b
e g y b e e s i k a z e r ő f o r r á s o k e l o s z t á s á v a l vagy for
ségek m i é r t s z á m í t a n a k o l y a n s o k a t a z e m b e r e k
rásallokációval,
szemében,
a gazdagság és á l t a l á b a n az a n y a g i j a v a k t e k i n
de keveset m o n d a n a k s z á m u n k r a a
r a s s z i z m u s b a n s z e r e p e t j á t s z ó t á r s a d a l m i folya matokról. E z u t ó b b i a k v i z s g á l a t á h o z s z o c i o l ó g i a i fogalmakra v a n s z ü k s é g ü n k .
a m i egyenlőtlenséget h o z létre
tetében. A z eg y es e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t i l e g h e v e s e b b k o n f l i k t u s o k a l e g t ö b b e s e t b e n a c s o p o r t o k a t el választó határok m e n t é n koncentrálódnak, ép p e n azért, m e r t e z e k a v o n a l a k j e l z i k a j ó l é t , a
Etnocentrízmus, a csoporthatárok kijelölése és az erőforrások elosztása
h a t a l o m vagy a társadalmi státus terén fennálló egyenlőtlenségeket.
Az
etnikai
csoporthatárok
k i j e l ö l é s é n e k f o g a l m a segít m e g é r t e n i m i n d a lát Az etnikai k o n f l i k t u s o k s z e m p o n t j á b ó l r e l e v á n s
ványosan megjelenő, mind a csalókább, nehezen
szociológiai f o g a l m a k k ö z é á l t a l á n o s s z i n t e n a z
felismerhető különbségeket, amelyek az emberek
etnocentrizmust, az etnikai csoportok körülhatá
közösségeit elválasztják egymástól, n e m c s a k arra
rolását és a f o r r á s a l l o k á c i ó t s z o k á s s o r o l n i . Az et
világítva rá, h o g y b i z o n y o s c s o p o r t o k tagjai m i é r t
nocentrízmus a kívülállók iránti bizalmatlansá
v a n n a k kitéve annak, hogy lelövik, meglincselik,
got jelenti, a m i r e n d s z e r i n t m á s o k k u l t ú r á j á n a k
fizikailag b á n t a l m a z z á k v a g y z a k l a t j á k őket, ha
a saját k u l t ú r á n k s z e m p o n t j á b ó l v a l ó é r t é k e l é s é
n e m a r r a is, h o g y m i é r t n e m j u t n a k j ó á l l á s o k h o z ,
vel párosul. G y a k o r l a t i l a g m i n d e n k u l t ú r a b i z o
jó m i n ő s é g ű oktatáshoz vagy s z á m u k r a kívánatos
nyos m é r t é k i g e t n o c e n t r i k u s , é s k ö n n y ű n y o m o n
l a k ó h e l y h e z . A gazdagság, a h a t a l o m és a társa
követni, h o g y a z e t n o c e n t r í z m u s h o g y a n k o m
dalmi státus az olyan erőforrások közé tartozik,
binálódik a fent tárgyalt s z t e r e o t i p i k u s g o n d o l
a m e l y e k b ő l eg y es c s o p o r t o k n a k t ö b b jut, m i n t
kodással (lásd 3 8 1 . o.). A k í v ü l á l l ó k a t g y a k r a n
másoknak. Az előjogokkal rendelkező csoportok
idegennek, b a r b á r n a k v a g y e r k ö l c s i l e g é s m e n t á
megkülönböztetett helyzetük fenntartása érdeké
lisan a l s ó b b r e n d ű n e k t e k i n t i k . I l y e n m ó d o n vi
ben n é h a szélsőségesen erőszakos cselekménye
szonyult a l e g t ö b b c i v i l i z á c i ó a k i s e b b k u l t ú r á k
ket hajtanak végre m á s o k ellen, és h a s o n l ó k é p
képviselőihez, é s e z a z a t t i t ű d s z á m t a l a n e t n i k a i
pen az elnyomott csoportok is az erőszak eszkö
konfliktust szított a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n .
z é h e z f o l y a m o d h a t n a k , saját h e l y z e t ü k j a v í t á s á r a
Az e t n o c e n t r í z m u s
és
a
csoporthatárok
ki
törekedve.
jelölése ( m á s s z ó v a l az e t n i k a i c s o p o r t o k k ö r ü l határolása) g y a k r a n k é z a k é z b e n jár. A „ h a t á r o k kijelölése" arra a f o l y a m a t r a utal, m e l y n e k r é v é n
Konfliktuselméletek
a csoportok k i a l a k í t j á k és f e n n t a r t j á k az ö n m a gukat m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó h a t á r o k a t . határokat
kirekesztő
eszközök
Ezeket a
A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k az e g y i k o l d a l o n a rasz-
alkalmazásával
szizmus és az előítéletek, a m á s i k oldalon pedig
húzzák meg, a m e l y e k k i é l e z i k a z eg y es e t n i k a i
a h a t a l o m és az egyenlőtlenség között fennálló
csoportok k ö z ö t t i e l l e n t é t e k e t
1969). A
kapcsolatokkal foglalkoznak. A rasszizmus korai
kirekesztés e s z k ö z e i k ö z é t a r t o z i k a k ü l ö n b ö z ő
k o n f l i k t u s e l m é l e t i m a g y a r á z a t a i t e r ő s e n befolyá
(Barth
csoportok tagjai k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g o k korlá
solták a marxista eszmék, a m e l y e k a gazdasági
tozása vagy tiltása, a t á r s a d a l m i é r i n t k e z é s e k és
rendszert tekintették a társadalom m i n d e n más
az olyan g a z d a s á g i k a p c s o l a t o k k o r l á t o z á s a , m i n t
aspektusát meghatározó tényezőnek. Egyes mar
például a k e r e s k e d é s , v a l a m i n t a c s o p o r t o k fizi
x i s t a g o n d o l k o d ó k s z e r i n t a r a s s z i z m u s a kapita
kai e l k ü l ö n í t é s e ( p é l d á u l az e t n i k a i g e t t ó k e s e t é
lista rendszer terméke, mivel az uralkodó osztály
ben). A fekete a m e r i k a i a k m i n d h á r o m t í p u s ú ki
a r a b s z o l g a s á g , a g y a r m a t o s í t á s és a r a s s z i z m u s
rekesztésben r é s z e s ü l t e k : e g y e s á l l a m o k b a n t i l o s
e s z k ö z e i t h a s z n á l t a fel a m u n k á s o s z t á l y kizsák
volt a fajok k ö z ö t t i v e g y e s h á z a s s á g , a d é l i álla
mányolására (Cox 1959.)
mokban t ö r v é n y e k í r t á k e l ő a g a z d a s á g i és tár sadalmi s z e g r e g á c i ó t , és a l e g t ö b b n a g y v á r o s b a n
K é s ő b b a n e o m a r x i s t a t u d ó s o k e z e k e t a meg fogalmazásokat
túlságosan
merevnek
és
leegy-
386
13. FEJEZET
s z e r ű s í t ő n e k találták, és azt á l l í t o t t á k , h o g y a
sággal? A t ö b b e t n i k u m ú t á r s a d a l m a k n a k ezekre
rasszizmust n e m c s u p á n a gazdasági erők hoz
a k i h í v á s o k r a a d o t t v á l a s z a i t ó l függően az etnikai
zák létre. A b i r m i n g h a m i Kortárs Kultúrakutató
integráció
Központ
(Birmingham
Cultural Studies)
Centre
for
Contemporary
főbb
modelljét
különböztet
visz-
m o d e l l j é t és v é g ü l a k u l t u r á l i s p l u r a l i z m u s t vagy
közzétett
multikulturalizmust. F o n t o s t u d a t i b a n lennünk,
t a n u l m á n y s o r o z a t t á g a b b a n é r t e l m e z i a rassziz
h o g y ez a h á r o m m o d e l l az i d e á l t í p u s o k a t képvi
szavág
(The
által
Empire
1 9 8 2 - b e n A birodalom
három
h e t j ü k m e g : a z a s s z i m i l á c i ó t , a z „olvasztótégely"
Strikes
Back)
címen
m u s kialakulását. E t a n u l m á n y o k szerzői, J o h n
seli, é s a g y a k o r l a t b a n e z e k n e m t i s z t a formában
S o l o m o s , Paul G i l r o y é s m á s o k e g y e t é r t e t t e k ab
valósulnak meg.
b a n , h o g y e b b e n s z e r e p e t j á t s z i k a k a p i t a l i s t a ki zsákmányolás, de rámutattak számos m á s törté n e l m i é s p o l i t i k a i t é n y e z ő h a t á s a i r a is, a m e l y e k N a g y - B r i t a n n i á b a n a z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s évek
/ Az
ideáltípusokkal
című fejezetben
az
1.,
foglalkoztunk,
„Mi
a
a 35.
szociológia?" oldalon.
b e n egy s p e c i á l i s r a s s z i z m u s k i a l a k u l á s á h o z ve zettek. Azt állították, hogy a rasszizmus összetett és sokoldalú jelenség, amelyben közrejátszanak az
etnikai
kisebbségi
és
a
munkásosztálybeli
i d e n t i t á s o k é s m e g g y ő z ő d é s e k k ö l c s ö n h a t á s a i is. V é l e m é n y ü k szerint a rasszizmus jóval többet je lent, m i n t pusztán a h a t a l m o n l é v ő elitek által a n e m f e h é r l a k o s s á g g a l s z e m b e n é r v é n y e s í t e t t el n y o m ó t ö r e k v é s e k „ e s z m e i " i g a z o l á s á t (Hall e t al. 1982).
A z etnikai i n t e g r á c i ó modelljei A z e l s ő út, a z a s s z i m i l á c i ó a n n y i t j e l e n t , hogy a bevándorlók
feladják
eredeti
s z o k á s a i k a t és
é l e t m ó d j u k a t , és v i s e l k e d é s ü k e t a t ö b b s é g érté k e i h e z é s n o r m á i h o z igazítják. A z asszimiláci ós m e g o l d á s m e g k í v á n j a a b e v á n d o r l ó k t ó l , hogy v á l t o z t a s s á k m e g a n y e l v ü k e t , az öltözködésüket, az életstílusukat és kulturális megnyilvánulásai kat, m i k ö z b e n i n t e g r á l ó d n a k egy ú j társadalmi r e n d b e . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a m e l y „ a be v á n d o r l ó k n e m z e t e k é n t " j ö t t l é t r e , a bevándorlók
ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS
g e n e r á c i ó i n y o m á s n a k v o l t a k k i t é v e , h o g y ilyen M a a v i l á g o n s o k á l l a m b a n é l v e g y e s e t n i k a i öszszetételű népesség. Ezek gyakran az évszázadok f o l y a m á n , fokozatosan váltak i l y e n n é . E g y e s álla m o k , p é l d á u l T ö r ö k o r s z á g vagy R o m á n i a lakossá ga az országhatár-változások, az i d e g e n h a t a l m a k tól e l s z e n v e d e t t tartós m e g s z á l l á s o k és a r e g i o n á l i s migráció h o s s z ú t ö r t é n e l m i folyamatainak ered ményeként
váltak
etnikailag
sokszínűvé.
Más
államokban gyorsabban, például a bevándorlást ö s z t ö n z ő t u d a t o s p o l i t i k a v a g y a g y a r m a t i és bi rodalmi örökség folytán alakult ki t ö b b e t n i k u m ú népesség.
m ó d o n „ a s s z i m i l á l ó d j a n a k " , é s e n n e k eredmé n y e k é n t g y e r m e k e i k k ö z ü l s o k a n többé-kevésbé t e l j e s e n „ a m e r i k a i v á " v á l t a k . A h i v a t a l o s politika az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is l e g t ö b b s z ö r arra tö rekedett, hogy a b e v á n d o r l ó k asszimilálódjanak a b r i t t á r s a d a l o m h o z . A k i s e b b s é g e k k ö r é b e n ter m é s z e t e s e n g y a k r a n e l ő f o r d u l , h o g y b á r szeret n é n e k a s s z i m i l á l ó d n i , k é p t e l e n e k erre, különö s e n akkor, h a r a s s z o s í t v a k e z e l i k őket, vagy h a ú g y érzik, h o g y k í s é r l e t e i k e t a k á r a foglalkozta tás, a k á r a p á r k a p c s o l a t o k t e r e m t é s e t e r é n vagy b á r m e l y m á s viszonylatban visszautasítják.
A g l o b a l i z á c i ó és a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á
A m á s o d i k l e h e t ő s é g az ú g y n e v e z e t t olvasztó
s o k k o r á b a n egyre t ö b b á l l a m n é z s z e m b e a z e t n i
tégely m o d e l l j e : e b b e n a z e s e t b e n n e m arról van
kai változatosság jelentős előnyeivel és összetett
szó, h o g y a b e v á n d o r l ó k h a g y o m á n y a i feloldód
k i h í v á s a i v a l . A g l o b á l i s g a z d a s á g t o v á b b i integ
n a k a m á r m e g l é v ő n é p e s s é g d o m i n á n s csoport
r á l ó d á s á v a l v á r h a t ó a n felgyorsul a n e m z e t k ö z i
j á n a k a k u l t ú r á j á b a n , h a n e m ö t v ö z ő d n e k azzal,
m i g r á c i ó : a k ö v e t k e z ő é v e k b e n b i z o n y o s r a ve
ú j o n n a n k i a l a k u l ó k u l t u r á l i s m i n t á k a t h o z v a lét
h e t ő az emberi p o p u l á c i ó k folytatódó migráció
r e . N e m c s u p á n k í v ü l r ő l „ k e r ü l n e k b e " különbö
ja és keveredése. K ö z b e n az etnikai feszültségek
ző k u l t u r á l i s é r t é k e k és n o r m á k a társadalomba,
és k o n f l i k t u s o k t o v á b b r a is i z z a n i fognak a világ
h a n e m v á l t o z a t o s s á g j ö n l é t r e a n n a k a folyamat
számos társadalmában szerte bolygónkon egyes
n a k az e r e d m é n y e k é n t is, m e l y n e k s o r á n az etni
t ö b b e t n i k u m ú országok szétesésével fenyegetve,
kai c s o p o r t o k a l k a l m a z k o d n a k a t á g a b b társadal
m á s e s e t e k b e n p e d i g f o l y t a t ó d ó e r ő s z a k o t szül
m i k ö r n y e z e t h e z . A z o l v a s z t ó t é g e l y k é n t működei
ve. Hogyan lehet megfelelően kezelni az etnikai
k u l t ú r a e g y i k g y a k r a n i d é z e t t , a s z ó szoros értel
v á l t o z a t o s s á g o t , m e g a k a d á l y o z v a a z e t n i k a i konf
m é b e n v e e n d ő p é l d á j a a c s i r k e h ú s b ó l készülő
liktusok kitörését? A többetnikumú társadalmak
t i k k á m a s a l a , a m i t az i n d i a i é t t e r m e k találtak fel
b a n m i l y e n v i s z o n y t k e l l e n e k i a l a k í t a n i u k a z et
az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A c s i r k e tikká egy in
n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k a t ö b b s é g i lakos-
d i a i étel, a m a s a l a s z ó s z t p e d i g a z é r t adták hozzá,
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
hogy k i e l é g í t s é k a b r i t e k í z l é s é t , a k i k k e d v e l i k ,
pontból is pluralisztikusnak tekinthető, de az
ha szószokkal t á l a l j á k s z á m u k r a a h ú s é t e l e k e t .
etnikai különbségek legtöbbször egyenlőtlensé
2001-ben s z é l e s k ö r b e n i s m e r t t é vált R o b i n C o o k
gekkel társulnak, és az egyes etnikai csoportok
korábbi brit k ü l ü g y m i n i s z t e r m e g j e g y z é s e ,
aki
n e m e g y e n l ő é s független tagjai a n e m z e t i k ö z ö s
ezt a fogást „brit n e m z e t i é t e l n e k " n e v e z t e ( C o o k
ségnek. Legalábbis lehetségesnek tűnik azonban
2001).
olyan társadalmat létrehozni, a m e l y b e n az etni
A z etnikai v á l t o z a t o s s á g k e z e l é s e t e r é n s o k a k
kai c s o p o r t o k e l k ü l ö n ü l n e k , d e e g y e n l ő e k , a h o g y
szerint az o l v a s z t ó t é g e l y - m o d e l l k é p v i s e l i a leg
azt S v á j c p é l d á j a m u t a t j a , a h o l a f r a n c i a , n é m e t
kívánatosabb formát. A b e v á n d o r l ó l a k o s s á g i c s o
é s o l a s z c s o p o r t o k együtt é l n e k u g y a n a b b a n a
portok h a g y o m á n y a i é s s z o k á s a i e k k o r n e m m e
társadalomban.
rülnek f e l e d é s b e , h a n e m a k t í v a n h o z z á j á r u l n a k a
A legtöbb etnikai kisebbségi csoport vezetői
társadalmi k ö z e g a l a k í t á s á h o z . A z o l v a s z t ó t é g e l y
N a g y - B r i t a n n i á b a n é s E u r ó p á b a n m á s u t t i s egyre
gyakorlati m e g v a l ó s u l á s a i a k o n y h a , a divat, a
inkább a pluralizmust hangsúlyozzák követendő
zene és az é p í t é s z e t k ü l ö n f é l e h i b r i d f o r m á i . Ez
ú t k é n t . A „ k ü l ö n á l l ó , de e g y e n l ő " s t á t u s k o m o l y
a modell - b i z o n y o s f e n n t a r t á s o k k a l - e l é g p o n
k ü z d e l m e k á r á n é r h e t ő el, é s m a m é g i g e n távo
tosan leírja az a m e r i k a i k u l t u r á l i s fejlődés k ü l ö n
li lehetőségnek tűnik. Az etnikai kisebbségeket
böző a s p e k t u s a i t . N o h a a z „ a n g o l s z á s z " k u l t ú r a
m é g m i n d i g s o k a n f e n y e g e t é s n e k t e k i n t i k a z ál
maradt a l e g i n k á b b m e g h a t á r o z ó , az a m e r i k a i
l á s u k r a , a b i z t o n s á g u k r a és a „ n e m z e t i k u l t ú r á r a "
kultúra sok t e k i n t e t b e n t ü k r ö z i m i n d a z o k n a k a z
n é z v e . M a k a c s u l tartja m a g á t a z e t n i k a i k i s e b b s é
etnikai c s o p o r t o k n a k a h a t á s á t , a m e l y e k b ő l m a
gek b ű n b a k k á tételének tendenciája. Mivel Nyu
az amerikai l a k o s s á g ö s s z e t e v ő d i k .
g a t - E u r ó p á b a n a fiatalok h a s o n l ó e l ő í t é l e t e k e t
A harmadik modell a kulturális pluralizmus: ennek m e g v a l ó s u l á s a e s e t é n a z e t n i k a i kultú rák teljesen s z a b a d o n l é t e z h e t n e k e g y m á s m e l lett, m i k ö z b e n részt v e s z n e k a t á g a b b t á r s a d a l o m gazdasági és p o l i t i k a i é l e t é b e n . A p l u r a l i z m u s egyik újabb k í s é r ő j e l e n s é g e
táplálnak, m i n t az idősebb generációk, az etni kai k i s e b b s é g e k a l e g t ö b b o r s z á g b a n a j ö v ő b e n is folytatódó d i s z k r i m i n á c i ó v a l n é z n e k majd szem be egy o l y a n t á r s a d a l m i l é g k ö r b e n , a m i t a feszült ség, a t ü r e l m e t l e n s é g és a s z o r o n g á s j e l l e m e z .
a multikulturaliz-
mus, a m i azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i c s o p o r t o k egymás m e l l e t t é l n e k , t ö b b é - k e v é s b é e l k ü l ö n ü l
Etnikai konfliktusok
ve, és egyenlőek e g y m á s s a l . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k és más n y u g a t i o r s z á g o k t á r s a d a l m a t ö b b s z e m -
A z e t n i k a i v á l t o z a t o s s á g s o k s z e m p o n t b ó l gaz d a g í t h a t j a a t á r s a d a l m a k a t . A t ö b b e t n i k u m ú ál l a m o k g y a k r a n l ü k t e t ő é l e t t e l teli, d i n a m i k u s or szágok, m e l y e k n e k a t á r s a d a l m i é l e t é t é l é n k í t i a lakosság sokszínűsége. Az ilyen á l l a m o k a z o n b a n e g y s z e r s m i n d t ö r é k e n y e k is, k ü l ö n ö s e n a b e l s ő zavargásokkal
vagy
külső
fenyegetéssel
szem
ben. A népesség egyes s z e g m e n s e i n e k k ü l ö n b ö z ő nyelvi, vallási és kulturális háttere olyan törés vonalakká válhat, amelyek m e n t é n nyílt ellensé geskedés törhet ki a k ü l ö n b ö z ő etnikai csoportok között. A különféle etnikai csoportok vagy közös ségek ellenségeskedése következtében n é h a az e t n i k a i t o l e r a n c i a é s a z i n t e g r á c i ó h o s s z ú törté nelmi múltjára visszatekintő társadalmakban hirtelen
kirobbanhatnak
etnikai
konfliktusok.
Ez történt az 1 9 9 0 - e s években a korábbi Jugo s z l á v i á b a n , a m e l y i s m e r t v o l t gazdag t ö b b e t n i kumú örökségéről. Az Európába vezető útvona l a k m i n d i g is a B a l k á n o n k e r e s z t e z t é k e g y m á s t . A szinte folyamatos migráció évszázadai során a különféle birodalmak egymást követő hódítá sai következtében igen változatos, vegyes össze t é t e l ű l a k o s s á g a l a k u l t ki, a m e l y t ú l n y o m ó r é s z t Nagy-Britannia kedvenc étele: az „olvasztótégelyként"
s z l á v o k b ó l , k ö z t ü k a k e l e t i o r t o d o x v a l l á s t köve
m ű k ö d ő kultúra egyik s z i m b ó l u m a ?
tő szerbekből és katolikus horvátokból, továbbá
3
8
8
13, F E J E Z E T
>
muszlimokból és zsidókból tevődött össze. 1 9 9 1 után a k o m m u n i z m u s bukását követő nagyszabá sú politikai és társadalmi átalakulás véres harco kat v o n t m a g a u t á n a k o r á b b i J u g o s z l á v i a t e r ü l e tén élő etnikai csoportok között. A z itt k i r o b b a n t k o n f l i k t u s o k s o r á n k í s é r l e t e k t ö r t é n t e k e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a is, a m i e t n i k a i l a g homogén területek létrehozását jelenti valamely t ö b b s é g i c s o p o r t által, a m á s e t n i k u m ú p o p u l á c i ó k tömeges kiűzése útján. dául
szinte
„egyetnikumú"
H o r v á t o r s z á g pél független
állammá
vált, m i u t á n egy s o k á l d o z a t t a l j á r ó h á b o r ú b a n szerbek ezreit űzték ki az országból. Az 1 9 9 2 b e n a s z e r b e k , a h o r v á t o k és a m u s z l i m o k k ö z ö t t B o s z n i á b a n kitört h á b o r ú s o r á n a s z e r b e k haj t o t t a k végre e t n i k a i tisztogatást, a m i a b o s z n i a i m u s z l i m l a k o s s á g o t s ú j t o t t a : a m u s z l i m férfiak ezreit terelték internáló táborokba, a nőket pedig
R u a n d á b a n az 1994. évi népirtás során a h u t u többség
tömegesen megerőszakolták. 1999-ben Koszovó
t ö b b m i n t 8 0 0 e z e r t u s z i l a k o s é l e t é t o l t o t t a ki.
b a n is h á b o r ú tört ki, m i u t á n a s z e r b e r ő k e t a z z a l vádolták meg, hogy etnikai tisztogatást hajtanak végre a m u s z l i m v a l l á s ú k o s z o v ó i a l b á n l a k o s s á g kiűzésével.
sok bennszülött populáció
t e l j e s e n kipusztult,
b á r az a k é r d é s , h o g y ez m i l y e n m é r t é k i g volt
Az etnikai konfliktus m i n d Boszniában, m i n d K o s z o v ó b a n n e m z e t k ö z i v é vált. A k ö r n y e z ő or szágokban m e n e k ü l t e k százezrei jelentek meg, tovább
tések és az erőszakos k a m p á n y o k következtében
szisztematikusan megtervezve,
m i n d m á i g viták
tárgyát k é p e z i . A 2 0 . s z á z a d , az e k k o r l e z a j l o t t nagyarányú
d e s t a b i l i z á l v a a régiót. A n y u g a t i álla
„ s z e r v e z e t t " n é p i r t á s o k m i a t t , azt a k é t e s rangot
mok diplomáciai és katonai úton egyaránt be
v i s e l i , h o g y a t ö r t é n e l e m l e g t ö b b n é p i r t á s s a l járó
a v a t k o z t a k a z e t n i k a i t i s z t o g a t á s c é l p o n t j á v á vált
é v s z á z a d a volt. A z 1 9 1 5 é s 1 9 2 3 k ö z ö t t i években
csoportok emberi jogainak védelmében. Ezek a
a z ö r m é n y e k e l l e n i n d í t o t t n é p i r t á s i k a m p á n y fo
beavatkozások
l y a m á n t ö b b m i n t e g y m i l l i ó ö r m é n y t öltek meg
a
rendszeres
erőszakos
cselek
m é n y e k megszüntetésével rövid távon sikereket
az Ottoman t ö r ö k ö k . A n á c i h o l o k a u s z t t ö b b mint
é r t e k el, d e n e m s z á n d é k o l t k ö v e t k e z m é n y e k k e l
h a t m i l l i ó z s i d ó h a l á l á v a l járt, és m i n d ö r ö k r e a
is j á r t a k . A t ö r é k e n y b é k é t B o s z n i á b a n c s u p á n a
l e g b o r z a l m a s a b b p é l d a m a r a d v a l a m e l y etnikai
békefenntartó csapatok jelenlétével és az ország
c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l t e r v s z e r ű e n végrehaj
e l k ü l ö n ü l t e t n i k a i e n k l á v é k r a v a l ó f e l o s z t á s a ré
tott k i i r t á s á r a . A h u t u e t n i k u m ú t ö b b s é g Ruandá
v é n sikerült fenntartani. K o s z o v ó b a n a N A T O
b a n 1 9 9 4 - b e n a t u s z i e t n i k u m h o z t a r t o z ó kisebb
légiereje által 1 9 9 9 - b e n végrehajtott b o m b á z á s o k
ség e l l e n folytatott n é p i r t á s i k a m p á n y t , a m i több
u t á n egyfajta „fordított" e t n i k a i t i s z t o g a t á s r a ke
m i n t 8 0 0 e z e r e m b e r é l e t é t k ö v e t e l t e , mindössze
rült s o r : a z a l b á n e t n i k u m h o z t a r t o z ó k o s z o v ó i a k
h á r o m h ó n a p leforgása alatt. T ö b b m i n t kétmil
elkezdték kiűzni a helybeli szerb lakosságot Ko
l i ó r u a n d a i m e n e k ü l t k e r e s e t t b ú v ó h e l y e t a kör
s z o v ó b ó l , s a z E N S Z i r á n y í t á s a alatt á l l ó „ K F O R "
n y e z ő o r s z á g o k b a n , t o v á b b f o k o z v a az^etnikai fe
csapatok jelenléte n e m bizonyult elegendőnek az
s z ü l t s é g e k e t o l y a n o r s z á g o k b a n is, mirrt például
e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k ú j a b b f e l l á n g o l á s á n a k meg
B u r u n d i é s Z a i r e ( a m a i K o n g ó i Demokratikus
akadályozására.
K ö z t á r s a s á g ) . U j a b b a n S z u d á n b a n vádolják etni
Az etnikai tisztogatás célja bizonyos etnikai c s o p o r t o k e r ő s z a k , z a k l a t á s , f e n y e g e t é s é s terror kampányok útján történő kitelepítése valahon nan. A népirtás ezzel szemben valamely etnikai c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s kiirtását jelenti. A „népirtás" kifejezést gyakran alkalmazzák a n n a k a folyamatnak a leírására, m e l y n e k során az európai felfedezők és telepesek megérkezése után megtizedelték Észak- és DélA m e r i k a b e n n s z ü l ö t t lakosságát. A b e t e g s é g e k , a k é n y s z e r í t ő e s z k ö z ö k k e l v é g r e h a j t o t t áttelepí-
k a i t i s z t o g a t á s s a l a k o r m á n y t á m o g a t á s á v a l mű k ö d ő a r a b m i l í c i á t , m i u t á n 2 0 0 3 - b a n Darfur tar t o m á n y n y u g a t i r é g i ó j á b a n f e l k e l é s bontakozott ki a fekete l a k o s s á g egy r é s z é n e k k ö r é b e n , és a m i l í c i a m e g t o r l ó a k c i ó i l e g a l á b b h e t v e n e z e r em b e r h a l á l á t o k o z t á k é s k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i ó em b e r t t e t t e k h a j l é k t a l a n n á ( U n i t e d N a t i o n s , BBC News 2 0 0 5 ) . T ö b b e n megállapították, hogy az erőszakos konf l i k t u s o k világszerte egyre i n k á b b az egyes orszá g o k o n b e l ü l f e n n á l l ó e t n i k a i m e g o s z t o t t s á g miatt
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
törnek ki, m i n t R u a n d a é s S z u d á n p é l d á j a i s m u
lökést adott a külföldről történő bevándorlásnál
tatja. M a igen r i t k á n k e r ü l s o r o r s z á g o k k ö z ö t t i
is. N o h a ír, z s i d ó é s fekete k ö z ö s s é g e k l é t e z t e k
háborúkra,
Nagy-Britanniában m á r jóval az ipari forradalom
a konfliktusok túlnyomó többségét
etnikai d i m e n z i ó k k a l t e r h e s p o l g á r h á b o r ú k al
e l ő t t is, a l e h e t ő s é g e k m e g s z a p o r o d á s a r a d i k á l i s
kotják.
változásokat
A növekvő kölcsönös
egymásrautaltság
eredményezett
a
nemzetközi
be
és a fokozódó v e r s e n y v i l á g á b a n a n e m z e t k ö
vándorlás mértékében és „merítési forrásainak"
zi t é n y e z ő k egyre f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z a n a k
kiterjedésében egyaránt. A holland, kínai, ír^ís
az etnikai v i s z o n y o k a l a k í t á s á b a n , m i k ö z b e n a
fekete b e v á n d o r l ó k ú j a b b h u l l á m a i h o z z á j á r u l
„belső" e t n i k a i k o n f l i k t u s o k h a t á s a i a n e m z e t i
tak a t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i l é g k ö r á t a l a k u l á s á h o z
határokat m e s s z e t ú l l é p v e i s é r e z h e t ő v é v á l n a k .
Angliában.
Mint láttuk, a z e t n i k a i k o n f l i k t u s o k n e m z e t k ö z i figyelmet v á l t a n a k ki, é s n é h a fizikai b e a v a t k o zást p r o v o k á l n a k . A h á b o r ú s b ű n ö k kivizsgálá sára n e m z e t k ö z i b í r ó s á g o k a t h o z t a k l é t r e , a h o l megkezdődtek a J u g o s z l á v i á b a n és R u a n d á b a n történt e t n i k a i t i s z t o g a t á s é r t és n é p i r t á s é r t fele lős s z e m é l y e k e l l e n i n d í t o t t p e r e k tárgyalásai. Ma az egyes á l l a m o k és a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i struktúrák e l ő t t á l l ó e g y i k l e g f o n t o s a b b k i h í v á s t az etnikai k o n f l i k t u s o k m e g a k a d á l y o z á s a , i l l e t v e ezeknek a k e z e l é s e j e l e n t i . N o h a a h e l y i s z i n t e n megnyilvánuló e t n i k a i f e s z ü l t s é g e k e t g y a k r a n le írták, t a n u l m á n y o z t á k é s m a g y a r á z t á k , m a e g y r e gyakrabban f o r d u l n a k e l ő h a s o n l ó f e s z ü l t s é g e k egész országokat é r i n t ő e n é s n e m z e t k ö z i d i m e n
A b e v á n d o r l á s egy ú j a b b h u l l á m a a k k o r é r t e el Nagy-Britanniát, amikor a n á c i üldözés elől az 1930-as évek elején európai zsidók egész generá c i ó j a m e n e k ü l t N y u g a t felé. E g y f e l m é r é s b e c s l é sei szerint 1 9 3 3 és 1 9 3 9 között hatvanezer zsidó t e l e p e d e t t le az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , de a t é n y leges a d a t e n n é l m a g a s a b b i s l e h e t . U g y a n e b b e n az időszakban Közép-Európából körülbelül n y o l c v a n e z r e n k e r e s t e k itt m e n e d é k e t , m a j d to vábbi hetvenezren érkeztek a háború folyamán. 1945 májusában Európa példátlan menekültügyi p r o b l é m á v a l n é z e t t s z e m b e : e m b e r e k m i l l i ó vál tak m e n e k ü l t t é , s k ö z ü l ü k többszázezren tele pedtek le Nagy-Britanniában.
ziókban is.
MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG AZ EGYESÜLT K I R Á L Y S Á G B A N Bevándorlás Bár sokan úgy g o n d o l j á k ,
hogy a bevándorlás
Nagy-Britanniában e l s ő s o r b a n 2 0 . s z á z a d i j e l e n ség, v a l ó j á b a n o l y a n f o l y a m a t r ó l v a n szó, m e l y nek a gyökerei v i s s z a n y ú l n a k az írott t ö r t é n e l e m legkorábbi s z a k a s z a i b a , é s m é g a z o k o n i s túl ra. Az angliai l a k o s s á g k ö r é b e n ma is f e l l e l h e t ő nagyszámú ír, w a l e s i é s s k ó t c s a l á d i n é v a z e m bereknek a m ú l t b a n a „kelta p e r e m v i d é k e k r ő l " Anglia v á r o s i k ö z p o n t j a i b a t ö r t é n t b e á r a m l á s á ra e m l é k e z t e t . A g y o r s a n f e j l ő d ő a n g o l v á r o s o k a 19. s z á z a d e l e j é n , j ó v a l a t á v o l i g y a r m a t o k r ó l való n a g y o b b a r á n y ú b e v á n d o r l á s m e g k e z d ő d é s e előtt főként a B r i t - s z i g e t e k k e v é s b é p r o s p e r á l ó te rületeiről v o n z o t t á k a b e v á n d o r l ó k a t . Az iparosítás terjedése a z o n b a n drasztikusan megváltoztatta a m i g r á c i ó s m i n t á k a t m i n d az or szágon b e l ü l , m i n d a m á s o r s z á g o k b ó l A n g l i á b a való n e m z e t k ö z i b e v á n d o r l á s t e r é n . A m u n k a lehetőségek b ő v ü l é s e a v á r o s i t e r ü l e t e k e n a vi déki m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s h a n y a t l á s á v a l pá rosulva ö s z t ö n z ő e n h a t o t t a v i d é k r ő l a v á r o s o k felé i r á n y u l ó m i g r á c i ó s t r e n d e k k i a l a k u l á s á r a . A munkaerőpiacon megnyilvánuló
kereslet újabb
A b e v á n d o r l á s a t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i szintjén új m e g világításba helyezi azt a kérdést, h o g y mit jelent britnek lenni, a m i n t ez az Erzsébet királynőt feketeként ábrázoló kép is sugallja.
13. F E J E Z E T
á
Az országos m u n k a e r ő h i á n y r a a d o t t válaszként a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n j e l e n t ő s e n m e g n ö v e k e d e t t a Brit Nemzetkö z ö s s é g o r s z á g a i b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő b e v á n d o r l ó k s z á m a , d e a z ú j o n n a n j ö t t e k g y a k r a n t a l á l k o z t a k a rasszizmus megnyilvánulásaival. A bevándorlást később korlátozták.
időszakban
A z egyes b e v á n d o r l á s i h u l l á m o k k a l érkezett
Nagy-Britannia óriási léptékű bevándorlási hullá
A
második
világháborút
követő
e t n i k a i k i s e b b s é g e k j e l e n l é t e r a d i k á l i s a n átala
m o t fogadott b e i s m é t : e k k o r a z ú j o n n a n m e g n y í l ó
k í t o t t a a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g v a l l á s i összetételét
munkalehetőségek hírére a Brit Nemzetközösség
is. Ma az ország egyes r é g i ó i és k ü l ö n ö s e n a brit
országaiból érkeztek a legtöbben. A háború utáni
n a g y v á r o s o k t ö b b e t n i k u m ú é s v a l l á s i szempont
Nagy-Britanniában jelentős mértékű munkaerő
b ó l v á l t o z a t o s m e g g y ő z ő d é s ű l a k o s s á g n a k adnak
h i á n y l é p e t t fel, s a m u n k á l t a t ó k egy ideig igye
o t t h o n t . A 1 9 . s z á z a d b a n az Í r o r s z á g b ó l érkező
keztek magukhoz csábítani a bevándorló munka
b e v á n d o r l ó k f e l d u z z a s z t o t t a k a k a t o l i k u s o k szá
erőt. A h á b o r ú p u s z t í t á s a i t k ö v e t ő e n az ország
m á t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , f ő k é n t a z olyan
és a gazdaság ú j j á é p í t é s é n e k f e l a d a t a i m e l l e t t az
v á r o s o k b a n , m i n t L i v e r p o o l v a g y Glasgow, ahol
ipari termelés bővülése is példátlan mobilitási
a l e g t ö b b e n t e l e p e d t e k le k ö z ü l ü k . A h á b o r ú utá
lehetőségeket nyújtott a brit dolgozók számára,
ni
és n a g y k e r e s l e t e t t e r e m t e t t a m u n k a e r ő i r á n t a
b e v á n d o r l á s j e l e n t ő s e n m e g n ö v e l t e a z Egyesült
s z a k k é p z e t l e n d o l g o z ó k fizikai m u n k á j á t igény
K i r á l y s á g b a n é l ő m u s z l i m o k s z á m á t , akik nagy
lő területeken. A h a t a l m i körök gondolkodását
r é s z e a f ő k é p p m u s z l i m o k l a k t a Pakisztánból és
korszakban
az Ázsiából
e r e d ő nagyléptékű
befolyásolta Nagy-Britannia birodalmi öröksége,
B a n g l a d e s b ő l jött, v a l a m i n t a h i n d u k é t is, akik
a m i egyfajta k ö t e l e z e t t s é g e t j e l e n t e t t s z á m u k r a ,
n e k a t ö b b s é g e I n d i á b ó l é r k e z e t t . A bevándorlás
hogy elismerjék a nyugat-indiai territóriumok,
új k é r d é s e k e t v e t e t t fel arról, h o g y m i t j e l e n t brit
I n d i a , P a k i s z t á n és a k o r á b b i afrikai g y a r m a t o k
n e k l e n n i , é s a z e t n i k a i é s v a l l á s i kisebbségek
lakosainak jogosultságát a brit állampolgárságra
h o g y a n i n t e g r á l ó d h a t n a k t e l j e s e n a brit társada
és a N a g y - B r i t a n n i á b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e . A b e
lomba.
vándorlók beáramlását elősegítette az 1 9 4 8 . évi b r i t á l l a m p o l g á r s á g i t ö r v é n y e l f o g a d á s a is, a m e l y kedvező feltételeket teremtett a Brit Nemzetkö zösség országainak állampolgárai számára.
• A v a l l á s i s o k f é l e s é g g e l az E g y e s ü l t Királyság ban részletesebben társadalomban"
című
a
14.,
„A vallás a modern
fejezetben
foglalkozunk.
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
Nagy-Britannia bevándorlási politikája az 1960-as évek óta
Ausztráliából érkezők számára. Az úgynevezett
Az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n f o k o z a t o s v i s s z a k o z á s kez
közösségi bevándorlási törvénybe annyit jelen
dődött attól az állásfoglalástól, h o g y a b r i t b i r o
tett,
dalom l a k o s a i n a k j o g u k v a n b e v á n d o r o l n i Nagy-
a B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g v a l a m e l y o r s z á g á b ó l ér
Britanniába, és m e g i l l e t i őket a b r i t á l l a m p o l g á r
k e z ő b e v á n d o r l ó k n a k t a n ú s í t a n i u k kellett, h o g y
ság. N o h a a b e v á n d o r l á s ú j a b b k o r l á t o z á s a i b a n
a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n s z ü l e t t e k , ott ö r ö k b e
zetközösség" országaiból, például Kanadából és „ s z ü l ő f ö l d e l v " b e i k t a t á s a a z 1 9 6 8 . évi n e m z e t hogy a brit állampolgárság követeléséhez
bizonyára s z e r e p e t j á t s z h a t t a k a m u n k a e r ő p i a c
fogadták őket, v a g y p e d i g l e g a l á b b egy s z ü l ő j ü k
változó igényei, ez a v i s s z a v o n u l á s v á l a s z t j e
vagy nagyszülőjük eleget tett e z e k n e k a kritériu
lentett e g y s z e r s m i n d arra a r e a k c i ó r a is, a m i t a
moknak. Ezek a követelmények összességükben
bevándorlók
véve elsősorban a n e m fehérek számára nehezí
tömegeinek
megjelenése
a
fehér
brit lakosság egy r é s z é b e n k i v á l t o t t . K ü l ö n ö s e n azoknak a s z e g é n y e b b k ö r z e t e k n e k a m u n k á s o s z tálybeli lakosságát é r i n t e t t e é r z é k e n y e n a b e v á n dorlás, a h o l az ú j o n n a n é r k e z ő k a l e g s z í v e s e b b e n letelepedtek, m i v e l a b e v á n d o r l ó k j e l e n l é t e sok szor z a v a r ó n a k b i z o n y u l t a z e m b e r e k m e g s z o k o t t m i n d e n n a p i é l e t é b e n . A z ú j o n n a n j ö t t e k e t gyak ran e l l e n s é g e s é r z ü l e t t e l fogadták. A z 1 9 5 8 - b a n a l o n d o n i N o t t i n g H i l l n e g y e d b e n k i t ö r t zavargá sok, m e l y e k s o r á n a f e h é r l a k o s o k r á t á m a d t a k a fekete b e v á n d o r l ó k r a , a r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k erejé ről t a n ú s k o d t a k .
tették meg a bevándorlást. Az
1981-ben
elfogadott
brit
állampolgársá
gi t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a a z o k a t a f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k mellett a korábbi brit territóriumokról v a g y a t o v á b b r a is i l y e n s t á t u s b a n l e v ő t e r ü l e t e k r ő l é r k e z ő k b e l é p h e t n e k a z E g y e s ü l t Királyság b a . A b r i t á l l a m p o l g á r s á g o t az új t ö r v é n y a l a p j á n megkülönböztették a brit territóriumok állam polgárainak
státusától.
Létrehozták
továbbá
a
„ t e n g e r e n t ú l i b r i t á l l a m p o l g á r s á g " kategóriáját, amelybe főként Hongkong, Malajzia és Szingapúr lakosait sorolták, akik n e m voltak többé jogosul tak a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n v a l ó l e t e l e p e d é s r e ,
/ A városi z a v a r g á s o k r ó l l á s d b ő v e b b e n a 21., yárosok
és
városi
terek" fejezetben,
a
704-706.
oldalon írottakat.
ságot. A B r i t N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m p o l g á r a i n a k , a k i k k o r á b b a n - m i u t á n öt é v e t é l t e k az E g y e s ü l t Királyságban - automatikusan brit állampolgár
A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á t k ö v e t e l ő k ó r u s erő södő hangját v i s s z h a n g o z t a E n o c h P o w e l l n e k , a Konzervatív Párt b e f o l y á s o s m i n i s z t e r é n e k egyik híres f e l l é p é s e i s a b b a n a z i d ő b e n . E g y 1 9 6 2 - b e n Birminghamben
és gyermekeik n e m örökölhették az állampolgár
tartott
vészjósló
beszédében
Powell a n e m f e h é r l a k o s s á g r e n d k í v ü l i m e g n ö vekedését így írta l e : „Úgy t ű n i k , a r ó m a i a k h o z
r á váltak, e t t ő l k e z d v e k é r v é n y e z n i ü k k e l l e t t a z állampolgárságot ugyanolyan feltételek mellett, m i n t m i n d e n k i m á s n a k a világ b á r m e l y m á s ré széből. A belépési és letelepedési jog t e k i n t e t é b e n további korlátozásokat is bevezettek. Az 1 9 8 8 . és 1 9 9 6 . évi törvények még j o b b a n megszigorították mindezeket a feltételeket.
h a s o n l ó a n é n i s azt l á t o m m a g a m előtt, h o g y » a
M i k ö z b e n a b e v á n d o r l ó k n a k ily m ó d o n ke
Tiberisz vizét s o k k i o n t o t t vér festi v ö r ö s r e « . " A
v é s b é volt l e h e t ő s é g ü k a z o r s z á g b a n v a l ó lete
Gallup
lepedésre, Nagy-Britannia egyúttal korlátozta a
egyik
közvélemény-kutatása
ekkor
azt
mutatta ki, h o g y a l a k o s s á g 75 s z á z a l é k a s z i m p a
menedékkérők belépését az országba. A m e n e
tizált P o w e l l n é z e t e i v e l .
k ü l t s t á t u s e l n y e r é s é h e z a z ezt i g é n y l ő k n e k b i z o
A r a s s z i z m u s e l l e n k ü z d ő a k t i v i s t á k és egyes
n y í t a n i u k kellett, h o g y a z o r s z á g e l h a g y á s á r a v a l ó
szerzők azt á l l í t o t t á k , h o g y a b r i t b e v á n d o r l á s i
kényszerítésük azoknak a kötelezettségeknek a
politika r a s s z i s t a és d i s z k r i m i n a t í v a n e m f e h é
megszegésével történt, amelyekkel a kormányuk
rekkel s z e m b e n . A z 1 9 6 2 . é v i b r i t n e m z e t k ö z ö s
az E N S Z menekültstátusra vonatkozó egyezmé
ségi
nye é r t e l m é b e n tartozott nekik. Ez az 1 9 5 1 - b e n
bevándorlási
törvény
elfogadásától
kezd
ve olyan i n t é z k e d é s e k e g é s z sorát h o z t á k m e g ,
aláírt e g y e z m é n y k i m o n d j a , h o g y a n e m z e t e k kö
amelyek k o r l á t o z t á k a n e m f e h é r e k b e l é p é s i é s
telesek v é d e l m ü k b e v e n n i azokat a személyeket,
fehérek
a k i k a saját o r s z á g u k b a n ő k e t ért ü l d ö z t e t é s e l ő l
Nagy-Britanniába v a l ó v i s z o n y l a g s z a b a d b e l é p é
m e n e k ü l n e k , és a m e n e k ü l t e k n e k az a d o t t ország
letelepedési jogát,
de
fenntartották
a
si l e h e t ő s é g e i t . A b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y e k m é g a
területén legalább olyan jó b á n á s m ó d b a n kell
Brit N e m z e t k ö z ö s s é g á l l a m a i n a k a p o l g á r a i köré
részesülniük, m i n t m á s külföldi állampolgárok
ben is d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z t a k az „új n e m
nak. 1991-ben az Egyesült Királyságban olyan
zetközösség" t ú l n y o m ó r é s z t n e m f e h é r lakossá
m e n e d é k j o g i t ö r v é n y t fogadtak el, a m e l y szigo
gú államaiból érkezőkkel szemben,
miközben
rú ellenőrzést vezetett be a menekültstátust kérő
fenntartották a b e v á n d o r l á s jogát a „régi n e m
személyek esetében, beleértve az ujjlenyomatvé-
13. F E J E Z E T
13.1. ábra A faji hovatartozás és a bevándorlás kérdésének előtérbe kerü lése a közvéleményben (a felnőtt brit lakosságból vett 2 0 0 0 fős mintán végzett felmérés alapján) lr
Közvélemény-kutatási kérdés: Melyek
ma
a
legfontosabb
megoldandó
kérdések
Nagy-Britanniában?
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (január) Forrás:
M O R I 2 0 0 3 . f e b r u á r 10.
telt é s a z i n g y e n e s jogi s e g í t s é g h e z v a l ó h o z z á
végzett felmérések kimutatták,
j u t á s k o r l á t o z á s á t , v a l a m i n t a z o l y a n légitársa
az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ m e n e k ü l t j e i n e k és
ságokkal
szemben
megkétszerezését,
alkalmazott
pénzbüntetések
amelyek érvényes
hogy miközben
m e n e d é k k é r ő i n e k c s u p á n 1,98 s z á z a l é k á t fogad
vízummal
ja b e , a k ö z v é l e m é n y e z t az a r á n y t t ö b b mint a
n e m rendelkező utasokat h o z n a k be az országba.
tízszeresére becsüli. A brit lakosság véleménye
A z 1 9 9 3 . é v i m e n e d é k j o g i é s b e v á n d o r l á s i tör
s z e r i n t N a g y - B r i t a n n i a ad o t t h o n t a m e n e k ü l t e k
vény növekvő számú kérelem visszautasításához
é s m e n e d é k k é r ő k 2 3 s z á z a l é k á n a k , vagyis majd
vezetett, és az olyan m e n e d é k k é r ő k s z á m á n a k je
n e m e g y n e g y e d r é s z é n e k ( M O R I 2 0 0 2 . június
lentős mértékű növekedését hozta, akiket hosszú
1 7 . ) . A f e l m é r é s e k k i m u t a t t á k t o v á b b á , hogy a vá
időn keresztül tartottak menekülttáborokban. A
l a s z a d ó k e r ő s e n t ú l é r t é k e l t é k a n n a k a pénzügyi
B B C a 2 0 0 3 és 2 0 0 5 közötti időszakban a beván
t á m o g a t á s n a k a m é r t é k é t is, a m i b e n az Egyesült
dorlás 61 százalékos csökkenéséről számolt be.
Királyságban m e n e d é k e t keresők részesülnek, és
Az e t n i c i t á s és a b e v á n d o r l á s k é r d é s e i az u t ó b
ú g y b e c s ü l t é k , h o g y a m e n e d é k k é r ő k h e t i 113
bi években a közvélemény érdeklődésének hom l o k t e r é b e k e r ü l t e k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g (és m á s országok, l á s d a l á b b ) p o l i t i k a i é l e t é b e n . E g y fel mérés szerint azoknak a briteknek az aránya, akik a „faj" vagy a „ b e v á n d o r l á s " k é r d é s e i t az o r s z á g előtt álló legfontosabb p r o b l é m á n a k tekintik, az 1 9 9 0 - e s é v e k r e j e l l e m z ő 5 s z á z a l é k k ö r ü l i érték ről 2 0 0 2 májusáig 39 százalékos c s ú c s r a szökött fel a k ö z v é l e m é n y t l e g j o b b a n foglalkoztató kér d é s e k s o r á b a n ( l á s d a 13.1. ábrát). Ez azt j e l e n t i , h o g y a „faji" h o v a t a r t o z á s és a b e v á n d o r l á s kér déseinek fontosságát c s a k az egészségügyi ellátás gondjai előzik meg a k ö z v é l e m é n y s z e m é b e n az adott időszakban. A bevándorlás m e g n e h e z í t é s é t követően meredeken emelkedni kezdett azoknak a s z á m a , a k i k m e n e d é k e t k e r e s t e k az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . E g y e s „ h a m i s " m e n e d é k k é r ő k le
f o n t o t k a p n a k m e g é l h e t é s i k ö l t s é g e i k fedezésé r e . 2 0 0 0 - b e n a z o n b a n , a m i k o r a f e l m é r é s készült, a z e g y e d ü l á l l ó f e l n ő t t m e n e d é k k é r ő k ténylege s e n h e t e n k é n t 3 6 , 5 4 f o n t n a k m e g f e l e l ő összeget k a p t a k u t a l v á n y o k f o r m á j á b a n , a m e l y e k e t az erre k i j e l ö l t b o l t o k b a n v á l t h a t t a k b e ( M O R I 2 0 0 0 . ok tóber 23.)
^
A z Ú j M u n k á s p á r t 1 9 9 7 . é v i k o r m á n y r a kerülé se óta h á r o m új t ö r v é n y s z ü l e t e t t a b e v á n d o r l á s és a m e n e d é k j o g terén. Az 1 9 9 8 . évi bevándorlási és m e n e d é k j o g i t ö r v é n y m e g s z i g o r í t o t t a azokat a f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k t e l j e s í t é s e e s e t é n a menedékk é r ő k e n g e d é l y t k a p h a t n a k arra, h o g y a z ország b a n m a r a d j a n a k , é s m e g k í s é r e l t e egyszerűsíteni a m e n e k ü l t s t á t u s b i z t o s í t á s á n a k folyamatát. A 2 0 0 2 . évi á l l a m p o l g á r s á g i , b e v á n d o r l á s i é s mene dékjogi
törvény
a
k o r m á n y Biztonságos határok,
leplezése, ami különösen a bulvársajtóban olyan
biztonságos
á l l í t á s o k h a n g o z t a t á s á h o z v e z e t e t t , m e l y e k sze
fenntartása
mellett
rint az ilyenek „elárasztják" az Egyesült Király
Integration
with Diversity,
ságot, n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t a h h o z ,
i r á n y e l v e i a l a p j á n új k ö v e t e l m é n y e k e t állított fel
hogy
a k ö z v é l e m é n y b e n e l t o r z í t o t t k é p a l a k u l j o n ki a b e v á n d o r l á s i és a m e n e d é k j o g i h e l y z e t r ő l . Az el
menedék:
integráció [Secure
a
Borders, 2002)
változatosság Safe
Haven:
c í m e n közzétett
a b r i t á l l a m p o l g á r s á g o d a í t é l é s é h e z , beleértve az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n folyó é l e t l e g a l á b b elemi
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
fokú i s m e r e t é t ,
az á l l a m p o l g á r s á g m e g a d á s á v a l
den etnikai csoportra jellemző, hogy a gyermekek
járó c e r e m ó n i á k a t és a h ű s é g e s k ü l e t é t e l é t . A tör
legnagyobb része m á r Nagy-Britanniában szüle
vény s z a b á l y o z t a a m e n e d é k k é r ő k e l s z á l l á s o l á s á t
tik, m í g a z i d ő s e b b e k k ö z ü l s o k a n m é g „ k í v ü l r ő l "
is a kifejezetten erre a c é l r a az ország e g é s z terü
é r k e z t e k . Ez f o n t o s v á l t á s t j e l e z : a „ b e v á n d o r o l t
letén s z é t s z ó r t a n l é t r e h o z o t t m e n e k ü l t t á b o r o k b a :
n é p e s s é g " h e l y e t t egyre i n k á b b a teljes á l l a m p o l
ez u t ó b b i i n t é z k e d é s t a m e n e k ü l t e k e r ő s e n kifo
gári j o g o k k a l r e n d e l k e z ő n e m f e h é r b r i t l a k o s s á g i
gásolták. A z u t a l v á n y r e n d s z e r t , m e l y n e k jegyé
rétegről k e l l b e s z é l n ü n k .
ben a m e n e d é k k é r ő k n e m k é s z p é n z b e n , h a n e m
A z 1 9 9 1 . é v i n é p s z á m l á l á s a l k a l m á b ó l fordult
utalványok f o r m á j á b a n k a p t a k t á m o g a t á s t , a tör
e l ő először, h o g y a z e m b e r e k e t f e l k é r t é k ö n m a
vény m e g s z ü n t e t t e . E z t a r e n d s z e r t s z é l e s k ö r b e n
guk e t n i k a i b e s o r o l á s á r a . E z t m e g e l ő z ő e n a la
kárhoztatták a m e n e k ü l t e k m e g b é l y e g z é s e m i a t t .
kosság e t n i k a i ö s s z e t é t e l é t a „ h á z t a r t á s f e j é n e k " a
/ A
megbélyegzés
határozták meg. Ám ahogy az etnikai kisebbségi
is
foglalkoztunk
születési helyére vonatkozó információk alapján
fogyatékosság"
fogalmával a
8.,
részletesebben
„Egészség,
című fejezetben,
a
betegség
216.
és
oldalon.
l a k o s s á g m i n d t ö b b tagjáról m o n d h a t ó el, h o g y Nagy-Britanniában született, ez a m ó d s z e r n e m m i n ő s ü l t többé megfelelőnek. A legtöbb hivata
A 2 0 0 4 . évi m e n e d é k j o g i és b e v á n d o r l á s i t ö r v é n y még
jobban
megnehezítette
a
menedékkérők
helyzetét, t o v á b b i k í s é r l e t e t tett a r e n d s z e r egy szerűsítésére, é s ú j a b b b ü n t e t é s e k e t v e z e t e t t b e azok számára, a k i k e m b e r c s e m p é s z e t b e n vesz nek részt. A 2 0 0 5 . é v i á l t a l á n o s v á l a s z t á s o k a t megelőző p o l i t i k a i c s a t á r o z á s o k b a n i g e n f o n t o s kérdéssé vált a b e v á n d o r l á s e l l e n ő r z é s e .
l o s f e l m é r é s b e n és e g y é b v i z s g á l a t b a n , p é l d á u l a munkaerő-felmérésekben is az etnikai csoportok hoz való tartozás „önbesoroláson" alapuló mérté k e vált elfogadottá. M i v e l a z o n b a n a z egyes fel mérésekben alkalmazott etnikai besorolások n e m mindig egyeznek meg egymással,
a különböző
vizsgálatokból származó adatok összehasonlítása n e h é z s é g e k b e ütközhet ( M a s o n 1 9 9 5 ) . A legna gyobb etnikai kisebbségű csoportokhoz tartozó l a k o s o k s z á m á t - a 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s ada tai a l a p j á n - a 13.2. ábra m u t a t j a . M i n t m i n d i g ,
Etnikai sokféleség
itt is ó v a t o s n a k k e l l l e n n ü n k a z o n b a n a h i v a t a l o s
Az etnikai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k ma a teljes b r i t népesség m a j d n e m 8 s z á z a l é k á t t e s z i k k i ( H M S O 2 0 0 4 ) . M i n t láttuk, a b e v á n d o r l á s l é n y e g e s t é n y e zővé vált az ország e t n i k a i ö s s z e t é t e l é n e k alaku lásában. F o n t o s a z o n b a n m e g j e g y e z n ü n k , h o g y a jelenlegi k o r s z a k b a n a k i s e b b s é g i e t n i k u m o k h o z tartozó
lakosság
növekményének
egyre
kisebb
statisztikák pontosságát illetően.
A válaszadók
a d o t t e s e t b e n p é l d á u l b o n y o l u l t a b b m ó d o n ér t e l m e z h e t i k saját e t n i k a i h o v a t a r t o z á s u k a t , m i n t amire a felmérésekben használt „választási lehe tőségek" vagy kategóriák lehetőséget nyújtanak ( M o o r e 1 9 9 5 ) . E z k ü l ö n ö s e n igaz a v e g y e s e t n i k a i háttérből származó személyek esetében.
hányada v e z e t h e t ő v i s s z a a b e v á n d o r l á s r a . M i n
A 2 0 0 1 . é v i n é p s z á m l á l á s azt m u t a t t a , h o g y
13.2. ábra Nem fehér etnikai csoportok az Egyesült Királyságban 2 0 0 1 1200
ajr&~ w ér <$r
Forrás: 2 0 0 1 . évi népszámlálás, OMS 2003a.
*&
idr
13. F E J E Z E T
13.3. ábra
A n e m f e h é r l a k o s s á g regionális m e g o s z l á s a az E g y e s ü l t Ki rályságban
2001
áprilisában
(százalékban)
Északkelet-Anglia Északnyugat-Anglia Anglia Yorkshire és Humberside megyéi Középkelet-Anglia Középnyugat-Anglia Kelet-Anglia London Délkelet-Anglia Délnyugat-Anglia Wales Skócia Észak-Írország 10
20
30
40
50
Forrás: O N S 2 0 0 2 b .
Nagy-Britannia etnikai kisebbségekhez
tartozó
e t n i k a i c s o p o r t o k k ö z ö t t a „ v e g y e s " c s o p o r t volt
l a k o s s á g a , a m i m o s t t ö b b m i n t 4 , 6 m i l l i ó főt t e s z
a l e g f i a t a l a b b : itt a t a g o k fele 16 év alatti volt.
ki, e l s ő s o r b a n A n g l i a l e g s ű r ű b b e n l a k o t t v á r o s i
A „ b a n g l a d e s i " , az „ e g y é b f e k e t e " és a „pakisz
k ö r z e t e i b e n k o n c e n t r á l ó d i k (lásd a 13.3.
ábrát).
t á n i " c s o p o r t o k s z i n t é n fiatal k o r o s z t á l y i struk
Az etnikai kisebbségeket alkotó népesség több
t ú r á t m u t a t t a k : e c s o p o r t o k m i n d e g y i k é n e k több
m i n t 75 s z á z a l é k a N a g y - L o n d o n , a N y u g a t - M i d -
m i n t e g y h a r m a d r é s z é t a l k o t t á k a 1 6 é v e n alu
lands, Yorkshire és Humberside, valamint Észak
l i a k ( O N S 2 0 0 3 a ) . A n e m i m e g o s z l á s tekinteté
nyugat-Anglia és M e r s e y s i d e területén él (Stra
b e n a l e g t ö b b e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t összeté
tegy U n i t 2 0 0 3 ) . L o n d o n b a n a teljes l a k o s s á g 2 9
t e l e k i e g y e n l í t e t t e b b k é p e t m u t a t , m i n t a z előző
s z á z a l é k a n e m fehér. E z z e l s z e m b e n a z o l y a n vi
időszakokban. A korábbi é v e k b e n a bevándorlók
d é k i régiók, m i n t p é l d á u l a É s z a k k e l e t - é s D é l
t ö b b s é g é t - k ü l ö n ö s e n az új n e m z e t k ö z ö s s é g i or
nyugat-Anglia
ke
s z á g o k b ó l , p é l d á u l I n d i á b ó l v a g y a Karib-tenge
vesebb, m i n t 2 százalékot tesz ki (ONS 2 0 0 2 b ) .
ri t é r s é g b ő l é r k e z ő k e s e t é b e n - férfiak alkották.
A z e t n i k a i k i s e b b s é g e k s z á m o s tagja n e m saját
A k é s ő b b i b e v á n d o r l á s i p o l i t i k a s ú l y t helyezett
választása
etnikai
alapján
a
belvárosi
lakossága
körzetekben,
a c s a l á d o k ú j r a e g y e s í t é s é r e , és ez a v á l t á s segí
h a n e m a z é r t k ö l t ö z ö t t oda, m e r t a f e h é r l a k o s s á g
t e t t k i e g y e n l í t e n i a férfiak és a n ő k a r á n y á t sok
ezeket a körzeteket kedveli a legkevésbé. S z á m o s
etnikai kisebbségi csoportban.
nagyvárosban
él
kisebbségi
szuburbanizálódási
folyamatok
m e n n e k v é g b e , é s a b e l v á r o s o k b a n ü r e s ingatla nok válnak elérhetővé a kisebbségekhez tartozó családok számára, amikor a fehérek kiköltöznek onnan.
M i n d a z , a m i t a z e l ő z ő e k b e n a Nagy-Britanniá ban jelenleg fennálló
etnikai
s o k f é l e s é g r ő l el
m o n d t u n k , c s u p á n a l e g á l t a l á n o s a b b jelzésnek t e k i n t e n d ő a l a k o s s á g r e n d k í v ü l k o m p l e x és vál t o z a t o s ö s s z e t é t e l i m i n t á i r a n é z v e . A szociológu s o k é s m á s t u d o m á n y o k k é p v i s e l ő i i s egyre több
/ A szuburbanizálódásról részletesebben lásd a 21.,
.yárosok
és
városi
terek"
című
fejezetben
s z ö r h a n g s ú l y o z z á k , h o g y n e m e l e g e n d ő általá b a n b e s z é l n ü n k a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k világáról: s z ü k s é g v a n a z e g y e s e t n i k a i k i s e b b s é g i csopor
a 7 0 1 - 7 0 2 . o l d a l o n írtakat.
t o k k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k figyelembevéte kimutatta továbbá,
l é r e i s . M i n t a faj és az e g y e n l ő t l e n s é g kérdései
hogy az Egyesült Királyságban a népesség életkor
v e l f o g l a l k o z ó k ö v e t k e z ő r é s z b e n l á t n i fogjuk, a
szerinti megoszlását tekintve a fiatalok nagyobb
f e k e t e é s a z á z s i a i s z á r m a z á s ú l a k o s o k Nagy-Bri
A
2001.
évi népszámlálás
arányban vannak jelen a n e m fehér etnikai cso portokban, m i n t a fehér lakosságban. Az egyes
t a n n i á b a n a f e h é r l a k o s s á g g a l ö s s z e v e t v e általá b a n h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k , d e igen sok
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
David Goodhardt: etnikai sokféleség versus jóléti állam? Egy 2 0 0 4 februárjában
közölt, sok vitát kava
ró cikkében David Goodhart, a P r o s p e c t maga zin szerkesztője azt állította, hogy az etnikailag változatos daritást
társadalom
és
az
biztosító társadalom
lyamatok á t l á t h a t ó v á és ellenőrizhetővé tételéről (Goodhart 2 0 0 4 ) .
*
G o o d h a r t t é t e l é t sokan erősen bírálták. Saskia
szoli
Sassen szociológus szerint a bevándorlók - általá
e g y m á s n a k ellent
ban véve - ma is ugyanolyan nehézségekkel néz
állampolgári
m o n d ó célképzetei között olyan alkut kell kötni,
nek s z e m b e , mint a korábbi évszázadokban, hosz-
ami lehetővé teszi egy m é l t á n y o s jóléti rendszer
szú távon a z o n b a n mindig m e g t ö r t é n i k a beván
m ű k ö d t e t é s é t a szükséget szenvedők felkarolása
dorlók integrálódása. Történelmileg az idők során
érdekében. G o o d h a r t szerint az e m b e r e k - pél
minden európai t á r s a d a l o m b a beépült a l e g t ö b b
dául a nyugdíjak vagy a munkanélküli-segélyek
(ha nem is minden egyes) külföldről bevándorolt
biztosítását tartva szem e l ő t t - valójában kész
csoport. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy
séges adófizetők, de csak addig, amíg úgy vélik,
gyakran csupán n é h á n y generációra van szükség
hogy adójukkal olyan e m b e r e k segítését finan
a h h o z , hogy az „ők"-ből „mi", vagyis a G o o d h a r t
szírozzák, akik bizonyos é r t e l e m b e n hasonlóak
e l e m z é s e szerint szolidaritást é r d e m l ő közösség
hozzájuk, akik legalábbis velük közös értékeket és
legyen (Sassen 2 0 0 4 ) .
meggyőződéseket vallanak. Goodhart ezt az alkut „progresszív dilemmának" nevezte, amellyel szem be kell néznie mindenkinek, aki változatos össze tételű és egyben szolidáris t á r s a d a l m a t akar. Az alku szükségességének bizonyításául G o o d
Bhikhu Parekh politikai e l e m z ő szintén t á m a d ta G o o d h a r t tételeit. A Parekh által előterjesztett ellenérvek egyike szerint G o o d h a r t rosszul ragad ja m e g a jóléti állam j u t t a t á s a i n a k újraelosztása és a szolidaritás közötti k a p c s o l a t o t , amikor azt
köztük Svédország
állítja, hogy a szolidaritás az újraelosztás szüksé
és Dánia példáját hozta fel, ahol történelmileg a
g e s feltétele. Ez ugyanis csak féligazság - állítja
hart a skandináv országok,
világ legnagyvonalúbb jóléti államai j ö t t e k létre.
Parekh -, mert ugyanígy mondhatjuk azt is, hogy
Azt állította, hogy ezekben az országokban azért
az újraelosztás hozza létre a t á r s a d a l o m b a n az
volt lehetséges nagy jóléti rendszereket kiépíteni,
e g y m á s iránti lojalitást, a bizalmat, a közös élet
mert lakosságuk társadalmi és etnikai szempont
t a p a s z t a l a t o k a t és így t o v á b b , ennélfogva egyen
ból m e g l e h e t ő s e n h o m o g é n összetételű, s így
geti az utat a szolidaritáshoz. A kettő közötti kap
az emberek hajlamosak t ö b b a d ó t fizetni. Ezzel
csolat sokkal ö s s z e t e t t e b b a G o o d h a r t tanulmá
szemben az olyan, etnikailag j o b b a n m e g o s z t o t t
nyában vázolt összefüggésnél (Parekh 20O4).
országokban, mint például az Egyesült Államok, a jóléti állam szolgáltatásai szükségképpen kevésbé nagyvonalúak.
B e m a r d Crick politológus, David Blunkett ko rábbi belügyminiszter t a n á c s a d ó j a így t e t t e fel a kérdést G o o d h a r t n a k : „Szolidaritás, de kivel?"
Goodhart f e l t e t t e a kérdést, hogy vajon léte zik-e egy bizonyos kritikus t ö m e g , küszöbérték
Goodhart
Nagy-Britanniára
vonatkoztatva
tár
gyalja a szolidaritás kérdéseit, ám - mint Crick
vagy fordulópont valahol az etnikai kisebbségi
r á m u t a t o t t - ha az Egyesült Királyságról beszélt
csoportok lélekszámának jelenlegi
nagy-britan
volna (Nagy-Britannia helyett), akkor bizonyára
niai aránya (ami n e m éri el a lakosság egytizedét)
e s z é b e j u t o t t volna, hogy valójában hosszú ideje
és a kisebbségeknek az amerikai t á r s a d a l o m b a n
multinacionális és t ö b b e t n i k u m ú államban élünk.
az egyharmados részesedéshez közelebb álló j e
Hozzászoktunk ahhoz, hogy együtt éljünk a ket
lenléte között, melynek elérésétől kezdve a brit
t ő s identitásunkkal: ma szinte mindannyian bri
modelltől teljesen eltérő, éles etnikai m e g o s z
tek és egyszersmind skótok, britek és walesiek,
tottsággal és g y e n g e jóléti szolgáltatásokkal jel
britek és írek vagy britek és a n g o l o k vagyunk, és
lemezhető amerikai stílusú t á r s a d a l o m j ö n létre.
teljesen elfogadjuk ezt a kettős státust. A kérdés
Azt javasolta, hogy egy ilyen fordulópont eléré
valójában nem a szolidaritást és nem is az identi
sének az elkerülése és a bevándorlók iránti szo
tás elveszítését érinti, hiszen identitásunk részben
lidaritás túlterhelésének m e g e l ő z é s e é r d e k é b e n
é p p e n abból fakad,
fontos korlátozni az o r s z á g b a b e f o g a d o t t e m b e
tagjai vagyunk: a „ b r i t s é g " jóval n a g y o b b válto
hogy egynél t ö b b c s o p o r t
rek számát, és g o n d o s k o d n i kell a menekültstá
z a t o s s á g o t ölelhet fel a G o o d h a r t által feltétele
tus m e g a d á s á t és a bevándorlást szabályozó fo
zettnél (Crick 2 0 0 4 ) .
13. F E J E Z E T
k ü l ö n b s é g á l l f e n n a z egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i
lókat aránytalanul nagy s z á m b a n alkalmazzák
c s o p o r t o k k ö z ö t t is, a m e l y e k a l a p o s a b b vizsgála
viszonylag kisszámú
tot i g é n y e l n e k .
k ö r ö k b e n . M é g a saját o r s z á g u k b a n szakképesí
iparágban,*fizikai
munka
t é s e k e t s z e r z e t t b e v á n d o r l ó k t ö b b s é g e i s ilyen m u n k a k ö r ö k b e n h e l y e z k e d e t t el, a m e l y e k n e m
A z etnikai k i s e b b s é g e k h e l y z e t e a munkaerőpiacon
á l l t a k ö s s z h a n g b a n a k é p e s s é g e i k k e l . Az etnikai
Az életkorból, a n e m i és etnikai hovatartozásból,
k e r e k e n m e g t a g a d t á k a n e m f e h é r d o l g o z ó k felvé
valamint a társadalmi osztályhelyzetből adódó társadalmi
és
gazdasági
hátrányok kimutatása
s z e m p o n t j á b ó l d ö n t ő f o n t o s s á g ú t é n y e z ő a fog
a l a p o n t ö r t é n ő d i s z k r i m i n á c i ó s z é l e s k ö r b e n el terjedt, n y í l t g y a k o r l a t v o l t : egyes m u n k á l t a t ó k telét, vagy c s a k a b b a n a z e s e t b e n v o l t a k erre haj landóak, amikor az adott m u n k a k ö r betöltésére n e m volt e l e g e n d ő alkalmas fehér jelentkező.
lalkoztatás. Az etnikai kisebbségek munkaerő-
Az 1 9 7 0 - e s é v e k r e k i s s é m e g v á l t o z t a k a foglal
p i a c i h e l y z e t é r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k feltárták
koztatási minták. A második PSI-jelentés 1974-
a különféle csoportok hátrányait a foglalkozások
b e n azt m u t a t t a ki, h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g i
m e g o s z l á s a , a b é r s z í n v o n a l , a m u n k a h e l y i fel
c s o p o r t o k tagjai t o v á b b r a i s f ő k é n t fizikai mun
v é t e l i é s e l ő m e n e t e l i gyakorlat t e r é n m u t a t k o z ó
k á t v é g e z n e k , b e t a n í t o t t m u n k á s k é n t é s segéd
d i s z k r i m i n á c i ó és a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k
munkásként, bár növekvő s z á m b a n alkalmazzák
t e k i n t e t é b e n . E b b e n a r é s z b e n a z i d e t a r t o z ó kér
ő k e t a s z a k k é p z e t t s é g e t i g é n y l ő fizikai foglalko
désekkel foglalkozunk.
z á s o k b a n is. A s z a k m a i é r t e l m i s é g i és vezetői p o z í c i ó k b a n u g y a n a k k o r c s e k é l y a r á n y b a n kép v i s e l t e t i k m a g u k a t . A k u t a t ó k ú g y találták, hogy
A foglalkoztatási minták alakulása 1960 óta Nagy-Britanniában az etnikai kisebbségek hely z e t é n e k a P o l i t i k a i T a n u l m á n y o k I n t é z e t e (Policy Studies Institute,
PSI]
á l t a l v é g r e h a j t o t t legkoráb
bi országos felmérése során az 1960-as években úgy találták, h o g y a z ú j a b b a n é r k e z e t t b e v á n d o r
a f e h é r m u n k a v á l l a l ó k a t - a m u n k a h e l y i felvételi g y a k o r l a t b a n a l k a l m a z o t t faji m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t tiltó t ö r v é n y e k d a c á r a - k ö v e t k e z e t e s e n e l ő n y b e n r é s z e s í t i k a v e l ü k a z o n o s k é p e s í t é s ű n e m fehér j e l e n t k e z ő k k e l s z e m b e n a f e l v é t e l i beszélgetések re v a l ó b e h í v á s és a m u n k a l e h e t ő s é g e k biztosítá sa terén egyaránt.
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n élő etnikai k i s e b b s é g e k i g e n n a g y h á n y a d á t alkotják a 16 é v e n aluli fiatalok.
MM
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
Globahzacio es mindennapi elet: etnikai kisebbségek az „uj gaz d as
397
an'
Sok megfigyelő úgy véli, hogy az ipari á g a z a t o k
lások ( 1 9 7 1 , 1 9 8 1 és 1 9 9 1 ) három évtizedre ki
hanyatlása
terjedő adatainak összevetése alapján Paul Igans-
az
etnikai
kisebbségekhez
tartozó
dolgozóknak az ipari munkahelyeken való kon
ki és Geoff Payne megállapították, hogy az e g é s z
centrálódása miatt aránytalanul súlyosan érinti
vizsgált időszakot tekintve az etnikai kisebbségi
a lakosságnak ezt a s z e g m e n s é t . Az itt tapasz
c s o p o r t o k körében kevesebben veszítették el az
talható
állásukat, mint az ipari m u n k a e r ő t ö b b i részében.
nagyobb
arányú
munkanélküliségben
- állítják - a g a z d a s á g átstrukturálódásának az
1 9 7 1 é s 1 9 9 1 között a z 1 9 7 1 - b e n „gazdaságilag
etnikai kisebbségekhez t a r t o z ó dolgozókra gya
aktív d o l g o z ó k é n t " regisztrált nem fehérek által
korolt hatásai tükröződnek, mivel ezek a dolgo
b e t ö l t ö t t ipari állások 12 százaléka szűnt meg,
zók kevésbé szakképzettek, és j o b b a n ki vannak
míg
téve az elbocsátásnak. Az iparra a l a p o z o t t brit
mányban 1 4 , 4 százalékos volt. Iganski és Payne
gazdaságnak
a
technológia
és
a
ugyanez az arány a teljes munkaerő-állo
szolgáltatási
rámutattak, hogy ezen az általános trenden belül
szektor motorjával m e g h a j t o t t „új g a z d a s á g g á "
j e l e n t ő s eltérések m u t a t k o z t a k például a férfiak
való átalakulása hátrányosan érinti az etnikai ki
és a nők között, valamint az egyes ipari szektorok
sebbségekhez t a r t o z ó munkavállalókat, akik ke
között is. Általában véve a z o n b a n úgy találták,
vésbé vannak felkészülve a váltás során létrejövő
hogy az „új g a z d a s á g b a " való á t m e n e t egyenlő
új munkakörök b e t ö l t é s é r e .
mértékben érintette a n e m fehéreket és a fehé
Ezt a konvencionális felfogást a z o n b a n meg kérdőjelezték a PSI kutatási eredményei, valamint az évi
rendszerességgel
erő-piaci
felmérések
népszámlálási
elvégzett
(Labour
Force
brit
munka
Survey)
statisztikák összevetésével
és
a
feltárt
adatok is (Iganski-Payne 1 9 9 9 ) . A vizsgálatok ki mutatták, hogy bizonyos nem fehér c s o p o r t o k ténylegesen
köztük
meglevő szakadékot. Iganski és Payne szerint ma j e l e n t ő s lélekszámú n e m fehér lakosság él NagyBritanniában, amelynek a foglalkozási struktúrá j á b a n bekövetkező változások már nem különbözt e t h e t ő e k m e g a t ö b b s é g i fehér lakosság körében v é g b e m e n ő hasonló irányú változásoktól.
és foglalkozási
Iganski és Payne ( 1 9 9 9 ) mindazonáltal rámu
sikereket értek el az utóbbi évtizedekben, nagy
t a t n a k arra is, hogy az egyes etnikai kisebbségi
mértékben
n a g y o b b gazdasági
reket, és v é g e r e d m é n y b e n szűkítette a
sikeres fehér dolgozók
c s o p o r t o k által elért j e l e n t ő s mértékű felzárkó
helyzetéhez. A gazdasági á t r e n d e z ő d é s folyama
közelítve a
zást nem szabad tévesen a foglalkoztatás terén
ta valójában hozzájárult az etnikai kisebbségek
általuk elszenvedett hátrányos megkülöríboztetés
és a fehér populációk között a munkaerőpiacon
teljes m e g s z ű n é s e k é n t értelmezni. Ez a fajta „kol
mutatkozó szakadék c s ö k k e n é s é h e z . Ez azért tör
lektív társadalmi mobilitás" - állítják - inkább azt
ténhetett meg, mert a nagyléptékű átalakulások
igazolja, hogy a posztindusztriális á t r e n d e z ő d é s
a gazdaságban közelebb hozták e g y m á s h o z az
erői h a t a l m a s a b b a k a faji diszkriminációt táplá
etnikai kisebbségeket és a fehér lakosságot. A munkaerő-piaci felmérések és a népszámlá
A P S I h a r m a d i k o r s z á g o s f e l m é r é s e az e t n i k a i
ló és a kisebbségek t a r t ó s a n hátrányos helyzetét o k o z ó tényezőknél.
Újabb kutatási eredmények
kisebbségek h e l y z e t é r ő l 1 9 8 2 - b e n azt á l l a p í t o t t a meg, hogy az i p a r i s z e k t o r t e r ő s e n é r i n t ő gazda
Az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségek
sági v i s s z a e s é s n y o m á n b e k ö v e t k e z ő m u n k a n é l
k ö r é b e n végzett ú j a b b v i z s g á l a t o k m i n d e n koráb
küliség az e t n i k a i k i s e b b s é g e k k ö r é b e n - az i n d i a i
b i n á l v i l á g o s a b b a n feltárták a z egyes e t n i k a i c s o
férfiak k i v é t e l é v e l - k é t s z e r o l y a n m a g a s a r á n y ú
p o r t o k tagjai á l t a l b e f u t o t t é l e t p á l y á k e l t é r é s e i t .
volt, m i n t a f e h é r e k e s e t é b e n . U g y a n a k k o r az an
Az á l l a m i S t r a t é g i a k u t a t ó I n t é z e t (Strategy Unit)
golul f o l y é k o n y a n b e s z é l ő m a g a s a b b k é p z e t t s é g ű
p é l d á u l m e g á l l a p í t o t t a , h o g y az i n d i a i a k és a kí
nem f e h é r e k egyre n a g y o b b a r á n y b a n foglaltak
naiak átlagosan a fehéreknél jobb teljesítményt
el fehérgalléros á l l á s o k a t , és á l t a l á b a n s z ű k ü l t a
m u t a t n a k fel a m u n k a e r ő p i a c o n . M á s c s o p o r
bérszakadék az e t n i k a i k i s e b b s é g e k és a f e h é r e k
tok a z o n b a n rosszabbul állnak: a pakisztániak,
között. Az 1 9 7 0 - e s é v e k vége ó t a az e t n i k a i ki
a b a n g l a d e s i e k és a k a r i b i f e k e t é k k ö r é b e n j ó v a l
sebbségek egyre t ö b b tagja vált ö n á l l ó v á l l a l k o z ó
m a g a s a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g és a l a c s o n y a b b a k
vá, hozzájárulva e z z e l e g y r é s z t saját j ö v e d e l m é
a jövedelmek,
nek e m e l é s é h e z ,
2003).
másrészt a munkanélküliségi
arányok c s ö k k e n t é s é h e z , k ü l ö n ö s e n a z i n d i a i a k körében.
mint a fehéreknél
[Strategy Unit
A foglalkoztatási s t a t i s z t i k á k által az egyes etni kai k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t k i m u t a t o t t váltó-
398
13. FEJEZET 13.4. ábra A munkanélküliségi arányok etnikai csoportok és nemek szerinti megoszlása Nagy-Britanniában, 2 0 0 1 / 2 0 0 2
+
Fehér brit Fehér ír Más fehér
Más etnikai csoport tagja
Forrás: O N S 2 0 0 2 b , 1 2 . o .
zatosság mellett a P S I negyedik felmérése, mely
t ú l r e p r e z e n t á l t s á g a - l e g a l á b b i s r é s z b e n - a bért,
nek eredményeit 1 9 9 7 - b e n tették közzé, megál
illetve
l a p í t o t t a azt is, h o g y a n e m f e h é r n ő k k ö r é b e n a
minációjára vezethető vissza (Clark-Drinkwater
fix
fizetést
nyújtó
munkáltatók
diszkri
foglalkoztatási m i n t á k i g e n n a g y v á l t o z a t o s s á g o t
1 9 9 8 ) . Az ázsiaiak t u l a j d o n á b a n lévő, általában
mutatnak. A Karib-térségből származó n ő k sokkal
családi
r i t k á b b a n v á l l a l n a k fizikai m u n k á t , m i n t a f e h é r
ü z l e t e k és m á s v á l l a l k o z á s i f o r m á k a b r i t társa
vállalkozásként
működtetett
utcasarki
nők, míg az indiai és a pakisztáni n ő k elsősorban
d a l o m olyan s z e m b e t ű n ő , jellegzetes vonásaivá
fizikai m u n k á t j e l e n t ő á l l á s o k b a n h e l y e z k e d n e k
v á l t a k , h o g y e g y e s e k f e l v e t e t t é k : a b e l v á r o s i te
el. A g a z d a s á g i t e v é k e n y s é g j ó v a l m a g a s a b b szint
rületek
je mutatható ki a karibi és az indiai n ő k körében,
e z e k r e t á m a s z k o d v a k e l l e n e v é g r e h a j t a n i . Tariq
gazdasági
újjáélesztését
m í g a p a k i s z t á n i és b a n g l a d e s i n ő k k e v é s b é ak
Modood
tívak a m u n k a e r ő p i a c o n . A teljes m u n k a i d ő b e n
dasági sikerei mögött k e m é n y m u n k a , valamint
magyarázata
szerint
az
nagymértékben i n d i a i a k gaz
f o g l a l k o z t a t o t t k a r i b i é s i n d i a i n ő k á t l a g o s a n kis
k ö z ö s s é g i é s c s a l á d i t á m o g a t á s r e j l i k , é s szerepet
s é m a g a s a b b j ö v e d e l e m r e t e s z n e k szert, m i n t a
j á t s z i k b e n n ü k a z is, h o g y a z i n d i a i a k igen nagy
fehér nők, bár az indiai n ő k k ö r é b e n éles pola
g o n d o t f o r d í t a n a k a g y e r m e k e k o k t a t á s á r a (Mo
r i z á l ó d á s f i g y e l h e t ő m e g a v i s z o n y l a g m a g a s , il
dood 1 9 9 1 ) .
letve m e g l e h e t ő s e n a l a c s o n y j ö v e d e l m ű e k között ( M o d o o d et al.
1 9 9 7 ) . A 13.4.
ábra a k ü l ö n b ö z ő
e t n i k a i h á t t é r b ő l é r k e z ő férfiak é s n ő k v á l t o z a t o s munkanélküliségi arányait mutatja be. A legsikeresebb
n e m fehérek - a jövedelem
A d é l - á z s i a i k i s v á l l a l k o z á s o k p r o s p e r á l á s á t és p o t e n c i á l i s h a t á s a i t a z o n b a n n e m s z a b a d túlbe c s ü l n ü n k . S o k ö n á l l ó f o g l a l k o z á s ú á z s i a i rendkí vül hosszú, akár heti 6 0 - 8 0 órás munkaidőben dolgozik, viszonylag a l a c s o n y átlagos jövedelem
önálló kisvállalkozóként
f e j é b e n . E z e k e t a d o l g o z ó k a t a s t a t i s z t i k á k önál
m ű k ö d ő dél-ázsiaiak. Az ebbe a kategóriába e s ő
ló v á l l a l k o z ó k k é n t k e z e l i k , v a l ó j á b a n a z o n b a n a
személyek aránya az elmúlt húsz év folyamán
v á l l a l k o z á s t v e z e t ő c s a l á d m á s t a g j a i n a k a z alkal
e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t : a z i n d i a i férfiak é s n ő k
m a z á s á b a n állnak, és általában n e m részesülnek
szintjével
m é r v e - az
ma kétszer akkora valószínűséggel dolgoznak ön
a f o g l a l k o z t a t o t t a k s z á m á r a b i z t o s í t o t t szokásos
á l l ó v á l l a l k o z ó k é n t , m i n t a f e h é r e k . A vizsgála
juttatásokban
t o k azt j e l z i k , h o g y a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k a z
s z a b a d s á g vagy a m u n k á l t a t ó á l t a l n y ú j t a n d ó tár
(például
betegszabadság,
fizetett
önálló foglalkozásúak körében való viszonylagos
sadalombiztosítási hozzájárulás formájában).
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
A foglalkozási s t r u k t ú r á b a n e l é r t e l ő r e h a l a d á s
valószínűleg
ösztönzően
hatnak
a
lakóhelyvá
nem mindig párosul növekvő képviselettel a ha
lasztásban megnyilvánuló etnikai szegregálódás-
talom f e l s ő b b s z i n t j e i n is. A n n a k e l l e n é r e , h o g y
ra. A z o k a t a n e m f e h é r c s a l á d o k a t , a m e l y e k r e n
ma az etnikai kisebbségekhez tartozó szakembe
delkeznek a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz,
rek n a g y o b b s z á m b a n t ö l t e n e k b e f e h é r g a l l é r o s
hogy a jobb módú, túlnyomórészt fehérek lakta
állásokat, m i n t k o r á b b a n , ú g y t ű n i k , h o g y v a n
lakókörzetekbe költözzenek, eltántoríthatja ettől
egy b i z o n y o s „ l á t h a t a t l a n fal", a m e l y a z e t n i k a i
a velük szemben megnyilvánuló etnikai alapú
kisebbségek tagjait - k e v e s e k k i v é t e l é v e l - meg
e l l e n s é g e s s é g . E g y m á s i k t é n y e z ő a l a k á s o k fizi
akadályozza a b b a n , h o g y a n a g y v á l l a l a t o k és m á s
k a i á l l a p o t á v a l függ ö s s z e . A z e t n i k a i k i s e b b s é g i
jussanak.
c s o p o r t o k á l t a l elfoglalt l a k á s o k á l t a l á b a n s o k k a l
Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó férfiak - m é g
szervezetek
rosszabb állapotban vannak, m i n t a fehérek által
a l e g m a g a s a b b s z i n t e n k é p z e t t e k is - á l t a l á b a n
lakott é p ü l e t e k . A z egy-egy h á z t a r t á s h o z t a r t o z ó
csupán
csúcsvezetői
feleakkora
pozícióiba
gyakorisággal
vannak
jelen
személyek nagyobb s z á m a miatt a pakisztáni és
a h a t a l o m , a t á r s a d a l m i s t á t u s és a j ö v e d e l e m
bangladesi családok jelentős része él túlzsúfolt
s z e m p o n t j á b ó l a l e g f e l s ő d e c i l i s h e z v a l ó tarto
l a k á s o k b a n , a m e l y e k g y a k r a n n e d v e s e k é s sok
zást j e l e n t ő á l l á s o k b a n , m i n t a f e h é r férfiak ( M o
s z o r h i á n y z i k b e l ő l ü k a k ö z p o n t i fűtés.
dood et al. 1 9 9 7 ) .
A z i n d i a i e r e d e t ű c s a l á d o k e z z e l s z e m b e n ép p e n akkora valószínűséggel é l n e k családi házak b a n vagy s o r h á z a k b a n lévő o t t h o n o k b a n , m i n t
Lakáskörülmények
a fehérek, és más etnikai csoportoknál kevésbé gyakran
laknak
a
belvárosi
lakókörzetekben.
Az etnikai k i s e b b s é g e k tagjai N a g y - B r i t a n n i á b a n
A karibi fekete c s a l á d o k ugyanakkor ritkábban
különösen h á t r á n y o s h e l y z e t b e n v a n n a k a lakás
szereznek lakástulajdont, és nagyobb valószínű
piacon, a h o l fokozott d i s z k r i m i n á c i ó v a l k e l l s z e m
séggel é l n e k a l a c s o n y bérű szociális lakásokban:
benézniük, b e l e é r t v e a z a k l a t á s és a k i ü l d ö z t e t é s
ez összefüggésben állhat az egyszülős családok
veszélyét is. A b e v á n d o r l á s k o r l á t o z á s á r a i r á n y u l ó
magas arányával is ebben az etnikai csoportban.
korai k ö v e t e l é s e k m e g j e l e n é s e óta a lakáskörül
Hogyan értelmezhetők a lakásviszonyok terén
mények k é p e z i k az erőforrásokért való küzdel
mutatkozó etnikai különbségek? Egyes szocioló
mek egyik legfőbb frontját a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i
g u s o k s z e r i n t a l a k á s p i a c o n zajló v e r s e n g é s i fo
csoportok között, és az e t n i k a i k ö z ö s s é g e k körül
lyamatok eredményeként az etnikai kisebbségek
határolására, illetve a t ő l ü k való e l h a t á r o l ó d á s r a
l a k á s ü g y i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n á l l ó / „ o s z t á l y t " al
irányuló t e n d e n c i á k i s j e l e n t k e z n e k . E n n e k egyik
k o t n a k ( R e x - M o o r e 1 9 6 7 ) . E felfogás s z e r i n t a z
oka a b b a n k e r e s e n d ő , h o g y a l a k ó h e l y s z i m b o l i
e t n i k a i c s o p o r t o k e l ő t t á l l ó k i h í v á s o k - a gazda
kus t é n y e z ő n e k számít, a m i j e l z i a státust, b i z t o n
sági h á t r á n y o k t ó l a faji d i s z k r i m i n á c i ó i g - azt j e
ságot nyújt és t ö b b s í k o n is ö s s z e f o n ó d i k az álta
lentik, hogy ezek a csoportok valójában n e m i g e n
lános m e g é l h e t é s s e l . A z e g y e s e t n i k a i c s o p o r t o k
d ö n t h e t n e k ö n á l l ó a n arról, h o g y h o l k í v á n n a k
átlagos l a k á s k ö r ü l m é n y e i n e k m i n ő s é g e é s j e l l e g e
lakni. Az etnikai kisebbségek alapjában véve arra
között - csakúgy, m i n t a f o g l a l k o z t a t á s i m i n t á k
kényszerülnek, hogy beérjék kevésbé megfelelő
esetében - j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e k m u t a t k o z n a k .
l a k á s k ö r ü l m é n y e k k e l is, m i v e l e b b e n a k é r d é s
Noha a l a k á s v i s z o n y o k t e k i n t e t é b e n a n e m f e h é r
b e n kevés választási lehetőségük van. Kétségte
populáció e g é s z é b e n v é v e h á t r á n y o s a b b h e l y z e t
len, hogy az etnikai kisebbségeket a lakáspiacon
ben van a f e h é r e k n é l , ez t á v o l r ó l s e m j e l e n t egy
s o k k o r l á t o z ó k ö r ü l m é n y é r i n t i h á t r á n y o s a n , eb
séges képet. B i z o n y o s c s o p o r t o k , p é l d á u l az in
ből a z o n b a n tévedés l e n n e arra következtetni,
diai s z á r m a z á s ú k ö z ö s s é g e k i g e n n a g y a r á n y b a n
hogy csupán passzív áldozatai l e n n é n e k bizonyos
tettek szert ö n á l l ó l a k á s t u l a j d o n r a , m í g m á s c s o
diszkrimináló vagy rasszista erőknek. Az adott
portok t ö b b n y i r e „ t ö m b ö s í t v e " é l n e k b i z o n y o s
helyzet mindig az érintett társadalmi szereplők
típusú l a k ó k ö r z e t e k b e n , g y a k r a n i g e n a l a c s o n y
d ö n t é s e i n y o m á n a l a k u l ki, é s i d ő v e l u g y a n í g y
színvonalú l a k á s v i s z o n y o k k ö z ö t t v a g y a s z o c i á
m e g is v á l t o z h a t . A d i s z k r i m i n á c i ó a d o t t e s e t b e n
lis lakásellátás s z e k t o r á b a n (Ratcliffe 1 9 9 9 ) .
kreatív cselekvésre ösztönző erővé válhat.
A fehér és a n e m f e h é r l a k o s s á g i c s o p o r t o k , valamint a z egyes n e m f e h é r c s o p o r t o k lakásvi szonyai k ö z ö t t m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g e k s z á m o s
A b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s rendszere
tényezőre v e z e t h e t ő k v i s s z a . A r a s s z i s t a i n d í t é k ú zaklatások vagy e r ő s z a k o s t á m a d á s o k , a m e l y e k
Az 1960-as évek óta az etnikai kisebbségi cso
még m a i s g y a k o r i a k n e m c s u p á n N a g y - B r i t a n n i á
p o r t o k tagjai e g y r e n a g y o b b s z á m b a n k e r ü l n e k
ban, h a n e m e g é s z E u r ó p á b a n , b i z o n y o s m é r t é k i g
kapcsolatba a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rend-
400
13. FEJEZET
Társadalmi tőke és az etnikai kisebbségek foglalkoztatása I A c s o p o r t o k n a g y o b b k ö z ö s s é g e k h e z való kap
g e k h e z n e m is tud hozzájutni. Valószínű, hogy az
c s o l ó d á s á n a k mai e l g o n d o l á s a a társadalmi t ő k e
áthidaló társadalmi t ő k e hiánya csökkenti az esé
koncepciójából fejlődött ki.
lyeit a fehér m u n k a a d ó k n á l .
• A társadalmi t ő k e eszméjével r é s z l e t e s e b b e n a 16.,
„Szervezetek
és
hálózatok"
című
fejezet
ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . oldalon foglalkozunk.
Másik oldalról a földrajzilag k o n c e n t r á l t a n élő etnikai kisebbségek, mint a pakisztániak vagy a bangladesiek, az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e ma g a s a b b szintjére képesek eljutni. Ez a l a p o t te
Általánosságban a társadalmi t ő k e metrikája arra
remthet
keres választ, hogy az e g y é n e k mennyire szoro
és ezen az úton sikereket h o z h a t a csoportnak.
a
helyi
gazdasági
eredményességhez,
san kapcsolódnak közösségeikhez, illetve széle
Ily m ó d o n tagjai esélyekhez j u t h a t n a k az adott
s e b b é r t e l e m b e n t á r s a d a l m u k h o z . A társadalmi
k i s e b b s é g h e z t a r t o z ó munkáltatóknál a n n a k el
t ő k é n e k két típusát különböztethetjük meg, az
lenére, h o g y a fehér foglalkoztatóknál erre nem
áthidaló és az ö s s z e k ö t ő t ő k é t . Az áthidaló t ő k e
nyílik l e h e t ő s é g ü k . A vállalkozás m e g l e h e t ő s e n
azokból a hálózatokból áll, amelyek összekap
gyakori a pakisztániak és bangladesiek körében,
csolnak egy a d o t t c s o p o r t o t a t á r s a d a l o m m a l ,
ezért az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e részben kom
az ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e pedig a társadalmi
penzálni tudja az áthidaló t ő k e hiányát.
c s o p o r t tagjainak e g y m á s h o z való k ö t ő d é s é t mu tatja (Putnam 2 0 0 0 ) .
Mindemellett a társadalmi elzártság és a föld rajzi k o n c e n t r á c i ó , illetve a munkaerő-piaci telje
Az áthidaló és ö s s z e k ö t ő társadalmi t ő k e kö
sítmény közötti korreláció n e m egyértelmű. Míg
zötti különbségtétel s e g í t h e t m e g é r t e n i az etnikai
az áthidaló társadalmi t ő k e hiánya segít m e g m a
kisebbségek munkaerő-piaci esélyeit. Az áthidaló
gyarázni a pakisztániak és b a n g l a d e s i e k j e l e n t ő s
társadalmi t ő k e az álláskereséskor kaphat jelen
hátrányait, n e m biztos, h o g y t á m p o n t o t ad a ka
t ő s é g e t , különösen olyan területeken, mint a mé
ribi feketék hátrányos helyzetének m e g é r t é s é h e z ,
dia világa, ahol a kiválasztás s z e m p o n t j a alapve
akik az etnikai k i s e b b s é g e k közül a leginkább in
t ő e n az élőszó. Egy társadalmilag izolált etnikai
t e g r á l ó d t a k (ez például a fehérekkel k ö t ö t t vegyes
kisebbséginél
majdhogynem
fogalmilag
kizárt,
h á z a s s á g o k a r á n y á b a n é r h e t ő t e t t e n ) . A kínaiak
hogy áthidaló társadalmi tőkével rendelkezzen,
viszonylagos
ebből
nehéz m e g m a g y a r á z n i ezzel az érvvel.
következően
bizonyosfajta
álláslehetősé
gazdasági
sikerességét
ugyancsak
13.5. ábra Társadalmi és földrajzi elszigetelődés Nagy-Britanniában • A fehér népességtől észlelt különbözőség mutatója | A fehér partnerrel élő férfiak aránya • A fehér partnerrel élő nők aránya 90 80
LLL [ L
Karibi fekete
Indiai
Pakisztáni
Bangladesi
Kínai
Forrás: S t r a t e g y U n i t 2 0 0 3 , 3 6 - 3 7 . o .
szerrel b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetőiként és azok
J ó o k u n k v a n azt g o n d o l n i , h o g y a z etnikai ki
áldozataiként. Az egész n é p e s s é g b e n való része
s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai a b ü n t e t ő igazságszol
sedési arányukhoz képest az etnikai kisebbségek
g á l t a t á s i r e n d s z e r r é s z é r ő l d i s z k r i m i n a t í v bánás
túlreprezentáltak a börtönökben.
2 0 0 2 - b e n az
m ó d b a n r é s z e s ü l n e k . A b í r ó s á g o k a n e m fehér
a n g l i a i é s w a l e s i b ö r t ö n ö k b e n fogva t a r t o t t fér
v á d l o t t a k e s e t é b e n n a g y o b b a r á n y b a n h o z n a k le
fiak 1 6 s z á z a l é k a t a r t o z o t t v a l a m e l y i k e t n i k a i ki
t ö l t e n d ő b ö r t ö n b ü n t e t é s t k i s z a b ó í t é l e t e k e t , mint
sebbségi csoporthoz ( H M S O 2 0 0 4 ) .
a f e h é r e k e s e t é b e n , m é g a k k o r is, h a a z elkövetők
A N o t t i n g Hill-i k a r n e v á l t L o n d o n e g y o l y a n v á r o s n e g y e d é b e n r e n d e z i k m e g m i n d e n é v b e n , a m e l y n a g y s z á m ú n y u g a t - i n diai b e v á n d o r l ó o t t h o n á v á v á l t , a m i k o r a z o k e l ő s z ö r l e t e l e p e d t e k N a g y - B r i t a n n i á b a n . A l a k á s á r a k e m e l k e d é s e a N o t t i n g Hill n e g y e d b e n a z z a l a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r t , h o g y s o k k a r i b i f e k e t e c s a l á d e l k ö l t ö z ö t t e b b ő l a k ö r z e t b ő l .
büntetlen e l ő é l e t ű e k vagy a m ú l t b a n c s a k k i s e b b
A brit b ű n ü g y i felmérések kimutatták továbbá,
kihágások v o l t a k a t e r h ü k r e í r h a t ó k . Az e t n i k a i ki
hogy a rasszista indítékú támadások jóval heve
sebbségek tagjai t o v á b b á n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l
sebb érzelmi reakciókat váltanak ki az áldozatok
vannak kitéve d i s z k r i m i n á c i ó n a k vagy r a s s z i s t a
ból, mint a n e m rasszista indítékúak. 1999-ben a
indítékú t á m a d á s o k n a k a b ö r t ö n ö k b e n is. E g y e s
rasszista indítékból elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k
elemzők k i m u t a t t á k , h o g y a b ü n t e t ő igazságszol
á l d o z a t a i n a k 4 2 s z á z a l é k a azt állította, h o g y a z
gáltatási r e n d s z e r i n t é z m é n y e i b e n t ú l n y o m ó r é s z t
i n c i d e n s s z e m é l y s z e r i n t „igen m é l y e n é r i n t e t t e " ,
fehér dolgozókat foglalkoztatnak. A gyakorló ügy
míg a másfajta b ű n c s e l e k m é n y e k áldozatainak
védek igen kis h á n y a d a fekete, és a feketék ará
c s a k 19 s z á z a l é k a é r e z t e így. A fekete á l d o z a t o k
nya a r e n d ő r ö k k ö z ö t t s e m éri el a 2 s z á z a l é k o t
n a g y o b b gyakorisággal á l l í t o t t á k , h o g y „igen m é
(Denney 1 9 9 8 ) .
l y e n é r i n t e t t e " őket, a m i t e l s z e n v e d t e k : 5 5 szá
A n e m fehér c s o p o r t o k tagjai m i n d k i v a n n a k téve a r a s s z i z m u s k ü l ö n f é l e m e g n y i l v á n u l á s a i nak, beleértve a r a s s z i s t a i n d í t é k ú t á m a d á s o k a t
z a l é k u k n y i l a t k o z o t t így, m í g az á z s i a i és a f e h é r áldozatok körében ez az arány csak 41 százalékos volt ( O N S 2 0 0 2 b ) .
is. L e g t ö b b j ü k n e k s i k e r ü l e l k e r ü l n i e e z e k e t , de
M i v e l m a g y a r á z h a t ó k a b ű n ö z é s és a v i k t i m i -
egy r é s z ü k n e k a t a p a s z t a l a t a i i g e n k e l l e m e t l e
z á l ó d á s i l y e n m i n t á i ? M i n t a 19., „Bűnözés és de
nek, sőt b r u t á l i s a k l e h e t n e k . B e c s l é s e k s z e r i n t
viancia"
az etnikai k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó s z e m é l y e k sé
n e m egyenlően érinti a lakosságot. Úgy tűnik,
relmére e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k 1 2 s z á z a l é
h o g y a b ű n ö z é s és a v i k t i m i z á l ó d á s e g y a r á n t sa
kát rasszista i n d í t é k ú i n c i d e n s e k t e s z i k ki, m í g
játos térbeli eloszlást mutat. Az anyagi nélkülö
ugyanez a f e h é r e k e l l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k n e k
z é s t ő l sújtott t e r ü l e t e k e n á l t a l á b a n m a g a s a b b a k
csak a 2 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el ( O N S 2 0 0 2 b ) .
a b ű n ö z é s i arányok, és az ilyen régiókban é l ő
című fejezetben
látni
fogjuk,
a
bűnözés
A rendszeresen végzett brit bűnügyi felmérések
személyek esetében nagyobb annak a kockázata,
(British Crime Survey) a d a t a i s z e r i n t A n g l i á b a n és
hogy bűncselekmények
Walesben a r a s s z i s t a i n d í t é k ú b ű n c s e l e k m é n y e k becsült s z á m a a z 1 9 9 5 . é v i 3 9 0 e z e r r ő l 1 9 9 9 - i g 280 ezerre c s ö k k e n t .
áldozataivá
válhatnak.
A rasszista megnyilvánulásoknak kitett portok
által
elszenvedett
veszteségek
cso
egyrészt
hozzájárulnak a belvárosi környezetek lepusz-
402
13. FEJEZET
tulásához, másrészt éppen ennek a következmé n y e i is
(lásd b ő v e b b e n a 21.,
terek" című fejezetben).
Itt világos
,yárosok és városi összefüggés
áll
f e n n a faji h o v a t a r t o z á s , a m u n k a n é l k ü l i s é g és a k ü l ö n ö s e n a z e t n i k a i k i s e b b s é g i h á t t é r b ő l szár m a z ó fiatal férfiak k ö r é r e k o n c e n t r á l ó d ó b ű n ö z é s között. A b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n egyes politi k a i k ö r ö k és a m é d i a által m e s t e r s é g e s e n szított „erkölcsi pánik" következtében a közvélemény b e n ö s s z e k a p c s o l ó d i k e g y m á s s a l a faji h o v a t a r t o zás és a b ű n ö z é s . / A „ m o r á l i s p á n i k " k é r d é s e i v e l a 19., „Bűnözés és
deviancia"
című fejezetben
foglalkozunk,
a
6 2 0 . oldalon. U g y a n a k k o r a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k tagjai, k ü l ö n ö s e n a fiatal férfiak a f e h é r e k k e l v a l ó t a l á l k o z á s a i k a l k a l m á v a l - és sajnos b i z o n y o s m é r t é k i g a r e n d őrséggel l é t r e j ö v ő k a p c s o l a t a i k s o r á n is - s o k s z o r azt tapasztalják, h o g y é p p e n ő k v á l n a k „ e r ő s z a k tárgyává".
Rendőrségi rasszizmus A s z o c i o l ó g i a i v i z s g á l a t o k j e l e n t ő s s z e r e p e t töl töttek be a rendőrök körében megnyilvánuló r a s s z i s t a a t t i t ű d ö k f e l t á r á s á b a n . A z 1 9 8 0 - a s évek b e n Roger Graef ( 1 9 8 9 ) rendőrségi vizsgálatai arra a k ö v e t k e z t e t é s r e v e z e t t e k , h o g y a r e n d ő r s é g „aktívan e l l e n s é g e s m a g a t a r t á s t t a n ú s í t m i n d e n kisebbségi csoporttal szemben". Graef kimutatta, h o g y a r e n d ő r ö k i g e n g y a k r a n h a s z n á l t a k szte r e o t í p i á k a t é s r a s s z i s t a t ö l t é s ű g y a l á z k o d ó kifeje zéseket, amikor az etnikai kisebbségekről beszél tek. A z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n N a g y - B r i t a n n i á b a n é s a z Egyesült Államokban több nagy nyilvánosságot k a p o t t i n c i d e n s is f e l h í v t a a k ö z v é l e m é n y figyel m é t a r e n d ő r s é g i r a s s z i z m u s r a , s ez o l y a n h a t á s , sal járt, a m i t e g y e t l e n t u d o m á n y o s v i z s g á l a t s e m é r h e t e t t v o l n a e l . S t e p h e n L a w r e n c e r a s s z i s t a in d í t é k b ó l e l k ö v e t e t t m e g g y i l k o l á s a 1 9 9 3 - b a n (lásd az e r r ő l s z ó l ó k e r e t e s írást az e l ő z ő e k b e n , a 3 8 4 . o l d a l o n ) r á i r á n y í t o t t a a f i g y e l m e t arra, h o g y a rasszizmus n e m korlátozódik bizonyos egyének re, h a n e m e g é s z i n t é z m é n y e k e t áthat, é s e z á l t a l j e l e n t ő s e n m e g v á l t o z t a t t a a r a s s z i z m u s r ó l folyó viták jellegét. A S t e p h e n Lawrence meggyilkolásáról készült M c P h e r s o n - j e l e n t é s n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t kö vetően, 1 9 9 9 - b e n J a c k S t r a w akkori belügymi n i s z t e r felhívást i n t é z e t t a r e n d ő r s é g h e z , h o g y a l k a l m a z o t t a i v á l j a n a k „a m u l t i k u l t u r á l i s társa d a l o m b a j n o k a i v á " . A j e l e n t é s b e n foglalt h e t v e n javaslat közül sok még a jelentés közzétételének
é v é b e n m e g i s v a l ó s u l t , b á r e g y e s b í r á l ó k azt h a n g o z t a t t á k , h o g y a v á l t o z á s o k n e m következ n e k be elég g y o r s a n , u g y a n i s a k ö v e t k e z ő é v b e n a r e n d ő r i e r ő k e g y h a r m a d r é s z é n é l n e m v e t t e k fel e g y e t l e n ú j a b b fekete vagy á z s i a i r e n d ő r t s e m , és a z e t n i k a i k i s e b b s é g e k h e z t a r t o z ó r e n d ő r ö k szá ma az Angliában és W a l e s b e n m ű k ö d ő összesen 4 3 r e n d ő r k a p i t á n y s á g k ö z ü l k i l e n c n é l ténylege s e n c s ö k k e n t . A t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á é r t felelős s z a k m a egyes s z e g m e n s e i b e n a „ M c P h e r s o n - e l l e n e s v i s s z a h a t á s " j e l e i m u t a t k o z t a k : s o k a n úgy vélték, h o g y a j e l e n t é s m é l t á n y t a l a n u l vette célba a rendőrséget (Fitzgerald 2 0 0 1 ) . A S t e p h e n L a w r e n c e m e g g y i l k o l á s á h o z ha s o n l ó i n c i d e n s e k f é n y é b e n a l i g h a l e h e t meglepő, h o g y a r e n d ő r s é g i r á n t e l l e n s é g e s a t t i t ű d ö k ki a l a k u l á s a t ö b b v i z s g á l a t e r e d m é n y e i s z e r i n t ál talános jelenség az etnikai kisebbségek körében ( K e i t h 1 9 9 3 ) . A z i l y e n a t t i t ű d ö k b i z o n y o s mérté kig e g y s z e r ű e n a k ö z v e t l e n t a p a s z t a l a t o k b ó l fa k a d h a t n a k : k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t é k magatartá sát b e f o l y á s o l j á k n a g y m é r t é k b e n a r e n d ő r s é g ve l ü k s z e m b e n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e i . A negyedik P S I - f e l m é r é s (lásd 3 9 6 - 3 9 8 . o£j a d a t a i szerint az előző év során rasszista indítékból megtámadott v á l a s z a d ó k n a k c s u p á n e g y n e g y e d e d ö n t ö t t úgy, hogy a támadásról jelentést tesz a rendőrségnek. A z o k n a k a fele, a k i k a r e n d ő r s é g h e z fordultak, elégedetlen volt p a n a s z á n a k kezelésével. Sokan úgy é r e z t é k , h o g y a r e n d ő r s é g r e a k c i ó i n e m mu t a t t a k igazi e l k ö t e l e z e t t s é g e t a s é r t e t t e k iránt, s e m az adott i n c i d e n s e k r e vonatkozó panaszok m e g h a l l g a t á s a , s e m a z e s e t e k k i v i z s g á l á s a során ( M o d o o d e t al. 1 9 9 7 ) . Ugyanakkor éppen az etnikai kisebbségeknek v a n a l e g n a g y o b b s z ü k s é g ü k a r e n d ő r s é g és a b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r védelmére, mivel nagyobb valószínűséggel válnak bűncse l e k m é n y e k á l d o z a t á v á , m i n t a f e h é r e k . A rendőr s é g n e k a n e m f e h é r e k k e l k a p c s o l a t b a n alkalma zott eljárási g y a k o r l a t a a z o n b a n b i z o n y o s jelek s z e r i n t r a s s z i s t a j e l l e g ű n e k t ű n i k : p é l d á u l az ut c a i i g a z o l t a t á s t a r á n y t a l a n u l s o k s z o r alkalmazzák a n e m f e h é r e k k e l s z e m b e n . Az efféle igazoltatási e l j á r á s o k g y a k o r i s á g a az e t n i k a i k i s e b b s é g e k ese t é b e n a M c P h e r s o n - j e l e n t é s 1 9 9 9 . é v i közzététele u t á n c s ö k k e n t , ám a z ó t a - a h o g y a rendőrség ér z é k e n y e b b é vált a t e r r o r i z m u s v e s z é l y e i r e - is m é t e m e l k e d e t t . A z i g a z o l t a t á s o k s z á m á n a k nö v e k e d é s e e l s ő s o r b a n a b r i t - á z s i a i a k a t érinti, akik k ö z ö t t g y a k r a n e l ő f o r d u l n a k m u s z l i m vallásúak: ezt a g y a k o r l a t o t a 2 0 0 0 . évi t e r r o r i z m u s e l l e n e s t ö r v é n y é r t e l m é b e n a r e n d ő r s é g i s z á m á r a biztosí tott h a t a l o m t e s z i l e h e t ő v é . L o n d o n b a n egy ú j a b b v i z s g á l a t k i m u t a t t a , hogy a f e k e t é k e t n y o l c s z o r , az á z s i a i a k a t pedig ötször
I 403
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
gyakrabban igazoltatják és m o t o z z á k m e g , m i n t a
s u l t a k . A dél- és k ö z é p - e u r ó p a i o r s z á g o k s z á m o s
fehéreket ( M e t r o p o l i t a n P o l i c e A u t h o r i t y 2 0 0 4 ) .
b e v á n d o r l ó c é l o r s z á g á v á váltak, a m i f o n t o s vál tozást jelentett a korábbi bevándorlási trendek
/ Az Egyesült K i r á l y s á g e t n i k a i k i s e b b s é g e i n e k
hez képest.
életével e k ö n y v b e n t ö b b h e l y e n is foglalko
A z „új m i g r á c i ó " egy m á s i k j e l l e m z ő v o n á s a a z
zunk. Az e t n i c i t á s és az ö r e g e d é s összefüggé
egyes e t n i k a i c s o p o r t o k „ k e v e r e d é s m e n t e s s é g e " .
seit az 5. fejezetben, a 1 6 0 . o l d a l o n , az e n t i c i -
A k o r á b b i S z o v j e t u n i ó és a k o r á b b i J u g o s z l á v i a
tás és az e g é s z s é g k a p c s o l a t á t a 8. fejezetben,
területén,
a 2 2 3 - 2 2 4 . oldalon, az etnicitás és az oktatás
m o k b a n a határok átjárhatóvá válása, a politikai
valamint
egyes
közép-európai
álla
kérdéseit p e d i g a 17. fejezetben, a 5 5 5 - 5 5 6 . ol
r e z s i m m e g v á l t o z á s a vagy a k o n f l i k t u s o k k i r o b
dalon tárgyaljuk.
b a n á s a a z „ e t n i k a i affinitás" e l v é t k ö v e t ő migrá
*
c i ó k i a l a k u l á s á h o z v e z e t e t t . E z t a f o l y a m a t o t vilá gosan illusztrálja a n n a k a több ezernyi orosznak a története, akik a Szovjetunió felbomlása után
BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK A KONTINENTÁLIS E U R Ó P Á B A N
újonnan
A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n N a g y - B r i t a n n i á h o z ha
Kazahsztánban és Ukrajnában. Közülük sokan
sonlóan a l e g t ö b b e u r ó p a i t á r s a d a l o m m é l y r e ható v á l t o z á s o n m e n t át a m i g r á c i ó k ö v e t k e z tében. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő e l s ő k é t évtizedben n a g y s z a b á s ú
f ü g g e t l e n n é vált
országokban
találták
magukat: ez történt többek között Lettországban, úgy döntenek, hogy az etnikai „keveredésmen tesség" jegyében visszaköltöznek Oroszországba (Brubaker 1 9 9 8 ) .
„újkori n é p v á n d o r l á s "
ment v é g b e E u r ó p á b a n . A m e d i t e r r á n o r s z á g o k olcsó m u n k a e r ő t k í n á l t a k a z é s z a k i é s n y u g a t i
Migráció és az Európai Unió
n e m z e t e k n e k . A z akut m u n k a e r ő h i á n n y a l küz dő befogadó o r s z á g o k a k t í v a n ö s z t ö n ö z t é k a T ö rökországból, É s z a k - A f r i k á b ó l ,
Görögországból,
Dél-Spanyolországból és Olaszországból kiindu l ó bevándorlást. M a S v á j c b a n , N é m e t o r s z á g b a n , Belgiumban és Svédországban egyaránt jelentős számú v e n d é g m u n k á s
dolgozik. Ugyanakkor a
korábbi g y a r m a t o s í t ó h a t a l m a k a b e v á n d o r l ó k j e lentős t ö m e g e i t fogadták be a k o r á b b i g y a r m a t o k ról: e n n e k a m i g r á c i ó n a k a c é l o r s z á g a az E g y e s ü l t Királyságon k í v ü l e l s ő s o r b a n F r a n c i a o r s z á g é s Hollandia volt, a h o v á A l g é r i á b ó l , i l l e t v e I n d o n é ziából é r k e z t e k n a g y s z á m b a n b e v á n d o r l ó k . A m u n k a e r ő N y u g a t - E u r ó p á b a i r á n y u l ó és a z o n belüli m o z g á s a é r z é k e l h e t ő e n lelassult, a m i k o r a háború u t á n i gazdasági f e l l e n d ü l é s m e g t o r p a n t , majd az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n v i s s z a e s é s k e z d ő d ö t t . A berlini fal 1 9 8 9 - b e n t ö r t é n t l e b o n t á s a és a kelet-
Az e u r ó p a i i n t e g r á c i ó e r e d m é n y e k é n t az áru, a tőke és a m u n k a e r ő szabad m o z g á s á n a k útjában álló korábbi akadályok nagy része megszűnt. Ez az európai országok közötti regionális migráció radikális bővüléséhez vezetett. Az Európai U n i ó hoz tartozó országok - köztük a 2 0 0 4 májusában c s a t l a k o z o t t tíz új, n a g y r é s z t k e l e t - e u r ó p a i tag ország - á l l a m p o l g á r a i n a k m a j o g u k v a n a z E U b á r m e l y i k t a g á l l a m á b a n m u n k á t v á l l a l n i . A z eu rópai
migránsok
legnagyobb
csoportját
alkotó
m e n e d é k k é r ő k h ö z és gazdasági okokból vándor ló d o l g o z ó k h o z c s a t l a k o z t a k a m a g a s s z í n t ű szak mai készségekkel és képesítésekkel bíró szakem berek. Az elemzők megállapították, hogy ezzel a váltással növekvő polarizálódás indult meg a migrans n é p e s s é g e n belül azok között, akiknek „van m i t a p r í t a n i u k a t e j b e " , é s a k i k n e k n i n c s .
európbi, v a l a m i n t a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n
Az u n i ó n kívüli országokból az E U - b a való be
létrejött új o r s z á g o k b a n v é g b e m e n t á t a l a k u l á s o k
v á n d o r l á s k e z e l é s e a p o l i t i k a i s z e r e p l ő k előtt á l l ó
óta E u r ó p a egy o l y a n j e l e n s é g k i b o n t a k o z á s á n a k
egyik l e g s ü r g ő s e b b é s l e g f o n t o s a b b m e g o l d a n d ó
a tanúja, a m i t új m i g r á c i ó n a k n e v e z n e k . E z t az
k é r d é s s é vált s z á m o s e u r ó p a i á l l a m b a n . A z eu
„új m i g r á c i ó t " k é t f o n t o s a b b e s e m é n y n y i t o t t a
rópai integráció folyamatának előrehaladásával
meg. E l ő s z ö r a K e l e t - és N y u g a t - E u r ó p a k ö z ö t t i
1995-ben hatályba lépett a schengeni egyezmény,
határok m e g n y i t á s a u t á n , 1 9 8 9 é s 1 9 9 4 k ö z ö t t
m e l y n e k j e g y é b e n t ö b b ország f e l o l d o t t a a m á s
körülbelül ö t m i l l i ó e m b e r v á l t o z t a t o t t l a k ó h e l y e t
EU-tagállamokkal közös határainak ellenőrzését.
Európában. M á s o d s z o r a k o r á b b i J u g o s z l á v i á b a n
E d d i g 1 5 ország c s a t l a k o z o t t a z e g y e z m é n y h e z ,
kirobbant h á b o r ú é s e t n i k a i k o n f l i k t u s k ö v e t k e z
a m i azt j e l e n t i , h o g y e z e k m a c s u p á n a k ü l s ő ha
tében s z i n t é n k ö r ü l b e l ü l ö t m i l l i ó n y i a n m e n e
t á r a i k a t e l l e n ő r z i k , és a s z o m s z é d o s t a g á l l a m o k
kültek E u r ó p a m á s r é g i ó i b a ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) .
i r á n y á b a n s z a b a d m o z g á s t e n g e d é l y e z n e k (lásd
Az e u r ó p a i m i g r á c i ó földrajzi m i n t á i a z o n b a n a
a
kibocsátó o r s z á g o k és a c é l o r s z á g o k k ö z ö t t i hatá
a l a k u l á s a ó r i á s i h a t á s t g y a k o r o l a z E U - b a törté
rok fokozódó e l m o s ó d á s a folytán t o v á b b m ó d o
nő illegális bevándorlásra és a határokon átlépő
23.6.
ábrát).
Az
európai
határellenőrzés
át
404
13. F E J E Z E T
> 13.6. ábra A schengeni zóna országai, 2 0 0 6
b ű n ö z é s terjedésére. Azok az illegális bevándor
ország, a m e l y az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és a m e n e
lók, a k i k k é p e s e k b e j u t n i v a l a m e l y i k s c h e n g e n i
d é k k é r ő k a r á n y t a l a n u l n a g y h á n y a d á n a k célor
országba, ettől k e z d v e a k a d á l y t a l a n u l m o z o g h a t
szágát k é p e z i , e g y ü t t m ű k ö d i k L e n g y e l o r s z á g és
n a k az egész zónában.
a C s e h K ö z t á r s a s á g k o r m á n y a i v a l az e l l e n ő r z é s
M i v e l a legális b e v á n d o r l á s t az EU l e g t ö b b tag
megerősítésében.
á l l a m á b a n m a a c s a l á d e g y e s í t é s i e s e t e k r e korlá
A b e v á n d o r l ó e l l e n e s é r z ü l e t t e l t á r s u l ó rassziz
toztak, n ö v e k s z i k a z illegális b e v á n d o r l á s m é r t é
m u s egyes e s e t e k b e n i n c i d e n s e k k i r o b b a n á s á h o z
ke. Egyes illegális bevándorlók először legálisan,
v e z e t e t t E u r ó p á b a n , é s a z 1 9 9 0 - e s é v e k b e n több
d i á k k é n t vagy l á t o g a t ó k é n t l é p n e k b e a z E U - b a ,
európai
m a j d v í z u m u k lejárta u t á n i s ott m a r a d n a k , d e
S v á j c b a n , O l a s z o r s z á g b a n , A u s z t r i á b a n , Dániá
növekszik a határokon átcsempészett illegális be
b a n és H o l l a n d i á b a n is ú j j á é l e d t e k a szélsőjobb
v á n d o r l ó k s z á m a is. E g y n e m z e t k ö z i b e v á n d o r láspolitikai Migration
szervezet
Policy
(International
Development)
Centre
becslései
for
szerint
évente 4 0 0 ezer embert c s e m p é s z n e k be az Euró
oldali
országban,
pártok
köztük
választási
Franciaországban,
esélyei.
Az
Egyesült
K i r á l y s á g b a n a p a r l a m e n t t a g j a i n a k megválasz tásakor
alkalmazott
first-past-the-post
rendszer
- a m e l y b e n „az e l s ő m i n d e n t visz", vagyis min
pai U n i ó területére. A l e g k ö n n y e b b e n átjárható
d e n e g y e s v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n c s a k e g y e t l e n jelölt
h a t á r n a k E u r ó p á b a n O l a s z o r s z á g h o s s z ú tenger
g y ő z h e t - m e g a k a d á l y o z z a , h o g y k i s e b b pártok
partját t e k i n t i k ,
ami
sok
illegális
bevándorlót
is h e l y e k e t s z e r e z z e n e k az A l s ó h á z b a n . A szél
vonz a közeli Albániából, a korábbi Jugoszláviá
s ő j o b b o l d a l i B r i t N e m z e t i Párt
ból, Törökországból és Irakból. Amióta csatlako
Party) t á m o g a t o t t s á g a a z o n b a n az 1 9 7 0 - e s évek
(British National
zott a s c h e n g e n i e g y e z m é n y h e z , O l a s z o r s z á g is
ó t a a l e g m a g a s a b b s z i n t r e e m e l k e d e t t , és a párt
jelentősen megerősítette külső határait. Német
több helyet szerzett a helyi önkormányzatokban.
FAJ, ETNIKUM ES MIGRÁCIÓ
A b e v á n d o r l á s e l l e n e s F ü g g e t l e n s é g i P á r t (Inde pendence Party)
népszerűsége
szintén
s z i g e t é n a k a r t a k p a r t r a s z á l l n i . A z effajta a k c i ó k
megnőtt,
illegális t e r m é s z e t e m i a t t a N y u g a t r a v a l ó b e
és képviselői a 2 0 0 4 . évi v á l a s z t á s o k o n 12 h e l y e t
v á n d o r l á s t m e g k í s é r l ő s z e m é l y e k t é n y l e g e s szá
szereztek a z E u r ó p a i P a r l a m e n t b e n .
m á t n e h é z m e g b e c s ü l n i , d e egy ú j a b b f e l m é r é s
Az „új m i g r á n s o k " e l l e n ő r z é s é n e k s z i g o r í t á s a
alapján készült becslések szerint akár négyezerre
m i n d a z o n á l t a l n e m „légüres t é r b e n " m e g y v é g b e .
is t e h e t ő a z o k n a k a b e v á n d o r o l n i s z á n d é k o z ó k
A bevándorlási politikában b e k ö v e t k e z ő változá
n a k a s z á m a , a k i k é v e n t e a t e n g e r b e fulladnak,
sokra adott i n f o r m á l i s v á l a s z k é n t a k t i v i z á l ó d n a k
miközben
az e m b e r c s e m p é s z h á l ó z a t o k : ez vált a s z e r v e z e t t
g é n y s é g b ő l . A f e l m é r é s s z e r i n t a m e d i t e r r á n or
megkísérelnek
elmenekülni
a
sze
bűnözés egyik l e g g y o r s a b b a n b ő v ü l ő kategóriá
szágokban évente körülbelül kétezer ember hal
jává E u r ó p á b a n . M i n t a h o g y a z i l y e n b ű n ö z ő i
meg, akik E u r ó p á b a próbálnak jutni, és b e c s l é s e k
csoportok s i k e r e s e n m e g o l d j á k a k á b í t ó s z e r e k ,
szerint hasonló számú haláleset következik be a
a fegyverek és a l o p o t t á r u c i k k e k á t c s e m p é s z é -
„csónakos e m b e r e k " m á s i k két fő célpontjába,
sét a h a t á r o k o n , u g y a n ú g y k é p e s e k illegális b e
A u s z t r á l i á b a é s a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a e l j u t n i kí
vándorlók b e c s e m p é s z é s é r e is a r e n d e l k e z é s ü k
vánó bevándorlók k ö r é b e n is a tengeri átkelések
re álló e s z k ö z ö k k e l . Az i l l e g á l i s b e v á n d o r l ó k és
s o r á n (Guardian,
2 0 0 4 . október 9.).
a c s e m p é s z e k összefogva, a k o r á b b i b e v á n d o r lók t a p a s z t a l a t a i b ó l l e s z ű r t i s m e r e t e k r e t á m a s z kodva h o z z á k m e g a saját l é p é s e i k r e v o n a t k o z ó döntéseiket. Ú g y t ű n i k , h o g y i l y e n é r t e l e m b e n a politikai k o r l á t o z á s o k az e l l e n á l l á s új f o r m á i n a k kialakulását váltják k i ( K o s e r - L u t z 1 9 9 8 ) . A jobb életet kereső illegális bevándorlók által
GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ Az eddigiekben az Európába irányuló m a i be v á n d o r l á s r a k o n c e n t r á l t u n k , d e a z európai h a talmak terjeszkedése már évszázadokkal ezelőtt
vállalt k o c k á z a t o k g y a k r a n tragikus k ö v e t k e z m é
is
nyekkel j á r n a k : e z t ö r t é n t p é l d á u l D o v e r n é l , a z
v á n d o r l á s á t , a m e l y e k m a a világ s z á m o s t ö b b
kiváltotta bizonyos
populációk nagyarányú
angol partok k ö z e l é b e n 2 0 0 0 j ú n i u s á b a n , a m i k o r
e t n i k u m ú t á r s a d a l m á n a k a l a p j á t a l k o t j á k . A glo
5 8 kínai megfulladt egy t e h e r a u t ó b a n v a g y 2 0 0 4
bális migráció kezdeti hullámai óta az emberek
augusztusában, a m i k o r egy t ú l z s ú f o l t l í b i a i c s ó
k ü l ö n b ö z ő csoportjai m i n d m á i g á l l a n d ó a n inter
nakban l e g a l á b b 2 6 e m b e r h a l t m e g , a k i k S z i c í l i a
akciókba léptek és keveredtek egymással, ami
Az Egyesült Királyságban a „ h a m i s m e n e d é k k é r ő k t ő l " való félelem összekapcsolódott a n e m z e t b i z t o n s á g o t érintő a g g á lyokkal, k ü l ö n ö s e n a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - e u t á n i é v e k b e n . E z a k é p a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a i l l e g á l i s a n b e c s e m p é s z e t t bevándorlók ellenőrzését mutatja.
406
13. F E J E Z E T
alapvetően hozzájárult sok ország m a i etnikai
b ó l v a g y J a m a i c á b ó l N a g y - B r i t a n n i á b a é r k e z ő be
összetételének kialakulásához. Ebben a részben
vándorlási hullámok. M á s országok, például Németország, Svájc és
a g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k k a l k a p c s o l a t o s fo
B e l g i u m a h a r m a d i k t í p u s ú , ú g y n e v e z e t t vendég
g a l m a k a t tárgyaljuk.
munkás a
modellt
követik.
bevándorlókat
Ebben
csupán
a
rendszerben
ideiglenesen
fogadják
Migrációs minták és modellek
be az országba, g y a k r a n a m u n k a e r ő p i a c o n meg
N o h a a m i g r á c i ó n e m új j e l e n s é g , ma a g l o b á l i s
b i z t o s í t a n a k s z á m u k r a á l l a m p o l g á r i j o g o k a t még
nyilvánuló kereslet kielégítése érdekében, és nem integráció
folyamatának részeként felgyorsulni
látszik. A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k az egyes or
az
adott
országban való
hosszabb
tartózkodás
után sem.
s z á g o k k ö z ö t t f e n n á l l ó , g y o r s a n v á l t o z ó gazda
V é g ü l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n e g y r e szigo
sági, p o l i t i k a i é s k u l t u r á l i s k ö t e l é k e k a l a k u l á s á t
rodó bevándorlási törvények eredményeként a
tükrözik. B e c s l é s e k szerint jelenleg körülbelül
bevándorlás
1 7 5 millió e m b e r él más országban, m i n t ahol
v á l n a k . A z o k a b e v á n d o r l ó k , a k i k n e k s i k e r ü l ti
s z ü l e t e t t : ez a világ n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 3 százalékát
jelenti
[International
Migration
Re
illegális formái
is
egyre
gyakoribbá
tokban vagy v a l a m i l y e n „letelepedési engedéllyel n e m j á r ó " b e l é p é s i l e h e t ő s é g f e d e z e t e alatt bejut
port, 2 0 0 2 ) , a m i egyes t u d ó s o k a t arra k é s z t e t e t t ,
ni valamelyik országba, gyakran hosszú időn át
hogy korunkról mint „a migráció koráról" beszél
k é p e s e k i l l e g á l i s a n ott tartózkodni, a „ h i v a t a l o s "
jenek (Castles-Miller 1993).
t á r s a d a l o m l á t ó k ö r é n k í v ü l . E r r é j ó p é l d á t nyújta
A b e v á n d o r l á s az e m b e r e k l e t e l e p e d é s i c é l l a l v a l ó b e l é p é s e v a l a m e l y országba, a k i v á n d o r l á s pedig az a folyamat, m e l y n e k s o r á n az e m b e r e k e l h a g y n a k egy országot, h o g y egy m á s i k b a n tele p e d j e n e k le. E z e k e g y ü t t e s e n h o z z á k l é t r e a glo
n a k a m e x i k ó i „illegális i d e g e n e k " j e l e n t ő s lélek s z á m ú c s o p o r t j a i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k d é l i álla m a i b a n , és i d e s o r o l h a t ó - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a menekültek nemzeti határokon való átcsempés z é s é v e l foglalkozó n e m z e t k ö z i ü z l e t á g is.
b á l i s m i g r á c i ó m i n t á i t , a m e l y e k ö s s z e k ö t i k a ki
A g l o b á l i s m i g r á c i ó j e l e n l e g i t r e n d j e i n e k vizs
v á n d o r l ó k s z á r m a z á s i országait és a b e v á n d o r l á s
gálatakor S t e p h e n Castles és M a r k Miller (1993)
c é l o r s z á g a i t . A m i g r á c i ó h o z z á j á r u l s o k társada
n é g y o l y a n t e n d e n c i á t a z o n o s í t o t t , a m e l y e k sze
l o m etnikai és kulturális változatosságához, és
r i n t ü k a k ö v e t k e z ő é v e k b e n j e l l e m e z n i fogják a
e l ő s e g í t i a demográfiai, g a z d a s á g i és t á r s a d a l m i
migrációs mintákat:
dinamizmust. A globális migráció felerősödése a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú óta, é s k ü l ö n ö s e n a z u t ó b b i évtizedekben számos országban fontos politikai kérdéssé tette a bevándorlást. A növekvő beván d o r l á s i a r á n y o k s o k n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n ki hívást jelentenek a nemzeti identitás általánosan elfogadott e s z m é i r e n é z v e , é s k i k é n y s z e r í t i k a z á l l a m p o l g á r s á g f o g a l m á n a k felülvizsgálatát. Az 1 9 4 5 óta v é g b e m e n ő főbb globális migráci ós f o l y a m a t o k l e í r á s á r a a k u t a t ó k n é g y f é l e migrá
1. Akceleráció.
A
nemzeti
határokon
átlépő
m i g r á c i ó m a n a g y o b b a r á n y o k a t ölt, m i n t bármi kor a z e l ő t t . 2. Diverzifikálódás.
A legtöbb
o r s z á g b a ma kü
l ö n b ö z ő t í p u s ú b e v á n d o r l ó k é r k e z n e k , ellentét b e n a k o r á b b i i d ő s z a k o k k a l , a m i k o r a bevándor lás v a l a m e l y i k sajátos formája, p é l d á u l a munka erő vándorlása vagy a m e n e k ü l t e k megjelenése volt d o m i n á n s . 3. Globalizáció.
A migráció
globális
kiterjedé
c i ó s m o d e l l t j d o l g o z t a k k i . A b e v á n d o r l á s klasszi
s ű v é v á l i k é s egyre t ö b b o r s z á g o t é r i n t , k ü l d ő é s
kus modellje az o l y a n o r s z á g o k r a v o n a t k o z t a t h a
fogadó o r s z á g k é n t e g y a r á n t (lásd a 13.7. és 13.8.
tó elsősorban, mint Kanada, az Egyesült Államok
ábrát).
és Ausztrália, amelyek „a bevándorlók nemzetei
4. Feminizálódás.
A
migránsok
között
egyre
k é n t " f e j l ő d t e k ki. E z e k b e n az e s e t e k b e n a c é l o r
n a g y o b b s z á m b a n j e l e n n e k m e g a n ő k : a jelenko
s z á g o k t ö b b n y i r e ö s z t ö n ö z t é k a b e v á n d o r l á s t és
ri m i g r á c i ó j ó v a l k e v é s b é s z o r í t k o z i k a férfiakra,
az állampolgárság megadását ígérték az ú j o n n a n
m i n t k o r á b b a n . A n ő i m i g r á n s o k s z a p o r o d á s a szo
j ö t t é k n e k , b á r b i z o n y o s k o r l á t o z á s o k é s k v ó t á k al
r o s ö s s z e f ü g g é s b e n áll a g l o b á l i s m u n k a e r ő p i a c
kalmazásával korlátozták is az évente befogadott
v á l t o z á s a i v a l , i d e é r t v e a h á z t a r t á s i alkalmazot
bevándorlók számát. A bevándorlás elsősorban
tak iránti kereslet növekedését, a szexturizmus
F r a n c i a o r s z á g é s a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g á l t a l kö
b ő v ü l é s é t és
v e t e t t gyarmati modellje
(lásd
e l ő n y b e n r é s z e s í t i a ko
rábbi gyarmatokról érkező bevándorlókat a más
a
12.,
a „ l e á n y k e r e s k e d e l e m " virágzását „Szexualitás
és
társadalmi nem" című
fejezetet, a 3 4 7 - 3 4 8 . o l d a l o n ) , v a l a m i n t a nemzet
országokból jövőkkel szemben. E n n e k jellegzetes
közi
példái a második világháborút követő években a
r é v é n l é t r e j ö v ő v e g y e s h á z a s s á g o k s z á m á n a k nö
Brit Nemzetközösség országaiból, például Indiá
v e k e d é s é t is.
házasságközvetítő ügynökségek
működése
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ
13.7. ábra
Globális migráció,
1945-1973 Északi-sarkvidék
Csendes-óceán
Csendes-óceán
Déli-sarkvidék
ÚJ-ZÉLAND A nyilak v a s t a g s á g a n e m tükrözi a mozgások mértékét.
Forrás: C a s t l e s 1 9 9 3 , 6 7 . o.
u g y a n a k k o r a m i g r a n s p o p u l á c i ó k b i r t o k á b a n lé
Globalizáció és m i g r á c i ó
vő erőforrásokat és tudásvagyont jelentik. Milyen erők h ú z ó d n a k m e g a g l o b á l i s m i g r á c i ó
A m a k r o - és m i k r o s z i n t ű f o l y a m a t o k e g y m á s r a
mögött, és e z e k h o g y a n v á l t o z n a k a f o l y t a t ó d ó
hatása jól látható például a Németországban élő,
migrációval
n a g y l é l e k s z á m ú t ö r ö k b e v á n d o r l ó k ö z ö s s é g ese
kapcsolatos k o r a i e l m é l e t e k e l s ő s o r b a n az úgy
t é b e n . M a k r o s z i n t e n itt o l y a n t é n y e z ő k é r v é n y e
nevezett toló-húzó t é n y e z ő k r e k o n c e n t r á l t a k . A
sülnek, mint például a Németország munkaerő-
globalizálódás
eredményeként?
A
„tolóerők" a s z á r m a z á s i o r s z á g o n b e l ü l f e n n á l l ó
s z ü k s é g l e t e , a z ország k ü l f ö l d i „ v e n d é g m u n k á s o k "
viszonyok, a m e l y e k a z e m b e r e k e t k i v á n d o r l á s r a
b e f o g a d á s á v a l k a p c s o l a t o s politikája, v a l a m i n t a
kényszerítik: e z e k k ö z é t a r t o z h a t a h á b o r ú , az
t ö r ö k gazdaság h e l y z e t e , a m i s o k t ö r ö k á l l a m p o l
éhínség, a p o l i t i k a i e l n y o m á s és a t ú l n é p e s e d é s .
gár s z á m á r a n e m t e s z i l e h e t ő v é o l y a n j ö v e d e l e m
A húzóerők ezzel s z e m b e n a célországok olyan
megszerzését, amire szüksége lenne. Mikroszin-
vonásait j e l e n t i k , a m e l y e k v o n z z á k a b e v á n d o r
ten a Németországban élő török közösségen belül
lókat: i l y e n „ h ú z ó e r ő t " j e l e n t a m á s r é g i ó k b ó l
kialakult kölcsönös támogatás informális hálóza
érkező b e v á n d o r l ó k s z á m á r a p é l d á u l a jó l e h e t ő
tai és c s a t o r n á i , v a l a m i n t a v e n d é g m u n k á s o k a t a
ségeket k í n á l ó m u n k a e r ő p i a c , a m a g a s a b b általá
T ö r ö k o r s z á g b a n m a r a d t c s a l á d j u k h o z é s barátaik
nos é l e t s z í n v o n a l és a k i s e b b n é p s ű r ű s é g .
h o z fűző erős k a p c s o l a t o k m ű k ö d n e k . A p o t e n
Újabban a „tolQ-húzó t é n y e z ő k " e l m é l e t e i t bí rálták, a m i é r t t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t ő m a g y a rázatot k í n á l n a k egy ö s s z e t e t t és s o k o l d a l ú folya matra. A m i g r á c i ó v a l foglalkozó t u d ó s o k ma in kább olyan „ r e n d s z e r e k k é n t " fogják fel a g l o b á l i s migrációs m i n t á k a t , a m e l y e k a m a k r o - é s m i k roszintű f o l y a m a t o k i n t e r a k c i ó j a f o l y t á n j ö n n e k létre. Ez a m a g y a r á z a t e s e t l e g k i s s é b o n y o l u l t nak t ű n h e t , v a l ó j á b a n a z o n b a n e g é s z e n egyszerű. A makroszintű t é n y e z ő k az á l t a l á n o s feltételek, például a p o l i t i k a i h e l y z e t v á l t o z á s a i , a b e v á n dorlást és a k i v á n d o r l á s t s z a b á l y o z ó t ö r v é n y e k módosulásai vagy a n e m z e t k ö z i g a z d a s á g b a n b e következő v á l t o z á s o k . A m i k r o s z i n t ű t é n y e z ő k
ciális török migránsok körében a németországi k ö r ü l m é n y e k r ő l v a l ó tájékozottság - és az ott m á r k i a l a k u l t „ t á r s a d a l m i t ő k e " (az ú j o n n a n é r k e z ő k s z á m á r a t á m a s z t j e l e n t ő r o k o n i , b a r á t i v a g y kö z ö s s é g i e r ő f o r r á s o k ö s s z e s s é g e ) - h o z z á j á r u l ah h o z , h o g y N é m e t o r s z á g a z egyik l e g n é p s z e r ű b b c é l o r s z á g l e g y e n . A m i g r á c i ó s r e n d s z e r e k irány z a t á n a k h í v e i h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a m i g r á c i ó fo l y a m a t a i t e g y e t l e n t é n y e z ő s e m tudja ö n m a g á b a n m e g m a g y a r á z n i . V a l ó j á b a n m i n d e n egyes k o n k r é t m i g r á c i ó s folyamat, p é l d á n k b a n a T ö r ö k o r s z á g és Németország között ilyen m ó d o n megvalósuló e g y ü t t m ű k ö d é s is a m a k r o - és m i k r o s z i n t ű folya matok interakciójának az eredménye.
13. F E J E Z E T
7 3 . 8 . ábra
A globális migráció folyamatai 1973 óta Északi-sarkvidék
Déli-sarkvidék
ÚJ-ZÉLAND A nyilak vastagsága nem tükrözi a mozgások mértékét.
Forrás: C a s t l e s - M i l l e r 1 9 9 3 , 6. o.
p é l d á u l a k í n a i a k e s e t é b e n a n a g y l é p t é k ű mig
G l o b á l i s diaszpórák
ráció n e m valamilyen meghatározó jelentőségű A g l o b á l i s m i g r á c i ó s m i n t á k egy m á s i k m a g y a
traumatikus e s e m é n y hatására, h a n e m önkéntes
indul
alapon m e n t végbe. A valóságban - m i n t Cohen
ki. Ez a kifejezés bizonyos etnikai p o p u l á c i ó k
is b e i s m e r i - e z e k a k a t e g ó r i á k átfedik egymást,
eredeti szülőföldjükről külföldi területekre való
és diaszpórák igen sokféle okból kialakulhatnak.
rázata
diaszpórák
a
szétszóródására
utal,
tanulmányozásából
ami
gyakran
kényszerí
A d i a s z p ó r á k n a k v á l t o z a t o s t ö r t é n e t ü k és meg
t ő e r ő k vagy t r a u m a t i k u s k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a
j e l e n é s i f o r m á i k d a c á r a i s v a n n a k a z o n b a n bi
következik be. Az érintett populációk bolygónk
z o n y o s k ö z ö s j e l l e m z ő v o n á s a i k . C o h e n szerint
egész területén való újraeloszlásának példáiként
v a l a m e n n y i d i a s z p ó r a m e g f e l e l a k ö v e t k e z ő kri
az e l e m z ő k g y a k r a n h i v a t k o z n a k a rabszolgaság,
tériumoknak:
i l l e t v e a n é p i r t á s o k e r e d m é n y e k é n t k i a l a k u l t af
• az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d r ő l v a l a m e l y m á s régióba
rikai és z s i d ó d i a s z p ó r á k r a . N o h a a d i a s z p ó r á k
v a g y r é g i ó k b a t ö r t é n ő , k é n y s z e r ű v a g y önkén
tagjai per
definitionem
földrajzilag
szétszóródot-
t a n é l n e k , o l y a n e r ő s k ö t e l é k e k tartják ö s s z e őket, m i n t p é l d á u l a k ö z ö s t ö r t é n e l e m , a z e r e d e t i szü l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e ^ a g y a g o n d o s a n á p o l t és megőrzött közös etnikai identitás. l ö n b ö z ő f o r m á b a n j ö h e t n e k létre, b á r a leggyak rabban említett példák n e m önkéntesen, h a n e m az üldöztetés és az erőszak elől való m e n e k ü l é s a l a k u l t a k ki.
A
Globális
diaszpórák [Glo
bal Diasporas, 1 9 9 7 ) c í m ű m u n k á j á b a n C o h e n az eredeti populációk szétszóródását okozó erőket - t ö r t é n e l m i m e g k ö z e l í t é s s e l - az a l á b b i öt kate góriába zsidó ség
sorolja: és
(brit
kereskedelmi tényezők.
viktimizálódás
örmény
(kínaiak)
körülmények
örök
(indiaiak), és
fenntartott, erős etnikai identitás; • s z o l i d a r i t á s az a d o t t e t n i k a i c s o p o r t n a k a di a s z p ó r a m á s t e r ü l e t e i n é l ő tagjaival; • b i z o n y o s m é r t é k ű feszültség a b e f o g a d ó társa d a l o m és a d i a s z p ó r á k e g y m á s h o z fűződő vi szonyában; • é r t é k e s , k r e a t í v h o z z á j á r u l á s a s o k s z í n ű befo gadó társadalom fejlődéséhez.
afrikai,
birodalmi
munkaerő-kereslet
kapcsolatok Bizonyos
(például
közösségek),
modell),
l e z e t t s é g a n n a k m e g ő r z é s é r e és h i t a valamiko ri visszatérés lehetőségében; • az i d ő és a t é r e l v á l a s z t ó a k a d á l y a i t legyőzve is
R o b i n C o h e n s z e r i n t d i a s z p ó r á k s z á m o s kü
folytán
tes kivándorlás; • az e r e d e t i s z ü l ő f ö l d k ö z ö s e m l é k e z e t e , elköte
kulturális
között,
mint
E g y e s e l e m z ő k b í r á l j á k C o h e n t azért, h o g y a mig r á c i ó ö s s z e t e t t és i g e n v á l t o z a t o s j e l e n s é g e i t - a d i a s z p ó r á k egyes „ k a t e g ó r i á i t " b i z o n y o s etnikai c s o p o r t o k h o z t á r s í t v a - egyfajta s z ű k tipológia-
409
FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ r a p r ó b á l j a l e e g y s z e r ű s í t e n i . M á s o k azt állítják,
néznek ki és másképpen élnek, mint ők maguk.
hogy C o h e n é r t e l m e z é s e n e m elég p o n t o s a di
E z e k az i n t e r a k c i ó k egyrészt a globális migráció
aszpórák
azonban
következtében személyes kapcsolatokon keresz
m i n d e z e k n e k a b í r á l a t o k n a k a d a c á r a is é r t é k e s ,
tül valósulnak meg, másrészt létrejöhetnek a mé
elemzéséhez.
A
tanulmány
mert r á m u t a t , h o g y a d i a s z p ó r á k k i a l a k u l á s a , il
d i a é s a z i n t e r n e t k ö z v e t í t é s é v e l t o v á b b í t o t t ké
letve t o v á b b é l é s e n e m statikus, h a n e m d i n a m i
p e k é s ü z e n e t e k ú t j á n is.
kus folyamat, a m i f e n n t a r t j a a z e t n i k a i c s o p o r t o k kollektív i d e n t i t á s á t
és
megőrzi kultúrájukat
a
E g y e s e k s z í v e s e n fogadják e z t a z ú j e t n i k a i é s kulturális változatosságot, a m i b e n a j ö v ő kozmo p o l i t a t á r s a d a l m á n a k f o n t o s e l e m é t látják, m á s o k
gyorsan g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n .
viszont ugyanezt veszélyesnek és tartják.
KÖVETKEZTETÉSEK
A
világra
fenyegetőnek
fundamentalista
szemlélettel
t e k i n t ő c s o p o r t o k tagjai a r ö g z ü l t h a g y o m á n y o k b a n k e r e s n e k m e n e d é k e t és v i s s z a u t a s í t j á k a pár
Globalizálódó
v i l á g u n k b a n az
e s z m é k - és
az
b e s z é d e t a z o k k a l , a k i k k ü l ö n b ö z n e k t ő l ü k (lásd 14.,
„A
vallás
a
modern
társadalomban"
című
e m b e r e k - s z a b a d a b b a n és n a g y o b b m é r t é k b e n
a
áramlanak a n e m z e t i határokon keresztül, m i n t
fejezetet).
korábban v a l a h a is a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n . E z e k
konfliktusok az ilyenfajta fundamentalistefszem-
a f o l y a m a t o k m é l y r e h a t ó a n á t a l a k í t j á k a társa
l é l e t m e g n y i l v á n u l á s a i k é n t f o g h a t ó k fel. A globa
dalmakat,
társadalom
lizálódó világunk előtt álló egyik legfőbb kihívást
m a válik e l ő s z ö r e t n i k a i l a g v á l t o z a t o s s á , m á s o k
a m a i n á l t o l e r á n s a b b , k o z m o p o l i t a j e l l e g ű társa
amelyekben
élünk.
Sok
A ma v i l á g s z e r t e
fel-fellángoló
etnikai
pedig, a h o l eddig is t ö b b e t n i k u m é l t együtt, azt
d a l m a k l é t r e h o z á s a j e l e n t i . M i n t a z Igazság é s
tapasztalják, h o g y a m e g l é v ő ö s s z e t é t e l i m i n t á k
Megbékélés Bizottságának türelmes erőfeszítései
átalakulnak vagy m é g v á l t o z a t o s a b b á v á l n a k . A z
D é l - A f r i k á b a n m e g m u t a t t á k , a n y í l t és a m á s i k
emberek a z o n b a n m i n d e n t á r s a d a l o m b a n egyre
felet t i s z t e l e t b e n t a r t ó
gyakrabban k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a m á s e m b e r e k
inak létrehozása nehéz, de hatékony első lépés
kel, akik m á s k é p p e n g o n d o l k o d n a k , m á s k é p p e n
l e h e t a faji m e g b é k é l é s felé.
kommunikáció
fóruma
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A rassz o l y a n fizikai és m á s j e l l e m z ő v o n á s o k
4. A r a s s z i z m u s azt j e l e n t i , h o g y e g y e s e k b i z o
ra utal, m i n t p é l d á u l a b ő r s z í n vagy az i n t e l l i
n y o s fizikai m e g j e l e n é s ű e g y é n e k h e z - téve
gencia, a m e l y e k e t egy k ö z ö s s é g v a g y társada
s e n - a személyiség vagy a viselkedés öröklött
l o m tagjai t á r s a d a l m i l a g j e l e n t ő s n e k t a r t a n a k .
j e l l e m z ő i t társítják. R a s s z i s t a az, a k i ú g y véli,
A fajjal k a p c s o l a t o s s z á m o s elterjedt v é l e k e d é s
hogy
mítoszokon alapul. N i n c s e n e k olyan világosan
tó embereknek tulajdonított alsóbbrendűség-
m e g h a t á r o z o t t j e l l e g z e t e s s é g e k , a m e l y e k alap
re utaló jegyek biológiai alapokra vezethetők
j á n a z e m b e r i l é n y e k e t k ü l ö n b ö z ő fajokra le hetne felosztani.
fizikai
vonásokat
muta
vissza. 5. Az i n t é z m é n y e s r a s s z i z m u s a m e g l é v ő társa
2. Egyes p o p u l á c i ó k b i z o n y o s r é s z e i e t n i k a i c s o portokat alkotnak,
bizonyosfajta
o l y a n k ö z ö s kulturális j e
dalmi intézményekbe beépülő diszkrimináció gyakorlatát jelenti.
gyek alapján, a m e l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t i k őket
6. Az új rasszizmus az olyan rasszista attitűdö
másoktól az adott p o p u l á c i ó b a n . Az e t n i c i t á s a
ket foglalja m a g á b a n , a m e l y e k n e m a b i o l ó g i a i
bizonyos c s o p o r t o k a t m á s o k t ó l e l v á l a s z t ó kul
alsóbbrendűség, h a n e m a kulturális különbsé
turális k ü l ö n b s é g e k r e utal. Az e t n i k a i csopor
gek hangoztatásával j u t n a k kifejezésre.
tok főbb m e g k ü l ö n b ö z t e t ő jegyei a nyelv, a tör
7. A
többetnikumú
társadalmakban
az
etnikai
ténelem, a s z á r m a z á s és a vallás, v a l a m i n t az
i n t e g r á c i ó h á r o m f é l e m o d e l l j e a l a k u l t ki. A z
öltözködési és s z é p í t k e z é s i s z o k á s o k . Az etni
asszimiláció modellje szerint az új bevándor
kai k ü l ö n b s é g e k teljes m é r t é k b e n t a n u l t a k , b á r
lók átveszik a d o m i n á n s közösség nyelvét és
ezeket n é h a „ t e r m é s z e t e s " e r e d e t ű n e k t e k i n t i k . 3. S z o c i o l ó g i a i l a g k i s e b b s é g i c s o p o r t o k n a k azo
szokásait.
Az
olvasztótégely
modelljében
a
k ü l ö n b ö z ő k u l t ú r á k é s a z e t n i k a i c s o p o r t o k vi
kat n e v e z z ü k , m e l y e k n e k tagjaival s z e m b e n a
lágnézete ötvöződik egymással a társadalom
többségi p o p u l á c i ó d i s z k r i m i n á c i ó t a l k a l m a z .
b a n . A p l u r a l i z m u s azt j e l e n t i , h o g y az e t n i k a i
A k i s e b b s é g i c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t g y a k r a n
csoportok elkülönülve élnek egymás mellett és
erős c s o p o r t s z o l i d a r i t á s a l a k u l ki, a m i r é s z b e n
egyenlő felekként vesznek részt a gazdasági
a kirekesztés közös tapasztalataiból adódik.
és politikai életben.
13. F E J E Z E T
8. A t ö b b e t n i k u m ú á l l a m o k t ö r é k e n y e k l e h e t n e k , gyakran
etnikai
konfliktusok
robbannak
ki
1 0 . Az „új m i g r á c i ó " a ki- és b e v á n d o r l á s m ó d o s u l t m i n t á i r a u t a l , a m e l y e k E u r ó p á b a n a hi
b e n n ü k . A z e t n i k a i t i s z t o g a t á s a z e t n i k a i konf
d e g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e , a k o r á b b i Jugoszlá
l i k t u s o k o l y a n formája, a m e l y b e n a d o m i n á n s
v i á b a n k i r o b b a n t e t n i k a i k o n f l i k t u s o k elhú
csoport más etnikai csoportok tömeges kiűzé
zódása és az európai integráció elmélyülése
sével
létreho
k ö v e t k e z t é b e n a l a k u l t a k ki. M i u t á n a z Eu
zására törekszik. A népirtás valamely etnikai
rópai U n i ó b a n a legális bevándorlás lehető
c s o p o r t n a k egy m á s i k á l t a l v a l ó s z i s z t e m a t i k u s
ségeit fokozatosan korlátozták, növekszik az
etnikailag
homogén
területek
kiirtását jelenti. 9. A b e v á n d o r l á s
illegális bevándorlás. Nagy-Britanniában,
az U S A -
11. A
migráció
az
emberek
letelepedési
szán
ban és más iparosodott országokban számos
d é k k a l v a l ó m o z g á s á t j e l e n t i e g y i k régióból
k ü l ö n b ö z ő e t n i k a i c s o p o r t k i a l a k u l á s á h o z ve
v a g y t á r s a d a l o m b ó l egy m á s i k b a . A globális
zetett. Nagy-Britanniában az etnikai kisebbsé
m i g r á c i ó - az e m b e r e k n e m z e t i h a t á r o k o n ke
gi csoportok általában hátrányos helyzetben
resztül történő tömeges vándorlása - a máso
v a n n a k a fehér lakossághoz képest az olyan
d i k v i l á g h á b o r ú t k ö v e t ő é v e k b e n ! felgyorsult,
t e r ü l e t e k e n , m i n t p é l d á u l a foglalkoztatás, a
majd a globalizáció hatására még intenzíveb
j ö v e d e l e m , a l a k á s k ö r ü l m é n y e k és a b ű n ö z é s .
b é vált. A d i a s z p ó r á k b i z o n y o s e t n i k a i popu
Az egyenlőtlenség mintái azonban változóban
lációknak eredeti szülőföldjükről valamilyen
vannak, és ma sok különbség mutatkozik az
k é n y s z e r í t ő e r ő vagy t r a u m a t i k u s
egyes e t n i k a i k i s e b b s é g i c s o p o r t o k k ö z ö t t is,
nyek hatására bekövetkező szétszóródásának
melyek közül egyesek már nagyrészt a fehér
e r e d m é n y e k é n t j ö n n e k l é t r e a világ k ü l ö n b ö
l a k o s s á g h o z h a s o n l ó h e l y z e t e t é r t e k el.
ző területein.
körülmé
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. El kell-e vetnünk a „faj" fogalmának használatát a szociológiában? 2. Miért olyan nehéz meghatározni a rasszizmust? 3. Hogyan magyarázhatók az Egyesült Királyságban a kisebbségekkel szembeni még ma is létező rasszista attitűdök? 4. Egy előítéleteket nem tápláló személy hogyan veheti észre magán, ha diszkrimináló módon viselkedik? 5. Lehetséges-e, hogy valamennyi etnikai csoport egyenlő résztvevője legyen a társadalmi és politikai életnek? Miért igen, vagy miért nem? 6. Lehetőség van-e „olvasztótégely" típusú kultúra kialakulására Nagy-Britanniában? 7. Önök képesek lennének-e a világon bárhol megélni és dolgozni?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Banton, Michael ( 1 9 9 7 ) : Ethnic and Racial Consciousness. 2nd edn. Harlow - New York, Longman. Bulmer, Martin - Solomos, John (szerk.) (1999): Ethnic and Racial Studies Today. New York, Routledge. Cornell, Stephen - Hartmann, Douglas (1998): Ethnicity and Race: Making Identities in a Changing World. Thousand Oaks, CA, Pine Forge Press. Essed, Philomena (1998): Everyday Racism. Claremont, CA, Hunter House. Fawcett, Liz (2000): Religion, Ethnicity atid Social Change. Basingstoke, Macmillan. Kymlicka, Will ( 1 9 9 7 ) : The New Debate over Minority Rights. Toronto, University of Toronto. Mason, David ( 2 0 0 0 ) : Race and Ethnicity in Modern Rritain. Oxford, Oxford University Press. Omi, Michael - Winant, Howard (1994): Racial Formation in the United States. Rev. edn. New York, Routledge. Song, Miri (2003): Choosing Ethnic Identity. Cambridge, Polity.
Fekete és ázsiai történelmi térkép http://www.blackhistorymap.com Warwick University Etnikai Viszonyok Központja http ://www. csv. Warwick. ac.uk/fac/s oc/CRER_RC Bizottság a Faji Egyenlőségért http://www.cre.gov.uk SÓSIG a faj és etnikum szociológiájáról http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/World-cat/socrace.html ENSZ Menekültügyi Főbiztossága http://www.ohchr.org/english/
3
VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN. SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A vallás szociológiai vizsgálata Valláselméletek A VILÁG VALLÁSAI Totemizmus és animizmus A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám A Távol-Kelet vallásai Vallási szervezetek Kereszténység, nem és szexualitás A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S A szekularizáció Vallás Európában Vallás az Egyesült Királyságban Vallás az Egyesült Államokban A szekularizáció elméletének értékelése A vallási fundamentalizmus Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
M o n i c a B e s a r a , a z i n d i a i É s z a k - B e n g á l b ó l szár
c s a l n a k ki b e l ő l ü k állítólagos csodás gyógymód
mazó írástudatlan ötgyermekes anya azért m e n t
jaikért.
el a S z e r e t e t M i s s z i o n á r i u s a i n a k k a t o l i k u s apá
m i n t 2 0 0 0 0 tagot s z á m l á l é s c é l j a a „ s z e g é n y é s
S z e r v e z e t e saját b e v a l l á s a s z e r i n t t ö b b
c á i h o z K a l k u t t á b a , h o g y á l d á s u k a t kérje m a g á r a
írástudatlan indiaiak megszabadítása a baboná
h a l á l a előtt. Ú g y tudta, r o s s z i n d u l a t ú d a g a n a t a
tól". Ghosh egyszerű
van a gyomrában, amit a modern orvostudomány
ra h i r t e l e n g y ó g y u l á s á r a : „ a m i k o r a » c s o d a « tör
magyarázattal
szolgál Besa
n e m k é p e s m e g g y ó g y í t a n i . 1 9 9 8 . s z e p t e m b e r 5-e
tént, a k k o r k e z d e t t h a t n i a g y ó g y s z e r " . A B e s a r á t
volt. A r e n d a l a p í t ó j a , a b e t e g e k é r t és s z e g é n y e
k ü l ö n b ö z ő bengáli kórházakban kezelő orvosok
kért végzett munkájáért Nobel-díjjal kitüntetett
h a s o n l ó v é l e m é n y t h a n g o z t a t t a k , sőt m e g k é r d ő
a p á c a , T e r é z a n y a p o n t o s a n egy é v v e l a z e l ő t t h a l t
j e l e z t é k , h o g y a c s o m ó v a l ó b a n r á k o s d a g a n a t lett
m e g . A z a p á c á k i m á d k o z t a k B e s a r á é r t , m a j d egy
volna.
Teréz anya által megáldott medált tettek a hasára. A daganat másnapra elmúlt. B e s a r a e l b e s z é l é s e s z e r i n t é j j e l - n a p p a l „hasoga
G h o s h s z e r i n t „Teréz a n y a n a g y l é l e k volt, é s s z e r i n t e m s é r t i a z e m l é k é t , h a s z e n t t é avatását h a m i s c s o d á k t ó l t e s z i k függővé. I n k á b b a szegé
tó fejfájása" volt, és a g y o m r á b a n „ e l v i s e l h e t e t l e n
n y e k é r t v é g z e t t n a g y s z e r ű m u n k á j á t k e l l e n e fi
fájdalmat" érzett. E l m e n t a t e m p l o m b a T e r é z a n y a
gyelembe venniük."
h a l á l á n a k évfordulóján, és „ekkor - m e s é l i - láto
A v a l l á s és a t u d o m á n y á l l í t á s a i o l y k o r össze-
m á s o m volt. Teréz a n y a f é n y k é p e a z o l t á r m e l l e t t
békíthetetlennek tűnnek. M o n i c a Besara csodás
volt, és én l á t t a m , h o g y a k é p fényt áraszt. C s a k
g y ó g y u l á s a k ö r ü l i v i t a m u t a t j a , h o g y m i l y e n fe
é n l á t t a m . H a j n a l i egykor f e l k e l t e m , é s é r e z t e m ,
s z ü l t a v i s z o n y a v a l l á s o s s á g és a m o d e r n r a c i o
h o g y a fejfájás és a d a g a n a t e l m ú l t . M á s n a p ú g y
nalista gondolkodás között. A m o d e r n korban a
tudtam járni, mint az egészséges emberek."
r a c i o n a l i s t a s z e m l é l e t é l e t ü n k s o k t e r ü l e t é n teret
M o n i c a B e s a r a é s a z a p á c á k s z e r i n t c s o d a tör
n y e r t ; s b e f o l y á s a a l i g h a fog g y e n g ü l n i a közel
tént, és ezt a k a t o l i k u s e g y h á z által az e s e t vizsgá
jövőben. Ám mindig lesznek, akik támadják a
latára kiküldött orvoscsoport is megerősítette. Az
t u d o m á n y t és a r a c i o n a l i s t a g o n d o l k o d á s t , mi
a p á c á k k ö z l e m é n y t a d t a k ki, a m i s z e r i n t „ I s t e n
v e l a z o k n e m a d n a k v á l a s z t o l y a n a l a p v e t ő kér
Teréz anyán keresztül csodát tett". A pápa, m i n t
d é s e k r e , m i n t a z é l e t c é l j a é s é r t e l m e . A vallás
a k a t o l i k u s e g y h á z feje, e l i s m e r t e , h o g y c s o d a tör
k ö z é p p o n t j á b a n m i n d i g i s i l y e n k é r d é s e k álltak,
t é n t , é s e l r e n d e l t e T e r é z a n y a b o l d o g g á avatását,
é s e z e k e r ő s í t e t t é k a z é r z e l m i a l a p o k o n nyugvó
a m i a s z e n t t é avatás e l ő t t i u t o l s ó l é p é s k é n t álta
vallásos hitet.
lában akkor történik, amikor a pápa valakinek a m á s o d i k c s o d á j á t is e l i s m e r i . A v i l á g s z e r t e ün n e p e l t b o l d o g g á avatás 2 0 0 3 o k t ó b e r é b e n t ö r t é n t meg. Albániában, Teréz anya szülőhazájában a napot nemzeti ü n n e p p é nyilvánították, 2004-et p e d i g T e r é z a n y a é v é n e k k i á l t o t t á k ki. F o g a d o t t hazájában, Indiában a papok országszerte rend k í v ü l i m i s é k e t tartottak, K a l k u t t a u t c á i n g y e r e k e k v o n u l t a k fel, m a g á t a V a t i k á n b a n tartott c e r e m ó n i á t p e d i g é l ő b e n k ö z v e t í t e t t e egy o r s z á g o s tévé c s a t o r n a . R ó m á b a n filmek, m u s i c a l e k , r a j z f i l m e k é s k i á l l í t á s o k e m l é k e z t e k m e g T e r é z a n y a életé ről, r e l i k v i á i b ó l p e d i g k i á l l í t á s o k a t r e n d e z t e k .
A v a l l á s t ö b b e z e r é v e f o n t o s r é s z e az embe r e k é l e t é n e k . V a l a m i l y e n f o r m á j a m i n d e n ismert e m b e r i t á r s a d a l o m b a n j e l e n v a n . A k o r a i társa dalmakban,
amelyekről
csak
régészeti
leletek
állnak rendelkezésünkre, a fennmaradt emlékek e g y é r t e l m ű e n j e l z i k a v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és c e r e m ó n i á k j e l e n l é t é t . B a r l a n g r a j z o k tanúsítják, h o g y a t e r m é s z e t f e l e t t i b e v e t e t t h i t és az e h h e z k a p c s o l ó d ó r i t u á l é k m á r t ö b b m i n t 4 0 0 0 0 éve i s léteztek. A t ö r t é n e l e m során k é s ő b b is az ember é l e t é n e k központi része maradt a vallás, amely b e f o l y á s o l t a , h o g y a n látja a k ö r n y e z e t é t , illetve hogyan reagál hatásaira.
A katolikus egyház állításai n e m m i n d e n k i t
M i é r t lett a v a l l á s az e m b e r i t á r s a d a l m a k ilyen
g y ő z t e k m e g arról, h o g y M o n i c a B e s a r a gyógyulá
á l l a n d ó , m i n d e n t átjáró t é n y e z ő j e ? H o g y a n vál
s a c s o d a volt. P r o b i r G o s h a z i n d i a i T u d o m á n y o s
tozik a szerepe a késő modern társadalmakban?
és Racionalista Társaság alapítója, a m e l y arra
M i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t e g y e s í t i a közössé
szakosodott, hogy leleplezze azokat a „szent em
geket, é s m i k o r o s z t j a m e g ő k e t ? H o g y a n lehet
bereket", akik az indiaiakat megtévesztve pénzt
o l y a n f o n t o s a z e m b e r e k n e k , h o g y saját magukat
Teréz a n y a I n d i a l e g s z e g é n y e b b j e i é r t v é g z e t t m u n k á j a r é v é n v á l t i s m e r t t é .
is készek f e l á l d o z n i h i t ü k é r t ? E z e k e t a k é r d é s e
c s o p o r t o k n a k e v i l á g i b b c é l j a i k is v a n n a k : p é n z t
ket próbáljuk m a j d m e g v á l a s z o l n i e b b e n a feje
v a g y k ö v e t ő k e t s z e r e z n i . F e l kell i s m e r n ü n k a
zetben. E h h e z fel kell t e n n ü n k a k é r d é s t , h o g y
vallásos nézetek és viselkedésmódok sokfélesé
valójában mi a vallás, és m e g k e l l v i z s g á l n u n k a
gét, d e u g y a n a k k o r á l t a l á n o s í t a n u n k i s kell.
vallásos hit és gyakorlat k ü l ö n b ö z ő formáit. Át
A s z o c i o l ó g u s o k a v a l l á s t k ö z ö s h i t és rituá
tekintjük m a j d a s z o c i o l ó g i a v a l l á s r ó l s z ó l ó főbb
lék kulturális r e n d s z e r e k é n t definiálják,
elméleteit, és e l e m e z z ü k a v a l l á s i s z e r v e z ő d é s e k
a z é l e t v é g s ő é r t e l m é n e k , c é l j á n a k é r z e t é t adja
amely
különböző t í p u s a i t is. Az e g é s z fejezet s o r á n fi
egy s z e n t , m i n d e n t f e l ö l e l ő é s t e r m é s z e t f ö l ö t t i
gyelmet s z e n t e l ü n k
valóság'gondolata által ( D u r k h e i m 2 0 0 3 b ; Ber-
a vallás
modern
társadal
makban játszott s z e r e p é n e k ; m á r c s a k azért is, mert sok e l e m z ő s z e r i n t a t u d o m á n y és a m o d e r n ipar t é r n y e r é s é v e l a v a l l á s h á t t é r b e szorult.
ger 1 9 6 7 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) . A d e f i n í c i ó h á r o m f ő eleme: 1. A vallás
a kultúra
egyformája.
A k u l t ú r a kö
z ö s hit, é r t é k e k , n o r m á k é s g o n d o l a t o k ö s s z e s s é ge, a m e l y e k k ö z ö s i d e n t i t á s t a d n a k egy e m b e r
SZOCIOLÓGIAI E L M É L E T E K ÉS E L K É P Z E L É S E K
csoportnak. A vallásra m i n d e z elmondható. 2. A
vallás
formáját ölti.
A vallás szociológiai vizsgálata
olyan
hit,
amely
rituális
gyakorlatok
E m i a t t m i n d e n v a l l á s n a k v a n visel
kedési vonatkozása - a hívők olyan különleges t e v é k e n y s é g e , a m e l y a k ö z ö s s é g r é s z e i k é n t azo
A vallás t a n u l m á n y o z á s a n e h é z v á l l a l k o z á s , a m i igencsak i g é n y b e v e s z i a s z o c i o l ó g u s k é p z e l e t é t . A különböző vallási
s z o k á s o k e l e m z é s e k o r az
egyes k u l t ú r á k i g e n e l t é r ő h i t v i l á g á t és r i t u á l é i t kell é r t e l m e z n ü n k .
É r z é k e n y n e k kell
n o s í t j a őket. 3. Ami
talán
a
legfontosabb:
telmének érzetét adja meg,
a
vallás
azt sugallja,
az
élet ér
h o g y a lé
t e z é s n e m c é l t a l a n . E z t ú g y éri el, h o g y k o h e r e n
lennünk
s e n é s m e g g y ő z ő e n m a g y a r á z z a el, m i az, a m i a
arra a hitre, a m e l y b ő l a h í v ő k m é l y m e g g y ő z ő
m i n d e n n a p i é l e t e n t ú l m u t a t , sőt e l h o m á l y o s í t j a
dése fakad, de e l f o g u l a t l a n v é l e m é n y t kell al
azt; erre a k u l t ú r a m á s r é s z e i ( m i n t az o k t a t á s i
kotnunk róluk. A z ö r ö k l é t r ő l s z ó l ó g o n d o l a t o k
r e n d s z e r v a g y a d e m o k r á c i á b a v e t e t t h i t ) általá
kal foglalkozunk, de l á t n u n k kell, h o g y a v a l l á s i
b a n képtelenek (Geertz 1 9 7 3 ; W u t h n o w 1 9 8 8 ) .
14. F E J E Z E T
A vallás szociológiai definíciójából hiányzik
a z o n b a n a vallás különálló, gyakran bürokrati
v a l a m i , a m i u g y a n o l y a n fontos, m i n t a m i b e l e k e
kus s z e r v e z e t e k b e n e r ő s ö d ö t t m e g , így a s z o c i o
rült: e g y s z e r s e m e m l í t i I s t e n t . A t e i z m u s r ó l , az
lógusok azokra a szervezetekre koncentrálnak,
egy vagy t ö b b i s t e n b e n v a l ó h i t r ő l (a t e r m i n u s a
amelyeket a vallások létrehoznak fennmaradá
görög „ i s t e n " s z ó b ó l s z á r m a z i k ) g y a k r a n azt gon
suk érdekében (Hammond 1 9 9 3 ) .
dolják, a v a l l á s a l a p v e t ő r é s z e , de ez n e m szük
3. A
szociológusok
gyakran
tekintik
a
valláso
s é g s z e r ű e n v a n így. A h o g y k é s ő b b m a j d l á t n i fog
kat
juk, egyes v a l l á s o k , p é l d á u l a b u d d h i s t á k n e m
A m e n n y i b e n a v a l l á s o k a h í v ő k n e k k ö z ö s nor
istenekben, h a n e m spirituális erőkben hisznek.
a
társadalmi
szolidaritás
egyik
fő
bázisának.
m á k a t és é r t é k e k e t n y ú j t a n a k , a t á r s a d a l m i szo l i d a r i t á s f o n t o s forrásai is. A v a l l á s o s hit, rituá lék és kötelékek segítenek „morális közösséget"
A szociológusok gondolatai a vallásról
l é t r e h o z n i , a m e l y n e k ö s s z e s tagja tudja, h o g y a n v i s e l k e d j e n a m á s i k k a l ( W u t h n o w 1 9 8 8 ) . H a egy
A m i k o r egy s z o c i o l ó g u s v a l l á s s a l foglalkozik, e z t s z o c i o l ó g u s k é n t teszi, n e m egy b i z o n y o s v a l l á s h í v ő j e k é n t (vagy é p p e n n e m h í v ő j e k é n t ) . E n n e k több k ö v e t k e z m é n y e is v a n a vallás szociológiai tanulmányozására nézve. 1. A vallásos
szociológusok hit
helytálló
nem
azt
vizsgálják,
vagy
téves.
A
hogy
a
szociológia
a
vallásokat n e m istentől elrendeltnek, h a n e m az emberek, a társadalom által létrehozott jelenség n e k tekinti. Ezért a szociológusok a vallás tanul mányozásakor félreteszik személyes nézeteiket. A vallás emberi, n e m pedig isteni vonatkozásai
v a l l á s d o m i n á l egy t á r s a d a l o m b a n , az a társadal mi s t a b i l i t á s f o n t o s forrása l e h e t . Ha a társada l o m tagjai t ö b b , e g y m á s s a l v e r s e n g ő v a l l á s hívői, a k k o r a v a l l á s i k ü l ö n b s é g e k a s t a b i l i t á s t veszé lyeztető társadalmi feszültségeket szülhetnek. Az egy t á r s a d a l m o n b e l ü l i v a l l á s i k o n f l i k t u s o k friss példái: a szikhek, h i n d u k és m u s z l i m o k harca I n d i á b a n ; a m u s z l i m o k és a k e r e s z t é n y e k össze ü t k ö z é s e i B o s z n i á b a n é s a z egykori J u g o s z l á v i a m á s részein; illetve a zsidók, m u s z l i m o k és más vallási kisebbségek ellen az Egyesült Államok ban elkövetett támadások.
é r d e k l i k őket. A s z o c i o l ó g u s o k azt k é r d e z i k : „Ho
4. A
g y a n s z e r v e z ő d i k a v a l l á s ? " „ M i k a h i t fő e l e m e i és
lemzően
a v a l l á s fő é r t é k e i ? " „ H o g y a n v i s z o n y u l az e g é s z
nem
t á r s a d a l o m h o z ? " „ M i m a g y a r á z z a azt, h a k é p e s
lógiai tényezőkkel.
vagy é p p e n n e m k é p e s h í v ő k e t t o b o r o z n i é s meg
m é l y e n s z e m é l y e s é l m é n y , a m i a m i n d e n n a p i va
szociológusok
a
társadalmi tisztán
személyes,
vallások
vonzerejét
jelenségekkel spirituális
jel
magyarázzák, vagy
pszicho
S o k a k számára a vallásos
hit
t a r t a n i ? " A z z a l a k é r d é s s e l , h o g y egy v a l l á s „ j ó " ,
lóságon túlmutató erőkhöz való erős kötődéssel
„igaz", „ h e l y t á l l ó " vagy s e m , b á r m e n n y i r e is fon
jár. A s z o c i o l ó g u s o k n e m k é r d ő j e l e z i k m e g ezen
tos a h í v ő k s z á m á r a , a s z o c i o l ó g u s o k m u n k á j u k
érzések és élmények mélységét, de jellemzőem
során n e m foglalkozhatnak. (A szociológusoknak
rftem f o g a d n a k el t i s z t á n s p i r i t u á l i s m a g y a r á z a t o t
l e h e t saját h a t á r o z o t t v é l e m é n y ü k a k é r d é s r ő l , de
a v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s r e . Ha egy v a l l á s o s e m b e r
r e m é l h e t ő l e g a k u t a t á s a i k a t k é p e s e k e z e k t ő l a vé
azt m o n d j a , h o g y azért k e z d e t t h i n n i , m e r t egy
l e m é n y e k t ő l függetlenül végezni.) 2. A lás
szociológusokat
társadalmi
különösen
szerveződése.
A
l á t o m á s s o r á n m e g j e l e n t n e k i I s t e n , a szocioló
érdekli vallások
a a
val társa
dalom legfontosabb intézményei közé tartoznak, és a l e g m é l y e b b e n gyökerező n o r m á k és értékek e g y i k fő forrásai. E z e n k í v ü l a v a l l á s o k a t n a g y o n s o k s z í n ű társadalmi keretek között gyakorolják. A k e r e s z t é n y s é g b e n és a z s i d ó v a l l á s b a n p é l d á u l jellemzőek a formális helyszínek, a zsinagógák és
templomok.
Az
olyan
ázsiai
vallásokban,
m i n t a h i n d u i z m u s és a b u d d h i z m u s , a v a l l á s i
gus v a l ó s z í n ű l e g e v i l á g i b b m a g y a r á z a t o t keres majd. Egyes kutatók szerint sokan akkor lesznek v a l l á s o s a k , a m i k o r a t á r s a d a l m i r e n d é r z e t e meg rendül
bennük
nélkülözés,
magány,
veszteség
v a g y gyász, fizikai s z e n v e d é s v a g y b e t e g s é g miatt (Berger 1 9 6 7 ; S c h w a r t z 1 9 7 0 ; Stark-Bainbridge 1 9 8 0 ) . A v a l l á s i m o z g a l m a k v o n z e r e j é n e k okát a s z o c i o l ó g u s o k i n k á b b a t á r s a d a l m i r e n d hiányos s á g a i b a n , n e m a z e g y é n p s z i c h o l ó g i a i reakciójá b a n keresik.
gyakorlat sokszor o t t h o n vagy v a l a m i l y e n más, t e r m é s z e t e s h e l y e n zajlik. A v a l l á s s z o c i o l ó g i á j a azt vizsgálja, h o g y a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s i i n t é z m é n y e k é s s z e r v e z e t e k h o g y a n m ű k ö d n e k . A legko rábbi európai vallások például sok esetben n e m is k ü l ö n ü l t e k el a t á r s a d a l o m e g é s z é t ő l , m e r t a vallásos hit és a n n a k gyakorlása beépült a min d e n n a p i é l e t b e . Ez a világ s o k t á j á n a m a i n a p i g így v a n . A m o d e r n i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n
Valláselméletek A h á r o m „ k l a s s z i k u s " e l m é l e t i s z o c i o l ó g u s , Marx, D u r k h e i m é s W e b e r g o n d o l a t a i m é g m i n d i g nagy b a n hatnak a vallás szociológiai megközelítésére. E g y i k ü k s e m v o l t v a l l á s o s , é s m i n d a n n y i a n úgy g o n d o l t á k , h o g y a v a l l á s j e l e n t ő s é g e a m o d e r n vi-
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N
lágban egyre i n k á b b c s ö k k e n n i fog. A vallás m i n d
m i n d e n h a t ó és végtelen jóságú, az e m b e r viszont
hármuk szerint a l a p v e t ő e n egy illúzió. A k ü l ö n b ö
tökéletlen. F e u e r b a c h szerint viszont a szeretet
ző vallások elkötelezettjei m é l y e n h i s z n e k t a n a i k
és j ó s á g l e h e t ő s é g e - és saját é l e t ü n k i r á n y í t á s á
és rituáléik é r v é n y e s s é g é b e n , de m a g a az a t é n y
n a k lehetősége is - megvan az emberi társadalom
hogy e n n y i k ü l ö n b ö z ő v a l l á s l é t e z i k é s az, a h o
i n t é z m é n y e i b e n , é s a m i n t m e g é r t j ü k v a l ó d i ter
gyan a k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m a k h o z k ö t ő d n e k , a
m é s z e t ü k e t , m e g v a l ó s í t h a t ó v á válik.
három g o n d o l k o d ó s z e r i n t e l e v e v a l ó s z í n ű t l e n n é tesz m i n d e n i l y e n állítást. E g y a u s z t r á l v a d á s z ó gyűjtögető t á r s a d a l o m b a s z ü l e t e t t e m b e r n y i l v á n valóan m á s v a l l á s i m e g g y ő z ő d é s ű l e s z , m i n t a k i az indiai k a s z t r e n d s z e r b e s z ü l e t i k , vagy é p p e n a középkori E u r ó p a k a t o l i k u s h i t é b e . A n n a k d a c á ra, hogy a h á r o m k l a s s z i k u s s z o c i o l ó g u s e b b e n egyetértett, igen e l t é r ő e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k k i a vallás t á r s a d a l m i s z e r e p é r ő l , a h o g y a n azt a kö vetkezőkben l á t n i is fogjuk.
/
M a r x elfogadta azt a n é z e t e t , h o g y a v a l l á s az e m b e r „ ö n e l i d e g e n e d é s e " . S o k a n h i s z i k azt, h o g y M a r x l e n é z t e a vallást, d e e z e g y á l t a l á n n e m igaz. S z e r i n t e a v a l l á s „szív a s z í v t e l e n v i l á g b a n " , m e n e d é k a durva m i n d e n n a p o k valósága elől. M a r x s z e r i n t a v a l l á s h a g y o m á n y o s f o r m á j á b a n el fog t ű n n i , és ezt ő j ó n a k is tartja; de e n n e k o k a az, hogy a vallásban megtestesülő pozitív értékek az e m b e r földi é l e t é n e k v e z é r e l v e i v é v á l h a t n a k , é s n e m az, h o g y e z e k a z i d e á l o k é s é r t é k e k e l e v e té vesek lennének. N e m szabad félnünk az általunk teremtett istenektől, és n e m szabad többé olyan é r t é k e k k e l f e l r u h á z n u n k őket, a m e l y e k e t m i m a
Marx: vallás és egyenlőtlenség
gunk is el t u d u n k érni.
Habár M a r x v a l l á s r ó l s z ó l ó g o n d o l a t a i n a g y ha
M a r x h í r e s k i j e l e n t é s e s z e r i n t a v a l l á s „a n é p e k
tásúak lettek, ő v a l ó j á b a n s o s e m t a n u l m á n y o z t a
ó p i u m a " . A vallás a b o l d o g s á g o t , a j u t a l m a t a ha
mélyrehatóan a vallást. G o n d o l a t a i j ó r é s z t t ö b b ,
lál u t á n i é l e t r e halasztja, é s a z élet k ö r ü l m é n y e i b e
kora 19. s z á z a d i t e o l ó g u s és filozófus m u n k á i n
v a l ó b e l e t ö r ő d é s t tanítja. így az e világi egyenlőt
alapulnak. E z e k egyike L u d w i g F e u e r b a c h , A ke
lenségekről
reszténység lényege
egy k ö v e t k e z ő világ í g é r e t e i r e t e r e l i . A v a l l á s b a n
(1978)
című
híres
mű
szer
és
igazságtalanságokról
a figyelmet
zője. F e u e r b a c h s z e r i n t a v a l l á s az e m b e r e k kul
erős az i d e o l ó g i a i ö s s z e t e v ő : a v a l l á s o s h i t és ér
turális fejlődése
során létrejött gondolatok és
t é k e k g y a k r a n s z o l g á l n a k a j a v a k és a h a t a l o m
értékek ö s s z e s s é g e , a m e l y e k e t az e m b e r e k - té
egyenlőtlen elosztásának indoklásaként. Például
vesen - felsőbb e r ő k n e k v a g y i s t e n e k n e k tulaj
az a t a n í t á s , h o g y „a s z e l í d e k . . . ö r ö k s é g ü l bírják
donítanak. M i v e l a z e m b e r n e m látja á t t e l j e s
a földet", a l á z a t r a és az e l n y o m á s e l t ű r é s é r e szó
egészében saját t ö r t é n e l m é t , a t á r s a d a l o m á l t a l
lít fel.
'«*'
létrehozott é r t é k e k e t és n o r m á k a t h a j l a m o s az is teneknek t u l a j d o n í t a n i . E s z e r i n t az, h o g y a tízpa rancsolatot I s t e n a d t a át M ó z e s n e k , v a l ó j á b a n a zsidó és k e r e s z t é n y h í v ő k e r k ö l c s i a l a p e l v e i n e k mitikus e r e d e t t ö r t é n e t e . F e u e r b a c h s z e r i n t e g é s z e n addig,
Durkheim: funkcionalizmus és vallási rituálék
amíg meg
M a r x s z a l e l l e n t é t b e n É m i l e D u r k h e i m karrierje
nem értjük a saját m a g u n k á l t a l t e r e m t e t t val
jókora részét a vallás t a n u l m á n y o z á s á n a k szen
lási s z i m b ó l u m o k t e r m é s z e t é t ,
t e l t e , k ü l ö n ö s e n a k i s e b b , h a g y o m á n y o s társa
a rajtunk kívül
álló t ö r t é n e l m i e r ő k foglyai m a r a d u n k . F e u e r
dalmakra
bach az elidegenedés s z ó v a l írja le az e m b e r t ő l
formái c í m ű k ö n y v e ( 2 0 0 3 [ 1 9 1 2 ] ) a v a l l á s szo
koncentrálva.
A
vallási
élet
elemi
független, a z o n k í v ü l i f e l s ő b b e r ő k v a g y i s t e n e k
ciológiájának egyik legnagyobb hatású e l e m z é s e .
létrehozását. A z e m b e r e k á l t a l l é t r e h o z o t t értéke
D u r k h e i m a vallást n e m elsősorban a társadalmi
ket és g o n d o l a t o k a t e k k o r idegen,
egyenlőtlenséggel vagy a h a t a l o m m a l kapcsolja
rajtunk kívül
álló t é n y e z ő k n e k , i s t e n e k n e k vagy v a l l á s i erők
össze, h a n e m a társadalom i n t é z m é n y e i n e k jelle
nek tulajdonítják. F e u e r b a c h s z e r i n t az elidege
géhez köti. M u n k á j a alapját az ausztrál őslakosok
nedés h a t á s a i k á r o s a k voltak, á m h a m e g é r t j ü k
t o t e m i z m u s á n a k t a n u l m á n y o z á s a képezi; Durk
azt, hogy a vallás e l i d e g e n e d é s , az m á r b i z a k o
h e i m szerint a totemizmus a vallás legelemibb,
dásra adhat okot. A m i n t az e m b e r m e g é r t i , h o g y
l e g e g y s z e r ű b b f o r m á j a - i n n e n a k ö n y v c í m e is.
a vallásba k i v e t í t e t t é r t é k e k v a l ó j á b a n a sajátjai, ezek az értékek a F ö l d ö n is e l é r h e t ő v é , m e g v a l ó síthatóvá v á l n a k , n e m p e d i g c s a k a h a l á l u t á n i életben. A k e r e s z t é n y s é g által I s t e n n e k tulajdo nított h a t a l o m e k k o r az e m b e r s z á m á r a is gyakorolhatóvá válik. A k e r e s z t é n y h i t s z e r i n t I s t e n
A t o t e m e r e d e t i l e g e g y á l l a t v a g y n ö v é n y volt, a m i n e k egy c s o p o r t s z i m b o l i k u s j e l e n t ő s é g e t tu lajdonított.
A t o t e m szent tárgy,
amelyet mély
t i s z t e l e t ö v e z , é s r i t u á l i s t e v é k e n y s é g e k tárgya. D u r k h e i m a v a l l á s t a s z e n t és a p r o f á n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k é n t d e f i n i á l j a . A s z e n t t á r g y a k és
sőbb erőkkel kerül kapcsolatba. E z e k a felsőbb e r ő k , a m e l y e k e t a t o t e m e k n e k , f e l s ő b b r e n d ű be f o l y á s n a k v a g y i s t e n e k n e k t u l a j d o n í t a n a k , való jában a közösség egyénre gyakorolt hatásának kifejeződései. A c e r e m ó n i á k és a r i t u á l é k D u r k h e i m szerint l é t f o n t o s s á g ú ö s s z e t a r t ó e r ő t j e l e n t e n e k egy c s o p o r t o n b e l ü l . E z é r t v a n az, h o g y n e m c s a k a vallás keretein belül, h a n e m azon túl is rendszeresen f o r d u l n a k e l ő a z é l e t a z o n f ő p i l l a n a t a i b a n , ami k o r az e m b e r f o n t o s v á l t o z á s o k o n m e g y át - ilyen p é l d á u l a s z ü l e t é s , a h á z a s s á g és a h a l á l . E z e n a l k a l m a k k o r s z i n t e m i n d e n t á r s a d a l o m b a n rituá l é k r a é s c e r e m ó n i á k r a k e r ü l sor. D u r k h e i m érvei s z e r i n t a k ö z ö s c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a csopor t o n b e l ü l i s z o l i d a r i t á s t akkor, a m i k o r a z e m b e r e k n e k a z é l e t ü k b e n b e á l l ó n a g y v á l t o z á s o k h o z kell a l k a l m a z k o d n i u k . A t e m e t é s i r i t u á l é k azt hang súlyozzák, hogy a csoport értékei fennmaradnak az e g y é n h a l á l a u t á n is, és így m ó d o t a d n a k a gyá s z o l ó k n a k , h o g y elfogadják a m e g v á l t o z o t t körül m é n y e k e t . A g y á s z n e m a f á j d a l o m s p o n t á n kife j e z ő d é s e , v a g y l e g a l á b b i s c s a k a z o k n a k az, akiket a h a l á l e s e t k ö z e l r ő l é r i n t . A g y á s z a c s o p o r t által előírt kötelesség. A
kis,
hagyományos
kultúrákban
Durkheim
s z e r i n t a z é l e t m a j d n e m m i n d e n r é s z l e t é t átjárja D u r k h e i m a m e l l e t t érvel, h o g y az o l y a n rituálék, mint ez
a vallás. A vallási c e r e m ó n i á k szerepet játszanak
a p u d z s a s z e r t a r t á s K a l k u t t á b a n , j e l ö l i k ki a s p i r i t u á l i s
a z ú j g o n d o l a t o k , g o n d o l k o d á s m ó d o k megszüle
és a világi közötti h a t á r v o n a l a t , m i k ö z b e n m e g e r ő s í t i k a
t é s é b e n és a " m e g l é v ő é r t é k e k m e g e r ő s í t é s é b e n
társadalmi értékeket.
e g y a r á n t . A v a l l á s n e m c s a k é r z é s e k és tevékeny s é g e k ö s s z e s s é g e ; a h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n az
s z i m b ó l u m o k szerinte e l k ü l ö n ü l n e k a lét min d e n n a p i e l e m e i t ő l , vagyis a p r o f á n t ó l . A t o t e m állatot vagy -növényt kizárólag különleges ce remóniák alkalmával szabad megenni, és szent tárgyként a t o t e m n e k természetfeletti képessé geket t u l a j d o n í t a n a k , a m e l y e k m i a t t t e l j e s e n el
egyén
gondolkodásmódját
is
meghatározza.
Az
e m b e r a l e g a l a p v e t ő b b d o l g o k r ó l , m i n t az időről és a t é r r ő l is v a l l á s i k e r e t e k k ö z ö t t g o n d o l k o d o t t először. Az i d ő f o g a l m a p é l d á u l a v a l l á s i rituálék során szerepet játszó időtartamokból ered. A modern társadalmak kialakulásával
Durk
k ü l ö n ü l a többi állattól, a m i k r e vadásznak, vagy
h e i m s z e r i n t a v a l l á s h a t á s a g y e n g ü l . A tudomá
a t ö b b i n ö v é n y t ő l , a m i k e t ö s s z e g y ű j t e n e k és el
n y o s g o n d o l k o d á s egyre i n k á b b felváltja a vallási
fogyasztanak.
m a g y a r á z a t o k a t , és a c e r e m o n i á l i s vagy rituális
M i é r t s z e n t a t o t e m ? D u r k h e i m s z e r i n t azért,
t e v é k e n y s é g e k m á r c s a k a z e g y é n é l e t é n e k igen
mert magának a csoportnak a jelképe; a csoport
kis r é s z é t t ö l t i k b e . D u r k h e i m egyetért Marxszal
vagy
értékeket
a b b a n , h o g y a h a g y o m á n y o s vallás - a z a z a fel
s z i m b o l i z á l j a . A t o t e m i r á n t é r z e t t t i s z t e l e t való
s ő b b e r ő k vagy i s t e n e k létét f e l t é t e l e z ő vallás - kö
közösség
számára
legfontosabb
j á b a n a legfőbb t á r s a d a l m i é r t é k e k i r á n t i tiszte
zel áll az e l t ű n é s h e z . „A régi i s t e n e k . . . halottak"
l e t b ő l s z á r m a z i k . A v a l l á s b a n az i m á d a t tárgya
- írta D u r k h e i m . De m é g i s azt állítja, h o g y a vallás
valójában a társadalom maga.
b i z o n y o s é r t e l e m b e n , h a m e g v á l t o z o t t formában
D u r k h e i m hangsúlyozza, hogy a vallás sosem csak hit kérdése. M i n d e n vallásban rendszere sek
a
ceremoniális
és
rituális
tevékenységek,
amik során a hívők csoportjai összegyűlnek. A k o l l e k t í v c e r e m ó n i á k m e g e r ő s í t i k a c s o p o r t szo l i d a r i t á s á t . A c e r e m ó n i á k e l t á v o l í t j á k az e g y é n t a p r o f á n t á r s a d a l m i é l e t ü g y e i t ő l , és egy e m e l k e d e t t á l l a p o t b a h o z z á k , a m i k o r i s ú g y érzi, fel-
is, de v a l ó s z í n ű l e g f e n n m a r a d m a j d . A kohéziót a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n is az é r t é k e k e t meg e r ő s í t ő r i t u á l é k adják, így a r é g i e k e t a l i g h a n e m új c e r e m ó n i á k v á l t j á k m a j d fel. D u r k h e i m n e m írja l e e g y é r t e l m ű e n , h o g y m i k l e h e t n e k e z e k , d e úgy t ű n i k , a z o l y a n h u m a n i s t a é s p o l i t i k a i értékek ü n n e p l é s é r e g o n d o l , m i n t a s z a b a d s á g , az egyen l ő s é g és a t á r s a d a l m i e g y ü t t m ű k ö d é s .
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
Weber: a világvallások és a társadalmi változások
v a l l á s n a k " hív. E z z e l a r r a utal, h o g y f ő é r t é k e i a z a n y a g i l é t b ő l v a l ó m e g s z a b a d u l á s h o z , a spirituá lis l é t b e v a l ó f e l e m e l k e d é s h e z k ö t ő d n e k . A h i n
Durkheim érveit i g e n k e v é s p é l d á r a é p í t e t t e , b á r
d u i z m u s b ó l fakadó v a l l á s o s é r z é s e k é s s z á n d é k o k
állítása szerint g o n d o l a t a i á l t a l á n o s s á g b a n is ér
n e m a z a n y a g i világ irányítását, á t a l a k í t á s á t c é
vényesek a vallásra. M a x W e b e r v i s z o n t s z é l e s
l o z z á k . É p p e l l e n k e z ő l e g , a h i n d u i z m u s az anya
merítéssel t a n u l m á n y o z t a a világ v a l l á s a i t . S e m
gi v a l ó s á g o t c s a k a v a l ó b a n fontos dolgokat elta
előtte, s e m u t á n a n e m végzett s e n k i i l y e n kiter
karó l e p e l n e k tartja, m e l y e k r e a z e m b e r i s é g n e k
jedt kutatást. F i g y e l m é t főleg az ú g y n e v e z e t t vi
o d a k e l l e n e figyelnie. A k o n f u c i a n i z m u s s z i n t é n
lágvallásokra
azok a vallások,
igyekezett elterelni a figyelmet a nyugati jellegű
amelyek sok h í v ő t t o b o r o z t a k é s d ö n t ő s z e r e p e t
g a z d a s á g i fejlődésről, és i n k á b b a világgal v a l ó
játszottak a v i l á g t ö r t é n e l e m b e n . R é s z l e t e s e n ta
h a r m ó n i a e l é r é s é t h i r d e t t e a h e l y e t t , h o g y igye
nulmányozta a h i n d u i z m u s t , a b u d d h i z m u s t , a
k e z n é n k azt i r á n y í t á s u n k a l á v o n n i . H a b á r K í n a
taoizmust é s a z ő s i z s i d ó v a l l á s t ( W e b e r 1 9 5 8 b ,
h o s s z ú ideig a világ l e g n a g y o b b h a t a l m ú és leg
2005)
fordította - e z e k
és A protestáns
etika
és
a
kapitalizmus
szel
f e j l e t t e b b k u l t ú r á j ú o r s z á g a volt, f ő v a l l á s i é r t é k e i
leme ( 1 9 9 5 ) c í m ű k ö n y v é b e n és m á s u t t is r é s z l e
az ö n c é l ú gazdasági fejlődésre való törekvések
tesen e l e m e z t e a k e r e s z t é n y s é g h a t á s á t a n y u g a t i
ellen hatottak.
történelemre. A z i s z l á m e l e m z é s é t a z o n b a n - b á r tervezte - n e m sikerült b e f e j e z n i e .
Weber
a
kereszténységet
megváltást
hirdető
vallásnak t e k i n t e t t e , m e r t azt tanítja; h o g y az e m
Weber vallásról s z ó l ó í r á s a i e l t é r n e k D u r k h e i -
b e r e k e t m e g l e h e t m e n t e n i , h a f e l v e s z i k a keresz
méitől a n n y i b a n , h o g y a v a l l á s és a t á r s a d a l m i
tény hitet és követik erkölcsi tanításait. A b ű n és
változások ö s s z e f ü g g é s e i r e k o n c e n t r á l n a k , a m i
az isteni kegyelem általi m e g m e n t é s a gondolat
nek D u r k h e i m k e v é s figyelmet s z e n t e l t .
kulcsa. Olyan feszültséget és érzelmi helyzetet
Marx
gondolataitól a b b a n tér e l Weber, h o g y s z e r i n t e
teremtenek, ami a keleti vallásokban n i n c s meg.
a vallás n e m f e l t é t l e n ü l k o n z e r v a t í v e r ő ; é p p el
A m e g v á l t ó v a l l á s o k n a k v a n b i z o n y o s „forradal
lenkezőleg, v a l l á s i i n d í t t a t á s ú m o z g a l m a k gyak
m i " jellegük. Míg a keleti vallások a hívőkben a
ran okoztak g y ö k e r e s t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s o k a t .
fennálló renddel s z e m b e n i passzivitást erősítik,
Például a m o d e r n N y u g a t k a p i t a l i s t a s z e m l é l e
a k e r e s z t é n y s é g a b ű n e l l e n i f o l y a m a t o s h a r c ré
tének forrása a p r o t e s t a n t i z m u s - főleg a p u r i
vén lehet a fennálló rend elleni lázadást előmoz
tanizmus - volt. A z e l s ő v á l l a l k o z ó k e l s ő s o r b a n
dító e r ő . A meglévő* d o k t r í n á k a t ú j r a é r t e l m e z ő
kálvinisták v o l t a k .
nyugati
vallási vezetők j e l e n n e k meg - mint például Jé
beindításában nagy szerepet
zus -, akik ezzel kihívják m a g u k ellen az uralko
gazdasági fejlődés
Sikereiket,
ami
a
játszott, e r e d e t i l e g I s t e n s z o l g á l a t á n a k v á g y a m o
dó hatalmakat.
tiválta. S z á m u k r a a z a n y a g i j a v a k m e g s z e r z é s e Isten k e g y é n e k j e l e volt. Weber k u t a t á s a
során
a világvallásokat
egy
A klasszikus nézetek kritikus értékelése
ségként k e z e l t e . A p r o t e s t a n t i z m u s n y u g a t i világ fejlődésére g y a k o r o l t h a t á s á n a k v i z s g á l a t a W e -
Marx, D u r k h e i m és Weber egyaránt felsorolta a
bernél egy t ö b b k u l t ú r á r a k i t e r j e d ő , a v a l l á s o k
vallás általa alapvetőnek tartott tulajdonságait,
társadalmi é s g a z d a s á g i é l e t b e n j á t s z o t t s z e r e
é s n é z e t e i k b i z o n y o s é r t e l e m b e n k i e g é s z í t i k egy
pének m e g é r t é s é r e i r á n y u l ó átfogó k u t a t á s r é
m á s t . M a r x n a k igaza v o l t a b b a n , h o g y a vallás
sze. A k e l e t i v a l l á s o k e l e m z é s e
nak
során Weber
gyakran
vannak
ideológiai
vonatkozásai,
arra jutott, h o g y a z o k l e k ü z d h e t e t l e n a k a d á l y t
melyeknek célja a vezető csoportok érdekeinek
j e l e n t e n e k a n y u g a t i t í p u s ú i p a r o s o d o t t kapi
elfogadtatása m á s o k rovására: erre a történelem
talizmus k i f e j l ő d é s e s z á m á r a . E n n e k n e m a z a z
s z á m t a l a n p é l d á v a l szolgál. Vegyük p é l d á u l a ke
oka, hogy a k e l e t i c i v i l i z á c i ó k e l m a r a d o t t a k l e n
reszténység más kultúrák európai gyarmatosítók
nének; e g y s z e r ű e n m á s é r t é k e k e t v a l l a n a k , m i n t amelyek E u r ó p á b a n d o m i n á l n a k .
á l t a l i l e i g á z á s á r a gyakorolt h a t á s á t . A „ p o g á n y o kat"
Kínában és I n d i á b a n - m i n t W e b e r r á m u t a t o t t - voltak o l y a n időszakok, a m i k o r a k e r e s k e d e l e m ,
megtéríteni
őszinte
igyekvő hittérítők kétségkívül
szándékból
cselekedtek,
de
tanításaik
eredménye a hagyományos kultúrák megsemmi
az ipar és a v á r o s i a s o d á s t e n d e n c i á i felerősödtek,
s ü l é s é n e k és a f e h é r u r a l o m n a k az e l ő s e g í t é s e
de azok n e m o k o z t a k o l y a n r a d i k á l i s t á r s a d a l m i
lett. S z i n t e a z ö s s z e s k e r e s z t é n y f e l e k e z e t egé
kapitaliz
s z e n a 1 9 . s z á z a d i g e l t ű r t e v a g y h e l y e s e l t e is a
mus térhódítása E u r ó p á b a n . E n n e k egyik fő oka
átalakulásokat,
mint
az
iparosodott
r a b s z o l g a s á g o t az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n és a világ
a vallás volt. A h i n d u i z m u s p é l d á u l a z o k k ö z é a
más részein. Olyan doktrínákat hirdettek, ame
vallások k ö z é tartozik, a m i k e t W e b e r „ m á s v i l á g i
l y e k s z e r i n t a r a b s z o l g a s á g az i s t e n i t ö r v é n y e k e n
J
14. F E J E Z E T
a l a p u l , é s a z e n g e d e t l e n r a b s z o l g a n e m c s a k gaz
b a , a t á n c b a , a szájról szájra h a g y o m á n y o z ó d ó
dája, h a n e m I s t e n e l l e n i s vét.
t ö r t é n e t e k b e és az i r o d a l o m b a . A kis, k u l t ú r á k b a n
De W e b e r n e k is h e l y t á l l ó az a m e g á l l a p í t á s a ,
n i n c s h i v a t á s o s p a p i réteg, d e rhindig v a n n a k
hogy a vallásnak a meglévő társadalmi rendet
o l y a n e m b e r e k , a k i k a v a l l á s i (és s o k s z o r mági
destabilizáló, gyakran forradalmi hatása lehet.
kus) t u d á s r a s p e c i a l i z á l ó d n a k . E n n e k s o k fajtá
Az e g y h á z k e z d e t b e n u g y a n t á m o g a t t a a r a b s z o l
ja v a n ; az e g y i k l e g g y a k o r i b b a s á m á n (a szó az
gaságot a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , d e s o k e g y h á z i
észak-amerikai indiánoktól származik). A sámán
v e z e t ő k é s ő b b n a g y s z e r e p e t j á t s z o t t a z eltörlé
o l y a n e g y é n , a k i r ő l ú g y h i s z i k , k é p e s a szelle
s é b e n . A v a l l á s o s h i t sok, az i g a z s á g t a l a n h a t a l
m e k e t vagy más természetfeletti erőket rituálék
mi rendszert megdönteni szándékozó mozgalom
ú t j á n i r á n y í t a n i . A s á m á n o k a z o n b a n n é h a in
h a j t ó e r e j e volt; k i e m e l t s z e r e p e v o l t p é l d á u l a z
kább varázslók, n e m vallási vezetők, és gyakran
1 9 6 0 - a s é v e k a m e r i k a i polgárjogi m o z g a l m a i b a n .
fordulnak hozzájuk olyanok, akik elégedetlenek
A v a l l á s a t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k a t m á s - gyak r a n i g e n v é r e s - m ó d o n is e l ő s e g í t e t t e : a v a l l á s i o k o k b ó l vívott fegyveres k o n f l i k t u s o k é s h á b o r ú k
azzal, a m i t a k ö z ö s s é g v a l l á s i r i t u á l é i n y ú j t a n a k nekik.
révén. A vallásnak ezek a történelem során oly fontos
Totemizmus és animizmus
s z e r e p e t j á t s z ó m e g o s z t ó h a t á s a i t D u r k h e i m alig e m l í t i , ő e l s ő s o r b a n a v a l l á s n a k a t á r s a d a l m i ösz-
A kis k u l t ú r á k b a n g y a k o r i v a l l á s i f o r m a m i n d a
szetartást, k o h é z i ó t e r ő s í t ő s z e r e p é t h a n g s ú l y o z
t o t e m i z m u s , m i n d az a n i m i z m u s . A „ t o t e m " szó
ta. N e m n e h é z a z o n b a n e l g o n d o l á s a i t o l y m ó d o n
észak-amerikai indián törzsektől származik, de
átértelmezni, hogy ne csak a szolidaritást, h a n e m
s z é l e s k ö r b e n h a s z n á l j á k a z o k r a a n ö v é n y e k r e és
a v a l l á s i m e g o s z t o t t s á g o t , k o n f l i k t u s o k a t és vál
á l l a t o k r a is, a m e l y e k n e k t e r m é s z e t f ö l ö t t i erőt tu
t o z á s t is m e g m a g y a r á z z á k .
l a j d o n í t a n a k . Á l t a l á b a n egy t á r s a d a l o m b a n min
más
vallási
részben
a
csoportok saját
ellen
csoporton
Végeredményben a irányuló belüli
érzések
értékek
jó
d e n r o k o n i a l a p ú c s o p o r t n a k v a g y k l á n n a k meg
melletti
v a n a m a g a t o t e m e , a m i h e z k ü l ö n f é l e rituálék
elkötelezettségből fakadnak. D u r k h e i m m u n k á j á n a k egyik l e g é r t é k e s e b b ré s z e a r i t u á l é k és c e r e m ó n i á k h a n g s ú l y o z á s a . M i n den vallás hívői rendszeresen összegyűlnek, és e z e n a l k a l m a k k o r r i t u á l é k b a n v e s z n e k részt. M i n t D u r k h e i m h e l y e s e n r á m u t a t o t t , a r i t u á l é k az é l e t
k ö t ő d n e k . A t o t e m h i t i d e g e n n e k t ű n h e t az ipa r o s o d o t t t á r s a d a l m a k b a n é l ő k s z á m á r a , d e bizo nyos, a t o t e m i z m u s h o z hasonló szimbólumok iparosodott
társadalmakban
is
előfordulnak:
egy s p o r t k l u b j e l k é p é ü l s z o l g á l ó k a b a l a á l l a t i s totem.
n a g y m é r f ö l d k ö v e i h e z is k ö t ő d n e k : i l y e n a szü
Az animizmus a földi v i l á g b a n m e g j e l e n ő szel
letés, a f e l n ő t t é v á l á s (sok k u l t ú r á b a n v a n a ser
l e m e k b e n v a l ó h i t . A s z e l l e m e k e t j ó - v a g y rossz
d ü l ő k o r h o z k ö t ő d ő r i t u á l é ) , a h á z a s s á g és a h a l á l
i n d u l a t ú n a k hiszik, és az e m b e r i viselkedést a
(van G e n n e p 1 9 7 7 ) .
hit szerint többféleképpen k é p e s e k befolyásolni.
A fejezet h á t r a l e v ő r é s z é b e n m i n d h á r o m e d d i g
E g y e s k u l t ú r á k b a n p é l d á u l ú g y h i s z i k , hogy a
tárgyalt s z e r z ő g o n d o l a t a i t f e l h a s z n á l j u k m a j d .
s z e l l e m e k o k o z z á k a b e t e g s é g e k e t v a g y az őrült
E l ő s z ö r á t t e k i n t j ü k a főbb v i l á g v a l l á s o k a t és a
séget, i l l e t v e k é p e s e k m e g s z á l l n i e g y e m b e r t é s
v a l l á s i s z e r v e z e t e k k ü l ö n b ö z ő fajtáit. E z u t á n a
i r á n y í t a n i a v i s e l k e d é s é t . A z a n i m i s t a h i t nem
s z e k u l a r i z á c i ó v a l k a p c s o l a t o s s z o c i o l ó g i a i vitá
k o r l á t o z ó d i k a k i s t á r s a d a l m a k r a : b i z o n y o s mér
val f o g l a l k o z u n k : a z z a l a n é z e t t e l , h o g y a v a l l á s
tékig
j e l e n t ő s é g e e g y r e k i s e b b a z i p a r o s o d o t t társadal
E u r ó p á b a n a k ö z é p k o r b a n g y a k r a n ü l d ö z t é k azo
sokféle
vallási
környezetben
előfordul.
makban. Majd megvizsgáljuk a világvallásokban
kat, a k i k r ő l ú g y v é l t é k , h o g y g o n o s z s z e l l e m e k
a s z e k u l a r i z á c i ó e l l e n s z ó l ó érveket, j e l e n s é g e k e t :
s z á l l t á k m e g őket, a v a r á z s l ó k a t v a g y boszorká
az új v a l l á s i m o z g a l m a k m e g j e l e n é s é t és a v a l l á s i
nyokat.
f u n d a m e n t a l i z m u s erejét.
A kis, „ e g y s z e r ű n e k " t ű n ő t á r s a d a l m a k is gyak r a n r e n d e l k e z n e k ö s s z e t e t t h i t r e n d s z e r r e l . A to t e m i z m u s és az a n i m i z m u s g y a k o r i b b a k a kis
A VILÁG VALLÁSAI
t á r s a d a l m a k b a n , m i n t a n a g y o k b a n , de a kis tár
A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k b a n a v a l l á s általá
v a n . A d é l - s z u d á n i n u e r e k p é l d á u l E. E. Evans-
b a n k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z i k a t á r s a d a l m i élet
P r i t c h a r d ( 1 9 5 6 ) l e í r á s a s z e r i n t ö s s z e t e t t teoló
b e n . A v a l l á s i s z i m b ó l u m o k és r i t u á l é k g y a k r a n
giai r e n d s z e r r e l
b e é p ü l n e k az adott társadalom kultúrájába és
p o n t j á b a n az „ég s z e l l e m e " áll. A m o n o t e i z m u s
s a d a l m a k egy r é s z é n e k j ó v a l ö s s z e t e t t e b b vallása
m ű v é s z e t é b e : a z e n é b e , a f e s t é s z e t b e , a fafaragás
rendelkeznek,
a m i n e k közép
( e g y i s t e n h i t ) felé h a j l ó v a l l á s o k v i s z o n t viszony-
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N rninmni • m irmumn i
lag ritkák a k i s e b b h a g y o m á n y o s k u l t ú r á k b a n .
a hivatalos vallás. Zsidó közösségek Európában,
A legtöbb k ö z ü l ü k p o l i t e i s t a , a z a z tagjai t ö b b
Észak-Amerikában és Ázsiában is fennmaradtak
istenben h i s z n e k .
a n n a k e l l e n é r e , h o g y á l l a n d ó ü l d ö z t e t é s n e k vol tak kitéve - e n n e k csúcspontjaként a n á c i k a má sodik világháború alatt a k o n c e n t r á c i ó s táborok
A zsidó vallás,
b a n több millió zsidót pusztítottak el.
a kereszténység és az iszlám A világ h á r o m l e g n a g y o b b m o n o t e i s t a v a l l á s a a zsidó
vallás,
a
kereszténység
és
az
iszlám.
A
kereszténység
Mind
három a K ö z e l - K e l e t r ő l s z á r m a z i k és k ö l c s ö n ö
A kereszténység a zsidó vallás sok elemét átvette
sen hatottak e g y m á s f e j l ő d é s é r e .
é s m a g á b a o l v a s z t o t t a . J é z u s o r t o d o x z s i d ó volt, é s a kereszténység a zsidó valláson belüli irányzat k é n t i n d u l t ; n e m i s e g y é r t e l m ű , h o g y J é z u s egyál
A zsidó vallás
t a l á n k ü l ö n , ú j v a l l á s t akart-e l é t r e h o z n i . T a n í t v á
A három k ö z ü l a z s i d ó v a l l á s a l e g r é g e b b i , lét
rá. ( A h é b e r s z ó „ f e l k e n t e t " j e l e n t , görög f o r d í t á s a
rejötte k ö r ü l b e l ü l i. e. 1 0 0 0 - r e t e h e t ő . A k o r a i
K r i s z t o s z , v a g y i s K r i s z t u s . ) P á l , egy görög a n y a
n y a i a z s i d ó h i t s z e r i n t i Messiásként t e k i n t e t t e k
héberek n o m á d o k voltak, a k i k a z ő s i E g y i p t o m
nyelvű r ó m a i polgár volt a kereszténység egyik fő
közelében éltek. Prófétáik, a z a z v a l l á s i v e z e t ő i k
korai terjesztője: sokat prédikált Kis-Ázsiában és
részben a r é g i ó b a n m á r m e g l é v ő m á s v a l l á s i h i
Görögországban. Habár a keresztényeket kezdet
tekből
hogy
b e n kíméletlenül üldözték, Konstantin császár
ők egyetlen, m i n d e n h a t ó I s t e n b e n h i t t e k , m í g a
v é g ü l a R ó m a i B i r o d a l o m h i v a t a l o s v a l l á s á v á tet
merítettek,
de
fontos
különbség,
szomszéd n é p e k t ö b b s é g e p o l i t e i s t a volt. A h é b e
te a k e r e s z t é n y s é g e t . A k e r e s z t é n y s é g g y o r s a n el
rek hite s z e r i n t I s t e n s z i g o r ú e r k ö l c s i t ö r v é n y e k
terjedt, és a n y u g a t i k u l t ú r a m e g h a t á r o z ó j á v á vált
betartását várta e l t ő l ü k , é s r a g a s z k o d t a k a h h o z ,
a következő kétezer évben.
hogy az igazságot c s a k ők i s m e r i k és az ő h i t ü k az egyetlen igaz vallás ( Z e i t l i n 1 9 8 4 , 1 9 8 8 ) .
M a a k e r e s z t é n y s é g n e k t ö b b h í v e v a n é s vi l á g s z e r t e e l t e r j e d t e b b , m i n t bárrrfely m á s v a l l á s
Izrael m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i l é t r e j ö t t é i g
(lásd a 14.1. ábrát). T ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r
nem volt o l y a n á l l a m , a h o l a z s i d ó v a l l á s lett v o l n a
v a l l j a m a g á t k e r e s z t é n y n e k , de a k e r e s z t é n y s é g teológiai szempontból igen megosztott,
és sok
k ü l ö n b ö z ő e g y h á z i s z e r v e z e t r e b o m l i k . F ő ágai a r ó m a i k a t o l i c i z m u s , a p r o t e s t a n t i z m u s és a k e l e t i ortodoxia.
Az iszlám Az iszlám, m e l y n e k gyökerei részben egybeesnek a k e r e s z t é n y s é g é v e l , j e l e n l e g a v i l á g m á s o d i k leg n a g y o b b v a l l á s a (lásd a 14.1.
ábrát). Az i s z l á m
a z i . sz. 7 . s z á z a d i M o h a m e d p r ó f é t a t a n í t á s a i b ó l e r e d . A z i s z l á m i s t e n é n e k , A l l a h n a k a h i t sze r i n t m i n d e n e m b e r é s m á s é l ő l é n y felett h a t a l m a v a n . A m u s z l i m o k n a k ( i s z l á m h í v ő k ) öt v a l l á s i k ö t e l e s s é g ü k van, lopainak.
e z e k e t t e k i n t i k az iszlám
Az e l s ő az
iszlám hitvallás,
osz
a saháda
e l m o n d á s a : „ T a n ú s í t o m , h o g y n i n c s m á s i s t e n Al l a h o n k í v ü l , és M o h a m e d az ő prófétája." A m á sodik kötelesség a napi ötszöri ima, előtte rituális m o s d á s s a l . Az i m a s o r á n a h í v ő m i n d i g a s z a ú d a r á b i a i M e k k a s z e n t v á r o s a felé fordul, b á r h o l i s legyen a világon. A h a r m a d i k p i l l é r az a d a k o z á s a s z e g é n y e k n e k , amit az állam sokszor adóztatás céljára használt Zsidó hívő a Tórát olvassa.
fel. A n e g y e d i k a b ö j t m e g t a r t á s a : a R a m a d á n h ó -
422
14. FEJEZET
7 4 . 7 . ábra
Az e g y e s vallások k ö v e t ő i n e k s z á m a a világ
m i n d e n e m b e r b e l e s z ü l e t i k a t á r s a d a l m i é s val
népességének arányában, 2000-ben
lási hierarchiába, mégpedig a korábbi életeinek é r d e m e i a l a p j á n . M i n d e n k a s z t n a k / m á s o k a kö
Új vallási mozgalom tagja (1,7%)
t e l e s s é g e i és a r i t u á l é i , és az e g y e s e m b e r s o r s a a k ö v e t k e z ő é l e t é b e n n a g y r é s z t a z o n m ú l i k , hogy e z e k e t m i l y e n j ó l t e l j e s í t i . A h i n d u i z m u s elfogad ja a k ü l ö n b ö z ő vallási nézeteket, és n e m különí ti el é l e s e n a h í v ő k e t a n e m h í v ő k t ő l . Az i n d i a i s z u b k o n t i n e n s e n t ö b b m i n t 7 5 0 m i l l i ó h i n d u él. A h i n d u i z m u s - a k e r e s z t é n y s é g t ő l és az iszlám tól e l t é r ő e n - n e m t é r í t ő v a l l á s , n e m k í v á n s e n k i t m e g g y ő z n i , avagy „igaz h i t ű v é " t e n n i .
Buddhizmus,
konfucianizmus,
taoizmus
E h á r o m vallás a Kelet etikai vallásai, melyek n e m istent, h a n e m etikai e s z m é n y e k e t állítanak a k ö z é p p o n t b a , a m e l y e k h í v e i k e t a z u n i v e r z u m ter mészetes kohéziójához és egységéhez kapcsolják. A
buddhizmus
Buddha
(„a
megvilágosodott")
t a n í t á s a i b ó l e r e d , a k i az i. sz. 6. s z á z a d b a n egy Forrás:
Barrett-Kurian-Johnson (2001):
World Christian En
cyclopedia. O x f o r d , O x f o r d U n i v e r s i t y P r e s s , 4 . o .
kis
dél-nepáli
királyság
hindu
hercege
volt.
B u d d h a s z e r i n t a z e m b e r k i s z a b a d u l h a t a z újjá s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á b ó l , m é g p e d i g a z á l t a l , h a le
n a p j a s o r á n s e m m i l y e n é t e l t vagy italt n e m sza
m o n d a v á g y a i r ó l . A m e g v á l t á s felé v e z e t ő út ele
bad fogyasztani napközben. Az utolsó kötelesség
me az ö n f e g y e l e m és a m e d i t á c i ó , a m i n d e n n a p i
az, h o g y m i n d e n h í v ő n e k é l e t é b e n l e g a l á b b egy
é l e t f e l a d a t a i t ó l e l k ü l ö n í t v e . A b u d d h i z m u s vég
szer meg kell próbálnia M e k k á b a elzarándokolni.
ső c é l j a a n i r v á n a , a s p i r i t u á l i s t e l j e s s é g elérése.
A m u s z l i m hit szerint Allah M o h a m e d előtt
B u d d h a e l u t a s í t o t t a a h i n d u r i t u á l é k a t és a kaszt
m á s próféták - k ö z t ü k M ó z e s és J é z u s - ú t j á n is m e g s z ó l a l t , d e M o h a m e d t a n í t á s a i fejezik k i leg p o n t o s a b b a n akaratát. A z i s z l á m i g e n elterjedt: v i l á g s z e r t e k ö r ü l b e l ü l e g y m i l l i á r d h í v e van, leg n a g y o b b r é s z t É s z a k - és K e l e t - A f r i k á b a n , i l l e t v e a Közel-Keleten és Pakisztánban.
r e n d s z e r t . M i n t a h i n d u i z m u s , a b u d d h i z m u s is elfogadja a h e l y i v a l l á s i v á l t o z a t o k a t , és a helyi i s t e n s é g e k b e n v a l ó h i t e t is; n e m r a g a s z k o d i k egy e g y s é g e s n é z e t h e z . A b u d d h i z m u s ma a TávolK e l e t t ö b b o r s z á g á b a n f o n t o s s z e r e p e t játszik, így T h a i f ö l d ö n , M i a n m a r b a n , S r i L a n k á n , Kínában, J a p á n b a n é s K o r e á b a n is. A konfucianizmus
A Távol-Kelet vallásai
a
hagyományos
kínai
társa
d a l o m b a n a z u r a l k o d ó r é t e g e k k u l t ú r á j á n a k alap j a volt. K o n f u c i u s ( K u n g F u - c e n e v é n e k latinos
A hinduizmus
v á l t o z a t a ) az i. sz. 6. s z á z a d b a n élt, ugyanakkor, m i n t B u d d h a . K o n f u c i u s t a n í t ó volt, n e m vallási
N a g y az e l t é r é s a h á r o m eddig tárgyalt v a l l á s és a
próféta, m i n t a k ö z e l - k e l e t i v a l l á s i v e z e t ő k . Kö
távol-keleti v a l l á s o k k ö z ö t t . A ma is j e l e n t ő s n a g y
v e t ő i n e m i s t e n n e k t e k i n t i k , h a n e m a „bölcsek
v a l l á s o k k ö z ü l a l e g r é g e b b i a hinduizmus,
mely
b ö l c s é n e k " . A k o n f u c i a n i z m u s az e m b e r i életet a
n e k f ő t a n a i h a t e z e r é v e s e k . A h i n d u i z m u s poli-
t e r m é s z e t b e l s ő h a r m ó n i á j á h o z akarja igazítani,
teista vallás. A n n y i r a sokféle hinduista irányzat
és az ősök tiszteletét hangsúlyozza.
létezik, hogy egyes e l e m z ő k szerint inkább több
A taoizmus h a s o n l ó e l v e k e n a l a p u l , a meditá
rokon vallás együttesének kellene tekinteni, m i n t
ciót
egyetlen vallásnak; a hit n é h á n y közös eleme
m i n t egy m a g a s a b b s z i n t ű é l e t felé v e z e t ő utat.
köti össze a sok kisebb helyi egyházat és vallási
L a o - c e , a t a o i z m u s a l a p í t ó j a K o n f i c i u s h o z hason
szokást.
l ó a n t a n í t ó volt, n e m v a l l á s i próféta. M i n d a kon
és
az
erőszakmentességet
hangsúlyozva,
A l e g t ö b b h i n d u elfogadja a r e i n k a r n á c i ó t : azt
f u c i a n i z m u s , m i n d a t a o i z m u s s o k e l e m e fenn
a hitet, h o g y m i n d e n é l ő l é n y a s z ü l e t é s , h a l á l
m a r a d t a k í n a i s z o k á s o k b a n és h i t v i l á g b a n , ám
és ú j j á s z ü l e t é s k ö r f o r g á s á n a k r é s z e . A h i n d u i z
h a t á s u k m á r a m e g g y e n g ü l t a k o m m u n i s t a állam
m u s másik fő része a kasztrendszer, a m i szerint
elszánt vallásellenessége miatt.
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
Az egyházaknak általában formális, bürokratikus
Vallási szervezetek
s z e r k e z e t e v a n , e g y m á s a l á é s fölé r e n d e l t v a l l á s i A vallás s z o c i o l ó g i á j a m á r a k e z d e t e k t ő l , D u r k
t i s z t v i s e l ő k k e l , és j e l l e m z ő e n a v a l l á s k o n z e r v a t í
heim és W e b e r í r á s a i ó t a foglalkozik az E u r ó p á n
vabb oldalát jelentik, h i s z e n a fennálló intézmé
kívüli vallásokkal. M i n d a z o n á l t a l g y a k r a n m i n
nyes rend részei. Legtöbb követőjüknek a szülei
den vallást az e u r ó p a i t a p a s z t a l a t o k r a é p ü l ő fo
is u g y a n a n n a k az e g y h á z n a k a tagjai.
galmak és e l m é l e t e k a l a p j á n p r ó b á l t a k v i z s g á l n i .
A s z e k t á k v i s z o n y l a g k i c s i k ; c é l j u k á l t a l á b a n az
Az olyan fogalmak p é l d á u l , m i n t a felekezet v a g y
„igaz ú t " m e g t a l á l á s a és k ö v e t é s e . Á l t a l á b a n kivál
a szekta, f e l t é t e l e z i k a f o r m á l i s v a l l á s i s z e r v e z e
n a k a z őket k ö r ü l v e v ő t á r s a d a l o m b ó l é s saját kö
tek létét; így a l i g h a l e h e t n e k h a s z n o s a k o l y a n
z ö s s é g e k e t h o z n a k létre. A s z e k t á k tagjai az egyhá
vallások t a n u l m á n y o z á s k o r ,
m e l y e k a spiritua-
zakat r o m l o t t n a k tartják. A l e g t ö b b e s e t b e n a szek
litást a n a p i é l e t r é s z é v é k í v á n j á k t e n n i , v a g y
t á k n a k n i n c s e n e k tisztségviselői, é s m i n d e n tagot
amelyek a v a l l á s t teljes
mértékben
integrálni
szeretnék a polgári és p o l i t i k a i é l e t b e . Az u t ó b bi n é h á n y é v t i z e d b e n a s z o c i o l ó g u s o k i g y e k e z t e k egy
összehasonlító
szociológiai
megközelítést
e g y e n l ő n e k t e k i n t e n e k . Vannak, akik egy s z e k t á b a s z ü l e t n e k , de a l e g t ö b b e n m a g u k l é p n e k be vallási meggyőződésből.
i
meghonosítani, a m i a k ü l ö n b ö z ő v a l l á s o k a t a sa ját g o n d o l a t r e n d s z e r ü k ö n b e l ü l r ő l p r ó b á l j a értel mezni (Wilson 1 9 8 2 ; v a n der Veer 1 9 9 4 ) . A korai e l m é l e t e k s z e r z ő i , m i n t M a x W e b e r
Felekezetek és kultuszok Más
szerzők
továbbfejlesztették
a
Weber
és
(Weber 2 0 0 5 ) , E r n s t T r o e l t s c h ( T r o e l t s c h 1 9 3 1 ) é s
Troeltsch által javasolt egyház/szekta tipológiát.
Richard N i e b u h r ( N i e b u h r 1 9 2 9 ) a v a l l á s i szer
I l y e n H o w a r d B e c k e r ( 1 9 5 0 ) , a k i k é t t o v á b b i tí
vezeteket a s z e r i n t s o r o l t á k b e , h o g y m e n n y i r e
p u s t k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g : a felekezetet és a kul
bevettek, h a g y o m á n y o s a k . A s k á l a e g y i k v é g é n a
tuszt. A f e l e k e z e t o l y a n szekta, a m e l y e l v e s z t e t t e
- hagyományos és a t á r s a d a l m i é l e t r é s z é t k é p e
megújító dinamizmusát, és tiltakozó csoportból
ző - egyházak v a n n a k , a m á s i k o n a k u l t u s z o k , a
i n t é z m é n y e s t e s t ü l e t t é vált.
szekták pedig v a l a h o v a a k e t t ő k ö z é t e h e t ő k . Ez
fennmaradó szekták elkerülhetetlerfül felekezetté
a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s az e u r ó p a i és e g y e s ü l t ál
v á l n a k . A k á l v i n i z m u s és a m e t o d i z m u s létrejöt
lamokbeli v a l l á s o k t a n u l m á n y o z á s á n a l a p u l , é s
tekor, a m i k o r k ö v e t ő i k b e n n a g y s z e n v e d é l y e k e t
vitatott, h o g y m e n n y i r e j ó l a l k a l m a z h a t ó a n e m
keltettek, szekták voltak; az évek során a z o n b a n
Ma a s z o c i o l ó g u s o k tudják, h o g y a s z e k t a és kultusz s z a v a k n a k n e g a t í v k o n n o t á c i ó i v a n n a k , és ezt i g y e k e z n e k e l k e r ü l n i . E z é r t a kortárs val néha
ideig
elfogadottabbak, „tiszteletre m é l t ó b b a k " lettek.
keresztény v i l á g b a n .
lásszociológusok
A hosszabb
az
új
vallási
mozgalmak
kifejezést h a s z n á l j á k a z o l y a n ú j a b b v a l l á s i szer vezetekre, a m e l y e k n e m é l v e z i k azt a t i s z t e l e t e t ,
A f e l e k e z e t e k e t az e g y h á z a k t ö b b é - k e v é s b é legi t i m s z e r v e z e t k é n t fogadják el. A f e l e k e z e t e k és az egyházak egymás mellett működnek, gyakran harmonikus együttműködésben. A kultuszok hasonlítanak a
szektákhoz,
de
v a n n a k k ö z t ü k k ü l ö n b s é g e k . A k u l t u s z o k a legla-
amit a régebbi, elfogadott v a l l á s o k m e g k a p n a k
z á b b a n s z e r v e z ő d ő é s l e g á t m e n e t i b b v a l l á s i szer
(Hexham-Poewe 1 9 9 7 ; Hadden 1 9 9 7 ) .
vezetek,
amelyekhez olyan egyének tartoznak,
a k i k e l u t a s í t j á k a „rajtuk k í v ü l i t á r s a d a l o m érté k e i t " . A k ö z é p p o n t b a n az e g y é n i é l m é n y áll, és
Egyházak és szekták
az, h o g y a h a s o n l ó a n g o n d o l k o d ó e m b e r e k együtt l e h e s s e n e k . A tagok n e m l é p n e k be formálisan
Minden v a l l á s b a n s z e r e p e v a n a h í v ő k k ö z ö s s é geinek, de e z e k a k ö z ö s s é g e k s o k f é l e m ó d o n szer veződhetnek. A v a l l á s i s z e r v e z e t e k c s o p o r t o s í tásának egyik m ó d j á t M a x W e b e r é s kollégája, Ernst T r o e l t s c h v a l l á s t ö r t é n é s z d o l g o z t a k i (Tro eltsch 1 9 8 1 ) . W e b e r é s T r o e l t s c h e g y h á z a k a t é s szektákat k ü l ö n b ö z t e t e t t m e g . A z e g y h á z a k nagy, elfogadott v a l l á s i s z e r v e z e t e k - m i n t p é l d á u l a
egy k u l t u s z b a , h a n e m á t v e s z i k a n n a k t a n a i t v a g y előírt viselkedésformáit.
A tagoknak
általában
e n g e d é l y e z i k m á s v a l l á s o k g y a k o r l á s á t . A szek t á k h o z h a s o n l ó a n a k u l t u s z o k is g y a k r a n kariz matikus vezetők köré szerveződnek. A nyugati v i l á g b a n ma a k u l t u s z o k k ö z é t a r t o z i k a s p i r i t u a l i z m u s , az a s z t r o l ó g i a v a g y a t r a n s z c e n d e n t á l i s meditáció.
katolikus vagy az a n g l i k á n e g y h á z . A s z e k t á k
A karizmatikus vezetők köré épülő kultuszok
az e l k ö t e l e z e t t h í v ő k k i s e b b , k e v é s b é s z e r v e z e t t
e g y i k tragikus p é l d á j a 1 9 9 3 - b a n k e r ü l t napvilág
csoportosulásai, a m e l y e k á l t a l á b a n egy e g y h á z
ra az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . D a v i d K o r e s h , a k i a
ból válnak k i t i l t a k o z á s k é p p e n a n n a k v á l t o z á s a i
davidiánusok
miatt - így t e t t e k a k á l v i n i s t á k és a m e t o d i s t á k .
v e z e t ő j e volt, m e s s i á s n a k m o n d t a m a g á t . Á l l í t ó -
(Branch
Davidians)
kultuszának
14. F E J E Z E T
Videofelvétel képkockája David Koreshről, a d a v i d i á n u s o k szinte hipnotikus erejű vezetőjéről. S o k követője halt m e g tragikus körülmények között.
lag illegális fegyvereket h a l m o z o t t fel, t ö b b fele
ként
sége volt é s a c s o p o r t t e x a s i , W a c ó b a n l é v ő k ö z ö s
mert a tanításai fenyegették R ó m a fennhatósága
lakhelyén élő gyerekeket is szexuálisan zaklatta.
alatti J ú d e a vallási rendjét.
indult.
Jézust
a z é r t f e s z í t e t t é k keresztre,
A m i k o r a z E g y e s ü l t Á l l a m o k fegyveres e r ő i öszszecsapások és hosszas patthelyzet után megtá madták a davidiánusok bázisát, tűz keletkezett
Mozgalmak
é s a c s o p o r t c s a k n e m 8 0 tagja, k ö z t ü k 1 9 g y e r e k meghalt. N e m tisztázódott, hogy a tüzet Koresh
A
p a r a n c s á r a gyújtották - ő á l l í t ó l a g a m e g a d á s h e
e g y i k alfaja.
lyett a t ö m e g e s ö n g y i l k o s s á g r a s z ó l í t o t t fel - vagy a hatóságok okozták.
vallási
/ A
S z e r e t n é n k h a n g s ú l y o z n i , h o g y az, a m i egy or szágban kultusznak számít, m á s h o l lehet, hogy
20.,
mozgalom
társadalmi „Politika,
a
társadalmi
mozgalmakat kormányzat
és
mozgalmak
részletesebben a terrorizmus"
című
fejezet tárgyalja, a 6 6 9 - 6 7 3 . o l d a l o n ) .
elfogadott v a l l á s . A m i k o r a z i n d i a i g u r u k (val lási tanítók) az Egyesült Királyságba költöznek,
A v a l l á s i m o z g a l o m o l y a n e m b e r e k közössége,
ezt a k ü l ö n b s é g e t t a p a s z t a l j á k . A k e r e s z t é n y s é g
a k i k egy ú j v a l l á s e l t e r j e s z t é s e v a g y egy m e g l é v ő
J e r u z s á l e m b e n szektaként jött létre az ókorban,
v a l l á s á t é r t e l m e z é s e é r d e k é b e n a l k o t n a k csopor
é s s o k á z s i a i o r s z á g b a n m a a z e v a n g é l i k u s egy
tot. A v a l l á s i m o z g a l m a k n a g y o b b a k a szektáknál
h á z a t a Nyugatról, főleg az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l
é s k e v é s b é z á r k ó z n a k e l a z ú j t a g o k felvételétől
behozott kultusznak tekintik. Ezért a kultuszokat
- bár, a k á r c s a k az e g y h á z a k és a s z e k t á k eseté
n e m s z a b a d „ s z o k a t l a n n a k " t e k i n t e n i . Jeffrey K .
b e n , a m o z g a l m a k a t s e m m i n d i g l e h e t egyértel
Hadden, vallásszociológus rámutat (1970), hogy
m ű e n m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a s z e k t á k t ó l (vagy a kul
az
mintegy
t u s z o k t ó l ) . V a l ó j á b a n a z ö s s z e s s z e k t a é s kultusz
emberi
civilizáció
során
létrejött
1 0 0 0 0 0 vallás mindegyike új volt valamikor; a
b e s o r o l h a t ó a v a l l á s i m o z g a l m a k k ö z é . Vallási
l e g t ö b b , sőt t a l á n m i n d e n k é s ő b b k ö z t i s z t e l e t n e k
m o z g a l o m v o l t a k e r e s z t é n y s é g az 1. században,
ö r v e n d ő vallás l e n é z e t t s z e k t a k é n t vagy kultusz
a m i k o r l é t r e j ö t t és t e r j e d n i k e z d e t t , a l u t h e r á n u s
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
m o z g a l o m , a m e l y k ö r ü l b e l ü l 1 5 0 0 é v v e l késeibb
S o k ú j v a l l á s i m o z g a l o m a fent l e í r t n a g y vallá
megosztotta az európai kereszténységet, és azok
si h a g y o m á n y o k e g y i k é b ő l vált ki, m i n t a k e r e s z
a c s o p o r t o k is, a m e l y e k a k ö z e l m ú l t b a n z a j l ó
ténység, a h i n d u i z m u s vagy a b u d d h i z m u s , má
iszlám f o r r a d a l o m s z e r e p l ő i v o l t a k (az i s z l á m
sok pedig Nyugaton a közelmúltig szinte teljesen
forradalmat a f e j e z e t b e n k é s ő b b r é s z l e t e s e n tár
i s m e r e t l e n h a g y o m á n y o k folytatásai. N é h á n y ú j
gyaljuk).
vallási mozgalmat valójában karizmatikus veze
A v a l l á s i m o z g a l m a k f e j l ő d é s ü k s o r á n általá
tője h o z o t t l é t r e a s e m m i b ő l . Ez a h e l y z e t p é l d á u l
ban u g y a n a z o k o n a fő s t á d i u m o k o n m e n n e k át.
a S u n M y u n g M o o n t i s z t e l e t e s á l t a l v e z e t e t t , sa
A kezdeti i d ő k b e n j e l l e m z ő e n egy n a g y h a t á s ú
j á t b e v a l l á s a s z e r i n t n é g y é s fél m i l l i ó tagot s z á m
vezető adja m e g a m o z g a l o m erejét és összetar
láló Egyesítő Egyházzal. Az új vallási mozgalmak
tását. M a x W e b e r az i l y e n v e z e t ő k e t karizmati
tagjai á l t a l á b a n m a g u k v e t t é k fel h i t ü k e t é s n e m
kusnak n e v e z t e ; a k i k k é p e s e k i n s p i r á l ó e r e j ü k k e l
a vallásba születtek. T ö b b s é g ü k b e n jól képzett,
lenyűgözni é s k ö v e t ő j ü k k é t e n n i a z e m b e r e k e t
középosztálybeli emberek.
(Weber
definíciója
szerint
lehet
karizmatikus
A l e g t ö b b új v a l l á s i m o z g a l o m N a g y - B r i t a n n i á
vezető egy p o l i t i k u s is, p é l d á u l M a o C e - t u n g Kí
b a n a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l v a g y K e l e t r ő l szár
nából, n e m c s a k J é z u s v a g y M o h a m e d ) . A v a l l á s i
mazik, bár némelyik, m i n t például az 1955-ben
mozgalmak vezetői általában kritizálják a bevett
a l a p í t o t t A e t h e r i u s T á r s a s á g é s a z 1 9 7 1 - e n lét
vallási s z e r v e z e t e k e t , és egy új ü z e n e t e t k í v á n n a k
rejött E m i n A l a p í t v á n y b r i t e r e d e t ű . A m á s o d i k
közvetíteni. K e z d e t b e n a v a l l á s i m o z g a l m a k n a k
világháború óta az Egyesült Á l l a m o k b a n több új
nincs kialakult h a t a l m i r e n d j ü k . Tagjaik általá
v a l l á s i m o z g a l o m j ö t t l é t r e , m i n t k o r á b b a n bár
ban k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a n v a n n a k a v e z e t ő v e l ,
mikor, é s p é l d á t l a n u l s o k f e l e k e z e t o l v a d t ö s s z e ,
és együtt terjesztik az új t a n o k a t . A fejlődés m á s o d i k s z a k a s z a a v e z e t ő h a l á l a után k e z d ő d i k . R i t k a , h o g y a k ö v e t ő k k ö z ü l egy
illetve szakadt részekre. A legtöbb rövid életű volt, d e n é h á n y k ö z ü l ü k f i g y e l e m r e m é l t ó s z á m ú követőt szerzett.
•
új karizmatikus v e z e t ő k e r ü l j ö n ki, így ez a sza
T ö b b elmélet is született az új vallási mozgal
kasz kritikus i d ő s z a k . A m o z g a l o m e k k o r a „kariz
m a k népszerűségének okáról. Egyes megfigyelők
ma rutinná válásával" találkozik, ahogy W e b e r
s z e r i n t az ok a t á r s a d a l o m l i b e r a l i z á c i ó j a és szeku
írta. A f e n n m a r a d á s h o z f o r m a l i z á l t s z a b á l y o k a t
larizációja, sőt a h a g y o m á n y o s egyházak h a s o n l ó
és eljárásokat k e l l l é t r e h o z n i a , h i s z e n szervező
t e n d e n c i á i . A z o k , a k i k ú g y érzik, h o g y a h a g y o
erőként m á r n e m s z á m í t h a t a v e z e t ő k a r i z m á j á
mányos vallások már csak a rituálékra koncent
ra. S o k m o z g a l o m h a n y a t l á s n a k i n d u l , a m i k o r
r á l n a k é s m á r n i n c s b e n n ü k s p i r i t u a l i t á s , meg
vezetője m e g h a l v a g y a h á t t é r b e s z o r u l . A z o k b ó l
n y u g v á s t és k ö z ö s s é g i é r z é s t t a l á l h a t n a k a k i s e b b ,
a mozgalmakból, amelyek hosszú távon fennma
kevésbé személytelen, új vallási mozgalmakban.
radnak, e g y h á z s z e r v e z ő d i k . M á s szóval, o l y a n formális s z e r v e z e t t é v á l n a k , a m e l y m e g s z i l á r d u l t hatalmi r e n d d e l , r ö g z ü l t s z i m b ó l u m o k k a l és ri tuálékkal r e n d e l k e z i k . A z i l y e n e g y h á z a k b ó l ké sőbb új m o z g a l m a k i n d u l h a t n a k , a m e l y e k meg kérdőjelezik a n n a k t a n í t á s a i t , b e l s ő e l l e n z é k e t alkotnak vagy ki is v á l n a k b e l ő l e .
M á s o k a gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k b a n látják a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k t e r j e d é s é n e k okát ( W i l s o n 1 9 8 2 ) . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m i n o r m á k meg g y e n g ü l é s e vagy m e g s z ű n é s e m i a t t a z e m b e r e k m a g y a r á z a t o t és m e g n y u g v á s t k e r e s n e k . A s z e m é lyes spiritualitást h a n g s ú l y o z ó c s o p o r t o k és szek ták p é l d á u l azt m u t a t j á k : s o k a n ú g y érzik, szüksé gük v a n arra, h o g y e b b e n a változó, b i z o n y t a l a n v i l á g b a n újra m e g t a l á l j á k az utat a saját b e l s ő érté
Új vallási mozgalmak
k e i k h e z vagy h i t ü k h ö z .
Habár a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága az u t ó b
vallási mozgalmak vonzóak azok számára, akik
bi é v t i z e d e k b e n c s ö k k e n ( l á s d a 14.3. és a 14.4.
ú g y érzik, e l i d e g e n e d t e k a t á r s a d a l o m t ó l . A szek
ábrát, 4 3 4 - 4 3 5 . o.), a v a l l á s m á s f o r m á i e k ö z b e n
t á k é s k u l t u s z o k kollektív, k ö z ö s s é g i m e g k ö z e l í
erősödnek. A s z o c i o l ó g u s o k az új v a l l á s i m o z
t é s e egyes s z e r z ő k s z e r i n t t á m o g a t á s t és a vala
galmak kifejezést h a s z n á l j á k a r r a a s o k f é l e vallá
h o v a t a r t o z á s é r z é s é t nyújtja. A k ö z é p o s z t á l y b e l i
E z e n k í v ü l s z e r e p e l e h e t a n n a k is, h o g y a z ú j
si és s p i r i t u á l i s c s o p o r t r a , k u l t u s z r a és s z e k t á r a ,
f i a t a l o k p é l d á u l n i n c s e n e k k i k ö z ö s í t v e , n e m szo
amelyek a n y u g a t i o r s z á g o k b a n a h a g y o m á n y o s
r u l n a k a t á r s a d a l o m p e r e m é r e , de é r z e l m i l e g és
egyházak m e l l e t t l é t r e j ö t t e k . A z ú j v a l l á s i m o z
spirituálisán elszigetelve érezhetik magukat. Egy
galmak r e n d k í v ü l s o k f é l e c s o p o r t o t f o g l a l n a k m a
k u l t u s z b a n v a l ó tagság s e g í t h e t l e g y ő z n i a z e l i d e
gukban, a N e w Age m o z g a l m o n b e l ü l i s p i r i t u á l i s
g e n e d é s é r z é s é t (Wallis 1 9 8 4 ) .
és ö n s e g í t ő c s o p o r t o k t ó l az o l y a n szektákig, m i n t a Krisna-tudatúak N e m z e t k ö z i S z e r v e z e t e .
Az új vallási mozgalmakat h á r o m fő csoportba lehet
sorolni:
léteznek
világ felé forduló,
világta-
14. F E J E Z E T
gadó és a világtól elforduló m o z g a l m a k . Ez a b e s o r o l á s a c s o p o r t és a t á r s a d a l o m v i s z o n y á n a l a p u l .
Világ felé forduló mozgalmak A világ felé forduló m o z g a l m a k i n k á b b h a s o n l í t a n a k ö n s e g í t ő vagy t e r á p i á s c s o p o r t o k r a , m i n t a hagyományos vallási csoportokra. Gyakran nin c s e n e k b e n n ü k r i t u á l é k , e g y h á z a k vagy f o r m á l i s teológia, és a f i g y e l e m k ö z é p p o n t j á b a n a tagok s p i r i t u a l i t á s a áll. A h o g y a n é v is m u t a t j a , a világ felé forduló m o z g a l m a k n e m u t a s í t j á k el a kül világot é s a n n a k é r t é k e i t . E h e l y e t t i n k á b b a b b a n p r ó b á l j á k m e g s e g í t e n i tagjaikat, h o g y e b b e n a vi lágban sikeresebbek lehessenek. A S z c i e n t o l ó g i a E g y h á z is i l y e n c s o p o r t . L. Ron Hubbard alapította Kaliforniában, de mára v i l á g s z e r t e s o k tagja v a n . A s z c i e n t o l ó g u s o k sze r i n t m i n d e n e m b e r s p i r i t u á l i s lény, d e á l t a l á b a n e l h a n y a g o l j u k ezt az o l d a l u n k a t . A s z c i e n t o l ó g i a s z e r i n t a z e m b e r v i s s z a s z e r e z h e t i elfelejtett spiri t u á l i s k é p e s s é g e i t a z e z e k e t b e n n e t u d a t o s í t ó tré n i n g e k segítségével, é s így e l m é j é t m e g t i s z t í t v a k é p e s s é v á l i k a n n a k teljes e r e j é t k i a k n á z n i . A N e w Age m o z g a l o m s o k v o n u l a t a t a r t o z i k a világ felé forduló m o z g a l m a k k ö z é . A N e w Age a z 1 9 6 0 - a s é s 1 9 7 0 - e s é v e k e l l e n k u l t ú r á j á b ó l szü letett é s sokféle h i t e t , s z o k á s t é s é l e t m ó d o t ö l e l fel. A N e w Age m o z g a l m a k k ö z é t a r t o z i k egye b e k k ö z ö t t t ö b b f é l e p o g á n y t a n í t á s (kelta, druida, é s z a k - a m e r i k a i i n d i á n stb.), a s á m á n i z m u s , az á z s i a i m i s z t i c i z m u s t ö b b válfaja, a w i c c a r i t u á l é k és a z e n m e d i t á c i ó is. A N e w Age m o z g a l o m m i s z t i c i z m u s a látszó lag é l e s e l l e n t é t b e n áll a m o d e r n t á r s a d a l m a k k a l , a m e l y e k b e n a N e w A g e elterjedt, de v a l ó j á b a n k ö v e t ő i a m o d e r n világ k i h í v á s a i v a l v a l ó m e g k ü z d é s a l t e r n a t í v m ó d j a i t k e r e s i k . A N e w Age a z o n b a n n e m tekintendő egyszerűen a jelennel való radikális szakításnak. Tendenciái beleillenek a kultúra főáramát j e l l e m z ő f o l y a m a t b a . A m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a z e g y é n s o h a n e m látott s z a b a d sággal, függetlenséggel r e n d e l k e z i k saját é l e t é n e k k i a l a k í t á s á b a n . E b b e n a t e k i n t e t b e n a N e w Age m o z g a l o m c é l j a i e g y b e e s n e k a m o d e r n kor céljai val: a z e m b e r e k e t arra bátorítja, h o g y távolodja n a k el a h a g y o m á n y o s é r t é k e k t ő l és e l v á r á s o k t ó l , s é l j é k é l e t ü k e t a k t í v a n és á t g o n d o l t a n .
A világtagadó mozgalmak A világ felé forduló m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n a v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k é l e s e n k r i t i z á l j á k a kül világot. G y a k r a n k ö v e t e l n e k m e g k o m o l y élet
m ó d v á l t á s t tagjaiktól, p é l d á u l h o g y é l j e n e k aszketikusan, vagy kövessék a m o z g a l o m szabályait ö l t ö z k ö d é s , h a j v i s e l e t vagy é p p e n é t r e n d terén. A v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k g y a k r a n k i z á r ó jelle g ű e k a tagok b e f o g a d á s á b a n , a j e l l e m z ő e n nyitot t a b b világ felé f o r d u l ó m o z g a l m a k k a l e l l e n t é t b e n . E g y e s v i l á g t a g a d ó m o z g a l m a k a totális intézmé nyek b i z o n y o s t u l a j d o n s á g a i t m u t a t j á k ; elvárják a tagoktól, h o g y feladják saját e g y é n i s é g ü k e t , fo g a d j a n a k el s z i g o r ú e t i k a i s z a b á l y r e n d s z e r e k e t és s z a k í t s á k m e g k a p c s o l a t u k a t a külvilággal. A l e g t ö b b v i l á g t a g a d ó m o z g a l o m s o k k a l na g y o b b e l k ö t e l e z e t t s é g e t és i d ő r á f o r d í t á s t vár el a tagjaitól, m i n t a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k . Egyes csoportok szeretetnyilvánításokkal manipulálják l e e n d ő tagjaikat, t e l j e s e n e l k ö t e l e z e t t é t é v e őket a szervezet mellett. Az érdeklődőket elhalmozzák f i g y e l m ü k k e l és a s z e r e t e t f o l y a m a t o s kifejezé sével, a m í g é r z e l m i l e g k ö t ő d n i k e z d e n e k a cso porthoz. Egyes mozgalmakat már agymosással is g y a n ú s í t o t t á k , m o n d v á n : át akarják v e n n i a tagok felett az i r á n y í t á s t és m e g akarják f o s z t a n i őket az önálló döntés képességétől. S o k v i l á g t a g a d ó k u l t u s z é s s z e k t a k e r ü l t már az á l l a m , a m é d i a és a n a g y k ö z ö n s é g figyelmé n e k k ö z é p p o n t j á b a . B i z o n y o s e x t r é m világtagadó k u l t u s z o k i g e n a g g a s z t ó a k . P é l d á u l a j a p á n Aum S i n r i k j o c s o p o r t gyilkos s z a r i n gázt engedett a t o k i ó i m e t r ó b a 1 9 9 5 - b e n . A z i d e g b é n í t ó gáz 1 2 e m b e r h a l á l á t o k o z t a é s t ö b b e z e r e m b e r n é l lép t e k fel s ú l y o s m é r g e z é s i t ü n e t e k . (A vezetőjü ket, S h o k o A s a h a r á t a j a p á n b í r ó s á g a támadás e l r e n d e l é s é é r t 2 0 0 4 f e b r u á r j á b a n h a l á l r a ítélte.) A z e g y e s ü l t á l l a m o k b e l i d a v i d i á n u s k u l t u s z (lásd a 4 2 3 - 4 2 4 . o l d a l o n ) s z i n t é n v i l á g s z e r t e a lapok c í m o l d a l á r a került, a m i k o r 1 9 9 3 - b a n h a l á l o s ál d o z a t o k a t k ö v e t e l ő ö s s z e c s a p á s b a k e v e r e d e t t az a m e r i k a i h a t ó s á g o k k a l , m i u t á n a s z e r v e z e t tagjait fegyverek f e l h a l m o z á s á v a l é s g y e r e k m o l e s z t á l á s sal gyanúsították meg.
A világtól elforduló mozgalmak A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k h a r m a d i k t í p u s a hason lít l e g j o b b a n a h a g y o m á n y o s v a l l á s o k r a . A vi lágtól elforduló m o z g a l m a k a b e l s ő v a l l á s i élet f o n t o s s á g á t h a n g s ú l y o z z á k az e v i l á g i b b szem p o n t o k h e l y e t t . A z i l y e n c s o p o r t o k tagjai viszs z a akarják s z e r e z n i s p i r i t u á l i s tisztaságot, ami szerintük elveszett a h a g y o m á n y o s vallásokban. M í g a v i l á g felé f o r d u l ó és a v i l á g t a g a d ó moz g a l m a k g y a k r a n a v a l l á s é r d e k é b e n t ö r t é n ő élet m ó d - v á l t o z t a t á s s a l j á r n a k , a v i l á g t ó l elforduló m o z g a l m a k s o k k ö v e t ő j e s z á m o t t e v ő változá s o k n é l k ü l folytatja a d d i g i m i n d e n n a p i életét é s
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
munkáját. A v i l á g t ó l e l f o r d u l ó m o z g a l m a k e g y i k
427
de nő, és a várakozások szerint s z á m u k hamaro
jó példája a p ü n k ö s d i z m u s . K ö v e t ő i h i t e s z e r i n t
s a n m e g h a l a d j a m a j d a férfiakét az a n g l i k á n pa
a Szentlélek szavát h a l l a n i l e h e t azokon keresz
pok között. 2 0 0 5 j ú l i u s á b a n az anglikán egyház
tül, akik k i v á l t s á g o s k é p e s s é g , a „ n y e l v e k e n szó
egy s z a v a z á s e r e d m é n y e k é n t m e g i n d í t o t t a azt a
lás" b i r t o k á b a n v a n n a k .
folyamatot, a m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t a n ő k püs pökök is lehetnek, bár ezt az egyház sok magas rangú vezetője ellenzi.
Kereszténység, n e m és szexualitás
A k a t o l i k u s e g y h á z k o n z e r v a t í v a b b az a n g l i k á n nál, továbbra is a n e m e k egyenlőtlenségét támo
Az egyházak és f e l e k e z e t e k , a h o g y a k o r á b b i a k
gatja. A k a t o l i k u s v e z e t ő k m i n d i g e l u t a s í t o t t á k a
ból is kitűnik, h a t á r o z o t t h a t a l m i r e n d s z e r r e l
nők pappá szentelését célzó kéréseket. 1977-ben
rendelkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k . E z e k b e n a hierar
R ó m á b a n a S z e n t Kongregáció a Hit Eszméjéért
chiákban, m i n t a t á r s a d a l m i é l e t m á s t e r ü l e t e i n
k i j e l e n t e t t e , h o g y n ő k n e m l e h e t n e k k a t o l i k u s pa
is, a nők á l t a l á b a n k i s z o r u l n a k a h a t a l o m b ó l . Ez
pok. Ezt azzal indokolták, hogy Jézus n e m hívott
a kereszténységnél n a g y o n e g y é r t e l m ű , de az ösz-
tanítványai közé nőt. 2 0 0 4 januárjában hét nőt, akiket a lázadó argentin püspök, R ó m u l o Anto
szes nagy v a l l á s r a j e l l e m z ő . Több mint száz éve Elizabeth Cady S t a n t o n amerikai nőjogi a k t i v i s t a k i a d o t t egy B i b l i a - k o m mentárokat
tartalmazó
k ö n y v e t , A nők Bibliája
címmel. S z e r i n t e I s t e n e g y e n l ő é r t é k ű n e k t e r e m tette a férfit és a n ő t , és a B i b l i á n a k ezt t ü k r ö z nie kellene. S t a n t o n s z e r i n t a B i b l i a „ m a s z k u l i n " jellege n e m t ü k r ö z i h i t e l e s e n I s t e n igéjét, h a n e m abból fakad, h o g y a B i b l i á t férfiak írták. 1 8 7 0 - b e n
nio B r a s c h i szentelt pappá, kiátkozták az egyház ból, és felszentelésüket is visszavonták. II. J á n o s Pál p á p a arra bátorította a nőket, hogy térjenek v i s s z a a feleség és a n y a s z e r e p é h e z , t á m a d t a a n ő k és a férfiak a l a p v e t ő e g y e n l ő s é g é t h i r d e t ő fe minista ideológiákat és támogatta az abortuszt és a f o g a m z á s g á t l á s t tiltó, a n ő k s z a b a d s á g á t t o v á b b korlátozó intézkedéseket (Vatican 2 0 0 4 ) .
az anglikán e g y h á z ú g y n e v e z e t t „revíziós b i z o t t
Az a n g l i k á n e g y h á z b a n a v i t a a n e m e k k é r d é
ságot" hozott létre a B i b l i a s z ö v e g é n e k felülvizs
s é r ő l az u t ó b b i é v e k b e n a h o m o s z e x u a l i t á s és a
gálatára, de, m i n t S t a n t o n r á m u t a t o t t , e n n e k tag
p a p s á g k é r d é s é r e t e v ő d ö t t át. A k e r e s z t é n y egy
jai között e g y e t l e n n ő s e m volt. E l i z a b e t h C a d y
házban régóta szolgálnak homoszexuálisok, de
Stanton s z e r i n t n i n c s o k u n k f e l t é t e l e z n i , h o g y
s z e x u á l i s h a j l a m a i k a t eddig e l n y o m t á k v a g y fi
Isten férfi lett v o l n a , h i s z e n a S z e n t í r á s egyértel
gyelmen kívül hagyták. (A katolikus egyház még
művé teszi, h o g y m i n d a férfiakat, m i n d a n ő k e t
m i n d i g a z 1 9 6 1 - b e n k i a d o t t á l l á s p o n t h o z tartja
Isten saját k é p é r e t e r e m t e t t e . M i k o r egy kollégá
m a g á t , a m i s z e r i n t a „perverz h a j l a m ú " h o m o s z e
j a egy k o n f e r e n c i á t a z „ I s t e n h e z , m i a n y á n k h o z "
xuálisok n e m tehetnek vallási fogadalmat és n e m
címzett i m á v a l n y i t o t t m e g , a z e g y h á z i h a t ó s á
szentelhetők pappá.) M á s protestáns felekezetek
gok r e a k c i ó j a h e v e s v o l t . D e S t a n t o n n e m h á t r á l t
l i b e r á l i s s z a b á l y o z á s t v e z e t t e k b e , é s egyes ki
meg, és A m e r i k á b a n „ n ő i r e v í z i ó s b i z o t t s á g o t "
sebb felekezetek vállaltan homoszexuális papo
hozott létre 2 3 n ő i taggal, a k i k v e l e e g y ü t t m ű
kat is b e f o g a d t a k . A h o l l a n d e v a n g é l i k u s e g y h á z
ködve e l k é s z í t e t t é k A nők Bibliáját,
1895-
volt az e l s ő európai keresztény felekezet, a m e l y
Egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b a z a n g l i k á n e g y h á z
gek is l e h e t n e k lelkipásztorok. M á s egyházak is
amit
ben adtak ki. ban még m i n d i g n a g y t ö b b s é g b e n v a n n a k a fér fiak, bár a k ö z e l m ú l t b a n ez v á l t o z n i k e z d e t t . 1987 és 1 9 9 2 k ö z ö t t az a n g l i k á n e g y h á z b a n a n ő k
1 9 7 2 - b e n úgy döntött, hogy leszbikusok és mele k ö v e t t é k , m i n t p é l d á u l a K a n a d a i E g y e s ü l t Egy ház (1988-ban) és az evangélikus norvég egyház (2000-ben).
lehettek d i a k o n i s s z á k , d e p a p o k n e m . B á r h i v a t a
A m e l e g e k p a p s á g a k ö r ü l i v i t a az E g y e s ü l t Ki
losan a z e g y h á z világi tagjai k ö z é t a r t o z t a k , n e m
r á l y s á g b a n 2 0 0 3 j ú n i u s á b a n l á n g o l t fel, a m i k o r
végezhettek e l b i z o n y o s a l a p v e t ő v a l l á s i r i t u á l é
Dr. Jeffrey J o h n t , egy c ö l i b á t u s b a n é l ő i s m e r
kat, m i n t p é l d á u l az á l d á s v a g y a h á z a s s á g k ö t é s .
ten homoszexuális papot nevezték ki Reading
1992-ben a n ö v e k v ő n y o m á s - főleg az e g y h á z o n
p ü s p ö k é v é . V é g ü l n e m fogadta e l a k i n e v e z é s t ,
belüli n ő k n y o m á s á n a k - h a t á s á r a az e g y h á z ve
m i u t á n a z ü g y a z a n g l i k á n e g y h á z b a n é l e s vitát
zetése m e g n y i t o t t a a p a p s á g o t a n ő k előtt. E z t az
keltett. 2 0 0 3 a u g u s z t u s á b a n a z a m e r i k a i angli
anglikán e g y h á z o n b e l ü l i k o n z e r v a t í v o k m á i g el
kán egyház szavazás útján a nyíltan meleg G e n e
lenzik, s z e r i n t ü k a n ő k teljes b e f o g a d á s a i s t e n k á
Robinsont választotta New Hampshire püspöké
romló eltérés a B i b l i a igazságától, és a k a d á l y a a
v é . A z ó t a l é t r e j ö t t egy k o n z e r v a t í v l o b b i c s o p o r t ,
katolikus e g y h á z b a v a l ó e s e t l e g e s v i s s z a t é r é s n e k .
az Anglican Mainstream, amely a meleg papok
A döntés m i a t t e g y e s e k k i l é p t e k az e g y h á z b ó l , és
k i n e v e z é s e e l l e n h a r c o l , és a k é r d é s t o v á b b r a is
sokuk katolikus lett. T í z év e l t e l t é v e l a p a p o k ötö-
megoldatlan.
14. F E J E Z E T
h o g y a v a l l á s és a s p i r i t u a l i t á s ma is k ö z p o n t i
A SZEKULARIZÁCIÓ
s z e r e p e t j á t s z i k az e m b e r e k é l e t é b e n . A hagyo
ÉS A VALLÁSI M E G Ú J U L Á S
mányos
A szekularizáció
vallások
hanyatlásával
szerintük
nem
v e s z í t t e r e t a v a l l á s , c s a k új i r á n y t v e s z . E z z e l a n é z e t t e l a z o n b a n n e m m i n d e n s z o c i o l ó g u s ért
M i n t k o r á b b a n m á r láttuk, a k o r a i s z o c i o l ó g i a i el
egyet.
m é l e t e k b e n k ö z ö s g o n d o l a t v o l t az, h o g y h a g y o
tatnak, hogy ezek a m o z g a l m a k össztársadalmi
A
szekularizáció
m e l l e t t é r v e l ő k rámu
m á n y o s v a l l á s a m o d e r n v i l á g b a n egyre i n k á b b
s z i n t e n m a r g i n á l i s n a k m o n d h a t ó k , m é g akkor is,
m a r g i n a l i z á l ó d i k m a j d . M a r x , D u r k h e i m é s We
ha követőik életében kulcsfontosságúak. Az új
ber egyaránt úgy gondolta, hogy a társadalmak
vallási m o z g a l m a k n e m egységesek és viszonylag
m o d e r n i z á c i ó j á v a l , a t e c h n o l ó g i á n a k a társadal
lazán szerveződnek; ráadásul gyakran cserélőd
m i élet i r á n y í t á s á b a n é s m e g i s m e r é s é b e n v a l ó
n e k b e n n ü k a tagok: a m o z g a l o m h o z v o n z ó d ó k
t é r h ó d í t á s á v a l s z ü k s é g k é p p e n együtt j á r a szeku
c s a t l a k o z n a k egy i d ő r e , m a j d t o v á b b l é p n e k vala
l a r i z á c i ó . A s z e k u l a r i z á c i ó az a f o l y a m a t , a m e l y
m i l y e n m á s m o z g a l o m felé. A z ú j v a l l á s i mozgal
n e k s o r á n a v a l l á s e l v e s z t i b e f o l y á s á t a társadal
m a k b a n való részvétel ezek szerint az elemzők s z e r i n t a v a l ó d i v a l l á s i e l k ö t e l e z e t t s é g n é l kevés
m i élet k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e i n . A szekularizáció
elméletéről folyó
vita
a
vallás
s z o c i o l ó g i a e g y i k l e g ö s s z e t e t t e b b r é s z e . Alapjá
b é k o m o l y ; alig t ö b b , m i n t e g y h o b b i vagy egy választott életmód.
b a n v é v e az e g y i k o l d a l egyetért a s z o c i o l ó g i a ko rai nagyjaival a s z e k u l a r i z á c i ó t t e k i n t v e - vagyis s z e r i n t ü k a v a l l á s j e l e n t ő s é g e és b e f o l y á s a a m o
A szociológiai vita
d e r n v i l á g b a n c s ö k k e n - a m á s i k o l d a l s z e r i n t pe dig n i n c s s z e k u l a r i z á c i ó , vagyis a v a l l á s t o v á b b r a
A s z e k u l a r i z á c i ó ö s s z e t e t t s z o c i o l ó g i a i fogalom,
i s fontos s z e r e p e t j á t s z i k , c s a k é p p e n új, szokat
r é s z b e n azért, m e r t a s z o c i o l ó g u s o k k ö z ö t t n i n c s
lan formákban.
egyetértés
A z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k tartós n é p s z e r ű s é g e c á f o l n i l á t s z i k a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t é t . Az el
szociológus
mérésének
módjáról.
Ráadásul
egymástól eltérő módon
sok
definiálja
a v a l l á s t - m í g e g y e s e k s z e r i n t a v a l l á s megérté
m é l e t e t t a g a d ó k a z ú j v a l l á s i m o z g a l m a k sokszí
s é h e z a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k b ó l k e l l kiindul
nűségével és dinamizmusával érvelnek amellett,
n u n k , m á s o k s z e r i n t s z é l e s e b b m e g k ö z e l í t é s t kell
S o k egykori t e m p l o m o t és m á s kegyhelyet használnak ma az eredetitől eltérő célra. A képen e g y szőnyegbolt az észak-angliai A r m l e y b ó l .
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N
429
A z u t ó b b i száz é v b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n r a d i k á l i s a n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a s z á m a , a k i k t e m p l o m b a j á r n a k , és a hívők á t l a g é l e t k o r a i g e n c s a k m e g n ő t t . A k ö z e l m ú l t b a n a z o n b a n t ö b b f e l e k e z e t is hívői s z á m á n a k n ö v e k e d é s é r ő l számolt be.
alkalmazni, a m i m a g á b a n foglalja a s z e m é l y e s
l a s z e g y é r t e l m ű . M é g h a c s a k a z u t o l s ó egy év
spiritualitást és a b i z o n y o s é r t é k e k m e l l e t t i e l k ö
századot vesszük figyelembe, a vallások ezalatt
telezettséget. E z e k a k ü l ö n b s é g e k t e r m é s z e t s z e
is vesztették el társadalmi és politikai befolyásuk
rűen h a t á s s a l v a n n a k arra, h o g y a z a d o t t e l e m z ő
n a g y r é s z é t - és ez a f o l y a m a t v i l á g s z e r t e j e l l e m
szerint zajlik-e s z e k u l a r i z á c i ó .
ző, b á r k i v é t e l e k a z é r t v a n n a k . A v a l l á s i v e z e t ő k
A szekularizációt több s z e m p o n t vagy mérő
m á r n e m s z á m í t h a t n a k arra, h o g y m i n d e n eset
szám szerint is é r t é k e l h e t j ü k . V a n n a k o b j e k t í v
ben hatással lehetnek a döntéshozókra. Habár a
értékek, m i n t a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k
h a g y o m á n y o s a n e r ő s e g y h á z a k egy r é s z e t o v á b b
száma. A s t a t i s z t i k á k és h i v a t a l o s n y i l v á n t a r t á
r a i s i g e n gazdag, é s e g y e s ú j v a l l á s i m o z g a l m a k
sok megmutatják, h á n y e m b e r tagja e g y h á z a k n a k
gyorsan k é p e s e k k o m o l y vagyont felhalmozni, je
vagy m á s v a l l á s i s z e r v e z e t e k n e k és v e s z r é s z t ak
l e n t ő s s z á m ú rég f e n n á l l ó v a l l á s i s z e r v e z e t a n y a
tívan azok s z e r t a r t á s a i n . E m u t a t ó s z e r i n t - m i n t
gi
a k é s ő b b i e k b e n l á t n i fogjuk - az E g y e s ü l t Álla
felújítására n e m j u t p é n z , vagy é p p e n e l a d á s á r a
mok k i v é t e l é v e l a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k m i n d
kényszerülnek.
körülményei
bizonytalanok.
Sok
templom
jelentős s z e k u l a r i z á c i ó n m e n t e k át. A v a l l á s o k
A s z e k u l a r i z á c i ó h a r m a d i k m é r c é j e a h i t kér
visszaszorulása a l e g t ö b b n y u g a t - e u r ó p a i ország
d é s e i h e z é s a z é r t é k e k h e z k ö t ő d i k ; ezt n e v e z z ü k
ban j e l l e m z ő , így N a g y - B r i t a n n i á b a n és o l y a n ka
vallásosságnak.
tolikus o r s z á g o k b a n is, m i n t F r a n c i a o r s z á g vagy
l o m b a vagy mekkora társadalmi befolyása van
Olaszország. O l a s z o r s z á g b a n t ö b b e n j á r n a k r e n d
az egyházaknak, nyilvánvalóan n e m feltétlenül
Az,
hogy
hányan
járnak
temp
szeresen t e m p l o m b a és v e s z n e k r é s z t a legfonto
mutatja pontosan, hogy m i b e n hisznek az em
sabb r i t u á l é k b a n , m i n t p é l d á u l a h ú s v é t i á l d o z á s ,
berek - és hányan. S o k vallásos e m b e r n e m jár
de a vallás h á t t é r b e s z o r u l á s a m i n d k é t o r s z á g b a n
r e n d s z e r e s e n t e m p l o m b a vagy b á r m i l y e n nyilvá
megfigyelhető.
nos szertartásra, ugyanakkor, ha valaki részt vesz
A szekularizáció m é r é s é n e k másik lehetősé ge annak vizsgálata, h o g y az e g y h á z a k m e n n y i re
képesek
vagyonukat
és
megtartani
társadalmi
presztízsüket.
Korábban
befolyásukat, a
i l y e n e s e m é n y e k e n , n e m f e l t é t l e n j e l e n t e r ő s el k ö t e l e z e t t s é g e t - van, a k i m e g s z o k á s b ó l jár, vagy azért, m e r t e l v á r j á k t ő l e .
vallási
M i n t a s z e k u l a r i z á c i ó m á s m u t a t ó i n á l , itt is
szervezeteknek k o m o l y b e f o l y á s a volt a kormá
p o n t o s k é p e t k e l l a l k o t n u n k a m ú l t r ó l , h o g y meg
nyokra és m á s f o n t o s a b b szervezetekre, és igen
ítélhessük, mekkora változás történt. A szekula
nagy tisztelet övezte őket. E b b ő l mi m a r a d t ? A vá
rizáció elméletének támogatói szerint a múltban
14. F E J E Z E T
a v a l l á s s o k k a l f o n t o s a b b s z e r e p e t j á t s z o t t az e m
gat-európai m o d e r n n e m z e t á l l a m o k létrejöttétől.
berek mindennapi életében, mint ma. Az egyház
N y u g a t - E u r ó p a t é r k é p e h o z z á v e t ő l e g így alakult:
a h e l y i ü g y e k b e n d ö n t ő s z e r e p p e l bírt, s a c s a l á d i
é s z a k p r o t e s t á n s ( S k a n d i n á v i a é s S k ó c i a ) , d é l ka
és s z e m é l y e s ü g y e k b e n is e r ő s volt a h a t á s a .
tolikus
(Spanyolország, Portugália, Olaszország
A s z e k u l a r i z á c i ó s e l m é l e t k r i t i k u s a i ezt vitat
és Franciaország, illetve északabbra B e l g i u m és
ják, s z e r i n t ü k az, h o g y a z e m b e r e k r e n d s z e r e s e b
Í r o r s z á g ) ; e z e n k í v ü l v a n n é h á n y t ö b b felekezet
b e n jártak templomba, még n e m bizonyítja, hogy
h e z tartozó ország (többek közt Nagy-Britannia,
vallásosabbak is voltak.
Észak-Írország, H o l l a n d i a és Németország).
S o k h a g y o m á n y o s tár
s a d a l o m b a n - így a k ö z é p k o r i E u r ó p á b a n is - a
A r e f o r m á c i ó a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n más
v a l l á s o s h i t k e v é s b é volt erős é s fontos, m i n t azt
k é p p e n zajlott, d e m i n d e n h o l k ö z ö s c é l volt a
s o k a n g o n d o l n á k . A z a n g o l t ö r t é n e l e m kutatá
p á p a é s a k a t o l i k u s e g y h á z h a t a l m a a l ó l i szaba
sa s o r á n p é l d á u l k i d e r ü l t , h o g y a l a k o s s á g k ö r é
d u l á s s z á n d é k a . A p r o t e s t a n t i z m u s n a k , i l l e t v e az
b e n sok esetben a valláshoz kötődés egyáltalán
állam és egyház k a p c s o l a t á n a k is több változata
n e m volt e r ő s . A v a l l á s s a l k a p c s o l a t b a n s z k e p
j e l e n t m e g e k k o r E u r ó p á b a n . A t o v á b b i a k b a n rö
tikus e m b e r e k a l e g t ö b b t á r s a d a l o m b a n , főleg a
v i d e n b e m u t a t j u k n é h á n y n a g y o b b nyugat-euró
nagyobb
hagyományos
társadalmakban
voltak
pai ország vallási helyzetét.
kétségünk
lehet,
végiában, Dániában, Finnországban és Izlandon)
(Ginzburg 1 9 9 1 ) . Afelől
Az
mindenesetre
sem
északi
országokban
(Svédországban,
Nor
hogy ma a vallásos gondolatok sokkal kevesebb
az e v a n g é l i k u s v a l l á s á l l a m v a l l á s . A l a k o s s á g kö
t e r e t k a p n a k , m i n t k o r á b b a n - főleg, ha a „ v a l l á s "
r é b e n m a g a s a z e g y h á z i t a g o k a r á n y a , d e keve
k ö r é b e b e l e é r t j ü k a z ö s s z e s t e r m é s z e t f e l e t t i erőt,
s e n g y a k o r o l j á k v a l l á s u k a t , é s k e v e s e n fogadják
a m i b e n az e m b e r e k h i s z n e k vagy h i t t e k . A leg
e l a k e r e s z t é n y h i t t é t e l e i t . E z e k b e n a z országok
t ö b b e n m a n e m é r e z z ü k úgy, h o g y v i l á g u n k b a n
b a n j e l l e m z ő az „egyházhoz tartozás hit nélkül"
m i n d e n ü t t s p i r i t u á l i s vagy i s t e n i l é n y e k l e n n é
( a h o g y a n a 14.1.
n e k j e l e n . A v i l á g o n - így a K ö z e l - K e l e t e n , C s e
s z á g b a n a z o n b a n a z á l l a m é s a z e g y h á z szoros
táblázatból is l á t h a t ó ) . Svédor
c s e n f ö l d ö n é s S z u d á n b a n - m a j e l e n l é v ő n a g y fe
kapcsolatát sokan n e m nézik jó szemmel. Az a
s z ü l t s é g e k egy r é s z e főleg vagy l e g a l á b b i s r é s z b e n
gyakorlat, h o g y a z á l l a m egy e g y h á z a t előjogok
v a l l á s i o k o k r a v e z e t h e t ő vissza, de a k o n f l i k t u s o k
b a n r é s z e s í t , s o k a k s z e r i n t h e l y t e l e n egy e t n i k a i
é s h á b o r ú k m a n a g y r é s z t világi j e l l e g ű e k - e l t é r ő
és kulturális szempontból sokszínű országban.
p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s e k vagy a n y a g i é r d e k e k ál tal v e z é r e l t e k .
N é m e t o r s z á g r a m é g m i n d i g a k a t o l i k u s és a protestáns vallás közötti megosztottság jellem
A szekularizáció e h á r o m dimenzióját tovább
ző, d e e z k e z d m e g v á l t o z n i : e g y r é s z t n ő a musz
ra is s z e m e l ő t t tartva, t e k i n t s ü k át a k ö z e l m ú l t
l i m o k r é s z a r á n y a ( l á s d a 14.2.
brit és egyesült államokbeli vallási tendenciáit,
a z o k s z á m a is, a k i k n e m k ö t ő d n e k s e m m i l y e n
és v i z s g á l j u k meg, h o g y e l l e n t m o n d a n a k - e a sze
v a l l á s h o z s e m . A m á s o d i k j e l e n s é g e t r é s z b e n ma
kularizáció
azt.
gyarázza Kelet- és Nyugat-Németország 1989-es
M i n d e z e k e l ő t t a z o n b a n t e k i n t s ü k á t a v a l l á s eu
e g y e s í t é s e és az, h o g y a k e r e s z t é n y s é g e t a kom
elméletének
vagy
megerősítik
ábrát), i l l e t v e nő
m u n i s t a o r s z á g o k b a n - így K e l e t - N é m e t o r s z á g
rópai történetét és fejlődését.
b a n is - e l n y o m t á k . Franciaország
Vallás E u r ó p á b a n
nagyrészt
katolikus
ország,
de
a z é s z a k i p r o t e s t á n s o r s z á g o k h o z h a s o n l ó a n itt i s a l a c s o n y a v a l ó b a n h í v ő k , és a v a l l á s i szertartáso
A
kereszténység
Európa
politikai
fejlődésében
kulcsszerepet játszott. Európa határát bizonyos
kon részt vevők aránya (lásd a
14.1.
táblázatot).
Az összes nyugat-európai ország közül Francia
határozza meg,
o r s z á g b a n a l e g e g y é r t e l m ű b b az á l l a m és az egy
a m e l y m e n t é n a k e r e s z t é n y s é g k a t o l i k u s é s kele
h á z e l v á l a s z t á s a . A f r a n c i a á l l a m s z i g o r ú a n világi
ti ortodox egyházakra szakadt a 1 1 . században.
s z e r v e z e t , é s s o h a n e m h a j l a n d ó s e m e l y i k feleke
s z e m p o n t b ó l máig az
a vonal
Az ortodox kereszténység ma is sok kelet-európai
z e t e t v a g y v a l l á s t e l ő n y b e n r é s z e s í t e n i . A z álla
ország fő v a l l á s a , így B u l g á r i á é , F e h é r o r o s z o r s z á
m i i n t é z m é n y e k b e n m é g b e s z é l n i i s t i l o s vallási
gé, C i p r u s é , G r ú z i á é , G ö r ö g o r s z á g é , R o m á n i á é ,
k é r d é s e k r ő l , é s a z á l l a m i o k t a t á s b a n s e m foglal
O r o s z o r s z á g é , S z e r b i á é é s U k r a j n á é is.
k o z n a k a v a l l á s s a l . Ez a s z e m l é l e t h o z t a magával
N y u g a t - E u r ó p á n b e l ü l a k e r e s z t é n y s é g katoli kus é s p r o t e s t á n s i r á n y z a t o k r a s z a k a d á s a a 1 6 . században
egy
második
nagy
töréspontot
je
l e n t e t t . Ez a f o l y a m a t , vagyis a r e f o r m á c i ó , el választhatatlan a nagyrészt máig fennálló nyu
a „ f e l t ű n ő " v a l l á s i k ö t ő d é s ű t á r g y a k és ruhadara b o k i s k o l a i t i l a l m á t is, a m i 2 0 0 4 s z e p t e m b e r é b e n l é p e t t é l e t b e , és főleg a z o k a t a m u s z l i m lányokat érintette, akik fejkendőt viseltek. O l a s z o r s z á g , S p a n y o l o r s z á g és P o r t u g á l i a nagy-
•J
VALLÁS A M O D E R N T Á R S A D A L O M B A N
74.7. táblázat Templomba járás gyakorisága Nyugat-Európában 1990-ben (százalékban) Havonta
Kb. havonta
Karácsonykor,
Évente
l e g a l á b b egyszer
egyszer
húsvétkor stb.
egyszer
29
-
10
8
5
40
23
-
8
13
4
52
7
17
7
59
7
6
1
13
23
4
8
8
4
15
4
38
-
10
12
8
56
10
16
5
47
18
6
7
18
15
16
9
41
11
-
-
-
-
Európai á t l a g Katolikus
országok
Belgium Franciaország
10
Írország
81 .
Olaszország
40
Portugália
33
Spanyolország
33
Vegyes
Soha
Hetente l e g a l á b b egyszer
I
5 19
j
47
országok
Nagy-Britannia
13
Hollandia
21
Észak-Írország
49
Nyugat-Németország
19
Evangélikus
országok
-
Dánia
-
-
Finnország
-
Izland Norvégia
9 10
-
Svédország
-
10
Forrás: A s h f o r d - T i m m s 1 9 9 2 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 9 . o .
-
-
-
-
részt k a t o l i k u s o r s z á g o k . Itt e l t e r j e d t e b b a h i t és
A második világháború utáni években sok holo-
annak gyakorlása, m i n t a l e g t ö b b e u r ó p a i ország
kauszttúlélő zsidó hagyta el Európát, és költözött
ban, k ü l ö n ö s e n é s z a k o n ( l á s d a 14.1. táblázatot).
az ú j o n n a n létrejött Izrael államba. Az Európá
Az Olaszországban székelő katolikus egyház nagy
ban élő zsidók száma a 20. században drámaian
befolyással b í r m i n d h á r o m o r s z á g b a n . O l a s z o r
l e c s ö k k e n t ; a z 1 9 3 7 - e s 9,6 m i l l i ó r ó l a z 1 9 9 0 - e s
szágban a k a t o l i c i z m u s e l s ő b b s é g e t é l v e z m i n
é v e k k ö z e p é r e m á r 2 m i l l i ó a l á ( l á s d a 14.2. táb
den m á s v a l l á s s a l s z e m b e n . S p a n y o l o r s z á g b a n a
lázatot).
polgárháború alatt a k a t o l i k u s e g y h á z t á m o g a t á s a
A 2 0 . században a globális migráció, ami Eu
döntő s z e r e p e t j á t s z o t t a j o b b o l d a l g y ő z e l m é b e n ,
rópa gyarmati m ú l t j á n a k is k ö v e t k e z m é n y e , a
ami F r a n c o t á b o r n o k 1 9 3 9 - t ő l 1 9 7 5 - i g t a r t ó dik
t ö r t é n e l e m során először s z á m o t t e v ő n e m zsidó
tatúrájához v e z e t e t t . S p a n y o l o r s z á g b a n h i v a t a l o
keresztény kisebbségeket hozott létre az egész
san n i n c s k a p c s o l a t a z á l l a m é s a z e g y h á z k ö z ö t t ,
e u r ó p a i k o n t i n e n s e n . K ö r ü k b e n m e s s z e a legel
bár a k a t o l i k u s
helyzetben
t e r j e d t e b b n e m k e r e s z t é n y v a l l á s a z i s z l á m , kö
van, m á r c s a k h í v e i n e k s z á m a m i a t t is. Portugá
r ü l b e l ü l 6 m i l l i ó taggal, a m i a z e u r ó p a i l a k o s s á g
egyház
különleges
liában a k a t o l i k u s e g y h á z n a k a z 1 9 7 0 - e s é v e k b e n
3 s z á z a l é k á t j e l e n t i . (A 14.2. ábra a m u s z l i m o k
zajlott a l k o t m á n y o s r e f o r m u t á n i s m a r a d t b i z o
E u r ó p á b a v a l ó b e v á n d o r l á s á t é s s z á r m a z á s i or
nyos b e f o l y á s a a j o g i ü g y e k b e n .
szágát az
mutatja.)
észak-afrikai
A
franciaországi
gyarmatokról
muszlimok
vándoroltak be,
l e s z á r m a z o t t a i k k a l e g y ü t t m a j e l e n t ő s , 3-4 m i l
A vallási kisebbségek
liós népességet alkotnak.
Németországba ven
dégmunkásként
nagyszámú
Európában számottevő n e m keresztény kisebbség
T ö r ö k o r s z á g b ó l és D é l k e l e t - E u r ó p á b ó l .
él. A z s i d ó k é v s z á z a d o k ó t a j e l e n v a n n a k E u r ó p á ban, d e l e g ú j a b b k o r i t ö r t é n e t ü k ö s s z e f o n ó d i k a z a n t i s z e m i t i z m u s s a l és a h o l o k a u s z t t a l . / A r a s s z i z m u s t és a d i s z k r i m i n á c i ó t r é s z l e t e s e b b e n a 13. fejezet tárgyalja.
érkezett
muszlim A brit
muszlimok, m i n t k é s ő b b részletesebben is látjuk majd, nagyrészt az egykori brit b i r o d a l o m orszá gaiból, az indiai szubkontinensről s z á r m a z n a k (Davie 2 0 0 0 ) . T e k i n t s ü k m o s t át az Egyesült Ki rályság vallási helyzetét.
432
14. F E J E Z E T
léka mondja magát vallásosnak, és c s a k n e m 72
Vallás az Egyesült K i r á l y s á g b a n
s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k . A t ö b b i v a l l á s követői 2 0 0 1 e l ő t t 1 5 0 évig n e m s z e r e p e l t v a l l á s i k é r d é s
n e k s z á m a s o k k a l a l a c s o n y a b b . A z i s z l á m a má
a b r i t n é p s z á m l á l á s i ű r l a p o k o n . E z é r t a z t á n a leg
sodik leggyakoribb vallás - a lakosság c s a k n e m 3
utóbbi népszámlálás sokkal pontosabb képet ad a
s z á z a l é k a v a l l o t t a m a g á t m u s z l i m n a k . A z egyéb
helyzetről, m i n t a korábbi adatok, a m e l y e k m i n t a
s z á m o t t e v ő c s o p o r t o k k ö z ü l a h i n d u k , szikhek,
a l a p j á n végzett f e l m é r é s e k r e é s a z egyes f e l e k e z e
z s i d ó k és b u d d h i s t á k e g y a r á n t a l a k o s s á g keve
tek által szolgáltatott adatokra épültek. A 2 0 0 1 - e s
s e b b , m i n t egy s z á z a l é k á t t e s z i k ki (lásd a 14.3.
n é p s z á m l á l á s a d a t a i s z e r i n t a l a k o s s á g 78 száza
táblázatot).
14.2.
táblázat
Zsidó l a k o s s á g
Európában 1937 és 1994 között 1937
Ausztria
1946
191 000
1967
1994
31 000a
12 5 0 0
7000
Belgium
65 000
45 000
40 500
31 800
Bulgária
49 000
4 4 200
5000
1900
357 000
55 000
15 0 0 0
8500
5500
6000
Csehszlovákia Dánia Észtország
0
Finnország Franciaország Görögország Hollandia ír K ö z t á r s a s á g Jugoszlávia Lengyelország Lettország0 Litvánia 0
6400
4600
-
2000
2000
1750
1300
300 000
225 000
535 000
530 000
3500
77 0 0 0
10 0 0 0
6500
4800
140 0 0 0
28 000
30 000
25 000
5000
3900
2900
1200
71 0 0 0
12 0 0 0
7000
3500*
3 250 000
215 000
21 000
95 000
-
-
155 000
Luxembourg
-
7600b
-
6000 18 0 0 0 6500
3500
500
500
600
Magyarország
400 000
145 000
80 000
56 0 0 0
Nagy-Britannia
330 000
370 000
400 000
2 9 5 000
Németország
500 000
153 0 0 0 a
30 000
55 000
Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szovjetunió/FÁK
d
Törökország 0 1 Összesen
2000
750
1000
1000
48 000
53 000a
35 000
31 000
n. a.
4000
1000
300
850 000
420 000
100 0 0 0
10 0 0 0
n. a.
6000
6000
12 0 0 0
18 0 0 0
35 000
20 000
19 0 0 0
7500
15 5 0 0
13 0 0 0
16 500
2 669 000
1 971 000
1 715 000
812 000
50 0 0 0
48 000
35 000
18 0 0 0
9 6 4 8 100
3 868 350
3 119 6 5 0
1 980 900
Megjegyzés: A f e n t i , t ö b b f o r r á s b ó l s z á r m a z ó a d a t o k n e m m i n d e g y f o r m á n m e g b í z h a t ó a k ; b i z o n y o s e s e t e k b e n n a g y a h i b a l e h e t ő s é g , i l l e t v e a z é r t e l m e z é s n e k i s t á g t e r e v a n . E z k ü l ö n ö s e n é r v é n y e s a z 1 9 4 6 - o s a d a t o k r a , a m i k o r a zsidó lakosság körében erős volt a migráció. Ezenkívül t ö b b e u r ó p a i ország határai is változtak 1937 és 1946 között. n. a. = nincs a d a t a
B e l e s z á m í t v a a l a k ó h e l y ü k e t e l h a g y n i k é n y s z e r ü l t e k e t is.
b
A C s e h K ö z t á r s a s á g és Szlovákia összesített a d a t a .
0
1941 és 1991 k ö z ö t t a S z o v j e t u n i ó h o z s z á m í t v a .
d
Az á z s i a i r é g i ó k k i v é t e l é v e l .
e
Az egykori Jugoszlávia területének összesített a d a t a .
Forrás: W a s s e r s t e i n 1 9 9 6 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 3 . o .
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
14.2. ábra
Az e g y e s o r s z á g o k b ó l s z á r m a z ó muszlimok s z á m a és a célországok teljes iszlám n é p e s s é g e ezer f ő b e n megadva
(1990
körül)
Az adott országból származó muszlimok száma (1990 körül)
Más ország
• Jugoszlávia Törökország • Algéria ^=> Marokkó Q> Tunézia • Pakisztán - Banglades - India • Más ország
Forrás: V e r t o v e c - P e a c h 1 9 9 7 , idézi D a v i e 2 0 0 0 , 1 2 8 . o .
mélysége
e g y h á z h í v e i s z á m á n a k c s ö k k e n é s é t a 14.3. ábra
igen v á l t o z ó volt. T a l á n n e m is m e g l e p ő , h o g y a
m u t a t j a . ) A z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a f ő b b b r i t feleke
vallási k o n f l i k t u s o k s z í n t e r é ü l s z o l g á l t Észak-Ír
zetek a hívők körülbelül 5 százalékát veszítették
országban t ö b b e n m o n d t á k , h o g y a z o n o s u l n a k
el (a legnagyobb c s ö k k e n é s , m i n t e g y 8 százalék
A britek
vallási
meggyőződésének
egy v a l l á s s a l ( 8 6 s z á z a l é k ) , m i n t A n g l i á b a n é s
a római katolikusok körében történt). Ma egyes
Walesben ( 7 7 s z á z a l é k ) v a g y S k ó c i á b a n ( 6 7 szá
j e l e k arra m u t a t n a k , h o g y e z a f o l y a m a t l e l a s s u -
zalék). A b r i t l a k o s s á g k ö r ü l b e l ü l 16 s z á z a l é k a
lóban van. L o n d o n b a n például az anglikán temp
mondta azt, h o g y n e m v a l l á s o s . E b b e a k a t e g ó r i á
l o m o k l á t o g a t o t t s á g a a z 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 3 0 szá
ba mind az agnosztikusok, m i n d az ateisták bele
zalékkal csökkent, 1 9 8 9 és 1 9 9 8 között viszont 3
tartoznak. ( B e l e s z á m í t o t t u k azt a 3 9 0 0 0 0 e m b e r t
százalékkal nőtt, a baptista t e m p l o m o k b a n pedig
is, aki azt á l l í t o t t a m a g á r ó l , h o g y „ j e d i " v a l l á s ú .
1 9 8 9 és 1 9 8 8 között 11 százalékos gyarapodás
A jedik m e g j e l e n é s é n e k o k a e g y h a m i s l á n c l e v é l
t ö r t é n t ( l á s d a 14.4. ábrát).
volt, a m i t a m é d i a is felkapott, és a m i s z e r i n t ha a népszámláláskor elegen vallják magukat a Csilla gok h á b o r ú j a f i l m e k h i t r e n d s z e r é h e z t a r t o z ó n a k , akkor azt az á l l a m is t á m o g a t j a m a j d . )
A
templomba
járás
visszaszorulásának
üte
me elég változó. Eltér például a trinitárius és az antitrinitárius egyházak helyzete. A trinitárius e g y h á z a k a z o k , a m e l y e k a S z e n t h á r o m s á g egysé
Bár a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g l a k o s s á g á n a k t ö b b
g é b e n h i s z n e k ; i d e t a r t o z i k t ö b b e k k ö z t a z angli
mint 7 0 s z á z a l é k a k e r e s z t é n y n e k v a l l j a m a g á t ,
k á n , a k a t o l i k u s , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á n u s
ennél
rendszeresen
e g y h á z . T a g s á g u k a z 1 9 7 0 - e s 8,8 m i l l i ó r ó l 1 9 9 4 - i g
templomba. Az 1851-es vallási összeírás szerint
6,4 m i l l i ó r a c s ö k k e n t . E g y e s a n t i t r i n i t á r i u s egyhá
sokkal
kevesebben
járnak
Angliában é s W a l e s b e n a f e l n ő t t e k k b . 4 0 száza
zak tagsága viszont u g y a n e z e n időszak alatt nőtt,
léka járt t e m p l o m b a m i n d e n v a s á r n a p ; 1 9 0 0 - r a
így a m o r m o n o k é és a J e h o v a T a n ú i n a k s z á m a is 14.4.
táblázatot).
ez 35 százalékra csökkent, 1950-re 20 százalékra,
(lásd a
2000-ben pedig m á r csak a felnőttek 8 százalé
k ö r é b e n is erősödött a t e m p l o m b a járás, illetve
Az e t n i k a i k i s e b b s é g e k
ka járt t e m p l o m b a v a s á r n a p o n k é n t . (Az a n g l i k á n
m á s v a l l á s i s z e r t a r t á s o k o n v a l ó r é s z v é t e l gyako-
434
14. F E J E Z E T
74.3. táblázat A magukat „valamelyik valláshoz tarto zónak" tartók Angliában és Walesben a 3 2 0 0 1 -es népszámlálás adatai szerint Ezer Keresztény
t e m p l o m o k b a n ez a t e n d e n c i a alig é r e z h e t ő , de a Keresztény T u d o m á n y protestáns felekezet temp l o m a i b a n például 4:1 az arány a n ő k javára.
Százalék
37 3 3 8
Muszlim
s z e r v e z e t t v a l l á s b a n , m i n t a férfiak. A z a n g l i k á n
Általában
71,7
jómódúak
közül
többen
vallják
1 547
3,0
Hindu
552
1,1
Szikh
329
0,6
„imádkozó Konzervatív Pártnak" is nevezik, és
Zsidó
260
0,5
n e m alap nélkül. A katolikusok között több a
Buddhista
144
0,3
munkás, és az egyházak közötti osztálykülönb
Egyéb
151
0,3
Az összes vallás
a szegényebbek. Az anglikán egyház olyannyira kötődik a politikai jobbhoz, hogy tréfásan néha
ség t ü k r ö z ő d i k a v á l a s z t á s i e r e d m é n y e k b e n is. Az a n g l i k á n o k h a j l a m o s a b b a k a K o n z e r v a t í v Pártra
40 322
77,5
N e m vallásos
7 709
14,8
a h o g y a m e t o d i s t á k is. A M u n k á s p á r t m e g a l a
N e m nyilatkozott
4011
7,7
kulása utáni m e g e r ő s ö d é s é b e n a m e t o d i z m u s is
szavazni, a katolikusok pedig a Munkáspártra,
k o m o l y s z e r e p e t j á t s z o t t . A v a l l á s i a k t i v i t á s la
N e m vallásos/nem nyilatkozott összesen a
a
magukat vallásosnak és járnak templomba, mint
11 7 2 0
k ó h e l y szerint is változik: a Liverpool környéki
22,5
felnőttek 35 százaléka és a lancashire-i felnőttek
A kérdés ( „ M i a v a l l á s a ? " ) megválaszolása ö n k é n t e s ala
3 2 s z á z a l é k a tagja v a l a m i l y e n e g y h á z n a k , H u m -
p o n zajlott, felsorolt l e h e t ő s é g e k közötti választás útján.
berside-on viszont ez az arány c s a k 9 százalék,
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 2 0 9 . o.
Nottinghamshire-ben pedig 11 százalék. Ennek e g y i k o k a a b e v á n d o r l á s - L i v e r p o o l b a n s o k a ka
risága. T ö b b ú g y n e v e z e t t ú j v a l l á s i m o z g a l o m i s hívőket
toborzott
magának
t o l i k u s ír, É s z a k - L o n d o n a z s i d ó k , B r a d f o r d pedig
Nagy-Britanniában
a m u s z l i m o k és a s z i k h e k e g y i k k ö z p o n t j a .
(lásd 4 2 5 - 4 2 7 . o.). N a g y - B r i t a n n i á b a n a v a l l á s o s s á g kor, n e m , tár
A m i n d e n n a p i é l e t b e n játszott szerep tekinte
s a d a l m i r é t e g é s földrajzi h e l y s z e r i n t k ü l ö n b s é
tében a vallási különbségek Észak-Írországban
geket m u t a t . Á l t a l á b a n a z i d ő s e b b e m b e r e k val
s o k k a l f o n t o s a b b a k , m i n t b á r h o l m á s h o l a z Egye
l á s o s a b b a k , m i n t a fiatalok. A f i a t a l o k k ö z ü l a
s ü l t K i r á l y s á g b a n . A p r o t e s t á n s o k és k a t o l i k u s o k
15 évesek járnak legtöbbet templomba, aztán az
ö s s z e ü t k ö z é s e i b e n m i n d k é t o l d a l r ó l c s a k e g y ki
e r r e v a l ó h a j l a n d ó s á g h a r m i n c - n e g y v e n é v e s ko
s e b b s é g v e s z részt, d e e z e k g y a k r a n e r ő s z a k h o z
rig c s ö k k e n , e f ö l ö t t i k o r b a n p e d i g ú j r a e r ő s ö d i k .
v e z e t n e k . É s z a k - Í r o r s z á g b a n a v a l l á s h a t á s á t ne
A n ő k közül többen vesznek részt valamilyen
h é z e l k ü l ö n í t e n i m á s t é n y e z ő k t ő l : a z „egyesült
14.3. ábra Az anglikán egyház tagsága Nagy-Britanniában 1 9 0 0 - 2 0 0 0 között (millióban)
1900 a
1910
1920
1930
1940
1950
becslés
Forrás: The Economist,
2000. december 2 1 .
1960
1970
1980
1990
2000"
VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN
í
14.4. ábra A templomba járás százalékos változása Londonban 1 9 7 9 - 1 9 9 8 között -30 -25 -20 -15 -10
10
15 1979-1989 1989-1998
Anglikán Baptista Katolikus Forrás:
The Economist
2000.
december 2 1 .
Írország" g o n d o l a t á t , v a g y i s az ír K ö z t á r s a s á g és
dó,
legfundamentalistább
Észak-Írország e g y á l l a m m á v á l á s á t a k a t o l i k u s o k
ból
leghagyománytisztelőbb
általában t á m o g a t j á k , a p r o t e s t á n s o k p e d i g e l u t a
[ahol] t ö b b ú j v a l l á s s z ü l e t e t t . . . m i n t b á r m e l y
sítják. A v a l l á s o n k í v ü l t e h á t p o l i t i k a i m e g f o n t o
más
lásoknak és a n a c i o n a l i z m u s n a k is n a g y s z e r e p e
s z e r i n t 5 a m e r i k a i b ó l 3 é l e t é b e n saját b e v a l l á s a
van az e l l e n t é t e k b e n .
s z e r i n t „ n a g y o n f o n t o s " a v a l l á s , és a v á l a s z a d ó k
országban"
(Lipset,
és vallási
szempont
keresztény
1991).
A
ország,
felmérések
40 százaléka a m e g k é r d e z é s ü k előtti egy h é t b e n volt t e m p l o m b a n (Gallup 2 0 0 4 ) . A z a m e r i k a i a k túlnyomó többsége
Vallás az Egyesült Á l l a m o k b a n
saját b e v a l l á s a s z e r i n t h i s z
Istenben és rendszeresen imádkozik, többségük A többi i p a r o s o d o t t o r s z á g h o z v i s z o n y í t v a az a m e
n a p o n t a l e g a l á b b egyszer. T í z b ő l h é t a m e r i k a i azt
utáni
rikaiak s z o k a t l a n u l v a l l á s o s a k . N é h á n y k i v é t e l t ő l
mondja, hogy hisz a halál
eltekintve „Az E g y e s ü l t Á l l a m o k v o l t a z I s t e n b e n
M c K i n n e y 1990; Warner 1993).
leginkább hívő, a v a l l á s h o z l e g i n k á b b r a g a s z k o
életben (Roof-
A z a m e r i k a i k o r m á n y h i v a t a l o s a n n e m gyűjt
74.4. táblázat Az Egyesült Királyság vallási közösségei, 1 9 7 5 - 2 0 0 5 (millió fő) Felekezet
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
Anglikán
29,3
29,0
28,8
28,6
28,4
28,3
28,2
Római katolikus
5,6
5,7
5,7
5,7
5,9
5,8
5,8
Ortodox
0,4
0,4
0,4
0,5
0,5
0,5
0,6
Presbiteriánus
3,4
3,3
3,2
3,2
3,1
2,9
2,9
0,5
0,5
0,5
0,5
Baptista
0,5
0,5
0,5
Metodista
1,7
1,6
1,5
1,5
1,4
1,3
1,2
Minden m á s e g y h á z
1,0
1,2
1,3
1,2
1,3
1,4
1,3
47,9
41,7
47,4
40,9
40,7
0,7
0,8
1,0
1,3
1,4
1,4
42,7
47,9
Az összes
trinitárius
Az összes antitrinitárius Az összes
keresztény
42,6
42,5
42,4
47,2 1,1 42,3
42,2
40,5
Muszlim
0,4
0,7
1,0
1,3
1,4
1,6
1,7
Hindu
0,4
0,5
0,5
0,5
0,5
0,6
0,6
Szikh
0,1
0,1
0,2
0,2
0,3
0,3
0,4,
Zsidó
0,4
0,3
0,3
0,3
0,3
0,3
0,3
Buddhista
0,0
0,1
0,1
0,1
0,1
0,2
0,2
Más vallások
0,1
0,1
0,1
0,1
0,2
0,2
0,2
44,6
44, S
Az összes vallás A
lakosság
44,0
44,3
45,0
45,2
45,3
százalékában
Keresztény
76
76
74
74
73
72
70
Muszlim
1
1
2
2
2
3
3
Egyéb vallású
1
2
2
2
2
2
3
79
78
78
77
77
76
Az összes vallás együtt Forrás:
EKCH
Religious
78 Trends, 4 . 2 0 0 3 / 4 . , 2.2
0.
14. F E J E Z E T
A vallásszociológia egyik legújabb és l e g n a g y o b b
amelyek vonzóak a nagyközönség számára, és
hatású megközelítése a nyugati államok, főleg az
h a t á s o s marketingtevékenységet kell folytatnia.
USA helyzetéből indul ki, ahol az e m b e r e k sok hit
A vallás e megközelítés szerint é p p e n olyan üzlet,
közül választhatnak. Az elmélet a közgazdaság
mint bármi más. Az amerikai televízióban megje
tan elveire épít: a vallási közgazdaságtan t á m o
lenő hitszónokok például különösen ügyes üzlet
gatói szerint a vallások é r t e l m e z h e t ő k úgy, mint a
e m b e r k é n t hirdetik vallási terméküket.
hívőkért versengő szervezetek (Stark-Bainbridge 1 9 8 7 ; Finke-Stark 1 9 8 8 , 1 9 9 2 ; M o o r e 1 9 9 4 ) .
Mindezek miatt Finke, Stark és kollégáik a ver senyt n e m tartják olyan erőnek, ami a vallásos hit
A közgazdászokhoz hasonlóan, a fenti meg
ellen hatna és a szekularizációt erősítené. Sze
közelítést alkalmazó szociológusok szerint is elő-
rintük a modern vallásban folyamatos megúju
n y ö s e b b a versenyhelyzet a m o n o p ó l i u m n á l . Ez a
lás zajlik az aktív marketing és t o b o r z á s révén.
vélemény szöges ellentétben áll a klasszikus elmé
Egyre t ö b b kutatási e r e d m é n y erősíti meg azt
letekkel. Marx, Durkheim és W e b e r abból indult
a nézetet, hogy a verseny kedvez a vallás terje
ki, hogy a vallás meggyengül, ha más vallással
d é s é n e k (Stark-Bainbridge 1 9 8 0 , 1 9 8 5 ; Finke é s
vagy világi megközelítésekkel kell versenyeznie; a
Stark 1 9 9 2 ) , de nem minden kutatás j u t o t t erre
vallási k ö z g a z d a s á g t a n b ó l kiinduló szakértők vi
az eredményre (Land et al. 1 9 9 1 ) .
szont úgy vélik, a verseny ö s s z e s s é g é b e n növeli a modern t á r s a d a l o m b a n a vallás súlyát. Ennek két oka van: először is, a verseny miatt minden vallási c s o p o r t j o b b a n igyekszik követőket meg nyerni m a g á n a k . Másrészről pedig a sok különbö ző vallás j e l e n l é t e miatt valószínűbb, hogy szinte mindenki talál számára vonzó hitet. A kulturáli san sokszínű társadalmakban egy vallás jó eséllyel csak korlátozott számú követőre talál, de az, ha a h a g y o m á n y o s a b b egyházak mellett vannak indiai guruk és fundamentalista hitszónokok is, erősíti a vallásosságot. indul ki, amelyben a versenyhelyzetről úgy tart ják, hogy a nagyon specializált t e r m é k e k megje lenésének kedvez, amik egy nagyon korlátozott szólnak.
latos döntéseiben, szinte egy autó- vagy cipővá sárláshoz hasonlítja ezeket. A mélyen elkötelezett hívők körében, különösen olyan társadalmakban, ahol nincs vallási pluralizmus, nem egyértelmű, hogy a vallás racionális d ö n t é s kérdése. Ilyen tár sadalmakban, még ha az e m b e r e k n e k szabad is vallást választaniuk, általában a gyermekkoruk val lását gyakorolják továbbra is anélkül, hogy valaha e s z ü k b e j u t n a , hogy választhatnának v o n z ó b b al ternatívát is. Még a vallási közgazdaságtan böl
Ez a megközelítés az üzleti világ jelenségeiből
piacnak
A vallási közgazdaságtan túlértékeli a raciona litás szerepét az e m b e r e k vallásossággal kapcso
A
vallási
közgazdaságtannal
foglalkozók az üzleti élet terminológiáját is hasz nálják a vallási szervezetek sikeréhez vagy buká sához vezető körülmények leírására. Roger Finke és Rodney Stark ( 1 9 9 2 ) szerint egy sikeres vallási c s o p o r t n a k igen szervezettnek kell lennie, j ó , a hi t e t ügyesen „ e l a d ó " szónokokkal kell rendelkez nie, olyan hittételeket és rituálékat kell nyújtania,
a d a t o k a t a v a l l á s o s m e g g y ő z ő d é s r ő l , de a f e l m é
csőjéül szolgáló Egyesült Államokban is, ha azt feltételezzük, hogy az e m b e r e k folyamatosan va lamiféle spirituális bevásárlókörúton vannak, azzal alighanem alábecsüljük a vallás lelki oldalát. A má sodik világháború utáni két évtizedben született amerikaiak körében végzett tanulmány kimutatta, hogy egyharmaduk m e g m a r a d t a gyerekkori egy házában, másik egyharmaduk pedig m e g t a r t o t t a gyermekkori hitét, bár n e m tartozik semmilyen vallási szervezethez. így egyharmadnyi „valláske r e s ő " maradt, akik a vallási közgazdaságtan által felvetett m ó d o n d ö n t h e t n e k (Roof 1 9 9 3 ) .
t o z n a k a m o r m o n o k , a m u s z l i m o k és a zsidók
r é s e k b ő l , a k ö z v é l e m é n y - k u t a t á s o k b ó l és az egy
(Pew 2 0 0 2 ) . A k a t o l i k u s e g y h á z t a g j a i n a k száma
h á z a k a d a t a i b ó l fel l e h e t m é r n i a h e l y z e t e t . E s z e
m u t a t t a m e s s z e a l e g n a g y o b b n ö v e k e d é s t , rész
rint az Egyesült Á l l a m o k vallási s z e m p o n t b ó l a
b e n a m e x i k ó i és közép-, i l l e t v e d é l - a m e r i k a i be
világ l e g s o k s z í n ű b b országa, t ö b b m i n t 1 5 0 0 val
v á n d o r l á s m i a t t . Az u t ó b b i é v e k b e n a katolikus
l á s s a l ( M e l t o n 1 9 8 9 ) . A f e l m é r é s e k b ő l az is kide
e g y h á z t a g s á g á n a k n ö v e k e d é s e is l e l a s s u l t ; a ta
rül, h o g y a z a m e r i k a i a k t ö b b s é g e k e r e s z t é n y k é n t
g o k egy r é s z e e l h a g y t a az e g y h á z a t ( r é s z b e n pro
h a t á r o z z a m e g m a g á t , és a l e g t ö b b j ü k m a r o k n y i
testánsok lettek).
felekezet v a l a m e l y i k é h e z t a r t o z i k .
B á r a k a t o l i k u s o k s z á m a t o v á b b n ő , az utób
A z a m e r i k a i a k k ö r ü l b e l ü l 5 2 s z á z a l é k a vallja
bi é v t i z e d e k b e n , főleg a h a t v a n a s é v e k b e n erő
m a g á t p r o t e s t á n s n a k , 2 4 s z á z a l é k u k p e d i g kato
s e n l e c s ö k k e n t a z o k n a k a r é s z a r á n y a , a k i k temp
l i k u s n a k . A n a g y o b b v a l l á s i c s o p o r t o k k ö z é tar
l o m b a járnak közülük. E n n e k egyik fő oka az az
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
1968-as p á p a i e n c i k l i k a volt, a m i m e g e r ő s í t e t t e
m e g h a l a d h a t j a a m é r s é k e l t e k é t is ( R o o f - M c K i n -
a fogamzásgátlók h a s z n á l a t á n a k t i l a l m á t . Az e n
ney, 1 9 9 0 ) . A l i b e r á l i s p r o t e s t a n t i z m u s k ü l ö n ö
ciklika n e m h a g y o t t t e r e t a z e g y é n i l e l k i i s m e r e t
s e n m e g g y e n g ü l t . A z i d ő s ö d ő tagokat n e m váltot
alapján t ö r t é n ő ö n á l l ó d ö n t é s r e . A fogamzásgát
t á k fel újak, a z e l k ö t e l e z e t t s é g s z i n t j e a l a c s o n y é s
lásra c s a k a z e g y h á z e l ő í r á s a i n a k m e g s z e g é s é v e l
a t a g o k egy r é s z e m á s v a l l á s o k r a t é r át. A fekete
maradt l e h e t ő s é g , és s o k k a t o l i k u s e z t is t e t t e .
protestáns egyházak a konzervatívakhoz hason
Egy egyesült á l l a m o k b e l i f e l m é r é s s z e r i n t a 15 és
lóan szintén sikeresek az Egyesült Államokban,
4 4 é v k ö z ö t t i n ő k h á r o m n e g y e d e a l k a l m a z vala
h i s z e n tagjaik j ó r é s z e m o s t a n á b a n k e r ü l t v a g y
milyen f o g a m z á s g á t l ó m ó d s z e r t , a z o k k ö z ü l pe
k e r ü l be a k ö z é p o s z t á l y b a , és b i z o n y o s g a z d a s á g i
dig, a k i k n e k v a l a h a volt n e m i k a p c s o l a t u k , 9 6
és politikai hatalmat is birtokolnak (Roof-McKin-
százalék h a s z n á l t m á r f o g a m z á s g á t l ó t ( N a t i o n a l
ney 1990; Finke-Stark 1992).
Survey o f F a m i l y G r o w t h 1 9 9 5 ) . E z e n k í v ü l egy nemrégiben v é g z e t t f e l m é r é s k i m u t a t t a , h o g y a z amerikai k a t o l i k u s o k 50 s z á z a l é k a s z e r i n t a p á p a nem t é v e d h e t e t l e n o l y a n m o r á l i s k é r d é s e k b e n , mint p é l d á u l a s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s és az abor tusz (Gallup 2 0 0 3 ) . A k a t o l i k u s o k j e l e n t ő s r é s z e tehát m e g k é r d ő j e l e z i vagy el is v e t i az e g y h á z b e folyását é l e t e b i z o n y o s t e r ü l e t e i r e .
Az Egyesült Államok protestáns egyházaiban h a t a l m a s m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i hit, vagyis a s p i r i t u á l i s ú j j á s z ü l e t é s b e n v a l ó hit. Ez r é s z b e n az e r ő s ö d ő s z e k u l a r i z á c i ó , a v a l l á s i sok s z í n ű s é g é s á l t a l á b a n egyes egykor k ö z p o n t i n a k s z á m í t ó p r o t e s t á n s é r t é k e k h á t t é r b e s z o r u l á s a el leni reakciónak tekinthető (Wuthnow 1 9 8 8 ) . Az u t ó b b i n é h á n y é v b e n h a t a l m a s n ö v e k e d é s n e k in
A protestánsok csoportjának felekezetekre bon
d u l t a z e v a n g é l i u m i f e l e k e z e t e k tagsága, m i k ö z
tásával p o n t o s a b b k é p e t k a p h a t u n k a z e g y e s ü l t
b e n a h a g y o m á n y o s a b b p r o t e s t á n s e g y h á z a k visz-
államokbeli v a l l á s i é l e t r ő l . A f e l m é r é s e k s z e r i n t
s z a s z o r u l n a k . S o k p r o t e s t á n s e g y é r t e l m ű e n azt a
a baptista e g y h á z a l e g n a g y o b b p r o t e s t á n s szer
közvetlenebb, személyesebb, érzelmekre épülő
vezet: h o z z á j u k t a r t o z i k a p r o t e s t á n s o k h a r m a d a ,
v a l l á s i é l m é n y t k e r e s i , a m i t a z e v a n g é l i u m i fele
azaz az ö s s z l a k o s s á g 16 s z á z a l é k a . J e l e n t ő s e b b
kezetek ígérnek.
egyház m é g a m e t o d i s t a (7 s z á z a l é k ) , az e v a n g é
Az Egyesült Á l l a m o k elnöke, George W. B u s h
likus (5 s z á z a l é k ) , a p r e s b i t e r i á n u s (2 s z á z a l é k ) ,
i s ú j j á s z ü l e t e t t k e r e s z t é n y , é s á l l í t á s a s z e r i n t ko
a p ü n k ö s d i s t a (2 s z á z a l é k ) , az a n g l i k á n (2 száza
r á b b a n a h i t e s e g í t e t t l e g y ő z n i a l k o h o l i z m u s á t és
lék) és a m o r m o n , i l l e t v e a K r i s z t u s K ö z ö s s é g e
új életet kezdeni. A m e r i k a 2 0 0 1 . szeptember 11-i
egyház ( 1 s z á z a l é k ) ( A R I S 2 0 0 1 ) .
t e r r o r t á m a d á s o k u t á n i s z e r e p é t a g o n o s z e r ő i elle
Több tanulmány is rámutatott, hogy az utóbbi
ni harchoz hasonlította. Evangéliumi keresztény
évtizedekben v á l t o z á s t ö r t é n t a z a m e r i k a i p r o t e s
v o l t á t a m e l e g e k h á z a s s á g á r ó l és az a b o r t u s z r ó l
tantizmus ö s s z e t é t e l é b e n . C s ö k k e n a f ő b b liberá
v a l l o t t k o n z e r v a t í v n é z e t e i i s t ü k r ö z i k . V a l l á s i ér
lis s z e l l e m ű e g y h á z a k n é p s z e r ű s é g e , így az e v a n
t é k e i s e g í t e t t é k h o z z á 2 0 0 4 - b e n m á s o d i k válasz
gélikus, az a n g l i k á n , a m e t o d i s t a és a p r e s b i t e r i á
tási győzelméhez,
nus egyházé is. N ő t t v i s z o n t a konzervatív, n e m
r e s z t é n y e k e l s ö p r ő t ö b b s é g e e z e n s z á m u k r a lét
történelmi p r o t e s t á n s e g y h á z a k tagsága, p é l d á u l
f o n t o s s á g ú e r k ö l c s i k é r d é s e k m i a t t s z a v a z o t t rá.
u g y a n i s a z e v a n g é l i u m i ke
a p ü n k ö s d i s t a m o z g a l o m é és a d é l i b a p t i s t a egy házé ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ; J o n e s e t al. 2 0 0 2 ) . Ezek az a d a t o k azért f o n t o s a k , m e r t m u t a t j á k
/ A melegek házasságával kapcsolatos egyesült á l l a m o k b e l i vitát r é s z l e t e s e b b e n a 12., „Szexua
az amerikai k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k s ú l y á n a k
litás
növekedését. A k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s o k a B i b
a 3 3 8 - 3 4 0 . oldalon.
és
társadalmi
nem"
című fejezet
tárgyalja,
lia szó s z e r i n t i é r t e l m e z é s e m e l l e t t á l l n a k ki, fon tos s z á m u k r a a m o r a l i t á s a m i n d e n n a p o k b a n és
Az
igyekeznek m á s o k a t saját h i t ü k r e t é r í t e n i . E z á l t a l
s e k e r ő f o r r á s a i k a t m o z g ó s í t a n i v a l l á s i é s politi
s z e m b e á l l í t h a t ó k a p r o t e s t a n t i z m u s n a g y o b b tör
kai céljaik elérése érdekében, a m i n t az a 2 0 0 4 -
evangéliumi
szervezetek hatékonyan képe
ténelmi g y ö k e r e k k e l r e n d e l k e z ő l i b e r á l i s ágával,
es e l n ö k v á l a s z t á s s o r á n is l á t h a t ó volt. A v a l l á s i
ami r u g a l m a s a b b , h u m a n i s t á b b n é z e t e k e t vall.
k ö z g a z d a s á g t a n ü z l e t i n y e l v é n f o g a l m a z v a (lásd
A mérsékelt protestánsok valahol a két irányzat
436.
között h e l y e z k e d n e k el.
s e n y k é p e s „ s p i r i t u á l i s v á l l a l k o z ó k " a „vallási pia
o.)
bebizonyították,
h o g y r e n d k í v ü l ver
A konzervatív f e l e k e z e t e k m é l y h ű s é g e t és el
c o n " ( H a t c h 1 9 8 9 ) . A r á d i ó és a t e l e v í z i ó f o n t o s
kötelezettséget é b r e s z t e n e k h í v e i k b e n é s n a g y o n
ú j r e k l á m e s z k ö z t j e l e n t , a m i t egyes e v a n g é l i u m i
hatékonyan k é p e s e k új tagokat t o b o r o z n i , főleg
s z e r v e z e t e k a r r a h a s z n á l n a k fel, h o g y a k o r á b b a n
a fiatalok k ö r é b e n . A fiatalok k ö z ö t t k é t s z e r any-
l e h e t s é g e s n é l s o k k a l s z é l e s e b b t ö m e g e k h e z jut
nyi a k o n z e r v a t í v p r o t e s t á n s , m i n t a l i b e r á l i s , és
t a s s á k el ü z e n e t ü k e t . A t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k
a konzervatív
(televangelist)
protestánsok
száma
hamarosan
evangéliumi
miséiket
televíziós
14. F E J E Z E T
A z Egyesült Á l l a m o k b a n radikális m é r t é k b e n m e g n ő t t a z e v a n g é l i u m i keresztények s z á m a . G e o r g e W . B u s h a z ő segítségükkel maradt h a t a l m o n .
a d á s k e r e t é b e n tartják, é s e l t é r n e k s o k k o r á b b i
világ s o k a s p e k t u s á t . A f u n d a m e n t a l i s t á k olyan
evangéliumi keresztény elveitől annyiban, hogy
evangéliumi hívők, akik sok t e k i n t e t b e n a mo
„ a j ó l é t igéjét" h i r d e t i k : s z e r i n t ü k I s t e n azt k í v á n
d e r n i z m u s e l l e n l é p n e k fel, é s s z i g o r ú e r k ö l c s i
ja, h o g y h í v e i a n y a g i l a g s i k e r e s e k é s e l é g e d e t t e k
é s v i s e l k e d é s i s z a b á l y o k a t v a l l a n a k . E z e k közé
l e g y e n e k , n e m p e d i g azt, h o g y á l d o z a t o k a t h o z
t a r t o z h a t a z a l k o h o l , d o h á n y z á s é s m á s világi bű
zanak és szenvedjenek. Ez a megközelítés jócs
nök tilalma, a hit a Biblia tévedhetetlenségében
kán eltér a hagyományosan a protestantizmus
és Jézus küszöbön álló visszatérésében (Balmer
hoz társított értékektől: a k e m é n y m u n k á t ó l és
1 9 8 9 ) . „ R é g i m ó d i v a l l á s u k " m i n d e n k o r é l e s kü
az önmegtartóztatástól
1987;
l ö n b s é g e t t e s z a jó és a g o n o s z , a h e l y e s és a rossz
1 9 9 0 ) . Miséik olyan fényűző helyeken
k ö z ö t t ( R o o f - M c K i n n e y 1 9 9 0 ) . A k e r e s z t é n y fun
Bruce
(Hadden-Shupe
zajlanak, m i n t Robert H. S c h u l l e r kristálykated-
d a m e n t a l i z m u s m e g e r ő s ö d é s é t a 4 4 3 - 4 4 4 . oldal
rálisa a kaliforniai Garden Grove-ban. A hívők
tárgyalja.
földrajzilag s z é t s z ó r t a n é l n e k , és a m o d e r n t e c h n i k a j e l e n t i k ö z t ü k a k a p c s o l a t fő e s z k ö z é t . A t e o lógia és a p é n z g y ű j t é s a t e l e v í z i ó s p r é d i k á t o r o k fő tevékenysége; n e m c s a k magát az „egyházat" k e l l e l t a r t a n i u k , h a n e m iskolákat, e g y e t e m e k e t , élményparkokat
és
esetenként
finanszírozni
a
prédikátor fényűző életmódját.
A
szekularizációval
kapcsolatos
vitában
az
E g y e s ü l t Á l l a m o k fontos k i v é t e l t k é p e z : itt ugyan is, a t ö b b i n y u g a t i t á r s a d a l o m m a l e l l e n t é t b e n , n i n c s v i s s z a s z o r u l ó b a n a v a l l á s . Az U S A a világ egyik l e g m o d e r n e b b országa, u g y a n a k k o r a vilá g o n itt az egyik l e g m a g a s a b b a h í v ő k és az egy h á z a k t a g j a i n a k a r á n y a . S t e v e B r u c e , a szekula
A „médiaprédikáció" Latin-Amerikában külö
rizáció
elméletének
egyik
zászlóvivője
szerint
n ö s e n n é p s z e r ű lett, a h o l s z i n t é n a d á s b a kerül
ez a kulturális á t m e n e t egyik jele (Bruce 1996).
n e k az egyesült államokbeli műsorok. Emiatt a
G y o r s é s m é l y r e h a t ó d e m o g r á f i a i v a g y gazdasá
p r o t e s t á n s m o z g a l m a k , főleg p ü n k ö s d i s t a válfa
gi v á l t o z á s o k i d e j é n B r u c e s z e r i n t a v a l l á s segít
jaik hatalmas növekedést mutattak olyan túlnyo
h e t az e m b e r e k n e k az a l k a l m a z k o d á s b a n és a bi
mórészt katolikus országokban, m i n t C h i l e vagy
zonytalan idők átvészelésében. Az iparosodás az
Brazília (Martin 1 9 9 0 ) .
E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n e l é g k é s ő n zajlott, é s igen
B á r egyes evangéliumi hívők nagyon is m o dern
életvitel
mellett
vallanak
hagyományos
hitet, m á s o k határozottan elutasítják a m o d e r n
g y o r s a n , r á a d á s u l egy o l y a n t á r s a d a l o m b a n , ami s o k f é l e e t n i k a i c s o p o r t b ó l t e v ő d i k ö s s z e - érvel B r u c e . Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a v a l l á s segí-
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
i
439
tett m e g e r ő s í t e n i a z e m b e r e k i d e n t i t á s t u d a t á t , é s
lyen felsőbb erőben, de ezt a hitet n e m intézmé
megkönnyítette az amerikai kulturális olvasztó
nyesített kereteken belül gyakorolják.
tégelybe v a l ó b e i l l e s z k e d é s t . A z U S A m i n d e n
Másodszor, a szekularizációt n e m lehet csak a
ország,
n a g y t r i n i t á r i u s e g y h á z a k tagságával m é r n i . E z
ahol nagy a v a l l á s j e l e n t ő s é g e , a m i n t az a 2 4 . 5 .
z e l f i g y e l m e n k í v ü l h a g y j u k a z egyre n ö v e k v ő
esetre
semmiképpen
sem
az
egyetlen
súlyú n e m nyugati egyházakat és az új vallási
ábrán is l á t h a t ó .
m o z g a l m a k a t . N a g y - B r i t a n n i á b a n p é l d á u l a ha gyományos egyházak tagjainak száma csökken,
A szekularizáció e l m é l e t é n e k értékelése , A szociológusok k ö r é b e n általánosan elfogadott tény, h o g y h o s s z ú t á v o n a h a g y o m á n y o s e g y h á
de u g y a n a k k o r a m u s z l i m o k , h i n d u k , s z i k h e k , z s i d ó k , e v a n g é l i u m i k e r e s z t é n y e k é s o r t o d o x ke resztények száma nő. Harmadszor pedig:
a nyugati társadalmakon
kívül n e m i g e n van jele bármiféle szekularizáció
zak a l e g t ö b b n y u g a t i k u l t ú r á b a n v i s s z a s z o r u l
n a k . A K ö z e l - K e l e t , Á z s i a , Afrika és I n d i a s o k te
tak - az U S A k i v é t e l é v e l . A v a l l á s h a t á s a a szeku
r ü l e t é n a n y u g a t i a s m o d e r n i z á c i ó v a l s z e m b e n egy
larizáció m i n d h á r o m m é r c é j e s z e r i n t c s ö k k e n t ,
igen erős, dinamikus iszlám áll s z e m b e n . A m i k o r
úgy, ahogy azt a 1 9 . s z á z a d s z o c i o l ó g u s a i meg
a p á p a d é l - a m e r i k a i k ö r u t a t tett, t ö b b m i l l i ó lel
jósolták. I g a z u k v o l t h á t n e k i k és a s z e k u l a r i z á c i
kes k a t o l i k u s k ö v e t t e . A k e l e t i o r t o d o x i á t lelke
ós e l m é l e t k é s ő b b i t á m o g a t ó i n a k ? A m o d e r n i z á l
s e n v e t t é k fel ú j r a a v o l t S z o v j e t u n i ó e g y e s része
ódással a v a l l á s e l v e s z t e t t e v o l n a a j e l e n t ő s é g é t ?
in, m i u t á n a k o m m u n i s t a r e n d s z e r é v t i z e d e k i g
Nem, t ö b b o k b ó l s e m .
elnyomta. Ezt a világszerte érzékelhető vallásos
Először is, a v a l l á s h e l y z e t e N a g y - B r i t a n n i á b a n és más n y u g a t i t á r s a d a l m a k b a n s o k k a l ö s s z e t e t tebb, m i n t azt a s z e k u l a r i z á c i ó e l m é l e t e feltétele zi. A v a l l á s o s és s p i r i t u á l i s h i t t o v á b b r a is erős, döntéseket b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő i g e n s o k e m b e r
lelkesedést sajnos vallási eredetű konfliktusok is k í s é r i k . A v a l l á s a h o g y vigaszt és t á m o g a t á s t ké pes nyújtani, lehet heves társadalmi küzdelmek és k o n f l i k t u s o k o k o z ó j a is - az v o l t a m ú l t b a n és továbbra is az.
életében, m é g a k k o r is, h a f o r m á l i s a n n e m tag
A k a d b i z o n y í t é k a s z e k u l a r i z á c i ó m e l l e t t és el
jai s e m m i l y e n g y ü l e k e z e t n e k . E g y e s t u d ó s o k fel
l e n e is. Az b i z t o s n a k l á t s z i k , h o g y a s z e k u l a r i z á
vetették, h o g y m e g e r ő s ö d h e t e t t a „hit, e g y h á z h o z
ció fogalma nagyon is jól mutatja azokat a válto
tartozás n é l k ü l " t e n d e n c i á j a (Davie 1 9 9 4 ) - a h o g y
zásokat, a m e l y e k ma a h a g y o m á n y o s egyházak
a brit vallási h e l y z e t e l e m z é s e k o r láttuk, az e m
b a n zajlanak - az egyházak c s ö k k e n ő befolyását,
berek t o v á b b r a i s h i s z n e k I s t e n b e n v a g y v a l a m i
és az a z o k o n b e l ü l i , p é l d á u l a n ő k és a m e l e g e k
74.5. ábra A vallásnak tulajdonított fontosság különböző országokban (azoknak a százalékaránya, akik azt mondják, az ő életükben a vallás „nagyon fontos".) 100
Forrás: P e w R e s e a r c h C e n t r e , 2 0 0 2 .
440
14. F E J E Z E T
helyzetét érintő változásokat. A társadalom mo
l e n s é g - a s z ó h a s z n á l a t a is c s a k az u t ó b b i 2 0 - 3 0
d e r n i z á l ó e r ő i s o k h a g y o m á n y o s v a l l á s i szerve
é v b e n terjedt e l - , a m i főleg a g l o b a l i z á c i ó r a adott
zetben érezhetőek.
v á l a s z k é n t j e l e n t m e g . A m o d e r n i z á c i ó e r ő i egyre
A napjaink m o d e r n világában a vallást min
i n k á b b a l á á s s á k a t á r s a d a l o m h a g y o m á n y o s ele
az i n s t a b i l i t á s
m e i t , m i n t a n u k l e á r i s c s a l á d v a g y a férfiak n ő k
és a sokféleség k o n t e x t u s á b a h e l y e z v e kell néz
fölötti d o m i n a n c i á j a , a f u n d a m e n t a l i z m u s pedig
nünk. A vallás hagyományos formáinak bizo
e z e k v é d e l m é r e j ö t t l é t r e . A r a c i o n a l i t á s r a épü
nyos
lő g l o b a l i z á l ó d ó v i l á g b a n
d e n k é p p e n a gyors v á l t o z á s o k ,
mértékű visszaszorulása
dacára
a vallás
a fundamentalizmus
még mindig k i e m e l t e n fontos társadalmi ténye
r a g a s z k o d i k a h i t b ő l fakadó d ö n t é s e k h e z és a
z ő . A v a l l á s v o n z e r e j e - h a g y o m á n y o s v a g y új
r i t u á l é k i g a z s á g á h o z ; a f u n d a m e n t a l i z m u s a ha
formájában - a l i g h a n e m hosszú távon is megma
g y o m á n y r ó l é s a n n a k e l s z á n t v é d e l m é r ő l szól. A
r a d majd, h i s z e n s o k e m b e r n e k v á l a s z t a d a z é l e t
f u n d a m e n t a l i z m u s n a k t ö b b k ö z e v a n a h i t me-
nagy kérdéseire, amire a racionális megközelíté
gindoklásához és védelmezéséhez, mint ahhoz,
sek képtelenek.
hogy valójában m i b e n hisznek az emberek.
N e m m e g l e p ő t e h á t , h o g y a gyors v á l t o z á s e z e n
Bár a fundamentalizmus szembehelyezkedik a
i d ő s z a k á b a n s o k a n a v á l a s z o k a t és a n y u g a l m a t
m o d e r n i t á s s a l , m a g a i s m o d e r n m ó d s z e r e k k e l ér
a v a l l á s b a n k e r e s i k - és t a l á l j á k m e g . E n n e k a j e
vényesíti hitét. Például az egyesült államokbeli
l e n s é g n e k t a l á n a f u n d a m e n t a l i z m u s a legnyil
k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t á k a z e l s ő k k ö z ö t t al
vánvalóbb példája. E n n e k dacára a változásokra
kalmazták a televíziót doktrínáik terjesztésére; a
v á l a s z k é n t a v a l l á s n a k n e m a h a g y o m á n y o s , ha
Csecsenföldön az orosz erők ellen h a r c o l ó iszlám
n e m új, s z o k a t l a n f o r m á i e r ő s ö d n e k m e g : ú j val
f u n d a m e n t a l i s t á k w e b o l d a l a k o n t e t t é k k ö z z é né
lási mozgalmak, kultuszok, szekták és N e w Age
zeteiket, az indiai hindutva hívei pedig interne
mozgalmak. Ezek a csoportok első ránézésre n e m
t e n és e - m a i l b e n i g y e k e z n e k e r ő s í t e n i a „ h i n d u
f e l t é t l e n ü l t ű n n e k v a l l á s n a k , de a s z e k u l a r i z á c i ó
identitás" érzését.
e l m é l e t é n e k k r i t i k u s a i ú g y vélik, h o g y a v a l l á s o s hit formáinak tekinthetők, melyek az alapvető társadalmi változások hatására jöttek létre.
A következő részben a vallási fundamentaliz m u s k é t fő f o r m á j á t vizsgáljuk, az i s z l á m és a ke resztény fundamentalizmust. Az utóbbi harminc évben mindkettő megerősödött, és sok esetben d ö n t ő s z e r e p ü k v o l t a n e m z e t i és n e m z e t k ö z i po
A vallási f u n d a m e n t a l i z m u s
litikában.
A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s e r ő s s é g e is m u t a t ja, h o g y a s z e k u l a r i z á c i ó n e m u r a l j a a m o d e r n világot.
A
fundamentalizmus
kontextusokban használjuk,
szót
Az iszlám
fundamentalizmus
különböző
egy hit- v a g y sza
A s z o c i o l ó g i a k o r a i n a g y j a i k ö z ü l W e b e r volt az
b á l y r e n d s z e r s z i g o r ú b e t a r t á s á t j e l e n t i . A vallási
e g y e t l e n , a k i s e j t e t t e , h o g y egy h a g y o m á n y o s val
fundamentalizmus
lási rendszer, m i n t az iszlám nagy megújuláson
azon
csoportok
álláspontjára
utal, a m e l y e k a l a p v e t ő v a l l á s i s z ö v e g e k s z ó sze
m e h e t á t é s f o n t o s p o l i t i k a i e s e m é n y e k okozójává
r i n t i é r t e l m e z é s é r e s z ó l í t a n a k fel, é s a m e l y e k h i t e
v á l h a t a 2 0 . s z á z a d v é g é n ; m á r p e d i g I r á n b a n az
s z e r i n t az e b b ő l l e v e z e t e t t d o k t r í n á k a t a társadal
1 9 8 0 - a s é v e k b e n p o n t o s a n e z t ö r t é n t . A z utób
mi, gazdasági és politikai élet m i n d e n területére
b i é v e k b e n a z i s z l á m m e g ú j u l á s a Egyiptomra,
alkalmazni kell. A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k s z e r i n t c s a k i s egy
S z í r i á r a , L i b a n o n r a , A l g é r i á r a , A f g a n i s z t á n r a és N i g é r i á r a is t o v á b b t e r j e d t . Mi e j e l e n s é g o k a ?
v i l á g k é p - az ö v é k - h e l y e s és e l f o g a d h a t ó , n i n c s
A h e l y z e t m e g é r t é s é h e z v i z s g á l n u n k k e l l az
h e l y e b i z o n y t a l a n s á g n a k vagy t ö b b f é l e é r t e l m e
i s z l á m o t m i n t h a g y o m á n y o s vallást, é s a z o k n a k
zésnek. A vallási fundamentalista mozgalmak
a m o d e r n á l l a m o k n a k a v a l l á s t ó l független vál
ban a szent szövegek pontos jelentéséhez való
t o z á s a i t is, a h o l a z i s z l á m d o m i n á n s t é n y e z ő v é
h o z z á f é r é s egy s z ű k réteg k i v á l t s á g a : a p a p o k é
vált. Az i s z l á m , a k e r e s z t é n y s é g h e z h a s o n l ó a n ,
vagy m á s v a l l á s o s v e z e t ő k é . E z n a g y h a t a l m a t a d
t ö r t é n e t e s o r á n f o l y a m a t o s a n m o z g a l m a k mozga
a v e z e t ő k k e z é b e - n e m c s a k a vallási, h a n e m a
t ó r u g ó j a volt: a K o r á n , a m u s z l i m o k s z e n t köny
világi k é r d é s e k b e n is. A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i s t á k
ve tele van a hívőket Allah n e v é b e n megvívandó
fontos politikai pozíciókat szereztek ellenzéki
h a r c o k r a b i z t a t ó r é s z e k k e l . A h a r c a n e m hívők
m o z g a l m a k b a n vagy a k á r h a t a l m o n l é v ő pártok
é s a m u s z l i m k ö z ö s s é g e t m e g r o n t o k e l l e n folyik.
b a n , sőt á l l a m f ő v é v á l t a k ( p é l d á u l I r á n b a n , l á s d
A z é v s z á z a d o k s o r á n t ö b b r e f o r m h u l l á m i s lezaj
20. fejezet, 6 5 8 . o.).
lott, így az i s z l á m é p p o l y a n m e g o s z t o t t , m i n t a
A v a l l á s i f u n d a m e n t a l i z m u s v i s z o n y l a g új j e
kereszténység.
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
származó hagyományokat követik, amelyek - a merevebb síita nézetekkel s z e m b e n - meglehető sen nagy szabadságot hagynak a k ü l ö n b ö z ő véle ményeknek.
Az i s z l á m és a N y u g a t A k ö z é p k o r b a n a k e r e s z t é n y E u r ó p a s z i n t e fo l y a m a t o s h a r c b a n állt a m u s z l i m o r s z á g o k k a l , a m e l y e k a későbbi Spanyolország, Görögország, a d é l s z l á v o r s z á g o k , B u l g á r i a és R o m á n i a t e r ü l e t é n e k j ó r é s z é t u r a l t á k . A m u s z l i m o k á l t a l meg h ó d í t o t t t e r ü l e t e k l e g n a g y o b b r é s z é t k é s ő b b viszs z a s z e r e z t é k a z e u r ó p a i a k , sőt s o k észak-afrikai m u s z l i m területet is gyarmatosítottak a 1 8 - 1 9 . század során. Ezek a vereségek katasztrofálisak voltak a m u s z l i m vallás és civilizáció számára, a m i t a m u s z l i m o k az e l k é p z e l h e t ő l e g f e j l e t t e b b nek és legmagasabb szintűnek, minden máson felül á l l ó n a k t a r t o t t a k . A 1 9 . s z á z a d v é g é n , a m i k o r a z i s z l á m k é p t e l e n v o l t m e g á l l í t a n i a nyuga ti kultúra terjedését, r e f o r m m o z g a l m a k indultak az iszlámon belül, amik vissza kívánták állítani a v a l l á s e r e d e t i t i s z t a s á g á t és e r e j é t . A g o n d o l a t l é n y e g e az volt, h o g y az i s z l á m a N y u g a t k i h í vására válaszul
határozottan
érvényesítse
saját
értékeit. A z iráni i s z l á m f o r r a d a l o m h á r o m l e g f o n t o s a b b v e z e t ő j e tekint l e e g y t e h e r á n i t á b l á r ó l : K h o m e i n i a j a t o l l a h ( l e g k ö
A 2 0 . században ezt a gondolatot többféle mó
zelebb), Ali K h a m e n e i a j a t o l l a h é s a z a k k o r i e l n ö k , H a s e m i
d o n v i t t é k t o v á b b , é s e z l e t t a z 1 9 7 8 - 1 9 7 9 - e s irá n i i s z l á m f o r r a d a l o m e g y i k a l a p j a is. K e z d e t b e n
Rafszandzsáni.
a forradalom hajtóereje a sah elleni b e l s ő mozga A síita m o z g a l o m m á r a k o r a i i d ő s z a k b a n le
l o m v o l t - az i r á n i s a h u g y a n i s elfogadta és meg
vált az o r t o d o x i s z l á m fő á r a m l a t á r ó l , és t o v á b b r a
próbálta terjeszteni a nyugati modernizációs mo
is nagy a s ú l y a . I r á n (a k o r á b b i P e r z s i a ) h i v a t a l o s
dellt, p é l d á u l földreform, a n ő k s z a v a z a t i j o g a és
vallása a síita m á r a 1 6 . s z á z a d óta, és e g y b e n az
a világi o k t a t á s b e v e z e t é s e ú t j á n . A s a h h a t a l m á t
iráni f o r r a d a l o m m ö g ö t t á l l ó g o n d o l a t o k forrá
megdöntő mozgalom különböző érdekű embere
sa. A síiták A l i i m á m t ó l , egy 1 7 . s z á z a d i v a l l á s i
ket egyesített, a k i k k ö z ü l n e m állt m i n d e n k i a z
és politikai v e z e t ő t ő l e r e d e z t e t i k a m o z g a l m a t ,
iszlám fundamentalizmus mellett. A mozgalom
aki a hit s z e r i n t az a k k o r i világi u r a l k o d ó k kö
d o m i n á n s a l a k j a K h o m e i n i a j a t o l l a h volt, a k i a
zül kitűnt i s t e n t i s z t e l e t é v e l és e r k ö l c s é v e l . A l i
s í i t a g o n d o l a t o k r a d i k á l i s ú j r a é r t e l m e z é s é v e l vált
leszármazottait a z i s z l á m j o g o s v e z e t ő i n e k kezd
ismertté.
ték t e k i n t e n i , h i s z e n ú g y tartották, h o g y M o h a med próféta c s a l á d j á b a t a r t o z n a k , n e m úgy, m i n t az akkoriban h a t a l m o n l é v ő d i n a s z t i á k . A s í i t á k hite szerint e l j ö n m a j d M o h a m e d j o g o s ö r ö k ö s é nek uralma, a m i véget vet a z s a r n o k s á g n a k és az igazságtalanságoknak. M o h a m e d ö r ö k ö s e A l l a h közvetlen i r á n y í t á s á v a l u r a l k o d i k majd, a K o r á n szellemében.
A forradalom után K h o m e i n i a hagyományos i s z l á m t ö r v é n y e k s z e l l e m é b e n s z e r v e z t e m e g kor mányát. A K o r á n b a n leírt vallás lett a társadalmi és politikai élet m i n d e n m o z z a n a t á n a k alapja. Az i s z l á m t ö r v é n y e k - a s a r í a - é r t e l m é b e n a férfiak és a n ő k s z i g o r ú a n e l k ü l ö n ü l v e é l n e k , a n ő k n e k nyilvános helyeken kötelező eltakarni a testü k e t és a r c u k a t is, a h o m o s z e x u á l i s o k a t s o r t ű z z e l
síita
v é g z i k ki, a h á z a s s á g t ö r ő k e t p e d i g h a l á l r a kö
populáció van, így I r a k b a n , T ö r ö k o r s z á g b a n és
vezik. E szigorú szabályrendszer m e l l é erős na
Szaúd-Arábiában, c s a k ú g y m i n t I n d i á b a n é s Pa
c i o n a l i s t a i n d í t t a t á s társult, a m i s z e m b e s z e g ü l t a
kisztánban. A z i s z l á m v e z e t é s e e z e k b e n a z orszá
nyugati hatásokkal.
Más
közel-keleti
országokban
is
nagy
gokban a z o n b a n a s z u n n i t a t ö b b s é g k e z é b e n v a n .
A z i r á n i i s z l á m k ö z t á r s a s á g c é l j a a z volt, h o g y
A s z u n n i t a m u s z l i m o k a „járt u t a t " , a K o r á n b ó l
Iránt iszlám á l l a m m á tegye: az államszervezetet
c 442
14. FEJEZET
és a t á r s a d a l m a t ú g y s z e r v e z z e át, h o g y a z o k b a n
tettek uralmuknak. S o k m á s országban az iszlám
az iszlám tanításai mindig és m i n d e n h o l domi
fundamentalista
befolyást
szereztek,
n á l j a n a k . A f o l y a m a t n e m zajlott le teljes egészé
de n e m sikerült hatalomra jutniuk.
Egyiptom
b e n , é s m e g j e l e n t e k e l l e n e h a t ó e r ő k is. Z u b a i d a
ban,
( 1 9 9 6 ) h á r o m , e g y m á s e l l e n k ü z d ő erőt k ü l ö n
á l l a m v a g y a h a d s e r e g e l n y o m t a a z i s z l á m funda
böztet meg.
A radikálisok folytatni akarják és el
csoportok
Törökországban és Algériában például az
mentalista felkeléseket.
akarják m é l y í t e n i a z i s z l á m f o r r a d a l o m ö r ö k s é g é t .
S o k a n a g g ó d t a k a m i a t t , h o g y a z i s z l á m funda
E z e n k í v ü l a z i s z l á m f o r r a d a l m a t s z e r e t n é k aktí
m e n t a l i s t a világ k o n f l i k t u s b a k e r ü l a z o k k a l , akik
v a n é r v é n y r e j u t t a t n i m á s i s z l á m o r s z á g o k b a n is.
n e m osztják nézeteit. S a m u e l H u n t i n g t o n ( 2 0 0 6 )
A konzervatívok c s o p o r t j a
nagyrészt
vallási
tiszt
p o l i t i k a t u d ó s arról írt, h o g y a h i d e g h á b o r ú befe
v i s e l ő k b ő l áll, .akik s z e r i n t a f o r r a d a l o m m á r e l é g
jeztével az e r ő s ö d ő globalizáció mellett a nyugati
m e s s z i r e j u t o t t . H a t a l o m h o z j u t t a t t a őket, a m i t
és az iszlám n é z e t e k összeütközése világszerte a
m e g a k a r n a k t a r t a n i . A pragmatikusuk a p i a c i re
„civilizációk h a r c á b a " torkoll majd. Huntington
f o r m o k és a g a z d a s á g külföldi b e f e k t e t ő k és ke
szerint m á r n e m a nemzetállam a nemzetközi
reskedelmi kapcsolatok előtti megnyitása mellett
kapcsolatok főszereplője,
v a n n a k . E l l e n z i k a n ő k r e , a c s a l á d r a és a j o g r e n d r e
konfliktusok
vonatkozó iszlám törvények szigorú betartatását.
civilizációk között zajlanak majd.
mostantól
így a v e r s e n g é s e k és
nagyobb
kultúrák
vagy
K h o m e i n i ajatollah 1989-es halála nagy csa
P é l d á u l a z egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n , B o s z
p á s v o l t a r a d i k á l i s o k és a k o n z e r v a t í v o k s z á m á
n i á b a n és K o s z o v ó b a n a b o s z n i a i m u s z l i m o k és
ra; utódja, A l i K h a m e n e i a j a t o l l a h t o v á b b r a i s
a k o s z o v ó i a l b á n o k az o r t o d o x k e r e s z t é n y szer
é l v e z i a n a g y h a t a l m ú m o l l á k (vallási v e z e t ő k )
b e k e l l e n h a r c o l t a k . A z i l y e n e s e m é n y e k miatt
támogatását, de egyre n é p s z e r ű t l e n e b b az iráni
mindenkiben
átlagpolgárok körében
társa
v i l á g m é r e t ű k ö z ö s s é g j e l e n l é t e ; A h m e d é s Don
a régóta fennálló
tudatosodott
a
muszlimok
mint
d a l m i p r o b l é m á k és az e l n y o m á s m i a t t . A prag
n á n ( 1 9 9 4 ) szavaival: „Bosznia az egész musz-
m a t i k u s u k és a t ö b b i i r á n y z a t k ö z ö t t i t á r s a d a l m i
l i m világ f ó k u s z á b a k e r ü l t . . . E l i n d í t o t t a , illetve
törésvonalak akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor
f e l e r ő s í t e t t e a p o l a r i z á c i ó t és a r a d i k a l i z á l ó d á s t a
a reformpárti M o h a m e d Khatami került hatalom
m u s z l i m társadalmakban, és egyúttal megerősí
ra ( 1 9 9 7 - 2 0 0 5 ) . Khatami kormánya folyamatos
tette a m u s z l i m o k önazonosságát."
h a r c b a n állt a k o n z e r v a t í v o k k a l , a k i k a l e g t ö b b társadalmi reformot megakadályoztak. M a h m ú d Ahmadinedzsádnak,
Teherán
konzervatív
pol
gármesterének iráni elnökké választása 2 0 0 5 - b e n c s ö k k e n t e t t e a z ország v a l l á s i é s p o l i t i k a i v e z e t é se k ö z ö t t i feszültséget, de u g y a n a k k o r n ö v e l t e a Nyugat és Irán közti feszültséget.
/ Az egykori J u g o s z l á v i a t e r ü l e t é n l e z a j l o t t há b o r ú k a t r é s z l e t e s e b b e n a 13., „Faj, migráció"
című fejezet
tárgyalja,
a
etnikum és
387-389.
ol
dalon. A z a m e r i k a i a k á l t a l v e z e t e t t i r a k i h á b o r ú hason ló m ó d o n e g y e s í t e t t e a r a d i k á l i s m u s z l i m o k a t a 2 0 0 3 - a s i n v á z i ó u t á n . H u n t i n g t o n e l m é l e t e nagy
A z iszlám ú j j á é l e d é s t e r j e d é s e
f i g y e l m e t kapott, m i n t a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á s o k , a z
Bár az iráni forradalom mögötti elképzelés az
afgán r e z s i m a m e r i k a i a k á l t a l i e l ű z é s e é s a z iraki
volt, h o g y e g y e s í t i k m a j d a z e g é s z i s z l á m vilá
a m e r i k a i j e l e n l é t e l l e n i 2 0 0 3 u t á n i v a l l á s i ellen
got a n y u g a t i világ e l l e n , a z o n o r s z á g o k v e z e t ő i ,
állás magyarázata.
ahol a síiták kisebbségben vannak, n e m csatla
M o s t , a 2 1 . s z á z a d k e z d e t é n t o v á b b r a i s erősö
k o z t a k t e l j e s e g é s z é b e n I r á n h o z . A z i s z l á m fun
dik az iszlám ellenzék Malajziában, Indonéziá
damentalizmus
azonban komoly népszerűségre
b a n és másutt; több nigériai tartomány nemrég
tett szert e z e n o r s z á g o k t ö b b s é g é b e n is, é s s o k
v e z e t t e be a s a r í a a l k a l m a z á s á t , és a c s e c s e n f ö l
h e l y ü t t lett a z i s z l á m ú j j á é l e d é s é n e k m o t o r j a .
d i h á b o r ú b a n egy k a u k á z u s i i s z l á m á l l a m létre
Bár az iszlám fundamentalista mozgalmak sok
h o z á s á é r t h a r c o l ó m u s z l i m o k i s részt v e s z n e k .
észak-afrikai, k ö z e l - k e l e t i és dél-ázsiai o r s z á g b a n
O s z a m a B i n L a d e n al-Kaida h á l ó z a t á n a k tagjai a
n a g y b e f o l y á s t s z e r e z t e k a z u t ó b b i t í z - t i z e n ö t év
m u s z l i m világ s z á m o s p o n t j á r ó l s z á r m a z n a k . A z
ben, csak kettőben kerültek hatalomra. Szudán
i s z l á m s z i m b ó l u m o k é s r u h á z a t a z i d e n t i t á s fon
b a n H a s s z á n al-Turabi N e m z e t i I s z l á m F r o n t j a
tos hordozói lettek egyre több m u s z l i m számára
gyakorolja a h a t a l m a t 1 9 8 9 óta, A f g a n i s z t á n b a n
a z i s z l á m v i l á g o n k í v ü l is. A z o l y a n e s e m é n y e k ,
p e d i g a f u n d a m e n t a l i s t a t á l i b o k 1 9 9 6 - b a n szerez
m i n t az ö b ö l h á b o r ú és a s z e p t e m b e r 11-i terror
t é k m e g a h a t a l m a t , d e 2 0 0 1 v é g é n a z afgán e l l e n
t á m a d á s o k vegyes, d e i g e n h e v e s r e a k c i ó k a t vál
z é k é s a z a m e r i k a i h a d s e r e g e g y ü t t e s e n véget ve
tottak ki az iszlám világban.
A z i s z l á m ú j j á é l e d é s e n y i l v á n v a l ó a n n e m ér t e l m e z h e t ő k i z á r ó l a g v a l l á s i f o l y a m a t k é n t ; rész ben a n y u g a t i b e f o l y á s e l l e n r e a k c i ó j a , r é s z b e n pedig n e m z e t i és
kulturális
önérvényesítés
is.
Az is kétséges, h o g y - a k á r a l e g e r ő s e b b e n fun d a m e n t a l i s t a f o r m á i b a n is - t e k i n t h e t ő - e p u s z tán a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k f e l é l e s z t é s é n e k . A folyamat e n n é l ö s s z e t e t t e b b . V i s s z a t é r t e k bi zonyos h a g y o m á n y o s s z o k á s o k , é l e t m ó d o k , de a modern k o r h o z s z o r o s a n k ö t ő d ő n é z e t e k k e l öszszefonódva.
*
A keresztény fundamentalizmus A keresztény fundamentalista vallási szerveze tek e r ő s ö d é s e e z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n é s E u rópában, d e főleg a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , a z utóbbi n é h á n y é v t i z e d e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n sége. A f u n d a m e n t a l i s t á k h i t e s z e r i n t „a B i b l i a egész e g y s z e r ű e n s z ó l v a a g y a k o r l a t b a n is h a s z nálható ú t m u t a t ó a p o l i t i k á h o z , a k o r m á n y z á s hoz, az ü z l e t h e z , a c s a l á d i é l e t h e z és á l t a l á b a n az ember életében m i n d e n h e z " (Capps 1 9 9 0 ) . A Bibliát a fundamentalisták t é v e d h e t e t l e n n e k tartják, t a r t a l m á t p e d i g a z i s t e n i i g a z s á g kife jeződésének.
A
hisznek Krisztus hogy aki
fundamentalista
keresztények
isteni mivoltában és
elfogadja
személyes
abban,
megváltójaként,
2005-ben t ö b b keresztény csoport is tiltakozó akciókkal p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i Terri S c h i a v o , e g y s ú l y o s a n a g y károsult floridai nő é l e t b e n tartását biztosító csövek el távolítását.
az ü d v ö z ü l h e t . A f u n d a m e n t a l i s t a k e r e s z t é n y e k e l k ö t e l e z t é k m a g u k a t e n n e k a z ü z e n e t n e k a ter jesztése m e l l e t t a z o k k ö r é b e n , a k i k n e m v a l l j á k ugyanezt a h i t e t .
h u m a n i z m u s és a s z é t e s e t t c s a l á d o k " (az i d é z e t forrása K e p e i 1 9 9 4 ) .
A keresztény fundamentalizmus a liberális teo
Az új keresztény jobboldal konkrét lépéseket
lógia és az ú g y n e v e z e t t világi h u m a n i z m u s elle
tett: e l ő s z ö r a z i s k o l a i t a n t e r v e k m e g v á l t o z t a t á
ni r e a k c i ó . A világi h u m a n i z m u s „a r a c i o n a l i t á s ,
sáért k e z d t e k l o b b i z n i a t ö r v é n y h o z ó k n á l és az
a vágyak és az ö s z t ö n ö k függetlenítését j e l e n t i a
iskolai imádság tilalmát próbálták visszavonatni,
hittel é s I s t e n p a r a n c s a i n a k v a l ó e n g e d e l m e s
majd létrehozták a militáns Mentési Hadművele
kedéssel s z e m b e n " ( K e p e i 1 9 9 4 ) , a k e r e s z t é n y
tet
fundamentalizmus a m o d e r n i z á c i ó által okozott
v e s z b l o k á d alá. A f u n d a m e n t a l i s t a v a l l á s i szer
(Operation
Rescue),
amely abortuszklinikákat
„erkölcsi válsággal" s z e g ü l s z e m b e , a m i alatt a
v e z e t e k n a g y b e f o l y á s r a t e t t e k szert a z E g y e s ü l t
hagyományos
Államokban Ronald Reagan és mindkét Bush
családmodell
megrendülését,
az
erkölcsök r o m l á s á t , i l l e t v e a z e m b e r é s I s t e n vi szonyának m e g g y e n g ü l é s é t érti.
kormányzása idején. Jerry Falwell kezdetben a 2 0 0 1 . szeptember
A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n J e r r y F a l w e l l tiszte
1 1 - i N e w York-i é s w a s h i n g t o n i t e r r o r t á m a d á
letes 1 9 7 0 - e s é v e k b e l i E r k ö l c s ö s T ö b b s é g (Moral
sokat az Egyesült Á l l a m o k o n belüli „ b ű n ö s ö k "
Majority)
mozgalma
óta
egyes
fundamentalista
s z á m l á j á r a írta. E g y t e l e v í z i ó a d á s b a n a k ö v e t
csoportok egyre i n k á b b r é s z t v e t t e k a b e l p o l i t i
kezőket mondta:
kában az ú g y n e v e z e t t „új k e r e s z t é n y j o b b " (New
abortuszt támogatók,
„Szerintem
a pogányok,
az
Christian Right) m o z g a l o m k e r e t e i n b e l ü l , főleg a
és leszbikusok,
R e p u b l i k á n u s Párt j o b b s z á r n y á n ( S i m p s o n 1 9 8 5 ;
akarják t e n n i , az A m e r i k a i Polgárjogi U n i ó , az
a feministák, a melegek
a k i k ezt a l t e r n a t í v é l e t m ó d d á
Woodrum 1 9 8 8 ; K i e c o l t - N e l s o n 1 9 9 1 ) . F a l w e l l
E m b e r e k az A m e r i k a i É l e t m ó d é r t (People For the
szerint „öt fő p r o b l é m a van, a m e l y e k n e k politi
American
kai k ö v e t k e z m é n y e i k v a n n a k , és a m e l y e k k e l az
l a r i z á l n i a k a r j a - ő k e t v á d o l o m , ők is f e l e l ő s e k
erkölcsös a m e r i k a i a k n a k s z e m b e kell n é z n i ü k :
ezért" (CNN, 2 0 0 1 . szeptember 1 4 . ) . K é s ő b b bo
az abortusz, a h o m o s z e x u a l i t á s , a pornográfia, a
csánatot kért ezekért a mondatokért, de újabb
Way),
mindenki,
a k i A m e r i k á t szeku
444
14. FEJEZET
vihart kavart a következőkkel: „ M o h a m e d terro
fejezése az egyetem oktatási céljaival ellentétes
rista volt. Elég m u s z l i m és n e m m u s z l i m írást
lenne (Kepei 1 9 9 4 ) .
olvastam ahhoz, hogy lássam, hogy erőszakos e m b e r volt, h a r c o s " ( B B C , 2 0 0 2 . o k t ó b e r 1 3 . ) .
A z a m e r i k a i k e r e s z t é n y f u n d a m e n t a l i s t a mozga
E z é r t i s b o c s á n a t o t k é r t , d e a k k o r m á r n e m le
l o m a z e g é s z o r s z á g b a n r e n d e l k e z i k támogatók
hetett megakadályozni a nyugat-indiai Solapur-
kal, d e h a t á r o z o t t a n é r e z h e t ő r e g i o n á l i s k ü l ö n b
b a n a h i n d u k és a m u s z l i m o k összeütközéseit,
ségekkel. Az ország déli részét „Biblia-övezet"
a m i k során legalább 8 e m b e r halt meg. N e m túl
(Bible Belt) n é v e n is s z o k t á k e m l e g e t n i . A m e r i k a
m e g l e p ő módon, szavait világszerte elítélték a
legismertebb és legnagyobb hatású hitszónokai
m u s z l i m vezetők.
nak jó része innen, olyan déli és középnyugati
Az új keresztény jobboldal fő prédikátorai több
államokból származik, m i n t Virginia, O k l a h o m a
e g y e t e m e t i s a l a p í t o t t a k , a h o l egy új, f u n d a m e n
és É s z a k - K a r o l i n a . A l e g b e f o l y á s o s a b b a m e r i k a i
talista
f u n d a m e n t a l i s t a c s o p o r t o k : a D é l i B a p t i s t a Egy
keresztény
értékeket
valló
„ellenelitet"
(Southern
Baptist
Convention),
kívánnak kinevelni, akik vezető pozíciót szerez
házszövetség
h e t n e k majd a médiában, az egyetemi és tudo
I s t e n G y ü l e k e z e t e i (Assemblies of God)
m á n y o s é l e t b e n , a p o l i t i k á b a n és a m ű v é s z e t b e n .
tednapi
A Jerry F a l w e l l által alapított Liberty Egyetem,
tists).
Adventista
Egyház
az
és a He
(Seventh-Day Adven-
az Oral R o b e r t s E g y e t e m , a B o b J o n e s E g y e t e m és más hasonló intézmények a szokásos egyetemi s z a k o k a t oktatják, de a B i b l i a t é v e d h e t e t l e n s é géből kiindulva.
A c a m p u s o k o n szigorú etikai
szabályok vannak életben a diákok magánéletére v o n a t k o z ó a n , és a s z e x u a l i t á s k i z á r ó l a g h á z a s s á g b a n elfogadott.
Következtetések Globalizálódó világunkban,
a h o l n a g y szükség
v a n a m e g é r t é s r e és a p á r b e s z é d r e , a v a l l á s i fun d a m e n t a l i z m u s n a g y k á r o k a t o k o z h a t . A funda m e n t a l i z m u s b a n m i n d i g m e g v a n a z e r ő s z a k le
A L i b e r t y c a m p u s a d ö b b e n e t e s hely. K ü l ö n v a n
h e t ő s é g e - a k e r e s z t é n y és a m u s z l i m f u n d a m e n
férfi és n ő i k o l l é g i u m , e r ő s a f e l ü g y e l e t a k ü l s ő
t a l i z m u s b a n p é l d á u l n e m r i t k á k a v a l l á s i okok
k é n y s z e r és az ö n f e g y e l e m k e v e r é k e r é v é n . A
m i a t t i e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t e k . A z u t ó b b i évek
c s ó k o l ó z á s tilos, és a h á z a s s á g e l ő t t i b á r m i f é l e
b e n L i b a n o n b a n , I n d o n é z i á b a n é s m á s orszá
n e m i v i s z o n y k i c s a p á s s a l jár. ( A h á z a s p á r o k a
gokban is történtek keresztények és muszlimok
városban élnek.) Puszit adni szabad, és a párok
k ö z ö t t i ö s s z e c s a p á s o k . D e egyre k o z m o p o l i t á b b
j á r h a t n a k k é z e n fogva, d e n e m k a r o l h a t j á k á t
v i l á g u n k b a n a k ü l ö n b ö z ő h a g y o m á n y o k é s hitek
e g y m á s t . A m i k o r egy k ü l s ő l á t o g a t ó r á k é r d e z ,
k é p v i s e l ő i g y a k r a b b a n k e r ü l n e k k a p c s o l a t b a egy
a diákok megvédik ezt a n e m i önfegyelmet;
m á s s a l , m i n t k o r á b b a n b á r m i k o r . E g y r e keveseb
szerintük
devianciákhoz,
b e n fogadják el a h a g y o m á n y o s g o n d o l a t o k a t fel
k ü l ö n ö s e n h o m o s z e x u a l i t á s h o z vezetne - azt
t é t e l n é l k ü l , így e g y r e n y i t o t t a b b é s á t g o n d o l t a b b
m o n d j á k , e z a h e l y z e t egy m á s i k f u n d a m e n t a
m ó d o n é l ü n k - l é t f o n t o s s á g ú a k ü l ö n b ö z ő hitű
a
teljes
elnyomás
l i s t a e g y e t e m e n , a h o l a k ö z e l e d é s m i n d e n faj
e m b e r e k p á r b e s z é d e . E z a z e r ő s z a k megállításá
tája t i l o s . M á s r é s z r ő l v i s z o n t a n e m i v á g y ki-
nak, m e g s z ü n t e t é s é n e k fő eszköze.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Vallás m i n d e n i s m e r t t á r s a d a l o m b a n létezik,
• M a r x s z e r i n t a v a l l á s b a n fontos az ideológia
vár a v a l l á s o s h i t és g y a k o r l á s á n a k m ó d j a i elté
s z e r e p e : a vallás igazolja a v a g y o n és a hata
rőek. M i n d e n v a l l á s b a n v a n n a k s z i m b ó l u m o k ,
l o m igazságtalan e l o s z l á s á t a t á r s a d a l o m b a n ;
s z e r e p e v a n a m é l y t i s z t e l e t n e k , a m i a h í v ő k kö z ö s s é g e által végzett s z e r t a r t á s o k h o z k ö t ő d i k . 2. A v a l l á s s z o c i o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i t l e g i n k á b b a h á r o m „klasszikus gondolkodó", azaz Marx, D u r k h e i m és Weber gondolatai határozták meg. A vallás m i n d h á r m u k s z e r i n t a l a p j á b a n véve il l ú z i ó , és a v a l l á s á l t a l t e r e m t e t t „ m á s i k világ" a mi világunk, a vallási s z i m b o l i z m u s szemüve gén keresztül nézve. A vallás szerepét azon b a n m á s k é n t látták:
• Durkheim
szerint
a
vallás
azért
fontos,
m e r t e r ő s í t i a k o h é z i ó t , k ü l ö n ö s e n azáltal, hogy
biztosítja
az
emberek
rendszeresen
találkozását és megerősíti közös hitüket és értékeiket; • W e b e r s z e r i n t a v a l l á s a t á r s a d a l m i változás ban, különösen a nyugati kapitalizmusban játszott szerepe miatt fontos. 3. A t o t e m i z m u s és az a n i m i z m u s a k i s e b b kul túrákban gyakori vallásformák. A totemizmus-
VALLÁS A M O D E R N TÁRSADALOMBAN
ban egy állat- v a g y n ö v é n y f a j t á n a k t u l a j d o n í
7. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n és a l e g t ö b b e u r ó p a i
tanak t e r m é s z e t f e l e t t i erőt, a z a n i m i z m u s pe
országban kevesen járnak rendszeresen temp
dig a földi v i l á g b a n j e l e n l é v ő és az e m b e r e k e t
lomba, az Egyesült Államokban viszont annál
esetenként h a t a l m u k b a k e r í t ő s z e l l e m e k b e n
többen. Mindkét területen több ember mond
való hit.
ja magáról, hogy hisz Istenben, mint a h á n y a n
4. A h á r o m l e g n a g y o b b h a t á s ú m o n o t e i s t a (egyis-
rendszeresen templomba járnak.
tenhívő) v a l l á s a z s i d ó v a l l á s , a k e r e s z t é n y s é g
8 . B á r a h a g y o m á n y o s e g y h á z a k tagsága a z u t ó b
és az i s z l á m . A p o l i t e i z m u s ( t ö b b i s t e n h i t ) gya
bi évtizedekben csökken, sok új vallási mozga
kori a t ö b b i v a l l á s k ö r é b e n . E g y e s v a l l á s o k b a n ,
lom jelent meg a nagyobb vallások mellett. Az
mint p é l d á u l a k o n f u c i a n i z m u s b a n , n i n c s is
új vallási mozgalmak közé sokféle vallásos és
ten vagy m á s t e r m é s z e t f e l e t t i t e r e m t m é n y .
spirituális csoport, kultusz és szekta tartozik.
5. Az egyházak a n a g y és s z á m o t t e v ő m ú l t t a l ren
Három fő típusuk az önsegítő csoportokhoz
delkező v a l l á s i s z e r v e z e t e k , á l t a l á b a n f o r m á l i s
h a s o n l ó v i l á g felé f o r d u l ó m o z g a l m a k , a világ
bürokratikus
tól v i s s z a v o n u l ó é s azt k r i t i z á l ó v i l á g t a g a d ó
rendszerrel
és
egymás
alá-fölé
rendelt t i s z t v i s e l ő k k e l . A s z e k t á k a h í v ő k ki
m o z g a l m a k és a b e l s ő vallásos élet fontosságát
sebb, k e v é s b é f o r m á l i s a n s z e r v e z ő d ő c s o p o r t
h a n g s ú l y o z ó világtól elforduló mozgalmak.
jai, m e l y e k á l t a l á b a n egy m e g l é v ő e g y h á z meg
9. A f u n d a m e n t a l i z m u s a világ t ö b b v a l l á s o s c s o
újításának c é l j á v a l j ö n n e k l é t r e . H a egy s z e k t a
p o r t j á b a n g y a k o r i v á vált. ( A f u n d a m e n t a l i s t á k
bizonyos ideig f e n n m a r a d é s i n t é z m é n y e s s é
azért k a p t á k ezt a n e v e t , m e r t a c é l j u k a val
válik, akkor f e l e k e z e t n e k n e v e z z ü k . A kultu
lási doktrínáik alapjaihoz, fundamentumaihoz
szok h a s o n l ó a k a s z e k t á k h o z , de a z o k n á l la
való visszatérés.) Az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s
zábban s z e r v e z ő d ő é s v i s e l k e d ő , n e m f o r m á l i
sok közel-keleti országban megjelent az 1 9 7 9 -
san szerveződött c s o p o r t o s u l á s o k .
e s i s z l á m f o r r a d a l o m óta, a m i k o r I r á n b a n val
6. A s z e k u l a r i z á c i ó a v a l l á s c s ö k k e n ő b e f o l y á s á t ,
lásos indíttatású k o r m á n y került hatalomra. Az
szerepét j e l e n t i . A s z e k u l a r i z á c i ó m é r é s e n e
Egyesült Államokban a keresztény fundamen
héz, m e r t a v á l t o z á s t ö b b d i m e n z i ó b a n zaj
t a l i z m u s a világi é r t é k e k és a f u n d a m e n t a l i s
lik: változik a v a l l á s i s z e r v e z e t e k t a g s á g á n a k
ták s z e r i n t a z a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n f e n n á l l ó
száma, a t á r s a d a l m i s t á t u s u k , és az e m b e r e k
erkölcsi válság elleni mozgalom. A n e m hívők
vallásossága is. B á r a v a l l á s b e f o l y á s a egyértel
megtérítése
műen csökkent, a vallás s e m m i k é p p e n sincs
mentalisták létrehozták az „médiaegyházat";
érdekében
a
keresztény
funda
az e l t ű n é s k ü s z ö b é n : t o v á b b r a is e g y e s í t i , illet
e l k e z d t é k a rádiót, a t e l e v í z i ó t és az új t e c h n o
ve megosztja az e m b e r e k e t v i l á g s z e r t e .
lógiákat ú j t a g o k t o b o r z á s á r a h a s z n á l n i .
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Történhetnek-e csodák a modern világban? 2. Hogyan lehet megkülönböztetni a vallást a politikai és erkölcsi hitrendszerektől? 3. Mást jelent-e a vallás a nők, mint a férfiak számára? 4. Hogyan lehet a vallás a társadalmi stabilitást és a társadalmi változást egyaránt előmozdító erő? 5. Mennyire pontos leírása az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vallási helyzetének a „hit, egyházhoz tartozás nélkül"? 6. Miért születtek új vallási mozgalmak a modern világban?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Alridge, Alan (2000): Religion in the Contemporary World: A Sociological Introduction. Cambridge, Polity. Barker, Eileen - Warburg, Margit (szerk.) (1998): New Religions and New Religiosity. Aarhus, Aarhus University Press. Davie, Grace (2000): Religion in Modern Europe: A Memory Mutates. New York, Oxford University Press. Hamilton, Malcolm (2001): The Sociology of Religion: Theoretical and Comparative Perspectives. London, Routledge. Hunt, Stephen J. ( 2 0 0 2 ) : Religion in Western Society. New York, Palgrave.
446
14.
FEJEZET
McLeod, Hugh (1997): Religion and the People of Western Europe, 1789-1989. Oxford, Oxford University Press. Sutton, Philip - Vertigans, Stephen (2005): Resurgent Islam: A Sociological Approach. Cambridge, Polity. Westerlund, David (szerk.) (1996): Questioning the Secular State: The Worldwide Resurgence of Religion in Politics. London, C. Hurst.
INTERNETES FORRASC Academic Info http://www.academicinfo.net/religindex.html Amerikai vallási archívum http://www.thearda.com Journal for Cultural and Religious Theory http ://www. jcrt.org BBC http://www.bbc.co.uk/religion Vallási tolerancia http ://www.religioustolerance.org
MÉDIA HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA Hagyományos médiumok Új média MÉDIAELMÉLETEK Funkcionalizmus Konfliktuselméletek Újabb elméletek A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA Közönségvizsgálatok A média hatásai A MÉDIA ELLENŐRZÉSE Politikai ellenőrzés A globális média és demokrácia A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN Zene Mozi „Szupervállalatok" Médiaimperializmus? Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 1 - é n a t e r r o r i s t á k h á r o m elté
k a n a d a i író azt h i r d e t t e , h o g y „ a m é d i u m m a g a a z
rített u t a s s z á l l í t ó r e p ü l ő g é p p e l t á m a d á s t i n t é z t e k
ü z e n e t " . Ez a n n y i t j e l e n t , h o g y a t á r s a d a l m a t sok
w a s h i n g t o n i és N e w York-i c é l p o n t o k e l l e n . A tá
k a l j o b b a n b e f o l y á s o l j a m a g a a m é d i u m , a köz
madásokat úgy időzítették, hogy h ú s z p e r c c e l a
vetítő eszköz, m i n t az általa közvetített tartalom
Világkereskedelmi
ikertornyába
vagy ü z e n e t . A z a t á r s a d a l o m p é l d á u l , a m e l y b e n
való belerohanás után érkezett a m á s i k torony
fontos szerepet játszik a m ű h o l d a s televíziózás,
Központ
egyik
h o z a következő repülőgép, és ekkorra b e c s l é s e k
n y i l v á n v a l ó a n n a g y o n k ü l ö n b ö z i k attól, amely
s z e r i n t m á r k ö r ü l b e l ü l k é t m i l l i á r d a n figyelték a z
b e n a legfontosabb információhordozók, a nyom
eseményeket valós időben a televízión keresztül.
tatott s z ö v e g e k c s a k h a j ó k f e d é l z e t é n j u t h a t t a k á t
M a j d n e m száznegyven évvel azelőtt,
1865-ben
az ó c e á n o k o n . E g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , a h o l a
J o h n W i l k e s B o o t h s z í n é s z egy w a s h i n g t o n i szín
t e l e v í z i ó gyakorlatilag a z e s e m é n y e k k e l egyide
házban meggyilkolta Abraham Lincolnt, az U S A
j ű l e g k ö z v e t í t i a h í r e k e t b o l y g ó n k e g y i k oldaláról
e l n ö k é t . A k k o r 12 n a p i g tartott, a m í g a h í r e k elju
a m á s i k r a , m á s k é p p e n a l a k u l a m i n d e n n a p i élet,
tottak L o n d o n b a . Az üzenetet vivő hajó Írország
m i n t ott, a h o l m é g l o v a k r a , h a j ó k r a v a g y p é l d á u l
d é l i partjai e l ő t t t a l á l k o z o t t egy k i s e b b h a j ó v a l ,
a t e l e g r á f v e z e t é k e k r e k e l l e t t h a g y a t k o z n i az üze
m e l y n e k k ö z v e t í t é s é v e l a z u t á n C o r k b ó l telegrá
n e t e k t o v á b b í t á s á b a n . M c L u h a n s z e r i n t a z elekt
fon t o v á b b í t o t t á k a h í r t L o n d o n b a , h á r o m n a p p a l
r o n i k u s m é d i a globális falut t e r e m t : a z e m b e r e k
m e g e l ő z v e i l y m ó d o n a h a j ó é r k e z é s é t . (Az A t l a n
- b á r h o l is é l n e k - u g y a n a z o k a t az e s e m é n y e k e t
t i - ó c e á n k é t partja k ö z ö t t a z o n n a l i ü z e n e t k ö z v e
kísérhetik figyelemmel, és részeseivé válhatnak
títésre lehetőséget nyújtó első tenger alatti kábel
m i n d a n n a k , a m i t ö r t é n i k a v i l á g o n . A N e w York-i
l e f e k t e t é s é r e c s a k 1 9 5 0 - b e n k e r ü l t sor, b á r h o s z -
és w a s h i n g t o n i t á m a d á s o k a t k i t e r v e l ő férfi, Osza-
szú h u l l á m ú rádióadások a két kontinens között
m a b i n L a d e n a r c k é p é t a z e m b e r e k milliárdjai
m á r a 2 0 . s z á z a d e l e j é n l e h e t ő v é váltak.)
k ö n n y e b b e n f e l i s m e r i k m i n d e n ü t t , m i n t akár a
A 2 1 . században olyan kommunikációs techno
szomszédjaikét.
lógia áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , m e l y n e k s e g í t s é g é v e l
A g l o b a l i z á c i ó n a k és a k o m m u n i k á c i ó s tech
a z e m b e r e k m i l l i ó c s e r é l h e t n e k i n f o r m á c i ó k a t egy
nológiának köszönhetően manapság az emberek
m á s s a l gyakorlatilag a z o n n a l , s z i n t e m i n d e n ü t t a z
C a r a c a s t ó l K a i r ó i g u g y a n a z o k a t a n é p s z e r ű ze
egész világon. A k o m m u n i k á c i ó - az i n f o r m á c i ó
n e s z á m o k a t , f i l m e k e t , h í r a d á s o k a t é s televízió
t o v á b b í t á s a v a l a m e l y s z e m é l y t ő l vagy c s o p o r t t ó l
m ű s o r o k a t n é z h e t i k v a g y h a l l g a t h a t j á k , a világ
egy m á s i k h o z , a k á r b e s z é d , akár a m o d e r n i d ő k
b á r m e l y pontjáról részt v e h e t n e k ugyanazokban
e s z k ö z e i ú t j á n - d ö n t ő f o n t o s s á g ú m i n d e n társa
a z e s e m é n y e k b e n . N a p i h u s z o n n é g y ó r á s műsor
d a l o m s z á m á r a . A k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k egyik
i d e j ű h í r c s a t o r n á k s z á m o l n a k b e a világ esemé
n a g y h a t á s ú korai t e o r e t i k u s a , M a r s h a l l M c L u h a n
n y e i r ő l , g y a k o r l a t i l a g a t ö r t é n é s e k k e l egy időben, és a h í r a d á s o k a t e l j u t t a t j á k a világ t ö b b i r é s z é b e . A H o l l y w o o d b a n v a g y H o n g k o n g b a n k é s z ü l ő fil m e k g l o b á l i s k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, é s a z olyan hírességek nevei, mint például David Beckham vagy Tiger Woods, m i n d e n k i számára ismerősen c s e n g e n e k v a l a m e n n y i k o n t i n e n s e n . A világ öszs z e s z ű k ü l t . Vagy i n k á b b k i t á g u l t ? M á r t ö b b é v t i z e d e t a n ú i l e h e t ü n k e n n e k a fo l y a m a t n a k a z i n f o r m á c i ó e l ő á l l í t á s a , terjesztése és f o g y a s z t á s a t e r é n e g y a r á n t . A k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k - p é l d á u l a n y o m t a t o t t sajtó, a televí zió és a f i l m - v a l a h a k ü l ö n á l l ó t e r ü l e t e t alkottak, mára azonban erősen közeledtek egymáshoz. Az e g y e s k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k k ö z ö t t i különbsé g e k k o r á n t s e m o l y a n j e l e n t ő s e k t ö b b é , m i n t ko r á b b a n v o l t a k : a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e és az in-
449
MÉDIA
zinokat, a filmeket, a rádiózást, a kereskedelmi h i r d e t é s e k e t , a v i d e ó - j á t é k o k a t , s ő t a CD-ket is. M i n d e z e k r e azért u t a l u n k a „ t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s " eszközök kifejezéssel, mert nagy tömegek h e z j u t n a k el. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök vizsgálatát megjelenési formáik szemügyre vételével kezd jük. Először megvizsgáljuk a régebbi, hagyomán y o s a b b m é d i u m o k a t , p é l d á u l a sajtót, a m o z i t , a r á d i ó t és a t e l e v í z i ó t , m a j d a m é d i a o l y a n új esz k ö z e i r e fordítjuk a f i g y e l m ü n k e t , m i n t p é l d á u l az internet. Ezt követően a m é d i a n é h á n y kulcsfon tosságú elméleti megközelítésével foglalkozunk, majd röviden s z á m b a v e s z ü n k n é h á n y fontos, a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a társadalom viszonyával kapcsolatos kérdést, köztük a m é d i a e l f o g u l t s á g á n a k és a k ö z ö n s é g r e g y a k o r o l t h a t á s á nak a problémáit. Végül megvizsgáljuk a tömeg k o m m u n i k á c i ó s eszközök fejlődési tendenciáit a globalizáció korában.
HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA A
tömegkommunikációs
sének legfontosabb
eszközök
előfutára
a
megjelené
nyomtatás
fel
Lehet, h o g y O s z a m a b i n L a d e n a r c á t a z e m b e r e k j o b b a n
t a l á l á s a volt a 1 5 . s z á z a d k ö z e p é n , a m i e l ő s z ö r
ismerik, m i n t k ö z v e t l e n s z o m s z é d a i k é t ?
t e t t e l e h e t ő v é a z írott s z ö v e g e k n a g y s e b e s s é g ű reprodukálását. Kétségtelen, hogy a technológia
temet gyors t e r j e d é s e k ö v e t k e z t é b e n a t e l e v í z i ó ,
fejlődése d ö n t ő szerepet játszott a t ö m e g k o m m u
a rádió, a sajtó és a t e l e f ó n i a e g y a r á n t m é l y r e h a t ó
n i k á c i ó s eszközök fejlődésében, de a társadalmi
változásokon m e g y át. A n a p i l a p o k t o v á b b r a is
k u l t u r á l i s é s g a z d a s á g i t é n y e z ő k h a t á s á t i s figye
fontos s z e r e p e t j á t s z a n a k é l e t ü n k b e n , s z e r k e s z
lembe
tésük é s t e r j e s z t é s ü k m ó d j a a z o n b a n f o l y a m a t o
eszközök c s a k olyan t á r s a d a l m a k b a n fejlődhet
san változik. Az ú j s á g o k a t o l v a s h a t j u k o n l i n e is,
t e k ki, a h o l v i s z o n y l a g s z a b a d sajtó m ű k ö d ö t t ,
kell
vennünk.
A
tömegkommunikációs
robbanásszerűen terjed a m o b i l t e l e f o n o k h a s z n á
é s m á r k i a l a k u l t egy m e g f e l e l ő e n i s k o l á z o t t , vi
lata, s a digitális t e l e v í z i ó és a m ű h o l d a s m ű s o r
s z o n y l a g j ó m ó d ú l a k o s s á g i réteg, a m e l y a k ö z ö n
sugárzás
példátlan gazdagságú választékot tesz
séget alkotta. Az utóbbi n é h á n y év során az új
elérhetővé a k ö z ö n s é g s z á m á r a . A k o m m u n i k á
technológiák, köztük az internet forradalmasí
ciós forradalom k ö z é p p o n t j á b a n a z o n b a n m a a z
t o t t á k a t ö m e g t á j é k o z t a t á s t és e g y ú t t a l az e g é s z
internet áll. Az új t e c h n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k - pél
t á r s a d a l m a t is. A k ö v e t k e z ő r é s z b e n a m é d i a új
dául a h a n g f e l i s m e r ő r e n d s z e r e k , a s z é l e s s á v ú
formáinak
adatátvitel és a k á b e l e s k a p c s o l a t o k - k i b ő v ü l é s e
megvizsgáljuk a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszközök
révén egyre terjed a v i l á g h á l ó k ö z v e t í t é s é v e l tör
k i f e j l ő d é s é t a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n , r ö v i d e n át
ténő m ű s o r k ö z l é s . R e á l i s l e h e t ő s é g g é vált, h o g y
t e k i n t v e a n y o m t a t o t t sajtó, a film, a r á d i ó és a
az internet e l t ö r l i a k ü l ö n b s é g e k e t a m é d i a h a
televízió szerepét.
kialakulásával
foglalkozunk:
először
gyományos f o r m á i k ö z ö t t , és a t á j é k o z t a t ó , szó rakoztató, r e k l á m - é s m á s k e r e s k e d e l m i c é l ú m ű sorok e g y e d ü l i v a g y legfőbb k ö z v e t í t ő j é v é v á l i k mindenféle m é d i a k ö z ö n s é g s z á m á r a . Ebben a f e j e z e t b e n a m é d i a t e r ü l e t é n t ö r t é n t
Hagyományos médiumok A sajtó
változásokkal és a g l o b a l i z á c i ó r é s z é t a l k o t ó új kommunikációs
lehetőségekkel
A tömegkommunikációs
foglalkozunk.
eszközök
fogalma
A sajtó k i f e j l ő d é s e N a g y - B r i t a n n i á b a n a 1 9 . szá
a
zad folyamán a politikai nyugtalanság légköré
legváltozatosabb k o m m u n i k á c i ó s f o r m á k a t ö l e l i
ben, különféle társadalmi mozgások idején ment
fel, b e l e é r t v e a t e l e v í z i ó t , az ú j s á g o k a t és m a g a
v é g b e . A k o r m á n y z a t i g y e k e z e t t e l l e n ő r z é s e alatt
4 5 0 f | 15. FEJEZET t a r t a n i a k i a l a k u l ó b a n l é v ő új iparágat. A politi
m a i napig az olcsó sajtótermékek előállítására
kai agitáció megakadályozása é r d e k é b e n szigorú
s z o l g á l ó t e c h n i k a i ú j í t á s o k j e l e n t e t t é k a kulcsot.
t ö r v é n y t i l t o t t a a r á g a l m a z á s t és a f e l f o r g a t ó n a k
Curran és S e l t o n rámutattak, hogy ebben az
minősített k ö z l e m é n y e k terjesztését, és bevezet
i d ő s z a k b a n a k e r e s k e d e l m i h i r d e t é s e k b ő l szár
ték az úgynevezett „bélyegadót" a n n a k biztosítá
mazó
sára, h o g y a z ú j s á g o k j á r a t á s á t c s a k a j ó m ó d ú a k
drasztikus csökkenését, m e l y n e k következtében
extra jövedelem lehetővé
tette
a z árak
engedhessék meg maguknak. A bélyegadó azon
az újságok előfizetését m i n d e n k i megengedhette
b a n a k a r a t l a n u l i s azt e r e d m é n y e z t e , h o g y o l c s ó ,
m a g á n a k . M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a reklá
illegális n y o m t a t o t t p a m f l e t e k j e l e n t e k m e g , radi
m o k a l á á s t á k a r a d i k á l i s sajtó s z e r e p é t , m i v e l a
kális nézeteket terjesztve az új ipari m u n k á s s á g
h i r d e t ő k i n k á b b a p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l hozzá
körében. A legnagyobb ilyen pamfletek, például
j u k k ö z e l e b b á l l ó l a p o k b a n h e l y e z t é k e l a hirde
a William Cobbett kiadásában h e t e n k é n t megje
t é s e k e t , és a g a z d a g a b b o l v a s ó k ö z ö n s é g g e l , bár
l e n ő Political Register p é l d á n y s z á m a
sokszorosan
k i s e b b e l ő f i z e t ő i l é t s z á m m a l b í r ó l a p o k a t válasz
m e g h a l a d t a a h i v a t a l o s a n e n g e d é l y e z e t t „bélyeg
t o t t á k a n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő ra
a d ó s " s a j t ó o r g á n u m o k é t (Hall 1 9 8 2 ) .
d i k á l i s ú j s á g o k h e l y e t t , a m e l y e k n e k a z olvasóitól
A b é l y e g a d ó t , a m i t e l l e n z ő i „a t u d á s m e g a d ó z tatásaként"
kárhoztattak,
sorozatos
enyhítések
u t á n v é g ü l 1 8 5 5 - b e n m e g s z ü n t e t t é k . A z e z t kö
k e v é s b é l e h e t e t t a r r a s z á m í t a n i , h o g y megvásá rolják a reklámozott termékeket (Curran-Selton 2003).
v e t ő k o r s z a k o t s o k k é s ő b b i s z e r z ő a b r i t újságírás
A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a 2 0 . s z á z a d elején
aranykorának tekinti, amit szerintük a „hivatali
ú j t í p u s ú o r s z á g o s n a p i l a p o k j ö t t e k l é t r e , köztük
e l l e n ő r z é s t ő l a k ö z ö n s é g e l l e n ő r z é s é h e z v a l ó át
a Daily Mail,
m e n e t " jellemzett (Koss 1 9 7 3 ) . J a m e s Curran és
of the World, a m e l y e k a h í r e k , a s z ó r a k o z t a t ó ol
J e a n S e a t o n a b r i t sajtó t ö r t é n e t é r ő l s z ó l ó , Hata
v a s m á n y o k és
lom
k e v e r é k é t n y ú j t o t t á k a főleg m u n k á s o k b ó l álló
felelősség
nélkül
[Power
Without
Responsibi
a Daily Express,
a Mirror és
a News
a hazafias jellegű közlemények
lity, 2 0 0 3 ) c í m ű m u n k á j u k b a n e t t ő l e l t é r ő felfo
olvasóközönségüknek.
gást k é p v i s e l n e k , s a b é l y e g a d ó m e g s z ü n t e t é s é t
a Daily Telegraph
A l o n d o n i The Times és
k o m o l y a b b h í r e l e m z é s e k k e l is
a r a d i k á l i s sajtó n é p s z e r ű s é g é n e k l e t ö r é s é r e és
s z o l g á l t a g a z d a g a b b és m ű v e l t e b b o l v a s ó k szá
egyúttal a „tiszteletre m é l t ó " újságok példány
mára. E b b e n a fejlődési szakaszban a hírmédia
s z á m á n a k n ö v e l é s é r e tett k í s é r l e t k é n t é r t e l m e z
n a g y r é s z e egy m a r o k n y i g a z d a g v á l l a l k o z ó tu
ték. S z e r i n t ü k a b é l y e g a d ó e l t ö r l é s e n e m a sajtó
l a j d o n á b a n volt. A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n n é g y arisz
szabadság új korszakát, h a n e m c s a k az e l n y o m á s
t o k r a t a : L o r d B e a v e r b r o o k , L o r d C a m r o s e , Lord
és az ideológiai ellenőrzés új időszakát nyitotta
K e m s l e y é s L o r d R o t h e r m e r e t u l a j d o n á b a n volt a
meg, e z ú t t a l n e m a k o r m á n y , h a n e m a p i a c i e r ő k
b r i t o r s z á g o s é s h e l y i n a p i l a p o k ö t v e n százaléka,
k e z é b e h e l y e z v e a sajtó f e l ü g y e l e t é t .
v a l a m i n t a v a s á r n a p i ú j s á g o k h a r m i n c százaléka.
felügyeletének
kérdésére
a
(A m é d i a
későbbiekben
még
visszatérünk a 4 7 0 - 4 7 3 . oldalon.) A média történetében a napilapok megjelenése g y ö k e r e s f o r d u l a t o t e r e d m é n y e z ő f e j l e m é n y volt, mivel e z e k b e n igen sokféle információt tömörí tettek, v i s z o n y l a g k o r l á t o z o t t é s k ö n n y e n r e p r o dukálható formában. Az újságok egyetlen cso
A k r i t i k u s o k azt á l l í t o t t á k , h o g y e z e k a „sajtóbá r ó k " , a h o g y e l n e v e z t é k őket, a z o r s z á g o s napila p o k t u l a j d o n j o g á t saját p o l i t i k a i m e g g y ő z ő d é s ü k é s a m b í c i ó i k s z o l g á l a t á b a á l l í t v a h a s z n á l t á k fel ( C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . ( A m é d i a tulajdonviszo nyainak kérdésére az alábbiakban részletesebben i s k i t é r ü n k , l á s d a 4 9 9 - 5 0 0 . oldalt.)
magban tartalmazták az aktuális eseményekről
A z i n f o r m á c i ó k t ö m e g e s k ö z ö n s é g h e z gyorsan
v a l ó tájékoztatást, a s z ó r a k o z t a t á s t , v a l a m i n t a
é s é r t h e t ő f o r m á b a n v a l ó e l j u t t a t á s á n a k legfőbb
fogyasztói j a v a k k e r e s k e d e l m é t s z o l g á l ó h i r d e t é
e s z k ö z é t egy fél é v s z á z a d o n k e r e s z t ü l vagy még
seket. A z o l c s ó n a p i s a j t ó igazi ú t t ö r ő i a z E g y e s ü l t
h o s s z a b b i d e i g az ú j s á g o k j e l e n t e t t é k . A napila
Államokban működtek.
p o k b e f o l y á s a k é s ő b b a r á d i ó , a m o z i és még in
napilapok prototípusa eredeti
k á b b a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s é v e l j e l e n t ő s e n gyen
leg N e w Y o r k b a n j ö t t létre, m a j d e z t l e m á s o l t a a z
gült, m a j d e z t a t e n d e n c i á t m é g t o v á b b erősítette
Az egycentes
U S A t ö b b i n a g y k e l e t i parti v á r o s a is. A z a m e r i k a i
az i n t e r n e t e l t e r j e d é s e . Az ú j s á g o k előfizetői kö
államok többségében már az 1900-as évek elején
r é r e v o n a t k o z ó a d a t o k t a n ú s á g a s z e r i n t a z orszá
megjelentek olyan városi és regionális napilapok,
gos
amelyeket az állam egész területén igyekeztek
az 1980-as évek eleje óta j e l e n t ő s e n csökkent. A
t e r j e s z t e n i , de az U S A - b a n - e l l e n t é t b e n a k i s e b b
n a p i l a p o k férfi o l v a s ó i n a k a r á n y a a z 1 9 8 1 . évi
n a p i l a p o k o l v a s ó t á b o r a Nagy-Britanniában
európai országokkal - országos napilapok ekkor
7 6 s z á z a l é k r ó l 1 9 9 8 - i g 6 0 s z á z a l é k r a csökkent,
m é g n e m j ö t t e k l é t r e . A z ú j s á g o k t ö m e g e s terjesz
és u g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a v a l a m i v e l ki
téséhez m á r a 1 9 . század végétől kezdve m i n d a
sebb női olvasótáboruk is h a s o n l ó mértékű, 68
1
j MÉDIA
451
százalékról 5 1 s z á z a l é k r a v a l ó c s ö k k e n é s t m u t a
f i l m e k 95 s z á z a l é k a A m e r i k á b a n készült. A m o z i
tott ( H M S O 2 0 0 0 ) . A j ö v ő b e n a z o n l i n e k o m m u
kat egyre i n k á b b a f i l m e k forgalmazási jogával ren
nikációs f o r m á k m i n d e n b i z o n n y a l m é g t o v á b b
d e l k e z ő a m e r i k a i s t ú d i ó k v o n t á k e l l e n ő r z é s ü k alá,
fogják c s ö k k e n t e n i az ú j s á g o k e l ő f i z e t ő i n e k a
a m e l y e k k ö t e l e z h e t t é k m e g r e n d e l ő i k e t arra, h o g y
számát. A h í r e k r ő l v a l ó t á j é k o z t a t á s ma s z i n t e
egy c s o m a g b a n e l ő r e m e g v á s á r o l j á k a tervezett
azonnal e l é r h e t ő o n l i n e is, és a h á l ó z a t i infor
p r o d u k c i ó k a t is, gyakorlatilag k i r e k e s z t v e e z z e l a
mációforrásokat f o l y a m a t o s a n frissítik a n a p fo
versenytársakat. A stúdiók tulajdonosainak köre
lyamán. S o k n a p i l a p m e g j e l e n i k é s i n g y e n e s e n
leszűkült, és a h a t a l o m - h a s o n l ó a n a n y o m t a
olvasható o n l i n e f o r m á b a n is.
tott s a j t ó h o z - a f i l m v i l á g b a n is n a g y r é s z t n é h á n y nagy részvénytársaság kezében koncentrálódott. A z a m e r i k a i filmgyártás diadalútja k é r d é s e k e t vet
Film
fel a kulturális i m p e r i a l i z m u s és a t ö m e g k o m m u
Fizető n é z ő k ö z ö n s é g s z á m á r a a z e l s ő filmet 1 8 9 5 -
b i a k b a n m é g v i s s z a t é r ü n k (lásd 4 8 3 . o ) .
n i k á c i ó s e s z k ö z ö k k a p c s o l a t á r ó l , a m i r e a z aláb
ben mutatták be P á r i z s b a n , a h o l a L u m i é r e fivé reké
vonat
érkezése
(L'arrivée
d'un
train
en
gare
de la Ciotat) c í m ű f i l m j é n e k v e t í t é s e k o r a n é z ő k
Rádió és televízió
felpattantak a z ü l é s e i k b ő l é s m e n e k ü l n i k e z d t e k , ahogy a v e t í t ő v á s z n a t l a s s a n k i t ö l t ö t t e a k ö z e
A közönség tagjaiként m á s k é p p e n viszonyulunk
ledő g ő z m o z d o n y k é p e . M i k ö z b e n a z E g y e s ü l t
a r á d i ó h o z és a t e l e v í z i ó h o z , m i n t a m o z i h o z . A
Királyságban a n y o m t a t o t t sajtó s o k é v t i z e d e n
rádió és a televízió oly m ó d o n lép be a háztartá
keresztül, l a s s a n fejlődött ki, a f i l m és a m o z i sokkal g y o r s a b b a n h ó d í t o t t a m e g a k ö z ö n s é g e t . Az Egyesült K i r á l y s á g b a n 1 8 9 6 - b a n n y í l t m e g az
sokba, ahogyan a m o z i n e m tud. Ezek a médiu m o k a z o n b a n n e m képesek lekötni a figyelmet
első mozi, 1 9 1 4 - b e n p e d i g c s a k L o n d o n b a n m á r több m i n t ö t s z á z m ű k ö d ö t t . A m o z i j e g y e k meg vásárlását m i n d e n t á r s a d a l m i o s z t á l y tagjai meg engedhették m a g u k n a k , é s a z 1 9 2 0 - a s é v e k v é g é n a munkaidő rövidülése a munkanélküliség növe kedésével p á r o s u l v a azt e r e d m é n y e z t e , h o g y a moziba j á r ó k i s h a m a r o s a n t ö m e g e s k ö z ö n s é g e t alkottak. A k ö z ö n s é g i g é n y e i r ö v i d e s e n arra k é s z t e t t é k a vezető f i l m s z í n h á z a k a t , h o g y h e t e n k é n t k é t prog ramot i s m ű s o r r a t ű z z e n e k , a m e l y e k m i n d e g y i k e két filmet, egy n a g y j á t é k f i l m e t és egy r ö v i d f i l m e t tartalmazott. A z ú j f i l m e k i r á n t i i g é n y e k n y o m á sára a s t ú d i ó k i g e n s z o r o s h a t á r i d ő k m e l l e t t , n a g y tempóban o n t o t t á k m a g u k b ó l a f i l m e k e t . E z e k m e g l e h e t ő s e n s a b l o n o s a k voltak, é s e r ő s e n spe cializálódott, a p r ó l é p é s e k r e l e b o n t o t t m u n k a megosztással
dolgozó bürokratikus
szervezetek
állították e l ő őket. / A b ü r o k r á c i á v a l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve zetek
és
hálózatok"
című
fejezetben
foglalko
zunk, a 4 9 0 - 4 9 6 . o l d a l o n . A filmipar k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o san kialakult a „sztárrendszer", és a s t ú d i ó k igye keztek f e l k e l t e n i a k ö z ö n s é g é r d e k l ő d é s é t az o l y a n színészek m a g á n é l e t e i r á n t is, m i n t p é l d á u l M a r y Pickford és R u d o l f V a l e n t i n o , a k i k n e k a megjele nése egy-egy f i l m b e n g a r a n t á l t a a telt h á z a k a t a mozikban. 1925-ben az Egyesült Királyságban bemutatott
P a u l J u l i u s R e u t e r 1 8 4 9 - b e n P á r i z s b a n á l l í t o t t a f e l a hír szolgálatok prototípusát jelentő hálózatát, melyet posta galambok és az elektromos telegráf felhasználásával mű ködtetett. Az általa alapított Reuters hírügynökség 1 9 2 3 b a n á t t é r t a hírek rádió ú t j á n v a l ó t o v á b b í t á s á r a .
15. F E J E Z E T
7 5 . 7 . ábra
A háztartásonként n a p o n t a televíziónézéssel eltöltött ó r á k s z á m a é l e t k o r é s t á r s a d a l m i osztály szerinti m e g oszlásban, 2003. január-március
6 •
Összes háztartás
•
Többcsatornás háztartások
Forrás: O F C O M 2 0 0 3 , 3 2 . o . a d a p t á l v a .
ugyanolyan mértékben, m i n t a filmek. Különö
s z e m é b e n a B B C c é l j a „tájékoztatás, n e v e l é s é s
sen a rádióhallgatás gyakran kombinálódik más
s z ó r a k o z t a t á s " volt, s e h h e z m é g h o z z á t e h e t j ü k ,
fajta t e v é k e n y s é g e k k e l a k ö z ö n s é g m i n d e n n a p i
hogy e b b e n a sorrendben. Ahogy a történész
é l e t é b e n . A r á d i ó m ű s o r o k a t a reggeli ó r á k b a n
A. J. P. T a y l o r f e l j e g y e z t e , R e i t h „a m o n o p ó l i u m
h a l l g a t j á k a l e g t ö b b e n , a n a p i m u n k á r a v a l ó elő
b r u t á l i s e r e j é t h a s z n á l t a fel a k e r e s z t é n y erköl
k é s z ü l e t e k r i t u á l é j á n a k r é s z e k é n t . A t e l e v í z i ó és
csiségnek a brit polgárokra való ráerőltetésére"
a r á d i ó j e l l e g z e t e s v o n á s a t o v á b b á az a z o n n a l i
( i d é z i C u r r a n - S e a t o n 2 0 0 3 ) . E b b e n a korszak
ság, a m i t a f i l m n e m t u d n y ú j t a n i : a rádió- és te
b a n alakult ki a B B C m i n t á l l a m i műsorszol
levízió-műsorok szinte b á r h o n n a n a világból be
g á l t a t ó m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s z e r e p e is. (Az álla
számolhatnak az aktuális eseményekről, azokkal
m i m ű s o r k ö z l é s j ö v ő j é v e l a z E g y e s ü l t Királyság
egy i d ő b e n t á j é k o z t a t v a s o k m i l l i ó s k ö z ö n s é g ü k e t ,
t e k i n t e t é b e n r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k a
a h o g y a n a z U S A - b a n 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-i ter
4 7 1 . oldalon.)
rorista támadások esetében is történt.
Az Egyesült Királyságban az
1950-es
évek
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a r á d i ó z á s h a m a r egy
t ő l k e z d v e r a d i k á l i s a n e m e l k e d e t t a televízióké
á l l a m i m o n o p ó l i u m e l l e n ő r z é s e alá került, a m e l y
s z ü l é k e k s z á m a és a t e l e v í z i ó z á s r a fordított idő
1926-ban British Broadcasting Corporation (BBC)
m e n n y i s é g e , ily m ó d o n a t e l e v í z i ó m a d o m i n á n s
n é v e n vált i s m e r t t é . A r á d i ó n y ú j t o t t a a s z e r v e z e t i
s z e r e p e t j á t s z i k a m é d i u m o k k ö z ö t t . Ha a televí
m o d e l l t a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s h e z is, és a B B C
z i ó z á s j e l e n l e g i t r e n d j e i f o l y t a t ó d n a k , akkor egy
mindmáig állami kézben lévő szervezet maradt.
m a s z ü l e t ő g y e r m e k t i z e n n y o l c é v e s koráig több
M ű k ö d é s é t m ű s o r k ö z l é s i díjak b e s z e d é s é b ő l fi
i d ő t fog t ö l t e n i t e l e v í z i ó n é z é s s e l ,
nanszírozzák, amelyeket m i n d e n olyan háztartás
m á s s a l , k i v é v e a z alvást. M a gyakorlatilag min
m i n t bármi
f e n n t a r t ó j á n a k b e k e l l fizetnie, a h o l v a n televízió
d e n h á z t a r t á s b a n v a n t é v é k é s z ü l é k . A z Egyesült
készülék. Az Egyesült Királyságban n é h á n y éven
Királyságban a felnőttek 85 százaléka mindennap
át a B B C volt az e g y e t l e n szervezet, a m e l y enge
n é z i a t e l e v í z i ó t ( H M S O 2 0 0 4 ) , és a készülékeket
délyt k a p o t t rádió- vagy t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár
n a p o n t a á t l a g o s a n h á r o m é s h a t ó r a tartják nyit
zására. Az i n t é z k e d é s t a k e r e s k e d e l m i t e l e v í z i ó k
va. T ö b b é - k e v é s b é u g y a n e z v o n a t k o z i k m á s nyu
m e g j e l e n é s e k o r , a z 1 9 5 0 - e s é v e k b e n feloldották,
g a t - e u r ó p a i o r s z á g o k r a és az U S A - r a is. A négy
m e r t e z e k a v á l l a l k o z á s o k n e m m ű s o r k ö z l é s i jog
é v n é l i d ő s e b b l a k o s o k a z E g y e s ü l t Királyságban
díjakból, h a n e m r e k l á m o k b ó l t e t t e k szert jöve
h e t e n k é n t á t l a g o s a n 25 órát t ö l t e n e k a televízió
delemre.
Később
kereskedelmi rádióállomások
e g é s z sora i s m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t . A B B C e l s ő főigazgatója, J o h n R e i t h ( k é s ő b b Lord Reith)
szigorú presbiteriánus keresztény
volt, é s a z á l t a l a v a l l o t t é r t é k e k k ö v e t é s é t m e r e ven rákényszerítette az egész szervezetre. Reith
előtt. Az i d ő s e k k é t s z e r a n n y i t n é z i k a televíziót, m i n t a g y e r m e k e k ( t a l á n azért, m e r t n e m járnak i s k o l á b a és e s t e k é s ő b b f e k s z e n e k l e ) , és az ala c s o n y a b b t á r s a d a l m i o s z t á l y o k tagjai t ö b b időt t ö l t e n e k t e l e v í z i ó z á s s a l , m i n t a középosztálybe l i e k (lásd a 15.1.
ábrát).
453
MÉDIA
Televízió és társadalmi élet
dést irányító normákra és általában mindazokra
A láthatólag egyre
t e s z i k a z e g y é n t c é l j a i n a k e l é r é s é r e . P u t n a m el
a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k r e utal, a m e l y e k k é p e s s é növekvő televíziófogyasztás
[Bowling Alone,
2 0 0 0 ) c í m ű k ö n y v é b e n é s m á s m u n k á i b a n fejt
kérdésről k ö z z é t e t t e l e m z é s e k k ö z ü l k i e m e l k e d
ki,
nek Robert P u t n a m ú j a b b , n a g y h a t á s ú m u n k á i ,
alapul, m e l y e k során a társadalmi tőke jelentős
amelyekben a t á r s a d a l m i t ő k é v e l foglalkozik, va
h a n y a t l á s á t á l l a p í t o t t a m e g a z u t ó b b i n é h á n y év
Neil
magunkat:
Postmannak
közéleti
korában
(Amusing
course in
a to
az Egyesült Á l l a m o k b a n végzett kutatásain
Halálra
szórakozzuk
tized során. P u t n a m ( 1 9 9 6 ) ezért a hanyatlásért
a
show-biznisz
egyetlen bűnbakot tesz felelőssé: a televíziót.
diskurzusok Ourselves
az
tekézünk
mélete,
retikus igen s z k e p t i k u s a n v é l e k e d i k . Az erről a
lamint
amit
Egyedül
lakosságra gyakorolt h a t á s á r ó l s z á m o s m é d i a t e o
Death:
the Age of Show Business,
Public
1986)
Dis
P u t n a m kimutatja, hogy 1 9 5 0 körül, amikor a
sokat
t á r s a d a l m i t ő k e s z i n t j e e l é r t e a c s ú c s o t , az a m e
mondó c í m alatt m e g j e l e n t k ö n y v e .
r i k a i a k alig tíz s z á z a l é k á n a k v o l t a z o t t h o n á b a n szórakozási
televíziókészüléke. 1959-re azonban ez az arány
formaként k o m o l y k é r d é s e k e t vet fel, m i v e l - az ő
már 90 százalékosra emelkedett. Egyes tanulmá
szavaival élve - „a f o r m a k i z á r j a a t a r t a l m a t " . Ez
n y o k szerzői úgy becsülik, hogy az átlagos ame
alatt azt érti, h o g y a t e l e v í z i ó m i n t „ f o r m a " o l y a n
rikai m a k ö r ü l b e l ü l n é g y órát tölt a t e l e v í z i ó e l ő t t
médium, a m e l y n e m k é p e s „ k o m o l y t a r t a l o m "
m i n d e n n a p ( e b b e n e m t a r t o z i k b e l e a z a z idő,
Postman
számára
a
televíziózás
közvetítésére. S z e r i n t e a r a c i o n á l i s é r v e l é s legjob
amikor a tévékészülék csupán a háttérben van
ban nyomtatott s z ö v e g e k f o r m á j á b a n k ö z v e t í t h e
b e k a p c s o l v a ) . A t e l e v í z i ó n é z é s i d ő t a r t a m á r a vo
tő, amelyek a l k a l m a s a k k o m p l e x és k o m o l y tar
natkozó óvatos b e c s l é s e k szerint az U S A - b a n ma
talom kifejezésére. H i v a t k o z á s k é n t v i s s z a n y ú l a
e z a z elfoglaltság t e s z i k i a z á t l a g o s a m e r i k a i a k
19. századig, m e l y e t az „ é r t e l e m k o r á n a k " n e v e z ,
szabadidejének 40 százalékát. P u t n a m rámutat,
amikor még az írott s z ó j á t s z o t t u r a l k o d ó s z e r e p e t
h o g y ez a j e l e n t ő s v á l t o z á s az a m e r i k a i a k élet
a társadalomban. P o s t m a n g o n d o l a t m e n e t e m u
módjában pontosan egybeesik a társadalmi tőke
tat bizonyos h a s o n l ó s á g o k a t M a r s h a l l M c L u h a n -
hanyatlásának éveivel.
nak azzal az állításával, h o g y „a m é d i u m m a g a az üzenet" (lásd 4 4 8 . o.), b á r a z e l e k t r o n i k u s m é d i a jótéteményeit i l l e t ő e n P o s t m a n s o k k a l s z k e p t i k u sabb M c L u h a n n á l . P o s t m a n s z e r i n t a n y o m t a t o t t sajtó m é d i u m a r a c i o n á l i s k ö z ö n s é g e t t e r e m t , m í g a televízió m é d i u m a ú g y m o n d „ s z ó r a k o z t a t o t t " közönséget h o z l é t r e . A t e l e v í z i ó d o m i n á n s sze repével j e l l e m e z h e t ő t á r s a d a l m a k b a n a tájékoz tatás, az oktatás és a p o l i t i k a e g y a r á n t s z ó r a k o z tatássá r e d u k á l ó d i k , ú g y h o g y - m i n t k ö n y v é n e k címe sugallja - n e m t e s z ü n k s e m m i m á s t , c s a k „halálra s z ó r a k o z z u k m a g u n k a t " . pításainak a l á t á m a s z t á s á r a , k ö n y v é t t ö b b e k kö zött azért is bírálják, h o g y i n k á b b c s a k b e n y o m á sokon, m i n t s e m e m p i r i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e ken alapul. R o b e r t P u t n a m a m e r i k a i p o l i t o l ó g u s kapcsolatban ez a bírálat n e m
merül fel.
szóló t é z i s é v e l r é s z l e t e s e b b e n f o g l a l k o z u n k a „Szervezetek
tulajdonítható.
Figyelembe véve más
tényező
ket, p é l d á u l a n é z ő k i s k o l á z o t t s á g , é l e t k o r és n e m e k s z e r i n t i m e g o s z l á s á t is, a t e l e v í z i ó z á s e r ő s negatív korrelációt mutat a társadalmi bizalom m a l és a k ö z ö s s é g i c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e i b e n való
részvétellel.
nálatával,
az
Hasonló
újságolvasás
kritériumok ugyanakkor
hasz pozitív
k o r r e l á c i ó b a n áll a t á r s a d a l m i b i z a l o m m a l és a a t e l e v í z i ó z á s m i é r t á s s a a l á a t á r s a d a l m i tőkét, P u t n a m a m ű s o r o k t a r t a l m á n a k a n é z ő k r e gyako rolt h a t á s á t e m e l i k i . K ü l ö n b ö z ő v i z s g á l a t o k azt mutatják például, hogy a televízióval különösen sok időt eltöltő s z e m é l y e k szokatlanul szkeptiku sak más emberek jóakaratát illetően, és túlbecsü lik a b ű n ö z é s v a l ó d i m é r t é k é t . P u t n a m a z a l á b b i következtetésre jut: „Mint ahogyan az ózonréteg
/ Putnamnek a „társadalmi tőke" hanyatlásáról 16.,
csupán a körülmények véletlen egybeesésének
csoporttagsággal. A n n a k magyarázataként, hogy
Noha P o s t m a n s z e n v e d é l y e s e n érvel m e g á l l a
munkásságával
P u t n a m s z e r i n t a t ö m e g e s t e l e v í z i ó z á s és a tár sadalmi tőke hanyatlása közötti kapcsolat n e m
és
hálózatok"
című
fejezet
ben, a 5 1 9 - 5 2 1 . o l d a l o n . A t á r s a d a l m i tőke f o g a l m á v a l - m i n t l á t t u k - Put nam a h a s z n o s t á r s a d a l m i h á l ó z a t o k r a , a k ö l c s ö nös e l k ö t e l e z e t t s é g és m e g b í z h a t ó s á g é r z é s é r e , az érvényesülésben h a t é k o n y n a k b i z o n y u l ó v i s e l k e
k á r o s o d á s á t i s c s a k s o k é v v e l a z azt k i v á l t ó szén vegyületek használatának elterjedése után mu t a t t á k ki, u g y a n ú g y A m e r i k a t á r s a d a l m i t ő k é j é n e k e r ó z i ó j a i s c s a k t ö b b é v t i z e d d e l a z u t á n vált láthatóvá, hogy a mögötte meghúzódó folyamat megkezdődött." N o h a óva int az 1950-es évek i r á n t i n o s z t a l g i á t ó l , azt állítja, h o g y legfőbb i d e j e kritikusan fellépni a t e c h n o l ó g i a által életünkre gyakorolt h a t á s o k e l l e n ( P u t n a m 1 9 9 5 ) .
15. F E J E Z E T
digitalizálásnak a m é d i á r a gyakorolt mélyreható
Új média
befolyását vizsgáljuk meg. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) médialaboratóriumának las
Negroponte
a
megalapítója,
Digitális
létezés
Nicho
(2002)
című
Digitális
televízió
könyvében a mai kommunikációs technológiák s e g í t s é g é v e l k ö z v e t í t e t t digitális a d a t o k r e n d k í
A 2 1 . s z á z a d e l e j e óta a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é
vüli fontosságát elemzi. A kettes számrendszerre
s i t e c h n o l ó g i a f o r r a d a l m i v á l t o z á s o n m e g y át,
é p ü l ő digitális t e c h n o l ó g i á k r é v é n m i n d e n infor
m e l y n e k s o r á n a m ű s o r k ö z v e t í t é s b e n az analóg
m á c i ó - b e l e é r t v e a k é p e k e t , a m o z g ó k é p e k e t és a
e s z k ö z ö k e t a digitális f o r m á k v á l t j á k fel. Az ana
h a n g o k a t is - „ b i t e k k é " a l a k í t h a t ó át, m e l y e k ér
lóg t e l e v í z i ó a m ű s o r k ö z l é s „régi" r e n d s z e r e : az
t é k e „ 1 " vagy „ 0 " l e h e t . Az 1, 2, 3, 4, 5 s z á m j e g y e k
1 9 4 0 - e s é v e k ó t a m i n d e n ü t t e z t h a s z n á l t á k fel a
digitális m e g f e l e l ő i p é l d á u l 1 , 1 0 , 1 1 , 1 0 0 , 1 0 1
s t ú d i ó k b ó l s u g á r z o t t j e l e k e l j u t t a t á s á r a a televí
stb. A m u l t i m é d i a k i f e j l ő d é s é n e k a l a p j á t a digi-
z i ó k é s z ü l é k e k h e z . Ez a t e c h n o l ó g i a a hangokat
talizáció és az adatfeldolgozás sebessége jelenti:
és k é p e k e t a l e v e g ő n k e r e s z t ü l k ö z v e t í t h e t ő hul
míg korábban a k ü l ö n b ö z ő m é d i u m o k h o z más
l á m o k k á a l a k í t j a át, a m e l y e k a h á z t e t ő n vagy a
m á s t e c h n i k a i e s z k ö z ö k r e (kép-, i l l e t v e h a n g r ö g
t e l e v í z i ó s k é s z ü l é k e k e n e l h e l y e z e t t a n t e n n á k se
z í t ő b e r e n d e z é s e k r e ) v o l t szükség, m a e z e k egyet
gítségével foghatók.
len m é d i u m o n belül (például DVD-ken, személyi s z á m í t ó g é p e k a d a t t á r o l ó i n stb.) j e l e n í t h e t ő k m e g . A s z á m í t ó g é p e k a d a t f e l d o l g o z á s i k a p a c i t á s a az utóbbi években 18 hónaponként megkétszerező dött. E z t ö b b e k k ö z ö t t azt v o n t a m a g á v a l , h o g y ma lehetőségünk van filmeket nézni és zenét h a l l g a t n i az i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l is. A digitali zálás lehetővé teszi továbbá az interaktív m é d i a k i f e j l ő d é s é t : m a g u n k i s a k t í v a n a l a k í t h a t j u k azt, amit n é z ü n k vagy hallgatunk. E b b e n a r é s z b e n a
A digitális t e l e v í z i ó a k é p e k e t és h a n g o k a t ezzel s z e m b e n o l y a n i n f o r m á c i ó k k á a l a k í t j a át, amelye k e t a s z á m í t ó g é p e k k é p e s e k é r t e l m e z n i . A digitá lis a d a t á t v i t e l h á r o m f é l e m ó d o n v a l ó s u l h a t meg: t e l e v í z i ó s a n t e n n á k é s egy d e k ó d e r segítségével (ami gyakran a t é v é k é s z ü l é k h e z csatlakoztatha t ó ) , t o v á b b á m ű h o l d v e v ő a n t e n n á k v a g y kábeles ö s s z e k ö t t e t é s ú t j á n . M a g a a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k eb b e n a z e s e t b e n ú g y m ű k ö d i k , m i n t egy számító gép, és e z t az i n f o r m á c i ó t v i s s z a a l a k í t j a képekké
Ú g y tűnik, a digitális és m ű h o l d a s a d á s v é g t e l e n l e h e t ő s é g e k e t kínál a televíziózásra.
MEDIA llllllllllll 1 1 1 — — •
és hangokká. A m ű s o r k ö z l ő k és a s z o l g á l t a t ó k azt
a k é s z p é n z n e k a tényleges értékét, amit történe
állítják, h o g y a digitális t e l e v í z i ó z á s r a v a l ó átté
tesen a z s e b ü n k b e n hordunk, az elektronikusan
rés n e m c s a k t ö b b c s a t o r n á t , h a n e m j o b b h a n g - é s
ö s s z e k a p c s o l t p é n z p i a c o k o n folyó k e r e s k e d e l m i
képminőséget, v a l a m i n t t o v á b b i s z o l g á l t a t á s o k a t
tevékenység határozza meg. Ezek a p i a c o k az
eredményez. A digitális t é v é l e h e t ő s é g e t n y ú j t
u t ó b b i n é h á n y é v t i z e d s o r á n a s z á m í t ó g é p e k és a
például az i n t e r a k t í v t e l e v í z i ó z á s r a , az i n t e r n e t
műholdas kommunikációs technológia házassá
használatára, a z o t t h o n r ó l t ö r t é n ő b e v á s á r l á s r a
gának gyümölcseként jöttek létre. Egyesek szerint
és a b a n k ü g y l e t e k o t t h o n i i n t é z é s é r e is. A digitá
a t e c h n o l ó g i a a p é n z p i a c o t „gyors ü t e m b e n t ö k é
lis tévé m e g j e l e n é s e m e g t e r e m t e t t e a l e h e t ő s é g e t
l e t e s e n összefüggő, n a p i 2 4 ó r á n k e r e s z t ü l n y i t v a
arra, hogy e g y e t l e n l a e r e n d e z é s b e n o l v a d j o n ö s s z e
á l l ó g l o b á l i s p i a c c á a l a k í t j a át" ( G i b b o n s 1 9 9 0 ) .
a személyi s z á m í t ó g é p és a t e l e v í z i ó , b á r az i l y e n
Ezeknek a fejleményeknek a kialakulásához
készülékeket m é g n e m h a s z n á l j á k s z é l e s k ö r b e n .
négy technológiai trend járult hozzá: a számító
Az Egyesült K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt re
gépek teljesítményének folyamatos növekedése
méli, hogy 2 0 1 2 - i g m e g v a l ó s u l h a t v a l a m e n n y i
( c s ö k k e n ő k ö l t s é g e k m e l l e t t ) , a z a d a t o k digitali
háztartás á t t é r é s e az a n a l ó g t e l e v í z i ó r ó l a digi
z á l á s a ( a m i r ő l a t e l e v í z i ó v a l ö s s z e f ü g g é s b e n az
tálisra: ekkorra t e r v e z i k a z a n a l ó g m ű s o r k ö z l é s
e l ő z ő oldalon ejtettünk szót), beleértve a számító
megszüntetését. E t t ő l k e z d v e m i n d e n a d a t á t v i t e l
g é p e s és a t á v k ö z l é s i t e c h n o l ó g i á k i n t e g r á c i ó j á t ,
digitális ú t o n fog t ö r t é n n i . 2 0 0 4 - i g az E g y e s ü l t
továbbá a m ű h o l d a s k o m m u n i k á c i ó fejlődését,
Királyságban a h á z t a r t á s o k n a k k ö r ü l b e l ü l egy
és végül a száloptikai k á b e l e k létrehozását, a m i
harmad része tért át a digitális t e l e v í z i ó r a .
lehetővé teszi igen sok ü z e n e t n e k ugyanazon a
A brit k ö z ö n s é g s z á m á r a e l é r h e t ő t e l e v í z i ó s csatornák s z á m a a m ű h o l d a s , k á b e l e s és digitá lis t e c h n o l ó g i á k f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t ed dig is j e l e n t ő s e n n ö v e k e d e t t . 2 0 0 3 - b a n az e g y i k
kábelen keresztül történő továbbítását. Az utób bi években kibontakozott óriási sebességű kom munikációs robbanás semmi jelét n e m mutatja a lassulásnak.
szolgáltató, a S k y m á r o l y a n e l ő f i z e t é s i c s o m a g o t ajánlott, a m i 1 8 7 c s a t o r n a k ö z ö t t i v á l a s z t á s i le hetőséget k í n á l t a f o g y a s z t ó k n a k . A digitális te levíziós s z o l g á l t a t á s o k b e l é p é s e a z E g y e s ü l t Ki rályság k e r e s k e d e l m i p i a c á r a 1 9 9 8 - b a n n a g y m é r tékben m e g n ö v e l t e a „ f i z e t ő s " t e l e v í z i ó - m ű s o r o k nézőinek r é s z a r á n y á t . 2 0 0 3 - b a n a b r i t h á z t a r t á sok 2 6 s z á z a l é k a fizetett e l ő m ű h o l d a s t e l e v í z i ó s szolgáltatásokra, m í g a k á b e l t e l e v í z i ó t a l a k o s s á g 9 százaléka v e t t e i g é n y b e ( O F C O M 2 0 0 3 ) .
Az internet kialakulása A z 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n v i l á g o s s á vált, h o g y a jövő n e m az egyedi személyi számítógépeké, ha n e m az egymással hálózati összeköttetésben álló számítógépek globális rendszeréé, az interneté. N o h a sok számítógép-felhasználó annak idején esetleg n e m is volt e n n e k tudatában, a személyi számítógépek legfontosabb funkciójává hamaro s a n a z vált, h o g y a z e g é s z b o l y g ó n k a t átfogó há
Az internet
lózat útján, a m i n i n c s s e n k i n e k vagy semmiféle vállalatnak a tulajdonában, hozzáférési lehetősé
Noha eddig e l s ő s o r b a n az újságokra, a filmre és a televízióra k o n c e n t r á l t u n k , a m é d i a f o g a l m a
get b i z t o s í t s a n a k a v a l a h o l m á s h o l a v i l á g o n tör ténő eseményekhez.
nem s z ű k í t h e t ő le e z e k r e . A m é d i a e g y i k legalap vetőbb a s p e k t u s á t m a g a a z i n f r a s t r u k t ú r a j e l e n
/ Az i n t e r n e t n e k a n e m z e t k ö z i p o l i t i k a i aktiviz
ti, a m e l y e n k e r e s z t ü l az i n f o r m á c i ó k k ö z v e t í t é s e
m u s n ö v e k e d é s é b e n b e t ö l t ö t t s z e r e p é v e l a 20.,
történik. A 2 0 . s z á z a d m á s o d i k f e l é b e n végbe
„Politika,
ment t e c h n o l ó g i a i fejlődés t e l j e s e n m e g v á l t o z
zetben, a 6 7 1 - 6 7 3 . o l d a l o n f o g l a l k o z u n k b ő
tatta
a
távközlés
(telecommunications)
arculatát,
kormányzat,
terrorizmus"
című
feje
vebben.
azt a módot, a h o g y a n az i n f o r m á c i ó k (a h a n g o k vagy a k é p e k ) t o v á b b í t á s a v a l a m i l y e n t e c h n i k a i eszközrendszer s e g í t s é g é v e l m e g v a l ó s u l . Az új k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k á l l n a k a vi
A z i n t e r n e t k i a l a k u l á s a a h i d e g h á b o r ú 1 9 8 9 előt t i p e r i ó d u s á r a e s e t t . A „ n e t " egy b e l s ő k o m m u n i k á c i ó s r e n d s z e r b ő l fejlődött ki, a m i t a z a m e r i k a i
lág pénzügyi r e n d s z e r e i n e k és r é s z v é n y p i a c a i n a k
hadsereg irányító központjában, a Pentagonban
mélyreható á t a l a k u l á s a m ö g ö t t is. A p é n z t ö b b é
h a s z n á l t a k 1 9 6 9 óta. Ez a r e n d s z e r k e z d e t b e n
nem a z s e b ü n k b e n l é v ő a r a n y a t v a g y b a n k j e g y e
- a Pentagon élvonalbeli kutatási programokkal
ket jelenti, h a n e m egyre i n k á b b e l e k t r o n i k u s for
foglalkozó
mát ölt, és a s z á m í t ó g é p e k k ö z v e t í t é s é v e l folya
ced
matosan á r a m l i k a világ b a n k j a i k ö z ö t t . A n n a k
A R P A N E T n e v e t v i s e l t e . A r e n d s z e r c é l j a korlá-
Research
kormányhivatalának Projects Agency,
ÁRPA)
neve után
(Advan -
az
tozott volt. Az Á R P A a r r a szolgált, h o g y a kato
fenyeget.
nai szerződések keretében Amerika különböző
k ö n y v t á r k é n t m ű k ö d ő v i l á g h á l ó t 1 9 9 0 - b e n egy
A
ténylegesen
globális
multimédia-
részein dolgozó tudósok számára lehetővé tegye
s v á j c i fizikai l a b o r a t ó r i u m b a n d o l g o z ó szoftver
forrásaik m e g o s z t á s á t , h o g y j o b b a n k i t u d j á k ak
m é r n ö k t a l á l t a fel, a z e g é s z v i l á g o n v a l ó elterjedé
názni az általuk használt költséges berendezé
sét e l ő s e g í t ő szoftvert p e d i g a z i l l i n o i s i e g y e t e m
seket. S z i n t e m e l l é k e s g o n d o l a t k é n t v e t ő d ö t t fel
e g y i k h a l l g a t ó j a írta m e g . A f e l h a s z n á l ó k általá
megalkotóiban, hogy a rendszer alkalmas lehet
b a n v a l a m i l y e n „ b ö n g é s z ő p r o g r a m " segítségével
ü z e n e t e k k ü l d é s é r e is: így s z ü l e t e t t m e g a z elekt
n a v i g á l n a k a h á l ó z a t o n , a m e l y l e h e t ő v é t e s z i szá
r o n i k u s p o s t a , a z e-mail.
mukra, hogy információt keressenek, eljussanak
A P e n t a g o n n á l h a s z n á l t h á l ó z a t az
1980-as
b i z o n y o s h á l ó z a t i o l d a l a k r a és a z o k a t a k é s ő b b i
é v e k elejéig m i n d ö s s z e 5 0 0 s z á m í t ó g é p b ő l állt,
visszatérés
amelyek a katonai célokat szolgáló laboratóriu
maguk számára. A világhálóról a dokumentumok
megkönnyítésére
megjelölhessék
a
mokban és az egyetemek informatikai tanszékei
és p r o g r a m o k gazdag v á l a s z t é k a t ö l t h e t ő le a sa
n é l h e l y e z k e d t e k e l . A z u t á n m á s e g y e t e m i kuta
ját s z á m í t ó g é p ü n k r e , a p o l i t i k a i j e l l e g ű k o r m á n y
t ó k is k e z d t e k h o z z á k a p c s o l ó d n i , a saját c é l j a i k r a
d o k u m e n t u m o k t ó l a v í r u s e l l e n ő r z ő szoftvereken
h a s z n á l v a fel a r e n d s z e r t . 1 9 8 7 - r e az i n t e r n e t m á r
k e r e s z t ü l a s z á m í t ó g é p e s j á t é k o k i g . A hálóza
2 8 e z e r g a z d a s z á m í t ó g é p e t foglalt m a g á b a n , i g e n
t i o l d a l a k egyre k i f i n o m u l t a b b á v á l t a k , m a már s z i n t e m i n d e n t k í n á l n a k , m i s z e m - s z á j n a k inge
sok egyetemen és kutatólaboratóriumban. A
kereskedelmi
Service
Providers,
internetszolgáltatók ISPs]
megjelenése,
(Internet amelyek
m o d e m e k segítségével betárcsázós, majd később széles sávú hozzáférést nyújtottak a hálózathoz, ösztönözte az o n l i n e kapcsolatokkal ellátott ma gánháztartások
részarányának
növekedését
is.
r e . S o k h á l ó z a t i o l d a l t a f e n n t a r t ó i k g a z d a g o n il l u s z t r á l n a k grafikai e l e m e k k e l é s f é n y k é p e k k e l , m á s o k v i d e o - és h a n g f á j l o k a t is t a r t a l m a z n a k . A v i l á g h á l ó s z o l g á l a l e g f ő b b k ö z v e t í t ő felületként az „e-kereskedelem", az online üzleti tranzakciók s z á m á r a is.
Megdöbbentően változatos háttérből érkező em
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a s z e m é l y i számító
berek sokaságának k ö z r e m ű k ö d é s e révén az on
g é p e k s z a p o r o d á s á v a l p á r h u z a m o s a n a z utóbbi
line szolgáltatások, elektronikus hirdetőtáblák,
években jelentősen növekedett az internethez
csevegőszobák
v a l ó o t t h o n i h o z z á f é r é s a r á n y a is. 2 0 0 4 m á s o d i k
és
szoftverkönyvtárak
sokasága
j ö t t l é t r e a h á l ó z a t o n , k e z d e t b e n f ő k é n t az Egye
n e g y e d é b e n A n g l i á b a n a h á z t a r t á s o k 5 2 százalé
s ü l t Á l l a m o k b a n , de ma m á r s z e r t e a v i l á g o n . A
k a ( 1 2 , 8 m i l l i ó h á z t a r t á s ) r e n d e l k e z e t t internet
nagyvállalatok szintén bekapcsolódtak a mozga
hozzáféréssel, míg ugyanez az arány az 1998.
l o m b a . 1 9 9 4 - b e n a v i l á g h á l ó n m e g j e l e n ő vállala
m á s o d i k n e g y e d é b e n m é g c s a k 9 s z á z a l é k o s volt,
t o k s z á m a m á r m e g h a l a d t a a z e g y e t e m e k é t , s így
a m i 2,2 m i l l i ó h á z t a r t á s t j e l e n t e t t ( l á s d a 15.2.
ezek váltak a hálózat domináns felhasználóivá.
ábrát).
Az internet legismertebb felhasználási módját
A b r i t s t a t i s z t i k a i h i v a t a l f e l m é r é s e s z e r i n t azok
az ú g y n e v e z e t t „ v i l á g h á l ó " (World Wide Web) j e
a f e l n ő t t e k , a k i k a z e l ő z ő h á r o m h ó n a p b a n hasz
lenti, amely - a kakukkfiókához h a s o n l ó a n - már
n á l t á k az i n t e r n e t e t , a l e g g y a k o r i b b f e l h a s z n á l á s i
túlnőtte
c é l k é n t a z e-máil ü z e n e t e k k ü l d é s é t é s fogadását
befogadóját
és
annak
15.2. ábra
kiszorításával
Az i n t e r n e t - h o z z á f é r é s s e l
r e n d e l k e z ő h á z t a r t á s o k az
Egyesült Királyságban, 1998-2004 (százalékban) 50
Forrás:
••lllll
National Statistics Online 2004. 1998 1999 2000 2001
2002
2003
2004
15.1.
táblázat
Az
internetfelhasználók
aránya
a
vilá-
g o n (2002, e z e r f ő b e n ) Valamennyi f e j l ő d ő ország
40,9
A legkevésbé fejlett o r s z á g o k
l á g r e n d e t . Az i n t e r n e t e n folyó i n f o r m á c i ó c s e r e a k i b e r t é r b e n zajlik. A k i b e r t é r az i n t e r n e t e t a l k o t ó
2,8
s z á m í t ó g é p e k g l o b á l i s h á l ó z a t á b a n l é t r e j ö t t inter akciós teret jelenti. A kibertérben n e m „emberek" vagyunk többé, h a n e m c s u p á n ü z e n e t e k k é n t je
Arab á l l a m o k
28,0
Kelet-Ázsia és a C s e n d e s - ó c e á n t é r s é g e
60,9
n e m lehetünk biztosak más emberek identitásá
Latin-Amerika és a K a r i b - t e n g e r t é r s é g e
81,2
b a n , n e m t u d h a t j u k , férfiak-e v a g y n ő k , é s é p p e n
Dél-Ázsia
14,9
Fekete-Afrika
9,6
Közép- és kelet-európai o r s z á g o k
71,8
és a Független Á l l a m o k K ö z ö s s é g e OECD-országok Magas jövedelmű OECD-országok M a g a s h u m á n fejlettségi index (Human
Development Index,
Alacsony h u m á n fejlettségi index Magas jövedelem
h o l v a n n a k . V a n egy h í r e s k a r i k a t ú r a a z i n t e r n e t ről, a m e l y e n egy k u t y a ül a s z á m í t ó g é p előtt, és így s z ó l az őt figyelő m á s i k k u t y á h o z : „Az a leg j o b b a z i n t e r n e t b e n , h o g y s e n k i s e m tudja r ó l a d , h o g y k u t y a vagy."
383,1
A z i n t e r n e t v i l á g m é r e t ű e l t e r j e d é s e f o n t o s kér
450,5
d é s e k e t v e t fel a s z o c i o l ó g u s o k s z á m á r a . Az in
382,6
ternet
HDI)
Közepes h u m á n fejlettségi index
lenünk meg egymás képernyőjén. Az interneten
átalakítja m i n d e n n a p i életünk körvona
lait, feloldja a g l o b á l i s és a h e l y i k é r d é s e k k ö z ö t t i 37,3
h a t á r o k a t , új c s a t o r n á k a t n y ú j t a k o m m u n i k á c i ó
5,9
é s a z i n t e r a k c i ó s z á m á r a , é s egyre t ö b b m i n d e n
445,8
napi feladat o n l i n e elintézését teszi lehetővé. Mi közben azonban izgalmas új lehetőségeket kínál
Közepes j ö v e d e l e m
59,5
Alacsony j ö v e d e l e m
13,0
a z z a l fenyeget, h o g y a l á á s s a a z e m b e r i k a p c s o l a
Világ
99,4
tokat é s k ö z ö s s é g e k e t . N o h a „az i n f o r m á c i ó k o r a "
Forrás: U N D P 2 0 0 4 .
(85 százalék), v a l a m i n t a k ü l ö n b ö z ő á r u k r a és szolgáltatásokra v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k k e r e s é
a t á r s a d a l o m v i l á g á n a k k u t a t á s á h o z is, e g y ú t t a l
még csak kezdeti
fejlődési
fázisában van,
sok
s z o c i o l ó g u s m á r i s vitatja a z i n t e r n e t j e l e n társa d a l m a k r a g y a k o r o l t b o n y o l u l t h a t á s a i n a k követ kezményeit.
sét (82 s z á z a l é k ) j e l ö l t é k m e g . A h o z z á f é r é s leg
Az i n t e r n e t n e k a t á r s a d a l m i i n t e r a k c i ó k r a gya
gyakoribb h e l y s z í n e a m e g k é r d e z e t t e k o t t h o n a
k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s v é l e m é n y e k k é t na
volt (82 s z á z a l é k ) , ezt a m u n k a h e l y e k k ö v e t t é k
gyobb kategóriába oszthatók. Az egyik oldalon
(42 százalék). 2 0 0 4 j ú l i u s á b a n a f e l n ő t t l a k o s s á g
a z o k a m e g f i g y e l ő k á l l n a k , a k i k az o n l i n e vilá
3 7 százaléka m é g s o h a s e m h a s z n á l t a a z i n t e r n e
got o l y a n ú j t í p u s ú , e l e k t r o n i k u s ú t o n l é t e s í t h e
tet ( H M S O 2 0 0 4 ) .
tő és ápolható kapcsolatok melegágyának tekin
Azt, h o g y g l o b á l i s s z i n t e n ö s s z e s e n h á n y e m
tik, a m e l y e k e r ő s í t h e t i k v a g y h e l y e t t e s í t h e t i k a
bernek v a n i n t e m e t c s a t l a k o z á s i l e h e t ő s é g e , p o n
hagyományos
tosan n e m tudjuk, d e a z E N S Z b e c s l é s e i s z e r i n t
ternet révén utazásaink vagy h o s s z a b b külföldi
személyes
interakciókat.
Az
in
2000-ben a világ l a k o s s á g á n a k k ö r ü l b e l ü l egyti
tartózkodásunk idején is rendszeresen kommu
zed része t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó k k ö z é ,
n i k á l h a t u n k o t t h o n m a r a d t b a r á t a i n k k a l é s roko
és ez az a r á n y g y o r s a n n ö v e k s z i k . Az i n t e r n e t h e z
n a i n k k a l . K ö n n y e b b e n e l v i s e l h e t ő v é v á l i k a z el
való hozzáférés a z o n b a n r e n d k í v ü l e g y e n e t l e n ü l
s z a k a d á s és a t á v o l l é t . Az i n t e r n e t l e h e t ő v é t e s z i
oszlik m e g (lásd a 2 5 . 2 . táblázatot). 2 0 0 2 - b e n a
új t í p u s ú k a p c s o l a t o k k i a l a k u l á s á t is: a k ü l ö n f é l e
országok lakosságának például Nyu
„ c s e v e g ő f ó r u m o k o n " a z e m b e r e k t e t s z ő l e g e s fel
gat-Európában v a g y É s z a k - A m e r i k á b a n k ö r ü l b e
használói nevek alatt találkozhatnak egymással
gazdagabb
lül a 45 s z á z a l é k a t a r t o z o t t az i n t e r n e t f e l h a s z n á
és megbeszélhetik az őket k ö l c s ö n ö s e n érdeklő
lók közé, m í g a s z e g é n y o r s z á g o k b a n - i d e é r t v e
kérdéseket. Ezek a kibertérben létesített kapcso
Afrika l e g n a g y o b b r é s z é t - a n é p e s s é g m i n d ö s s z e
latok n é h a elmélyült elektronikus barátságokká
1,3 százaléka.
fejlődnek,
é s s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k h o z i s ve
z e t h e t n e k . S o k i n t e r n e t f e l h a s z n á l ó aktív o n l i n e k ö z ö s s é g e k tagjává válik,
Az internet hatásai Az egyre g y o r s u l ó t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k vilá gában s e n k i s e m l e h e t b i z t o s a b b a n , h o g y m i t tar togat a j ö v ő . S o k a n ú g y látják, h o g y az i n t e r n e t jól p é l d á z z a a 2 0 . s z á z a d v é g é n k i a l a k u l ó új vi
amelyek minőségileg
k ü l ö n b ö z n e k a fizikai v i l á g b a n m ű k ö d ő k ö z ö s s é geiktől. A z i n t e r n e t e t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó k po zitív k i e g é s z í t ő j é n e k t e k i n t ő t u d ó s o k azt állítják, h o g y a z i n t e r n e t k i t e r j e s z t i é s gazdagítja a z e m b e rek társadalmi hálózatát. A m á s i k o l d a l o n a z o k á l l n a k , a k i k k e v é s b é lel-
k e s é n v i s z o n y u l n a k a f e j l e m é n y e k h e z . Az, h o g y
k á c i ó s e s z k ö z ö k u g y a n a k k o r s o k f é l e m ó d o n gaz
az emberek m i n d többet kommunikálnak online
d a g í t o t t á k is a t á r s a d a l o m világát.
é s m i n d e n n a p i t e e n d ő i k egyre n ö v e k v ő r é s z é t a
Csakúgy, m i n t k o r á b b a n a t e l e v í z i ó , az inter
k i b e r t é r b e n i n t é z i k , g y a k r a n azt h o z z a m a g á v a l ,
net is egyaránt kelt r e m é n y e k e t és félelmeket. El
h o g y k e v e s e b b i d ő t t ö l t e n e k e g y m á s s a l a fizikai
fogjuk v e s z í t e n i i d e n t i t á s u n k a t a k i b e r t é r b e n ? A
v i l á g b a n . E g y e s s z o c i o l ó g u s o k a t t ó l félnek, h o g y
s z á m í t ó g é p e s t e c h n o l ó g i a n e m s z o l g á l n i fog ben
a z i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a t e r j e d é s e n ö v e k v ő társa
n ü n k e t , h a n e m u r a l k o d n i fog r a j t u n k ? A z embe
d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s h e z és a k ö z ö s s é g e k a t o m i
r i l é n y e k v i s s z a f o g n a k v o n u l n i egy a n t i s z o c i á l i s
z á l ó d á s á h o z fog v e z e t n i . S z e r i n t ü k a s z é l e s sávú
o n l i n e v i l á g b a ? M i n d e z e k r e a k é r d é s e k r e majd
otthoni internet-hozzáférés egyik h a t á s a k é n t az
n e m teljes b i z o n y o s s á g g a l „ n e m m e l " válaszolha
e m b e r e k kevesebb „értékes időt" töltenek csa
tunk. M i n t korábban a „közelség kényszerének"
ládjukkal és barátaikkal. Az internet káros hatás
t á r g y a l á s a k o r az 5. fejezetben ( 1 3 6 . o.) láttuk, az
s a l v a n a c s a l á d i é l e t r e i s : a m u n k a és az o t t h o n
emberek n e m folyamodnak a videokonferencia
közötti határvonalak elmosódása következtében
eszközéhez,
a m u n k a i d ő l e j á r t a u t á n s o k a n o t t h o n folytatják a
részt v e n n i egy t a n á c s k o z á s o n . A g a z d a s á g i tár
ha
van
lehetőségük
személyesen
munkát, azoknak a feladatoknak a befejezésével
saságok v e z e t ő i n e k ma jóval több elektronikus
vagy a p o s t a i n t é z é s é v e l , a m i r e a n a p f o l y a m á n
kommunikációs
n e m j u t o t t i d e j ü k . A z e m b e r i é r i n t k e z é s r e for
m i n t b á r m i k o r e z e l ő t t , m é g i s n ö v e k s z i k a szemé
d í t h a t ó i d ő c s ö k k e n , s é r ü l n e k a s z e m é l y e s kap
l y e s ü z l e t i m e g b e s z é l é s e k s z á m a is.
csolatok, háttérbe szorulnak a szórakozás olyan h a g y o m á n y o s formái, m i n t p é l d á u l a s z í n h á z b a j á r á s v a g y az o l v a s á s , s m i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t a t á r s a d a l m i élet s z ö v e t e m e g g y e n g ü l .
lehetőség
áll
rendelkezésére,
M a n u e l C a s t e l l s s z o c i o l ó g u s s z e r i n t a z internet azért fog t o v á b b t e r j e d n i é s b ő v ü l n i , m e r t lehető vé t e s z i a k o r u n k m e g h a t á r o z ó s z e r v e z e t i struk túráját j e l e n t ő h á l ó z a t o k virágzását.
/ Az i n t e r n e t h a s z n á l a t t e r j e d é s e k o m o l y k é r d é
s e k e t vet fel t o v á b b á a s z e m é l y e s i d e n t i t á s r ó l ,
lalkozunk
új k ö z ö s s é g i f o r m á k a t t e r e m t és új l e h e t ő s é g e
műfejezetben,
16.,
a az
„Szervezetek
516-518.
és
hálózatok"
cí
oldalon.
ket n y ú j t a d e m o k r a t i k u s r é s z v é t e l r e . E z e k k e l a
kérdésekkel
mindennapi
az
élet"
5.,
„Társadalmi
című
fejezetben
interakció
és
A h á l ó z a t o k l é n y e g é h e z t a r t o z ó r u g a l m a s s á g és
foglalkoz
a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ó r i á s i e l ő n y ö k e t biztosít
tunk, a 1 3 3 - 1 3 6 . oldalon.
számukra a racionális,
hierarchikus
felépítésű
s z e r v e z e t e k r é g e b b i t í p u s a i v a l s z e m b e n . Castells Hogyan kell tehát értékelnünk ezeket az ellen
k i m u t a t t a , h o g y a z i n t e r n e t r é v é n a z ü z l e t i vál
tétes álláspontokat? M i n d e n b i z o n n y a l m i n d k é t
l a l k o z á s o k k é p e s s é v á l n a k d e c e n t r a l i z á l t é s igen
o l d a l o n t a l á l u n k h e l y t á l l ó k i j e l e n t é s e k e t . A z in
összetett tevékenységek globális koordinációjára.
t e r n e t k é t s é g k í v ü l kitágítja l á t ó k ö r ü n k e t é s s o h a
A z e g y é n i f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a a z i n t e r n e t le
n e m látott l e h e t ő s é g e k e t nyújt a m á s o k k a l v a l ó
h e t ő v é t e s z i a m u n k a és az ö n á l l ó vállalkozás új
kapcsolatteremtésre. Ám az a nyaktörő sebesség,
k o m b i n á c i ó i t , e l ő s e g í t i az ö n k i f e j e z é s t , az együtt
a m e l l y e l terjed, e g y ú t t a l k i h í v á s o k a t é s fenyege
m ű k ö d é s t és a k ö z ö s s é g i é r i n t k e z é s e k e t , a poli
tést i s j e l e n t a z e m b e r i i n t e r a k c i ó h a g y o m á n y o s
tikai a k t i v i s t á k s z á m á r a p e d i g l e h e t ő s é g e t nyújt
formáira
nézve.
Az
valószínűtlennek
látszik,
h o g y i n t e r n e t r a d i k á l i s a n á t a l a k í t j a a társadal m u n k a t egy s z é t t ö r e d e z e t t , s z e m é l y t e l e n n é vált világot h o z v a létre, a h o l a z e m b e r e k r i t k á n m e részkednek ki az otthonaikból és elveszítik termé szetes k o m m u n i k á c i ó s képességeiket. Körülbelül ö t v e n évvel e z e l ő t t , a m i k o r a t e l e v í z i ó b e r o b b a n t
sok
embert
összefogó
hálózatok
kialakítására,
melyek révén együttműködhetnek egymással és ü z e n e t e i k e t t e r j e s z t h e t i k s z e r t e a v i l á g o n . McLu h a n k i f e j e z é s é n e k p a r a f r á z i s a k é n t , m i s z e r i n t „a m é d i u m m a g a a z ü z e n e t " , C a s t e l l s azt állítja, hogy ma „a hálózat maga az üzenet" ( 2 0 0 1 ) .
a m é d i a v i l á g s z í n p a d á r a , s o k a n u g y a n i l y e n vész j ó s l ó a n b e s z é l t e k v á r h a t ó h a t á s á r ó l . A magányos tömeg
(1996)
1950-es
című
könyvükben,
amelyben
az
évek amerikai társadalmának nagyha
tású szociológiai elemzését adták közre, David R i e s m a n és szerzőtársai aggodalmukat fejezték ki a t e l e v í z i ó c s a l á d o k r a és k ö z ö s s é g e k r e gyakorolt h a t á s a i t i l l e t ő e n . E z e k egy r é s z e j o g o s n a k b i z o nyult, a z o n b a n a t e l e v í z i ó és a t ö m e g k o m m u n i
MÉDIAELMÉLETEK E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s eszkö z ö k t a n u l m á n y o z á s á n a k k é t l e g n a g y o b b hatású elméleti irányzatát, a funkcionalista, konfliktuselméletet vizsgáljuk meg,
illetve a
é s bemuta
t u n k n é h á n y f o n t o s a b b ú j a b b h o z z á s z ó l á s t a z el méleti vitákhoz.
Funkcionalizmus
Konfliktuselméletek
A 2 0 . század k ö z e p é n C h a r l e s W r i g h t és H a r o l d
Európában
Laswell f u n k c i o n a l i s t a t e o r e t i k u s o k azt vizsgál
k o n f l i k t u s e l m é l e t e i v á l t a k n é p s z e r ű v é . A z aláb
ták, hogy a m é d i a m i l y e n m ó d o k o n j á r u l h o z z á a
biakban a tágabban értelmezett marxista néző
társadalmi i n t e g r á c i ó h o z ( W r i g h t 1 9 4 0 ; L a s w e l l
pontról kiinduló két legfontosabb médiaelméleti
1948).
i r á n y z a t o t , a p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i és a kultúr-
a
tömegkommunikációs
eszközök
ipari megközelítést vesszük szemügyre. Hasonló / A f u n k c i o n a l i s t a e s z m é k k e l az 1., „Mi a szocio lógia"
című fejezetben
foglalkoztunk
a
36-37.
felfogásból i n d u l t ki t ö b b e k k ö z ö t t a G l a s g o w - i (Glasgow
Médiacsoport
Media
Grow)
nagy
ha
t á s ú m u n k á s s á g a is, a m i t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n is
oldalon.
mertetünk. Denis
McQuail
médiaelméleti
munkái
(2003)
nyomán a m é d i a l e g f o n t o s a b b t á r s a d a l m i funk
A politikai gazdaságtani irányzat
cióit az a l á b b i a k s z e r i n t t e k i n t h e t j ü k át: 1. Tájékoztatás.
A
média
az
információk
ál
landó folyamát nyújtja s z á m u n k r a a világról, a
A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t a m é d i á t egy
forgalmi dugókra f i g y e l m e z t e t ő w e b k a m e r á s fel
fajta i p a r á g n a k t e k i n t i és azt a m ó d o t vizsgálja,
vételektől
és
rádióközleményektől
sűrűn k ö v e t ő i d ő j á r á s - j e l e n t é s e k i g ,
egymást
ahogyan a főbb k o m m u n i k á c i ó s eszközök ma
a részvény
g á n é r d e k e l t s é g e k k e z é b e k e r ü l n e k . A m é d i a tu
az
piaci hírekig és a b e n n ü n k e t s z e m é l y e s e n é r i n t ő
lajdonviszonyai gyakran koncentrálódtak a múlt
kérdésekkel k a p c s o l a t o s b e s z á m o l ó k i g .
b a n i s n é h á n y gazdag m é d i a m á g n á s k e z é b e n : a
2. Korreláció. A m é d i a m a g y a r á z a t o k a t is nyújt
sajtóbárók uralkodó szerepével a háború előtti
és segít m e g é r t e n i az á l t a l a s z o l g á l t a t o t t i n f o r m á
brit s a j t ó b a n a 4 5 0 - 4 5 1 . o l d a l o n f o g l a l k o z t u n k .
ciók összefüggéseit. T á m o g a t j a a k i a l a k u l t társa
A g l o b a l i z á c i ó k o r á b a n a m é d i a b i r t o k o s a i n a k ha
dalmi n o r m á k a t , és f o n t o s s z e r e p e t j á t s z i k a gyer
talma átnyúlik a n e m z e t i határokon. Az alábbiak
mekek s z o c i a l i z á c i ó j á b a n . (A s z o c i a l i z á c i ó v a l bő
b a n r ö v i d e n b e m u t a t j u k egy a u s z t r á l i a i s z ü l e t é s ű
vebben a 6. fejezetben 3. Folyamatosság.
médiamogul, Rupert M u r d o c h birodalmát, amely
foglalkoztunk.)
A m é d i a f o n t o s f u n k c i ó t tölt
be a d o m i n á n s k u l t ú r a m e g j e l e n í t é s é b e n , az új
m a g á b a n foglalja a S k y m ű h o l d a s c s a t o r n á k a t é s s z á m o s m á s g l o b á l i s m é d i u m o t i s ( 4 8 0 - 4 8 1 . o.).
társadalmi f e j l e m é n y e k t u d a t o s í t á s á v a l a k ö z v é
A p o l i t i k a i g a z d a s á g t a n i i r á n y z a t h í v e i azt ál
leményben, v a l a m i n t a k ö z ö s é r t é k r e n d k i a l a k í
lítják, h o g y a g a z d a s á g i é r d e k e k k i s z o r í t j á k azok
tásában.
n a k a hangját a médiából, akik n e m rendelkez
4. Szórakoztatás.
A média
szórakozási
lehető
n e k gazdasági
hatalommal,
és
még
a
szóhoz
séget és k i k a p c s o l ó d á s t nyújt, s e z z e l c s ö k k e n t i a
jutó körökből is azok hallathatják leginkább a
társadalmi feszültségeket.
hangjukat, akik a legkevésbé bírálják a javak je
5. Mobilizálás.
A g a z d a s á g i fejlődés,
a munka,
lenlegi megoszlását a világon (Golding-Murdock
a vallásgyakorlás és - h á b o r ú i d e j é n - a k ö z ö s s é g i
1 9 9 7 ) . Ezt az irányzatot népszerűsítette a radiká
összefogás ö s z t ö n z é s é v e l a m é d i a k a m p á n y s z e
lis n é z e t e i r ő l h í r e s a m e r i k a i g o n d o l k o d ó , N o a m
rűen m o b i l i z á l h a t j a a t á r s a d a l m a t e c é l o k meg
Chomsky
valósítása é r d e k é b e n .
ványos
Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a f u n k c i o n a l i s t a m é diaelméletek v i s s z a s z o r u l ó b a n v a n n a k . E z t a z irányzatot e l s ő s o r b a n a z é r t b í r á l j á k , h o g y a kö
cular
is
a
eredményei Achievement
Médiakontroll: [Media of
a
Control:
Propaganda,
propaganda
lát
The
Specta
1991)
című
munkájában. Chomsky
élesen bírálta
a nagy részvénytár
zönséget n e m a m é d i a ü z e n e t e k aktív é r t e l m e z ő
s a s á g o k u r a l k o d ó s z e r e p é t az a m e r i k a i és a glo
jének, h a n e m c s u p á n p a s s z í v b e f o g a d ó n a k te
bális médiában, amely szerinte a közönséghez
kinti. (A k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l k a p c s o l a t o s ú j a b b ,
eljutó i n f o r m á c i ó k szigorú kontrolljához vezet.
alaposabban k i d o l g o z o t t e l m é l e t e k k e l k é s ő b b , a
A hidegháború idején ezek a nagyvállalatok úgy
466-467. oldalon foglalkozunk.) A funkciona
irányították a tömegkommunikációs eszközöket,
lista s z e m l é l e t e t s o k a n a z é r t i s e l u t a s í t j á k , m e r t
hogy létrehozzák, illetve fenntartsák a Szovjet
beéri a j e l e n s é g e k l e í r á s á v a l , é s n e m t ö r e k s z i k
u n i ó t ó l v a l ó f é l e l e m a t m o s z f é r á j á t . C h o m s k y azt
a megmagyarázásukra. A funkcionalista elméle
állítja, h o g y a S z o v j e t u n i ó 1 9 9 1 . é v i ö s s z e o m l á s á t
tek n é p s z e r ű s é g é n e k c s ö k k e n é s é v e l a z e l e m z é s
követően a nagyvállalati tulajdonban lévő m é d i a
más formái, k ö z t ü k k ü l ö n ö s e n a m a r x i z m u s h a
- például
tását m u t a t ó k o n f l i k t u s e l m é l e t e k k e r ü l t e k elő
h a n g o z t a t á s á v a l - új
térbe.
jeszteni a lakosságban azzal a céllal, hogy ezek
a
globális
terrorizmus félelmeket
veszélyeinek igyekszik
ger
„ t e r m e l é s e " é p p ú g y s z a b v á n y o s s á é s nyereségér d e k e l t s é g ű v é vált, m i n t a t ö b b i iparág. A tömeg t á r s a d a l o m b a n a s z a b a d i d ő i p a r t a „ m e g f e l e l ő " ér t é k e k k i a l a k í t á s á r a h a s z n á l t á k fel a k ö z ö n s é g b e n : a szabadidő többé n e m kikapcsolódást jelentett a m u n k á b ó l , h a n e m arra v a l ó f e l k é s z ü l é s t . A F r a n k f u r t i I s k o l a tagjai s z e r i n t a kultúripar t e r j e s z k e d é s e a m a g a i g é n y t e l e n és standardizált t e r m é k e i v e l a l á á s s a a z e m b e r e k független kriti kai gondolkodásra való képességét. A művészet e l t ű n i k , e l á r a s z t j a a k o m m e r c i a l i z m u s - lásd pél d á u l „ M o z a r t l e g n a g y o b b s l á g e r e i " -, és a kultú rát felváltja a s z ó r a k o z t a t á s . Az 1 9 5 0 - e s é v e k b e n L a z a r s f e l d és M e r t o n így j e l l e m e z t é k ezt a folya m a t o t A m e r i k á b a n : „Úgy t ű n i k , h o g y a gazdasági h a t a l o m c s ö k k e n t e t t e a d o l g o z ó k k ö z v e t l e n ki z s á k m á n y o l á s á t , és áttért a l e l k i k i z s á k m á n y o l á s finomabb
módszereire"
(idézi
Curran-Seaton
2003).
Ujabb elméletek Rupert M u r d o c h vállalatbirodalma, a hat kontinensre terjed latok
mellett m a g á b a n
ki.
N e w s Corporation
M á s jelentősebb médiaválla
foglalja
a News of the
Jürgen Habermas: a közszféra
World és
a Sun c í m ű m a g a z i n o k a t , v a l a m i n t r é s z b e n a T w e n t i e t h C e n t u r y Fox, a H a r p e r C o l l i n s é s a S k y t á r s a s á g o k a t .
J ü r g e n H a b e r m a s n é m e t filozófus é s szociológus munkássága
a társadalomelméleti
gondolkodás
F r a n k f u r t i I s k o l á j á h o z k a p c s o l ó d i k . O is foglal a félelmek megakadályozzák a valódi kérdések,
k o z o t t a F r a n k f u r t i I s k o l a á l t a l felvetett témákkal,
például a nagyvállalatok elszámoltathatóságának
de a z o k v i z s g á l a t á t m á s i r á n y b a n fejlesztette to
h i á n y á b ó l vagy a d e m o k r á c i a d e f i c i t j é b ő l a d ó d ó
v á b b . E l e m e z t e a m é d i a f e j l ő d é s é t a 1 8 . század
p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á t a k ö z v é l e m é n y b e n , és
e l e j é t ő l e g é s z e n n a p j a i n k i g , f e l v á z o l v a a z úgyne
elejét vegyék az ezekkel kapcsolatos társadalmi
vezett „közszféra" kialakulását, majd hanyatlását
vitáknak.
( 1 9 8 1 ) . A k ö z s z f é r a a n y i l v á n o s v i t á k arénáját je l e n t i , a h o l l e h e t ő s é g n y í l i k a k ö z é r d e k ű kérdések m e g v i t a t á s á r a és a v é l e m é n y e k ü t k ö z t e t é s é r e .
A kultúripar
H a b e r m a s s z e r i n t a k ö z s z f é r a e l ő s z ö r London, Párizs és m á s európai nagyvárosok szalonjaiban
A F r a n k f u r t i I s k o l a t ö b b tagja, k ö z t ü k T h e o d o r e
és k á v é h á z a i b a n fejlődött ki (az e g y i k i l y e n sza
Adorno ( 1 9 0 3 - 1 9 6 9 ) is élesen bírálta a tömeg
l o n t az 1. fejezetben m u t a t t u k b e , a 2 6 . oldalon).
k o m m u n i k á c i ó s eszközök társadalmi hatásait. Az
A m ú l t b a n e l s ő s o r b a n e z e k a t á r s a s á g i fórumok
1 9 2 0 - a s é v e k b e n a M a r x i n s p i r á l t a e l m é l e t i gon
s z o l g á l t a k a z e m b e r e k ö s s z e j ö v e t e l e i n e k helyszí
d o l k o d ó k b ó l m e g a l a k u l ó F r a n k f u r t i I s k o l a képvi
n é ü l , a h o l m e g t á r g y a l h a t t á k a z a k t u á l i s kérdése
s e l ő i m i n d a z o n á l t a l ú g y vélték, h o g y M a r x n é z e
ket, s a h o l a p o l i t i k a i v i t á k k ü l ö n ö s e n fontossá
tei r a d i k á l i s f e l ü l v i z s g á l a t r a s z o r u l n a k . E g y e b e k
v á l t a k . N o h a az itt folytatott e s z m e c s e r é k b e n a
k ö z ö t t e g y e t é r t e t t e k a b b a n , h o g y M a r x n e m for
l a k o s s á g n a k c s a k egy c s e k é l y h á n y a d a vett részt,
dított e l e g e n d ő f i g y e l m e t a k u l t ú r a b e f o l y á s á r a a
H a b e r m a s s z e r i n t a p o l g á r i s z a l o n o k d ö n t ő sze
modern kapitalista társadalomban.
r e p e t j á t s z o t t a k a d e m o k r á c i a k o r a i fejlődési sza
A F r a n k f u r t i I s k o l a g o n d o l k o d ó i azt állították,
k a s z á b a n , m i v e l e z e k b e n a l a k u l t a k ki a politikai
h o g y a s z a b a d i d ő s elfoglaltságok t e r é n is végbe
p r o b l é m á k n y i l v á n o s v i t á k ú t j á n t ö r t é n ő meg
m e n t egyfajta i p a r o s í t á s . R é s z l e t e k b e m e n ő e n ta
o l d á s á n a k e s z m é i . A k ö z s z f é r á b a n az emberek
nulmányozták az általuk „kultúriparnak" nevezett
n e k - l e g a l á b b i s e l v b e n - l e h e t ő s é g ü k n y í l i k arra,
gazdasági ágazat m ű k ö d é s é t , b e l e é r t v e a film, a
h o g y e g y e n l ő f e l e k k é n t r é s z t v e g y e n e k a közérde
televízió, a p o p z e n e , a rádió, a n a p i sajtó és a m a
k ű k é r d é s e k r ő l folyó n y i l v á n o s v i t á k b a n .
g a z i n o k v i l á g á h o z tartozó s z ó r a k o z t a t ó iparágakat (Horkheimer-Adorno 1 9 9 0 ) . Szerintük a kultúra
A k ö z s z f é r a k o r a i f e j l ő d é s i f á z i s á h o z kötődő ígéretek
azonban
Habermas
végkövetkeztetése
szerint n e m v a l ó s u l t a k m e g teljes m é r t é k b e n . A
s o k r ó l t ö b b m i n t k é t e z e r újságíró t u d ó s í t o t t , é s a z
demokratikus vitákat a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n
ügyről több m i n t n y o l c v a n könyv jelent meg.
akadályozza a k u l t ú r i p a r k i f e j l ő d é s e . A tömeg
A m é d i a s z e m p o n t j á b ó l ez v o l t a 2 0 . s z á z a d
k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k és a t ö m e g s z ó r a k o z t a
p e r e . A tárgyalás n e m k o r l á t o z ó d o t t a b í r ó s á g i
tás terjedése k ö v e t k e z t é b e n a k ö z s z f é r a n a g y r é s z t
tárgyalóra, h a n e m e g y s z e r s m i n d t e l e v í z i ó s világ
hamissá válik. A p o l i t i k á t a p a r l a m e n t k u l i s s z á i
e s e m é n n y é vált, ö s s z e k a p c s o l v a a n é z ő k m i l l i ó i t
mögül a m é d i a irányítja, m i k ö z b e n az ü z l e t i érde
a m é d i a kommentátoraival. Az ügy jól illusztrálja
kek d i a d a l m a s k o d n a k a k ö z é r d e k fölött. A „köz
azt a j e l e n s é g e t , a m i t B a u d r i l l a r d h i p e r r e a l i t á s -
vélemény" u g y a n a k k o r n e m nyílt, r a c i o n á l i s v i t á k
n a k n e v e z . Itt t ö b b é n e m a t é n y l e g e s „valóság
során, h a n e m a h a t a l o m i r á n y í t á s á v a l , m a n i p u l á
r ó l " , „ a t á r g y a l ó t e r e m b e n folyó e s e m é n y e k r ő l "
ció révén f o r m á l ó d i k , a m i t j ó l p é l d á z a r e k l á m o k
v a n szó, a m e l y e k e t a t e l e v í z i ó l á t n i e n g e d szá
hatása is.
m u n k r a : a „ v a l ó s á g " v a l ó j á b a n a világ t é v é k é p e r n y ő i n m e g j e l e n ő k é p e k s o r o z a t a , a m i a tárgyalást
/ Habermas méletalkotás"
munkáival című
a
4.,
„A szociológiai el
fejezetben
foglalkoztunk
globális jelentőségű e s e m é n n y é teszi. 1 9 9 1 - b e n , k ö z v e t l e n ü l a z e l s ő ö b ö l h á b o r ú ki r o b b a n á s á t m e g e l ő z ő e n B a u d r i l l a r d írt egy újság
részletesebben, a 1 0 6 . oldalon.
c i k k e t Az
öbölháború
nem
történhet meg
címmel.
A m i k o r b e j e l e n t e t t é k a h á b o r ú t , és s o r k e r ü l t a
Jean Baudrillard: a hiperrealitás világa
véres
konfliktusra,
nyilvánvalónak
tűnt,
hogy
B a u d r i l l a r d t é v e d e t t . Á m c s e p p e t s e m így állt a A m é d i a egyik l e g n a g y o b b h a t á s ú m a i t e o r e t i k u
dolog. A h á b o r ú b e f e j e z é s e u t á n B a u d r i l l a r d írt
sa a p o s z t m o d e r n f r a n c i a g o n d o l k o d ó , J e a n B a
egy
udrillard, a k i n e k a m u n k á s s á g á r a e r ő s e n hatot
c í m e n . M i t értett ez alatt? Azt akarta m o n d a n i ,
tak M c L u h a n e s z m é i (lásd b ő v e b b e n e fejezet b e
h o g y a h á b o r ú n e m h a s o n l í t o t t a t ö r t é n e l e m fo
vezetésében, a 4 4 8 . o l d a l o n ) . B a u d r i l l a r d s z e r i n t
l y a m á n lezajlott m á s h a r c o k r a . E z a m é d i a korá
a
n a k h á b o r ú j a , t e l e v í z i ó s l á t v á n y o s s á g volt, m e l y
tömegkommunikációs
eszközök
(különösen
újabb
c i k k e t Az
öbölháború
nem
történt meg
az e l e k t r o n i k u s m é d i u m o k , p é l d á u l a t e l e v í z i ó )
n e k során - szerte a világon elhelyezkedő n é z ő k
elterjedése a l a p v e t ő e n m e g v á l t o z t a t t a e g é s z éle
m i l l i ó i v a l együtt - i d ő s e b b G e o r g e B u s h é s S z a d
tünket. A t é v é n e m c s u p á n „ b e m u t a t j a " a v i l á g o t
dam H ú s z é i n i r a k i e l n ö k is a C N N k ö z v e t í t é s é
számunkra, h a n e m egyre i n k á b b m e g h a t á r o z z a ,
b e n figyelte, h o g y é p p e n m i „ t ö r t é n i k " .
hogy t é n y l e g e s e n m i l y e n n é válik a világ, a m e l y ben é l ü n k .
B a u d r i l l a r d azt állítja, h o g y a m a i k o r b a n , a m i kor a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k m i n d e n ü t t
Vegyük p é l d a k é n t O . J . S i m p s o n ü g y é n e k tár
j e l e n v a n n a k , t é n y l e g e s e n egy új v a l ó s á g - az ő
gyalását, azt az i g e n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t
kifejezésével: hiperrealitás - j ö n létre,
bírósági ügyet, a m i 1 9 9 4 - b e n é s 1 9 9 5 - b e n zaj
e m b e r e k viselkedésének és a m é d i a által közve
a m i az
lott Los A n g e l e s b e n . S i m p s o n e r e d e t i l e g h í r e s
t í t e t t k é p e k n e k a z ö s s z e f o n ó d á s á b ó l t e v ő d i k ösz-
és sokat ü n n e p e l t a m e r i k a i futballsztár volt, de
s z e . A h i p e r r e a l i t á s világát l á t s z a t j e l e n s é g e k v a g y
később világszerte i s i s m e r t t é vált t ö b b n é p s z e r ű
s z i m u l a k r u m o k alkotják:
film, k ö z t ü k a Csupasz pisztoly c í m ű s o r o z a t sze
csak más képek révén értelmezhetők, és ennél
replőjeként. A felesége, N i c o l e m e g g y i l k o l á s á n a k
fogva n e m g y ö k e r e z n e k s e m m i f é l e „ k ü l s ő való
vádjával á l l í t o t t á k b í r ó s á g e l é , és i g e n h o s s z ú r a
ságban". A S i l k Cut márkájú cigarettákat nép
A z ügy egyes f á z i s a i n a k k ö z v e t í t é s e 9 5 m i l l i ó nyi a m e r i k a i t ü l t e t e t t a t é v é k é s z ü l é k e k e l é , a k i k kísérhették
többek
között
amelyek
szerűsítő híres reklámsorozat például egyáltalán
nyúlt tárgyalások u t á n f e l m e n t e t t é k .
figyelemmel
olyan képek,
azt
is,
ahogy S i m p s o n a l e t a r t ó z t a t á s a e l ő l a k o c s i j á b a n 6 0 m é r f ö l d ö n k e r e s z t ü l m e n e k ü l t , egy k a l i f o r n i a i országúton s z á g u l d v a . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n
n e m a c i g a r e t t á k r a utalt, h a n e m c s u p á n a z elő z ő l e g h o s s z a b b s o r o z a t o k b a n k ö z v e t í t e t t koráb bi reklámokra. Ma egyetlen politikai vezető sem n y e r h e t választást, a k i n i n c s j e l e n á l l a n d ó a n a te l e v í z i ó b a n . A v e z e t ő t e l e v í z i ó s k é p m á s a az a „sze m é l y " , akit a l e g t ö b b n é z ő i s m e r .
hat t e l e v í z i ó s c s a t o r n a n e m c s u p á n a letartózta tását, h a n e m a t á r g y a l á s o k a t is é l ő b e n k ö z v e t í t e t te, és e z e k e t a m ű s o r o k a t s z e r t e a v i l á g o n s o k a n követték f i g y e l e m m e l , b e l e é r t v e N a g y - B r i t a n n i á t is. A z U S A t e l e v í z i ó n é z ő i n e k 9 0 s z á z a l é k a állí totta, h o g y v é g i g n é z t e a t á r g y a l á s o k k ö z v e t í t é s é t , é s 1 9 9 5 . o k t ó b e r 3-án 1 4 2 m i l l i ó e m b e r h a l l o t t a a „nem b ű n ö s " d ö n t é s b e j e l e n t é s é t . A tárgyalá
John Thompson: a média és a modem társadalom J o h n T h o m p s o n - bizonyos mértékig Habermas írásai n y o m á n - az i p a r i t á r s a d a l m a k f e j l ő d é s e és a média közötti kapcsolatokat elemezte ( 1 9 9 0 ,
A l e g t ö b b d o l o g , a m i t a politikusokról t u d u n k , a televízióból v a g y az ú j s á g o k b ó l származik.
1 9 9 5 ) . T h o m p s o n szerint a média a nyomtatás
és ú j r a é r t e l m e z é s , a k o m m e n t á r o k , a nevetsé
korai f o r m á i t ó l a z e l e k t r o n i k u s k o m m u n i k á c i ó i g
g e s s é t é t e l és a k r i t i k a á l l a n d ó f o l y a m a t á b a n
m i n d i g is k ö z p o n t i s z e r e p e t j á t s z o t t a m o d e r n in
a z ü z e n e t e k á t a l a k u l n a k . [...] M i k ö z b e n vesz-
tézmények kifejlődésében. A szociológia kezde
s z ü k a z ü z e n e t e k e t é s r u t i n s z e r ű e n beépítjük
t e i n e k főbb g o n d o l k o d ó i , k ö z t ü k M a r x , W e b e r é s
ő k e t az é l e t ü n k b e , [...] m a g u n k is á l l a n d ó a n át
D u r k h e i m is - állítja T h o m p s o n -, k e v é s figyel
alakítjuk, m a j d újra m e g újra á t a l a k í t j u k kész
met szenteltek a média szerepének, holott az m á r
s é g e i n k é s i s m e r e t e i n k t u d á s k é s z l e t é t , próbára
a m o d e r n társadalom korai fejlődési szakaszában
t é v e é r z é s e i n k e t és í z l é s ü n k e t , s f o l y a m a t o s a n
is l é t e z e t t .
kiterjesztve
M i k ö z b e n egyetért H a b e r m a s egyes e s z m é i v e l ,
tapasztalataink,
élményvilágunk
h o r i z o n t j á t ( 1 9 9 5 , 4 2 - 4 3 . o.).
T h o m p s o n bírálja is a n é m e t gondolkodót, mivel a n n a k szemlélete a Frankfurti Iskola és Baud
T h o m p s o n m é d i a e l m é l e t e a z i n t e r a k c i ó k három
rillard n é z e t e i h e z állt k ö z e l e b b . T h o m p s o n sze
féle t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g (lásd a 15.2. táblá
r i n t a F r a n k f u r t i I s k o l a attitűdje a k u l t ú r i p a r r a l
zatot).
k a p c s o l a t b a n t ú l s á g o s a n n e g a t í v volt. A m o d e r n
rek például valamilyen társasági összejövetelen
t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k T h o m p s o n vé
beszélgetnek
l e m é n y e s z e r i n t n e m tagadják m e g t ő l ü n k a kri
szolgál a n n a k é r t e l m e z é s é h e z , a m i t m á s o k mon
A
személyes
tikai gondolkodás lehetőségét, h a n e m valójában
danak
(lásd
igen sokféle
dennapi
élet
információval látnak el bennün
interakció,
egymással, az
5.,
amikor
gazdag
az
eligazításokkal
Társadalmi interakció
című fejezetet).
A
embe
közvetett
és min interakció
ket, a m e l y e k h e z a z e l ő t t n e m j u t h a t t u n k h o z z á .
m a g á b a n foglalja v a l a m i l y e n t e c h n i k a i közvetítő
A F r a n k f u r t i I s k o l á h o z h a s o n l ó a n H a b e r m a s is
e s z k ö z ( p é l d á u l papír, e l e k t r o m o s kapcsolatok,
t ú l s á g o s a n l e e g y s z e r ű s í t i a h e l y z e t e t azzal, h o g y
e l e k t r o n i k u s i m p u l z u s o k ) h a s z n á l a t á t . Erre a tí
c s u p á n a m é d i a á l t a l k ö z v e t í t e t t ü z e n e t e k pasz-
p u s r a j e l l e m z ő , h o g y i d ő b e n é s t é r b e n kiterjesz
szív b e f o g a d ó i n a k t e k i n t b e n n ü n k e t . T h o m p s o n
tődik,
szavaival:
i n t e r a k c i ó k k o n t e x t u s á n . A k ö z v e t e t t interakció
jóval túllépve
a mindennapi
személyes
sokszor - például amikor telefonon beszélgetünk A m é d i a ü z e n e t e i t a z e m b e r e k á l l a n d ó a n meg tárgyalják e g y m á s k ö z ö t t m á r a z ü z e n e t e k vé t e l e s o r á n , és azt k ö v e t ő e n is. [...] A m á s o k n a k v a l ó e l m o n d á s é s újra e l m o n d á s , a z é r t e l m e z é s
egymással - olyannak tűnik,
m i n t h a közvetle
n ü l m e n n e v é g b e a z e m b e r e k k ö z ö t t , d e ilyenkor n i n c s l e h e t ő s é g u g y a n o l y a n s o k f é l e eligazító jel (gesztus, m i m i k a ) i g é n y b e v é t e l é r e .
MÉDIA
75.2.
táblázat
463
Az i n t e r a k c i ó t í p u s a i
Az interakció j e l l e m z ő i
S z e m é l y e s interakció
Időbeli és térbeli szerkezet
A szimbolikus jelek
K ö z v e t e t t interakció
E g y ü t t e s j e l e n l é t , közös térbeli
Elkülönülő kontextus Térben
Elkülönülő kontextus Térben
és időbeli referencia-rendszer
é s i d ő b e n kiterjesztett e l
é s i d ő b e n kiterjesztett e l
A szimbolikus jelek s o k a s á g a
mennyisége A tevékenység orientációja
Egyirányúság/kétirányúság
K ö z v e t e t t , kvázi i n t e r a k c i ó
érhetőség
érhetőség
A szimbolikus jelek s o r á n a k
A szimbolikus jelek s o r á n a k
beszűkülése
beszűkülése
K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé
K o n k r é t p a r t n e r e k részvételé
Meghatározatlan potenciális
v e l folyik
v e l folyik
f o g a d ó k f e l é irányul
Dialógus
Dialógus
Monológ
Forrás: T h o m p s o n 1 9 9 5 , 4 6 5 . o .
Az
interakció
harmadik
kvázi interakciók alkotják. megkommunikációs
típusát
a
közvetett,
E b b e a t í p u s b a a tö
eszközök
által
hogy a harmadik típus túlsúlyba kerül a másik k e t t ő v e l s z e m b e n : ezt a n é z e t e t B a u d r i l l a r d k é p
létrehozott
viseli. T h o m p s o n szerint m a életünkben mindhá
társadalmi k a p c s o l a t o k t a r t o z n a k . A z ilyenfajta
r o m típus összefonódik. A t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s
interakció i s k i t e r j e s z t ő d i k t é r b e n é s i d ő b e n , d e
e s z k ö z ö k - állítja T h o m p s o n - m e g v á l t o z t a t j á k a
nem jár együtt a z e m b e r e k k ö z v e t l e n k a p c s o l a
k ö z s z f é r a és a m a g á n s z f é r a e g y e n s ú l y á t é l e t ü n k
tával, ezért a l k a l m a z z a rá T h o m p s o n a „kvázi
ben, több m i n d e n t vonva be a közszférába, m i n t
interakció" m e g j e l ö l é s t . A z e l ő z ő k é t t í p u s „dia
azelőtt, s e z z e l g y a k r a n a d n a k a l k a l m a t v i t á k r a .
lógus j e l l e g ű " : a z e m b e r e k e z e k b e n k ö z v e t l e n ü l k o m m u n i k á l n a k e g y m á s s a l . A k ö z v e t e t t k v á z i in terakció a z o n b a n „ m o n o l ó g j e l l e g ű " : egy t é v é m ű sor például a k o m m u n i k á c i ó e g y i r á n y ú formáját jelenti. A m ű s o r t n é z ő e m b e r e k m e g b e s z é l h e t i k a látottakat és h a l l o t t a k a t , és e s e t l e g m e g j e g y z é s e ket t e h e t n e k a t é v é k é s z ü l é k felé i r á n y í t v a is, de az, t e r m é s z e t e s e n , n e m v á l a s z o l . T h o m p s o n m o n d a n i v a l ó j á n a k l é n y e g e n e m az,
Média és ideológia A m é d i a t a n u l m á n y o z á s a s z o r o s a n összefügg az i d e o l ó g i á k h a t á s á v a l a t á r s a d a l o m b a n . Az ideo lógia a z e s z m é k n e k a z e m b e r e k v é l e m é n y é r e é s c s e l e k e d e t e i r e g y a k o r o l t h a t á s á t j e l e n t i . A fogal mat széles körben használják a médiatanulmá-
Zűrös város
Lloyd Dangle EGY HETERO PÁRT TÁVOZÁSRA SZÓLÍTOTTAK FEL EGY HOMOSZEXUÁLIS BÁRBAN, MERT SZENVEDÉ LYESEN CSÓKOLÓZTAK, FOGDOSTÁK EGYMÁST!
KÖVETKEZTETÉS: OK IS DISZKRIMIÁLNAK! EZ T E U E S E N IGAZOUA / INTOLERANCIÁNKAT
EGY HATEVES KISFIÚT SZEXUÁLIS ZAK LATÁSSAL VÁDOLTAK, MÉRT MEGCSÓ KOLTA EGY LÁNY OSZTÁLYTÁRSÁT!
FLORIDÁBAN VAGY TEXASBAN GYILKOSSÁ GOT KÖVETETT EL VALAKI, AKIT FELTÉTELESEN BOCSÁTOTTAK SZABADLÁBRA! 'MINDEN BŰNCSELEKMÉNYT LEGALÁBBIS ÉLETFOGYTIG LANI BÖRTÖNNEL KELLENE BÜNTETNI!
A MCDONALD'SOT EGYSZER BEPERELTE EGY NŐ, AKI FORRÓ KÁVÉVAL LEÖNTÖTTE MAGÁT!
EZEK CSAK APRÓSÁGOK, KONNYU ÉSZ BEN TARTANI ŐKET, ÉS A FELHÁBORODÁS NAPOKIG TART! SZÁMOMRA A MEGVILÁ GOSODÁS KULCSA A MÉ DIACSEMEGÉKBEN VAN! ff^jyermek szép-™ segkirájynők!
""Z^^
464
15. F E J E Z E T
nyokban, valamint a szociológia más területein is, d e h o s s z ú i d e j e v i t á k f o l y n a k v e l e k a p c s o l a t b a n . M a g á t a szót az 1 7 0 0 - a s é v e k v é g é n egy fran c i a író, D e s t u t t d e T r a c y h a s z n á l t a először, a k i „az
A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I EGYETEMI KUTATÓCSOPORT Televíziós hírműsorok
e s z m é k t u d o m á n y á t " értette alatta. A későbbi szerzők azonban kritikusabb m ó d o n
A televízióval kapcsolatos szociológiai tanulmá
h a s z n á l t á k ezt a kifejezést. M a r x p é l d á u l „ha
n y o k n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l n e k a h í r e k közvetí
mis tudatnak" tekintette az ideológiát. Rámuta
tésének. A lakosság jelentős része számára, amely
tott, h o g y a h a t a l o m m a l b í r ó c s o p o r t o k k é p e s e k
n e m o l v a s t ö b b é újságokat, a t é v é h í r a d ó k j e l e n t i k
a társadalomban keringő d o m i n á n s eszméket oly
a t á j é k o z ó d á s l e g f o n t o s a b b forrását, i n n e n érte
módon kontrollálni,
h o g y a saját p o z í c i ó j u k a t
s ü l n e k arról, h o g y mi t ö r t é n i k a v i l á g b a n . A tele
e r ő s í t s é k . S z e r i n t e t e h á t a v a l l á s is i d e o l ó g i a i j e l
v í z i ó v a l k a p c s o l a t o s l e g i s m e r t e b b - és l e g i n k á b b
legű, m e r t arra t a n í t j a a s z e g é n y e k e t , h o g y érjék
v i t a t o t t - k u t a t á s i j e l e n t é s e k k ö z ü l t ö b b tanul
b e azzal, a m i j ü k v a n . A t á r s a d a l o m e l e m z ő i n e k
m á n y k ö t e t is a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t vizsgála
fel k e l l t á r n i u k a z i d e o l ó g i a t o r z u l á s a i t , l e h e t ő v é
t a i r ó l s z á m o l t b e . A z u t ó b b i h á r o m é v t i z e d során
t é v e a h a t a l o m b ó l k i z á r t a k és e l n y o m o t t a k szá
e z a z e g y e t e m i k u t a t ó c s o p o r t t a n u l m á n y o k so
m á r a is, h o g y h e l y z e t ü k e t a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő
rozatát
perspektívából láthassák és akcióba léphessenek
hír,
életkörülményeik megjavítása érdekében.
a
De Tracy nézeteit T h o m p s o n az ideológia sem leges
felfogásának,
M a r x v é l e m é n y é t pedig az
ideológia kritikai s z e m l é l e t é n e k nevezi. A sem leges felfogás s z e r i n t e „ a n é l k ü l í r l e b i z o n y o s j e lenségeket
ideológiaként
vagy
ideologikusként,
h o g y a z o k a t s z ü k s é g k é p p e n f é l r e v e z e t ő n e k , illu z ó r i k u s n a k vagy b á r m e l y k o n k r é t c s o p o r t érde k e i n e k s z o l g á l a t á b a n á l l ó n a k t e k i n t e n é " , a kriti kai s z e m l é l e t v i s z o n t „negatív m ó d o n , k r i t i k u s a n vagy l e k e z e l ő e n " é r t e l m e z i a z i d e o l ó g i á t , é s m a g á b a n h o r d j a a n n a k „ k i m o n d a t l a n b í r á l a t á t vagy k á r h o z t a t á s á t " ( 1 9 9 0 , 5 3 - 5 4 . o.). T h o m p s o n mindazonáltal a kritikai szemlélet m e l l e t t foglal állást, m i v e l a z k a p c s o l a t b a h o z z a az i d e o l ó g i á t a h a t a l o m m a l : s z e r i n t e az i d e o l ó gia a s z i m b o l i k u s h a t a l o m g y a k o r l á s á n a k e s z k ö
tette
Igazán hírekben
Rad
News,
a Rossz hírek,
közzé
rossz hírek, (Ead War
News, and
More
Peace
Még több rossz
a Háború
valamint
Bad
News)
és béke
News,
című
Really
kötetek
b e n , m e l y e k n e k a s z e r z ő i a h í r e k t á l a l á s i mód ját bírálták. A kutatók e könyvek mindegyikében h a s o n l ó stratégiát a l k a l m a z t a k , b á r a vizsgála t o k k ö z é p p o n t j á b a n m á s é s m á s állt. A z e l s ő é s legnagyobb hatású könyv e b b e n a sorozatban, a Rossz hírek ( G l a s g o w M e d i a G r o u p
1 9 7 6 ) , amely
a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 1 9 7 5 j a n u á r j a é s júniu s a k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n f o g h a t ó h á r o m földi csator n á n közvetített televíziós hírműsorok elemzését tartalmazta. A kutatás célja a hírek tartalmának, v a l a m i n t k ö z l é s i m ó d j á n a k s z i s z t e m a t i k u s é s tár gyilagos e l e m z é s e volt. A k é s ő b b i k ö t e t e k a poli t i k a i m ű s o r o k r a é s a z 1 9 8 2 . é v i f a l k l a n d i háború ról szóló tudósításokra koncentráltak. A
Rossz
hírek
című
kötet
végkövetkeztetése
z e k é n t arra szolgál, h o g y a t á r s a d a l m i r e n d b e n
s z e r i n t a z i p a r i v i s z o n y o k r ó l k ö z ö l t h í r e k e t több
d o m i n á n s s z e r e p e t j á t s z ó c s o p o r t o k é r d e k e i t ál
n y i r e s z e l e k t í v é s t o r z í t ó m ó d o n t á l a l t á k . Bizo
c á z z a , igazolja v a g y l e g i t i m á l j a .
n y o s k i f e j e z é s e k ( p é l d á u l „baj", „ r a d i k á l i s " , „ér
A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t t a g j a i n a k az aláb biakban
tárgyalandó
tanulmányai
a
t e l m e t l e n sztrájk") gyakori a l k a l m a z á s a a tudósí
televíziós
tók vagy a hírszerkesztők szakszervezet-ellenes b e á l l í t ó d á s á r a utalt. A h í r a d á s o k a sztrájkoknak
hírműsorok
ideológiai
aspektusait
elemezték,
a
megbúvó
elfogultságok
feltárására
i n k á b b c s a k a l a k o s s á g o t k e l l e m e t l e n ü l érintő
t ö r e k e d v e . Ú g y találták, h o g y a h í r s z e r k e s z t ő k
h a t á s a i r ó l s z á m o l t a k b e , m i n t s e m a k i v á l t ó okai
h a j l a m o s a k v o l t a k a k o r m á n y , illetve az ü z e m e k
r ó l . A b e m u t a t o t t f i l m f e l v é t e l e k g y a k r a n irracio
mögöttük
vezetői melletti állásfoglalásra a sztrájkolókkal
n á l i s k é n t és a g r e s s z í v j e l l e g ű k é n t t ü n t e t t é k fel a
szemben.
t i l t a k o z ó a k c i ó k a t . A z ü z e m e k b e v a l ó belépést
T h o m p s o n s z e r i n t a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s esz k ö z ö k - ideértve n e m c s u p á n a híradásokat, ha n e m a m ű s o r v á l a s z t é k teljes gazdagságát is - álta l á b a n j e l e n t ő s e n k i t e r j e s z t i k a z i d e o l ó g i á k meg jelenését
a modern társadalmakban.
Tömeges
megakadályozó
sztrájkolókat
bemutatása
során
p é l d á u l a z o k r a a z ö s s z e ü t k ö z é s e k r e irányították rá a figyelmet, a m e l y e k e l ő f o r d u l t a k ugyan, de csak ritkán. A Rossz hírek r á m u t a t o t t t o v á b b á , h o g y a hírek
k ö z ö n s é g h e z j u t n a k el, de m i v e l az ő f e l o s z t á s a
szerkesztői
é r t e l m é b e n a „kvázi k ö z v e t e t t i n t e r a k c i ó k " kate
a m i k o r e l d ö n t i k , h o g y m i k e r ü l j ö n b e a hírekbe,
góriájába e s n e k , a k ö z ö n s é g n e m v á l a s z o l h a t rá
vagyis m e g s z a b j á k , h o g y a k ö z ö n s é g m i r ő l érte
juk közvetlenül.
sülhet
mintegy
egyáltalán.
„kapuőrként"
Azokkal
működnek,
sztrájkokkal
foglal
k o z t a k p é l d á u l n a g y o b b t e r j e d e l e m b e n , amelyek
MÉDIA
a dolgozók és a v e z e t é s a k t í v k o n f r o n t á c i ó j á v a l
tai e g y r é s z t n e m v o l t a k t e l j e s e k , m á s r é s z t o l y a n
jártak együtt. A m á s t í p u s ú , f o n t o s a b b k ö v e t k e z
r é s z l e t e k e t i s t a r t a l m a z t a k , a m e l y e k e t a z I T N va
ményekkel j á r ó é s h o s s z a n t a r t ó i p a r á g i egyezte
lójában egyáltalán n e m is közvetített.
téseket és tárgyalásokat n a g y r é s z t f i g y e l m e n kí vül hagyták. A t u d ó s í t ó k s z e m l é l e t e a G l a s g o w - i
Az
Médiacsoport m e g á l l a p í t á s a i s z e r i n t k ö z é p o s z
A
tálybeli h á t t e r ü k e t t ü k r ö z t e és a t á r s a d a l o m do
raelből
mináns
csoportjainak
álláspontját
utóbbi
években
a
Glasgow-i
Médiacso
port tagjai s z á m o s t o v á b b i v i z s g á l a t o t v é g e z t e k . Rossz
hírek
sorozat
(Bad News from
Rossz
legutóbbi, Israel,
hírek
Philo-Berry
Iz
2004)
támasztotta
c í m ű kiadványában az Izrael és Palesztina közöt
alá, m i s z e r i n t a s z t r á j k o l o k f e l l é p é s e s z ü k s é g k é p
ti konfliktusról beszámoló televíziós hírműsorok
pen veszélyes és f e l e l ő t l e n .
kal foglalkoztak. A v i z s g á l a t egy k é t é v e s i d ő s z a
A Glasgow-i M é d i a c s o p o r t m u n k á i t s o k a t vi
kot ö l e l t fel, m e l y n e k s o r á n a k u t a t ó k t ö b b v e z e
tatták a m é d i a , v a l a m i n t a k u t a t ó k k ö r e i b e n is.
tő beosztású televíziós riporterrel és újságíróval
Egyes h í r s z o l g á l t a t ó k a z z a l v á d o l t á k őket, h o g y
együtt egy m i n t a v é t e l l e l k i v á l a s z t o t t n y o l c s z á z
egyszerűen a saját e l f o g u l t s á g u k a t j u t t a t t á k kife
fős k ö z ö n s é g g e l p a n e l t e c h n i k á v a l folytatott b e
jezésre, a m i s z e r i n t ü k a s z t r á j k o l o k o l d a l á r a ál
szélgetésekben vettek részt. A szerzők érdeklő
lította őket. R á m u t a t t a k , h o g y m i k ö z b e n a Rossz
dése a konfliktusról készült televíziós tudósítá
hírek t a r t a l m a z o t t egy fejezetet, a m i „a s z a k s z e r
s o k m e l l e t t kiterjedt a r r a is, h o g y a b e s z á m o l ó k
vezetek és a m é d i a " c í m e t v i s e l t e , „a v e z e t é s és
m e n n y i b e n segítették elő a helyzet megértését a
a média" t é m á j a n e m s z e r e p e l t a k ö n y v b e n . Ez
közönség körében, illetve hogyan befolyásolták
utóbbi k é r d é s k ö r r e l a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t
a k ö z ö n s é g á l l á s f o g l a l á s á t és r e a k c i ó i t .
bírálói szerint a z é r t lett v o l n a é r d e m e s foglalkoz ni, mert a h í r e k r ő l t u d ó s í t ó ú j s á g í r ó k a t a sztráj kokkal s z e m b e s ü l ő ü z e m e k v e z e t ő i g y a k r a n ép pen azzal vádolják, h o g y e l l e n ü k f o g l a l n a k állást, nem pedig a s z t r á j k o l o k e l l e n .
A t a n u l m á n y a z z a l a k ö v e t k e z t e t é s s e l zárult, hogy a konfliktusról készült televíziós híradások m e g z a v a r t á k a n é z ő k e t , és l é n y e g é b e n az i z r a e l i k o r m á n y v é l e m é n y é t t ü k r ö z t é k . A s z e r z ő k a tu d ó s í t ó k h i v a t a l o s „ i z r a e l i felfogás" m e l l e t t i el
A tudomány oldaláról érkező bírálatok hasonló
fogultságát á l l a p í t o t t a k m e g , k ü l ö n ö s e n a B B C l
következtetéseket f o g a l m a z t a k m e g . M a r t i n Har
műsoraiban, amelyekben az izraeli szereplőket
rison ( 1 9 8 5 ) h o z z á j u t o t t a z I T N á l t a l a z e r e d e t i
több
t a n u l m á n y b a n vizsgált i d ő s z a k f o l y a m á n sugár
meg, m i n t a palesztinokat, és m e l l e t t ü k gyakran
zott h í r m ű s o r o k s z ö v e g k ö n y v é h e z . E n n e k alap
szerepeltettek Izraelt támogató amerikai politiku
mint
kétszer
olyan
gyakran
szólaltatták
ján azt állította, h o g y a t a n u l m á n y b a n e l e m z e t t
s o k a t is. M e g á l l a p í t o t t á k t o v á b b á , h o g y a h í r e k
öt hónapos i d ő s z a k n e m v o l t tipikus, u g y a n i s ek
ben a palesztinokhoz képest nagyobb hangsúly
kor s z o k a t l a n u l n a g y s z á m ú m u n k a n a p e s e t t k i
k e r ü l t az i z r a e l i á l d o z a t o k b e m u t a t á s á r a ( h o l o t t a
a termelésből a t i l t a k o z ó a k c i ó k k ö v e t k e z t é b e n .
konfliktusok során kétszer vagy h á r o m s z o r a n n y i
A h í r a d á s o k b a n l e h e t e t l e n lett v o l n a m i n d e n r ő l
palesztin halt meg, m i n t a h á n y izraeli). K ü l ö n b
beszámolni, t e h á t - é r t h e t ő m ó d o n - a s z í n e s e b b
ségek mutatkoztak továbbá az újságírók nyel
epizódokra fordítottak n a g y o b b figyelmet.
v e z e t é b e n is, a m i t a z i z r a e l i , i l l e t v e p a l e s z t i n
Harrison s z e r i n t a G l a s g o w - i M é d i a c s o p o r t té vedett, a m i k o r azt állította, h o g y a h í r m ű s o r o k túlzott m é r t é k b e n k o n c e n t r á l t a k a sztrájkok h a t á saira. Végül is t e r m é s z e t e s , h o g y a sztrájkok sok kal több e m b e r t é r i n t e n e k , m i n t a h á n y a n részt vesznek b e n n ü k . N é h a c s u p á n egy m a r o k n y i til takozó a k c i ó i i s m e g z a v a r h a t j á k e m b e r e k m i l l i ó i nak az életét. V é g ü l - H a r r i s o n e l e m z é s e é r t e l m é ben - a m é d i a c s o p o r t egyes á l l í t á s a i e g y s z e r ű e n tévesek voltak. A h í r e k b e n p é l d á u l - a c s o p o r t állításával e l l e n t é t b e n - á l t a l á b a n m e g n e v e z t é k a vitákban részt v e v ő s z a k s z e r v e z e t e k e t , é s k ö z ö l ték, hogy a sztrájkok h i v a t a l o s a k voltak-e ,vagy sem.
támadásokról készített riportokban használtak. A t u d ó s í t ó k a p a l e s z t i n o k c s e l e k m é n y e i t gyak ran „terrorizmusnak" nevezték,
amikor azon
b a n arról s z á m o l t a k be, hogy egy izraeli csoport p r ó b á l t r o b b a n t á s o s a k c i ó t v é g r e h a j t a n i e g y pa lesztinai iskolában, ezekre a személyekre mint „ s z é l s ő s é g e s e k r e " vagy a z ö n k é n t e s p o l g á r ő r s é g tagjaira u t a l t a k ( P h i l o - B e r r y 2 0 0 4 ) . A Rossz hírek Izraelből
című
kötet
megállapítá
sai k ö z ö t t s z e r e p e l t m é g az is, h o g y a s z e r k e s z t ő k t ú l s á g o s a n k e v é s m ű s o r i d ő t s z á n t a k a konflik tus e l ő t ö r t é n e t é n e k i s m e r t e t é s é r e , i l l e t v e k i v á l t ó okainak magyarázatára, holott a nézők nagy több s é g e s z á m á r a e z e k a h í r m ű s o r o k j e l e n t e t t é k a tá
Az ilyen b í r á l a t o k r a v á l a s z o l v a a c s o p o r t tagjai
j é k o z ó d á s l e g f ő b b forrását. A n é z ő k t á j é k o z o t t s á
felhívták a f i g y e l m e t arra, h o g y H a r r i s o n kutatá
gának hiányosságai szoros párhuzamot mutattak
sait r é s z b e n a z I T N s z p o n z o r á l t a , a m i m e g k é r d ő
a híradások „hézagaival". A felmérés eredményei
jelezi t u d o m á n y o s e l f o g u l a t l a n s á g á t . U g y a n a k k o r
s z e r i n t ez s z i n t é n a p a l e s z t i n o k e l l e n i állásfogla
a műsorok H a r r i s o n által vizsgált s z ö v e g e s átira-
lást s e g í t e t t e e l ő , azt a b e n y o m á s t k e l t v e a k ö z ö n -
15. F E J E Z E T
ségben, hogy a problémák a palesztinok akciói
k ö z v e t l e n ü l é s p a s s z í v a n fogadja b e a z ü z e n e
miatt „kezdődtek" (Philo-Berry 2 0 0 4 ) .
tet, é s s e m m i f é l e k r i t i k á t n e m g y a k o r o l v e l e kap Message)
csolatban. Feltételezi továbbá, hogy az üzenetet
c í m ű korábbi k ö t e t é b e n a Glasgow-i M é d i a c s o
t ö b b é - k e v é s b é u g y a n ú g y fogadja és é r t e l m e z i a
port
egybegyűjtette
t á r s a d a l o m v a l a m e n n y i tagja. A k ö z ö n s é g narko-
latos
újabb
Vesszük
A
az
üzenetet a
(Getting
the
hírműsorokkal
kutatásokat.
A kötet
kapcso
szerkesztője,
J o h n Eldridge rámutatott, hogy a Glasgow-i M é diacsoport eredeti m u n k á j a által kiváltott viták tovább folytatódnak. Azt mindig is n e h é z lesz megállapítani,
hogy a hírértékű eseményekről
szóló tudósításokban mi t e k i n t h e t ő objektivitás n a k . A z o k k a l s z e m b e n , a k i k s z e r i n t a z objekti vitás i g é n y é n e k e g y s z e r ű e n n i n c s é r t e l m e (lásd fent
a
Baudrillard:
a
hiperrealitás
világa
című
részt, 4 6 1 . o.), E l d r i d g e h a n g s ú l y o z z a a n n a k a fontosságát, h o g y a m é d i a t u d ó s í t á s a i t k r i t i k u s a n kell fogadnunk. A tudósítások pontossága ellen ő r i z h e t ő , é s ezt m e g i s k e l l t e n n i . V é g t é r e is, a m i kor
a futballeredményekról
akarunk
értesülni,
elvárhatjuk, hogy pontos tájékoztatást kapjunk. E l d r i d g e s z e r i n t egy i l y e n e g y s z e r ű p é l d a i s e m l é k e z t e t h e t b e n n ü n k e t arra, h o g y a z igazság ké
tizálásának k o n c e p c i ó j a ,
m e l y a F r a n k f u r t i Isko
l á h o z k ö t h e t ő (lásd 4 6 0 . o.), s z i n t é n a h i p o d e r m i k u s m o d e l l e n a l a p u l . E felfogás s z e r i n t a m é d i a a k ö z ö n s é g „ k á b í t ó s z e r e " , a m i l e r o m b o l j a a tágabb világról
való
kritikus
gondolkodás
képességét
( M a r c u s e 1 9 9 0 ) . A h i p o d e r m i k u s m o d e l l mára k i m e n t a d i v a t b ó l , é s k o r á b b a n s e m v o l t sokkal t ö b b b i z o n y í t a t l a n f e l t é t e l e z é s n é l , a m i a tömeg kommunikációs
eszközökkel
foglalkozó
korai
szerzők m u n k á i b a n kapott hangot. A modellben foglalt f e l t é t e l e z é s e k a z o n b a n m é g m a i s megta lálhatók azoknak a gondolkodóknak a munkái ban, akik szkeptikusan szemlélik a tömegkom munikációs eszközöknek a modern társadalomra gyakorolt hatásait. A
hipodermikus
modell
bírálói
rámutattak,
h o g y a z n e m v e s z i f i g y e l e m b e a k ü l ö n b ö z ő kö
nyes kérdései mindig fontos szerepet játszanak a
zönségek igen eltérő reakcióit a m é d i a üzenetei
hírműsorokban.
re, é s a k ö z ö n s é g e t h o m o g é n é s p a s s z í v t ö m e g n e k megállapítás,
t e k i n t i . M a a l e g t ö b b t e o r e t i k u s e g y e t é r t abban,
hogy a hírek s o h a s e m c s u p á n a n n a k a „leírását"
hogy a közönségreakciók több fázison mennek
Mindazonáltal
érvényes
az
a
j e l e n t i k , a m i egy a d o t t n a p o n v a g y h é t e n „tény legesen megtörtént". A „híradó" mindig összetett konstrukció, ami óhatatlanul visszahat mindarra, „ a m i r ő l " b e s z á m o l . P é l d á u l a m i k o r egy p o l i t i k u s m e g j e l e n i k egy h í r m ű s o r b a n és kifejti a v é l e m é n y é t egy v i t a t o t t k é r d é s r ő l - m o n d j u k a g a z d a s á g h e l y z e t é r ő l é s arról, h o g y m i t k e l l e n e t e n n i e z z e l kapcsolatban -, a következő műsorokban maga ez a v é l e m é n y v á l i k „ h í r r é " .
keresztül.
A
közönségreakciókkal
kapcsolatos
m u n k á i k b a n K a t z é s L a z a r s f e l d a z a m e r i k a i el nökválasztások során sugárzott politikai hírmű s o r o k a t t a n u l m á n y o z t á k , és a r r a a m e g á l l a p í t á s h o g y a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k kétlépéses
ra j u t o t t a k ,
folyamat s o r á n a l a k u l n a k k i .
Az
e l s ő l é p é s t az
j e l e n t i , a m i k o r a m é d i a eljut a k ö z ö n s é g h e z , a m á s o d i k r a p e d i g a k k o r k e r ü l sor, a m i k o r a kö z ö n s é g tagjai e g y m á s s a l és a r e a k c i ó i k a t befolyá s o l ó e m b e r e k k e l - az ú g y n e v e z e t t „véleményfor m á l ó k k a l " - folytatott társadalmi interakciókon keresztül értelmezik a híreket (Katz-Lazarsfeld
A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA
1955).
Az i d e o l ó g i a i elfogultság á l t a l a k ö z ö n s é g r e gya
A k é s ő b b i m o d e l l e k a k t í v a b b s z e r e p e t tulaj
e l m é l e t i á l l á s p o n t o t f o g l a l u n k el a k ö z ö n s é g és
figyelembe veszi azokat a módokat, ahogyan a
a
közönség
eszközök
viszonyával
közönségnek.
különböző
rétegei
A
modell
donítanak
tömegkommunikációs
a
gratifikációs
k o r o l t h a t á s o k m e g í t é l é s e a t t ó l függ, h o g y m i l y e n
a
saját
igényeik
kapcsolatban. A következőkben a közönségvizs
h e z igazítják a m é d i a f o g y a s z t á s u k a t (Lull 1 9 8 0 ) .
gálatok rövid e l e m z é s é n keresztül ezzel a kérdés
A k ö z ö n s é g egyes tagjai a r r a h a s z n á l h a t j á k fel
sel foglalkozunk.
a m é d i á t , h o g y t ö b b e t t u d j a n a k m e g a világról,
Közönségvizsgálatok
k a p c s o l a t a i k e r ő s í t é s é r e t ö r e k e d h e t n e k a média
a m e l y b e n é l n e k , t á j é k o z ó d v a p é l d á u l a várható időjárásról vagy a tőzsdei árfolyamokról. Mások
A
közönségreakciók
r é v é n , h o g y v a l a m i l y e n fiktív k ö z ö s s é g részesé
elemzésekor
alkalmazott
e g y i k l e g k o r á b b i é s l e g e g y s z e r ű b b m o d e l l a z úgy nevezett
hipodermikus
modell,
amely
a
média
üzeneteit a fecskendővel beadott gyógyszerekhez h a s o n l í t j a . E m o d e l l a z o n a f e l t é t e l e z é s e n alap szik, h o g y a k ö z ö n s é g ( h a s o n l ó a n a b e t e g h e z )
n e k é r e z z é k m a g u k a t ( p é l d á u l a t e l e v í z i ó s szap p a n o p e r á k k ö v e t é s é v e l ) , v a g y k ö z e l e b b kerülje n e k a b a r á t a i k h o z és k o l l é g á i k h o z , a k i k ugyan a z o k a t a m ű s o r o k a t n é z i k (lásd k e r e t e s írásunkat a 4 6 8 . o l d a l o n ) . E m o d e l l b í r á l ó i azt állítják, hogy ez arra a f e l t é t e l e z é s r e é p ü l , m i s z e r i n t a közön-
MEDIA
A hipodermikus m o d e l l feltételezi, h o g y a m é d i a üzeneteit passzívan f o g a d j á k be a nézők. Ez a f e l f o g á s g y a k r a n k i m o n d a t l a n u l b e n n e rejlik a t e l e v í z i ó n a k a g y e r m e k e k r e g y a k o r o l t h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s á l l í t á s o k b a n .
ség igényei e l e v e l é t e z n e k , és n e m m a g a a m é d i a
Az ú j a b b e l m é l e t e k H a l l n y o m á n a z o k r a a szű rőkre k o n c e n t r á l n a k , m e l y e k segítségével a k ö z ö n
hozza létre őket. A közönségreakciók későbbi elméletei arra a
ség a saját tapasztalatai a l a p j á n é r t é k e l i a kapott
módra ö s s z p o n t o s í t o t t á k a f i g y e l m ü k e t , a h o g y a n
tájékoztatást ( H a l l o r a n 1 9 7 0 ) . A k ö z ö n s é g k a p c s o
az e m b e r e k a k t í v a n é r t e l m e z i k a m é d i á t . S t u a r t
latba hozhat egymással k ü l ö n b ö z ő típusú, más
Hall
recepcióelméletének
középpontjában
az
áll,
m á s m ű f a j h o z tartozó „szövegeket" é s ö s s z e v e t h e t i
hogy v a l a m e l y adott k ö z ö n s é g o s z t á l y h e l y z e t e és
a m é d i a egyes t í p u s a i t is e g y m á s s a l : ö s s z e h a s o n
kulturális h á t t e r e h o g y a n b e f o l y á s o l j a a k ü l ö n
líthatja p é l d á u l a t e l e v í z i ó ü z e n e t é t az újságokéval
féle „szövegek" é r t e l m e z é s é t : ez u t ó b b i kifejezés
( F i s k e 1 9 8 9 ) . Ez a felfogás m e s s z i r e e l t á v o l o d i k a
felöleli a m é d i a l e g k ü l ö n b ö z ő b b formáit, a k ö n y
h i p o d e r m i k u s m o d e l l t ő l , és i g e n erős s z e r e p e t tu
vektől és az ú j s á g o k t ó l a f i l m e k i g és a C D - n ter
lajdonít
jesztett z e n e i a n y a g o k i g . A k ö z ö n s é g egyes tagjai
é r t e l m é b e n a k ö z ö n s é g r e a k c i ó alakítja a m é d i á t
egyszerűen e l f o g a d h a t j á k a s z ö v e g ( p é l d á u l egy
azáltal, h o g y elfogadja vagy elutasítja a n n a k üze
hírmagazin) „ k ó d o l t " olvasatát, t e h á t azt, a m i t a
neteit.
a közönségnek.
Az interpretációs m o d e l l
szöveg e l ő á l l í t ó j a k í v á n a t o s n a k tart. Ez a b i z o nyos preferált o l v a s a t H a l l s z e r i n t v a l ó s z í n ű l e g a főáramot a l k o t ó d o m i n á n s i d e o l ó g i á t t ü k r ö z i
A média hatásai
(ahogy a Glasgow-i M é d i a c s o p o r t is m e g á l l a p í t o t ta, m e l y n e k m u n k á j á t a 4 6 4 - 4 6 6 . o l d a l o n tárgyal
A média érzékelhető hatásai igen sokfélék lehet
tuk). Egy szöveg olvasata a z o n b a n n a g y m é r t é k b e n
n e k . K á r h o z t a t t á k m á r az e l i d e g e n í t é s é r t , a soro
függ az azt é r t e l m e z ő s z e m é l y kulturális hátteré
z a t g y i l k o s s á g o k d o b r a v e r é s é é r t , a l a k o s s á g apa-
től és osztály-hovatartozásától is. A k ö z ö n s é g m á s
tikussá tételéért, az előítéletek megerősítéséért
tagjai a szöveg „ e l l e n t é t e s " olvasatát is választ
és f o n t o s k é r d é s e k t r i v i á l i s s á t é t e l é é r t is (Wat
hatják, ha t á r s a d a l m i p o z í c i ó j u k ö s s z e ü t k ö z é s b e
son 2 0 0 3 ) . Az, hogy a médiát m e n n y i r e hibáz
kerül a preferált olvasattal. P é l d á u l az ipari vagy
t a t j u k a k ö z ö n s é g r e gyakorolt k ü l ö n f é l e n e g a t í v
etnikai
híradások
h a t á s a i é r t , attól függ - m i n t f e n t e b b is l á t t u k -,
esetében a sztrájkoló m u n k á s o k vagy az é r i n t e t t
hogy milyen álláspontra helyezkedünk a közön
konfliktusokkal
kapcsolatos
etnikai k i s e b b s é g e k tagjai b i z o n y o s s z ö v e g e k n e k
ség aktív vagy p a s s z í v s z e r e p é t i l l e t ő e n . E b b e n a
valószínűleg az e l l e n t é t e s o l v a s a t á t fogadják el a
részben két olyan területet vizsgálunk meg, ahol
szövegek e l ő á l l í t ó j a r é s z é r ő l a z o k b a b e k ó d o l t do
a m é d i a á l l í t ó l a g n e g a t í v h a t á s t fejt k i : az e r ő s z a
mináns o l v a s a t h e l y e t t (Hall 1 9 8 0 ) .
kot és a pornográfiát.
\
15. F E J E Z E T
ségreakcic A rádió és a televízió által létrehozott egyik sa
mindenekelőtt bizonyos személyekhez kötődő és
j á t o s új műfaj a „ s z a p p a n o p e r a " m e g n e v e z é s t
érzelmes szálakra vannak felfűzve: a szappanope
kapta: e b b e a kategóriába t a r t o z n a k ma a tele
rák l e g t ö b b s z ö r nem foglalkoznak a szélesebb tár
vízió legnépszerűbb műsorai. Nagy-Britanniában
sadalmi vagy gazdasági keretekkel, amelyek csak
a l e g n a g y o b b nézettségű t é v é m ű s o r o k (például
a háttérből befolyásolják az eseményeket.
EastEnders,
Coronation Street stb.) szinte kivétel
A szociológusok különféle n é z e t e k e t képvisel
nélkül szappanoperák. A brit televíziók műso
nek azt illetően, hogy a közönség miért kedveli
rán szereplő s z a p p a n o p e r á k különféle típusokba
annyira a s z a p p a n o p e r á k a t . A műfaj népszerű
vagy alcsoportokba sorolhatók. Azok, amelyek az
s é g e k é t s é g b e v o n h a t a t l a n szerte a világon, nem
Egyesült Királyságban készülnek, mint például a
csupán Nagy-Britanniában és Amerikában, h a n e m
Coronation Street, többnyire kemények, realisz
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. Egye
tikusak, és gyakran a szegények életével foglal
sek szerint a s z a p p a n o p e r á k egyfajta menekülést
koznak. Jelen vannak t o v á b b á az Amerikából
j e l e n t e n e k , különösen az olyan női nézők eseté
importált s o r o z a t o k is, amelyek inkább - mint
ben, akik a saját életüket u n a l m a s n a k találják,
például az 1 9 8 0 - a s években készült Dallas vagy
vagy úgy érzik, hogy elnyomják őket (a nők jóval
a Dynasty - az élet n a p o s oldalán s ü t k é r e z ő sze
n a g y o b b s z á m b a n nézik a s z a p p a n o p e r á k a t , mint
replők életéről szólnak. Egy harmadik k a t e g ó
a férfiak). Ez a nézet a z o n b a n nem különösebben
riába az Ausztráliából importált d a r a b o k sorol
m e g g y ő z ő , t e k i n t e t b e véve, hogy a l e g t ö b b szap
h a t ó k (például a Neighbours). Ezek a t ö b b n y i r e
panopera olyan emberekről szól, akiknek az élete
a l a c s o n y a b b költségvetéssel készült produkciók
ugyancsak problematikus. E l f o g a d h a t ó b b n a k tű
középosztálybeli o t t h o n o k a t és életstílusokat mu
nik az a magyarázat, hogy a s z a p p a n o p e r á k az
t a t n a k be.
e m b e r e k személyes és érzelmi é l e t é n e k univerzá
A szappanoperák olyanok, mint m a g a a televí zió: folyamatosan áradnak. Az egyes t ö r t é n e t e k b e f e j e z ő d h e t n e k és különböző szereplők jelen hetnek meg, majd t ű n h e t n e k el, de m a g a a szap panopera s o h a s e m ér véget, h a n e m egyszer csak teljesen eltűnik a műsorról. Az egyes epizódokat a közönség figyelmének fenntartására törekedve oly m ó d o n igyekeznek szorosan összekapcsolni egymással,
hogy a cselekmény valamely izgal
mas fordulópontján, az e s e m é n y e k kellős köze pén vágják el a t ö r t é n e t e t , é p p e n mielőtt valami f o n t o s fejlemény bekövetkezne: a nézőnek várnia kell, amíg a következő részből megtudhatja, hogy
lis vonásait veszik célba. Olyan dilemmákat tárnak elénk, amelyekkel bárki szembekerülhet, és egyes nézőknek talán s e g í t e n e k is a b b a n , hogy kreatí v a b b a n gondolkodjanak a saját életükről. Dorothy Hobson
szociológus Szappanopera
(Soap
Opera,
2 0 0 2 ) című könyvében azt írja, hogy a szappan operák nem azért „ m ű k ö d n e k " , mert menekülést kínálnak, h a n e m azért, mert „a k ö z ö n s é g ü k intim kapcsolatba kerül a szereplőkkel és azok életével. Szereplőin keresztül a s z a p p a n o p e r á n a k kapcso latot kell t e r e m t e n i e a nézők életével, ezért kö z ö n s é g e s t ö r t é n e t e k n e k kell lenniük" (Hobson 2002).
a dolgok hogyan alakulnak. A szappanopera alapvető műfaji sajátossága az, hogy rendszeres figyelmet követel mindazoktól,
KÉRDÉSEK
akik nézik. Egy-egy epizódnak ö n m a g á b a n igen kevés értelme van. A szappanoperák követéséhez
1. Ön is nézi az ilyen s o r o z a t o k a t ? Magyaráz
ismerni kell az egész t ö r t é n e t e t , amivel a rend
za meg szociológiai s z e m p o n t b ó l , hogy miért
szeres nézőik tisztában is vannak: szinte családias kapcsolatba kerülnek a szereplőkkel, azok sze mélyiségével és élettapasztalataival. A t ö r t é n e t e k
Az erőszak megjelenése a médiában
igen vagy miért n e m ! 2. Mivel magyarázzák a funkcionalista és a konflik tuselméletek a szappanoperák népszerűségét?
gondosan összeállított mintákat.
A z erőszakos
c s e l e k m é n y e k é s e s e m é n y e k gyakoriságát külön Az e r ő s z a k m e g j e l e n é s é t a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k
b ö z ő m ű s o r t í p u s o k r a l e b o n t v a m u t a t t á k ki, majd
b a n i g e n s o k a n vizsgálták. A l e g a l a p o s a b b ta
e r e d m é n y e i k e t t á b l á z a t o k b a foglalták.
n u l m á n y o k a t Gerbner és munkatársai végezték,
s z a k f o g a l m á t a k u t a t á s s o r á n a fizikai e r ő testi
Az erő
a k i k 1 9 6 7 - t ő l k e z d v e s o k é v e n át e l e m e z t é k a
s é r ü l é s t v a g y h a l á l t o k o z ó a l k a l m a z á s a k é n t defi
nagyobb
hálózatokon főműsoridőben
n i á l t á k , a m i t a s z e r e p l ő k ö n m a g u k v a g y mások
és hétvégeken n a p k ö z b e n sugárzott m ű s o r o k b ó l
e l l e n h a s z n á l n a k fel, b e l e é r t v e a f e n y e g e t é s t is.
amerikai
A népszerű t e l e v í z i ó s d r á m á k i g e n e r ő s z a k o s n a k
„V-chipet", m e l y n e k e l n e v e z é s é b e n a „V" b e t ű az
bizonyultak: a z i l y e n m ű s o r o k n y o l c v a n száza
„ e r ő s z a k " (violence) s z ó r a u t a l : ez az e l e k t r o n i k u s
léka tartalmazott erőszakot, ó r á n k é n t h é t és fél
berendezés lehetővé teszi a szülők számára, hogy
erőszakos e p i z ó d o t j e l e n t ő gyakorisággal. A gyer
a gyermekeik által nézett m ű s o r o k b ó l kiszűrjék
mekműsorokban még e n n é l is magasabb volt az
az erőszakot ábrázoló és szexuális tartalmú mű
erőszak szintje, b á r gyilkosság e z e k b e n r i t k á b
sorokat. A televíziós iparágat felszólították, hogy
ban szerepelt. V a l a m e n n y i t e l e v í z i ó s m ű s o r t í p u s
a V - c h i p e k h a s z n á l a t á h o z d o l g o z z o n ki egy osz
közül az a n i m á c i ó s f i l m e k b e n fordul e l ő a leg
t á l y o z á s i r e n d s z e r t , h a s o n l ó a n a f i l m e k n é l alkal
nagyobb s z á m ú e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t ( G e r b n e r
m a z o t t b e s o r o l á s h o z ( S i g n o r i e l l i 2 0 0 3 ) . T ö b b fel
1979, 1 9 8 0 ; G u n t e r 1 9 8 5 ) .
mérés megállapította azonban, hogy bár a szülők
Vajon m e n n y i r e é s m i l y e n m ó d o k o n befolyá solja az e r ő s z a k b e m u t a t á s a ( h a e g y á l t a l á n b e szélhetünk i l y e n h a t á s o k r ó l ) a k ö z ö n s é g e t ? F. S. Anderson 67 vizsgálat e r e d m é n y e i t gyűjtötte öszsze, a m e l y e k e t a z 1 9 5 6 é s 1 9 7 6 k ö z ö t t e l t e l t h ú s z év során v é g e z t e k a t é v é m ű s o r o k b a n
ábrázolt
erőszak és a g y e r m e k e k k ö r é b e n m e g n y i l v á n u l ó agresszió f e l t é t e l e z e t t k a p c s o l a t á r ó l . A z e l e m z e t t tanulmányok
háromnegyed
része
mutatott
komolyan aggódnak amiatt, hogy gyermekeik mit néznek a televízióban, kevesen veszik közülük a fáradságot m a g u k n a k arra, h o g y b e i s k a p c s o l ják a V-chipet a tévékészülékükben (Annenberg Center 2 0 0 3 ) . Egy népszerű vicc szerint a szülők n e m t u d n á n a k r á j ö n n i , h o g y a n k e l l b e - v a g y ki k a p c s o l n i a V-csipet, h a a g y e r e k ü k n e m m u t a t n á meg nekik.
ki
ilyen összefüggést. A z e s e t e k h ú s z s z á z a l é k á b a n a kutatás n e m járt e g y é r t e l m ű e r e d m é n y e k k e l , míg a vizsgálatok h á r o m s z á z a l é k á b a n a k u t a t ó k azt állapították m e g , h o g y a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k nézése v a l ó j á b a n c s ö k k e n t i az a g r e s s z i ó t (Ander son 1 9 7 7 ; L i e b e r t e t al. 1 9 8 2 ) .
Pornográfia A p o r n o g r á f i a h a t á s a i r ó l folyó v i t á k s o k h a s o n l ó s á g o t m u t a t n a k a m é d i a á l t a l az e r ő s z a k terje désére
kifejtett
hatásokkal
kapcsolatos
diskur
A z A n d e r s o n á l t a l vizsgált t a n u l m á n y o k a z o n
zushoz. A szexualitást nyíltan bemutató filmek
ban igen e l t é r t e k e g y m á s t ó l m i n d a z a l k a l m a z o t t
t ö r v é n y i s z a b á l y o z á s a h o s s z ú m ú l t r a t e k i n t visz-
módszerek, m i n d a feltárt ö s s z e f ü g g é s e k e r ő s s é
sza. A z U S A - b a n a 1 9 . s z á z a d v é g é n fogadták e l
ge, m i n d pedig az „agresszív v i s e l k e d é s " meg
a s z e x u a l i t á s t n y í l t a n á b r á z o l ó a n y a g o k terjesz
határozása t e k i n t e t é b e n . A z e r ő s z a k o t b e m u t a t ó
tését
bűnügyi t ö r t é n e t e k b e n (és s o k g y e r m e k e k s z á m á
a m e l y e k n e k a hatálya alá tartozott mindaz, a m i
tiltó
úgynevezett
Comstock-törvényeket,
ra készült a n i m á c i ó s f i l m b e n ) u g y a n a k k o r m e g j e
„ s é r t h e t i e g y fiatal l á n y é r z é k e n y s é g é t " (Gross-
lennek az igazságosság és a b ü n t e t é s m o t í v u m a i .
berg e t al. 1 9 9 8 ) .
A bűnügyi f i l m e k b e n a g o n o s z t e v ő k s o k k a l na gyobb a r á n y b a n k e r ü l n e k az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s kezére, m i n t a v a l ó s á g o s é l e t b e n . Az a n i m á c i ó s filmek k á r t é k o n y és i j e s z t ő m e g j e l e n é s ű s z e r e p lői r e n d s z e r i n t m e g k a p j á k „ m é l t ó b ü n t e t é s ü k e t " . Nem feltétlenül i n d o k o l t a n v o n h a t ó l e t e h á t a z a következtetés, h o g y az e r ő s z a k b e m u t a t á s á n a k magas szintje k ö z v e t l e n ü l u t á n z á s i m i n t á k a t h o z létre a n é z ő k k ö r é b e n , a k i k e t t a l á n j o b b a n b e folyásolnak a z adott t ö r t é n e t e k b e n é r v é n y e s ü l ő erkölcsi m o t í v u m o k . A t e l e v í z i ó k ö z ö n s é g h a t á saival foglalkozó k u t a t á s o k á l t a l á b a n h a j l a m o s a k passzív b e f o g a d ó n a k t e k i n t e n i a n é z ő k e t , gyer mekeket é s f e l n ő t t e k e t egyaránt, é s n e m t e s z n e k különbséget a z á l t a l u k l á t o t t a k r a a d o t t r e a k c i ó i k között.
Az 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e ó t a a p o r n o g r á f i a és a n ő k ellen elkövetett szexuális erőszak közötti össze függés k ö r ü l egyre t ö b b v i t a folyik, k ü l ö n ö s e n a f e m i n i s t á k k ö r é b e n . G y a k o r i é r v k é n t h a n g z i k el, h o g y a p o r n o g r á f i a tárgyiasítja a n ő k e t , és a por n o g r á f a n y a g o k f o g y a s z t ó i g y a k r a b b a n l é p n e k fel szexuális értelemben erőszakosan a nőkkel szem b e n , m i n t azok, a k i k n e m t a r t o z n a k e b b e a c s o p o r t b a . R o b i n M o r g a n f e m i n i s t a író így foglalta ö s s z e t ö m ö r e n a h e l y z e t e t : „a p o r n o g r á f i a az el mélet, a n e m i erőszak a gyakorlat" (Morgan 1 9 9 4 ) . / A radikális feministák nézeteiről lásd a „Szexualitás
és
társadalmi
nem"
12.,
című fejezetet
a 3 6 6 - 3 6 7 . oldalon.
Noha a l e g t ö b b t a n u l m á n y n e m t a l á l t k i m u t a t
A z e b b e n a t é m á b a n folytatott s z o c i o l ó g i a i ku
ható k a p c s o l a t o t a t e l e v í z i ó s e r ő s z a k és a valóság
t a t á s o k á l t a l á b a n a n n a k a m e g á l l a p í t á s á r a töre
ban m e g n y i l v á n u l ó e r ő s z a k k ö z ö t t , az összefüg
kedtek, hogy valóban fennáll-e oksági kapcsolat
gések k é r d é s é t t o v á b b r a i s vitatják. A z U S A - b a n
a p o r n o g r á f i a és a s z e x u á l i s a g r e s s z i ó k ö z ö t t . Az
az 1 9 9 6 . évi t á v k ö z l é s i t ö r v é n y e g y i k m ó d o s í t á s a
A m e r i k a i P s z i c h o l ó g i a i T á r s a s á g s z á m á r a készí
előírta, h o g y v a l a m e n n y i 1 9 9 9 u t á n gyártott tele
tett egyik jelentés
víziókészülékbe b e k e l l é p í t e n i egy ú g y n e v e z e t t
az e r o t i k u s v a g y n y í l t a n s z e x u á l i s , de a n ő k k e l
szerint a felnőttek körében
s z e m b e n n e m e r ő s z a k o s v a g y l e a l a c s o n y í t ó tar
körülbelül hétszáz tévéállomásának a kilencven
talmú műsorok n e m járnak semmiféle antiszociá
s z á z a l é k á t t e s z i k ki. A h á l ó z a t o k s z i n t é n a rek
lis h a t á s s a l , de a s z e x u á l i s a n átfűtött e r ő s z a k is
lámidő értékesítéséből biztosítják jövedelmüket.
mételt bemutatásának nézése érzéketlenné teszi
A
a nézőket a nemi erőszak bűncselekményének
szervezetként irányelveket b o c s á t ki a műsoridő
k o m o l y s á g á v a l s z e m b e n é s c s ö k k e n t i a z áldo
r e k l á m r a fordított h á n y a d á t illetően, amelyek a
z a t o k k a l v a l ó é r z e l m i a z o n o s u l á s t ( H u s t o n e t al.
f ő m ű s o r i d ő b e n ó r á n k é n t k i l e n c é s fél p e r c b e n ,
1 9 9 2 ) . Ahogy az internet terjedése még könnyeb
m á s i d ő s z a k o k b a n pedig t i z e n h a t p e r c b e n jelölik
b e n e l é r h e t ő v é t e s z i a p o r n o g r á f és az e r ő s z a k o s
m e g a r e k l á m o k m a x i m á l i s e l f o g a d h a t ó terjedel
t a r t a l m ú anyagokat, a k ö z ö n s é g r e a k c i ó k k a l és a m é d i a h a t á s a i v a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k egyre fontosabbá válnak.
Műsorközlők
Országos
Egyesülete
magán
m é t . A r e k l á m o k s u g á r z á s á é r t kért díjak megálla p í t á s á h o z a t e l e v í z i ó t á r s a s á g o k r e n d s z e r e s időkö z ö n k é n t s t a t i s z t i k a i k i m u t a t á s o k a t á l l í t a n a k össze arról, h o g y a z egyes m ű s o r o k a t h á n y n é z ő kíséri figyelemmel. A rangsorok természetesen erősen b e f o l y á s o l j á k a m ű s o r o k f e n n t a r t á s á r a vagy be
A MÉDIA ELLENŐRZÉSE
s z ü n t e t é s é r e v o n a t k o z ó d ö n t é s e k e t is.
Politikai ellenőrzés
A s o k c s a t o r n á s t é v é k é s z ü l é k e k , a v i d e ó és a D V D , v a l a m i n t a z o l y a n s z o l g á l t a t á s o k megjele
Állami műsorközlés és a BBC
n é s e óta, m i n t p é l d á u l a S k y + , a m e l y a n é z ő által i g é n y e l t m ű s o r o k m e g k e r e s é s é r e é s rögzítésére
Az állam a legtöbb országban közvetlenül részt
a l k a l m a s digitális t e c h n o l ó g i a és a m ű h o l d a s mű
vesz
irányításában.
s o r v é t e l i l e h e t ő s é g e k k o m b i n á c i ó j á v a l gyakorla
N a g y - B r i t a n n i á b a n a B B C , a m e l y a v i l á g o n el
tilag s z e m é l y r e s z a b o t t t e l e v í z i ó s c s a t o r n á t hoz
a
televíziós
műsorközlés
állami
létre, a z á l l a m i m ű k ö d t e t é s ű t e l e v í z i ó á l l o m á s o k
s z e r v e z e t k é n t m ű k ö d i k , és t e v é k e n y s é g é t - m i n t
h a t ó k ö r e j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t . A z e l ő f i z e t é s i díj
l á t t u k - a t e l e v í z i ó k é s z ü l é k k e l e l l á t o t t háztar
v a g y a k é s z ü l é k r e h e l y e z e t t digitális v e v ő b e r e n
sőként
közvetített
televízió-műsorokat,
t á s o k által fizetett m ű s o r k ö z l é s i d í j a k b ó l finan
d e z é s h a s z n á l a t á é r t a l k a l m a n k é n t f i z e t e n d ő té
szírozzák. N é h á n y éven keresztül a B B C volt az
rítés e l l e n é b e n a m a i k ö z ö n s é g a c s a t o r n á k és a
egyetlen szervezet Nagy-Britanniában, a m e l y n e k
m ű s o r o k s o k a s á g a k ö z ü l v á l a s z t h a t . I l y e n körül
e n g e d é l y e v o l t rádió- é s t e l e v í z i ó - m ű s o r o k sugár
m é n y e k k ö z ö t t a z e m b e r e k egyre i n k á b b képe
zására, m a a z o n b a n a k é t földi c s a t o r n á j a , a B B C l
s e k ö s s z e á l l í t a n i a saját „ m ű s o r u k a t " , s z e m é l y e s
é s a B B C 2 m e l l e t t v a n h á r o m földi k e r e s k e d e l
p r o g r a m o t h o z v a l é t r e a h e l y e t t , h o g y a hálózatok
m i t e l e v í z i ó s c s a t o r n a is: a z ITV, a C h a n n e l 4 é s
e l ő r e rögzített m ű s o r r e n d j é h e z a l k a l m a z k o d n á
a C h a n n e l 5 . Csak a B B C működését finanszíroz
n a k . A digitalizálás, a m ű h o l d a s c s a t o r n á k és a
zák állami forrásokból, a kereskedelmi csatornák
k á b e l t e l e v í z i ó t é r h ó d í t á s a s z i n t e m i n d e n ü t t meg
r e k l á m b e v é t e l e k b ő l tartják f e n n m a g u k a t . A rek
változtatja a t e l e v í z i ó z á s j e l l e g é t . A h o g y e z e k a
l á m o k gyakoriságát é s t e r j e d e l m é t t ö r v é n y szabá
t e c h n o l ó g i á k egyre i n k á b b b e h a t o l n a k a hagyomá
lyozza, óránként m a x i m u m 6 p e r c n y i reklámidőt
n y o s földi t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k b a is, a k o r m á n y o k
engedélyezve. Ugyanezek a szabályok vonatkoz
s z á m á r a m é g n e h e z e b b é v á l i k a m ű s o r o k tartal
n a k a m ű h o l d a s c s a t o r n á k r a is, a m e l y e k a z 1 9 8 0 -
m á n a k e l l e n ő r z é s e , a m i t a m ú l t b a n m é g általában
as években váltak széles körben elérhetővé az
m e g t u d t a k v a l ó s í t a n i . Ú g y t ű n i k p é l d á u l , hogy
e l ő f i z e t ő k s z á m á r a . ( A B B C j ö v ő j é v e l k e r e t e s írá
a z 1 9 8 9 . é v i k e l e t - e u r ó p a i v á l t o z á s o k a t lehetővé
sunkban foglalkozunk a következő oldalon.) Az USA-ban m i n d a h á r o m vezető televíziós
t e v ő k ö r ü l m é n y e k k i a l a k u l á s á b a n j e l e n t ő s szere p e t j á t s z o t t a n y u g a t i m é d i a e l é r h e t ő v é válása.
csatorna - az A m e r i c a n Broadcasting C o m p a n y (ABC), a Columbia Broadcasting S y s t e m (CBS) és
/ A g l o b a l i z á l t m é d i a h a t á s a i v a l a 20., „Politika,
a National Broadcasting C o m p a n y (NBC) - keres
kormányzás
k e d e l m i h á l ó z a t k é n t m ű k ö d i k . A h á l ó z a t o k szá
r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k , a 4 7 3 - 4 8 3 . ol
m á r a t ö r v é n y írja e l ő , h o g y ö t n é l t ö b b á l l o m á s t
dalon.
és
terrorizmus"
című
fejezetben
n e m tarthatnak fenn: ezek az állomások a h á r o m nagy szervezet esetében a legnagyobb városok b a n h e l y e z k e d n e k el. A „ h á r o m n a g y " együtte sen a háztartásoknak több mint egynegyed részét éri el a saját á l l o m á s a i n k e r e s z t ü l . M i n d e g y i k hálózathoz körülbelül kétszáz további mellék á l l o m á s tartozik, a m e l y e k e g y ü t t v é v e a z ország
Monopóliumellenes
intézkedések
M i n t a Rossz hírek s z e r z ő i is
kimutatták
(lásd
4 6 4 - 4 6 6 . o.), a h í r e k s z e r k e s z t ő i m i n t e g y „kapu őrként" m ű k ö d n e k , amikor eldöntik, hogy mi
A BBC helyzete napjainkban - h a s o n l ó a n a leg
Sokan igen fontosnak tartjak, hogy a BBC álla
több más ország állami műsorközlő intézményei
mi tulajdonban maradjon. Ám - mint egyes kom
nek pozíciójához - m e g l e h e t ő s e n i n g a t a g g á vált,
m e n t á t o r o k megjegyezték - a szabályozás köny-
és igen sok vitát vált ki. A BBC jövője közönsé
nyítései, valamint a pénzügyi nyomások a BBC-t
gének felaprózódása miatt vált problematikussá.
máris olyan kereskedelmi rendszerré tették, amely
A digitális t e c h n o l ó g i a kifejlődése következtében
csak részben képes megőrizni eredeti állami szol
ugyanis a szó szoros é r t e l m é b e n t ö b b száz ke
gáltatói funkcióját. A BBC t á m o g a t ó i úgy érvelnek,
reskedelmi kábeles és műholdas csatorna vált el
hogy a televíziós szektor deregulációja k ö z e p e t t e
érhetővé, amelyek veszélyeztetik a BBC dominan
a BBC szerepe m é g f o n t o s a b b á válik, különösen
ciáját. A BBC az 1 9 5 0 - e s évek közepéig m o n o
a műsorok m a g a s színvonalának biztosításában,
polhelyzetben volt, ekkor a z o n b a n a megjelentek
valamint - mivel a 75 évnél idősebb állampolgá
a kereskedelmi televíziók, és a BBC részesedése a
roknak nem kell műsorközlési díjat fizetniük - a
földi csatornák közönségéből 2 0 0 3 - i g 36 százalék
lakosság társadalmilag kirekesztett csoportjainak
ra csökkent. Nézőszámának megfogyatkozásával
elérésében. A BBC egyik korábbi stratégiai és ter
párhuzamosan egyre t ö b b e n kezdik megkérdője
vezési igazgatója így nyilatkozott erről:
lezni, hogy miért kell műsorközlési díjat fizetniük, különösen akkor, ha nem nézik a BBC televíziós csatornáit vagy nem hallgatják a BBC rádióállo másait.
Jó okunk van félni attól, hogy a „ t ö b b " azt fog ja jelenteni, hogy „ r o s s z a b b " . A verseny szét forgácsolja a k ö z ö n s é g e t és igen sokféle pia
Az 1 9 9 0 - e s évek során a BBC t ö b b m á s állami
con igényel befektetéseket, ami a bulvárlapok
monopóliummal, például az Országos Egészség
szintjére süllyedt értékekhez és a n e m z e t meg
ügyi Szolgálattal együtt j e l e n t ő s nyomásnak volt
o s z t á s á h o z vezet: azoknak a körei, akik szíve
kitéve,
hogy h a t é k o n y a b b és e r ő s e b b e n
piac
sen fogadják az új szolgáltatásokat, el fognak
orientált legyen. Sir J o h n Birt, aki 1 9 9 2 - t ő l 1 9 9 9 -
távolodni azoktól, akik ezt vagy n e m e n g e d h e
ig a BBC főigazgatója volt, b e v e z e t e t t egy belső
tik meg maguknak, vagy n e m kívánják m e g t e n
piacot, ami s z a b a d s á g o t biztosított a műsorkészí
ni. Az állami politika előtt álló kihívás a b b a n áll,
tőknek különféle külső források, például filmstá
hogy mindkét világ számára a l e g j o b b a t nyújt
bok igénybevételére, t o v á b b á kifejlesztette a BBC
suk, serkentsük a
saját reklámprogramját és radikálisan csökkentet te a műsorgyártási költségeket, gyakran elbocsá tások árán is (Born 2 0 0 4 ) .
növekedést és ugyanakkor
fenntartsuk a m i n ő s é g e t . (Currie-Siner 1 9 9 9 ) . A kormány - a 2 0 0 4 . évi úgynevezett Hutton-vizs-
Az állami m o n o p ó l i u m o k bírálói azt hangoz
gálat u t ó h a t á s a i n a k dacára (lásd a keretes írást
tatták, hogy mindez nem elég, és nyomást gya
a következő oldalon), amelyek t ö b b v e z e t ő sze
koroltak a kormányra a BBC privatizálása érdeké
mélyiség l e m o n d á s á h o z vezettek a szervezetben
ben. David Elstein, a C h a n n e l 5 korábbi ügyvezető
- garantálta a BBC jövőjét, legalábbis rövid távon.
igazgatója például a Konzervatív Párt megbízá
A m é d i a á g a z a t szabályozásáért felelős kormány
sából a közelmúltban készített j e l e n t é s é b e n fel
hivatal, az OFCOM j e l e n t é s e hangsúlyozta a BBC
vetette, hogy a BBC-nek is a szokásos előfizetői
f o n t o s s á g á t az olyan műsorok biztosítása terén,
rendszerre kellene á t t é r n i e és a háztartások által
amelyek „jó minőségűek, eredetiek, újszerűek, ér-
kötelezően befizetendő műsorközlési díjakat el kell törölni ( 2 0 0 4 ) . A teljes privatizáció gondola tát mindeddig elutasították.
dekfeszítőek és széles körben elérhetők", és java solta a műsorközlési díjak f e n n t a r t á s á t l e g a l á b b 2 0 1 6 - i g (OFCOM 2 0 0 3 ) .
kerüljön be a m ű s o r o k b a . A t é n y l e g e s e n k ö z v e
p e n e z é r t aggaszt s o k a k a t a m é d i a v á l l a l k o z ó k és
tített vagy n y o m t a t á s b a n k ö z z é t e t t h í r e k e t n e m
a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k k i a l a k u l á s a és b e f o l y á s u k
mindig a h í r é r t é k v a l a m i l y e n e g y s z e r ű k r i t é r i u
növekedése.
ma a l a p j á n v á l a s z t j á k k i . Az ú j s á g í r ó k j ó l t u d j á k ,
t u l a j d o n o s a i , m i n t p é l d á u l R u p e r t M u r d o c h (lásd
Az
ilyen
nagy
részvénytársaságok
hogy o l y a n t ö r t é n e t e k e t k e l l t a l á l n i u k , a m e l y e k
a k e r e t e s írást a 4 8 0 - 4 8 1 . o l d a l o n ) , n e m c s i n á l
beleillenek az őket foglalkoztató szervezet pro
n a k titkot p o l i t i k a i n é z e t e i k b ő l , a m e l y e k ó h a t a t
filjába,
és
ezeknek
a
szervezeteknek
gyakran
megvan a m a g u k p o l i t i k a i p r o g r a m j a is:
nem
csupán b i z o n y o s j a v a k e l a d á s á v a l f o g l a l k o z n a k , h a n e m e g y b e n a v é l e m é n y e k f o r m á l á s á v a l is. É p
l a n u l g o n d o t j e l e n t h e t n e k a m á s p o l i t i k a i állás ponton levő politikai pártok és egyéb csoportok számára. M i n d e z t f i g y e l e m b e v é v e v a l a m e n n y i ország-
\
1 5. F E J E Z E T
2 0 0 2 s z e p t e m b e r é b e n a brit miniszterelnöki hi
hajlandó visszavonulni, és heves vitába szállt a
vatal - t á m o g a t á s t keresve a háború megindítá
kormánnyal. Ez tragikus fordulatot vett, amikor
sához - közzétett egy dossziét, amelyben az Irak
a kormány m e g b í z o t t szakértője [Dr. David Kelly],
ellen felhozott vádakat foglalták össze.
Ebben
aki a BBC sztorijának fő forrásaként reflektorfény- !
e g y e b e k között az állt, hogy Irak akár 45 percen
be került, öngyilkosságot követett el. A halála j körülményeinek
tésére.
2 0 0 4 januárjában tisztázta a kormányt a dosszié I
Ám amikor az iraki fegyveres erőknél a hábo
kivizsgálására
indított vizsgálat I
belül képes lehet t ö m e g p u s z t í t ó fegyverek beve
„feltupírozásának" vádja alól, és nagyrészt - bár \
rú során n e m találtak semmiféle t ö m e g p u s z t í t ó
nem teljesen - v é d e l m é b e v e t t e a t u d ó s szakértő I
fegyvert, kétségek merültek fel a dosszié hiteles
megbízóját, a Védelmi Minisztériumot. Ezt köve- I
s é g é t illetően.
t ő é n a BBC-re zúdult a bírálatok e g é s z lavinája, I
Hírszerzési források m e g c á f o l t á k
egyik állítását, amit G e o r g e Bush 2 0 0 3 . évi or
minek következtében a f ő i g a z g a t ó és az igazga- I
szágértékelő
t ó t a n á c s elnöke l e m o n d o t t .
beszédéből
idéztek.
Azután
2003
júniusában a BBC egyik tudósítója megvádolta
A hírszerzési kudarcok feltárására Lord Butler I
Alistair Campbellt, Tony Blair média- és e g y é b
vezetésével indított további vizsgálat 2 0 0 4 júliu- |
tájékoztatási ügyekben illetékes f ő t a n á c s a d ó j á t ,
sában azt állapította m e g , hogy a kormány nem
hogy a dossziét a brit titkosszolgálatok kívánsá
követett el semmiféle szándékos kísérletet a par
ga ellenére szándékosan „izgalmasabbá akarták
lament
t e n n i " ( t ö b b e k között a „ 4 5 p e r c e s " kitétel be
utalást t e t t arra, hogy Tony Blair hajlamos volt el
illesztésével).
túlozni azt, amiről kiderült, hogy m e g l e h e t ő s e n
Egy parlamenti vizsgálat k é s ő b b tisztázta a vád alól Campbellt, aki már korábban, 2 0 0 3 augusz
félrevezetésére.
Zárójelentése
azonban
g y e n g e alapot szolgáltatott a háború megindítá sára.
t u s á b a n l e m o n d o t t . A BBC a z o n b a n n e m volt
Forrás: The Economist, 2 0 0 5 . április 5.
a
A m é d i a s z a b á l y o z á s i p o l i t i k a e g y i k vezérfona
média tulajdonviszonyainak szabályozására. De
la a n n a k a f e l i s m e r é s e l e h e t , h o g y ha a p i a c o n
milyen szigorúnak kell l e n n i ü k a feltételeknek?
k é t - h á r o m n a g y m é d i a v á l l a l a t u r a l k o d i k , akkor
M i v e l a m é d i a v á l l a l k o z á s o k g l o b á l i s j e l l e g e adott,
ez f e n y e g e t é s t j e l e n t h e t m i n d a t i s z t e s s é g e s gaz
táplálhatnak-e a nemzeti kormányzatok reményt
dasági
az ellenőrzésükre?
n é z v e , m i v e l a m é d i a t u l a j d o n o s a i n e m választás
ban
alkalmaznak
bizonyos
megszorításokat
versenyre,
mind
pedig
a
demokráciára
összetettebb,
útján kerülnek hatalomra. A meglévő monopó
m i n t a m i l y e n n e k e l s ő p i l l a n t á s r a t ű n h e t . Nyil
l i u m e l l e n e s t ö r v é n y e k a l k a l m a z á s á r a v a n szük
A
médiaszabályozás
kérdése
v á n v a l ó n a k látszik, h o g y a k ö z ö n s é g é r d e k é b e n
ség itt is, b á r a z o k E u r ó p á n b e l ü l és á l t a l á b a n a
áll s z á m o s k ü l ö n b ö z ő m é d i a s z e r v e z e t j e l e n l é t e
fejlett i p a r i o r s z á g o k k ö z ö t t j e l e n t ő s k ü l ö n b s é g e
a piacon, mivel ez biztosíthatja, hogy k ü l ö n b ö z ő
ket m u t a t n a k .
csoportok és politikai nézetek kapjanak hangot a
A verseny egyszersmind
p l u r a l i z m u s t jelent,
médiában. Ám a n n a k a korlátozása, hogy ki mi
v a g y l e g a l á b b i s azt k e l l e n e j e l e n t e n i e , és a plu
l y e n t u l a j d o n r a t e h e t szert é s m i l y e n f a j t a m é d i a
r a l i z m u s e l v i l e g jó a d e m o k r á c i a s z á m á r a . Elég
technológiát használhat, befolyásolhatja az egész
lehet azonban ö n m a g á b a n a pluralizmus? Sokan
médiaszektor gazdasági lehetőségeit. Egy olyan
a z U S A p é l d á j á r a h i v a t k o z n a k , a m i k o r amellett
ország, a m e l y t ú l s á g o s a n k o m o l y k o r l á t o z á s o k a t alkalmaz, lemaradhat a versenyben: a médiaipar egyike a m o d e r n g a z d a s á g l e g g y o r s a b b a n n ö v e k vő szektorainak.
érvelnek, hogy a médiacsatornák sokasága nem g a r a n t á l j a a t a r t a l o m m i n ő s é g é t és p o n t o s s á g á t ( a h o g y C h o m s k y f e n t e b b i d é z e t t b í r á l a t a i s mu tatja). E g y e s e k a z e r ő s á l l a m i m ű s o r k ö z l é s i szek
A m é d i a k o n c e n t r á l ó d á s á n a k b í r á l ó i azt m o n d
tor fenntartásában látják a legfontosabb eszközt a
ják, h o g y a n a g y m é d i a v á l l a l a t o k ó r i á s i h a t a l o m
n a g y m é d i a v á l l a l a t o k d o m i n a n c i á j á n a k megaka
mal rendelkeznek. A másik oldalon viszont az
dályozására.
ü z l e t i k ö r ö k azt állítják, h o g y h a s z i g o r ú szabá
azonban, amelyek között Nagy-Britanniában a
Az állami m ű s o r k ö z l ő rendszerek
lyozás mellett kell működniük, akkor n e m hoz
B B C j á t s z i k v e z e t ő s z e r e p e t , m e g t e r e m t i k a ma
hatnak sikerre vezető kereskedelmi döntéseket és
g u k p r o b l é m á i t . A l e g t ö b b o r s z á g b a n é p p e n ezek
l e m a r a d n a k a g l o b á l i s v e r s e n y b e n , t o v á b b á meg
v o l t a k m o n o p ó l i u m h e l y z e t b e n , e z é r t a kormány
kérdőjelezik, hogy kinek a dolga a szabályozás.
zatok
Ki s z a b á l y o z z a a s z a b á l y o z ó k a t ?
k é n t h a s z n á l h a t t á k fel őket. Az a k é r d é s , h o g y „ki
sok h e l y e n hatékony
propagandaeszköz
MÉDIA
szabályozza a s z a b á l y o z ó k a t " , itt n a g y h a n g s ú l y -
A kommercializálódott m é d i a - állítják - aláren
lyal m e r ü l fel. (A k o r m á n y z a t n a k a t ö m e g k o m
d e l ő d i k a r e k l á m b e v é t e l é n e k m e g s z e r z é s é r e irá
m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó kí
nyuló gazdasági kényszer h a t a l m á n a k és olyan
sérleteit és a d e m o k r a t i z á l ó d á s k é r d é s e i t k e r e t e s
tartalmakat
írásunk vizsgálja a k ö v e t k e z ő o l d a l o n . )
a m e l y e k g a r a n t á l j á k a n a g y f o k ú n é z e t t s é g e t és a
A médiaszabályozás kérdését tovább bonyo
kénytelen
előnyben
részesíteni,
reklámidő eladhatóságát. E n n e k eredményeként
lítja a t e c h n o l ó g i a i v á l t o z á s o k i g e n gyors ü t e m e .
szükségképpen
A média a t e c h n i k a i ú j í t á s o k k ö v e t k e z t é b e n ál
a média közérdekű viták fórumaként betöltött
a
szórakoztatás
diadalmaskodik
landóan átalakul, és a v a l a h a e l k ü l ö n ü l t t e c h
f u n k c i ó i fölött. A m é d i a i l y e n f a j t a ö n c e n z ú r á j a
nológiák ma e g y b e o l v a d n a k . Ha p é l d á u l a t é v é
meggyengíti
műsorokat a z i n t e r n e t e n k e r e s z t ü l n é z z ü k , erre
ü g y e k b e n , és k e d v e z ő t l e n ü l b e f o l y á s o l j a a közér
vajon m e l y i k t í p u s ú m é d i a s z a b á l y o z á s v o n a t k o
dekű kérdések megértését, illetve tudatosodását
zik? Az E u r ó p a i U n i ó t a g á l l a m a i b a n a v i t á k elő
a közönségben. H e r m a n és M c C h e s n e y szerint
terében á l l n a k a m é d i a és a t á v k ö z l é s k o n v e r g e n ciájának k é r d é s e i . E g y e s e k s z ü k s é g e s n e k látják a távközlés, a m ű s o r s z o l g á l t a t á s és az i n f o r m á c i ó s technológia h a r m o n i z á l á s á r a s z o l g á l ó t ö r v é n y e k koordinálását, ezt a z o n b a n i g e n n e h é z m e g v a l ó sítani. Az EU s z e r e p e a m é d i a s z a b á l y o z á s b a n t o vábbra is
kicsi
marad.
(Television
without
A
Frontiers)
Televízió határok nélkül című,
jelenleg
ér
vényben l é v ő p o l i t i k a i d o k u m e n t u m felülvizsgá latát eredetileg 2 0 0 2 - r e i r á n y o z t á k e l ő , a z o n b a n a folytatódó v i t á k m i a t t ezt e l h a l a s z t o t t á k .
az
állampolgári
részvételt
a
köz
a g l o b á l i s m é d i u m o k e l s ő s o r b a n „a g l o b á l i s ka p i t a l i z m u s új m i s s z i o n á r i u s a i " : a m é g r e n d e l k e z é s r e á l l ó n e m k e r e s k e d e l m i c é l ú m é d i a t é r egy r e n a g y o b b r é s z é t foglalják e l f o k o z a t o s a n a z o k a v á l l a l k o z á s o k , a m e l y e k alig várják, h o g y azt is „a gazdasági s z e m p o n t b ó l leginkább célraveze t ő m ó d o n " h a s z n á l j á k fel ( H e r m a n 1 9 9 8 ) . V é l e m é n y ü k s z e r i n t a m é d i a s z e r v e z e t e k á l t a l szor galmazott
„szórakozási
kultúra"
folyamatosan
z s u g o r í t j a a k ö z s z f é r á t és a l á á s s a a d e m o k r á c i a működését. i
A globális média és a demokrácia
A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN
A globális m é d i á v a l foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n
Könyvünkben
Edward H e r m a n é s R o b e r t M c C h e s n e y ( 1 9 9 7 )
a f i g y e l m e t arra, h o g y a j e l e n l e g i g l o b a l i z á c i ó s
a n e m z e t k ö z i m é d i a á l t a l a d e m o k r a t i k u s álla
f o l y a m a t o k e g y i k l e g f o n t o s a b b j e l e n s é g e é s egy
mindvégig
igyekeztünk
felhívni
mok m ű k ö d é s é r e gyakorolt h a t á s o k a t v i z s g á l t á k .
szersmind aktív szereplője az internet térhódí
Megállapításuk s z e r i n t a g l o b á l i s m é d i a f o r r á s o k
tása. A globalizáció a z o n b a n átalakítja a m é d i a
terjedése s i k e r e s e n n y o m á s t g y a k o r o l h a t a z au-
más formáinak nemzetközi hozzáférhetőségét és
toritárius k o r m á n y z a t o k r a a m ű s o r k ö z l ő á l l o m á
h a t á s á t is. E b b e n a r é s z b e n a t ö m e g k o m m u n i k á
sok állami e l l e n ő r z é s é n e k f e l l a z í t á s a é r d e k é b e n .
c i ó s e s z k ö z ö k e t a g l o b a l i z á c i ó k ö r ü l m é n y e i kö
Ahogy a m é d i a t e r m é k e k e t egyre n e h e z e b b é v á l i k
zött é r i n t ő v á l t o z á s o k k a l f o g l a l k o z u n k .
az o r s z á g h a t á r o k o n b e l ü l t a r t a n i , s o k „zárt tár
N o h a a m é d i á n a k mindig is voltak nemzetkö
sadalom" felfedezi, h o g y a m é d i a i g e n h a t é k o n y
zi d i m e n z i ó i - g o n d o l j u n k p é l d á u l a n e m z e t k ö z i
erővé v á l h a t a d e m o k r á c i a t á m o g a t á s á b a n (lásd a
hírügynökségek m u n k á j á r a vagy a filmek n e m
Kínáról szóló k e r e t e s í r á s t a k ö v e t k e z ő o l d a l o n ) .
zetközi terjesztésére -, egészen az 1970-es évekig
A televízió k o m m e r c i a l i z á l ó d á s a m é g a t ö b b p á r t i
a legtöbb médiavállalat egyetlen meghatározott
politikai b e r e n d e z k e d é s ű
b e l f ö l d i p i a c o n m ű k ö d ö t t , a z i l l e t ő o r s z á g kor
országokban,
például
Indiában is n a g y o b b t e r e t j u t t a t o t t az e l l e n z é k i
m á n y z a t a által előírt szabályoknak megfelelően.
politikusok n é z e t e i n e k . A g l o b á l i s m é d i a l e h e t ő
A m é d i a i p a r e l k ü l ö n ü l ő s z e k t o r o k r a oszlott, a m e
vé teszi o l y a n s z e m p o n t o k és é r t é k e k s z é l e s k ö r ű
l y e k b e n a film, a n y o m t a t o t t sajtó, i l l e t v e a r á d i ó s
terjesztését, m i n d p é l d á u l a z i n d i v i d u a l i z m u s , a z
és televíziós műsorközlés szakmai körei egymás
emberi j o g o k t i s z t e l e t b e n t a r t á s a és a k i s e b b s é g e k
tól f ü g g e t l e n ü l fejtették k i t e v é k e n y s é g ü k e t .
jogainak e l ő m o z d í t á s a . Herman és M c C h e s n e y hangsúlyozzák azon
Az elmúlt három-négy évtized során azonban mélyreható átalakulások m e n t e k végbe a média
ban a globális m é d i a r e n d s z e r á l t a l a d e m o k r á c i a
iparon belül. A nemzeti piacokat a változékony
egészséges m ű k ö d é s é r e n é z v e j e l e n t e t t fenyege
g l o b á l i s p i a c v á l t o t t a fel, m i k ö z b e n a z ú j t e c h n o
tést is: a g l o b á l i s m é d i a f o k o z ó d ó k o n c e n t r á l ó
lógiák a m é d i a korábban elkülönült formáinak
dása és ü z l e t i e s e d é s e a l á á s h a t j a a fontos s z e r e p e t
összeolvadásához vezettek. A 2 1 . század elején a
betöltő „közszféra" m ű k ö d é s é t , a b b a n a z é r t e l e m
g l o b á l i s m é d i a p i a c o t egy k ö r ü l b e l ü l h ú s z m u l t i
ben, a h o g y a n H a b e r m a s l e í r t a (lásd 4 6 0 - 4 6 1 . o.).
n a c i o n á l i s r é s z v é n y t á r s a s á g alkotta c s o p o r t uralja,
15. F E J E Z E T
Globalizáció és mindennapi élet: a média cenzúrája Kínában A
globalizáció
ellentmondásos
t e r m é s z e t e vi
lágosan m e g m u t a t k o z i k Kínában, a b b a n az or |
„A KÍNAI NAGY TŰZFAL"
szágban, amely a Kínai Kommunista Párt vezeté-
Az internet cenzúrázására irányuló kínai erőfe
sével gyors kulturális és gazdasági átalakuláson
szítések a t e c h n o l ó g i a , a törvényhozás és a mun
megy át. Az 1 9 8 0 - a s években a kínai kormány felügyelte
kaerő közös csúcsteljesítményét jelentik. A BBC szerint, melynek műsorai „a kínai nagy tűzfalon"
az országos televíziós hálózat bővítését, ösztö
belül (ahogy azt a technikai körökben nevezik)
nözve a televízióállomások m a g á n t u l a j d o n b a ke
szinte teljes mértékben le vannak blokkolva, öt
rülését. A kormány a televíziós műsorközlést az
venezer különböző kínai h a t ó s á g „kizárólag az
ország egyesítésére és a párt tekintélyének foko
zal foglalkozik, hogy az internet forgalmát ellen
zására szolgáló eszköznek t e k i n t e t t e . A televízió
őrizze". Ugyanakkor egyetlen olyan törvény sem
a z o n b a n bizonyos körülmények között igen vál
létezik, amely ezt a t ö m e g e s beavatkozást a ma
tozékony médium lehet. Nemcsak arról van szó,
g á n é l e t b e és a szólásszabadság ilyen m e g s é r t é s é t
hogy a műholdas csatornák korában a televíziós
m e g e n g e d n é . T ö b b száz paragrafus létezik azon
műsorközlést nem lehet szigorúan ellenőrizni, ha
ban, t ö b b tucatnyi törvényben elhelyezve, ame
nem a kínai k ö z ö n s é g b e n megjelent a tévéműso
lyek arra szolgálnak, hogy homályba hagyják a
rok t a r t a l m á n a k olyan é r t e l m e z é s e is, ami ellen
kormány felhatalmazását a politikai rend cenzúra
t é t b e n áll a kormány szándékaival (Lull 1 9 9 7 ) .
révén t ö r t é n ő fenntartására.
Száz kínai családdal készített interjúi alapján
Az
internet
szűrése
Kínában
2004-2005-ben:
J a m e s Lull úgy találta, hogy a kínai közönség
országtanulmány
- hasonlóan a kommunista kormányzatok alatt
2005:
élő más n é p e s s é g e k h e z - „ m e s t e r e az értelme
amely az internet kínai cenzúrájáról eddig készült
A
(Filtering
Country Study)
in című
China
in
jelentés
2004szerint,
zésnek, és a sorok között olvasva hámozza ki a
l e g p o n t o s a b b felmérés a d a t a i t foglalja össze, a
kevésbé nyilvánvaló ü z e n e t e k e t " . Az interjúk so
„szűrés" kiterjed mindenre, a gerinchálózatoktól
rán Lull megfigyelte, hogy válaszadói nem csu
az utcai internetkávézókig. A kínai kommunikáci
pán azt írták le, hogy mit néztek, h a n e m azt is,
ós infrastruktúra a hálózatba beillesztett „fojtó
ahogyan ezt tették: „Mivel a nézők tudják, hogy
szelepek" révén lehetővé teszi az a d a t c s o m a g o k
a kormány gyakran eltorzítja és eltúlozza a jelen
szűrését, miközben a nyilvános hozzáférési pon
téseket, nagy leleményességgel következtettek a
t o k e s e t é b e n a tiltott t a r t a l o m terjesztéséért viselt
valóságos helyzetre. Mit m u t a t n a k be és mi ma
felelősség kiterjed a szerzőre, a szolgáltatóra és a
rad ki a hírekből, mi kap e l s ő b b s é g e t és hogyan
felhasználóra egyaránt. Az internet forgalma gépi
tálalják a dolgokat - mindezeket megfigyelik és
és emberi c e n z o r o k figyelő t e k i n t e t e előtt zajlik:
érzékenyen interpretálják."
az
Lull arra a következtetésre j u t o t t , hogy a kínai
utóbbiak
gyakran
önkéntesen
jelentkeznek
erre a feladatra.
k ö z ö n s é g h e z a televízión keresztül eljutó üzene
Ennek a rendszernek a különböző elágazásai
tek egy része - különösen a külföldi filmekben és
- mint a Nyílt Hálózati Kezdeményezés (Open Net
reklámokban - ellentétes a saját társadalmukban
Initiative, ONI) munkatársa, J o h n Parley az ameri
megvalósítható életmóddal és a nézők számára
kai-kínai gazdasági és biztonsági felügyelőbizott
elérhető lehetőségekkel. Az individualizmus és a
s á g h o z áprilisban benyújtott j e l e n t é s é b e n hang
fogyasztói társadalom értékeit hangsúlyozó tele
súlyozta - „komoly a g g o d a l m a t kelthetnek min
víziós üzenetekből sok kínai néző azt olvasta ki,
denkiben, aki hisz a részvételi d e m o k r á c i á b a n " .
hogy saját lehetőségei korlátozottak. A televízió
Az ONI megállapítása szerint az ellenzéki politi
azt az ü z e n e t e t közvetítette a kínai közönség szá
kai erőkhöz kapcsolódó hálózati oldalak hatvan
mára, hogy más társadalmi rendszerek olajozot-
százaléka blokkolva volt, csakúgy, mint azoknak
t a b b a n működnek és n a g y o b b s z a b a d s á g o t biz
az oldalaknak a kilencven százaléka, amelyeken
tosítanak az állampolgároknak, mint a sajátjuk.
a H o n g k o n g b a n m e g j e l e n ő és állítólag a Falun
Újabban az internet és más új kommunikációs t e c h n o l ó g i á k újabb kihívások elé állították a kí nai kormányt. Egyesek azt állítják, hogy ezek az új m é d i u m o k s e g í t h e t n e k az e m b e r e k n e k megke rülni az állami ellenőrzést, m á s o k szerint a z o n b a n az állami c e n z o r o k valószínűleg lépést fognak tar tani a t e c h n o l ó g i a fejlődésével.
G o n g nevű betiltott vallási-szellemi mozgalom mal ö s s z e f ü g g é s b e n álló Epoch Times által a Kí nai
Kommunista
jegyzés
(Nine
Pártról
közzétett Kilenc meg
Commentaries)
című
cikksorozat
olvasható volt. A cenzúra n e m ér véget a világháló ellenőr zésével. Az internetalapú t e c h n o l ó g i á k , amelyek
MÉDIA
I 2002-ben, amikor az ONI a legutóbbi j e l e n t é s é t összeállította
Kínáról,
még
reményt látszottak
nyújtani a szólásszabadság megvalósulására, szin
az efféle információkra, ez közvetlenül a nyugati ( m e g í t é l é s e m szerint amerikai) p r o p a g a n d a éve kig t a r t ó indoktrinációjából adódik."
tén a cenzúra célpontját alkotják. Noha az e-mail
A j a p á n e l l e n e s tiltakozásokat [ 2 0 0 5 - b e n ] egye
üzenetek szűrése n e m olyan nagy mértékű, mint
sek valóban példaként idézték arra, hogy a kí
sokan (köztük m a g u k a kínaiak is) gondolják, a
naiak hogyan kerülik meg az állam szorgalmas
blogok, levelezőfórumok és más online kommu
cenzorait az olyan hálózati t e c h n o l ó g i á k kommu
nikációs formák mind ki vannak téve valamilyen
nikációs és szerveződési célokra való felhasználá
mértékű állami ellenőrzésnek.
sával, mint például a mobiltelefonokon küldött
Milyen helyzetben van t e h á t Kína kilencven
sms-ek, e-mail üzenetek, elektronikus hirdetőtáb
négy milliónyi internetfelhasználója, akik a világ
lák és blogok. A lényeg itt t e r m é s z e t e s e n a b b a n
hálón szörföznek? Sokat m o n d erről a techno-li-
áll, hogy a h a t ó s á g o k ambivalensen viszonyul
bertariánus körökben népszerű és jó hírű Slashdot
tak ezekhez a tiltakozásokhoz: egy b l o g g e r arról
nevű vitafórum egyik t é m a f o n a l á n a k t ö r t é n e t e .
számolt be, hogy a zavargások idején az állam
Egy jóakaratú nyugati internetező a következő
is útnak indította a saját sms-eit: „Felszólítjuk a
bevezetéssel nyújtott be a fórumra egy listát bi
lakosságot, hogy hazafias érzelmeit a törvények
zonyos linkekről: „Feltételezve, hogy ö n ö k hozzá
betartásával, a megfelelő c s a t o r n á k o n keresztül
férhetnek a Slashdot oldalaihoz, itt van néhány
juttassa kifejezésre, fenntartva a rendet."
olyan hálózati forrás, amelyeknek az olvasását az önök kormánya valószínűleg nem tartja kívána tosnak". A fórum egyik résztvevője. Hung Wei Lo erre így válaszolt: „Sokszor utaztam Kínába, és az Egyesült Államokban
számos
vendégmunkással
dolgoztam együtt Kína minden részéből. Mind annyian m e g l e h e t ő s e n tájékozottak voltak mind azokról az információkról, amelyek a fenti linke ken keresztül voltak elérhetők, és e b é d i d ő b e n a legtöbben szívesen részt vettek az ilyen témák ról folyó beszélgetésekben. Ha ön úgy érzi, hogy az 1,6 milliárdos kínai lakosságban mindenki vak
melynek a j e l e n l é t e a s z ó r a k o z t a t ó és h í r m ű s o r o k
A kínai h a t ó s á g o k n a k lépést kell majd tartaniuk az új t e c h n o l ó g i á k fejlődésével, ami napról napra egyre kifinomultabb, m é g kiaknázatlan lehető s é g e k e t t e r e m t a hálózati k o m m u n i k á c i ó r a . [...] A múlt tapasztalataiból ítélve nem t é t e l e z h e t ő fel, hogy az állami cenzúra g é p e z e t e nem lesz képes megfelelni ezeknek a jövőbeli kihívásoknak. Forrás: Hogge 2 0 0 5 . A cikk eredetileg egy függet len online m a g a z i n b a n j e l e n t m e g : http://www. opendemocracy.net/ racy
Újraközlés
az
openDemoc-
engedélyével.
t u l a j d o n v i s z o n y a i n a k s z a b á l y o z á s a , és a m é d i a
előállítása és terjesztése, v a l a m i n t a r e k l á m t e r é n
i p a r b a n is l e h e t ő v é v á l t a k a k ö z v e t l e n k ü l f ö l d i
is é r e z h e t ő a világ m a j d m i n d e n o r s z á g á b a n .
befektetések. 4. A
A g l o b a l i z á c i ó r ó l írt k ö n y v ü k b e n D a v i d H e l d
médiatermékek
választékának
gazdago
és m u n k a t á r s a i ( 1 9 9 9 ) öt n a g y o b b v á l t o z á s t kü
dása. A m é d i a i p a r az e l ő z ő i d ő s z a k o k h o z k é p e s t
lönböztettek m e g , a m e l y e k m i n d h o z z á j á r u l t a k a
egyrészt változatosabbá, másrészt jóval kevésbé s z e g m e n t á l t t á vált.
globális m é d i a r e n d s z e r k i a l a k u l á s á h o z : 1. A
tulajdon
növekvő koncentrálódása.
A
Az
olyan hatalmas
média
glo
konglomerátumok, mint például az A O L - T i m e
nagyhatalmú
W a r n e r c s o p o r t (lásd k é s ő b b ) v e g y e s ö s s z e t é t e l ű
részvénytársaság uralja. A k i s e b b , független m é
médiatartalmat állítanak elő és terjesztenek, be
diavállalatok f o k o z a t o s a n b e o l v a d n a k a z e r ő s e n
l e é r t v e a z e n é t , a h í r k ö z l é s t , a n y o m t a t o t t sajtót
centralizált m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k b a .
és a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t e g y a r á n t .
bális
médiát
2. A lajdonnal
ma
csekély
magántulajdon szemben.
A
számú
erősödése múltban
az a
állami távközlési
tu és
5. A A
médiavállalatok
médiaipar
különböző
gyakori
összeolvadása.
szegmentumaiban
jól
országban
m e g f i g y e l h e t ő t r e n d a t á r s u l á s o k k i a l a k u l á s a . Az
részben vagy teljes e g é s z ü k b e n a z á l l a m tulajdo
egyes m é d i a f o r m á k i n t e g r á l ó d á s á v a l p á r h u z a m o
nában v o l t a k . A z e l m ú l t n é h á n y é v t i z e d s o r á n a
s a n egyre g y a k r a b b a n k e r ü l sor a n a g y v á l l a t o k ösz-
médiavállalatok
majdnem
minden
gazdasági k ö r n y e z e t l i b e r a l i z á l á s a és a s z a b á l y o
szeolvadására, a m e l y b e n a távközlési vállalatok,
zások e n y h ü l é s e s o k o r s z á g b a n a m é d i a v á l l a l a
a s z á m í t ó g é p e s hardver- és szoftvergyártók, vala
tok p r i v a t i z á l á s á t (és k o m m e r c i a l i z á l ó d á s á t ) h o z
m i n t a „ t a r t a l o m i p a r " k é p v i s e l ő i is részt v e s z n e k .
ta magával. 3. Transznacionális diavállalatok t ö b b é
A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a a k o m m u n i k á c i ó „ho vállalati nem
struktúra. szigorúan
A a
mé
nemzeti
határokon belül m ű k ö d n e k . Fellazult a m é d i a
r i z o n t á l i s " f o r m á i t á l l í t o t t a e l ő t é r b e . M í g a ha gyományos
médiaformák biztosították,
hogy a
k o m m u n i k á c i ó - mintegy „vertikális" m ó d o n -
legnagyobbrészt a nemzetállamok határain belül
januárjáig, amikor bejelentette a T i m e Warner
maradt, a globalizáció a távközlés horizontális
c é g g e l v a l ó ö s s z e o l v a d á s á t , a z E M I v o l t a z egyet
integrációjához vezet. N e m c s u p á n az e m b e r e k
len a legnagyobb öt vállalat között, a m e l y n e m
teremtenek egymással kapcsolatokat alulról jövő
képezte részét valamilyen még nagyobb média
k e z d e m é n y e z é s e k a l a p j á n , h a n e m - a z új, ö s s z e
konglomerátumnak. A globális zeneipar az 1 9 9 0 -
hangolt szabályozási környezetek, a tulajdonvi
es évek közepén jelentős növekedést mutatott,
s z o n y o k b a n é r v é n y e s í t e t t p o l i t i k á k és a t r a n s z
különösen a fejlődő országokban megnövekedett
nacionális
kereskedelmi forgalomnak köszönhetően, ami a
marketingstratégiák
összehangolása
k ö v e t k e z t é b e n - a m é d i a t e r m é k e k t e r j e s z t é s e is egyre s z é l e s e b b k ö r b e n v a l ó s u l m e g . M a a táv közlés és a m é d i a egyaránt k ö n n y e b b e n léphet ki a z egyes o r s z á g o k t e r r i t ó r i u m a i r ó l . A globális társadalom m á s aspektusaihoz ha s o n l ó a n a z o n b a n az új információs r e n d is egyen l ő t l e n ü l fejlődött ki, és a fejlett, i l l e t v e k e v é s b é fejlett o r s z á g o k k ö z ö t t m e g l é v ő s z a k a d é k o t tük
v e z e t ő v á l l a l a t o k a t a r r a k é s z t e t t e , h o g y a p i a c to vábbi növekedésére számítva több helyi művészt szerződtessenek. Ám - m i n t az alábbiakban látni fogjuk - a z e n e i p a r s z á m á r a is k o m o l y k i h í v á s o kat j e l e n t a z i n t e r n e t m e g j e l e n é s e , a m i l e h e t ő v é t e s z i a f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a , h o g y m i n d e n ko r á b b i n á l n a g y o b b m é r t é k b e n i l l e g á l i s ú t o n sze rezzék be és terjesszék a zenei produkciókat.
rözi. E b b e n a r é s z b e n a m é d i a globalizálódásá
A g l o b á l i s z e n e i p a r f e l l e n d ü l é s e a h á b o r ú utá
n a k k ü l ö n b ö z ő dimenzióit vizsgáljuk meg, majd
n i k o r s z a k b a n e l s ő s o r b a n a z a m e r i k a i é s b r i t pop
azokra
z e n e s i k e r é n e k , v a l a m i n t a z e z z e l a z o n o s u l ó ifjú
a
jelenségekre
fordítjuk
figyelmünket,
a m e l y e k egyes m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a r r a u t a l n a k ,
sági k u l t ú r á k é s s z u b k u l t ú r á k t e r j e d é s é n e k volt
hogy az új
helyesebb
t u l a j d o n í t h a t ó ( H e l d e t al. 1 9 9 9 ) . E n n e k folyomá
lenne „médiaimperializmusként" jellemeznünk.
n y a k é n t a z e n e i p a r g l o b a l i z á l ó d á s a lett az egyik
globális
médiarendszert
f ő h a j t ó e r e j e a z a m e r i k a i é s b r i t s t í l u s ú z e n e i mű fajok t o v á b b i h ó d í t á s á n a k a n e m z e t k ö z i közön ség k ö r é b e n is. A p o p z e n e e x p o r t j á b a n a z U S A é s
Zene
az E g y e s ü l t K i r á l y s á g a világ k é t v e z e t ő h a t a l m a , M i n t D a v i d H e l d és m u n k a t á r s a i a m é d i a és a távközlés
globalizálódásával
kapcsolatos
vizs
gálataik során megállapították, „a zenei formák h a t é k o n y a b b a n k í n á l j á k fel m a g u k a t a g l o b a l i z á c i ó r a , m i n t b á r m i m á s " ( 1 9 9 9 , 3 5 1 . o.). E z a n n a k a természetes következménye, hogy a zene képes á t l é p n i a z írott é s b e s z é l t n y e l v h a t á r a i t , é s n a g y k ö z ö n s é g h e z j u t h a t el m i n d e n ü t t . A g l o b á l i s ze neipar, a m e l y b e n s z i n t é n c s e k é l y s z á m ú m u l t i nacionális nagyvállalat jutott d o m i n á n s szerep h e z , a z o n a z a l a p o n é p ü l t ki, h o g y m ű v é s z e k ezreinek
zenei
tehetségét
kiaknázva
állíthatja
m í g m á s o r s z á g o k j ó v a l a l a c s o n y a b b s z i n t ű bel földi z e n e i „ t e r m é s t " m u t a t n a k fel. E g y e s b í r á l ó k szerint e két ország d o m i n a n c i á j a a zeneiparban aláássa a helyi zenei stílusok és hagyományok sikeres továbbélését. S z e m előtt kell tartanunk a z o n b a n , h o g y a g l o b a l i z á c i ó k é t i r á n y ú u t c á t je l e n t . A „ v i l á g z e n e " n ö v e k v ő n é p s z e r ű s é g e , amit jól p é l d á z n a k a latin-amerikai inspirációjú zenei stílus f e n o m e n á l i s sikerei az Egyesült Államok b a n , azt l á t s z i k b i z o n y í t a n i , h o g y a g l o b a l i z á c i ó e g y i d e j ű l e g a k u l t ú r a m i n d e n i r á n y b a n megvaló s u l ó diffúzióját i s m a g á v a l h o z z a .
t e r m é k e i t a világ e g é s z k ö z ö n s é g e e l é . A t e c h n o lógia f e j l ő d é s e - az o t t h o n i s z t e r e ó k é s z ü l é k e k től a z e n e i t e l e v í z i ó s c s a t o r n á k ( p é l d á u l a z M T V )
Az internet és a zeneipar
k i a l a k u l á s á n k e r e s z t ü l a CD-k e l t e r j e d é s é i g - új, egyre k i f i n o m u l t a b b m ó d s z e r e k e t h a s z n á l a z e n e
Az internet megváltoztatta m i n d e n n a p i életünk
g l o b á l i s t e r j e s z t é s é h e z . A z u t ó b b i é v t i z e d e k so
számos mozzanatát, a szabadidős tevékenységek
rán kifejlődött a zeneipari t e r m é k e k globális mar
től a m u n k a v é g z é s i m ó d s z e r e k i g . Az o l y a n „ha
k e t i n g j é v e l é s t e r j e s z t é s é v e l foglalkozó v á l l a l a t o k
g y o m á n y o s " m é d i a v á l l a l a t o k s z á m á r a , m i n t pél d á u l a z e n e i k i a d ó k , az i n t e r n e t e g y r é s z t ó r i á s i le
„intézményi rendszere". A rögzített z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s
iparágá
h e t ő s é g e k e t , m á s r é s z t k o m o l y f e n y e g e t é s t jelent.
ban ment végbe a legnagyobb mértékű koncent
N o h a a z e n e i p a r is egyre i n k á b b m i n d ö s s z e né
r á l ó d á s . Az öt l e g n a g y o b b v á l l a l a t - a U n i v e r s a l
h á n y n e m z e t k ö z i k o n g l o m e r á t u m k e z é b e n kon
( a m e l y 1 9 9 8 - b a n m a g á b a olvasztotta a P o l y G r a m
centrálódik,
c é g e t is), a T i m e W a r n e r (lásd 4 7 8 - 4 8 1 . o.), a S o n y ,
t ú r i p a r b a n " ez az á g a z a t a l k o t j a a leggyengébb
az E M I és a B e r t e l s m a n n - e g y ü t t e s e n a n e m z e t
l á n c s z e m e t . E n n e k a z a z oka, h o g y a z internet
közi
l e h e t ő v é t e s z i a digitális f o r m á b a n r ö g z í t e t t zene
k e r e s k e d e l e m b e n é r t é k e s í t e t t z e n e i felvé
e g y e s m e g f i g y e l ő k s z e r i n t a „kul-
t e l e k f o r g a l m á n a k 8 0 - 9 0 s z á z a l é k á t tartja e l l e n
s z á m o k l e t ö l t é s é t és m e g o s z t á s á t a f e l h a s z n á l ó k
ő r z é s e alatt
k ö z ö t t , a k i k n e k így n e m k e l l a z o k a t a h e l y i le-
(Herman-McChesney
1997).
2000
MÉDIA
477
mezboltokban megvásárolniuk. A globális zene
gi k e r e s e t e t . 2 0 0 3 - b a n a R I A A b e p e r e l t egy egye
ipari szektort ma a l e m e z g y á r a k és s t ú d i ó k , az
t e m i s t á t M i c h i g a n á l l a m b a n , a k i egy t ö b b m i n t
elosztási l á n c o k , a l e m e z b o l t o k és az é r t é k e s í t é s i
6 5 0 e z e r fájlt k í n á l ó h á l ó z a t o t ü z e m e l t e t e t t : e z a
személyzet k o m p l e x h á l ó z a t a alkotja. H a a z in
m e n n y i s é g t ö b b m i n t 4 3 e z e r n a g y l e m e z n e k felel
ternet - azáltal, h o g y l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i fel
meg (BBC 2 0 0 4 b ) .
vételek k ö z v e t l e n m ó d o n t ö r t é n ő p i a c r a v i t e l é t
A z i l l e g á l i s fájlcsere e l l e n i h a t á r o z o t t fellépé
- m e g s z ü n t e t i m i n d e z e k n e k az ö s s z e t e v ő k n e k a
s e n k í v ü l a z e n e i p a r l e g á l i s l e t ö l t é s i szolgáltatá
funkcióit, mi m a r a d a z e n e i p a r b ó l ? A z e n e i p a r
sok rendszeresítésével
ma m e g k í s é r e l a l k a l m a z k o d n i a d i g i t a l i z á l á s h a
kodni az internet kihívásaihoz. A letöltés e z e k n e k
tásaihoz. A z e n e i f e l v é t e l e k g l o b á l i s f o r g a l m a egy ideje c s ö k k e n : az é v i l e m e z e l a d á s o k ö s s z é r t é k e , ami 2 0 0 0 - b e n m é g 4 0 m i l l i á r d d o l l á r t tett ki, 2004-ben 30 m i l l i á r d d o l l á r r a c s ö k k e n t . A szek torban n a g y a r á n y ú e l b o c s á t á s o k r a k e r ü l t sor, és az egész iparág k é n y t e l e n v o l t á t s z e r v e z ő d n i . S o k zeneipari v á l l a l k o z á s s z e r i n t v e s z t e s é g e i k e g y i k legfőbb oka a z e n e i fájlok m p 3 vagy h a s o n l ó for mátumban történő illegális reprodukálása és cse reberéje az i n t e r n e t e n . A B r i t i s h P h o n o g r a p h i c Industry ( B P I ) á l t a l v é g z e t t f e l m é r é s e r e d m é n y e i szerint a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n n y o l c m i l l i ó e m ber állítja, h o g y szokott az i n t e r n e t r ő l z e n e s z á mokat l e t ö l t e n i , a k i k n e k a 92 s z á z a l é k a i l l e g á l i s hálózati o l d a l a k a t h a s z n á l fel erre ( B B C 2 0 0 4 c ) . Noha folynak k í s é r l e t e k a l e g á l i s a n m e g v á s á r o l t zenei a n y a g o k r e p r o d u k á l á s á n a k s z i g o r ú e l l e n őrzésére,
a
technológiai
változások
sebessége
túlszárnyalja az iparág k é p e s s é g e i t a k a l ó z k o d á s féken tartására.
is
megpróbál
alkalmaz
az i g é n y b e v é t e l e e s e t é n a z é r t legális, m e r t a fel h a s z n á l ó k a c í m k é k és a m ű v é s z e k r e v o n a t k o z ó i n f o r m á c i ó k r ö g z í t é s é é r t m e g f i z e t i k a d a l o k jog díját. A h o r d o z h a t ó m p 3 - l e j á t s z ó k ( k ü l ö n ö s e n az A p p l e iPod) m e g j e l e n é s e m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t s e g í t e t t e a z i n t e r n e t e n zajló a d a t f o r g a l o m n ö v e k e d é s é t , és u g y a n e b b e n az i r á n y b a n h a t o t t a legá lisan megvásárolható és letölthető dalokat kíná l ó o n l i n e v á l l a l a t o k s z a p o r o d á s a is: 2 0 0 4 végéig v i l á g s z e r t e t ö b b m i n t 1 2 5 m i l l i ó dalt t ö l t ö t t e k l e a felhasználók legális keretek között. Létrehoztak egy h i v a t a l o s
eligazító
load
a
chart)
is
„térképet"
zeneszámok
(music
letöltésére
down módot
a d ó h á l ó z a t i o l d a l a k r ó l . M i u t á n a z e n e i p a r ere detileg e l u t a s í t o t t a az i n t e r n e t e t , a 2 0 0 0 - e s é v e k k ö z e p é r e k i a l a k u l t a l k a l m a z k o d ó k é s z s é g é t és a zenei termékek online értékesítését sokan döntő f o n t o s s á g ú n a k tartják a z i p a r á g j ö v ő j e s z e m p o n t jából (BBC 2004a).
2 0 0 0 - b e n n a g y k ö z f i g y e l m e t v á l t o t t ki az úgy nevezett Napster-ügy. A N a p s t e r egy o l y a n szoft
Mozi
vernek a n e v e , a m i l e h e t ő v é t e s z i a z e n e i a n y a g o k letöltését az i n t e r n e t r ő l , v a l a m i n t a f e l h a s z n á l ó k
A m o z i globalizálódásának felmérésére különfé
számítógépén t á r o l t fájlok e g y s z e r ű c s e r é j é t . A
l e m ó d o k k í n á l k o z n a k . A z e g y i k l e h e t ő s é g e t an
hanglemezipar t ö b b pert i n d í t o t t a N a p s t e r m ö g ö t t
n a k a s z á m b a v é t e l e nyújtja, h o g y a f i l m e k h o l és
álló kisvállalat e l l e n , és v é g ü l s i k e r ü l t k i k é n y s z e -
milyen
rítenie a f á j l c s e r é l ő szoftver é r t é k e s í t é s é n e k b e
k é s z ü l n e k . E k r i t é r i u m o k a l k a l m a z á s á v a l kétség
szüntetését. A N a p s t e r fölött a r a t o t t g y ő z e l e m ó t a
kívül megállapítható a globalizáció folyamata a
azonban a z e n e i iparág v á l t o z ó s z e r e n c s é v e l j á r
f i l m i p a r b a n is. A z E N S Z O k t a t á s i , T u d o m á n y o s
a hasonló ügyekben indított bírósági perekben. 2003-ban egy a m e r i k a i b í r ó o l y a n d ö n t é s t h o z o t t , hogy két f á j l c s e r é l ő h á l ó z a t , n é v s z e r i n t a G r o k s ter és a M o r p h e u s n e m felelős a r e n d s z e r e i k b e n forgalomba k e r ü l t fájlok legalitásáért, a j o g i c s a t a azonban folytatódik.
finanszírozási
források felhasználásával
és K u l t u r á l i s S z e r v e z e t é n e k (United Nations Edu cational, UNESCO)
Scientific
and
Cultural
Organization,
felmérései szerint sok országban jött
létre számottevő filmgyártási kapacitás. Az 1 9 8 0 a s é v e k b e n k ö r ü l b e l ü l 2 5 o r s z á g b a n g y á r t o t t a k öt v e n n é l t ö b b j á t é k f i l m e t , m í g egy m a r o k n y i ország
A f á j l c s e r é l ő szoftvereket e l ő á l l í t ó v á l l a l a t o k
- az E g y e s ü l t Á l l a m o k , J a p á n , D é l - K o r e a , H o n g
ellen i n d í t o t t t á m a d á s o k m e l l e t t a z e n e i p a r ha
k o n g és I n d i a - é v e n t e s z á z ö t v e n n é l is t ö b b f i l m
dat ü z e n t az e g y é n i s z á m í t ó g é p - f e l h a s z n á l ó k n a k
előállításával megelőzte az összes többit (Held et
is, akik i l l e g á l i s a n c s e r e b e r é l n e k z e n e i fájlokat.
al. 1 9 9 9 ) .
2004-ben a B P I k i b o c s á t o t t egy n y i l a t k o z a t o t ,
A m o z i globalizálódása azon is mérhető, hogy
miszerint p e r t fog i n d í t a n i a z o k e l l e n a z e n e r a
a z egyes
jongók e l l e n , a k i k z e n e s z á m o k a t r e p r o d u k á l n a k
mértékben exportálják más országokba. Az 1 9 2 0 -
az i n t e r n e t e n . H a s o n l ó a k c i ó t i n d í t o t t az a m e r i
as években, amikor az első játékfilmek napvilá
kai
lemezipari
sociation
egyesület
of America,
RIAA)
(Recording Industry As is,
amely
2004-ben
több m i n t 5 7 0 0 s z e m é l y e l l e n n y ú j t o t t b e b í r ó s á -
o r s z á g o k b a n gyártott f i l m e k e t m i l y e n
got láttak, a v i l á g o n b e m u t a t o t t f i l m e k n é g y ö t ö d része Hollywoodban készült,
és
a filmiparban
m i n d m á i g a z U S A a l e g n a g y o b b h a t a l o m . (Az
15. F E J E Z E T
75.3. táblázat A minden idők legnagyobb kasszasikereit jelentő filmek bevételei a nemzetközi (nem amerikai) piacon, 2 0 0 4 . április A m e r i k a i filmek
Év
G y á r t á s i ország
Összes b e v é t e l (millió U S D )
1. Titanic
1997
USA
1235
2. A gyűrűk ura: A király visszatérése
2003
USA
696
3. Harry Potter és a bölcsek köve
2001
USA
651
4. Harry Potter és a titkok kamrája
2002
USA
604
5. A gyűrűk ura: A két torony
2002
USA
581
6. Jurassic Park
1993
USA
563
2001
USA
547
nyomában
2003
USA
513
függetlenség napja
1996
USA
505
1999
USA
491
*
7. A gyűrűk ura: A gyűrű szövetsége 8.
Némó
9. A
10. Csillagok háborúja 1. rész: Baljós árnyak N e m a m e r i k a i filmek 44.
Chihiro
szellemországban
2001
Japán
254
6 9 . A teljes Monty Python sorozat
1997
Nagy-Britannia
211
8 6 . Egy esküvő négy temetés
1994
Nagy-Britannia
191
2001
Nagy-Britannia
183
96.
Bridget Jones
naplója
Forrás: I n t e r n e t M o v i e D a t a b a s e : h t t p : / / w w w . i m d b . c o m / T o p / , U N D P 2 0 0 4 , 9 7 . o .
E g y e s ü l t Á l l a m o k a t k ö v e t ő e n a l e g n a g y o b b film-
m i l l i á r d d o l l á r o s e g y e z s é g k e r e t é b e n a világ leg
exportőrök India, Franciaország és Olaszország.)
n a g y o b b m é d i a v á l l a l a t a , a T i m e W a r n e r és a vi
S o k ország k o r m á n y a t á m o g a t j a saját filmiparát,
lág l e g n a g y o b b i n t e r n e t s z o l g á l t a t ó j a , a z A m e r i c a
de a j á t é k f i l m e k e x p o r t j a t e r é n e g y e t l e n ország
O n l i n e ( A O L ) b e j e l e n t e t t e „ a világ e l s ő teljesen
s e m vetélkedhet az Egyesült Államokkal. M i n t a
i n t e g r á l t m é d i a - é s t á v k ö z l é s i v á l l a l a t á n a k lét
15.3. táblázat m u t a t j a , a m i n d e n i d ő k l e g n a g y o b b
r e h o z á s á t az i n t e r n e t é v s z á z a d á b a n " . A fúzió a
kasszasikereit jelentő filmek a nemzetközi ( n e m
T i m e W a r n e r t u l a j d o n á b a n l é v ő ó r i á s i tartalom
a m e r i k a i ) p i a c o n k i v é t e l n é l k ü l a z U S A - b a n ké
s z o l g á l t a t ó i k a p a c i t á s t (újságokat, m a g a z i n o k a t ,
s z ü l t e k . 2 0 0 3 - b a n p é l d á u l a z a m e r i k a i f i l m e k do
f i l m s t ú d i ó k a t és t é v é á l l o m á s o k a t ) e g y e s í t e t t e az
mináltak az Egyesült Királyság filmszínházaiban
AOL h a t a l m a s
is, a z ö s s z e s b e v é t e l 6 2 s z á z a l é k á t b i z t o s í t v a , m í g
m e l y n e k a z ö s s z e o l v a d á s i d ő p o n t j á b a n 2 5 millió
a k i z á r ó l a g az E g y e s ü l t K i r á l y s á g p r o d u k c i ó j á b a n
előfizetője volt tizenöt országban.
k é s z ü l t f i l m e k r e c s a k a z ö s s z b e v é t e l 2,5 s z á z a l é ka jutott (UK F i l m Council 2 0 0 3 ) .
internetszolgáltatási hálózatával,
Az ö s s z e o l v a d á s ó r i á s i i z g a l m a t k e l t e t t a pénz ü g y i p i a c o k o n , m i v e l m e g t e r e m t e t t e a világ ne
A hollywoodi stúdiók bevételeinek jóval több
g y e d i k l e g n a g y o b b v á l l a l a t á t . Ám ez a fúzió még
forgalmazásából
a m é r e t é n é l is n a g y o b b f i g y e l m e t v á l t o t t ki az
s z á r m a z i k . A külföldi k ö z ö n s é g t o v á b b i n ö v e l é
zal, h o g y e z v o l t a z e l s ő n a g y s z a b á s ú egyezmény,
sére irányuló törekvések jegyében ezek a stúdiók
a m e l y b e n a „régi m é d i a " és az „új m é d i a " egye
mint
a fele
a filmek külföldi
szerte a világon k ö z r e m ű k ö d n e k m u l t i p l e x m o z i k
sült. A T i m e W a r n e r c é g t ö r t é n e t e az 1 9 2 3 - i g nyú
építésében. Előrejelzések szerint a globális be
l i k vissza, a m i k o r H e n r y L u c e a n a p i l a p o k b a n
vételek a közönség gyarapodásával 2010-ig 25,6
m e g j e l e n ő i n f o r m á c i ó k a t ö s s z e f o g l a l ó é s értel
milliárd dollárra emelkedhetnek, a m i az 1 9 9 5 .
m e z ő h e t i l a p k é n t m e g a l a p í t o t t a a Time magazint.
évi összes bevételnek m a j d n e m a kétszeresét je
A Time á t ü t ő s i k e r é t h a m a r o s a n , 1 9 3 0 - b a n a For
lenti. A hollywoodi filmeket rendszeresen n é z ő
tune c í m ű ü z l e t i m a g a z i n , m a j d 1 9 3 6 - b a n a Life
k ö z ö n s é g l é t s z á m á t n ö v e l i a v i d e o k é s z ü l é k e k és
f o t ó m a g a z i n l é t r e h o z á s a k ö v e t t e . A 2 0 . század
ú j a b b a n a D V D - l e j á t s z ó k t e r j e d é s e is.
f o l y a m á n a T i m e I n c . h a t a l m a s média-részvény társasággá n ö v e k e d e t t ,
a m e l y m a g á b a n foglalta
tévé- é s r á d i ó á l l o m á s o k , v a l a m i n t z e n e i stúdiók e g é s z sorát, az ó r i á s i W a r n e r B r o t h e r s film- és
„Szupervállalatok"
a n i m á c i ó s b i r o d a l m a t , t o v á b b á a világ e l s ő 24
2 0 0 0 j a n u á r j á b a n a világ k é t l e g h a t a l m a s a b b m é diavállalatának
összeolvadásával
megvalósult
a
v a l a h a látott l e g n a g y o b b v á l l a l a t i fúzió. E g y 3 3 7
ó r á s h í r c s a t o r n á j á t , a C N N - t is. A fúzió i d e j é n a T i m e W a r n e r é v i f o r g a l m a 2 6 m i l l i á r d d o l l á r volt, m a g a z i n j a i t h a v o n t a 1 2 0 m i l l i ó e l ő f i z e t ő olvasta,
és a vállalat t u l a j d o n á b a n v o l t 5 7 0 0 f i l m n e k , va
p r o d u k c i ó s t e r v e i n e m n y ú j t a n a k g a r a n c i á t ha
lamint a l e g n é p s z e r ű b b h á l ó z a t i t e l e v í z i ó - m ű s o
sonlóan kirobbanó kasszasiker elérésére, és az
rok közül jó n é h á n y n a k a f o r g a l m a z á s i j o g a .
internetszolgáltatási
iparágban
egyre
élesedik
Míg a T i m e W a r n e r t ö r t é n e t é b e n v i l á g o s a n tük
a verseny, egyes e l e m z ő k a z o n t ű n ő d n e k , h o g y
röződik a t á v k ö z l é s i iparág á l t a l á n o s f e j l ő d é s e és
m e n n y i r e l e h e t b i z t o s a világ l e g n a g y o b b m é d i a
2 1 . század e l e j é n k i a l a k u l t h e l y z e t e , a z A m e r i c a
vállalatának jövője.
Online f e l e m e l k e d é s e
az
új média
kialakulásá
A z A O L é s a T i m e W a r n e r f ú z i ó j á n a k követ
ról mutat tipikus k é p e t az i n f o r m á c i ó k o r á b a n .
k e z m é n y e i m é g egy ideig n e m l e s z n e k v i l á g o s a n
Az 1982-ben alapított A O L eredetileg betárcsá
láthatók, de máris kirajzolódnak két ellentétes
zós internet-hozzáférést n y ú j t o t t
előfizetőinek,
tábor körvonalai: vannak, akik izgalmas új tech
a telefonszolgáltatásoknál megszokott időalapú
n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k n y i t á n y á t látják a z egyesü
számlázással. A z e l ő f i z e t ő k s z á m a 1 9 9 4 - r e elér
lésben, m á s o k viszont aggódnak az ilyen óriási
te az egymillió főt, m a j d m i u t á n a v á l l a l a t 1 9 9 6 -
vállalatok d o m i n a n c i á j a miatt a médiában. Az
ban áttért a rögzített h a v i e l ő f i z e t é s i díj f e j é b e n
összeolvadás lelkes hívei fontos l é p é s n e k tekin
nyújtott k o r l á t l a n i n t e r n e t h a s z n á l a t i l e h e t ő s é g e k
t i k ezt a fúziót o l y a n „ s z u p e r v á l l a l a t o k " m e g
biztosítására, e z n é g y é s fél m i l l i ó r a e m e l k e d e t t .
t e r e m t é s e felé a m é d i á b a n , a m e l y e k a z i n t e r n e t
A felhasználók s z á m á n a k f o l y t a t ó d ó n ö v e k e d é
útján bármely kívánt időpontban közvetlenül az
sével - szolgáltatásait 1 9 9 7 - b e n m á r n y o l c m i l l i ó
o t t h o n o k b a k é p e s e k továbbítani az e m b e r e k által
nyi előfizető v e t t e i g é n y b e - a v á l l a l a t k ü l ö n b ö z ő
igényelt tájékoztató és szórakoztató tévéműsoro
összeolvadások, k i s e b b c é g e k f e l v á s á r l á s a és tár
kat, f i l m e k e t é s z e n e i a n y a g o k a t .
sulások k i a l a k í t á s a r é v é n a l e g n a g y o b b i n t e r n e t szolgáltatóvá vált é s m é g j o b b a n m e g s z i l á r d í t o t t a helyzetét. A n é m e t B e r s t e l m a n n c é g g e l 1 9 9 5 - b e n közösen végrehajtott a k c i ó j a , m e l y n e k s o r á n meg vásárolták a C o m p u S e r v e és a N e t s c a p e v á l l a l a tokat, a z A O L E u r o p e m e g a l a p í t á s á h o z v e z e t e t t , majd a S u n M i c r o s y s t e m s c é g g e l k ö t ö t t s z ö v e t s é g lehetővé tette a z A O L s z á m á r a , h o g y b e l é p j e n a z e-kereskedelem b i r o d a l m á b a is. A két
óriásvállalat
fúziójának
a
Warner b i r o d a l o m l é t r e h o z á s a volt, a m e l y b e n a CNN, az H B O és a W a r n e r B r o t h e r s t e l e v í z i ó s csatornáinak n é z ő i egy t e t ő a l á k e r ü l t e k a z A O L 24 millió előfizetőjével és a m a g a z i n o k 1 2 0 m i l lió olvasójával. A z ö s s z e v o n á s a z o n b a n k o m o l y nehézségekkel járt. A z A O L n e m v o l t k é p e s tel jesíteni a m b i c i ó z u s c é l j a i t s e m a z e l ő f i z e t ő k szá ma, s e m a n y e r e s é g t e k i n t e t é b e n , s a f i l m i p a r és az i n t e r n e t t e c h n o l ó g i a k o m b i n á c i ó j á t ó l várt eredmények l a s s a n v á l t a k v a l ó r a . A m i k o r a b e fektetők e l k e z d t é k e g y b e v e t n i e l v á r á s a i k a t azzal, amit a r é s z v é n y t á r s a s á g v a l ó b a n el t u d o t t é r n i , a médiaóriásnak a z z a l a k ö z v e t l e n v e s z é l l y e l kel feloszlani.
sulása valóban kívánatos lenne. Ahol a gondolat lelkes
támogatói
á l m a i k m e g v a l ó s u l á s á t látják,
ott a b í r á l ó k r é m á l o m b e k ö s z ö n t é s é t ő l t a r t a n a k . A h o g y a m é d i a - r é s z v é n y t á r s a s á g o k egyre j o b b a n koncentrálódnak,
centralizálódnak
és
globális
h a t ó k ö r ű v é v á l n a k , j ó o k u n k l e h e t a g g ó d n i azért, h o g y a m é d i á n a k a s z ó l á s s z a b a d s á g , az ö n k i f e
eredménye
350 milliárd d o l l á r o s m u l t i n a c i o n á l i s A O L - T i m e
lett s z e m b e n é z n i e ,
N e m m i n d e n k i ért e g y e t a z o n b a n a b b a n , h o g y az ilyen szupervállalatok eszméjének megvaló
hogy kénytelen lesz máris
2 0 0 2 - b e n a v á l l a l a t m a j d n e m száz
milliárd d o l l á r o s v e s z t e s é g e t j e l e n t e t t b e , s e n n e k következtében 2 0 0 3 - b a n n e v é b ő l e l t á v o l í t o t t á k az AOL b e t ű s z ó t .
j e z é s és a t á r s a d a l m i v i t á k f ó r u m a k é n t b e t ö l t ö t t fontos
szerepe
megnyirbálódhat.
Ha
egyetlen
v á l l a l a t t a r t h a t j a e l l e n ő r z é s e alatt a t a r t a l o m i p a r t - a t é v é m ű s o r o k , a z e n e i p r o d u k c i ó k , a f i l m e k és a h í r a n y a g o k e l ő á l l í t á s á t -, valamint a t e r j e s z t é s e s z k ö z e i t is, e z i g e n n a g y h a t a l o m m a l j á r ó pozí c i ó t b i z t o s í t s z á m á r a . M ó d j á b a n á l l a saját ter m é k e i n e k e l ő n y b e n r é s z e s í t é s e (az á l t a l a h í r e s s é tett é n e k e s e k é s m á s s z t á r o k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l ) , ö n c e n z ú r á t g y a k o r o l h a t ( k i h a g y v a p é l d á u l a hír a d á s o k b ó l b á r m i t , a m i r o s s z fényt v e t h e t a saját v á l l a l a t a i r a v a g y a t á m o g a t ó i r a ) , és „ k e r e s z t m e g b í z á s o k k a l " t á m o g a t h a t j a a saját b i r o d a l m á n b e lül készülő produkciókat,
hátrányos
helyzetbe
h o z v a azokat, a k i k h a t ó k ö r é n k í v ü l m a r a d n a k . Az a vízió, hogy az internet is n é h á n y médiakonglomerátum kezébe kerülhet, éles ellentét b e n áll a s z a b a d és k o r l á t l a n e l e k t r o n i k u s világ eszméjével, amit az internet lelkes hívei még né h á n y évvel ezelőtt is hirdettek. Korai fejlődési
M a úgy t ű n i k , h o g y a z A O L h a n y a t l á s a meg
szakaszában az internetet sokan olyan individua-
állt és a cég s t a b i l i z á l ó d o t t , s i k e r e k e t k ö n y v e l v e
l i s z t i k u s b i r o d a l o m n a k t e k i n t e t t é k , a h o l a nagy
el az o l y a n h a g y o m á n y o s m é d i a v á l l a l k o z á s o k
vállalatok h a t a l m á n kívül e s ő virtuális térben a
ban, m i n t a k á b e l t e l e v í z i ó és a filmipar. A vál
felhasználók szabadon barangolhatnak, informá
lalat k ö z v e t l e n n y e r e s é g e i 2 0 0 0 u t á n e l s ő s o r b a n
ciót keresve és megosztva egymással, m i k ö z b e n
A gyűrűk
s i k e r é n e k vol
ú j k a p c s o l a t o k a t t e r e m t h e t n e k é s ú j t í p u s ú inter
tak k ö s z ö n h e t ő k . M i v e l a z o n b a n a T i m e W a r n e r
akciókra nyílik lehetőségük. A részvénytársasági
ura
című
filmtrilógia
15. F E J E Z E T
Rupert Murdoch ausztráliai születésű vállalkozó a I |
nevű műholdas és kábeltelevízió-láncot, amely a
világ egyik l e g n a g y o b b médiabirodalmának feje.
kezdeti n e h é z s é g e k után kereskedelmileg szintén
Holdingja, a News Corporation öt kontinensen ki-
sikeresnek bizonyult.
lene különböző médiavállalatot foglal m a g á b a n .
tulajdonában van t o v á b b á a h o n g k o n g i székhe
64 százalékban
Murdoch
I 2 0 0 1 - b e n a News Corporation forgalma 1 6 , 5 mil
lyű Star TV hálózat is, melynek bevallott célja „az
liárd f o n t o t t e t t ki és alkalmazottainak száma 34
e g e k u r a l m a " a műholdas műsorközlésben a Ja
I ezer f ő volt.(BBC 2 0 0 1 . július 1 6 . ) , 2 0 0 4 o k t ó b e -
pántól Törökországig húzódó területen, beleértve
? rében pedig az ABC News már a c é g c s o p o r t évi I
Murdoch a News Corporation elnevezésű vál| lalatát Ausztráliában |
alapította
meg,
majd
India és Kína óriási piacát. Ez a hálózat jelenleg öt csatornával működik, melyek egyike a BBC világ
29 milliárd f o n t o s forgalmáról számolt be.
híradója
(BBC World News).
az
1 9 8 5 - b e n Murdoch 5 0 százalékos érdekeltséget
1 9 6 0 - a s években megjelent a brit és az amerikai
szerzett a Twentieth Century Fox filmvállalatban,
piacokon is. 1 9 6 9 - b e n Nagy-Britanniában megvá
amely t ö b b mint kétezer film forgalmazási jogá
sárolta a News of the World és a Sun című lapo
nak tulajdonosa. Az általa l é t r e h o z o t t Fox Broad
kat, majd az 1 9 7 0 - e s évek közepén a New York
casting C o m p a n y 1 9 8 7 - b e n kezdte meg működé
Post bekebelezésével kövezte ki az utat birodal
sét, és az ABC, a CBS és az NBC után a negyedik
m á n a k további felvásárlások útján megvalósított
l e g n a g y o b b televíziós hálózattá vált az Egyesült
óriási mértékű kiterjesztéséhez. A News Corpo
Államokban. Murdoch ma huszonkét amerikai te
ration birtokában egyedül az USA-ban ma t ö b b
levízióállomás tulajdonosa, melyeknek a műsorai
mint 1 3 0 napilap van. Ezeknek az újságoknak a
együttesen az
többségét
lapokká
40 százalékába j u t n a k el. Ellenőrzése alá tartozik
formálta át, amelyek elsősorban három t é m á r a , a
t o v á b b á h u s z o n ö t magazin, beleértve a népszerű
Murdoch
szenzációhajhász
Egyesült Államok háztartásainak
szex, a b ű n ö z é s és a sport világára koncentrálnak.
TV Guide című műsorkalauzt, és 1 9 8 7 - b e n meg
A Sun például igen sikeressé vált és ma a legna
vásárolta az amerikai Harper and Row kiadóválla
g y o b b előfizetői kört mondhatja m a g á é n a k a vi
latot, amely ma a HarperCollins nevet viseli.
lág valamennyi angol nyelvű napilapja között: a
Az utóbbi években Murdoch nagy összegeket
2 0 0 4 közepén 3,4 millió példányban j e l e n t m e g .
fektetett be a komoly nyereségeket h o z ó digitá
Az 1 9 8 0 - a s években Murdoch b e h a t o l t a tele
lis műholdas televíziózás területén, különösen a
víziózás területére is, és m e g a l a p í t o t t a a Sky TV
Sky c s a t o r n a tulajdonosaként, amely élő közve títéseket nyújt különböző kiemelkedő sportese ményekről, köztük az első osztályú kosárlabda- és futballmérkőzésekről. Murdoch szerint az újabb médiapiacokra való b e t ö r é s h e z a sportközvetíté sek alkotják a News Corporation „faltörő kosát" ( H e r m a n - M c C h e s n e y 1 9 9 7 ) . Mivel a sportesemé nyeket az e m b e r e k élő közvetítésben szeretik néz ni, a szolgáltatások igénybevételekor szívesen vá lasztják az „alkalmankénti fizetés" (pay-per-view) rendszerét, ami mind Murdoch, mind hirdetői számára nyereséges m e g o l d á s . Mivel a sport irán ti kereslet gyakran h á t t é r b e szorít más eseménye ket, a kulcsfontosságú s p o r t e s e m é n y e k közvetíté si j o g a i é r t igen intenzív versengés folyik a News Corporation és más médiabirodalmak között. A kormányok g o n d o k a t o k o z h a t n a k Murdochnak, mivel - legalábbis saját határaikon b e l ü l - t ö r vényeket h o z h a t n a k a t ö b b s z ö r ö s tulajdon korlá tozására,
annak
megakadályozása
érdekében,
hogy t ö b b újság és tévéállomás legyen ugyan a n n a k a vállalatnak a tulajdonában. Az Európai Unió szintén kifejezésre j u t t a t t a aggályait az igen ! nagy médiavállalatok d o m i n á n s pozícióba kerü lésével kapcsolatban. Murdoch hatalma azonban |
nem könnyen korlátozható, mivel birodalma glo
d o c h -, tapsolunk! A News Corporation - fejezte
bális kiterjedésű. Elég súlyt képvisel a kormányok
be g o n d o l a t m e n e t é t - nagy reményekkel tekint
befolyásolásához is, a z o n b a n a távközlési iparág
az ezekkel a ragyogó képességű vállalkozókkal ki
természetéből adódik, hogy egyszerre mindenütt
alakítandó hosszú távú partnerkapcsolatok e l é "
jelen van és sehol sincs: Murdoch hatalmi bázisa
(Murdoch 1 9 9 4 ) .
igen nagy, ám egyszersmind m e g f o g h a t a t l a n . Egy
1994
októberében
tartott
beszédében
Murdoch egy ideig a világon valaha látott leg n a g y o b b médiaszervezet ura volt. 1 9 9 5 - b e n azon
Murdoch felvette a kesztyűt azoknak a kihívásá
ban megelőzték, amikor a Disney C o m p a n y és az
val szemben, akik médiabirodalmában fenyege
ABC összeolvadt. A Disney akkori elnöke, Michael
tést látnak a demokráciára és a szólásszabadságra
Eisner világossá t e t t e , hogy versenybe kíván száll
nézve. „Mivel a kapitalisták mindig megpróbálják
ni
hátba döfni e g y m á s t - j e l e n t e t t e ki Murdoch -, a
Murdoch válasza erre így szólt: „ M o s t kétszer ak
Murdoch-kal Ázsia gyorsan
bővülő piacain.
piac szabadsága megakadályozza a monopóliu
korák, mint é n " . Azután h o z z á t e t t e : „ N a g y o b b
mok kialakulását. M o n o p ó l i u m o k valójában csak
c é l p o n t " . Az AOL és a Time Warner fúziója, amiről
ott létezhetnek, ahol a kormányzatok t á m o g a t j á k
f e n t e b b volt szó, újabb c é l p o n t o t j e l e n t Murdoch
őket. Mi a News Corporation berkeiben - folytat
számára, de világosnak látszik, hogy ő n e m fog
ta - felvilágosultak vagyunk." Murdoch felfedez
megijedni a kihívástól. A Disney, a Time Warner
te, hogy Indiában tudták fogni a Star-hálózat te
és a Viacom főigazgatói mindannyian kifejezésre
levíziós közvetítéseit, ezért magánvállalkozók ez
j u t t a t t á k , hogy Murdoch az a m é d i a m á g n á s , akit
rei fektették be a pénzüket műholdvevő a n t e n n á k
a l e g j o b b a n tisztelnek, akitől a l e g j o b b a n félnek,
vásárlásába, és illegálisan terjesztették a Star mű
és akinek a lépéseire a leginkább figyelnek (Her-
sorait. „Nos, mi m á s t t e h e t n é n k - m o n d t a Mur-
man-McChesney 1 9 9 7 ) .
médiaóriások é s r e k l á m b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s a
alapulnak, hogy a gondolatok szabad áramlását,
azonban
szkeptikus
kicserélését és megvitatását korlátozások nélkül
megfigyelők a m i a t t a g g ó d n a k , h o g y a r é s z v é n y
b i z t o s í t ó k ö z s z f é r a o l y a n é r t é k e t k é p v i s e l a társa
társaságok h a t a l m á n a k
dalom számára, amiről n e m szabad lemondani.
mindezt
veszélyezteti.
A
növekedése
„a vállalat
üzeneteinek" k i v é t e l é v e l m i n d e n m á s t e l n y o m
F o n t o s é s z b e n t a r t a n u n k a z o n b a n , h o g y a tár
hat az i n t e r n e t e n , és a h h o z v e z e t h e t , h o g y az in
sadalom világában kevés dolog elkerülhetetlen.
ternet is c s u p á n e l ő f i z e t ő k s z á m á r a h o z z á f é r h e
Az információforrások és az elosztási csatornák
tő, lehatárolt t a r t o m á n n y á v á l i k .
teljes e l l e n ő r z é s é r e i r á n y u l ó k í s é r l e t e k - v a g y a
Az egymással ü t k ö z ő v é l e m é n y e k és várakozá
monopóliumok
kialakulásának
megakadályozá
sok helyességét, illetve m e g a l a p o z o t t s á g á t n e h é z
sát s z o l g á l ó t r ö s z t e l l e n e s t ö r v é n y e k , v a g y a z alter
megítélni: m a j d n e m biztos, h o g y m i n d k é t felfo
natív utakat kereső médiafelhasználók állhatatos
gásban van n é m i igazság. A m é d i a v á l l a l a t o k ösz-
t i l t a k o z á s a és k r e a t í v f e l l é p é s e i m i a t t - r i t k á n si
szeolvadása és a t e c h n o l ó g i a i fejlődés m i n d e n bi
keresek. A médiafogyasztók n e m a nagyvállalati
zonnyal t o v á b b fogja b ő v í t e n i a z o k a t a m ó d o k a t ,
érdekeknek megfelelően könnyedén manipulál
ahogyan a t á v k ö z l é s és a s z ó r a k o z t a t á s v i l á g a ma
h a t ó „kulturális k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k " , s a k ü l ö n
szerveződik,
b ö z ő médiaformák és a tartalom választékának
v a l a m i n t a fogyasztói l e h e t ő s é g e k
választékát is. M i n t a h o g y a f i l m és a p o p z e n e
kibővülésével
korai ú t t ö r ő i n e k f e l l é p é s é t k ö v e t t e a t e l e v í z i ó s
egyre
párhuzamosan
az
hálózatok és a z e n e i p a r k i a l a k u l á s a , u g y a n ú g y
ö n á l l ó b b a n é r t é k e l i k és é r t e l m e z i k a h o z z á j u k el
az internet k o r a is r a d i k á l i s v á l t o z á s o k a t h o z m a
jutó üzeneteket és tájékoztatást.
kiszolgáltatottabbá válnak,
emberek nem hanem
egyre
gával a t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k t o v á b b i fejlődése t e r é n : az e l k ö v e t k e z e n d ő é v e k b e n a kö zönségnek j ó v a l n a g y o b b v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e i lesznek a b b a n , h o g y m i t és m i k o r f o g y a s s z o n . A koncentrált
médiabirodalmak
dominanciájával
kapcsolatos a g g o d a l m a k a z o n b a n n e m m e g a l a pozatlanok. E g y e s b e s z á m o l ó k s z e r i n t m á r m a i s előfordul, h o g y a m é d i a k o n g l o m e r á t u m o k igye keznek
elkerülni
a
partnervállalataikra
nézve
kedvezőtlen h í r e k n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l é s é t . A z internet s z a b a d s á g á n a k é s n y i t o t t s á g á n a k fenn tartása m e l l e t t s z ó l ó é r v e k a z o n a m e g g y ő z ő d é s e n
Médiaimperializmus? Az
iparosodott
országok
és
mindenekelőtt
az
Egyesült Államok kiemelkedő pozíciója a média előállításában lőt
arra
és
vezetett,
terjesztésében hogy
sok
megfigye
médiaimperializmusról
b e s z é l j e n e k (lásd p é l d á u l H e r m a n - M c C h e s n e y 1 9 9 7 ) . E felfogás s z e r i n t egy i l y e n i m p e r i a l i s t a kulturális b i r o d a l o m máris létrejött. A kevésbé fejlett o r s z á g o k k ü l ö n ö s e n e s e n d ő e k e b i r o d a l o m
A Közel-Keleten az al-Dzsazíra vált az egyik l e g n é p s z e r ű b b c s a t o r n á v á .
hódító
törekvéseivel
szemben,
mivel
kulturá
b e n b e j e l e n t e t t é k egy D i s n e y - p a r k felépítésének
lis f ü g g e t l e n s é g ü k f e n n t a r t á s á h o z h i á n y o z n a k a
terveit H o n g k o n g b a n is. A 3,5 m i l l i á r d dolláros
m e g f e l e l ő erőforrásaik.
b e r u h á z á s s a l k é s z ü l ő p a r k n a g y r é s z t a z amerikai
A világ h ú s z l e g n a g y o b b m é d i a k o n g l o m e r á t u
m i n t á k a t fog k ö v e t n i , b á r h e l y e t k a p n a k benne
m á n a k központjai kivétel nélkül az iparosodott
a h e l y i k u l t ú r a egyes e l e m e i is. A h o g y a Disney-
országokban helyezkednek
p a r k o k e l n ö k e m e g j e g y e z t e , ez m é g c s a k a kez
el,
s
többségük
az
Egyesült Államokban található. Az A O L - T i m e
det: „Ha egy 1,3 m i l l i á r d l a k o s s á g ú országban
Warner, a D i s n e y - A B C és a V i a c o m m é d i a b i r o
c s a k e g y e t l e n egy D i s n e y - p a r k v a n , e z a z USA
dalmak m i n d amerikaiak.
számos
c s u p á n 2 8 0 m i l l i ó e m b e r s z á m á r a létrehozott
fel -
öt ilyen intézményével összehasonlítva n e m is
Ezek mellé
nagy média-részvénytársaság
sorakozik
a
keretes írásunkban bemutatott Murdoch-biroda-
o l y a n j ó a r á n y " ( i d é z i G i t t i n g s 1 9 9 9 ) . Mindazon
l o m m e l l e t t - Á z s i á b a n é s E u r ó p á b a n is. K ö z ü l ü k
á l t a l itt n e m c s u p á n a n é p s z e r ű b b szórakozta
is kiemelkedik a japán S o n y Corporation, mely
t á s i f o r m á k r ó l v a n s z ó . E g y e s e k s z e r i n t a világ
n e k a t u l a j d o n á b a k e r ü l t a C B S R e c o r d s és a C o
h í r a d á s a i fölött a n a g y n y u g a t i hírügynökségek
l u m b i a P i c t u r e s v á l l a l a t is, a n é m e t B e r t e l s m a n n -
á l t a l g y a k o r o l t e l l e n ő r z é s b i z t o s í t j a az „első vi
csoport, amely az R C A Records és más amerikai
lág" s z e m l é l e t é n e k m e g h a t á r o z ó j e l e n l é t é t a tá
kiadóvállalatok egész sorának a tulajdonosa, to
j é k o z t a t á s t a r t a l m á n a k k i a l a k í t á s á b a n . M á s o k azt
vábbá a Mondadori kiadóvállalat, amely a Silvio
h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a h í r m ű s o r o k b a n a fejlődő
B e r l u s c o n i o l a s z m i n i s z t e r e l n ö k , a világ n e g y v e n
világ
l e g g a z d a g a b b e m b e r é n e k egyike (lásd 11. fejeze
vagy k a t o n a i k o n f l i k t u s o k i d e j é n kap figyelmet,
tet, a 3 0 3 . o l d a l o n ) t u l a j d o n á b a n l é v ő t e l e v í z i ó s
az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a h í r m ű s o r o k napi
r é s z v é n y t á r s a s á g e l l e n ő r z é s e alatt áll.
k r ó n i k á i e g y é b k é n t n e m t é r n e k k i a f e j l ő d ő világ
Az e l e k t r o n i k u s m é d i a k ö z v e t í t é s é v e l a nyuga
főként
különböző
katasztrófák,
válságok
eseményeire.
ti kultúra termékei kétségkívül máris igen széles
A n y u g a t i és k ü l ö n ö s e n az a m e r i k a i kultúra
k ö r b e n e l t e r j e d t e k e g é s z b o l y g ó n k o n . M i n t lát
g l o b á l i s t e r j e s z k e d é s e egyes r é g i ó k b a n elutasítás
tuk, a z a m e r i k a i f i l m e k m e g t a l á l h a t ó k m i n d e n ü t t
sal t a l á l k o z i k , és a világ s o k r é s z é n hozzájárult az
a világon, a h o g y a n a n y u g a t i p o p z e n e is. 1 9 9 9 -
Amerika-ellenes érzületek kialakulásához.
MÉDIA
483
Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése
a r a b n y e l v ű h í r c s a t o r n á j a , a z a l - D z s a z í r a televí
A globális
kat. M a a z 1 9 9 6 - b a n K a t a r b a n a l a p í t o t t al-Dzsa
A K ö z e l - K e l e t l e g n a g y o b b és l e g t ö b b e t v i t a t o t t zió n a p i h u s z o n n é g y ó r á b a n k ö z v e t í t h í r m ű s o r o
m é d i a h a t a l m a és
óriási befolyása
kétségbevonhatatlan, m i n d e n o r s z á g b a n v a n n a k
zíra m ű k ö d t e t i a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő h á l ó z a t i
azonban o l y a n erők, a m e l y e k l e l a s s í t h a t j á k a h e
h í r s z o l g á l a t o t az a r a b o r s z á g o k és a világ a r a b u l
lyi média m e g h ó d í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k e t ,
b e s z é l ő k ö z ö s s é g e i s z á m á r a . E g y e s b í r á l ó i sze
és olyan m ó d o n f o r m á l h a t j á k a m é d i a t e r m é k e
rint az al-Dzsazíra túlságosan szenzációhajhász
ket, hogy a z o k a h e l y i kultúrát, h a g y o m á n y o k a t
m ű s o r p o l i t i k á t folytat, túl s o k e r ő s z a k o s és ér
és prioritásokat t ü k r ö z z é k . A v a l l á s , a h a g y o m á n y
z e l m i t ö l t é s ű felvételt s u g á r o z a h á b o r ú s z ó n á k
és a n é p e k g o n d o l k o d á s m ó d j a e g y a r á n t e r ő s e n
ból, továbbá aránytalanul sok műsoridőt biztosít
fékezheti a m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s i f o l y a m a t á t , s
a f u n d a m e n t a l i s t a és s z é l s ő s é g e s c s o p o r t o k n a k .
a helyi s z a b á l y o z á s o k és a b e l f ö l d i m é d i a i n t é z
Politikai műsorai igen népszerűek, de kulturális,
mények is fontos s z e r e p h e z j u t h a t n a k a g l o b á l i s
sport- és e g é s z s é g ü g y i t é m á k k a l foglalkozó adá
médiaforrások h a t á s á n a k k o r l á t o z á s á b a n . A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a á l t a l az i s z l á m or
sai is h o z z á j á r u l n a k a c s a t o r n a k ö z ö n s é g é n e k n ö veléséhez.
szágokban k i v á l t o t t r e a k c i ó k v i z s g á l a t a a l a p j á n
A nyugati televíziók által közvetített m ű s o r o k
Ali M o h a m m a d i ( 1 9 9 8 ) m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z
t é m á i é s ü z e n e t e i e g y e s i s z l á m o r s z á g o k b a n fe
államhatárokon á t n y ú l ó n e m z e t k ö z i e l e k t r o n i
s z ü l t s é g e t k e l t e n e k . K ü l ö n ö s e n s o k vitát válta
kus b i r o d a l m a k k i a l a k u l á s á t s o k i s z l á m o r s z á g
nak ki a n ő k diszkriminációjával és az e m b e r i
hangadó k ö r e i k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k é s n e m z e t i
jogokkal
érdekeik f e n y e g e t é s e k é n t fogják fel. M o h a m m a
például n e m támogatja többé a B B C arab nyelvű
kapcsolatos
kérdések:
Szaúd-Arábia
di szerint a k ü l s ő m é d i a f o r m á k b e h a t o l á s á v a l
adását, m i v e l a B B C - n e k az e m b e r i jogok helyze
szemben m e g n y i l v á n u l ó e l l e n á l l á s a l e t o m p í t o t t
tével foglalkozó m ű s o r a i t i l l e t ő e n aggályai van
bírálatoktól a n y u g a t i m ű h o l d a k k ö z v e t í t é s é v e l
nak. Három iszlám országban - Iránban, Szaúd-
terjesztett m ű s o r o k v é t e l é n e k h a t á r o z o t t b e t i l t á
A r á b i á b a n és M a l a j z i á b a n - b e t i l t o t t á k a n y u g a t i
sáig terjed. A m é d i a g l o b a l i z á l ó d á s a e l l e n i reak
m ű h o l d a s h á l ó z a t o k televízió-műsorainak véte
ciókban é s a z e g y e s o r s z á g o k e z z e l k a p c s o l a t b a n
lét. A l e g h a t á r o z o t t a b b a n I r á n l é p fel a n y u g a
tett l é p é s e i b e n n a g y r é s z t a n y u g a t i g y a r m a t o s í
ti m é d i á v a l s z e m b e n , a m i t az ország vezetői a
tás örökségére és a m o d e r n i z m u s t é r h ó d í t á s á r a
„kulturális k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s " forrásának és
adott á l t a l á n o s v á l a s z o k t ü k r ö z ő d n e k . A m é d i a
a nyugati fogyasztói értékek s z ó c s ö v é n e k nyilvá
globalizálódásával k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k e l e m z é
nítanak.
sekor M o h a m m a d i h á r o m tág k a t e g ó r i á b a s o r o l t a az iszlám országokat, a „ m o d e r n i s t a " , a „ v e g y e s " és a „ h a g y o m á n y k ö v e t ő " b e á l l í t o t t s á g ú á l l a m o k megkülönböztetésével.
Az ilyen erős reakciók a z o n b a n a kisebbséget alkotják. M o h a m m a d i v i z s g á l a t a i a z z a l a követ keztetéssel
zárultak,
hogy
az
iszlám
országok
- noha a média globalizálódására ellenállással
Az i s z l á m v i l á g b a n a t e l e v í z i ó s m ű s o r o k leg
vagy m á s utak keresésére irányuló kísérletekkel
nagyobb r é s z é t e g é s z e n a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é i g
válaszoltak - kultúrájuk egyes vonásai tekinteté
a nemzeti h a t á r o k o n b e l ü l á l l í t o t t á k e l ő , és a h u
ben többnyire hajlamosak bizonyos módosítások
szonegy ország r é s z v é t e l é v e l l é t r e h o z o t t A r a b s á t
b e v e z e t é s é r e , é p p e n a saját k u l t u r á l i s i d e n t i t á s u k
nevű p á n a r a b m ű h o l d a s m ű s o r k ö z l ő h á l ó z a t o n
fenntartása
keresztül t e r j e s z t e t t é k . A m ű s o r t e r j e s z t é s l i b e r a
„hagyománykövető irányzat", amit például Irán
lizálása és a g l o b á l i s m ű h o l d h á l ó z a t o k h a t a l m a
és S z a ú d - A r á b i a k é p v i s e l , f o k o z a t o s a n talajt ve
érdekében.
Mohammadi
szerint
a
azonban á t a l a k í t o t t a a t e l e v í z i ó z á s k ö r v o n a l a i t az
szít az a l k a l m a z k o d á s és a m o d e r n i z á l á s s z ü k s é
iszlám v i l á g b a n is. A z 1 9 9 1 - e s ö b ö l h á b o r ú ese
gességét valló törekvésekkel s z e m b e n ( M o h a m
ményei a g l o b á l i s m é d i a i p a r f i g y e l m é n e k k ö z é p
madi 1998).
pontjába á l l í t o t t á k a K ö z e l - K e l e t e t , s j e l e n t ő s e n befolyásolták a t e l e v í z i ó s m ű s o r k ö z l é s t és a hír fogyasztást a r é g i ó n b e l ü l is. G y o r s ü t e m b e n t o vábbi m ű h o l d a k j e l e n t e k m e g : 1 9 9 3 - r a B a h r e i n , Egyiptom, S z a ú d - A r á b i a , K u v a i t , E g y e s ü l t A r a b Emírségek, T u n é z i a és J o r d á n i a is f e l b o c s á t o t t a a maga m ű h o l d j á t , és az é v t i z e d végéig a l e g t ö b b iszlám ország m e g t e r e m t e t t e a saját m ű h o l d a s csatornáit, v a l a m i n t a g l o b á l i s m é d i a h á l ó z a t o k hoz való h o z z á f é r é s l e h e t ő s é g é t .
KÖVETKEZTETÉSEK Egyénenként n e m irányíthatjuk a technológia fejlődését, és a v á l t o z á s o k i j e s z t ő s e b e s s é g g e l zú dulnak ránk,
egész életünket befolyásolva.
Az
„ i n f o r m á c i ó s s z u p e r s z t r á d a " g y a k r a n i d é z e t t esz méje szabályos elrendezésű „országutak" rend s z e r é r e utal, a z ú j t e c h n o l ó g i á k h a t á s a i a z o n b a n
484
15. F E J E Z E T
g y a k r a n á t t e k i n t h e t e t l e n n e k t ű n ő , k a o t i k u s kö
lis s z á m í t ó g é p e s i n f r a s t r u k t ú r a v á r h a t ó ö s s z e o m
rülményeket teremtenek.
lása, az ú g y n e v e z e t t „ 2 0 0 0 . év v í r u s a " (Y2K bug)
A z „ ö s s z e d r ó t o z o t t " világ b e k ö s z ö n t é s e m i n d
k ö r ü l a l a k u l t ki, a n a g y p i l l a n a t v i s z o n y l a g ese
a z o n á l t a l - l e g a l á b b i s e d d i g - n e m járt együtt a
m é n y t e l e n ü l m ú l t el. V é g ü l n e m l á t s z i k valószí
szkeptikusok által jósolt negatív forgatókönyvek
n ű n e k a k ö n y v e k é s m á s „ e l e k t r o n i k a e l ő t t i " mé
Semmiféle
d i u m o k n a k a z e l t ű n é s e s e m . E z a k ö n y v például,
„Nagy T e s t v é r " n e m tart s z e m m e l b e n n ü n k e t a z
b á r m i l y e n v a s k o s is, k ö n n y e b b e n k e z e l h e t ő , m i n t
egyikének a megvalósulásával sem.
internet révén: éppen ellenkezőleg, az internet
a m i l y e n a s z á m í t ó g é p e s í t e t t v á l t o z a t a l e n n e . Még
i n k á b b a d e c e n t r a l i z á l ó d á s t és az i n d i v i d u a l i z
B i l l G a t e s i s s z ü k s é g e s n e k tartotta, h o g y könyvet
m u s térhódítását segítette elő. Az ezredfordulót
írjon arról, m i l y e n n e k k é p z e l i e l a z ú j h i g h - t e c h
m e g e l ő z ő ó r i á s i f e l b o l y d u l á s d a c á r a , a m i a globá
világot, m e l y n e k a k i a l a k u l á s á r a s z á m í t .
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A
tömegkommunikációs
eszközök
alapvető
szerepet töltenek be a m o d e r n társadalmak ban.
Tömegkommunikációs eszközöknek az
olyan
médiumokat
(a
napilapokat,
magazi
k ö z l é s i i n n o v á c i ó k é l v o n a l á b a n j e l e n l e g a mob i l t e l e f ó n i a áll. 5. Az internet példátlan szintű
összekapcsoló
d á s r a é s i n t e r a k t i v i t á s r a nyújt m ó d o t . F e l h a s z
n o k a t és m á s s a j t ó t e r m é k e k e t , a t e l e v í z i ó t és
n á l ó i n a k s z á m a i g e n g y o r s a n n ö v e k s z i k szer
a rádiót, a m o z i t , a v i d e o f e l v é t e l e k e t , CD-ket
te a v i l á g o n , és f o l y a m a t o s a n b ő v ü l az o n l i n e
és más információhordozókat] nevezzük, ame
v é g e z h e t ő t e v é k e n y s é g e k k ö r e . A z i n t e r n e t iz
lyek nagy közönséghez jutnak el és jelentős
g a l m a s új l e h e t ő s é g e k e t k í n á l , de e g y e s e k ag
hatást gyakorolnak az életünkre. A m é d i a n e m
g ó d n a k a m i a t t , h o g y a n é v t e l e n ü l folytatható
c s u p á n s z ó r a k o z t a t á s t nyújt, h a n e m szolgál
k o m m u n i k á c i ó és a t á r s a d a l m i e l s z i g e t e l ő d é s
tatja é s e g y b e n a l a k í t j a i s m i n d a z o k n a k a z in
e l ő s e g í t é s é v e l a l á á s h a t j a a z e m b e r i kapcsola
formációknak jelentős részét, amelyeket min
t o k a t és a k ö z ö s s é g e k e t .
dennapi életünkben felhasználunk.
6. Az utóbbi h á r o m évtized során a médiaipar
2. A k o r a i t ö m e g k o m m u n i k á c i ó s e s z k ö z ö k kö
g l o b a l i z á l ó d o t t . E b b e n a f o l y a m a t b a n a követ
zött az ú j s á g o k v o l t a k a l e g f o n t o s a b b a k . E z e k
k e z ő trendek figyelhetők meg: a médiatulaj
ma is j e l e n t ő s funkciót t ö l t e n e k be, de kiegé
d o n egyre i n k á b b a n a g y m é d i a k o n g l o m e r á t u
szítésként felsorakoztak mellettük más, újabb
m o k k e z é b e n k o n c e n t r á l ó d i k , a magánvállal
m é d i u m o k is, k ü l ö n ö s e n a t e l e v í z i ó é s a z in
k o z á s o k h á t t é r b e s z o r í t j á k az á l l a m i m é d i á t , a
ternet.
médiavállalatok működése átnyúlik a nemzeti
3. Az internettől eltekintve, az elmúlt negyven
h a t á r o k o n , a m é d i a t á r s a s á g o k e g y r e változa
év s o r á n a t e l e v í z i ó m e g j e l e n é s e k é p v i s e l t e a
tosabb
legfontosabb fejleményt. A televíziós műsor
g y a k o r i b b á v á l i k a c é g e k ö s s z e o l v a d á s a . A glo
tevékenységeket
közlés kezdetben a legtöbb országban az á l l a m
b á l i s m é d i a i p a r b a n , b e l e é r t v e a z e n é t , a tele
közvetlen részvételével valósult meg. A mű
víziót, a m o z i t és a h í r c s a t o r n á k a t is, c s e k é l y
holdak és kábeltelevíziós csatornák azonban
számú
alapvetően megváltoztatják a televíziózás jel
domináns szerephez.
multinacionális
folytatnak,
és
mind
részvénytársaság
jut
legét: a h o g y m i n d t ö b b c s a t o r n a v á l i k e l é r h e
7 . A z a z é r z é s , h o g y m a m i n d a n n y i a n ugyanab
tővé, megfogyatkozik az állami közszolgálati
b a n az „ e g y e t l e n v i l á g b a n " é l ü n k , n a g y r é s z t a
t e l e v í z i ó k k ö z ö n s é g e és a k o r m á n y o k e l v e s z í
m é d i a és a k o m m u n i k á c i ó n e m z e t k ö z i v é vá
tik e l l e n ő r z é s ü k e t a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k tartal
l á s á n a k t u l a j d o n í t h a t ó . K i a l a k u l ó b a n v a n egy
m a fölött.
i n f o r m á c i ó s v i l á g r e n d : a z i n f o r m á c i ó s javak
4. Az utóbbi években az új kommunikációs tech
előállításának,
terjesztésének
és
fogyasztá
nológiák kifejlődése átalakította a távközlést,
s á n a k n e m z e t k ö z i r e n d s z e r e . M i v e l a z infor
a szövegek, hangok és képek valamilyen tech
m á c i ó s v i l á g r e n d b e n a z i p a r o s o d o t t országok
nikai eszköz segítségével történő továbbítását.
k i e m e l k e d ő h e l y z e t b e n v a n n a k , s o k a n azt ál
A d i g i t a l i z á c i ó , a s z á l o p t i k á k és a m ű h o l d a s
lítják, h o g y a f e j l ő d ő o r s z á g o k a m é d i a i m p e
rendszerek együttesen segítik a különféle mé
rializmus új formáinak vannak kitéve. Számos
diumokat egyesítő multimédia anyagok és az
b í r á l ó a m i a t t aggódik, h o g y a m é d i a hatalmá
i n t e r a k t í v m é d i a terjedését, a m e l y e k l e h e t ő v é
n a k n é h á n y vállalat vagy befolyásos személy
t e s z i k a z e m b e r e k aktív r é s z v é t e l é t a n n a k ala
k e z é b e n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s a a l á á s s a a de
k í t á s á b a n , a m i t n é z n e k vagy h a l l g a t n a k . A táv
mokrácia működését.
MEDIA
8. A m é d i a h a t á s a i n a k m a g y a r á z a t á r a k ü l ö n f é l e
m a s rámutat a m é d i a szerepére a „közszféra"
elméleteket d o l g o z t a k ki. I n n i s é s M c L u h a n
kialakításában, ahol a k ö z v é l e m é n y formáló
szerint a m é d i a n a g y o b b m é r t é k b e n befolyá
dik és a n y i l v á n o s v i t á k z a j l a n a k . B a u d r i l l a r d
solja a t á r s a d a l m a t azáltal, a h o g y a n k ö z v e t í t i
szerint, a k i n e k a n é z e t e i t e r ő s e n b e f o l y á s o l t á k
az üzeneteket, m i n t az ü z e n e t e k tartalmával.
M c L u h a n gondolatai, az új m é d i u m o k , külö
M c L u h a n szavaival: „ A m é d i u m m a g a a z üze
n ö s e n a t e l e v í z i ó - m ű s o r o k t é n y l e g e s e n meg
net". A t e l e v í z i ó p é l d á u l azért k é p e s e r ő s e n
v á l t o z t a t j á k a z á l t a l u n k t a p a s z t a l t „valóságot".
befolyásolni a z e m b e r e k v i s e l k e d é s é t é s atti
Thompson
tűdjeit, m e r t e g é s z e n m á s m ó d o n h a t a k ö z ö n
eszközök a társadalmi
ségre, m i n t m á s m é d i u m o k , k ö z t ü k a z ú j s á g o k
jaként létrehozták a mindennapi társadalmi
vagy a k ö n y v e k .
érintkezési módoknál korlátozottabb,
9. A fontosabb m é d i a t e o r e t i k u s o k k ö z é t a r t o z i k
szerint
a
tömegkommunikációs i n t e r a k c i ó új
formá egyirá
nyú „közvetett kvázi interakciókat".
Habermas, B a u d r i l l a r d é s T h o m p s o n . H a b e r
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Törekedniük kell-e a kormányoknak a műholdas és a kábeltelevízió terjedésének korlátozására a nemzeti kultúrák védelme érdekében? , 2. Vajon alááshatja-e az internet a tekintélyelvű kormányzatok hatalmát? Különbözik-e ebben a tekin tetben a régebbi médiumoktól? 3. Ha az Önök számára elérhető egyetlen információforrást a szappanoperák jelentenék, mennyiben ítélnék meg másként a saját országukat? 4. A tulajdonviszonyok koncentrálódása a zeneiparban magával hozta-e a fogyasztók választási lehető ségeinek beszűkülését? 5. A kommunikáció globalizálódása vajon a kulturális különbségek elfogadását fogja elősegíteni vagy megszüntetheti ezeket a különbségeket?
AJÁNLOTT OLVASMÁNY Barker, Chris (1999): Television, Globalization and Cultural Identities. Buckingham, Open University Press. Cook, Timothy E. (1998): Governing with the News: The News Media as a Political Institution. Chicago, The University of Chicago Press. Croteau, David - Hoynes, William (2003): Media Society. 3. kiadás, London, Sage. Deacon, David - Pickering, Michael - Golding, Peter -Murdock, Graham (1999): Researching Commu nications: A Practical Guide to Methods in Media and Cultural Analysis. London, Arnold. Grossberg, Lawrence -Wartella, Ellen - Whitney, D. Charles (1998): Mediamaking: Mass Media in a Popular Culture. London, Sage. McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris. Slevin, James (2000): The Internet and Society. Cambridge, Polity. Thompson, John (1995): The Media and Modernity. Cambridge, Polity. Watson, James (2003): Media Communication. 3. kiadás, Basingstoke, Macmillan.
INTERNETES FORRÁSOK Foundation for Information Policy Research (UK) http ://www. fipr. org The Modernist Journals Project http://www.modjourn.brown.edu News Watch http://www.newswatch.org OECD ICT http://www.oecd.Org/topic/0,2686,en_2649_37409_l_l_l_l_37409,00.html Theory.org http ://www. theory, org.uk
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK SZERVEZETEK Bürokratikus szervezetek A szervezetek fizikai környezete Világméretű szervezetek Gazdasági szervezetek TÚL A BÜROKRÁCIÁN? Szervezeti változások: a japán modell A vezetés átalakulása A hálózatok elméletei HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
Étkeztek már valaha McDonald's gyorsétterem ben? Valószínűleg igen. Legközelebb, amikor ott lesznek, figyeljék meg, hogyan van megszervez ve az étterem! Más vendéglőkkel összehasonlítva az a mindannyiunk számára leginkább szembe tűnő különbség, hogy látszólag vagy valójában mennyivel hatékonyabban működik az egész folyamat: éhesen léptünk be és nemsokára jól lakva távozunk, alig néhány percet töltve el az étkezéssel. Nincs pincér, aki az asztalunkhoz ve zetne és felvenné a rendelésünket: egyenesen a pulthoz megyünk, és ott meg is kapjuk az ételt. Ha ott helyben étkezünk, nincs abrosz és csak a legszükségesebb evőeszközökkel kell beérnünk. A tálcán kívül minden eldobható, amit használ tunk, beleértve a csomagolást is, amit az étkezés befejeztével a hulladékgyűjtőhöz viszünk és ki dobunk. A McDonald's-nál minden, az étel és a kiszolgálás is könnyen leírható mennyiségi mu tatókkal, minden kiszámítható. A McDonald's jelmondata - „jobban jár velünk" (more bang for the buck) - értelmében mindig hangsúlyozottan „értékes" fogások szerepelnek az étlapon, ilyen például a „Big Mac" vagy a „nagy adag" sült krumpli. A kiszolgálás is mérhető gyorsasággal folyik. A McDonald's megalapítója, Ray Kroc azt tűzte ki célul, hogy éttermeiben egy hamburger rel és egy turmixszal 50 másodpercnél is rövi debb idő alatt szolgálják ki a vendégeket. Ha a pult mögé nézünk, valószínűleg látni fog juk, hogy a személyzet minden egyes tagja pon tosan meghatározott feladatokat végez: az egyik a sült krumplit készíti, a másik a hamburgereket süti, a harmadik beilleszti a daráithúspogácsákat egy zsemlébe és hozzáteszi a salátát. Azt is meg figyelhetik, hogy a folyamat mennyire automa tizált: a turmixok egy gombnyomásra készülnek el, a sütők előre beállított hőmérsékleten működ nek és a jelzőkészülékek tudatják a személyzet tel, mikor van készen az étel. A pénztárgépeken külön gombok vannak minden egyes tételre, ami az étlapon szerepel, így a személyzetnek nem kell megtanulnia az árakat. Ha nemcsak otthon, hanem külföldön is ellá togattak már egy McDonald's étterembe, bizo nyára észrevették, hogy igen csekély különbség van a hazai és a külföldi éttermek között. A belső dekoráció kicsit eltérő lehet, és a nyelv, amit be szélnek, országonként más és más, de az étterem
berendezése, az étlap, a rendelési folyamat, a személyzet egyenruhája, az asztalok, az étel cso magolása és a „mosolygós kiszolgálás" gyakor latilag mindenütt azonos. A McDonald's világát úgy tervezték meg, hogy egységes és előrelátható legyen mindenütt, akár Londonban, akár Limá ban van az étterem. Nem számít, hogy hol van az ember: a McDonald's-ba betérő vendégek tudják, hogy gyors kiszolgálásra és olyan termékekre szá míthatnak, amelyek teljesen azonosak több mint harmincezer étteremben, a világ 119 országában (McDonald's 2004). George Ritzer amerikai szociológus (1983, 1993, 1998) azt állítja, hogy a McDonald's élet szerű metaforaként szolgál az iparosodott társa dalmakban végbemenő változásokra. Szerinte a társadalom „mcdonaldizálódásának" vagyunk tanúi. A „mcdonaldizáció" „az a folyamat, mely nek során a gyorséttermek elvei egyre több és több szektorban válnak uralkodóvá az amerikai társadalomban, valamint a világ többi részén is". Ritzer a McDonald's éttermek négy vezérelvét - a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, az egységes séget és az automatizálást - használja fel annak megmutatására, hogy társadalmunk az idő mú lásával egyre inkább „racionalizálódik". Ritzer gondolkodását erősen befolyásolta Max Weber, akinek a racionalizációval kapcsolatos elméletét részletesebben is tárgyaltuk (a 3 4 - 3 5 . oldalon). Ritzer hangsúlyozta, hogy amikor mondanivaló jának illusztrálására éppen a McDonald's példá ját választotta ki, nem vezette semmiféle különös megfontolás. Egyszerűen a McDonald's kínálta a leginkább kézenfekvő példát erre a folyamatra, és azon kívül - mint megjegyezte - a „mcdonaldi záció" kifejezés jobban hangzik, mint ha például „burgerkingesítésről" vagy „starbuckizálódásról" beszélnénk. Ritzer - hasonlóan elődjéhez, a klasszikus szo ciológus Max Weberhez - aggodalommal tekint a racionalizáció káros hatásaira. Azt állítja, hogy a „mcdonaldizálódás" irracionális vonások egész sorát rejti magában, amit ő „a racionalizmus irra cionalitásának" nevez. Ezek közé az irracionális vonások közé tartoznak az egészségünknek oko zott károk (a „kalóriadús, hizlaló, koleszterinben gazdag, nagy só- és cukortartalmú" étrendből adódóan) és a környezet károsítása is: gondoljunk csak arra a sok csomagolóanyagra, amit minden
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
tevékenységek végrehajtásának legfontosabb esz köze a szervezet, vagyis az emberek azonosítha tó tagokból álló csoportja, amely összehangolt kollektív tevékenységet végez valamilyen közös cél elérése érdekében (Aldrich-Marsden 1 9 8 8 ) . Szervezetet alkothat olyan emberek kisebb cso portja is, akik személyesen ismerik egymást, de amikor szervezetekről beszélünk, legtöbbször nagyobb, személytelen csoportokra gondolunk: szervezetek például az egyetemek, a vallási tes tületek és az üzleti részvénytársaságok (például a fejezetünk bevezetésében említett McDonald's gyorsétteremlánc) is. A szervezetek minden tár sadalomban az adott társadalomra jellemző vo násokat viselnek, és tanulmányozásuk ma a szo ciológia főbb feladatai közé tartozik.
egyes étkezés alkalmából kidobunk. A „mcdonaldizálódás" Ritzer szerint mindenekelőtt dehumanizáló hatással jár. Úgy állunk sorban a hambur gerünkért, mintha futószalag mellett tartózkod nánk, miközben a személyzet a pult túloldalán ugyanazokat a gépies feladatokat hajtja végre újra meg újra, mint a robotok a szerelőszalagnál. A szervezetek tanulmányozása és a velük kap csolatos elméletek a szociológia fontos terüle tét alkotják. Ezek a kérdések központi szerepet játszottak a szociológia klasszikusa, Max Weber munkásságában is, akinek a gondolataira Ritzer is nagymértékben támaszkodott. Ebben a feje zetben megvizsgáljuk, hogy a szociológusok mit mondanak a szervezetekről, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy a laza hálózatokkal jel lemzett világunkban még ma is érvényesek-e a Weberéhez hasonló elméletek.
SZERVEZETEK Az emberek gyakran azért alkotnak csoportokat, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, ame lyeket máskülönben, önerejükből nem tudnának véghezvinni. Az ilyen együttműködést igénylő
A szervezetek a modern ipari és posztindusztriális társadalmakban erősen formalizáltak. A for mális szervezeteket racionálisan tervezik meg adott célok elérése érdekében, gyakran pontosan meghatározott törvények, szabályok és eljárások sorával. A formális szervezetekre az ebben a feje zetben később tárgyalandó modern bürokratikus szervezetek nyújtják a legjobb példát. Mint Max Weber az 1920-as években elsőként felismerte (Weber 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) , Európában és Észak-Ame rikában hosszú időn keresztül erőteljes trend érvényesült a szervezetek minél nagyobb mér tékű formalizálódására. Ez részben annak a kö vetkezménye, hogy a formális jelleg gyakran a legális státus kritériumai közé tartozik. Egy fő iskola vagy egyetem akkreditálásához például az adott intézménynek pontosan meghatározott és írásban lefektetett követelményeknek kell megfe lelnie, amelyek mindent szabályoznak, a tanulói teljesítmények értékelésétől az oktató személyzet kvalifikációján keresztül a tűzvédelmi biztonsá gi intézkedésekig. A szervezetek domináns for máját ma az egész világon mindenütt a formális szervezetek alkotják. A hagyományok uralta múltban a legtöbb tár sadalmi rendszer hosszú idő alatt, spontán fej lődött ki, a szokások eredményeként. A szerve zeteket ugyanakkor többnyire tudatosan terve zik meg, bizonyos célok szem előtt tartásával, és olyan fizikai környezetben hozzák létre, amit éppen ezeknek a céloknak az elérése érdekében alakítanak ki. Azok az épületek, amelyekben a kórházak, főiskolák vagy üzleti vállalkozások működnek, legtöbbször az adott szervezetek te vékenységéhez legmegfelelőbbnek vélt környe zetet biztosítják. Ma a szervezetek még jóval fontosabb szerepet játszanak mindennapi életünkben, mint bármikor korábban. Azon kívül, hogy már születésünkkor segítik a világba való belépésünket, végigkísérik
490
16. FEJEZET
egész életünket és közreműködnek az elbúcsúz tatásunkban is, amikor meghalunk. Még mielőtt megszületnénk, anyánkat és valószínűleg apánkat is bizonyos mértékig felkészítik a szülői státusra, anyánk terhesgondozásban részesül, amelyeket a kórházak és más egészségügyi szervezetek látnak el. Minden újszülött gyermeket nyilvántartásba vesz valamilyen kormányzati szervezet, amely in formációkat gyűjt rólunk a születésünktől a halá lunkig. A legtöbb ember ma nem otthon hal meg, ahogy azelőtt szokás volt, hanem kórházban, és minden halálesetet formálisan nyilvántartásba kell vennie a kormányzatnak. Könnyen belátható, hogy a szervezetek ma miért olyan fontosak számunkra. A premodern világban a családok, a közeli rokonok és a szom szédok gondoskodtak az emberek legtöbb szük ségletéről, az ételről, a gyermekek oktatásáról, a munkáról és a szabadidő eltöltéséről. A modern időkben nemcsak a kis közösségek tagjai, ha nem a lakosság nagy tömegei is egymásra van nak utalva, sokkal inkább, mint valaha is az előtt. Szükségleteink többségéről olyan emberek gondoskodnak, akikkel sohasem találkozunk, és akik akár több ezer kilométerre élhetnek tőlünk. Ilyen körülmények között a tevékenységek és a források rendkívül hatékony koordinációjára van szükség, amiről a szervezetek gondoskodnak. A különféle szervezetek által életünkre gya korolt óriási befolyás nem tekinthető teljes mér tékben jótékony természetűnek. A szervezetek gyakran kiveszik a kezünkből az irányítást, és a dolgok intézését tisztviselőkre vagy szakér tőkre bízzák, akiknek a tevékenységét kevéssé vagy egyáltalán nem áll módunkban ellenőrizni. Mindannyian kötelesek vagyunk például meg tenni bizonyos dolgokat, amelyeket a kormány zat előír számunkra: adót kell fizetnünk, be kell tartanunk a törvényeket és háború esetén katonai szolgálatot kell teljesítenünk, különben büntetés vár ránk. A hatalom forrásait alkotó szervezetek tehát olyan parancsok teljesítését írhatják elő az egyén számára, amelyekkel az nem képes szem beszállni.
kiemelte az írásbeliség központi szerepét ebben a folyamatban: a szervezeteknek az eredményes működésükhöz írásban rögzített szabályokra és olyan dokumentumokra van szükségük, ame lyekben az „emlékezetüket" tárolják. A hatalom a szervezetek erősen hierarchikus felépítéséből adódóan a hierarchia csúcsán koncentrálódik. Vajon helyes-e ez a megállapítás? Ha igen, ak kor ez igen fontos lehet mindannyiunk számára, ugyanis Weber kimutatta, hogy a modern szerve zetek egyrészt szolgálhatják a demokráciát, más részt összeütközésbe is kerülhetnek elveivel, és úgy vélte, hogy a szervezetek hatékony működé se messze ható következményekkel jár a társada lom egészére nézve. Weber szerint valamennyi nagyszabású szer vezet természetéből adódóan hajlamos a bürokrá ciára. Magát a „bürokrácia" kifejezést De Gournay alkalmazta először, aki az „irodát" és „íróasztalt" egyaránt jelentő „büro" szót 1745-ben összeil lesztette a görög eredetű „krácia" szóval, mely nek jelentése „uralkodás". A bürokrácia tehát az irodákban dolgozó hivatalnokok uralmát jelenti. Ezt a kifejezést először csak a kormányzati hiva talokra alkalmazták, de értelmezési tartományát fokozatosan kiterjesztették általában a nagy szer vezetek megjelölésére. A fogalmat kezdettől fogva elítélő módon, „ne gatív töltéssel" használták. De Gournay a tisztvi-
Bürokratikus szervezetek A modern szervezetek kialakulásának és műkö désének első szisztematikus leírása Max Weber nevéhez fűződik. Weber szerint a szervezetek az emberi tevékenységek - köztük az áruterme lés és a szolgáltatások - stabil és tartós térbeli és időbeli koordinálására szolgáló eszközök. We ber hangsúlyozta, hogy a szervezetek kifejlődé se az információ fölötti ellenőrzésen alapul, és
Bürokrácia - az óriási hatalom, amelyet törpék irányítanak?
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
rokráciák azonban csak a modern időkben érték el teljes kifejlettségüket. Weber szerint a bürokrácia terjedése a mo dern társadalmakban elkerülhetetlen, a nagylép tékű társadalmi rendszerek igazgatási teendői nek ellátására a bürokratikus hatóságok műkö dése nyújtja az egyetlen módot. Weber azonban felhívta a figyelmet a bürokrácia számos fogyaté kosságára is, amelyek - mint látni fogjuk - fontos következményekkel járnak a modern társadal mak életének általános arculatára nézve.
wBuUIIUnlmw
m
mim
w
1 I
Az emberek, akik a munkaidő lejárta után összejárnak egymással, az üzleti világban és más szervezeteknél is in formális hálózatokat hozhatnak létre.
selők növekvő hatalmát a „büromániának neve zett betegségként" írta le. Honoré de Balzac fran cia regényíró szemében a bürokrácia a „törpék által gyakorolt óriási hatalom" volt. Franz Kafka A per című, először 1925-ben megjelent regényé ben rémlátomásszerű leírást adott a személytelen és érthetetlen bürokrácia útvesztőiről. Ez a felfo gás fennmaradt mind a mai napig: a bürokráciá hoz gyakran a rangkórságot, a tehetetlenséget és a fölösleges aktatologatást társítjuk. Más szerzők azonban ettől eltérő megvilágításban, éppen a gondosság, a pontosság és a hatékony ügyintézés modelljeként látták a bürokráciát. A bürokrácia szerintük valójában a leghatékonyabb szervezeti forma, amit az emberi lények valaha is kitaláltak, mivel a bürokráciákban minden feladat elvégzé sét szigorú eljárási rend irányítja. Weber leírása a bürokráciáról középutat jelent e két szélsőséges felfogás között. Korlátozott számú bürokratikus szervezet - mutatott rá Weber - létezett a hagyo mányos civilizációkban is. A császári Kínában például hatalmas bürokratikus apparátus intézte a kormányzat valamennyi tevékenységét. A bü-
A bürokratikus szervezetek terjeszkedésének és jellegzetes vonásainak oknyomozó vizsgála tához Weber kidolgozta a bürokrácia „ideáltípu sát". (Az „ideális" szó itt nem arra utal, hogy ez a típus lenne a legkívánatosabb, hanem a bürokra tikus szervezet „tiszta" vagy „tökéletes" formájá nak megjelölésére szolgál.) Az ideáltípus abszt rakt konstrukció, ami valóságos esetekből szűri ki a leglényegesebb, általánosan jellemző eleme ket. Weber ( 1 9 9 2 - 1 9 9 9 ) az alábbiakat sorolta fel a bürokrácia ideáltípusának fő vonásaiként: 1. Az egyes feladatok a szervezeten belül - a hatáskörök világosan meghatározott hierarchiája mellett - „hivatali kötelességek" formájában osz lanak meg. A bürokrácia piramisszerűen épül fel, a legnagyobb hatalommal járó pozíciókkal a csúcson. Az utasítási lánc felülről lefelé épül ki, lehetővé téve a koordinált döntéshozatalt. A ma gasabb szintű hivatalok ellenőrzik és felügyelik a hierarchiában eggyel alattuk elhelyezkedő szint működését. 2. A tisztviselők tevékenységét a szervezet va lamennyi szintjén írásban rögzített szabályok irá nyítják. Ebből nem az következik, hogy a bürok ratikus kötelességek csupán rutinszerű feladato kat jelentenének. Minél magasabb pozícióról van szó, a szabályok annál nagyobb változatosságú esetekre terjednek ki, és értelmezésük rugalmas ságot követel meg. 3. A tisztviselőket teljes munkaidőben, fix fi zetéssel alkalmazzák. A hierarchiában minden egyes munkakörhöz meghatározott fizetés tar tozik. A dolgozóktól elvárják, hogy ugyanazon a szervezeten belül fussák be életpályájukat. Az előléptetés vagy a képességek és az érdemek, vagy a hivatalban eltöltött idő alapján, vagy pe dig e két tényező valamilyen kombinációjának a figyelembevételével történik. 4. A tisztviselőknek a szervezeten belül ellá tandó feladatköre és „külső" élete elkülönül egy mástól. A magánélet fizikai értelemben is elvá lasztódik a munkahelyi tevékenységektől. 5. A szervezet egyetlen tagja sem tulajdono sa azoknak az anyagi eszközöknek, amelyekkel dolgozik. A bürokrácia fejlődése Weber szerint
492
16. FEJEZET
megfosztja a dolgozót a munkaeszköze fölött gya korolt ellenőrzéstől. A hagyományos közösségek ben a gazdálkodók és a kézművesek rendszerint önállóan rendelkeztek a termelőeszközeikkel, amelyek a saját tulajdonukat képezték. A bürok ráciákban azonban a tisztviselők nem tulajdo nosai az irodáknak, amelyekben dolgoznak, az íróasztaluknak, amelyeknél ülnek, és az általuk használt irodagépeknek sem. Weber úgy vélte, hogy minél inkább megköze líti valamely szervezet a bürokrácia ideáltípusát, annál hatékonyabban lesz képes elérni azokat a célokat, amelyekre létrehozták. A bürokráciákat gyakran bonyolult gépezetekhez hasonlította, amelyek a racionalitás elve alapján működnek (lásd az 1. fejezetet). Ugyanakkor felismerte, hogy a bürokrácia bizonyos esetekben tehetetlennek is bizonyulhat, továbbá belátta, hogy sok bürokra tikus munkakör unalmas és kevés lehetőséget nyújt a kreatív képességek kibontakozására. Tar tott tőle, hogy a társadalom racionalizálódása negatív következményekkel járhat, de arra a kö vetkeztetésre jutott, hogy a bürokratikus szerve zetek technikai értelemben vett hatékonyságáért cserébe el kell viselnünk a bürokratikus rutinel járásokat és bele kell törődnünk a hivatalok ha talmába, amit életünk fölött gyakorolnak. Weber ideje óta a társadalom működése még inkább racionalizálódott. Ezt a fejlődési folyamatot sokan bírálják, akik osztoznak Weber eredeti aggályai ban: például George Ritzer, akinek a társadalom „mcdonaldizálódásáról" szóló beszámolójával e fejezet bevezetésében foglalkoztunk, felteszi a kérdést, hogy a racionális szervezetek hatékony ságáért vajon nem kell-e még nagyobb árat fizet nünk, mint Weber annak idején gondolta.
Formális és informális kapcsolatok a bürokratikus szervezetekben Weber a bürokráciáról adott elemzésében ki emelt fontosságot tulajdonított a szervezeteken belüli formális kapcsolatoknak, amelyek alatt az embereknek a szervezet szabályai szerint lé tesített kapcsolatait értette. Ugyanakkor kevés mondanivalója volt a minden szervezetben fel lelhető kisebb csoportokat összefűző informális kapcsolatokról. A bürokratikus szervezetekben azonban a dolgok informális elintézési módjai gyakran olyan rugalmasságot tesznek lehetővé, ami másképpen nem lenne elérhető. Klasszikus tanulmányában Peter Blau (1963) egy olyan kormányhivatalban vizsgálta az infor mális kapcsolatokat, amelynek feladata a jöve delemadó megfizetésével kapcsolatban előfordu
ló szabálysértések kivizsgálása volt. Azoknak a hivatalnokoknak, akik egyes problémák kezelési módját illetően bizonytalanok voltak, felmerülő kérdéseiket a közvetlen felettesükkel kellett meg beszélniük: az eljárási szabályok előírták, hogy a velük azonos szinten dolgozó kollégáikkal nem konzultálhattak. A legtöbb tisztviselő azonban nem szívesen fordult a feletteseihez, mivel úgy érezték, ez részükről a hozzáértés hiányára utal hat és csökkentheti előléptetési esélyeiket. így tehát mégis inkább egymással konzultáltak, meg szegve a hivatali szabályokat. Ez egyrészt konk rét tanácsokhoz segítette hozzá őket, másrészt csökkentette az egyedül végzett munkával együtt járó szorongást is. Az azonos hatásköri szinten működő dolgozók körében kialakult a kölcsönös bizalom kohéziós ereje, ami gyakran megtalálha tó a kisebb csoportokban. Blau arra a következte tésre jutott, hogy a dolgozók ennek eredménye ként valószínűleg jóval hatékonyabban oldották meg a problémákat, amelyekkel szembekerültek. A csoport képes volt olyan informális eljárásokat kialakítani, amelyek több kezdeményezést és fe lelősségvállalást tettek lehetővé, mint amennyit a szervezet formális szabályai megengedtek. A szervezetek valamennyi szintjén erőteljes tendencia nyilvánul meg informális hálózatok kiépülésére. A legfelsőbb szinten a személyes kapcsolatok és kötelékek még fontosabbak le hetnek, mint azok a formális helyzetek, ame lyekben a döntéseket elvileg meg kell hozni. Az üzleti részvénytársaságok stratégiáját elvileg az igazgatótanácsok és a részvényesek értekezletein kell meghatározni. A gyakorlatban azonban igen gyakran előfordul, hogy valójában csupán az igazgatótanács néhány tagja vezeti a vállalatot, akik informális úton hozzák meg a döntéseket, a testület jóváhagyására számítva. Az ilyenfajta informális hálózatok több vállalatra is kiterjed hetnek. A különböző vállalatok gazdasági veze tői gyakran konzultálnak egymással informális módon, és sokszor ugyanazokhoz a klubokhoz és egyesületekhez tartoznak. Az informális háló zatokkal ebben a fejezetben később, az 515-518. oldalon részletesebben is foglalkozunk. John Meyer és Brian Rowan (1977) azt állítják, hogy a szervezetek formálisan lefektetett szabá lyai és eljárásai egészen távol is eshetnek tagjaik tényleges gyakorlatától. Szerintük a formális sza bályok gyakran olyan „mítoszok", amelyekről az emberek azt vallják, hogy követik őket, de a való ságban csekély jelentőségük van: csupán a szer vezet tevékenységének legitimációját szolgálják, még akkor is, ha a feladatok elvégzése a valóság ban erősen eltér attól, ahogyan a dolgokat a sza bályok értelmében „el kell intézni".
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
Meyer és Rowan rámutatnak, hogy a formális eljárásoknak gyakran szertartásos vagy rituális jel legük van. Az emberek úgy tesznek, mintha ele get tennének nekik, de csak azért, hogy azután a tényleges munkát már informálisabb eljárások alkalmazásával végezhessék el. Az ápolók mun káját irányító szabályok például egy kórházban azt rögzítik, hogy az ápolóknak milyen teendőket kell rendszeresen ellátniuk a betegek gyógyulása érdekében. Egy ápoló például lelkiismeretesen kitöltheti a beteg „kórlapját", ami az ágya lábá nál függ, de a beteg állapotának változásait több nyire más, informális kritériumok segítségével ellenőrzi, például annak alapján, hogy az illető személy „hogy néz ki", elég ébernek és élénknek látszik-e. A kórlapok rendszeres vezetése jó be nyomást tesz magára a betegre és biztosíthatja az orvosok elégedettségét, de az ápolónők saját érté kelésében korántsem mindig játszik igazán fon tos szerepet. Annak a meghatározása, hogy az informális el járások általában mennyire segítik vagy gátolják a szervezetek hatékonyságát, nem egyszerű feladat. A Weber ideáltípusára emlékeztető rendszerek a dolgok nem hivatalos elintézési formáinak való ságos dzsungelét hozzák létre. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a szervezetből hiányzó ru galmasság végül a formális szabályok nem hiva talos felülvizsgálata, vagyis kijátszása révén érhe tő el. Az unalmas munkaköröket betöltő szemé lyek gyakran az informális eljárások segítségével teremtenek maguknak változatosabb, nagyobb megelégedettséget nyújtó munkakörülményeket. A magasabb pozíciókban lévő tisztviselők közöt ti informális kapcsolatok többféle módon is ha tékonyan segíthetik az egész szervezet céljainak elérését annak ellenére, hogy magukat a tisztvi selők esetleg jobban foglalkoztatja a saját karrier jük építése vagy a saját érdekeik védelme, mint a szervezet érdekeinek szolgálata.
A bürokrácia működési zavarai Egy funkcionalista szemléletű kutató, Robert Merton megvizsgálta a bürokrácia weberi ideál típusát és arra a megállapításra jutott, hogy an nak több, a bürokrácia lényegéhez tartozó eleme is káros következményekhez vezethet magának a bürokráciának a zökkenőmentes működése szem pontjából (Merton 2002). Ezeket „a bürokrácia működési zavarainak" nevezte. / A funkcionalizmusról részletesebben lásd az 1., „Mi a szociológia?" című fejezetet, a 36-37. oldalon.
493
Merton először is rámutatott, hogy a bürokra tákat az írásban rögzített szabályok és eljárások szigorú betartására képezik ki. Nem ösztönzik őket arra, hogy döntéseiket rugalmasan vagy a saját ítéleteik alapján hozzák meg, kreatív meg oldásokat keresve: a bürokrácia lényegében csu pán objektív kritériumok rendszerének bizonyos esetekre való alkalmazását jelenti. Merton attól tartott, hogy ez a merevség egyfajta bürokratikus ritualizmus térhódításához, vagyis olyan helyzet kialakulásához vezethet, amelyben a szabályokat bármi áron érvényben kell tartani, még akkor is, ha más megoldás jobb lenne a szervezet egésze számára. Merton egy másik aggálya abban áll, hogy a bürokratikus szabályokhoz való ragaszkodás al kalmasint elsőbbséget kaphat a szervezet alapve tő céljaival szemben. Mivel olyan nagy hangsúly kerül a korrekt eljárásokra, előfordulhat a fontosabb cél szem elől tévesztése. Egy biztosítási igé nyek elbírálásáért felelős bürokrata például meg tagadhatja valamely biztosított személytől az őt ért károk egyébként jogosan követelhető megtérí tését valamilyen űrlap hiányára vagy nem meg felelő kitöltésére hivatkozva. Más szóval, az ügy „korrekt" elintézési módja előnybe kerülhet a kárt szenvedett kliens jogos igényeivel szemben. Merton előre látta azt a lehetőséget, hogy ilyen esetekben feszültség alakulhat ki a közönség és a bürokratikus szervezetek között. Ez az aggoda lom nem volt teljesen megalapozatlan. Mindanynyian rendszeresen kapcsolatba kerülünk nagy bürokratikus szervezetekkel, a biztosítótársasá goktól a helyi közigazgatási hatóságokig és az adóhivatalig. Nemritkán kerülhetünk olyan hely zetbe, amikor úgy tűnik, hogy a köztisztviselők és a bürokraták nem törődnek az igényeinkkel. A bürokrácia egyik legnagyobb fogyatékossága éppen abban áll, hogy a különleges kezelést vagy törődést igénylő esetekkel csak nehézségek árán képes megküzdeni.
A szervezetek mint mechanikus vagy organikus rendszerek Hatékonyan alkalmazhatók-e a bürokratikus el járások mindenféle típusú munka elvégzésére? Egyes tudósok szerint a bürokrácia igen hasznos a rutinszerű feladatok végrehajtásához, de prob lematikus lehet olyan körülmények között, ahol a munka feltételei előre nem látható módon vál toznak. Tom Burns és G. M. Stalker (1996) a ku tatás és az innováció szerepét vizsgálták egyes elektronikai vállalatoknál, és úgy találták, hogy azokban az iparágakban, amelyek rugalmasságra
494
16. FEJEZET
törekednek és az élvonalhoz kívánnak tartozni, a bürokráciák kevéssé hatékonyak. Burns és Talker a szervezetek két fő típusát kü lönböztette meg: a mechanikus és az organikus szervezeteket. A mechanikus szervezetek olyan bürokratikus rendszerek, amelyekben az alá-fölé rendeltség hierarchikus viszonyai uralkodnak, és a kommunikáció világosan meghatározott csator nákon, vertikálisan folyik. Minden alkalmazott egy bizonyos feladatért felelős, és amikor azt be fejezte, a felelősség átkerül a következő alkalma zotthoz. Az ilyen rendszerekben végzett munka személytelen jellegű: a csúcson, illetve a hierar chia alján elhelyezkedő személyek ritkán kom munikálnak egymással. Az organikus szervezeteket ezzel szemben la zább szerkezeti felépítés jellemzi, s a szervezet általános céljai elsőbbséget élveznek a szűkebben meghatározott feladatokkal szemben. A kommu nikáció csatornái és az utasítási rendszerek bo nyolultabbak és számos utat követhetnek, nem csupán függőleges irányban. A szervezet elisme ri valamennyi tagjának a tudását és a problémák megoldásában mindenkinek a hozzájárulására támaszkodik, a döntések meghozatala nem ki zárólag a csúcson elhelyezkedő személyek fel adata. Burns és Talker szerint az organikus szerveze tek sokkal alkalmasabbak az olyan innovatív pia cok változó igényeinek kezelésére, mint például a távközlés, a számítógépes szoftverfejlesztés vagy a biotechnológia. Rugalmasabb belső szer kezetüknek köszönhetően gyorsabban és meg felelőbb módon képesek reagálni a piac változá saira, s általában hamarabb tudják megtalálni a célravezető kreatív megoldásokat. A mechanikus szervezetek ugyanakkor jobban megfelelnek a termelés hagyományosabb, stabil ágazataiban, amelyek kevésbé vannak kitéve a piac változásai nak. Noha Burns és Talker tanulmánya negyven évvel ezelőtt jelent meg, a szervezeti változások mai elemzéseihez is érvényes hozzájárulásnak tekinthető (lásd a Túl a bürokrácián? című részt az alábbiakban, az 5 1 1 - 5 1 8 . oldalon). Burns és Talker előre látott sok olyan kérdést, amelyek a globalizációval, a rugalmas specializálódással és a debürokratizálódással kapcsolatos mai viták középpontjában állnak.
Bürokrácia és demokrácia A szervezetek irányításához még az Egyesült Királysághoz hasonló demokráciákban is óriási mennyiségű információra van szükség az állam polgárokra vonatkozóan, a születési dátumunk
tól, iskoláinktól és felsőfokú tanulmányainktól kezdve az általunk betöltött állásokon keresztül a jövedelemadó kivetéséhez szükséges adatokig vagy a gépjárművezetői jogosítványok és a társa dalombiztosítási számok kiadásáig. Mivel nem mindig tudjuk, hogy mely hivatalok milyen in formációkat tartanak nyilván rólunk, az emberek attól félnek, hogy az efféle felügyelet gyakorlása veszélyezteti a demokrácia elveinek érvényesü lését. Ilyen félelmek alkották az alapját George Orwell 1984 című híres regényének, amelyben az állam, a „Nagy Testvér" mindenre kiterjedő felügyeletet gyakorol az állampolgárok fölött, hogy elnyomja a belső bírálatokat és a vélemény különbségeket, amelyek bármely demokrácia ter mészetes tartozékai. Az arra irányuló újabb javaslatok, hogy 2008tól kezdve személyazonosító kártyákat vezesse nek be az Egyesült Királyságban is, 2013 után mindenki számára kötelezővé téve azok haszná latát, még tovább fokozzák ezeket az aggályokat. Az új személyazonosító kártyák valószínűleg tartalmazni fogják birtokosuk fényképét, nevét, címét, nemét és születési adatait, valamint egy mikrocsipet, amelyen biometrikus információk, például az adott személy ujjlenyomata, pupil laképe vagy jellegzetes arcvonásai tárolhatók. A tervezett intézkedés bírálói aggályaikat jut tatták kifejezésre azt illetően, hogy az emberek identitására vonatkozó információkat tartalma zó központi adatbázis nem lesz elég biztonsá gos, és fenyegetést fog jelenteni az embereknek a magánélethez való jogára, valamint minden fajta diszkriminációtól mentes kezelésére néz ve. A személyazonosító kártyák támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy a felügyelet bizonyos típusai valójában védelmezhetik a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartását. Az efféle sze mélyazonossági dokumentumok hívei szerint ezek bevezetése megkönnyíti például a terroris ták ellenőrzését, amire szükség van a demokrácia védelméhez és működésének biztosításához. A demokrácia csökkenése, ami a modern szer vezeti formák kifejlődésével párhuzamosan ta pasztalható, nagymértékben aggasztotta már Webert is. Ót kifejezetten az a kilátás zavarta, hogy névtelen bürokraták kerülhetnek hatalmi pozí ciókba. Hogyan jelenthetne a demokrácia értel metlen jelszónál többet a bürokratikus szerveze tek fölöttünk, emberek fölött gyakorolt növekvő hatalmának érvényesülésekor? Végtére is - érvelt Weber - a bürokráciák szükségképpen speciali záltak és hierarchikusak. A szervezeti ranglétra aljához közel elhelyezkedők óhatatlanul úgy lát ják, hogy tevékenységük csupán alantas vagy ér dektelen mindennapi feladatok végrehajtására
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK
95
Valóban olyan rossz dolog a bürokráci. Paul du Gay szociológus szerint „ma nem a leg jobb napok járnak a bürokráciára". Mint láttuk, a „bürokrácia" kifejezést bevezetése óta mindig is negatív értelemben használták. A bürokrácia di csérete (In Praise of Buraucracy 2000) című nagy hatású könyvében Du Gay szembeszáll ezzel. El ismeri ugyan, hogy a bürokratikus szervezetek is követhetnek el hibákat és vannak fogyatékossá gaik, mégis védelmébe veszi a bürokráciát a vele kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott bírá latok főbb vádpontjaival szemben.
végletesen racionális bürokratikus intézmények. A német bürokraták, és különösen az SS kato nái, meg sem próbálták megkérdőjelezni a tö meggyilkosságok mögött meghúzódó megfon tolásokat, hanem csak arra koncentráltak, hogy teljesítsék a parancsokat és a számukra kijelölt feladatokat a legjobb képességeik szerint hajtsák végre, biztosítva például a nagy létszámú ember csoportoknak az ország egyik helyéről a másikra való szállításához szükséges vasútvonalak kiépí tését (Bauman 2001).
Du Gay először is a bürokrácia eszméjét ille tően felmerülő erkölcsi aggályokat igyekszik el oszlatni. Felfogását alátámasztandó, kipécézi Zygmunt Bauman szociológusnak a holokausztról írt könyvét. Bauman szerint csupán a modern társadalmakban működő bürokratikus intézmé nyek kifejlődésével vált lehetővé olyan borzal mas bűncselekmények elkövetése, mint amilyen a holokauszt volt a második világháború idején. A nácik által „végső megoldásnak" tervezett nép irtás, több millió ember elpusztítása csupán az után történhetett meg, hogy létrejöttek az olyan intézmények, amelyek keretében az embereknek nem kell erkölcsi felelősséget vállalniuk a tettei kért. A holokauszt Bauman szerint nem az erő szak barbár megnyilvánulása volt, hanem azért történhetett meg, mert kifejlődtek a konkrét feladatokat azok következményeitől elválasztó.
Mint láttuk, Bauman szerint a bürokratikus szervezetekben feloldódik az emberek személyes felelőssége. Du Gay ezzel éppen ellentétes állás ponton van. Ahhoz, hogy a holokauszt megtör ténhessen - állítja Du Gay -, a náciknak túl kellett lépniük a bürokrácia lényegéhez tartozó legitimá ciós és etikai megfontolásokon. Du Gay szerint a bürokráciának megvan a maga ethosza, erkölcsi sége, amihez hozzátartozik minden állampolgár egyenlő és részrehajlásmentes kezelése, tekintet nélkül azok értékére. Du Gay szemében a holokausztra akkor került sor, amikor a nácik rasszis ta meggyőződése túlsúlyba került a bürokrácia alapját jelentő törvények és szabályok részrehaj lásmentes alkalmazásával szemben. Du Gay igyekszik megvédeni a bürokráciát más típusú támadásokkal szemben is, amelyeket ő a bürokratikus hivatali szervezetek, különösen a köz-
Auschwitz vajon a bürokratikus szervezés tökéletes példája?
16. FEJEZET
tisztviselők által nyújtott állami szolgáltatások gazdasági szemléletű reformját sürgető, ma di vatossá vált szólamoknak tekint. Hangsúlyozza, hogy a bürokratikus elfogulatlanság ethoszát alá ássa a közszolgálat egyre nagyobb mértékű átpo litizálódása, melynek eredményeként a hivatalok
lelkesen csak arra törekednek hogy a politikusoknak tetsző módon hajtsák végre a feladataikat, ahelyett, hogy olyan bürokratikus kereteket teremtenének, amelyek biztosítják a közérdek és az alkotmányos legitimáció érvényesülését a közigazgatásban (Du Gay 2000).
I I I I 1
korlátozódik, és nincs semmi beleszólásuk annak eldöntésébe, hogy mit kell tenniük: a hatalom csakis a csúcson elhelyezkedő vezetőké. Weber tanítványa, Robert Michels (1967) az állampolgá rok hatalomvesztésének jelölésére bevezetett egy azóta híressé vált kifejezést: a nagyszabású szer vezetekben, illetve - még általánosabban - a szervezetek által uralt társadalomban szerinte az
elemzésével, hogy kevés idejük marad úgymond „eredeti gondolkodásra". A fontosabb intézkedé sek mérlegelését rábízzák másokra, akik a hierar chiában alattuk helyezkednek el, és feladatuk a stratégiai fontosságú javaslatok kidolgozása. Sok részvénytársasági vezető őszintén bevallja, hogy legtöbbször egyszerűen elfogadják a számukra ja vasolt döntéseket.
kevesek uralma érvényesül. Michels szerint a ha talom felfelé irányuló koncentrálódása az egyre inkább bürokratizálódó világ óhatatlan velejáró ja/ ezért alkalmazta rá a „vastörvény" kifejezést.
A szervezetek fizikai környezete
oligarchia vastörvénye (iron law of oligarchy), a
Igaza volt-e vajon Michelsnek? Minden bizony nyal helyes az a megállapítás, hogy a nagyléptékű szervezetek kialakulása feltételezi a hatalom centralizálódását. Ám jó okkal feltételezhető, hogy az „oligarchia vastörvénye" nem olyan kemény és szilárd, mint ahogyan Michels állította. Az oligar chia és a bürokratikus centralizáció összefüggései bonyolultabbak az általa feltételezettnél. Tudatában kell lennünk azonban annak is, hogy az egyenlőtlen erőviszonyok nem csupán a méretek függvényében alakulnak ki, ahogy Mi chels feltételezte. Igen kis csoportokban is jelen tős erőkülönbségek lehetnek. Egy kisebb vállalat nál például, ahol az alkalmazottak tevékenységét közvetlenül szemmel tarthatják az igazgatók, sokkal erősebb ellenőrzés érvényesülhet, mint a nagyobb szervezetek irodáiban. Valójában ahogy a szervezetek mérete növekszik, úgy válnak la zábbá a hatalmi viszonyok. A középső és alsóbb szinteken elhelyezkedők nyilván kevésbé be folyásolhatják a csúcson kidolgozott általános irányvonalakat. Másrészt azonban - éppen a bü rokráciával elengedhetetlenül együtt járó szak mai specializálódás következtében - a csúcson lévők is elveszítik az ellenőrzést számos admi nisztratív jellegű döntés végrehajtása fölött, amit szükségképpen a hierarchiában alattuk elhelyez kedő szakemberek hatáskörébe kell utalniuk. A hatalom sok modern szervezetnél megle hetősen nyíltan átruházódik a fölöttesektől az alárendeltekre. Sok nagyvállalat esetében a rész vénytársaságok igazgatói annyira el vannak fog lalva a különböző osztályok munkájának koordi nálásával, a válsághelyzetek megoldásával, vala mint a költségvetési és egyéb előrejelzési adatok
A legtöbb modern szervezet speciálisan megter vezett fizikai környezetben működik. A valamely szervezetnek otthont adó épületek rendszerint bírnak olyan speciális vonásokkal, amelyek fon tosak a szervezet tevékenysége szempontjából, de felmutatnak más szervezetek épületeivel kö zös építészeti jellegzetességeket is. Egy kórház építészeti kialakítása például több szempontból is különbözik egy vállalat vagy egy iskola épü letétől. A kórház elkülönülő osztályai, kezelőhe lyiségei, műtői és irodái az egész épület megha tározott kialakítását kívánják meg, míg egy iskola egyszerűen osztálytermekből, laboratóriumokból és tornateremből állhat. Néhány általános vo násuk azonban hasonlóságot is mutat: mindkét épületben valószínűleg vannak előcsarnokok és folyosók, ajtók sorával, és mindkettőben meg jelennek bizonyos standard dekorációs elemek és bútorok is. A modern szervezeteknek otthont adó épületekre - a folyosókon járkáló emberek eltérő öltözékétől eltekintve - általában jellem ző némi hasonlóság. Igen gyakran kívülről is ha sonlítanak egymásra, csakúgy mint belső tereik kialakításában. Nem meglepő, ha valaki egy épü let mellett autóval elhajtva megkérdezi, hogy az vajon iskola-e, és azt a választ kapja, hogy nem, hanem kórház.
Michel Foucault elmélete a szervezetekről: a tér és az idő szervezése Michel Foucault rámutatott, hogy a szerveze teknek otthont adó épületek architektúrája köz vetlen kapcsolatban áll az adott szervezet dol gozóinak társadalmi helyzetével és a szervezet
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK
irányítási rendszerével (Foucault 2000b, 1990). A szervezetek székhelyének fizikai jellemzőit vizsgálva új megvilágításban láthatjuk a Weber által elemzett problémákat is. Az irodák, melyek nek a funkcióit Weber elméleti szinten vizsgálta, egyszersmind konkrét építészeti környezetet is jelentenek: az úgynevezett irodaházakban álta lában folyosók mentén sorakozó irodahelyisége ket találunk. A nagyvállalatok székhelyét alkotó épületek néha fizikailag is a vezetési hierarchiát tükrözik: minél magasabb pozíciót foglal el va laki az utasítási láncban, annál közelebb lesz az irodája az épület legfelső szintjéhez. A „legfelső szint" (top floor) kifejezés alatt gyakran azokat a személyeket értik, akik a legnagyobb hatalommal rendelkeznek az adott szervezetben. A szervezet fizikai környezetének „geográfiája" sok más módon is befolyásolja a szervezet műkö dését, különösen akkor, ha a rendszerben fontos szerephez jutnak az informális kapcsolatok. A fi zikai közelség megkönnyíti a csoportok kialaku lását, míg a fizikai távolság polarizálhatja a cso portokat, ami az egyes osztályok dolgozói között az „ők" és a „mi" hangsúlyozott megkülönbözte tését eredményezheti.
Felügyelet a szervezetekben Az egyes helyiségek, a közlekedő folyosók és a nyílt terek elrendezése valamely szervezet épü letében szinte mindig nyújt bizonyos mértékű
eligazítást a szervezet hatalmi rendszerének mű ködésére nézve. Egyes szervezeteknél az alkal mazottak nagyobb csoportjai dolgoznak együtt nyitott termekben. Az ipari termelőmunka bizo nyos fajtáinak unalmas, ismétlődő jellege miatt például a futószalag-rendszerű termelés eseté ben rendszeres felügyeletre van szükség a mun ka megkívánt ütemének fenntartásához. Ugyanez gyakran elmondható a rutinszerű munka más tí pusairól, például a vállalatok ügyfélszolgálatánál végrehajtott feladatokról is: az itt foglalkoztatott dolgozók telefonhívásait rendszeresen felügyelők ellenőrzik. Foucault nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a láthatóság (vagy annak hiánya) a modern szervezetek építészeti környezetében hogyan be folyásolja, illetve mennyiben fejezi ki a hatalom megoszlásának mintázatait. A láthatósági szint határozza meg, hogy a beosztott dolgozók mi lyen könnyen vethetők alá az ellenőrzés külön féle formáinak, amelyekre Foucault együttesen a felügyelet (surveillance) kifejezést alkalmazza, a szervezetben folyó tevékenység szigorú ellen őrzésére utalva. A modern szervezetekben min denki - még a viszonylag magasabb pozíciókban is - valamilyen mértékig „felügyelet alatt áll", ám minél alacsonyabb helyet foglal el valaki a hie rarchiában, annál szorosabb ellenőrzés alatt tart ják a viselkedését. A felügyelet különféle formákat ölthet. Az egyik az alárendeltek munkájának közvetlen el lenőrzése feletteseik részéről. Vegyünk példának egy iskolai osztálytermet! A tanulók padokban
Ennek az 1940-es években épült, gépírók munkahelyéül szolgáló teremnek a fizikai kialakítása megkönnyíti a dolgozók munkájának szigorú ellenőrzését. A modern szervezetekben a felügyelet új formákat ölt.
16. FEJEZET
vagy íróasztaloknál ülnek, amelyek többnyire sorokban vannak elrendezve, hogy valamennyit szemmel tarthassa a tanár. A gyermekektől meg kívánják, hogy éberen figyeljenek az órán, vagy mélyedjenek el a munkájukban. Az viszont, hogy ez ténylegesen mennyire valósul meg a gyakor latban, a tanár képességeitől függ, valamint attól, hogy a gyermekek mennyire hajlamosak eleget tenni a velük szemben támasztott elvárásoknak.
fenti példájára! A dolgozók nem tudhatják, hogy valamely hívásukat éppen figyelik-e vagy sem, sőt azzal sincsenek tisztában, hogy az ellenőrök milyen gyakran hallgatnak bele a telefonbeszél getéseikbe. Bizonyára feltételezik azonban, hogy munkájukat felügyelet alatt tartja a vezetés, tehát a beszélgetéseket a vállalati irányelveknek meg felelően rövidre szabva, célratörő módon és for mális stílusban bonyolítják le.
A felügyelet egy másik típusa kifinomultabb, de ugyanilyen fontos. Ez a dolgozók munkájára vonatkozó dokumentumok, feljegyzések és esettörténetek nyilvántartásából áll. Weber meglát ta az írásos (ma gyakran számítógépeken tárolt) feljegyzések fontosságát a modern szervezetek ben, de nem vizsgálta mélyrehatóan, hogy ezek hogyan használhatóak fel a viselkedés szabá lyozására. Az alkalmazottakról vezetett nyilván tartások rendszerint tartalmazzák a dolgozók személyi adatait és teljes szakmai életrajzát, va lamint gyakran a feletteseik által róluk készített jellemzéseket is. Az ilyen feljegyzéseket a dolgo zók viselkedésének nyomon követésére és ellen őrzésére használják fel, majd ezek segítségével értékelik az előléptetésükre vonatkozó javas latokat. A szervezeti hierarchia egyes szintjein dolgozó személyek sok vállalatnál évente jelen téseket készítenek azoknak a munkájáról, akik a közvetlenül alattuk levő szinteken helyezkednek el. A dolgozóknak a szervezeten belül különböző beosztásokba való besorolásakor az egyéni telje sítmények megfigyeléséből nyert adatokat össze vetik az iskolai bizonyítványuk és egyetemi vagy főiskolai indexük alapján tőlük várható eredmé nyekkel. Az egyetemi oktatókról is hasonló fel jegyzéseket vezetnek.
A szervezetek nem működhetnek hatékonyan, ha a dolgozók ötletszerűen végzik a munkájukat. Az üzleti vállalkozásoknál - mint Weber kimu tatta - a dolgozókat általában kötött munkaidő ben foglalkoztatják. Tevékenységüknek időben és térben egyaránt következetesen koordináltnak kell lennie, amit elősegít a munkahely fizikai ki alakítása és a pontosan kidolgozott munkarend is. Az effajta előírások időben és térben egyaránt szervezetté teszik a dolgozók tevékenységét. Foucault ezt „a testek hatékony elosztásának" nevezi a szervezeten belül. A munkarend, az időbeosz tás betartása a szervezeti fegyelem biztosítéka, mivel nagyszámú ember együttes tevékenységét kell szabályozni. Ha egy egyetemen például nem tartanák be szigorúan az előadások órarendjét, akkor hamarosan teljes káosz alakulna ki. Az órarend lehetővé teszi az idő és a tér intenzív ki használását: mindkettő zsúfolásig kitölthető sok embernek és sokféle tevékenységnek a megfelelő időben és helyre való diszponálásával.
Végül szólnunk kell az úgynevezett önfelügyeletről is, melynek révén a mások által ténylege sen gyakorolt felügyeletre vonatkozó feltétele zések befolyásolják az emberek viselkedését, és korlátozzák, hogy mit tesznek. Gondoljunk csak az ügyfélszolgálatoknál dolgozó telefonkezelők
CATBERT: A GONOSZ SZEMÉLYZETI IGAZGATÓ
A VÁLLALAT MINDENT TUD MAGÁRÓL, WALLY
Felügyelet alatt: a börtön Foucault nagy figyelmet szentelt az olyan szerve zeteknek, mint például a börtönök, amelyekben az embereket hosszabb időre fizikailag elkülöní tik a külső világtól. Az ilyen szervezetekben az embereket elzárják - vagyis távol tartják - meg szokott társadalmi környezetüktől. A börtönök világosan illusztrálják a felügyelet természetét, mivel a foglyok viselkedésének maximális ellen-
FELJEGYZÉSEINK VANNAK VALAMENNYI TELEFONHÍVÁSÁRÓL, AZ INTERNETEN TETT KIRÁNDULÁSAIRÓL ÉS AZ E-MAIL ÜZENETEIRŐL. NYILVÁNTARTJUK A VIZELETVIZSGÁLATI ADATAIT, A FŐISKOLAI TANULMÁNYI EREDMÉNYEIT, A FIZETÉSÉT ÉS A CSALÁDI KAPCSOLATAIT...
A VÁLLALAT POLITIKÁJÁVAL ELLEN TÉTES, HOGY LIKVIDÁLJUK A DOL GOZÓKAT ÉS KISFIZETÉSŰ KOMÉ- / DIÁSOKKAL HELYETTESÍTSÜK ŐKET, DE TUDTÁRA AKARTAM ADNI, HOGY EZ IS MEGOLDHATÓ.
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
ügyeleti
társadalomnak
(surveillance
499
society)
neveznek (Lyon 1 9 9 4 ) : az ilyen típusú társada lomban mindenféle szervezet információkat gyűjt az életünkről.
„Az érzékelők azt mutatják, hogy a 2. számú fülke 18 perce foglalt. Nincs szüksége segítségre?"
őrzését igyekeznek biztosítani. Foucault felteszi a kérdést: „Meglepő lehet-e ezek után, hogy a bör tönök a gyárakra, iskolákra, barakkokra és kór házakra emlékeztetnek, amelyek viszont mind a börtönökre hasonlítanak?" (Foucault 1990). Foucault szerint a modern börtönök eredete a Panoptikumra vezethető vissza: ezt a szervezetet Jeremy Bentham filozófus és társadalomteoreti kus találta ki a 19. században. Bentham a „Panop tikum" nevet adta az általa megtervezett ideális börtönnek, amelynek tervrajzait több alkalommal is megpróbálta eladni a brit kormánynak. Elgon dolásait sohasem valósították meg teljes mérték ben, de egyes főbb elveit alkalmazták Európában és az Egyesült Államokban épült börtönöknél a 19. században. A Panoptikum kör alakú épület volt, a pereme mentén elhelyezkedő zárkákkal. Középen állt a megfigyelő torony. Minden cellá nak két ablaka volt, melyek közül az egyik a meg figyelő torony felé, a másik pedig kifelé nézett. Ez az elrendezés arra szolgált, hogy a foglyokat állandóan szemmel tarthassák az őrök. Magának a megfigyelő toronynak az ablakai redőnyökkel voltak ellátva, hogy a rések között kitekintve a börtönszemélyzet tagjai folyamatosan megfigyel hessék a foglyokat, de ők maguk láthatatlanok maradjanak.
A felügyelet határai Foucault-nak igaza volt a börtönök tekintetében. Ma a legtöbb börtön figyelemreméltó hasonlósá got mutat a Panoptikumhoz. Foucault helyesen látta meg a felügyelet központi szerepét a mo dern társadalmakban is: ma ez a kérdés az in formációs és kommunikációs technológiák egyre növekvő hatásai miatt még fontosabbá vált. Ma olyan társadalomban élünk, amit egyesek fel
Weber és Foucault megállapításai azonban, melyek szerint a szervezetek működtetésének leghatékonyabb módja a maximális felügyelet (vagyis a világos és következetes hatalmi struk túra kialakítása), tévesnek bizonyultak, legalább is az olyan üzleti vállalkozásokra alkalmazva, amelyek nem zárt környezetben élő emberek éle te fölött gyakorolnak totális ellenőrzést, mint a börtönök. A börtön intézménye egészében véve valójában nem nyújthat követendő modellt a szervezetek számára. A közvetlen felügyelet tűr hetően működhet, amikor az érintett emberek - a börtönök lakóihoz hasonlóan - alapvetően ellenségesek azokkal szemben, akik hatalmat gyakorolnak fölöttük, és általában nem akarnak ott lenni, ahol vannak. Ám az olyan szervezetek ben, ahol a vezetők azt kívánják a dolgozóktól, hogy közös célok elérésében működjenek együtt velük, más a helyzet. A túlzott mértékű közvet len felügyelet elidegeníti a dolgozókat, akik úgy érzik, hogy megtagadják tőlük az általuk végzett munka alakításában való aktív részvétel minden lehetőségét (Sabel 1982; Grint 2 0 0 5 ) . Ez az egyik fő oka annak, hogy a Weber és Fou cault által megfogalmazott elvek alapján működő szervezetek - például a futószalag-rendszerű ter meléshez kialakított, merev hatalmi hierarchiá val jellemezhető nagyüzemek - alkalmasint igen nagy nehézségekkel találták szemben magukat. Ilyen környezetben ugyanis a dolgozók nem vol tak hajlandók magukat teljes mértékben a mun kájuknak szentelni, és ténylegesen szükség volt a folyamatos ellenőrzésre ahhoz, hogy egyáltalán elfogadható szorgalommal dolgozzanak, miköz ben éppen ez a szigorú felügyelet ellenállást vál tott ki bennük. Az emberek hajlamosak szembeszegülni a ma gas szintű felügyelettel a Foucault által említett második értelemben vett ellenőrzés, a rájuk vo natkozó írásos információk gyűjtése esetében is. Ez volt az egyik fő oka annak is, hogy a szovjet típusú államok összeomlottak. Ezekben a társa dalmakban rendszeresen kémkedtek az emberek után vagy a titkosrendőrség ügynökei, vagy mások, akiket a titkosrendőrség ezért megfizetett, beleért ve a rokonaikat és a szomszédaikat is. A kormány zat az állampolgárokról adatok tömegét tartotta nyilván, hogy letörhesse az uralmával szemben megnyilvánuló bármilyen esetleges ellenállást. Ennek eredményeként olyan társadalmi forma alakult ki, ami politikailag tekintélyuralmi be rendezkedésű volt, gazdaságilag pedig nem elég
500
16. FEJEZET .
,
ra a világ országai egyre jobban hasonlítani fog nak egymásra (Thomas 1987; Scott-Meyer 1994; McNeely 1995). A nemzetközi szervezetek azonban nem új je lenségek. A határokon át folyó kereskedelmet irá nyító és lebonyolító szervezetek például évszá zadok óta léteznek. Ilyen szervezet volt például a Hanza-szövetség, a német kereskedővárosok gazdasági együttműködése, ami a 13. század kö zepétől egészen a 17. század közepéig domináns szerepet játszott az Északi- és a Balti-tengeren folyó kereskedelemben. Az első igazán globális szervezet mindazonáltal csak a rövid életű Nép szövetség 1919-ben történt megalapításakor jött létre, kifinomult bürokratikus apparátussal és a világ minden részét képviselő tagnemzetekkel. A globális szervezetek legkiemelkedőbb modern példáját az 1945-ben megalakult ENSZ nyújtja.
Egy Bentham Panoptikumának mintájára épült börtön.
hatékony. Az egész társadalom szinte egyetlen gigantikus börtönre emlékeztetett, mindazokkal a sérelmekkel, konfliktusokkal és ellenállási for mákkal, amelyek a börtönökben is kialakulnak, és a lakosság végül kitört a börtönből.
Világméretű szervezetek A történelem folyamán most először létrejöttek olyan szervezetek is, amelyek valóban átfogják egész bolygónkat. Az információs technológiák egyre inkább csökkentik a nemzeti határok je lentőségét, mivel azok nem szabnak többé határt a kulcsfontosságú gazdasági, kulturális és kör nyezeti tevékenységeknek. Ennek következtében sokan arra számítanak, hogy a nemzetközi szer vezetek száma és fontossága egyaránt tovább fog növekedni, és ezek bizonyos mértékű előreláthatóságot és stabilitást fognak nyújtani egy olyan világban, ahol a nemzetek többé nem olyan kor látlan hatalmú szereplők a globális színpadon, mint valaha voltak (Union of International Asso ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . A szociológusok ennélfogva nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi szervezetek tanulmá nyozására, annak a jobb megértésére törekedve, hogyan lehet a nemzeti határokon átnyúló ható körű intézményeket létrehozni, és milyenek lesz nek azoknak a hatásai. Egyes szociológusok még azt is állítják, hogy a globális szervezetek hatásá
A szociológusok a nemzetközi szervezeteket két fő típusra osztották fel: a nemzetközi kor mányzati szervezetek a nemzeti kormányok kép viselőiből tevődnek össze, míg a nemzetközi nem kormányzati szervezetek különféle magánszerve zetek kezdeményezésére alakulnak ki. Ezekkel külön-külön foglalkozunk.
Nemzetközi kormányzati szervezetek A globális szervezetek első típusát a nemzetközi
kormányzati
szervezetek
(international govern
mental organizations, IGOs) alkotják. Ezeket a kormányok egymással kötött egyezmények ré vén hozzák létre, a nemzetek közötti együttmű ködés és kapcsolatok gondozására. Az ilyen tí pusú szervezetek elsősorban nemzetbiztonsági célokat szolgálnak: mind a Népszövetség, mind az ENSZ igen nagy pusztítást okozó világhábo rúk után alakult meg. Ide tartoznak továbbá a ke reskedelem szabályozására létesített szervezetek (például a Világkereskedelmi Szervezet), továbbá a társadalmi jólét, az emberi jogok és - újabban egyre gyakrabban - a környezet védelmét szolgá ló szervezetek is. A mai legnagyobb hatalmú IGO-kat a nemzet gazdaságok nagyobb és erősebb kereskedelmi blokkokban való egyesítése érdekében hozták létre. Az egyik legfejlettebb IGO az Európai Unió (EU), amelynek immár 27 európai tagállama van. Az EU-t az egységes európai gazdaság meg teremtésére alakították meg, amelyben a válla latok, a piacok, a szolgáltatások és a munkaerő tekintetében egyaránt szabadon működhetnek a határokon átnyúlóan is, és a dolgozók ugyanígy szabadon vállalhatnak munkát a tagállamokban. Az EU tagországai közös gazdaságpolitikát követ-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
nek, és 2002 óta közülük tizenkét országban egy séges valuta (az euró) használatára tértek át. Ezt a fejleményt azonban nem minden európai fo gadja örömmel: sokan attól tartanak, hogy ennek következtében a gazdasági döntések legnagyobb részét nem a tagországokban, hanem az EU köz ponti intézményeiben fogják meghozni. Az IGO-k jelentős katonai erőt is képviselhet nek, ha tagországaik úgy akarják. Az Észak-atlan ti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Or ganization, NATO) és az ENSZ például 1991-ben, az első öbölháború idején tagállamainak teljes súlyával támogatta az Irak elleni katonai akciót, majd 1999-ben hasonlóan egységesen lépett fel Koszovóban, a korábbi Jugoszláviában is. Ám mi vel a saját haderejük felhasználása fölött végső soron maguk az egyes nemzetek gyakorolják az ellenőrzést, még a leghatalmasabb katonai IGO-k fellépései is korlátozottak, mert erejük valójában tagállamaik önkéntes részvételéből ered. Az erő szakos eszközökkel folyó polgárháborúk esetében - például Boszniában, valamint Szomáliában és Ruandában - az ENSZ békefenntartási erőfeszí tései nagyrészt eredménytelennek bizonyultak. Az IGO-k felépítésében általában a tagállamaik közötti egyenlőtlen erőviszonyok tükröződnek. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért például az ENSZ Biztonsági Tanácsa a felelős, ennélfogva ez a legnagyobb hatalmú szervezet az ENSZ-en belül. A Biztonsági Tanács állandó tag államai - Nagy Britannia, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Oroszország - jelentős mértékben képesek ellenőrzésük alatt tartani a tanács működését, ugyanis az állandó tagoknak a határozathozatalkor vétójoguk van, és a továb bi tíz tagországot az ENSZ Közgyűlése csupán ideiglenesen, kétéves időszakokra választja meg, ám vétójog nélkül. A 20. század elején az egész világon összesen körülbelül háromtucatnyi IGO létezett, bár ebből az időszakból csak hiányos adatok állnak ren delkezésre. 1981-ben, amikor a szervezetek nyil vántartásában következetesen alkalmazott krité riumokat vezettek be, már 1039 ilyen szervezet működött, 1996-ban pedig már 1830 IGO-t tartot tak nyilván (Union of International Associations 1996-1997). A utolsó felméréskor a nemzetközi kormányzati szervezetek számát 5500-ra becsül ték (Union of International Associations 2002).
Nemzetközi nem kormányzati szervezetek A globális szervezetek második típusába a nem
zetközi nem kormányzati szervezetek (interna tional
non-governmental
organizations,
NGOs)
tartoznak: ezeket a tagságukat alkotó személyek vagy magánszervezetek közötti egyezményekkel hozzák létre. Ilyen szervezet például a Nemzet közi Szociológiai Társaság (International Socio logical Association), a Nemzetközi Nőtanács (In ternational Council of Women) vagy a környezet védő Greenpeace szervezet. Az NGO-k száma - hasonlóan az IGO-kéhoz - az utóbbi években robbanásszerűen emelkedett: a 20. század ele jén még kevesebb mint kétszáz, az 1990-es évek közepén azonban már körülbelül 15 ezer ilyen szervezet létezett (Union of International Asso ciations 1 9 9 6 - 1 9 9 7 ) . Irányadó becslések szerint 2002-ben a nemzetközi nem kormányzati szerve zetek száma 31 ezerre volt tehető (Union of Inter national Associations 2002). Az NGO-k elsősorban tagjaik globális céljait igyekeznek érvényesíteni, legtöbbször az ENSZ, más NGO-k vagy az egyes kormányok befolyáso lásán keresztül. Részt vesznek továbbá a kutatás ban és az oktatásban is, és nemzetközi konferen ciák, találkozók, folyóiratok révén terjesztenek információkat. Az NGO-k sikereket értek el ha talmas nemzetek politikájának alakításában is. Az NGO-k egyik kiemelkedő (és igen sike res) fellépése a taposóaknák betiltásáért indított nemzetközi kampány (International Campaign to Ban Landmines, ICBL). Ez a kampány és ala pítója, Jody Williams kapta az 1997. évi Nobel békedíjat annak elismeréseként, hogy sikeresen rávette a világ országainak többségét a taposó aknák betiltására vonatkozó egyezmény elfoga dására. A Nobel-bizottság elismerését fejezte ki a kampány iránt, amiért az „elérhető valósággá vál toztatott egy víziót", és hozzátette: „Ez a munka meggyőző példát mutatott arra, hogy a hatékony békepolitika meghatározó tényezőnek bizonyul hat a leszerelésre irányuló nemzetközi erőfeszí tések elősegítésében (ICBL 2001). Az ICBL szoros kapcsolatokat tart fenn több mint ezer más NGO-val, körülbelül hatvan or szágban. Ezekkel összefogva a kampány szerve zői ráirányították a közvélemény figyelmét azok ra a veszélyekre, amelyek a polgári lakosságra le selkednek az Európában, Ázsiában és Afrikában megvívott korábbi háborúk halálos örökségeként visszamaradt több mint százmillió akna formájá ban. Ezek az aknák nem hasonlítanak más fegy verekre. Aktívak maradnak akár évtizedekkel a háborúk után is, a civil lakossági jelentős cso portjait terrorizálva, miközben újabb és újabb áldozatokat szednek. Kambodzsában például ter mékeny szántóföldeket is aláaknáztak, éhezésre kényszerítve a gazdálkodókat, akik nem kívánják kockáztatni életüket a föld megművelésével, ha ennek során ők maguk vagy családtagjaik egy
16. FEJEZET
Mit mond az Önök szociológusi vénája: a jövő vallate „A világ megváltozott. Fogyasztóink megváltoz tak. Nekünk is meg kell változnunk." Ezeket a bátor szavakat Jim Cantalupo, a McDonald's [ko rábbi, 2004-ben elhunyt] elnöke és főigazgatója mondta. Megígérte a befektetőknek, hogy a világ legnagyobb gyorsétteremlánca nem akar többé mindenki másnál nagyobb lenni, csak jobb. Ez olyan ígéret, amelynek a betartásáért a vál lalatnak meg kell küzdenie. A McDonald's az 1965. évi piacra lépése óta első ízben 2003 ja nuárjában jelentette be, hogy negyedéves mérle ge veszteséget mutat. Üzleteinek forgalma, ami az utóbbi évtized során stagnált, ekkor már 12 hónapja csökkenőben volt. A McDonald's, mely nek a neve valaha a jó minőségű szolgáltatás szi nonimája volt, a vendégek elégedettségi mutatói szerint majdnem egy évtizeden keresztül a leg rosszabb vállalatnak minősült, még az egészség biztosítóknál és a bankoknál is rosszabb értéke léssel. A vállalatcsoport részvényeinek árfolyama 1999-ben még több mint 48 dollár volt, ekkorra a tízéves mélypontot jelentő 12 dolláros szintre zuhant le... Még kellemetlenebb, hogy Jim Cantalupo és Charlie Bell - utóbbi ekkor a vállalatóriás második
embere volt, [majd 2005-ben rákos megbetege dés miatt bekövetkezett korai haláláig Cantalupo utódja] - felszólalásuk nagy részét arra fordítot ták, hogy az éttermek vezetésében különféle tö kéletesítéseket ígérjenek a részvényeseknek a tisz taság, a szolgáltatás és a személyzet hatékonysá ga tekintetében egyaránt, amelyektől a vendégek visszatérését remélték. Greenberg idejében a McDonald's-nak még nem volt semmiféle ellen őrzési eszköze a márkavédjegyének használatára feljogosított szerződéses partnereivel kapcsolatos bajok elkerülésére. Ma érvényben van egy minő sítési rendszer, amely az úgynevezett „titokzatos vendég" feltételezett igényeinek kielégítését tart ja szem előtt, és a csoport azt ígéri, hogy szoro sabban fogja ellenőrizni fióküzleteinek tulajdo nosait. Az utóbbi időben maga az étlap is szinte átte kinthetetlenné vált. Ezért - úgymond - karcsúsíta ni fogják. Az étkezések összeállításakor kevesebb zavaró kombinációra lesz lehetőség, és többféle egészséges, kiváló minőségű terméket, köztük salátákat, joghurtokat és szeletelt gyümölcsöt is kínálni fognak a vendégeknek. Noha hosszú ideje tagadja, hogy az általa nyújtott választék hizlaló
Az utóbbi években a McDonald's - miután az éttermek forgalma csökkent - megpróbálja megújítani önmagát. Ez az újszerű képet mutató londoni fióküzlet gyakorlatilag megkülönböztethetetlen egy bártól vagy kávézótól.
/
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK
lenne, a McDonald's - ez a cég, amelyben szinte minden az imázst szolgálja - végül megértette, hogy márkaneve az itt fogyasztható hírhedten egészségtelen ételek miatt komoly veszélybe ke rült. Egy zavart keltő kísérlet keretében, ami arra irányul, hogy „mindenkinek mindent" nyújtani tudjanak (bár Cantalupo azt állította, hogy ezt el akarja kerülni), a csoport új, vonzó árfekvésű ételeiben „pezsgőízeket kínál sörárakon", noha egyidejűleg azt hirdeti, hogy az érték részét képe zi „a márka örökségének". A reklám és az üzleti környezet szintén gyökeres fordulatot mutat: a követendő modellt a csoport elegánsabb francia üzletei alkothatják. Kevésbé elegáns Bélinek az az elgondolása, hogy Ronald McDonald arcképét, a csoport szerencséjének zálogát (sokak szerint a Mi kulás figurája után a második legismertebb ame rikai „ikont") most a fiatal felnőttek megnyerésé re használja fel, akik a gyermekek mellett szintén „kulcsfontosságú korcsoportot" jelentenek a po tenciális vendégek között. Mindez tűnődésre késztet sok befektetőt az zal kapcsolatban, hogy a McDondald's vajon csakugyan „meg tudja-e csinálni" mindazt, amit Cantalupo nem győzött hangoztatni a felszólalá sában. Az olyan „alkalmi" gyorsétkezdék megje lenésével, mint amilyenek például az ínyenceket kiszolgáló szendvicsüzletek, a McDonald's külső megjelenése is egyre jobban elavul. A csoport legutóbbi eredeti, sikeres menütalálata a „mekis" csirkefalatok (Chicken McNugget) bevezetése volt 1983-ban. A McDonald's márkanév alatt működő fióküzletek a múltban 10-15 százalékos évi növe kedést és jelentős haszonkulcsot mutathattak fel, újabban azonban nehézségekkel találják szemben magukat. Nyereségük minimális, és húzódoznak a központból érkező kezdeményezések végrehaj tásától, mert nagy terhet jelent számukra például az új és drága, „testre szabott" konyhai berende zések kötelező megvásárlása... pillanat alatt szilánkokra robbanhatnak szét. A kampány folyamán kifejtett erőfeszítések ered ményeként egyezmény született a taposóaknák felhasználásának, gyártásának, raktározásának és szállításának betiltására. Az egyezményhez, amely 1999 márciusában a nemzetközi jog részé vé vált, százötven ország csatlakozott. Az NGO-k - bár számuk jóval meghaladja az IGO-két, és kétségkívül elértek bizonyos sikere ket - jóval kevésbé befolyásos szervezetek, mivel a legális hatalom (beleértve a törvények betarta tására szolgáló eszközöket is) végső soron a kor mányzatok kezében van. A taposóaknák betiltá sára irányuló erőfeszítések esetében például az
503
A helyzet iróniája, hogy Ray Kroc, a McDonald's részvénytársaság megalapítója, aki legalább anynyival növelte a cégcsoport vagyonát ingatlanok vásárlása és bérbeadása útján is, mint a hambur gerek eladásával, [1984-ben bekövetkezett halá lakor] kitermelésre váró aranybányaként hagyta hátra a vállalkozást. Peter Oakes, a Merrill Lynch egyik elemzője megjegyzi, hogy a ma működő harmincezer étteremnek helyet adó épületek 75 százaléka és a telkek 40 százaléka a csoport tulaj donában van. Számításai szerint maga a földterü let, melynek a névértéke 4 milliárd dollár, eladása esetén ma 12 milliárd dollárnyi bruttó jövedelmet hozhatna a cégnek. Ezt a hatalmas értéket ki le hetne aknázni akár egy értékesítési és visszabérlési program keretében is... Mindent egybevetve tehát a McDonald's könynyedén visszaadhatna több milliárd dollárt a befektetőinek. A hizlaló ételeket kárhoztató vá daskodásoknak, valamint a gyermekek „egész ségtelen" táplálkozását szorgalmazó reklámok óhatatlan visszahatásának fényében ma akár óriási pénzösszegeknek a részvényesekhez való visszaszármaztatása is bölcs előrelátásnak bi zonyulhat. Ennek a sajátos készpénzforrásnak a megfejése azonban - sajnálatos módon - a csúcs vezetésben is komoly változásokkal járna... Ki beszél itt veszteségekről? The Economist, 2003. április 10.
KÉRDÉSEK 1. A „demacdonaldizáció" folyamata vajon előse gíti-e a körülményekhez jobban alkalmazkodó, rugalmasabb üzleti hálózatok kialakulását? 2. A McDonald's lemondhat-e „vezérelveiről": a hatékonyságról, a kiszámíthatóságról, az egy ségességről és az automatizálásról? történt, hogy bár a világ legtöbb jelentős országa aláírta az egyezményt, az Egyesült Államok - ko reai biztonsági megfontolásokra hivatkozva - meg tagadta a csatlakozást, és ugyanezt tette Oroszor szág is. Mindazonáltal egyes NGO-k (például az Amnesty International és a Greenpeace) jelentős befolyásra tettek szert.
Gazdasági szervezetek A modern társadalmak - Marx kifejezésével élve kapitalista berendezkedésűek. A kapitalizmus a gazdasági élet olyan szerveződését jelenti, amit a
következő főbb vonások jellemeznek: a termelési eszközök magántulajdona, a profit mint ösztönző erő, az áruk eladását lehetővé tevő piacokért fo lyó szabad verseny érvényesülése (a nyersanya gok alacsony áron történő beszerzését és az olcsó munkaerő kihasználását is beleértve), valamint a szüntelen növekedés és befektetés a tőke felhal mozása érdekében. A kapitalizmus, ami az ipari forradalom kibontakozásával kezdett előretörni a 19. század elején, sokkal dinamikusabb gazdasá gi rendszer a korábbiaknál. Ennek a rendszernek sok bírálója volt, mint például Marx, és van ma is, napjainkban azonban ez a gazdasági szervező dés legelterjedtebb formája a világon. Ebben a fejezetben eddig főként a különféle foglalkozások és az alkalmazottak szempontjá ból foglalkoztunk a munkával. Megvizsgáltuk a munka különféle mintáit, és azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a szakszervezetek fejlődé sét. A következőkben azokra a gazdasági vállal kozásokra koncentrálunk, amelyek a munkaerőt alkalmazzák. (Tudatában kell lennünk azonban, hogy ma sok ember nem a gazdasági szereplők, hanem a kormányzati szervezetek alkalmazásá ban áll, bár ezekkel itt most nem foglalkozunk.) Mi történik tehát ma a nagyobb üzleti vállalkozá sok világában, és hogyan vezetik ezeket?
Részvénytársaságok és vállalati hatalom A huszadik század fordulója óta a modern kapi talista gazdaságokra egyre nagyobb hatást gyako rol a nagy üzleti részvénytársaságok kialakulása. Egy friss felmérés a világ kétszáz legnagyobb részvénytársaságáról azt mutatta, hogy 1983 és 1999 között ezek összesített forgalma a világ GDP-jének 25 százalékáról annak 27,5 százaléká ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban ezek nek a részvénytársaságoknak a profitja 362,4 szá zalékkal nőtt, miközben az általuk alkalmazott dolgozók száma mindössze 14,4 százalékkal gya rapodott (Anderson-Cavanagh 2000). A brit gazdaságban természetesen még ma is több ezer kisebb cég és vállalkozás működik. Ezekben a vállalatokban a vállalkozó - a cégtu lajdonos, a mindenható „főnök" - imázsa semmi esetre sem tekinthető elavultnak. A nagy rész vénytársaságok esetében más a helyzet. Amió ta az 1930-es években Adolf Berle és Gardiner Means megjelentették A modern részvénytársa ság és a magántulajdon (The Modern Corpora tion and Private Property] című, sokat ünnepelt könyvüket, széles körben elfogadott gyakorlattá vált, hogy a legnagyobb vállalatok többségét nem a tulajdonosaik vezetik (lásd Berle-Means 1997).
A nagy részvénytársaságok elméletileg a részvé nyeseik tulajdonát képezik, és a részvényesek jogában áll minden fontos döntés meghozatala. Berle és Means azonban rámutatott, hogy mivel a részvénytulajdon oly sok ember között oszlik meg, a tényleges irányítás a menedzserek kezébe került, akik a vállalatok mindennapi működését irányítják. A részvénytársaságok tulajdonjoga ily módon elválik a vezetésüktől. A nagy részvénytársaságok hatalma - akár a tu lajdonosaik, akár fizetett menedzserek irányítják őket - igen jelentős lehet. Amikor valamely adott iparágban mindössze maroknyi vállalat játszik uralkodó szerepet, ezek gyakran inkább együtt működnek az árak meghatározásában, ahelyett hogy szabadon versenyeznének egymással. így például az óriás olajvállalatok is általában egy más példáját követik a benzin árának kialakítá sakor. Amikor valamely cég uralkodó helyzetbe kerül egy adott iparágban, ez monopólium kiala kulásához vezet. Még gyakoribb az az eset, ami kor a hatalmas részvénytársaságok egy kicsiny csoportja uralkodik valamely piacon: ilyenkor oligopóliumról beszélünk. Az oligopóliumot al kotó cégek többé-kevésbé önkényesen diktálhat ják a feltételeket, amelyek mellett a beszállítóik ként működő kisebb vállalatoktól megvásárolják az árukat és szolgáltatásokat.
A nagyvállalati kapitalizmus típusai Az üzleti nagyvállalatok fejlődésében három főbb fázis különíthető el, bár mindegyik átfedésben van a többivel, és ma valamennyi egymás mellett létezik. Az első fejlődési szakaszban, ami a 19. századra és a 20. század elejére volt jellemző, az úgynevezett családi kapitalizmus volt az ural kodó forma. A nagyvállalatokat vagy egyéni vál lalkozók, vagy ugyanannak a családnak a tagjai vezették, majd átadták őket leszármazottaiknak. Ebbe a kategóriába tartoznak a híres iparmágnás dinasztiák, mint például a Sainsbury család tag jai az Egyesült Királyságban, vagy a Rockefelle rek az USA-ban. Ezek az emberek és családok nem csupán egyetlen nagyvállalatnak voltak a tulajdonosai, hanem igen kiterjedt gazdasági ér dekeltségeik voltak és egész gazdasági birodal mak csúcsán álltak. Az ilyen iparmágnás családok által alapított nagyvállalatok többsége azóta fizetett menedzse rek által irányított nyilvános részvénytársasággá vált, amelyeknek a részvényeit a tőzsdén értéke sítik. A családi kapitalizmus fontos elemei azon ban mindmáig fennmaradtak, még a világ legna gyobb részvénytársaságain belül is, mint például
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
a Ford autógyárnál, melynek vezérigazgatója if jabb William Clay Ford, a vállalatot alapító Hen ry Ford dédunokája. A kisebb vállalatok, például a tulajdonosaik által vezetett helyi üzletek, autó szerelő műhelyek vagy különböző kisipari vál lalkozások körében továbbra is a családi kapita lizmus az uralkodó forma. Egyes ilyen vállalatok - például a két vagy több generáción keresztül ugyanannak a családnak a kezében maradó üz letek - esetében szintén beszélhetünk dinaszti ákról, csak kisebb léptékben. A kisvállalkozási szektor azonban erősen instabil, és itt igen gya kori az üzleti kudarc: a hosszú időn át ugyanazon család tagjainak a tulajdonában maradó vállalko zások részaránya szinte elhanyagolható. A nagyvállalati szektorban a családi kapita lizmust mára szinte teljes mértékben felváltotta a menedzserkapitalizmus. Ahogy az igen nagy vállalatok kialakulása révén a menedzserek egy re nagyobb és nagyobb befolyásra tettek szert, az iparmágnás családok fokozatosan átadták nekik a helyüket a vállalatok vezetésében. Ezt a folya matot egyes elemzők úgy írták le, hogy maga a vállalat mint gazdasági entitás lépett a család he lyére. Az Egyesült Államok kétszáz legnagyobb ipari részvénytársaságának tanulmányozásakor Michael Allen úgy találta, hogy azokban az ese tekben, amikor a vállalat nyeresége csökkent, a családi irányítású vállalatoknál ritkán került sor a legfelső vezető személyének cseréjére, de a me nedzserek vezette vállalatoknál ez gyakran elő fordult (Allen 1981). Kétségtelen, hogy a menedzserkapitalizmus kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társa dalmakban. A nagyvállalatok nem csupán a fo gyasztás mintáit szabják meg, hanem egyúttal meghatározzák a foglalkoztatás gyakorlatát is a mai társadalomban: még elképzelni is elég nehéz, hogy a nagyüzemek vagy a bürokratikus nagy vállalati apparátusok nélkül mennyire más lenne sok brit dolgozó munkával töltött élete. A szocio lógusok azonosítottak egy másik területet is, ahol a nagyvállalatok rányomják bélyegüket a modern intézményekre. A vállalati jóléti kapitalizmus {welfare capitalism) kifejezés arra a törekvésre utal, hogy a modern ipar világában ne az állam vagy a szakszervezet, hanem maga a nagyvállalat jelentse az egyes számú védőernyőt a dolgozók számára a piac bizonytalanságaival szemben. A nagyvállalatok már a 19. század végén kezdtek különféle szolgáltatásokat nyújtani alkalmazot taiknak, beleértve a gyermekfelügyeletet, a sza badidős kikapcsolódási lehetőségeket, a nyere ségrészesedési programokat, valamint a fizetett szabadságot, a munkanélküliségi biztosítást és az életbiztosítást is. Ezek a programok gyakran
paternalista jellegűek voltak, és olyan elemeket is tartalmaztak, mint például a betegség miatt a munkából távol maradók „otthoni meglátogatá sa" az alkalmazottak „erkölcsi nevelése" érdeké ben. Szkeptikusabban nézve a dolgot, belátható, hogy az efféle jóléti juttatások fő célja a dolgozók szabadságának korlátozása volt: a dolgozók szer veződésének megakadályozására a munkáltatók mindenféle eszközt bevetettek, az erőszakot is beleértve. Az amerikai szakszervezeti mozgalomról írt ta nulmányában Sanford Jacoby (1997) azt állítja, hogy a megszokott történetek tanúsága szerint ez a fajta vállalati jóléti kapitalizmus az 1930-es évek világgazdasági válsága idején szűnt meg, amikor a szakszervezetek példátlan befolyásra tettek szert, és a Franklin Roosevelt elnök által bevezetett New Deal-politika jegyében az állam kezdte magára vállalni a korábban a vállalatoktól származó juttatások jelentős részét. Jacoby - ez zel a szokásos értelmezéssel ellentétben - úgy véli, hogy a jóléti kapitalizmus a szakszervezeti mozgalom fénykorában sem halt ki, hanem csak „illegalitásba vonult". Azok a vállalatok, amelyek az 1930-as és az 1960-as évek között el tudták ke rülni a szakszervezetesítést (Amerikában például a Kodak, a Sears és a Thompson Products) mo dernizálták jóléti juttatásaikat, lehántva róluk a kirívóan paternalista vonásokat, és rutinszerűvé tették a különböző juttatási programokat. Ami kor a szakszervezeti mozgalom az 1970-es évek után gyengülni kezdett, ezek a vállalatok modellt nyújtottak sok más cég számára is, amelyek ek kor már képesek voltak a saját szempontjaikat érvényesíteni a gyengülő szakszervezetekkel szemben, helyreállítva a cég mint „ipari otthon" szerepét. Annak ellenére, hogy a modern gazdaság ala kulásában túlnyomó súllyal van jelen a mene dzserkapitalizmus, ma sok tudós látni véli egy harmadik, a korábbiaktól eltérő fejlődési fázis körvonalait is a nagyvállalatok életében. Szerin tük a menedzserkapitalizmus ma részben már helyet biztosít az úgynevezett intézményi kapi talizmus térhódításának is. Ez a kifejezés a nagy vállalatok vezetésében megfigyelhető összefo nódásokra utal: olyan hálózatok kialakulását és megszilárdulását jelenti, amelyek az egyes cége ken belüli döntéshozatalon túlmenően az alapját jelentik egy új típusú nagyvállalati hatalom ki alakulásának is. Az intézményi kapitalizmus arra a gyakorlatra épül, hogy a nagyvállalatok gyak ran felvásárolják más cégek részvényeit is. így valójában az egymással többszörös átfedésben lévő igazgatótanácsok gyakorolják az ellenőrzést a nagyvállalati tájkép nagy része fölött. Ez vissza-
16. FEJEZET
jára fordítja a menedzseri irányítás erősödésének folyamatát, mivel a menedzserek részvénytulaj dona eltörpül a más nagyvállalatok tulajdonában lévő részvénycsomagok mellett. Az intézményi kapitalizmus terjedésének egyik fő oka a befekte tési gyakorlatnak az utóbbi harminc év folyamán végbement változása. Az emberek ma a pénzü ket nem közvetlenül valamely gazdasági vállal kozás részvényeibe fektetik be, hanem inkább a pénzügyi piacokon, a nagy pénzügyi szervezetek ellenőrzése alatt működő különféle befektetési, biztosítási és nyugdíjalapokban helyezik el, ame lyek azután az így felhalmozódó megtakarításo kat ipari profilú nagyvállalatok finanszírozásán keresztül kamatoztatják.
(a forgalom 41 százalékával), a második helyen pedig a japán vállalatok találhatóak 20,5 száza lékkal (Anderson-Cavanagh 2 0 0 0 ) . Az amerikai vállalatok részaránya a kétszáz legnagyobb cég között azonban jelentősen csökkent 1 9 6 0 óta, amikor még csak öt japán vállalat szerepelt ezen a listán. A közvetlen külföldi befektetések há romnegyed részére - ellentétben a közvélekedés sel - az iparosodott országok körén belül kerül sor. Mindazonáltal a transznacionális vállalatok jelenléte a fejlődő világ országaiban is igen nagy arányú: a legtöbb külföldi befektetés Brazíliában, Mexikóban és Indiában valósul meg. A nagyvál lalati befektetések leggyorsabb ütemű növeke dését Ázsia újonnan iparosodott országai, Szin gapúr, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Malajzia mutatja fel.
Transznacionális nagyvállalatok
A transznacionális vállalatok terjeszkedése az utóbbi évtizedekben nem lett volna lehetséges a közlekedés és a szállítás, valamint a kommuni káció jelentős fejlődése nélkül. A légi közlekedés ma lehetővé teszi, hogy az emberek olyan sebes séggel járják be akár az egész világot, ami még hatvan évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt. A rendkívül nagy befogadóképességű óceánjáró fehérhajók fejlődése - az áruszállításra használt konténerek elterjedésével együtt, amelyek köz vetlenül átrakodhatók az egyik szállítóeszközről a másikra - megkönnyíti nagytömegű anyagok szállítását is.
A globalizációs folyamatok intenzívebbé válá sával a nagyvállalatok ma nemzetközi gazdasá gi környezetben működnek. Ha két vagy több országban létesítenek leányvállalatokat, akkor multinacionális vagy transznacionális vállala toknak nevezik őket. A „transznacionális" ki fejezés jobban kifejezi, hogy ezek a vállalatok számos nemzeti határon átnyúlóan fejtik ki tevé kenységüket. A legnagyobb transznacionális cégek valóban gigantikusak, vagyonuk meghaladja sok országét. A száz legnagyobb gazdasági entitásnak csak a felét alkotják az egyes országok, a többi transz nacionális vállalatként működik. Az ilyen válla latok tevékenységi köre megdöbbentő kiterjedé sű lehet. A hatszáz legnagyobb transznacionális vállalat együttesen több mint egyötöd részét te szi ki az ipari és mezőgazdasági termelésnek a globális gazdaságban, s ezek közül körülbelül hetven tartja kezében a világ teljes kereskedelmi forgalmának a felét (Dicken 1992). A kétszáz leg nagyobb vállalat jövedelme az 1970-es évek köze pétől az 1990-es évekig a tízszeresére emelkedett, és 2001-ben elérte a 9,5 billió dollárt. 2003-ban úgy becsülték, hogy a világ tíz legnagyobb gyógy szergyártó vállalata tartotta ellenőrzése alatt a vi lágpiaci forgalom 53 százalékát. Az utóbbi húsz év során a transznacionális tevékenységek egyre inkább globális méretűvé váltak: míg 1950-ben a világ legnagyobb vállalatai közül csak háromnak voltak termelőüzemei húsznál több országban, ma már ötven mondhatja ezt el magáról. Ezek azonban a kisebbséget alkotják, a transznacioná lis cégek többségének csupán néhány országban vannak érdekeltségei. A 2000-ben a kétszáz legnagyobb vállalat sorá ban az amerikai részvénytársaságok álltak az élen
A távközlési technológiák révén ma többé-ke vésbé azonnali kommunikációra nyílt lehetőség a világ különböző részei között. A kereskedelmi televíziózásban használt első műholdak 1965ben még csak kétszáznegyven telefonbeszélgetést tudtak egyszerre közvetíteni, a mai műholdak vi szont már legalább tizenkétezer hívás egyidejű lebonyolítására alkalmasak. A nagyobb transzna cionális vállalatoknak ma megvannak a saját mű hold alapú kommunikációs rendszereik. A Mit subishi részvénytársaság például olyan hálózatot épített ki, amelyen keresztül naponta ötmillió szó továbbításának megfelelő adatforgalom zajlik a vállalat tokiói központja és kihelyezett egységei között.
A transznacionális nagyvállalatok típusai A huszadik század folyamán a transznacionális vállalatok egyre fontosabb helyet töltöttek be a világgazdaságban. Ma kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi munkamegosztásban, vagyis a világpiacra történő árutermelés specia lizálódásában, ami az egyes régiókat ipari vagy mezőgazdasági zónákra osztja fel, meghatározva
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
egyúttal a magas szinten, illetve kevésbé képzett munkaerő" iránti igények alakulását is (FröbelHeinrichs-Kreye 1979; McMichael 1996). Ahogy a nemzetgazdaságok egyre koncentráltabbá vál nak, miközben korlátozott számú igen nagy vál lalat jut domináns szerephez bennük, a világgaz daságban is hasonló tendencia érvényesül. Az Egyesült Királyság és több más vezető ipari ország esetében a nemzeti szinten domináns vállalatok intenzíven jelen vannak a nemzetközi piacokon is. A világgazdaság több szektorában (például az agrárgazdálkodásban) oligopóliumok alakultak ki, vagyis a termelést a világpiacon uralkodó sze rephez jutott három vagy négy nagyvállalat tart ja ellenőrzése alatt. Az elmúlt két-három évtized során nemzetközi oligopóliumok fejlődtek ki az autóiparban, a mikroprocesszor-gyártásban és általában az elektronikai iparágakban, valamint több más világviszonylatban értékesített árucikk termelésében is.
nyugati „multik" esetében. A minisztérium az el múlt két évtized során fejlesztési tervek és prog ramok egész sorát dolgozta ki a japán vállalatok tengerentúli terjeszkedésének koordinálására. A transznacionális vállalatok egyik jellegzetes japán típusát az óriási kereskedelmi vállalatok (szogo sosa) alkotják. E gigantikus konglomerá tumok fő tevékenysége a kereskedelem finanszí rozása és különféle eszközökkel történő támo gatása, például más vállalatok számára nyújtott pénzügyi, szervezési és információs szolgáltatá sok útján. A japán export- és import-forgalomnak körülbelül a felét a tíz legnagyobb sogo szósza közvetítésével bonyolítják le. Egyeseknek közü lük, mint például a Mitsubishi-cégcsoportnak je lentős saját feldolgozóipari érdekeltségei is van nak. (A japán nagyvállalatokkal részletesebben is foglalkozunk később az 5 1 1 - 5 1 2 . oldalon.)
H. V. Perimutter (1972) három típusba sorol ta a transznacionális nagyvállalatokat. Az egyik típushoz az etnocentrikus transznacionális vál lalatok tartoznak, amelyekben a vállalat üzlet politikáját a cég anyaországában lévő központ határozza meg, és a cég mindennapi gyakorlati működését is onnan irányítják. Az anyavállalat által szerte a világon létesített, saját tulajdonában maradó alvállalatok és fióküzemek az eredeti vál lalat kulturális kiterjesztéseinek tekinthetők, és működési gyakorlatuk ugyanazokat a mintákat követi mindenütt a világon. A második kategó riába a policentrikus transznacionális vállalatok sorolhatók, amelyekben a külföldi leányvállala tok minden országban helyi vállalatok vezetése alatt állnak. A fő vállalat anyaországában lévő központ csupán átfogó irányelveket határoz meg, amelyeknek a keretei között a helyi vállalatok önállóan intézik a saját tevékenységüket. Végül a harmadik csoportot a geocentrikus transznacio nális vállalatok alkotják, amelyeknek a vezetési struktúrája is nemzetközi jellegű. Ezeknél a me nedzseri rendszerek globális szinten integrálód nak: a felsőbb vezetők is igen mozgékonyak, és szükség szerint hol az egyik, hol a másik ország ban fejtik ki irányító tevékenységüket. Perimut ter kategóriáit alkalmazva, az összes transznacio nális cég közül a japán vállalatok tekinthetők a legerősebben etnocentrikusnak. Az egész világ ra kiterjedő műveleteiket rendszerint szigorúan ellenőrzik az anyavállalat központjából, néha a japán kormány közvetlen részvételével. A japán központú külföldi vállalatok közvetlen felügye letében a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipa ri Minisztérium sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a nyugati kormányok hasonló szervei a
Világméretű tervezés A globális részvénytársaságok lettek az első olyan szervezetek, amelyek képesek valóban vi lágméretekben megtervezni és megszervezni te vékenységüket. A Pepsi és a Coca-Cola reklámok emberek milliárdjaihoz jutnak el szerte a világon. Néhány fejlett globális hálózattal rendelkező vál lalatnak módjában áll különféle országok egész gazdasági életét is befolyásolni. Richard Barnet és John Cavanagh (1994) az új világgazdaság ban folyó üzleti tevékenységet a következő négy nagy, egymással összefüggő hálózatra osztotta fel: a globális kulturális bazár, a globális bevásár lóközpont, a globális munkaerőpiac és a globális pénzügyi rendszer. A globális kulturális bazár a legújabb a négy közül, de máris ez a legnagyobb kiterjedésű. A globális bálványok, mintaképek és globális álmok a világ minden részére eljutó mo zifilmek, tévéműsorok, zeneszámok, videó-felvé telek, játékok, sőt egyes népszerű ruhadarabok, például trikók (T-shirts) révén terjednek. Az em berek mindenütt a világon, még a fejlődő világ legszegényebb országaiban is ugyanazoknak az elektronikus készülékeknek a segítségével nézik vagy hallgatják ugyanazokat a kereskedelmi for galomban terjesztett dalokat és show-műsorokat. A globális bevásárlóközpont Barnet és Cava nagh szerint nem más, mint „bolygóméretű szu permarket, az enni- és innivalók, illetve a ruháza ti és élvezeti cikkek káprázatos választékával". Ez kirekesztőbb jellegű, mint a kulturális bazár, mi vel a szegények nem engedhetik meg maguknak, hogy ide belépjenek: őket csak a kirakatnézegetők státusa illeti meg. A világ öt és fél milliárd főnyi népességéből három és félmilliárdnyian nélkü-
Pepsi és Coca-Cola reklámok a libanoni Tripoliban.
lözik a készpénzt vagy a hitelkártyákat, amire szükség van az itt árusított fogyasztói javak meg vásárlásához. A harmadik hálózat, a globális munkaerőpiac az egyre összetettebbé váló világméretű munkameg osztás fóruma, ami valamennyiünk életére kiha tással van. Ebbe beletartozik az irodák, üzemek, éttermek és egyéb munkahelyek áttekinthetetlen sokasága, ahol árukat termelnek és fogyasztanak, vagy éppen információcsere folyik. Ez a hálózat szoros összeköttetésben áll a globális pénzügyi rendszerrel, amelyet táplál, és amely viszonzá sul finanszírozza. A globális pénzügyi rendszer a számítógépekben tárolt és a képernyőkön felvil lanó információmorzsák milliárdjaiból tevődik össze, és magában foglalja a valutaátváltások, hi telkártyás tranzakciók, biztosítási ügyletek, vala mint részvény- és egyéb értékpapír-kereskedelmi műveletek szinte végtelen sorát.
A nagyvállalatok mai képe: ugyanaz, mégis más A 2 1 . század első évtizedében működő nagy rész vénytársaságok és a 20. század közepén létezett elődeik között igen nagy különbségek vannak. A
nevek közül sok - például General Motors, Ford vagy IBM - ugyanaz, de azóta csatlakoztak ezek hez más óriásvállalatok is, amelyek az 1950-es években még nem léteztek, például a Microsoft vagy az Intel. Mindannyian nagy hatalommal rendelkeznek, és még mindig ezeknek a felső ve zetői népesítik be a nagy irodaházakat, amelyek oly sok városközpont arculatát meghatározzák. A mai és a fél évszázaddal ezelőtti vállatok fel színi hasonlóságai mögött azonban igen mélyre ható változások mentek végbe. Ezeknek az átala kulásoknak az eredete abban a folyamatban kere sendő, amellyel már többször találkoztunk ebben a könyvben: a globalizációban. Az utóbbi ötven év során az óriási részvénytársaságok egyre job ban belemerülnek a globális versengésbe, s ennek eredményeként belső összetételük és bizonyos ér telemben egész természetük is megváltozott. Az USA korábbi munkaügyi minisztere, Robert Reich így írt erről: A mélyben minden változóban van. Ameri ka legnagyobb részvénytársaságai többé nem tervezik és nem valósítják meg árucikkek és szolgáltatások tömeges előállítását, nem eszkö zölnek többé befektetéseket üzemek, gépi be rendezések, laboratóriumok, különféle felsze-
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK
relések és egyéb kézzelfogható vagyontárgyak egész sorába, nem alkalmazzák többé a terme lésben foglalkoztatott dolgozók és középszintű vezetők hadseregeit. [...] A legfontosabb nagy vállalatok valójában még csak nem is ame rikaiak többé. Egyre inkább csupán egyfajta homlokzatot nyújtanak, amely mögött decent ralizált csoportok és alcsoportok végtelen sere ge tolong, folyamatosan különféle szerződéses tranzakciókat lebonyolítva a munka hasonlóan összekuszálódott más színtereivel szerte a vilá gon. (Reich 1991) A nagy részvénytársaságok mint gazdasági sze replők egyre kevésbé jól meghatározott profilú nagyvállalatok: inkább „vállalkozói hálózatokról", központi szervezetekről beszélhetünk, amelyek sok kisebb céget kapcsolnak össze. Az IBM pél dául, amely valaha az egyik leginkább irigylés re méltó módon önellátásra berendezkedett cég volt a nagyvállalatok sorában, az 1980-es évek években és az 1990-es évek elején többé-kevés bé összeolvadt néhány tucatnyi más amerikai és nyolcvannál is több külföldi vállalattal, amelyek kel közös stratégiát kialakítva próbál helytállni a világpiaci versenyben. Egyes nagyvállalatok továbbra is erősen bü rokratikusak maradnak, és gyakran ugyanabban az országban tartják fenn központjukat, ahol először létrejöttek. A legtöbbjük azonban nem helyezhető el többé egyértelműen gyakorlatilag sehol sem. A régi transznacionális nagyvállala tok valaha főként az anyaországukban levő köz pontjukból irányították egész tevékenységüket, s onnan ellenőrizték külföldi termelőüzemeiket és leányvállalataikat is. Ma a tér és az idő át alakulásával (lásd 5., „Társadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetet, a 1 2 7 - 1 3 6 . ol dalon) a világ bármely régiójában elhelyezkedő csoportok is képesek együttműködni egymással a távközlési rendszerek és a számítógépek révén. Az egyes nemzetek még mindig megpróbálják befolyásolni az információk, az erőforrások és a pénz határaikon keresztül történő áramlását, ezt azonban a modern kommunikációs technológiák egyre inkább megnehezítik vagy akár lehetetlen né is teszik. A tudás és a pénz a fény sebességé vel terjedő elektronikus impulzusok formájában gyakorlatilag bárhová továbbítható, akár az egész világon keresztül. A transznacionális vállalatok termékei is ha sonlóan nemzetközi jelleget öltenek. Mikor mondhatjuk el valamiről, hogy „Nagy-Britanniá ban készült" (vagy bármely más országban), és mikor nem? Erre a kérdésre nincsenek többé ha tározott és világos válaszok.
/ A 2., „A globalizáció és a változó világ" című fejezetben, a 6 2 - 6 3 . oldalon megvizsgáltuk a Barbie baba példáját, ami Amerika egyik szim bólumának is tekinthető. A Barbie babák csomagolásán többnyire az olvas ható, hogy „Kínában készült", ám - mint abban a fejezetben láthattuk - a baba testének és ruha tárának egyes darabjai származhattak a KözelKeletről vagy a Távol-Keletről is, mielőtt a babát végül eladták az Egyesült Államokban, vagy új ból elszállították, hogy valahol másutt kerüljön forgalomba.
Nők a nagyvállalatoknál A szervezetelméleti kutatások során egészen a két-három évtizeddel ezelőtti időkig nem szen teltek különösebb figyelmet a nemek kérdésé nek. Weber bürokráciaelméletének és a követ kező években azzal kapcsolatban született ta nulmányoknak a szerzői férfiak voltak, és olyan szervezeti modellekben gondolkodtak, amelyek egyértelműen a férfiakat helyezték a közép pontba. A feminista kutatók feltűnése azonban az 1970-es években a nemek közötti viszonyok vizsgálatához vezetett a társadalom valamennyi fontos intézményében, beleértve a szervezeteket és a bürokráciát is. A feminista szociológusok nem csupán a nemi szerepeknek a szervezeteken belüli egyensúly-eltolódásaira koncentráltak, ha nem megvizsgálták azt a fejlődési utat is, amelyet követve maguk a modern szervezetek - kifejezet ten a nemi szempontok által meghatározott mó don - kialakultak. A feministák azt állították, hogy a modern szervezetek kifejlődése és bürokratizálódása ösz-
„Ez kiváló beszámoló volt, Barbara. Mivel azonban a nemek különböző nyelveken beszélnek, valószínűleg nem értettem egy szót sem belőle."
16. FEJEZET
szefüggésben állt alkalmazottaik nem szerinti összetételével. Rámutattak, hogy a nemi meg határozottság kétféle módon is beágyazódott a modern szervezetek alapszerkezetébe. Először is, a bürokratikus szervezeteket a foglalkozások ne mek szerinti szegregálódása jellemzi. Amikor a nők elkezdtek nagyobb számban belépni a mun kaerőpiacra, általában a férfiaktól többé-kevésbé elkülönítve, rosszul fizetett és rutinszerű munkát jelentő foglalkozási kategóriákban alkalmazták őket. Ezeket a munkaköröket, amelyek nem nyúj tottak a nők számára előmeneteli lehetőségeket, alárendelték a férfiak által betöltött pozícióknak. A nőket olcsó és megbízható munkaerőként hasz nálták fel, de nem biztosították számukra ugyan olyan lehetőségeket életpályájuk során, mint a férfiaknak. Másodszor, a bürokratikus szervezetekben vé gigjárható karrierek valójában csak a férfiak előtt álltak nyitva, miközben a mögöttük álló nők döntő fontosságú támogató szerepet játszottak: a munkahelyeken a hivatalnoki, titkárnői vagy irodavezetői beosztásokban a nők végezték el a rutinfeladatokat, felszabadítva ezáltal a férfiakat. A férfiak koncentrálhattak az előléptetésükre vagy jelentősebb feladatok végrehajtására, mivel a női kiszolgáló személyzet végezte mindvégig az aprómunka legnagyobb részét. A nők a háztar tási szférában is a férfiak bürokratikus karrierjét támogatták az otthon gondozásával, a gyerme kekkel való törődéssel és a férfiak mindennapi jóllétének biztosításával. Kiszolgálták a férfi bü rokraták igényeit, lehetővé téve számukra, hogy szükség esetén túlórázzanak, utazásokat tegye nek és kizárólag a munkájukra koncentráljanak anélkül, hogy foglalkozniuk kellene a családi vagy a háztartási kérdésekkel. E két tendencia eredményeként - állították a korai feminista szerzők - a modern szervezetek a férfiak dominanciájával jellemezhető „rezer vátumokként" fejlődtek ki, amelyekben a nők ki voltak rekesztve a hatalomból, megtagadták tő lük a karrierépítés lehetőségeit, és nemi hovatar tozásuk alapján a diszkrimináció mellett gyakran ki voltak téve szexuális zaklatásnak is. Noha a legtöbb korai feminista elemző az aggályok és bírálatok egy bizonyos közös készletére össz pontosította a figyelmét, ideértve az egyenlőtlen fizetéseket, a kirekesztést és a hatalomnak a fér fiak kezében való koncentrálódását, nem alakult ki közöttük egyetértés a nők egyenlőségért folyó küzdelemben leginkább célravezetőén alkalmaz ható módszereket illetően. A nők és a szerveze tek témájában készült legjobb feminista munkák összevetése feltárja a liberális és a radikális femi nista irányzatok közötti szakadékot.
Az egyik fontos liberális feminista írás Rosabeth Moss Kanter Férfiak és nők a nagyvállalat nál [Men and Women of the Corporation, 1977) című munkája volt, amelyben Kanter a nők által a bürokratikus szervezetekben betöltött szerepek egyik legkorábbi vizsgálatáról számolt be. Kanter megvizsgálta a nők helyzetét a nagyvállalatoknál és elemezte azokat a módokat, ahogyan a hata lomból való kirekesztésük megvalósult. Figyel mét - az ő megfogalmazásával élve - a „zártkörű férfitársaságok" (male homosociability) jelensé gére koncentrálta, melynek segítségével a férfiak képesek voltak a hatalmat a saját zárt köreiken belül tartani, és csupán az adott exkluzív cso portok tagjait engedték nagyobb hatáskörrel járó pozíciókhoz jutni. A nőket és az etnikai kisebb ségek tagjait - kizárva őket az előléptetésekben döntő szerepet játszó társadalmi hálózatokból és személyes kapcsolatrendszerekből - sikeresen kirekesztették az előmeneteli lehetőségekből. Noha Kanter bírálta a nemi egyenlőtlenségeket a modern nagyvállalatoknál, a jövőt nem ítélte meg teljesen pesszimistán. Számára a fő problé mát nem a nemi hovatartozás, hanem a hatalom jelentette. A nők hátrányos helyzetben voltak, de nem egyszerűen azért, mert nők voltak, hanem azért, mert nem rendelkeztek elegendő hata lommal a szervezeteken belül. Szerinte ezek az egyenlőtlenségek megszűnnek, ha a nők nagyobb számban kerülnek hatalommal járó pozíciókba. Elemzése a liberális feminista irányzathoz so rolható, mivel elsősorban az esélyegyenlőséggel foglalkozik és csak arra törekszik, hogy a nők szá mára is lehetővé váljon a férfiakéval összehason lítható pozíciók megszerzése. A radikális feminista Kathy Ferguson Feminis ták a bürokrácia ellen (The Feminist Case Against Bureaucracy, 1984) című munkája egészen más irányzatot képvisel, ami nagyban különbözik Kan ter felfogásától. Ferguson nem hitt abban, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a szervezeteken belül megoldódhatna a nők vezető pozíciókba ke rülésével. Szerinte a modern szervezetekre alap vetően rányomják bélyegüket a férfias értékek és uralkodási minták. Azt állította, hogy az ilyen struktúrákban a nők mindig is alárendelt szere pekbe lesznek kényszerítve, tehát az egyetlen iga zi megoldás a nők számára az lehet, ha felépítik a saját szervezeteiket, mégpedig a férfiak által saját maguk számára kialakított mintáktól radikálisan eltérő elvek alapján. A nők szerinte képesek demokratikusabban, s ugyanakkor aktívabb részvé telt és nagyobb együttműködést biztosító módon szerveződni, mint a férfiak, akik tekintélyuralmi stratégiák, rugalmatlan eljárások és érzéketlen ve zetési stílus alkalmazására hajlamosak.
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
A szervezeteken belüli hatalmi viszonyokról és konfliktusokról folyó viták a szervezetszocio lógia fontos részét alkotják. / Ezeknek a vitáknak egy fontos témakörével, a nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség problémáival a 18., „Munka és gazdasági élet" című fejezetben, az 5 8 1 - 5 8 7 . oldalon részlete sebben is foglalkozunk.
TÚL A BÜROKRÁCIÁN? A bürokratikus szervezetek mindmáig bőségesen megtalálhatók a nyugati világban, és az olyan szociológusok, mint például George Ritzer, aki nek a társadalom „mcdonaldizálódásáról" szóló tételével ennek a fejezetnek az elején foglalkoz tunk, úgy vélik, hogy a nyugati társadalmakban még ma is a bürokrácia a szervezetek egyik leg főbb jellemzője. Mások azonban úgy vélik, hogy noha Weber bürokráciamodellje, ami Foucault nézeteiben is visszatükröződik, valaha érvényes lehetett, ma kezd idejétmúlttá válni. Számos szervezet egymással vetélkedve próbál nem még inkább, hanem egyre kevésbé hierarchikus for mákat ölteni. Az 1960-es években Burns és Talker arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos bü rokratikus struktúrák a technológiai élvonalhoz tartozó iparágakban akadályozhatják az innová ciót és a kreativitást (lásd a 4 9 3 - 4 9 4 . oldalon), s a mai elektronikára épülő gazdaságban kevesen vitatnák ennek a megállapításnak a fontosságát. A merev vertikális elrendezésű hierarchiák he lyett ma sok szervezet - annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon és folyamatosan alkalmaz kodni tudjon a változó piacokhoz - a „horizon tális" szerkezetű együttműködési modellek felé fordul. Ebben a részben az ilyen irányú válto zások mögött meghúzódó főbb erőkkel foglalko zunk, beleértve a globalizációt és az információs technológia szerepének növekedését, és meg vizsgálunk néhány módszert, amelyek segítsé gével az utóbbi időben a modern szervezetek új jászervezik magukat a változó körülményeknek megfelelően.
Szervezeti változások: a japán modell A ma szerte a világon végbemenő szervezeti vál tozások tekintetében sok esetben az olyan nagy japán feldolgozóipari részvénytársaságok játszot tak úttörő szerepet, mint a Nissan és a Panaso nic. Noha a japán gazdaság az 1990-es években
visszaesett, a háború utáni korszak legnagyobb részében kiemelkedően sikeres volt. Ezt a gazda sági sikert gyakran a japán nagyvállalatok jelleg zetes vonásainak tulajdonították, amelyek alap vetően különböztek a legtöbb nyugati üzleti vál lalkozás főbb jellemzőitől. Mint látni fogjuk, az utóbbi években - bizonyos módosításokkal - más országok is átvették a japán nagyvállalatok szá mos szervezeti jellegzetességét. / A japán gazdasági vállalkozások szervezete fontos átfedéseket mutat a posztfordizmus irá nyában végbement váltással, amit a 18., „Mun ka és gazdasági élet" című fejezetben, az 5 8 7 5 9 1 . oldalon tárgyalunk. A japán vállalatok felépítése több szempontból is eltért a bürokratikus szervezetek Weber által megállapított jellegzetességeitől: 1. Alulról felfelé irányuló döntéshozatal. A ja pán nagyvállalatok működésében nem érvé nyesül a Weber-féle hatalmi piramisszerkezet, amelyben minden szint csakis az eggyel fölötte elhelyezkedőnek tartozik felelősséggel. Ehelyett a szervezet alsóbb szintjein elhelyezkedő dolgo zókat is bevonják a vezetés által mérlegelt intéz kedések megvitatásába, sőt a legfelsőbb vezetők is rendszeresen találkoznak a termelésben köz vetlenül foglalkoztatott dolgozókkal. 2. Kisebb mértékű specializálódás. A japán szervezetekben az alkalmazottak sokkal kevésbé specializálódnak, mint nyugati partnereik. A fia tal gyakornokok, akik hosszú távon valamilyen vezetői pozíció várományosaként lépnek be vala mely céghez, az első évet annak a megismerésé vel töltik, hogy a vállalat egyes osztályai hogyan működnek. Ez után számos különböző pozíciót töltenek be, mind a vállalat helyi üzemeiben, mind az országos központban, hogy tapasztala tokat gyűjtsenek a vállalat tevékenységének kü lönböző dimenzióiról. Mire karrierjük csúcsára érnek, körülbelül harminc évvel azután, hogy gyakornokként elkezdték pályájukat, professzio nális tudásra tesznek szert a cég valamennyi fon tos tevékenységi területén. 3. Munkahelyi biztonság. A nagyvállalatok Ja pánban az általuk alkalmazott dolgozók egész életükön át történő foglalkoztatására töreksze nek. Az alkalmazottak garantáltnak tekinthetik állásuk megtartását. A fizetések és a hatáskörök nem az előléptetésért folyó versengés eredmé nyének, hanem a vállalatnál eltöltött időnek a függvényében alakulnak. 4. Csoportmunkára orientált termelés. Az em berek a nagyvállalat valamennyi szintjén kisebb együttműködő „csapatokat" vagy munkacsopor-
512
16. FEJEZET
tokát alkotnak. A vezetés inkább a csoportok, mintsem az egyének teljesítményét értékeli. A ja pán vállalatok szervezeti felépítési rendje, ami a hatáskörök megoszlásának térképeként is szol gál, a nyugati mintáktól eltérően csupán az egyes csoportokat tünteti fel, az egyéni pozíciók jelzése nélkül. 5. A munka és a magánélet összefonódása. A bürokrácia weberi modelljében világos határvo nal húzódik az embereknek a szervezeten belül, illetve azon kívül végzett tevékenységei között. Ez ténylegesen érvényes a legtöbb nyugati vál lalatra, amelyekben a cég és az alkalmazott kap csolata tisztán gazdasági természetű. A japán nagyvállalatok ezzel szemben alkalmazottaik számos más irányú igényét is kielégítik, amiért viszonzásul nagyfokú céghez való hűséget vár nak el. A dolgozók a fizetésükön kívül különféle más anyagi természetű juttatásokat is kapnak a vállalatuktól. Az elektromos készülékeket gyár tó Hitachi például, amelyet Ronald Dore tanul mányozott (1973), lakást biztosított valamennyi nőtlen vagy hajadon dolgozója, valamint nős fér fi alkalmazottainak majdnem a fele számára is. Ugyanitt vállalati kölcsönöket tettek elérhetővé a gyermekek oktatási költségeinek fedezésére, to vábbá az esküvői és temetési költségek finanszí rozására is. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államok ban működő japán tulajdonban levő üzemek ta nulmányozása rávilágított, hogy az alulról felfelé irányuló döntéshozatal Japánon kívül is műkö dik. Úgy tűnik, hogy a dolgozók pozitívan viszo nyulnak a nagyobb részvételi lehetőségekhez, amit ezek az üzemek kínálnak számukra (WhiteTervor 1983). Ésszerűnek látszik tehát azt a kö vetkeztetést levonni ebből, hogy a japán modell hordoz magán bizonyos tanulságokat, amelyek relevánsak lehetnek a bürokrácia weberi felfo gása szempontjából. A Weber ideáltípusára erő sen emlékeztető szervezetek valószínűleg jóval kevésbé hatékonyak, mint amilyennek papíron látszanak, mivel nem engedik meg, hogy munka feladataik ellátásakor az alacsonyabb beosztású alkalmazottakban is kifejlődjön a személyes rész vétel és az önállóság érzése. Egészen a legutóbbi időkig sok brit és amerikai közgazdász olyan modellként tekintett a japán nagyvállalatokra, mint amit az angolszász világ vállalatainak is követniük kellene (Hutton 1995), az 1990-es években azonban a japán gazdaság le lassulása sok szakembert ennek a nézetnek a meg kérdőjelezésére ösztönzött. Az elkötelezettség és a kötelességtudat érzése, ami sok japán vállalatra hagyományosan jellemző volt személyzetük irá nyában, erősíthette a hűséget, de rugalmatlansága
és versenyellenessége miatt egyszersmind bírál ható is volt. Mint láttuk, a háború utáni korszak legnagyobb részében a japán vállalatok „magját" alkotó munkaerő arra számíthatott, hogy egész munkás életét ugyanannál a vállalatnál fogja töl teni: elbocsátások vagy leépítések ritkán fordul tak elő, és az előléptetésre irányuló ambíciókat sem különösebben bátorították. A Japánban az 1990-es évek eleje óta tapasztalt gazdasági prob lémák, amelyek csak most látszanak enyhülni, arra mutatnak, hogy a japán gazdaságban a jö vőben szakadás következhet be a régi rendszer megőrzésére törekvő, hagyományos szemléletű és a kompetitívebb, individualista modellek felé hajló radikális reformpárti üzletemberek között (Freedman 2001).
A vezetés átalakulása A fent leírt „japán modell" legtöbb eleme a veze tési módszerekkel függ össze. Kétségtelen, hogy a japánok figyelemre méltó termelési gyakorlatot fejlesztettek ki a műhelyek szintjén is, a japán módszerek nagy része azonban a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolatra koncentrált, és an nak biztosítását szolgálta, hogy az alkalmazottak valamennyi szinten személyükben is kötődjenek a vállalathoz. A csapatmunkára, a konszenzus ki alakítására törekvő szemléletre és a legszélesebb alapokon nyugvó dolgozói részvételre helyezett hangsúly éles ellentétben állt a vezetés hagyomá nyos, hierarchikusabb és tekintélyelvű nyugati formáival. A termelékenység és a versenyképesség növe lése érdekében az 1980-as években sok nyugati szervezet új vezetési módszereket vezetett be. A vezetéselméletben az úgynevezett humánerő forrás-gazdálkodás és a vállalati kultúra irány zatainak népszerűvé válása arról tanúskodott, hogy a japán modell előnyei nem maradtak ész revétlenek Nyugaton sem. Ezek közül az első, a humánerőforrás-gazdálkodás (human resource management, HRM) azt a vezetési stílust jelen ti, ami a vállalatnál foglalkoztatott munkaerőnek döntő fontosságot tulajdonít a gazdasági verseny képességben: e szerint a felfogás szerint a cég csak akkor juthat vezető pozícióba a saját működési területén, ha az alkalmazottak nem teljes mér tékben elkötelezettek a vállalat és termékei iránt. A dolgozók lelkesedésének és elkötelezettségének megnyerése érdekében az egész szervezeti kul túrát át kell alakítani, hogy a dolgozók valóban érdekeltnek érezzék magukat munkáltatójuk gaz dasági eredményeiben és teljes szívvel lássák el a munkájukat. A HRM irányzata szerint az emberi
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK 51 3
A globalizáció és a mindennapi élet: a munkahelyek számítógépesítése A globális gazdaságban egymással versengő üz leti vállalkozások számára létszükségletté vált az információs technológiákba (a számítógépekbe és kommunikációs berendezésekbe) való befekte tés. A pénzügyi szektorban működő vállalatok a nemzetközi pénzügyi piacokon folyó tranzakciók végrehajtásában nagymértékben támaszkodnak a számítógépekre, a feldolgozóipari cégek a kom munikációs berendezéseik segítségével koordinál ják a globális termelési folyamatokat, a fogyasz tói szolgáltatásokat nyújtó cégek ügyfelei pedig igényt tartanak arra, hogy napi 24 órán keresztül hozzáférhessenek a számláikhoz telefonon vagy az interneten keresztül. Röviden: az információs technológia az üzleti infrastruktúra alapvető ré szévé vált. Az új technológiák egy része kétségkívül meg könnyítette a dolgozók életét, jó okkal lehet azonban aggályokat is megfogalmazni azt ille tően, hogy a munkahelyek új, magas színvonalú technológiai eszközökkel való felszerelése követ keztében erodálódhatnak a dolgozók jogai és ér dek-képviseleti ereje. Először is, az információs technológiára épülő üzleti világban veszélybe ke rülhet a dolgozók különféle szövetségeinek mű ködése. Ma nagy kereslet nyilvánul meg a magas szintű technológiai ismeretekkel és készségekkel
bíró (high-tech) dolgozók iránt, míg azok, akik ilyen készségek megszerzése nélkül lépnek ki az iskolarendszerből vagy a felsőoktatásból, csupán korlátozott számú munkakör ellátására lesznek alkalmasak. A dolgozóknak egyre inkább kétfé le „osztálya" alakul ki: a high-tech készségekkel rendelkező és előjogokat élvező osztály, és az ala csonyabb státust biztosító munkát végző alkal mazottak osztálya. Amikor azonban a munkavál lalók olyan kérdésekről egyezkednek a vezetéssel, mint például a bérek, a munkaidő és a juttatá sok, az eredmények eléréséhez alapvető fontos ságú a dolgozók valamiféle egységének megléte. Kérdés azonban, hogy a munkahelyi vitákban a high-tech dolgozók vajon a kevesebb készséggel bíró alkalmazottak oldalára fognak-e állni, vagy inkább a vezetés mellett sorakoznak fel. Könnyen lehet, hogy a jövőben a dolgozókat megillető jo gok és juttatások az erre a kérdésre adandó vá lasztól függően fognak alakulni. Másodszor, részben annak köszönhetően, hogy az új kommunikációs technológiák lehetővé te szik a multinacionális vállalatok különféle leány vállalatainak és termelési üzemegységeinek könynyű és hatékony kommunikációját egymással, a megtermelt javak egyre nagyobb részét fogják transznacionális szervezetekben előállítani, és ez
A dolgozókat az ehhez hasonló nyitott irodákban is szigorú felügyelet alatt tarthatják a munkáltatók.
16. FEJEZET
a helyzet könnyebben helyettesíthetővé teszi az egyes dolgozókat. Robert Reich, az USA korábbi munkaügyi minisztere, egyszer a következő pél dákat hozta fel a globális termelési folyamatok szemléltetésére: A jégkorongjátékosok finoman kidolgozott fel szerelését Svédországban tervezik, Kanadából finanszírozzák és Clevelandben, illetve Dániá ban állítják össze olyan ötvözetekből, ame lyeknek a molekuláris szerkezetét Delaware államban fedezték fel és szabadalmaztatták, majd Japánban szervezték meg a gyártásukat, hogy azután Észak-Amerikában és Európában forgalmazzák őket. Egy reklámkampány tervei esetleg Nagy-Britanniából erednek, magukat a reklámfilmeket Kanadában forgatják, majd ismét Nagy-Britanniában látják el feliratokkal és New Yorkban nyerik el végleges formájukat (Reich 1991). Noha a termelési folyamatok számos aspektu sában kétségkívül szükség lesz a magas szinten képzett dolgozókra, ezek a képességek esetleg nem fogják többé biztosítani ugyanazt az alkupo zíciót a vezetéssel szemben, mint amit a korábbi korszakokban a szakképzett munkások szakmai hozzáértése jelentett. Mivel maga a termelési folyamat ma sok kisebb szakaszra darabolódik szét, és ezeket a részfolyamatokat más és más termelőüzemben valósítják meg, az egy munkás által megszerezhető szakmai készségek spektru ma korlátozottabbá válik, mint azelőtt volt, meg könnyítve a vállalatok számára a követelődző dolerőforrásokkal összefüggő kérdések nem tartoz hatnak a „személyzeti irodák" kizárólagos hatás körébe, hanem prioritást kell élvezniük a válla latvezetés valamennyi tagjának szemében. A HRM szemlélete azon a feltételezésen ala pul, hogy a vállalaton belül nem áll fenn komoly érdekellentét a dolgozók és a munkáltatók kö zött, s ennélfogva nincs szükség arra, hogy szak szervezetek képviseljék a munkaerőt. A HRM integrált egésznek tekinti a vállalatot, amelyben az egyedüli versengés a konkurens cégekkel for dulhat elő. A HRM módszereit alkalmazó vállala tok nem a szakszervezetekkel folytatott egyezke dések útján törődnek dolgozóik jólétével, hanem egyénenként foglalkoznak velük, egyéni szerző déseket és teljesítményarányos fizetést nyújtva számukra. Az újabb felmérések azonban azt mu tatták ki, hogy miközben a dolgozók látszólag el fogadják a HRM diktátumait a munkában, sokan közülük valójában cinikusan szemlélik a vállala-
gozók másokkal való lecserélését. Az információs és kommunikációs technológiák így kimutatható módon elősegítik azt a folyamatot, amit Harry Braverman marxista kutató (1974) „a munkaerő elbutításának" (deskilling of labour) nevezett. Harmadszor, a munkahelyi felügyelet természe te is valószínűleg lényegesen megváltozik, ahogy az információs technológia egyre fontosabb sze repet tölt be az üzleti életben. A munkáltatók a munka hatékonyságának fokozása és a lopások kiküszöbölése érdekében mindig is szigorú meg figyelés és teljesítményellenőrzés alatt tartották alkalmazottaikat. Ám ahogy a munka egyre na gyobb részét végzik el számítógépek segítségével, a vezetőknek egyre több lehetőségük van alkalma zottaik viselkedésének állandó és szigorú felügye letére. A teljesítmények számítógépes értékelése, az alkalmazottak e-mail üzeneteinek ellenőrzése, a dolgozók személyes információihoz való nö vekvő hozzáférési lehetősége a vezetés részéről: ahogy az információs technológia szerepe bővül a munkahelyeken, úgy válik egyre valószínűbbé egyfajta orwelli forgatókönyv megvalósulása.
KÉRDÉSEK 1. Ön szerint valóságosak-e ezek a veszélyek, vagy pedig az információs technológiának a szerve zetekre gyakorolt hatásai alapjában véve ked vezően fogják érinteni az alkalmazottakat? 2. Mit gondol, milyen lépéseket lehet tenni ezek nek a tendenciáknak az érvényesülése ellen, ha egyáltalán van erre lehetőség? ti egységre vonatkozóan mögötte meghúzódó fel tételezéseket (Thompson-Findlay 1999). A vezetést érintő második trend, a sajátos vál lalati kultúra megteremtése szorosan összefügg a humánerőforrás-gazdálkodással. Ahhoz, hogy biztosítsa a dolgozók hűségét a vállalathoz, és azok büszkék legyenek a vállalat munkájára, a vezetésnek együtt kell működnie az alkalmazot takkal egy olyan szervezeti kultúra kiépítésében, amihez hozzátartoznak a csupán az adott válla latra jellemző hagyományos szertartások és ün nepségek. Ezeket a kulturális jellegű eseménye ket úgy tervezik meg, hogy a vállalat valamennyi dolgozóját - a legfelsőbb vezetőktől a legújabb, kezdő alkalmazottakig - bevonják olyan közös együttlétekbe, amelyek során valami közös ügy gyei foglalkozhatnak, ismerkedhetnek egymással és erősödhet köztük a csoportszolidaritás. A vál lalati kultúra megteremtésére szolgáló módszerek példái lehetnek a vállalati piknikek vagy más „vi-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
dám ünnepek", „laza péntekek" (amikor a dolgo zók lezseren öltözködhetnek) vagy a vállalat által finanszírozott közösségi szolgáltatásokat nyújtó programok. Az utóbbi években Nyugaton is számos válla latot alapítottak a fent leírt vezetési elvek szel lemében. Például a S a t u m autógyár szervezeti felépítését az Egyesült Államokban nem a ha gyományos bürokratikus modell szerint, hanem az említett új vezetési módszerek szerint alakí tották ki. A Satumnál a dolgozóknak valamennyi szinten lehetőségük van bizonyos idő eltöltésére a vállalat más részlegeinél is, hogy jobb áttekin tésre tegyenek szert a cég egészének működésé ről. A termelésben foglalkoztatott dolgozók el töltenek bizonyos időt a marketingcsapattal is, megosztva annak tagjaival a járművek gyártási eljárásaira vonatkozó meglátásaikat. Az értéke sítési személyzet munkatársai végigjárják a szer vizrészleg különböző műhelyeit, hogy tudatában legyenek a gyakori karbantartási problémáknak, amelyek befolyásolhatják a leendő vásárlókat. Mind az értékesítésben, mind a termelőüzemek ben dolgozók képviselőit bevonják a termékeket tervező csapatok munkájába is, megvitatva velük a korábbi modellek fogyatékosságait, amelyeknek a vezetés esetleg nem ébredt tudatára. A barátsá gos és jól tájékozott ügyfélszolgálatra koncent ráló vállalati kultúra egyesíti a cég dolgozóit, és elősegíti a vállalati önbecsülés kialakulását.
A hálózatok elméletei Társadalmi hálózatok Van egy régi mondás, miszerint „nem az számít, hogy mit tudunk, hanem az, hogy kit ismerünk". Ez a mottó tömören kifejezésre juttatja a „jó kap csolatok" értékét. A szociológusok az efféle kap csolatokat hálózatoknak (networks) nevezik, ide értve mindazokat a közvetlen és közvetett kap csolatokat, amelyek egy személyt vagy csoportot más emberekkel vagy csoportokkal összefűznek. Személyes hálózatainkba tehát azok tartoznak bele, akiket személyesen ismerünk (például a ba rátaink), valamint azok, akikkel csak közvetett úton kerülünk kapcsolatba (például a barátaink barátai). A személyes hálózatokat gyakran a ha sonló fajhoz, társadalmi osztályhoz, etnikumhoz vagy más alapon meghatározott társadalmi kör höz tartozó emberek alkotják, bár vannak kivéte lek. Ha például feliratkozunk egy online levelező listára, olyan hálózat tagjává válunk, amely igen különböző faji vagy etnikai háttérből érkező sze mélyeket foglalhat magában, férfiakat és nőket
I
51 5
egyaránt. Mivel bizonyos csoportok és szerveze tek szintén hálózati formákba rendeződhetnek - ilyen csoportot alkothatnak például valamely egyetem végzett diákjai -, az efféle csoportokhoz való tartozás nagymértékben kibővítheti ismerő seink és befolyásunk körét. A különböző hálózatokhoz való csatlakozás alapját rendszerint a kialakult társadalmi cso portok jelentik, de nem minden hálózat egyben társadalmi csoport is. Sok hálózatból hiányoz nak a társadalmi csoportok legfontosabb jegyei, a tagok közös céljai és közös identitása. Nem va lószínű például, hogy azonos identitásúnak vallanánk magunkat valamely online levelező lista tagjaival, sőt az is ritkán fordul elő, hogy a kollé gáink szomszédjait is ismerjük, holott közvetve ők is részét alkotják társadalmi hálózatainknak. A hálózatok sokféle módon lehetnek szolgá latunkra. Mark Granovetter szociológus (1973) kimutatta, hogy a gyenge kötődések óriási erőt képviselhetnek, különösen a magasabb szinteken elhelyezkedő társadalmi-gazdasági csoportok ban. Granovetter rámutatott, hogy a felső szin tű szakértői és vezetői réteg tagjai például az új álláslehetőségekről gyakran akár távoli rokonsági vagy futó ismeretségi kapcsolatokon keresztül is tudomást szerezhetnek. Az ilyen gyenge kötelé kek igen hasznosak lehetnek, mivel a rokonaink vagy ismerőseink valószínűleg egészen másfajta összeköttetésekkel rendelkeznek, mint a közeli barátaink, akiknek a társadalmi kapcsolatai több nyire hasonlítanak a sajátjainkhoz. Az alacso nyabb státusú társadalmi-gazdasági csoportok ban Granovetter szerint a gyenge kötődések nem szükségképpen jelentenek átvezető hidakat más hálózatokhoz, és így nem igazán járulnak hozzá
Üzleti találkozó?
16. FEJEZET
a lehetőségek kibővítéséhez (Marsden-Lin 1982; Wellman et al. 1988; Knoke 1990). Amikor valaki elvégez egy főiskolát vagy egyetemet és állást ke res, támaszkodhat jó minősítésű diplomájára és ügyesen összeállított önéletrajzára. Hasznosabb nak bizonyulhat azonban, ha történetesen vala melyik diáktársa annak idején együtt járt iskolá ba azzal a személlyel, aki elbeszélget vele annál a szervezetnél, ahol munkát keres. A legtöbb ember a személyes hálózataira tá maszkodva próbál boldogulni, de a befolyásos hálózatok nem mindenki előtt állnak nyitva egyenlő mértékben. Egyes szociológusok szerint például a nők üzleti és politikai hálózatai gyen gébbek, mint a férfiakéi, ezért a nők érvényesü lési lehetőségei ezekben a szférákban korlátozot tabbak (Brass 1985). Az Egyesült Királyságban a legnagyobb hírű magániskolák, például Eton és Harrow csak fiúkat vesznek fel, megtagadva ez által a nőktől a hozzáférést azokhoz az igen ér tékes kapcsolatokhoz, amelyek a diákok között iskolaéveik során alakulnak ki. A szociológusok általános megállapításai szerint a nők munkaerő piaci hálózatai kevesebb kapcsolatot kínálnak, mint a férfiakéi, ami annyit jelent, hogy a nők kevesebb munkahelyen kevesebb embert ismer nek (Marsden 1987; Moore 1990). Kevésbé át fogó hálózatok szolgálják tehát a nők belépését még a tipikusan női munkakörökbe is, amelyek rendszerint alacsonyabb fizetést és kevesebb elő meneteli lehetőséget biztosítanak (Ross-Reskin 1992; Drentea 1998). Mégis, ahogy mint több és több nő kerül magasabb pozícióba, az ennek eredményeként kialakuló hálózatok elősegíthetik a további előrelépést ezen a téren. Egy vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a nők felvé telére vagy előléptetésére gyakrabban kerül sor azokban a munkakörökben, amelyekben máris nagyobb számban dolgoznak nők (Cohen et al. 1998). A hálózatoknak nem pusztán gazdasági jelen tőségük van. Mindannyian valószínűleg nagy mértékben támaszkodunk a saját hálózatainkra kapcsolataink bővítésében, a parlamenti kép viselőinkkel való találkozásoktól a randevúink megszervezéséig. Amikor egy másik országba látogatunk, a barátaink, iskolai vagy vallási kö zösségünk tagjai hasonlóképpen egyengethetik az utunkat az ottani kapcsolatok felvételéhez, amelyek azután elősegíthetnek az eligazodást az ismeretlen környezetben. Amikor elvégzünk va lamilyen iskolát vagy befejezzük tanulmányain kat egy felsőoktatási intézményben, az ugyanott végzett diákok csoportjai segíthetnek támogató hálózataink további kiterjesztésében.
Az információs technológia szerepe a hálózatokban Mint láttuk, a hálózatok a közösségi élet igen régi formái közé tartoznak. Manuel Castells szo ciológus szemében azonban korunk meghatározó szervezeti struktúráját az információs technoló gia és különösen az internet fejlődésének köszön hetően létrejövő hálózatok alkotják. A hálózatok számára a természetükből adódó rugalmasság és alkalmazkodóképesség óriási előnyt biztosít a szerveződés régebbi típusaival szemben. A múlt ban a Weber által leírt hierarchikus felépítésű, racionális bürokratikus apparátusok igen sike resnek bizonyultak a forrásoknak a szervezetek céljaira való hatékony felhasználásában. A há lózatok ugyanakkor nem voltak képesek olyan sikeresen koordinálni a funkciókat és bizonyos célokra, adott feladatok teljesítésére koncentrál ni az erőket, mint a bürokráciák. Castells (2001) szerint a számítástechnika és a kommunikációs technológiák terén a 20. század utolsó negyedé ben végbement óriási haladás, ami létrehozta az általa „internet-galaxisnak" nevezett új társadal mi környezetet, mindezt megváltoztatta. Az in ternet megjelenése révén az adatok gyakorlatilag azonnal feldolgozhatóvá váltak a világ szinte bármely részén, az ebben részt vevők egymáshoz való fizikai közelségére nincs többé szükség. En nek eredményeként az új technológiák beveze tése lehetővé tette sok szervezet számára, hogy teljesen „átépítsék" szervezeti struktúrájukat és decentralizáltabbá váljanak, elősegítve a kisebb, rugalmasabb vállalkozástípusok előtérbe kerülé sét (mint az 5 9 6 - 5 9 7 . oldalon látni fogjuk, ezek a változások vezettek egyúttal az otthoni munka gyakorlatának elterjedéséhez is). A szervezetek határainak kijelölése hagyomá nyosan meglehetősen egyértelmű volt. A szerve zetek általában jól meghatározott fizikai terek ben, üzemekben vagy irodaépületekben, esetleg csak bizonyos helyiségekben, vagy - például a kórházak vagy az egyetemek esetében - nagyobb, parkosított területeken, több épületben helyez kedtek el. A szervezetek céljai és teljesítendő fel adatai szintén rendszerint világosan meghatáro zottak voltak. A bürokratikus szervezetek egyik központi vonása volt például a hatáskörök és a hozzájuk kapcsolódó eljárások meghatározott rendszeréhez való ragaszkodás. A Weber által a bürokráciáról felrajzolt kép önmagukban teljes egységeket mutatott, amelyek csak néhány erre kijelölt ponton léptek érintkezésbe külső entitá sokkal. Már láttuk, hogy a szervezetek fizikai határait hogyan oldja fel az új információs technológiák-
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
517
A Benetton vállalat fióküzletei világszerte a hálózati elv alapján működnek.
nak az országhatárok és időzónák átlépésére való képessége. Ugyanez a folyamat azonban befolyásolja a szervezetek által végzett munkát és annak koordinálási módszereit is. Sok szer vezet többé nem független egységként műkö dik, ahogy a múltban tette. Egyre több szervezet vezetői jutnak arra a meggyőződésre, hogy más szervezetekkel és vállalatokkal kiépített komplex hálózatok tagjaként az ő szervezetük működése is hatékonyabbá válhat. A szervezet és a külső csoportok között nincs többé világos elválasztó vonal. A globalizáció, az információs technoló gia és a foglalkoztatási minták változási trendjei mind arra mutatnak, hogy a szervezetek határai jóval nyitottabbakká és változékonyabbá válnak, mint valaha is voltak. A hálózati társadalom kialakulása (2005) című könyvében Castells azt állítja, hogy a globális in formációs gazdaságnak legjobban megfelelő szer vezeti forma a „hálózati vállalat". Ez alatt azt érti, hogy a szervezetek - akár nagyvállalatokról, akár kisvállalkozásokról van szó - hovatovább csak akkor maradhatnak fenn, ha csatlakoznak vala milyen hálózathoz. A hálózatépítés folyamatát az információs technológia fejlődése teszi lehe tővé: a szervezetek az elektronikus médiumok közvetítésével szerte a világon képesek megta lálni egymást, könnyedén kapcsolatba léphetnek egymással és összehangolhatják tevékenységü ket. Castells számos példát mutat be a szervezeti
hálózatokra, hangsúlyozva, hogy a hálózatépítés változatos kulturális és intézményi környezetek ből indul ki. Szerinte azonban valamennyi háló zati struktúra „egy alapvető folyamat különféle dimenzióit", a hagyományos racionális bürokrá ciák felbomlását képviseli. Noha a hálózati formában működő szerve zetekre igen sok példát lehet találni, vegyünk szemügyre közülük egyet közelebbről is. Ste wart Clegg szociológus a Benetton ruhaipari cég működését tanulmányozta. Első pillantásra nem gondolnánk, hogy a Benetton ötezer fióküzleté ben világszerte árusított termékek különösebben eltérnének bármelyik más világmárkától. Valójá ban azonban a Benetton jó példát nyújt a háló zati szerveződés egy bizonyos típusára, amit az információs technológia fejlődése tett lehetővé. A Benetton fióküzletei mindenütt a világon úgy nevezett franchise vállalkozások, amelyeknek a vezetői nem a Benetton cég alkalmazásában áll nak, hanem a Benetton-termékek előállítására és értékesítésére létrehozott nagyobb hálózat tagjai. A vállalat egész működése a hálózati elven alapul: a központi cég Olaszországban igen sok beszállítótól rendeli meg a termékeket, a világ különböző pontjain működő fiókjai által be nyújtott igények alapján. A hálózat egyes részeit számítógépes kapcsolatok kötik össze úgy, hogy egy pénztárgép gombjának lenyomása például a moszkvai áruházban információt juttat el az
16. FEJEZET
olaszországi központhoz arról, hogy ott milyen szállítmányra van szükség. Míg más nemzetközi divatcégek ugyanazt a termékválasztékot kínál ják valamennyi üzletükben szerte a világon, a Be netton szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy az egyes fióküzletek testre szabottan rendeljék meg a termékeket. A Benetton nem létesít állan dó szerződéses kapcsolatokat a beszállítóival, s így a vele együttműködő partnerek laza hálózatá nak felhasználásával rugalmasan tud válaszolni a piaci kereslet változásaira, akkor véve igénybe partnereinek szolgáltatásait, amikor szükség van rájuk (Clegg 1990). Az információs technológia előretörése és a hálózatépítési folyamatok együttesen vajon teljes mértékben érvénytelenítik Webernek a bürokrá cia jövőjére vonatkozó pesszimista vízióját? Ezt a kérdést óvatosan kell kezelnünk. A bürokrati kus rendszerek belsőleg változékonyabbak, mint Weber gondolta, és egyre inkább versenyre kel nek velük más, kevésbé hierarchikus szervező dési formák. Ám - ahogyan Ritzer a társadalom „mcdonaldizálódására" vonatkozó tézisében rá mutat - várhatóan nem fognak teljesen eltűnni, mint a dinoszauruszok. A közeljövőben való színűleg váltakozó eredménnyel folytatódó kö télhúzásnak lehetünk tanúi az egyik oldalról a nagyméretű, személytelen és hierarchikus szer vezetek, a másikról pedig az ellentétes irányú ha tások között.
HOGYAN BEFOLYÁSOLJAK ELETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések Az emberek különféle szervezetekhez való csat lakozásának az egyik fő célja nem más, mint kap csolataikbővítése és befolyásuk növelése. Ha időt és energiát fektetünk be valamely szervezetbe, ez kedvező eredményekkel járhat számunkra. Az is kolai szülői munkaközösségek tagjai például va lószínűleg nagyobb mértékben képesek befolyá solni az adott iskola ügyeit, mint azok a szülők, akik nem tartoznak a szervezethez. A tagok tud ják, hogy mikor kit kell felhívni, mit kell monda ni, és általában hogyan lehet nyomást gyakorolni az iskolai tisztségviselőkre. A szervezeti tagság efféle gyümölcseit a szo ciológusok társadalmi tőkének nevezik. Ez a fo galom magában foglalja mindazokat a társadal mi ismeretségeket és összeköttetéseket, amelyek képessé teszik az embereket céljaik elérésére és befolyásuk kiterjesztésére. Noha a társadalmi
cr
tőke eszméje visszavezethető egészen az ókorig, a kifejezés használata csak az 1980-as évek végén vált közkeletűvé a tudományos diskurzusban. Európában a fogalmat elsősorban Pierre Bourdieu francia szociológus nevéhez társítják (aki nek a szóhasználatával a 9. fejezetben foglalkoz tunk, a 2 5 6 - 2 5 8 . oldalon). A „társadalmi tőke" kifejezés használata az utóbbi évtizedben Robert Putnam amerikai politológus (1995, 2000) nagy hatású munkái nyomán szinte robbanásszerűen elterjedt. A társadalmi tőkébe beletartoznak a kölcsö nös elkötelezettségre és megbízhatóságra épülő hasznos társadalmi hálózatok, a célravezető vi selkedést szabályozó normák szem előtt tartá sa, és általában mindazok a társadalmi források, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy hatékonyan lépjenek fel valamilyen cél ér dekében. Az egyetemi hallgatók például gyakran aktívan bekapcsolódnak a diákszervezetek mun kájába vagy közreműködnek az egyetemi újsá gok kiadásával összefüggő munkálatokba, rész ben abban a reményben, hogy ezáltal fejleszthe tik társadalmi érintkezési készségeiket és olyan kapcsolatokat teremthetnek, amelyek hasznosak lesznek számukra, miután befejezik tanulmá nyaikat. Interakcióba léphetnek például az ok tatókkal és az egyetem adminisztrációs ügyei nek intézőivel, akik azután támogathatják őket, amikor munkát keresnek vagy második diplomát akarnak szerezni. A társadalmi tőke terén mutatkozó különbsé gekben a nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek tükröződnek. A férfiak például általában nagyobb társadalmi tőkére tesznek szert, mint a nők. A fe hérek jobb helyzetben vannak, mint a nem fehé rek, és a gazdagok itt is előnyben vannak a sze gényekkel szemben. Az Egyesült Királyságban az olyan magániskolákban folytatott tanulmányok ból eredő társadalmi tőke, mint például Eton vagy Harrow, igen fontos szerepet játszik abban, hogy a szülők szívesen küldik oda gyermekei ket, bár - mivel ezek az iskolák magas tandíjat szednek és csak fiúkat fogadnak be - ez a tőke a gazdag férfiak körére korlátozódik. Az ilyen is kolák elvégzése a tanulók előtt olyan befolyásos társadalmi, politikai és üzleti körök gondosan őrzött kapuit nyitja meg későbbi életük folya mán, amelyek segítenek vagyoni és társadalmi helyzetük erősítésében. A társadalmi tőke kü lönbségei megmutatkoznak az egyes országok viszonylatában is. A Világbank felmérése sze rint (World Bank 2001) a magas szintű társadal mi tőkével jellemezhető országok, ahol az üzlet emberek hatékonyan kialakíthatják az egészséges gazdasági fejlődést elősegítő „bizalmi hálózatai-
SZERVEZETEK ES HÁLÓZATOK
kat", nagyobb valószínűséggel érnek el jelentő sebb gazdasági növekedést. Jó példát nyújt erre számos kelet-ázsiai gazdaság eredményessége az 1980-as években, amit egyes szociológusok sze rint az erős üzleti hálózatok tápláltak. Robert Putnam igen kiterjedt kutatásokat foly tatott a társadalmi tőkére vonatkozóan az Egye sült Államokban, és a társadalmi tőke két fő tí pusát különböztette meg: a kifelé orientált és be fogadó jellegű áthidaló tőkét, illetve az összekötő társadalmi tőkét, ami befelé orientált és kirekesz tő jellegű. Az áthidaló társadalmi tőke a társadal mi szakadékok áthidalásával egyesíti az embere ket. Ez a képesség olyan esetekben érzékelhető, mint például a polgárjogi mozgalom, ami a faji egyenlőségért folytatott küzdelem során egy tá borban hozta össze a feketéket és fehéreket, to vábbá ez érvényesül a különböző felekezeteket egyesítő vallási szervezetekben is. Az összekötő társadalmi tőke ezzel szemben az exkluzív iden titásokat és a homogén összetételű csoportokat erősíti meg: ezt láthatjuk például az etnikai testvériségi szervezetekben, az egyházak női biblia olvasó köreiben vagy a divatos vidéki klubokban is (Putnam 2000). A szervezetek tevékenységében aktívan részt vevő emberek nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy „tartoznak valahová", befogadták őket, és hogy tudnak „tenni valamit". A szélesebb tár sadalom szempontjából a társadalmi tőke (és kü lönösen annak áthidaló típusa) azt az érzést ala kítja ki az emberekben, hogy részei egy tágabb közösségnek, ami olyanokat is magában foglal, akik tőlük maguktól különböznek. A demokrácia ott virágzik, ahol erős a társadalmi tőke. Valóban, országos felmérések eredményei igazolják, hogy a civil szervezetekben végzett tevékenység szint je az USA-ban, ahol Putnam a vizsgálatait végez te, a világon a legmagasabbak közé tartozik (Put nam 1993, 2000). Ugyanilyen erős bizonyítékok utalnak azonban arra is, hogy az utóbbi körül belül harminc év során a politikai részvételből, klubtagságokból, valamint különféle társadalmi és civil szervezeti tevékenységekből fakadó kö telékek, amelyek az amerikaiakat egymáshoz fűzik, jelentősen csökkentek. Lehetséges vajon, hogy ennek eredményeként maga a demokrácia is csorbát szenved?
Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? Putnam szerint a különféle szervezetekben való részvétel sok amerikai számára olyan társadalmi tőkét biztosít, amibe beletartozik például a má
519
sokkal kölcsönös előnyök érdekében való együtt működés képessége, a bizalom és a szélesebb társadalomhoz való tartozás érzése is. Ez a fajta társadalmi tőke jelenti a közügyekben való haté kony állampolgári részvétel alapját. Putnam sze rint azonban az ilyenfajta társadalmi kötelékek gyorsan fogyatkoznak az amerikai társadalom ban (lásd a 16.1. táblázatot). E hanyatlás egyik finom, de jelentőségteljes mutatóját Putnam (1995, 2000) az amerikai tekepályákon figyel te meg: megállapította, hogy napjainkban egyre emelkedik az egyedül tekézők száma. Kimutatta továbbá, hogy a csoportosan tekézők fejenként háromszor annyi sört és pizzát fogyasztanak, mint azok, akik egyedül játszanak: ez a tény arra utal, hogy az előbbiek több időt töltenek társasá gi érintkezéssel, melynek során talán a civil tár sadalom kérdéseivel is foglalkoznak. Az egyedül tekézők megjelenése Putnam szerint jellemző tü nete a közösségi élet mai hanyatlásának: A társadalmi közösségek felbomlásának legbizarrabb, ám egyszersmind zavarba ejtő jele ként a mai Amerikában felfedeztem a követke ző furcsaságot: ma több amerikai tekézik egye dül, mint bármikor azelőtt, míg a szervezett csapatokban való tekézés az elmúlt évtizedben a mélypontjára zuhant. 1980 és 1993 között a tekézők összesített száma Amerikában tíz szá zalékkal növekedett, miközben a tekecsapatok taglétszáma negyven százalékkal csökkent. (Noha ez egészen triviális példának tűnhet, meg kell jegyeznem, hogy 1993-ban majdnem nyolcvanmillió amerikai ment el tekézni leg alább egyszer, s ez a szám majdnem egyhar madával meghaladja azokét, akik 1994-ben a kongresszusi választásokon leadták a szava zatukat, továbbá körülbelül ugyanennyivel túlszárnyalja azokét is, akik azt állítják, hogy rendszeresen járnak templomba...) A 20. század első kétharmad részében egy hatalmas árhullám hozta közel egymáshoz az amerikaiakat, egyre intenzívebb részvételt biztosítva a közösségek életében, ám egy pár évtizeddel ezelőtt - csendben, figyelmeztetés nélkül - ez a hullám a visszájára fordult, és alattomos part menti áramlat ragadott magával bennünket. A század utolsó harmadában eltá volodtunk egymástól és közösségeinktől, anél kül hogy észrevettük volna. Putnam rámutatott, hogy nem csupán a tekecsa patokban való részvétel esett vissza, hanem min denféle más szervezeti tagság is, ami összesítve nem kevesebb, mint huszonöt százalékos csök kenést jelent az 1970-es évek óta. Az USA-ban az
16. FEJEZET 76.7. táblázat A politikai és közösségi részvétel húszéves hanyatlása, 1973/1974-1993/1994 Tevékenység
Csökkenés (%)
Klubok vagy más szervezetek tisztségviselőjeként végzett szolgálat
42
Politikai pártok számára végzett munka
42
Helyi szervezetekben bizottsági tagként végzett munka
39
Nyilvános városi gyűléseken vagy iskolai rendezvényeken való részvétel
35
Politikai rendezvények látogatása vagy beszédek meghallgatása
34
Beszéd tartása
24
Levél írása kongresszusi képviselőkhöz vagy szenátorokhoz
23
Petíciók aláírása
22
Tagság valamilyen „jobb kormányzatért" küzdő csoportban
19
Politikai tisztség betöltése vagy pályázás, illetve jelöltség ilyen pozícióra
16
Levél írása valamilyen újsághoz
14
Cikk írása magazinok vagy újságok számára
10
A fenti tizenkét tevékenység közül legalább egyben való részvétel
25
Forrás: Putnam 2000, 45. o. iskolai szülői munkaközösségek, a női klubok, a Női Szavazók Ligája és a Vöröskereszthez tartozó szervezetek tagsága az 1960-as évek óta körülbe lül ötven százalékkal csökkent. Putnam beszámol továbbá arról, hogy 1974-ben négy felnőtt kö zül legalább egy rendszeresen végzett önkéntes munkát hasonló szervezeteknél, ma viszont ez az arány inkább egy az öthöz. Az olyan szervezetek taglétszáma, mint például a Lions Club és a Ma sons, szintén csökkent. Ezeknek a szervezetek nek a hanyatlásával párhuzamosan az USA-ban kevesebben állítják, hogy összejárnak a szomszé daikkal, vagy hogy szerintük a legtöbb emberben meg lehet bízni. A szervezeti tagság, a szomszédsági kapcsola tok és a bizalom csökkenésével párhuzamosan romlik a demokratikus részvétel aránya is. Az elnökválasztásokon és a parlamenti választáso kon való részvétel az USA-ban az 1960-as évek végén érte el a csúcspontját, majd jelentős mér tékben visszaesett, bár az ifjabb George Bush és John Kerry közötti küzdelem nyomán erősen po larizálódott légkörben a 2004. évi elnökválasztás alkalmából ismét emelkedett. Az oktatással és a civil társadalom ügyeivel kapcsolatos nyilvános rendezvényeken való részvétel hasonlóképpen erősen csökkent az 1970-es évek óta, és ma már négy amerikai közül három azt mondja a közvé lemény-kutatóknak, hogy vagy „csak néha" bízik meg a kormányban, vagy „sohasem" (Putnam 1995). Putnam azt állítja, hogy a statisztikai kimu tatások csalóka képet mutatnak még az olyan szervezetek esetében is, amelyeknek a tagsága növekedett: ez utóbbiak közé tartozik például a Nyugdíjasok Amerikai Egyesülete (American As
sociation of Retired Persons, AARP), melynek 33 millió tagja van. Az ilyen szervezetek tagjainak túlnyomó többsége egyszerűen befizeti az éves tagdíjat, és ennek fejében hírleveleket kap. Igen kevés tag vesz részt aktívan a munkában, s így a többség nem tesz szert olyan társadalmi tőkére, ami Putnam szerint jelentős mértékben támogat ná a demokráciát. A mai legnépszerűbb szerve zetek - például a különféle fitneszklubok vagy a fogyókúrázók egyesületei - nem a társadalom egészének hasznára váló közösségi célokat, ha nem inkább a személyes fejlődés és az egészség értékeit hangsúlyozzák. Az említett visszaesés mögött kétségkívül sok féle ok húzódik meg. Az egyik ezek közül lehet például az, hogy a nők, akik hagyományosan igen aktívak voltak az önkéntes szervezetek ben, ma jóval nagyobb számban vállalnak fize tett munkát, mint azelőtt bármikor. Egy másik ok abban lelhető fel, hogy az emberek egyre inkább elveszítik illúzióikat a kormányzattal kapcsolat ban, és egyre kevésbé érzik úgy, hogy a szava zatuk számít valamit. Hozzájárul az állampolgári passzivitáshoz továbbá az is, hogy az emberek ma több időt töltenek a munkahelyükre való be járással, jelentős mennyiségű időt és energiát ál dozva erre, amit egyébként civil tevékenységekre fordíthatnának. A civil részvétel hanyatlásának legfőbb oka azonban Putnam szerint nem más, mint a televízió. A közösségben való társadalmi részvétel helyét az USA-ban az a sok-sok magá nyos óra váltotta fel, amit az emberek a televíziót nézve egyedül töltenek otthon. Vajon Európában is ugyanilyen mértékben csökken a társadalmi tőke? Az ezzel kapcsolatos szakirodalom felmérését David Halpern (2000),
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK
Tony Blair brit miniszterelnök egyik tanácsadója végezte el, aki úgy vélte, hogy a társadalmi tőke tekintetében nem minden ország követi szükség képpen az amerikai tendenciát. Halpern hang súlyozta, hogy a társadalmi tőke trendjei orszá gonként különbözőek, és a különféle indikátorok más-más képet mutatnak. Megállapításai szerint Svédország, Hollandia és Japán esetében a társa dalmi tőke szintje stabil maradt vagy növekedett, míg Németországban és Franciaországban a mu tatók vegyesebbek voltak. Halpern mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi tőke az utóbbi néhány évtized során az Egyesült Királyságban is jelentősen csökkent, hasonlóan Ausztráliához és az USA-hoz. Az Egyesült Királyságban igen sok jel mutat a társadalmi tőke megfogyatkozására. Az utóbbi évtizedekben számos fontos egyesület taglétszá ma Nagy-Britanniában is radikálisan csökkent, különösen a szakszervezetek és a hagyományos női szervezetek (például a Women's Institute), az egyházak és az ifjúsági csoportok esetében. Fel mérési adatok bizonyítják a politikai részvétel egyenletes csökkenését is. Az általános válasz tásokon leadott szavazatok száma az 1951-ben elért 82 százalékos csúcsról 2001-ig alig 58 szá zalékra esett vissza (majd 2005-ben kissé emel kedett). A 2004. évi európai parlamenti válasz tásokon a szavazati joggal bíró állampolgároknak mindössze 46 százaléka vett részt. Mint Halpern (2005) megállapította, az emberek az Egyesült Királyságban emellett kevésbé hajlamosak pénzt áldozni jótékonysági célokra, mint a múltban, és kevésbé bíznak meg a szomszédaikban. Az olyan emberek aránya, akik a lakóhelyi környezetükről azt állítják, hogy „az emberek közösen tesznek bizonyos dolgokat és megpróbálnak segíteni egy másnak", az 1984. évi 43 százalékról 1996-ig 28 százalékra csökkent. Európa egészét tekintve a társadalmi tőke ha nyatlására utaló jelek sokkal vegyesebbek, mint az USA-ban. A társadalmi tőke elméletének leg befolyásosabb képviselője, Robert Putnam azon ban nem sok reményt táplál ebben a tekintetben, mondván: „Bizonyos adatok arra utalnak, hogy néhány évtizednyi késéssel Európa is követi az amerikai mintát. Lehet, hogy a társadalmi tőke Európában is »megfázott«, de még korántsem hatalmasodott el rajta az amerikai »tüdőgyulladás«."
KÖVETKEZTETÉSEK A szervezetek és hálózatok, amelyekhez tarto zunk, óriási hatást gyakorolnak életünkre. Eb ben a fejezetben láthattuk, hogy a hagyományos közösségek veszíteni látszanak fontosságukból az emberek mindennapi életében. A mai diákok például ritkábban csatlakoznak civil csoportok hoz és szervezetekhez, sőt ritkábban is szavaz nak, mint a szüleik. Ez a visszaesés annak a jele is lehet, hogy kevésbé érzik magukat elkötele zettnek közösségeik iránt. Egyes szociológusok aggódnak, hogy ez magának a társadalomnak a meggyengülését jelzi, ami a társadalmi berendez kedés ingataggá válását vonhatja magával. Láthattuk továbbá, hogy a globális gazdaság és az információs technológiák ma érezhető módon átalakítják a különböző közösségekben folyó éle tet. A dolgozók korábbi generációihoz tartozók például valószínűleg viszonylag kevés, de tartó san fennmaradó bürokratikus szervezetnél töltöt ték munkás életük legnagyobb részét. A fiatalabb generációk tagjai azonban valószínűleg nagyobb számban dolgoznak hálózati felépítésű, „rugal mas" szervezeteknél. Sokféle új csoport vagy közösség ma az interneten vagy más, napjainkra lehetővé váló kommunikációs kapcsolatok révén jön létre. Egyre könnyebbé válik kapcsolatba ke rülni hozzánk hasonló gondolkodású emberek kel bárhol a világon, s ez a lehetőség olyan, föld rajzilag az egész világon szétszórtan élő tagokból álló csoportok kialakulásához vezet, melyeknek a tagjai esetleg sohasem találkoznak egymással személyesen. Hogyan befolyásolják ezek a trendek a társa dalmi kapcsolatok minőségét? A történelem fo lyamán az emberek egészen a legutóbbi időkig szinte kizárólag olyan személyekkel léptek inter akcióba, akik a közelükben voltak. Az ipari forra dalom, ami elősegítette az egymást csak alig vagy egyáltalán nem ismerő emberekből összetevődő nagy, személytelen bürokratikus szervezetek ki fejlődését, megváltoztatta a társadalmi interak ciók természetét. Ma az információs forradalom ismét változásokat hoz magával az emberek kö zötti kapcsolatok terén. A holnap csoportjai és szervezetei a tartalmas párbeszéd és a társadalmi együvé tartozás megújult érzését is nyújthatják, de bekövetkezhet az elszigetelődés és a társadal mi távolságok további növekedése is.
16. FEJEZET
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Valamennyi modern szervezet bizonyos mérté kig bürokratikus jellegű. A bürokráciát világo san meghatározott hatalmi hierarchia jellemzi. A teljes munkaidőben havi fizetésért foglalkoz tatott dolgozók tevékenységét írásban rögzített szabályok irányítják, és a szervezeten belül végzett feladataik elkülönülnek a magánéle tüktől. A szervezetek tagjai nem tulajdonosai az általuk kezelt anyagi erőforrásoknak. Max Weber szerint a modern bürokrácia igen haté kony eszköz nagyszámú ember munkájának megszervezésére, ami biztosítja, hogy a dön téseket általánosan elfogadott kritériumoknak megfelelően hozzák meg. 2. Az egyes szervezeteken belül és a szervezetek között is informális hálózatok épülnek ki vala mennyi szinten. Ezeknek az informális kötelé keknek a tanulmányozása éppen olyan fontos, mint azoké a formális jellemvonásoké, ame lyekre Weber összpontosította a figyelmét. 3. A szervezetek fizikai környezete erősen befo lyásolja azok társadalmi vonásait. A modern szervezetek székhelyein alkalmazott építésze ti megoldások szorosan összefüggnek a dolgo zók felügyeletével, ami eszközként szolgál a vezetőknek való engedelmesség biztosítására. A felügyelet vagy az emberek tevékenységének közvetlen ellenőrzésével, vagy a rájuk vonatko zó feljegyzések készítésével és nyilvántartások vezetésével valósulhat meg. Az önfelügyelet azt jelenti, hogy az emberek önként is szabá lyozzák a viselkedésüket, mivel feltételezik, hogy megfigyelés alatt állnak. 4. Weber és Michels munkássága feltárja a bürok rácia és a demokrácia közötti feszülő ellenté teket. Egyrészt érvényesülnek a döntéshozatal központosításának a modern társadalmak ki fejlődéséhez társuló hosszú távú folyamatai, másrészt az elmúlt két évszázad egyik fő voná sa a demokrácia irányában ható nyomás foko zódása. Ezek a trendek ütköznek egymással, és eddig egyik sem jutott domináns helyzetbe. 5. A modern szervezetek a nemek megkülönböz tetésével fejlődtek ki. A nőket hagyományosan legnagyobbrészt olyan munkakörökben foglal koztatták, amelyek csak a férfiak karrierjének előre vitelét támogatják. Az utóbbi években a nők nagyobb számban töltenek be felelős szak mai és vezetői pozíciókat, egyesek azonban úgy vélik, hogy a sikeres szerepléshez a felső vezetői szinteken nekik is át kell venniük a ha gyományos férfias vezetési stílust. 6. A nagy szervezetek az utóbbi években elkezd ték átszervezni önmagukat, hogy kevésbé bü
rokratikussá és rugalmasabbá váljanak. Sok nyugati vállalat átvette a japán vállalatveze tési rendszer egyes vonásait: a vezetőknek az alacsonyabb szinteken dolgozó alkalmazot takkal folytatott rendszeres konzultációját és az egyéni teljesítmények jutalmazása helyett a munkában töltött idő alapján működő fize tési és előléptetési rendszert. 7. A globális szervezetek két legfontosabb típu sát a nemzetközi kormányzati szervezetek (IGO-k) és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) alkotják. A mai világ ban egyre fontosabb szerepet játszik mindkét szervezettípus, és a globalizáció sebességé nek fokozódásával az IGO-k - különösen az ENSZ - kulcsfontosságú szereplőkké válhat nak a világ irányításában. 8. A modern gazdaságban a nagyvállalatok do minálnak. Amikor valamely vállalat uralko dó pozícióba kerül egy adott iparágban, ezt monopolhelyzetnek nevezzük. Amikor válla latok egy csoportja tesz szert ilyen befolyásra, akkor oligopóliumokról beszélünk. Az óriási részvénytársaságok a kormányzati politikára és a fogyasztásra gyakorolt befolyásuk révén nagy hatást gyakorolnak az emberek életére. 9. A nagyvállalatok az utóbbi években a világ különböző részeinek egyre fokozódó kölcsö nös egymásra utaltsága, vagyis a globalizá ció következtében mélyreható változásokon mentek keresztül. A modern nagyvállalatok egyre kevésbé maradhatnak monolitikus üz leti vállalkozások, és mindinkább sok kisebb vállalkozás egybekapcsolt hálózatává vál nak. 10. A multinacionális vagy transznacionális vál lalatok a nemzeti határokon átnyúlóan fejtik ki tevékenységüket. A legnagyobbak közü lük óriási gazdasági hatalommal rendelkez nek. A száz legnagyobb gazdasági entitás fe lét nem országok, hanem magántulajdonban lévő vállalatcsoportok teszik ki. 1 1 . Az új információs technológiák megváltoztat ják a munka szerveződését. Sok feladat ma elektronikus úton végezhető el: ez a tény le hetővé teszi a szervezetek számára az idő és a tér korlátainak átlépését. Az új technológiák által biztosított lehetőségek lerombolják a szervezetek fizikai határait. Sok szervezet ma nem önellátó független egységként, hanem laza hálózati formában működik. 12. A hálózatok sokféle alkalmat nyújtanak köz vetlen és közvetett kapcsolatok kialakítására, beleértve olyan összeköttetéseket is, amelyek
SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK rendkívül fontosak lehetnek az üzleti életben és a politikában. Az Egyesült Királyságban a nők, valamint az etnikai kisebbségek és az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek tagjai általában kevesebb eséllyel csatlakoz hatnak a legbefolyásosabb gazdasági és poli tikai hálózatokhoz, mint a férfiak. 13. A társadalmi tőke azokat az ismeretségeket és kapcsolatokat foglalja magában, amelyek le-
523
hetővé teszik az emberek számára, hogy köl csönösen előnyös módon együttműködjenek egymással és kiterjesszék befolyásuk körét. Egyes társadalomtudósok szerint, akik főként az USA-ban végezték vizsgálataikat, a társa dalmi tőke az 1970-es évek óta csökkent, ami aggodalomra ad okot, mert az állampolgári aktivitás, a közügyek intézésében való civil részvétel iránti igények csökkenését jelzi.
I MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Mik az előnyei annak, ha a dolgokat bürokratikus módon intézik? 2. Miért térnek el a szervezeteknél foglalkoztatott emberek olyan gyakran a formális eljárásoktól? 3. Mi a közös az iskolák, a kórházak és a börtönök kialakításában? 4. A nagy szervezetek vajon teljes mértékig az úgynevezett férfias értékek alapján épülnek fel? 5. Hogyan valósítják meg a hálózati szervezetek, hogy ott legyenek mindenütt és egyúttal sehol sem? 6. Miért áll fenn olyan bonyolult kapcsolat a bürokrácia és a demokrácia között?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Bauman, Zygmunt (2001): A modernitás és a holokauszt. Budapest, Új Mandátum. Castells, Manuel (2005): A hálózati társadalom kialakulása - Az információ kora I. Budapest, Gondolat-Infonia. Clegg, Stuart (1990): Modern Organizations: Organization Studies in the Postmodern World. London, Sage. Du Gay, Paul (2000): In Praise of Democracy: Weber, Organization, Ethics. London, Sage. Lyon, David (1994): The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity.
INTERNETES FORRÁSOK Center for the Sociology of Organizations (CNRS, Paris) http://www.cso.edu \ Electronic Journal of Radical Organization Theory http://www.mngt.waikato.ac.nz/research/ejrot/ Foucault site http://www.qut.edu.au/edu/cpol/foucault/links.htm Social Capital Gateway http ://www. socialcapitalgate way. org/
OKTATÁS AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Kezdetek és fejlődés A középfokú oktatás és a politika Felsőoktatás A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Ivan lllich: a rejtett tanterv Basil Bernstein: nyelvi kódok Pierre Bourdieu: Az oktatás és a kulturális újratermelés A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Az oktatás posztmodern megközelítései EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az etnikai kisebbségek az oktatásban Az IQ és az oktatás AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCÓS TECHNOLÓGIÁK Technológia az osztálytermekben Eljött-e máris az e-egyetemek kora? KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
AAA 1998-ban Shaunnak még két éve volt hátra az elemi iskolában. Szorgalmas, szegény, munkás osztálybeli fehér fiú volt, és pontosan tudta, hogy melyik középiskolába szeretne járni: „A Westburybe megyek, mert Mark, a haverom is odamegy, meg a barátnőm is... A Sutton Boys' az egyik legrosszabb iskola errefelé, oda csak csavargók járnak." Egy évvel később Shaun már nem volt olyan biztos a dolgában: „Lehet, hogy mégse ju tok be a Westburybe, mer' ott azt nézik, hogy odajár-e a testvérem is, és hogy milyen messze lakom, de nekem nincs ott egy testvérem se, meg aztán eléggé ki is esünk abból a körzetből, szóval lehet, hogy várólistára tesznek... Lehet, hogy in kább a Sutton Boys'-ba megyek, mer' az összes haverom odamegy." Az osztályfőnöke, Mrs. Whitticker azt mond ta Shaunnak, hogy túl nagy kockázattal járna, ha a Westburybe jelentkezne, mert éppen az ottani beiskolázási körzet határán laknak. Mamájával együtt Shaun lassan beletörődött, hogy a Sutton Boys'-ba fog járni. Édesanyja szörnyen csalódott volt, de megfogadta az osztályfőnök tanácsát: „Sírni tudnék már a gondolatától is, hogy a Sut-
tonba menjen, de mit tehetünk, ha Mrs. Witticker azt mondta, hogy nincs más választásunk?" Mindkettőjüket aggasztotta a Sutton Boys' rossz híre. Shaun így beszélt erről: „Anyu szerint meg én szerintem is túl alacsony a színvonal, mer' a Sutton-ban mindenki csak lóg meg minden." Mielőtt Shaun megkezdte a középiskolát, édes anyjával „komoly beszélgetéseket folytattak" ar ról, hogy a Sutton Boys'-ban is lehet valaki jó tanuló, akármilyen rossz híre van is az iskolá nak. Édesanyja, Maura azt mondta: „Volt néhány nagyon őszinte beszélgetésünk. Shaun látszólag bátran áll hozzá a dologhoz, de én látom, hogy közben tart is tőle. Azt mondtam neki, hogy a jó eredményekért egy ilyen iskolában kétszer anynyira kell hajtania, mint a Westburyhez hasonló helyeken. Ott elvárják a gyerekektől, hogy fejlőd jenek és ne hülyéskedjék el az időt." Shaun is el tökélte: „nem hagyja, hogy lehúzzák a többiek", és sokkal keményebben fog dolgozni - „mer' hát ugye ez már középiskola, és az az egyik legfonto sabb időszak az ember életében, amikor közele dik az érettségi". A következő évek során Shaun állandó feszült-
OKTATÁS
ségben élt, mert megpróbált „kemény srác" lenni a utcán és ugyanakkor szorgalmas az osztályban. Mielőtt elkezdte a középiskolát, azzal beszélte rá magát a Sutton Boys' választására, hogy „jó lesz az neki, hiszen sok barátja is odamegy". A közép iskolában töltött első félév végén azonban már azt mondta, hogy néhányukkal megváltozott a viszo nya. Úgy látta, nem lehet többé ugyanúgy jóban Daviddel, aki az elemi iskolában a legjobb barát ja volt: Ahányszor csak David belekeveredett egy ve rekedésbe, én mindig ott voltam, hogy segítsek neki. Mindig segítettünk egymásnak, vagy ha valakinek szüksége volt ránk valamilyen bu nyónál. De itt most nem igazán van kedvem bunyózni. A bunyó semmire se jó, csak baj van belőle, szóval próbálom elkerülni... A bunyó azoknak a srácoknak való, akik nem akarnak tanulni és nem akarnak jó eredményt elérni a suliban, de énrám ez nem érvényes. Az elemi iskolában Shaunt kétszer is felfüggesz tették verekedés miatt, ezért volt tekintélye a he lyi srácok körében. „Kemény fickónak" tartották, és erre ő maga is sokat adott, mert tudta, hogy szüksége van erre a hírnévre, ha a Sutton Boys'ban boldogulni akar. Ahhoz azonban, hogy jól tudjon haladni a tanulmányaiban, kénytelen volt kissé elhatárolódni a többiektől: „A srácok mind papírzacskókat durrogtattak a tanárok orra előtt, én meg csak ültem és próbáltam rájuk se hederíteni." Az iskolában csak két másik olyan fiú volt, akik „leszegett fejjel próbáltak tanulni", ők azonban a helyi munkásosztálybeliek szemében „kívülállónak" számítottak. Egyikük amerikai és - Shaun kifejezésével - „halál okos" volt, a má sik pedig egy portugál fiú, akinek a szülei nagyon szerettek volna egy másik iskolát találni a számá ra. Shaun pedig folyton igyekezett bebizonyítani a haverjainak, hogy ő még mindig igazi „vagány", nehogy őt is „strébernek" tartsák. Ennek az lett az eredménye, hogy Shaun az is kolában és az utcán is egyre inkább újból a régi önmaga lett. Igyekezett nem a „jó tanuló" képében megjelenni a többiek előtt az osztályban, és részt vett a „balhékban". Visszaszerezte a „kemény srácként" és „jó focistaként" kivívott státusát, ami élesen elütött a „jó tanuló" szerepétől, és - leg alábbis többnyire - ellensúlyozta a „stréberkedését" az osztályban. Emiatt azonban konfliktusba került az édesanyjával, aki aggódott, amiért rossz társaságba keveredett. A középiskolában egyre nagyobb lett a feszültség a tanulás és a vagány társaságba való beilleszkedés között, és Shaun néha azt kívánta, bárcsak fiatalabb lehetne:
Egyre rosszabb minden, mert a srácok közül néhányan, igen, jó páran a haverjaim közül is, igen, szóval azzal jönnek, hogy „ó, te a taná rok kedvence vagy" meg minden. És akkor mi van? A tanárok kedvence vagyok, mert meg csinálom a dolgomat és sokszor azt mondom, hogy fogjátok be a szátokat, amikor dumáltok és közben a tanárnő próbál mondani valamit? Ők meg csak azt mondják, hogy „látod, te még mindig a tanárok kedvence vagy". Hát, akinek nem tetszik, menjen a fenébe! Nincs igazam? Shaun története, amit 1997 és 2 0 0 0 között inter júk sorozatában mondott el Diane Reay szocioló gusnak, számos olyan kérdést vet fel, amelyekkel ebben a fejezetben foglalkozunk. A következő oldalakon többször is visszatérünk majd rá. Kü lönösen az elemi iskolából a középiskolába való átmenet gondjai vetnek fel fontos kérdéseket az oktatás és a szélesebb társadalmi struktúrák kö zötti kapcsolatokról: ilyen például a tanulók ne mének és társadalmi hovatartozásának szerepe az iskolai előmenetelben (Reay 2 0 0 2 j . Mi az oktatás célja? Az oktatásról szóló fejeze tünket ezzel az általános kérdéssel kezdjük, majd megvizsgáljuk a modern oktatási rendszer kiala kulását és fejlődését Nagy-Britanniában. Foglalko zunk az oktatással kapcsolatos mai politikai viták kal, számos olyan kérdést - például a szülők isko laválasztási lehetőségeit, az oktatás színvonalának problémáit és a gyenge iskolák működési zavarait - érintve, amelyek befolyásolták Shaun életét is. Ezután áttekintünk néhányat az oktatás főbb el méleti megközelítései közül, majd megvizsgáljuk az egyenlőtlenségek kérdését az oktatásban, tekin tetbe véve azok összefüggéseit a tanulók nemi, et nikai és társadalmi osztály szerinti hovatartozásá val. Több szempontból megvizsgáljuk továbbá azt a fejlődési folyamatot, melynek során az oktatás a technológiai változásoknak és a globális tudás gazdaság új igényeinek megfelelően fokozatosan átalakul. A fejezetet az intelligencia természetére vonatkozó és az egész életen át tartó tanulás fon tosságával kapcsolatos gondolatokkal fejezzük be.
AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA Miért fontos az oktatás a szociológusok számára? A szociológia egyik megalapítója, Durkheim sze rint azért, mert az oktatás jelentős szerepet ját szik a gyermekek szocializációjában. / Durkheim funkcionalista felfogását a szocioló giáról az 1. „Mi a szociológia?" című fejezetben, a 3 0 - 3 2 . oldalon mutattuk be.
17. FEJEZET
Még fontosabb, hogy a gyermekek Durkheim sze rint az oktatás és különösen a történelem tanu lása révén ismerkednek meg azokkal a közös ér tékekkel a társadalomban, amelyek a különálló egyének sokaságát egyesítik. Ezek közé az értékek közé tartoznak a vallási és erkölcsi meggyőződé sek, valamint az önfegyelem is. Durkheim úgy véli, hogy az oktatás teszi képessé a gyermekeket a társadalom működését lehetővé tevő szabályok elsajátítására. Az ipari társadalmakban - mondja Durkheim (1925) - az oktatásnak van egy másik funkciója is a gyermekek szocializációjában: megtanítja az egyes foglalkozások űzéséhez szükséges készsé geket. A hagyományos társadalmakban ezeket a készségeket még a családon belül lehetett megta nulni. Ahogy azonban a társadalom bonyolultab bá vált és a javak termelésében kialakult a mun kamegosztás, olyan oktatási rendszer fejlődött ki, ami alkalmas a különféle speciális foglalkozások hoz szükséges készségek továbbadására. Az oktatás másfajta funkcionalista megközelí tésével találkozunk Talcott Parsons amerikai szo ciológus munkásságában. Míg Durkheim elsősor ban azt a folyamatot vizsgálta, melynek során a társadalom a 19. században egyre inkább indivi dualistává vált, és arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás teremti meg a társadalmi szoli daritást, Parsons a 20. század közepén úgy vélte, hogy az oktatás funkciója az egyéni teljesítmé nyek értékének tudatosítása a gyermekekben. Ez az érték döntő fontosságú volt az ipari társadal makban, de a családon belül nem lehetett meg tanulni. A családok ugyanis egyedi módon keze lik a gyermeket, akinek a státusa a családban már a születésétől fogva eleve adott. Ezzel szemben az iskolában a gyermek státusa nagyrészt teljesít mény kérdése. Az iskolákban a tanulókat egye temes normák szerint értékelik, erre szolgálnak a vizsgák. Parsons szerint az oktatásnak éppen az a funkciója, hogy képessé tegye a gyermeket a család partikuláris normáinak meghaladására és a modern felnőtt társadalom általános szabályai hoz való alkalmazkodásra. Az iskola működése - csakúgy, mint az egész társadalomé - nagyrészt a meritokrácia elvein alapul: a gyermekek nem születésük (nemi, faji vagy társadalmi osztály szerinti hovatartozásuk), hanem saját érdemeik vagy elismert értékük alapján nyerik el státusu kat (Parsons-Bales 1956). Látni fogjuk azonban, hogy Parsons felfogását, miszerint az iskolák meritokratikus elvek alapján működnek, sok bírálat érte. A társadalmi konfliktusok elméleteiből kiin dulva a szociológusok rámutattak, hogy az eleve adott egyenlőtlenségek többféle módon is repro dukálódnak az oktatási rendszerben.
/ Az oktatás és a kortárskapcsolatok szocializá ciós funkciójának fontosságával a 6., „Szociali záció, életút, öregedés" című fejezetben, a 144145. oldalon foglalkoztunk részletesebben.
AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Az elmúlt évszázadokra visszatekintve azt látjuk, hogy a gazdagok és hatalmasok gyermekeit több nyire magántanítók oktatták és nevelték, a lakos ság legnagyobb része azonban semmiféle iskoláz tatásban nem részesült, egészen a 19. század első évtizedeiig, amikor Európában és az Egyesült Ál lamokban elkezdték kialakítani az elemi iskolák rendszerét. Az iparosodás és a városok növekedésének fo lyamata megnövelte a különféle szakmák gya korlására felkészítő oktatás iránti igényeket. Az emberek ma igen sokféle foglalkozást űznek, és a munkavégzési készségeket többé nem képes a szülő közvetlenül átadni a gyermekeknek. Az is meretszerzés mindinkább olyan elvont tárgyak tanulását jelenti, mint például a matematika, a természettudományok, a történelem és az iro dalom, nem pedig bizonyos speciális készségek megszerzését. Ugyanakkor a modern társadalom ban az embereknek rendelkezniük kell számos általános alapkészséggel - tudniuk kell írni, ol vasni és számolni -, valamint a fizikai, társadal mi és gazdasági környezetükre vonatkozó általá nos ismeretekkel. Fontos továbbá az is, hogy tud janak tanulni, vagyis képesek legyenek új, néha erősen technikai jellegű információk befogadásá ra és feldolgozására is.
Kezdetek és fejlődés Noha a modern iskolarendszer a legtöbb nyu gati társadalomban a 19. század elején alakult ki, Nagy-Britanniában a többi országhoz képest nagyobb volt az ellenállás az egységes nemzeti oktatási rendszer bevezetésével szemben. A szá zad közepe táján Hollandiában, Svájcban és a né met államokban már sikerült elérni, hogy szinte minden gyermek részesüljön elemi iskolai okta tásban, Angliában és Walesben azonban ez még távolról sem valósult meg. Skóciában valamivel jobb volt a helyzet. Nagy-Britanniában 1870-ben vezették be a kö telező oktatást. Ettől kezdve egészen a második világháborúig az egymást követő kormányok fo lyamatosan növelték az oktatásra fordított kiadá sokat. Az iskolaköteles korhatár tíz évről tizen-
OKTATÁS
négy évre emelkedett, egyre több iskolát építet tek, de az oktatás fejlesztését nem igazán sorolták az állam elsőrendű feladatai közé. A legtöbb is kola magánkézben volt vagy egyházi vezetés alatt állt, a helyi önkormányzatok felügyelete alatt. A második világháború megváltoztatta ezt a hely zetet. A fegyveres erők kötelékébe toborzott fia talok tudását és képességeit különféle tesztekkel mérték fel, amelyeknek az eredményei megdöb bentették a hatóságokat, mivel igen alacsony kép zettségi szintről tanúskodtak. A kormány ekkor - a háború utáni eredményes talpra állás érdeké ben - hozzákezdett a meglévő oktatási rendszer átfogó felülvizsgálatához (Halsey 1997). 1944-ig a brit gyermekek nagy többsége csu pán az egyetlen ingyenesen látogatható iskolatí pusba, az elemi iskolába járt, és tizennégy éves korában befejezte iskolai tanulmányait. Az elemi oktatás intézményrendszere mellett léteztek kö zépiskolák is, de itt a szülőknek fizetniük kellett az oktatásért. Ez a rendszer egyértelműen elvá lasztotta a gyermekeket a társadalmi osztályok mentén - a szegényebb családi háttérből érkező
gyermekek túlnyomó része csupán az elemi is kolai oktatásban részesülhetett. A lakosság alig két százaléka végzett egyetemi tanulmányokat. Az 1944. évi oktatási törvény számos nagyobb változást hozott, beleértve az ingyenes középfo kú oktatást mindenki számára, az iskolaköteles korhatár felemelését tizenöt évre, valamint - leg alábbis a deklaráció szintjén - az esélyegyenlőség biztosítását az oktatásban. Az oktatás a választott helyi önkormányzatok egyik legfontosabb felada tává vált. Az 1944. évi törvény bevezetésének eredmé nyeként a helyi oktatási hatóságok többsége olyan szelekciós rendszert vezetett be, ami a ta nulmányi eredmények alapján igyekezett bizto sítani a gyermekek igényeihez és képességeihez szabott középfokú oktatást. Feltételezték, hogy a tizenegy éves korban történő kiválasztás - a gyer mekek ebben a korban léphettek át az elemi isko lából a középiskolába - alkalmas lesz a tehetsége sebb gyermekek kiszűrésére a többi közül, tekin tet nélkül társadalmi hátterükre. A legtöbb tanuló esetében az úgynevezett „tizenegy plusz" vizsgák
A szakközépiskolákban a f i ú k és a lányok k ü l ö n b ö z ő s z i n t ű szakmai képzésben is részesültek.
17. FEJEZET
eredménye határozta meg, hogy ki milyen isko latípusban folytathatja tanulmányait: az elvon tabb ismeretekre orientált tantervekkel működő gimnáziumokban (grammar schools) vagy az ál talános és a szakmai képzés egyfajta keverékét nyújtó szakközépiskolákban (modern schools). A gyermekek kisebbik része szakiskolákban (tech nical schools) vagy speciális iskolákban folytatta tanulmányait. A továbbtanulás lehetősége tizen hét éves koráig mindenki előtt nyitva állt, akit a vizsgákon erre alkalmasnak találtak. Az 1960-as évekre - részben a szociológiai ku tatások eredményeként - világossá vált, hogy a „tizenegy plusz" rendszer nem váltotta be a hoz zá fűzött várakozásokat. Az 1959-ben megjelent Crowther-jelentés rámutatott, hogy a tanulóknak mindössze 12 százaléka folytatja tanulmányait tizenhét éves koráig, és a korai iskolaelhagyás szorosabb összefüggésben áll a tanulók társadal mi hátterével, mint a tanulmányi eredményeivel. Az 1964-ben ismét hatalomra került munkáspárti kormány új típusú, egységes iskolák (comprehen sive schools) létrehozása, valamint a gimnáziu mok és a szakközépiskolák közötti szakadék meg szüntetése mellett kötelezte el magát, véget vetve a „tizenegy plusz" vizsgáknak. Az iskolákban így együtt járhattak a különböző társadalmi háttér ből érkező tanulók. Zavar és bizonytalanság volt azonban abban a tekintetben, hogy az „egységes iskolák" valójában mit nyújtanak: „gimnáziumot mindenkinek", vagy pedig teljesen új típusú ok tatást. Erre a problémára nem találtak egységes megoldást, és a különféle iskolák és az egyes régiók a saját felfogásuk szerint jártak el. Egyes helyi hatóságok ellenálltak a változásoknak, így az ország egyes területein máig megmaradtak a gimnáziumok. Az 1970-es évek eleje óta erősen befolyásolta az állami oktatást, hogy attól a helyzettől, amikor még munkaerőhiány volt és az iskolákkal szem ben jelentős igény merült fel a gazdaság számára szükséges szakmai készségek biztosítására, zök kenőkkel terhes átmenet vezetett a munkaerő-fe lesleg kialakulásáig, ami növekvő munkanélkü liséghez és csökkenő állami bevételekhez veze tett. Az oktatás kiterjesztését, ami jellemző volt a háború utáni egész korszakra, hirtelen beszű külés és az állami kiadások lefaragására irányu ló törekvések váltották fel. Az oktatásra fordított állami kiadások százalékos aránya az 1953. évi 7,3 százalékról egyenletesen emelkedett 1973ig, amikor 13,3 százalékos szintet ért el. 1979-re azonban ez az arány visszaesett 12,2 százalék ra, és azóta - egy újabb, egészen a 11 százalé kos szintig történt visszaesést nem számítva, ami az 1980-as évek közepén bekövetkezett be - az
oktatásra fordított közkiadások az összes állami kiadás részarányában továbbra is 12 százalék kö rül maradtak. (Ez az összesített statisztikai adat azonban nem tükrözi, hogy az utóbbi években a jóléti kiadások általános bővülésének részeként az oktatásra fordított kiadások is tovább növe kedtek, lásd az 5 3 3 - 5 3 5 . oldalt.)
A középfokú oktatás és a politika Az oktatás hosszú ideje a politikai csatározások egyik fontos színtere volt, és ma is az. Az elhú zódó viták az egységes iskolák körül koncent rálódnak, beleértve az oktatás színvonalával és az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kérdéseket a szélesebb társadalomban. Az egységes oktatás koncepciója eredetileg támogatást élvezett a po litikai spektrum teljes egészében, mindkét nagy párt részéről. Kétségtelen azonban, hogy - mint említettük - a munkáspárti kormányzat volt az, ami mozgásba lendítette a rendszert, és ennél fogva az egységes oktatás támogatói inkább a politikai baloldalhoz, mintsem a jobboldalhoz kötődnek. Az egységes oktatás megtervezői úgy vélték, hogy az új iskolák nagyobb esélyegyenlő séget biztosítanak annál, ami a szelektív oktatá si intézményekben lehetséges volt. Ugyanakkor, mivel elsősorban a hozzáférés egyenlő esélyeivel törődtek, nem fordítottak túlságosan nagy gon dot a tantervek tartalmi kérdéseire.
A konzervatív kormány 1979-1997
oktatáspolitikája,
Amikor Margaret Thatcher 1979-ben miniszter elnök lett, a konzervatívok erőteljesebben kezd ték bírálni az egységes iskolákat. Úgy vélték, nem szabad megengedni a gimnáziumok teljes eltűnését, ami az egységes rendszer bevezetése kor megkezdődött. A háború utáni időszakban a Munkáspárt részéről sokan úgy érveltek, hogy a gimnáziumok társadalmilag megosztó szerepet játszanak, a konzervatívok azonban eltökélték magukat, hogy a középfokú szinten változato sabb iskolákat hoznak létre, tágabb lehetőségeket biztosítva a szülőknek, hogy megválaszthassák gyermekeik oktatásának jellegét. Az 1980-as évek második felében Margaret Thatcher egyfajta „oktatási forradalom" bein dításáról kezdett beszélni. Ennek a forradalmi változásnak az volt a célja, hogy szétbontsa az óriási egységes rendszert, és csökkentse az isko lák működtetéséért felelős helyi oktatási hatósá gok hatalmát. A Thatcher-féle „oktatási forradal-
OKTATÁS
I
A magániskolák
A brit magániskolák (public schools) több szem pontból is furcsa intézmények. Nevükkel ellen tétben egyáltalán nem közintézmények, hanem - éppen ellenkezőleg - magánkézben levő és tan díjat szedő létesítmények. Az oktatási rendszer fennmaradó részétől való függetlenségük és álta lában a társadalomban betöltött kulcsfontosságú szerepük alapján erősen eltérnek a más országok ban szokásos oktatási intézményektől. Minden nyugati társadalomban találhatók magániskolák, amelyeket gyakran vallási felekezetek működtet nek. Ezek azonban sehol sem annyira exkluzívak és nem is játszanak olyan fontos szerepet, mint az Egyesült Királyságban.
§|531
nMHMHH
ezeknek az iskoláknak valamelyikében végezte ta nulmányait (Reid 1991). Az 1988. évi oktatási reformtörvény értelmében valamennyi állami iskolának követnie kell a kötele zően előírt nemzeti tantervet, amely előírja, hogy a tanulóknak 7, 11, 14 és 16 éves korukban szű rővizsgákat kell letenniük. A nemzeti tanterv ki dolgozásában a tandíjat szedő iskolák képviselői is részt vettek, ezeknek az iskoláknak azonban nem kell ahhoz tartaniuk magukat. A tandíjat szedő is kolák azt tanítanak, amit óhajtanak, és nincsenek kötelezve a gyermekek vizsgáztatására. Nagy ré szük önként követi a nemzeti tantervet, de egye sek egyszerűen nem vesznek róla tudomást.
A magániskolák elvileg állami felügyelet alá tar toznak, de az oktatásra vonatkozó rendelkezések közül valójában csak néhány érinti a működésü ket. Az 1944. évi törvény érintetlenül hagyta őket, csakúgy, mint az egységes iskolák létrehozása, és nagy többségük egészen a legutóbbi időkig csak bentlakásos fiúiskolaként vagy lányiskolaként működött. Angliában körülbelül 2300 tandíjat szedő iskola van, amelyek együttesen a lakosság 6 százalékának az oktatását látják el. Ezek közé igen változatos létesítmények tartoznak, az olyan nagyhírű és nagytekintélyű intézményektől, mint Eton, Rugby vagy Charterhouse, egészen az úgy nevezett kis magániskolákig, amelyeknek a neve a legtöbb ember számára ismeretlen. Magát a „magániskola" kifejezést egyes okta tási szakemberek csak a tandíjat szedő fontosabb iskolákra alkalmazzák. Ilyenek például az „Igaz gatók konferenciája" nevű, eredetileg 1871-ben megalakult szervezethez tartozó iskolák. Kezdet ben csupán 50 iskola tartozott ebbe a körbe, ma azonban már több mint 240 tagja van a szerve zetnek, melyben a fent említettekhez hasonló is kolák játszanak vezető szerepet. Azok a szemé lyek, akik az ide tartozó iskolákban nevelkedtek, többnyire domináns szerephez jutnak a brit tár sadalom vezetésében. Ivan Reid és mások vizsgá latai például 1991-ben kimutatták, hogy a bírák 84 százaléka, a bankigazgatók 70 százaléka és a vezető beosztású köztisztviselők 49 százaléka
mat" azoknak a körülményeknek a figyelembe vételével érthetjük meg, amelyeket Thatcher és támogatói felelőssé tettek a brit lakosság életé ben az 1970-es évek során bekövetkezett általá nos gazdasági és erkölcsi hanyatlásért. Thatcher úgy látta, hogy az egységes rendszer nem képes a „családi értékek" fenntartására, és olyan végzős diákokat bocsát ki, akik nélkülözik a dinamiku
Iskolás f i ú k E t o n b a n , h a g y o m á n y o s iskolai egyenruhájukban.
san fejlődő és nemzetközileg versenyképes gaz daság megteremtéséhez szükséges készségeket. Úgy vélte továbbá, hogy a szükségtelenül hatal masra duzzadt állami bürokrácia gyakran nem megfelelő hatékonysággal működteti az egységes rendszert. Az 1988. évi oktatási törvény jelentős reformo kat vezetett be, amelyek közül némelyik erős el-
17. FEJEZET ••••Mi
wmmammmammmn
lenállásba ütközött. Új nemzeti tantervet dolgoz tak ki, amely megszabta az állami szektorban fo lyó oktatás általános kereteit. A nemzeti tanterv bevezetését erősen ellenezte a pedagógusok több szervezett csoportja is, akik szembehelyezkedtek a standardizált tesztekkel és úgy érezték, hogy a tanterv túlságosan korlátozó jellegű. 1993 nyarán a tanárok országos sztrájkba léptek a tesztek al kalmazása ellen. Az 1988. évi oktatási törvény az iskolák irányí tása terén is új rendszert vezetett be, amit „helyi iskolavezetésnek" neveztek. Az iskolák felügye letének helyi szintekre való lebontása a nemze ti tantervből szükségképpen adódó centralizáció ellensúlyozását célozta. Tervbe vették továbbá úgynevezett „felsőfokú városi technikumok" (City Technology Colleges, CTCs) és új állami ala pítványi iskolák létrehozását. Az ilyen iskolák számára lehetővé tették, hogy „kilépjenek" a he lyi oktatási hatóságok ellenőrzése alól és olyan „független állami iskolákká" váljanak, amelyek közvetlenül az államtól kapják a működésükhöz szükséges pénzalapokat, vagyis gyakorlatilag a központi kormány finanszírozásával működhet nek. Megkaphatták továbbá a jogot az általuk felvett diákok 50 százalékának a képességeik alapján történő kiválasztására. A tervek bírálói azt állították, hogy az új iskolatípusok megjele nése fokozni fogja az iskolák között egyébként is meglévő egyenlőtlenségeket, és megakadályozza az egységes oktatás esélyegyenlőségi elvének ér vényesülését. A „kilépő" iskolák felügyeletének fokozatos átvételére a kormány 1992-ben felállí tott egy új finanszírozási szervezetet. A szervezet feladatait meghatározó politikai dokumentum (White Paper) szövegében a kormány képviselői úgy fogalmaztak, hogy reményeik szerint „idő vel minden iskola alapítványi támogatással fog működni", vagyis elhagyja az addigi rendszert, 1995-ig azonban az összesen 23 ezer állami isko la közül mindössze ezer iskola lépett ki.
jegyében az iskolaigazgatókra nagyobb pénzügyi felelősséget bíztak, lehetővé téve az iskolák szá mára, hogy „kilépjenek" a helyi oktatási hatósá gok ellenőrzése alól és „független állami iskolák ká" váljanak. Abban a meggyőződésben, hogy ez megteremti a versenyt az iskolák között és a szü lők majd kellő tájékozottság alapján dönthetnek, amikor kiválasztják gyermekeik iskoláját, külön féle kimutatásokban (league tables) rangsorolták az iskolák teljesítményét. Gewirtz és munkatársai (1995) Londonban há rom egymással szomszédos helyi oktatási ha tóság irányítása alatt működő tizenöt iskolában vizsgálták az oktatási rendszer piacosításának hatásait. Úgy találták, hogy a konzervatív kor mány oktatási reformjai valóban az egységes szemlélettől a piaci értékek irányában történő váltást eredményeznek az oktatási rendszerben. Többek között megállapították, hogy az iskolák különösen szívesen vettek fel olyan gyerekeket, akiknél arra számíthattak, hogy jól fognak teljesí teni az érettségi vizsgákon (General Certificate of Secondary Education, GCSE), ami emeli az iskola általános „helyezését" a rangsorban. Az iskolák fokozták továbbá az önmaguk reklámozására tett erőfeszítéseiket, többek között az iskolát bemuta tó csalogató kivitelű brosúrák terjesztésével, még akkor is, ha ezek finanszírozásához a kevésbé nyereséges területekről, például a speciális okta tási igényű gyermekek tanításától kellett forráso kat elvonniuk. Gewirtz és társai vizsgálataik során elsősorban a szülők iskolaválasztási döntéseire koncentrál tak. Arra a megállapításra jutottak, hogy sok szü lő iskolaválasztási lehetőségei - ellentétben Par sons felfogásával, mely szerint az oktatási rend szer a meritokrácia kialakulását szolgálja (lásd fentebb az 528. oldalon) - erősen korlátozottak voltak, ahogyan e fejezet bevezetésében Shaun anyja esetében is láthattuk. A kutatók megálla pításai szerint az iskolaválasztási döntések nagy mértékben a szülők társadalmi osztályától és kul turális tőkéjétől függnek.
Értékelés Az 1 9 8 8 . évi törvénnyel a konzervatív kormány - összhangban az egyéb szférákban folytatott po litikájával - az oktatás terén is piaci versenyt akart meghonosítani (lásd a 10. fejezetet, a 2 9 3 - 2 9 5 . oldalon). Arra törekedett, hogy az iskolákban is érvényesüljenek a kereslet és a kínálat, illetve a verseny törvényei, a „fogyasztók" igényeinek ki elégítése érdekében. A változások általános cél ja az volt, hogy az oktatás „fogyasztói" (a szülők és a gyermekek) nagyobb hatalomhoz jussanak a „termelőkkel" (a tanárokkal) szemben. Ennek
/ A „kulturális tőke" fogalmával a 9. „Társadal mi rétegződés és osztály" című fejezetben fog lalkoztunk, a 2 5 6 - 2 5 7 . oldalon. Kutatási eredményeik alapján az iskolaválasztási képesség szempontjából Gerwitz és társai a szülők három nagyobb csoportját különböztették meg: 1. A kiváltságos iskolaválasztók képesek időt fordítani a különféle lehetőségek felkutatására és széles körű áttekintésére, valamint a tanárokkal és más szülőkkel folytatott tanácskozásra. Ezek a szülők magabiztosan élnek a fellebbezési lehető-
OKTATÁS
ségekkel is, ha gyermeküket az elsőként választott iskolába nem veszik fel. Előrelátóan terveznek és már korán gondoskodnak róla, hogy gyermekük olyan elemi iskolába kerüljön, ahonnan sok ta nulót vesznek fel a sikeres középfokú iskolákba. 2. A részben hozzáértő iskolaválasztók szin tén aktívak iskola kiválasztásakor, de nem tud nak olyan mértékig tájékozódni a piacon, mint az előző csoport tagjai. Nem állnak rendelkezé sükre ugyanolyan kulturális erőforrások, nincse nek például, tájékozott barátaik, akik ismerik a rendszer működését és akiknek a segítségére tá maszkodhatnának, és ennélfogva kevésbé maga biztosan tudják áttekinteni a felvételi eljárásokat. Ezek a szülők kisebb valószínűséggel fellebbez nek, ha első választásukat elutasítják, és általá ban nagyobb mértékben támaszkodnak az egyes iskolákról a sajtóban megjelenő, illetve hallomás ból szerzett információkra, mint az első csoport hoz tartozók.
nyos tárgyakban hasonló képességeket felmutató diákok az adott órákon többé-kevésbé homogén csoportokban vesznek részt. Az utóbbi esetben a jobb, illetve gyengébb besorolású csoportok kü lönböző összetételűek lehetnek például a mate matika vagy az angol nyelv és irodalom órákon.) E mögött az az elméleti megfontolás húzódik meg, hogy a különböző képességű gyermekek így tudnak a számukra lehetséges leggyorsabb ütem ben haladni tanulmányaikban (e nézet kritikáját illetően lásd Gilborn és Youndell megállapításait az „új IQ-izmusról" az alábbiakban, az 5 5 9 - 5 6 0 . oldalon). Az új munkáspárti kormányzat alatt az eredetileg a konzervatívok által létrehozott köz ponti fenntartású iskolák mostanra úgynevezett alapítványi iskolákká váltak, és visszahelyezték őket a helyi oktatási hatóságok felügyelete alá. Ezek az iskolák azonban továbbra is nagyrészt függetlenek maradtak a központi és a helyi ha tóságoktól.
3. Az önmagukra utalt iskolaválasztók ugyan szintén érdekeltek gyermekeik iskolai boldogu lásában, mégis hajlanak arra, hogy az iskolákat nagyjából egyformának tekintsék, és a végső dön tést gyakran a gyermekre bízzák. Kevésbé tud nak tájékozódni az oktatási piacon, és szívesen választják a lakásukhoz legközelebb fekvő isko lát. Ha nincs autójuk és a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor ez lehet az egyetlen ténylegesen szóba jöhető döntés.
Amikor 1997-ben miniszterelnök lett, Tony Blair kijelentette, hogy politikai programjának legfontosabb eleme nem más lesz, mint „az ok tatás, az oktatás és az oktatás". Blair elismerte, hogy a brit iskoláztatás színvonala a nemzetkö zi összehasonlító vizsgálatok mércéjével mérve (lásd alább az 5 4 0 - 5 4 1 . oldalon) nem elég magas, és szükségképpen további oktatási reformokat kell végrehajtani. Az új munkáspárti kormány az 1997-ben, nem sokkal hivatalba lépése után Kiválóság az iskolákban (Excellence in Schools) címmel kibocsátott oktatáspolitikai program nyilatkozatában elkötelezte magát az egységes iskolák megvédése és modernizálása mellett. A kormányprogram a kreatív módszerekkel jó ered ményeket elérő, sikeres iskolákban csak korlá tozott állami beavatkozást irányozott elő, de a krónikusan alacsony színvonalon teljesítő isko lák esetében hangsúlyozta az állami beavatkozás szükségességét.
Az új munkáspárti kormány oktatáspolitikája, 1997Az új munkáspárti kormányzat alatt a konzerva tív oktatási reformok egyes elemei - sokak szá mára meglepő módon - érintetlenül maradtak, s ez meglepetésként érte a pedagógus szakszer vezeteket is. A megmaradt gimnáziumokat pél dául változatlanul hagyták: ez a döntés számos kétséget támasztott a pedagógusok és a tudomá nyos kutatók körében egyaránt, akik úgy látják, hogy a gimnáziumok jelentősen csökkentik a he lyi egységes iskolák teljesítményét azáltal, hogy elszívják előlük a legtehetségesebb diákokat. Az új munkáspárti kormányzat egyetértett továbbá a konzervatívokkal abban is, hogy az úgynevezett „szintezés" (streaming) vagy „besorolás" (setting) érdekében az iskolákban fel kellene hagyni a ve gyes képességű tanulóközösségek egységes tanítá sával. (A „szintezés" eljárását alkalmazó iskolák a tanulókat képességeik szerint hierarchikusan el rendezett csoportokra osztják fel, amelyek azután együtt maradnak valamennyi iskolai foglalkozás során, a „besorolás" pedig azt jelenti, hogy a bizo-
Az új munkáspárti kormány számos új, az óta is gyakran vitatott kezdeményezést vezetett be a brit állami iskolák teljesítményének javítá sa érdekében. Noha az oktatásra fordított állami költségvetési tételek 1997 óta emelkedtek (lásd a 17.1. ábrát), az új kormány elvetette a pedagógus szakszervezetek és a baloldali kommentátorok szokásos érvelését, miszerint a gyenge oktatási teljesítmény közvetlen kiváltó oka a ráfordítások nem megfelelő megoszlása és a hátrányos helyze tű diákok bizonyos iskolákban való erős koncent rálódása. Az oktatási színvonal emelésére többfé le program született. Az új munkáspárti kormány hangsúlyozta a jó oktatási módszerek és az erős iskolavezetés fontosságát, és az iskolaigazgatókat tekintette az oktatási reform kulcsszereplőinek.
17. FEJEZET
7 7 . 7 . ábra
Az oktatásra f o r d í t o t t állami kiadások az Egyesült Királyságban 1979 óta
a) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások reálértéke, 1978/1979-2007/2008 (2004/2005 évi árakon, milliárd font)
1-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991
1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007
b) A múltbeli és a tervezett oktatási kiadások a nemzeti jövedelem részarányában, 1978/1979-2007/2008 (százalék)
1978-1979 1982-1983 1986-1987 1990-1991 1994-1995 1998-1999 2002-2003 2006-2007
Forrás: Social Trends, 3 5 . 2 0 0 5 , 3 7 . o.
2000 novemberében egy új intézmény (National College for School Leadership) létrehozásával or szágos szinten szakmai továbbképzést és támoga tást nyújtó iskolavezetési kurzusokat indítottak be a hivatalban lévő és a leendő iskolavezetők számára. Az elemi iskolákban új stratégiákat vezettek be az írás-olvasási és számolási készségek taní tásában, hogy e központi fontosságú tárgyakban minden gyermek szilárd alapokkal rendelkezzen. Ennek jegyében növelték a mindennapi írás-olva sási és számtanórák számát, elegendő időt szen telve az alapkészségek fejlesztésére. Az eredeti leg csak az írás-olvasás és a számolás tanításához kidolgozott stratégiák mostanra olyan átfogó ele mi oktatási stratégiává bővültek, ami megszabja a normákat az angol nyelv, a matematika és a ter mészettudományok oktatása terén is. Intézkedések történtek továbbá az iskolák kö zötti verseny és a sokféleség ösztönzésére is,
ugyancsak a színvonalemelés céljával. Az állami fenntartású iskolák - mint fentebb láttuk - ala pítványi iskolákká váltak és nagyfokú független séget vívtak ki maguknak. Ugyanakkor speciális iskolákat is létesítettek, amelyek a tanterv bizo nyos részterületeire, például a technikára, a mű vészetekre vagy a matematikára helyezik a hang súlyt. Ezeknek az iskoláknak lehetőségük van rá, hogy tanulóik 10 százalékát a specializációjuknak megfelelő tárgyakban felmutatott képessé geik szerint vegyék fel. A hátrányosabb helyzetű régiókban úgyne vezett „városi szakiskolákat" (City Academies) hoztak létre, amelyek nagy népszerűségnek ör vendenek. Angliában a 2004/2005-ös tanév ele jén tizenhét ilyen intézmény működött. A városi szakiskolák indulási költségeinek 20 százalékát - maximum kétmillió font összeghatárig - a ma gánszektor és jótékonysági intézmények biztosít ják, a további költségeket az állam fedezi, és az
OKTATÁS
iskolákat az eredeti szponzorok üzemeltetik az adófizetők pénzéből. Számos vállalat, valamint >több magániskola és vallási csoport is érdeklő dést mutat az ilyen típusú intézmények működ tetése iránt. A tanulók számára, akik kizárólag a helyi közösségek tagjai lehetnek, az iskolák láto gatása ingyenes. Az új iskolatípus bírálói azon ban azt állítják, hogy az ide tartozó intézmények nagyvonalú támogatása elvonja a forrásokat más iskoláktól. Az új munkáspárti kormány az iskolák felügyeletében is szigorú rendszert vezetett be: ha valamely iskola tartósan gyenge teljesítményt mutat, a hatóságok közvetlenül beavatkozhatnak és átvehetik az iskola működtetését. Egyes gyen gélkedő állami iskolákat bezártak, majd „városi szakiskolaként" újra megnyitottak. A szegénység felszámolására irányuló intéz kedések hatással vannak az oktatásra is. Az igen hátrányos helyzetű régiókban például úgyneve zett „oktatási akciózónákat" hoztak létre. E prog ram során felkérték az iskolákat, a helyi hatósá gokat és a helybeli vállalkozásokat, hogy közösen vitassák meg az adott hátrányos helyzetű térség ben mutatkozó alacsony oktatási teljesítmény problémájának megoldási lehetőségeit. Ezekben a zónákban az erre a célra szánt, állami és ma gánvállalati forrásokból származó összegek fel
használhatók több tanár alkalmazására, eseten ként magasabb fizetéssel, valamint a társadalmi kirekesztéssel összefüggő, szélesebb kört érintő problémáknak a kezelésére is. 2004-ig Anglia te rületén 47 ilyen oktatási akciózóna jött létre. / A társadalmi kirekesztés és az oktatás össze függéseivel részletesebben foglalkozunk ké sőbb, az 5 5 5 - 5 5 6 . oldalon. A társadalmi kire kesztés témája szerepel a 10. fejezetben is.
Felsőoktatás A társadalmak a felsőoktatási rendszereik (az is kolai tanulmányok befejezése után látogatható oktatási intézményekben, főként egyetemeken és főiskolákon folyó oktatás) tekintetében is erő sen különböznek egymástól. Egyes országokban minden egyetem és főiskola közvetlenül a kor mányzat által finanszírozott állami intézmény Franciaországban például a felsőoktatás mindent átfogó országos rendszerben működik, és a köz ponti irányítás csaknem olyan erős, mint a közép fokú oktatás esetében. Minden tantárgyi struktú rát jóvá kell hagyatni egy országos irányító testü lettel, amely a felsőoktatási miniszter felügyelete
Egy új „ v á r o s i szakiskola" é p ü l e t e - ezek az i n t é z m é n y e k az új m u n k á s p á r t i k o r m á n y i s k o l a p o l i t i k á j á n a k jegyében épültek.
17. FEJEZET
az egész ék A tudásgazdaság kialakulása és az új technoló giák átalakítják a munkáról és az oktatásról alko tott hagyományos fogalmainkat. A technológiai változások sebessége már önmagában is maga után vonja a foglalkozási szerkezet sokkal gyor sabb átalakulását, mint amire valaha is sor került a történelem folyamán. A tanulás és a képesítések megszerzése - mint ebben a fejezetben is láttuk, és ismét látni fogjuk a 18. fejezetben - ma nem csupán egyszeri alkalomra korlátozódik az élet korai szakaszában, hanem végigkíséri az emberek egész életét. A szakemberek életpályájuk közepe táján is gyakran úgy döntenek, hogy különféle to vábbképzési programokon való részvétel és inter net alapú egyéni tanulás révén korszerűsítik tu dásukat és készségeiket. Ma számos munkáltató teszi lehetővé a dolgozói számára, hogy munka melletti képzési programokban vegyenek részt, mert ennek köszönhetően fokozódhat az irántuk érzett hűség, és megerősödik a vállalat tudásvagyona is. Miközben társadalmunk folyamatosan átala kul, a társadalom működésének alapját alkotó hagyományos meggyőződések és intézmények is változásokon mennek keresztül. Az „okta tás" eszméje - a tudás formális intézményi ke
retek között történő, strukturált átadását értve ez alatt - fokozatosan átadja helyét egy tágabb fogalomnak, a „tanulásnak", ami igen változa tos keretek között mehet végbe. Az „oktatástól" a „tanuláshoz" vezető váltás fontos következmé nyekkel jár. A tanulók aktív, érdeklődő társadalmi szereplők, akik a források sokaságából meríthe tik tudásukat, nem csupán valamilyen intézményi keretekben. A tanulás szerepének hangsúlyozása annak a tudomásulvételét jelenti, hogy a tudás és a készségek megszerezhetők „mindenféle típusú találkozások" révén - barátoktól és szomszédok tól, szemináriumokon és múzeumokban, a helyi kocsmában folytatott beszélgetések során, az in terneten keresztül és más médiumok közvetítésé vel, s számtalan más módon is. Az egész életen át tartó tanulás irányában történő hangsúlyváltás máris látható magukban az iskolákban is, ahol egyre több osztálytermen kívüli tanulási lehetőséget biztosítanak a diákok számára. Az iskolák és a külső világ között hú zódó határok leomlanak, nem csupán a kibertér ben, hanem a fizikai világban is. Az úgynevezett „szolgáltatástanulás" (service learning) például sok amerikai középiskolában a tanterv egyik fő komponensévé és egyben talpkövévé vált. A diá-
OKTATÁS
kok itt - a végbizonyítvány megszerzéséhez elő írt követelmények részeként - egy meghatározott időt a közösségben végzett önkéntes munkára fordítanak. Az Egyesült Királyság és az USA isko láiban gyakorivá vált továbbá a partnerkapcsola tok kialakítása a helyi üzleti vállalkozásokkal, ami szintén elősegíti az interakciót és egyfajta men tori viszonyt hoz létre a felnőtt szakemberek és a tanulók között. Az egész életen át tartó tanulásnak fontos sze repet kell játszania a tudástársadalomhoz vezető átmenet során. Az egész életen át tartó tanulás nem csupán a jól képzett és motivált munkaerő meglétéhez nélkülözhetetlen a társadalomban. alá tartozik. Kétféle fokozatot lehet szerezni, melyek közül az egyiket az adott egyetem adja, a másikat az állam. A közvélemény szemében az állami fokozatok nagyobb presztízzsel és érték kel bírnak, mint az egyes egyetemek diplomái, miután az előbbiek megszerzéséhez garantáltan egységes követelményeknek kell eleget tenni. Bi zonyos kormányzati állásokat csak állami foko zattal rendelkező személyek tölthetnek be, és az ipari munkahelyek jelentős részénél is az ilyen képesítéssel rendelkező jelentkezőket részesítik előnyben. Franciaországban szinte minden álta lános és középiskolai, főiskolai és egyetemi tanár állami alkalmazott, akiknek a fizetési besorolását és tanítási kötelezettségeit központilag határoz zák meg. Az Egyesült Államok ezzel szemben a magán főiskolák és magánegyetemek arányát tekintve emelkedik ki a fejlett országok közül. Itt a felső oktatási intézmények 54 százalékát magánintéz mények teszik ki. Ezek közé tartozik a leghíre sebb egyetemek egy része is, például a Harvard, a Princeton és a Yale. Az állami és a magánintézmé nyek azonban az amerikai felsőoktatásban nem különülnek el egymástól olyan egyértelműen, mint más országokban. A magánegyetemek diák jai kaphatnak állami ösztöndíjakat és kölcsönö ket, és ezek az egyetemek részesülnek az állami kutatási pénzalapokból is. Az állami egyetemek ugyanakkor gyakran jelentős adományokat kap nak, magánvállalatok is támogathatják őket, és sokszor ipari magánvállalatoktól származó kuta tási forrásokkal is rendelkeznek.
A brit rendszer A brit felsőoktatás sokkal decentralizáltabb, mint a francia, de sokkal egységesebb, mint az amerikai. Az egyetemeket és a főiskolákat az ál-
hanem szoros összefüggésben áll a tágabb érte lemben vett emberi értékekkel is. A tanulás egy szersmind eszköze és célja is az egyén fejlődését és önismeretének gazdagodását szolgáló kerek, teljes értékű és autonóm önképzésnek. Az egész életen át tartó tanulás gondolatában nincs semmi utópisztikus: valójában az oktatásfilozófia nagyjai által kidolgozott humanisztikus oktatási eszmenyek tükröződnek benne. A régi-új eszmények érvényesülésének egyik máris létező példája „a harmadik kor egyeteme", ami lehetőséget nyújt a nyugdíjasok számára, hogy szabad választásuk szerint továbbképezzék magukat a saját érdeklő dési körükben.
I I I I I
lam finanszírozza, s a tanárok az oktatási rend szer minden szintjén az országos fizetési skála szerint meghatározott fizetést kapnak. Ugyan akkor az intézmények szervezeti formájában és tananyagában egyaránt jelentős különbségek fi gyelhetők meg. Közvetlenül a háború előtt huszonegy egye tem működött Nagy-Britanniában. Az akkori egyetemek mai mércével mérve meglehetősen kicsinyek voltak. 1937-ben az alapképzésben részt vevő (undergraduate) egyetemi hallgatók összesített létszáma alig haladta meg a teljes ál lású egyetemi oktatók 1 9 8 1 . évi létszámát (Halsey 2000). 1945 és 1970 között a brit felsőokta tási rendszer a négyszeresére növekedett. A régi egyetemeket kibővítették, és új, úgynevezett „vö röstéglás" (red brick) egyetemek épültek (például Sussexben, Kentben, Stirlingben és Yorkban). A műszaki egyetemek és főiskolák (polytechnics) létrehozásával kettős rendszer jött létre. A fel sőoktatásnak ez a második rétege mára megle hetősen felduzzadt, és mintegy 4 0 0 intézményt foglal magában, amelyek igen változatos kurzu sokat kínálnak. A műszaki profilú főiskolákon nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakmai tárgyak oktatására, mint a hagyományos egyetemeken. A különböző intézményekben szerzett diplomák egyenértékűségének biztosítására létrehozták a Council for National Academic Awards elneve zésű testületet, melynek feladata a felsőoktatási képesítések egységes szempontok alapján törté nő hitelesítése Ma a brit felsőoktatási intézmények bizonyos mértékig „egyenértékűek". A Leicesterben vagy Leedsben szerzett diploma - legalábbis elvben - egyenértékű a cambridge-i, oxfordi vagy lon doni egyetemek által adott fokozatokkal. Oxford és Cambridge ugyanakkor híres arról, hogy na gyon megválogatja a diákjait, akik felerészben tandíjat szedő magániskolákból érkeznek. Oxfor-
77.2. ábra A felsőoktatásban és más továbbképzési formákban résztvevő diákok megoszlása képzési szintek és formák szerint, 1970-2003 Alapképzés nappali tagozaton Alapképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban Mesterképzés nappali tagozaton Mesterképzés levelező tagozaton és távoktatási formákban 1 200
1970-1971
1980-1981
1990-1991
2001-2002
2002-2003
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.
di vagy cambridge-i diplomával jövedelmezőbb pozíciókba lehet kerülni, mint más egyetemeken szerzett végzettséggel. A felsőoktatási intézmé nyekbe beiratkozott brit hallgatók száma az el múlt száz év során jelentősen emelkedett. Az 1900/1901 tanévben mindössze 25 ezer nappali tagozatos hallgató vett részt a felsőoktatásban. 1971-ig ez a szám több mint a tizennyolcszoro sára emelkedett és elérte a 457 ezer főt, majd to vábbra is erős ütemben növekedett (lásd a 2 7.2. ábrát). A 2001/2002 tanévben már majdnem 1,2 millió nappali tagozatos hallgató vett részt alapképzésben a felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor a levelező és távoktatási formákban nyújtott alapképzési és mesterképzési kurzusok ra beiratkozott diákok létszáma is óriási mérték ben növekedett. Annak a valószínűségét, hogy valaki felsőfokú tanulmányokat fog-e folytatni, jelentősen befo lyásolja, hogy az illető milyen társadalmi osz tályból érkezik. Dacára annak a ténynek, hogy a munkásosztályból származó hallgatók részvételi aránya a felsőoktatásban az 1991/1992 tanévi 11 százalékról a 2001/2002 tanévig 19 százalék ra emelkedett, ez még mindig jelentősen elmarad a nem fizikai dolgozók köréből jövők részvételé től. A nem fizikai dolgozó társadalmi csoportok részaránya ugyanebben az időszakban 35 száza lékról 50 százalékra növekedett (lásd a 27.3. áb rát). A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták egyik központi témáját éppen a munkásosztály beli szülők gyermekeinek a felsőoktatáshoz való hozzáférési esélyei alkotják.
A
finanszírozás körüli viták
Miközben a felsőoktatásban részt vevő diákok száma erősen növekedett, a képzésükre fordított állami kiadások nem növekedtek ugyanebben az ütemben. Ennek eredményeként válság alakult ki a felsőoktatás finanszírozásában (lásd a 27.4. áb rát). A brit egyetemek egy diákra jutó költségve tési támogatása 1976 és 1989 között reálértékben 29 százalékkal, majd 1989-től 1999-ig további 38 százalékkal csökkent. A felsőoktatási vizsgálato kat végző bizottság (National Committee of Inqui ry into Higher Education) által 1997-ben kiadott jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a felsőoktatás további bővítése és fejlesztése a meglévő finanszírozási rendszerben lehetetlen. A felsőoktatás finanszírozásáról folyó viták középpontjában az a kérdés áll, hogy ki viselje a költségeket. Az egyetemek fejlesztésére szolgá ló nagyarányú befektetések két legfőbb forrását az adófizetők, illetve azok alkotják, akik részt vesznek a felsőoktatásban és hasznot húznak belőle, vagyis maguk a diákok. Egyesek úgy ér velnek, hogy adottak lévén a társadalmi és gaz dasági hasznok, amelyekben a felsőoktatás révén a társadalom részesül, az egyetemek finanszíro zásából hiányzó összegeket az adófizetőknek kell pótolniuk. Hová jutnánk például az egyetemi képzettségű egészségügyi szakemberek és taná rok nélkül? Mások ezzel szemben azt állítják, hogy az egyetemre nem járó adófizetőknek csak egy bi zonyos határig kell részt vállalniuk mások egye-
OKTATÁS
77.3. ábra
539
A f e l s ő o k t a t á s b a n v a l ó részvétel t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t i m e g oszlása N a g y - B r i t a n n i á b a n , 1991-2002
60-
1991-1992
1993-1994
1995-1996
1997-1998
1999-2000
2001-2002
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 5 . o.
temi tanulmányainak a költségeiből. A diplomá sok számos - pénzügyi és nem pénzügyi termé szetű - előnyt élveznek azokkal szemben, akik nem tanulnak tovább. Egy friss felmérés szerint a brit diplomások 59 százalékkal többet keresnek, mint azok, akiknek nincs felsőfokú végzettsé gük: ez egyike a legfontosabb jutalmaknak, amit a diploma megszerzése jelent a fejlett országok ban (OECD, 2004). Noha az új munkáspárti kor mány megemelte az általános adóbevételekből a felsőoktatás finanszírozására fordított kereteket, nagyrészt magáévá tette azt az álláspontot, hogy a diákoknak mint az egyetemi oktatás elsőrendű haszonélvezőinek nagyobb részt kell vállalniuk egyetemi képzésük költségeiből. Olyan döntést hoztak, hogy az 1998/99-es tan évtől kezdve a felsőoktatási intézményekbe be iratkozó diákoknak az Egyesült Királyságban hoz zá kell járulniuk képzésük költségeihez - a hozzá járulás összegét ekkor félévenként ezer fontban határozták meg. Sokan úgy érveltek azonban, hogy az egyetemre való belépéskor kifizetendő tandíj elrettenti a továbbtanulástól a szegényebb családokból érkező diákokat, valamint elriaszt sok középosztálybeli szülőt is, akik nem tudnak vagy nem akarnak ilyen nagy összeget egyszerre kifizetni. Ennek eredményeként az Egyesült Királyság ban megszüntették az előre fizetendő tandíjakat. 2006-tól az egyetemek az alapképzésben évente maximum 3 0 0 0 fontnyi tandíjat szedhetnek, és ezt az intézmények kamatmentesen megelőlege zik. A hallgatók később fizetik vissza a kölcsönt, miután befejezték tanulmányaikat és többet ke resnek egy bizonyos összeghatárnál, amit jelen leg évi 15 ezer fontban szabtak meg. Emellett vehetnek fel további hiteleket is a kiadásaik fe-
dezésére, és ezeket a megelőlegezett tandíjjal együtt törleszthetik. 25 év után a végzett hallga tók esetleg még fennálló tartozását - azoknak a védelme érdekében, akik nem jutnak munkához vagy rosszul fizetett szakterületeken helyezked nek el - leírják. Egyesek bírálják azt az elgondolást, hogy bi zonyos egyetemek magasabb tandíjat szedhet nek másoknál. Azt állítják, hogy a magasabb presztízsű, híresebb egyetemek több bevételhez jutnak, melynek felhasználásával jobb oktatók ra, kutatókra és berendezésekre tehetnek szert, vagyis kétszintű rendszer alakulhat ki, és az ala77.4.
ábra
A
felsőoktatás
egy
fő
nappali
tervezett
állami
tagozatos
finanszírozása
hallgatóra
vetítve
A n g l i á b a n , 1989-2001 (1999/2000. évi á r a k o n )
Forrás: w w w . p l a n n i n g . e d . u k / p u b / E n g l i s h _ p u b l i c _ f u n d i n g . htm
c 17. FEJEZET
csonyabb jövedelmű családból érkező diákok az olcsóbb egyetemeket és a kevésbé költséges szak irányokat fogják választani. Az új felsőoktatási politika számos bírálója szerint a legtekintélye sebb egyetemeken nem fog sokáig fennmaradni a 3000 fontban meghatározott felső határ. A kormány erre a bírálatra azzal válaszolt, hogy kötelezettséget vállalt: legalábbis 2009-ig nem fogják emelni az éves tandíj 3000 fontban meg határozott felső határát, és az esetleges emelés hez még azután is a parlament mindkét házának hozzájárulására lesz szükség. Ezen kívül annak biztosítására, hogy egyetlen egyetem se kérhes sen magasabb tandíjakat anélkül, hogy kibővítené a felvételi lehetőségeket a munkásosztályból és az etnikai kisebbségekből érkező diákok előtt is, létrehozták az egyenlő hozzáférés hivatalát {Office for Fair Access, OFFA). Ismét különféle ösztöndíjakat rendszeresítettek a legszegényebb diákok számára, akiknek a tandíj jelentős részét elengedik. Megígérték továbbá, hogy a meghite lezett tandíjak rendszerét három év után felül vizsgálják.
A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel Mennyiben hasonlít a brit oktatási rendszer más országokéhoz, és miben tér el azoktól? A közvet len összehasonlítás meglehetősen nehéz, mert az egyes országok között mind a gyermekek által az iskolában töltött évek számát, mind pedig az ok tatási rendszer szerveződését tekintve igen nagy különbségek vannak. Az Egyesült Királyságban - a Gazdasági Együtt működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más gazdag országaival összehasonlítva - a legfiata labb gyermekek igen nagy hányada (a 3-4 éves korosztály 81 százaléka) vesz részt az oktatásban. Az Egyesült Királyság előkelő helyen áll az isko láztatás előtti korosztályhoz tartozó gyermekekre fordított oktatási költségek tekintetében is, ame lyek tanulónként és évenként 7595 dollárt tesz nek ki, míg az OECD-országok átlaga 4187 dollár. Ugyanakkor az elemi oktatás előtti szinten az egy pedagógusra jutó tanulók száma 27 - ez a legma gasabb arány az OECD-országok között, ahol az óvodás tanulók és a velük foglalkozó pedagógu sok átlagos aránya 15:1. Az elemi iskolákban az egy tanulóra jutó költ ségráfordítás valamivel alacsonyabb az OECDországok átlagánál. Másrészt azonban a tanulók hosszabb időt töltenek az iskolákban, mint más országokban: a 9-11 éves tanulók esetében pél dául ez Angliában 889 órát, Skóciában pedig
1000 órát jelent, ami jóval meghaladja az OECDországok 752, illetve 816 órás átlagát. Az Egye sült Királyság oktatási rendszerében az egy ok tatóra jutó diákok számaránya ezen a szinten is meglehetősen magas: 20:1, összehasonlítva az OECD 17:1 átlagos arányával. Az egy középiskolás diákra jutó 5933 dolláros költség ismét az OECD-átlag (6510 dollár) alatt van. Itt a tanár-diák arány 15:1, ami - eltérően az elemi iskoláktól - kissé meghaladja az OECD átlagos arányát (14:1). Angliában - összhangban a konzervatív kor mány 1979-től követett politikájával, majd az új munkáspárti kormányzat 1997 után érvényre ju tott törekvéseivel is, amelyeket fentebb (az 5 3 3 535. oldalon) mutattunk be - maguk az iskolák is viszonylag nagy szerepet töltenek be a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Egyes szá mítások szerint a felméréseket végző kutatók ál tal elemzett összes döntés 85 százalékát iskolai szinten hozták meg, összehasonlítva az OECD jó val alacsonyabb átlagával, ami ebben az esetben 42 százalékot jelent (OECD 2004). Hogyan viszonyulnak ezek a statisztikai ada tok az oktatási teljesítményhez, más hasonló or szágokéval összevetve? Az OECD tagországaiban a 15 éves korosztályban végzett nagyszabású felmérés, a PISA-program (Programme for Inter national Student Assessment) során úgy találták, hogy az Egyesült Királyság tinédzseréi az olvasás, a matematikai készségek és a tudományos isme retek terén más országok hasonló korú diákjaihoz képest meglehetősen jó teljesítményt nyújtanak (lásd a 17.1. táblázatot). Az olvasásban az angol diákok hasonló teljesítményt értek el, mint pél dául Ausztráliában, Japánban és Svédországban, és jelentősen jobban teljesítettek, mint Francia országban és Németországban. A 15 éves diákok ebben a tekintetben csupán két helyen, Finnor szágban és Kanadában értek el szignifikánsan jobb eredményt, mint Angliában (PISA 2000). Az angol diákok mind a matematikai, mind a tudományos ismeretekek terén lényegesen jobb teljesítményt produkáltak az OECD átlagánál és átlagosan 529, illetve 533 pontos eredményt ér tek el, ami közel áll az ausztráliai, kanadai, finn országi és új-zélandi diákokéhoz. Mindkét tárgy körben csupán a japán és a koreai tanulók értek el számottevően jobb eredményt, a természettu dományos tárgyakból pedig csak a Koreai Köztár saság tanulói mutattak fel jobb teljesítményt. Az angol diákok viszont ugyanezekben a tárgyakban jobbnak bizonyultak, mint például Dánia, Íror szág, az USA és Németország diákjai. Az olvasási készségek tekintetében Angliában a lányok szignifikánsan jobb eredményt értek el
OKTATÁS
77.7.
táblázat
A z o l v a s á s i , m a t e m a t i k a i és t u d o m á n y o s készségek r a n g s o r a a t i n é d z s e r e k k ö r é b e n , o r s z á g o n k é n t
(2002) Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, olvasási készségek
• Átlagos pontszám
Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, matematikai ismeretek
Átlagos pontszám
Országok az átlagos pontszámok csökkenő sorrendjében, t u d o m á n y o s ismeretek
Átlagos pontszám
Finnország
546
Japán
557
Koreai Köztársaság
552
Kanada
534
Koreai Köztársaság
547
Japán
550
Új-Zéland
529
Új-Zéland
537
Finnország
538
Ausztrália
528
Finnország
536
Anglia
533
Írország
527
Ausztrália
533
Egyesült Királyság
532
Koreai Köztársaság
525
Kanada
533
Kanada
529
Egyesült Királyság
523
Svájc
529
Új-Zéland
528
Anglia
523
Egyesült Királyság
529
Ausztrália
528
Japán
522
Anglia
529
Ausztria
519
Svédország
516
Belgium
520
Írország
513
Ausztria
507
Franciaország
517
Svédország
512
Belgium
507
Ausztria
515
Cseh Köztársaság
511
Izland
507
Dánia
514
Franciaország
500
Norvégia
505
Izland
514
Norvégia
500
Franciaország
505
Svédország
510
Egyesült Államok
499
Egyesült Államok
504
Írország
503
Magyarország
496
Dánia
497
Norvégia
499
Izland
496
Svájc
494
Cseh Köztársaság
498
Belgium
496
Spanyolország
493
Egyesült Államok
493
Svájc
496
Cseh Köztársaság
492
Németország
490
Spanyolország
491
Olaszország
487
Magyarország
488
Németország
487
Németország
484
Spanyolország
476
Lengyelország
483
Magyarország
480
Lengyelország
470
Dánia
481
Lengyelország
479
Olaszország
457
Olaszország
478
Görögország
474
Portugália
454
Görögország
461
Portugália
470
Görögország
447
Portugália
459
Luxemburg
441
Luxemburg
446
Luxemburg
443
Mexikó
422
Mexikó
387
Mexikó
422
OECD-országok átlaga
500
OECD-országok átlaga
500
OECD-országok átlaga
500
a fiúknál - ez az eltérés egyébként valamennyi részt vevő országra jellemző volt (a teljesítmé nyek nemek szerinti különbségeivel az Egyesült Királyság viszonylatában később, az 5 5 1 - 5 5 5 . oldalon részletesebben is foglalkozunk). A fiúk viszonylagos hátránya Angliában kisebb volt, mint a legtöbb más országban. A nemi különb ségek az általános értékelésben egy-egy ország jó vagy rossz teljesítményét illetően nem számítot tak jelzésértékűnek. A legkisebb különbségek a fiúk és a lányok között Koreában és Mexikóban mutatkoztak, Korea esetében hasonló pontszá mok mellett, mint Angliában, az olvasott szöveg megértése terén azonban Mexikó érte el a legala csonyabb pontszámokat valamennyi részt vevő ország közül. Matematikában és a tudományos
tárgyakban jóval kevésbé markánsak voltak a kü lönbségek, mint az olvasási kompetenciák tekin tetében. Angliában az előbbi tárgyakban a fiúk átlagosan kissé jobb teljesítményt produkáltak, mint a lányok, de a különbségek csekélyek vol tak (PISA 2000).
v
AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI Mint Shaun történetéből is láthattuk e fejezet bevezetésében, az oktatás és a társadalmi egyen lőtlenség szorosan összefügg egymással. Shaun szegény családból származott jött, és nem sike-
rült bejutnia abba az iskolába, ahová anyja sze rette volna járatni. Azután meg kellett küzdenie az előrejutásért az osztályban is, miközben a leg több barátját egyáltalán nem érdekelte a tanulás, sőt inkább ellenségesen viszonyultak a „strébe rekhez". Az alábbiakban áttekintünk számos kü lönböző megközelítést, amelyekkel a szocioló giai elméletek alkotói megkísérelték magyarázni a társadalmi egyenlőtlenségeket az oktatásban. Ezek kivétel nélkül az oktatásban, illetve azon keresztül megvalósuló „társadalmi újratermelő déssel" foglalkoznak, ám meglehetősen külön böző módokon. Ivan Illich az informális folya matok hatásait hangsúlyozza, amelyek a „rejtett tanterv" működése következtében végig kísérik az iskolai tanulmányokat; Basil Bernstein a nyelv fontosságára helyezi a hangsúlyt; Pierre Bourdieu elsősorban az iskolai, illetve otthoni kultu rális környezet közötti kapcsolatokat vizsgálja; Paul Willis pedig főként azokat a hatásokat elem zi, amelyeket a kulturális értékek gyakorolnak a diákok attitűdjeire az oktatással és a munkával kapcsolatban. A későbbi gondolkodók, akikkel itt foglalkozunk, Robin Usher és Richard Edwards - más-más módon - mindezeket a gondolatokat beépítették a maguk elméleti rendszerébe, de to vább is fejlesztették őket, figyelembe véve a kul túra változó világát és az identitásépítés komple xitását (beleértve a szexuális és etnikai identitást is) a modern világban. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy ezekben a különböző meg közelítésekben milyen fontos szerepet játszanak a kulturális kérdések.
Ivan Illich: a rejtett tanterv Ivan Illich ( 1 9 2 6 - 2 0 0 2 ) az egyik legvitatottabb szerző az oktatással kapcsolatos elméletek kidol gozói között. Illich bírálja a modern gazdasági fejlődést és olyan folyamatként írja le, amelynek során a korábban önellátó embereket megfosztják hagyományos képességeiktől. Ennek következté ben az emberek kénytelenek orvosokhoz fordul ni az egészségük, tanárokhoz az oktatásuk, a te levízióhoz a szórakoztatásuk és munkaadókhoz a megélhetésük biztosítása érdekében. / Illichnek az egészséggel kapcsolatos nézeteivel a 8., „Egészség, betegség és fogyatékosság" című fejezetben foglalkoztunk, a 2 1 1 - 2 1 3 . oldalon. Illich nem kevesebbet állít, mint hogy a kötelező oktatás egész rendszerét - amely ma már a vilá gon mindenütt elfogadott - meg kell kérdőjelezni (Illich 1973). Hangsúlyozza a gazdaság részéről
a fegyelem és a hierarchia iránt megnyilvánuló igények és az oktatás fejlődése közötti kapcso lat fontosságát". Véleménye szerint az iskolának négy alapvető feladata van: felügyeletet kell gya korolnia, el kell osztania az embereket a külön böző foglalkozási szerepek között, közvetítenie kell a domináns értékeket, valamint át kell adnia a társadalmilag jóváhagyott szakismereteket és tudást. Mivel kötelező iskolába járni, az iskolák olyan gyámkodó intézmények, amelyek a kora gyermekkor és a munkába állás között „távol tart ják a gyermekeket az utcától". A gyermekek sok mindent megtanulnak az is kolákban, aminek semmi köze sincs az órák hi vatalos tananyagához. Az iskolák- Illich kifeje zésével - passzív fogyasztásra, vagyis a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyermekeket, éppen az eszköztáruk, a fegyelem és parancsuralom természetéből adódóan. Ezt a leckét nem tudatosan tanítják: benne rejlik az iskolai eljárásokban és az iskolai szervezetben. A rejtett tanterv üzenete: a gyermekeknek az a dolguk az életben, hogy „tudják a helyüket és ott húzzák meg magukat" (Illich 1973). Illich a társadalom „iskolátlanítását" hirdeti. Ervelése szerint a kötelező oktatás viszonylag új keletű találmány, amit nem kell szükségszerűség nek tekintenünk. Mivel az iskolák a jelenlegi for májukban nem számolják fel az egyenlőségeket és nem fejlesztik az egyén kreatív képességeit, miért ne szüntethetnénk meg őket? Illich ezzel nem azt akarja mondani, hogy mindenféle oktatást el kell törölni. Az oktatásnak szerinte minden tanulni vágyó embert hozzá kell segítenie a tudás forrá saihoz, amelyekre szüksége van - bármikor, nem csak a gyermekkorban vagy a serdülőkorban. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné, hagy a tudás széles körben terjedjen és ne korlátozódjék a speciális szakemberekre. A tanulóknak nem szabad unifor mizált tanmenetet követniük, személyes válasz tásukra kell bízni, hogy mit akarnak tanulni. Hogy a gyakorlatban ez mit jelentene, az nem egészen világos. Az iskolák helyébe Illich külön féle oktatási kereteket javasol. A formális oktatás hoz szükséges ismeretforrásokat könyvtárakban, laboratóriumokban és információbankokban tá rolnák, amelyek bármely diáknak rendelkezésére állnának. „Kommunikációs hálózatokat" építe nének ki, amelyek mindenki számára közvetíte nék, hogy kik azok, akik már elsajátították a kí vánt szakismereteket, és azt is, hogy hajlandók-e azokat másokkal is megosztani vagy részt venni valamilyen kölcsönös tanulásban. A diákokat egyfajta „utalvánnyal" látnák el, amelynek fel mutatásával bármikor igénybe vehetnék az okta tási szolgáltatásokat.
OKTATÁS
543
Az írni-olvasni tudás helyzete világviszonylatban Az írni-olvasni tudás az oktatás alapja, nélküle az iskoláztatás nem valósulhatna meg. A nyugati országokban adottságnak vesszük, hogy az em berek nagy többsége tud írni-olvasni, ám - mint már említettük - ez új fejlemény a nyugati törté nelemben, és az előző korszakokban a lakosság nak csupán a töredéke ismerte valamilyen szinten a betűket. Egyes országokban ma is csak a lakosság cse kély kisebbsége rendelkezik bármilyen olvasás vagy íráskészséggel. Ez részben a kötelező okta tás hiányával magyarázható. Az analfabetizmus azonban még sok évig akkor sem csökkenhetne jelentős mértékben, ha az elemi iskolák létesítése lépést tudna tartani a népesség szaporodásának az ütemével, mert az analfabéták igen nagy ré sze felnőtt. Azoknak az abszolút száma, akik nem tudnak írni és olvasni, ténylegesen emelkedik. Az írástudatlanság - különösen a világ leg szegényebb országaiban - nem egyenlően oszlik meg a nemek között. A női írástudatlanság ma gas aránya szorosan összefügg a szegénységgel, a gyermekhalandósággal, a magas termékenységi arányokkal és a gazdaság alacsony fejlettségével. A hagyományos kulturális és gazdasági nyomás egymással összeadódva sok lányt kívül tart az is kolákon: a vidéki családok erősebben ragaszkod nak a hagyományokhoz és kevésbé támogatják a nők iskoláztatását. A nagycsaládokban azonban egyébként is igen költséges valamennyi gyermek oktatásáról gondoskodni, és így a lányok tanulá sát gyakran feláldozzák a fiúk taníttatása érde kében.
azonban általában kevésbé népszerűek, mint a kommerciális szórakoztató műsorok. A gyarmatosítás korszakában a gyarmati kor mányok meglehetősen bizonytalanul, sokszor ide-oda kapkodva kezelték a helyi lakosság ok tatását. A 20. századig a legtöbben úgy vélték, hogy a bennszülött népesség túlságosan primitív ahhoz, hogy érdemes legyen oktatni. Később az oktatást olyan módszernek tekintették, melynek révén a helyi eliteket érzékennyé lehet tenni az európai érdekek és az európai életmód elfoga dása iránt. Az eredmény azonban gyakran elége detlenség és lázadás lett, mivel a gyarmatosítás ellen fellépő nacionalista mozgalmak vezetőinek többsége a képzett elit soraiból került ki, és Eu rópában járt iskolába vagy egyetemre. Ezek a ve zetők első kézből szerzett tapasztalatok alapján tudták összevetni az európai országok demokra tikus intézményeit a demokrácia hiányával saját országukban. A gyarmatosítók által bevezetett oktatás rend szerint európai kultúrára orientált tantervekre épült és nem magukat a gyarmati térségeket szolgálta. A képzett afrikaiak a brit gyarmatokon ismerték Anglia királyait és királynőit, Shakespeare-t, Mil tont és az angol költőket olvasták, de szinte sem mit sem tudtak saját országuk történelméről vagy múltbeli kulturális teljesítményeiről. Ezt a helyze tet mindmáig nem tudták teljesen megváltoztatni a gyarmati világ letűnése óta bevezetett oktatási reformok sem.
Noha sok országban intézményesítettek az anal fabetizmus felszámolására irányuló programokat, ezek csupán csekély hozzájárulást jelentenek a világviszonylatban igen nagy léptékben megjele nő probléma megoldásához. Az oktatáshoz fel használhatók televízió- és rádióműsorok, valamint - ahol elérhetők - más elektronikus médiumok is, amelyek mintegy „átugorják" az írás-olvasási [ készségek megtanítását és az oktató programo kat közvetlenül a felnőttekhez juttathatják el, ezek
Az oktatási rendszer sok fejlődő országban - részint a lakosságnak csak egy kiváltságos ki sebbségére irányult gyarmati oktatás öröksé geként - „fejtetőre van állítva": a felsőoktatás aránytalanul fejlett az elemi és a középfokú ok tatáshoz képest. Ennek megfelelően létrejött egy túlképzett csoport, melynek tagjai, miután főis kolát vagy egyetemet végeznek, nem tudnak a szakmai képzettségüknek megfelelő fehérgallé ros állást találni. Az iparosodás alacsony szintjén a jobban fizetett állások többsége a kormányzati adminisztrációban adódik, de az igénylők vagy az
Merőben utópisztikus javaslatokról volna szó? Sokak szerint igen. Ám ha a fizetett munka idő tartama a jövőben valóban jelentősen rövidebb lesz vagy lényegesen átalakul, akkor Illich elgon dolásai már nem tűnnek annyira irreálisnak. Ha a fizetett munka szerepe csökkenne a társadalom életében, akkor az emberek valóban mindenfé le más dologgal is foglalkozhatnának a mai ér telemben vett „munka" helyett. Ezt feltételezve
Illich eszméinek igenis van értelmük. Az oktatás ekkor nemcsak az élet korai szakaszában végzett tanulmányok keretéül szolgálna a speciálisan ezt a célt szolgáló intézményekben, hanem mindig hozzáférhető volna bárki számára, aki élni kíván vele. Illichnek az 1970-es évek években született gondolatai az új kommunikációs technológiák el terjedésével ismét divatossá váltak. Mint láttuk,
\ 17. FEJEZET
arra érdemesek létszámához képest nincs elegen dő számú megfelelő pozíció. Az utóbbi években egyes fejlődő országok - felismerve a gyarmati időkből örökölt tantervek hiányosságait - a vidéki szegény lakosságot célba véve próbálják meg átszervezni oktatási program jaikat. Ezek a törekvések mindeddig korlátozott sikerrel jártak, mert a szükséges újítások meg valósításához általában nem áll rendelkezésre elegendő pénzügyi forrás. Ebből okulva néhány országban, például Indiában, önsegítő oktatási programokat kezdtek indítani. A közösségek a egyesek úgy vélik, hogy az internet és a számí tógépek képesek forradalmasítani az oktatást és csökkenteni az egyenlőtlenségeket.
Basil Bernstein: a nyelvi kódok Illichhez hasonlóan a szociológus Basil Berns tein ( 1 9 2 4 - 2 0 0 0 ) is nagy érdeklődést mutatott az iránt, hogy az oktatás miként termeli újra az egyenlőtlenségeket a társadalomban. Bernstein (1975) - a konfliktuselméletre támaszkodva (lásd a 3 7 - 3 8 . oldalon) - a nyelvi készségek elemzésén keresztül vizsgálta az egyenlőtlenségeket az ok tatásban. Az 1970-es években azt állította, hogy különböző háttérből érkező gyermekek különbö ző kódokat vagy beszédformákat sajátítanak el kora gyermekkorukban, amelyek azután befolyá solják az iskolai előmenetelüket. Nem a köznapi értelemben vett szókincs vagy a verbális képességek különbségeit vizsgálta, mivel ezek általában ismertek, hanem a szisz tematikus nyelvhasználatban a szegényebb és a gazdagabb gyermekek között mutatkozó különb ségeket. A munkásosztályhoz tartozó gyermekek beszédére Bernstein szerint egyfajta korlátozott kód használata jellemző. Ez annyit jelent, hogy a nyelvet sok kimondatlan előfeltevéssel együtt használják, amelyekről feltételezik, hogy hall gatóik ismerik őket. A korlátozott kód olyan be szédet eredményez, ami a munkásosztálybeli kö zösség vagy lakókörzet kulturális környezetéhez kötődik. A munkásosztály körében sok ember él erős családi vagy szomszédsági kultúrában, amelyben számos értéket és normát magától ér tetődőnek tekintenek, és nem törekednek azok nyelvi kifejezésére. A munkásosztálybeli szülők gyermekeiket közvetlenül, a viselkedés korrek cióját célzó jutalmak vagy büntetések segítségé vel szocializálják. A korlátozott kódban használt nyelv inkább gyakorlati dolgok közlésére, mint sem elvontabb gondolatok, folyamatok vagy vi
meglévő forrásaikra építenek, anélkül, hogy ma gasabb szintű finanszírozási igényeket támasz tanának. Az ilyen törekvések jegyében azokat, akik tudnak írni-olvasni és rendelkeznek bizonyos szakmai készségekkel, arra ösztönzik, hogy mint egy „inasként" vegyenek magukhoz másokat, akiket szabadidejükben taníthatnak. • Az írni-olvasni tudás és a fejlődés közötti kap csolatokkal foglalkoztunk a 11., „Globális egyenlőtlenségek" című fejezetben is, a 312. oldalon. szonyok megtárgyalására alkalmas. A korlátozott kód tehát a munkásosztálybeli családban felnövő gyermekek, illetve kortárs csoportjaik beszédére jellemző. A beszédet a csoport normái szabályoz zák anélkül, hogy bárki könnyedén meg tudná magyarázni, miért éppen azt a viselkedési mintát követi. A középosztálybeli gyermekek beszéde viszont Bernstein szerint egy kifinomultabb kód, vagy is olyan beszédstílus elsajátításával jár együtt, amelyben a szavak jelentését egyéníteni lehet az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A középosztálybeli gyermekek kevésbé kontex tustól függően tanulják meg használni a nyelvet, s ezért könnyebben tudnak általánosítani és el vont gondolatokat kifejezni. A középosztálybeli anyák gyermekük fegyelmezése során gyakran elmagyarázzák neki a viselkedésére adott reak ciójuk mögött meghúzódó okokat és elveket. Míg egy munkásosztálybeli anya esetleg egyszerűen azzal torkolja le túlságosan sok édességet kívánó gyermekét, hogy „Nem kapsz több édességet!", egy középosztálybeli anya valószínűleg elma gyarázza a gyermekének, hogy a túlságosan sok édesség árt az egészségének és a fogainak. Bernstein szerint azok a gyermekek, akik kifi nomultabb nyelvi kódokat sajátítottak el otthon, könnyebben megfelelnek a formális iskolai ok tatásban támasztott igényeknek, mint azok, akik csak korlátozott kódok birtokában vannak. Ez nem azt jelenti, hogy a munkásosztálybeli gyer mekek beszéde „alsóbbrendű" lenne, vagy hogy az általuk használt nyelvi kódok „hiányosak" lennének. Inkább arról van szó, hogy az a mód, ahogyan a beszédet használják, összeütközésbe kerül az iskola nyelvi kultúrájával. A kifinomult kódokat elsajátító tanulók könnyebben illeszked nek be az iskolai környezetbe. Bernstein elméletét alátámasztják bizonyos adatok, noha az elmélet érvényessége máig vi tatott. Joan Tough (1976) szintén tanulmányozta a munkásosztálybeli és a középosztálybeli gyer-
7 7.5. ábra Az í r n i - o l v a s n i t u d ó f e l n ő t t ( t i z e n ö t éves és i d ő s e b b ) l a k o s s á g a r á n y a v i l á g v i s z o n y l a t b a n
Forrás: UNDP 2 0 0 3 ( 2 0 0 1 . évi a d a t o k ) .
17. FEJEZET
A z o k a g y e r m e k e k , akik a viselkedésükkel k a p c s o l a t b a n m a g y a r á z a t o k a t kapnak, k ö n n y e b b e n képesek elsajátítani az iskolában használatos k i f i n o m u l t a b b nyelvi k ó d o k a t , a m i a t a n u l m á n y i siker kulcsát adja a k e z ü k b e .
mekek nyelvhasználatát, és jelentős különbsé geket talált köztük. Eredményei alátámasztják Bernsteinnek azt a tézisét, miszerint a munkás osztályba tartozó gyermekek általában ritkáb ban kapnak választ a kérdéseikre, és mások gon dolkodásmódját kevésbé magyarázzák el nekik. Egy későbbi kutatás eredményeként ugyanerre a következtetésre jutott Barbara Tizard és Martin Hughes is (1984). Bernstein nézeteinek segítségével megérthet jük, hogy bizonyos társadalmi-gazdasági háttér ből származó gyermekek miért nyújtanak „gyen ge teljesítményt" az iskolában. A korlátozott kód használatához a következő jellegzetes „tünete ket" szokás társítani, amelyek mindegyike csök kenti a gyermek iskolai esélyeit: 1. A gyermek valószínűleg csak korlátozott válaszokat kap otthon a kérdéseire, s ezért felte hetőleg kevésbé tájékozott és kevésbé kíváncsi a nagyvilágra, mint azok a kortársai, akik a kifino multabb kódot sajátították el. 2. A gyermek nehezen tudja értelmezni a ta nítás érzelemmentes és absztrakt nyelvezetét, és nehezebb számára az iskolai fegyelem általános alapelveinek betartása. 3. A gyermek valószínűleg sok mindent nem ért meg a tanár magyarázatából, mivel azt más nyelvi formában kapja meg, mint amihez hozzá
szokott. Ezzel a problémával esetleg úgy próbál megbirkózni, hogy lefordítja a tanár nyelvét arra a nyelvre, amelyet ismer - ekkor azonban éppen azokat az elvi összefüggéseket veszíti szem elől, amelyekkel a tanár próbálja megismertetni. 4. Noha a gyermeknek a begyakorlást vagy „magolást" igénylő tanulás esetleg nem okoz na gyobb nehézséget, az általánosítást vagy abszt rakt gondolkodást kívánó fogalmi különbségtéte leket csak igen nehezen tudja felfogni.
Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés A fenti háromféle elméleti megközelítés egyes téziseit leginkább a kulturális újratermelés fo galmában foglalhatjuk össze (Bourdieu-Passeron 1977; Bourdieu 1988, 2 0 0 2 ) . A kulturális újrater melés az a folyamat, melynek során az iskolák - más társadalmi intézményekkel együtt - gene rációkon át biztosítják a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek folyamatos fennmaradását. Ez a fogalom azokra az eszközökre hívja fel a figyel münket, amelyekkel az iskolák - a rejtett tanterv révén (lásd fentebb) - befolyásolják az értékek, attitűdök és szokások elsajátítását. Az iskolák megerősítik a tanulókban a kora gyermekkoruk-
OKTATÁS
ban elsajátított változatos kulturális értékeket és szemléletmódokat, majd az iskola elhagyása után ezek a rögzült értékek és életfelfogások egyesek nél korlátozzák az általuk megragadható lehető ségeket, míg mások életpályáját elősegítik. / Bourdieu-nek az osztály-hovatartozás és a tár sadalmi tőke összefüggéseire vonatkozó néze teivel részletesebben foglalkoztunk a 9., „Tár sadalmi rétegződés és osztály" című fejezetben, 256-258. oldalon. A nyelvhasználat Bernstein által azonosított mó dozatai kétségkívül olyan általánosabb kulturális különbségekhez köthetők, amelyek az eltérő ér dekeket és ízléseket is meghatározzák. Az alsóbb osztályok és különösen az etnikai kisebbségek köréből származó gyermekek olyan beszédmó dot és viselkedési formákat tanulnak meg ott hon, amelyek összeütközésbe kerülnek az isko lában elvártakkal. Az iskola fegyelmet kényszerít a diákra, a tanári tekintély az elméleti ismeretek megtanulását szorgalmazza. A munkásosztályból származó gyermekeknek sokkal komolyabb kul turális konfliktusokkal kell szembenézniük az iskolában, mint az előnyösebb háttérből érkező társaiknak. Az előbbiek valójában idegen kultu rális környezetben találják magukat, s ennélfog va nemcsak kevéssé törekednek a magas szintű iskolai teljesítményre, hanem - mint Bernstein állítja - megszokott beszédmódjuk és viselkedési mintáik sem egyeztethetők össze a tanárok elvá rásaival, még akkor sem, ha mindkét fél megtesz minden tőle telhetőt a kommunikáció érdekében. A gyermekek mindennap hosszú időt töltenek el az iskolában. Ottlétük alatt - ahogy Illich is rámutat - sokkal többet tanulnak meg, mint amit hivatalosan tanítanak nekik. Korán ízelítőt kap nak a munka világából: megtanulják, hogy pon tosnak kell lenniük, és szorgalmasan végre kell hajtaniuk az uralmon lévők által számukra kije lölt feladatokat.
A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről Széles körben elismert elemzést nyújt a kultu rális újratermelésről Paul Willis híres esettanul mánya, amit egy birminghami iskoláról készített (1977). Noha vizsgálatait három évtizeddel ez előtt végezte, ez a munkája mindmáig a szocioló giai kutatás egyik klasszikus példája maradt. A kutatás célja a kulturális újratermelés fo lyamatának feltárása volt, vagyis - Willis szavai val - annak kiderítése, hogy „a munkásosztályból
származó kölykök hogyan kerülnek munkásosz tálybeli állásokba". Az ^lsóbb osztályokból vagy valamelyik kisebbségből származó gyermekek sokak szerint egyszerűen arra a következtetés re jutnak iskolai tanulmányaik során, hogy a jól fizetett vagy magas presztízsű munkához „nem elég okosak", s ezért nem is törekednek erre. Más szóval, az iskolai kudarc ráébreszti őket saját korlátaikra, s mivel elfogadják „alsóbbrendűségüket", korlátozott előmeneteli lehetőségeket nyúj tó foglalkozást választanak maguknak. Willis kimutatta, hogy ez az értelmezés egyál talán nem fedi a valóságot, azt, ahogyan az em berek ténylegesen megélik és megtapasztalják a világot. A szegény kerületekből származó tanu lók az iskolában talán nem sok hasznát veszik az „utcai bölcsességnek", de annak az elsajátítása is legalább olyan kifinomult és bonyolult képes ségeket igényel, mint az iskolai tananyagé. Alig ha van olyan gyermek, aki ilyen gondolatokkal hagyná el az iskolát: „Annyira buta vagyok, hogy legjobb lesz, ha ládákat rakodok egész nap vala mi gyárban." Ha a hátrányos környezetből szár mazó fiatalok alantas munkákat vállalnak anél kül, hogy emiatt egész életükben frusztráltak lennének, akkor ebben más tényezők játszanak szerepet. Willis kiválasztott egy fiúcsoportot az iskolán belül, és sok időt töltött velük. A banda tagjai, akik „vagányoknak" nevezték magukat, fehér fiúk voltak, de az iskolába sok nyugat-indiai és ázsiai gyermek is járt. Willis úgy látta, hogy a „vagá nyok" világosan és érzékenyen átlátták az iskola parancsuralmi rendszerét, csakhogy ismereteiket nem arra használták, hogy betagolódjanak ebbe a rendszerbe, hanem arra, hogy szembeszálljanak vele. Az iskolát idegen környezetnek tekintették, de olyan világként fogták fel, amit a saját céljaik nak megfelelően manipulálhatnak. Örömüket lelték a tanárokkal való állandó konfliktusokban, és számtalan kisebb csínyt követtek el. Meg tud ták találni a tanári tekintély gyenge pontjait, és érzékenyen rátapintottak a tanárok személyisé gének sebezhető szegmenseire is. Az órákon a gyermekektől elvárták, hogy csendben, nyugodtan üljenek és a tananyaggal foglalkozzanak. A „vagányok" viszont állandóan izegtek-mozogtak, azokat a pillanatokat kivéve, amikor a tanár tekintete rászegeződött valamelyi kükre. Folyton sugdolóztak, és nyíltan is olyan megjegyzéseket tettek, amelyek a fegyelmezet lenség határát súrolták, de még ki lehetett ma gyarázni őket, ha a tanár rákérdezett a dologra. A „vagányok" tudták, hogy a munka nagyjából olyan lesz, mint az iskola, mégis nagyon várták már. A munkába állás kapcsán nem arra vágytak,
17. FEJEZET
Tanulás vagy fizikai m u n k a : a „ m a c s ó k " Több mint két évtizeddel azután, hogy Willis a „vagányok" viselt dolgait vizsgálta Birmingham ben, egy másik szociológus, Máirtín Mac an Ghaill a West Midlands régióban levő Parnell is kolában mérte fel a munkásosztályból származó fiúk életvilágát (1994). Mac an Ghaillt különösen az érdekelte, hogy a fiú tanulók hogyan alakítják ki férfiasságuk speciális megnyilvánulási formáit a férfivá éréshez vezető útjuk során. Beszámolója nagy hatással volt Diane Reay-re, akinek a Shaun iskolaváltásáról szóló beszámolójával kezdtük ezt a fejezetet. Mac an Ghaill meg akarta érte ni, hogy a munkásosztálybeli fiúk az 1990-es évek elején hogyan értékelték jövőbeli kilátásaikat és a felnőtt életbe való beilleszkedésük majdani le hetőségeit. A Parnell iskolába járó fiúk - eltérően Willis „vagányaitól" - a környezetükben levő nagyfokú munkanélküliség árnyékában nőttek fel, amikor a régióban összeomlott a feldolgozó ipari alapstruktúra és csökkentek a fiataloknak juttatott állami támogatások. Mac an Ghaill úgy találta, hogy a felnőtt korba való átmenet a Parnell iskolába járó serdülő fiúk esetében sokkal több problémával járt, mint Wil lis vagányai számára 25 évvel korábban. Az isko lától nem vezetett többé világosan áttekinthető út a fizetett munkáig. A fiúk közül sokan úgy lát ták, hogy az iskola után továbbra is függőség vár rájuk, elsősorban a családjuktól, de a „hasznave hetetlen" állami továbbképzési programoktól és a bizonytalan munkaerőpiactól is, ami nem ked vez a fiatal fizikai dolgozóknak. A diákok körében általános bizonytalanság uralkodott azt illetően,
hogy az oktatás valójában mennyire játszik fon tos szerepet a jövőjük szempontjából. Ez a bi zonytalanság az iskolával kapcsolatban igen vál tozatos reakciókban nyilvánult meg: a fiúbandák egyes tagjai a továbbtanulásra vagy „új vállalko zások" indítására készülve próbálták megtalálni a felfelé irányuló mobilitás útját a maguk számára, mások azonban kifejezetten ellenségesen léptek fel az iskolarendszerrel szemben. Mac an Ghaill négy különböző csoportot vizsgált az iskolában, amelyek közül a „macsók" alkották a leginkább hagyományosnak tekinthető munkásosztálybeli közösséget. Ezek a fiúk akkor kovácsolódtak öszsze bandává, amikor a tinédzser korba lépve a ké pességeik alapján történő „besoroláskor" minden tantárgyban a legalsó szintekre kerültek. Attitűd jük az oktatással szemben nyíltan ellenséges volt: az iskolát mindannyian egy olyan tekintélyelvű rendszer részeként fogták fel, ami értelmetlen ta nulmányi követelményeket támaszt a fogságába esett diákokkal szemben. Míg Willis „vagányai" megtalálták a módját annak, hogy az iskolai kör nyezetet a saját hasznukra fordítsák, a „macsók" bizalmatlanok voltak és dacosan szembefordul tak a rendszerrel. A Parnell iskola vezetői a „macsókat" tekintet ték a legveszélyesebb csoportnak a iskolában. A tanárokat arra ösztönözték, hogy szigorúbban kezeljék őket, mint más diákokat. A férfiasságnak a munkásosztályra jellemző szimbolikus kifejező dési formái - például bizonyos hajviselet, bizo nyos fajta öltözék vagy fülbevalók viselése - tiltva voltak számukra. A tanárok szigorú felügyelet.
OKTATÁS
folytonos megfigyelés alatt tartották őket az isko la egész területén. Állandóan fegyelmezték őket, és a fiúk minden adandó alkalommal megkapták a rendreutasítást: „Nézz rám, fiam, amikor hoz zád beszélek!" „Tisztességesen járj a folyosón!" A „macsók" számára a középiskola jelentette az „inaséveket", melyek során megtanultak ke ménynek lenni. Az iskolában nem a három alap készség (olvasás, írás és számolás), hanem inkább a három vagány virtus (verekedés, csajozás és futball) elsajátítására törekedtek. A macsó fiúk társadalmi világában a „haverokkal való törő dés" és az „összetartás" volt a legfőbb érték. Az iskola ugyanolyan hadszíntérnek számított, mint az utca. A macsó fiúk nemcsak a rendőrökre, ha nem a tanárokra is nyílt megvetéssel tekintettek, és meg voltak győződve róla, hogy ők jelentik a konfliktusok fő forrását az iskolán belül. Nem vol tak hajlandók elfogadni a tanárok tekintélyét az iskolai környezetben, és úgy érezték, hogy állan dóan „ki vannak pécézve", ők a fegyelmezés és a megszégyenítés céltáblái. Willis „vagányaihoz" hasonlóan ezek a macsó fiúk is alsóbbrendű, nőies vonásokat társítottak a tanuláshoz, és különösen a jó tanulmányi telje sítményekhez. Azokat a társaikat, akik kiváló ta nulmányi eredményeket értek el, „kockafejű stré bereknek" nevezték. A házifeladatok elvégzését hogy a munkájuk közvetlenül ki fogja elégíteni ókét, hanem pénzt. Korántsem kisebbrendűségi érzésből fogadták el a kínálkozó munkafeladato kat - gumiszerelést, szőnyegpadlózást, vízveze ték-szerelést, festést-mázolást -, amelyeket elvál laltak. Éppen ellenkezőleg: elsöprő erejű önbiza lommal, fensőbbségesen közeledtek a munkához, ahogy az iskolához is. Élvezték a munkával járó felnőtt státust, a „karrier" azonban nem érdekelte őket. Willis rámutat, hogy a kékgalléros munka világában gyakran ugyanolyan kulturális jegyek figyelhetők meg, mint amilyeneket a „vagányok" a maguk iskolaellenes kultúrájában kifejlesztet tek: ehhez a világhoz is hozzátartoznak az ugratások, a frappáns megjegyzések és visszavágások, és szükség esetén a felettesek kijátszására irányu ló akciók. A valamikori „vagányok" életük során csak később kezdhetik úgy látni önmagukat, hogy a fáradságos, sokszor unalmas és rosszul fi zetett munka csapdájába estek. Amikor családot alapítanak, utólag talán az iskolában látják a ki törés egyetlen, soha vissza nem térő lehetőségét. Ám amikor ezt a felismerést megpróbálják átadni a gyermekeiknek is, éppúgy kudarcot vallanak, mint ahogy egykor a saját szüleik kudarcot val lottak ővelük.
férfiakhoz méltatlan elfoglaltságként kapásból elutasították. Ahogy az egyik fiú, Leon kifejezte: „Azok a dolgok, amiket itt kell csinálni, lányoknak valók. Ez nem igazi munka, csak kölykökhöz illő. A tanárok megpróbálnak leíratni velünk minden félét arról, hogyan érezzük magunkat, de rohadtul semmi közük hozzá!" (Mac an Ghaill 1994, 59. o.) Mac an Ghaill munkája világosan megmutatja, hogy ezek a macsó fiúk - más kortárscsoportok fiú tagjainál talán még inkább - egyfajta „férfias sági válságot" éltek át, mégpedig azért, mert a munkásosztálybeli hagyományos normák alapján aktívan felvettek egy olyan „idejét múlta" férfias attitűdöt, ami a fizetett fizikai munka megbecsü lése köré épült, és ezt egy olyan időszakban tet ték, amikor a fizikai munka terén gyakorlatilag megszűnt a biztos jövő. Mac an Ghaill szerint a macsó fiúk továbbra is a „teljes foglalkoztatott ságról" álmodoztak a társadalomban, amit apáik és nagybátyáik megéltek. Noha viselkedésük bi zonyos vonásai hiperférfiasként jelentek meg, ugyanakkor ezért védekező jellegűek is voltak és közvetlenül egy korábbi generációktól örökölt munkásosztálybeli világfelfogásból fakadtak. / A férfias vonások kialakulásával a 72., „Szexua litás és társadalmi nem" című fejezetben fog lalkoztunk, a 3 5 9 - 3 6 3 . oldalon.
Az oktatás posztmodern megközelítései Az 1990-es években sok szociológus kezdett kiáb rándulni a társadalmi konfliktusok elméleteiből, és a posztmodernizmus felé fordult (a posztmo dernizmus eszméit a 4. fejezetben mutattuk be, a 1 0 3 - 1 0 5 . oldalon). Arra nézve, hogy a poszt modernizmus mit jelent az oktatás szempontjá ból, Robin Usher és Richard Edwards brit szocio lógusok munkássága nyújt eligazítást. Usher és Edwards az oktatás funkcionalista és konfliktus elméleteken alapuló megközelítéseit a „moder nista" gondolkodás körébe sorolják, mert ezek az elméletek elfogadják azt a „metanarratívát", hogy az oktatás a modern kor előtti babonák helyett a racionális világlátást terjeszti. Az oktatás ilyen felfogásában kimondatlanul benne foglaltatik a haladásba vetett hit is: az oktatás képessé teszi az egyéneket a szabad és racionális gondolkodásra, ami lehetővé teszi a társadalmi haladást és az újí tásokat. Posztmodern gondolkodóként Usher és Edwards elutasítják ezt a metanarratívát. Szkep tikusak azzal az állítással kapcsolatban, hogy a tudomány és az ész minden emberi problémára választ adhat, és hogy létezhet bármiféle „egye düli igazság". Nem látják indokoltnak, hogy bizo-
17. FEJEZET
nyos tanterveket helyesebb lenne oktatni, mint másokat, és azt sem látják be, hogy egyes tantár gyak miért lennének fontosabbak másoknál. Usher és Edwards bírálata a modern oktatásról a következő kérdés feltevéséhez vezet: „Milyen lenne az igazán posztmodern oktatási rendszer?" Noha többféle lehetőséget megvizsgálnak, szá mukra egy olyan rendszer kifejlődése a legvon zóbb alternatíva, ami elfogadja a posztmodern gondolkodók eszmevilágában központi szerepet játszó kulturális pluralizmust és sokféleséget. Egy ilyen rendszer szabadságot adna az egyének számára saját tanulmányi programjuk kialakítá sához az egész életen át tartó tanulás során, és utat engedne a kulturális különbségek érvénye sülésének (Usher-Edwards 1994). A következőkben az egyenlőtlenségek szerepé vel foglalkozunk az oktatásban, beleértve a faji, etnikai és osztálykülönbségeket, majd folytatjuk a tanulmányi teljesítményekkel kapcsolatos el méletek elemzését.
EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS A formális tantervek az iskolákban - a játékok ban való részvételtől eltekintve - ma már szisz tematikus módon nem tesznek többé semmiféle különbséget a fiúk és a lányok között. Vannak azonban különféle más lehetőségek is a nemek
közötti különbségek érvényesülésére az oktatás ban. Ezek közé tartoznak többek között a taná rok elvárásai, az iskolai szertartások és az Illich által megvilágított rejtett tanterv más aspek tusai. Noha a szabályok fokozatosan lazulnak, ma is vannak még olyan jellegű szabályozások, amelyek például megkövetelhetik a lányoktól, hogy az iskolában csak szoknyát vagy hagyo mányos ruhákat viseljenek: ezek illusztrálják a legnyilvánvalóbb módon a nemi alapon történő megkülönböztetéseket, és következményeik túl mutatnak a puszta megjelenésen. A rájuk kényszerített „nőies" öltözködés miatt a lányoknak kisebb a szabadságuk, nem ülhetnek kényelmes pózokban, ki vannak zárva a durvább vagy adott esetben bukfencezéssel együtt járó játékokból, és néha hiába szeretnének, nem rohanhatnak olyan gyorsan, amennyire csak tudnak. Az iskolai tankönyvek - noha ezek is változ nak - szintén segítenek állandósítani a nemek kel kapcsolatban rögzült társadalmi sztereotí piákat. Egészen a legutóbbi időkig igen gyako ri volt az elemi iskolai tankönyvekben, hogy a fiúkat kezdeményező és független egyéniségként ábrázolták, míg a lányokat - ha egyáltalán meg jelentek - inkább csak fivéreik viselt dolgainak passzív szemlélőiként mutatták be. A kifejezet ten lányok számára írt történetekben is gyakran előfordulnak kalandos elemek, de ezek rendsze rint a háztartási vagy iskolai környezetben zaj-
7 7.6. á b r a A 2 0 0 1 / 2 0 0 2 t a n é v b e n e m e l t s z i n t ű é r e t t s é g i v a g y azzal e g y e n é r t é k ű v i z s g á t t e t t d i á kok megoszlása az Egyesült Királyságban,3 t a n t á r g y c s o p o r t o k szerint (százalékban) Férfiak
Nők
Fizika Számítástechnika Közgazdaságtan Testnevelés Matematika Üzleti-vállalkozási ismeretek Történelem Biológiai tudományok Képző- és iparművészet Modern nyelvek Angol irodalomb Társadalomtudományok" Vallási tanulmányok Háztartási gazdaságtan Összesen 20
40
60
80
100
Százalék a
b
Az iskolákba és t o v á b b k é p z ő i n t é z m é n y e k b e b e i r a t k o z o t t 1 6 - 1 8 éves k o r ú t a n u l ó k a t a n é v kezdetén A n g l i á b a n és Észak-Írországban, v a l a m i n t a 17 éves k o r ú a k W a l e s b e n . Skóciában a t a n u l ó k á l t a l á b a n egy évvel k o r á b b a n lépnek be a középiskolákba, i t t az a d a t o k az 5. és 6. osztályos d i á k o k r a v o n a t k o z n a k . Csak A n g l i a és Wales.
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.
OKTATÁS
A lányok ma j o b b t e l j e s í t m é n y t n y ú j t a n a k a f i ú k n á l az o k t a t á s m i n d e n szintjén és a l e g t ö b b t a n t á r g y b a n .
ló intrikák vagy rejtélyek formáját öltik. A fiúk kalandos történetei sokkal szélesebb körben mo zognak, olyan hősöket felvonultatva, akik távoli helyekre utaznak vagy más módokon mutatják ki bátorságukat és függetlenségüket. Középiskolai szinten a legtöbb tudományos tárgyú és matema tikai tankönyvben szinte teljesen láthatatlanok a nők, ami állandósítja azt a nézetet, hogy ezek fér fiaknak való tárgyak. A nemi különbségek az oktatásban akkor vál nak különösen szembetűnővé, ha a tantárgyvá lasztást vizsgáljuk az iskolákban. Igen gyakori az a felfogás, hogy bizonyos tárgyak jobban meg felelnek a fiúk, illetve a lányok számára. Becky Francis szociológus azt állítja, hogy a lányok na gyobb valószínűséggel éreznek ösztönzést a tan anyagban kevésbé fontosnak tekintett tárgyak ta nulására, mint a fiúk (Francis 2000). Ez minden bizonnyal markáns különbséget jelent a válasz tott tárgyak tekintetében. A 2001/2002 tanévben az Egyesült Királyságban fizikából és számítás technikából emelt szintű érettségire (vagy azzal egyenértékű más vizsga letételére) vállalkozó 16 és 18 év közötti diák 75 százaléka fiú volt, és a fiúk alkották a többséget (60 százalék) a hasonló szintű matematikai vizsgákra jelentkezők között is. Ehhez képest a társadalomtudományokból és angol irodalomból hasonló vizsgát tett tanulók
70 százaléka, valamint a „háztartási gazdaságtan" elnevezésű tantárgyból vizsgázók 95 százaléka lány volt. A különbségeket a 17.6. ábra mutatja.
Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint Az iskolai tanulmányi eredmények tekintetében a lányok sok éven keresztül átlagosan jobban tel jesítettek a fiúknál, egészen a középiskolai okta tás középső éveiig. Azután viszont lemaradtak: a 16 és 18 éves korban letett vizsgákon és az egye temen a fiúk jobb teljesítményt mutattak fel. Az 1980-as évek végéig a lányok ritkábban tették le az egyetemi felvételhez szükséges három tárgy ból az emelt szintű érettségit, és kisebb létszám ban iratkoztak be felsőoktatási intézményekbe. A feminista kutatók - érzékenyen az ilyen egyen lőtlenségekre - számos fontos vizsgálatot végez tek arra nézve, hogy a nemi hovatartozás hogyan befolyásolja a tanulási folyamatot. Úgy találták, hogy az iskolai tantervekben gyakran a férfiak dominálnak, és hogy a tanárok több figyelmet szentelnek az osztálytermekben a fiúknak, mint a lányoknak. A nemi kérdésről folyó vita azonban az utóbbi években drámai fordulatot vett. Ma az „alultelje-
17. FEJEZET
77.2. táblázat Az elvárt vagy annál jobb eredménye ket elérő tanulók százalékos aránya Angliában, korcsoportok, tantárgyak és nemek szerinti bontásban (2004) Tanári értékelés
Teszteredmények
Fiúk
Lányok
Fiúk
Lányok
81
89
81
89
5-7 évesek Angol Olvasás írás
78
88
76
87
Matematika
88
91
89
92
Tudományos tárgyak
88
91
Angol
69
80
72
83
Matematika
75
76
74
74
Tudományos tárgyak
82
84
86
86
Angol
62
77
64
77
Matematika
72
76
72
74
Tudományos tárgyak
69
72
65
67
7-7 7 évesek
7 7-74 évesek
Forrás: Social Trends, 35. 2005, 38. o. sítő fiúk" problémája lett az egyik legfőbb téma a pedagógusok és a döntéshozók körében folyó vitákban egyaránt. Az 1990-es évek eleje óta a lányok a brit oktatási rendszer valamennyi terü letén és valamennyi szintjén következetesen túl szárnyalják a fiúk teljesítményét (ahogy a 27.2. táblázat és a 27.7. ábra mutatja). Hasonló ered ményeket jelentettek Amerikából is. A fiatal nők az Egyesült Államokban nagyobb valószínűség gel folytatják tovább iskolai tanulmányaikat és
nagyobb arányban részesülnek főiskolai és egye temi oktatásban. A „gyengélkedő fiúk" problémáját nagy gond dal kezelik, mert úgy tekintik, hogy kapcsolatban áll számos olyan nagyobb társadalmi problémá val, mint például a bűnözés, a munkanélküliség, a kábítószer-élvezet és az egyszülős családok számának növekedése. Ezek a tényezők egymás sal kombinálódva hozzák létre azt a „férfiasság válságaként" leírt jelenséget, amivel a 22. fejezet ben foglalkoztunk ( 3 5 9 - 3 6 3 . o.), és amire fentebb Máirtín Mac an Ghaill is rámutatott. Azok a fiúk, akik korán elhagyják az iskolát vagy gyenge ta nulmányi eredményeket érnek el, kisebb valószí nűséggel találnak jó munkahelyet, és ritkábban teremtenek stabil családot. Ahogy Nagy-Britan nia gazdasági profilja folyamatosan változik, egy re kevesebb szakképzettséget nem igénylő, egy szerű fizikai munkát jelentő állás lesz elérhető a gyenge oktatási háttérrel rendelkező fiatal férfiak számára. Ugyanakkor a gyorsan növekvő szolgál tatási szektorban újonnan létrejövő munkahe lyek igen nagy részét - akár 70 százalékát - nők töltik be.
A
nemek közti különbségek magyarázata
A teljesítmények nemek szerinti megoszlásában bekövetkezett fordulatra vonatkozóan az elmúlt évtized során számos különböző magyarázat született. Az egyik tényező, amit számításba kell venni a lányok iskolai teljesítményének magya rázatakor, a nőmozgalmak hatása a nők önbecsü lésére és önmaguk elé állított követelményeire.
77.7. ábra A fiúk és lányok tanulmányi teljesítménye közötti különbségek az Egyesült Királyságban, 19922003 Az öt vagy több érettségi tárgyból A*-C vagy ezekkel egyenértékű eredményt elérő tanulók aránya
A két vagy több tárgyból emelt szintű érettségit vagy azzal egyenértékű vizsgát letett tanulók aránya
Í5 40
1992/1993
1995/1996
Forrás: ONS 2004c, 5. o.
1998/1999
2001/2002
1992/1993
1995/1996
1998/1999
2001/2002
OKTATÁS
17.8. ábra A iskolai végzettség nemek szerinti százalé kos megoszlása a 25-29 éves korosztályban az Egyesült Államokban (egyes kiválasztott évek, 1971-2003) Középiskolai vagy magasabb végzettség: férfiak Középiskolai vagy magasabb végzettség: nők Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: férfiak Be nem fejezett főiskolai vagy egyetemi tanulmányok: nők Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: férfiak Felsőfokú alapképzés vagy magasabb végzettség: nők
T - m o i o o m c o r ^ c o a i O T - c N c * } h-l— 0 5 0
C0C0 5 0 )
05 0
)
05 0
05 0 0
05 05 ) 0 0
0
0
)
5
0
O
0
O
0
O 0
O
forrás; Child Trends >www.childtrendsdatabank.org/ pdf/6_PDG.pdf<. A ma iskolába járó lányok többsége dolgozó nők kel körülvéve nőtt fel: közülük igen soknak az édesanyja is az otthonon kívül tölt be valamilyen állást. Az ilyen pozitív szerepmodellek jelenléte a lányok környezetében növeli saját karrierlehe tőségeik tudatosodását és megkérdőjelezi a nő mint háztartásbeli hagyományos sztereotípiáját. A feminizmus egy másik eredménye az, hogy a pedagógusok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nemek közötti diszkrimináció megszüntetésére az oktatási rendszeren belül. Az utóbbi években sok iskola lépéseket tett a nemi sztereotípiák el kerülésére az osztálytermekben, arra bátorítva a lányokat, hogy próbálkozzanak a hagyományo san „fiúknak való" tárgyakkal is, és azokat az ok tatási anyagokat részesítve előnyben, amelyek mentesek a nemi előítéletektől. Egyes elméletek úgy magyarázzák a nemek kö zötti különbségeket, hogy a fiúk és a lányok tanu lási stílusa között fennálló eltérésekre helyezik a hangsúlyt. A lányokat gyakran összeszedettebb nek és motiváltabbnak tekintik, mint a fiúkat,
akiknél korábban serdülnek. Korábbi „érésük" egyik megnyilvánulásaként a lányok hajlamosak jobban kötődni egymáshoz, többet beszélgetnek és általában többet használják fel verbális készsé geiket. Ugyanakkor a fiúk - a sport, a számítógé pes játékok és az iskolaudvaron, utcán való csel lengés útján - aktívabb módon szocializálódnak, és hajlamosak a fegyelmet bomlasztó viselkedésre az osztálytermekben. Úgy tűnik, hogy ezeket az általános viselkedési mintákat azok a tanárok is megerősítik az iskolákban, akik esetleg keveseb bet várnak el a fiúktól, mint a lányoktól, és a fiúk fegyelmezetlenkedéseinek azzal próbálják elejét venni, hogy több figyelmet szentelnek nekik. Egy másik gondolatmenet a „vagánykodásra" koncentrál, az attitűdök és külsődleges megnyil vánulások olyan készletét értve ez alatt a fiú ta nulók nagy részénél, ami iskola- és tanuláselle nes beállítódást tükröz: ezeket az elméleteket a Paul Willis és Máirtín Mac an Ghaill vizsgálatai támasztják alá, amelyeket fentebb a 5 4 7 - 5 4 9 . ol dalon tárgyaltunk. A lemorzsolódás és a csavar gás, iskolakerülés magas aránya a fiúk körében sokak szerint abban a felfogásban gyökerezik, hogy a tanulás nem „menő" vagy „vagány" dolog. 1998-ban az akkori oktatási miniszter, Stephen Byers kijelentette: „Fel kell vennünk a harcot azzal a vagánykodó, tanulásellenes kultúrával, amelyet az utóbbi években engedtek kifejlődni, és nem szabad egyszerű vállrándítással beletö rődnünk abba, hogy a fiúk már csak ilyenek és mindig is ilyenek lesznek."
A tanulmányi teljesítmény és a nemi hovatartozás összefüggései Egyes kutatók fölöslegesnek tartják, hogy ma olyan nagy figyelmet - és olyan sok erőforrást - fordíta nak az „alulteljesítő" fiúk problémájára. Szerin tük inkább a nyelvi készségek területén alakul ki olyan szakadék a nemek között, ami megtalálható mindenütt a világon. Az olyasféle különbségek, amelyeket a fiúk „egészséges lustaságának" szok tak tulajdonítani, manapság vitákat provokálna, és elkeseredett kísérletek folynak a fiúk eredmé nyeinek javítására, miközben gomba módra sza porodnak az országos teljesítménycélok, külön féle rangsorolási listák és táblázatok, valamint a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok és kész ségfelmérések, amelyek mindenki számára megismerhetően nyilvánosságra hozzák a különbsé geket. Az „egyenlő eredmények" elérése az okta tásban elsőrendű prioritássá vált. Mindez a sok figyelem, amit a fiúkra fordíta nak - állítják a kritikusok - csupán arra szolgál,
m hogy elrejtse az egyenlőtlenség más formáit az oktatáson belül. Noha a lányok előretörtek szá mos területen, még mindig kevésbé hajlamosak a technológia, a természettudomány és általában a műszaki szakmák területén befutható életpá lyákra felkészítő iskolai tantárgyak választására. A fiúk 11 éves koruk körül előnyre tesznek szert a természettudományos tárgyakban, és tovább ra is felülmúlják a lányokat egészen az egyetemi évekig az olyan tárgyakban, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzet körülményei között igen fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés szem pontjából, például a kémiában és a számítógép tudományban továbbra is a fiúk dominálnak. Bár a nők nagyobb számban lépnek be a felsőokta tásba, a munkaerőpiacon továbbra is hátrányos helyzetben vannak a férfiakhoz képest, ugyan olyan szintű képesítések birtokában is (Epstein 1998). Egyes kutatók álláspontja szerint a társadal mi háttér és az etnikai hovatartozás tényezői na gyobb egyenlőtlenségeket hoznak létre az oktatási rendszerben, mint a nemi különbségek. A diákok tanulmányi eredményeinek társadalmi osztályok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legfelső szintű, magasan képzett szakemberek gyermekei nek 70 százaléka öt vagy több tárgyból teszi le az érettségit, míg a munkásosztálybeli szülők gyer mekeinek csak 14 százaléka éri el ezt a szintet. A „gyengélkedő fiúk" problémájára koncentrálni
félrevezető lehet - állítják a kritikusok -, mivel továbbra is túlnyomórészt férfiak töltik be a ha talmi pozíciókat a társadalomban. A munkásosz tálybeli fiúk „alulteljesítése" inkább a társalmi hátterükből eredő hátrányokkal, mintsem a nemi hovatartozásukkal függ össze.
A nemek szerepe a felsőoktatásban Mint fentebb is láttuk ( 5 3 5 - 5 4 0 . o.), az utóbbi év tizedekben jelentős növekedés ment végbe a fel sőoktatásban részt vevő diákok számában. A fel sőoktatás bővülésének egyik jelentős vonása a női hallgatók számának növekedése. A 2001/2002. tanévben a nappali tagozaton, valamint a levele ző és más formákban tanuló diákok 56 százaléka volt nő. Ez éppen a fordítottja a néhány évtized del korábbi helyzetnek, amikor a férfi hallgatók száma még jóval meghaladta a nőkét (lásd a 17.9. ábrát). A 2001/2002. tanévben hatszor annyi férfi vett részt a felsőoktatásban, mint az 1970/1971es tanévben, míg a férfi hallgatók száma ugyan ebben az időszakban csak két és félszeresére emelkedett. A nőszervezetek Nagy-Britanniában és másutt is gyakran intéztek támadást az iskolákban és a felsőoktatásban megnyilvánuló nemi diszkriminá ció ellen. A nők még mindig erősen alulreprezen táltak a főiskolák és egyetemek oktatói karában,
17.9. ábra A felsőoktatásban tanuló diákok nemek szerinti megoszlása, 1970-2002 •
Nappali tagozatos férfi hallgatók
—•— Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló férfi hallgatók A
Nappali tagozatos női hallgatók
X
Levelező tagozaton és távoktatási formákban tanuló női hallgatók
700
1970-1971
1980-1981
Forrás: Social Trends, 3 4 . 2 0 0 4 , 4 4 . o.
1990-1991
2001-2002
OKTATÁS
különösen a vezető állásokban. A 2002/2003-as tanévben - noha a tanári kar 39 százalékát nők alkották - a vezető professzori és kutatói pozí cióknak csupán 26 százalékát töltötték be nők: az összesen 1860 női professzor alig több, mint 14 százalékát tette ki a professzori kar teljes lét számának. A felsőoktatásban is megnyilvánul azonban a nagyobb nemi egyenlőség irányába mutató trend. Az itt idézett adatok a női oktatók és kutatók részarányában 5,7 százalékos növe kedést, a női professzorok arányában pedig 10,4 százalékos ugrást jelentenek az előző évhez ké pest (HESA 2004). Miközben a felsőoktatási intézményekben a férfiak több vezető pozíciót töltenek be, a nőket általában jelentős mértékben rosszabbul fizetik. Egy friss felmérés szerint a nők átlagos fizeté se az Egyesült Királyság valamennyi egyetemén alacsonyabb a férfiakénál. A nők évente átlago san ötezer fonttal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a fizetéskülönbségek egyes intézmé nyekben ennél is jóval magasabbak [THES, 2004. szeptember 3.).
Az etnikai kisebbségek az oktatásban A szociológusok igen sok kutatást végeztek az et nikai kisebbségek esélyeiről Nagy-Britanniában. Az egymást váltó kormányzatok is finanszíroztak számos vizsgálatot. Igen fontos volt ezek között az úgynevezett Swann Bizottság Oktatás minden kinek (Education for Ali) címmel 1985-ben közzé tett jelentése, amely rámutatott, hogy a tanulmá nyi eredmények átlagos szintjében jelentős kü lönbségek vannak a különféle etnikai háttérből érkező csoportok között. A formális iskolai bizo nyítványok tekintetében a Karib-tenger térségé ből származó fekete családok gyermekei érték el a legrosszabb eredményeket az iskolában. A tíz évvel korábbi teljesítményükhöz képest azonban az ő eredményeik is javuló tendenciát mutatnak. Az ázsiai származású gyermekek ugyanolyan jól teljesítettek, mint a fehérek, dacára annak a tény nek, hogy a családok, amelyekből érkeztek, gaz daságilag többnyire rosszabbul álltak, mint a fe hér családok (Swann Committee 1985). További kutatások azt jelzik azonban, hogy a kép megváltozott. Trevor Jones vizsgálatai sze rint minden kisebbségi csoport gyermekei a fehé reknél nagyobb valószínűséggel folytatták tanul mányaikat az oktatási rendszerben tizenhat éves koruktól tizenkilenc éves korukig. 1988 és 1990 között a fehér gyermekeknek csupán 37 száza léka maradt az iskolákban, míg a nyugat-indiai származásúak 43 százaléka, a délkelet-ázsiaiak
50 százaléka és a kínaiak 77 százaléka folytatta tanulmányait az emelt szintű érettségiig. E lát szólag pozitív kép ellenére Jones egy negatív okot vél felfedezni a jelenség mögött: az etnikai ki sebbségek sok tagja feltehetően csak a rá váró el helyezkedési problémák miatt igyekszik tovább folytatni tanulmányait (Jones 1993). Általában véve az etnikai kisebbségek nem alulreprezentáltak a brit felsőoktatásban. Az in diai és kínai származású lakosok átlagosan szig nifikánsan gyakrabban szereznek diplomát vagy más magasabb képesítést, mint az egyéb etnikai háttérből érkezők. Azok a férfiak, akik önmagu kat „vegyes származásúként" határozták meg, valamint azok a nők, akik „fekete" vagy „fekete brit", illetve „ázsiai" vagy „ázsiai brit" identitású nak vallották magukat, ritkábban szereztek dip lomát vagy más magasabb képesítést az országos átlagnál (HMSO 2004).
A társadalmi kirekesztés és az iskoláztatás Az elmúlt évtizedben a társadalmi kirekesztés té mája - mint ebben a könyvben másutt is láthat tuk - nagy érdeklődést váltott ki a szociológusok körében, akik növekvő aggodalommal figyelték az oktatási rendszeren kívülre kerülő gyerme kek számát. Az oktatásszociológusok kapcsola tokat tártak fel az iskolából való kizárás és olyan jelenségek között, mint például a csavargás, a fiatalkorú bűnözés, a szegénység, a korlátozott szülői felügyelet és az alacsony szintű tanulási motiváció. A kizárási arányok az utóbbi években növeked tek. A 2001/2002. tanévben Nagy-Britanniában több mint tízezer gyermeket zártak ki véglege sen az iskolákból - ez az adat egyébként jelentős csökkenést mutat az 1996/1997. tanévihez képest, amikor több mint tizenháromezer gyermekkel szemben alkalmaztak ilyen intézkedést. Az isko lákból véglegesen kizárt fiúk száma a 2001/2002. tanévben ötszörösen meghaladta a hasonló hely zetbe került lányokét. A kizárási arányok külön böznek az etnikai háttér szerint is (lásd a 17.10. ábrát). A 2002/2003. tanévben a legtöbb kizárás Angliában létszámarányosan a karibi szárma zású és más fekete diákok körében fordult elő: ebben az etnikai csoportban harminchét, illetve harminckét kizárás jutott tízezer iskolaköteles korú tanulóra. (Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek az adatok csupán körülbelül a felét teszik ki az 1996/1997. tanévben feljegyzetteknek, ami kor tízezer diákra hetvennyolc, illetve hetven egy kicsapott tanuló jutott.) A végleges kizárások aránya az indiai és a kínai származású tanulók
*
17.10. ábra Az iskolákból véglegesen kizárt diákok etnikai csoportok szerinti megoszlása Angliában, 2002/2003 3
Fehér Keverék Karibi fekete Afrikai fekete Egyéb fekete Indiai Pakisztáni Bangladesi Kínai Egyéb etnikai csoportok
a
A tízezer tanulóra jutó végleges kizárások száma az egyes etnikai csopor tokban az elemi és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban (a spe ciális iskolákba kétszeresen beiratkozott diákok kivételével) az iskolaköteles korosztályban.
Forrás: Social Trends, 34. 2004, 42. o. körében volt a legalacsonyabb. Az amerikai is kolákban végzett vizsgálatok hasonló eltéréseket mutatnak a kizárási arányok tekintetében a feke te és a más etnikai hátterű diákok között. Az Egyesült Államokban - a közelmúltban elő fordult iskolai lövöldözéseket követően - az is kolák több mint 80 százaléka vezette be a „zéró tolerancia" politikáját a fegyelmet bomlasztó diákokkal szemben. Miután az egész országra ki terjedő vizsgálatokkal igyekeztek felmérni ennek a politikának az eredményeit, megállapították, hogy a fekete diákokat a tanulói létszámban való képviseletüket meghaladó arányban zárják ki az iskolákból - olyan arányban, ami feltehetően nem csupán az iskolában tanúsított bomlasztó vi selkedésüknek tulajdonítható. San Franciscóban az iskolákból kizárt diákok 52 százalékát fekete tanulók teszik ki, akiknek az összlétszáma egyéb ként a beiratkozott tanulóknak csupán 16 száza léka. Phoenixben, ahol a fekete lakosság aránya mindössze 4 százalékos, az iskolából kizárt diá kok 21 százalékát teszik ki a fekete tanulók. Ho gyan lehet megmagyarázni a fekete fiútanulók ilyen magas kizárási arányát? Ebben valószínű leg számos tényező játszik szerepet. Lehetséges, hogy a kizárásoknál követett politikában egyes helyeken még ma is érvényesül a faji diszkrimi náció.
/ A társadalmi kirekesztés és az etnikai hovatar tozás közötti kapcsolatokkal részletesebben a 10., „Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben foglalkozunk, a 2 7 8 . ol dalon. Fontos továbbá figyelembe vennünk azt is, hogy az iskolából történő kizárások arányaiban a ki rekesztés és a hátrányos társadalmi helyzet jóval átfogóbb mintái tükröződhetnek. Mint másutt is láttuk, sok fiatal igen nehéz körülmények között nő fel, nélkülözve a felnőttek irányítását és támo gatását. A férfiassággal kapcsolatos hagyományos felfogás fokozatosan érvényét veszti, és ezek előtt a fiatalok előtt nincs stabil jövőkép. A zavaros családi és közösségi háttérrel felcseperedő fiata lok szemében a számukra túlságosan tekintély elvű iskola nem a lehetőségek kulcsának és az előbbre jutás kiindulópontjának, hanem csupán jelentéktelen, sőt fölösleges állomásnak tűnhet.
Az IQ és az oktatás Az eddigiekben nem foglalkoztunk az öröklött képességek terén mutatkozó különbségek kér désével és azzal a közkeletű felfogással, hogy az
OKTATÁS
eltérő tanulmányi eredmények, majd az iskola elhagyását követően elért pozíciók, illetve jöve delmek közvetlenül tükrözik a társadalom egyes tagjai között mutatkozó intelligenciakülönbsége ket. Sokak szerint úgy teremthető meg az esély egyenlőség az iskolarendszerben, ha az egyének elé az öröklött képességeiknek megfelelő szintű követelményeket állítanak.
Mi az intelligencia? A pszichológusok sok éven át vitatkoztak azon, vajon valóban létezik-e az intelligenciának neve zett emberi képesség, s ha igen, mennyiben függ a velünk született különbségektől. Az intelligen ciát igen nehéz meghatározni, mert számos kü lönböző, gyakran egymástól független tulajdon ságot foglal magában. Feltehetjük például, hogy az intelligencia a „legtisztább" formában az abszt rakt matematikai feladatok megoldására való ké pességekben nyilvánul meg. Csakhogy az olyan emberek, akik kiválóan oldanak meg efféle fel adatokat, más területeken, például a történelem vagy a művészet területén gyakran alacsonyabb teljesítményt nyújtanak. Mivel a fogalom ennyi re nehezen definiálható, egyes pszichológusok a következő egyszerű meghatározást javasolták (amit sok pedagógus készségesen el is fogadott): „Az intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek". Az IQ betűszóval jelölt intelligenciahányados az intelligencia mérőszáma. Ez a definíció azonban nyilvánvalóan nem kielégítő, hiszen tautológia, vagyis az intelligenciát teljes mértékben önma gával határozza meg. A legtöbb IQ-teszt konceptuális és számítási feladatok keverékéből áll. A teszteket úgy szer kesztik meg, hogy az átlagos pontszám 100 le gyen: bárki, aki ennél alacsonyabb pontszámot ér el, az „átlagosnál kevésbé intelligensnek" minő sül, az ennél magasabb pontszámot elérő szemé lyek pedig az „átlagosnál intelligensebb" címkét kapják. Az IQ-teszteket - az intelligencia mérésé nél felmerülő alapvető nehézségek dacára - szé les körben használják különféle felmérésekben, az iskolákban és a gazdasági vállalkozásoknál is.
Az IQ és a genetikai tényezők Az ilyen típusú tesztek során elért pontszám és az iskolai teljesítmény valóban szoros összefüg gést mutat, ami nem meglepő, hiszen a teszteket eredetileg az iskolai siker előrejelzése érdekében dolgozták ki. A tesztek eredményei éppen ezért
a társadalmi, gazdasági és etnikai különbségekkel is korrelálnak, hiszen ezek a különbségek össze függésbe hozhatók az iskolai teljesítmény eltérő szintjeivel. A fehér diákok általában jobb ered ményt érnek el a tesztekben, mint a feketék vagy más hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai. Az 1960-as években nagy felzúdulást keltett Arthur Jensen tanulmánya, amely a fehérek és feketék között mutatkozó intelligenciakülönbségeket ge netikai eltérésekkel magyarázta (Jensen 1967, 1979). Később Richard J. Herrnstein pszichológus és Charles Murray szociológus A Bell-görbe: intelli gencia és osztálytagozódás az amerikai életben {The Bell Curve: Intelligence and Class Structure in American Life, 1994) című, sokat bírált és so kat magasztalt könyvének megjelenése újra meg nyitotta a vitát az IQ és az oktatás összefüggései ről. Szerzői azt állítják, hogy az IQ és a geneti kai örökség kapcsolatát ma már meggyőző erejű bizonyítékok támasztják alá. A különböző faji és etnikai csoportok között mutatkozó jelentős intelligenciakülönbségeket szerintük legalább is részben öröklött adottságok magyarázzák. Az általuk idézett adatok többsége az USA-ban vég zett vizsgálatokból származik. Szerintük ezek a bizonyítékok arra mutatnak, hogy egyes etnikai csoportokra átlagosan magasabb intelligencia hányados jellemző, mint másokra. Az ázsiai amerikaiak, különösen a japán-amerikaiak és a kínai-amerikaiak átlagosan magasabb IQ-val ren delkeznek, mint a fehérek, bár a különbség nem nagy. Ugyanakkor az ázsiaiak és a fehérek átla gos IQ-ja lényegesen magasabb, mint a feketéké. Herrnstein és Murray az utóbbi faji csoportok kö zött - 156 felmérés eredményeit összegezve - 16 pontnyi különbséget mutatott ki az átlagos IQ-értékekben. Állításuk szerint az öröklött intelligen cia ilyen különbségei nagymértékben hozzájárul nak az amerikai társadalom megosztottságához. Minél okosabb az egyén, annál nagyobb esélye van arra, hogy a társadalmi ranglétrán felemelke dik. A csúcson elhelyezkedők részben azért van nak ott, mert okosabbak a lakosság többi részé nél, ebből pedig az következik, hogy a ranglétra alján elhelyezkedők ott is maradnak, mivel nem olyan okosak, mint a felettük állók. Hernstein és Murray bírálói tagadják, hogy a faji és etnikai csoportok között az IQ tekinteté ben fennálló különbségek genetikai eredetűek. Szerintük az IQ eltérései a társadalmi és kulturá lis különbségekből erednek. Az IQ-tesztek - mu tatnak rá - olyan kérdéseket tesznek fel, ame lyeknek a helyes megválaszolásához például az absztrakt logikai érvelésben való jártasságra van
17. FEJEZET
szükség, és ezen a téren a jobb módú fehér diákok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek tapaszta latokkal, mint a fekete és más etnikai kisebbsé gek tagjai. Az IQ-teszteken elért pontszámokat befolyásolhatják továbbá olyan tényezők is, ame lyeknek semmi közük sincs az állítólag mért ké pességekhez, például az, hogy magát a tesztelést feszültséggel terhes folyamatként élik-e át. Az IQ-tesztekkel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy amikor a tesztet kitöltető személy fehér, az afroamerikaiak hat ponttal alacsonyabb ered ményt érnek el, mint amikor fekete bőrű (Kamin 1977). A más országokban élő hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek körében végzett vizsgála tok - ilyen csoportok voltak például az „érint hetetlenek" Indiában, a maorik Új-Zélandon és a burakuminok Japánban - határozottan arra mutatnak, hogy az IQ eltérései az Egyesült Ál lamokban élő afroamerikaiak és a fehérek között a társadalmi és kulturális különbségekből adód nak. Az említett csoportokhoz tartozó gyermekek az adott országokban valamennyien átlagosan 10-15 ponttal alacsonyabb eredményt érnek el, mint az etnikai többséghez tartozók. Ezt a kö vetkeztetést támasztják alá továbbá tizennégy országban (köztük az Egyesült Államokban) vég zett összehasonlító kutatások is, amelyeknek az eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt fél év század során az átlagos IQ-pontszámok jelentős mértékben növekedtek a lakosság egészében. Az IQ-teszteket ugyanis rendszeresen frissítik, és amikor a tesztek régi és újabb változatait végez tetik el ugyanazzal a csoporttal, a régi tesztek ben ugyanazok a személyek jelentősen magasabb pontszámokat érnek el. A mai gyermekeknek az 1930-as évek évekből származó IQ-tesztekben el ért eredményei átlagosan 15 ponttal meghaladják az akkori gyermekcsoportok eredményeit: éppen ilyen átlagos különbség választja el jelenleg a feketéket és a fehéreket. A gyermekek ma nem születésüktől fogva intelligensebbek a szüleiknél vagy nagyszüleiknél: a változás feltehetően a nö vekvő jólétből és más szociális természetű elő nyökből ered. Az átlagos társadalmi és gazdasági szakadék a fehérek és az afroamerikaiak között legalább akkora, mint ami az egymást váltó ge nerációk között mutatkozik, és ez a szakadék kie légítően megmagyarázza az IQ-pontszámok kü lönbségét. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az egyes csoportokban mért átlagos pontszámok semmit sem jeleznek előre a csoport bármely tagjának az intelligenciaszintjére vonat kozóan. Míg az egyének közötti eltérések, ame lyek befolyásolják az IQ-teszt pontszámait, rész ben genetikus eredetűek lehetnek, az továbbra is
valószínűtlen és bizonyítatlan marad, hogy egyes fajok képviselői átlagosan okosabbak lennének másoknál.
A Bell-görbe körüli viták Steven Fraser 1995-ben A Bell-görbével kapcso latos háborúk (The Bell Curve Wars) című köte tében számos tekintélyes tudós állásfoglalását adta közre Herrnstein és Murray elgondolásaival kapcsolatban. A „Bell-görbét" maga a szerkesz tő „az utóbbi évtized legnagyobb vitákat kiváltó társadalomtudományi közleményeként" írja le. A benne megfogalmazott állítások „a szerkesztő höz címzett levelek áradatát váltották ki minden nagyobb magazinban és napilapban, a rádió- és televíziókommentárok sokaságát nem is említve" (Fraser 1995, 3. o.). Stephen Jay Gould biológus ( 1 9 4 1 - 2 0 0 2 ) , aki maga is részt vett a Bell-görbe körüli vitákban, kijelentette, hogy Herrnstein és Murray négy fon tos állításában téved. Vitatta többek között azt a tézist, hogy az intelligencia leírható egyetlen in telligenciahányadossal, továbbá hogy az embe rek hitelt érdemlően rangsorolhatók egyetlen in telligenciaskála mentén, valamint azt is, hogy az intelligencia lényegében a genetikai örökségből származik, és nem lehet megváltoztatni. Kimu tatta, hogy e feltételezések mindegyike kétségbe vonható. Howard Gardner, a viták másik résztvevője úgy érvelt, hogy az egy évszázadon keresztül folyta tott kutatások szétoszlatták az „intelligencia" mint általános kategória mítoszát. Különböző faj ta „intelligenciák" léteznek egymással párhuza mosan: csak gyakorlati, zenei, térérzékelési, ma tematikai és más intelligenciákról beszélhetünk. A Bell-görbe körüli viták más közreműködői azt állították, hogy az intelligenciahányados pont értéke és a karrier, illetve a teljesítmény között nincs összefüggés, és egyetértettek abban, hogy a Bell-görbe nem más, mint „rasszista áltudo mány". Gould az alábbi következtetésre jutott: Szembe kell szállnunk a Bell-görbe doktrínájá val, egyrészt azért, mert téves, másrészt pedig azért, mert ha érvényre jut, el fogja vágni az összes lehetőséget mindenki intelligenciájá nak a megfelelő ápolása előtt. Természetesen nem lehetünk mindannyian rakétatudósok vagy agysebészek, de azok, akik ezt nem tehe tik meg, még mindig lehetnek rock-zenészek vagy professzionális atléták (és ezáltal jóval magasabb jövedelemre és társadalmi presztízs re tehetnek szert).
OKTATÁS
Az új IQ-izmus Az új IQ-izmus: intelligencia, „tehetség" és jegy re adagolt oktatás (The New IQism: Intelligence, „Ability" and the Rationing of Education) című közleményükben David Gillborn és Deborah Youndell azt állítja, hogy bár az intelligenciahá nyados mérését újabban már ritkán használják fel nyíltan az oktatásban, ma a pedagógusok na gyon hasonló értelemben használják a „tehetség" kifejezést. Véleményük szerint a „tehetség" szó használata szisztematikusan hátrányos helyzet be hozza a fekete és a munkásosztályból szárma zó tanulókat az iskolákban. E két szerző az 1990-es évek közepén két éven keresztül felméréseket végzett két londoni isko lában. Interjúkat készítettek a tanárokkal és a diákokkal, akiket a középiskolában töltött har madik és utolsó évük során folyamatosan meg figyeltek. Mindkét általuk vizsgált iskolában úgy találták, hogy az oktatást nagymértékben a jó érettségi eredményekre koncentrálva szervezték meg (A-to-C economy). Ez alatt az iskoláknak azt a törekvését értették, hogy, hogy a tanulók lehe tő legnagyobb része tegye le öt vagy több tárgy ból közepes vagy annál jobb osztályzatokkal az érettségi vizsgát, mégpedig azért, mert az ezt a teljesítményszintet elérő tanulók aránya az egyik legfontosabb kritérium, melynek alapján rangso rolják az iskolákat a kormányzat által évenként közzétett hivatalos rangsorokban. Mint az egyik iskola igazgatója a tanári karhoz intézett beszé dében egy alkalommal megjegyezte: „Leginkább arra kell törekednünk, hogy szintjelzőként az öt érettségi tárgyból a lehető legnagyobb arányban érjünk el jó eredményeket." Noha ez a célkitűzés dicséretre méltónak tű nik, Gillborn és Youndell úgy találta: komoly nyomást fejt ki a tanárokra, hogy azokkal a ta nulókkal foglalkozzanak a legtöbbet, akikről úgy gondolják, képesek öt vagy több tárgyból közepes vagy annál jobb eredménnyel letenni az érettsé gi vizsgát. A kutatók így foglalták össze megálla pításaikat: ,,[A tanárok] mindkét iskolában egyre inkább mintegy »jegyre adagolva« osztják be a tanulók különböző csoportjaira fordított idejüket és energiájukat." A tanároknak el kellett dönte niük, hogy kik azok a tanulók, akik képesek elér ni öt tárgyból a jó érettségi eredményt, és ezekre fordították a legtöbb figyelmet. Az, hogy valakit alkalmasnak tartottak-e az öt vagy több tárgyból leteendő érettségin való helytállásra, mindkét iskolában a tanulók „tehetségének" a megítélé se alapján dőlt el. A tanárokkal és a tanulókkal folytatott interjúk és megfigyeléseik alapján a ku tatók világosabb képet alkothattak arról, hogy a
tanárok valójában mit értettek ez alatt a kifejezés alatt. Megállapították, hogy a „tehetséget" egyfaj ta fix adottságnak tekintették, ami meghatározza a különböző diákok lehetőségeit. Egy osztályfő nök így beszélt erről: „Tehetséget nem adhatunk senkinek. Mindenki csak annyit érhet el, amenynyit a képességei lehetővé tesznek, vagy tán nem így van?". Kiderült továbbá, hogy a tanárok gyak ran úgy vélték, a tehetség objektíven mérhető. Az egyik iskolában tanulmányaik megkezdésekor kitöltettek a diákokkal egy „kognitív képességi" tesztet, és ezt a tanárok jó előrejelzésnek tekin tették a később az érettségin várható teljesítmé nyükre vonatkozóan. A Gillborn és Youndell által vizsgált mindkét iskolában arról panaszkodtak a tanulók, hogy „egyes társaikkal kivételeznek". A többségükben fehér és középosztálybeli kivételezettek pedig éppen azok voltak, akiket a tanárok tehetséges nek tekintettek. Egy tanár szerint a szegényebb, átmenetileg munka nélküli szülők „nem lép nek fel ugyanolyan elvárásokkal gyermekeikkel szemben a tanulmányaikat illetően, mint a kö zéposztálybeli vagy a felfelé törekvő munkásosz tálybeli szülők". Ez azt jelenti, hogy a társadal mi osztály-hovatartozás és a szülői elvárások is hozzájárultak ahhoz, ahogyan a tanárok megítél ték valamely diák „tehetséges" voltát. A szerzők számos alkalommal megfigyelték továbbá azt is, hogy a tanárok „a fekete tanulókkal szigorúbban bántak, miközben a más etnikai háttérből jövő társaik esetében érvényesítettnél alacsonyabb el várásokat támasztottak velük szemben". A tehet ség ilyenfajta, bizonyos tanulók számára szubjek tív vélekedés alapján történő „megelőlegezése" a szerzők szerint a tanárokban nem is tudatosodó diszkriminációt jelentett a fekete és a munkás osztálybeli gyermekekkel szemben. A tanárok nem hivatalos értékelése azt ille tően, hogy mely tanulók tehetségesek, azt vonta maga után, hogy az emelt szintű érettségi letéte lét (melynek alapján az iskolák feljebb juthattak a rangsorban) viszonylag kevesebb fekete és mun kásosztálybeli tanulónak javasolták, mint ahány fehér és középosztálybeli társuknak. A tanárok nak a tanulók tehetségére vonatkozó nézetei fon tos szerepet játszottak továbbá annak a meghatá rozásában is, hogy az egyes tanulók mely csopor tokba kerüljenek a csoportbesorolás alkalmából: a fekete és munkásosztálybeli gyermekek, akik ugyanolyan tanulmányi eredményeket értek el, mint fehér középosztálybeli társaik, és nagyobb valószínűséggel kerültek alacsonyabb szintű cso portokba. Ez - nem meglepő módon - azzal az eredménnyel járt, hogy az érettségin kevesebb fe kete és munkásosztálybeli tanuló ért el közepes-
nél jobb eredményeket, megerősítve a tanárok értékelését a képességeik tekintetében. Az egyik iskolában például a fekete diákok 16 százaléka ért el öt vagy több érettségi tárgyban közepesnél jobb eredményt, míg ugyanezt a teljesítmény szintet a fehér tanulók 35 százaléka mutatta fel. Ezek az eredmények országos szinten is azt a ti pikus mintát tükrözik, miszerint a fekete és mun kásosztálybeli tanulók tanulmányi teljesítménye rosszabb az átlagnál. Ily módon - érvel Gillborn és Youndell - a „te hetségre" vonatkozó feltételezések lényegében azonosak azokkal az intelligenciával kapcsolatos nézetekkel, melyek alapján a korábbi generációk idején létrejött a brit középiskolák hármas fel osztása gimnáziumokra, szakközépiskolákra és szakiskolákra. A szerzők szerint ez a felfogás jel lemzi az új munkáspárti kormányzat gondolko dását is az oktatással kapcsolatban. Az 1997-ben ismét hatalomra jutott Munkáspárt rendületle nül támogatja a tanulóknak a képességeik vagy tehetségük alapján történő iskolai „besorolását". A szerzők azt állítják, hogy éppen ezek a képessé gekre vonatkozó feltételezések tehetők felelőssé a különféle társadalmi osztályokból érkező, illetve más-más etnikai csoportokhoz tartozó tanulók tanulmányi teljesítményszintje között mutatkozó jelentős különbségek kialakulásáért. Noha a legtöbb pedagógus erősen vitatná a „Bell-görbe" szerzőinek felfogását, miszerint az intelligencia nagyrészt öröklődik, Gillborn és Youndell így foglalják össze vizsgálataik ered ményeit: „Legalábbis egy bizonyos értelemben az öröklődés hívei győztek. A brit oktatási rend szer mindenféle érdemleges szakmai vita nélkül egyre inkább visszatér egy olyan politikához és gyakorlathoz, ami készpénznek veszi az olyan IQ-isták feltételezéseit, mint Herrnstein és Mur ray." Ily módon ismét megjelenik az ismerős társadalmi megosztottság (különösen a faji és osztályalapú diszkrimináció) a pedagógia nyel vezetén keresztül, ami látszólag a tanulók egyéni „adottságait" hangsúlyozza, de valójában a cso portidentitásokra vonatkozó kimondatlan előíté leteken alapszik.
Érzelmi és interperszonális intelligencia Érzelmi intelligencia (2003) című könyvében Da niel Goleman megpróbálta eltéríteni a szakmai diskurzust az intelligenciahányados körüli viták tól. Goleman szerint annak a meghatározásában, hogy életünk során hogyan boldogulunk, az „ér zelmi intelligencia" legalább olyan fontos lehet, mint az IQ. Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki,
hogy az emberek hogyan használják fel az olyan érzelmi természetű vonásaikat, mint például az önmaguk motiválására való képességet, az önfe gyelmet, a lelkesedést és a kitartást. Ezek a tu lajdonságok - mindent összevetve - nem örök lődnek, és minél inkább sikerül a gyermekeket megtanítani ezeknek a kifejlesztésére önmaguk ban, annál több esélyük lesz intellektuális képes ségeik hasznosítására is. Goleman így érvel: „Közülünk a legkiválóbbakra is leselkednek a féktelen szenvedély ós a zabolátlan impulzusok csapdái: a magas IQ-val rendelkező emberek néha megdöbbentően roszszul irányítják a magánéletüket" (34. o.). Ez az egyik oka annak, hogy a közönséges intelligencia mértéke gyengén korrelál a későbbi teljesítmé nyekkel. Egy szociológiai vizsgálat során a kutatók ki lencvenöt harvardi diák életpályáját kísérték végig, akik az 1940-es évek években fejezték be tanulmányaikat. Mire középkorúak lettek, a cso portnak az egyetemen magas IQ-teszteredményeket elért tagjai csupán kismértékben futottak be sikeresebb karriert, mint az alacsonyabb pont számot elért társaik. Egy másik kutatás során egy olyan csoportot vizsgáltak, amely az IQ-spektrum másik végén elhelyezkedett el. Ez a minta 450 fi úból állt, akiknek a kétharmad része szociális se gélyekből élő családokból származott, s akik va lamennyien a Harvard Egyetem közelében fekvő szegénynegyedben laktak. A csoport egyharmad része 90-nél alacsonyabb IQ-val rendelkezett. Az IQ itt is csak csekély összefüggést mutatott a vizsgált személyek későbbi karrierjével. A 80-nál alacsonyabb IQ-val rendelkező férfiaknak pél dául 7 százaléka volt munkanélküli, de ugyan ilyen arányban voltak munkanélküliek azok kö zött is, akiknek az IQ-ja 100-nál magasabb volt. Jobb előrejelzőnek bizonyultak viszont az olyan gyermekkori adottságok, mint például az érzel mek kezelése és az a képesség, hogy valaki „jól ki tud jönni" másokkal. Howard Gardner így írt erről: Az interperszonális intelligencia nem más, mint a többi ember megértésének képessége: mi motiválja őket, hogyan dolgoznak, hogyan lehet együttműködni velük. A sikeres keres kedők, politikusok, tanárok, klinikai orvosok és vallási vezetők valószínűleg mindannyian magas fokú interperszonális intelligenciával rendelkező egyének. Az intraperszonális in telligencia pedig az a képesség, hogy az ember pontos és hiteles képet tudjon kialakítani ön magáról és azt hatékonyan tudja működtetni élete során (1993, 9. o.).
OKTATÁS
Felül kell tehát vizsgálnunk az intelligenciá val kapcsolatos fogalmainkat, beleértve az éle tünk alakulásában szerepet játszó különféle si kertényezőket. Valami hasonló mondható el ma gáról az oktatásról is. Az oktatás tágabb fogalom, mint a formális iskoláztatás. Nem tekinthetjük többé csupán egyetlen felkészülési szakasz nak, mielőtt az egyén belép a munka világába. Ahogy a technológia változik, a boldoguláshoz szükséges készségek is módosulnak, és a legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az oktatás va lamilyen formájában való részvétel - még ha a tanulást csupán pragmatikusan, a munka szem pontjából releváns készségek forrásaként fogjuk is fel - a jövőben egész életünk során nélkülöz hetetlen lesz.
AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK Az információs technológiák terjedése máris sok féle módon befolyásolja az iskolai oktatást. A tu dásgazdaság megköveteli a számítógépek kezelé séhez értő munkaerőt: egyre világosabbá válik, hogy az oktatás kritikus szerepet játszhat ennek a szükségletnek a kielégítésében, és ezt vállalnia is kell. Az utóbbi években a számítógépek elter jedése a háztartásokban is erősen felgyorsult, de sok gyermek még mindig nem jut hozzá a szá mítógép használatához az otthonában. Ezért az iskolák döntő fontosságú fórumot jelentenek a fiatalok számára ahhoz, hogy ismereteket szerez zenek be a digitális világról, megismerkedjenek a számítógépek és a hálózati technológia nyújtotta lehetőségekkel, s jártasságra tegyenek szert azok kiaknázásában.
az oktatásban sokak szerint mindez meg fog vál tozni. Vajon csakugyan egyre inkább fel fogják váltani a tankönyveket a digitális médiumok? És az iskolák vajon tovább élhetnek-e a jövőben is a maihoz hasonló formában, ha a gyermekek a ta nárok helyett inkább a számítógépeikhez fordul nak, amikor tanulni akarnak? Azt mondják, hogy az új technológiák nem csupán hozzátesznek sok mindent a meglévő tantervekhez, hanem alá fogják ásni és gyökeresen meg fogják változtatni őket. A fiatalok ugyanis már ma is információ- és médiaorientált társadalomban nőnek fel, és sok kal magabiztosabban bánnak az új technológiai eszközökkel, mint a legtöbb felnőtt, beleértve a tanáraikat is. Az utóbbi években a technológia felhasználása az oktatásban teljesen átalakult. Az Egyesült Ki rályságban országos kezdeményezések sorozata irányul a brit iskolák modernizálására és számí tógépesítésére. A 17.11-17.14. ábra szemlélete sen tükrözi az információs és kommunikációs technológiák látványos térhódítását az angliai iskolákban, ami azzal jár együtt, hogy 2002-re gyakorlatilag valamennyi iskola rácsatlakozott az internetre.
Technológia az osztálytermekben
Egyes megfigyelők „iskolai forradalomról", az „asztalunkról elérhető virtuális valóság" meg érkezéséről és „falak nélküli osztálytermekről" beszélnek. Nem kétséges, hogy a számítógépek kiterjesztették az oktatás lehetőségeit. Felhaszná lásuk révén a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan tanuljanak, felkutassanak bi zonyos témákat a hálózati források segítségével, és hasznosítsák az olyan oktatási szoftvereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nekik leginkább megfelelő tempóban haladjanak előre. Ám az a vízió (vagy rémálom), hogy a gyermekek kizá rólag a számítógépek közvetítésével tanuljanak, még nem vált valóra. Úgy tűnik, hogy a „falak nél küli osztálytermekre" még egy kicsit várni kell.
A modern oktatás kialakulása - mint ebben a fe jezetben korábban is láttuk - összefüggésben állt számos más, nagyobb változással, amelyek a 19. században mentek végbe. Az egyik ilyen fontos változás a nyomtatás gyors fejlődése és az úgyne vezett „könyvkultúra" megjelenése volt. Az ipari társadalom kialakulásának egyik megkülönbözte tő jegye volt a könyvek, újságok és más nyomta tott anyagok tömeges elterjedése, csakúgy mint a gyártelepek növekedése és a gépek szaporodása. Az oktatás biztosította az alapvető írás- és szá molási készségeket, hozzáférést nyújtva a nyom tatott anyagokhoz. Semmi sem jellemzőbb az is kolára, mint a tankönyvek. A számítógépek és a multimédia-technológiák növekvő használatával
Még ha volna is elég számítógép az iskolákban vagy az otthonokban (és bár az egy számítógépre jutó tanulók száma radikális mértékben csökken, egyelőre még nem ez a helyzet - lásd a 17.12. áb rát), a legtöbb tanár csak a hagyományos órák ki egészítőjének tekinti a számítógépeket, nem pe dig azok helyettesítőjének. A tanulók felhasznál hatják a számítógépeket a megszokott munkán kívül különféle új típusú feladatok megoldására, például valamilyen kutatási projekt elvégzésére vagy aktuális eseményekről való tájékozódásra. Kevés pedagógus tekinti azonban az információs technológia (IKT) vívmányait olyan eszközök nek, amelyek helyettesíthetik a tanárokkal folyta tott interakciót és a tőlük való tanulást. A tanárok előtt az a kihívás áll, hogy az információs techno-
17. FEJEZET HMMMMMMMMMMi
77.7 7. ábra Az IKT-eszközökre f o r d í t o t t átlagos kiadások az egyes iskola típusokban, 1998-2003 • 1998 H 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1
Elemi iskolák
B 2 0 0 2 • 2003
Szakiskolák
Középfokú iskolák
Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.
77.72. ábra Az egy számítógépre j u t ó tanulók száma iskolatípusonként (Anglia, 1998-2003) • 1998 L11999 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1
Elemi iskolák
B 2 0 0 2 B2003
Középfokú iskolák
Szakiskolák
Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.
77.73. ábra A főként vagy kizárólag oktatási és tanulási célokra használt számítógépek használata iskolatípusonként (Anglia, 1 9 9 8 2003) • 1998 3 1 9 9 9 B 2 0 0 0 B 2 0 0 1
B 2 0 0 2 B2003
250
/
Elemi iskolák
Középfokú iskolák
Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o.
Szakiskolák
OKTATÁS
77.74. ábra Az internet-hozzáféréssel rendelkező iskolák százalékos aránya (Anglia, 1998-2003) • 1998 D 1 9 9 9 B 2 0 0 0 1 2 0 0 1
Elemi iskolák
B2002 B2003
Középfokú iskolák
Szakiskolák
Forrás: Department for Education and Skills 2003, 5-7. o. lógiák új eszközeit megtanulják értelmes és peda gógiailag indokolt, célszerű módokon integrálni a tanítás és a tanulás folyamatába.
Eljött-e máris az e-egyetemek kora? A brit Open University (OU) már 1971 óta úttörő szerepet játszik a televízió távoktatási felhaszná lása terén a felsőoktatásban. A kora reggeli és a késő esti órákban sugárzott oktató műsorait kez dettől fogva a BBC közvetíti. A hallgatók levelező formában végzik tanulmányaikat, audiovizuális és nyomtatott tananyagok együttesére támasz kodva. Személyesen csak a rendszeres időközön ként tartott konzultációk, valamint az intenzív nyári kurzusok alkalmából találkoznak oktatóik kal és diáktársaikkal. Az otthonról - gyakran munka mellett - folytatott tanulmányok befeje zésekor kapott egyetemi diplomájuk egyenrangú a hagyományos intézmények által kibocsátott fokozatokkal. Az OU rövid idő alatt az Egye sült Királyság legnagyobb egyetemévé vált, és az utóbbi évtizedben egyre jelentősebb mértékben támaszkodik az internetre is, kiegészítve tanulási forrásainak spektrumát, miközben továbbra is el kötelezett amellett, hogy fenntartsa a személyes találkozások lehetőségét is a hallgatókkal. Úgy tűnik, hogy ma az internet még mélyre hatóbban átalakítja az oktatást, mint ahogyan a televízió tette több mint három évtizeddel ez előtt. Az online-oktatás egyik úttörője a Phoenixi Egyetem az Egyesült Államokban. Mára ez az intézmény lett a legnagyobb akkreditált egye tem az USA-ban. Ám - eltérően a legtöbb nagy amerikai egyetemtől - nem büszkélkedhet füves kampusszal, tágas könyvtárral, futballcsapattal vagy diákközponttal. A hallgatók túlnyomórészt a Phoenixi Egyetem „online kampuszán", vagyis
az interneten keresztül, vagy az Észak-Amerika nagyvárosaiban létesített több mint ötven „tanu lási központ" valamelyikében lép interakcióba és találkozik egymással. A Phoenixi Egyetem egy sor szakon nyújt egye temi fokozat megszerzéséhez vezető kurzusokat, amelyek teljes egészében online végezhetők el, a diákok aktuális tartózkodási helyétől gyakorlati lag függetlenül. A fizikai osztálytermeket online elérhető „csoportpostafiókok" helyettesítik: a hallgatók - ahelyett, hogy prezentációkat tarta nának vagy személyesen vitatnák meg gondola taikat - az elektronikus osztálytermekben teszik hozzáférhetővé dolgozataikat diáktársaik és az oktatók számára. Elektronikus könyvtár áll ren delkezésükre, ahol elvégezhetik kutatási felada taikat és hozzáférnek a kötelező olvasmányok hoz. Az egyes kurzusokat vezető oktatók minden hét elején elektronikusan osztják szét az adott héten feldolgozandó témákat és az ajánlott olvas mányok listáját. A hallgatók a saját időbeosztá suk szerint végzik el a megkívánt munkát, mivel a nap vagy az éjszaka bármely órájában beléphet nek az „elektronikus osztályterembe", az oktatók pedig szintén elektronikus úton, küldik vissza az általuk értékelt és megjegyzésekkel ellátott dol gozatokat a hallgatóknak. A Phoenixi Egyetemen nem csupán a tanulás közvetítő eszköze tekinthető az intézmény meg különböztető jegyének. Az egyetem csak olyan hallgatókat vesz fel, akik elmúltak 23 évesek, és valamilyen munkahelyen alkalmazásban állnak. Az egyetem szolgáltatásainak mind a struktúrá ja, mind a tartalma olyan felnőtt szakembereket céloz meg, akik új készségeket és képesítéseket kívánnak szerezni, de ezt a továbbtanulást olyan módon kell beiktatniuk az életükbe, ami nem kerül összeütközésbe sem a szakmai munkájuk kal, sem a magánéletükkel. Ennek érdekében a
564
17. FEJEZET
kurzusokat nem a tanévek szokásos időbeosztá sa szerint szervezik, hanem 5-8 hetes intenzív blokkokban, amelyek folyamatosan elérhetők az egész év során. Van még egy fontos vonás, melynek tekinte tében a Phoenixi Egyetem eltér a hagyományos egyetemektől: ez nyereségérdekeltségű magánin tézmény, és egy nagyvállalat, az Apollo Commu nications tulajdonában van. Átlagos nyeresége egy évtizeddel a létrehozása után negyedéven ként 12,8 millió dollár volt. Mint e fejezetnek a városi szakiskolákkal foglalkozó részében fentebb ( 5 3 5 - 5 3 6 . o.) is láthattuk, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb számban jönnek létre olyan oktatási intézmények, ame lyek nem állami, hanem inkább magánforrások ra támaszkodnak mind a finanszírozás, mind a menedzsment tekintetében. Az intézményveze tésben jártas professzionális külső szervezeteket és a technológia alkalmazásával, illetve terjesz tésével foglalkozó vállalatokat az állami oktatá si rendszerben is egyre gyakrabban bízzák meg konzultációs vagy adminisztratív feladatok ellá tásával. Az internetalapú tanulás rugalmassága és ké nyelmessége nem tagadható, de ezt a megközelí tést is számos bírálat éri. Sokan úgy vélik, hogy a „szemtől szemben", igazi interaktív környezet ben folyó tanulás semmivel sem helyettesíthető. A tanulók jövőbeli generációi vajon alig lesznek többek mint olyan névtelen diákok hálózatai, akik legfeljebb az online érintkezésre szolgáló felhasz nálói nevük alapján ismerik egymást? A különbö ző készségekre orientált, gyakorlati jellegű tanul mányok vajon csakugyan mindinkább háttérbe fogják szorítani a „csak a tanulás kedvéért való tanulást", és valóban megkérdőjelezik az abszt rakt gondolkodás fontosságát? A globalizáció és a technológiai haladás lehe tővé tette a globális piac kialakulását a felsőok tatásban is. Noha a felsőoktatás - a külföldi diá koknak, a nemzetközi kutatási programoknak és a nemzetközi tudományos konferenciáknak kö szönhetően - bizonyos mértékig mindig is nem zetközi jellegű volt, ma radikálisan új lehetősé gek nyílnak meg a bolygónk különböző pontjain működő oktatási intézmények, valamint a diákok és a kutatók közötti együttműködésre. Az inter netalapú tanulás és az e-egyetemek kialakulása révén az oktatás és a különböző képesítések meg szerzése globális szinten is mindinkább elérhe tővé válik mindenki számára. Sokféle bizonyít ványt és diplomát meg lehet szerezni ma már az osztálytermek és a hagyományos oktatási intéz mények világán kívül is. Az egymással versen gő intézmények és vállalatok - köztük nyereség
érdekelt vállalkozások - egész sora lép be gyors egymásutánban az oktatási piacra. A tudás és a tanulás minden eddiginél inkább „keresett áru cikké" vált. Még a hagyományos egyetemek is tesznek lépé seket abban az irányban, hogy „e-egyetemekké" váljanak: az intézményekből alakult konzorciu mok online megosztják egymással tudományos kutatási és oktatási forrásaikat, eszközeiket, okta tó személyzetüket és hallgatóikat. Az egyetemek szerte a világon felismerik a más intézményekkel kialakított efféle partnerkapcsolatok hasznosságát, mivel a partnereik nyújtotta szolgáltatások kiegé szítik a sajátjaikat. A tudomány viharos fejlődése és a technológiai újítások burjánzása közepette még a legnagyobb presztízsű elitintézmények szá mára is lehetetlen, hogy valamennyi tudomány területen a csúcson maradjanak. A konzorciumok az online partnerkapcsolatok révén közös tudás bankba gyűjthetik össze a tagjaik birtokában levő szakmai tudást, amit elérhetővé tesznek valamennyi hallgatójuk és kutatójuk számára. A Londonban tanuló diákok például könnyedén hozzáférhetnek a San Franciscó-i online könyv tárakhoz, a felmerülő kérdések tisztázására elekt ronikus levelezés útján megkereshetik a speciális szakterületükön működő tudományos kutatókat bárhol a világon és együttműködhetnek különfé le kutatási programokban.
KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS JÖVŐJE Az új kommunikációs technológiák nagy lehe tőségeket teremtenek az oktatásban. Lehetővé teszik, hogy a formális oktatás kilépjen az osz tálytermek vagy az előadótermek keretei közül és újabb diákokat érjen el bárhol a világon, füg getlenül azok életkorától, nemétől vagy osztály hovatartozásától. Az új információs és kom munikációs technológiák azonban nem csupán felszabadító és az esélyegyenlőséget segítő erőt képviselnek, hanem - mint bírálóik kimutat ták - felerősíthetik az oktatási egyenlőtlensége ket is. Az úgynevezett „információs szegénység" hozzáadódhat az anyagi értelemben vett hátrá nyos helyzethez és mindazokhoz az egyenlőt lenségekhez, amelyeket az oktatás - mint koráb ban láttuk ebben a fejezetben - reprodukálhat. A technológiai változások puszta sebessége és a munkáltatók részéről a számítógépek kezelésé hez értő munkaerő iránt megnyilvánuló kereslet azt eredményezheti, hogy a technológiához értő dolgozók mintegy „átugorhatják" azokat, akiknek nincs kellő tapasztalatuk a számítógépek hasz nálatában. A technológiai készségekkel rendel-
OKTATÁS
Többen azt állítják, hogy az internet-hozzáfé rés jelenti a gazdagokat a szegényektől elválasztó új demarkációs vonalat. 2000-ben Latin-Ameri ka, Kelet-Ázsia, Kelet-Európa, az arab államok és a fekete-afrikai országok lakosságának mindöszsze 4 százaléka tartozott az internet-felhasználók közé, míg ugyanabban az évben az USA népes ségének 54 százaléka használt internetet (UNDP 2001). Az információs technológiák lelkes hívei azt állítják, hogy a számítógépesítés nem szükség képpen vezet nemzeti és globális egyenlőtlen ségekhez, mert a technológia ereje éppen abban áll, hogy képes az embereket közelebb hozni egymáshoz és új lehetőségeket megnyitni előt tük. Az ázsiai és afrikai iskolák, amelyekben hiányoznak a tankönyvek és a képesített taná rok, hasznot húzhatnak az internetből - állít ják. A szegénység és a hátrányok leküzdéséhez éppen a külföldön működő oktató kollégákkal való együttműködés és a távoktatási programok jelenthetik a kulcsot: ha a technológia felhasz nálását értelmes és kreatív emberek irányítják, a lehetőségek korlátlanok.
Kialakulóban van-e egy új „ s z á m í t ó g é p e s a l s ó b b osztály" a szegényebb o r s z á g o k b a n ?
kezők, illetve nem rendelkezők között ily módon létrejövő szakadék fenyegetése felerősíti az egész életen át tartó tanulás (lásd az 5 3 6 - 5 3 7 . oldalon) fontosságát, amire szükség van ahhoz, hogy az információ korában valaki meg tudjon felelni az élet új kihívásainak. A nyugati társadalomban egyesek már félnek egy „számítógépes alsóbb osztály" kialakulásá tól. Ahogy a globális gazdaság egyre inkább tu dásalapúvá válik, fokozódik az a veszély, hogy az információgazdagok és az információszegények közötti szakadék elmélyülése következtében a szegény országok még inkább marginalizált hely zetbe kerülnek.
A technológia valóban lélegzetelállító fejlődést mutat és fontos ajtókat nyithat meg, de tudatában kell lennünk annak is, hogy nem létezik egysze rű technológiai megoldás (techno-fix). A tömeges írástudatlansággal küzdő alulfejlett régiókban, amelyek a telefonvonalakat és az elektromos áramellátást is nélkülözik, jelentősen megerősí tett oktatási infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy a lakosság valóban hasznot húzhasson a táv oktatási programokhoz való hozzáférést biztosító új technológiákból. Az oktatási rendszerek - mint ebben a fejezetben többször is hangsúlyoztuk újratermelhetik a hagyományos egyenlőtlensége ket a társadalmi osztályok és a nemek között. Az új információs és kommunikációs technológiai eszközök még fokozhatják is a társadalom meg osztottságát, ám megfelelően irányított felhaszná lásuk izgalmas felszabadító lehetőségeket nyújt és az esélyegyenlőséget szolgálhatja az oktatási rendszerekben szerte a világon.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az oktatás modern formái - a gyermekek spe ciálisan erre a célra létesített iskolákban folyó tanításával - a nyomtatott anyagok és az írniolvasni tudás terjedésével kezdtek kialakulni. A tudást ily módon több helyen és több ember számára lehetett megőrizni, reprodukálni és továbbadni. Az iparosítás folyamán a munka egyre jobban specializálódott, és ezzel párhu-
zamosan egyre több ember tett szert absztrak tabb ismeretekre az írás-olvasás és a számolás gyakorlati készségein túlmenően is. 2. Az oktatás kibővülése a 20. században szoros összefüggésben állt az írástudó és fegyelmezett munkaerő iránti igények növekedésével. A tu dásgazdaságba való átmenet során az oktatás még fontosabbá válik. Miközben a képzetlen
17. FEJEZET
fizikai dolgozók munkalehetőségei csökken nek, a munkaerőpiac olyan dolgozókat igé nyel, akik jártasak az új technológiák haszná latában, új készségeket tudnak elsajátítani és képesek kreatívan dolgozni. 3. Az 1944. évi oktatási törvény életbelépése után az Egyesült Királyságban mindenki szá mára biztosították az ingyenes középfokú ok tatásban való részvétel lehetőségét, és a tan kötelezettség korhatárát 15 évre emelték. Az állami középfokú oktatás gimnáziumokban, úgynevezett modern iskolákban és különféle szakmai iskolákban folyt. A tanulókat a külön böző típusú iskolákban való továbbtanulásra képességeik szerint, a „tizenegy plusz" vizsga rendszer segítségével választották szét. 4. Az 1960-as években bevezették a középfokú oktatásban az egységes iskolák rendszerét. El törölték az úgynevezett „tizenegy plusz" szűrő vizsgákat, bezárták valamennyi szakiskolát és a legtöbb gimnáziumot is. Az utóbbi években azonban az egyesített iskolákat is sok támadás éri, mert bírálóik szerint nem tudják biztosí tani a létesítésük kezdeményezői által remélt oktatási színvonalat. 5. Nagy-Britanniában a második világháború óta jelentősen kibővült a felsőoktatás. Új intézmé nyeket létesítettek (ezek az úgynevezett „vö röstéglás" egyetemek), és a beiratkozott hallga tók száma lényegesen emelkedett, különösen a nők körében. Az utóbbi években azonban a brit felsőoktatás finanszírozási válságba került. Ma sok diák hiteleket vesz fel, hogy fedezni tudja tanulmányai költségeit. 6. Az oktatás és az iskoláztatás funkcióinak ér telmezésére különféle szociológiai elméletek voltak hatással. Bernstein elmélete szerint az otthonukban kifinomultabb beszédkódot elsa játító gyermekek jobban meg tudnak felelni a formális oktatásban velük szemben támasztott igényeknek, mint azok, akik csak az osztály helyzetük révén meghatározott „korlátozott kódra" vannak utalva. 7. A formális iskolai tanterv csak az egyik részét alkotja a kulturális újratermelés általánosabb folyamatának, amit a tanulás, az oktatás és az iskolai intézményrendszer számos informális aspektusa is befolyásol. Az úgynevezett „rej tett tanterv" jelentős szerepet játszik a kulturá lis újratermelésben.
8. Az iskolák szervezeti berendezkedése és az is kolai oktatás egész rendszere alkalmas volt a nemek közötti egyenlőtlenségek fenntartásá ra. A fiúk és lányok számára előírt különbö ző öltözködési szabályok, valamint a nemek szerepével kapcsolatban hagyományosan rögzült felfogást képviselő a tankönyvszö vegek elősegítik a diszkriminatív társadalmi sztereotípiák fennmaradását. Az elmúlt év tizedben a lányok - e makacsul tovább élő tendenciák dacára - következetesen jobb ta nulmányi teljesítményt nyújtottak a fiúknál az oktatási rendszer valamennyi szintjén. A „gyengélkedő fiúk" nem kielégítő teljesít ményét egyes elemzők összefüggésbe hoz zák olyan nagyobb társadalmi problémákkal is, mint a bűnözés, a munkanélküliség és a csonka családok terjedése, bár mások szerint ennek a jelenségnek a túlzott hangsúlyozása félrevezető lehet. 9. Mivel az intelligenciát nehéz definiálni, erről a kérdésről hosszabb ideje számos vita folyik. Egyesek azt állítják, hogy a gének határozzák meg bizonyos csoportok átlagos intelligencia hányadosát, míg mások a társadalmi hatásokat tartják meghatározó erejűnek. Az eddig feltárt bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy inkább azoknak van igazuk, akik a társadalmi és kul turális hatások szerepét hangsúlyozzák. 10. Az új technológiák megjelenése és a tudás gazdaság kialakulása megváltoztatja az ok tatásról és az iskoláztatásról kialakult fogal mainkat: a formális oktatás fokozatosan át adja a helyét az egész életen át tartó tanulás eszméjének és gyakorlatának. Az emberek számára egyre több lehetőség nyílik, hogy akár életük végéig folytassák tanulmányaikat és továbbképezzék magukat a hagyományos osztálytermek falain kívül. 11. Az információs technológiák mind nagyobb szerephez jutnak az oktatási folyamatokban, az iskolai osztálytermekben, az „e-egyetemeken" és az internetalapú tanulásban egy aránt. Félő azonban, hogy azok, akik nem jártasak a számítógépek használatában vagy nincs hozzáférésük az új technológiákhoz, egyfajta „információs szegénységre" lesznek kárhoztatva.
OKTATÁS
§567
1. Mire szolgál az oktatás? 2. Megszüntetheti-e az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségeket? 3. Milyen politikát kellene követni a felsőoktatásban való szélesebb körű részvétel ösztönzésére? 4. A modern technológiák vajon valószínűvé vagy kívánatossá fogják-e tenni a társadalom „iskolátlanítását"? 5. Hogyan jelenhet meg a rejtett tanterv az elektronikus osztálytermekben? 6. Nagyobb hangsúlyt kellene-e fektetni az iskolákban és az egyetemeken az érzelmi intelligencia fejlesztésére?
AJÁNLOTT OLVAS Benn, Caroline - Chitty, Clyde (1996): Thirty Years On: Is Comprehensive Education Alive and Well or Struggling to Survive! London, David Fulton. Jones, Ken (2002): Education in Britain: 1944 to the Present. Cambridge, Polity. Moore, R. (2004): Education and Society: Issues and Explanations in the Sociology of Education. Cambridge, Polity. Halsey, A. H. et al. (1997):£tíucarion: Culture, Economy and Society Oxford, Oxford University Press.
21st Century Learning Initiative http://www.211earn.org Department for Education and Skills (UK) http ://www. dfes .gov.uk Encyclopedia of Philosophy of Education http://www.educacao.pro.br/ UNESCO oktatási honlapja http://www.unesco.org/education The University of the Third Age http://www.u3a.org.uk/ DfES-Lifelong learning http://www.lifelonglearning.co.uk/
MUNKA ES GAZDASÁGI ÉLET Ml A MUNKA? FIZETETT ÉS N E M FIZETETT M U N K A A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE. Taylorizmus és fördizmus A taylorizmus és a fordizmus korlátai A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE A nők és a munka Posztfordizmus Változási trendek a foglalkozási struktúrában MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE A munka társadalmi jelentősége A munkahelyi bizonytalanság növekedése Munkanélküliség KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
WSSBBÍ
1
J o c k e y a z e l s ő b r o n z h a r a n g s z e l e p j é t reggel h a t
J o c k e y h á r o m napig távol maradt a munkából:
óra ö t p e r c k o r k é s z í t e t t e e l egy h é t f ő i n a p o n , 1 8 8 5
„Spanyol nátha - mentegetőzött. - N e m bírtam
januárjában. A művezető megmutatta neki, ho
tartani a fejemet se." 1 9 3 5 - b e n újabb két napot
g y a n k e l l c s i n á l n i : „Na m o s t j ó s z o r o s a n n y o m d
vett ki, a m i k o r a f e l e s é g e m e g h a l t . A h a t v a n e g y
o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d m e g a l á b a d
év alatt, a m i t a v á l l a l a t n á l t ö l t ö t t , ö s s z e s e n öt na
s z i l á r d a n a p a d l ó n , é s vágj b e l e ! " J o c k e y b e l e
pot hiányzott a m u n k á b ó l .
vágott, a g é p e z e t s z i k r á z o t t és csikorgott, és egy
A m i k o r h e t v e n h a t é v e s lett, n e m s o k k a l a má
gőzgéphez való bronz harangszelep hullott bele a
s o d i k v i l á g h á b o r ú b e f e j e z ő d é s e u t á n é s egy hét
dobozba. „Hány ilyet kell c s i n á l n o m ? " - kérdezte
tel a z u t á n , h o g y e l k é s z í t e t t e a z e g y m i l l i o m o d i k
J o c k e y ártatlanul. - „Ahány csillag van az égen"
s z e l e p j é t , a z e l n y ű t t p a d l ó m é g e g y s z e r besza
- m o n d t a a művezető, s azzal otthagyta.
k a d t a l a t t a . „Csak erre v á r t a m " - m o n d t a . Meg
J o c k e y a k k o r t i z e n ö t é v e s volt. E z a m u n k a e l ő
p a s k o l t a az e s z t e r g á t és o d a m e n t a m ű v e z e t ő h ö z ,
r e l é p é s t j e l e n t e t t s z á m á r a - egy l é p é s t fölfelé on
egy f i a t a l e m b e r h e z , a k i a z u n o k á j a l e h e t e t t vol
n a n , h o g y c s u p á n t e á t f ő z z ö n é s k ü l ö n f é l e meg
n a . „A h é t v é g é v e l b e f e j e z e m a m u n k á t , G e o r g e "
b í z a t á s o k k a l f u t k o s s o n a salfordi gyárban, M a n
- kiáltotta oda neki a gépek zajában. Távozásakor
c h e s t e r k ö z e l é b e n . E z t k ö v e t ő e n s o h a n e m talált
k a p o t t egy k a r o s s z é k e t a t ö b b i e k t ő l : „És amikor
m á s állást magának, hatvanegy éven keresztül.
e l n y ü v ő d e z t a s z é k e t is - m o n d t á k -, m a j d el
Az első n é h á n y év után belépett a szakszervezet
k ü l d j ü k a z a s z t a l o s t , h o g y c s e r é l j e n k i b e n n e egy
b e . A m i k o r h u s z o n ö t é v e s volt, b e s z a k a d t a l a t t a a
két deszkát!" Pénteken, k é s ő délután a művezető
d e s z k a p a d l ó , a m e l y e n á l l v a d o l g o z o t t . J ö t t a z asz
b e m u t a t t a n e k i a z ú j i n a s t : „Csak i n d í t s a el, j ó ? "
talos, hogy megjavítsa. J o c k e y mentegette magát:
- k é r t e . J o c k e y m o s o l y g o t t : „Ide s ü s s - m o n d t a
„ N e k e m n y o m n o m k e l l e r ő s e n , l á t o d , é s h á t bi z o n y e l n y ü v ő d i k " . „Ne m e n t e g e t ő z z - m o n d t a az a s z t a l o s . - N e m a te h i b á d . " A p a d l ó 1 9 0 7 - b e n is mét beszakadt, majd 1916-ban megint. 1918-ban
a fiúnak. - N e m n a g y d o l o g : M o s t jó szorosan n y o m d o d a a h a s a d az e s z t e r g a p a d h o z , v e s d meg a l á b a d s z i l á r d a n a p a d l ó n , és vágj b e l e ! " A z ó t a , h o g y R o b e r t s ( 1 9 7 1 ) a salfordi nyomor-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
negyed 2 0 . s z á z a d e l e j i v i l á g á r ó l s z ó l ó k l a s s z i
igen n e h é z és k i m e r í t ő m u n k a (lásd a következő
kus, e l s ő k é z b ő l s z á r m a z ó b e s z á m o l ó j á b a n l e í r t a
keretes írást). A jótékonysági vagy m á s szerveze
Jockey m u n k á s é l e t é t , a m u n k a t e r m é s z e t e j e l e n
t e k s z á m á r a v é g z e t t ö n k é n t e s m u n k a s z i n t é n fon
tősen m e g v á l t o z o t t . J o c k e y m u n k á s é l e t e s o k a k
tos t á r s a d a l m i s z e r e p e t t ö l t b e . Az, h o g y fizetett
szemében m a s z i n t e e l k é p z e l h e t e t l e n , m e r t any-
á l l á s a l e g y e n az e m b e r n e k , a f e n t e b b f e l s o r o l t a k
nyira k ü l ö n b ö z i k a s a j á t u n k t ó l . E b b e n a fejezet
d a c á r a is i g e n f o n t o s , de a „ m u n k a " k a t e g ó r i á j a
ben a m u n k a f e j l ő d é s é t v i z s g á l j u k a m o d e r n tár
ennél jóval szélesebben értelmezhető.
sadalomban, és a m o d e r n g a z d a s á g s t r u k t ú r á j á t vesszük
szemügyre.
Innen
kiindulva
A munka f o g a l m á t - a k á r fizetett, a k á r n e m fi
foglalko
zetett m u n k á r ó l v a n szó - a következőképpen ha
zunk n é h á n y ú j a b b t r e n d d e l a m u n k a v i l á g á b a n .
t á r o z h a t j u k m e g : M e n t á l i s é s fizikai e r ő f e s z í t é s
Először a z o n b a n k ö z e l e b b r ő l i s m e g k e l l vizsgál
kifejtését kívánó feladatok végrehajtása, m e l y n e k
nunk, hogy v a l ó j á b a n m i t is é r t ü n k a „ m u n k a "
célja az emberi igények kielégítését célzó javak é s s z o l g á l t a t á s o k l é t r e h o z á s a . A foglalkozás v a g y
kifejezés alatt.
valamilyen állás betöltése olyan m u n k á t jelent, amit rendszeres bérért vagy fizetésért végzünk.
Ml A M U N K A ? FIZETETT ÉS NEM FIZETETT M U N K A
M i n d e n k u l t ú r á b a n a m u n k a j e l e n t i a gazdaság
Hajlamosok v a g y u n k ú g y g o n d o l n i a m u n k á r a ,
n a k a j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k t e r m e l é s é r ő l é s el
alapját. A gazdasági r e n d s z e r a z o k n a k az intéz m é n y e k n e k az összessége, amelyek gondoskod
mint ami e g y e n é r t é k ű v a l a m i l y e n fizetett állás
osztásáról.
betöltésével, a h o g y a n a „ m u n k a n é l k ü l i " kifeje zés is sugallja, ez a z o n b a n v a l ó j á b a n t ú l s á g o s a n leegyszerűsített felfogás. A n e m fizetett m u n k a (például a h á z i m u n k a vagy a saját k o c s i n k meg javítása) igen n a g y h e l y e t foglal e l s o k e m b e r éle
A M U N K A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE
tében. S o k f é l e t í p u s ú m u n k a n e m i l l e s z t h e t ő b e l e
A m o d e r n gazdasági rendszerek egyik legfonto
a fizetett foglalkoztatás o r t o d o x k a t e g ó r i á i b a . Az
sabb jellegzetessége a rendkívül sokrétű, kifino
informális g a z d a s á g b a n végzett m u n k a n a g y ré
m u l t munkamegosztás. A m u n k a f e l a d a t o k i g e n
sze például n e m j e l e n i k m e g s e m m i f é l e k ö z v e t l e n
n a g y s z á m ú k ü l ö n b ö z ő foglalkozás között oszla
módon a h i v a t a l o s f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k b a n .
n a k meg, a m e l y e k r e az e m b e r e k s p e c i a l i z á l ó d
Az informális gazdaság k i f e j e z é s a z o k r a a tranz
nak.
akciókra utal, a m e l y e k a r e n d s z e r e s foglalkozta
mezőgazdasági
tás szféráján k í v ü l m e n n e k v é g b e , b e l e é r t v e n é h a
beható
a készpénzfizetést is az i g é n y b e v e t t szolgáltatá
sait h o s s z ú i n a s é v e k során tanulták ki a leen
A
hagyományos munka
ismeretére
társadalmakban a
épült,
kézműves amelyeknek
a
nem
szakmák a
fogá
sokért, de t ö b b n y i r e a j a v a k vagy k ü l ö n f é l e szol
dő mesterek. A kézműves rendszerint m i n d e n
gálatok k ö z v e t l e n c s e r é j é r ő l v a n s z ó .
munkafázist az elejétől a végéig maga végzett el.
Amikor v a l a k i e l j ö n h o z z á n k ^ h o g y megjavít son egy c s ö p ö g ő c s a p o t , f i z e t h e t ü n k n e k i k é s z pénzzel
is
anélkül,
hogy
bármilyen
kapnánk r ó l a v a g y b á r m i t i s
nyugtát
feljegyeznénk az
elvégzett m u n k á r ó l . Az e m b e r e k a b a r á t a i k v a g y a hozzájuk k ö z e l á l l ó i s m e r ő s e i k k ö r é b e n gyak ran c s e r e b e r é l n e k „ o l c s ó " , v a g y i s i n n e n - o n n a n elcsent vagy l o p o t t h o l m i k a t is, m á s s z í v e s s é g e k fejében. A z i n f o r m á l i s g a z d a s á g b a n e m c s u p á n a „rejtett" k é s z p é n z t r a n z a k c i ó k t a r t o z n a k b e l e , h a nem az ö n e l l á t á s i g e n s o k f o r m á j a is, a m i v e l az emberek a z o t t h o n u k b a n vagy a z o t t h o n u k o n kí
í g y p é l d á u l e g y e k é t e l ő á l l í t ó k o v á c s m a g a ön t ö t t e ki és f o r m á z t a a vasat, és ő m a g a á l l í t o t t a ö s s z e a s z e r s z á m o t . A m o d e r n i p a r i t e r m e l é s ki b o n t a k o z á s a e g y ü t t j á r t s z á m o s k é z m ű v e s szak ma kihalásával, míg a fennmaradók valamilyen szélesebb termelési folyamat részévé váltak. Ezt p é l d á z z a J o c k e y é l e t t ö r t é n e t e is, a m i v e l e z t a fe jezetet kezdtük. J o c k e y egész életében ugyanazt a z e r ő s e n s p e c i a l i z á l t f e l a d a t o t v é g e z t e e l újra m e g újra, é s a z ü z e m b e n m i n d e n k i m á s i s h a s o n l ó s p e c i á l i s f e l a d a t o k a t l á t o t t el. A modern társadalomban megváltozott a mun
vül foglalkoznak. A „ c s i n á l d m a g a d " t e v é k e n y s é
k a h e l y s z í n e is.
gek a h á z t a r t á s o k b a n a m e g f e l e l ő s z e r s z á m o k és
m u n k á t az otthonában, k ö z ö s e n végezte a család,
Az iparosítás
előtt a legtöbb
más e s z k ö z ö k f e l h a s z n á l á s á v a l p é l d á u l o l y a n ja
a háztartás
vakat és s z o l g á l t a t á s o k a t p r o d u k á l n a k , a m e l y e k e t
Az ipari t e c h n o l ó g i a fejlődése, például az elekt
egyébként m e g k e l l e n e v á s á r o l n i ( G e r s h u n y - M i -
romos áram és a szén felhasználásával m ű k ö d ő
les 1 9 8 3 ) . A h á z i m u n k á é r t , a m i t h a g y o m á n y o s a n
gépi b e r e n d e z é s e k m u n k á b a állítása maga után
többnyire a n ő k v é g e z n e k , n e m s z o k á s f i z e t n i .
v o n t a a m u n k a e l v á l a s z t á s á t a z o t t h o n t ó l . A z ipa
Mindazonáltal ez is m u n k a , mégpedig gyakran
ri f e j l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n a v á l l a l k o z ó k t u l a j d o -
valamennyi
tagjának részvételével.
18. FEJEZET
Amit ma a „ h á z i m u n k a " kifejezés alatt értünk,
század során nagyjából állandó m a r a d t . A háztar
az o t t h o n és a munkahely szétválásával j ö t t lét
tási készülékek a n e h e z e b b m u n k á k nagy részét
re (Oakley 1 9 7 4 ) . Az iparosítással az o t t h o n o k in
m e g s z ü n t e t t é k , de helyükbe új feladatok léptek.
kább a javak fogyasztásának, mintsem t e r m e l é s é
A g y e r m e k g o n d o z á s r a , az o t t h o n különféle fo
nek a helyszínévé váltak. Az o t t h o n végzett mun
gyasztási cikkekkel való felszerelésére és az étke
ka „ l á t h a t a t l a n n á " vált, mivel az „igazi m u n k á t "
zések előkészítésére fordított idő n ö v e k e d e t t .
egyre inkább az j e l e n t e t t e , amit bérfizetés ellené
A fizetés nélküli háztartási m u n k á n a k óriási j e
ben végeztek az e m b e r e k . A házimunkát hagyo
l e n t ő s é g e van a g a z d a s á g s z e m p o n t j á b ó l . Irány
mányosan a nők f e l a d a t á n a k tekintették, míg az
a d ó becslések szerint az ipari o r s z á g o k b a n létre
„igazi m u n k a " birodalma a férfiak számára volt
h o z o t t g a z d a g s á g 2 5 - 4 0 százaléka származik a
fenntartva, az o t t h o n o n kívül. Ebben a konven
házimunkából.
cionális modellben az o t t h o n i m u n k a m e g o s z t á s
időmérleg-vizsgálat alapján úgy becsülték, hogy
Egy 2 0 0 2 - b e n v é g z e t t o r s z á g o s
- az a mód, a h o g y a n az egyes o t t h o n i feladatok m e g o s z l a n a k a háztartások tagjai között - meg l e h e t ő s e n egyértelmű volt. A nők viselték a leg t ö b b (vagy valamennyi) háztartási munka terhét, miközben a férfiak „ g o n d o s k o d t a k " a családról azzal, hogy fizetett munkát vállaltak. Az „ o t t h o n o k " elkülönülésével p á r h u z a m o s a n más változások is v é g b e m e n t e k . Mielőtt az iparo sítás során született találmányok és új eszközök befolyásolni kezdték az o t t h o n i szférát is, a ház t a r t á s b a n v é g z e t t munka kemény volt és kimerí t ő . A hetenkénti m o s á s például n e h é z és bárkit próbára tevő feladat volt. A vízvezetékből folyó hideg és meleg víz e l é r h e t ő v é válása az o t t h o n o k ban kiküszöbölt sok időigényes munkát: koráb ban a vizet haza kellett szállítani és o t t felmelegí teni, a h o g y a fejlődő világ nagy részében ez még ma is így van. A villamosság és a gáz b e v e z e t é s e a lakásokba elavulttá t e t t e a szén- és fatüzelésű kályhákat, és az olyan h a g y o m á n y o s munka feladatok, mint például a rendszeres favágás, a szénfelhordás
vagy
a
kályhatisztítás,
nagyrészt
megszűntek. Ám a nők részéről a háztartási munkára for dított idő á t l a g o s m e n n y i s é g e - m e g l e p ő mó don - nem csökkent j e l e n t ő s m é r t é k b e n , még az e l e k t r o m o s háztartási g é p e k (például porszívók, mosógépek,
mosogatógépek)
elterjedése
óta
sem. A fizetett állásban nem f o g l a l k o z t a t o t t brit nők házimunkával t ö l t ö t t ideje az elmúlt fél év
A nők gyakran dolgoznak kettős műszakban, a munka helyükön és otthon.
n á b a n l é v ő gyárak álltak: a gépek és m á s felszere
A h a g y o m á n y o s , i l l e t v e a m o d e r n társadalmak
l é s e k e z e k b e n k o n c e n t r á l ó d t a k , é s a z á r u k tömeg
ra j e l l e m z ő m u n k a m e g o s z t á s közötti különbség
termelése e l k e z d t e k i s z o r í t a n i a z o t t h o n o k b a n
v a l ó b a n r e n d k í v ü l j e l e n t ő s . M é g a legnagyobb
végzett k é z m ű v e s
h a g y o m á n y o s c i v i l i z á c i ó k b a n i s l e g f e l j e b b húsz
munkát.
A gyárakban
állást
k e r e s ő e m b e r e k e t - m i n t J o c k e y - t is - s p e c i á l i s fel
h a r m i n c k é z m ű v e s s z a k m a l é t e z e t t , kiegészítve
a d a t o k v é g r e h a j t á s á r a k é p e z t é k ki, és b é r t fizettek
n é h á n y s p e c i á l i s f o g l a l k o z á s s a l : i l y e n volt pél
a m u n k á j u k é r t . Az a l k a l m a z o t t a k t e l j e s í t m é n y é t a
d á u l a k e r e s k e d ő k , a k a t o n á k és a p a p o k tevé
vezetők ellenőrizték, akik igyekeztek olyan tech
k e n y s é g e . A m o d e r n i p a r i r e n d s z e r b e n az em
nikákat bevezetni, amelyek növelik a m u n k á s o k
b e r e k s o k e z e r k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s t töltenek
t e l j e s í t m é n y é t és a m u n k a f e g y e l m e t .
b e . A b r i t n é p s z á m l á l á s o k s o r á n m i n t e g y húsz-
ha az Egyesült Királyságban fizetés járna a házi
és nehezen tudtak megszabadulni attól a lelki 1
munkáért, akkor ez 7 0 0 milliárd f o n t o t j e l e n t e n e
kényszertől, hogy mindenáron eleget tegyenek a I
a gazdaság számára (Office of National Statistics
munkájukkal szemben saját maguk által felállított I
2 0 0 2 ) . A házimunka látja el a gazdaság t ö b b i ré
követelményeknek.
szét olyan ingyenes szolgáltatásokkal, amelyekre
A fizetett és nem fizetett munka különféle for- J
a fizetett munkában részt vevő lakosság legna
mái szorosan összefüggenek egymással, ami a t
gyobb része támaszkodik.
házimunkának az egész gazdasághoz való hozzá- I
Ám m a g á n a k a házimunkának is vannak prob
járulásában is tükröződik. A szociológusok szá- t
lematikus dimenziói. Anne Oakley ( 1 9 7 4 ) klasz-
mára az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a 1
szikus kutatása a házimunkáról mint a munka
nők növekvő részvétele a munkaerőpiacon ho
speciális formájáról azt m u t a t t a , hogy ha valaki
gyan befolyásolja a háztartási munkamegosztást. I
minden idejét a háztartási feladatoknak szente
A háztartási munka mennyisége nem csökkent, I
li, ez elszigetelő és elidegenítő hatással j á r h a t
de ma kevesebb nő tölti minden idejét otthon I
I és a belső kielégítettség hiányához vezethet. Az
háztartásbeliként, s ebből az következik, hogy a I
I
Oakley vizsgálatában részt vevő háztartásbeli nők igen e g y h a n g ú n a k találták o t t h o n i feladataikat,
ezerféle foglalkozást k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g a b r i t
háztartási teendők ma egészen másképpen szer- I veződnek.
e l l e n ő r z é s t g y a k o r o l h a t n a k a m u n k a f e l a d a t a i k fö
gazdaságban. A h a g y o m á n y o s k ö z ö s s é g e k b e n a
lött, és a t e r m é k e k l é t r e h o z á s i f o l y a m a t á n a k c s u
népesség
p á n egy t ö r e d é k é h e z j á r u l n a k h o z z á , m i k ö z b e n
legnagyobb
(mezőgazdasági
munkát
végző) r é s z e gazdaságilag ö n e l l á t ó volt.
Maga
s e m m i b e f o l y á s u k n i n c s arra,
hogy munkájuk
állította e l ő az ételét, a r u h á z a t á t és az é l e t é h e z
e r e d m é n y é t h o g y a n vagy k i n e k a s z á m á r a érté
szükséges e g y é b j a v a k a t . A m o d e r n t á r s a d a l m a k
kesítik. A marxisták szerint a J o c k e y h o z h a s o n l ó
egyik l e g f o n t o s a b b j e l l e g z e t e s s é g e e z z e l
szem
m u n k á s o k s z e m é b e n a m u n k a v a l a m i i d e g e n do
ben a kölcsönös gazdasági függőség r e n d k í v ü l i
lognak tűnik, olyan feladatnak, amit a megélhe
mértékű m e g n ö v e k e d é s e .
t é s h e z végre k e l l h a j t a n i , de e g y é b k é n t - t e r m é
M i n d a n n y i u n k élete
m é r h e t e t l e n ü l s o k m á s d o l g o z ó m u n k á j á t ó l függ - ma m á r az e g é s z világra k i t e r j e d ő e n -, ugyan is nélkülük n e m juthatnánk hozzá az életünk fenntartásához s z ü k s é g e s j a v a k h o z é s szolgálta tásokhoz. N é h á n y k i v é t e l t ő l e l t e k i n t v e , a m o d e r n társadalmakban az emberek n e m maguk terme lik m e g é l e l m ü k e t , n e m m a g u k é p í t i k h á z a i k a t és nem maguk hozzák létre az általuk használt fogyasztási c i k k e k e t . A
korai
szociológusok
munkamegosztás
szetéből adódóan - n e m kielégítő. D u r k h e i m o p t i m i s t á b b a n látta a m u n k a m e g o s z t á s k é r d é s é t , j ó l l e h e t ő is f e l i s m e r t e a n n a k potenciálisan káros hatásait. Szerinte a szerepek specializálódása megerősíti a társadalmi szolida ritást a k ö z ö s s é g e k b e n . A z e m b e r e k t ö b b é n e m elszigetelt, önellátó egységekben élnek, h a n e m összekapcsolja őket az egymástól való kölcsö n ö s függőség. A t e r m e l é s és a fogyasztás k ö z ö t t
sokat
potenciális
foglalkoztak
a
következményei
vel, m i n d a z e g y é n i dolgozók, m i n d a z egész tár sadalom t e k i n t e t é b e n . K a r i M a r x e g y i k e v o l t a z első k u t a t ó k n a k , a k i k a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e ju tottak, h o g y a m o d e r n i p a r f e j l ő d é s e s o k e m b e r munkáját u n a l m a s , é r d e k t e l e n f e l a d a t o k r a redu
létesülő többirányú kapcsolatok révén erősödik a társadalmi szolidaritás. D u r k h e i m ezt a beren d e z k e d é s t e r ő s e n f u n k c i o n á l i s n a k tartotta, b á r t u d a t á b a n v o l t a n n a k is, h o g y a t á r s a d a l m i szo l i d a r i t á s t b o m l a s z t h a t j a , ha a v á l t o z á s o k t ú l s á g o san gyorsan történnek. A normák emiatt bekövet kező megrendülését anómiának nevezte.
kálja. M a r x s z e r i n t a m u n k a m e g o s z t á s e l i d e g e n í t i az e m b e r e k e t a m u n k á j u k t ó l . M a r x s z e m é b e n az elidegenedés a k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i b e r e n d e z kedés k e r e t e i k ö z ö t t a k ö z ö m b ö s s é g v a g y az el lenséges é r z ü l e t k i a l a k u l á s á t j e l e n t i , n e m c s u p á n a munkával, h a n e m az ipari termelés egész rend
/ Ezzel kapcsolatban hasznos lehet áttekinteni a D u r k h e i m és M a r x m u n k á s s á g á r ó l az 1., „Mi a
szociológia?"
című fejezetben,
a
30-34.
olda
l o n leírtakat.
szerével s z e m b e n . A h a g y o m á n y o s t á r s a d a l m a k ban - m u t a t t a ki M a r x - a m u n k a g y a k r a n k i m e rítő volt: a p a r a s z t i g a z d á l k o d ó k n é h a h a j n a l t ó l szürkületig d o l g o z t a k . Ám a p a r a s z t o k n a k v a l ó d i l e h e t ő s é g ü k v o l t a saját m u n k á j u k e l l e n ő r z é s é r e , a m i h e z sokféle i s m e r e t r e é s k é s z s é g r e volt szük ségük. E z z e l s z e m b e n a z ipari m u n k á s o k c s e k é l y
Taylorizmus és fordizmus T ö b b m i n t két évszázaddal ezelőtt A d a m S m i t h , a m o d e r n k ö z g a z d a s á g t a n e g y i k m e g a l a p í t ó j a le írta a m u n k a m e g o s z t á s e l ő n y e i t a t e r m e l é k e n y s é g szempontjából.
Leghíresebb
műve,
A
nemzetek
18. FEJEZET gazdagsága ( 1 9 9 2 tó
[ 1 7 7 6 ] ) egy g o m b o s t ű k e t gyár
manufaktúrában
n i e ( p é l d á u l c s a v a r r a l f e l e r ő s í t e n i a b a l o l d a l i ajtó
munkamegosztás
k i l i n c s é t ) , a h o g y a k a r o s s z é r i á k e l h a l a d t a k előtte
Egy magányos dolgozó az
a s z a l a g o n . A T - m o d e l l b ő l g y á r t á s á n a k befejezé
adott technológiával n a p o n t a m i n d ö s s z e 20 gom
séig t ö b b m i n t 1 5 m i l l i ó t ö k é l e t e s e n a z o n o s pél
bostűt állíthatna elő. Ha viszont a munkafolya
dány készült el.
leírásával kezdődik.
kialakult
m a t o t felosztják egy sor e g y s z e r ű m ű v e l e t r e , t í z
F o r d az e l s ő k k ö z ö t t i s m e r t e fel, h o g y a tömeg
dolgozó - oly m ó d o n együttműködve, hogy min
t e r m e l é s m e g k ö v e t e l i a t ö m e g e s p i a c o t is. Úgy
d e n k i c s a k egy-egy r é s z m ű v e l e t e t v é g e z - m á r 4 8
okoskodott, hogy ha az olyan árucikkeket, mint
e z e r tűt t u d g y á r t a n i n a p o n t a . A z egy d o l g o z ó r a
p é l d á u l a z a u t o m o b i l o k , egyre n a g y o b b tömeg
eső termékmennyiség tehát 20 darabról 4800-ra
b e n állítják elő, akkor e h h e z biztosítani kell a
n ő , vagyis a z e g y e s r é s z f e l a d a t o k r a s p e c i a l i z á l ó
f o g y a s z t ó k m e g l é t é t is, a k i k k é p e s e k azt megvá
dott m u n k á s o k f e j e n k é n t i s 2 4 0 - s z e r t ö b b e t ter
s á r o l n i . 1 9 1 4 - b e n m e g t e t t e azt a p é l d á t l a n lépést,
melnek, mint ha elszigetelten dolgoznának
hogy a michigani Dearborn városában működő
T ö b b m i n t egy é v s z á z a d d a l k é s ő b b e z e k a z
g y á r á b a n e g y o l d a l ú a n f e l e m e l t e a m u n k á s o k bé
e s z m é k t e l j e s e d t e k k i egy F r e d e r i c k W i n s l o w Tay
rét (egy n y o l c ó r á s m ű s z a k r a öt d o l l á r t fizetett az
lor ( 1 8 6 5 - 1 9 1 5 ) nevű amerikai vezetési tanács
a l k a l m a z o t t a i n a k ) : e z a b b a n a z i d ő b e n i g e n bőke
adó
munkásságában,
módszernek
a
aki az
„tudományos
általa kidolgozott
zű bérnek számított, és olyan életvitel lehetőségét
munkaszervezés"
b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o s z t á l y h o z t a r t o z ó dolgo
magában
z ó k n a k , a m i h e z h o z z á t a r t o z h a t o t t egy a u t o m o b i l
foglalta a t e r m e l é s i f o l y a m a t r é s z l e t e s e l e m z é s é t ,
b i r t o k l á s a is. M i n t H a r v e y m e g j e g y e z t e : „az egy
(scientific
management)
nevet
adta.
Ez
m e l y n e k r é v é n azt egyszerű, i d ő b e n é s t é r b e n
m ű s z a k r a fizetett ö t d o l l á r o s b é r n e k c s a k r é s z b e n
pontosan összehangolható műveletekre lehetett
v o l t az a c é l j a , h o g y az i g e n t e r m e l é k e n y futó
b o n t a n i . A taylorizmus n é v e n i s m e r t t é v á l t „tu
szalagos
d o m á n y o s munkaszervezés" n e m c s u p á n tudo
m u n k a f e g y e l e m f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n biztosít
m á n y o s j e l e n t ő s é g g e l bírt. E z t a t e r m e l é s i r e n d
sa a d o l g o z ó k e n g e d e l m e s s é g é t . E z z e l egyidejű
rendszer
működtetéséhez
megkívánt
szert a z i p a r i t e r m e l é s m a x i m a l i z á l á s á r a tervez
leg a r r a is szolgált, h o g y a m u n k á s o k e l e g e n d ő
t é k meg, é s i g e n n a g y h a t á s t g y a k o r o l t n e m c s a k
jövedelemre tegyenek szert a tömegtermeléssel
az i p a r i t e r m e l é s és a t e c h n o l ó g i a s z e r v e z é s é r e ,
előállított termékek megvásárlásához, amelyeket
h a n e m a m u n k a h e l y i p o l i t i k á r a is. T a y l o r idő-
a
és t e v é k e n y s é g t a n u l m á n y a i k i v e t t é k a t e r m e l é s i
k e z d t e k k i b o c s á t a n i " ( H a r v e y 1 9 8 9 ) . F o r d ezen
f o l y a m a t fölötti e l l e n ő r z é s n e k é s a z e g é s z r e n d
kívül szociális m u n k á s o k kisebb hadseregének a
nagyvállalatok
egyre
nagyobb
mennyiségben
s z e r á t t e k i n t é s é n e k a l e h e t ő s é g é t a m u n k á s ke
s z o l g á l a t a i t is i g é n y b e v e t t e , a k i k e t a fogyasztói
z é b ő l , és ezt a t u d á s t s z i g o r ú a n a v e z e t é s k e z é
viselkedés n o r m á i n a k terjesztésére a munkások
b e h e l y e z t é k , l e r o m b o l v a azt a z a l a p o t , a m e l y r e
otthonaiba küldtek.
támaszkodva a kézművesek korábban még bizo n y o s m é r t é k i g m u n k á l t a t ó i k t ó l f ü g g e t l e n ü l dol gozhattak (Braverman 1 9 7 4 ) . É p p e n ezért sokan úgy tekintik, hogy a taylorizmus megfosztotta a m u n k á s t a tudástól és ily m ó d o n lealacsonyította m a g á t a m u n k á t is.
A fordizmus k i f e j e z é s t a t ö m e g p i a c o k kialakí t á s á h o z k ö t ő d ő t ö m e g t e r m e l é s i r e n d s z e r megne vezésére alkalmazzák. Bizonyos kontextusokban e n n e k a k i f e j e z é s n e k m é g s p e c i á l i s a b b értelme z é s e van, a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n i kapita l i z m u s k i f e j l ő d é s é n e k egy t ö r t é n e l m i korszakára
tette
utalva, amikor a t ö m e g t e r m e l é s h e z a munkahelyi
Henry F o r d iparmágnás ( 1 8 6 3 - 1 9 4 7 ) , aki 1 9 0 8 -
v i s z o n y o k s t a b i l i t á s a és a s z a k s z e r v e z e t e k nagy
b a n a m i c h i g a n i H i g h l a n d P a r k b a n á l l í t o t t a fel
fokú m e g e r ő s ö d é s e t á r s u l t . A f o r d i z m u s jegyében
A
taylorizmus
elveit
később
magáévá
e l s ő a u t ó g y á r á t . Itt e g y e t l e n t e r m é k e t á l l í t o t t a k
a v á l l a l a t o k h o s s z ú t á v ú e l k ö t e l e z e t t s é g e t vállal
e l ő , n e v e z e t e s e n F o r d h í r e s „T-modelljét", a m i le
t a k d o l g o z ó i k i r á n t , és a b é r e k e t s z o r o s a n össze
h e t ő v é tette, h o g y a gyorsaságot, a p o n t o s s á g o t
k a p c s o l t á k a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é v e l . Ilyen az
úgynevezett
kollektív
szerződé
és a m ű v e l e t e k e g y s z e r ű s í t é s é t s z o l g á l ó s p e c i á
értelemben
lis g é p e k e t é s s z e r s z á m o k a t a l k a l m a z z a n a k . F o r d
sek - a v á l l a l a t o k és a s z a k s z e r v e z e t e k formális
egyik legjelentősebb újítása az állandó mozgás
m e g á l l a p o d á s a i , a m e l y e k k o n k r é t a n rögzítették
b a n l e v ő s z e r e l ő s z a l a g - k ö z i s m e r t n é v e n futó
a m u n k a f e l t é t e l e k e t ( p é l d á u l a b é r e k e t , előme
szalag - volt, m e l y n e k a m e g s z e r k e s z t é s é t állí
n e t e l i k i l á t á s o k a t , j u t t a t á s o k a t ) - t e t t é k teljessé
tólag egy c h i c a g ó i v á g ó h í d i h l e t t e , a h o l a h e n
azt a kört, a m i b i z t o s í t o t t a a m u n k á s o k hozzá
tesek a levágott állatokat egyiküktől a m á s i k h o z
járulását az automatizált m u n k a s z e r v e z é s h e z és
továbbítva,
Ford
ezze7 egyidejűleg e l e g e n d ő k e r e s l e t e t biztosított a
a u t ó g y á r b a n a futószalag m e l l e t t m i n d e n m u n
t ö m e g t e r m e l é s s e l e l ő á l l í t o t t j a v a k i r á n t . A rend
k á s n a k m e g h a t á r o z o t t f e l a d a t o t k e l l e t t elvégez
s z e r f e l b o m l á s á t á l t a l á b a n a z 1 9 7 0 - e s é v e k évek-
apránként
„szedték
szét".
A
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
Ford futószalagja a hatékonyság növelését szolgálta. re teszik: ettől k e z d v e a l a k u l ki a n a g y o b b rugal
az olyan országokban m ű k ö d ő vállalatok, ahol
masság és
a m u n k a e r ő drága, n e h e z e n t u d n a k v e r s e n g e n i
a bizonytalanság a munkafeltételek
azokkal, ahol alacsonyabbak a munkabérek. Ez
tekintetében.
volt az egyik olyan tényező, a m i eredetileg az autóipar fellendüléséhez vezetett J a p á n b a n (bár ma m á r a j a p á n m u n k a b é r e k is a legmagasabbak
A taylorizmus és a fordizmus korlátai
közé tartoznak), majd ezt k ö v e t ő e n Dél-Koreában is. A f o r d i z m u s s a l és a t a y l o r i z m u s s a l k a p c s o l a okai
tos nehézségek azonban t ú l m u t a t n a k a költséges
igen b o n y o l u l t a k , s e z e k k e l k a p c s o l a t b a n i n t e n
b e r e n d e z é s e k i r á n t i i g é n y e k k é r d é s é n . A fordiz
zív viták f o l y n a k . Ú g y t ű n i k , h o g y m i u t á n a vál
m u s é s a t a y l o r i z m u s azt k é p v i s e l i , a m i t e g y e s
A
fordizmus
későbbi
visszaszorulásának
lalatok a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i p a r á g a k b a n á t t é r t e k a
i p a r s z o c i o l ó g u s o k alacsony bizalmi szintű rend
fordista t e r m e l é s i m ó d s z e r e k r e , a r e n d s z e r fej
szereknek (low-trust systems)
lődése elérte a m a g a h a t á r a i t . V a l a h a ú g y n é z e t t
rendszerekben
ki, hogy a f o r d i z m u s k é p v i s e l i az i p a r i t e r m e l é s
kötött munkafeladatokat a vezetőség határozza
egészének v á r h a t ó j ö v ő j é t , a z o n b a n n e m így ala
m e g . A dolgozókat, a k i k e l v é g z i k a m u n k á t , szi
kult a h e l y z e t . A r e n d s z e r t c s a k a z o k b a n az ipar
g o r ú a n felügyelik, é s i g e n k e v é s ö n á l l ó c s e l e k v é s i
ágakban l e h e t s i k e r e s e n a l k a l m a z n i , a h o l - m i n t
lehetőséget engednek meg számukra. A fegyelem
például az a u t ó g y á r t á s b a n - n a g y p i a c o k s z á m á r a
és
standardizált t e r m é k e k e t g y á r t a n a k . A g é p e s í t e t t
nyok betartása érdekében különféle monitorozási
termelési f u t ó s z a l a g o k b e á l l í t á s a r e n d k í v ü l költ
rendszerek segítségével folyamatosan ellenőrzik
séges, é s m i u t á n e g y f o r d i s t a r e n d s z e r t l é t r e h o z
az alkalmazottak munkáját.
az
a jó m i n ő s é g e t
egyes
neveznek. Az ilyen
gépi
szavatoló
berendezésekhez
termelési
szabvá
nak, az m e g l e h e t ő s e n m e r e v m a r a d . A t e r m é k e k megváltoztatásához p é l d á u l j e l e n t ő s ú j b e r u h á zásra v a n s z ü k s é g . A f o r d i s t a t e r m e l é s t k ö n n y ű akárhol m e g h o n o s í t a n i ,
ha elégséges pénzesz
köz áll r e n d e l k e z é s r e a gyár f e l é p í t é s é h e z . Ám
/ A m u n k a h e l y e k e n és m á s s z e r v e z e t e k n é l b e v e z e t e t t f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k k e l a 16., „Szerve zetek
és
hálózatok"
című fejezetben,
oldalon foglalkoztunk.
a
497-498.
18. FEJEZET
Ipari konfliktusok A munkások és a gazdasági-politikai hatalom képviselői között régóta konfliktusok vannak. Eu rópa városiasodott területein már a 1 8 . század ban is gyakoriak voltak a különféle lázadások, amelyeket hol az erőszakos besorozás, hol a ma gas adók, hol a g y e n g e aratás miatt bekövetkező é h e z é s váltott ki. A munkával összefüggő konflik tusoknak ezek a „ p r e m o d e r n " megnyilvánulásai egyes országokban egészen a 2 0 . század elejéig folytatódtak. 1 8 6 8 - b a n például éhséglázadások törtek ki t ö b b nagy itáliai városban (Geary 1 9 8 1 ) . A konfrontáció ilyen h a g y o m á n y o s formái nem csupán az erőszak sporadikus, irracionális kitöré sei voltak: az erőszak f e n y e g e t é s e vagy tényleges alkalmazása azzal a hatással járt, hogy korlátoz ták a g a b o n a és más alapvető élelmiszerek árát (Rudé 1 9 6 4 ; Booth 1 9 7 7 ) . A dolgozók és a munkáltatók közötti ipari konfliktusok eleinte ezeket a régi mintákat kö vették. A konfrontációs helyzetekben a dolgozók gyakran elhagyták munkahelyüket és az utcákon t ö m e g e k b e verődve a szabályokat felrúgó visel kedéssel vagy a h a t ó s á g o k elleni erőszakos fellé péssel adtak h a n g o t sérelmeiknek. A 1 9 . század végén Franciaország egyes részein a munkások akasztással fenyegették gyűlölt munkáltatójukat (Holton 1 9 7 8 ) . A sztrájk fegyverként való haszná lata, amit ma általában a dolgozók és a munka helyi vezetés közötti szervezett alkufolyamathoz társítunk, eleinte csak szórványosan fordult elő és lassan fejlődött ki.
SZTRÁJK A sztrájk a munka ideiglenes b e s z ü n t e t é s é t jelen ti, amivel az alkalmazottak egy csoportja valamely sérelmét juttatja kifejezésre vagy bizonyos köve telések teljesítését akarja kikényszeríteni (Hyman 1 9 8 4 ) . Ahhoz, hogy a sztrájkot meg tudjuk külön böztetni az ellenállás és a konfliktus más formái tól, e n n e k a definíciónak valamennyi e l e m e fon t o s . A sztrájk ideiglenes, mivel a dolgozók vissza akarnak térni ugyanahhoz a munkához, ugyan annál a munkáltatónál: ahol a dolgozók teljesen felhagynak a munkával, o t t a sztrájk nem meg felelő kifejezés. Ami a munka beszüntetését illeti, a sztrájk m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő a túlórák elutasí tásától vagy a „munkalassításoktól". A sztrájkban •a dolgozók egy csoportjának kell részt vennie, mivel a sztrájk nem egyéni reakció, h a n e m kol lektív akció. Az a kitétel, hogy a sztrájk résztve vői alkalmazottak, arra szolgál, hogy a sztrájkot
m e g k ü l ö n b ö z t e s s e az olyan tiltakozásoktól, ame lyeket például bérlők vagy diákok folytathatnak. Végül a sztrájk céljaihoz hozzátartozik a szóban forgó sérelmek ismertté t é t e l é r e való törekvés, il letve az a d o t t követelések nyomatékosítása is: az olyan dolgozók, akik például azért nem jelennek meg munkahelyükön, mert inkább futballmeccs re mennek, nem t e k i n t h e t ő k sztrájkolóknak. A sztrájk a dolgozók és a vezetés közötti konf liktusoknak csak egy aspektusát vagy típusát képviseli. A konfliktusok más, ezzel szorosan összefüggő szervezett kifejeződései például az úgynevezett „kizárások" (lock-outs), ahol nem a dolgozók, h a n e m a munkáltatók kezdeményezik a munka b e s z ü n t e t é s é t , t o v á b b á a termelési kor látozások és a szerződéses alkufolyamatok során bekövetkező összeütközések. A konfliktusok ke vésbé szervezett kifejeződései közé tartozik pél dául a nagyarányú m u n k a e r ő m o z g á s (amikor a munkáltatók rendszeresen új dolgozókkal váltják fel a régieket), a munkából való rendszeres távol maradás és a t e r m e l ő berendezések ellen elköve t e t t szabotázs. A dolgozók sokféle konkrét okból dönthet nek úgy, hogy sztrájkba lépnek. Törekedhetnek m a g a s a b b bérek elérésére, gátolni próbálhatják jövedelmük kilátásba helyezett csökkentését, til t a k o z h a t n a k olyan technológiai változások ellen, amelyek a munkájukat e g y h a n g ú b b á teszik vagy e l b o c s á t á s o k h o z vezethetnek, illetve az állásuk n a g y o b b b i z t o n s á g á t követelhetik. A sztrájk azon ban minden e s e t b e n lényegében az erődemonst ráció eszköze: fegyver azoknak az e m b e r e k n e k a kezében, akik viszonylag hátrányos helyzetben vannak a munkahelyeken, s akiknek az életét érzé kenyen érintik a vezetői döntések, amelyek fölött vagy semmiféle ellenőrzést nem gyakorolhatnak, vagy erre csak csekély mértékben van módjuk. Rendszerint „utolsó m e n e d é k k é n t " fordulnak eh hez a fegyverhez, és csak akkor használják fel, ha minden tárgyalás vagy alkudozás kudarcot vall, a sztrájkoló dolgozók ugyanis a sztrájk idején vagy nem j u t n a k j ö v e d e l e m h e z , vagy a szakszervezeti forrásokra vannak utalva, amelyek korlátozottak lehetnek.
SZAKSZERVEZETEK Bár t a g s á g u k létszáma és hatalmuk kiterjedése igen széles skálán m o z o g h a t , szakszervezetek minden nyugati országban léteznek, amely tör vényesen elismeri a dolgozók j o g á t ahhoz, hogy
MUNKA ES GAZDASÁGI ELET
sztrájkba
ködnek közre." Ez alól kivételt j e l e n t e n e k azok az
lépjenek. Miért vált a szakszervezetek j e l e n l é t e a
esetek, ahol a szakszervezetek és a m u n k á l t a t ó k
nyugati társadalmak egyik alapvető jellegzetes
például a munkafeltételekre v o n a t k o z ó a n meg
ségévé? Miért tűnik úgy, hogy az ipari létesítmé
h a t á r o z o t t időre szóló szerződéseket kötnek.
gazdasági
céljaik
elérése
érdekében
nyekben mindig t ö b b é - k e v é s b é számítani lehet a
A második világháború után a fejlett ipari tár
szakszervezetek és az ü z e m e k v e z e t ő s é g e közötti
s a d a l m a k b a n drámai fordulat következett be a
konfliktusokra?
szakszervezetek helyzetében. Az 1 9 5 0 - t ő l 1 9 8 0 -
A modern ipar korai fejlődési fázisában a mun
ig t a r t ó időszak a „szervezettségi szint" (union
kásoknak a l e g t ö b b o r s z á g b a n nem voltak poli
density) t e k i n t e t é b e n
tikai jogaik, és csekély befolyást gyakorolhattak
ideje volt a l e g t ö b b fejlett o r s z á g b a n - ez a sta
a munkafeltételekre, amelyek között dolgozniuk
tisztikai kifejezés a szakszervezeti t a g o k százalé
kellett. A szakszervezetek arra s z o l g á l ó eszköz
kos arányát tükrözi, a z o k n a k a s z á m á h o z viszo
ként j ö t t e k létre,
hogy
helyreállítsák az
erő
nyítva,
akik
az e g y e n l e t e s
potenciálisan
növekedés
szakszervezeti
tagok
egyensúlyt a d o l g o z ó k és a m u n k á l t a t ó k k ö z ö t t .
l e h e t n é n e k . Az 1 9 7 0 - e s évek végén és az 1 9 8 0 - a s
A dolgozóknak e g y é n e n k é n t ugyan gyakorlati
évek elején a brit m u n k a e r ő n e k körülbelül 50 szá
lag semmi h a t a l m u k sem volt, de kollektív szer
zaléka t a r t o z o t t e b b e a k a t e g ó r i á b a . Tehát a ma
vezeteiken
keresztül
é r v é n y e s í t h e t t é k az
érde
g a s szervezettségi szint a
nyugati
országokban
keiket. Egy m u n k á l t a t ó m e g l e h e t bármely egyéni
t ö b b okra visszavezethetően alakult ki. Először is,
dolgozó munkája nélkül, de nem folytathatja a
a munkásosztályt képviselő erős politikai pártok
tevékenységét egy üzem összes vagy l e g t ö b b dol
kedvező körülményeket t e r e m t e t t e k a m u n k a e r ő
gozója nélkül. A szakszervezetek eredetileg főleg
szerveződéséhez.
„defenzív" szervezetek voltak, olyan eszközöket
szakszervezetek közötti e g y e z k e d é s e k koordiná
adtak a dolgozók kezébe, amelyek segítségével
ciója o r s z á g o s szinten valósult meg, és az alkukat
Másodszor,
a vállalatok és a
szembeszál Ihattak a munkáltatók részéről az éle
nem decentralizáltan, szektorális vagy helyi szin
tük fölött gyakorolt, e l n y o m ó jellegű h a t a l o m m a l .
t e k e n k ö t ö t t é k m e g . Harmadszor, a munkanélkü
A munkásoknak ma szavazati j o g u k van a po litikai
szférában
és
szilárdan
kialakult
formák
között t ö r e k e d h e t n e k alkura a munkáltatókkal, bizonyos gazdasági előnyök é r d e k é b e n n y o m á s t fejthetnek ki és kifejezésre j u t t a t h a t j á k panaszai kat. A szakszervezetek befolyása a z o n b a n első sorban a vétójog gyakorlásában ölt t e s t e t mind az egyes üzemekben, mind o r s z á g o s szinten. Más szóval, a szakszervezetek a rendelkezésükre álló eszközök,
köztük a
sztrájkjog
gyakorlása
útján
csupán akadályozni tudják a m u n k á l t a t ó k törek-
liségi biztosításról nem az állam g o n d o s k o d o t t , hanem
közvetlenül
a
szakszervezetek vállalták,
biztosítva, hogy az állásukat elveszítő d o l g o z ó k ne m o n d j a n a k le a szervezeti tagságukról. Egyes országokban, ahol e h á r o m t é n y e z ő közül nem mindegyik állt fenn, a szervezettségi szint alacso nyabb volt és n e m haladta m e g a d o l g o z ó k össz l é t s z á m á n a k k é t ö t ö d részét, míg m á s u t t elérte a k é t h a r m a d o s szintet is (a szakszervezeti t a g s á g arányának e m e l k e d é s é t és c s ö k k e n é s é t a 2 0 . szá zad folyamán a 18.1 ábra mutatja b e ) .
I veséinek vagy kezdeményezéseinek megvalósulá
Az 1 9 7 0 - e s években elért csúcs után a szakszer
sát, de azok kialakításában eredetileg n e m mű
vezetek kezdtek visszaszorulni valamennyi fejlett
78.7. ábra A szakszervezet tagok aránya a foglalkoztatottak körében (Egyesült Királyság,3 1900-2000)
O a
T-
T-
A Certification Officer's Annual Reports 1975 utáni adatai csak Nagy-Britanniára vonatkoznak. Megjegyzés: az adatok nem tartalmazzák a 2 0 0 1 . évi népszámlálás után közzétett becsléseket.
Forrás: ONS 2003c, 139. o.
18. FEJEZET
ipari o r s z á g b a n , beleértve az Egyesült Királysá
a világgazdaság recessziója - összekapcsolódva a
g o t is. A szakszervezetek 1 9 8 0 ó t a t a p a s z t a l h a t ó
m a g a s szintű munkanélküliséggel, különösen az
n e h é z s é g e i r e t ö b b f é l e m a g y a r á z a t van,
melyek
1 9 8 0 - a s években - m e g g y e n g í t e t t e a szakszerve
közül talán a régi ipari á g a z a t o k hanyatlása és a
zetek alkupozícióit. Másodszor, u g y a n e b b e n az
szolgáltatási szektor fellendülése a l e g i s m e r t e b b .
irányban hat a növekvő intenzitású nemzetközi
A d o l g o z ó k szervezkedésének legfőbb erődje ha
verseny, különösen a távol-keleti o r s z á g o k részé
g y o m á n y o s a n az ipar volt, míg a s z o l g á l t a t á s o k
ről, ahol a bérek gyakran a l a c s o n y a b b a k , mint
területén létesülő munkahelyek n a g y o b b ellenál
Nyugaton.
lást t a n ú s í t a n a k a szerveződéssel s z e m b e n .
dali kormányok kerültek h a t a l o m r a . A Margaret
Harmadszor,
sok o r s z á g b a n j o b b o l
Ezt a m a g y a r á z a t o t a z o n b a n t ö b b e n felülvizs
T h a t c h e r v e z e t t e brit konzervatívok például 1 9 7 9 -
gálták. Bruce Western szociológus ( 1 9 9 7 ) szerint
ben vették át a kormányzást, és az 1 9 8 0 - a s évek
nem állja meg a helyét az 1 9 7 0 - e s évek tekinte
ben agresszív t á m a d á s t indítottak a szakszerveze
t é b e n , amikor az ipari t e r m e l é s visszaszorulásával
tek ellen. A szakszervezetek t ö b b n a g y o b b sztrájk
és a szolgáltatások előretörésével már megindult
során v e r e s é g e t szenvedtek, melyek közül a leg
a strukturális váltás, mégis é p p e n ez volt a leg
n e v e z e t e s e b b az Egyesült Királyság bányász-szak
kedvezőbb
számára
szervezetei által 1 9 8 4 - b e n m e g h i r d e t e t t országos
(bár az Egyesült Államokban nem ez volt a hely
sztrájk l e t ö r é s e volt. A szakszervezetek által vé
z e t ) . Ugyanakkor a szolgáltatási szektorban való
d e t t munkafeltételek és m u n k a b é r e k az elmúlt 25
foglalkoztatás
év során t ö b b m á s j e l e n t ő s iparágban is sérelme
időszak
a
szakszervezetek
növekedésének jelentős
része a
szociális s z o l g á l t a t á s o k terén m e n t v é g b e , tipiku san az állami szektorban b e t ö l t h e t ő szakszerve zeti tisztségek s z á m á t növelve. W e s t e r n szerint ezt is figyelembe véve a d o l g o z ó k szervezettségi szintjének visszaesése az ipari á g a z a t o k o n be/ü/ még j e l e n t ő s e b b lehet, mint a g a z d a s á g e g é s z é ben.
ket szenvedtek. A szakszervezetek
l é t s z á m á n a k és
befolyásá
nak c s ö k k e n é s e á l t a l á n o s j e l e n s é g az iparosodott o r s z á g o k b a n , és nem m a g y a r á z h a t ó m e g teljes mértékben a jobboldali
k o r m á n y z a t o k részéről
a szakszervezetekre gyakorolt politikai
nyomás
sal sem. A szakszervezetek általában a z o k b a n az
T ö b b más ok is magyarázhatja a szervezett
időszakokban gyengülnek m e g , amikor a munka
ség c s ö k k e n é s é t mind az egyes iparágakon belül,
nélküliség aránya m a g a s , és az Egyesült Király
mind valamennyi szektorra kiterjedően. Először is,
s á g b a n é p p e n ez volt a helyzet az 1 9 8 0 - a s és
1984-ben a brit bányászok hosszan tartó küzdelmet folytattak a bányák bezárása ellen.
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
1990-es évek nagy részében. 2 0 0 3 júniusában a
radt hatalma az Egyesült Királyságban m e g m u
szakszervezeti t a g s á g aránya mind a férfiak, mind
t a t k o z o t t például a tűzoltók 2 0 0 2 . és 2 0 0 3 . évi
a nők körében 29 százalékos volt (Social Trends,
sztrájkjaiban részt vevő dolgozók é r d e k é b e n foly
3 5 . 2 0 0 5 ) . Ugyanakkor a r u g a l m a s a b b t e r m e l é s
t a t o t t kemény alkuk során. Ezekben a vitákban a
irányába m u t a t ó trendek is csökkentik a szakszer
tűzoltó-szakszervezetek
vezetek erejét, amelyek leginkább o t t virágoznak,
nyuló követelései a r u g a l m a s a b b munkavégzési
m a g a s a b b fizetésre
irá
ahol sok e m b e r dolgozik együtt, vagyis a nagy
gyakorlat t e k i n t e t é b e n találkoztak az új munkás
üzemekben. A szakszervezeti m o z g a l o m a z o n b a n
párti kormány hasonlóan erős ez irányú törekvé
a legtöbb nyugati o r s z á g b a n t o v á b b r a is komoly
seivel (a munka rugalmassága e fejezet második
erő marad. A szakszervezetek mindmáig m e g m a -
részének egyik fő t é m á j á t képezi).
Az állandó f e l ü g y e l e t a z o n b a n h a j l a m o s az e l l e n kező e r e d m é n y t p r o d u k á l n i , m i n t a m i r e s z á n t á k : gyakran m e g g y e n g ü l a m u n k a e r k ö l c s és a dolgo
A nők és a munka A t ö r t é n e l e m f o l y a m á n a férfiak és a n ő k e g y a r á n t
zók e l k ö t e l e z e t t s é g e c s ö k k e n , m i v e l k e v é s b e l e
hozzájárultak napról napra változó, de lényeges
szólásuk v a n f e l a d a t a i k j e l l e g é n e k é s v é g r e h a j t á s i
vonásait tekintve gyakran hosszabb időszakokon
módszereinek m e g h a t á r o z á s á b a . A z o l y a n m u n
á t i s f e n n m a r a d ó t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t ü k kiala
kahelyeken, a h o l i l y e n a l a c s o n y b i z a l m i s z i n t ű
kításához és folyamatos újrateremtéséhez. Ám a
termelés folyik, n a g y a r á n y o k a t ö l t a d o l g o z ó k
n e m e k közötti kapcsolat és ezen belül a feladatok
elégedetlensége és a m u n k á b ó l v a l ó t á v o l m a r a
megosztása az idők során sok változáson ment
dása, és gyakoriak az i p a r i k o n f l i k t u s o k .
át. A fizetett m u n k a v i l á g a a n y u g a t i országok
Ezzel s z e m b e n a magas bizalmi szintű rend
b a n egészen a legutóbbi időkig túlnyomórészt
munkásoknak
c s a k a férfiak szférája volt. Az e l m ú l t n é h á n y év
- bizonyos á l t a l á n o s i r á n y e l v e k s z a b t a k e r e t e k e n
t i z e d s o r á n ez a h e l y z e t r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z o t t :
szerekben
(high-trust
systems)
a
belül - l e h e t ő s é g ü k v a n a saját m u n k a t e m p ó j u k
egyre t ö b b é s t ö b b n ő l é p b e a m u n k a e r ő p i a c r a .
meghatározására, sőt h o z z á j á r u l h a t n a k a m u n
A
ka m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i j e l l e m z ő i n e k az ala
é s K í n á b a n a n ő k m a c s u p á n 2 5 s z á z a l é k k a l ki
legtöbb
nyugati
országban,
gyakorisággal
kításához is. A z i l y e n r e n d s z e r e k r e n d s z e r i n t a z
sebb
ipari s z e r v e z e t e k m a g a s a b b s z i n t j e i n k o n c e n t r á
k í v ü l v é g z e t t m u n k á b a n , m i n t a férfiak (lásd a ábrát).
vesznek
Oroszországban
részt
az
otthonon
lódnak. M i n t l á t n i fogjuk, a z u t ó b b i é v t i z e d e k
18.2.
ben a magas b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k t e r j e d t e k
ban rámutatnak, hogy az Egyesült Királyságban
el igen sok m u n k a h e l y e n , s z e m l é l e t v á l t á s t h o z v a
a d o l g o z ó n ő k h á r o m n e g y e d r é s z é t c s u p á n rész
Egyes
kutatási
alacsonyabb
beszámolók
fizetésekkel
azon
magukkal a m u n k a s z e r v e z é s e és v é g r e h a j t á s a te
munkaidőben,
kintetében e g y a r á n t .
koztatják, e l s ő s o r b a n i r o d a i , t a k a r í t ó i , p é n z ü g y i
foglal
és vendéglátó-ipari m u n k a k ö r ö k b e n (Women in the Workplace 2 0 0 4 ) .
A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE
A k ö v e t k e z ő k b e n e n n e k a j e l e n s é g n e k az okai v a l é s k ö v e t k e z m é n y e i v e l f o g l a l k o z u n k : e z egyi
A gazdasági t e r m e l é s g l o b a l i z á l ó d á s a az infor
ke a l e g f o n t o s a b b á t a l a k u l á s o k n a k , a m e l y e k je
mációs t e c h n o l ó g i á k t e r j e d é s é v e l e g y ü t t m e g v á l
lenleg
toztatja a z e m b e r e k t ö b b s é g e á l t a l v é g z e t t m u n
vannak. Megvizsgálunk továbbá olyan változáso
ka t e r m é s z e t é t is. M i n t a 9. fejezetben l á t t u k , a
k a t a m u n k a v i l á g á b a n , a m e l y e k a f o r d i z m u s és
kékgalléros
emberek
a taylorizmus letűnésével következtek be, majd
aránya a z i p a r i o r s z á g o k b a n f o k o z a t o s a n c s ö k
áttekintünk n é h á n y más igen fontos m a i munka
ken. A g y á r a k b a n k e v e s e b b e n d o l g o z n a k , m i n t
szociológiai kérdést.
munkakörökben
dolgozó
a
modern
társadalmakban
folyamatban
azelőtt. Új m u n k a h e l y e k f ő k é n t az i r o d á k b a n , a hivatalokban és az olyan szolgáltatási közpon tokban j ö n n e k l é t r e , m i n t a s z u p e r m a r k e t e k és a repülőterek, s az új á l l á s o k k ö z ü l s o k a t n ő k töl tenek b e .
A nők megjelenése a munkahelyeken: történeti visszatekintés A
/ A nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenség gel
a
jezetben,
16., az
„Szervezetek 582-587.
részletesebben.
és
hálózatok"
oldalon
preindusztriális
társadalmakban
a
termelő
m u n k a é s a z o t t h o n i t e v é k e n y s é g a n é p e s s é g túl
című fe
n y o m ó t ö b b s é g é n é l n e m vált e l e g y m á s t ó l (és a
foglalkoztunk
fejlődő világban nagyon sok e m b e r életére még ma is ez j e l l e m z ő ) . A t e r m e l é s vagy az o t t h o n o k -
78.2. ábra A nők aránya a m u n k a e r ő n belül, világviszonylatban Alaszka (Egyesült Államok)
P á p u a Új-Guinea
GilbertNauru
V
Fidzsi
Szamoa
Tonga
•
> 48% 36-47,9% 24-35,9% 12-23,9% < 12%
Forrás: World Bank: World Development Indicators, 1998.
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
ban, vagy a z o k k ö z e l é b e n folyt, és a f ö l d e k e n vagy
A nők gazdasági aktivitásának fokozódása
a kézműves m ű h e l y b e n végzett m u n k á b a n a csa lád v a l a m e n n y i tagja részt vett. A n ő k a háztar
A 2 0 . század folyamán fokozatosan emelkedett a
tásokban b e t ö l t ö t t fontos s z e r e p ü k n e k k ö s z ö n h e
n ő k r é s z a r á n y a a fizetett m u n k a e r ő b e n . E n n e k
tően gyakran j e l e n t ő s b e f o l y á s t g y a k o r o l h a t t a k a
e g y i k legfőbb
gazdasági f o l y a m a t o k a l a k u l á s á r a , b á r a p o l i t i k a
i d e j é n f e l l é p e t t m u n k a e r ő h i á n y volt. A h á b o r ú s
kiváltó
oka az
első világháború
és a h a d v i s e l é s férfiaknak f e n n t a r t o t t b i r o d a l m á
évek alatt a n ő k sok olyan m u n k a k ö r t is betöl
ból ki v o l t a k zárva. G y a k r a n e l ő f o r d u l t , h o g y egy-
töttek, a m e l y e k e t k o r á b b a n k i z á r ó l a g a férfiak b i
egy m e s t e r e m b e r vagy g a z d á l k o d ó ü z l e t i k ö n y
rodalmának tekintettek. A háborúból visszatérve
veit a felesége v e z e t t e , és az ö z v e g y e k m e g l e h e t ő
a férfiak ú j b ó l á t v e t t é k e z e k n e k az á l l á s o k n a k a
sen gyakran v á l t a k v á l l a l k o z á s o k t u l a j d o n o s a i v á
legnagyobb részét, de a korábban kialakult m i n t a
és vezetőivé.
érvényessége
A m o d e r n ipar k i f e j l ő d é s é v e l együtt járt a m u n
mindenképpen
törést
szenvedett.
A második világháború óta eltelt évek során
kahely és az o t t h o n s z é t v á l a s z t á s a , s e n n e k k ö
gyökeresen
vetkeztében m i n d e z j e l e n t ő s m é r t é k b e n m e g v á l
lönbség a munkahelyeken. 1 9 7 1 és 2 0 0 4 között
megváltozott
a
n e m e k k ö z ö t t i kü
tozott. E b b e n v a l ó s z í n ű l e g a t e r m e l é s n e k a gépe
az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t á s i arány,
sített g y á r a k b a v a l ó á t v i t e l e v o l t a l e g f o n t o s a b b
v a g y i s „az a l k a l m a z á s b a n á l l ó m u n k a k é p e s k o r ú
tényező. A m u n k á t a g é p e k s e b e s s é g é h e z alkal
emberek aránya" a n ő k körében 56 százalékról
mazkodva v é g e z t é k a z e g y e s k o n k r é t f e l a d a t o k
70 s z á z a l é k r a e m e l k e d e t t , s u g y a n a k k o r a férfiak
ra a l k a l m a z o t t d o l g o z ó k , s így a m u n k á l t a t ó k fo
foglalkoztatottsága
kozatosan r á t é r t e k arra, h o g y ne a c s a l á d o k k a l ,
ra e s e t t v i s s z a . í g y a férfiak és a n ő k foglalkoz
hanem a d o l g o z ó k k a l m i n t e g y é n e k k e l k ö s s e n e k
tatottsági szintje között különbség az 1 9 7 1 . évi
Az i d ő és az i p a r o s o d á s e l ő r e h a l a d t á v a l egy re n ö v e k v ő s z a k a d é k j ö t t l é t r e az o t t h o n és a m u n k a h e l y k ö z ö t t . A m u n k a és a m a g á n é l e t el különítése f o k o z a t o s a n b e á g y a z ó d o t t a l a k o s s á g g o n d o l k o d á s m ó d j á b a és é r t é k r e n d j é b e . A férfiak otthonon
kívüli
százalékról
79
százalék
35 százalékról 2004-ig m i n d ö s s z e 9 százalékra
munkaszerződéseket.
az
92
foglalkozásukból
adódóan
több időt t ö l t ö t t e k a k ö z é l e t b e n és a k t í v a b b a n vettek r é s z t a h e l y i ü g y e k b e n , a p o l i t i k á b a n és
z s u g o r o d o t t ( l á s d a 18.3 ábrát). A n e m e k k ö z ö t ti szakadék összeszűkülése a következő é v e k b e n valószínűleg
még
gyorsabban
fog
folytatódni.
M i n t a z a l á b b i a k b a n (az 5 8 4 . o l d a l o n ) l á t n i fog juk,
a n ő k gazdasági aktivitásának növekedése
jórészt a r é s z m u n k a i d ő b e n végzett m u n k a terü letén megy végbe. A n ő k és a férfiak g a z d a s á g i a k t i v i t á s i a r á n y a i
a piaci t r a n z a k c i ó k b a n . A n ő k h ö z egyre i n k á b b
között
az „otthon" és a c s a l á d é r t é k e i t t á r s í t o t t á k : az ő
utóbbi évtizedekben s z á m o s oka volt. Először
feladatuk v o l t a g y e r m e k n e v e l é s , az o t t h o n f e n n
is, v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k a z o k n a k a f e l a d a t o k n a k
tartása és a főzés a c s a l á d s z á m á r a . Az a felfogás,
a kiterjedésében és jellegében, a m e l y e k e t hagyo
miszerint „ a n ő n e k o t t h o n a h e l y e " , s z á m o s k ö
m á n y o s a n a n ő k h ö z é s a z „ o t t h o n i s z f é r á h o z " tár
vetkezménnyel járt a n ő k helyzetére nézve. A jó
sítottak. Ahogy a születési arányok c s ö k k e n n e k
módú n ő k é l v e z h e t t é k a h á z i s z o l g á k , k ü l ö n f é l e
és az átlagos g y e r m e k s z ü l é s i kor egyre j o b b a n
háztartási a l k a l m a z o t t a k é s d a j k á k s z o l g á l a t a i t .
kitolódik, sok nő vállal fizetett m u n k á t , m i e l ő t t
mutatkozó
szakadék
bezárulásának
az
A szegényebb n ő k vállára jóval nagyobb terhek
gyermeket szülne, és azután visszatér a m u n k á
nehezedtek: n e k i k kellett ellátniuk szinte min
ba. A kisebb c s a l á d o k azt jelentik, hogy a koráb
den h á z t a r t á s i m u n k á t , és e m e l l e t t - férjük k e r e
b a n kisgyermekek nevelésével otthon töltött idő
setének k i e g é s z í t é s e v é g e t t - g y a k r a n r é s z t v e t t e k
s o k nő e s e t é b e n k e v e s e b b lett. U g y a n a k k o r - a
az ipari m u n k á b a n is.
különféle háztartási m u n k á k g é p e s í t é s é n e k kö
Az o t t h o n o n kívül foglalkoztatott n ő k aránya valamennyi társadalmi osztályban meglehetősen alacsony volt, e g é s z e n a 2 0 . s z á z a d e l s ő h a r m a dáig.
Nagy-Britanniában
a
k e r e s ő foglalkozást
űző n ő k t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e m é g 1 9 1 0 ben is h á z t a r t á s i a l k a l m a z o t t k é n t dolgozott. A n ő i m u n k a e r ő főleg fiatal,
e g y e d ü l á l l ó n ő k b ő l állt,
akiknek a b é r é t - ha ü z e m e k b e n vagy i r o d á k b a n dolgoztak - a m u n k á l t a t ó i k g y a k r a n a s z ü l e i k n e k küldték m e g . M i u t á n férjhez m e n t e k , á l t a l á b a n kiléptek a m u n k a h e l y ü k r ő l és a c s a l á d i k ö t e l e zettségeikre k o n c e n t r á l t a k .
s z ö n h e t ő e n - csökkent az otthon fenntartására fordított i d ő m e n n y i s é g e is. Az a u t o m a t a m o s o gatógépek, porszívók és m o s ó g é p e k h a s z n á l a t a m e l l e t t a háztartás v e z e t é s é h e z k e v e s e b b idő re van szükség.
Bizonyítékok szólnak továbbá
a m e l l e t t is, h o g y a férfiak és a n ő k k ö z ö t t i ott h o n i m u n k a m e g o s z t á s e g y e n l e t e s e n h a l a d a ki e g y e n l í t ő d é s felé, b á r b i z o n y o s , h o g y a n ő k m é g mindig több háztartási munkát végeznek, mint a férfiak ( l á s d a l á b b ) . A f e l s o r o l t a k o n k í v ü l p é n z ü g y i o k o k r a is viszs z a v e z e t h e t ő , h o g y a n ő k m i é r t l é p n e k b e egy-
582
18. FEJEZET 78.3. ábra A foglalkoztatási arányok nemek szerinti százalékos megoszlása az Egyesült Királyságban 1001
80
60
40
20
0-1 1971
r1976
1
1
1
1
1
1
1981
1986
1991
1996
2001
2004
Forrás: Social Trends, 35. 2005, 4. o.
re n a g y o b b s z á m b a n a m u n k a e r ő p i a c r a . A férfi
k i v í v o t t j o g a i n a k k i a k n á z á s á r a a saját é l e t é b e n .
m i n t k e n y é r k e r e s ő , a h á z t a r t á s b e l i feleség és el
M i n t m á r e m l í t e t t ü k , a m u n k a k ö z p o n t i szerepet
tartott g y e r m e k e i k a l k o t t a h a g y o m á n y o s „ n u k l e á
j á t s z i k a m a i t á r s a d a l o m b a n , és a foglalkoztatás
ris c s a l á d " m o d e l l j e N a g y - B r i t a n n i á b a n m a c s u
szinte m i n d i g előfeltétele a független életvezetés
p á n a c s a l á d o k n e g y e d r é s z é r e illik. A h á z t a r t á
nek. Az utóbbi évtizedben a n ő k nagy lépéseket
sokra n e h e z e d ő gazdasági n y o m á s o k - köztük a
t e t t e k a b b a n a z i r á n y b a n , h o g y v a l ó b a n egyenlők
férfiakat sújtó m u n k a n é l k ü l i s é g - h a t á s á r a a n ő k
ké v á l j a n a k a férfiakkal, és g a z d a s á g i t e v é k e n y s é
i s fizetett m u n k á t k e r e s n e k . S o k h á z a s p á r k é n y
gük kulcsszerepet játszik e b b e n a folyamatban
telen felismerni, hogy az általuk követni kívánt
(Crompton 1997).
életstílus
fenntartásához
két
jövedelemre
van
szükség. A háztartási struktúrában b e k ö v e t k e z ő többféle egyéb változásban, például az egyedül álló és gyermektelen felnőttek n ö v e k v ő arányá ban, valamint a csonka családok szaporodásában is az a t e n d e n c i a t ü k r ö z ő d i k , h o g y a n ő k - a k á r ö n k é n t , saját d ö n t é s ü k a l a p j á n , a k á r k é n y s z e r ű ségből - egyre
nagyobb
számban
lemondanak
a h a g y o m á n y o s c s a l á d m o d e l l r ő l és b e l é p n e k a munkaerőpiacra. Újabban m i n d Nagy-Britanniá ban, m i n d az Egyesült Államokban erőfeszítések t ö r t é n n e k a j ó l é t i p o l i t i k a m e g r e f o r m á l á s á r a , el s ő s o r b a n a fizetett m u n k á t v á l l a l ó n ő k , s k ö z t ü k is az egyedülálló kisgyermekes anyák támogatá
A nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségek A m u n k a e r ő p i a c o n a n ő k - d a c á r a a n n a k , hogy f o r m á l i s a n e g y e n l ő k a férfiakkal - m é g ma is szá mos
esetben
nak.
Az
egyenlőtlen
alábbiakban
elbírálással
megvizsgáljuk
a
találkoz dolgozó
n ő k e t sújtó főbb e g y e n l ő t l e n s é g e k h á r o m fajtáját: a f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó t , a r é s z m u n k a i d ő s ál l á s o k b a n v a l ó k o n c e n t r á l ó d á s t és a m u n k a b é r e k közötti szakadékot.
sára törekedve. Végül fontos megjegyeznünk, hogy sok nő a
Foglalkozási szegregáció
személyes kiteljesedés iránti vágytól vezérelve, illetve az 1960-as és 1970-es évek n ő m o z g a l m a i
A n ő i d o l g o z ó k által b e t ö l t ö t t m u n k a h e l y e k hagyo
á l t a l t ö b b é - k e v é s b é d i a d a l r a vitt e g y e n l ő s é g i tö
m á n y o s a n a r o s s z u l fizetett, r u t i n s z e r ű feladatok
rekvésektől ösztönözve lép be a munkaerőpiacra.
e l l á t á s á t i g é n y l ő f o g l a l k o z á s o k b a n koncentrálód
M i u t á n a t ö r v é n y e l ő t t e g y e n l ő v é v á l t a k a fér
tak. A z i l y e n m u n k a k ö r ö k t ö b b s é g e kifejezetten
fiakkal, s o k n ő m e g r a g a d t a a z a l k a l m a t ú j o n n a n
a n ő i n e m r e s p e c i a l i z á l ó d o t t , vagyis e z e k e t általa-
583
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET ban „női m u n k á n a k " tartják. A t i t k á r n ő i és k ü l ö n
a k a t e g ó r i á b a s o r o l h a t ó , és a férfiak 17 s z á z a l é k a
féle gondozói á l l á s o k a t ( p é l d á u l a b e t e g á p o l á s , a
d o l g o z o t t fizikai m u n k á t v é g z ő s z a k m u n k á s k é n t ,
szociális m u n k a és a g y e r m e k g o n d o z á s t e r ü l e t é n )
miközben a nőknek csak 2 százaléka helyezke
túlnyomórészt n ő k t ö l t i k b e , é s e z e k e t á l t a l á b a n
dett e l i l y e n m u n k a k ö r ö k b e n ( H M S O 1 9 9 9 ) .
„női" f o g l a l k o z á s n a k t e k i n t i k . A nemi foglalko
A foglalkoztatási szerkezet, v a l a m i n t a n e m i
zási szegregáció a z t a t é n y t fejezi ki, h o g y a fér
szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák változásai
fiak és a n ő k - a n n a k m e g f e l e l ő e n , h o g y m i l y e n
egyaránt
uralkodó felfogás a l a k u l ki a „férfi", i l l e t v e „ n ő i "
cióhoz. Erre jó példát nyújtanak a „hivatalnoki"
munka t e k i n t e t é b e n - k ü l ö n b ö z ő m u n k a k ö r ö k
m u n k a presztízsében bekövetkezett változások.
ben k o n c e n t r á l ó d n a k .
hozzájárultak
a
foglalkozási
szegregá
1 8 5 0 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a z i r o d a i dol
A foglalkozási s z e g r e g á c i ó t v e r t i k á l i s és h o r i
g o z ó k 99 s z á z a l é k a férfi volt. A h i v a t a l n o k i stá
zontális k o m p o n e n s e k r e s z o k á s f e l b o n t a n i . A ver
tus
tikális s z e g r e g á c i ó azt a t e n d e n c i á t fejezi ki, h o g y
amihez számviteli és könyvelési szakértelemre,
gyakran
felelősségteljes
pozíciót
jelentett,
a munkáltatók h a j l a m o s a k a n ő k e t o l y a n m u n k a
é s i d ő n k é n t v e z e t ő i f e l e l ő s s é g v á l l a l á s á r a i s szük
körökben f o g l a l k o z t a t n i , a m e l y e k k i c s i n y h a t á s
ség volt. M é g a l e g a l a c s o n y a b b b e o s z t á s ú h i v a t a l
körrel j á r n a k é s c s e k é l y e l ő r e h a l a d á s i l e h e t ő s é g e t
n o k n a k i s v o l t b i z o n y o s t e k i n t é l y e a k ü l s ő világ
nyújtanak, m í g a férfiak t ö b b n y i r e n a g y o b b fele
szemében. A 2 0 . században azután végbement az
lőséggel é s b e f o l y á s s a l j á r ó p o z í c i ó k a t t ö l t e n e k
i r o d a i m u n k a á l t a l á n o s g é p e s í t é s e (az í r ó g é p e k
be. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó p e d i g azt j e l e n t i ,
bevezetésével m á r a 19. század végétől kezdve),
hogy a férfiak és a n ő k k ü l ö n b ö z ő f o g l a l k o z á s i
a m i h e z a „ h i v a t a l n o k i " s t á t u s és a h o z z á szük
kategóriákban h e l y e z k e d n e k el. A n ő k p é l d á u l
séges készségek m a r k á n s leértékelődése társult.
általában a r u t i n s z e r ű e n e l l á t h a t ó i r o d a i m u n k a
E z z e l a f o l y a m a t t a l együtt járt a t i t k á r i m u n k a
körökben j á t s z a n a k d o m i n á n s s z e r e p e t , m i k ö z
a l a c s o n y p r e s z t í z s ű , r o s s z u l fizetett foglalkozás
ben a férfiak i n k á b b a s z a k k é p z e t t s é g e t v a g y b e
sá degradálódása. Ezeket az irodai munkaköröket
tanítást i g é n y l ő fizikai m u n k a k ö r ö k b e n c s o p o r
a f i z e t é s ü k és p r e s z t í z s ü k h a n y a t l á s á v a l p á r h u
tosulnak. A h o r i z o n t á l i s s z e g r e g á c i ó h e l y e n k é n t
z a m o s a n egyre i n k á b b n ő k t ö l t ö t t é k b e .
igen erőssé v á l h a t . 1 9 9 1 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y
b a n az Egyesült Királyságban az irodai dolgozók
1998-
ságban foglalkoztatott n ő k 50 s z á z a l é k a a k ö v e t
m a j d n e m 90 százaléka, és az összes titkári mun
kező négy f o g l a l k o z á s i k a t e g ó r i á b a n
dolgozott:
kakörben foglalkoztatott s z e m é l y 9 8 százaléka n ő
irodai m u n k a , t i t k á r n ő i t e e n d ő k , s z e m é l y i szol
volt. A t i t k á r n ő i t e e n d ő k e t e l l á t ó a l k a l m a z o t t a k
gáltatások é s „egyéb e l e m i f e l a d a t o k " . H a s o n l ó
aránya a z o n b a n az utóbbi két évtized során erő
m u n k a k ö r ö k b e n u g y a n a k k o r a férfiak 17 s z á z a l é
s e n c s ö k k e n t . A z í r ó g é p e k e t s z á m í t ó g é p e k váltot
kát foglalkoztatták ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) . 1 9 9 8 - b a n a
t á k fel, é s m a s o k v e z e t ő a l e v e l e z é s é t é s e g y é b
nők 26 s z á z a l é k a v é g z e t t r u t i n s z e r ű f e h é r g a l l é r o s
f e l a d a t a i n a k j e l e n t ő s r é s z é t i s m a g a i n t é z i el, köz
munkát, m í g a férfiak 8 s z á z a l é k a v o l t u g y a n e b b e
vetlenül a számítógépen.
Általában azokat a foglalkozásokat fizetik a legrosszabbul, amelyekben a nők dominálnak.
Részmunkaidőben végzett munka
kifogásuk a n e m e k szerinti h a g y o m á n y o s mun
N o h a m a n ö v e k v ő s z á m ú n ő d o l g o z i k teljes m u n
rint sok nő azért választja szívesen a félállásban
kaidőben is az o t t h o n o n kívül, sokan koncent
v é g z e n d ő m u n k á t , m e r t így t e l j e s í t h e t i h a g y o m á
k a m e g o s z t á s e l l e n ( H a k i m 1 9 9 6 ) . E felfogás sze
rálódnak a részmunkaidőben ellátható munka
n y o s h á z t a r t á s i k ö t e l e z e t t s é g e i t . A n ő k n e k azon
körökben.
egyrészt
b a n egy f o n t o s k é r d é s b e n v a l ó j á b a n k e v é s válasz
ösztönző
t á s i l e h e t ő s é g ü k v a n . A férfiak á l t a l á b a n n e m ját
m u n k a e r ő p i a c h a t á s á r a , m á s r é s z t p e d i g a szol
szanak vezető szerepet a gyermeknevelésben, s
a
Az
rugalmas
utóbbi
évtizedekben
foglalkoztatási
-
politikát
gáltatási szektor kibővülése következtében - igen
e z é r t a n ő k , a k i k e z é r t f e l e l ő s e k (és m i n t f e n t e b b
n a g y m é r t é k b e n m e g n ő t t e k a f é l á l l á s b a n v a g y rö
a 5 7 2 - 5 7 3 . o l d a l o n l e v ő k e r e t e s í r á s b a n láthat
videbb m u n k a i d ő b e n való munkavállalás lehető
tuk, m á s h á z t a r t á s i k ö t e l e s s é g e i k i s v a n n a k ) , é s
ségei ( C r o m p t o n 1 9 9 7 ) .
e m e l l e t t m é g fizetett m u n k á t i s a k a r n a k , illetve
A részmunkaidős állások sokkal rugalmasabb időbeosztást tesznek lehetővé az alkalmazottak s z á m á r a , m i n t a teljes m u n k a i d ő b e n t ö r t é n ő fog
k é n y t e l e n e k v á l l a l n i , k é t s é g k í v ü l s z á m u k r a job b a n m e g v a l ó s í t h a t ó l e h e t ő s é g n e k tartják a rész m u n k a i d ő b e n végzett munkát.
lalkoztatás, s é p p e n ezért j o b b a n k e d v e l t e k a n ő k körében, akik megpróbálnak egyensúlyt teremte n i a m u n k a é s c s a l á d i k ö t e l e z e t t s é g e i k között. S o k
A fizetések közötti szakadék
e s e t b e n ez s i k e r e s e n m e g v a l ó s í t h a t ó , és a z o k a n ő k , akik e g y é b k é n t n e m j u t h a t n á n a k a l k a l m a z á s h o z , ily m ó d o n gazdaságilag aktívvá v á l n a k . Ám a f é l á l l á s b a n vagy m á s r é s z m u n k a i d ő s s t r u k t ú r á b a n végzett m u n k á n a k v a n n a k h á t r á n y a i is, p é l d á u l a z a l a c s o n y fizetés, a m u n k a h e l y b i z o n y t a l a n s á g a és a korlátozott e l ő r e l é p é s i l e h e t ő s é g e k .
N a g y - B r i t a n n i á b a n a d o l g o z ó n ő k á t l a g o s fizeté se j ó v a l a l a t t a m a r a d a férfiakénak, b á r az u t ó b b i 30 évben ez a különbség valamelyest csökkent. 1 9 7 0 - b e n a t e l j e s m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott n ő k á t l a g o s a n a férfiak f i z e t é s é n e k 6 3 százalékát k e r e s t é k meg, s e z a z a r á n y 1 9 9 9 - i g 8 4 s z á z a l é k r a
mind
e m e l k e d e t t . U g y a n e b b e n az i d ő s z a k b a n a félál
azonáltal igen vonzó sok nő számára, és a n ő k
l á s b a n d o l g o z ó k k ö r é b e n is c s ö k k e n t e k a különb
A
részmunkaidőben
végzett
munka
háború
s é g e k : itt a fenti a r á n y az 1 9 7 0 . é v i 51 százalé
utáni korszakban nagyrészt e n n e k tulajdonítha
kos s z i n t r ő l 1 9 9 9 - b e n 5 8 s z á z a l é k r a emelkedett.
tó. 2 0 0 4 - b e n a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n 5,2 m i l l i ó
A „ b é r s z a k a d é k " b e z á r u l á s a felé m u t a t ó általános
nő dolgozott részmunkaidőben, míg mindössze
t e n d e n c i á t joggal t e k i n t h e t j ü k a férfiakkal való
1,2 m i l l i ó férfi v á l l a l k o z o t t i l y e n á l l á s o k b e t ö l
e g y e n l ő s é g i r á n y á b a n tett j e l e n t ő s l é p é s n e k .
gazdasági
aktivitásának
növekedése
a
t é s é r e ( H S M O 2 0 0 5 ) . H o z z á kell t e n n ü n k a z o n ban, hogy ebben a tekintetben Nagy-Britannia bizonyos mértékig különleges helyzetben van: az Egyesült Királyság egyike azoknak az iparosodott o r s z á g o k n a k , a h o l a n ő k r é s z m u n k a i d ő b e n törté nő foglalkoztatása a legmagasabb arányú.
E z e k e t a t r e n d e k e t t ö b b f é l e f o l y a m a t is befo l y á s o l j a . A z e g y i k j e l e n t ő s t é n y e z ő az, h o g y m a t ö b b n ő k e r ü l j o b b a n fizetett s z a k m a i p o z í c i ó k b a , m i n t korábban. A jó képesítésekkel rendelkező fiatal n ő k a férfiakkal a z o n o s e s é l y e k k e l pályáz h a t n a k j ó l f i z e t ő á l l á s o k r a . Á m e z t a foglalkozta
A szociológusok h o s s z ú ideje vitatkoznak a n ő k
tási struktúra c s ú c s á n elért haladást kiegyenlíti a
r é s z m u n k a i d ő s foglalkoztatottságáról, é s m a g y a
r o s s z u l fizetett r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k b a n foglal
r á z a t o t k e r e s n e k arra, h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n
koztatott n ő k s z á m á n a k ugrásszerű növekedése a
m i é r t terjedt e l e r ő s e b b e n e z a m i n t a , m i n t m á s
gyorsan bővülő szolgáltatási szektorban.
országokban.
Különböző
felmérések
feltárták,
A n e m e k s z e r i n t i f o g l a l k o z á s i s z e g r e g á c i ó is
h o g y a r é s z m u n k a i d ő s á l l á s o k a t r o s s z u l fizetik,
e g y i k e a férfiak és n ő k k ö z ö t t i b é r s z a k a d é k ma
b i z o n y t a l a n o k és g y a k r a n r u g a l m a s a b b a k a m u n
k a c s f e n n m a r a d á s á t o k o z ó t é n y e z ő k n e k . A nők
káltatók, m i n t az alkalmazottak szempontjából.
túlreprezentáltak
A
kozási szektorokban: több mint 45
legtöbb
r é s z m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott
nő
e n n e k ellenére elégedett az állásával. A részmun
a
gyengébben
fizetett
foglal
százalékuk
h e t i 1 0 0 f o n t n á l k e v e s e b b e t k e r e s , m í g ugyanez
k a i d ő b e n v é g z e t t m u n k a v á l l a l á s á n a k f ő o k a i t fir
a f é r f i a k n a k c s a k 20 s z á z a l é k á r ó l m o n d h a t ó el.
t a t ó k é r d é s r e a m e g k é r d e z e t t e k t ö b b s é g e egysze
A z e l é r t e r e d m é n y e k d a c á r a a n ő k m é g mindig
r ű e n azt a v á l a s z t adta, h o g y n e m k í v á n n a k t e l j e s
a l u l r e p r e z e n t á l t a k a f e l s ő j ö v e d e l m i kategóriák
m u n k a i d ő b e n dolgozni.
b a n : h e t i 5 0 0 f o n t n á l a férfiak 1 0 s z á z a l é k a keres
Egyes tudósok szerint a dolgozó n ő k kétféle fő „ t í p u s b a " s o r o l h a t ó k - e g y e s e k e l k ö t e l e z e t t e k
t ö b b e t , m í g a n ő k n e k c s a k 2 s z á z a l é k a tartozik ebbe a csoportba (Rake 2 0 0 0 ) .
az o t t h o n o n kívüli m u n k a mellett, m á s o k pedig
1 9 9 0 - b e n a k ö t e l e z ő m i n i m á l b é r (a 22 év fölöt
n e m meggyőződésből vállalnak munkát, és nincs
t i d o l g o z ó k e s e t é b e n ó r á n k é n t 3 , 6 0 font) orszá-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET f 5 8 5 gos szintű b e v e z e t é s e s z i n t é n segített s z ű k í t e n i
r á n y t ó l " s e m , a m i a g y e r m e k e s és a g y e r m e k t e l e n
a fizetési s z a k a d é k o t a férfiak és n ő k k ö z ö t t , m i
nők összes keresetében mutatkozó különbséget
vel sok n ő i d o l g o z ó o l y a n f o g l a l k o z á s t í p u s o k b a n
fejezi ki (lásd a 18.1. táblázatot}. E z z e l s z e m b e n
koncentrálódott, m i n t p é l d á u l a fodrász vagy a
egy k é t g y e r m e k e s , a l a c s o n y k é p z e t t s é g ű a n y a va
pincér szakma, a m e l y e k h o s s z ú i d e j e a l a c s o n y a b b
lószínűleg körülbelül 2 8 5 ezer fontnyi „anyasá
jövedelmet n y ú j t o t t a k a m i n i m á l b é r s z i n t j é n é l .
g i h á t r á n y t " s z e n v e d el, a h h o z k é p e s t , a m i t egy
Úgy becsülték, h o g y a m i n i m á l b é r b e v e z e t é s é v e l
h a s o n l ó k é p z e t t s é g ű férfi k e r e s n e e g é s z é l e t é b e n .
majdnem 2 m i l l i ó e m b e r r é s z e s ü l t k ö r ü l b e l ü l 3 0
E z u t ó b b i ö s s z e g e k a k ö z e p e s e n k é p z e t t n ő k ese
százalékos f i z e t é s e m e l é s b e n . A m i n i m á l b é r r e n d
t é b e n 1 4 0 ezer, a m a g a s a n k é p z e t t n ő k n é l p e d i g
szeres e m e l é s e ( 2 0 0 6 o k t ó b e r e óta a 22 é v n é l idő sebb dolgozók s z á m á r a ez ó r á n k é n t 5,35 font) tovább e m e l t e a r o s s z u l fizetett á l l á s o k b a n alkal mazott n ő k j ö v e d e l m é t . A m i n i m á l b é r b ő l fakadó hasznok s e m cáfolják a z o n b a n azt a tényt, h o g y a nők j e l e n t ő s r é s z e m é g m i n d i g a m i n i m á l b é r kö rüli vagy azt alig m e g h a l a d ó s z i n t e n k e r e s , és m é g mindig sok férfit és n ő t a l k a l m a z n a k ( i l l e g á l i s a n )
2 9 e z e r fontot t e n n é n e k ki, a m i t m é g h o z z á k e l l a d n i a „ n ő i b á n a t p é n z h e z " . Az u t ó b b i két kate góriába
tartozó
nők
nagyobb
valószínűséggel
térnek vissza gyorsan a m u n k á b a és gyakrabban v e s z n e k i g é n y b e ó v o d a i é s b ö l c s ő d e i szolgáltatá sokat gyermekeik számára, amíg azok még kicsi nyek (Rake 2 0 0 0 ) .
a minimálbérnél alacsonyabb bérekért, olyan jö vedelmet
biztosítva
számukra,
amelyből
egyre
nehezebb m e g é l n i , k ü l ö n ö s e n a z o k n a k , a k i k n e k eltartott g y e r m e k e k r ő l is g o n d o s k o d n i u k kell.
Változások az otthoni munkamegosztásban
Ennek egyik m e g n y i l v á n u l á s a az a tény, h o g y
A n ő k t ö m e g e s m u n k a v á l l a l á s á n a k e g y i k követ
az Egyesült K i r á l y s á g b a n a n ő k j e l e n t ő s r é s z e sze
k e z m é n y e k é n t átalakulnak a h a g y o m á n y o s csa
génységben él. Ez k ü l ö n ö s e n igaz a z o k r a a n ő k r e ,
l á d i m i n t á k . A „férfi m i n t k e n y é r k e r e s ő " m o d e l l
akik egyszülős h á z t a r t á s o k a t v e z e t n e k . Az u t ó b b i
m á r a i n k á b b a k i v é t e l t j e l e n t i , m i n t s e m a sza
években e g y e n l e t e s e n e m e l k e d e t t a n ő k a r á n y a
bályt, és a n ő k n ö v e k v ő g a z d a s á g i függetlensé
a szegények k ö r é b e n . A s z e g é n y s é g k ü l ö n ö s e n
g e azt v o n j a m a g a u t á n , h o g y j o b b h e l y z e t b e n
akut p r o b l é m á t j e l e n t az á l l a n d ó g o n d o s k o d á s t
vannak a hagyományos n e m i szerepekből való
igénylő k i s g y e r m e k e k e t n e v e l ő n ő k s z á m á r a . Itt
kitöréshez, ha erre törekszenek. A n ő k hagyomá
ördögi körről v a n s z ó : egy o l y a n n ő t , a k i elfogad
nyos otthoni szerepei m i n d a házimunka, m i n d
hatóan fizetett á l l á s t t u d s z e r e z n i , p é n z ü g y i l e g
a pénzügyi döntéshozatal tekintetében jelentős
tönkretehet, ha f i z e t n i e k e l l v a l a k i n e k a g y e r m e
változásokon m e n n e k keresztül. Úgy tűnik, hogy
kei felügyeletéért, á m h a r é s z m u n k a i d ő b e n k e z d
s o k h á z t a r t á s b a n e l m o z d u l á s t ö r t é n i k a z egyen
dolgozni, akkor a k e r e s e t e l e c s ö k k e n és e l e n y é s z
lőbb munkamegosztás irányában, bár továbbra is
hetnek a karrier k i l á t á s a i , b á r m i l y e n e k is v o l t a k
a n ő k v á l l á r a n e h e z e d i k a l e g t ö b b h á z i m u n k a . Ez
ezek, sőt m á s g a z d a s á g i v e s z t e s é g e k is é r h e t i k :
a l ó l k i v é t e l n e k l á t s z a n a k a k i s e b b h á z t a r t á s i javí
elveszítheti p é l d á u l a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t , a m i t
t á s o k , a m e l y e k e t l e g g y a k r a b b a n a férfiak végez
a teljes m u n k a i d ő b e n f o g l a l k o z t a t o t t a k é l v e z n e k .
n e k el. A felmérések során úgy találták, hogy a
A fizetési s z a k a d é k a n ő k e g é s z m u n k á s élet
n ő k á t l a g o s a n m é g m i n d i g m a j d n e m h á r o m órát
pályáját
véve
figyelembe
kiáltó
különbsége
ket produkál az ö s s z e s k e r e s e t t e k i n t e t é b e n . Az 1990-es é v e k b e n v é g z e t t k u t a t á s o k ( R a k e 2 0 0 0 ) kimutatták, h o g y p é l d á u l a k ö z e p e s e n k é p z e t t nők életük v é g e felé t ö b b m i n t 2 4 0 e z e r f o n t n y i
töltenek n a p o n t a h á z i m u n k á v a l (ebben a bevá sárlás és a g y e r m e k e k k e l v a l ó f o g l a l k o z á s n i n c s b e n n e ) . E h h e z k é p e s t a férfiak egy órát é s 4 0 per c e t f o r d í t a n a k u g y a n i l y e n f e l a d a t o k r a (Office o f National Statistics 2 0 0 3 ) .
úgynevezett „ n ő i b á n a t p é n z t " é r d e m e l n é n e k . E z
A k u t a t á s o k e r e d m é n y e i s z e r i n t az o t t h o n o n
abból adódik, h o g y egy n ő é l e t e s o r á n e n n y i v e l
k í v ü l a l k a l m a z á s b a n á l l ó férjezett n ő k k e v e s e b b
kevesebbet k e r e s , m i n t egy h a s o n l ó k é p e s í t é s s e l
házimunkát végeznek a többieknél, bár szinte
rendelkező férfi, m é g a k k o r is, h a n i n c s e n e k gye
m i n d i g ő k v é g z i k a z o t t h o n f e n n t a r t á s á v a l kap
rekei. A n ő k k e r e s e t é n e k ö s s z e g e a k é p e s í t é s e i v e l
csolatos feladatok zömét. Tevékenységük tipikus
arányban v á l t o z i k . P é l d á u l egy g y e r m e k t e l e n é s
s z e r k e z e t e a z o n b a n m á s : t ö b b h á z i m u n k á t végez
szakképzetlen n ő v á r h a t ó a n 5 1 8 e z e r f o n t o t ke
n e k a k o r a e s t i ó r á k b a n , és a h é t v é g e k e n t ö b b órát
res élete során; ha v i s z o n t e g y e t e m e t végez, ak
fordítanak a háztartásra, m i n t a háztartásbeliek.
kor e n n e k t ö b b m i n t a k é t s z e r e s é r e s z á m í t h a t : a neki e l m é l e t i l e g j á r ó „női b á n a t p é n z " ö s s z e g e ebben a z e s e t b e n v i s z o n y l a g a l a c s o n y l e s z , é s nem fog s z e n v e d n i az ú g y n e v e z e t t „ a n y a s á g i hát
• E z z e l a k é r d é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is foglalkoz tunk
a
7.,
című fejezetben,
„Családok a
és
180-181.
intim oldalon.
kapcsolatok"
18. FEJEZET 78.7. táblázat A „női bánatpénz", az „anyasági hátrány" és a „szülői hátrány" megjelenése a nők élete során kapott keresetében A nők három tipikus kategóriája
A szakképzetlen női dolgozó képesítés nélkül lépett ki az iskolából, és bolti eladóként dolgozik. 21 éves korában férjhez megy, 23 évesen szüli meg első gyermekét, majd 26 évesen a másodikat. Összesen 9 évet tölt a munkaerő-piacon kívül, és részmunkaidőben dolgozik további 28 éven át.
A közepesen képzett nő kőzépszintű érettségit tesz, és irodai munkát vállal, például titkárnőként dolgozik. 26 éves korában megy férjhez, az első gyermekét 28, a másodikat pedig 30 éves korában szüli meg. Összesen két évig marad ki a munkaerőpiacról, és részmunkaidőben dolgozik további 12 évig,
A diplomás nő egyetemet végez, és értelmiségi pályán helyezkedik el, például tanárként. 28 évesen megy férjhez, első gyermekének 30, a másodiknak pedig 33 évesen ad életet. Részmunkaidős állást csupán egy évig vállal, élete további részében mindvégig teljes munkaidő ben dolgozik.
197 000 £
241 000 £
143 000 £
Elmaradt keresetek a három kategóriában Női bánatpénz: Mennyivel keres kevesebbet élete során egy nő, mint egy hasonló kép zettségű férfi, még akkor is, ha nincs gyereke? Anyasági hátrány: Mennyivel keres kevesebbet élete során egy anya, mint egy hasonló képzettségű gyermektelen nő?
285 000 285 000 £
140 000 £
19 000 £
Szülői hátrány: Mennyivel ke res kevesebbet élete során egy anya, mint egy hasonló kép zettségű férfi? (A női bánat pénz és az anyasági hátrány összevonva)
482 000 £
381 000 £
162 000 £
/
Forrás: Guardian, 2000. február 2 1 . , Rake 2000. Az adatok a z o n b a n arra mutatnak, hogy ez a minta
is
változóban van.
A férfiak m a
jobban
kát e g y m á s k ö z ö t t , n a g y o b b v a l ó s z í n ű s é g g e l foly t a t n a k h a s o n l ó g y a k o r l a t o t a saját é l e t ü k b e n is.
hozzájárulnak a házimunkához, mint amennyire
Vogler és Pahl ( 1 9 9 4 ) a háztartási munkameg
a m ú l t b a n t e t t é k , b á r az e z z e l f o g l a l k o z ó k u t a t ó k
o s z t á s e g y m á s i k a s p e k t u s á t , n e v e z e t e s e n a ház
azt állítják, h o g y ez a f o l y a m a t a „ k é s l e l t e t e t t al-
tartások
kalmazkodás" körébe tartozik (Gershuny 1 9 9 4 ) .
vizsgálták.
pénzügyi
„menedzselési"
Arra a kérdésre
rendszerét
k e r e s t é k a választ,
E z alatt azt értik, h o g y a z o t t h o n i m u n k a f e l a d a -
h o g y f o g l a l k o z t a t o t t s á g u k n ö v e k e d é s é v e l a nők
tok megosztására vonatkozó új alkufolyamat las-
v a j o n a j ö v e d e l e m h e z j u t á s és a c s a l á d i költség
s a b b a n h a l a d e l ő r e a férfiak és a n ő k k ö z ö t t , m i n t
vetésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében is
a nők belépése a munkaerőpiacra. A vizsgálatok
k ö z e l e b b j u t o t t a k - e a z e g y e n l ő s é g h e z . M i u t á n hat
feltárták, h o g y a m u n k a m e g o s z t á s a h á z t a r t á s o
k ü l ö n b ö z ő b r i t k ö z ö s s é g b e n i n t e r j ú t készítettek
kon belül olyan tényezők függvényében alakul,
s z á m o s h á z a s p á r r a l , ú g y t a l á l t á k , h o g y a pénz
m i n t a t á r s a d a l m i o s z t á l y és a n ő k á l t a l fizetett
ü g y i f o r r á s o k m e g o s z t á s á t á l t a l á b a n tisztessége
m u n k á b a n töltött idő m e n n y i s é g e . A magasabb
s e b b e n végzik, m i n t a m ú l t b a n , de ez is össze
t á r s a d a l m i o s z t á l y o k h o z t a r t o z ó " h á z a s p á r o k kö
f ü g g é s b e n áll a z o s z t á l y - h o v a t a r t o z á s i kérdések
zelebb állnak az egyenlő munkamegosztáshoz, és
k e l . A m a g a s a b b j ö v e d e l m ű h á z a s p á r o k között
ez a h e l y z e t a z o k b a n a h á z t a r t á s o k b a n is, a m e
a „ k ö z ö s k a s s z á b a " tett j ö v e d e l m e t gyakrabban
l y e k b e n a n ő t e l j e s m u n k a i d ő b e n d o l g o z i k . Ál
k e z e l i k együtt, é s itt n a g y o b b m é r t é k ű egyenlő
t a l á b a n v é v e a férfiak egyre t ö b b f e l a d a t o t vál
ség t a p a s z t a l h a t ó a p é n z h e z v a l ó h o z z á f é r é s és a
l a l n a k m a g u k r a a h á z k ö r ü l , de a t e r h e l é s m é g
k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó d ö n t é s e k m e g h o z a t a l a te
mindig n e m egyenlően oszlik meg.
rén. M i n é l többel járul h o z z á a nő pénzügyileg a
Warde és Heatherington ( 1 9 9 3 ) felmérései Man c h e s t e r b e n azt m u t a t t á k , h o g y a h á z t a r t á s i m u n
h á z t a r t á s f e n n t a r t á s á h o z , a n n á l n a g y o b b mérté kű beleszólása van a pénzügyi döntésekbe.
k a m e g o s z t á s e g y e n l ő b b e n a l a k u l t a fiatal p á r o k
Az a l a c s o n y a b b j ö v e d e l m ű c s a l á d o k n á l a nők
k ö r é b e n , m i n t a z i d ő s e b b g e n e r á c i ó k n á l . A szer
g y a k r a n ö n á l l ó a n r e n d e l k e z n e k a h á z t a r t á s napi
z ő k arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a n e m i
k i a d á s a i fölött, de a c s a l á d i k ö l t s é g v e t é s r e , illetve
s z t e r e o t í p i á k i d ő v e l f e l l a z u l n a k . A z o k a fiatalok,
a n a g y o b b k i a d á s o k r a v o n a t k o z ó s t r a t é g i a i dönté
a k i k n e k m á r a s z ü l e i is m e g o s z t o t t á k a h á z i m u n
s e k t e k i n t e t é b e n n e m s z ü k s é g k é p p e n e z a hely-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET zet. Erre n é z v e Vogler és P a h l m e g f i g y e l t e k egy
l e g i n k á b b a posztfordizmus e l n e v e z é s illik. E z t a
olyan t e n d e n c i á t , h o g y a n ő k v é d e l m e z i k férjük
kifejezést M i c h a e l P i o r e é s C h a r l e s S a b e l t e t t é k
jogát a p é n z e l k ö l t é s é r e , m í g ö n m a g u k t ó l meg
népszerűvé
vonják u g y a n e z t a jogot. M á s s z ó v a l , a c s a l á d i
cond Industrial Divide)
költségvetést é r i n t ő n a g y o b b d ö n t é s e k e t általá
k ö n y v ü k b e n . A m e g n e v e z é s a k a p i t a l i s t a gazda
A
második
ipari
című,
vízválasztó
(The
1984-ben
megjelent
Se
ban elválasztják a m i n d e n n a p i k i a d á s o k é r t v a l ó
sági t e r m e l é s új k o r s z a k á t j e l ö l i , a m e l y b e n a p i a c
felelősségtől, a m i t g y a k r a n a n ő k v i s e l n e k .
v á l t o z a t o s , testre s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i i g é n y e i nek kielégítése érdekében a termelők a rugalmas ság é s a z i n n o v á c i ó m a x i m a l i z á l á s á r a t ö r e k e d n e k .
Posztfordizmus
A posztfordizmus fogalma azonban meglehe tősen n e h e z e n értelmezhető. Ezzel a kifejezéssel
Az utóbbi é v t i z e d e k b e n r u g a l m a s g y a k o r l a t o t ve
s z á m o s e g y m á s s a l á t f e d ő v á l t o z á s r a s z o k á s utal
zettek be s z á m o s s z f é r á b a n , b e l e é r t v e a t e r m é k
ni, a m e l y e k n e m c s u p á n a m u n k a és a gazdasági
fejlesztést, a t e r m e l é s i t e c h n o l ó g i á k a t , a v e z e t é s i
é l e t b i r o d a l m á b a n m e n n e k v é g b e , h a n e m a tár
stílust, a m u n k a h e l y i k ö r n y e z e t e t , az a l k a l m a z o t
sadalom egészét érintik. Egyes szerzők szerint
tak b e v o n á s á t a d ö n t é s e k b e és a m a r k e t i n g e t is.
a p o s z t f o r d i z m u s felé m u t a t ó t e n d e n c i á k o l y a n
A vállalatok k ü l ö n f é l e új s t r a t é g i á k a l k a l m a z á s á
változatos
val próbálják á t a l a k í t a n i m ű k ö d é s ü k e t a v á l t o z ó
idejűleg, m i n t p é l d á u l a p á r p o l i t i k a , a s z o c i á l i s
körülményekhez való alkalmazkodás érdekében:
j ó l é t i p r o g r a m o k v a g y a fogyasztói és m á s életvi
ezek közé t a r t o z i k p é l d á u l a c s o p o r t o s t e r m e l é s
teli döntések. A m a i társadalom elemzői gyakran
(group
csa
rámutatnak számos folyamatra ugyanazokkal a
feladat e g y i d e j ű
v á l t o z á s o k k a l ö s s z e f ü g g é s b e n , d e n i n c s egyetér
production),
patmunka
a
(teamwork),
végrehajtása
problémamegoldási többféle
nyilvánulnak
meg
egy
reklám
t é s k ö z t ü k a p o s z t f o r d i z m u s p o n t o s j e l e n t é s é t il
E g y e s m e g f i g y e l ő k azt állítják,
letően, sőt arra nézve sem, hogy vajon csakugyan
(multi-tasking)
(niche marketing).
területeken
és
a
célzott
hogy ezek a v á l t o z á s o k e g y ü t t e s e n r a d i k á l i s el
e n n e k a f o g a l o m n a k a s e g í t s é g é v e l l e h e t - e a leg
távolodást e r e d m é n y e z n e k a f o r d i z m u s e l v e i t ő l .
megfelelőbb m ó d o n magyarázni a s z e m ü n k előtt
Szerintük m a o l y a n k o r s z a k b a n é l ü n k , a m e l y r e
végbemenő jelenségeket.
DOONESBURY © G. B. TRUDEAU. MÁSODKÖZLÉS A UNIVERSAL TRESS SUNDYCATE ENGEDÉLYÉVEL. MINDEN JOG FENNTARTVA.
588
18. FEJEZET
Az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n - a „ p o s z t f o r d i z m u s "
m i a , a k o r l á t o z o t t m é r t é k ű v e z e t ő i felügyelet, és
k i f e j e z é s t ö v e z ő z a v a r o k d a c á r a - t ö b b j ó l felis
n e m u t o l s ó s o r b a n a z a l e h e t ő s é g is, h o g y büsz
m e r h e t ő t r e n d b u k k a n t fel a m u n k a v i l á g á b a n ,
k é k l e h e t n e k a z o k a j a v a k r a é s szolgáltatások
amelyek egyértelmű
ra,
elszakadást képviselnek a
amelyeket előállítanak.
B i z o n y o s vizsgála
korábbi fordista gyakorlattól. E z e k közé tartozik
tok a z o n b a n azonosították a csoportos termelés
a m u n k a decentralizált, hierarchiamentes csopor
s z á m o s n e g a t í v k ö v e t k e z m é n y é t is. N o h a a cso
tokban való megszervezése, a rugalmas termelés,
p o r t m u n k á b a n végzett termelési folyamatoknál
a „tömeges testre szabás"
(mass customization),
a
a közvetlen vezetői irányítás kevésbé látható, s
g l o b a l i z á l t t e r m e l é s és a r u g a l m a s a b b foglalkozá
monitorozás más formái továbbra is érvényben
si s t r u k t ú r a k i a l a k í t á s a . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k
vannak (ezek közé tartozik például a különböző
közül a trendek közül először az első hármat
c s o p o r t o k á l t a l e g y m á s m u n k á j a fölött gyakorolt
vizsgáljuk meg n é h á n y p é l d á n keresztül, majd a
felügyelet is). Laurie G r a h a m amerikai szocio
p o s z t f o r d i s t a t é z i s n é h á n y b í r á l a t á v a l foglalko
lógus az Egyesült Á l l a m o k b a n m u n k á t vállalt a
z u n k . V é g ü l a „Változási t r e n d e k a foglalkozási
japán tulajdonban lévő indianai Subaru-Isuzu
struktúrában" c í m ű alfejezetben a rugalmas mun
a u t ó g y á r s z e r e l ő s z a l a g j á n á l , é s ú g y t a l á l t a , hogy
kaszervezési
módszereket
vesszük
szemügyre.
a n a g y o b b t e r m e l é k e n y s é g e l é r é s e é r d e k é b e n kö n y ö r t e l e n ü l é r v é n y e s ü l t a t ö b b i d o l g o z ó t ó l érke ző nyomás.
\
Csoportos termelés
/ A v á l l a l a t i s z e r v e z ő d é s j a p á n m o d e l l j e i r ő l rész A csoportos termelést - a c s o p o r t o k b a n v é g z e t t
letesebben
e g y ü t t m ű k ö d ő m u n k á t , a m i felváltja a futószala
tok"
lásd
című fejezetet,
a
16.,
az
„Szervezetek
511-512.
és
hálóza
oldalon).
gos t e r m e l é s t - n é h a az a u t o m a t i z á l á s s a l ö s s z e függésben
említik,
a
munka
újjászervezésének
E g y i k m u n k a t á r s a azt m o n d t a n e k i , h o g y kez
e g y i k m ó d s z e r e k é n t . A m ö g ö t t e m e g h ú z ó d ó el
d e t b e n n a g y o n l e l k e s e d e t t a c s a p a t m u n k a eszmé
gondolás szerint a dolgozók motiváltsága növel
jéért, k é s ő b b a z o n b a n ú g y t a l á l t a , h o g y a kollegiá
hető, ha megfelelően összeállított csoportjaikat
lis f e l ü g y e l e t c s u p á n egy új e s z k ö z a m e n e d z s
engedjük
ment
csapatmunkában
együttműködni
a
kezében
ahhoz,
hogy
megpróbálják
az
termelési folyamatokban, ahelyett hogy m i n d e n
embereket „halálra dolgoztatni". Graham (1995)
e g y e s d o l g o z ó t ó l azt k í v á n n á n k , h o g y e g é s z n a p
m e g á l l a p í t o t t a t o v á b b á , h o g y a c s o p o r t o s terme
ugyanazt az egyetlen i s m é t l ő d ő feladatot hajtsa
lés k o n c e p c i ó j á t a S u b a r u - I s u z u - a b b ó l kiindul
végre újra m e g újra, p é l d á u l c s a v a r o k k a l rögzítve
va, h o g y ha a v e z e t ő k és a d o l g o z ó k u g y a n a b b a n
egy a u t ó a j t ó j á n a k a k i l i n c s é t .
a „ c s a p a t b a n " v a n n a k , a k k o r n e m l e h e t közöttük
A c s o p o r t o s t e r m e l é s e g y i k p é l d á j a az ú g y n e vezett
minőségi
körök
(quality circles,
QC)
lét
rehozása: ezek olyan csoportok, amelyekben ö t húsz dolgozó rendszeresen találkozik egymással, hogy megvizsgáljanak és megoldjanak bizonyos t e r m e l é s i p r o b l é m á k a t . A z i l y e n k ö r ö k h ö z tarto zó dolgozók külön képzésben részesülnek, ami f e l k é s z í t i ő k e t arra, h o g y t e c h n i k a i t u d á s u k k a l hozzájáruljanak a termelési kérdések megvitatá s á h o z . A m i n ő s é g i k ö r ö k e t az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n kezdték először megszervezni, azután átvette e z t a g y a k o r l a t o t s z á m o s j a p á n vállalat, m a j d az 1980-as é v e k b e n újból népszerűvé váltak a nyu gati g a z d a s á g o k b a n is. A m i n ő s é g i k ö r ö k m ű k ö d
k o n f l i k t u s - e s z k ö z k é n t h a s z n á l t a fel a szakszer v e z e t e k k e l s z e m b e n i e l l e n á l l á s h o z is. M á s szóval, a jó „ c s a p a t m u n k á s " n e m p a n a s z k o d i k . A b b a n a S u b a r u - I s u z u g y á r b a n , a h o l G r a h a m dolgozott, a m a g a s a b b b é r e k v a g y a c s ö k k e n t e t t terhelés i r á n t i i g é n y e k e t a z a l k a l m a z o t t a k együttműkö d é s i k é s z s é g é n e k h i á n y a k é n t é r t e l m e z t é k . A Gra h a m v i z s g á l a t a i h o z h a s o n l ó m á s k u t a t á s o k i s arra a következetésekre vezették a
szociológusokat,
h o g y a c s a p a t m u n k á r a a l a p o z o t t t e r m e l é s i folya matok lehetőséget adnak ugyan a dolgozóknak a kevésbé m o n o t o n munkavégzésre, de a hatalmi é s a z e l l e n ő r z é s i r e n d s z e r l é n y e g é b e n ugyanaz marad a munkahelyeken.
t e t é s e h a t á r o z o t t e l t á v o l o d á s t j e l e n t a taylorizmustól, mivel azon a felismerésen alapul, hogy a dolgozók rendelkeznek a szükséges szakértelem mel, melynek birtokában képesek hozzájárulni az á l t a l u k v é g r e h a j t a n d ó f e l a d a t o k és a c é l r a v e zető munkamódszerek meghatározásához. A dolgozók szempontjából a csoportos terme
Rugalmas termelés és tömeges testre szabás Az u t ó b b i években a termelési folyamatokban világszerte
végbemenő
fontos
változások
közé
lés p o z i t í v h a t á s a i k ö z é t a r t o z i k a z ú j i s m e r e t e k
t a r t o z i k a s z á m í t ó g é p p e l s e g í t e t t t e r v e z é s (Com
és
puter-Aided Design,
készségek megszerzése,
a
növekvő autonó
CAD)
és
a
rugalmas terme-
lés bevezetése. A t a y l o r i z m u s és a f o r d i z m u s vi
adatokat végeznek, a rugalmas termelés egészen
tathatatlan s i k e r e k e t ért el a t ö k é l e t e s e n a z o n o s
ú j t í p u s ú n y o m á s t h o z l é t r e , a m i a b b ó l a szükség
tömegtermékek t ö m e g e s p i a c o k r a t ö r t é n ő t ö m e g
s z e r ű s é g b ő l fakad, h o g y a z e g é s z k o m p l e x t e r m e
termelése terén, á m e z e k a m ó d s z e r e k n e m b i z o
l é s i f o l y a m a t o t g o n d o s a n k o o r d i n á l n i kell, é s a z
nyultak a l k a l m a s n a k k i s e b b m e n n y i s é g ű á r u r e n
eredményeket gyorsan kell elérni. Laury G r a h a m
delések k i e l é g í t é s é r e , az e g y e d i f o g y a s z t ó k spe
a Suzuki-Isuzu gyárban végzett vizsgálatai
ciális igényei s z e r i n t k é s z ü l ő t e r m é k e k r ő l n e m
rán számos olyan esetet dokumentált, amikor a
so
is beszélve. A t a y l o r i s t a és fordista r e n d s z e r e k
dolgozóknak a termelési folyamatban az utolsó
korlátozott „testre s z a b á s i " k é p e s s é g e j ó l t ü k r ö
pillanatig várakozniuk kellett b i z o n y o s kritikus
ződik H e n r y F o r d h í r e s m e g j e g y z é s é b e n , a m i t a z
alkatrészek
első t ö m e g e s e n gyártott a u t ó r ó l tett: „Az e m b e
ként azután túlórázniuk kellett és intenzívebben
rek m e g k a p h a t j á k a T - m o d e l l t b á r m i l y e n s z í n b e n
kellett dolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a
- mindaddig, a m í g az f e k e t e . " A s z á m í t ó g é p p e l
gyártási ü t e m t e r v v e l , a n é l k ü l h o g y e z é r t b á r m i
segített tervezés a s z á m í t ó g é p - a l a p ú t e c h n o l ó g i a
lyen külön juttatásban részesültek volna.
más típusaival együtt r a d i k á l i s a n m e g v á l t o z t a t t a ezt a helyzetet. S t a n l e y D a v i s így b e s z é l a „ t ö m e ges testre s z a b á s " k i a l a k u l á s á r ó l : „Az új t e c h n o lógiák l e h e t ő v é t e s z i k b i z o n y o s f o g y a s z t ó k szá mára m e g t e r v e z e t t t e r m é k e k t ö m e g e s e l ő á l l í t á s á t . Egy futószalagon p é l d á u l n a p o n t a ö t e z e r i n g e t lehet e l ő á l l í t a n i . M a l e h e t s é g e s m i n d e n e g y e s in get u g y a n o l y a n g y o r s a n , de e g y s z e r s m i n d t e s t r e szabottan e l ő á l l í t a n i ,
n e m nagyobb költséggel,
mint h a m i n d a z ö t e z e r ing t e l j e s e n a z o n o s len ne" (Davis 1 9 8 8 ) . Miközben
a
rugalmas
megérkezésére.
Az olyan technológiák,
Ennek
eredménye
m i n t p é l d á u l a z in
t e r n e t , f e l h a s z n á l h a t ó k a z e g y e d i v á s á r l ó k r a vo natkozó információk megszerzésére, majd azok pontosan specifikált igényeit kielégítő termékek gyártására. E n n e k az i r á n y z a t n a k a s z ó s z ó l ó i azt állítják, h o g y a tömeges testre szabás n e m ke vesebbet jelent, m i n t új ipari forradalmat, olyan jelentőségű fejleményt, m i n t a m i l y e n a tömegter m e l é s i t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s e v o l t a z e l ő z ő év s z á z a d b a n . A s z k e p t i k u s o k a z o n b a n g y o r s a n ki mutatják, hogy a tömeges testre szabás - ahogyan
termelés
kétségkívül
hasznos e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l a f o g y a s z t ó k és a gazdaság e g é s z e s z á m á r a , a d o l g o z ó k r a g y a k o r o l t hatása n e m t e l j e s e n pozitív. N o h a a m u n k á s o k új készségeket t a n u l n a k és k e v é s b é e g y h a n g ú fel
azt ma g y a k o r o l j á k - a v á l a s z t á s n a k c s u p á n az illúzióját teremti meg, m i k ö z b e n a valóságban az
interneten
megrendelést
feladó
fogyasztók
számára felajánlott választási lehetőségek n e m változatosabbak azoknál, amelyeket a csomag-
590'
18. FEJEZET
küldő cégek k í n á l n a k a tipikus postai terjesztésű
v á l l a l a t o k g y a k o r l a t a vált i g e n f o n t o s s á . A kis
katalógusokban (Collins 2 0 0 0 ) .
kereskedelemre orientált termelés esetében az
A tömeges testre szabás terén eddig a legmesz-
o l y a n c é g e k , m i n t p é l d á u l a z a m e r i k a i Wal-Mart,
s z e b b r e j u t o t t gyártó c é g e k egyike a D e l l C o m
a m e l y 2 0 0 7 - b e n a világ m á s o d i k l e g n a g y o b b vál
puter. A g y á r t ó t ó l k ö z v e t l e n ü l s z á m í t ó g é p e t vá
l a l a t a volt, f e l v á s á r o l j á k a t e r m é k e k e t a gyártók
sárolni kívánó fogyasztóknak az i n t e r n e t e n kell
tól, a k i k v i s z o n t ú g y s z e r v e z i k m e g a t e r m e l é s t ,
m e g i s m e r k e d n i ü k a v á l a s z t é k k a l (a v á l l a l a t n e m
h o g y a t e r m é k e k e t t ő l ü k független t u l a j d o n o s o k
tart f e n n k i s k e r e s k e d e l m i e g y s é g e k e t ) , é s végig
ü z e m e i b e n állítják elő.
k e l l b ö n g é s z n i ü k a D e l l h á l ó z a t i portálját. A fo
E d n a B o n a c i c h é s R i c h a r d A p p e l b a u m ame
g y a s z t ó k itt v á l a s z t h a t j á k k i a z á l t a l u k k í v á n t j e l
r i k a i s z o c i o l ó g u s o k k i m u t a t j á k , h o g y a konfek
l e m z ő v o n á s o k a t . M i u t á n a r e n d e l é s t feladták, a
cióiparban a legtöbb gyártó cég egyáltalán n e m
s z á m í t ó g é p e t t e s t r e szabva, a fogyasztó á l t a l meg
is alkalmaz olyan dolgozókat, akik ténylegesen
adott specifikációknak megfelelően állítják elő,
előállítják az öltözékeket. Ehelyett több ezer más
majd - rendszerint n é h á n y napon belül - házhoz
ü z e m r e t á m a s z k o d n a k s z e r t e a v i l á g o n a saját
szállítják. A D e l l t e h á t v a l ó j á b a n p o n t o s a n a visz-
t e r m é k e i k e l ő á l l í t á s á b a n , a m e l y e k e t a z u t á n áru
szájára fordította a h a g y o m á n y o s ü z l e t i eljárást:
házakban és
k o r á b b a n a c é g e k e l ő s z ö r e l ő á l l í t o t t a k egy t e r m é
é r t é k e s í t e n e k . A n a g y c é g e k n e k n i n c s a tulajdo
más kiskereskedelmi egységekben
ket, m a j d azt m e g p r ó b á l t á k e l a d n i , m a v i s z o n t a z
n á b a n e g y i k i l y e n k i s e b b ü z e m s e m , é s ennélfog
olyan, tömeges testre szabással dolgozó cégek,
va n e m felelősek azokért a munkafeltételekért,
m i n t a D e l l is, e l ő s z ö r eladják, és c s a k a z u t á n
a m e l y e k k ö z ö t t a r u h a d a r a b o k a t e l ő á l l í t j á k . Az
hozzák létre a terméket. E n n e k a váltásnak igen
Amerikában
fontos k ö v e t k e z m é n y e i v a n n a k az iparban. Az a
k é t h a r m a d á t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k o n k í v ü l elhe
gyártók számára jelentős költséget j e l e n t ő köve
l y e z k e d ő ü z e m e k b e n gyártják, a h o l a m u n k á s o k
eladott
összes
ruhaipari
termék
telmény, hogy az egyes alkatrészekből nagymeny-
a z a m e r i k a i b é r e k n e k c s a k e g y t ö r e d é k é t keresik
nyiségű készlet álljon rendelkezésre, ilyen mó
meg.
don radikálisan lecsökkent. E h h e z még az is hoz
csak szerencsés esetben haladja meg a havi 40
(Kínában a m u n k á s o k átlagos jövedelme
z á a d ó d i k , h o g y a t e r m e l é s egyre n a g y o b b r é s z é t
dollárt.) B o n a c i c h é s A p p e l b a u m s z e r i n t e n n e k a
k i s z e r v e z i k , s így a t ö m e g e s t e s t r e s z a b á s s i k e r e s
v e r s e n y n e k az e r e d m é n y e a „ g l o b á l i s versenyfu
m e g v a l ó s í t á s á n a k a l a p v e t ő f e l t é t e l e a g y á r t ó k és
tás lefelé a m é l y b e " , m e l y n e k s o r á n a k e r e s k e d ő k
a b e s z á l l í t ó k k ö z ö t t i gyors i n f o r m á c i ó c s e r e , a m i t
és a g y á r t ó k b á r h o v á e l m e n n e k a v i l á g o n , a h o l a
az internet technológiája tesz lehetővé.
l e h e t ő legalacsonyabb béreket fizethetik. Ennek e r e d m é n y e k é n t a m a á l t a l u n k v á s á r o l t ruházati cikkek jelentős része valószínűleg úgynevezett
munkásnyúzó
Globális termelés Az
ipari
termelésben
műhelyekben
(sweatshops)
ké
s z ü l , fiatal d o l g o z ó k - l e g g y a k r a b b a n t i n é d z s e r bekövetkező
változások
n e m c s a k azt érintik, h o g y a t e r m é k e k e t hogyan ál lítják elő, h a n e m - m i n t a B a r b i e b a b a p é l d á j á n (a 2. fejezetben, a 6 2 - 6 3 . o l d a l o n ) is l á t h a t t u k - azt
l á n y o k - m u n k á j á v a l , a k i k c s u p á n a p r ó p é n z t ke r e s n e k o l y a n r u h a d a r a b o k v a g y s p o r t c i p ő k elké s z í t é s é v e l , a m e l y e k e t 4 0 - 5 0 , vagy a k á r t ö b b száz fontért v á s á r o l h a t u n k m e g .
is, h o g y a t e r m é k e k hol k é s z ü l n e k . A 2 0 . s z á z a d n a g y r é s z é b e n a z o k a n a g y i p a r v á l l a l a t o k vol tak a legfontosabb gazdasági szervezetek, ame
/ A
termelés
globalizálódásával
a
2. fejezetben
f o g l a l k o z t u n k r é s z l e t e s e b b e n ( 6 2 - 6 3 . o . ) , a glo
l y e k a k e z ü k b e n t a r t o t t á k a j a v a k n a k m i n d az
b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i t p e d i g a 10. feje
e l ő á l l í t á s á t , m i n d az é r t é k e s í t é s é t . E n n e k a vál
zetben
tárgyaltuk.
lalattípusnak jellegzetes példái az olyan óriási a u t ó g y á r a k , m i n t a F o r d és a G e n e r a l M o t o r s az U S A - b a n . E z e k a v á l l a l a t o k a gyári m u n k á s o k tíz ezreit alkalmazzák és m i n d e n t maguk állítanak e l ő , az e g y e d i a l k a t r é s z e k t ő l a k é s z autókig, a m e l y e k e t a z u t á n a saját ü z l e t e i k b e n é r t é k e s í t e n e k . Az ilyen gyártásra orientált termelési folyamato kat nagy, b ü r o k r a t i k u s s z e r v e z e t e k b e n v a l ó s í t j á k meg, g y a k r a n e g y e t l e n v á l l a l a t e l l e n ő r z é s e alatt.
A posztfordizmus kritikája E g y e s m e g f i g y e l ő k - m i k ö z b e n e l i s m e r i k , hogy a m u n k a v i l á g á b a n j e l e n t ő s á t a l a k u l á s m e g y vég be - e l v e t i k a „ p o s z t f o r d i z m u s " c í m k é t . Az egyik g y a k r a n f e l m e r ü l ő b í r á l a t s z e r i n t a posztfordista e l e m z ő k e l t ú l o z z á k azt a m é r t é k e t , amennyi
A z u t ó b b i h ú s z vagy h a r m i n c é v s o r á n a z o n
re a fordista g y a k o r l a t m á r i s „ l e t ű n t " v o l n a . Nem
b a n a t e r m e l é s egy m á s i k formája, n e v e z e t e s e n
t e l j e s m é r t é k ű á t a l a k u l á s t a n ú i v a g y u n k , ahogy
a z á r u k k i s k e r e s k e d e l m i é r t é k e s í t é s é t v é g z ő óriás
a p o s z t f o r d i z m u s a p o s t o l a i el a k a r j á k h i t e t n i ve-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET lünk, h a n e m c s u p á n n é h á n y ú j i r á n y z a t integrá
k á t végzett. E z e k n e k 2 8 s z á z a l é k a v o l t s z a k m u n
lódik a s z e m ü n k l á t t á r a a h a g y o m á n y o s fordista
kás, 35 százalékuk volt betanított m u n k á s és 10
rendszerekbe. E r r e a z á l l á s p o n t r a h e l y e z k e d t e k
százalékuk képzetlen segédmunkás. A diplomás
azok is, akik s z e r i n t v a l ó j á b a n a „ n e o f o r d i z m u s "
s z a k e m b e r e k á l t a l b e t ö l t ö t t é s m á s „fehérgallé
korszakát éljük, vagyis a h a g y o m á n y o s fordista
ros" m u n k a k ö r ö k s z á m a viszonylag c s e k é l y volt.
módszerek m ó d o s u l á s á n a k v a g y u n k t a n ú i ( W o o d
A s z á z a d k ö z e p é r e a z o n b a n m á r c s a k a lakosság
1989).
n a k k e v e s e b b m i n t k é t h a r m a d r é s z e v é g z e t t fi
A fordizmustól
a
posztfordizmushoz
vezető
sima, l i n e á r i s á t m e n e t e l g o n d o l á s a t ö b b e k sze
zikai munkát, és e n n e k megfelelően kibővült a n e m fizikai m u n k a t a r t o m á n y a .
rint t ú l b e c s ü l i a m u n k a igazi t e r m é s z e t é t , a fo
J e l e n t ő s v i t á k f o l y n a k arról, h o g y e z e k a vál
lyamat m i n d k é t v é g p o n t j á n . A n n a P o l l e r t ( 1 9 8 8 )
tozások miért következtek be. Erre vonatkozóan
azt állítja, h o g y a fordista t e c h n i k á k s o h a s e m vol
s z á m o s okot s o r o l h a t u n k fel. A z e g y i k e z e k k ö z ü l
tak annyira e l s á n c o l ó d v a , m i n t a h o g y a n e g y e s e k
a fizikai m u n k á t k i v á l t ó g é p i b e r e n d e z é s e k folya
látni vélik. T ú l z á s t o v á b b á az is - t e s z i h o z z á Pol
matos terjedése, ami az iparban az információs
lert -, hogy a t ö m e g t e r m e l é s k o r a e l m ú l t és á t a d t a
technológia elterjedésével érte el csúcspontját
helyét a teljes r u g a l m a s s á g n a k . R á m u t a t , h o g y a
az utóbbi évek során.
tömegtermelési t e c h n i k á k m é g m a i s d o m i n á l
az ipari t e r m e l é s óriási m é r t é k ű fellendülése a
nak sok iparágban, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n , a m e l y e k
nyugati országokon kívül, elsősorban a Távol-
a fogyasztói p i a c o k a t v e s z i k c é l b a . S z e r i n t e a gaz
K e l e t e n . A régebbi iparágak a nyugati társadal
daságos t e r m e l é s t m i n d i g is a v á l t o z a t o s m e g o l
m a k b a n jelentősen visszaestek, mivel képtelenek
dások j e l l e m e z t é k , n e m p e d i g a s z a b v á n y o s í t o t t ,
v e r s e n y e z n i a h a t é k o n y a b b távol-keleti t e r m e l ő k
egységes r e n d s z e r e k .
kel, a h o l a m u n k a e r ő - k ö l t s é g e k a l a c s o n y a b b a k .
Egy másik magyarázat
/ A g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l és a f e j l ő d é s s e l a 10.,
Változási trendek a foglalkozási struktúrában
„Szegénység,
kirekesztettség
és
jólét"
című feje
zetben f o g l a l k o z t u n k , a 3 2 4 . o l d a l o n .
A foglalkozási s t r u k t ú r a a 2 0 . s z á z a d k e z d e t e ó t a minden i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n a l a p v e t ő v á l t o z á
Tudásgazdaság
sokon m e n t át. A 2 0 . s z á z a d e l e j é n a m u n k a e r ő piacon a k é k g a l l é r o s i p a r i m u n k a h e l y e k d o m i
Egyes megfigyelők ezeket az adatokat számításba
náltak, i d ő v e l a z o n b a n a s ú l y p o n t á t t e v ő d ö t t a
v é v e azt állítják, h o g y az, a m i m a t ö r t é n i k , n e m
szolgáltatási s z e k t o r b a n b e t ö l t e n d ő f e h é r g a l l é r o s
m á s , m i n t egy o l y a n ú j t á r s a d a l o m t í p u s b a v a l ó át
m u n k a h e l y e k r e . A 18.4.
menet, a m e l y n e k az alapját többé n e m elsősorban
ábra az E g y e s ü l t Király
ságban a z i p a r i m u n k a t e r é n a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g e
az i p a r i t e r m e l é s alkotja. S z e r i n t ü k ez a f e j l ő d é s i
óta b e k ö v e t k e z e t t f o k o z a t o s h a n y a t l á s t és a szol
fázis teljes m é r t é k b e n t ú l l é p a z i p a r i k o r s z a k o n .
gáltatási i p a r á g a k f e l l e n d ü l é s é t m u t a t j a b e . 1 9 0 0 -
Az új társadalmi rend leírására számos megneve
ban az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a f o g l a l k o z t a t o t t a k háromnegyed r é s z e fizikai ( „ k é k g a l l é r o s " ) m u n -
zést v e z e t t e k b e , lis
társadalom,
az
ilyen például információ
kora
18.4. ábra Az alkalmazottak megoszlása iparágak és nemek szerint, 1 9 7 8 2 0 0 0 (az egyes évek júniusi adatai, millió főben).
-1
r
1978 1980 1982 1984 1986 1 Forrás: ONS 2002a.
1990
1992
1994
1996
1998
2000
a posztindusztriáés
az
új
gaz-
18. FEJEZET
Munka és technológia A t e c h n o l ó g i a és a munka közötti kapcsolat hoszszú ideje foglalkoztatja a szociológusokat. Hogyan befolyásolja a munkával kapcsolatos tapasztala tainkat az a d o t t e s e t b e n alkalmazott t e c h n o l ó gia? Az iparosítás előrehaladásával a t e c h n o l ó g i a egyre n a g y o b b szerepet t ö l t ö t t be a munkahelye ken, a gyárak automatizálásától egészen az irodai munka számítógépesítéséig. A mai információs technológiai forradalom újjáélesztette az érdek lődést e kérdés iránt. A t e c h n o l ó g i a n a g y o b b ha t é k o n y s á g h o z és termelékenységhez vezethet, de hogyan befolyásolja azt, ahogyan m a g á t a mun kát megélik azok, akik elvégzik? A szociológusok számára az egyik fő kérdés az, hogy a bonyolul t a b b rendszerekre való áttérés hogyan befolyá solja a munka t e r m é s z e t é t , és azokat az intézmé nyeket, amelyekben a munkavégzés történik.
AUTOMATIZÁLÁS ÉS A KÉSZSÉGEK KÖRÜLI VITA Az automatizálás vagy a p r o g r a m o z h a t ó gé pek koncepciója az 1 8 0 0 - a s évek közepén j e l e n t meg, amikor Cristopher S p e n c e r Amerikában fel találta az „ A u t ó m a t " elnevezésű p r o g r a m o z h a t ó esztergapadot, amelyen csavaranyákat és fogas kerekeket lehetett készíteni. Az automatizálás mindmáig viszonylag kevés iparágban terjedt el, de az ipari r o b o t o k tervezésében elért haladásnak k ö s z ö n h e t ő e n bizonyosra vehető, hogy a hatása egyre n a g y o b b lesz. A r o b o t olyan automatikus berendezés, amely végre tud hajtani bizonyos műveleteket, amelyeket e g y é b k é n t e m b e r e k n e k kellene elvégezniük. M a g a a „ r o b o t " kifejezés a szolgát vagy kényszermunkát j e l e n t ő cseh robota szóból származik, és körülbelül 80 évvel ezelőtt Karel Capek színműíró egyik darabja révén vált közismertté. Az iparban világszerte használt r o b o t o k t ö b b s é g é t az autógyártásban alkalmazzák. A r o b o t o k hasznossága a t e r m e l é s b e n mindeddig viszony lag korlátozott maradt, mert a különféle tárgyak felismerésére és különös formák manipulálására való képességük még mindig kezdetleges szinten áll. Mégis bizonyosra vehető, hogy a következő években az automatizált termelés gyorsan fog terjedni: a robotok egyre bonyolultabbá válnak, miközben az áruk csökken. Az automatizálás terjedése heves vitát váltott ki a szociológusok és az ipari viszonyok szakértői körében az új t e c h n o l ó g i á n a k a dolgozókra, azok készségeire és a munka iránti elkötelezettségére
gyakorolt hatásairól. Robert Blauner az Elidege nedés és szabadság (Alienation and Freedom, 1 9 6 4 ) című nagyhatású könyvében a különböző szintű t e c h n o l ó g i á t használó munkások tapaszta latait vizsgálta négy különböző iparágban. Durkheim és Marx g o n d o l a t a i t felhasználva operacionalizálta az elidegenedés fogalmát, és m e g m é r t e , hogy a munkások az egyes iparágakban milyen mértékig tapasztalták meg azt a t e h e t e t l e n s é g , az értelmetlenség, az elszigetelődés és az önma guktól való eltávolodás formájában. Arra a követ keztetésre j u t o t t , hogy a futószalagnál dolgozó munkások voltak a leginkább elidegenedettek, de azokon a munkahelyeken, ahol más automati zált b e r e n d e z é s e k e t használtak, az elidegenedés szintje valamivel a l a c s o n y a b b volt. Más szóval, Blauner azt állította, hogy az automatizálás be vezetése az üzemekben visszájára fordítja a mun kások f o k o z ó d ó e l i d e g e n e d é s e irányában ható, e g y é b k é n t egyenletesen érvényesülő trendet. Az automatizálás segített a m u n k a e r ő integrálódá sában, és a dolgozóknak m e g a d t a az ellenőrzés érzését a munkájuk felett, ami a t e c h n o l ó g i a más formáinál hiányzott. Ettől erősen eltérő t é t e l t f o g a l m a z o t t meg Har ry Braverman a Munka és monopoltőke (Labor and Monopoly Capital, 1 9 7 4 ) című híres mun kájában. Braverman felfogásában az automati zálás részét képezi az ipari m u n k a e r ő általános „ e l b u t í t á s á n a k " . A taylorista munkaszervezési technikáknak a munkásokra való rá kényszeríté sével és a munkafolyamat specializált részfelada tokra való felbontásával a vezetők képesek vol tak igen erős ellenőrzést gyakorolni a munkaerő fölött. A t e c h n o l ó g i a bevezetése - azáltal, hogy c s ö k k e n t e t t e a kreatív emberi tevékenység szük s é g e s s é g é t - mind az ipari üzemekben, mind a modern irodákban hozzájárult a munka általános lealacsonyításához. Kreatív g o n d o l k o d á s helyett mindössze a nem g o n d o l k o d ó és érzéketlenné váló t e s t r e volt szükség, ami képes a végtelensé gig ismételve végrehajtani u g y a n a z o k a t az egy szerű feladatokat. / A
munka
man
lebutításával
megállapításait
kapcsolatban visszhangozza
Braver George
Ritzernek az igen alacsony szintű készségekkel , ellátható munkakörökről („Mclobs") szóló ta nulmánya is, amivel a 76. fejezetben foglalkoz tunk, a 4 8 8 - 4 8 9 . oldalon. Egy újabb vizsgálat kicsit t ö b b fényt vet erre a vi tára. Richard S e n n e t t szociológus ( 1 9 9 8 ) egy pék-
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
ség dolgozóit vizsgálta, akiknek a kisüzemét felvá
tükröződik, mintsem az általa v é g z e t t munkafel
sárolta egy nagy élelmiszer-ipari k o n g l o m e r á t u m ,
a d a t o k n e h é z s é g e , objektív é r t e l e m b e n . A külön
és a munkahelyüket high-tech gépi b e r e n d e z é s e k
féle foglalkozások t ö r t é n e t e t e l e van olyan mun
beállításával automatizálták. A s z á m í t ó g é p e s í t e t t
kahelyek és munkakörök példáival, a m e l y e k b e n
pékségben radikálisan m e g v á l t o z o t t az az eljárás,
ugyanazt a f e l a d a t o t
ahogyan a kenyér készült. A m u n k á s o k n a k nem
k ö t ö t t é k (sőt át is keresztelték), miután a nők is
kellett t ö b b é a kezüket használni az a l k o t ó e l e m e k
b e l é p t e k a d o l g o z ó k k ö r é b e (Reskin-Roos 1 9 9 0 ) .
más
képzettségi
szinthez
összekeveréséhez és a tészta d a g a s z t á s á h o z , s a
Ugyanez t e r m é s z e t e s e n e l m o n d h a t ó az a l a c s o n y
szemükre és az orrukra sem volt szükség t ö b b é
státusú dolgozókról,
annak megítéléséhez, hogy mikorra sült m e g a
tagjairól is. A k é p z e t t s é g n e k t ö b b f é l e dimenziója
például a faji
kisebbségek
kenyér: a pékség dolgozói semmiféle fizikai kap
van, m é g o t t is, ahol nincsenek nemi és faji előíté
csolatba nem kerültek sem az anyagokkal, sem a
letek: ugyanaz a munkakör az egyik d i m e n z i ó b a n
kész kenyerekkel. Az e g é s z f o l y a m a t o t ténylege
lefokozható, miközben egy másikban egyidejűleg
sen számítógép irányította, a m i t a képernyőkön
m a g a s a b b szintre lép (Block 1 9 9 0 ) . így az azzal
keresztül ellenőriztek. S z á m í t ó g é p h a t á r o z t a m e g
kapcsolatos véleményünk kialakítása, h o g y az au
a kemencék h ő m é r s é k l e t é t és a sütési időt. A gé
t o m a t i z á l á s vajon csakugyan elbutítja-e a mun
pek időnként kitűnő m i n ő s é g ű kenyeret produ
kát, attól függ, hogy a készségek melyik dimen
káltak, máskor a z o n b a n e l é g e t e t t , m e g f e k e t e d e t t
zióját
cipók készültek. Ebben az ü z e m b e n a d o l g o z ó k a t
viták á t t e k i n t é s é t t a r t a l m a z ó munkájában Spen-
vizsgáljuk.
A szakmai
készségekről
folyó
(akiket tévedés lenne pékeknek neveznünk) nem
ner ( 1 9 8 3 ) megjegyzi, hogy azok a t a n u l m á n y o k ,
azért alkalmazták, mert tudták, hogyan kell ke
amelyek a hozzáértés megkívánt szintjét a felada
nyeret sütni, h a n e m azért, mert é r t e t t e k a szá
tok
mítógépekhez. Paradox m ó d o n ezek a d o l g o z ó k
inkább az a u t o m a t i z á l á s „ k é s z s é g n ö v e l ő " hatása
tényleges
bonyolultsága
szerint
vizsgálták,
a számítógépes ismereteik közül is igen keveset
mellett foglaltak állást. Ugyanakkor a d o l g o z ó k
használtak. A termelési folyamat alig igényelt t ő
a u t o n ó m i á j a , illetve a munkafolyamat fölött álta
lük más közreműködést, mint bizonyos billentyűk
luk gyakorolt ellenőrzés dimenziójában folytatott
lenyomását a s z á m í t ó g é p e n . Ténylegesen meg
vizsgálatok inkább arra az e r e d m é n y r e vezettek,
történt, hogy amikor a s z á m í t ó g é p p e l vezérelt
hogy a munka az a u t o m a t i z á l á s révén ténylege
gépezet m e g h i b á s o d o t t , az e g é s z termelési folya
sen „elbutul" (Zuboff 1 9 7 7 ; Vallas-Beck 1 9 9 6 ) .
mat leállt, mivel a pékség „szakképzett" dolgozói közül senki sem tudta elhárítani a hibát. A Sennett által megfigyelt a d o l g o z ó k segíteni akartak, hogy a munka folytatódhasson, de nem tudtak, mert az automatizálás c s ö k k e n t e t t e a u t o n ó m be avatkozási
lehetőségeiket.
A
számítógépesített
technológia b e v e z e t é s e a munkahelyen valamenynyi dolgozó k é p z e t t s é g é n e k általános emelkedé séhez vezetett, de egyúttal
két részre o s z t o t t a
a munkaerőt, az egyik oldalon a m a g a s a n kép zett műszaki szakemberek kis csoportjával, akik nagyfokú r u g a l m a s s á g o t és a u t o n ó m i á t élveztek a munkájukban, a másik oldalon pedig az irodai szolgáltatásokban és közvetlenül a t e r m e l é s b e n foglalkoztatott
dolgozók
nagyobb
csoportjával,
akik csekély önállósággal végezték feladataikat. A szükséges szakismeretek és a képzettség kö rüli vitát mindazonáltal igen nehéz lezárni. Az egyes
munkahelyi
séges
készségeknek
feladatok mind
a
ellátásához
szük
konceptualizálása,
mind a m é r é s e problematikus. Ahogy egyes fe minista kutatók állították: az, ami a „készsége ket" létrehozza, társadalmi konstrukció. Ebben az értelemben a „szakképzettséget igénylő" munka konvencionális é r t e l m e z é s é b e n inkább az a d o t t munkakör tipikus b e t ö l t ő j é n e k társadalmi státusa
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA Ma az információs t e c h n o l ó g i á n a k (IT) a mun kahelyekre gyakorolt hatásáról folyó vitákban a Blauner és Braverman által az a u t o m a t i z á l á s ha tásairól
megfogalmazott
nézetek
visszhangoz
nak. Bizonyára kevés kétség merül fel azt illetően, hogy az internet, az e-mail, a telekonferencia és az
e-kereskedelem
működési
módját.
a
vállalatok
Emellett a z o n b a n
megváltoztatja
mindezek
befolyásolják az alkalmazottak mindennapi mun káját is. Azok szerint, akik optimista szemlélettel közelítik m e g a kérdést, a h o g y Blauner is t e t t e , az információs t e c h n o l ó g i a forradalmasítani fogja a munka világát azzal, hogy új, r u g a l m a s a b b mun kamódszerek kialakulását teszi lehetővé. Ezek a l e h e t ő s é g e k m ó d o t adnak arra, h o g y felülemel kedjünk az ipari munka rutinszerű és elidegenítő aspektusain, egy felszabadító hatású információs korszakba
lépve, ami a dolgozók számára
na
g y o b b ellenőrzést biztosít a munkafolyamatok be m e n e t é r e és kimenetére nézve egyaránt. A t e c h nológiai haladás lelkes híveit néha „technológiai deterministának" nevezik, mivel hisznek a t e c h -
18. FEJEZET
Az információs technológia bevezetése a munkahelyeken vajon ténylegesen „elbutítja-e" az alkalmazottakat például ezeknek az ügyfélszolgálati dolgozóknak az esetében? nológia erejében, ami m e g h a t á r o z z a m a g á n a k a munkának a t e r m é s z e t é t és formáit.
repét a s z a k e m b e r e k munkájában, és rugalmassá
meggyőződve
g o t visz be az e m b e r e k személyes munkastílusába.
hogy a munka világában az információs
A távmunka l e h e t ő s é g e i t bizonyára elsősorban a
Mások arról,
matervezés területén az IT növeli a kreativitás sze
ugyanakkor
nincsenek
t e c h n o l ó g i a teljes m é r t é k b e n pozitív átalakulást
m a g a s szinten képzett és felelős pozíciókat be
hoz magával. S h o s h a n a Zuboff ( 1 9 8 8 ) az infor
t ö l t ő , nagyra értékelt alkalmazottak fogják a leg
m á c i ó s t e c h n o l ó g i a különböző vállalatoknál tör
inkább kiaknázni. Ám a spektrum másik végén ott
t é n ő alkalmazásait vizsgálva arra a következtetés
vannak a rosszul fizetett, szakképzetlen e m b e r e k
re j u t o t t , hogy a m e n e d z s m e n t igen eltérő célok
ezrei, akik a különféle ügyfélszolgálatoknál és az
é r d e k é b e n használhatja fel az új eszközöket. Ami
adatbevitellel foglalkozó vállalatoknál dolgoznak.
kor kreatív decentralizáló e r ő k é n t használják fel,
Az ő munkaköreiket, amelyek nagyrészt az utóbbi
akkor az információs t e c h n o l ó g i a s e g í t h e t lebon
években b e k ö v e t k e z e t t távközlési r o b b a n á s ered
tani a merev hierarchiákat, t ö b b a l k a l m a z o t t a t
m é n y e k é n t j ö t t e k létre, olyan mértékű elszigete
vonva be a d ö n t é s h o z a t a l b a és a vállalat működ
lődés és e l i d e g e n e d é s jellemzi, ami ö s s z e m é r h e t ő
t e t é s é n e k mindennapi feladataiba. Másrészt az IT
Braverman szakképzetlen dolgozóiéval. Az ügyfél
ugyanilyen könnyen felhasználható a hierarchia
szolgálatoknál a l k a l m a z o t t kisegítők, akik például
és a felügyeleti gyakorlat m e g e r ő s í t é s é r e is. Az IT
utazási
alkalmazása a munkahelyeken csökkentheti a sze
be az a d a t b á z i s o k b a vagy kisebb pénzügyi tranz
mélyes interakciókat, elzárhatja az elszámoltat
akciókat
h a t ó s á g csatornáit, és az irodákat ö n m a g u k b a n
előírások szerint dolgoznak, amelyek mellett az
zárt, elszigetelt modulok hálózatává alakíthatja
a l k a l m a z o t t n a k egyáltalán nincs vagy alig van le
át. E felfogás szerint az információs t e c h n o l ó g i a
h e t ő s é g e bármilyen d ö n t é s h o z a t a l r a vagy kreatív
előjegyzéseket, intéznek,
helyfoglalásokat
szigorúan
visznek
szabványosított
hatásait erősen befolyásolja, hogy mire használ
hozzájárulásra. Az a l k a l m a z o t t a k a t folyamatosan
j á k fel, valamint az is, hogy a t e c h n o l ó g i a felhasz
szigorú megfigyelés alatt tartják, és a fogyasztók
nálói hogyan értelmezik a n n a k a szerepét. Az információs t e c h n o l ó g i a terjedése minden bizonnyal
izgalmas és
nagyszerű
lehetőségeket
fog t e r e m t e n i a m u n k a e r ő bizonyos s z e g m e n t u mai számára. Például a média, a reklám és a for
kal folytatott interakcióikat „minőségbiztosítási" célból rögzítik. Úgy tűnik, h o g y az információs forradalom igen nagy számú rutinszerű, szakkép z e t t s é g e t nem igénylő munkakört h o z o t t létre, az irodákban csakúgy,
mint a t e r m e l ő ü z e m e k b e n .
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET daság, a l e g g y a k r a b b a n a z o n b a n a tudásgazdaság
é s f e j l e s z t é s r e fordított k i a d á s o k - m a j e l e n t ő s ré
(knowledge
szét teszik ki sok ország költségvetésének. Svéd
A
economy)
kifejezést
tudásgazdaság
pontos
használják.
definícióját
nehéz
ország p é l d á u l a b r u t t ó h a z a i t e r m é k é n e k 1 0 , 6
megfogalmazni, de ez a m e g n e v e z é s á l t a l á n o s
s z á z a l é k á t fektette b e 1 9 9 5 - b e n a t u d á s g a z d a s á g
ságban o l y a n g a z d a s á g r a u t a l , a m e l y b e n a z i n n o
ba. Franciaország szorosan a n y o m á b a n járt a köz
váció és a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s a g o n d o l a t o k r a ,
oktatás terén eszközölt jelentős befektetésekkel.
az i n f o r m á c i ó r a és a t u d á s k ü l ö n b ö z ő f o r m á i r a
A tudásgazdaság - m i n d mennyiségi, m i n d mi
épül. A t u d á s g a z d a s á g b a n a m u n k a e r ő n a g y ré
nőségi jellemzőit tekintve - közismerten nehéz
sze n e m
v i z s g á l a t i tárgy.
az
anyagi
javak
fizikai
előállításával
A fizikai
dolgok értékét köny-
vagy e l o s z t á s á v a l , h a n e m a z o k m e g t e r v e z é s é v e l ,
nyebb megmérni, m i n t a „súlytalan" gondolato
fejlesztésével,
két. K é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y a n y u g a t i társa
technológiájával,
reklámozásával
és é r t é k e s í t é s é v e l , v a l a m i n t s z o l g á l t a t á s o k n y ú j
d a l m a k g a z d a s á g á b a n egyre i n k á b b k ö z p o n t i sze
tudás
repet játszik a tudás létrehozása és alkalmazása.
tásával
foglalkozik.
munkásoknak
Ezeket
nevezhetjük.
a A
dolgozókat
tudásgazdaságban
az információk és v é l e m é n y e k állandó áramlá sa, v a l a m i n t a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a h a t a l mas l e h e t ő s é g e i d o m i n á l n a k . C h a r l e s L e a d b e a t e r megfogalmazásában:
Többirányú szakismeretek és készségek A p o s z t f o r d i s t a e l e m z ő k ú g y vélik, h o g y a m u n k a ú j f o r m á i l e h e t ő v é t e s z i k a z a l k a l m a z o t t a k szá
A l e g t ö b b e n k ö z ü l ü n k s z i n t e a s e m m i b ő l sze rezzük
meg
a
megélhetésünkhöz
m á r a k é s z s é g e i k s p e k t r u m á n a k k i s z é l e s í t é s é t az
szükséges
által, h o g y n e m egyfajta s p e c i á l i s f e l a d a t o t k e l l
pénzt: n e m h o z u n k l é t r e s e m m i t , a m i t a m é r
újra m e g újra v é g r e h a j t a n i u k , h a n e m v á l t o z a t o s
legre l e h e t n e t e n n i , m e g l e h e t n e é r i n t e n i v a g y
munkát végezhetnek.
könnyen meg l e h e t n e mérni. A m u n k á n k ered
m e l l e t t arra s z o l g á l ó e s z k ö z n e k t e k i n t i k a t e r m e
A csapatmunkát egyebek
ményei n i n c s e n e k felhalmozva a kikötőkben,
lésben, hogy elősegítse olyan, sokirányú készsé
nem tárolhatóak az áruházak raktáraiban és
gekkel felvértezett m u n k a e r ő - á l l o m á n y kialakulá-
n e m s z á l l í t j á k ő k e t a t e h e r v o n a t o k vagonjai ban. M e g é l h e t é s ü n k e t a l e g t ö b b e n k ü l ö n f é l e szolgáltatások, í t é l e t e k , i n f o r m á c i ó k é s e l e m zések n y ú j t á s á v a l b i z t o s í t j u k , a k á r e g y telefo
78.5. ábra Az OECD-országok gazdasági teljesítménye: a befektetések aránya a GDP százalékában, 1995
nos ü g y f é l s z o l g á l a t n á l , a k á r egy ü g y v é d i irodá
H Fizikai létesítmények
| Tudás
ban, m i n i s z t é r i u m b a n v a g y t u d o m á n y o s l a b o ratóriumban. M i n d a n n y i a n a s e m m i üzletében veszünk részt ( 1 9 9 9 , VII. o.). Mennyire terjedt el a t u d á s g a z d a s á g a 2 1 . s z á z a d elején? A z
OECD
egyik t a n u l m á n y a megkísé
relte m e g h a t á r o z n i a t u d á s g a z d a s á g k i t e r j e d é s é t a fejlett o r s z á g o k k ö r é b e n . A n n a k a s z á z a l é k o s arányát p r ó b á l t á k m e g m é r n i , h o g y a z e g y e s or szágok ö s s z e s í t e t t g a z d a s á g i t e l j e s í t m é n y é b ő l m i tulajdonítható a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k n a k ( l á s d a 18.5.
ábrát). A t u d á s a l a p ú i p a r á g a k a l a t t általá
ban azokat értik, a m e l y e k a l e g f e j l e t t e b b t e c h n o lógiákat a l k a l m a z z á k , t o v á b b á i d e t a r t o z i k az ok tatás és a k é p z é s , a k u t a t á s és f e j l e s z t é s , v a l a m i n t a pénzügyi és a b e f e k t e t é s i szektor. Az O E C D tag országaiban az 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a g a z d a s á gi e r e d m é n y n e k m á r t ö b b m i n t a felét t e r m e l t é k meg a t u d á s a l a p ú i p a r á g a k . N é m e t o r s z á g n y u g a t i tartományaiban e z a z a r á n y 5 8 , 6 s z á z a l é k o s volt, és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n , J a p á n b a n , Nagy-Bri tanniában,
Svédországban és Franciaországban
is m e g h a l a d t a az 50 s z á z a l é k o t . A tudásgazdaságba történőbefektetések - a köz oktatásra, s z o f t v e r f e j l e s z t é s r e , t o v á b b á k u t a t á s r a
0 a
5
10
15
20
25
30
1994,b 1995, cNémetország nyugati tartományaiban.
Forrás: The Economist, 1999. október 14.
18. FEJEZET sát, a m e l y t ö b b f é l e m u n k a f o l y a m a t o k e l v é g z é s é
l i z á l ó d o t t d o l g o z ó k a t v e s z fel a l e g s z í v e s e b b e n ,
re képes. Ez viszont nagyobb termelékenységhez,
h a n e m előnyben részesíti az olyan tehetséges nem
továbbá az áruk és szolgáltatások jobb minőségé
specialistákat, akik képesek új készségeket mun
h e z vezet, m i v e l a f e l a d a t a i k a t t ö b b f é l e m ó d o n
ka k ö z b e n e l s a j á t í t a n i . A h o g y a t e c h n o l ó g i a és a
ellátni képes alkalmazottak sikeresebbek lesznek
p i a c i k e r e s l e t változik,
a p r o b l é m a m e g o l d á s b a n és k r e a t í v e l g o n d o l á s o k
á t k é p e z n i saját d o l g o z ó i k a t a s z ü k s é g l e t e k sze
kal t u d n a k e l ő á l l n i .
rint, e l k e r ü l v e e z á l t a l drága k o n z u l t á n s o k igény
A „többirányú készségek"
(multi-skilling) kiala
a vállalatok igyekeznek
b e v é t e l é t v a g y a m e g l é v ő m u n k a e r ő - á l l o m á n y új
k í t á s a i r á n y á b a n tett e l ő r e h a l a d á s k i h a t a m u n k a
a l k a l m a z o t t a k k a l v a l ó l e c s e r é l é s é t . M a a gyorsan
erő-felvételi e l j á r á s o k r a is. M í g a d o l g o z ó k felvé
v á l t o z ó i d ő k k e l v a l ó l é p é s t a r t á s é r d e k é b e n sok
telét korábban nagyrészt c s u p á n a képzettségük
v á l l a l a t n á l s t r a t é g i a i e s z k ö z n e k t e k i n t i k a z alkal
é s a k é p e s í t é s e i k a l a p j á n b o n y o l í t o t t á k le, m a s o k
m a z o t t i á l l o m á n y „magját" a l k o t ó d o l g o z ó k tudá
m u n k á l t a t ó e l s ő s o r b a n o l y a n d o l g o z ó k a t keres,
sába való befektetést, m e l y n e k révén azok hosszú
a k i k n e k j ó a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g ü k v a n é s gyor
távon is értékes munkaerővé válnak.
s a n el t u d n a k s a j á t í t a n i új k é s z s é g e k e t . í g y egy bi
Egyes
vállalatok
munkahelyi továbbképzése
z o n y o s s z o f t v e r a l k a l m a z á s h o z s z ü k s é g e s szakér
k e t s z e r v e z n e k a z a z o n o s v a g y h a s o n l ó feladato
tői t u d á s adott e s e t b e n k e v é s b é é r t é k e s l e h e t , m i n t
kat e l l á t ó m u n k a c s a p a t o k s z á m á r a . E z a m ó d s z e r
az ú j s z e r ű e l g o n d o l á s o k gyors felfogására v a l ó ké
egyfajta m e n t o r i t e v é k e n y s é g k e r e t é b e n l e h e t ő v é
pesség. A s p e c i á l i s s z a k t u d á s g y a k r a n é r t é k e s b e
teszi a szükséges készségek kialakítását munka
vitt vagyon, d e h a a z e r ő s e b b e n s p e c i a l i z á l ó d o t t
k ö z b e n is: egy I T - s p e c i a l i s t a p é l d á u l t ö b b h é t e n
dolgozóknak új körülmények között nehézségeik
át c s a t l a k o z h a t egy v á l l a l a t i v e z e t ő h ö z , s együtt
támadnak speciális készségeik kreatív alkalmazá
m ű k ö d é s ü k s o r á n m i n d k é t fél s o k a t m e g t a n u l h a t
sában, akkor a rugalmas, innovatív munkahelye
a m á s i k k é s z s é g e i k ö z ü l . Ez a k é p z é s i f o r m a gaz
ken esetleg kevésbé lesznek kívánatosak.
d a s á g o s , m i v e l n e m c s ö k k e n t i j e l e n t ő s e n a mun
A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y n a k .A munka jö vője
(The Future ofWork)
című tanulmánya
(Mea
d o w s 1 9 9 6 ) a z o k a t a k é s z s é g t í p u s o k a t vizsgálta,
k á v a l t ö l t ö t t időt, é s m i n d e n r é s z t v e v ő dolgozó s z á m á r a l e h e t ő v é t e s z i i s m e r e t e i n e k é s készsé geinek kibővítését.
a m e l y e k ma a l e g k e r e s e t t e b b e k a m u n k á l t a t ó k
A m u n k a h e l y i k é p z é s b e n v a l ó r é s z v é t e l a kész
r é s z é r ő l . A t a n u l m á n y s z e r z ő i arra a k ö v e t k e z t e
s é g e k f e j l e s z t é s e m e l l e t t j a v í t j a a d o l g o z ó k kar
tésre jutottak, h o g y m i n d a m a g a s a b b k é p z e t t s é
r i e r k i l á t á s a i t is. F o n t o s m e g j e g y e z n ü n k azonban,
get igénylő, m i n d a s z a k k é p z e t l e n m u n k á r a é p ü l ő
h o g y a k é p z é s i l e h e t ő s é g e k n e m e g y e n l ő mér
s z e k t o r o k b a n egyre é r t é k e s e b b é v á l n a k a z úgyne
tékben állnak m i n d e n dolgozó rendelkezésére.
vezett „személyes készségek"
(personal skills).
Az
A b r i t G a z d a s á g - és T á r s a d a l o m k u t a t á s i Tanács
együttműködési hajlam és az önálló munkavégzés
(Economic
k é p e s s é g e , t o v á b b á a k e z d e m é n y e z ő k é s z s é g és a
1 9 5 8 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t s z ü l e t e t t f i a t a l o k körében
problematikus
végzett
helyzetekben felmutatott
kreati
and
Social
Research
korcsoportvizsgálatai
Council,
ESRC)
megállapították,
vitás - e z e k a legjobb t u l a j d o n s á g o k , a m e l y e k k e l
hogy a már magasabb
felvértezve v a l a k i m a állást v á l l a l h a t . E g y o l y a n
alkalmazottak
p i a c o n , a h o l egyre i n k á b b i g y e k e z n e k k i e l é g í t e n i
melletti továbbképzésben,
a fogyasztók egyedi igényeit, a l a p v e t ő fontosságú,
k ü l i m u n k a t á r s a i k ( E S R C 1 9 9 7 ) . H a s o n l ó tanul
h o g y a d o l g o z ó k a k ü l ö n b ö z ő á g a z a t o k e g é s z sorá
m á n y o k a r r a u t a l n a k , h o g y t ö b b f o l y a m a t o s be
képesítéssel rendelkező
gyakrabban
részesülnek
munka
m i n t k é p e s í t é s nél
ban - a szolgáltatási szektortól a pénzügyi tanács
f e k t e t é s t ö r t é n i k a z o k n a k a s z e m é l y e k n e k a to
adásig - k é p e s e k l e g y e n e k „ s z e m é l y e s k é s z s é g e i k
v á b b k é p z é s e t e r é n , a k i k m á r i s a legmagasabban
re" támaszkodni a munkahelyükön. A technikai
kvalifikáltak, m í g a k é p e s í t é s n é l k ü l i e k kevesebb
készségek „leértékelődése" a t a n u l m á n y szerzői
l e h e t ő s é g e t k a p n a k . A k é p z é s h a t á s s a l v a n továb
s z e r i n t n e h é z h e l y z e t b e h o z h a t j a a z o k a t a dolgo
bá a b é r s z í n v o n a l r a is: az 1 9 7 0 - b e n születettek
zókat, a k i k h o s s z ú i d ő n á t v é g e z t e k r u t i n s z e r ű e n
k o r c s o p o r t j á b a n a m u n k a m e l l e t t i k é p z é s b e n va
i s m é t l ő d ő m u n k á t , a m e l y b e n a „ s z e m é l y e s kész
ló r é s z v é t e l á t l a g o s a n 12 s z á z a l é k k a l növelte az
ségeik" n e m juthattak szerephez.
alkalmazottak keresetét.
Munkahelyi továbbképzés
Távmunka
A többirányú készségek kialakítása elsősorban a
A t á v m u n k a l e h e t ő v é t e s z i a d o l g o z ó k számára,
dolgozók képzésével és átképzésével valósítható
h o g y f e l a d a t a i k egy r é s z é t , vagy a k á r valameny-
meg. S o k vállalat n e m szűkebb területekre specia
n y i t o t t h o n r ó l v é g e z z é k el, g y a k r a n a z internetre
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
/ Az i l y e n v á l t o z á s o k e g y i k g y a k o r l a t i p é l d á j a a 21.,
,yárosok
és
városi
terek"
című
fejezetben,
a 7 1 4 - 7 1 5 . o l d a l o n tárgyalt H e l s i n k i v i r t u á l i s falu. N o h a a t á v m u n k a a z u t ó b b i é v e k b e n elfogadot t a b b á vált, n e m s z ü k s é g k é p p e n k e d v e l t m i n d e n munkáltató részéről. Amikor az alkalmazottak n i n c s e n e k az irodában, sokkal nehezebb ellen ő r i z n i a m u n k á j u k a t , e z é r t i l y e n e s e t e k b e n gyak ran új típusú módszereket alkalmaznak annak biztosítására, vissza
a
hogy a
t á v m u n k á s o k ne
„szabadságukkal".
számukra,
hogy bizonyos
éljenek
Előírhatják
például
időpontokban rend
s z e r e s e n b e j e l e n t k e z z e n e k a z i r o d á b a , vagy m á s dolgozóknál
gyakrabban
nyújtsanak
be
részje
lentéseket a munkájukról. / A m u n k a h e l y i e l l e n ő r z é s s e l r é s z l e t e s e b b e n is foglalkoztunk
a
című fejezetben,
a
Miközben
sokan
16.,
„Szervezetek
497-498. nagy
és
hálózatok"
oldalon.
lelkesedést
mutatnak
az „otthoni irodákban" rejlő l e h e t ő s é g e k iránt, e g y e s t u d ó s o k a r r a f i g y e l m e z t e t n e k , h o g y a z ott h o n u k b a n szellemi kihívást j e l e n t ő kreatív mun kát végző diplomás t á v m u n k á s o k és a rutinsze rű (például adatbeviteli) feladatokat végrehajtó, n a g y r é s z t k é p z e t l e n o t t h o n i d o l g o z ó k k ö z ö t t vár h a t ó a n j e l e n t ő s p o l a r i z á l ó d á s fog k i a l a k u l n i . E g y ilyen szakadás létrejötte esetén nagyon valószí Az internet, valamint a laptop számítógépek és általában az otthoni számítógép-használat elterjedése lehetővé tet te egyes dolgozók számára, hogy otthon végezzék el a munkájukat, de az iroda bevitele az otthonokba bizonyos hátrányokkal is jár. Egyes távmunkában foglalkoztatott alkalmazottakra például nyomás nehezedik, hogy töb bet dolgozzanak otthon, mint azelőtt a munkahelyükön, ugyanakkor egyes munkáltatók nincsenek meggyőződve arról, hogy „távmunkás" alkalmazottaik elég keményen dolgoznak, és teljesítményüket alulértékelik.
nű, hogy a nők a távmunkás társadalom alsóbb rétegeiben koncentrálódnának (Phizacklea-Wolkowitz 1 9 9 5 ) .
Az egész életre szóló pályaválasztás vége és a „portfolios dolgozók" megjelenése A g l o b á l i s gazdaság h a t á s a i t és a „ r u g a l m a s " m u n kaerő iránti kereslet növekedését figyelembe véve
csatlakoztatott s z á m í t ó g é p e n k e r e s z t ü l . A z o l y a n
egyes s z o c i o l ó g u s o k és k ö z g a z d á s z o k azt állítják,
munkakörökben, a m e l y e k n e m kívánják meg a
h o g y a j ö v ő b e n egyre t ö b b é s t ö b b e m b e r l e s z úgy
megbízókkal v a g y a m u n k a t á r s a k k a l v a l ó r e n d
nevezett
szeres k o n t a k t u s t ( i l y e n p é l d á u l a s z á m í t ó g é p e s
E z e k egyfajta p o r t f o l i ó v a l f o g n a k r e n d e l k e z n i a
portfolios
dolgozó
(portfolio
worker).
grafikai t e r v e z ő m u n k a v a g y a r e k l á m s z ö v e g e k
szakmai készségeikről és képesítéseikről, ame
megírása
lyek
különféle
hirdetésekhez)
zók g y a k r a n ú g y találják,
-
a
dolgo
hogy távmunkásként
különféle
munkakörök
betöltésére
teszik
őket alkalmassá, és életpályájuk folyamán e n n e k
lehetőségük nyílik jobb egyensúlyt t e r e m t e n i a
e g y e s r é s z e i t h a s z n á l j á k fel a k ü l ö n f é l e á l l á s o k és
munka és egyéb elfoglaltságaik között, és pro
munkakörök betöltésekor. A dolgozók viszonylag
duktívabban t u d n a k d o l g o z n i . Ú g y t ű n i k , h o g y
k i s e b b h á n y a d a fog c s a k f o l y a m a t o s k a r r i e r t b e
a következő években a technológia fejlődése sok
futni a m a i é r t e l e m b e n . A z e l g o n d o l á s h í v e i sze
t e k i n t e t b e n r a d i k á l i s a n m e g fogja v á l t o z t a t n i a
rint az „életre szóló foglalkozás" fogalma hovato
m u n k a v é g z é s m a i g y a k o r l a t á t , é s b i z o n y á r a ter jedni fog a „ v e z e t é k e s d o l g o z ó k " foglalkoztatása.
(wired workers)
vább a m ú l t tartozékává válik. Egyesek ezt a portfolios dolgozók irányában v é g b e m e n ő v á l t á s t p o z i t í v m e g v i l á g í t á s b a n lát-
18. FEJEZET j á k : s z e r i n t ü k a d o l g o z ó k n e m l e s z n e k t ö b b é be
dzserek felismerik a dolgozók sűrű lecserélésé
zárva u g y a n a b b a a m u n k a k ö r b e h o s s z ú é v e k e n
n e k k ö l t s é g e s é s a m u n k a e r k ö l c s r e n é z v e hátrá
át, é s k r e a t í v m ó d o n t e r v e z h e t i k m e g m u n k á s
n y o s voltát, é s ú j a l k a l m a z o t t a k f e l v é t e l e h e l y e t t
é l e t ü k e t ( H a n d y 1 9 9 4 ) . M á s o k ú g y vélik, h o g y a
s z í v e s e b b e n á t k é p z i k a saját d o l g o z ó i k a t , b á r ez
„rugalmasság" a gyakorlatban mindössze annyit
a p i a c i á t l a g n á l m a g a s a b b b é r e k k i f i z e t é s é t vonja
jelent, hogy a szervezetek többé-kevésbé tetszé
m a g a u t á n . J a m e s C o l l i n s é s J e r r y P o r r a s Tartós
sük szerint alkalmazhatják, illetve bocsáthatják
nak szánva
el a d o l g o z ó k a t , s u t b a d o b v a m i n d e n f é l e m u n k a
ben tizennyolc
hely-biztonsági garanciát, amit a dolgozók ma
a m e l y e k n e k a részvényei 1 9 2 6 óta folyamatosan
még esetleg élvezhetnek.
e m e l k e d ő é r t é k k e l s z e r e p e l t e k a p i a c o n . Megál
A munkáltatók csak
[Built to
LasU
amerikai
1994)
című
vállalatot
könyvük
elemeztek,
álta
l a p í t o t t á k , h o g y e z e k a v á l l a l a t o k k o r á n t s e m tet
l u k foglalkoztatott m u n k a e r ő m e l l e t t , é s k é p e s e k
s z é s ü k s z e r i n t v e t t é k fel, i l l e t v e b o c s á t o t t á k el a
rövid
távú
elkötelezettséget vállalnak
az
lesznek m i n i m á l i s r a c s ö k k e n t e n i az extra juttatá
d o l g o z ó i k a t , h a n e m m i n d e n t m e g t e t t e k a megle
sokat, vagy a k á r a n y u g d í j j o g o s u l t s á g o t is.
vő munkaerő-állományuk megtartása érdekében.
E g y friss v i z s g á l a t s z e r i n t , a m e l y e t a k a l i f o r n i a i Szilícium-völgyben végeztek, e n n e k a régiónak a g a z d a s á g i s i k e r e i m á r i s a z ott d o l g o z ó m u n k a e r ő „portfoliós" jellegű készségein alapulnak. A Szi
K ö z ü l ü k c s u p á n k é t v á l l a l a t h o z o t t b e kívülről f e l s ő b b v e z e t ő k e t a v i z s g á l t i d ő s z a k b a n , m í g az ugyanekkor vizsgált kevésbé sikeres vállatoknál e z t i z e n h á r o m e s e t b e n fordult e l ő .
l í c i u m - v ö l g y b e n m ű k ö d ő v á l l a l a t o k k ö r é b e n na
Ezek
a
kutatási
eredmények
mindazonáltal
gyon magas a bukási arány: m i n d e n évben mint
n e m c á f o l j á k m e g a z o k n a k a z e l g o n d o l á s a i t , akik
egy 3 0 0 v á l l a l a t m e g y c s ő d b e , m i k ö z b e n körül
a p o r t f o l i ó s d o l g o z ó k k o r á n a k e l j ö v e t e l é r ő l be
b e l ü l u g y a n e n n y i újat a l a p í t a n a k . A m u n k a e r ő ,
s z é l n e k . A s z e r v e z e t i l e é p í t é s ma a v a l ó s á g része:
a m e l y b e n i g e n n a g y a r á n y b a n s z e r e p e l n e k értel
o l y a n d o l g o z ó k e z r e i k e r ü l n e k v i s s z a a munka
miségi és m ű s z a k i dolgozók, megtanult e h h e z
e r ő p i a c r a , a k i k ú g y g o n d o l h a t t á k , h o g y nyugdíjas
a l k a l m a z k o d n i . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a z alkal mazottak - mondják a kutatási beszámoló szerzői - i g e n s ű r ű n v á n d o r o l n a k át e g y i k c é g t ő l a m á sikhoz, magukkal hordozva többirányú készségei ket és t u d á s v a g y o n u k a t , s e k ö z b e n m é g i n k á b b k é p e s s é v á l n a k az a l k a l m a z k o d á s r a . A t e c h n o l ó giák s z a k é r t ő i b ő l k o n z u l t á n s o k l e s z n e k , a kon zultánsok vállalatvezetőkké válnak, az alkalma z o t t a k p e d i g v á l l a l k o z ó k a p i t a l i s t a k é n t folytatják karrierjüket, é s u g y a n e z fordítva i s m e g t ö r t é n i k (Bahrami-Evans
álláshoz jutottak, ám ahhoz, hogy ismét munkát k a p j a n a k , k é n y t e l e n e k t o v á b b f e j l e s z t e n i é s válto z a t o s a b b á t e n n i t u d á s u k a t . S o k a n k ö z ü l ü k - kü l ö n ö s e n az i d ő s e b b e k - e s e t l e g n e m l e s z n e k ké p e s e k t ö b b é a k o r á b b i v a l ö s s z e m é r h e t ő állást ta l á l n i , s ő t a z i s e l ő f o r d u l h a t , h o g y e g y á l t a l á n nem f o g n a k fizetett m u n k á t k a p n i . / A m u n k a m a i világának más aspektusaival a 16.,
1995).
„Szervezetek
és
hálózatok"
című
fejezet
ben f o g l a l k o z t u n k , b e l e é r t v e a m o d e r n vállala
A fiatalok, k ü l ö n ö s e n a k o n z u l t á n s o k és az in
t i s z e r v e z e t e k v e z e t é s é v e l k a p c s o l a t o s kérdése
f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s p e c i a l i s t á i k ö r é b e n erő
ket, p é l d á u l a z e m b e r i e r ő f o r r á s - m e n e d z s m e n
södő eltolódás érzékelhető a portfoliós m u n k a
tet és a n a g y v á l l a l a t i k u l t ú r á t is.
i r á n y á b a . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t a fiatal d i p l o m á s o k a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n arra s z á m í t h a t n a k , h o g y m u n k á v a l t ö l t ö t t é l e t p á l y á j u k s o r á n ti zenegy különböző, más-más tudásalapot igénylő m u n k a k ö r b e n fognak d o l g o z n i . E g y e l ő r e a z o n b a n ez m é g i n k á b b a k i v é t e l m a r a d , m i n t s e m a sza bály. A f o g l a l k o z t a t á s i s t a t i s z t i k á k n e m m u t a t n a k olyan nagy emelkedést a m u n k a e r ő mobilitásá b a n , m i n t a m i t a p o r t f o l i ó s m u n k a i r á n y á b a n tör t é n ő tömeges váltás jelentene. Az 1990-es évek években a teljes
végzett
felmérések
kimutatták,
m u n k a i d ő b e n foglalkoztatott
hogy
dolgozók
N a g y - B r i t a n n i á b a n és az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a h o l az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ö z ü l a l e g k e v é s b é s z a b á l y o z o t t a m u n k a e r ő p i a c - u g y a n a n n y i időt t ö l t e n e k egy-egy á l l á s b a n , m i n t 1 0 é v v e l koráb b a n {The Economist, 1 9 9 5 . m á j u s 2 1 . ) . Ú g y t ű n i k , e z r é s z b e n arra v e z e t h e t ő v i s s z a , h o g y a m e n e
MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A M U N K A TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE M í g a m u n k a új f o r m á i s o k e m b e r s z á m á r a izgal m a s l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k , e g y s z e r s m i n d mély b i z o n y t a l a n s á g o t is t á m a s z t h a t n a k a z o k b a n , akik ú g y érzik, h o g y egy ő r ü l t világ fogságába esnek. M i n t e f e j e z e t b e n k o r á b b a n is l á t t u k , a munkaerő p i a c az i p a r i t e r m e l é s t ő l a s z o l g á l t a t á s r a orientált g a z d a s á g b a v e z e t ő á t m e n e t f o l y a m á n mélyreható v á l t o z á s o k o n m e g y át. A z i n f o r m á c i ó s technoló g i á k s z é l e s k ö r ű b e v e z e t é s e s z i n t é n átalakuláso kat vált ki a v á l l a l a t o k s z e r v e z e t i struktúrájában, az
alkalmazott vezetési
stílusban,
valamint a
m u n k a f e l a d a t o k k i o s z t á s á n a k é s végrehajtásának
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
Csökken a munka fontossága? Állandó munkanélküliség, munkahelyi bizonyta
tályának" nevez. A l e g t ö b b e m b e r t é n y l e g e s e n
lanság,
karrierek,
e h h e z a „ n e m o s z t á l y h o z " tartozik, mivel a sta
részmunkaidős állások, rugalmas foglalkoztatási
bil állásokban f o g l a l k o z t a t o t t a k részaránya a né
létszámleépítések,
portfolios
minták és m e g o s z t o t t munkakörök: mindezek lát
p e s s é g b e n - a fiatalokat, a nyugdíjasokat, a be
tán úgy tűnik, hogy az e m b e r e k példátlanul nagy
t e g e k e t és a háztartásbeli asszonyokat, valamint
arányban d o l g o z n a k a m e g s z o k o t t a k t ó l eltérő ke
a félállásban vagy más részmunkaidős formák
retek között, vagy egyáltalán nem vesznek részt fi
ban d o l g o z ó k a t és munkanélkülieket leszámítva
zetett m u n k á b a n ! Talán itt az ideje újra á t g o n d o l
- viszonylag kicsiny. Az információs t e c h n o l ó g i á k
nunk a munka t e r m é s z e t é t , és különösen az em
terjedése - véli Gorz - t o v á b b fogja csökkente
berek é l e t é b e n j á t s z o t t szerepének f o n t o s s á g á t .
ni a teljes m u n k a i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állások szá
Mivel a „ m u n k a " és a „fizetett állás" f o g a l m a
m á t . Ennek e r e d m é n y e k é n t valószínűleg fordulat
olyan
szorosan
összekapcsolódik
egymással
a
tudatunkban, n é h a n e h é z meglátni, hogy ezen a felfogáson kívül más szemléleti l e h e t ő s é g e k is vannak. André Gorz francia szociológus és tár sadalomkritikus egyike azoknak az elemzőknek, akik szerint a j ö v ő b e n a fizetésért végzett mun ka egyre kevésbé fog f o n t o s szerepet betölteni
következik be: az e m b e r e k elutasítják a nyugati t á r s a d a l o m mai t e r m e l é k e n y s é g o r i e n t á l t beren dezkedését, amelyben a j ó l é t r e , a gazdasági nö vekedésre és az anyagi javakra kerül a hangsúly. Az elkövetkező években az állandó fizetett mun ka szféráján kívül a lakosság t ö b b s é g e igen válto z a t o s életstílusokat fog követni.
az e m b e r e k é l e t é b e n . Gorz ezt a felfogását Marx
Gorz v é l e m é n y e szerint „duális t á r s a d a l o m "
írásainak kritikai értékelésére alapozza. Marx úgy
kialakulása felé haladunk. Az egyik szektorban
gondolta, hogy a feltételezése szerint egyre t ö b b
a t e r m e l é s és az á l l a m a p p a r á t u s a hatékonyság
és t ö b b e m b e r t m a g á b a n foglaló munkásosztály
maximalizálására
egy olyan, h u m á n u s a b b t á r s a d a l m a t t e r e m t ő for
A másik szektorban az e m b e r e k olyan változatos,
radalom vezetője lesz, amelyben a munka köz
n e m munka jellegű tevékenységekkel foglalják el
törekvő
módon
szerveződik.
ponti szerepet játszik az élet kiteljesedésében.
m a g u k a t , amelyek ö r ö m e t vagy személyes kitel
Gorz - noha m a g a is baloldaliként ír - elutasít
j e s e d é s t nyújtanak számukra. Valószínűleg egy
ja ezt a felfogást. A munkásosztály ugyanis nem
re t ö b b e n fogják majd úgy megtervezni az élet
válik a l e g n é p e s e b b társadalmi osztállyá ( a h o g y
pályájukat, hogy életük k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban
Marx állította) és n e m vezet sikerre semmiféle
más-más m ó d o k o n d o l g o z h a s s a n a k .
forradalmat, h a n e m valójában zsugorodik. A kék galléros d o l g o z ó k mára k i s e b b s é g b e , m é g h o z z á egyre c s ö k k e n ő létszámú k i s e b b s é g b e kerültek a munkaerőben. Gorz véleménye szerint nincs t ö b b é é r t e l m e
Mennyire érvényesül máris ez a s z e m l é l e t m ó d ? Vitán felül áll, hogy a munka t e r m é s z e t é b e n és szerveződésében nagy változások m e n n e k v é g b e az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n . L e h e t s é g e s n e k lát szik, hogy egyre t ö b b e m b e r ábrándul ki a „ter
annak a feltételezésnek, hogy a munkások átve
melékenységi" szemléletből, ami az állandó gaz
hetik az uralmat azok fölött a vállalkozások fö
dasági növekedésre és a birtokolt anyagi javak
lött, amelyeknél dolgoznak, az állami hatalomról
felhalmozására helyezi a hangsúlyt. Gorz szerint
nem is beszélve. A fizetett munka j e l l e g é n e k át
bizonyára
formálására nincs reális remény, mivel az meg
n e m c s a k teljesen negatív beállításban látni. Ez az
kerülhetetlen gyakorlatias m e g f o n t o l á s o k alapján
élethelyzet úgy is f e l f o g h a t ó , hogy l e h e t ő s é g e t
indokolt
lehet
a
munkanélküliséget
szerveződik, kizárólag a g a z d a s á g h a t é k o n y s á g á t
ad az e m b e r e k számára saját érdeklődésük köve
tartva szem előtt. „Ma arról van szó, hogy az em
t é s é r e és képességeik fejlesztésére, bár e b b e n az
ber felszabadítsa m a g á t a munka a l ó l " - írja Gorz
irányban - legalábbis eddig - valójában megle
( 1 9 8 2 , 6 7 . o . ) . Erre különösen o t t van szükség,
h e t ő s e n csekély e l ő r e h a l a d á s t ö r t é n t . Úgy tűnik,
ahol a munkát még mindig taylorista elvek szerint
hogy még távol állunk a Gorz víziójának valóra
szervezik vagy az más okokból e l n y o m ó jellegű,
válásától. A nők egyre t ö b b munkaalkalmat ke
esetleg egyszerűen csak unalmas. Gorz szerint a növekvő munkanélküliség és a részmunkaidős foglalkoztatás terjedése a stabil munkahellyel rendelkező r é t e g e k mellett máris létrehozta azt, amit ő „a nem d o l g o z ó k nem osz
resnek, a fizetett f o g l a l k o z t a t o t t s á g r a aktívan t ö rekvő e m b e r e k száma n e m csökken, h a n e m emel kedik. A változatos élet f e n n t a r t á s á h o z szükséges anyagi források e l ő t e r e m t é s é h e z sokak számára t o v á b b r a is a fizetett munka marad a kulcs.
18. FEJEZET módjában
is.
HUH
A gyors
változások
destabilizáló
hez.
Jövedelem
nélkül
h a t á s ú a k l e h e t n e k : a d o l g o z ó k s o k k ü l ö n f é l e tí
mindennapi
p u s ú foglalkozási területen ma a m u n k a h e l y ü k
meg kell küzdeni.
bizonytalanságát tapasztalják,
és gondterhelten
2. Aktivitási
megsokszorozódnak
létfenntartás szint:
A
gondjai,
munka
a
amelyekkel
gyakran
alapot
tekintenek m u n k a h e l y i pozíciójuk jövőbeli biz
nyújt új készségek és képességek megszerzésé
tonsága,
h e z é s b e g y a k o r l á s á h o z . M é g ott i s s t r u k t u r á l t
illetve
a
munkahelyükön
elvégzendő
feladataik elé.
k ö r n y e z e t e t a d a z e m b e r e k e n e r g i á i n a k kifejtésé bi
h e z , a h o l r u t i n s z e r ű m u n k a v é g z é s t ö r t é n i k . Nél
z o n y t a l a n s á g j e l e n s é g e f o n t o s v i t a t é m á v á vált a
k ü l e b e s z ű k ü l h e t n e k a k é s z s é g e k és k é p e s s é g e k
munkaszociológián belül. S o k kommentátor és
alkalmazására nyíló lehetőségek.
Az
utóbbi
évtizedekben
a
munkahelyi
m é d i a f o r r á s azt állítja, h o g y a m u n k a h e l y i biz
3. Változatosság:
A munka
az
otthoni környe
t o n s á g m á r h a r m i n c é v e vagy m é g h o s s z a b b ide
zettől eltérő környezeteket tesz hozzáférhetővé
je e g y e n l e t e s e n c s ö k k e n , és a b i z o n y t a l a n s á g az
a dolgozók számára. A m u n k a h e l y i környeze
iparosodott országokban mára példátlan mére
tekben az e m b e r e k még a viszonylag unalmas
t e k e t öltött. A fiatalok n e m s z á m í t h a t n a k t ö b b é
f e l a d a t o k e s e t é b e n i s ö r ö m ü k e t l e l h e t i k abban,
b i z t o s k a r r i e r r e e g y e t l e n m u n k á l t a t ó n á l - állít
h o g y n e m a m i n d e n n a p i o t t h o n i t e e n d ő i k k e l fog
ják -,
lalkoznak, h a n e m valami mást csinálnak.
mivel a gyorsan globalizálódó gazdaság
egyre t ö b b v á l l a l a t i f ú z i ó h o z é s gyakori l é t s z á m l e é p í t é s e k h e z vezet, m e l y e k s o r á n a z a l k a l m a z o t takat e l b o c s á t j á k . A h a t é k o n y s á g és a profit u t á n i h a j s z a azt j e l e n t i , h o g y a k e v é s b é s o k r é t ű - v a g y „nem
a megfelelő"
- készségekkel
rendelkező
d o l g o z ó k a t a l e g b i z o n y t a l a n a b b h e l y z e t ű , margi nális jelentőségű munkakörökben alkalmazzák, a m e l y e k a l e g j o b b a n ki v a n n a k t é v e a g l o b á l i s piacokon bekövetkező változások hatásainak. Ma a m u n k a h e l y i r u g a l m a s s á g á l d á s a i d a c á r a is egy fajta „vegyél fel újat, d o b d ki a régit" k u l t ú r á b a n é l ü n k , a h o l n e m é r v é n y e s t ö b b é a z „életre s z ó l ó f o g l a l k o z á s " ideálja.
4. Időbeosztás:
A
folyamatos
munkaviszony
b a n álló e m b e r e k számára a n a p o k rendszerint a m u n k a ritmusa körül
szerveződnek.
Bár ez
n é h a n y o m a s z t ó h a t á s ú l e h e t , e g y s z e r s m i n d egy fajta r e n d e z e t t s é g e t is ad a n a p i t e v é k e n y s é g e k hez. Azok, akik n e m dolgoznak, gyakran komoly p r o b l é m a k é n t é l i k m e g a z u n a l m a t , é s apatikusan szemlélhetik az idő múlását. 5. Társadalmi nyezet
kapcsolatok:
gyakran
nyújt
A
munkahelyi
alkalmat
kör
barátságok
ki
a l a k u l á s á r a é s m á s o k k a l k ö z ö s e n folytatott tevé kenységekben való részvételre. A munkahelytől e l v á l a s z t v a a z e m b e r e k b a r á t a i n a k é s ismerősei nek köre várhatóan összezsugorodik. 6. Személyes
A munka társadalmi jelentősége
identitás:
A
munkát
rendszerint
a z é r t is m e g b e c s ü l i k , m e r t b i z t o s í t j a a s t a b i l tár sadalmi identitás érzését. Az e m b e r e k önbecsü
L e g t ö b b ü n k é l e t é b e n n a g y o b b r é s z t foglal el a
l é s e - k ü l ö n ö s e n a férfiak e s e t é b e n - gyakran
munka, m i n t bármely más tevékenység. Gyakran
s z o r o s a n összefügg a h á z t a r t á s u k f e n n t a r t á s á h o z
társítjuk h o z z á a l é l e k ö l ő , fáradságos rabszolga
nyújtott gazdasági hozzájárulásuk mértékével.
m u n k a képzetét és olyan feladatok sorozatának tekintjük,
amelyeket
A f e l s o r o l t r i a s z t ó t é n y e k m e g f o n t o l á s á v a l nem
szeretnénk a minimumra
n e h é z b e l á t n i , h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é válás mi
c s ö k k e n t e n i , vagy h a l e h e t n e , s z e r e t n é n k t e l j e s e n
ért á s h a t j a a l á s o k e m b e r ö n b i z a l m á t , saját társa
megszabadulni tőlük. A m u n k a a z o n b a n nem
dalmi értékébe vetett hitét.
c s a k t e r h e t é s fáradságot j e l e n t , h a n e m s o k k a l t ö b b e t nyújt, k ü l ö n b e n a z e m b e r e k n e m m e r ü l nének annyira bele, és n e m bizonytalanodnának el, a m i k o r m u n k a n é l k ü l i v é v á l n a k . Vajon h o g y a n é r e z n é n k m a g u n k a t , h a arra k e l l e n e g o n d o l n u n k , h o g y s o h a s e m k a p h a t u n k á l l á s t ? A m o d e r n tár
A munkahelyi bizonytalanság növekedése A J o s e p h R o w n t r e e A l a p í t v á n y 1 9 9 9 - b e n Munka
s a d a l m a k b a n a foglalkoztatottság fontos az ö n b e
helyi
c s ü l é s f e n n t a r t á s á h o z . A m u n k a m é g ott is struk
sa
t u r á l ó e l e m a z e m b e r e k p s z i c h o l ó g i a i profiljában
JIWIS) c í m e n t e t t e k ö z z é e g y s z é l e s k ö r ű felmérés
és n a p i t e v é k e n y s é g e i k c i k l u s á b a n , a h o l a m u n k a f e l t é t e l e k v i s z o n y l a g k e l l e m e t l e n e k és a feladatok egyhangúak. E b b e n a tekintetben a m u n k a alábbi jellemző vonásai lehetnek relevánsak: 1. Pénz: A b é r v a g y a fizetés j e l e n t i a legfőbb forrást a z e m b e r e k s z ü k s é g l e t e i n e k k i e l é g í t é s é -
bizonytalanság (Job
és
Insecurity and
a
munka
intenzifikálódá-
Work Intensification
Survey,
e r e d m é n y e i t , a m e l y e k e t 3 4 0 d o l g o z ó b r i t állam p o l g á r r a l k é s z í t e t t m é l y i n t e r j ú k b ó l s z ű r t e k le. Az i n t e r j ú a l a n y o k s k á l á j a a b o l t i e l a d ó k t ó l a felső ve z e t ő k i g terjedt. A k u t a t á s c é l j a a munkahelyi bi zonytalanság m é r t é k é n e k , v a l a m i n t a m u n k a h e l y e k e n , i l l e t v e a c s a l á d o k b a n és a k ö z ö s s é g e k b e n
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET
kifejtett h a t á s a i n a k f e l m é r é s e volt. A t a n u l m á n y
601
a d á s v é t e l e és b e z á r á s a b e f o l y á s o l t a a b a n k o k a t és
szerzői m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y N a g y - B r i t a n n i á b a n
az egész p é n z ü g y i szektort, s az i n f o r m á c i ó ko
1966 óta növekszik a m u n k a h e l y i bizonytalan
r á n a k b e k ö s z ö n t é s é v e l i g e n s o k k ö z t i s z t v i s e l ő el
ság. A b i z o n y t a l a n s á g n ö v e k e d é s e a k é k g a l l é r o s
v e s z í t e t t e az állását, a h o g y a s z á m í t ó g é p e s t e c h
dolgozók k ö r é b e n , a z 1 9 7 0 - e s é v e k v é g é n é s a z
nológia használata következtében a közigazgatási
1980-as é v e k b e n v o l t a l e g i n t e n z í v e b b e n é r e z h e
rendszerek is karcsúsodni kezdtek.
tő, d e a z 1 9 8 0 - a s é v e k k ö z e p é n k e z d ő d ö t t általá
Az iparban dolgozó m u n k á s o k m á r korábban
nos g a z d a s á g i f e l l e n d ü l é s d a c á r a is t o v á b b foly
hozzászoktak
tatódott. A t a n u l m á n y v é g k ö v e t k e z t e t é s e s z e r i n t
melletti élethez, a fehérgalléros dolgozók azon
a második világháború óta s o h a n e m volt olyan
b a n kevésbé voltak felkészülve a foglalkozásukat
nagyfokú m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g ,
é r i n t ő v á l t o z á s o k r a . A d i p l o m á s o k k ö r é b e n ter
mint az
1990-es é v e k v é g é n ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) .
a
feleslegessé
válás
fenyegetése
j e d ő aggodalom egyeseket arra vezetett, hogy a
A f e l m é r é s s o r á n m e g v i z s g á l t á k azt is, h o g y
„bizonytalan sorsú középosztályról" beszéljenek.
a z idő m ú l á s á v a l m i l y e n t í p u s ú m u n k a k ö r ö k b e n
Ezt a kifejezést a z o k n a k a fehérgalléros dolgozók
tapasztaltak a d o l g o z ó k n a g y o b b v a g y k i s e b b b i
nak a gyűjtőneveként használták, akik olyannyira
zonytalanságot. A z 1 9 9 0 - e s é v e k k ö z e p é n a n e m
hittek munkahelyük stabilitásában, hogy jelentős
fizikai d o l g o z ó k k ö r é b e n n ö v e k e d e t t a m u n k a
pénzügyi kötelezettségeket vállaltak nagy össze
helyi b i z o n y t a l a n s á g a l e g n a g y o b b m é r t é k b e n . A
gű
diplomás m u n k a k ö r ö k 1 9 8 6 - t ó l 1 9 9 9 - i g a l e g b i z
n y e k b e n való oktatása vagy drága h o b b i t e v é k e n y
tonságosabb f o g l a l k o z á s i c s o p o r t b ó l a l e g k e v é s b é
ségek finanszírozására, mivel a munkanélkülivé
b i z t o n s á g o s s á v á l t a k , m i k ö z b e n a fizikai dolgo
válás lehetősége azelőtt s o h a még c s a k eszükbe
zók v a l a m i v e l a l a c s o n y a b b s z i n t ű b i z o n y t a l a n
s e m j u t o t t . A m u n k a n é l k ü l i s é g k i l á t á s á n a k hir
jelzáloghitelek,
gyermekeik
súlyos
magánintézmé
ságot t a p a s z t a l t a k . Ú g y t ű n i k , h o g y a b i z o n y t a
telen megjelenése
lanság e g y i k fő forrása a v e z e t é s i r á n t i b i z a l o m
ki és a b i z o n y t a l a n s á g é r z e t é t k e l t e t t e b e n n ü k . A
aggodalmakat váltott
hiánya. A m i k o r azt a k é r d é s t t e t t é k fel, h o g y a
munkahelyi bizonytalanság hamarosan a média
m e n e d z s m e n t s z e m e l ő t t tartja-e a z a l k a l m a z o t
és különböző értelmiségi szakmai körök kedvenc
tak érdekeit, a v á l a s z o l ó k 44 s z á z a l é k a á l l í t o t t a
t é m á j a lett, b á r ez e g y e s e k s z e r i n t - l e g a l á b b i s a
azt, h o g y e z „ c s a k r i t k á n " v a g y „ e g y á l t a l á n n e m "
munkásosztály krónikusabb bizonytalanságához
fordul e l ő ( B u r c h e l l 1 9 9 9 ) .
képest - a helyzet túlreagálását jelentette.
A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a mun kahelyi b i z o n y t a l a n s á g n e m ú j j e l e n s é g . N é z e t eltérések azt i l l e t ő e n m u t a t k o z n a k , h o g y a b i zonytalanság a z u t ó b b i é v e k b e n v a j o n n a g y o b b
A munkahelyi bizonytalanság ártalmas hatásai
mértékűvé vált-e, és a m i m é g f o n t o s a b b , a dol gozó n é p e s s é g m e l y s z e g m e n t u m a i t é r i n t i a leg
A I l W I S - t a n u l m á n y s z e r z ő i ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 )
érzékenyebben. Egyes bírálók szerint a z o n b a n az
úgy találták, hogy a m u n k a h e l y i bizonytalanság
ilyen fajta t a n u l m á n y o k n e m a d n a k k e l l ő e n meg
sok dolgozó számára n e m c s u p á n az elbocsátás
alapozott m a g y a r á z a t o t a k ö z é p o s z t á l y k ö r é b e n
tól való félelmet jelenti, h a n e m jóval többet. M a
érzékelt m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g r a .
g á b a n foglalja e z e n k í v ü l m a g á n a k a m u n k á n a k az átalakulásával kapcsolatos aggodalmakat és az é r i n t e t t e k a t t ó l v a l ó r e t t e g é s é t is, h o g y e z e k a vál
A „bizonytalan sorsú középosztály": nincs eltúlozva a munkahelyi bizonytalanság?
tozások befolyásolják az egészségüket és szemé l y e s é l e t ü k e t is. A t a n u l m á n y feltárta, h o g y m i k ö z b e n a szerve zeti struktúrák kevésbé bürokratikussá v á l n a k és
Az 1970-es évek végén és az 1980-as években
a döntéshozatal jobban megoszlik a munkahely
Nagy-Britanniában gazdasági v i s s z a e s é s követke
e g é s z é b e n , a d o l g o z ó k t ó l egyre t ö b b és t ö b b fel
zett be, a m i k ü l ö n ö s e n a h a g y o m á n y o s ipari ága
adat teljesítését várják el. U g y a n a k k o r a követel
zatokban b i z o n y u l t v e s z é l y e s n e k . E b b e n a z idő
mények növekedésével
szakban
látja saját e l ő m e n e t e l i l e h e t ő s é g e i t (lásd a 18.6.
körülbelül
egymillió munkahely szűnt
sok dolgozó csökkenni
meg az o l y a n s z e k t o r o k b a n , m i n t p é l d á u l az a c é l
ábrát).
ipar, a h a j ó é p í t é s és a s z é n b á n y á s z a t . A diplo
azt az é r z é s t k e l t i a d o l g o z ó k b a n , h o g y „elveszí
Ezeknek
a
v á l t o z á s o k n a k az
összessége
más d o l g o z ó k és a v e z e t ő k c s a k az 1 9 8 0 - a s és az
t i k e l l e n ő r z é s ü k e t " m u n k á j u k f o n t o s j e l l e m z ő vo
1990-es é v e k b e n v o l t a k e l ő s z ö r k i t é v e n a g y m é r t é
násai, például a m u n k a v é g z é s tőlük elvárt inten
kű m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g n a k . A v á l l a l a t o k
z i t á s a vagy á l t a l á n o s k a r r i e r k i l á t á s a i k fölött.
18. FEJEZET / P a u l du G a y s z o c i o l ó g u s az e l s z á m o l t a t h a t ó s á g
hogy ez a m u n k a világából eredő n y o m á s behatol
és az erkölcsi felelősség érvényesülése tekinte
az o t t h o n i k ö r n y e z e t b e is: azok az alkalmazottak,
t é b e n a b ü r o k r á c i a f o n t o s s á g a m e l l e t t érvel, a z
akik
egyre inkább a vállalkozók kénye-kedve szerint
mellett dolgoznak, gyakran s z á m o l n a k be ottho
alakítható,
n i f e s z ü l t s é g e k r ő l i s ( B u r c h e l l e t al. 1 9 9 9 ) .
flexibilis
munkaformákkal
szem
magas
szintű
munkahelyi
bizonytalanság
b e n . N é z e t e i v e l r é s z l e t e s e b b e n a 16., „Szerve zetek
és
hálózatok"
című
fejezetben
foglalkoz
tunk, a 4 9 5 - 4 9 6 . oldalon.
Munkanélküliség
A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g e g y m á s i k ártal
A munkanélküliség a r á n y a i 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n
mas hatása a dolgozók személyes életében mutat
jelentősen
kozik meg. A vizsgálat erős korrelációt állapított
b a n a m u n k a n é l k ü l i s é g az 1 9 3 0 - a s évek elején
m e g a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g és a d o l g o z ó k
é r t e el a c s ú c s o t , a m i k o r N a g y - B r i t a n n i á b a n a
ingadoztak.
A
nyugati
társadalmak
gyenge általános egészségi állapota között. En
munkaerő 20
nek a kapcsolatnak a meglétét a brit háztartások
A h á b o r ú u t á n i i d ő s z a k b a n E u r ó p a é s a z Egye
százaléka maradt m u n k a nélkül.
más felmérései során nyert adatok is alátámaszt
sült Á l l a m o k közpolitikáját e r ő s e n befolyásolták
ják, a m e l y e k azt m u t a t j á k , h o g y a m u n k a h e l y i bi
J o h n Maynard Keynes közgazdász ( 1 8 8 3 - 1 9 4 6 )
zonytalanság elhúzódó időszakaiban az emberek
elméletei.
m e n t á l i s é s fizikai á l l a p o t a egyre j o b b a n l e r o m
a z e l e g e n d ő v á s á r l ó e r ő h i á n y á b ó l e r e d , ugyanis
Keynes
szerint
a
munkanélküliség
lik. A d o l g o z ó k - a h e l y e t t , h o g y a l k a l m a z k o d n á
i l y e n k o r n i n c s , a m i ö s z t ö n ö z z e a t e r m e l é s t , é s ke
n a k a b i z o n y t a l a n f e l t é t e l e k h e z - f o l y t o n o s a n ag
vesebb dolgozóra van szükség. Ekkor is lehetőség
gódnak és állandó stresszben élnek. Úgy tűnik,
v a n a z o n b a n a k o r m á n y o k b e a v a t k o z á s á r a , ami n ö v e l h e t i a k e r e s l e t s z i n t j é t a g a z d a s á g b a n és így
78.6. ábra
A munkafeladataik és előmene teli esélyeik változását tapasz taló alkalmazottak aránya Felelősség
új m u n k a h e l y e k l é t r e h o z á s á h o z v e z e t . A gazda sági é l e t á l l a m i e l l e n ő r z é s e - m i n t K e y n e s nyo m á n sokan gondolták - annyit jelenthet, hogy a n a g y a r á n y ú m u n k a n é l k ü l i s é g m á r a m ú l t é . Eb b e n a m e g g y ő z ő d é s b e n a k o r m á n y o k gyakorla tilag m i n d e n n y u g a t i t á r s a d a l o m b a n politikailag elkötelezték magukat a teljes
k ö r ű foglalkozta
tottság m e l l e t t . Az 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k i g ez a po l i t i k a s i k e r e s n e k is t ű n t , és a g a z d a s á g i fejlődés t ö b b é - k e v é s b é f o l y a m a t o s volt. A z 1 9 7 0 - e s é s 1 9 8 0 - a s é v e k b e n a z o n b a n szá mos
országban
alatt
tartani
már
a
nehezebb
volt
munkanélküliség
keynesianizmust
mint
a
szabályozásának
eszközét
ellenőrzés
arányát,
gazdasági
és a
tevékenység
nagyrészt
elvetették.
A b r i t m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a m á s o d i k világ h á b o r ú u t á n k ö r ü l b e l ü l e g y n e g y e d s z á z a d o n ke r e s z t ü l a k é t s z á z a l é k o s s z i n t e t s e m é r t e el. Az Előmeneteli esély
1980-as
évek
elején
azonban
12
százalékosra
s z ö k ö t t fel, m a j d v i s s z a e s e t t , az é v t i z e d vége felé p e d i g ú j b ó l e m e l k e d n i k e z d e t t . A z 1 9 9 0 - e s évek közepétől 2000-ig ismét csökkent, és 2005-ben v a l a m i v e l az 5 s z á z a l é k o s s z i n t a l a t t állt.
A munkanélküliség elemzése A h i v a t a l o s m u n k a n é l k ü l i s é g i s t a t i s z t i k á k értel m e z é s e a z o n b a n n e m e g y é r t e l m ű (lásd a 18.7. ábrát a 6 0 5 . o l d a l o n ) . A m u n k a n é l k ü l i s é g e t nem könnyű meghatározni.
A s z ó ö n m a g á b a n csak
annyit jelent, hogy valakinek „nincs munkája". A Forrás: Burchell et al. 1999.
„ m u n k a " a z o n b a n itt „fizetett m u n k á t " é s „vala-
MUNKA ES GAZDASÁGI ELET
A m u n k á é r t élni v a g y a z é l e t é r t d o l g o z n i ? Egyes elemzők szerint az évezred végén kolosszá lis változásoknak kellett volna bekövetkezniük a m u n k á t - v a g y inkább a munka h i á n y á t - j e l l e m z ő minták t e k i n t e t é b e n , olyan mértékű bizonytalan ság kialakulásával, ami a bevándorlás gazdasági ösztönzőit s e m m i s s é teszi. Jenkins és Sherman 1979-ben ezt írták: „Az elkövetkező válságot lehe tetlen túldramatizálni... máris itt van az infláció, valamint a t ö m e g e s és egyre növekvő munkanél küliség. Tizenöt vagy húsz év múlva majd fellen dülés következik, minimális inflációval, nagyará nyú gazdasági növekedéssel és t ö r t é n e l m ü n k során a l e g n a g y o b b mértékű munkanélküliséggel ...a dolgozók holokausztja..." ( 1 9 7 9 , 1 8 2 . o . ) . Nos, a dolgozók nélküli g a z d a s á g o t semmi esetre sem értük el, de kérdéses, hogy helyette olyan pontra értünk-e, ahol a m u n k á h o z való vi szonyunk minden elképzelést felülmúlóan meg változott. A szerzők [Jenkins és Sherman] pesszimizmu sán ma könnyű gúnyolódni, ám továbbra is az a helyzet, hogy a munkahelyi bizonytalanság mai érzékelése majdnem olyan m a g a s szintűnek tű nik, mint amennyire a munkahelyi bizonytalan ság általuk előre jelzett mértéke valótlannak bizonyult. D. Smith ( 1 9 9 7 , 3 9 . o.) például öszszehasonlította a bizonytalanságról az újságok ban 1 9 8 6 - b a n megjelent t ö r t é n e t e k viszonylag jelentéktelen mennyiségét az ugyanilyen tárgyú
milyen e l i s m e r t f o g l a l k o z á s b a n végzett m u n k á t " jelent. A z o k a z e m b e r e k , a k i k e t m u n k a n é l k ü l i ként s z a b á l y s z e r ű e n n y i l v á n t a r t á s b a vettek, m é g ekkor is sokféle p r o d u k t í v t e v é k e n y s é g e t végez hetnek, p é l d á u l k i f e s t h e t i k a h á z u k a t vagy m ű velhetik a kertjüket. S o k e m b e r r é s z m u n k a i d ő ben végez fizetett m u n k á t , vagy c s a k i d ő n k é n t helyezkedik el fizetett á l l á s b a n ; a n y u g d í j a s o k nem „ m u n k a n é l k ü l i e k " . Sok h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á t a N e m z e t k ö z i M u n kaügyi Szervezet (International Labour Orga nization, ILO) által a m u n k a n é l k ü l i s é g r e adott definíció s z e r i n t s z á m í t a n a k ki. A z I L O által közzétett m u n k a n é l k ü l i s é g i a d a t o k c s a k a z o k a t az egyéneket ö l e l i k fel, a k i k állás n é l k ü l v a n n a k , elérhetők, k é t h é t e n b e l ü l m u n k á b a á l l í t h a t ó k , é s az előző h ó n a p f o l y a m á n k í s é r l e t e t t e t t e k az e l h e lyezkedésre. S o k k ö z g a z d á s z a z o n b a n ú g y véli, hogy ezt a s t a n d a r d m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y t ki kellene e g é s z í t e n i k é t m á s i k kategóriával, n e v e zetesen az „ e l k e s e r e d e t t d o l g o z ó k k a l " , a k i k sze retnének á l l á s h o z j u t n i , d e m á r l e m o n d t a k róla, hogy m u n k á t k a p n a k és így feladták a k e r e s é s t ,
b e s z á m o l ó k mindent e l ö n t ő áradatával a z 1 9 9 6 . évben, amikorra az ezzel foglalkozó írások száma a százszorosára e m e l k e d e t t (Nagy-Britanniában a munkanélküliség 1 9 8 6 - b a n jóval n a g y o b b volt, mint egy évtizeddel k é s ő b b ) . Az Observer 1 9 9 6 . június 16-i cikke szerint a brit alkalmazottak 40 százaléka féltette az állását, és 60 százalékuk állí t o t t a azt, hogy a bizonytalanság növekszik... 1 9 7 5 és 2 0 0 0 között a munkahelyek t a r t ó s s á g a - minden ellenkező híresztelés dacára - csupán jelentéktelen mértékben csökkent (hatról öt és fél évre), miközben a nők munkaviszonyának tartós sága ténylegesen növekszik (Gregg-Wadsworth 1 9 9 9 ; Nolan 2 0 0 0 , 3. o.). Green ( 2 0 0 0 ) azt állít j a , hogy a munkahelyek átlagos betöltési ideje az 1 9 7 0 - e s években tíz év volt, és még 2 0 0 0 - b e n is a kilenc és fél év átlagértéken maradt. Az állítólag legrosszabb időszakban, a „neurotikus 1 9 9 0 - e s években" az egy munkahelyen folyamatosan el t ö l t ö t t idő valójában növekedett, és m e g h a l a d t a a „rendhagyó 1 9 8 0 - a s évek" hasonló adatait... A brit alkalmazottak 80 százaléka továbbra is ál landó kinevezéssel tölti be állását, és 28 száza lékuk ugyanannál a munkáltatónál marad t ö b b mint 10 éven át. A valóságban a l e g t ö b b e m b e r valószínűleg arra számíthat, hogy legalább négy vagy öt évig m a r a d h a t ugyanannál a munkálta tónál. Forrás: Grint 2 0 0 5 , 3 2 5 - 3 2 7 . o.
valamint a „kényszerűségből részmunkaidőben d o l g o z ó k k a l " , a k i k n e m t a l á l n a k teljes m u n k a i d ő b e n b e t ö l t h e t ő állást, b á r s z e r e t n é n e k . Az általános munkanélküliségi statisztiká kat b o n y o l u l t t á t e s z i az a t é n y is, h o g y a m u n k a n é l k ü l i e k k é t k ü l ö n b ö z ő „ t í p u s á t " ö l e l i k fel. Az úgynevezett frikciós munkanélküliség, amit n é h a „ideiglenes munkanélküliségnek" is nevez nek, az e m b e r e k természetesen előforduló, rövid ideig tartó t á v o l l é t e a m u n k a e r ő p i a c r ó l , a m i jel l e m z ő e n a z egyik m u n k a h e l y r ő l v a l ó k i l é p é s é s a k ö v e t k e z ő n e k a b e t ö l t é s e k ö z é e s i k . Az i l y e n időszakok bekövetkezhetnek egyszerűen mun kahelyváltáskor, a d i p l o m a megszerzése utáni á l l á s k e r e s é s i d e j é n vagy r o s s z e g é s z s é g i á l l a p o t e s e t é b e n . A strukturális m u n k a n é l k ü l i s é g e z z e l s z e m b e n azt a fajta á l l á s t a l a n s á g o t j e l e n t i , a m i n e m a z egyes s z e m é l y e k é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k alakulásából, h a n e m a gazdaságban bekövetke ző n a g y o b b v á l t o z á s o k b ó l e r e d . A n e h é z i p a r ha nyatlása például Nagy-Britanniában hozzájárult a strukturális munkanélküliség magas szintjének kialakulásához.
Ennek a munkanélkülivé vált férfinak az esetében csak álom maradt a „nyugdíjas állás".
A munkanélküliség alakulása az Egyesült Királyságban
a r á n y - ez e g y i k e a z o k n a k a t é n y e z ő k n e k , ame l y e k a l a p j á n e g y e s e k azt állítják, h o g y a z indiai s z á r m a z á s ú b r i t n é p e s s é g m á r m a j d n e m egyenlő"
A hivatalos nélküliség
statisztikákban kimutatott munka megoszlásában
érvényesülő
tenden
s z i n t e n áll a f e h é r l a k o s s á g g a l . A m u n k a n é l k ü l i ségi a r á n y o k a z ö s s z e s t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g i
A
csoportnál kétszer vagy h á r o m s z o r magasabbak
m u n k a n é l k ü l i s é g m a g a s a b b s z i n t ű a férfiak k ö
v o l t a k , m i n t a f e h é r f é r f i a k n á l . A b a n g l a d e s i szár
r é b e n , m i n t a n ő k n é l . A 2 0 0 2 . év v é g é n - m i n t
m a z á s ú á l l a m p o l g á r o k m u n k a n é l k ü l i s é g i aránya
a 18.8. ábra m u t a t j a - 8 9 2 e z e r férfi és 6 2 2 e z e r
v o l t a l e g m a g a s a b b : a f é r f i a k n á l 20 s z á z a l é k , a
n ő v o l t m u n k a n é l k ü l i . A m u n k a n é l k ü l i férfiak
nőknél pedig 24 százalék.
ciák Nagy-Britanniában jól
dokumentáltak.
áll
A f i a t a l o k a t - k ü l ö n ö s e n az e t n i k a i kisebbsé
tak korábban m á r alkalmazásban, m i n t a nők,
gi c s o p o r t o k b a n - r e n d k í v ü l s ú l y o s a n érinti a
majdnem
kétszer
akkora
valószínűséggel
bejelentkezett
m u n k a n é l k ü l i s é g . 2 0 0 1 / 2 0 0 2 - b e n a 2 5 é v alatti
n ő k v i s z o n t a férfiaknál t í z s z e r g y a k r a b b a n vol
b a n g l a d e s i s z á r m a z á s ú férfiak t ö b b m i n t 4 0 szá
a
munkanélküli-nyilvántartásba
tak előzőleg otthon, hogy gyermekeiket gondoz
z a l é k a v o l t m u n k a n é l k ü l i a z E g y e s ü l t Királyság
zák vagy a háztartást vezessék.
b a n . A t ö b b i e t n i k a i k i s e b b s é g n é l a fiatal férfiak
Az etnikai kisebbségek k ö r é b e n átlagosan na
m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y a 2 5 é s 3 1 s z á z a l é k kö
gyobb arányú a munkanélküliség, m i n t a fehérek
z ö t t v o l t , m í g a z a z o n o s é l e t k o r ú f e h é r férfiaknak
k ö z ö t t , t o v á b b á j ó v a l h o s s z a b b i d e i g tart a m u n
csak 12 százaléka volt m u n k a n é l k ü l i .
kanélküli státus, m i n t a népesség többi részében.
A f i a t a l o k j e l e n t ő s h á n y a d a t a r t o z i k a tartósan
Ezek az általános trendek azonban elrejtik a n n a k
munkanélküliek közé,
a változatosságnak j e l e n t ő s részét, a m i az egyes
c s o p o r t o k tagjai k ö z ö t t . A t i n é d z s e r k o r ú munka
különösen
a kisebbségi
etnikai kisebbségi csoportok között mutatkozik
n é l k ü l i f é r f i a k n a k t ö b b m i n t a fele h a t hónapig
a m u n k a n é l k ü l i s é g i a r á n y o k t e k i n t e t é b e n (lásd
v a g y t o v á b b v o l t á l l á s n é l k ü l . A 18 és 20 év kö
a 2 8 . 9 . ábrát). A f e h é r l a k o s s á g b a n a m u n k a n é l
z ö t t i f i a t a l o k a t m e g c é l z ó ú j k o r m á n y z a t i kezde
küliség aránya 2 0 0 3 / 2 0 0 4 - b e n az 5 százalékos
ményezések
s z i n t a l a t t állt, s e z e n b e l ü l a l e g a l a c s o n y a b b 3,8
gítséget nyújtani, akik több m i n t hat h ó n a p o n át
elsősorban
azoknak
kívánnak
se
százalékos arányt az ország déli részén jegyez
v e t t é k i g é n y b e a z á l l á s k e r e s ő k n e k j á r ó munka
t é k fel. A z i n d i a i a k e s e t é b e n e n n é l k i s s é m a g a
nélküli-segélyt. A hosszabb ideje munkanélküli
sabb, 7 százalék körüli volt a munkanélküliségi
s t á t u s b a n l e v ő k s z á m á r a m a k ü l ö n f é l e képzési
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET 7 8 . 7 . ábra Az alkalmazotti, nem alkalmazotti és munkanélküli státusok taxonómiája A TANKÖTELEZETTSÉGI KOR FÖLÖTTI N É P E S S É G
I I
1
Alkalmazásban áll?
Igen
Nem
-Teljes munkaidőben?
Akar dolgozni?
Nem
Igen Épp állást keres?
Többet is dolgozna? Igen T Azonnal munkába tud állni? Igen
Nem
Igen
Igen
Még nem
J
Teljes mértékben
Alkalmilag ;
Jelenleg nem
Nem is akar ~ Y
Egyértelműen munkanélküli
foglalkoztatott
Félig munkanélküli
Se foglalkoztatott, se munkanélküli
Gazdaságilag aktív Forrás: Sinclair 1 9 8 7 , 2. o.
7 8 . 8 . ábra A munkanélküliség nemek szerinti megoszlása. Egyesült Királyság (1997-2002)
1997
1998
1999
1999
2000
2001
Forrás: ONS 2 0 0 4 a .
programokat, á l l á s k e r e s é s i s e g í t s é g e t é s á l l a m i l a g
a r á n y á t is, a k i k m é g s o h a n e m d o l g o z t a k ( E S R C
támogatott m u n k a l e h e t ő s é g e k e t k í n á l n a k .
1997).
A munkanélküliségi arányok korrelációt mu
A m u n k a n é l k ü l i s é g s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll to
ESRC
v á b b á az iskolai végzettséggel is: az Egyesült Ki
korosztályvizsgálatai s z e r i n t a z 1 9 7 0 - b e n s z ü l e
rályságban végzett felmérések kimutatták, hogy
tett fiatalok k ö z ü l a z o k v o l t a k a l e g a l a c s o n y a b b
m i n é l m a g a s a b b a z i s k o l a i v é g z e t t s é g , a n n á l ala
arányban m u n k a n é l k ü l i e k , a k i k n e k a z a p j a fel
c s o n y a b b a m u n k a n é l k ü l i s é g i arány. 2 0 0 3 tava
sőbb
szán a képesítés nélküliek körében mért munka
tatnak
az
osztály-hovatartozással
osztályhoz
tartozott.
az alsó t á r s a d a l m i
A
osztálybeli
is.
Az
munkanélküliség apák,
valamint
n é l k ü l i s é g i a r á n y h á r o m s z o r a k k o r a volt, m i n t a
az egyedülálló a n y á k g y e r m e k e i k ö r é b e n v o l t a
diplomával vagy azzal egyenértékű képesítéssel
legmagasabb, b e l e é r t v e a z o k n a k a m a g a s rész
rendelkezők körében
[Regional Trends,
38.
2003).
Munkanélküliként élni
e l h ú z ó d i k , a z e m b e r e k v é g ü l t e l j e s e n hozzászok n a k é s b e l e t ö r ő d n e k h e l y z e t ü k r e a l i t á s a i b a (Ash-
A
munkanélküliség
tényleges
megtapasztalása
ton 1986).
igen zavaró lehet azok számára, akik hozzászok
A m a g a s s z i n t ű m u n k a n é l k ü l i s é g a közössé
tak ahhoz, hogy biztos állásuk van. A m u n k a n é l
g e k és a t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k ö s s z e t a r t ó erejét is
külivé válás nyilvánvalóan a jövedelem azonnali
k i k e z d h e t i . A z 1 9 3 0 - a s é v e k b e n v é g z e t t klasszi
e l v e s z í t é s é v e l j á r együtt. E n n e k a k ö v e t k e z m é
kus s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s u k s o r á n M a r i e J a h o d a é s
nyei a különböző országokban - a munkanélkü
m u n k a t á r s a i egy a u s z t r i a i k i s v á r o s , M a r i e n t h a l
li-segélyek e l t é r ő s z i n t j é b ő l a d ó d ó a n - m á s o k é s
esetét vizsgálták meg, ahol tömeges munkanél
mások. Azokban az országokban, ahol m i n d e n k i
k ü l i s é g a l a k u l t ki, m i u t á n a h e l y i ü z e m e t bezár
garantáltan részesülhet egészségügyi
ellátásban
t á k ( J a h o d a et al. 1 9 9 9 ) . A k u t a t ó k megfigyelték,
és más jóléti juttatásokban, a m u n k a n é l k ü l i e k
h o g y a h o s s z a n t a r t ó m u n k a n é l k ü l i s é g m i n t élet
t a p a s z t a l h a t n a k u g y a n akut p é n z ü g y i n e h é z s é g e
t a p a s z t a l a t t é n y l e g e s e n b o m l a s z t a n i k e z d t e a kö
ket, d e t o v á b b r a i s á l l a m i v é d e t t s é g e t é l v e z n e k .
z ö s s é g t á r s a d a l m i s t r u k t ú r á j á t é s k a p c s o l a t i háló
Egyes nyugati országokban, például az Egyesült
zatait. A z e m b e r e k k e v é s b é a k t í v a n v e t t e k részt a
Á l l a m o k b a n a j u t t a t á s o k r ö v i d e b b ideig j á r n a k a
k ö z é l e t i ü g y e k b e n , k e v e s e b b i d ő t t ö l t ö t t e k együtt
m u n k a n é l k ü l i e k n e k és
ellátás
k ü l ö n f é l e t á r s a s é r i n t k e z é s i f o r m á k b a n , sőt még a
n e m teljes körű, a m i a m u n k a n é l k ü l i e k r e nehe
v á r o s i k ö n y v t á r a t i s k e v é s b é g y a k r a n látogatták.
az
egészségügyi
zedő gazdasági n y o m á s t még súlyosabbá teszi.
Fontos megjegyezni, hogy a munkanélküliség
A munkanélkülivé válás érzelmi következmé
m e g é l é s e a t á r s a d a l m i o s z t á l y o k s z e r i n t is válto
n y e i v e l foglalkozó v i z s g á l a t o k k i m u t a t t á k , h o g y
zik. A j ö v e d e l m i s k á l a a l s ó v é g é n e l h e l y e z k e d ő k
a
s z á m á r a a m u n k a n é l k ü l i s é g k ö v e t k e z m é n y e i el
munkanélküliek gyakran
különböző érzelmi
á l l a p o t o k s o r o z a t á n m e n n e k át, m i k ö z b e n alkal
s ő s o r b a n p é n z ü g y i t é r e n é r z é k e l h e t ő k . Ugyanak
m a z k o d n a k új státusukhoz. Az egyéni tapaszta
k o r t ö b b e n azt állítják, h o g y a k ö z é p o s z t á l y h o z
latok természetesen sokfélék lehetnek, a frissen
t a r t o z ó m u n k a n é l k ü l i e k e z t a h e l y z e t e t elsősor
munkanélkülivé váltak többsége azonban kezdeti
b a n t á r s a d a l m i s t á t u s u k t e k i n t e t é b e n tartják ká
sokkhatásról számol be, amit azután optimizmus
r o s n a k , és c s a k m á s o d s o r b a n s z e n v e d n e k a pénz
k ö v e t a z ú j l e h e t ő s é g e k e t i l l e t ő e n . H a e z n e m bi
ügyi n e h é z s é g e k t ő l .
z o n y u l i n d o k o l t n a k , a m i g y a k r a n e l ő f o r d u l , ak
p é l d á u l , a k i t e l b o c s á t a n a k a z á l l á s á b ó l , feltehe
E g y n e g y v e n ö t éves tanár
kor a z e m b e r e k d e p r e s s z i ó s i d ő s z a k o k a t é l h e t n e k
t ő e n e l e g e n d ő p é n z ü g y i t a r t a l é k r a tett szert ah
át és m é l y p e s s z i m i z m u s uralkodhat el rajtuk
h o z , h o g y k é n y e l m e s e n á t v é s z e l j e a munkanél
önmaguk és m u n k á h o z jutási kilátásaik megíté
k ü l i s é g k e z d e t i s z a k a s z á t , d e k e m é n y küzdelmet
lésében. Ha a m u n k a n é l k ü l i k é n t eltöltött időszak
j e l e n t h e t s z á m á r a a n n a k a g o n d o l a t i és érzelmi
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET feldolgozása, h o g y a m u n k a n é l k ü l i v é v á l á s m i t
a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l folyó t r a n z a k c i ó k b a n , és a
jelenthet a saját s z a k m a i é r t é k e , i l l e t v e j ö v ő b e l i
sorsa nagymértékben a hálózati kapcsolatépítés
karrierje s z e m p o n t j á b ó l .
h u l l á m h e g y e i t ő l é s h u l l á m v ö l g y e i t ő l függ. H o z z á h a s o n l ó a n J e a n e t t e i s ú g y érzi, h o g y c s a k c s e k é l y m é r t é k b e n tartja k e z é b e n a saját karrierjét. K ö n y
KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"?
v e l ő k c s a p a t á t m e n e d z s e l i , a k i k földrajzilag szét
Harminc é v v e l e z e l ő t t a b o s t o n i k é k g a l l é r o s dol
mérföldnyire tőle,
gozók k ö r é b e n v é g z e t t v i z s g á l a t a i s o r á n R i c h a r d
ágában.
Sennett s z o c i o l ó g u s felrajzolta egy o l a s z b e v á n
az irányítása során Jeanette n e m támaszkodhat
szórtan helyezkednek el: egyesek közülük otthon dolgoznak, m á s o k az irodában, de akár több ezer Ennek a
a v á l l a l a t egy m á s i k üzlet „rugalmas"
munkacsapatnak
dorló, E n r i c o profilját, a k i m u n k á s é v e i t házfel
s z e m é l y e s t a l á l k o z á s o k r a és a d o l g o z ó k m u n k á
ügyelőként t ö l t ö t t e egy b e l v á r o s i i r o d a é p ü l e t b e n .
j á n a k közvetlen m e g i s m e r é s é r e : távolból, e-mail
Noha s z e g é n y e s é l e t k ö r ü l m é n y e i t é s s z á n a l m a s
üzenetváltások és telefonbeszélgetések útján me
fizetését E n r i c o n e m i g a z á n é l v e z h e t t e , a z á l l á s a
nedzseli a munkát.
biztosította s z á m á r a az ö n b e c s ü l é s é r z é s é t és a
M i k ö z b e n ide-oda k ö l t ö z k ö d t e k a z o r s z á g b a n ,
„becsületes" m e g é l h e t é s t f e l e s é g é v e l é s g y e r m e
R i c o és Jeanette tartalmas barátságai útközben
keivel együtt. T i z e n ö t é v e n k e r e s z t ü l t a k a r í t o t t a a
e l v e s z t e k , új s z o m s z é d a i k és a t á r s a s á g u k tagjai
mosdókat és m o s t a fel a p a d l ó t n a p m i n t n a p az
s e m m i t s e m tudnak róluk,
irodákban, m i r e m e g e n g e d h e t t e m a g á n a k , h o g y
h o n n a n j ö t t e k é s e g y á l t a l á n k i k ők, m i l y e n e m
vásároljon egy h á z a t a v á r o s e g y i k k ü l s ő k e r ü l e
b e r e k . S e n n e t t így ír: „A b a r á t s á g o k és a h e l y i kö
tében. N o h a a m u n k á j a n e m volt v a l a m i f é n y e s ,
z ö s s é g e k m ú l é k o n y t e r m é s z e t e alkotja a h á t t e r e t
biztos állása volt, v é d t e a s z a k s z e r v e z e t is, és a
R i c o b e l s ő aggodalmai közül a legfontosabbak
feleségével
el
h o z , a c s a l á d j á v a l k a p c s o l a t o s g o n d o k h o z . Ott
a maguk és g y e r m e k e i k j ö v ő j é t . P o n t o s a n t u d t a
h o n u k b a n R i c o é s J e a n e t t e n e h e z e n t u d j á k ösz-
előre, hogy m i k o r fog n y u g d í j b a m e n n i és m e n y
s z e e g y e z t e t n i a m a g u k m u n k á s é l e t é t azzal, h o g y
nyi p é n z e l e s z . M i n t S e n n e t t m e g j e g y e z t e : „En-
szülőként is valóra válthassák céljaikat. Munka
rico m u n k á j á n a k e g y e t l e n , á m tartós c é l j a volt:
i d e j ü k g y a k r a n i g e n h o s s z ú , é s attól f é l n e k , h o g y
együtt
magabiztosan
tervezhette
a múltjukról, hogy
családjának a s z o l g á l a t a . " N o h a E n r i c o b ü s z k e
e l h a n y a g o l j á k a g y e r m e k e i k e t . Ám m é g a s o k s z o r
volt k e m é n y é s b e c s ü l e t e s m u n k á j á r a , n e m akar
b o n y o l u l t idő- é s m u n k a b e o s z t á s g o n d j a i n á l i s
ta, hogy u g y a n i l y e n j ö v ő v á r j o n a g y e r m e k e i r e is.
n a g y o b b a g g o d a l m a t vált k i b e l ő l ü k , h o g y n e m
Fontos volt n e k i , h o g y g y e r m e k e i s z á m á r a meg
megfelelő példát mutatnak számukra. Miközben
teremtse a felfelé i r á n y u l ó m o b i l i t á s f e l t é t e l e i t .
m e g p r ó b á l j á k m e g t a n í t a n i g y e r m e k e i k n e k a ke
S e n n e t t t i z e n ö t é v v e l k é s ő b b , egy E n r i c o fiá val, R i c ó v a l t ö r t é n t v é l e t l e n t a l á l k o z á s a a l k a l m á ból felfedezte, h o g y a g y e r m e k e k v a l ó b a n m o b i lisabbá váltak. R i c o m e g s z e r e z t e e l s ő d i p l o m á j á t a műszaki a l a p k é p z é s b e n , m a j d g a z d a s á g i t a n u l mányokat folytatott N e w York-ban. T a n u l m á n y a i befejezése u t á n t i z e n n é g y é v alatt i g e n k o m o l y karriert futott b e , és a k e r e s e t e i m m á r a b é r s k á l a legfelső öt s z á z a l é k o s t a r t o m á n y á b a esett. F e l e ségével, J e a n e t t e - t e l együtt n e m k e v e s e b b , m i n t négy a l k a l o m m a l k ö l t ö z k ö d t e k h á z a s s á g u k s o r á n karrierjük e l ő b b r e v i t e l e c é l j á b ó l . R i c o é s J e a n e t t e - azáltal, h o g y k o c k á z a t o k a t v á l l a l t a k és n y i t o t t a k voltak a v á l t o z á s o k r a - s i k e r e s e n a l k a l m a z k o d t a k a változó i d ő k h ö z , é s e n n e k e r e d m é n y e k é n t j ó módúak l e t t e k . E l e t ü k a z o n b a n - s i k e r e i k d a c á ra - n e m t e l j e s m é r t é k b e n b o l d o g . R i c o és a fele sége a z é r t a g g ó d n a k , h o g y „ k i c s ú s z i k a k e z ü k b ő l az életük irányítása". K o n z u l t á n s k é n t R i c o úgy érzi, h o g y n e m k é p e s s z i l á r d a n e l l e n ő r z é s e alatt tartani a m u n k á j á t és az i d ő b e o s z t á s á t : a m e g b í zásai h a t á r o z a t l a n u l v a n n a k m e g f o g a l m a z v a é s mindig v á l t o z n a k , n i n c s b i z t o s , á l l a n d ó s z e r e p e
m é n y munka, az elkötelezettség és a hosszú távú c é l o k é r t é k é t , attól t a r t a n a k , h o g y a saját é l e t ü k kel m á s t ü z e n n e k nekik. R i c o és J e a n e t t e élete a m u n k a o l y a n r ö v i d távú, r u g a l m a s felfogását pél dázza, a m i e g y r e j o b b a n terjed a m a i t á r s a d a l o m b a n . É l e t p á l y á j u k a t a z á l l a n d ó m o z g á s , a z ideig lenes kötődések és az éppen aktuális tevékenysé güket t á m o g a t ó r ö v i d t á v ú b e f e k t e t é s e k j e l l e m z i k . F e l i s m e r t é k , h o g y a m a i „ n e k i s z a b a d u l t " társada l o m b a n „a jó m u n k a j e l l e m z ő vonásai n e m azo n o s a k a s z i l á r d j e l l e m fő v o n á s a i v a l " . S e n n e t t s z e m é b e n R i c o é s a felesége, J e a n e t t e é l e t ú t j a a m u n k a r u g a l m a s f e l f o g á s á n a k a dolgo z ó k s z e m é l y e s é l e t é r e é s k a r a k t e r é r e k i h a t ó kö vetkezményeit [The Corrosion
illusztrálja. of Character,
A
1998)
jellem
korróziója
c í m ű könyvé
b e n azt fejti ki, h o g y a r u g a l m a s m u n k a - és vi selkedési stílus fokozódó érvényesülése sikeres eredményeket produkálhat,
d e ó h a t a t l a n u l za
varokhoz és károsodásokhoz is vezet. Ezek azért következnek be, mert a dolgozókkal s z e m b e n ma t á m a s z t o t t e l v á r á s o k n a g y r é s z e - p é l d á u l a rugal m a s s á g , az a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g , a m o b i l i t á s és
608
18. FEJEZET
a k o c k á z a t v á l l a l á s i k é s z s é g k ö v e t e l m é n y e - köz
t e h e r t é t e l l é v á l i k . A m i k o r a z é l e t t ö b b é n e m ko
v e t l e n ü l e l l e n t é t b e n áll a s z i l á r d j e l l e m o l y a n
herens
központi vonásaival, m i n t a hűség, a h o s s z ú távú
é l e s e n e l k ü l ö n ü l ő m u n k a f e l a d a t o k sorozatát, a
c é l o k követése, a kötelezettségek vállalása, a bi
h o s s z ú távú c é l o k erodálódnak, n e m fejlődnek ki
S e n n e t t azt állítja, h o g y e z e k a f e s z ü l t s é g e k a új
nyújt,
hanem
csak
egymástól
t a r t ó s t á r s a d a l m i k ö t e l é k e k , és a b i z a l o m elillan.
z a l o m és a c é l t u d a t o s s á g . rugalmasság
karriert
korszakában
elkerülhetetlenek.
A z e m b e r e k n e m k é p e s e k t ö b b é m e g í t é l n i , hogy m e l y k o c k á z a t o k v á l l a l á s a l e s z v é g ü l kifizetődő,
N o h a a r u g a l m a s s á g o t s o k a n pártolják, a m i é r t a
és úgy tűnik, h o g y az előléptetés és az elbocsátás,
d o l g o z ó k n a k n a g y o b b s z a b a d s á g o t b i z t o s í t egyé
v a l a m i n t a j u t a l m a z á s régi „ s z a b á l y a i " t ö b b é nem
n i é l e t p á l y á j u k a l a k í t á s á b a n , S e n n e t t ú g y érvel,
é r v é n y e s e k . S e n n e t t felfogása s z e r i n t a felnőttek
h o g y e m e l l e t t v a l ó j á b a n új, m e r e v k o r l á t o k a t i s
e l ő t t á l l ó l e g n a g y o b b k i h í v á s t a j e l e n l e g i korszak
teremt. A dolgozóktól ma n e m elkötelezettsé
b a n az jelenti, h o g y a n v e z e s s é k életüket hosszú
get v á r n a k e l p á l y a f u t á s u k s o r á n , h a n e m s i m u
t á v ú c é l o k k a l e g y o l y a n t á r s a d a l o m b a n , amely
lékony
c s a k rövid távra tekint előre. S e n n e t t szemében
alkalmazkodást
és
csapatmunkát,
foly
csoportokba,
a z „új k a p i t a l i z m u s " j e l l e m z ő v o n á s a i korrodál
majd kilépve azokból, egyik feladattól a másikig
ják azokat a személyes jellemvonásokat, amelyek
h a l a d v a . A h ű s é g egyre k e v é s b é é r d e m , i n k á b b
összekötik egymással az embereket.
tonosan beilleszkedve
különböző
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A m u n k a o l y a n , m e n t á l i s és fizikai e r ő f e s z í t é
elismerése
és
a
szakszervezetek
szakszervezetek
védelmi
működése.
sek révén megoldandó feladatok végrehajtását
A
célokat
jelenti, m e l y e k n e k célja az emberi szükséglete
ló s z e r v e z e t e k k é n t a l a k u l t a k ki, h o g y a dol
szolgá
ket k i e l é g í t ő j a v a k é s s z o l g á l t a t á s o k e l ő á l l í t á s a .
gozók számára b i z o n y o s mértékű ellenőrzést
A m u n k a s o k fontos fajtájáért - p é l d á u l a h á z i
b i z t o s í t s a n a k m u n k a k ö r ü l m é n y e i k fölött. M a
m u n k á é r t vagy a z ö n k é n t e s m u n k á é r t - n e m j á r
a s z a k s z e r v e z e t i v e z e t ő k g y a k r a n f o n t o s sze
fizetség, m í g a k ü l ö n f é l e f o g l a l k o z á s o k k e r e t é
repet j á t s z a n a k az országos gazdaságpolitika
b e n a z e m b e r e k r e n d s z e r e s fizetség f e j é b e n vé geznek munkát. A m u n k a m i n d e n társadalom b a n a gazdasági rendszer alapja.
kialakításában is. 5 . A z u t ó b b i é v e k b e n s o k i p a r o s o d o t t országban rugalmasabb
2. A m o d e r n t á r s a d a l m a k g a z d a s á g i r e n d s z e r é
termelési
módszerek
váltották
fel a f o r d i s t a g y a k o r l a t o t . A g a z d a s á g i terme
nek megkülönböztető jegye az igen bonyo
lés
lult és változatos m u n k a m e g o s z t á s kifejlődé
előszeretettel
jelenlegi
korszakának
se. A m u n k a m e g o s z t á s a n n y i t jelent, h o g y a
kifejezést, a m i a rugalmasság és az innováció
munka speciális ismereteket és készségeket
m a x i m a l i z á l á s á r a v a l ó t ö r e k v é s t j e l e n t i , a vál
használják a
leírására
egyesek
„posztfordizmus"
i g é n y l ő különféle foglalkozásokra oszlik. En
t o z a t o s , t e s t r e s z a b o t t t e r m é k e k i r á n t i p i a c i ke
n e k egyik e r e d m é n y e a k ö l c s ö n ö s gazdasági
reslet kielégítése érdekében.
függőség:
mindannyian
egymástól
függünk
6. E g y e s e k „a k a r r i e r h a l á l á r ó l " és a „portfoliós
3. A „ t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s " (más n é v e n
k i f e j e z é s a l a t t o l y a n d o l g o z ó k a t értve, akik kü
t a y l o r i z m u s ) h a t é k o n y a b b á t e t t e a z i p a r i ter
l ö n f é l e k é s z s é g e k k e l é s k é p e s s é g e k k e l rendel
m e l é s t azzal, h o g y a m u n k a f o l y a m a t o k a t p o n
k e z n e k , é s k é p e s e k k ö n n y e d é n á t v á l t a n i egyik
megélhetésünk fenntartásában.
d o l g o z ó k " m e g j e l e n é s é r ő l b e s z é l n e k , e z utóbbi
tosan időzíthető és megszervezhető egyszerű
f e l a d a t k ö r r ő l a m á s i k r a . I l y e n d o l g o z ó k való
l é p é s e k r e o s z t o t t a fel. A f o r d i z m u s k i t e r j e s z
b a n l é t e z n e k , de a „ r u g a l m a s s á g " a munkaerő-
tette a t u d o m á n y o s m u n k a s z e r v e z é s elveit a
á l l o m á n y b a n s o k e m b e r s z á m á r a m a i s inkább
tömeges piacokhoz kötődő tömegtermelésre.
c s a k r o s s z u l fizetett é s k e v é s e l ő m e n e t e l i lehe
A f o r d i z m u s és a t a y l o r i z m u s a l a c s o n y b i z a l
tőséggel kecsegtető állásokhoz társul.
mi szintű rendszerek, amelyekben a dolgozók
7 . A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n v i s s z a t é r ő problé
elidegenednek a munkától. Ezzel szemben a
ma a m u n k a n é l k ü l i s é g , m i v e l a m u n k a fontos
m a g a s b i z a l m i s z i n t ű r e n d s z e r e k l e h e t ő v é te
s t r u k t u r á l ó s z e r e p e t j á t s z i k a z e m b e r e k életé
szik a dolgozók számára, hogy ellenőrzésük
b e n , és a m u n k a n é l k ü l i lét t a p a s z t a l a t a i gyak
alatt t a r t s á k saját m u n k á j u k m e n n y i s é g i é s m i nőségi j e l l e m z ő i t egyaránt. 4. M i n d e n
nyugati
jellemző vonásai
országban közé
ran
lelki
bizonytalanságot
eredményeznek.
8. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g azt vonja ma a
élet
gával, h o g y a d o l g o z ó k n a k f o l y t o n o s a n aggód
sztrájkjog
n i u k k e l l m u n k a h e l y ü k j ö v ő b e l i biztonságáért,
gazdasági
tartozik
a
MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET és ennek hatásai éppen olyan elbizonytalaní-
bi i d ő b e n a k ö z é p o s z t á l y t is f o k o z o t t a n é r i n t i ,
tóak l e h e t n e k , m i n t a t é n y l e g e s m u n k a n é l k ü
b á r e g y e s e k s z e r i n t a z e z z e l k a p c s o l a t o s aggo
liség. A m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g az u t ó b
dalmak erősen eltúlzottak.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSE 1.Működhetnének-e a modern társadalmak munkamegosztás nélkül? 2. Miért tekintünk bizonyos tevékenységet munkának, míg másokat nem? 3. Ha a talylorizmus és a fordizmus olyan hatékony munkaszervezési rendszerek voltak, újabban miért szorultak vissza? 4. Ha Ön úgynevezett portfolios dolgozó lenne, elég széles lenne-e a portfoliója ahhoz, hogy mindig találjon munkát? 5. Enrico élete miért tér el annyira az apjáétól?
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK Grint, Keith ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work: An Introduction. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Grint, Keith (2000): Work and Society: A Reader. Cambridge, Polity. Smelser, Neil J. - Swedbert, Richard (szerk.) ( 1 9 9 4 ) : The Handbook of Economic Sociology. Princeton, Princeton University Press. Thompson, P. - Warhurst, C. (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : Workplaces of the Future. Houndmills, Basingstoke, Macmillan Business.
INTERNETES FORRÁSOK ILO http ://www.ilo. org The Work Foundation http://theworkfoundation.com/ SOSIG Sociology of Work http://www.sosig.ac.uk/roads/subject-listing/world-cat/sociowork.html University of Zurich Sociology of Works Links http://socio.ch/arbeit/index_arbeit.htm
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ALAPFOGALMAK A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK Funkcionalista elméletek Interakcionista elméletek Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" Kontrollelméletek Elméleti következtetések A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN A bűnözés és a bűnözési statisztikák ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK A nemek és a bűnözés Ifjúság és bűnözés Fehérgalléros bűnözés Szervezett bűnözés Kiber-bűnözés BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ A BŰNÖZÉSRE? KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
M i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? E g y év
függése a k r i m i n a l i t á s s a l a l e g j o b b e s e t b e n is leg
s z á z a d d a l e z e l ő t t a l e g t ö b b e n , a k i k e r r ő l a kér
feljebb t á v o l i k a p c s o l a t o t j e l e n t e n e .
désről gondolkodtak, úgy vélték, hogy egyes em berek bűnözőnek
születnek.
Cesare
Ha a kriminológia biológiai megközelítései nem
Lombroso
a d n a k k i e l é g í t ő v á l a s z t arra a k é r d é s ü n k r e , hogy
olasz kriminológus az 1 8 7 0 - e s években még arról
m i é r t k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t , v a j o n mi
i s m e g volt g y ő z ő d v e , h o g y a z e g y e s b ű n ö z ő t í
ért l e n n e a p s z i c h o l ó g i a s i k e r e s e b b ? A k r i m i n a l i
pusok anatómiai jegyek alapján azonosíthatók.
tás p s z i c h o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e i n e m a társada
M e g v i z s g á l t a a b ű n ö z ő k k ü l s ő m e g j e l e n é s é t és fi
l o m b a n , h a n e m a z e g y é n b e n k e r e s t é k a devian
z i k a i j e l l e m z ő i t , p é l d á u l a k o p o n y a és a h o m l o k
cia magyarázatát. Ám míg a biológiai elméletek
formáját, az á l l k a p o c s m é r e t é t és a kar h o s s z ú s á
az embereket b ű n ö k elkövetésére predesztináló
gát, m a j d a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , h o g y e z e k
fizikai j e g y e k r e k o n c e n t r á l n a k , addig a p s z i c h o
az emberi evolúció korábbi szakaszaiból fennma
lógiai s z e m l é l e t a személyiségtípusokra helyezi a
radt v o n á s o k a t h o r d o z n a k . A k é p L o m b r o s o raj
h a n g s ú l y t . A k o r a i k r i m i n o l ó g i a i k u t a t á s o k nagy
zait m u t a t j a a b ű n ö z ő k á l t a l a t i p i k u s n a k t a r t o t t fizikai i s m e r t e t ő j e g y e i r ő l . L o m b r o s o e l g o n d o l á s a i t teljes m é r t é k b e n meg cáfolták és ma számunkra majdhogynem komi kusak, bár a b ű n ö z é s r e adott biológiai magyará zatainak kissé bonyolultabb változatai időnként újra f e l b u k k a n t a k m é g a m ú l t s z á z a d b a n is. E g y k é s ő b b i e l m é l e t a z e m b e r i f i z i k u m h á r o m f ő tí p u s á t k ü l ö n b ö z t e t t e m e g , é s azt h i r d e t t e , h o g y a z egyik t í p u s k ö z v e t l e n ü l t á r s í t h a t ó a z e l t é v e l y e d é sekkel. Az izmos és aktív (mezomorf) típushoz tartozó emberek - mondja Lombroso elmélete a g r e s s z í v a b b a k é s k ö n n y e b b e n e n g e d n e k a hajla maiknak, következésképpen nagyobb valószínű séggel t é v e l y e d n e k el, m i n t a vékony, g y e n g é b b ( e k t o m o r f ) f i z i k u m ú , vagy a t e s t e s e b b f e l é p í t é s ű , kövérkés
(endomorf)
alkatú
egyének
(Sheldon
1949). Az ilyen nézeteket szintén széles körben bírál ták. M é g h a l e n n e i s á l t a l á n o s ö s s z e f ü g g é s a test alkattípusok és az eltévelyedések között, ez sem mit sem m o n d a n a az öröklött vonások hatásáról. Az izmosabb emberek vonzódhatnak a bűnözés h e z a z é r t is, m e r t e z l e h e t ő s é g e t n y ú j t h a t fizikai képességeik
fitogtatására.
Továbbá
szinte
vala
m e n n y i e r r e v o n a t k o z ó a n v é g z e t t v i z s g á l a t javí tóintézetekbe került személyekre korlátozódott, és k ö n n y e n lehet, hogy a k e m é n y e b b , atlétikus alkatú vétkeseket gyakrabban küldik ilyen intéze tekbe, mint a törékenynek látszó soványabbakat. Egyesek hajlamosak lehetnek az ingerlékenység re és az agresszivitásra, és ez közrehathat abban, h o g y fizikai t á m a d á s s a l j á r ó b ű n c s e l e k m é n y e k e t követnek el.
Nincs azonban döntő bizonyíték
arra, h o g y b á r m e l y s z e m é l y i s é g j e g y i l y e n m ó d o n ö r ö k l ő d n e , é s m é g h a l e n n e is, e z e k n e k a z ö s s z e
Bűnözőtípusok, Cesare Lombroso (1836-1909) A bűnöző ember (Lhomme Criminel) című könyvéből: egy nápolyi rabló, egy hamisító Piemontból, egy orgyilkos, Cartouche, akinek bűnözői hajlamai nincsenek meghatározva, egy briganti felesége és egy méregkeverő.
részét b ö r t ö n ö k b e n é s m á s i n t é z m é n y e k b e n , pél
A u g u s t e C o m t e m u n k á s s á g á v a l k a p c s o l a t b a n lát
dául m e n e d é k h e l y e k e n v é g e z t é k . I l y e n k ö r ü l m é
tuk, h o g y a p o z i t i v i z m u s s z e r i n t a t e r m é s z e t t u d o
nyek között a p s z i c h i á t r i á v a l k a p c s o l a t o s elgon
m á n y o s m ó d s z e r e k a l k a l m a z á s a a t á r s a d a l o m vi
dolások n a g y h a t á s ú n a k b i z o n y u l t a k . A h a n g s ú l y
lágának tanulmányozására felfedheti az alapvető
a b ű n ö z ő k m e g k ü l ö n b ö z t e t ő j e g y e i r e került, b e
igazságokat. A p o z i t i v i s t a k r i m i n o l ó g i a e s e t é b e n
leértve a „ g y e n g e e l m é j ű s é g e t " és az „ e r k ö l c s i de-
ez a s z e m l é l e t a h h o z a m e g g y ő z ő d é s h e z v e z e t e t t ,
generáltságot". H a n s E y s e n c k ( 1 9 6 4 ) p é l d á u l azt
h o g y az e m p i r i k u s k u t a t á s p o n t o s a n f e l f e d h e t i a
állította, h o g y a z a b n o r m á l i s e l m e á l l a p o t o k örök
b ű n c s e l e k m é n y e k okait, é s ily m ó d o n m e g o l d á s t
lődnek, é s e z e k vagy e l e v e h a j l a m o s s á t e s z i k a z
nyújthat azok kiküszöbölésére.
egyént a b ű n ö z é s r e , v a g y p r o b l é m á k a t o k o z n a k a szocializálódási f o l y a m a t á b a n .
A
tudósok későbbi
generációi
k o m o l y bírá
lattal illették a korai pozitivista kriminológiát.
Egyesek s z e r i n t a z e m b e r e k egy k i s e b b r é s z é b e n
Kimutatták,
h o g y a b ű n ö z é s t e r m é s z e t é r e vo
amorális vagy p s z i c h o p a t a s z e m é l y i s é g a l a k u l ki.
natkozó
kielégítő
A pszichopaták o l y a n v i s s z a v o n u l t , é r z e l e m m e n
j e l l e g ű n e k k e l l l e n n i e , m e r t az, h o g y m i t tekin
magyarázatnak
társadalmi
tes személyek, a k i k i m p u l z í v a n c s e l e k s z e n e k és
t ü n k b ű n n e k , a t á r s a d a l o m i n t é z m é n y e i t ő l függ.
ritkán é r e z n e k b ű n t u d a t o t . E g y e s p s z i c h o p a t á k
E n n e k n y o m á n a f e n t i e k b e n á t t e k i n t e t t indivi
örömüket l e l i k az ö n m a g á é r t v a l ó e r ő s z a k b a n .
d u a l i s t a , vagyis a z egyes e m b e r e k r e k o n c e n t r á
A pszichopata vonásokkal rendelkező egyének
ló m a g y a r á z a t o k r ó l i d ő v e l á t t e v ő d ö t t a f i g y e l e m
néha erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k e t k ö v e t n e k el,
a szociológiai elméletekre, amelyek a társadalmi
de komoly k é r d é s e k m e r ü l n e k fel a n n a k e l d ö n t é
és kulturális kontextust hangsúlyozzák,
amely
se kapcsán, h o g y ki t e k i n t h e t ő p s z i c h o p a t á n a k .
b e n a b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a e l ő f o r d u l . A „ m i é r t
Egyáltalán n e m világos, h o g y a p s z i c h o p á t i á r a
k ö v e t n e k e l a z e m b e r e k b ű n ö k e t ? " k é r d é s r e adott
jellemző v o n á s o k v a j o n v a l ó b a n s z ü k s é g k é p p e n
teljes v á l a s z n a k s z o c i o l ó g i a i s z e m l é l e t ű n e k k e l l
bűnözési h a j l a m o t i s j e l e n t e n e k - e . J ó f o r m á n a z
lennie, mivel e b b e n az esetben a legvalószínűbb,
összes p s z i c h o p a t á n a k t e k i n t e t t v i z s g á l a t i a l a n y
h o g y e l j u t h a t u n k a k é r d é s b e n s z e r e p l ő alapfoga
elítélt b ű n ö z ő volt, és ez a k ö r ü l m é n y az i l y e n
l o m é r t e l m e z é s é h e z is: M i t é r t ü n k b ű n ö z é s é s de
s z e m é l y i s é g v o n á s o k a t ó h a t a t l a n u l n e g a t í v szín
viancia alatt?
ben tünteti fel. Ha v i s z o n t u g y a n e z e k e t a j e l l e m ző tulajdonságokat p o z i t í v b e á l l í t á s b a n írjuk le, akkor r ö g t ö n e g é s z e n m á s s z e m é l y i s é g t í p u s j e l e nik meg e l ő t t ü n k , é s n i n c s s e m m i o k u n k arra kö vetkeztetni, h o g y a z i l y e n e m b e r e k e r e d e n d ő e n bűnöző h a j l a m ú a k .
szük szemügyre. Először azonban közelebbről is meg kell néznünk, hogy mit értünk a „deviancia" és a „ b ű n ö z é s " k i f e j e z é s e k alatt. A z u t á n m e g v i z s gáljuk a b ű n ö z é s a l a k u l á s á t az E g y e s ü l t Király
A p s z i c h o l ó g i a i e l m é l e t e k a l e g j o b b e s e t b e n is csak n é h á n y a s p e k t u s á t t u d j á k m e g m a g y a r á z n i a bűnözésnek. Egyes b ű n ö z ő k rendelkezhetnek olyan
E b b e n a f e j e z e t b e n a b ű n ö z é s és a d e v i á n s vi s e l k e d é s t ö b b f é l e s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t á t vesz-
személyiségjegyekkel,
amelyek
s á g b a n , m a j d a b ű n c s e l e k m é n y e k á l d o z a t a i v a l és elkövetőivel kapcsolatos n é h á n y fontos kérdésre fordítjuk
figyelmünket.
megkü
lönböztetik őket a l a k o s s á g t ö b b i r é s z é t ő l , ám nagyon v a l ó s z í n ű t l e n , h o g y e z e l m o n d h a t ó len
ALAPFOGALMAK
ne a b ű n ö z ő k t ö b b s é g é r ő l . N a g y o n sokfajta b ű n cselekmény van, és indokolatlan feltételeznünk,
A deviancia a t á r s a d a l o m v a g y e g y a d o t t k ö z ö s
hogy e z e k e l k ö v e t ő i r e s p e c i á l i s k ö z ö s v o n á s o k
ség t a g j a i n a k n a g y t ö b b s é g e á l t a l elfogadott nor
valamilyen együttese, sajátos l e l k i a l k a t l e n n e j e l
m á k v a g y n o r m a r e n d s z e r e k m e g s é r t é s e k é n t ha
lemző.
tározható meg. Egyetlen társadalmat s e m lehet
Mind a biológiai, m i n d a pszichológiai elmé
azonban egyszerűen normaszegőkre és norma
letek feltételezik, h o g y a d e v i a n c i a v a l a m i „rossz
követőkre felosztani. É l e t ü n k b e n v a l a m e n n y i e n
nak" a j e l e az e g y é n b e n - és n e m a t á r s a d a l o m
áthágunk egyszer-kétszer valamilyen általánosan
ban. E z e k az e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t o l y a n t é n y e
elfogadott v i s e l k e d é s i s z a b á l y t . S o k e m b e r e l k ö
zőknek t u l a j d o n í t j á k ,
az
v e t e t t a z é l e t é b e n k i s e b b l o p á s o k a t , p é l d á u l fize
a
tés n é l k ü l vitt el v a l a m i t a b o l t b ó l vagy a m u n k a
testbe vagy az e l m é b e . E n n é l f o g v a ha a t u d o m á
h e l y é r ő l vitt h a z a ezt-azt - p é l d á u l í r ó l a p o k a t -,
nyos k r i m i n o l ó g i a s i k e r e s e n a z o n o s í t a n i t u d n á
személyes használatra. K ö n n y e n meglehet, hogy
a b ű n e l k ö v e t é s okait, l e h e t ő v é v á l n a e z e k n e k az
életünk során bizonyos esetekben valamennyien
okoknak a k e z e l é s e . I l y e n é r t e l e m b e n m i n d a b i o
átléptük a sebességhatárt, megvicceltünk valakit
lógiai, m i n d a p s z i c h o l ó g i a i k r i m i n o l ó g i a i e l m é
egy
egyén k o n t r o l i j á n ,
letek pozitivista
és
amelyek kívül mélyen
jellegűek.
Mint
esnek
beágyazódtak
az
1.
fejezetben
telefonhívással
vagy
marihuánát
szívtunk.
A d e v i a n c i a és a b ű n ö z é s n e m s z i n o n i m á k ,
19. FEJEZET
Krisna-hívők táncolnak és énekelnek London utcáin. egymással.
A K r i s n a - h í v ő k k ö z ö s s é g e j ó p é l d a a deviáns
A d e v i a n c i a fogalma jóval szélesebb, m i n t a bű
de
sok
esetben
átfedésben
vannak
szubkultúrák m e g j e l e n é s é r e . J ó l l e h e t e közös
nözésé: az utóbbi csupán az olyan nonkonform
ségek taglétszáma
v i s e l k e d é s r e v o n a t k o z i k , a m i a t ö r v é n y e k meg
v i s z o n y l a g k ö n n y e n f e n n t u d t a k m a r a d n i a tár
s z e g é s é v e l j á r együtt. A d e v i á n s v i s e l k e d é s sok
s a d a l o m b a n , s t a g j a i k és s z i m p a t i z á n s a i k anyagi
az
utóbbi
időben
csökkent,
féle formáját n e m s z a n k c i o n á l j a a törvény, így a
t á m o g a t á s á v a l é l e t e r ő s s z e r v e z e t e t h o z t a k létre.
deviancia kutatói olyan változatos jelenségeket
H e l y z e t ü k g y ö k e r e s e n k ü l ö n b ö z i k e g y m á s i k de
vizsgálhatnak,
m i n t p é l d á u l a n a t u r a l i s t a vagy
v i á n s s z u b k u l t ú r á é t ó l , a m e l y e t é p p e n a kontraszt
a rave k u l t ú r a és a New Age
k e d v é é r t é r d e m e s itt m e g e m l í t e n i : a hajléktala
nudista mozgalom, világutazók
felbukkanása.
nokétól.
A társadalomból
„kihullott"
emberek
A d e v i a n c i a n e m c s a k egyes e m b e r e k v i s e l k e d é
n a p p a l a z u t c á n é l n e k , p a r k o k b a n v a g y nyilvá
sét j e l l e m e z h e t i , h a n e m egész c s o p o r t o k é t is. J ó
n o s é p ü l e t e k b e n ( p é l d á u l k ö n y v t á r a k b a n ) töltve
p é l d a erre a H a r e K r i s n a k u l t u s z : e v a l l á s o s c s o
i d e j ü k e t , és v a g y a s z a b a d b a n a l s z a n a k , vagy me
port tagjai e g é s z e n m á s b a n h i s z n e k é s e g é s z e n
n e d é k h e l y e k e n h ú z z á k m e g m a g u k a t éjszakára.
m á s é l e t m ó d o t folytatnak, m i n t N a g y - B r i t a n n i a
A h a j l é k t a l a n o k k ö z ü l s o k a n é p p e n c s a k tengetik
lakóinak többsége. A mozgalmat az 1960-as évek
életüket a társadalom peremén.
években alapították, amikor az Indiából érkezett
A b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s á v a l
Sril P r a b h u p a d a elkezdte terjeszteni a Krisna-tu-
két
datot N y u g a t o n . E l s ő s o r b a n k á b í t ó s z e r e s fiatalok
m á n y á g foglalkozik.
n a k s z á n t a ü z e n e t é t , k i n y i l a t k o z t a t v a , h o g y aki a z
büntetőtörvények által
különálló,
de
egymással
ö s s z e f ü g g ő tudo
A kriminológia
tárgyát a
s z a n k c i o n á l t viselkedé
ő t a n í t á s a i t követi, „ m i n d i g r e p ü l h e t és m e g l e l h e
si f o r m á k k é p e z i k . A k r i m i n o l ó g u s o k a t gyakran
ti az ö r ö k ü d v ö s s é g e t " . A H a r e K r i s n a k u l t u s z kö
f o g l a l k o z t a t j á k a b ű n ö z é s m é r t é k é n e k megálla
vetői ma m á r többnyire megszokott látványt nyúj
pítására szolgáló technikák, valamint a bűnözés
tanak, ahogy é n e k e l n e k és t á n c o l n a k az utcákon,
t e r é n m e g n y i l v á n u l ó t r e n d e k é s a közösségek
v e g e t á r i á n u s é t t e r m e k e t vagy k á v é h á z a k a t vezet
n e k a b ű n ö z é s c s ö k k e n t é s é r e i r á n y u l ó törekvé
n e k és a h i t ü k e t m a g y a r á z ó b r o s ú r á k a t osztogat
s e i . A deviancia szociológiája a k r i m i n o l ó g i a i
nak a járókelőknek. Az emberek többsége mindig
k u t a t á s o k r a é p ü l , de a z o k a t a v i s e l k e d é s i formá
is toleránsán viszonyult hozzájuk, n o h a hitüket
kat is vizsgálja, a m e l y e k k í v ü l e s n e k a büntető
c s a k afféle k ü l ö n c s é g n e k tartotta.
t ö r v é n y e k b i r o d a l m á n . A d e v i á n s v i s e l k e d é s t ta-
Normák és szankciók A társadalmi normákhoz többnyire azért tartjuk
a bíróságok és a b ö r t ö n ö k képviselik. A törvény
magunkat, mert a szocializáció e r e d m é n y e k é n t
mint a kormányzat által m e g h a t á r o z o t t formális
hozzá vagyunk szokva, hogy így tegyünk. Minden
szankció olyan szabályként vagy elvként műkö
társadalmi n o r m á h o z társulnak bizonyos szank
dik, amihez az állampolgároknak tartaniuk kell
ciók, amelyek elősegítik a konformitást és védel
magukat, és felhasználható azok ellen, akik ezt
met nyújtanak a nonkonformitás ellen. Szankció
nem teszik.
lehet minden olyan reakció valamely egyén vagy csoport viselkedésére, amelynek célja az a d o t t
Az
informális
szankciók
a
nonkonformitás-
ra a d o t t s p o n t á n a b b , kevésbé intézményesített
norma tiszteletben tartása. A szankciók lehetnek
reakciók. Egy szorgalmas tanuló, akit az osztály
pozitívak (a konformitás megjutalmazása) vagy
társai csúfolnak, amiért keményen dolgozik, vagy
negatívak (a nem konform viselkedés b ü n t e t é s e ) .
akit „ s t r é b e r s é g g e l " vádolnak, amikor nem akar
A szankciók formálisan vagy informálisan alkal
e s t é n k é n t a barátaival csellengeni, egyfajta infor
mazhatók. A formális szankciókat az e m b e r e k
mális szankcionálásban részesül. Hasonló infor
valamely speciális csoportja vagy egy intézmény
mális szankciók léphetnek é l e t b e például akkor is,
alkalmazza a n n a k biztosítására,
hogy bizonyos
amikor valaki szexista vagy rasszista megjegyzést
normákat mindenki tiszteletben tartson. A formá
tesz, és ez a megnyilvánulása helytelenítő reakció
lis szankciók fő típusait a modern társadalmakban
kat vált ki a barátaiból vagy munkatársaiból.
nulmányozó s z o c i o l ó g u s o k a n n a k a m e g é r t é s é r e törekednek, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e d é s i m ó d o k a t miért t e k i n t e n e k s z é l e s k ö r b e n d e v i á n s n a k , é s hogy a d e v i a n c i a f o g a l m á t k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l mi kontextusokban miért értelmezik más-más módon.
Funkcionalista elméletek A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k a t á r s a d a l o m b a n fel g y ü l e m l ő s t r u k t u r á l i s f e s z ü l t s é g e k e t é s a z erköl c s i s z a b á l y o z á s h i á n y á t t e k i n t i k a b ű n ö z é s és a deviancia forrásának. Ha a társadalom b i z o n y o s
A d e v i a n c i a t a n u l m á n y o z á s a e n n é l f o g v a a tár sadalmi hatalomra,
valamint
a
társadalmi
csoportjainak és egyéneinek törekvései megvaló
osz
s í t h a t a t l a n o k m a r a d n a k , a v á g y a k és a z o k b e t e l
tályhelyzet h a t á s á r a , m á s s z ó v a l a s z e g é n y e k és
j e s ü l é s e k ö z ö t t i s z a k a d é k é r e z h e t ő v é v á l i k a tár
a gazdagok k ö z ö t t i s z a k a d é k r a i r á n y í t j a rá a fi
s a d a l o m egyes t a g j a i n a k d e v i á n s h a j l a m a i b a n is.
gyelmünket. A m i k o r a t á r s a d a l m i s z a b á l y o k h o z vagy n o r m á k h o z i g a z o d ó , k o n f o r m s z e m l é l e t t e l tekintünk
a
devianciára,
mindig
figyelemmel
kell arra l e n n ü n k , h o g y kinek a s z a b á l y a i r ó l v a n szó. M i n t l á t n i fogjuk, a t á r s a d a l m i n o r m á k a t erősen b e f o l y á s o l j a a t á r s a d a l o m h a t a l m i és osz tálytagozódása.
Bűnözés és anómia: Durkheim és Merton M i n t a z í . fejezetben láttuk, a z a n ó m i a f o g a l m á t e l ő s z ö r E m i l é D u r k h e i m v e z e t t e b e , aki azt állí totta, h o g y a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n a h a g y o m á nyos normák és irányadó minták erodálódnak és m e g k é r d ő j e l e z ő d n e k a n é l k ü l is, h o g y ú j a k válta
A BUNOZES ES A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK
n á k fel őket. A z a n ó m i a a k k o r l é p fel, a m i k o r n i n
Ellentétben a s z o c i o l ó g i a o l y a n t e r ü l e t e i v e l , a m e
h e i m - az e m b e r e k i r á n y t é v e s z t e t t é és gondter
c s e n e k világos minták, amelyek irányíthatnák az e m b e r e k v i s e l k e d é s é t a t á r s a d a l m i élet v a l a m e l y területén. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között - vélte Durk
lyeken v a l a m e l y i k e l m é l e t i m e g k ö z e l í t é s i d ő v e l uralkodó s z e r e p h e z j u t o t t , a d e v i a n c i a t a n u l m á nyozása t e r é n m i n d m á i g s z á m o s e g y e n r a n g ú n a k
heltté válhatnak, az a n ó m i a tehát egyike azoknak a társadalmi tényezőknek, amelyek befolyásolják az öngyilkosságra való hajlamot.
tekinthető e l m é l e t i i r á n y z a t m a r a d t f e n n . M i u t á n
D u r k h e i m a b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t társa
röviden á t t e k i n t e t t ü k a b i o l ó g i a i és p s z i c h o l ó g i a i
d a l m i t é n y k é n t fogta fel: m i n d k e t t ő t e l k e r ü l h e
magyarázatokat, a t o v á b b i a k b a n a z z a l a n é g y szo
tetlennek és a m o d e r n társadalom szükségszerű
ciológiai i s k o l á v a l foglalkozunk,
amelyek nagy
e l e m é n e k tartotta. D u r k h e i m s z e r i n t a z e m b e r e k
hatást fejtettek ki a d e v i a n c i a s z o c i o l ó g i á j á r a : a
a m o d e r n korban kevésbé korlátozottak, m i n t a
funkcionalista
elméletekkel,
hagyományos társadalmakban. Mivel a modern
kontrollel-
világban nagyobb lehetőségek nyílnak az egyéni
valamint méletekkel.
a
és
az
interakcionista
konfliktuselméletekkel
és
a
választásokra, bizonyos mértékű nonkonformiz-
••mmmi
m u s m e g j e l e n é s e e l k e r ü l h e t e t l e n . D u r k h e i m fel
m i n d az általánosan vallott értékeket, m i n d azok
ismerte, hogy a közösség életét irányító normákat
megvalósításának
és értékeket illetően egyetlen társadalomban sem
gadják, f ü g g e t l e n ü l attól, h o g y t u d n a k - e érvénye
hagyományos
eszközeit
elfo
j ö h e t létre tökéletes konszenzus.
s ü l n i ily m ó d o n v a g y s e m . A z e m b e r e k t ö b b s é g e
A d e v i a n c i á r a a t á r s a d a l o m n a k s z ü k s é g e is v a n
e b b e a k a t e g ó r i á b a t a r t o z i k . Az újítók elfogadják a
- állítja D u r k h e i m - , m é g p e d i g k é t f o n t o s f u n k c i
t á r s a d a l o m értékeit, de a s z o k á s o s t ó l e l t é r ő vagy
ója m i a t t . E l ő s z ö r is, a d e v i a n c i a adaptív f u n k c i ó t
t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l p r ó b á l j á k a z o k a t elér
t ö l t h e t b e . A z ú j g o n d o l a t o k é s k i h í v á s o k meg
n i . E z t a t í p u s t p é l d á z z á k a z o k a b ű n ö z ő k , akik
jelenésekor a deviancia a társadalomban inno
t ö r v é n y t e l e n e s z k ö z ö k k e l i g y e k e z n e k meggazda
vatív e r ő : v á l t o z á s t h o z m a g á v a l . M á s o d s z o r , a
godni.
deviancia
elősegíti
a h a t á r o k fenntartását a „ j ó "
A ritualizmus
azok viselkedésére
jellem
ző, a k i k t o v á b b r a is m e g f e l e l n e k a t á r s a d a l m i l a g
és a „ r o s s z " v i s e l k e d é s i f o r m á k k ö z ö t t a társa
elfogadott s z a b á l y o k n a k , j ó l l e h e t m á r s z e m elől
dalomban.
Egy b ű n c s e l e k m é n y k o l l e k t í v reak
v e s z t e t t é k a z o k a t a z é r t é k e k e t , a m e l y e k eredetileg
c i ó t v á l t h a t ki, a m i n ö v e l i a c s o p o r t s z o l i d a r i t á s t
v e z é r e l t é k a t e v é k e n y s é g ü k e t . így a s z a b á l y o k a t a
és t i s z t á z z a a t á r s a d a l m i n o r m á k a t . P é l d á u l egy
szabályok kedvéért követik, m i n d e n távolabbi cél
o l y a n v á r o s i k ö r z e t b e n , a h o l a k á b í t ó s z e r e k ter
nélkül, c s u p á n kötelességből. Ritualista például
j e d é s e p r o b l é m á k a t okoz, a z ott l a k ó k egy k á b í t ó
az, aki l e l k i i s m e r e t e s e n v é g z i u n a l m a s m u n k á j á t ,
szer-vásárlással ö s s z e f ü g g ő l ö v ö l d ö z é s u t á n ösz-
ami ráadásul n e m is jövedelmező, és semmiféle
szefoghatnak egymással, hogy a lakókörzetüket
karrierkilátással
k á b í t ó s z e r m e n t e s ö v e z e t t é tegyék.
s z a k í t o t t a k a v e r s e n y s z e m l é l e t t e l , s így m i n d az
D u r k h e i m n e k a b ű n ö z é s s e l és a d e v i a n c i á v a l kapcsolatos gondolatai igen hatékonyan hozzá járultak ahhoz,
h o g y a f i g y e l e m á t t e v ő d j ö n az
egyéni magyarázatokról a társadalmiakra. Durk heim anómiafogalmát Robert K. Merton amerikai s z o c i o l ó g u s fejlesztette t o v á b b , a k i m a g á n a k a z amerikai társadalomnak a szerkezetét tekintette a b ű n ö z é s forrásának, és i g e n n a g y h a t á s ú devi a n c i a e l m é l e t e t dolgozott k i ( M e r t o n 2 0 0 2 ) .
sem
kecsegtet.
A
visszahúzódók
uralkodó értékeket, m i n d azok érvényesítésének szentesített eszközeit elutasítják. Ilyenek például az ö n e l l á t ó k o m m u n á k tagjai. V é g ü l p e d i g a láza dók m i n d a m e g l e v ő é r t é k e k e t , m i n d a s z o k á s o s e s z k ö z ö k e t e l u t a s í t j á k é s ú j a k k a l k í v á n j á k felvál t a n i , a k t í v a n f e l l é p v e a t á r s a d a l m i r e n d s z e r átala k í t á s á é r t . E b b e a k a t e g ó r i á b a a r a d i k á l i s politikai c s o p o r t o k tagjai t a r t o z n a k . Merton írásai a kriminológia tudományának
M e r t o n m ó d o s í t o t t a n ó m i a f o g a l m a arra a fe
egyik
legfőbb
rejtélyét
igyekeznek
megvilágí
a
tani: Miért emelkedik folyamatosan a bűnözés
társadalmi valóság konfliktusai miatt alakul ki az
a r á n y a e g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a társada
egyénben. Az amerikai társadalomban - és bizo
l o m e g é s z e egyre g a z d a g a b b á v á l i k ? Azáltal, hogy
nyos mértékig a többi iparosodott társadalomban
az i g é n y e k egyre e m e l k e d ő szintje és a m a k a c s u l
szültségre
utal,
ami
az
elfogadott
n o r m á k és
is - az á l t a l á n o s a n elfogadott é r t é k e k a karriert és
f e n n m a r a d ó e g y e n l ő t l e n s é g e k k ö z ö t t f e s z ü l ő kont
a m e g g a z d a g o d á s t , vagyis az a n y a g i é r t e l e m b e n
rasztot h a n g s ú l y o z z a , M e r t o n r á m u t a t , h o g y a re
v e t t sikert h a n g s ú l y o z z á k ,
latív depriváció
amit önfegyelemmel
é s k e m é n y m u n k á v a l l e h e t e l é r n i : az, aki való
deviáns
érzése
fontos
szerepet
játszik
a
viselkedésben.
b a n k e m é n y e n dolgozik, e l j u t h a t a c s ú c s r a , bár h o n n a n is indul. Valójában azonban n e m ez a helyzet, mivel a hátrányos helyzetű állampolgá rok többségének vagy c s a k nagyon kevés esélye v a n a z e l ő b b r e j u t á s r a , v a g y e g y á l t a l á n n i n c s erre lehetősége. Azokat, akik n e m tudnak „sikereket"
/ A r e l a t í v d e p r i v á c i ó k é r d é s k ö r é v e l a 10., „Sze génység,
társadalmi
című fejezetben
kirekesztettség
foglalkoztunk,
a
és
273-274.
jólét" ol
dalon.
elérni, a többiek elítélik, amiért n e m képesek a n y a g i l a g b o l d o g u l n i . Ilyenfajta t á r s a d a l m i kör n y e z e t b e n n a g y a k í s é r t é s , h o g y az e m b e r e k bár m i l y e n á r o n - a k á r t ö r v é n y t e l e n ú t o n is - meg próbáljanak „felemelkedni". Merton szerint tehát a d e v i a n c i a a gazdasági e g y e n l ő t l e n s é g e k n e k és az egyenlő lehetőségek h i á n y á n a k az egyik mel lékterméke.
Szubkulturális magyarázatok A k é s ő b b i k u t a t ó k a d e v i a n c i á t o l y a n szubkultu r á l i s c s o p o r t o k h o z t á r s í t o t t á k , a m e l y e k a kriminá lis v i s e l k e d é s t ö s z t ö n z ő v a g y j u t a l m a z ó n o r m á k a t fogadnak el. M e r t o n h o z h a s o n l ó a n Albert Cohen is az amerikai társadalom belső ellentmondásait
M e r t o n a t á r s a d a l m i l a g elfogadott é r t é k e k és az
tekintette a b ű n ö z é s fő okának. Ám míg Merton
elérésükhöz csak korlátozott mértékig rendelke
a z é r t é k e k é s a z e s z k ö z ö k k ö z ö t t i feszültségre
z é s r e álló e s z k ö z ö k k ö z ö t t i f e s z ü l t s é g k e z e l é s é
adott
n e k öt fajtáját k ü l ö n b ö z t e t i m e g . A konformisták
C o h e n ú g y látta, h o g y e z e k a v á l a s z o k kollektí-
egyéni
deviáns
válaszokat
hangsúlyozta,
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA ven j e l l e m z ő e k b i z o n y o s s z u b k u l t ú r á k r a . Bűnöző
az elgondolását, miszerint „a deviáns szabálysér
fiúk [Delinquent Boys,
tők száma, akiknek a jelenlétét egy közösség még
1955)
című könyvében Co
hen azt fejtette ki, h o g y a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b
»elbírja« vagy m e g t ű r h e t i , a z i d ő f ü g g v é n y é b e n
rétegeihez t a r t o z ó fiúk, a k i k é l e t h e l y z e t ü k e t ki
v a l ó s z í n ű l e g á l l a n d ó m a r a d " . K u t a t á s a i a követ
látástalannak t e k i n t i k , g y a k r a n b a n d á k b a verőd
kező megállapításra vezették:
nek é s d e v i á n s s z u b k u l t ú r á k a t h o z n a k l é t r e . E z e k a szubkultúrák e l u t a s í t j á k a k ö z é p o s z t á l y é r t é k e i t
Valamely közösség devianciakezelési kapacitá
és azok h e l y é b e o l y a n n o r m á k a t á l l í t a n a k , a m e
sa durván f e l b e c s ü l h e t ő például a b ö r t ö n c e l l á k
lyek a k i h í v á s o k a t , a t ö b b s é g g e l v a l ó d a c o l á s t , a
és a k ó r h á z i ágyak, a r e n d ő r ö k és a p s z i c h i á
törvényekkel v a l ó s z e m b e h e l y e z k e d é s t és a n o n
terek, a b í r ó s á g o k és a k l i n i k á k s z á m b a v é t e l é
konformizmus m á s m e g n y i l v á n u l á s a i t é r t é k e l i k
vel. [...] Ú g y t ű n i k , h o g y a z e l l e n ő r z é s t v é g z ő
nagyra.
h a t ó s á g o k i n k á b b a b b a n látják a saját feladatu
Richard A . C l o w a r d é s L l o y d E . O h l i n ( 1 9 6 0 )
kat, h o g y a d e v i a n c i á t b i z o n y o s h a t á r o k k ö z ö t t
egyetértett C o h e n n a l a b b a n , h o g y a d e v i á n s fia
tartsák, m i n t s e m h o g y m e g p r ó b á l j á k azt t e l j e s
talok t ö b b s é g e a m u n k á s o s z t á l y a l s ó b b r é t e g e i b ő l
mértékben kiküszöbölni.
származik. S z e r i n t ü k a z o n b a n a z o k a fiúk v a n n a k a legnagyobb „ k o c k á z a t n a k " k i t é v e , a k i k m i n d
E r i k s o n azt a h i p o t é z i s t á l l í t o t t a fel, h o g y a tár
azonáltal m á r m a g u k é v á t e t t é k a k ö z é p o s z t á l y h o z
sadalmaknak szükségük van bizonyos
társítható é r t é k e k e t , és k é p e s s é g e i k a l a p j á n ösztö
devianciára, és oly m ó d o n m ű k ö d n e k , a m i ezt
nözve érzik m a g u k a t arra, h o g y k ö z é p o s z t á l y b e l i
é r i n t e t l e n ü l hagyja.
jövőre t ö r e k e d j e n e k a m a g u k s z á m á r a . A m i k o r az ilyen fiúk k é p t e l e n e k m e g v a l ó s í t a n i c é l j a i k a t , kü lönösen h a j l a m o s s á v á l h a t n a k a d e v i á n s n a k szá
mértékű
M i t t e h e t egy t á r s a d a l o m akkor, a m i k o r a de v i á n s v i s e l k e d é s m é r t é k e m e g h a l a d j a azt a ha tárt, a m e l y e n b e l ü l m é g k é z b e n t a r t h a t ó l e n n e ?
mító t e v é k e n y s é g e k b e n v a l ó r é s z v é t e l r e . A fiúk
A
bandáival foglalkozó t a n u l m á n y u k b a n C l o w a r d
Deviance
és Ohlin m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y d e v i á n s b a n d á k
1 9 9 3 - b a n írt, s o k a t v i t a t o t t c i k k é b e n D a n i e l Pat
elsősorban a z o k b a n a s z u b k u l t u r á l i s k ö z ö s s é g e k ben alakulnak ki, a h o l a s i k e r t ö r v é n y e s e s z k ö zökkel való e l é r é s é n e k e s é l y e i c s e k é l y e k : i l y e n közösségek l e h e t n e k p é l d á u l a h á t r á n y o s h e l y z e tű etnikai k i s e b b s é g e k is.
deviancia
alacsony
Downj
szinten
címmel
halála
tartása előtt
(Defining tíz
évvel,
r i c k M o y n i h a n a m e r i k a i t u d ó s é s p o l i t i k u s azt állította, h o g y a d e v i a n c i a az a m e r i k a i társada l o m b a n m e g h a l a d t a azt a s z i n t e t , a m e d d i g m é g e l f o g a d h a t ó l e n n e . E n n e k e r e d m é n y e k é n t - írta - „ ú j r a d e f i n i á l t u k a d e v i a n c i a fogalmát, k i e m e l v e b e l ő l e s o k o l y a n v i s e l k e d é s i formát, a m i r e ko rábban bélyeget sütöttünk, és emellett c s e n d b e n
A deviancia meghatározása
tágabbra nyitottuk a »normalitás« tartományát,
Sokan eleve a d o t t n a k t e k i n t i k , h o g y a j ó l struktu
m á l i s n a k t e k i n t e t t v i s e l k e d é s t ö b b é m á r n e szá
hogy a korábbi mértékadó m i n t á k szerint abnor
rált társadalom k é p e s m e g a k a d á l y o z n i a d e v i á n s
mítson annak".
viselkedés f e l b u k k a n á s á t . M á r e m l í t e t t ü k azon
Hogyan jutott az amerikai társadalom idáig?
ban, hogy a z E m i l é D u r k h e i m n y o m á b a n j á r ó
M o y n i h a n az e l ő z m é n y e k egyik példájaként a
funkcionalisták e z t m á s k é p p e n látták. D u r k h e i m
zárt i n t é z m é n y e k e l l e n i m o z g a l m a t e m l í t i , a m e l y
úgy vélte, h o g y a d e v i a n c i á n a k f o n t o s s z e r e p e v a n
még az 1950-es években kezdődött az elmegyó
a jól szervezett t á r s a d a l o m b a n . Á l l á s p o n t j a sze
gyászati s z a k m á n belül. A mentális betegségben
rint a n n a k m e g h a t á r o z á s á v a l , h o g y m i t e k i n t e n d ő
s z e n v e d ő k e t - a h e l y e t t , h o g y zárt i n t é z m é n y e k
deviánsnak, t u d a t o s o d i k b e n n ü n k , h o g y m i n e m
be kényszerítették volna - nyugtatókkal kezelték
deviáns, és e z á l t a l t u d a t o s o d n a k a z o k a n o r m á k
és szabadjára engedték. E n n e k e r e d m é n y e k é n t
is, amelyeket a t á r s a d a l o m t a g j a i k é n t k ö z ö s e n kö
a pszichiátriai ápoltak száma N e w Yorkban az
vetünk. N e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t e h á t töreked
1 9 5 5 . é v i 9 3 e z e r főről 1 9 9 2 - i g 1 1 e z e r főre e s e t t
nünk a d e v i a n c i a teljes k i k ü s z ö b ö l é s é r e . Valószí
vissza.
nűbb, hogy a t á r s a d a l o m n a k i n k á b b e l f o g a d h a t ó határok között k e l l t a r t a n i a a d e v i a n c i á t .
Mi történt m i n d e z e k k e l a pszichiátriai bete gekkel?
Sokan
közülük
olyan
hajléktalanokká
Durkheim m u n k á i n a k megjelenése után het
váltak, a k i k e t g y a k r a n l á t u n k a z u t c á k o n alud
ven évvel K a i E r i k s o n s z o c i o l ó g u s Önfejű puritá
ni N e w Yorkban. „A deviancia alacsony szinten
1 9 6 6 ) c í m m e l közzétette
t a r t á s a " j e g y é b e n a z u t c á k o n a l v ó e m b e r e k töb
a 17. s z á z a d i N e w E n g l a n d t e r ü l e t é n t a p a s z t a l t
b é n e m e l m e b e t e g e k vagy a b n o r m á l i s a k , h a n e m
nok [Wayward Puritans,
Erikson
olyan személyek, akik n e m engedhetik meg ma
arra vállalkozott, h o g y t e s z t e l j e D u r k h e i m n e k azt
g u k n a k , h o g y l a k á s u k l e g y e n . U g y a n a k k o r a bű-
devianciával
foglalkozó
tanulmányát.
19. FEJEZET nözés „normális" elfogadható szintje emelkedett.
Címkézéselmélet
M o y n i h a n rámutat, hogy az 1 9 2 9 - b e n Valentin napon elkövetett mészárlás után, m e l y n e k során
A b ű n ö z é s m a g y a r á z a t á r a f e l á l l í t o t t e g y i k legfon
h é t g e n g s z t e r t g y i l k o l t a k m e g , e g é s z A m e r i k a fel
t o s a b b e l m é l e t a z ú g y n e v e z e t t címkézéselmélet.
h á b o r o d o t t . M a a z e r ő s z a k o s b a n d a h á b o r ú k ke
A címkézéselmélet képviselői a devianciát nem
r e t é b e n e l k ö v e t e t t g y i l k o s s á g o k o l y a n gyakoriak,
b i z o n y o s e g y é n e k v a g y c s o p o r t o k j e l l e m z ő voná
h o g y s z i n t e alig v á l t a n a k k i b á r m i l y e n r e a k c i ó t
sainak eredőjeként, h a n e m a deviánsok és nem
a közvéleményben. Moynihan a bűnözés csekély
deviánsok
sajtóvisszhangjában is „a b ű n ö z é s normalizálá
telmezik. Szerintük magának a devianciának a
s á n a k " egy f o r m á j á t látja. V é g k ö v e t k e z t e t é s e így
megértéséhez először is meg kell vizsgálnunk,
szól: „Lassan h o z z á s z o k u n k sokféle olyan visel
h o g y b i z o n y o s e m b e r e k r e m i é r t r a g a s z t j a rá a tár
kedéshez, ami n e m jó számunkra."
sadalom a „deviáns" címkét.
közötti
interakció
folyamataként
ér
A címkézést leggyakrabban a törvényes rendet képviselő intézmények, valamint azok az embe
Értékelés
r e k h a j t j á k végre, a k i k k é p e s e k m á s o k k a l i s be tartatni az adott társadalomban érvényes erkölcsi
A
funkcionalista
elméletek
helyesen
hangsú
konvenciókat.
A
különféle
devianciatípusokat
l y o z z á k a k o n f o r m i t á s és a d e v i a n c i a k ö z ö t t i kap
m e g h a t á r o z ó c í m k é k t e h á t a t á r s a d a l o m hatal
csolatokat különféle társadalmi kontextusokban.
mi s z e r k e z e t é t f e j e z i k ki. A z o k a t a s z a b á l y o k a t ,
Azokat a személyeket, akik bűnözői magatartást
amelyekhez
tanúsítanak, elsősorban az általánosan elfogadott
azokat a társadalmi kereteket, a m e l y e k között e
társadalmi értékrendnek megfelelő „siker" lehe
szabályokat
tőségének hiánya különbözteti meg azoktól, akik
a g a z d a g o k s z a b j á k m e g a s z e g é n y e k n e k , a fér-
a
devianciát
alkalmazzák,
viszonyítják,
illetve
nagyjában-egészében
n e m válnak b ű n ö z ő v é . Ugyanakkor óvatosan kell k e z e l n ü n k azt a n é z e t e t , h o g y a s z e g é n y e b b k ö z ö s s é g e k tagjai u g y a n o l y a n m é r t é k b e n igyekez n e k „ é r v é n y e s ü l n i " , m i n t a g a z d a g a b b rétegek hez tartozó emberek. S o k a n éppenséggel az őket k ö r ü l v e v ő v a l ó s á g o s h e l y z e t h e z igazítják vágyai
/
kat. M e r t o n é s C o h e n , v a l a m i n t C l o w a r d é s O h lin egyaránt bírálhatók azért a feltételezésükért, h o g y a k ö z é p o s z t á l y b e l i é r t é k e k e t az e g é s z társa d a l o m elfogadja. U g y a n a k k o r t é v e d é s l e n n e azt gondolni, hogy a vágyak és l e h e t ő s é g e k közötti konfliktus csakis a hátrányos helyzetű csopor tokban fordulhat elő. A b ű n ö z ő tevékenységre más csoportokban is van ösztönzés, amit például a „fehérgallérosok" k ö r é b e n előforduló sikkasztá sok, c s a l á s o k é s a d ó c s a l á s o k m u t a t n a k , a m e l y e k kel később foglalkozunk.
Interakcionista elméletek A z o k a s z o c i o l ó g u s o k , a k i k a b ű n ö z é s t és a de v i a n c i á t a z i n t e r a k c i o n i s t a h a g y o m á n y o k szel l e m é b e n vizsgálják,
a devianciát társadalmilag
k o n s t r u á l t j e l e n s é g n e k t e k i n t i k . E l v e t i k azt a fel fogást, h o g y a v i s e l k e d é s b i z o n y o s t í p u s a i örök lött m ó d o n „ d e v i á n s a k " . A z i n t e r a k c i o n i s t á k azt a k é r d é s t t e s z i k fel, h o g y b i z o n y o s fajta v i s e l k e dést eredetileg milyen alapon tekint deviánsnak a társadalom, és miért bizonyos csoportokat, n e m pedig másokat n e v e z n e k deviánsnak. Erre az extravagáns megjelenésű fiatalemberre ragasztjuk rá nagyobb valószínűséggel a „deviáns" címkét...
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
61 9
amire az e m b e r e k ezt a c í m k é t ragasztják". Erő s e n b í r á l t a azt a k r i m i n o l ó g i a i i r á n y z a t o t , a m e l y é l e s h a t á r v o n a l a t h ú z a „ n o r m á l i s " és a „ d e v i á n s " viselkedés között. B e c k e r szerint a „deviánssá" v á l á s b a n n e m a d e v i á n s v i s e l k e d é s j á t s z i k meg határozó szerepet: v a n n a k olyan, magától a visel k e d é s t ő l független k ö r ü l m é n y e k ,
amelyek nagy
b e f o l y á s t g y a k o r o l n a k arra, h o g y v a l a m e l y sze m é l y t d e v i á n s n a k t e k i n t e n e k - e , v a g y s e m . A ru házkodás, a b e s z é d m ó d vagy akár a származási ország is olyan k u l c s t é n y e z ő k lehetnek, a m e l y e k m e g h a t á r o z z á k , h o g y v a l a k i r e r á i l l e s z t i k - e a „de viáns" címkét. A
címkézéselméletet
összefüggésbe
hozták
B e c k e r m a r i h u á n a s z í v ó k k ö r é b e n v é g z e t t kutatá saival is ( B e c k e r 1 9 6 3 ) . Az 1 9 6 0 - a s évek elején a marihuánaszívás csak bizonyos szubkultúrák r a j e l l e m z ő , m a r g i n á l i s j e l e n s é g volt, n e m p e d i g szabadon választott életstílus, mint ma. B e c k e r úgy találta, hogy a m a r i h u á n á r a való rászokás az adott
szubkultúrába való
beilleszkedés
szintjé
től, a m á r t a p a s z t a l t m a r i h u á n a s z í v ó k k a l k i a l a k í tott k a p c s o l a t o k s z o r o s s á g á t ó l é s a m a r i h u á n á v a l n e m é l ő k k e l k a p c s o l a t o s a t t i t ű d ö k k e l áll ö s s z e függésben. A c í m k é z é s n e m c s a k arra v a n k i h a t á s s a l , h o g y m á s o k m i l y e n n e k látnak valakit,
h a n e m befo
lyásolja az egyén önértékelését is. E d w i n L e m e r t ( 1 9 7 2 ) k i d o l g o z o t t egy m o d e l l t a n n a k m a g y a r á ...vagy arra, aki a bungee jumping élvezetének hódol?
zatára, hogy a d e v i a n c i a h o g y a n képes b e é p ü l n i valakinek az identitásába, illetve hogyan válhat
fiak a n ő k n e k , az ö r e g e b b e k a f i a t a l a b b a k n a k és
abban központi fontosságúvá. Azt állította, hogy
a többségi c s o p o r t o k az e t n i k a i k i s e b b s é g e k n e k .
a d e v i a n c i a - e l l e n t é t b e n a s z o k á s o s felfogással -
A gyermekek p é l d á u l g y a k r a n m á s z n a k á t m á s o k
valójában m e g l e h e t ő s e n elterjedt jelenség, és az
kertjébe, é s e l ő f o r d u l , h o g y b e t ö r n e k e g y a b l a k o t
embereket rendszerint n e m ítélik el miatta. Egyes
vagy g y ü m ö l c s ö t l o p n a k .
Egy j ó m ó d ú környé
d e v i á n s c s e l e k e d e t e k , p é l d á u l a k ö z l e k e d é s i sza
ken a szülők, a t a n á r o k és a r e n d ő r ö k m i n d e z t
bálysértések ritkán
úgy fogják fel, h o g y efféle v i s z o n y l a g á r t a l m a t
például az apró m u n k a h e l y i lopásokat gyakran
d e r ü l n e k ki,
míg másokat,
gyermekkorá
„elnézik" az elkövetőknek. L e m e r t az elfogadott
ban. A s z e g é n y e b b k ö r n y é k e k e n u g y a n a k k o r az
s z a b á l y o k e l s ő á t h á g á s a i t elsődleges devianciá
ilyen v é t s é g e k e t i s v a l ó s z í n ű l e g a n n a k b i z o n y í
nak
tékaként fogják fel, h o g y a g y e r m e k b e n m e g v a n a
a d o t t s z e m é l y ö n i d e n t i t á s a s z e m p o n t j á b ó l a leg
hajlam a fiatalkori b ű n ö z é s r e . A t t ó l fogva pedig,
több
hogy egy g y e r m e k m e g k a p j a a „ b ű n ö z ő " c í m k é t ,
folyamat megy végbe, m e l y n e k során a deviáns
ez valóságos s t i g m a k é n t k í s é r i végig az é l e t é t , és
aktus
mind a t a n á r a i , m i n d m a j d a n i m u n k a a d ó i b i z o
a normalizálódás n e m történik meg, és az illető
nyára m e g b í z h a t a t l a n n a k fogják t a r t a n i . A v é t s é g
személyre rákerül a „bűnöző" c í m k e . Azoknak az
mindkét e s e t b e n u g y a n a z , d e k ü l ö n b ö z ő j e l e n
e s e t e k n e k a leírására, amikor az egyén m a g a is
lan c s í n y e k e t m i n d e n k i
elkövet
tést kap. Howard B e c k e r e g y i k e a z o k n a k a p s z i c h o l ó g u soknak, a k i k n e k a n e v é t a l e g s z o r o s a b b a n társít ják a c í m k é z é s e l m é l e t h e z . B e c k e r a n n a k a meg mutatására t ö r e k e d e t t , h o g y a d e v i á n s i d e n t i t á s nem a d e v i á n s h a j l a m o k vagy a d e v i á n s v i s e l k e
nevezi. esetben
Az
elkövetett
kisebb
„marginálisak"
normalizálódik.
Egyes
vétségek
maradnak:
esetekben
az
olyan
azonban
elfogadja a c í m k é t és saját m a g á t d e v i á n s n a k te k i n t i , L e m e r t a másodlagos deviancia k i f e j e z é s t alkalmazta. Az ilyen esetekben a c í m k e közpon ti fontosságúvá válik az adott s z e m é l y identitá s á b a n , és a d e v i á n s v i s e l k e d é s f o l y t a t ó d á s á h o z vagy f e l e r ő s ö d é s é h e z v e z e t h e t .
dés folytán, h a n e m é p p e n a c í m k é z é s k ö v e t k e z
V e g y ü n k p é l d a k é n t e g y fiút - n e v e z z ü k L u k é
tében alakul ki. S z e r i n t e „ d e v i á n s v i s e l k e d é s az,
n a k - aki betör egy kirakatot, a m i k o r s z o m b a t este
19. FEJEZET
Devianciagerjesztés Leslie Wilkins ( 1 9 6 4 ) a deviáns identitás „kezelé s é n e k " és az a d o t t személy mindennapi é l e t é b e való integrálódásának bonyolult folyamatát vizs gálta. Szerinte ennek a folyamatnak az eredmé nye gyakran a devianciagerjesztés. Ez általában a n n a k a szándékolatlan következménye, hogy az egyén valamely megnyilvánulását a környezete vagy a h a t ó s á g o k deviánsnak minősítik, ugyanis m a g a a címkézés ugyanannak a deviáns viselke désnek az ismétlődését vagy fokozódását vált hatja ki. Ha a felcímkézett személy m á s o d l a g o s devianciaként beépíti a címkét a saját identitásá ba, ez valószínűleg újabb válaszokat fog kiváltani azokból, akik a normák betartása fölött őrködnek. Más szóval, m a g a az eredetileg nemkívánatosnak minősült viselkedés válik uralkodóvá, és a devi ánsnak tekintett személy egyre inkább ellenáll a változásnak. A devianciagerjesztés t á g a b b hatásait Stanley Cohen Népi ördögök és morális pánik (Folk Devils and Moral Panics, 1 9 8 0 ) című f o n t o s művében m u t a t t a be. Ebben a klasszikus t a n u l m á n y á b a n Cohen azt vizsgálta, hogy a rendőrség az 1 9 6 0 - a s években hogyan próbált ellenőrzése alatt tartani
a barátaival a városban cselleng. Ezt a cselekede tet a fiatalok e s e t é b e n m e g b o c s á t h a t ó forrófejűség v é l e t l e n k ö v e t k e z m é n y e k é n t i s é r t é k e l h e t j ü k . L u k e m e g ú s z h a t j a a dolgot d o r g á l á s s a l és c s e k é l y bírsággal. H a „ t i s z t e l e t r e m é l t ó " t á r s a d a l m i r é t e g h e z tartozik, v a l ó s z í n ű l e g p o n t o s a n ez fog t ö r t é n n i . A kirakat b e t ö r é s e m e g m a r a d az e l s ő d leges d e v i a n c i a s z i n t j é n , h a a z e l k ö v e t ő t „jórava l ó " f i a t a l e m b e r n e k t e k i n t i k , aki e b b e n a z e s e t b e n é p p e n c s a k k i c s i t kirúgott a h á m b ó l . Ha v i s z o n t a b í r ó s á g s z i g o r ú b b a n b ü n t e t i m e g a fiút, m o n d j u k felfüggesztett b ö r t ö n b ü n t e t é s t ró ki rá, és ráadá s u l r e n d s z e r e s e n j e l e n t k e z n i e k e l l egy s z o c i á l i s munkásnál, akkor ez az incidens az első lépés lehet a másodlagos devianciához vezető úton. A „deviancia megtanulásának" folyamatát rend s z e r i n t é p p e n a z o k a s z e r v e z e t e k - a b ö r t ö n ö k és a s z o c i á l i s i n t é z m é n y e k - segítik e l ő , a m e l y e k n e k elvileg a d e v i á n s v i s e l k e d é s k o r r i g á l á s a len ne a feladatuk.
Értékelés A c í m k é z é s e l m é l e t j e l e n t ő s é g é t az a k i i n d u l ó feltevés adja, h o g y ö n m a g á b a n s e m m i l y e n c s e lekedet n e m minősül eredendően bűncselek m é n y n e k . Azt, h o g y m i s z á m í t b ű n c s e l e k m é n y
bizonyos ifjúsági szubkultúrákat - köztük az úgy nevezett Mods and Rockers b a n d á t - az Egyesült Királyságban. A rendőrség erőfeszítései mind össze annyi eredménnyel jártak, hogy felhívták ezekre a figyelmet, és még n é p s z e r ű b b é tették őket a fiatalok körében. Az a d o t t csoport kívül állóként és bajkeverőként való felcímkézése, ami é p p e n a csoport ellenőrzésére irányult, visszafelé sült el és még n a g y o b b g o n d o k a t o k o z o t t a tör vények érvényesítése terén. A Mods and Rockers ügyeinek széles körű, szenzációhajhász médiavisszhangja morális pá nikhoz vezetett: a szociológusok ezt a kifejezést használják a média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy visel kedéstípus a közvélemény érdeklődésének a kö z é p p o n t j á b a kerül. A morális pánik gyakran ki alakul olyan közérdekű kérdések körül, amelyeket szimptomatikusnak tekintenek a társadalmi rend általános bajaira nézve. Az utóbbi években olyan j e l e n s é g e k váltottak ki morális pánikot a közvéle ményben, mint például a fiatalkorú b ű n ö z é s és a hamis okokkal m e n e d é k j o g o t követelő bevándor lók m e g j e l e n é s e .
n e k , a h a t a l o m b i r t o k o s a i s z a b j á k meg, mégpedig a j o g a l k o t á s , i l l e t v e a r e n d ő r s é g és a bíróságok j o g é r t e l m e z é s e r é v é n . A c í m k é z é s e l m é l e t bírá lói olykor azzal érvelnek, hogy v a n n a k bizonyos c s e l e k e d e t e k , a m e l y e k k ö v e t k e z e t e s e n tiltottak gyakorlatilag m i n d e n k u l t ú r á b a n : i l y e n e k pél d á u l a gyilkosság, a n e m i e r ő s z a k és a rablás. Ez a n é z e t n y i l v á n v a l ó a n t é v e s , h i s z e n p é l d á u l az e m b e r ö l é s t m é g N a g y - B r i t a n n i á b a n s e m mindig t e k i n t i k g y i l k o s s á g n a k . H á b o r ú b a n a z ellenség m e g ö l é s e e g y e n e s e n p o z i t í v c s e l e k e d e t , és a brit t ö r v é n y e k s z e r i n t e g é s z e n a l e g u t ó b b i időkig nem s z á m í t o t t n e m i e r ő s z a k n a k az, ha egy férj a fele ségét k é n y s z e r í t e t t e k ö z ö s ü l é s r e , a m i s z i n t é n azt mutatja, hogy a c í m k é z é s idővel változik. A c í m k é z é s e l m é l e t t e l s z e m b e n m á s alapokon m é g m e g g y ő z ő b b érvek h o z h a t ó k fel. E l ő s z ö r is, a c í m k é z é s a k t í v f o l y a m a t á n a k hangsúlyozása m i a t t k ö n n y e n s z e m e l ő l t é v e s z t h e t j ü k azokat a folyamatokat, a m e l y e k a d e v i á n s n a k tekintett c s e l e k e d e t e k e l k ö v e t é s é h e z v e z e t n e k A címkézés n y i l v á n v a l ó a n n e m t e l j e s e n ö n k é n y e s : a z egyes e m b e r e k s z o c i a l i z á c i ó j a , s z e m l é l e t e é s lehetőségei k ö z ö t t f e n n á l l ó k ü l ö n b s é g e k befolyásolják, hogy m e n n y i b e n f o g a d n a k e l o l y a n magatartásformá kat, a m e l y e k r e k ö n n y e d é n r á k e r ü l h e t a deviancia c í m k é j e . A h á t r á n y o s t á r s a d a l m i h á t t é r b ő l érke z ő g y e r m e k e k p é l d á u l n a g y o b b valószínűséggel
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA Válságkezelés
(Policing
the
Crisis,
követnek el b o l t i lopást, m i n t a g a z d a g a b b gyer
lelősek.
mekek. E b b e n a z e s e t b e n n e m e l s ő s o r b a n m a g a a
c í m ű í r á s u k b a n H a l l é s m u n k a t á r s a i azt állítot
1978)
címkézés viszi rá ő k e t a lopásra, h a n e m i n k á b b az
ták, h o g y a r a b l ó t á m a d á s o k k a l k a p c s o l a t o s m o
a társadalmi háttér, a m e l y b ő l j ö n n e k .
r á l i s p á n i k o t m a g a az á l l a m és a m é d i a s z í t o t t a ,
Másodszor, m é g m a s e m világos, h o g y a c í m
hogy e n n e k segítségével eltereljék a figyelmet a
kézés v a l ó b a n m e g e r ő s í t i - e a d e v i á n s v i s e l k e d é s t .
növekvő munkanélküliségről, a c s ö k k e n ő bérek
Igaz, a b ű n ö z ő m a g a t a r t á s t ö b b n y i r e v a l ó b a n fel
r ő l és m á s m é l y e b b , s t r u k t u r á l i s g o n d o k r ó l a tár
erősödik a b ö r t ö n b ü n t e t é s u t á n , de ez v a j o n m a
sadalomban.
gának a c í m k é z é s n e k t u d h a t ó - e b e ? E z t n a g y o n nehéz m e g í t é l n i ,
h i s z e n s o k egyéb t é n y e z ő i s
Körülbelül
ugyanebben
az
időben
más
kri
m i n o l ó g u s o k a j o g a l k o t á s és j o g a l k a l m a z á s fo
- például a m á s b ű n ö z ő k k e l v a l ó f o l y a m a t o s in
lyamataira összpontosították a figyelmüket,
terakció é s ú j a b b b ű n ö z é s i m ó d s z e r e k m e g i s m e
azt á l l í t o t t á k , h o g y a t ö r v é n y e k o l y a n e s z k ö z ö k ,
rése - s z e r e p e t j á t s z h a t b e n n e .
és
a m e l y e k e t a h a t a l o m b i r t o k o s a i az e l ő j o g o k k a l j á r ó saját p o z í c i ó i k f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n h a s z n á l n a k fel. C á f o l t á k azt az á l l í t á s t , h o g y a tör vények
Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" című
lennének és
mindenkire
l í t á s u k s z e r i n t a m i k o r az u r a l k o d ó o s z t á l y és a
Taylor, W a l t o n és Y o u n g Az New Criminology)
„semlegesek"
e g y f o r m á n v o n a t k o z n á n a k a t á r s a d a l o m b a n . Ál (The
dolgozó osztályok közötti egyenlőtlenségek nö
megjelenése
vekszenek, a törvény a hatalom számára a rend
új kriminológia
könyvének
1973-ban fontos s z a k í t á s t j e l z e t t a d e v i a n c i a ko rábbi e l m é l e t e i v e l . S z e r z ő i a m a r x i z m u s b i z o nyos e l e m e i r e t á m a s z k o d v a azt állították, h o g y a deviancia t u d a t o s v á l a s z t á s e r e d m é n y e , és gyak ran politikai t e r m é s z e t ű . E l v e t e t t é k m i n d a z o k a t az elméleteket, m e l y e k s z e r i n t a d e v i a n c i á t o l y a n tényezők „ h a t á r o z z á k m e g " , m i n t p é l d á u l a b i o l ó giai adottságok, a s z e m é l y i s é g , az a n ó m i a , a tár sadalmi g o n d o k vagy a c í m k é z é s . V é l e m é n y ü k szerint az e g y é n e k aktív v á l a s z t á s e r e d m é n y e k é n t döntenek úgy, h o g y a k a p i t a l i s t a r e n d s z e r egyen lőtlenségeire a d o t t v á l a s z k é n t d e v i á n s m ó d o n vi selkednek, így a „ d e v i á n s n a k " t e k i n t e t t e l l e n k u l turát k é p v i s e l ő c s o p o r t o k - p é l d á u l a Black Power vagy a m e l e g f e l s z a b a d í t á s i m o z g a l o m t á m o g a tói - e g y é r t e l m ű e n p o l i t i k a i i n d í t t a t á s ú a k c i ó k a t hajtottak végre, m e g k é r d ő j e l e z v e a f e n n á l l ó tár sadalmi r e n d e t . A z új kriminológia t e o r e t i k u s a i a bűnözés és a d e v i a n c i a e l e m z é s é t a t á r s a d a l o m struktúrájából és az u r a l k o d ó h a t a l o m megtartá sára irányuló t ö r e k v é s e i b ő l v e z e t t é k l e .
fenntartásának még fontosabb eszközévé válik. A t é n y l e g e s e r ő v i s z o n y o k t ü k r ö z ő d n e k az igaz s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r m ű k ö d é s é b e n is,
ami
egyre i n k á b b e l n y o m ó k é n t l é p fel a m u n k á s o s z tálybeli „törvénysértőkkel" szemben, és például az a d ó t ö r v é n y e k e s e t é b e n a r á n y t a l a n u l k e d v e z a gazdagoknak. A hatalmi egyensúly megbillenése n e m korlátozódik a törvényhozásra. A hatalmon l é v ő k s z i n t é n m e g s z e g i k a t ö r v é n y e k e t - állítot ták a k u t a t ó k -, de r i t k á n k a p j á k rajta ő k e t . Az ilyen b ű n c s e l e k m é n y e k általában véve sokkal je lentősebbek, mint a mindennapi bűnözés, amire a figyelem legnagyobb része irányul. A rendőrség a z o n b a n - félve a „ f e h é r g a l l é r o s " b ű n ö z ő k ü l d ö z é s é n e k k ö v e t k e z m é n y e i t ő l - a t á r s a d a l o m ki s z o l g á l t a t o t t a b b h e l y z e t b e n l e v ő tagjaira, k ö z t ü k a p r o s t i t u á l t a k r a , a k á b í t ó s z e r - é l v e z ő k r e és a p i t i tolvajokra koncentrálják erőfeszítéseiket (Pearce 1976; Chambliss 1978). E z e k a t a n u l m á n y o k és az „új k r i m i n o l ó g i á val" kapcsolatos m á s fontos k ö z l e m é n y e k közre
Más t u d ó s o k s p e c i á l i s i r á n y o k b a n f e j l e s z t e t t é k
j á t s z o t t a k a b ű n ö z é s r ő l és a d e v i a n c i á r ó l folyó
tovább az „új k r i m i n o l ó g i a " á l t a l á n o s s z e m l é l e
viták kiszélesítésében, bevonva azok körébe a
tét. Stuart H a l l és t á r s a i a b i r m i n g h a m i K o r t á r s
t á r s a d a l m i igazságosság, a h a t a l o m és a p o l i t i k a
kultúra-kutatási
k é r d é s e i t is. R á i r á n y í t o t t á k a f i g y e l m e t arra, h o g y
Központban
fontos
vizsgálatot
hajtottak végre egy o l y a n j e l e n s é g r e , n e v e z e t e s e n
a b ű n ö z é s a társadalom v a l a m e n n y i szintjén elő
az utcai r a b l ó t á m a d á s o k r a v o n a t k o z ó a n , a m i az
fordul, és a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k s z e m e l ő t t
1970-es é v e k e l e j é n ó r i á s i k ö z f i g y e l e m b e n része
tartásával, az egyes társadalmi csoportok ü t k ö z ő
sült N a g y - B r i t a n n i á b a n . T ö b b i l y e n r a b l á s i e s e t
érdekeinek k o n t e x t u s á b a n kell é r t e l m e z n i .
széles k ö r ű n y i l v á n o s s á g o t kapott, é s e n n e k ha tására igen s o k a n a g g ó d n i k e z d t e k a z u t c a i bű nözés h i r t e l e n n ö v e k e d é s e m i a t t . A z u t c a i rab lótámadások
elkövetői
közül
túlnyomórészt
a
feketéket m u t a t t á k b e , h o z z á j á r u l v a e z z e l a n n a k a v é l e k e d é s n e k a t e r j e d é s é h e z , h o g y a társada lom „ r o m l á s á é r t " e l s ő s o r b a n a b e v á n d o r l ó k a fe-
Baloldali realizmus Az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n új i r á n y z a t j e l e n t m e g a k r i m i n o l ó g i á b a n . Az „új b a l o l d a l " v a g y „baloldali rea lizmus" n é v e n i s m e r t i r á n y z a t k é p v i s e l ő i u g y a n -
19. FEJEZET a z o k r a a f e n t i e k b e n tárgyalt n e o m a r x i s t a e l v e k r e t á m a s z k o d t a k , a m e l y e k r e a z „új k r i m i n o l ó g i a " hí
\
v e i is, de e l s z i g e t e l t é k m a g u k a t a „ b a l o l d a l i i d e a listáktól",
akikről úgy vélték, hogy romantikus
0 m I
színbe öltöztetik a devianciát, és n e m veszik elég k o m o l y a n a népesség jelentős részében tapasztal
I
ható félelmet a bűnözéstől. A hivatalos bűnügyi s t a t i s z t i k á k b a n t ü k r ö z ő d ő n ö v e k v ő b ű n ö z é s i ará n y o k a t s o k k r i m i n o l ó g u s h o s s z ú i d ő n á t igyeke zett b a g a t e l l i z á l n i . A z t a k a r t á k k i m u t a t n i , h o g y a m é d i a fölöslegesen kelt nyugtalanságot a köz v é l e m é n y b e n ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és azt á l l í t o t t á k , h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k t ö b b s é g e v a l ó j á b a n a t i l t a k o z á s á l c á z o t t f o r m á j a az e g y e n lőtlenség ellen. A baloldali realizmus elhatárol ta m a g á t e t t ő l a s z e m l é l e t t ő l , azt h a n g s ú l y o z v a , h o g y a b ű n ö z é s v a l ó b a n e m e l k e d e t t , és h o g y a k ö z v é l e m é n y jogosan aggódik emiatt. S z ó s z ó l ó i szerint a kriminológusoknak n e m elvont elméle ti v i t á k k a l , h a n e m i n k á b b a b ű n ü l d ö z é s és a tár s a d a l o m p o l i t i k a k o n k r é t p r o b l é m á i v a l k e l l fog lalkozniuk (Lea-Young 1 9 8 4 ; Matthews-Young 1986). A baloldali realisták ráirányították a figyelmet a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataira: állításuk szerint az áldozatok k ö r é b e n végzett felmérések hitele sebb képet adnak a bűnözés tényleges mértéké ről, m i n t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k ( E v a n s 1 9 9 2 ) . A z i l y e n f e l m é r é s e k feltárták, h o g y a b ű n ö z é s valóban súlyos problémát jelent, különösen az elszegényedett belvárosi körzetekben.
A balol
dali realisták rámutattak, hogy a b ű n ö z ő k és az
A baloldali realisták elfogadják, hogy a bűnözés kiváltó okai a társadalom egyenlőtlen hatalmi viszonyaiban kere sendők, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a bűnözés na gyon is reális és káros hatásai gyakran a legszegényebb embereket és közösségeket érintik.
á l d o z a t o k e g y a r á n t a t á r s a d a l o m p e r e m é r e szoru ló rétegek által lakott körzetekben koncentrálód
A b ű n ö z é s új t r e n d j e i n e k l e k ü z d é s e érdekében
nak, és ezeket a hátrányos helyzetű csoportokat
a b a l o l d a l i r e a l i z m u s h í v e i „ r e a l i s z t i k u s " javas
s o k k a l j o b b a n f e n y e g e t i a z a veszély, h o g y b ű n
l a t o k a t t e r j e s z t e t t e k e l ő a r e n d ő r s é g i eljárások
cselekmények áldozataivá válnak, m i n t másokat.
m e g v á l t o z t a t á s á r a . A j o g a l k a l m a z á s s o r á n - ál
Az újbaloldali realizmus képviselői Merton, Clo-
l í t o t t á k - n e m a l a k o s s á g o t e l i d e g e n í t ő „rendőr
w a r d , O h l i n é s m á s o k e l m é l e t e i t f e l h a s z n á l v a azt
ségi m ó d s z e r e k e t " k e l l a l k a l m a z n i , h a n e m meg
fejtegették, h o g y a b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n b ű n ö z ő
k e l l n y e r n i a k ö z ö s s é g e k t á m o g a t á s á t . A baloldali
s z u b k u l t ú r á k a l a k u l n a k ki. E z e k a s z u b k u l t ú r á k
r e a l i s t á k a „ m i n i m á l i s r e n d ő r i e l l e n ő r z é s " (mini
nem
mai policing)
egyszerűen
a
szegénység
következtében
rendszerének
bevezetését
szorgal
j ö n n e k l é t r e , h a n e m azért, m e r t t a g j a i k n e m tud
mazták.
n a k i n t e g r á l ó d n i a t á g a b b k ö z ö s s é g b e . A fiatal-
h e l y b e n m e g v á l a s z t o t t k é p v i s e l ő i t m a g u k az ál
korúakból álló b ű n b a n d á k például a „tisztessé
l a m p o l g á r o k s z á m o l t a t h a t n á k el, a k i k n e k ezáltal
Javaslataik
szerint
a rendőrhatóságok
ges t á r s a d a l o m " p e r e m é n m ű k ö d n e k , é s azt a z
a saját k ö r z e t ü k b e n n a g y o b b b e l e s z ó l á s u k lenne a
ellenségüknek tekintik, a feketék által elkövetett
r e n d ő r s é g l e g f o n t o s a b b t e e n d ő i n e k meghatározá
b ű n c s e l e k m é n y e k szaporodása pedig az u t ó b b i
sába. Ily m ó d o n több idő j u t h a t n a a nyomozásra
é v e k b e n a z z a l m a g y a r á z h a t ó , h o g y a faji i n t e g r á
é s a b ű n e s e t e k t i s z t á z á s á r a , m i k ö z b e n kevesebb
ció politikája kudarcot vallott.
időt
kellene
a rutinjellegű
és
adminisztrációs
m u n k á r a fordítani, s m i n d e z e k eredményeként a / A
viszonylagos
nélkülözéssel
és
társadalmi
kirekesztéssel kapcsolatos elgondolások, ame lyekkel
a
10.
fejezetben
foglalkoztunk,
fontos
szerepet játszanak a baloldali realizmus elmé leti alátámasztásában.
r e n d ő r s é g v i s s z a s z e r e z h e t n é a h e l y i közösségek b i z a l m á t . A b a l o l d a l i r e a l i z m u s á l t a l á b a n véve p r a g m a t i k u s a b b ós i n k á b b a t é n y l e g e s rendőrsé gi m u n k á r a k o n c e n t r á l ó i r á n y z a t k é n t lépett fel, m i n t a m e g e l ő z ő kriminológiai iskolák.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA A b a l o l d a l i r e a l i z m u s b í r á l ó i elfogadják, h o g y
Jobboldali realizmus
nagyobb h a n g s ú l y t k e l l h e l y e z n i a z á l d o z a t o k r a , ám szerintük a b a l o l d a l i r e a l i s t á k c s a k a p o l i t i k a i
Az 1970-es évek végén Nagy-Britanniában Mar
diskurzus, i l l e t v e a m é d i a á l t a l gerjesztett v i t á k
garet T h a t c h e r , a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n p e d i g
szűk keretei k ö z ö t t f o g l a l k o z n a k az e g y e s á l d o z a
R o n a l d R e a g a n h a t a l o m r a k e r ü l é s e m i n d k é t or
tokkal. A k ö z v é l e m é n y b e n t u d a t o s í t o t t „ b ű n ö z é
szágban
si p r o b l e m a t i k a " a z o n b a n c s u p á n a b ű n ö z é s leg
v á l t o t t ki a „ t ö r v é n y e s r e n d " j e g y é b e n , a m i t gyak
inkább l á t h a t ó f o r m á i r a , p é l d á u l a z u t c a i b ű n c s e
r a n a jobboldali realizmus e l ő r e t ö r é s e k é n t í r n a k
lekményekre k o n c e n t r á l , m i k ö z b e n e l h a n y a g o l j a
le. Ez a kriminológiai irányzat m é g ma is befolyá
az egyéb t ö r v é n y s é r t é s e k e t ,
amelyeket például
sos, f ő k é n t ifjabb G e o r g e B u s h h i v a t a l b a l é p é s e
maga az á l l a m vagy a n a g y v á l l a l a t o k k ö v e t n e k el
ó t a az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n . A b ű n ö z é s és a b ű n
(Walton-Young 1 9 9 8 ) .
c s e l e k m é n y e k érzékelhető terjedését az irányzat
igen
élénk bűnüldözési
tevékenységet
h í v e i k a p c s o l a t b a h o z t á k t ö b b e k k ö z ö t t a társada l o m e r k ö l c s i d e g e n e r á l ó d á s á v a l , t o v á b b á a z egyé
Kontrollelméletek
ni f e l e l ő s s é g c s ö k k e n é s é v e l - a m i a j ó l é t i á l l a m
A kontrollelmélet s z e r i n t a b ű n ö z é s a b ű n c s e
lis o k t a t á s b ó l a d ó d i k - , v a l a m i n t a c s a l á d o k é s
s z o l g á l t a t á s a i r a v a l ó h a g y a t k o z á s b ó l és a l i b e r á
lekmények e l k ö v e t é s é r e k é s z t e t ő i m p u l z u s o k é s az ezek m e g a k a d á l y o z á s á r a s z o l g á l ó t á r s a d a l m i vagy i n t é z m é n y i
ellenőrzés
közötti
egyensúly
hiányának e r e d m é n y e . A z e l m é l e t h í v e i kevés sé érdeklődnek az e g y é n e k i n d o k a i és h a j l a m a i iránt,
amelyek
a
bűncselekmények
a k ö z ö s s é g e k ö s s z e o m l á s á v a l és a h a g y o m á n y o s értékek általános eróziójával is (Wilson 1 9 7 5 ) . A k ö z é l e t i v i t á k és a k i t e r j e d t m é d i a v i s s z h a n g kö z é p p o n t j á b a n a t ö r v é n y s é r t é s e k és az e r ő s z a k ter j e d é s e m i a t t a t á r s a d a l m a t f e n y e g e t ő válság áll.
elköveté
A j o b b o l d a l i r e a l i s t á k a d e v i a n c i á t e g y é n i pa
sére késztetik ő k e t . F e l t é t e l e z i k , h o g y az e m b e
tologikus eltévelyedésnek tekintették, beleértve
rek r a c i o n á l i s a n c s e l e k s z e n e k , é s h a m e g v a n r á
a destruktív,
a lehetőségük, s z i n t e m i n d a n n y i a n k ö v e t n e k el
e g é s z sorát, a m e l y e k e t az e g y é n ö n k o n t r o l l és er
deviáns c s e l e k e d e t e k e t . A z t állítják, h o g y a bű
k ö l c s i s é g h i á n y á b a n a k t í v a n v á l a s z t , saját ö n z ő
törvényellenes viselkedési formák
nözés sokféle t í p u s a „a h e l y z e t b ő l a d ó d ó d ö n t é
é r d e k e i a l a p j á n . E l u t a s í t o t t á k a k r i m i n o l ó g i a „el
sek" e r e d m é n y e : v a l a k i m e g l á t egy l e h e t ő s é g e t és
méleti" irányzatait, amelyekkel e fejezetben má
késztetést é r e z a c s e l e k v é s r e .
sutt f o g l a l k o z t u n k , k ü l ö n ö s e n a z o k a t , a m e l y e k a
A kontrollelmélet egyik legismertebb
képvi
b ű n ö z é s t a s z e g é n y s é g h e z t á r s í t o t t á k . Az E g y e
selője, Travis H i r s c h i s z e r i n t a z e m b e r e k alap
sült Királyság és az U S A konzervatív k o r m á n y a i a
vetően ö n z ő l é n y e k , a k i k k i s z á m í t o t t d ö n t é s e k e t
jobboldali realizmus hatására elkezdték fokozni
hoznak arról, h o g y e l k ö v e s s e n e k - e b ű n c s e l e k m é
a törvények betartatására irányuló erőfeszítései
nyeket, m é r l e g e l v e a z o k p o t e n c i á l i s h a s z n á t é s
ket. A r e n d ő r s é g e k e t m e g e r ő s í t e t t é k , k i b ő v í t e t t é k
a végrehajtásukkal j á r ó k o c k á z a t o k a t . A bűnözés
a b ü n t e t ő igazságszolgáltatási rendszer pénzügyi
okai
köny
t á m o g a t á s á t , és egyre i n k á b b a h o s s z a b b b ö r t ö n
vében H i r s c h i azt állította, h o g y a z e m b e r e k e t
büntetéseket tekintették a b ű n m e g e l ő z é s leghaté
négyféle t í p u s ú k ö t e l é k k ö t i a t á r s a d a l o m h o z és
konyabb eszközének.
[Causes
of Delinquency,
1969)
című
a törvénytisztelő m a g a t a r t á s h o z : a h o v a t a r t o z á s , az elkötelezettség, a r é s z v é t e l és a hit. A m i k o r ezek az e l e m e k elég e r ő s e k , a k k o r s e g í t h e t n e k a társadalmi k o n t r o l l és a k o n f o r m i t á s f e n n t a r t á sában azzal, h o g y a z e m b e r e k s z á m á r a n e m i g e n adnak l e h e t ő s é g e t a s z a b á l y o k m e g s z e g é s é r e . Ha azonban e z e k az e g y é n t a t á r s a d a l o m h o z f ű z ő kötelékek gyengék, a k k o r felüti a fejét a b ű n ö z é s és a d e v i a n c i a . H i r s c h i felfogása s z e r i n t a b ű n ö zők gyakran o l y a n e g y é n e k , a k i k n e k az a l a c s o n y színtű ö n k o n t r o l l j a a n e m m e g f e l e l ő o t t h o n i v a g y iskolai s z o c i a l i z á c i ó Hirschi 1 9 9 0 ) .
eredménye
(Gottfredson-
A bűnözési kockázatok „kezelése" terén nép s z e r ű m e g k ö z e l í t é s s é vált a s z i t u á c i ó s b ű n c s e lekmények megelőzése, például a célpontvéde l e m és a felügyeleti rendszerek bevezetése útján (Void e t al. 2 0 0 2 ) . A z efféle m ó d s z e r e k e t g y a k r a n kedvelik a döntéshozók, mivel ezeket viszony lag e g y s z e r ű b e v e z e t n i a m á r l é t e z ő r e n d ő r s é g i eszközök mellett, és fokozzák az állampolgárok biztonságérzetét,
azt a b e n y o m á s t k e l t v e b e n
nük, hogy határozott l é p é s e k t ö r t é n n e k a b ű n ö zés ellen. Az irányzat bírálói szerint azonban az ilyen módszerek - mivel n e m veszik figyelembe a b ű n c s e l e k m é n y e k mögött mélyebben meghú zódó okokat, például a társadalmi egyenlőtlen s é g e k e t , a m u n k a n é l k ü l i s é g e t és a s z e g é n y s é g e t - legfeljebb a b b a n é r h e t n e k el sikereket, hogy a lakosság bizonyos szegmentumait megvédik a
624 —
19. FEJEZET — i
b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , é s a b ű n ö z é s t m á s régiók
A bűnözés féken tartása
b a t e r e l i k át. E
mechanizmus
működését
példázzák
az
A k o n t r o l l e l m é l e t e k e g y e s h í v e i a b ű n ö z é s emel
olyan hatósági intézkedések, amelyek a bűnözés
kedésének
és a f e l t é t e l e z e t t k o c k á z a t o k c s ö k k e n t é s é r e töre
g e i n e k és c é l p o n t j a i n a k s z a p o r o d á s á b a n látják a
kedve
bizonyos
kategóriákba
a
bűncselekmények
lehetősé
embereket
m o d e r n t á r s a d a l o m b a n . A h o g y a n é p e s s é g egyre
kitiltanak a közterületekről. A lakosság k ö r é b e n
j o b b m ó d ú l e s z é s a fogyasztás k ö z p o n t i helyre
f e l l é p ő b i z o n y t a l a n s á g é r z é s r e adott v á l a s z k é n t a
k e r ü l a z e m b e r e k é l e t é b e n , e g y r e t ö b b e n birtokol
közterületeket - például a könyvtárakat, a parko
n a k o l y a n é r t é k e s e b b á r u c i k k e k e t , m i n t például
kat, sőt a f o n t o s a b b ú t k e r e s z t e z ő d é s e k e t is - egy
a televíziók, videóberendezések,
r e i n k á b b „ b i z t o n s á g i b u b o r é k o k k á " a l a k í t j á k át.
a u t ó k és d i v a t o s r u h a d a r a b o k , a m e l y e k a tolva
A k o c k á z a t k e z e l é s i e l j á r á s o k és e s z k ö z ö k , k ö z t ü k
j o k k e d v e n c c é l p o n t j a i . M i v e l e g y r e t ö b b é s több
a rendőrségi
biztonsági
nő vállal m u n k á t az o t t h o n á n kívül, napközben
ő r ö k és f e l ü g y e l e t i r e n d s z e r e k a k ö z ö n s é g m e g v é
e g y r e g y a k r a b b a n m a r a d n a k ü r e s e n a z otthonok.
désére szolgálnak a potenciális fenyegetésekkel
A b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é r e h a j l a m o s „no
s z e m b e n . P é l d á u l a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a n egy
tórius
re i n k á b b e l ő t é r b e k e r ü l n e k a v á l l a l k o z á s o k és a
széles spektrumából választhatnak.
megfigyelés,
a
sorolt
okát
magán
fogyasztók k ö z ö t t i „ s z e r z ő d é s e s a l k u " r é s z e k é n t b e v e z e t e t t b i z t o n s á g i i n t é z k e d é s e k . A fogyasztók magukhoz vonzása és megtartása érdekében az ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k n a k b i z t o s í t a n i u k k e l l vásár lóik biztonságát és komfortérzetét. Az ilyen helyekről aránytalanul nagy számban
A
törvénysértők"
bűnre
csábító
a
számítógépek,
„megfelelő célpontok"
lehetőségek
szaporodására
a d o t t v á l a s z k é n t a b ű n m e g e l ő z é s s z á m o s hivata l o s i r á n y z a t a a z u t ó b b i é v e k b e n é p p e n a z efféle, „ a l k a l o m s z ü l i a tolvajt" t í p u s ú b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetésére
nyíló
lehetőségek
korlátozására
koncentrált. Az ilyen politika középpontjában az célpontvédelem
(target
hardening)
tiltják ki a fiatalokat, m i v e l ő k e t - a z o n az ala
úgynevezett
pon, hogy statisztikailag gyakrabban követnek el
áll, m e l y n e k j e g y é b e n a z á l t a l p r ó b á l j á k megne
szabálysértéseket,
mint a felnőttek - nagyobb
h e z í t e n i a b ű n c s e l e k m é n y e k e l k ö v e t é s é t , hogy
fenyegetésnek tekintik a biztonság szempontjá
a hatóságok különféle intézkedéseket hoznak a
b ó l . A fogyasztók s z á m á r a i l y m ó d o n l é t r e h o z o t t
„bűnre csábító h e l y z e t e k " s z á m á n a k csökkentése
„biztonságos helyszínek" szaporodása következ
é r d e k é b e n . A k o r m á n y z á r m i n d e n új a u t ó b a való
t é b e n a fiatalok a z z a l n é z n e k s z e m b e , h o g y a z ál
b e s z e r e l é s é t e l ő í r ó t ö r v é n y c é l j a p é l d á u l a z autó
t a l u k l á t o g a t h a t ó n y i t o t t k ö z t e r ü l e t e k egyre zsu
t o l v a j o k l e h e t ő s é g e i n e k c s ö k k e n t é s e . E g y e s helye
gorodnak.
k e n p á n c é l o z o t t é r m e g y ű j t ő d o b o z o k k a l látják el
A növekvő b ű n ö z é s r e adott válaszként emel t é k a r e n d ő r i e r ő k s z á m á t is. A m i k o r a b ű n ö z é s s z i n t j e e m e l k e d i k , s z i n t e e l k e r ü l h e t e t l e n az a la kossági k ö v e t e l é s , h o g y „ l e g y e n t ö b b r e n d ő r a z utcán". A kormányok, amelyek a bűnözés elleni f e l l é p é s t e k i n t e t é b e n h a t á r o z o t t s z í n b e n szeret n é n e k f e l t ű n n i , a b ű n ö z é s v i s s z a s z o r í t á s á r a töre kedve szívesen növelik a rendőri erők létszámát és a r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á t o t t források m e n n y i ségét. S z é l e s k ö r b e n elterjedt az a v é l e m é n y , h o g y a törvényes rend fenntartásának sarkköve a rend őrség. De mi a r e n d ő r s é g t é n y l e g e s s z e r e p e a b ű nözés visszaszorításában? N e m bizonyított, hogy nagyobb rendőri létszám szükségképpen alacso n y a b b b ű n ö z é s i rátát e r e d m é n y e z . A z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a b ű n ö z é s i r á t á k r a és a r e n d ő r s é g i erők létszámára vonatkozó hivatalos statisztikák k é t s é g e k e t é b r e s z t e n e k a k é t adat k ö z ö t t i k a p c s o l a t o t i l l e t ő e n . E z t ö b b i z g a l m a s k é r d é s t vet fel. Ha a megnövelt rendőri erők n e m akadályozzák meg a törvénysértéseket, akkor a közönség miért követeli a rendőrség látható jelenlétét? Milyen s z e r e p e t j á t s z i k t á r s a d a l m u n k b a n a r e n d ő r i el lenőrzés?
a n y i l v á n o s t e l e f o n o k a t , h o g y megakadályozzák az e s e t l e g e s v a n d a l i z m u s t . A v á r o s k ö z p o n t o k b a n é s m á s k ö z t e r ü l e t e k e n ü z e m b e h e l y e z e t t megfi g y e l ő k a m e r á k s z i n t é n a b ű n c s e l e k m é n y e k meg e l ő z é s é r e s z o l g á l n a k . A k o n t r o l l e l m é l e t szerint n e m a b ű n ö z ő k m e g v á l t o z t a t á s á r a k e l l törekedni: a l e g j o b b p o l i t i k a s z i g o r ú g y a k o r l a t i intézkedések bevezetése a b ű n ö z ő k tényleges bűncselekmény elkövetési lehetőségeinek korlátozására. Az u t ó b b i é v e k b e n a p o l i t i k u s o k k ö r é b e n nép s z e r ű v é v á l t c é l p o n t v é d e l e m m ó d s z e r e i t a zéró tolerancia politikáját k ö v e t ő r e n d ő r i intézkedé sekkel kombinálva alkalmazzák,
a m i bizonyos
k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t s i k e r e s n e k t ű n i k a bűnözés v i s s z a s z o r í t á s á b a n . A z é r ó t o l e r a n c i a politikája e l s ő s o r b a n a p i t i b ű n ö z ő k m ű k ö d é s e és a külön féle g a r á z d a c s e l e k m é n y e k , a v a n d a l i z m u s , a csa vargás, az e m b e r e k p é n z é r t v a l ó z a k l a t á s a és a n y i l v á n o s h e l y e n v a l ó l e r é s z e g e d é s e l l e n lép fel. S o k a n ú g y vélik, h o g y a d e v i a n c i a alacsonyabb s z i n t ű m e g n y i l v á n u l á s a i n a k ü l d ö z é s e a rendőr ség r é s z é r ő l p o z i t í v h a t á s t fejt ki a b ű n ö z é s ko m o l y a b b f o r m á i n a k c s ö k k e n t é s e t e r é n is (erre az a l á b b i a k b a n r é s z l e t e s e b b e n is ki fogunk térni a
BUNOZES ES DEVIANCIA
625
„betört a b l a k o k " e l m é l e t é n e k t á r g y a l á s a k o r ) . Á m
t e v ő d ö t t az ú j a b b m o d e l l e k r ő l a r é g e b b i e k r e . A
ezeknek az i r á n y z a t o k n a k is a k a d n a k b í r á l ó i . A
c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a a z z a l a k o c
c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á j a
k á z a t t a l jár, h o g y a b ű n ö z é s c é l p o n t j a i a j o b b a n
nem a b ű n ö z é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k a t ve
v é d e t t t e r ü l e t e k r ő l á t h e l y e z ő d n e k a kiszolgálta-
szi célba, h a n e m c s u p á n a t á r s a d a l o m b i z o n y o s
tottabbakra. A n n a k következtében, hogy a jobb
rétegeit v é d i a b ű n ö z ő k t ő l . A p r i v á t b i z t o n s á g i
m ó d ú r é g i ó k b a n f o k o z ó d i k a v é d e k e z é s , a szegé
szolgálatok, a z a u t ó k b a s z e r e l t r i a s z t ó k , a z o t t h o
n y e b b vagy a t á r s a d a l m i ö s s z e t a r t á s t n é l k ü l ö z ő
ni biztonsági b e r e n d e z é s e k , a h á z ő r z ő k u t y á k és
körzetekben könnyen megnövekedhet a bűnözés.
a zárt falakkal ö v e z e t t l a k ó p a r k o k n ö v e k v ő n é p szerűsége e g y e s e k e t a r r a a v é l e k e d é s r e v e z e t e t t , hogy „ p á n c é l o z o t t t á r s a d a l o m b a n " é l ü n k , a h o l a népesség b i z o n y o s c s o p o r t j a i k é n y t e l e n e k m e g v é deni m a g u k a t m á s o k t ó l . E z a t e n d e n c i a n e m c s a k Nagy-Britanniában é s
az Egyesült Á l l a m o k b a n
érzékelhető, h a n e m - a l e g g a z d a g a b b és a leghát rányosabb h e l y z e t b e n é l ő c s o p o r t o k k ö z ö t t i o l l ó növekedésével p á r h u z a m o s a n - m a r k á n s a n meg nyilvánul o l y a n o r s z á g o k b a n is, m i n t a k o r á b b i Szovjetunió, a Dél-afrikai K ö z t á r s a s á g vagy B r a zília, ahol a k i v á l t s á g o s o k k ö r é b e n m e g j e l e n t és terjedőben v a n egyfajta „ e r ő d m e n t a l i t á s " .
A „betört ablakok" elmélete A c é l p o n t v é d e l e m és a z é r ó t o l e r a n c i a p o l i t i k á j a a betört ablakok elmélete n é v e n i s m e r t t é v á l t elméleten alapul, a m e l y Philip Zimbardo ameri kai s z o c i á l p s z i c h o l ó g u s n a k az 1 9 6 0 - a s é v e k b e n végzett
vizsgálataira
támaszkodik
(Wilson-Kel-
ling 1 9 8 2 ) . Z i m b a r d o k é t t e l j e s e n e l t é r ő t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t b e n , a k a l i f o r n i a i P a l o A l t o gazdag k ö z ö s s é g é b e n és N e w York egyik szegény lakó körzetében, B r o n x b a n magára hagyott az utcán
Az ilyen p o l i t i k á n a k v a n m é g e g y m á s i k szán-
n é h á n y r e n d s z á m nélküli autót, „nyitva felejtve"
dékolatlan k ö v e t k e z m é n y e is: a h o g y a b ű n c s e
a motorháztetőt. A h o g y a járókelők - függetlenül
lekmények c é l p o n t j a i f o k o z o t t a n v é d e t t é v á l n a k ,
faji
a bűnözési m i n t á k e g y s z e r ű e n á t t e v ő d h e t n e k az
hogy az autókat elhagyták és senki s e m törődik
egyik területről a m á s i k r a . P é l d á u l az e m l í t e t t új
v e l ü k , a z o k m i n d k é t h e l y e n v a n d á l p u s z t í t á s ál
törvény, a m e l y a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n ü z e m b e
d o z a t a i v á v á l t a k ( Z i m b a r d o 1 9 6 9 ) . A b e t ö r t ab
helyezett új a u t ó k e s e t é b e n előírja a k o r m á n y
lakok elméletének kidolgozói ebből a kísérletből
zár meglétét, a r é g e b b i a u t ó k r a n e m v o n a t k o z i k .
k i i n d u l v a arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y
Ennek e r e d m é n y e k é n t az a u t ó l o p á s o k z ö m e át
egy k ö z ö s s é g b e n a t á r s a d a l m i r e n d m e g b o m l á s á -
vagy
osztály-hovatartozásuktól
-
rájöttek,
A betört ablakok elmélete szerint a társadalmi bajok látható fizikai jelei elősegíthetik a komolyabb bűnözés terjedését.
19. FEJEZET
A mikro- és makroszociológia összekapcsolódása: „Szentek és Vagányol< A szélesebb társadalmi osztálystruktúra és a de viáns viselkedés m e g j e l e n é s é h e z vezető folya m a t o k közötti kapcsolatokat William Chambliss a „Szentek és Vagányok" (The Saints and the Roughnecks, 1 9 7 3 ) című híres esettanulmányá ban e l e m e z t e . Chambliss a deviáns tanulók két csoportját vizsgálta egy amerikai iskolában, a m e lyek közül az egyiknek a tagjai (a „ S z e n t e k " ) a fel ső középosztályhoz t a r t o z ó szülők, a másikéi pe dig (a „Vagányok") szegény családok gyermekei voltak. A Szentek rendszeresen elkövettek olyan kisebb vétségeket, mint az ivászat, garázdaság, iskolakerülés és a p r ó b b lopások, de soha egyikü ket sem t a r t ó z t a t t á k le. A Vagányok is hasonló cselekményeket követtek el, ám ők mindig konf liktusba kerültek a rendőrséggel. Chambliss kide rítette, hogy egyik csoport sem volt vétkesebb a másiknál, s ezért megvizsgált más tényezőket is, amelyek megmagyarázhatják a rendőrség eltérő reakcióit velük szemben, beleértve a két csoport hátterét alkotó t á g a b b közösségeket. Megállapította például, hogy a felsőbb osz tályhoz t a r t o z ó banda tagjainak volt autójuk, és így könnyedén képesek voltak eltűnni a rendőr ség s z e m e elől. Az a l a c s o n y a b b osztályból j ö v ő fiúk ugyanakkor - anyagi helyzetükből a d ó d ó a n - olyan zsúfolt lakóhelyi körzetben éltek, ahol a közösségben mindenki gyakran láthatta őket. Chambliss arra a következtetésre j u t o t t , hogy az
n a k b á r m i l y e n j e l e , a k á r c s a k egy törött a b l a k is, ö s z t ö n z ő l e g h a t a k o m o l y a b b b ű n ö z é s felvirágzá sára. A b e t ö r v e h a g y o t t a b l a k a n n a k a j e l e , h o g y senki s e m törődik vele, tehát e b b e n a helyzet b e n m é g t ö b b a b l a k b e t ö r é s e - vagyis k o m o l y a b b b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetése - racionális válasz a bűnözők részéről a társadalmi rend megbom lására. V é g e r e d m é n y b e n t e h á t a k i s e b b m é r t é k ű deviáns c s e l e k m é n y e k b ű n ö z é s i spirál kialakulá s á h o z é s t á r s a d a l m i b o m l á s h o z v e z e t h e t n e k (Fel sőn 1994). Az 1980-as évek óta a betört ablakok elmélete szolgált az új r e n d ő r s é g i stratégiák a l a p j á u l , a m e l y e k a g r e s s z í v e n l é p t e k fel a z o l y a n k i s e b b vétsé gek e l k ö v e t ő i v e l s z e m b e n , m i n t p é l d á u l a k ö z e l e d é s i s z a b á l y s é r t é s e k vagy a k ö z t e r ü l e t e k e n v a l ó a l k o h o l - é s drogfogyasztás. A z a m e r i k a i nagyvá r o s o k b a n s z é l e s k ö r b e n a l k a l m a z t á k a z é r ó tole rancia jegyében végrehajtott rendőrségi akciókat, m i v e l e z a N e w Y o r k b a n 1 9 9 4 é s 2 0 0 1 között, R u d o l p h G i u l i a n i p o l g á r m e s t e r h i v a t a l i idejé b e n ú t t ö r ő m ó d o n b e v e z e t e t t s t r a t é g i a i g e n sike resnek bizonyult a bűnözés visszaszorításában.
ilyen különbségek a társadalom osztálystruktú ráját jelzik, ami bizonyos g a z d a g a b b csoportok tagjainak előnyöket biztosít a b b ó l a szempont ból, hogy deviánsnak címkézik-e őket. A Szentek szülei például a fiaik által elkövetett vétségeket ártatlan csínyeknek tekintették, míg a Vagányok szülei belenyugodtak, hogy a fiúk viselkedését a rendőrség a „bűnözői m a g a t a r t á s " körébe sorol j a . Úgy tűnt, hogy a közösség e g é s z e is elfogadta ezeket a címkéket. Maguk a fiúk azután úgy folytatták életüket, hogy az megfeleljen az a d o t t címkéknek: a Szentek konvencionális középosztálybeli életet éltek, míg a Vagányoknak folytonosan problémáik voltak a törvénnyel. Mint e b b e n a fejezetben korábban is láttuk (a 6 1 9 . oldalon), az így kialakult helyzet öszszefüggésben áll azzal, amit Lemert másodlagos devianciának nevezett (vagyis hogy az emberek nem képesek „normálisként" folytatni az életüket, miután egyszer már „deviánsnak" címkézték őket). Chambliss tanulmányára gyakran hivatkoznak a szociológusok, hogy kimutassák a makroszociológiai tényezők (például a társadalmi osztály) és a mikroszociológiai j e l e n s é g e k (például az emberek „deviáns" címkével való ellátása) közötti össze függéseket. Ez a t a n u l m á n y jó példa arra, hogy a deviancia társadalmi m e g h a t á r o z o t t s á g á b a n milyen nehéz elkülöníteni egymástól a mikro- és makroszintű tényezőket.
M i u t á n a v á r o s i m e t r ó v o n a l a i n a g r e s s z í v kam p á n y t folytattak a r e n d h e l y r e á l l í t á s á r a , a New York-i r e n d ő r s é g k i t e r j e s z t e t t e a z é r ó tolerancia p o l i t i k á j á t az u t c á k r a is, m e g s z i g o r í t v a a koldu s o k é s h a j l é k t a l a n o k , a z u t c a i á r u s o k , valamint a s z e x k l u b o k s z o l g á l t a t á s a i t r e k l á m o z ó és egyéb p o r n o g r á f k i a d v á n y o k t e r j e s z t ő i e l l e n érvénybe l é p t e t e t t k o r l á t o z á s o k a t . N e m c s u p á n a szoká s o s b ű n c s e l e k m é n y e k ( p é l d á u l u t c a i rablások é s a l o p á s o k ) a r á n y a c s ö k k e n t r a d i k á l i s a n , hanem az e m b e r ö l é s e k a r á n y a is a l e g a l a c s o n y a b b szint r e s ü l l y e d t , m a j d n e m egy é v s z á z a d o s időszakra visszatekintve. A b e t ö r t a b l a k o k e l m é l e t é n e k egyik fontos hi bája, h o g y a r e n d ő r s é g ú g y é r t e l m e z h e t i a „rend b o n t á s " fogalmát, a h o g y akarja. A rendbontás p o n t o s m e g h a t á r o z á s a n é l k ü l a r e n d ő r s é g fel van h a t a l m a z v a , h o g y s z i n t e b á r m i t a r e n d megzava r á s á n a k j e l e k é n t fogjon fel, és b á r k i b e n fenyege tést l á s s o n a r e n d r e n é z v e . T é n y , h o g y a bűnel k ö v e t é s i r á t á k az 1 9 9 0 - e s é v e k b e n mindvégig fo l y a m a t o s a n c s ö k k e n t e k , a z o n b a n a hatóságokhoz b e é r k e z e t t p a n a s z o k t a n ú s á g a s z e r i n t eközben
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
megszaporodtak a r e n d ő r i v i s s z a é l é s e k és z a k l a
tevékenységek miért minősülnek törvényellenes
tások, k ü l ö n ö s e n a fiatal f e k e t e férfiak e l l e n , a k i k
nek, hangsúlyt helyezve az ilyen meghatározások
a legjobban b e l e i l l e t t e k a p o t e n c i á l i s b ű n ö z ő k r ő l
alapjául szolgáló hatalmi viszonyokra és azokra
kialakított „ p r o f i l b a " .
a k ö r ü l m é n y e k r e , a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s egyé nek összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. A
bűnözés
okainak
elfogadott
értelmezése
Elméleti következtetések
közvetlenül befolyásolja a leküzdésére alkalma zott p o l i t i k á t . P é l d á u l ha a b ű n ö z é s t a h á t r á n y o s
Milyen k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t u n k le a s o r r a v e t t
helyzet, a nélkülözés vagy a társadalmi zavarok
bűnözési e l m é l e t e k b ő l ? M i n d e n e k e l ő t t i d é z z ü n k
t e r m é k é n e k tekintik, akkor a szükségesnek ítélt
fel egy fontos m e g á l l a p í t á s t , a m i r e m á r k o r á b b a n
politikai intézkedések a szegénység csökkenté
is utaltunk: j ó l l e h e t a b ű n ö z é s a d e v i á n s visel
s é r e és a s z o c i á l i s s z o l g á l t a t á s o k m e g e r ő s í t é s é r e
kedésnek c s u p á n e g y i k a l k a t e g ó r i á j a , o l y a n vál
irányulhatnak. Ha a z o n b a n a bűnelkövetést az
tozatos c s e l e k v é s i f o r m á k a t foglal m a g á b a n - a
egyének önkéntes,
csokilopástól a t ö m e g g y i l k o s s á g i g - , h o g y a l i g h a
d ö n t é s é n e k e r e d m é n y e k é n t fogják fel, a k k o r a z
szabad választáson
alapuló
alkothatunk o l y a n átfogó e l m é l e t e t , a m e l y m a
e l l e n e b e v e z e t e t t i n t é z k e d é s e k m á s f o r m á t fog
gyarázatot a d n a a b ű n ö z ő v i s e l k e d é s v a l a m e n n y i
nak ölteni. A következő oldalakon megvizsgál
formájára.
juk, hogy a m o d e r n társadalmakra m i l y e n mér
A b ű n ö z é s s z o c i o l ó g i a i e l m é l e t e i n e k k é t általá nos e r e d m é n y t k ö s z ö n h e t ü n k . E l ő s z ö r is, e z e k a z
tékű és milyen típusú bűnözés jellemző, különös f i g y e l m e t fordítva a b r i t h e l y z e t r e .
elméletek h e l y e s e n m u t a t n a k rá, h o g y a b ű n ö z ő és a t ö r v é n y t i s z t e l ő m a g a t a r t á s k ö z ö t t n e m h ú z ható éles h a t á r v o n a l , u g y a n i s a z o k a k ö r ü l m é nyek, a m e l y e k k ö z ö t t b i z o n y o s v i s e l k e d é s t í p u sok törvénybe ü t k ö z ő n e k m i n ő s ü l n e k , r e n d k í v ü l
A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN
változatosak l e h e t n e k . Az, h o g y m i b ü n t e t e n d ő ,
Az Egyesült Királyságban a r e n d ő r s é g n e k beje
majdnem b i z o n y o s a n k a p c s o l a t b a n á l l a h a t a l o m
lentett b ű n c s e l e k m é n y e k statisztikai kimutatásai
és az e g y e n l ő t l e n s é g k é r d é s e i v e l a t á r s a d a l o m
s z e r i n t m é r t b ű n ö z é s i r á t a a 2 0 . s z á z a d folya
ban. Másodszor, m i n d e n k i e g y e t é r t a b b a n , h o g y
m á n óriási m é r t é k b e n megnövekedett. Az 1 9 2 0 -
a bűnöző magatartás
közreját
a s é v e k e l ő t t A n g l i á b a n é s W a l e s b e n é v e n t e alig
szanak a k ö r n y e z e t i h a t á s o k is. Azt, h o g y v a l a k i
s z á z e z e r t ö r v é n y s é r t é s t j e g y e z t e k fel. E z a s z á m
kialakulásában
elkövet-e b ű n c s e l e k m é n y e k e t , v a g y i s b ű n ö z ő v é
1 9 5 0 - r e e l é r t e a z ö t s z á z e z r e t , é s 5,6 m i l l i ó e s e t
válik-e, a l a p v e t ő e n b e f o l y á s o l j a az a t á r s a d a l m i
feljegyzésével 1 9 9 2 - b e n érte el a csúcsot. 1 9 7 7 és
környezet, a m e l y b e n a z i l l e t ő s z o c i a l i z á l ó d i k . Hiányosságai e l l e n é r e t a l á n a c í m k é z é s e l m é l e
1 9 9 2 k ö z ö t t a feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k szá ma több mint a kétszeresére emelkedett.
tet alkalmazzák a l e g s z é l e s e b b k ö r b e n a b ű n ö z é s
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság egész
és a deviáns v i s e l k e d é s m a g y a r á z a t á r a . Ez az el
területén elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k száma az
mélet arra i r á n y í t j a rá a f i g y e l m e t , h o g y b i z o n y o s
1990-es évek közepe óta stabilizálódott. Az olyan r e n d s z e r e s e n készített vizsgálatok, m i n t például a z é v e n t e v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s (Bri tish
Crime Survey,
BCS),
amivel a 6 2 9 - 6 3 0 .
ol
dalon foglalkozunk, általánosságban a b ű n ö z é s jelentős visszaesését mutatják (lásd
19.1.
ábra).
Az újabb adatok szerint a b ű n c s e l e k m é n y áldo zatává válás kockázata több m i n t h ú s z év óta n a p j a i n k b a n a l e g a l a c s o n y a b b (Clegg e t al. 2 0 0 5 ) . A b ű n ö z é s e m e l k e d é s é n e k m e g á l l á s a s o k szakér tőt m e g l e p e t é s k é n t ért. E n n e k o k a i e g y e l ő r e m é g tisztázatlanok, és nyitott kérdés, hogy a m o s t a n i t r e n d v a j o n f e n n t a r t h a t ó lesz-e a j ö v ő b e n i s . Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáiban kimu t a t o t t v i s s z a e s é s d a c á r a a l a k o s s á g k ö r é b e n meg m a r a d t a z a z é r z é s , h o g y a b ű n ö z é s egyre t e r j e d é s s ú l y o s b o d i k ( N i c h o l a s e t al. 2 0 0 5 ) . A b ű n ö z é s „Úgy találjuk, hogy a társadalom tagjaiként mindannyian hibáztathatok vagyunk, de csupán a vádlott bűnös".
fő t í p u s a i v a l k a p c s o l a t o s a g g o d a l o m u g y a n a leg újabb b e s z á m o l ó k szerint c s ö k k e n ő b e n van, de
19. FEJEZET 79.7. ábra Az ismertté vált bűncselekmények A n g l i á b a n és W a l e s b e n , 1 9 8 1 - 2 0 0 4 1998/99 óta 2002-ben a brit belügyminisztérium új bűnügyi nyilvántartási szabványt új számítási szabályokat alkalmaz vezettek be -> 25 000 20 000
—
Felmérési (BCS) eredmények"
o
= «> 15 000 f
•
o I £. 10 000 £ •0)
^
^
Rendőrségi nyilvántartás"
ói
5 000
i 5 a
6
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
A lakossággal készített interjúkban említett esetek száma, a BCS statisztikai kimutatásai szerint. A rendőrségen nyilvántartásba vett összes ismertté vált bűncselekmény száma.
a z a n t i s z o c i á l i s v i s e l k e d é s s e l k a p c s o l a t o s aggó
v e s z n e k , v a g y i s i s m e r t t é v á l n a k . M i v e l i l y e n sta
d á s s t a b i l m a r a d (Clegg et al. 2 0 0 5 ) . M í g a b ű
t i s z t i k á k a t r e n d s z e r e s e n n y i l v á n o s s á g r a hoznak,
nözést valamikor még marginális vagy kivételes
l á t s z ó l a g m i n d e n n e h é z s é g n é l k ü l meghatároz
j e l e n s é g n e k lehetett tekinteni, az u t ó b b i évtize
h a t j u k a b ű n ö z é s m é r t é k é t . E z a z o n b a n alapve
d e k b e n k i e m e l k e d ő e n f o n t o s s z e r e p r e tett szert
tően hibás feltételezés. A társadalomstatisztikai
s o k e m b e r é l e t é b e n . A f e l m é r é s e k azt m u t a t j á k ,
a d a t s o r o k k ö z ü l a l i g h a n e m a b ű n ü g y i statiszti
hogy az e m b e r e k j o b b a n félnek
k á k a l e g p o n t a t l a n a b b a k . A k r i m i n o l ó g u s o k min
mint régebben,
a bűnözéstől,
és növekvő aggodalom tölti el
őket, h a s ö t é t e d é s u t á n k e l l k i m e n n i ü k a z u t c á r a . S o k a n f é l n e k attól, h o g y o t t h o n a i k b a b e t ö r n e k é s
dig h a n g s ú l y o z z á k , h o g y a b ű n ü g y i statisztikákat n e m szabad egy az egyben elfogadni. A z i s m e r t t é v á l t b ű n c s e l e k m é n y e k r e alapozott
maguk is erőszak áldozataivá válnak. Az embere
statisztikai kimutatások legalapvetőbb
ket egyre j o b b a n aggasztják t o v á b b á a r e n d b o n t á s
sága a b b ó l fakad, h o g y a b ű n c s e l e k m é n y e k több
hiányos
o l y a n a l a c s o n y a b b s z i n t ű fajtái is, m i n t p é l d á u l a
s é g e s o h a s e m j u t a r e n d ő r s é g t u d o m á s á r a . Az em
graffiti, a g a r á z d a r é s z e g s é g és az u t c á k o n l e b z s e
b e r e k s o k f é l e o k b ó l d ö n t h e t n e k úgy, h o g y vala
lő tinédzser bandák vandalizmusa.
m e l y b ű n c s e l e k m é n y t n e m j e l e n t e n e k b e (lásd a
Valójában m i l y e n mértékű a bűnözés, és meny
19.1.
táblázatot}. M é g a s é r ü l é s s e l j á r ó eseteknek
nyire van kitéve e n n e k a lakosság? M i l y e n intéz
is c s a k k e v e s e b b m i n t a felét j e l e n t i k b e . Az ál
k e d é s e k v a n n a k f o l y a m a t b a n a b ű n ö z é s vissza
d o z a t o k azt á l l í t j á k p é l d á u l , h o g y s é r ü l é s ü k vala
s z o r í t á s á r a ? E k é r d é s e k k ö r ü l i g e n s o k v i t a folyt
m i l y e n m a g á n t e r m é s z e t ű k o n f l i k t u s eredménye,
az utóbbi évtizedekben,
v a g y h o g y ők m a g u k o k o z t á k . A b ű n e l k ö v e t é s is
mivel
a közvélemény médiavissz
m e r e t l e n m a r a d h a t m á s o k o k b ó l is. A z erőszakos
h a n g j a i s fokozódik, m i k ö z b e n a z e g y m á s t v á l t ó
b ű n c s e l e k m é n y e k b i z o n y o s f o r m á i p é l d á u l köny-
kormányzatok
„kemé
n y e b b e n m a r a d n a k l a t e n s e k , m i n t m á s o k . A fizi
n y e b b e n l é p n e k fel a b ű n ö z ő k e l l e n " . A b ű n ö z é s
k a i és s z e x u á l i s e r ő s z a k g y a k r a n zárt ajtók mö
felháborodásával
együtt
rendre
a
bűnözés
megígérik,
hogy
v a l ó d i t e r m é s z e t é n e k és e l t e r j e d é s é n e k a felde
gött, az o t t h o n o k b a n , a g o n d o z á s i i n t é z m é n y e k
rítése a z o n b a n - az ezzel kapcsolatos politikáról
b e n v a g y a b ö r t ö n ö k b e n f o r d u l e l ő . A z áldozatok
n e m i s b e s z é l v e - t á v o l r ó l s e m e g y s z e r ű feladat.
f é l n e k attól, h o g y a r e n d ő r s é g n e m h i s z nekik, v a g y a t t ó l t a r t a n a k , h o g y h a p a n a s z t emelnek, b á n t a l m a z á s u k m é g f o k o z ó d n i fog. M i n t azt az a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk, a c s a l á d i e r ő s z a k áldo
A bűnözés és a bűnözési statisztikák
z a t a i k ü l ö n ö s e n v o n a k o d n a k a t t ó l , h o g y bejelen
A b ű n ö z é s k i t e r j e d é s é n e k és a b ű n c s e l e k m é n y e k leggyakoribb
formáinak
meghatározásához
elő
s z ö r is m e g v i z s g á l h a t j u k a h i v a t a l o s b ű n ü g y i sta t i s z t i k á k a t a z o k n a k a b ű n c s e l e k m é n y e k n e k a szá máról, amelyeket a rendőrségen nyilvántartásba
t é s t t e g y e n e k a r e n d ő r s é g e n . E g y e s e k feltételezik, h o g y az effajta b ű n c s e l e k m é n y e k t ú l s á g o s a n tri v i á l i s a k a h h o z , h o g y a r e n d ő r s é g h e z forduljanak m i a t t u k , v a g y ú g y g o n d o l j á k , h o g y a rendőrség a m ú g y s e m t e h e t n e s e m m i t é r t ü k . A z autólopá-
3
sok legnagyobb r é s z é t u g y a n a k k o r b e j e l e n t i k , m i
BUNOZES ES DEVIANCIA
629
hogy közvetlenül az embereket kérdezi meg az
vel a t u l a j d o n o s n a k e z t m e g k e l l t e n n i e a h h o z ,
adott évben általuk tapasztalt b ű n c s e l e k m é n y e k
hogy a b i z t o s í t ó n á l k á r t é r í t é s i k ö v e t e l é s s e l l é p
ről. A B C S ezzel a m ó d s z e r r e l készített statiszti
hessen fel.
k á i a z o k a t a b ű n c s e l e k m é n y e k e t is t a r t a l m a z z á k ,
Másodszor, a r e n d ő r s é g e n b e j e l e n t e t t b ű n c s e
amelyek a rendőrség számára n e m váltak ismert
lekmények k ö z ü l s o k n e m s z e r e p e l a s t a t i s z t i k á k
té,
ban. Úgy b e c s ü l t é k , h o g y az ö s s z e s b ű n c s e l e k
e z e k a k i m u t a t á s o k is f o n t o s f o r r á s n a k t e k i n t h e
tehát
a rendőrségi
nyilvántartások
ménynek k ö r ü l b e l ü l 4 3 s z á z a l é k a j u t a r e n d ő r s é g
tők. A f e l m é r é s e s z k ö z é ü l s z o l g á l ó i n t e r j ú k s o r á n
tudomására, é s m i n d ö s s z e 2 9 s z á z a l é k u k j e l e n i k
különféle
meg a s t a t i s z t i k á k b a n : e z e k az a d a t o k a z o n b a n
é r d e k l ő d n e k a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az utób
a bűncselekmény
háztartástípusokban
élő
mellett
emberektől
változnak
bi 12 h ó n a p során szerzett tapasztalataikról. Ezt
(BCS 2 0 0 2 / 2 0 0 3 ) . E n n e k s z á m o s o k a v a n . A r e n d
a felmérést m i n d e n évben elvégzik az Egyesült
őrség k é t e l k e d h e t p é l d á u l b i z o n y o s i n f o r m á c i ó k
Királyság körülbelül negyvenezer felnőtt állam
hitelességében, a m e l y e k r ő l a z á l l í t ó l a g o s b ű n c s e
p o l g á r á b ó l á l l ó r e p r e z e n t a t í v m i n t á n (lásd a 19.2.
lekményekre v o n a t k o z ó a n t u d o m á s t s z e r e z , vagy
ábrát).
a z áldozat n e m k í v á n f o r m á l i s p a n a s z t t e n n i .
pusainak esetében más és m á s arányban mutat
típusától
függően
A bűncselekmények részleges bejelentésének és részleges n y i l v á n t a r t á s b a v é t e l é n e k á l t a l á n o s hatása, h o g y a h i v a t a l o s b ű n ü g y i s t a t i s z t i k á k az összes b ű n c s e l e k m é n y n e k c s u p á n e g y r é s z é t tük rözik. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n m e g n e m j e l e n ő bűncselekményeket
latens
bűnözésnek
nevezik.
Noha
a
bűncselekmények
különböző
tí
kozik növekedés vagy c s ö k k e n é s , és egyes adatok az erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k számának emel kedésére utalnak, az általános trend az 1990-es évek közepe óta m i n d a B C S , m i n d a rendőrség á l t a l feljegyzett b ű n c s e l e k m é n y e k e s e t é b e n c s ö k kenést mutat.
A b ű n ö z é s t é n y l e g e s m é r t é k é r ő l az E g y e s ü l t
A B C S - h e z h a s o n l ó felmérések az úgynevezett
Királyságban t a l á n p o n t o s a b b k é p e t a l k o t h a t u n k ,
v i k t i m i z á c i ó s vizsgálatok körébe tartoznak. Ezek
ha az é v e n t e e l v é g z e t t o r s z á g o s b ű n ü g y i f e l m é r é s
k é t s é g k í v ü l é r t é k e s m u t a t ó k n a k t e k i n t h e t ő k , de a
(BCS) a d a t a i b ó l t á j é k o z ó d u n k . A B C S o l y m ó d o n
v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k a d a t a i t á l t a l á b a n óva
méri a b ű n ö z é s s z i n t j é t A n g l i á b a n és W a l e s b e n ,
tosan kell kezelni. B i z o n y o s e s e t e k b e n m a g a a
19.1. táblázat A bűncselekmények rendőrségi bejelentésének elmulasztásához vezető okok százalékos megosz lása, 2 0 0 3 - 2 0 0 4 a Vandaliz mus
Betörés
Járművekből való lopás és lopási kísérletb
Egyéb háztartási lopás
Egyéb lo pás/zsebtol vajlás
Erőszakos bűncse lekmény
Összeha sonlítható részhalmaz1
Összes bűncselek mény
Triviális/kár nélküli esemény/rendőrség nem tesz vagy nem tehet semmitd
82
72
85
78
71
47
71
72
Magánügy/szemé lyesen elintézett esemény
16
20
12
19
16
46
24
22
Kényelmetlen bejelenteni
5
4
8
6
9
5
6
6
Más hatóságoknak bejelentett esemény
2
4
1
2
17
8
4
5
Rendőrséggel össze függő okoke
3
3
3
2
1
3
3
2
Félelem a büntetéstől
2
4
1
1
0
6
3
2
Egyéb
1
2
1
1
1
2
2
2
1377
284
926
818
377
545
3544
4739
Súlyozatlan alap a
Egynél több ok adható meg. b A járművekből történt lopások feltüntetése nélkül, mivel nagyon kevés bejelentetlen esemény történt. c Az összehasonlítható bűnesetek részhalmaza a vandalizmus, betörés, járműből történő lopás, kerékpárlopás, testi sér tés, csoportos garázdaság, rablás, utcai rablás és besurranásos lopás eseteit tartalmazza. d A túlságosan triviális/káresemény nélküli/a rendőrséget nem érdeklő/csupán megkísérelt, sikertelen események együt tesen kezelve, meghatározásuk hasonlósága miatt. e A rendőrséggel összefüggő okok: a rendőrségtől való félelem, a rendőrség nem kedvelése és a rendőrséggel vagy a bíróságokkal kapcsolatban korábban szerzett rossz tapasztalatok. forrás: Nicholas et al. 2005.
630
19. FEJEZET 79.2. ábra A rendőrségnek bejelentett bűncselekmények becsült százalékos aránya Valamennyi összehasonlítható bűneset Gépjárműlopás Kárt okozó betörés Rablótámadás Betörési kísérlet (nem okozott kárt) Testi sértés (ideértve a sérülést okozó támadást) Gépjármű feltörése Kerékpárlopás Zsebtolvajlás Gépjárműlopási kísérlet Rongálás Személy elleni támadás (nem okoz sérülést) 100 Forrás: Nicholas et al. 2005.
vizsgálati m ó d s z e r hiányos adatközlést eredmé
v á l a s z a e g y é r t e l m ű i g e n : a k u t a t á s o k és a bűn
nyezhet. A B C S felmérést a válaszadók otthonai
ü g y i s t a t i s z t i k á k azt m u t a t j á k , h o g y a bűnözés
b a n lebonyolított interjúk útján hajtják végre. Ez
és a v i k t i m i z á l ó d á s e l o s z l á s a a l a k o s s á g körében
a z z a l j á r h a t , h o g y p é l d á u l a c s a l á d i e r ő s z a k vala
n e m v é l e t l e n s z e r ű . A férfiak p é l d á u l gyakrabban
m e l y áldozata esetleg n e m számol be az erősza
k ö v e t n e k el b ű n c s e l e k m é n y e k e t , m i n t a nők, és
kos c s e l e k m é n y r ő l , h a a n n a k a z e l k ö v e t ő j e j e l e n
a f i a t a l a b b a k g y a k r a b b a n k e v e r e d n e k b e l e bűn
van, vagy é p p e n ott k é s z ü l a z i n t e r j ú , a h o l a z e s e
esetekbe, m i n t az idősek.
m é n y történt. E n n é l is fontosabb hibaforrás, hogy
A n n a k a v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y v a l a k i bűncse
a f e l m é r é s n e m t e r j e d k i a 1 6 é v e n a l u l i a k r a , to
l e k m é n y á l d o z a t á v á válik-e, s z o r o s a n összefügg
v á b b á a h a j l é k t a l a n o k r a és a k ü l ö n f é l e g o n d o z á s i
a z z a l a k ö r n y e z e t t e l , a m e l y b e n é l . Az anyagi
intézmények, például a szociális o t t h o n o k lakói
lag h á t r á n y o s a b b h e l y z e t ű l a k ó k ö r z e t e k b e n ál
ra sem. Ez k ü l ö n ö s e n fontos, mivel m á s kutatási
t a l á b a n m a g a s a b b a b ű n ö z é s i r á t a . A lepusztult
e r e d m é n y e k azt m u t a t t á k , h o g y e z e k a c s o p o r t o k
b e l v á r o s i k ö r z e t e k b e n é l ő k , g y a k r a b b a n válnak
- m i n t az a l á b b i a k b a n l á t n i fogjuk - k ü l ö n ö s e n
b ű n c s e l e k m é n y á l d o z a t á v á , m i n t a j ó m ó d ú elő
gyakran válnak b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataivá.
v á r o s i k ö r z e t e k l a k ó i . Ú g y t ű n i k , h o g y a z etnikai
A b ű n ö z é s r e vonatkozó információk egy m á s i k
k i s e b b s é g e k a r á n y t a l a n u l n a g y m é r t é k ű koncent
j e l e n t ő s forrását a z ú g y n e v e z e t t ö n k é n t e s b e v a l l á
r á l ó d á s a a b e l v á r o s i r é g i ó k b a n j e l e n t ő s e n hozzá
s o n a l a p u l ó v i z s g á l a t o k alkotják, a m e l y e k b e n a z
j á r u l h a t a h h o z , h o g y k ö r ü k b e n m a g a s a b b arányú
e m b e r e k e t arra kérik, h o g y n é v t e l e n ü l v a l l j á k b e ,
a viktimizálódás.
h o g y e l k ö v e t t e k - e t ö r v é n y s é r t é s t v a l a h a is. T e r m é szetesen az ilyen vizsgálatok s e m térnek ki min denre, mivel a résztvevők esetleg n e m akarnak
A nemek és a bűnözés
b e s z á m o l n i v a l a m i l y e n t ö r v é n y s é r t é s r ő l , m e r t fél n e k a k ö v e t k e z m é n y e k t ő l . Az e m l é k e z e t h i b a vagy
A s z o c i o l ó g i a m á s t e r ü l e t e i h e z h a s o n l ó a n a kri
a „ h e n c e g é s i v á g y " k ö v e t k e z t é b e n e l ő f o r d u l h a t az
m i n o l ó g i a is h o s s z ú i d ő n át s z i n t e teljesen fi
e l k ö v e t e t t c s e l e k m é n y e k e l t ú l z á s a is.
g y e l m e n k í v ü l h a g y t a a t á r s a d a l o m egyik felét: a f e m i n i s t á k j o g o s a n b í r á l t á k a kriminológusokat azért, m e r t s z a k t e r ü l e t ü k o l y a n , k i z á r ó l a g a fér
ÁLDOZATOK ES BŰNELKÖVETŐK
fiak u r a l t a t u d o m á n y á g , a m e l y b e n a n ő k általában
Kérdés, hogy bizonyos egyének vagy csoportok
m i n d az empirikus vizsgálatok tekintetében. Az
„ l á t h a t a t l a n o k " , m i n d a z e l m é l e t i megfontolások, követnek-e
1 9 7 0 - e s é v e k ó t a s z á m o s f o n t o s f e m i n i s t a mun
i l l e t v e g y a k r a b b a n vál
ka i r á n y í t o t t a rá a f i g y e l m e t arra, h o g y a nők ál
nak-e a b ű n ö z ő k áldozataivá. A k r i m i n o l ó g u s o k
tal e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k e l t é r ő m ó d o n é s
másoknál
nagyobb
valószínűséggel
el bűncselekményeket,
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
631
más k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v a l ó s u l n a k m e g , m i n t a
mutatnak. Ottó Pollak ( 1 9 5 0 ) szerint ez a hely
férfiak tettei, és h o g y a n ő k b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l
zet, m i v e l a n ő k á l t a l e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é
gáltatási
tapasztalatait
nyek gyakran bejelentetlenül maradnak. Pollak
erősen b e f o l y á s o l j á k a m e g f e l e l ő férfi és n ő i sze
szerint a n ő k t ú l n y o m ó része által betöltött ház
repekre v o n a t k o z ó f e l t é t e l e z é s e k . A f e m i n i s t á k
t a r t á s i s z e r e p a l k a l m a t a d s z á m u k r a , h o g y ott
rendszerrel
kapcsolatos
fontos s z e r e p e t j á t s z o t t a k a b b a n is, h o g y felhív
h o n és a magánszférában k ö v e s s e n e k el bűnöket.
ták a figyelmet a n ő k e l l e n i e r ő s z a k e l t e r j e d t s é g é
P o l l a k a n ő k e t t e r m é s z e t ü k t ő l fogva h a j l a m o s
re mind az o t t h o n o k b a n , m i n d a k ö z t e r ü l e t e k e n .
nak tekintette b ű n ö k elkövetésére, és úgy vélte, hogy igen ügyesen tudják leplezni a bűneiket. Ez - á l l í t o t t a - b i o l ó g i a i m e g h a t á r o z o t t s á g u k b ó l
A férfi és női bűnözés arányai
következik, mivel a nők megtanulták elrejteni a
A bűnözés n e m i m e g o s z l á s á r ó l m e g l e p ő statisz
l e n s é g e k e t a férfiak e l ő l , és a s z e x u á l i s k ö z ö s ü l é s
menstruációval járó fájdalmakat és kényelmet során képesek tettetni a gyönyört, ellentétben a
tikai k i m u t a t á s o k k é s z ü l t e k . A l e g ú j a b b a d a t o k
férfiakkal. P o l l a k azt á l l í t o t t a t o v á b b á , h o g y a n ő i
szerint A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z ö s s z e s i s m e r t
b ű n e l k ö v e t ő k e t e l n é z ő b b e n k e z e l i k a férfi r e n d
té vált e l k ö v e t ő n e k c s a k k ö r ü l b e l ü l 19 s z á z a l é
őrtisztviselők „lovagias"
k a n ő ( H o m e Office 2 0 0 3 ) . Ó r i á s i e g y e n l ő t l e n s é g
attitűdjeik következté
b e n (Pollak 1 9 5 0 ) .
van továbbá a b e b ö r t ö n z ö t t férfiak és n ő k a r á n y a között is, n e m c s a k N a g y - B r i t a n n i á b a n , h a n e m a z
A Pollak által a nőkről m i n t félrevezetésre haj
összes i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n . N o h a a z ő r i z e t b e
l a m o s é s e l n é z ő b b e n k e z e l t s z e m é l y e k r ő l felraj
vett nők s z á m a A n g l i á b a n é s W a l e s b e n a z u t ó b b i
zolt kép megalapozatlan sztereotípiákra épül, ám
időben, 1 9 9 2 é s 2 0 0 2 k ö z ö t t 1 7 3 s z á z a l é k k a l n ö
az az állítása, hogy a nőket e l n é z ő b b e n kezeli az
vekedett, a n ő k m é g m i n d i g c s u p á n c s e k é l y töre
igazságszolgáltatási
dékét alkotják az ö s s z e s s z a b a d s á g v e s z t é s r e í t é l t
v i z s g á l a t o t v á l t o t t k i . A l o v a g i a s s á g i t é z i s t két
bűnelkövetőnek:
a
teljes
rendszer,
igen
sok vitát
és
börtönpopulációnak
f é l e k é p p e n a l k a l m a z t á k . E l ő s z ö r is, l e h e t s é g e s ,
mindössze 6 s z á z a l é k á t t e s z i k ki a n ő k ( H o m e Of
h o g y a r e n d ő r ö k és m á s h i v a t a l o s s z e m é l y e k a
fice 2 0 0 3 ) . É l e s e l l e n t é t v a n t o v á b b á a férfiak és
n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t k e v é s b é tartják v e s z é l y e s n e k ,
a nők által e l k ö v e t e t t b ű n c s e l e k m é n y e k t í p u s a i
m i n t a férfiakat, é s a d o t t e s e t b e n s z e m e t h u n y n a k
között is. M i n t a 2 9 . 3 . ábra m u t a t j a , a n ő k s o k k a l
o l y a n t e v é k e n y s é g e i k fölött, a m e l y e k é r t férfiakat
nagyobb v a l ó s z í n ű s é g g e l k ö v e t n e k e l l o p á s o k a t
l e t a r t ó z t a t n á k . M á s o d s z o r , az í t é l e t e k a n ő k e t j ó
(rendszerint ü z l e t e k b e n ) , m i n t e r ő s z a k o s b ű n
val r i t k á b b a n j u t t a t j á k b ö r t ö n b e , m i n t a férfiakat.
cselekményeket.
A lovagiassági tézis tesztelésére számos empirikus vizsgálatot végeztek, de az e r e d m é n y e k b ő l n e m
Természetesen lehetséges, hogy a b ű n ö z é s b e n
lehet határozott következtetést levonni. A n e m i
mutatkozó n e m i k ü l ö n b s é g e k a v a l ó s á g b a n ki
hovatartozás viszonylagos hatásainak mérésekor
sebbek a n n á l , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k
19.3. ábra Az elítélt és a letartóztatott személyek százalékos megoszlása a bűncselekmények típusa szerint, 2 0 0 2
& jfi
»
Forrás: Home Office 2004.
^.d?
,m?
..«r
19. FEJEZET f e l m e r ü l ő f ő n e h é z s é g e k e t m á s t é n y e z ő k k e l (pél
m e g b ü n t e t é s é r e o l y a n v i s e l k e d é s é r t , a m i t férfiak
d á u l az é l e t k o r r a l és a faji v a g y o s z t á l y - h o v a t a r
e s e t é b e n e l f o g a d h a t a t l a n n a k í t é l n é n e k . M á s ku
tozással) való összefüggések okozzák. Úgy tűnik
t a t á s o k arra u t a l n a k , h o g y b i z o n y o s n ő k k e l - pél
p é l d á u l , h o g y a z i d ő s e b b n ő i b ű n e l k ö v e t ő k e t ke
dául azokkal, akik n e m a nőiesség bevett normái
v é s b é s z i g o r ú a n k e z e l i k , m i n t férfi t á r s a i k a t . M á s
szerint élnek - szigorúbban bánnak.
v i z s g á l a t o k p e d i g azt m u t a t t á k ki, h o g y a f e k e t e
a n y á n a k " t e k i n t e t t n ő k p é l d á u l s ú l y o s a b b bün
nők rosszabb b á n á s m ó d b a n részesülnek a rend
tetéseket kaphatnak a bíróságoktól (Carlen 1983).
őrségen, m i n t a fehérek.
A „rossz
Á m a z e l t é r ő b á n á s m ó d ö n m a g á b a n a l i g h a ad
Egy m á s i k vizsgálódási irányként a feministák
h a t k i e l é g í t ő m a g y a r á z a t o t a férfi, i l l e t v e n ő i bű
f e l v e t e t t é k azt a k é r d é s t is, h o g y a „ n ő i e s s é g g e l "
nözési arányok közötti óriási különbségre. Ennek
k a p c s o l a t o s t á r s a d a l m i felfogás h o g y a n befolyá
okai szinte b i z o n y o s a n ugyanazok, m i n t amelyek
solja a n ő k t a p a s z t a l a t a i t a b ü n t e t ő igazságszol
m á s s z f é r á k b a n is m e g m u t a t k o z n a k a n e m e k kö
g á l t a t á s b a n . F r a n c e s H e i d e n s o h n ( 1 9 9 5 ) azt állí
z ö t t i k ü l ö n b s é g e k t e k i n t e t é b e n . V a n n a k termé
totta, h o g y a n ő k k e l d u r v á b b a n b á n n a k a z o l y a n
szetesen specifikusan „női b ű n ö k " : e z e k közül is
esetekben, ahol állítólag a női szexualitás normái
k i e m e l k e d i k a p r o s t i t ú c i ó , a m i é r t a n ő k e t elítélik,
tól e l t é r ő e n v i s e l k e d n e k . P é l d á u l a z o k a fiatal lá
de férfi k l i e n s e i k e t n e m . A „férfi b ű n ö k " főként a
n y o k , a k i k r ő l ú g y tartják, h o g y v á l o g a t á s n é l k ü l
s z o c i a l i z á c i ó s k ü l ö n b s é g e k m i a t t , t o v á b b á azért
hajlandók bárkivel szexuális kapcsolatot létesíte
is m a r a d n a k a férfiak s z á m á r a f e n n t a r t v a , mert
ni, g y a k r a b b a n k e r ü l n e k ő r i z e t b e , m i n t a h a s o n
a férfiak é l e t m ó d j a ma is s o k k a l k e v é s b é otthon
l ó a n j e l l e m e z h e t ő fiúk. I l y e n e s e t e k b e n a n ő k e t
k ö z p o n t ú , m i n t a l e g t ö b b n ő é . M i n t P o l l a k felfo
„kétszeresen deviánsnak" tekintik, mert n e m csu
g á s á n á l is l á t t u k , a n e m e k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t
p á n a t ö r v é n y t s z e g i k meg, h a n e m m e g c s ú f o l j á k
a b ű n ö z é s t e r é n g y a k r a n a férfi, i l l e t v e n ő i „alkat"
a „megfelelő" női viselkedéssel s z e m b e n támasz
v e l e s z ü l e t e t t b i o l ó g i a i v a g y p s z i c h o l ó g i a i eltéré
tott e l v á r á s o k a t is. I l y e n k o r t e h á t n e m a n n y i r a a z
seire
elkövetett b ű n c s e l e k m é n y jellege, h a n e m inkább
t ö b b e k k ö z ö t t a k ü l ö n b ö z ő fizikai e r ő , az akti
vonatkozó
feltételezésekkel
magyarázták,
„ d e v i á n s " é l e t s t í l u s u k a l a p j á n í t é l i k m e g őket. H e i
v i t á s , i l l e t v e p a s s z i v i t á s v a g y a s z ü l é s s e l , illetve
d e n s o h n és m á s o k is rámutattak a kettős m é r c e
gyermekneveléssel
meglétére a b ü n t e t ő igazságszolgáltatásban: míg
g y e l e m b e v é t e l é v e l . M a n a p s á g a „ n ő i e s " tulajdon
a férfiaknál az a g r e s s z i v i t á s t és az e r ő s z a k o s s á g
s á g o k n a g y r é s z t t á r s a d a l m i ú t o n j ö n n e k létre, ha
megnyilvánulásait
te
s o n l ó a n a „férfiasság" j e l l e m z ő v o n á s a i h o z . Sok
kintik, a h a s o n l ó típusú női b ű n c s e l e k m é n y e k e t
n ő m á s é r t é k e k t i s z t e l e t b e n t a r t á s á r a nevelődik
pszichológiai okokkal magyarázzák.
a t á r s a d a l m i é l e t b e n , m i n t a férfiak: i l y e n érték
természetes
jelenségnek
A női b ű n ö z é s „láthatóbbá" tétele érdekében kifejtett e r ő f e s z í t é s e i k s o r á n a f e m i n i s t á k s z á m o s alapos vizsgálatot folytattak női b ű n ö z ő k köré b e n - a lánybandáktól a n ő i terroristákon keresz tül a b e b ö r t ö n z ö t t n ő k i g . E z e k a v i z s g á l a t o k azt mutatták, hogy az erőszakosság n e m kizárólag a
összefüggő
kötelességek
fi
l e h e t p é l d á u l a m á s o k k a l v a l ó t ö r ő d é s vagy a sze m é l y e s k a p c s o l a t o k á p o l á s a . U g y a n i l y e n fontos, h o g y s z á m o s i d e o l ó g i a i é s m á s t é n y e z ő (például a „ v o n z ó n ő " i d e á l j a ) is b e f o l y á s o l j a a n ő k visel k e d é s é t o l y a n i r á n y b a n , a m i a f é r f i a k é n á l szoro sabb kontrollt jelent.
férfi b ű n ö z ő k j e l l e m v o n á s a . A n ő k k i s e b b gyako
A k r i m i n o l ó g u s o k m á r a 1 9 . s z á z a d vége óta
risággal v e s z n e k r é s z t e r ő s z a k o s b ű n c s e l e k m é
azt j ó s o l j á k , h o g y a n e m e k e g y e n l ő s í t é s e a bűnö
n y e k b e n , de n ő k is e l k ö v e t n e k a f é r f i a k é i h o z h a
zés t e r é n is c s ö k k e n t i vagy m e g s z ü n t e t i a férfiak
sonló erőszakos cselekményeket.
és a n ő k k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t , ám a bűnözés
Miért olyan sokkal alacsonyabb tehát a bűnö
m i n d m á i g a n e m i h o v a t a r t o z á s á l t a l e r ő s e n meg
zési arány a n ő k körében, m i n t a férfiaknál? Bi
h a t á r o z o t t j e l e n s é g m a r a d t . M é g m a s e m tudjuk
z o n y o s a d a t o k arra u t a l n a k , h o g y a n ő i e l k ö v e t ő k
s e m m i f é l e b i z o n y o s s á g g a l m e g m o n d a n i , hogy a
igen gyakran képesek elkerülni, hogy bíróság elé
n ő i és a férfi b ű n ö z é s i a r á n y o k e l t é r é s e i valaha is
kerüljenek, mert rá tudják v e n n i a rendőrséget
e l fognak-e t ű n n i .
vagy m á s h a t ó s á g o k a t , h o g y t e t t e i k e t k e d v e z ő b b színben lássák. A h h o z folyamodnak, amit „a ne m e k k ö z ö t t i s z e r z ő d é s n e k " s z o k á s n e v e z n i : a fér
A bűnözés és „a férfiasság válsága"
fiak é s n ő k k ö z ö t t h a g y o m á n y o s a n l é t e z i k egy íratlan megállapodás, m e l y n e k értelmében a nők
A n a g y v á r o s o k s z e g é n y e b b n e g y e d e i b e n tapasz
egyrészt szeszélyes és impulzív, másrészt viszont
t a l h a t ó m a g a s b ű n ö z é s i a r á n y t k ü l ö n ö s e n a fiatal
v é d e l e m r e szoruló t e r e m t m é n y e k (Worrall 1 9 9 0 ) .
férfiak t e v é k e n y s é g é v e l h o z z á k k a p c s o l a t b a . Mi
E felfogás j e g y é b e n a r e n d ő r s é g és a b í r ó s á g o k is
ért fordul e z e k b e n a k ö r z e t e k b e n o l y a n sok fia
l o v a g i a s a n j á r n a k el, é s n e m t ö r e k s z e n e k a n ő k
tal férfi a b ű n ö z é s f e l é ? B i z o n y o s v á l a s z o k a t erre
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA a kérdésre m á r é r i n t e t t ü n k . A fiúk g y a k r a n m á r
távol áll attól, h o g y igazságos l e g y e n . A f e m i n i s t a
igen korai é l e t s z a k a s z b a n b a n d á k b a v e r ő d n e k ,
k r i m i n o l ó g i a a z o n b a n s o k a t tett a n ő k e l l e n i b ű n
olyan s z u b k u l t ú r á k a t alkotva, a m e l y e k b e n a b ű
cselekmények tudatosításáért a társadalomban,
nözés egyes f o r m á i h o z z á t a r t o z n a k az é l e t m ó d
t e h á t azért, h o g y a z i l y e n c s e l e k m é n y e k e l í t é l é s e
hoz. Attól k e z d v e pedig, h o g y a b a n d a t a g o k a t a
beépüljön a b ű n ü l d ö z é s s e l kapcsolatos közgon
hatóságok b ű n ö z ő n e k c í m k é z i k ,
d o l k o d á s b a . Itt c s a k a n e m i e r ő s z a k b ű n c s e l e k
rendszeres
bűnözői
azok valóban
tevékenységet
folytatnak.
m é n y é t vizsgáljuk meg közelebbről, az otthoni
Annak a t é n y n e k d a c á r a , h o g y ma l á n y b a n d á k
e r ő s z a k k a l és a s z e x u á l i s z a k l a t á s s a l m á s fejeze
is léteznek, az i l y e n s z u b k u l t ú r á k b a n a l a p v e t ő e n
t e k b e n f o g l a l k o z u n k ( l á s d a 7. „Családok és intim
ma is a férfiak d o m i n á l n a k , és e z e k e t átitatják a
kapcsolatok",
kaland, az i z g a l o m és a b a j t á r s i a s s á g é r t é k e i .
élet"
című
illetve
a
18.
„Munka
és
gazdasági
fejezetet).
A 12. fejezetben f o g l a l k o z t u n k a z z a l a g o n d o
A n e m i erőszak elterjedtségét szinte lehetetlen
lattal, hogy a m o d e r n t á r s a d a l m a k b a n „a férfias
pontosan megállapítani. Az elkövetett cselekmé
ság válsága" t a p a s z t a l h a t ó . M í g v a l a m i k o r a fiatal
n y e k n e k c s u p á n kis hányada kerül a rendőrség
férfiak b i z t o n s á g g a l
s z á m í t h a t t a k é l e t ü k végéig
l á t ó k ö r é b e és e z e n k e r e s z t ü l a s t a t i s z t i k a i nyil
tartó s z a k m a i k a r r i e r r e , a m i m i n d v é g i g l e h e t ő v é
vántartásokba. 1999-ben a rendőrség 7 8 0 9 esetet
teszi c s a l á d f e n n t a r t ó k é n t v i s e l t s z e r e p ü k b e t ö l t é
j e g y z e t t fel. A B C S f e l m é r é s e k a l a p j á n t e t t b e c s
sét, mára ez a s z e r e p s o k férfi s z á m á r a j ó v a l in
lések szerint a tényleges adat e n n é l jóval maga
gatagabbá vált. A m u n k a e r ő p i a c o n b e k ö v e t k e z ő
s a b b , de a f e n t e b b j e l z e t t o k o k m i a t t v a l ó s z í n ű ,
változások é r e z h e t ő f e n y e g e t é s s é t e t t é k a m u n k a
hogy a B C S s e m képes p o n t o s a n feltárni a n e m i
nélküliséget. M i k ö z b e n a f é r f i a k n a k s z e m b e k e l l
e r ő s z a k v a l ó s á g o s gyakoriságát.
nézniük a m u n k a h e l y i b i z o n y t a l a n s á g g a l , a n ő k pénzügyileg, s z a k m a i l a g és e g y é b k é n t is függet lenebbé v á l n a k . A n n a k a m a g y a r á z a t á t k e r e s v e , hogy az e r ő s z a k és az a g r e s s z i ó m i é r t t e k i n t h e t ő a férfi identitás e l f o g a d h a t ó a l k o t ó e l e m é n e k , s o k szociológus é s k r i m i n o l ó g u s t á m a s z k o d o t t R o bert C o n n e l l n e k a „ h e g e m ó n m a s z k u l i n i t á s s a l " kapcsolatos e l g o n d o l á s a i r a ( l á s d a 3 6 0 - 3 6 3 . ol dalt).
M á r e m l í t e t t ü k , h o g y a h á z a s s á g o n b e l ü l i erő szakos közösülést a brit törvények egészen 1 9 9 1 ig n e m büntették. Egy 1736-ban hozott ítéletében S i r M a t t h e w H a l e k i j e l e n t e t t e : „ A férj n e m m a r a s z t a l h a t ó el a saját t ö r v é n y e s f e l e s é g é n e l k ö v e t e t t e r ő s z a k b ű n é b e n , m i v e l k ö l c s ö n ö s egyet értéssel megkötött házassági szerződésük alapján a feleség i l y e n t e k i n t e t b e n a l á r e n d e l t e m a g á t a férjének, a m i t n e m v o n h a t v i s s z a ( i d é z i H a l l e t al. 1 9 8 4 , 2 0 . o . ) . A n g l i á b a n é s W a l e s b e n e z a for m u l a p r e c e d e n s m a r a d t e g é s z e n a z 1 9 9 0 - e s éve
A nők ellen elkövetett bűnök
kig, a m i k o r a L o r d o k H á z a ú g y foglalt állást, h o g y
Vannak
m i s z e r i n t a férjnek j o g a v a n e r ő s z a k k a l m a g á é v á
bizonyos
a m o d e r n i d ő k b e n e l f o g a d h a t a t l a n az a felfogás,
bűncselekmény-kategóriák,
amelyekben t ú l n y o m ó r é s z t a férfiak az a g r e s s z o
t e n n i a feleségét.
rok és a n ő k az á l d o z a t o k . A c s a l á d i e r ő s z a k , a
E g y n ő s z á m o s o k b ó l d ö n t h e t úgy, h o g y a z elle
szexuális z a k l a t á s , a n e m i e r ő s z a k és á l t a l á b a n
ne elkövetett n e m i erőszakról n e m tesz bejelen
a másik fél által n e m k í v á n t s z e x u á l i s é r i n t k e
tést a r e n d ő r s é g n e k . A m e g e r ő s z a k o l t n ő k t ö b b
zés megvalósítása t i p i k u s a n o l y a n b ű n c s e l e k m é
sége vagy szeretné kitörölni az e m l é k e z e t é b ő l az
nyek, a m e l y e k n é l a férfiak s z á m u k r a h a t a l m a t
eseményt, vagy n e m hajlandó alávetni magát
biztosító fizikai e r e j ü k e t v a g y t á r s a d a l m i pozí
az o r v o s i k i v i z s g á l á s , a r e n d ő r s é g i k i k é r d e z é s és
ciójukat a n ő k e l l e n h a s z n á l j á k fel. M i n d e z e k e t
a bírósági keresztkérdések számára megszégyení
elkövették m á r n ő k i s férfiak e l l e n , a z o n b a n to
t ő p r o c e d ú r á i n a k . A jogi eljárás g y a k r a n h o s s z ú
vábbra is s z i n t e k i z á r ó l a g a n ő k e l l e n i r á n y u l ó
ideig tart és m e g f é l e m l í t ő h a t á s ú l e h e t . A b í r ó s á
bűnöknek t e k i n t h e t ő e k . E g y e s b e c s l é s e k s z e r i n t
gi t á r g y a l á s o k n y i l v á n o s a k , és ott az á l d o z a t n a k
a nők 25 s z á z a l é k a v á l i k e r ő s z a k á l d o z a t á v á vala
s z e m b e kell n é z n i e az általa megvádolt személy-
mikor élete s o r á n , d e m i n d e n n ő n e k s z e m b e k e l l
l y e l . B i z o n y í t a n i a kell, h o g y a b e h a t o l á s v a l ó b a n
néznie ezzel a v e s z é l l y e l , a m i a k á r k ö z v e t l e n ü l ,
m e g t ö r t é n t és az a k t u s r a az ő b e l e e g y e z é s e n é l k ü l
akár közvetett m ó d o n f e n y e g e t i .
k e r ü l t sor, é s h i t e l t é r d e m l ő e n a z o n o s í t a n i a k e l l
Az
ilyenfajta
törvénysértésekről
a
büntető
igazságszolgáltatás s o k é v e n k e r e s z t ü l n e m v e t t tudomást: az á l d o z a t o k n a k f á r a d h a t a t l a n kitar tással kellett k ü z d e n i ü k azért, h o g y eljárást indít sanak az e l k ö v e t ő k e l l e n . A n ő k e l l e n e l k ö v e t e t t bűnök k i v i z s g á l á s a é s m e g b ü n t e t é s e m é g m a i s
az erőszak elkövetőjét. A nő úgy érezheti, hogy v a l ó j á b a n ő az, a k i e l l e n a tárgyalás folyik, kü l ö n ö s e n akkor, ha a saját s z e x u á l i s e l ő t ö r t é n e t é t b o n c o l g a t j á k a n y i l v á n o s s á g előtt, a m i g y a k r a n megtörténik. Az utóbbi n é h á n y év során bizonyos női cso-
p o r t o k n y o m á s t fejtettek k i v á l t o z á s o k e l é r é s e
kell lehetőleg elkerülniük, hogy n e m biztonságos
é r d e k é b e n m i n d a jogi eljárások, m i n d a n e m i
környékeken egyedül járkáljanak éjszaka, hanem
erőszakkal
ü g y e l n i ü k k e l l arra is, h o g y n e ö l t ö z k ö d j e n e k ki
kapcsolatos
közgondolkodás
tekin
t e t é b e n . H a n g s ú l y o z t á k , h o g y a z e r ő s z a k o s kö
hívóan, és ne viselkedjenek félreérthető módon.
zösülést n e m szexuális zaklatásnak, h a n e m az
A z o k a t , a k i k n e m így t e s z n e k , a z z a l vádolhatják,
erőszakos
fajtájának
h o g y „ m a g u k k e r e s i k a bajt". K i h í v ó v i s e l k e d é s ü k
k e l l t e k i n t e n i . N e m c s u p á n fizikai t á m a d á s t j e
például a bíróságok s z e m é b e n e n y h í t ő körülmény
l e n t , h a n e m e g y ú t t a l sérti a z á l d o z a t e m b e r i m é l
l e h e t a rajtuk e l k ö v e t e t t e r ő s z a k megítélésekor
t ó s á g á t és s z e m é l y i s é g é n e k i n t e g r i t á s á t . A n e m i
(Dobash-Dobash
bűncselekmények
egyik
e r ő s z a k e g y é r t e l m ű e n ö s s z e f ü g g é s b e n áll azzal, h o g y a férfiasságot az e r ő v e l , az u r a l k o d á s s a l és a d u r v a s á g g a l társítják. A n e m i e r ő s z a k e l k ö v e tése legtöbbször n e m a leküzdhetetlen szexuális k é s z t e t é s r e , h a n e m a s z e x u a l i t á s és a h a t a l o m , illetve a felsőbbrendűség érzése között fennálló kapcsolatokra vezethető vissza. M a g a a szexuá lis a k t u s k e v é s b é j e l e n t ő s , m i n t a n ő m e g a l á z á s a , l e a l a c s o n y í t á s a . A k a m p á n y o k k a l t é n y l e g e s e n si k e r ü l t e l é r n i a j o g g y a k o r l a t m e g v á l t o z t a t á s á t , és a n e m i erőszakot a törvény ma az erőszakos bűn c s e l e k m é n y e k egyik típusának tekinti. B i z o n y o s é r t e l e m b e n m i n d e n n ő a n e m i erő szak fenyegetésének áldozata. Az erőszak áldo zataihoz hasonló aggodalmakat éreznek gyakran a z o k a n ő k is, a k i k e t s o h a s e m e r ő s z a k o l t a k m e g . G y a k r a n f é l n e k e g y e d ü l k i m e n n i a z u t c á r a éjjel,
1992;
Richardson-May
1999).
A „józan ész" h a s o n l ó logikája érvényesül a h o m o s z e x u á l i s férfiak é s a l e s z b i k u s n ő k ellen elkövetett
erőszakos
cselekmények
esetében
is. A v i k t i m i z á c i ó s v i z s g á l a t o k feltárják, hogy a homoszexuálisok körében
magas
az
erőszakos
b ű n c s e l e k m é n y e k és a z a k l a t á s e l ő f o r d u l á s i ará n y a . E g y n é g y e z e r h o m o s z e x u á l i s férfira é s nőre k i t e r j e d ő o r s z á g o s f e l m é r é s s o r á n ú g y találták, h o g y az e l ő z ő öt é v b e n a h o m o s z e x u á l i s férfiak 33 s z á z a l é k a és a l e s z b i k u s n ő k 25 s z á z a l é k a vált l e g a l á b b e g y s z e r e r ő s z a k o s t á m a d á s áldozatává. M i n d e n t e g y b e v e t v e a h o m o s z e x u á l i s o k egyhar m a d a t a p a s z t a l t a m á r a z a k l a t á s v a l a m i l y e n for m á j á t , b e l e é r t v e a v a n d a l i z m u s fenyegetését, és m a j d n e m h á r o m n e g y e d r é s z ü k v o l t k i t é v e szó b e l i g y a l á z k o d á s n a k n y i l v á n o s s á g e l ő t t (MasonPalmer 1 9 9 6 ; R i c h a r d s o n - M a y 1 9 9 9 ) .
m é g a n é p e s u t c á k o n is v e s z é l y b e n é r z i k m a g u
D i a n e R i c h a r d s o n é s H a z e l M a y azt állították,
kat, é s m a j d n e m u g y a n i l y e n m é r t é k b e n f é l n e k
h o g y m i v e l a h o m o s z e x u á l i s o k m a i s megbélyeg
h o g y e g y e d ü l m a r a d j a n a k egy h á z b a n
z e t t e k é s m a r g i n á l i s h e l y z e t ű e k s o k társadalom
vagy l a k á s b a n . A n e m i e r ő s z a k és a h a g y o m á
attól is,
b a n , g y a k r a n n e m á r t a t l a n á l d o z a t k é n t kezelik
n y o s a n felfogott férfi s z e x u a l i t á s k ö z ö t t i k a p c s o
őket, h a n e m i n k á b b úgy, m i n t a k i k „rászolgáltak",
latot hangsúlyozva S u s a n B r o w n m i l l e r ( 1 9 7 5 )
h o g y m e g t á m a d j á k ő k e t . A h o m o s z e x u á l i s kap
azt állította, h o g y a n e m i e r ő s z a k r é s z e a férfiak
c s o l a t o k a t m é g ma is a m a g á n s z f é r a birodalmá
megfélemlítési rendszerének,
amellyel minden
h o z t a r t o z ó n a k t e k i n t i k , m í g a n y i l v á n o s tereken
nőt félelemben tartanak. Az ily m ó d o n kiváltott
a h e t e r o s z e x u a l i t á s az u r a l k o d ó n o r m a . Richard
s z o r o n g á s és az á l l a n d ó k é s z t e t é s arra, h o g y a
s o n és M a y s z e r i n t a l e s z b i k u s o k a t és homosze
m i n d e n n a p i é l e t b e n i s j ó v a l ó v a t o s a b b a k legye
x u á l i s férfiakat, a k i k h o m o s z e x u á l i s identitásuk
n e k , m i n t a m e n n y i r e a férfiaknak ó v a t o s n a k k e l l
h a n g s ú l y o z o t t k i n y i l v á n í t á s á v a l e l t é r n e k ettől a
lenniük, azokat is érinti, akik n e m szenvedtek el
m a g á n - és k ö z s z f é r a k ö z ö t t i s z e r z ő d é s t ő l , gyak
ilyen sérelmeket.
r a n h i b á z t a t j á k azért, h o g y k i s z o l g á l t a t j á k magu kat a b ű n ö z ő k n e k . V a n o l y a n felfogás is, hogy a h o m o s z e x u a l i t á s b e v e z e t é s e a közszférába egy
A homoszexuálisok ellen elkövetett bűncselekmények A f e m i n i s t á k k i m u t a t t á k , h o g y az e m b e r e k n e k az e r ő s z a k k a l k a p c s o l a t o s felfogását e r ő s e n m e g h a t á r o z z a a n e m i h o v a t a r t o z á s u k , és b e f o l y á s o l j a a k o c k á z a t r a és a f e l e l ő s s é g r e v o n a t k o z ó „közfelfo g á s " is. M i v e l a n ő k e t á l t a l á b a n k e v é s b é t e k i n t i k k é p e s n e k ö n m a g u k m e g v é d é s é r e v a l a m i l y e n erő s z a k o s t á m a d á s s a l s z e m b e n , a z a z á l t a l á n o s véle mény, hogy az erőszak áldozatává válás kockáza tának c s ö k k e n t é s e érdekében szabályozniuk kell a v i s e l k e d é s ü k e t . A n ő k n e k p é l d á u l n e m c s a k azt
fajta p r o v o k á c i ó t j e l e n t . A h o m o s z e x u á l i s o k el l e n i b ű n c s e l e k m é n y e k u g y a n a k k o r s z á m o s társa d a l m i c s o p o r t b a n o l y a n k ö v e t e l é s e k h e z vezettek, h o g y a jog a „ g y ű l ö l e t b ű n ö z é s "
célpontjaihoz
h a s o n l ó e m b e r i j o g i v é d e l m e t b i z t o s í t s o n a stigm a t i z á l t c s o p o r t o k t a g j a i n a k is. E z e k a követelé s e k é r v é n y r e is j u t o t t a k a 2 0 0 3 . évi b ü n t e t ő igaz s á g s z o l g á l t a t á s i t ö r v é n y b e n , a m e l y Angliában és W a l e s b e n f e l h a t a l m a z t a a b í r ó k a t , h o g y súlyos b í t s á k az á l t a l u k k i r ó t t í t é l e t e k e t , ha a támadást embergyűlölet
motiválta.
Hasonló
törvényeket
l é p t e t t e k é r v é n y b e S k ó c i á b a n é s Észak-Írország b a n is.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
Ifjúság és bűnözés
635
elszigetelt bűnügyi e s e m é n y szimbolikusan akár a „ g y e r m e k k o r v á l s á g á v á " is felfújható, k e m é n y
A b ű n ö z é s t ó i v a l ó f é l e l e m a t á r s a d a l o m b a n álta
fellépést követelve a „törvényes r e n d " oldaláról.
lában az o l y a n t ö r v é n y s é r t é s e k r e k o n c e n t r á l ó d i k ,
E g y 1 9 9 3 - b a n n a g y n y i l v á n o s s á g o t k a p o t t eset, a
mint a lopás, b e t ö r é s , t e s t i s é r t é s és n e m i e r ő s z a k :
k é t é v e s J a m e s B u l g e r k é t t í z é v e s fiú á l t a l t ö r t é n t
az efféle „ u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k e t " f ő k é n t a fia
m e g g y i l k o l á s a j ó l p é l d á z z a , h o g y a z e r k ö l c s i fel
tal m u n k á s o s z t á l y b e l i férfiakra tartják j e l l e m z ő
h á b o r o d á s h o g y a n t e r e l h e t i el a f i g y e l m e t a n a
nek. A z e m e l k e d ő b ű n ö z é s i a r á n y o k m é d i a v i s s z
gyobb társadalmi kérdésekről. A Bulger-ügyben
hangja g y a k r a n a f i a t a l o k k ö r é b e n b e k ö v e t k e z e t t
zártláncú videokamerák rögzítették az idősebb
„erkölcsi r o m l á s r a " k o n c e n t r á l , és a t á r s a d a l o m
fiúk k é p é t , a h o g y a b e v á s á r l ó k ö z p o n t b a n k é z e n
növekvő „ e n g e d é k e n y s é g é n e k " i l l u s z t r á l á s á r a ki
fogva v e z e t t é k a k i s g y e r m e k e t , s ez a l a p o s a n b e
hangsúlyozza a g a r á z d a s á g , az i s k o l a k e r ü l é s és a
véste az esetet a k ö z v é l e m é n y tudatába. M u n c i e
kábítószer-fogyasztás p r o b l é m á i t . A b ű n ö z é s t az
s z e r i n t a b r u t á l i s g y i l k o s s á g egyfajta v í z v á l a s z t ó
ifjúsághoz t á r s í t ó s z e m l é l e t e g y e s s z o c i o l ó g u s o k
v o l t a fiatalkori b ű n ö z é s p o l i t i k a i m e g í t é l é s é b e n
szerint n e m ú j : a t á r s a d a l o m e g é s z s é g é n e k és j ó
és
létének m u t a t ó j á u l a m ú l t b a n is g y a k r a n v á l a s z
m é g a s e r d ü l e t l e n g y e r m e k e k e t is e r ő s z a k o s fe
tották a fiatalokat.
n y e g e t é s f o r r á s á n a k t e k i n t e t t é k . A t í z é v e s fiúkat
A b ű n ö z é s i a r á n y o k r a v o n a t k o z ó h i v a t a l o s sta tisztikák a t ö r v é n y s é r t é s e k m a g a s a r á n y á t t ü k r ö zik a fiatalok k ö r é b e n . Az ö n f e l t á r ó v i z s g á l a t o k során a l á n y o k a f i ú k n á l k e v é s b é s z í v e s e n vall ják be, h o g y v a l a h a is e l k ö v e t t e k v a l a m i l y e n tör vénysértést, m i n t a 19.4. ábra is m u t a t j a . (A 6 3 1 . oldalon m á r e m l í t e t t ü k , h o g y a z ö n k é n t e s b e v a l
médiatálalásában:
ettől
fogva p o t e n c i á l i s a n
„démon", „szörnyeteg" és „állat" c í m k é k k e l látták el. K e v e s e b b figyelmet szenteltek az elkövetők személyes előtörténetének és a n n a k a ténynek, hogy társadalmi k ö r n y e z e t ü k részéről - az egyik fiúnál az erőszakra és az önagresszióra való haj lam korai megmutatkozása ellenére - semmiféle beavatkozás n e m történt (Muncie 1 9 9 9 ) .
láson a l a p u l ó v i z s g á l a t o k a d a t a i m e g b í z h a t a t l a
H a s o n l ó ó v a t o s s á g g a l k e l l k e z e l n ü n k azt a s z é
nok l e h e t n e k . ) A fiúk a l e g t ö b b t ö r v é n y s é r t é s t 18
l e s k ö r b e n e l t e r j e d t n é z e t e t is, h o g y a fiatalkori
éves koruk k ö r ü l k ö v e t i k el, m í g a l á n y o k n á l ez
bűnözés
korábbra t e h e t ő é s t i z e n ö t é v e s kor t á j á n t e t ő z i k
g y a s z t á s s a l . M u n c i e f e l h í v t a a f i g y e l m e t arra a z
(lásd a
19.5.
ábrát).
nagyrészt
összefügg
a
kábítószer-fo
elterjedt vélekedésre, hogy például a rablásokat tűnhet,
a f i a t a l o k a z é r t k ö v e t i k el, h o g y p é n z t s z e r e z z e
hogy a fiatalok k ö r é b e n e l ő f o r d u l ó t ö r v é n y s é r
n e k k á b í t ó s z e r r e . U j a b b v i z s g á l a t o k a z o n b a n fel
tések k o m o l y p r o b l é m á t j e l e n t e n e k .
Csakhogy
tárták, h o g y a k á b í t ó s z e r - és a l k o h o l f o g y a s z t á s
- mint J o h n M u n c i e ( 1 9 9 9 ) m e g á l l a p í t o t t a - az
a fiatalok k ö r é b e n viszonylag „normalizálódott"
A
statisztikai
adatok
fényében
úgy
ifjúsággal és a b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s f e l t é t e l e
(Parker e t al. 1 9 9 8 ) . E g y 2 0 0 3 - b a n a b r i t egész
zéseket ó v a t o s a n k e l l k e z e l n ü n k . M u n c i e s z e r i n t
ségügyi m i n i s z t é r i u m által több m i n t tízezer 11
a fiatalkori b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t o s „ m o r á l i s pá
és 15 év közötti iskolás gyermek k ö r é b e n végzett
nik" n e m p o n t o s a n t ü k r ö z i a t á r s a d a l m i való
f e l m é r é s azt m u t a t t a , h o g y az i s k o l á s o k 9 s z á z a
ságot. A f i a t a l k o r ú a k r é s z v é t e l é v e l j á r ó b á r m e l y
l é k a r e n d s z e r e s e n d o h á n y z o t t , a f e l m é r é s t meg-
79.4. ábra A bűncselekmények leggyakoribb előfordulásának életkor és n e m e k szerinti megoszlása (százalékban)
12-13
14-15
Forrás: Home Office 2004.
16-17
18-21 Életkor
22-25
26-30
19. FEJEZET 79.5. ábra A bűnösnek talált vagy büntetendő cselekmények miatt letartóztatott személyek száma százezer lakosra vetítve, korcsoportonként ( 2 0 0 3 ) 8000 Férfiak
Nők
7000 6000 -
5000 4000
IBIIIIII
3000
I 11 I I I I I I I I I
•o 2000 1000
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21-24 25-29 30-39 40^19 50-59
60-
Életkor Forrás: Home Office 2004. e l ő z ő h é t e n 2 5 s z á z a l é k u k fogyasztott a l k o h o l t ,
Fehérgalléros bűnözés
továbbá az e l ő z ő év során 21 százalékuk vett be v a l a m i l y e n kábítószert és 4 százalékuk h a s z n á l t
N o h a k é t s é g k í v ü l é r v é n y e s ü l b i z o n y o s tenden
„ A " o s z t á l y b a s o r o l t k á b í t ó s z e r e k e t , p é l d á u l ko
c i a a b ű n ö z é s e l s ő s o r b a n f i a t a l k o r ú a k h o z , külö
kaint vagy heroint (DoH 2 0 0 3 ) .
n ö s e n a z a l s ó b b o s z t á l y o k b a t a r t o z ó férfiakhoz
A kábítószer-fogyasztás t e r é n az u t ó b b i idő b e n érvényesülő t e n d e n c i a elfordult az olyan
való
társítására,
a b ű n c s e l e k m é n y e k elköveté
s é b e n való részvétel k o r á n t s e m korlátozódik a
„ k e m é n y " drogoktól, m i n t például a heroin, és
n é p e s s é g n e k e r r e a s z e g m e n t u m á r a . A világ leg
inkább az amfetaminok, az alkohol és az ecstasy
n a g y o b b e n e r g i a v á l l a l a t a , a z E n r o n 2 0 0 1 - b e n ösz-
egymással k o m b i n á l t fogyasztása terjed. Külö
s z e o m l o t t , m i u t á n f e l f e d e z t é k , h o g y a könyvelés
n ö s e n a z e c s t a s y é l v e z e t e v á l t egyfajta „ é l e t s t í
meghamisításával
lus" szerves részévé, a m i elsősorban az eksztá
A v á l l a l a t c s ő d j e t ö b b e z e r e m b e r á l l á s á n a k az el
zist k e r e s ő és d i s z k ó b a járó s z u b k u l t ú r á k k a l áll
v e s z í t é s é v e l j á r t s z e r t e a v i l á g o n . A vállalat szá
összefüggésben, é s n e m k é p e z i v a l a m i l y e n költ
m o s v e z e t ő m u n k a t á r s á t , k ö z t ü k a c é g alapítóját,
séges, függőséggel járó s z o k á s alapját. A „kábító
K e n n e t h Lay-t is l e t a r t ó z t a t t á k . E g y h a s o n l ó bot
óriási
adósságokat
lepleztek.
szer elleni h á b o r ú " - állítja M u n c i e - kriminali
r á n y a W o r l d - C o m n e v ű k o m m u n i k á c i ó s óriás
zálja a fiatalkorú n é p e s s é g nagyobb, e g y é b k é n t
v á l l a l a t n á l 2 0 0 2 - b e n s z i n t é n azt m u t a t t a , hogy a
törvénytisztelő csoportjait (Muncie 1 9 9 9 ) .
gazdag é s n a g y h a t a l m ú e m b e r e k o l y a n bűnöket
A fiatalkori b ű n ö z é s e l e m z é s e r i t k á n v e z e t egy értelmű eredményekre. Ahol a bűnözés a törvény áthágását olyan
jelenti,
a
fiatalkori
A fehérgalléros bűnözés k i f e j e z é s t Edwin Su therland ( 1 9 4 9 ) v e z e t t e b e , o l y a n b ű n c s e l e k m é
viselkedés,
a
amelyek
cseprő törvénysértései.
szigo
antiszociális
társul,
gyakran
kal n a g y o b b k i h a t á s ú a k , m i n t a s z e g é n y e k apró-
rúan véve n e m számítanak b ű n c s e l e k m é n y n e k . Az
tevékenységekkel
bűnözés
k ö v e t n e k el, a m e l y e k n e k a k ö v e t k e z m é n y e i sok
szubkultúrákhoz
n y e k r e u t a l v a , a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m gazdagabb
v a l ó c s a t l a k o z á s és a n o n k o n f o r m i z m u s a fiatalok
r é t e g e i h e z t a r t o z ó k k ö v e t n e k e l . Ez a fogalom
körében tekinthető eltévelyedésnek, de valójában
f e l ö l e l i a b ű n ö z ő i t e v é k e n y s é g s z á m o s típusát,
n e m b ű n ö z é s . A kritikusok szerint az antiszociális
p é l d á u l a z a d ó c s a l á s t , a z i l l e g á l i s kereskedelmi
v i s e l k e d é s t b ü n t e t ő r e n d e l k e z é s e k (anti-social be
ü g y l e t e k e t , az é r t é k p a p í r - és i n g a t l a n c s a l á s t , a
haviour
s i k k a s z t á s t , a v e s z é l y e s t e r m é k e k előállítását és
orders,
ASBO)
közelmúltbeli
bevezetése
k r i m i n a l i z á l n i fogja a f e l n ő t t e k s z e m é b e n egysze
értékesítését,
r ű e n zavaró, h a t á r e s e t e t k é p e z ő v i s e l k e d é s t is, a m i
vagy a k á r az e g y é r t e l m ű l o p á s t is. A fehérgal
sokak számára a felnőtté válás normális része.
léros b ű n ö z é s
az illegális legnagyobb
környezetszennyezést része
természetesen
BUNOZES ES DEVIANCIA nem olyan n a g y s z a b á s ú , m i n t a m i a z E n r o n v a g y
mint Nagy-Britanniában.
a World-Com e s e t é b e n t ö r t é n t . A f e h é r g a l l é r o s
m í t o t t á k ki, h o g y a f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s (adó
bűncselekmények megítélni,
megoszlását
még
nehezebb
csalás,
biztosítási
csalás,
A m e r i k á b a n azt
szá
ingatlanfejlesztési és
mint az egyéb b ű n c s e l e k m é n y e k é t ,
g é p j á r m ű - j a v í t á s i c s a l á s ) á l t a l o k o z o t t k á r negy
hiszen e z e k t ö b b n y i r e e g y á l t a l á n n e m j e l e n n e k
v e n s z e r a k k o r a ö s s z e g e t t e s z ki, m i n t a t u l a j d o n
meg a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k b a n . M i n d e n e s e t r e
elleni b ű n c s e l e k m é n y e k (rablás, betörés, lopás,
megkülönböztethetjük a fehérgalléros b ű n ö z é s t
o k i r a t - h a m i s í t á s é s a u t ó l o p á s ) ö s s z e s s é g e (Presi
és a h a t a l o m m a l v a l ó v i s s z a é l é s k ü l ö n f é l e e s e
dent's C o m m i s s i o n on Organized Crime 1 9 8 6 ) .
teit. A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s t ö b b n y i r e azt j e l e n ti, hogy v a l a k i k ö z é p o s z t á l y b e l i v a g y s z a k m a b e l i pozícióját f e l h a s z n á l v a v a l a m i l y e n i l l e g á l i s t e v é kenységet folytat. E z n e m u g y a n a z , m i n t a m i k o r valaki a p o z í c i ó j á v a l j á r ó h a t a l m a t h a s z n á l j a fel b ű n c s e l e k m é n y e l k ö v e t é s é r e , p é l d á u l e g y tiszt viselő k e n ő p é n z t fogad e l v a l a m i l y e n p o l i t i k a i támogatásért c s e r é b e .
Vállalati bűnözés E g y e s k r i m i n o l ó g u s o k a v á l l a l a t i b ű n ö z é s kifeje z é s s e l írják l e a z o l y a n t í p u s ú t ö r v é n y s é r t é s e k e t , amelyeket a nagy részvénytársaságok követnek el a t á r s a d a l o m b a n . A k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , a
A fehérgalléros b ű n ö z é s - n o h a a h a t ó s á g o k ál talában j ó v a l e l n é z ő b b e n k e z e l i k , m i n t a k e v é s b é
félrevezető tájékoztatás,
valamint
az
egészség
ügyi és biztonsági előírások áthágása sokkal több
kiváltságosak b ű n c s e l e k m é n y e i t (az E n r o n - b o t -
e m b e r életére van kihatással, m i n t a kisstílű bű
rány k ö v e t k e z t é b e n e l í t é l t e k k ö z ü l p é l d á u l t ö b
nözés. A nagyvállalatok globális terjeszkedésük
beknek
és gyorsan növekvő h a t a l m u k révén sokféle mó
sikerült
elkerülniük
börtönbüntetésük
letöltését) - ó r i á s i kárt o k o z a t á r s a d a l o m s z á m á
d o n b e f o l y á s o l j á k é l e t ü n k e t : r é s z t v e s z n e k a z ál
ra. A fehérgalléros b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a t b a n az
t a l u n k v e z e t e t t a u t ó k é s a z á l t a l u n k fogyasztott
Egyesült Á l l a m o k b a n j ó v a l t ö b b v i z s g á l a t folyt,
ételek előállításában, továbbá óriási hatásuk van
Az olyan nagyhatalmú embereket, mint Kenneth Lay, az Enron alapítója, ritkán veszik őrizetbe, noha cselekedeteik po tenciálisan sokkal komolyabb következményekkel járnak, mint az olyan típusú bűncselekmények, amelyek általában a bíróságok elé kerülnek.
eredő
környezetszennyezés
volt
Indiában,
de
ide sorolhatók a szilikon mellimplantátumokat h a s z n á l ó n ő k is, a k i k k o m o l y e g é s z s é g ü g y i ká rosodás veszélyének vannak kitéve. Ujabban a v a s ú t i b a l e s e t e k s é r ü l t j e i é s a z á l d o z a t o k rokonai k ö v e t e l t é k a z é r i n t e t t v e z e t ő k b í r ó s á g e l ő t t i fele l ő s s é g r e v o n á s á t , a m i k o r a v á l l a l a t r é s z é r ő l ha nyagság volt megállapítható. A vállalati bűnözés á l d o z a t a i a z o n b a n g y a k r a n n e m i s t e k i n t i k ma g u k a t á l d o z a t n a k . Ez a z é r t f o r d u l h a t e l ő , mert a „ h a g y o m á n y o s " b ű n c s e l e k m é n y e k n é l a z áldozat é s a z e l k ö v e t ő fizikailag s o k k a l k ö z e l e b b áll egy máshoz: nehéz például n e m észrevenni, ha az e m b e r t kirabolják! A vállalati b ű n ö z é s esetében a n a g y o b b i d ő b e l i és t é r b e l i t á v o l s á g azt jelen ti, h o g y a z á l d o z a t o k e s e t l e g n e m i s t u d n a k róla, h o g y á l d o z a t t á v á l t a k , v a g y n e m tudják, hogyan k e r e s s e n e k e l é g t é t e l t a z á l t a l u k e l s z e n v e d e t t sé relmekért.
^
A v á l l a l a t i b ű n ö z é s h a t á s a i t g y a k r a n egyenlőt l e n ü l t a p a s z t a l j a m e g a t á r s a d a l o m . A z o k szen v e d n e k a r á n y t a l a n u l t ö b b e t , a k i k a társadalmi„Sápok, sikkasztás, árkartell, megvesztegetés... ebben a körzetben igen magas a bűnözési ráta."
g a z d a s á g i e g y e n l ő t l e n s é g e k m á s t í p u s a i következ
Újraközlés Sidney Harris engedélyével.
A b i z t o n s á g i és e g é s z s é g ü g y i k o c k á z a t o k például
t é b e n e g y é b k é n t i s h á t r á n y o s h e l y z e t b e n vannak. a m u n k a h e l y e k e n l e g i n k á b b a r o s s z u l fizetett fog
a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t r e és a p é n z ü g y i p i a c o k r a ,
lalkozásokban koncentrálódnak.
vagyis a z é l e t s z á m o s o l y a n a s p e k t u s á r a , a m e
k e l é s m á s e g é s z s é g ü g y i t e r m é k e k k e l kapcsolatos
A gyógyszerek
lyek mindannyiunkat érintenek.
k o c k á z a t o k n a k - p é l d á u l a f o g a m z á s g á t l ó k vagy
Gary Slapper és Steve Tombs ( 1 9 9 9 ) mennyi
a t e r m é k e n y s é g e t f o k o z ó s z e r e k és k ü l ö n f é l e ke
ségi és m i n ő s é g i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e k a válla
z e l é s e k k á r o s m e l l é k h a t á s a i n a k - a n ő k nagyobb
lati b ű n ö z é s t e r ü l e t é n , és arra a k ö v e t k e z t e t é s r e
m é r t é k b e n v a n n a k k i t é v e , m i n t a férfiak (Slap-
j u t o t t a k , h o g y r é s z v é n y t á r s a s á g o k é s e g y é b vál
per-Tombs 1999).
l a l a t o k j e l e n t ő s r é s z e n e m tartja b e a r á v o n a t k o
A v á l l a l a t i b ű n ö z é s e r ő s z a k o s v o n á s a i kevés
zó jogi szabályozásokat. A vállalati b ű n ö z é s n e m
bé l á t h a t ó a k , m i n t az e m b e r ö l é s v a g y a fizikai
korlátozódik c s u p á n n é h á n y „romlott gyümölcs
bántalmazás esetében,
re" - állítják -, h a n e m széles körben elterjedt és
gosak, é s a l k a l m a s i n t j ó v a l s ú l y o s a b b következ
m i n d e n t á t h a t . A v i z s g á l a t o k az ü z l e t i v á l l a l k o
m é n y e k k e l j á r h a t n a k . P é l d á u l a z ú j gyógyszerek
d e é p p e n o l y a n valósá
zások törvénysértéseinek hatféle típusát tárták
e l ő á l l í t á s á r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k f i g y e l m e n kí
fel. E z e k a k ö v e t k e z ő k : a d m i n i s z t r á c i ó s c s a l á s
v ü l h a g y á s a , a m u n k a v é d e l m i s z a b á l y o k be nem
( h a m i s k ö n y v e l é s v a g y m á s s z a b á l y s z e g é s ) , kör
t a r t á s a v a g y a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s nagyszámú
nyezet elleni vétségek (szennyezés, engedélyek
e m b e r fizikai k á r o s o d á s á t v a g y h a l á l á t okozhatja.
figyelmen
A m u n k a h e l y i v e s z é l y e z t e t é s b ő l e r e d ő halálozás
kívül
hagyása),
pénzügyi
manipulá
ciók (adócsalás, illegális tranzakciók lebonyolí
f e l ü l m ú l j a a g y i l k o s s á g o k á l d o z a t a i n a k számát,
t á s a ) , m u n k a ü g y i v i s s z a é l é s e k (illegális a l k a l m a
b á r a m u n k a h e l y i b a l e s e t e k r ő l n e h é z p o n t o s sta
zás, n e m m e g f e l e l ő m u n k a f e l t é t e l e k b i z t o s í t á s a ) ,
tisztikai
termelési
n e m t é t e l e z h e t j ü k fel, h o g y e z e k n e k a halálese
és
szabálytalanságok
címkézési
kimutatásokhoz
jutni.
Természetesen
megszegése),
valamint
t e k n e k és s é r ü l é s e k n e k a t ö b b s é g e a munkáltatók
szakmai-kereskedelmi
gyakorlat
o l y a n b i z t o n s á g i t é n y e z ő k t e k i n t e t é b e n mutatott
(versenyszabályok megsértése, félrevezető hirde
h a n y a g s á g á n a k a z e r e d m é n y e , a m e l y e k é r t jogilag
tés é s r e k l á m ) .
f e l e l ő s s é g r e v o n h a t ó k . M i n d a z o n á l t a l van bizo
tisztességtelen
A
vállalati
nem
előírások
(termékbiztonsági
bűnözés
egyértelműek.
viktimizálódási
Néha
vannak
mintái
„nyilvánva
l ó " áldozatok: közéjük tartoznak az olyan jelle gű
környezeti
katasztrófáktól
sújtott
emberek,
m i n t a m i l y e n p é l d á u l a b h o p a l i vegyi ü z e m b ő l
n y o s a l a p j a a n n a k a f e l t é t e l e z é s n e k , h o g y igen s o k s ú l y o s m u n k a h e l y i b a l e s e t a z é r t következik b e , m e r t a m u n k á l t a t ó , i l l e t v e a v á l l a l a t vezető s é g e n e m tartja b e a j o g i l a g k ö t e l e z ő biztonsági szabályokat.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
•mm
Globalizácic Milyen
vásárolni?
Egy másik válasz szerint, amit a közelmúltban
Lesz-e valaha is d r o g m e n t e s popfesztivál? A fiata
könnyen
lehet
marihuánát
vitattak m e g nyolc f ő b b ipari ország vezetőinek
lok t ö b b s é g e Nagy-Britanniában viszonylag köny-
csúcstalálkozóján, a kábítószer-terjesztők ki tud
nyen hozzájuthat illegális kábítószerekhez,
t á k használni a globalizációt. Először is, a h a t ó
bár
mennyire kárhoztatandónak tűnik is ez egyesek
ságok
szemében.
f o r g a l m a z ó k felhasználják a globalizáció korában
Milyen tényezők határozzák meg az illegális
megkerülésére
irányuló
kísérleteikben
a
e l é r h e t ő v é vált m o d e r n k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o
közösségé
lógiákat. Ahogy az egyik k o m m e n t á t o r megfo
ben? A rendőrség hatékonysági szintje t e r m é s z e
g a l m a z t a : „A kábítószer-terjesztők ma kifinomult
szerek
hozzáférhetőségét
az
önök
tesen fontos, valamint a helyi kereslet m é r t é k e is.
t e c h n o l ó g i a i eszközöket, például hálózati meg
Ám nem kevésbé f o n t o s a f o r g a l m a z ó hálózatok
szakító b e r e n d e z é s e k e t és radarernyőket használ
működése is, amelyek képesek eljuttatni a kábító
nak, s kicsúsznak a megfigyelés alól. [...] Faxbe
szereket a t e r m e l ő országokból az ö n ö k lakóhe
rendezéseket, s z á m í t ó g é p e k e t és m o b i l t e l e f o n o
lyére. Ezek a hálózatok legalábbis részben a glo-
kat használnak fel tevékenységük koordinálására
balizáció e r e d m é n y e k é n t virágzanak.
és üzleteik sima lebonyolítására." Másodszor, a
Míg a marihuána m e g t e r m e l h e t ő bárkineka hát só kertjében, a világ kokacserje- és mákültetvényei szinte kizárólag a harmadik világban helyezkednek el. A fejlett országok milliárdokat fordítanak éven te a harmadik világ országaiban az ültetvények ki irtására irányuló erőfeszítések t á m o g a t á s á r a , ám az óriási költségráfordítások ellenére is kevés bizo nyíték utal arra, hogy a beavatkozások j e l e n t ő s e n csökkentenék az illegális drogok kínálatát NagyBritanniában és más európai országokban. Miért vallanak kudarcot ezek az erőfeszítések? Az egyik válasz erre a kérdésre egyszerűen az,
pénzügyi
szektor
globalizálódása
elősegítette
egy olyan infrastruktúra létrehozását, amelyben pillanatok alatt nagy p é n z ö s s z e g e k t o v á b b í t h a tók elektronikus úton bárhová a világon, viszony lag könnyűvé téve a kábítószer-kereskedelemből származó bevételek tisztára m o s á s á t (legális üz leti vállalkozásból s z á r m a z ó j ö v e d e l e m k é n t való f e l t ü n t e t é s é t ) . Harmadszor, a s z e m é l y e k é s a legá lisan f o r g a l m a z o t t árucikkek nemzetközi határo kon keresztül t ö r t é n ő szabad m o z g á s á t e l ő s e g í t ő politikai törekvések m e g n ö v e l t é k a c s e m p é s z é s lehetőségeit.
hogy a profit motívuma t ú l s á g o s a n erős. A Bo
A globalizáció ugyanakkor a kormányok szá
líviában vagy Peruban a m e g é l h e t é s ü k é r t küsz
mára is új l e h e t ő s é g e k e t t e r e m t h e t a közös fel
ködő farmerek, a kolumbiai drogkartellek tagjai
lépésre a kábítószer-kereskedelem ellen. A világ
és a kisstílű dílerek az utcáinkon és a szórakozó
vezetői
helyeinken egyaránt j e l e n t ő s pénzbeli haszonra
együttműködést
tesznek szert illegális tevékenységük révén. Ez a
törvények b e t a r t a t á s a terén, hangsúlyozva az in
haszon erős ö s z t ö n z é s t j e l e n t a drogellenes intéz
f o r m á c i ó m e g o s z t á s és a koordinált intézkedések
kedések kijátszására és a lebukás k o c k á z a t á n a k
szükségességét.
a
közelmúltban
nagyobb
sürgettek
a
nemzetközi
kábítószer-ellenes
vállalására.
Szervezett bűnözés
A szervezett b ű n ö z é s ma igen sok országban é r e z t e t i h a t á s á t s z e r t e a v i l á g o n , de t ö r t é n e l m i
A szervezett b ű n ö z é s f o g a l m a o l y a n t e v é k e n y s é
leg k ü l ö n ö s e n e g y m a r o k n y i o r s z á g b a n v á l t kü
geket ölel fel, a m e l y e k s o k t e k i n t e t b e n h a s o n l í
l ö n ö s e n erőssé. Az amerikai szervezett b ű n ö z é s
tanak a n o r m á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k r a , c s a k ép
rendkívül k o m o l y üzletág,
pen törvénybe ü t k ö z n e k . A s z e r v e z e t t b ű n ö z é s
gazdaságban vetekszik olyan nagy hagyományos
körébe tartozik a c s e m p é s z e t , az i l l e g á l i s s z e r e n
i p a r á g a k é v a l , m i n t p é l d á u l a z a u t ó g y á r t á s . A z or
csejáték, a k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m és a p r o s t i t ú
szágos és helyi bűnszervezetek nagy m e n n y i s é g ű
mely jelentősége
a
ció, de i d e s o r o l h a t ó k a n a g y a r á n y ú l o p á s o k és az
i l l e g á l i s á r u v a l és s z o l g á l t a t á s s a l l á t j á k el a fo
úgynevezett „ v é d e l m i p é n z z e l " t ö r t é n ő z s a r o l á s
g y a s z t ó k t ö m e g e i t . A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n a ló
is, ami gyakran él az e r ő s z a k vagy az e r ő s z a k k a l
v e r s e n y e k e n m ű k ö d t e t e t t illegális fogadóirodák,
való fenyegetés e s z k ö z é v e l . A s z e r v e z e t t b ű n ö
a k ü l ö n b ö z ő s z e r e n c s e j á t é k o k és a s p o r t e s e m é
zés h a g y o m á n y o s a n az e g y e s o r s z á g o k o n b e l ü l ,
nyek jelentik a szervezett bűnözés legnagyobb
kulturálisan m e g h a t á r o z o t t m ó d o k o n f e j l ő d ö t t ki,
jövedelemforrását. A szervezett b ű n ö z é s valószí
mára a z o n b a n f o k o z a t o s a n egyre i n k á b b t r a n s z
n ű l e g a z é r t v á l t o l y a n j e l e n t ő s s é a z a m e r i k a i tár
nacionálissá vált.
sadalomban, mert korán, m á r a 19. század vége
19. FEJEZET felé ö s s z e f o n ó d o t t az i p a r i „ r a b l ó l o v a g o k " tevé
t o k ma n e m a saját, t e r ü l e t i l e g m e g h a t á r o z o t t bi
k e n y s é g é v e l , s r é s z b e n azt m o d e l l e z t e . S o k k o r a i
rodalmaikon belül, h a n e m rugalmas nemzetközi
iparmágnás a bevándorló munkaerő kizsákmá
hálózatokban működnek.
n y o l á s á v a l tett szert n a g y v a g y o n o k r a , s e m m i b e
C a s t e l l s s z e r i n t a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k stratégiai
v é v e a m u n k a f e l t é t e l e k r e v o n a t k o z ó jogi szabá
szövetségeket kötnek egymással. A nemzetközi
lyozásokat. Ipari birodalmaik kiépítése érdeké
kábítószer-
b e n sokan n e m riadtak vissza a korrupció és az
a n y a g o k é r t é k e s í t é s e és a p é n z m o s á s egyaránt
erőszak eszköztárának alkalmazásától sem.
a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k i l y e n j e l l e g ű kapcsolatai
Jóllehet az Egyesült Királyságban kevés rend
és
fegyverkereskedelem,
a
sugárzó
ra é p ü l , á t n y ú l v a az o r s z á g h a t á r o k o n . A bűnöző
s z e r e z e t t i n f o r m á c i ó áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a szer
s z e r v e z e t e k m ű v e l e t i b á z i s u k a t r e n d s z e r i n t „ala
vezett bűnözésre vonatkozóan, ismeretes, hogy
c s o n y k o c k á z a t ú " o r s z á g o k b a n á l l í t j á k fel, ahol
hálózatok léteznek London
k i s e b b v e s z é l y e k f e n y e g e t i k a tevékenységüket.
b a n é s m á s n a g y v á r o s o k t e r ü l e t é n is. L o n d o n
Az u t ó b b i é v e k b e n a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó lett a
a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n é s m á s u t t létrejött, szé
n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r é n megfigyel
les körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező
h e t ő k o n v e r g e n c i a egyik főbb c s o m ó p o n t j a . A há
kiterjedt b ű n ö z ő i
b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k egyik l e g f o n t o s a b b e u r ó p a i
l ó z a t i b ű n ö z é s r u g a l m a s t e r m é s z e t e viszonylag
k ö z p o n t j a . A l e g n a g y o b b b ű n ü g y i h á l ó z a t o k kö
k ö n n y ű v é t e s z i a b ű n ö z ő i c s o p o r t o k számára,
zül
h o g y k i c s ú s s z a n a k a t ö r v é n y e k b e t a r t a t á s á r a irá
érdemes
külön megemlíteni
az
eredetileg
H o n g k o n g b ó l é s D é l k e l e t - Á z s i á b ó l s z á r m a z ó kí
nyuló
n a i t r i á d o k a t és a k a r i b - t e n g e r i k a p c s o l a t a i k a t
v a l a m e l y i k i l y e n „ b i z t o n s á g o s m e n e d é k " kocká
ápoló
kábítószer-kereskedők
Yardies
elnevezésű
csoportját. Ezek mellett különféle kelet-európai, d é l - a m e r i k a i é s nyugat-afrikai s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i c s o p o r t o k is b e k a p c s o l ó d n a k a p é n z m o s á s i , k á b í t ó s z e r - f o r g a l m a z á s i é s c s a l á s i m ű v e l e t e k le bonyolításába.
kezdeményezések
hatásköréből:
amikor
z a t o s a b b á v á l i k a b ű n ö z ő k s z á m á r a , a „szervezeti geometria" új mintákat ölthet. A b ű n ö z é s n e m z e t k ö z i t e r m é s z e t e érzékelhető az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n is. A j a p á n j a k u z a ban dák, v a l a m i n t az o l a s z és az a m e r i k a i maffia ügy n ö k e i m e g v e t e t t é k a l á b u k a t Nagy-Britanniában.
A szervezett b ű n ö z é s ma Nagy-Britanniában
A b ű n ö z ő k l e g ú j a b b h u l l á m a az egykori Szovjet
b o n y o l u l t a b b , m i n t n é h á n y é v v e l e z e l ő t t volt.
u n i ó b ó l érkezik.
N i n c s o l y a n o r s z á g o s szervezet, a m e l y összefog
h o g y az új o r o s z maffia a világ legveszélyesebb
Egyes
m e g f i g y e l ő k úgy vélik,
ná a különféle b ű n ö z ő i csoportokat, de az ilyen
s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i s z i n d i k á t u s a . A z orosz bűn
t í p u s ú b ű n ö z é s k i f i n o m u l t a b b á vált, m i n t e d d i g
ü g y i h á l ó z a t o k h a t h a t ó s p é n z m o s á s i módszere
b á r m i k o r . A n a g y o b b b ű n ü g y i s z e r v e z e t e k pél
k e t é p í t e t t e k ki, ö s s z e k a p c s o l v a tevékenységüket
dául megtalálják a módot a p é n z m o s á s r a a nagy
O r o s z o r s z á g n a g y r é s z t s z a b á l y o z á s n é l k ü l műkö
g i r ó b a n k o k o n k e r e s z t ü l , d a c á r a a z e n n e k meg
d ő b a n k j a i v a l . E g y e s e k s z e r i n t a z o r o s z csopor
akadályozására bevezetett eljárásoknak, majd a
t o k v á l h a t n a k a világ l e g n a g y o b b b ű n ö z ő i háló
„ t i s z t a " p é n z t l e g á l i s ü z l e t i v á l l a l k o z á s o k b a fek
z a t a i v á . B á z i s u k a t a m a f f i a k a p c s o l a t o k k a l átszőtt
t e t i k b e . A r e n d ő r s é g v é l e m é n y e s z e r i n t 2,5 é s
o r o s z ü z l e t i é l e t b e n h o z t á k l é t r e , a h o l a z alvilági
4 m i l l i á r d font k ö z é t e h e t ő az a b ű n ö z é s b ő l szár
„ v é d e l e m " m a s o k v á l l a l k o z á s e s e t é b e n rutinnak
m a z ó összeg, a m i é v e n t e á t á r a m l i k a z E g y e s ü l t
s z á m í t . A l e g n a g y o b b v e s z é l y t az j e l e n t i , hogy O r o s z o r s z á g új a l v i l á g i c s á s z á r a i a szovjet nuk
Királyság bankjain.
l e á r i s a r z e n á l b ó l s z á r m a z ó r a d i o a k t í v anyagokat c s e m p é s z n e k külföldre.
A szervezett bűnözés változó arca
A k á b í t ó s z e r - k e r e s k e d e l e m - a n n a k ellenére, h o g y a k o r m á n y o k és r e n d ő r s é g e k s z á m o s kam
Manuel
Castells
Az
évezred
vége
című
p á n y t i n d í t a n a k e l l e n e - e g y i k e a leggyorsabban
k ö n y v é b e n azt állítja, h o g y a s z e r v e z e t t b ű n ö z ő i
(2007)
b ő v ü l ő n e m z e t k ö z i b ű n ö z é s i á g a z a t o k n a k : évi
c s o p o r t o k t e v é k e n y s é g e egyre i n k á b b n e m z e t k ö
n ö v e k e d é s i ü t e m e a z 1 9 8 0 - a s é s a z 1 9 9 0 - e s évek
zivé válik. F e l h í v j a a figyelmet, h o g y a b ű n ö z ő i
b e n m e g h a l a d t a a t í z s z á z a l é k o t , r e n d k í v ü l magas
t e v é k e n y s é g e k n e k o r s z á g h a t á r o k o n á t n y ú l ó ko
s z i n t ű p r o f i t o k m e l l e t t . A h e r o i n c s e m p é s z e t i há
ordinálása, amit az új információs technológiák
l ó z a t o k v é g i g h ú z ó d n a k a T á v o l - K e l e t e n , átszövik
tesznek lehetővé, az új globális gazdaság egyik
D é l - Á z s i á t és m e g t a l á l h a t ó k Észak-Afrikában, a
k ö z p o n t i v o n á s á v á válik. A n a r k o t i k u m o k k e r e s
K ö z e l - K e l e t e n és L a t i n - A m e r i k á b a n is. Az ellátá
kedelmétől a h a m i s í t á s o n keresztül az e m b e r e k és az emberi szervek csempészéséig terjedő mű veletekben részt v e v ő szervezett b ű n ö z ő i csopor
s i v o n a l a k P á r i z s o n é s A m s z t e r d a m o n keresztül v e z e t n e k , a h o n n a n g y a k r a n k e r ü l n e k á t jelentős kábítószer-szállítmányok Nagy-Britanniába.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA . 6 4 1
Kiberbűnözés
7. M e g n ö v e k e d e t t az e l e k t r o n i k u s p é n z á t u t a l á sokkal járó b ű n c s e l e k m é n y e k kockázata. A bank
Az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k ú j a b b f e j l ő d é s e és
a u t o m a t á k t e r j e d ő h a s z n á l a t a , v a l a m i n t a z e-ke
a telekommunikációs forradalom n e m csupán a
reskedelmi műveletek és az „elektronikus p é n z "
nemzetközi s z e r v e z e t t b ű n ö z é s t e r j e d é s é t segíti
h a s z n á l a t a a z i n t e r n e t e n fokozza a n n a k a l e h e t ő
elő, h a n e m b i z o n y o s n a k l á t s z i k , h o g y a l a p v e
ségét, h o g y e g y e s t r a n z a k c i ó k l e b o n y o l í t á s a s o
tően meg fogja v á l t o z t a t n i a b ű n ö z é s e g é s z a r c u
rán jogtalan beavatkozás történik.
latát. A t e c h n o l ó g i a i f e j l ő d é s i z g a l m a s új l e h e t ő
8. Az elektronikus pénzmosás felhasználható
ségeket és e l ő n y ö k e t n y ú j t s z á m u n k r a , de egy
a b ű n c s e l e k m é n y e k b ő l származó illegális jöve
szersmind f o k o z z a a t á r s a d a l o m s e b e z h e t ő s é g é t
delmek „áthelyezésére" azok valódi eredetének
is a b ű n ö z é s s e l s z e m b e n . A k i b e r b ű n ö z é s (cyber
á l c á z á s a végett.
crime) - az i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k - k i t e r j e d é s é t i g e n nehéz m e n n y i s é g i l e g m e g h a t á r o z n i , d e k ü l ö n böző formái k ö z ü l n é h á n y a t k ö r v o n a l a z h a t u n k . P. N. Grabosky és R u s s e l l S m i t h ( 1 9 9 8 ) az új t e c h nológiákra a l a p o z o t t b ű n ö z é s k i l e n c f ő t í p u s á t különböztette m e g :
9. A
távközlési
rendszerek
felhasználhatók
ú j a b b b ű n s z ö v e t k e z e t e k m e g s z e r v e z é s é r e . A ki f i n o m u l t t i t k o s í t á s i r e n d s z e r e k h a s z n á l a t a és a n a g y s e b e s s é g ű a d a t á t v i t e l k ö v e t k e z t é b e n a tör vény betartatására szolgáló szervezetek n e h e z e n tudnak
információt
szerezni
a
bűnözők
tevé
kenységéről. Ez k ü l ö n ö s e n fontos az új nemzet
1. A t á v k ö z l é s i r e n d s z e r e k b e v a l ó i l l e g á l i s be
közi bűnözési hálózatok tekintetében.
hatolás azt j e l e n t i , h o g y k ö n n y e b b é v á l i k a tele
S z á m o s j e l m u t a t arra, h o g y a k i b e r b ű n ö z é s
fonbeszélgetések l e h a l l g a t á s a . E n n e k k ö v e t k e z
mértéke máris emelkedik. Az 1990-es évek végén
ményei a h á z a s t á r s a k m e g f i g y e l t e t é s é t ő l a k é m
N a g y - B r i t a n n i á b a n a z i n t e r n e t a l a p ú c s a l á s o k al
kedésig terjednek.
k o t t á k a l e g g y o r s a b b a n n ö v e k v ő b ű n ü g y i kategó
2. Növekszik az e l e k t r o n i k u s v a n d a l i z m u s és
riát. E g y 1 9 9 9 s z e p t e m b e r é b e n v é g z e t t f e l m é r é s
társadalmak
szerint a vizsgálatot m e g e l ő z ő 12 h ó n a p során
egyre i n k á b b s z á m í t ó g é p e s í t e t t r e n d s z e r e k r e tá
a csalások és hamisítások száma 29 százalékkal
maszkodnak, é s a z i l y e n r e n d s z e r e k b e v a l ó be
n ö v e k e d e t t , a m i e g y e t l e n é v leforgása alatt 7 0
avatkozások - a h a c k e r e k t e v é k e n y s é g é t ő l az e m
ezerrel több törvénysértést jelent. Ezt a növek
berek által e l ő á l l í t o t t s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k ter-
m é n y t a z i n t e r n e t a l a p ú b ű n ö z é s t e r j e d é s é n e k tu
jeszéséig - i g e n k o m o l y b i z t o n s á g i k o c k á z a t o k a t
lajdonítják.
terrorizmus
veszélye.
A
nyugati
jelentenek. 3. A
távközlési
A „ t e l e k o m m u n i k á c i ó s b ű n ö z é s " g l o b á l i s ki szolgáltatások
jogosulatlan
t e r j e d é s e k ü l ö n ö s e n n a g y k i h í v á s o k e l é állítja a
igénybevételi l e h e t ő s é g e i m ó d o t a d n a k arra, h o g y
b ű n ü l d ö z ő szerveket. Bárki a világon áldozatává
egyesek az e l ő f i z e t ő k t u d t a n é l k ü l h a s z n á l j á k fel
válhat
a hálózatokat, vagy i n g y e n e s és k e d v e z m é n y e s
v a l a h o l egy m á s i k o r s z á g b a n k ö v e t n e k e l . M i n t
árú telefonhívások l e b o n y o l í t á s a c é l j á b ó l egysze
G r a b o s k y é s S m i t h ( 1 9 9 8 ) r á m u t a t , h o g y e z erő
olyan
bűncselekményeknek,
amelyeket
rűen m a n i p u l á l j á k a v e z e t é k e s és m o b i l telefon
sen megnehezíti a b ű n c s e l e k m é n y e k felderítését
szolgáltatásokat.
és m e g t o r l á s á t . A r e n d ő r s é g e k n e k az e l k ö v e t é s
4. Növekvő p r o b l é m á t j e l e n t a t á v k ö z l é s i r e n d
helyéül
szolgáló
országok
igazságügyi
szervei
szerekben v a l ó k a l ó z k o d á s . V i s z o n y l a g k ö n n y ű
hez kell fordulniuk a törvénysértők kiadatásáért,
vé vált a s z e r z ő i j o g o k m e g s é r t é s e k ü l ö n f é l e írá
m e g f e l e l ő b i z o n y í t é k o k a t b e m u t a t v a a z eljárás in
sos anyagok, szoftverek, f i l m e k és CD-k i l l e g á l i s
doklásához. Jóllehet a kiberbűnözés bővülésével
másolása útján.
párhuzamosan
5. A k i b e r t é r b e n n e h é z k o n t r o l l á l n i a p o r n o g ráf és sértő t a r t a l m a k m e g j e l e n é s é t . S z e x u á l i s tar talmú anyagok, r a s s z i s t a p r o p a g a n d a , v a l a m i n t
a
rendőrségek
országhatárokon
á t n y ú l ó e g y ü t t m ű k ö d é s e is j a v u l h a t , a k i b e r b ű n ö z ő k n e k egyelőre még jelentős mozgási szabad ságuk van.
például gyújtogatásra a l k a l m a s k é s z ü l é k e k meg
E g y o l y a n k o r s z a k b a n , a m i k o r a z e g y e s orszá
építésére v o n a t k o z ó u t a s í t á s o k e g y a r á n t f e l t e h e
gok pénzügyi, kereskedelmi és termelési rend
tők az i n t e r n e t r e , és o n n a n b á r k i á l t a l l e t ö l t h e t ő k .
szerei elektronikus úton világszerte integrálód
A „kiberkalózkodás" n e m c s u p á n v i r t u á l i s , h a
nak, az internetes csalások, az illegális elektro
nem valóságos f e n y e g e t é s t j e l e n t az i n t e r n e t f e l
n i k u s b e h a t o l á s o k és a s z á m í t ó g é p e s v í r u s o k k a l
használók s z á m á r a .
v a l ó á l l a n d ó f e n y e g e t e t t s é g n ö v e k v ő s z i n t j e ko
6. Növekszik a t e l e m a r k e t i n g t e r ü l e t é n e l k ö v e
moly figyelmeztetést jelent a meglevő számító
tett csalások s z á m a . A h a m i s j ó t é k o n y s á g i a k c i ó
gépes
kat és b e f e k t e t é s i l e h e t ő s é g e k e t n e h é z k i s z ű r n i ,
A k o r m á n y z a t o k - az U S A S z ö v e t s é g i N y o m o z ó
biztonsági
illetve e l l e n ő r z é s alatt t a r t a n i .
irodájától
(Federal
rendszerek Bureau
sebezhetőségére.
of Investigation,
FBI)
a
c
19. FEJEZET
nosuk kezében működjenek. Elektronikus csípek,
Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben t ö b b é nem létezik készpénz, minden személyi tulajdo
PIN- és m á s biztonsági kódok révén minden ér
nunk elektronikus csipekkel van ellátva, és legér
t é k e s e b b tárgyba
t é k e s e b b vagyonunk m a g a a személyes identitá
szonalizált „identitás", ami a l a p v e t ő szerepet fog
sunk. A kereskedelmi és ipari minisztérium 2 0 0 0 -
játszani az online-tranzakciókban, az úgynevezett
ben közzétett Már itt van a sarkon (Just around
„ o k o s kártyák" (virtuális pénz) használatakor és
the Corner) című j e l e n t é s e szerint a b ű n ö z é s a
mindenütt, ahol különféle biztonsági rendszere
b e é p í t h e t ő lesz egyfajta per-
t e c h n o l ó g i a fejlődése következtében h a m a r o s a n
ken kell áthaladni. A j e l e n t é s szerint miközben
teljesen át fog alakulni. Két évtizeden belül - állít
életünk egyre t ö b b é s t ö b b aspektusa alapozódik
ja a j e l e n t é s - kevésbé vonzó c é l p o n t lesz a tolva
a fejlett t e c h n o l ó g i á k r a , elburjánzanak az identi
j o k számára sok olyan áru, mint például az autók,
táslopással és általában a személyes identitással
a különféle kamerák és a s z á m í t ó g é p e k , mert úgy
k a p c s o l a t o s csalások.
lesznek b e p r o g r a m o z v a , hogy csak j o g o s tulajdo
a z o n b a n , h o g y a b ö r t ö n ö k v a j o n t é n y l e g e s e n el
japán bűnüldözési szervek új hackerellenes kom mandójáig - mindenütt erőfeszítéseket tesznek
érik-e a s z á n d é k o l t h a t á s t az e l í t é l t b ű n ö z ő k „át
annak érdekében, hogy meg tudjanak küzdeni a
f o r m á l á s á v a l " , és m e g a k a d á l y o z z á k - e újabb bű
n e m z e t k ö z i s z á m í t ó g é p e s b ű n ö z é s új, n e h e z e n
n ö k e l k ö v e t é s é t . Ez - m i n t l á t n i fogjuk - bonyo
megfogható formáival.
l u l t k é r d é s : a r e n d e l k e z é s r e á l l ó a d a t o k alapján úgy tűnik, hogy n e m érik el ezt a hatást. A b r i t b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i r e n d s z e r az
BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZ A BŰNÖZÉSRE?
u t ó b b i é v e k b e n s z i g o r ú b b á vált. M i n t a 19.6. ábra mutatja,
a b e b ö r t ö n z ö t t e k s z á m a egyenletesen
emelkedik: 2 0 0 3 - b a n Angliában és Walesben 73
a bűnözők
e z e r e m b e r v o l t a b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s i intézmé
„ m e g j a v í t á s a " é s f e l k é s z í t é s e arra, h o g y m i u t á n
n y e k b e n , s e z 1 9 9 0 ó t a 2 5 e z e r f ő n y i emelkedést
s z a b a d u l n a k , b e i l l e s z k e d j e n e k a t á r s a d a l o m b a és
j e l e n t . A n g l i á b a n és W a l e s b e n a l a k o s s á g nagyobb
megfelelő m ó d o n részt vegyenek a n n a k életében.
h á n y a d a v a n b e b ö r t ö n ö z v e ( s z á z e z e r lakosonként
A m o d e r n b ö r t ö n ö k alapvető elve
A b ö r t ö n i n t é z m é n y é t és a h o s s z ú b ö r t ö n b ü n t e
1 3 9 fő), m i n t a z E u r ó p a i U n i ó b á r m e l y i k más or
t é s e k a l k a l m a z á s á t s o k a n h a t é k o n y e l r i a s z t ó esz
s z á g á b a n , l e g a l á b b i s a t í z új t a g o r s z á g 2004-ben
köznek tekintik a b ű n ö z ő k számára. É p p e n ezért
t ö r t é n t f e l v é t e l e e l ő t t . (A S k ó c i á r a és Észak-Ír
azok a politikusok, akik igyekeznek „keményen
o r s z á g r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t k ü l ö n tartják nyil
fellépni" az emelkedő arányú bűnözés ellen, még
v á n - e z e k m i n d k é t e s e t b e n a l a c s o n y a b b a k , mint
szigorúbb b ü n t e t ő igazságszolgáltatást k í v á n n a k
A n g l i á b a n és W a l e s b e n . ) N é m e t o r s z á g b a n - éles
és a b ö r t ö n ö k bővítését szorgalmazzák. Kérdés
e l l e n t é t b e n az a n g l i a i és w a l e s i h e l y z e t t e l - a fog-
19.6. ábra A fogva tartottak létszáma Angliában és Walesben, 1 9 9 0 - 2 0 0 3 801
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Social Trends, 34. 2004, 144. o.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
§ 643
Büntető igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban (Gallup). A kivégzésükre váró elítél tek száma e g y e n l e t e s e n emelkedik 1 9 7 7 ó t a , amikor a Legfelső Bíróság helybenhagyta
a
halálbüntetésre
v o n a t k o z ó törvényeket (lásd a 7 9 . 7 . ábrát). A 2 0 0 3 . év végén t ö b b mint 3 3 0 0 elítélt várt sorsára az úgyneve z e t t „ h a l á l s o r o n " . Ezeknek 9 9 szá zaléka volt férfi, 56 százaléka fehér és 42 százaléka f e k e t e (U. S. Bureau of Justice 1998). A
szigorú
ítéletek
hívei
rámu
t a t n a k , h o g y az elmúlt évtizedben az
Egyesült
Államokban
általános
c s ö k k e n é s következett be a b ű n ö zés terén, s e b b e n a b ö r t ö n ö k ha tékonyságának Egy elítélt a „halálsoron" Kaliforniában.
bizonyítékát
látják.
A kritikusok ezzel nem é r t e n e k egyet, és azt állít ják, hogy a b ű n ö z é s c s ö k k e n é s e m á s tényezőkkel,
A büntető igazságszolgáltatási rendszer az Egye sült Államokban a legszigorúbb a világon. A világ összes b ö r t ö n é b e n jelenleg körülbelül 8 , 7 5 mil lió embert t a r t a n a k fogva, s ezek közül majdnem kétmillió az amerikai b ö r t ö n ö k foglya. Az USAban minden százezer lakosból 6 8 6 e m b e r börtön ben van (Home Office 2 0 0 3 ) . Az
amerikai
büntetés-végrehajtási
rendszer
több mint 5 0 0 ezer e m b e r t foglalkoztat, és fenn tartása évente 35 milliárd dollárba kerül. A rend szert részben privatizálták: a növekvő fogolylét szám elhelyezése é r d e k é b e n ma magánvállalatok is kaphatnak állami m e g b í z á s o k a t b ö r t ö n ö k építé sére és fenntartására. A rendszer bírálói azzal vá dolják a kormányzatot, hogy egész „börtönipari
például a prosperáló g a z d a s á g g a l és az a l a c s o n y munkanélküliséggel is m a g y a r á z h a t ó . Szerintük a b ö r t ö n b ü n t e t é s e k m a g a s aránya szükségtelenül m e g b o n t j a a családokat és a k ö z ö s s é g e k e t . A fe kete férfiaknak t ö b b mint egynegyed része vagy b ö r t ö n b e n van, vagy rendőri felügyelet alatt áll. Az Egyesült Államokban fogva t a r t o t t a k körül belül 60 százaléka kábítószerrel összefüggő, n e m erőszakos cselekményekért kiszabott b ü n t e t é s é t tölti. A rendszer bírálói szerint ez a nagy arányú egyensúly-eltolódás azt bizonyítja, hogy a bebör t ö n z é s t ö b b é n e m olyan intézkedés, a m i h e z a z „utolsó l e h e t ő s é g k é n t " folyamodnak, h a n e m a b ö r t ö n ö k e t m a mindenféle társadalmi p r o b l é m a m e g o l d á s á r a szolgáló eszköznek tekintik.
komplexum" alakult ki: igen sok ember - köztük a b ö r t ö n ö k sze mélyzete, de s z á m o s bürokrata
79.7. ábra A halálos ítélettel sújtott fogva tartottak száma az USAban, 1 9 5 3 - 2 0 0 3
és politikus is - komoly érdekelt
A „halálsoron" levő fogvatartottak, 1953-2003
ségre t e t t szert a b ö r t ö n r e n d s z e r fenntartásában és további bőví tésében. Az Egyesült Államokban so kan
támogatják
a
halálbünte
tés alkalmazását. 2 0 0 4 - b e n egy felmérés során a m e g k é r d e z e t t felnőttek
71
százaléka
nyilat
kozott úgy, hogy híve a halál büntetésnek, míg 26 százalékuk
3500 3000 2500 2000 1500 1000
ellenezte azt. Ez j e l e n t ő s váltást jelent 1 9 6 6 - h o z képest, a m i k o r a
500
megkérdezettek 42 százaléka tá mogatta a halálbüntetést, és 47
1953
százalékuk foglalt állást ellene
Forrás: U. S. Bureau of Justice 2004.
1958
1963
1968
1973
1978
1983
1988
1993
1998
2003
19. FEJEZET va tartottak aránya százezer lakosra vetítve csu
n a k a z a d ó f i z e t ő k r e , h a n e m e m e l l e t t c s e k é l y ha
p á n 9 6 fő, F r a n c i a o r s z á g b a n p e d i g 8 5 f ő ( H o m e
tást g y a k o r o l n a k a b ű n ö z é s i a r á n y o k alakulására.
Office 2 0 0 3 ) . A z a n g l i a i é s w a l e s i b í r ó s á g o k haj lamosak
továbbá
hosszabb
A b ü n t e t ő j o g i r e f o r m o k é r t k a m p á n y o l ó szer
börtönbüntetéseket
v e z e t e k s z e r i n t a b ü n t e t ő i g a z s á g s z o l g á l t a t á s t az
k i s z a b n i a t ö r v é n y s é r t ő k r e , m i n t m á s e u r ó p a i or
ú g y n e v e z e t t helyreállító igazságszolgáltatásnak
szágok bíróságai. A rendszer egyes bírálói attól
(restorative justice)
félnek, hogy Nagy-Britannia túlságosan szorosan
i g a z s á g s z o l g á l t a t á s a t ö r v é n y s é r t ő k b e n o l y a n mó
kell felváltania.
A helyreállító
k ö v e t i a z E g y e s ü l t Á l l a m o k példáját, a h o l m e s s z e
d o n i g y e k s z i k t u d a t o s í t a n i a z á l t a l u k elkövetett
a l e g s z i g o r ú b b b ü n t e t é s e k e t a l k a l m a z z á k az i p a r i
b ű n c s e l e k m é n y e k hatásait,
országok között.
b e l ü l l e t ö l t e n d ő „ í t é l e t e k e t " h o z : megkövetelhe
h o g y a közösségen
A fogva t a r t o t t a k á l t a l á b a n m á r n i n c s e n e k ki
tik például a bűnelkövetőktől, hogy működjenek
t é v e fizikai b á n t a l m a z á s n a k , a m i v a l a h a általá
k ö z r e k ö z c é l ú m u n k a p r o g r a m o k b a n , v a g y mediá-
n o s a n elterjedt gyakorlat volt, d e s o k m á s s z e m
c i ó s e l j á r á s b a n v e g y e n e k részt, a h o l szembesül
pontból nélkülöznek. N e m c s a k a szabadságuktól
n e k áldozataikkal. Ahelyett, hogy elkülönítenék
v a n n a k megfosztva, h a n e m a megfelelő jövede
ő k e t a t á r s a d a l o m t ó l és v é d ő e r n y ő v e l választanák
lemtől, családjuk és korábbi barátaik, heterosze
el
x u á l i s p a r t n e r e i k t á r s a s á g á t ó l , a saját r u h á i k t ó l és
i n k á b b i l y e n é r t e l m e s m ó d o k o n k é s z t e t i k őket
őket
bűncselekményeik
következményeitől,
m á s s z e m é l y e s tárgyaiktól is. G y a k r a n t ú l z s ú f o l t
a b ű n t e t t e i k k e l o k o z o t t k á r o k k a l és sérelmekkel
k ö r ü l m é n y e k között élnek, és szigorú fegyelmi
való szembenézésre.
szabályoknak, valamint m i n d e n n a p i életük pon tosan előírt rendjének kell alávetniük magukat (Stern 1 9 8 9 ) .
A r r a a s o k a t v i t a t o t t k é r d é s r e , h o g y a börtönök v a j o n „betöltik-e k ü l d e t é s ü k e t " , n e m k ö n n y ű vá l a s z o l n i . N o h a ú g y t ű n i k , h o g y a fogva tartottak
A börtönélet ilyen k ö r ü l m é n y e k között köny-
r e h a b i l i t á c i ó j á b a n a b ö r t ö n ö k n e m é r n e k el sike
n y e n é k e t v e r a fogva t a r t o t t a k és a k ü l s ő társa
reket, az ú j a b b b ű n t e t t e k e l k ö v e t é s é t i l l e t ő e n még
d a l o m k ö z é : a b e b ö r t ö n z ö t t e k n e m t u d n a k alkal
is v a n b i z o n y o s e l r e t t e n t ő h a t á s u k . M í g azok, akik
mazkodni viselkedésükkel a társadalom normái
t é n y l e g e s e n b ö r t ö n b e k e r ü l n e k , t a l á n n e m fognak
h o z . E l k e l l f o g a d n i u k egy o l y a n k ö r n y e z e t e t , a m i
v i s s z a r i a d n i az ú j a b b b ű n c s e l e k m é n y e k t ő l , de a
t e l j e s e n k ü l ö n b ö z i k a „külvilágtól", és az á l t a l u k
b ö r t ö n é l e t k e l l e m e t l e n s é g e i k ö n n y e n visszatart
a börtönben
attitűdök
h a t n a k m á s o k a t a b ű n ö z é s t ő l . A börtönreformok
igen gyakran pontosan az ellentétei annak, amit
h í v e i a z o n b a n e z z e l k a p c s o l a t b a n m a j d n e m meg
megtanult
szokások
és
e l k e l l e n e s a j á t í t a n i u k . K i f e j l ő d h e t b e n n ü k pél
o l d h a t a t l a n d i l e m m á v a l k e r ü l n e k s z e m b e : Ha a
d á u l egyfajta e l l e n é r z é s a k ö z ö n s é g e s polgárok
b ö r t ö n ö k e t i g e n k e l l e m e t l e n h e l y e k k é teszik, az
kal s z e m b e n , m e g t a n u l h a t j á k , h o g y a z e r ő s z a k o t
valószínűleg
normálisnak
segít
a
potenciális
törvénysértők
kerülnek
v i s s z a t a r t á s á b a n , de n a g y o n m e g n e h e z í t i a börtö
megrögzött bűnözőkkel, amit azután fenntarta
n ö k r e h a b i l i t á c i ó s c é l j a i n a k e l é r é s é t . ( A börtön
n a k s z a b a d u l á s u k u t á n is, é s o l y a n b ű n e l k ö v e t é
é l e t m e g s z i g o r í t á s á n a k n e m s z á n d é k o l t következ
tekintsék,
kapcsolatba
s i k é s z s é g e k e t s a j á t í t a n a k el, a m e l y e k r ő l a z e l ő t t
m é n y e i i s l e h e t n e k , m i n t p é l d á u l J o s e p h Scholes
keveset tudtak. É p p e n ezért a börtönöket n é h a
tragikus h a l á l a , a m i t a k e r e t e s í r á s b a n ismerte
„a b ű n iskoláinak" nevezik. Mindezt figyelembe
t ü n k . ) Á m m i n é l k e v é s b é s z i g o r ú a k a börtönélet
véve n e m meglepő, hogy nyugtalanítóan magas
k ö r ü l m é n y e i , a n n á l t ö b b e t v e s z í t elriasztó hatá
a visszaesés a r á n y a : a b ö r t ö n b ő l v a l ó k i s z a b a
s á b ó l a fogva tartás i n t é z m é n y e .
dulásuk után igen sokan újabb b ű n c s e l e k m é n y t k ö v e t n e k el.
Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a bör
tönbüntetésüket
letöltött
férfiak
60
százalékát
az eredetileg elkövetett b ű n c s e l e k m é n y ü k után négy éven belül ismét letartóztatják.
A b ö r t ö n ö k k é t s é g k í v ü l t á v o l t a r t a n a k bizo n y o s v e s z é l y e s e g y é n e k e t a z u t c á k r ó l , a z adatok a z o n b a n a r r a u t a l n a k , h o g y a b ű n ö z é s visszaszo r í t á s á r a m á s e s z k ö z ö k e t k e l l t a l á l n u n k . A bűnö zés
Az a d a t o k azt m u t a t j á k , h o g y a b ö r t ö n ö k b e n a
s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t a i v i l á g o s s á teszik,
h o g y n i n c s e n e k gyors m e g o l d á s o k . A bűnözés
fogva t a r t o t t a k r e h a b i l i t á c i ó j a n e m s i k e r e s , á m t o
o k a i ö s s z e f ü g g n e k a t á r s a d a l o m strukturális kö
v á b b r a i s ó r i á s i n y o m á s n e h e z e d i k a z igazságszol
r ü l m é n y e i v e l , i d e é r t v e a s z e g é n y s é g e t , a belváro
gáltatásra bizonyos b ű n c s e l e k m é n y e k esetében
s o k á l l a p o t á t é s s o k fiatal r o m l ó életkörülményeit
az í t é l e t e k s z i g o r í t á s á r a , és e n n e k m e g f e l e l ő e n a
is. A r ö v i d t á v ú i n t é z k e d é s e k , p é l d á u l azok a re
börtönök kapacitásának növelésére. A büntetés
f o r m o k , a m e l y e k a b ö r t ö n ö k e t i n k á b b a rehabi
végrehajtási
l i t á c i ó , m i n t s e m e g y s z e r ű e n a fogva tartás hely
intézményrendszer
túlzsúfolt,
ami
ú j l é t e s í t m é n y e k m e g é p í t é s é n e k i g é n y é t v e t i fel.
s z í n é v é k í v á n j á k t e n n i , v a l a m i n t a börtönökre al
A b í r á l ó k s z e r i n t a z o n b a n a b ö r t ö n é p í t é s i progra
t e r n a t í v á t n y ú j t ó o l y a n k í s é r l e t e k , m i n t például
m o k n e m c s u p á n i n d o k o l a t l a n u l n a g y t e r h e t ró
a k ö z ö s s é g i m u n k a p r o g r a m o k e g y a r á n t további
BUNOZES ES DEVIANCIA
645
Önkárosítás és öngyilkosság a börtönben: Joseph Scholes halál Josepnek nehéz gyermekkora volt, és zavart fiú lett belőle. Állítólag igen korai életszakaszában nemi erőszak áldozata volt, s letartóztatása ide jén gyógyszereket szedett és pszichiáterhez járt. Depressziós volt, többször is kárt tett önmagá ban, és időnként az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. 2001. november 30-án önkéntesen jelentkezett a szociális ellátó szolgálatnál, amely gyermek otthonban helyezte el. Hat nappal később egy gyermekbandával együtt ő is kiment a városba és sorozatos mobiltelefon-rablásokban vett részt. Ezt követően letartóztatták és rablással vádolták. Mind az áldozatok, mind más tanúk megerősítet ték, hogy Joseph részvétele ezekben az inciden sekben csak periférikus volt: senki sem állította, hogy ő maga erőszakot alkalmazott vagy azzal fenyegetőzött volna. Ahogy a tárgyalás időpontja közeledett, Joseph egyre inkább depressziós lett és nagyon feszült idegállapotba került. A bíróságon való megjelené si kötelezettsége előtt két héttel egy késsel több mint harmincszor belevágott az arcába. A legmé lyebb seb, amit az orrán ejtett, egészen a csontig hatolt. Szobájának falait teljesen újra kellett feste ni, mert mindenütt véresek lettek. Mielőtt a manchesteri bíróságon sor került volna az ítélet meghozatalára, a bírót figyelmez tették Joseph sebezhetőségére, korábbi megerő szakolására, valamint öngyilkossági hajlamaira és korábbi önkárosítási kísérleteire. Joseph tárgyalására sajnos egy olyan időszak ban került sor, amikor a közvéleményben fokozott nyugtalanság uralkodott az utcai bűnözés elharapózása miatt. A Legfelső Bíróság elnöke olyan ítélkezési irányelveket bocsátott ki, amelyeket szé les körben úgy értelmeztek, hogy az effajta bűn cselekmények elkövetőit automatikusan börtönbe kell juttatni. A 2002. március 15-én Josephre ki szabott ítélet a fiatalkorúak esetében alkalmazha tó maximális büntetés, kétéves elzárás és nevelő munka (detention and training order, DTO) volt. A bíró a nyilvános tárgyalás során kijelentette, hogy a Joseph önkárosító hajlamaira és az előéle te során rajta elkövetett nemi erőszakra vonatko zó figyelmeztetést a bíróság „a legkifejezettebb formában a hatóságok figyelmébe ajánlja". Az ítélet meghozatala után a Josephről való gondoskodásért viselt felelősség a fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási testülethez (Youth Justice Board, YJB) került, amit tájékoztattak J o seph előéletéről, ezen belül kiemelten öngyilkos sági kísérletéről és önkárosító viselkedéséről is.
A Joseph ügyével foglalkozó személyek sürgették a YJB-t, hogy a fiút biztonságos körülmények között helyezzék el, ahol megkapja a szükséges intenzív gondoskodást és támogatást. A YJB azonban - kiszolgáltatott állapota dacára - Stoke Heath-be, a fiatalkorúak börtönébe küldte (Young Offender Institution, YOI), arra hivatkozva, hogy más, megfelelőbb hely nem volt elérhető. Joseph anyja, Yvonne ezután telefonált a YOI-nak és tá jékoztatta őket, hogy a fiú nemi erőszak áldozata volt, depressziós és instabil állapotba került, to vábbá öngyilkosságra hajlamos és korábban több ször is önkárosító viselkedést tanúsított. A YOI-ba való megérkezésekor Josephet levet kőztették, elvették a ruháit, beleértve az alsóne műjét is, és merev kapcsokkal ellátott, lópokrócra hasonló öltözéket adtak rá. A halálát követő eljá rások során az esküdtszék tagjait és a halottkémet egyaránt láthatólag sokkolta, amikor az öltözéket bemutatták a bíróságon, s azt egy gyermekgon dozási szakember „elembertelenítőnek" nevezte. A YOI-ban töltött rövid tartózkodása során J o sephet gyakorlatilag elszigetelten tartották, nem biztosítva számára semmiféle értelmes elfoglalt ságot. Azt mondták neki, hogy később az épület fő szárnyában fogják elhelyezni, más fogva tar tottakkal e g y ü t t - e z a kilátás korábbi megerősza kolása miatt rettegéssel töltötte el. 2002 márciu sában öngyilkosságot követett el. A szigorú megfigyelés és a biztonságos körül mények hiánya Joseph cellájában lehetővé tette, hogy felakassza magát egy lepedővel, amit az ablak rácsához erősített. Mindössze kilenc napot töltött le a büntetéséből... A Joseph halálának körülményeire irányuló két hetes bírósági vizsgálat 2004 áprilisában folyt le. [."..] A vizsgálóbiztosok egyöntetűen arra a véle ményre jutottak, hogy a börtönszolgálat (Prison Service) által nyújtott elhelyezés Joseph esetében nem volt megfelelő, mivel nem biztosította sem az eszközöket, sem a lehetőséget egy ilyen sebez hető személy biztonságának védelméhez. Forrás: Inquest, 2004. november. http://inquest.gn.apc.org/pdf/Joseph%20 Scholes%20inquiry%briefing%2004.pdf A büntetőjogi reformért küzdő Howard Liga vizs gálatokat folytat a büntető igazságszolgáltatás eljárásairól, beleértve a börtönkörülmények elem zését. Megállapították, hogy 2003-ban Angliában és Walesben 94 férfi és nő követett el öngyilkos ságot a börtönökben:
I | 1 1 I I j |
19. FEJEZET
• 14 nő ölte meg magát - egyetlen év során ek kor vetett véget önkezével az életének a leg több nő; • 31 huszonöt év alatti fiatal fogva tartott kö vetett el öngyilkosságot, ezeknek egyharmad része előzetes letartóztatásban volt, és 3 szá zalékuk illegális bevándorlás miatt volt fogva tartva; • a legtöbb haláleset a birminghami (4), a blackenhursti (5), a nottinghami (4), a winchesteri (4) és a styali (4) börtönben következett be.
rehajtják az öngyilkossági és önkárosítási hajlam kezelésére kidolgozott intézkedéseket. Felszólítjuk a kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket a rá csok mögött emberek számának csökkentésére. A börtönökben feltétlenül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző intézkedések foganato sítására, mert bizonyítékaink vannak rá, hogy ott, ahol a megelőző intézkedések kezdik éreztetni hatásukat, az öngyilkossági arányok és az esen dő pszichiátriai betegek száma országos szinten csökken. Forrás: Howard League for Penal Reform 2004.
Anita Dockley, a Howard Liga igazgatóhelyettese a következőket mondta: Szégyenletes, hogy olyan sok férfi és nő oltja ki az életét a börtönökben. A Howard Liga azonban sajnos nem számít arra, hogy ez a szám csökkeni fog, amíg a fogva tartottak létszáma továbbra is emelkedik, és ilyen nyomás nehezedik a rendszer re. A börtönben elkövetett öngyilkosságok száma csak akkor fog csökkenni, ha a fogva tartottak száma is radikálisan csökken, és megfelelően vég
vizsgálatokat igényelnek,
mert ahhoz,
hogy a
m e g o l d á s v a l ó b a n h a t é k o n y legyen, h o s s z ú t á v ú c é l o k a t kell k i t ű z n i é s k ö v e t n i (Currie 1 9 9 8 ) .
KÖVETKEZTETÉS: BUNOZES, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND A b ű n ö z é s t és a d e v i a n c i á t h i b a l e n n e teljes egé szében negatív megvilágításban látnunk. B á r m e l y társadalomnak, amely felismeri, hogy az emberi lények különböző értékeket és célokat követnek, h e l y e t kell b i z t o s í t a n i a a z o l y a n e g y é n e k vagy c s o p o r t o k s z á m á r a is, a k i k n e k a t e v é k e n y s é g e n e m i l l e s z k e d i k a t ö b b s é g által k ö v e t e t t n o r m á k h o z . A z o r t o d o x m e g o l d á s o k h í v e i g y a k r a n gya n a k v á s s a l vagy e l l e n s é g e s e n figyelik a z o k a t a z embereket, akik a politikában, a tudományban, a m ű v é s z e t b e n és m á s t e r ü l e t e k e n új e s z m é k k e l állnak elő. Például az amerikai forradalom során s z ü l e t e t t p o l i t i k a i i d e á l o k - az e g y é n s z a b a d s á g a és az e s é l y e g y e n l ő s é g - a b b a n az i d ő b e n h e v e s ellenállásba ütköztek sokak részéről, de ma már elfogadottá v á l t a k s z e r t e a v i l á g o n . A t á r s a d a l o m domináns normáitól való eltéréshez bátorságra é s e l s z á n t s á g r a v a n szükség, é s e z g y a k r a n d ö n t ő s z e r e p e t j á t s z h a t o l y a n v á l t o z á s i f o l y a m a t o k el i n d í t á s á b a n , a m e l y e k r ő l k é s ő b b belátják, h o g y a k ö z é r d e k e t szolgálják. Vajon a „káros d e v i a n c i a " j e l e n t h e t i - e azt az árat, a m i t a t á r s a d a l o m n a k m e g kell f i z e t n i e azért, h o g y j e l e n t ő s m o z g á s t e r e t b i z t o s í t s o n a
KÉRDÉSEK 1. Megfelelő hely lehet-e a börtön a fiatalkorú törvénysértők megbüntetésére? 2. Hogyan kellene a társadalomnak kezelnie a ki sebb bűncselekményeket? 3. Miért emelkedett a fogva tartottak száma az utóbbi években az Egyesült Királyságban? n o n k o n f o r m i s t a c é l o k a t k ö v e t ő e m b e r e k számá r a ? A z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s m a g a s a r á n y a lenne p é l d á u l az az ár, a m i t az á l l a m p o l g á r o k által él v e z e t t e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k é r t c s e r é b e a társa d a l o m n a k v á l l a l n i a k e l l ? E g y e s e k mindenesetre ezt állították, ú g y érvelve, h o g y az erőszakos b ű n c s e l e k m é n y e k e l k e r ü l h e t e t l e n e k egy olyan t á r s a d a l o m b a n , a h o l a k o n f o r m i t á s m e r e v előírá s a i n e m é r v é n y e s ü l n e k . Ez a n é z e t a z o n b a n kö z e l e b b r ő l m e g v i z s g á l v a n e m t a r t h a t ó fenn. Egyes t á r s a d a l m a k b a n - p é l d á u l H o l l a n d i á b a n -, ahol az e g y é n i s z a b a d s á g j o g o k s z é l e s k ö r é t ismerik el és m e s s z e m e n ő e n t o l e r á l j á k a d e v i á n s tevékeny ségeket, a z e r ő s z a k o s b ű n ö z é s a r á n y a alacsony. M á s o r s z á g o k b a n v i s z o n t , a h o l a z e g y é n i szabad ság m é r t é k e k o r l á t o z o t t ( m i n t p é l d á u l n é h á n y la t i n - a m e r i k a i t á r s a d a l o m b a n ) , az e r ő s z a k szintje egészen magas lehet. A d e v i á n s v i s e l k e d é s i r á n t t o l e r á n s táradalom n a k n e m s z ü k s é g k é p p e n k e l l t á r s a d a l m i szaka d é k o k k i a l a k u l á s á t ó l t a r t a n i a . Jó e r e d m é n y azon b a n v a l ó s z í n ű l e g c s a k ott é r h e t ő el, a h o l az egyé n i s z a b a d s á g j o g o k h o z t á r s a d a l m i igazságosság t á r s u l : o l y a n t á r s a d a l m i b e r e n d e z k e d é s mellett, a m e l y b e n a z e g y e n l ő t l e n s é g e k n e m szembeszö k ő e n n a g y o k , és m i n d e n k i n e k m e g v a n az esélye arra, h o g y teljes és k i e l é g í t ő é l e t e t é l h e s s e n . Ha a s z a b a d s á g n i n c s k i e g y e n s ú l y o z v a a z egyenlőség gel, és s o k e m b e r ú g y találja, h o g y az adott körül m é n y e k k ö z ö t t n e m tudja k i t e l j e s í t e n i önmagát, a d e v i á n s v i s e l k e d é s v a l ó s z í n ű l e g társadalmilag d e s t r u k t í v c é l o k i r á n y á b a fordul.
BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A d e v i á n s v i s e l k e d é s k ö r é b e t a r t o z ó c s e l e k e
gában
véve
semmilyen
cselekedet
sem
kri
detek á t h á g j á k az á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t nor
m i n á l i s (vagy n o r m á l i s ) . A c í m k é z é s e l m é l e t
mákat. Azt, h o g y m i t t e k i n t e n e k d e v i á n s n a k ,
m ű v e l ő i azt vizsgálják, h o g y b i z o n y o s v i s e l k e
időről-időre é s m á s - m á s h e l y e n k ü l ö n b ö z ő le
dési formákat miért tekintenek deviánsnak, és
het; az egyik k u l t ú r á b a n „ n o r m á l i s n a k " t a r t o t t
miért éppen bizonyos csoportokat, n e m pedig
viselkedés e g y m á s i k b a n „ d e v i á n s n a k " s z á m í t
másokat címkéznek deviánsnak.
hat. A d e v i a n c i a f o g a l m a t á g a b b , m i n t a b ű
6. A k o n f l i k t u s e l m é l e t e k a b ű n ö z é s t és a d e v i a n
nözésé: e z u t ó b b i k i f e j e z é s c s u p á n a t ö r v é n y
c i á t a t á r s a d a l o m s t r u k t ú r á j á n a k , az e g y e s tár
megszegésével
s a d a l m i c s o p o r t o k v e r s e n g ő é r d e k e i n e k , vala
járó
nonkonform
viselkedést
jelöli.
m i n t az elitek hatalommegtartási törekvései
2. A t á r s a d a l m i n o r m á k m e g e r ő s í t é s é r e a társa dalom f o r m á l i s
vagy informális
nek figyelembevételével elemzik.
szankciókat
7. A k o n t r o l l e l m é l e t s z e r i n t a b ű n ö z é s a k k o r l é p
alkalmaz a n o r m a s z e g ő k k e l s z e m b e n . A tör
fel, a m i k o r n i n c s m e g f e l e l ő t á r s a d a l m i v a g y
vények a k o r m á n y z a t o k á l t a l m e g h a t á r o z o t t és
fizikai e l l e n ő r z é s , a m i ezt m e g a k a d á l y o z n á .
betartatott n o r m á k .
A bűnözés növekedése a modern társadalmak
3. A b ű n ö z é s j e l e n s é g é n e k és a d e v i a n c i a m á s
b a n k a p c s o l a t b a n áll a b ű n e l k ö v e t é s i lehető
formáinak m a g y a r á z a t á r a v o n a t k o z ó a n k ü l ö n
ségek és a c é l p o n t o k s z á m á n a k növekedésé
böző b i o l ó g i a i és fizikai e l m é l e t e k e t d o l g o z t a k
vel. A betört ablakok e l m é l e t e szerint a rend
ki, m e l y e k s z e r i n t az i l y e n „ e l h a j l á s o k " geneti
látható felbomlása és a t é n y l e g e s e n elkövetett
kailag m e g h a t á r o z o t t a k , e z e k e t az e l m é l e t e k e t
b ű n ö k k ö z ö t t k ö z v e t l e n k a p c s o l a t áll f e n n .
azonban l e g n a g y o b b r é s z t m e g c á f o l t á k . A szo
8. A b ű n ö z é s
kiterjedését bármely
társadalom
ciológusok á l l á s p o n t j a s z e r i n t a k o n f o r m i t á s és
ban igen n e h é z felmérni, mivel n e m m i n d e n
a deviancia különféle társadalmi kontextusok
bűncselekményt jelentenek be. A bejelentet
ban más-más m ó d o n é r t e l m e z e n d ő . A gazdaság
l e n b ű n c s e l e k m é n y e k r e v o n a t k o z ó l a t e n s ada
és a h a t a l o m m e g o s z l á s á b a n m u t a t k o z ó kü
tok
lönbségek e r ő s e n b e f o l y á s o l j á k , h o g y m i l y e n
nem
lehetőségek á l l n a k n y i t v a a z e g y é n e k k ü l ö n
hivatalosan nyilvántartott bűnözési adatok és
a
hivatalos
statisztikai
kimutatásokban
szereplő törvénysértéseket tükrözik.
A
böző c s o p o r t j a i előtt, é s m i l y e n f a j t a t e v é k e n y
a z e m b e r e k t é n y l e g e s t a p a s z t a l a t a i k ö z ö t t i kü
ségeket
bűnözői
l ö n b s é g e t a z ú g y n e v e z e t t v i k t i m i z á c i ó s vizs
magatartás u g y a n o l y a n m ó d o n m e g t a n u l h a t ó ,
g á l a t o k tárják fel, m e l y e k s o r á n a r r ó l k é r d e z i k
mint a t ö r v é n y t i s z t e l ő v i s e l k e d é s , és á l t a l á b a n
m e g a z e m b e r e k e t , h o g y a z e l ő z ő é v s o r á n va
tekintenek
bűnözésnek.
A
ugyanazoknak a szükségleteknek a kielégíté sére i r á n y u l .
l a m i l y e n b ű n c s e l e k m é n y áldozatává váltak-e. 9. A b ű n ö z é s a r á n y a a n ő k k ö r é b e n s o k k a l ala
4. A f u n k c i o n a l i s t a e l m é l e t e k s z e r i n t a b ű n ö z é s t
c s o n y a b b , m i n t a férfiaknál, v a l ó s z í n ű l e g a fér
és a d e v i a n c i á t az e r k ö l c s i s z a b á l y o z á s h i á
fiak é s n ő k á l t a l á n o s s z o c i a l i z á l ó d á s i k ü l ö n b
nya és a t á r s a d a l o m b a n m e g l e v ő s t r u k t u r á l i s
ségei miatt. Hozzájárul e h h e z továbbá még az
feszültségek o k o z z á k . A m o d e r n t á r s a d a l o m
is, h o g y a férfiak n a g y o b b a r á n y b a n v a n n a k
ban a h a g y o m á n y o s é l e t f o r m á k f e l b o m l á s á v a l
j e l e n az o t t h o n o n k í v ü l i
együtt j á r ó s z o r o n g á s é s c é l t a l a n s á g é r z é s j e l ö
fiak m a g a s a b b b ű n ö z é s i a r á n y á t k a p c s o l a t b a
lésére D u r k h e i m a z „ a n ó m i a " k i f e j e z é s t vezet
h o z t á k a m u n k a n é l k ü l i s é g g e l és „a férfiasság
te be. R o b e r t K. M e r t o n e z t a f o g a l m a t kiter
v á l s á g á v a l " is. E g y e s b ű n c s e l e k m é n y t í p u s o k
jesztette arra a f e s z ü l t s é g r e is, a m i t az e g y é n e k
ban túlnyomórészt nők az áldozatok. A n e m i
akkor é r e z n e k , h a a n o r m á k ö s s z e ü t k ö z é s b e
erőszak
kerülnek a t á r s a d a l m i v a l ó s á g g a l . A s z u b k u l
fordul e l ő , m i n t a m i t a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k
turális m a g y a r á z a t o k a z o l y a n d e v i á n s c s o p o r
feltárnak.
tokra i r á n y í t j á k rá a f i g y e l m e t , a m e l y e k - m i n t
az erőszak áldozata annyiban, hogy a n ő k n e k
például
a
különféle
bandák -
elutasítják
szinte
szférákban.
A fér
bizonyosan jóval gyakrabban
Bizonyos
értelemben
minden
nő
a
speciális óvintézkedéseket kell tenniük önma
társadalom t ö b b s é g e á l t a l v a l l o t t é r t é k e k e t é s
g u k m e g v é d é s é r e , és a m e g e r ő s z a k o l á s t ó l v a l ó
azok h e l y é b e a d a c és a k i h í v á s , a b ű n ö z é s és a
f é l e l e m b e n é l n e k . A h o m o s z e x u á l i s férfiak és
n o n k o n f o r m i z m u s n o r m á i t állítják. 5. A c í m k é z é s e l m é l e t , a m e l y s z e r i n t v a l a k i n e k deviánsként való f e l c í m k é z é s e megerősíti az illető d e v i á n s v i s e l k e d é s é t , a z é r t f o n t o s , m e r t abból a f e l t é t e l e z é s b ő l i n d u l ki, h o g y ö n m a
nők aránytalanul gyakran válnak bűncselek m é n y e k és zaklatás áldozatává, de a többsé g i t á r s a d a l o m b a n s o k a n ú g y vélik, h o g y n e m m a r g i n á l i s h e l y z e t ü k b ő l f a k a d ó a n á r t a t l a n ál dozatok, h a n e m „rászolgáltak" erre.
648
19. FEJEZET j e l l e m z ő a h a g y o m á n y o s s z e r v e z e t e k számos
1 0 . A b ű n ö z é s t ő l v a l ó f é l e l m e t g y a k r a n az o l y a n mint a
v o n á s a , de t e v é k e n y s é g e i k i l l e g á l i s a k . A ki-
zsebtolvajlás, a b e t ö r é s és a rablás, a m i t leg
b e r b ű n ö z é s a z o l y a n b ű n c s e l e k m é n y e k e t öle
többször
férfiak
l i fel, a m e l y e k e t a z i n f o r m á c i ó s t e c h n o l ó g i á k
k ö v e t n e k el. A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k á k m a g a s
s e g í t s é g é v e l k ö v e t n e k e l : i d e t a r t o z i k például
u t c a i b ű n c s e l e k m é n y e k váltják ki, fiatal
munkásosztálybeli
az interneten elkövetett csalás.
t ö r v é n y s é r t é s i a r á n y t m u t a t n a k ki a fiatalok k ö r é b e n , de a fiatalkorú b ű n ö z é s s e l k a p c s o l a
1 2 . A b ö r t ö n ö k e t r é s z b e n a t á r s a d a l o m védel
tos m o r á l i s p á n i k o t f e n n t a r t á s o k k a l k e l l kezel
m é r e , r é s z b e n p e d i g a b ű n ö z ő k „megjavítá
n ü n k . A fiatalok k ö r é b e n f e l l é p ő a n t i s z o c i á l i s
s á r a " h o z t á k l é t r e . Ú g y t ű n i k a z o n b a n , hogy
é s n o n k o n f o r m v i s e l k e d é s á l t a l á b a n kétségkí
a b ö r t ö n ö k n e m s z o r í t j á k v i s s z a a bűnözést,
vül deviáns, de valójában n e m bűnözés.
továbbá
1 1 . A f e h é r g a l l é r o s b ű n ö z é s és a v á l l a l a t i b ű n ö z é s k ö r é b e a z o k a b ű n c s e l e k m é n y e k tartoz nak, a m e l y e k e t a t á r s a d a l o m j o b b m ó d ú tag j a i k ö v e t n e k el. A z i l y e n b ű n c s e l e k m é n y e k következményei sokkal nagyobb kihatásúak lehetnek, mint a szegények kisstílű bűnözése, de e z e k r e a t ö r v é n y b e t a r t a t á s á r a l é t r e h o z o t t i n t é z m é n y e k kevesebb figyelmet fordítanak. A szervezett b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i tevékenység intézményesített
formáit
jelöli,
amelyekre
kétséges,
hogy
milyen
mértékben
k é p e s e k r e h a b i l i t á l n i a fogva tartottakat an n a k é r d e k é b e n , h o g y b e t u d j a n a k illeszkedni a k ü l v i l á g b a , és v i s s z a e s ő k é n t ne kövessenek el újabb
bűncselekményeket.
azokat nevezzük,
Visszaesőnek
a k i k a z u t á n k ö v e t n e k el
t ö r v é n y s é r t é s t , h o g y e l ő z ő l e g m á r börtönben voltak.
M a b i z o n y o s m o z g a l m a k alternatív
m e g o l d á s o k r a t ö r e k e d n e k a b ö r t ö n ö k helyett, i l y e n e k p é l d á u l a k ö z ö s s é g i m u n k a lehetősé geit k í n á l ó f o r m á k .
MEGFONTOLANDÓ KERDES 1. A „deviánsként" felcímkézett egyének cselekedetei miben térnek el a „normális" személyekéitől? 2. Az áldozatokra vonatkozó felmérések miért nyújtanak hitelesebb képet a bűnözés kiterjedéséről, mint a hivatalos statisztikák? 3. Vajon szükségképpen meg fog-e változni a nők bűnözési aránya annak következtében, hogy a nők is egyre nagyobb számban vesznek részt a közszférában? 4. Egy nagyvállalati vezető vajon inkább tekinthető-e tipikus bűnözőnek, mint egy munkanélküli fiatal? 5. Hogyan befolyásolja a bűnözést a globalizáció folyamata?
Croall, H. (1988): Crime and Society in Britain. New York, Longman. Goode, Erich ( 1 9 9 7 ) : Deviant Behavior. Upper Saddle River, NJ, Prentice Hall. Holdaway, Simon - Rock, Paul ( 1 9 9 8 ) : Thinking about Criminology (szerk.) London, UCL Press. Muncie, J. - McLaughlin, E. ( 2 0 0 1 ) : Controlling Crime. 2nd edn. (szerk.) London, SAGE. Muncie, J. - McLaughlin, E. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Problem of Crime. 2. kiadás. London, SAGE. Walton, Paul - Young, Jock (szerk.) ( 1 9 9 8 ) : The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Reiner, Robert ( 1 9 9 9 ) : The Politics of the Police. Oxford, Oxford University Press.
INTERNETES FORRÁSOK Amnesty International http://www.amesty.org British Journal of Criminology http ://www3 .oup. co.uk/crimin Home Office (UK) http://www.homeoffice.gov.uk Howard League for Penal Reform http://www.howardleague.org ENSZ Büntető és Igazságügyi Információs Hálózata http ://www. unc j in. org/
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam Hatalom Autoritás és demokrácia A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE A kommunizmus bukása A demokrácia népszerűségének magyarázata Bajban van-e a demokrávia? Globális kormányzás PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Új Munkáspárt POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Globalizáció és társadalmi mozgalmak Technológia és társadalmi mozgalmak A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI A nacionalizmus és a modern társadalom Állam nélküli nemzetek Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban Nacionalizmus és globalizáció A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció A TERRORIZMUS A terror és a terrorizmus eredete Régi és új típusú terrorizmus Terrorizmus és háború Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
2003 februárjában globális tiltakozás kezdődött a tervezett iraki háború ellen (lásd 6 6 4 - 6 6 5 . o.). Londonban több mint egymillió ember vonult az utcákra: ez volt a legnagyobb tüntetés az or szág történetében. Hasonló méretű demonstrá ciókra került sor Rómában és Barcelonában is, és kisebb felvonulások zajlottak a világ szinte minden nagyvárosában, az USA-tól Bangladesig. A tiltakozásban globális szinten, összesen hatvan országban részt vevő tüntetők számát megköze lítőleg tízmillió főre becsülték (Guardian, 2 0 0 3 . február 13.). Annak a megszervezését és koordinálását, hogy szerte a világon ugyanazon a napon milliók vonuljanak ki az utcákra, a média fejlődése tette lehetővé. Az eseményt megelőzően a televízió műsorok és az újságok a háború valószínűségét taglalták már hónapok óta, és a háborúellenes tüntetések tervei már jó előre megjelentek a médiá ban. A háborúellenes csoportok elektronikus le velekben terjesztett üzenetek és hálózati honlapo kon közzétett felhívások útján képesek voltak igen változatos körökből mozgósítani támogatóikat. A 2003 februárjában az utcákra vonuló embe reket sokféle ok késztette a tüntetésre. Egyesek azt állították, hogy bár a demokrácia a legjobb modell, a nyugati típusú demokrácia erőszakos exportálása a Közel-Keletre, ellentmond a de mokrácia alapvető értékeinek. Mások úgy lát ták, hogy a közel-keleti háború csupán gyengén álcázott kifogást jelent annak leplezésére, hogy a Nyugat valójában rajta akarja tartani a kezét egy stabil olajforráson. Az Egyesült Királyság ban sokan attól féltek, hogy az USA vezetésével folytatandó háború olyan terrorista támadások célpontjává fogja tenni Nagy-Britanniát is, mint amilyet a londoniak azután 2 0 0 5 . július 7-én el is szenvedtek (lásd a 6 7 9 - 6 8 2 . oldalon). A há ború ellenzőinek mozgósításához hozzájárult az a motívum is, hogy a háború mellett kiálló kor mányzatoknak nem sikerült rávenniük az ENSZ Közgyűlését egy olyan határozat meghozatalára, ami kifejezetten lehetővé tenné számukra az erő alkalmazását Irakkal szemben, amiért az nem tesz eleget a korábbi ENSZ-határozatoknak. Ami kor 2003 márciusában az ENSZ kifejezett felha talmazása nélkül ténylegesen megkezdődött a háború Irak ellen, a tiltakozók jogtalannak minő sítették a támadást.
Ebben a fejezetben számos olyan kérdéssel fog lalkozunk, amelyek a tiltakozások, majd a hábo rú folyamán merültek fel. A politikai szociológia legfontosabb, bár mindmáig vitatott alapfogalmai nak tárgyalásával kezdjük, különös tekintettel a hatalom fogalmára. Azután szemügyre vesszük a globális kormányzat kérdéseit és a demokrácia figyelemre méltó globális terjedését az elmúlt két évtized során, majd figyelmünket a brit pártpoli tikában az utóbbi évtizedekben végbement döntő változásokra fordítjuk, beleértve a thatcherizmus kialakulását és az új munkáspárti kormányzat po litikáját. A pártpolitikáról áttérünk a tágabb érte lemben vett politika kérdéseire, érintve az olyan társadalmi mozgalmakat, mint amelyek például a fent említett háborúellenes tiltakozások mögött állnak, továbbá megvizsgáljuk, hogyan befolyá solja ezeket a mozgalmakat a technológia fejlődé se és a globalizáció. A demokrácia megerősítése iránt megnyilvánuló nyomást sokan összefüggés be hozzák a számottevő politikai erő létrehozásá-
2003 februárjában több százezer ember vonult az utcákra az iraki háború ellen tiltakozva.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS —
ra törekvő nacionalista mozgalmakkal, ezért fog lalkozunk a nacionalizmus terjedésével. Végül a politikai szociológia egyik fontos témakörével, a terrorizmussal zárjuk fejezetünket.
A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAP FOGALMAIVAL KAPCSOLATOS VITÁK Politika, kormányzás és az állam A politikát sokan olyan, tőlük távol eső és szá mukra érdektelen területnek tartják, ami legin kább a Westminsterben, Brüsszelben vagy Wa shingtonban működő középkorú férfiak birodal ma. E szerint a nézet szerint a politika nem más, mint a hatalom bizonyos eszközeinek felhaszná lása a kormányzati tevékenység kiterjedésének és tartalmának befolyásolására. Ám a politika erősen vitatott fogalom, és a politikai tevékeny ség szférája messze meghaladhatja magát a kor mányzást. A háborúellenes tiltakozás például, amellyel ezt a fejezetet kezdtük, valójában poli tikai mozgalom, mint ahogyan politikai célokra irányul számos olyan csoport, hálózat és szerve zet (például a környezetvédők vagy a feministák) tevékenysége is, amelyekkel másutt foglalkozunk ebben a könyvben. Az, ami a politikai szférában történik - még a kormányzati tevékenységre leszűkítve is - mind annyiunk életét érinti, akár akarjuk, akár nem. A kormányzatok személyes jellegű dolgainkat is befolyásolják, és háború idején elrendelhetik akár azt is, hogy életünket adjuk olyan célokért, amelyeket szükségesnek tartanak. A kormányza ti szféra egyszersmind a politikai hatalom szfé rája. A politikai életben minden a hatalom körül forog: az a fő kérdés, hogy kinek a kezében van a hatalom, hogyan szerezhető meg, és ki mit kezd vele. Az alábbiakban részletesebben is megvizs gáljuk a hatalom fogalmát. Ahol egy adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzat politikai apparátusa gya korolja (például a parlament vagy kongresszus intézményén keresztül, a kormányzati felada tokat ellátó köztisztviselők seregének közremű ködésével), amelynek az autoritását egyrészt a fennálló jogi rendszer, másrészt a politikájának végrehajtására felhasználható erőszakszerveze tek támogatják, ott az állam meglétéről beszélhe tünk. A modern társadalmak túlnyomó többsége nemzetállamot alkot. Ez annyit jelent, hogy az ilyen államokban a lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. A nemzetállamok a világ különböző részein más-más időpontokban
l i n n .
ri,
mi
i
651
•
jöttek létre (az Egyesült Államok például 1776ban, a Cseh Köztársaság pedig 1993-ban alakult meg). Fő jellemzőik éles ellentétben állnak a nem iparosodott vagy „hagyományos" civilizációkkal, amelyekkel a 2. „A globalizáció és a változó vi lág" című fejezetben foglalkoztunk. Ezek a fő jel lemző vonások az alábbiak: • Szuverenitás. A hagyományos államok terü letét mindig pontatlanul definiálták, mivel a központi kormányzat által gyakorolt ellenőr zés meglehetősen gyenge volt. A szuverenitás eszméje - vagyis hogy egy bizonyos kormány zat uralkodik valamilyen egyértelműen körül határolt terület fölött, amelyen belül az övé a legfelső hatalom - kevéssé volt releváns. Ezzel szemben valamennyi nemzetállam egyszers mind szuverén állam is. • Állampolgárság. A hagyományos államokban a lakosság többségét alkotó személyek, akik fö lött a király vagy a császár uralkodott, kevéssé voltak tudatában annak, hogy ki kormányozza őket, és nem is érdeklődtek különösebben ez iránt. Nem voltak továbbá politikai jogaik és nem befolyásolhatták a kormányzást. Általában csupán az uralkodó osztályok vagy a jobb módú csoportok érezték úgy, hogy valamilyen átfo gó politikai közösséghez tartoznak. A modern társadalmakban ezzel szemben az adott politi kai rendszer határain belül élő emberek több ségükben állampolgárok, akiknek a nemzet alkotóelemeiként közös jogaik és kötelességeik vannak. Sok helyen élnek ugyan politikai me nekültek és hontalan személyek is, ma azonban szinte mindenki a világon valamely meghatáro zott nemzeti politikai entitáshoz tartozik. • Nacionalizmus. A nemzetállamok létrejöttéhez közvetlenül társul a nacionalizmus kialakulá sa, ami valamely egységes politikai közösség hez való tartozás érzését biztosító szimbólu mok és meggyőződések rendszereként hatá rozható meg. így az egyének büszkék lehetnek például arra, hogy a brit, amerikai, kanadai, orosz vagy bármelyik más nemzethez tartoz nak. Az ilyenfajta érzések ösztönözték például a kelet-timoriakat a függetlenségük kivívásáért indított harcra. Az emberek valószínűleg min dig is éreztek egyfajta azonosulást valamilyen társadalmi csoporttal, ami lehetett a tágabb csa ládjuk, a faluközösség, amelyben éltek vagy a vallási közösségük. A nacionalizmus azonban csak a modern állam kifejlődésével jelent meg, a valamely meghatározott szuverén közösség gel való azonosulás érzésének legmarkánsabb kifejeződéseként. A nacionalizmus jelensé gével e fejezet második felében foglalkozunk részletesebben.
20. FEJEZET
Hatalom A hatalom célja, természete és megoszlása a po litikai szociológia fő kérdései közé tartozik. A szociológia egyik alapítója, Max Weber (akinek a munkásságával az 1. fejezetben foglalkoztunk, a 3 4 - 3 5 . oldalon) a következő általános meghatá rozást adta a hatalomról: „egy személy vagy egy embercsoport lehetősége arra, hogy megvalósítsa a saját akaratát valamilyen parancsra végrehajtott akció során, akár az akcióban részt vevők ellen állásának dacára is" (Gerth-Mills 1948). Weber szemében tehát a hatalom azt jelenti, hogy valaki keresztülviheti a saját akaratát, még akkor is, ha ezt mások nem akarják. Sok szociológus követte Webert abban, hogy különbséget tettek a hatalomgyakorlás kényszerí tő ]e\\egű, illetve felhatalmazáson alapuló formái között. A 2003. évi iraki háború ellenzői például gyakran bírálták az amerikaiak vezette inváziót, mivel az ENSZ nem adott rá kifejezett felhatal mazást, s így a háborút illegitimnek, vagyis a ha talom kényszerítő jellegű felhasználásának tekin tették. A hatalom legtöbb formája nem kizárólag az erőn alapul, hanem a felhatalmazáson alapuló tekintély valamilyen formája révén legitimált. Max Weber a hatalom (nála uralom) elemzése kor a politikai hatalomban megtestesülő tekintély eltérő kategóriái - vagy „ideáltípusai" - közötti különbségtételre koncentrált. A hatalom három féle forrását különböztette meg: a tradicionális, a karizmatikus és a legális formákat. A tradicioná lis hatalom a hosszabb ideje kialakult kulturális minták tiszteletben tartásán keresztül legitimálódik. Weber erre a középkori Európa nemesi csa ládjainak öröklött uralmát hozza fel példaként. A karizmatikus tekintély, illetve hatalom ezzel ellentétben a hagyományok megszakítására épül. Abból az elkötelezettségből fakad, amit valamely vezető iránt az alárendeltjei éreznek, mert úgy ér zik, hogy a vezetőjük kivételes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek odaadást váltanak ki belőle. Weber szerint a „karizma" a személyiség jellegze tes vonása. Jézus Krisztust és Adolf Hitlert gyak ran hozzák fel példaként a karizmatikus hatalom mal bíró egyénekre. Ám a karizmatikus hatalom gyakorolható hétköznapibb módokon is: bizonyos tanárok tekintélye például részben karizmatikus lehet. Weber felfogása szerint a múltban a legtöbb társadalmat olyan hagyományos hatalmi struktú rák jellemezték, amelyeket periodikusan a kariz ma előretörései tarkítottak. A modern világban - Weber szerint - a hagyo mányos hatalmi struktúrát fokozatosan felváltot ta a legális hatalom. Ezt a fajta hatalmat jogilag érvénybe léptetett szabályok és szabályozások
legitimálják. Ez érvényesül a modern szerveze tekben és bürokráciákban (lásd a 16. fejezetet), valamint a kormányzatokban, amelyeket Weber a társadalom politikai életét irányító formális szer vezetekként írt le (Gerth-Mils 1948).
Stephen Lukes: Radikális alternatívák A hatalom egyik ettől radikálisan eltérő felfo gása Stephen Lukes szociológus nevéhez fűző dik. Klasszikus tanulmányában (1974) Lukes a hatalom „háromdimenziós rendszerét" fejti ki. Az első dimenzióban a hatalom azt a képessé get jelenti, hogy valaki a konfliktusokban képes érvényre juttatni a saját döntéseit: ha például a brit kormány a háborúellenes tiltakozások hatá sára 2003 februárjában megváltoztatta volna az iraki katonai beavatkozás támogatására irányuló szándékát, akkor ez azt bizonyítaná, hogy a til takozóknak hatalmuk volt. Lukes nézete szerint azonban a hatalom fogalma ennél jóval tágabb. A hatalom második dimenziója annak az el lenőrzésére való képességet jelenti, hogy milyen kérdésekről kell dönteni. Ez alatt Lukes azt érti, hogy a hatalommal bíró csoportok vagy egyének a hatalmukat nem csupán a döntés meghozatalá val gyakorolhatják, hanem azáltal is, hogy korlá tozzák a mások számára elérhető lehetőségeket. Az egyik módszer például, amellyel az autoritárius kormányzatok gyakorolhatják a hatalmukat (mint például Szingapúr esetében, lásd a 654. oldalt), a sajtószabadság korlátozása. Ily módon gyakran képesek megakadályozni, hogy bizonyos sérelmek a politikai folyamat vitatható kérdései ként - Szingapúrban például a testi fenyítés al kalmazásának nemzetközi elítélése révén - han got kapjanak Lukes szerint a hatalomnak van egy harmadik dimenziója is, amit ő „a vágyak manipulációjá nak" nevez. Felteszi a kérdést: „Vajon nem az je lenti-e a hatalom legfelsőbb rendű gyakorlását, ha elérhetjük, hogy másoknak olyan kívánságaik legyenek, amilyeneket mi akarunk, vagyis enge delmességüket gondolataik és vágyaik ellenőrzé se útján biztosíthatjuk?" Rámutat, hogy ez nem szükségképpen jelent agymosást. Vágyaink fino mabb módokon is manipulálhatók. A marxisták például azt állították, hogy a kapitalisták oly mó don gyakorolják a hatalmat a munkások fölött, hogy a média és a szocializálódás más eszközei révén a dolgozó és a tömegfogyasztó szerepének megfelelően alakítják kívánságaikat. A hatalom egyes dimenzióinak megkülönböz tetésével Lukes tágabb definíciót ad Weber meg határozásánál. Lukes szerint „A akkor gyakorol
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
hatalmat B fölött, ha A oly módon befolyásolja B-t, ami ellenkezik B érdekeivel". Ez azonban még mindig nyitva hagyja azt a kérdést, hogy honnan tudhatjuk, valójában mik B érdekei. Lukes be ismeri, hogy ez végső soron vélekedés kérdése. A hatalomról alkotott fogalma mégis nagy hatás sal volt a szociológusokra, akiket ráébresztett a hatalom gyakorlásának különböző rejtett dimen zióira.
Foucault és a hatalom Michel Foucault francia szociológus (1926-1984) szintén igen nagy hatású elméletet dolgozott ki a hatalomról, amely meglehetősen eltávolodik Weber formálisabb meghatározásától. Foucault szerint a hatalom nem egyetlen intézményben, például az államban koncentrálódik, és nem is az egyének valamely csoportja tartja a kezében. A hatalom régebbi modelljei (ideértve Stephen Lukes modelljét is) fix identitásokon alapulnak, és ezek értelmében a hatalmat könnyen azonosít ható csoportok, például - a marxisták szerint - az uralkodó osztály, vagy - a feministák szerint - a férfiak gyakorolják. Foucault ezzel szemben azt állította, hogy a hatalom a társadalmi interakciók valamennyi szintjén, minden társadalmi intéz ményben működik és mindenkit érint. / Foucault gondolataival a 4., „A szociológiai el méletalkotás" című fejezetben, a 104-105. ol dalon foglalkoztunk. A szervezetek által gya korolt hatalomról adott leírását a 16., „Szerve zetek és hálózatok" című fejezetben, a 4 9 6 - 5 0 0 . oldalon) tárgyaltuk. Foucault szemében a hatalom és a tudás szoro san összekapcsolódik és egymás megerősítésére szolgál. Egy orvosnak a tudása például egyben hatalmat is jelent, ami a gyakorlatban valami lyen intézményi környezetben, például egy kór házban érvényesül. Az egészségre és a betegség re vonatkozó tudás növekedése hatalmat adott az orvosok kezébe, akik ily módon rendelkezhetnek a betegeik sorsáról. Foucault leírja olyan „diskur zusok" kialakulását, amelyek módot adnak a ha talom és a tudás viszonyának megvitatására: egy „foucault-ista" például „orvosi diskurzusokról" beszélhet (lásd a 210. oldalt). Foucault eszméi azzal párhuzamosan váltak népszerűvé, ahogy a politikai szociológia elfor dult a leegyszerűsítő konfliktuselméletektől (lásd a 37-38. oldalt), különösen a marxizmus gazda sági értelmezéseitől, és a politikai küzdelemnek az identitáson alapuló formáit, például a társa-
dalmi vagy biológiai értelemben vett nemi hova tartozást helyezte a középpontba (Foucault 2 0 0 1 , 2004). Foucault elmélete felbontja a hatalom fent említett kényszerítő, illetve felhatalmazáson ala puló formáinak egyszerű megkülönböztetését (lásd a 652. oldalt), és a hatalmat úgy értelme zi, mint amit nem csupán a domináns csoportok gyakorolnak, hanem megtalálható valamennyi társadalmi viszonylatban. Foucault hatalomér telmezése ennélfogva kitágítja a politika fogalmát is. Bírálói azonban azt állítják, hogy bár Foucault igen finom leírást adott arról a módról, ahogyan a hatalom a mindennapi társadalmi interakciók során működik, a kifejezés általa használt ködös értelmezése alábecsüli a hatalom olyan struk túrákban való koncentrálódását, mint például a hadsereg vagy a társadalmi osztály. Miután szemügyre vettük a hatalom néhány el térő és egymással versengő értelmezését, a e feje zetben következő részében arra összpontosítjuk a figyelmünket, hogy a formális politika világában hogyan történik a hatalom gyakorlása. Az alábbi akban a politikai hatalom vizsgálata után a hata lom tényleges gyakorlásával foglalkozunk, a po litikai rendszerek két formáját véve szemügyre.
Autoritás és demokrácia A történelem folyamán a társadalmak számos kü lönböző politikai rendszert építettek ki. Az egyes országok szerte a világon még ma, a 2 1 . század kezdetén is különféle minták és konfigurációk szerint szerveződnek. A legtöbb társadalom ma demokratikusnak nevezi magát, vagyis azt állít ja, hogy a nép uralkodik, azonban a politikai be rendezkedés más formái is továbbélnek. Ebben a részben a politikai rendszerek két alaptípusát, az autoritarizmust és a demokráciát mutatjuk be.
Autoritás Míg a demokrácia - mint az alábbiakban látni fogjuk - ösztönzi az állampolgárok aktív rész vételét a politikai ügyekben, az autoritárius ál lamokban a néptől megtagadják a döntésekben való részvételt vagy azt jelentősen korlátozzák. Az ilyen társadalmakban az állam érdekei és szükségletei élveznek prioritást az állampolgáro kéival szemben, és nincsenek olyan jogi mecha nizmusok, amelyek lehetőséget adnának a kor mánnyal való szembeszállásra vagy egy vezető elmozdítására a hatalomból. Az autoritárius kormányzatok ma is sok or szágban léteznek, amelyek közül néhány de-
654
20. FEJEZET
Katonai erő demonstrációja egy május 1-jén tartott díszszemlén Észak-Koreában. Ez az ország talán a politikailag legelszigeteltebb a világon, és vezetője egyike a leginkább autoritárius diktátoroknak. Kim Dzsongil államfő még azt is el rendelte, hogy a férfiak nem viselhetnek öt centiméternél hosszabb hajat. Az ötven év feletti kopaszodó férfiak számára két centiméterrel hosszabb haj viselete is megengedett, hogy ráfésülhessék a kopaszodó foltra. mokratikusnak vallja magát. A 2003-ig Szaddam Húszéin vezetése alatt álló Irak jó példája volt az olyan autoritárius államnak, ahol az elégedetlen séget elnyomták, és a nemzeti erőforrások arány talanul nagy részét a csekély számú kiválasztott hasznára fordították. Szaúd-Arábia és Kuvait nagyhatalmú monarchiái, valamint Mianmar (Burma) katonai vezetői szigorúan korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megtagad ják tőlük a kormányzásban való értelmes közre működés lehetőségét. Az úgynevezett „puha autoritás" példájaként gyakran említik a szingapúri államot, mert a Szingapúrban uralkodó Népi Akciópárt szorosan a kezében tartja a hatalmat, de állampolgárai szá mára igen jó életminőséget biztosít azáltal, hogy ellenőrzése alatt tartja a társadalom életének szinte valamennyi szegmensét. Szingapúr híres a közbiztonságáról, közrendjéről és minden ál lampolgárának a társadalomba való bekapcsolá sáról. Szingapúr gazdasága sikeres, az utcák tisz ták, az embereknek van munkájuk és a szegény ség gyakorlatilag ismeretlen. Ám annak ellenére, hogy az életszínvonal anyagi értelemben magas, még az olyan apró szabálysértéseket is igen ke
mény pénzbüntetésekkel sújtják, mint például a közterületeken való szemetelés vagy dohányzás, szigorúan szabályozzák a média működését, az internethez való hozzáférést és a műholdvevő antennák birtoklását, a rendőrség kezében rend kívül nagy hatalom van az állampolgárok vissza tartására az esetleges törvénysértésektől, s bevett gyakorlat a testi fenyítés és a halálos ítéletek al kalmazása. A nép e autoritárius ellenőrzés dacá ra túlnyomórészt elégedett a kormányzattal, és a társadalmi egyenlőtlenségek - sok más országgal összehasonlítva - minimálisak. Jóllehet Szinga púrban hiányoznak bizonyos demokratikus sza badságjogok, az itt gyakorolt autoritás eltér a diktatórikusabb rendszerekétől, s ez vezette William Gibson írót arra, hogy a szigetországot így írja le: „Disneyland, halálbüntetéssel".
Demokrácia A demokrácia szó a görög demokratia kifejezés ből származik, melynek első fele, a demos „né pet", a második összetevőjét alkotó kratos pedig „uralmat" jelent. A demokrácia alapértelmezése
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
szerint tehát olyan politikai rendszer, amelyben nem monarchák vagy arisztokráciák uralkodnak, hanem a nép. Ez elég egyértelműnek hangzik, de valójában nem az. „A nép uralma" különféle idő szakokban élesen elütő formákat öltött az egyes társadalmakban, attól függően, hogy a nép fogal mát hogyan értelmezték. A „nép" alatt értették például többek között a társadalom összes férfi tagját, a tulajdon birtokosait, a fehér férfiakat, a tanult férfiakat, valamint a felnőtt férfiak és nők összességét is. Egyes társadalmakban a demokrá cia hivatalosan elfogadott változata csak a politi kai szférára korlátozódik, míg másokban kiterjed a társadalmi élet szélesebb területeire. Az, hogy a demokrácia valamely adott kör nyezetben milyen formát ölt, nagyrészt annak az eredménye, hogy értékeit és céljait hogyan értel mezik, és azok milyen prioritást kapnak. A de mokráciáról általában úgy vélekednek, hogy ez az a politikai rendszer, amely a leginkább képes a politikai egyenlőséget, a szabadságot és az egyéni szabadságjogokat biztosítani, a közérdeket védel mezni és kielégíteni az állampolgárok igényeit, előmozdítva az erkölcsi önfejlődést, olyan haté kony döntéshozatalt téve lehetővé, ami minden kinek az érdekeit számításba veszi (Held 1996). Az ezekre a változatos célokra helyezett hangsú lyok mértéke befolyásolhatja, hogy a demokráci át elsősorban a néphatalom (az önkormányzat és az önszabályozás) formájának vagy pedig a má sok (például a megválasztott képviselők csoport ja) által hozott döntések támogatására szolgáló keretnek tekintik.
Részvételi demokrácia A részvételi demokráciában (participatory de mocracy), más néven közvetlen demokráciában a döntéseket közösen hozzák meg azok, akiket érintenek. Ez volt a demokrácia eredeti típusa, amit az ókori Görögországban gyakoroltak. Azok, akik állampolgárnak számítottak (vagyis a társa dalom egy kisebbségi csoportjának tagjai) rend szeresen összegyűltek, hogy megvitassák a poli tikai kérdéseket és meghozzák a fontosabb dön téseket. A részvételi demokráciának a modern társadalmakban korlátozott fontossága van, mi vel a lakosság tömegeinek megvannak a politikai jogai, és lehetetlen volna mindenkinek az aktív részvételét biztosítani valamennyi olyan döntés meghozatalában, amelyek érintik. A részvételi demokrácia egyes formái azonban szerepet játszanak a modern társadalmakban is. Az Egyesült Államok északkeleti részén fek vő New England-i államok kisebb településein
továbbra is fenntartják az évente megrendezett „városi gyűlések" hagyományos gyakorlatát. Az erre kijelölt napokon a város valamennyi lakója összegyűlik, hogy megvitassa azokat a közérde kű helyi kérdéseket, amelyek nem esnek a tag állami vagy szövetségi kormányzat hatáskörébe, és szavazással döntsön ezekben. A részvételi de mokrácia egy másik példája a népszavazás, ami kor az emberek kinyilvánítják véleményüket egy bizonyos kérdésről. Nagyszámú ember közvetlen részvételét a döntésben úgy teszik lehetővé, hogy az adott problémát egy-két kérdésre egyszerűsí tik le. A népszavazásokat rendszeresen felhasz nálják országos szinten egyes európai országok ban a fontos politikai döntések meghozatalakor. Számos európai országban népszavazást tartot tak például 2005-ben arról, hogy elfogadják-e az Európai Unió javasolt alkotmányos szerződését. Az Egyesült Királyság szintén népszavazás meg tartására készült, de 2005 májusában a javasolt alkotmányos szerződés franciaországi és hollan diai elvetése megszüntette annak reményét, hogy az alkotmányos szerződés bevezethető legyen, és ez a brit népszavazás tervének felfüggesztéséhez vezetett. Egy nacionalista beállítottságú etnikai régióban, Kanada túlnyomórészt franciául beszé lő Québec tartományában népszavazást tartottak az államszövetségből való kiválás vitatott kérdé séről is.
Képviseleti demokrácia A gyakorlati nehézségek nagy léptékben alkal mazhatatlanná teszik a részvételi demokráciát, kivéve olyan speciális esetekben, mint az említett népszavazások. Ma jóval elterjedtebb forma a kép viseleti demokrácia (representative democracy): ebben a politikai rendszerben a közösséget érin tő döntéseket nem a közösség valamennyi tagja hozza meg, hanem azok az emberek, akiket erre a célra megválasztottak. Az országok kormányzása terén a képviseleti demokrácia a kongresszusok, parlamentek vagy hasonló országos testületek megválasztásának formáját ölti. A képviseleti de mokrácia létezik más szinteken is, ahol kollektív döntéseket hoznak, például valamely átfogó nem zeti közösség egyes tartományaiban vagy tagálla maiban, egyes városokban, megyékben, közigaz gatási körzetekben vagy más régiókban. Sok nagy szervezet is úgy dönt, hogy ügyeit a képviseleti demokrácia útján intézi, kis létszámú végrehajtó bizottságok megválasztásával, amelyek azután meghozzák a főbb döntéseket. Azoknak az országoknak a politikai berendez kedését, amelyekben a szavazók két vagy több
20. FEJEZET
párt között választhatnak és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van, rendszerint libe rális demokráciának nevezik. Nagy-Britannia és a többi nyugat-európai ország, az USA, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is ebbe a kategóriába tar tozik. A fejlődő világ számos országában (példá ul Indiában) szintén liberális demokratikus rend szer működik, és - mint látni fogjuk - ezeknek az országoknak a száma folyamatosan növekszik.
A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE Amikor a jövő politikai szociológusai majd viszszatekintenek az 1980-as évek és 1990-es évekre, valószínűleg különösen kiemelkedő fontosságú történelmi fejleménynek fogják tartani a világ szá mos országának ebben az időszakban végbement demokratizálódását. Az 1980-as évek eleje óta számos addig autoritárius katonai diktatúrával kormányozott latin-amerikai ország, nevezetesen Chile, Bolívia és Argentína is átalakult pezsgő demokráciává. A kommunista blokk összeom lásával 1989-ben sok kelet-európai ország - pél dául Oroszország, Lengyelország és Csehszlová kia - szintén demokratikus berendezkedésűvé vált. Afrikában is több korábban nem demokra
tikus ország - Benin, Ghána, Mozambik és DélAfrika - elfogadta a demokratikus eszményeket. Az 1970-es évek közepén a világ országainak több mint kétharmad részében még autoritarizmus volt érvényben. Azóta a helyzet markánsan megváltozott: ma a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. A demok rácia többé nem koncentrálódik elsősorban a nyugati országokra, hanem a kormányzat kívá natos formájaként elfogadottá vált - legalábbis elvben - a világ számos régiójában. Ahogy David Held (1996) kifejezte: „A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető" mintájává." Az alábbiakban a liberális demokrácia globális terjedésével foglalkozunk, bemutatva néhány le hetséges magyarázatot népszerűségének indoko lására. Ezután megvizsgálunk néhány fontosabb problémát azok közül, amelyekkel a demokráciá nak a mai világban szembe kell néznie.
A kommunizmus bukása A világ különféle politikai rendszerei között hosszú időn keresztül kétféle minta játszott ve zető szerepet: a nyugati liberális demokráciák és
A berlini fal lebontása 1989-ben szimbolikus jelentőségű esemény volt a kommunizmus gyors összeomlásának folyama tában, ami lehetővé tette a liberális demokrácia példátlan terjedését.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
a korábbi Szovjetunióban, majd Kelet-Európá ban is hatalomra került kommunizmus (ami még ma is létezik Kínában és néhány más országban). A 20. század nagy részében a világ lakosságának jelentős hányada kommunista vagy szocialista politikai rendszerekben élt. Marx a szocializmus globális terjedését és a munkásmozgalmak forra dalmi sikereit várta a jövőtől, és az 1883-ban be következett halála utáni száz év során úgy tűnt, hogy prognózisa beválik. A kommunista államok is demokráciáknak te kintették önmagukat, noha ezeknek az országok nak a politikai rendszerei nagymértékben eltértek attól, amit Nyugaton demokráciának tartanak. A kommunizmus alapjában véve egypártrendszerű uralmat jelentett. A szavazóknak nem különböző pártok, hanem ugyanazon párt - a kommunista párt - különböző jelöltjei közül volt lehetőségük választani, és gyakran csak egyetlen jelölt volt. így valójában egyáltalán nem volt igazi választási lehetőség. Minden szovjet típusú társadalomban a kommunista párté volt a domináns hatalom, s ez tartotta ellenőrzése alatt nem csupán a politi kai rendszert, hanem a gazdaságot is.
sű államaiban is feltűntek a demokratizálódás jelei. Afganisztánt - attól kezdve, hogy a szov jet csapatok 1979-ben bevonultak az országba - a Szovjetunió tartotta ellenőrzése alatt. A szovjet megszállás a mudzsahedinek (muszlim gerilla harcosok) heves ellenállása következtében tíz év vel később véget ért. Az 1990-es évek elején bel ső harcok folytak az országban a mudzsahedin frakciók hadurai között. 1996-ban a tálibok sze rezték meg az ellenőrzést az ország területének legnagyobb része fölött, és megkezdték egy „igazi iszlám állam" létrehozását. Szélsőségesen értel mezett iszlám törvényeket vezettek be: nyilvános kivégzéseket tartottak, kisebb bűncselekménye ket is a végtagok levágásával büntettek, a lányo kat és az asszonyokat kitiltották az iskolákból, illetve a munkahelyekről, és betiltották az „er kölcstelen" szórakozást. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i eseményeket követően az USA a terroristák tá mogatóinak tekintette a tálibokat, és sikeres had műveletekkel megdöntötte hatalmukat. A 2 0 0 1 . év végén az afgán ideiglenes hatóságok vezető jévé, majd 2002 júniusában az ország elnökévé Hamid Karzait választották meg, aki hozzáfogott az ország új alkotmányának kidolgozásához és elfogadtatásához. A kormánynak erős végrehajtó hatalmat és az iszlámnak mérsékelt szerepet jut tató új alkotmányt, amely biztosítja az alapvető emberi jogok védelmét, 2004 januárjában írták alá. Afganisztánban 2004 októberében tartották meg az első választásokat, melyek eredménye ként Karzai ötéves elnöki mandátumot kapott.
Nyugaton az átlagos polgároktól kezdve egé szen a legkiválóbb tudósokig szinte mindenki úgy vélte, hogy a kommunista rendszerek igen erős hadállásokat építettek ki maguknak, és a globális politika állandó szereplőivé váltak. Szinte senki sem vagy csak nagyon kevés ember látta előre a drámai események bekövetkezését, amelyek 1989-ben kezdődtek meg az egyik kom munista rezsimnek a másik után történő össze omlásával, „bársonyos forradalmak" sorozatá ban. Az, ami egész Kelet-Európában szilárd és tartósan megalapozott hatalmi rendszernek tűnt, szinte egyik napról a másikra megbukott. A kom munisták gyors egymásutánban elveszítették a hatalmat azokban az országokban, amelyekben fél évszázadon keresztül uralkodtak: Magyaror szágon, Lengyelországban, Bulgáriában, KeletNémetországban, Csehszlovákiában és Romániá ban. Végül a kommunista párt magán a Szovjet unión belül is elveszítette a hatalom apparátusa fölött gyakorolt ellenőrzését. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet vezető „állam nélküli elnök" lett, amikor 1991-ben a Szovjetunió tizenöt tag köztársasága kinyilvánította függetlenségét. Úgy tűnt, hogy a kommunista párt hatalma 1989-ben még Kínában is megrendülni látszott, amikor a Tienanmen téren a diákok és mások is tiltakoztak a rendszer ellen, ám megmozdulásukat brutáli san leverte a hadsereg.
Kínában, ahol a világ népességének egyötöd része él, a demokratizálódás irányában ható erős nyomás nehezedik a kommunista kormány ra. A hatalmas országban ma is emberek ezreit tartják börtönben azért, mert a demokrácia iránti vágyukat nem erőszakos módon kinyilvánították (lásd az internetről és a demokratizálódásról szó ló keretes írásunkat a 659. oldalon). A kommu nista kormány elnyomó intézkedéseinek dacára is vannak azonban még mindig olyan csoportok, amelyek aktívan küzdenek a demokratikus rend szerbe való átmenet megvalósításáért. Az utóbbi években más autoritárius berendezkedésű ázsiai államokban, köztük Mianmarban, Indonéziában és Malajziában is egyre erősödő demokratikus mozgalmak tevékenykednek. Ezek közül egye seknek a nagyobb szabadságra vonatkozó köve telései erőszakos választ váltottak ki a kormány zatok részéről. „A demokrácia globalizálódása" mindazonáltal továbbra is sebesen folytatódik szerte a világon.
A Szovjetunió bukása óta tovább folytatódott a demokratizálódás folyamata. Helyenként még a világ legszigorúbban autoritárius berendezkedé-
A demokrácia előretörésének általános trend je nincs „kőbe vésve". Úgy tűnik, hogy a libe rális demokrácia a korábbi szovjet blokk egyes
20. FEJEZET
A demokrácia diadala: a történelem vége? „A történelem vége" kifejezést ma mindenki Fran cis Fukuyama író nevével, illetve azonos című könyvével (1989) kapcsolja össze. Fukuyama nagy hatású, ám erősen vitatott felfogása a történelem végéről a kapitalizmus és a liberális demokrácia vi lágméretű diadalán alapul. Az 1989. évi kelet-eu rópai forradalmak, a Szovjetunió felbomlása és a többpárti demokrácia bevezetését más régiókban is szorgalmazó mozgalmak nyomán Fukuyama azt állítja, hogy a korábbi korszakok ideológiai küz delmei véget értek. A történelem vége az alterna tívák megszűnését jelenti. Senki sem veszi többé védelmébe a monarchiát, és a fasizmus visszavon hatatlanul a múlt jelensége lett. Ugyanez vonat kozik a kommunizmusra is, ami oly hosszú ideig a nyugati demokrácia fő riválisa volt. A szocializ mussal folytatott hosszú harcában a kapitalizmus - Marx jóslataival ellentétben - győzelmet aratott, és a liberális demokráciát ma nem érik komoly ki hívások. Fukuyama szerint elértük „az emberiség ideológiai fejlődésének végpontját és a nyugati tí pusú demokráciának mint az emberi kormányzás végső formájának egyetemessé válását". Fukuyama tételei kritikákat váltottak ki, ám bi zonyos értelemben ráirányították a figyelmet ko runk egyik kulcsfontosságú jelenségére. Ma nincs országaiban - például Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és a balti ál lamokban - szilárd alapokon áll, míg mások ban, például a Szovjetunió korábbi közép-ázsiai köztársaságaiban, Jugoszláviában, sőt magában Oroszországban is törékeny marad. A demokra tikus politikai intézmények valóban törékenynek és sebezhetőnek bizonyultak máskor is a törté nelem folyamán. Iránban például, a világ egyik legmilitánsabb iszlám államában a nép elégedet lensége a hatalmas mullahokkal (vallási vezetők kel) 1997-ben a reformpárti Mohammed Khatami elnök hetven százalékos szavazattöbbséggel tör tént megválasztásához vezetett. Úgy tűnt, hogy a demokrácia megérkezik Iránba is. Khatamit - olyan vezetőként, aki felismeri, hogy a nép vá gyakozása a demokrácia iránt a fennálló rendszer összeomlását fogja eredményezni, ha nem elégí tik ki - Mihail Gorbacsovhoz hasonlították. Az elnöknek azonban csupán korlátozott reformokat sikerült bevezetnie, miután a vallásos konzerva tívok újból magukhoz ragadták a hatalmat a par lamentben, és 2005 júniusában egyiküket, Mahmud Ahmadinedzsádot választották elnökké, erősen valószínűtlenné téve a további demokra tikus reformok kilátásait. Irán legújabb kori törté
olyan számottevő választótestület vagy tömeg mozgalom, ami képes lenne a gazdasági és politi kai szerveződésnek a piacgazdaságon és a liberá lis demokrácián túlmutató formáit kínálni. Noha jelenleg úgy tűnik, hogy valóban ez a helyzet, kétségesnek látszik, hogy a történelem valóban megállna, olyan értelemben, hogy máris kimerí tettünk minden más lehetőséget, ami nyitva áll előttünk. Ki tudná ma megmondani, hogy a gaz dasági, politikai vagy kulturális rend milyen for mái alakulhatnak még ki a jövőben? Mint ahogy a középkori gondolkodóknak sejtelmük sem lehe tett a feudalizmus hanyatlásával kialakuló ipari társadalomról, ugyanúgy pillanatnyilag mi sem láthatjuk előre, hogyan fog változni a világ a kö vetkező évszázad folyamán.
KÉRDÉSEK 1. Mit értett Fukuyama „a történelem vége" ki fejezés alatt? 2. Igaza volt-e Fukuyamának, amikor azt állította, hogy elértük „a történelem végét"? 3. Ha ma a posztkommunizmus korában vagyunk, milyen politikai alternatívák állnak előttünk? nete azt mutatja, hogy a demokratizálódást hiba lenne visszafordíthatatlan folyamatnak vélnünk. Ám az a tény, hogy ez a tendencia a globalizáló dás nagyobb erőihez kötődik, okot ad az optimiz musra a demokrácia jövőjét illetően. / A tálibokkal, valamint a terrorizmussal és azok kal a veszélyekkel, amelyeket a terrorizmus je lent a demokráciákra nézve, részletesebben is foglalkozunk a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalon.
A demokrácia népszerűségének magyarázata Miért vált a demokrácia ilyen népszerűvé? Egy gyakran idézett magyarázat szerint a politikai ha talom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak, és a demokrácia bizonyult a „legjobb" politikai rendszernek. Egyértelműnek tűnik, hogy a demokrácia jobb politikai rendszer, mint az autoritarizmus, ez azonban önmagában még nem magyarázza meg kellóképpen a jelenlegi demokratizálódási hullámot. Az új fejlemények teljes körű magyarázatához mindazoknak a tár sadalmi és politikai körülményeknek a részletes
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS
Globalizáció és mindennapi élet: az internet és a demokratizálódás Az internet jelentős demokratizáló erő. Áthatol a nemzeti és kulturális határokon, elősegíti az esz mék terjedését egész bolygónkon és lehetővé te szi, hogy a hasonlóan gondolkodó emberek meg találják egymást a kibertér birodalmában. A világ országaiban egyre több és több ember fér hoz zá az internethez rendszeresen, és ezt fontosnak tekinti a neki megfelelő életmód folytatásához. Ám az internet dinamikus terjedését egyes kor mányokfenyegetésként is felfogják, különösen az autoritárius kormányzatok, amelyek felismerik az online-tevékenységben rejlő potenciált az állami hatalom kikezdésére. Noha az internet használa tát a legtöbb országban többé-kevésbé szabadon engedélyezik, egyes államok lépéseket kezdtek tenni a korlátozására. Az internetfelhasználók száma Kínában 2003 végén - csupán nyolc évvel azután, hogy az inter net kereskedelmi úton is hozzáférhetővé vált - el érte a 79,5 millió főt, és ez a szám továbbra is gyorsan emelkedik. A kínai kommunista vezetés szemében az internet veszélyes fenyegetést jelent az állambiztonságra, mert lehetővé teszi a poli tikai ellenzéki csoportok számára tevékenységeik koordinálását. Az internethasználat gyors növekedésére adott válaszként a kínai kormány szabályozások egész sorát vezette be: bezáratott több ezer internet kávézót, blokkolta az e-mail üzenetváltásokat, a keresőprogramokat, valamint a külföldi hírforrá sokat és egyéb politikailag érzékeny portálokat, továbbá szűrőrendszert állított be a világhálón végzett kutatások ellenőrzésére, a tiltott kulcssza vak és kifejezések hosszú listájával. Mindazonál tal úgy tűnik, hogy az interneten folyó tevékeny ség továbbra is növekszik, ugyanolyan ütemben, ahogy az ellenőrzés szigorodik. 2004-ben az Amnesty International jelentésé ben az alábbiak voltak olvashatók: A hatóságok által „felforgatónak" vagy „az ál lambiztonságot veszélyeztetőnek" minősített elemzésére lenne szükség, amelyek a demokrá ciába való átmenethez vezettek, annyi azonban e nélkül is bizonyosnak látszik, hogy ebben a trendben fontos szerepet játszanak a globalizációs folyamatok. Először is, a globalizációval együtt járó transz nacionális kulturális kapcsolatok szaporodása sok országban felélénkítette a demokratikus moz galmakat. A globalizált média a kommunikációs technológiák fejlődésével együtt számos nem de
tevékenységek közé tartozik az online petíciók aláírása, a korrupcióellenes intézkedések és a reformok követelése, a demokráciáért küzdő pártok létesítésének tervezése, a SARS-ra (atipusos tüdőgyulladás) vonatkozó híresztelések közzététele, a külföldi csoportokkal való kom munikáció, a Falun Gong elnevezésű vallási mozgalom betiltása elleni tiltakozás és az 1989. évi demokráciapárti tüntetések leverésének fe lülvizsgálatára vonatkozó követelések hangoz tatása is. Az ilyen vádak alapján folytatott el járások szinte kivétel nélkül bebörtönzéssel járó ítéletekhez vezetnek. Egy korábbi jelentésében az Amnesty úgy becsül te, hogy „a hálózati portálokat, a csevegőfórumo kat és a magánemberek elektronikus levelezését a jelentések szerint harmincezer főnyi állambizton sági személyzet ellenőrzi" (2002). Más kormányzatok hasonló döntésekre jutot tak. A burmai kormány betiltotta a „kormányzást akadályozó" információk interneten keresztül vagy e-mail útján történő terjesztését. A malaj ziai hatóságok megkövetelték, hogy az internet kávézók jegyzéket vezessenek a számítógépeiket használó személyekről. A vallásos konzervatívok az iráni kormányban 2003 végén ki kényszerítet ték több száz internetkávézó bezárását és új tör vényeket vezettek be, amelyek a tulajdonosoktól megkövetelik, hogy korlátozzák a felhasználók hozzáférését az „erkölcstelen és iszlámellenes ol dalak" hosszú sorához.
KÉRDÉSEK 1. Miben különbözik az internet - demokratizáló erőként betöltött szerepét tekintve - a techno lógia régebbi formáitól? 2. Ha az internet hozzájárul a demokrácia globá lis terjedéséhez, elősegíti-e egyúttal a globális kultúra kialakulását is? mokratikus ország lakóit szembesítette a demok ratikus eszményekkel, növelve a szabad választá sok bevezetése érdekében a politikai elitekre ne hezedő belső nyomást (lásd a demokratizálódás és az internet kapcsolatát tárgyaló keretes írást). Az ilyen követelések természetesen nem követ keznek automatikusan a népszuverenitás esz méjének terjedéséből. Ennél is fontosabb, hogy a demokratikus forradalmakra és az ezeket ki váltó mozgósítási folyamatokra vonatkozó hírek
660
20. FEJEZET
a globalizáció révén gyorsan terjednek regioná lis szinten. Az 1989. évi lengyelországi forrada lom híre például igen gyorsan eljutott Magyar országra is, az egész régióban követhető modellt nyújtva a demokráciáért küzdő aktivisták számá ra, akik ennek nyomán szervezhették meg a saját fellépésüket. Másodszor: a globalizálódó világban egyre fontosabb szerepet játszó nemzetközi szerveze tek, például az ENSZ és az Európai Unió külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus ál lamokra, hogy azok is tegyenek lépéseket a de mokrácia megvalósítása irányában. (Az Európai Unióval a 6 6 2 - 6 6 3 . oldalon foglalkozunk keretes írásunkban). Az ilyen szervezetek a autoritárius rendszerek megbuktatásának ösztönzésére egyes esetekben képesek kereskedelmi embargót alkal mazni, bizonyos feltételekhez köthetik a gazda sági fejődést és stabilizálódást szolgáló hitelek igénybevételét, és különféle diplomáciai manő vereket hajthatnak végre. Harmadszor: a demokratizálódást elősegíti a világkapitalizmus terjeszkedése is. Noha a multi nacionális vállalatok hírhedtek arról, hogy haj landók egyezségeket kötni diktátorokkal is, a vállalatok általában szívesebben végzik üzleti te vékenységüket a demokratikus államokban. Ezt nem valamiféle belső meggyőződésből fakadóan
teszik, a politikai szabadság és az egyenlőség mel lett foglalva állást, hanem azért, mert a demokrá ciák általában stabilabbak, mint a más berendez kedésű államok, s a maximális profit eléréséhez igen fontos a stabilitás és a körülmények alakulá sának előreláthatósága. A politikai, gazdasági és katonai elitek - különösen a fejlődő világban és a korábbi Szovjetunióban - gyakran nem akarják növelni a nemzetközi kereskedelem volumenét, s ezért nem bátorítják a multinacionális cégeket az országukban való megjelenésre, hanem inkább a saját demokratizálódási programjukat követik: az ilyen típusú átalakulást Barrington Moore politi kai szociológus (1966) „felülről irányított forra dalomnak" nevezte. Kétségtelen, hogy ha a globalizáció lenne a de mokratizálódás legújabb hullámának egyetlen kiváltó oka, akkor ma már valamennyi ország demokratikus berendezkedésű lenne. Az autori tárius rendszerek fennmaradása Kínában, Kubá ban és Nigériában arra utal, hogy a globalizáló erők nem mindig elégségesek a demokráciába való átmenet kikényszerítésére. A demokratikus mozgalmak azonban megtalálhatóak több ilyen országban is, s ennek alapján egyes szociológu sok azt állítják, hogy a globalizáció hatása alatt az elkövetkezendő években egyre több ország vá lik majd demokratikus berendezkedésűvé.
Mivel magyarázható a szavazók növekvő közömbössége, ami ennél a szavazóhelyiségnél is látható?
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
Bajban van-e a demokrácia? Tekintettel a demokrácia ilyen mértékű terjedé sére, arra számíthatnánk, hogy a demokratikus rendszerek igen sikeresen működnek. Csakhogy nem ez a helyzet. A demokrácia majdnem min denütt bizonyos nehézségekkel küszködik. Nem csak arról van szó, hogy nehéznek bizonyul stabil demokratikus rendet létrehozni Oroszországban és más korábbi kommunista társadalmakban. Úgy tűnik, hogy a demokrácia inkább azokban a fontosabb országokban van bajban, ahonnan ered: erre jó példa az Egyesült Királyság. Az 1990-es évek eleje óta az európai, országos és helyi po litikai választásokon részt vevő szavazók száma Nagy- Britanniában - csakúgy, mint más nyugati államokban is - jelentősen csökkent (lásd a 20.1. táblázatot). A részvételi arányok hanyatlása egyes vélemé nyek szerint azt mutatja, hogy az emberek- úgy tűnik - Nyugaton elveszítették a hatalom birto kosaiba vetett bizalmukat. Egyes tudósok és po litikusok szélesebb körű „bizalmi válságról" be szélnek a társadalomban. Onora O'Neil filozófus (2002) így foglalja össze a helyzetet: A bizalmatlanság és a gyanakvás terjed az élet minden területén, feltehetően jó okkal. Azt mondják, hogy az állampolgárok nem bíznak többé a kormányzatokban, a politikusokban és a miniszterekben, a rendőrségben és a bírósá gokban, sőt a büntetés-végrehajtási intézmé nyekben sem. Azt mondják továbbá, hogy a fo gyasztók nem bíznak többé a vállalkozókban, különösen a nagyvállalatokban, és azok termé keiben sem. Egyikünk sem bízik - mondják - a bankokban, a biztosítókban vagy a nyugdíjpénz tárakban. A betegek nem bíznak többé az or vosokban... és különösen nem bíznak többé a kórházakban és a kórházi tanácsadókban. Rö viden szólva, korunk egyik jellemző vonása a „bizalomvesztés". Ügy tűnik, hogy a bizalomvesztés tézisét - leg alábbis ami a pártpolitikát illeti - számos bizo nyíték támasztja alá. Az Egyesült Királyságban például az általános választások éveiben felméré seket végeztek, melyek során megkérdezték a sza vazókat, bíznak-e abban, hogy képviselőik a nem zeti érdekeket „mindig vagy legtöbbször" a párt érdekek fölé helyezik. Azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy ebben a tekintetben bíznak a kormányban, az 1987. évi 47 százalékos szintről 1992-ben 30 százalékra, majd 2001-ben 28 száza lékra csökkent (idézi Skidmore-Harkin 2003). Egyesek szerint az ilyen trendek arra mutat-
661
20.7. táblázat Az általános választásokon való részvé tel az Egyesült Királyság szavazói köré ben, 1945-2005 Év
a
Megjelenés %-a a
1945
72,8
1950
83,9
1951
82,6
1955
76,8
1959
78,7
1964
77,1
1966
75,8
1970
72,0
1974. február
78,8
1974. október
72,8
1979
76,0
1983
72,7
1987
75,3
1992
77,7
1997
71,5
2001
59,4
2005
61,3
Az összes leadott szavazat hitelesített száma a választás ra jogosultak létszámához viszonyítva.
Forrás: http://www.electoral-reform.org.uk/publications/ stastics/turnouts.htm. Letöltve: 2005. június 30. nak, hogy az emberek egyre szkeptikusabbak a hatalom hagyományos formáival szemben. Ezzel kapcsolatban a demokratikus országokban vál tás ment végre a politikai értékek tekintetében is, mégpedig a „posztmateriális értékek" irányában (Inglehart 1997). Ez annyit jelent, hogy a gazda sági jólét bizonyos szintjének elérése után a sza vazók kevésbé törődnek a gazdasági kérdésekkel, mint saját egyéni (vagyis nem a közösségre jel lemző) életminőségükkel: ennek jellemző meg nyilvánulásai közé tartozik például az értelmes munka iránti vágyakozás. Végeredményben a szavazók általában kevésbé érdeklődnek az or szágos politika iránt, kivéve a személyes szabad ságjogokat érintő kérdéseket. Az utóbbi néhány évtized mindemellett olyan időszak volt, amelyben a jóléti államot több nyu gati országban is támadások érték. A jogok és juttatások, amelyekért hosszú időn át küzdöt tek az emberek, vita tárgyává váltak, és több he lyen szűkülnek. A jobboldali pártok - például a Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban és a Republikánus Párt az USA-ban - megkísérelték csökkenteni a jóléti kiadások szintjét. Az ilyen kormányzati megszorítások egyik oka a kormá nyok számára elérhető jövedelmek csökkenése
20. FEJEZET
Az Európai Unió Az Európai Unió létrejöttének történelmi előzmé nyei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európai integráció eszméje az arra irányuló törek vés jegyében fogant, hogy a jövőre nézve meg akadályozzák hasonló rombolás bekövetkezését. A háború idején brit miniszterelnökként működő Winston Churchill 1946-ban felhívást tett közzé az „Európai Egyesült Államok" megteremtésére. Az európai egység irányában tett első gyakorlati lépéseket Robert Schuman francia külügyminisz terjavasolta egy 1950. május 9-én tartott beszé dében. Ez a nap lett a mai Európai Unió születés napja, amit „Európa Napjaként" évente megün nepelnek az unió tagállamaiban. Az Európai Uniót (EU) kezdetben mindössze hat ország: Belgium, Németország, Franciaor szág, Olaszország, Luxemburg és Hollandia alkot ta. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973ban, Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália 1986-ban, majd Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben csatlakozott az unióhoz. 2004-ben került sor az unió legnagyobb mérté kű bővítésére tíz új tagország csatlakozásával, fő ként Kelet-Európából. A következő években vár ható továbbá Bulgária és Románia csatlakozása is az unióhoz, továbbá tárgyalások kezdődnek Törökország esetleges tagságáról is. A kezdeti időszakban az EU tagországai között folyó együttműködés nagyrészt a kereskedelemre és a gazdaságra korlátozódott, de ma már kiter jed számos olyan ágazatra is, amelyek közvetlen kihatással vannak mindennapi életünkre. Az EU intézményei olyan változatos területeken működ nek, mint például az állampolgári jogok, a biz tonság, a foglalkoztatás, a regionális fejlesztés és a környezetvédelem. Az unió tagországainak demokratikus berendezkedésűeknek kell lenniük, és kötelezettséget kell vállalniuk a béke és a jólét érdekében való együttműködésre. Egyesek - különösen az Egyesült Királyságban - attól félnek, hogy az Európai Unió tagságával járó kötelezettségek aláássák a nemzeti szuvere nitást, vagyis a ma létező államok függetlenségét és önkormányzati képességét, mások azonban azt állítják, hogy az EU nem sokkal több, mint egy volt, ami az 1970-es évek elején világméretekben megkezdődött általános visszaesés eredménye ként következett be. Úgy tűnik azonban, hogy emellett számos alapvető árucikk és szolgálta tás biztosítása tekintetében nemcsak egyes kor mányzati körökben, hanem az állampolgárok között is növekvő szkepticizmus alakult ki az
újabb olyanfajta nemzetközi intézmény, mint az ENSZ vagy a Világkereskedelmi Szervezet. Az integráció támogatói úgy vélik, hogy mind két fenti álláspont téves. Szerintük az EU olyan szervezet, melynek tagállamai közös intézmé nyeket állítottak fel, átruházva azokra az általuk gyakorolt hatalom egy részét, hogy bizonyos közérdekű ügyekben európai szinten lehessen demokratikus döntéseket hozni. Az EU valamenynyi döntése és eljárása azokon az egyezményeken alapul, amelyeket az unió valamennyi tagállama jóváhagyott. A szuverenitással járó jogok ilyen fajta közös alapba történő összevonását nevezik „európai integrációnak". Az Európai Uniónak öt központi irányító intézménye van, amelyek mind egyike speciális szerepet játszik: • a tagállamok lakossága által megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament, • a tagállamok kormányainak képviselőit tömörí tő Európai Tanács, • az ügyek előre viteléért és a határozatok végre hajtásáért felelős Európai Bizottság, • a törvények betartásáról gondoskodó Európai Bíróság és • az unió költségvetésének szilárd és törvényes kezelését ellenőrző Auditorok Bírósága. Ezekhez öt további fontos testület társul: • az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, melynek feladata a szervezett civil társadalom részéről a gazdasági és társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontok kifejezésre juttatása; • a Régiók Bizottsága, amely a regionális és helyi hatóságok véleményét képviseli; • a Központi Európai Bank, amely a pénzügyi po litikáért és az euró árfolyamáért felelős; • az Európai Ombudsman Hivatala, amely az ál lampolgárok részéről az unió bármely intézmé nyének vagy testületének helytelen eljárásaival kapcsolatban felmerülő panaszokkal foglalko zik; valamint • az Európai Beruházási Bank, amely befektetési projektek finanszírozásával segíti az unió céljai nak elérését.
állami ellátás hatékonyságát illetően. Ez a szkep ticizmus azon a meggyőződésen alapul, hogy a jóléti állam bürokratikus, elidegenítő és nem elég hatékony, továbbá hogy a jóléti juttatások a szán dékoltakkal ellenkező hatásokat fejtenek ki és aláássák mindazt, aminek az elérése érdekében megteremtették őket.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
I A rendszert számos további ügynökség és más tes tület egészíti ki. Az EU növekedése lehetőséget adott az euró pai vezetők számára a szervezet alapvető doku mentumainak felülvizsgálatára. 2002-ben a ko rábbi francia elnök, Valéry Giscard d'Estaing el nökletével alkotmányozó gyűlést hívtak össze. Az EU ekkor kidolgozott alkotmányos szerződése különféle egyezményeket vont össze egyetlen do kumentumban és szorosabb együttműködésre kötelezte a tagállamokat többek között a honvé delmi és bevándorlási politika terén, továbbá előI irányozta az EU elnöki hivatalának létrehozását. I Úgy tűnik azonban, hogy az alkotmány elvetése a I Franciaországban és Hollandiában 2005-ben tarI tott népszavazásokon (lásd a 655. oldalt) véget I vetett azok reményeinek, akik ma a szorosabb I európai politikai integráció mellett állnak. I I I I I I
Az Európai Unió hívei azt állítják, hogy az unió fél évszázadon át stabilitást, békét és prosperitást hozott Európának. Segített az életszínvonal emelésében, létrehozta az egységes európai piacot, megteremtette az egységes európai valutát, az eurót, és megerősítette Európa súlyát a világban. Az egység erősítésével előmozdítja Európa
Globális kormányzás Daniel Bell amerikai szociológus meglátása sze rint a nemzeti kormányok hatásköre az igazán nagy kérdések, például a globális gazdasági ver seny vagy a környezetrombolás hatásainak be folyásolásához túl kicsiny, míg a csupán egyes városokat vagy régiókat érintő problémák keze léséhez túl nagy (Bell 1997). A kormányzatoknak kevés lehetőségük van például a globális gaz daságban főszerepet játszó óriásvállalatok tevé kenységének ellenőrzésére. Egy brit nagyvállalat költségeinek csökkentése és más vállalatokkal való versenyképességének növelése érdekében bármikor úgy dönthet, hogy bezárja üzemeit az Egyesült Királyságban, és a termelést átteszi pél dául Malajziába, ahogy a porszívókat gyártó Dy son cég tette 2002-ben. Ennek eredményeként a brit dolgozók elveszíthetik a munkájukat. Való színűleg azt akarnák, hogy a kormány tegyen va lamit értük, de a nemzeti kormányok képtelenek ellenőrizni a világgazdasági folyamatokat. Egy kormány ilyen esetekben mindössze annyit te het, hogy például munkanélküli-segélyek vagy átképzés biztosításával az érintettek számára megpróbálja enyhíteni a csapást. A globalizáció új kockázatokat teremtett: ezek közé tartoznak a nemzetközi pénzügyi válságok, továbbá a tömegpusztító fegyverek terjedése, a
népeinek együttműködését, miközben megőrzi a változatosságot és biztosítja, hogy a döntése ket az állampolgárokhoz lehető legközelebb álló szinteken hozzák meg. A 2 1 . század egyre jobban összefonódó világában még inkább szükségessé fog válni, hogy a kölcsönös érdeklődés, a toleran cia és a szolidaritás szellemében minden európai állampolgár együttműködjön más országok pol gáraival. Forrás: The European Union at a Glance. The Economist, 2005. június 3., 2005. június 23.
KÉRDÉSEK i
1. Az Európai Unió alkalmasabb-e a politikai kér dések kezelésére a globalizáció korában, mint a nemzetállam? 2. Van-e az EU-ban is „demokratikus deficit", ahogy azt egyes bírálói állítják? 3. Az EU tagságával járó kötelezettségek veszé lyeztetik-e a nemzeti identitást? 4. Hasznos-e az Egyesült Királyság számára az, hogy az EU tagja? környezetszennyezés és a terrorizmus is. Ezek a problémák nem kezelhetők csupán a nemzetálla mok szintjén: a globális kockázatok csökkentésé nek eszközeként éppen ezért olyan nemzetközi kormányzati szervezeteket hoztak létre, mint pél dául a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet és az ENSZ. Ezek a szervezetek teremtik meg az alapot a globális kormányzásról folyó tárgyalá sokhoz. A globális kormányzás nem valamilyen globális szintű kormányzat létrehozását jelen ti, hanem az olyan szabályozások kereteinek a megteremtését, amelyekre szükség van a globális problémák kezeléséhez, valamint az efféle szabá lyozási keretek működésének garanciáját nyújtó intézmények változatos rendszerének életre hí vását, beleértve a nemzetközi szervezetek és a nemzeti kormányok kölcsönös együttműködését. A problémák kezelésére hivatott, már meglévő globális szervezetek nagy része azonban nem tesz eleget a demokratikus elszámoltathatóság követelményének. Az ENSZ Biztonsági Taná csának például 15 tagja van, amelyek közül öt - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország - úgynevezett állandó tag: ezek a világ leghatalmasabb országai közé tartoznak. Ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács bármilyen ha tározatot hozzon, kilenc szavazatra van szükség, beleértve az öt állandó tag szavazatát is. Az ENSZ 2003-ban nem támogatta az Irak ellen katonai
20. FEJEZET
Az iraki háború, és ami utána következett Az 1991. évi öbölháború után életbe léptették az ENSZ által előírt szankciókat Irakkal szemben, és az ország fegyverkezését nemzetközi ellenőrzés alá vonták. Szaddam Húszéin azonban 1998 no vemberében kijátszotta az ENSZ vizsgálóbizott ságát, ami ahhoz vezetett, hogy az amerikai és brit légierő négy napon át bombázta az országot. A szövetségesek, akik az Irak északi és déli terü letein létesített „repüléstilalmi zónákat" ekkor már rendszeres őrjáratokkal ellenőrizték, hogy megállítsák a Szaddam politikájával szemben álló kisebbségek ellen indított iraki támadásokat, fo lyamatosan a kisebb, pontosan célzott légi csa pások eszközét alkalmazták az iraki légvédelem semlegesítésére. A szankciók végül nem bizonyultak elégséges nek Szaddam Húszéin eltávolításához, akinek az erélyes fellépése és mozgékonysága zavart kel tett a nyugati hatalmak körében. Katasztrofális következményekkel jártak azonban az egyszerű iraki polgárok számára, még azután is, hogy a lakosság nélkülözésének enyhítésére 1996-ban bevezették az „élelmet olajért" programot (és kü lönösen a 2 0 0 1 . szeptember 11-én New Yorkot és Washingtont ért terrorista támadásokat kö vetően). Amerika és Nagy-Britannia megkísérelt „hathatós szankciókat" alkalmazni Irak ellen, de
ezek a próbálkozások is kudarcot vallottak, és 2002 májusában az ENSZ kissé könnyített az Irak elleni szankciókon. A szeptember 11-i terrorista támadás megvál toztatta Amerika álláspontját Szaddammal kap csolatban. George Bush elnök, aki a 2 0 0 1 . év ele jén lépett hivatalba [...] nyomást fejtett ki Szad dam eltávolítása érdekében és kilátásba helyezte, hogy akcióba lép, ha az ENSZ ezt nem teszi. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - hosszas diplomáciai viták után - jóváhagyott egy szigorúan megfo galmazott határozatot, amely felszólította Szad damot, hogy tegye lehetővé fegyvereinek feltétel nélküli ellenőrzését. Szaddam beleegyezett, és a vizsgálóbiztosok 2002 novemberében munkához láttak. Amerika és Nagy-Britannia azonban arra a következtetésre jutottak, hogy Irak nem tesz eleget a Biztonsági Tanács határozatának (bár a háború után kiderült, hogy ténylegesen nem volt folyamatban illegális fegyverkezési program), és 2003. március 20-án Franciaország és mások til takozásának dacára háborút indítottak Irak ellen. Három és fél hét elteltével a szövetséges erők győzelmet arattak, és ezután Bush elnök az új jáépítés elhúzódó és költséges feladataira fordít hatta a figyelmét. A koalíciós erők Szaddam Húszéin eltávolítása
?orge W. Bush amerikai katonákkal Irakban hálaadáskor, 2004.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
után igyekeztek helyreállítani a rendet Irakban. [...] Azok a remények azonban, hogy Szaddam elfogatása és fiainak megöletése nyugalmat hoz az országba, megalapozatlannak bizonyultak. Az amerikai csapatok által alkalmazott kínzásokról I napvilágra került bizonyítékok sokakat elgondolI kodtattak azon, hogy jelenlétük talán nem is a megoldást, hanem magát a problémát jelenti. Az iraki csapatok azonban még mindig nem állnak készen arra, hogy önállóan meg tudják teremteni a biztonságot.
Időközben folyamatban van az ország infra struktúrájának rendbehozatala és megerősítése, és tervek készültek az állami tulajdonban lévő, halálra ítélt iparágak privatizálására. A magánbe fektetők azonban valószínűleg nem fogják meg nyitni a pénztárcáikat, amíg az erőszak uralkodik és nem alakul ki biztonságos jogi környezet az országban. A nemzetközi hitelezők visszatartják a szükséges hiteleket, amíg Irak felelőssége a köl csönök visszatérítését illetően nem tisztázódik.
Irak mint szuverén állam jogainak gyakorlását a szövetségesek átmeneti jelleggel működő hatósá gai 2004 júniusában átengedték az Ijád Allávi ve zette ideiglenes kormánynak. Ez a kormány - an nak ellenére, hogy külföldi katonai erőre és pénz ügyi segélyre kellett támaszkodnia - megpróbált javítani az ország biztonsági helyzetén. A 2005 januárjában tartott iraki általános választások ha talmas és főként békés lépést jelentettek az első demokrácia felépítése felé az arab világban. Az új kormányban a síita többség játszik domináns sze repet, bár a törvényhozásban együtt kell működ nie a kurdokkal, sőt a szunnita kisebbséggel is. Az új kormánynak egy éve volt egy alkotmány ki dolgozására, amely összetartja az országot, amíg új választásokat tartanak.
Forrás: The Economist, 2004. október 18., 2005. március 10.
erő alkalmazását lehetővé tevő explicit határozat meghozatalát, mert Franciaország azzal fenyege tőzött, hogy megvétózza. A háború ellenzői, akik - mint e fejezet elején láttuk - Irak megtámadá sát az erő illegitim alkalmazásának tekintették, főként éppen ezen az alapon tiltakoztak ellene. A világ szegényebb országainak túlnyomó több sége által vallott nézetek ebben a vitában jórészt irrelevánsak voltak. / A nemzetközi kormányzati intézmények kiala kulásával a 16., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetben, az 5 0 0 - 5 0 1 . oldalon foglalkoztunk. Mi lesz tehát a demokrácia sorsa egy olyan kor szakban, amikor úgy tűnik, hogy a demokratikus kormányzás állami szinten nem lesz képes lépést tartani az események folyásával? Egyes megfigye lők szerint keveset lehet tenni: a kormányzatok nem remélhetik, hogy ellenőrzésük alatt tarthat ják a körülöttünk végbemenő gyors változásokat, és az a legbölcsebb megoldás, ha csökkentjük a kormányzatok szerepét és engedjük, hogy a piaci erők mutassák az utat. David Held brit szociológus (2004) vitatja ezt a nézetet. Azt állítja, hogy a globalizáció korában nem kevesebb, hanem több kormányzati erőfeszí-
KÉRDÉSEK 1. Milyen politikát kellene folytatnia a Nyugat nak az olyan „lator államokkal" szemben, mint Irak? 2. Igazolható volt-e a megelőző támadás Irak el len? 3. Az iraki háború valószínűbbé vagy kevésbé va lószínűvé tette a terrorizmus további terjedé sét? 4. Lehetséges-e a terrorizmus ellen küzdeni a ha gyományos háború eszközével? tésre van szükség. A hatékony kormányzás azon ban a jelenlegi korszakban feltételezi a demokrá cia elmélyítését mind a nemzetállamok szintjén, mind az alatt és fölött. Held úgy véli, hogy a glo bális társadalmi demokrácia révén lehet a legjob ban megfelelni a globalizáció hozta új kihívások nak. Ez magában foglalja a globális szervezetek elszámoltathatóságát ugyanúgy, ahogy a demok ratikusan megválasztott kormányok elszámoltat hatók választó testületeik előtt az országos vá lasztások alkalmából. Held szerint a globális tár sadalmi demokrácia alapjai máris megvannak. A Nemzetközi Büntető Bíróság, amelyet azért hoz tak létre, hogy felelősségre vonja és megbüntesse a legsúlyosabb globális bűnök (például népirtás, az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények, háborús bűntettek) elkövetőit, valamint az ENSZ is jó alapul szolgálhat e célok eléréséhez, bár az utóbbit demokratikusan elszámoltathatóbbá kell tenni. Ezek az intézmények olyan jövőképet táp lálnak a világról, amelyben az alapvető emberi jogok védelmet kapnak és egyetértés van a meg levő nézeteltérések feloldásához vezető békés fo lyamatok tekintetében. Meglétük és működésük fémjelzi a valamennyi emberi lény egyenlő mél tóságának és egyenlő értékének elfogadását és beágyazódását a társadalomba.
666
20. FEJEZET
Held felfogása szerint a globális társadalmi de mokráciát olyan többrétegű kormányzás útján lehet elérni, amelyben számos szervezet műkö dik együtt különböző (helyi, nemzeti és globá lis) szinteken. Míg valaha az egyes államok vol tak a nemzetközi politika főszereplői, államfőik és külügyminisztereik útján, ma a legfontosabb szereplők közé tartoznak a különféle kormány hivatalok, bíróságok és törvényhozó testületek is. Gondoljunk csak arra, milyen fontos szerepet játszott például az ENSZ főtitkára, Kofi Annan a nemzetközi politikában! Held rámutat továb bá, hogy az olyan nem kormányzati szervezetek, mint például az Oxfam vagy az Amnesty Inter national, valamint az új társadalmi mozgalmak szintén fontos funkciót töltenek be a globális tár sadalmi demokrácia megteremtésében. Az alábbiakban a globális kérdésekről az Egye sült Királyság pártpolitikai viszonyaira fordítjuk figyelmünket, és megvizsgáljuk a brit politikában az utóbbi évtizedek folyamán végbement főbb változásokat.
PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Az elmúlt három évtized során a brit választási politika jelentős változásokon ment át. A csök kenő taglétszámokból, a források beszűküléséből és a szavazói támogatás terén elszenvedett vesz teségekből fakadóan a Munkáspártra és a Kon zervatív Pártra is fokozódó nyomás nehezedik. A Munkáspárt sikeresen megújította önmagát és 1997-ben visszatért a hatalomba, majd a 2 0 0 1 . és 2005. évi általános választásokon ismét sike rült győzelmet aratnia, míg a Konzervatív Párt továbbra is a legalacsonyabb taglétszámot tudja csak felmutatni, támogatói bázisának korosodása mellett. A főbb pártok tapasztalatainak megértéséhez az elmúlt három évtized tekintetében több fon tos tényező figyelembevételére van szükség. Az első strukturális jellegű: a kékgalléros munkakö rökben foglalkoztatott, gazdaságilag aktív népes ség aránya jelentősen lecsökkent. Kevés kétség merülhet fel azt illetően, hogy ez némiképpen erodálja a Munkáspárt hagyományos támogatási forrásait, a munkásosztálybeli közösségeket és a szakszervezeteket. A második tényező az a hasadás, ami a Mun káspárton belül az 1980-as évek elején keletke zett, és a Szociáldemokrata Párt megalakításá hoz vezetett, amely 1988-ban a Liberális Párttal egyesülve létrehozta a Liberális Demokrata Pár tot. A legújabb általános választásokon Nagy-
Britannia „harmadik pártja" jelentős támogatásra tett szert és sok szavazatot elvont a két fő párttól. A Liberális Párt a háború utáni időszak nagy ré szében ugyan csupán kevés helyhez jutott a Par lamentben (képviselőinek száma 6 és 23 fokozott változott - ez utóbbi létszámot 1983-ban érte el), 1997 óta azonban erősödik. A 2005. évi általános választásokon a liberális demokraták 62 helyet kaptak az Alsóházban (a 646-ból), és az összes szavazat 21 százalékát szerezték meg. A harmadik fontos tényező maga a konzerva tív miniszterelnök, Margaret Thatcher volt, aki 1979-től 1990-ig töltötte be hivatalát. Az általa és kabinetminiszterei által kezdeményezett erő teljes változtatási program jelentős mértékű el távolodást jelzett a konzervatívok korábbi filo zófiájától. A thatcherizmus elsősorban az állam szerepének korlátozására helyezte a hangsúlyt a gazdasági életben, és a piaci erőket tekintette mind az egyéni szabadságjogok, mind a gazda sági növekedés alapjának. Az állam kivonulása a gazdaságból több vonalon egyidejűleg valósult meg. Az egyik intézkedéscsomag az állami nagy vállalatok privatizációja volt, amelyek közül so kat a második világháború után államosítottak: a British Telecom, a British Gas, a British Steel, a British Airways és a British Petroleum részvé nyeinek eladása széles körű visszhangot váltott ki. Az efféle privatizáció állítólag többféle előny nyel is jár. Úgy tartják, hogy az egészséges gazda sági verseny visszaállítása a nehezen kezelhető és kevéssé hatékony állami bürokráciák helyébe, csökkenti az állami kiadásokat, és véget vet a vál lalatvezetői döntésekbe való politikai beavatko zásnak. A Thatcher által megkezdett privatizáci ós politikának tartós hatásai vannak. Ezeket az intézkedéseket a Munkáspárt kezdetben erősen ellenezte, később azonban feladta ellenséges ál láspontját és elfogadta, hogy ez a trend nagyrészt visszafordíthatatlan. Margaret Thatcher az 1987. évi választásokon még elsöprő győzelmet aratott, népszerűsége azonban a választók körében ezután meredeken csökkenni kezdett. Ebben főszerepet játszott az úgynevezett „fejadó" bevezetése (ezt a népsze rűtlen adónemet nem a jövedelem vagy a va gyoni helyzet függvényében, hanem mindenki re egységesen vetették ki), valamint a gazdaság visszaesése. 1990-ben Thatcher asszonyt John Major követte a miniszterelnöki székben, aki ön ként lemondott hivataláról, amikor az 1997. évi általános választásokon a konzervatívok végül vereséget szenvedtek a Munkáspárttól. Major hivatali ideje alatt a konzervatívok folytatták az állami vállalatok privatizálását, még ott is, ahol az erre irányuló törekvések a legkevésbé sem vol-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS NMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMnnMM
tak népszerűek a választótestületekben. A British Rail vasúttársaságot például több részre osztot ták és eladták magánbefektetőknek, bár számos felmérés azt mutatta, hogy a lakosság többsége nem támogatta ezt a programot. A főbb pártok sikereinek és kudarcainak megér téséhez fontos egy negyedik tényező figyelembe vétele is, nevezetesen az Új Munkáspárt kialaku lása az 1990-es évek közepén. Az Új Munkáspárt - mint az alábbiakban látni fogjuk - alapvetően új szemléletet képvisel a brit politikában.
Új Munkáspárt A Munkáspárt - részben a thatcherizmus hatásá ra, részben pedig a szélesebb körű globális fejle ményekre adott válaszként, ez utóbbiba beleértve a globális gazdasági verseny felerősödését is - el kezdte megváltoztatni ideológiai alapállását. Ez a folyamat Neil Kinnock kezdeményezésére indult meg, aki lemondott a Munkáspárt vezetői tisztsé géről, miután a párt 1992-ben veszített a válasz tásokon, majd folytatódott John Smith vezetése alatt is, egészen Smith korai haláláig. Tony Blair 1994-ben lett a párt vezetője, és azonnal nagy hatású további belső reformokhoz fogott hozzá. A megreformált és Új Munkáspárt (New Labour) névre átkeresztelt párton belül Blair vezetésével sikeres kampány folyt az úgynevezett „4. cikk" hatályon kívül helyezésére: ez a cikk a párt alap okmányában az ipari vállalatok jelentős mértékig állami tulajdonban tartása melletti elkötelezett séget jelentett. A Munkáspárt így formálisan is elismerte a pi acgazdaság központi jelentőségét, amit Thatcher oly eltökélten szorgalmazott. Ezáltal a párt hason ló változásokat hajtott végre azokhoz, amelyek Nyugat-Európa legtöbb más szocialista pártjában is végbementek. Ebben meghatározó hatást fejtett ki a kommunizmus felbomlása a Szovjetunióban és Kelet-Európában. A Munkáspárt ideológiája mindig is erősen eltért a kommunizmusétól: az állami tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások szintje a kommunista társadalmakban jóval ma gasabb volt, mint amit a Munkáspárt valaha is kívánatosnak tartott volna. A legtöbb ember fel fogása szerint azonban a kommunizmus felbom lása egyben azt is jelezte, hogy a szocializmus kevésbé szélsőséges eszméit is radikálisan meg kell haladni. Az az elgondolás, hogy a modern gazdaság „irányítható" közvetlen állami ellenőr zéssel, ami központi szerepet játszott a kommu nizmusban és a „régi Munkáspárt" által képviselt szocializmusban is, ma elavultnak tűnik. Az Új Munkáspártot 1997-ben hatalomra jutta-
tó választások a brit választótestületek politikai beállítódásában bekövetkezett legnagyobb vál tást jelentették a 20. században: az összes leadott szavazat figyelembevételével átlagosan 10,3 szá zalékos átrendeződés ment végbe a konzervatí vokkal szemben a Munkáspárt javára, ami véget vetett a Konzervatív Párt tizennyolc éve tartó uralmának. A Munkáspárt 4 1 9 parlamenti helyet szerzett meg, míg a konzervatívok csak 165-öt, és ez minden idők legnagyobb, 179 helyet jelen tő többségéhez juttatta a pártot. A konzervatívok eredménye - az Egyesült Királyságban leadott öszszes szavazat 30,7 százalékával - 1832 óta a leg alacsonyabb volt, és meredek visszaesést jelentett ahhoz a meglehetősen stabil támogatási szinthez képest, amit a konzervatívok még az 1990-es évek elején is élveztek. 1992-ben például a konzervatí vok még a szavazatok 41,9 százalékát szerezték meg. A Munkáspárt folytatódó választási sikerei a 2 0 0 1 . és 2005. évi általános választásokon rész ben annak köszönhetők, hogy a konzervatívok nak nem sikerült szavazóik arányát újból a ko rábbi szint közelébe emelniük. A 2 0 0 1 . évi általános választásokon a hatalom ba visszatért Munkáspárt - ismét földcsuszam lásszerű győzelemmel - 166 fős többséget szer zett a parlamentben. Ekkor az 1997. évi általános választásokhoz képest talán az alacsonyabb sza vazási részvételben mutatkozott a legjelentősebb különbség: a szavazati joggal bíró állampolgárok mindössze 59,4 százaléka vett részt a választáson (Young 2 0 0 1 , lásd továbbá a 20.2. ábrát). Tony Blair azonnal ígéretet tett az állami szolgáltatások megújítására irányuló program folytatására, amit az Új Munkáspárt 1997-ben kezdett meg. Annak ellenére, hogy Blair az Egyesült Királyságon be lül eszközölt befektetésekre kívánt koncentrálni, a 2001-ben megválasztott parlamentben folyta tott viták nagyrészt az USA vezetésével Irak el len intézett invázió támogatásával kapcsolatos, erősen vitatott döntés körül forogtak, amit Tony Blair erősen szorgalmazott. Ebben a kormányzati időszakban - részben az invázió megokolása kö rül folyó viták eredményeként - Blair és az Új Munkáspárt népszerűsége visszaesett. • Az iraki háborúval részletesebben a 6 6 4 - 6 6 5 . oldalon foglalkoztunk. A terrorizmusról és az USA ellen 2001-ben elkövetett támadásokról lásd bővebben a 6 7 9 - 6 8 6 . oldalt. A Munkáspárt a 2005 májusában tartott általá nos választásokon harmadszorra is visszatért a hatalomba, de jóval csekélyebb arányú, 65 fős többséggel. A szavazók részvétele alacsony ma radt, mindössze 61,5 százalékos szinten. Számos
20. FEJEZET
20.7. ábra A szavazók elégedettsége Tony Blairrel és a kormányzása idején történtekkel, 1994-2004 „Ön elégedett vagy elégedetlen azzal, ahogy Tony Blair a munkáját végzi az ellenzék vezetőjeként, illetve miniszterelnökként?" 80 70 60 JÉ •0) ro N N
tn
Elégedett
50 40 30 * 20 10
<"
A
A
V
/\
1
/
v L A .
Elégedetlen
sI
3
.3
o E
19, -S o E
E 13
-E E Q CO -B
I
8
n i IS
tű
T3 Q, . N CO (/) o 3 O
E
N
iS E a.
?
Forrás: MORI Political Monitor: Satisfaction Ratings 1979-2005.
jel arra mutatott, hogy az iraki háború fokozódó elítélése a lakosság körében sok parlamenti he lyébe került a Munkáspártnak. A pártra leadott szavazatok száma jelentősen csökkent azokban a választókerületekben, ahol nagyobb arányban éltek muszlimok, akik különösen ellenezték a háborút. A szavazatokat gyakran a liberális de mokraták kapták meg, akik - ellentétben a főbb pártokkal - ellenezték az Irak elleni katonai akció kat. A Bethnal Green és a Bow választókerületben George Galloway korábbi munkáspárti képviselő megfordította a nagy munkáspárti többséget és háborúellenes programjával képviselői helyet szerzett az újonnan alakult Respect Party számá ra. A Konzervatív Párt az Egyesült Királyságban leadott összes szavazat 32,3 százalékát kapta, ami jóval alacsonyabb arányt jelent annál, mint amit hatalmon léte idején élvezett. A választást követően a konzervatívok vezetője, Michael Ho ward lemondott és 2 0 0 5 decemberében David Cameron (nyolc éven belül immár a nyolcadik vezetője a pártnak) lépett a helyére. A Munkás pártra leadott szavazatok aránya is csökkent, töb bek között tíz választókerület közül kilencben, ahol a diákok aránya a legmagasabb volt: ebben a diákoknak a tandíjak bevezetésével szemben mutatott ellenállása tükröződik (lásd a 17. fejezet 5 3 8 - 5 4 0 . oldalát), miközben a liberális demok ratákra leadott szavazatok száma ugyanezeken a helyeken jelentősen növekedett (Mellows-Facer et al. 2 0 0 5 ) . A harmadik általános választás meg
nyerésével Tony Blair mindazonáltal megismé telte Margaret Thatcher háromszoros választási győzelmét - ilyen teljesítményt a Munkáspárt ko rábban sosem tudott felmutatni -, és megígérte, hogy a harmadik hivatali időszaka az utolsó lesz, amit miniszterelnökként tölt. Egyes megfigyelők - magamat is közéjük szá mítva - az Új Munkáspárt programját egyfajta „harmadik utas politika" részeként írták le (Giddens 1999). A harmadik utas politika mögött meghúzódó alapgondolatokkal az alábbiakban foglalkozunk.
Harmadik utas politika Miután hatalomra került, az Új Munkáspárt ambiciózus modernizációs és politikai reform programot kezdett meg. A kormány fenntartotta elkötelezettségét a társadalmi igazságosság és a szolidaritás értékei iránt, s emellett az új globá lis rend realitásaihoz való alkalmazkodásra töre kedett. Felismerte, hogy a régi politika nem állt összhangban az új kor kihívásaival. Több mint egy tucatnyi más európai kormányhoz hasonlóan az új munkáspárti kormány is túl akart lépni a baloldal és a jobboldal hagyományos politikai kategóriáin, és új típusú balközép politikát igye kezett követni. Mivel ez a törekvés megpróbálja elkerülni a szokásos politikai szakadásokat, gyak ran harmadik utas politika néven említik.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A harmadik utas politikának hat fő dimenzió ja van: l.A kormányzati munka átalakítása. A gyorsan változó világ igényeinek való megfeleléshez aktív kormányzatra van szükség, ám a kormányzás fel adatát nem szabad kizárólag a felülről lefelé épít kező bürokráciához és az országos politikához társítani. A menedzsment és az adminisztráció dinamikus formái, amelyek időnként megtalál hatók a gazdasági szektorban, együttműködhet nek a kormányzattal az állami szféra védelmében és új élettel való megtöltésében. 2. A civil társadalom fejlesztése. A legújabb kori modern társadalmakban számos olyan ki hívás merül fel, amelyeknek a megoldásához a kormányzat és a piac nem elegendő. A civil tár sadalomnak - az állami és a piaci szférán kívüli világnak - meg kell erősödnie és össze kell fog nia a kormánnyal és a gazdasági szereplőkkel. Az önkéntes szerveződések, a családok és a civil szervezetek létfontosságú szerepet játszhatnak a közösségi kérdések megoldásában, a bűnözéstől az oktatásig. 3. A gazdaság rekonstrukciója. A harmadik út jövőképe egy új, vegyes típusú gazdaság, amit az állami szabályozás és a szabadság egyensúlya jel lemez. Elutasítja azt a neoliberális nézetet, hogy a szabadság és a növekedés egyetlen biztosítéka a szabályok feloldása lehet. 4. A jóléti állam reformja. Alapvetően fontos cél a rászorultak támogatása hatékony jóléti szol gáltatások révén, a jóléti államot azonban meg kell reformálni annak érdekében, hogy hatéko nyabb legyen. A harmadik utas politika „gondos kodó társadalom" megvalósítására törekszik, ám tudomásul veszi, hogy a jóléti szolgáltatások régi formái az egyenlőtlenségek csökkentése tekin tetében gyakran sikertelenek voltak, és inkább ellenőrzés alá vetették, mintsem segítették a sze gényeket. 5. Környezettudatos modernizáció. A harmadik utas politika elutasítja azt a felfogást, miszerint a környezet védelme és a gazdasági növekedés nem egyeztethető össze egymással. A környezet védelem melletti elkötelezettség sokféle módon tud létrehozni munkahelyeket, és ösztönözni ké pes a gazdasági fejlődést. 6. A globális rendszer reformja. A globalizáció korában a harmadik utas politika a globális kor mányzás új formáinak megteremtésére törekszik. A transznacionális szervezetek további erősödé se a nemzetállamok szintjét meghaladó demok ratikus rendszer kialakulásához vezethet, és le hetővé teheti a változékony nemzetközi gazdaság nagyobb mértékű irányítását. A harmadik utas politika kettős politikai vál
ság idején alakult ki. Mint korábban is említet tük, az 1989. évi forradalmak feltárták, hogy a szocializmus nem nyújt életképes alternatívát a gazdaság szerveződése terén, de a neoliberális konzervatívok kritikátlan lelkesedése a szabad piacért szintén kudarcot vallott. A harmadik utas politika Nagy-Britanniában és másutt követett modernizációs programja kreatívan reagált a globalizációs erők megnyilvánulásaira, és kísérletet jelentett a társadalmi demokrácia megújítására oly módon, hogy megpróbálta bevonni az átala kulásokat előidéző energiákat a kormányzat és a demokrácia működésének revitalizálásába. A harmadik utas politika támogatói azt állít ják, hogy programjuk mára túllépett azon a ket tős politikai válságon, amelyből eredetileg kiala kult. Sokan közülük Bush elnök és az amerikai Republikánus Párt konzervatív programjának legfontosabb megkérdőjelezését látják benne, és ezt tekintik az egyetlen járható útnak az egész vi lágunkat radikálisan megváltoztató globalizációs folyamatok sikeres kezeléséhez. A harmadik út eszméjét azonban a politikai körökben igen sokan bírálják. Az új politikát sok konzervatív politikus tartalmilag nagyrészt üres nek látja, és inkább politikai póznak, mintsem valódi politikai programnak tekinti. Ugyanakkor a hagyományosabb baloldalon egyesek azt állít ják, hogy a harmadik út keveset tesz az egyenlőt lenség és a biztonság problémáinak kezelésére. Úgy vélik, hogy a „régi Munkáspárt" még mindig különb az új változatnál. (A harmadik utas poli tikáról részletesebben lásd Giddens 1999, 2 0 0 1 , 2005.)
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A politikai élet - mint a fentiek is mutatják - sem mi esetre sem korlátozódhat csupán a politikai pártok, a szavazás és a törvényhozó, illetve a kor mányzati testületekben való képviselet ortodox kereteire. Gyakran megtörténik, hogy egyes cso portok nem tudják céljaikat vagy eszményeiket elérni ezeken a kereteken belül, sőt ezek kifeje zetten akadályozhatják is őket törekvéseik való ra váltásában. Az autoritárius rendszerek a de mokrácia fent leírt terjedése dacára is mindmáig fennmaradtak sok országban - például Kínában, a Türkmén Köztársaságban és Kubában -, ami arra figyelmeztet bennünket, hogy jelentős változások előidézése a meglévő politikai struktúrákon belül nem mindig lehetséges. A politikai és társadalmi változás néha csak a politikai cselekvés nem orto dox formáihoz folyamodva érhető el.
20. FEJEZET
A nem ortodox politikai cselekvés legdrá maibb és legnagyobb hatású példája a forrada lom: a fennálló politikai rend megbuktatása, erőszakos eszközöket alkalmazó tömeges meg mozdulás útján. A forradalmak feszült, izgalmas és magukkal ragadó események, és érthető mó don nagy figyelmet váltanak ki. Ám forradalmak - minden drámai vonásuk mellett - viszonylag ritkán törnek ki. A nem ortodox politikai cselek vés leggyakoribb típusát a társadalmi mozgal mak képviselik, amelyek valamely közös érdek előmozdítása vagy közös cél megvalósítása ér dekében lépnek fel, a bevett társadalmi-politikai intézmények szféráján kívül végrehajtott akciók útján. A modern társadalmakban igen sokféle társadalmi mozgalom létezett és létezik azokon kívül is, amelyek forradalomhoz vezettek, s ezek közül némelyek átmenetinek, mások tartósnak bizonyultak. Ugyanolyan nyilvánvalóan a mai világ jellemző vonásai közé tartoznak, mint azok a formális bürokratikus szervezetek, amelyek ellen legtöbbször irányulnak. A mai társadalmi mozgalmak jelentős része nemzetközi jellegű, és nagymértékben támaszkodik az információs technológiára, melynek segítségével a helyi kam pányok globális célok szolgálatába is állíthatók.
Globalizáció és társadalmi mozgalmak A társadalmi mozgalmak igen sokféle formát ölthetnek, és nagyságrendjük is különböző. Egye sek igen kicsinyek, néhány tucatnyi résztvevő vel, míg mások több ezer, sőt több millió embert mozgósítanak. Egyes társadalmi mozgalmak an nak a társadalomnak a törvényes rendjén belül fejtik ki tevékenységüket, amelyben kifejlődtek, mások azonban illegálisan, földalatti csoportok ban szerveződnek. A tiltakozó jellegű mozgal makra azonban általában az a jellemző, hogy a kormányok által bizonyos helyen vagy adott idő szakban törvényesen megengedhetőnek tekintett határvonalon egyensúlyoznak. A társadalmi mozgalmak gyakran azzal a cél lal lépnek fel, hogy változást hozzanak valami lyen közérdekű kérdésben: ilyen lehet például a polgári jogok kiterjesztése a lakosság valamely szegmentumára. Egyes társadalmi mozgalmakra reagálva időnként ellenmozgalmak alakulnak a status quo védelmében. A nőknek az abortusz hoz való jogáért folytatott kampánnyal például lármásan szembeszálltak az abortuszellenes (prolife) aktivisták, akik szerint az abortuszt nem sza bad legalizálni. A társadalmi mozgalmak fellépésének ered ményeként gyakran változásokat sikerül elérni a
törvényekben vagy árpolitikában. A törvényho zás változásai hosszabb időszakokra is kihatnak. Volt idő például, amikor a munkások szervezett csoportjainak tilos volt sztrájkfelhívásokat kibocsátaniuk, és a sztrájkolókat országonként külön böző szankciókkal sújtották. A törvények azon ban Végül módosultak, és a sztrájkot ma szinte mindenütt megengedhető taktikai eszközként fo gadják el az ipari-gazdasági konfliktusokban. A társadalmi mozgalmak a kollektív cselekvés legerőteljesebb formái közé tartoznak. A jól szer vezett, kitartó kampányok drámai eredmények hez vezethetnek. Az amerikai polgárjogi moz galom például sikeresen kiharcolta igen fontos törvények elfogadását, amelyek illegálissá tették a faji megkülönböztetést az iskolákban és a nyil vános helyeken. A feminista mozgalomnak jelen tős mértékben sikerült javítania a nők helyzetén a gazdasági és politikai egyenlőség tekintetében. Az utóbbi években a környezetvédő aktivisták fontos engedményeket értek el a kormányzatok nál és több nagyvállalatnál, mint például a Brent Star olajvállalat egyik elavult létesítményének esetében (lásd bővebben a 22., „Környezeti koc kázatok" című fejezetben, a 732. oldalon).
Új társadalmi mozgalmak Az utóbbi négy évtized során világszerte rob násszerűen szaporodtak a társadalmi mozgal mak. Ezeket a mozgalmakat - az 1960-as és 1970es évek polgárjogi és feminista mozgalmaitól az 1980-as évek antinukleáris és ökológiai megmoz dulásain keresztül az 1990-es és azt követő évek ben a homoszexuálisok jogaiért folytatott kampá nyokig - számos megfigyelő gyakran új társadal mi mozgalmaknak nevezi. Ez a megjelölés a mai társadalmi mozgalmaknak a korábbiaktól való megkülönböztetésére szolgál. Sok elemző sze rint ezek a mai modern társadalom különleges termékei, és módszereik, céljaik és orientációjuk tekintetében egyaránt lényegileg különböznek a kollektív cselekvés korábbi formáitól. Az új társadalmi mozgalmak kialakulásában az utóbbi évtizedekben azoknak a kockázatok nak a változásai tükröződnek, amelyekkel az emberi társadalmak ma szembenéznek. Mivel a hagyományos politikai intézmények egyre ne hezebben tudnak megküzdeni az előttük álló ki hívásokkal, megértek a feltételek új társadalmi mozgalmak fellépésére. A meglévő intézmények nem képesek kreatív választ adni a természeti környezetünket fenyegető veszélyekre, amelyek a nukleáris energia felhasználásából, a fosszilis üzemanyagok elégetéséből vagy a bio- és nano-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
Az utóbbi években számos olyan társadalmi megmozdulás került a figyelem előterébe, mint például a Világkereskedel mi Szervezet ellen 1999-ben Seattle-ben lezajlott tömeges tiltakozás. technológiával folytatott kísérletezésből erednek. Ezek az új problémák olyan kihívást jelentenek, amelynek a fennálló demokratikus politikai in tézmények nem tudnak megfelelni, s ennélfogva gyakran egyszerűen figyelmen kívül hagyják őket vagy kerülik a velük való szembenézést mindad dig, amíg már túl késő lesz és közvetlen válság fenyeget. Az új kihívások és kockázatok halmozott hatá saként az emberekben olyan érzés alakul ki, hogy a gyors változások közepette „elveszítik az ellen őrzést" életük fölött. Az emberek elszigeteltebbé válnak és kevésbé érzik magukat biztonságban, ami a tehetetlenség érzésével jár együtt. Ugyan akkor úgy tűnik, hogy a média, a kormányzatok és a nagyvállalatok az élet egyre több aspektusá ban jutnak domináns szerephez, tovább fokozva az „elszabadult világ" érzését. Egyre terjed az a felfogás, hogy a globalizáció - amennyiben en gedik a saját logikáját követni - egyre nagyobb kockázatokat hoz az emberek életébe.
mányos politikába vetett hit gyengülni látszik, az új társadalmi mozgalmak szaporodása és erősö dése arra utal, hogy az állampolgárok a mai mo dern társadalmakban korántsem fásultak és kö zömbösek a politika iránt, mint egyesek állítják. Inkább az a meggyőződés terjed, hogy a közvet len cselekvés és a közügyekben való aktív rész vétel hasznosabb lehet, mint az adott politikai rendszerre és a politikusokra való hagyatkozás. Az emberek minden korábbinál nagyobb mérték ben támogatják a különböző társadalmi mozgal makat, amelyektől a komplex erkölcsi kérdések kiemelését és a társadalmi élet középpontjába ál lítását várják. Ebben a tekintetben az új társadal mi mozgalmak sok országban segítenek új élettel megtölteni a demokráciát, a szívét-lelkét adva egy erősödő civil kultúrának vagy civil társada lomnak az állam és a mindenható piac közötti szférában, amit a család, a közösségi szervezetek és más nem gazdasági intézmények töltenek ki.
/ A globalizáció és a vele járó kockázatok elem zését lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című fejezetben, a 7 4 6 - 7 4 8 . oldalon.
Technológia és társadalmi mozgalmak
Az új társadalmi mozgalmakat „a demokrácia pa radoxonénak" tekinthetjük. Miközben a hagyo-
Az utóbbi években a modern társadalmakban je lentős szerephez jutott két fontos hatóerő - az információs technológia és a társadalmi mozgal mak - bámulatos eredményekkel járó egymásra
20. FEJEZET
találása. Ma, az információ korában a társadalmi mozgalmak világszerte képesek összekapcsolód ni egymással, óriási regionális és nemzetközi há lózatokat alkotva, amelyek különféle civil szer vezeteket, vallási és humanitárius csoportokat, jogvédő egyesületeket, továbbá fogyasztóvédel mi, környezeti és más közérdekű ügyekért síkra szálló aktivistákat egyaránt magukban foglalnak. Ezek az elektronikus hálózatok ma mindeddig példátlan gyorsasággal, azonnal képesek reagál ni az eseményekre, hozzáférnek az információ forrásokhoz és azokat megosztják egymással, és kampánystratégiájuk részeként nyomást tudnak gyakorolni a nagyvállalatokra, a kormányzatokra és a nemzetközi testületekre. 2003 februárjában például az iraki háború elleni tömegtüntetéseket a világ nagyvárosaiban jórészt az internetalapú hálózatokon keresztül szervezték meg, és ugyan ez történt már korábban a világ vezetőinek 2 0 0 1 ben Genovában tartott találkozója és az 1999. évi seattle-i konferencia alkalmából a Világkereske delmi Szervezet elleni tiltakozások esetében is (lásd fentebb az internet és a demokratizálódás kapcsolatáról szóló keretes írásunkat a 659. ol dalon). Az internet kezdettől fogva mindezeknek a változásoknak a frontvonalában áll, bár bekövet kezésüket a mobiltelefonok, a faxberendezések és a műholdas műsorközlés terjedése is siettette. A helyi események ma egyetlen gombnyomással nemzetközi szinten is ismertté tehetők. Az alul ról jövő kezdeményezések aktivistái közös ak ciók koordinálása érdekében Japántól Bolíviáig bármikor felvehetik egymással a kapcsolatot on line, és megoszthatják egymással információikat és tapasztalataikat. A nemzetközi politikai kampányok ily módon történő koordinálásának lehetősége igen sok ag godalmat okoz a kormányok számára, ám ösztön zően hat a társadalmi mozgalmak tevékenységé re. Az utóbbi két évtized során - párhuzamosan az internet terjedésével - egyenletesen növeke dett a „nemzetközi társadalmi mozgalmak" szá ma. Az internet a harmadik világ hiteltartozásai nak eltörlése melletti globális demonstrációktól a taposóaknák alkalmazásának betiltását követelő nemzetközi kampányig (melynek vezetői Nobel békedíjat kaptak) számos alkalommal bizonyítot ta alkalmasságát az aktivisták nemzeti és kultu rális határokon átnyúló egyesítésére. Egyes meg figyelők azt állítják, hogy az információ korában a hatalom kicsúszik a nemzetállamok kezéből és átvándorol az új nem kormányzati szövetségek hez és koalíciókhoz. A különféle agytrösztökben, például az Egye sült Államokban a RAND Corporation berkeiben
működő stratégiai tanácsadók olyan nagyléptékű nemzetközi konfliktusokról, úgynevezett „há lózati háborúkról" beszélnek, amelyekben nem erőforrások vagy területek megszerzése, hanem a közvélemény támogatásának elnyerése és az információ a tét. A hálózati háborúk résztvevői a médiát és az online forrásokat használják fel annak a tudáskészletnek a bővítésére és a saját érdekeiknek megfelelő formálására, amivel a la kosság bizonyos szegmentumai rendelkeznek az adott kérdésekről. Az efféle online szervező dő mozgalmak célja például egyes nagyvállala tokra, kormányzati törekvésekre vagy bizonyos nemzetközi egyezmények hatásaira vonatkozó információk terjesztése olyan közönség körében, amely egyébként nem juthatna hozzá ezekhez. A hálózati háborúk sok kormányzat, köztük szá mos demokratikus kormányzat számára is ijesz tő és megfoghatatlan fenyegetést jelentenek. Az USA hadseregének egyik jelentésében a követke ző figyelmeztetés olvasható: „A forradalmárok, radikálisok és aktivisták új generációja olyan, az információ korához illő ideológiákat kezd kiala kítani, amelyekben az identitás és a lojalitás át tevődhet a nemzetállamtól a globális civil társa dalom transznacionális szintjére" (idézi a Guar dian, 2000. január 19.). Megalapozatlanok vajon ezek a félelmek? Jó okkal feltételezhető, hogy a társadalmi mozgal mak az utóbbi években valóban radikálisan át alakultak. Az identitás hatalma (2006) című könyvében Manuel Castells három társadalmi mozgalom esetét elemzi, amelyek - bár céljaik és törekvéseik egyáltalán nem hasonlóak - mind az információs technológia hatékony felhasználása révén váltottak ki nemzetközi figyelmet erőfe szítéseik iránt. A mexikói zapatista lázadók, az amerikai Militia mozgalom tagjai és a japán Aum Sinrikjo kultusz követői egyaránt felhasználták a média kezelésében való jártasságukat a globalizációs hatások ellen tiltakozó üzenetük terjeszté sére és a saját sorsuk fölötti ellenőrzés elveszítése miatt érzett haragjuk kifejezésére. Castells szerint ezeknek a mozgalmaknak a szervezési infrastruktúráját az információs tech nológiák biztosítják. Az internet nélkül például a zapatista lázadók fellépése egy dél-mexikói ge rillacsoport elszigetelt akciója maradt volna. Eh lyett azonban 1994 januárjában az történt, ho fegyveres felkelésük megindítását követően órá kon belül helyi, országos és nemzetközi támoga tó csoportok jelentek meg online, határozottan állást foglalva a lázadók ügye mellett és kárhoz tatva a mexikói kormány velük szemben alkalma zott brutális elnyomó intézkedéseit. A zapatisták a telekommunikáció, videó- és más médiainter-
_
— . — . •. —
r>
_
.
_
.
júk útján hallatták hangjukat, tiltakozva az olyan kereskedelempolitikai törekvések megvalósulása ellen, mint például az Észak-amerikai Szabad kereskedelmi Megállapodás (NAFTA), ami még inkább kirekeszti az Oaxaca és a Chiapas régiók elszegényedett indiánjait a globalizáció jótéte ményeinek köréből. A zapatisták - mivel ügyük a társadalmi kampányok online hálózatain az ér deklődés előterébe került - képesek voltak egyez kedésre kényszeríteni a mexikói kormányt, és rá irányították a nemzetközi közvélemény figyelmét a szabad kereskedelem által a bennszülött lakos sági csoportokra gyakorolt káros hatásokra.
A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI i
A mai világ legfontosabb társadalmi mozgalmai közül is kiemelkednek a nacionalista mozgal mak. A 19. században és a 20. század elején a szociológiai gondolkodók kevés érdeklődést mu tattak a nacionalizmus iránt, és az nem is váltott ki aggodalmat belőlük. Marx és Durkheim a na cionalizmust destruktív jelenségnek tartotta, és azt állították, hogy a modern ipar által kiváltott fokozódó gazdasági integráció a nacionalizmus gyors hanyatlását fogja maga után vonni. Csak Max Weber foglalkozott sokat a nacionalizmus elemzésével, és hajlandó volt önmagát naciona listának nyilvánítani. Ám még ő sem tudta fel becsülni, hogy a nacionalizmus és a nemzet esz méje mekkora fontosságra tesz majd szert a 20. században. A 21. század elején a nacionalizmus nemcsak tovább él, hanem - legalábbis a világ egyes ré szein - virágzik. Noha a világ különböző részei egymásra utaltabbá váltak és egyre jobban össze fonódnak, különösen az utóbbi harminc-negy ven évben, a kölcsönös függőség kialakulása nem jelenti a nacionalizmus végét, sőt azt bizonyos tekintetben valószínűleg még fel is erősíti. / A nacionalizmusnak a korábbi Jugoszláviában bekövetkezett újjáéledésével a 13., „Faj, etni kum és migráció" című fejezetben, a 3 8 7 - 3 8 9 . oldalon foglalkoztunk. Az újabb gondolkodók egymásnak ellentmondó elméletekkel álltak elő ennek magyarázatára. Nincs egyetértés továbbá még abban sem, hogy a történelem mely korszakában jött létre a nacio nalizmus, a nemzet és a nemzetállam: ezeknek az eredetét egyesek jóval korábbra teszik, mint mások.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
A nacionalizmus és a modern társadalom, A nacionalizmus vezető teoretikusának talán Er nest Gellnert ( 1 9 2 5 - 1 9 9 5 ) tekinthetjük. Gellner (1983) azt állította, hogy a nacionalizmus, a nem zet és a nemzetállam mind a modern civilizáció produktumai, és eredetük a késő 18. századi ipa ri forradalomban keresendő. A nacionalizmus és a hozzá társított érzések vagy érzelmek nem gyö kereznek mélyen az emberi természetben. Ezek az iparosítás által teremtett új, nagyobb léptékű társadalom termékei. Gellner szerint a naciona lizmus mint olyan a hagyományos társadalmak ban ismeretlen volt, és ugyanez mondható el a nemzet eszméjéről is. A modern társadalmak több jellemző vonása együttesen vezetett el ezeknek az újkori jelen ségeknek a kialakulásához. Először is, a modern ipari társadalom jellemzője a gyors gazdasági fej lődés és a komplex munkamegosztás. Gellner rá mutat, hogy a modern indusztrializmus szüksé gessé teszi a korábbinál jóval hatékonyabb állam apparátus és kormányzati rendszer létrehozását. Másodszor: a modern államban az embereknek állandóan interakcióba kell lépniük idegenekkel, mivel a társadalom alapját többé nem a lakosok szülővárosa vagy szülőfaluja, hanem egy jóval nagyobb közösség jelenti. A nagyléptékű társa dalmak megszervezésének és egységben tartásá nak legfőbb eszköze az iskolákban tanított „hiva talos nyelven" alapuló közoktatás. Gellner elméletét több szempontból is számos bírálat érte. Ez a funkcionalista elmélet - mond ják a kritikusok - azt állítja, hogy az oktatás funkciója a társadalmi egység megteremtése. Ez a felfogás azonban - mint ahogy a funkcionalista szemlélet általánosabb szinten is - hajlik az okta tásnak a konfliktusok és a megosztottság létreho zásában játszott szerepe alábecsülésére. Gellner elmélete valójában nem magyarázza meg azokat a szenvedélyeket, amelyeket a nacionalizmus fel szíthat és gyakran ténylegesen kivált. A naciona lizmus ereje valószínűleg nem csupán az okta táshoz köthető, hanem ahhoz a képességéhez is, hogy identitást adjon az embereknek, ami nélkül nem élhetnek. Az identitás szükséglete természetesen nem csupán a modern ipari társadalom kialakulásával született meg. A bírálók ennélfogva azt állítják, hogy Gellner téved, amikor a nacionalizmus és a nemzet eszméit olyan határozottan elválasztja a premodern időktől. A nacionalizmus bizonyos értelemben egészen modern jelenség, de emellett olyan érzületekre és szimbolikus formákra is tá maszkodik, amelyek jóval messzebbre nyúlnak
20. FEJEZET
vissza a múltba. A nacionalizmus egyik legjob ban ismert mai elemzője, Anthony Smith (1986) szerint a nemzetek közvetlen leszármazási kap csolatban állnak korábbi etnikai közösségekkel, amelyeket ő etnikai közösségeknek (ethnies) ne vez. Az etnikai közösség olyan csoport, melynek tagjai egységes felfogást vallanak közös eredetük ről, közös kulturális identitásukról és azonosnak tekintik szülőföldjüket. Smith rámutat, hogy sok nemzet őrzi a folya matosságot premodern elődeivel, és a történelem megelőző korszakaiban is voltak olyan etnikai közösségek, amelyek emlékeztetnek a nemze tekre. A zsidók például több mint kétezer éve külön etnikai közösséget alkotnak. Bizonyos időszakokban olyan közösségekben tömörültek, amelyek rendelkeztek a nemzetek egyes jellem ző vonásaival. A második világháború idején a zsidók ellen folyt népirtást követően a cionista mozgalom sikereinek csúcspontjakéntl948-ban megalapították Izrael államot azzal a céllal, hogy hazát teremtsenek az egész világon szétszóródott zsidók számára. Más nemzetállamokhoz hason lóan Izrael sem egyetlen etnikai közösségből ala kult meg. A palesztin kisebbség Izraelben egé
szen más etnikai háttérre vezeti vissza eredetét, és azt hangoztatja, hogy az izraeli állam létreho zása kiszorította a palesztinokat ősi szülőföld jükről: innen adódnak a zsidók és a palesztinok közötti állandó feszültségek, valamint az Izrael és a legtöbb körülötte fekvő arab állam közötti konfliktusok is. Az etnikai közösségek tekintetében a külön böző nemzetek eltérő fejlődési utakat jártak be. Egyeseknél, köztük Nyugat-Európa legtöbb nem zeténél egyetlen etnikai közösség terjeszkedett addig, amíg kiszorították korábbi riválisaikat. Franciaországban például a 17. században még több más, történetileg különböző etnikai gyökerű nyelvet is beszéltek. Miután a francia vált a do mináns nyelvvé, vetélytársainak többsége eltűnt, ám egyes területeken bizonyos maradványaik még ma is megvannak. Ezek egyike a Baszkföld a francia-spanyol határ mindkét oldalán. A baszk nyelv teljesen különbözik mind franciától, mind a spanyoltól, és a baszkok ragaszkodnak külön kultúrtörténetükhöz. Egyesek közülük a saját nemzetállamuk megteremtésére törekednek, tel jesen elkülönülve Franciaországtól és Spanyol országtól. Noha itt nem kerül sor az erőszak olyan
Az oroszországi Beszlan városában egy iskolában lezajlott, tömeges halállal végződő túszdrámáért a csecsen lázadók voltak a felelősek.
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS
mértékű alkalmazására, mint más régiókban - pél dául Kelet-Timorban vagy az Oroszországhoz tar tozó Csecsenföldön -, függetlenségi törekvéseik megvalósítása érdekében a szeparatista csoportok Baszkföldön is végrehajtottak robbantásos me rényleteket.
Állam nélküli nemzetek A jól meghatározott etnikai közösségek fennma radása a késeibb kialakult nemzeteken belül az állam nélküli nemzetek létezéséhez vezet. Ezek ben a nemzet sok alapvető jellemvonása megta lálható, de a nemzetet alkotó személyeknek nincs független politikai közösségük. A Csecsenföldön, Baszkföldön és a világ sok más részén (például az észak-indiai Kasmírban) működő szeparatista mozgalmakat a hazájuk független, szuverén ál lammá válása iránti vágy élteti. Az állam nélküli nemzetek az etnikai közösség és az annak otthont adó nagyobb nemzetállam között fennálló viszonyoktól függően különböző típusokba sorolhatók (Guibernau 1999). Először is, bizonyos esetekben a nemzetállam elismerhe ti a kisebbségeire jellemző kulturális különbsége ket, és lehetővé teheti számukra az önálló fejlődés bizonyos szintjét. így például Nagy-Britanniában Skócia és Wales történelmük és kulturális voná saik tekintetében részben eltérnek az Egyesült Királyság többi részétől, és bizonyos mértékig megvannak a saját intézményeik. A skótok több sége például presbiteriánus, és Skócia hosszú ideje külön oktatási rendszert tart fenn, ami el tér Anglia és Wales rendszerétől. Skócia és Wales autonómiája az Egyesült Királyság egészén belül még tovább bővült, amikor 1999-ben létrehoz ták a Skót Parlamentet, illetve a Walesi Gyűlést. Spanyolországon belül a Baszkföld, valamint a Barcelonát körülvevő régióban fekvő Katalónia szintén hivatalosan elismert „autonóm közössé geket" alkotnak, és meghatározott jogokkal, il letve hatáskörrel rendelkező saját parlamentjük van. A központi hatalom azonban mind NagyBritanniában, mind Spanyolországban továbbra is a Londonban, illetve Madridban székelő nem zeti kormányok és parlamentek kezében marad. Az állam nélküli nemzetek második típusához a még nagyobb fokú autonómiát élvező közössé gek sorolhatók. Kanada francia nyelvű tartomá nyában, Québecben és Belgium északi, holland nyelvű (vallon) területein, Flandriában a regio nális politikai testületek hatáskörébe tartozik a főbb döntések meghozatala, anélkül azonban, hogy teljesen függetlenek lennének. Az első tí pusnál említett esetekhez hasonlóan itt is mű
ködnek nacionalista mozgalmak, amelyek a tel jes függetlenségért küzdenek. Harmadszor, van néhány olyan nemzet is, amelyek többé-kevésbé teljes mértékben nélkü lözik annak az államnak a hivatalos elismerését, amelyben élnek. Az ilyen esetekben a nagyobb nemzetállam erő alkalmazásával tagadja meg a kisebbség elismerését. Ilyen csoportot alkotnak például a palesztinok Izraelben, a tibetiek Kíná ban és a kurdok, akiknek a hazája kiterjed a mai Törökország, Szíria, Irán és Irak területére is. A tibetiek és a kurdok kultúrtörténete sok év századra nyúlik vissza. Tibet történelme szoro san összekapcsolódik a buddhizmus itt virágzó sajátos formáival. Az önálló tibeti állam meg teremtésére békés eszközökkel törekvő, Tibeten kívül működő mozgalmak középpontjában Tibet száműzetésben élő vallási és világi vezetője, a da lai láma áll. A kurdok körében több függetlenségi mozgalom is működik, főleg szintén külföldön, amelyek az erőszakot választják céljaik elérésé nek eszközéül. A kurdok „emigráns parlament j e " Brüsszelben működik, ez azonban nem élvezi valamennyi szeparatista mozgalom támogatását. A tibetieknek és a kurdoknak kevés esélyük van akár csak a korlátozott autonómia elérésére is, hacsak az illető nemzetállamok kormányai nem döntenek úgy valamikor, hogy megváltoztatják a jelenlegi politikájukat. Más esetekben azonban lehetséges, hogy a nemzeti kisebbségek inkább az autonómiát választják, mint a teljes független séget attól az államtól, ahol élnek. Baszkföldön, Katalóniában és Skóciában például jelenleg a la kosságnak csak a kisebbsége támogatja a teljes függetlenséget. Québecben 1995-ben tartományi népszavazást tartottak a Kanadától való függet lenségről, ez azonban eredménytelennek bizo nyult, mert a szavazók nem jelentek meg elegen dő számban a kérdés eldöntéséhez.
Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió Az európai nemzeti kisebbségek életében jelentős szerepet játszik az Európai Unió, amely eredeti leg a Nyugat-Európa főbb nemzetei között létre jött szövetségek alapján alakult meg. Az Európai Unió filozófiájának egyik kulcsfontosságú eleme azonban a hatalom lebontása a helyi és regioná lis szintekre. Az unió kifejezett céljainak egyike „a régiók Európájának" megteremtése. Ezt erő teljesen támogatja a legtöbb nemzeti kisebbségi csoport, köztük a baszk, a skót és a katalán kö zösség is. Ezeknek a csoportoknak a tagjai gyak ran neheztelnek azért, hogy kultúrájuk és intéz-
20. FEJEZET
mammmmm
menyeik részben eltűntek, és a helyreállításukra törekednek, az Európai Uniót a saját identitásuk erősítésére felhasználható eszköznek tekintve. Mivel jogukban áll közvetlenül képviseltetni magukat az Európai Unió olyan intézményei ben, mint például az Európai Parlament vagy az Európai Bíróság, ez a lehetőség elegendő autonó miát biztosíthat számukra ahhoz, hogy beérjék azzal a mértékkel, amennyire az adott státusban is ellenőrzésük alatt tarthatják a saját sorsukat. Ennélfogva legalábbis elképzelhető, hogy a nem zeti kisebbségek az Európai Unió keretei között mind az őket befogadó nagyobb nemzetekkel, mind magával az unióval megvalósuló zavarta lan együttműködés érdekében esetleg feladják a teljes függetlenség eszméjét. (Az Európai Unió alapvető funkcióit és intézményeit fentebb, a 6 6 2 - 6 6 3 . oldalon mutattuk be.]
Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban A nacionalizmus, a nemzetek és a nemzetállamok története a fejlődő világ legtöbb országában más képpen alakult, mint az ipari társadalmakban. A legtöbb fejlődő országot a múltban gyarmato sították az európaiak, és ezek az államok csak valamikor a 20. század második felében váltak függetlenné. Sok ilyen ország határait önkénye sen, Európából jelölték ki a gyarmati kormány zatok, figyelmen kívül hagyva a lakosság gazda sági, kulturális és etnikai tekintetben egyaránt fennálló megosztottságát. A gyarmati hatalmak leverték vagy hatalmuk alá vetették az afrikai szubkontinensen, Indiában és Ázsia más részein létező királyságokat és törzsi csoportokat, és fel állították a saját gyarmati kormányzatukat vagy protektorátusokat hoztak létre. Ennek követ keztében mondhatta Akintoye, hogy mindegyik gyarmat „a népek és régi államok vagy nép- és államtöredékek gyűjteménye, közös határok közé szorítva" (1976, 3. o.). A legtöbb gyarmatosított területen az etnikai közösségek és más csoportok tarka mozaikja él. Amikor a gyarmatok függetlenné váltak, s gyak ran nehézségekbe ütközött a nemzeti lét és a nem zeti hovatartozás érzésének kialakítása a lakos ságban. Noha a nacionalizmus jelentős szerepet játszott a gyarmatosított területek függetlenségé nek elérésében, ez többnyire csak az aktivisták kicsiny csoportjaira korlátozódott. A nacionalista eszmék a lakosság többségét nem befolyásolták. Sok korábbi gyarmati állam létét még ma is foly tonosan veszélyezteti a politikai hatalmat maguk nak követelő csoportok belső rivalizálása.
A legteljesebb mértékben gyarmatosított kon tinens Afrika volt. A második világháború után a függetlenségért küzdő nacionalista mozgalmak fel akarták szabadítani a gyarmatokat az európai uralom alól. Miután ezt elérték, az új vezetők nek mindenütt szembe kellett nézniük a nemzeti egység megteremtésének kihívásával. Az 1950-es és 1960-as években működő afrikai vezetők több sége Európában vagy az USA-ban végezte tanul mányait, és óriási távolság választotta el őket or száguk állampolgáraitól, akiknek nagy többsége szegény és írástudatlan volt, és semmit sem tu dott a demokráciával járó jogokról és kötelessé gekről. A gyarmati időkben egyes etnikai csopor tok jobban prosperáltak másoknál, a különböző csoportoknak eltérő érdekeik és céljaik voltak, és indokoltan láthattak egymásban ellenséget. A gyarmati rendszer felbomlása után polgár háborúk törtek ki számos afrikai államban, köz tük Szudánban, Zairében és Nigériában, miköz ben etnikai ellentétek és villongások jellemezték Afrika és Ázsia sok más országát is. Szudánban például a népesség 40 százaléka vallotta magát arab eredetűnek, de az ország déli részeiben a lakosság többsége fekete volt, vallását tekintve pedig keresztény vagy animista. Miután a nacio nalisták jutottak hatalomra, a nemzeti integráció programját az arab mint hivatalos nemzeti nyelv alapján próbálták végrehajtani. A kísérlet csak részben volt sikeres, és az általa kiváltott feszült ségek még ma is érzékelhetők (mint az etnikai konfliktusok tárgyalásánál a 23. fejezetben pél dául Ruanda és a nyugat-szudáni Darfur eseté ben is láthattuk, a 3 8 8 - 3 8 9 . oldalon). Az afrikai kontinensen a függetlenség elnyerése óta lezajlott háborúk közvetlen kiváltó okai nagyrészt ehhez hasonló problémák voltak. A szóban forgó kérdések megoldásának nehéz ségei jól láthatók Nigéria példáján keresztül. Az ország népessége körülbelül 120 millió főt tes ki: megközelítőleg azt mondhatjuk, hogy Afriká ban minden negyedik ember nigériai. Nigéria ko rábban brit gyarmat volt, és 1960. október l-jén nyerte el függetlenségét. Az ország lakosságát há rom fő etnikai csoport tagjai, a jorubák, az ibók és a hauszák alkotják. Nem sokkal a függetlenség elérése után, 1966-ban fegyveres harcok törtek ki az országban a különböző etnikai csoportok kö zött. Katonai kormány lépett hatalomra, és azóta a civil kormányzás időszakai különböző katonai rezsimek uralmával váltakoznak. Az 1967-ben kitört polgárháború során egy térség, Biafra füg getlenné akart válni az ország többi részétől. A szeparatista mozgalmat katonai erővel, hatalmas emberveszteség árán verték le. A következő kor mányok megkísérelték a nemzeti identitás vilá-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS
Amy Chua: „Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia exportálása az etnikai gyűlölködést és a globális instabilitást?" A fentiekben tárgyaltakhoz hasonló etnikai konf liktusok csökkentésének legjobb útja sok kom mentátor szerint a demokrácia és a szabadpiaci gazdasági megteremtése, mert ez elősegíti a bé két azáltal, hogy mindenkinek szót ad az ország vezetésében és elérhetővé teszi a másokkal való kereskedésből származó jólétet. Amy Chua, az amerikai Yale Egyetem professzora Lángra gyúlt világ: Hogyan táplálja a szabadpiaci demokrácia exportálása az etnikai gyűlölködést és a globális instabilitást? (World on Fire: How Exporting Free Market Democracy Breeds Ethnic Hatred and Glo bal Instability, 2003) című nagyhatású könyvében vitatja ezt a felfogást. Chua abból indul ki, hogy sok fejlődő ország ban egy csekély etnikai kisebbség kezében arány talanul nagy gazdasági hatalom összpontosul. Ennek egyik nyilvánvaló példája az a fehér ki sebbség, ami Dél-Afrikában az apartheid idején kizsákmányolta a nem fehér etnikai csoportokat. Chua azt állítja, hogy a tuszik 1994-ben történt lemészárlása a hutuk által Ruandában, valamint a szerbeknek a horvátok ellen érzett gyűlölete a ko rábbi Jugoszláviában szintén összefüggésben állt a tuszik, illetve a horvátok által élvezett gazdasági előnyökkel az illető országokban. Chua gyakran említi egy másik példaként az Indonéziában élő kínai etnikai kisebbség helyzetét is. A korábbi indonéziai diktátor, Suharto tábor nok piacpárti reformjai különösen kedveztek az ország csekély lélekszámú kínai kisebbségének. Viszonzásul a kínai-indonéziaiak hajlandók voltak támogatni Suharto diktatúráját. 1998-ban, ab ban az évben, amikor a demokráciáért folytatott tömeges tüntetések Suhartót elmozdították a hatalomból, a kínai indonéziaiak tartották ellen gosabb fogalmát kiépíteni a „szülőföldem, Nigé ria" eszméje köré, de a nemzeti egység és a közös célok érzésének megteremtése továbbra is nehéz ségekbe ütközik. Az ország hatalmas nyersolajforrásokkal rendelkezik, ám nagyrészt továbbra is szegénységbe merül és mindmáig az autoritárius kormányzás szorításában él. Összegezve: a fejlődő világ legtöbb országa nem olyan nemzetalkotási folyamatok eredmé nyeként jött létre, mint amelyek az iparosodott világban mentek végbe. Az államok létét kívülről kényszerítették rá olyan területekre, amelyeken gyakran korábban nem volt kulturális vagy etni kai egység, s ez a függetlenség elnyerése után né hol polgárháborúkat eredményezett. A modern
őrzésük alatt Indonézia magánkézben lévő gaz dasági vállalatainak 70 százalékát, lélekszámuk azonban csupán a népesség három százalékát tette ki. A Suharto-rezsim bukásakor erőszakos támadások érték a kínai kisebbséget, melynek tagjait azzal vádolták, hogy „ellopják" az ország egyedül a bennszülötteket illető gazdagságát. Chua így ír erről: „A pribumi [etnikai] többség kö rében uralkodó felfogás szerint »azért, hogy egy szer s mindenkorra megszabaduljanak a kínaiak problémájától, érdemes volt elveszíteni tíz évet a gazdasági növekedésbők." Amikor Suharto tábornok diktatúrája össze omlott, az USA és más nyugati országok demok ratikus választások tartását szorgalmazták Indo néziában. Chua szerint azonban az olyan orszá gokban, ahol „a piacon domináns szerepet játszó kisebbségek" élnek (ilyen kisebbséget alkotnak például a kínaiak Indonéziában), nem valószínű, hogy a demokrácia bevezetése meghozza a bé két, ugyanis a demokrácia jegyében a szavaza tokért folyó versengés várhatóan reakciókat vált ki az ország etnikai többségéből. Olyan politikai vezetők jutnak hatalomra, akik a kárhoztatott ki sebbséget tekintik bűnbaknak, és arra ösztönzik az etnikai többséget, hogy „visszaszerezze" az ország gazdagságát a nemzethez tartozó „igazi" tulajdonosok számára, ahogyan a pribumi több ség tette Indonéziában a kínai kisebbséggel. Chua elemzése rámutat, hogy bár a demok rácia és a piacgazdaság elvileg jótékony hatású erők, mindkettőnek a törvényes renden és a civil társadalom hatékony működésén kell alapulnia. Ahol - mint a fejlődő világ sok részében - nem ez helyzet, ott új és heves etnikai konfliktusok rob banhatnak ki. nemzetek leginkább azokon a területeken alakul tak ki, amelyek sohasem voltak gyarmatosítva, vagy már korábban is jelentős mértékű kulturá lis egységet mutattak fel, mint például Japánban, Koreában vagy Thaiföldön.
Nacionalizmus és globalizáció Milyen hatást gyakorol a globalizáció a naciona lizmusra és a nemzeti identitásra? Andrew Pilkington (2002) szociológus szerint, aki behatóan vizsgálta ezt a kérdést, a nacionalizmus - annak dacára, hogy sok támogatója olyan nemzetek tag jának vallja magát, melyeknek a történelme az
20. FEJEZET
idők homályába nyúlik vissza - valójában egé szen új jelenség. Történelmi mértékkel mérve egészen a közelmúltig az emberek túlnyomórészt kis településeken élték le életüket, tudatlanság ban azt illetően, hogy saját közösségük határain kívül mi történik a világban. Az a gondolat, hogy egy nagyobb nemzet tagjai lennének, idegennek tűnt volna a szemükben. Pilkington azt állítot ta, hogy a nemzet mint közösség eszméje csupán később, a 18. századtól kezdve fejlődött ki, s a tömegkommunikáció és a média megjelenésével párhuzamosan terjedt el. Pilkington szerint a nemzeti identitások is eb ben a korszakban „konstruálódtak". / A társadalmi konstrukcionizmussal az 5., „Tár sadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetben foglalkoztunk, a 1 3 2 - 1 3 3 . oldalon. A nemzethez tartozás érzésének kifejlődésében Pilkington szerint döntő szerepet játszik a „má sok" létezése, akik ellenében a nemzeti identitás meghatározódik. A protestáns brit identitás kiala kulásában központi szerepet játszott a katolikus Franciaország jelenléte a szomszédban. Pilking ton dokumentumokkal illusztrálja, hogy a „britség" érzése felülről, az ország elitjétől kiindulva hogyan találta meg az útját a társadalom alsóbb rétegei felé is, ahogy az írni-olvasni tudás szintje emelkedett az egész lakosságban, és a kommuni kációs technológia fejlődése egyre jobban meg könnyítette az eszmék terjedését. Ha a nemzeti identitás társadalmilag konst ruált, ahogy Pilkington állítja, akkor lehetséges, hogy meg fog változni és továbbfejlődik. A nem zeti identitás ma folyamatban lévő változásaiban szerepet játszó egyik fő tényező - állapítja meg Pilkington - a globalizáció. Véleménye szerint a globalizáció folytán összeütköznek egymással a centralizáció és a decentralizáció tendenciái. Egy részt bizonyos gazdasági szervezetek és politikai intézmények esetében (például a multinacioná lis nagyvállalatok, illetve a transznacionális szer vezetek, például az Európai Unió keretei között) a hatalom egyre jobban koncentrálódik, másrészt viszont nyomás érvényesül a decentralizálódás irányában is (gondoljunk például csak a Szovjet unió összeomlására és széttöredezésére vagy az önálló baszk nemzet megteremtésére irányuló vágyakra Spanyolországban). Végeredményben a globalizáció Pilkington szerint kettős fenyegetést jelent a nemzeti identitásra: a centralizálódás fe lülről jövő nyomást hoz létre, különösen az Eu rópai Unió intézményeinek növekvő hatalma folytán, miközben a decentralizáló erők alulról jövő nyomást fejtenek ki az etnikai kisebbségi
identitások megerősítése révén. Az Egyesült Ki rályságban erre adott válaszként újjáéled a „britség" szűkebb értelmezése. Pilkington idézi John Townsend, egy korábbi konzervatív parlamenti képviselő példáját, aki az angol nemzeti identi tásnak az angolul beszélő fehér lakossághoz való kötődését hangsúlyozva erős unióellenes propa gandát fejtett ki. Pilkington azt állítja, hogy az Egyesült Királyságon belül hasonló válaszok ész lelhetők egyes etnikai kisebbségi csoportok tagjai körében is, akik - kirekesztve érezve magukat a brit identitásból - megerősítik helyi identitásu kat és kihangsúlyozzák a más etnikai csoportok tól eltérő vonásaikat. A globalizációra adott második válasz, ami Pil kington szerint egyértelműen az egészségesebb megoldást jelenti, a többszörös identitások lé tének elfogadása: kijelenthető például, hogy az ember lehet egyidejűleg angol, brit és európai is. E felfogás jogosságának bizonyítékát Pilkington az Egyesült Királyságban élő etnikai kisebbségi csoportok „hibrid identitásában" látja, amely ben különböző kultúrák ötvöződnek. Álláspontja szerint meg kell kérdőjeleznünk a globalizációra adott ösztönös nacionalista reakciókat, amelyek gyakran a vallási fundamentalizmushoz vagy a kulturális rasszizmushoz való meneküléshez ve zetnek, ha a nemzethez való tartozást nem etnikai értelemben befogadó módon, úgynevezett „kötő jeles identitások" (például a brit-ázsiai identitás) vállalásával, hanem kirekesztő jelleggel határoz zák meg. Pilkington szemében a globalizáció a nemzeti identitás tekintetében egymással ellen tétes irányú tendenciákhoz vezet és ellentmon dásos reakciókat vált ki.
A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció Afrika egyes részein a nemzetek és a nemzetálla mok még korántsem fejlődtek ki teljesen. A világ más részeire vonatkozóan azonban egyes szerzők - a globalizáció hatásaival szembesülve - máris „a nemzetállam hanyatlásáról" beszélnek. Kenichi Ohmae japán író szerint a globalizáció ered ményeként egyre inkább „határok nélküli világ ban" élünk, ahol a nemzeti identitás egyre gyen gül (Ohmae 1995, lásd továbbá a 64. oldalt). Mennyire megalapozott ez az álláspont? A globalizáló folyamatok kétségkívül minden államot érintenek. Maga az „állam nélküli nemzetek" fentebb tárgyalt kialakulása is valószínűleg öszszefüggésben áll a globalizációval. A globalizá ció előrehaladására az emberek gyakran a helyi identitások újjáélesztésével reagálnak, a bizton-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
ság elérésére törekedve a gyorsan változó világ ban. Az egyes nemzetek a piacok globalizálódása következtében kisebb gazdasági hatalommal bír nak, mint a múltban. Azt állítani azonban, hogy a nemzetállam vég napjainak vagyunk tanúi, nem felel meg elég pon tosan a valóságnak. Bizonyos tekintetben a mai helyzet ennek inkább az ellenkezője. Ma a világ minden országa nemzetállam vagy igyekszik azzá válni: a nemzetállam egyetemes politikai formá vá vált, bár egészen a legutóbbi időkig még voltak versenytársai. A 20. század legnagyobb részében gyarmatosított régiók és nagykiterjedésű biro dalmak is léteztek a nemzetállamok mellett. Sok szociológus azt állítja, hogy az utolsó birodalom csak 1990-ben tűnt el, a szovjet kommunizmus összeomlásával, míg mások az Egyesült Államo kat még ma is birodalomnak tekintik (Ferguson 2004). A Szovjetunió ténylegesen a központja volt egy hatalmas birodalomnak, ami felölelte a kelet-európai csatlós államokat is. Ezek mind független nemzetekké váltak, csakúgy, mint a ko rábbi tagköztársaságok a Szovjetunió területén belül: ma valójában jóval több szuverén nemzet létezik a világon, mint húsz évvel ezelőtt. A nacionalizmus és a nemzetek körül felme rülő kérdéseket a 20. század jelentős részében gyakran összefüggésbe hozták a terrorizmus mint politikai fegyver felhasználásával. Az aláb biakban a terrorizmussal foglalkozunk és meg vizsgáljuk, hogy ez a fogalom hogyan változott az utóbbi években.
delmi Központot, a Pentagont és a Fehér Házat - a géprablók előre megfontolt szándékkal választot ták ki: az amerikai gazdasági, katonai és politikai hatalom központjaira akartak lesújtani. George W. Bush a támadásra adott válaszként meghirdette „a terrorizmus elleni háborút". Eb ben a „háborúban" az első fontosabb katonai vá laszlépésre egy hónappal később került sor: az USA és szövetségesei 2001 októberében támadást indítottak Afganisztán ellen, ahol - mint fentebb láttuk - ekkor a tálibok iszlám fundamentalista kormánya volt hatalmon, amely gyakran támo gatta a szeptember 11-i támadásokat végrehajtó al-Kaida terrorista szervezet akcióit. A szervezet sok tagjának kiképzése addig az Afganisztánban létesített táborokban folyt. A New York-i és washingtoni támadásokat kö vető években számos további brutális terrorista akcióra került sor, amelyekért az al-Kaida vállalta a felelősséget. Indonéziában, Bali szigetén 2002 októberében egy éjszakai szórakozóhelyen végre hajtott robbantásos merénylet több mint kétszáz embert ölt meg, többségükben fiatal turistákat, akik szabadságuk eltöltésére érkeztek nyaraló vendégként a közeli Ausztráliából. A Madridban 2004 márciusában egy vonaton a reggeli csúcs-
A TERRORIZMUS 2001. szeptember 11-én reggel 8 óra 45 perc tá ján terroristák egy csoportja eltérített egy belföldi járaton menetrend szerint közlekedő utasszállító repülőgépet és nekivezette a New York-i Világ kereskedelmi Központ északi tornyának. Néhány perccel később egy másik eltérített repülőgép be leütközött a déli toronyba. Egy órán belül mind két torony összeomlott és több ezer ember lelte halálát, akik éppen akkor kezdték meg munka napjukat. Körülbelül egy órával később egy har madik gép csapódott be a Pentagonba, az USA haderejének központjába, további több száz em bert elpusztítva. Egy negyedik gép, amely felté telezhetően a washingtoni Fehér Ház, az USA végrehajtó hatalmának székhelye felé tartott, le zuhant egy mezőn Pennsylvaniában, miután uta sai szembeszálltak a géprablókkal. A szeptember 11-én eltérített repülőgépek amerikai vállalatok, a United Airlines és az American Airlines tulaj donában voltak. A célpontokat - a Világkereske-
2001. szeptember 11., New York
20. FEJEZET
A 2005 júliusában végrehajtott londoni terrorista támadásokért az al-Kaida vállalta a felelősséget.
forgalomban elkövetett bombamerénylet körül belül kétszáz utas halálával járt. Londonban 52 ember halt meg és több százan megsebesültek, amikor 2005 júliusában egymást követően három földalatti vasúti szerelvényen és egy buszon rob bantottak fel bombákat. 2 0 0 1 . szeptember 11. óta olyan új biztonsági környezetben élünk, amely ben a terrorizmus új, a korábbiaknál még súlyo sabb veszélyekkel járó formáinak vagyunk kité ve. A következőkben a „terrorizmus" fogalmával foglalkozunk.
A terror és a terrorizmus eredete A terrorizmus szó eredete az 1789-es francia for radalomra vezethető vissza. Ekkor a győztes for radalom politikai rendőrsége több ezer embert fogott el és küldött a guillotine alá. A kivégzettek többsége kezdetben az arisztokraták közült került ki, később azonban sok közönséges polgárra is ez a sors várt. A „terror" szót nem maguk a forra dalmárok, hanem az ellenforradalmárok vezették be, akik elutasították a forradalmat és mindazt, amiért megvívták, s akik szerint a vérontás a la kosság terrorizálására szolgált (Laqueur 2 0 0 3 ) . A „terror" szót a megfélemlítésül alkalmazott erőszak megjelölésére sokan használták a 20. szá zadban is, például a nácik Németországban vagy
az orosz titkosrendőrség Sztálin uralma alatt. Az erőszak ilyen fajta felhasználása azonban még a francia forradalomnál is jóval korábbi előzmé nyekre tekint vissza. Noha a „terror" kifejezés nem volt használatban egészen a 18. századig, az emberek erőszak útján való terrorizálása igen régi jelenség. Az ókori ci vilizációkban, amikor egy hadsereg behatolt az ellenség valamely városába, egyáltalán nem szá mított rendkívülinek, ha az egész várost a földdel tették egyenlővé és megölték valamennyi férfit, nőt és gyermeket. Ennek célja nem csupán az el lenség fizikai megsemmisítése volt, hanem az erő demonstrációja és a félelemkeltés más városok lakóiban is. Az erőszak használata az emberek - különösen a polgári lakosság - megfélemlíté sének céljával, nyilvánvalóan régebbi jelenség, mint a mai értelemben vett terror. A társadalomtudósok között nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy valóban szerencsés-e a „terrorizmus" kifejezés alkalmazása a szóban forgó jelenség leírására, vagyis értelmezhető-e az általa jelölt fogalom elfogadható mértékig ob jektív módon, ugyanis ezt a terminust hírhedten nehéz definiálni. Az egyik problémát ezzel kap csolatban az okozza, hogy az emberek erkölcsi értékelése a terrorizmussal és a terroristákkal kapcsolatban az idő és a hely függvényében vál tozik. Gyakran mondják, hogy „aki valakinek a
'
I
t
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ES TERRORIZMUS
szemében terrorista, az egy másik személy szá mára szabadságharcos". Jól ismert továbbá, hogy vannak olyan emberek, akik életük folyamán va lamikor maguk is terroristák voltak, ám később ugyanolyan hevesen kárhoztatják a terrort, mint amilyen kíméletlenül gyakorolták. Elmondható - bizonyos fenntartások mellett -, hogy Izrael állam korai történetét például terrorista cselek mények tarkították, de a 21. században az izraeli vezetés a „terror elleni háború" résztvevőjének nyilvánította az országot, és ma is a terrorizmust tekinti egyes számú ellenségének. Alig néhány évtized telt el azóta, hogy a korábbi dél-afrikai vezető, Nelson Mandela személyét széles kör ben potenciális terroristaként szidalmazták, ám ma ugyanez az ember egyike a legnagyobb tisz teletnek örvendő politikai szereplőknek. Ahhoz, hogy a „terrorizmus" kifejezés valóban haszno san felhasználható legyen számunkra, lehetőleg minél teljesebb mértékig meg kell szabadítani a hozzá tapadó erkölcsi értékeléstől, ami az idő múlásával vagy a megfigyelő szempontjaitól füg gően változik. A terrorizmus szociológiai értelemben használ ható definíciójának keresésekor felmerülő másik kérdés az állam szerepére vonatkozik. Mond
I jJJ
T^IWWOllflHHIlPPi
681
hatjuk-e, hogy bizonyos államok terrorizmust gyakorolnak? Az államok sokkal több ember ha láláért voltak felelősek az emberi történelem fo lyamán, mint bármely más típusú szervezet. Az egymás ellen hadat viselő államok sokszor és sok helyen brutálisan legyilkolták a polgári lakosság tömegeit, a modern időkben is végrehajtották egyes városok földig rombolását, ahhoz hasonló módon, ahogyan a tradicionális civilizációkban volt szokásos. A második világháború vége felé például Németországban a szövetségesek gyújtó bombái szinte teljesen lerombolták Drezda váro sát, ahol ekkor több százezer ember halt meg. Sok történész azt állítja, hogy a Drezda elleni légitá madás a háború egy olyan szakaszában történt, amikor nem is járt semmiféle stratégiai előnnyel a szövetségesek számára. A szövetségesek akció jának bírálói szerint Drezda elpusztításának célja a terror, vagyis a félelem felkeltése volt a német társadalomban, ami által meg lehetett gyengíteni a polgárok elszántságát a háború folytatására. A terrorizmus fogalmának értelmezését célsze rűnek látszik leszűkíteni az államoktól függetle nül működő csoportokra és szervezetekre. Más különben ugyanis a fogalom túlságosan közel áll a háború általánosabb fogalmához. A fent jelzett
1 f
i ••in
Betonblokádot helyeztek el a Parlamenttel szemben, hogy így próbálják megvédeni a terrortámadástól.
mSjmm
682
20. FEJEZET
problémák dacára sokak szerint lehet semleges meghatározást is találni. A terrorizmust például a következőképpen határozhatjuk meg: „Bármely cselekmény [valamely nem állami szervezet ré széről], melynek célja polgári vagy nem harcoló személyek halálának vagy súlyos fizikai sérülé sének előidézése, amikor az ilyen cselekmény célja természeténél vagy kontextusánál fogva egy bizonyos népesség megfélemlítése vagy valamely kormány, illetve nemzetközi szervezet rákényszerítése arra, hogy megtegyen vagy ne tegyen meg bizonyos lépéseket" (Anand Panyarachun et al. 2004). Más szóval: a terrorizmus körébe olyan, a civil lakosság ellen végrehajtott támadások soro landók, amelyek célja a kormányzat meggyőzé se politikájának megváltoztatására vagy az adott kormányzat presztízsének lerombolása.
önkényesen alakították ki a történelem folya mán, akár a térképre rajzolt vonalakkal, ahogy a nyugati gyarmatosítók tették Afrikában és Ázsiá ban, akár hódítás, vagyis csaták és küzdelmek eredményeként. Írországot például 1800-ban beolvasztották az Egyesült Királyságba, ami füg getlenségi harcokat váltott ki és végül az 1920as évek elején az ország északi és déli részének szétválasztásához vezetett. A különböző népeket magukban foglaló államalakulatok létrehozása (például a gyarmatokon, de másutt is, erőszakos hódítás révén) sok esetben olyan nemzetek ki alakulását eredményezte, amelyeknek nincs sa ját államuk: ezek a nemzetek ragaszkodnak saját közös kulturális identitásukhoz, de olyan területi és állami apparátus nélkül, ami normális esetben hozzátartozik a nemzetek létéhez. A régi típu sú terrorizmus legtöbb formája az állam nélküli nemzetekhez kötődik.
Régi és új típusú terrorizmus
A régi típusú terrorizmus célja önálló állam megteremtése azokban a térségekben, ahol az ott élő nemzet tagjainak nincs ellenőrzésük az adott terület államapparátusa fölött. Ez a helyzet pél dául Észak-Írországban az ír nacionalisták, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és Spanyolországban a baszk nacionalisták (ETA) esetében. Az állam alapítás fő kérdése ilyenkor a területi integritás és identitás. A régi típusú terrorizmus ott talál ható meg, ahol állam nélküli nemzetek élnek és a terroristák felkészültek az erőszak alkalmazására céljaik elérése érdekében. A régi típusú terroriz mus alapvetően helyi jellegű, mivel törekvései is helyi vonatkozásúak. Fő célja a nemzetállam lét rehozása valamely speciális térségben.
A terrorizmust - mint a fentiekben láttuk - meg különböztethetjük az előző történelmi korsza kokban megfélemlítési céllal végrehajtott az erő szakos cselekményektől, például a városok földig rombolásától. A terrorizmus összefüggésben áll a kommunikációs technológiák fejlődésével is. A lakosság meglehetősen széles körének terrorizálásához az erőszakról szóló híradásoknak elég gyorsan el kell jutniuk az érintett lakossághoz. Erre csak a 19. század végén, a modern távközlés kialakulásával nyílt először lehetőség. A telegráf feltalálásával vált lehetővé először az azonnali kommunikáció, átlépve az idő és a tér korlátait. Ezt megelőzően az információk terjedéséhez na pokra, sőt hónapokra volt szükség. Abraham Lin coln meggyilkolásának híre például - mint a 15. fejezet bevezetésében láttuk - csak hetek múl tával jutott el az Egyesült Királyságba. A szinte azonnali kommunikáció révén azonban a terro rista erőszak távolból kitervelt, szimbolikus töl tésű akciói is lehetővé válnak, amelyekről nem csupán a helyi lakosság szerez tudomást.
A régi típusú terrorizmus A régi típusú terrorizmus, ami a 20. század leg nagyobb részében dominált, még ma is létezik. Ez a fajta terrorizmus szoros összeköttetésben áll a nacionalizmus kialakulásával és a nemzetek mint területhez kötött szuverén entitások létrejöttével, ami - mint fentebb láttuk (677-678. o.) - túlnyo mórészt a 18. század vége óta ment végbe Euró pában. A nemzetállamok határait bizonyos mértékig
Az utóbbi években a régi típusú terrorizmus gyakran külső országok támogatására is támasz kodhat, s így nemzetközi elemekkel is bővül. Pél dául Líbia, Szíria és egyes kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államokban működő egyes csoportok is támogatták - különböző mértékben - az IRA észak-írországi és a baszk szeparatisták spanyolországi terrorista akcióit. A régi típusú terrorizmus elnyerheti szélesebb globális hálóza tok támogatását is tevékenységének finanszírozá sához, segítséget kaphat például fegyverek vagy akár a fegyverkereskedelemben csereértéknek számító kábítószerek becsempészése formájában is, de fő céljai helyi jellegűek maradnak. A régi típusú terrorizmus - amellett, hogy törekvései korlátozottak - az erőszakot is csak bizonyos határok között alkalmazza. Noha pél dául az észak-írországi konfliktus következtében azóta, hogy az 1970-es években a „bajok" meg kezdődtek, sok ember vesztette életét, a terroriz mus áldozatainak aránya, beleértve a brit kato nák veszteségeit is, átlagosan nem érte el a közúti
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
Az al-Kaida eredete és kapcsolatai Az al-Kaida szervezetet (melynek neve szó szerinti fordításban annyit jelent, hogy „az Alap") 1989ben hozták létre, amikor a szovjet erők vissza vonultak Afganisztánból, és Oszama bin Laden és társai új dzsihád („szent háború") indítására kezdtek okot keresni. A szervezet azoknak az arab önkénteseknek a hálózatából nőtt ki, akik az 1980-as években Afganisztánba mentek, hogy az iszlám zászlaja alatt harcoljanak a szovjet kom munizmus ellen. A szovjetellenes dzsihád során Bin Ladent és harcosait Amerika és Szaúd-Ará bia is támogatta. Egyes elemzők úgy vélik, hogy maga Bin Laden az USA-ban, a CIA egyik tábo rában kapott különleges biztonsági kiképzést. Az „arab-afgánok", ahogy nevezték őket, harcedzet tek és erősen motiváltak voltak. Az 1990-es évek elején az al-Kaida Szudánban működött. 1996 után főhadiszállását és körül belül egy tucatnyi kiképzőtáborát áthelyezte Af ganisztánba, ahol Bin Laden szoros kapcsolatot létesített a tálibokkal. Az USA 2001 végén Afga nisztán ellen indított hadműveletei fokozatosan lerombolták a szervezet támaszpontjait és kikép ző táborait, miközben tagjait szétszórták és föld alatti mozgalommá változtatták magát a szerve zetet.
SEJTEK SZERTE A VILÁGON Ma úgy becsülik, hogy a szervezet 40 vagy 50 or szágban működik, nem csupán a Közel-Keleten és Ázsia más államaiban, hanem Észak-Amerikában és Európában is. Nyugat-Európában különböző
sejtjeinek létezéséről tudnak (vagy tudni vélnek) Londonban, Hamburgban, Milánóban és Madrid ban is. Ezek fontos központok a tagtoborzás, a pénzeszközök gyűjtése és a műveletek megterve zése szempontjából egyaránt. Kiképzési célokra az al-Kaida az olyan törvé nyen kívüli térségeket részesíti előnyben, ahol szabadon és titokban működhet. A feltételezések szerint ezek közé tartozik Szomália, Jemen és Cse csenföld, valamint Afganisztán több hegyvidéki területe is. Egyes jelentések szerint működik egy titkos kiképzőtáboruk egy indonéziai szigeten is. Az al-Kaida - eltérően az olyan, szorosan szer vezett régebbi terroristacsoportoktól, mint a Vö rös Brigádok Olaszországban vagy az Abu Nidal csoport a Közel-Keleten - laza szervezetet alkot. Több kontinenst átfogó műveleteit egymásba kapcsolódó hálózatok láncolatai révén hajtja vég re. Úgy tűnik, hogy egyes sejtjei nagyfokú auto nómiával rendelkeznek, maguk gondoskodnak pénzeszközeikről (gyakran piti bűnözés útján), és csak akkor lépnek kapcsolatba más csoportokkal, amikor szükséges.
AZ AL-KAIDA AZONOSÍTÁSA Az egyes csoportjai közötti kapcsolat lazasága fel veti az al-Kaida mibenlétének a kérdését. Amikor az al-Kaidáról beszélünk, vajon egy ténylegesen létező szervezetről vagy pedig valami olyasmiről beszélünk, ami közelebb áll egy eszméhez? A Rijadban 2003 májusában végrehajtott rob bantásokhoz és az izraeli turisták ellen 2002-ben
balesetek áldozatainak arányát. A régi típusú ter rorizmusban - noha a sérült és megölt emberek száma jelentős - az erőszak alkalmazása is kor látozott, mivel az ilyen fajta terrorizmus maga is viszonylag korlátozott mértékű (bármennyire fé lelmetes és ijesztő lehet ez a fajta erőszak is).
nehezebb egyezségre jutni, ahol többen is igényt tartanak ugyanarra a területre. Ez a helyzet az Észak-Írországban is, ahol hosszú ideje folyik a küzdelem az Egyesült Királyságon belül maradni kívánó unionisták és az Írországhoz csatlakozni vágyó nacionalisták között.
Hozzá kell tenni az elmondottakhoz, hogy a nemzeti identitás által biztosított erős erkölcsi alapok a régi típusú terrorizmust nehezen tá madhatóvá teszik, amit az utóbbi évtizedekben a brit kormányzatok is tapasztalhattak Észak-Íror szágban. A nacionalizmus, mint láttuk, hatékony energiaforrásként működik. A nemzeti identitás mítosza az állam nélküli nemzetek körében to vábbra is lelkesítheti az olyan mozgalmak elszánt híveit, amelyek nemzetük saját államának meg teremtésére törekednek. A történelmi tapasztala tok azt mutatják, hogy az olyan esetekben a leg
A régi és az új típusú terrorizmus között lé nyegi különbségeket lehet felfedezni (Tan-Ramakrishna 2002). A ma globális szinten terjedő új típusú terrorizmus kialakulását a kommuni kációs technológiák fejlődése tette lehetővé, ami egyszersmind elősegíti magát a globalizációt is. Az ilyen típusú terrorizmust leginkább az iszlám fundamentalista al-Kaida szervezethez társítják (lásd az alábbi keretes írást), bár semmi esetre sem korlátozódik csupán annak a tevékenysé gére. A továbbiakban az új típusú terrorizmus elemzésére fordítjuk figyelmünket.
20. FEJEZET
Mombashában intézett merénylethez hasonló tá madásokat széles körben az al-Kaidának tulajdo nítják. Ám tudhatjuk-e bizonyosan, hogy ezeket a támadásokat bármilyen módon valóban megter vezte, finanszírozta vagy megszervezte-e maga Bin Laden vagy az a szervezet, amelynek állítólag még mindig ő a vezetője? Egyes elemzők azt állították, hogy az al-Kaida szó ma különféle csoportokra utal, amelyeket nem sokkal több köt össze, mint a közös célok, eszmék és módszerek. Ténylegesen tudjuk azon ban, hogy számos ilyen radikális csoport formális kapcsolatban áll (vagy állt) az al-Kaidával. A leg fontosabb ezek közül az egyiptomi Iszlám Dzsihád csoport radikális szárnya, melynek tagjai Af ganisztánban kerestek menedéket és beolvadtak az al-Kaidába. Ennek vezetője egy Ajman al-Zavahiri nevű könyörtelen egyiptomi férfi, akit az alKaida „agyának" és a szervezet által végrehajtott számos hírhedt művelet kitervelőjének tartanak. Ez utóbbiak közé tartoznak az USA két nagykö vetsége ellen 1998-ban Afrikában végrehajtott merényletek és a szeptember 11-i New York-i és washingtoni támadások is. Feltételezik továbbá, hogy az al-Kaida kapcso latban áll militáns kasmíri csoportokkal, az üzbe gisztáni iszlám mozgalommal, a Fülöp-szigeteken
Az új típusú terrorizmus Az új típusú terrorizmus több vonásában külön bözik a régi típusú terrorizmustól, először is tö rekvéseinek nagyságrendjét tekintve. Az al-Kai da világszemléletének egyik megkülönböztető jegye például az, h o g y globális geopolitikai céljai vannak: a világ társadalmának átstrukturálására törekszik. Az al-Kaida vezetésének egyes tagjai rekonstruálni akarják az indiai szubkontinenstől Európáig terjedő iszlám társadalmat. Ez magá ban foglalná iszlám kormányzatok megteremté sét mindenütt a Közel-Keleten, és Észak-Afrika visszafoglalását is. Az al-Kaida támogatói szerint a Nyugat az utóbbi évezred folyamán kiűzte az iszlámot követő népcsoportokat azokról a terü letekről, amelyekre jogot formáltak. Ezek közé a területek közé tartoznak Spanyolországnak a korábban a mórok által elfoglalt részei és a Bal kán is. (Móroknak egy eredetileg Észak-Afrikából származó muszlim népet neveznek, amely a 8. századtól a 15. századig Spanyolország nagy ré szét uralma alatt tartotta.) Azon belül, amit ma Európának tekintünk, korábban jelentős területek az iszlámhoz tartoztak, és vagy az O t t o m a n török birodalom vagy észak-afrikai hatalmak uralkod tak fölöttük. Az al-Kaida célja az iszlám globális
működő Abu Szajjaf csoporttal, valamint az algé riai GIA fegyveres szervezettel és annak radikális utódjával is, amely „Ima és Harc Szalafista Cso port" (GSPC) néven vált ismertté.
A „TERROR ELLENI HABORU" A nyugati rendőri erők és hírszerző ügynökségek a „terror elleni háború" során elértek bizonyos si kereket az al-Kaida sejtjeinek felmorzsolásában, bezárattak bizonyos vállalatokat és befagyasztot ták azok vagyoni eszközeit. A szervezet néhány felső vezetőjét megölték vagy elfogták, és egyes tagjainak kivallatása a guantanámói támaszpon ton tovább gyengítette a szervezetet, melynek teljes felszámolása azonban rendkívül bonyolult és kudarcokkal terhes feladatnak bizonyul. Az Irakról és a terror elleni háborúról készített egyik újabb jelentésében az Oxford Research Group arra a következtetésre jutott, hogy az alKaida - számos tagjának elveszítése dacára - „vi rulens és hatékony maradt". Ennél is frusztrálóbb, hogy magának Oszama bin Ladennek a sorsa és holléte mindmáig mély titok. Forrás: BBC, 2004. július 20. szerepének visszaállítása ezekben a régiókban és térségekben. így míg a régi típusú nacionaliz mus helyi jellegű és csak bizonyos államokhoz - rendszerint egészen kicsiny államokhoz - kötő dik, az új típusú terrorizmus globális léptékű és ambiciózusabb. Meg kívánja fordítani a hatalom súlypontváltozásának jelenlegi trendjét. Az al-Kaida és a hasonló terrorista szerveze tek világszemléletében jellegzetes feszültség van a modernizmus és az antimodernizmus között. Az Európában, a Közel-Keleten és Ázsia jelentős részében egy korábbi időszakban létezett iszlám uralom helyreállítására irányuló törekvéseikben - éppen a modernitás bírálatához - nagymérték ben építenek a modern kommunikációra, és meg kísérlik visszafordítani azt a folyamatot, amit ők a modern nyugati társadalom erkölcsi degenerálódásának tekintenek (Gray 2003). Másodszor: az új típusú terrorizmus a szervezeti struktúrájá ban is különbözik a régi típusútól. Mary Kaldor szociológus - noha óvatosságból nem viszi túl ságosan messzire ezt a párhuzamot - több szem pontból is hasonlóságot mutatott ki az új terro rista csoportok (nevezetesen az al-Kaida) és az olyan nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGOs) infrastruktúrája között, mint például az Oxfam vagy „A Föld Barátai".
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
mrnii
/ Az NGO-kkal a 15., „Szervezetek és hálózatok" című fejezetben, az 5 0 1 - 5 0 3 . oldalon részlete sebben is foglalkoztunk. Szervezeti felépítését tekintve az al-Kaida ugyan azokat a szerveződési formákat alkalmazza, mint számos NGO. Mind az új terrorista szervezeteket, mind A Föld Barátaihoz hasonló NGO-kat egy fajta küldetéstudat és mély elkötelezettség moz gatja. Ez a küldetéstudat és elkötelezettség teszi lehetővé a meglehetősen laza globális szerveze tek virágzását (Glasius et al. 2002). Az NGO-k és az új terrorista szervezetek egy aránt a Manuel Castells által leírt, erősen decent ralizált hálózatokon alapulnak (lásd a 16. fejeze tet, az 5 1 6 - 5 1 8 . oldalon). Helyi sejtjeik nagyfokú autonómiát élveznek, és anélkül is szaporodhat nak, hogy szükségképpen erős irányítást kapná nak a központtól. Az Afganisztán ellen 2001-ben végrehajtott amerikai támadások jelentősen meg gyöngítették az al-Kaida vezetőségét, de maga a szervezet - erkölcsi meggyőződésének köszön hetően - erős maradt. Ez olyan küldetéstudatot mozgósít, ami működésben tartja a sejteket még akkor is, ha az átfogó szervezet egyes részei meg gyengülnek vagy elpusztulnak. A terrorista szervezetek és az NGO-k támoga tói szintén globálisan szétszórtan, sok országban lelhetők fel. A terrorizmus szakértői nem értenek egyet azt illetően, hogy az al-Kaida milyen mér tékben élte túl az amerikaiak vezetésével Afga nisztán ellen 2001-ben végrehajtott hadművele teket, de úgy becsülik, hogy még mindig körülbe lül hatvan országban működnek al-Kaida sejtek, összesen mintegy húszezer taggal, akik hajlandók erőszakos halált halni az ügyért, és többségük a központtól többé-kevésbé függetlenül hajtja vég re akcióit. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az új terroris ta csoportok és az NGO-k egyaránt valamilyen mértékig az államokra támaszkodva működnek. Egyetlen NGO sem működhet hatékonyan teljes mértékben nem állami szervezetként. Valamenynyien létesítenek kapcsolatokat az állammal és támogatást is kapnak attól, és ez Kaldor szerint igaz az új típusú terrorista szervezetekre is. Jó példát nyújt erre Líbia részvétele annak az utas szállító repülőgépnek a felrobbantásában, amely 1988-ban egy Lockerbie nevű skóciai faluban ért földet. Az új terrorista szervezetek és az NGO-k között vont analógiát természetesen nem lehet túlságosan messzire vinni, de szervezeti struktú rájukat és bevallottan igen különböző küldetésük elszánt vállalását tekintve az al-Kaida bizonyos értelemben egyfajta rosszindulatú NGO-nak te kinthető.
i' n i
-• • • i -11
•
•
»
»
—
i
^
685 ^
M
A harmadik és egyben utolsó vonás, amelyben a régi és az új típusú terrorizmus eltér egymástól, az eszközök tekintetében mutatható ki. A régi típusú terrorizmus - mint fentebb láttuk - vi szonylag korlátozott célok elérésére törekszik, és ennek eredményeként az általa alkalmazott erőszak általában szintén meglehetősen korláto zott. Az új típusú terrorizmus sokkal könyörtele nebb eszközöket kész felhasználni. Az al-Kaida hálózati portáljai például rendkívül destruktív nyelvezettel beszélnek az „ellenségről", vagyis elsősorban az Egyesült Államokról, de bizonyos mértékig a Nyugat egészéről is. Ezeken az oldala kon gyakran nyílt felhívások jelennek meg arra, hogy a terrorista akciókat a lehető legtöbb áldo zat halálát okozó módon kell végrehajtani. Ez a kegyetlenség megnyilvánul például az al-Kaida 1998-ból származó alapító okmányában is, ami a következőképpen fogalmaz: Annak a parancsnak a végrehajtása, hogy az amerikaiakat és szövetségeseiket - akár pol gári személyek, akár katonák - meg kell ölni, egyéni kötelessége minden muszlimnak, aki bármely országban, ahol csak lehetséges, meg teheti ezt az al-Aksza mecsetnek és a [mekkai] Szent Mecsetnek [az iszlám szent helyeinek] a hatalmuk alól való felszabadításáért, és azért, hogy hadseregeik megverten és a muszlimok veszélyeztetésére képtelenül vonuljanak ki az iszlám valamennyi területéről. Idézi Halliday 2002, 219. o. Ez erősen eltér az erőszakos eszközök korlátozot tabb használatától, ami a régi típusú terrorizmus ra volt jellemző. Vannak bizonyos esetek, amikor e két típus átfedésbe kerül egymással, mint pél dául Csecsenföldön, a korábbi Szovjetunió terü letén, ahol a szeparatista küzdelem átalakult, és a terrorizmus újabb formáinak egyik toborzóközpontja jött létre.
Terrorizmus és háború Hogyan kell válaszolnunk az új típusú terroriz mus fenyegetésére? A terrorizmus 2 0 0 1 . szep tember 11-én látott fajtája nehéz kérdéseket vet fel a politikai szociológusok számára. Megvívha tó-e a terrorizmus elleni harc a hagyományos há borúk módjára? Az Afganisztán ellen 2001-ben támadást indító koalíció ténylegesen lerombolt legalábbis néhányat az al-Kaida terrorista há lózatai közül. Ám az új típusú terrorizmussal szemben a hagyományos hadviselés eszközeivel
686
20. FEJEZET
elért szerény sikerek ellenére is minden bizony nyal igazuk van a háború bírálóinak abban, hogy az új típusú terrorista csoportokat az általuk al kalmazott erőszak szintje, valamint szervezeteik „küldetése" és szerveződési struktúrája egyaránt megkülönbözteti az olyan hagyományos ellen ségektől, mint például az ellenséges nemzetál lamok. Ez a tény egyes szociológusokat és poli tológusokat „a terrorizmus elleni háború" kon cepciójának megkérdőjelezéséhez vezetett. Az Irak ellen 2003-ban indított háborút (lásd keretes írásunkat a 6 6 4 - 6 6 5 . oldalon) részben igazolta - különösen az USA lakossága szemében - az at tól való félelem, hogy Irak terrorista szervezetek
ellátására fejleszt ki fegyvereket. Az arról folyó vita, hogy a terrorizmus letörhető-e hagyomá nyos hadviselési módszerekkel, további nehéz kérdéseket foglal magában a terrorizmus és az olyan nemzetállamok közötti kapcsolatokra vo natkozóan, mint például Afganisztán, amelyek támogatják a terrorista szervezeteket. Ez viszont a globális kormányzásra vonatkozó kérdésekhez vezet. A globalizáció korában milyen nemzetközi összefogásra, illetve milyen bizonyítékokra van szükség az érzékelt fenyegetés elhárítására irá nyuló cselekvéshez? És melyek azok az intézmé nyek, amelyek a leghatékonyabban léphetnek fel a globális terrorista fenyegetéssel szemben?
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A „kormányzat" kifejezés arra a politikai appa rátusra utal, amelyben a tisztségviselők dön téseket hoznak és intézkedéseket léptetnek életbe. A „politika" a hatalom megszerzésére irányuló versengés eszköze, amellyel a kor mányzati tevékenység köre és tartalma egy aránt befolyásolható. 2. Államok ott léteznek, ahol valamely adott föld rajzi terület fölött egy politikai apparátus ural kodik, melynek hatalma valamilyen jogi rend szeren alapul és intézkedéseinek végrehajtását erő alkalmazásával képes biztosítani. A mo dern államok nemzetállamok: jellemzőik közé tartozik az állampolgáriság eszméje, vagyis an nak az elismerése, hogy az emberek - közös jogaik és kötelességeik tudatában - tisztában vannak az államban játszott saját szerepükkel, és jellemző rájuk a nacionalizmus, az az érzés, hogy részét alkotják egy tágabb, egyesítő poli tikai közösségnek. 3. A hatalom Max Weber szerint az a képesség, hogy valaki mások ellenállásával szemben is elérje a célját, amihez gyakran erő alkalma zására van szükség. Weber óta ennek a foga lomnak többféle eltérő értelmezése alakult ki. Valamely kormányzat akkor van „hivatalban", ha legitim módon használja fel a hatalmát. Ez a legitimáció a kormányzottak jóváhagyásából fakad, melynek leggyakoribb formája a demok ratikus választás, de más legitim kormányzati formák is lehetségesek. 4. Az autoritárius berendezkedésű államokban az állampolgárok nem vehetnek részt a közügyek intézésében, vagy részvételük erősen korláto zott. Az állam szükségletei vagy érdekei prio ritást élveznek az átlagos polgárokéival szem ben, és nincs érvényben legális mechanizmus a kormánnyal való szembehelyezkedésre vagy
valamely vezetőnek az elmozdítására a hata lomból. 5. A demokrácia olyan politikai rendszer, amely ben a nép uralkodik. A részvételi (vagy közvet len) demokráciában a döntéseket azok hozzák meg, akiket érintenek. A liberális demokrácia olyan képviseleti demokrácia, ahol minden ál lampolgár szavazati joggal rendelkezik, és leg alább két párt közül választhat. 6. A demokratikus kormányzattal rendelkező or szágok száma az utóbbi években - főként a globalizáció, a tömegkommunikáció és a piaci versenyre épülő kapitalizmus hatásainak kö vetkeztében - gyorsan növekedett. Ám a de mokráciának is megvannak a maga gondjai: az emberek mindenütt egyre kevésbé bíznak ab ban, hogy a politikusok és a kormányzatok ké pesek megoldani a problémáikat és megfelelően irányítani a gazdaságot, ezért csökkenőben van a lakosság részvételi aránya a választásokon. 7. A brit politikát mélyrehatóan megváltoztatták a thatcherizmus hatásai (ezzel a megnevezés sel az 1979-től 1990-ig hivatalban volt konzer vatív miniszterelnök, Margaret Thatcher sze mélyéhez társított doktrínákat jelölik). A tha cherizmus lényege az a meggyőződés, hogy az állam szerepét korlátozni, a szabadpiaci vál lalkozásokat pedig ösztönözni kell. 8. A Munkáspárt az elmúlt huszonöt évben jelen tős változásokon ment keresztül. Az Új Mun káspárt - különösen Tony Blair vezetése ala - eltávolodott az államosítást és a tervgazdál kodást is magukban foglaló régebbi szocialis ta eszméktől. Miután 1997-ben hatalomra ke rült, az Új Munkáspárt politikai reformokat és a hagyományos „jobb- és baloldali" politikán túlmutató modernizációs intézkedéseket C zetett be. Ezt a fajta balközép politikát gyak-
POLITIKA, KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS
ran harmadik utas politikának nevezik. Az Új Munkáspárt 2001-ben nagy többséggel, majd 2005-ben már kisebb fölénnyel újból győzel met aratott az általános választásokon. 9. A társadalmi mozgalmak a társadalom meg levő intézményeinek szféráján kívül végrehaj tott akciók útján kifejtett kollektív törekvések bizonyos csoportok közös érdekeinek érvénye sítésére. Az „új társadalmi mozgalmak" kife jezést az emberi közösségeket fenyegető újabb veszélyek elhárítása érdekében a nyugati or szágokban 1960 óta kialakult szerveződésekre alkalmazzák. Az új társadalmi mozgalmak - el térően a régebbiektől - egy-egy kiemelt témára irányuló kampányokat szerveznek, többnyire nem materiális célok elérésére, és támogatóik köre általában nem korlátozódik egy bizonyos társadalmi osztályra. Az információs techno lógia hatékony szervező eszközzé vált számos új társadalmi mozgalom tevékenységében.
10. A nacionalizmus olyan szimbólumok és meg győződések összessége, amelyek kialakítják az emberekben azt az érzést, hogy egy meg határozott politikai közösséghez tartoznak. A nacionalizmus a modern állam kifejlődé sével párhuzamosan alakult ki. Noha a szo ciológia megalapítói úgy vélték, hogy a na cionalizmus az ipari társadalmakban el fog tűnni, a 2 1 . század elején is virágzani látszik. „Állam nélküli nemzetekről" olyan esetekben beszélünk, amikor valamely nemzeti csoport nem rendelkezik politikai szuverenitással azon a területen, amelyet a magáénak vall. 11. A régi típusú terrorizmus leggyakrabban az állam nélküli nemzetekhez társul. Az új tí pusú terrorizmus a globalizációra épül, és te vékenységi területe, szervezeti struktúrája és eszközei tekintetében egyaránt különbözik a régi típusú terrorizmustól.
MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 1. Miért kell a szociológiának foglalkoznia a politika tanulmányozásával? 2. Miért tartozik össze olyan gyakran a liberális demokrácia és a kapitalizmus? 3. Ha a nyugati nemzetek annyira elkötelezettek a demokrácia mellett, sok országban miért vesznek részt olyan kevesen a választásokon? 4. Mi az újdonság az Új Munkáspártban? 5. Hogyan használják fel a társadalmi mozgalmak a meglévő társadalmi intézményeket? 6. Elveszítik-e jelentőségüket a nemzetállamok a globalizáció előrehaladásával? 7. Milyen kapcsolat van a globalizáció és a terrorizmus között?
AJÁNLOTT OLVASM/í Dahl, Robert A. (1998): On Democracy. New Haven, Yale University Press. Kamarck, Elaine Ciulla - Nye, Joseph S. (szerk.) (1999): Democracy.com? Governance in a Networked World. Hollis, NH, Hollis. Halliday, F. (2002): Two Hours that Shook the World: September 11, 2001. Causes and Consequences. Saqi Books, London. Griset, P. - Mahan, S. (2003): Terrorism in Perspective. Thousand Oaks, CA, Sage. Kaldor, M. (2001): New and Old Wars: Organized Violence in a Global Era. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Melucci, Alberto (1989): Nomads of the Present: Social Movements and Individual Needs in Contempo rary Society. London, Hutchinson Radius. Navari, Cornelia (2000):Jniernafiana/ism and the State in the Twentieth Century. New York, Routledge. Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) (2002): The New Terrorism: Anatomy, Trends and Counter Strategies. Times Media, Singapore.
688
20. FEJEZET
INTERNETES FORRASC Bulletin of the Atomic Scientists http://www.thebulletin.org/index.htm International Institute for Democracy and Electoral Assistance http:/ /www.idea.int/ Internet Modern History Sourcebook: nationalism http:/ /www.fordham.edu/halsall/mod/modsbookl 7.html Oxford Research Group http:/ / www. oxfordresearchgroup.org.uk/ Foreign Policy >Jhttp:/ /www.foreignpolicy.com/ International Institute for Strategic Studies http:/ /www. üss. org/
>
VAROSOK ÉS VÁROSI TEREK AZ URBANIZMUS ELMELETEI A Chicagói Iskola Az urbanizmus és a mesterséges környezet Értékelés A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE A hagyományos társadalmak városai Iparosodás és urbanizáció A modern nagyváros kialakulása Újabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Urbanizáció a fejlődő világban A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ Globális városok Egyenlőtlenség a globális városokban Városi közigazgatás a globalizáció korában KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN
7
Összefoglalás l Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
London - csakúgy, mint New York, Párizs vagy Tokió - egyike a világ „globális városainak": a világgazdaság egyik irányító központja, melynek befolyása messze túlterjed az Egyesült Királyság határain (Sassen 2001). Ezek a globális városok a nagy multinacionális vállalatok, valamint a pénzügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatá sok központjai. Az Egyesült Királyság fővárosá ban körülbelül 3,4 millió főnyi munkaerő él, és ezt a létszámot még igen sok bejáró dolgozó is ki egészíti. Londonnak emellett páratlan kulturális és művészeti öröksége van, ami megerősíti lük tető életű fővárosként betöltött helyét, és évente majdnem 30 millió turistát vonz ide legalább egy, de inkább több napra. Az Egyesült Királyság fővárosa összesen több mint hétmillió embernek ad otthont, akik há romszáznál is több nyelvet beszélnek. A város lakossága az utóbbi húsz évben évente átlagosan körülbelül 19 ezer fővel gyarapodott. A London ba való bevándorlás a népesség megfiatalodását eredményezte: ma itt jóval nagyobb a 20 és 44 év
közötti életkorú lakosság aránya, mint bárhol másutt az Egyesült Királyságban (ONS, Focus on London 2 0 0 3 ) . A fiatalok számos okból ked velik Londont: ezek közé tartoznak a munkale hetőségek, az oktatás, a kultúra és talán a vidéki élet konformizmusától és provincializmusától való menekülés is. Sok fiatal ugyanakkor a gazdag lehetőségek da cára is barátságtalan, magányos helynek találja a nagyvárosokat. A modern városi élet egyik meg különböztető jegye az idegenek közötti interak ciók gyakorisága. Még az egyes lakókörzetekben, sőt akár ugyanabban a bérházban is ritkán fordul elő, hogy valaki szomszédai többségét ismerné. Ha Önök városban vagy nagyvárosban laknak, gondoljanak csak arra, hogy hány alkalommal lépnek kapcsolatba olyanokkal, akiknek a min dennapi életét egyáltalán nem ismerik. Ezek közé tartozhatnak a buszsofőrök, az üzletek alkalma zottai, esetleg a diáktársak, sőt azok is, akikkel pillantást váltanak az utcán. Maga ez a tény már önmagában is megkülönbözteti a mai nagyvárosi életet attól, ami másutt folyik, vagy a történelem korábbi időszakaiban akár ugyanott zajlott. / A modern társadalmakra jellemző társadalmi interakciókkal az 5., „Társadalmi interakció és mindennapi élet" című fejezetben foglal koztunk. Ebben a fejezetben először megvizsgáljuk az urbanizmus néhány főbb elméletét, amelyeket a városiasodási folyamat megértése érdekében dol goztak ki. Azután áttérünk a városok eredetére és a városi lakosság lélekszámában az elmúlt év század során végbement óriási növekedésre, és számba vesszük az urbanizáció néhány világvi szonylatban érvényesülő fontos trendjét. A glo balizáció - nem meglepő módon - igen nagy ha tást gyakorol a városokra, ezért e fejezet utolsó részében ennek a folyamatnak néhány aspektu sára fordítjuk a figyelmünket.
AZ URBANIZMUS ELMELETEI A mindennapi élet a városokban állandóan új képekkel és benyomásokkal bombázza az embereket.
A korai szociológusok közül sokan nagy érdeklő déssel fordultak a városi élet felé. Max Weber, a szociológia klasszikusa írt egy könyvet is A város
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
címen, amely halála után, 1921-ben jelent meg. Ebben Weber a modern kapitalizmus kialakulá sát lehető tevő feltételeket a középkori nyugati városok létrejöttére vezette vissza. Más korai teo retikusokat inkább az a mód érdekelte, ahogyan a városok kifejlődése megváltoztatta a társadalmi és a fizikai környezetet. Georg Simmel és Ferdi nand Tönnies művei, amelyekkel a következő oldalon lévő keretes írásban foglalkozunk, a leg fontosabb korai városszociológia munkák közé tartoznak. Ezek a gondolkodók jelentős befolyást gyakoroltak a későbbi városszociológusokra is. A 20. század fordulóján Németországban Sim mel tanítványa volt többek között Robert Park is, az alábbiakban tárgyalt Chicagói Iskola egyik leg fontosabb alakja.
A Chicagói Iskola A városszociológiai elméletek és vizsgálatok alapját hosszú időn keresztül azok az elméleti el gondolások képezték, amelyek az 1920-as évektől az 1940-es évekig a Chicagói Egyetemen dolgozó kutatók, mindenekelőtt Robert Park, Ernest Bur gess és Louis Wirth nevéhez fűződnek. A Chica gói Iskola két elméleti konstrukciója megkülön böztetett figyelmet érdemel: az egyik a városok tanulmányozásának úgynevezett ökológiai irány zata, a másik pedig az urbanizmus mint életmód elemzése, amit Wirth dolgozott ki (Wirth 1938; Park 1952).
Városökológia
i
Az „ökológia" a természettudoijnányok területé ről átvett kifejezés: eredetileg annak a tudomány ágnak a neve, amely a növényi és állati szerve zeteknek a környezethez való alkalmazkodásával foglalkozik. Az „ökológia" ugyanilyen értelemben használatos a környezet általános problémáinak kontextusában is (lásd a 22., „Környezeti kocká zatok" című fejezetet). A természet világában az organizmusok szisztematikusan úgy oszlanak meg egy adott területen, hogy a különböző fajok között egyensúlyi állapot vagy kiegyensúlyozott helyzet alakuljon ki. A Chicagói Iskola tagjai úgy vélték, hogy a nagyobb városias települések és azokon belül a különböző városrészek, lakó negyedek térbeli elhelyezkedése hasonló elvek szerint alakul ki. A városok nem véletlenszerűen nőnek ki a földből, hanem a környezet nyújtotta előnyös feltételek kihasználásával jönnek létre, így például a modern társadalmakban a fontosabb városok elsősorban a folyók partján, termé
keny síkságokon vagy a kereskedelmi útvonalak, vasútvonalak kereszteződésénél alakulnak ki. „A város - mondja Park ha egyszer létrejött, a jelek szerint óriási szelektáló mechanizmusként működik, amely [...] tévedhetetlenül választja ki a népesség egészéből azokat az egyéneket, akik a leginkább alkalmasak arra, hogy az adott terü leten vagy az adott környezetben éljenek" (Park 1952, 79. o.). A városok a biológiai ökológiából ismert versengési, inváziós és szukcessziós fo lyamatok révén „természetes körzetekre" oszla nak. Ha természeti környezetében megfigyeljük például egy tó ökológiáját, azt tapasztaljuk, hogy a versengés révén a halak, a rovarok és más orga nizmusok viszonylag stabil eloszlással osztoznak meg az élőhelyeken. Ez az egyensúly megbomlik, amikor új fajok „hatolnak be", amelyek megpró bálják a tavat saját otthonukká tenni. A korábban a tó központi részeit elfoglaló organizmusok ki szorulhatnak onnan, és a partok közelében létük sokkal bizonytalanabbá válik, miközben a köz ponti részeken az újonnan behatoló fajok kerül nek a helyükbe. Az ökológiai irányzat szerint a városokban is hasonló módon zajlanak le a letelepedés, a köl tözködés és az újbóli letelepedés folyamatai. A különböző városnegyedek arculata az ott élő la kosságnak a megélhetésért folytatott küzdelmek során mutatott alkalmazkodása révén alakul ki. A város egymástól különböző, sőt egymással el lentétes társadalmi jellemzőkkel bíró körzetek térképeként írható le. A modern városok növe kedésének kezdeti szakaszaiban az ipari üzeme ket azokon a területeken alapítják meg, amelyek közel fekszenek az ellátási útvonalakhoz, és így könnyebben biztosíthatók a termeléshez szüksé ges alapanyagok. A népesség a munkahelyek köré csoportosul, amelyek a városlakók számának nö vekedésével egyre nagyobb változatosságot mutat nak. Az így kialakuló kedvező feltételek vonzóvá válnak, és mind nagyobb versengés alakul ki meg szerzésükért. A telkek értéke és az ingatlanadó eközben növekszik, megnehezítve a családok szá mára, hogy továbbra is a központi városrészben éljenek, kivéve ha beérik a lepusztuló lakóépüle tek rossz, szűkös körülményeivel, ahol a lakbérek még alacsonyak. A központot az üzleti és a szóra koztatóipari létesítmények kezdik uralni, miköz ben a gazdagabb lakók kiköltöznek a peremterü leteken újonnan kiformálódó elővárosokba. Ez a folyamat a közlekedési útvonalakat követi, mivel azok szabják meg a munkahelyekre való eljutás hoz szükséges időt: az ilyen útvonalaktól távolabb eső területek sokkal lassabban fejlődnek. A városok szerkezetét szegmentált koncentri kus körökkel lehet leírni. A központban található
21. FEJEZET
A városi élet kjorai teoretikusai GEORG SÍMMEL ÉS „A VÁROS MENTÁLIS ÉLETE"
FERNINAND TONNIES: A KÖZÖSSÉGTŐL A TÁRSADALOMIG
A városi élet egyik legelső teoretikusa Georg Simmel német szociológus volt, aki azt kutatta, hogy a város hogyan alakítja lakóinak „mentális éle tét". A nagyváros és a modern élet (1973 [1903]) című könyvében Simmel azt állította, hogy a nagyvárosi élet folyamatosan különféle képekkel és benyomásokkal, változatos érzékletekkel és eseményekkel bombázza az elmét, ami „teljes el lentétben áll a kisvárosok és a falvak szokványo sabb, lassúbb és egyenletesebb ritmusban folyó életével". Szerinte a városlakók úgy védekeznek „a váratlan és erőszakos ingerek" és a „változó benyomások" támadása ellen, hogy fásulttá és közömbössé válnak. Kiszűrik az őket körülvevő sürgés-forgás nagy részét, és boldogulásuk érde kében csupán arra figyelnek oda, amire szüksé gük van. Ez a fásult attitűd Simmel szerint az zal a következménnyel jár, hogy bár a városlakók részei „a metropolisz forgatagának", érzelmileg elszigetelődnek egymástól. A modern világvárosi életről adott leírásával Simmel szociológiai ma gyarázatot ad azoknak a gondjaira, akik a váro si élet barátságtalanságáról és magányosságáról panaszkodnak.
Ferdinand Tönnies, Simmel kortársa szintén a vá rosi életnek az emberekre gyakorolt hatásait vizs gálta. Azt állította, hogy az ipari forradalommal kezdődött urbanizáció visszafordíthatatlan vál tozásokat hozott magával a társadalmi életben. Szomorúsággal eltelve ábrázolta annak fokozatos megszűnését a városokban, amit ő Gemeinschaftnak, vagyis közösségnek nevezett (1973 [1887]): ez a fajta hagyományos közösség, amelyben min denki pontosan ismerte a saját társadalmi helyze tét, szerinte az egymással barátságos viszonyban álló szomszédok közötti szoros kötelékekre és ál landó személyes kapcsolatokra épült.
belvárosi kerületekben a nagy üzleti vállalkozá sok által képviselt jólét és a magánkézben levő le romlott lakásállomány keveredik egymással. Ezek körül régebben épült városrészek helyezkednek el, amelyek állandó munkahellyel rendelkező fizikai dolgozóknak adnak otthont. A centrum tól még távolabb találhatók az elővárosok, ahol többnyire a magasabb jövedelmű rétegekhez tar tozó családok élnek. Az invázió és szukcesszió folyamatai a koncentrikus körök egyes szegmen sein belül zajlanak. A központi és a központhoz közeli körzetekben, ahol pusztulásnak indulnak a lakóingatlanok, etnikai kisebbségi csoportok beköltözése kezdődhet meg. Amennyiben ez a folyamat felerősödik, a korábban itt élő népesség egyre nagyobb része hagyja el ezt az övezetet, tö megesen menekülve más városnegyedekbe vagy az elővárosokba.
A Gemeinschaftot - állította Tönnies - a városok ban a Gesellschaft (társadalom) váltotta fel. Az em berek ilyenfajta társas léte vagy társulása átmeneti és eszközjellegű kapcsolatokon alapul. A közösség re épülő társadalmi élet átalakulása efféle társulási formákká a modern időkben a társadalom indivi dualizálódása irányában végbemenő váltás részét alkotja, melynek során a kapcsolatok egyre inkább csak bizonyos helyzetekhez és célokhoz kötődnek, és a személyiségnek csupán egy-két alkotóeleme játszik szerepet bennük. Ha például felülünk egy buszra a városban, a sofőrrel való kapcsolatunk valószínűleg egy rövid párbeszédre korlátozódik a busz ajtajában, amikor megvesszük a jegyünket, és neki csupán az a képessége fontos a számunkra, hogy elszállítson bennünket az úti célunkhoz. Tön nies szemében - csakúgy, mint Simmelében is - a város olyan hely, ami tele van idegenekkel.
Bár a városökológia irányzata egy időre elvesz tette a befolyását, később számos szerző, minde nekelőtt Amos Hawley tanulmányaiban még ki dolgozottabb formában újjáéledt (Hawley 1950, 1968). Hawley - a szűkös erőforrásokért folyta tott harcra összpontosító elődeitől eltérően - a különböző városrészek egymástól való kölcsönös függőségét hangsúlyozza. Az emberek elsősorban a differenciálódás, vagyis a különböző csoportok és a foglalkozási szerepek specializálódása révén alkalmazkodnak a környezetükhöz. Azok a cso portok, amelyektől sok más csoport függ, domi náns szerepre tesznek szert, és ez gyakran köz ponti földrajzi helyzetükben is tükröződik. Egyes üzleti csoportok, például a nagy bankok és bizto sítótársaságok kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a közösség jelentős része számára, és így általában a városok központjában telepednek
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
meg. Az egyes városnegyedek különböző arcula tának kialakulását - mutat rá Hawley - nem csu pán a térbeli kapcsolatok, hanem időbeli ténye zők is befolyásolják. Az üzleti élet dominanciája például nemcsak a földhasználat módjában feje ződik ki, hanem a mindennapi élet ritmusában is, amire a legjobb példa a csúcsforgalom. Az em berek mindennapi életének időbeosztásában a különböző városrészek hierarchiája tükröződik. Az urbanisztika ökológiai irányzata elméleti lehetőségeit és az általa inspirált empirikus ku tatások mennyiségét tekintve is fontos szerepet töltött be. Az ökológiai szemlélet érvényre jutott számos, a városok egészére vagy csak egyes vá rosrészekre kiterjedő későbbi vizsgálat során is, amelyek a fentebb említett „invázió" és „szuk cesszió" folyamatait tárták fel. Ennek ellenére jogosan felvethetők az irányzattal szemben bi zonyos kritikai megfontolások is. Az ökológiai megközelítés általában alulértékeli a tudatos várostervezés jelentőségét, mivel a városok fejlő dését „természetes" folyamatnak tekinti. A Park, Burgess és társaik által kidolgozott térbeli szerve ződési modellek az amerikai tapasztalatokon ala pultak, és még az Egyesült Államokban is csak a városok bizonyos típusaira illenek, Európa, Ja pán vagy a harmadik világ sok városáról nem is beszélve.
Az urbanizmus mint életmód
i 693
egymást, ami alapvető eltérést jelent a hagyomá nyos kicsiny falvakhoz képest. A városlakók kö zötti kontaktusok átmenetiek és részlegesek, és nem önmagukban kielégítő kapcsolatok, hanem más célok elérésére szolgáló eszközök. A boltok ban az eladókkal, a bankokban a pénztárosokkal vagy a vonatokon a kalauzokkal létrejövő inter akciók csupán futó érintkezések, melyekre nem a kapcsolatteremtés kedvéért, hanem valami más célból kerül sor. Mivel azok, akik városokban élnek, rendkí vül mozgékonyak, viszonylag gyenge kötelékek alakulnak ki közöttük. Az emberek mindennap sokféle különböző tevékenységet végeznek és különféle helyzetekbe kerülnek, ezért „az élet ritmusa" gyorsabb, mint a vidéki területeken. Az együttműködéssel szemben a versengés érvénye sül. Wirth elfogadja, hogy a társadalmi élet válto zó intenzitása a nagyvárosokban eltérő karakterű városrészek kialakulásához vezet, melyek közül egyesek megőrizhetik kisközösségi jellegüket. A bevándorlók lakta városnegyedekben például még megtalálhatók a családok közötti kapcsola tok hagyományos típusai, amelyek révén az em berek többsége személyesen ismeri a szomszéd jait. Az ilyen kerületek azonban annál inkább elveszítik ezeket a sajátosságaikat, minél inkább magukba szippantják őket a városi élet átfogóbb mintái. Wirth gondolatai megérdemelten váltak nép szerűvé. Tagadhatatlan, hogy a modern városok ban az emberek közötti mindennapi érintkezések
Az urbanizmus mint életmód tézise (Wirth 1938) nem a nagyvárosok belső differenciálódására, hanem azt a kérdést segít megválaszolni, hogy az urbanizmus miképpen határozható meg a társa dalmi lét egyik formájaként. Wü/th megállapítja: Annak a mértéke, hogy a mai vflág mennyiben tekinthető „urbanizáltnak", nem mérhető hite lesen és pontosan azzal, hogy az összlakosság mekkora hányada él városokban. A városok nagyobb hatást gyakorolnak az emberek társa dalmi életére annál, mint amit a városi lakos ság aránya kifejezhetne, mert a város nemcsak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális éle tet ösztönző és irányító központ is, amely von záskörében tartja a világ legtávolabbi pontjait. Ily módon egyetlen kozmosszá formálja a vi lág különböző tájait, népeit és tevékenységeit (Wirth 1938, 342. o.). A nagyvárosokban - mutat rá Wirth - az em berek nagy számban élnek szoros közelségben egymással anélkül, hogy személyesen ismernék
Imádjuk ezt a kilátást, mert mindig emlékeztet bennün ket arra, hogy egy nagyobb közösség részei vagyunk."
21. FEJEZET
jelentős része személytelen, és ez bizonyos mér tékig igaz a modern társadalmak életére általá ban is. Wirth elméletének jelentőségét az a fel ismerés adja, hogy az urbanizmus mint életmód nem egyszerűen csak a társadalom egy részére jellemző, hanem egyúttal kifejezi és meghatároz za az átfogóbb társadalmi berendezkedés jellegét is. A városi életmód külső megjelenési formái a modern társadalom egészét jellemzik, nem pedig csak azoknak a mindennapjait, akik története sen nagyvárosokban élnek. Wirth felfogásának azonban komoly korlátai is vannak. Az ökológiai irányzathoz hasonlóan, amellyel sok közös vo nást mutat, Wirth is döntő mértékben az ameri kai nagyvárosok megfigyelésére alapozza elmé letét, tapasztalatait azonban az urbanizmus ál talános vonásaiként értelmezi. Az urbanizmus nem ugyanaz mindenütt és minden időpontban. Mint említettük, az ókori városok sok szempont ból jelentősen eltértek a modern társadalmak városi településeitől. A régi városokban élt em berek többsége számára az élet nem volt sokkal névtelenebb vagy személytelenebb, mint a falusi közösség tagjaié. Wirth eltúlozza a modern városok személyte lenségét. A szoros barátságokon vagy rokonsági kötelékeken alapuló közösségek megléte a mo dern városi lakosság körében sokkal gyakoribb az általa feltételezettnél. Everett Hughes, Wirth egyik kollégája a Chicagói Egyetemen így írt a professzorról: „Louis. a város személytelenségé ről szokott beszélni, miközben egész rokonsági és baráti klánok szerveződtek körülötte, nagyon is személyes alapon" (idézi Kasarda-Janowitz 1974). A modern nagyvarosokban gyakran ki alakulnak a Herbert Gans\(1962) által „városlakó falusiaknak" nevezett csoportok. A Gans által le írt „városlakó falusiak" olasz-amerikaiak voltak, akik Boston egyik belvárosi kerületében éltek. Az ilyen „fehér etnikum" lakta negyedek az ame rikai nagyvárosokban valószínűleg fokozatosan veszítenek korábbi jelentőségükből, de újabb be vándorlókat magukba fogadó belvárosi közössé gek lépnek a helyükre. Ennél is fontosabb jelenség, hogy a városi élet maga is létrehoz szoros rokonsági és baráti köte lékekkel átszőtt városrészeket: ezek nem a koráb bi életmód olyan maradványai, amelyek egy ideig fennmaradnak a városon belül. Azt a jelenséget, hogy a nagyfokú urbanizálódás miért segíti elő egymástól eltérő szubkultúrák létrejöttét, ahe lyett, hogy mindenkit egyetlen arctalan tömeg be olvasztana, Claude Fischer (1984) próbálta megmagyarázni. A városlakók - mutat rá Fischer - helyi kapcsolataik kiépítése során elsősorban a hasonló származású vagy velük azonos hely
zetben levő társaikkal képesek együttműködni, és különféle vallási, etnikai, politikai vagy más szubkulturális csoportokhoz csatlakozhatnak. Egy kisváros vagy egy falu nem teszi lehetővé ilyen sokszínű szubkultúrák kialakulását. Azok a bevándorlók, akik a városokban etnikai közössé geket alkotnak, a hazájukban esetleg semmit sem vagy csak nagyon keveset tudhattak egymásról. Amikor azonban megérkeznek egy idegen ország ba, azok a városnegyedek vonzzák őket, amelyek ben hozzájuk hasonló nyelvi és kulturális hát terű emberek élnek, akikkel együtt új közösségi struktúrákat alakíthatnak ki. Hasonló helyzetben lehet például egy művész is, aki egy faluban vagy kisvárosban kevés olyan embert találhatna, aki vel közös az érdeklődése, míg egy nagyvárosban jelentős művészeti és szellemi szubkultúrákhoz csatlakozhat. A nagyváros az „idegenek világa", mégis előse gíti a személyes kapcsolatok kialakulását és fenn maradását. Ez nem paradoxon, ugyanis a városi életben az idegenekkel való érintkezés nyilvános szféráját meg kell különböztetnünk a családok, a baráti körök és a munkahelyi kollektívák sokkal belterjesebb világától. Kétségtelen, hogy amikor valaki először költözik egy nagyvárosba, nehéz lehet számára „emberekkel találkozni", azonban egy-egy kisebb, már jól kialakult vidéki közösség be kerülve is bárki megtapasztalhatja, hogy az ott élők barátságossága valójában csak felszínes ud variasság: évek telhetnek el, amíg „befogadják". A városokban nem ez a helyzet. Edward Krupat így írt erről: A városi tojásnak keményebb a héja, nehezebb feltörni. Hiányzik az alkalom, és hiányoznak a kedvező körülmények az ismerkedéshez. Sok ember, akikkel a busz- vagy vasútállomáson, a kávézóban vagy a munkahelyünk előcsarno kában találkozunk, sosem lesz több számunk ra, mint „ismerős idegen". Bizonyos emberek azért maradnak egyedül, mert hiányzik bel lük a szociális készség vagy kezdeményezés. Mégis minden tapasztalat amellett szól, hogy az idegenek sokfélesége - mindegyikük egyegy potenciális barát -, valamint a városokban fellelhető életstílusok és érdeklődési körök sokszínűsége révén az emberek bekerülnek a társadalmi élet forgatagába. És ha egyszer egy csoporton vagy hálózaton belülre kerül tek, nagymértékben megsokszorozódnak kap csolataik kiterjesztésének a esélyei. Végered ményben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a városokban meglevő pozitív lehetőségek gyak ran túlsúlyba kerülnek a korlátozó tényezők kel szemben, módot adva az embereknek arra,
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK hogy számukra kielégítő kapcsolatokat alakít sanak ki és tartsanak fenn. (Krupat 1985, 36. o.) Wirth megállapításai bizonyos mértékig ma is érvényesek, de a későbbi fejlemények fényében világos, hogy túlzó általánosításokat tartalmaz nak. A modern városi élet gyakran személytelen és névtelen társadalmi kapcsolatokhoz vezet, de egyszersmind a sokszínűség - és időnként a bensőségesség - forrása is.
Az urbanizmus és a mesterséges környezet Az urbanizmus újabb elméletei hangsúlyozzák, hogy a városiasodás nem autonóm folyamat, és vizsgálatát össze kell kapcsolni a főbb politikai és gazdasági változások elemzésével. A városelem zés két kiemelkedő képviselője, David Harvey és Manuel Castells egyaránt sokat merített Marx ezzel kapcsolatos gondolataiból (Harvey 1973, 1982, 1985; Castells 1983, 2006).
Harvey: a tér újrastrukturálása David Harvey - jórészt marxista eszmékre tá maszkodva - azt állította, hogy az urbanizmus az ipari kapitalizmus térhódítása révén létrejövő mesterséges környezet terjeszkedésének egyik megjelenési formája. A hagyományos társadal makban a város és a vidék világosan elvált egy mástól, a modern világban azonban az ipar el mossa a kettő közötti határvonalat. A gépesítés eredményeként a mezőgazdasági termelést is az árak és a profit alakulása határozza meg, hason lóan az ipari munkához, és ez a közeledési folya mat csökkenti a városi és vidéki népesség társa dalmi életében megmutatkozó különbségeket. A modern urbanizmus - mutat rá Harvey - fo lyamatosan újrastrukturálja a teret. Ezt a folya matot az határozza meg, hogy a nagyvállalatok hova telepítik üzemeiket, kutatási és fejlesztési központjaikat és más részlegeiket, a kormányzat milyen fokú és milyen típusú ellenőrzést gyako rol a földhasználat és az ipari termelés fölött, és hogyan viselkednek az ingatlanüzletben érde kelt magánbefektetők. Az üzleti vállalkozások például folyamatosan mérlegelik az új területek viszonylagos előnyeit a már használatba vett kör zetek nyújtotta lehetőségekhez képest. Amikor a termelés valahol olcsóbbá válik vagy egy cég átáll más termékek előállítására, az üzemeket és az iro dákat gyakran bezárják az egyik helyen, és másutt nyitják meg újra. így olyan időszakokban, amikor
A modern városok egyik paradoxona abban áll, hogy egy részt személytelenek, másrészt azonban kifejezetten ked vező alkalmakat nyújtanak a társas kapcsolatok ápolásá ra. London kínai negyede jól példázza, hogy egy szoros kötelékekkel összefűzött etnikai közösség intimitást te remthet egy nagyvárosban is, miközben hozzájárul annak változatosságához. jelentős profitokra lehet szert tenni, irodaépüle tek sokasága épülhet fel a nagyvárosok központ jában. Amint ezek felépültek és a központi öve zetet „megújult", a beruházók további lehetősége ket keresnek másutt a spekulációs építkezéshez. Gyakran előfordul, hogy az egyik időszakban nyereségesnek bizonyult tevékenység nem lesz az egy másikban, amikor megváltozik a pénzügyi feltételrendszer. A lakást vásároló magánszemélyek döntéseit nagymértékben befolyásolja, hogy az üzleti vál lalkozások hol és milyen mértékig vásárolják fel a telkeket, továbbá a jelzáloghitelek kamatterhei, valamint a helyi és a központi kormányzati szer vek által megállapított adókulcsok is. A második világháború után például az Egyesült Államok nagyobb városaiban jelentős fejlődésen mentek keresztül az elővárosi területek. Ez részben az etnikai diszkriminációnak, részben pedig annak a folyamatnak volt az eredménye, melynek so rán a fehér lakosság igyekezett kiköltözni a bel-
21. FEJEZET
városi kerületekből. Harvey szerint ez csak azért volt lehetséges, mert kormányzati döntésekkel adókedvezményeket biztosítottak a lakóingatlan vásárlóknak és az építőipari vállalkozásoknak, a pénzügyi szervezetek pedig speciális hitelfel tételeket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések tet ték lehetővé, hogy a városok perifériáin sokan új lakóházakat építsenek és vásároljanak, miközben megnövelték a keresletet az olyan ipari termékek iránt, mint például a személygépkocsik. A dél angliai városoknak a háború utáni időszakban megindult nagyarányú növekedése és gazda godása közvetlen kapcsolatban áll a régi északi iparterületek hanyatlásával és az emiatt új le hetőségeket kereső beruházási tőke mozgásával (Massey 1984).
Castells: az urbanizmus és a társadalmi mozgalmak Harveyhoz hasonlóan Castells is hangsúlyozza, hogy a társadalmak térbeli terjeszkedési formái szoros kapcsolatban állnak a fejlődés mindent átfogó mechanizmusaival. A városok növekedé sének megértéséhez azokra a folyamatokra kell irányítanunk a figyelmünket, amelyek a térbeli formákat létrehozzák és alakítják. A városok és az egyes városnegyedek tervezési és építészeti sa játosságaiban a társadalom különböző csoportjai közötti konfliktusok és küzdelmek fejeződnek ki. Más szóval: a városi környezet az általános társa dalmi erőviszonyok szimbolikus, térbeli megjele nési formája. így például a felhőkarcolókat való színűleg a várható profit reményében építik fel, azonban „a hatalmas épületek a pénznek a tech nológia és az általa sugárzott önbizalom révén a város fölött gyakorolt hatalmát szimbolizálják, és egyszersmind a felemelkedőben lévő részvény társasági kapitalizmus korszakának katedrálisai" (Castells 1983, 103. o.). Castells - a chicagói szociológusokkal ellentét ben - a nagyvárost nemcsak egyfajta (városias) településformának tekinti, hanem a kollektív fo gyasztás folyamatainak szerves részeként fogja fel, amelyek viszont az ipari kapitalizmus elide geníthetetlen velejárói. A modern ipar termékeit az emberek otthonok, iskolák, közlekedési szol gáltatások és szabadidős tevékenységek keretei között „fogyasztják el". Az adórendszer befolyá solja, hogy ki, hol és mit tud vásárolni, bérelni vagy építeni. Az építkezéshez tőkét biztosító nagy részvénytársaságok, bankok és biztosítótár saságok jelentős hatalommal rendelkeznek ezek nek a folyamatoknak az irányításában, de a kor mányzati szervek is közvetlenül befolyásolják a
városi élet számos aspektusát többek között pél dául azzal, hogy utakat és alacsony bérű állami lakóingatlanokat létesítenek vagy zöldövezeteket hoznak létre, amelyekben tilos minden további építkezés (Lowe 1 9 8 6 ) . A városok fizikai megje lenési formája így a piaci erők és a kormányzati hatalom együttes hatásának az eredménye. A mesterséges környezet jellegzetes arculata azonban nemcsak a gazdagok és hatalmasok tevé kenységeinek eredményeként alakul ki. Castells felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű csopor tok által életkörülményeik javításáért folytatott küzdelmek fontosságára. A városi problémák tár sadalmi mozgalmak egész sorozatának létrejöttét segítik elő, amelyek a lakásfeltételek megváltoz tatásáért, a tiszta levegő, a parkok és zöldövezeti területek védelméért vagy valamely adott övezet jellegét megváltoztató építkezési programok ellen küzdenek. Castells tanulmányozta például a San Franciscó-i homoszexuálisok mozgalmát, amely sikereket ért el egyes városnegyedek saját kultu rális értékeiknek megfelelő újrastrukturálása te rületén, lehetővé téve számos meleg szervezet, klub és bár működését, és kiemelkedő szerepre tett szert a helyi politikában. Harvey és Castells egyaránt hangsúlyozza, hogy a városok szinte teljes mértékben általunk létrehozott mesterséges környezetet nyújtanak számunkra. Még a legtávolabbi vidéki területek sem mentesek azonban az emberi beavatkozás és a modern technológia hatásaitól, mivel az emberi tevékenység újraformálja és átrendezi a természet világát. Az élelmiszereket nem a he lyi lakosság számára állítják elő, hanem országos és nemzetközi piacokon értékesítik. A gépesített mezőgazdaságban a földet speciális termelési cé lok szerint osztják fel és vonják művelésbe, azaz a tájat olyan fizikai minták szerint alakítják, ame lyek elszakadtak a környezet természetes jelleg zetességeitől. Azok is a szélesebb társadalomhoz kötődnek, gazdasági, politikai és kulturális érte lemben egyaránt, akik farmokon vagy elszigetelt vidéki területeken élnek, bármennyire is külön bözzék viselkedési formáik egy része a városla kókétól.
Értékelés Harvey és Castells nézeteit széles körben vitatják, munkásságuk azonban fontos szerepet játszott a városelemzés új irányainak kialakításában. Az ökológiai irányzattal szemben a hangsúlyt nem a „természetes" térbeli folyamatokra helyezik, hanem arra, hogy miképpen tükrözi a táj és a mesterséges környezet a hatalom társadalmi és
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
A beépíthető földterületek és a lakóingatlanok - éppúgy, mint minden más is - megvásárolhatók és eladhatók, a hatalom társadalmi és gazdasági rendszerének megfelelően.
gazdasági rendszereit. Ez lényeges hangsúlyvál tást jelent. Ugyanakkor mindketten gyakran igen absztrakt formában fogalmazták meg elgondolá saikat, amelyek így nem inspiráltak olyan sokféle kutatást, mint a Chicagói Iskola elméletei. A Harvey és Castells, illetve a Chicagói Isko la tagjai által kifejtett gondolatok hasznosan ki egészítik egymást, és együttesen adnak átfogó és hiteles képet az urbanizációs folyamatokról. Az egyes városnegyedek közötti különbségek, ame lyeket a városökológusok írtak le, valóban létez nek, és tényként kell elfogadnunk a városi élet mindent átható személytelenségét is. Mindezek mögött azonban még sokkal nagyobb változatos ság húzódik meg, mint ahogy a Chicagói Iskola tagjai hitték, és az urbanizációs folyamatokat elsősorban a Harvey és Castells által elemzett társadalmi és gazdasági hatások alakítják. John Logan és Harvey Molotch (1987) olyan megkö zelítést javasolnak, ami Harvey és Castells meg látásait közvetlenül összekapcsolja az ökológiai álláspont bizonyos elemeivel. Egyetértenek Harveyval és Castellsszal abban, hogy az országos és nemzetközi gazdasági fejlődés átfogó tendenciái egészen közvetlen módon kihatnak a városi élet re. Szerintük azonban az általános gazdasági té nyezők a helyi szervezeteken, az érintett üzleti vállalkozásokon, a bankokon és a kormányzati szerveken keresztül fejtik ki hatásukat, és ezek
hez még hozzáadódnak az egyéni lakóingatlanvásárlók preferenciái is. Logan és Molotch szerint a modern társadal makban az ingatlanokat - a telkeket és az épü leteket - ugyanúgy adják-veszik, mint a töb bi terméket, de a városi környezet struktúráját meghatározó piacra az is hatással van, hogy az emberek különböző csoportjai mire és hogyan akarják használni az általuk megvásárolt, illetve eladott ingatlanokat. E folyamat eredményeként sok feszültség és konfliktus keletkezik, amelyek az egyes városnegyedek strukturálódásának leg fontosabb tényezőivé válnak. A modern városok bizonyos kerületeiben - mutat rá Logan és Mo lotch - a nagy pénzügyi és üzleti vállalkozások folytonosan növelni próbálják a földhasználat intenzitását. Minél sikeresebbek ebben, annál több lehetőségük nyílik a telekspekulációra és új épületek nyereséges építésére. Ezek a társaságok keveset törődnek az adott területen kifejtett tevé kenységük társadalmi és fizikai hatásaival: gátlás talanul lerombolnak például vonzó régi lakóépü leteket, hogy új irodaházak felépítéséhez helyet teremtsenek. Az ingatlanfejlesztésben érdekelt nagyvállalatok által erőltetett „fejlesztés" gyak ran ellentétes a helyi üzleti vállalkozások vagy az ott lakók érdekeivel, akik megpróbálhatnak tevő legesen szembeszállni ezekkel a törekvésekkel. Az emberek helyi lakókörzeti csoportokba szer-
698
21. FEJEZET
wmUm-
veződnek érdekeik védelmében. Az ilyen jellegű társulások kampányokat indíthatnak bizonyos övezeti korlátozások kiterjesztéséért, megakadá lyozhatják a parkok beépítését vagy nyomást fejt hetnek ki a lakbérek számukra kedvezőbb szabá lyozása érdekében.
A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE Noha az ókorban is voltak olyan nagyvárosok Európában, mint például Athén és Róma, az ál talunk ma ismert városi élet nagyon különbözik az előző korok városainak életétől. A modern vá rosok kifejlődése - mint Simmel, Tönnies és más szociológusok is kimutatták - megváltoztatta azt a módot, ahogyan az emberek felfogták a világot, és azt is, ahogyan egymással interakcióba lép tek. Könyvünknek ebben a részében a városok fejlődésével foglalkozunk, a hagyományos társa dalmak első városainak kialakulásától a városfej lesztés terén ma Nyugaton és világviszonylatban is érvényesülő legújabb trendekig.
A hagyományos társadalmak városai A világ első városai i. e. 3500 körül alakultak ki Egyiptomban a Nílus völgyében, a Tigris és az Eufrátesz mentén a mai Irak területén és az Indus völgyében, amely ma Pakisztánhoz tartozik. A vá rosok a hagyományos társadalmakban a modern mércékkel mérve igen kicsinyek voltak. Például Babilon, az ókori Közel-Kelet egyik legnagyobb városa fénykorában, i. e. 2 0 0 0 körül mindössze 3,2 négyzetmérföldnyi területet foglalt el, és la kossága valószínűleg nem haladta meg a 15-20 ezer főt. Augustus császár uralkodása idején, i.e. az 1. században valószínűleg Róma volt a legna gyobb premodern város Kína területén kívül, kö rülbelül 300 ezer lakossal, ami körülbelül megfe lel Coventry vagy Doncaster lakosságának a mai Egyesült Királyságban. Az antik világ legtöbb városának voltak kö zös vonásaik. Általában magas falak vették körül őket, amelyek katonai védelemként szolgáltak, és hangsúlyozták a városi közösség elkülönülését a vidéktől. A város központi területét rendszerint valamilyen templom, továbbá egy uralkodói pa lota és egy köztér foglalta el, és itt helyezkedtek el a fontosabb kormányzati és kereskedelmi célú épületek. Ezt a díszes kereskedelmi és politikai központot néha egy második fallal is védték, és rendszerint annyira kicsiny volt, hogy a polgá roknak csak egy kisebb részét tudta befogadni. Noha rendszerint tartalmazott egy piacteret is,
különbözött a modern nagyvárosok magját képe ző üzleti negyedektől, mivel a legfontosabb épü letek majdnem mindig vallási és politikai célokat szolgáltak (Sjoberg 1960, 1963; Fox 1964; Wheatley 1971). Az uralkodó osztály és/vagy az elit tagjainak lakóhelyei a központ közelében koncentrálódtak. A kevésbé kiváltságos csoportok a város külső te rületein vagy a falakon kívül éltek, és ellenséges támadás esetén a városban kerestek menedéket. A különféle etnikai és vallási közösségek tagjai gyakran egymástól elkülönülő körzetekben éltek és dolgoztak. Néha ezeket a körzeteket is fallal kerítették be. A városlakók közötti kommuniká ció rendszertelen és akadozó volt. A köztisztvi selőknek sajtó hiányában teli torokból kiabálva kellett kihirdetniük a lakosságnak szóló üzene teket. Az „utcákat" rendszerint azok a földcsíkok alkották, amelyekre még senki sem építkezett. Néhány hagyományos civilizáció az egyes váro sokat összekötő fejlett útrendszerrel büszkélked hetett, a szállítás és a közlekedés azonban szin te mindenütt lassú és korlátozott volt, mert az utakat főleg katonai célokra használták. Csupán a kereskedők és a katonák utaztak rendszeresen nagyobb távolságokra is. A városok voltak a tudományok, a művészetek és a kozmopolita kultúra központjai, az orszá gok többi részére gyakorolt befolyásuk azonban mindig meglehetősen gyenge volt. A lakosság nak csak igen csekély hányada élt a városokban, és igen jelentős szakadék mutatkozott a városok és a vidék között. Az emberek túlnyomó többsége kicsi vidéki közösségekben élt, és az alkalmasint hozzájuk látogató állami tisztviselőkön vagy ke reskedőkön kívül ritkán találkozott városi embe rekkel.
Iparosodás és urbanizáció A modern nagyvárosok és a premodern civilizá ciók városai között rendkívül nagy ellentét van. Az iparosodott országokban a legnagyobb váro sok népessége ma eléri a húszmillió főt. A városösszenövés vagy konurbáció révén létrejött vá roskonglomerátumok (nagy, összeépült városhal mazok) lélekszáma még ennél is sokkal nagyobb lehet. A városiasodás csúcsát ma az úgynevezett megalopoliszok, „a városok városai" képviselik. Ez a kifejezés eredetileg az ókori Görögország ban született, és egy olyan elképzelt városállam ra vonatkozott, amely csodálatot keltett volna minden civilizációban. A ma használt kifejezés azonban már nincs kapcsolatban ezzel az utó piával. Korunkban elsőként az Egyesült Államok
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
699
A modern megalopolisz - mennyország vagy pokol?
északkeleti partvidékére alkalmazták ezt a meg nevezést, ahol a Boston északi vonzáskörzetétől a washingtoni önálló szövetségi kerület déli ha táráig húzódó, körülbelül 700 kilométer hosszú sávon óriási városkonglomerátum jött létre. Eb ben a körzetben körülbelül 40 millió ember él, és a népsűrűség 270 fő felett van négyzetkilométe renként.
végbe. 1800-ban az Egyesült Államok társadalma jóval inkább vidéki jellegű volt, mint a vezető eu rópai országoké. A népességnek kevesebb mint 10 százaléka élt olyan közösségekben, amelyek nek a lélekszáma meghaladta a 2500 főt. Ma az amerikaiak háromnegyed része tartozik ebbe a kategóriába. 1800 és 1900 között New York la kossága 60 ezer főről 4,8 millió főre nőtt.
A már a 18. században megkezdődött iparosí tási folyamatokon elsőként Nagy-Britannia tár sadalma ment keresztül. Az iparosítással együtt járt a növekvő urbanizáció, a népességnek a vi déki területekről a városokba és nagyvárosokba való vándorlása. 1800-ban a brit lakosságnak még kevesebb mint 20 százaléka élt tízezer főnél nagyobb lélekszámú városokban. 1900-ra ez az arány 74 százalékra emelkedett. London 1800ban 1,1 millió embernek adott otthont, a 20. szá zad kezdetére azonban a főváros lakossága már több mint 7 millió főre emelkedett. London ek kor messze a legnagyobb város volt, ami valaha is létezett a világon: óriási ipari, kereskedelmi és pénzügyi központtá vált, a még terjeszkedő brit birodalom szívében.
Az urbanizáció napjainkban globális folyamat, amelybe egyre nagyobb mértékig bekapcsolód nak a fejlődő országok is. 1950-ben a világ össz lakosságának csupán 30 százaléka volt városlakó. 2000-re ez az arány elérte a 47 százalékot, ami 2,9 milliárd embert jelentett, és az előrejelzések szerint 2030-ra várhatóan 60 százalékra emel kedik, vagyis ötmilliárd ember fog városokban élni. A változás jelenlegi üteme mellett a váro si területeken élő emberek száma már a közel jövőben meg fogja haladni a vidéki lakosok szá mát. Az urbanizálódás nagy része ma a fejlődő világban megy végbe. A kevésbé fejlett régiók városi lakossága 2 0 0 0 és 2 0 3 0 között várhatóan kétmilliárd fővel fog emelkedni, és eléri a négy milliárd főt. Ehhez képest a fejlett régiók városi lakossága, ami ma 0,9 milliárd főre tehető, sok kal lassabban fog növekedni, és 2030-ra - mint a 21.1. táblázat mutatja - körülbelül egymilliárd főt számlál majd (UN 2 0 0 1 ) .
Az urbanizáció a legtöbb más európai ország ban és az Egyesült Államokban valamivel ké sőbb indult meg, azonban miután megkezdődött, egyes esetekben még gyorsabb ütemben ment
21. FEJEZET
27.7. táblázat A világ régióinak urbanizálódása, fejlettségi szintek szerint, 1950, 1975, 2000 és 2030 (előrejelzés) Népesség (milliárd fő)
1950
1975
2000
2030
Világ
2,52
4,07
6,06
8,27
Fejlettebb régiók
0,81
1,05
1,19
1,22
Kevésbé fejlett régiók
1,71
3,02
4,87
7,05
Világ
0,75
1,54
2,86
4,98
Fejlettebb régiók
0,45
0,73
0,90
1,00
Kevésbé fejlett régiók
0,30
0,81
1,96
3,98
Világ
1,77
2,52
3,19
3,29
Fejlettebb régiók
0,37
0,31
0,29
0,21
Kevésbé fejlett régiók
1,40
2,21
2,90
3,08
Összlakosság
Városi lakosság
Vidéki lakosság
Forrás: UN 2001.
A nagyvárosok növekedését lakosságuk ter mészetes szaporodása, valamint a farmokról, a falvakból és a kisvárosokból való bevándorlás táplálta, ami gyakran nemzetközi jellegű volt: sűrűn előfordult, hogy a parasztok a mezőgaz dasági területekről közvetlenül más országokban fekvő nagyvárosokba költöztek. Erre az európai szegény mezőgazdasági lakosság tömeges kiván dorlása az Egyesült Államokba nyújtja a legké zenfekvőbb példát.
vá váltak, és a vállalkozók néha szinte a semmi ből teremtettek új városi övezeteket. A modern nagyvárosok kifejlődésének óriási hatása volt nem csupán az emberek szokásaira és viselkedési módjára, hanem a gondolkodás és az érzelmek formálódására is. Attól az időtől fog va, amikor a 18. században elkezdtek kialakulni a nagyobb városi agglomerációk, a városoknak a társadalmi életre gyakorolt hatásaival kapcsola tos nézetek meglehetősen polarizálódtak, és ez ma sincs másként. Egyesek a „polgári erények" központját, a dinamizmus és a kulturális kreati vitás forrását látták a nagyvárosban. Szerintük a városok a legjobb lehetőségeket biztosítják a gaz dasági és kulturális fejlődéshez, és megteremtik a kényelmes és kielégítő élet feltételeit. Mások a várost füstös pokolnak tekintették, amelyben ag resszív és bizalmatlan tömegek hömpölyögnek, miközben tobzódik a bűnözés, az erőszak és a korrupció és elviselhetetlen a szegénység.
A vidéki megélhetési lehetőségek romlása vagy teljes hiánya miatt a parasztok és a falusiak a vá rosokba költöztek amihez hozzájárultak még a nagyvárosok látszólagos előnyei és vonzereje is. A nemzeti határokat átlépő városi bevándorlás megszokott jelenség volt az európai országok kö zött is. A parasztok és a falusiak azért vándorol tak a városokba (ahogy ma is tömegesen teszik a fejlődő országokban), mert megélhetési lehetősé geik a vidéki területeken romlottak vagy teljesen megszűntek, és mert vonzották őket a városok lát szólagos előnyei, csábító lehetőségei. Úgy vélték, a városok utcái „arannyal vannak kikövezve", vagyis munkalehetőségek, gazdagság, a javak és szolgáltatások széles köre várja őket. A városok emellett a pénzügyi és ipari hatalom központjai
Ahogy a városok gomba módra növekedni kezdtek, sokan elrettenve látták az egyenlőtlen ségek és a városi szegénység ugyanilyen ütem ben történő fokozódását. A városi élet korai szo ciológiai elemzéseit főként az égbekiáltó városi nyomor és az egyes városi körzetek közötti óriási különbségek ösztönözték. Nem meglepő, hogy a modern városi élet feltételeivel kapcsolatos első fontosabb szociológiai vizsgálatok és elméletek éppen Chicagóból eredtek, egy olyan városból, amely fenomenális ütemben fejlődött: Chicago mai területe az 1830-as években még gyakorla tilag teljesen lakatlan volt, de 1900-ban a város lélekszáma már jóval meghaladta a kétmillió főt, és a lakosságban igen súlyos egyenlőtlenségek mutatkoztak.
A modern nagyváros kialakulása A statisztikusok és a társadalmi változások elem zői csak a huszadik század fordulóján kezdtek különbséget tenni a kisebb városok (towns) és a nagyvárosok (cities) között. Az igen sok ember nek otthont adó nagyvárosok rendszerint elis merten kozmopolitább jellegűek voltak, mint a kisebb központok, és befolyásuk jóval túlterjedt az adott nemzet határain, ahol létrejöttek.
í
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
Újabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban Ebben a részben megvizsgáljuk a nyugati város fejlődés néhány fontosabb mintáját a háború utá ni korszakban, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból vett példák felhasználásával. Figyel münket először az elővárosi kerületek felemelke désére, majd a belvárosi területek hanyatlására és végül a városok megújítására irányuló straté giákra fordítjuk.
Szuburbanizáció Az Egyesült Államokban a szuburbanizáció fo lyamata az 1950-es és az 1960-as években érte el a tetőpontját. A városközpontok népessége ezek ben az évtizedekben mindössze 10 százalékkal nőtt, míg a kertvárosi övezetekben a növekedés 48 százalékos volt. A kertvárosokba költözők túl nyomó többségét fehér családok tették ki. A faji
701
szempontból vegyes iskolák szorgalmazása a ha tóságok részéről hozzájárult a fehér családok ki költözéséhez a belvárosi övezetekből, mivel sok szülő csak fehérek látogatta iskolába akarta járat ni a gyermekeit. Az amerikai elővárosok lakossá ga még ma is túlnyomórészt fehér. A fehérek dominanciája azonban erodálódik az amerikai elővárosokban is, ahogy az etnikai kisebbségek mind több és több tagja költözik ezekbe a kerületekbe. Az USA 2 0 0 0 . évi nép számlálási adatainak elemzése azt mutatta ki, hogy az elővárosi lakosság 27 százalékát a faji és etnikai kisebbségek teszik ki: ugyanez az arány 1990-ben csak 19 százalékos volt. A kisebbsé gi etnikai csoportoknak az elővárosokba költö ző tagjai - hasonlóan azokhoz, akik az 1950-es évek években megkezdték a kiáramlást a kertvá rosokba - többségükben a középosztályhoz tarto zó szakember, akik a jobb lakáskörülményeket, jobb iskolákat és jobb szolgáltatásokat keresik. A chicagói lakásügyi hatóság elnöke kijelentet te: „A szuburbanizáció ma nem faji, hanem osz-
A viktoriánus korban az olyan újonnan iparosodó városokat, mint például Manchester és Leeds, sokan a degenerálódás és a bűnözés gyűjtőhelyeinek tekintették.
702
2 1 . FEJEZET
nemek szerepe a nagyvárosban Számos szerző a feminizmus perspektívájából vizsgálta, hogy a nagyvárosok hogyan tükrözik vissza a nemek egyenlőtlen helyzetét a társada lomban, és megoldásokat kerestek ennek a hely zetnek az orvoslására. Jo Beáll (1998) megállapította, hogy ha a társa dalmi viszonyokat - ebben az esetben a férfiak és a nők helyzetét - a hatalom megoszlása határoz za meg, akkor a városok jól demonstrálják a hata lom és a tér közötti kapcsolatokat azzal, hogy mi épül meg, hol, hogyan és kinek a számára. Beáll megfogalmazásában: „A városok valójában a tár sadalom adott, illetve kívánatos állapotára vonat kozó eszmék konkrét manifesztációi." A városok növekedése a 19. században össze kapcsolódott a nemi szerepek elkülönülésével. A közéletben és a közterületeken a férfiak ural kodtak, akik szabadon, tetszésük szerint jártak keltek a városokban. A nőket a legtöbb nyilvános helyen nem látták szívesen, és azokat, akik mégis ott mutatkoztak, valószínűleg prostituáltnak vagy „utcalánynak" tekintették. A szuburbanizálódási folyamatok megkezdő désével a nemek elkülönülése még tovább foko zódott. Míg a család feje, a.férfi naponta bejárt tály-hovatartozási kérdés. Senki sem akarja, hogy szegények lakjanak körülötte, éppen a szegények jelenlétével együtt járó problémák, a gyenge is kolák, a rossz közbiztonság, a bandák garázdál kodása miatt" (idézi De Witt 1994). Az Egyesült Királyságban London számos elő városa már a két világháború között kialakult: ezek elsősorban az új utak és metróvonalak men tén helyezkedtek el, amelyek megkönnyítették az ingázó dolgozók bejárását a központban levő munkahelyekre. A nagyvárosi élethez alkalmaz kodott lakosságban sokan lekicsinylően tekintet tek az elővárosok terjeszkedésére, ahol villasorok és jól ápolt kertek vették körül az angol városokat. Mások - köztük John Betjeman költő (1906-1984) is - ünnepelték az elővárosi építészet szerény különcségeit, és az embereknek azt a vágyát, hogy a nagyváros munkalehetőségeit olyan életmóddal párosítsák, ami a gyakorlatban a lakóingatlan és az autó birtoklásához kötődik, s a hagyományos családi élet értékeinek kedvez. Nagy Britanniában az 1970-es években és az 1980-as évek elején folytatódott a lakosság el vándorlása a városok központi kerületeiből a távolabb fekvő kertvárosokba és alvóvárosokba (a nagyváros határán kívüli, de főként a város ban dolgozó emberek által lakott kisebb váro
a városba dolgozni, a nőktől (a feleségektől) azt várták el, hogy maradjanak otthon és gondoskod janak a családról. Az elővárosok és a városköz pont között kiépültek a közlekedési útvonalak, de a férfi tervezők kevés gondot fordítottak az elővá rosokon belüli közlekedésre, s ennek eredménye ként a nők jóval nehezebben tudtak kimozdulni otthonról (Greed 1994). Elizabeth Wilson azonban azt állítja, hogy a nagyvárosok kifejlődése nemcsak rosszat hozott a nők számára. Szerinte egyes feministák a váro si nők helyzetét az áldozat szerepére redukálják. Valójában azonban a nagyvárosok olyan lehető ségeket kínálnak a nőknek, amilyeneket a nem városi életformák nem tudtak nyújtani. A nagy városban a nők számára is megnyíló fehérgallé ros munkakörök kialakulásával, majd a szolgál tatási iparágak bővülésével a nők már eddig is egyre nagyobb számban léptek be a munkába. A nagyváros által nyújtott foglalkoztatási lehető ségek olyan esélyeket jelentenek a nők számára az otthoni fizetetlen munkától való menekülésre, amilyenek a városi életen kívül másutt soha nem adattak meg nekik (Wilson 2 0 0 2 ) .
sokba) vagy a falvakba, s ennek következtében például Nagy-London népessége 1970 és 1985 között félmillió fővel csökkent. A nagy északi iparvárosokban az ipari termelés gyors leépülése is csökkentette a belvárosi területek lakosságát. Ugyanakkor sok kisebb város, például Camb ridge, Ipswich, Norwich, Oxford és Leicester la kossága felduzzadt éppen ebben az időszakban. Az „elővárosokba való menekülés" - mint látni fogjuk - tragikus következményekkel járt mind a brit, mind az amerikai városközpontok egész ségére és vitalitására nézve. A szuburbanizáció emellett más-más módon érinti a férfiakat és a nőket, ahogy a fenti keretes írás is tanúsítja.
A belvárosok hanyatlása A belvárosok általános hanyatlása, ami az utols néhány évtizedben szemmel látható az amerikai nagyvárosokban, a kertvárosok növekedésének közvetlen következménye. A magas jövedelmű csoportok elvándorlása a városból a helyi adó bevételek csökkenésével járt. Mivel az ott ma radók vagy a helyükre betelepülők között sok a szegény, nincs mód a kieső jövedelmek pótlásá ra. Ha a városközpontban megemelik az adókat,
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
akkor a gazdagabb csoportok és üzleti vállalkozá sok még messzebbre költöznek onnan. Ezt a helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a városközpontokban található épületállomány a kertvárosokhoz képest egyre jobban leromlik, megnő a bűnözési ráta és magasba szökik a mun kanélküliek aránya. Ezért többet kell fordítani a szociális programokra, az iskolákra, a házak karbantartására, a rendőrségre és a tűzoltóság ra. Hanyatlási ciklus alakul ki, amelynek során minél jobban terjeszkednek a kertvárosok, annál inkább sokasodnak a városközpontok problémái. Sok amerikai nagyvárosban - különösen az olyan régebbi városokban, mint New York, Boston vagy Washington - máris drámai helyzet alakult ki. Ezeknek a városoknak egyes kerületeiben az in gatlanok leromlása valószínűleg nagyobb mérté kű, mint bárhol másutt az iparosodott világban. Lepusztuló bérházak, bedeszkázott és kiégett épületek váltakoznak szemét borította üres tel kekkel. Nagy-Britanniában a belvárosok hanyatlása ke vésbé markánsan érzékelhető, mint az Egyesült Államokban. Egyes belvárosi övezetek azonban ugyanúgy lepusztultak, mint az amerikai nagy városok belső lakókörzetei. Az anglikán egyház
Egy előváros és az elővárosokból a városközpontba veze tő útvonalak felülnézetből.
703
egyik fontos, Hit a városban [Faith in the City, 1985) című jelentése sivár képet fest a belvárosi övezetekről: Szürke falak, szemetes utcák, bedeszkázott ab lakok, falfirkák, pusztulás és törmelék: ezek a bennünket aggodalommal eltöltő kerületek és egyházközségek állandó jellegzetességei. [...] A belvárosban régebbiek a lakások, mint bár hol másutt. Anglia épületeinek körülbelül egy negyedét 1919 előtt építették, de a belvárosi övezetekben ez az arány 40 és 60 százalék kö zött változik (Church of England 1985, 18. o.). Nagy-Britannia nagyvárosaiban a belvárosok ha nyatlásának egyik oka a számos ilyen területet érintő pénzügyi válság. Az 1970-es évek végé től kezdve a központi kormányzat erős nyomást gyakorolt a helyi hatóságokra, hogy korlátozzák költségvetésüket és csökkentsék a helyi szolgál tatásokra fordított kiadásokat, még a pusztulás nak leginkább kitett belvárosi körzetekben is. Azokat a helyi hatóságokat, amelyek túllépték az országos szinten megállapított költségszinte ket, megbüntethették. Ez intenzív konfliktusok hoz vezetett a kormány és a hátrányos helyzetű belvárosi körzeteket irányító önkormányzatok között, amikor ezek nem tudtak kijönni az előírt költségvetési keretekből. Az úgynevezett „fejadó" (hivatalos nevén: „közösségi adó") bevezetése Margaret Thatcher kormányzása idején tovább súlyosbította a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Noha a fejadót az 1990-es években a több nagyvárosban tömeges tüntetésekben is megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt végül törölték, sok városi önkormányzat kevesebb jöve delemhez jutott, mint azelőtt, és kénytelen volt csökkenteni a nagyrészt alapvető szolgáltatásnak tekintett jóléti juttatásokat. A belvárosok hanyatlása az Egyesült Királyság ban összefüggésben áll a globális gazdaság válto zásaival is. Az olyan újabban iparosodott orszá gok, mint például Szingapúr, Tajvan vagy Mexikó gyakran jóval alacsonyabb munkabérköltségeket kínálnak, mint az Egyesült Királysághoz hasonló országok, és ez vonzó helyszínné teszi őket fel dolgozóipari létesítmények telepítésére. Erre vá laszként az elmúlt évtizedek során néhány már iparosodott ország, például Japán és (Nyugat-) Németország a nagymennyiségű tőkebefektetést és magas szinten képzett munkaerőt igénylő ipar ágak fejlesztésére helyezte át a hangsúlyt saját gazdaságában. A belvárosban [Inside the InnerCity, 1983) című klasszikus tanulmányában Paul Harrison ezeknek a globális változásoknak Lon don egyik legszegényebb negyedére, Hackneyre
21. FEJEZET
gyakorolt hatását vizsgálta. Az 1970-es években a feldolgozóipari szektor - párhuzamosan az or szágos visszaeséssel - Hackneyben radikális ha nyatlásnak indult.,Az ipari munkahelyeken be tölthető állások száma a körzetben az 1973. évi 45 500-ról 1981-ig 27 400-ra esett vissza, ami 40 százalékos csökkenést jelentett. Az 1970-es évek közepéig Hackneyben a férfiak munkanélkülisé gi aránya nagyjából azonos volt az országos átlag gal, 1981-ben azonban 17,1 százalékosra emelke dett, ami 50 százalékkal meghaladta az átlagos szintet. Ahogy a munkanélküliek száma növeke dett, úgy lett nagyobb a szegénységben élők lét száma is. Harrison a hátrányos helyzetű csopor tok ilyen mértékű koncentrálódásának hatásait a következőképpen foglalja össze: Forráshiánnyal és időnként a megfelelő sze mélyzet hiányával is küzdő helyi önkormány zat; gyenge egészségügyi ellátás, mivel az orvo sok nem találnak megfelelő lakáskörülménye ket vagy kielégítő lehetőségeket magánpraxis folytatására; alacsony szintű oktatás, elsősor ban a szegényes otthoni háttér és az iskolákban átlagosan felmutatott gyenge teljesítmények kö vetkeztében; bűnözés, vandalizmus és a csonka családok magas aránya, valamint - mindenütt, ahol különböző kulturális hátterű közösségek élnek együtt - vallási vagy faji alapú konflik tusok. Az ilyen többszörösen hátrányos helyzet néha olyan mértékben halmozódik, hogy városi konf liktusok és zavargások nyílt kitöréséhez vezet. / A belvárosok hanyatlásából fakadó problémák ról részletesebben lásd a marginális osztályról a 2 5 3 - 2 5 8 . oldalon, valamint a társadalmi ki rekesztés témájáról a 2 8 2 - 2 8 9 . oldalon elmon dottakat.
Zavargások A globalizáció, a lakossági migráció és a gyors változások korában a nagyvárosokban koncent ráltan, felerősítve fejeződnek ki a társadalom egészét érintő társadalmi problémák. A többnyi re a munkanélküliséggel és a faji feszültségekkel összefüggő „láthatatlan" törésvonalak mentén a nagyvárosokban gyakran társadalmi földrengés sel egyenlő megmozdulásokra kerül sor. A lap pangó feszültségek időnként zavargások, foszto gatás és általános rombolás formájában erőszako san a felszínre kerülnek. Ez történt az USA-ban 1992 tavaszán, amikor
Los Angeles egyes városrészeiben súlyos zavar gások törtek ki. Henry Cisneros, az USA akkori lakásügyi és városfejlesztési minisztere odare pült, hogy személyesen tájékozódjon az esemé nyekről. Tapasztalatairól így számolt be: Egy olyan várost láttam, ahol mindenütt füst kavargott. Mindenre rátelepedett az égő kábe lek és műanyag bűze. A füst olyan sűrű volt, hogy eltakarta a közvetlenül fölöttünk köröző helikopter reflektorainak fényét. Minduntalan szirénák sikoltottak fel, ahogy a tűzoltóautók a kaliforniai országúti rendőrség járőrkocsi jainak kíséretében - húsz járműből álló kon vojokat alkotva, amelyekben a rendőrök a tű zoltókat védték - az egyik tűztől a másikhoz rohantak. [...] Los Angeles azon a csütörtöki éjszakán valóban maga volt a pokol, füstös narancsszínben égve: az igazi városi apokalip szis, támadás valamennyi érzékszervünk el len: az emberek szemében rémület, elég lehet egy erősebb hang, és kitör az általános, totális pánik (1993). Zavargások sújtottak egyes brit városi körzete ket is, például a dél-londoni Brixtonban (1981, 1985 és 1995), a cardiffi Ely városrészben (1991), valamint Bradford Oldham, Burnley és Lidge Green kerületeiben (2001). A 2 0 0 1 . évi zavargá sok során napirenden voltak a különböző etnikai és kulturális hátterű csoportok közötti összecsa pások, a rendőrség ellen végrehajtott támadások és a különféle vagyontárgyak elpusztításával járó cselekmények. A zavargásokat követően a kormány 2001-ben
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
Ted Cantle elnökletével létrehozott egy munka csoportot (Community Cohesion Review Team) az események kiváltó okainak feltárására. Az er ről készült jelentés szerzői a brit nagyvárosi öve zetekben mély ellentéteket találtak a különböző etnikai közösségek között. Kimutatták, hogy az emberek mindennapi életének számos aspektusa hozzájárult a szakadékok kialakulásához: ilyen tényezők voltak például az elkülönítő oktatási in tézmények, önkéntes testületek és foglalkoztatá si minták, valamint a vallásgyakorlás helyszínei és a nyelv. Egy pakisztáni származású, muszlim vallású lakos, akivel a jelentés elkészítése során interjút készítettek, így foglalta össze ezt a hely zetet: „Amikor befejezzük a beszélgetést, haza megyek, és nem fogok látni többé egyetlen egy fehér arcot sem, egészen addig, amíg vissza nem jövök ide a jövő héten." A jelentésben az alábbi megfogalmazás olvasható: Ebben a légkörben kevés törekvés nyilvá nul meg olyan világosan meghatározott érté kek kialakítására, amelyek mindenki számára megmutathatnák, hogy mit jelent a modern, vegyes faji összetételű Nagy-Britannia állam polgárának lenni, és sokan még ma is nosz talgiával tekintenek vissza az egyik oldalon a
egykultúrájú társadalom „régi szép napjaira", a másik oldalon pedig eredeti hazájukra, hogy megerősítsék identitásukat. A jelentés szerint nagyobb közösségi kohézió ra van szükség, ami az Egyesült Királyságban együtt élő különféle kultúrák kapcsolatain, vala mint egymás kölcsönös ismeretén és tiszteletén alapulhat: „Alapvetően fontos az állampolgári tudatosság növelése néhány közös elv alapján, amelyeket a nagyobb közösség valamennyi alko tóeleme elfogad és tiszteletben tart. Az állampol gárság ilyen felfogása nagyobb értéket tulajdonít a kulturális különbségeknek." E célok elérése érdekében a jelentés felhívást tartalmazott egy megfelelő forrásokkal támogatott országos tár sadalmi vitára, a fiatalok nagy arányú részvéte lével, és kifejezésre juttatta azt a reményt, hogy ez a vita az állampolgáriság új fogalmának meg határozásához vezethet, s elősegíti az oktatás, a lakáskörülmények, a szabadidős tevékenységek és a foglalkoztatás koherensebb megközelítését. A jelentés javaslatokat tartalmazott továbbá he lyi „közösségi kohéziós programok" kidolgozá sára a kultúraközi kapcsolatok előmozdítása és az egymás iránti tisztelet növelése, illetve bizo nyos kulturális mítoszok eloszlatása érdekében,
A Bradfordban 2001 júliusában kitört zavargásokat a fehérek és az etnikai kisebbségi közösségek közötti helyi feszült ségek váltották ki.
21. FEJEZET
valamint egy újabb közösségi kohéziós bizottság felállítására, melynek feladata mindezeknek a felügyelete (Independent Report of the Commu nity Cohesion Review Team 2001). A leromló infrastruktúra és lakáshelyzet miatti elégedetlen ség táplálta etnikai feszültségek 2005 végén sok francia nagyvárosban is zavargásokhoz vezettek, újjáélesztve a bevándorlással és az etnikai cso portok közötti viszonyokkal kapcsolatos vitákat egész Európában (lásd a 3 8 6 - 3 8 7 . oldalt).
A városok megújulása Milyen módon kellene a helyi, regionális és or szágos kormányzatoknak megküzdeniük a belvá rosokat megbénító komplex problémákkal? Ho gyan lehet a terjeszkedő elővárosi körzetek gyors növekedését féken tartani a zöldterületek és a vidék eróziójának megelőzése érdekében? A si keres városmegújítási politika kidolgozása kü lönösen nagy kihívást jelent, mivel egyidejűleg több fronton indítandó akciókat követel. Az Egyesült Királyságban országos programok egész sorát indították be - az épületek tulajdo nosaik által történő renoválását lehetővé tevő pénzalapok biztosításával és az üzleti vállalko zásokat vonzó adókedvezményekkel támogatva - a belvárosok sorsának jobbra fordítása érde kében. Az utóbbi néhány évtized során számos kormányprogram indult a városi regeneráció kü lönféle módszereinek ösztönzésére. A konzerva tív kormány 1988-ban meghirdetett Akció a vá rosokért elnevezésű programja például inkább a magánbefektetésektől és a szabadpiaci erők mű ködésétől várta a javulást, mintsem az állami be avatkozástól. A gazdasági szereplők érdeklődése azonban sokkal lanyhábbnak bizonyult a vártnál. A belvárosokban felmerülő, egymással összefo nódó, sokrétű problémák miatt ugyanis sok ilyen programot gyakran abbahagynak vagy másokkal váltanak fel, amikor az eredmények nem mutat koznak meg elég hamar. Egyes vizsgálatok azt jelzik, hogy a magán vállalkozások ösztönzése a megoldásban való részvételre - néhány kiemelt, „bemutató jelle gű" program kivételével - nem bizonyult haté kony módszernek a városközpontokban kialaku ló alapvető társadalmi problémák megoldására. A belvárosokban olyan sok hátrányos körülmény áll fenn együttesen, hogy miután a hanyatlás fo lyamata megindult, ennek visszafordítása min den esetben rendkívül nehéz. A városközpontok hanyatlásával kapcsolatban több vizsgálat folyt. Az 1982. évi Scarman-jelentés például az egy év vel korábban Londonban kitört brixtoni zavargá
sok vizsgálata alapján megállapította, hogy a ha tóságoknak nem volt összehangolt programjuk a belvárosi problémák kezelésére (Scarman 1982). Más jelentések szerint nagyobb állami források ráfordítása nélkül - ami valószínűleg nem vár ható a kormányzattól - a helyzet radikális javulá sának kilátásai ténylegesen igen csekélyek (Macgregor-Pimlott 1991). Az 1997-ben megválasztott munkáspárti kor mányzat két nagyobb városmegújítási programot szervezett: az egyiket az úgynevezett „Új közös ségi szerződés" keretében, a másikat pedig az újonnan létrehozott lakókörzet-megújítási alap felhasználásával. A különböző speciális tevé kenységek támogatására szánt egyéb pénzalapok szintén fontos szerepet játszottak a városok meg újulásának elősegítésében, ideértve az országos szerencsejátékokból származó összegeket, az egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási „akció zónák" létesítésének támogatását, valamint a Housing Corporation által új szociális lakásprog ramok megvalósításához biztosított pénzt, mely nek 60 százalékát lakásfelújításokra kell fordíta ni. A jelenlegi és a régebbi programok között fon tos különbséget jelent, hogy a korábbi programok a regeneráció fizikai aspektusaira koncentráltak, különös tekintettel a lakáshelyzetre, míg az újabb programok igyekeznek ösztönözni mind a társa dalmi, mind a gazdasági regenerálódást. Az „Új közösségi szerződés" a munkáspárti kor mányzat 1998-ban útnak indított zászlóshajója a megújítási programok sorában. Ennek keretében jelenleg 39 közösségi projekt van folyamatban az Egyesült Királyság területén, amelyekre az el múlt évek során körülbelül kétmilliárd fontot fordítottak. A program fő célja a legszegényebb területek hátrányainak csökkentése, öt kiemelt problémára koncentrálva: a gyér foglalkoztatási kilátásokra, a bűnözés magas szintjére, a gyen~ oktatási teljesítményekre, a lakosság rossz egész ségi állapotára, valamint a lakáskörülmények és a fizikai környezet leromlására. A 2001-ben létrehozott lakókörzet-megújít' alap felhasználása a legrosszabb helyzetű térsé gekre koncentrál. 2005-ig körülbelül 1,875 mi liárd fontot helyeztek el ebben az alapban, ami további hozzájárulásként kell felhasználni az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló ko~ mányprogram megvalósításához. A lakókörzet megújítási alap célja a 88 legrosszabb helyzetben lévő önkormányzat segítése, együttműködésben azok helyi stratégiai partnereivel a szolgáltatá sok fejlesztésében, ily módon csökkentve e hát rányos helyzetű térségek és Anglia többi rés" között létrejött szakadékot (Neighbourhood Re newal Unit 2004).
t
VAROSOK ES VÁROSI TEREK
Az ilyen programok hatékonyságát illetően azonban számos kérdés nyitva marad: Hogyan nyerhetik meg a felülről lefelé irányuló kormány zati programok a helyi közösség támogatását és részvételét a feladatok megoldásában, ami rend szerint döntő fontosságú a sikerhez? Az állami pénzráfordítások vajon csakugyan ösztönzik-e a helyi gazdasági vállalkozásokat, és valóban te remtenek-e új állásokat? A regenerációs progra mok hogyan akadályozhatják meg, hogy a prob lémák csupán átkerüljenek az egyik körzetből a másikba? (Weaver 2001)
Felújítás és a városi terek „ újrahasznosítása " A városi terek újrahasznosítása (urban recycling) - a régi épületek újjáépítése vagy újakkal való ki cserélése és a korábban már beépített területek új célokra való hasznosítása - gyakori programmá vált a nagyvárosokban. Ez esetenként nagyobb, tervszerű programok részeként valósul meg, de gyakrabban fordul elő a felújítás (gentrification), ami a lepusztult városi körzetekben levő épüle teknek a magasabb jövedelmű lakossági csopor tok számára történő felújítását, továbbá az álta luk igényelt szolgáltatások beindítását, például üzletek és éttermek megnyitását jelenti. A belvá rosi területek ilyen jellegű felújítására igen sok nagyvárosban sor került Nagy Britanniában, az USA-ban és más fejlett országokban, s úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódni fog a következő években is.
kényszerítették, hogy átköltözzenek onnan egy olyan - számukra legtöbbször még nagyobb fokú társadalmi kirekesztődést jelentő - körzetbe, amit inkább megengedhettek maguknak. Az An derson által meginterjúvolt fekete lakosok elkese redetten tiltakoztak a fiatal fehér középosztálybe liek beáramlása ellen, akiket felelősnek tartottak a szegényeket elűző változásokért. Az újonnan beköltözött fehérek az olcsó „an tik" lakásokat és a belvárosi munkahelyekhez való könnyebb hozzájutást keresték itt, és diva tos városi életmódot igyekeztek folytatni. A faji és etnikai különbségeket illetően „nyitott gondolko dásúnak" vallották magukat; a valóságban azon ban kevés barátkozásra került sor az új és a régi lakosok között, kivéve ha ugyanahhoz a társadal mi osztályhoz tartoztak. Mivel a fekete lakosok többsége szegény volt, a fehérek pedig a közép osztályhoz tartoztak, az osztálykülönbségeket csak súlyosbították az etnikai különbségek. Kö zéposztálybeli feketék is éltek a körzetben, ám a többségük - akik megengedhették maguknak, hogy inkább elővárosi életmódot válasszanak - elköltözött, attól félve, hogy a fehérek részé ről ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint az alsóbb osztályokhoz tartozó feketék. Idővel az egész körzet fokozatosan fehér középosztálybeli enklávévá alakult át. A felújítás mögött meghúzódó okok egyike de mográfiai természetű. A fiatal diplomások egyre későbbre tolják ki a házasságkötés és a családala pítás időpontját, s ennek eredményeként az egye dülállók és a gyermektelen párok számára több lakásra van szükség, mint amennyi korábban a
Az USA-ban Elijah Anderson szociológus Streetwise: Race, Class, and Change in an Ur ban Community [Az utca törvényei: faj, osztály és egy városi közösség átalakulása, 1990) című könyvében elemezte a felújítás hatásait. Vala mely körzet felújítása általában növeli a város rész értékét, de ritkán emeli alacsony jövedel mű lakóinak életszínvonalát, akik rendszerint kénytelenek elköltözni onnan. Az Anderson ál tal tanulmányozott philadelphiai lakókörzet fel újítása sok fekete lakost érintett: több mint ezer ember kényszerült távozásra. Noha azt ígérték nekik, hogy lepusztult lakásaik helyén alacsony árfekvésű modern lakások fognak épülni, ame lyeknek a megvásárlásához elsőként fogják meg kapni a lehetőséget, ma ott nagy irodaházak és egy középiskola épületei állnak. Azok a szegény lakosok, akik továbbra is a kör zetben maradtak, részesültek némi jótétemény ben a megjavult közbiztonság és a jobb iskolák révén, de a felújítás eredményeként bekövetke zett adó- és lakbéremelkedések végül őket is arra
A londoni Dockland jó példa a városi terek újrahasznosítására.
708 21FEJEZET
«
nagyobb családok számára kellett. Az Egyesült Királyságban a kormány előrejelzése szerint 1996 és 2021 között további 3,8 millió új háztartás jön majd létre (Urban Task Force 1999). Mivel a fia talok később alapítanak családot és karrierjük érdekében gyakran sokat túlóráznak a belvárosi irodaépületekben, az elővárosi élet számukra in kább kényelmetlen, mintsem előnyös. A jómódú gyermektelen párok megengedhetik maguknak a drágább lakást a felújított belvárosi körzetekben, sőt úgy is dönthetnek, hogy a magas színvonalú kulturális, étkezési és szórakozási lehetőségekre épülő életmódot alakítanak ki maguknak a város központokban. Az idősebb házaspárok, akiknek a gyermekei már kirepültek otthonról, hasonló okokból szintén kísértést érezhetnek a belvárosi kerületekbe való visszaköltözésre. Fontos megjegyeznünk, hogy a felújítás folya mata párhuzamosan megy végbe egy másik, ko rábban tárgyalt trend érvényesülésével: a városi gazdasági élet súlypontja az ipari termelésről át helyeződik a különféle szolgáltatási ágazatok ra. Az ilyen gazdasági változások áldozatainak a gondjaival való törődés kritikus fontosságú a nagyvárosok túlélése szempontjából. Londonban korábban a dokkokat magában foglaló városrész, a Docklands figyelemreméltó példát nyújt a városi terek újrahasznosítására. A Docklands körzete London keleti részén egy olyan, körülbelül 8,5 négyzetmérföldnyi terü letet foglal el a Temze mentén, amely a dokkok bezárásával és az ipar hanyatlásával elveszítet te gazdasági funkcióját. Közel fekszik London pénzügyi központjához, a Cityhez, de a másik ol dalon szegény munkásosztálybeli lakosságú kör zetekkel érintkezik. Az 1960-as évek óta mind máig heves viták folynak arról, hogy mi történjen ezzel a területtel. A Docklands területén vagy annak a közelében lakók közül sokan örömmel fogadták a szegény lakosok érdekeit védő közös ségfejlesztési programok keretében megindított újrahasznosítási törekvéseket. Ebben az esetben a Docklands Development Corporation 1981-ben történt létrehozásával a régió központi szerephez jutott a konzervatív kormánynak abban a stra tégiájában, hogy a magánvállalkozásokat vezető szerep vállalására ösztönözze a városmegújítási programokban. Ennek érdekében céltudatosan fellazították a tervezéssel kapcsolatos előíráso kat és szabályozásokat. A körzetet ma modern épületek töltik meg, amelyek gyakran igen me rész építészeti tervek alapján készültek. Korábbi áruházakat luxuslakásokká alakítottak át és mel lettük új lakótömböket emeltek. A Canary Wharf elnevezésű folyami kikötőnél felépült egy igen magas irodaház, ami London sok más részéről
is látható. Ám a csillogás közepette még mindig vannak lepusztult épületek és szeméttel borított, parlagon heverő földterületek. Az irodaépületek jelentős része gyakran üresen áll, és ugyanez a helyzet az új lakások egy részével is, amelyek eladhatatlannak bizonyultak azon az áron, amit kapni akartak érte. A Docklands körzetében ma is találhatók olyan lakások, amelyek a legroszszabbak közé tartoznak az országban, de az ilyen körülmények között élő lakosok azt állítják, hogy a körülöttük zajló nagyszabású építkezésekből vajmi kevés előnyük származik. / A sport szerepével a városok újjáépítésében a 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon foglalkozunk, a Brit Nemzet közösség 2002. évi manchesteri sportrendez vényeinek példáján keresztül. Az USA-ban az ingatlanfejlesztők felvásárolják az elhagyott ipari csarnokokat a nagyvárosokban, Milwaukee-tól Philadelphiáig, és átformálják őket drága lakóépületekké, elegáns lakosztályok kal. Baltimore és Pittsburgh sorvadó városköz pontjában a városmegújítás egyik diadalaként ünnepelték az élettel teli közterületek kialakítá sát. Mindazonáltal nehéz leplezni a szegénysé get, ami az ilyen újjáélesztett városközpontoktól csupán egy-két utcányira levő körzetekben to vábbra is fennmarad. Richard Sennett A szem lelkiismerete [The Con science of the Eye, 1993J című könyvében a Dock lands megújításához hasonló ingatlanfejlesztési programok ellen érvel: szerinte a várostervezők nek arra kellene törekedniük, hogy megőrizzék azt, amit ő „emberbarát városnak" (the humane city) nevez, vagy visszatérjenek ahhoz. A nagy, személytelen épületek sok városban olyan hatás sal vannak az emberekre, hogy inkább befelé for dulnak, nem pedig egymás felé. A városok azon ban fordított hatást is elérhetnek: változatos kul túrákkal és életmódokkal hozva kapcsolatba az embereket, mindenkit nyitottá tehetnek egymás iránt. Olyan városi utcák megteremtésére kellene törekedni, amelyek nemcsak hogy nem félelme tesek, de „tele vannak élettel", amit „a forgalom ütőereiként, a járművek rohanó áradatával nem képesek biztosítani". Az elővárosi bevásárlóköz pontjai szabványosított utcácskáikkal és üzle teikkel éppen olyan távol esnek az „emberbarát város" eszméjétől, mint a nagy átmenő forgalmú főútvonalak. Sennett szerint ezek helyett inkább az olyan régi városközpontokról kellene példát vennünk, amilyenek sok olaszországi városban megtalálhatók, mert ezek emberi léptékűek, és változatosság a formatervezés eleganciájával pá rosul bennük.
VAROSOK ES VÁROSI TEREK
A világ városlakó népességének lélekszáma 2030-ra megközelítheti az 5 milliárd főt. Az ENSZ becslései szerint - mint a 700. oldalon levő 21.1. táblázat mutatja - a városlakók közül 4 milliárdnyian a fejlődő világ nagyvárosaiban fognak élni. A világ leendő „megapoliszainak" térképén (21.1. ábra) látható, hogy a közül a 22 nagyváros közül, amelyeknek a lakossága 2015ben az előrejelzések szerint meg fogja haladni a 10 millió főt, csak néhány lesz a mai „fejlett" or szágokban.
akik nem. A globális gazdaság csomópontjaiként betöltött funkciójuk mellett a megapoliszok „a népesség minden, az életben maradásért küzdő szegmensének a gyűjtőhelyeivé válnak". Miért ennyivel nagyobb a városok növekedé si üteme a világ kevésbé fejlett régióiban, mint másutt? Ennek magyarázatához elsősorban két tényezőt kell számításba vennünk. Először is, a lakosság növekedési aránya a fejlődő országok ban magasabb, mint az iparosodott államok ese tében (lásd a 22., „Környezeti kockázatok" című fejezetben). A városok növekedését a már ott élő lakosság termékenysége táplálja.
Manuel Castells (2005) a megapoliszok ki alakulását tekinti a harmadik évezredben foly tatódó urbanizáció egyik legfőbb jellemzőjének. Ezeknek a fontosságát nem csupán a méretük határozza meg - bár óriási konglomerátumok -, hanem az is, hogy hatalmas emberi populáció kat kapcsolhatnak be közvetlenül a globális gaz daság vérkeringésébe. A megapoliszok intenzív, koncentrált emberi tevékenység helyszínei, ame lyek a politika, a média, a kommunikáció, a pénz ügyek és a termelés hálózatainak csomópontjait alkotják. Castells szerint a megapoliszok mág nesként funkcionálnak azokban az országokban vagy régiókban, amelyekben elhelyezkednek. Az emberek különböző okokból vonzódnak a nagyvárosi körzetekhez: a megapoliszokban sok olyan ember él, akik sikeresen bekapcsolódnak a globális rendszerekbe, de olyanok is akadnak,
Másodszor: a vidéki területekről tömeges belső népvándorlás irányul a nagyvárosokba, mint pél dául a keretes írásunkban bemutatott, napjaink ban kialakuló Hongkong-Guangdong megapolisz esetében is. Az emberek a fejlődő világban vagy azért vándorolnak a nagyvárosokba, mert hagyo mányos vidéki termelési rendszerük felbomlott, vagy pedig azért, mert a városi körzetek jobb megélhetési lehetőségeket nyújtanak. A vidéki szegénység sok embert késztet arra, hogy meg próbálkozzon a városi élettel. Ezek eredetileg gyakran csak viszonylag rövid időre költöznek a városokba, azzal a feltett szándékkal, hogy miu tán elegendő pénzt kerestek, visszatérnek a falva ikba. Egyesek közülük ezt valóban meg is teszik, de a legtöbben maradni kényszerülnek, miután korábbi közösségeikben valamilyen okból már elveszítették a helyüket.
Urbanizáció a fejlődő világban
27.7. ábra A 2015-ben várhatóan 10 millió főt meghaladó lélekszámú 22 nagyváros
Los Angeles (Egyesült Államok) 12,9
Forrás: UN 2003.
710
21. FEJEZET
Egy megapolisz kialakulása A történelem egyik legnagyobb városi települése napjainkban alakul ki Ázsiában, egy 50 ezer négy zetkilométernyi területen, Hongkongtól a Gyöngy folyó deltájáig és Makaóig nyújtózkodva. Noha ennek a régiónak nincs hivatalos neve vagy egye sített közigazgatási struktúrája, 1995-ben már 50 millió ember élt itt. Manuel Castells szerint ez a megapolisz lesz a 21. század egyik legjelentő sebb ipari, üzleti és kulturális központja. Castells számos egymással összefüggő ténye zőt mutat ki, amelyek segítenek megérteni ennek az óriási városi konglomerátumnak a kialakulását. Először is, Kína gazdasági átalakuláson megy át és Hongkong egyike a legfontosabb „csomópon toknak", amelyek a hatalmas országot összekötik
Az urbanizálódás veszélyei a fejlődő világban Gazdasági következmények Ahogy a képzetlen mezőgazdasági dolgozók egy re nagyobb számban vándorolnak a városokba, a legális gazdaság gyakran nehezen képes be fogadni a beáramló tömegeket a munkaerő-állo mányba. A fejlődő világ legtöbb nagyvárosában az informális gazdaság szippantja fel a legális munkahelyet nem találó embereket. Az infor mális szektor vagy fekete gazdaság a feldolgozó iparban és az építőiparban adódó alkalmi mun káktól a kiskereskedelmi tevékenységig igen sokféle lehetőséget nyújt arra, hogy a szegény és képzetlen dolgozók valami csekély jövedelem hez jussanak. A fekete gazdaságban nyíló lehetőségek fontos szerepet játszanak családok ezreinek a létfenn tartásában a városi körülmények között, ám meg vannak a problematikus vonásai is. Az informális gazdaság nem fizet adót és szabályozatlan, továb bá kevésbé termelékeny, mint a formális gazda ság. Azok az országok, ahol a gazdasági tevékeny ség nagyrészt ebben a szektorban koncentrálódik, nem jutnak hozzá a számukra nagyon is szüksé ges adóbevételekhez. A termelékenység alacsony színvonala emellett árt az általános gazdaságnak is: az informális gazdasági tevékenységek útján létrehozott GDP aránya jóval alacsonyabb, mint az ebben a szektorban foglalkoztatott lakosság százalékos aránya. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet becslései szerint 2025-ben a fejlődő világ nagyvárosaiban egymilliárd új állásra lesz szükség a várható népességszaporulat eltartásá
a globális gazdasággal. Másodszor: ahogy Hong kong gazdasági bázisa áttevődik a feldolgozóipar ról a szolgáltatásokra, globális üzleti és pénzügyi központként betöltött szerepe egyre fontosabbá válik. Végül, a hongkongi vállalkozók az 1980-as évek közepén megindították az iparosítás folya matát a Gyöngy folyó deltájában, ami az 1990es években elképesztő ütemben folytatódott, és az évtized közepén az itt létrehozott húszezer feldolgozóipari üzemben és tízezer egyéb válla latnál már több mint hatmillió embert foglalkoz tattak. A „példátlan városi robbanás" ezeknek az egymást átfedő folyamatoknak az eredménye (Castells 2005).
hoz. Valószínűtlen, hogy mindezek megteremt hetők a formális gazdaság keretein belül. Egyes elemzők szerint az elkövetkező években különös figyelmet kell fordítani a burjánzó fekete gazda ság legalizálására vagy szabályozására, főként azokon a helyeken, ahol a „fölös" munkaerő vár hatólag koncentrálódni fog.
Környezeti kockázatok A gyorsan terjeszkedő városok a fejlődő országok ban óriási mértékben különböznek az iparosodott világ nagyvárosaitól. Noha a városi lakosságnak mindenütt szembe kell néznie környezeti problé mákkal, itt különösen komoly veszélyeknek van kitéve. A szennyezett környezet és a lakáshiány mellett a kevésbé fejlett országok nagyvárosainak krónikus problémái közé tartozik a nem megfele lő higiénia és a bizonytalan vízellátás is. Sok helyen a lakáshiány az egyik legégetőbb probléma. Az olyan nagyvárosok, mint például Kalkutta és Sáo Paulo, rendkívüli mértékben túl népesedtek: a belső migráció aránya túlságosan magas ahhoz, hogy mindenki számára állandó lakást lennének képesek biztosítani. A beván dorlók a városok körül gomba módra növekedő nyomornegyedekben zsúfolódnak össze. A nyu gati nagyvárosokban az újonnan jöttek leggyak rabban a városközpont közelében telepednek le, a fejlődő országokban azonban ennek éppen az ellenkezője történik: itt a bevándorlók a városok „fertőző övezetének" nevezett külterületeket né pesítik be. A nagyvárosok peremén mindenütt, ahol van egy kis hely, zsákokból, hullámpapírból és más csomagolóanyagokból összetákolt nyo morúságos lakóhelyek nőnek ki a földből.
VAROSOK ES VÁROSI TEREK
1996-ban Sáo Paulóban egyes becslések sze rint 5,4 millióval kevesebb lakható otthon volt a kelleténél. Más tudósok úgy vélik, hogy ha a „lakható lakás" meghatározását szorosabban ér telmezzük, akkor ez a hiány akár húszmillióra is rúghat. Az 1980-as évek óta a krónikus lakáshi ány Sáo Paulóban önkényes „lakásfoglalási hul lámokat" vált ki: a hajléktalan családok időnként tömegesen „beköltöznek" az üresen álló, elha gyott szállodákba, irodaházakba és kormányzati épületekbe. Sok család úgy véli, hogy jobb több száz más emberrel osztozni a korlátozott főzési és tisztálkodási lehetőségeken, mint az utcákon vagy a bádogvárosokban (favelas), a városok pe remén létesült nyomornegyedekben élni. A városi és regionális önkormányzatokra a kevésbé fejlett országokban erős nyomás nehe zedik, hogy megpróbáljanak lépést tartani a fel tornyosuló lakásigényekkel. A Sáo Paulóhoz ha sonló nagyvárosokban a lakásügyi hatóságok és a helyi önkormányzatok körében mindenütt viták folynak a lakásproblémák kezeléséről. Egyesek szerint az a leginkább járható út, ha a favelákon belül próbálnak javítani - például az elektromos áramszolgáltatás és a folyóvíz-ellátás biztosítá
sával, az utak burkolásával és postacímek rend szeresítésével - a körülményeken. Mások attól tartanak, hogy az ideiglenesen összetákolt bó dévárosok lényegében lakhatatlanok maradnak, és szerintük le kell bontani őket, hogy helyet te remtsenek a szegény családok számára felépíten dő megfelelő lakásoknak. A túlzsúfoltság és a túlzott mértékű beépített ség sok nagyvárosban komoly környezeti problé mákhoz vezet. Erre Mexikóváros nyújtja a legjobb példát. Itt a város területének már 94 százaléka be van építve, és csupán 6 százaléknyi zöldte rület maradt. A „zöld zónák" (a parkok és más nyílt zöldterületek) aránya jóval alatta marad a legsűrűbben lakott észak-amerikai vagy európai városok hasonló arányának. A város egyébként is rossz állapotú közútjait ellepő autók, buszok és teherautók kipufogóiból és az ipari létesítmé nyekből származó levegőszennyezés egyre sú lyosabb problémát jelent. Egyes becslések szerint Mexikóvárosban élni egyenlő azzal, mintha naponta negyven cigaret tát szívna el valaki. A levegőszennyezés 1992 márciusában érte el a valaha mért legmagasabb szintet. Míg az ózonszintet csak a 100 pontos ér-
A környezetszennyezés egyre veszélyesebbé teszi a nagyvárosi életet, különösen a legszegényebb emberek számára.
VJ
712 I
21. FEJEZET
ték alatt szokás egészségügyi szempontból „ki elégítőnek" tekinteni, abban a hónapban ez itt 398 pontra emelkedett. A kormánynak el kellett rendelnie az üzemek ideiglenes bezárását, az iskolákat is bezárták, és az autók 40 százalékát - váltakozó rendszerben - kitiltották az utcákról.
Társadalmi hatások A fejlődő világban sok városi körzet túlzsúfolt és forráshiánnyal küzd. Széles körű a szegénység, és a meglévő szociális szolgáltatások nem tudnak eleget tenni az egészségügyi ellátás, a családter vezési tanácsadás, valamint az oktatás és képzés terén felmerülő igényeknek. A korosztályok ki egyensúlyozatlan megoszlása a fejlődő országok ban még súlyosbítja a szociális és gazdasági ne hézségeket. Az iparosodott országokhoz képest a fejlődő világban a népesség jóval nagyobb része tartozik a 15 év alatti korosztályhoz. A fiatalok nak támogatásra és oktatásra van szükségük, de sok fejlődő országban hiányoznak a források az általánosan kötelező oktatás megvalósításához. A szegény családok gyermekeinek sokszor egész nap dolgozniuk kell, míg mások utcagyerekként próbálnak megélni, koldulva és összeszedve szinte bármit, amihez hozzájuthatnak. Amikor az utcagyerekek felserdülnek, legtöbbjük munka nélkülivé vagy hajléktalanná válik, vagy éppen egyszerre lesz munkanélküli és hajléktalan.
Az urbanizáció jövője a fejlődő világban
Másodszor: a globalizáció fontos lehetőségeket teremt a városok számára a fejlődő országokban is. A gazdasági integráció révén a városok szerte a világon képesek belépni a nemzetközi piacok ra, felkínálva saját lehetőségeiket a beruházások és fejlesztés helyszíneként, és a nemzetállamok határain átnyúló gazdasági kapcsolatokat léte síthetnek. A globalizáció képviseli az egyik leg dinamikusabb lehetőséget arra, hogy a növekvő városi központok a gazdasági fejlődés és az in nováció legfőbb motorjává váljanak. A fejlődő világ sok nagyvárosa - mint rövidesen látni fog juk - valójában máris jó úton van ahhoz, hogy a világ „globális városainak" sorába lépjen.
A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ A premodern időkben a városok önellátó egysé gek voltak, amelyek elkülönültek az őket körül vevő vidéki területektől. A fontosabb városokat néhol útrendszerek is összekötötték, de az utazás jobbára csak a kereskedők és a katonák életéhez tartozott hozzá, akiknek időnként nagyobb távol ságokat is meg kellett tenniük. A kommunikáció a városok között korlátozott volt. Mai városaink a 2 1 . század első évtizedében ettől minden szem pontból eltérő képet mutatnak. A globalizáció igen erős hatást gyakorol a városokra azzal, hogy kölcsönösen egymástól függővé teszi őket, és ösztönzi a nemzeti határokon átnyúló kapcsola tok szaporodását is a városok között. Ma egyre sokasodnak a nagyvárosok közötti fizikai és vir tuális összeköttetések, és kialakulóban vannak a városok globális hálózatai.
A fejlődő országokban - tekintettel a városok előtt álló kihívások sokaságára - nehéz előre je lezni a változások, a további fejlődés kilátásait. Valószínűnek tűnik, hogy a világ legnagyobb vá rosainak jó részében az életfeltételek még tovább fognak romlani. A kép azonban nem teljes egé szében negatív. Először is, noha a születési arányok sok ország ban magasak maradnak, a következő években az urbanizáció előrehaladtával párhuzamosan való színűleg csökkenni fog a túlnépesedés, ami vi szont fokozatosan csökkenteni fogja a további urbanizálódás ütemét is. Nyugat-Afrikában például az urbanizáció aránya az előző három évtized 6,3 százalékos évi növekedési szintjéről 2020-ig évente 4,2 százalékra fog csökkenni.
Egyesek azt jósolták, hogy a globalizáció és az új technológiák együttesen a városok hanyat lásához fognak vezetni, legalábbis abban a for májukban, ahogyan most ismerjük őket: ennek egyik lehetőségét mutatja be a Helsinki virtual: faluról szóló keretes írásunk a 714-715. oldalon. Ez azért következhet be, mert a városok számos hagyományos funkciója a sűrűn beépített, túl zsúfolt városi területek helyett ma betölthető a kibertérben is. A pénzügyi piacok például máris elektronikussá váltak, az e-kereskedelem csök kenti annak szükségességét, hogy akár a termelé si, akár a fogyasztási központok a városok belső kerületeiben helyezkedjenek el, a távmunka pe dig lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb számú al kalmazott dolgozzon inkább az otthonában, mint valamely irodaépületben.
/ A népesség növekedésével részletesebben is foglalkoztunk a 11., „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben, a 3 2 8 - 3 3 5 . oldalon.
A nagyvárosok jelentőségének csökkenésére vonatkozó előrejelzések eddig még nem valósul tak meg. A globalizáció nem kedvezőtlenül hat a nagyvárosokra, hanem - éppen ellenkezőleg -
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
világgazdaság lüktető életű csomópontjaivá ala kítja át őket, amelyek döntő-szerepet játszanak az információáramlások koordinálásában, a gaz dasági élet irányításában, valamint az új szol gáltatások és az új technológiák bevezetésében. Két ellentétes tendencia érvényesül egyidejűleg: miközben a gazdasági tevékenység és a hatalom egyre jobban megoszlik az egész világon, tovább ra is folytatódik az erők koncentrálódása a globá lis városok egy részében (Castells 2005).
Globális városok A szociológusok nagy figyelmet fordítanak a vá rosok funkciójára az új világrend kialakulásában. A globalizáció jelenségeit gyakran a nemzeti és a globális szintek elválasztásával próbálják ér telmezni, ám az egyes nemzeteket éppen a világ legnagyobb városai kapcsolják be a globalizáció főáramköreibe (Sassen 1998). Az új globális gaz daság működése azoknak a központoknak a háló zatában valósul meg, ahol a legfejlettebb szintet érik el az információs infrastruktúrák, és kialakul a lehetőségek „hiperkoncentrációja". A globali záció „hatásmechanizmusa" ezeken az irányító központokon keresztül érvényesül. Az üzleti te vékenységek, a termelés, a reklámipar és a marke ting globális szintre való áttevődése során óriási mennyiségű szervezési jellegű feladat merül fel, amelyeket a globális hálózatok fenntartásához és továbbfejlesztéséhez el kell végezni. A városokról és a globalizációról folyó viták egyik vezető résztvevője, Saskia Sassen, a globális város kifejezést azokra a nagyvárosokra alkalmaz za, amelyekben a pénzügyi, technológiai és kon zultációs szolgáltatások a legnagyobb mértékben koncentrálódnak, és a hatalmas multinacionális vállalatok központjai találhatóak. Sassen A glo bális város (The Gobal City, 1991) című könyvé ben közzétett megállapításait három ilyen város - New York, London és Tokió - vizsgálatára ala pozza. Véleménye szerint a világgazdaság jelen legi fejlődése új stratégiai szerepet alakított ki a legnagyobb városok számára. Ezek a városok már hosszú ideje a nemzetközi kereskedelem központ jai, de ma négy új jellegzetességük figyelhető meg: 1. „Parancsnoki harcálláspontokká" váltak, ahonnan a globális gazdaság főbb folyamatait irányítják. 2. Otthont adnak azoknak a pénzügyi és más speciális szolgáltatási ágazati központoknak, amelyek ma már jelentősebb hatást gyakorolnak a gazdasági fejlődésre, mint az iparvállalatok. 3. Az újonnan kibontakozó iparágak legfőbb kutatási és fejlesztési helyszíneként szolgálnak.
4. Piacot biztosítanak a nemzetközi pénzügyi és más szolgáltatási ágazatok „termékeinek" adás vételéhez vagy más formában történő értékesíté séhez. New York, London és Tokió fejlődése más-más történelmi utat járt be, az elmúlt két-három évti zedben mégis hasonló változásokat figyelhetünk meg arculatuk alakulásában. A rendkívül tagolt mai világgazdaságban az ilyen típusú városok végzik a legfontosabb tranzakciók központi irá nyítását. A globális városok azonban nem pusz tán a koordináció feladatát látják el, hanem fontos szerepet játszanak a termelő tevékenységek kon textusában is. Ma nem az anyagi javak megterme lése a legfontosabb funkciójuk, hanem a gazda sági szervezetek által a világ különböző részein elhelyezkedő üzemeik és irodáik működtetéséhez igényelt speciális szolgáltatások biztosítása, pénz ügyi újítások bevezetése és a piacok megszervezé se. A globális városokban előállított legfőbb „ja vak" a pénzügyi és egyéb szolgáltatások. A globális városok üzleti negyedei központi fórumokat nyújtanak a „termelők" különféle cso portjai számára a közvetlen munkakapcsolatok felvételére egymással, gyakran beleértve a sze mélyes ismeretségek kialakítását is. A globális városokban a helyi vállalkozások elvegyülnek az országos és transznacionális hatókörű vállala tok, köztük a legváltozatosabb külföldi érdekelt ségek sokaságában. New York Cityben például 350 külföldi bank és 2500 más pénzügyi profilú külföldi részvénytársaság rendelkezik fiókkal; a városban minden negyedik banktisztviselő vala melyik külföldi bank alkalmazottjaként dolgozik. A globális városok versenyben állnak egymással, miközben kölcsönös függésen alapuló rendszert is alkotnak: kapcsolati hálózataik részben elkü lönülnek azoktól az országoktól, amelyekben el helyezkednek. Sassen munkáira más szerzők is támaszkod nak, rámutatva, hogy a globalizáció előrehaladá sával egyre több város csatlakozik New Yorkhoz, Londonhoz és Tokióhoz a „globális városok" sorában. Castells érzékletes leírást adott a főbb világvárosok többlépcsős hierarchiájának kiala kulásáról, amelyben az üzleti és pénzügyi szol gáltatások legfontosabb globális központjainak szerepét Hongkong, Szingapúr, Chicago, Frank furt, Los Angeles, Milánó, Zürich és Oszaka töl tik be. Ezek után következik a „rangsorban" a „regionális központok" gyors fejlődésben levő főbb csomópontjainak hálózata. Az úgynevezett „feltörekvő piacokon" folyó üzleti tevékenységek legfontosabb csomópontjaiként Castells Madrid, Sáo Paulo, Moszkva, Szöul, Dzsakarta és Buenos Aires városát nevezte meg.
21. FEJEZET
A szociológiai képzelet alkotása: a Helsinki „virtuális falu'
Valóban szerves része a modern városi életnek a mobiltelefon-használat?
Jari Mielonen és munkatársai ezt a mottót kö vetik: Sanoista tekoihin. Ez megközelítő fordítás ban annyit jelent, hogy „nem beszélni, hanem csinálni kell a dolgokat". Mielonen Finnország egyik vezető távközlési vállalatának a műszaki igazgatója. Cége, a Sonera a legagresszívabb eu rópai gazdasági szereplők egyike a vezeték nél küli kommunikációs piacon. „Mindenki sokat be szél a lehetőségekről, de senki sem mondja azt, hogy tessék, itt van, fogják a kezükbe és próbál ják ki" - mondja. Üzletemberek, tudósok és várostervezők együtt működésével éppen ezért dolgoznak azon, hogy a Finn-öböl zsombékos partjain létrehozott új te lepülést a világ első vezeték nélküli közösségévé tegyék. Voltaképpen egyszerű, de izgalmas elgon dolásról van szó: Helsinki egyik új elővárosának lakói és dolgozói számára biztosítani akarják a legfejlettebb vezeték nélküli infrastruktúrát és a le geslegújabb vezeték nélküli szolgáltatásokat, ame
lyeknek az igénybevételéhez a helybelieknek még csak személyi számítógépre sem lesz szükségük, elég lesz hozzá csupán egy mobiltelefon. Mi pedig majd hátradőlve figyelhetjük, hogy az információ korának ez a futurisztikus „faluja" ténylegesen ho gyan működik. Az „Arabianranta" (Arábia partja) elnevezésű helyszín egy szélfútta, sík, nagyrészt kopár terü let, amely a valaha ott állt fazekasműhelyről kap ta a nevét. Helsinki városa már azt megelőzően kijelölte ezt a térséget technológiai csomópont ként, hogy Mielonen és kollégái dédelgetni kezd ték volna vezeték nélküli csodaországgá varázslá sára irányuló terveiket. Ha minden a tervek sze rint halad, 2010-re körülbelül tizenkétezer főnyi állandó lakosság fog itt élni, hétszáz információs technológiai vállalkozás ad majd munkát körül belül nyolcezer embernek, és négyezer diák fog tanulni az itteni egyetemeken. Ez a „falu" fog ott hont adni egy olyan valóságos kísérletnek a kö-
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
zösségi hálózatépítés terén, ami az állandó öszszeköttetésben élés társadalmi hatásaival kapcso latos legérdekesebb kérdések megválaszolására lesz hivatott. A vezeték nélküli kommunikáció ál landó jelenléte vajon összetartóbbá fogja-e tenni az embereket, vagy inkább elszigeteli egymástól a közösségek tagjait? Hogyan fogják az embe rek egyensúlyba hozni a magánszférához tartozó dolgaikat a kibővített vezeték nélküli elérhetőség nyilvánvaló előnyeivel? És milyen mértékű állandó összekötöttséget fognak vajon az emberek tény legesen kívánni, ha egyszer szinte korlátlan lehe tőségük nyílik erre? Az építkezések első hulláma már megkezdő dött: épülnek az új irodaépületek és lakások. [...] Avasbeton és acél pillérek között a Sonera és part nerei - az IBM, a Digia nevű helyi szoftvergyártó cég és az európai központú Symbian Alliance - lét rehoznak egy kevésbé látható infrastrukturális keretrendszert is, amelynek megvalósításában közreműködik az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a Matsushita és a Psion cég is. Mindezek a vállala tok együttesen hozzák létre egészen új típusú te lepülésként az Arabianranta előváros vezeték nél küli interaktív közösségét, ami a „Helsinki virtuális falu" (HVV) nevet viseli. Itt ki fog épülni egy helyi hálózat (LAN), melynek révén bárhol és bármikor igen széles körű szolgáltatások lesznek elérhetők mindenki számára, széles sávú száloptikai kábeles és vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül. A fel használók bármilyen vezeték nélküli készülék se gítségével, de személyi számítógépek és digitális televízió útján is részt vehetnek a „falu" társadal mi életében. A lakosok például bármikor elővehetik szemé lyes előjegyzési naptárukat, akárhol is vannak, történetesen éppen munka közben egy számító gép előtt, otthon a televíziót nézve, de útközben is, a mobiltelefonjuk segítségével. A szolgáltatá sok tervezett választéka lehetővé teszi számukra, hogy létrehozzák saját társadalmi szervezeteiket, irodai hálózataikat vagy mobil kereskedelmi szol gáltatásaikat, és egy profilrendszer biztosítani fogja személyes adataik ellenőrzését és frissítését akár percről-percre... A virtuális falu nagyfokú mozgékonyságot biz tosít lakosai számára, könnyeddé és soha nem tolakodóvá téve a kommunikációt. Az IBM Nor dic szakembere, Kurt Lönnqvist, akinek a gyerekei mára mobiltechnológia világában nőnek fel, úgy véli, hogy a finn társadalom örökre megváltozott. A fiatalok spontán módon szervezhetik társadal mi életüket. Amikor az utcán járnak, akkor is üze
netek egész folyama áramlik állandóan mindkét irányban a barátok között: „Hol vagy? Találkoz zunk!" „Gyere utánam a bárba!" Lönnqvist sze rint a gyermekei szabadabban élik az életüket, mint annak idején az ő generációja: „A mobil kommunikációban élnek egész nap. Beépült az életmódjukba." A Helsinki Műszaki Egyetemen Timo Kopomaa szociológus próbálja nyomon követni az ilyen irányú változásokat a finn társadalomban. „A spontaneitás olyan dolog, ami meg fog ma radni - mondja. - Ez egy új generáció, akik már ezekkel a készülékekkel együtt nőttek fel, és az életük összekapcsolódik velük." Kopomaa a fia tal telefonhasználók egy csoportját vizsgálta, és több újfajta jellegzetességet figyelt meg az élet stílusukban. A mai társadalom a réginél talán esetlegesebb módon működik, de ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi kötelékek eltűnnének. A mobiltelefonok új módon kötik össze az embere ket. A fiatal „távszörfölők" gyakran tágabb társa dalmi körökben mozognak, mint azok, akik nem élnek az új lehetőségekkel. A jó barátok vagy a rokonok szinte állandó kapcsolatban állnak egy mással, és azonnal megosztják egymással élmé nyeiket, ahogy azok megtörténnek. A barátok számára ez a távintimitás új érzését adja meg, a szülőknek pedig egyfajta biztonságot jelent. Kopomaa szerint az új, vezeték nélküli intimitás a munkahelyeket is befolyásolja. „A mobiltelefon fellazítja a munkanap szerkezetét - állítja. - A dol gozóknak nem kell többé olyan szigorúan meg tervezniük a munkájukat: minden nap fokozato san alakul ki, ahogy a találkozókra sort kerítenek, amikor szükségessé válik." Forrás: Shaw 2001. KÉRDÉSEK 1. A Helsinki virtuális falu tervezői a várost tech nológiai utópiaként mutatják be. A mobiltele fonos összeköttetések vajon csakugyan olyan drasztikus módon meg fogják-e változtatni az életet, ahogyan ők leírják? Társadalmainkban milyen hatásokkal jár máris a mobiltelefonok használata? 2. Milyen szándékolatlan következményei lehet nek a mobiltelefonok használatának? 3. Valóban szorosabb kapcsolatok jönnek-e lét re az emberek között a mobiltelefonok révén? Hogyan teheti a mobiltechnológia elszigetel tebbé az embereket?
21. FEJEZET
Egyenlőtlenség a globális városokban Az új globális gazdaság ugyanakkor igen sok prob lémával küszködik, amelyek a globális városok ban kialakuló egyenlőtlenségek dinamikájában mutatkoznak meg a legszembetűnőbb módon. A központi üzleti negyedek és az elszegényedett belvárosi kerületek ellentéte - mint Sassen és mások is megállapították - számos globális vá rosban egymással szorosan összefüggő jelensé gek. Az új gazdaság „növekedési szektorai", ne vezetesen a pénzügyi szolgáltatások, a marketing és az élvonalbeli technológiákra épülő ágazatok jóval nagyobb profitokat eredményeznek, mint a hagyományos gazdasági szektorok. Miközben a nagyon jó módúak fizetése és egyéb juttatásai továbbra is emelkednek, az irodáikat takarító és őrző személyzet bére egyre csökken. Sassen azt állítja, hogy az új globális gazdaság élvonalában végzett munka „felértékelődésének" és ugyan akkor a színfalak mögötti kiszolgáló jellegű tevé kenységek „leértékelődésének" vagyunk tanúi. / A hátrányos helyzet és a társadalmi kirekesz tettség kérdéseivel a 10., „Szegénység, társa dalmi kirekesztettség és jólét" című fejezetben, az egyenlőtlenségekkel pedig a 11., „Globális egyenlőtlenség" című fejezetben foglalkoztunk. A piacgazdaságokban mindig számítani kell az egyes ágazatok profittermelési képességének egyenlőtlen alakulására, ám az eltérések nagy ságrendje az új globális gazdaságban igen ked vezőtlen hatást gyakorol a társadalom életének számos aspektusára, a lakáskörülményektől a munkaerőpiacig. A pénzügyi és más globális szolgáltatások területén alkalmazott dolgozók magas fizetéseket élveznek, és a lakókörzeteket, ahol élnek, megújítják. Ugyanakkor a hagyomá nyos ipari munkahelyek száma egyre fogy, és maga a átépítési folyamat nagy keresletet teremt a rosszul fizetett munkára az éttermekben, szál lodákban és butikokban. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy az ily módon „feljavított" körzetekben lakjanak, ez viszont magával von ja az alacsony jövedelműek lakókörzeteinek ter jeszkedését. Miközben az üzleti központokban masszív befektetések folynak az ingatlanok, va lamint a távközlési és egyéb szolgáltatások fej lesztése terén, a marginalizálódó területekre ke vés forrást fordítanak. A globális városokban „a központ és a perifé ria" új térbeli elrendeződése alakul ki. Közvet lenül a hivalkodó jólét mellett mély szegénység húzódik meg. Noha ez a két világ egymás mellett létezik, meglepően kevés kapcsolat áll fenn kö
zöttük. Mint Mike Davis Los Angelesben végzett vizsgálatainak eredményeként megállapította, a város attitűdje „tudatosan megkeményedik" a szegényekkel szemben (Davis 1 9 9 0 , 232. o.). A mindenki számára nyitott közterületeket falak kal körülvett terek váltják fel, egyes körzetekben a „részvénytársasági citadellák" környékét lép ten-nyomon elektronikus kamerák figyelik. Da vis szavaival: Az „érinthetetlenekkel" való kontaktus csök kentése érdekében a városfejlesztés során a valaha élettől nyüzsgő gyalogos utcákat a for galom csatornáivá, a közparkokat pedig a haj léktalanok és nyomorultak ideiglenes szál láshelyévé változtatják. Az amerikai városok szerkezetét [...] szisztematikusan kifordítják, vagy inkább a visszájára fordítják. Az új felhő karcolók és a plázák a központban koncentrá lódnak, miközben az utcák képe egyre kopárabbá válik. A közéleti tevékenység szigorúan funkcionális belső terekbe helyeződik át, és a forgalom is a belső folyosókon zajlik, magán biztonsági szolgálatok figyelő tekintete előtt. Davis szerint a legszegényebb és leginkább mar ginalizált helyzetű lakosok számára a lehető leg nagyobb mértékben „lakhatatlanná" teszik a vá rost. Az ülőhelyeket a buszmegállókban hordó formájúra alakítják, hogy megakadályozzák az alvást rajtuk, a nyilvános WC-k száma kevesebb, mint bármelyik másik észak-amerikai városban és sok parkban öntözőrendszereket helyeztek üzembe, hogy a hajléktalanok ne tudjanak ott tanyázni. A rendőrség és a várostervezők megkí sérlik a hajléktalan lakosságot kiszorítani a vá ros bizonyos régióiba, ám az átmeneti hajlékok rendszeres időközönkénti elbontásával vagy el kobzásával valójában megteremtették a „városi beduinok" új csoportját.
Városi közigazgatás a globalizáció korában A globalizációhoz hasonlóan az urbanizálódás is kétélű és ellentmondásos folyamat, amely terem tő és romboló hatásokkal is jár. Egyrészt lehető vé teszi az emberek, a javak, a szolgáltatások és a lehetőségek koncentrálódását, másrészt azon ban meggyengíti a sajátos arculatú helyek, a ha gyományok és a kialakult társadalmi hálózatok összetartó erejét. A centralizáció és a gazdasági növekedés teremtette új lehetőségek mellett fel tűnnek a marginalizálódás veszélyes hatásai is. Nem csupán a fejlődő világban, hanem az iparo-
VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
sodott országokban is sok városlakó szorul a le gális foglalkoztatás, a törvények és a civil kultúra birodalmán kívül eső perifériákra (Borja-Castells 1997).
A globális jelenségek kezelése Noha a globalizáció súlyosbítja a városok előtt álló kihívásokat szerte a világon, megújult poli tikai szerepet is kínál a városok és a helyi önkor mányzatok számára. Miközben a nemzetállamok egyre kevésbé képesek a globális trendek kezelé sére, a városok mindinkább fontosakká válnak. Az olyan problémák megoldása, amelyek például az ökológiai kockázatokból és a pénzügyi piacok változékonyságából adódnak, messze meghalad ja a nemzetállamok szintjét: az egyes országok - még a leghatalmasabbak is - túlságosan „ki csinyek" ahhoz, hogy szembeszálljanak ezekkel az erőkkel. Ugyanakkor a nemzetállamok még mindig túl „nagyok" ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudják a kozmopolita városi térségekben felmerülő szükségletek gazdag változatosságát. A helyi és városi önkormányzatok azonban ké pesek lehetnek „hathatósan kezelni a globális jelenségeket" olyan esetekben is, amikor a nem zetállam képtelen hatékonyan cselekedni (Bor ja-Castells 1997). / A politikai és társadalmi változásokra adott válaszként fellépő társadalmi mozgalmak ki alakulásával a 20., „Politika, kormányzás és terrorizmus" című fejezetben foglalkoztunk, a 669-673. oldalon. Jordi Borja és Manuel Castells (1997) azt állít ják, hogy a helyi hatóságok három főbb területen tudják hatékonyan kezelni a globális problémák „begyűrűzését". Először is, a városok hozzájárul hatnak a gazdasági termelékenység és a verseny képesség növeléséhez azáltal, hogy megfelelően alakítják a helyi lakosság „élőhelyét", vagyis a gazdasági teljesítmény társadalmi alapját alkotó feltételeket és lehetőségeket. A gazdasági ver senyképesség az új gazdaságban a termelékeny munkavégzésre alkalmas, jól képzett munka erőn alapul: ahhoz, hogy a munkaerő termelé keny lehessen, gyermekei tanulásához erős ok tatási rendszerre, továbbá jó tömegközlekedésre, megfelelő és megfizethető lakásokra, hatékony rendfenntartásra, megbízható vészhelyzeti szol gáltatásokra és gazdag kulturális forrásokra van szüksége. Másodszor: a városok fontos szerepet játszanak a változatos összetételű, több etnikumú lakosság
szociokulturális integrációjában. A globális váro sokban több tucatnyi országból, különböző vallá si és nyelvi háttérrel, más-más társadalmi-gazda sági helyzetből érkező emberek találkoznak össze egymással. Ha a kozmopolita városokra jellemző intenzív pluralizmus érvényesülését nem segítik elő az integráció erői, akkor a széttöredezés és az intolerancia jelei kezdenek mutatkozni. A társa dalmi integráció megvalósítása terén - különö sen azokban az esetekben, amikor a nemzetállam törekvéseit a társadalmi kohézió megteremtésére történelmi, nyelvi vagy más tényezők gátolják - az egyes városok pozitív erőt képviselhetnek. Harmadszor: a nagyvárosok a politikai képvi selet és a politikai folyamatokban való részvétel fontos helyszínei. A helyi hatóságok a globális kérdések kezelésében helyzetükből adódóan két féle előnnyel is rendelkeznek a nemzetállammal szemben: nagyobb legitimációt élveznek azok részéről, akiket képviselnek, továbbá rugalma sabbak az országos struktúráknál, és nagyobb mozgásterük van. Mint a 20. fejezetben láttuk, ma sok állampolgár úgy érzi, hogy az országos politikai rendszer nem megfelelően képviseli az érdekeit és a számára fontos ügyeket. Olyankor, amikor a nemzetállam túlságosan távoli ahhoz, hogy speciális kulturális vagy regionális érdeke ket képviseljen, a városi és egyéb helyi hatóságok könnyebben elérhető fórumokat nyújtanak a po litikai tevékenységhez.
A városok mint politikai, gazdasági és társadalmi tényezők A nagyvárosokban igen sokféle szervezet, in tézmény és csoport útjai keresztezik egymást. A városok által nyújtott fórumokon belföldi és nemzetközi üzleti vállalkozások, potenciális be fektetők, kormányzati testületek, civil szerveze tek, szakmai csoportosulások, szakszervezetek és mások találkoznak és kapcsolatokat építenek ki egymással. Ezek a kapcsolatok közös akciókhoz vezethetnek, amelyekben a városi intézmények társadalmi „ügynökként" léphetnek fel a politi ka, a gazdaság, a kultúra és a média szféráiban egyaránt. Az utóbbi években a városok mint gaz dasági szereplők fellépésére is egyre több példa adódik. Európában az 1970-es években bekö vetkezett visszaesés óta a városok szövetségeket kötnek egymással a beruházások ösztönzése és új munkahelyek teremtése érdekében. Mára Európa ötven legnagyobb városa csatlakozott az 1989ben létrejött Eurocities-mozgalomhoz. Az olyan ázsiai nagyvárosok, mint például Szöul, Szin gapúr és Bangkok, amelyek felismerték a nem-
21. FEJEZET
A szociológiai fantázia ereje: sport és városi regeneráció Miért sajnálhatja majd egy napon Manchester, hogy elnyerte a nemzetközösségi játékok meg rendezésének jogát? A brit nemzetközösségi sportrendezvény megren dezéséért, amit először 1930-ban szerveztek meg a Brit Birodalom dicsőségére, nem kívánt árat kell fizetniük a modern Manchester lakóinak, akik ma azzal néznek szembe, hogy megemelt helyi adó kat kell fizetniük és kevesebb szolgáltatást élvez hetnek, mert a város megkísérli előteremteni a még hiányzó 45 millió fontot a jövő nyáron itt sorra kerülő esemény lebonyolításához. Miközben a szervezők ma kezdik az egy évig tartó visszaszámlálást a játékok megnyitásáig, azt állítva, hogy újjáélesztik Manchestert és olyan sportlétesítmények örökségét hagyják a városra, ami a ma elérhető legjobb lehetőségeket való sítja meg, a lakosok és a városi tanács tagjai is tiltakoznak az ellen, hogy a bezárással fenyege tett meglévő létesítmények és szolgáltatások el veszítésével végső soron nekik kell megfizetniük ennek az árát. Egyes lakossági csoportok és ellenzéki politiku sok a Munkáspárt vezetése alatt álló manchesteri városi tanácsban azt állítják, hogy a költségvetési megszorítások máris érezhetőek: napirenden van a lakásügyi hatóság legalább 14 irodájának be zárása és a városi önkormányzat számos alkalma zottjának elbocsátása. Kelet-Manchesterben két uszodát zárnak be, egy bokszklubnak pedig el
kell költöznie a Withemshaw negyedből, miután megvonták a támogatását. Egyre növekvő aggo dalmat kelt az is, hogy az önkormányzat komoly pénzügyi kockázatokkal néz szembe, amikor vál lalja a játékok összes költségének fedezését. A manchesteri városi tanács megerősítette, hogy tízmillió fontos kereskedelmi hitelt kíván igénybe venni és értékes pénzügyi tartalékokat szándéko zik felhasználni a rendezvények finanszírozására, illetve bármilyen esetleges hiány fedezetéül. Egyes jelentések szerint az önkormányzati tulajdonban levő manchesteri repülőtér működtetéséből szár mazó profitot is a játékokra fordíthatják. A tanácsosok és a lakosok egyaránt azt állítják, hogy a városi tanács részéről vállalt óriási pénz ügyi terhek enyhítésére alkalmasint felemelhetik az önkormányzatot illető adókat. Az önkormány zatnak összesen 80 millió fontjába kerül a nem zetközösségi játékok megrendezése. Eredetileg csupán 35 millió fontnyi kiadás fedezését vállal ták, a múlt hónapban azonban az önkormányzat elrendelte további 45 millió font ráfordítását a rendezvényekre, mivel világossá vált, hogy egyéb ként jelentős hiányosságok lépnének fel. Az önkormányzat által a játékok pénzügyei nek kivizsgálásával megbízott Patrick Carter nevű milliomos üzletember jelentésében az áll, hogy 110 millió font még mindig hiányzik a költség vetésből. Az előzetes döntések értelmében ebből a kormány fedez 30 milliót, a sportfogadási be vételekkel gazdálkodó Sport England további
A manchesteri nemzetközösségi játékokra vajon „városmegújítási játékokként" fognak emlékezni?
VAROSOK ES VÁROSI TEREK
30 milliót, és 45 milliót a manchesteri városi ta nácsnak kell előteremtenie. Simon Ashley, a manchesteri városi tanács libe rális demokrata frakciójának vezetője kijelentette: „Megígérték nekünk, hogy a nemzetközösségi já tékok nem fogják befolyásolni a szolgáltatásokat és a városi adókat, de ez nem igaz. Nagyon aggó dunk a játékok pénzügyeinek kezelése és a város ra gyakorolt hatása miatt." „A tanácsnak elő kell teremtenie további 45 millió fontot valahonnan, és összesen 80 milliót akar elkölteni. Ez jelentős pénzügyi kockázatvál lalást jelent az önkormányzat részéről, holott az ilyen nagyszabású sportprogramok finanszírozása valójában a központi kormányzat dolga lenne." „Az uszodákat és a lakáshivatalokat bezárják, és csökkentik a szolgáltatásokat. Ha milliókat köl tünk a játékokra, az annyit jelent, hogy nem tu dunk költeni semmi másra..." Forrás: Vivek Chaudhary, Guardian, 2 0 0 1 . július 25. A nemzetközösségi játékok manchesteri megren dezésével kapcsolatban felmerült érvek és ellen érvek: • Kelet-Manchester felújítása; • a turizmus növekedése (várhatóan egymillió lá togató a játékok idején); • 170 millió fontos befektetés új létesítmények be, beleértve a Manchester City FC új stadionját és egy új uszodát Kelet-Manchesterben; • ötmillió fontnyi ráfordítás városszépítési kiadá sokra; • ötezer új (többségében ideiglenes) munkahely; • a város imázsának propagálása szerte a világon; • a városi adóbevételek növekedése; • tízmillió fontos kereskedelmi hitel; • két uszoda és egy bokszklub bezárása; • 14 iroda bezárása a lakásügyi osztályon; • 56 városi alkalmazott munkahelyének megszű nése; • a manchesteri repülőtér nyereségének a játé kok finanszírozására fordítása; • várható megszorítások a városi költségvetésben.
VÁROSFELÚJÍTÁSI JÁTÉKOK? A nemzetközösségi játékok lenyűgöző manches teri stadionjától egy saroknyira található egy hoszszú sorház. A vörös téglák fénylenek a nyári nap fényben: ezek valaha az északi belvárosi közössé gek szimbólumának számítottak. Most azonban a Ben Street fő jellemzői a szomorú fémrácsok az ablakokon, és a kísérteties, szellemvárosi csend.
Az ellentét az innen csupán félmérföldnyire fekvő Sports City komplexummal, ahol a nem zetközösségi játékok nagy részét megrendezték, igencsak szembetűnő. Ma sok itteni lakos azon tűnődik, hogy a játékok, amelyeket megrendezé sük idején, egy évvel ezelőtt sikerként könyveltek el, vajon ugyanolyan sikeresen hozzájárul-e éle tükjavításához hosszú távon is. Úgy tűnik, hogy a városi tanács mindenesetre ezen a véleményen van. Csak egy hete jelentették be, hogy a játékok 6300 új, teljes munkaidőben betöltendő állást hoztak létre, egy év alatt 18 mil lió fontos idegenforgalmi bevételi rekordot jelen tettek, és 570 milliót fordíthattak Kelet-Manches ter felújítására. A Clayton elővárosban huszonhét éve élő Bill Booth számára azonban számos kér dés nyitva marad... Jelenleg épül egy vadonatúj lakótömb a csator na mentén. Bill Booth szerint azonban nem ez a megoldás: „Az új munkahelyeket száz százalékig üdvözölni tudom, és nem bánom, hogy új laká sok épülnek, amelyek új lakókat hoznak a térség be. Nagyon félek azonban, hogy ezek az új in gatlanok túlságosan drágák lesznek a helybeliek számára. Mindez a sok fejlesztés vajon azoknak az érdekében történik, akik itt élték le életük leg nagyobb részét?" Jim Larkin, aki szintén Claytonban, a Bank Stree ten lakik, hasonló aggodalmakkal küzd: „Szinte látom, ahogy a szegényebbek majd kénytelenek lesznek kiköltözni az olcsóbb körzetekbe, és az it teni problémáink áttevődnek máshová. Csak ab ban reménykedem, hogy a játékok idején érzett lelkesedés továbbra is ki fog tartani." Mindkét manchesteri lakos úgy vélekedik, hogy a játékok megrendezése évtizedek óta a legjobb dolgot jelentette, ami Kelet-Manchester szem pontjából történt. A közeli Beswick negyedben az emberek szintén pozitív véleményeket fogalmaz nak meg. Barbara Taylor, egy helyi csoport veze tője kijelentette: „A játékok révén Beswick ráke rült a térképre, és az emberek felismerték, hogy nem vagyunk többé a banditák vidéke. Sok pénzt költöttek el magánkézben levő és önkormányzati ingatlanokra, amelyek szociális intézmények bir tokába fognak kerülni. Továbbá - noha nem va gyok nagyon biztos benne, hogy az emberek még most is éreznék azt a büszkeséget, amit a játékok idején - többé nem beszélnek az elköltözésről. Látják a jövőt a maguk és gyermekeik számára." A 74 éves Veronica Powell, aki egész életét Beswickben élte le, hasonlóképpen optimista: „Egé szen csodálatos volt, hogy megrendezhettük a nemzetközösségi játékokat, és ez még csak a kezdete annak, ami folytatódni fog ebben a tér-
21. FEJEZET
c
ségben. Tíz évvel ezelőtt igen rossz időket éltünk meg, szörnyű lakásokban és házakban laktunk, és nagyon féltünk a bűnözőktől. A folyamatban lévő újjáépítés és az épülő szállodák révén más fajta emberek kerülnek ide, és pénzt is hoznak a körzetbe. Mihelyt megépül a metró, nagyon könnyű lesz a Manchesterbe való bejárás a mun kahelyünkre. Azt hiszem, mindannyian nagyon jól fogunk járni."
KÉRDÉSEK 1. Milyen szerepet kellene játszania a lakosságnak a városmegújítási programokban? 2. Kinek kell fedeznie a felújítási költségeket? 3. Helyesen tette-e Manchester városa, hogy pá lyázott a 2002. évi nemzetközösségi játékok megrendezésére?
Forrás: David Green, BBC News Online, Manchester, 2003. július 28. zetközi piacokra vonatkozó információk gyors áramlásának fontosságát, valamint a rugalmas termelési és kereskedelmi struktúrák kialakításá nak szükségességét, különösen hatékony gazda sági szereplőként jelennek meg a piacokon. Egyes nagyvárosok közép- és hosszú távú stra tégiai terveket dolgoznak ki az előttük álló komp lex kihívások kezelésére. Az ilyen tervekben a helyi közigazgatási hatóságok, a civil csoportok és a magángazdaság szereplői együttműködhet nek a városi infrastruktúra felújításában, például világviszonylatban is jelentős események meg rendezése kapcsán, vagy a foglalkoztatási szer kezet átalakításában, a hagyományos ipari vál lalkozásokról a tudásalapú ágazatokra helyezve át a hangsúlyt. Az európai városok közül Birmin gham, Amszterdam, Lyon, Lisszabon, Glasgow és Barcelona mutattak jó példákat stratégiai ter vekbe illeszkedő városfelújítási programok sike res végrehajtásával. Barcelona példája különösen figyelemremél tó. Az 1988-ban útjára indított „Barcelona 2 0 0 0 " című gazdasági és társadalmi stratégiai terv öszszehozta egymással az állami és a magán szerve zeteket, közös jövőképet rajzolva fel és konkrét akciótervet nyújtva a város átalakításához. A bar celonai önkormányzat és tíz további testület (köz tük a kereskedelmi kamara, az egyetem, a városi kikötői hatóság és több szakszervezet) felügyelte a terv három fő céljának megvalósítását: Barcelo na bekapcsolását az európai városok hálózatába a kommunikációs és közlekedési infrastruktúra megjavításával, a barcelonai lakosság életminő ségének javítását, illetve az ipari és szolgáltatási szektor versenyképességének fokozását (az ígére tes új gazdasági szektorok ösztönzése mellett). A „Barcelona 2 0 0 0 " stratégiai terv egyik sark kövének letételére 1992-ben került sor, amikor a város adott otthont az olimpiai játékoknak. Az olimpia helyszíneként Barcelonának lehetősége nyílt önmaga „nemzetközivé tételére": a város értékeit és jövőképét egyaránt a kirakatba tették, hogy az egész világ láthassa. Barcelona esetében
ennek a világeseménynek a megrendezése két szempontból is döntő fontosságú volt: kihangsú lyozta a város egyéni arculatát a világ szemében, és további lelkesedést váltott ki a városon belül a megkezdett átalakítások befejezése iránt (Borja-Castells 1997). A sport ma másutt is fontos szerepet játszhat a városok újjáéledésében (Tay lor et al. 1996). A Nemzetközi Olimpiai Bizott ság tagjaira nagy benyomást tett, hogy London elfogadott pályázatában, amit a 2012. évi olim piai játékok megrendezésére nyújtott be a város, igen nagy hangsúlyt fektettek az újjáépítési fel adatokra. Londonnak a 2012-es olimpiára való felkészülésében központi szerepet játszik egy körülbelül kétszáz hektáros térség teljes felújítá sa a kelet-londoni Stratford városrészben, amely az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű körzetei közé tartozik. A fenti keretes írás a 2002ben rendezett brit nemzetközösségi sportrendez vények katalizátorként betöltött szerepét mutatja be Manchester városfelújítási programjában.
A polgármesterek szerepe Miközben a városok új jelentőséget kapnak a glo bális rendszerben, a városi polgármesterek szere pe is megváltozik. A nagyvárosok polgármesterei a perszonalizált vezetés olyan típusát testesíthe tik meg, ami döntő lehet a városmegújítási prog ramok előbbre vitelében és egy-egy város nem zetközi megítélésének javításában. Több esetben, amikor a városok sikeresen alakították át arcula tukat, döntő fontosságú volt a városi polgármester szerepe. Lisszabonban és Barcelonában például a polgármesterek voltak a városukat a világ figyel mének előterébe állítására irányuló erőfeszítések legfőbb motorjai. Hasonlóképpen, a kisebb váro sok polgármesterei is döntő szerepet játszhatnak városuk nemzetközileg ismertté tételében és az új gazdasági befektetések odavonzásában. A városi polgármesterek növekvő fontossága megmutatkozik az Egyesült Királyságban is. Mi-
c VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK
után 1997-ben hatalomra került, a munkáspárti kormányzat bejelentette azt a szándékát, hogy a londoni ügyek intézésének hatáskörét átruházza a megválasztott polgármesterre. Amióta Margaret Thatcher 1986-ban feloszlatta a nagy-londoni vá rosi tanácsot, a fővárosnak nem volt saját helyi vezetése. London első megválasztott polgármes tere 2000 májusában Ken Livingstone lett, aki azóta a korábbitól világosan megkülönböztethető politikát folytat. Ebbe beletartozik a tömegközle kedés javítására irányuló befektetések ösztönzé se - részben az úgynevezett „forgalmi dugó adó" (congestion charge) beszedésével finanszírozva, amit a London központi negyedeibe hétköznapo kon munkaidőben belépő járművek legnagyobb részére kivetnek -, valamint a megfizethető la kások biztosítása olyan „kulcsfontosságú dolgo zók" számára, mint a tanárok és az ápolók. Living stone erősen szorgalmazta London sikeresnek bizonyult pályázatának benyújtását a 2012. évi olimpiai játékok megrendezésére. Meggyőződé se szerint az olimpia „hatékony katalizátorként fog szolgálni a változások és a városmegújítási programok megvalósításához". Hasonló törek vések központi szerepet játszottak 1992-ben a barcelonai olimpia, majd 2002-ben a mancheste ri nemzetközösségi játékok esetében is (London Plan 2004). Meg kell jegyeznünk azonban, hogy például a manchesteri nemzetközösségi játékok sikeres hozzájárulását a város egyes részeinek megújításához - mint a 7 1 8 - 7 2 0 . oldalon lévő keretes írás mutatja - többen vitatták. Az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedekben igen komoly gazdasági és politikai erővé váltak a nagyvárosok polgármesterei. Amikor a fegyver használattal járó erőszak magasra szökött az ame rikai városokban, több mint húsz jelentős város polgármestere nem érte be a fegyverhasználattal kapcsolatos új törvények elfogadtatására irányu ló szövetségi törekvések passzív támogatásával, hanem városa nevében beperelte a fegyvergyár tókat. New York polgármestere, Rudolph Giuliani a viták valóságos viharát váltotta ki, ám egyszers mind elismerést is aratott sokak szemében azzal, hogy „a törvényes rend" védelmének jelszavával kemény intézkedéseket vezetett be a bűnözési arányok leszorítására. Az 1990-es években New Yorkban radikálisa csökkent az erőszakos bűncse lekmények száma, s a hajléktalan lakosság megrendszabályozása céljából életbe léptetett szigorú „életminőségi" politika átalakította a New York-i forgalmas utcák képét. A 2 0 0 1 . szeptember 11-i terrorista támadások után Giuliani határozott ve zetési stílusa adta meg az alaphangot az egész vi lágon a média számára, és a Time magazin 2001ben őt választotta „az év emberének".
A polgármesterek városuk és régiójuk szószó lóiként Nagy-Britanniában és más országokban is növekvő befolyással rendelkeznek. A nagyvárosi polgármesterek gyakran egyezményeket kötnek a metropolisz vonzáskörzetében élő közösségek kel, és ily módon képesek befolyásolni a városuk határain kívül eső területeket érintő regionális politikai programokat is. Az ilyen típusú part nerkapcsolatokra jól lehet támaszkodni például a külföldi befektetések odavonzásában is, vagy amikor világviszonylatban jelentős események megrendezésével kapcsolatos pályázatok benyúj tására kerül sor.
KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN A nagyvárosok közötti együttműködés nem kor látozódik regionális szintre. Egyre többen fel ismerik, hogy a nagyvárosok jelentős szerepet játszhatnak a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megoldásában, és ezt a sze repet vállalniuk is kell. A városok között kiala kuló formális és informális hálózatok globalizáló erőként szorosabban összekapcsolják a világ elkülönülő részeit. A világ legnagyobb városait érintő problémák nem elszigeteltek, hanem be ágyazódnak a globális gazdaság, a nemzetközi migráció, az új kereskedelmi minták és a jelentős erőt képviselő információs technológiák tágabb kontextusába. Másutt megjegyeztük, hogy változó világunk komplexitása a demokratikus nemzetközi kor mányzás új formáit követeli meg. A nagyváro sok hálózatai kiemelkedő szerepet játszhatnak ezekben az új mechanizmusokban. Már ma is létezik egy ilyen szervezet, a Városi és Helyi Ön kormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities), amely az ENSZ Habitat-konferenciájával egyidejűleg ülésezik. Az ehhez hasonló testületek várhatóan elő fogják segíteni, hogy a városi szervezetek is fokozatosan integrálódhassanak a jelenleg főként a nemzeti kormányok képviselőiből összetevődő nemzet közi kormányzati struktúrákba. A városok növekvő részvétele magában hordja a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódásának és egyben hatékonyabbá tételének lehetőségét. Ahogy a világ városlakó népessége tovább növek szik, mind több és több intézkedésnek és reform programnak kell a városi területeken élő lakosság szükségleteinek kielégítésére irányulnia, melyek megtervezésében és végrehajtásában egyaránt döntő fontosságú szerep vár a nagyvárosi önkor mányzatokra.
21. FEJEZET
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A városszociológia korai irányzataiban a Chi cagói Iskola működése dominált, melynek tagjai a városi folyamatokat a biológiából szár maztatott ökológiai modellek segítségével ta nulmányozták. Az urbanizmus életmódként való felfogása Louis Wirth nevéhez fűződik, aki azt állította, hogy a városi életre a személy telenség, az emberek egymástól való eltávolo dása jellemző. Ezeket az irányzatokat számos bírálat érte, azonban részben mindmáig to vább élnek. Bírálóik rámutattak, hogy a városi élet nem mindig személytelen: a városokban sok szoros személyes kötelék is kialakulhat és tovább élhet. 2. David Harvey és Manuel Castells újabb mun kái az urbanizmus jelenségeit a szélesebb tár sadalommal hozzák összefüggésbe, rámutatva, hogy a városi folyamatok nem kezelhetők ön magukban. A jellegzetes nagyvárosi életmód ban és az egyes lakókörzetek arculatában az ipari kapitalizmus fejlődésének átfogó jellem zői jutnak kifejezésre. 3. A hagyományos társadalmakban a lakosság nak csupán egy csekély kisebbsége élt a váro sokban. Az iparosodott országokban ma a vá rosi lakosság aránya 60 és 90 százalék között van. Az urbanizmus igen gyorsan növekszik a fejlődő világban is. 4. Az elővárosok és alvóvárosok terjeszkedése a belvárosi körzetek hanyatlásához vezetett. A lakosság gazdagabb csoportjai kiköltöznek a városközpontokból, hogy családi házakban, viszonylag homogén környezetben élhesse nek. Ennek folytán lepusztulási ciklus alakul ki: minél jobban kibővülnek az elővárosok, annál súlyosabbak a belvárosi körzetek la kosságát érintő problémák. Sok nagyvárosban városmegújítási programokat hajtanak végre, beleértve a régi épületek és egész lakókörzetek felújítását és új típusú használatra való alkal massá tételét. 5. Jelenleg igen nagyarányú urbanizálódás folyik a fejlődő országokban. A nagyvárosok ezek ben a társadalmakban több lényeges szem pontból is különböznek a nyugatiaktól. Sok helyen nagy tömegek élnek illegális ideiglenes lakóhelyeken, rendkívül szegényes körülmé nyek között. Az informális vagy fekete gazda ság komoly szerepet játszik a fejlődő világ szá mos nagyvárosában. Az oktatás, az egészség ügyi ellátás és a családtervezés tekintetében a kormányzatok gyakran nem képesek kielégíte ni a lakosság növekvő igényeit.
6. A nagyvárosokat erősen befolyásolja a globa lizáció. Globális városnak az olyan nagyváro sokat nevezik, mint például New York, Lon don és Hongkong: ezekben tömörülnek a nagy multinacionális vállalatok, valamint a pénz ügyi, technológiai és tanácsadó szolgáltatások központjai. Az úgynevezett regionális nagy városok, mint például Szöul, Moszkva és Sáo Paulo, szintén a globális gazdaság kulcsfontos ságú csomópontjaivá válnak. 7. Miközben a nagyvárosok egyre fontosabbá vál nak a globális gazdaságban, megváltoznak az őket körülvevő régiókkal fennálló kapcsolataik is. A városok bizonyos mértékig elválasztód nak a régiótól és az országtól, .amelyben elhe lyezkednek, és a más globális városokkal léte sített horizontális kapcsolataik egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A globális városo kat az egyenlőtlenségek magas szintje jellem zi. A nagyfokú gazdagság és a legmélyebb sze génység egymás mellett létezik, de e két világ között csak minimális érintkezés valósul meg. 8. A nagyvárosok politikai és gazdasági ténye zőként betöltött szerepe növekszik. Bizonyos globális jelenségek hatásainak kezeléséhez a városi önkormányzatok kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nemzeti kormányzatok. A vá rosok hozzájárulhatnak a gazdasági termelé kenység és a versenyképesség növeléséhez, előmozdíthatják a társadalmi és kulturális in tegrációt, és a politikai részvétel könnyebben hozzáférhető helyszínei lehetnek. Egyes nagy városok stratégiai terveket dolgoznak ki városmegújítási és gazdasági fejlesztési programok végrehajtására, összekapcsolva ezeket a város arculatának népszerűsítésével, például világ eseményeknek adva otthont. A nagyvárosok polgármesterei fontos politikai erőt képvisel nek a városi fejlesztési programok szorgalma zásában. 9. A globalizáció előrehaladtával a városok szere pe a nemzetközi kérdések kezelésében is vár hatóan növekedni fog, ugyanis a nagyvárosok problémáinak jelentős része olyan globális je lenségekkel áll összefüggésben, mint a gazda sági integráció, a bevándorlás, a kereskedelem, a közegészségügy és az információs technoló giák. A nagyvárosok között kialakuló regio nális és nemzetközi hálózatok aktívan köz reműködhetnek a globális kormányzás olyan formáiban, amelyek ma még inkább csak a nemzetállamok együttműködése szintjén ta lálhatóak meg.
c
1. Valóban idegenek gyülekezőhelye a város? 2. Milyen hatást gyakorolt a Chicagói Iskola a városi élettel kapcsolatos gondolkodásra? 3. Miért kerülnek bizonyos csoportok konfliktusba egymással a források elosztása körül a városokban? 4. Sikeresek-e a városmegújítási törekvések az Egyesült Királyságban? 5. Meg kellene-e állítani a harmadik világ urbanizálódását és a „megapoliszok" kialakulását az elnyo mó jellegű társadalmi feltételek miatt, amelyeket ez a folyamat létrehoz? 6. Miért kíséri mostanában olyan lelkes figyelem a megválasztott városi polgármesterek tevékenységét?
Berman, Marshall (1982): All That is Solid Melts into Air. London, Verso. Bocock, Roger-Thompson, Kenneth (szerk.) (1992): Social and Cultural Forms of Modernity. Cambridge, Polity. Donald, James (1999): Imagining the Modern City. London, Athlone. Ellin, Nan (1995): Postmodern Urbanism. Oxford, Blackwell. Frisby, David (2001): Cityscapes of Modernity: Critical Explorations. Cambridge, Polity. Le Gates, Richard -Stout, Frederic (szerk.) (2003): The City Reader. London, Routledge. Kasinitz, Philip (szerk.) (1995): Metropolis: Centre and Symbol of our Times. Basingstoke, Macmillan. Marcuse, Peter - van Kempen, Ronald (szerk.) (2000): Globalizing Cities: A New Spatial Order? Oxford, Blackwell. Savage, Mike -Warde, Allan (szerk.) (1993): Urban Sociology, Capitalism and Modernity. Basingstoke, Macmillan. Short, John Rennie (1996): The Urban Order: An Introduction to Cities, Culture and Power. Oxford, Blackwell. Tonkiss, Fran (2005): Space, the City and Social Theory. Cambridge, Polity.
INTERNETES FORRÁSOK Sustainable architecture, building and culture: http://www.sustainableabc.com University of Leicester, Centre for Urban History: http://www.le.ac.uk/urbanhist/index.html The Government's Neighbourhood Renewal Unit: http://www.neighbourhood.gov.uk/ Polgármesterek: http://www.citymayors.com/features/euro_cities.html H-Urban Discussion Site: http ://h-net.msu.edu/~urban/ Radical Urban Theory: http ://www. rut.com/ Virtual Cities Resource Centre: http://www.casa.ucl.ac.uk/vc/velcome.htm
c
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK A növekedés határai Fenntartható fejlődés Fogyasztás, szegénység és a környezet Veszélyforrások TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Globális felmelegedés Genetikailag módosított élelmiszerek A globális „kockázattársadalom" ELŐRETEKINTÉS Összefoglalás Megfontolandó kérdések Ajánlott olvasmányok Internetes források
2 0 0 4 k a r á c s o n y á n a k m á s n a p j á n brit i d ő szerint
t ó v á . K a r á c s o n y m á s n a p j á n a z e l s ő jelentések
v a l a m i v e l éjjel egy ó r a e l ő t t o l y a n h a t a l m a s e r e j ű
s z e r i n t 1 2 e z e r e m b e r p u s z t u l t el, k ö z t ü k sok
f ö l d r e n g é s k ö v e t k e z e t t b e a z I n d i a i - ó c e á n felszí
n y a r a l ó n y u g a t i t u r i s t a is. N é h á n y h é t t e l később
n e alatt, a m i l y e n r e n é g y é v t i z e d e n e m volt p é l d a .
a z E N S Z b e c s l é s e i m á r 1 7 5 e z e r e m b e r halálát
A f ö l d r e n g é s m e g e m e l t e a t e n g e r f e n e k e t , és t ö b b
j e l e z t é k . A l e g t ö b b h a l á l e s e t I n d o n é z i á b a n követ
s z á z k ö b k i l o m é t e r n y i v í z t ö m e g e t m o z d í t o t t el a
k e z e t t b e , a h o l k ö r ü l b e l ü l 1 6 0 e z e r főre tették a z
helyéről. A rezgések keltette hatalmas árhullám,
á l d o z a t o k s z á m á t . A z I n d i a i - ó c e á n e g é s z térségé
a c u n a m i a földrengés epicentrumából kiindulva
r e v o n a t k o z ó a d a t o k i g e n n a g y e l t é r é s e k e t mutat
óránként körülbelül 8 0 0 kilométeres sebességgel
n a k : a B r i t V ö r ö s k e r e s z t m e g d ö b b e n t ő becslései
kezdett tovaterjedni. Ahogy a partok közelébe
s z e r i n t a c u n a m i á l d o z a t a i n a k s z á m a az egész
ért, h i r t e l e n l e l a s s u l t , m i k ö z b e n e g y r e m a g a s a b b
r é g i ó b a n a k á r az e g y m i l l i ó főt is megközelíthet
ra emelkedett. Az első rengés után mindössze 15
te. S r i L a n k á n t ö b b m i n t 3 0 e z r e n pusztultak el,
p e r c c e l é r t e el a l e g k ö z e l e b b i partot, és ó r á n k é n t
a k i k k ö z ü l t ö b b m i n t e z r e n m e g f u l l a d t a k , amikor
50 kilométeres sebességgel rázúdult az Észak-In
a s z ö k ő á r l e e m e l t a v á g á n y o k r ó l egy 80 tonnás
donéziában fekvő A c e h városára és környékére,
v a s ú t i s z e r e l v é n y t é s m a g a a l á t e m e t t e . Indiában
m i n d e n t l e r o m b o l v a , a m i a z ú t j á b a e s e t t . Visz-
is m a j d n e m t í z e z e r főre t e s z i k a h a l á l o s áldoza
szahúzódása után több száz méternyi szélességű
t o k s z á m á t . N y u g a t felé h a l a d v a az á r h u l l á m még
sávot h a g y o t t h á t r a a s z á r a z f ö l d ö n t ö r m e l é k k e l
a t á v o l i A f r i k á b a n is j e l e n t ő s p u s z t í t á s t végzett,
b o r í t v a . T h a i f ö l d e t 9 0 p e r c , S r i L a n k á t k é t óra,
1 4 0 e m b e r h a l á l á t o k o z v a a k o n t i n e n s keleti part
a M a l d í v - s z i g e t e k e t p e d i g h á r o m és fél ó r a m ú l
j a i n . A z I n d i a i - ó c e á n k ö r z e t é b e n s o k millió em
va é r t e el a szökőár, v é g ü l p e d i g - k ö r ü l b e l ü l h é t
b e r vált h a j l é k t a l a n n á .
ó r á v a l k é s ő b b - e l j u t o t t az afrikai p a r t o k i g is, t ö b b ezer kilométernyire a rengések epicentrumától. A tragédia méretei n e m váltak a z o n n a l látha
A k a r á c s o n y i c u n a m i o k o z t a g l o b á l i s katasztró fa j ó l m u t a t j a , h o g y a g l o b a l i z á l t v i l á g b a n még a t ő l ü n k t ö b b e z e r k i l o m é t e r t á v o l s á g b a n bekövet-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK k e z ő e s e m é n y e k i s n a g y h a t á s s a l l e h e t n e k a z éle tünkre. N o h a a c u n a m i áldozatainak t ú l n y o m ó többségét a h e l y b e l i l a k o s o k alkották, t ö b b e z r e n k ö z ü l ü k n y u g a t i t u r i s t á k voltak, a k i k i d i l l i k u s körülmények között élvezték karácsonyi vakáció jukat a r é g i ó b a n . Az á l d o z a t o k k ö z ö t t 1 4 9 brit állampolgár, i l l e t v e m á s o l y a n s z e m é l y volt, a k i szoros k a p c s o l a t o k k a l k ö t ő d ö t t a z E g y e s ü l t Ki r á l y s á g h o z : ez a l e g n a g y o b b brit e m b e r v e s z t e s é g egyetlen e s e m é n y k a p c s á n a m á s o d i k világhá ború óta. J ó v a l m e g h a l a d j a a z o k n a k a b r i t e k n e k a számát, a k i k N e w Y o r k b a n és W a s h i n g t o n b a n a 2 0 0 1 . évi t e r r o r t á m a d á s o k s o r á n v e s z t e t t é k éle tüket. A j e l e n t ő s n y u g a t i e m b e r v e s z t e s é g b e n a globalizációs folyamatok tükröződnek. Thaiföld, ahol a l e g t ö b b n y a r a l ó v e n d é g e s e t t á l d o z a t u l a szökőárnak, c s u p á n a z u t ó b b i k é t é v t i z e d s o r á n vált a t ö m e g t u r i z m u s k e d v e l t ú t i c é l j á v á , a h o g y az e m b e r e k a gazdag v i l á g b a n egyre m e s s z e b b re k e z d t e k u t a z n i s z a b a d s á g u k e l t ö l t é s é r e . A ka tasztrófa á l d o z a t a i n a k m e g s e g í t é s é r e i n d í t o t t se gélyakciók szintén globális kiterjedésűek voltak. A s z e r e n c s é t l e n s é g u t á n i n a p o k b a n a világ hír ügynökségei h e l y s z í n i b e s z á m o l ó k a t é s k é p e k e t sugároztak s z e r t e a világon, b e m u t a t v a a s z e n vedést. A gazdag o r s z á g o k b a n t ö b b m i l l i ó d o l l á r gyűlt ö s s z e k ö z a d a k o z á s b ó l és az egyes k o r m á nyok h o z z á j á r u l á s a i b ó l , a m e l y e k e g y e t é r t e t t e k abban is, h o g y felfüggesztik a l e g s ú l y o s a b b a n érintett o r s z á g o k á l l a m a d ó s s á g a i n a k visszafi zetését, t o v á b b á m e n t ő c s a p a t o k a t é s s z a k e m b e reket k ü l d e n e k a r é g i ó b a . 2 0 0 5 - b e n egy j a n u á r eleji n a p o n t ö b b m i l l i ó n y i a n h a g y t á k a b b a e g é s z E u r ó p á b a n azt, a m i t é p p e n c s i n á l t a k , h o g y csat lakozzanak a h á r o m p e r c e s c s e n d d e l kifejezett gyászhoz a z á l d o z a t o k e m l é k é r e .
A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS Miért kell a s z o c i o l ó g u s o k n a k é r d e k l ő d n i ü k az ilyen e s e m é n y e k i r á n t ? A c u n a m i n y i l v á n v a l ó a n teljes m é r t é k b e n t e r m é s z e t i e s e m é n y volt, a ter mészet h a t a l m a s e r e j é n e k b i z o n y í t é k a . A szo ciológusok a z o n b a n k ö z v e t l e n ü l é r d e k l ő d h e t n e k - sőt ez a k ö t e l e s s é g ü k - a t e r m é s z e t h e z , vagyis ahhoz a fizikai k ö r n y e z e t h e z f ű z ő d ő v i s z o n y u n k iránt, a m e l y b e n é l ü n k . E l ő s z ö r is, a s z o c i o l ó g u sok s e g í t h e t n e k m e g é r t e n i ,
hogy a környezeti
veszélyek h o g y a n o s z l a n a k m e g . N o h a a c u n a m i Ázsiában - m i n t f e n t e b b l á t t u k - a világ k ü l ö n féle m á s r é s z e i r ő l s z á r m a z ó e m b e r e k e t i s e l p u s z tított, az á l d o z a t o k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az I n d i a i óceán k ö r ü l i p a r t v i d é k e k b e n n s z ü l ö t t l a k ó j a volt. Ha a földrengés a C s e n d e s - ó c e á n g a z d a g a b b or-
szagaiban történt volna, akkor a csendes-óceáni cunami-előrejelző rendszer az U S A - h o z tartozó Hawaii-szigetekről azonnal riasztotta volna a vészhelyzetek kezeléséért felelős hatóságokat a veszélyeztetett országokban, ahol a megfelelő i n f r a s t r u k t ú r a i s r e n d e l k e z é s r e állt v o l n a a z e m berek kimenekítésére az érintett partszakaszok ról, m i e l ő t t a s z ö k ő á r odaér. (Egy h a s o n l ó k o r a i előrejelzési rendszert nyugati szponzorok támo gatásával ki f o g n a k é p í t e n i a k ö z e l j ö v ő b e n az In d i a i - ó c e á n o n is.) A környezetből eredő kockázatok megoszlása m á s k ö r n y e z e t i v e s z é l y e k e s e t é b e n i s e r ő s e n vál tozó. N o h a a globális felmelegedés például min denkit érint bolygónkon, a különböző régiókban ez is más-más m ó d o k o n jelentkező fenyegetése ket j e l e n t ( a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s s e l é s v á r h a t ó hatásaival a 7 3 9 - 7 4 3 . oldalon foglalkozunk). Az áradások sokkal több embert pusztítanak el az a l a c s o n y a n fekvő szegény országokban, például B a n g l a d e s b e n , a h o l a z adott l a k á s k ö r ü l m é n y e k között a mentési infrastruktúra sokkal kevésbé t u d m e g k ü z d e n i a z i d ő j á r á s o k o z t a katasztrófák kal, m i n t p é l d á u l a z E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n . A z U S A - h o z h a s o n l ó g a z d a g a b b o r s z á g o k b a n a glo b á l i s f e l m e l e g e d é s által a p o l i t i k u s o k s z á m á r a felvetett k é r d é s e k v a l ó s z í n ű l e g o l y a n k ö z v e t e t t h a t á s o k a t is é r i n t e n e k , m i n t p é l d á u l a n ö v e k v ő bevándorlás, amire a n n a k következtében kerül sor, h o g y az e m b e r e k m e g p r ó b á l n a k m e n e k ü l n i a veszélyeknek közvetlenebbül kitett térségekből. Másodszor: a szociológusok leírhatják, hogy az emberi viselkedés különböző mintái milyen m ó d o k o n g y a k o r o l n a k h a t á s t a t e r m é s z e t i kör nyezetre (Cylke 1 9 9 3 ) . N o h a kétségtelen, hogy a karácsonyi c u n a m i n e m az emberi tevékeny ség k ö v e t k e z m é n y e volt, ezt n e m m o n d h a t j u k el számos más környezeti probléma esetében, amelyekkel e b b e n a fejezetben foglalkozunk. A z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k által k i b o c s á t o t t s z e n y nyezés szintje például katasztrófához vezetne, h a a világ s z e g é n y e b b , m é g n e m vagy c s a k ki sebb mértékben iparosodott országai is h a s o n l ó mértékben s z e n n y e z n é k a környezetet. (Ezzel a k é r d é s s e l k é s ő b b , a n ö v e k e d é s és a f e n n t a r t h a t ó fejlődés t é m á j á n a k t á r g y a l á s a k o r r é s z l e t e s e b b e n is f o g l a l k o z u n k ) . Ha a világ e l s z e g é n y e d e t t régiói fel a k a r n a k z á r k ó z n i a g a z d a g a b b a k h o z , a k k o r a gazdag világ p o l g á r a i n a k felül k e l l v i z s g á l n i u k a z á l l a n d ó g a z d a s á g i n ö v e k e d é s s e l k a p c s o l a t o s el várásaikat. Egyes „zöld" (környezetvédő) szerzők azt állítják, h o g y a gazdag o r s z á g o k p o l g á r a i n a k fel k e l l l é p n i ü k a fogyasztói m a g a t a r t á s e l l e n és vissza kell térniük az egyszerűbb életmódhoz, ha el akarják k e r ü l n i a g l o b á l i s ö k o l ó g i a i k a t a s z t r ó fát (lásd p é l d á u l S c h u m a c h e r 1 9 9 1 ; S t e a d - S t e a d
22. FEJEZET 1 9 9 6 ) . Szerintük a globális környezet megmen téséhez társadalmi és technológiai változásokra van szükség. Adottak lévén a globális szinten létező óriási egyenlőtlenségek, kevés esély van arra, h o g y a n a g y r é s z t a gazdag o r s z á g o k által o k o z o t t k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k m i a t t a f e j l ő d ő vi lág s z e g é n y o r s z á g a i le f o g n a k m o n d a n i a saját g a z d a s á g i n ö v e k e d é s ü k r ő l . A s z o c i o l ó g i a segít ségével tanulmányozhatjuk, hogy a környezeti p r o b l é m á k h o g y a n függnek ö s s z e a v á l t o z ó társa dalmi trendekkel. E b b e n a f e j e z e t b e n a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t fe n y e g e t ő á l t a l á n o s a b b v e s z é l y e k k e l foglalkozunk, amelyek többségét - a c u n a m i t ó l eltérően - ma guk az e m b e r e k o k o z z á k . F e l t e s s z ü k a k é r d é s t , h o g y a fogyasztás j e l e n l e g i s z i n t j e v a j o n fenntart ható-e, m a j d m e g v i z s g á l u n k n é h á n y a t a k ö r n y e z e t ü n k e t f e n y e g e t ő főbb v e s z é l y e k k ö z ü l , k ö z t ü k a s z e n n y e z é s , a h u l l a d é k o k p r o b l é m á j á t és a for r á s o k k i m e r ü l é s é t , s v é g ü l sorra v e s z ü n k a leg fontosabb környezeti kockázatokat, amelyekkel m a s z e m b e kell n é z n ü n k .
KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK Az e m b e r i l é n y e k által a t e r m é s z e t i világra kifej tett k á r o s h a t á s o k k é r d é s e i - p é l d á u l a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s és a világ e s ő e r d ő i n e k p u s z t í t á s a - a környezeti ökológia k ö r é b e t a r t o z n a k . A k ö r nyezettel
kapcsolatos
problémák
tudatosodása
a k ö z v é l e m é n y b e n az ú g y n e v e z e t t „ z ö l d " p á r t o k és o l y a n , a k ö r n y e z e t i k é r d é s e k k e l k a m p á n y o l ó n e m kormányzati
szervezetek megalapításához
vezetett, m i n t p é l d á u l „ A F ö l d B a r á t a i " vagy a G r e e n p e a c e . T ö b b f é l e „ z ö l d " filozófia i s kialakult, m e l y e k n e k közös e l e m e az a követelmény, hogy akcióba kell lépni a környezet védelme érdeké b e n , h o g y n e m e r í t s ü k ki, h a n e m ő r i z z ü k m e g a m e g l é v ő forrásokat, és v é d e l m e z z ü k a f e n n m a r a dó állatfajokat.
A növekedés határai A z ö l d m o z g a l m a k k i a l a k u l á s á b a n és á l t a l á b a n a k ö r n y e z e t i p r o b l é m á k t u d a t o s o d á s á b a n n a g y sze repet j á t s z o t t egy fontos j e l e n t é s , a m i t a R ó m a i K l u b tett k ö z z é az 1 9 7 0 - e s é v e k e l e j é n A növeke dés határai
(The Limits
to
Growth)
címmel
(Mea
d o w s e t al. 1 9 7 2 ) . A R ó m a i K l u b o t i p a r i vállalko zók, ü z l e t i t a n á c s a d ó k é s k ö z t i s z t v i s e l ő k egy c s o portja h o z t a l é t r e az o l a s z f ő v á r o s b a n . A t á r s a s á g megbízásából számítógépes modellezési techni k á k s e g í t s é g é v e l e l ő r e j e l z é s e k e t d o l g o z t a k ki a f o l y a m a t o s gazdasági n ö v e k e d é s , a n é p e s s é g n ö
v e k e d é s és a f o k o z ó d ó k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s kö v e t k e z m é n y e i r e v o n a t k o z ó a n , s z á m í t á s b a véve a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k k i m e r í t é s é n e k h a t á s a i t is. A v i z s g á l a t o k arra k e r e s t é k a választ, h o g y mi tör t é n n e , h a a z 1 9 0 0 é s 1 9 7 0 k ö z ö t t k i a l a k u l t tren d e k f o l y t a t ó d n á n a k a 2 1 0 0 - i g . A számítógépes m o d e l l e k b e b e v i t t a d a t o k a t úgy variálták, hogy az e r e d m é n y e k - a s z á m í t á s b a v e t t t é n y e z ő k kü l ö n b ö z ő m é r t é k ű n ö v e k e d é s é t ő l függően - külön féle l e h e t s é g e s k ö v e t k e z m é n y e k r e m u t a s s a n a k rá. A k u t a t ó k úgy t a l á l t á k , h o g y b á r m e l y változó é r t é k é n e k m ó d o s í t á s a k o r k ö r n y e z e t i válság kö v e t k e z i k b e . A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é n e k legfőbb k o n k l ú z i ó j a az volt, h o g y az ipari n ö v e k e d é s ará n y a n e m k o m p a t i b i l i s a világ e r ő f o r r á s a i n a k véges t e r m é s z e t é v e l é s b o l y g ó n k n é p e s s é g e l t a r t ó , illetve s z e n n y e z é s f e l d o l g o z á s i k é p e s s é g é v e l . A jelentés r á m u t a t o t t , h o g y „a n é p e s s é g , az ipari termelés, a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s , az é l e l m i s z e r - t e r m e l é s és a f o r r á s k i z s á k m á n y o l á s " j e l e n l e g i növekedési szintje n e m tartható fenn. A R ó m a i K l u b j e l e n t é s é t i g e n s o k a n bírálták, és e g y e s b í r á l a t o k j o g o s s á g á t u t ó l a g m é g a z erede ti s z e r z ő k is elfogadták. A k u t a t ó k által használt m ó d s z e r e k a fizikai k o r l á t o k r a k o n c e n t r á l t a k , és f e l t é t e l e z t é k a n ö v e k e d é s és a t e c h n o l ó g i a i inno v á c i ó j e l e n l e g i a r á n y a i n a k f e n n m a r a d á s t . Nem v e t t é k k e l l ő k é p p e n f i g y e l e m b e , h o g y a z embe r i l é n y e k t e c h n o l ó g i a i vagy p o l i t i k a i eszközök f e l h a s z n á l á s á v a l k é p e s e k l e h e t n e k megfelelő v á l a s z t a d n i a k ö r n y e z e t i k i h í v á s o k r a . Továb bá - m i n t a b í r á l ó k k i m u t a t t á k - a p i a c i erők is k o r l á t o z h a t j á k az e r ő f o r r á s o k t ú l z o t t kiaknázá sát. Ha egy á s v á n y i anyag, p é l d á u l a magnézium k e z d k i f o g y n i é s e z é r t n e h e z e b b e n l e h e t hozzá j u t n i , az ára e m e l k e d n i fog. A h o g y az ára emel kedik, egyre k e v é s b é fogják h a s z n á l n i , és ha az á r a k t ú l s á g o s a n m e r e d e k e n e m e l k e d n e k , akkor a t e r m e l ő k m ó d o t t a l á l h a t n a k arra is, h o g y teljesen l e m o n d j a n a k r ó l a . B á r m i l y e n e k l e g y e n e k is azon b a n a j e l e n t é s korlátai, tény, h o g y nagy hatást gyakorolt a k ö z v é l e m é n y r e . I g e n s o k embert rá é b r e s z t e t t az ipari és t e c h n o l ó g i a i fejlődés lehet s é g e s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e i r e , é s figyelmeztetett a z o k r a a v e s z é l y e k r e , a m e l y e k a környezetszenyn y e z é s e l l e n ő r i z e t l e n f o l y t a t á s á v a l együtt járnak. A j e l e n t é s m i n t e g y k a t a l i z á t o r k é n t szolgált a kü l ö n f é l e k ö r n y e z e t i m o z g a l m a k megszületéséhez és k i t e l j e s e d é s é h e z , a m e l y e k k e l a 20. fejezetben foglalkoztunk, a 6 6 9 - 6 7 3 . oldalon. A növekedés határai c í m ű n a g y h a t á s ú jelentés a l a p e s z m é j e a n n y i b a n f o g l a l h a t ó össze, hogy a F ö l d c s a k b i z o n y o s h a t á r o k i g k é p e s „eltartani" a f o l y t a t ó d ó g a z d a s á g i f e j l ő d é s t és a n é p e s s é g nö v e k e d é s é t , és e z e k e t a h a t á r o k a t a t á r s a d a l m i és a t e r m é s z e t i e r ő k e g y ü t t e s e n s z a b j á k m e g . A Római
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Klub j e l e n t é s é b e n foglalt e r e d m é n y e k e t s z á m o s csoport f e l h a s z n á l t a a n n a k a l á t á m a s z t á s á u l , h o g y a k ö r n y e z e t v é d e l m e é r d e k é b e n k o m o l y a n korlá tozni kell a g a z d a s á g i fejlődést. E z t a z o n b a n m á sok i n d o k o l a t l a n n a k é s s z ü k s é g t e l e n n e k m i n ő s í tették. S z e r i n t ü k a g a z d a s á g i fejlődóst t o v á b b r a is l e h e t , sőt kell ö s z t ö n ö z n i , m i v e l ez j e l e n t i az eszközt a világ g a z d a g s á g á n a k n ö v e l é s é h e z . A ke vésbé fejlett o r s z á g o k s o h a s e m r e m é l h e t i k a fel zárkózást a g a z d a g o k h o z , ha n e m j á r h a t j á k végig a saját gazdasági n ö v e k e d é s ü k útját.
Fenntartható fejlődés Az ú j a b b i r á n y z a t o k a gazdasági fejlődés vissza fogásának k ö v e t e l é s e h e l y e t t a fenntartható fej lődés e s z m é j é t h i r d e t i k . E z t a k i f e j e z é s t e l ő s z ö r 1 9 8 7 - b e n , a z E N S Z m e g b í z á s á b ó l k é s z ü l t Közös jövőnk (Our common future) című jelentésben használták. Ez a d o k u m e n t u m B r u n d t l a n d - j e lentés n é v e n vált i s m e r t t é , m i v e l a z e l k é s z í t é s é t irányító b i z o t t s á g e l n ö k e G r o H a r l e m B r u n d t l a n d akkori n o r v é g m i n i s z t e r e l n ö k volt. A j e l e n t é s szerzői azt állították, h o g y n e m t a r t h a t ó f e n n a Föld e r ő f o r r á s a i n a k o l y a n ü t e m b e n t ö r t é n ő fel használása, a m i a j e l e n l e g i g e n e r á c i ó r a j e l l e m z ő :
s é r e " . A f e n n t a r t h a t ó fejlődés a n n y i t j e l e n t , h o g y a növekedést - legalábbis ideális esetben - n e m a fizikai források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k vissza forgatásával, a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s m i n i m á l i s s z i n t e n tartása m e l l e t t kell b i z t o s í t a n i . A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s " k i f e j e z é s t a Közös jövőnk m e g j e l e n é s é t k ö v e t ő e n s z é l e s k ö r b e n át v e t t é k a k ö r n y e z e t v é d ő k és a k o r m á n y z a t o k is. Központi szerepet játszott az E N S Z 1 9 9 2 - b e n R i o d e J a n e i r ó b a n tartott F ö l d - c s ú c s é r t e k e z l e t é n , m a j d a z E N S Z által s z e r v e z e t t m á s ö k o l ó g i a i csúcstalálkozókon, többek között a fenntartható f e j l ő d é s r ő l tartott 2 0 0 2 . é v i j o h a n n e s b u r g i F ö l d c s ú c s é r t e k e z l e t e n is. A „ f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s " e g y i k e t o v á b b á a z ú g y n e v e z e t t m i l l e n n i u m i fej l e s z t é s i c é l o k n a k , a m e l y e k e t a világ 1 9 1 o r s z á g a fogadott el a s z e g é n y s é g k ü l ö n b ö z ő f o r m á i n a k csökkentésére az elkövetkezendő évtizedekben. A főbb m i l l e n n i u m i c é l o k k ö z é t a r t o z i k a fenn t a r t h a t ó fejlődés e l v e i n e k integrálása az egyes országok p o l i t i k a i programjaiba, a k ö r n y e z e t i for r á s o k v e s z t e s é g e i n e k pótlása, a z o k a r á n y á n a k a fe lére c s ö k k e n t é s e , a k i k j e l e n l e g n e m j u t n a k egész séges i v ó v í z h e z , és a n y o m o r n e g y e d e k b e n é l ő legalább százmilliónyi e m b e r életminőségének jelentős javítása - mindez a 2020-ig. / A m i l l e n n i u m i f e j l e s z t é s i c é l o k k a l a l l . , „Glo
A 2 0 . s z á z a d f o l y a m á n a z e m b e r i világ é s a z azt eltartó b o l y g ó k ö z ö t t i k a p c s o l a t m é l y r e h a t ó v á l t o z á s o n m e n t át. [...] J e l e n t ő s n e m s z á n d é kolt v á l t o z á s o k t ö r t é n n e k a l é g k ö r b e n , a talaj ban, a v i z e k b e n , a n ö v é n y e k és az á l l a t o k vi lágában, é s m i n d e z e k e g y m á s h o z f ű z ő d ő kap csolataiban. A változások üteme meghaladja a tudományok lépéstartási képességét, valamint j e l e n l e g i l e h e t ő s é g e i n k e t k ö v e t k e z m é n y e i k fel m é r é s é r e és e l h á r í t á s á r a . A m ú l t n a k a m a i n á l jobban megosztott világában létrejött politikai é s gazdasági i n t é z m é n y e k n e m k é p e s e k alkal m a z k o d n i és m e g o l d a n i a m a i p r o b l é m á k a t . [...] A h h o z , h o g y a j ö v ő g e n e r á c i ó k e l ő t t ne záruljanak be a l e h e t ő s é g e k , a j e l e n l e g i g e n e rációknak kell cselekedniük, most és közös összefogással, o r s z á g o s é s n e m z e t k ö z i s z i n t e n egyaránt. A fenntartható fejlődés k r i t é r i u m a i a m e g ú j u l ó erőforrások f e l h a s z n á l á s a a gazdasági n ö v e k e d é s elősegítésére, az állatfajok és á l t a l á b a n a biodiverzitás v é d e l m e , t o v á b b á a levegő, a víz és a talaj tisztaságának f e n n t a r t á s a m e l l e t t i e l k ö t e l e z e t t s é g . A B r u n d t l a n d - b i z o t t s á g a f e n n t a r t h a t ó fejlődést így h a t á r o z t a m e g : „a j e l e n s z ü k s é g l e t e i n e k kielé gítése a n é l k ü l , h o g y k o r l á t o z n á n k a j ö v ő generá cióinak l e h e t ő s é g é t a saját s z ü k s é g l e t e i k kielégíté-
bális egyenlőtlenség" c í m ű fejezetben, a 3 2 5 3 2 6 . oldalon részletesebben is foglalkoztunk. A Brundtland-jelentést szintén sokan bírálták, csakúgy mint negyedszázaddal korábban a Ró mai Klub jelentését. A bírálók túlságosan homá l y o s n a k és b i z o n y t a l a n n a k tartják a f e n n t a r t h a t ó fejlődés e s z m é j é t , s ú g y vélik, h í v e i n i n c s e n e k t e k i n t e t t e l a s z e g é n y e b b o r s z á g o k s p e c i á l i s szük ségleteire. Szerintük a „fenntartható fejlődés" c s a k a gazdag o r s z á g o k é r d e k e i t szolgálja é s n e m v e s z i t e k i n t e t b e , h o g y a fogyasztás m a g a s szint je a jobb módú társadalmakban csak más népek rovására biztosítható. Az a k ö v e t e l m é n y például, h o g y I n d o n é z i a ő r i z z e m e g e s ő e r d ő i t , igazság t a l a n n a k is m i n ő s í t h e t ő , mivel I n d o n é z i á n a k a saját f e j l ő d é s é h e z n a g y s z ü k s é g e v a n arra a jö vedelemre, a m i h e z az esőerdők kiirtásával hoz zájuthatna.
Fogyasztás, szegénység és a környezet A k ö r n y e z e t és a g a z d a s á g i fejlődés k ö r ü l folyó v i t á k n a g y r é s z e a fogyasztási m i n t á k k é r d é s e k ö r ü l forog. A fogyasztás a javak, á r u k és szol gáltatások, v a l a m i n t a z e n e r g i a é s e g y é b f o r r á s o k felhasználását jelenti az emberek, intézmények
7 3 0
22.
é s t á r s a d a l m a k által. O l y a n j e l e n s é g , a m e l y n e k p o z i t í v és n e g a t í v v o n á s a i e g y a r á n t v a n n a k . A fo g y a s z t á s e m e l k e d ő s z i n t j e s z e r t e a v i l á g o n egy r é s z t azt j e l e n t i , h o g y a z e m b e r e k j o b b k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t é l n e k , m i n t a m ú l t b a n . A fogyasztás összekapcsolódik a gazdasági fejlődéssel: ahogy a z é l e t s z í n v o n a l e m e l k e d i k , a z e m b e r e k t ö b b éle l e m , r u h á z a t i c i k k , s z e m é l y e s h a s z n á l a t i tárgy é s t ö b b s z a b a d i d ő , k i k a p c s o l ó d á s stb. é l v e z e t é t en gedhetik meg maguknak, gépkocsit tarthatnak, n y a r a l n i és s z ó r a k o z n i j á r h a t n a k . U g y a n a k k o r a f o g y a s z t á s n a k n e g a t í v h a t á s a i is v a n n a k . A fo g y a s z t á s i s z o k á s o k k á r o s í t h a t j á k a k ö r n y e z e t i for rásokat és elmélyíthetik az egyenlőtlenségeket. A fogyasztási t r e n d e k a 2 0 . s z á z a d b a n meg d ö b b e n t ő k é p e t m u t a t n a k . A s z á z a d v é g é n a fo g y a s z t á s r a fordított m a g á n é s á l l a m i k i a d á s o k k ö r ü l b e l ü l 2 4 b i l l i ó d o l l á r r a rúgtak: e z k é t s z e r e s e a z 1 9 7 5 . é v i s z i n t n e k , é s a z 1 9 5 0 . é v i h a s o n l ó ki a d á s o k n a k a h a t s z o r o s á t j e l e n t i . 1 9 0 0 - b a n a világ teljes f o g y a s z t á s á n a k é r t é k e alig h a l a d t a m e g a m á s f é l b i l l i ó dollárt ( U N D P 1 9 9 8 ) . A fogyasztá si arányok az elmúlt harminc évben különösen gyorsan növekedtek. Az iparosodott országokban az egy főre j u t ó fogyasztás é v e n t e 2,3 s z á z a l é k k a l , Kelet Ázsiában pedig még e n n é l is gyorsabban, é v e n t e 6,1 s z á z a l é k k a l n ö v e k e d e t t . E z z e l s z e m b e n a z á t l a g o s afrikai h á z t a r t á s o k 2 0 s z á z a l é k k a l k e v e s e b b e t fogyasztanak, m i n t 3 0 é v v e l e z e l ő t t . V i l á g s z e r t e i g e n s o k e m b e r t tölt e l a g g o d a l o m m a l , h o g y a fogyasztási j a v a k r o b b a n á s s z e r ű n ö v e k e d é s e e l k e r ü l t e a világ n é p e s s é g é n e k legsze gényebb ötödét. A fogyasztás t e k i n t e t é b e n i g e n j e l e n t ő s egyen l ő t l e n s é g e k á l l n a k f e n n a világ gazdagjai és sze g é n y e i k ö z ö t t . É s z a k - A m e r i k a é s Nyugat-Euró p a a világ n é p e s s é g é n e k c s u p á n 1 2 , 4 s z á z a l é k á t tartja el, á m a z itt é l ő lakosság m a g á n f o g y a s z t á s a - az az összeg, a m i t a h á z t a r t á s o k s z i n t j é n á r u k és s z o l g á l t a t á s o k m e g v á s á r l á s á r a e l k ö l t e n e k - a
világ ö s s z e s f o g y a s z t á s á n a k t ö b b m i n t 6 0 száza l é k á t t e s z i ki. E z z e l é l e s e l l e n t é t b e n a világ leg s z e g é n y e b b r é g i ó j á r a - F e k e t e - A f r i k á r a , ahol b o l y g ó n k n é p e s s é g é n e k k ö r ü l b e l ü l 1 1 százaléka él - az ö s s z e s m a g á n f o g y a s z t á s n a k c s u p á n 1,2 s z á z a l é k a j u t (lásd a 22.1. táblázatot). A k ö r n y e z e t v é d ő k s z e r i n t a j e l e n l e g i fogyasz tási s z o k á s o k n e m c s u p á n n a g y o n egyenlőtlenek, h a n e m i g e n s ú l y o s k á r o s í t ó h a t á s t i s gyakorolnak a k ö r n y e z e t r e . Az i v ó v í z f o g y a s z t á s p é l d á u l 1 9 6 0 óta m e g d u p l á z ó d o t t , a fosszilis ü z e m a n y a g o k el é g e t é s e pedig, a m i a k ö v e t k e z e n d ő k b e n tárgya l a n d ó g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e g f ő b b előidézője, a z e l m ú l t 5 0 é v s o r á n m a j d n e m a z ötszörösére e m e l k e d e t t , m i k ö z b e n a fa f e l h a s z n á l á s a a 25 év v e l e z e l ő t t i s z i n t h e z k é p e s t 4 0 s z á z a l é k k a l nőtt. A h a l á l l o m á n y m e g f o g y a t k o z o t t , s o k v a d o n élő állatfaj k i h a l t , a v í z e l l á t á s egyre c s ö k k e n és az er d ő s t e r ü l e t e k m é r e t e f o l y a m a t o s a n zsugorodik. A j e l e n l e g i f o g y a s z t á s i m i n t á k e g y r é s z t kime r í t i k a m e g l é v ő t e r m é s z e t i f o r r á s o k a t , másrészt p e d i g a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k á r o s a n y a g o k ki b o c s á t á s a r é v é n h o z z á j á r u l n a k a k ö r n y e z e t álta lános leromlásához (UNDP 1998). A n ö v e k v ő fogyasztás o k o z t a k á r o k a szegé n y e k r e g y a k o r o l j á k a l e g s ú l y o s a b b hatást, noha a világ fő fogyasztói a g a z d a g o k . M i n t a globális f e l m e l e g e d é s t á r g y a l á s a k o r ( a 7 3 8 - 7 4 3 . oldalon) l á t n i fogjuk, a g a z d a g o k j o b b h e l y z e t b e n van n a k a fogyasztás e l ő n y e i n e k é l v e z e t é n é l anélkül, h o g y m e g k e l l e n e k ü z d e n i ü k a fogyasztás ká r o s h a t á s a i v a l . A j ó m ó d ú c s o p o r t o k h e l y i szin t e n r e n d s z e r i n t m e g e n g e d h e t i k m a g u k n a k , hogy e l k ö l t ö z z e n e k a p r o b l é m á k t ó l l e g i n k á b b sújtott k ö r z e t e k b ő l , a s z e g é n y e k r e h a g y v a a környezeti k á r o k l e g n a g y o b b r é s z é n e k e l v i s e l é s é t . A vegyi ü z e m e k , az e r ő m ű v e k , a főbb ú t v o n a l a k , vasutak é s r e p ü l ő t e r e k g y a k r a n a z a l a c s o n y jövedelmű l a k ó k ö r z e t e k k ö z e l é b e n v a n n a k . G l o b á l i s szin t e n h a s o n l ó f o l y a m a t m ű k ö d é s é t láthatjuk: a ta-
2 2 . 7 . táblázat A fogyasztásra fordított költségek és a lakosság százalékos megoszlása régiónként, 2 0 0 0 Régió
A világ lakosságának részaránya
A magán fogyasztási költségek részaránya
Egyesült Államok és Kanada
5,2
31,5
Nyugat-Európa
6,4
28,7
Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége
32,9
21,4
Latin-Amerika és a Karib térség
8,5
6,7
Kelet-Európa és Közép-Ázsia
7,9
3,3
22,4
2,0
0,4
1,5
4,1
1,4
10,9
1,2
Dél-Ázsia Ausztrália és Új-Zéland Közel-Kelet és Észak-Afrika Fekete-Afrika Forrás: Worldwatch Institute 2004.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK laj l e r o m l á s a , az e r d ő k k i i r t á s a , a v í z h i á n y , az ó l o m k i b o c s á t á s és a l e v e g ő s z e n n y e z é s e g y a r á n t a fejlődő v i l á g b a n k o n c e n t r á l ó d i k . A s z e g é n y s é g ugyanakkor m é g j o b b a n f e l e r ő s í t i e z e k e t a kör nyezeti k o c k á z a t o k a t . A k e v é s e s z k ö z z e l r e n d e l kező l a k o s s á g n a k n e m i g e n v a n m á s v á l a s z t á s a , mint h o g y m a x i m á l i s a n k i h a s z n á l j a a z o k a t a for rásokat, a m e l y e k h e z h o z z á f é r h e t . E n n e k e r e d m é nyeként a z e m b e r i l a k o s s á g s z a p o r o d á s á v a l m i n d nagyobb és n a g y o b b n y o m á s n e h e z e d i k a t e r m é szeti források egyre z s u g o r o d ó b á z i s á r a .
Veszélyforrások Mint láttuk, a világot ma s z á m o s g l o b á l i s kör nyezeti v e s z é l y fenyegeti. E z e k e t d u r v a m e g k ö zelítéssel k é t fő c s o p o r t r a o s z t h a t j u k : az egyiket a k ö r n y e z e t ü n k b e k i b o c s á t o t t s z e n n y e z é s és h u l ladék o k o z t a k á r o k , a m á s i k a t p e d i g a m e g ú j u l ó források k i m e r í t é s é b ő l fakadó g o n d o k alkotják.
Szennyezés és hulladék Levegőszennyezés A m é r g e z ő g á z o k k i b o c s á t á s a által o k o z o t t leve gőszennyezés b e c s l é s e k szerint évente több m i n t 2,7 m i l l i ó e m b e r h a l á l á t o k o z z a . K ü l ö n b s é g e t te hetünk a l e v e g ő s z e n n y e z é s k é t f é l e t í p u s a k ö z ö t t : az ú g y n e v e z e t t „kültéri s z e n n y e z é s " főleg az ipa ri l é t e s í t m é n y e k b ő l és az a u t ó k b ó l s z á r m a z ó gá zok k i b o c s á t á s á t j e l e n t i , a „ b e l t é r i s z e n n y e z é s t " pedig az o t t h o n o k fűtése és főzés c é l j á r a elége tett t ü z e l ő a n y a g o k o k o z z á k . K o r á b b a n a levegő szennyezést olyan p r o b l é m á n a k tekintették, a m i elsősorban a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k a t é r i n t i , a h o l nagyobb s z á m b a n m ű k ö d n e k i p a r i ü z e m e k é s
motoros járművek. Az utóbbi években azonban ráterelődött a figyelem a „beltéri eredetű szenyn y e z é s " v e s z é l y e i r e , a m e l y e k f ő k é n t a f e j l ő d ő vi lág l a k o s s á g á r a l e s e l k e d n e k . Ú j a b b b e c s l é s e k sze rint a levegőszennyezéssel kapcsolatos halálese tek 90 százaléka a fejlődő világban következik be, ugyanis a fejlődő országokban legelterjedtebben h a s z n á l t t ü z e l ő a n y a g o k , p é l d á u l a fa és a tőzeg elégetéséből több káros anyag származik, mint a m o d e r n e n e r g i a h o r d o z ó k , p é l d á u l a fűtőolaj é s a propángáz felhasználásából. A 2 0 . század közepéig a levegőszennyezést Nagy-Britanniában elsősorban a szén tömeges e l é g e t é s e okozta, m e l y n e k s o r á n k é n - d i o x i d é s s ű r ű fekete füst k e r ü l a l é g k ö r b e . L e g n a g y o b b részt s z é n n e l fűtötték a l a k á s o k a t is, és g y a k r a n s z é n f ű t é s t a l k a l m a z t a k a z ü z e m e k b e n is. 1 9 5 6 b a n a szmog csökkentésére irányuló erőfeszíté s e k j e g y é b e n elfogadták a „tiszta l e v e g ő " t ö r v é n y t a kéményekből kibocsátott szennyező anyagok szabályozására. Nagy-Britanniában és más iparo s o d o t t o r s z á g o k b a n m a e l s ő s o r b a n a z o l y a n füst n é l k ü l i t ü z e l ő a n y a g f a j t á k h a s z n á l a t a terjedt el, m i n t a fűtőolaj, a p r o p á n g á z és a földgáz, és to vábbra is ezeket szorgalmazzák. Az 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a a l e v e g ő s z e n n y e z é s leg főbb forrása a m o t o r o s j á r m ű v e k s z a p o r o d á s a . A járművekből származó kibocsátás különösen azért v e s z é l y e s , m e r t e z e k a l é g k ö r s o k k a l a l a c s o nyabb rétegeibe áramlanak be, m i n t a kémények b ő l s z á r m a z ó a n y a g o k . M i n t a 22.1. ábra m u t a t j a , a k ü l ö n b ö z ő típusú járművek károsanyag-kibo csátása igen széles skálán mozoghat. A közleke d é s é s s z á l l í t á s 8 0 s z á z a l é k á t l e b o n y o l í t ó gépko csik Európában különösen káros hatással vannak a környezetre. A levegőszennyezés csökkentésé re irányuló kísérletek sok iparosodott országban é p p e n ezért a z a l a c s o n y k á r o s a n y a g - k i b o c s á t á s sal j á r ó u t a z á s i a l t e r n a t í v á k r a ö s s z p o n t o s u l n a k .
22.1. ábra Gázkibocsátás egy tonnányi teher egy kilométeres távolságra tör ténő szállítása során Egy személyt szállító kisteherautó
Két személyt száll itó kisautó Személyautó/kisteherautó J ó kihasználtságú városi busz
Alacsonyabb kihasználtságú, kényelmesebb tömegközlekedési jármű Nem fosszilis eredetű
Busz/villamos
Személyvonat
Légi közlekedés
0
20
40
60
Szénkibocsátás (gramm/tonna-kilométer)
Forrás: IPPC. Guardian Education, 2000. január 25., 11. o.
80
100
732
22. FEJEZET
Környezeti aktivizmus: a Greenpeace, a Shell és a Brent S Az utóbbi években s z á m o s környezetvédő c s o p o r t
majd ballaszttal töltve és l e b e t o n o z o t t felülettel
egyre erélyesebben lép fel a környezetszennyezés
ellátva
ellen. 1 9 9 8 - b a n figyelemre méltó sikert ért el a
ahol új k i k ö t ő m ó l ó k é n t fog szolgálni.
G r e e n p e a c e egyik kampánya, amit a multinacio nális Shell olajvállalat egyik létesítménye, a Brent
A
a
tengerfenekére
szerkezet
helyezik
környezetbarát
Mekjarviknál,
módon
történő
s z é t b o n t á s a a Shell vállalatnak 43 millió fontjá
Spar tengeri olajfúrótorony tervezett elsüllyeszté
ba fog kerülni, az egyszerű elsüllyesztés 4 , 5 millió
se ellen folytatott.
f o n t o s költségeihez képest.
Három évvel azután, hogy még némi haladé
A G r e e n p e a c e olajszakértője, Jan Rispens kifeje
kot kapott, t e g n a p végre eldőlt a sorsa a környe
zésre j u t t a t t a afölött érzett ö r ö m é t , hogy a mun
zeti háború c s a t a t e r é v é vált Brent Spar olajipari
ka végre elkezdődött: „Ez a l e h e t ő legjobb meg
létesítménynek, miközben tengeri sírja felé von
oldás. Védi az ó c e á n t , munkahelyeket t e r e m t és
t a t t á k . Az úszó fúrótorony arra ítéltetett, hogy
biztosítja az értékes a n y a g o k újrafelhasználását."
az Atlanti-óceán mélyén végezze be, m í g n e m a
A G r e e n p e a c e aktivistái m é g 1 9 9 5 - b e n foglalták
G r e e n p e a c e nagyarányú és sikeres fellépése meg
el a fölöslegessé vált fúrótornyot, amikor azt le
akadályozta az elsüllyesztését.
h o r g o n y o z t á k az Északi-tengeren, h o g y o t t vár
Tegnap a z o n b a n m e g t ö r t é n t e k az első lépések
j o n addig, amíg kivontatják az Atlanti-óceánra.
a szerkezet szétszedésére, hogy e l e m e i t újra fel
Az aktivistákat először eltávolították, de azután a
használhassák: miután 22 évig á t r a k o d ó helyként
közelmúltban a szerkezet v o n t a t á s a közben ismét
és raktározási bázisként szolgált az Északi-tenge
megszállták a tornyot. A G r e e n p e a c e kampánya
ren, a fúrótoronyból kompjáratok által igénybe
t ö m e g e s t á m o g a t á s t élvezett e g é s z Európában,
v e h e t ő kikötői létesítmény lesz Norvégiában. Az
és a Shell - miután benzinkútjait bojkottálták és a
1 6 0 0 t o n n á s felépítményt, vagyis a szerkezetnek
kontinensen erőszakos t á m a d á s o k a t is végrehaj
a vízből kilátszó részét a világ egyik l e g n a g y o b b
t o t t a k ellenük (amit a G r e e n p e a c e e g y é b k é n t erő
úszó daruja, a Thialf segítségével leemelték, hogy
sen elítélt) - végül feladta eredeti terveit. [...]
Stavangertől
északkeletre,
lében fekvő Vikanesetnél a
a
Hjelmelend
köze
partra szállíthassák,
ahol majd szétszedik és leselejtezik. A következő hat h ó n a p során a Spar alépítmé
A j ö v ő év elején megérkezik Vadsba a H851 jelű speciálisan átalakított hajó, amely részlegesen ki fogja emelni a Spar héjazatát a vízből, hogy csí kokra tudják vágni, majd a s z é t v á g o t t gyűrűket
nyét feljebb emelik a vízben és az ú s z ó k é p e s s é g é t
Mekjarvikba szállítják, ahol a Thialf fogja a meg
biztosító, egy futballpályánál is h o s s z a b b héja-
felelő pozícióba helyezni ő k e t az új rakpart meg
z a t o t gyűrűkre vágják szét. Ezeket megtisztítják,
a l a p o z á s á h o z . A kikötői létesítmény a tervek sze rint a j ö v ő év v é g é r e fog elkészülni. Forrás: G r a e m e Smith: Beginning of end
for Brent Spar;
Eco-battleground to be ferry terminal. The Herald (Glasgow), 1 9 9 8 . november 26.
KÉRDÉSEK 1. Érhetnek-e el e r e d m é n y e k e t az új társadalmi m o z g a l m a k fellépései a multinacionális nagy vállalatok
káros
tevékenységei
ellen,
vagy a
Brent Spar e s e t é h e z h a s o n l ó sikerekre csak rit kán lehet számítani? 2. Kinek t a r t o z n a k felelősséggel a multinacionális részvénytársaságok?
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK E z e k k ö z é t a r t o z i k a s z e m é l y s z á l l í t ó v o n a t o k és a sok u t a s t s z á l l í t ó a u t ó b u s z j á r a t o k i g é n y b e v é t e l e , é s egyre t ö b b h e l y e n k ü l ö n f é l e k e d v e z m é n y e k kel i g y e k e z n e k ö s z t ö n ö z n i , h o g y a z e m b e r e k n e egyedül, h a n e m m á s o d - h a r m a d m a g u k k a l utaz zanak a s z e m é l y a u t ó k b a n (car pools). A levegőszennyezés számos egészségügyi problémát, köztük k ü l ö n b ö z ő légzési nehézsé geket, t ö b b f é l e rákot és t ü d ő b e t e g s é g e k e t o k o z . Noha a kültéri levegőszennyezést hosszú ideje e l s ő s o r b a n a z i p a r o s o d o t t o r s z á g o k h o z társít ják, ma g y o r s a n n ö v e k s z i k a f e j l ő d ő v i l á g b a n is. Ahogy az o r s z á g o k k e r e s z t ü l m e n n e k a gyors ipa rosítás f o l y a m a t a i n , a z ü z e m e k k á r o s a n y a g - k i b o csátása n ö v e k s z i k , c s a k ú g y m i n t a z u t a k o n köz lekedő j á r m ű v e k é . S o k f e j l ő d ő o r s z á g b a n m é g m a is az ó l m o z o t t b e n z i n v a n h a s z n á l a t b a n , b á r ez a fejlett világ n a g y r é s z é b e n m á r a m ú l t é . A leve gőszennyezés szintje k ü l ö n ö s e n magas Kelet-Eu rópa és a k o r á b b i S z o v j e t u n i ó s z á m o s t e r ü l e t é n . A levegőszennyezés n e m c s u p á n az emberi és állati p o p u l á c i ó e g é s z s é g é t v e s z é l y e z t e t i , h a n e m káros h a t á s s a l v a n a z ö k o s z i s z t é m a m á s e l e m e i r e is. Egyik i g e n k á r o s k ö v e t k e z m é n y e a savas e s ő k kialakulása: ez a j e l e n s é g a k k o r áll elő, a m i k o r a valamely o r s z á g b a n k i b o c s á t o t t k é n - é s nitrogénoxidokat t a r t a l m a z ó g á z o k a l é g k ö r b e n a h a t á r o kat á t l é p v e m á s u t t c s a p ó d n a k le az e s ő v e l . A sa vas e s ő k s ú l y o s a n k á r o s í t j á k az erdőket, a t e r m é s t és az á l l a t o k egészségét is, s a t a v a k v i z é n e k elsav a s o d á s á h o z v e z e t n e k . K ü l ö n ö s e n e r ő s e n sújtják Kanadát, L e n g y e l o r s z á g o t é s á l t a l á b a n a z é s z a k i országokat. S v é d o r s z á g b a n p é l d á u l a z ö s s z e s e n 9 0 ezer t ó k ö z ü l 2 0 e z e r n e k m á r s a v a s s á vált a vízkészlete. Sokféle más környezeti veszélyhez hasonlóan a savas e s ő k e l l e n is n e h é z v é d e k e z n i , m i v e l ere detük l e g t ö b b s z ö r k í v ü l e s i k a k ö v e t k e z m é n y e ikkel sújtott o r s z á g o k h a t á r a i n . A K a n a d a k e l e t i részén l e h u l l o t t savas e s ő k n a g y r é s z e p é l d á u l sokak s z e r i n t N e w Y o r k á l l a m b ó l , a z U S A - t K a nadától e l v á l a s z t ó h a t á r t ú l o l d a l á r ó l s z á r m a z i k . A savas e s ő k t ő l s z e n v e d ő m á s o r s z á g o k s z i n t é n úgy találták, h o g y n e m áll m ó d j u k b a n a p r o b l é ma k e z e l é s e , m i v e l a s z e n n y e z é s e r e d e t e a n e m zeti h a t á r o k o n t ú l t a l á l h a t ó . E g y e s e s e t e k b e n kétoldalú vagy r e g i o n á l i s e g y e z m é n y e k k e r e t é ben t ö b b o r s z á g e g y ü t t e s e n p r ó b á l j a e n y h í t e n i a savas e s ő k s ú l y o s h a t á s a i t . A k á r o s a n y a g - k i b o csátás s z i n t j e a z o n b a n egyes t e r ü l e t e k e n m i n d máig m a g a s m a r a d t , és a f e j l ő d ő v i l á g b a n gyor san e m e l k e d i k . A B r e n t S p a r o l a j f ú r ó t o r o n n y a l foglalkozó kere tes í r á s u n k arról m u t a t b e e s e t t a n u l m á n y t , h o g y a s z e n n y e z é s gyakorlatát h o g y a n t á r h a t j a fel és változtathatja m e g a k ö r n y e z e t i a k t i v i z m u s .
Vízszennyezés A t ö r t é n e l e m s o r á n az e m b e r e k s e r e g n y i f o n t o s szükségletének kielégítése mindig is nagymér t é k b e n függött a v í z e l l á t á s t ó l : az i v ó v í z m e l l e t t a f ő z é s h e z , a m o s á s h o z és a t e r m é n y e k ö n t ö z é s é h e z is v í z r e v a n szükség, a f o l y ó k o n és a ta v a k o n folyó h a l á s z a t r ó l , a v í z i k ö z l e k e d é s r ő l és sok más, a vizekhez kötődő tevékenységről n e m is b e s z é l v e . N o h a a v í z az e g y i k l e g é r t é k e s e b b a l a p v e t ő t e r m é s z e t i forrásunk, a z e m b e r i l é n y e k ó r i á s i v i s s z a é l é s e k e t k ö v e t n e k el a v í z v a g y o n n a l is. M i n d a l a k o s s á g i e r e d e t ű , m i n d a z ü z e m e k b ő l származó hulladékokat tartalmazó szennyvize k e t h o s s z ú i d ő n át k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó k b a és az ó c e á n o k b a v e z e t t é k , m i n d e n gátlás n é l k ü l . C s u p á n a z u t ó b b i fél é v s z á z a d f o l y a m á n k e r ü l t s o r összehangolt erőfeszítésekre sok országban a víz m i n ő s é g é n e k v é d e l m e , v a l a m i n t a h a l á l l o m á n y és a vízi vadvilág m e g ő r z é s e , illetve a lakosság szá m á r a tiszta ivóvíz b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n . A víz s z e n n y e z é s a z o n b a n m i n d e z e k n e k a z erőfeszíté s e k n e k d a c á r a is k o m o l y p r o b l é m a m a r a d a világ sok részén. A z E N S Z által felállított m i l l e n n i u m i fejleszté s i c é l o k egyike s z e r i n t 2 0 1 5 - i g v i l á g v i s z o n y l a t b a n „felére k e l l c s ö k k e n t e n i a z o k n a k a z e m b e r e k n e k a z a r á n y á t , a k i k n e m j u t n a k h o z z á t i s z t a ivó vízhez". A vízszennyezés általánosságban a víz m é r g e z ő vegyi é s á s v á n y i a n y a g o k k a l , n ö v é n y v é d ő s z e r e k k e l vagy k e z e l e t l e n s z e n n y v í z z e l v a l ó szennyezését jelenti. Ez jelenleg a legnagyobb fenyegetés a fejlődő világban é l ő e m b e r e k számá ra. S z e r t e a v i l á g o n t ö b b m i n t e g y m i l l i á r d e m b e r n e m jut tiszta ivóvízhez, és több m i n t kétmilliárd e m b e r é l m i n d e n n e m ű h i g i é n i a n é l k ü l . A világ legszegényebb országaiban hiányosak a közegész ségügyi r e n d s z e r e k , é s a z e m b e r i e r e d e t ű szenyn y e z é s e k g y a k r a n k ö z v e t l e n ü l a f o l y ó v i z e k b e és a tavakba kerülnek. A kezeletlen szennyvízből s z á r m a z ó b a k t é r i u m o k j e l e n l é t e sokféle, a v i z e k ú t j á n t e r j e d ő b e t e g s é g h e z v e z e t : e z e k k ö z é tartoz nak például a különféle hasmenéses megbetege d é s e k , a v é r h a s és a m á j g y u l l a d á s . A s z e n n y e z e t t víz fogyasztása k ö v e t k e z t é b e n é v e n t e k ö r ü l b e l ü l kétmilliárd e m b e r kap heveny hasmenést, és m i n d e n é v b e n ö t m i l l i ó e m b e r h a l m e g e z z e l öszszefüggő b e t e g s é g e k b e n . Ú g y t ű n i k , h o g y a világ t i s z t a v í z f o r r á s a i h o z v a l ó h o z z á f é r é s j a v í t á s a te rén az utóbbi időben sikerül bizonyos haladást e l é r n i . A z 1 9 9 0 - e s é v e k s o r á n k ö r ü l b e l ü l egymil liárd o l y a n e m b e r j u t o t t e g é s z s é g i s z e m p o n t b ó l b i z t o n s á g o s i v ó v í z h e z , a k i ezt addig n é l k ü l ö z t e , é s k ö r ü l b e l ü l u g y a n e n n y i e m b e r s z á m á r a sike rült m e g t e r e m t e n i a z e l e m i h i g i é n i a i f e l t é t e l e k e t ( U N D P 2 0 0 2 , l á s d t o v á b b á a 22.2. ábrát).
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k b a n a v í z s z e n n y e z é s t gyakran a m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k t ú l z o t t m ű trágyázása o k o z z a . A r o v a r i r t ó s z e r e k b ő l s z á r m a zó n i t r á t o k az é v e k leforgása alatt b e s z i v á r o g n a k a t a l a j v í z b e : E u r ó p á b a n a talajvíz m a j d n e m 25 s z á z a l é k á b a n m u t a t h a t ó k i a z E u r ó p a i U n i ó ál tal m e g e n g e d h e t ő n e k ítélt m é r t é k e t m e g h a l a d ó szintű s z e n n y e z ő d é s ( U N D P 1 9 9 8 ) . A l e g i n k á b b szennyezett vizek a korábbi ipari területek köze l é b e n t a l á l h a t ó k , a h o l a higany, az ó l o m és m á s nehézfémek n y o m a i elraktározódnak az üledék ben, é s h o s s z ú i d ő n át, l a s s ú ü t e m b e n m é r g e z i k a talajt. A f o l y ó v i z e k m i n ő s é g e az u t ó b b i é v e k b e n a legtöbb n y u g a t i i p a r o s o d o t t o r s z á g b a n s o k a t j a vult. K e l e t - E u r ó p á b a n és a k o r á b b i szovjet köz t á r s a s á g o k b a n a z o n b a n a folyók s z e n n y e z é s e to vábbra is i g e n k o m o l y v e s z é l y f o r r á s m a r a d . A ko rábbi S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n k é t s z á z f o l y ó b ó l vett vízminta négyötöd részében veszélyesen magas s z e n n y e z e t t s é g i s z i n t e t m u t a t t a k ki.
Szilárd hulladékok Amikor l e g k ö z e l e b b egy s z u p e r m a r k e t b a , játék üzletbe vagy g y o r s é t t e r e m b e l á t o g a t n a k , for dítsanak n é m i f i g y e l m e t a c s o m a g o l ó a n y a g o k m e n n y i s é g é r e , a m i t a z ott á r u s í t o t t t e r m é k e k k e l együtt m e g v á s á r o l n a k . M a i g e n k e v é s fogyasztási cikk k a p h a t ó c s o m a g o l á s n é l k ü l . N o h a a c s o m a golásnak az á r u k v o n z ó m e g j e l e n é s e és a t e r m é kek b i z t o n s á g a s z e m p o n t j á b ó l n y i l v á n v a l ó elő nyei is v a n n a k , e m e l l e t t ó r i á s i h á t r á n y o k k a l is jár. A n ö v e k v ő fogyasztás egyik l e g v i l á g o s a b b a n látható i n d i k á t o r a a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n ö v e k v ő m e n n y i s é g e , a m i a s z e m é t b e k e r ü l s z e r t e a vilá gon. M í g az 1 9 9 0 - e s é v e k e l e j é n a f e j l ő d ő orszá gok h á z t a r t á s a i b a n egy főre s z á m í t v a 1 0 0 - 3 0 0 kilogramm h á z t a r t á s i h u l l a d é k k é p z ő d ö t t é v e n t e , ugyanez a z é r t é k a z E u r ó p a i U n i ó b a n 4 1 4 , É s z a k A m e r i k á b a n pedig 7 2 0 k i l o g r a m m v o l t ( U N D P 1998). M i n d a termelt hulladék abszolút menynyisége, m i n d az egy főre v e t í t e t t h u l l a d é k t e r m e lés j e l e n t ő s m é r t é k b e n n ö v e k s z i k a világ s z i n t e minden o r s z á g á b a n . A z i p a r o s o d o t t t á r s a d a l m a k a t n é h a „hajítsd k i társadalmaknak" nevezik, mert igen nagy menynyiségű f ö l ö s l e g e s s é vált a n y a g t ó l k í v á n n a k m e g s z a b a d u l n i . Az á l l a m i s t a t i s z t i k á k s z e r i n t a háztartások A n g l i á b a n é s W a l e s b e n h e t e n k é n t át lagosan 2 2 k i l o g r a m m n y i h u l l a d é k o t t e r m e l n e k . Az 1997-ben és 1998-ban képződött 27 millió tonnányi h u l l a d é k 9 0 s z á z a l é k a h á z t a r t á s i e r e d e tű volt. A s z i l á r d h u l l a d é k o k k ö r ü l b e l ü l 85 szá zalékát k ü l ö n b ö z ő ü r e g e k f e l t ö l t é s é r e h a s z n á l t á k
fel ( H M S O 2 0 0 0 ) . A z i p a r o s o d o t t világ l e g t ö b b o r s z á g á b a n j ó l s z e r v e z e t t h u l l a d é k g y ű j t é s i szol gáltatások állnak m a j d n e m a teljes lakosság ren delkezésére, de az óriási m e n n y i s é g ű szeméttől egyre n e h e z e b b m e g s z a b a d u l n i . A m é g m e g l é v ő b á n y a g ö d r ö k é s e g y é b h u l l a d é k t á r o l á s r a alkal m a s h e l y e k g y o r s a n m e g t e l n e k , é s s o k v á r o s i kör zet m á r kifogyott a h á z t a r t á s i h u l l a d é k e l h e l y e z é sére szolgáló lehetőségekből. Az E g y e s ü l t K i r á l y s á g b a n a k o r m á n y azt a c é l t t ű z t e ki, h o g y 2 0 0 5 - r e e l k e l l é r n i a h u l l a d é k o k 4 0 százalékának újrafelhasználását. Az 1 9 9 6 - 1 9 9 7 . é v i a d a t o k s z e r i n t ez az a r á n y a k k o r 7 s z á z a l é k o s volt, é s a h á z t a r t á s i h u l l a d é k n a k m é g 2 0 0 1 - b e n és 2 0 0 2 - b e n is c s a k 12 százaléka került újrahasz nosításra. Ugyanebben az időszakban Angliában a z egyes h á z t a r t á s o k á l t a l á t l a g o s a n t e r m e l t h u l ladék mennyisége 17 százalékkal nőtt ( H M S O 2 0 0 4 ) . Noha az újrahasznosítás jelenlegi aránya a termelt háztartási hulladék összes mennyiségé hez képest csekélynek tűnik, a kidobott anyagok n a g y r é s z e k ö n n y e n ú j r a f e l d o l g o z h a t ó v a g y újra felhasználható. Az élelmiszerek csomagolásához t ö m e g e s e n f e l h a s z n á l t m ű a n y a g o k s o k fajtája e g y s z e r ű e n h a s z n a v e h e t e t l e n h u l l a d é k k á válik, n i n c s m ó d az újrafeldolgozására, és el kell temet ni a hulladéklerakó helyeken, ahol évszázadokig m e g m a r a d . A 22.2. táblázat a h u l l a d é k k e z e l é s helyzetét mutatja be Angliában. A f e j l ő d ő v i l á g b a n ma a h á z t a r t á s i h u l l a d é k kal k a p c s o l a t o s l e g n a g y o b b p r o b l é m a a h u l l a d é k g y ű j t é s i s z o l g á l t a t á s o k h i á n y a : egyes b e c s l é sek szerint a háztartási hulladék 2 0 - 5 0 százalé ka ö s s z e g y ű j t e t l e n ü l m a r a d . A h u l l a d é k g y ű j t é s i rendszerek h i á n y a vagy fogyatékosságai miatt a s z e m é t f e l h a l m o z ó d i k az u t c á k o n és h o z z á j á rul a b e t e g s é g e k t e r j e d é s é h e z . V a l ó s z í n ű , h o g y a f e j l ő d ő világ a z i d ő m ú l á s á v a l m é g a n n á l i s ko m o l y a b b p r o b l é m á k k a l fog s z e m b e n é z n i a h u l ladékkezelés terén, mint amilyenekkel jelenleg az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k k ü s z k ö d n e k . A társadal m a k gazdagodásával p á r h u z a m o s a n fokozatos váltás megy végbe a hulladékok összetételében: a szerves hulladékok, például ételmaradékok he lyett a k ü l ö n f é l e s z i n t e t i k u s m ű a n y a g o k , p é l d á u l csomagolóanyagok kerülnek többségbe, amelyek s o k k a l h o s s z a b b i d ő alatt b o m l a n a k e l .
A források kimerülése A z e m b e r i t á r s a d a l m a k n a g y o n sokféle t e r m é s z e t i forrás i g é n y b e v é t e l é t ő l függenek. E z e k k ö z é t a r t o z n a k p é l d á u l az á l l a t o k és a n ö v é n y e k , a fa- és a h a l á l l o m á n y , és m a g a a v í z is, a m e l y e ket együttesen „megújuló
forrásoknak"
nevez-
22. FEJEZET 22.2. táblázat A háztartási hulladékok kezelése Angliában, módszerek szerinti felosztásban (ezer tonnában). Feltöltés Elégetés, magából a hulladékból nyert energia felhasználásával 3
Újrahasznosítás, komposztálás Egyéb" Összesen
1996/1997
1998/1999
2000/2001
2001/2002
20 631
21 534
22 039
22 317
1 446
2 117
2 391
2 459
1 750
3 907
2 525
3 446
761
160
182
140
24 588
26 337
28 057
28 823
a
Beleértve a szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra vagy központilag megoldott komposztálásra szánt háztartási és nem háztartási hulladékokat; az otthoni komposztálásra vonatkozó becslések itt nem szerepelnek. b Beleértve a nem a hulladékból származó energia és a szemétből gyártott üzemanyag felhasználásával történő elége tést. Nem tartalmazza a hulladék lerakását megelőzően feldolgozott és az értékes anyagok visszanyerésére szolgáló létesítményekbe (materials reclamation facilites, MRFs) került hulladékokat.
Forrás: HMSO 2004. nek, mert az egészséges ökológiai rendszerekben az idő múlásával automatikusan pótlódnak. Ám ha a m e g ú j u l ó f o r r á s o k fogyasztása k i b i l l e n az e g y e n s ú l y á b ó l vagy s z é l s ő s é g e s m é r e t e k e t ölt, f e n n á l l az a veszély, h o g y teljes m é r t é k i g k i m e r ü l n e k . S z á m o s b i z o n y í t é k u t a l arra, h o g y e z a folyamat k ö n n y e n bekövetkezhet. A megújuló források l e r o m l á s a i g e n n a g y a g g o d a l m a t vált k i sok környezetvédőben.
A h o g y a h ő m é r s é k l e t e k e m e l k e d n e k , t ö b b ivóvíz re és ö n t ö z ő v í z r e l e s z s z ü k s é g . V a l ó s z í n ű továb bá, h o g y a talajvíz n e m t u d m a j d o l y a n gyorsan p ó t l ó d n i , m i n t azelőtt, és a p á r o l g á s i veszteségek is n ö v e k e d h e t n e k . V é g ü l a g l o b á l i s felmelegedés s e l együtt j á r ó k l í m a v á l t o z á s i j e l e n s é g e k is való s z í n ű l e g b e f o l y á s o l n i fogják a c s a p a d é k jelenlegi m e g o s z l á s á t , e g y e l ő r e m e g j ó s o l h a t a t l a n módo k o n v á l t o z t a t v a m e g a v í z e l l á t á s i lehetőségeket.
A víz
A talaj leromlása és az elsivatagosodás
A vízre általában n e m k i m e r í t h e t ő forrásként g o n d o l u n k , h i s z e n a v í z á l l a n d ó a n p ó t l ó d i k az e s ő z é s e k r é v é n . H a a z e m b e r E u r ó p á b a n vagy É s z a k - A m e r i k á b a n él, v a l ó s z í n ű l e g n e m s o k fi g y e l m e t fordít e g y á l t a l á n a v í z e l l á t á s r a , k i v é v e az o l y a n a l k a l m a k a t , a m i k o r a n y á r i h ó n a p o k b a n k o r l á t o z á s o k a t v e z e t n e k b e . Á m a világ s o k ré szén az emberek számára örökös és igen súlyos problémát jelent az állandó vízellátás biztosítása. E g y e s s ű r ű n lakott r é g i ó k b a n a v í z i r á n t i n a g y ke r e s l e t n e m e l é g í t h e t ő ki a r e n d e l k e z é s r e á l l ó vízf o r r á s o k b ó l . Észak-Afrika és a K ö z e l - K e l e t s z á r a z é g h a j l a t ú t e r ü l e t e i n p é l d á u l g y a k r a n n e m elégsé ges a v í z e l l á t á s , és n a p i r e n d e n v a n a s ú l y o s víz h i á n y . Ez a t r e n d a k ö v e t k e z ő é v e k b e n m i n d e n b i z o n n y a l m é g e r ő t e l j e s e b b e n fog é r v é n y e s ü l n i .
A z E N S Z 1 9 9 8 - b a n k ö z z é t e t t e m b e r i fejlődésről szóló jelentésében (Human Development Report) foglaltak s z e r i n t a világ n é p e s s é g é n e k egyharmad r é s z e t ö b b é - k e v é s b é k ö z v e t l e n ü l a földből él: azt a z é l e l m e t fogyasztják, a m i t m e g t u d n a k termel ni vagy ö s s z e g y ű j t e n i , i d e é r t v e a vadászatot és h a l á s z a t o t is. É p p e n e z é r t k ü l ö n ö s e n k i vannak s z o l g á l t a t v a a F ö l d e l t a r t ó k é p e s s é g é t érintő vál-
E n n e k s z á m o s oka v a n . E l ő s z ö r is, a világ n é pességének a következő negyedszázadra előre j e l z e t t n ö v e k e d é s e ( a m i v e l r é s z l e t e s e b b e n is fog l a l k o z t u n k a 11. fejezetben) v a l ó s z í n ű l e g nagy részt a z o k o n a t e r ü l e t e k e n fog k o n c e n t r á l ó d n i , amelyeken máris érzékelhetők a vízhiánnyal összefüggő problémák. E növekedés nagy része a v á r o s o k b a n fog v é g b e m e n n i , a h o l a z infrastruk t ú r a n e h e z e n fogja t u d n i k i e l é g í t e n i a g y a r a p o d ó lakosság vízellátási és higiéniai igényeit. A v í z e l l á t á s i források k i m e r í t é s é r e p o t e n c i á l i s a n h a t á s s a l l e h e t a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s is.
22. 3. ábra A talaj leromlásának nagyságrendje Terméketlen terület az e g y e s régiókban, 1990-es évek (millió hektár)
Oroszország és Indonézia teljes földterülete együtt
~1 Észak-Amerika 158 I Európa 219 B Latin-Amerika I és a Karib-térség 243
I I I I
Fekete-Afrika
I 494
Dél-Ázsia teljes földterülete Ázsia 747
Forrás: UNDP 1998, 74. o.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK t o z á s o k n a k . Á z s i a é s Afrika gyors n é p e s s é g n ö v e k e d é s t m u t a t ó t e r ü l e t e i n a talaj l e r o m l á s á n a k problémája e m b e r e k millióit fenyegeti elsze g é n y e d é s s e l és é h e z é s s e l . A talaj leromlása az a folyamat, m e l y n e k s o r á n a t e r m ő f ö l d m i n ő s é g e romlik, és a b e n n e r e j l ő é r t é k e s e l e m e k a t ú l s á g o s k i h a s z n á l á s , a s z á r a z s á g vagy a n e m m e g f e l e l ő művelés következtében megfogyatkoznak. A talaj l e r o m l á s á n a k h o s s z ú t á v ú h a t á s a i r e n d kívül s ú l y o s a k l e h e t n e k , és e z e k e t igen n e h é z viszszafordítani. Az o l y a n t e r ü l e t e k e n , a h o l a talaj m á r leromlott, h a n y a t l i k a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s ha tásfoka, és egy főre vetítve egyre k e v e s e b b meg m ű v e l h e t ő föld áll r e n d e l k e z é s r e . A t a k a r m á n y hiány k ö v e t k e z t é b e n n e h e z e d i k vagy l e h e t e t l e n n é válik a z á l l a t t a r t á s . A z e m b e r e k s o k e s e t b e n kénytelenek elvándorolni ezekről a területekről, t e r m é k e n y e b b f ö l d e k e t k e r e s v e . A z elsivatagosodás a F ö l d f e l s z í n é n e k i n t e n z í v l e p u s z t u l á s á t jelenti, a m i a s i v a t a g o k r a e m l é k e z t e t ő k ö r ü l m é nyeket t e r e m t h a t a l m a s t e r ü l e t e k e n . Ez a j e l e n s é g v i l á g v i s z o n y l a t b a n m á r i s a k k o r a t e r ü l e t e t érint, mint O r o s z o r s z á g é s I n d o n é z i a e g y ü t t v é v e (lásd a 22.3. ábrát), és t ö b b m i n t 1 1 0 országot fenyeget.
Az erdők kiirtása Az e r d ő k az ö k o l ó g i a i r e n d s z e r a l a p v e t ő e l e m e i : segítenek a v í z e l l á t á s s z a b á l y o z á s á b a n , o x i g é n t b o c s á t a n a k ki a l é g k ö r b e és m e g a k a d á l y o z z á k a ta laj erózióját. H o z z á j á r u l n a k t o v á b b á i g e n s o k e m ber m e g é l h e t é s é h e z , t ö b b e k k ö z ö t t t ü z e l ő a n y a g , élelem, fa, olajos a n y a g o k , festékek, gyógyfüvek és egyéb o r v o s s á g o k f o r r á s a k é n t . M á r a a z o n b a n a Föld e r e d e t i e r d e i n e k - kritikus f o n t o s s á g u k da cára is - t ö b b m i n t e g y h a r m a d r é s z e e l t ű n t . Az erdők kiirtása, a m i t r e n d s z e r i n t k e r e s k e d e l m i célú f a k i t e r m e l é s ú t j á n v i s z n e k végbe, a z e r d ő v e l borított f ö l d t e r ü l e t e k m e g f o g y a t k o z á s á h o z vezet. Ez a f o l y a m a t az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n 15 m i l l i ó h e k tárnyi e r d ő s é g e l p u s z t í t á s á t j e l e n t e t t e , m e l y n e k nagy r é s z e ( 7 , 4 m i l l i ó h e k t á r ) L a t i n - A m e r i k á b a n és a K a r i b - t é r s é g b e n , v a l a m i n t F e k e t e - A f r i k á b a n (4,1 m i l l i ó h e k t á r ) m e n t v é g b e . N o h a a z e r d ő k k i i r t á s a sokféle e r d ő t í p u s t érint, a legnagyobb f i g y e l m e t a t r ó p u s i e s ő e r d ő k s o r s a váltja ki. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k , a m e l y e k a F ö l d fel színének k ö r ü l b e l ü l 7 s z á z a l é k á t borítják, r e n d kívül s o k n ö v é n y - és állatfaj s z á m á r a n y ú j t a n a k otthont, és j e l e n t ő s m é r t é k b e n h o z z á j á r u l n a k a biodiverzitáshoz, vagyis a k ü l ö n f é l e é l e t f o r m á k és fajok v á l t o z a t o s s á g á h o z . T ö b b e k k ö z ö t t olaj tartalmú a n y a g o k forrásai é s s o k o l y a n n ö v é n y lelőhelyei, a m e l y e k b ő l f o n t o s g y ó g y s z e r e k ké szülnek. A t r ó p u s i e s ő e r d ő k j e l e n l e g é v e n t e kö-
rülbelül egyszázalékos ü t e m b e n zsugorodnak, és e n n e k a s z á z a d n a k a v é g é r e a k á r t e l j e s e n el is tűnhetnek, ha a jelenlegi trendet n e m állítjuk m e g . D é l - A m e r i k a s z á m o s t e r ü l e t é n , a h o l a leg nagyobb kiterjedésű trópusi esőerdők találhatók, e z e k e t g y a k r a n felégetik, h o g y h e l y e t b i z t o s í t s a n a k a l e g e l t e t ő m a r h a t e n y é s z t é s h e z . A világ m á s t é r s é g e i b e n , p é l d á u l N y u g a t - A f r i k á b a n és a d é l i c s e n d e s - ó c e á n i s z i g e t e k e n a z e g z o t i k u s ke ményfák iránti n e m z e t k ö z i kereslet táplálja az e s ő e r d ő k l e r o m b o l á s á t . A n ö v e k v ő fogyasztás i r á n y á b a n h a t ó t r e n d e k arra ö s z t ö n z i k a f e j l ő d ő országokat, h o g y a t e r m é s z e t t ő l adott á r u c i k k e i k e t e x p o r t á l j á k , ez a gyakorlat v i s z o n t a k ö r n y e zet l e r o m b o l á s á h o z v e z e t és j e l e n t ő s e n r o n t j a a biodiverzitást. Az erdők kiirtása súlyos következményekkel jár az e m b e r e k életére és a környezetre nézve e g y a r á n t . E g y e s s z e g é n y országok, a m e l y e k a z erdők révén korábban képesek voltak biztosíta n i vagy k i e g é s z í t e n i m e g é l h e t é s i forrásaikat, t ö b b é n e m k é p e s e k ezt m e g t e n n i . A z e r d ő k k i i r t á s a még jobban súlyosbítja azoknak a marginalizáló dott n é p e s s é g c s o p o r t o k n a k a z e l s z e g é n y e d é s é t , a m e l y e k r i t k á n r é s z e s ü l n e k a f a k i t e r m e l é s i kon cessziókból és az értékes faanyagok eladásából s z á r m a z ó ó r i á s i j ö v e d e l m e k b ő l . A z e r d ő i r t á s ál tal o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k k ö z é t a r t o z i k a talaj e r ó z i ó j a és a n ö v e k v ő á r v í z v e s z é l y : a h e g y i erdő ségek érintetlen állapotukban k é p e s e k az esőzé s e k b ő l s z á r m a z ó víz n a g y r é s z é n e k f e l s z í v á s á r a és a l é g k ö r b e v a l ó v i s s z a j u t t a t á s á r a , az e r d ő k el tűnését követően a z o n b a n az esővíz akadálytala n u l l e r o h a n a l e j t ő k ö n , á r v i z e k e t és s z á r a z s á g o t okozva.
TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK „ E m b e r i s é g , b o r u l j t é r d r e és i m á d k o z z ! " - h i r d e tik n a g y b e t ű k k e l a p l a k á t o k o n o l v a s h a t ó h i r d e t é s e k , a m e l y e k a Jurassic Park és m á s b e s t s e l l e r e k szerzője, v a l a m i n t a Vészhelyzet (ER) c í m ű n é p s z e r ű t é v é s o r o z a t alkotója, M i c h a e l C r i c h t o n 2 0 0 2 - b e n m e g j e l e n t Préda (Prey) c í m ű r e g é n y é t r e k l á m o z z a [The Economist, 2 0 0 0 . d e c e m b e r 5.). A r e g é n y b e n C r i c h t o n egy o l y a n világot r a j z o l fel, a m e l y b e n egy t u d o m á n y o s k í s é r l e t a k a r a t l a n következményei katasztrófához vezetnek. Egy nanorészecskékből - milliárdnyi, a porszemnél is k i s e b b p a r á n y i r o b o t b ó l - á l l ó f e l h ő k i s z a b a d u l egy l a b o r a t ó r i u m b ó l . A f e l h ő ö n f e n n t a r t ó és ö n r e p r o d u k á l ó k é p e s s é g e k k e l r e n d e l k e z i k , é s ta nulni tud tapasztalataiból. Úgy programozták be, hogy ragadozóként viselkedjen, és ahogy növek-
22. FEJEZET szik, p e r c r ő l - p e r c r e h a l á l o s a b b v e s z é l y t j e l e n t . A p a r á n y i l é n y e k b e f o g á s á r a vagy e l p u s z t í t á s á r a i r á n y u l ó m i n d e n k í s é r l e t k u d a r c o t vall, é s a m i még rosszabb, zsákmányuk n e m más, mint az emberi lények. A miniatűr robotokról szóló regény a tudo m á n y o s - f a n t a s z t i k u s i r o d a l o m k ö r é b e tartozik. M a g a a nanotechnológia a z o n b a n a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a i z g a l m a s új t e r ü l e t e . E g y n a n o m é t e r a m i l l i m é t e r e g y m i l l i o m o d r é s z e , és a na notechnológia tágan értelmezett definíciójába beletartozik b á r m i n e k a nagy precizitással való előállítása, ami a száz n a n o m é t e r n é l kisebb mé rettartományba esik (összehasonlításul: az em b e r i h a j s z á l a k átlagos v a s t a g s á g a k ö r ü l b e l ü l 8 0 e z e r n a n o m é t e r ) . A n a n o t e c h n o l ó g i a fejlődésé nek érzékelhető hatásai egyelőre még szerénynek mondhatók. Nanotechnológiai módszereket je lenleg többek között átlátszóbb bőrápoló krémek és sítalpak még csúszósabb felületi bevonatának előállítására használnak. Egyes s z e r z ő k e t a g g o d a l o m m a l t ö l t e n e k el a n a n o t e c h n o l ó g i á v a l összefüggő k o c k á z a t o k . A M i chael Crichtonéhoz hasonló tudományos-fantasz tikus r e g é n y e k s z e r z ő i által m e g k o n g a t o t t v é s z h a r a n g o k m e l l e t t egyes t u d ó s o k a t t ó l félnek, h o g y ha sikerül a n a n o m é r e t ű részecskék önreproduk cióra alkalmas technológiáját kifejleszteni, akkor ezek a részecskék mindenhová behatolhatnak. „Úgy t e r j e d h e t n e k el m i n d e n ü t t , m i n t a virágpor, g y o r s a n s z a p o r o d h a t n a k és a b i o s z f é r á t n a p o k o n b e l ü l p o r r á v á l t o z t a t h a t j á k . E z e k a v e s z é l y e s repl i k á t o r o k a n n y i r a e l l e n á l l ó v á v á l h a t n a k é s ugyan akkor olyan kicsinyek és olyan gyorsan szapo r o d h a t n a k , h o g y n e m i g e n l e h e t m e g á l l í t a n i őket, l e g a l á b b i s akkor, h a n e m k é s z ü l ü n k fel e r r e " . E z a f e n y e g e t é s a „szürke r a g a c s " p r o b l é m á j a k é n t (grey goo problem) vált i s m e r t t é ( D r e x l e r 1 9 9 2 ) . M á s o k attól tartanak, hogy a nanotechnológiát k a t o n a i c é l o k r a h a s z n á l h a t j á k fel vagy t e r r o r i s t á k kezébe kerülhet. Egy n a p o n talán olyan, nanotechnológiára épülő eszközöket leszünk képesek e l ő á l l í t a n i , a m e l y e k s z e l e k t í v e n , vagyis c s a k bi z o n y o s földrajzi t e r ü l e t e k vagy b i z o n y o s g e n e t i kai a d o t t s á g o k k a l b í r ó e m b e r c s o p o r t o k e l l e n vet h e t ő k b e (Joy 2 0 0 0 ) . E g y m á s i k k ö z k e l e t ű aggály a z z a l k a p c s o l a t b a n m e r ü l fel, h o g y a n a n o m é r e t ű r é s z e c s k é k b e l é l e g e z h e t ő k és a s z e r v e z e t e t - idő v e l e s e t l e g úgy f e l h a l m o z ó d v a , m i n t a z a z b e s z t - súlyosan károsíthatják. H a a z i l y e n k a t a s z t r ó f á k b e k ö v e t k e z é s é t való s z í n ű n e k í t é l n é n k meg, a k k o r arra a k ö v e t k e z tetésre kellene jutnunk, hogy a nanotechnoló gia t o v á b b i f e j l ő d é s é v e l j á r ó k o c k á z a t o k m e s s z e meghaladják a várható előnyöket. A nanotech n o l ó g i a l e l k e s m ű v e l ő i a z o n b a n j e l e n l e g azt vizs
gálják, h o g y a n a n o r é s z e c s k é k felhasználhatók-e p é l d á u l r á k e l l e n e s g y ó g y s z e r e k n e k a megfelelő h e l y r e v a l ó e l j u t t a t á s á r a az e m b e r i t e s t b e n , vagy a n a n o m é r e t ű s z é n s z e m c s é k felhasználhatók-e a s z á m í t ó g é p e s á r a m k ö r ö k m ű k ö d é s i sebességének é s t e l j e s í t m é n y é n e k f o k o z á s á r a . R i c h a r d Smalley N o b e l - d í j a s v e g y é s z odáig megy, h o g y azt állítja: a n a n o t e c h n o l ó g i á v a l e l ő á l l í t o t t n a p e l e m e k e t egy n a p o n a világ e n e r g i a p r o b l é m á i n a k megoldására lehet majd felhasználni. A n a n o t e c h n o l ó g i á v a l és m á s tudományos t e c h n o l ó g i a i i n n o v á c i ó k k a l k a p c s o l a t o s viták f o n t o s k é r d é s e k e t v e t n e k fel a szociológusok s z á m á r a . M i n t f e n t e b b láttuk, a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e egyre t ö b b é s t ö b b kocká zattal j á r h a t , i l l e t v e b i z o n y t a l a n k i m e n e t ű válto z á s o k h o z v e z e t h e t , a m e l y e k r o s s z a k , j ó k vagy e k é t p ó l u s k ö z ö t t b á r m i l y e n e k l e h e t n e k , a „szürke r a g a c s t ó l " a k o r l á t l a n és b i z t o n s á g o s energiaellá tásig. Az e m b e r i s é g n e k m i n d i g is s z e m b e kellett néz n i e i l y e n vagy a m o l y a n k o c k á z a t o k k a l é s fenye g e t é s e k k e l , a m a i k o c k á z a t o k a z o n b a n minőségi leg k ü l ö n b ö z n e k a z o k t ó l , a m e l y e k a korábbi kor s z a k o k b a n j e l e n t k e z t e k . A z e m b e r i társadalmakat e g é s z e n a l e g u t ó b b i i d ő k i g e l s ő s o r b a n olyan kül ső eredetű kockázatok (external risks) fenyeget ték, m i n t p é l d á u l az aszály, a földrengések, az éh ínség, vagy a v i h a r o k , a m e l y e k m i n d a természeti v i l á g b ó l a d ó d n a k és n e m függenek ö s s z e az em b e r i t e v é k e n y s é g g e l . M a a z o n b a n egyre többféle
mesterséges
eredetű kockázattal
(manufactured
risks) n é z ü n k s z e m b e , a m e l y e k e t a saját tudá s u n k és t e c h n o l ó g i á n k á l t a l a t e r m é s z e t i világra g y a k o r o l t h a t á s o k h o z n a k l é t r e . M i n t l á t n i fogjuk, a m a i t á r s a d a l m a k e l ő t t á l l ó s z á m o s környezeti és e g é s z s é g i k o c k á z a t e z u t ó b b i c s o p o r t h o z tartozik, vagyis a t e r m é s z e t b e v a l ó b e a v a t k o z á s a i n k ered m é n y e k é n t j ö n l é t r e . A n a n o t e c h n o l ó g i a megjele n é s e , a m i t a f e n t i e k b e n v á z o l t u n k , c s a k egy példa a m e s t e r s é g e s e r e d e t ű k o c k á z a t o k szaporodására. Az a l á b b i a k b a n k é t m á s i k j e l e n s é g g e l , a globális f e l m e l e g e d é s s e l és a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t élel m i s z e r e k k ö r ü l folyó v i t á k k a l foglalkozunk.
Globális felmelegedés Az é s z a k i f é l t e k é n a m e t e o r o l ó g i a i a d a t o k feljegy z é s é n e k k e z d e t e i ó t a a 2 0 0 3 . év augusztusa volt a l e g f o r r ó b b a u g u s z t u s i h ó n a p . A forróság sokak s z e r i n t p é l d a é r t é k ű j e l z é s v o l t arra n é z v e , hogy a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s h o g y a n befolyásolja a Föld éghajlatát. K ö v e t k e z m é n y e i katasztrofálisak vol tak. E g y k ö r n y e z e t v é d e l m i agytröszt (Earth Poli cy Institute) b e c s l é s e s z e r i n t a h ő s é g következte-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ben 35 ezer ember halt meg Európában. Francia ország s z e n v e d t e el a l e g n a g y o b b v e s z t e s é g e k e t . Úgy b e c s ü l t é k , h o g y itt m a j d n e m 1 5 e z e r e m b e r halt m e g a m a g a s h ő m é r s é k l e t e k n e k tulajdonít ható okok miatt: k ü l ö n ö s e n az idősebbek voltak kitéve k o m o l y v e s z é l y n e k [New Scientist, 2 0 0 3 . október 10.). A tudósok újabb becslései szerint a globális felmelegedés évente körülbelül 1 6 0 ezer e m b e r h a l á l á t okozza, és l e g i n k á b b a f e j l ő d ő országokban élő gyermekek vannak veszélyben. Úgy b e c s ü l i k t o v á b b á , h o g y a z é g h a j l a t v á l t o z á s „ m e l l é k h a t á s a i " , p é l d á u l a m a l á r i a terjedése és az alultápláltság m i a t t b e k ö v e t k e z ő h a l á l e s e t e k szá ma 2020-ig m a j d n e m a kétszeresére emelkedhet (New Scientist, 2 0 0 3 . o k t ó b e r 1.). A brit m i n i s z terelnök, T o n y B l a i r a Climatech Group m e g a l a pításakor, 2 0 0 4 . április 2 7 - é n tartott b e s z é d é b e n kijelentette, h o g y a k l í m a v á l t o z á s „ h o s s z ú t á v o n a l e g f o n t o s a b b k é r d é s , a m i v e l a g l o b á l i s közös ségnek s z e m b e kell n é z n i e " . A k ö v e t k e z ő k b e n a globális f e l m e l e g e d é s m ö g ö t t m e g h ú z ó d ó o k o k k a l foglalkozunk, és k i s s é r é s z l e t e s e b b e n megvizsgál juk a j e l e n s é g v a l ó s z í n ű k ö v e t k e z m é n y e i t .
Mi a globális felmelegedés? A globális felmelegedést s o k a n k o r u n k l e g k o m o lyabb k ö r n y e z e t i v e s z é l y f o r r á s á n a k t e k i n t i k . H a a tudományos
előrejelzések igaznak bizonyul
nak, a f e l m e l e g e d é s k é p e s v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n u l m e g v á l t o z t a t n i a F ö l d éghajlatát és o l y a n pusz-
tító k ö r n y e z e t i k ö v e t k e z m é n y e k s o r o z a t á v a l jár hat, a m e l y e k a z e g é s z v i l á g o n é r e z h e t ő k l e s z n e k . A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s a F ö l d átlagos h ő m é r s é k l e t é n e k fokozatos e m e l k e d é s é t j e l e n t i , és a l é g k ö r kémiai összetételének változása miatt következik b e . F e l t é t e l e z i k , h o g y ezt n a g y r é s z t a z e m b e r e k o k o z z á k , m i v e l a l é g k ö r b e n f e l h a l m o z ó d ó és an n a k ö s s z e t é t e l é t m e g v á l t o z t a t ó g á z o k j e l e n t ő s ré s z é t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g t e r m e l i ki. A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s f o l y a m a t a s z o r o s öszs z e f ü g g é s b e n á l l a z ú g y n e v e z e t t üvegházhatás sal, a h ő t c s a p d á b a e j t ő ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k felhalmozódásával a Föld légkörében. A jelenség m ű k ö d é s i elve egyszerű. A Nap energiája áthatol a l é g k ö r ö n és f e l m e l e g í t i a F ö l d f e l s z í n é t . A n a p sugárzás legnagyobb részét közvetlenül elnyeli a F ö l d , egy r é s z e a z o n b a n v i s s z a v e r ő d i k . A z üveg h á z h a t á s ú g á z o k m i n t e g y gátat k é p e z n e k e n n e k a v i s s z a v e r ő d ö t t e n e r g i á n a k a k i á r a m l á s a előtt, c s a p d á b a ejtve a h ő t a F ö l d l é g k ö r é b e n , n a g y o n h a s o n l ó a n ahhoz, ahogyan a melegházak tetejét a l k o t ó ü v e g l a p o k t e s z i k (lásd a 22.4. ábrát). Ez a t e r m é s z e t e s ü v e g h á z h a t á s az, a m i a F ö l d átlag hőmérsékletét meglehetősen kellemes hőmér s é k l e t - t a r t o m á n y b a n - 1 5 , 5 °C fok k ö r ü l - tartja. Ha az üvegházhatású gázok n e m tartanák vissza a hő k i s u g á r z á s á t , a F ö l d s o k k a l h i d e g e b b h e l y l e n n e , é s átlagos h ő m é r s é k l e t e n e m h a l a d n á m e g a - 1 7 , 8 ° C fokot. Amikor azonban a légkörben lévő üvegházha t á s ú g á z o k k o n c e n t r á c i ó j a e m e l k e d i k , felerősö dik a z ü v e g h á z h a t á s é s j ó v a l m a g a s a b b h ő m é r -
22. FEJEZET
M
•I
^
k
üvegházhatású gazok?
Egyes üvegházhatású g á z o k t e r m é s z e t e s erede
Nitrogéntartalmú
oxidok
kibocsátása
mező
tűek a légkörben, míg m á s o k az emberi tevékeny
gazdasági és ipari tevékenységek során, valamint
ségből származnak. A t e r m é s z e t e s eredetű üveg
a szilárd hulladékok és a fosszilis tüzelőanyagok
házhatású gázok közé a következők sorolhatók:
e l é g e t é s e k o r történik.
a vízpára, a szén-dioxid, a m e t á n , a nitrogén-oxi
A t e r m é s z e t e s úton n e m k é p z ő d ő üvegház
dok és az ó z o n . Bizonyos emberi tevékenységek
hatású g á z o k közé t a r t o z n a k a
a z o n b a n növelik ezeknek a t e r m é s z e t e s eredetű
anyag-termékek előállítása, valamint a hűtő és
gázoknak a koncentrációját is.
légkondicionáló b e r e n d e z é s e k m ű k ö d t e t é s e so
Szén-dioxid akkor kerül a légkörbe, amikor szi
habosítottmű-
rán melléktermékként keletkező széntartalmú ha
lárd hulladékokat, fosszilis eredetű tüzelőanya
logénszármazékok (CFC) és hidrofluoridok (HFC),
g o k a t (olajat, földgázt és szenet), valamint fát és
valamint az ipari folyamatokban képződő per-
fából készült t e r m é k e k e t é g e t ü n k el.
fluoridok (PFC).
Metán a szén, a földgáz és az olaj kitermelése, valamint szállítása során képződik. M e t á n k i b o csátás származhat a szilárd hulladékok lerakására szolgáló helyeken a szerves hulladékok lebomlá
Forrás: Environmental Protection Agency (EPA) honlapja: http://www.epa.gov/ globalwarming/climate/index.htm
sából, valamint az állattenyésztésből is.
s é k l e t e k a l a k u l n a k ki. A z ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k
m e g v á l t o z n a k a globális időjárási m i n t á k . A világ
k i b o c s á t á s a a z i p a r o s o d á s k e z d e t e óta j e l e n t ő
v i s z o n y l a t b a n is p o t e n c i á l i s a n káros hatások töb
s e n m e g n ő t t . A l e g n a g y o b b m é r t é k b e n a legfőbb
b e k között a z a l á b b i a k l e h e t n e k :
ü v e g h á z h a t á s ú gáz, a s z é n - d i o x i d k o n c e n t r á c i ó ja növekszik: ez az érték 1 8 8 0 óta körülbelül 30
1. A
tengerszint
emelkedése:
A
globális
fel
m e l e g e d é s h a t á s á r a a s a r k i j é g s a p k á k megolvad
százalékkal emelkedett. A metán koncentrációja
n a k , a z ó c e á n o k f e l m e l e g e d n e k é s kiterjednek.
m e g k é t s z e r e z ő d ö t t , a n i t r o g é n - o x i d o k é p e d i g 15
A g l e c c s e r e k és á l t a l á b a n a s z á r a z f ö l d i jégtakaró
s z á z a l é k k a l n ő t t , é s a z i p a r i fejlődés k ö v e t k e z
o l v a d á s a m e g e m e l i a t e n g e r e k szintjét. A partvi
tében
olyan
üvegházhatású
gázok
is
képződ
d é k e k e n vagy a l a c s o n y a n f e k v ő t e r ü l e t e k e n elhe
nek, amelyek a természetben n e m fordulnak elő
l y e z k e d ő v á r o s o k víz a l á k e r ü l n e k é s lakhatatlan
(lásd a fenti k e r e t e s í r á s u n k a t ) . A l e g t ö b b t u d ó s
ná v á l n a k . A t e n g e r s z i n t e g y m é t e r e s emelkedése
egyetért a b b a n , h o g y a s z é n - d i o x i d m e n n y i s é g é
e s e t é n p é l d á u l B a n g l a d e s a t e l j e s földterületének
n e k j e l e n t ő s n ö v e k e d é s é t a l é g k ö r b e n a fosszilis
1 7 s z á z a l é k á t , E g y i p t o m 1 2 s z á z a l é k á t , Hollan
t ü z e l ő a n y a g o k e l é g e t é s e é s sokfajta e m b e r i tevé
d i a p e d i g 6 s z á z a l é k á t e l v e s z í t e n é ( U N D P 1998).
k e n y s é g , k ö z t ü k az i p a r i t e r m e l é s , a n a g y ü z e m i
A z I n d i a i - ó c e á n t é r s é g é b e n egy o l y a n cunami,
m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s , az erdőirtás, a b á n y á
m i n t a m i v e l e n n e k a f e j e z e t n e k a bevezetésében
szat, a h u l l a d é k t e r m e l é s és a k ö z l e k e d é s o k o z z a .
f o g l a l k o z t u n k , m a g a s a b b t e n g e r s z i n t e s e t é n még
A 22.5.
ábra
a Föld felszíni h ő m é r s é k l e t é n e k
változási trendjét mutatja be a 1 9 . század máso
sokkal nagyobb pusztítást okozna. 2. Elsivatagosodás:
A
globális
felmelegedés
dik fele ó t a K ö z é p - A n g l i á b a n é s g l o b á l i s szin
h o z z á j á r u l h a t a h h o z , h o g y a m a i t e r m é k e n y föld
ten, összevetve az átlagos h ő m é r s é k l e t e k 1 9 6 1
t e r ü l e t e k j e l e n t ő s h á n y a d a sivataggá váljon. Az
és 1 9 9 0 k ö z ö t t i a l a k u l á s á v a l . A n y i l v á n t a r t á s o k
e l s i v a t a g o s o d á s és az i n t e n z í v t a l a j e r ó z i ó a feke
s z e r i n t a 2 0 . s z á z a d e g é s z é t t e k i n t v e a tíz legfor
te-országokat, a K ö z e l - K e l e t e t és Dél-Ázsiát fogja
r ó b b év k ö z ü l h é t az 1 9 9 0 - e s é v e k r e e s e t t : a vala
a leginkább érinteni.
ha mért legmagasabb átlaghőmérséklet 1998-ban fordult e l ő .
3. Betegségek
terjedése:
A
globális
felmelege
d é s k i t e r j e s z t h e t i az o l y a n o r g a n i z m u s o k földraj zi és s z e z o n á l i s e l t e r j e d é s i k ö r é t , m i n t például a s z ú n y o g o k , a m e l y e k r a g á l y o s betegségeket, töb
A globális felmelegedés potenciális következményei
b e k k ö z ö t t m a l á r i á t és sárgalázt terjesztenek. Ha a h ő m é r s é k l e t h á r o m - ö t C e l s i u s - f o k k a l emelke dik, a
H a v a l ó b a n globális f e l m e l e g e d é s m e g y végbe, en n e k v a l ó s z í n ű l e g p u s z t í t ó k ö v e t k e z m é n y e i lesz
malarias m e g b e t e g e d é s e k s z á m a évente 50-
80 millióval növekedhet. 4. Gyenge
termések:
A
mezőgazdasági
termés
n e k . A h e l y i h a t á s o k a t - p é l d á u l az Egyesült Ki
h o z a m a világ s z á m o s l e g s z e g é n y e b b térségében
rályságban - igen n e h é z lesz e l ő r e j e l e z n i , m i v e l
c s ö k k e n h e t , ha a g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s folytató-
dik. E z v a l ó s z í n ű l e g f ő k é n t D é l k e l e t - Á z s i a , Afri ka és Latin-Amerika lakosságát érintheti. éghajlati
5. Az
viszonyok
ezredek óta viszonylag
megváltozása:
stabil
Az
év
éghajlati m i n t á k
gyors
változásokon m e h e t n e k keresztül
bális
felmelegedés
következtében.
a glo
Jelenleg
46
m i l l i ó e m b e r é l o l y a n t e r ü l e t e k e n , a m e l y e k e t el p u s z t í t h a t n a k a t e n g e r i v i h a r o k , és az á r v i z e k és hurrikánok következtében sokan m á s o k is súlyos károkat s z e n v e d h e t n e k . 6. Geopolitikai
instabilitás:
Az
USA
védelmi
m i n i s z t é r i u m á n a k megbízásából készített egyik j e l e n t é s arra f i g y e l m e z t e t , h o g y a k l í m a v á l t o z á s fent e m l í t e t t h a t á s a i a l e g r o s s z a b b e s e t b e n ko
a j e l e n s é g oka, ú g y t ű n i k , h o g y a jég r e n d k í v ü l i
m o l y k o n f l i k t u s o k h o z , sőt h á b o r ú k h o z v e z e t h e t
sebességgel olvad. A m é r é s e k szerint az Északi
nek azon országok között, a m e l y e k megkísérlik
s a r k v i d é k e n a t e n g e r j é g t a k a r ó j a az u t ó b b i évti
v é d e n i egyre i n k á b b k o r l á t o z o t t m e z ő g a z d a s á g i ,
z e d e k b e n a n y á r i é s ő s z i i d ő s z a k o k b a n 4 0 száza
ivóvíz- és e n e r g i a f o r r á s a i k a t . A j e l e n t é s s z e r i n t
lékkal vékonyodott, kiterjedése pedig az 1950-es
tömeges népvándorlás indulhat meg, ha az em
évek óta tavasszal és nyáron 10-15 százalékkal
berek ni, való
megkísérelnek
olyan
amelyek rendelkeznek alkalmazkodáshoz
(Schwartz-Randall
régiókba
átköltöz
a klímaváltozáshoz
szükséges
forrásokkal
c s ö k k e n t . A h ó t a k a r ó a z 1 9 6 0 - a s é v e k ó t a globá lisan
10 százalékkal zsugorodott:
a hegyvidéki
g l e c c s e r e k gyors ü t e m b e n r ö v i d ü l n e k .
2003).
Úgy tűnik, hogy a globális felmelegedéssel öszszefüggő e g y e s t r e n d e k j ó v a l g y o r s a b b a n é r e z t e
Mit
tik h a t á s u k a t , m i n t a h o g y a t u d ó s o k e r e d e t i l e g
a globális felmelegedés ellen?
megjósolták.
1999
decemberében
például
egy
tehetünk
műholdas felmérés azt mutatta, hogy az Északi
A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s t é n y é t h o s s z ú i d ő n ke
sarkvidék
resztül kétségbe vonták. Egyes tudósok vitatták
jégsapkája
sokkal
gyorsabban
zsugo
rodik, m i n t a t u d ó s o k g o n d o l t á k : ez a f o l y a m a t
a nyilvánosságra került adatok hitelességét, míg
drámai hatásokkal járhat a világ éghajlatára néz
m á s o k a z o n a z á l l á s p o n t o n v o l t a k , h o g y a világ
ve a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . A 2 0 0 2 e l e j é n az A n -
éghajlatában megfigyelt változások n e m az em
t a r k t i s z o n k é t g i g a n t i k u s j é g t ö m e g - a L a r s e n B és
beri
a T h w a i t e s g l e c c s e r e k n y e l v e - l e v á l t és n a p o k o n belül jéghegyek ezreire töredezett szét. Lehetsé ges, h o g y a j é g t a k a r ó m e g f o g y a t k o z á s a t e r m é s z e tes v á l t o z á s i f o l y a m a t o k e r e d m é n y e , á m b á r m i i s
22.5. ábra
1,0-1
beavatkozás,
hanem
természetes
z u s a l a k u l t ki a b b a n a t e k i n t e t b e n , h o g y a glo bális felmelegedés valóban folyamatban van, és ezért az üvegházhatás felelős. 2 0 0 0 januárjában
Az átlagos felszíni hőmérséklet változásai 1861-től 2002-ig: az 1961 és 1990 közötti közép-angliai és a globális átlaghő mérsékletek összehasonlítása (Celsius-fokban)
p
-0,5
1862
1882
Forrás: ONS.
1902
1922
trendek
eredményei. Mára azonban széles körű konszen
1942
1962
1982
2002
742
22. FEJEZET
22.6. ábra Szén-dioxid-kibocsátás a világ iparosodott és kevésbé fejlett térségeiben Egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, 1995 Egyesült Államok Kanada Németország Japán Dél-Afrika Mexikó Kína Brazília I
0
7
14
É v e s kibocsátás (metrikus tonna)
Globális szén-dioxid-kibocsátás 25-
1950
1960
1970
1980
Forrás: UNDP (1998), 3. o. egy k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y á g a k a t k é p v i s e l ő k l í m a s z a k é r t ő k b ő l álló t e s t ü l e t k ö z z é t e t t e a t é m á b a n eddig m e g j e l e n t e g y i k l e g r é s z l e t e s e b b j e l e n t é s t , m e l y n e k s z e r z ő i m i n d a n n y i a n e g y e t é r t e t t e k ab ban, hogy a globális felmelegedés valóságos je l e n s é g . Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a k , h o g y a Föld felszíni hőmérséklete az utóbbi évszázad s o r á n 0 , 4 - 0 , 8 °C k ö z ö t t i é r t é k k e l e m e l k e d e t t . A hőmérséklet emelkedése különösen nagymértékű volt a z u t ó b b i 2 0 é v s o r á n . A s z é n d i o x i d - k i b o c s á t á s - m i n t a 22.6. ábra m u t a t j a - g l o b á l i s s z i n t e n r i a s z t ó m é r t é k b e n foko z ó d i k . A z ipari o r s z á g o k j e l e n l e g j ó v a l t ö b b üveg h á z h a t á s ú gázt t e r m e l n e k , m i n t a f e j l ő d ő világ, s az Egyesült Á l l a m o k több szén-dioxidot bocsát
ki a l é g k ö r b e , m i n t b á r m e l y m á s ország. Az üveg h á z h a t á s ú g á z o k k i b o c s á t á s a a z o n b a n n e m kor l á t o z ó d i k a fejlett o r s z á g o k r a . A f e j l ő d ő világból s z á r m a z ó k i b o c s á t á s s z i n t é n g y o r s a n növekszik, k ü l ö n ö s e n a z o k b a n a z á l l a m o k b a n , a h o l gyors i p a r o s í t á s folyik, é s 2 0 3 5 - r a v á r h a t ó a n egyenlő mértékű lesz az iparosodott országokéval. A z 1 9 9 7 - b e n tartott k i o t ó i ö k o l ó g i a i csúcsta lálkozón egyetértés született abban, hogy 2010ig jelentősen c s ö k k e n t e n i kell az üvegházhatású g á z o k k i b o c s á t á s á t . A c s ú c s t a l á l k o z ó jegyzőköny v é b e n r ö g z í t e t t e k s z e r i n t a z i p a r o s o d o t t országok k ö t e l e z e t t s é g e t v á l l a l t a k arra, h o g y az alapként v á l a s z t o t t 1 9 9 0 . évi s z i n t h e z k é p e s t 2 0 1 0 - i g - kü l ö n b ö z ő t e r ü l e t e k e n m á s - m á s m é r t é k b e n - csök k e n t e n i fogják a g á z k i b o c s á t á s t . A k i t ű z ö t t célok á t l a g o s a n 8 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s t irányoznak e l ő E u r ó p a l e g n a g y o b b r é s z é n , m í g I z l a n d ese t é b e n m a x i m u m 1 0 , A u s z t r á l i á b a n pedig 8 szá z a l é k o s n ö v e k e d é s t e n g e d é l y e z n e k . (Az USA e r e d e t i l e g 7 s z á z a l é k o s c s ö k k e n t é s r e vállalt kö t e l e z e t t s é g e t . ) S o k t u d ó s ú g y véli, h o g y ezek a c é l é r t é k e k t ú l s á g o s a n s z e r é n y e k : s z e r i n t ü k a ko m o l y éghajlati k ö v e t k e z m é n y e k elkerüléséhez a k i b o c s á t á s o k n a k a k á r 7 0 - 8 0 s z á z a l é k o s csökken t é s é r e v a n s z ü k s é g . B á r m i t t e s z n e k is a z o n b a n a k o r m á n y z a t o k a k i b o c s á t á s c s ö k k e n t é s é r e , bizo n y o s i d ő n e k el k e l l t e l n i e , a m í g a g l o b á l i s felme l e g e d é s h a t á s a i m e g v á l t o z h a t n a k . A h h o z , hogy a f e l h a l m o z ó d o t t s z é n - d i o x i d t e r m é s z e t e s folya m a t o k ú t j á n t á v o z z o n a l é g k ö r b ő l , t ö b b m i n t egy évszázadra van szükség. 2 0 0 1 - b e n a z U S A ú j e l n ö k e , G e o r g e W . Bush v i s s z a u t a s í t o t t a a k i o t ó i e g y e z m é n y ratifikálását, arra h i v a t k o z v a , h o g y ez v e s z é l y e z t e t n é az USA g a z d a s á g á t . N é m i v i t a u t á n a világ legtöbb más o r s z á g a e g y e t é r t e t t a b b a n , h o g y a z egyezmény h e z t a r t j á k m a g u k a t a z E g y e s ü l t Á l l a m o k nélkül is, d a c á r a a n n a k , h o g y az ü v e g h á z h a t á s ú gázok l e g n a g y o b b k i b o c s á t ó j a a v i l á g o n az U S A . A 2001. év f o l y a m á n k é s ő b b a n é m e t o r s z á g i B o n n b a n és a m a r o k k ó i M a r r a k e s h b e n tartott t o v á b b i tanácsko z á s o k s o r á n v é g ü l m e g e g y e z é s s z ü l e t e t t az egyez m é n y egyre b o n y o l u l t a b b á v á l ó a p r ó b e t ű s szöve gét i l l e t ő e n is, és a c s a t l a k o z ó országokat sürget ték, h o g y a n e m z e t i t ö r v é n y h o z á s o k 2 0 0 2 végéig ratifikálják a z e g y e z m é n y t . A z u t ó b b i években az ü v e g h á z h a t á s ú g á z o k legfőbb k i b o c s á t ó i kö z ü l t ö b b ország - k ö z t ü k az E g y e s ü l t Királyság, N é m e t o r s z á g , K í n a és O r o s z o r s z á g - sikeresen c s ö k k e n t e t t e a k i b o c s á t á s s z i n t j é t (bár Oroszor szág e s e t é b e n a c s ö k k e n é s t n a g y r é s z t a gazdaság visszaesése magyarázza). A g l o b á l i s f e l m e l e g e d é s l e h e t s é g e s hatásait i l l e t ő e n - csakúgy, m i n t a m e s t e r s é g e s eredetű k o c k á z a t o k s z á m o s m á s új f o r m á j á n á l is - sen-
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK ki s e m lehet biztos abban, hogy valójában mi lyen hatásokkal kell számolnunk. A jelenség okai olyan összetettek, hogy a következményeket ne héz pontosan kiszámítani. Kérdés, hogy a „magas szintű kibocsátás" forgatókönyvének megvalósu lása c s a k u g y a n s z é l e s k ö r ű t e r m é s z e t i k a t a s z t r ó f á k h o z fog-e v e z e t n i . A s z é n - d i o x i d - k i b o c s á t á s s z i n t j é n e k s t a b i l i z á l á s a v a j o n m e g v é d i - e a leg t ö b b e m b e r t a v i l á g o n az é g h a j l a t v á l t o z á s k á r o s hatásaitól? Lehetséges-e, hogy a globális felmele gedés j e l e n l e g i f o l y a m a t a i m á r i s m e g i n d í t o t t á k a t o v á b b i éghajlati z a v a r o k egész s o r o z a t á t ? E z e k r e a kérdésekre bizonyossággal n e m tudunk választ adni. A F ö l d é g h a j l a t a r e n d k í v ü l k o m p l e x r e n d szer: i g e n s o k f é l e t é n y e z ő e g y ü t t e s e n h o z l é t r e különböző következményeket a Föld különböző pontjain elhelyezkedő országokban.
Genetikailag módosított élelmiszerek M i n t a l l . fejezetben ( a 3 3 5 . o l d a l o n ) láttuk, boly gónkon m i n d e n n a p 8 3 0 millió e m b e r marad éhes. A globális felmelegedés folyamata hozzájárulhat a fokozódó e l s i v a t a g o s o d á s h o z és a g y e n g é b b t e r m é s h e z , ezért t a r t h a t u n k attól, h o g y a z élel miszerhiány még nagyobb mértékűvé is válhat. A világ l e g s ű r ű b b e n lakott t e r ü l e t e i n a l a k o s s á g é l e l m e z é s e n a g y m é r t é k b e n függ az o l y a n alapve tő t e r m é n y e k t ő l , m i n t p é l d á u l a rizs, a m e l y n e k a t e r m ő t e r ü l e t e egyre z s u g o r o d i k . S o k a n aggód nak, h o g y a j e l e n l e g a l k a l m a z o t t f ö l d m ű v e l é s i módszerek n e m lesznek alkalmasak a növekvő lakosság e l t a r t á s á h o z e l e g e n d ő r i z s t e r m é s b i z t o sítására. Az é h í n s é g f e n y e g e t é s e - h a s o n l ó a n s o k más k ö r n y e z e t i k i h í v á s h o z - n e m e g y e n l e t e s e n oszlik m e g a v i l á g o n . Az i p a r o s o d o t t o r s z á g o k j e l e n t ő s g a b o n a f ö l ö s l e g g e l r e n d e l k e z n e k . A ga bonahiány éppen a legszegényebb országokban lesz v á r h a t ó a n k r ó n i k u s p r o b l é m a , a h o l a z előre jelzések szerint a legnagyobb mértékű a népesség növekedése. Egyesek szerint a potenciális élelmiszerválság e l k e r ü l é s é n e k k u l c s a a t u d o m á n y és a b i o t e c h nológia t e r é n ú j a b b a n e l é r t h a l a d á s b a n rejlik. Az olyan alapvető t e r m é n y e k genetikai össze t é t e l é n e k m a n i p u l á l á s á v a l , m i n t p é l d á u l a rizs, ma m á r l e h e t s é g e s j e l e n t ő s e n f o k o z n i a fotoszin tézis ü t e m é t a n ö v é n y e k b e n , és e n n e k segítségé vel m a g a s a b b t e r m é s h o z a m o t l e h e t e l é r n i . A z i l y m ó d o n l é t r e h o z o t t n ö v é n y e k e t genetikailag mó dosított organizmusoknak (genetically modified organisms, GMOs) n e v e z i k . G e n e t i k a i m ó d o s í t á s t nem c s u p á n a t e r m é s h o z a m növelése érdeké ben, h a n e m s o k f é l e m á s c é l b ó l i s l e h e t v é g e z n i . A tudósok létrehoztak már például a normális
n á l n a g y o b b v i t a m i n t a r t a l m ú G M O - k a t , m á s ge netikailag módosított termények ellenállóak a mezőgazdasági termelés során a termőföldeken á l t a l á n o s a n h a s z n á l t g y o m i r t ó s z e r e k k e l , a rovar k á r t e v ő k k e l , v a l a m i n t a g o m b á s és v í r u s o s fertő z é s e k k e l s z e m b e n is. A g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t o r g a n i z m u s o k b ó l k é s z ü l t vagy i l y e n e k n y o m a i t tartalmazó élelmiszereket GM-élelmiszereknek nevezik. A G M - t e r m é n y e k e l t é r n e k m i n d e n t ő l , a m i ko r á b b a n létezett, mivel k ü l ö n b ö z ő organizmusok ból származó, átültetett géneket tartalmaznak. Ez s o k k a l r a d i k á l i s a b b b e a v a t k o z á s a t e r m é s z e t be, m i n t a keresztezés és n e m e s í t é s régebbi, sok éve h a s z n á l a t b a n levő módszerei. A GMO-kat g é n s e b é s z e t i m ó d s z e r e k k e l állítják elő, a m e l y e k alkalmasak a gének átültetésére n e m c s a k növé n y e k , h a n e m á l l a t o k e s e t é b e n is. A z ú j a b b kísér letekben emberi géneket ültettek be tenyésztett állatokba, például disznókba, azzal a céllal, hogy szervátültetések esetén az emberi szerveket he lyettesíteni képes állati szervek jöjjenek létre. Sőt, emberi géneket beültettek már növényekbe is, b á r a p i a c r a k e r ü l ő G M - t e r m é n y e k e s e t é b e n ilyen radikális génsebészeti eljárások alkalmazá s á r a e d d i g m é g n e m k e r ü l t sor. E g y e s k u t a t ó k á l l í t á s a s z e r i n t egy b i z o n y o s faj t a G M O , a „ s z u p e r r i z s " t e r m é s h o z a m a 3 5 száza l é k k a l is m e g h a l a d h a t j a a s z o k á s o s értéket. E g y m á s i k fajta, a n a g y o b b m e n n y i s é g ű „ A " v i t a m i n t tartalmazó „aranyrizs" termesztése világviszony latban több mint 1 2 0 millió gyermeknél csök kentheti az „A" v i t a m i n hiányával összefüggő megbetegedéseket. Azt gondolhatnánk, hogy a b i o t e c h n o l ó g i a i l y e n h a t a l m a s e r e d m é n y e i t lel kesen üdvözlik az e m b e r e k m i n d e n ü t t a világon. A genetikai beavatkozás a z o n b a n korunk egyik l e g v i t a t o t t a b b t é m á j á v á vált, é s s o k a k f i g y e l m é t r á i r á n y í t j a a r r a a f i n o m h a t á r v o n a l r a , a m i az egyik o l d a l o n a t u d o m á n y o s és t e c h n o l ó g i a i in nováció jótéteményei, a másik oldalon pedig a környezeti kockázatok között húzódik.
A GM-élelmiszerekkel kapcsolatos viták A GM-élelmiszerek „családregénye" mindössze n é h á n y é v v e l e z e l ő t t k e z d ő d ö t t , a m i k o r a világ n é h á n y vezető vegyipari és mezőgazdasági cége felismerte, hogy a gének működésére vonatkozó új i s m e r e t e k á t a l a k í t h a t j á k a világ é l e l m i s z e r - e l látását. E z e k a v á l l a l a t o k r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó s z e r e k e t gyártottak, d e t o v á b b a k a r t a k l é p n i egy olyan területre, a m e l y b e n a j ö v ő fő piacát látták. Az új technológia nagy részének kifejlesztésében a z a m e r i k a i M o n s a n t o c é g j á t s z o t t v e z e t ő szere-
Az utóbbi években a Greenpeace vezetésével számos tiltakozó akcióra került sor a GM-termények ellen: a kép egy genetikailag módosított kukoricaültetvény ellen Norfolkban végrehajtott akció alkalmából készült. pet. A M o n s a n t o felvásárolt s z á m o s v e t ő m a g v á l lalatot, e l a d t a v e g y i p a r i részlegeit, és energiájá nak jelentős részét új termények piacra dobására fordította. A k k o r i ü g y v e z e t ő igazgatója, R o b e r t S h a p i r o v e z e t é s é v e l gigantikus r e k l á m k a m p á n y t indított a GM-termények j ó t é t e m é n y e i n e k hirde t é s é r e a g a z d á l k o d ó k és a fogyasztók k ö r é b e n . Az e l s ő r e a k c i ó k p o n t o s a n o l y a n o k voltak, a m i l y e nekre a vállalat magabiztosan számított. Az 1 9 9 9 elején az Egyesült Államokban termelt szójabab 55 s z á z a l é k a és a k u k o r i c a 35 s z á z a l é k a t a r t a l m a zott g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t e l e m e k e t . A G M - t e r m é n y e k e t e k k o r m á r 3 5 m i l l i ó h e k t á r n y i földte rületen, Nagy-Britannia területének körülbelül m á s f é l s z e r e s é n t e r m e s z t e t t é k s z e r t e a világon, É s z a k - A m e r i k á n k í v ü l K í n á b a n é s m á s országok b a n is. A M o n s a n t o cég reklámkampánya a GM-élelmiszerek számos pozitív erényére helyezte a hangsúlyt. A vállalat azt hirdette, hogy a G M t e r m é n y e k s e g í t h e t i k a világ s z e g é n y e i n e k élel m e z é s é t és h o z z á j á r u l h a t n a k a s z e n n y e z ő vegyi a n y a g o k , e l s ő s o r b a n a r o v a r ö l ő és g y o m i r t ó sze r e k b e n l é v ő v e g y s z e r e k által o k o z o t t k ö r n y e z e t szennyezés csökkentéséhez. A kampány során hangoztatott állítások szerint például a GM-burgonya termesztéséhez 40 százalékkal kevesebb k é m i a i r o v a r ö l ő s z e r r e v a n szükség, m i n t a ha
g y o m á n y o s m ű v e l é s e s e t é b e n . A biotechnológia - h i r d e t t e a M o n s a n t o - l e h e t ő v é fogja t e n n i szá m u n k r a , h o g y j o b b m i n ő s é g ű é s n a g y o b b termésh o z a m ú g a b o n á t t e r m e s s z ü n k , a k ö r n y e z e t i érté kek megőrzése és védelme mellett. M i v e l a z o n b a n a G M - t e r m é n y e k lényegében t e l j e s e n újak, s e n k i s e m t u d h a t j a , h o g y tömeges b e v e z e t é s ü k t é n y l e g e s e n m i l y e n h a t á s s a l fog jár ni a k ö r n y e z e t r e n é z v e . S o k k ö r n y e z e t v é d ő és fo g y a s z t ó i c s o p o r t aggódik a n a g y r é s z t kipróbálatl a n t e c h n o l ó g i a i e l j á r á s o k s z é l e s k ö r ű alkalmazá sával p o t e n c i á l i s a n együtt j á r ó k o c k á z a t o k miatt. A G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s fenntartások k ü l ö n ö s e n a z e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y b e n jutottak é r v é n y r e . N a g y - B r i t a n n i á b a n a GM-termények n a g y ü z e m i t e r m e s z t é s é v e l s z e m b e n i tiltakozást dr. P u s z t a i Árpád, egy n e m z e t k ö z i l e g elismert g e n e t i k u s k u t a t á s i e r e d m é n y e i ö s z t ö n ö z t é k , aki egy á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n dolgozott Skóciá b a n . K u t a t á s a i s o r á n dr. P u s z t a i egy olyan bur gonyafajtát t e s z t e l t , a m e l y b e egyfajta természetes r o v a r ö l ő s z e r k é n t m ű k ö d ő g é n t v i t t e k b e : ezt a l e k t i n e k c s o p o r t j á b a t a r t o z ó fehérjét virágokból v o n t á k ki. E r e d m é n y e i azt j e l e z t é k , h o g y a GMburgonyával táplált patkányok immunrendszere j e l e n t ő s m é r t é k b e n k á r o s o d o t t és szerveik növe k e d é s e c s ö k k e n t . Dr. P u s z t a i m e g á l l a p í t á s a i t más v e z e t ő k u t a t ó k k r i t i k á v a l fogadták, és miután a
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK m a g y a r s z á r m a z á s ú t u d ó s a t e l e v í z i ó b a n is nyi latkozott a G M - é l e l m i s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s aggá lyairól, e l b o c s á t o t t á k a z á l l a m i l a b o r a t ó r i u m b a n betöltött állásából. Ekkorra a GM-élelmiszerek kérdése már szinte m i n d e n n a p a h í r l a p o k c í m o l d a l á r a került, és meg vitatására s z á m o s televíziós és rádiós vitát, be szélgető és b e t e l e f o n á l ó m ű s o r t szerveztek. A brit t á r s a d a l o m sok tagja a G M - t e r m é n y e k e l l e n foglalt állást, s ő t e g y e s e k „ k ö z v e t l e n a k c i ó b a " l é p t e k , gyökerestől kitépve a GM-terményeket a földből a k í s é r l e t i ü l t e t v é n y e k e n s z e r t e az o r s z á g b a n . Ha s o n l ó r e a k c i ó k r a k e r ü l t s o r s o k m á s e u r ó p a i or s z á g o k b a n . E z e k v é g ü l á t t e r j e d t e k a z U S A - r a is, a h o l k o r á b b a n alig folyt v i t a e r r ő l a k é r d é s r ő l . Az Egyesült Királyságban a nyolc nagy szupermar ketlánc közül hét megváltoztatta a GM-élelmi szerekkel kapcsolatos üzletpolitikáját. Öt közü lük t e l j e s e n b e t i l t o t t a a G M - ö s s z e t e v ő k j e l e n l é t é t az á l t a l u k f o r g a l m a z o t t t e r m é k e k b e n (ez a t i l a l o m még m a i s é r v é n y b e n v a n ) , é s v a l a m e n n y i e n ra gaszkodtak a h h o z , h o g y a z ü z l e t e i k b e n á r u s í t o t t termékek csomagolásán hangsúlyozottan tüntes sék fel a z o k t a r t a l m i ö s s z e t e v ő i t . K é t nagyvál lalat, az U n i l e v e r és a N e s t l é b e j e l e n t e t t e , h o g y visszavonja a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e rek e l f o g a d á s á r a v o n a t k o z ó k o r á b b i d ö n t é s é t . A z U S A - b a n egyes g a z d á l k o d ó k , a k i k b e k a p c s o l ó d tak a G M - t e r m é n y e k n a g y l é p t é k ű t e r m e s z t é s é b e , visszatértek a h a g y o m á n y o s fajtákhoz. 2 0 0 3 - b a n egy f e l m é r é s azt m u t a t t a ki, h o g y a z E g y e s ü l t K i rályság l a k o s s á g á n a k 5 9 s z á z a l é k a e r ő s e n t á m o gatná a g e n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t é l e l m i s z e r e k b e tiltását ( H M S O 2 0 0 5 ) . A k ö r n y e z e t v é d ő k és a fogyasztói c s o p o r t o k tiltakozásai n a g y h a t á s t g y a k o r o l t a k a M o n s a n t o cég s o r s á n a k a l a k u l á s á r a , é s k o m o l y v i s s z a e s é s t okoztak a c é g r é s z v é n y e i n e k á r f o l y a m á b a n . R o bert S h a p i r o fellépett a t e l e v í z i ó b a n és b e v a l l o t t a , hogy v á l l a l a t a j e l e n t ő s h i b á k a t k ö v e t e t t e l : „Való színűleg t ö b b e m b e r t f o r d í t o t t u n k m a g u n k e l l e n , mint a h á n y a t m e g g y ő z t ü n k - m o n d t a . - A z t hi szem, h o g y a g é n t e c h n o l ó g i á b a v e t e t t b i z a l m u n k és az iránta való lelkesedésünk sokak s z e m é b e n - érthető m ó d o n - túlzott magabiztosságnak, vagy a k á r a r r o g a n c i á n a k t ű n h e t e t t . " E z r e n d k í vüli f o r d u l a t o t j e l e n t e t t a h h o z a v i l á g h ó d í t ó ö n bizalomhoz képest, amivel még c s u p á n n é h á n y h ó n a p p a l a z e l ő t t is b e s z é l t . A M o n s a n t o f e l a d n i k é n y s z e r ü l t e g y i k l e g v i t a t o t t a b b tervét, a „terminátor" e l n e v e z é s ű g é n f e l h a s z n á l á s á t . Ez a g é n biztosította v o l n a , h o g y a M o n s a n t o által a ter m e l ő k n e k e l a d o t t v e t ő m a g o k egy g e n e r á c i ó u t á n sterillé v á l j a n a k . A g a z d á l k o d ó k n a k így m i n d e n évben új v e t ő m a g o t k e l l e t t v o l n a v á s á r o l n i u k a cégtől. A M o n s a n t o b í r á l ó i azt állították, h o g y
a v á l l a l a t m e g p r ó b á l t a a g a z d á l k o d ó k a t egyfajta „biorabszolgaságba" dönteni. A genetikailag módosított élelmiszerek tovább r a i s vitákat v á l t a n a k k i E u r ó p á b a n é s Afrika j e lentős részében. Az Európai U n i ó 1 9 9 8 és 2 0 0 4 k ö z ö t t m e g t a g a d t a s z á m o s ú j G M - t e r m é n y r e vo n a t k o z ó s z a b a d a l o m b e j e g y z é s é t . A teljes m o r a tóriumot 2 0 0 4 - b e n szüntették meg, amikor jóvá hagyták további GM-kukoricafajták importját, de ezzel egyidejűleg szigorú c í m k é z é s i előírásokat vezettek be a GM-termékeket tartalmazó élelmi szerek forgalmazásában. Az EU lépései azonban túlságosan lassúak voltak a nagy GM-termelők i g é n y e i h e z k é p e s t , k ü l ö n ö s e n a z E g y e s ü l t Álla m o k b a n , a h o l 2 0 0 3 m á j u s á b a n - azt állítva, h o g y az európai álláspontnak n i n c s bizonyított tudo m á n y o s a l a p j a és e l l e n t é t b e n áll a s z a b a d keres k e d e l e m törvényeivel - panaszt nyújtottak be az ellen, hogy az EU n e m egyeztette a GM-termékek kereskedelmének szabályozását a Világkereske d e l m i S z e r v e z e t t e l (Toké 2 0 0 4 ) . A G M - é l e l m i s z e r e k A f r i k á b a n is b a j b a kerül tek. 2 0 0 2 - b e n Z a m b i a v i s s z a u t a s í t o t t a a kukori c á t é s szóját t a r t a l m a z ó a m e r i k a i é l e l m i s z e r a - d o m á n y o k elfogadását, m e r t a z o k j e l e n t ő s r é s z e ge n e t i k a i l a g m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k b ő l állt. Z a m b i a elnöke, Levy Mwanawasa „méregnek" minősítet te az amerikai importot. 2004-ben csatlakoztak Z a m b i á h o z Zimbabwe, Malawi, M o z a m b i k , Le s o t h o é s A n g o l a k o r m á n y a i is, a m e l y e k s z i n t é n visszautasították a genetikailag módosított élel miszereket tartalmazó segélyeket.
A GM-élelmiszerek kockázatainak értékelése Jelenleg - a GM-termelők állításainak dacára senki s e m tudja b i z o n y o s a n m e g m o n d a n i , hogy a genetikailag módosított termények előállítá sa, i l l e t v e f o g y a s z t á s a m i l y e n k o c k á z a t o k k a l jár. A genetikai kód rendkívül bonyolult: új gének b e v i t e l e a n ö v é n y e k b e vagy m á s o r g a n i z m u s o k ba soha n e m tapasztalt betegségek fellépésével vagy m á s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e k k e l i s j á r h a t . M i vel a t e c h n o l ó g i a még ennyire ismeretlen, megle p ő gyakorisággal k e r ü l n e k n y i l v á n o s s á g r a ú j a b b és újabb kutatási e r e d m é n y e k és felfedezések. 2 0 0 0 m á j u s á b a n a brit k o r m á n y b e v a l l o t t a , h o g y a gazdálkodók több ezer hektárnyi hagyományos r e p c e f ö l d j e „ s z e n n y e z e t t é " vált a k ö z e l ü k b e n te lepített GM-ültetvények beporzása következté ben. Csupán n é h á n y héttel később publikált né m e t k u t a t á s i e r e d m é n y e k feltárták, h o g y a z olajrepce módosításához általánosan használt gén „átugrotta" a faji k o r l á t o k a t és b e j u t o t t a m é h e k
746
22. F E J E Z E T
s z e r v e z e t é b e . A fenti k é t m e g d ö b b e n t ő felfedezés között eltelt rövid időszakban maga a M o n s a n t o is e l i s m e r t e , h o g y m ó d o s í t o t t s z ó j a t e r m é n y e - az a GMO, amit a legszélesebb körben termesztettek kereskedelmi célokra - olyan váratlanul megje l e n ő g é n t ö r e d é k e k e t t a r t a l m a z , a m e l y e k e t koráb b a n n e m m u t a t t a k ki. A kutatási e r e d m é n y e k megerősítik mindazt, a m i r e s o k k ö r n y e z e t v é d ő a k t i v i s t a m á r egy i d e j e f i g y e l m e z t e t n i p r ó b á l j a a világot. N o h a a geneti kai m ó d o s í t á s n a k óriási potenciális h a s z n a lehet, a vele járó kockázatok n e h e z e n kiszámíthatók és gyakorlatilag m e g j ó s o l h a t a t l a n o k . A G M O - k a természeti környezetbe kikerülve a dominóef f e k t u s h o z h a s o n l ó e s e m é n y e k l á n c o l a t á t válthat j á k ki, a m i t i g e n n e h é z m o n i t o r o z n i é s e l l e n ő r z é s alatt t a r t a n i . E z z e l a d i l e m m á v a l s z e m b e k e r ü l v e s o k k ö r n y e z e t v é d ő az „elővigyázatosság elve" (precautionary principle) mellett tör lándzsát. E z a z elv azt m o n d j a ki, h o g y a h o l e l e g e n d ő két ség m e r ü l fel az új k e z d e m é n y e z é s e k l e h e t s é g e s kockázatait illetően, jobb ragaszkodni a meglé vő gyakorlatokhoz, m i n t megváltoztatni azokat. T é n y azonban, hogy a GM-termények termeszté s é r e h a s z n á l t f ö l d t e r ü l e t e k m e n n y i s é g e - a kör nyezetvédők aggályainak dacára - folyamatosan t o v á b b n ö v e k s z i k a z u t ó b b i é v e k b e n is, k ü l ö n ö sen a fejlődő világban, ahol a környezetvédelmi m o z g a l o m m é g n e m v e t e t t e m e g elég e r ő s e n a lábát, és a G M - t e r m é n y e k t e r m e s z t é s é t k o r l á t o zó t ö r v é n y e k á l t a l á b a n k e v é s b é s z i g o r ú a k (lásd a 22.7. és a 22.8. ábrát). E g y e s s z e r z ő k r á m u t a t t a k a G M - t e r m é k e k és a n a n o t e c h n o l ó g i a (lásd f e n t e b b ) k o c k á z a t a i kö zött f e n n á l l ó h a s o n l ó s á g o k r a . Egy a m e r i k a i tu dós, Jeffrey M a t s u u r a s z e r i n t a n a n o t e c h n o l ó g i a i i p a r á g a k n a k le kell v o n n i u k a t a n u l s á g o k a t a G M é l e l m i s z e r e k k ö r ü l a k i a l a k u l t v i t á k b ó l és a köz v é l e m é n y állásfoglalásából. A GM-élelmiszerekr ő l folyó vitákat é r t é k e l v e M a t s u u r a ( 2 0 0 4 ) meg
állapítja, h o g y a b i o t e c h n o l ó g i a i i p a r a kezdeti i d ő s z a k b a n k é t h i b á t k ö v e t e t t e l : e l ő s z ö r i s meg próbálta figyelmen kívül hagyni a közvélemény aggályait, m a j d m e g k í s é r e l t e a z o k a t t i s z t á n ra cionális érvekkel eloszlatni. Szerinte a nanotech n o l ó g i a i iparág j e l e n l e g h a s o n l ó ú t o n jár. A na n o t e c h n o l ó g i a h í v e i n e k e h e l y e t t - állítja - agreszs z í v r e k l á m k a m p á n y t k e l l e n e i n d í t a n i u k , mind r a c i o n á l i s , m i n d a z é r z e l m e k r e h a t ó érvekkel a támogatás elnyerése érdekében. A nanotechnoló gia e l ő b b r e v i t e l é h e z a z o n n a l i a k c i ó r a v a n szük ség, h o g y e l k e r ü l j é k a z o l y a n t í p u s ú visszahatást a közvéleményben, a m i gátolhatja a technológia fejlődését és jelentős gazdasági veszteségekhez v e z e t h e t . M a t s u u r a g o n d o l a t m e n e t e a z o n b a n el h a n y a g o l j a az új t e c h n o l ó g i á k b e v e z e t é s é v e l járó k o c k á z a t o k a t , é s c s u p á n a z o k n a g y r é s z t gazdasá g i t e r m é s z e t ű p o t e n c i á l i s h a s z n á r a összpontosít. A k ö v e t k e z ő k b e n U l r i c h B e c k n é m e t szociológus n y o m á n á l t a l á n o s a b b m e g k ö z e l í t é s s e l vesszük s z e m ü g y r e a k o c k á z a t fogalmát.
A globális kockázattársadalom A n a n o t e c h n o l ó g i a a genetikailag m ó d o s í t o t t élel m i s z e r e k k ö r ü l i viták, a g l o b á l i s felmelegedés és m á s , az e m b e r által m e s t e r s é g e s e n létrehozott koc k á z a t o k új v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g e k és új kihívások e l é állítják az e m b e r e k e t m i n d e n n a p i életük során. M i v e l az új v e s z é l y f o r r á s o k m é g n i n c s e n e k alapo s a n feltérképezve, az e m b e r e k n e k , az országoknak és a t r a n s z n a c i o n á l i s s z e r v e z e t e k n e k m e g kell al k u d n i u k a k o c k á z a t o k k a l , a m i k o r arról döntenek, h o g y h o g y a n éljenek, illetve h o g y a n működjenek. M i v e l az i l y e n k o c k á z a t o k kiváltó okai és lehet séges k ö v e t k e z m é n y e i t e k i n t e t é b e n nincsenek p o n t o s i s m e r e t e i n k , m i n d e n k i egyénileg kényte l e n d ö n t e n i arról, h o g y m e l y k o c k á z a t o k vállalá sára v a n felkészülve. E z k o m o l y megpróbáltatás
22.7. ábra A genetikailag módosított termények globális elterjedése 70
i
60 50 -
—A— Összesen
—•-
Iparosodott országok Fejlődő országok
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2002 és 2003 között 15 százalékos növekedés (9 millió hektár vagy 22,2 millió angol hold) Forrás: ISAAA 2003.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 22.8. ábra
747
G M - t e r m é n y e k e t termelő országok, 2003 11. Spanyolország < 0,05 millió hektár Kukorica
1
17. Németország < 0,05 millió hektár Kukorica
9. Románia < 0,05 millió hektár Szója
15. Bulgária < 0,05 millió hektár Kukorica 5. Kína 2,8 millió hektár Gyapot
Kanada 4,4 millió hektár Repce, kukorica, szója 1. Egyesült Államok 42,8 millió hektár Szója, kukorica, gyapot, repce
13. Fülöp-szigetek < 0,05 millió hektár Kukorica
12. <0,05 millió hektár Gyapot, szója
18. Indonézia < 0,05 millió hektár Gyapot
16. Honduras <0,05 millió hektár Kukorica
Ausztrália 0,1 millió hektár Gyapot
14. Kolumbia <0,05 millió hektár Gyapot
8. India 0,1 millió hektár Gyapot
Mexikó
2. Argentína 13,9 millió hektár Szója, kukorica, gyapot
10. Uruguay < 0.05 millió hektár Szója, kukorica
4. Brazília 3,0 millió hektár Szója
Dél-Afrika 0,4 millió hektár Kukorica, szója, gyapot
J2 Ez a tíz ország legalább 50 000 hektáron termeszt génmódosított terményeket.
Forrás: IS AAA 2003. lehet. F e l h a s z n á l h a t u n k - e o l y a n é l e l m i s z e r e k e t é s
a s z e m é l y e s k a p c s o l a t o k d e m o k r a t i z á l ó d á s a is.
nyersanyagokat, a m e l y e k n e k az e l ő á l l í t á s a vagy a
Mivel az egyén személyes jövője jóval kevésbé
fogyasztása k á r o s h a t á s s a l j á r h a t a z e g é s z s é g ü n k r e
látható előre, m i n t a h a g y o m á n y o s társadalmak
és a k ö r n y e z e t ü n k r e ? M é g az o l y a n , látszólag egy
ban, mindenféle döntés kockázattal jár az egyén
szerű d ö n t é s e k e t is, h o g y m i t együnk, m a e l l e n t
számára. A házasságkötés például sokkal kevésbé
m o n d ó i n f o r m á c i ó k é s a z adott t e r m é k viszonyla
k o c k á z a t o s v á l l a l k o z á s m a , m i n t a r é g e b b i korok
gos e l ő n y e i t é s h á t r á n y a i t m é r l e g e l ő v é l e m é n y e k
ban, amikor a házasság intézménye élethosszig
figyelembevételével h o z z u k meg.
tartó p á r k a p c s o l a t o t j e l e n t e t t . A z o k t a t á s ú t j á n el
U l r i c h B e c k ( 2 0 0 3 ) részletesen foglalkozik a kockázatok
és
é r h e t ő s z a k k é p e s í t é s e k m e g s z e r z é s é r e é s a z élet
globalizáció
összefüggéseivel,
útra vonatkozó döntések szintén kockázatosnak
hogy ezeknek a
a
t é n y e z ő k n e k az
t ű n h e t n e k : n e h é z megjósolni, hogy m i l y e n kész
e g y ü t t e s e n kifejtett h a t á s á r a g l o b á l i s kockázat
s é g e k l e s z n e k é r t é k e s e k egy o l y a n g a z d a s á g b a n ,
társadalom
a m i oly gyorsan változik, m i n t a m i é n k .
és úgy látja,
(risk society)
alakul ki.
A technoló
giai fejlődés e g y r e g y o r s a b b e l ő r e h a l a d á s á v a l és a k o c k á z a t új
B e c k ( 1 9 9 5 ) szerint a kockázattársadalom egyik
formáinak létrejöttével bekövet
fontos aspektusa, hogy veszélyei n e m korlátozot
kező v á l t o z á s o k r a á l l a n d ó a n r e a g á l n u n k k e l l é s
t a k s e m t é r b e n , s e m i d ő b e n , sőt t á r s a d a l m i érte
alkalmazkodnunk kell hozzájuk. A kockázattár
l e m b e n sem. A m a i kockázatok m i n d e n országot
s a d a l o m b a n f e n n á l l ó b i z o n y t a l a n s á g o k B e c k sze
és m i n d e n társadalmi osztályt érintenek, és n e m
rint n e m k o r l á t o z ó d n a k c s u p á n a k ö r n y e z e t i é s
csupán személyes, h a n e m globális következmé
egészségi k o c k á z a t o k r a , h a n e m k ö z é j ü k s o r o l h a
nyekkel járnak. M i n t fentebb láttuk, a mestersé
tó a m a i t á r s a d a l m i é l e t b e n j e l e n t k e z ő , e g y m á s s a l
ges e r e d e t ű k o c k á z a t o k - p é l d á u l az e g é s z s é g e t
szorosan összefüggő változások egész sorozata: a
és a k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k - s z á m o s
foglalkoztatási m i n t á k á t a l a k u l á s a , a m u n k a h e l y i
megnyilvánulása átlépi a n e m z e t i határokat. Ezt
bizonytalanság növekedése, a tradíciók c s ö k k e n ő
a megállapítást ékesszólóan alátámasztja például
szerepe az egyéni identitások meghatározásában,
az, a m i 1 9 8 6 - b a n U k r a j n á b a n a c s e r n o b i l i a t o m
a hagyományos családi minták eróziója, valamint
e r ő m ű felrobbanásakor történt. C s e r n o b i l közvet-
748
22. FEJEZET
esterséges kockázatok és az emberiség fennmaradása M a r t i n R e e s brit királyi csillagász 2 0 0 3 - b a n a d t a
i d é z h e t ő t o t á l i s h o l o k a u s z t , h a n e m az új betegsé
p r o v o k a t í v Ütött az utolsó óránk (Our Fi
geket létrehozó laboratóriumi hibák beláthatat
közre a
nal Century) c í m a l a t t m e g j e l e n t k ö n y v é t ,
mely
lan k ö v e t k e z m é n y e i n e k sora is.
n e k a l c í m é t ez a kérdés a l k o t t a : „ T ú l f o g j a - e élni
R e e s m e g k ü l ö n b ö z t e t i a hosszú t á v o n és a rö
az e m b e r i faj a 2 1 . s z á z a d o t ? " . R e e s azt állítja,
vid t á v o n j e l e n t k e z ő k o c k á z a t o k a t , é s kijózanító
h o g y a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a t e r é n t e t t
k ö v e t k e z t e t é s e k r e jut. R ö v i d t á v o n , a m i t ő a kö
r o b b a n á s s z e r ű h a l a d á s , a m i jól l á t h a t ó p é l d á u l
v e t k e z ő húsz é v b e n h a t á r o z m e g , t ö b b m i n t egy
a bio-, a kiber- és a n a n o t e c h n o l ó g i á b a n , v a l a
millió e m b e r k ü l ö n b ö z ő k a t a s z t r ó f á k következté
m i n t a z ű r k u t a t á s b a n , e g y r é s z t f a n t a s z t i k u s kilá
b e n t ö r t é n ő h a l á l á r a s z á m í t ( b á r b u z g ó n reméli,
tásokat t e r e m t a jövőre nézve, másrészt a z o n b a n
h o g y e b b e n t é v e d ) . K ö n y v é n e k a l c í m é h e z vissza
m e g v a n a s ö t é t oldala is.
t é r v e , szerinte a k ö v e t k e z ő száz év s o r á n , vagyis
A
tudományos
haladásnak
nem
várt
követ
k e z m é n y e i is lehetnek, m i n t láttuk: R e e s k ö n y v e olyan katasztrófa-forgatókönyvek valóra válásá n a k a v a l ó s z í n ű s é g é t vizsgálja,
a m e l y e k szerint
hosszú t á v o n a z e m b e r i s é g n e k ö t v e n százalékos esélye v a n a 2 1 . század túlélésére. Ez
a
prognózis
elkeserítően
pesszimistának
t ű n h e t , de R e e s kifejti, h o g y k ö n y v e a saját remé
az e m b e r i civilizáció kihal. Leír n é h á n y a t az a p o
nyei szerint „ ö s z t ö n ö z n i f o g j a a v i t á k a t arról, ho
kaliptikus k o c k á z a t o k közül, a m e l y e k a 2 1 . szá
g y a n v é d e k e z z ü n k ( a m e n n y i r e csak telik tőlünk)
zad új t u d o m á n y o s eredményeinek felhasználása
a l e g s ú l y o s a b b veszélyek e l l e n , ú j o n n a n szerzett
következtében felléphetnek:
tudásvagyonunk
ezek
közé t a r t o z i k
n e m c s a k a t e r r o r i s t á k v a g y e g y e s n e m z e t e k által
optimális
felhasználásával
az
emberek javára".
nukleáris é s b i o l ó g i a i f e g y v e r e k b e v e t é s é v e l elő
l e n k ö r n y e z e t é b e n m i n d e n k i - korától, osztályá
Vállalhatjuk-e
az
elkeseredés
attitűdjét? Bi
tól, n e m é t ő l vagy t á r s a d a l m i s t á t u s á t ó l függetle
z o n y á r a n e m . H a v a n e g y á l t a l á n v a l a m i , amit a
n ü l - veszélyes szintű sugárzásnak volt kitéve.
s z o c i o l ó g i a n y ú j t h a t s z á m u n k r a , a k k o r a z annak
Ugyanakkor a baleset közvetett hatásai messze
a t é n y n e k m é l y r e h a t ó t u d a t o s í t á s a , h o g y a társa
Európá
d a l m i i n t é z m é n y e k e m b e r i a l k o t á s o k . Látjuk a le
b a n , sőt a z o n t ú l is a m e g e n g e d e t t n é l s o k k a l m a
h e t ő s é g e t s o r s u n k i r á n y í t á s á r a é s é l e t ü n k jobbá
gasabb sugárzási szinteket mutattak ki még jóval
t é t e l é r e , o l y a n s z i n t e n , a m i a z e l ő z ő generációk
a r o b b a n á s u t á n is.
s z á m á r a e l k é p z e l h e t e t l e n volt.
túlnyúltak
magán
Csernobilon:
egész
A f e n n t a r t h a t ó fejlődés tárgyaltunk,
ELŐRETEKINTÉS
elősegítette
igénye, néhány
a m i t fentebb fontos
belátás
m e g s z ü l e t é s é t a k ö r n y e z e t t e k i n t e t é b e n Ezek kö zött k ü l ö n ö s e n f o n t o s a k az ö k o h a t é k o n y s á g és az
J e l e n l e g i h e l y z e t ü n k b ő l a z ú j é v s z á z a d e l s ő év
ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó e s z m é i . A z ökohatékony
tizedében n e m láthatjuk előre, hogy a következő
ság o l y a n t e c h n o l ó g i á k k i f e j l e s z t é s é t j e l e n t i , ame
száz évet vajon a b é k é s társadalmi és gazdasági
l y e k h a t é k o n y a n h o z z á j á r u l n a k a gazdasági növe
fejlődés, vagy a g l o b á l i s p r o b l é m á k m e g s o k s z o
k e d é s h e z , de ezt m i n i m á l i s k ö r n y e z e t i károk árán
r o z ó d á s a fogja-e j e l l e m e z n i , a k á r o l y a n v á l s á g o t
é r i k el. M é g a B r u n d t l a n d - j e l e n t é s nyilvánosságra
e l ő i d é z v e , a m i t a z e m b e r i s é g m á r n e m k é p e s meg
k e r ü l é s e i d e j é n , az 1 9 8 0 - a s é v e k b e n is széles kör
oldani. A kétszáz évvel ezelőtt m ű k ö d ö t t szocio
b e n f e l t é t e l e z t é k , h o g y a z i p a r i fejlődés legtöbb
l ó g u s o k t ó l e l t é r ő e n m i v i l á g o s a n látjuk, h o g y a
f o r m á j a n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a környezet vé
m o d e r n ipar, a t e c h n o l ó g i a és a t u d o m á n y s e m m i
d e l m é v e l . A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó központi
e s e t r e s e m k i z á r ó l a g j ó t é k o n y t e r m é s z e t ű követ
t é z i s e s z e r i n t a z o n b a n ez a f e l t é t e l e z é s h a m i s . Az
kezményekkel járhat. Ahogy Martin R e e s n e k a
„ ö k o h a t é k o n y " t e c h n o l ó g i á k h a s z n á l a t a a gazda
2 1 . századra vonatkozó pesszimista előrejelzései
sági fejlődés o l y a n f o r m á i h o z vezet, amelyekben
is m u t a t j á k (lásd k e r e t e s í r á s u n k a t ) , a t u d o m á n y
a g a z d a s á g i n ö v e k e d é s k o m b i n á l ó d h a t a környe
és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s e o l y a n v i l á g o t t e r e m t e t t ,
zet s z e m p o n t j á b ó l h a s z n o s p o l i t i k á v a l .
a m e l y n e k a kockázatai egyaránt eredményezhet n e k ó r i á s i n y e r e s é g e k e t és v e s z t e s é g e k e t . A lakos ság - k ü l ö n ö s e n a fejlett v i l á g b a n - g a z d a g a b b , m i n t v a l a h a , á m a z e g é s z világ k ö z e l k e r ü l t a z ökológiai katasztrófához.
Az
ökológiai
modernizálódás
által
nyújtott
l e h e t ő s é g e k e t j ó l i l l u s z t r á l h a t j a a h a t a l m a s hul l a d é k f e l d o l g o z á s i iparág,
a m i m e g s z a b a d í t ben
n ü n k e t az i p a r i l é t e s í t m é n y e k és
a fogyasztók
á l t a l m i n d e n n a p l é t r e h o z o t t h u l l a d é k tonnáitól.
KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Ennek a hulladéknak a túlnyomó részét egészen a l e g u t ó b b i időkig - m i n t f e n t e b b l á t t u k - egysze rűen kezelték és eltemették. Ma a z o n b a n az egész iparág á t a l a k u l á s o n m e g y át. A t e c h n o l ó g i a fejlő dése r é v é n p é l d á u l a z ú j s á g p a p í r e l ő á l l í t á s a sok kal o l c s ó b b lett a z ú j r a f e l h a s z n á l t p a p í r h u l l a d é k feldolgozásával, m i n t f a z ú z a l é k b ó l t ö r t é n ő papír gyártás, a m i a m ú l t b a n v o l t s z o k á s o s . E b b ő l adó dóan t e h á t a k ö r n y e z e t v é d e l m i m e g f o n t o l á s o k m e l l e t t n y o m ó s g a z d a s á g i o k o k is s z ó l n a k a p a p í r ú j r a f e l h a s z n á l á s a m e l l e t t a h e l y e t t , h o g y a végte lenségig f o l y t a t n á n k a fák kivágását. N e m c s a k egyes v á l l a l a t o k , h a n e m egész i p a r á g a k k ö v e t i k aktívan a „zéró h u l l a d é k " elvét, vagyis m i n d e n h u l l a d é k t o v á b b i ipari c é l o k r a v a l ó teljes m é r t é kű ú j r a h a s z n o s í t á s á t t ű z i k ki c é l u l . A T o y o t a és a H o n d a a u t ó g y á r a z á l t a l u k gyártott a u t ó a l k a t r é szeknél máris elérték a 85 százalékos újrahaszno sítási s z i n t e t . E b b e n a z ö s s z e f ü g g é s r e n d s z e r b e n a hulladékképződés többé n e m csupán bizonyos anyagok káros hatásokkal járó felhalmozódását jelenti, h a n e m ipari nyersanyagforrást, és bizo nyos mértékig a további technológiai innováció kat ö s z t ö n z ő e s z k ö z k é n t i s f u n k c i o n á l . J e l e n t ő s tény, h o g y a z ú j r a h a s z n o s í t á s t é s eb ből k ö v e t k e z ő e n a f e n n t a r t h a t ó fejlődést elősegí tő főbb h o z z á j á r u l á s o k j e l e n t ő s r é s z e a z o k r ó l a területekről érkezik, ahol erősen koncentrálód nak az információs technológiai iparágak: ilyen p é l d á u l a k a l i f o r n i a i S z i l í c i u m - v ö l g y . Az infor m á c i ó s t e c h n o l ó g i a - e l t é r ő e n az ipari t e r m e l é s
sok régebbi ágazatától - környezeti s z e m p o n t b ó l „tisztának" tekinthető. M i n é l nagyobb szerepet j á t s z i k a z ipari t e r m e l é s b e n , a n n á l v a l ó s z í n ű b b , hogy a káros környezeti hatások c s ö k k e n n e k . Ez a m e g f o n t o l á s k ö z r e j á t s z h a t a világ s z e g é n y e b b t á r s a d a l m a i n a k j ö v ő b e n i f e j l ő d é s é b e n is. Leg a l á b b n é h á n y i p a r á g b a n e l é r h e t ő v é v á l i k a gyors gazdasági fejlődés a r é g e b b i ipari g a z d a s á g o k b a n létrehozott szennyezés nélkül, mivel az informá c i ó s t e c h n o l ó g i a egyre n a g y o b b s z e r e p e t fog ját szani m i n d e n ágazatban. A z ö k o l ó g i a i m o d e r n i z á c i ó l e g e l s z á n t a b b szó s z ó l ó i is k é n y t e l e n e k b e v a l l a n i , h o g y a g l o b á l i s környezet megmentése valószínűleg változáso kat k ö v e t e l a v i l á g o n m a l é t e z ő e g y e n l ő t l e n s é g e k t e k i n t e t é b e n is. M i n t láttuk, a z i p a r i o r s z á g o k je l e n l e g k ö r ü l b e l ü l e g y ö t ö d r é s z é t t e s z i k ki a világ népességének. Ám ezek az országok felelősek a légkört s z e n n y e z ő g á z o k k i b o c s á t á s á n a k 7 5 szá zalékáért, a m i sietteti a globális felmelegedést. A fejlett v i l á g b a n e g y á t l a g o s s z e m é l y t í z s z e r t ö b b t e r m é s z e t i erőforrást fogyaszt el, m i n t a ke v é s b é fejlett o r s z á g o k átlagos l a k o s a i . A s z e g é n y o r s z á g o k b a n m a g a a s z e g é n y s é g az e g y i k legfon t o s a b b k i v á l t ó o k a a k ö r n y e z e t e t k á r o s í t ó gyakor l a t o k k i a l a k u l á s á n a k . A z á l l a n d ó n é l k ü l ö z é s kö zepette élő e m b e r e k n e k n i n c s más választásuk, mint maximálisan kihasználni a rendelkezésük re á l l ó h e l y i forrásokat. A f e n n t a r t h a t ó fejlődés é p p e n ezért n e m v á l a s z t h a t ó e l a g l o b á l i s egyen lőtlenségek kérdésétől.
ÖSSZEFOGLALÁS 1. A t e r m é s z e t i v i l á g n a k i g e n k e v é s o l y a n ö s s z e t e v ő j e van, a m i t a z e m b e r i t e v é k e n y s é g ed dig m é g n e m é r i n t e t t . M a m i n d e n t á r s a d a l o m környezetvédelmi és ökológiai gondokkal n é z s z e m b e : H o g y a n l e h e t a m o d e r n ipar é s t e c h n o l ó g i a h a t á s a i n a k d a c á r a is m e g k ü z d e n i a környezet leromlásával és megállítani további k á r o s o d á s á t ? „ A n ö v e k e d é s h a t á r a i n a k " esz m é j e , a m e l y a z 1 9 7 0 - e s é v e k é v e k b e n vált n é p szerűvé, azt fejezi ki, h o g y az ipari fejlődés és a gazdasági n ö v e k e d é s n e m e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a F ö l d f o r r á s a i n a k v é g e s t e r m é s z e t é v e l . A fenn t a r t h a t ó fejlődés e l v e e z z e l s z e m b e n azt juttat ja kifejezésre, h o g y a n ö v e k e d é s folytatódhat, d e n e m a források k i m e r í t é s é v e l , h a n e m a z o k újrahasznosításával. 2. A fogyasztás v i l á g s z e r t e e m e l k e d ő szintje a gazdasági n ö v e k e d é s t ő l t a n ú s k o d i k , á m e z z e l együtt j á r a k ö r n y e z e t i f o r r á s o k k á r o s í t á s a és a g l o b á l i s e g y e n l ő t l e n s é g e k f o k o z ó d á s a is. Az e n e r g i a f e l h a s z n á l á s és a n y e r s a n y a g f o g y a s z t á s
jóval nagyobb mértékű a nyugati országokban, m i n t a világ m á s t é r s é g e i b e n . U g y a n a k k o r a n ö v e k v ő fogyasztás által o k o z o t t k ö r n y e z e t i k á r o k a szegényekre vannak a legsúlyosabb hatással. 3. A k ö r n y e z e t e t f e n y e g e t ő v e s z é l y e k t ö b b f é l e forrásból e r e d n e k . E z e k n a g y r é s z e a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s s e l és a h u l l a d é k o k k a l áll kap csolatban: ide tartozik a levegőszennyezés, a savas eső, a v i z e k e l s z e n n y e z ő d é s e és az újra felhasználhatatlan szilárd hulladék felhalmo zódása. M á s környezeti kockázatok a megúju ló t e r m é s z e t i források, t ö b b e k k ö z ö t t a víz, a talaj és az e r d ő k m e g f o g y a t k o z á s á v a l függnek ö s s z e , és c s ö k k e n t i k a b i o d i v e r z i t á s t , az élet f o r m á k v á l t o z a t o s gazdagságát. 4. Az ökohatékonyság olyan technológiák hasz nálatát jelenti, amelyek minimális környezeti károk mellett teszik lehetővé a gazdasági nö vekedést. Az ökológiai m o d e r n i z á c i ó eszméje s z e r i n t az ipari fejlődés és a k ö r n y e z e t védel me n e m összeegyeztethetetlen egymással.
A l e g t ö b b k ö r n y e z e t i k é r d é s s z o r o s a n összefügg a k o c k á z a t o k k a l , m i v e l a z o k a t u d o m á n y és a t e c h n o l ó g i a f e j l ő d é s é n e k e r e d m é n y e i . A geneti kailag m ó d o s í t o t t t e r m é n y e k e t a n ö v é n y e k gén struktúrájának m a n i p u l á c i ó j á v a l állítják e l ő . A globális felmelegedés a F ö l d h ő m é r s é k l e t é n e k f o k o z a t o s e m e l k e d é s é t j e l e n t i , a m i t a szén-di oxid és más gázok e m e l k e d ő szintje okoz a légkörben. A globális felmelegedés lehetséges következményei igen súlyosak, ideértve az á r a d á s o k a t , a b e t e g s é g e k terjedését, a s z é l s ő s é ges időjárást és a t e n g e r s z i n t e m e l k e d é s é t is. A vele járó klímaváltozás potenciális kockázatot jelent az emberiség egészére nézve, de az elle
n e i r á n y u l ó e r ő f e s z í t é s e k e t n e h é z megszervez ni, mivel okai és lehetséges-következményei egyaránt igen szerteágazóak. 6. A G M - é l e l m i s z e r e k k ö r ü l h e v e s v i t á k foly n a k : a t e r m é n y e k g e n e t i k a i m ó d o s í t á s a óriási j ó t é t e m é n y e k k e l j á r h a t az é h s é g és a rosszul t á p l á l t s á g l e k ü z d é s e t e r é n , de az e h h e z fel h a s z n á l t t e c h n o l ó g i a m é g új, é s s z i n t é n koc k á z a t o k a t h o r d o z h a t m a g á b a n az e m b e r és a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t s z e m p o n t j á b ó l egyaránt. Az e l ő v i g y á z a t o s s á g e l v e azt m o n d j a ki, hogy a h o l m e g a l a p o z o t t g y a n ú m e r ü l fel a z újítások e s e t l e g e s k á r o s h a t á s a i t i l l e t ő e n , ott j o b b ra gaszkodni a meglévő gyakorlatokhoz.
1. Felelős-e a tudomány vagy a társadalom a környezeti károkért? 2. Tehet-e az egyén valamit a globális kockázatok ellen? 3. Igazságos-e „a növekedés határait" előírni a fejlődő országok számára, amikor a Nyugat már jórészt befejezte az iparosítást? 4. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében ésszerű kockázatvállalást jelent-e a nukleáris energia felhasználása?
AJÁNLOTT OLVASMÁ NYC Devall, Bili (1990): Simple in Means, Rich in Ends. London, Green Print. Dobson, Andrew (2000): Green Political Thought. 3. kiadás. New York, Routledge. Hinchliffe, Steve - Woodward, Kath (szerk.) (2000): The Natural and the Social: Uncertainty, Risk, Change. New York, Routledge. Pearce, David - Barbier, Edward (2000): Rlueprintfor a Sustainable Economy. London, Earthscan. Porritt, Jonathon (1984): Seeing Green: The Politics of Ecology Explained. Oxford, Blackwell. Smith, Mark J. (1998): Ecologism: Towards Ecological Citizenship. Buckingham, Open University Press. Miller, G. Tyler Jr. (2000): Living in the Environment: Principles, Connections and Solutions. London, Brooks/Cole. Yearley, Steven (1991): The Green Case: A Sociology of Environmental Issues, Arguments and Politics. London, Unwin Hyman.
Az Egyesült Királyság környezetvédelemmel foglalkozó minisztériuma http://www.defra.gov.uk/environment/index.htm Környezetvédelmi szervezetek honlapjai http://www.webdirectory.com Föld Barátai http://www.foe.co.uk Greenpeace http ://www. greenpeace.org.uk ENSZ fejlesztési programja http://www.undp.org
Irodalom
Abbott, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e Death of Class? Sociology Review II (November). Abeles, R. P. - Riley, M. W. ( 1 9 8 7 ) : Longevity, S o cial Structure, and Cognitive Aging. In Schooler, C. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Cognitive Functioning and Social Structure Over the Life Course. Norwood, Ablex. Abel-Smith, B. - Townsend, P. ( 1 9 6 5 ) : The Poor and the Poorest: A New Analysis of the Ministry of Labour's Family Expenditure Survey of 1953-54 and 1960. London, B e l l . Ahmed, A. S. - Donnán, H. ( 1 9 9 4 ) : Islam in the Age of Postmodernity. In A h m e d , A. S. - Hastings, D. (szerk.): Islam, Globalization and Postmodernity. London, Routledge. Akintoye, S. ( 1 9 7 6 ) : Emergent African States: Topics in Twentieth Century African History. London, Longman. Albrow, M. ( 1 9 9 7 ) : The Global Age: State and Society Beyond Modernity. Stanford, Stanford University Press. Aldrich, H. E. - Marsden, P. V. ( 1 9 8 8 ) : Environments and Organizations. In Smelser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage. Alexander, Z. ( 1 9 9 9 ) : The Department of Health Study of Black, Asian and Ethnic Minority Issues. London, DoH. Allen, M. P. ( 1 9 8 1 ) : Managerial Power and Tenure in the Large Corporation. Social Forces, 6 0 . Amnesty International ( 2 0 0 2 ) : State Control of the Internet in China, 27 February. Amnesty International ( 2 0 0 4 ) : People's Republic of China Controls Tighten as Internet Activism Grows, 28 January. Amsden, A. H. ( 1 9 8 9 ) : Asia's Next Giant: South Korea and Late Industrialization. New York, Oxford University Press. Amsden, A. H. - K o c h a n o w i c z , J. - Taylor, L. ( 1 9 9 4 ) : The Market Meets Its Match: Restructuring the Economies of Eastern Europe. Cambridge, Harvard University Press. Anderson, E. ( 1 9 9 0 ) : Streetwise: Race, Class, and Change in an Urban Community. Chicago, University of Chicago Press. Anderson, F. S. ( 1 9 7 7 ) : TV V i o l e n c e and Viewer Aggression: A c c u m u l a t i o n o f Study Results 1 9 5 6 1 9 7 6 . Public Opinion Quarterly, 4 1 . Anderson, S. - Cavanagh, J. ( 2 0 0 0 ) : Top 200: The
Rise of Corporate Global Power. Institute for Policy Studies, 4 December. Anheier, H. - Glasius M. - Kaldor, M. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford University Press. Annenberg Center ( 2 0 0 3 ) : Parents' Use of the V-Chip to Supervise Children's Television Use. University of Pennsylvania. Appadurai, A. ( 1 9 8 6 ) : Introduction: Commodities and the Politics of Value. In Appadurai, A. (szerk.): The Social Life of Things. Cambridge, Cambridge University Press. Appelbaum, R. P. - Christerson, B. ( 1 9 9 7 ) : Cheap Labor Strategies and Export-Oriented Industrialization: S o m e Lessons from the East Asia/Los Angeles Apparel Connection. International Journal of Urban and Regional Research, 21 (2). Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.) ( 1 9 9 2 ) : States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Apter, T. ( 1 9 9 4 ) : Working Women Don't Have Wives: Professional Success in the 1990s. New York, St Martin's Press. Arber, S. - Davidson, K. - Ginn, J. (szerk.) ( 2 0 0 3 ) : Gender and Ageing: Changing Roles and Relationships. B u c k i n g h a m , Open University Press. Arber, S. - Ginn, J. ( 2 0 0 4 ) : Ageing and Gender: Diversity and Change. Social Trends, 3 4 . London, HMSO. Aries, P. ( 1 9 6 5 ) : Centuries of Childhood. New York, R a n d o m House. ARIS ( 2 0 0 1 ) : American Religious Identification Survey 2001. T h e Graduate Center of the City University of New York. Arrighi, G. ( 1 9 9 4 ) : The Long Twentieth Century: Money, Power, and the Origin of Our Times. New York, Verso. Ashton, D. N. ( 1 9 8 6 ) : Unemployment Under Capitalism: The Sociology of British and American Labour Markets. London, Wheatsheaf. Ashworth, A. E. ( 1 9 8 0 ) : Trench Warfare, 1914-1918. London, M a c m i l l a n . Askwith, R. ( 2 0 0 3 ) : Contender. Observer, 6 April. Atchley, R. C. ( 2 0 0 0 ) : S o d a / Forces and Aging: An Introduction to Social Gerontology. Belmont, Wadsworth. Back, L. ( 1 9 9 5 ) : Ethnicities, Multiple Racism. London, UCL Press.
IRODALOM Bahrami, H. - Evans, S. ( 1 9 9 5 ) : Flexible Recycling and High-Technology Entrepreneurship. California Management Review, 22. Bailey, J. M, ( 1 9 9 3 ) : Heritable Factors Influence S e x u a l Orientation in Women. Archives of General Psychiatry, 50. Bailey, J. M. - Pillard, R. C. ( 1 9 9 1 ) : A Genetic Study of Male S e x u a l Orientation'. Archives of General Psychiatry, 48. Baker, D. - Weisbrot, M. ( 1 9 9 9 ) : Social Security: The Phony Crisis. Chicago, University of Chicago Press. Balmer, R. ( 1 9 8 9 ) : Mine Eyes Have Seen the Glory: A Journey into the Evangelical Subculture in America. New York, Oxford University Press. Balswick, J. O. (1983): Male Inexpressiveness. In Soloman, K. - Levy, N. B. (szerk.): Men in Transition: Theory and Therapy. New York, Plenum Press. Baltes, P. B. - S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 7 ) : T h e Myth of the Twilight Years. In Zarit, S. (szerk.): Readings in Aging and Death: Contemporary Perspectives. New York, Harper and Row. Bamforth, A. ( 1 9 9 9 ) : T h e Restive Season. Guardian, 15 December. Barash, D. ( 1 9 7 9 ) : The Whisperings Within. New York, Harper and Row. Barker, M. ( 1 9 8 1 ) : The New Racism: Conservatives and the Ideology of the Tribe. Frederick, University Publications of America. Barker, R. ( 1 9 9 7 ) : Political Ideas in Modern Britain. London - New York, Routledge. Barnes, C. ( 1 9 9 1 ) : Disabled People in Britain and Discrimination. London, Hurst and Co. Barnes, C. ( 2 0 0 2 ) : Disability Studies. Cambridge, Polity. Barnes, C. ( 2 0 0 3 ) : Disability Studies: What's the Point? University of Lancaster. Barnet, R. J. - Cavanagh, J. ( 1 9 9 4 ) : Global Dreams: Imperial Corporations and the New World Order. New York, S i m o n and Schuster. Barret-Ducrocq, F. ( 1 9 9 2 ) : Love in the Time of Victoria: Sexuality and Desire Among Working-Class Men and Women in Nineteenth-Century London. Harmondsworth, Penguin. Barth, F. ( 1 9 6 9 ) : Ethnic Groups and Boundaries. London, Allen and Unwin. Basu, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : The Challenge of Local Feminisms: Women's Movements in Global Perspective. Boulder, Westview. Baudrillard, J. ( 1 9 8 8 ) : Selected Writings. Cambridge, Polity. Bauman, Z. ( 2 0 0 1 ) : A modernitás és a holokauszt. Fordította Greskovits Endre. Budapest, Új Mandátum. Bauman, Z. ( 2 0 0 3 ) : Liquid Love: On the Frailty of Human Bonds. Cambridge, Polity.
B B C ( 2 0 0 1 ) : Murdoch Heads Media Power List, 16 July. Az interneten: http://news.bbc.co.Uk/l/hi/ entertainment/1441094.stm. B B C ( 2 0 0 2 ) : Falwell 'Sorry' for Mohammed Remark, 13 October. Az interneten: http://news.bbc. co .uk/2/hi/americas/2323897.stm. BBC (2004a): Official Downloads Chart Launches, 28 June. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/ hi/entertainment/music/3 8 4 6 4 5 5 .stm. B B C ( 2 0 0 4 b ) : Q&A: Will I Be Sued for Music-Swapping?, 7 October. Az interneten: http://news.bbc. co .uk/l/hi/entertainment/music/3 7 2 2 6 2 2 . stm. B B C ( 2 0 0 4 c ) : UK Music to Sue Online Pirates', 7 October. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/1/ hi/ entertainment/mus i c / 3 7 2 2 4 2 8 . s t m . B B C ( 2 0 0 5 ) : Violent Crime 'Rise' Sparks Row, 21 April. Az interneten: http://news.bbc.co.uk/l/hi/ uk_politics/vote_2005/frontpage/4467569. stm. Beall, J. ( 1 9 9 8 ) : W h y Gender Matters. Habitat Debate, 4 (4). Beasley, C. ( 1 9 9 9 ) : What Is Feminism? Thousand Oaks - London. Beauvoir, S. de ( 1 9 6 9 ) : A második nem. Rövidített kiadás. Fordította Görög Lívia, S o m l ó Vera. Budapest, Gondolat. Beck, U. ( 1 9 9 5 ) : Ecological Politics in an Age of Risk. Cambridge, Polity. Beck, U. ( 2 0 0 3 ) : A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég. Beck, U. - Beck-Gernsheim E. ( 1 9 9 5 ) : The Normal Chaos of Love. Cambridge, Polity. Becker, H. ( 1 9 5 0 ) : Through Values to Social Interpretation. Durham, Duke University Press. Becker, H. S. ( 1 9 6 3 ) : Outsiders: Studies in the Sociology of Deviance. New York, Free Press. B e l l , A. - Weinberg, M. - H a m m e r s m i t h , S. (1981): Sexual Preference: Its Development in Men and Women. B l o o m i n g t o n , I n d i a n a University Press. Bell, D. ( 1 9 9 7 ) : T h e World and the United States in 2 0 1 3 . Daedelus, 1 1 5 (Summer). Beresford, P. - Wallcraft, J. ( 1 9 9 7 ) : Psychiatric System Survivors and Emancipatory Research: Issues, Overlaps and Differences. In Barnes, C. Mercer, G. (szerk.): In Doing Disability Research. Leeds, T h e Disability Press. Berger, P. L. ( 1 9 6 3 ) : Invitation to Sociology. Garden City, A n c h o r Books. Berger, P. L. ( 1 9 6 7 ) : The Sacred Canopy: Elements of a Sociological Theory of Religion. Garden City, A n c h o r Books. Berger, P. L. ( 1 9 9 2 ) : A kapitalista forradalom. Fordította Jászay Gabriella. Budapest, Gondolat. Berger, P. L. - Luckmann, T. ( 1 9 9 8 ) : A valóság társadalmi felépítése: tudásszociológiai értekezés.
IRODALOM Fordította Tomka Miklós. Budapest, Jószöveg Mű hely Kiadó. Berle, A. - Means, G. C. ( 1 9 9 7 ) : The Modern Corpo ration and Private Property. Buffalo, Heim.
753
Born, G. ( 2 0 0 4 ) : Uncertain Vision: Bin, Dyke and the Reinvention of the BRC. London, S e e k e r & War burg.
Bernstein, B. ( 1 9 7 5 ) : Class, Codes and Control. Lon don, Routledge.
Boswell, J. ( 1 9 9 5 ) : The Marriage of Likeness: SameSex Unions in Pre-Modern Europe. London, Fontana.
Bertelson, D. ( 1 9 8 6 ) : Snowflakes and Snowdrifts: In dividualism and Sexuality in America. Lanham, University Press of America.
Bourdieu, P. ( 1 9 8 6 ) : Distinction: A Social Critique of Judgements of Taste. London: Routledge and Kegan Paul.
Berthoud, R. ( 1 9 9 8 ) : The Incomes of Ethnic Minori ties. Colchester, University of Essex, Institute for S o c i a l and E c o n o m i c Research.
Bourdieu, P. ( 1 9 8 8 ) : Language and Symbolic Power. Cambridge, Polity.
Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Hand book of the Psychology of Aging. 5. kiadás. S a n Die go - London, A c a d e m i c Press. Blackburn, R. ( 2 0 0 2 ) : Banking on Death. London, Verso. Blair, T. ( 2 0 0 4 ) : S p e e c h by the Prime Minister at the L a u n c h of the Climate Group, 1 August 2 0 0 5 . Az interneten: http ://www.number 10 .gov.uk/output/ page5716.asp.
Bourdieu, P. ( 1 9 9 2 ) : An Invitation to Reflexive Socio logy. Chicago, University of Chicago Press. Bourdieu, P. ( 2 0 0 2 ) : A gyakorlati észjárás: a tár sadalmi cselekvés elméletéről. Fordította Berkovits Balázs. Budapest, Napvilág. Bourdieu, P. - Passeron, J.-C. tion in Education, Society and Sage.
( 1 9 7 7 ) : Reproduc Culture. London,
Bowlby, J. ( 1 9 5 3 ) : Child Care and the Love. Harmondsworth, Penguin.
Growth
of
Blanden, }. - Goodman, A. - Gregg, R, et al. (2002): Changes in Intergenerational Mobility in Britain. London, Centre for the Economics of Education, London School of Economics and Political Science.
Boyer, R. - Drache, D. ( 1 9 9 6 ) : Stares against Markets: The Limits of Globalization. London, Routledge.
Blankenhorn, D. ( 1 9 9 5 ) : Fatherless America. York, B a s i c B o o k s .
Brass, D. J. ( 1 9 8 5 ) : Men's and Women's Networks: A S t u d y of Interaction Patterns and Influence in an Organization. Academy of Management jour nal, 2 8 .
New
Blau, P. M. ( 1 9 6 3 ) : The Dynamics of Bureaucracy. Chicago, University of Chicago. Blau, P. M. - D u n c a n , O. D. ( 1 9 6 7 ) : The American Occupational Structure. New York,Wiley. Blauner, R. ( 1 9 6 4 ) : Alienation and Freedom. cago, University of Chicago Press.
Chi
Block, F. ( 1 9 9 0 ) : Postindustrial Possibilities: A Cri tique of Economic Discourse. Berkeley, University of California Press. Blondet, C. ( 1 9 9 5 ) : Out of the K i t c h e n and O n t o the Streets: Women's Activism in Peru. In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boul der, Westview. Bobak, L. ( 1 9 9 6 ) : India's T i n y Slaves. Ottawa Sun, 23 October. Boden, D. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 4 ) : T h e Compulsion of Proximity. In Boden, D. - Friedland, R. (szerk.): Nowhere Space, Time, and Modernity. Berkeley, University of California Press. Bonacich, E. - Appelbaum, R. P. ( 2 0 0 0 ) : Behind the Label: Inequality in the Los Angeles Garment In dustry. Berkeley, University of California Press. Bonney, N. ( 1 9 9 2 ) : T h e o r i e s of S o c i a l Class and Gender. Sociology Review, 1. Booth, A. ( 1 9 7 7 ) : F o o d Riots in the North-West of England, 1 7 7 0 - 1 8 0 1 . Past and Present, 1 1 . Borja, J. - Castells, M. ( 1 9 9 7 ) : Local and Global: The Management of Cities in the Information Age. London, Earthscan.
Brannen, J. ( 2 0 0 3 ) : T h e Age of B e a n p o l e F a m i l i e s . Sociology Review, 13 (1).
Braverman, H. ( 1 9 7 4 ) : Labour and Monopoly Capi tal: The Degradation of Work in the Twentieth Century. New York, M o n t h l y Review Press. Bread for the World Institute ( 2 0 0 5 ) : Hunger Basics. Az interneten: http://www.bread.org/hungerbasics/. Breen, R. - Goldthorpe, J. H. ( 1 9 9 9 ) : Class Inequal ity and Meritocracy: A Critique of S a u n d e r s and an Alternative Analysis. British Journal of Socio logy, 5 0 . B r e n n a n , T. ( 1 9 8 8 ) : Controversial Discussions and F e m i n i s t Debate. In Segal, N. - T i m m s , E. (szerk.): The Origins and Evolution of Psychoanalysis New Haven. New Haven, Yale University Press. Brewer, R. M. ( 1 9 9 3 ) : Theorizing R a c e , Class and Gender: T h e New S c h o l a r s h i p o f B l a c k F e m i n i s t Intellectuals and B l a c k Women's Labor. In James, S. M. - Busia, A. P. A. (szerk.): Theorizing Black Feminisms: The Visionary Pragmatism of Black Women. New York, Routledge. B r i s e n d e n , S. ( 2 0 0 5 ) : Poems for Perfect People. Az interneten: http://www.leeds.ac.uk/disabilitystudies/archiveuk/brisenden/Poems.pdf. Brown, C. - Jasper, K. (szerk.) ( 1 9 9 3 ) : Consuming Passions: Feminist Approaches to Eating Disor ders and Weight Preoccupations. Toronto, S e c o n d Story Press.
• • • • • • M l
Browne, K. ( 2 0 0 5 ) : An Introduction to Sociology. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Browne, K. - Bottrill, I. ( 1 9 9 9 ) : Our Unequal, Unhealthy Nation, Sociology Review, 9. Brownmiller, S. ( 1 9 7 5 ) : Against Our Will: Men, Women and Rape. London, Seeker and Warburg. Brubaker, R. ( 1 9 9 8 ) : Migrations of E t h n i c U n m i x ing in the „New Europe". International Migration Review, 3 2 . Bruce, S. ( 1 9 9 0 ) : PrayTV: Televangelism in America. New York, Routledge. Bruce, S. ( 1 9 9 6 ) : Religion in the Modern World from Cathedrals to Cults. Oxford, Oxford University Press. Brumberg, J. J. ( 1 9 9 7 ) : The Body Project. New York, Vintage. Brundtland, C. ( 1 9 8 7 ) : Our Common Future. New York, E N S Z . Bryson, V. ( 1 9 9 3 ) : F e m i n i s m . I n E a t w e l l , R. - Wright, A. (szerk.): Contemporary Political Ideology. London, Pinter. Bull, P. ( 1 9 8 3 ) : Body Movement and Interpersonal Communication. New York, Wiley. Burchell, B. et al. ( 1 9 9 9 ) : Job Insecurity and Work Intensification: Flexibility and the Changing Boundaries of Work. York, Y P S . Burgoon, J. et al. ( 1 9 9 6 ) : Nonverbal Communication: The Unspoken Dialogue. 2. kiadás. New York, McGraw-Hill. Burleigh, M. ( 1 9 9 4 ) : Death and Deliverance. Cambridge, Cambridge University Press. Burns, T. - Stalker, G. M. ( 1 9 6 6 ) : The Management of Innovation. London, Tavistock. Butler J. ( 2 0 0 4 ) '.Undoing Gender. London, Routledge. Butler, J. ( 2 0 0 7 ) : Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása. Budapest, Balassi. Butler, T. - Savage, M. ( 1 9 9 5 ) : Social Change and the Middle Classes. London, U C L Press. Bytheway, B. ( 1 9 9 5 ) : Ageism. B u c k i n g h a m - Bristol, Open University Press. Cabinet Office ( 1 9 9 9 ) : Sharing the Nation's Prosperity. Variation in Economic and Social Conditions across the UK. London, H M S O . Cabinet Office ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the Labour Market: Final Report, March. London, HMSO. Cahill, S. ( 2 0 0 4 ) : T h e Interaction Order of Public Bathrooms. In Cahill, S. (szerk.): Inside Social Life: Readings in Sociological Psychology and Microsociology. 4. kiadás. Los Angeles, Roxbury Publishing Company. Cantle, T. ( 2 0 0 3 ) : Independent Report of the Community Cohesion Review Team. London, Home Office. Capps, W. H. ( 1 9 9 0 ) : The New Religious Right: Piety,
Patriotism, and Politics. Columbia, University of S o u t h Carolina Press. Cardoso, F. H. - Faletto, E. ( 1 9 7 9 ) : Dependency and Development in Latin America. Berkeley, University of California Press. Carlen, P. ( 1 9 8 3 ) : Women's Imprisonment: A Study in Social Control. London - Boston, Routledge & Kegan Paul. Carrington, K. ( 1 9 9 5 ) : Postmodernism and Feminist Criminologies: Disconnecting Discourses. International Journal of the Sociology of Law, 22. Carrington, K. ( 1 9 9 8 ) : Postmodernism and Criminologies: Fragmenting the Criminological Subject. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Castells, M. ( 1 9 7 7 ) : The Urban Question: A Marxist Approach. London, Edward Arnold. Castells, M. ( 1 9 8 3 ) : The City and the Grass Roots: A Cross-Cultural Theory of Urban Social Movements. London, Edward Arnold. Castells, M. ( 1 9 9 2 ) : F o u r Asian Tigers with a Dragon Head: A Comparative Analysis of the State, Economy, and S o c i e t y in the Asian Pacific Rim. In Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.): States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Castells, M. ( 2 0 0 0 ) : Information Technology and Global Capitalism. In Hutton, W. - Giddens, A. (szerk.): On the Edge: Living with Global Capitalism. London, Cape. Castells, M. ( 2 0 0 1 ) : The Internet Galaxy: Reflections on the Internet, Business, and Society. Oxford, Oxford University Press. Castells, M. ( 2 0 0 5 ) : A hálózati társadalom kialakulása. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castells, M. ( 2 0 0 6 ) : Az identitás hatalma. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castells, M. ( 2 0 0 7 ) : Az évezred vége. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat. Castles, S. - Miller, M. J. ( 1 9 9 3 ) : The Age of Migration: International Population Movements in the Modern World. London, M a c m i l l a n . Chamberlain, M. ( 1 9 9 9 ) : Brothers and Sisters, Uncles and Aunts: A Lateral Perspective on Caribb e a n Families. In Silva, E. B. - Smart, C. (szerk.): The New Family? London, Sage. Chambliss, W. J. ( 1 9 7 3 ) : T h e Saints and the Roughn e c k s . Society, November. Chambliss, W. J. ( 1 9 7 8 ) : On the Take: From Petty Crooks to Presidents. Bloomington, Indiana University Press. Charlton, J. I. ( 1 9 9 8 ) : Nothing About Us Without Us: Disability Oppression and Empowerment. Berkeley, University of California Press.
IRODALOM Chase-Dunn, C. ( 1 9 8 9 ) : Global Formation: Structures of the World Economy. Oxford, Blackwell. Cherlin, A. ( 1 9 9 9 ) : Public and Private Families: An Introduction. New York, McGrawHill. Chodorow, N. ( 1 9 7 8 ) : The Reproduction of Mothering. Berkeley, University of California Press. Chodorow, N. ( 2 0 0 0 ) : A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. Chomsky, N. ( 1 9 9 1 ) : Media Control: The Spectacular Achievements of Propaganda. New York, Seven Stories Press. Chua, A. ( 2 0 0 3 ) : World on Fire: How Exporting Free Market Democracy Rreeds Ethnic Hatred and Global Instability. New York, Doubleday. Church of England ( 1 9 8 5 ) : Faith in the City: The Report of the Archbishop of Canterbury's Commission on Urban Priority Areas. London, Christian Action. CIA ( 2 0 0 0 / 4 ) : The World Factbook. Az interneten: www. cia. gov/cia/publications/factbook. Cicourel, A. V. ( 1 9 6 8 ) : The Social Organization of Juvenile Justice. New York, Wiley. Cisneros, H. G. ( 1 9 9 3 ) : Interwoven Destinies: Cities and the Nation. New York, Norton. Clark, K. - Drinkwater, S. ( 1 9 9 8 ) : Self-Employment and Occupational Choice. In Leslie, D. (szerk.): An Investigation of Racial Disadvantage. Manchester, M a n c h e s t e r University Press. Clark, T. N. - Hoffman-Martinot, V. ( 1 9 9 8 ) : The New Political Culture Boulder. Boulder, Westview. Clegg, M. - Finney, A. - Thorpe, K. ( 2 0 0 5 ) : Crime in England and Wales: Quarterly Update to December 2004. London, Home Office. Clegg, S. (1990): Modern Organizations: Organization Studies in the Postmodern World. London, Sage. Cloward, R. - Ohlin, L. ( 1 9 6 0 ) : Delinquency and Opportunity. New York, Free Press. CNN ( 2 0 0 1 ) : Falwell Apologizes to Gays, Feminists, Lesbians, 14 September. Az interneten: http://archives.cnn.eom/2001/US/09/14/Falwell.apology/. Cohen, A. ( 1 9 5 5 ) : Delinquent Boys. London, Free Press. Cohen, L. E. - B r o s c h a k J. P. - Haveman, H. A. ( 1 9 9 8 ) : A n d T h e n T h e r e Were More? T h e Effect of Organizational S e x Composition on the Hiring and Promotion of Managers. American Sociological Review, 63 (5). Cohen, R. ( 1 9 9 7 ) : Global Diasporas: An Introduction. London, U C L Press. Cohen, S. ( 1 9 8 0 ) : Folk Devils and Moral Panics: The Creation of the Mods and Rockers. Oxford, Martin Robertson. Cole, T. R. ( 1 9 9 2 ) : The Journey of Life: A Cultural History of Aging in America. Cambridge, Cambridge University Press.
Collins, J. ( 2 0 0 0 ) : Quality by Other Means. Unpublished manuscript, Department of Sociology, University of Wisconsin-Madison. Collins, J. - Porras, J. ( 1 9 9 4 ) : Built to Last. New York, Century. Connell, R. W. ( 1 9 8 7 ) : Gender and Power: Society, the Person and Sexual Politics. Cambridge, Polity. Connell, R. W. ( 2 0 0 1 ) : The Men and the Roys. Berkeley - Los Angeles, A l i e n and U n w i n . Connell, R. W. ( 2 0 0 5 ) : Masculinities. Cambridge, Polity. Cook, R. ( 2 0 0 1 ) : Robin Cook's 'Chicken Tikka Masala S p e e c h ' . Extracts from a S p e e c h by the Foreign Secretary to the S o c i a l Market Foundation in London. Guardian, 19 April. Coontz, S. ( 1 9 9 2 ) : The Way We Never Were: American Families and the Nostalgia Trap. New York, Basic Books. Corbin, J. - Strauss, A. ( 1 9 8 5 ) : Managing Chronic Illness at Home: T h r e e Lines of Work. Qualitative Sociology, 8. Corsaro, W. ( 1 9 9 7 ) : The Sociology of Childhood. T h o u s a n d Oaks, Pine Forge Press. Coward, R. ( 1 9 8 4 ) : Female Desire: Women's Sexuality Today. London, Paladin. Cox, O. C. ( 1 9 5 9 ) : Class, Caste and Race: A Study in Social Dynamics. New York, M o n t h l y Review Press. Crick, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Rritain Too Diverse? The Responses. Az interneten: http://www.prospect-magazine. co.uk/HtmlPages/replies.asp. Crompton, R. ( 1 9 9 7 ) : Women and Work in Modern Britain. Oxford, Oxford University Press. Crompton, R. ( 1 9 9 8 ) : C/ass and Stratification: An Introduction to Current Debates. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Crow, G. - Hardey, M. ( 1 9 9 2 ) : Diversity and A m b i guity A m o n g Lone-Parent Households in Modern Britain. In Marsh, C. - Arber, S. (szerk.): Families and Households: Divisions and Change. London, Macmillan. Cumings, B . ( 1 9 8 7 ) : T h e Origins and Development of the Northeast Asian Political E c o n o m y : Industrial Sectors, Product Cycles, and Political Consequences. In Deyo, F. C. (szerk.): The Political Economy of the New Asian Industrialism. Ithaca, Cornell University Press. Cumings, B. ( 1 9 9 7 ) : Korea's Place in the Sun: A Modern History. New York, Norton. Cumming, E. - Henry, W. E. ( 1 9 6 1 ) : Growing Old: The Process of Disengagement. New York, B a s i c Books. Curran, J. - Seaton, J. ( 2 0 0 3 ) : Power Without Responsibility: The Press, Broadcasting and New Media in Britain. London, Routledge.
756
IRODALOM
Currie, D. - Siner, M. ( 1 9 9 9 ) : T h e B B C B a l a n c i n g Public and C o m m e r c i a l Purpose. In Public Pur pose in Broadcasting Funding the BBC. Luton, University of Luton Press. Currie, E. ( 1 9 9 8 ) : Crime and Market S o c i e t y Lessons from the U n i t e d States. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Cylke, F. K. ( 1 9 9 3 ) : The Environment. N e w York, Harper Collins. Dahlburg, J.-T. ( 1 9 9 5 ) : S w e a t s h o p Case Dismays F e w in T h a i l a n d . Los Angeles Times, 27 August. Dahrendorf, R. ( 1 9 5 7 ) : Soziale Klassen senkonflikt in der Industriegesellschaft. F e r d i n a n d Enke Verlag.
und KlasStuttgart,
Davie, G. ( 1 9 9 4 ) : Religion in Rritain Since 1945: Re lieving without Belonging. Oxford, Blackwell. Davie, G. ( 2 0 0 0 ) : Religion in Modern Europe: AMemory Mutates. Oxford, Oxford University Press.
cial Organization of Caring as Gendered Chicago, University of Chicago Press.
Work.
Deyo, F. C. ( 1 9 8 9 ) : Beneath the Miracle: Labor Sub ordination in the New Asian Industrialism. Berke ley, University of California Press. DHSS (1980): DHSS.
Inequalities
in
Health.
London,
Dicken, P. ( 1 9 9 2 ) : Global Shift: The Internationaliza tion of Economic Activity. London, Chapman. Disability Rights C o m m i s s i o n ( 2 0 0 2 ) : Briefing. Oc tober. Dobash, R. E. - Dobash, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Women, Vio lence and Social Change. London, Routledge. DoH ( 2 0 0 3 ) : Smoking, Drinking and Drug Misuse among Young People in England. London, Depart m e n t of Health. Az interneten: http://www.pubhcations.doh.gov.uk/public/sddsurvey2003.pdf.
and Feminist
Dore, R. ( 1 9 7 3 ) : British Factory, Japanese Factory: The Origins of National Diversity in Industrial Re lations. London, Allen and U n w i n .
Davis, M. ( 1 9 9 0 ) : City of Quartz: Excavating the Fu ture in Los Angeles. London, Vintage.
Doyal, L. ( 1 9 9 5 ) : What Makes Women Sick: Gender and the Political Economy of Health. London, Macmillan.
Davies, B. ( 1 9 9 1 ) : Frogs and Snails Tales. Sydney, Allen and Unwin.
Davis, S. M. ( 1 9 8 7 ) : Future Perfect. Reading, Addison-Wesley. Davis, S. M. ( 1 9 8 8 ) : 2001 Management: Managing the Future Now. London, S i m o n and Schuster.
Drentea, P. ( 1 9 9 8 ) : C o n s e q u e n c e s of Women's For mal and Informal J o b S e a r c h M e t h o d s for Em ployment in F e m a l e - D o m i n a t e d Jobs. Gender and Society, 1 2 .
De Witt, K. ( 1 9 9 4 ) : Wave of Suburban Growth Is Being Fed by Minorities. New York Times, 15 August.
Drexler, K. E. ( 1 9 9 2 ) : Engines of Creation. Oxford, Oxford University Press.
D'Emilio, J. ( 1 9 8 3 ) : Sexual Politics, Sexual Commu nities: The Making of a Homosexual Minority in the United States, 1940-1970. Chicago, Univer sity of Chicago Press.
D T I ( 2 0 0 0 ) : Just Around the Corner. London, Depart m e n t of Trade and Industry.
Denney, D. ( 1 9 9 8 ) : Anti-Racism and the Limits of Equal Opportunities Policy in the Criminal Jus tice S y s t e m . In Finer, C. J. - Nellis, M. (szerk.): Crime and Social Exclusion. Oxford, Blackwell.
D u n c o m b e , J. - Marsden, D. ( 1 9 9 3 ) : Love and In timacy. T h e Gender Division of Emotion and „Emotion Work": A Neglected Aspect of Socio logical Discussion of Heterosexual Relationships. Sociology, 27.
Dennis, N. - Erdős, G. ( 1 9 9 2 ) : Families without Fa therhood. London, IEA Health and Welfare Unit. Department for E d u c a t i o n and Skills ( 2 0 0 3 ) : Survey of Information and Communications Technology in School. London, H M S O . Department for Work and Pensions ( 2 0 0 2 ) : Disabled for Life? Attitudes Towards, and Experiences of Disability in Britain. London, H M S O . Department of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs ( 2 0 0 2 ) : International Migration Report 2002. N e w York, U n i t e d Nations. Department of S o c i a l S e c u r i t y ( 1 9 9 8 ) : New Ambi tions for Our Country: A New Contract for Wel fare. London, H M S O . Derrida, J. ( 1 9 7 8 ) : Writing and Difference. London, Routledge & Kegan Paul. Derrida, Press.
J.
(1981):
Positions.
London,
Athlone
Devault, M. L. ( 1 9 9 1 ) : Feeding the Family: The So
Du Gay, P. ( 2 0 0 0 ) : In Praise of Bureaucracy: Weber, Organization, Ethics. London, Sage.
Duneier, M. ( 1 9 9 9 ) : Sidewalk. N e w York, Farrar, Straus and Giroux. Duneier, M. - M o l o t c h , H. ( 1 9 9 9 ) : Talking City Trou ble: Interactional Vandalism, S o c i a l Inequality, and the „Úrban Interaction Problem". American Journal of Sociology, 104. Durkheim, E. ( 1 9 6 1 ) : L'Education morale. Paris, Alcan. Durkheim, E. ( 1 9 7 8 ) : A szociológia módszertani szabályai. Fordította Á d á m Péter. In A társadalmi tények magyarázatához. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 2 1 - 1 6 0 . o. Durkheim, E. ( 2 0 0 1 ) : A társadalmi munkamegosz tásról. Fordította Csákó Mihály. Budapest, Osiris Kiadó. Durkheim, E.
( 2 0 0 3 a ) : Az öngyilkosság. Fordította
Józsa Péter. Budapest, Osiris Kiadó. Durkheim, E. ( 2 0 0 3 b ) : A vallási élet elemi formái.
Fordította Vargyas Zoltán. Budapest, L'Harmat-
Beyond the Charter:
tan.
T h e Conservative Party.
Duster, T. ( 1 9 9 0 ) : Backdoor to Eugenics. New York, Routledge.
Emmanuel,
A.
Color and the U n i t e d Nations Fourth World Con
London,
Unequal Exchange: A Study
(1972):
of the Imperialism
Dutt, M . ( 1 9 9 6 ) : S o m e Reflections o n U S W o m e n o f
The BBC after 2006.
of Trade.
N e w York,
Monthly
Review Press. Employers' F o r u m on Disability ( 2 0 0 3 ) : Briefing for
ference on W o m e n and NGO F o r u m in Beijing,
CSR Practitioners.
C h i n a . Feminist Studies
ployers-forum.co.uk/www/csr/sttn/labstandards/
22.
( 1 9 9 3 ) : Life's Dominion: An Argu
Dworkin, R. M.
ment About Abortion,
Euthanasia,
and
Individual
Freedom. New York, Knopf. /
in
sion
of Health
Disorders.
the
United Kingdom: Care
Az
Review of the
Services for Men
interneten:
with
Stein, A.
http://www.edauk.com/
Erikson,
K.
Oxford,
Wayward Puritans: A Study in
(1966):
N e w York,
Wiley.
Erikson, R. - Goldthorpe, J. ( 1 9 9 3 ) : The Constant Flux: A
Study of Class Mobility in
Industrial Socie
ties. Oxford, Clarendon Press.
The Economist ( 2 0 0 2 ) : Trouble in Nanoland. 5 De cember.
Esping-Andersen, G. ( 1 9 9 0 ) : The Three Worlds of Welfare
The Economist ( 2 0 0 4 ) : T h e Kindness of Strangers? 26 February.
The Economist ( 2 0 0 5 b ) : Backgrounder: EU Enlarge
on,
briefing.
(2005c):
Backgrounder:
The
Iraq
Dossier Row. 5 April. 18 October.
sional-Managerial Class. In Walker, P. (szerk.): Labour and
Capital.
Hassocks,
Harvest
er Press.
Swindon,
Getting
the
1990s: Get
Nowhere.
Economic
and
Research Social
Re
Estes, C. - Biggs, S. - Phillipson, C. ( 2 0 0 3 ) : Social Social
Policy
and Ageing.
Buckingham,
Open University Press. T h e Gerontological Imagination: Social Influences Aging
and Human
Eibl-Eibesfeldt, I. ( 1 9 7 3 ) : T h e Expressive B e h a v i o u r of the Deaf-and-Blind Born. In Cranach, M. von Social
(szerk.):
Communication
and
Movement. N e w York, A c a d e m i c Press.
Perspectives
N e w York, Consulting Psycholo
gists Press.
35.
on
Aging:
of Growing
The
Old.
Political
Amityville,
and
Moral
Baywood.
EU ( 2 0 0 5 ) : The EU at a glance. Az interneten: http:// europa.eu.int/abc/index_en.htm. Evans, D. J. ( 1 9 9 2 ) : Left R e a l i s m and the Spatial Study
Ekman, P. - Friesen, W. V. ( 1 9 7 8 ) : Facial Action
Development,
Estes, C. L. - Minkler, M. (szerk.) ( 1 9 9 1 ) : Critical Economy
of Crime.
Essays
in
In
Crime,
Environment
Policing
and Place:
Criminology.
London,
Routledge. Evans, M. ( 2 0 0 0 ) : Poor Show. Guardian, 6 M a r c h .
Elder, G. H. J. ( 1 9 7 4 ) : Children of the Great Depres Social
by,
on the Development of Gerontology, 1 9 4 5 - P r e s e n t .
Ehrenreich, B. - E h r e n r e i c h , J. ( 1 9 7 9 ) : T h e Profes
Coding System.
Polity.
Estes, C. L. - Binney, E. A. - Culbertson, R. A. ( 1 9 9 2 ) :
Efron, S. ( 1 9 9 7 ) : Eating Disorders Go Global. Los
I.
Cambridge,
Twenty-Something in
Getting
Theory,
ment. 23 J u n e .
Angeles Times,
Capitalism.
(1997):
search C o u n c i l .
stitution. 3 J u n e .
Economist
ESRC ting
The Economist ( 2 0 0 5 a ) : Backgrounder: T h e EU Con
Change
in
Life
Experience.
Chicago
- London, University of Chicago Press. Electorates
and
Turnout
1945-2005.
Evans,
P.
(1979):
Dependent Development.
Princ
eton, P r i n c e t o n University Press. Evans-Pritchard, E. E. ( 1 9 5 6 ) : Nuer Religion. Ox
Electoral Reform S o c i e t y ( 2 0 0 5 ) : UK General Elec tions:
Gender
O p e n University
(szerk.): Sexuality and Gender.
the Sociology of Deviance.
cember.
sion:
Buckingham,
and the S t u d y of Sexuality. In Williams, C. L. Blackwell.
The Economist ( 2 0 0 0 b ) : Paradise Regained. 21 De
- Vine,
( 1 9 9 8 ) : Failing Roys Issues in
Press.
Eating
The Economist ( 2 0 0 0 a ) : All-Clear? 13 April.
Retween
D.
Provi
sub_some_statistics.htm.
The
http://www.em-
Epstein, S. ( 2 0 0 2 ) : A Queer E n c o u n t e r : S o c i o l o g y
Eating Disorders Association ( 2 0 0 0 ) : Eating Disor ders
interneten:
labstandl.htmx Epstein,
and Achievement.
Dyer, C. ( 1 9 9 9 ) : Let's S t a y Together. Guardian, 25 October.
Az
1
ford, Oxford University Press.
Au
Eysenck, H. ( 1 9 6 4 ) : Crime and Personality. London,
Ell, K. ( 1 9 9 6 ) : S o c i a l Networks, S o c i a l Support and
Faludi, S. ( 1 9 9 9 ) : Stiffed: The Betrayal of the Modern
gust.
Routledge & Kegan Paul.
Coping with Serious Illness: T h e F a m i l y C o n n e c tion.
Social Science
and Medicine,
42.
Elshtain, J. B. ( 1 9 8 7 ) : Women and War. N e w York, Basic Books. Elstein, D. - Cox, D. - Donoghue, B. et al. ( 2 0 0 4 ) :
Man. London, Chatto and Windus. Featherstone, M. - Renwick, A. (szerk.) ( 1 9 9 5 ) : Im ages
of Aging:
Cultural
Representations
of Later
Life. London - N e w York, Routledge. Felsőn, M.
( 1 9 9 4 ) : Crime and Everyday Life: Insights
IRODALOM and Implications for Society. Thousand Oaks, Pine Forge Press. Ferguson, K. E. ( 1 9 8 4 ) : The Feminist Case against Bureaucracy. Philadelphia, Temple University Press. Ferguson, N. ( 2 0 0 4 ) : Colossus: The Rise and Fall of the American Empire. London, Allen L a n e . Feuerbach, L. ( 1 9 7 8 ) : A kereszténység lényege. For dította Timár Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó. Fielder, H. G. ( 1 9 4 6 ) : Textual Studies of Goethe's Faust. Oxford, Blackwell. Finke, R. - Stark, R. ( 1 9 8 8 ) : Religious E c o n o m i e s and S a c r e d Canopies: Religious Mobilization in A m e r i c a n Cities, 1 9 0 6 . American Sociological Re view, 5 3 . Finke, ica, gious sity
R. - Stark, R. ( 1 9 9 2 ) : The Churching of Amer 1776-1990: Winners and Losers in Our Reli Economy. New Brunswick, Rutgers Univer Press.
Finkelstein, V. ( 1 9 8 0 ) : Attitudes and Disabled Peo ple. New York, World Rehabilitation F u n d . Finkelstein, V. ( 1 9 8 1 ) : To Deny or Not to Deny Disability. In B r e c h i n , A. et al. (szerk.): Handi cap in a Social World. Sevenoaks, Hodder and Stoughton. Firestone, S. ( 1 9 7 1 ) : The Dialectic of Sex: The Case for Feminist Revolution. London, Cape. Fischer, C. S. ( 1 9 8 4 ) : The Urban Experience. 2. ki adás. New York, Harcourt. Fischer, S. ( 2 0 0 4 ) : Penn World Tables. Economist, 11 March. Fiske, J. ( 1 9 8 9 ) : Reading the Popular. London, Un win Hyman. Fitzgerald, M. ( 2 0 0 1 ) : E t h n i c Minorities and Com m u n i t y Safety. In Matthews, R. - Pitts, J. (szerk.): Crime, Disorder and Community Safety: A New Agenda. London, Routledge.
Foucault, M. ( 1 9 9 6 - 2 0 0 1 ) : A szexualitás története. Fordította Á d á m Péter, Albert Sándor, Somlyó Bálint, Sújtó László, S z á n t ó István. Budapest, At lantisz. Foucault, M. ( 2 0 0 0 a ) : Elmebetegség és pszichológia. A klinikai orvoslás születése. Fordította Romhányi T ö r ö k Gábor. Budapest, Corvina. Foucault, M. ( 2 0 0 0 b ) : A szavak és a dolgok. A tár sadalomtudományok archeológiája. Fordította R o m h á n y i T ö r ö k Gábor. Budapest, Osiris. Foucault, M. ( 2 0 0 4 ) : A bolondság története. Fordí totta Sújtó László. Budapest, Atlantisz. F o x , O. C. ( 1 9 6 4 ) : T h e Pre-Industrial City Reconsid ered. Sociological Quarterly, 5. F r a n c i s , B. ( 2 0 0 0 ) : Boys, Girls and Achievement: Addressing the Classroom Issues. London, Rout ledge. Frank, A. G. ( 1 9 6 6 ) : T h e D e v e l o p m e n t of Underde velopment. Monthly Beview, 1 8 . Frank, A. G. ( 1 9 6 9 ) : Capitalism and Underdevelop ment in Latin America: Historical Studies of Chile and Brazil. New York, M o n t h l y Review Press. Frank, D. J. - McEneaney, E. H. ( 1 9 9 9 ) : T h e Indi vidualization of S o c i e t y and the Liberalization of State Policies on S a m e - S e x S e x u a l Relations, 1 9 8 4 - 1 9 9 5 . Social Forces, 1 (3). Fraser, N. ( 1 9 8 9 ) : Unruly Practices: Discourse and Gender in Contemporary Social Theory. Cam bridge, Polity. Fraser, S. ( 1 9 9 5 ) : The Bell Curve Wars: Race, Intelli gence and the Future of America. New York, Basic Books. Free the Children ( 1 9 9 8 ) : Az interneten: http://www. freethechildren.org/aboutus/history_ftc.htm. F r e e d m a n , C. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : Economic Reform in Japan: Can the Japanese Change? Cheltenham, Edward Elgar.
Flaherty, J. - Veit-Wilson, J. - Dornan, P. ( 2 0 0 4 ) : Pov erty: The Facts. 5. kiadás. London, Child Poverty A c t i o n Group.
Freidson, E. ( 1 9 7 0 ) : Profession of Medicine: A Study of the Sociology of Applied Knowledge. New York, Dodd, Mead.
Flour Advisory Bureau ( 1 9 9 8 ) : Pressure to Re Per fect Report: Bread for Life Campaign. London, Flour Advisory Bureau.
Fremlin, J. H. ( 1 9 6 4 ) : How M a n y People Can The World Support? New Scientist.
Forbes ( 2 0 0 0 ) : The World's Richest People. 29 J u n e . Forbes ( 2 0 0 4 ) : The World's Billionaires. Az inter neten: http://www.forbes.com/billionaires/. Ford, C. S. - B e a c h , F. A. ( 1 9 5 1 ) : Patterns of Sexual Rehaviour. New York, Harper and Row. Foucault, M. ( 1 9 8 8 ) : Technologies of the Self. In Martin, L. H. - Gutman, H. - Hutton, P. H. (szerk.): Technologies of the Self: A Seminar with Michel Foucault. Amherst, University of Massa chusetts Press. Foucault, M. ( 1 9 9 0 ) : Felügyelet és büntetés. A börtön története. Fordította Csűrös Klára, Fázsy Anikó. Budapest, Gondolat.
Friedan, B. ( 1 9 6 3 ) : The Feminine Mystique. London, Victor G o l l a n c z . Friedlander, D. - Burtless, G. ( 1 9 9 4 ) : Five Years Af ter: The Long-Term Effects of Welfare-to-Work Pro grams. New York, Russell Sage. Fries, J. F. ( 1 9 8 0 ) : Aging, Natural Death, and the Compression of Morbidity. New England Journal of Medicine, 3 0 3 . Frobel, E. - H e i n r i c h s J. - Kreye, O. ( 1 9 7 9 ) : The New International Division of Labor. New York, Cam bridge University Press. Fukuyama, F. ( 1 9 8 9 ) : T h e E n d of History? National Interest, 1 6 . Gagnon, J. H. - S i m o n , W. ( 1 9 7 3 ) : Sexual Conduct:
IRODALOM The Social Sources of Human Sexuality. Chicago, Aldine. Gallie, D. ( 1 9 9 4 ) : Are the U n e m p l o y e d an Underclass? S o m e Evidence from the S o c i a l Change and E c o n o m i c Life Initiative. Sociology, 2 8 . Gallup ( 2 0 0 4 ) : Poll Topics and Trends: Religion, 1 August. Gamble, A. (1999): Marxism after Communism: The Interregnum. Controversies in World Politics 1989-1999. Cambridge, Cambridge University Press. Gans, H. J. ( 1 9 6 2 ) : The Urban Villagers: Group and Class in the Life of Italian-Americans. 2. kiadás. New York, Free Press. Gardner, C. B. ( 1 9 9 5 ) : Passing by Gender and Public Harassment. Berkeley, University of California Press. Garfinkel, H. ( 1 9 6 3 ) : A Conception of, and Experiments with, „Trust" as a Condition of Stable Concerted Actions. In Harvey, O. J. (szerk.): Motivation and Social Interaction. New York, Ronald Press. Geary, D. ( 1 9 8 1 ) : European Labor Protest, 18481939. New York, St. Martin's Press. Geertz, C. ( 1 9 7 3 ) : The Interpretation of Cultures. New York, B a s i c B o o k s . Gelder, L. van ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Case of the Electronic Lover. In Kling, R. (szerk.): Computerization and Controversy. S a n Diego, Academic Press. Gelles, R. - Cornell, C. P. ( 1 9 9 0 ) : Intimate Violence in Families. Newbury Park, Sage. Gellner, E. ( 1 9 8 3 ) : Nations and Nationalism. Oxford, Blackwell. Gerbner, G. ( 1 9 7 9 ) : T h e Demonstration of Power: Violence Profile No. 10. Journal of Communication, 29 (3). Gerbner, G. ( 1 9 8 0 ) : T h e „Mainstreaming" of America: Violence Profile No. 1 1 . Journal of Communication, 30 (3). Gereffi, G. ( 1 9 9 5 ) : Contending Paradigms for CrossRegional Comparison: Development Strategies and Commodity Chains in East Asia and Latin America. In S m i t h , P. H. (szerk.): Latin America in Comparative Perspective: New Approaches to Methods and Analysis. Boulder, Westview Press. Gershuny, J. ( 1 9 9 4 ) : T h e Domestic Labour Revolution: A Process of Lagged Adaptation. In Anderson, M. - Bechofer, F. - Gershuny, J. (szerk.): The Social and Political Economy of the Household. Oxford, Oxford University Press. Gershuny, J. I. - Miles, I. D. ( 1 9 8 3 ) : The New Service Economy: The Transformation of Employment in Industrial Societies. London, Frances Pinter. Gerth, H. H . - M i l l s , C. W. (szerk.) ( 1 9 4 8 ) : From Max Weber: Essays in Sociology. London, Routledge & Kegan Paul.
Gewirtz, S. - Ball, S. - Bowe, R. ( 1 9 9 5 ) : Markets, Choice, and Equity in Education. Buckingham, Open University Press. Gibbons, J. H. ( 1 9 9 0 ) : Trading around the Clock Global Securities Markets and Information Technology. Washington, US Congress. Giddens, A. ( 1 9 8 4 ) : The Constitution of Society. Cambridge, Polity. Giddens, A. ( 1 9 9 3 ) : The Transformation of Intimacy: Love, Sexuality and Eroticism in Modern Societies. Cambridge, Polity. Giddens, A. ( 1 9 9 9 ) : A harmadik út: a szociáldemokrácia megújulása. Fordította Battyán Katalin. Agóra Marketing. Giddens, A. (szerk.) ( 2 0 0 1 ) : The Global Third Way Debate. Cambridge, Polity. Giddens, A. (2005): Elszabadult világ: hogyan alakítja át életünket a globalizáció? Fordította Gárdos János. Budapest, Napvilág. Gillan, A. ( 1 9 9 9 ) : Shelter B a c k s Rethink on Homeless. Guardian, 15 November. Gillborn, D. - Youdell, D. ( 2 0 0 1 ) : T h e New IQism: Intelligence, „Ability" and the Rationing of Education. In Demaine, J. (szerk.): Sociology of Education Today. London, Palgrave. Gilleard, C. - Higgs, P. ( 2 0 0 5 ) : Contexts of Ageing: Class, Cohort and Community. Cambridge, Polity. Gilligan, C. ( 1 9 8 2 ) : In a Different Voice: Psychological Theory and Women's Development. Cambridge, Harvard University Press. Ginn, J. - Arber, S. ( 2 0 0 0 ) : Ethnic Inequality in Later Life: Variation in F i n a n c i a l C i r c u m s t a n c e s by Gender and Ethnic Group. Education and Ageing, 15 (1). Ginzburg, C. ( 1 9 9 1 ) : A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Budapest, Európa Könyvkiadó. Gittings, D. ( 1 9 9 9 ) : M i c k e y M o u s e Invasion. Guardian, 3 November. Gittins, D. ( 1 9 9 3 ) : The Family in Question: Changing Households and Familiar Ideologies. Basingstoke, M a c m i l l a n . Glasgow Media Group ( 1 9 7 6 ) : Bad News. London, Routledge. Glasius, M. - Kaldor, M. - Anheier, H. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : Global Civil Society 2002. Oxford, Oxford University Press. Glass, D. ( 1 9 5 4 ) : Social Mobility in Britain. London, Routledge & Kegan Paul. Goffman, E. ( 1 9 6 3 ) : Stigma. Englewood Cliffs, Prentice-Hall. Goffman, E. ( 1 9 6 7 ) : Interaction Ritual. New York, Doubleday/Anchor. Goffman, E. ( 1 9 6 8 ) : Asylums. Essays on the Social Situation of Mental Patients and Other Inmates. Harmondsworth, Penguin.
IRODALOM Goffman, E. ( 1 9 7 1 ) : Relations in Public: Microstudies of the Public Order. London, Allen Lane. Goffman, E. ( 1 9 8 1 ) : Forms of Talk. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. Goffman, E. ( 2 0 0 0 ) : Az én bemutatása a mindennapi életben. Fordította Berényi Gábor. Budapest, T h a l a s s a Alapítvány - Pólya Kiadó. Gold, T. ( 1 9 8 6 ) : State and Society in the Taiwan Miracle. Armonk, M. E. Sharpé. Golding, P. - Murdock, G. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : The Political Economy of the Media. Cheltenham, Edward Elgar. Goldscheider, F. K. - Waite, L. J. ( 1 9 9 1 ) : New Families, No Families? The Transformation of the American Home. Berkeley, University of California Press.
sions of S m o k i n g Behaviour in Britain: Insights from a Survey of Mothers. Social Science and Medicine, 38. Graham, L. ( 1 9 9 5 ) : On the Line at Suburu-Isuzu. Ithaca, Cornell University Press. Granovetter, M. ( 1 9 7 3 ) : T h e Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78. Gray, J. ( 2 0 0 3 ) : Al Qaeda and What It Means to Be Modern. Chatham, Faber and Faber. Greed, C. ( 1 9 9 4 ) : Women and Planning: Creating Gendered Bealities. London, Routledge. Green, F. - Felstead, A. - B u r c h e l l , B. ( 2 0 0 0 ) : Job Insecurity and the Difficulty of Regaining Employment: An Empirical Study of Unemployment Expectations. Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 62 (különszám).
Goldthorpe, J. H. ( 1 9 6 8 - 1 9 6 9 ) : The Affluent Worker in the Class Structure. 3 kötet. Cambridge, Cambridge University Press. Goldthorpe, J. H. ( 1 9 8 3 ) : Women and Class Analysis in Defence of the Conventional View. Sociology, 17. Goldthorpe, J. H. - Llewellyn, C. - Payne, C. ( 1 9 8 0 ) : Social Mobility and Class Structure in Modern Rritain. Oxford, Clarendon Press. 2. kiadás: 1 9 8 7 . Goldthorpe, J. H. - Marshall, G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Promising Future of Class Analysis. Sociology, 2 6 . Goldthorpe, J. H. - Payne, C. ( 1 9 8 6 ) : Trends in Intergenerational Class Mobility in England and Wales 1 9 7 2 - 1 9 8 3 . Sociology, 2 0 . Goleman, D. ( 2 0 0 3 ) : Érzelmi intelligencia. Fordította Kiss Zsuzsa. Budapest, Háttér. Goode, W. J. ( 1 9 6 3 ) : World Revolution in Family Patterns. New York, Free Press. Goode, W. J. ( 1 9 7 1 ) : F o r c e and Violence in the Family. Journal of Marriage and the Family, 3 3 . Goodhart, D. ( 2 0 0 4 ) : Too Diverse? Is Britain B e coming Too Diverse to Sustain the Mutual Obligations B e h i n d a Good S o c i e t y and the Welfare State? Prospect Magazine, February.
Gregg, P. - Wadsworth, J. ( 1 9 9 9 ) : Job Tenure, 1 9 7 5 9 8 . In Gregg, P. - Wadsworth, J. (szerk.): The State of Working Britain. Manchester, Manchester University Press.
Gordon, D. - Levitas, R. - Pantazis, C. et al. ( 2 0 0 0 ) : Poverty and Social Exclusion in Britain. York, Joseph Rowntree Foundation. Gorz, A. ( 1 9 8 2 ) : Farewell to the Working Class. London, Pluto Press. Gottfredson, M. R. - Hirschi, T. ( 1 9 9 0 ) : A General Theory of Crime. Stanford, Stanford University Press. Grabosky, P. N. - Smith, R. G. ( 1 9 9 8 ) : Crime in the Digital Age: Controlling Telecommunications and Cyberspace Illegalities. New Brunswick, Transaction. Graef, R. ( 1 9 8 9 ) : Talking Blues. London, Collins. Graham, H. ( 1 9 8 7 ) : Women's Smoking and F a m i l y Health. Social Science and Medicine, 2 5 . Graham, H. ( 1 9 9 4 ) : Gender and Class as Dimen-
Grint, K. ( 2 0 0 5 ) : The Sociology of Work. 3. kiadás. Cambridge, Polity. Grossberg, L. - Wartella, E. - Whitney, D. C. (1998): Mediamaking. T h o u s a n d Oaks, Sage Publications. Grusky, D. B. - Hauser, R. M. ( 1 9 8 4 ) : Comparative S o c i a l Mobility Revisited: Models of Convergence and Divergence in 16 Countries. American Sociological Review, 49. Guardian ( 2 0 0 4 ) : Refugees in Britain. 9 October. Az interneten: http://www.guardian.co.uk/Refugees_ in_Britain/Story/0,2763,1323311,00.html. Gubrium, J. ( 1 9 8 6 ) : Oldtimers and Alzheimer's: The Descriptive Organization of Senility. Greenwich - London, Jai. Guibernau, M. ( 1 9 9 9 ) : Nations without States: Political Communities in a Global Age. Cambridge, Polity. Gunter, B. ( 1 9 8 5 ) : Dimensions of Television Violence. London, Gower. Habermas, J. ( 1 9 8 1 ) : Theorie des kommunikativen Handelns. 2 kötet. Frankfurt, S u h r k a m p . Hadden, J. ( 1 9 9 7 ) : New Beligious Movements Mission Statement. Az interneten: http ^/religiousmovements.lib. Virginia.edu/welcome/mission. htm. Hadden, J. - S h u p e , A. ( 1 9 8 7 ) : Televangelism in America. Social Compass, 34 (1). Hakim, C. ( 1 9 9 6 ) : Key Issues in Women's Work: Female Heterogeneity and the Polarisation of Women's Employment. London, Athlone Press. Hall, E. T. ( 1 9 7 3 ) : The Silent Language. New York, Doubleday. Hall, E. T. ( 1 9 9 6 ) : Bejtett dimenziók. Fordította Falvay Mihály. Budapest, Háttér. Hall, R., S. James - Kertész, J. ( 1 9 8 4 ) : The Rapist
IRODALOM Who Pays the Rent. 2. kiadás. Bristol, Falling Wall Press. Hall, S. ( 1 9 8 0 ) : Culture, Media, Language: Working Papers in Cultural Studies, 1972-79. London, Hutchinson. In association with the Centre for Contemporary Cultural Studies, University of Birmingham. Hall, S. - Jacques, M. ( 1 9 8 8 ) : New Times. Marxism Today. Hall, S. et al. ( 1 9 7 8 ) : Policing the Crisis: Mugging, the State, and Law and Order. London, M a c m i l lan. Hall, S. et al. ( 1 9 8 2 ) : The Empire Strikes Back. London, Hutchinson. Halliday, F. ( 2 0 0 2 ) : Two Hours That Shook the World. September 11, 2001: Causes and Consequences. London, Saqi Books. Halloran, J. D. (szerk.) ( 1 9 7 0 ) : The Effects of Television. London, Panther. Halpern, C. T. ( 2 0 0 0 ) : Smart Teens Don't Have S e x (or Kiss M u c h Either). Journal of Adolescent Health, 26 (3). Halpern, D. ( 2 0 0 5 ) : Social Capital. Cambridge, Polity. Halsey, A. H. (szerk.) ( 1 9 9 7 ) : Education: Culture, Economy, and Society. Oxford, Oxford University Press. Halsey, A. H. - Webb, J. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : TwentiethCentury Rritish Social Trends. New York, Macmillan. Hammond, P. E. ( 1 9 9 2 ) : Religion and Personal Autonomy: The Third Disestablishment in America. Columbia, University of South Carolina Press. Handy, C. ( 1 9 9 4 ) : The Empty Raincoat: Making Sense of the Future. London, Hutchinson. Harkin, J. - Skidmore, P. ( 2 0 0 3 ) : Grown up Trust. London, Demos. Harris, J. R. ( 1 9 9 8 ) : The Nurture Assumption: Why Children Turn out the Way They Do. New York, Free Press. Harris, M. ( 1 9 7 8 ) : Cannibals and Kings: The Origins of Cultures. New York, R a n d o m House. Harrison, M. ( 1 9 8 5 ) : TV News: Whose Bias? Hermitage, Policy Journals. Harrison, P. ( 1 9 8 3 ) : Inside the Inner City: Life under the Cutting Edge. Harmondsworth, Penguin. Hartley-Brewer, J. ( 1 9 9 9 ) : Gay Couple Will Be Legal Parents. Guardian, 28 October. Harvard Magazine ( 2 0 0 0 ) : T h e World's Poor: A Harvard Magazine Roundtable. Harvard Magazine, 103 (2). Harvey, D. ( 1 9 7 3 ) : Social Justice and the City. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 2 ) : The Limits to Capital. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 5 ) : Consciousness and the Urban
Experience: Studies in the History and Theory of Capitalist Urbanization. Oxford, Blackwell. Harvey, D. ( 1 9 8 9 ) : The Condition of Post-modernity. Oxford, B l a c k w e l l . Hasler, F. ( 1 9 9 3 ) : Developments in the Disabled People's Movement. In Swain, J. (szerk.): Disabling Barriers, Enabling Environments. London, Sage. Hatch, N. ( 1 9 8 9 ) : The Democratization of American Christianity. New Haven, Yale University Press. Hawley, A. H. ( 1 9 5 0 ) : Human Ecology: A Theory of Community Structure. New York, Ronald Press. Hawley, A. H. ( 1 9 6 8 ) : Human Ecology. Glencoe, Free Press. Healy, M. ( 2 0 0 1 ) : Pieces of the Puzzle. Los Angeles Times, 21 May. Heaphy, B. - Donovan, C. - Weeks, J. ( 1 9 9 9 ) : S e x , M o n e y and the Kitchen S i n k : Power in S a m e - S e x Couple Relationships. In Seymour, J. - Bagguley, P. (szerk.): Relating Intimacies: Power and Resistance. Basingstoke, Macmillan. Heath, A. ( 1 9 8 1 ) : Social Mobility. London, Fontana. Hebdige, D. ( 1 9 9 7 ) : Cut rí Mix: Culture, Identity, and Caribbean Music. London, Methuen. Heidensohn, F. ( 1 9 8 5 ) : Women and Crime. London, Macmillan. Heise, D. R. ( 1 9 8 7 ) : Sociocultural Determination of Mental Aging. In Schooler, C. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Cognitive Functioning and Social Structure over the Life-Course. Norwood, Ablex. Held, D. ( 1 9 9 6 ) : Models of Democracy. 2. kiadás. Cambridge, Polity. Held, D. ( 2 0 0 4 ) : Global Covenant: The Social Democratic Alternative to the Washington Consensus. Cambridge, Polity. Held, D. et al. ( 1 9 9 9 ) : Global Transformations: Politics, Economics and Culture. Cambridge, Polity. Henderson, J. - Appelbaum, R. P. ( 1 9 9 2 ) : Situating the State in the Asian Development Process. In Appelbaum, R. P. - Henderson, J. (szerk.): States and Development in the Asian Pacific Rim. Newbury Park, Sage. Hendricks, J. ( 1 9 9 2 ) : Generation and the Generation of T h e o r y in S o c i a l Gerontology. Aging and Human Development, 35. Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 7 1 ) : Dramaturgical Desexualization: T h e Sociology of the Vaginal Examination. In Henslin, J. M. (szerk.): Studies in the Sociology of Sex. New York, Appleton-Century-Crofts. Henslin, J. M. - Biggs, M. A. ( 1 9 9 7 ) : Behaviour in Public Places: T h e Sociology of the Vaginal E x amination. In Henslin, J. M. (szerk.): Down to Earth Sociology: Introductory Readings. 9. kiadás. New York, Free Press. Hepworth, M. ( 2 0 0 0 ) : Stories of Ageing. B u c k i n g ham, Open University Press.
762
IRODALOM
Heritage, J. (1985): Garfinkel and Ethnomethodology. New York, Basil Blackwell. Herman, E. ( 1 9 9 8 ) : Privatising Public S p a c e . In Thussu, D. K. (szerk.): Electronic Empires Global Media and Local Resistance. London, Arnold. Herman, E. S. - McChesney, R. W. ( 1 9 9 7 ) : The Global Media the New Missionaries of Global Capitalism. London, Cassell. Herrnstein, R. J. - Murray, C. ( 1 9 9 4 ) : The Rell Curve Intelligence and Class Structure in American Life. New York, Free Press. HESA ( 2 0 0 4 ) : Increase in Female Academics, Higher Education Statistics Agency. Az interneten: http://www.hesa.ac.uk/press/pr76/pr76.htm. Hexham, I. - Poewe, K. ( 1 9 9 7 ) : New Religions as Global Cultures. Boulder, Westview Press. Hills, J. ( 1 9 9 8 ) : Does I n c o m e Mobility M e a n That We Do Not Need to Worry About Poverty? In Atkinson, A. B. - Hills, J. (szerk.): Exclusion, Employment and Opportunity. London, Centre for the Analysis of S o c i a l Exclusion. Hirschi, T. ( 1 9 6 9 ) : Causes of Delinquency. Berkeley, University of California Press. Hirst, P. ( 1 9 9 7 ) : T h e Global E c o n o m y : Myths and Realities. International Affairs, 73. Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 2 ) : T h e Problem of „Globalization": International E c o n o m i c Relations, National E c o n o m i c Management, and the Formation of Trading B l o c s . Economy and Society, 2 4 . Hirst, P. - T h o m p s o n , G. ( 1 9 9 9 ) : Globalization in Question: The International Economy and the Possibilities of Governance. Javított kiadás. Cambridge, Polity. Hite, S. ( 1 9 9 4 ) : The Hite Report on the Family: Growing up under Patriarchy. London, Bloomsbury. H M S O ( 1 9 9 2 ) : Social Trends, 2 2 . London, H M S O . H M S O ( 1 9 9 9 ) : Social Trends, 2 9 . London, H M S O . H M S O ( 2 0 0 0 ) : Social Trends, 30. London, HMSO. H M S O ( 2 0 0 4 ) : Social Trends, 34. London, HMSO. H M S O ( 2 0 0 5 ) : Social Trends, 3 5 . London, HMSO. Ho, S. Y. ( 1 9 9 0 ) : Taiwan: After a Long Silence. Hongkong, Asia Monitor Resource Center. Hobson, D. ( 2 0 0 2 ) : Soap Opera. Cambridge, Polity. Hochschild, A. ( 1 9 8 3 ) : The Managed Heart: Commercialization of Human Feeling. Berkeley, University of California Press. Hochschild, A. ( 1 9 8 9 ) : The Second Shift: Working Parents and the Revolution at Home. New York, Viking. Hodge, R. - Tripp, D. ( 1 9 8 6 ) : Children and Television: A Semiotic Approach. Cambridge, Polity. Hogge, B. ( 2 0 0 5 ) : Great Firewall of China. Az interneten: www.opendemocracy.net/media-edemocracy/china_internet_2 5 2 4 . jsp.
Holton, R. J. ( 1 9 7 8 ) : T h e Crowds in History: Some Problems of T h e o r y and Method. Social History, 3. Homans, H. ( 1 9 8 7 ) : M a n - M a d e Myth: T h e Reality of Being a Woman Scientist in the NHS. In Spencer, A. - Podmore, D. (szerk.): A Man's World: Essays on Women in Male-Dominated Professions. London, Tavistock. Home Office ( 2 0 0 2 ) : Secure Rorders, Safe Haven: Integration with Diversity in Modern Britain. London, Home Office. Home Office ( 2 0 0 3 ) : World Prison Population List. 4. kiadás. London, Home Office. Home Office (2004): Criminal Statistics: England and Wales 2003. London, Home Office. hooks, b. ( 1 9 9 7 ) : Bone Black: Memories of Girlhood. London, Women's Press. Hopkins, T. H. - Wallerstein, I. ( 1 9 9 6 ) : The Age of Transition: Trajectory of the World-System, 19452025. London, Zed Books. Horkheimer, M. - A d o r n o T. W. ( 1 9 9 0 ) : A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Fordította B a y e r József, G e r é b y György, Glavina Zsuzsa, V ö r ö s T. Károly. B u d a p e s t , Gondolat - Atlantisz. Hotz, R. L. ( 1 9 9 8 ) : B o o m e r s Firing Magic Bullets at Signs of Aging. Los Angeles Times. Howard, J. H. ( 1 9 8 6 ) : Change in „Type A" Behaviour a Year after Retirement. Gerontologist, 26. Howard League for Penal Reform ( 2 0 0 4 ) : Az interneten: http://www. howardleague.org/press/2004/ 060104a.htm. Hughes, E. C. ( 1 9 4 5 ) : D i l e m m a s and Contradictions of Status. American Journal of Sociology, 50. Hughes, G. ( 1 9 9 1 ) : Taking Crime Seriously? A Critical Analysis of New Left Realism. Sociology Review, 1. Humphreys, L. ( 1 9 7 0 ) : Tearoom Trade: A Study of Homosexual Encounters in Public Places. London, Duckworth. Hunt, P. (szerk.) ( 1 9 6 6 ) : Stigma: The Experience of Disability. London, Geoffrey Chapman. Huntington, S. P. ( 2 0 0 6 ) : A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Fordította Puszta Dóra, Gázsity Mila, G e c s é n y i Györgyi. Budapest, Európa. Huston, A. C. - Donnerstein, E. - Fairchild, H. et al. ( 1 9 9 2 ) : Big World, Small Screen: The Role of Television in American Society. Lincoln, University of Nebraska Press. Hutton, W. ( 1 9 9 5 ) : The State We're in. London, Jonathan Cape. Hyman, R. ( 1 9 8 4 ) : Strikes. 2. kiadás. London, Fontana. ICBL ( 2 0 0 1 ) : International Campaign to Ban Land Mines. Az interneten: www.icbl.org.
IRODALOM Iganski, P. - Payne, G. ( 1 9 9 9 ) : S o c i o - E c o n o m i c Restructuring and Employment: T h e Case of Minority Ethnic Groups. British Journal of Sociology, 5 0 . Illich, I. D. ( 1 9 7 3 ) : Deschooling Society. Harmondsworth, Penguin. Illich, I. D. ( 1 9 7 5 ) : Medical Nemesis: The Expropriation of Health. London, Calder and Boyars. ILO ( 1 9 9 9 ) : C182 Worst Forms of Child Labour Convention. International Labour Organization. Az interneten: www.ilo.org/public/English/standards/ipec/ratification/convention/text.htm. ILO ( 2 0 0 0 ) : Statistical Information and Monitoring Programme on Child Labour [SIMPOQ: Overview and Strategic Plan 2000-2002. International Programme on the Elimination of Child Labour (IPEC) and Bureau of Statistics ( S T A T ) . ILO ( 2 0 0 4 ) : Global Employment Trends for Women. International Labour Office, March. Az interneten: http://www.ilo.org/public/english/employment/strat/download/trendsw.pdf. Inglehart, R. ( 1 9 9 7 ) : Modernization and Postmodernization: Cultural, Economic and Political Change in 43 Societies. Princeton, Princeton University Press. Innis, H. A. ( 1 9 5 1 ) : The Bias of Communication. Toronto, Toronto University Press. Inquest ( 2 0 0 4 ) : Why Are Children Dying in Custody? Call for a Public Inquiry into the Death of Joseph Scholes. Az interneten: http://inquest.gn.apc.org/ pdf/Joseph%20Scholes%20inquiry%20briefing %2004.pdf. IPPR ( 1 9 9 9 ) : L7nsa/e Streets: Street Home-lessness and Crime. London, Institute for Public Policy Research. ISSA (2003): Global Status of Commercialized Transgenic Crops: 2003. International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications. Az interneten: http://www.isaaa.org/kc/CBTNews/ press_release/briefs30/es_b30.pdf. Jacoby, S. ( 1 9 9 7 ) : Modern Manors: Welfare Capitalism Since the New Deal. Princeton, Princeton University Press. Jahoda, M. -Lazarsfeld, P. F . - Z e i s e l , H. ( 1 9 9 9 ) : M a r i enthal: szociográfiai kísérlet a tartós munkanélküliség hatásairól. Budapest, Új Mandátum. James, C. ( 2 0 0 3 ) : Global Status of Commercialized Transgenic Crops. International Service for the Acquisition of Agri-Biotech Applications. Jencks, C. ( 1 9 9 4 ) : The Homeless Cambridge. Harvard, Harvard University Press. Jenkins, C. - Sherman, B. ( 1 9 7 9 ) : The Collapse of Work. London, Eyre Methuen. Jensen, A. ( 1 9 6 7 ) : How M u c h Can We Boost IQ and Scholastic Achievement? Harvard Educational Review, 2 9 .
Jensen, A. ( 1 9 7 9 ) : Bias in Mental Testing. New York, Free Press. Jobling, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e E x p e r i e n c e of Psoriasis Under Treatment. In Bury, M. - Anderson, R. (szerk.): Living with Chronic Illness: The Experience of Patients and their Families. London, Unwin Hyman. John, M. T. ( 1 9 8 8 ) : Geragogy: A Theory for Teaching the Elderly. New York, Haworth. J o h n s o n , M. P. ( 1 9 9 5 ) : Patriarchal Terrorism and C o m m o n Couple V i o l e n c e : Two Forms of Viol e n c e against W o m e n in US Families. Journal of Marriage and the Family, 57. Johnston, C. ( 2 0 0 4 ) : W o m e n Suffer £ 5 k Pay Gap. Times Higher Education Supplement, 3 September. Jones, D. E. - Doty, S. - G r a m m i c h , C. et al. ( 2 0 0 2 ) : Religious Congregations & Membership in the United States 2000: An Enumeration by Region, State and the County Based on Data Reported for 149 Religious Rodies. Nashville, Glenmary Research Centre. Jones, T. ( 1 9 9 3 ) : Britain's Ethnic Minorities. London, Policy Studies Institute. Joy, B. ( 2 0 0 0 ) : W h y the Future Doesn't Need Us. Wired, 8 (4). Judge, K. ( 1 9 9 5 ) : I n c o m e Distribution and Life E x pectancy: A Critical Appraisal. British Medical Journal, 311. Kamin, L. J. ( 1 9 7 7 ) : The Science and Politics of IQ. Harmondsworth, Penguin. Kanter, R. M. ( 1 9 7 7 ) : Men and Women of the Corporation. New York, Basic Books. Kasarda, J. D. - Janowitz, M. ( 1 9 7 4 ) : C o m m u n i t y Attachment in Mass Society. American Sociological Review, 3 9 . Katz, E. ( 1 9 5 9 ) : T h e F u n c t i o n a l Approach to the Study of Attitudes. Public Opinion Quarterly, 2 4 . Katz, E. - Lazarsfeld, P. ( 1 9 5 5 ) : Personal Influence. New York, T h e Free Press. Katz, S. ( 1 9 9 6 ) : Disciplining Old Age: The Formation of Gerontological Knowledge. Charlottesville/London, University Press of Virginia. Kautsky, J. ( 1 9 8 2 ) : The Politics of Aristocratic Empires. Chapel Hill, University of North Carolina Press. Keith, M. ( 1 9 9 3 ) : Race, Riots, and Policing: Lore and Disorder in a Multi-Racist Society. London, UCL Press. Kelly, M. P. ( 1 9 9 2 ) : Colitis. London, Tavistock. Kemp, A. et al. ( 1 9 9 5 ) : T h e Dawn of a New Day: Redefining S o u t h African F e m i n i s m . In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boulder, Westview. Kepei,
G.
( 1 9 9 4 ) : The Revenge of God: The Resur-
v. 764
IRODALOM
gence of Islam, Christianity and Judaism in the Modern World. Cambridge, Polity. Kerr, A. - Shakespeare, T. ( 2 0 0 2 ) : Genetic Politics: From Eugenics to Genome. Cheltenham, New Clarion. Kiecolt, K. J. - Nelson, H. M. ( 1 9 9 1 ) : Evangelicals and Party Realignment, 1 9 7 6 - 1 9 8 8 . Social Science Quarterly, 72. Kinsey, A. C. ( 1 9 4 8 ) : Sexual Behaviour in the Human Male. Philadelphia, W. B. Saunders. Kinsey, A. C. ( 1 9 5 3 ) : Sexual Behaviour in the Human Female. Philadelphia, W. B. Saunders. Kirkwood, T. ( 2 0 0 1 ) : Ageing Vulnerability: Causes and Interventions. Chichester, Wiley. Knoke, D. ( 1 9 9 0 ) : Political Networks: The Structural Perspective. New York, Cambridge University Press. Knorr-Cetina, K. - Cicourel, A. V. ( 1 9 8 1 ) : Advances in Social Theory and Methodology: Towards an Interpretation of Microand Macro-Sociologies. London, Routledge & Kegan Paul. Kohn, M. ( 1 9 7 7 ) : Class and Conformity. Homewood, Dorsey Press. Kollock, P. ( 1 9 9 9 ) : T h e Production of Trust in Online Markets. Advances in Group Processes, 1 6 . Koser, K. - Lutz, H. ( 1 9 9 8 ) : T h e New Migration in Europe: Contexts, Constructions and Realities. In Koser, K. - Lutz, H. (szerk.): The New Migration in Europe: Social Constructions and Social Realities. Basingstoke, M a c m i l l a n . Koss, S. E. ( 1 9 7 3 ) : Fleet Street Radical: A. G. Gardiner and the Daily News. London, Allen Lane. Krupat, E. ( 1 9 8 5 ) : People in Cities: The Urban Environment and Its Effects. Cambridge, Cambridge University Press. Kulkarni, V. G. ( 1 9 9 3 ) : T h e Productivity Paradox: Rising Output, Stagnant Living Standards. Business Week, 8 February. Kuznets, S. ( 1 9 5 5 ) : E c o n o m i c Growth and I n c o m e Inequality. Economic Review, X L V (1). Lacan, J. ( 1 9 9 5 ) : Lacan's Four Fundamental Concepts of Psychoanalysis. N e w York: State University of New York Press. Laming (Lord) ( 2 0 0 3 ) : The Victoria Climbie Inquiry, January. Land, K. C. - Deane, G. - Blau, J. R. ( 1 9 9 1 ) : Religious Pluralism and Church Membership. American Sociological Review, 56. Landes, D. S. ( 1 9 6 9 ) : The Unbound Prometheus. New York, Cambridge University Press. Lappe, F. M. ( 1 9 9 8 ) : World Hunger: 12 Myths. New York, Grove Press. Laqueur, W. ( 2 0 0 3 ) : No End to War: Terrorism in the Twenty-First Century Terrorism in the 21st Century New York, Continuum.
Laslett, P. ( 1 9 9 6 ) : A Fresh Map of Life: The Emergence of the Third Age. Basingstoke, Macmillan. Laswell, H. ( 1 9 4 8 ) : The Structure and Function of Communication and Society. New York, Harper & Brothers. Laumann, E. O. ( 1 9 9 4 ) : The Social Organization of Sexuality: Sexual Practices in the United States. Chicago, University of Chicago Press. Lavalette, M i c h a e l - Mooney, Gerry (szerk.) (2000): Class Struggle and Social Welfare. New York, Routledge. Lazarsfeld, P. F. - Berelson, B. - Gaudet, H. (1948): The People's Choice. New York, Columbia University Press. Lea, J. - Young, J. ( 1 9 8 4 ) : What Is To Be Done about Law and Order? London, Penguin. Leadbeater, C. ( 1 9 9 9 ) : Living on Thin Air: The New Economy. London, Viking. Lee, R. B. ( 1 9 6 8 ) : W h a t Hunters Do for a Living, or How to Make out on S c a r c e Resources. In Lee, R. B. - De Vore, I. (szerk.): Man the Hunter. Chicago, Aldine Press. Lee, R. B. ( 1 9 6 9 ) : IKung B u s h m a n Subsistence: An Input-Output Analysis. In Vayda, A. P. (szerk.): Environment and Cultural Behavior. New York, Natural History Press. Lee, R. B. - De Vore, I. (szerk.) ( 1 9 6 8 ) : Man the Hunter. Chicago, Aldine Press. Leisering, L. - Leibfried, S. ( 1 9 9 9 ) : Time and Poverty in Western Welfare States. Cambridge, Cambridge University Press. Lemert, E. ( 1 9 7 2 ) : Human Deviance, Social Problems and Social Control. Englewood Cliffs, Prentice Hall. Levin, W. C. ( 1 9 8 8 ) : Age Stereotyping: College Student Evaluations. Research on Aging, 10. Liebert, R. M. - Sprafkin, J. N. - Davidson, M. A. S. ( 1 9 8 2 ) : The Early Window Effects of Television on Children and Youth. London, Pergamon Press. Lim, L. L. ( 1 9 9 8 ) : The Sex Sector: The Economic and Social Eases of Prostitution in Southeast Asia. Geneva, International Labour Organization. Lipset, S. M. ( 1 9 9 1 ) : C o m m e n t s on Luckmann. In Bourdieu, P. - Coleman, J. S. (szerk.): Social Theory in a Changing Society. Boulder, Westview. Lipset, S. M. - B e n d i x , R. ( 1 9 5 9 ) : Social Mobility in Industrial Society. Berkeley, University of California Press. Lister, R. (szerk.) ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit, in association with The Sunday Times. Lloyd-Sherlock, P. ( 2 0 0 4 ) : Living Longer. London, Zed Books. Locke, J. - Pascoe, E. ( 2 0 0 0 ) : Can a Sense of Community Flourish in Cyberspace? Guardian, 11 March.
IRODALOM Logan, J. R. - Molotch, H. L. ( 1 9 8 7 ) : Urban Fortunes: The Political Economy of Place. Berkeley, University of California Press. T h e London Plan ( 2 0 0 4 ) : Spatial Development Strategy. London, Mayor of London. Lorber, J. ( 1 9 9 4 ) : Paradoxes of Gender. New Haven, Yale University Press. Lukes, S. ( 1 9 7 4 ) : Power: A Radical View. London, Macmillan. Lull, J. ( 1 9 9 7 ) : China Turned on Revisited Television, Reform and Resistance. In Sreberny-Mohammadi, A. (szerk.): Media in Global Context: A Reader. London, Arnold. Lull, J. ( 1 9 8 0 ) : Inside Family Viewing: Ethnographic Research on Television's Audiences. London, Routledge. Lyon, C. - Cruz, P. de ( 1 9 9 3 ) : Child Abuse. London, F a m i l y Law. Lyon, D. ( 1 9 9 4 ) : The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity. Lyotard, J.-F. ( 1 9 9 3 ) : A posztmodern állapot: Jürgen Habermas, Jean-Francois Lyotard, Richard Rorty tanulmányai. Budapest, Századvég. Mac an Ghaill, M. ( 1 9 9 4 ) : The Making of Men: Masculinities, Sexualities and Schooling. Buckingham, Open University Press. Macgregor, S. - Pimlott, B. ( 1 9 9 1 ) : Action and Inaction in the Cities. In Tackling the Inner Cities: The 1980s Reviewed. Prospects for the 1990s. Oxford, Clarendon Press. Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 8 5 ) : Poor Britain. London, George Allen and U n w in . Mack, J. - Lansley, S. ( 1 9 9 2 ) : Breadline Britain 1990s: The Findings of the Television Series. London, London Weekend Television. McKeown, T. ( 1 9 7 9 ) : The Role of Medicine Dream, Mirage or Nemesis? Oxford, Blackwell. McKnight, A. ( 2 0 0 0 ) : Earnings Inequality and Earnings Mobility, 1 9 7 7 - 1 9 9 7 : T h e Impact of Mobility on Long Term Inequality. Employment Relations Research Series No. 8. London, Department of Trade and Industry. McLuhan, M. ( 1 9 6 4 ) : Understanding Media. London, Routledge & Kegan Paul. McMichael, P. (1996): Development and Social Change: A Global Perspective. Thousand Oaks, Pine Forge. McNeely, C. L. ( 1 9 9 5 ) : Constructing the NationState: International Organization and Prescriptive Action. Westport, Greenwood. Macpherson, S. W. ( 1 9 9 9 ) : The Stephen Lawrence Inquiry. London, H M S O . McQuail, D. ( 2 0 0 3 ) : A tömegkommunikáció elmélete. Fordította Szálai Éva. Budapest, Osiris. Makino, M. - Tsuboi, K. - Dennerstein, L. ( 2 0 0 4 ) : Prevalence of Eating Disorders: A Comparison of
Western and Non-Western Countries. Medscape General Medicine, 6 (3). Malthus, T. ( 1 9 7 6 ) : Essay on the Principle of Population. New York, Norton. Marcuse, H. ( 1 9 9 0 ) : Az egydimenziós ember. Fordította Józsa Péter. Budapest, Kossuth. Marsden, P. ( 1 9 8 7 ) : Core Discussion Networks of Americans. American Sociological Review, 52. Marsden, P. - Lin, N. ( 1 9 8 2 ) : Social Structure and Network Analysis. Beverly Hills, Sage. Marshall, G. ( 1 9 8 8 ) : Social Class in Modern Britain. London, Hutchinson. Marshall, G. - Firth, D. ( 1 9 9 9 ) : S o c i a l Mobility and Personal Satisfaction Evi dence from Ten Countries. British Journal of Sociology, 5 0 . Marshall, T. H. ( 1 9 7 3 ) : Class, Citizenship and Social Development. Westport, Greenwood. Martin, D. ( 1 9 9 0 ) : Tongues of Fire: The Explosion of Protestantism in Latin America. Oxford, Blackwell. Martineau, H. ( 1 9 6 2 ) : Society in America Garden City. New York, Doubleday. Marx, K. - Engels, F. ( 1 9 9 8 ) : Kommunista kiáltvány. Fordította Nagy György. Budapest, Scolar. Mason, A. - Palmer, A. ( 1 9 9 6 ) : Queer Bashing: A National Survey of Hate Crimes against Lesbian and Gay Men. London, Stonewall. Mason, D. ( 1 9 9 5 ) : Race and Ethnicity in Modern Britain. Oxford, Oxford University Press. Matsuura, J. H. ( 2 0 0 4 ) : C o m m e r c i a l Tools, Processes and Materials Anticipating the Public B a c k l a s h : Public Relations Lessons for Nanotechnology from the Biotechnology E x p e r i e n c e . Nanotech, 2 0 0 4 (3). Matthews, R. - Young, J. ( 1 9 8 6 ) : Confronting Crime. London, Sage. Maugh, T. H. - Zamichow, N. ( 1 9 9 1 ) : M e d i c i n e : S a n Diego's Researcher's Findings Offer First Evidence of a Biological Cause for Homosexuality. Los Angeles Times, 30 August. McFadden, D. - Champlin, C. A. ( 2 0 0 0 ) : Comparison of Auditory Evoked Potentials in Heterosexual, Homosexual, and B i s e x u a l Males and F e males. Journal of the Association for Research in Otolaryngology, 1. Mead, G. H. ( 1 9 7 3 ) : A pszichikum, az én és a társadalom. F é l i x Pál fordítása. Budapest, Gondolat. Meadows, D. H. ( 1 9 7 2 ) : The Limits to Growth. New York, Universe Books. Meadows, P. ( 1 9 9 6 ) : The Future of Work: Contributions to the Debate. York, Y P S . Mellows-Facer, A. - Young, R. - Cracknell, R. ( 2 0 0 5 ) : General Election 2005, 17 May. London, House of C o m m o n s Library. Melton, J. G. ( 1 9 8 9 ) : The Encyclopedia of American Religions. Detroit, Gale Research.
766
IRODALOM
Merton, R. K. ( 2 0 0 2 ) : Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Fordította Berényi Gábor, B a logh Zoltán. Budapest, Osiris. Metropolitan Police Authority ( 2 0 0 4 ) : Report of the MPA Scrutiny on MPS Stop and Search Practice, May. London, MPA. Meyer, J. W. - Rowan, B. ( 1 9 7 7 ) : Institutionalized Organizations: Formal Structure as Myth and Ceremony. American Journal of Sociology, 83. Michels, R. ( 1 9 6 7 ) : Political Parties. New York, Free Press. Miles, R. ( 1 9 9 3 ) : Racism after 'Race Relations'. London, Routledge. Mills, C. W. ( 1 9 7 0 ) : The Sociological Imagination. Harmondsworth, Penguin. Milne, A. E. H. - Harding, T. ( 1 9 9 9 ) : Later Lifestyles: A Survey by Help the Aged and Yours Magazine. London, Help the Aged. Mirza, H. ( 1 9 8 6 ) : Multinationals and the Growth of the Singapore Economy. New York, St. Martin's Press. Mission Frontiers ( 2 0 0 0 ) : An Overview of the World by Religious Adherents. Az interneten: http://www. mission frontiers.org/2000/03/overview.htm. Mitchell, J. ( 1 9 6 6 ) : Women: The Longest Revolution. Essays in Feminism and Psychoanalysis. London, Virago. Mitchell, J. ( 1 9 7 5 ) : Psychoanalysis and Feminism. New York, R a n d o m House. Modood, T. ( 1 9 9 1 ) : T h e Indian E c o n o m i c S u c c e s s . Policy and Politics, 19. Modood, T. ( 1 9 9 4 ) : Political B l a c k n e s s and British Asians. Sociology, 2 8 . Modood, T. et al. ( 1 9 9 7 ) : Ethnic Minorities in Britain: Diversity and Disadvantage. London, Policy Studies Institute. M o h a m m a d i , A. ( 1 9 9 8 ) : Electronic Empires an Islamic Perspective. In T h u s s u , D. K. (szerk.): Electronic Empires Global Media and Local Resistance. London, Arnold. Moore, B. ( 1 9 6 6 ) : Social Origins of Dictatorship and Democracy: Lord and Peasant in the Making of the Modern World. Boston, B e a c o n Press. Moore, G. ( 1 9 9 0 ) : Structural Determinants of Men's and Women's Personal Networks. American Sociological Review, 55. Moore, L. R. ( 1 9 9 4 ) : Selling God: American Religion in the Marketplace of Culture. New York, Oxford University Press. Moore, R. ( 1 9 9 5 ) : Ethnic Statistics and the 1991 Census. London, R u n n y m e d e Trust. Morgan, R. ( 1 9 9 4 ) : The Word of a Woman: Feminist Dispatches. New York, Norton. M O R I ( 2 0 0 0 ) : Britain Today: Are We An Intolerant Nation? 23 October. Az interneten: http://www. mori.com/polls/2002/refugee.shtml.
M O R I ( 2 0 0 2 ) : Attitudes Towards Asylum Seekers for 'Refugee Week'. 17 J u n e . Az interneten: http:// www.mori.com/ polls/2002/refugee.shtml. MORI ( 2 0 0 4 ) : Can We Have Trust and Diversity? 19 January. Az interneten: http://www.mori.com/ polls/2003/community. shtml. Morris, L. ( 1 9 9 3 ) : Dangerous Classes: The Underclass and Social Citizenship. London, Routledge. Mullan, P. ( 2 0 0 2 ) : The Imaginary Time Bomb: Why an Ageing Population Is Not a Social Problem. London, I. B. Tauris. Mumford, L. ( 1 9 7 3 ) : Interpretations and Forecasts. London, S e e k e r and Warburg. M u n c i e , J. ( 1 9 9 9 ) : Youth and Crime: A Critical Introduction. London, Sage. Munt, Sally R. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Cultural Studies and the Working Class. London: Cassel. Murdoch, R. ( 1 9 9 4 ) : T h e Century of Networking. Eleventh A n n u a l J o h n B o n y t h o n Lecture. Australia, Centre for Independent Studies. Murray, C. ( 1 9 9 0 ) : The Emerging British Underclass. London, Institute of E c o n o m i c Affairs. Murray, C. A. ( 1 9 8 4 ) : Losing Ground: American Social Policy 1950-1980. New York, Basic Books. Murray, Charles et al. ( 1 9 9 6 ) : Charles Murray and the Underclass: The Developing Debate. London, IEA Health and Welfare Unit in association with T h e S u n d a y Times. Narayan, D. ( 1 9 9 9 ) : Can Anyone Hear Us? Voices from 47 Countries, December. Washington, World B a n k Poverty Group, P R E M . National Statistics Online ( 2 0 0 4 ) : Internet Access. Az interneten: http://www.statistics.gov.uk/cci/ nugget.asp?id=8. National Survey of Family Growth ( 1 9 9 5 ) : Centers for Disease Control and Prevention. National Center for Health Statistics. Washington, Government Printing Office. Nature ( 2 0 0 0 ) : Atlas of a Thirsty Planet: Percentage of Population with Access to Safe Water by Country 2000. Az interneten: http://www.nature.com/ nature/focus/water/map.html. Negroponte, N. ( 2 0 0 2 ) : Digitális létezés. Fordította Csaba F e r e n c . Budapest, T y p o t e x - Infonia Alapítvány. Neighbourhood Renewal Unit ( 2 0 0 4 ) : Az interneten: http://www.neighbourhood.gov.uk/ourprogs.asp?pageid=4. Nettleton, S. ( 2 0 0 6 ) : The Sociology of Health and Illness. 2. kiadás. Cambridge, Polity. New Internationalist ( 2 0 0 0 ) : Love, Hate and the Law. New Internationalist, 328. Newman, K. S. ( 2 0 0 0 ) : No Shame in My Game: The Working Poor in the Inner City. New York, Vintage. Nicholas, S. - Povey, D. - Walker, A. et al. (2005):
IRODALOM Crime in England and Wales 2004/2005. London, Home Office. Niebuhr, H. Richard ( 1 9 2 9 ) : The Social Sources of Denominationalism. New York, Henry Holt and Co. Nielsen, F. ( 1 9 9 4 ) : I n c o m e Inequality and Industrial Development: Dualism Revisited. American Sociological Review, 59 (October). Nolan, P. ( 2 0 0 0 ) : Labouring Under an Illusion. THES Millennium Magazine, 22 (29), December. Oakley, A. ( 1 9 7 4 ) : The Sociology of Housework. Oxford, Martin Robertson. Oakley, A. et al. ( 1 9 9 4 ) : Life Stress, Support and Class Inequality: Explaining the Health of Women and Children. European Journal of Public Health, 4. O F C O M ( 2 0 0 3 ) : Hours Viewed Per Household Per Day by Age, Social Class and Platform. Az interneten: http://www.ofcorn.org.uk/research/industry_market_research/m_i_index/tv_radio_region/itc_market_info/tv_overview/industry_info_ june03.pdf. Ohmae, K. ( 1 9 9 0 ) : The Borderless World: Power and Strategy in the Industrial Economy. London, Collins. Ohmae, K. ( 1 9 9 5 ) : The End of the Nation State: The Rise of Regional Economies. London, Free Press. Oliver, M. ( 1 9 8 3 ) : Social Work with Disabled People. Basingstoke, M a c m i l l a n . Oliver, M. ( 1 9 9 0 ) : The Politics of Disablement. Basingstoke, Macmillan. Oliver, M. ( 1 9 9 6 ) : Understanding Disability: From Theory to Practice. Basingstoke, Macmillan. Oliver, M. - Zarb, G. ( 1 9 8 9 ) : T h e Politics of Disability: A New Approach. Disability, Handicap & Society, 4. Omi, M. - Winant, H. ( 1 9 9 4 ) : Racial Formation in the United States from the 1960s to the 1990s. 2. kiadás. New York, Routledge. O'Neil, O. ( 2 0 0 2 ) : The Reith Lectures: A Question of Trust. Az interneten: http://www.bbc.co.uk/radio4/reith2002/. O'Neil, R. ( 2 0 0 2 ) : Experiments in Living: The Fatherless Family, September. London, Civitas. ONS ( 2 0 0 1 ) : Geographic Variations in Health - Decennial Supplement. London, Office of National Statistics. Az interneten: http://www.statistics. gov.uk/downloads/theme_health/DS 1 6 / D S 1 6 _ capl2.pdf. ONS ( 2 0 0 2 a ) : Labour Force Survey Spring. London, Office of National Statistics. Az interneten: http:// www.statistics.gov.uk/cci/nugget.asp?id=ll. ONS ( 2 0 0 2 b ) : Focus on Ethnicity and Identity. London, Office of National Statistics. Az interneten: http://www.statistics.gov.uk/downloads/theme_ compendia/foe2004/E thnicity.pdf.
ONS ( 2 0 0 3 a ) : Ethnicity: Population Size: 7.9% from a Minority Ethnic Group. London,'Office of National Statistics. Az interneten: http ^/www.statistics.gov.uk/ c c i / n u g g e t . a s p ? i d = 2 7 3 . ONS ( 2 0 0 3 b ) : Focus on London. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 3 c ) : A Century of Labour Market Change. Office of National Statistics. Az interneten: http:// www.nationalstatistics.org.uk/articles/labour_ market_trends/century_labour_market_change_ mar2003.pdf. ONS ( 2 0 0 4 a ) : Focus on the Labour Market 2002. London, Office of National Statistics. Az interneten: http ://www. statistics .gov.uk/CCI/nugget. asp?ID=697&Pos=2&ColRank=l&Rank = 3 1 0 . ONS ( 2 0 0 4 b ) : Travel Trends. 17 December. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 4 c ) : Focus on Gender. London, Office of National Statistics. ONS ( 2 0 0 4 d ) : Social Focus in Brief: Ethnicity 2002. London, Office of National Statistics. Az interneten: http ://www. statistics .gov.uk/downloads/ theme_social/social_focus_in_brief/ethnicity/ ethnicity.pdf. ONS ( 2 0 0 5 ) : Focus on Ethnicity and Identity. March. London, Office of National Statistics. Pahl, J. ( 1 9 8 9 ) : Money and Marriage. Basingstoke, Macmillan. Pakulski, J. - Waters, M. ( 1 9 9 6 ) : The Death of Class. London, Sage. Palmore, E. B. ( 1 9 8 5 ) : Retirement: Causes and Consequences. New York, Springer. Panyarachun, A. ( 2 0 0 4 ) : A More Secure World: Our Shared Responsibility. Report of the High-Level Panel on Threats, Challenges and Change. New York, United Nations. Parekh, B. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Responses. Az interneten: http ://www.prospectmagazine.co.uk/HtmlPages/replies.asp. Park, R. E. ( 1 9 5 2 ) : Human Communities: The City and Human Ecology. New York, Free Press. Parker, H. - Aldridge, J. - Measham, F. ( 1 9 9 8 ) : Illegal Leisure: The Normalization of Adolescent Recreational Drug Use. London/New York, Routledge. Parry, N. - Parry, J. ( 1 9 7 6 ) : The Rise of the Medical Profession. London, Groom Helm. Parsons, T. ( 1 9 5 2 ) : The Social System. London, Tavistock. Parsons, T. ( 1 9 6 0 ) : Towards a Healthy Maturity. Journal of Health and Social Behavior, 1. Parsons, T. - Bales, R. F. ( 1 9 5 6 ) : Family Socialization and Interaction Process. London, Routledge & Kegan Paul. Pearce, F. ( 1 9 7 6 ) : Crimes of the Powerful: Marxism, Crime and Deviance. London, Pluto Press. Perimutter, H. V. ( 1 9 7 2 ) : Towards Research on and
IRODALOM Development of Nations, Unions, and Firms as Worldwide Institutions. In Gunter, H. (szerk.): Transnational Industrial Relations. New York, St. Martin's Press.
Radway, J. A. ( 1 9 8 4 ) : Reading the Romance. Chapel Hill, University of North Carolina Press. Rake, K. (szerk.) ( 2 0 0 0 ) : Women's Incomes over the Lifetime. London, H M S O .
Peterson, P. G. ( 1 9 9 9 ) : Gray Dawn: How the Coming Age Wave will Transform America - and the World. New York, R a n d o m House. Pew F o r u m on Religion and Public Life ( 2 0 0 2 ) : Americans Struggle with Religion's Role at Home and Abroad. 20 March. Washington, T h e Pew Research Center.
Ranis, G. ( 1 9 9 6 ) : Will Latin America Now Put a Stop to 'Stop-and-Go?'. New Haven, Yale University, E c o n o m i c Growth Center. Rapoport, R. N. - Fogarty, M. P. - Rapoport, R. (szerk.) ( 1 9 8 2 ) : Families in Rritain. London, Routledge & Kegan Paul.
Philo, G. - Berry, M. ( 2 0 0 4 ) : Rad News From Israel. London, Pluto Press. Phizacklea, A. - Wolkowitz, C. ( 1 9 9 5 ) : Homeworking Women: Gender, Racism and Class at Work. London, Sage. Piachaud, D. ( 1 9 8 7 ) : Problems in the Definition and M e a s u r e m e n t of Poverty. Journal of Social Policy, 16 (2). Piachaud, D. - Sutherland, H. ( 2 0 0 2 ) : Changing Poverty Post-1997. London, Centre for Analysis of S o c i a l Exclusion, London S c h o o l o f E c o n o m i c s . Pierson, C. ( 1 9 9 4 ) : Dismantling the Welfare State? Reagan, Thatcher and the Politics of Retrenchment. Cambridge, Cambridge University Press. Pilkington, A. ( 2 0 0 2 ) : Cultural Representations and Changing E t h n i c Identities in a Global Age. In Holborn, M. (szerk.): Developments in Sociology. Ormskirk, Causeway Press. PISA ( 2 0 0 0 ) : Student Achievement in England: Results in Reading, Mathematical and Scientific Literacy among 15-Year-Olds. London, Programme for International Student Assessment, OECD. Pollak, O. ( 1 9 5 0 ) : The Criminality of Women. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. Pollert, A. ( 1 9 8 8 ) : Dismantling Flexibility. Capital and Class, 3 4 . Postman, N. ( 1 9 8 6 ) : Amusing Ourselves to Death: Public Discourse in the Age of Show Business. London, Heinemann. President's C o m m i s s i o n on Organized Crime ( 1 9 8 6 ) : Records of Hearings, June 24-26, 1985. Washington, US Government Printing Office. Putnam, R. ( 1 9 9 3 ) : T h e Prosperous Community: S o c i a l Capital and Public Life. American Prospect, 1 3 . Putnam, R. ( 1 9 9 5 ) : Bowling Alone: America's Declining S o c i a l Capital. Journal of Democracy, 6. Putnam, R. ( 1 9 9 6 ) : T h e Strange Disappearance of Civic America. American Prospect, 7 ( 2 4 ) . Putnam, R. ( 2 0 0 0 ) : Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. New York, S i m o n and Schuster. Quah, D. ( 1 9 9 9 ) : The Weightless Economy in Economic Development. London, Centre for E c o n o m ic Performance.
Ratcliffe, P. ( 1 9 9 9 ) : Housing Inequality and „Race": S o m e Critical Reflections on the Concept of „Social Exclusion". Ethnic and Racial Studies, 22. Rawstorne, S. ( 2 0 0 2 ) : England and Wales. In Summers, R. W. - Hoffman, A. M. (szerk.): Domestic Violence: A Global View. Westport, Greenwood Press. Reay, D. ( 2 0 0 2 ) : Shauris Story: Troubling Discourses of W h i t e Working-Class Masculinities. Gender & Education, 1 4 . Redman, P. ( 1 9 9 6 ) : Empowering M e n to Disempoyer T h e m s e l v e s : Heterosexual Masculinities, HIV and the Contradictions of Anti-Oppressive Education. In M a c an Ghaill, M. (szerk.): Understanding Masculinities. B u c k i n g h a m , Open University Press. Rees, M. ( 2 0 0 3 ) : Our Final Century: Will the Human Race Survive the Twenty-First Century? London, William H e i n e m a n n . Regional Trends 38 ( 2 0 0 3 ) : Unemployment: By Highest Qualification. Az interneten: http://www. statistics.gov.uk/StatBase/ssdataset.asp?vlnk= 7705&More=Y. Reich, R. ( 1 9 9 1 ) : The Work of Nations: Preparing Ourselves for 21st-century Capitalism. New York, Knopf. Reid, I. ( 1 9 9 1 ) : T h e Education of the Elite. In Walford, G. (szerk.): Private Schooling Tradition, Change and Diversity. Oxford, Chapman. Reskin, B. - Roos, P. A. ( 1 9 9 0 ) : Job Queues, Gender Queues: Explaining Women's Inroads into Male Occupations. Philadelphia, Temple University Press. Rex, J. - Moore, R. ( 1 9 6 7 ) : Race, Community and Conflict: A Study of Sparkbrook. Oxford, Oxford University Press. Rich, A. ( 1 9 8 1 ) : Compulsory Heterosexuality and Lesbian Existence. London, O n l y w o m e n Press. Richardson, D. - May, H. ( 1 9 9 9 ) : Deserving Victims? S e x u a l Status and the S o c i a l Construction of Violence. Sociological Review, 4 7 . Riesman, D. ( 1 9 9 6 ) : A magányos tömeg. Fordította S z e l é n y i Iván. Budapest, Polgár. Riley, M. W. - Foner, A. - Waring, J. ( 1 9 8 8 ) : Sociology of Age. In Smelser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage.
IRODALOM Riley, M. W. - Kahn, R. L. - Foner, A. ( 1 9 9 4 ) : Age and Structural Lag: Changes in Work, Family, and Retirement. Chichester, J. Wiley. Ritzer, G. ( 1 9 8 3 ) : T h e McDonaldization of Society. Journal of American Culture, 6 (1). Ritzer, G. ( 1 9 9 3 ) : The McDonaldization of Society. Newbury Park, Pine Forge Press. Ritzer, G. ( 1 9 9 8 ) : The McDonaldization Thesis: Explorations and Extensions. London, Sage. Roberts, R. ( 1 9 7 1 ) : The Classic Slum: Salford Life in the First Quarter of the Century. Manchester, M a n c h e s t e r University Press. Roof, W. C. ( 1 9 9 3 ) : A Generation of Seekers: The Spiritual Journeys of the Baby Boom Generation. S a n Francisco, Harper S a n F r a n c i s c o . Roof, W. C. - McKinney, W. ( 1 9 9 0 ) : American Mainline Religion: Its Changing Shape and Future Prospects. New Brunswick, Rutgers University Press. Rose, S. - Kamin, L. - Lewontin, R. C. ( 1 9 8 4 ) : Not in Our Genes: Riology, Ideology and Human Nature. Harmondsworth, Penguin. Rosenau, J. N. ( 1 9 9 7 ) : Along the Domestic-Foreign Frontier: Exploring Governance in a Turbulent World. Cambridge, Cambridge University Press. Ross, P. - Reskin, B. ( 1 9 9 2 ) : Occupational Desegregation in the 1 9 7 0 s : Integration and E c o n o m i c Equity. Sociological Perspectives, 35. Rossi, A. ( 1 9 7 3 ) : T h e First Woman Sociologist: Harriet Martineau. In The Feminist Papers: From Adams to De Beauvoir. New York, Columbia University Press. Rostow, W. W. ( 1 9 6 1 ) : The Stages of Economic Growth. Cambridge, Cambridge University Press. Rowling, J. K. ( 1 9 9 9 ) : Harry Potter és a bölcsek köve. Fordította Tóth Tamás Boldizsár. Budapest, Animus. Rubin, L. ( 1 9 9 0 ) : The Erotic Wars: What Happened to the Sexual Revolution ? New York, Farrar. Rubin, L. B. ( 1 9 9 4 ) : Families on the Fault Line. New York, Harper Collins. Rudé, G. ( 1 9 6 4 ) : The Crowd in History: A Study of Popular Disturbances in France and England, 1730-1848. New York, Wiley. Ruspini, E. ( 2 0 0 0 ) : Longitudinal Research in the Social S c i e n c e s . Social Research Update, 2 8 . Rusting, R. L. ( 1 9 9 2 ) : W h y Do We Age? Scientific American, 267. Rutherford, J. - Chapman, R. ( 1 9 8 8 ) : T h e Forward M a r c h of M e n Halted. In R. Chapman - Rutherford, J. (szerk.): Ma7e Order: Unwrapping Masculinity. London, Lawrence and Wishart. Sabel, C. F. ( 1 9 8 2 ) : Work and Politics: The Division of Labour in Industry. Cambridge, Cambridge University Press. Sachs, J. ( 2 0 0 0 ) : A New Map of the World. Economist, 22 June.
Saks, M. ( 1 9 9 2 ) : Alternative Medicine in Britain. Oxford, Clarendon Press. Salter, H. ( 1 9 9 8 ) : Making a World of Difference: Celebrating 30 Years of Development Progress. 25 June, US AID Press Release. Sassen, S. ( 1 9 9 1 ) : The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton, Princeton University Press. Sassen, S. ( 1 9 9 8 ) : Globalization and Its Discontents: Essays on the Mobility of People and Money. New York, New Press. Sassen, S. ( 2 0 0 1 ) : The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton, Princeton University Press. Sassen, S. ( 2 0 0 4 ) : Is Britain Too Diverse? The Responses. 23 November. Az interneten: http://www. prospect-magazine .co .uk/HtmlPages/replies .asp. Saunders, P. ( 1 9 9 0 ) : Social Class and Stratification. London, Routledge. Saunders, P. ( 1 9 9 6 ) : Unequal But Fair? A Study of Class Barriers in Britain. London, IEA Health and Welfare Unit. Savage, M. et al. ( 1 9 9 2 ) : Property, Bureaucracy and Culture: Middle Class Formation in Contemporary Britain. London, Routledge. Sayers, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexual Contradiction: Psychology, Psychoanalysis and Feminism. London, Tavistock. Scarman, L. G. ( 1 9 8 2 ) : The Scarman Report. Harmondsworth, Penguin. S c h a i e , K. W. ( 1 9 7 9 ) : T h e Primary Mental Abilities in Adulthood: An Exploration in the Developm e n t of Psychometric Intelligence. In Baltes, P. B. - Brim, O. G. (szerk.): Lifespan Development and Behavior. 2. kötet. New York, A c a d e m i c Press. S c h a i e , K. W. ( 1 9 9 0 ) : Handbook of the Psychology of Aging. In Birren, J. E. - S c h a i e , K. W. (szerk.): Handbook of the Psychology of Aging. 5. kiadás. S a n Diego/London, A c a d e m i c Press, 2 0 0 1 . Schumacher, E. F. ( 1 9 9 1 ) : A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Schwartz, G. ( 1 9 7 0 ) : Sect Ideologies and Social Status. Chicago, University of Chicago Press. Schwartz, P. - Randall, D. ( 2 0 0 3 ) : An Abrupt Climate Change Scenario and Its Implications for United States National Security. October. New York, Pentagon. Schwarz, J. - Volgy, T. ( 1 9 9 2 ) : The Forgotten Americans. New York, Norton. Scott, J. ( 1 9 9 1 ) : Who Rules Britain? Cambridge, Polity. Scott, S. - Morgan, D. ( 1 9 9 3 ) : Bodies in a S o c i a l Landscape. In Scott, S. - Morgan, D. (szerk.): Body Matters: Essays on the Sociology of the Body. London, Palmer Press.
J
770
IRODALOM
Scott, W. R. - Meyer, J. W. ( 1 9 9 4 ) : Institutional Environments and Organizations: Structural Complexity and Individualism. T h o u s a n d Oaks, Sage. Sedlak, A. - Broadhurst, D. ( 1 9 9 6 ) : Third National Incidence Study of Child Abuse and Neglect. Washington, US Department of Health and Human Services. Segura, D. A. - Pierce, J. L. ( 1 9 9 3 ) : Chicana/o Family Structure and Gender Personality: Chodorow, Familism, and Psychoanalytic Sociology Revisited. Signs, 1 9 . Seidman, S. ( 1 9 9 7 ) : Difference Troubles: Queering Social Theory and Sexual Politics. Cambridge, Cambridge University Press. Sennett, R. ( 1 9 9 3 ) : The Conscience of the Eye: The Design and Social Life of Cities. London, Faber and Faber. Sennett, R. ( 1 9 9 8 ) : The Corrosion of Character: The Personal Consequences of Work in the New Capitalism. London, Norton. Seymour-Ure, C. ( 1 9 9 8 ) : Leaders and Leading Articles Characterization of J o h n Major and Tony Blair in the Editorials of the National Daily Press. In Crewe, I. - Gosschalk, B. - Bartle, J. (szerk.): Political Communications: Why Labour Won the General Election of 1997. London, Frank Cass. Shakespeare, T. - Watson, N. ( 2 0 0 2 ) : T h e S o c i a l Model of Disability: An Outdated Ideology? Research in Social Science and Disability, 2. Sharma, U. ( 1 9 9 2 ) : Complementary Medicine Today: Practitioners and Patients. London, Routledge. Shaw, W. ( 2 0 0 1 ) : In Helsinki: Virtual Village. Wired, March. Sheldon, W. A. ( 1 9 4 9 ) : Varieties of Delinquent Youth. New York, Harper. Shelton, B. A. ( 1 9 9 2 ) : Women, Men, and Time: Gender Differences in Paid Work, Housework, and Leisure. Westport, Greenwood. Shelton, B. A. - John, D. ( 1 9 9 3 ) : Does Marital Status Make a Difference?: Housework among Married and Cohabiting M e n and Women, fournal of Family Issues, 14 (3). Signorielli, N . ( 2 0 0 3 ) : Prime-Time V i o l e n c e 1 9 9 3 2 0 0 1 : Has the Picture Really Changed? Journal of Broadcasting & Electronic Media 47. S i m m e l , G. ( 1 9 7 3 ) : A nagyváros és a szellemi élet. In Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, 5 4 3 - 5 6 0 . o. Fordította Berényi Gábor. Budapest, Gondolat. Simpson, G. E. - Yinger, J. M. ( 1 9 8 6 ) : Racial and Cultural Minorities: An Analysis of Prejudice and Discrimination. N e w York, P l e n u m Press. Simpson, J. H. ( 1 9 8 5 ) : Socio-Moral Issues and Recent Presidential Elections. Review of Religious Research, 27.
Sinclair, P. ( 1 9 8 7 ) : Unemployment: Economic Theory and Evidence. Oxford, B l a c k w e l l . Sjoberg, G. ( 1 9 6 0 ) : The Pre-Industrial City: Past and Present. New York, Free Press. Sjoberg, G. ( 1 9 6 3 ) : T h e Rise and Fall of Cities: A Theoretical Perspective. International Journal of Comparative Sociology, 4. Skeggs, B. ( 1 9 9 7 ) : Formations of Class and Gender: Eecoming Respectable. London, Sage. Skocpol, T. ( 1 9 7 9 ) : States and Social Revolutions: A Comparative Analysis of France, Russia and China. Cambridge, Cambridge University Press. Slapper, G. - Tombs, S. ( 1 9 9 9 ) : Corporate Crime. Essex, Longman. Smart, C. - Neale, B. ( 1 9 9 9 ) : Family Fragments? Cambridge, Polity. Smith, A. ( 1 9 9 2 ) : Nemzetek gazdagsága. Fordította B i l e k Rudolf. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Smith, A. D. ( 1 9 8 6 ) : The Ethnic Origins of Nations. Oxford, B l a c k w e l l . S m i t h , D. ( 1 9 9 0 ) : Stepmothering. London, Harvester. Smith, D. ( 1 9 9 7 ) : Job Insecurity and Other Myths. Management Today. So, A. ( 1 9 9 0 ) : Social Change and Development: Modernization, Dependency, and World-Systems Theories. Newbury Park, Sage. S o c i a l E x c l u s i o n Unit ( 1 9 9 8 ) : Rough Sleeping. London, H M S O . Sokolovsky, J. ( 1 9 9 0 ) : The Cultural Context of Aging: Worldwide Perspectives. New York, Bergin and Garvey. Spenner, K. ( 1 9 8 3 ) : Deciphering Prometheus: Temporal Change in the S k i l l Level of Work. American Sociological Review, 48. Stanton, E. C. ( 1 9 8 5 ) : The Woman's Bible: The Original Feminist Attack on the Bible. Edinburgh, Polygon B o o k s . Stanworth, M. ( 1 9 8 4 ) : W o m e n and Class Analysis: A Reply to J o h n Goldthorpe. Sociology, 1 8 . Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 0 ) : Towards a T h e o r y of Religious Commitment. Journal for the Scientific Study of Religion, 19. Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 5 ) : The Future of Religion: Secularism, Revival, and Cult Formation. Berkeley, University of California Press. Stark, R. - Bainbridge, W. S. ( 1 9 8 7 ) : A Theory of Religion. New Brunswick, Rutgers University Press. Statham, J. ( 1 9 8 6 ) : Daughters and Sons: Experiences of Non-Sexist Childraising. Oxford, Blackwell. Stead, W. E. - Stead, J. G. ( 1 9 9 6 ) : Management for a Small Planet: Strategic Decision Making and the Environment. T h o u s a n d Oaks - London.
3
771
IRODALOM Stern, V. ( 1 9 8 9 ) : Bricks of Shame: Britain's Prisons. London, Penguin Books.
Workplace. In Sayer, A. - Ray, L. (szerk.): Culture
Stiglitz, J. E. ( 2 0 0 2 ) : Globalization and Its Discon tents. London, Allen Lane.
Sage.
Stone, L. ( 1 9 8 0 ) : The Family, Sex, and Marriage in England, 1500-1800. N e w York, Harper and Row. Strategy U n i t ( 2 0 0 3 ) : Ethnic Minorities and the La bour Market. Az interneten: www.numberl0.gov. uk/su/ethnic%20minorities/report/downloads/ ethnic_minorities. pdf. Straus, M. A. - Gelles, R. J. ( 1 9 8 6 ) : Societal Change and Change in F a m i l y Violence from 1 9 7 5 to 1 9 8 5 as Revealed by Two National Surveys, főúr nál of Marriage and the Family, 4 8 . Sullivan, A. ( 1 9 9 5 ) : Virtually Normal: An Argument About Homosexuality. London, Picador. Sullivan, O. ( 1 9 9 7 ) : T i m e Waits for No Woman: An Investigation of the Gendered E x p e r i e n c e of Do mestic T i m e . Sociology, 3 1 . Sutherland, E. H. ( 1 9 4 9 ) : Principles of Criminology. Chicago, Lippincott. S w a n n C o m m i t t e e ( 1 9 8 5 ) : Education for All: Report of the Committee into the Education of Ethnic Mi nority Children. London, H M S O .
and
Economy
Thompson, Journal
after
W.
the
S.
Cultural
London,
Population. American
(1929):
of Sociology,
Turn.
34.
( 1 9 9 3 ) : Gender Play: Girls and Boys in
Thorne, B.
School. New Brunswick, Rutgers University Press. Tilly, C. ( 1 9 9 5 ) : Globalization T h r e a t e n s Labor's International
Rights. History, Tizard,
Labor
and
Working
Class
47. B. - Hughes, M.
Learning,
Talking
and
Young Children
(1984):
Thinking
at Home
and
at
School. London, F o n t a n a . ( 2 0 0 4 ) : The Politics of GM Food: A Com
Toke, D.
parative Study of the UK,
USA, and EU. N e w York,
Routledge. ( 1 9 8 3 ) : Közösség és társadalom [Gemein-
T ö n n i e s , F.
schaft und Gesellschaft].
Budapest,
Gondolat.
Tough, J. ( 1 9 7 6 ) : Listening to Children Talking. Lon don, Ward L o c k Educational. Townsend, I. ( 2 0 0 2 ) : The Burden of Taxation. 9 July. London, House of C o m m o n s Library. Research Paper 0 2 / 4 3 . Townsend, P. ( 1 9 7 9 ) : Poverty in the United Kingdom. Harmondsworth, Penguin.
Tan, A. - Ramakrishna, K. (szerk.) ( 2 0 0 2 ) : The New Terrorism. Singapore, Eastern Universities Press.
Toynbee, P. ( 2 0 0 3 ) : Hard Work: Life in Low Pay Brit
Taylor, I. - Evans, K. - Eraser, P. ( 1 9 9 6 ) : A Tale of Two Cities. Global Change, Local Feeling and Everyday Life in the North of England: A Study in Manchester and Sheffield. London, Routledge.
Treas, J. ( 1 9 9 5 ) : Older A m e r i c a n s in the 1 9 9 0 s and
Taylor, I. - Walton, P - Young, J. ( 1 9 7 3 ) : The New Criminology for a Social Theory of Deviance. Lon don, Routledge & Kegan Paul.
ain. London, Bloomsbury.
Social
Teaching
of the
2 kötet. Chicago, University ( 2 0 0 4 ) : Religious Trends,
No. 4. Christian Research.
Revision
UN
Council
(2003a):
(2003):
Statistical Yearbook 2003.
World Population
Highlights.
New York,
Prospects:
The 2002
UN Department
of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population Divi sion.
T h o m a s , C. ( 2 0 0 2 ) : Disability T h e o r y : K e y Ideas, Issues and Thinkers. In Barnes, C. - Barton, L. - Oliver, M. (szerk.): Disability Studies Today. Cambridge, Polity.
UN
T h o m a s , G. M. ( 1 9 8 7 ) : Institutional Structure: Con stituting State, Society and the Individual. New bury Park, Sage.
UNDP
T h o m p s o n , P. - Findlay, P. ( 1 9 9 9 ) : Changing the People: S o c i a l Engineering in the Contemporary
5.
The
of Chicago Press.
T h o m a s , C. ( 1 9 9 9 ) : Female Forms: Experiencing and Understanding Disability. Buckingham, Open University Press.
T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 5 ) : The Media and Modernity: A Social Theory of the Media. Cambridge, Polity.
Bulletin,
(1981):
UK Christian Handbook UK F i l m
T h o m p s o n , J. B. ( 1 9 9 0 ) : Ideology and Modern Cul ture. Cambridge, Polity.
E.
Christian Churches.
Tempest, R. ( 1 9 9 6 ) : Barbie and the World Economy. Los Angeles Times, 22 September.
T h o m a s W. I. - Znaniecki, F. ( 2 0 0 2 - 2 0 0 4 ) : A lengyel paraszt Európában és Amerikában. I-VI. köt. Fordította Andor Mihály, Horváth Ágota. Buda pest, Új M a n d á t u m .
Population
Beyond. Troeltsch,
(2003b):
2001
World
Urbanisation
Revision Highlights.
Prospects:
The
N e w York, UN Depart
m e n t of E c o n o m i c and S o c i a l Affairs Population Division. (1998):
Human
Development
Report.
New
York, United Nations Development Programme. UNDP
(1999):
Human
Development
Report.
New
York, U n i t e d Nations Development Programme. UNDP
(2002):
Are
the
Millennium
Development
Goals Feasible ? U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Pro gramme. Az i n t e r n e t e n : http ://www. undp.org/dpa/ choices/2002/september/Choices0902p7.pdf. UNDP
(2003):
Human
Development
Report.
New
York, U n i t e d Nations D e v e l o p m e n t Programme. UNDP
(2004):
tural Liberty in
Human
Development
Today's Diverse
World.
Report:
Cul
N e w York,
U n i t e d Nations Development Programme.
IRODALOM U N F A O ( 2 0 0 1 ) : The Impact of HIV/AIDS on Food Se curity. U n i t e d Nations F o o d and Agricultural Or ganization, Conference on World F o o d Security. UNFPA ( 2 0 0 4 ) : State of the World Population 2004. Az interneten: http://www.unfpa.org/swp/2004/ pdf/en_swp04.pdf.
gations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_ 20040731_collaboration_en.html. Vaughan, D.
Uncoupling: Turning Points in
(1990):
Intimate Relationships.
N e w York,
Vintage.
Vidal, J. ( 2 0 0 3 ) : 10 M i l l i o n J o i n World Protest Ral lies. Guardian,
Power,
and Old Age.
U n i o n of International Associations ( 1 9 9 6 - 7 ) : In ternational Organizations by Year and by Type, 1909-1996, Yearbook of International Organiza tions, 1996-97.
Vincent, J. ( 2 0 0 3 ) : Old Age. London, Routledge.
U N W F P ( 2 0 0 1 ) : News Release: WFP Head Releases World Hunger Map and Warns of Hunger 'Hot Spots' in 2001. January 8. N e w York, U n i t e d Na tions World F o o d Programme. U P I A S ( 1 9 7 6 ) : Fundamental Principles of Disability. London, U n i o n of Physically Impaired Against Segregation. Urban Task F o r c e ( 1 9 9 9 ) : Towards an Urban Ren aissance. F i n a l Report of the Urban Task F o r c e , Chaired by Lord Rogers of Riverside. London, Department of the Environment, Transport and the Regions. Urry, J. ( 1 9 9 0 ) : The Tourist Gaze: Leisure and Travel in Contemporary Societies. London, Sage. 2. ki adás: 2 0 0 1 . US Bureau of Justice ( 1 9 9 8 ) : Capital Punishment 1997, Statistics Bulletin. Washington, US Govern m e n t Printing Office.
(1999):
Politics,
Vincent,
Union, T. E. ( 2 0 0 5 ) : The European Union at a Glance. Az interneten: http://europa.eu.int/abc/ index_en.htm.
J.
13 February.
U N I C E F ( 2 0 0 0 ) : The State of the World's Children, 2000. N e w York, U n i t e d Nations Children's F u n d .
B u c k i n g h a m , O p e n University Press. Viorst, J. ( 1 9 8 6 ) : A n d the P r i n c e Knelt Down and Tried to Put the Glass S l i p p e r on Cinderella's Foot'. In Zipes, J. (szerk.): Don't Ret on the Prince: Contemporary America
Feminist
and England.
Fairy
Tales
N e w York,
in
North
Methuen.
Vogler, C. - Pahl, J. ( 1 9 9 4 ) : Money, Power and In equality in Marriage. Sociological Review,
42.
Void, G. B. - Bernard, T. J. - S n i p e s , J. B. (2002): Theoretical Criminology.
N e w York,
Oxford Uni
versity Press. Wagar, W. ( 1 9 9 2 ) : A Short History of the Future. Chi cago, University of Chicago Press. Walby,
S.
(1990):
Theorizing
Patriarchy.
Oxford,
Blackwell. Walby, S. A. ( 1 9 8 6 ) : Gender, Class and Stratifica tion toward a N e w Approach. In Crompton, R. - Mann,
M.
Gender and
(szerk.):
Stratification.
Oxford, Blackwell. Walker, C. ( 1 9 9 4 ) : Managing Poverty. Sociology Re view,
April.
Wallerstein,
I.
(1983):
rendszer kialakulása.
A
modern
Budapest,
világgazdasági
Gondolat
Wallis, R. ( 1 9 8 4 ) : The Elementary Forms of New Re ligious Life. London: Routledge and Kegan Paul.
US Bureau of Justice ( 2 0 0 4 ) : Capital Punishment 2003. Washington, Office of Justice Programs, B u r e a u of Justice Statistics. Az interneten: http:// www.ojp.usdoj.gov/bjs/glance.dr.htm.
Warde, A. - Heatherington, K. ( 1 9 9 3 ) : A Changing
US Department of Health and H u m a n Services (2000): Child Maltreatment 1998: Reports from the States to the National Child Abuse and Ne glect Data System. Washington, US G o v e r n m e n t Printing Office.
Warner, S. ( 1 9 9 3 ) : Work in Progress toward a New
Usher, R. - Edwards, R. ( 1 9 9 4 ) : Postmodernism and Education. N e w York, Routledge. Vállas, S. - B e c k , J. ( 1 9 9 6 ) : ' T h e Transformation of Work Revisited: T h e Limits of Flexibility in Amer ican Manufacturing. Social Problems, 43 (3). Van der Veer, P. ( 1 9 9 4 ) : Religious Nationalism: Hin dus and Muslims in India. Berkeley, University of California Press.
D o m e s t i c Division of Labour? Issues of Measure m e n t and Interpretation. Society,
Work, Employment and
1.
Paradigm for the S o c i o l o g i c a l S t u d y of Religion in the U n i t e d States. American Journal of Sociol ogy, 9 8 . Warren,
( 1 9 8 0 ) : Imperialism: Pioneer of Capital
B.
ism. London, Verso. Watson, J. duction
( 2 0 0 3 ) : Media Communication: An Intro
to
Theory and Process.
Basingstoke, Pal-
grave M a c m i l l a n . Weaver, M. ( 2 0 0 1 ) : U r b a n Regeneration - the Issue Explained. Guardian,
19 M a r c h .
Weber, M. ( 1 9 5 8 a [ 1 9 2 1 ] ) : The City. Glencoe, IL, Free Press.
Van G e n n e p , A. ( 1 9 7 7 ) : The Rites of Passage. Lon don, Routledge & Kegan Paul.
Weber, M. ( 1 9 5 8 b ) : The Religion of India. New York,
Vatican ( 2 0 0 4 ) : Letter to the Rishops of the Catholic Church on the Collaboration of Men and Women in the Church and in the World. Az interneten: http://www.vatican.va/roman_curia/congre-
Weber,
Free Press. A
M.
(1992-1999):
megértő szociológia
Gazdaság és társadalom.
alapvonalai.
5
köt.
Fordí
totta Erdélyi Ágnes. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
IRODALOM Weber, M. ( 1 9 9 5 ) : A protestáns etika és a kapitaliz mus szelleme. Fordította Józsa Péter, Lissauer Zol tán, S o m l a i Péter. Budapest, Cserépfalvi. Weber, M. (2005): Vallásszociológia. A vallási közösségek típusai. Fordította Erdélyi Ágnes. Bu dapest, Helikon. Weeks, J. ( 1 9 7 7 ) : Coming Out: Homosexual Politics in Britain, from the Nineteenth Century to the Present. N e w York, Quartet.
ing-Class Kids Get S a x o n House.
Working-Class Jobs.
773
London,
Wilson, B. ( 1 9 8 2 ) : Religion in Sociological Perspec tive. Oxford, Oxford University Press. Wilson, E. ( 2 0 0 2 ) : T h e S p h i n x in the City: Ur ban Life, the Control of Disorder. In Bridge, G. - Watson, S. (szerk.): The Rlackwell City Reader. Oxford, Blackwell.
Weeks, J. ( 1 9 8 6 ) : Sexuality. London, M e t h u e n .
Wilson, E. O. ( 1 9 7 5 ) : Sociobiology: The New Synthe sis. Cambridge, Harvard University Press.
Weitzman, L. ( 1 9 7 2 ) : S e x u a l S o c i a l i z a t i o n in Picture Books for P r e s c h o o l Children. American Journal of Sociology, 77.
Wilson, W. J. ( 1 9 8 7 ) : The Truly Disadvantaged: The Inner City, the Underclass, and Public Policy. Chi cago, University of Chicago Press.
Wellman, B. S. - Carrington, P. J. - Hall, A. ( 1 9 8 8 ) : Networks as Personal C o m m u n i t i e s . In Wellman, B. - Berkowitz, S. D. (szerk.): Social Structures: A Network Approach. N e w York, Cambridge Uni versity Press.
Wilson, W. J. ( 1 9 9 6 ) : When Work Disappears: The World of the New Urban Poor. New York, Knopf.
Westergaard, J. ( 1 9 9 5 ) : Who Gets What? The Hard ening of Class Inequality in the Late Twentieth Century. Cambridge, Polity. Western, B. ( 1 9 9 7 ) : Between Class and Market: Post war Unionization in the Capitalist Democracies. Princeton, P r i n c e t o n University Press. Wheatley, P. ( 1 9 7 1 ) : The Pivot of the Four Quarters. Edinburgh, Edinburgh University Press.
Wirth, L. ( 1 9 3 8 ) : U r b a n i s m as a Way of Life. Ameri can Journal of Sociology 4 4 . Wood, S. ( 1 9 8 9 ) : The Transformation of Work? Skills, Flexibility and the Labour Process. London, Unw i n Hyman. Woodrum, E. ( 1 9 8 8 ) : Moral Conservatism and the 1 9 8 4 Presidential E l e c t i o n . Journal for the Scien tific Study of Religion, 2 7 . Woolgar, S. - Pawluch, D. ( 1 9 8 5 ) : Ontological Ger rymandering the A n a t o m y of S o c i a l Problems Explanations. Social Problems, 3 2 .
Wheeler, D. L. ( 1 9 9 8 ) : Global Culture or Culture Clash: N e w Information Technologies in the Is l a m i c World - a View from Kuwait. Communica tion Research, 25 (4).
World B a n k ( 1 9 9 5 ) : Workers in an Integrating World. N e w York, Oxford University Press.
White, M. - Trevor, M. ( 1 9 8 3 ) : finder Japanese Management: The Experience of British Workers. London, H e i n e m a n n .
World B a n k ( 1 9 9 7 ) : World Development Report 1997: The State in a Changing World. N e w York, Oxford University Press.
WHO ( 2 0 0 1 ) : Rethinking Care from the Perspective of Disabled People. World Health Organization Conference Report and R e c o m m e n d a t i o n s , Au gust.
World B a n k ( 2 0 0 0 - 2 0 0 1 ) : World D e v e l o p m e n t Indi cators. In World Development Report 2000-2001: Attacking Poverty. N e w York, Oxford University Press.
Wilde, O. ( 1 9 8 7 ) : Dorian Gray arcképe. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, Európa Könyvki adó.
World B a n k ( 2 0 0 1 ) : Povertynet: Topics Relevant to Social Capital. N e w York, Oxford University Press.
Wilkins, L. T. ( 1 9 6 4 ) : Social Deviance: Social Policy Action and Research. London, Tavistock.
World B a n k ( 2 0 0 3 ) : World Development Indicators. New York, Oxford University Press.
Wilkinson, H. ( 1 9 9 4 ) : No Turning Back. London, Demos.
World B a n k ( 2 0 0 4 ) : World Development Report: Making Services Work for Poor People. New York, Oxford University Press.
Wilkinson, H. - Mulgan, G. ( 1 9 9 5 ) : Freedom's Chil dren Work, Relationships and Politics for 18-34 Year Olds in Britain Today. London, Demos. Wilkinson, R. ( 1 9 9 6 ) : Unhealthy Societies: The Af flictions of Inequality. London, Routledge. Will, J. - Self, P. - Datan, N. ( 1 9 7 6 ) : Maternal Behav ior and Perceived S e x of Infant. American Journal of Orthopsychiatry, 4 6 .
World B a n k ( 1 9 9 6 ) : Poverty Reduction: The Most Ur gent Task. Washington, World B a n k .
World B a n k Atlas ( 2 0 0 3 ) : World Rank Atlas 2003. Washington, World B a n k . World B a n k Group ( 2 0 0 2 ) : Disability in Developing Countries. World B a n k Conference marks the In ternational Day of Disabled.
Williams, S. J. ( 1 9 9 3 ) : Chronic Respiratory Illness. London, Routledge.
WorldWatch Institute ( 2 0 0 4 ) : Sfafe of the World 2004: Consumption by the Numbers. Az inter neten: http://www.worldwatch.org/press/news/ 2004/01/07/.
Willis, P.
Worrall, A.
( 1 9 7 7 ) : Learning to Labour: How Work
( 1 9 9 0 ) : Offending Women: Female Law-
______| IRODALOM Breakers and the Criminal Justice System. London, Routledge. Wright, C. R. ( 1 9 4 0 ) : Functional Analysis and Mass Communication. Public Opinion Quarterly, 2 4 . Wright, E. O. ( 1 9 7 8 ) : Class, Crisis and the State. London, New Left Books. Wright, E. O. ( 1 9 8 5 ) : Classes. London, Verso. Wright, E. O. ( 1 9 9 7 ) : Class Counts Comparative Studies in Class Analysis. Cambridge, Cambridge University Press. Wright, E. O. ( 2 0 0 0 ) : Class Counts: Student Edition. New York, Cambridge University Press. Wrigley, E. A. ( 1 9 6 8 ) : Population and History. New York, McGraw-Hill. Wuthnow, R. ( 1 9 8 8 ) : Sociology of Religion. In S m e l ser, N. J. (szerk.): Handbook of Sociology. Newbury Park, Sage. Young, I. M. ( 1 9 9 0 ) : Throwing Like a Girl and Other Essays in Feminist Philosophy and Social Theory. Bloomington, Indiana University Press. Young, J. ( 1 9 9 8 ) : Breaking Windows: Situating the New Criminology. In Walton, P. - Young, J. (szerk.): The New Criminology Revisited. London, Macmillan. Young, J. ( 1 9 9 9 ) : The Exclusive Society: Social Exclusion, Crime and Difference in Late Modernity. London, Sage. Young, M. - Willmott, P. ( 1 9 7 3 ) : The Symmetrical Family: A Study of Work and Leisure in the London Region. London, Routledge and Kegan Paul. Zammuner, V. L. ( 1 9 8 6 ) : Children's Sex-Role Stereotypes: A Cross-Cultural Analysis. In Shaver, P. - Hendrick, C. (szerk.): Sex and Gender. Beverly Hills, Sage.
Zammuner, V. L. ( 1 9 8 7 ) : Children's Sex-Role Stereotypes: A Cross-Cultural Analysis. In Hendrick, P. S. C. (szerk.): Sex and Gender. London, Sage. Zeitlin, I. ( 1 9 8 4 ) : Ancient Judaism: Biblical Criticism from Max Weber to the Present. Cambridge, Polity. Zeitlin, I. ( 1 9 8 8 ) : The Historical Jesus. Cambridge, Polity. Zerubavel, E. ( 1 9 7 9 ) : Patterns of Time in Hospital Life. Chicago, University of Chicago Press. Zerubavel, E. ( 1 9 8 2 ) : T h e Standardization of Time a Sociohistorical Perspective. American Journal of Sociology, 88. Zhang, N. - X u , W. ( 1 9 9 5 ) : Discovering the Positive within the Negative: T h e Women's Movement in a Changing China. In Basu, A. (szerk.): The Challenge of Local Feminisms. Boulder, Westview. Zimbardo, P. G. ( 1 9 6 9 ) : T h e H u m a n Choice: Individuation, Reason, and Order Versus Deindividuation, Impulse, and Chaos. In Arnold, W. J. - Levine, D. (szerk.): Nebraska Symposium on Motivation. Lincoln, University of Nebraska Press. Zimbardo, P. G. ( 1 9 7 2 ) : Pathology of Imprisonment. Society 9. Zmroczek, Christine - Mahony, Pat (szerk.) (1999): Women and Social Class: International Feminist Perspectives. London, U C L Press. Zubaida, S. ( 1 9 9 6 ) : How Successful is the Islamic Republic in Islamizing Iran? In B e i n e n , J. - Stork, J. (szerk.): Political Islam Essays from the Middle East Report. Berkeley, University of California Press. Zuboff, S. ( 1 9 8 8 ) : In the Age of the Smart Machine: The Future of Work and Power. New York, Basic Books.
Alapfogalmak
abszolút szegénység
(absolute poverty)
Az
egészsé
antímia
(anomie)
A szociológiában széles
körben
ges létezéshez m i n i m á l i s a n szükséges javak meg
használt, elsőként D u r k h e i m által meghonosított
léte alapján meghatározott szegénység.
fogalom olyan helyzetekre utal, a m e l y b e n a tár
agrártársadalmak dalmak,
(agrarian
societies)
Olyan
társa
amelyek m e g é l h e t é s e a mezőgazdasági
t e r m e l é s e n alapul.
sadalmi normák elveszítik befolyásukat az egyé nek viselkedésére. anyamegvonás
(maternal
deprivation)
Olyan
hely
a l a c s o n y bizalmi szintű rendszerek (low-trust sys
zet, a m e l y b e n a gyermeket életének korai szaka
tems) Szervezeti vagy munkakörnyezetek, ame
szában n e m fűzi stabil, szoros érzelmi kapcso
lyekben az egyéneknek kicsi a felelősségük és az
lat az anyjához. J o h n B o w l y úgy vélte, hogy az
irányítási lehetőségük a saját munkafeladataik
anyamegvonás miatt a k é s ő b b i életszakaszokban
tekintetében.
p s z i c h é s megbetegedés vagy deviáns viselkedés
á l l a m (state) Politikai apparátus (kormányzati in t é z m é n y e k és köztisztviselők), a m e l y egy adott terület felett uralkodik, és uralmát a kényszer al kalmazásának képessége támasztja alá. N e m min den társadalomban található állam. A vadászógyűjtögető kultúráknak, valamint a kisebb agrár társadalmaknak n i n c s e n e k
állami
intézményeik.
Az állam kialakulása meghatározó mozzanat az emberi történelemben, mivel a politikai hatalom központosítása az államalakulatban új lendületet adott állam
a
társadalmi
változásoknak.
nélküli nemzetek
(nations
politikai
szuverenitással,
without states)
Az
amelyet
saját
elméletek
egyáltalán n i n c s kapcsolata a gyermekeivel. apartheid
(apartheid)
A
hivatalos faji
szegregáció
Dél-Afrikában kialakult rendszere ( 1 9 4 8 - 1 9 9 4 ) , a m e l y mára nagyrészt megszűnt. asszimiláció
(assimilation)
Egy
kisebbségi
befogadása a népesség többsége által,
csoport
amelynek
során a kisebbségi csoport magáévá teszi az ural autoritárius
államok
(authoritarian
states) Olyan
politikai rendszer, a m e l y b e n az állam szükség letei és érdekei előbbre valóak átlagpolgárainak szükségleteinél és érdekeinél, ezért e r ő s e n korlá
j u k n a k tulajdonítanak. államközpontú
amikor az
apának válás vagy egyéb ok miatt alig van vagy
kodó kultúra n o r m á i t és értékeit.
a helyzet, amikor egy n e m z e t tagjai n e m rendel keznek
alakulhat ki. a p a h i á n y (absent father) Olyan helyzet,
(state-centred
theories)
Azok a fejlődési elméletek, m e l y e k szerint a he lyes állami politika n e m avatkozik be a gazdasági
tozza vagy tiltja a széles körű részvételt a politi kai ügyekben. autoritás (authority) Legitim hatalom,
amellyel egy
fejlődésbe, de kulcsszerepet játszhat a n n a k elő
s z e m é l y vagy csoport m á s o k fölött rendelkezik.
segítésében.
A legitimáció e l e m e az autoritás fogalmának nél
állampolgár (citizen) Egy politikai közösség tagja,
külözhetetlen része, és a legfőbb eszköz, amellyel
akinek a tagsághoz kötődően jogai és kötelességei
az autoritás m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő a hatalom álta
egyaránt vannak.
lános fogalmától. A h a t a l o m gyakorolható kény
általános m á s i k (generalized other) George Herbert
szer, erőszak alkalmazásával, ezzel s z e m b e n az
a szocia
autoritás alapja az, hogy az alárendeltek elisme
lizációs folyamat során az egyén átveszi egy adott
rik a felettük állók rendelkezési, utasítási jogát.
M e a d elméletében csoport
vagy
használatos fogalom:
társadalom
általánosan
elfogadott
értékeit.
baloldali
realizmus
(Left
Realism) A
kriminológia
egyik irányzata, amelyet az 1980-as években J o c k Komple
Young m u n k á s s á g a tett közismertté. Elsősorban
medicine)
a b ű n c s e l e k m é n y e k áldozataival foglalkozott, és
is nevezik. E szemlélet szerint a betegségek keze
szorgalmazta, hogy a kriminológia a gyakorlatban
lése és megelőzése a gyógyító eljárások széles kö
is vegyen részt a b ű n ö z é s megfékezésében és a
alternatív gyógyítás menter
(alternative medicine)
medicinának
(complementary
rét öleli fel, amelyek a hagyományos orvosi eljá rásokat helyettesítik vagy kiegészítik. Holisztikus
szociálpolitikában. benyomáskeltés
(impression
management)
Az
Er-
m ó d o n közelít az egészséghez: az egyén j ó l é t é n e k
ving Goffman amerikai szociológustól származó
testi és lelki elemeivel egyaránt foglalkozik.
elképzelés szerint az e m b e r e k úgy igyekeznek
animizmus (animism) Hit abban, hogy a világ törté néseit a szellemek irányítják.
„kezelni", irányítani, hogy m á s o k m i l y e n képet alakítanak ki róluk, hogy meghatározzák, mit kell
776
I
ALAPFOGALMAK j a H a a M H a a B a a a a a a a H H H H a H a H I H a a H
i
l
elrejteniük és feltárniuk, amikor másokkal talál koznak.
bürokrácia
(bureaucracy)
Hierarchikus
felépítésű,
hatalmi piramisként formát öltő szervezet. A szó
betegszerep
(sick
role) Talcott
Parsons
amerikai
Weber n y o m á n vált széles körben ismertté, aki
funkcionalista ezzel a kifejezéssel írta le azokat
szerint a bürokrácia h a t é k o n y eszköz nagyszámú
a viselkedésmintákat, amelyeket egy beteg alkal
e m b e r munkájának megszervezésére.
maz, hogy betegsége m i n é l kisebb zavaró hatást
ta, hogy m i n é l nagyobbra nő a szervezet, annál
gyakoroljon másokra.
i n k á b b elkerülhetetlenül bürokratizálttá válik.
betört ablakok elmélete
(theory of broken
windows)
célpontvédelem
(target
hardening)
Azt állítot
Bűnmegelőzési
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbon
t e c h n i k a , a m e l y e k célja, hogy a lehetséges el
tás jele (például egy betört ablak) vagy a vanda
követési
lizmus és a tényleges b ű n ö z é s között.
m e g n e h e z í t s e a b ű n c s e l e k m é n y e k bekövetkezé
bevándorlás
(immigration) E m b e r e k
vándorlása
az
egyik országból a másikba letelepedés céljából. binukleáris
család
(binuclearfamily)
Olyan
család
gáljanak kecsegtető c é l p o n t u l a tolvajoknak. centrális érték
nem
(sex) Az
anatómiai
tendencia
címkézéselmélet
különbségek,
beavatkozva,
sét. Egyes országokban például megkövetelik a
szerkezet, a m e l y b e n a gyermek szülei szétköltöz ten részt vesznek a gyermek felnevelésében.
közvetlenül
kormányzár felszerelését, hogy az autók ne szol
tek és két külön háztartásban élnek, de mindket biológiai
helyzetekbe
(central
(labelling
tendency) lásd theory)
A
közép
devianciael
méletek egyik irányzata, m e l y szerint az emberek
amelyek megkülönböztetik egymástól a férfiakat
más s z e m é l y e k és a hatóságok által viselkedésük
és a nőket. A szociológusok gyakran szembeál
megbélyegzése céljából rájuk ragasztott címkék
lítják
a
társadalmi
nemmel
(gender).
A
biológiai
miatt válnak „deviánssá".
n e m a test fizikai j e l l e m z ő i t jelenti, a társadalmi
civil t á r s a d a l o m (civil society) A tevékenységnek az
n e m pedig a társadalmi életben tanult viselkedés
állam és a piac között fekvő területe: a család, az
formákhoz kapcsolódik. A kétféle n e m szerinti
iskola, a közösségi társulások és a n e m gazdasági
megkülönböztetés n e m azonos. A transzvesztita
i n t é z m é n y e k . A civil társadalom vagy civil kul
például olyasvalaki, aki fizikailag férfi, de n é h a a
túra az életrevaló demokratikus társadalom alap
nő társadalmi n e m é t ölti magára.
feltétele.
biomedicinális
egészségmodell
(biomedical
model
c s a l á d (family) Gazdasági egységet alkotó egyének
of health) A nyugati orvosi rendszereket és eljá
csoportja,
rásokat megalapozó elvek halmaza. Ez a modell a
vagy örökbefogadás révén k ö t ő d n e k egymáshoz.
betegséget objektív módon, az ismert tünetek je
A család felnőtt tagjai felelősek a gyermekek fel
akik
vérségi
kapcsolatok,
házasság
lenléte szerint határozza meg, és feltételezi, hogy
neveléséért.
a test egészséges állapota a t u d o m á n y r a é p ü l ő or
találunk valamilyen családrendszert, a családi
vosi kezeléssel helyreállítható. A m o d e l l b e n az
kapcsolatok jellege igen nagy változatosságot mu
emberi test gép, a m e l y a megfelelő javítás követ
tat. A m o d e r n társadalmakban a család uralkodó
keztében visszatér rendes m ű k ö d é s i állapotába.
formája a nukleáris család, de gyakran megtalál
biszexuális
(bisexuals)
Mindkét nemhez
vonzódó
vagy m i n d k é t n e m tagjaival szexuális érintkezést folytató ember. GDP)
M i n d a z o k n a k a javaknak és szolgáltatásoknak az értéke, amelyeket valamely ország gazdaságában egy adott évben előállítanak, függetlenül a terme lőeszközök tulajdonviszonyaitól. nemzeti
minden
ismert
társadalomban
hatjuk a kiterjedt család v a l a m i l y e n típusát is. családi
kapitalizmus
(family
capitalism)
Vállalko
zó családok tulajdonában l é v ő és általuk vezetett
bruttó h a z a i termék (Gross Domestic Product,
bruttó
Bár
jövedelem
(Gross
ráta
(infant
mortality
National Income,
GNI) A bruttó hazai t e r m é k és az adott ország la származó nettó j ö v e d e l e m
(kamat, bér, osztalék és profit formájában) ösz-
rate)
Az e l s ő életévük során meghalt c s e c s e m ő k szá ma, ezer élveszületésre vetítve. c s o p o r t h a t á r o k kijelölése (group closure)
kosainak és vállalatainak tulajdonában levő for rásokból külföldről
kapitalista vállalkozások. csecsemőhalandósági
A csoport
a kijelölés révén egyértelműen meghatározza ha tárait, ezáltal e l k ü l ö n ü l más csoportoktól. csoportos
termelés
(group production)
Nem
egyé
nekre, h a n e m kis csoportokra támaszkodva meg szervezett termelés.
szege. Ma inkább a GNI terminus használatos a
dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási
hasonló j e l e n t é s ű „bruttó n e m z e t i t e r m é k " (Gross
szintje) (decommodification) Az a mérték, ameny-
National Product, bűnbakképzés
GNP) kifejezés helyett.
(scapegoating)
Egy
nyire a jóléti szolgáltatások függetlenek a piactól. vagy
Egy túlnyomórészt dekommodifikált rendszerben
esemé
a jóléti-segélyező rendszerekből, m i n t az oktatás,
személy
csoport hibáztatása olyan kedvezőtlen
nyek miatt, amelyekről az adott személy vagy
az egészségügy m i n d e n k i részesülhet, mert azok
csoport n e m tehet.
n e m kötődnek a piaci folyamatokhoz. A piaco-
777
ALAPFOGALMAK
sított (kommodifikált) rendszerben a jóléti szol
diskurzus
(discourse) Gondolkodási
keret a társa
gáltatásokat árunak tekintik, amelyet ugyanúgy a
dalmi élet egy meghatározott területén. Például
p i a c o n kell értékesíteni, m i n t a többi javakat,
a kriminalitás diskurzusa az, ahogyan egy adott
demográfia
(demography)
Az
populációk
emberi
j e l l e m z ő i n e k (méret, összetétel, dinamika) vizs gálata.
társadalomban
átmenet
(demographic transition)
pesség változásának elmélete,
A né
amely azt állítja,
hogy a gazdasági növekedés egy bizonyos szint j é n e k elérésével a társadalomban a születések és
és
beszélnek
(dysfunction) A társadalmi élet olyan
diszfunkció
demográfiai
élők gondolkodnak
a bűnözésről. vonása, a m e l y n e m illeszkedik az adott társadal mi rendszer keretei közé vagy e r e n d s z e r e n belül feszültségeket kelt. (discrimination)
diszkrimináció
Olyan
cseleke
a halálozások arányszáma állandósul. E z e n értel
detek, amelyek révén egy adott csoport tagjait
mezés szerint a preindusztriális társadalmakban
megfosztják a más csoportok által m e g s z e r e z h e t ő
a születések és a halálozások nagyjából egyensúly
anyagi erőforrásoktól és előnyöktől. A diszkrimi
ban voltak, mivel a népességnövekedést a megsze
nációt meg kell k ü l ö n b ö z t e t n ü n k az előítélettől,
rezhető élelem hiánya, a betegségek és a háborúk
n o h a a kettő általában szorosan összefügg. Elő
korlátozták. Ezzel szemben a modern társadalmak
fordulhat, hogy a másokkal s z e m b e n előítéleteket
a n é p e s e d é s egyensúlyát oly m ó d o n biztosítják,
tápláló s z e m é l y n e m vesz részt a velük szembe
hogy a c s a l á d o k gazdasági megfontolásokból kor
ni diszkrimináció gyakorlatában, vagy fordítva,
látozzák gyermekeik számát.
olyan e m b e r e k viselkednek diszkriminatív mó
d e m o k r á c i a (democracy)
Olyan politikai rendszer,
a m e l y l e h e t ő v é teszi az állampolgárok számára,
don, akiknek n i n c s e n e k előítéleteik a diszkrimi n á c i ó áldozataival szemben.
hogy részt vegyenek a politikai döntéshozatal
egész é l e t e n át t a r t ó t a n u l á s (lifelong learning) Az
folyamatában, illetve képviselőket választhassa
az elképzelés, hogy a tanulás és a készségek el
n a k a p a r l a m e n t e k b e és az önkormányzati testü
sajátítása végigkíséri az egyén é l e t é n e k m i n d e n
letekbe.
szakaszát, n e m korlátozódik a fiatalkori formális
deviancia (deviance) Olyan cselekvésforma, a m e l y
oktatásra. A felnőttképzési programok, a munka
n e m felel meg egy adott társadalom vagy csoport
helyi továbbképzés, az internetre alapozott tanu
többsége által vallott normáknak és értékeknek.
lási lehetőségek és a közösségi „tanulásbankok"
Az, hogy mit t e k i n t e n e k „deviánsnak", legalább
m i n d azt a célt szolgálják, hogy az egyén egész
olyan nagy változatosságot mutat, m i n t a kü l ö n b ö z ő kultúrákat
és
szubkultúrákat
egymástól
életében tanulhasson. egocentrikus
(egocentric)
Piaget
elmélete
szerint
m e g k ü l ö n b ö z t e t ő n o r m á k és értékek. S o k olyan
alapvetően ez j e l l e m z i a gyermeket e l s ő életévei
viselkedésformát, amelyet egy adott összefüggés
ben. Az egocentrikus gondolkodás során a gyer
b e n vagy csoportban pozitívan értékelnek, m á s o k
m e k kizárólag saját nézőpontjából értelmezi kör
negatívan ítélnek meg. deviancia
szociológiája
nyezete tárgyait és eseményeit. (sociology
of deviance)
A
e g y h á z (church) Bevett vallási szervezethez tartozó
szociológia egyik ága, a m e l y a deviáns viselke
e m b e r e k nagyobb csoportja. Az egyház rendsze
dés vizsgálatával és a n n a k értelmezésével foglal
rint formális struktúrájú és vallási tisztségviselők
kozik, miért m i n ő s ü l n e k egyes viselkedésformák
hierarchiájából áll. Az angol n y e l v b e n a kifejezés arra a helyre is utal, ahol vallási szertartásokat
deviánsnak. devianciagerjesztés
(deviance
amplification)
Aka
ratlan következmény, a m e l y akkor alakulhat ki,
végeznek. egymásra
találók
szerelme
(confluent love)
Aktív
amikor egy e l l e n ő r z ő szerv valamilyen viselke
és feltételes szerelem, amelyet a „mindörökké"
dést deviánsnak c í m k é z v e épphogy fokozza a
hűséget
s z ó b a n forgó viselkedést. P é l d á u l a rendőrség,
szembeállítani.
a m é d i a és a nyilvánosság reagálása a deviáns n a k tekintett c s e l e k m é n y e k r e „devianciaspirált" létrehozva erősítheti a devianciát. deviáns
szubkultúra
szubkultúra,
(deviant
a m e l y n e k tagjai
subculture) a
társadalom
együttélés
ígérő
romantikus
(cohabitation)
Két
szerelemmel ember
szokás
huzamosabb
ideig él együtt szexuális közösségben anélkül, hogy összeházasodnának.
Olyan
é l e t k o r i d i s z k r i m i n á c i ó (ageism) Az életkoron ala
több
puló megkülönböztetés vagy előítélet egyénekkel
sége által elfogadottól alapvetően eltérő értékeket vallanak.
szemben. é l e t k o r i osztály (age-grade) Az életkori osztályok
Egy etnikai populáció szétszó
rendszere a kisebb, tradicionális kultúrákra jel
ródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre,
l e m z ő : a h a s o n l ó korcsoportba tartozó embereket
diaszpóra (diaspora)
gyakran kényszer hatására vagy megrázó körül
összetartozónak tekintik, és h a s o n l ó jogokat, kö
m é n y e k között.
telezettségeket tulajdonítanak nekik.
(lifestyle
életstílus-választások
choices) Az
egyén
elővigyázatosság
elve
(precautionary principle)
Az
nek az áruk, szolgáltatások és kulturális termékek
a feltevés, hogy ha új m ó d s z e r e k bevezetése túl
fogyasztásával kapcsolatos
amelyeket
kockázatosnak látszik, akkor j o b b megmaradni a
sok szociológus az oszíáiyhelyzet fontos mutató
már alkalmazott eljárásoknál, m i n t megváltoztat
döntései,
jának tekint.
ni azokat.
é l e t t a r t a m (life span) Az a m a x i m á l i s időtartam, ameddig egy adott faj tagjai biológiailag életben maradhatnak. élettörténet
elpolgárosodási
tézis
(embourgeoisement
thesis)
Az a folyamat, a m e l y n e k révén a polgári ambí ciók, a polgári életszínvonal és é l e t m ó d intézmé
(life history)
Egyének teljes
életének
nyesül
munkásosztály
a
soraiban.
A
marxisták
gyakran ö n v a l l o m á s o n és d o k u m e n t u m o k o n (pél
úgy érvelnek, hogy ez a jelenség aláássa a mun
dául leveleken) alapuló vizsgálata.
kásosztály öntudatát és megzavarja a munkás
életút (life-course) K ü l ö n b ö z ő átmenetek sora, ame lyeket az e m b e r élete során megtapasztal. elidegenedés (alienation) A n n a k az érzete, hogy em beri mivoltunkkal összekapcsolódó képességeink kel másvalaki rendelkezik. A kifejezést eredetileg
osztály
társadalmi
változás
kivívása
érdekében
folytatott harcát. elsivatagosodás
(desertification)
F ö l d e k termékeny
ségének nagymértékű c s ö k k e n é s e , a m e l y n e k so rán nagy területek válnak sivatagossá.
M a r x alkalmazta az emberi képességek istenekre
első világ (First World) A fejlett, kapitalista termelé
való kivetítésére utalva. Később a m u n k á s n a k a
s e n alapuló ipari gazdasággal r e n d e l k e z ő nemzet
munkafeladat jellege,
illetve a munkája révén
megszülető termék feletti hatalom elvesztésével kapcsolatban használta. F e u e r b a c h elidegenedés nek nevezte azt, amikor az emberek által létreho zott értékeket rajtuk kívül álló tényezőknek, iste n e k n e k vagy vallási erőknek tulajdonítják. e l l e n á l l ó nőiesség (resistant femininity) R. W. Conn e l l n e k a társadalom lalkozó
írásaiból
n e m i hierarchiájával fog
eredő kifejezés.
Az
ellenálló
nőiességet hirdető nők elutasítják a nőiesség kon vencionális
normáit
a társadalomban,
lekményt,
devian
a
deviancia
e l s ő megnyilvánulását.
szintjén zajló c s e l e k m é n y e k az egyén önazonos sága szempontjából periferikusak maradnak. Ál talában olyan folyamat zajlik le, a m e l y n e k során a deviáns c s e l e k m é n y normalizálódik. elsődleges
szocializáció
(primary socialization)
Az
a folyamat, a m e l y n e k során a gyerekek megtanul
és szabados életmódot folytat
ják a n n a k a társadalomnak a kulturális normáit, amelybe zajlik.
ség olyan formái, amelyek n e m fogadják el a he
eltartottak
maszkulinitás
domináns
szerepét.
e l l e n ő r z ő v á l t o z ó k (controls) Az ellenőrző változók bevezetése olyan statisztikai vagy kísérleti esz köz, a m e l y bizonyos változókat rögzít más válto zók oksági hatásának mérése érdekében. e l m é l e t (theory) Kísérlet olyan általános j e l l e m z ő k megragadására, amelyek magyarázzák a rendsze resen megfigyelhető eseményeket. Az elméletek lényegi részét képezik m i n d e n n e m ű szociológiai m u n k á n a k . B á r általában tágabb elméleti megkö zelítésekhez kötődnek, erősen visszahatnak rájuk azok a kutatási eredmények, a m e l y e k h e z épp az elméletekre építve jut a kutató. kérdések
A
E d w i n L e m e r t szerint az elsődleges deviancia
mus és a leszbikusság például az ellenálló nőies
elméleti
(primary deviance)
cia szociológiájában így n e v e z i k az e l s ő bűncse
nak, illetve ilyen identitást vallanak. A feminiz
gemón
csoportja. deviancia
nőiességet)
(a
hangsúlyozott
államok elsődleges
(theoretical questions)
beleszülettek. aránya
A szocio
a
(dependency ratio) Az
családban eltartott
korúak (gyerekek és idősek) gazdaságilag aktív korúakhoz mért aránya, eltolás
(displacement)
Gondolatok
vagy
érzelmek
áthelyezése azok tényleges forrásáról egy másik tárgyra. empirikus
vizsgálat
(empirical investigation)
A
szo
ciológiai kutatás b á r m e l y adott területén végre hajtott tényfeltáró vizsgálat. endogám ját
házasság
társadalmi
(endogámia)
csoporton
kívül
(endogamy) kötött
Sa
házasságok
vagy szexuális kapcsolatok tilalma. epidemiológia
(epidemiology) A
ványok népességbeli
lógusok által a megfigyelt e s e m é n y e k egy adott
Nagyrészt
betegségek
megoszlásának
és
jár
és
előfordu
erdős
területek
lásának vizsgálata. erdők
kiirtása
(deforestation) Az
körének magyarázata k a p c s á n felvetett kérdések.
pusztítása, gyakran nagyipari fakitermeléssel.
Az elméleti kérdések megfogalmazása kulcsfon
érintkezés (encounter) Két vagy több egyén találko
tosságú a társadalmi élet általános j e l l e m z ő i n e k
zása közvetlen interakció helyzetében. Minden
megragadása szempontjából.
napi életünk különböző, a nap folyamán bekö
előítélet (prejudice) Egy személlyel vagy csoporttal
vetkező érintkezések sorozataként is felfogható.
előzetesen kialakult elképzelések,
A m o d e r n társadalmakban több ilyen találkozás
amelyek új információk hatására sem változnak
ra kerül sor ismeretlen, m i n t egymást közelebb
meg. Az előítélet lehet pozitív vagy negatív.
ről i s m e r ő e m b e r e k között.
kapcsolatos,
ALAPFOGALMAK
erőforrások
elosztása
(resource
allocation)
Az
a
faj (race) A társas kapcsolatok egy csoportja, a m e l y
mód, ahogyan a k ü l ö n b ö z ő szociális és anyagi erő
lehetőséget ad arra, hogy egyének és csoportok
forrásokat a társadalmi csoportok vagy a
biológiai gyökerű j e l l e m z ő k alapján b e s o r o l h a t ó k
társada
lom más elemei között elosztják és felhasználják. értékek (values) Egyének vagy csoportok által val lott e s z m é k arról, hogy mi a kívánatos, a megfele
és különféle tulajdonságokkal vagy képességek kel társíthatok legyenek. fehérgalléros
bűnözés
(white-collar
crime)
Fehér
lő, a jó vagy a rossz. Az eltérő értékek az emberi
galléros állásban lévők által elkövetett tipikus
kultúra
b ű n c s e l e k m é n y e k (például adócsalás, sikkasztás,
változatosságának
kulcsfontosságú
as
pektusai. Az egyének által vallott értékeket erő sen befolyásolja az a speciális kulturális közeg, a m e l y b e n élnek. érzelmi
illegális környezetszennyezés). fejlődési
kérdések
(developmental questions)
A
szo
ciológusok által valamely társadalmi i n t é z m é n y
individualizmus
(affective
individualism)
Az a vélekedés, a m e l y szerint a házastársi köte lékek kialakításának alapja a romantikus érzelmi kötődés.
eredetének és a múltból a j e l e n b e vezető fejlődési ívének vizsgálatakor feltett kérdések. fekete feministák (black feminists)
A feminista gon
dolkodás egyik irányzata, a m e l y a n e m fehér n ő k
etikai vallások (ethical religions) N e m természetfe
tapasztalatait formáló,
h a l m o z o t t nemi,
osztály-
letti lényekben való hiten, h a n e m egy „nagy ta
és faji hátrányokra hívja fel a figyelmet. T á m o
n í t ó " (például B u d d h a vagy Konfucius) erkölcsi
gatói elvetik azt a gondolatot, hogy m i n d e n nő
vonzerején alapuló vallások.
ugyanolyan elnyomást é l n e meg, és azt állítják,
etnicitás (ethnicity) Egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és nor mák. Etnikai csoportnak tekintjük az olyan közös
hogy a korai feminista e l e m z é s e k fehér, közép osztálybeli n ő k sajátos megfontolásait tükrözték. felekezet
(denomination)
Vallási
szekta,
amely
el
séget, a m e l y n e k tagjai egy olyan közös kulturális
vesztette
identitástudattal
s z á m ú e m b e r hitéletét irányító i n t é z m é n y e s tes
rendelkeznek,
amely
megkü
lönbözteti őket a körülöttük élő más csoportok tól. Az etnikai különbségek gyakorlatilag m i n d e n társadalomban
összekapcsolódnak
a
hatalmi
megújító
dinamizmusát,
és
jelentős
tületté vált. felmérés
(survey)
Szociológiai
kutatási
módszer,
és
a m e l y a vizsgálni kívánt népesség kérdőíves vizs
vagyoni egyenlőtlenségekkel. Ahol az etnikai kü
gálatára épül, majd a válaszok statisztikai elem
lönbségek egyben faji jellegűek is, az elkülönülés
zése során minták, szabályszerűségek feltárására
k ü l ö n ö s e n éles.
törekszik.
etnikai
kisebbségek
(ethnic minorities)
lásd kisebb
félperiferiális
országok
(semi-peripheral
count
ries) Azok az országok, a m e l y e k a m u n k a e r ő és a
ségi csoport etnikai közösségek (ethnie) A n t h o n y S m i t h így ne vezte az olyan csoportot, a m e l y n e k tagjai közös származásúak, közös a kulturális identitásuk és m i n d a n n y i a n kötődnek szülőföldjükhöz.
nyersanyagok forrásait
de maguk még n e m teljesen iparosodottak. felső
etnikai tisztogatás (ethnic cleansing) Etnikailag ho
szolgáltatják a magorszá
gok ipari termelése és a világgazdaság számára, osztály
(upper
a m e l y a társadalom
class)
osztály,
Társadalmi
legtehetősebb tagjaiból áll.
mogén területek létrehozása a más e t n i k u m h o z
Tagjai elsősorban azokból kerülnek ki, akik örö
tartozók tömeges elüldözése révén.
költ
etnocentrizmus (ethnocentrism) Más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való ér telmezése. Az etnocentrikus ítélet n e m ismeri fel más kultúrák valódi jellemzőit. Etnocentrikusnak azt nevezzük, aki más kultúrákat n e m tud vagy n e m akar azok sajátosságai szerint szemlélni. etnometodológia
(ethnometodology)
Annak
tanul
mányozása, hogy hogyan tulajdonítanak az em berek értelmet m á s o k szavainak és tetteinek a m i n d e n n a p i élet társas érintkezései során. Az etnometodológia azokkal az „etnomódszerekkel" foglalkozik,
amelyek
segítségével
az
emberek
vagyonnal,
saját
nagyvállalkozással
vagy
nagy m e n n y i s é g ű részvénnyel, értékpapírral ren delkeznek. felsőoktatás
(higher education)
Az
alsó-
vagy kö
zépfokú iskolát követő oktatási forma főiskolákon vagy egyetemeken. felújítás
(gentrification) A
városrendezés
folyama
ta, a m e l y n e k során a régebbi, romos házakat fel újítják a területre költöző módosabb emberek. felügyelet
(surveillance)
Egyének
vagy
csoportok
tevékenységének ellenőrzése és az engedelmes ség kikényszerítése m á s o k részéről. felügyeleti
társadalom
(surveillance
society)
Olyan
fenntartják az egymás közötti értelmes kommu
társadalom, a m e l y b e n az egyéneket r e n d s z e r e s e n
nikációt.
megfigyelik, tevékenységüket dokumentálják. Az protestantiz
autópályáknál, utcákon és bevásárlóközpontok
m u s n a k a spirituális újjászületésbe vetett hittel
ban, egyre több h e l y e n m ű k ö d ő térfelügyeleti
j e l l e m e z h e t ő formája.
rendszerek is a felügyelet terjeszkedését mutatják.
evangéliumi
hit
(evangelicalism)
A
ALAPFOGALMAK
feminista
elméletek
(feminist theories)
Szociológiai
szemléletmód, amely a társadalmi világ elemzé sében a társadalmi n e m középponti szerepét, és főként azt hangsúlyozza, hogy a n ő k tapasztalatai
áruk (Ford e s e t é b e n főként a közkedvelt T-modell) t ö m e g p i a c á n a k kialakításával. formális
kapcsolatok
(formal
relations)
Csoporto
kon és szervezeteken belüli kapcsolatok, amelye
sajátosak. A feminista elméletalkotásnak számos
ket a „hivatalos" u r a l m i rendszer által lefektetett
irányzata van, de m i n d arra törekszik, hogy ma
normák vagy szabályok határoznak meg.
gyarázza
társadalom
a
nemi
egyenlőtlenségeit
és
elősegítse azok megszűnését.
formális stage)
műveletek
szakasza
elméletében
Piaget
(formal
operational
a kognitív
fejlődésnek
Az
az a szakasza, a m e l y b e n a c s e p e r e d ő gyermek ké
az elképzelés, hogy a gazdasági növekedés csak
pes lesz elvont fogalmakban és hipotetikus hely
fenntartható
fejlődés
(sustainable
development)
akkor folytatódhat, ha a természeti erőforrásokat felélésük helyett újrahasznosítjuk, fenntartjuk az
zetekben gondolkodni. forradalom (revolution)
A politikai változás folya
élővilág változatosságát és védelmezzük a levegő,
m a t á n a k részeként olyan tömegeket mozgósító
a víz és a föld tisztaságát.
társadalmi mozgalom
férfi
kenyérkereső
(male
breadwinner) Egészen
a
alkalmazásával
létrejövetele,
sikeresen
amely erőszak
megdönti
a
fennálló
társadalomban
rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forrada
az a férfinak tulajdonított szerep, hogy az ottho
lom n e m azonos az államcsínnyel, mivel a forra
legutóbbi nán
időkig
sok
iparosodott
végzett munkája
kívül
révén
gondoskodik
d a l o m tömeges részvételt és a politikai rendszer
családjáról. A csa/ddminták megváltoztak, és egy
egészét érintő, alapvető változásokat feltételez.
re több nő került a munkaerőpiacra, ezzel a n n a k
Az á l l a m c s í n y egyének fegyveres hatalomátvé
a m o d e l l n e k a jelentősége is csökkent, amelyben a
telét jelenti, akik anélkül váltják fel az uralmon
férfi a fő kenyérkereső, a családfenntartó.
l e v ő politikai vezetőket, hogy alapvető változta
férfi
kifejezőképtelenség
(male
inexpressiveness)
A férfiakban meglévő gátlás azzal kapcsolatban, hogy érzéseiket m á s o k előtt kifejezzék vagy azok ról beszéljenek. fogamzóképesség
(fecundity)
Azoknak
a
gyerme
keknek a száma, akiket egy nő élete során bioló giailag kihordani képes. foglalkozás
(occupation)
tásokat hajtanának végre a kormányzati rendszer ben. A forradalmat meg lehet különböztetni a lá zadástól is, a m e l y u g y a n c s a k a fennálló politikai hatóságok e l l e n i küzdelem, de a célja inkább bi zonyos s z e m é l y e k eltávolítása, és n e m a politikai rendszer átalakítása. főstátus (master status) Egy vagy több státus, amely
A
fizetett
foglalkoztatás
fontosabb a társadalmi helyzet más mutatóinál,
bármely formája, a m e l y b e n az egyén rendszeres
és meghatározza a s z e m é l y általános értelemben
munkát
vett
végez.
fogyatékosság
egyéni
of disability) Elmélet,
modellje
(individual
model
a m e l y szerint a fogyatékos
pozícióját
a
fundamentalizmus
társadalomban.
(fundamentalism)
Hit
a
szent
szövegek szó szerinti j e l e n t é s é h e z való visszaté
e m b e r e k é l e t é b e n j e l e n t k e z ő p r o b l é m á k fő oka
résben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és
az egyéni hiányosságaikban keresendő: a testi
racionalizálásra.
„rendellenesség" bizonyos mértékű „fogyatékos
dik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális
ságot" vagy funkcionális korlátozottságot okoz. E korlátozottság alapján sorolják az egyént az át
A
fundamentalizmus
ragaszko
alapokra építve v é d e l m e z i a hagyományt. funkcionalizmus
(functionalism)
Elméleti
irányzat,
fogó „rokkant" osztályba. Az egyéni modellt a
a m e l y szerint a társadalmi eseményekre az álta
fogyatékosság
luk betöltött funkciók alapján lehet a legterméke
társadalmi
modelljének
hívei
bí
rálták.
nyebb magyarázatot adni - más szóval az alapján,
fogyatékosság t á r s a d a l m i modellje (social model of
hogy az adott e s e m é n y e k miként járulnak hozzá a
disability) Ez az elmélet a fogyatékosság okát n e m
társadalmi élet folyamatosságához. A társadalmat
az
egyénben,
hanem
a
társadalomban
keresi.
Eszerint a fogyatékosságot n e m egyéni hiányos ságok okozzák, h a n e m azok az akadályok, ame lyeket a társadalom állít a fogyatékkal élők teljes körű társadalmi részvétele elé. fókuszos interakció
(focused interaction)
te
szélgetést folytató személyek interakciója. (fordism)
ző részei egymáshoz kapcsolódva működnek. független változó
A Henry Ford által
elsőként
(independent variable)
Olyan vál
tozó vagy tényező, a m e l y okként hat egy másik -
Közös
vékenységet végző vagy egymással közvetlen be fordizmus
komplex rendszernek tekinti, a m e l y n e k különbö
függő
a függőváltozó
változóra. (dependent
variable)
Olyan
változó
vagy tényező, amelyre okként hat egy másik - a független függőség
-
változó.
kultúrája
(dependency
culture)
Charles
rendszer,
Murray n y o m á n ismertté vált kifejezés azoknak
a m e l y n e k meghatározó vonása, hogy a tömegter
az e m b e r e k n e k az azonosítására, akik inkább se
melési módszerek összekapcsolódnak a termelt
gélyekből élnek, m i n t s e m b e l é p n é n e k a munka-
alkalmazott
futószalagos
termelési
781
ALAPFOGALMAK
erőpiacra. A függőség kultúráját a gondoskodó
globális v á r o s (global city) Olyan város, a m e l y a
állam k é p z ő d m é n y é n e k tartják, a m e l y aláássa az
kialakuló új világgazdasági rendszer egyik köz
egyéni ambíciókat és e m b e r e k képességét, hogy a
pontjává válik, m i n t például London, New York
maguk erejéből boldoguljanak, függőség
teoretikusai
vagy Tokió.
(dependency theorists)
A
gaz
globalizáció
(globalization)
A
világ k ü l ö n b ö z ő né
dasági fejlődés marxista alapokon kidolgozott el
peinek, régióinak és országainak a világot átfogó
mélete, miszerint az a l a c s o n y j ö v e d e l m ű orszá
társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásá
gok szegénysége közvetlenül abból fakad, hogy a gazdag országok és a gazdag országokban létrejött transznacionális nagyvállalatok kizsákmányolják őket.
val egyre növekvő k ö l c s ö n ö s függősége. g y a r m a t o s í t á s (colonialism) Az a folyamat, amely nek során a nyugati országok a világ saját terüle teiktől távol e s ő részein alakították ki uralmukat.
gazdaság
(economy)
Egy
adott
társadalomban
élő
egyének anyagi szükségleteinek kielégítését szol
hajléktalanok
(homeless) Olyan
emberek,
akiknek
n i n c s h o l aludniuk, ezért vagy ingyenes m e n e
gáló termelés és csere rendszere. A gazdasági
dékhelyeken maradnak, vagy n e m l a k ó h e l y n e k
intézmények
szánt közterületeken alszanak.
minden
kulcsfontosságúak.
társadalmi
A gazdasági
rendszerben
folyamatok ál
hálózatok (networks) Az embereket egymással ösz-
talában kihatnak a társadalmi élet számos más
szekapcsoló informális és formális társadalmi kö
területére is. A m o d e r n gazdaságok alapvetően
telékek rendszerei.
k ü l ö n b ö z n e k a tradicionális rendszerektől, mivel a népesség többsége már n e m vesz részt a mező gazdasági termelésben. generációk bility)
közti
hangsúlyozott
nőiesség
(emphasized
femininity)
A kifejezés R. W. C o n n e l l n e k a n e m e k társadal mi hierarchiájáról szóló írásaiból ered. A hang
mobilitás
(intergenerational
mo
A társadalmi rétegeződési h i e r a r c h i á b a n
súlyozott
nőiesség
a
hegemón
maszkulitás
fon
tos kiegészítője, mert célja a férfiérdekekhez és
egyik nemzedékről a másik n e m z e d é k r e történő
-szükségletekhez való alkalmazkodás. A médiá
felfelé vagy lefelé történő elmozdulás.
b a n és a reklámokban a nők ábrázolása sokszor
g e n e r á c i ó n belüli mobilitás
(intragenerational mo
bility) A társadalmi rétegződési h i e r a r c h i á b a n egy
ezt a hangsúlyozott nőiességet testesíti meg. h a r m a d i k utas politika (third way politics)
Politikai
személy életpályája során megtett, felfelé vagy le
filozófia, amelyet a brit Új Munkáspárt alakított
felé irányuló mozgás.
ki, de más demokratikus vezetők is pártoltak.
genetikailag
módosított
organizmusok
(genetically
Elkötelezett a szocializmus értékeinek megőrzé
termények,
se mellett, ugyanakkor piaci elveket alkalmazva
amelyeket alkotó génjeik manipulálásával állítot
törekszik a jólét megteremtésére és a gazdasági
modified
organisms) Növények
vagy
egyenlőtlenségek felszámolására.
tak elő. globális
árutermelési
láncok
(global
commodity
h a r m a d i k világ (Third World) Azok a kevésbé fej
chains) A kész terméket e r e d m é n y e z ő munka- és
lett társadalmak,
termelési folyamatok egész világot átfogó háló
termelés, vagy csak egy bizonyos fokig fejlődött
zata.
ki. A világ népességének többsége a h a r m a d i k vi
globális falu (global village) Marshall M c L u h a n ka nadai szerzőnek tulajdonított fogalom, aki úgy vélte,
hogy az elektronikus kommunikáció elter
a m e l y e k b e n szinte n i n c s ipari
lág országaiban él. háromszögelés
(tríangulation)
módszer együttes
Többféle
alkalmazása,
kutatási
amelynek
célja,
jedése a világot egyetlen kis közösséggé fogja ösz-
hogy
sze, amelyben például a világ k ü l ö n b ö z ő részein
sunk, m i n t ha c s a k egyetlen kutatási módszerre
élő emberek ugyanazokról a hírekről értesülhet nek a televízió-műsorokból. globális felmelegedés körének fokozatos globális
hőmérséklet-emelkedése. illetve
empirikus
adatokhoz
jus
támaszkodnánk. h a t a l o m (power) E g y é n e k n e k vagy egy csoport tag
(global warming) A F ö l d lég
felmelegedést,
megbízhatóbb
az
A
üvegházhatást
j a i n a k az a képessége, hogy bizonyos célokat el érjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. A h a t a l o m m i n d e n e m b e r i kapcsolatrendszert áthat.
Szá
az okozza, hogy a felhalmozódott szén-dioxid el
m o s társadalmi konfliktus hatalmi harc, mivel az
zárja a visszaverődő napsugarak útját, ezáltal fel
egyének vagy csoportok által birtokolt h a t a l o m
melegíti a F ö l d légkörét. A globális felmelegedés
mértéke meghatározza, m e n n y i b e n k é p e s e k el
hatásai (áradás, aszály és a világ más klímaválto
képzeléseiket m á s o k e l l e n é b e n a gyakorlatba át
zásai) pusztítóak lehetnek. globális
kormányzás
ültetni.
(global governance)
A
globá
lis problémák kezelésére hivatott i n t é z m é n y e k rendszere,
beleértve
a
nemzetközi
kormányzati
szervezeteket és a n e m z e t i kormányokat is.
hátsó terület (back region) Goffman meghatározá sa szerint a homlokzati terület történéseitől távol e s ő régió, ahol az egyének p i h e n h e t n e k és forma litásoktól m e n t e s e n viselkedhetnek.
ALAPFOGALMAK
házasság
(marriage)
Társadalmilag
jóváhagyott
szexuális viszony két egyén között. A házasság szinte mindig két ellenkező n e m ű s z e m é l y kap csolatát jelenti, de bizonyos kultúrákban a ho
homofóbia
(homophobia) A
homoszexuálisokkal
s z e m b e n érzett irracionális félelem vagy meg vetés. homoszexuális
maszkulinitás
(homosexual
mascu
moszexuális házasságot is elismerik. A házasság
linity) R. W. C o n n e l l társadalmi n e m i viszonyok
általában a n e m z ő család alapját teremti meg
ról alkotott modellje szerint a homoszexuális
- vagyis a házaspártól elvárják, hogy gyermeke
férfiasságot stigmatizálják, ezért a férfiak nemi
ket h o z z a n a k a világra és neveljenek fel. S z á m o s
hierarchiájának alján helyezkedik el. A fennálló
társadalom
engedélyezi a poligámiát,
más szóval
n e m i r e n d b e n a h o m o s z e x u á l i s férfit a hegemón
azt, hogy egy s z e m é l y n e k egyszerre több házas
maszkulinitást megtestesítő
társa is legyen.
tének tekintik.
házimunka
(housework,
domestic
labour)
Olyan
munka, amelyet a család otthonában fizetés nél kül általában nők végeznek. A háztartás szokásos teendői tartoznak ide, például a főzés, a takarítás és a bevásárlás. hegemón
homoszexualitás
(hegemonic
masculinity)
R.
W. Connelltől származó kifejezés, a férfiasságnak
(homosexuality)
tagjaira vonatkozó
férfi"
Az
szexuális
ellenté
azonos
nem
tevékenység vagy
érzés. h o z z á r e n d e l t státus
(ascribed status) Biológiai té
(faj, nem,
nyezőkre
maszkulinitás
„igazi
életkor)
é p ü l ő társadalmi
státus. humánerőforrás-gazdálkodás
(human
resource
ma
a n e m i hierarchiában megjelenő domináns formá
nagement,
jára utal. Bár a hegemón maszkulinitás fölérendelt
ága, a m e l y a gazdasági versenyképesség szem
más maszkulinitásoknak és feminitásoknak, azok
pontjából fontosnak tartja a munkavállalói buz
megingathatják a pozícióját. Ma a nyugati társa
galmat és elhivatottságot. E szemlélet szerint azt
dalmak többségében a h e g e m ó n maszkulinitást a
kell elérni, hogy a dolgozók munkájukat a válla
fehér
férfiakkal,
heteroszexualitással,
a
a
házas
sággal, a tekintéllyel és a testi erővel társítják. helyreállító
igazságszolgáltatás
HRM)
A
menedzsmentelmélet
egyik
lati termékekbe és magába a munkafolyamatba történő befektetésnek tekintsék.
(restorative justice)
ideáltípus (ideal type) Egy adott társadalmi jelenség
A b ü n t e t ő igazságszolgáltatás egyik ága, a m e l y
bizonyos
büntetőintézkedések helyett inkább olyan közös
kialakított „tiszta típus", a m e l y a valóságban nem
jellegzetességeinek
hangsúlyozásával
ségi alapú ítéleteket hoz, amelyekkel tudatosítja a
szükségszerűen létezik. A jellegzetességek meg
b ű n e l k ö v e t ő k b e n tetteik következményeit.
határozó jegyek, de n e m feltétlenül kívánatosak.
helyreállított
vagy
mostohacsalád
(reconstituted
family) Olyan család, a m e l y b e n legalább az egyik egy korábbi házasságból gyerekeket
felnőtt
Példa erre M a x Weber ideáltípusa a bürokratikus szervezetről.
hoz
ideológia (ideology) Uralkodó csoportok érdekeinek
magával, akik vagy a háztartásban, vagy a köze
igazolására szolgáló közös e s z m é k és meggyőző
l é b e n laknak. „Mostohacsaládnak" (stepfamily) is
dések.
nevezik.
kialakul,
heteroszexualitás nem
tagjaira
(heterosexuality) vonatkozó
Az
szexuális
olyan
társadalomban
ellenkező
szisztematikus és állandósult egyenlőtlenség ala kul ki. Az ideológia fogalma szorosan összekap csolódik a hatalom fogalmával, mivel az ideoló
(hyperreality) J e a n
Baudrillard
fran
c i a s z e r z ő n e k tulajdonított fogalom. B a u d r i l l a r d úgy véli,
minden
a m e l y b e n az egyes csoportok között
tevékenység
vagy érzés. hiperrealitás
Ideológia
hogy a távközlés terjedése következ
giai rendszerek a csoportok által birtokolt, eltérő mértékű
h a t a l o m legitimációját
információs
technológia
szolgálják.
(information
technology)
t é b e n n i n c s t ö b b é k ü l ö n „valóság", a m e l y r e a
Az információfeldolgozáson alapuló és mikro
t é v é m ű s o r o k vagy kulturális t e r m é k e k u t a l n a k :
elektronikai
áramkörök
amit „valóságnak" t e k i n t ü n k , azt épp a kommu
technológiák
gyűjtőneve.
nikáció strukturálja. Vagyis a h í r e k n e m c s a k tu dósítanak egy-egy e s e m é n y s o r r ó l , h a n e m a szó b a n forgó e s e m é n y e k e t m a g u k is definiálják és konstruálják.
informális
gazdaság
felhasználására
(informal
economy)
A
épülő hagyo
m á n y o s fizetett foglalkozások területén kívül eső gazdasági tranzakciók. informális
kapcsolatok
(informal
relations)
Cso
állapotával
portokon és szervezeteken belül, személyes kon
kapcsolatos gondolat vagy feltételezés, amelyet
taktusok révén kialakuló kapcsolatok; az ügyek
empirikus ellenőrzésnek vetnek alá.
olyan intézése, a m e l y eltér a formálisan elfoga
hipotézis
(hypothesis)
A
dolgok
adott
homlokzati terület (front region) A társadalmi tevé kenységnek az a színhelye, ahol az egyének meg
dott eljárásmódoktól. intelligencia
(intelligence)
Az
értelmi
képességek
határozott „alakítást" kívánnak nyújtani m á s o k
szintje, amelyet főként az intelligenciahányados
előtt.
sal, IQ-tesztek alapján m é r n e k .
ALAPFOGALMAK
intelligenciahányados
(Intelligence
Quotiens)
lásd
jólét
árujellegének
dification)
IQ interakciós lism) A
vandalizmus beszélgetés
fellazulási
szintje
(decommo-
dekommodifikáció
vanda
jóléti á l l a m (welfare state) Olyan politikai rendszer,
elfogadott
a m e l y a jóléti juttatások széles körét biztosítja ál
(interactional
hallgatólagosan
lásd
lampolgárai számára.
szabályainak szándékos felrúgása. internet Számítógépek közötti kapcsolatok globális rendszere, a m e l y n e k révén az e m b e r e k képeken,
jóléti
függőség
(welfare
dependency)
Olyan
hely
zet, amelyet a segélyekből élők - m i n t például a
hangokon, szövegeken keresztül érintkezésbe lép
munkanélküli-segélyt élvezők - „életformának"
h e t n e k egymással a tér-, idő-, költség- ós távolsági
tekintenek, és n e m kísérelnek meg fizetett mun
korlátoktól függetlenül, és e b b e n a kormányzatok
kát keresni.
ellenőrzése s e m gátolja őket. intézményes etnikai
rasszizmus
hovatartozásra
jóléti
(institutional épülő
racism) Az
diszkriminációs
minták, amelyek beépültek a fennálló társadalmi intézményekbe. intézményi Az
kapitalizmus
intézmények
(institutional
capitalism)
részvénytulajdonának
forradalom
újkori
(Industrial
formáinak
alapján
capitalism)
Az
a
gya
taikat a piaci változásokból adódó veszélyektől. kapitalizmus
(capitalism)
A
gazdasági
vállalkozás
ipar
körülvevő társa
lista orientációjú: gazdasági rendszerük alapja a
dalmi-gazdasági átalakulások széles ipari vagy iparosodott t á r s a d a l m a k társadalmak,
lyel a p i a c o n eladásra vagy befektetésre szánt árucikkek m e g t e r m e l h e t ő k profitszerzés céljából.
Revolution) Az
kifejlődését
m i l y e n eszköz (pénz, ingatlan vagy gép), amely-
Ma már szinte m i n d e n ipari társadalom kapita
spektruma,
a m e l y elindította az iparosítás folyamatát. cieties) Olyan
(welfare
piaci cserére é p ü l ő rendszere. „Tőke" lehet bár
szerveződő kapitalista vállalkozás. ipari
kapitalizmus
korlat, amikor a nagyvállatok védik alkalmazot
(industrial so
amelyekben
a mun
kaerő t ú l n y o m ó része az ipari t e r m e l é s b e n dol gozik.
szabad vállalkozás és a gazdasági verseny. kasztrendszer
(caste)
Rétegződési forma,
amelyben
az egyén társadalmi helyét a születés egyszer s mindenkorra kijelöli. A k ü l ö n b ö z ő kasztok kö zött gyakorlatilag n i n c s vegyes házasság. kauzalitás
(causation)
Egy
oksági t é n y e z ő hatása
iparosítás, iparosítás (industrialization) Az a folya
egy m á s i k tényezőre. A szociológiában oksági té
mat, a m e l y n e k során kialakultak az ipar újkori
n y e z ő k ö n a cselekvés egyéni indítékait, valamint
formái: a gyárak, a gépek és a tömegtermelési el
az egyéni viselkedést befolyásoló k ü l s ő tényező
járások. Az iparosítás az egyik legfőbb folyamat,
ket értjük.
a m e l y az elmúlt két évszázadban hatást gyakorolt társadalomra.
A
demokrácia
(representative
democracy)
Olyan politikai rendszer, a m e l y b e n a közösséget
j e l l e m z ő i jelentős mértékben eltérnek a kevésbé
érintő döntéseket n e m a n n a k összes tagja, h a n e m
már
iparosodott
képviseleti
társadalmak
a
fejlett országok sajátosságaitól. Például az iparo sítás következtében ma már csak a népesség kis része dolgozik a mezőgazdaságban - ez az egyik fő különbség a preindusztriális társadalmakkal szemben. intelligenciahányados
(Intelligence
Quotient)
A fogalomalkotási és számítási problémák meg oldását vizsgáló teszten elért eredmény, jobboldali
kon,
(cybercrime)
illetve
használásával
az
Elektronikus információs
új
folytatott
hálózato
technológiák
bűnöző
fel
tevékenység.
Kialakulófélben l é v ő formái az elektronikus pénz
iparosodott t á r s a d a l m a k lásd ipari társadalmak IQ,
az e célra választott képviselők hozzák. kiberbűnözés
realizmus
(right realism)
A kontrollelmé-
mosás, a személyi adatok illetéktelen megszerzé se, az elektronikus v a n d a l i z m u s és az elektroni kus levelezés megfigyelése. kibertér
(cyberspace) A
termináloknál
ülő
különböző egyének
számítógépes
közötti
interakció
let és a politikai konzervativizmus talaján kiala
elektronikus hálózatai, a m e l y e k olyan dimenzió
kult kriminológiai irányzat. A b ű n ö z é s terjedését
b a n létesítenek kapcsolatot, amelyet n e m korlá
a jobboldali realisták kapcsolatba hozzák többek
toznak a területi határok vagy a fizikai jelenlét.
között
a
társadalom
erkölcsi
degenerálódásával
és az egyéni felelősség csökkenésével. Számuk ra a b ű n ö z é s és a deviancia egy individuális pa tológiás tünet - destruktív jogsértő viselkedések sora, amelyet az elkövetők tudatosan választanak az önzés, valamint az önkontroll és a moralitás hiánya miatt. A jobboldali realizmus hívei elve tik az elméleti megközelítéseket a b ű n ö z é s elem zésekor.
kisebbségi
csoport
sadalomban
(minority group)
Egy adott
tár
kisebbségben é l ő emberek csoport
ja, akik sajátos fizikai vagy kulturális j e l l e m z ő i k miatt társadalmi hátrányokat k é n y t e l e n e k elszen vedni.
Ilyen
minority) kísérlet
csoport
az
etnikai kisebbség
(ethnic
is.
(experiment)
Kutatási
módszer,
amely
le
hetőséget nyújt egy hipotézis kontrollált és szisz tematikus tesztelésére a kutató által létrehozott
784
ALAPFOGALMAK
mesterséges környezetben
vagy a természetes
elő
t u s e l m é l e t e k megalkotói közül sokakra hatottak M a r x írásai.
fordulás helyén. csa
konkrét
ládi csoport, a m e l y b e n a rokonok több m i n t két
stage)
n e m z e d é k e él együtt közös háztartásban vagy
az a szakasza, a m e l y b e n a gyermek gondolko
kiterjesztett
(extended family)
család
Olyan
műveletek
szakasza
Piaget elméletében
(concrete
operational
a kognitív fejlődésnek
egymáshoz nagyon közeli helyen. Ide tartozik a
dása elsősorban a világ fizikai észlelésére épül.
külön családmagot n e m alkotó rokonokkal kiegé
E b b e n a szakaszban a gyermek még n e m tud
szített nukleáris család, a nagycsalád, valamint a
m e g b i r k ó z n i elvont fogalmakkal és hipotetikus
bonyolult családháztartás.
helyzetekkel.
(emigration) E m b e r e k elvándorlása az
kivándorlás
egyik országból egy másikba, letelepedés céljából. kivonuláselmélet
(disengagement theory)
Az
örege
kontrollelmélet
(control
theory) A
kontrollelmé-
let szerint a b ű n ö z é s a b ű n ö z é s i késztetés és a b ű n c s e l e k m é n y e k elkövetésétől visszatartó fékek
ídr-
egyensúlyának m e g b o m l á s á b ó l ered. Az elmélet
sadalom m ű k ö d é s é n e k része, hogy megöregedett
támogató szerint a b ű n ö z ő k racionális lények,
dés funkcionalista
elmélete,
amely
szerint
a
tagjait eltávolítja hagyományos szerepükből, így
akik a l e h e t ő legnagyobb személyes haszonra tö
helyüket m á s o k vehetik át.
rekszenek, a m e l y b e n c s a k társadalmi vagy fizikai
(risk society) U l r i c h
kockázattársadalom
Beck
né
met szociológusnak tulajdonított fogalom. B e c k
fékek akadályozhatják meg őket. k o n u r b á c i ó (conurbation) Nagy- és kisvárosok agg
szerint az ipari társadalom sok új kockázatforrást
lomerációja,
hozott létre, amelyeket az előző korokban n e m
alkot.
ismertek.
Ilyenek
a globális felmelegedés
például
kockázatai.
korlátozott kód (restricted code) Kifinomult kulturá lis hivatkozásokon alapuló beszédmód, amelyben
k o g n í c i ó (cognition) Az emberi gondolkodás folya matai: az észlelés, az értelmezés és az emlékezés. kollektív
a m e l y összefüggő városi övezetet
fogyasztás
(collective
consumption) Ma
sok gondolatot n e m szükséges szavakba önteni. kormányzat,
kormányzás
(government)
Politikai
irányelvek és határozatok jogi formába öntése
nuel Castells fogalma, amellyel a város nyújtotta
(enactment) tisztviselők részéről egy politikai ap
közjavak (közlekedési szolgáltatások, szórakozási
parátus keretén belül. A kormányzás folyamat, a
lehetőségek) fogyasztásának folyamatait jelölte.
kormányzat pedig azoknak a politikai hatóságok
(communication) Az információ át
nak az összessége, a m e l y e k irányítási eszközeik
kommunikáció
adása egyének vagy csoportok között. A kommu
segítségével biztosítják, hogy alárendelt hivatal
társadalmi
szükség
nokaik a kormányzati döntéseket végrehajtsák.
szerű alapja. A személyes k o m m u n i k á c i ó a nyelv
Míg a m ú l t b a n gyakorlatilag m i n d e n kormányza
segítségével történik, de számos testnyelvi kód
tot m o n a r c h á k vagy császárok irányítottak, a mo
nikáció
minden
interakció
is használatos, amelyek segítségével az egyének
dern társadalmak többségében a politikai hatósá
értelmezik m á s o k mondanivalóját vagy cselekvé
gokat (a képviseleti szerveket) választják, tisztvi
sét. Az írás és az elektronikus m é d i u m o k (példá
selőiket pedig szakértelmük vagy rátermettségük
ul a rádió, a televízió, a számítógépes adatátviteli
alapján nevezik ki. (A kormányzat fogalmába te
rendszerek) kialakulásával a k o m m u n i k á c i ó rész
hát az angolszász értelmezés szerint a végrehajtó
b e n elszakadt a közvetlen, személyes társadalmi érintkezésektől.
h a t a l o m mellett beletartozik a törvényhozás is.) korreláció
(correlation)
Két
d i m e n z i ó vagy válto
k o m m u n i z m u s (communism) Marx nevéhez fűződő,
zó közötti rendszeres kapcsolat, amelyet sokszor
Lenin által továbbfejlesztett politikai eszmerend
statisztikai formában fejeznek ki. A korreláció le
szer, amely Kínában, Kubában és - 1990-ig - a
het pozitív vagy negatív. Két változó között akkor
Szovjetunióban, illetve Kelet-Európában intézmé
áll fenn pozitív korreláció, ha az egyik változó
nyesült.
magas értéke egy m á s i k változó magas értékével Szociológiai
kapcsolódik össze. Negatív korrelációról akkor
szemléletmód, a m e l y b e n az emberi társadalmak
beszélünk, ha az egyik változó magas értékei a
konfliktuselmélet
(conflict
theory)
ra j e l l e m z ő feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre irányul a figye lem.
A konfliktuselméletek szerzői úgy vélik,
hogy ha a társadalomban n i n c s elegendő az ér tékesnek tartott erőforrásokból, akkor konfliktus robbanhat ki, mert k ü l ö n b ö z ő csoportok igyekez
m á s i k változó a l a c s o n y értékeivel járnak együtt. korrelációs változók
együttható
kortárscsoport
(correlation
korreláció
mértéke.
(peer group)
Hasonló
közötti
coefficient)
A
életkorú és
társadalmi státusú egyénekből álló baráti kör. kölcsönös
gazdasági
függőség
(economic
interde
nek megszerezni e forrásokat és megakadályozni,
pendence) A kifejezés arra a tényre utal, hogy a
hogy azokhoz m á s o k is hozzáférjenek. A konflik
munkamegosztás során az egyének a megélhetés-
ALAPFOGALMAK
h e z szükséges javak tekintetében nagyobbrészt
a m e l y n e k n i n c s állandó szerkezete. Gyakran kö
másokra v a n n a k utalva.
rülrajongott vezető körül alakul ki.
környezeti
ökológia
(environmental
ecology)
A
ki
kutatási
módszerek
(research
methods)
Empirikus
fejezés arra a törekvésre utal, hogy megőrizzék a
(tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott külön
fizikai környezet épségét a m o d e r n ipar és tech
b ö z ő vizsgálati módszerek. A szociológiában szá
nológia hatásaival szemben.
m o s különféle kutatási módszer létezik, de való
közelség
kényszere
(compulsion
of proximity) Az
színűleg a leggyakrabban használt a terepmunka
egyén késztetése, hogy m á s o k k ö z e l é b e n közvet
(ezen belül az interjú és a részt vevő megfigyelés),
len interakcióba lépjen.
valamint a felmérés. S z á m o s ok miatt célravezető
középérték vagy
centrális
tendencia
(central
ten
dency) Mutatói a k ü l ö n b ö z ő átlagszámítási mód szerek.
két vagy több kutatási módszert együttesen alkal m a z n i egy adott kutatáson belül. Kuznets-görbe
középosztály
(middle
class)
(Kuznets
Curve)
A S i m o n Kuznets
S o k különböző mun
Nobel-díjas közgazdász által kidolgozott képlet
kakörben dolgozó e m b e r széles tábora, a szol
- illetve a n n a k egy görbén való ábrázolása - azt
gáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve iskolai
mutatja, hogy a kapitalista fejlődés korai szaka
tanárokig és diplomás egészségügyiekig. A fejlett
szaiban
társadalmakban
csökken, majd egy viszonylag alacsony szinten
kibővült
a
szakmai,
vezetői
és
adminisztratív foglalkozások köre, ezért a közép osztály például Nagy-Britanniában felölelheti a népesség
nagy
részét.
országok,
egyenlőtlenség
növekszik,
később
stabilizálódik. külső eredetű k o c k á z a t (external risk) A természeti világból eredő, az emberi tevékenységtől függet
központi vagy magországok lágrendszer-elmélet
az
szerint
a
(core countries)
A vi
legfejlettebb
ipari
amelyek a világgazdaságban
megter
melt profitok oroszlánrészét kapják.
len veszélyek, például az aszály, a földrengés, az éhínség vagy az ítéletidő. latens funkció
(latent function) Egy társadalmi cse
lekvés funkcionális következménye, a m e l y a cse német
lekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer tagjai
szociológustól eredő fogalom. A közszféra a nyil
n a k n e m állt szándékában és n e m is tudnak róla.
közszféra
(public sphere) Jürgen Habermas
vános vita és e s z m e c s e r e színtere a m o d e r n tár sadalmakban. (criminology) Olyan
m á k vizsgálata,
viselkedésfor
amelyeket a büntetőtörvények
szankcionálnak.
(lateral
mobility)
mért idő - vagyis az órák, a percek ós a másod percek alapján m e g b e c s ü l t idő. Az óra feltalálása előtt az időérzékelés a természeti világ esemé nyeinek, például a napkeltének vagy a napnyug tának a segítségével történt. pluralizmus
szubkultúra
Egyéneknek
a m á s i k régiójába
vagy külföldre való elvándorlása. legitimáció (legitimacy) Egy meghatározott politikai rend akkor nyer legitimációt, ha az általa kormány
kronometrikus idő (clock time) Az óra segítségével
(cultural
együttélése
egy
újratermelés
zottak igazságosnak és érvényesnek ismerik el. leszbikusság
(lesbianism),
leszbikus
(lesbian)
nők egymás közötti szexuális érintkezése vagy vonzódása. liberális d e m o k r á c i a (liberal democracy)
Parlamen
ti i n t é z m é n y e k e n alapuló demokratikus rendszer, pluralism)
Több
társadalomban
adott
az egyenrangúság elve alapján. kulturális
mobilitás
egy ország egyik régiójából
kriminológia
kulturális
laterális
a m e l y a gazdasági termelés területén szabadpiaci rendszerrel egészül ki. liberális
(cultural
reproduction)
feminizmus
(liberal feminism)
elméletek egyik irányzata,
A feminista
a m e l y szerint a nemi
A kulturális értékek és n o r m á k átadása n e m z e
egyenlőtlenség oka az, hogy a n ő k és lányok csak
dékről
újratermelés
korlátozott m é r t é k b e n j u t h a t n a k állampolgári jo
azokra a m e c h a n i z m u s o k r a utal, a m e l y e k segít
gokhoz és bizonyos társadalmi forrásokhoz, pél
nemzedékre.
ségével
a
kulturális
A kulturális
tapasztalatrendszer
folya
matosságát az idők során fenntartják. B á r a mo dern
társadalmakban
a
kulturális
újratermelés
legfontosabb m e c h a n i z m u s a i közé tartoznak az iskoláztatás folyamatai, a kulturális reprodukció n e m c s u p á n a formális képzés nyújtotta kerete ken belül zajlik. A kulturális újratermelés sokkal e g y é r t e l m ű b b e n j e l e n i k meg a rejtett tantervben: a viselkedés azon formáiban, amelyeket az egyén informális utakon sajátít el az iskolában. kultusz
(cult)
Olyan
laza
vallási
csoportosulás,
dául
oktatáshoz
és
munkahelyhez.
Az
irányzat
követői az egyéni jogok védelmét biztosító jog alkotási változtatások kivívásával próbálják meg oldani ezt a problémát. m a g a s bizalmi szintű rendszerek tems)
(high-trust sys
Szervezetek vagy m u n k a h e l y e k ,
ahol az
egyének a saját munkájukban széles körű autonó miával és irányítási lehetőséggel rendelkeznek. magországok
(core
countries)
lásd
központi
vagy
Nagyobb
cso-
magországok makroszociológia
(macrosociology)
ALAPFOGALMAK
portok, szervezetek vagy társadalmi rendszerek vizsgálata. mait husi an izmus (malthusianism) T h o m a s Malthus ( 1 7 7 6 - 1 8 4 3 ) elképzelése szerint a népesség növekedésnek n e m szab gátat az, hogy m e n n y i forrás áll rendelkezésre a fenntartásához, ezért az e m b e r e k n e k korlátozniuk kell a n e m i közösülé sek gyakoriságát, hogy megelőzzék a túlzott né pességnövekedést, ezáltal a jövőbeni nyomort és éhínséget.
m e g a p o l i s z o k (megacities) M a n u e l Castells így ne vezte a nagy, erősen koncentrált városi tereket, a m e l y e k a globális gazdaság kapcsolódási pont jaiként szolgálnak. Előrejelzések szerint 2015-re 3 6 o l y a n m e g a p o l i s z lesz, a m e l y n e k lakossága 8 m i l l i ó n á l több. m e g k e t t ő z ő d é s i i d ő (doubling time) A népesség adott szintjének megduplázódásához szükséges időszak.
manifeszt funkció (manifest function) A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cse lekvés résztvevői i s m e r n e k és célul tűznek ki.
m e n e d é k k é r ő (asylum-seeker) Olyan személy, aki származási országában vallási vagy politikai üldözetéstől tartva menedékjogot kért egy másik országban.
m a r g i n á l i s osztály (underclass) Az osztály- (társa dalmi) h i e r a r c h i a legalján található egyének osz tálya, m e l y gyakran etnikai kisebbségi háttérből származó emberekből áll.
menedzserkapitalizmus (managerial capitalism) Az olyan kapitalista vállalkozások, amelyeket n e m a tulajdonosaik, h a n e m fizetett menedzse rek irányítanak.
m á s o d i k világ (Second World) A Szovjetunió és Ke let-Európa iparosodott, volt k o m m u n i s t a országai.
m e r i t o k r á c i a (meritocracy) O l y a n rendszer, amely b e n a társadalmi pozíciókat n e m tulajdonított kri t é r i u m o k (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér), h a n e m az egyéni é r d e m és teljesítmény szerint töltik be.
m á s o d l a g o s d e v i a n c i a (secondary deviance) Edwin Lemert amerikai kriminológusnak tulajdonított fogalom. Az elsődleges deviancia kezdeti normaszegő vagy törvénysértő cselekedetre (például bolti lopásra) utal. Másodlagos deviancia az, ami kor egy c í m k e a c s e l e k m é n y t végrehajtó egyén hez tapad (például amikor a boltban lopáson ka pott személyt bolti tolvajnak bélyegzik). materialista történelemfelfogás (materialist con ception of history) M a r x által kidolgozott nézet, amely szerint a „materiális" vagyis gazdasági té n y e z ő k n e k meghatározó szerepe van a történelmi fordulatokban. m a t r i l i n e á r i s (matrilineal) Az anyai ágon levezetett származáshoz kapcsolódó, arra épülő. m a t r i l o k á l i s (matrilocal) Olyan családrendszer jel zője, amelyben a férjtől elvárják, hogy felesége szüleihez közel lakjon. médiaimperializmus (media imperialism) Az im perializmus azon fajtája, amelyet a kommuniká ciótechnológia tesz lehetővé, és amelyről egyesek azt tartják, hogy olyan kulturális birodalmat te remtett, ahol az iparosodott országokból származó médiatartalmat a kulturális függetlenségük meg őrzéséhez szükséges forrásokkal n e m rendelkező, kevésbé fejlett nemzetekre kényszerítik. m e d i a n (median) Egy számtartomány középső érté ke; a középérték (centrális tendencia) számításá n a k egyik módja, amely bizonyos esetekben hasz nosabb, mint a számtani átlag meghatározása.
mesterséges eredetű kockázat (manufactured risk) Olyan veszélyek, amelyeket az e m b e r i tudás és technológia szabadít a természeti világra. Ilyen kockázatot jelent a globális felmelegedés és a ge netikailag módosított organizmusok. m e s t e r s é g e s k ö r n y e z e t (created environment) A fizi kai világ azon részei, a m e l y e k az e m b e r készítette technológia használata következtében alakultak ki. A mesterséges környezet az e m b e r n e k saját szükségletei kielégítése céljából létrehozott alko tásaira - például utakra, vasutakra, gyárakra, iro dákra, lakóházakra és más építményekre - utal. m e t a n a r r a t í v á k (metanarratives) Altalános, átfogó elméletek vagy elképzelések a társadalom műkö déséről és a társadalmi változás természetéről. A m a r x i z m u s és a funkcionalizmus olyan meta narratívák, amelyeket a szociológusok is felhasz náltak a világ m ű k ö d é s é n e k magyarázatában. A posztmodernizmus elutasítja az ilyen „nagy el méleteket", mondván, hogy n e m lehet az embe ri társadalmat alátámasztó alapvető igazságokat megfogalmazni. m i k r o s z o c i o l ó g i a (microsociology) Az emberi visel kedés t a n u l m á n y o z á s a a személyes interakciók összefüggéseiben.
m é d i a s z a b á l y o z á s (media regulation) Jogi eszkö zök felhasználása a médiatulajdon és a médiatar talom szabályozására.
m i n ő s é g i k ö r ö k (quality circles) Olyan csoportos termelési módszerek az iparban, amelyeknek az alkalmazásakor a dolgozók saját szakértelmük felhasználásával aktívan részt vesznek a döntés hozatalban.
megalopolis/ (megalopolis) Az ókori Görögország b a n a „városok városa", amelyet m i n d e n más ci vilizáció megirigyelhet; a m o d e r n korban a hatal mas, összefüggő városhalmazokra utal.
m i n t a v é t e l (sampling) Egyének vagy esetek olyan kisebb csoportjainak a k i e m e l é s e egy nagyobb halmazból, a m e l y e k a vizsgálat szempontjából a teljes sokaságot reprezentálják.
787
ALAPFOGALMAK
modernizációs
elmélet
(modernization
theory)
A
piacorientált fejlődési elméletek egyik változata, amely szerint a szegény társadalmak csak akkor
lett, m i n t b á r m e l y korábbi termelési rendszerben. A m o d e r n világban n e m z e t k ö z i jellegűvé vált. munkanélküliség
(unemployment)
A
munkanélkü
képesek a gazdasági fejlődésre, ha feladják ha
liségi arány a n n a k m é r ő s z á m a , hogy a „gazdasá
gyományaikat és átveszik a m o d e r n gazdasági
gilag aktív" népességben h á n y a n v a n n a k olyanok,
technológiákat és kulturális érté
intézményeket,
akik munkaképesek,
m é g s e m j u t n a k álláshoz,
keket, amelyek a megtakarításokra és a produktív
a h o l rendszeres fizetést k a p n á n a k . A „munkából
befektetésekre helyezik a hangsúlyt.
k i e s ő " s z e m é l y n e m feltétlenül a b b a n az érte
módusz (mode) Egy adott értéksorban a leggyakrab ban
A középérték (centrális
szereplő érték.
ten
mégis rengeteget dolgoznak általában.
dencia) számításának egyik módja. monogámia
(monogamy)
Olyan
l e m b e n m u n k a n é l k ü l i , hogy n i n c s s e m m i dolga. A háztartásbeli n ő k például n e m k a p n a k fizetést,
nózasságforma,
a m e l y b e n egy időben m i n d k é t félnek c s a k egy házastársa lehet.
munkásnyúzó
műhely
(sweatshop)
Az
olyan
üze
m e k vagy m ű h e l y e k elítélő megnevezése, ame lyekben az alkalmazottakat rossz munkafeltéte
monopólium (monopoly) Az a helyzet, amikor vala
lek között, a l a c s o n y fizetésért és h o s s z ú munka időben dolgoztatják.
m e l y iparágban egyetlen vállalat dominál. monoteizmus (monotheism) Egyetlen istenben való hit.
munkásosztály (working class) T ö b b n y i r e kékgallé ros munkát vagy fizikai foglalkozásokat ű z ő em
m o r á l i s pánik (moral panic)
S t a n l e y C o h e n nyo
m á n ismertté vált kifejezés. E z z e l j e l l e m e z t e azt
berekből álló társadalmi osztály. műveletek
előtti
szakasz
(pre-operational
stage)
a helyzetet, amikor egy adott c s o p o r t vagy vi
Piaget elméletében
s e l k e d é s t í p u s m é d i a b e l i ábrázolását túlreagálva
szakasza, a m e l y b e n a gyermek m á r eleget tanult
a z á l t a l á n o s t á r s a d a l m i zűrzavar j e l é n e k m i n ő
ahhoz, hogy alkalmazza a logikus gondolkodás
sítik. A m o r á l i s p á n i k gyakran o l y a n e s e m é n y e k
alapvető módszereit.
a kognitív fejlődésnek
az
a
körül alakul ki, a m e l y e k a c s e l e k m é n y jellegét
nacionalizmus (nationalism) Egy adott n e m z e t i kö
és az é r i n t e t t e k s z á m á t tekintve valójában triviá
zösséggel való azonosulást kifejező meggyőződé
lisak.
sek
mortalitás (mortality) Az elhalálozások/halálesetek száma
valamely
populációban.
szimbólumok rendszere.
vagy
nanotechnológia
(nanotechnology)
Olyan elektroni
kus áramkörök és készülékek é p í t é s é n e k tudomá etni
nya és technológiája, a m e l y e k n e k a méretei n e m
kai csoportok e l k ü l ö n ü l n e k egymástól, egyenlő
haladják meg a 1 0 0 n a n o m é t e r t (egy n a n o m é t e r a
felekként vesznek részt a gazdasági és politikai
m i l l i m é t e r egymilliomod része).
(multiculturalism)
mulli kultúrai izmus
Az
életben.
nem
m u n k a (work) Az a tevékenység, a m e l y n e k során
fókuszos
interakció
mással
elő saját megélhetése érdekében. A m u n k a n e m
e m b e r e k interakciója.
A tradicionális
kultúrákban
p é n z r e n d s z e r létezett,
csak
kezdetleges
és a társadalomnak c s a k
egy töredéke dolgozott pénzért. Még a m o d e r n társadalmakban is számos olyan m u n k a t í p u s lé tezik, amelyért n e m jár közvetlenül bér vagy fize tés (így például a h á z i m u n k a ) .
nem
kavállalók m u n k a h e l y i pozíciójuk stabilitásával
verbális
cation)
interaction)
kommunikáció
nem
(non-verbal
Egyének közötti kommunikáció,
kerülő commun-
amely a
nyelv helyett inkább az arckifejezésre vagy gesz tusokra épül. nemi
egyenlőtlenség
tokban, és
munkahelyi bizonytalanság (job insecurity) A mun
személyes
kommunikációba
az e m b e r a természeti világból termékeket állít kizárólagosan a fizetett foglalkoztatást j e l e n t i .
(unfocused
Egy adott h e l y e n egy időben j e l e n lévő, de egy
(gender inequality) A
közösségekben
férfiak
között
és
fennálló
csopor
társadalmakban státus-,
nők
hatalom-
és
presztízsbeli különbségek. nemi
foglalkoztatási
szegregáció
(occupational
és a m u n k a h e l y e n betöltött szerepükkel kapcso
gender segragation) Az,
latos aggodalma.
nők k ü l ö n b ö z ő állástípusokban k o n c e n t r á l ó d n a k
munkamegosztás rendszer
(division
felosztása
A
termelési
specializálódott
of labour)
munkafel-
ahogyan
a
férfiak
és
a
aszerint, hogy az adott társadalomban mit tarta nak „férfi"-, illetve „női" munkának.
adatokra vagy foglalkozásokra, a m e l y n e k ered
nemi rend (gender order) R. W. C o n n e l l írásaiból is
m é n y e k é p p k ö l c s ö n ö s gazdasági függőség alakul
mert kifejezés: a n e m i rend a társadalomban szé
ki. M i n d e n társadalomban megtaláljuk a munka
les körben elfogadott férfi- és n ő s z e r e p e k h a t a l m i
megosztásnak legalább bizonyos kezdetleges for
viszonyának mintázata.
máit: elsősorban a férfiak és a n ő k tevékenységi
nemi
rendszer
(gender
regime) A
nemi
viszonyok
körének megosztását. Az ipari rendszerek kiala
összessége meghatározott környezetben, például
kulásával a munkamegosztás sokkal összetettebb
az iskolában, a családban vagy a lakóhelyen.
ALAPFOGALMAK
n e m i s z e r e p e k (gender roles) A két n e m h e z kap
határozott viselkedéstípust. A normákat mindig
csolt és „férfiasnak" vagy „nőiesnek" tartott tár
szankciók támasztják alá az informális helytele
sadalmi
nítéstől a testi fenyítésig vagy a kivégzésig.
nemi
szerepek. (gender socialization) Az
szocializáció
lyamat,
a
fo
ahogyan a szocializációs folyamatok so
rán kialakulnak az egyének k ü l ö n b ö z ő n e m i jel lemzői.
nukleáris
család
(nuclear family)
Az
anyából
és
apából (vagy egyikükből), illetve az eltartott gyer mekekből álló családi csoport. n y e r s h a l á l o z á s i r á t a (crude death rates) Az a sta
n e m i viszonyok (gender relations) Nők és férfiak tár sadalmilag meghatározott mintázatú interakciói.
tisztikai mutatószám, a m e l y egy adott populáció ban
évente
bekövetkező elhalálozások
számát
mo
mutatja, általában ezer főre vetítve. A nyers halá
dern világra j e l l e m z ő egyik típusa, a m e l y b e n egy
lozási ráta általános j e l z ő s z á m n a k tekinthető va
kormányzat
lamely
nemzetállamok
(nation
egy
states)
Az
meghatározott
államnak a területen
belül
közösség
társadalom
vagy
mortalitására
állampolgá
nézve, de c s a k korlátozottan használható, mivel
rok, akik egy egységes n e m z e t tagjainak vallják
n e m tartalmazza az életkor szerinti megoszlást.
magukat. A n e m z e t á l l a m o k léte szorosan kapcso
n y e r s születési r á t a (crude birth rates) Az a statisz
lódik a nacionalizmus kialakulásához, bár a na
tikai mutatószám, a m e l y egy adott populációban
szuverenitással bír,
és
a
néptömegek
cionalista kötődés n e m mindig esik egybe a ma
a születések számát mutatja évente, rendszerint
létező államok határaival. A n e m z e t á l l a m o k a
ezer főre vetítve. N o h a a nyers születési ráta
n e m z e t á l l a m i rendszer keretén belül jöttek létre,
h a s z n o s mutatószám, c s u p á n általános tájékozó
a m e l y Európából származik, de ma m á r az egész
dásra alkalmas, mivel n e m tartalmazza a születé
világra kiterjed.
sek szülői korcsoportok szerinti megoszlását.
nemzetközi nal
kormányzati
governmental
szervezetek
organizations,
IGOs)
(internatio
oksági
kapcsolat
(causal relationship)
Olyan kap
Kormány
csolat, a m e l y b e n egy állapotot vagy eseményt (az
zatok által kötött egyezmények útján az országok
okozatot) egy m á s i k állapot vagy e s e m é n y (az ok)
közötti gazdasági kapcsolatok ápolása céljából megalapított n e m z e t k ö z i szervezetek. n e m z e t k ö z i n e m k o r m á n y z a t i s z e r v e z e t e k (inter national
non-governmental
idéz elő. o k t a t á s (education) A tudás nemzedékről nemzedék
organizations,
NGOs)
re történő átadása közvetlen képzés útján. Oktatás m i n d e n társadalomban létezik, de a szélesebb tár
Egyének vagy magánszervezetek közötti egyez
sadalmi rétegek oktatása csak a modern korszak
m é n y e k útján létrehozott n e m z e t k ö z i szervezetek.
b a n zajlik iskolai keretek között - azaz szakoso
n e o l i b e r a l i z m u s (neo-liberalism) Az a gazdasági el
dott oktatási intézményeken belül, amelyekben az
mélet,
miszerint a szabadpiaci erők jelentik az
egyetlen járható utat
a gazdasági
fejlődéshez,
egyének életük egy fontos részét töltik. oligarchia
vastörvénye
(iron
law of oligarchy)
A
az üzleti életbe való állami beavatkozások mini
Weber-tanítvány R o b e r t o M i c h e l s alkotta kife
m u m r a csökkentése mellett.
j e z é s azt j e l e n t i , hogy a nagy szervezetek igye
neolokális
(neo-local
lakóhelyválasztás
residence)
k e z n e k k e v e s e k k e z é b e n k o n c e n t r á l n i minden
így nevezik azt, amikor új háztartás kialakítására
hatalmat,
kerül sor, például a gyermek megházasodik vagy
dását.
gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjá tól külön, saját lakóhelyre költözik. (population)
A
demokrácia
fennmara
o l i g o p ó l i u m (oligopoly) A vállalatok egy kisebb cso portjának d o m i n a n c i á j a v a l a m e l y iparágban.
népesség (népességet r e p r e z e n t á l ó m i n t a ) , popu láció
megnehezítve
társadalomtudományi
olvasztótégely (melting pot) Az elképzelés szerint a
ku
k ü l ö n b ö z ő etnikai sajátosságok összekapcsolód
tatásokban így nevezik azt az embercsoportot,
va, az eltérő kultúrákra é p ü l ő viselkedésminták
amelyre a vizsgálat vagy felmérés irányul. n é p i r t á s (genocide) Egy faji,
politikai vagy kulturá
lis csoport módszeres, tervezett elpusztítása.
alapjaivá válhatnak. o r a l h i s t o r y lásd szóbeli t ö r t é n e l e m osztály (class) B á r a szociológia egyik leggyakrabban
Altalános
használt fogalma, világos megegyezés nincs arról,
kifejezés a b e l s ő spiritualitásra irányuló nézetek
hogyan lehetne legjobban meghatározni jelenté
New Age m o z g a l o m (New Age movement)
és eljárások sokszínű skálára. A N e w Age körébe
sét. M a r x értelmezésében az osztály a termelőesz
tartozik például a pogány hitvilág, a keleti misz
közök,szempontjából azonos helyzetben lévő em
alternatív gyógyítási
berek csoportja. Weber is gazdasági kategóriának
ticizmus,
a sámánizmus,
az
tartotta az osztályt, de annak a renddel (státusszal)
formák és az asztrológia. szervezetek
való interakcióját és a pártokhoz való kötődését
n o r m á k (norms) Viselkedési szabályok, amelyek tük
hangsúlyozta. Az utóbbi időkben egyes társada
NGO
lásd
nemzetközi
nem
kormányzati
rözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azál tal, hogy vagy előírnak, vagy tiltanak egy meg
lomtudósok nagyrészt a foglalkozást tartják az osz tályhelyzet mutatójának, mások a vagyontárgyak
789
ALAPFOGALMAK
birtoklását hangsúlyozzák, megint mások pedig az
a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataik
életstílus-lehetőségekre fordítanak figyelmet.
ban
öntudat
(self-consciousness)
Sajátos
társadalmi
központi
a
piacorientált
vagy
magországoktól
elméletek
függenek.
(market-oriented
theories)
identitásunk tudata: felismerjük, hogy másoktól
A
k ü l ö n b ö z ő s z e m é l y e k vagyunk. Az e m b e r n e m
szerint a legjobb gazdasági e r e d m é n y e k akkor ér
születik öntudattal, h a n e m csak életének korai
hetők el, ha az e m b e r e k szabadon, állami korláto
a szocializáció során válik öntuda
szakaszában,
tossá. A nyelvtanulás d ö n t ő fontosságú azokban a folyamatokban, amelyek során a gyermek meg tanul öntudatos l é n n y é válni. lógiai, lelki és társadalmi folyamatok együttese. kérdések
Egyazon társadalom
(comparative
questions)
k ü l ö n b ö z ő kontextusai,
il
letve k ü l ö n b ö z ő társadalmak összehasonlításával kapcsolatos kérdések, amelyek a szociológiai el méletalkotást
vagy
kutatást
szolgálják.
népességének
egyre
olyan
elméletei,
amelyek
zások nélkül hozzák meg gazdasági döntéseiket. plasztikus szexualitás
(plastic sexuality)
A szexuali
tásnak az a formája, amelyet n e m a reprodukciós
nagyobb
tetszése szerint. poliandria,
többférjűség
(polyandry)
A
házasság
egyik formája, a m e l y b e n a n ő n e k egyszerre több férje is lehet. poligámia
(polygamy)
A
házasság
olyan
formája,
a m e l y b e n egy egyénnek egyszerre két vagy több házastársa lehet.
„őszülés" (greying) Ez a szó érzékelteti, hogy a tár sadalom
fejlődés
szükségletek alakítanak, h a n e m maga az egyén,
öregedés (ageing) Az i d ő s ö d ő emberekre ható bio összehasonlító
gazdasági
részét
poligínia,
többnejűség
(polygyny)
A házasság egyik
al
formája, a m e l y b e n a férfinak egyszerre több fele
p á r t (party) Olyan egyének csoportja, akik közös
politeista (polytheist) Két vagy több i s t e n b e n hívő.
kotják az idősebbek. hátterük,
céljaik
sége is lehet. együtt
politika (politics) A kormányzati tevékenységek jel
dolgoznak. Célja a kormányzati h a t a l o m válasz
vagy
érdekeik
miatt
legének és tartalmának befolyásolását szolgáló
tási eszközökkel való megszerzése és felhaszná
h a t a l m i eszközök összessége. A „politikum" szfé
lása saját programjának végrehajtásához. Weber
rája n e m c s a k a kormányzat tagjainak tevékeny
szerint az osztály és a státus (rend) mellett a párt az
ségét foglalja magában, h a n e m sok m á s személy
egyik olyan tényező, amely formálja a társadalmi
és csoport cselekedeteit és egymással versengő
rétegződés mintáit. pásztortársadalmak sadalmak,
érdekeit is. (pastoral societies)
Olyan
tár
a m e l y e k megélhetését háziasított ál
latok tenyésztése biztosítja. Gyakran az évszak
populáció
(population)
lásd
népesség
(népességet
reprezentáló minta) portfolios dolgozó (portfolio worker) Olyan munka
változás miatt vagy új legelők felkutatása céljából
vállaló, aki többféle készséggel és képzettséggel
más-más területre kell vándorolniuk.
bír, ezért k ö n n y e n válthat m u n k a h e l y e t .
patológia (pathology) A betegségek természetének, okainak, lefolyásának és k ö v e t k e z m é n y e i n e k tu dományos vizsgálata.
posztfordizmus (post-Fordism)
A n n a k az átalakulás
nak az általánosan elfogadott fogalma, a m e l y n e k során a fordista módszerekkel j e l l e m e z h e t ő ipa
p a t r i a r c h á t u s (patriarchy) A férfiak u r a l m a a nők
ri tömegtermelés helyett az i n n o v á c i ó t pártoló,
patriarchális
a vevői igényekhez szabott termékek iránti piaci
jellegű, de a férfiak hatalmának mértéke és jel
keresletnek megfelelni igyekvő, rugalmasabb ter
felett.
Minden
társadalom
ismert
lege a n ő k é h e z viszonyítva igen nagy eltéréseket mutat. A m o d e r n társadalmakban a feminista mozgalmak egyik elsődleges célja a meglévő pat riarchális i n t é z m é n y e k elleni küzdelem. patrilineáris
(patrilineal)
Az
apai
ágon levezetett
m e l é s i formákat kezdett alkalmazni az ipar. posztmodern A
feminizmus
posztmodern
(postmodern
feminizmus
feminism)
a posztmodernizmus
általános vonásait tükrözi annyiban, hogy elveti az egyedül helyes magyarázatok vagy filozófiák eszméjét. A feminista posztmodernizmus magá
származáshoz kapcsolódó, arra épülő. Olyan csatádrendszer jel
ban foglalja például a szembehelyezkedést az esz-
zője, a m e l y b e n a feleségtől elvárják, hogy férje
szencializmussal (azzal az elmélettel, miszerint a
szüleihez közel lakjon.
férfiak és nők közötti különbségek n e m társadal
patrilokális
(patrilocal)
p a u p e r i z á c i ó (pauperization)
S z ó szerinti értelem
b e n az e m b e r e k koldussá tétele, elszegényítése. M a r x a fogalmat arra használta, hogy leírja azt
mi-tapasztalati úton alakulnak ki, h a n e m veleszü letettek), és a tudás plurálisabb fajtáiban hisz. posztmodernizmus
(postmodernism)
Az
a
meggyő
a folyamatot, a m e l y során a munkásosztály a tő
ződés, hogy a társadalmat már n e m a t ö r t é n e l e m
késosztályhoz
vagy a haladás vezérli. A p o s z t m o d e r n társada
képest
egyre
inkább
szegénnyé
válik. perifériális országok
l o m erősen pluralisztikus és változatos, n i n c s a (peripheral countries) Azok az
országok, amelyek marginális szerepet játszanak
fejlődési útját kijelölő „nagy narratíva". pozitivizmus
(positivism)
Szociológiai
vonatkozás-
ALAPFOGALMAK
b a n az a nézet, hogy a társadalmi világ vizsgálatát
södtek fel, de úgy tűnik, hogy egyben az előítélet
természettudományi elvek szerint kell végezni.
és a diszkrimináció általánosabb m e c h a n i z m u s a
A szociológia pozitivista szemlélete szerint kö
in is nyugszanak, a m e l y e k az e m b e r i társadalmak
rültekintő megfigyeléssel, összehasonlítással és kísérletezéssel objektív i s m e r e t e k h e z juthatunk. (pilot study)
próbafelvétel
A felmérések során alkal
profán (profane) A közönséges, m i n d e n n a p i világ (prophets) szövegek
Olyan
vallási
értelmezése
vezetők,
révén
akik
mozgósítják
híveiket.
rodukálásában is. r e a k t í v k i á l t á s o k (response cries) Az egyén látszó lag akaratlan érzelemnyilvánítása, amikor pél
prokreatív emberi
pusztán emberi különbségek leírása: fontos té n y e z ő a h a t a l m i és egyenlőtlenségi m i n t á k rep
hoz tartozó. szent
során egyéneket vagy embercsoportokat faji ala pon osztályoznak. A faji megkülönböztetés nem
mazott előkészítő módszer.
próféták
nagyon sok kontextusában megtalálhatók. r a s s z o s í t á s (racialization) Az a folyamat, amelynek
(procreative
technológia szaporodási
technology)
Az
folyamatok befolyásolására
p r o l e t a r i á t u s (proletariat) M a r x i kategória: a mun prostitúció
(prostitution)
Szexuális
m i n d e n részletét kontrolláljuk. tanulmányozzák
a kapitalizmusban. szolgáltatások
áruba bocsátása. pszichopata
leejt. A kiáltás is része ugyanakkor azoknak a készségeinknek, amelyekkel társadalmi életünk
alkalmas t e c h n i k á k . kásosztály neve
dául valami meglepetés, ö r ö m éri vagy valamit
az
Ezt
jelenséget
etnometodológusok
és
a
társalgáselemzők. reflexivitás (reflexivity) A tudás és a társadalmi élet
(psychopathic)
Az
antiszociális
sze
összefüggéseit
írja
le.
társadalomról
A
szerzett
mélyiségnek is nevezett egyén jellemzője, hogy
tudásunk befolyásolhatja az ottani viselkedésün
hiányzik belőle a legtöbb e m b e r b e n meglévő mo
ket. Például ha valaki egy felmérésből megtudja, hogy egy politikai pártnak m i l y e n nagy a támo
rális érzék és a másokkal való törődés. queer-elmélet
(queer theory)
Az
az
elmélet,
misze
rint a szociológia és más t u d o m á n y o k részrehaj lást m u t a t n a k a heteroszexuálisak iránt, és a n e m heteroszexuális n é z e t e k n e k előtérbe kell kerülni
gatottsága, akkor hajlik a szóban forgó párt támo gatására. regionalizáció
(regionalization)
Tér-
és
időbeli
felosztás, a m e l l y e l a tevékenységek egy nagyon
ük, hogy megkérdőjelezzék a kortárs gondolkodás
szűk, h e l y i szinten sorolhatók zónákba; illetve a
alapját k é p e z ő heteroszexuális
társadalmi és gazdasági élet k ü l ö n b ö z ő régiókra
rabszolgaság dés! forma,
(slavery)
Olyan
feltételezéseket.
társadalmi
a m e l y b e n a társadalom
rétegző
egyes tagjai
a szó legszorosabb é r t e l m é b e n m á s o k tulajdoná b a n vannak.
osztása a nemzetállaminál a l a c s o n y a b b vagy ma gasabb szinten. (reincarnation)
reinkarnáció
A
lélek
újjászületése
más testben vagy más formában: ez a hit legin
r a c i o n a l i z á l ó d á s (rationalization) Weber által hasz nált fogalom a n n a k a folyamatnak a leírására, a m e l y n e k során a pontos kalkuláció és szervezés
kább a h i n d u k és a buddhisták k ö r é b e n gyakori. rejtett
tanterv
(hidden
curriculum)
Az
iskolában
elsajátított olyan viselkedésmódok és attitűdök,
módjai, beleértve az absztrakt szabályok és eljá
a m e l y e k n e m szerepelnek a formális tantervben.
rások használatát, meghódítják a társadalmat.
A rejtett tanterv az iskolai oktatás „ki n e m mon
radikális
feminizmus
(radical feminism)
A feminis
ta elméletek egyik formája, a m e l y szerint a n e m e k közötti egyenlőtlenség a társadalmi és gazdasági élet m i n d e n vonatkozásában fennálló férfiuralom következménye. rászorultsági
alapon
dott célja", m i n t például a n e m e k közötti különb ségek tudatosítása. r e l a t í v szegénység (relatíve poverty)
Egy adott tár
sadalom általános életszínvonalához képest meg határozott szegénység.
járó
segélyek
(means-tested
rend, státus (status) A társadalom más tagjai által
benefits) Olyan jóléti rendszer, a m e l y b e n csak a
egy
- n e m kizárólag szükségletek, h a n e m a jövede
megbecsültség vagy presztízs. Weber szerint a
l e m és megtakarítások szerint - meghatározott
rendi csoportok általában eltérő életvitellel - azaz
adott
csoportnak
tulajdonított
társadalmi
kritériumoknak megfelelő állampolgárok számá
a csoport tagjai által követett sajátos viselkedés
ra járnak a segélyek és más szociális juttatások.
mintával - j e l l e m e z h e t ő e k . A rendi privilégium
r a s s z i z m u s (racism) Olyan gondolkodásmód, a m e l y alsóbb- vagy felsőbbrendűnek tekint egy sajátos, fizikailag örökölt jellegzetességekkel r e n d e l k e z ő
lehet pozitív vagy negatív. A „páriacsoportokat" a népesség többsége lenézi vagy kiközösíti. r e n d i tagolódás (estate) Olyan rétegeződési forma,
népcsoportot. A rasszizmus az előítélet egyik spe
a m e l y b e n az egyének közti egyenlőtlenségeket
ciális formája, a m e l y az emberek közötti fizikai
jogilag szabályozták, azaz szokásjogi vagy írott
különbségeket helyezi előtérbe. A rasszista atti
törvényekbe
tűdök ugyan a nyugati gyarmatosítás során erő
rend,
foglalták.
státus kifejezéstől,
(Megkülönböztetendő a ugyanis a megbecsült-
ALAPFOGALMAK
ségbeli különbségek n e m szükségszerűen jelen nek meg jogi formában.) reprezentatív
minta
átlag
(mean)
Középértéket
(centrális
ten
denciát) vagy átlagot meghatározó statisztikai mé
(representative
nagyobb populációból vett minta,
sample) Egy a m e l y statisz
tikai értelemben j e l l e m z i a szóban forgó népes séget. részt
számtani
rőszám, amelyet úgy kapunk meg, hogy az értékek összegét elosztjuk az egyes esetek számával. szankció (sanction) Társadalmilag elvárt viselkedés formákat megerősítő jutalmazás vagy büntetés.
vevő
megfigyelés
(participant
observation)
A
szociológiában és az antropológiában széles kör b e n használt kutatási módszer,
szegénységi
küszöb
(létminimum)
(poverty
line)
K o r m á n y o k által meghatározott hivatalos jövede
a m e l y alapján a
lemhatár, a m e l y alatt élőket szegénynek tekintik.
kutató részt vesz a t a n u l m á n y o z n i kívánt csoport
szekta (sect) Az ortodoxiával szakító vallási moz
vagy közösség tevékenységében. részvételi
demokrácia
galom.,
(participatory
democracy)
A közvetlen d e m o k r á c i a rendszere,
szekularizáció
(secularization)
Folyamat,
amely
amelyben
nek során a vallás befolyása egyre csökken. B á r
egy csoport vagy közösség m i n d e n tagja kollektív
a m o d e r n társadalmak egyre nagyobb mértékben
m ó d o n vesz részt a fontosabb döntések megho
szekularizálódtak, a szekularizáció m é r t é k é n e k
zatalában.
a megállapítása igen összetett feladat. A szeku
rituálé (ritual) Formalizált és egy csoport vagy kö
larizáció utalhat a vallási szervezetekkel való
zösség tagjai körében rendszeresen előforduló vi
azonosulás szintjére (például a t e m p l o m b a járók
selkedésmódok. A rituálékat elsősorban vallással
arányára), a vallási szervezetek társadalmi és gaz
gyakorol
dasági befolyására, valamint arra, hogy az embe
ják, de a rituális cselekvések köre e n n é l jóval szé
r e k n e k m e n n y i r e erős a vallásos meggyőződése.
kapcsolatos
tevékenységek
részeként
lesebb. A csoportok többségénél megfigyelhető valamilyen rituális tevékenység. vagy
örökbefogadás
tér
(personal
space)
Fizikai
távolság,
amelyet egyének egymás között tartanak. S z o
rokonság (kinship) Egyének között vérségi kötelék, házasság
személyes
révén
rosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális
kialakuló
érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó
kapcsolat. A házasság vagy a család meghatáro
és közönsége között nyilvános távolságról beszél
zása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél
hetünk. személyiségstabilizáció
(personality
stabilization)
társadalmak
A funkcionalisták szerint a család lényeges sze
többségében a szűkebb családon túlmutató roko
repet játszik a felnőtt tagjainak érzelmi támoga
az
intézményeknél.
Míg
a
modern
ni kapcsolat csak kevés társadalmi kötelezettség
tásában.
gel jár, sok más kultúrában a rokonság a társadal
rendszer, a m e l y n e k révén a felnőtt személyiség
mi élet számos területén alapvető fontosságú. romantikus
szerelem
(romantic love)
A
A felnőtt férfi és
támogatást nyerhet és
nő házassága
megőrizheti
olyan
egészségét.
szenvedé
szent (sacred) Valami, a m i félelmet és tiszteletet éb
lyes szerelemtől eltérően a romantikus szerelem
reszt egy adott vallásos e s z m e k ö r h í v e i n e k a kö
ideája a 1 8 . században alakult ki, és azt hangsú lyozza, hogy a házasság inkább romantikus von zódáson, alapul.
mintsem
gazdasági
megfontolásokon
R é s z b e n e l ő z m é n y e a tiszta
viszonynak,
de részben el is tér tőle. rugalmas
termelés
(flexible
rében. szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos s z a k a s z (sensorimotor stage)
Piaget elméletében
a
kognitív
fejlődésnek az a szakasza, amelyben a gyermek nagyrészt észleléssel, tárgyak megérintésével fe
production)
Tömeges
piacokra szánt, számítógépes tervezéssel testre szabott termékek előállítása.
dezi fel környezetét. szervezet
(organization)
Emberek
olyan
nagyobb
csoportja, a m e l y e n belül meghatározott uralmi
s á m á n (shaman) Olyan egyén, akinek különleges,
viszonyok érvényesülnek.
Az ipari társadalmak
mágikus hatalmat tulajdonítanak, varázsló vagy
ban a szervezeteknek számos típusa létezik, ame
boszorkánydoktor.
lyek
standard
deviáció
(standard
deviation)
lásd
szórás
státuskészlet (status set) Az egyén társadalmi státu sainak
elítélőnek
tartott
fizikai
vagy társadalmi jellemző. strukturálódás
legtöbb
függés figyelhető meg a szervezetek fejlődése ós a
(structuration) Az
szerzett státus
(achieved status) Társadalmi státus,
amelyre az egyén n e m a biológiai tényezőkből fa a
kétirányú
fo
lyamat, a m e l y n e k során egyéni cselekvéseinkkel formáljuk társadalmi világunkat, illetve a társa dalom formál minket.
életünk
bürokratizálódás között.
összessége. (stigma) B á r m e l y
társadalmi
ratikus a szó formális értelmében, szoros össze
státus (status) lásd rend
stigma
befolyásolják
területét. N o h a n e m m i n d e n szervezet bürok
kadó tulajdonságai, h a n e m törekvései révén tett szert. szexturizmus (sex tourism) Ezzel a kifejezéssel je lölik az olyan külföldi utazásokat, amelyek célja
792
ALAPFOGALMAK
a prostitúció. A távol-keleti országokba például férfiakból álló csoportok érkeznek külföldről, mert itt olcsón szexuális kapcsolatba kerülhetnek nőkkel és kisgyerekekkel. s z e x u á l i s o r i e n t á c i ó (sexual orientation) Az embe rek szexuális vagy érzelmi vonzódásának iránya. s z e x u a l i t á s (sexuality) Altalános kifejezés, amely az emberek szexuális jellemzőire és szexuális visel kedésére utal. s z i m b o l i k u s i n t e r a k c i o n i z m u s (symbolic interactionism) A szociológiában George Herbert M e a d által kidolgozott elméleti irányzat, amely nagy hangsúlyt helyez a szimbólumokra és a nyelvre mint az emberi interakció alapelemeire. s z i m b ó l u m (symbol) Olyan dolog, amely valami más helyett szerepel, vagy valami mást képvisel - pél dául a zászló, amely a nemzetet jelképezi. s z i m u l a k r u m o k (simulacra) J e a n Baudrillard fran cia szerző hiperrealitásának világában a szimu lakrumok olyan e l e m e k másolatai, a m e l y e k n e k n i n c s eredetije. Például a „Tudor-utánzatú" ház egy csöppet s e m hasonlít az eredeti Tudor stílusú épületekre. szóbeli t ö r t é n e l e m (oral history) E m b e r e k kikérde zése olyan eseményekről, a m e l y e k n e k életük so rán tanúi voltak vagy megéltek. s z o c i á l g e r o n t o l ó g i a (social gerontology) Az dési folyamat és az idősebbek vizsgálata.
örege
s z o c i á l i s é l e t k o r (social age) Azok a normák, érté kek és szerepek, amelyeket az adott kultúrában egy meghatározott, években m é r h e t ő életkorhoz rendelnek. s z o c i a l i s t a f e m i n i z m u s (socialist feminism) F e m i nista irányzat, miszerint a nőket a patriarchális kapitalista társadalmakban másodosztályú ál lampolgárokként kezelik. Ezért m i n d a termelé si eszközök tulajdonviszonyait, m i n d a n ő k tár sadalmi helyzetét át kell alakítani, h i s z e n a nők elnyomása a kapitalizmus egész gazdasági rend szerébe beágyazódik. A szocialista feministák bí rálják, hogy egyes szocialisták a társadalmi osztá lyokat n e m e k r e érzéketlen m ó d o n értelmezik. s z o c i a l i z á c i ó (socialization) Azok a társadalmi fo lyamatok, amelyek révén a gyermekben tudato sulnak a társadalmi n o r m á k és értékek, illetve amelyek e r e d m é n y e k é p p kialakul sajátos énképe. B á r a szocializáció folyamatai különösen a cse c s e m ő - és gyermekkorban jelentősek, bizonyos mértékig végigkövethetők az emberi élet egészén. S e n k i sem maradhat k ö z ö m b ö s a környezetében élők reakcióival szemben, amelyek befolyásolják és módosítják viselkedésünket az életciklus min den szakaszában. s z o c i a l i z á c i ó s közegek (agencies of socialization) Olyan csoportok vagy társadalmi kontextusok, amelyekben a szocializációs folyamatok zajla
nak. A család, a kortárscsoport, az iskola, a média és a m u n k a h e l y m i n d a kulturális tanulás szín terei lehetnek. s z o c i o l ó g i a (sociology) E m b e r i csoportokat és tár sadalmakat vizsgáló tudomány, a m e l y különös hangsúlyt fektet az iparosodott világ vizsgálatára. A szociológia a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k családjá ba tartozik, a m e l y magában foglalja az antropoló giát, a közgazdaságtant, a politikatudományt és a társadalomföldrajzot is. A k ü l ö n b ö z ő társada l o m t u d o m á n y o k a t elválasztó határok n e m egyér telműek, bizonyos átfedések figyelhetők meg az érdeklődési területet, a kialakított fogalmakat és a választott módszereket illetően. s z o c i o l ó g i a i k é p z e l ő e r ő (sociological imagination) Képzeletgazdag gondolkodásmód használata szo ciológiai p r o b l é m á k felvetésében és megválaszo lásában. A szociológiai k é p z e l ő e r ő feltételezi, hogy az egyén „el tud vonatkoztatni" mindennapi életünk megszokott rutincselekvéseitől. szolgáltató osztály (service class) J o h n H. Goldthorpe által bevezetett fogalom azok leírására, akiknek az állása/m unkája inkább egy szolgál tatási megállapodáson (code of service) vagy magyar terminológiával határozott idejű szerző désen, m i n t s e m határozatlan idejű munkaszer ződésen (labour contract) alapul. A szolgáltató osztály tagjai Goldthorpe szerint a diplomások, a m e n e d z s e r e k és a vezető tisztviselők, tehát nem azok az alkalmazottak, akik a szolgáltató szektor b a n dolgoznak. szórás, s t a n d a r d d e v i á c i ó (standard deviation) Mé rőszám az adatok egy csoportjának szóródására. s z ó r ó d á s (degree of dispersal) Egy s z á m h a l m a z tar t o m á n y a vagy eloszlása. s z t e r e o t í p i a (stereotype) Egy embercsoport megrög zött, n e h e z e n változtatható j e l l e m z é s e . sztrájk (strike) Időszakos m u n k a b e s z ü n t e t é s az al kalmazottak részéről, s é r e l m e k kifejezése vagy követelések kikényszerítése céljából. s z u b k u l t ú r a (subculture) A népesség bármely szeg m e n s e , amely kulturális mintája révén megkü l ö n b ö z t e t h e t ő a szélesebb társadalomtól. szuburbanizáció (suburbanization) A belvároson kívüli területek, kertvárosok kialakulása. s z u v e r e n i t á s (sovereignity) Egy m o n a r c h a , vezető vagy kormányzat jogosultsága a legfelsőbb hata lomra egy p o n t o s a n körülhatárolt terület felett. születéskor v á r h a t ó é l e t k o r (life expectancy) A szü letéskor várható átlagos életkori kilátás. Ez a mu tató az újszülöttek várható életéveinek számát fe jezi ki, feltételezve, hogy a születésük idején fenn álló mortalitási arányok azonosak maradnak élete során, tekintet nélkül a n e m i hovatartozásra. talaj l e r o m l á s a (soil degradation) Az a folyamat, m e l y n e k során a talaj m i n ő s é g e romlik, és termé-
ALAPFOGALMAK
szettől adott értékes e l e m e i a túlzott kihasználás,
társadalmi
mobilitás
(social
mobility)
Egyének
szárazság vagy n e m megfelelő trágyázás követ
vagy csoportok k ü l ö n b ö z ő társadalmi-gazdasági
keztében kifogynak,
pozíciók
tálibok
(Taliban)
Afganisztáni
iszlám
fundamen
közti
mozgása.
A
vertikális
mobilitás
egy rétegződési rendszer hierarchiájában
való
talista m i l í c i a . 1 9 9 6 - b a n a tálibok kerültek ha
fel- vagy lefelé történő elmozdulásra vonatkozik.
talomra Afganisztánban és iszlám kormányzatot
A laterális mobilitás
állítottak fel, a m e l y szigorú vallási törvényeket
egyik régióból a másikba való fizikai elköltözését
az
egyének vagy csoportok
léptetett hatályba a lakosság viselkedésének sza
jelenti.
bályozására. A tálibok uralmát - miután kapcso
mobilitást elemzik, különbséget tesznek aközött,
latba hozták őket a New York-i és washingtoni
hogy m e n n y i r e m o b i l az egyén a saját életpályáján,
c é l p o n t o k ellen 2 0 0 1 s z e p t e m b e r é b e n végrehaj
az indulástól számítva, illetve hogy az általa elért
tott támadásokért felelős csoportokkal - az ameri
helyzet m e n n y i r e különbözik a szülei által elfog
kaiak vezette n e m z e t k ö z i koalíció 2 0 0 1 - b e n meg buktatta.
Amikor
szociológusok
a
vertikális
lalt pozíciótól. társadalmi
t á r s a d a l m i csoport (social group) Egymással rend
a
mozgalom
olyan nagyobb
(social movement)
csoportosulása,
Emberek
a m e l y n e k cél
szeres interakcióban álló egyének összessége. A
ja a társadalmi változás valamely folyamatának
csoportok a legszűkebb társulásoktól a nagymé
végigvitele
vagy
megakadályozása.
Általában
társadalmakig terjedhet
konfliktusok j e l l e m z i k a társadalmi mozgalmak
nek. Méretétől függetlenül a csoport meghatározó
kapcsolatát a szervezetekkel, a m e l y e k céljait és
jellegzetessége, hogy tagjai közös identitástudat
szemléletét gyakran elutasítják.
tal rendelkeznek. E l e t ü n k nagy része csoportkap
hatalomért
csolatokban zajlik, és a m o d e r n társadalmakban
- a m i n t i n t é z m é n y e s ü l n e k - szervezetekké ala
retű
szervezetekig vagy
az e m b e r e k többsége több eltérő típusú csoport hoz tartozik.
eredményesen
Ugyanakkor a
küzdő
mozgalmak
kulhatnak. t á r s a d a l m i n e m (gender) A férfiak és a n ő k eseté
t á r s a d a l m i én (social self) George Herbert M e a d el
b e n m e g f e l e l ő n e k tartott v i s e l k e d é s s e l kapcsola
mélete szerint ez az e m b e r i egyedek öntudatának
tos társadalmi elvárások. A n e m fogalma itt n e m
alapja. A társadalmi én az az identitás, a m e l y az
a férfiakat és a n ő k e t m e g k ü l ö n b ö z t e t ő fizikai
egyénben a n n a k alapján alakul ki, hogyan viszo
tulajdonságokra
n y u l n a k hozzá mások. A személy akkor ébred ön
férfiasság és a n ő i e s s é g társadalmilag kialakított
tudatára, amikor tudatosul b e n n e ez a társadalmi
j e l l e m z ő i r e (a t á r s a d a l m i n e m r e ) utal. A n e m e k
identitás. társadalmi
(a
biológiai
nemre),
hanem
a
közötti v i s z o n y t a n u l m á n y o z á s a - n o h a koráb interakció
(social interaction) Az
egyé
b a n h á t t é r b e szorult - az u t ó b b i é v e k b e n a szo
nek közötti társadalmi érintkezés bármely formá
c i o l ó g i a i kutatás egyik legfontosabb területévé
ja. E l e t ü n k nagy része k ü l ö n b ö z ő típusú társa
vált.
dalmi interakciókból áll. A társadalmi interakció
társadalmi
pozíció
(social
position)
Társadalmi
keretébe tartoznak formális és informális helyze
identitás, amellyel az egyén egy adott csoportban
tek egyaránt, a m e l y e k b e n e m b e r e k találkoznak
vagy
egymással. F o r m á l i s helyzetben kialakuló társa
pozíció lehet általános jellegű (ilyenek például a
dalmi interakció zajlik például az iskolai osztály
n e m i szerepekhez k ö t ő d ő pozíciók) vagy konkré
társadalomban
rendelkezik.
A
társadalmi
teremben, informális interakciós helyzet pedig
tabb (például a foglalkozási h i e r a r c h i á b a n betöl
az, amikor két e m b e r összefut az u t c á n vagy egy
tött pozíció).
társasági összejövetelen. t á r s a d a l m i kényszer
társadalmi
(social constraint) A kifejezés
sadalom
rétegződés csoportjai
(social stratification) között
fennálló
tár
arra a tényre utal, hogy a csoportok vagy társa
egyenlőtlenségek
dalmak, a m e l y e k n e k tagjai vagyunk, korlátozzák
anyagi vagy a szimbolikus javakhoz való hozzá
viselkedésünket. D u r k h e i m szerint a társadalmi
j u t á s b a n j e l e n n e k meg. N o h a m i n d e n társadalom
kényszer a társadalmi tények sajátos vonása. társadalmi
kirekesztés,
exclusion)
Többszörös
kirekesztettség
(social
a
társadalomban,
A
strukturált amelyek
az
b a n van valamiféle rétegződés, c s u p á n az állami lag szervezett társadalmak létrejöttével alakultak
eredménye,
ki széles körű vagyoni és hatalmi különbségek.
a m e l y meggátolja, hogy egyének vagy csoportok
A m o d e r n társadalmakban a rétegződés legfonto
depriváció
teljes mértékben részt vegyenek társadalmuk gaz dasági, szociális és politikai életében. társadalmi
konstrukcionizmus
(social
sabb formája az oszíáTytagozódás. t á r s a d a l m i struktúra
(social structure) Az egyének
construc
vagy csoportok közötti interakció mintái. A tár
tionism) Az az elmélet, a m e l y szerint a társadalmi
sadalmi élet n e m véletlenek sorozata, tevékeny
valóság az egyének és csoportok interakciójának
ségeink többsége strukturált: szabályos rendbe
eredménye.
szerveződnek és ismétlődnek. B á r az összehason-
794
ALAPFOGALMAK
lítás félrevezető lehet, a társadalom struktúráját
F r e d r i c k W i n s l o w Taylor dolgozott ki. Eszerint a
egy épületet alátámasztó és összetartó gerendák
termelékenység óriási m é r t é k b e n növelhető, ha az ipari feladatokat egyszerű m ű v e l e t e k soroza
csoportjaként képzelhetjük el. társadalmi
(social role)
szerep
mi pozíciót elfoglaló
Egy
egyéntől
társadal
adott
elvárt viselkedés.
A társadalmi szerep gondolata eredetileg a szín
tára bontják fel, a m e l y e k p o n t o s a n időzíthetők és optimálisan koordinálhatok. technológia
(technology)
A tudás
alkalmazása az
ház világából származik, és a színészek által ala
anyagi világban zajló t e r m e l é s b e n . A technoló
kított szerepekre utal egy színpadi előadásban.
gia együtt jár az e m b e r és a természet interakció
Az egyének tevékenységeik eltérő kontextusaitól
jában használt anyagi eszközök (például gépek)
függően
társadalomban
minden
több
különböző
társadalmi szerepet játszanak el. társadalmi
(social facts) Emilé
tények
Durkheim
szerint a társadalmi élet azon aspektusai, ame lyek formálják az egyén cselekedeteit. D u r k h e i m úgy vélte, hogy a társadalmi tények tudományo san vizsgálhatók. ismeretségek és összeköttetések, amelyek segítik az embereket céljaik e l é r é s é b e n és befolyásuk ki terjesztésében. mi
vagy
(és nem
elméleti vagy morális problémákkal) kapcsolatos kérdések. t e r e p m u n k a (ethnography) E m b e r e k közvetlen vizs szerével. termékenység
(social
társadalomban.
társadal
t e r m e l é s i e s z k ö z ö k (means of production) Az anya
alapstruktúráinak
gi javak termelésére szolgáló eszközök egy társa
change)
társadalom
(fertility) A t e r m é k e n y korban lévő
nőktől élve született gyermekek átlagos száma valamely
változás
csoport
t é n y k é r d é s e k (factual questions) T é n y e k k e l
gálata a részt vevő megfigyelés vagy interjú mód
t á r s a d a l m i tőke (social capital) Azok a társadalmi
társadalmi
létrehozásával. t e i z m u s (theism) I s t e n b e n vagy i s t e n e k b e n való hit.
Egy
megváltozása. A társadalmi változás a társadalmi
dalomban, a m e l y kategóriába n e m c s u p á n a tech
élet állandóan zajló folyamata, a m e l y a z o n b a n
nológia, h a n e m a termelők közötti társadalmi vi
a m o d e r n korban k ü l ö n ö s e n felgyorsult. A m o
szonyok is beletartoznak.
dern szociológia kezdetei azokkal a kísérletekkel
természet társadalmasítása
(socialization
of nature)
kapcsolhatók össze, a m e l y e k során a tradicioná
Az a folyamat, a m e l y n e k során „természetesnek"
lis világ drámai átalakulásának megértésére és a
tekintett jelenségeket (például a reprodukciót)
társadalmi rend új formáinak elősegítésére töre kedtek.
igyekszünk kontrollálni. t e s t s z o c i o l ó g i a (sociology of the body)
A szociológia
t á r s a d a l o m (society) A társadalom az egyik legfon
egyik ága, a m e l y azt vizsgálja, hogyan alakítják
tosabb fogalom a szociológiában. A társadalom
a társadalmi h a t á s o k az e m b e r i testet. Az egész
strukturált társas kapcsolatok rendszere,
ame
lyek a közös kultúra révén összeköti a b e n n e élő
séget és a betegséget például társadalmi és kultu rális h a t á s o k határozzák meg.
ket. Egyes társadalmak, m i n t például a vadászó
t h a t c h e r i z m u s (thatcherísm) A korábbi brit minisz
és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak né
terelnöknek, Margaret T h a t c h e r n e k tulajdonított
h á n y tucatnyi emberből állnak. M á s társadalmak
doktrínák összessége, amelyek hangsúlyozzák a
rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehe
gazdasági vállalkozás jelentőségét, ezzel párhu
tő - a m o d e r n kínai társadalomban például az
z a m o s a n számos állami feladatot megszüntetnek,
össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.
m i k ö z b e n fenntartják az erős n e m z e t i kormány
t á r s a l g á s (talk)
Beszélgetések vagy szóbeli érint
kezések folytatása a m i n d e n n a p i társas életben. A szociológusok (főként az etnometodológusok) egyre inkább a vizsgálat tárgyának tekintik.
zat központi szerepét. tiszta viszony (pure relationship) A felek szexuális és érzelmi egyenlőségére é p ü l ő kapcsolat. toló-húzó t é n y e z ő k
(push
and pull factors) A glo
Beszélge
bális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban
tések empirikus vizsgálata az etnometodológiá-
ezek a tényezők olyan b e l s ő és k ü l s ő erők voltak,
társalgáselemzés
(conversation
analysis)
b a n használatos t e c h n i k á k segítségével. A termé
amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a mig
szetesen előforduló beszélgetéseket vizsgálva fel
rációs mintákat. A „toló t é n y e z ő k " a származási
tárja a társalgásszerveződés elveit és a társalgás
ország
szerepét a társadalmi rend m e g t e r e m t é s é b e n és
éhínség, politikai üldöztetés), a „húzó tényezők"
reprodukciójában.
pedig a célország jellemzőire (élénk munkaerő
távközlés
(telekommunications) Információk,
han
gok vagy képek továbbítása távolabbi helyre tech nológiai eszközök taylorizmus
segítségével.
(taylorism)
„Tudományos
zetésként" is ismert gondolatrendszer, amelyet
[munkanélküliség,
háború,
piac, a l a c s o n y a b b népsűrűség, magas életszínvo nal) utalnak. torzulás
üzemve
dinamikájára
(bias)
Általában
valamilyen
preferencia
vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását.
A statisztikai mintavétel vagy
795
ALAPFOGALMAK
tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz,
ben Nagy-Britanniában vált jelentőssé, és a de
hogy rendre bizonyos eredményeket fogadnak el
vianciát tudatosan választottnak, gyakran politi
m á s eredményekkel s z e m b e n .
kai jellegűnek tekintette. Az „új k r i m i n o l ó g u s o k " amely
szerint a bűnözést és a devianciát c s a k a hatalom
isteni képességekkel ruház fel valamilyen állatot
és a társadalmi egyenlőtlenség k o n t e x t u s á b a n le
totemizmus
(totemism)
Vallási
hitrendszer,
het megérteni.
vagy növényt. tőkések (capitalists) Társaságok, földek vagy érték
új migráció
m i n t á k 1 9 8 9 után bekövetkezett változásaira uta
gazdasági haszonszerzésre használják.
ló kifejezés. Az „új migrációra" egyaránt hatott a Bizo
hidegháború befejeződése, a berlini fal lebontása,
nyos fogyasztók számára tervezett termékek új
a korábbi Jugoszláviában kialakult tartós etnikai
technológiák /elhasználásával
konfliktusok és az európai integráció folyamata,
tömeges
testre
szabás
(mass
customization)
történő nagytöme
megváltoztatva a hagyományos „származási or
gű előállítása. tömegkommunikációs eszközök
(mass media)
szágok" és „célországok" közötti dinamikát.
Szé
lesebb közönség elérését lehetővé tevő eszközök
Új M u n k á s p á r t (New Labor) A brit M u n k á s p á r t ve
a médiában, például a hírlapok, képeslapok, a rá
zetését átvevő Tony Blair által bevezetett refor
dió vagy a televízió.
mok, amelyekkel igyekezett új irányba fordítani a
tömegtermelés
(mass production)
pártot, főként hivatalba kerülésekor, amikor kam
Aruk nagy meny-
nyiségben történő előállítása gépi erővel. Az ipari
pányt folytatott az alapszabályzat 4. c i k k é n e k el
forradalom
törléséért, a m e l y a pártot az iparpolitikában a nagy
egyik
eredménye.
mértékű állami tulajdon fenntartására kötelezte.
transznacionális t á r s a s á g o k vagy vállalatok (trans national
corporations)
országban
új rasszizmus (new racism) Olyan, kulturális rasz-
részvénytársasági formában m ű k ö d ő üzleti vál
Két
vagy
több
s z i z m u s n a k is nevezett rasszista nézetrendszer,
lalkozások. B á r van egyértelmű n e m z e t i bázisuk,
a m e l y n e m biológiai, h a n e m kulturális vagy val
a globális p i a c o k felé, globális nyereségszerzésre
lási különbségekre épül.
törekszenek.
új
tudásgazdaság
(knowledge
economy) Olyan
társadalmi Olyan
társa
mozgalmak
(new social movements)
társadalmi mozgalmak csoportja,
amelyek
dalom, a m e l y már n e m elsősorban az anyagi ja
az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társa
vak termelésére, h a n e m a tudás előállítására épül.
dalmakban, válaszul az e m b e r i c i v i l i z á c i ó b a n je
Kialakulását összefüggésbe hozzák az új techno
lentkező kockázatokra. Az ide tartozó m o z g a l m a k
lógiákban jártas, életük számítógéppel, szórako
- például a feminizmus, a környezetvédelem, az genetikailag
módosított
organizmu
zással és távközléssel kapcsolatos területein az új
atomenergia,
vívmányokat alkalmazó fogyasztók széles bázisá
sok és a globalizációt ellenzők - a b b a n különböz
nak kialakulásával.
nek a korábbi társadalmi mozgalmaktól, hogy egyetlen kiemelt kérdéssel foglalkoznak, n e m ha
tudomány (science) A fizikai világ szisztematikus
szonszerzés őket, és támogatói bázisuk n e m kötő
vizsgálata. A t u d o m á n y (és így a szociológia m i n t
dik
t u d o m á n y o s kísérlet) magában foglalja empirikus adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamo san elméleti megközelítések és teóriák megalkotá
új
egy
vallási
osztályhoz. mozgalmak
(new
religious
movements)
A vallási és spirituális csoportok, kultuszok és
sát, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé
szekták széles köre, a m e l y e k a „ m a i n s t r e a m " val
teszik vagy magyarázzák. A t u d o m á n y o s tevé
lások mellett alakultak ki. E b b e a körbe tartoz
kenység egyesíti merész új gondolkodásmódok
nak a New Age mozgalmon
létrehozását
és
a hipotézisek,
feltevések körül
tekintő tesztelését. Az egyik legfőbb jellemző, a m e l y a tudományt segít megkülönböztetni más fajta
eszmerendszerektől
(például
a vallásétól),
az a feltevés, hogy a tudományos közösség tagjai minden t u d o m á n y o s elképzelést bírálhatnak és helyesbíthetnek. udvarias
(civil inattention) Az a fo
zetben interakcióban lévő személyek n e m fenye getően, de n e m is túl barátságosan érzékeltetik egymással, hogy tudnak a m á s i k jelenlétéről. kriminológia
belüli
spirituális
és
önsegítő csoportok éppúgy, m i n t a zárt szekták, például a Krisna-hívők. újonnan
iparosodó
országok
(newly industrializing
countries, NIC) A h a r m a d i k világ azon gazdasá gai,
amelyek az e l m ú l t két-három évtizedben
erős ipart kezdtek kiépíteni, például Brazília és Szingapúr.
figyelmetlenség
lyamat, a m e l y n e k során az azonos fizikai környe
új
(new migration) Az európai migrációs
papírok, részvények birtokosai, akik vagyonukat
(new
criminology)
A
kriminológiai
gondolkodás egyik ága, a m e l y az 1970-es évek
underclass 7ásd marginális osztály urbanizáció
(urbanization)
A
nagy-
és
kisvárosok
kialakulása, fejlődése. urbanizmus (urbanism) Louis Wirth által használt kifejezés a városi társadalmi élet olyan jellegze tességeinek leírására, m i n t például a személyte lenség.
6
ALAPFOGALMAK
Üvegházhatást
v á r o s ö k o l ó g i a (urban ecology) A városi élet tanul
létrehozó gázok felhalmozódása a F ö l d légköré
m á n y o z á s á n a k egyik irányzata, a m e l y a növé
ben. B á r a „természetes" üvegházhatás hozzájá
nyek és organizmusok fizikai k ö r n y e z e t h e z való
üvegházhatás
(greenhouse
effect)
rul az e m b e r számára kedvező földi hőmérsék
alkalmazkodásának analógiájára épít. Az ökoló
let szinten tartásához, az üvegházgázok magas
giai elmélet képviselői szerint a városokon belüli
koncentrációjának az e m b e r i tevékenység miatti
különféle negyedek ós területek azon természetes
kialakulása összefüggésbe h o z h a t ó a globális fel
alkalmazkodási
melegedéssel.
ként j ö n n e k létre, amelyeket a városi csoportok
vadászó-gyűjtögető t á r s a d a l m a k hering societies)
Olyan
(hunting and gat
társadalmak,
amelyek
va
folyamatoknak
az
eredménye
anyagi erőforrásokért való versengése okoz. véletlen
(random
mintavétel
sampling)
Mintavételi
dászatból, halászatból és e h e t ő n ö v é n y e k gyűjtö
módszer: a m i n t a e l e m e i t úgy választják ki, hogy
getéséből tartják fenn magukat.
a populáció m i n d e n tagja ugyanolyan valószínű
v á l l a l a t i b ű n ö z é s (corporate crime) Nagyobb gazda sági
társaságok
társadalomban
elkövetett
vétsé
gei. Példái a környezetszennyezés, a megtévesztő reklám, valamint az egészségügyi és biztonsági szabályok megsértése. vállalati
kultúra
séggel kerülhessen b e l e . vérfertőzés (incest) Közeli rokonok közötti szexuá lis kapcsolat. vertikális
(corporate
culture)
A
menedzs
m e n t e l m é l e t egyik ága, a m e l y a termelékenységet és a versenyképességet egy sajátos, a cég m i n d e n
(vertical
mobilitás
lefelé
irányuló
rétegződés
hierarchikus
viktimizációs
mobility)
pozícióváltozás
Fel-
vagy
társadalmi
a
rendszerében. (victimization
vizsgálatok
studies)
F e l m é r é s e k , a m e l y e k célja, hogy egy adott idő
tagját b e v o n ó szervezeti kultúra létrehozásával
szakban a népesség mekkora része esett valami
igyekszik növelni. Feltételezése szerint a dina
lyen b ű n c s e l e k m é n y áldozatául. Ezekkel a fel
mikus vállalati kultúra (vállalati rendezvények,
mérésekkel
rituálék és hagyományok) segíti a munkavállalói
b ű n c s e l e k m é n y e k „sötét számát" azáltal, hogy
lojalitás és a csoportszolidaritás erősödését.
közvetlenül azt vizsgálják,
v a l l á s (religion) Egy közösség tagjainak hitrendsze re, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szim-
igyekeznek
ellensúlyozni
a
latens
hogyan tapasztalják
meg az e m b e r e k a bűnözést. világ
felé
forduló
(world-affirming
mozgalmak
bólumok használatát, illetve a közösség tagjai ál
movements) O l y a n
tal elvégzett rituálékat.
A vallás n e m feltételezi
pességeik kibontakoztatásával igyekszik követőit
szükségszerűen a természetfeletti l é n y e k b e n való
felkészíteni, hogy m i n é l j o b b a n boldoguljanak a
hitet. B á r a vallást és a mágiát elválasztó határ vonalakat n e h é z meghúzni, széles körben osztják
vallási
mozgalom,
a m e l y ké
külvilágban. világrendszer-elmélet
(world-systems
theory)
Im
azt a véleményt, hogy a mágia n e m a közösségi
mánuel
rituálé központi eleme, h a n e m elsősorban egyé
a m e l y az országok között a kapitalista világgaz
nek tevékenysége. vallási
közgazdaságtan
Wallerstein
által
kidolgozott
elmélet,
daság terjeszkedése alapján létrejövő kölcsönös (religious
economy)
A val
kapcsolatokat hangsúlyozza. Az így felfogott vi
lásszociológia egyik elméleti rendszere, miszerint
lággazdaság
a vallások a követőikért egymással versengő szer
lis
vezetekként foghatók fel.
úgynevezett központi, félperiferiá-
az
és perifériális
világtagadó
országokból
tevődik
össze.
(world-rejecting
mozgalmak
move
változó (variable) Egy d i m e n z i ó (például a jöve
ments) Olyan vallási mozgalom, a m e l y kirekesz
delem vagy a testmagasság), a m e l y m e n t é n egy
tő jellegű, e r ő s e n bírálja a külvilágot és tagjaival
tárgy, személy, illetve csoport más változókhoz hasonlítva, vagy időbeli változásai szerint beso rolható.
s z e m b e n is szigorú k ö v e t e l m é n y e k e t támaszt. világtól
elforduló
mozgalmak
(world-accommoda
ting movements) Olyan vallási mozgalom,
városi t e r e k ú j r a h a s z n o s í t á s a (urban recycling) Az a folyamat, a m e l y n e k során lepusztult városré szeket próbálnak felújítani úgy, hogy a régi épüle teket rendbe hozzák és újakat is ezen a területen építenek, ahelyett hogy új telkeket j e l ö l n é n e k ki.
amely
a vallásos lelki élet és szellemi tisztaság fontossá gát hangsúlyozza a világi hívságokkal szemben. visszaesés
(recidivism) K o r á b b a n
már
bűncselek
m é n y miatt elítélt egyén ismételt bűnelkövetése. zéró
tolerancia
politikája
(zero
tolerance policing)
városré
A b ű n m e g e l ő z é s b e n és a b ű n ö z é s megfékezésé
szek megújítása a telkek és meglévő épületek új
b e n alkalmazott szemlélet, a m e l y hangsúlyozza,
rahasznosításával, a városi környezet javításával,
hogy a súlyosabb b ű n c s e l e k m é n y e k száma főként
városmegújítás
(urban
renewal) Pusztuló
a helyi területek jobb kezelésével és az ott lakók
a folyamatos rendfenntartás eszközével csökkent
részvételével, a m e l y n e k során a közpénzekből
hető.
helyreállítják a területet és ezzel magánbefekte
tükrözi annyiban, hogy a k i s e b b kihágásokat és
téseket is vonzanak.
rendbontásokat veszi célba.
A betört ablak elméletét megalapozó elveket
Mutató Abbott, David 2 4 7
általános másik 1 4 2 , 1 6 7 , 7 7 5
Abeles, R. R 153
alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8 , 2 1 3
Abel-Smith, B . 2 7 2
Alwaleed herceg 3 0 3
abortusz 3 4 4 , 4 2 7 , 4 3 7 , 4 4 3 , 6 7 0
Alzheimer-kór 1 5 5
Abramovics, R o m a n 2 4 9 , 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 3
Amerikai Egyesült Á l l a m o k lásd U S A
abszolút szegénység 2 7 1 , 2 8 8 , 2 9 8 , 7 7 5
amerikai őslakók 4 6
Abu Nidal csoport 6 8 3
A m n e s t y International 6 3 , 5 0 3 , 6 5 9 , 6 6 6
Abu Szajjaf csoport 6 8 4
Amsden, A. H. 3 1 3 , 3 2 3
A c h e s o n , Donald 2 2 1
Anderson, Elijah 1 2 3 , 1 2 4 , 7 0 7 , 7 5 1
ADHD 2 1 2
Anderson, E S. 4 6 9 , 7 5 1
Adorno, T h e o d o r e 4 6 0
Anderson, S . 5 0 4 , 5 0 6 , 7 5 1
Aetherius Társaság 4 2 5
Anglia lásd Nagy-Britannia
Afganisztán al-Kaida 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4
anglikán egyház 4 2 3 , 4 2 7 , 4 3 3 , 4 3 4 , 7 0 3 Angola 3 1 9 , 7 4 5
Egyesült Államok - b a n 6 5 7 , 6 7 9 , 6 8 3 , 6 8 4
animizmus 4 2 0
éhínség 3 1 0
A n n a n , Kofi 6 6 6
iszlám fundamentalizmus 4 4 0 , 4 4 2
a n ó m i a 3 1 , 32, 5 7 3 , 6 1 5 , 6 1 6 , 6 2 1 , 6 4 7 , 7 7 5
n ő i jogok 1 7 6
anorexia 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9 , 2 1 5
Szovjetunió —ban 6 5 7
antiszociális viselkedés 6 2 8 , 6 3 6
tálibok 4 4 2 , 6 5 7 , 6 5 8 , 6 7 9 , 6 8 3
antropológia 2 0 , 6 5 , 2 0 1 , 3 4 1 , 3 5 7 , 7 9 0 , 7 9 2
agrártársadalmak 4 6 , 4 8 , 4 9 , 70, 2 3 8 , 2 4 2 , 7 7 5
anyamegvonás 8 1 , 3 6 4 , 7 7 5
Ahmadinedzsád, M a h m u d 4 4 2 , 6 5 8
AOL 475, 478, 479, 481, 482
A h m e d , A. S. 4 4 2
apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5
AIDS
apartheid 5 4 , 2 3 9 , 2 4 0 , 3 3 6 , 3 7 0 , 3 7 4 - 3 7 7 , 3 8 1 ,
életszínvonal 3 0 8 , 3 1 0 , 3 1 8
3 8 3 , 6 7 7 , 775
hatása a szexuális viselkedésre 3 4 9
Apollo C o m m u n i c a t i o n s 5 6 4
melegek 75, 1 9 3 , 3 5 4
Appadurai, A. 66
prostitúció 3 4 8
Appelbaum, R i c h a r d 6 1 , 3 1 6 , 3 2 3 , 5 9 0
stigmatizálása 2 1 6
Apter, Terri 1 8 0
terjedése 3 0 9 , 3 4 8
Arabsát 4 8 3
Akintoye, S. 6 7 6
Arber, S. 1 5 9 , 1 6 0 , 1 6 3
akupunktúra 2 0 7 , 2 1 3
arc 1 1 6 - 1 1 8 , 1 2 2 , 1 2 4 , 1 3 3 , 1 3 6 , 137, 2 2 9
alacsony bizalmi szintű rendszerek 5 7 5 , 6 0 8 , 7 7 5
Arcadia 3 0 2
Albánia 4 0 4 , 4 1 4
arckifejezés-kódoló rendszer (FACS) 1 1 6 , 1 1 7
Albrow, M. 64
Argentína 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 4 , 6 5 6
Aldrich, H. E. 4 8 9
Ariés, P h i l i p p e 1 4 9
al-Dzsazíra televízió 4 8 3
aromaterápia 2 0 7
Algéria 5 0 , 5 1 , 2 5 3 , 2 5 4 , 3 1 9 , 4 0 3 , 4 4 0 , 4 4 2 , 6 8 4
ARPANET 4 5 5 , 4 5 6
Ali i m á m 4 4 1
Asahara, S h o k o 4 2 6
al-Kaida 4 4 2 , 6 7 9 , 6 8 0 , 6 8 3 - 6 8 5
Ashley, S i m o n 7 1 9
alkohol 24
Ashton, D. N. 6 0 6
állam lásd nemzetállamok
Ashworth, A n t h o n y 8 6
állam nélküli n e m z e t e k 6 7 5 , 6 7 8 , 6 8 2 , 6 8 3 , 6 8 7 ,
Askwith, R. 1 5 2
775
asszimiláció 3 8 6 , 4 0 9 , 7 7 5
államközpontú elméletek 3 1 7 , 3 2 3 , 3 2 4 , 3 3 5 , 7 7 5
Atchley, R. C. 1 5 3 , 1 5 4
állampolgárság 6 5 1 , 7 0 5
A u m Sinrikjo csoport 4 2 6 , 6 7 2
állatok 3 4 0 , 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 7
Auschwitz 4 9 5
Allávi, Ijád 6 6 5
Ausztrália 4 5 , 4 8 , 5 0 - 5 2 , 5 4 , 6 9 , 3 0 2 , 3 9 1 , 4 0 5 , 4 0 6 ,
Allen, M i c h a e l 5 0 5
459, 468, 480, 521, 540, 5 4 1 , 656, 679, 730, 742
798
MUTATÓ
Ausztria 9 0 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 0 6 , 6 6 2 automatizálás 4 8 8 , 5 8 8 , 5 9 2 , 5 9 3 autoritárius kormányzat 4 7 3 , 6 5 2 , 6 5 3 , 6 5 9 , 6 7 7 autoritás 6 5 3 , 6 5 4 , 7 7 5 puha ~ 6 5 4 aztékok 4 6 , 4 9
szubpolitika 1 0 8 The
Normal
Chaos
of Love
198
Becker, Howard 4 2 3 , 6 1 9 Beck-Gernsheim, E. 197, 198 befektetők 6 1 , 4 4 2 , 4 7 9 , 5 0 2 , 6 6 5 , 6 6 7 , 6 9 5 , 717 Belgium 90, 338, 403, 406, 4 3 0 - 4 3 2 , 5 4 1 , 662, 675 Bell, A. 3 5 1
Babilon 6 9 8
Bell, Charlie 5 0 2 , 5 0 3
Back, L. 3 8 4
Bell, Daniel 6 6 3
Bahrami, H. 5 9 8
Bell-görbe 5 5 7 - 5 6 0
Bahrein 483
bélyegadó 4 5 0
Bailey, J. M. 3 5 1
Bendix, Reinhard 262
Bainbridge, W . S . 4 1 6 , 4 3 6
Benetton 517, 518
Baker, Dean 1 6 4
Benin 319, 656
Bales, E . 1 9 5 , 3 6 3 , 5 2 8
Bentham, Jeremy 499, 5 0 0
Balmer, R. 4 3 8
b e n y o m á s k e l t é s 8, 1 1 3 , 1 2 5 , 1 2 6 , 1 3 7 , 7 7 5
baloldali realizmus 6 2 1 - 6 2 3 Balswick, J. O. 1 4 9 Baltes, R B. 1 5 4
bérek minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585 n e m i egyenlőtlenség 1 8 0 , 5 8 4 , 5 8 5
balti államok, politikai változások 6 1 , 6 5 8
Beresford, R 2 2 7
Balzac, Honoré de 4 9 1
Berger, Peter 8 9 , 1 3 2 , 1 3 7 , 2 4 1 , 2 6 0 , 3 1 6 , 4 1 5 , 4 1 6
Bamforth, A. 2 8 7
Berle, Adolf 5 0 4
Banglades 4 8 , 5 8 , 1 6 0 , 1 7 8 , 2 7 8 , 3 0 7 , 3 9 0 , 3 9 4 , 3 9 7 -
berlini fal 5 8 , 4 0 3 , 6 5 6 , 7 9 7
400, 604, 650, 727, 740
B e r l u s c o n i , Silvio 3 0 3 , 4 8 2
baptisták 4 3 3 , 4 3 5 , 4 3 7 , 4 4 4
Bernstein, B a s i l 5 4 2 , 5 4 4 , 5 4 6 , 5 4 7 , 5 6 6
Barash, David 3 4 0
Berry, M . 4 6 5 , 4 6 6
Barbie baba 6 1 - 6 3 , 1 4 7 , 5 0 9 , 5 9 0
Bertelsmann 479, 482
Barker, M 3 8 3
Bertelson, D. 3 5 4
Barker, R. 3 6 5
Besara, M o n i c a 4 1 4
barlangrajz 4 5 , 4 1 4
betegszerep 2 1 5 , 2 1 6 , 2 3 2
Barnes, Colin 2 2 6 , 2 2 8
Betjeman, J o h n 7 0 2
Barnet, R i c h a r d 5 0 7
betört ablakok elmélete 6 2 5 , 6 2 6 , 7 9 5
Barret-Ducrocq, F. 3 4 5
bevándorlás 4 3 1 , 4 3 4 , 4 3 6 , 6 0 3 , 6 4 6 , 6 6 3 , 6 9 0 , 700,
Barth, F. 3 8 5 Basu, A. 3 7 0
706, 722, 727, 776 bevándorlók
Baszkföld 5 9 , 6 7 4 , 6 7 5 , 6 8 2
bevándorlás a kontinentális E u r ó p á b a n 4 0 3
batakok 3 5 0
b ü n t e t ő igazságszolgáltatás rendszere 3 9 9
Baudrillard, J e a n 1 0 4
etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon
hiperrealitás 4 6 1 , 783
396-399
média 104, 106, 4 6 1 , 4 8 5
etnikai sokféleség 3 9 3 - 3 9 6
posztmodern 1 0 4
lakáskörülmények 3 9 9
és Thompson 462
Nagy-Britannia bevándorlási politikája az 1960-
B a u m a n , Zygmunt 1 9 9 , 4 9 5 B B C 67, 7 1 , 1 7 1 , 3 9 2 , 4 5 2 , 4 6 5 , 4 7 0 - 4 7 2 , 4 7 4 , 4 8 0 , 483, 563
as évek óta 3 9 1 - 3 9 3 rendőrségi rasszizmus 4 0 2 Beveridge-jelentés 2 9 2
Beach, Frank 341
Biafra 6 7 6
Beáll, Jo 7 0 2
Big M a c i n d e x 3 0 6
Beasley, C. 3 6 9
Biggs, M a e 1 2 6
Beauvoir, S i m o n é de 3 6 9
b i n Laden, O s z a m a 4 4 2 , 4 4 8 , 4 4 9 , 6 8 3 , 6 8 4
Beaverbrook, Lord 4 5 0
binukleáris család 1 9 1 , 7 7 6
B e c k , U l r i c h 1 0 5 , 107, 2 4 7
biológia
globális kockázattársadalom 1 0 6 - 1 0 8 , 1 1 0 , 7 4 6 , 747
biológiai egyenlőtlenség 3 6 6 biológiai r e d u k c i o n i z m u s 3 6 7
és Habermas 1 0 7
és társadalmi n e m 3 5 7
második modernitás 1 0 6
és szexuális viselkedés 3 4 0
MUTATÓ
biológiai n e m 3 5 6 - 3 5 9 , 3 6 1 , 3 7 1 , 7 7 6 , 7 9 3
Brass, D. J. 5 1 6
b i o m e d i c i n á l i s egészségmodell 2 0 7 - 2 1 1 , 2 3 2 , 7 7 6
Braverman, Harry 5 1 4 , 5 7 4 , 5 9 2 - 5 9 4
biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746
Brazília
Birmingham 278, 386, 391, 547, 548, 6 2 1 , 646, 720
„erődmentalitás" 6 2 5 fejlődő világ 5 0 , 3 2 2 - 3 2 4 , 3 2 7
Birren, J . E . 1 5 4
félperiferiális országok 3 2 3
Birt, J o h n 4 7 1
függetlensége
biszexuális 3 4 1 , 3 5 0 , 3 5 4 , 7 7 7
külföldi befektetések 5 0 6
bizalom 109, 135, 171, 198, 380, 4 5 3 , 493, 519, 520,
páncélozott társadalom 6 2 5
51
601, 608
S a o Paulo 7 1 0 , 7 1 1 , 7 1 3 , 7 2 2 6 2 5 - 6 2 7
bizalomvesztés 6 6 1
ú j o n n a n iparosodó országok 5 1 , 7 9 5
Giddens 1 0 9
vadászó-gyűjtögető társadalmak 46
házasságban 1 7 1
vallás 4 3 8
kibertér 1 3 5
Breen, R i c h a r d 2 6 4 , 2 6 5
melegeknél 1 9 3
B r e n n a n , T. 1 4 8
B l a c k Power csoport 6 2 1
Brent Spar 732, 733
Blackburn, R o b i n 1 6 4 , 1 6 8
Brewer, J . 1 9 4
Black-jelentés 2 1 8 - 2 2 0
Brewer, R. M. 3 6 9
Blair, Tony 2 5 7 , 4 7 2 , 5 2 1 , 5 3 3 , 6 6 7 , 6 6 8 , 6 8 6 , 7 3 9 ,
Brisenden, S i m o n 2 2 5
797
Brit N e m z e t i Párt 4 0 4
Blanden, J o 2 6 4
British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7
B l a n k e n h o r n , David 1 8 6
British H o u s e h o l d Panel Survey ( B H P S ) 2 8 1
Blau, Peter 2 6 1 , 2 6 2 , 4 9 2
British S o c i o l o g i c a l Association 8 8
Blauner, Robert 5 9 2 , 5 9 3
britség 6 7 8
Block, E. 5 9 3
Brown, C. 2 0 5
Blondet, C. 3 7 0
Brown, Gordon 2 7 9 , 2 9 1
Blunkett, David 3 9 5
Browne, K e n 2 1 9 , 2 2 2
Bobak, L. 3 1 5
Brownmiller, S u s a n 6 3 4
B o d e n , Deirdre 1 3 6
Brubaker, R. 4 0 3
Bolívia 6 3 9 , 6 5 6 , 6 7 2
B r u c e , Steve 4 3 8
B o n a c i c h , Edna 5 9 0
Brueghel, Pieter 28
Bonney, N. 2 6 1
Brumberg, J o a n J a c o b s 2 0 8
Booth, A . 5 7 6
Brundtland-jelentés 7 2 9 , 7 4 8
Booth, Bill 7 1 9 Booth, J o h n Wilkes 4 4 8 Borja, Jordi 7 1 7 , 7 2 0 Born, G. 4 7 1 Boswell, J o h n 1 7 0 , 1 7 4 B o s z n i a 58, 3 8 8 , 4 1 6 , 4 4 2 , 5 0 1 Botswana 48, 1 3 1 , 318, 319 Bottrill, I. 2 1 9 Bourdieu, Pierre 1 4 7 , 2 5 6 - 2 5 8 , 3 5 9 , 5 1 8 , 5 2 5 , 5 4 2 , 546, 547
bruttó hazai t e r m é k (GDP) 6 0 , 6 3 , 1 6 3 , 2 8 9 , 3 0 2 , 305, 312, 313, 316, 320, 504, 595, 710, 776 bruttó n e m z e t i j ö v e d e l e m (GNI) 6 0 , 3 0 5 , 3 1 8 - 3 2 0 , 776 buddhizmus 416, 419, 4 2 2 , 425, 675 Bulgária 2 6 2 , 4 3 0 , 4 3 2 , 4 4 1 , 6 5 7 , 6 6 2 Bulger, J a m e s 6 3 5 bulimia 205, 208 Burchell, B. 6 0 1 , 602 Burgess, Ernest 6 9 1 , 6 9 3
Bowlby, J o h n 3 6 4
Burgoon, J . 1 1 8
Boyer, R. 64
Burma 51, 654, 659
börtönök 6 4 2 - 6 4 6
799
Burns, Tom 4 9 3 , 4 9 4 , 5 1 1
az Egyesült Királyságban 6 4 2
burru 6 6
felügyelet 4 9 7 - 4 9 9
Burtless, Garry 2 9 6
öngyilkosság a —ben 6 4 5 , 6 4 6
B u s h , George H . 2 9 7 , 4 4 3 , 4 6 1
az USA-ban 6 4 3
Bush, George W . 2 9 7 , 4 3 7 , 4 3 8 , 4 4 3 , 4 7 2 , 5 2 0 , 6 2 3 ,
visszaesés 6 4 4 , 7 9 6
664, 669, 679, 742
Bradford 4 3 4 , 7 0 4 , 7 0 5
busmanok 48, 131
Brannen, Julia 191
Butler, Judith 1 0 1 , 1 1 1 , 3 5 6 , 3 5 9
Branson, R i c h a r d 2 5 0 , 3 0 2 , 3 0 4
Butler, Lord 4 7 2
Braschi, R o m u l o A n t o n i o 4 2 7
Butler, T. 2 5 1
800
MUTATÓ
bűnbakképzés 3 8 1 , 776 bűnözés
bürokrácia 4 6 0 , 522, 776 bürokratikus ritualizmus 4 9 3
baloldali realizmus 6 2 1 , 6 2 2
bürokratikus szervezetek 4 9 0
betört ablakok elmélete 6 2 5 - 6 2 7
demokrácia 494, 4 9 6
British Crime Survey 2 8 7 , 4 0 1 , 6 2 7
erkölcsi megítélése 4 9 5
börtönök 6 4 2 - 6 4 4
és a jóléti á l l a m 2 9 3
célpontvédelem 6 2 4
és a középosztály 2 5 1
címkézéselmélet 618
formális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 0
Cloward 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2
holokauszt 4 9 5
Cohen 616, 617
informális kapcsolatok 4 9 2 , 7 8 2
deviancia 6 1 3 , 6 1 4 , 6 1 7 , 6 1 8
m ű k ö d é s i zavarai 4 9 3
deviancia felerősödése 6 2 0
oligarchia vastörvénye 4 9 6 , 7 8 8
deviancia szociológiája 6 1 4
változásai 5 1 1 - 5 1 8
deviáns szubkultúrák 6 1 4
Weber 3 5 , 1 0 2 , 1 0 8 , 4 9 0 - 4 9 4 , 5 0 9 , 5 1 1
Durkheim 615, 616
bürománia 491
Egyesült Királyságban 6 2 7 , 6 2 8
Bytheway, B i l i 1 6 5
elsődleges deviancia 6 1 9 fehérgalléros b ű n ö z é s 6 3 6 , 6 3 7
Cahill, S p e n c e r 1 2 5 , 1 2 8
Foucault 498, 4 9 9
Calment, J e a n n e 1 5 4
funkcionalista e l m é l e t e k 6 1 5 , 6 1 6
Campbell, Alistair 4 7 2
helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2
Camrose, Lord 4 5 0
h o m o s z e x u á l i s o k ellen elkövetett b ű n c s e l e k m é
Cantalupo, J i m 5 0 2 , 5 0 3
nyek 6 3 4
Cantle, Ted 7 0 5
ifjúság 6 3 5 , 6 3 6
Capps, W. H. 4 4 3
interakcionista elméletek 6 1 8
Cardoso, E n r i q u e F e r n a n d o 3 2 2
jobboldali realizmus 6 2 3
Carlen, P. 6 3 2
kábítószer forgalmazás 6 3 9
Carrington, K. 3 6 9
kiberbűnözés 6 4 1 , 6 4 2
Carter, Patrick 7 1 8
konfliktuselméletek 6 2 1 - 6 2 3
Casey, Louise 2 8 7
kontrollelméletek 6 2 3 - 6 2 7
Castells, M a n u e l 5 9 , 1 0 5 , 1 0 8 , 3 1 6 , 4 5 8
kriminológia 6 1 4
hálózatgazdaság 8, 1 0 8
Lemert 6 1 9
hálózatok 5 1 6 - 5 1 7 , 6 8 5
1
magyarázata: szociológiai e l m é l e t e k 6 1 4 - 6 2 7
Marx 108, 6 9 5
másodlagos deviancia 6 1 9
média 108
Merton 616
nagyvárosok 7 0 9 , 7 1 0 , 7 1 3 , 7 1 7 , 7 2 0
morális pánik 6 2 0 , 6 3 5 , 6 4 8 , 7 8 8
szervezett b ű n ö z é s 6 4 0
nemek 6 3 0 - 6 3 4
u r b a n i z m u s é s társadalmi m o z g a l m a k 6 7 2 , 6 9 5 -
nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4 Ohlin 617, 618, 622
697, 709, 713, 717, 720 városszociológia 1 0 8
statisztikák 6 2 8 - 6 3 0
Castles, S t e p h e n 4 0 6 - 4 0 8
„ S z e n t e k és Vagányok" 6 2 6
Cavanagh, J o h n 5 0 4 , 5 0 6 , 5 0 7
szervezett b ű n ö z é s 4 0 5 , 6 3 9 - 6 4 1 , 6 4 8
CCTV 624
szubkulturális magyarázatok 6 1 6 , 6 1 7
Chamberlain, M . 1 7 9
új kriminológia 6 2 1
Chambliss, William 6 2 1 , 6 2 6
vállalati b ű n ö z é s 6 3 7 , 6 3 9
C h a m p l i n , C. A. 3 5 1
viktimizációs vizsgálatok 6 2 9 , 6 3 0 , 6 4 7 , 7 9 6
Charlton, J. I. 2 3 2
visszaesés 6 4 4
Charterhouse 5 3 1
zéró tolerancia 5 5 6 , 6 2 4 - 6 2 6 , 9 6 b ü n t e t ő igazságszolgáltatás börtönök 6 4 2
Chase-Dunn, C. 3 2 2 Chaudhary, Vivek 7 1 9 Cherlin, A. 1 8 3
az Egyesült Államokban 6 4 3
Chicagói Iskola 6 9 1 , 6 9 7 , 7 2 2 , 7 2 3
helyreállító igazságszolgáltatás 6 4 4 , 6 8 2
Chile 322, 323, 4 3 8 , 6 5 6
nők 6 3 1 - 6 3 3
Chodorow, N a n c y 1 4 8 , 1 4 9
rasszizmus 3 8 3 , 3 8 4
Chomsky, N o a m 4 5 9 , 4 7 2
reformelképzelések 6 4 4 , 6 4 5
Christerson, B . 6 1
rendszere 3 9 9 - 4 0 2
Chua, A m y 6 7 7
Churchill, Winston 6 6 2
családminták 175
Cicourel, Aaron 4 0 , 1 1 8 , 1 3 2 , 1 3 3
dél-ázsiai —177
címkézéselmélet 6 1 8 - 6 2 0 , 627, 647, 7 7 6 Ciprus 4 3 0 Cisneros, Henry 7 0 4 civil társadalom 6 0 , 5 1 9 , 5 2 0 , 6 6 2 , 6 6 9 , 6 7 1 , 672 677, 776
családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3 egy ágú - 1 9 1 egyenlőtlenség 1 7 9 egyszülős háztartások 1 8 5 együttélés 1 9 2
civilizációk h a r c a 4 4 2
elméleti n é z ő p o n t o k 1 9 4 - 1 9 6
Clark, K. 3 9 8
fekete - 1 7 8
Clegg, M. 6 2 7 , 6 2 8
felbomló-összetartó családok 1 8 8
Clegg, Stuart 5 1 7 , 5 1 8 , 5 2 3 Climbié, Victoria 1 8 2 Cloward, R i c h a r d 6 1 7 , 6 1 8 , 6 2 2 CNN 4 4 3 , 4 6 1 , 4 7 8 , 4 7 9 Cobbett, William 4 5 0 Coca-Cola 6 0 , 507, 5 0 8 Cohen, Albert 6 1 6 - 6 1 8 Cohen, L. E. 5 1 6 Cohen, R o b i n 4 0 8 , 4 0 9 Cohen, S t a n l e y 6 2 0 Cole, T. R. 1 6 2 Collins, J a m e s 5 9 0 , 5 9 8 C o m m u n i t y C o h e s i o n Review Team 7 0 6 CompuServe 134, 4 7 9 Comte, Auguste 2 9 , 3 0 , 3 2 , 36, 37, 4 2 , 6 1 3 Connell, R . W . 3 5 7 , 3 5 8 , 3 6 0 - 3 6 3 , 6 3 3 Cook, R o b i p 3 8 7 Coontz, S t e p h a n i e 1 7 4 Corbin, J . 2 1 8 Cornell, C. P. 183 Corsaro, W . 1 4 4 Coward, R. 1 4 8 Cox, O. C. 3 8 5 cölibátus 3 4 1
feminista megközelítések 1 9 5 férfi kenyérkereső modell 1 9 6 funkcionalizmus 1 9 5 házimunka 180 m a i trendek 1 7 5 matrilineáris — 1 7 6 m e s é k a hagyományos családról 1 7 4 mostohacsalád 190 Nagy-Britanniában 1 7 6 , 177 neolokális — 1 7 6 nukleáris - 1 7 2 - 1 7 6 patrilineáris — 1 7 6 személyiségstabilizáció 1 9 5 szocializációs közeg 1 4 3 , 1 4 4 társadalmi osztály 183 The Normal Chaos of Love
(Beck-Beck)
újraházasodás 1 8 8 válás és különélés 1 8 3 - 1 8 5 változó c s a l á d m i n t á k 1 7 7 , 1 7 8 viktoriánus — 1 7 5 , 1 7 6 vita a családi értékekről 1 9 9 családi kapitalizmus 5 0 4 , 5 0 5 , 7 7 6 családon belüli erőszak 1 8 1 - 1 8 3
Crichton, M i c h a e l 737, 7 3 8
Climbié-ügy 1 8 2
Crick, B e r n h a r d 3 9 5
gyermekek ellen elkövetett 1 8 1 , 1 8 2
Crompton, R o s e m a r y 2 4 5 , 2 4 7 , 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 7 , 582-
i n t i m erőszak 1 8 1
584
nők ellen elkövetett b ű n ö k 6 3 3 , 6 3 4
Crow, G. 1 8 6 , 2 0 2 , 5 3 0
n ő k elleni erőszak 1 8 2
Crowther-jelentés 5 3 0
radikális f e m i n i z m u s 3 6 6
Cruz, P. de 1 8 1
társadalmi osztály 1 8 3
Cumings, B . 3 1 5 , 3 1 6 Cumming, E. 1 5 6 cunami 726-728, 740 Curran, J a m e s 4 5 0 , 4 5 2 , 4 6 0 Currie, D. 4 7 1 Currie, E . 2 8 7 , 2 8 9 , 6 4 6 Cylke, F. K. 727
198
a történelemben 173
típusai 1 8 1 , 1 8 2 viták 1 8 2 c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6 C s e h Köztársaság 6 1 , 2 6 2 , 4 0 4 , 4 3 2 , 5 4 1 , 6 5 1 , 6 5 8 Csehszlovákia 5 1 , 4 3 2 , 6 5 6 , 6 5 7 csempészet 639, 6 4 0 Csernobil 1 0 7 , 7 4 7 , 7 4 8 csoda 4 1 4
család 1 7 2 , 7 7 6
csomagolóanyagok 7 3 5
alternatív formák 1 9 2 - 1 9 4
csoporthatárok kijelölése 3 8 5 , 7 7 6
apahiány 1 8 6 , 2 0 1 , 7 7 5
csoportos termelés 5 8 7 , 5 8 8 , 7 7 6
átalakuló intimitás (Giddens) 1 9 6 , 197 binukleáris család 1 9 1
Dahlburg, J . - T 3 0 4
családi élet fejlődése 1 7 3
Dahrendorf, R a l f 38
családi élettel kapcsolatos attitűdök változása 187
Dánia 262, 339, 395, 404, 4 3 0 - 4 3 2 , 514, 540, 5 4 1 , 662
802
MUTATÓ
davidiánusok 4 2 3 , 4 2 4 , 4 2 6
új társadalmi mozgalmak 6 7 0
Davie, Grace 4 3 1 - 4 3 3 , 4 3 9 , 4 4 5
versus b ü r o k r á c i a 4 9 4 , 4 9 6
Davies, B . 1 4 6 , 3 5 8
Denney, D. 4 0 1
Davis, Mike 7 1 6
D e n n i s , N. 1 8 6
Davis, S. M. 3 2 1 , 5 8 9
Derrida, J a c q u e s 3 6 9
dekommodifikáció (a jólét árujellegének fellazulási
Devault, Marjorie 1 8 0
szintje) 2 9 0 , 7 7 6 , 7 8 3
deviancia szociológiája 6 1 4 , 6 1 5 , 777, 7 7 8
dekonstrukció 3 6 9
devianciagerjesztés 6 2 0 , 7 7 7
Dél-Afrika 5 0 , 5 4 , 2 3 5 , 2 3 8 - 2 4 1 , 3 3 9 , 3 5 6 , 3 7 0 ,
deviáns szubkultúra 6 1 4 , 6 1 7 , 777
374-377, 381, 383, 409, 625, 656, 677, 681,
Deyo, E. C. 3 1 7
775
Diana hercegnő 104
Délkelet-Ázsia 5 2 , 6 3 , 3 0 7 , 3 4 7 , 5 5 5 , 6 4 0 , 7 4 1
diaszpórák 4 0 8 , 4 0 9
Dél-Korea 5 1 , 5 2 , 3 1 3 , 3 1 5 , 3 1 6 , 3 2 3 , 3 2 6 , 3 3 5 , 4 7 7 ,
Dicken, P. 5 0 6
506, 575
diskurzus, F o u c a u l t 1 0 4
Dell Computer 5 9 0
Disney
Dell, M i c h a e l 3 0 3
ABC 481, 482
D'Emilio, J . 3 5 4
d i s z k r i m i n á c i ó 3 8 1 , 3 8 2 , lásd még rasszizmus
demográfia 3 2 9
bűnbakképzés 381
c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g i ráta 3 3 0 , 7 7 6
életkori 1 6 3 , 1 6 5
demográfiai átalakulás 3 3 3 , 3 3 4
előítélet 3 8 0 , 3 8 1
élettartam 3 3 0 , 7 7 8
fogyatékosság 2 3 0
e x p o n e n c i á l i s növekedés 3 2 9
projekció 3 8 1
fejlődő országok 3 3 3 , 3 3 4 , 6 9 9 , 7 0 0
sztereotípiák 3 8 1
fogamzóképesség 3 3 0 , 7 8 0
Dobash, R. E. 6 3 4
malthusianizmus 331
Dobash, R. P. 6 3 4
megkettőződési idő 3 2 9 , 7 8 6
Dobson, J a m e s 3 3 8
népesség változásának dinamikája 3 2 9
Dockley, Anita 6 4 6
nyers halálozási ráta 3 3 0 , 7 8 8
dohányzás 8 1 , 8 2 , 2 2 1 , 223,' 2 9 5 , 4 3 8 , 6 5 4
nyers születési ráta 3 3 0 , 7 8 8
dokumentumkutatás 82
születéskor várható életkor 3 3 0 , 7 9 2
Donnán, H. 4 4 2
termékenység 3 3 0 , 7 9 4
Dőre, Ronald 5 1 2
változás kilátásai 3 3 4
Doyal, Lesley 2 2 2 , 2 3 3
várható életkor globális perspektívában 3 3 2
Drache, D. 64
várható népességnövekedés 3 2 8
Drentea, P. 5 1 6
világ népességének növekedése 3 2 8 - 3 3 5 demográfiai átmenet 3 3 3 , 3 3 4 , 3 3 6 , 777 demokrácia
Drexler, K. E. 7 3 8 Drinkwater, S. 3 9 8 drogok 2 4 , 2 8 6 , 3 4 8 , 6 2 6 , 6 3 6 , 6 3 9
bizalmi válság 6 6 1
Drury, Margaret 3 3 8
eredete 6 5 4 , 6 5 5
Du Gay, Paul 4 9 5 , 4 9 6 , 6 0 2
etnikai konfliktusok 6 7 7
D u n c a n , O. D. 2 6 1 , 2 6 2
formái 6 5 5
Duncombe, J. 196
gender
Duneier, M . 1 2 1 , 2 5 6
106
Giddens109, 110
Durkheim, E m i l é 3 0
globális kormányzás 6 6 3 - 6 6 6
anómia 32
globális média 4 7 3
és Blauner 592
globális terjedése 6 5 6
bűnözés 615, 616
globalizáció 6 5 9
e m b e r i cselekvés és társadalmi struktúra 96
Habermas 1 0 6 , 4 6 0
m i n t korai teoretikus 3 0 - 3 2
internet 6 5 9
korreláció 8 0
képviseleti ~ 6 5 5
média 462
k o m m u n i z m u s bukása 6 5 6 , 6 5 7
munkamegosztás 3 2 , 5 7 3
népszerűsége 6 5 8 - 6 6 0
nacionalizmus 673
nyilvánosság 1 0 6
n e m e k problémája 1 0 0
piacon
domináns
677 részvételi ~ 6 5 5
szerepet játszó
kisebbségek
oktatás 5 2 7 , 5 2 8 organikus analógia 37 öngyilkosság 3 1 , 3 2 , 3 9 , 8 0 , 1 0 0 , 2 2 4 , 6 1 5
MUTATÓ
szociológia m i n t t u d o m á n y 3 0
a globális városokban 7 1 6
társadalmi kényszer 97
az idősebbek k ö r é b e n 1 5 7
társadalmi tények 3 0 , 3 2 , 9 8 , 9 9
Marx: vallás és ~ 4 1 7
vallás 37, 4 1 5 - 4 2 0 , 4 2 8
n e m e k közötti m u n k a h e l y i — 5 8 2
803
Duster, T. 2 1 4
nemi - 363
Dutt, Mallika 3 7 0
n e m z e t k ö z i szervezetek szerepe és a globális —
Dworkin, Ronald 3 4 4 Dyson 6 6 3
324-326 és oktatás 5 5 0 Egyesült Királyság lásd Nagy-Britannia
e B a y 1 3 3 , 135 Edwards, R i c h a r d 5 4 2 , 5 4 9 , 5 5 0
Egyesült N e m z e t e k É l e l m e z é s i és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 3 1 0 , 3 3 5
Efron, S. 2 0 5
egyház 4 2 3 - 4 4 0 , 4 4 4 , 4 4 5 , 7 0 3 , 7 7 7
egész életen át tartó tanulás 5 2 7 , 5 3 6 , 5 3 7 , 5 5 0 , 5 6 5 ,
Egyiptom 3 1 9 , 4 2 1 , 4 4 0 , 4 4 2 , 4 8 3 , 6 8 4 , 6 9 8 , 7 4 0
566,777 egészség
egymásra találók szerelme 1 9 7 , 777 egyszülős család 1 7 3 , 177, 1 9 1 , 2 9 6 , 3 9 9 , 5 5 2
alternatív gyógyítás 2 0 7 , 2 0 8
együttélés 1 8 4 , 1 9 2 , 1 9 6 , 2 0 0 , 2 0 1 , 7 7 7 , 7 8 5
a betegség definíciója 2 1 1
éhezés 1 0 7 , 2 0 4 , 3 0 7 , 3 0 9 - 3 1 1 , 3 1 4 , 3 2 2 , 3 3 1 , 3 3 6 ,
a betegség szociológiája 2 0 6
5 0 1 , 576, 737
betegszerep 2 1 5 - 2 1 7
Ehrenreich, B. 2 5 1
biomedicinális modell 209, 2 1 1 - 2 1 4
Ehrenreich, J. 251
életviteli döntések 2 1 5
E h r l i c h , Paul 3 2 8 , 3 2 9
e l m e és test szétválasztása 2 1 1
éhség 3 1 0 , 3 1 2 , 3 3 4 , 7 5 0
embrióválasztás 2 1 4
Eibl-Eibesfeldt, I. 117
epidemiológia 2 1 8
Eisner, M i c h a e l 4 8 1
é s etnikum 2 2 3 , 2 2 4
E k m a n , Paul 1 1 6 , 117
eugenetika 2 1 3 , 2 1 4
eladósodott országok 3 1 8 , 3 2 5 , 7 2 7
fogyatékosság 2 2 5 - 2 3 0
elbutítás 5 1 4 , 5 9 2
fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világ
Elder, Glen 1 5 7
szerte 2 3 0
Eldridge, J o h n 4 6 6
funkcionalista nézetek 2 1 6 , 2 1 7
elektronikus gazdaság 61
géntechnológia 2 1 4
életkori diszkrimináció 1 6 3 , 1 6 5 , 7 7 7
Goffmann 2 1 6
életkori osztály 1 4 4 , 1 5 1 , 777
a gyermekszülés medikalizálódása 2 1 3
életstílus-választások 2 5 6 , 2 5 8 , 2 6 6 , 7 7 8
hiperaktivitás 2 1 2 iatrogenezis 2 1 2 közegészségügy 2 0 9
élettársi kapcsolat 1 7 1 , 177, 1 9 3 , 3 3 9 élettartam 1 5 3 , 1 5 6 , 1 5 8 , 1 6 0 , 1 6 2 , 1 6 3 , 1 6 5 , 1 6 6 , 191, 210, 218, 221, 232, 330, 778
és a n e m 2 2 1 - 2 2 3
élettörténet 8 5 , 8 6 , 9 1 , 2 3 7 , 2 6 1 , 2 6 5 , 3 4 6 , 5 7 1 , 7 7 8
orvostudomány a változó világban 2 1 4
életút 1 7 7 , 1 9 4 , 2 1 6 , 2 3 7 , 2 4 9 , 2 7 8 , 2 9 3 , 3 3 4 , 3 5 9 ,
és az osztály 2 1 8 - 2 2 1 Parsons 2 1 5 , 2 1 6 patológia 2 1 0 , 2 7 9 , 7 8 3 , 7 8 9
528, 607, 747, 778 elidegenedés 15, 1 3 3 , 1 8 8 , 4 1 7 , 4 2 5 , 5 7 3 , 5 9 2 , 5 9 4 , 778
stigma 2 1 6
ellenálló nőiesség 3 6 2 , 7 7 8
szimbolikus interakcionista nézetek 2 1 7 , 2 1 8
e l l e n ő r z ő változók 8 0 , 8 1 , 7 7 8
szociológiai n é z ő p o n t o k 2 0 9 , 2 1 5 - 2 1 8
elméletek 27, 7 7 8
táplálkozási zavar 2 0 4 - 2 0 6 , 2 0 8 , 2 0 9
bűnözés- 615-627
társadalmi alapja 2 1 8
család- 195-199
társadalmi kohézió 2 2 4
a gyermekfejlődésről 1 4 1 - 1 4 8
test szociológiája 2 0 4
elméletalkotás a szociológiában 27, 3 9 , 4 0 , 76,
egocentrikus 1 4 2 , 1 4 3 , 777
94
egyágú család 1 9 1
elméleti gondolkodás 27, 2 8 , 79
egyenlőtlenség
elméleti kérdések 77
iskoláztatás és a társadalmi egyenlőtlenségek öszszefüggésének e l m é l e t e i 5 4 1 a családban 179
elméleti megközelítések 27 e l s ő teoretikusok 2 8 , 2 9 fejlődés- 317-324
globális ~ 3 0 1 - 3 3 6
feminista - 3 6 4 , 7 7 9 , 7 8 5 , 7 9 0
globális gazdasági 3 2 6 ~
hálózatok elméletei 5 1 5 - 5 1 8
8
04
MUTATÓ
jóléti állam 289, 290 kortárs szociológusok 105-110 középszintű ~ 39, 94 mai ~ 103-105 média- 458-464 nacionalizmus 673-679 osztály- és rétegződés— 241-244 öregedés— 155-157 szegénység- 279, 280 szexualitás 348, 349 társadalmi egyenlőtlenség az oktatásban 5 4 1 550 urbanizmus- 690-698 vallás- 416-420 elméleti kérdések 76, 778 elővigyázatosság elve 746, 750, 778 elpirulás 117 elpolgárosodási tézis 252, 253, 778 Elshtain, J. B. 357 elsivatagosodás 737 első világ 50-52, 61, 246, 247, 482, 779 első világháború 86, 159, 291, 156, 175, 186, 260, 262, 291, 299, 581 elsődleges deviancia 619, 620, 778, 786 elsődleges szocializáció 143, 168, 195, 364, 778 Elstein, David 471 eltartottak aránya 160, 778 eltolás 381 e-mail 40, 440, 456, 475, 514, 593, 607, 659 embercsempészet 393, 404, 405 emberi jogok 25, 58, 68, 108, 238, 348, 354, 375, 376, 388, 473, 483, 500, 634, 657, 665 emberiség ellen elkövetett bűncselekmények 665 embriológiai hatóság 214 EMI 476 Emin Alapítvány 425 Emmanuel, A. 322 empirikus vizsgálat 34, 76, 86, 196, 244, 630, 631, 778, 794 endogám házasság (endogámia) 380, 778 Engels, Friedrich 33, 365 Enron (energiavállalat) 636, 637 ENSZ 61, 67, 69, 165, 208, 231, 308, 314, 325, 334, 354, 362, 374, 388, 391, 457, 477, 500, 501, 522, 650, 652, 660, 662-666, 709, 721, 726, 729, 733, 736 ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organisation, WHO) 208, 226, 231, 325 epidemiológia 218, 778 Epstein, D. 356, 554 Erdős, G. 186 erdők kiirtása 729, 731, 737, 778 Ericsson 715 Erikson, Kai 617 Erikson, R. 245 érintkezés 118, 119, 124-127, 130, 132, 137, 377,
1
385, 458, 485, 516, 518, 519, 564, 606, 633, 693, 694, 722, 776, 778, 779, 782, 784, 785, 791, 793, 794 erőforrások elosztása 385, 779 erőszak családon belüli - 181; 183 intim - 1 8 1 megjelenése a médiában 468 női bűnözés 632 nők ellen elkövetett - 366, 368 pszichopaták 613 rajzfilmekben 145 vállalati bűnözés 638 értékek 32-37, 42, 779 családi - 199-201, 531 kulturális - 542, 547 érzelmi individualizmus 174, 176, 779 érzelmi munka 39, 125, 193, 196 esőerdő 728, 729, 737 esőtánc 37 Esping-Andersen, G. 289, 290 Estes, Carroll 156, 157 Észak-Írország 183, 243, 430, 431, 433-435, 550, 634, 642, 682, 683 Észak-Korea 55, 304, 654 Észtország 262, 432 etikai irányelvek 88 etikai vallások 422, 779 Etiópia 48, 66, 310, 318, 319, 330 etnicitás 379, 380, 392, 403, 409, 779 alapfogalmak 376 asszimiláció 386 bevándorlás 389, 403 büntető igazságszolgáltatás rendszere 399 egészség 223 életkor és etnikai hovatartozás 160 előítélet és diszkrimináció 380 etnikai integráció és konfliktus 386 etnikai integráció modelljei 386 etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon 396, 397 etnikai konfliktusok 387 etnikai sokféleség 393 etnikai változatosság az Egyesült Királyságban 389 faj 376 kisebbségi csoportok 380 kulturális pluralizmus 386, 387 lakáskörülmények 399 migráció 403-408 multikulturalizmus 387 Nagy-Britannia bevándorlási politikája 391 népirtás 388 oktatás 555 olvasztótégely 386 rasszizmus 382-385, 402
etnikai kisebbségek lásd kisebbségi csoportok etnikai közösség 664-676, 694, 695, 705, 779 etnikai tisztogatás 388, 389, 410, 779 etnocentrikus transznacionális vállalatok 507 etnocentrizmus 385, 779 etnográfia 82 etnometodológia 119, 137, 138, 779 Eton 516, 518, 531 eugenetika 213 Európai Unió alkotmányos szerződés 663 demokrácia 660 egyenlőtlenség az idősebbek körében 157, 158 globalizáció 69 GM-termények 745 integráció 662 intézményei 662 közös kereskedelem 63, 64 közös politikai fórum 61, 69 létrejötte 662, 663 médiaszabályozás 473, 480 migráció 403, 404, 410 nemzeti kisebbségek 675, 676 nemzetközi kormányzati szervezetek 500 népszavazás az alkotmányos szerződésről 655 evangéliumi hit 437, 779 evangéliumi keresztények 437-439 Evans, D. J. 622 Evans, M. 296 Evans, P. 322 Evans, S. 598 Evans-Prithard, E. E. 420 exponenciális növekedés 329, 331 Eysenck, Hans 613 faj 376, 779 apartheid 54, 239, 240, 336, 370, 374-377, 381, 383, 677, 775 diszkrimináció 380-386 fekete családok 178, 179 fekete feministák 367, 369, 371, 779 fekete identitás 378, 379 kategorizálás 376 elméletek 376, 377 rasszosítás 377 Faletto, E. 322 Faludi, S. 101 Falwell, Jerry 443, 444 FAO lásd Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező gazdasági Szervezete fasizmus 658 fatalizmus 317 Faust 161 Featherstone, M. 162 Feedback Forum 135 fehérgalléros bűnözés 636, 637, 648, 779
Fehéroroszország 430 „fejadó" 606, 703 fejlődési kérdések 76, 77, 779 fejlődő országok adósság 318, 319, 325 demográfia 333, 334, 699, 700 etnikai gyűlölködés 677 HIPC 318, 325 hulladék 735 humanitárius segélyek 318 jellemzőik 50-52 kereskedelem 318 környezeti kockázatok 710 külföldi befektetések 506 nacionalizmus 676, 677 nagyvárosok 710, 721 szegénység 277 szociológia 65 technológiai lemaradás 326, 327 transznacionális társaságok 61 újonnan iparosodó országok 313 WTO 318 fekete feministák 367, 369, 371, 779 fekete identitás 378, 379 felekezet 237, 344, 419, 423, 425, 427, 429, 430, 432-437, 445, 519, 531, 779 félperiferiális országok 323, 335, 779 Felsőn, M. 626 felső osztály 235, 237, 248, 250, 251, 266, 779 felsőoktatás 244, 251, 258, 264, 265, 513, 516, 525, 535, 537-540, 543, 551, 554, 555, 563, 564, 566, 567,779 felújítás 707, 708, 779 felügyelet 62, 104, 105, 132, 193, 210, 238, 361, 444, 450, 494, 497-499, 505, 507, 513, 514, 522, 529, 531-533, 535, 542, 548, 555, 575, 579,585, 588, 594, 623, 624, 643, 706, 758, 779 felügyeleti társadalom 499, 779 feminista elméletek 364, 780, 785, 790 feminizmus család 177, 182, 195, 196 fekete - 3 6 7 feminista elméletek 364-370, 795 feminitás 359 Freud 147, 148 Habermas 106 leszbikus ~ 352, 353 liberális ~ 365, 785 nemek egyenlőtlensége 100, 362, 364, 553, 702 nemi szocializáció 146-148, 358 posztmodern ~ 369, 789 radikális ~ 366, 790 szocialista és marxista ~ 365, 792 szociológia feminista megközelítése 75, 100, 101, 106, 110 szülés 213
MUTATÓ
fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, 780 férfi kenyérkereső 196, 201, 260, 295, 780 férfi kifejezőképtelenség 149, 780 Ferguson, Kathy 510 Ferguson, N. 679 feudalizmus 240, 658 Feuerbach, Ludwig 417 fiatalkorú bűnözők 181, 285, 555, 620, 622, 635, 636 fiatalkorú fogva tartottak 646 fiatalkorúak börtöne 645 Field, Frank 291, 296 Fielder, H. G. 161 Findlay, P. 514 Finke, Roger 436, 437 Finkelstein, Vic 226 Finnország 109, 430-432, 540, 541, 662, 714 Firestone, Shulamith 366 Firth, Dávid 262 Fischer, Claude 694 Fischer, Stanley 308 Fiske, T. 467 Fitzgerald, M. 402 Flaherty, Jan 273, 277-279, 297 Flandria 675 fogamzásgátlás fejlődő világ 334 és katolikus egyház 427, 437 és osztály 222 prokreatív technológia 342, 343 fogamzóképesség 330, 780 foglalkozás 780 differenciálódás 692 etnikai kisebbségek 396, 397 osztály 244, 245 szegregáció 582 változási trendek a foglalkozási 591 fogyatékosság 226 biomedicinális modell 225 diszkrimináció 230 egészségkárosodás 226 egyéni modellje 225 Egyesült Királyságban 230, 231 fogyatékkutatás 225 megnevezés kérdései 228 paralimpikon 228 stigma 225
struktúrában
társadalmi modellje 225 UPIAS 226 világszerte 231, 232 fogyatékosság egyéni modellje 10, 203, 225, 226, 230, 233, 780 fogyatékosság társadalmi modellje 10, 203, 225, 226, 230, 233, 780 fogyókúra 204-206, 359, 520
fókuszos interakció 124, 127, 137, 780, 787 Forbes 302 Ford, Clellan 341 Ford, Henry 5 0 5 , 5 7 4 , 589 Ford, William Clay 505 fordizmus 573-575, 608, 609 formális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 780, 782 formális műveletek szakasza 143, 780 Formosa Plastics 62 forradalom 29, 32, 86, 108, 180, 200, 226, 307, 365, 389, 425, 441, 442, 445, 449, 504, 521, 530, 561, 592, 594, 599, 641, 646, 660, 670, 673, 680, 692, 752, 783, 795, 780 Foucault, Michael 105 állami ellenőrzés a test felett 210 „archeológiája" 105 börtön 498, 499 diskurzus 104 elmélete a szervezetekről 496-499, 511 felügyelet 497-499 hatalom 104, 105, 653 homoszexualitás 350 ideológia 104 négy kortárs szociológus 105 orvosi tekintet 130 „társadalmi technika" 206 Fox Broadcasting Company 480 Fox, O. C. 698 Föld Barátai 684, 728 Föld-csúcsértekezlet (Rio de Janeiro) 729 földrengés 28, 58, 726, 727, 738, 785 főstátus 125, 780 francia forradalom 29, 680 Franciaország 205, 238, 253, 254, 262, 290, 303, 384, 478, 501, 521, 576, 595, 644, 655, 674, 678, 739 Európai Unió 662 globális kormányzás 663-665 migráció 403-406 oktatás 535, 537, 540, 541 vallás 430-432 Francis, Becky 551 Franco, Francisco 431 Frank, A. G. 322 Frankfurti Iskola 460, 462, 466 Fraser, Nancy 106 Fraser, S. 558 Freidson, E. 216 Fremlin, J. H. 328 Freud, Sigmund 147, 148, 369 Friedan, Betty 175 Friedlander, Dániel 296 Fries, J. E. 154 Friesen, W. V. 116, 117 Fröbel, F. 507 Fukuyama, Francis 658
MUTATÓ
fundamentalizmus 24, 413, 420, 438, 440-445, 678, 780 funkcionalizmus 10, 36, 37, 40, 42, 96, 155, 156, 169, 195, 215, 245, 363, 417, 447, 459, 493, 780, 786 független változók 80, 81 Függetlenségi Párt (Nagy-Britannia) 405 függő változók 80, 81 függőség kultúrája 279, 280, 293, 298, 780 függőség teoretikusai 321, 322, 327, 781 Fülöp-szigetek 205, 314, 347, 684 G8 országok 318-320 Gabon 310, 318, 319 Gagnon, John 348, 349, 356 Galilei, Galileo 29 Gallie, Duncan 255 Galloway, George 668 Gamble, A. 102, 103 Gandhi, Mahátmá 53, 54 Gans, Herbert 694 Gardner, Carol Brooks 118, 124 Gardner, Howard 558, 560 Garfinkel, Harold 119, 120, 129, 137 Gates, Bili 302-304, 484 gazdaság 781 elektronikus — 61 globalizáció 56-69 hálózat—108 informális —571 kölcsönös gazdasági függőség 573 média politikai gazdaságtani irányzata 459, 460 megapoliszok kialakulása 709 növekedés határai 728, 729 súlytalan —59 társadalmi változások 52, 53 tudás- - 591 új - 3 9 7 , 591, 592 vallási közgazdaságtan 436 városok mint gazdasági tényezők 717 Geary, D. 576 Geertz, C. 415 Gelder, Rudolf van 134 Gelles, R. J. 182, 183 Gellner, Ernest 673 generációk közti mobilitás 261, 264, 266, 781 generáción belüli mobilitás 261, 264, 266, 781 General Motors 60, 508, 590 genetikailag módosított organizmusok 743, 781, 786,795 Gennep, A. van 420 Genova, tömegtüntetés 672 géntechnológia 213, 214, 344, 745 Gerbner, George 145, 468, 469 Gereffi, G. 61 Gershuny, J. 196, 571, 586
Gerth, H. H. 652 gettó 239, 253, 254, 280, 385 Gewirtz, S. 532 Ghána 50, 319, 656 Ghosh, Probir 414 Gibbons, J. H. 455 Gibson, William 654 Giddens, Athony 109 átalakuló intimitás 196, 197 harmadik út 668, 669 házasság 171 mikro- és makroszociológia 40, 118 strukturálódás 98 társadalmi reflexivitás 109, 110 Gillborn, Dávid 559, 560 Gilleard, Chris 195 Gilligan, Carol 149 Gilroy, Paul 386 Ginn, J. 160, 163 Ginzburg, C. 430 Giscard d'Estaing, Valéry 663 Gittings, D. 482 Gittins, Diana 173 Giuliani, Rudolph 621, 721 gízai piramisok 44 Glasgow 287, 390, 720, 732 Glasgow-i Médiacsoport 447, 459, 464, 467 Glasius, M. 685 Glass, Dávid 263, 264 globális árutermelési láncok 61, 62, 781 globális bevásárlóközpont 507 globális egyenlőtlenség 301-336 alacsony jövedelmű országok 307 egészség 309 éhség, alultápláltság és éhínség 310 gazdasági egyenlőtlenség 305 közepes jövedelmű országok 307 magas jövedelmű országok 306 nemzetközi szervezetek szerepe 324 oktatás és írni-olvasni tudás 312 trendek 326-335 globális falu 448, 781 globális felmelegedés 69, 107, 725, 727, 728, 730, 736, 738-743, 746, 749, 750, 784, 786, 796, 781 globális kormányzás 7, 43, 64, 69-71, 649, 663, 669, 686, 689, 721, 722, 781 globális kulturális bazár 507 globális pénzügyi rendszer 508 globális társadalmi demokrácia 665 globális város 698, 690, 712, 713, 716, 717, 722, 781 globalizáció 56, 781 Barbie baba 61-63, 509 globális diaszpórák 408 globális jelenségek kezelése 717 globális városok 713 globalizációs vita 63
808
MUTATÓ
globalizációt segítő tényezők 56 hatása 65 hiperglobalizálók 64 média a globalizáció korában 473 migráció 407 nacionalizmus 677 nemzetállam, nemzeti identitás 678 társadalmi mozgalmak 670 társadalmi nem 370 változó világ 43 városok 712 Gobineau, Joseph Arthur de 376, 377 Goffman, Erving 98 érintkezések 124 homlokzati és hátsó területek 125-126 nem fókuszos interakció 124 reaktív kiáltás 122 stigma 216, 225 a „struktúra dualitása" 99 szerepjáték 125-127, 349 szociális interakció 98, 127, 128, 136 társadalmi szerep 123 udvarias figyelmetlenség 114 Gold, T. 315 Goldscheider, E. K. 150 Goldthorpe, John meritokrácia 264 a munkásság „elpolgárosodása" 252, 253 nemek és osztály 259-261 osztály és foglalkozás 244-248, 251-253 Oxford Mobility Study 263-264 Goleman, Dániel 560 Goode, William J. 175, 183 Goodhart, Dávid 507 Goodman, Alissá 264 Gorbacsov, Mihail 657, 658 Gordon, Dávid 202, 261, 262, 275-277, 279, 282, 283, 291 Gorz, André 599 Gould, Stephen 558 Gournay, Monsieur de 490, 491 Görögország 90, 403, 421, 430, 432, 441, 541, 662, 698 lásd még ókori Görögország Grabosky, P. N. 641 Graef, Roger 402 Graham, Heather 222, 223 Graham, Laurie 588, 589 Granovetter, Marcus 515 Greed, C. 702 Green, Dávid 720 Green, F. 603 Green, Philip 250, 302 Green, Tom 172 Greenpeace 63, 501, 503, 728, 732, 744 Gregg, Paul 264, 603 Grint, Keith 499, 603
Grokster 477 Grossberg, L. E. 469 Grönland 39, 51 Grusky, D. B. 262 Grúzia 307, 430 Guatemala 66, 322 Gubrium, Jabber 162 Guibernau, M. 873 Guinea, éhínség 310 Gunter, B. 469 gyarmatosítás 50, 66, 69, 321, 385, 483, 543, 781 gyermekek családon belüli erőszak 181-183 csecsemő- és gyermekhalandóság 211, 219, 308310, 330, 776 házasságon kívül született — 255 jogok 176 gondozás 179, 180, 195, 196 történetek 140, 146 szegénység 277, 297 „megtervezett babák" 214 Millennium Cohort Study 155 szexuális bántalmazás 150, 181 testi fenyítés 183 a történelemben 173 válás 188 gyermekfejlődés általános másik 142 anya 364 család 143, 144 egocentrikusság 142 elméletek 141, 142 formális műveletek szakasza 143 gyermektörténetek 140, 146 iskola 144 kogníció 141 konkrét műveletek szakasza 142 kortárskapcsolatok 144 műveletek előtti szakasz 142 National Child Development Study 264 nemi szocializáció 145 öntudat 142 szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos sza kasz 142,791 szimbolikus interakcionizmus 141 szocializáció 140-145 szocializációs közegek 143-145, 792 tömegkommunikációs eszközök 145 gyermekgondozás feminista megközelítés 196 nemi egyenlőtlenség 179, 180, 195, 196 gyermekkor 149, 150 gyermekmunka 314, 315 ILO-egyezmény 315 kölcsön ellenében végzett munka 314
MUTATÓ
a történelemben 173 a viktoriánus korban 175 gyermekszületés feminizmus 213 medikalizáció 213, 342 „megtervezett babák" 214 technológiai változás 342 gyűlöletbűnözés 634 Habermas, Jürgen 106 és Beck 106-108 demokrácia 106, 460 közszféra 106, 109, 110, 460, 471 média 461, 485 nemek 106 és Thompson 461-463 Hadden, Jeffrey 423, 424, 438 Hailé Szelasszié 66 Haiti 51, 307 hajléktalanok 253, 256, 285-287, 294, 297, 299, 329, 388, 614, 617, 626, 630, 711, 712, 716, 781 Hakim, C. 584 halálbüntetés 350, 643 Hale, Sir Matthew 633 Hall, Edward 127 Hall, Stuart 386, 467, 621, 633 Halliday, Fred 685, 687 Halloran, J. D. 467 hálózati háborúk 672 hálózatok 515-517, 685, 781 Castell 8, 108, 516, 517, 685 elektronikus hálózatok 672 hálózatgazdaság 8, 108 információs technológia 516, 671-673 társadalmi ~ 515, 516 társadalmi tőke 518, 519 Halpern, Dávid 520, 521 Halsey, A. H. 529, 537 Hammond, P. E. 416 Handy, C. 598 hangsúlyozott nőiesség 361, 362, 778, 781 Hanza-szövetség 500 Hardey, M. 186 Harding, T. 158 Hare Krisna 425, 614, 797 harmadik utas politika 668, 669, 687, 781 harmadik világ 50-52, 102, 639, 672, 693, 782 háromszögelés 87, 91, 782 HarperCollins 460, 480 Harris, J. R. 144 Harris, Marvin 46 Harrison, Martin 465 Harrison, Paul 703, 704 Harvey, Dávid 574, 695-697, 722 Hasler, E. 227 hatalom
809
hagyományos 652 karizmatikus 652 racionális-jogi 652 Weber 652 hatalom 652, 781 család 196 diskurzus 104 egyenlőtlenség 305 felhatalmazáson alapuló ~ 652 Foucault 104, 653 ideológia 99 katonai erő 55, 56, 70 kényszerítő jellegű ~ 652 konfliktuselméletek 37, 38 közegészségügy 209 lehetőségek korlátozása 652 Lukes, 652, 653 Marx 100 média 464-466 nagyváros 702 nemek 360 nők ellen elkövetett bűnök 633, 634 politikai - 6 5 3 szervezetek 511 törvény 621 vágyak manipulációja 652 vállalati - 5 0 4 Weber 242, 243, 652 Hatch, N. 437 hátsó terület 125, 129, 132, 137, 781 Hauser, R. M. 262 Hawley, Amos 692, 693 házasság 782 átalakuló intimitás (Giddens) 196, 197 átlagos házasodási kor 194 Beck 107 definíciója 172 endogámia 380, 778 házasságon belüli erőszakos közösülés 633 homoszexuálisok házassága 338-340, 437 kockázata 747 megegyezésen alapuló házasság 170 monogámia 172 öngyilkosság 31 poligámia 172 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 tiszta viszony 197, 791, 794 a történelemben 173-175 újraházasodás 188 házasságtörés 170, 183, 344 házimunka 180, 193, 196, 222, 264, 278, 283, 363, 365, 366, 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787 Heath, A. 262 Heatherington, K. 586 Hebdige, D. 66
MUTATÓ
hegemón maszkulinitás 360, 561, 362, 778, 782 Heidensohn, Frances 632 Heinrichs, J. 507 Heise, D. R. 154 Held, Dávid 19, 56, 60, 62-64, 475-477, 655, 656, 665, 666 Helsinki virtuális falu 597, 712, 714, 715 „helyreállított" vagy mostohacsalád 190, 782 helyreállító igazságszolgáltatás 644, 782 Henderson, J. 316, 323 Hendricks, J. 156 Henry, W. E. 156 Henslin, J. M. 126 Hepworth, Mike 161 Hérakleitosz 52 Heritage, J. 119 Hermán, Edward 473, 476, 480, 481 Herrnstein, Richárd 255, 557, 558, 560 Hetednapi Adventista Egyház 444 heteroszexualitás 198, 340, 350, 351, 353, 354, 358, 360, 361, 362, 368, 634, 782 hidegháború 51, 61, 69, 70, 316, 410, 442, 455, 459, 797 Higgs, Paul 163 Hills, John 281, 282 hinduizmus 416, 419, 422, 425 HIPC program 318-320, 325 hiperaktivitás 212, 213 hiperrealitás 461, 466, 783, 793 hipnoterápia 207 hipotézis 78, 84, 85 Hirschi, Travis 623 Hirst, P. 63, 64, 326 Hitachi 512 Hite, S. 200 Hitler, Adolf 53, 376, 652 Ho, S. Y. 317 Hobson, Dorothy 468 Hochschild, Arlie 38, 39, 125, 180, 196 Hodge, Róbert 145 Hogge, Becky 475 Hollandia 146, 303, 338, 339, 403, 404, 430-432, 521, 528, 646, 662, 663, 740 holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 Holton, R. J. 576 Homans, H. 179 homeopátia 207, 213 homlokzati terület 125, 129, 137, 781, 782 homofóbia 353, 354, 783 homoszexuális maszkulinitás 361, 782 homoszexualitás 177, 193, 201, 210, 211, 337, 3 3 9 341,350-354, 356, 371, 427, 443, 444, 634, 782 Honda 749 Hongkong 1997-es válság 317 anorexia 205
az állam gazdasági szerepe 323, 324 Barbie baba 62, 63 Disney-park 482 filmipar 448 magas jövedelmű országok 306 megapoliszok 709, 710, 713, 722 milliárdosok 302, 303 növekedés 324, 326 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó ország 51, 62, 313, 315 hooks, bell 367 hopi törzs 37 Hopkins, T. H. 61 Horvátország 388 Hotz, R. L. 155 Howard Liga 645, 646 Howard, J. H. 156 hozzárendelt státus 125, 782 Hubbard, Ron 426 Hughes, E. C. 125 Hughes, Martin 546 humánerőforrás-gazdálkodás 512, 514, 782 humanitárius segítségnyújtás 58, 63, 672 Humphreys, Laud 74-76, 78, 79, 82, 87, 88 Hung Wei Lo 475 Hunt, Paul 216, 225, 226 Huntington, Sámuel 442 hurrikán 741 Huston, A. C. 470 Hutton, W. 512 Hutton-vizsgálat 471 Hyman, R. 576 iatrogenezis 212 IBM 508, 509, 715 ideáltípus 35, 360, 386, 491-493, 512, 652, 782 identitás fekete ~ 378, 379 hálózatgazdaság 108 lopás 642 internet 672-674 kettős - 3 9 5 kulturális - 483, 674 nacionalizmus 677-679 nemek 100-103, 141, 146-148, 356-359, 362 363, 367-369 nemzeti — 678 perszonalizált — 642 személyes — 68, 155, 157 identitáslopás 642 ideológia 32, 34, 61, 102, 164, 176, 259, 354, 360 375-377, 632, 658, 667, 672, 782 Foucault 104 konfliktus 99 média 450, 463-467 vallás 417, 419, 427, 444
MUTATÓ
idő fogalma 418 kronometrikus idő 129 társadalmi élet 129 zónák 127 Iganski, Paul 397 Illich, Ivan 211-213, 542-544, 547, 550 IMF 320, 324 India alacsony jövedelmű országok 306, 307 Benetton 517, 518 bhopali katasztrófa 638 cunami 726 demográfia 334 egészség 231 egyenlőtlenség 309, 326, 327 fejlődő világ 45, 50-54, 656, 676 Gandhi 53 Kasmír 675, 684 kasztrendszer 238-241 kisebbségek, bevándorlás 380-408 Kalkutta 710 környezetszennyezés 638 média 473, 477, 478, 480, 481 nyers halálozási ráta 330 oktatás 544 öregedés 151, 160 shták 441 Teréz anya 414, 415 tradicionális társadalom 46, 49 vallás 35, 416-419, 422, 424, 439 individualizmus 68, 188, 473, 474, 484 Indonézia 62, 307, 310, 313, 326, 403, 442, 444, 657, 677, 679, 683, 726, 729, 737 információs társadalom 108 információs technológia 243, 327, 473, 500, 511, 513, 514, 516-518, 521, 522, 561, 565, 566, 579, 591-594, 598, 599, 640, 641, 648, 670-672, 714, 721, 749, 782 informális gazdaság 571, 710, 782 informális kapcsolatok 255, 492, 493, 497, 782 inkák 46, 49 intelligencia 154, 376, 409, 527, 557-561, 566, 782 intelligenciahányados lásd IQ interakciós vandalizmus 120-122, 783 internet 455, 783 bizalom 135 demokratizálódás 659 eBay 135 globalizáció 56, 57, 67, 68 hatásai 457, 458 információs forradalom 521 internetcenzúra Kínában 474, 475 internetfelhasználók 457 internetgalaxis 516 internetkávézó 58, 68
8
kialakulása 155, 457 kiberbűnözés 641 kibertér 457 nagyvállalatok hatalma 479 oktatási egyenlőtlenségek 564 szerverek száma 677 társadalmi interakciók 133 társadalmi mozgalmak 672 társas elszigetelődés 136 tér-idő rend átalakulása 129 világháló 456 zeneipar 476, 477 intézmények intézményesülés krízise 362 patriarchális kulturális intézmények 368 intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783 intézményi kapitalizmus 505, 506, 783 intimitás 171, 182, 193, 196, 197, 695, 715 inuitok 39 ipari forradalom 29, 32, 226, 307, 389, 504, 521, 673,692, 783 ipari társadalmak 783 és az egészségügyi ellátás 208 és az egészségügyi problémák 208 első világ 51 globális fejlődés 50-52 katonai túlerő 50 nagyvárosok 49 politikai rendszerek 51 sajátosságai 49 társadalmi rétegződés 238, 265 újonnan iparosodó országok 51, 52 iparosítás 783 Comte 29 környezet 733, 742 Marx 34 megalopolisz 710 nagyvárosok 699 és a szociológia kialakulása 27 iparosodott társadalmak lásd ipari társadalmak iPod 477 IQ, intelligenciahányados 557, 783 Bell-görbe 558 érzelmi és interperszonális ~ 560, 561 genetikai tényezők 557, 558 Hernstein és Murray 557 és az oktatás 556 új IQ-izmus 559, 560 ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 682 Irak 404, 441, 501, 654, 664, 675, 698 iraki háború 442 angol Parlament 667, 668 BBC 472 ENSZ Biztonsági Tanács 663-665 globális tiltakozás 650, 652, 672 a háborút megelőző időszak 664
MUTATÓ
a háború utáni időszak 665 terrorizmus 684, 686 Irán 658, 659, 675 írni-olvasni tudás 309, 312, 313, 335, 528, 543, 544 Írország 379, 390, 430, 431, 435, 540, 541, 662, 682, 683 Isten Gyülekezetei 444 iszlám 421, 422 civilizációk harca 442 az Egyesült Királyságban 433 fundamentalizmus 440 és a homoszexuálisok 441 és a Nyugat 441, 442 saría 411, 442 siíták 441 szunniták 441 újjáéledése 442 USA-ban 435 Iszlám Dzsihád csoport 684 Izland 430 Izrael 421, 431, 465, 674, 681 Jacoby, Sanford 505 Jahoda, Marié 606 jakuza bandák 640 Jamaica 66, 406 János Pál pápa, II. 427 Janowitz, M. 694 Japán agrárszektor 48 állami szerepvállalás a gazdaságban 323 Aum Sinrikjo csoport 426, 672 autóipar 575 Barbie baba 62 buddhizmus 422 egészség 224 első világ 50, 52 globális verseny 51 globalizáció 64, 66 gyarmatosítás 321 iparosodás az 1950-es években 313-317 japán modell 511, 512 kamikaze pilóták 31 képviseleti demokrácia 656 központi vagy magországok 322 magas jövedelmű országok 306 média 478, 480, 482 oktatás 540, 541 öregkor 166 táplálkozási zavarok 205 társadalmi mobilitás 262 társadalmi tőke 521 tradicionális birodalmak 240 transznacionális vállalatok 60, 506 tudásgazdaság 595 újjáépítés 56
Jasper, K. 205 jedik 433 jégtömeg 741 Jehova Tanúi 433 Jemen 683 Jencks, Christopher 287 Jenkins, C. 603 Jensen, Arthur 557 Jézus Krisztus 53, 419, 421, 422, 424, 425, 427, 438, 652 jobboldali realizmus 623, 624 Jobling, R. 218 John, Jeffrey 427 John, M. T. 154 jóléti állam 289-297, 783 állampolgári jogok 289 elméletei 289 Esping-Andersen elmélete 290 Finnországban 109 függőség kultúrája 279 gondoskodó állam 293 intézményes forma 291 kialakulása Angliában 291-293 konzervatív-korporativista modell 290 konzervatív „visszakozás"293-295 liberális modell 290 maradványelv 291 marginális osztály 255 Marshall elmélete 289 Nagy-Britanniában 290 öregedés 164 rászorultság elve 290 segély az álláshoz jutáshoz 296 szegénytörvény 291 szociáldemokrata modell 290 új munkáspárti kormány és a jóléti reform 295 univerzális jóléti szolgáltatás 290 a változó világban 297, 298 jóléti függőség 279, 294, 783 jóléti kapitalizmus 505, 783 Jones, D. E. 437 Jones, Trevor 555 Jordánia 60, 483 Joy, B. 738 Judge, K. 224 Jugoszlávia demokrácia 658 etnikai konfliktusok 387, 389, 403, 677 iszlám 442 Koszovó 5 8 , 3 8 8 , 4 4 2 , 501 menekültek 403 nacionalizmus 387, 673 új migráció 403, 410, 797 vallási konfliktusok 416 Július Caesar 53
MUTATÓ
\
Kadish, Marcia 338 Kafka, Franz 491 Kaldor, Mary 684, 685 Kálvin János 95 kálvinizmus (kálvinista) 95, 96, 419, 423 Kambodzsa 307, 327, 501 kamikaze pilóták 31 Kamin, L. J. 558 Kanada agrártársadalmak 48 azonos neműek házassága 339 bevándorlás klasszikus modellje 406 első világ 51 Kanadai Egyesült Egyház 427 magas jövedelmű országok 306 oktatás 540, 541 Québec 655, 675 savas eső 733 társadalmi egyenlőtlenség 260 Kanter, R. Moss 510 kapitalizmus családi ~ 504, 776 Habermas 106 intézményi ~ 505, 783 patriarchátus 364, 365, 368 kereszténység 95 kialakulása 33 Marx 33,101-103 média 473 menedzser— 505, 786 modern társadalmi változások 70 nagyvállalati ~ típusai 504-506 osztályharc 33 „ősz" - 1 6 4 , 503 vállalati jóléti kapitalizmus 505, 796 világ- 321, 322, 328 Weber 34, 94-96, 102, 103, 301, 419, 691 karizmatikus vezető 53, 423, 425, 652 Károly herceg 190, 236 Karzai, Hamid 657 Kasarda, J. D. 694 Kasmír 675, 684 kaszt, -rendszer 177, 235, 238-241, 265, 328, 417, 422,784 Katalónia 675 Katar 483 katexis 360 katolikus vallás csoda 414 Egyesült Királyságban 433 Európában 430-435 fogamzásgátlás 334, 437 homoszexualitás 427 kapitalizmus 96 nők 427 osztály 434
813
öngyilkosság 31 USA-ban 436 katonai erő 55, 56, 70, 103, 209, 322, 334, 501, 654, 665, 676 Katz, J. E. 133, 136, 162, 466 Kautsky, J. 49 kauzalitás 79, 783 ellenőrző változók 81, 778 korreláció 79, 80 okok meghatározása 81, 82 ok-okozati összefüggések 79-82 oksági kapcsolat 79, 788 oksági mechanizmusok 80 kávé 24-27 Kazahsztán 403 Keith, M. 402 Kelet-Ázsia 45, 49, 51, 52, 307, 312, 326, 335, 381, 457,519,565,730 1997-es gazdasági válság 317 az állam szerepe 323, 324 emberi jogok 323 félperiferiális országok 323 növekedés 3 1 3 , 3 1 5 - 3 1 7 Kelet-Németország 51, 657 Kelly, Dávid 472 Kemp, A. 370 Kemsley, Lord 450 Kennedy, J. F. 317 Kenya 51,319, 377 Kepei, G. 443, 444 képviseleti demokrácia 655, 686, 783 kereszténység 421 BBC 452 Egyesült Királyságban 433 Európában 430, 431 Feuerbach 417 ideológiai vonatkozás 419 keresztény fundamentalizmus 438, 440, 443, 445 keresztény hit 417 nem és szexualitás 427 reformáció 430 és szexualitás 344 társadalmi szerveződés 416 templomba járás 433 trinitárius egyházak 433 USA-ban 436-439 kerubizmus 229 Keynes, John Maynard 602 kézművesek 492, 571-574 Khamenei, Ali ajatollah 441, 442 Khatami, Mohamed 442, 658 Khomeini ajatollah 441, 442 kiberbűnözés 641, 642 kibertér 133-135, 457, 458, 536, 641, 659, 712, 783 kiborg 162
814
MUTATÓ
Kiecolt, K. J. 443 Kim Dzsongil 55, 654 Kim Ir Szen 55 Kína átlagjövedelem 590 Barbie baba 61-63, 509 bevándorlók 389, 405, 408 birodalom 46, 49, 240 bruttó nemzeti jövedelem 306, 307 buddhizmus 422 bűnügyi hálózatok 640 bürokrácia 491 elöregedés 155, 166 ENSZ Biztonsági Tanács 501, 663 etnikai kisebbség 677 1949-es kínai forradalom 86 fejlődő világ 50-52 gazdasági növekedés 313-317, 326, 710 globális felmelegedés 742 GM-élelmiszerek 744 hagyományos családminta 200 internetcenzúra 474, 475 kommunista rezsim 657, 784 konfucianizmus 422 közepes jövedelmű országok 306, 307 média cenzúrája 474 népességnövekedés szabályozása 175, 334 nők jogai 370 növekedés 61 oktatás 555 táplálkozási zavar 205 Tibet 675 Tienanmen téri erőszak 58, 657 újonnan iparosodó országok 313 válás 200 vallás 422, 425 Kinsey, Alfréd 349, 352 kiotói egyezmény 742 Kirgizisztán 333 Kirkwood, T. 154, 155 kiropraktika 207 kisebbségi csoportok 380, 783 kísérlet 8, 28, 29, 82, 85, 88, 91, 119, 120, 127, 134, 145.783 kiterjesztett család 172, 173, 175-177, 190, 195, 201.784 kivándorlás 406-408, 700, 784 kivonuláselmélet 156, 784 klán 175, 420, 694 Klerk, F. W. de 374 klímaváltozás lásd globális felmelegedés Knoke, D. 516 Knorr-Cetina, K. 40, 118 kockázattársadalom 106, 107, 110, 746, 747, 784 kogníció 141, 784 kollektív fogyasztás 696, 784
Kollock, Péter 136 Kolumbia 639 kommunikáció 448, 784 digitalizáció 454 elektronikus kommunikáció 136 globalizáció 56-59 műholdas kommunikáció 455 nem verbális kommunikáció 116-119 távközlés 455, 794 kommunizmus bukása 61, 70, 71, 102, 103, 307, 656-660 Marx 34 második világ 51 a történelem vége 658 konfliktuselméletek 37, 38, 167, 385, 386, 653, 784 Berstein 544 bűnözés 621, 6 2 2 , 6 4 7 Dahrendorf 38 Marx 38, 40 média 459, 460 oktatás 549 új kriminológia 621, 795 konfucianizmus 316, 419, 422, 445 konkrét műveletek szakasza 142, 784 Konstantin császár 421 konszenzus 32, 96, 99, 105, 110, 195, 215, 363, 512, 616 kontrollelmélet 623, 624, 647, 783, 784 konurbáció 698, 784 Kopernikusz, Nikolausz 29 Kopomaa, Timo 715 Koresh, Dávid 423, 424 lásd még demokrácia korlátozott kód 544, 546, 566, 784 kormányzat, kormányzás 784 autoritárius kormányzat 652, 654 kormányzati szféra 651 korreláció 79, 80, 784 Durkheim 80 kauzalitás 79, 80 korrelációs együtthatók 88, 784 média 459 változók 79-81, 796 kortárscsoport 143, 144, 148, 167, 358, 549, 784 Kóser, K. 403, 405 Koss, S. E. 450 Koszovó 58, 388, 442, 501 Kouao, M. T. 182 kozmopolitizmus 67, 69, 107, 409, 698, 700, 717 kölcsön ellenében végzett munka 314 kölcsönös gazdasági függőség 32, 63, 573, 608, 784 könyvek 484 környezet Brent Spar 732,733 Brundtland-jelentés 729, 748 elsivatagosodás 736, 737, 740, 743, 778 erdők kiirtása 729, 731, 737, 778
MUTATÓ
esőerdők 728, 729, 737 fenntartható fejlődés 323, 727, 729, 748, 749, 780 fogyasztás 729, 730 források kimerülése 735 genetikailag módosított élelmiszerek 738, 7 4 3 746, 750, 781, 786, 795 globális „kockázattársadalom" 106, 746-748 globális felmelegedés 69, 107, 727-730, 736, 738-750, 781, 784, 786, 796 Greenpeace 501, 503, 728, 732, 744 harmadik utas politika 669 jövő 748, 749 környezeti ökológia 728, 784 levegőszennyezés 711, 731, 733, 749 növekedés határai 728 Rio de Janeiro, Föld-csúcsértekezlet 729 Római Klub 728, 729 savas eső 733, 749 szegénység 730, 731 szilárd hulladékok 735 talaj leromlása 736 technológiai eredetű környezeti kockázatok 737 veszélyforrások 731-746 víz 736 vízszennyezés 733-735 környezeti ökológia 728, 785 környezetszennyezés levegőszennyezés 731-733 vízszennyezés 733-735 közelség kényszere 136, 458, 785 közép- és kelet-európai országok demokrácia 656-658 EU-tagság 662 közepes jövedelmű országok 307 migráció 403 növekedés 328 páncélozott társadalom 625 szervezett bűnözés 640 technológia 327 vallás 439 vízszennyezés 735 középosztály 251, 252, 785 központi vagy magországok 322, 779, 785, 789 közvécé 74, 75 közszféra Habermas 109, 110, 460, 461, 463, 473, 481, 485, 786 homoszexuálisok 634 és magánszféra 634 kriminológia 612-614, 616, 619, 621-623, 630, 633, 775, 783, 785, 795 Kroc, Ray 488, 503 kronometrikus idő 129, 785 Krupat, Edward 694 Kuba 307, 660, 669
815
Ku-Klux-Klan 377 Kulkarni, V. G. 326 kultúra családminták 177, 178 egészség 209 Frankfurti Iskola 460 globális kulturális bazár 507 globalizáció 57-59, 65-70 homoszexualitás 352 imperialista kulturális birodalom 481, 482 kelet-ázsiai fejlődés 316, 317 kozmopolita kultúra 698 kultúrák versengése 442 kulturális pluralizmus 386, 550, 785 kulturális tőke 256, 257 kulturális újratermelés 546-549, 785 kultúripar 460 multikulturalizmus 386, 787 szervezeti kultúra 517 szexuális orientáció 350 szocializáció 141-151 társadalmi változások 35, 46, 53-56 vallás mint a kultúra egy formája 415, 418 kultusz 423-426, 445, 785 kurdok 665, 675 kutatási módszerek 76, 78, 82, 85, 86, 785 Kuvait 67, 68, 303, 483, 654 Kuznets-görbe 260, 785 Kuznets, Simon 260, 785 külső eredetű kockázat 738, 785 Lacan, Jacques 369 lakáskörülmények 210, 221, 231, 273, 292, 701, 704-706, 716, 727 etnikai kisebbségek 399, 410 Land, K. C. 436 Landes, Dávid 44 Lansley, Stuart 274, 275 Lao-ce 422 Laosz 327 Lappé, F. M. 310 Laqueur, W. 680 Larkin, Jim 719 Larsen B 741 Laswell, H. 459 latens funkció 37, 40, 785 laterális mobilitás 261, 785 Laumann, E. O. 349, 352 Lawrence, Stephen 383, 384, 402 Lay, Kenneth 636, 637 Lazarsfeld, Paul 84, 460, 466 Lea, J. 622 Leadbeater, Charles 595 Ledér, Drew 162 Lee, R. B. 47, 131 legitimáció 354, 362, 775, 785
816
MUTATÓ
Leibfíied, S. 281 Leisering, L. 281 Lemert, Edwin 619, 626 Lengyelország 51, 61, 262, 404, 432, 541, 656-658, 660, 733 leprások 216 Lesotho 319, 745 leszbikusság 779, 786 levegőszennyezés 731-733 Levin, W. C. 165 Li Ka-shing 302, 303 Libanon 440, 444, 508 liberális demokrácia 656-658, 686, 785 liberális feminizmus 365, 785 Líbia 319, 405, 682, 685 Liebert, R. M. 469 Lin, N. 516 Lincoln, Ábrahám 448, 682 Lipset, Seymour Martin 262, 435 Lister, Ruth 253 Litvánia 432 Livingstone, Ken 721 Lloyd-Sherlock, R 152 Locke, J. 133 Logan, John 697 Lombroso, Cesare 612 London 57, 66, 151, 236, 254, 302, 326, 354, 379, 380, 383, 384, 391, 394, 401, 402, 433-435, 448, 450, 451, 460, 488, 502, 532, 537, 559, 564, 614, 640, 650, 675, 680, 683, 690, 695, 699, 702, 703, 706-708, 713, 720-722 Lorber, Judith 341, 359 Lönnqvist, Kurt 715 Lucas, Vicky 229 Luce, Henry 478 Luckmann, Thomas 132 Lukes, Stephen 652, 653 Lull, James 466, 474 Lumiére fivérek 451 lutheránusok 424 Lutz, H. 403, 405 Luxemburg 541, 662 Lyon 720 Lyon, C. 181 Lyon, D. 499 Lyotard, J.-E. 103 Mac an Ghaill, Máirtín 361, 363, 548, 549, 552, 553 Macgregor, S. 706 Machin, Stephen 264 Mack, Joanna 274, 275 Macpherson, S. W. 383 Macpherson-jelentés 384 maffia 640 magánszféra 68, 368, 463, 631, 634, 715
magas bizalmi szintű rendszerek 579, 608, 785 magországok lásd központi vagy magországok Magyarország 51, 61, 432, 541, 657, 658, 660 maják 49 Major, John 297, 666 makroszociológia 40, 116, 118, 124, 157, 626, 785 Malajzia autoritárius állam 657 Barbie baba 62 brit termelés áthelyezése 663 függetlenség 51 gyermekmunka 314 internet ellenőrzése 659 iszlám fundamentalizmus 442 műholdas televízió betiltása 483 növekedés 3 2 6 , 5 0 6 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó országok 313 Malawi 745 Maldív-szigetek 726 Malthus, Thomas 331, 333, 336, 786 malthusianizmus 330, 331, 336, 786 Manchester 162, 254, 570, 586, 645, 701, 708, 718721 Mandela, Nelson 240, 374, 375, 681 manifeszt funkció 37, 40, 786 Manning, Carl 182 Mao Ce-tung 425 maorik 558 Marcuse, H. 466 marginális osztály 253, 786 Angliában 255, 256 biológiailag alsó réteg 344 Európai Unió 254 jóléti állam 255 Marx 253 migráció 254 számítógépes alsóbb osztály 565 underclass-vita 253, 254 marihuána 24, 613, 619, 639 Marley, Bob 66 Marokkó 314, 320, 742 Marsden, D. 196 Marsden, R V. 489, 516 Marshall, Gordon 245, 261, 262, 263 Marshall, T. H. 289, 290 Martin, D. 438 Martineau, Harriet 36, 97 Marx, Kari 32, 33, 35, 42, 103, 110, 226, 365 alapító teoretikus 36, 42, 103 Castells 108 elidegenedés 573, 592 Habermas 106 hatalom 104 kapitalizmus 33, 102, 242, 504, 658 kommunizmus 34, 657
MUTATÓ
konfliktuselmélet 38-40, 99, 365 média 460, 462, 464 modern társadalom 101, 102 munkamegosztás 573, 599 nacionalizmus 673 nemek problémája 100 osztály 33, 99, 241-244, 252, 253, 265 szociológia mint tudomány 76 társadalmi változások 42, 97, 103 történelmi materializmus 33 urbanizmus 695 vallás 417-419, 428, 436, 444 Weber 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462 marxista feminizmus 365 marxizmus 38, 39, 42, 97, 101, 102, 104, 106, 108, 241-245, 252, 289, 321, 322, 364, 365, 385, 459, 514, 573, 621, 652, 653, 695 Masih, Iqbal 315 második világ 50-52, 61, 787 második világháború 41, 51, 53, 56, 60, 62, 80, 156, 175, 186, 260, 262, 291, 322, 324, 346, 377, 390, 403, 406, 410, 421, 425, 431, 436, 495, 528, 529, 566, 570, 574, 577, 581, 601, 602, 662, 666, 674, 676, 681, 695, 727 másodlagos deviancia 619, 620, 626, 786 Mason, A. 634 Mason, Dávid 393 Mason, Jan 207 maszáj 49 „A maszkulinitás 354, 356, 357, 359-363, 371, 782 materialista —felfogás 33, 34 a mindennapi élet kulturális és történelmi szem lélete 129 posztmodern felfogás 103 a történelem vége 658 materialista történelemfelfogás 33, 34, 786 matrilineáris 176, 786 matrilokális 176, 786 Matshushita 715 Matsuura, Jeffrey 746 Mattel 62, 63 Matthews, R. 622 Maugh, T. H. 351 May, Hazel 634 McChesney, Róbert 473, 477, 480, 481 McCloskey, Tanya 338 McDonald, Ronald 503 McDonald's 64, 131, 502, 503 a társadalom „mcdonaldizálódása" 488, 489, 492, 511,518 McFadden, D. 351 McKeown, T. 211 McKinney, W. 435, 437, 438 McKnight, Abigail 281 McLuhan, Marshall 448, 453, 458, 461, 485 McMichael, P. 507
817
McNeely, C. L. 500 McQuail, Denis 459 Mead, G. H. 141, 142, 167 Meadows, D. H. 329, 596, 728 Means, Gardiner 504 média lásd tömegkommunikációs eszközök médiaimperializmus 476, 481, 484, 786 médiaszabályozás 472, 473, 786 Medscape 205 megalopolisz 698, 699, 787 megapolisz 709, 710, 723, 787 megkettőződési idő 329, 786 „megtervezett babák" 214 megváltást hirdető vallás 419 Mekka 421, 422, 685 Melanézia 51 Mellows-Facer, A. 668 Melton, J. G. 436 menedékkérők 391-393 1951-es ENSZ-egyezmény 391 ellenőrzés 405 menedzserkapitalizmus 505, 786 menedzsment 564, 588, 594, 598, 601, 669, 782, 796 meritokrácia 257, 264, 528, 532, 786 Merton, Róbert 94 bűnözés 615, 616, 618 bürokrácia 493 feszültség 289, 616 funkcionalizmusa 37, 39, 40, 647 középszintű elméletek 39, 94 lelki kizsákmányolás 460 mesterséges eredetű kockázat 746, 786 mesterséges környezet 695, 696, 783, 786 metafizikai stádium 29 metanarratívák 103, 549, 787 metodizmus 423, 434 Mexikó 37, 49, 51, 52, 148, 302, 303, 307, 323, 324, 326, 406, 436, 506, 541, 672, 673, 703 Mexikóváros 66, 378, 711 Meyer, J. W. 492, 492, 500 Mianmar 422, 654, 657 Michels, Róbert 496, 522 Microsoft 302, 303, 508 Mielonen, Jari 714 migráció alapfogalmak 376 csoporthatárok kijelölése 385 diszkrimináció 380 Egyesült Királyságban 389-403 előítélet 380-382 etnicitás 379 etnikai integráció és konfliktus 386 etnikai integráció modelljei 386 etnikai konfliktusok 387 etnocentrizmus 385
MUTATÓ
Európai Unió 403-405 faj 376 globális diaszpórák 408 globális migráció 405, 406 globalizáció és migráció 407 intézményes rasszizmus 224, 382-384, 783 kisebbségi csoportok 380 konfliktuselméletek 385 marginális osztály, az EU és a ~ 254 migrációs minták és modellek 406 rasszizmus 382 rasszizmus szociológiai értelmezései 385 „régi rasszizmustól" az „új rasszizmusig"383 mikroszociológia 40, 118, 124, 626, 787 Miles, I. D. 571 Miles, R. 377 Mill, John Stuart 365 milleniumi fejlesztési célok 325 Miller, Mark 406, 408 milliárdosok 302 Mills, C. Wright 24, 26, 40, 652 Milne, A. E. H. 158 minimálbér 288, 297, 304, 321, 584, 585 Minkler, M. 157 minőségi körök 588, 786 mintavétel 84, 786 Mirza, H. 316 Mitchell, J. 148, 365 Mitsubishi 60, 506, 507 mobilizáció 58 mobiltelefon 57, 59, 199, 250, 302, 327, 449, 475, 484, 639, 645, 672, 714, 715 modernitás 55, 105, 106, 197, 208, 329, 440, 684 modernizációs elmélet 317, 321, 335, 787 Modood, Tariq 178, 378, 379, 398, 399, 402 módusz 88, 787 Mohamed próféta 421, 422, 425, 441, 442, 444 Mohammadi, Ali 483 Moi, Dániel arap 377 Molotch, Harvey 12, 136, 697 Mondadori kiadóvállalat 482 monogámia 172, 176, 201, 340, 787 monopólium 240, 436, 452, 470-472, 481, 504, 787 monoteizmus 420, 787 Monroe, Marilyn 362 Monsanto 743-746 Moore, Barrington 660 Moore, G. 516 Moore, L. R. 436 Moore, R. 393, 399 morális konszenzus 30, 37 morális közösség 416 morális pánik 402, 620, 635, 648, 704, 787 Morgan, D. 359 Morgan, Robin 469
mormonok 173, 433, 436, 437 Morpheus 477 Morris, Lydia 247, 255, 256 mortalitás 173, 218, 330, 787 mostohacsalád 190 Moszkva 517, 713, 722 Motorola 715 Moynihan, D. P. 617, 618 Mozambik 58, 320, 656, 745 mozi 80, 283, 447, 449-451, 477, 478, 484, 507 mp3 477 Mulgan, Geoff 187, 188 Mullan, Phil 164 multikulturalizmus 386, 387, 787 Mumford, L. 129 Muncie, John 635, 636 munka 569-609, 787 alkalmazottakról vezetett nyilvántartások 498 etnikai kisebbségek 396-399 fizetett és nem fizetett munka 571 foglalkozási szegregáció 582-584 fontossága 599 globális munkaerőpiac 507 és gondoskodás 179, 180 házimunka 180, 264, 278, 283, 363, 365, 366, 368, 571-573, 585, 586, 608, 782, 787 humánerőforrás-gazdálkodás 512 informális gazdaság 571 ipari konfliktusok 576 a jövőben 599 második műszak 180, 196 munkaerő elbutítása 514, 592 munkaerő-piaci kirekesztettség 282 munkahelyi bizonytalanság 598-602 munkanélküliség 602-607 nemek közötti munkahelyi egyenlőtlenségek 582 és a nők 261, 579-582 és az osztály 245 otthoni munkamegosztás 585 önkéntes — 571 portfoliós dolgozók 597 részmunkaidő 584 segély az álláshoz jutáshoz programok 296, 297 tanulás és a fizikai munka (Willis) 547-549 társadalmi jelentősége 598-600 távmunka 594, 596 továbbképzés 596 tudásgazdaság 591-594 új munkáspárti kormány politikája 295-297 változó természete 579 munkahely automatizálás 592, 593 számítógépesítés 513, 514, 592, 593 munkahelyi bizonytalanság 598-603, 608, 609, 633, 747, 787 munkahelyi továbbképzés 596
MUTATÓ
munkamegosztás 571 Adam Smith 573, 574 alacsony bizalmi szintű rendszerek 575 automatizálás 592 Durkheim 573 fordizmus 573-575, 589 házimunka 572 kézművesek 571-574 magas bizalmi szintű rendszerek 579 Marx 573 minőségi körök 588 nemzetközi munkamegosztás 506, 507 nők 579-582 posztfordizmus 587-589, 595, 608 taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, 608 változások az otthoni munkamegosztásban 5 8 5 587 munkanélküliség 602-607, 787 arányai 602 és a családon belüli erőszak 181-183 az Egyesült Királyságban 604, 605 és az etnikai kisebbségek 604 és a fiatalok 604 megtapasztalása 606 nemek szerint megoszlása 605 „nem osztály" (Gorz) 599 és az osztály-hovatartozás 605 statisztikák értelmezése 602, 603, 605 munkásnyúzó műhely (sweatshop) 590, 787 munkásosztály 787 bűnözés 6 1 7 , 6 2 1 , 635 család 187, 287 egészség 219, 222 elpolgárosodási tézis 252 Marx 33, 34, 108, 599 oktatás 527, 538, 544, 548, 549, 559, 560 osztályelméletek 241-244 változó jellege 252, 253, 266 Murdoch, Rupert 459, 460, 471, 480-482 Murdock, George 172, 363, 459 Murray, Charles 253-255, 279, 282, 557, 558, 560 műveletek előtti szakasz 142, 787 Mwanawasa, Levy 745 nacionalizmus 651, 787 állam nélküli nemzetek 675 britség 678 elméletei 673 etnikai közösségek 674 a fejlődő országokban 676 és globalizáció 677-679 és a modern társadalom 673 nemzeti kisebbségek és az Európai Unió 675 NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Meg állapodás) 60, 673
819
Nagy-Britannia bevándorlási politika 391-393 bűnözés 6 2 3 , 6 2 7 családok és intim kapcsolatok 176 fogyatékosság 230 jóléti állam 290-296 létminimum 274 marginális osztály 255, 256, 266 meritokrácia 264 migráció és etnikai változatosság 389 munkanélküliség 604 oktatás 528 öregedés 157 pártpolitika 666 társadalmi mobilitás 262, 263 urbanizációs trendek 701 vallás 432-435 nagyszülők 141, 155, 166, 172, 177, 191, 391 nagyvárosok belvárosok hanyatlása 702-704 bevándorlók 710 Castells 709, 710, 713, 717, 720 Dockland 707 fejlődő országok 710, 721 felújítás 707 mint gazdasági és társadalmi tényező 717, 719 globális város 713 kifejlődésük 698 környezeti kockázatok 710-712 közigazgatás 716-721 közösségi kohéziós programok 705, 706 megalopolisz 698, 699, 786 megapolisz 709, 710, 423, 786 megújulás 706-708 mesterséges környezet 695, 696 modern nagyváros 700 nemek szerepe 702 nyomornegyed 710 polgármesterek 720, 721 szuburbanizáció 701, 792 új trendek Nagy-Britanniában és az USA-ban 701-708 urbanizáció 699, 795 urbanizmus 696, 795 urbanizmus elméletei 690-698 városállam 698 Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities) 721 városi terek újrahasznosítása 707 városökológia 691, 692 Weber 690, 691 zavargások 704, 705 nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787 Napster 477 Narayan, D. 310
MUTATÓ
narkotikumok 640 NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete, North Atlantic Treaty Organization) 388, 501 Neale, Bren 184, 188, 189, 197, 198 Negroponte, Nicholas 454 Nelson, H. M. 443 nem fókuszos interakció 124, 137, 787 nem verbális kommunikáció 116-118, 124, 127, 366, 787 nemek közötti szerződés 632 Németország 34, 48, 53, 54, 56, 66, 90, 213, 253, 254, 262, 290, 303, 330, 347, 382, 403, 404, 406, 407, 430-432, 521, 540, 541, 595, 642, 662, 680, 681, 691, 703, 742 agrártársadalom 48 antiszemitizmus 382 Drezda lerombolása 681 eugenetika 213 Európai Unió 662 globális felmelegedés 742 Hamburg gazdagság és szegénység 254 Hitler 53 holokauszt 86, 388, 431, 495, 603, 748 jóléti modell 290 kommunizmus összeomlása 51, 657 második világháború 56, 681 migráció 404, 406, 407 nácizmus 54, 213, 680 nyers születési ráta 330 oktatás 540, 541 társadalmi mobilitás 262 társadalmi tőke 621 török bevándorlók 253, 254, 407 tudásgazdaság 595 vallás 430-432 nemi egyenlőtlenség 363, 787 bérek 180, 584, 585 családban 179-181 elméletek 363-369 felsőoktatásban 554, 555 feminista megközelítések 364-369 funkcionalista megközelítések 363, 364 gondoskodás 179, 180 nemi foglalkoztatási szegregáció 582, 583, 787 nemi rend 360-363, 787 nemi rendszer 460, 787 nemi szerepek 68, 118, 134, 145-147, 180, 193, 356-359, 371, 509, 583, 585, 702, 788 nemi szocializáció 145-147, 357-359, 788 bűnözés 630-634 Chodorow 148, 149 Freud 147, 148 funkcionalizmus 195, 357 Gender Play (Thorne) 144 Ghaill 360, 361, 363, 548, 549 . Gilligan 149
mesekönyvek, televízió 146 nemsemleges nevelés 146, 147 a nem tanulása 146 szankciók 357 szociológiai viták 147-149 szülők, felnőttek reakciói 145 nemi viszonyok 359, 788 nemzetállamok 49, 788 állam nélküli nemzetek 675, 678, 682, 683, 687, 775 Beck szerint 107 civilizációk harca 442 és a globalizáció 51, 61, 68, 663, 669, 678, 679 identitás 678, 679 és a közegészségügy 209 nacionalizmus 673-675 nagyvárosok 712, 717, 722 posztmodernizmus 103 sajátosságai 651 társadalmi rétegződés 247 és a technológia 672, 673 és a terrorizmus 679-686 Nemzetközi Büntető Bíróság 665 nemzetközi kormányzati szervezetek (IGO) 61, 500, 501,522, 663, 787 Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövetség (Interna tional Lesbian and Gay Association, ILGA) 356 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 314, 315, 347, 603 nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO) 61, 62, 500, 501, 522, 684, 787 Nemzetközi Nőtanács (International Council of Women) 501 nemzetközi szervezetek 324-326 Nemzetközi Szociológiai Társaság (International Sociological Association) 501 Nemzetközi Távírdai Uniót (International Telegraph Union) 62 neofordizmus 591 neoliberalizmus 321, 788 neolokális lakóhelyválasztás 176, 787 Nepál 48, 307, 422 népességet reprezentáló minta 83, 787 népirtás 213, 388, 389, 408, 410, 495, 665, 674, 787 Népszövetség 500 Nestlé 745 Netscape 479 Névtelen Alkoholisták 41 New Age mozgalom 425, 426, 440, 788 New Deal 505 News Corporation 460, 480, 481 Newton, Isaac 29, 53 NGO lásd nemzetközi nem kormányzati szerveze tek Nicaragua 307, 322
MUTATÓ
Nicholson, Jack 157 Niebuhr, Richárd 423 Nielsen, F. 260 Niger 320, 358 Nigéria 50, 51, 320, 440, 442, 660, 676, 677 nirvána 422 Nissan 511 Nokia 715 Nolan, P. 603 Noon, Gulam 236, 237, 249, 261, 265 normák 31, 67-69, 86, 116, 143, 144, 153, 155, 176, 182, 187, 193, 194, 198, 208, 210, 215, 362, 6 1 5 617, 620, 646, 647, 787 Norvégia 213, 430-432, 541, 732 Notting Hill 66, 379, 391, 401 nőgyógyászati vizsgálatok 127 nők Afganisztán, nők jogai 176 alkalmazás bérkülönbség 180, 584, 585 büntető igazságszolgáltatás és a ~ 631-633 dohányzás 223 egészség 221-223 egyedülálló szülő 185 ellen elkövetett bűnök 633, 634 ellenálló nőiesség 362 elleni erőszak 182 1950-es évek 175 fejlődés 317 fizetések közötti szakadék 584 foglalkozási szegregáció 582 gazdasági aktivitásának fokozódása 581 gyermekszülés 213, 342 hajlott kor elnőiesedése 158 hangsúlyozott nőiesség 361 házimunka 180, 193, 196, 571-573, 782, 787 iszlám törvények 441 jogok 176 katolikus vallás 427 kibertér 134 Kína, nők jogai 370 kisebbségi csoportok 380 körülmetélés 232 Martineau 36 második műszak 180, 196 megjelenése a munkahelyeken 579 migráció, feminizálódás 406 munka 261, 579-582 munkahelyi egyenlőtlenségek 582 munkamegosztás 579-582 a nagyvállalatoknál 509 női bűnözés 632 női munkavállalók aránya világviszonylatban 580 női szegénység 271 nőiesség, nemi viszonyok 359
osztályhelyzetének meghatározása 259 osztálytagolódás és a nők munkavállalása 261 öregkor 157-159 péniszirigység 147 premodern társadalom 150 részmunkaidő 584 részmunkaidőben végzett munka 584 szappanopera 466, 468 szépség 205, 342, 366 szervezetek és a ~ 509 szexuális szabadság 346 szociológus 36 sztereotípia 631 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209 társadalmi mobilitás 264 változások az otthoni munkamegosztásban 585 várható élettartam 271 viktoriánus család 175 zaklatás 118, 633, 634, 647 nuerek 420 nukleáris család binukleáris család 191 biológiai egyenlőtlenség 366 funkcionalizmus 195 jelentése 172, 201 Nagy-Britanniában 176 a történelemben 173-175 nyelv arc, a test és a beszéd 122, 124 funkciója 38 Garfinkel kísérletei 119 globalizáció 65 interakció társadalmi szabályai 119 interakciós vandalizmus 120 közös jelentések 119 reaktív kiáltások 122 strukturálódása 98 társalgáselemzés 120 nyers halálozási ráta 330, 788 nyers születési ráta 330, 788 Nyugat-Németország 262, 432 Oakes, Péter 503 Oakley, Anne 196, 213, 223, 572, 573 OECD 89, 90, 231, 271, 319, 320, 457, 539, 540, 541,595 Ohlin, Lloyd 617, 618, 622 Ohmae, Kenichi 64, 678 ókor 347, 425, 518, 680, 694, 698 ókori Görögország 238, 341, 655, 698, 787 ókori Róma 95, 238 oksági kapcsolat, kauzalitás 79-82, 91, 787 oktatás 525-566, 787 Bernstein 544-546 Bourdieu 546, 547
MUTATÓ
brit rendszer 537-540 Crowther-jelentés 530 Durkheim 527, 528 Edwards 542 e-egyetemek kora 563 egész életen át tartó tanulás 527, 536, 537, 550, 565,566,777 egyenlőtlenség 550, 551 az Egyesült Királyságban 528, 529 etnikai kisebbségek 555 fejlődése 528-530 felsőoktatás 535 fontossága 527 funkcionalista megközelítés 528 Illich 542-544 IQ 556-561 írni-olvasni tudás 312 jövője 564 konzervatív kormány oktatáspolitikája 530-533 középfokú oktatás 530 kulturális újratermelés 546 magániskolák 531 meritokrácia 528 munkáspárti kormány oktatáspolitikája 533 nemek közti különbségek 551-555 nemsemleges nevelés 146, 147 nyelvi kódok 544-546 osztály és felsőfokú tanulmányok 538 Parsons 528 posztmodern megközelítései 549, 550 társadalmi egyenlőtlenségek 541 társadalmi kirekesztés 555 új kommunikációs technológiák 561-564 Usher 542 Willis 547-549 Olaszország 117, 146, 254, 262, 303, 330, 403, 404, 429-432, 478, 5 1 7 , 5 1 8 , 5 4 1 , 6 6 2 , 6 8 3 , 7 0 8 oligarchia vastörvénye 496, 788 oligopólium 504, 507, 522, 788 olimpiai játékok 378, 720, 721 Olivér, Mike 226, 227 olvasztótégely 386, 387, 409, 410, 439, 788 Omi, M. 382 O'Neil, Onora 661 O'Neill, R. 199 Open University 563 oral history lásd szóbeli történelem orális szex 344, 346 Oroszország bűnözés 640 demokrácia 656, 658, 661 etnikai közösségek 6^5~ globalizáció 304, 663 közepes jövedelmű országok 307 létező szocializmus 102 milliárdosok 302, 303
Moszkva 517, 713, 722 női munkavállalás 579 nőmozgalom 370 nyers születési ráta 330 pénzügyi válság 61 széndioxid-kibocsátás 742 társadalmi mobilitás 262 új migráció 403 vallás 430 világméretű szervezetek 501, 503 ortodox kereszténység 421, 430, 435, 439, 442 Orwell, George 494, 514 oszakai nyilatkozat 60 Oszmán Birodalom 95 osztály Bourdieu 256, 257 definíciója 240 egyenlőtlenség csökkenése 260 és életstílus 256-258 -elméletek 241-245 felső osztály 248-251 foglalkozási szerkezet 244, 245 Goldthorpe 244, 245, 248, 265 hovatartozás mérése 244-248 jelentősége 265 és a kasztrendszer 238, 239 középosztály 251, 252 marginális osztály 253-256 Marx 241, 242 meritokrácia 264, 265 munkásosztály 252, 253 a munkásosztály elpolgárosodása 252 és a nemek 259 operacionalizálás 244 az „osztály halála" 246, 247 osztálytagozódás a mai nyugati társadalmakban 248-261 és a rabszolgaság 238 társadalmi mobilitás 261-265 társadalmi rétegződés rendszerei 237-244 társadalmi változás 246 tulajdon birtoklása 248-251 Weber 242, 243 Wright 243 otthoni munka 196, 516 Oxbridge 246 Oxfam 320, 666, 684 öbölháború 58, 461, 483, 501, 664 ökológia környezeti ~ 728, 784 város- 691, 692, 796 öngyilkos merénylők 31 öngyilkosság börtönben elkövetett ~ 645, 646 Durkheim 31, 32, 39, 80, 100, 224, 615
MUTATÓ
szándékos — 77 és szegénység 277 szezonalitása 80 önsegítő csoport 198, 425, 426, 445, 544, 795 öntudat 38, 76, 83, 140-142, 149, 167, 287, 348, 362, 367, 789 öregedés 141, 151-168, 789 biológiai öregedés 153, 154 brit társadalom „őszülése" 152 egyenlőtlenség 157 életkori diszkrimináció 164 életútelmélet 156 elnőiesedés 158 eltartottak aránya 160 etnikai hovatartozás 160 funkcionalizmus 156 globális öregedési válság 160-164 harmadik életszakasz 157 jóléti állam 164 kivonuláselmélet 156 kulturális eltérések 151 Nagy-Britanniában 157 negyedik életszakasz 157 öregedéspolitika 160 öregkor 151 örök ifjúság 155 politikai gazdaságtani elmélet 157 pszichológiai öregedés 154 strukturális lemaradás 156 szociálgerontológia 153 szociális öregedés 155 szociológiai magyarázatok 155-157 világnépesség „őszülése" 165 Örményország 58 összehasonlító kérdések 76, 789 összehasonlító kutatás 86 „őszülés" 152, 156, 165, 789 Pahl, Jan 196, 587 Pahl, Ray 246 Pakisztán 49, 178, 205, 278, 307, 390, 422, 441, 698 Pakulski, Jan 246, 247 palesztinok 465, 466, 674, 675 Palmer, A. 634 Palmore, F. B. 156 Panasonic 511 O „páncélozott társadalom" 625 Parekh, Bhikhu 395 Park, Róbert 691, 693 Parker, H. 635 Parker-Bowles, Camilla 190 Parley, John 474 Parry, J. 252 Parry, N. 252 Parsons, Talcott
betegszerep 215, 216, 232 családszemlélete 195, 363 funkcionalizmus 37, 195 nemi egyenlőtlenség 363, 364 oktatás 528, 532 öregedés 156 párt (Weber) 242, 789 Pascoe, E. 136 Passeron, J.-C. 546 pásztortársadalmak 46, 48, 53, 69, 789 patológia 210, 279, 783, 789 patriarchátus 368, 369, 371, 789 patrilineáris 176, 789 patrilokális 176, 789 Paul, Sean 66 pauperizáció 242, 789 Pawluch, Dorothy 133 Payne, C. 263 Payne, Geoff 397 Pearce, F. 621 Pearson, Allison 147 péniszirigység 147 pénzmosás 640, 641, 783 Pepsi Cola 507, 508 perifériális országok 61, 322, 335, 789 Perimutter, H. V. 507 Peru 49, 50, 370, 639 Peterson, P. G. 152 Philo, G. 465, 466 Piachaud, Dávid 273, 274, 297 piacorientált elméletek 317, 321-324, 335, 789 Piaget, Jean 141-143, 167, 778, 781, 785, 788, 793 Pickford, Mary 451 Pierce, J. L. 148 Pierson, Christopher 295 Pilkington, Andrew 677, 678 Pillard, R. C. 351 Pimlott, B. 706 Piore, Michael 587 plasztikai műtét 155, 359 plasztikus szexualitás 197, 789 Plummer, Kenneth 352 polgármester 720, 721 poliandria (többférjűség) 173, 789 policentrikus transznacionális vállalatok 507 poligámia 172, 173, 201, 783, 789 poligínia, többnejűség 173, 789 politeista 421, 42, 789 politeizmus 445 politika 649-679, 789 autoritás 653 demokrácia 654-656, 658-663 forradalmak 670 globális kormányzás 663 globalizáció 670, 677-679 harmadik utas politika 668, 669
MUTATÓ
hatalom 652, 653 kommunizmus bukása 656 kormányzás és az állam 651 média politikai ellenőrzése 470 nacionalizmus 673-678 oktatás- 530-534 öregedéspolitika 160 pártpolitika az Egyesült Királyságban 666-669 politikai és társadalmi változások 669 politikai hatások 55 politikai szerveződés 54 politikai szociológia alapfogalmai 651 politikai változások 61 technológia 671 új társadalmi mozgalmak 670 politikai gazdaságtan elmélet 157 Pollak, Ottó 631, 632 Pollert, Anna 591 pornográfia 366, 443, 467, 469 Porras, Jerry 598 portfoliós dolgozó 597, 598, 608, 789 Portugália 90, 314, 430-432, 541, 662 Postman, Neil 453 posztfordizmus 587, 588, 595, 608 posztindusztriális társadalom 59, 238, 241, 260, 280, 489, 591 posztmodern feminizmus 365, 369, 789 posztmodernizmus 103, 104, 106, 110, 369, 549, 789 Powell, Colin 377 Powell, Enoch 391 ^ Powell, Veronica 719 pozitivizmus 29, 613, 789 Prabhupada, Sril 614 premodern társadalmak 45, 46, 68, 197, 204, 215 presbiteriánus egyház 433, 435, 437, 675 próbafelvétel 84, 790 profán 125, 417, 418, 790 próféták 421, 422, 790 progresszív dilemma 395 projekció (rávetítés) 381 prokreatív technológia 340, 342, 790 proletariátus 33, 241, 790 prostitúció 345, 347-349, 632, 639, 790 Prozac 213 Psion 715 pszichopata 364, 613, 791 pubertás 148, 150, 330, 350, 352 Pusztai Árpád 744 Putnam, Róbert 257, 400, 453, 5 1 ^ 5 2 1 pünkösdizmus 427, 437, 438 Quah, D. 59 Quarterman, John 67 Québec 655, 675 queer-elmélet 356
rabszolgaság 66, 238, 240, 265, 314, 315, 365, 367, 377, 385, 408, 419, 420, 790 racionalizálódás 35, 102, 103, 209, 492, 790 radikális feminizmus 364, 366, 790 rádió 451, 452 Radway, J. A. 171 Rafszandzsáni, Hashemi 441 Rake, K. 584-586 Ramakrishna, K. 683 RAND Corporation 672 Ranis, G. 317 Rapoport, R. 176 rászorultsági alapon járó segélyek 273, 290-292, 297, 299, 790 rasszizmus 164, 213, 224, 369, 376, 378-380, 3 8 2 386, 390, 391, 401, 402, 404, 409, 678, 790 rasszosítás 377, 790 rasztafariánusok 66 Rawstone, S. 182 Reagan, Nancy 155 Reagan, Ronald 155, 293, 295, 297, 443, 623 reaktív kiáltások 122, 137, 790 Reay, Diane 527, 548 Rees, Martin 748 reflexivitás 90, 109, 110, 197, 790 reflexológia 207 reggae zene 66 regionalizáció 129, 790 Reich, Róbert 508, 509, 514 Reid, Ivan 531 reinkarnáció 422, 790 Reith, John 452 rejtett tanterv 542, 546, 550, 566, 785, 790 reklám 61-63, 146, 181, 256, 366, 437, 449, 450, 452, 461, 470, 473-475, 503, 507, 508, 532, 587, 594, 595, 597, 626, 638, 781, 796 birodalom 481 idő 470, 473 ipar 713 kampány 362, 514, 744, 746 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790 rend (Weber) 38, 242, 243, 265, 790 lásd még stá tus rendi tagolódás 238, 240, 790 rendőrség baloldali realizmus 621-623 jobboldali realizmus 623 rasszizmus 384, 402, 403 terrorizmus ellenes törvény 402 visszaélések 626, 627 záró tolerancia 624-627 reneszánsz 29 reprezentatív minta 84, 346, 629, 791 reprodukció 109, 140, 195, 197, 210, 213, 222, 247, 310, 366, 368, 738 Reskin, B. 516, 593
MUTATÓ
részmunkaidő 584 részt vevő megfigyelés 82, 91, 180, 785, 791, 794 részvételi demokrácia 474, 655, 791 Reuter, P. J. 589 Rex, J. 399 Rich, A. 353 Richardson, Diane 634 Riesman, Dávid 458 Riley, M. W. 153, 155, 156 Rispens, Jan 732 Ritalin 212 rituálé 24, 25, 98, 131, 414-418, 420, 422, 425-427, 429, 436, 440, 452, 791 például kávéivás 24, 25 vallásos 131, 414-418, 420, 422, 425-427, 429, 436, 440 Ritzer, George 488, 489, 492, 511, 518, 592 Roberts, Róbert 570 Robinson, B. G. 427 robotok 108, 489, 592, 737, 738 Rockefellerek 504 rokonság 89, 172, 173, 175, 179, 191, 195, 201, 515, 694,791 Római Klub 728, 729 Románia 386, 430, 432, 441, 657, 662 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 romantikus szerelem 197, 791 Roof, W. C. 4 3 5 ^ 3 8 Roos, P. A. 593 Roosevelt, F. D. 505 Rose, Stephen 340 Rosenau, J. N. 65 3 ^ Ross, P. 516 Rostow, W. W. 317, 321 Rothermere, Lord 450 rovarirtó szerek 735 Rowan, Brian 492, 493 Rowling, J. K. 140 Ruanda 48, 320, 389, 501, 676, 677 Rubens, P. P. 205 Rubin, Lilian 187, 346, 348 Rudé, George 576 rugalmas termelés 588, 589, 720, 791 Rugby (magániskola) 531 Rusting, R. L. 154 Sabel, Charles 499, 587 Sachs, Jeffrey 326, 327 Sainsbury's 237 sajtó 449-451 sajtóbárók 450 sajtóreklám 450 Saks, M. 207 Saller, H. 310 sámán, sámánizmus 420, 426, 789, 792
saría 441, 442 Sassen, Saskia 395, 690, 713, 716 Satum 515 Saunders, Péter 264 Savage, M. 251, 257 savas eső 733 Sayers, Janet 148 Scarman-jelentés 706 Schale, K. W. 154, 155 schengeni egyezmény 403, 404 schengeni zóna 403, 404 Schiavo, Terri 443 Scholes, Joseph 644, 645 Schuller, Róbert 438 Schumacher, Ernst F 727 Schuman, Róbert 662 Schwartz, G. 416 Schwartzenegger, Arnold 360 Schwarz, J. 263 Scott, John 247, 250 Scott, S. 359 Scott, W. R. 500 Seaton, Jean 450, 452, 460 seattle-i tiltakozás 671 Segura, D. A. 148 Seidman, S. 353 Sennett, Richárd 592, 593, 607, 608, 708 Shaggy 66 Shakespeare, T. 214, 227, 228 Shakespeare, William 543 Shapiro, Róbert 744, 745 Sharma, U. 207 Shaw, William 715 Sheldon, W. A. 612 Shell 732 Shelton, B. A. 180 Sherman, B. 603 Shupe, A. 438 Sierra Leone 310, 320, 330 Signorielli, N. 469 síita mozgalom 441, 442, 665 Silk Cut 461 Simmel, Georg 132, 691, 691, 692, 698 Simon, William 348, 349, 356 Simpson, G. E. 381 Simpson, J. H. 443 Simpson, O. J. 461 Sinclair, Péter 605 Siner, M. 471 Singh, Fauja 151, 152 Sjoberg, G. 698 Skeggs, Beverley 258 Skócia 59, 430, 433, 528, 540, 550, 634, 642, 675, 685, 744 Skocpol, Theda 86 Sky 455, 459, 460, 480
826
MUTATÓ
Slapper, Gary 638 Slashdot 475 Smalley, Richárd 738 Smart, Carol 184, 188, 189, 197, 198 Smith, Adam 573 Smith, Anthony 674 Smith, Donna 191, 603 Smith, Graeme 732 Smith, John 667 Smith, Russel 641 So, A. 321 Sokolovsky, J. 166 Sonera 714, 715 Sony 476, 482 Spanyolország 246, 303, 339, 403, 430-432, 441, 541, 662, 674, 675, 678, 682, 684 Spencer, Christopher 592 Spenner, K. 593 Sri Lanka 422, 726 Stalker, G. M. 493 standard deviáció 88, 791 Stanton, E. C. 427 Stanworth, M. 260 STAR TV 302 Stark, Rodney 416, 436, 437 Statham, June 146, 147, 358 státus 100, 122-125, 238, 240, 790 lásd még rend főstátus 125, 780 hozzárendelt státus 125, 782 osztály 242-247 \ státuskészlet 125, 791 státuskonvencionalizmus 246 szerzett státus 125, 791 társadalmi szerep 125 státuskészlet 125, 791 Stead, J. G. 727 Stead, W. E. 727 Stern, V. 644 stigma, stigmatizáció 126, 216, 225, 290, 304, 3 5 2 3 5 4 , 3 6 1 , 6 1 9 , 6 3 4 , 791 Stone, Lawrence 173 Straus, M. A. 182 Strauss, A. 218 Straw, Jack 384 stressz 207, 208, 212, 222-224, 284, 288, 363, 602 strukturálódás 27, 98, 99, 697, 791 Subaru-Isuzu 588 Suharto, Thojib 677 Sulii van, Andrew 339 Suliivan, O. 196 Sun Microsystem 479 ^j" Sun Myung Moon 425 Sutherland, Edwin 297, 636 Svájc 66, 262, 303, 387, 403, 404, 406, 432, 528, 541
Svédország 54, 213, 224, 262, 289, 303, 395, 403, 430-432, 514, 521, 540, 541, 595, 662, 733 Swann Bizottság 555 Symbian Alliance 715 i szado-mazochizmus 341 szakszervezetek 253, 258, 295, 315, 322, 323, 464, 465, 504, 505, 514, 521, 533, 570, 574, 576-579, 588, 607, 608, 666, 717, 720 számtani átlag 88, 786, 791 szankció 357, 374, 615, 647, 664, 670, 788, 791 szappanopera 466, 468 Szaúd-Arábia 303 szcientológia 426 szegénység British Household Panel Survey (BHPS) 281 és bűnözés 287 definíció 271 egyszülós háztartások 178, 185, 188, 201 globális szegénység 51, 309, 312, 324, 327, 328, 335 Gordon PSE-vizsgálat 275 gyermekszegénység 277, 297, 299 hajléktalanság 285 kirekesztettség a szolgáltatásokból 283 lakás és lakóhelyi környék 284 létminimum Nagy-Britanniában 274 Mack-Lansley 274 magyarázata 279 mérése 272, 273 munkaerő-piaci kirekesztettség 282 nők 277 öregkor 278, 279 pauperizáció 242 relatív depriváció 39, 94, 273, 288, 616 relatív szegénység 271, 272, 274, 298, 790 és segélyezés egy változó világban 297 szegények 275 társadalmi kapcsolatokból való kirekesztettség 284 társadalmi kirekesztettség 282-289 társadalmi mobilitás 280 Townsend 273 vidéki területek 285 szegénységi küszöb (létminimum) 271, 272, 279, 296,298, 791 szegénytörvény (1601) 291, 292 szekta 423-426, 440, 445, 779, 791 szekularizáció 420, 425, 428-430, 436-440, 445, 791 személyes tér 127 személyiségstabilizáció 195, 791 szeniangok 342 szent 204, 414, 417, 418, 440, 683, 685, 780, 789, 791
MUTATÓ
szenzomotoros vagy érzékszervi-mozgásos szakasz 142, 791 szépség 205, 342, 366 szeptember 11-i események 11, 58, 60, 679 és Beck 107 élő közvetítés 448, 452 Szerbia 430 szerelem egymásra találók szerelme 197, 777 Liquid Love (Bauman) 199 The Normál Chaos ofLove (Beck-Beck) 198 romantikus regény 171 romantikus szerelem 146, 170, 171, 174-176, 197, 341, 777, 791 szerepjáték 125-127, 349 szervezetek 487-515, 791 bürokrácia működési zavarai 493 bürokratikus ~ 490-496 alulról felfelé irányuló döntéshozatal 511 csoportmunkára orientált termelés 511 definíció 489 demokrácia 494 felügyelet 497-500 fizikai környezetük 496 formális és informális kapcsolatok 492 Foucault elmélete 496-500 gazdasági ~ 503-511 ~ vállalati hatalom 504 ~ családi kapitalizmus 504 ~ részvénytársaságok 504, 505 ~ típusai 504-506 humánerőforrás-gazdálkodás 512 japán modell 511, 512 mint mechanikus vagy organikus rendszerek 493 munka és a magánélet összefonódása 512 munkahelyi biztonság 511 nemzetközi kormányzati szervezetek 500 nemzetközi lásd nemzetközi szervezetek nemzetközi nem kormányzati szervezetek 501 nők 509 specializálódás 511 transznacionális nagyvállalatok 506, 507 vállalati kultúra 514 vallási szervezetek 423 vezetés átalakulása 512 világméretű tervezés 507, 508 világméretű ~ 500 Weber 489-494, 496-499, 511, 512, 516, 518, 522 szervezett bűnözés 405, 639-641, 648 szerzett státus 125, 791 szexturizmus 347, 348 szexuális orientáció 339-354, 375, 792 szexualitás 337-356, 792 állami ellenőrzés 210 biológia és szexuális viselkedés 340
elmélete 348 emberi szexualitás 340 Foucault 104, 105, 350 globális szexturizmus 347, 348 és a kereszténység 427 kettős mérce 175, 197, 345, 346, 348, 368, 371 krízistendenciák 362 nőgyógyászati vizsgálatok 126, 127 női szépség 342 nyugati kultúrában 344 patriarchális viszonyok 368 plasztikus ~ 197 prokreatív technológia 342 prostitúció 347, 348 személyes tér 127 szexuális orientáció 350-352 szexuális sokszínűség 176 szexuális viselkedés: Kinsey munkássága 345 szexuális viselkedés Kinsey után 346 szodómia 350 szülés 342 társadalmi konstruktivista megközelítés 349 és a társadalmi nem 356 a társadalom hatása a szexuális viselkedésre 340 új hűség 349 vonzerő 342 szikhek 416, 432, 434, 435, 739 szilárd hulladékok 735 szimbolikus interakcionizmus 36, 38-40, 42, 96, 141, 180, 792 szimbólum 38, 40, 141, 147, 242, 256, 387, 414, 417, 420, 425, 442, 444, 509, 651, 687, 719, 792 vallási ~ 414, 417, 420, 442, 444 szimulakrum 461, 792 Szingapúr alacsony munkabérköltség 703 állami szerepvállalás a gazdaságban 323, 324, 335 autoritárius kormányzat 652, 654 függetlenség 51 globális város 713, 717 magas jövedelmű ország 390 növekedés 313, 315, 335, 506 tengeren túli brit állampolgárság 391 újonnan iparosodó ország 52, 313, 335, 703, 797 Szíria 440, 675, 682 Szlovákia 262, 432 Szlovénia 262 szóbeli történelem 86, 793 szociálgerontológia 153, 792 szociális életkor 155, 792 szocialista feminizmus 365, 792 szocializáció 139-151, 792 család 143 definíció 140 gyermek szocializációja 141-150
828'1
MUTATÓ
iskola 144 kortárskapcsolatok 144 nemi ~ 145-149 nemzedékek összekapcsolása 141 szocializációs közegek 143 teljes életútra kiterjedő szocializáció 149-151 tömegkommunikációs eszközök 145 szocializációs közegek 143-145, 167, 357, 358, 792 szociológia 792 definíció 24 elméleti megközelítések 27, 28, 35-40 haszna 40, 41 hatása 90 kifejezés eredete (Comte) 29 mint tudomány 76 nyilvánvaló újrafogalmazása 89 szociológiai szemlélet 24-26 szociológiai tanulmányok 26, 27 története 28-35 szociológiai képzelőerő 24, 26, 40, 45, 128, 134, 161, 207, 229, 792 szodómia 350 szolgáltató osztály 245, 248, 251, 792 Szomália 204, 320, 501, 683 szórás, standard deviáció 88, 792 Szovjetunió és Afganisztán 683 mint birodalom 679 bűnözés 625, 640 felbomlása 61, 102, 302, 325, 403, 459, 657, 667, 678 és Marx 34 második világ 51, 52, 787 sztálini terror 680 vallás 432, 439 víz- és levegőszennyezés 733, 735 sztereotípia 123, 134, 146, 154, 156, 164, 165, 216, 347, 350, 354, 381, 385, 402, 550, 553, 566, 583, 586, 631, 792 sztrájk 323, 464, 465, 467, 532, 576-579, 608, 670, 794 szubkultúra 143, 178, 279, 352, 476, 614, 616, 617, 619, 620, 622, 633, 636, 647, 694, 777, 785, 792 szubpolitika 108 szuburbanizáció 701, 702, 794 Szudán 310, 320, 381, 389, 420, 430, 442, 676, 683 szuverenitás 59, 61, 65, 651, 659, 662, 687, 775, 792 születéskor várható életkor 310, 330, 792 táblázatok értelmezése 89 Tádzsikisztán 310 Tajvan 51, 62, 205, 306, 313, 315, 323, 326, 335, 347, 506, 703 talaj leromlása 731, 736, 737,792 tálibok 176, 442, 657, 658, 679, 683, 793
Tan, A. 683 Tanzánia 49, 51, 314, 320 taoizmus 419, 422 táplálkozási zavar 204-206, 208, 209 lásd még anorexia taposóakna 501, 503, 672 Tarantino, Quentin 131 társadalmi csoport 31, 32, 37, 66, 150, 186, 218, 242, 399, 400, 515, 538, 621, 634, 647, 651, 778, 793 társadalmi én 142, 793 társadalmi interakció 40, 41, 98, 115-137, 143, 205, 215, 217, 349, 357, 457, 466, 485, 521, 653, 784, 793 társadalmi kényszer 97, 793 társadalmi kirekesztés, kirekesztettség 253, 254, 271-299, 555, 556, 707, 793 társadalmi konstrukcionizmus 132, 165, 793 társadalmi mobilitás 237, 240, 262-266, 280-282, 397,793 társadalmi mozgalom 670, 672, 780, 793 társadalmi nem 356-371, 793 nemi rend (Connell) 360-363 biológia 357 a biológiai nem társadalmi konstrukciója 359 és a bűnözés 630-634 és az egészség 221 elméleti megközelítések 100, 101 feminista megközelítések 364-369 funkcionalista megközelítések 363, 364 globalizáció 370 gondoskodás 179, 180 hegemón maszkulinitás 360-362, 782 írástudatlanság 543 és a kereszténység 427 kockázattársadalom 107 krízistendenciák 362 Marx 100 munkamegosztás 363, 364 munkanélküliség 605 nemek harca 198 nemi egyenlőtlenség 363 nemi hierarchia 360 nemi szocializáció 357 nemi viszonyok 359 és az oktatás 551-555 és az osztály 258-261 és a rétegződés 259 szocializáció lásd nemi szocializáció természetes különbségek 357 és a vallás 427 társadalmi pozíció 125, 143, 279, 467, 633, 786, 793 társadalmi rétegződés 156, 237-266, 363, 781, 789, 790, 793 társadalmi struktúra 27, 34, 38, 96-98, 110, 155157, 219, 224, 248, 368, 527, 606, 793
NMWNaHMMIIMMKMIHM
MUTATÓ
829
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • M a M i B B a B M H l i
társadalmi szerep 125, 144, 155, 156, 167, 356, 363, 417, 571, 787, 794 társadalmi tények 30-32, 98, 99, 793, 794 társadalmi tőke 256, 257, 266, 400, 407, 453, 5 1 8 -
és társadalmi élet 453 televíziós hírműsorok 464-466 televíziós prédikátorok 736 temetési rituálé 418
523, 794 társadalmi változás 29, 32, 33-35, 41, 45, 52-56, 69, 86, 95, 96, 103, 171, 184, 200, 206, 211, 228, 246, 247, 371, 386, 419, 420, 425, 440, 669, 700, 775, 778, 786, 793, 794
terepmunka 74, 82-84, 91, 287, 785, 794 Teréz anya 414, 415 termékenység 307, 330, 333, 334, 336, 543, 638, 709,794 termelési eszközök 241-243, 256, 504, 792, 794 természet társadalmasítása 209, 794 terrorizmus
társadalom 794 definíció 97 Durkheim 97 Marx 99 modern ipari ~ 49-52 premodern ~ 45-49 típusok 45-52 társalgás 119-121, 137, 794 társalgáselemzés 120, 121, 794 Tasago, Wirat 304 Tasmania 51 távközlés 455, 794 kiberbűnözés 641 távközlési technológiák integrációja 455 és a transznacionális nagyvállalatok 506 Taylor, A. J. P. 452 Taylor, Barbara 719 Taylor, F. W. 574 Taylor, I. 621, 720 taylorizmus 573-575, 579, 588, 589, 592, 599, 608 technológia 206, 794 biotechnológia 327, 494, 743, 744, 746 és a fejlődő országok 326, 327 és gazdasági fejlődés 321 kockázattársadalom 106, 107, 110 Marx 101 munka és ~ 592, 593 nanotechnológia 107, 738, 746, 748, 787 orvos— 213 és öregedés 161, 162 prokreatív ~ 340, 342, 790 társadalmi technika 206 technológiai alkalmazók 326 technológiai újítók 326 technológiailag „süketek" 326 Weber102 teizmus 416, 796 televízió általában 451, 452 Baudrillard 103, 104 digitális ~ 449, 454, 455, 715 erőszak 468, 469 gyerekek 146 ITN 465 nemi szocializáció és a ~ 146 reklámok 470 szappanopera 466, 468 "0
al-Kaida 683, 684 háború 685 londoni merénylet 680 nemzetállamok 679-686 régi típusú terrorizmus 682 repülőgép felrobbantása Lockerbie-nél 685 szeptember 11-e 448, 657, 679 terror és a terrorizmus eredete 680 terrorizmusellenes törvény 402 új típusú terrorizmus 684 test beszéd 116, 117 elme és test elkülönítése 211 interakcióban 122-127 kulturális nézőpont 342 plasztikai műtét 155, 359 szociológia 205, 794 táplálkozási zavarok 205, 209 testi fenyítés 183 Thaiföld Bangkok 304, 717 buddhizmus 422 cunami 726, 727 munkásnyúzó műhely 304 növekedés 326 szexturizmus, szexrabszolgák 238, 347 újonnan iparosodó országok 313 Thatcher, Margaret 220, 265, 293, 295, 297, 299, 3 6 1 , 5 3 0 , 5 3 1 , 578, 623, 666-668, 686, 703, 721 thatcherizmus 650, 666, 667, 686, 794 Thomas, Carol 230 Thomas, G. M. 500 Thomas, W. I. 86 Thompson, G. 64, 326 Thompson, John B. 19, 461-464, 485 Thompson, P. 514 Thompson, Warren S. 333 Thorne, Barrie 144 Tibet 675 Tilly, Charles 130 Time Warner 475, 476, 478, 479, 481, 482 tinédzserek 150, 204, 540, 541, 548, 590, 604, 628 tiszta viszony 197, 791, 794 Tizard, Barbara 546 toló-húzó tényezők 407, 794
830
MUTATÓ
Tombs, Steve 638 Tóra 421 torzulás 78, 79 interjú— 79 megfigyelői torzítás 79 terepmunka során 82 válaszhiányból fakadó — 79 totemizmus 417, 420, 444, 795 Tough, Joan 544 Townsend, I. 289 Townsend, John 678 Townsend, Péter 272-275 Toynbee, Polly 275, 277 Toyota 749 többférjűség (poliandria) 173, 790 többirányú készségek 595, 596 tőkések 33, 34, 95, 99, 101, 241, 243, 246, 322, 795 tömeges testre szabás 588-590, 795 tömegkommunikációs eszközök (média) 795 Baudrillard 461, 466 ellenőrzése 470 elméletek 458, 460-463 erőszak 468 film 451 funkcionalizmus 459 Glasgow-i Egyetemi Kutatócsoport 464-466 globális média és a demokrácia 473 globalizáció 473 gratifikációs modell 466 gyermek szocializációja és a — 145 Habermas 460 hagyományos média 449 hatásai 467 hipodermikus modell 466, 467 hiperrealitás 461 ideológia 463, 464 internet 455-458 interpretációs modell 467 iszlám média 483 konfliktuselméletek 459 közönség 466 / közvetett interakció 463 kultúripar 460 médiaimperializmus 481 médiaszabályozás 472 médiavállalatok összeolvadása 478-481 monopóliumok 470 narkotizálás 466 politikai ellenőrzés 470-473 politikai gazdaságtani irányzat 459 pornográfia 469 rádió 451 televízió 451-454 recepcióelmélet 467 sajtó 449 „szupervállalatok" 478
Thompson 461 új média 449, 454 tömegtermelés 103, 572, 574, 589, 591, 608, 780, 783,789, 795 Tönnies, Ferdinánd 691, 692, 698 Törökország 90, 386, 403, 404, 407, 431, 432, 441, 442, 480, 662, 675 történelem materialista koncepciók 33, 34 és posztmodernizmus 103, 789 történelem vége 658 történeti kutatás kérdések 75, 76 összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése 86 Tracy, Destutt de 464 tradicionális kultúra 32, 67, 150, 151, 321, 777, 787 transznacionális társaságok vagy vállalatok 60, 70, 71, 506, 507, 509, 513, 522, 781, 789, 795 transzszexualitás 341 transzvesztiták 341, 350, 777 Treas, J. 154 Trevor, M. 555 triádok 640 Tripp, Dávid 145 Troeltsch, Ernst 423 Trump, Donald 360 tudásgazdaság 247, 527, 536, 561, 565, 566, 591, 595,795 tudomány 76, 795 és egészségügyi ellátás 211-215 Foucault 104, 105 és az öregedés 161, 162 és a szociológiai gondolkodás kialakulása 27-30 és társadalmi változások 55 tudományos szemlélet 76, 77 és a vallás 414, 418 Weber 35, 102 Tunézia 320, 483 Turabi, Hasszán al- 442 turizmus nemzetközi idegenforgalom 130, 131 Saga utazási iroda 157 szexturizmus 347 turistatekintet 130 Tutu, Desmond 376 tündérmese 146 Türkmén Köztársaság 669 Twentieth Century Fox 460, 480 udvarias figyelmetlenség 114, 116, 124, 128, 131, 795 Uganda 48, 320 új baloldal 621 új gazdaság 397
MUTATÓ
Uj-Guinea 46, 116, 117 új kriminológia 621, 622, 795 új migráció 403, 410, 795 Új Munkáspárt 277, 295-297, 299, 392, 533, 535, 539, 540, 560, 579, 650, 667, 668, 686, 687, 781, 795 újonnan iparosodó országok 51, 52, 313, 795 új rasszizmus 383, 409, 795 új társadalmi mozgalmak 666, 670, 671, 687, 795 új vallási mozgalmak 420, 423, 425, 426, 428, 429, 439, 440, 445, 795 Új-Zéland 50-52, 69, 540, 541, 558, 656, 730 Ukrajna 61, 107, 307, 403, 430, 747 underclass lásd marginális osztály UNDP 57, 63, 221, 308, 325, 457, 487, 545, 565, 730, 733, 735, 736, 740, 742 UNESCO 477, 567 UNICEF 267, 314, 315, 325 Unilever 745 Universal 476 UNWFP 310, 311 UPIAS 226 urbanizáció 698, 699, 701, 709, 712, 795 urbanizmus 690-696, 722, 795 Urry, John 130 USA al-Kaida 683, 684 azonos neműek házassága 338, 339 Barbie baba 62 bűnözés 623, 641, 643 családi kapitalizmus 504 demokrácia 656, 661, 677 ENSZ 663 globális termelés 590 hálózati háború 672 iraki háború 442, 650, 667, 686 jóléti állam 293, 295, 296 2001. szeptember 11-e 448, 657, 679 Los Angeles-i zavargások 704 marginális osztály 255, 256, 266 média 450, 452, 453, 461, 469, 470, 472, 4 7 6 ^ 8 2 milliárdosok 303 nagyvállalatok 508 oktatás 537, 540, 557, 563, 565 társadalmi mobilitás 262, 263 társadalmi tőke 519-523 urbanizációs trendek 701 vallás 435-439 Usher, Robin 542, 549, 550 utca, interakciók 123, 124 utcai igazoltatás 402 utcai rablótámadások 621 ügyfélszolgálat 39, 497, 498, 515, 594, 595 üvegházhatás 739-742, 781, 796 Üzbegisztán 684
vadászó-gyűjtögető társadalmak 46-48, 50, 53, 54, 69, 100, 259, 417, 775, 794, 796 válás 183, 184 aránya 183, 184 egymásra találók szerelme 197 felbomló-összetartó családok 188 a szakítás megélése 184 választások 521, 661 Valentino, Rudolf 451 vállalati bűnözés 637, 639, 796 vállalati kultúra 512, 514, 515, 796 vállalkozó 504 vállalkozói kultúra 361 vallás 415, 796 animizmus 420 buddhizmus 422 csoda 414 Durkheim 417 az Egyesült Államokban 435 az Egyesült Királyságban 432 egyházak 423 elméletek 416-420 etikai vallások 422 Európában 430 felekezet 423 fundamentalizmus 440 funkcionalizmus 417 hinduizmus 422 iszlám 421 iszlám fundamentalizmus 440-443 karizmatikus vezetők 423, 425 keresztény fundamentalizmus 443 kereszténység 421 konfucianizmus 422 kultusz 423 Marx 417 megváltást hirdető — 4 1 9 a modern társadalomban 413 és osztály 434 rituálék 417, 418 sámán 420 szekták 423 szekularizáció 428-430 szent és profán 417 és szexualitás 427 szociológiai elméletek 415 szociológiai vizsgálatok 415, 416 taoizmus 422 társadalmi szolidaritás 416 társadalmi változások 419 teizmus 416 totemizmus 420 és tudomány 414, 418 új vallási mozgalmak 425 vallási kisebbségek 431 vallási közgazdaságtan 436, 437, 796
832
MUTATÓ
vallási szervezetek 423 világ felé forduló mozgalmak 426 a világ vallásai 420 világtagadó mozgalmak 426 világtól elforduló mozgalmak 426 Weber 419 zsidó vallás 421 vallási közgazdaságtan 436, 437, 796 változó 79-82, 88, 91, 796 Valutaalap (IMF) 319, 324, 325 Városi és Helyi Önkormányzatok Világszövetsége (World Assembly of Cities and Local Authorities) 721 városi terek újrahasznosítása 707, 708, 796 városmegújítás 706, 708, 718, 720-722, 796 városökológia 691, 692, 796 Vaughan, Diane 184 Velence 239, 323 véletlen mintavétel 84, 796 vendégmunkás 253, 254, 403, 406, 407, 431, 475 Venezuela 50 vérfertőzés 181, 196, 796 vertikális mobilitás 261^262, 793, 796 Viacom 481, 482 Viagra 155 Vietnam 307, 309, 326, 347 viktimizációs vizsgálatok 629, 630, 647, 796 világ felé forduló mozgalmak 426, 445, 796 Világbank 164, 302, 305-307, 310, 316-319, 3 2 3 325, 327, 328, 518, 663 világrendszer-elmélet 321-324, 335, 785, 796 világtagadó mozgalmak 426, 445, 796 világtól elforduló mozgalmak 426, 427, 445, 796 Village People 353, 354 Vincent, John 149, 158 Viorst, J. 146 Virgin cégcsoport 302 visszaesés 644, 796 vízellátási források kimerítése 736 vízszennyezés 733-735 1 Vogler, C. 587 Vold, G. B. 623 Völgy T. 263 Vore, L. de 47 Vöröskereszt 63, 520, 726 Wadsworth, J. 603 Wagar, W. 326 Waite, L. J. 150 Walby, Sylvia 260, 367, 368 Wales 194, 219, 401, 402, 433, 434, 528, 550, 6 2 7 629, 631, 633, 634, 642, 644, 645, 675, 735 Walker, Carol 294 Wallcraft, J. 227 Wallerstein, Immánuel 55, 61, 322 Wallis, R. 425
Wal-Mart 303, 590 Walton, Paul 621, 623 Warde, A. 586 Warner, S. 435 Warren, B. 317 Waters, Malcolm 246, 247 Watson, James 467 Watson, N. 227, 228 Weber, Max 34 alapító teoretikus 36, 42, 103 bürokrácia 490-499, 509, 511, 512, 516, 518, 522 emberi cselekvés és társadalmi struktúra 96 Habermas 106, 108 hatalom 104, 652, 686 ideáltípus 35, 512 kapitalizmus 34, 35, 95, 96, 102, 316 Marx 34, 35, 102, 103, 242, 265, 462 Mead 38 média 462 modern társadalom kialakulása 35, 102 nacionalizmus 673 nagyvárosok 690, 691 osztály és rétegződés 241-244, 265 A protestáns etika 34, 94-96 racionalizálódás 35, 102, 209 szervezetek 488 társadalmi változások 110, 419 vallás 35, 53, 416, 419-428, 436, 440, 444 Weeks, J. 193, 350, 354 Weisbrot, Mark 164 Weitzman, Leonore 146, 358 Wellman, B. S. 516 Westergaard, John 248 Western Electric Company 85 Western, Bruce 578 Westminster hercege 250 Wheatley, P. 698 Wheeler, Deborah 68 White, M. 512 Wilde, Oscar 161 Wilkins, L. 620 Wilkinson, Helen 187, 188 Wilkinson, Richárd 224, 225 Williams, Jody 501 Williams, S. J. 218 Willis, Paul 542, 547-549, 553 Willmott, P. 246, 247 Wilson, B. 423, 425, 625 Wilson, Edward 623 Wilson, Elizabeth 702 Wilson, W. J. 253, 254, 280 Winant, H. 125, 382 Wirth, Louis 691, 693, 694, 695, 722 Witt, K. de 702 wodaabe törzs 358
MUTATÓ
Women's Institute 521 Wood, S. 591 Woodrum, E. 443 Woolgar, Steve 133 Worrall, A. 632 Wright, Charles 459 Wright, E. O. 89, 241, 243, 244 Wrigley, E. A. 331 WTO 64, 318 Wu-Tang Clan 66 Wuthnow, R. 415, 416, 437 Xu, W. 370 Yinger, J. M. 381 Youndell, Deborah 533, 559, 560 Young, J. 287, 621-623 Young, M. 196, 246, 247
833
Zaire 51, 320, 388, 676 Zambia 320, 745 Zamichow, N. 351 Zammuner, Vanda L. 146, 358 zapatisták 672, 673 Zarb, G. 227 Zavahiri Ajman al- 684 Zeitlin, I. 421 zéró tolerancia 556, 624-626, 796 Zerubavel, Eviater 129 Zhang, N. 370 Zimbardo, Philip 85, 625 Znaniecki, Flórian 86 Zubaida, S. 442 Zuboff, S. 593, 594 zsidó vallás 416, 419, 421, 434-436, 439, 445 zsidók 213, 238, 239, 381, 388, 389, 408, 416, 431, 432, 434, 674